'^'?*/--' ■:íí::w FOR THE PEOPLE FOR EDVCATION FOR SCIENCE LIBRARY OF THE AMERICAN MUSEUM OF NATURAL HISTORY ndat N ,1 |.i ir /Ä»íí«'W^ r. i.iC^ Y I à MAGYAR ORNITHOLOGIAI KÖZPONT. OFFICIUM HUNüARICUM ORNITHOLOGICUM. AQUILA PERIODICAL OF ORNITHOLOGY. ZEITSCHRIFT FUR ORNITHOLOGIE. HERMAN OTTÓ. OTTO HERMAN. TOM XV. BUDAPEST. 1908. AQUILA. rÛ '^'^^■'Û Ó Q^^'C^ Cl A MAGYAR ORNITHOLOGI AI KÖZPONT FOLYÓIRATA. PERIODICAL OF ORNITHOLOGY. * JOURNAL POUR ORNITHOLOGIE. ZEITSCHRIFT FÜR ORNITHOLOGIE. SZERK. HERMAN OTTO. XV. ÉVFOLYAM. 1908. REDACT. OTTO HERMAN XV. JAHRGANG. 1908. ál ^^ CU.M TAlìLLIS XI ET ICOMBUS 13. BUDAPEST. A MAGYAR ORNITHOLOGI AI KÖZPONT KIADVÁNYA, 1908. ^-éx/--^/^ "^ '1^-6 TARTALOM — INHALT. Heríun 0. Schenk J. Hegypoky K. Pascsenko S. CsiKi E. A röpülés kérdése A madárvonulás Magyarországon az 1907. év tavaszán Az 1907. évi tavaszi madárvonulás és az idő járása A naponkénti megjelenési adatok és az egy- idejű meteorológiai elemek Madárvonulási adatok Oroszországból . . Biztos adatok madaraink táplálkozásáról . Dh. Rössler E. a béllyei Rétmúzeum. Bevezetéssel ellátta Pfennigberger József Bodnár B. A Wagner-féle madárgyüjtemény .... Dr. Szlávy K. Az újvidéki „Nagyrét" madárvilága . . . Schenk J. Az Obedszka bara gémtelepe a jelenben . Adalékok a fehér gólya életmódjához . . Lodge R. B. Éleményeim sasokkal és keselyükkel az erdélyi havasokban Schenk J. Madártani vázlatok a magyar Aldunáról . Jelentés az" 1908. évi madárjelölésekröl . . Csöröey T. a M. 0. K. ezévi működése a gyakorlati madárvédelem terén Zum Flugproblem I Der Vogelzug in Ungarn im Frühjahre 1907 1 Der Vogelzug und die Witterung im Frühling des Jahres 1907 .... 142 Die täglicheil Ankunftsdaten und die gleichzeitigen meteorologischen Ele- mente 1.^3 Vogelzugsdaten aus Russland . . . 177 Positive Daten über die Nahrung unse- rer Vögel 183 Das Riedmuseum von Béllye. Mit einem Vorworte von Josef Pfennigberger 207 Die Wagnersche Vogelsaramlung . . 222 Die Vogehvelt des grossen Riedes in Újvidék 232 Die Reiherkolonie der Obedszka-Bara in der Gegenwart 245 Beiträge zur Lebensweise des weissen Storches 259 Experiences with Eagles and Vultures in the Carpathians 268 Omithologische Skizzen von der unte- ren Donau in Ungarn 274 Bericht über die Vogelmarkierungen im Jahre 1908 294 Die heurige Tätigkeit der U. O.G. auf dem Gebiete des praktischen Vogelschutzes 302 Kisebb közlések. — Kleinere Mitteilungen. Lintia D. Fogolymimicry Szomjas G. Madarak által meggátolt hernyórágás . . Bahthos Gy. Néhány adat az egerészölyv táplálkozá- sához Lintia D. Strix flammea L. mint galambpusztitó . . Szomjas G. Strix flammea L. mint verébpusztító. . . „ A háziveréb búza-cserebogár-vadászata . Dr. Nagy J. A háziveréb élösködése Gkeschik J. Üj adatok az erdei pinty táplálkozásához . Barthos Gy. Fehér gólyák harcza a fészekért .... „ Glaucidium passerinum (L.) párzási hívása Dr. Nagy J. Sziklafalon fészkelő házifecskék .... Cerva F. A fiatal gólyák itatása a fészekben . . . Szemere L. Megfigyelések a kékvércséröl Rebhuhnmimicry 306 Von der Vogelwelt verhinderter Raupen- frass 306 Einige Daten zur Nahrung des Mäuse- bussards 307 Strix flammea L. als Taubenfeind . . 308 Strix flammea L. als Sperlingsfeind . 308 Jagd des Haussperlings auf den Juni- käfer 308 Das Schmarotzertum des Haussperlings 309 Neue Daten zur Nahrung des Buch- finken 3lü Kampf der weissen Störche um das Nest 310 Der Paarungsruf von Glaucidium pas- serinum (L.) 311 An der Felswand brütende Haus- schwalben 311 Das • Tränken der jungen Störche im Neste 311 Beobachtungen über den Rotfussfalken 312 Barthoh Gy. Dr. Tar.iAn J'. Barthos Gy. Dr. Naoy J. Dr. Dor.nino II. Racz B. Dr. Tar.;án T. M.O.K. (U.O.C. Schenk J. Lintia D. Barthos Gt. liizalmas hegyi billegető . . . i . . Anser albifrons linninarchicus Gdnn. bizal- massága Elemi csapások é.s a madárvilág .... Corvu-s frugilegus L. és Colaeus monediila (L.) mint időjósok A vetési varjúk és az időjárás A fürj szava repülés közben A fürj pitypalattyolása repülés közben . . Larus mariiius L.. a magyar ornis új alakja A Syrrhaptes paradoxus (Pali,.) 1908, évi megjelenése Magyarországon ... A pásztormadár 19U8. évi megjelenése Magyarországon Buteo ferox (Gm.) gyakori előfordulása 19l)8-ban Függelék. „Az uráli bagol}' tömeges meg- jelenése Magyarországon 1906,907 telén" czimíi közleményemhez Gyps fulvus (Gm.) fészkelése Délmagyar- országon A saskeselyű pusztulása a Retyezát-hegy- ségben „ Emberiza eia L. előfordulása Hunyad me- gyében M. O.K.(U. O.e.) Muscicapa atrieapilla L. fészkelése Magyar- országon „ Fuligula fuligula (L.) nyári előfordulása hazánkban ' . Gheschik J. Ardetta minuta (L ) a Szepességben . . . Batschi Gy. A vonuló madarak megérkezése Brailában, Romániában 1908 tavaszán Gróf Wass B. Nagy gólyavonulás a költési időszakban . M.O.K. (U.O.C.) Fölhívás megjelölt madarak megfigj'elésére . ,, A madarak hasznáról és káráról .... Schenk J. A német ornithologiai egyesület 1908. évi nagygyűlése Zutrauliche Gebirgístelze Zutraulichkeit einer Anser albifrons hnumarchicus Gunn Wetterschäden und die Vogelwelt . . Corvus frugilegus L. und Colaeus mo- nedula (L.i als Witterungsanzeiger . Die Saatkrähen und die Witterung . . Der Ruf der Wachtel während des Fluges Das Schlagen der Wachtel während des Fluges Larus marinus L., eine neue Art der ungarischen Ornis Das Erscheinen von Syrrhaptes para- doxus iPall.) in Ungarn im Jahre 1908 Das Erscheinen des Rosenstares in Ungarn im Jahre 1908 Häufiges Vorkommen von Buteo ferox (Gm.) im Jahre 1908 Anhaugzu meinem Artikel „Das massen- hafte Erscheinen der Uraleule in Ungarn im Winter 19ü6/907' . . . Das Brüten von Gyps fulvus (Gm ) in Südungarn Das Verschwinden des Bartgeiers aus dem Retyezátgebirge Das Vorkommen von Emberiza eia L. im Komitate Hunyad Das Brüten von Muscicapa atricapilla L in Ungarn Das Vorkommen von Fuligula fuligula (L. in Ungarn während der Sommers Ardetta minuta (L.) in der Szepesség Die Ankunft derVögel in Braila in Rumä- nien im Frühjahre 1908 Grosser Storchzug während der Brut- zeit Aufruf zum Beobachten der gezeichne- ten Vögel Nutzen und Schaden der Vögel . . . Die Jahresversammlung der Deutschen Ornithologischen Gesellschaft im Jahre 1908 314 ;il4 . 315 316 (M.O.K. U.O.C.) A Petényi emlék. — Das Petényi-Denkmal . „ Personalia „ Intézeti ügyek. — Instituts-Angelegenheiten , „ Gyűjtemények. — Sammlungen , „ Könyvtári kimutatás. — Bibliotheks-Ausweis „ Necrologiis Index alphabeticus avium 316 317 317 317 320 323 323 355 326 327 327 327 327 328 328 329 330 332 344 344 345 346 349 357 358 AQUILA. A MAGYAR MADÁRTANI KÖZPONT FOLYÓIRATA. PERIODICAL OF ORNITHOLOGY. JOURNAL POUR L'ORNITHOLOGIE. ZEITSCHRIFT FÚR ORNITHOLOGIE. EDITED BY THE HUNGARIAN CENTRAL-BUREAU PUBLIÉ PAR LE BUREAU CENTRAL ORGAN DER UNGARISCHEN ORNITHOLOGISCHEN FOR ORNITHOLOGY. ORNITHOLOGIQUE HONGROIS. ZENTRALE. Nr. 1—4. sz. 1908. Decz. 20. Budapest, József-köpút 65. 1. Évfolyam XV. Jahrgang:. A pöpülés kérdése. Irta HuRMAN Ottó. Az 1907. év elején történt, hogy a' briisseli Zoológiai és Malakologiai Társulattól azt a megtisztelő fölszólítást kaptam, fejtsem ki az ornirhologiára és ornithophaeuologiára vonat- kozó nézeteimet a Társulat Annáleseiben. Habár szükiben voltam az időnek, mégis meg- tettem azt, a mit megtehettem s az értekezést elküldtem Schouteden M.-hez, az Annálesek szerkesztőjéhez. Elég hosszú idő múlva arról értesített Schouteden M., hogy értekezésemet előterjesztette a bizottságnak, a mely arra kér, vonjam vissza értekezésemnek azt a részét, a mely a repülés kérdésével foglalkozik, mint- hogy evvel értekezésem sokkal egyöntetűbbé válik. Minthogy nagy súlyt fektettem a tisztán ornithologiai részre és igen jól értettem a belga bizottság indító okait, már csak propter bonum pacis is visszavontam az aeronautikus részt. Az értekezés ornithologiai része meg- jelent az Annalesekben a következő czím alatt: „Ornithologie moderne et Ornithophaenologie. Annales de la Société roy. Zool. et Malacol. de Belgique.' Tom. XLIl. 1907. p. p. 208— 1'20. Részemről biztos voltam abban, liogy az aeronautikus rész visszavonására vonatkozó fölszólitás opportunisztikus okokból történt ; mert ebben az időben érte el tetőpontját az a paroxizmus. melyet a franczia „hadilég- hajó", a ^Patrie" élesztett föl; még higgad- tabb angolok is már léghajótlottákat láttak Aquila XV. Zum Flugproblem. Von Otto Herman. Es war zu Anfang des .lahres 1907, dass ich von der belgischen Gesellschaft für Zoologie und Malacologie in Brüssel die ehrende Auffor- derung erhielt, meine Ansichten über Orni- thologie und Ornithophaenologie in den Annalen der Gesellschaft zu entwickeln. Obzwar in der Zeit beschränkt, tat ich doch, was eben mög- lich war und sandte die Abhandlung an M. Schouteden als Redakteur der Annalen ab. Nach ziemlich lauger Zeit teilte mir M. Schou- teden mit, er habe die Abhandlung dem Co- mité vorgelegt, welches mich ersucht, jenen Teil der Abhandlung, der sich mit dem Fhuj- prohlem befasst, zurückzunehmen, weil hie- durch die Abhandlung viel einheitlicher werden wird. Da mir an dem rein ornithologischeu Teil viel gelegen war, und ich mir die Be- weggründe des belgischen Comités sehr gut erklären konnte, zog ich — auch schon pro- pter bonum pacis — den aeronautischen Teil zurück. Die Abhandlung — ornithologischer Teil — erschien in den Annalen unter fol- gendem Titel : „Ornithologie moderne et Ornithophaenologie. Annal, de la Société roy. Zool. et Malacci, de Belgique. Tom. XLll, 1907, pp. 203 à 220." Für mich gab es keinen Zweifel darüber, dass die Forderung, den aeronautischen Teil zurückzuziehen, aus Opportunitätsgründen ge- schehen ist ; denn zu dieser Zeit erreichte der Paroxismus, angefacht vom französischen „Kriegsballon" — der „Patrie" — seine Cul- mination und selbst kühlere Engländer wollten schon Luftflotten sehen, die über den Kanal I li átkelni a csatornán, a melyek pl. Londont az ég felől pusztitották el. Mit akarhatott tehát ekkor egy oriiiiholngus a keselyű, vagy a kondor repülésével? De különben is minden főtt és forrott ebben az időben a léghajózás terén : a nyugati nagy kultnrnemzetek versenye erősen nekiindult, még pedig — köztudomás szerint nem az emberiség javára, hanem hadi czélokra. Angliában már készülöfélben volt a „Nulli secundus' hadiiéghajó, Németországban Zeppe- lin gróf épp oly lázas, mint kimerithetet- len tevékenységet fejtett ki, a mely folyton erősbödő hatást gyakorolt az értelmiségre és a tömegre. Melyik "halandó remélhette tehát, hogy kritikai vagy kételkedő szavát meg fog- ják hallani'? Visszavont fejtegetéseim a követ- kezőképpen hangzottak : „Mielőtt áttérnék értekezésemnek tulajdon képpeni tárgyára, az omithophaenologiára, előbb még egy másik irányban szeretnék perspektívát nyitni, hogy közelebbről meg- világithassam az ornithologia mélyebb tanul- mányozásának messzire terjedő reláczióit " „Föl kell tételezni azt, hogy az emberben. a mióta eszmél, mindig megvolt az a vágy. hogy a madárhoz hasonlóan repülni tudjon. Nem akarom itt az ókor legendáit — Ikarus — fejtegetni, hanem egyenesen áttérek a modern törekvésre : a röpülés tudományát az ember hatalmába keríteni. A röpülő állatok közül mindenesetre a röpülő madár az. a mely szer- vezete szerint is legközelebb áll az emberhez, s ennél a röpülés kérdése a madártest tíziko- mechanikai és konstruktiv alkata, továbbá az egyes részek saját és együttes működése követ- keztében teljesen meg van oldva, még pedig a képzelhető legkülönbözőbb módosulásokkal, a melyek a kolibriknak a rovarokéhoz hasonló surrogo repülése és a kondor, valamint nagy keaelyűfajaink — Vultures — látszólag „mozdulatlan" lebegő röpülése között fönn- állanak. A röpülés különfélesége elsősorban a szárny alakjának — mozgató szerv — , továbbá a fark alakjának — kormányozó szerri — és végül a mellizomzat — motor — kölönféle- ségeiben gyökerezik. " „Mindezek a módosulások a faj és egyén táplálkozására nézve rendkívül fontosak, s ez fliegen und ?.. B. London vom Himmel her vernichten. Was wollte denn da ein Ornitho- loge mit dem Fluge des (reiers oder des Kondors ? Überhaupt kochte und brodelte es zu dieser Zeit schon auf dem Gebiet der Aeronautik : der Wettbewerb der westlichen, grossen Kul- turvölker nahm einen grossen Anlauf u. zw. — wie es bemerkt wurde — nicht zum Wohle der Menschheit, sondern zu Kriegszwecken. In England war der Kriegsballon „Nulli secundus" schon im Werden, in Deutschland entfaltete Graf Zeppelin eine ebenso fieberhafte als unerschöpfliche Tätigkeit, welche auf In- telligenz und Masse eine stets grössere Wir- kung auszuüben liegann. Welcher Sterbliche durfte hoffen, dass sein kritisches oder skepti- sches W^ort gehört werden wird? Meine zurück- gezogenen Ausführungen lauteten wie folgt : ,lch will, bevor ich auf das eigentliche Thema dieser Abhandlung, zur Ornithophae- nologie übergehe, noch in einer anderen Richtung eine Perspektive entrollen, um die weitreichenden Relationen des tieferen Stu- diums der Ornithologie näher zu beleuchten." „Man muss annehmen, dass der Mensch, seitdem er denkt, stets den Wunsch hegte, dem Vogel gleich fliegen zu können. Ich sehe davon ab, hier die Legenden des Altertums — Ikarus — zu deuten und wende mich direkt zum modernen Bestreben : das Problem des Fluges in der Gewalt des Menschen zu lösen. Der Flieger, der dem Menschen orga- nisch am nächsten steht, ist jedenfalls der fliegende Vogel und bei diesem ist das Pro- blem des Fluges in der physikalisch-mecha- nischen, konstruktiven Zusammensetzung des Vogelkörpers und der Funktion der Teile für sich und im Zusammenhange, vollkommen gelöst, u. zw. in den denkbar verschieden- sten Modifikationen, welche zwischen dem insektenartigen Schwirrflug des Kolibri und dem scheinbar „unbeweglichen" Schwebeflug des Kondors, oder unserer grossen Geier — Vultures — liegen. Die Verschiedenheit des Fluges spiegelt sich zunächst in der Ver- schiedenheit der Form der Flügel — treiben- der Faktor — ; in der Form des Schwanzes — steuernder Faktor — und im Brustniuskel — Motor. " „Diese Modifikationen haben für die Er- nährung der Art und des Individuums eine m áll egyszersmind azon a területen is. a melyen az adott madárfaj él és tevékenységével a jelenségek menetére befolyást gyakorol." „Hogy a palaearktikus ornisz keretében maradjak, a röpülő mozgás szélsőségeiként a haris — Crex crex — lassú, szinte gyámol- talan röpülését és a füsti fecske — Hirumio nistica — nyílsebes biztos szárnyalását emlí- tem föl. Az első fajnál a röpülés és az arra szolgáló szerv csak a lehetőleg egyenes irány- ban történő s valamivel gyorsabb helyváltoz- tatásnak az eszköze, s ennek következtében a kormány — a fark — aránylag alárendelt, a szárny kerek, a röpülésre szolgáló izomzat gyönge ; a láb ellenben fejlett. A füsti fecské- nél egészen más ez a viszony. A röpülés abszolút biztos, nyílsebes, kitartó, úgyszólván minden fejleményre képes, s ennek követ- keztében az egyén s a faj fönnmaradására nézve döntő fontossága van, a mennyiben t. i. a füsti fecske csak röptében szerezheti meg táplálékát, s ez a röpülése kifejezést talál a röpülés szerveiben, t. i. hosszú, hegyes szárny, kifejlett kormány — fark — , hatalmas mell izomzat — motor — és hatalmas felsőkar- izomzat — hajtó erő." „A két szélsőség közé sorakoznak a röpülés többi módosulásai, a mint azok az illető madár- faj életmódjálioz való pontos nlkalniazkodás révén létrejöttek és a niiut azokat a levegő- ben való mozgás, fizikai törvényeken alapulva, kifejlesztette. A röpülő madártestnek a levegő- ben való haladqsa, e mozgás biztosságának föltételei nemcsak csendes, hanem mozgásban levő levegőben is, még pedig az áramlattal és avval szemben még vihar esetén is: mind- ezekben nemcsak hogy megvannak azok az abipföltételek, miként kell a röpülés kérdését úgy megoldani, hogy azt az ember is hatal- mába keríthesse hanem egyedül csakis ezek- ben vannak meg". „A végső alapföltételek után kutatva, ezek a következőképpen alakulnak : a madár a haladási irányba testének mindig a legkes- kenyebb felületét fordítja, vagyis szeli a levegőt; az a nagy fölület, a melyet a szárny, hát és fark ligy alsó mint felső lapja alkot, vízszintesen terjeszkedik el, sokféleképpen módosítható, s az átszelt levegőréteg jelenté- sehr grosse Bedeutung und dieses gilt auch im Räume, wo die gegebene Vogelart lebt und in den Gang der Erscheinungen tätig eingreift." „Um im Kreise der palaearktischen Ornis zu bleiben, hebe ich als Extreme der Flug- bewegung den langsamen, beinahe unbehol- fenen Flug des Wiesenschnarers — Crex crex — und das pfeilartige sichere Dahin - schiessen der Rauchschwalbe — Hirundo rustica — hervor. Bei der ersteren Art ist Flugorgan und Flug bloss ein Mittel zu einer etwas beschleunigten Ortsveränderung, in möglichst gerader Richtung, daher ist das Steuer — der Schwanz — im Verhältnis untergeordnet, der Flügel abgerundet, die Flugmuskulatur schwach, der Fuss entwickelt. Bei der Rauchschwalbe ist das Verhältnis ein ganz anderes. Der Flug ist von absoluter Sicherheit, pfeilschnell, ausdauernd, sozusagen jeder Evolution fähig und dadurch zur Er- haltung des Individuums und der Art von wesentlicher Bedeutung, d. h. die Rauch- schwalbe kann ihre Nahrung nur im Fluge erlangen und dieser Flug ist im Flugapparate ausgedrückt, u. zw. langer, spitzer Flügel, entwickeltes Steuer — Schwanz — , gewal- tiger Brustmuskel — Motor — , gewaltiger Oberarmmuskel — Treibkraft." , Zwischen diese beiden Extreme reihen sich die Abstufungen des Fluges, so wie sie der Lebensweise der betrefifenden Vogelarten genau angepasst sind, und wie es die Loko- niotion im Elemente : der Luft auf physika- lischen Gesetzen beruhend, bedingt. Die Fort- bewegung des fliegenden Vogelkörpers in der Luft, die Bedingungen der Sicherheit dieser Bewegung nicht nur in ruhiger, sondern auch in bewegter Luft u. zw. mit der Strömung, aber auch gegen dieselbe, selbst wenn sie schon sturmartig bewegt ist: hierin sind die Grundlagen fiii- die Lösung des Flugproblemes auch in der Gewalt des Menschen nicht nur enthalten, sondern einzig zu linden". „Und wenn wir die letzten Grundbedin- gungen suchen, so gestalten sich dieselben wie folgt : der Vogel kehrt in der Richtung, in welcher er sich fortbewegt, stets die schmäl- ste Fläche der Gesamtheit seines Körpers der Luft entgegen, mithin schneidet er die Luft ; die grosse Fläche, welche durch Flü- gel, Rücken und Schwanz im Avers und r IV kenyebb ellenállás nélkül siklik Ix-niie tova ; más szóval: a nagy fölület átsiklik a keresztiil- szelt levegőn s az áramlásban a levegőhöz is alkalmazkodik." „Ila már uiost tudjuk, hogy a szárnyfölület — a csuklók átellenes helyzete és a tollak nak repülés közben való viszonya következte lien — csai-arszerûen liajlott : továbbá azt, hogy a fark legyezőszerüen kiterjeszthető és összecsukható, vízszintesen, szifálásnál függő- legesen, de egyúttal ferdén is állitható, hogy tehát kitűnő kormányt alkot, akkor megkaptuk a csavar összes főalkotó elemeit, ennek hajtó erejét és a biztos kormányozhatóságot. Ha ezenfölül azt is tudjuk, hogy a madár- test pneumatikus, minek következtében a madártest súlya a minimumra redukálható ; hogy evvel szemben a mellizomzat aránylag a képzelhető legerősebb hajtó erő, a mely aránylag kis terjedelem és táplálékszükséglet mellett a legnagyobb erőkifejtéssel működik, akkor Ijeláthatjuk, hogy a röpülés kérdésének oly megoldása, hogy azt az ember és az általa alkotott művelt társadalom is hatalmába kerít- hesse, csak a következő alaptétel szerint tör- ténhetik : mihelyt oly motor állitható elő, a mely saját súlyát, a hajtáshoz szükséges anyag- mennyiséget és ezenfölül még egy kgr.-nyi súlyt tud fölemelni a levegőbe, akkor az ember elérkezett ahhoz a kiindulási ponthoz, a honnan az út a röpülés kérdésének reá nézve kedvező megoldásához vezet." „De még egy lépéssel tovább kell mennünk. Pontosan ugyanezek az alapelvek egészen analog módon érvényesek a hal úszására is a vízben és a halak szervezetében is kifejezésre jutnak. A nagy változatosság az úszás mikéntjé- hen, illetőleg az úszó szárnyak és fark alak- jában és az úszók számában ; a hatalmas oldalizmok mint mozgató erő ; továbbá a fej- nek ék módjára való benyomulása a közegbe - vízbe — a lialadás irányában : az nszó- szárnyak csavaralakja, a fark kormányzó moz- gása : mindezek együttvéve az liszóhólyaggal egyetemben megadják az úszás alapföltételeit, Kevers gebildet wird, dehnt sich horizontal aus. ist vielfach moditìzierbar und gleitet an derselben die angeschnittene Luftschicht ohne wesentlichen Widerstand dahin ; anders aus- gedrückt : die grosse Fläche gleitet durch die angeschnittene Luftschicht und passt sich auch der bewegten Luft an." „Wenn wir nun wissen, dass die Fläche (1er Flügel — durch gegenseitige Gelenk- stelliing. und das Verhältnis der Federn wäh- renfl des Fluges — schraubenförmig gewunden ist ; ferner dass der Schwanz fächerartig aus- gebreitet, oder zusammengezogen werden kann, horizontal, beim Rütteln vertikal aber auch schief gestellt werden kann, somit ein vor- zügliches Steuer darstellt, so haben wir sämt- liche Hauptelemente der Schraube und ihrer treibenden Wirkung nebst Sicherheit der Steuerung vor uns. Unii wenn wir überdies wissen, dass der Körper des Vogels über- haupt Pneumatizität besitzt, welche die Re- duktion des Gewichtes des Vogelkörpers auf das Minimum bedeutet; dass hingegen der Brustmuskel, im Verhältnis, der denkbar ge- waltigste Motor ist, der bei verhältnismässig geringer Ausdehnung und Nährung, mit grösster Kraftentwickelung funktioniert, dann werden wir es einsehen, dass der Fundamentalsatz für die Lösung des Flugproblems auch in der Gewalt des Menschen und der durch ihn ge- bildeten Gesellschaft wie folgt lauten muss : Sobald man einen Motor hergestellt wird, der sein eigenes Gewicht, seine Speisung und darüber noch ein Kilogramm in die Luft hebt — ist der Mensch am Anfangspunkt ange- langt, von welchem aus der Weg zur Lösung des Flug problèmes zu seinen Gunsten führt." ..Wir haben aber noch einen Schritt weiter zu tun. Genau dieselben Grundbedingungen gelten ganz analog für das Schwimmen des Fisches im flüssigen Element des Wassers, und sie sind auch in dem Organismus des Fisches ausgesprochen. Eihe grosse Mannig- faltigkeit im Schwimmen, respektive der Zahl und Form der Flossen und des Schwanzes ; als Motor die gewaltigen Seitenmuskeln ; fer- ner das keilförmige Eindringen des Kopfes in das Element in der Richtung der Bewe- gung ; die Schraubenförmigkeit der Flossen, die Steuerbewegung des Schwanzes : das alles zusammen, inklusive der Schwimmblase, lie- fert die Grundbediugungeu des Schwimmens valamint azt a/, elvet, a melyen a csavar- hajók, különösen ])edig- a tenger alatt Járók alapulnak." „.Alig tudiiiik csodálatosabb dolgot elkép- zelni annál az érintkezési pontnál, a mely a természetben a madár és hal között iiuitat- kozik. Londonban 1905-ben a IV. nemzetközi madártani kongresszus idejében az állatkert- ben különböző buvármadarakat láttam átlátszó akváriumokban, köztük egy Sjihaeniscus-îâjt, a melynél a szárny már a hal úszójának működését. végzi s ehhez képest át is alakult. A mint apró halakat dobáltak az akváriumba, a SjiJieniscus fejest beleugrott a vizbe s oly mozdulatokat végzett, a melyek középen állot- tak az úszás és röpülés között, de mégis inkább az utóbbihoz hasonlítottak; a lál)ak a kormány- zás munkáját végezték A madár a víz alatt ^úszóröpülést" végzett s éppen evvel az „úszó- röpüléssel" föltétlen biztossággal ragadta meg prédáját." „Mindaz, a mit az liszásra és röpülésre vonatkozólag eddig kifejtettem, tökéletesen megfelel azoknak a törvényeknek, a melyeket minden idők legnagyobb tizikusai megállapí- tottak ; a madarak repülésére nézve pedig különösen Helmholtz.* a mikor kifejti, hogy a nagy ragadozók — Viiltur — röpülése a tetőpontot alkotja és az emésztő szerv leg- nagyobb egyszerűségével függ össze, mely utóbbi viszony a testsúly csökkenését jelenti a röpülés előnyére." „Ha már most ezekkel szemben megnézzük modern léghajósaink óriási léggömbjeit. de egyúttal a merev fölületekkel bíró .. aeroplán "- okát is és azután gondolunk azokra a tör- vényekre, a melyeket a minden idők és kultur nemzetek legnagyobb tizikusai állapítottak meg a fölületnek a levegő ellenállásához való viszo- nyáról, úgy a XX. század legnagyobb tévedé- seivel állunk szemben és elbámulunk azon. und auch das Prinzip, worauf das Schrauben- scliiir und ganz besonders das unterseeische beruht". „Man kann sich kaum etwas Wundervol- leres denken, als den Berührungspunkt zwi- schen Vogel und Fisch, wie er in der Xatur besteht. Zur Zeit des IV-ten internat. Orni- thologischen Kongresses 1905 in London waren im zoologischen Garten verschiedene Tauchervögel in durchsichtigen Aquarien zu sehen, darunter Spheniseus. bei dem die Flügel schon den Dienst der Flossen des Fisches versehen und auch darnach umge- formt sind. Sobald ins Aquarium kleine Nah- rungsfische gelassen wurden, stürzte sich der Sphaeniscus kopfüber ins Wasser und führte Bewegungen aus, welche die Mitte zwischen Schwimmen und Flug einhielten, aber doch mehr dem letzteren ähnlich waren ; die Fusse versahen den Dienst des Steuers. Der Vogel bewegte sich im „Schwimmflug" unter Wasser mit grösster Leichtigkeit und ergriff die Beute eben im „Schwimmflug" mit absoluter Sicher- heit." , Alles das, was über Flug und Schwimmen hier dargelegt ist, entspricht vollkommen den Gesetzen, welche die grössten Physiker aller Zeiten festgestellt haben ; hinsichtlich des Fluges der Vögel ganz besonders Helmholtz,* wo er ausführt, dass der Flug der grossen Raubvögel — Vultur — den Gipfelpunkt bildet und im Zusammenhange steht mit der höchsten Einfachheit des Verdauungsappara- tes, welch letzteres Verhältnis die Verminde- rung des Körpergewichtes, zugunsten des Fluges bedeutet." „Wenn wir diesem gegenüber die Riesen- ballons unserer modernen Aeronauten, aber auch die „Aeroplane" mit starren Flächen betrachten und an die, durch die grössten Physiker aller Zeiten und Kulturvölker fest- gestellten Gesetze des Verhältnisses von Fläche und Luftströmung denken, so stehen wir den grössten Irrtümern des XX. Jahrhunderts gegenüber und staunen dass z. B. das Helmholtz : Über ein Theorem geometrisch ähn- liche Bewegungen fliissi?er Körper betreffend, nebst Anwendung auf das Problem Luftballons zu lenken. Wissensch. Abhandlungen, Leipzig 1882. V. ö. egy- úttal: Herman Otto: Der Vogel und die Flugmaschine, Monatschrift d. Ges z. Schutze d. Vogelwelt 1897. ' Helmholtz : „Über ein Theorem geometrisch ähnliche Bewegungen fliis.siger Körper betreffend, nebst Anwendung auf das Problem Luftballons zu lenken. Wissensch. Abhandlungen, Leipzig, 1882. Vgl auch: Otto Herman : „Der Vogel und die Flugmasehine' in Monatschrift der Ges. zum Schutze der N'ogel- welt. 1897. VI hogy pl. „a gondolkozók nemzete", a nuíly az euiberiségnek egy Gauss-í és Hhlmhoi.tz-oi adott, várakozásokat fűzött Zkppelis gróf óriási lég- hnjójához, holott érvényes az a tétel : minél nagyohl) a léggömb, annál könnyebben válik a levegő hullámok játékszerévé és pedig lég- hajóssal, kormányngal és motorral együtt !" „A madártannak és általában a/, állatvilág röpülő alakjaira vonatkozó anatómiának beha- tóbb tanulmányozása lehetetlenné tette volna, hogy ily tévedések előfordulhassanak." „Egy alapvető tételt kell itt hangsúlyozni : valamint a hajónak és tovább haladva, a viz alatt járó hajónak kérdését csak a hal szer- vezete alapján sikerült megoldani, éppen ügy az igazi repülőgép kérdését is csuk akkor fogják sikerrel megoldani, ha a madár szerve- zetét veszik alapul. Ezen mitseni változtatnak a „hadi léghajók eredményei", minthogy ezek az eredmények a csöndes levegőhöz vannak mint föltételhez kötve." Ez volt értekezésemnek az a része, a melyet a Soc. roy. Zoologique et Malacologiqne Bel- gique bizottságának kívánságára visszavontam. Eöviddel ezután azonban megkezdődött az elég- tételek sorozata. Egy szép napon egy szélroham kiragadta a büszke „Patrie" léghajót egy kis hadsereget alkotó franczia katonák kezéből. A „Patrie" északnak vette útját, angol földön letörte csavarjának egyik hajtó szárnyát, azután foly- tatta útját észak felé — és többé nem mutat- kozott 1 Nagyon sokat beszéltek és írtak az okokról, de csak egy dolog bizonyos, az t. i., hogy a katasztrófa egész lefolyása megfelelt a fizika természeti törvényének. Ugyanaz a sors érte a „Nulli secundus" angol hadi léghajó-óriást, szintén 'egészen törvényszerűen. A készülőfélben lévő „Zeppelin" érdekében általános kikérdezés indult meg. Valamennyien arra szavaztak, hogy a dolog sikerülhet, kivéve HiRAM MAxm-ot, a ki bátran kimondta, hogy Zeppelin gróf kiindulási pontja téves és hogy a kérdést csak az aeroplán oldhatja meg. Ezt az igaz szót azonban a fokozódó paroxismus- ban nem hallották; — nem csoda! — hiszen a dolog a nemzeti büszkeséget, a versengést a legnagyobb mértékben fölidézte. „Volk der Denker", welches der Men.>íciiheit einen Gadsw, einen Hklmholtz schenkte, Erwar- tungen an Gr«/' Zeppelins Riesenhallon knüpft, wo doch der Satz gilt : je riesiger der Ballon , desto leichter ist er das Spielzeug der erregten Lüfte, II. zw. samt Aeronaut. Steuer und Motor!" „Ein tieferes Studium der Ornithologie und überhaupt der Anatomie der fliegenden For- men des Tierreiches, hätte das Aufkommen dieser Irrtümer unmöglich gemacht." „Ein Fundamentalsatz hat hier zu lauten : so w'ie das Problem des Schiffes und weiter des Unterseebotes im Elemente, dem Wasser, nur auf Grund des Baues des Fisches gelöst wurde, wird auch das Problem des wirklichen Flugapparates in seinem P^lemente. der Luft, nur auf Grund des Baues des Vogels gelingen. Hieran ändern die „Erfolge" der „Kriegs- ballons" nichts, denn diese Erfulge sind an die Bedingung der ruhigen Luft geknüpft.'' So lautete der Teil meiner Abhandlung, den ich auf Wunsch des Komitees der Soc. roy. Zoologique et Malacologique Belgique zurückgezogen habe. Kurz darauf begann aber die Reihe der Satisfaktionen. Eines Tages riss ein W'indstoss das stolze Luftschiff „Patrie" aus den Händen einer kleinen Armee von französischen Soldaten. Die „Patrie" nahm ihren Flug nach Norden, stiess auf englischem Boden einen Flügel der Schraube ab und nahm dann die Richtung weiter nordwärts — auf Nimmerwiedersehen! Es wurde sehr viel über die Ursachen gesprochen und geschrieben, aber nur eines steht fest, dass der ganze Verlauf der Kata- strophe vollkommen dem physikalischen Natur- gesetz entsprochen hat. Das nämliche Schicksal ereilte den eng- lischen Kriegsballon-Koloss „Nulli secundus", auch ganz gesetzmässig. Hinsichtlich des im Werden begriäenen „Zeppelin" ist eine Umfrage geschehen. Alle Stimmen gab^i die Möglichkeit des Gelin- gens zu, mit einziger Ausnahme von Hir.am Maxim, der es kühn aussprach, dass der Aus- gangspunkt des Grafen Zeppelin ein irriger und dass die Lösung des Problems vom Aeroplán zu erwarten ist. Das richtige Wort wurde aber im steigenden Paroxismus über- hört ; kein Wunder ! wurde doch der National- stolz und die Rivalität im höchsten Grade gereizt. VII A mint unnak iil(\jén a Mais-niezòn száz- ezer torokból ugyanaz az egy lelkesült és zúgó kiáltás „le dirigeable'" hangzott föl. mikor a „Patrie" megjelent a levegőben és néhány mutatványt végzett, éppen ligy a ZEPPELiN-féle alumiiiium-léggömböt is a legnauyobb lelke- sedés kiáltásai követték végig ama híres hosszú lit alkalmával, a mikor azután a kitűzött vég- ezel helyett Echterdingbe érkezett, a iiol az a fatális, előre nem látott szélroham kere- kedett föl. a mely elragadta a léggömböt és végtére is a tűzhalálba kergette, még pedig mindezt teljesen annak a természeti törvény- nek megfelelően, a mely a légáramlatnak a fölületre gyakorolt nyomására vonatkozik. Csak azt akarom még itt fölemlíteni, hogy a német „Farcevalt" is tépi a vihar. Ezután csak az egész rövid magyarázattal kisért fizikai törvényt akarom ideiktatni, a mely a léggömbökre nézve fönnáll és a követ- kezőképpen hangzik : A légáramlaUik ereje a lineáris méretek négy- zetével (tehát a fölülettel) arányos. Már most tiszta sor, hogy ha az emelő erő fokozása érdekében megnagyobbítják a lég- hajó méreteit, akkor egyúttal nagyobbá válik a fölület is és fokozódik « légáramlatok erejé- nek hatása^ a mi azután maga után vonja azt, hogy aránytalanságok keletkeznek a léghajó és motor valamint a kormány között. Erre az aránytalanságra vezethető vissza mindaz, a „törött" vagy „elhajlott rúd" és egyéb elrom- lott alkatrész, az eltörött csavarszárny stb., a melyek következtében már számtalanszor le- zuhantak a léghajók, vagy a legjobb esetben is leszállásra kényszerültek. A motornak, a hajtó és kormányzó készü- léknek a megerősítése abból czélból, hogy nagyobb ellenállást tudjanak kifejteni, csakis az emelő cső rovására történhetik, vagyis annak a tehernek a rovására, a mely nélkül a léghajónak tulajdonképpen semmi czélja sincs. Az aránytalanság tehát itt kölcsönös. Azok számára, a kik a törvényt ismerték, elég volt egy tekintet a léghajók fényképeire, a melyek egy óriási ,,kolbász"-t ábrázoltak, a melyen két „szúnyog" helyezkedett el, a melyeknek az lett volna a föladatuk, hogy az óriást még lázongó levegőben is hajtsák Gleichwie seinerzeit vom Marsfelde aus hunderttausend Kehlen ein einziger begei- sterter, brausender Ruf: „le dirigeable!!" erscholl, als die „Fatrie" in den Lüften er- schien und einige Manöver vollführte, erschollen auch die Rufe höchster Begeisterung auf dem ganzen Wege, den die berüiimte Dauerfahrt des Aluminium-Ballons „Zeppelin" verfolgte, um aber statt ans Ziel, nach Echterdingen zu gelangen, wo sich der fatale unvorgese- hene Windstoss erhob, den Ballon ergrifl', fortriss, um ihn schliesslich in den Feuertod zu treiben, u. zw. alles vollkommen dem Naturgesetze gemäss, welches dem A'erhältnis zwischen Luftströmung und Fläche entnom- men werden kann. Es sei hier noch erwähnt, dass auch dem deutschen Kriegs-Ballon „Parceval" der Sturm mitspielt. Ich will nun das ganz bündig kommen- tierte physikalische Gesetz hierherstellen, es lautet hinsichtlich der Ballone wie folgt : Der Druck der Luftströmmig ist proimr- tionell dem Quadrate der linearen Grössen- verhältnisse {d. i. der Fläche). Es liegt nun auf der Hand, dass so oft der Ballon zugunsten der Tragfähigkeit ver- grössert wird, so oft wird eigentlich die Fläche ausgedehnt und die Wirkung des Druckes der Luftströmung verstärkt^ woraus folgt, dass auch eine Disproportion des Motors und der Steue- rung zum Ballon eintritt. Dieser Disproportion sind alle die „gebrochenen", ferner „verbo- genen Stangen" und sonstigen gerissenen Bestandteile, abgebrochenen Schraubenflügel u. s. f. zuzusclireiben, welche die Ballone schon unzählige Male zum Sturz brachten,» im günstigen Falle zum Niedersteigen zwangen. Wird der Motor, der Treib- und Steuer- apparat verstärkt, um einen grösseren Wider- stand zu leisten, so kann das nur auf Kosten der Tragfähigkeit geschehen, also jener Be- lastung, ohne welche der Ballon eigentlich keinen Zweck hat. Die Disproportion wird also gegenseitig. Es genügte ja übrigens für jene, die das Gesetz kennen, nur ein Blick auf die photo- graphischen Bilder der Ballone, welche eine kolossale „Wurst" darstellten, woran zwei „Mücken" sassen, welche den Koloss treiben und steuern sollten, u. zw. auch in erregter vm és kormányozzák. De e nélkül is «rondolni kellett a szélrohamra, a mely váratlanul és bármikor keletkezhetik, s ezt a kolbászt nem csak elragadhatja, hanem egyúttal forgathatja is. Miként tudták volna ezt megakadályozni ezek a szunyegszerü hajtó és kormányzó készülékek .... V I Nem történhetett más, minthogy minden elszakadt, meghajolt és eltörött. A repülő keselyűnél a szárnyak, a hatalmas mell és a fark alakjában látható a hajtó és kormányzó szerkezet a melynek minden egyéb alá van rendelve I Az a felület, a melyet a madár a légáramlatoknak nyújt, a képzelhető legkisebb, nem több : Lnft. — Und ausser dem Blick entstand noch der Gedanke an den Wiudstoss, der auch unversehens und immer anheben kann, die Wurst nicht nur fortreissen. sondern auch zu rollen vermag ! — Was wollten da die mücken- hafteu Treib- und Steuerapparate schallen ? ! Es musste alles reisseu. alles verbogen, ge- brochen" werden. Beim fliegenden Geier zeigt der Blick in Gestalt der Flügel und der gewaltigen Brust, dazu der Schwanz die Gewalt der Treif)- und Steuerkraft, der alles andere untergeord- net ist ! — Die Fläche, welche der Vog«l der Luftströmung bietet, ist die denkbar ge- ringste, nicht mehr als : 1. kép. A madár képe, élről. — 1. Fig. Der fliegende Vogel im Stich. ennél. Talán nem lesz egészen érdektelen meg- tudni azt, hogy milyen fölfogás uralkodik a ..hadi léghajóról" Magyarország és Ausztria magas katonai köreiben. A Delegácziü 1908. évi október 23-iki ülésén Szemere Miklós delegátus nyilatko- zatot kért a hadügyminiszter képviselőjétől, Hoffmann altábornagytóla hadiléghajókra vonat- kozólag, s erre nézve a következő kijelentést kapta : ^Minden eredmény daczára is ma még ott vagyunk a kormányosható léghajóval, liogy belátható időben alig érhető el annak il adi czélokra, való alkalmazhatósága. A leg- főbb követelmények : a föl- és lessalo állomá- soktól való függetlenség, függőleges és elengedő 'magasságba való fölemelkedés, párhuzamos röpülés a föld felszínével és megfelelő emdő képesség még megköselítöleg sincsenek elérve." Itt v.in az a pont, a hol az aeroplan-x& reátérhetek. HiRAM Maxim mint tudjuk, az aeroplanh&ií látja a jövendő repülőgépét és igaza van. Ha megmaradunk a már fennt kifejtett alapelv mellett, hogy röpülés kérdését az emberre nézve csakis a madárröpülés elvei alapján lehet megoldani, akkor be kell lát- nunk, hogy az új aeroplánok közül ezidő- szerint a FARMAN-féle az. a mely leginkább [ soviel. Es ist vielleicht nicht ganz ohne Interesse, zu erfahren, welche Auffassung hinsichtlich der , Kriegsballone " in hohen Militärkreisen Ungarns und Österreichs herrschen. In der Delegationssitzung vom 23. Oktober 1908 apostrophierte Nikolaus von Szemére den Ver- treter des Kriegsministers FML. Hoffmann in Sachen der Kriegsballone und erhielt fol- gende Aufklärung : „Trotz aller Erfolge steht die Frage des lenkbaren Luftschiffes heute noch so. dass seine Verwendbarkeit für militärische Zwecke in absehbarer Zeil kaum erreicht sein Avird. Die wesentlichsten Bedingungen : Unabhän- gigkeit von Aufstieg- und Landungsstationen, senkrechter, genügend hoher Aufstieg, paral- leler Flug zur Erdoberfläche und entsjirechende Tragfähigkeit sind nicht einmal annähernd erfidlt." Hier ist der Punkt, wo ich mit dem Aero- plán einsetzen kann. HiR.\M Maxim vindiziert — wie wir wissen — in Sachen der Flugmaschine, die Zukunft dem Aeroplán, u. zw. ganz richtig. Wenn wir an dem schon oben entwickelten Grundsatze festhalten, dass das Flugproblem für den Menschen nur auf Grund der Prin- zipien des Fluges des Vogels gelöst werden kann, so müssen wir zugeben, dass unter den neuen Aeroplanen jener Fakmans sich der 1% közeledik a madár alakjához, körülbelül a gólyáéhoz, a mely előre kinyújtott nyakkal és hátranyujtott lábakkal röpül. Farman gépének elején és a hátsó részén tényleg van szabályozó nyúlvány ; a két vége között középen vannak kifeszítve a röpülő (tartó) és kormányzó felületek és az egész hosszúság középpontján pedig — akárcsak a madár mell- izma — van a motor és az ,,a\datikus" helye, tehát a teher. A főiületek vagyis az aero- plánok azonban merevek, holott a madár Gestalt nach dem Vogel, beiläufig des Storches, am meisten nähert, welcher Vogel mit nach vorne ausgestrecktem Hals und nach hinten ausgestreckten Beinen fliegt. Farmans erster Apparat hat in der Tat nach vorne und nach hinten einen regulierenden Verstoss ; in der Mitte zwischen beiden Enden sind die Flug-und Steuerflächen ausgebreitet und in der Mitte der Länge — gleich dem Brustmuskel des Vogels — liegt der Motor und sitzt der ,Avia- tiker", also die Last. Die Flächen Aero- kép Lilienthal Ottó az ugrás pillanatában. — Fig. 2. Otto Lilienthal im Absprung begriffen. szárnyfölülete a csuklók segélyével sokféle- képpen módosítható, s ez a légáramlatok legyőzésénél rendkívül fontos, mert a fölület mindig az áramlatnak megfelelően módo- sul. Ezeket a módosulásokat sokszor egészen közelről, a szél ellen küzdő galamboknál figyel- hetjük meg. Ennek a tulajdonságnak nyoma sincs a legújabb aeroplanokon és ez az oka annak, hogy az a szélroham, a mely alulról kapja meg az aeroplánt, éppen úgy dobá- lózik vele, mint a merev keretre kifeszített papirossárkánynyal. Szegény Lilienthal — 2-dik kép — megható szavakkal írja le azokat az- érzelmeit, a melyek aeroplánján meglepték, valahányszor az a légáramlat következtében Aquila XV. plane — sind aber unveränderlich, wogegen jene des Vogels — die Flügel — mit Hilfe der Gelenke vielfach modifizierbar sind, was bei derBesiegung der Luftströmung von grösster Bedeutung ist, weil die Flügelfläche, dem Strome entsprechend, modifizierbar ist. Wir können diese Modifikationen oft aus grosser Nähe bei gegen den Wind ankämpfenden Tauben l)eobachten. Von dieser Eigenschaft besitzen die neuesten Aeroplane gar nichts und daher kommt es, dass der Windstoss, der das Aeroplán mehr von unten packt, dasselbe genau so schleudert, wie den auf steifen Rahmen gespannten Papierdrachen. Der arme Lilienthal beschreibt mit ergreifenden Worten II X himbálózni kezdett. Vakmerőségéért meg is lakolt. A diiüimikus röpiilögép föltételeinek kifej- lesztési iránya tehát: a niótor megerősítése és a fölületek tetszés szerint való állíthatása. Már most meg kellene próbálkozni avval a kísérlettel, hogy ezeknek a nézeteknek mathe- niatikai alapot adjunk ; igen alapos okaim vannak azonban arra nézve, hogy ettől tartóz- kodjak. Az a „repülő kerék'', a mit Wellmer osztrák mérnök szerkesztett, tudvalevőleg az osztrák mérnökök és építészek képzelhető legfényesebb areopágja előtt lett bemutatva, és matematikailag pontosan ,.be lett bizo- nyítva", hogy egy WELLMER-féle röpülőgép két ember számára 150Ü, nyolcz ember számára 6400 kilogramm súlyú lesz — a gyakorlati kivitelben azonban a WELLMER-féle gépek nem akartak röpülni : elmozdithatatlanul ott ragadtak a földhöz. S a sok port fölvert WELLMER-féle elméletre nézve is áll a költő szava: Terméketlen, oh ember, minden elméleted, Egyedül csak az életfája zöldéi örökké: döntő a sikerült kísérlet ! Martin Lajos, ma- gyar feltalálónk, a midőn a , lebegő szár- nyat" apróra eldemonstrálta, így kiáltott fel: „Minden rendben van, most már csak a motor kell". Igen, éppen csafc a motor .' Az indukczió, a tapasztalás nehéz útja : a röpülés föltéte- leinek magán a madáron való pontos kiku- tatása, még hiányzik ! Benyujtatott 1908 október 27-én. Pótlék. Az Echterdingen óta fölmerült u. n. eredmények semmit sem változtatnak a czikken. Budapest, 1908 november 20. H. 0. die Gefühle, welche ihn auf seinem Aeroplán beschlichen, sobald dasselbe durch den Luft- strom ins Schwanken gebracht wurde. Er hat seine Kühnheit gebüsst. Die Entwickelung der Bedingungen des dynamischen Flugapparates hat also in der Richtung der Verstärkung des Motors und in der Verstellbarkeit der Flächen zu geschehen. Es wäre nun angezeigt den Versuch zu wagen, diesen Anschauungen eine mathema- tische Grundlage zu geben ; ich habe aber sehr gewichtige Gründe mich dessen zu ent- halten. Das .Segelrad" des österreichischen Ingenieurs Wellmer wurde bekanntlich vor dem denkbar glänzendsten Areopag öster- reichischer Ingenieure und Architekten de- monstriert und es wurde mathematisch genau „bewiesen", dass ein Flugapparat, nach dem System Wellmer, für zwei Menschen 1500 Kilogramm, für acht Menschen G400 Kilo- gramm Gewicht haben würde — in der prak- tischen Ausführung wollten die Apparate Wellmers nicht fliegen : sie hafteten am Erd- boden, unverrückbar. Und über dem grossen Lärm, den Wellmers Problem schlug, erschien das Dichterwort : Grau, mein Freund, ist alle Theorie, Grün ist allein des Lebens goldner Baum: * das gelungene Experiment! Der ungarische Erfinder, Ludwig Martin, rief, als er seinen „schwebenden Flügel" bis ins geringste Detail mathematisch demonstriert hatte, aus: „Alles ist in der Ordnung 1 jetzt fehlt nur mehr der Motori" Ja, der Motor! — Die Induktion, der schwere Weg der Erfahrung : das genaue Erforschen der Bedingungen des Fluges am Vogel selbst, fehlt noch ! Eingereicht am 27. Oktober 1908- Nachtrag. Die seit Echterdingen aufgetauchten s. g. Erfolge ändern an dem Artikel nichts. Budapest den 20. November 1908. 0. H. A madárvonulás Magyarországon az 1907. év tavaszán. A Mcu/ijar Ornith. Központ XIV. évi jelentése. Földolgozta Schenk Jakab, a M. 0. K. adjunktusa. Az iddi földolgozás is teljesen a korábbiak mintájára készült. xVz adatokat elsősorban az öt földrajzi teriilet szerint csoportosítottam, s ezek keretén belül délről észak felé haladó és Vo szélességi fokra kiterjedő zónákba osztot- tam, a melyekben az állomások nyugat-keleti sorrendben következnek egymásra. Az első zóna a 44V'ä és 45 fok közötti területet foglalja magában. A zónákat külön nem jelöltem meg, minthogy ezek igazában csak a földolgozás folyamán szükségesek. A földrajzi területeket az eddig is szokásos rövidítésekkel jelöltem. Der Vogelzug in Ungarn im Früh- jahre 1907. XIV. Jahresbericht der ü. 0. C. Bearbeitet von Jakob Schknk, Adjunkt der U. 0. C. Die heurige Bearbeitung wurde ebenfalls ganz nach dem Muster der früheren durch- geführt. Die Daten wurden in erster Reihe nach den fünf geographischen Gebieten grup- piert und innerhalb dieser in '■/., Breitengrad umfassende und von Süd nach Nord fort- schreitende Zonen eingeteilt und innerhalb dieser folgen sich die Beobachtungsstationen von West nach Ost. Die erste Zone umfasst die Gebiete zwischen dem 447-2 ^^^ ^^^ 45 Breitengrad. Die Zonen erhielten keine sepa- rate Bezeichnung, indem dieselben in Wirk- lichkeit nur während der Bearbeitung benö- tigt werden. Die geographischen Gebiete wur- den mit den bisher üblichen Abbreviatiouen bezeichnet. I. Dunántúli dombvidék. — Hügelland jenseits der Donau. II. Kis (nyugati) alföld. — Kleine (westliche) Tiefebene. III. Nagy alföld. — Grosse Tiefebene. IV. Keleti hegjvidék. — Östliche Erhebung. V. Északi hegyvidék. — Nördliche Erhebung. A területi közepek mellett zárójelben lévő számok azt mutatják, hogy hány adatból lett kiszámítva a középszám. Az adatok közlésénél ezek nagy tömege miatt nagy súlyt kellett fektetni a lehető hely- kímélésre, így a fészkelésre vonatkozó ada- tokat a többivel együtt közöltem és pedig olyan formán, hogy a fészkelésre vonatkozó adat mellé egy f betűt írtam, s az egészet zárójelbe tettem. így például a „Mart. 15. {Mart. 30. f.). Királyhalom" adatok közül a „{Mart. 80. /".)" jelenti a fészekelfoglalás idejét. Az irányok jelzése ismét az inter- naczionális. Az eliminácziók megokolását ez- úttal is mellőztem. A földolgozás külső be- rendezésére vonatkozólag egyébként utalok a korábbi földolgozásokra. Aquila XV. Die neben den Regionenmitteln in Paren- thesen befindlichen Zahlen geben die Anzahl der Daten an, aus welchen das Mittel berech- net wurde. Bei der Publikation der Daten musste in- folge der Masse derselben grosses Gewicht auf möglichste Raumersparnis gelegt werden. Infolgedessen wurden die auf Besiedelung des Nestes bezüglichen Daten mit den übri- gen zusammen publiziert, und zwar in der Weise, dass das Nestbesiedelungsdatum mit einem f versehen und das so bezeichnete Datum in Parenthese gesetzt würde. So bedeutet z. B. unter den Daten „Mart. 15. (Mart. 30 f.) Királyhalom'' das Datum „{Mart. 80 /'.)" die Besiedelung des Nestes. Die Be- zeichnung der Zugsrichtungen geschah auch diesmal mit den internationalen Zeichen. Von einer Begründung der Eliminationen wurde auch diesmal abgesehen. Bezüglich der äuse- ren Einrichtung der Bearbeitung verweise ich übrigens auf die früheren Bearbeitungen. 1 Az idei füldolgozáson csak egy jelenték- telenebb változást végeztem, t. i. az egyes jobban megfigyelt fajok fölvonulásának a jel- lemzését összefoglalva a bevezetésben adom, hogy ily módon tisztább és egységesebb képet nyújthassak a fölvonulás egészéről. A korábbi földolgozásokban a fölvonulás jellemzése min- dig közvetlenül az illető faj adatai után követ- kezett, s ennek meg is van az a nagj' előnye, hogy a jellemzést mindjárt össze lehet hason- lítani az adatokkal, de viszont megvan az a hátránya, hogy így az egyes fajok fölvonulá- sának a jellemzése nagyon izolált és nem kapcsolódik szervesen az illető tavaszi föl- vonulás egészébe és közvetlenül nem hason- lítható össze a közös typust alkotó egyéb vonulásokkal. Statisztikai adataink a következők : A megfigyelő-állomások száma kb. 1500 ; a M. K. Erdőhatóságokon kínil még 136 privát és rendes megfigyelő működött közre. Föl- használtuk ezeken kívül a „Vadászlap" ide- vágó közléseit, továbbá a Dr. Fromm Géza által privátim kb. 15 állomásról gyűjtött adatokat, a melyekért fogadja ezen a helyen is hálás köszönetünket. A megfigyelt fajok száma 177, ezek közül 111 van olyan, a melyet legalább 4 ponton figyeltek meg. A legtöbb adatot — 972 — a füsti fecskéről kaptuk. Az ada- tok összes száma megközelíti a 13,000-et. A statisztikai adatokból világosan kitűnik, hogy úgy rendes és privát megfigyelőink, mint pedig a M. K. Erdőhatóságok fokozottabb buzgósággal működtek közre, s kellemes köte- lességet teljesítek, a mikor a M. 0. K. nevé- ben hálás köszönetet mondok ezért a magyar tudomány érdekében kifejtett teljes elismerésre méltó munkásságért. A földolgozás berendezése a következő : először jön az 1907. évi tavaszi fölvonulás jellemzése és az egyes fajok fölvonulásának ismertetése ; ezt követi a megfigyelők névsora és az új megfigyelési állomások jegyzéke ; ezután következnek a vonulási anyag, az át- In der lieiirigcii Bearbeitung wurde nur «'ine Abänderung von untergeordneter Bedeutung vorgenommen, nämlich dass die Charakteri- stik des Zuges der besser beobachteten Arten in der Einleitung zusammengefasst gegeben wird, wodurch ein klareres und einheitliche- res Bild des Gesamtzuges erzielt werden kann. In den frullerei! Bearbeitungen folgte die Zugscharakteristik immer unmittelbar nach den Daten der betreibenden Art, was den grossen Vorteil hatte, dass die Zugscharakte- ristik der einzelnen Arten unmittelbar mit den Daten verglichen werden konnte, doch hatte dieses Vorgehen auch den Nachteil, dass die Zugscharakteristik der einzelnen Arten allzu isoliert dastand, keinen organischen Zu- sammenhang mit dem Gesamtzuge besass, und deshalb auch mit den übrigen, zu einem gemeinsamen Typus gehörenden Zugsweisen, nicht verglichen werden konnte. Unsere statistischen Daten sind folgende : Die Anzahl der Beobachtungsstationen be- trägt ca. 1500, ausser den königlich ungari- schen Fürstbehörden waren noch 136 private und ständige Beobachter tätig. Ausserdem wurden die einschlägigen Berichte der „Va- dászlap" sowie die von Dk. Géza Fkomm an ca. 15 Stationen auf privatem Wege gesam- melten Daten benützt, für welche wir auch an dieser Stelle herzlichsten Dank sagen. Die Anzahl der beobachteten Arten beträgt 177, darunter sind 111 an wenigstens 4 Stationen beobachtet worden. Die grösste Datenanzahl — 972 — besitzt die Rauch- schwalbe. Die Gesamtanzahl der Daten be- trägt nahezu 13,000. Aus den statistischen Daten geht es klar hervor, dass unsere privaten und ständigen Beobachter sowie die k. ung. Forstbeliörden in erhöhtem Masse tätig waren, und komme ich daher einer angenehmen Pflicht nach, indem ich im Namen der U. 0. C. allen herzlich- sten Dank sage für diese im Interesse der ungarischen Wissenschaft geleistete anerken- nungswürdige Arbeit. Die Einrichtung der Bearbeitung ist fol- gende: in erster Reihe steht die Charakteri- stik des Frühjahrzuges 1907 und die Zugs- charakteristik der besser beobachteten Arten ; dann folgt das Namensverzeichnis der Be- obachter und dasjenige der neuen Beobach- tungsstationen ; dann folgt das Zugsmateriale, tck'lök jegyzéke, a vumilúsi iiai)tái- és végül függelékként a hozzánk beküldött horvát- országi adatok. Minden újabb földolgozás alkalmával a föl- dolgozót bizonyos aggodalom fogja el, a mely- nek forrása az a kérdés, vájjon nem fogja-e éppen az idei vonulás — ha nem is lerom- lioliii — de legalább is erősen megingatni az eddigi, sok munka árán elért eredményeket? KüFönösen megokolt ez az aggodalom, ha az anyag tömege oly nagy, hogy a benne rejtőző törvényszerűségek egyszerű áttekintésre nem ismerhetők föl, s még inkább megokolt, ha visszaemlékezünk az 1907. év tavaszán ural- kodott időjárásra, a melynek páratlanul rend- tdlenes volta a madárvonulás lefolyását is lényegesen befolyásolta. Valamennyi meg- figyelő egyöntetűen az abnormis időjárásról és az ennek következtében hihetetlenül rend- ellenes lefolyású vonulásról panaszkodott. Korán és későn vonuló fajok a hosszú tél következtében majdnem egyidőben érkeztek, tehát éppen úgy, mint néha a sarki vidékeken. A késés mellett még különösen az átvonulok szórványos és gyér megjelenése jellemezte az idei tavaszi vonulást, a melynek közvetlen szemtanuja voltam a Fertőn, a hol az isme- retes madárbőségnek még nvoma sem volt. Az időjárás hatása legközvetlenebbül az 1907. év vonulási jellegéből tűnik ki. Eredeti megállapodásunk értelmében az országos középszámokat azokra a fajokra nézve szá- mítjuk ki, a melyeket legalább négy állomáson figyeltek meg. Ilyen faj van az idén 111, a melyek közül az országos középnél korábban érkezett 13 faj „ „ középnek megfelelően „ 6 „ „ „ középnél későbben „ 92 „ Az eredmény tehát félreérthetetlenül azt bizonyítja, hogy az 1907. évi tavaszi fölvomdás jellege almormisan késői. Megerősíti és való- sággal betetőzi ezt az eredményt az a tény, hogy az idei, egyetlen egy évre vonatkozó vonulási anyag belevonásával megváltozott az das V'erzeicliiiis der überwinterten Arten, der Zugskalender und schliesslich als Anhang die an uns eingesandten Daten aus Kroatien. Im Laufe jeder Bearbeitung wird der Be- arbeiter von einer gewissen Sorge beunruhigt, deren Quelle die Frage ist, ob nicht vielleicht gerade der heurige Zug die bisher mit so ~ ' wenn ■ aber vieler Arbeit erreichten Resultate - auch nicht vollständig zertrümmern doch wenigstens stark erschüttern werde? Besonders begründet ist diese Sorge dann, wenn das Zugsmateriale einen derartigen Um- fang besitzt, dass die darin enthaltenen Ge- setzmässigkeiten durch blossen Augenschein nicht ersichtlich sind, und noch vielmehr dann, wenn man sich der Witterung des Frühjahres 1907 erinnert, welche ungemein abnorm war und den Zugsverlauf ganz bedeutend beein- flusste. Jeder Beobachter beklagte sich über die abnorme Witterung und über den dadurch verursachten unglaublich abnormen Zugsver- lauf. Früh und spät ankommende Arten er- schienen infolge des langen Winters fast zu gleicher Zeit, also ebenso wie manchmal in den Polargegenden. Neben der Verspätung wurde der heurige Zug noch vorzüglich durch das sporadiche Erscheinen der Durchzügler charakterisiert, dessen unmittelbarer Augen- zeuge ich am Fertő-See war, wo kaum eine Spur des bekannten Vogelreichtums gefunden werden konnte. Der Einfluss der Witterung kann am un- mittelbarsten im Zugscharakter des Jahres 1907 nachgewiesen werden. Laut der ursprüngliclien Bestimmung werden die Landesmittel für jene Arten berechnet, welche wenigstens an vier Stationen beobachtet wurden. Heuer haben wir deren 111, von welchen 13 Arten früher als das Landesmittel erschienen 6 „ dem Landesmittel entsprechend „ 92 , später als das Landesmittel „ Das Resultat beweist daher unverkennbar, dass der Charakter des Frühjahrzuges 1907 ein abnorm später war. Bestärkt, sozusagen gekrönt wird dieses Resultat durch die Tat- sache, dass durch Miteinbeziehung des heuri- gen, ein einziges Jahr umfassenden Zugs materiales die Landesmittel der sämtlichen besser beobachteten Arten verändert wurden. 1" 4 összes jobban mcgtigyclt fajok eddigi orszá- gos középszánia. Ez annál föltünőbb, mert ezek sok esetben több ezer adat alapján vannak kiszáiiiitva és már évek óta változat- lanul ugyanazok maradtak. Az alábbi össze- állításból látható, hogy valamennyi országos közép 1 — 5 nappal későbbivé lett. Legföltünőbb ez a hatás a füsti fecskénél, melynek Ií5,000 adatra támaszkodó középszámát már joggal állandónak lehetett tekinteni. Es ist dies umso auffallender als diesellien in vielen Fällen auf mehreren Tausend Daten beruhen und sehon seit Jahren keine Ände- rung mehr erfahren hatten. Aus der untenfol- genden Zusammenstellung erhellt, dass sämt- liche Landesmittel um 1 — 5 Tage später gewor- den sind. Am aiilTallendsten zeigt sieh dies bei der Kauclis(li\vall)e, deren auf 18,000 Daten gegründetes Landesmittel mit Kecjit als un- veränderlich gehalten werden konnte. Faj Art Országos közép 19U6-ig bezárólag Landesmittel bis inkl. 1906 Országos közép 1907ig bezárólag Landesmittel bis inkl. 1907 Különbség Differenz Alauda arvensis L Ardea cinerea L Chelidonaria urbica (L. i Ciconia ciconia (L.) Columba oenas L .... Columba palumbus L Coturnix coturnix (L.) I Crex crex (L.) Cuculus canorus L Grus grus (L.) Hirundo rustica L Luscinia luscinia iL.) Motacilla alba L Motacilla boarula Penn Oriolus oriolus (L.) Philloscopus acrcdula Pali- Scolopax rusticola L Sturnus vulgaris L Turdus musicus L Turtur tui-tur (L.) Upupa epops L Vanellus vanclhis (L.) Mart. » Apr. Mart. Apr. Mai. Apr. Mart. Apr. » Mart. Apr. Mart. Apr. Mart. 2. 22. 13. 31. 3. 9. 29. 4. 15. 24. 6. 16. 13. 18. 28. 29. 18. 4. 13. 21. 9. Mart. » Apr. » Mart. » Mai. Apr. Mart. Apr. n Mart. Apr. Mart. Apr. Mart. 7. 26. 15. 1. 5. 13. 1. 6. 16. 26. 7. 18. 16. 23. 29. 2. 21. 7. 18. 23. 10. K ' S.*P ) Ta^n- 4 2 1 2 4 2 2 1 2 1 2 3 5 1 4 3 3 5 2 1 2 Ihfii körülmények között e°:y{iltalát);iii ihmii volna nu'íílcpő floloiï, lm az cddiiíi tapaszta- latok alapján állandóknak hirdetett vuiiulási typusoknál is mélyebbre ható változásokat találnánk. Edfiigelé ugyanis a területi közép- számoknak minden egyes fajra nézve jellemző egymáshoz való viszonya változatlan maradt, akár késői, akár korai volt a vonulás. Éppen erre a tulajdonságra alapítottam annak idején a vonulási typusokat, a melyek azóta évről- évre lijabb megerősítést és evvel szilárdabb alapot nyertek. A föntemlitett aggodalom éppen a typusok állandóságára vonatkozott, s az idei rendellenes vonulás ezeknek valóságos próbaköve. Előre is jelezhetem, hogy még az idei rendkívüli vonulás se idézhetett elő lényeges változásokat a vonulási typusokon. Tán fölös- leges ennek a ténynek a nagy fontosságát még külön hangsiilyozui, mindössze csak annyit kell megjegyezni, hos:y egyrészt igazolja eddig használt módszereink helyességét, másrészt pedig tetemesen megszilárdítja eddigi ered- ményeinket, a melyek jórészt a vonulási typusok állandóságán alapulnak. Valamennyi vonulási typus közül a füsti fecské-né\ fölismert és róla elnevezett Hirundo- typust lehetett legkönnyebben fölismerni és pedig azért, mert ennek a fajnak tavaszi föl- vonulása majdnem teljesen megegyezik a vonu- lásról alkotott közfelfogásnak, mely szerint délen és sík vidéken korábban érkeznek meg a vonulók, mint északibb és magasabb fek- vésű területeken. A területi középszámoknak egymáshoz való viszonya mindig híven tükröz tette vissza a tavaszi fölvonulásnak említett lefolyását. Eddigelé ez a viszony a követ- kező volt: Unter solchen Verhältnissen dürfte es kaum Wunder nehmen, w(!nn auch die Zuijstypen, welche laut den bisherigen Erfahrungen als unveränderlich bezeichnet wurden, tiefergrei- fende Veränderungen erfahren hätten. Bisher blieb nämlich das gi^genseitige und für jcsde Art charakteristische Verhältnis der Regionen- mittel unverändert, ganz unabhängig davon, ob der Zug ein früher oder später war. Gerade auf diese Eigenschaft gründete ich seinerzeit die Zugstypen, welche seitdem von Jahr zu Jahr neue Bekräftigung und dadurch eine immer sicherere Basis gewannen. Die oben- erwähnte Sorge bezog sich auch gerade auf die Stabilität der Zugstypen, und ist die heu- rige abnorme Witterung ein wirklicher Probe- stein derselben. Es kann schon im vorhinein bemerkt wer- den, dass selbst die heurige abnorme Witte- rung keine nennenswerten Veränderungen an den Zugstypen hervorrufen konnte. Die Be- tonung der grossen Wichtigkeit dieser Tatsache dürfte vielleicht überflüssig sein, nur so viel möge bemerkt werden, dass dadurch einerseits die Richtigkeit unserer bisher angewandten Methode dargetan wird, anderseits aber unsere bisherigen Resultate, welche zum grossen Teile auf der Stabilität der Zugstypen beruhen, bedeutend bekräftigt werden. Unter sämtlichen Zugstypen war der Hirundotypus, welcher am Zuge der Rauch- schwalbe erkannt, und daher von dieser be- nannt wurde, am leichtesten zu erkennen, u. z. deshalb, weil der Frühjahrzug dieser Art beinahe vollkommen mit der allgemeinen Auf- fassung über den Zug übereinstimmt, laut welcher der Zug in Tieflagen und im Süden früher vor sich geht als in Höhenlagen und in nördlicheren Gegenden. Das gegenseitige Verhältnis der Regioneninittel ergab immer ein getreues Spiegelbild dieses Zugsverlaufes. Bisher gestaltete sich dieses Verhältnis fol- gendermassen : 1900 1901 1902 .1903 1904 1905 1906 I. 1\'. (5. IV. 5. IV. 7. IV. 15. IV. 11. IV. 7. IV. 10. 11. — — IV. 17. IV. 8. IV. 2. IV. 8. Ili. IV. 1. III. -iS. IV. 1. IV. 5. IV. 7. IV. 4. IV. 7. IV. IV. 5. IV. (i. IV. 9- IV. 14. IV. 14. IV. 10. IV. 11. V. IV. 10. IV. 12. IV. 14. IV. 19. IV. 15. IV. 16. IV. 15. A mint l:ïth;iti), iiiinilii;' az allViId a.-). (70). IV. Apr. <;. (73). V. Apr. 14. (22). I. Mai 7. (53). II. . 10. (8). Crex crex (L.). m. Mai 3. (42) IV. „ 10. (75). V. Mai !•>. (67). II. .V|.r. 24. (84). „ 23. (14). Lusclnia Luscinia (L.). IH. Apr. 20. (78). IV. „ 21. (56). V. Apr. 2i». (81). 1. Apr. 1). (28). II. . 12. (7). Phjiloscopus acredula (P.\ll.). III. Apr. ». (30). (74). IV. 11. v. Apr. 14. (50). A második, rendkívül jellemző és éppen annyira érdekes mint bonyolult vonulási typus az, a melyet a fehér gólya tavaszi t'ölvonu- lásánál állapítottam meg és Ciconiaty2)us-na.'k neveztem el. Jellemző fulajdonságai : arány- talanul korai érkezés a keleti és ugyanilyen késői érkezés a nyugati vidékeken. A koráljbi földolgozásokban kimutattam, hogy ez a typus átvonulási jelenségek eredménye. A korábbi években a területi középszámok egymáshoz való viszonya a következő volt : Dei' zweite, ungemein cliaraktei-istisehe und ebenso interessante wie verwickelte Ziigstypus ist derjenige, welchen ich am Frühjahrszuge des weissen Storches bestimmte und Ciconia- typus bíMiannte. Charakteristische Eigenschaf- ten desselben sindj unverhältnismässig frühe Ankunft in den östlichen und ebensolclie späte Ankunft in den westlichen Gebieten. In den früheren Bearbeitungen lieferte ich den Nach- vi-eis, dass dieser Zugstypus das Resultat von Durchzugserscheinungen ist. In den früheren Jahren gestaltete sich das gegenseitige Ver- hältnis der Regionenmittcl folgendermasscn : 1899 J 900 1901 1902 1903 1904 1905 1906 I. IV. 3. IV. 5. IV. 2. III. 30. IV. 11. IV. 6 IV. 6. IV. 5 II. — — __ — III. 26. IV. 2. 111. 30. iV. 4. III. IH. 23. III. 26. III. 21. III. 23. III. 25. 111. 31. 111. 28. III. 31. IV. III. 25. III. 31. III. 25. III. 26. III. 29. IV. 2. IV. 1. IV. 1. V. IV. 2. IV. 3. III. 30. III. 30. IV. 5. IV. 6. IV. 7. IV. 9. Látható ebből, hogy a legkorábbi terület mindig az alföld, ezi követi a keleti hegyvidék, s ezután jön többnyire az északi hegyvidék, s rendesen legkésőbbi a Dunántúl, tehát a "Wie ersichtlich, ist das früheste Gebiet immer die Tiefebene, dieser folgt die östliche Erhebung, dieser meistens die nördliclie Erhe- bung, während das Hügelland für gewöhnlich 11 Iei;uyngatibb vidék. A Ciconiatypiis főntvázolt sajátságai tehát a iíözépszánioii egymáshoz való viszonyában félreérthetetlenül kifejezésre jutnak. Evvel szemben az idei fölvonulásnál bizonyos eltérések mutatkoznak. A területi közepek ugyanis a következők : das späteste Gebiet ist. Die obenerwähnten Eigenschaften des Ciconiatypus kommen daher im gegenseitigen Verhältnisse der Kegioneu- mittel unverkennbar zum Ausdruck. Dem ge- genüber zeigen sich im heurigen Zuge einige Abweichungen. Die ßegionenmittel sind näm- lich folgende : I. .Vpr. 8. (106). II. „ 7. (20). III. Apr. 2. (144). IV. „ 10. (323). V. Apr. 12. (201). A középszámok egymáshoz való viszonyából első látásra a Hirundo-typust lehetne kiolvasni, a melytől az idei fölvonulás tényleg csak abban különbözik, hogy I., IV. és V. középszámai nagyon közel állanak egymáshoz. Azonban ennek daczára is meg kell állapitanunk azt, liogy az átvonulási jelenségeken alapuló Ciconiatypus az időjárással szemben nem mutatkozott oly állandónak és megváltoztat- liatatlannak mint a Hirundotypus, a mely legalább is túlnyomó nagy részében megtele- [ledési adatokon alapul. Megjegyzendő azon- Ijan. iiogy ez az eredmény nagyon jól egyezik az átvonulási jelenségekre vonatkozó tapasz- talati tényekkel, a melyek szerint a rendkívüli időjárás éppen az átvonulást befolyásolja a legnagyobb mértékben. Rendkívül érdekes volt a fehér gólya idei vonulása Erdélyben. A tömegesebb átvonulás csak április elején kezdődött, holott más években ilyenkor a fővonulás már lezajlott és csak a másod- és harmadrendű vonulási hullámok voltak észlelhetők. Nyilt kérdés marad, hogy miért késleltette a Magyar- országon uralkodott kedvezőtlen időjárás az itt nem fészkelő gólyák átvonulását? Vagy talán arra kell ebből következtetni, Iiogy a Magyarországon fészkelő gólyák is nagyobb- részt Erdélyen vonulnak át? Pusztán a vonu- lási adatok alapján ezt a kérdést nem lehel eldönteni, tán megfelelnek rá az aluminium- gyűrűkkel való jelölési kísérletek, a melyeket 1908 nyarán Magyarországon is megkezdett a M. ü. k. ' A gólya egyéb vonulási viszonyait a korábbi földolgozásokljan már részletesen tárgyaltam, s ezért ismétlések elkerülése czéljából azokra utalok. Jelenleg még csak a fészekhez való érkezésre vonatkozó területi középszámokat Aus dem gegenseitigen Verhältnisse der Regionenmittel könnte man auf den ersten Blick auf den Hirundotypus schliessen, von welchem sich der heurige Zug tatsächlich nur dadurch unterscheidet, dass die Mittel von !.. IV. und V. sehr nahe aneinander stehen. Trotz diesem muss jedoch ausgesprochen werden, dass sich der auf Durchzugserscheinungen begründete Ciconiatypus nicht so ständig und unveränderbar erwies, als der wenigstens zum überwiegenden Teile auf Besiedelungsdaten basierende Hirundotypus. Zu bemerken ist jedoch, dass dieses Resultat sehr gut mit den Erfahrungen über die Durchzugserscheinungen übereinstimmt, indem die abnorme Witterung gerade die Durchzugserscheinungen am stärks- ten beeinflusst. Ungemein interessant war der heurige Durch- zug des weissen Storches in Erdély. Das massenhaftere Durchziehen begann erst An- fang April, während in anderen Jahren der Hauptzug um diese Zeit schon beendigt war, und nur noch die Zugswellen zweiten und dritten Grades beobachtet werden konnten. Es bleibt eine offene Frage, auf welche Weise die ungünstige Witterung in Ungarn den Durcli- zug der hier nicht .brütenden Störche beein- flussen konnte? Oder sollte man hieraus schlies- sen können, dass die in Ungarn brütenden Störche zum grossen Teile ebenfalls über Erdély hinweg durchziehen ? Auf die blossen Zugsdaten gestützt, kann diese Frage nicht entschieden werden, vielleicht dass die Vogel- zugsversuche mit den Aluminiumringen, welche im Sommer 1908 auch von der U. 0. C. be- gonnen wurden, eine Annvort ergeben werden. Die übrigen Zugsverhältnisse des weissen Storches wurden in den früheren Bearbeitun- gen schon ausführlich behandelt, so dass ich. um Wiederholungen zu vermeiden, auf diese verweise. Es folgen hier nocii die Hegionen- 2* 12 közlöm, természetesen csak a jövőben való IVilhasználás czéljából, niintJiogy a gólyának erre az életjelenségóre vonatkozólag még igen kevés összehasonlító anyag áll rendelkezé- sünkre. Ezek a középszámok a következők : I. Ai>i'. 11. (28). II. , 9. (6). mittel der Nestbesiedeluug, natürlich nur zum Geltranche künftiger 15earl)eitnngen, imleni wir diesbezüglich noch zu wenig Vcrgleiciis- materiale besitzen. Diese Kegionenmiltel lau- ten iolgendermassen. III. Apr. 6. (63). IV. „ 15. (38). V. Apr. (}. (4). A Ciconiatypusnak rendesen szakasztott mása, vagy jobban mondva szuperlativusa volt a daru — Grus grun (L.) — tavaszi föl- vonulása. Habár a korábbi évek csekély anyaga ' alapján a területi középszámokat nem lehetett kiszámítani és ezért a vonulás lefolyását se tudtuk kellő biztossággal jellemezni, annyit mégis megállapíthattunk, hogy az átvonulás csakis az ország keleti részére szorítkozik, lígy hogy a 38. foktól nyugatra csak ritka kivételes esetekben kaptunk erre a fajra vonat- kozó megfigyeléseket. A fölvonulás behatóbb tárgyalásába a történeti, ill. összehasonlító anyag elégtelensége következtébeu még nem bocsátkozhatunk. Csak arra akarok rámutatni, hogy az Erdélyen átvonuló darvak éppen annyira megkéstek minta fehér gólyák, pedig ezekről egész biztosan tudjuk, hogy hazánk- ban nem fészkelnek. A földrajzi területek középszámai a/, idén a következők : Dem Cicouiatypus auf ein Haar gleichend, oder besser gesagt, den Superlativ desselben bildend, zeigte sich bisher der Frühjahrszug des Kranichs — Grus griis (L.). Obwohl in den früheren Jahren infolge des geringen Materiales die ßegionenmittel nicht berechnet werden kdunten, und deshallj auch der Zugs- verlauf nicht mit genügender Sicherheit charak- terisiert werden konnte, so liess sich trotzdem doch so viel feststellen, dass der Durchzug auf die östlichen Gebiete beschränkt ist, so dass wir westlich vom 38. Längengrade nur ausnahmsweise Beobachtungen über diese Art erhielten. Indem das historische, resp. Ver- gleichsmateriale ungenügend ist, muss von einer ausführlicheren Behandlung abgesehen werden. Nur soviel sei noch bemerkt, dass sich die in Erdély durchziehenden Kraniche ebenso stark verspäteten vde die weissen Störche ; von den Kranichen wissen wir je- doch bestimmt, dass dieselben in Ungarn nicht brüten. Die heurigen Kegionenmittel sind fol- gende : III. 3iait. 25. (42) IV. Apr. 7. (9-1). V. Apr. 8. (20), Ezekkel ki is van merítve a jobban meg- figyelt fajok ^özül azoknak a sora, a melyek tavaszi fölvonulása a Ciconia-typus szerint folyik le. Néhány fajnak a vonulása egyik- másik jellemző tulajdonságában ugyan meg- egyezik evvel, de ennek dac/.ára legfeljebb csak Pszeudo-Ciconiat\'])usnak lehetne azokat fölfogni. A döntő különbség közöttük az, hogy míg a Ciconiatypust átvonulási jelenségek idézik elő, addig ezeknél a terület megszállá- sáról van szó. Ide tartozik elsősorban a sárga rigó — Oriolus oriolus (L) — tavaszi föl- vonulása, a mely az eddigi tapasztalatok szerint a következőképpen szokott lefolyni: Damit ist auch die Reihe derjenigen besser beoljachteten Arten, deren Frühjahrszug dem Ciconialypus folgt, abgeschlossen. Der Zug einiger Arten stimmt zwar in einem nder an- deren charakteristischen Merkmale mit dem Ciconiatypus überein, doch könnte man diese trotzdem höchstens nur als Pseudo-Ciconia- typeu betrachten. Der entscheidende Unter- schied derselben besteht darin, dass der Ciconia- typus aut Durchzugsdaten gegründet ist, wäh- rend bei diesen Arten nur von Besiedelung die Rede sein kann. Hieher gehört in erster Linie der Frühjahrszug des Pirols — Oriolus oriolus, (L.) — welcher laut den bisherigen Erfahrungen folgenden Verlauf zeigt : 13 1899. 1900 1901 1902 1903 1904 .1905 19U(; 1. IV. 27. V. 3. IV. 28. R'. 30. V. 2. IV. 29. IV. 30. IV. 28. Il — — — — — — IV. 25. 111. IV. 2i. IV. 27. IV. 2«. IV. 24. IV. 27. IV. 23. IV. 24. IV. 22. IV. IV. 24. IV. 24. IV. 26. IV. 30. Y. 1. IV. 27. V. 1. IV. 27. V. IV. 30. V. 3. IV. 30. IV. 30. V. 2. ' IV. 28. V. 2. IV. 30. Rendesen az alföld a legkorábbi terület, néha azonban a keleti hegyvidék egyenlő vagy korábbi érkezést mutat, de többnyire legalább is nyomon követi az alföldet, míg a Dunántúl néha még az északi hegyvidéknél is későbbi középszámot ad. Szóval ennél a fölvonulásnál is jellemző sajátság az aránytalanul korai érkezés a keleti és ugyanilyen késés a nyugati vidékeken — éppen úgy, mint a fehér gólyá- nál. A sárga rigó fölvonulása jelenleg még függőben levő kérdése a magyar madárvonu- lásnak, a melynek megoldását csak egy össze- foglaló földolgozástól lehet remélni. A mint már egyszer kifejtettem, valószínű, hogy avi- geogratikus hatások idézik elő ezt a saját- ságos fölvonulást, a melyek azonban ilynemű földolgozás keretében behatóbban nem tár- gyalhatók. Az idei fölvonulás a késéstől eltekintve teljesen normális volt; a területi középszámok egymáshoz való viszonya nem változott, s ebben is döntő különbséget látok a Ciconiatypus és a sárga rigó tavaszi fölvonulása között. A terü- leti középszámok a következők : Für gewöhnlich ist die Tiefebene das frü- heste Gebier, manchmal zeigt jedoch die öst- liche Erhebung gleiclie oder frühere Ankunft, folgt jedoch der Tiefebene wenigstens un- mittelbar nach, während das Hügelland ge- wöhnlich noch hinter der nördlichen Erhebung zurückbleibt. Diese Zugsweise wird also eben- falls durch unverhältnismässig frühe Ankunft im Osten, und ein ebensolches spätes Erschei- nen im Westen charakterisiert — ebenso wie der Storchzug. Der Frühjahrszug des Pirols ist derzeit noch eine schwebende Frage des ungarischen Vogelzuges, deren Lösung nur von einer vergleichenden Bearbeitung erhufl't werden kann. Wie ich es schon einmal dar- stellte, ist es wahrscheinlich, dass diese eigen- tümliche Zugswei^e von avigeographischen Fak- toren bedingt wird, welche jedoch im Ralinien dieser Bearbeitung nicht eingehender behan- delt werden können. Der heurige Zug war, von der Verspätung abgesehen, ganz, normal ; das gegenseitige Verhältnis der Regionenmittel blieb unverän- dert, und erblicke ich in diesem Umstände ebenfalls einen entscheidenden Unterschied zwischen dem Ciconiatypus und dem Früii- jahrszuge des Pirols. Die Regionenmittel lau- ten folgendermassen : I. Mai. li. . 3. (79). 5. (14). III. Apr. 28. (98). IV. Mai. 2. (130). V. Mai. r,. (72). Egyelőre még a búbos banka — - Upupa epops L. — tavaszi fölvonulását is ehhez a Pszeudo-Ciconiatypushoz kell sorolnunk, mint- hogy az eddigi — bár sokszor nagyon csekély — anyagon alapuló tapasztalat szerint a keleti Vorläufig muss auch noch der Frühjahrs- zug des Wiedehopfes — Upu])a epops, L. — bei diesem Pseudo- Ciconiatypus behandelt werden, indem laut den bisherigen Erlahrun- gen — welche zwar oft auf einem sehr gerin- 14 vidékeket itt is aránytalaiiiil korai érkezés jellemzi. A területi közrpszámok az előző évek- bon a következők voltak : gen Materiale beruhten — file östlichen Ge- l)iete cl)enfalls durch eine unverliältnissniässig frühe Ankunft charakterisiert sind. Die Hegio- nenmittel der früheren Jahren lauten folgen- dermassen : 1899 1900 1901 1902 1908 1904 1905 1906 I. IV. 6. IV. 5. — — IV. 17. IV. 9. IV. 12. IV. 11. II. — — — — — — IV. 9. IV. 11. III. IV. 4. IV. 4. — — IV. 7. IV. 2. IV. 7. IV. (). IV. IV. :i. IV. 3. — — IV. 14. IV. 6. IV. 12. IV. 10. V. IV. 14. IV. 10. — — IV. 16. IV. 11, IV. 16. IV. 14. Látható innen, hogy a keleti hegyvidék nemcsak hogy rendesen korábbi a Dunántúl- nál, hanem néha még megelőzi az alföldet is, úgy hogy az aránytalanul korai érkezés a keleti vidékeken, tehát a Ciconiatypus jel- lemző sajátsága kétségtelen. Mindazonáltal tekintetbe kell venni azt, hogy a korábbi években legtöbbször igen csekély volt az anyag, ügy hogy ez az eredmény nem föl- tétlenül megbízható, mert egyes megfigyelé- sekkel jobban képviselt területek adatainak túlsúlyától is eredhet. A búb'os banka tavaszi fölvoniilása egyelőre még szintén a függő kér- dések között marad, annál is inkább, mert ez az egyetlen Magyarországon megtelepedő faj, a melynek szokott typusát az idei rendkívüli időjárás meg tudta változtatni. A területi közép- számok a következők : Es ist ersichtlich, dass das Mittel der öst- lichen Erhebung nicht nur früher als dasjenige des Hügellandes ist, sondern manchmal selbst vor das der Tiefebene zu stehen kommt, wo- durch die unverhältnissmässig frühe Ankunft im Osten, d. i. ein Charakterzug des Ciconia- typus, unzweideutig zum Ausdruck kommt. Es muss jedoch bemerkt werden, dass in den früheren Bearbeitungen meistens nur ein sehr geringes Materiale zur Verfügung stand, so dass dieses Resultat nicht unbedingt siclier ist. indem dasselbe auch durch das Übergewicht einiger durch mehr Beoliachtungen vertrete- neu Gebieten entstanden sein kann. Der Früh- jahrszug des Wiedehopfes muss vorläufig eben- falls noch unter den in Schwebe befindlichen Fragen l)leiljen, und dies umsomehr. als es die einzige, Ungarn besiedelnde Art ist, deren gewöhnlichen Typus die heurige Witterung verändern konnte. Die Kegionenmittel sind folgende : I. Apr. 13. (70). 11. „ 16. (10). III. Apr. 10. IV, , 15. (85). (162). V. Apr. lü. (IIb). Kégebben a kakuk — Cuculus canorus L. — tavaszi fölvonulását némileg szintén a Ciconia- typussal hoztuk kapcsolatba, mert ennek fő- jellemző vonása ugyancsak az aránytalanul korai érkezés a keleti vidékeken. A területi középszámok egymáshoz való viszonya ugyanis eddigelé a következő volt : Früher wurde nudi der Frühjahrszug des Kukuks — Cuculus canorus L. — mit dem Ciconiatypus in Verbindung gebracht, indem derselbe ebenfalls durch die unverhältiiiss- niässig frühe Ankunft im Osten charakteri- siert wird. Bisher gestaltete sich das gegen- seitige Verhältnis der Kegionenmittel folgen- dermassen : 15 1899 1900 1901 1902 1903 1904 1905 1906 I. IV. 17. IV. 17. IV. 11. IV. 15. IV. 22. rv. 15. IV. 16. IV. 15. II, — — — — — — IV. 15 IV. 18.' III. IV 12. IV. 10. IV. 13. IV. 13. IV. 13. IV. IG. IV. 14. IV. 13. IV. IV. 10. IV. s. IV. 8. IV. 8. IV. 8. IV. 13. IV. 11. IV. i:{. V IV. 17. IV. IS. IV. 20. IV. 19. IV. 23. IV. 15. IV. 20. IV. 19. Állandóan a keleti hegyvidék adja a leg- koráhhi középszámot, ezután következik az alföld majd a Dunántúl és végül az északi hegyvidék. Már a korábbi földolgozásokban megállapitottani, hogy a kakuknak ez a saját- ságos fölvonulása normális typxsf alkot, a mely úgy magyarázható, hogy a kakuk vonu- lása elsősorban nem a klimatikus viszonyok- hoz, hanem vidékek szerint változó dajkálóinak fészkeléséhez való alkalmazkodás. Az idei föl- vonulásban a területi középszámoknak ez a typikus viszonya nem szenvedett változást, a mi újabb megerősítését adja a kakukvonulás magyarázatának, mert hiszen az időjárás a fészkelést tán még erősebl)en befolyásolja mint a voniüást. A területi középszámok a következők : Das früheste Mittel ergibt immer die öst- liche Erhebung, dieser folgt die Tiefebene, dann das Hügelland, und schliesslich die nördliche Erhebung. Schon in den früheren Bearbeitungen lieferte ich den Nachweis, dass diese eigentümliche Zugsweise des Kukuks einen Normaltypus bildet, welcher dadurch erklärt werden kann, dass sich der Zug des Kukuks in erster Linie nicht den klimati- schen Verhältnissen, sondern dem Nisten seiner gebietsweise wechselnden Pflegeeltern aupasste. Das gegenseitige Verhältnis der Kegionenmittel erlitt durch den heurigen Zug keine Veränderung, was eine neue Bekräfti- gung dieser Deutung des Kukukszuges bildet, da ja die Witterung das Nisten womöglich noch stärker beeintiusst als den Zug. Die Regionenmittel sind folgende : I. Apr. 22. (109). II. „ 24. (20). III. Apr. 19. (118). IV. „ 18. (383). V. Apr. 26. (280). Az utolsó typushoz tartoznak azok a fajok, a melyek a nyugati vidékeken érkeznek meg aránytalanul korán, s minthogy a fölvonulás- nak ez a módja a fehér barázdabillegetőnél jutott legélesebben kifejezésre, nzért azt Motacillatijjnis-nak neveztem el. A Hirundo- typussal és a kakukvonulással együtt szintén normális typust alkot, még pedig a korán érkező fajok normális typusát. A magyarázatot az izothermákra alapítottam, a melyek kora tavaszszal nemcsak délről észak felé, hanem egyúttal nyugatról kelet felé is lialadnak, — a két jelenség lefolyása tehát párhuzamos és egyirányú. A vonulás itt is tisztán a klima- tikus viszonyokhoz alkalmazkodott, vagyis ahhoz, hogy a terület mikor válik alkalmassá Znm welche letzten in den Typus westlic gehören jene len Gegenden Arten, unver- hältnismässig fruit ankommen, und da diese Zugsweise bei der weissen Bachstelze am schärfsten zum Ausdruck kam, so nannte ich denselben Motacillatypus. Die Erklärung be- gründete ich auf den Gang der Isothermen, welche früh im Frühjahre nicht nur von Süd nach Nord, sondern auch von West nach Ost fortschreiten — der Verlauf der beiden Er- scheinungen ist daher parallel und vtm der gleichen Kichtung. Der Zug ist hier eben- falls ganz an die klimatischen Verhältnisse angepasst, mithin daran, ob das Gebiet zur Besiedelung resp. zum Nisten schon geeignet ist, oder nicht. Für die Richtigkeit dieser ir, a iiicgélheléshez, illetiìleg a fészkelésliez. A tolfogiis helyességéro nézve súlyos hizonyi- tékot ad az a tény, hogy a későn érkező fajok túlnyomóan a Ilirundotypusf, a korán érkezők pedig majdnem kivétel nélkül a Motacillatypiist követik. A feliér liará/.daljillegető — Motacilla alba L. — tavaszi fölvonulása a területi középszámok alapján eddigelé a következőképpen alakult : Auffassung liefert der Umstand fiiicn schwer- wiegenden Beweis, dass die spät ankommen- den Arten fast ausschliesslich dem Hirundo- typus, die frühankonimenden jedoch dem Mo- tacillatypus folgen. Der Frülijahrszug der weissen Bachstelze — Motacilla alba, L. — gestaltete sicli hislier laut den Regionenmitteln folgendermassen : .,_ 1899 ; 1900 1901 1902 1903 1904 1905 190Ü I. n. 27. III. 7. ni. s. 111. 8. 111. 6. III. «. III. 11. III. 9. II. — — — — — ■ ' ■-- III. 10. Ill 9. lil. 11. i'y. 111. 5. m. 9. 111. 9. 111. 9. 111. «). II!. II 111. s IV. III, s. III 21. III. 18. III. 12. 111. 15. 111. 16. III. 18. III. IS. Y. III. 10. III. 15. III. 13. III. 13. III. 13. III. 11. III. 15. III. i:,. A Dunántúl többnyire megelőzi az Alföldet, ezután következik az északi hegyvidék, s utolsó helyen a keleti hegyvidék. Az északi hegyvidék aránylag korai középszáma a nyu- gati vidékek korai adatainak az eredménye. Evvel tényleg határozott kifejezésre jutnak a Motacillatypus jellemző sajátságai, a melyek az idei fölvonulásban is typikusan megnyilvá- nulnak. Csak egy érdekes eltérés mutatko/ik az idei fölvonulásban, az t. i.. hogy a két hegyvidék középszámai tetemesen megkéstek a többihez képest. Ennek az okát, azt hiszem, áz óriási hótömegekben kell keresni, a melyek a kedvezőtlen időjárás következtében csak igen lassan olvadtak, s igy a terület igen későn vált alkalmassá a megtelepedésre. Ez a jelenség is a Motacillatypus magyarázatá- nak helyessége mellett szól, és pedig annál inkább, mert ez a késés föltalálható az összes korán érkező és nálunk megtelepedő fajok idei tavaszi fölvonulásában. Az idei vonulási anyag alapján a területi közepek a követ- kezők : Das Hügelland ist meistens früher als die Tiefebene, welcher die nördliche Erhebung und dieser schliesslich die östliche Erhebung folgt. Das unverhältnismässig frühe Datum der nördlichen Erhebung wird durch die frühen westlichen Daten hervorgerufen. Es sind dies die Eigenschaften de Motacillatypus, welche auch in dem heurigen typischen Aus- druck erlangen. Nur eine interessante Abwei- chung zeigt sich in dem heurigen Zuge, näm- lich die Mittel der beiden Gebirgsgebiete haben sich den übrigen Mitteln gegenüber sehr verspätet. Die Ursache dieser Erschei- nung glaube ich in den kolossalen Schnee- massen zu finden, welche infolge der ungün- stigen Witterung sehr langsam schmolzen, wes- halb das Gebiet sehr spät zur Besiedelung geeignet wurde. Auch diese Erscheinung zeugt für die Richtigkeit der Deutung des Motacilla- typus, und dies umsomehr, als diese Verspä- tung bei sämtlichen frühankommenden und Ungarn besiedelnden Arten vorhanden ist. Auf Grund des heurigen Materiales ergeben sich die Regionenmittel folgendermassen : I. Mart. 15. (84). 11. „ • 16. (14). m. Mart. IV. „ lì. (96). 28. (300). \. Mart. 25. 17 Mindjárt itt említjük meg a hegyi billegény — Motacilla hoarida, Penn. — tavaszi föl- vonulását, a melyről ugy:in szintén csak a leg- újabb időben kapunk nagyobb anyagot. Ezeu- kivül földrajzi elterjedésénél fogva rendesen csak a két hegyvidékről kapunk tekintélyesebi) anyagra támaszkodó középszámokat, de ezek- nek eddig tapasztalt egymáshoz való viszonya azt bizonyítja, hogy a hegyi billegény is a Motacillatypust követi. Az északi hegyvidék ugyanis rendesen korábbi középszámot ad, mint a keleti. Megjegyzendő, hogy a két hegy- vidék itt is tetemesen késett. A területi közép- számok a következők : Gleich hier möge der Frühjahrszug der Gebirgsstelze — Motacilla hoantla, Penn. — erwähnt werden, von welchem wir zwar eben- falls erst in neuerer Zeit ein grösseres Mate- riale erhalten. Ausserdem können infolge der geographischen Verbreitung dieser Art mei- stens nur die Mittel der beiden Gebirgsregio- nen auf Grund einer grösseren Datenanzahl bestimmt werden, doch liefert auch das ge- genseitige Verhältnis dieser beiden den Beweis, dass auch der Zug der Gebirgstelze dem Mota- cillatypus folgt. Die nördliche î^rhebung er- gibt nämlich gewöhnlich ein früheres Mittel als die östliche. Zu bemerken ist, dass sich die beiden Gebirgsregionen auch hier bedeu- tend verspäteten. Die Regionenmittel lauten wie folgt : I. .«art. 11. (5). IV. Apr. 1. (118). V. Mart. aO. (114). A korábbi évek tapasztalata alapján a mezei pacsiria — Alauda arvensis, L. — tavaszi fölvonulása szintén a Motacillatypus- hoz tartozik. Eddigelé a következőképpen mutatkozott a területi középszámokiiak egy- máshoz való viszonya: Laut den früheren Erfahrungen gehört der Frühjahrszug der Feldlerche — Alauda arren- sis, L. — ebenfalls zu dem Motacillatypus. Bisher zeigte sich das gegenseitige Verhält- nis der geographischen Gebiete folgender- massen : 1899 1900 1901 1902 1903 1904 1905 1906 1. IL 17. — m. 4. II. 16. II. 18. II. 18. m. I. II. 26. 11. — — • — — — m. 1. II. 23. III. II. 13. II. 17. m. 1. II. 24. II. 26. II. 16. III. 1. II. 28. IV. III. 1. III. 2. III. 11. II. 27. m. 3. m. 4. m. 6. m. 8. V. II. 27. III. 3. III. 10. m. 6. II. 28. m. 11. III. 8. m. 8. A legkorábbi középszámot hol az alföld, hol a Dunántúl adja s ezeket fölváltva hol az északi, hol meg a keleti hegyvidék követi, a miből nyilvánvaló, hogy a mezei pacsirta a nyugati vidékeken aránytalanul korán, a keleti részeken pedig aránytalanul későn érkezik. Ebben a fölvonulásban tehát tisztán kifejezésre jutnak a Motacillatypus jellemző sajátságai. Az idei vonulás a következőképpen alakult : Aquila XV. Das früheste Mittel zeigt manchmal die Tiefebene, manchmal das Hügelland, diesen folgt abwechselnd einmal ilie nördliche, ein anderesmal die östliche Erhebung, woraus klar hervorgeht, dass die Feldlerche im Osten unverhältnismässig spät, im Westen' unver- hältnismässig früh ankommt. In dieser Zugs- weise kommen daher die charakteristischen Merkmale des Motacillatypus bestimmt zum Ausdruck. Der heurige Zug gestaltete sich folgendermasseu : 18 1. Marl. II. ,, (65). (13). III. Mart. G. (5'.)). IV. „ 23. (155). A területi középszániok egymáshoz való viszon3a teliát nem változott, liahár az idő- járás hatása jeieiitclvciiycu megnyilvánul a két hegyvidék nagymérvű késésében. A mezei pacsirta idei fölvonulásn majdnem tökéletesen összevág a fehér harázdal)illegetőével. Tiszta Motacillatypust követ még a seregély — Sturnus vulgaris, L. — tavaszi fölvonu- lása, habár a koráiibi, sokszor igen csekély anyag alapján ez a tulajdonsága nem nyilvá- nulhatott mindig a kellő határozottsággal. A területi középszámok viszonya a követ- kező volt: V. Mart. 2.3. (157). Das gegenseitige Verhältnis der Regioneu- mittel erlitt daher keine Veränderung, obwohl sich der Einlluss der Witterung in der starken Verspätung der beiden Gebirgsregionen leicht nachweisen lässt. Der heurige Zug der Feld- lerche stimmt fast vollständig mit dem der weissen Bachstelze überein. Einen reinen Motacillatypus bildet auch der Frühjahrszng des Staares — iSturnns rulr/a- ris, L. — obwohl sich diese Eigenschaft auf Grund des frühereu, oft allzu geringen Male- riales nicht ganz bestimmt nachweisen Hess. Das gegenseitige Verhältnis der Kegionen- mittel gestaltete sich bisher folgendermassen : 1900 1901 1902 1903 1904 1905 1906 I. III. 3. III. 6. m. 7. m. 8. II. 29. II. 25. III. •_'. II. — — — — — — II. 2Í ' III. II. 20. III. 3. II. 27. III. 4. 11. 29. ni. 2. ill. 2. IV. III. 3 III. 8. IL 27. III. 7. III. 9. ill. 7. 111. 5. V. III. 2. III. 12. III. 7. III. 15. m. 11. III. 10. III. 8. Többnyire az alföld adja a legkorábbi középszámot, néha a Dunántúl, ezután több- nyire a keleti hegyvidék következik, mig az északi hegyvidék rendesen az utolsó. Fontos azonban, hogy az alföld és Dunántúl, továbbá az északi és keleti hegyvidék középszámai rendesen igen közel állanak egymáshoz, s ebben is megnyilvánul a Motacillatypus jel- lemző sajátsága, t. i. az aránytalanul korai érkezés nyugaton s az ugyanilyen késés kele- ten. Az idei fölvonulás adatai a következők: Das früheste Gebiet isi meistens die Tief- ebene, manchmal das Hügelland, dann folgt meistens die östliche Erhebung, während die nördliche meistens das späteste Mittel aufweist. Wichtig ist jedoch, dass sich einerseits die Mittel der Tiefebene und des Hügellandes, anderseits diejenigen der beiden Gebirgsregio- uen zeitlich immer sehr nahe stehen, worin das charakteristische Merkmal des Motacilla- typus, nämlich unverhältnismässig frühes Er- scheinen im Westen uud ebensolche späte Ankunft im Osten ebenfalls zum Ausdruck kommt. Die Daten des heurigen Zuges lauten wie folgt : I. Mart. 8. (56). U. „ 6. (8). III. Mart. 10. (70). IV. „ 23. (142). V. Mart. 21. (62). A typus tehát a seregély fölvonulásában is változatlan maradt, továbbá itt is föllelhető a Der Typus blieb daher auch beim Staren- zuge unverändert, und ist die starke \'erspä- 19 két hegyvidék óriási késése, a mely jellemző il koi-Mii érkező fajok idei fölvonulására. Ugyancsak a Motacillatypushoz tartozik a liiliicz — VaneUus i^anclliis (L.) — tavaszi t'olvonulása, habár a korálilti évek csekély anyaga következtében egyelőre még nem incindhatjuk ki ebben a kérdésben az utolsó s/.ót A területi középszániok eddigelé a követ- kezők voltak : tung der Gebirgsregionen, das charakteri- stische Merkmal im heurigen Zuge der früh- ankommenden Arten ebenfalls vorhanden. Ebenfalls zum Motacillatypus gehört der Frühjahrszug des Kiebitz — Vanellns vaneUus (L.) — obwohl infolge des geringen Materia- les der früheren Jahre in dieser Frage vor- läufig noch nicht das letzte Wort gesprochen werden kann. Die Regionenmittel waren bis- her die folgenden : 1899 1900 1901 1902 1903 1904 1905 1906 I. III. 2. III. 1. — — III. 8. III. 4. III. 8. m. 4. 11. — — — — III. 6. — III. 7 III. 6. III. II. 20. II. 20. — — III. «. II. 29. III. 3. III. 2. IV. III. 12. III. 13. — — III. 17. II. 28. — III. 18. V. III. 4. III. 3. — III. 9. III. 10. III. 8. III. 10. Előre kell bocsátanom, hogy 1901 és 1902 ben oly kevés volt az anyag, hogy abból nem lelietett némileg biztos középszániokat nyerni, s hogy a keleti hegyvidék 1904. évi középszáma mindössze négy, véletlenül korai adatra támnszko lik, tehát nem lehet mérték- adó. Legkoráltlji az alföld, ezt követi a Dunán- túl, ezt az északi hegyvidék, míg az utolsó helyen töblinyire a keleti hegyvidéket találjuk. Különösen föltűnő a keleti hegyvidék állandó nagy késése, a melylyel karöltve jár az a jelenség, hogy ezen a területen a bibicz nem olyan gyakori, mint az ország többi részé- ben. Volt rá eset, hogy a keleti hegyvidékről, a mely a többi fajra nézve mindig a legtöbb adattal van képviselve, még a középszám ki- számításához szükséges négy adatot se kaptuk meg. A Motacillatypus jellemző tulajdonságai közül egyelőre csak a keleti vidék késése állapitható meg egész határozottan, de való- színű, hogy a további megfigyelés révén a nyugati vidékek korai érkezése is jobban ki- domborodik, s ezért a bibicz tavaszi fölvonu- Es muss bemerkt werden, dass in den Jahren 1901 und 1902 das Materiale so gering war, dass man daraus keine ciniger- massen sichere Mittel gewinnen konnte, und dass das Mittel der östlichen Erhebung im Jahre 1904 insgesamt aus vier, zufällig frühen Daten gewonnen wurde, weshalb das- selbe nicht in Betracht gezogen werden kann. Das früheste Mittel ergibt die Tiefebene, die- ser folgt das Hügelland, diesem die nördliche Erhebung, während die östliche Erhebung meistens den letzten Platz einnimmt. Beson- ders auft'allend ist die grosse und ständige Verspätung der östlichen Erhebung, mit wel- cher eine andere Erscheinung Hand in Hand geht, die nämlich, dass der Kiebitz hier nicht so häufig ist, als in den übrigen Gebieten. Es kam vor, dass wir aus der östlichen Erhebung, welche für die übrigen Arten fast immer die meisten Daten ergibt, nicht einmal die zur Mit- telbildung notwendigen vier Daten erhielten. Von den charakteristischen Merkmalen des Motacillatypus lässt sich vorläufig erst die Ver- spätung der östlichen Gebiete mit Bestimmtheit nachweisen, doch ist es wahrscheinlich, dass sich im Laufe der ferneren Beobachtung auch die frühe Ankunft im Westen ansprechen wird, weshalb wir den Frühjahrszug des Kiebitz vor- 3* 20 lását egyelőre a Motacillatypushoz soroljuk. Az idei fölvonulás is már emellett, szól. A területi középszámok a következők : läufig dem Motacillatypus zuzählen. Der heu- rige Zug gibt dafür auch schon einen Beweis. Die Kegionenniittel sind folgende : I. II. Mart. 7. (80). , 8. (13). III. Mart. 10. (74). IV. „ 29. (34). v. Mart. 19. (58). A középszámok egymáshoz való viszonyát szinte typikusnak lehet mondani, avval a különbséggel, hogy a két hegyvidék, de külö- nösen a keleti, rendkívül késő, éppen úgy, mint a többi korán érkező fajoknál, s ezért kimondható, hogy a typus itt is változatlan maradt. Határozott Motacillatypusra enged még következtetni a húros rigó — Turdus musi- cus L. — tavaszi fölvonulása, melynek területi középszámai az idén a következők : Das gegenseitige Verhältnis der Regionen- mittel könnte fast als typisch bezeichnet wer- den, mit dem Unterschiede, dass sich die beiden Gebirgsregioneu — besonders die öst- liche Erhebung — ungemein verspätet haben, ebenso wie bei den übrigen frühaiikommenden Arten, so dass ausgesprochen werden kann, dass der Typus auch hier unverändert blieb. Ausgesprochen dem Motacillatypus scheint auch der Frühjahrszug der Singdrossel — Turdus musicus L. — zu folgen, dessen Regionenmittel heuer die folgenden sind: 1. Mart. 18. (9). IH. Mart. 21. IV. Apr. 1. (4 (8). V. Mart. 29. (76). A két hegyvidék késése itt is szembetűnő. A Motacillaiypushoz nagyon közel áll a kék galamb — Columha oenas L. — tavaszi fölvoiiulása. Terüleli középszámai eddig a következők voltak : Die Verspätung der beiden Gebirgsregionen ist auch hier augenscheinlich. Dem Motacillatypus sehr nahestehend er- wies sich der Frühjahrszug der Hohllaube — Colnmha oeiias L. Die Regionenmittel waren bisher folg-ende : 1899 1900 1901 1902 1903 1904 1905 1901) I. n. 27. II. 27. m. 9. III. 5. n. 19. 11. 21. III. 2. HI. 1. n. — — — — — — ■ — II. 21. ni. 11. 12. 11. 19. 11. 28. 11. 25. H. 21. H. 23. ìì. 2ü. H. 25. IV. H. 15. II. 27. HI. 6. 11. 25. II. 27. II. 23. ín. 5. III. 4 V. m. 3. III. 6 ni. 14. Hl. 7. III. 3. HI. 8. Hl. 13 HI. 11. A nyugati vidékek itt is aránylag koraiak, de nincs meg a Motacillatypus másik jellemző vonása, t. i. a keleti vidékek késése. Általá- ban eddigelé a kék galamb tavaszi fölvonu- lásában nem mutatkoztak oly állandó jellemző tulajdonságok, hogy azok alapján meg tudtuk volna állapítani a vonulás typusát. A kérdést az összefoglaló földolgozásig még függőben kell tartani. Die westlichen Gebiete sind auch hier un- verhältnismässig früh, doch fehlt das zweite charakteristische Merkmal des Motacillatypus, die Verspätung der östlichen Gebiete. Im allgemeinen Hessen sich im Frühjahrszuge der Hfihltaube bisher keine solche ständige und charakteristische Merkmale nachweisen auf Grund deren der Typus hätte festgestellt werden können. Die Frage muss bis zu einer vergleichenden, zusammenfassenden Bearbei- tung noch in Schwebe gehalten werden. 21 kv. idei fölvonulás alapján a területi küzép- száiiiok a következők : I. Mart. 3. (64). 1 III. Mart. 7. (58). II. Febr. 27. (4). IV. „ IS. (184) A kék galamb tavaszi föl vonulása val az eddigi tapasztalat szerint mindenben meg- egyezik az örvös galamb — Coli(mba palam- hus L. — tavaszi fölvonulása, a melynek terü- leti középszámai az idén a következők : Auf Grund des lieurigen Zuges ergeben sich die Regiouenniittel wie folgt : V. Mart. a. (120). Mit dem Frülijahrszuge der lloliltaube stimmt laut dt^ii bislierigen Erfahrungen der- jenige der Ringeltaube — Coluinba palumhus L. — vollkommen überein; die heurigen Regionenniittel sind folgende : I. Mart. 6. (90). IL „ «. (13). TU. Mart. 13. (50). IV. 26. (73). V. Mart. 28. (152). Mind a két fajnál figyelemreméltó a két hegyvidék nagy késése a többi területhez képest, a mi tudvalevőleg közös jellemvonása a korán érkező fajok idei fölvonulásának. A területi középszámok egymáshoz való viszonya alapján az erdei szalonka — Scolo- pax rusticola L. — tavaszi fölvonidását rész- ben szintén a Motacillatypus alá lehetne foglalni. Csakhogy tekintetbe kell venni azt, hogy a fehér barázdabillegetőre vonatkozó adatok megtelepedést, ellenben az erdei szalon- kára vonatkozók nagyrészt átvonulást jelen- tenek. A kétféle adat nem lévén egynemű, nem is hasonliiható össze, s e lényeges különb- ség alapján az erdei szalonka tavaszi fölvonu- lását a korai átvonulok typusának neveztük el. Területi középszámai eddigelé a következők voltak : Bemerkenswert ist bei beiden Arten die grosse Verspätung der beiden Gebirgsregio- nen den übrigen gegenüber, was bekanntlich eine charakteristische Eigenschaft im heurigen Frühjahrszuge der frühankommenden Arten ist. Auf Grund des gegenseitigen Verhältnisses der Regionenmittel könnte man den Frühjahrs- zug der Waldschnepfe — Scolopax rusticola L. — auch dem Motacillatyi)us zuzählen. Es muss jedoch bemerkt werden, dass die auf die Bachstelze bezüglichen Daten Besiedelung, diejenigen der Waldschnepfe hauptsächlich Durchzug bedeuten. Da die beiden Daten nicht homogen sind, können sie auch nicht mit- einander verglichen werden, und auf Grund dieses bedeutenden Unterschiedes wurde der Frühjahrszug der Waldschnepfe der Typus der frühen Durchzügler benannt. Die Regionen- mittel waren bisher folgende : 1899 1900 1901 1902 1903 1904 1905 1906 1. III. 10. III. 13. III. 14. III. 11. III. S. 111. 7. m. 12. III. 10. IL — — — — — III. 7. III. 14. III. 13. III. III. 10. III. 16. III. 14. III. 6. III. 14. III. 7. III. 16. III. 12. IV. III. 22. III. 23. III. 16. III. 15. III. 20. III. 20. III. 24. III. 20. V. III. 29. III. 26. III. 25. III. 23. III. 25. III. 24. III. 23. III. 26. Többnyire a Dunántúl adja a legkorábbi középszámot, ezt követi az alföld, utána jön a keleti és végül az északi hegyvidék. A Motacillatypustól ez a fölvonulás csak annyi- Meistens ergibt das Hügelland das früheste Mittel, diesem folgt die Tiefebene, dann die östliche und schliesslich die nördliche Er- hebung. Von dem Motacillatypus unterscheidet 22 ban tér cl, hogy az északi hegyvidók állan- dóan később, mint a keleti — olyan a viszony, mintha ezen a két területen a Hirnnrlotypus szerint történne a folvonulás. Az idén a követ- kezők a területi középszámok : sich diese Zugsweise nur insoweit, als die nördliche Erhebung immer später ist als die östliche ; das Verhältnis dieser beiden Regio- nen erinnert an den Hirundotypus. Die heuri- gen Regionenniittel lauten wie folgt : I. Mart. 19. Í93). II. , '22. (14). III. Mart. 2i. (Kl) IV. Apr. (>. (2G0). V. Apr. 6. (231). A középszáinok viszonya c-;ak annyüian változott, hogy a két hegyvidok középszúina egyforma; jellemző, hogy ezek itt is rendkívül m''gkéstek a tobl)ihez képest. Az erdei szalonka vonulására meg kell jegyezni, hogy itt is majd csak akkor láthatunk tiszián, ha avi- geografikus alapon, nevezetesen a fészkelő- területek pontosabb megismerése alapján vég- zett összefoglaló földolgozás eredményeit meg- ismerjük. Az 1907. évi megfigyelők névsora. AMcs István — priv. megf. — Bugyi. Barihos Gyula — rend. megf. — Malomvíz. Bikkessy Guido — rend. megf — Mosón. Bodnár Bertalan — priv. megf. - Hódmező- vásárhely. Báné Gyula — priv. megf. — Gárdony. Boroskay János lev. tag — Zólyom. Börzsönyi Gyula —- priv. megf. — Vörs. Buda Ádám — lev. tag. — Réa. CeriM Frigyes — rend. megf. — Szigetc-ép. Chernél István — tiszt, tag — Kőszeg. Csató János — tiszt, tag — Nagyenyed. Cseh Pál — priv. megf. — La/ony. Csörgey Titus — lev. tag — Budapest. Daday Antal — priv. megf. — Dés. Diósy Ede — priv. megf. — Komárom. Diósy Gyida — red. megf. — Tata. Doczkalik Jenő — priv. megf. — Felső- meczenzéf. Dörgő Dániel — rend. megf. — Mezőtúr. Drozdy Gyula - priv. megf. - Kisgyarmat. Elekes István — priv. megf. - Kiskartal. Erdöhalóságok m. k. — sok száz állomás. Fazekas Gábor — priv. megf. — Bugyi. Fekete Andor — priv. megf. — Zsibó. DasWrhältnis der Regifinenmittel veränderte sich nur insofern, als die Mittel der liciden G-ebirgsregionen einander gleich sind ; bemer- kenswert ist. dass sie sich den übrigen gegen- über audi sehr verspäteten. Zum WaUlschne- pfenzuge muss noch bemerkt werden, dass man hier auch erst dann klar sehen wird, wenn die Resultate einer auf avigeographischer Grund- lage, namentlich auf der genauen Kenntnis der Brutgebiete durchgeführten Bearbeitung be- kannt werden. Namensverzeichnis der Beobachter im Jahre 1907. Akócs, Stefan — priv. Beob. — Bugyi. Barlhos, Jidius v. — ord. Beob — Malomviz. Bikkessy, Guido v. — ord. Beob. — Meson. Bodnár, ßartholomaeus — priv. Beob. — Hódmezővásárhely. Boné, Jtdius v. — priv. BeK)b. — Gárdony. Boroskay, Johann v. — korr. Mtgd. — Zólyom. Börzsönyi, Julius — priv. Beob. — Vörs. Buda, Adam v. — korr. Mtgd. — Rèa. Cerva, Friedrich — ord. Beob. — Szigetcsép. Chernél, Stefan v. — Ehren Mtgd — Kőszeg. Csató, Johann v. — Ehren-Mtgd — Nagy- enyed. Cseh, Paid — priv. Beob. — Lazony. Csörgey, Titus — korr. Mtgd — Budapest. Daday, Anton v. — priv. Beob. — Dés. Diósy, Eduard v. — priv. Beob. — Komárom. Diósy. Julius V. — ord. Beob. — Tata. Doczkalik, Eugen — priv. Beob. — Felsö- meczenzéf. Dörgő, Daniel v. — ord. Beob. — Mezőtúr. Drozdy, Jidius v. — priv. Beob. — Kis- gyarmat. Elekes, Stefan — priv. Beob. — Kiskartal. Fazekas, Gabriel — priv. Beob. — Bugyi. Fekete, Andreas — priv. Beob. — Zsibó. 23 Gróf Ffstelieh Andor — priv. iiiegf. — Szeleste. Finta Lajos — priv. niegf — Szászvár. Gróf Fortjách Károly — tiszt, tag — Ghymes. Dr. Fromm Géza — rend. megf. — Ráczkeve. Gyulai Gaal Gaszton — tiszt, tag — Boglár. Dr. Gaál István — priv. megf. — Déva. Dr. Greisiger Miháhj — lev. tag — Szepes- béla. Greschik Jenő — rend. megf. — Lőcse. Dr. Grodkovszky Gusztáv — priv. megf. — Leibicz. Dr. Gijőrffy István — priv. megf. — Makó. Hajdú István — rend. megf. — Tura. Hauer Béla ■ — lev. tag. — Kisharta. Haw-tnann Ernő — rend. megf. — Türkös. Hegyfoky Kabos — tiszt. tag. — Türkeve. Hegymecjhy Dezső — rend. megf. — Keszeg- falu. Hidvéghy Sándor — priv. megf. — Gicz. 'Holieska János — priv. megf. — Bábaszék. Honéczy Ödön — rend. megf. — Uj vásár. Hótaj Ferencz — rend. megf. — Csantavér. Juhász Károly — priv. megf. — Bodony. Kákosy János — priv. megf. — Vasvár. Kállay Ferencz — priv. megf — Zajta. K'imarás Béla — priv. megf. — Szekszárd. Dr. Kirchner József — rend. megf. — Rudolfsgnád. Kirnhauer János — priv. megf. — Kis- körtvélyes. Kiss Lajos — rend. megf. — Debreczen. Kocyán Antal — lev. tag — Zuberecz. Kolhenháyer Kálmán — priv. megf. — Gádoros. Kolbenheijer Gyula — rend. megf. — Ratkó. Koller Pál — priv. megf. — Vadász. Kosztka László — rend. megf. — Izsák. Kovács Péter — priv. megf. — Mohácsi sziget. Kubacsk" István — priv. megf. — Nyíregy- háza. Külley János — rend. megf. — Zalagógánfa. Festetich, Andreas, Graf v. — priv. Beob. — Szeleste. Finta, Ludivig — priv. Bed). — Szászvár. Forgách, Kari, (iraf v. — Ehren-Mtgd — Ghymes. Forstbehörden, königl. ung. — viele hundert Stationen. Fromm, Dr. Géza, — ord. Beob. — Ráczkeve. Gaal, Gaston de Gyula — Ehren-Mtgd — Boglár. Gaál, Dr. Stefan, v. — priv. Beob. — Déva. Greisiger, Dr. Michael, — korr. Mtgd — Szepesbéla. Greschik, Eugen — ord. Beob. - Lőcse. Grodkovszky, Dr. Gtistav v. — priv. Beob. — Leibicz. Győrffy, Dr. Stefan v. • — priv. Beob. — Makó. Hajdú, Stefan v. — ord. Beob. — Tura. Hauer, Béla v. — korr. Mtgd. -— Kisharta. Hausmann, Ernst — ord. Beob. — Türkös. Hegyfoky, Jakob v. — Ehren-Mtgd. — Tür- kévé. Hegymeghy, Desiderius v. — ord. Beob. — Keszegfalu. Hidvéghy, Alexander v. — priv. Beob. — Gicz. Holicska, Johann — priv. Beob. — Bábaszék. Honéczy, Edmund v. — ord. Beob. — Uj- vásár. Hótaj, Franz — ord. Beob. — Csantavér. Juhász, Karl — priv. Beob. — Bodony. Kákosy. Johann v. — priv. Beob. — Vasvár. Kállay, Franz v. — priv. Beob. — Zajta. Kamarás, Béla — priv. Beob. — Szekszárd. Kirchner, Dr. Josef — ord. Beob. — Rudolfsgnád. Kirnbauer, Johann — priv. Beob. — Kis- körtvélyes. Kiss, Ludwig v. — ord. Beob. — Debreczen. Kocyán, Anton v. — korr. Mtgd — Zuberecz. Kolbenháyer, Koloman — priv. Beob. — Gádoros. Kolbenheyer, Jidius — ord. Beob. — Ratkó. Koller, Paul — priv. Beob. — Vadász. Kosztka, Ladislaus v. — ord. Beob. — Izsák. Kovács, Peter — priv. Beob. — Mohácsi sziget. Kubacska, Stefan — priv. Beob. — Nyír- egyháza. Külley. Johann v. — ord. Beob, — Zala- gógánfa- 24 Lágler Aladár — priv. mcjíf'. — Sopron- szentmárton. Léher Antal — rend. megf. — Szatmár- németi. Lénárth Imre — priv. megf. — Jakabszállás. Dr. Lendl Adolf — rend. megf. — Budapest. Leonhardt Vilmos — rend. megf. — Segesvár. Lészai Ferencz. — rend. megf. — Magyar- gorbó. Lezniczlcy Bertalan — priv. megf. — Csikós- gorond. Lintia Dénes — rend megf. — Oravieza- bánya. Lossonczy Gyula — ]m\. megf. — Szinyér- váralja. Magdits Károly — jiriv. megf. — Nagyvárad. Gróf Majláth József — tiszt, tag — meg- figyelő állomásai: Mocsár, Ofehértó, Leány- vár és Karád. Malesevics Emil — rend. megf. — Losonoz. Báró Mannsherg Arvéd — priv. megf. — Bald, Kolozsvár. Mauks Vilmos — priv. megf. — Tátraliáza. Medreczky István — lev. tag — Ungvár. Menesdorfer Gusztáv — rend. megf. — Temeskubin. Mezey Jenő — ])riv. megf. — Biharnagy- bajom. Molnár Lajos — rend. megf. — Molna- szecsöd. Felsóeöri Nagy Gyula — priv. megf. — Nagyhantos. Nagy Jenő — rend. megf. — Kolozsvár. Hortobágy. Néher Antal — Mitteilungen über die Vogel- welt, Wien, folyóirit 1907. évfolyamában — Béllye. Nesnera Ödön — priv. megf. — Arad. Nozdroviczky Lajos priv. megf. — Zsitkócz. Oláh Sándor — priv. megf. — Hajdúnánás. Osztián Kálmán — rend. megf. — Naszód. Farty József — priv. megf. — Doromlás. Perényi Rezső — priv. megf. — Aszód. Péter Ignácz — priv. megf. — Baranyasellye. Féter Józsa — priv. megf. — Nagyczenk. Flatthy Árpád — rend. megf. — Kékkő. Fózner Bódog — priv. megf. — Arad. Rácz Béla — rend. megf. — Szerep. Báró Radvánszhy Kálmán — rend. megf. — Sajókaza. Raffay János — priv. megf. Mohol. Répászky István — priv. megf. — Mándok. Lágler. Aladár priv. Beob. — Sopnm- szentmárton. Léher., Anton — ord. Beob. — Szatmárnémeti. Lénárth, Emerich v. — priv. Beob. — Jakab- szállás. Lendl, Dr. Adolf — ord. Beob. — Budapest. Leonhardt. Wilhelm — ord. Beob. — Segesvár. Lészai, Franz ■ — ord. Beob. — Magyargorbó. Lezniczky, Bartholomaeus — priv. Beob. — Csikósgorond. Lintia, Dioìtysius — ord. Beob. — Oravicza- bánya. Lossonczy, Julius v. — priv. Beob. — Szinyér- váralja. Magdits, Kati — priv. Beob. — Nagyvárad. Majláth, Graf v. Josef — Ehren-Mtgd — Beobachtungsstationen in Mocsár, Ofehértó, Leányvár und Karád. Malesevics, Emil — ord. Beob. — Losoncz. Mannsherg, Baron Arved v. — priv. Beob. — Bald, Kolozsvár. Mauks, Wilhelm — priv. Beob. — Tátraháza. Medreczky, Stefan v. — korr. Mtgd. — Ungvár. Menesdorfer, Gustar ■ — ord. Beob. — Temes- kubin. Mezey, Eugen v. — priv. Beob. — Bihar- nagybajom. Molnár, Ludwig — ord. Beob. — Molnaszecsőd. Nagy, Julius, v. Felsőeőr — priv. Beob. — Nagyhantos. Nagy, Eugen — ord. Beob. — Kolozsvár, Hortobágy. Néher, Anton — im Jahrgange 1907 der Mitteilungen über die Vogehvelt, Wien — Béllye. Nesnera, Edmund — priv. Beob. — Arad. Nozdroviczky, Ludwig \. — jiriv. Beob. — Zsitkócz. Oláh, Alerander — priv. Beob. — Hajdúnánás. Osztián, Koloman — ord. Beob. — Naszód. Farty, Josef v. - priv. Beob. - Doromlás. Ferényi, Rudolf — priv. Beob. — Aszód. Péter, Ignatius — priv. Beob. — Baranya- sellye. Féter, Josefine — priv. Beob. — Nagyczenk. Flatthy, Árpád v — ord. IJeob. — Kékkő. Fózner, Felix — priv. Beob. — Arad. Rácz, Béla v. — ord. Beob. — Szerep. Radvánszky, Baron Koloman v. — ord. Beob. — Sajókaza. Raffay, Johann v. — priv. Beob. — Moliol. Répászky, Stefan v. — priv. Beob. — Mándok. 25 Resch Ignácz — priv. inegf. Kalocsa. Rinder Pál — priv. iiiegf. — Kismarton. Rodnányi Imre — priv. meiíf. — Aggszent- péter. Síirkány János — rend. megf. — Budapest. Sarrájcz Péter — priv. megf. — Dinnyés. iSchenk Henrik — rend. megf. — Óverl)ász. Schenk Jakab — lev. tag — Budapest, Bán- fáin. Seherg Lörincz — priv. megf. — Káld. Schmidt Jenő — priv. megf. — Gyertyános. Schrancz Pál — priv. megf. — Vojtek Schreiner Jenő — rend. megf. — Sopron puszta. Schuster János — priv. megf. - Moson- boldogass/.ony. Simák Ferencz — priv. megf. — Nagyhalász. Steinwalter Ödön — priv. megf. — Szeged. Slettner Marké — rend. megf. — Felsőlövő. Síoll Ernő — rend. megf. — Újtelep. Aezélné Stoll Ida — priv. megf. — Manda tanya. 46°25' 34°57' 46° 10' 4r36' 47° 3' 41°49' 48° 16' 37°17' 1 46° 4' 40°ä0' 46°26' 34= 3' 48°34' 41° 8' 48°43' 40°51' 47°3í' 36°35' 45°54' 40°28' 46°20' 34° 9' 46° 12' 40°53' 49°— 36°58' 47°54' 40°28' 49°22' 38°59' 48°52' 37°18' 46° 14' 40°— 46°27' 34° 5' 46°16' 35°24' 46°39' 34° 2' t 182 91 278 462 152 162 257 350 182 287 292 457 500 191 190 160 930 536 121 335 630 212 207 166 165 I. Mart. Jl. Molnaszecsőd. II. Apr. 5. Keszegfalu. III. . 9. Békéscsaba. 1. -«-e^ Accentor modularis (L.). III. Man. 25. Ungvár. IV^ Apr. 16. Malomviz. V. Apr. V. . 19. Zuberecz. 21. Tátraháza. 2. Acrocephalus arundinacens, (L.). I. Apr. 22. Répás puszta. m. Mai. 5. Felsőkabol. III. Mai. 19. Gádoros. I. Mai. 19. Tihany. m. « 14. Antalfalra. III. Apr. 2(5. Dinnvés. I. Apr. 30. Molnaszecsőd. m. _ 4. Mohácsi sziget. m. _ 22. Kisbag. II. Mai. 2. Bánfalu. m. . I. Bélivé. III. T 18. Tura. II. . 5. Keszegfalu. m. _ 5. Bácsordas. IV. Mai. 3. Nagvenye* III. Apr. 23. Temeskubin. III. Apr. 19. Overbász. V. •j 10. Ta várna. III. , 30. Butykovácz. m. t 15. Makó. 3. ■• — *■ Acrocephalus palustris, (Bechst.). II. Mai. 12. Pomogy. R'. Mai. 5. Segesvár. 3U III. Mai. 8. Overl)ász. III. Apr. 26. Kisharta. 4. ■* — >■ Aci'oci'plialiis strei»crus, (Vikill.). III. Apr. 19. Tura. III. Mai. 3. Sárospatak. IV. Apr. 5. Orsova. ill. Mart. 9. Izsák. III. . 25. Ungvár. IV. „ 24. U.jmoidova. IV. Apr. 8- Orsova. 5. -<— >■ Alauda arborea, L. IV. Mart. 2Ü. Maloniviz. IV. „ 30. Tiirkös. IV. .. 24. Csonibord. V. Mart. <). Kékkő. V. Apr. 2. Geletnck. V. Mart. 27. Tavarna. 6. *^>- Alauda arvensis, L. I. Mart. 8. Egerág. Mart. 8. Igal. Mart. 18. Réde. „ ß. Németpalkonya. ï) 12. Tab. 18. Oroszlány. ,, 10. Zsedény. ., 14. Felsőeör. - 13. Törökbálint. Ajjr. 26. Csurgó. „ 9. Németujvár. » 23. Borosd Mart. 7. Vese. ,, 8. Cséra. ^Apr. 9: Nagymarton „ 28. Snmoffyszohb. » 26. Rohoncz. Mart. 14. Soproiiszent marton n 6. Nagyatád. „ 21- Vasdoroszló. " 22. iSsarrkú. „ lö. Rinynszpnt király. 3. Kőszeg. n 7. Sopronkertes. „ 6. Henész. „ 0. Felsőberkifalu. .. (3. Ágfalva. 5. Görgeteg. Febr 20. Bor.snionostor. ,. 7. Czinfalv;i. 5. Lábod. Mart. 3. Körmend. ,. 5. Szentniargitbánya. Febr. 15. Képáspuszta. ,, 9. Sorok. » 12. Fertőfehéregyháza. Mart. Il.Sásd. Febr. 23. Szomba I hely. Febr 28. Malomháza. .. 10. Pécs. M art. ■lO. Lorsmmid,. Mart 3. Nagyczenk. 12. Szászvár. , 2. Xémetszecsöd. 1« 4. Feketeváros. ('). Zsitl;ó(;z. 'J 4. .Molnaszecsőd. „ 9. Jánosháza erdészl. „ 1. Alsólendva. A2)r. 19. Köveskút. - 14. Ravazd. Ajjr. 5. Szöcze. Mart. 7. Csepreg. -, 22. Császár Mart ril. Darahoshegy. ,^ 3. Vasvár. 15. Bókod. » K). Vasnádasd. „ 10 Szeleste. „ 14. Koniáronilarján. „ 7. Mile.j. 'J 4. Gyertyános. ,. 3. Tata. 13. Zalaegerszeg. „ 15. Nyögér. M 5. Héregh. ^ 7. Boldogasszony fa. ,. 23. Miske. 20. Baját. AjiT. 2-2. Pölöske. 5. Kákl. ,j 16. Gyermdy. Mart. G. Kiska])ornak. Febr. 28- Jánosháza. •Î 25. Csolnok. T> 10. Xagykajiornak. ÎÎ 28. Zalagógánfa. .. 20. Perhát. „ 11. Szökedencs. Mart 20. Kemenesszcnlpéler. » 26. Csév. .. 13. Balatonujlak. 17. Várkeszö. r) IS. Dömös. .. i;>. Karúd „ 21. Ugod. , 18. Budakeszi. .. 10. Baiatonfiired. 7. Bak(inyl)él. . 29. S-ép Jiihászné. - 7. Tihany. 5. Arac s . ■' 7. Gicz. - 9. Pilisszentlászló. Mart. 3. Bánfalu. . 12. Himód. „ 5. Bogyoszló. JJ. Mart. 1. Csorna. Apr. 1. Ásvány. Mart. 4. Kes/-egfalu. Mart. 3. Komárom. 3. Neszmély. 6. Madár. 31 A2)r. •i". Bdtorkess. Mari. 21. Kisgyarmat. Mart. 8. Ipolyszalka. Febr. 21. Kürth. 15. Esztergom. ,, 6. Csallóközsomorja. Apr. ii. Kéméwl. „ 10. Garamkövesd. III. Fcl.r. IS. Tciiu'skiibin. Mart. 17. Szujelcár. Mart. 25. Nagyvárad. Ajir. /. Kamuristya. ., 25. Dunaszekcső. „ 28. Székelyhíd. .. 6. Alsókahol. „ 6. Dokomlás. 3. Budapest. ö. Felsöh-ahol. ., 6. Hátto. 8. Szigetmonostor. Mart. 8. Diinanárdoiiy. 7. Doromlás. „ 2. Aszód. Febr. 22. Rudolfsgnáfl. 7. Vaskiít Febr. 20. Tura. 24. Antalfalva. 12. .fánoshalnia. Mart. 20. Hajdúböszörmény. Mart. 15. Denta. 6. Kiiálylialom. „ 21. Debreczen. ,^ 5. Tótujfalu. 6. Szeged „ 6. Újtelek. ., 2. Lakócsa. Febr. 19. Hódmezővásárhely. Febr. 24. Manda tanya. 'j 4. Baranyasellye. Mart. 22. Makó. Mart. 10. Nyíregyháza. „ So; Oszró'. „ 21. Tótkomlós. ., 12. Ófehértó. A^ir. 3. Besencze. 17. Szenttamás. ., 20. Szatmárzsadány. .^ 1. Vajszló. _ 18. Sikló. ,, 2. Szatmár-Nagyerdő Mart 28. Páprád. 19. Milova. „ • 2. Szatniár-Sárerdő. n 14. Hegyszentmárton. „ 6. Dunapataj. „ 15. Szatmár-Nagy- » 6. Siklós Febr. 27. Kisharta. mocsárerdö. ^j^r. 6. Villány. „ 21. Szabadszállás. „ 26. Szinyérráralja. Mart. 11. Mohácsi sziget. „ 20. Izsák. „ 17. Sárospatak. ÎÎ 6. Héllye. Mart. 2. Gádoros. Ajjr. 5. Sátoraljaújhely. /Ijjr. 6. DrávatoriÁ. „ 30. Orosháza. Mart. 15. Karád. J/ari 28. Bezdán. Apr. 5. Pákozd. „ 2!). Nagylialász. ^^jr. 0. Méhespetres. Mart. 13. Dinnyés. „ 30. PcUfölde. Mart. 17. Apatin. „ 10. Makád. ,, 30. Bodrogszentmária. V 28. Bácsdoroszló. 9. Szigetcsép. 18. Leányvár. „ 8. Bácsordas. Febr. 20. Bugyi. „ 24. Mándok. 7. Csantavér. Mart. 7. Sári. .. 21. Nagybereg. ^ 9. Zenta. „ 8. Gyömrő. 19. Lazony. _ 4. Mohol. „ 22. Söreg puszta .. 18. Mocsár. 14. Mosnicza. „ 2. Abony. ., 31. Társahegy. „ 21. Jerszeg- Febr. 27. Mezötiir. „ 15. Ungvár. TJ 8. Kistopolovecz. ,, 28. Karczag. ., 26. üngdarócz. „ 23. Bálin c-z. Mart. 17. Jászalattyán. „ 16. Radváncz. ^ 6. Háromf:!. 4. Szerep. A2)r. 2. Unghosszúmezö. IV. Apr. 2. Ösopot. Mart 20. Eibenthal. .. 5. Plavisevicza. .. 24. Dubova. ., 5. Ogradina. .. 10. Jeselnicza. y> 7. Oraviczabánya. Apr. 1. Weidenthal. 7. Tcmesszlatina. 4. Ujszádova. Mart. 30. Borlova. 17. Maloraviz. Apr. 13. Mezölivádia. Mart. 9. Buchberg. 19. Vermes. 21. Szilassojmó. 15. Aga. 7. Labasincz. ,, 8. Harmadia. 13. Kládova. Mart. 20. Drinova. ,, 29. Kisszurduk. Apr. 8. Bukovecz. „ /. Hauzest. „ 1. Fur dia. „ 2. Németgladna. Mart. 31. Draxinest. „ 13. .Marzsina. Apr. 1. Oross. Mart. 27. Bulza 32 Mart. 17. Homosdia. Mart. 8. .Máriaradna. Mart. 30. Disznajó. » 26. Kostej. „ 3- Mészdorogos. n 21. Mocsár. 25. Laszo. ., 7. Petirs. •» 23. Görgényszentinire. n 5. llunya(l(l()l)ra. „ 5. Dorgos. .Ipr. 12. Görgényhodák. 20. Sztregonya. '1 14. Zabálcz. .Mart. 23. Nyárádrcmt'te. Apr. 2. Rèa. » 20. Berzova. 24 Dosz. Mart. 20. Bo7.es. » 2. línttyin. n 30. Szováta. 18. Kasztó. „ 20. Borossebes. Apr. 3. llyésmező. IH. Ósebcshrly. » 22. Pétris. Mart. 30. Varság. Apr. ;]■ Kiidzsír. „ 9. Zani. Apr. 4. Maroshéviz Mart. 27. Szászsebes. » 26. Pleskucza. ^ 2. Gyergyóalfalu Apr. 8. Szebenhoicsa. Apr. 14. Xagyhalniáyy. ,, 8. Gyergyóditró. Mart. 22. Najïytalinacs. Mart. 29. Abrudbánya. ., 7. Gyergyócsomatálva 26. Szakadat. „ 27. Nagyalinás. 1) 3. Gyergy óborszék. . 26. Hülczinány. n 29. Dealu Mare. Mart. 25. Gyergyótekerö- ., 25. Ujefivliáz. Mai. 1. Bucsnm. patak. ,*. 30. Felsöporiinibák. ^ 13. Detonata. A|)r. 5. Gyergyószent- Apr. 1. Szeráta. Mart. 16. Zalatna. miklós Mart. 28. Srrezakerczisora. Apr. 12. Gróza. Mart. 29. Hágótőalja. Apr. 5. Fehöárpás. Mart. 3. Miigyarigen. Apr. 16. Gyergyótölgyes. Mart. 20. Alsóárpás. 27. Sarei. 7> 7. Gyergyóbékás. Apr. 6. Mnrgonda. 10. GyulufVhérvár. Mart. 13. Sziiágysomiyó. Mart. 20. Felsüvist. n 22. Küzéporbó. Apr. 9. Zilah. Apr. 5. Desány. ÎÏ 14. Nagyenyed. Mart. 18. Zsibó. Mart. 28. Vajdarécse. 22. Csonibord. „ 20. Gyökeres. „ 8. Fogaras. w 15. Pókafalva. 11- 2). Zálha ^ 8. Kisbcrivoj. 13. Segesvár. ,, 21. Nagyilonda » 30. Sarkaicza. w 21. Szászkeresztúr. ,j 30. Désakna. /ly>r. 6. Zernest. Apr. 1. Kornnd. Apr. 9. Magyarlájios » ló. Otühán. Mart 25. Székelyudvarliely. Mart. 15. Des. Mart. 23. Krizba. Apr. 1. Málnás. n 29. Gáncs. Jyjr. 7. Tömő si szoros. ., 5. Csikszentniárton. Apr 10. Csabaujtáhi. Mart. 14. Türkös. íí 5. Karatnavolál. „ 11. Tacs. yl^;r. Ò. Osánczi szaron. Mart. 22. Torja. ji 8. Naszód. Mart. 12. Iliefalva. Apr. 2. Kézdiszárazpatak. lí 20. Teles. » 23. Scpsikörös])atak. Mart. 22. Lemhény. Mart 17. Szépnyir. » 23. Káinok. 20. Kézdiniartonos. Apr. 15. Besenyő. ^ 15. Zalán. n 22. Bereczk. Mart 28. Joód. w 23. Gidüfalva. Apr. 4. Sósniező. 21. Kisdemeter. Apr. 6. Sepsibodok. 1'). Intrecaj. Apr. 11. Kiisma. 'Í 14. Bikfalva. Mart 9. Preguza. „ 4. Borgóprund. » 2. Bodzái szoros. 6. Bulz. „ 9. Óradna. Mart 25. Nagyl)orosiiyó. „ 25. Magyargorbó. Mai. 2. Tesna. .. 23. Maksa. w 3- Kolozsvár. Mart 17. Feliérszék. y, 15. Dalnok. Apr. -■>. Fehéregyház. » 28. Kápolnokinonostor Apr. 16. Nyén. Mart 17. Teke. Apr. 3. Szajiioncza. V 2. Alsócsernáton. AjiT. 8. Zselyk. Mart 21. Máramarossziget. 1 1. Bárkány. Mart 27. Vajoia. ,. 21. Aknasugatag. Mart 30. Záííon. w 10. Dedrád. Apr. 25. Bud fahl. „ 21. Osdola ÎT 24. Bátos. Mart . 28. Nagybocskó. „ 6. AUiós. „ 19. Herbus. ., 16. Barczánfalva. » 5. Lippai erdő. Apr. 3. Nyárádszereda. Apr. 5. Terebesfejérpatak. Marf. 20. Rozálin. -S. DraHOiiH-rtalva. Mart. 14. Izaszacsal 10. ílavasmező. Mart. 2. Borsabánya T. Mart .21. Magyarszölgijén. Mart 81. Técső. Mart 14. Garampéteri. M 30. Börzsöny. » 8. Kricsfalva. » 15. Lopér. J, 25. Márianosztra. ÎT 5. Dúlfalva. ,j 17. Alsüszabadi. ,, 12. Kóspallaií,'. )J 4. Talaborfalva. ,, 13. Rezsőpart. IT 5. Nagymaros. Apr. 15. Alsószinevér. „ 30. Felsőszabadi. ,, 10. Szdkolya. Mart 10. Nyéresháza. » 22. Kisgaram. Apr. 2. Isaszeq. Apr. 6. Szeutmiliálykört- 1Î 29. Karám. Febr 21. Babath. vélyes. Apr. 6. Szikla. Mart 6. Megyerke. » 8. Pelesalja. Mart. 26. Breznóbánya. „ 5. Valkó. ÎT 5. Gánya. A/jr. 18. Benesháza. Apr. 12. Kishartnl „ 15. Tereseipatak Mart 20. Vaczok. Mart. 11. Büdouy. « 8. Alsókálinfalva. Mai. 5. Diknla. n 10. Alsódiós. jj 25. Felsöapsa. Mart. 12. Zsdjár. n 6. Ghymes. Mart. 21 Brusztura. 27. Teplicska. n 17. Garamruflnó. Apr. 16. Apsinecz. 1} 10. Ratkó. „ 17. Garanirév ') 9. Körösmező. „ 10. Ujvásár. y, 9- Bakabánya. Mart. 2. Búrszentgyörgy. ,. 2. Róna » 26. Zsarnócza. „ 16. Ótura. n 7. Ötösbánya. >J 25. Selmeczbánya. „ 15. Felsőbottfalu. ;í 15. Stoósz. TI 6. Ipolyság. » 9. Vágajiátfalva. „ 20. Felsőmeczenzéf. „ 5. Szurdok. Apr. 18. Trencsén ,j 8. Jászó. Apr. 3. Tópatak. „ Ï8. Bán. „ 23. Szepsi. „ 1. Korpoua. Mart. 17. Terestyénfalva. Apr. 3. Sacza. Mart. 14. Bábaszék. „ 24. Bród ?j 2. Kassa. J» 22. Dobronya. Apr, 5. Madarasalja » 5. Deinekakasfalva » 22. Magasmajtény. Mart. 11. Zsarnóczakohó. „ 3. Keczerpeklén. „ 15. Alsópalojta. » 6. Geletnek. ÍJ 2. Keczerlipócz. „ 6. Kékkő. „ 30. Zniüváralja. 'j 4. Vörösvágás n 16. Gács. Apr. 10. Barsszklenó. Mart. 27. Rankfüred M 4. Losoncz. Mart. 26. Saskőszékely. Apr. 8. Nagyazar. ,^ 19. Salgótarján. ÎJ 14. Dobó. Mart. 26. Tavarna. ÎÎ 12. Rimaszombat. „ 3. Dobró váralj a. Apr. 10. Alsóhunkócz. „ 17. Mocsolyás. ■>■> 9. Kovácsfalva. ,. 12. Ungpéteri. „ 18. Tornaija. „ 4. Zólyom. Mart. 30. Nagyláz. Apr. 2. Répáshiita. „ 23. IVIátyásfalva. Apr. 14. Kisberezna Mart. 17. Sajókaza. „ 12. Dobrókirályi. Mart. 18. Bercsényifalva. n 12. Hollós. „ 18. Szelese. ,j 10. Köblér. 4j;r. 10. Diósgyőr. ., 17. Garam sálfalva. Apr. 5. Turjaremete. ÎÏ 1. Tállya. )> 20. Nagyócsa. Mart. 30. Poroskő. „ 4. Erdőbénye. „ 12. Zólyomlipcse. Apr. 15. Turjamező. Mart. 21. Erdőhorváti. Apr. 12. Luczatő. » 12. Turjavágás. Apr. 5. Dolha Mart. 22. Libetbánya. Mai. 1. Iszha. JÏ 2. Visk. w 24 Mezőköz. n 10. Ökörmező. Mart. 29. Bustyaháza. í) 17. Gyetva. Mart. 12. Illava. Apr. 7. Berezna. 5J 22. Kiszla. w 28. Kassza. )i 2. Kövesliget. Aquila XV. " 18. Bikkalvölgy. Febr 14. Puchó. 5 34 Mart. 18. Na.itybittse , 28. Valisa. 11. Isztobnc. X[)r. '.i. Cscriiova. 2- Najïjfalu. 3- Uüzsalu'iiv. 3. Hrustin. 2. Veszt'le. Mart. 26. Szihi'lne. Apr. 29. NémctUpese. 3. Jasszenicza. 10. Dluha. 5. Szlanicza. , 11. Alsòstepaiiò. Apr. 8. Bobró. n .'). Turdossiii. Mart. 29. Trsztena. •Í 28. Zuberecz. Apr. 2_ Jablonka. Mart. 31. Liptóujvár. Apr. 15. Ora\icz. » 20. Hladovka. T 6. Szvarin. Mart. 31. Vycliodiia. Apr. (i. Podbánszkó. Mai. 1. Feketevág. Mart. 9. Felsőerdőfalu Apr. 4. Landok. Mart. 31. Hzepesófalu. _ 19. Tátraháza. 11. Szepesbéla. Apr. 15. Leibicz. 3. Podolin. Mart. 22. Lőcse. Apr 3. Óliibló. ., /.s. Fcketekút. Mart 28. Zboró. Apr. 1. Lipiiik. Mart. 28. Girált. „ 31. Felsővízköz. 7. -^-ö* Anas boschas, L. I. Mart. 2. Köszei;. 1. Febr. 26. So])ron puszta. II. , 20. lllmicz. III. . 20. Temcskubin. III. , 10. Újvidék. III. . 18. Rudolfsüiiád. III. Mart. 27. Béllye. III. Mart. 25. Soroksár III Febr. 19. Óverbász. III. ,j 20. Mezőtúr. III. ., 24. Mohol. IV. „ 26. Berzova. III. -) Hódmezővásár- V. 21. Zólyom. hely. V. A|)r. 15. Lőcse. III. Mart. 7. Ráczkeve. 8. Anas crecca, L. I. Mart. 2. Kőszeg. I. Febr. 23. Zalafíó.uánfa. I. Mart. 2. Tata. II. Febr. 20. lllmicz. II. Mart. 4. Bánfalu. III. Febr. 21. Temeskubin. III. ., 18. Rudolfssi-nád. III. Febr. 25. Óverbász. III. Mart. 6. Izsák. III. „ 20. Mezőtiir. I. Mart. 1.— Apr. 26. Zala- jiógáufa. II. Febr. 25." Mai. 4. Bánfalu. 9. Anas penelope, L. III. Febr. 18. Rudolf.-^gnád III. , 21. Óverbász. m. Mart. 18. Bugyi. IH. Mart. 20. Mezőtiir. III. „ 17. Tura. I. Mart. 13. Zalagógánta. II. . 22. Báidalu. II. .. 28. Keszegfalu. III. Febr. 21. Temeskubin. 10. Anas querquedula, L. III. Mart. 18. Butykovácz. III. Apr. 16. Felsökahol. HI. Mart. 17. Óverbász. HI. Apr. 12. Mohol. III. Mart. 20. Mezőtúr. IV. Apr. 16. Türkös. lY. Mart. 22. Berzova. IV. Apr. 2. Geletnek. I. .Mart. 1. Zalagógánfa. II. . 7. Bánfalu. 11. Anas strejtera, L. IH. Mart. 14. Eudolfsgnád. IV. Mart. 20. Berzova. 35 12. Anser alltifrons, (Scop.). IV. Mart. 14. Türkös. II. Febr. 20. Illmicz. II. „ 6. Bánfalu. III. „ 20. Temeskubiu. sok (viele) -*■ N. III. Mart. 11. Temeskubin. sok (viele) -*■ N. 13. •<— > Anser anser, (L.). 111. Mart. 10. Újvidék. III. Febr. 22. Rudolfs.i;nád. 111. „ 1. Hódmezővásár- hely, in. Mart. 1. Izsák, m. „ 29. Ungvár. V. Mart. 18. Sajókaza. V. Apr. 12. Zólyom. V. ., 9. Tátraháza. 14. I. Mart. 14. Kőszeg. 19. -> NE. I. Apr. 4. ZaUigógánfa. Utolsók. — Die Letzten. I. ., 9. Tata. Utolsók. — Die Letzten. IL ., 24. Bánfahi. 200 drb még itt. — 200 St. noch hier. n. „ 16. Keszegfalu. Utolsók. — Die Letzten. lU. Febr. 20, Mart. 11. Temeskubin. Sok (viele) ->N. Anser fabalis, Lath. 111. Febr. 22. Rudolfsgnád. m. Jan. 2. Óverbász. Sok (viele) -* NE. III. „ 18. Óverbász. 4 csapat (4 Flüge) -^ N. III. Febr. 15—20. Óverbász. Néhány csapat. Einige Flüge, m. Apr. 2. Izsák. Utolsók. — Die Letzten. III. „ 3. Ottlaka. Utolsók. — Die Letzten. 111. Mart. 27. Künszentmiklós. Noch viele. Még sok. 15. -<— > Anthiis campestrls, (L.). lU. Apr. 17. Izsák. 16. *^^ Anthus pratensis, (L.). I. Apr. 4. Arács. 111. Mart. 28. Újvidék. II. Mart. 12. Molnaszecsöd. III. „ 20. Csantavér. in. „ 9. Temeskubin. m. „ 19. Ottlaka. m. Apr. 5. Örkény. m. „ 5. Budapest IV. „ 5. Türkös. 17. CD Anthus spipoletta, (L.). IV. Apr. 5. Türkös. i V. Apr. 10. Zuberecz. I. Apr. 22. Molnaszecsöd. n. „ 26. Báufalu. II. , 10. Keszegfalu. 18. Anthus triviális, (L). III. Apr. 12. Óverbász. ni. „ 2. Nagyvárad. lU. „ 26- Sárospatak. ni. Mai. 3. Ungvár. V. Apr. 28. Tavarna. V. ,, 19. Zuberecz. K. Apr. 11. Türkös. rv. 5. Segesvár. 19. Aquila maculata, (Gm.). IV. Mart. 17. Kolozsvár. V. Apr. 6. Zuberecz. 36 20. <— >- Aquila maciilat.i clatiRa, (Pali,.). I\'. Apr. i;]. Maloinviz. 21. -•— > Aquila pennata, Gm. V. Mai. 12. Tavarna. I. Mart. 26. Zsitkócz. I. Apr. 9. Zalagógánfii. Utolsó (Letzter) li. Mart. 25. Keszegfalu. Utolsó (Letzter) 22. -^-^^ Archibuteo lagopus, (BrOnn 111. Mart. 15. Óverbász. Utolsó (Letzter) in. „ 17. Szenttaniás III. .. 6. Arad. III. 4. Glogovácz. IV. Mart. 15. Kolozsvár. Utolsó (Letzter) TV. .. 26. Bald. Utolsó (Letzter). V. Apr. 3. Tavarna. Utolsó (Letzter). 1. Mart. 12. Répáspuszta. I. .. 10. ^'ör.s. 28. -<— > Ardea alba, L. n. Apr. 26. Bánfalu. III. Mart. 17. Rudolfsgiiád. 111. Mai. 7. Béllye. 24. ■<— >■ Ardea cinerea, L. I. 14. Balatonujlak. Mart. 28. (Apr.:ín.f.}V.sur'j:ó. Apr. M;irt. 10. Cse])reg. Apr. 7. Vese. Mart 29. Balatonfüred 11. Gyertyános. V 10. Kaposvár. » 30. Felsőeör. » 17. Nyögér. Marl. 14. Répáspuszta. ,, 27. Németujvár. 9. Zalagógánfa Apr. 7. Zsitkóez. Apr. 2. Vasdoroszló. Apr. 4. Kemeuesszentpéter Mart. 21. Szöcze. Mart. 28. Kőszeg. ,j 13. Várkesző. » 25. Daraboshegy. Apr. 9. Felsöberkifalu. 20. Fertőfehéregyháza. r 16. Vasnádasd. ÎÏ 3. Körmend. Mart. 13. Nagyczenk. Apr. 24. Mile.j. w 9. Sorok. » 12. Feketeváros. Mart. 17. Kernend. ,, 13. Szombathely. „ 7. (Mart 12. f.) Bajót. Apr. 3. Nagyka])ornal{. T) 10. Németszecsőd. Apr. 16. Dömös. Mart. 10. (Mart. 20. f } Vörs. Mart. 13. Molnaszecsőd. Mart. 23. Illmicz. „ 26. Bánfalu. Apr. 18. Ilimód. „ 24. Hövej. II. Apr. 15. Csorna. (Mai. 15. f) Ásvány. Apr. 5. Keszegfalu. Febr. 20. Neszmélv. Apr. 13. Kéméud. Mart. 5. Garamkövesd. Febr. 27. Csallóközsomorja. Mart. 24. Borcsa. Apr. 6. Paucsova. Mart. 13. Szendröi sziget III. Mart. 6. Temeskubin. ., 30. Teniessziget. ,. 17. Dubovácz. Mart. 9. (Apr. 15. f) Buty- kovácz. , 19. Palona. 37 (Mart 12 f.) Dunabökény. Mart. 20. (Apr. 6. f.) Méhes- Mart. 22. Szabadszállás. (Apr. 6 f.) Újvidék. petres. Apr. 2. Békésgyula. » 4. (Apr. 12. f.) Alsó- (Mart . 23. f.) Bácsdoroszló. (Apr. 16. f.) Tenke. kabol. Apr. 10. Bácsordas. Mart. 20. Dinnyés. „ 5. Felsökabol. n 6. Csantavér. (Apr. 5. f.) Makád. Mart. 22. Dunagárdony. ., 1. (Mai 7. f) Moiioi. (Apr. 1. f.) Káczkeve. „ 13. Rudülfsgnád. 'í 4. (Apr. 17. f.) Mart. 16. (Apr. 5. f.) Sári. Apr. 2. Oppova. Mosnicza. Mai. 1. Sör eg puszta. Mart. 21.(Mart.25.f.)Tógyer. Mart. 22. (Apr. 3. f.) Jerszeg. Apr. 2. Mezőtúr. „ 6. Tótujfalu. j) 18. Kistopolovecz. ,, 5. Nagyvárad. » 3. Lakócsa. » 16. (Apr. 10. f.) Sziget- « 13. Székelyhíd. (Mart . 31. f.) Baranyasellye. vár. » 3. Kisbag. Mart. 26. Oszró. 22. Dunaszokcső. Mart. 20. Tura. .. 10. (Mart. 17. f.) „ 14. Taplós. Apr. 5. Hortobágy. Beseucze. ÎÏ 20. Dokomlás. ■fi 10. Hajdúböszörmény. '? 12. Vajszló. ÎT 3. Hátfő. .'J 11. Újtelek. 5» 8. (Mart.l6.f.)Páprád. ,, 6. Doroinlás. » 30. Nyíregyháza. Apr. 2. Hegyszentmárton. ÏÎ 6. Várszeg. „ 3. Ófehértó. „ 5. Siklós. Mai. 2. Jánoshalma. {Apr 26. f.) Szatinárzsadáiig 'Í 10. Villány. (Apr. 18. f.) Kiskunhalas. Apr. 30. Szatiuár-Nagyerdö Febr. 21. Mohácsi sziget. Apr. 3. Királyhalom. T) 30. Szatmár- Sár erdő. Mart. 20. (Apr. 2. f.) Dráva- „ 9. Szeged. „ 1. Karád. torok. Mart. 5. Hódmezővásárhely. „ 3. Unghosszúmező. „ 15. Bezdán. ÍJ 12. Makó. ?) 10. (Mart. 19. f.) Monos- Apr. 12. Milova. torszeg. » 7. Kisharta. IV. Mart. 23. Baziás. Apr. 10. Desáuy. Apr. 13. Torja. Apr. 6. Plavisevicza. „ 12. Vajdarécse. Mart. 24. Bald. TJ 12. Dubova. » 16. Sarkaicza. Apr. 14. Dipse. „ 7. Jeselnicza. 'Ï 9. Ugra. 3. Dedrád. „ 5. Orsova. » 29. Alsókomána. „ 1. Disznajó. » 7. Vermes. iì 20. Nagyajta. í) 4. Mocsár. Mart. 28. Szilassojmó. Mart. 31. llyefaíva. Mai. 6. Szakadat. Apr. 7. Temesaga. „ 31. Sepsiszentkirály. Apr. 17. llyésmezö. l.Tápia. Apr. 12. (lidófalva. Mai. 2. Varság. 27. Nagyrápolt. » 18. Bodzái szoros. Apr. 15. Maroshéviz. ,^ 4. Ósebeshely. n 17. Maksa. Mart. 29. Gryergyóremete. y 1. Szelistye. ,, 20. Máriaradna. Apr. 21. Gyergyóalfalu. „ 1. Szebenboicza. » 7. Berzova. (Apr. 20. f.) Gyergyóditró „ 1. Alsósebes. „ 9. Buttyin. Mart. 26. Élesd. Mart. 21. Felek. Apr. 12. (Apr. 15. f.) Nagy- „ 25. Ossi. Apr. 6. Szakadat. halmágy. Apr. 21. Szilágycseh. ^ 6. Holczmány. ., 3- Nagyalmás. » 2. Zsibó. „ 3. Ujegyház. Mart 25. (Apr. 11. f.) Tövis. Mart 20. (Apr. 28. f.) G „ 25. Buleavölgy. Î) 25. Nagyenyed. keres. ÎÏ 2. Alsóárpás. Apr. 10. Oláhcsesztve. Apr. 24. Nagyilonda. » 21. Felsővist. Mart 28. Almakerék. „ 7- Magyarlápos. Mart 22. (Apr. 10. f.) Alsó- Mai. 1. Fehéregyház. Mart 24. Dés. szombatfalva. Apr. 15. Korond. Apr. 30. Oáncs. 38 Mart. 29. Teles. Apr. 10. BoRcnyö. ;i Kisrebra. „ 30. Kdpolnokmonostor. Apr. 8. Szai)l()iu'/,:i. 16. Taraczküz. Mart. 20. Hosszúmező. „ 26. Máramarossziget. „ 27. Aknasuíiatag. Mai. 1. Budafalu. Mart. 31. (Apr. 2. f.) Nagy- bocskó. Apr. 6. Barczánfalva. 22. Felsőszelistye. 11. Alsóvissó. 10. Szikláspatak. {Mai 5. f.) Galgamácsa. Apr. 18. Alsószinevér-i-NE. Aj)r. 16. Brusztiira. Apr. 1. Kiskartal. » 29. Bcdöháza. r 10. Biirszentgyörgy „ 13. Magasinajtény. » 13. Erzsébetliget. n 18. Felsőtóti, 8. Losoncz. » 24. Széleslonka. Mart 29. Lemes. „ ].-). Visk. •» 5. Nyéresháza. Mai. i.9. Nagyherezna ., 11. Bustyaháza. » 19. Szentmiliálykört- Apr. 26. Turjaremete. 17. Técső. vélyes. ÏÏ 28. Árvanagyfalu. 1.5. Kricsfalva. ;t 15. Dombé. » 28. Zubrothova. » 8. Dúlfalva. Mai. 5. Felsöapsu. Mai. 22. Felsövízköz. :\lart. 31. Talaborfalva. 25. -<-^ Ardea garzetta, L. III. Mai. 3. Felsőkabol. H. Mai. 9. Csorna. :i[. \\)Y. 10. Temeskubin 1!I. 13. Butykovácz. III. „ 12. Ujviflék. líl. Mai. 1. Felsőhahol. 26. Ardea purpurea. L. III. Apr. 16. Dunagárdony. III. „ 10. Rudolfsgnád. III. ,, 5. Mohácsi sziget. III. Mart. 28. Drávatorok. III. Apr. 18. Bácsordas. III. Apr. 9. Óverbász. íll. Mart. 20. Dinnyés. III. Apr. 18. Tura. IV. „ 11. Tövis. |l'. Apr. 13. Temeskubin. II!. Mai. 4. Antalfalva. 27. -*— >■ Ardea ralloide.s, Scop. III. Mai. 6. Béllye. III. Apr. 29. Óverbász. 1. Mai. 2 Mojnaszecsőd. I!'. Apr. 29. Temeskubin. lil. Mai. 2. Rudolfsgnád. 28. Ardetta miuuta, (L.) III. Mai. 6. Drávatorok. III. Apr. 27. Óverbász. III. „ 3. Kisharta. m. Apr. 17. Makád. III. Mai. 11. Tura. IV. .. 5. Segesvár. 29. .Vsio accipitriuus, Pali,. I\'. Mart. 24. Malomviz. .Üvonuló. — Durchzügler. 39 I. Mart. 29. Zalagógánfa. I. A])r. t). Sopron |)uszta. I. Mart. 27. Tata. II. Febr. 28. lUmicz. 30. -^^* Botaiirus stellari.s, (L. II. Febr. 14. Bánfalu. II. Apr. 2. Keszeg-falu. III. „ 28. Kamaristya. III. „ 2. Barauyasellye. III. Apr. 1. Óverbász. III. ., 18. Bugyi. V. „ 13. Bábaszék. V. .. 14. Zólyom. III. Mart. 3. Glogovácz. III. ., 12. Ráczkeve. IV. Apr. 17. Kolozsvár. 31. <^ Buteo buteo, (L.). \\. Mart. 24. Zsibó. V. Febr. 28. Sajókaza. V. Mart. 18. Alsósziuevér. V. „ 22. 'I'iszabogdány. 32. -<— >- Calainodus aquaticuís, (Gm.). II. Apr. 23. lUmicz. 33. -<-^ Calamodiis melanopogon, (Temm.). III. Mart. 28. Újvidék. | III. Apr. 15. Dinnyés. 34. < — >- Calamodus schoenobaenns, (L. I. Mai. 1. Molnaszecsőd. II. 5. Keszegfalu. III. Apr. 12. Óverbász. 35. "<-** Calcarius nivalis, (L.) V. Jan. 12. Szepesbéla. III. Apr. 28- Békéscsaba. 36. Capriiiuilgus europaeus, (L.). Apr. 27. Répás puszta. III. Apr. 28 Rudolfsgnád. IV. Apr. 25. Ossi. „ 27. Lengyel. III. 21. Baranyasellye. V. Mai. 12. Kékkő. lì 28. Zsitkócz. III. ,. 19. Óverbász. V. 7. Búrszentgyörgy. ., 9. Molnaszecsőd. III. .. 28. Szeged. V. 16. Znióváralja. Mai. 2. Xagyczenk. III. „ 15. Kisharta. V. 7.Felsőnieczenzéf. [I. n 10. lUmicz. III. Mai. 4. Tura. V. „ 12. Szepesbéla. I. Apr. 24. Magyaróvár. IV. ., 25. Malom viz. 37. ■*-*> Cannabina liiiaría, (L.) V. Febr. 4. Lőcse. 3 darab. — 3 St. I. Apr. 13. Szászvár. I. Mart. 17. Zsitkócz. I. Apr. 2. Felsőlövő. 38. <-&> Cerchneis tinniinculus, (L.). I. Mart. 17. Kőszeg. I. Febr. 21. Jánosháza. I. Apr. 17. Visegrád. II. Mart. 22. Keszegfala. III. Febr. 23. Bácsordas. III. Apr. 28. Csantavér. 40 III. Mart. -20. Szeged. III. Febr. ±2. Makó. ni. Mart. 8. Arad. m. .. 16. Izsák. III. „ 27. Pákozd. III. ., 17. Bugyi. III. „ 20. Gyömrö III. Febr. 22. Mezőtúr. III. „ 19. Szerep. III. Marl. 12. Budapest. III. Febr. 24. SziKetinonostor. III. Mart. 2. Tura. III. Aìir. 6. Hortobágy. m. Mart. 30. Lasztomér. IV. Febr. Ifi. Oraviezabánya. IV. Aj)r. ;5. Mihályfalva. IV. Mart. 20. Csombord. IV. „ 31. Ma^yargorbó. r\'. „ 7. Kolozsvár. IV. „ 19. Zsibó. V. Febr. 28. Nagymaros. I. Mai. 19. Kőszeg. I. Apr. 26- Zalagógáníii. II. ., 25. Keszegfalu. III. „ 19. Óverbász. 39. -«— >- Cerchneis vespertinus, (L.) III. Apr. 12. Csantavér. III. „ 5. Királyhalom. III. .. 8. Szeged. lII. ., 14. Kisharta. III. Apr. 29. Izsák, m. , 30. Gádoros. III. Mai. 5. Ürbőpuszia. III. Apr. 29. Tura. 40. •* — >■ Charadrius alexandrinus, L. ni. Mart. 27. Bugvi. I. Apr. 21. Molnaszecsőd. III. „ 12. Óverbász. III „ 8. Nagyvárad. III. .. 19. Tura. 41 * — >■ Charadrius dubius, Scop. W. Apr. 5. Orsova IV. ., 21. Türkös. V. ., 16. Sajókaza. V. Ajir. 4. Geletnek. V. .. 18. Zólyomlipcse. V. ., 4. Tavarna. 42. **^ Charadrius morinellus, L. II. Apr. 6. Keszegfalu. 43. -^^^ Charadrius pluviaiis, L. m. Mart. 9. Arad. 44. Chelidonaria lu'bica, L. Apr. 30. Egerág. Apr. 30- Munior. Apr 14. ÍAiir. 20. f) Csóm. „ 30. Németpalkonya. Mart. 30. Darabosliegy. .. 10. Igal. „ 10. {Apr. 30. f.) Csurgó. Apr. 12. Vasuádasd. 15. (Mai. 5. f.) Tab. „ 22. Kaposvár. „ 15. Milej. » 7. (Apr.l5.f.)Felsoeör 12. Répáspuszla (Apr. 7. f.) Boldogasszonyfa. n 27. Felsőlövő „ 29. Sásd. Apr. 12. Pölöske. „ 25. (Apr. 30 f ) Boros- „ 30. Pécs. „ 7. Nagykapornak. tyánkő. _ 30. Szászvár. , 8. Boglár. , 18. (Apr. 20. f.) Német- (Apr. 14 f.) Szentgoftliárd. Mai. 15. {Mai. 18. /'.) Karúd ujvár. 41 Apr. 20. (Apr.25.f.)Rohniu'z. Apr. 20. Karád. Apr. 17. (Mai. 4. f.) Czinfalva •î 18.-(A|.r. 22. f.) Porno. TÏ 11. (Apr. 20. f.) Zala- ., LS. (Apr. 28. f.) Szent- „ 15. (.Apr. 18. f.) Vas- erdőd. margitbánya. doroszló. „ 9. Zalagógánfa. 16. Fertöfehéregyháza. „ 18. [Mai 8. f.) Fclsö- í» 11. (Apr. 18. f.) Somló- •n 8. (Apr. 22 f.) Nagy- berkitalu. vásárhely. czenk. r 17. Borsmonostor. iy 22. Gecse. •fí 12. (Apr. 28. f.) Fekete p 5. (Apr. 21.f.) Könnend n 2. Ugod. város. TI 18. ÍApr. 22. f.) Sorok. ') 25. Vanyola. ,, 24. Tata. ti 30. (Mai 2. f.) Szombat- „ 6. Gicz. j» 18. (Apr. 25. f.) Bajót. hely. '» 10. (Apr. 12. f.) Sukoró. •Ï 27. Csolnok. •n 6. (Apr. 20. f.) Német- Mai. 2. (Mai. 3. f.) Nagy- n 10. (Apr. 22. f.) Csév. szecsőd. marton. (Apr 1 1. f.) Pilisszentkereszt yi 23. Molnaszecsőd. Apr. 9. (Mai 3. f.) Sopron- Apr. 15. Dömös. n 26. (Apr.30.f.)Köveskút. szentmárton. '> 16. Szép Juhászné. »» 16. Csepreg. w 22. Szarvkö. „ 25. Visegrád. ^ 19. (Apr.21.f.)Szeleste. V 15. Sopronkerfes. (Apr . 12. f.) Pilisszentlászló. ilai. 2. Nyögér. TÎ 16. Ágfalva. II. Apr. 16. Bánfalu. .. 18. Himód. ., 16. (Apr. 18. f.) Hövej. ., 22. Bogyoszli'i. .. 16. Szili. 15. Csorna. Apr. 12. (Apr. 25. f.) Ásvány. „ 6. Komárom. „ 24. Neszmély. „ 8. Madár. (Apr. 18. f.) Bátorkesz. Apr. 18. (Apr. 30. f.) Kürth. Apr. 7. (Apr. 16. f.) Kéménd. 17. Kisgyarmat. „ 20. Garamkövesd. 17. Ipolyszalka. „ 6. Csallóközsomorja. III. Apr. 2. (Apr. 8. f.) Pancsova. Apr. 13. Versecz. Apr. 10. Bácsordas. „ 15. (Apr. 19. f.) Szend- „ 18. (Apr. 24. f.) Tót- (Apr. 4. f.) Óverbász. rői sziget. újfalu. Apr. 14. Csantavór. „ 9. (Apr. 19. f.) Temes- n 10.(Apr.lS.f.)Lakócsa. » 14. (Apr. 17. f.) Mohí.l kubiu. Ty 5. (Apr. 9. f.) Baranya- « 16. (il/ai.Í./'.)Mosnicza ^ 6. (Apr. 23. f.) Buty- sellye. ') 19.(Apr.24.f.)Bálincz kovácz. yf 20. Oszró. „ 15. (Apr. 26. f.) Lúgos n 14. Kamaristya. „ 13. He.g\'Szentraárton. „ 1. Szekszárd. yf 12. (Apr. 15.f.)Vajszka. „ 11. Siklós. Mai. 5. Dunaszekcsö . ■» 20. (iliJr. 30./'.) Újvidék. ^ 18. Villány. Apr. 30. Taplós. » 8. (Apr. 10. f.) Alsó- „ 1 1. Moliácsi sziget. n 9.(Apr. m.f.lDokom- kabol. « 10. (Apr. 20. f.) Dráva- lás. „ 6. (Apr. 12. f.) Felsö- torok. '! 18. Hátfő. kal)ol. ., 7. Bezdán. ,, 11. (Apr. 20. f.) Dorom- „ 6. (Apr. 12. f.) Diina- „ 10. (Apr. 22. f.) Monos- lás. gárdony. torszeg. .. 3. (Apr. 20. f.) Várszeg Mart. 22. (Apr. 16. f.) Rudolfs- „ 15. (Apr. 26. f.) Méhes- 17. Vaskút. gnád. petres. TJ 18. {Mai. 10. f.) János- Apr. 5. Oppovíi. Mart. 29. Apatin. halma. Mart. 21. (Apr. 7. f.) Denta. .A(|iiila .\V. Apr. 4. Bácsdoroszló. » 24. Szeged. 6 42 Apr. 6. (Apr. 10. f.) Hód- Apr. 6. (Apr. 22. f.) Mezőtúr. Apr. 25. Szatmár-Nagyerdö. mezővásárhely. Mart. 29. (Apr. 12. f.) Karezag. »» 20. Szatinár-Sárerdö. V 3. Pécska. Apr. 16. Jászalattyáu. •Ï 27. Miskolcz. ?) 14. Arad. r 15. Szerep. „ 4. (Apr. 6. f.) Sáros- n 17. Paulis. ti 9. Nagyvárad. patak. n 5. (Apr. 14.f.)Milova. (Apr. 18. f.) Tóttciek. » 4. (Apr. 7. f.) Sátoralja- n 14. Borosjenő. Apr. 18. Székelylüd. újhely. ■n 20. {Mai. 2. f.) Duna- „ 13. Budapest. • 5. (Apr. 7. f.) Pálfölde pataj. *j 21 . Szigetmonostor. ^ 5. (Apr. 6. f.) Bodrog- « 6. Kisliarta. „ 17. (Apr.22.f.)Kisbag. szentmária. M 25. Kalocsa. ») 6. Tura. y) 6. Mándok. „ 19. Szabadszállás. „ 10. (Apr. 20. f.) Hajdú- ,, 17. Munkács. (Apr. 3. f.) Gádoros. böszörmény. r> 3. Nagybereg. Apr. 15. Békéscsaba. » 7. Debreczen. , 14. Társahegy ÎT 16. (Apr.l7.f.)Pákozd. r> 7. (Apr. 16. f.) Újtelek. « 13. (Apr. 16. f.) Ungvár (A|)r. 16. f.) Makád. „ 3. (Apr. 16. f.) Manda- » 12. Ungdarócz. :\Iart 17. Szigetcsép. tanya. -i 7. Radváncz. Apr. 18. (Apr. 21. f.) Sorok- Mart. 21. Nyiregyháza. 77 15. Unghosszúmező. sár. (Apr. 20. f.) Szatniárzsadány. IV. Apr. 4. Berszászka. Apr. 10. [Mai. 12. f.) Tápia. ! Apr. (Apr. 15. f.) Dalbosecz. „ 17. Kládova. Apr. 11. (Apr. 16. f.) Ósopot. .. 11. Dubest. n „ 17. Eibenthal. •j 12. (Apr. 15.f.)Drinova. Mart. 18. Plavisevicza. .^ 12. Szelcsova. n Apr. 9. Dubova. ., 12. (Apr. 22. f.) Kis- „ 5. Ogradina. szurduk. n 7! 17. Jeselnicza. V 18. Bakamező. n 14. Orsova. ÎÏ 18. Osztrov. 'Ï „ 4. Oraviczabánya. n 19. Bukovecz. » ■n 14. (Apr.24.f.)Temes- » 17. (Apr.25.f.)Hauzest. szlatina. „ 15. (Apr. 20. f.) Furdia. ^ *) 15 (Apr. 26. f.) Uj- •) 13. (Apr. 23. f.) Német- •î szádova. gladna. „ •» 14. (Apr. 25. f.) Borlova. „ 13. (Apr. 23. f.) Draxi- lì » 13. (Apr. 26. f.) Pojána- nest. ^ ruszka. »Ï 18. Válemáre. n 9. Malomviz. j, 5. (Apr.6.f.)Marzsina. ,. 18. Mezőlivádia. ÎÎ 17. (Apr. 18. f.) Gross. (Apr „ 4. (Apr. 15. f.) Vulkán. (Apr 20. f.) Bulza. Apr. (Apr 18. f.) Alsómoecs. Apr. 14. Homosdia. » Apr. 17. Felsőmoecs. (Apr 26. f.) Kostéj. lì ^ 18. Simon. Apr. 15. Pozsoga. w » 12. (Apr. 14. f.) Hu.h- » 14. Lunkalarga. *» berg. „ 27. (Mai. 2. f.) Briznik. n „ 15. (Apr. 19. f.) Temes- „ 18. Puj. n királyfalva. „ 19. (Apr. 20. f.) Nagy- - „ 14. Vermes. rá|)olt. » .. 13. (Mai. 2. f.) Szilas- 13. (Apr. 22. f). Kosz- » sojmó. tesd. » 22. (Apr. 23. f.) Szász- város 10. (Apr. 20. f.) Gre- distye. 15. (Apr. 19. f.) Ósebes- hely. 15. (Apr. 28. f.) Magu- rény. 30. Priszlop. 22. (Apr.25.f.)Kudzsir. 15. Felsőpián. 18. Kererhavas. 22. Lomány. 15. Szászsebes. 16. Kelnek. 14. Bisztra. 17. Szerdahely. 26. (Apr.28.f.)"Szelistye. 20.) Kisludas. 20. Kisdisznód. 16. Vesztény. 19. Kistalmács. 18. Szebenboicza. 16. Nagytalmács. 18. Porcsesd. 12. Alsósebes. 17. Felek. 16. Szakadat. 20. Uolczmány. 20. (Mai.7.f.) Ûjegyhàz. 43 (Apr 15 ) Felsöporiinibák. Apr. 16. Zabálcz. Apr. 12. (Apr. 15.f.)Intrecaj Apr. 18. (Apr. 20. f.) Szeráta. „ 18. (Apr.23.f.)Berzova. (Apr. 19. f.) Preguza. » 16. (Apr. 10. f.i Streza- „ 10. (.\pr.23.f.)Buttyin. Apr. 7. Bulz. kerczisora. » 15. (Apr.20 f.jTótvárad » 27. Urszoja. y> 18. Alsóárpás. " 14. (Apr. 22. f.) Govos- » 9. (Apr. 15. f.) Albák _ 6. Mártonhegy. dia. ?í 18. Gurarési. (Apr 20. f.) FelsŐN-ist. (Apr 7. f.) Zimbró. Mai. 3. Runk. Apr. 17. Felsôszoïnbatfalva. Apr. 17. Zám. Apr. 12. Középlak. » 19. (Mai. 6. f) Desány. y* 29. (Mai.6.f.)Felsővldra. n 19. Magyargorbó. „ 28. (Mai. 6. f.) Vajda- ■)'! 29. Szkerisora. n 14 Kolozsvár. récse. 23. Lemaszoja. (Apr 9. f.) Kékes. ÎÎ 15. (Apr. 25. f.) Kis- fl 14. (Mai. 2. f.) Topán- Apr. 21. Dipse. berivnj. falva. „ 15. (Apr. 20. f.) Herbus « 18. Sarkaicza. Mai. 1. (Mai. 2 f.) Nagy- n 9. Disznajó. « 16. Alsókoináiia. almás. „ 17. (Apr. 25. f.) Mocsár « 12. (Apr.21.f.)Zernest Apr. 25. Bucsuni. n 15. (Apr.20.f.)Görgény- « 17. Ótohán. (Apr. 12. f.) Alsószolcsva. szentimre. » 20. Barczarozsnyó. Apr. 12. Magyarigen. Mai. 1. (Mai. 9. f.) Görgény- f? 9. (Apr. 20. f ) Tömösi (Mai. 9. f.) Remete. hodák. szoros Apr. 3. (Apr. 16. f.) Xagy- Apr. 14. (Mai. 2 f.) Nyárád- •5 7. Türkös. enyed. remete. » 25 Élőpatak. (Apr. 17. f.) Székás. „ 18. Görgényüvegcsűr. Ï) 20. (Apr. 25. f.) Ósánczi (Apr. 15. f.) Balázsfalva. .. 17. (Apr. 24. f.) Dosz. szoros. Apr. 6. Pród. 15. Szakadat. « 18. (Mai. 8. f.) Ilyefalva „ 8. Váldhid. ■n 17. Szováta. ,, 18. (Mai 6. f.) Sepsi- „ 17. Szászszentlászló. n 18. (Apr. 30. f.) Alsó- szentkirály. ., 13. (Apr. 18. f.) Seges- fancsal. » 28. Sepsikőröspatak. vár. î> 16. Ilyésmező »Î 30. (Mai. 6. f.) Káinok. « 17. Ápold. ,, 24. Felsöfancsal. ^ 9. Zalán „ 18. Fehéregyháza. ÎJ 18. (Apr, 25. f.) „ 14. Gidufalva. „ 19. Szászkézd. Laposnya. 7J 17. Sepsibodok. ,, 17. Szászkeresztur. „ 15. Varság. (Apr. 28. f.) Bikfalva. 1. (Apr 14.f.)Székely- ^î 21. Maroshéviz. Apr. 19. (Apr. 20. f.) Bodzái keresztnr. (Apr 18 f.) Gyergyóreniete szoros. „ 26. (Apr. 28. f.) Korond. Aj)r. 28. Gyergyóalfalu. Ï» 21. (Apr. 25. f.) Nagy- (Apr. 21. f.) Vargyas. (Apr. 18. f.) Gyergyóditró. borosnyó. Apr. 21. Szárazajta. Apr. 22.(Apr.24.f.)Gy6rgyó- 19. Maksa. „ 18. Málnás. csoniafalva. w 15. Dalnok. (Apr. 23. f.) Futásfalva. Mai. 5. Gyergyóujfalu. fl 16. (Apr 17. f.)Nyén. Apr 17. Karatnavolál. (Apr. 27. f.) Gyergyóborszék (Apr. 27. Í.) Mao:yarbodza. 26. (Mai. 3. í.) Torja. Mai. 7. Gyergyótekerőpatak (Apr. 17. f.) Bárkány. w 19. Kászonfeltiz. » 9. (Mai! 12. {.) Hágótö (Apr. 20. f.) Zágon. Mai. 7. Akloshavas. alja. Apr. 30. Kovászna Apr. 16. Kézdiszárazpatak. Apr. 17. Gyergyótölgyes. (Apr. 21. f.) Osdola. n 18. (Apr. 22. f.) Esztel- 20. Gyergyóbékás. Apr. 17. Alliós. nek. „ 20. (Apr. 25. f.) Ossi. » 8. (Apr. 18. f.) Lippai » 13. Lemhény. (Apr. 9. f.) Szilágysomlyó. erdő. ÌÌ 18. Csomortán. A])r. 13. (Apr. 27. f.) ZUah. »1 13. (Apr. 21. f.) Lippa. (Apr. 21. f.) Kézdimartonos. „ 10. (Apr. 25. f.) Zsibó. (Apr. 9. f.) Mészdorgos. (Apr. 22. f.) Bereczk. (Apr. 17. f.) Hidalmás. Apr. 18. Petirs. (Apr. 14. f.) Ojtoz. Apr. 18. (Apr. 26. f.) Gyö- V 6. (Apr. 19. f.) Dorgos. (Apr. 24. f.) Sósmező. keres. 44 Apr. Mart. (Mart Apr. Mart. Apr. (Apr. Apr. Mai. Apr. Mai. 20. Zálha. 19. Nagyilonda. 19. (Mai. 11. f.) Horgos- patak. 19. [Apr. 22. f.] Dés- akna. . 25. f.) Maíjyarlájios. 20. (Apr. 24." f.) Gcáncs. 19. (Mai. 10. f.) Oláh- lápos. 18. (Mai. 11. f.) Tőkés. 16. (Apr. 18. f.) Zágra. 29. Lekencze. 15. (Apr. 18. f.) Szálva. 15. (Apr. 18. f.) Naszód. 22. f.) Telcs. 25. (Apr. 28. f.) Harina. 15. (Apr. 18. f.) Besenyő. 1. Kisrebra. 20. Jaád. 1. Kisdemeter. Apr. 16. (Apr. 29. f.) Romuli. , 20. Kusnia. „ 15..Borgóprund. „ 19. (Apr. 25. f.) Les. (Apr. 14. f.) Oradna. Apr. 22. Valeaniare. Mai. 1. (Mai. 2. f.) Dorna- völgy. Apr. 21. Tesna. 19. Kosna. Mai. 2. Gyergyóbélbor. Apr. 18. Szatniárhegy. (Apr. 25. f.) Fehérszék. Apr 17. Kápolnokinonostor. 10. Szaploncza. „ 18. Máramarossziget. ,, 18. Aknasugatog. , 20. (Mai. 1. f.) Budtak. „ 21. (Mai. 15. f.) Oláh- láposbánya. Apr. 18. (Apr. 29 f.) Nagy- bocskó. , 17. (Mai. 10. f.) Rákos- falva. „ 28. Mingyet. - 27. Czibles. (Apr. 18. f ) Terebesfejér- patak. (Apr. 14. f.) Rozália. Apr. 23. Felsüszelistye. 18. Alsóvissó. (Apr 20. f.) Havasmező. Apr. 29. (Mai. 2. f.) Fajna. ., 29. Csodás. „ 20. (Apr. 28. f.) Borsa- bánya. Mai. i;3.(Mai.l5.f)PIeskutie. (Apr. 29. f.) Rotando. Mai. 9. (Mai. 12. f.l La.jos- falva. (Mai. 11. f.) Dieka. Apr. 15. (Apr.l8.f.)Magyar- Apr. 21. Tópatak. Apr. 8. Técső. szölgyén. ,, 13.(Apr. 19. f.)Korpona. 'T 10. Visk. n 23.(Mai. 4. f.) Börzsöny. » 14. (Apr. 28. f.) Bába- „ 17. Berezna. „ 18. (Apr. 23. f.) Mária- szék. „ 17. Kövesliget. nosztra. n 16. Magasmajtény. „ 12. Kricsfalva. » 18. Kóspallag. „ 15. Alsópalojta. „ 9 Diilfalva. » 18. Nagymaros. n 18. Kékkő. „ 8. Talaborfalva. 12. Szokolya. 17. Gács. ^ 22. Alsószinevér. ., 12. Isaszeg. ., 10. (Apr. 15. f . ) Losoncz. » 14. Kerekhegy. (Apr. 10. f ) Babath. o 22. Salgótarján. » 16. (Apr. 29. f.) Erzsé- (Apr. 26. f.) Megyerke. (Apr 29. f.) Rimaszombat. betliget. (Apr. 21. f.) Ecskeud. Apr. 11. (Apr. 15. f.) Mocso- Mai. 2. (Mai. 10. f.)Nyéres- (Apr. 14. f.) Erdőkürth. lyás. háza. Apr. 27. (Mai. 5. f.) Bodony. )î 23. (Apr.29.f.)Tornalja. Apr. 6. Szentmihálykört- » 18. Cseszte ,j 22. (Apr.26.f.)Ómassa. vélyes. » 29. (Mai. 3. f.) Claram- » 13. Sajókaza. ?> 20. (Mai.2.f.)Pelesalja rudnó. » 2. Hollós. » 25. (Mai. 1. f.) Gánya. » 15. (Apr. 25. f.) Baka- (Mai. 1. f.) Ujhuta. ïi 20. (Mai. 2. f.) Teresei- bánya. (Apr 21. f.) Hámor. patak. 'Ï 30. Zsarnócza. Apr. 11. (Apr. 13. f.) Óhuta. » 28. (Apr.30.f.)Dombó Ti 27. (Mai. 3. f.) Baka- ,. 14. (Apr.20.f.)Diósgyor. r 27. (Mai. 4. f.) Alsókálin- szenes. 1 3. (Apr. 5. f.) Tállya. fal va. •? 16. Alsóhámor. »» 2. (Apr. 6. f.) Erdő- (Mai 2. f.) Királymező. ., 15. Magaslak. bénye. Apr. 25. Felsőapsa. Mai. 1. Gyekés. D 3. (Apr. 6. f.) Erdő- ■^ â8. Plaiszka. Apr. 22. Hegybánya. horváti. » 18. (Apr. 20. f.j Gyer- » 15. (Apr. 29. f.) Ipolyság. n 30. Dolha. tyánliget. 45 Apr. 19. (Apr. 22. f.) Rahü. Apr. 19 Pónik. Apr. 14. (Apr. 17) Kubier. » IG. (Apr. 24. f.) Tisz- Mai. 1. Koritnicza. ., 20. Uj szemére. csora. Apr. 23. (Mai. 3. f.) Luzsiia. 6". Turjaremete. n 16. (Mai. l.f.) Apsinecz. 21. Libetbánya. ., 26. (Mai. 5. f.) Sohát. V 17. (Apr. 24. f.) Körös- .. 27. Garamszentandrás. „ 22. Fenyves völgy. mező. n 29. Bikkalvölgy. (Apr. 16. f.) Poroskő." » 15. (Apr. 18. f.) Tisza- ,, 26. (Apr. 27. f.) Garam- (Apr. 20. f.) Tiirjamező. bofídány. péteri. (Apr. 16. f.) Turjavágás. {Apr 12. f.) Sóskás. (Apr. 28. f.) Lopér. Apr. 20. Ticha. {Mai 15. f.) Ldposmezö. (Apr. 30. f.) Alsószabadi. " 24. Uzsok. Apr. 20. Studena. Apr. 29. (Mai.4.f.)Cserpatak. Mai. 14. Iszka. „ 30. Biirszentgyörgy. ., 16. (Apr. 17. f.) Rezső- (Apr. 26. f.) Majdánka. Mai. 10. Fdsöhottfalu. part. Apr. 18. (Mai. 2. f.) Ökör- Apr. 24. (Apr. 2(j. f.) Vág- (Mai. 1. f.) Klenientka. mező. apátfalva. Mai. 5. (Mai. 8. f.) Fekete- M 20. Ozerà. n 24. (Apr. 30. f.) Treu- patak. n 15. (Apr. 27 f ) FelsŐ- csén. Apr. 26. (Mai. 1. f.) Karám. szinevér. n 19. (Apr. 30. f.) Bán. *) 24. (Mai. 1. f.) Szikla. (Apr. 23. f.) Szloboda. » 27. Bród. n 20. Breznóbánya. Apr. 27. lUava. Mai. 5. Dóczifflrész. Mai. 2. (Mai. 5. f.) Benes- Mai. 11. Kassza. » 6. Madarasalja. háza. Apr. 21. (Apr. 25. f.) Puchó t» 8. Gyertyánfa. Apr. 29. (Mai. 1. f.) Bocza. 24. Nagybittse. Apr. 16. Zsarnóczakohó. „ 29. (Mai. 1. f.i Malu- Mai. 6. Zsolna. Î) 18. Felsőzsadány. zsina. (Apr. 25. f.) Podszucha. n 18. Geletnek. ji 25. (Mai. 1. f.) Mihály- Apr. 26. Árvanagyfalu. » 30. (.Mai 4. f.) Znióvár- telek. Mai. 8. (Mai.l6.f.)Revisnye alja. Í' 25. Vaczok. Apr. 16. Vlkolinecs. Mai. -1. Barsszklenó. (Apr 20. f.) Nyustya. » 10. Zábova. „ 5. Kunosvágás. Mai. 1. (Mai.3.f.)Teplicska. (Mai. 10. f.) Rózsahegy. Apr. 18. Teplafő. (Apr. 18. f.) Nagyröcze. Apr. 12. Ludrovo. Mai. 1. (Mai.3.,f.)Felsotóti. (Apr. 10. f.) Rimabrézó Mai. 6. Babin. Apr. 30. Körmöczbánya. Apr. 30. Üjvásár. )j 9. Veszele. TÏ 20. Saskőszékely. „ 23. Szomolnok. Apr. 20. (Apr. 30 f.) Német- Mai. 3- Alsóturcsek. (Apr. 23. f.). Stósz. lipcse. Apr. 25. Kövesmocsár. Apr. 30. Szomolnokhuta. »t 28. (Mai. 4. f.) Jassze- Mai. 2. Határszél. V 29. Ájfalucska nicza. Apr. 27. (Mai. 2. f.) Dobró- .. 5. (Apr 30. f.) Felső- ., 30. Kriva. váralja. meczenzéf. Mai. 4. Szlanicza "n 24. Dobó. » 30. Sacza. Apr. 30. (Mai. 4. f ) Zubro- „ 6. Olmányfalva. » 29. Kassa. thova. » 18. Zólyom. „ 22. Keczerpeklén. Mai. 7. Alsóstepanó » 14. (Mai. 3. f.) Mátyás- „ 20 Vörösvágás. Apr. 18. (Apr. 27. f.) Bobró falva. „ 18. Rankfüred Mai. 2. Turdossin. » 27. (Mai. 2. f.) Dobró- (Apr. 12. f.) Nagyazar. Apr. 27. Trsztena. királyi. Apr. 22. Tavarna. Mai. 11. Zuberecz. Mai. 1. (Mai. 4. f.) Három- „ 10. (Mai.2.f.)Hunkócz. . 1. Felsözubricza. revucza. » 18. Ungpéteri. „ 1. (Mai. 10. f.) Liptó- Mai. 4. (Mai 10. f.) Szelese. » 7. Felsődomonya. szentiván. Apr. 13. (Apr. 25. f.) Garam- w 14. Nagyláz. Apr. 26. Jablonka. sálfalva. Mart . 20. Kisherezna. (Mai. 2. f ) Liptóujvár. Apr. 22. (Mai 1. f.) Osszada. Apr. 9. Nagyberezua. Apr. 28. Podvilk. (Apr. 18. f.) Zólyomlipcse. . 18. Bercsényifalva. Mai. 1. Ora\icz. 46 Mai. 13. Illadovka. Apr. 21. Tiitraloninicz. [Apr. .9. /.) FeketeMt. n 4. Szuhahora. „ 80. Szepesüfalu. Apr. 6. Bártfa. Apr. 25. Szvarin. (Apr. 30. f.) Tátrailáza. Apr. 22. Zboró. (Mai. 1. f.) Vychodna. Apr. 5. Szepesbéla. Mai. 1. Li])iiil{. (Mai. 2. f.) Csórható. » 24. (Mai. 2. f.) Leibicz. Apr. 16. Girált. (Mai. 8. f.). Koleszárki. ,, 24. Lőcse. .. 30. Felsővizköz. 45. -<^> Oilorîs chloris, (L.). IV. Apr. 14. Kolozsvár. 46. < — >■ Ciconia ciconia, (L.). I. 2. Balatonujlak. Apr. 12. Esïeràs:. Apr. Apr. 13. Kenienesszentpéter 1» 1 1 . Nénietpalkonya. » 4. (Apr.6.f.)Soniog}'vár. „ 3. Kerta. » 2. (Apr. 11. f.) Felső- n 5. (Apr.8.f.)Tótgyugy. Mart 21. Várkeszö. királyfalva. ÎÎ 8. Nagyvázsony. Apr. 2. Dabrony. Mart 28. (Apr. 26. f.) Csurgó. w 3. (Apr. 6. f.) Gamás. (Apr. 7. f ) Gecse. Apr. 8. Vese. V 2. (Apr. 5. f.) Mernye. Apr. 16. Ajka. Mart 30. Somogysz((bb. Mart 29. Balatonfüred. _ 10. Ugod. Apr. 13. (Apr. 17 f.) Nagy- (Apr. 7. f.) Tihany. ?j 10. Vanyola. atád. Apr. 6. Arács. n 24. Bakonybél. (Apr. 27.) Rinyaszentkirály. « 13. (Apr. 23. f.) Tab. Mart 29. Gicz. Apr. 8. Henész. » 9. (Apr. 14. f.) Német- Apr. 11. Csesznek, 6 ^N. » 1. (Apr. 16. f.) Görge- ujvár. » 9. Nagyesztergár, teg. 4-f-^E. Mai. 25. Roìwncz. 2-N. » 13. Lábod. Apr. 15. Pornó. „ 11. Kádárta. » 2. (Apr. 5. f.) Jaád. » 17. Vasdoroszló. ,, 10. (Apr. 16. f.) Vár- » 3. Kaposvár. Mart 28. Kőszeg. palota. » 17. Répáspuszta. Apr. 6. (Mai. 3. f.) Felső- Mart. 23. Oroszlány. rt 15. Sásd. berkifalu. Apr. 4. (Apr. 6. f.) Sukoró. ?) 13. Pécs. >> 5. Borsmonostor. JT 29. TörökbáUnt. (Apr. 20. f.) Lengyel. » 5. (Apr. 8. f.) Körmend. » 10. Sopronszentmárton. Apr. 6. Szászvár. ■>■> 2. Sorok, 9^ NE. Mai. 14. Sopron puszta. » 8. (Apr. 9. f.) Szent- .J 23. Szombathely. Apr. 24. Szentmargitbánya. gottliárd. » 16. Locsmánd. 2 -^ NW. » 8.(Apr.ll.f.)Zsitkócz. fi 5. Néraetszecsöd. Apr. 12. Fertőfehéregyháza, ., 4. Hosszúfalu. 71 2. Molnaszecsőd. 10 -W. » 6. Kerkateskánd. Mart. 30. Csepreg. ., 2. 16. Nagyczenk. JÏ 8. Daraboshegy. Apr. 25. Vasvár. Mart. 5. Feketeváros. ÎÎ 12. Vasnádasd 4. -^ N. » 30. Szeleste. Apr. 8. Jánosháza erdészlak Î? 27. Milej. » 22. (Apr. 25. f.) Gyer- ') 15. Ravazd. Mart. 23. Kernend. tyános. (Apr. 2. f.) Császár. » 25. Kiskapornak. „ 10. Nyögér. (Apr. 15. f.) Bókod. Apr. 8. Nagykapornak. (Apr. 7. f.) Káld. (Apr. 5. f) Tata. (Apr. 2. f.) Szőkedencs. Apr. 6. Miske. (Apr. 9. f.) Komáromtarján. Apr. 7. Sávoly. (Apr. 7. f.) Ság. Apr. 6. (Apr.ll.f )Szomód. » 7. Vörs. Mart. 31. Jánosháza. 4^W. „ 7. Balatonszentgyörgy Apr. 8. Zalagógáufa. » 17. Héregh. 47 Apr. 17. Bajót. 14. S^W. „ ■20. Mogyorósbánya. „ 29. Gyermely. , 20 Csolnok. 8-*S. Apr. 19. Csév. „ 15. Pilisszentkereszt. Mart. 29. Dömös. 4 -> NW. Apr. 18 Budakesz. A])r. 9. Solymár. , 26. Szép Juhászáé. 7. Viseg-rád. 2 — NE. 12. 20- Pilisszentlászló. Apr. 8. (Apr. 14. f.) Mosoii- boldogasszony. Mart. 25. Hiniód. , 25. Ho vej. (Apr. 5.) Bogyoszló. Apr. 10. Szili. „ 5. (Apr. 8. f.) Csorna. , 5. Magyaróvár. II. Apr. 11. Halászi. Mart. 28. (Mart. 31. f.) Ásvány. Apr. 5. Keszegfalu. „ 9. Komárom. „ 9. Madár. „ 12.Bátorkesz.40-N\V. Apr. 10. Kernend. „ 12. Kisgyarmat. „ 20. Esztergom. (Apr. 4. f.) Garamkövesd. Apr 5. Ipolyszalka. 200 NW. 9. (Apr. 18. f.) Kürth. j (Apr.21.f.)Csallóközsomorja. III. Mart. 28. Apr. ü. Pancsova. Mart. 26.(Mart.28.f.)Tógyer. Mart. 21. Óverbász. Apr. 1. Sztarcsova. Apr. 1. Vojtek. ^ 31. Csantavér. Mart. 28. (Apr. 5. f.) Szendröi Mart. 14. (Mart. 30 f. ) Denta. .. 20. Zenta. 6-*N. sziget. » 20. Denta. 16. -^ NW. .. 4. (Mart. 10- f.) Mohol (Apr. 2. f.) Apr. 9. Temes- 30. Versecz. 3 ^ W. .. 7. Alohol. 13 ^ NE. kubin. Apr. 6. (Apr. 15. f.) Tüt- ,. 5. (Mart. 30. f.) Vadász- Apr. 9. Fehértemplom. ujfalu. erdő. ,, 2. Temessziget. n 9. Drávaszentmárton. Apr. 17. Vadászerdö. 120 -> '» 1. Dubovácz. Mart. 30.(Apr.ll.f.)Lakócsa. NW. » 2. (Apr. 15. f.) Buty- Apr. 6. Lakácsa. 6. -* N. ., 5. (Apr. 14. f.) Mos- kovácz. n 3. (Apr. 7. f.) Baranya- nicza. ., 13. Kamaristya. sellye. Mart. 23. (Apr. 2. f.) Jerszeg (Apr. 8. f.) Bogyán. w 2. Oszró. n 26. Jer szeg. 100^ ÍÍW Mart. 30. (Apr. 8. f.) Vajszka. Marr. 24.(Apr.l2.f.)Besencze „ 16. (Apr. 5. f.) Kis- Apr. 5. Vajszka. 15^ NW. „ 29. (Apr. 10. f ) Vajszló. topolovecz. (Apr. 8. f.) Palona. ^ 25. (Apr. 8. f.) Páprád. Apr. 8. Bálincz. Apr. 14. (Apr. 17. f.) Duna- Apr. 20. Hegyszentmárton. 'S 20. Lugos. 4^NW. bökény. ,, 1. Siklós. „ 5. (Apr. 7. f.) Háromfa » 12. (Apr.l4.f.)Palánka. )ï 8. Villány. Mart. 16. (Mart. 26. f.) Sziget- Mart. 28. (Apr. 5. f.) IJjvidék. „ 8. Mohácsi sziget. vár. Apr. 2.(Apr.4.f.)Alsókabol. Mart. 29. Béllye. ,, 22. Szekszárd. V 2. (Apr. 5. f.) Felső- Apr. 4. Drávatorok. 4-^ SW. Mai. 2. Dunaszehcsö. kabol. '5 1. (Apr. 3. f.) Bezdán. Apr. 22. Taplós. ,, 3. (Apr. 7. f.) Duna- „ 1. (Apr. 8. f.) Monostor- „ 15. Dokomlás. gárdony. szeg. ,, 5. Hátfő. V 6. Dunagárdony „ 5. Méhespetres. 5^N. - 7. Doromlás. sok — viele -i- NW. (Mart . 31. f.) Apatin. Mart. 29. Várszeg. Mart. 24. (Apr. 5. f.) Rudolfs- (Apr. 3. f.) Bácsdoroszló. » 30. Várszeg. 5 -" N. gnád. Mart. 30. (Apr. 3. f.) Bács- (Apr- 14. f ) Vaskút. Apr. 2. Nagybecskerek ordas. 1-*N. Apr. 4. (Apr. 6. f.) János- „ 6. Oppova. Apr. 3—6. Bácsordas több - halma. (Apr. 2. f.) Antalfalva. mehrere ^- N. iy 1. Kiskunhalas. 48 (Apr. 2. f.) Királyhaldiii. (Apr. 7. f.) liáczkovp, 3 ->■ .M:irt. 31. .1;/;-. 'í. f). Nyíregy- (Apr. 1. f.) Szej^ed. NW. háza. Mart. 25. (Mart. 30. f.) Ilod- Febr 26. Szi-ctcsrp 24. (')feliért(.. niezö vásárhely. (Mart 28. f.) Tököl. (Mart . 22. f.)Szatiiiárzsa(lány î» 6, 7, 77, 19. Makó. Apr. 17. Soroksár Apr. '28. Szafmár Ncu/yerdö « 25. Najívlak. Mart. 30. Bugyi- ?) 2, i5.Szatniár Sárerdő Apr. 1. Pécska. Apr. 2. (A])r. 5 f.) Sári. Mart. 23- Szatniár Nagy- Mart. 25. Szcnttaniáspuszta. .. 7. (Apr. 20. f.) Söreg- mocsárerdö Apr. 20. Paulis 15 -> NE. puszta. (Apr. 3. f.) Szinyérváralja. H 7. Kuvin. » 6. (Apr. 10. f ) Abony, Apr. 10 Miskolcz. „ 8. Milova. 25, S-W. 40 -NE. Mart. 30. (Apr. 5. f.) Sáros- (Apr. 16. f.) Borosjeuö. ') 3. Mezőtúr. patak. Apr. 6. Silingyia. 15 -^E. Mart. 18. Karczag. y> 29. (Apr. 5. f.) Sátor- y 5. Kisharta. Apr. 11. Jászalattyán. aljaújhely. » 8. Kalocsa. Mart. 3ü. (Apr. 11. f.) Szerep Apr. 8. Karád Mart. 31. (Apr. 13. f.) Szabad- Apr. 5.15. Szerep, 7-«-N. ; 1» 10. Nagyhalász. szállás. 15 -NW. Mart. 30. (Apr. 5. f.) Pálfölde Apr. 7. Szabadszállás. T^^N. Mart. 30. (Apr. 8. f.) Nagy- » 30. (Apr. 5. f.) Bodrog- Mart. 30. Izsák. várad. szentmária. (Apr. 5. f.), Apr. 6. Gádoros, Apr. 11. Tóttelek, 2 -NE. Apr. 6. Leányvár. 88 --N. „ 2. (Apr. 10. f.) Székely- Jì 4. (Apr 8 f.) Mándok Mart. 20. (Apr. 14. f.) Duna- híd. Mart. 2. Csikósgorond, 14 -► pataj. H 2. Aszód. SE. Apr. 18. Orosiiáza. „ 17. Kisbag, 30-NE. Apr. 2. Beregszász. » 8. Békésgyula. Mart. 25. Tura. .. 4 Nagybereg. Mart. 27. Kisjenő. Apr. 6. Hortobágy. „ 3. Lazony. Apr. 13. Feketejíyőrös. Mart. 30. (Apr. 10. f.) Hajdú- » 4. Mocsár. » 13. Tenke. böszörmény. ., 5. Lasztomér. n 6 (Apr. 9 f.) Pákozd. „ 29. Debreczen. „ 11. Társahegy. n 10. Pákozd, 10 ^E. „ 29. Újtelek. Mart. 27. Ungvár, 30 -NE. (Apr. 8. f.) Dinnyés. « 29. (Apr. 10. f.) Manda- Apr. 4. Ungdarócz Apr. 7. Jakabszállás. tauya. Mart. 29. Apr. 7. ííadváncz. (Apr. 4. f.) Makád. Apr. 2. Unghosszúmező. IV. Apr. 25. Szerhpozsezsena. Apr. 12. Temesszlatina, Mart. 27. Szilassojmó,7-*NW. Mart. 25. Nájdas. 400^ NW. Apr. 2. Aga. » 26. Koronini. » 12. Ujszádova, » 3. Af/a, 48-N. )í 20, 22. Berzászka. 400^ NW. n 14. Labasincz. » 28. Dalbosecz, 2, » 12. Pojánaruszka, » 3. Tápia, 30 ~* W. SE-W. 30 -N. )ï 18. Kládova. 27. Ósopot,36 SE-W. w 5, 8. Malomviz. » 11. Dubest. nagy csapat Apr. 18. Eibenthal. J» 8. Urikány. — N. — Grosser Mart. 27. Plavisevicza. n 7. Vulkán. Flug-N. „ 29- Dubova. „ 1. Szilas. n 9. Drinova, 12 -NW. Apr. 2. Ogradina, 30 -* N. »» 4 Buchberg. •) 18. Szelcsova, 25 - N. Mart 29. Jeselnicza. 32 - E. (Apr. 3. f.) Magyarszákos. V 8. Bakamező. » 29. Guragolumbuluj, ' Apr. 13. (Apr. 18. f.) Temes- n 8. Osztrov. 30SÈ.-W. királyfalva. (Apr. 5. f.) Bukovecz. Apr. 18. Weidenthal, Mart. 27. Vermes. Apr. 2. Facset. lOO^NW. Apr. 18. Kövesd. » 10. Válemáre, 2- SW. 49 (Apr. 7. f.) Miirzsina. Apr. 14. Ujegyház. Apr. 4, 16. Ilyefalva. Mart 28. Gross,50,SE^SW. V 18 — 25. Ujegyház, tö- » 4:^7.15. Sepsiszentkirály. Apr. 15. Bulza. megesen - massen- Mart. 19. Sepsikőröspatak. w 8. Ilomosdia. haft ^N. 20, 30. Káinok. (Mai 18. f.) Kostéj. Mart. 28, Apr. 22. Felsö- Apr. 5. (Apr. 14. f.) Gidó- Apr. 19. Pozsoga, 20->N. porumbák. falva. Mai. /?. Tjej, 200, SE -> W. Apr 14 J^? (Apr 17.f.)Szeráta. (Apr. 13.) Bikfalva. Apr. (j. Hunyaddobra. 20. Szkoré. Apr. 10, 13. Bodzái szoros. 9. Gotliátya. n 14. (Apr. 16. f.) Streza- 200 drb. — 200 St. .. 5. Vulcsesd. kerczisora. (Apr. 7. f.) Nagyborosnyó. ,, 18. Kosztesd. „ 15. Verd. Mart. 16. Maksa, Í76--n'w. Mai. 20. Bozes. (Apr. 17. f.) Felsöárpás. » 16. Dalnok. Apr. 30. Priszlop. Apr. 14. Alsóárpás, -* N. Apr. 10. Nyén. 12. Kudzsir. Mai. 2. Szentágota. (Apr. 15. f.) Magyarbodza. .. 18. Tartaria. Apr. 4. Mártonliegy, 24-^S. Mart 22. Bárkány. 18. Szászsebes. " 8. Lesses. 28. Zágon, 100 ->N. 19. Árpás völgy. Mart. 26. Morgonda,8^NW. Apr. 4. Papolcz. „ 16. Bisztra. Apr. 2. Gerdály, 5 -* S. » 4. 6. Ko vászna, 9 ->-N. (Apr. 25. f.) Drassó. Î) 16. Felsővist. ÍÍ 5. Gelencze. Apr. 4. Szerdahely. n 18. Nagysink, 80 -> S. (Apr. 15. f.) AUiós. (Apr. 18. f.) Szelistye. (Apr. 14. f ) Kálbor. Apr. 2, 25. Lippai erdő, 12 Apr. 16. Szenterzsébet, nagy Apr. 29. (Mai. 8. f.) Desány. -SW.; 10 -W. csapat — grosser ,. 20. Vajdarécse. (Apr. 12. f.) Máriaradua. FIug~-N. „ 13. (Apr.29.f.)Fogaras. Apr. 20. Máriaradna, λ 18. Hásság. Mart. 31. (Apr. 29. f.) Kis- 12. -^NW. ,. 8. Kistorony, 10^ NE. berivoj. 19. (Apr. 21. f.) Lippa. „ 28. Nagydisznód. Mai. Í5. Äe6es,13drb.-13St. » 12, Í7,58. Sistarovecz, 80. Nagydisenód, nagy Apr. 13. Sona, 40-- S. 2 - NE. ; 4 - N. ; csapat — grosser V 22. Sarkaicza. 45 -^N. Flug^N. „ 8. Osinka. w 7. Ágris. ,. 8. Nagyszeben, lO-'-N. 1, 9. Királyhalma, » 12. Petirs. 5Î IrS. Nagycsür, nagy 5 -NE. V 28. Petirs, 46 -* NW. csapat — grosser „ 11, 12. Persány. ,J 5. Dorgos, 7-SE. FIug^N. » 20. Alsóvenicze. » 12. Zabálcz. 16. Szelindek, nagj^ „ 13. Felsővenicze. » 29.Zahdlcz, 35->SW. csapat — grosser » 7, 27. Alsókomána. n 7, 20, Berzova, 20 -^ Flug-^N. , 17. Zernest, 160--NE. N.; 10- N. 12. Szeuterzsébet,nagy n 23. Törcsvár,22-*SW. n 6. (Apr. 15. f.), Ber- csapat — grosser (Mai. 6. f.) Vledény. zova, 20- N. Flug-^N. Apr. 18. Barczarozsnyó, sok „ 12.Lalasincz,33-NW. „ 6. Vesztény. — viele ->NW. » 6. Buttyin. n 2. Szebenboicza. » 2. Krizba. » 12, Mai.l5. Borossebes, „ 6. Nagytalniács. (Apr. 3. f.) Apácza. 1-W.; 19-W. ., 2. Hermány, 2 -* N. Mart 24. Szászmagyarós. „ 10. Tótvárad, 30 -NW. .. 3. Porcsesd. (Mart . 23. f.) Brassóveresmart. ^ 10. Govosdia, 7, SE. - „ 12. Veresmart, kis csap. Apr. 12. Nagyajta. W. - kleiner Flug-^NE. „ 4. Szászhermány. ,, 14. Soborsin, 6-E. ,. 2. Alsósebes. •» 10. Élőpatak. 'Î 16. Bauczesd. 12. Felek. Mart 31. Osánczi szoros. •J 30.Acsucza,27drb.(St.) ') 14. Szakadat. 140 drb. — 140 St. ,, 10. Nagyhalmágy. » 11. Felsőgezés,20-'-W. ÍÍ 31. (Apr. 26. f.) Ilye- w 14. Nagyhalmágy, 120 14. Holczmány. falva, 55 -E. -NE. Aquila XV. 7 50 Apr. 6. Körösbánya, 14 -* Apr. 21. Apuid. Apr. 11. Magyargorbó. SW. ,. 11. Réten, 30 -*N. 'T 30. Alsójára, több száz » 28. Kiskulicza, 10. Feiiéregyliáza. — mehrere Hun- 200 ^SW. 14. Báránykiit.22-N. dert. « 8. Brad, 150^ SW. 13. Szászdálya. „ 4. 12. Kolozsvár. Mai. 6. Lepus. ,, 15. Szászkercsztúr. „ 17. Torda. .. 3. Szkerisora. .. 14. Korond, 160--NE. lo. Szászakna. Apr. 5. Bucsesd, 10 - SW. „ 7. Gyepes. ,. 14. Teke. » 19, 21, Mai. 16. Topán- .. 6 Szeutegyházasoláh- '5 15. Szászpéntek. falva. falu. '" „ 9. Marosvásárhely, » 20. Kaczina. Mart. 29. (Apr. 2.f)Vargyas. 84 -NE. M 22. Abriulfalva. Apr. 16. Bárót. ?' 9. Vajola. « 3. Nagyalmás. Mai. 8. Bárót, nagy csapat .. 5. Dedrád. ^ 4. Preszáka. — grosser Flug -- „ 7. Szászrégen. Mai. 1. Magyarigen. sw; .. 2,4. Herbus, 30 -E. Apr. 26. Gyulafehérvár. Apr. 13. Szárazajta. Mart. 21. Nyárádszereda, H 10. Oláhlápos. 16. Nagybaczon. 250 -NW. n 15. (Apr. 19. f.) Tövis. Mart. 4. Csíkrákos, 6 -- N. Apr. 9. Disznajó, 8-N. Mart 28. Apr. 16, IS. Nagy- ,. 25, Ajw. 10. Málnás „ 16. Görgényhodák, enyed. Apr. 2. Csíkszentkirály. 2-W.' Apr. 8. (Apr. 18. f.) Csom- ,. 3 Csíkszentmárton. 'Ï 12. Nyárádremete. bord. Mart. 30. .4pr. 9. Futásfalva. 2 -SE. « 28. Bethlenszentmiklós Apr. 9. Karatnavolál. í> 8. Dosz, 30-S. ïi 26. Alsóbajom. 1,5. Torja, 80 -SE.; Mart. 24. Szováta. 16 -SW. » 26. Kiskapus, nagy csa- 30-SE. A2)r. 5. Szováta. pat — grosser Flug „ 19, Torja. ., 10, 28.Szováta,25-*E.; --NE. .. 9. Kászonfeltiz. 24 -N. ïl 8. Szászpéterfalva, 20 ., 9. Akloshavas. (Apr. 18. f.) Ilyésmező. ->NE. Mart. 26. Kézdiszárazpatak. Apr. 9, Í.5. Varság, 90 -E. '1 26. Dicsőszentmárton. „ 26. Kézdiszentlélek. » 12. Maroshéviz, 22— N. 1. Marosugra. Apr. 10. (Apr. 12. f.) Kézdi- 14. Gyergyóremete, 25. Szászivánfalva, szentkereszt. 2Ò-N. 51 ->N. 11. (Apr. 12. f.) Béla- ,. 16. Gyergyóalfalu. „ 13. Medgyes. falva. Mart. 28. Gyergyóditró, nagy „ 12. Mardos, 80 -NW. ., 13, 14. Kurtapatak. csapatok — grosse ïï 13. Muzsna, nagy csapat Mart. 28, Apr. 14, 16. Esz- Flüge — N. — grosser Flug-*N. telnek. Apr. 13. Gyergyócsoma- '3 21. Désfalva. 25. Apr. 10. Lemhény. falva, 54-N. Jî 13. Ecz(4, nagy csapat (Mart . 28. f.) Csomortán. Mart 29. Gyergyóujfalu, — grosser Flug. -- Apr. 8. Kézdimartonos. 17 -E. NW. Mart 29. Ojtoz. Apr. 29. Gyergyóborszék. W 18. Riomfalva, 2 - N. 31. Intrecaj,64, E.-S. Mart 21. Kilyénfalva. V 12. Magáré, 25 -^ NE. Apr. 1. Preguz, nagy csa- Apr. 11. Gyergyótekerő- Mart 21. Almakerék, 18-^ N. pat — grosser Flug, patak. Apr. 4. Pród. W.-E. ,. 18. Gyergyószent- W 3. Erzsébetváros. j> 25. Urszoja. miklós, 2 — E. » 16. Szászszentlászló, » 28. Albák. V 11. Hágótoalja,-W. 3-NW. ,j 8. Runk. yt 8. Gyerg}'óholló, „ 11. Segesvár. „ 15. Bánífyhunyad. 15 -E. n 2. Százhalom, 27 -E. ., 10. Középlak. » 11. Gyergyótölgyes, (Apr. 23. f.) Csöb. yy 4. Zutor. -N. Apr. 7. liegen, 22-- N. „ 26. Melegszamos. ^ 13. Gyergyóbókás, — E. 51 Apr. 8. Elesd. Apr. 7. Besenyő. Apr. 6. Turcz. (Apr. 8. f.) Tasnádszarvad. 24. Kisrebra. „ 9. (Apr. 13. f.) Fehér Apr. 14. Szilágysonilyó, „ 10. Nagydemeter. szék. 3--W. 10. Besztercze, ., 13. Kápolnokmonostor ., 7, 13. Zsibó. 15->NE. „ 3. Szaploncza. 17. (Apr.29.f.)G.yükeres. „ 17. Jaád. T? 14. Taraczköz. 15. Zálha, 30-W. „ 16. Földra. 8. Hosszűmező. 18. Nagyilonda. •1 9. Kisdemeter, Mart 25. Tiszaveresmart, Mart 31. Désakna. 50 -NE. 20 -E. Apr. 28. Désakna. 10 - W. 11. Kisilva, 22 -E. ., 28. Máragyulafalva. 'T 3. Magyarlápiis, 20. Oláhszentgyörgy, Apr. 1, 8, 10, 13. Nagy 74-^ E. 30 -E. bocskó. „ 11. Dés. V 27. Dombhát, 10 - E. (Apr. 6. f.) Alsóróna. ., 25. Gáncs. Mart 27. Les, 65, SW -- E. Apr. 17. Kislonka. „ 29. Gáncs, 16 -^ E. Apr. 15. Óradna, 18 -E. „ 16. Berlebás. „ 10. Tőkés, 80^ NE. 13. Nagyilva. Ï 13. Rozália. „ 15. Csicsókeresztur. „ 8. Valeamare, -^ N. 1. Petrova. „ 21. Böőd, 20-E. j, 15. Tesua, 19 drb. — 16. Dragomérfalva. 21. Zágra, 10->NE. 19 St. , lí, 14. Alsóvissó. ,, 9. Mititei, 16 -> NE. „ 22. Tesna, 27 -► W. 6. Felsővissó. Mart. 30. Lekencze, 40 - S. „ 13. Kosna. 12, 15. Havasmező, 3 -* Apr. 29. 01ahnémeti,22--W. ., 16. Kosna, A^Y.. NE.; 3-*E. •» 4. Naszód. ., 4. Gyergyóbélbor. Tt 9. Borsa, 27 ~^ W. jy 20. Teles. „ 20. Szatmárhegy. ,j 15. Borsa. )» 4. Harina. T. Apr. 8. Mag>'arszölgyén. Apr. 18. Alsóhámor, -^ NE. Apr. 20. Répáshnta, nagy Mai. 2. Börzsöny, 6-^W. Mart 28. Gyekés. csapat(grosserFlug) Apr. 7. Márianosztra. Apr. 18. Ipolyság. S.-E. „ 8. Kóspallag. 1» 17. Szurdok. ,, 4. Sajókaza. yy 8. Nagymaros. » 9. Bábaszék, 40-NE. Mart. 29. HoUós, 31, S.-*E. „ 26. Nagymaros, 6 -^ w 15. Dobrouya. Apr. 11. Hollós, 15 ->N. SE.' " 10. Magasmajtény, n 30. Felsőhámor. .. 3. Szokolyahutta. 18 -W. Mart 29. (Apr. 3. f.) Tállya. Mart. 13, 25. Babath, - N. „ 2. Szászpelsőcz. » 29. (Apr. 2. f.) Erdô- Apr. 15. Megyerke. » 27. Tótpelsőcz. bénye. „ 18. Ecskend. w 9. Gács. » 30. (Apr. 6. f.) Erdő- „ 9. Valkó. w 10. VUke. horváti. (Apr. 13. f.) Kiskartal. „ 4, 12. Losoncz. Apr. 14. Hátmeg. Apr. 29. Bodony. Apr, 13. Losoncz, nagy csa- ,. 6. Komlós. Mart. 21. Szentgyörgy, pat (grosser Flug) 9. Csarnatő. 20 -W. SSW.--NE. „ 14. Kereczke. Apr. 10. Kiskoszmály. „ 19. Salgótarján. ,, 20. Dolha. „ 10. Kovácsi. Mai. 2. Mocsolyás. „ 9, 14. Visk. V 10. Újbánya, 23--NE. „ 3. Tornaija. „ 23, 25. Bust>'aháza, Mai. 1. Garamrudnó. Apr. 10. Ómassa,30->W. 2-E.; 2, SW.-^ Apr. 9. Garamrév. y> 19. Répáshuta, nagy SE. Mart. 19. Bakabánya. csapat(grosserFlug) „ 19. Kövesliget. Apr. 28. Zsarnócza. s.-^w. ?j 5, 9. Técső. 7* 52 Apr. 6. Kricsfalva, -^ E. „ 12. Dúlfalva, ^ E. Mart. 80. Talaborfalva, -* E. Apr. 2. Alsószinevér, 32 -- NE. „ 14. Kerekhegy. 14. Kökényes. 8, 16, Szentmihály- körtvélyes. „ 16. Gánya. „ 14. Dombó. Mart. 28. Alsóapsa. Apr. 16, 1?. Brusztura. Mart. 28, Ai)r. 16. Rahó. Apr. 12, 14. Apsinecz, SW.->E. „ 16. Biliu. 8, 18. Körösmező. Mart. 28. Tiszabogdány. Apr. 17. Studena. 9. Bi'irszentgyörgy. „ 10. Ótura, 1 -^ W. „ 16. Vágapátfalva, -^N. „ 3. Trencsén. „ 3, ií. Bán, 18->N. „ 10. Nagykeresuye. „ 19. Terestyénfalva. „ 22. Madarasalja, 19 -^N. .. 17. Gyertyánfa,E.-^S. Mart. 30. Zsarnóczakohó, 15 ->N. Apr. 27. Revistyeváralja. Mart. 30. Biikköskút. „ 30. Geletnek, 15 -* N. Apr. 20. Geletnek. „ 10. Znióváralja, A-* W. „ 30. Turóczszklenó, l^E. Mart. 28. Barsszklcnó. Apr. 18. Felsőstubuya. „ 29. Kövesmocsár, -- S. „ 16. Jálna. Mai. 1. Határszél, 28 -> E . Apr. 20. Zólyomternye. 4. Dobó, ~> E. 15. Zólyomberezna. Mart. 28. Zólyombucs. 8. Dobróváralja. „ 20. Dobróváralja, 26-^ NE. Apr. 7. KovácsMva. Apr. Mart Apr. Mai. Apr. Mart. Apr. Mart. Apr. » Mart. Apr. Mart. Apr. » Mart. Apr. 15. Pallós. 5. 5rAi¥«;.o,-?.'7 Zólyom. 7. Erdöbádony. 28. Mátyásfalva. 30. A2}r. 4, 26. Szelese. 6, 10, 20, 25. Garam- sálfalva. 29. Nagyócsa. 3, 18. Zólyomlipcse. 15. Luczatü. 20. Mezököz. 5, Afai. 10. Garam- szentandrás, 20^NE.;30-W. 24. Garamnémeifalva, 2 ^ SE. 25. Garamhidvég, 25^ NE. 8. 13. Garampéteri. 18. Oarampétcri,\^~^^- 9. Lopér, 20->E. 19. Rezsőpart, 25-^ NE. 6. Feketepatak,20-^N. 23. Karám. 6. Zólyomvámos. 17. Szikla, 20 -*N. 17. Breznóbánya, 30 -W. 16. Beueshá/a. 17. Mihálytelek, 300 ^E. 30. Vaczok, 20^E. 8. Nyustya, 25 -* W. 8. Ájfalucska. 8, Mai. 27, Felsőme- czenzéf. 28. .Jászó. 8. Szepsi. 10. Aranyidka. 21. Sacza. 10. Czeméte. 21. Kassa. 10. Lemes. 15. Budamér. 18. Delnekakasfalva, . ->SE. 8. Keczerpeklén. 15. Rankfüred. 5. (Apr. 12. f.) Nagy- azar. 5. Varannó. 3. Tavarna, 16 -* N. A])r. 4. Homonna. 1 1 . Homdiina, tömege- sen — massenhaft, -N. 5. Zemplénsziniia. „ 14. (iHat.;6'./'.)Hunkócz. „ 14. Felsődomonya. ,, 4. Nagyláz. Mart. 2(). Kisberezna. Apr. 11. Bercsényifalva. 15. Kispásztély. 7. (Apr. 11. f.)Köi)lér. .. í). Koblér, 22 - \\ . „ 21. Turjaremete. ., 18. Fenyvesvölgy, 15 - SW. „ 29. Turjavágás, — E. „ 17, 25. Iszka. „ 20. Majdánka, 8 - NE. „ 8. Ökörmező. 30 - S W. „ 12. Ökörmező, 100, S.-E. Jun. 4. Sdoboda. Mai. 11. Kassza, 16 drb. (St.) Apr. 30. Puchó, 34 - SE. Mart. 30. Nagybittse. „ 27. Zsolna. Apr. 6. Kisuczaujhely, 60 ^NW. .. 10. Valcsa. ,, 22. Likavka. „ 15. Podszucha. „ 24. Csernova. .. 8.ÁrvanagyfalulO-E. „ 14. ReWsnye, 60 - N. „ 17. Vlkolincz. ^ N. „ 17. Zábova. „ 18. Rózsahegy. Mai. 8. Németlipcse, nagy csapat — grosser Flug -* NE. Apr. 20. Jasszenicza, 50->SE. „ 22. Podbjel. „ 2. Szlanicza. „ 15. Szlanicza, 200 drb. — 200 St. „ 18. Zubrothova, 20 -NW. „ 14. Krasznahorka. „ 5. Bobró.200di-b.(St.) „ 22. Turdossin, 20-NE. 53 Mart 27. Alsólipnicza. Apr. 22. Trsztena. „ 19. Felsölipnicza, 30 drb. (St.) „ 23. Brezovicza „ 28. Liptószentiván, 100 -NW. ,, 18. Jablonka. „ 18. Podvilk. „ 16. Oravicz,36drb.(St.; ,, 16. Szuchahora. 10. Szvarin. ., 27. Vychodna, - E. Apr. 11. Tátralomnicz, 40, N. -► E. „ 16. Heriuidfalu. 16. Felsocrdőfalu. „ 1'.). Eaiidok. ,, 10. Özepesófahi, 9 ~^ NW. „ 10. Táti-aháza, 11-^ NNW. ,, 4. Batizfalva. „ 5, 10, 13. Mai. 12, IS. Szepesbéla. „ 12. Szepesbéla, 7 drb és 5 drb (7 St. und 5 St.)->N. Apr. 10. 16. Leibicz. , 16. Podolin. Mart. 15. Lőcse. Apr. 16. Óliibló. „ 18. Paloucza. „ 27. Bártfa, 4->NW. „ 25. Zboró. ,, 3. I.ipiiik. „ 13. Girali. 5. Felsővizköz. 9. Felsővizköz, 50-- W. III. Apr. 18. Tenieskubiii. 111. .. 17. Butykovíkz. m. „ 26. Kamaristya. III. ., 9. Palona. III. Mart. 30. Riulolfsuiiád. 47. " — >■ Ciconia nigra, (L.) in. Apr. 16. Mohácsi sziget. m. „ 8. Béllye. III. Mart. 13. Jerszeg. III. „ 31. Makó. III. Apr. 14. Szatmár Sár- erdő. IV. „ 29. Szászkabánya. V. „ ■ 18. Kispásztély. V. „ 4. Ozerà, -^ NE. 48. ■<— > Circaetus gallicus, (Gm.). IV. Apr. 17. Oraviczabánya. I. Apr. 9. Zalagógánfa. III. Mart. 24. Újvidék. 49. -^-^ Circus aeruginosus, (L.). III. Mart. 31. Óverbász. III. Apr. 5. Örkény. I. Mart. 29. Sopronpuszta. III. Apr. 1. Temeskubin. I. Fcbr. 5. Bellatincz. 50. <^^ Circus cyaneus, (L.). IV. Apr. 7. Orsova. 51. -<— >■ Circus macucrus, Gm. III. Febr. 19. Temeskubin. V. Mart. 25. Tavarua. IV. Mart. 25. Bald. 52. -<— >- Circus pygargiis, (L.). m. Febr. 24. Temeskubin. I III. Febr. 27. Székelyhid. I. Apr. 22. Molnaszecsőd. II. „ 28. Keszegfalu. III. „ 8. Temeskubin. m. Mart. 29. Béllye. III. Apr. 12. Óverbász. 53. Clivicola riparia, (L.). III. Mart. 11. Makó. III. Apr. 18. Budapest, ni. „ 27. Tura. III. „ 16. Nagybereg. IV. Mai. 9. Türkös. V. Mai. 14. Sajòkaza. V. „ 2. Biirszentgyörgy. V. Apr. 22. Geletnek. V. Mai. 4. Tavarna. V. „ 21. Lőcse. 54 54. CD Coccothraustes coccothraustes, (L IV. Mart. 6. Malomviz, első (Erster). 55. -«-e-^ Columba oenas, L. I. Febr. 28. Egerág. Febr. 22. Szőkedencs. Febr. 26. Várkesző. ^ 28. Néniotpalkonya. Mart. 11. Sávoly. Mart. 17. Oecse. Apr. 10. Muraszüvágy. „ 5. Vörs. . 1. Ugod. Febr 26. Csurgó. ÏÏ 10. Balatonszentgyörgy. Mai. 3. Bakonybél. ÎÎ 15. Ihárosberény. „ 10. Balatonkerosztúr. Febr. 24. Gicz. Mart. 3. Vese. .. 10. Balatonfüred. Mart. 7. Sukoró. Febr •l'ò. Somogyszobb. « 12. Igal. „ 13. Kabold. )j 21. Nagyatád. Mai. 3. Tab. „ 23. Nagymarion. Mart. 2. Riiiyaszeiitkirály. Febr. 27. Németnjvár. „ 15. Sopronszentniárton Febr. 20. Henész. Mart. 5. Csém. „ 14. Czinfalva. T) 27. Görgeteg. ,, 15. Rohoncz. 6. Sopronpuszta. W 28. Lábod. Febr. 18. Vasdoroszló. Febr. 19. Szentmargitbánya. Mart. 9. Répáspuszía. » 22. Kőszeg. Mart. 5. Fertöfehéregyháza » 15. Gálosfa. Mart. 5. Felsőberldfalu. 11. Malomháza. Febr. 26. Sásd. w 20. Borsmonostor. „ 14. Nagj-czenk. » 26. Pécs. » 6. Körmend. Febr. 25. .Jánosháza erdész- » 27. Szászvár. ÎJ 22. Sorok. lak. Mart. 3. Zsitkócz. » 3. Németszecsőd. Mart. 7. Ravazd. V 1. Alsólendva. F«br. 16. Mobiaszecsöd. Mai. 1. Komáromtarján. rt 6. Résznek. Mart. 28. Köveshít. Mart. 11. Héregh. » 11. Szöcze. w 2. Csepreg. „ 15. Bajüt. » 2. Vasnádasd. Ti 4. Szeleste. „ 24. Mogyorósbánya. rj 4. Milej. Febr. 23. Gyertyános. Apr. 16. Csolnok. » 5. Zalaegerszeg. Mart. 22. Nyögér. Mart. 20. Pilismarót. » 4. Boldogasszonj-fa. T> 1. Káld. 21. Dömös. zljj?-. 10. Pölöske. ^ 8. Zalaerdőd. .. 27. Szép Juhdszné. Mart. 17. Kernend. Febr. 20. Jánosháza. „ 14. Visegrád. Febr. 26. Nagykapornak. « 26. Zalagógánfa. „ 2S. Pilisszentlászló. Febr. 24. Himód. „ 26. Hövej. Mai. 3. Bogyoszló. n. Apr. 30. Ásvány. _ 10. Bátorkesz. Febr. 16. Kiirth. Mart. 20. Kernend. 15. Garamkövesd. III. Mart. 30. Pancsova. Apr. 28. Újvidék. Febr. 25. Tótu.jfalu. „ 10. Szendrői sziget. Mart 12. Alsókabol. .. 26. Drávaszent marton Febr. 21. Temeskubin. ., 29. Felsökabol. „ 25. Lakócsa. Mart. 5. üjmoldova. t) 14. Rudolfsgnád. ,, 17. Baranyasellye. í^ebr. 25. Kamaristya. « 20. Oppova. Mart. 10. Oszró. „ 27. Bogyán. ., 18. Tógyer. Febr. 20. Besencze. Mart. 24. Dunabökény- w 26. Denta ,, 25. Vajszló. 55 Febr. 17. Páprád. Mart. 28. Pécsha. Mart. 20. Szatniárzsadány. „ 10. Siklós. v 17. Szenttamás puszta. „ 20. Szatniár Sárerdó. Mai. 3. Villány. Apr. 10. Paulis. ., 5. Szatmár Xagy- Mart. 30. Mohácsi sziget. Mart. 8. Milüva. mocsárerdö. „ 10. Bez.lán. .. 12. Borosjeuő. ,, 26. Szinyérváralja. „ 12. Monostorszefç. „ 7. Silingyia. Febr. 26. Ónod. Febr. 28. Bácsdoroszló. « 28. Dunapataj. Mart. 29. Sárospatak. „ 23. Bácsordas. Apr. 18. Szahad szállás. „ 30. Sátoraljaújhely. Mart. 5. Óvcrbász. Mai. 8. Gádoros. 7. Karád. „ 12. Mohol. Mart. 8. Pákozd. „ 28. Pálfölde. Apr. 19. Mosnicza. .. 8. Ráczkeve. „ 29. Bodrogszentmária Mart. 10. Jerszefç. „ 14. Szigetcsép. „ 14. Leányvár. Apr. 5. Kistopoloveez. Ai)r. 18. Abony. Febr. 23. Mándok. Mart. 0. Bálincz. Mart. 23. Karczag. Mart. 5. Nagybereg. Febr. 25. Háromfa. » 20. Szerep. „ 14. Nagyszőllős. Apr. 19. Dunaszekcsö. n 24- Nagyvárad. 2. Lazony. „ 16. Taplós. n 4. Székelyhíd. „ 14. Mocsár. Mart. 8. Hátfő. Aiw. 2. Kishag. Apr. 2. Szobráncz. 6. Várszeg. Mart. 5. Tura „ 3. Társahegy. „ 12. Vaskút. Apr. 15. Hajdúböszörmény. „ 21. Zúgó. ^ 6. Kiskunhalas. Mart 26. Nyíregyháza. Mart. 22. Ungvár. . 10. Makó. n 2. Ofehértó. „ 7. Unghosszúmezö. IV. Mart, 22. Dalbosecz. Mart. 4. Drinova. Mart. 29. Osebeshely. Apr. 10. Osopot. Febr. 26. Szelcsova. „ 20. Vajdej. V 9. Eihenthal. Mart. 2. Kisszurduk. „ 19. Kudzsir. „ 15. Plavisevieza. » 14. Bakaniező. „ 22. Felsőpián. ., 23. Dubova „ 4. Osztrov. Apr. 18. Alvincz. Mart. 30. OgTadina. 9. Bukovecz. „ 17. Kererhavas. Apr 21. Jesehiicza. „ 6. Hauzest. Mart. 22. Lomány. Mart 17. Orsova. •Î 3. Furdia. „ 8. Szászsebes. j, 8. Oraviczabánya. „ 5. Németgladna. „ 17. Kelnek. yj 22. Temesszlatina. „ 1. Draxinest. „ 22. Kútfalva. » 22. Mörul. •Î 10. Váleniáre. , 20. Spring. •» 23. Pojanamörul. y. 19. Marzsina. Ajjr. 1. Szelistye. » 19. Malomvíz. M 5. Gross. Mart. 20. Kereszténysziget Ajyr. 17. Mezői ívádia. ,, 20. Bulza. „ 27. Kistorony. j) 29. Felsömoecs. „ 20- Ohábabisztra. „ 27. Nagyszeben. » 7. Simon. „ 18. Homosdia. , 26. Nagycsúr. Mart. 4. Szilas. ^ 9. Kostéj. „ 26. SzeHndek. » 19. Buchberg. Febr 28. Pozsoga. , 22. Szenterzsébet. rj 30. Temeskirályfalva. Mart. 22. Ruszkabánya. ., 27. Vesztény. » 10. Vermes. ., 3. Glodgilesd. Apr. 6. Kistalmáes. Î) 18. Kövesd. » 21. Tjej. Mart. 28. Szebenboicza. » 15 Szilassojmó. „ 4. Lunkalarga. Apr. 1. Nagytalmács. » 9. Aga. 14. Mihalesd. Mart. 24. Veresmart. n 6. Labasincz. 25. Feresd. „ 27. Hermány. w 5. Kládova. ?j 14. Bozes. Apr. 7. Alsósebes. » 18. Harmadia. jí 16. Gredistye. Mart. 19. Felek. 56 Mart. 8. Szakadat. Mart. 8. Vorcza. Apr. 23. Albdk. H 5. Holczmány. 7Ï 25. Körösbánya. V 15. Bunk. îî 8. Ujegyház. ÎÎ 28. Riskulicza. îî 28. Dames. Apr, 23. Felsőjionimhák. » 8. Bulzesd. ^ 18. Mariséi. îî 11. Szer (ita. Apr. 22. Jarbarea. Mart. 10. Kolozsvár. » 7. Strezakerczisora. Mart. 26. Brád. Apr. 4. Dipse. Mart. 28. Verd. A2ir. 30. Felsögirda. ,, 9. Fehéregyház. Apr. 15. Álsóárpás. ÎÎ 2. Girdasácza. » 15. Teke. Mart. 8. ^Mártonhegy. „ 24. Szkerisora. Febr. 28. Szászpéntek. » 9. Lesses. ÎÎ 6. Nyágra. Mart. 8. Vajola. « 8. Morgonda. Mart. 28. Hunyadboicza. V 2. Dedrád. ^7^r. 5. Felsővist. » 30. Bucsesd. Apr. 10. Bátos. Mart. 14. Nagysink. Apr. 22. Lemaszoja. Mart. 2. Szászrégen. w 4. Kissiiik. Mart. 25. Topánfalva. w 30. Disznajó. Aiyr. 27. Desány. „ 8. Xagyalmás. n 5. Mocsár. Tf 10. Vajdarécse. » 29. Dealumare. Apr. 10. Görgényho'/ák. » 8. Fogaras. Apr. 30. Bticsum. Mart. 14. Nyárádreniete. Mart. 15. Kisberivoj. Mart. 27. Zalatna. A2)r. 17. Görgényüvegcsür vlpr. 13. Sarkaicza. Apr. 22. Oróza. Mart. 14. Desz. Mart. 8. Halniágy. Mart. 18. Preszáka. îî 29. Szakadat. „ 20. Persány. Ai)r. 8. Czelna. Apr, 8. Szovátavíz. » 23. Alsóvenicze. Mart. 18. Magyarigen. » 2. llyésmező. » 20. Alsókomána. A2ir. S. Sard. îî 30. Laposnya. Apr. 3. Ujsinka. Mart. 9. Gyulafehérvár. „ 3. Varság. » 23. Zernest. » 21. Nagyenyed. Mai. 5. Gyergyóalfalu. » 1. Ótolián. Ajir. 6. Mardos. IT 12. Gyergyoditrő. » 25. Bareznrozsnijú. . Mart. 16. Aimakerék. îî 3. Gyergy óborszék. Mart. 18. Krizba. Apr. 4. Pród. Mart. 16. Szilágysonilyó. » 21. Osánczi szoros. 2. Váldhid. Apr. 9. Zilah. îî 22. Ilyefalva. 4. Szászszentlászló. Mart. 6. Zsibó. ^2'^- 28. Sepsiszentkirály. Mart. 18. Segesvár. ■J 15. Gyökeres. Mart. 15. Sepsikoröspatak. Febr. 27. Százhaloni. » 19. Nagyilonda. ., 15. Káinok. Mart. 29. Ápold. ^^;r. 12. Désakna îî 19. Zalán. » 30. Réten. Mart. 9. Magyarlápos. Apr. 20. Gidófalva. » 8. Fehéregyháza. » 20. Gáncs. Mart. 10. Maksa. 9. Báránykút. Febr. 4. Csabaujfalu. îî 21. Lippai erdő. Apr. 3. Szászdálya. îî 1. Betlen. „ 5. Máriaradna. Mart. 26. Szászkézd. Mart. 22. Vermes. „ 18. Sistarovecz. ÎÎ 28. Szászkeresztúr. » 29. Naszód. îî 5. Mészdorgos. Apr. 3. Korond. Mai. 12. Teles. îî 5. Petirs. Mart. 10. Gyepes. Apr. 14. Harina. Febr. 26. Dorgos. ÎÎ 23. Vargyas. Mart. 22. Szépnyír. Mart. 4. Zabálcz. Î) 30. Málnás. Apr. 22. Kisrebra. îî 21. Berzova. Apr. 6. Csikszentkirály. Mart. 23. Nagydemeter. îî 19. Lalasincz. ;i 3. Torja. Mai. 15. Besenyő. îî 9. Buttyin. lì 18. Akloshavas. Mart. 28. Besztercze. îî 8. Borossebes. » 15. Kézdiszárazpatak. » 26. Jaád. ^, 2. Tótvárad. Mai. 8. Bereczk. Apr. 18. Kisdemeter. w 2. Grovosdia. Mart. 3. Intrecaj. Mart. 27. Kusma. » 9. Soborsin. ÎJ 5. Preguza. Apr. 6. Borgóprund. îî 8. Acsuva. » 5. Bulz. Mai. 6. Gyergy óbélbor. î» 25. Felvácza. Apr. 22. Urszoja. Mart. 16. Szatmárhegy. 67 Mart. 18. Turcz. 7. Fehérszék. Apr. 2. übozinta. Mart. 29. Szaploncza. 19. Taraczköz. Apr. 5. Hosszúmező. Mart. 21. Máramarossziget. 9. Akiiasugatag. Apr. 1. Biulfalu. Mart. 28. Nagybocskó. Apr. 22. Terebesfejérpatak. V. Apr. 18. Jód. Mart. 15. Rozália. ,, 21. Dragoniérfalu. „ 19. Felsőszelistye. , 28. Felsövissó. ' Apr, 28. Magyarszölgyén. Mart Mart 6. Börzsöny. Apr. 10. Máriaitosztra. „ ■» 26. Kóspallag. Apir. w 4. Nagymaros. Mai. w 13. Szoiolyahutta. Mart Mart 8. Isaszeg. Apr. Apr. 1. Megyerke. 6. Ecshend. Mart n 2. Erdökürth. „ Febr . 28. Valkó. „ Mart 9. Bodüuy. „ „ 22. Felsödiós. „ Î) 6. Ghymes. „ V 20. Garanirudnó. Apr. 15. Garanu-év. 14. Bakabáiiya. 16. Zsariiócza. 21. Bakaszenes. 16. Alsóhámor. 7. Gyekés. 8. Szurdok. Mart „ 20. Bábaszék. » Apr. .9. Gács. Apr. Febr. 23. Losoucz. Mart. Mart. 17. Rimaszombat. 16. Tornaija. ., 23. Mocsolyás. ÎÎ .. 17. Oniassa. Apr. ,. 20. Répáshuta. Mart. ., 80. Sajókaza. » Apr. 1. Ujliuta. ., V 10. Óhuta. w „ 2. Diósgyőr. „ Mart. 29. Tállya. )j » 29. Erdőhorváti. Apr. J? 18. Komlós. n ,, 18. Nagyrákócz. Mart. ,, 14. Csarnatő. ÍJ Apr. 27. Dolha. Mai. ÍJ 10. Berezna. Apr. Mart. 16. Kövesliget. Mart. îî 21. Técső. Apr. . 10. Kricsfalva. 16. Dűlfalva. 10. Talal)orfalva. 18. Kökényes. 1. Erzsébetliget. . 12. Széleslonka. 8. Nyéresháza. . 21. Szentmiliálykört- vélyes. 30. Pelesalja. 20. Gáuya. 31. Tereseipatak. 29. Alsóapsa. 18. Alsókálinfalva. 22. Felsöapsa. . 28. Rahó. 26. Búrszentgyörgy. 16. Ótura. 4. Felsőbottfalu. 9. Vágapátfiilva. 19. Verbény. 19. Madarasalja. 23. Gyertyánfa. 2. Znióváralja. , 29. Felsőtóti. 27. Körmöczbánya. 17. Zólyomternye. 26. Dobó. 3. Zólyomberezna. 23. Zólyombucs. 13. Dobróváralja. 22. Kovácsfalva. 27. Olmányfalva. 12. Zólyom. 27. Mátyásfalva. 12. Dohrókirályi. 24. Háromrevuezu. 19. Garamsálfalva. 29. Perhát. 2. Lihethánya. 24. Borosznó. 7. Garamszentandrás. 28. Oaramszentmiklós. Mart. Apr. Febr, Mart. Apr. Mart. Aquila XV. Mart. 24. Kiszla. „ 24. Bikkalvölgy. „ 18. Garampéteri. „ 19. Lopér. „ 20. Alsószabadi. Apr. 12. Cserpatak. ., 16. Rezsöpart. Mart. 20. Sebesér. Apr. 4. Klementka. 5. Feketepatak. 1. Karám. ,, 16. Zólyomvámos. 2. Szilda. 16. Breznóbánya. 12. Zsdjár. 25. Ratkó. 19. Rimabrézó. 24. Szomolnok. 30. Stósz. 4. Szomolnokhuta. 20. Felsőmeczenzéf. „ 25. Sacza. „ 20. Czeméte. „ 29. Kende. „ 21. Delnekakasfalva. Apr. 1. Vörösvágás. „ 3. Nagyazar. Mart. 28. Varannó. „ 7. Tavarna. „ 27. Nagyláz. „ 10. Kisberezna. 23. Nagyberezna. „ 17. Bercsémyifalva. „ 5. Kispásztély. „ 18. Köblér. Apr. 16. Turjaremete. „ 6. Fenyves völgy. Mart. 25. Poroskő. A2}r. 14. Turjamezö. „ 10. Turjavágás. , 3. Ticha. „ 14. Iszka. „ 4. Ökörmező. 8 58 Mart. 28. lUava. Apr. 6. Rózsahegy. Apr. 3. Koleszárki. n 17. Kassza. » 9. Ludrovo. Mart. 20. Hernádfalii. Febr S. Fucilò. Mart 23. Veszele. „ 7. Felsőcrdőfalti Mart. 28. Nagybittse. Apr. 7. Jasszenicza. Apr. 8. Batizfalva. » 10. Budatin. V 14. Szlanicza. w 1. Leibicz. .. 28. Valcsa. .. 8. Znbrothova. Mart. 31. Paloncza. Apr. 5. Fenyőháza. •Í 10. Bobro. Apr. 3. Zboró. Mai. 2. Podszucha. 20. Tiirdossin. Mart. 21. Girált. Apr. 10. Ylkoliiicz. 8. Ziibova. •• 25. Trsztena. Apr. 13. FelsővizMz. 56. Coliimba paliiiiibiiM, L. .Mart 16. E.nerág. Mart 4. Karád. Febr. 26. Ugod. n 14 Németpalkonya. „ 10. Balatonfüred. Mart. 22. Vanyola. .. 13. Vullária. ^ 30. Arács. Febr. 26. Gicz. Febr 28. Csurgó. Ajrr. 14. Igal. Mart. 31. Oroszlány. „ 15. Ihárosberény. Mart. 14. Tab. ., 14. Sukoró. » 28. Vese. n 9. Felsöeőr. ., 14. Törökl)álint. Apr. 3. Somogy szohh. 'j 3. Felsőlövő. Apr. 25. Nagymarton. Mart. 5. Nagyatád. „ 16. Borostvánkő. Mart. 7. Szarvkő. » 3. Rinyaszentkirály. „ 4. Németujvár. Febr. 25. Sopronujlak. » 20. Henész. 'j 4. Csém. Mart. 8. Sopronkertes. » 19. Görgeteg. „ 17. Rohoncz. 4. Ágfalva. • 7. Csallóközsoniorja. 2. Halászi. UI. Febr 23. Tenu-skubin. Mart. 6. Méhespetres. Mart. 27. Pdkozd. Mart. 12. Butykovácz. » 20. Bácsdoroszló. ,j 10. Makád. » 22. Kamaristya. •) 26. Bácsordas. Apr. 1. Ráczkeve. » 26. Dimahökény. » 6. Overbász. Febr 17. Szigetcsép. 24. üjviűék. Apr. 1. Bálincz. Mart. 17. Sári. Ajyr. 27. Álsókabol. Mart. 15. Háromfa. ,, 8. Gyönirő. r> 4. Felsökabol. íí 1. Szigetvár. Ajyr. 8. Sőreg puszta. Mart. 6. Dunagárdony. „ 13. Dunaszekcsö. Mart. 20. Karczag. ?> 6. Rudolfsgnád. Apr. 12. Taplós. Apr. 18. Nagyvárad. » 3. Tótujfalu. „ 15. Dokomlás. Febr. 28. Szigetmonostor TJ 11. Drávaszentmárton. Mart. 25. Hátfö. Apr. 14. Aszód. T) 2. Lakócsa. Apr. 6. Doromlás. Mart. 22. Kisbag. Febr. 21. Baranyasellye. Mart. 19. Várszeg. ,j 5. Tura. Mart. 18. Oszró. « 20. Királyhaloni. Ajjr. 6. Hortobágy. » 16- Besencze. ;' 22. Szeged. Mart. 16. Ófehértó. „ 11. Vajszló. A2)r. 7. Milova. ÎÎ 2. Szatmár Sárerdő *) 9. Páprád. » 2. Dunapataj. » 7. Karád. ^ 22. Hegyszentmártou. Mart. 14. Kisharta. « 28. LeánjTár. „ 4. Siklós. Apr. 12. Kalocsa. Apr. 4. Mándok. n 20. Villány. Febr. 26. Szabadszállás. Mart. 5. Nagybereg. 21. Mohácsi sziget. Mart. 18. Izsák. „ 27. Mocsár. "n 18. BéUye. „ 15. Békésgyula. » 21. Társahegy. ■n 1. Drávatorok. ,j 16. Feketegyőrös. » 22. Ungvár Apr. 6. Bezdán. ., 14. Tenke. ÎÎ 18. Ungdarócz. Mart. 26. Monostorszeg. IV. Apr. 11. Eibenthal. Apr. 15. Bidsa. Ajyr. 9. Alsósebes. n 18. Pliirisevkza. Mart. 20. Kostt^j. n 26. Strezakerezisora » 3. Ogi-adina. Apr. 20. Pozsoga. » 12. Felsővist. ') 23. Jeselnicza. Mart. 22. Tjej. Mai. 8. Desány. u 1. Orsova. w 7. Sztancsesd - Ohába. Apr. 16. Fagaras n 17. Simon. '-' 18. Fuj. 8. Kisberivoj. Mart. 20. Szilas 1. Nagyrápolt. Mart. 9. Felmér. « 21. íízilassojmó. ÏÎ 29. Ósebeshely. Apr. 24. Sarkaicza. Apr. 14. Aga. Apr. 29. Szászsebes. ÎÎ 25. Barczarozsnyó. Mart. 8. Harinadia. Mai. 3. Bisztra. ÎÎ 2. Nagyajta. Apr. 9. Drinova. Apr. 5. Szerdahely. Mart. 28. Tömösi szoros. Mart. 24. Szelcsova. „ 5. Szelistye. n 23. Osánczi szoros. Apr. 24. Bukovecz. Mart. 24. Nagytabnács. » 23. Ilyefalva. 60 Apr. 28. Sepsissentkiraly. Mart. 23. Lövéte. Mart. 10. Gáncs. Mart. 20. Káltiok. y> 18. Szárazajta. Apr. 3. Olálinéiiieti. Apr. 20. Gidófalva. n 25. Nagybaczoii. - 5. Szálva. » 4. Sepsibodok. Apr. 20. Ikafulra. - 6. Naszód. » 1. Bodzái szoros. „ 11. Fut<ásfalva. » 7. Hordó. Mart. 10. Maksa. n 10. Torja. Mai. 12. Teles. î) 5. Mészdorgos. » 15. Ojtoz. Apr. 22. Kisrebra. Febr 24. Dorgos. „ 15. Sósmező. Mart. 28. Besztercze. Mart. 16. Zabálcz. Mart. 7. Intrecaj. Mai. 4. Besenyő. » 23. Berzova. Mai. ?. Fehéregyház. n 3. Nagysajó. J) 28. Liilasiiicz. Apr. 10. Bátos. Ax)r. 22. Kisdemeicr. » 12. Buttjdn. » 17. Nyárádremete. y> 1. Dombhát. 4j?r. 26. Gurahoncz. Mai. 2. Gyergyóalfalu. Mart. 29. Les. Mart. 8. Acsnva. » 20. Gyergyóditró. Apr. 13. Nag}Tlva. » 10. Bulzcsd. » 4. Gyergyóborszék. Mai 14. Kosna. » 30. Dealu Mare. Mart. 14. Élesd. Mart. 3. Szatmárhegj'. .á^jr. 25. Bncsum. TÎ 27. Ossi. Apr. 13. Óboziiita. „ 4. Vultor. *) 25. Zsibó. - 9. Hosszúniező. „ 18. Zalatna. Apr. 15. Gyökeres. » 5. Máramarossziget. Mart. 11. Petrozsiingalacz. Mart 29. Nagyilonda. Mart. 21. Barczáiifalva. „ 24. Nagyenyed. Apr. 3. Désakna. Apr. 22. Ter ehcs fej érpatak Apr. 10. Prod. V 7. Magyarlápos. Mart. 24. Izaszacsal. n 10. Csöb. 3. Korond. Mart 1. Dés." Mai. 1. Borsa. Apr. Mart. Apr. Mart. Febr, Mart. Apr. Mart. Apr. Mart, Apr. Mart. SO. M((gyars3Ölgyéii . 18. Börzsöny. 4. Márianosztra. 25. Kóspallag. 23. Nagymaros. 23. Szokolyahutta. 10. Isaszeg. 5. Babath. 3. Megyerke. 7. Ecskend. 18. Erdőkürth. 15. Valkó. 11. Kiskartal. 20. Bodony. 30. Felsődiós. 16. Ghymes. 30. Újbánya. 6. Garamruduó. 30. Garainrév. 20. Bakabánya. 27. Zsarnócza. 28. Bakaszenes 22. Irtványos. 2. Magaslak. 18. Gyekés. V. Mart. 8. Bacsófalva. „ 27. Szurdok. Apr. 11. Korpona. 26. Bábaszék. Mart. 15. Dobronya. „ 28. Magasmajtény. „ 15. Szászpelsőcz. ,, 30. Tótpelsőcz. Apr. 2. Kékkő. Mart. 28. Gács. Febr. 25. Losoncz. Mart. 30. Mocsolyás. Apr. 2. Tornaija. „ 3. Omassa. „ 6. Hollós. „ 15. Ujhuta. „ 11. Felsőhámor. „ 10. Óhuta. 8. Diósgyőr. „ 5. Dolha. Mart. 26. Visk. „ 22. Técsö. „ 10. Kricsfalva. „ 16. Dúlfalva. „ 10. Talaborfalva. Mai. 1. Királymező. Apr. 10. Felsöapsa. Mart. 16. Búrszentgyörgj- „ 9. Vágapátfalva. „ 18. Ótiira. » 4. Felsőbottfalu. Apr. 14. Trencsén. „ 20. Bán. „ 5. Bród. }ì 2. Madarasalja Mart. 30. Felsőhámor. Apr. 10. Gyertyánfa. Mart. 17. Zsarnóczakohó V» 25. Kelő. n 6. Bükkösküt. Apr. 2. Felsőzsadány. Mart. 10. Geletnek. Apr. 4. Znió váralja. » 15. Tiiróczszklenó. 3. Repistye. Mart. 21. Barsszklenó. Apr. 10. Kunosvágás. Mart. 22. Teplafő. Apr. 12. Körmöczbánva. Mart. 19. Saskőszékely. 61 Apr. 14. Alsóturcsek. Apr. 17. SzomolnoJ . Mart. 30. Zsolna Mart. 21. Kövesinocsár. n 6. Gerebfűrész. Apr. 13. Likavka. Apr. 8. Határszél. v> 6. Stósz. ») 20. Árvanagyfalii Mart. 26. Zólyointeriiye. 10. Szomolnokhiita. 17. Revisnye. „ 27. Dobó. 6. Ajt'alueska. » 10. llrustin. Apr. 9. Zólyoniberezna. Mart. 11. Jászó. ÍJ 1. Lucski. Mart. 19. Dobró váralja. j. 27. Felsőmeczenzéf. Mai. S. Szihelne. „ 20. Kovácsfalva. '1 8. Szepsi. Mart. 26. Németlipcse. .. 18. Zólyom. Ajn. 17. Aranyidka. Apr. 17. Dluha. Apr. 8. Mátyásfalva. Mart. 5. Sacza. w ó'O. Kriva. Mart. 28. Dobrókirályi. » 29. Lemes. „ 15. Trsztena. 15. Nagyócsa. ^ 15. Budaniér. „ 5. Zuberecz. Apr. 15. Pónik. „ 19. Delnekakasfalva. Ï) 26. Brezovicza. í) 25. Korltnicza. Apr. 12. Keczerpeklén. ÍJ 15. Jablonka. V 10. Luzsna. » 20. Yörösrágás. Mai. 1. Liptóajrár. „ 4. Gyetva. Mart. 20. Rankfüred. Apr. 28. Podvilk. Mart. 21. Bikkalvölg)^ „ 28. Varannó. .. 20. Oravicz. ?• 16. Garainpéteri. Apr. 4. Tavarna. ,, 6. Szvarin. yy 31. Háromvizpázsit. „ 10. üngpéteri. » 8. Vychodna. n 20. Lopér. Mart. 19. Felsödomonya. » 7. Podbánszkó. 30. Cserpatak. 17. Nag^-láz. „ 9. Bielanszkó. Apr. 18. Klementka. ., 10. Kisberezna. ^7. Csórható. .. 14. Feketepatak. í) 26. Nagyberezna. " 2. Tátralomnicz • 3. Szikla. „ 25. Bercsényifalva. w 2. Landok. w 4. Dobrocs. Apr. 9. Köblér. 7> 2. Szepesóíalu. Mart 18. Benesháza. » 4. Sohát. Mart 22. Tátraháza. Apr. 9. Maluzsina. Mai. 3. Turjamezö. V 22. Szepesbéla. Mart 22. Mihálytelek. Apr. 15. Turjavágás. Apr. 1. Leibicz. Apr. 3. Teplicska. Mai. 10. Majdáiilca. V 2. Podoliu. n 2. Kóna. Apr. 9. Ökörmező. w 1. Lőcse. Mart 24. Rozsnyó. Mart. 20. lUava. ?.' 15. Zhoró. Apr. 2. Ötösbánya. » 20. Kassza. n 6. Girált. T 8. Óviz. Febr 15. Puchó. V 10. Felsővizköz. I. Mart. 25. Tata. in. „ 25. Butykovácz. III. Apr. 14. Felsőkabol. 57. Colymbiis eristatus, L. in. Mart. 14. Rudolfsguád. III. Mart. 30. Doronűás III. „ 15. Béllye. III. „ 29. Makó. III. „ 31. Óverbász. III. Apr. 15. Budapest. ni. Mai. 1. Tenieskubin. m. Apr. 22. Felsőkabol. 58. ■'^^ Colynihus fliiTÍatilis, Tunst. III. Apr. 16. Dunagárdony. III. Apr. 8. Óverbász. 59. ■<— >■ Colyinbus griseigena, Bodd. III. Apr. 7. Óverbász 62 60. ■<— »■ Colyinbus nigiicollis (Brehm). II. A])r. -20. Bánfalu. \ III. A])r. 28. Óvi-rbász. 61. Coracias garrula, L. Apr. 25. Egerág. I. Apr. 26. Ravazd. III. Apr. 12. Jászalattyán. 20. Néiiiet- I. w 27. Biidakesz. III. V 24. Biharnagj-- palkonya. II. Mai. 3. Báníalu. bajoni. .. 28. Sásd." lí. ï> 7. Csorna. III. Mai. 3. Debreczen. „ 28. Pécs. TT. 10. Kürth. III. « 3. Ófehértó. ., 23. Lengyel. 111. Apr. 24. Teineskubin III. « 4. Sárospatak. .. 26. Szászvár. III. „ 30. Kamaristya. m. Apr. 21. Karád. Mai. 2. Balatonszent- III. „ 17. Baranyasellye III. „ 30. Mocsár. györgy. III. ÎÎ 25. Páprád. IV. Mai. 15. Segesvár. M 5. Kőszeg. m. v> 24. Bácsordas. IV. Apr. 18. Magyargorbó Apr. 25. Molnaszecsöd. m. Mai. 1. Csantavér. IV. Mai. 7. Laposuya. ^, 26. Jánosháza. 111. Apr. 22. Tviskunhalas. IV. .. 9. Varság. •> 27- Zalagógánta. Ill, .. 25. Királyhalom. V. Apr. 25. Kiskartal. Mai. 24. Sopron puszta. 111. 24. Szeged. V. Mai. 10. Tavarna. ,, 2. Nagyczenk. ni. Mai. 1. Makó. V. ^ 4. Szepesbéla. V 3. Jánosháza erdészlak. III. ni. Apr. 1. Dunapataj. 22. Kisharta. V. 22. Lcibicz. 1. Apr. 18. Zalagógánfa, utolsók (die Letzten). 62. GO Corvus frugilegus, L. 111. Mart. 27. Béllye, utolsók (die Letzten). \'. ,. 22-26. Geletnek, nagy csapat (grosser Flug) V. Mart. 24. Liptószentiván, -NW. 63. Cotnrnix coturnix, (L. Mai. 5. Egerág. Mai. 4. Zsitkócz. Apr. 18. Balatonujlak. .. 3. Német])alkonya. .. 11. Lengyel. ,, 23. Karád. „ 3. Felsökii'ályfalva. .. 2. Szöcze. » 27. Balatonfüred. Apr. 28. Csurgó. Apr. 4. Vasnádasd. Mai. 4. Tihany. Mai. 8. Vese. Mai. 1. Milej. Apr. 27. Arács. _ 6. Somogyszobb. ÎÏ 2. Zalaegerszeg. Mai. 8. Igal. Apr. 28. Nagyatiid. Apr. 28. Boldogasszonyfa. Apr. 27. Tab. .. 19. llinyaszentkirály. Mai. 10. Pölöske. Mai. 4. Kiskörtvélyes. Mai. 3. Henész. Apr. 30. Kernend. 7Ï 10. Felsöeör. Apr. 22. Görgeteg. Mai. 4. Kiskapornak. » 7. Németujvár. *» 28. Lábod. » 1. Nagykapornak. Apr. 30. Csém. 20. Kaposvár. .. 5. Sávoly. Mai. 22. Rohoncz. ., 19. Répáspuszta. .. 5. Vörs. Apr. 28. Vasdoroszló. Mai. 8. Sásd. „ 8. Balatonszent- Mai. 6. Kőszeg. v 7. Pécs. .?yörgy. Apr. 28. Felsőberkifalu Apr. 29. Szászvár. ,, 8. Balatoukeresztur. ÎÎ 29. Borsmonostor. 63 Apr. 26. Körmend. Mai. lö. Sorok. » 4. Csepreg. n 9. Vasvár. Apr. 27. Szeleste. Mai. 4. Gyertyános. » 2. Nyögér. Apr. 29. Káld. Mai. 4. Miske. Apr. 30. Zalagógánfe. Mai. 1. Kemenesszciit péter. Apr. 29. Várkesző. Mai. 6. Geese. Apr. 25. Ajka. Mai. 9. Ugod. Apr. 28. Feketeváros. 0. Vanyola. ' Mai. 4. Jánosháza erdész 4. Bakonybél. lak. 7. Törökbálint. ') 4. Ravazd. 4. Sopronszentniárton. „ 3. Császár. 6. Szarvkő. .. 4. Bókod. 5. Sopronnjlak. „ 7. Tata. 2. Sopronkertes. »Ï 20. Héregh. 4. Ágfalva. ÎÏ 4. Szoniód. l. Kismarton. )j 5. Kajót. 4. Czinfalva. V 6. Perbát. 7. Sopronpnszta. „ 2. Döniös. 3. Szentniargitbánya. ., 4. Budakesz. 2. Fertőfehéregyliáza. V 9. Visegrád. 6. Nagyczenk. » 8. Pilisszcntlászló. n. Apr. 27. Bánfáin. Mai. 1. Iliniód. ., 10. Hövej. 2. Bogyoszló r> 3. Csorna. Mai. 5. Magyaróvár. ,, 9. Ásvány. ,, 15. Keszegfalu. 6. Neszmély. Apr. 30. Madár. Mai. 1. Bátorkesz. Apr. 30. Kürth. Mai. 4. Kéménd. m. Apr. 25. Temeskubin. Mai. 3. Villány. Mai. 1. Kiskunhalas. ■n 24. Vajszka. Apr. 24. BéUye. j; 3. Ivirályhaloni. n 17. Dunabökény. ' „ 28. Dráva torok. Apr. 26. Szeged. Mai. 10. Újvidék. » 29. Bezdán Mai. 1. Hódmezővásárhely ít 5. Alsókabol. Mai. 9. Monostorszeg. Apr. 27. Kiszombor. » 9. Felsöhabol. Apr. 28. Méhespetres. n 1. Csanádpalota. Apr. 23. Dunagárdony. i-î 28. Apatin. " 26. Szenttamás-puszta » 25. Rudolfsgnád. » 20. Bácsdoroszló. Mai. 2. Paulis. n 25. Nagybecskerek. n 27. Bácsordas. n 2. Milo va. » 1. Antalfalva. n 27. Óverbász. w 1. Dunapataj. „ 20. Tógyer. ,j 28. Csantavér. Apr. 13. Kisharta. ^ 27. Detta. Mai. 1. Mohol. 7) 23. Kalocsa. „ 22. Vojtek. 5Î 1. Vadászerdő. » 21. Szabadszállás. Mai. 10. Denta. ÎÎ 4. Mosnicza. 1} 30. Gádoros. Apr. 28. Versecz. „ 4. Jerszeg. „ 28. Orosháza. Mai. 1. Tótujfalu. n 1. Bálin ez. n 30. Békéscsaba. Apr. 29. Drávaszentmárton. Apr. 27. Háromfa. « 29. Békésgyula. w 30. Lakócsa. Mai. 1. Szigetvár. )) 28. Vadász. » 18. Baranyasellye. 'J 7. Szekszárd. Mai. 3. Feketegyörös. » 26. Oszró. j, 12. Dunaszekcsö. » 3. Tenka. -7 23. Besencze. V 19. Taplós. „ 5. Dinnyés. ÎT 26. Vajszló. n 9. Doromlás. Apr. 23. Nagyhantos. » 24. Páprád. Î) 11. Várszeg Mai. 4. Aggszentpéter. Mai. 2. Hegyszentniárton. 2. Vaskút. Apr. 23. Ráczkeve. Apr. 24. Siklós. « 2. Jánoshalma. » 23. Sári. 64 Mai. 2. Sőreg. Apr. 29. Hajdúnánás. Mai. 2. Sárospatak. Apr. 10. Abony. „ 25. Hajdúböszörmény. '5 7. Karád. » 27. Karczag. „ 29. Újtelek. r 8. Mándok. Mai. 2. Jászalattyáii Mai. 1. Mandatanya n 3. Munkács. Apr. 24. Szerep. 8. Nyiregyháza. » 1. Lazony. Mai. (). Hiharnagyhajoii). Mcirt 10. Ófehértó. Apr. 29. Mocsár. Apr. 23. Nagyvárad. Mai. 6. Szatmár Nagyerdő. Mai. 15. Társahegy. Mai. 2. Tóttelek. ,. 14. Zajta. 10. Zúgó. „ 8. Kisbag. 5. Szatmár Sárerdő. y. 8. Ungvár. ^, 2. Tura 5. Sziny érváralja. IV. .Mai. 2. üalbosecz. Mai. 5. Szerdahely. Mai. 19. Tótvárad. „ 1). Osopot. ^ 18. Hosszútelke. Apr. 25. Soborsin. 3. Eibenthai » 8. Szelistye. „ 17. Dézna. Apr. 30. Dubova. A])!-. 30. Keresztéuysziget. Mai. 11. Válemáre (.^rad m Mai. ä.'l. Teinesszlatina. Mai. 4. Kistorony. „ 16. Felvácza. .y 2. Malomviz. V 4. Nagyszeben. Ap7\ 18. Nagyhalmágy . »» 4. Szilas. n 9. Szelindek. Mai. 16. Körösbánya. » 3. Buchberg. „ 8. Szenterzsébet. „ 17. Riskuiicza. ^ 5. Tenieskirályfalva. Apr. 30. Herniány. 1^ 17. Brád. n 2. Vermes. Mai. 9. Felek. " n 18. Hunyadboicza. 6. Kövesd. M 7. Szakadat « 21. Bucsesd. Apr. 28. Szilassojmó. ÎÎ 7. Holczmány. „ 4. Magyarigen. T) 28. Aga. yi 6. üjegyház. *í 7. Sard. n 29. Tápia. „ 4. Zernest. 8. Gyiüafeliérvár. Mai. 5. Kladova. „ 10. Tömösi szoros. ») 8. Nagyenyed. » 3. Drinova. „ 10. Ósánczi szoros. „ 17. Mihályfalva. » 3. Szelcsova. ^ 12. Ilyefalva. Apr. 26. Pród. ., 10. Kisszurduk. ,, 12. Sepsiszentkirály. Mai. 8. Váldhid. Apr. 30. Osztrov. „ 10. Sepsiköröspatak. „ 19. Segesvár. » 29. Bukovecz. „ 10. Káinok. Î) 3. Csöb. Mai. 12. Hauzest. T) 7. Gidó falva. Apr. 29. Szászkeresztur. w 15. Furdia. Apr. 25. Bikfalva. J> 28. Korond. Î1 13. Németgladna. Mái. 10. Bodzái szoros. >J 1. Intrecaj. w 11. Draxinest. n 6. Nagyborosnyó. Mai. 18. Albák. » 1. Válemáro. M 20. Bárkány. n 8. Mariséi. 7. Marzsiua. ,, 6. Zágon. n 10. Középlak. )> 8. Gross. Apr. 29. AUiós. » 8. Magyargorbó. 'J 6. Bulza. r> 25. Lippai erdő. !1 2. Dipse. Apr. 21. Homosdia. Mai. 1. Máriaradna. rí 8. Dedrád. n 30. Kostéj. » 5. Sistarovecz. » 12. Herbus. Mai. 2. Pozsoga. „ 8. Mészdorgos. ., 12. Disznajó. j» 9. Tissza. Apr. 30. Pctirs. )T 13. Mocsár. » 10. Tataresd. Mai. 4. Dorgos. n 18. Dosz. » 2. Roskány. Apr. 26. Zabálcz n 18. Sóvárad. w 2. Ósebeshely. Mai. 10. Berzova. T? 18. Szováta. » 18. Alvincz. Apr. 26. Lalasiucz. » 20. Maroshéviz. V 20. Szászsebes. Mai. 2. Buttyin. » 4. Gyergyóalfalu. n 1. Kelnek. » 8. Borossebes. V 14. Gyergyóditró. 65 Apr. 23. Gyerffyócsoniafalva. Mai. 6. Gyeriiyóiijfalii. 7Ì 10. Kilyénfalva. « 12. Gyerjìyóteliero- patak. Apr. S. Oyergyi'ibékds. T 29. Szilágysoiiilyó. Mai. 8. Zilah. w 3. Zsibó. Apr. ;iO- Gyökeres. „ 19. Magyarlápos. Mai. 1. Dés. „ 15. Gáncs. 15. Naszód. „ 10. Teles. 7. Szépuyir. „ 9. Besztercze. 4. Besenyő. Mai. 2. Jaád. , 2. Fehérszék. „ B. Kápolnoknionostor. „ 12. Máramanissziget. „ 15. Aknasugatag. „ 26. Nagybocskó. Aj^r. 16. Terebesfejérpatak. Mai. 22. Havasmezö. V. Mai. 5. Magyarszölgyén. i Apr. 18. Bedöfalva. Mai. 10. Tavarna. ,. 5. Börzsöny. • Mai. 4. Felsöapsa. ;; 13. Hunkócz. 2. Nagymaros. >í 6. Búrszentgyörgy. » 11. Ungpéteri. .. 11. Szokolyahutta. )J 4. Trencsén. ., 6. Nagyláz. .. 2. Isaszeg. M 4. Bán. 11 16. Bercsényifalva. .. 6. Babath. " 15. Jeskófalu. n 5. Köblér. „ 7. Megyerke. 15. Zsarnóczakolió. .. 18. Poroskö. .. 3. Erdőkiirth. 'Î 13. Geletnek. „ 21. Turjamező. _ 2. Valkó. „ 18. Znióváralja. .. 19. Turjavágás. 10. Bodony. '' 8. Dobó. ,, 24. lUava. .. 5. Felsődiós. ., 13. Mátyásfalva. 9. Kassza. „ 4. Ghymes ,. 27. Dobrókirályi. ., 22. Piichó. ^ 18. Garamniduó. » 16. Szelese. „ 24. Nágybittse. „ 4. Bakabánya. lì 16. Garamsálfalva. .. 26. Zsolna. „ 21. Bábaszék. íí 25. Perhát. „ 8. Budatin. .. 1. Alsópalojta. 9. Zólyomlipcse. „ 17. Árvauagyfalu. .. 14. Kékkő. 21. Garamszentniiklos. 13. Ludrovo. ,, 12. Gács. „ 8. Teplicska. ,. 8. Trsztena. ^ 6. Losoncz. ÎT 26. Ratkó. , 4. Oravicz. » 26. Salgótarján. W 19. Ujvásár. n 8. Vychodna. 9. Kiniaszonibat. Apr. 22. Szepsi. » 8. Szepesófahi. „ 14. Mocsolyás. Mai. 6. Óruzsin. ,. 24. Tátraháza. Apr. 29. Tornaija. Apr. 2. Sacza. ff 17. Leibicz. Mai 1. Sajókaza. Mai. 4. Radács. » 22. Szepesbéla. » 8. Hollós. Apr. 30. Lcmes. » 24. Lőcse. Apr. 29. Dolha. Mai 23. Delnekakasfalva. ., 19. Eperjes. "1 14. Kricsfalra. 12. Keczerpeklén. w 18. Zboró. ., 8. Talahorfalva. ■> 12. Keczerlipócz. 17. Felsővizköz. Mai. 10. Alsószinevér. 64. 2. Varannó. -<— >■ Crex erex, (L.). Mai. 3. Felsökirályfalva. Mai. I. 9. Henész Mai. 3. Milej. „ 1. Csurgó „ 8. Görgeteg. Apr. 29. Boldogasszonyfa yi 10. Vese. Apr. 30. Lábod. Mai. 14. Pölöske. » 6. Somogyszobb. n 27. Kaposvár. n 5. Kemeud. „ 6. Nagyatád. Mai. 8. Répás puszta. ,, 6. Kiskapornak. n 4. Rinyaszeutkirály. i Aquila XV. " 5. Zsitkócz. 'I 4. Nagykapornak. 9 66 Mai. (i. Karád Mai. 1 1 . CseprefT. Apr. 27. Jáiiosháza erdész 27. Arács. 6. Nyögér. lak. •n 3. Tab. 10. Káld. w 25. Kavazd. w 18. Felsőeör. V 10. Zalagógánfa. Mai. 10. Hokod. 22. Borostyánkő. V 5. Várkesző. V 6. Tata. „ 12. Cséni. Apr. 8. Sarawjúkút. B 7. Héregh. T) 20. Vasfloroszló. Mai. 12. Sopronnjlak. » 5. Bajót. 8. Fclsôbcrkifalu. ^ 10. Ágfalva. V 16. Perbát. Apr. J9. Borsinonostor. ^ 10. Czinfalva Apr. 23. Dömös. Mai. 4. KörniPinl. V 13. Szentmargit- Mai. 10. Budakesz. , 20. Sorok. báuya. ,, 5. Szép Juhászné. n 16. Szombathely. „ 8. Malomháza n 7. Visegrád. » 1. Köveskút. n 2. Feketeváros. 11. Pilisszcntlászló Mai. 10. Himó.i. 8. Hövcj. 12. Bogyoszló. II. Mai. 12. Csorna. „ 12. Ásvány. „ 9. Keszegfalu. Mai. 5. Madár. , 14. Kürth. III. Mai. 10. Temeskubin. Mai. 9. Háromfa. Apr. 27. Nagyvárad. Ajjr. /. Alsókahül. Apr. 24. Szigetvár. Mai. 2. Tóttelek. „ 25. Rudolfsgnád. Mai. 8. Dunaszekcsö. ., 7. Kisbag. " 15. Tógyer. ■a 7. Taplós. ?? 3. Tura. Mai. 14. Tótujfalu. V 13. Dokomlás. Apr. 28. Hajdúböszörmény. n 1. Drávaszentniárton. „ 25. Dor omlás. Mai. 13. Ófehértó. n 3. Lakócsa. n 3. Várszeg. „ 3. Szatmár Nagyerdő „ 16. Oszró. Apr. 15. Milova. » 3. Szatmár Sárerdö. Apr. 27. Siklós. Mai 2. Békésgyula. ., 5. Szinyérváralja. Mai. 16. Villány. r) 6. Feketegyörös. Apr. 22. Karád. Apr. 10. Drávatorok. n 7. Sári. Mai. 1. Mándok » 10. Méhespetres. w 5. Sőregpuszta. n 18. Lazony. íí 23. Óverljász. „ 4. Abony. » 4. Mocsár. .Mai. 8. Mosnicza. Apr. 19. Mezőtúr. ?? 10. Társahegy. - 17. Jerszeg. Mai. 3 Szerep. Apr. 24. Unghosszúmezö. Mai. 7. Ósopot. Apr. 26. Dubova. Mai. 6. Szilas. „ 6. Buchberg. „ 9. Vermes. ., 10. Szilassqjmó. 2. Aga. 3. Labasincz. ,. 8. Tápia. , 9. Kládova. 5. Drinova. _ 29. Kisszurdiik. IV. Apr. 30. Osztrov. Mai. 8. Bukovecz. , 29. Hauzest. „ 26. Furdia. „ 26. Németgladna. ., 25. Draxinest. „ 2. Valemare. „ 4. Marzsina. „ 8. Gross. 7. Buiza. Apr. 25. Homosdia. Mal. 2. Kostéj. Mai. 4. Mihalesd. 9. Gothátya. „ 18 Szászsebes. , 7. Szakadat. „ 7. Holczmány. 7. Ujegyház. Jicti. 1. Osánczi szoros. Mai. 12. Ilyefalva. 12. Sepsiszentkirály. ., 27. Káinok. „ 7. Gidófalva. „ 6. AUiós. 67 Mai. 7. Lippai erdő. Mai. 13. Topánfalva. Mai. 7. Szilág-j'sonilyó )» 8. Sistarovecz. V 4. Magyarigen n 7. Zsibó. Apr. 27. Mészdorgos. 8. Gyulafehérvár. )) 25. Gy öl-eres. Mai. 4. Petirs. „ 8. Nagyenyed. v 12. Désakna. » 5. Dorgos. Apr. 23. Pród. Apr. 18. Magyarlápos. ^ 1. Zabâlcz. Mai. 15. Segesvár. Mai. 18. Gáncs. ^ 12. Berzova. » 2. Korond. H 15. Naszód. „ 10. Lalasiiicz. A2)r. 11. Intrecaj. n 15. Teles. » 3. Buttyin. Mai. 12. Magyargorbó. n 24. Kisrebra. » 20. Tótvárafl. 7. Herbus. " 24. Nagydenieier. n 11. Váleniáre. 14. Nyárádszereda. n 3. Besenyő. n 21. Felvácza 15. Disznajó. 12. Jaád. „ 22. Köröshiinya 7. Mocsár n 8. Fehérszék. n 22. Kiskiilicza. „ 12. Dosz. n 6. Kápolnoknionostor V 22. Brád. .. 20. Maroshévíz. » 16. Máramarossziget. „ 22. Hunyadl)oicza. 10- Gyergyóalfalu. .1 11. Nagybocskó » 25. Bucscsd. 16. Gyergyóditró. V. Mai. 2. Börzsöny. Mai. 5. Szentmihálykörtvé- Mai. 9. Tavarna. >í 6. Nagymaros. lyes. n 10. Nagyláz. » 4. Szokolyahutta. 9. Apsinecz. n 6. Kisberezna. *> 17. Isaszeg „ 11. Búrszentgyörgy. Apr. 8. Bercsényifalra „ 5. Babath. •5 2. Trencsén. Mai. 9. Köblér. n 20. Megyerke. Apr. 29. Bán. •I 18. Poroskő. T) 12. Ecskend. Mai. 12. Nyiti-arudnó. Apr. 22. Ökörmező. W 13. Bodony. 15. Bród. Mai. 24 Illava „ 9. Ghymes. :•? 15. Zsarnóczakohó. ., 11. Kassza ^ 18. Garamrudnó. „ 31. Znióváralja. « 7. Puchó. ÍJ 4. Bakabánya ., 14. Geletnek. 13. Nagybittse. « 15. Bakaszenes. w 21. Alsóturcsek. .. 16. Zsolna. W 0. Szurdok. » 2. Dobróváralja. ') 8. Budatin. ^ 14. Bábaszék. ÎÎ 7. Olniányfalva íí 17. Arvanagyfalu w 15. Alsójialojta. ,, 8. Zólyom. ^ 14. Lucski. » 11. Kékkő. )) 17. Mátyásfalva. V 2. Chlebnicze. n 13. Gács. „ 28. Dobrókirályi. „ 8. Trsztena. V 3. Losoncz. ., 24. Szelese. n 15. Szvarin. » 12. Mocsolyás. '> 10. Garam sálfalva. » 10. Szepesófalu. Apr. 23. Tornaija. » 27. Zólyomlipcse. „ 22. Tátrabáza Mai. 23. Oniassa. ., 26. Breznóbánya. .. 20. Szepesbéla. Apr. 27. Sajókaza. 10. Ralkó. „ 19. Lipnik. Mai. 26- Ujhuta. „ 13. Ujvásár. » 16. Girált. » 7. Alsószinevér. ?) 2. Varannó. 65. Cuunlns canorus, L. Apr. IS.îEgeràg. 13. Németpalkonya. „ 9. ViziszentgvörgT. Apr. 26. Csurgó. ., 20. \'ése^ „ 12. Somogyszobb. Apr. 15. Nagyatád. 16. Rinyaszentkirálv- ., 20. Henész. 68 Apr. :21. Görgeteg. V 23. Labori. n 25. Jaád. *í 27. Szenna. « 21. Répáspuszta. „ lö. Sásd. „ 14. Pécs. « 19. Lengjél. ^ 16. Szászvár. , 17. Pécs várad. „ 18. Szentfíotthárd. ., 16. Zsitkócz. » 5. Szőcze. » 22. Daraboshegy. Mart 26. Vasnádasd. Apr. 28. Xova. „ 16. Milej. » 17. Zalaegerszeg. » 23. Boldogasszonyfa. » 22. Kernend. » 21. Kiskapornak. r 15. Nagykapornak. n 22. Sávoly. » 2Ü. Vörs. n 26. Balatonszent- györgy. *) 27. Balatonkeresztur. >» 23. Baliitonujlak. » 28. Somogyvár. » 12. Boglár. » 29. TótgjTigy. »î 26. Gamás. ïj 24. Mernye. „ 20. Karád. » 18. Tihany. •> 27. Arács. Mai. 5. Tab. Marl. 27. Felsöeör. Apr. IH. Törökbálint. Apr. 26. Borostyánkő. n 3. Savanyúkút. , 16. Némctujvár. Mai. 10. Kabold. „ 16. Cséni. Apr. 23. Nagymarton „ 18. Répczebónya. Mai. 5. Sopronszentmárton rt 18. Rohoncz. Apr. 28. Szarvkü. n 26. Pornó. Mai. 14. Csáva. » 25. Vasdoroszló. Apr. 23. Sopronkertes. V 27. Felsölicrkifalu. *i 25. Ágfalva. 24. Körmend. » 26. Czinfaiva » 23. Sorok. V 18. Sopron puszta. » 24. Szombathely. •í 26. Szentmargitbánya » 25. Locsmánd. n 17. Fertőfehéregyháza 'T 22. Németszecsőd. *i 22. Nagyczenk. 23. Molnaszecsőd. » 25. Feketeváros. IÏ 28. Köveskút. 23. Jánosháza erdész- « 16. Csepreg. lak. » 16. Sopronhorpács. w 22. Ravazd. „ 24. Vasvár. »Ï 13. Császár. » 8. Szeleste. 15. Bókod. » 18. Gyertyános. Mai. 5. Komáromtarján. n 20. Nyögér. Apr. 29. Szomód. „ 17. Káld. _ 20. Bajót. Mai. 1. Jnske. 28. Mogyorósbánya. Apr. 19. Zalaerdőd. Mai. 1. Gyermely. »Ï 30. Zalagógánfa. Apr. 26. Csolnok. „ 23. Kemenesszentpéter. Mai. 2. Perbát. » 21. Várkesző. Apr. 18. Csév. Mai. 5. Gecse. » 30. Piliscsaba. Apr. 14. Ajka. n 18. Pilismarót. » 15. Ugod. n 26. Pilisszentkereszt. Mai. 8. Vanyola. i> 22. Dömös. T) IS. Bakonijbél. n 12. Bndakesz. Apr. 11. Gicz. » 29. Szép Juhászné. » 22. Bakonyniagyar- n 23. Visegrád. szentkirály. n 21. Pilisszentlászló. » 24. Sukoró. n. Mai. 10. Bánfalu. Apr. 21. Himód. » 21. Hövej. » 26. Bogyoszló. ÎÎ 22. Szili. 5T 19. Csorna. n 22. Magyaróvár. .\pr. 17. Pancsova. _ 27. Sztarcsova. 13. Temeskubin Apr. 20. Halászi. » 22. Ásvány. íí 17. Keszegfalu. Mai. 7. Komárom. Apr. 26. Neszmély. » 30. Madár. " » 27. Bátorkesz. III. Apr. 20. Fehértemplom. 8. Butykovácz. 28. Kamaristya. A])r. 17. Kürth. „ 28. Kéméiül. „ 29. Kisgyarniat. „ 29. Garamkövesd. , 19. Ipolyszalka. , 12. Csallóközsomorja. Apr. 26. Vajszka. „ 19. Dunabökény. Mai. 5. Újvidék. 69 Apr. 14. Alsókabol. Mai. 8. FelsöUabol. Apr. 18. Duiiagárdony. _ 26. Rudolf sgnád. „ 29. Nagybecskerek. „ 22. Oppova. , 19. Antalfalva. , 26. Tógyer. .. 11. Denta. „ 16. Tótujfalu. _ 13. Drávaszeutniártnn. 12. Lakócsa. 8. Barauyasellye _ 16. Oszró. .Mai. 3. Besencze. 4. Vajszló. Apr. 28. Páprád. „ 24. Hegyszentniárton. „ 6. Siklós. „ 16. Villány. , 29. Mohácsi sziget. „ 27. Béllye. „ 24. Drávatorok. „ 29. Bezdán. „ 9. Monostorszeg. ,, 22. Méhespetres. , 27. Apatin. , 24. Bácsordas. Mai. 5. Overhász. 3. Csantavér. Apr. 18. Mohol. 11. Vadászerdő. „ 13. Mosnicza. ^ 10. Jerszeg. „ 7. Bálincz. „ 15. Háromfa. ,, 30. Szekszárd. Apr. 15. Diinaszekcsö. Mai. 2. Taplós. Apr. 22. Dokonilás. , 15. Hátfő. 19. Doromlás. „ 17. Várszeg. Mai. 5. Vaskút. Apr. 29. Jánoshalma. „ 22. Kiskunhalas. „ 28. Királyhalom. „ 12. Szeged. ., 20. Hódmezővásárhely. 11. Makó. 3. Pécska. 12. Arad. 15. Paulis. 15. Kuvin. , 14. Milova. „ 21. Borosjenő. „ 17. Dunapataj. 17. Kisharta. „ 30. Kalocsa. 5. Szabadszállás. .. 10. Izsák. „ 29. Orosháza. ., 17. Békéscsaba. , 20. Békésgyula. „ 11. Kisjenő. 12. Feketegyőrös. „ lü. Tenke. , 16. Pákozd. „ 22. Makád. Mart. 25. Ráczkeve. Apr. 14. Sári. ., 21. Sőreg. „ 28. Abony. „ 24. Karczag. Apr. 29. Jászalattyán. Mai. 1. Szerep. 3. Biharnagybajom. Apr. 11. Nagyvárad. ., 13. Tóttelek. . 18. Székelyhíd. Mai. 5. Budapest. Apr. 18. Szigetmonostor. ,, 22. Aszód. 14. Kisbag. „ 20. Tura. ., 24. Hajdúböszörmény. - 23. Debreczen. „ 14. Újtelek. 14. Mandatanya. , 22. Ófehértó. " „ 5. Nyíregyháza. Mart. 20. Szatmár Nagyerdő. Apr. 21. Szatmár Sárerdő. „ 20. Szatmár Nagy- mocsárerdő. „ 22. Miskolcz. „ 20. Sárospatak. „ 5. Karád. „ 16. Leányvár. „ 30. Mándok. „ 30. Munkács. , 6. Nagyszőllős. „ 17. Lazouy. „ 16. Mocsár. „ 17. Társahegy. „ 7. Zúgó. 7. Ungvár. „ 28. Ungdarócz. „ 23. Radváncz. „ 16. Unghosszúmezö. IT. Apr. 17. Szei'bpozsezsena. Apr. 22. Temesszlatína. Apr. 9. Buchberg. n 18. Nájdas. ,, 16. Ujszádova. w 15. Temeskírályfalva. » 10. Herzászka. „ 18. Boriova. r> 12. Vermes. » 8. Ósopot. TU 28. Pojánaruszka. ^ 10. Kövesd. ■fí 13. Eibenthal. „ 16. Mörul. » 13. Szílassojmó. » 12. Pla\isevicza. w 26. Pojánamörul. ÎÎ 13. Aga. „ 17. Dubova. ^ 14. Malomviz íí 17. Labasincz. „ 13. Ogradina. » 16. Mezőüvádia. „ 7. Kládova. » 16. Jeselnicza. Mai. 3. Alsómoecs. Mart. 27. Harmadia. » 13. Orsova. Apr. 30. Felsőmoecs. Apr. 5. Dubest. » 28. Herkulesfürdő. » 2. Simon. n 12. Drinova. » 17. Oraviczabáiiya. !ì 7. Szilas. » 11. Szelcsova. 70 Apr. 12. Kissziirdiik Apr. 20. Szenterzsébet. Apr. IS. Ilyefalva. „ 14. liakaiiic/.o. .. 13. Vesztény. 22. Sepsiszentkirály. 12. Osztrov. 18. Kistalmács. 25. Sepsikőröspatak 23. Bukovecz. •» 18. Szebenboicza. 28. Káinok. 9. llauzcst. Ï» 1 5. Nagytalniács. y, 27. Zalán. 8. Fun lia. „ 16. Herniáuy. » 24. Gidófalva. Mart 29. Facset. IS. Porcsesd. » 20. Sepsibodok. Apr. 9. Nénietiiladiia. .. 14. Veresmart. ^ 18. Bikfalva. r) lU. Draxinest. .. 15. Alsósebes. „ 18. Bodzái szoros. V 10. Váleniáre. 18. Felek. » 18. Nagyborosnyó. j) 7. Marzsina. ., 8. Szakadat. 26. Maksa. 1. Gross. ^ 13. Felsôgezés. „ 17. Uálnok. 13. Bulza. » 8. Holczmány. J» 17. Nyén. 13. Ohilbabisztra. •> 8. Ujegyház. «J 22. Felsőcsernáton. » 12. Iloiiiosdia. ?í 22, Felsőporumbák. „ 18. Magyarbodza. V 13. Kostéj. í» 19. Szeráta. » 17. Bárkány. ,. 13. Pozsoga. ^ 22. Szkoré. y, 17. Zágon. » 15. Ruszkabiiiiya. „ 19. Strezakerczisora. ., 19. Papolcz. »1 18. Tjej „ 17. Buleavölgy. y, 19. Kovászna. 25. Lunkalarga. „ 22. Verd » 18. Gelencze. « 13. Mihalesd. 18. Felsöárpás. ?> 16. AUiós. •Î 6. Hunyaddobra. 1? 17. Alsóárpás. ÎÏ 8. Lippai erdő. ÍJ 24. Feresd. .. 18. Szentágüta. » 10. Máriaradna. •>■> 22. Briznik. „ 27. Mártonhegy. , 10. Lippa. )» 15. Nagyrápolt. » 20. Lesses. » 11. Sistarovecz. 17. Kosztesd. )) 25. Morgonda. „ 8. Mészdorgos. « 18. Bozes. 'T 14. Felsővist. ,. 7. Petirs. » 18. Szászvái-os. .. 17. Nagysink. y. 7. Dorgos. Î* 13. Gredistye. „ 18. Felsöszonibatfalva. ■n 4. Zabálcz v> 18. Ósebeshely. ., 14. Kálbor. » 7. Berzova. .. 11. Vaj d ej. 17. Desány. » 7. Lalasincz. .. 21. Magurény. 18. Vajdarécse. » 11. Buttyin. Mai. 8. Magura. „ 26. Kisberivoj. " l."j. Borossebes. Apr. 21. Priszlop. Î) 14. Felmér. 14. Berzova. » 17. Kiidzsir. í.i 25. Vakária ÎÏ I5. Govosdia. » 17. Felsőpián. „ 15. Sarkaicza. » 14. Soborsin. „ 20. Alvincz. » 18. Persány. » 17. Dulcsele. Mai. 16. Prigona. » 11. Alsóvenicze. y> 15. Zimbró. Apr. 15. Loniány. » 18. Alsókomána. » 8. Zám. .. 12. Szászsebes. M 25. Ujsinka. „ 12. Felvácza. Mai. 10. Oása. » 12. Zernest. » 23. Nagyhalmágy. Apr. 22. Árpásvölgy. Mai. 3. Törcsvár. »> 15. Vorcza. ., 14. Kelnek. Apr. 18. Ótohán. !» 17. Körösbánya. Mai. 2. Bisztra. " 8. Medény. „ 19. Riskulicza. Apr. 17. Szerdahely. » 20. Krizba. » 18. Bulzesd. )> 8. Szelistye. ?î 24. Brassóveresmart. » 18. Brád. » 20. Kereszténysziget. n 10. Nagyajta. » 15. Girdasácza. » 8. Kistorony. T) 27. Tömösi szoros. n 28. Felsőgii-da. ?î 24. Xagydisziiúd. •n 21. Tiirkös. » 8. Felsővidra. » 18. Nagyszeben. ÎÎ 20. Szászhermány. .. 22. Szkerisora. TJ 17. Nagycsűr. » 14. Élőpatak. Mai. 1. Nyágra. » 7. Szelindek. » 18. Osánczi szm-os. Apr. 18. Hunyadboicza. 71 Apr. 22. Riicsosd. .\pr. 18. Karatnavolál. Mai. 6. Gyergyóalfalu. „ 30. Lemaszoja. 20. Torja. Apr. 27. Gyergyóditró. - 13. Topánfalva. w 24. Kászonfeltiz. Mai. 2. Gyergyócsoma- „ 10. Kacziiia. » 24. Akloshavas. falva. „ 18. Abrudltánya. „ 16. KézdiszárazpataU. Apr. 30. Gyergyóujfalu. r, 13. Abrudfalva. ,. 16. Lemhény. •j 23. Gyergyóborszék. „ 15. Na.üyalmás. 30. Bereczk. Mai. 3. Kilyénfalva. ?1 18. Dealu mare. „ 30. Ojtoz. Apr. 30. Gyergyótekerö- '1 13. Bucsiini. JJ 19. Sósmezö. patak. n 23. Detonata. „ 17. Intrecaj. Mai. 2. Gyergyószent- » 4. Vultor. ,. 7. Preguza. miklós. n 12. Zalatna. „ 13. Bulz. Apr. 28. Hágótőalja. V 23. Gróza. ., 26. Urszoja. .. 19. Gyergyótölgyes. V 16. Offenl)ánya. .. 22. Albák. Mai. 3. Gyergyóbékás. 'Ï 17. Petrozsángalacz. ,J 19. Runk. Apr. 9. Élesd. r. 14. Preszáka. Mai. 2. Béles. lì 20. Ossi. n 4. Alsószolcsva. )» 5. Dámes. „ 16. Szilágysonilyó. „ 11. Magyari^en. „ 5. Dobrus. 'î 14. Zilah. » 18. Sard. Apr. 29. Kolozsmagura. í) 14. Zsibó. » 27. Gyulafe h él-vár. « 29. Mariséi. n 20. Gyökeres. „ 19. Felsőorbó. ,^ 24. Középlak. „ 15. Zálha. » 15. Nagyeuyed. » 14. Magyargorbó. .. 10. Nagyilonda. )ï 17. Véza. n 18. Alsójára. „ 16. Horgospatak. » 17. Nagyselyk. ÌÌ 21. Kolozsvár. ,, 4. Désakna. „ 10. Kiskapus. n 19. Fehéregyház. n 10. Magyarlápos. „ 17. Mardos. V 16. Szászakna. » 22. Dés." n 7. .Muzsna. » 17. Teke. n 12. Gáncs. ,. 13. Baráthely. w 21. Zselyk. ., 17. Oláhlápos. „ 20. Táblás. ') 20. Szász])éntek. ,, 16. Tőkés. ,j 5. Rionifalva. „ 11. Vajola. „ 2. Vicze. „ 18. Magáré. „ 29. Dedrád. ,^ 7. Betleu. .. 13. Almakerék. „ 23. Bátos. „ 14. Zágra. » 9. Pr()d. „ 15. Szászégen. T) 1 1 . Mititei. w 14. Yáldhid. « 16. Nyárádszereda. n 16. Lekencze. n 10. Szászszentlászl(i. » 19. Disznajó. „ 10. Oláhnémeti. }^ 17. Jakabfalva. í> 17. Mocsár. „ 12. Szálva. „ 8. Segesvár. Î) 18. Görgényszentinire. „ 12. Naszód. ^ 18. Százlialom. n 19. Görgényhodák. „ 11. Luska. ^y 15. Csöb. „ 15. Nyárádremete. „ 18. Szépnyir. n 15. Hegen. 'í 20. Görgéuyüvegcsűr. yy 19. Besenyő. n 28. Ápold. » 20. Dosz. ,j 23. Kisrebra. n 15. Réten. Jlai. 7. Iszticsó. Mai. J2. Nagydemeter. n 20. Fehéregyháza. Apr. 15. Szakadat. „ 3. Besztercze. „ 17. Báránykút. ÎÎ 19. Sóvárad. Apr. 18. Jaád. » 24. Szászdálya. » 8. Szováta. Mai. 3. Földra. n 14. Szászkézd. V 29. Alsófancsal. Apr. 23. Sajósolymos. ^ 6. Szászkeresztur. ,^ 18. Ilyésmezo. Mai. 3. Kisdemetor. Mai. 1. Korond. Mai. 10. Felsőfancsai. » 2. Romuli. Apr. 14. Kőhalom. V 4. Laposnya. Apr. 18. Kisilva. n 17. Nagybaczon. Apr. 22. Varság. „ 27. Oláhszentgyörgy 17. Málnás. „ 29. Maroshéviz. » 16. Kusma. )) 4. Csikszentkirály. .Mai. 7. Gyergyóremete. ?î 28. Borgóprund. 72 Apr. 2Í). l)ouil)liiU. A[(r. 18. KájxiliKikiiionostor. A|.r. 17. Ilcrlcbás. »I L'4. Les. .. 28. Szaploiicza. r> 24. Mid. n 18. Órartiia. .. lő. Taraczköz. » 18. Rozália. •Jí). NuRvilva. 14. Hossziimező. Mai. 3. Petrova. ») 80. Tiluic7,a. 10. Máramarosszigct. Apr. i9. Dragonii'rfalva y) 23. Valeamare. „ 18. Aknasugatag. „ 11. Fclsôszelistye. T« 28. Dornavolfïv. „ 26. Máragyulafalva. 19. Felsővissó. 28. Tosila. , 29. Budfaiu. Mai. 6. Havasmezö. Mai. 2. Kosua. „ 16. Oláhláposbánya. Apr. 29. Borsa. 3. Gurahajta. „ 15. Nagybocskó. Mai. 5. Szikláspatak. Apr. 29. Gyeruyóbélbor. „ 15. Rákost'alva. Apr. 20. Csodás. 18. Szatniárhegj'. ., 15. Kislonka. Mai. 18. Fájna. H 14. Fehérszék. „ 26. Mingy et. íi 2. Borsabánya. 13. Óbozinta. „ 24. Czibles. « 10. Pleskutie! r lu. Liiposbáiiya. „ 16. Terebesfejcrpatak. •» 2. Lajostalva. Apr. 13. Magyarszölgyén „ 12. Börzsöny. . 23. Márianosztra. „ 20. Kóspallag. „ 15. Nagymaros. „ 15. Szokolyahutta. ,. 15. Isaszeg. . 17. Babath. „ 19. Megyerkc. . 13. Erdökiirtli. »• 7. Valkó. „ 26. Kiskartal. .. 13. Bodoiiy. „ 15. Ottóvölgy. ^ 23. Ghynies. „ 23. Garanirudnó. „ 12. Garaiurév. ÎÎ 18. Bakabánya. ,, 23. Zsarnócza. „ 20. Bakaszenes. Mai. 1. Irtványos. Apr. 22. Gyekés. Mai. 1. Bacsófalva. Apr. 16. Ipolyság. n 17. Szurdok. 22. Tópatak. Mai. 1. Korpona. Apr. 20. Bábaszék. » 23. Dobronya. V 20. Magasniajtény. )> 20. Szászpelsőcz. ,. 20. Tótpelsöcz. 15. AlsójKilojta. Apr. Mai. Apr. 11. 18. 20. 24. 19. 22. 19. 29. 17. 14. 8. 25. 18. 18. 15. 26. 9. 10. 9. 18. 28. 9. 1. 25. 18. 17. 20. 22. 28. 19. 16. 12. ■J3. Kékkő. Gács. Losoncz. Salgótarján. Rimaszombat. Mocsolyás. Tornaija. Oniassa. Répáshuta. Sajókaza. Hollós. Ujhuta. Felsőhámor. (Jhuta. Diósgyőr. Hátmeg. Komlós. Nagyrákócz. Gsarnatő. Kereczke. Dolha. Visk. Bustyaháza. Berezna. Kövesliget. Técső. Kricsfaiva. Dúlfalva. Talaboifalva. Alsószinevér. Kerekhegy. Kökényes. Erzsébetliget. Apr. 15. Szélcslonka. „ 12. Nyéresháza. » 16. Szentmihálykört- vélyes. .. 20. Pelesalja. .. 16. Gánya. 16. Tereseipatak. » 14. Dombó. 14. Alsóapsa. .. 27. Alsókáliufaiva. Mai. 5. Királymező. Aj)r. 10. Felsőapsa. 24. Brusztura. 24. Gyertyánliget. 16. Kaszómező. Mai. 3. Turbát. Apr. 19. Jalinka. 18. Rahó. >* 30. Apsinecz. „ 22. Biliji. 18. Körösmező. Mai. 1. Tiszabogdány. „ 22. Sóskás. ., 4. Láposmező. Apr. 22. Studena. » 22. Búrszentgyörgy. ^ 19. Ótura. .. 15. Felsőbottfalü. .. 30. Vágapátfalu. „ 29. Ti'encsén. Ti 25. Bán. •J 24. Nyitranidnó. « 23. Bród. 73 Apr. "23. Düczifün-sz. Apr. 23. Lopér. Apr. 1 1 . Nagyberezna. Mai. 4. Madarasal.ja. „ 25. Alsószabadi. 21. Bercsényifalva. Apr. 23. Felsőhámor. Mai. 3. Cserpatak. 5. Kispásztély. Mai. 2. Gyertyání'a. .. 1. Rezsőpart. ,, 19. Köblér. Apr. 21. Zsanióczakohó. 2. Kleinentka. 19. Ujszemere. ., 14. Bükköskiit. .. 2. Feketepatak. 16. Turjaremete. „ 23. Felsözsadáiiy. 2. Karám. ., 27. Sóhát. 23. Gcletiiek „ 7. Zólyomvánios. .. 28. Fenyvesvölgy. Mai. 2. Znióváralja. „ 3. Sziida. „ 23. Poroskő. „ 1. Turóczszklenó. 2. Breznóbánya. 8. Turjamezö. 3. Repistye. 3. Dobrocs. 15. Turjavágás. Apr. 30. BarsszkltMió. .. 5. Benesháza. Mai. 1. Ticha. Mai. 2. Kunosvágás. Apr. 30. Bocza. „ 3. Uzsok. Apr. 26. Teplafő „ 29. Maliizsina. ,. 2. Iszka. ,. 22. Felsőtóti. t) 30. Mihálytelek. Apr. 29. Majdánka. .. 24. Saskőszékely. Mai. 1. Vaczok. „ 30. Ökörmező. Mai. 7. Alsótiircsek. Apr. 20. Nyustya. Mai. 5. Ozerà. Apr. 21. Jálna. Mai. 8. Rásztoki. Apr. 29. Felsőszinevér. .. 22. Zólyomkecskés. 8. Med vés. Mai. 5. vSzloboda. .. 28. Zólyomternye. „ 4. Dikula. Apr. 24. Illava. ,. 30. Dobó. 6. Teplicska. Mai. 2. Kassza. 15. Zólyombereziia Apr. 19. Ratkó. Apr. 28. Puchó. „ 14. Zólyombucs. Mai. 1. Nagyrőcze Mai. 1. Nagybittse. „ 11. Dobróváralja. Apr. 23. Ujvásár. 1. Zsolna. ., 24. Kovácsfalva. Mai. 1. Rozsnyó. Apr. 21. Budatin. Mai. 2. Olmányfalva. Apr. 13. Ötösbánya. w 27. Valcsa. Apr. 23. Zólyom. Mai. 3. Óviz. Mai. 6. Fenyőháza. ,. 30. Mátyásfalva. Apr. 3(1 Szomolnok. ÎÏ 7. Likavka. „ 28. Beszterczebánya. Mai. 2. Gerebfürész. w 1. Podszucha. ,. 24. Dobrókirályi. Apr. 12. Stósz. Apr. 20. Hrboltó. Mai. G. Háfomrevucza. „ 30. Szomolnokhuta. „ 30. Csernova. Apr. 30. Szelese. n 30. Ájfalucska. Mai. 12. Árvanagyfalu. „ 30. Garainsálfalva. „ 29. Felsőmeczenzéf. 3. Revisnye. Mai. 5. Perhát. » 29. Jászó. 7. Vlkolincz. „ 2. Osszada. Mai. 2. Aranyidka. 7. Zábova. Apr. 28. Nagyócsa. Apr. 18. Sacza. 6. Ludrovo. Mai 1. Pónik. , 26. Kavocza. ,. 11. Babin. Apr. 26. Zólyomlipcse. '5 16. Kassa. „ 11. Veszele. Mai. 7. Koritnicza. „ 24. Lemes. ,, 2. Lucski. » 1. Mosód. „ 24. Üelnekakasfalva. „ 3. Szihelne. » 1. Luczatő. .. 30. Keczerpeklén. 10. Németlipcse. ^ 6. Hédel. H 30. Keczerlipócz. 5. Jasszenicza. „ 7. Luzsna. ,, 29. Vörösvágás. „ 3. Dluha. Apr. 27. Libetbánya. ,. 30. Rankfüred. ,, 5. Szlanicza. Mai. 2. Borosznó. „ 25. Varannó. „ 4. Zubrothova. Apr. 27. Garamszeiitandrás. ., 20. Tavarna. t» 1. Alsóstepanó. Mai.' 1. Gyetva. 28. Zemplénszinna. „ 8. Bf)brü. » 1. Garamnémetfalva. 22. Hunkócz. ., 10. Turdossin. Apr. 27. Kiszla. Mai. 4. Ungpéteri. 1. Alsólipnicza. Mai. 1. Garanihidvég. Apr. 18. Felsődonifinya. T 8. Trsztena. Apr. 22. Bikkalvölgy. .. 14. Nagyláz. 'T 8. Zuberecz. » 22. Garampéteri. Aquila XV. 19. Kisberezna. '1 20. Liptószenlirán 10 74 Apr. ■IH. Jiiltloiika. Mai. 2. BicU'mszkó. Mai. 4. L.-ibicz. Mai. 1. Liptóiijvjir. 6. Csorbató. ,. 5. IVidolin. 5. P.xlvilk. . 5. Kolcszárki. » (). Lőcse, 10. Uravicz. ' Apr. 20. Tátralüinnicz. ."). (')liil>ln 4. llladovka. Mai. 2. Hernádfalu. Apr. 21». Lubotny. 8. S/.iicluiliora. Apr. 25. Felsöcrdfifalu. Mai. 1. Zbiin». V- 2. Szvarin. Mai. G. Laudok. Apr. 23. Lipnik. 1. Vycliodna. 4. Szepesófalu. ,, 23. G irait. .. 2. Podbánszkó. ., 2. Tátraliáza. Mai. 3. Felsövízköz » 8. Feketevág. .. 5. Szepcshóla. 1. Apr. 66. -"— > Cyancfula siiecica, (L.). Kaposvár. 1 111. Apr. 12. Overbász. Fchr. Doborgáz. Vaj ka. 67. '^*> Cygnus cygnus, (L.). 11. Febr. 10. Nagybodak. 111. .hm. 3. Toineskul)in, ly drb. 19 St. 68. V tlygnus Bewickii, Yarr. II. Febr. 20. Komáromgúta. I. Febr. 28. Zalagógáiifa. II. „ 20. Hánfalu. 111. .. 20. Temeskùbin. 69. Dalila acnta, III. Fel)r. IS. Rudolfsgnád 111. Mart. 1. Óvcrbász. III. .. -W. Doromlás. III. .Mart. 19. Mezőtúr. III. ,. 17. Tura I. Mart. 19. Kőszeg. III. Febr. 26. Antalfalva, m. Mart. 24. Gsantavór. III. Apr. N. Arad. ÏO. ■'r&> Eniberiza calandra, L. III. Mart. 14. Mezőtúr. III. ., 24. Tura. III. Apr. 3. Hortobáqy. 111. Mart. 23. Lasztoniér. IV. Apr. 18. Baku s falva. V. Mart. 12. Losoncz. V. ., ö. Ujvásár. V. Mai. 1 . Tararna. 71. -< — >■ Eniberiza eia, L. l\. Apr. 17. Uraviczabánya. II. Marf. 17. Keszcgfalu. III. 4. Budapest. 72. <-^> Eniberiza srhoeniclus, L. 111. .Vpr. 9. Hortobágy. V. Mart. 21. Zőlvoui. 75 73. Eritliaciis nibcciila, (L). I. Apr. 1. Répáspus/ta. III. ,4pr. 4. Hortobágy. V. Apr. 12. Sajókazji. I. Fehr 10. Balatonfüred. III. 3. Lasztoiuér. V. 22. Madarasalja. I. Mart. 26. Kőszeg. III. ÏÏ 4. Ungvár. V. 10. Szelese. I. *> 22. Molnaszecsőd. IV. „ 13. Maloiiiviz. V. .. 11. Garanisálfalva I. Apr. 20. NaoTczenk. IV. ., 4. Bulzii. V. ,, 11. Zólyondipcsc. II. Mart. 20. Magyarí'ivár. IV. 8. Réa. V. » 11. Garanipéteri. II. ?5 28. Keczegfalu. IV. 20. Ujegyház. V. „ 10. Ratkó. III. Apr. 24. Temeskìihiv. IV. 2. Felvácza. V. '7 30. Ujvásár. in. Mart. 30. Rudolf sgiiád. IV. . 2. Körösbánya. V. ,, 4. Szomolnok. III. Apr. 9. Óverbász. IV. 6. Riskulicza. V. Mart 12. Stósz. m. Mart. 21. Kiríilyhaloiii. ÍV. 2. Brád. V. Apr. 3. Tavarna. III. „ 17. Pécska. IV. . 3. Hunyadboicza. V. 10. Znberecz. HI. Apr. 9. Gádoros. IV. . 11. Bucsesd. V. ,, 9. Tátraháza. III. » 20. Abouy. IV. „ 10. Segesvár. V. w 4. Szepesbéla. III. Mart. 29. Mezőtúr. V. Mart. 29. Garamnidnó. V. „ 17. Lőcse. III. Mai. 5. Kishnfj. 74. "^^ Falco merìllus. (Gerini). 111. Apr. 1. Óverbász, utolsó (Letzter), j III. Febr. 7. Arad. 75. Falco subbuteo. L. I. Mart. 22. Zsitkócz. II. .\pr. 23. Báufalu. IV. Apr. 17. Maloniviz. IV. Mart. 12. Kolozsvár. V. Mai. 2. Tavarna. 76. •«^^ Fringilla coelebs, L. I. Mart. 17, 19, 26, 28, Kő- IV. ilart 28. Maloinviz. szeg, vonuló Y. „ 10. Kricsfalva. csajìatok, (zie- V. „ 10. Diilfalva. hende Flüge) ^ V. 5. Talaborfalva. NE. V. » 24. Vágapátfalva III. .Mart. 10. Bácsordas. V. „ 22. Geletnek. III. Apr. 1. Izsák. Y. 28. Zólyom. m. Febr. 25. Szerep. Y. „ 28. Szikla. 111. Mart. 14. Ungvár. Y. Mart. 6. Ratkó. v. , 5. Ujvásár. Y. „ 14. Stósz. Y. „ 29. Lucski. Y. Apr. 3. Zuberecz. Y. Mart. 21. Yychodna. V. Apr. 6. Liptószentiván. Y. Mart. 10. Lőcse. I. Mart. 15. Kőszeg, utolsó (Letzter). II. ,. 17. Keszegfalu, utolsó (Letzter). 77. -<*^ Friiigilla moiitifringilla, L. III. Febr. 28. Óverbász, utolsó (Letzter). III. .. 19. Nénietszent- péter. III. Jan. 1. Arad. lY. Mart. 17. Kolozsvár, 30 drb (30 St.). 1. Apr. 5. Bellatincz. I. Febr. 26. Vors. L Mart. 17. Tilianv. 78. Fulica atra, L. I. Mart. 17. Kőszeg. 1. .. 5. Zalagógánfa. I. „ 3. Tata. II. Mart. 7. lllmicz. II. „ 3. Bánfalu. II. Apr. 14. Csorna. 10* 76 11. Apr. |(t. Ivt'szcjifalu. III. Febr. 23. Bácsordas. Mart. 9. Pákozd. III. Mart. 4. Teine.skubiii. ■2\. Üverbász. Febr. 22. Gárdony. Ill, 8. liutykovácz. .M;irt. II. Csantavér. ., 28. Dinnyés. m. 13. Felsőkaliol. LS. Moiioi. Mart. Ô. Szigetcsép III. Febr. 27. Diinagárdony. „ 21. Királyhalon). r» ß. Bugyi. m. Mart. 10. Riidolfs.íinád 18. Szeged. Apr. 5. Mezötiir. III. Apr. 4. Mohácsi sziget. Febr 28. Hódmezővásár- Mart. 23. Tura. III. Febr. 24 Drávatorok. hely. - 20. Hortobágy m. yj 23. Méhespetres. III. 24. Makó. 79. "«^^ Fuligala clangala (L.). I. Febr. 28. Zalagiigánfa. III. Apr. 18. Budapest, még •III. .. 25.Mart.lG.Úverbász. itt (noch hier). IH. Mart. 23. Tura. I. Mart. I. Zalagógáufa. II. Apr. 4. Bánt'ahi. 80. Fuligula ferina, (L.). III. Febr. 27. üvd-bász. III. Mart. 20. Mezőtúr. 81. -f^^ Fuligula fuligula (L U. Apr. 16. Bánfalu. 82. -«-^-^ Fuligula niarila (L.j. HI. Ai)r. 24. Tura. I. Febr. 26. Sojjron puszta. n. .. 20. Illniicz. II. Mart. 29. Bánfalu. 83. -<-^ Fuligula nyroca (Gii-D.). I III. Apr. 7. Teniesknbin. in. Febr. 28. Óverbász. I IH. Mart. 20. Mezőtiir. IH. Apr. 2. Tura. IV. Mart. 24. Maloniviz. 84. ■<-^> Gallinago gallinago (L.) I. Mart. 2. Kőszeg. Apr. 2. Mohácsi sziget I. „ 10.— Apr. 26. Zala- Mart. 2. Óverbász. gógánfa. M 30. Sikló. I. Apr. 13. Sopron puszta. n 24. Kiskőrös. n. Mart. ö. Bánfalu. TTT Apr. 3. Békéscsaba. II. ., 31. Keszegfalu. Mart. 23. Bugyi. HI. ^ 14. Temeskubin. „ 19. Tura. HI. Fchr 10. Újvidék. Apr. 9. Hortobágy. HI. Mart. 6. Kudolfsgnád. 111. V 3. Ófehértó. Hl. Mart. 14. Ónod. III. „ 31. Karád. m. „ 24. Mocsár. IV. Apr. 12. Maksa. IV. Mart. 22. Berzova. IV. . 26. Nagyenyed. IV. .. 19. Zsibó. V. Apr. 11. Sajókaza. V. ,. 8. Fenvöháza. ( I 85. Gallinago galliiiiila, (L.). I. Apr. .) Zalagógáiifa. III. Mart. 25. Kiskörös. IV. Apr. 5. Orsova. III. Mart. 7. Temeskubiii. III. ., 19. Tura. V. „ 1. Zólyom HI. „ 18. Kiulolfsguád. III. „ 30 Ungvár. I. Apr. 1. Hcllatiiicz. I. Mai. 8. Zalagógdnfa. 86. Gallinago major, Gm. III. Mart. 18. Rudollsgiuid. III. Apr. 15. Overbász. III. Mart. 25. Kiskőrös. III. Apr. 5. Örkény. 87. Gallinula chloropns, (L.). 1. Apr. b. Mulnasz(^csőd. in. Apr. 12. Overbász. III. Apr. 5. Tura. III. „ 10. Tenieskubin. III. Mart. 1 1 . Hódmezővásár- III. 10. Hortobágy III. Mart. 30. Rudolfsgnád. hely. IV. 'î 7. Orsova. III. Apr. 28. Antalfalva. III. Apr. 14. Arad. V. Mai. 7. Mácsa. III. Mart. 28. Mohácsi sziget III. 15. Kisharta. V. Apr. 22. Zólyom. III. Apr. 10. Drávatorok. III. 8. Békéscsalja. V. w 12. Tavarna. III. . 8. Méhespetres. III. .. 5. Szigetcsép. 88. •<— > Glareola pratincula, (L.). III. Apr. 30. Bugyi. 1 III. Apr. 29. Tura. 89. <— ». Grus grus, (L.). I. Apr. 20. Fertöfehéreijyháza III. Mart. 25. Borcsa, SE. ^ NW. Mart. 7. Makó,21drb(21St,) Mart. 26. Tóttelek, 8 ^ SW TI 17. Tenieskubin. ,, 8, 9. iMakó, 13 -NE., Apr. 15. Hajdúböszörmény Febr. 22. Rudolfsgnád. 18 drb (18 St.) n 3. Debreczen. Mart. 30. Tógyer. » 10, 13. 3IaM, 12.- S.; n 2, 7. Újtelek. „ 19. Vojtek. 17 -NE. Mart. 27. Mandatauya. jï 15, 19. Denta, 24 drb. M 15,27. Makó, 16 -N.; ,j 29. Nyíregyháza, 20U — 24. St. 22 -N. di-b (200 St.). „ 8. Verseez, csapat — 'î 18. Pécska. Apr, 6". Nyiregyhdza. Flug-W. .^ 30. Sikló, 3- N. n 1. Ófehértó. Mai. 5. Oszró. Apr. 21. Paulis. ^) 2. Szatmár Sárerdö. Mart. 16. Mosnicza. Mart. 28. Kerek. Mart. 30. Szatmár Nagy- 19. Jerszeg. » 21. Silingyia. mocsárerdő. 7! 25. Jerszef), 140drb. — Apr. 4. Békésgyula. Apr. 29. Szinyérváralja, 3 140 St. Mart. 28. Tenke. csapat (3 Flüge). 7} 26. Kistopolovecz. » 3. Szerep. Mart. 30. Karád. V 20. Hódmezővásárhely, 17. Nagyvárad, — N. „ 30. Nagyhalász. -N. Apr. 11. Nagyvárad. n 19. Leányvár. 78 Apr. 8. Dobroiiy. >[i.rt. 5, 9, 1'2. CsikósgoroiK 'Ï l'5. Nagybereg. Miut. 30. Lazony, ->■ N. .. i'Ü. Mocsár. ., m Túrsahegy. Apr. 1. Zugo. Mart. 28, Apr. 1. Ung\-ár. „ 29. Unudarócz. IT. Mart 10. Plavisevicza. Apr. 8. Krizba. Apr. 6. Kézdiszárazpatak. 11. Jescluicza. ., 13. Nagyajta. ÍJ 13. Lenihény. Apr. 1. Alsóuioccs. Mart. 18. Tömösi szoros. Mart. 29. Apr. 8. Kézdiniar- 25. Felsönioecs. T« 27. Ósánczi szoros. tonos. „ o Simou. __ 30. Apr. 4. Ilyefalva. Apr. 3. Hercczk. Mart 20. Buchherg, 40-* W. ., 30. Apr. 5. Sepsiszont- Mart. 29. Sósmezö, 150 drb. .. 23. Küvrsd, 20-*NE. király. 150 St. " 19. Szilassojinó, 30-* SW. Apr. 12. Sepsiköröspatak, ->N. Apr. 6. Preguza. 2, 8, 18. Bulz. .\pr. 8. Dubest, 7 ^ X. „ 9. Káinok, -► NW. n 26, 80. Albák. 24. Drinova. w 18. Bikfalva. n 11, 23. Varság. „ S. Válemáre. 13. Nagyborosnyó. 20. Gryergyóalfalu,— W. Marr 80. Gross. ÍJ 26. Maksa. 15. Gyerg}-()ditró, nagy Apr. o Kereszténysziget. Mart. 25. Dalnok. csapat — grosser ., 2. Szerdahely. Apr. 8. Felsőcsernáton. Flug -E. 10. Kistorony. -j 13. Magyarbodza. 4. Gyergyóborszék. ,, 10. Nagyszeben. Mart. 30. Bárkány. „ 13. Hágótőalja, 290-E. » 27. Nagycsűr. „ 30. Zágon. w 16. Élesd. „ 20. Szt'lindek. Apr. 15. Kovászua. ,, 20. Gyökeres. „ 13. Szebenboicza. n 12. AUiós, - NE. ,j 16. Horgospatak. » 28. Hermány. Mart. 13. Lippaierdö, 17^S. ÎÏ 12. Désakna. „ 13. Porcsesd. Apr. 2. Sistarovecz, 15--*E. *» 6. Magyarlápos, V 14. Veres ni art, nagy Mart. 15. Ágris, 20-*E. 94 --E. csapat (grosser Flug) Apr. 3, 4, 5 Berzova, 40 » 12. Oláhlápos. ^ 18. Felek. drb (40 St.), 60-* n 19. Teles. » 3. Szakadat. N.; 60 --N. ,, 24. Földra. ?» 3. Holczmány. V 2. Lalasincz 40 -^ » 7. Kisilva. » 3. 13—28. Űjegyház. NW. Mart. 28. Apr. 21. Dorna- » 13. Vajdarécse. „ 20. Soborsin. völgy. •1 16. 17. Sarkaicza. ,J 5. Csikszentkirály. Apr. 3. Gycrgyóbélbor. 13. Alsóvenicze. ,, 8. Csikszentmártou. Mart. 17. 22. Apr. 14. Szat- «Î 8. Alsókoniána. •> 9. Karatnavolál. márhegy. 10. .Álsókomáiia, 100 » 10. Futásfalva. Ajn-. 2. Óbozinta. drb (100 St.). » 9, ii Torja, 46-* SE; Mart. 29. Kápolnokmonostor. 'Í 10. Ujsinka, 300 drb 70 -SE. Mai. 2. Szaploncza. (300 St.) ÎÎ 13. Aldos havas, nagy Apr. 12. Aknasugatag. ,. 11. Zernest, 140 -► NE. csapat — grosser Mart. 29. Budfahi. V 13. 3. Törcsvár Ótohán, 100-^SW. Flug-*SW. M 20. Rozália. .Ajir. 16. Mocsídyás. 7. Hátineg. Mart. 25. NagjTákócz. :\Iart. 20. Csarnatő. Apr. 5- üolha. „ 8. Visk. .\pr. 8. Kövesliget. ,, 21. Alsószinovér. „ 10. Erzsébetliget. 79 All!-, lu, -JO. Szélesloiika. Mart. 28. Nyéresháza. ., es. nomilo. Apr. 17. Apsiiiccz. „ 20. Studena. Ajir. 22. Fi'lsöflomouya Mart. 30. Nagyláz. Apr. 10, /•'i. Kisl)crezna. Mai. Ò', l'J. Nacjyberesna. Mart. 29. Bercsényifalva. Apr, 12. Ticha. sok (viele) -^ SE. „ 20. Ökörmező, tì. -" E. 90. < — >■ Hiiiiantopiis hiniantopiis, (L.) 11. Mai. 1. Háiifaiu. j 111. Apr. 18 Biij;yi 91. Hirundo rustica, L. Apr. 12. Egerág. {Apr 28. f.) Vors. Apr 7. (Mai. 5. f.) Német- ,, 12. Nénietpalkouya. Apr. 10. Marczali. szecsőd. !î 6. (Apr. 10. f.)" Zse- 75 14. (Apr. 18. f.) Somogy- •) 6. Moluaszecsőd. dény. vár. » 26. (Apr.30.f.)ZbwsAM.Í v 8. (Apr. 28. f.) Csurgó. „ 12. Boglár. „ 12. Csepreg. „ 10. Vese. » 14. (Apr. 15. f.) Tòt- ,^ 16. Vasvár. ., 12. Somogyszobb. g.yu8T- »1 12.(Apr.l7.f.)Szeleste. >t 13. Nagyatád. ,. 16. Nagyvázsony. 19. Gyertyános. w 8. (Apr. 9. f.) Rinya- « 13. (Apr. 16. f.)Gamás. „ 2'J. Nyögér. szeutkirály. V 12. (Apr. 14.f.)Mernye. „ 7. Miske. « 7. Henész. « 11. (Apr 14. f.) Balaton- '? 13. (Apr. 19. f.) Zala- 11. Böliönye. füred. erdőd V 8. Görgeteg. V 18- Tihany. n 8. Jánosháza. „ 12. Lábod. (Apr. 11. f.) Arács. M 6. Zalagógánfa. .. 12. (Apr. 16. f.) Jaád. Apr 18. (Mai 3. f ) Tab. ,. 12. Kemenesszentpéter. (Apr. 11. f.) Ka])Osvár. " 7. Kiskörtvélyes. „ 10. Kerta. Apr. 16. Répáspuszta. „ 14. (Apr. 18. f.) Felsö- iï 5. Várkesző. î» 15. Sásd. eőr. „ 9. Dabrony. „ 13. Pécs. „ 14. Felsőlövő. 14. (Apr. 18. f.) Somló- (Apr. 14. f.) Lengyel. y 23. (Apr. 30. f.) Boros- vásárhely. Apr. 9. Szászvár. tyánkő. ,, 16. (Apr. 20. f.) Geese. V 18. (Apr. 21. f.) Pécs- •■) 14. (Apr. 16. f ) Német- 14. Ajka. várad. u.jvár. (Apr 22 f.) Vanyola. (Apr 16. f.) Szentgotthárd. n 15. (Apr. 20. f.) Csém. Apr 16- Bakonybél. Mart 29. (Apr. 14. f.) Zsit- ., 16.(Apr.22.f.)Rohoncz. 21. Csesznek. kócz. ^j 16. (Apr. 20. f.) Pornó. 10. Gicz. Apr. 16. Hosszúfalu. n 11. (Apr. 16. f.) Vas- 18. Bakonymagyar- ') 26. Kerkateskánd. doroszló. szentkirály. w 4. Szôcze. ,. 13. (Mai. 6. f.) Felső- „ 4. Kádárta. „ 6. Daraboshegy. berkifalu. „ 16. (Apr. 28. f.) Vár- „ 13. Vasuádasd. ij 15. Borsmonostor. palota. „ 12. Milej. T) 9. (Apr. 15. f.) Kör- n 15. Oroszlány. y 12. Zalaegerszeg. mend. » 16. Sukoró. 6. Kernend. T ■21. (Apr. 25. f.) Sorok. ,j 10. Savanyúkút. 9. Kiskapornak. n 12. Szombathely. „ 10. (Mai. 3. f.) Kabold. ,. 7. Nagykapornak. n 17. (Mai. 2. f.) Locs- ., 26. (Mai. 9. f.) Nnyy- n 7. Szökedencs. niánd. marioií. «n Apr. !J. (ilai. 1. f.) 8(»pron- szentniárton. , J 4. Sopronujlak. „ 10. (Apr. 30. f.) Csáva. 7. (Apr. 13. f.) Sopron- kcrtcs. „ 16. Afçfalva. „ 15. Kismarton. „ 16. (Mai.5.f.)('zmfalva. 18. Sopronpuszta. „ 13. Özeiitinarf^itbaiiya. „ 24. Fertő fehéreg l/háza. - 18. Malomháza. Apr. 20. Nagyczenk. „ 3. (Apr. 14. f.) Fekete- város. „ 21. (Mai. 10. /'.) János- háza erdészlak. ., 18. (Mai. 1 . f.) Ravazd. 16. Császár. „ 13. Bókod. „ 15. Tata. , 18. Komáronitarjáii. „ 16. Szoniód. 7. Héregh. Apr. 18. Mogyorósbánya. „ 14. Gyermely. „ 18. Csolnok. , 18. Perbát. . 16. (Apr. 28 f.) Cscv. (Apr. 4. f.) Pilisszentlélek. Apr. 18- Pilismarót. „ 9. Vörösvár. „ 13. Dömös. 7. Budakesz. „ 14. Visegrád. „ 16. Pilisszentlászló. II. Apr. 11. lllmicz. „ 7. Bánfáin „ 26. (Mai. 2. f.) Moson- holdogasszony . „ 22. (Mai. 5. f.) Himód. Mart. 22 (Mart 26 f ) Hövej. Apr. 14 Bogyoszló „ 6 (Apr 10 f ) Csorna Ap Apr. 4. . 3. Mart. 14. Apr. 9. Mart. 24. Apr. 2. 9. 10. 2. 12. 3. 10. „ 4. ., 9. (Ai)r. 14. Apr. 10, „ 9. . 13. Paucsova. Sztarcsova. Tenieskul)in. Fehértemplom. (Apr. 3. f.) Buty kovácz. (Apr.l5.f.)Vajszka. (Apr. 21.f.)Palona. (Apr 14. f.) Duna- bökény. (Apr. 4. f.) Palánka. (^ÍJ/-. 5a/.) Újvidék. (Apr. 7. f.) Alsó- kabol. (Apr. 1(5. f.) Felsô- kabol. (Apr. 12. f.) Diina- gárdony. (Apr.l5.f.)Rudolfs- gnád. Nagybecskerek. Antalfalva. f.)Tógyer. Vojtek. (Apr. 2ì). f.) Denta. Versecz. 8. Moson. ., 5. (Apr 20. f.) Ásvány. „ 13. Keszegfalu. „ 22. Neszmély. „ 19. Madár. (Apr. 16. f.) Bátorkesz. Apr. 13. (Mai. 8. f.) Kiirth. III. .\\)r. 2. Kernend. „ 15. (Apr. 19. f.) Kis- gyarmat. „ 11. Esztergom. (Apr 16. f.) Garamkövesd. A])r. 8. Ipolyszalka. ,, 6. Csallüközsomorja. Apr. 8. (Ai)r. 12. f.) Tót Apr. 8. Mohol. újfalu. ., 5. Vadászerdö. „ 8. Drávaszentmárlou. »I 13. (Apr. 27. f) Mos- .. 8.(Apr.ll.f.)Lakócsa. nicza. „ 17. Baranyasellye. 13. (Apr. 17. f.) Jerszeg „ 18. Oszró. 10. (Apr. 22. f.) Kis- ,, 12. (Apr. 20. f ) Berzencze topolovecz. « ll.(Apr.l9.f.)Vajszló. 14. (Apr. 17.f.)Bálincz 7. (Apr. 14. f.) Páprád. • 15. Lugos. .. 7. Siklós. „ 10. Háromfa. " 15. Villány. Mart 28. Szekszárd. „ 3. Mohácsi-sziget. Apr. 14. Dunaszekcsö. 12. Béllye. ,, 18. Taplós. - 5. (Apr. 10. f.) Dráva- 14. (Apr. 21. f.) Dofcom torok. hi,. 'Í 5.(4i)r.2oí./;)Bezdán. « 4. (Apr. 16. f.) Hátfő. .. 10. (Apr. 20. f.) Monos- T 8. (Apr. 20. f.) Dorom torszeg. las. „ 8. (Apr. 11. f.) Méhes- V 8. Várszeg. petres. TT 15. Vaskút. ■• 6. Apatin. Î? 16. (Mai. 3. f.) János- 4. Bácsdoroszló. halma. . 10. Bácsordas. TT 9. Kiskunhalas. Mart 30. Ó verba sz. „ 13. (Apr. 23. f.) Király- Apr. 13. Csantiivrr. halom. V 13. Zenta. (Apr. 10. f.) Szeged. 81 Mart. 16. Makü. {Apr •?0. f.) Soroksár. Apr. 17. Nyiregyháza. Apr. 1-2. Arad. Apr. 5. Bugyi. 9. ü'fehértó. „ 15. (Apr. 26. f.) Paulis. „ 7. (Apr. 16. f.) Sári. „ 18. Szatmárzsadány. ^ 5. Kuviii. 12. (Apr. 16. f.) Söreg- 24. Szatmár- Nagyerdő. „ 7. (Apr. 12. f.) Mih.VM. puszta. (Apr. 14. f.) Szatmár-Sárerdő. „ 20. Borosjenö. « 9. (Apr. 16. f.) Ahoiiy. (Ai)r. 14. f.) Szatmár-Nagy- (Apr. 19. f.) Silingyia. Mait. 31. Békésszarvas. luocsárerdő. Apr. 13. (Apr. 24. f.) Duiiii- Apr. 18. Túrkeve. Apr. (i. Szinyeiváralja. pataj. .. 1 . (Apr. 16. f.) Karezag. .. 20. Misicolcz. „ 5. Kisharta. .. 15. Jászalattyán. 5. (Apr. 8. f.) Sáros- » 14. (Apr. 18. f.) Kalocsa. Mart. 21. Szerep. patak. r 11. (Apr. 15. f.) Szabad- Apr. 11. Hajdúszoboszló. .. 4. (.4pr. 6. f.) Sátoralja- szállás. « 5. (Apr. 12. f.) Nagy- újhely. 1. Izsák. várad. 15. Karád. (Apr. 18. f.) Gádoros. „ 16. (Apr. 19. f.) Tót- 17. Nagyhalász. Mart. 31. Orosháza. telek. ., 4. (Apr. 7. f.) Pálfölde. Apr. 8. Békéscsaba. ,, 16. Siter. .. 4. (Apr. 7. f.) Bodrog- •7 18. Békésgyula. „ 5. Budapest. szentmária. „ 19. (Apr. 20. f.) Fekete- „ 17. Dunakesz. n 12. Leányvár. győrös. .. 30. Szigetmonostor. .. 5. Nagydobrony. n 18. (Apr. 20. f.) Hosszú- .. 17. Vácz. ., 21. Beregszász. aszó. 3. (Apr. 11. f.) Aszód. 13. Nagybereg. 'I 15. (Apr.20.f.)Pákozd. .. 16. Kisbag. .. 7. Nagyszőllős. (Apr. 1. f.) Dinnyés. ,, 6. Tura. w 16. Lazony. Apr. 8. Jakabszállás. .. 6. Hortobágy. „ 12. Mocsár. (Apr. 2. f.) Makód. 7. Debreczen. (Apr. 26. f.) Társahegy. (Apr. 3. f.) Ráczkeve. Mart. 19. (Apr. 2. f.) Újtelek. Apr. 13. (Mai. 6. f.) Zúgó. Apr. 3. Szigetcsép. Apr. 15. (Apr. 28.f.)Manda- 12. (Apr. 18. f.) Ungvár {Apr i'O. /:) Tököl. tauya. (Apr. 15. f.) Ungdarócz. Apr. 3. Kúnszentmiklós. IV. Apr, 26. Szerbpozsezsena. Apr. 14. (Apr. 24. f.) Temes- Apr. 13. Kövesd. n 9. Nájdas. szlatina. .. 13. (Mai. 2. f.) Szilas- !t. (Apr. 15. f.) „ 20. (Apr. 25. f.) U.j- sojmó. Beszászka. szádova. „ 13. Aga. ., 15. (Apr. 20. f.) Ual- ,, 15. (Apr. 28. f.) Borlova. .. 11. Labasincz. bosecz. ,. 13. (Apr. 28. f.) Pojána- ,. 4. (Apr. 6. f.) Tápia. Ti 3. (Apr. 10. f.j ruszka. ,. 17. Kládova. Ósopot. 15. (Apr. 19. f.) Mörul. ,. 11. Dubest. ., 14. Eibenthal. 21. (Apr. 27. f.) Pojána- .. 13. lApr. 14 f.)Drin()va Mart. 20. Pla\'isevicza. mörul. .. 9. Szelcsova. Apr. 7. Dubova. V 5. Malomviz. ,. 9. (Apr. 21. f.) Kis- „ 5. Ogradina. ,. 26. Mezölivádia. szurduk. ., 5. Jeseluicza. (Apr. 18. f.) Alsóinoecs. ., 2.^. Bukovecz. .. 5. Orsova. Apr. 17. Felsömoecs. .. 12. (Apr. 23. f.) Hau- „ 4. Herkulesfiirdö. 12. Simon. zest. 4. Oravic/.abánya. 21. (Mai. 1. f.) Szilas. 7. (Apr. 20. f.) Furdia „ 14. Guragoluinbuluj. „ 14. (Apr. 19. f.) Temes- 7. Facset. « 17. (Apr. 30. f.) Weiden- királyfalva. .. 10. (Apr. 2 1 . f.) Német- thal. „ 14. Vernies. gladiia. .V(liiihi .w. 11 82 Ap,v 0. (Apr.MO. f.) Draxi- Apr. 15. (Apr. 17. f.)Sze- Apr. 15. Alsóvenicze. nest. listye. .. 15- Felsövenicze. 10. Váleináro. 17. Keresztyéiisziget. 14. Alsókomána. G. (Apr. 9. f.) Mar- SO. Resina'-. •y 20. IJ.jsinka. zsina. 26. Kisdisznód. n 7. Zernest. „ 12. (Apr. 14. f.) (îross. 8. Kistorony. w 23. Törcsvár. ,. 14. (Apr. 21. f.) Hulza. 8. (Apr. 9. f.) Naíry- _ 17. Ótohán. 15. (Apr. 20. f.) Ohába- szebcn. 20. Vledcny. bis/.tra. 16. Na,s,ycsűr. .. 25. (i»/r«.i^./'.)BaiTza- 17. Hoinosdia. !;i. Szelindek. rozsnyó. 14. Kostéj. 10. Szenterzsébet. (Apr. 18. f.) Krizba. ,. 9. Po/.soga. „ 14. Nafíytalniács. (Apr. 5. f.) Apácza. 15. (Apr.21.f.)Rllszka- lo. Hermány. (Apr. 12. f.) Szászmagyarós. b!^nya. *? 18. Porcsesd. (Apr. 18. f.) Brassóveresmart 18. Alsolapusy. îf 16. Veresniart. Apr. 17. XagA'ajta. 14. Piiiikszelistye. ., 16. Alsósebes. Mai. 1. (Mai. 5. f.) Tömösi 8. Hunyaddobra. „ 14. Szakadat. szoros. 29. Feresd. IS. Felsőu'ezés. Apr. 12. Tiirkös. ^ 13. (Apr.21.f.)Briznik. 14. Hi)lczniáiiy. 19. Szászherniány. .. 16. Bácsfalva. 14. (Mai.7f.)Ujegyház. 18. Élőpatak. ,. 10. Vulcsesd. (Apr. 18. f.) Felsőpornmbák. 27. (Mai. 10. f.) Ósánczi .. 20. Rèa. Apr. 18. Szeráta. szoros. (Apr 15. f.) Vajdahunyad. 15. Szkoré. .. 18. (Mai. 1. f.) Ilyefalva. Apr. 10. Déva. 14. (Apr. 20. f.) Streza- w •27. (Mai. 2. f.) Seìisi- .. 18. Kosztesd. kerczisora. szentkirály . (Apr. 17. f.) Bozes. ., 20. Verd. ,, 17. (Apr. 23. f.) Sepsi- Apr. 8. (Apr. 10. f.) Szász- 14. (Apr. 16. f.) Felső- köröspatak. város. árpás. „ 17. (Apr. 25. f.) Káinok. r> 15. (Apr. 22. f.) Gre- ') 2. x^lsóárpás. (Apr. 28. f.) Zalán. distye. „ 17. (Apr. 18. f.) Szent- Apr. 15. Gidófalva. w 15. (Apr.25.f.)Ósebes• ágota. 17. Sepsibodok. hely. ., 8. Mártonhegy. (Apr. 15. f.) Bikfalva. „ 16. (Apr. 18. f.J Vajdej. '> 18. Lesses. Mai. 1. (Mai. 8. f.) Bodzái „ 16. (Apr. 27. f.) Magu- ,, 17. Morgonda. szoros. rény. 6. Gerdály. A])r. 14. (Apr. 16. f.) Nagy- Mai. 9. Himyadiiuiiiui'a. (Apr 18. f ) Felsövist. borosnyó. Apr. m. Priszlop. Apr. 18. Drágus. » 20. Maksa. 9. Kudzsir. 18. Nagysink. Î) 18. Dalnok. (Apr. 18. f.) Tartaria. 20. Felsőszombatt'alva. (Apr. 15. f.) Nyén. Apr. 15. Felsopián. .. 19. (Mai. 6. f.) Desány. (Apr. 18. f.) Magyarbodza. TÍ 16. Alráicz. 23. Vajdarécse. (Apr. 17. f.) Bárkány. 17. Kererhavas. » 13. Fogaras. Ajir. 14. (Apr. 20. f.) Zágon. Mai. 11'. Prij^ona. 15. (Apr. 30. f.) Kis- „ 17. Papolcz. Apr. 15. Loniány. berivoj. ., 18. Kovászua. V 10. (Apr. 27. f.) Szász- „ 17. Febnér. » 18. Gelencze. sebes. „ 15. Sebes. .. 18. Osdola. » 28. Oása. » 29. Vakária. r 15. Allios. ., 15. Árpásvölsy. Mai. 8. Rudarita. .. 6. Lippai erdő. „ 18. Kelnek. (Apr. 10. f.) Sarkaicza. .. 11. (Apr. 16. f.) Mária- „ 14. (Apr. 28. f.) Bisztra. Apr. 23. Ósinka. radna. (Apr 25. f.) Brassó. » 14. Király halnia. » 14. (Apr. 15. f.) Sistaro- Ai)r. 14. Szerdahely. ... 8. Persány. vecz. 83 Apr. r, (Aj)!-, 9. f.) Mpsz- (Apr 18. f.) Viiltnr. Apr. 19. Szárazajta. (loriios. Apr. 15. Zalatna. » 18. Nagybaczon. ,. 15 Petirs. (Apr. 2r,. f.) Grózn. ,. 15. Csikrákos. .. 17 (A|)r. 19. f.) I) 13. (Taramszeutaiidrás. (Apr. 7. f.) Jászó. 28. (Apr. 29. f.) Felső )) 17. Gyetva. (Apr. 15. f.) Szepsi. szinevér. 19. Garanménietfalva. Mai. 2. Aranyidka. (Apr. 25. f.) lUava. r> 28. Garamszentmiklós. Apr. 17. Oruzsin. Apr. 20. Kassza. n 26. Kiszla. » 21. Bajor, „ 18. (Apr. 28. f.j Puehó '» 15. Garamhidvég. ., 16. (Apr. 22. f.) Sacza. IC). (Apr. 26. f.) Nagy » 24. Bikkalvölgy. >} 17.(Apr.29.f.)Czeméte. bittse. . 21. Garampéteri. » 20. Radács. ïî 30. Zsolna. Mai. 4. Hároiiivizpázsit. 19. Kavocza. ^ 21. (Mai. 2. f.)Budatiu Apr. 21. Lopér. .. 16. (Apr. 20. f.) Kassa. •í 18. Valcsa. w 24. Alsószabadi. 16. Kende. 17. (Apr. 27. f. iTurócz- r> 17. (Apr. 28. f.) Rezső- 16. Lemes. szentniárton. part. - 15. Budainér. .. 3. Fenyöháza. 28. Felsöszabadi. » 19. (Mai. 2. f.i Delne- 18. Isztebne. Mai. 1. Kisgarani. kakasfalva. „ 18. (Apr. 23 f.) Lika vka î) 3. (Mai. 5. f.) Fekete- Mai. 4. Keczerpeklén. „ 14. Hrboltó. patak. .. 1. Keczerlipócz. ÎÎ 26. Cseruova. 87 (Apr. 26. f.) Arvana^yfalu. Mai. 1. Zábidó. .V|)r. 27. Hernádfalu. Mai. 4. Babin. Apr. 17. Felsözubricza. n 13. Felsőerdőfahi. 5. Veszele. ^ 21. Brezüvicza. Mai. 4. Landok. n 2. (Mai. 10. f.) Lucski. {Mai . 25. f.) Liptászentiván. Apr. 22. Szepesófalii. . 4. Szihelne. A2)r. 4. Jahlonka. *» 22. (Apr. 30. f.) Tátra- Apr. 23. (Mai. 2. f.) Német- 18. Liptúujvár. háza. lipcse. » 27. Podvük. Mai. 6. Batizfalva. Mai. 4. (Mai. 9. f.) Jassze- n 24. (Apr. 28. f.) Graviez. »Î 2. Szepesbéla. nicza. n 28. (Mai. 12. f.) Hla- -Vpr. 22. (Apr. 29. f.j Leibicz *ï 2. Dluiia. dovka. „ 22. Podoliu. Apr. 18. Özlanicza. Mai. l.(Mai. 10.f.)Szuclia- „ 22. Lőcse. Apr. 26. (Mai. 2. f.) Zubro- hora. V 21. Ólubló. tliova. Apr. 25. Szvariii. [Apr 18. f.) FeketekiU. Mai. 2. (Mai. 3. f.) Alsó- (Apr. 30. f.) Vychodiia. (Mai. 3. f.) Bajorvágás. stepanó. Apr. 18. Podbánszkó. (Apr. 24. f.) Kishárs. .. 1. Krasznahorka. (Mai. 1. f.) Feketevág. (Apr. 30. f.) Hosszúvágás. Apr. 28. (Mai. 10. f.) Bobró. Apr. 28. Bielánszkó. Apr. 18. Bártfa. .. 28. Turdüssin. (Mai. 5. f.) Csorbató. 29. Lipnik. V 27. Alsólipnicza. Mai. 3. Koleszárki. „ 16. Girala Mai. 3. Trszteua. Apr. 18. (Apr. 21. f.) Tátra- „ 25. Felsővizköz. Apr. 19. Zuberecz. lomnicz. 92. •*— > Hydrochelidon hybrida, (P.íll.). n. Mai. 3. Bánfalu. 93. I. Mai. 13. Zalagógánfa. Hydrochelidon leucoptera, (Meissk. et Schinz). I 11. Mai. 4. Báufalu. ! III. Mai. 9. Temeskubin. 1. Mai. 13. Zalagógánfa. II. Apr. 20. Mosonboldog- asszonv. 94. -«— >■ Hydrochelidon nigra, (L.). III. Mai. 6. Temeskubin. j 111. Apr. 26. Rudolfsgnád. in. „ 28. Óverbász. III. Apr. 18. Bugyi, m. ., 29. Tura. I. Mai. 6. Xagyczenk. III. „ 8. Békéscsaba. 95. * — ^ Hypolais hypolais, (L. ill. Mai. 6. Sárospatak. \ . Mai. 6. Zólvom. 96. Jynx torqnilla, L. I. Apr. 11. Zsitkócz. III. Apr. 9. Békéscsaba. IV. Apr. 5. Orsova. I. V 12. Molaaszecsőd. III. j^ 13. Székelyhíd. IV. 17. Oraviczabáuya I. Mai. 2. Zalagógánfa. UI. 10. Hortobágj\ IV. 15. Malomviz. II. Apr. 25. Bánfalu. m. .. 20. Sárospatak. IV. ., 12. Gross. III. 27. Rudolfsgnád. III. Mai. 1. Nagybereg. IV. .. 20. Rèa. 111. „ 9. Óverbász. III. Apr. 24. Zúgó. IV. .. 28. Ujegyház. 111. 9. Arad. III. v 14. Ungvár. ÍV. 21. Türkös. 88 IV. A ir. 26. P^elsőorbó. IV. 7. Középorbú. IV. 17. Nagyt'iiN tíd. IV. . 17. Vézá. IV. . 16. Segesvár. IV. . 18. Magyargorbü IV. „ 17. Kolozsvár. V. „ 17. Kékkő. \. Ai)r. iö. Siijókaza. V. „ 20.SzentiiiiháIykört- vélyes. V. „ 10. Geletnek. V. Mai. 17. Ziiióváralja. V. Apr. Ü4. Repistye. Y. „ 17. Zólyom. V. Apr. 17. Szelese. V. ^ 17. Zólyomlipcse. V. ^J 14. Tavariia. V. .. 16. Revisnye. V. Mai. 1. Babiii. V. Apr. 21. Liptóujvár. V. ,, 18. Lőcse. 97. Lanius coliurio, L. 1. Mai. 4. R<:-pás-i)uszta. 111. Mai. 3. Óvf^rbász. IV. M Ú. 1. Zsibó. I. ,. 1. Zsitkócz. 111. 2. Királyhaloni. V. 4. Garanirudnó. I. „ 4. Kőszeg. Hl. 1. Szeged. Y. 8. Sajókaza. I. Apr. 28. Moluaszecsöd. III. 4. Békéscsaba. V. 2. Geletnek. I. Mai. 2. Zalagógáiit'a. 111. „ 3.Bihaniagjba.joni. Y. , 4. Znióváralja. I. .. ;5. Nagyczenk. III. „ 4. Budapest. Y. . 10. Barsszklenó. II. , 4. lllniicz. 111. 2. Sárospatak. Y. 3. Zólyom. II. , 4. Bánfáin. III. .. 5. Zúgó. V. 7. Beszterczebáuya II. . 5. Keszegfahi. III. „ 2. Ung-vár. Y. 2. Ta várna. 11. .. 8. Kürth. W. „ 3. Ponyászka. Y. 17. Zuberecz. III. ,. 2. Temeskubin. IV. 5. Szilas. Y. 14. Tátraháza. UI. Apr l'J. Rudolf sgnád. IV. 9. Türkös. Y. 4. Szepesbéla. III. Mai. 12. Mohácsi sziget. IV. 24. Nagyenyed. Y. 10. Lőcse. III. Apr. 27. Béllye. IV. Apr. 30. Segesvár. 98. Lanius minor, Gm. Miü. 3. Egerág. 11. Mai. 3. Keszegfalu. III. Mai. 8. Biharnagybajom TJ 2. Németpalkonya. U. „ 6. Kürth. III. •) 6. Tura. 4. Képáspuszta. 111. Apr. 30. Temeskubin. III. „ 2. Újtelek. » 8. Sásd. 111. xMai. 3. Mohácsi sziget. III. 3. Sárospatak. .. 1. Pécs. III. „ 1. Overbász. 111. ,. 14. Nag y ber eg. 4. Szászvár. III. Apr. 29. (îsantavér. lY. Apr. 1. Orsova. 7. Kőszeg. III. Mai. 3. Királyhalom. IV. Mai. (). Nagyenyed. Apr. 30. Molnaszecsőd. 111. „ 1. Szeged. Y. „ 3. Kékkő. Mai. 2. Vasvár. III. X\n: 27. Dunapataj. v. ., 6. Sajókaza. •fí 3. Zalagógánfa. 111. Mai 1 . Izsák. Y. .. 5. Madarasalja. 3. Nagyczenk. III. „ 2. Békéscsaba. Y. .. 7. Geletnek. [I. II. •' 5. Bánfalu. 11. Csorna. III. , 4. Szerep. Y. 2. Tavarna. ni. Apr. 5. Temeskubin. III. Mart. 19. Mohácsi sziget. 99. -<^^ Lariis canus, L ITI. Mart. 19. Mezőtúr. m. Mart. 24. Türkös. 100. -<^^ Larns niinutus, P.ui.. II. Apr. 26. Bánfalu. S9 I. Apr. 5. Tihany. I. Mart. 17. Arács. I. , 29. Kőszeg-, I. „ m Ä'ösze(7, 80-NE. I. Febr. 23. Zalagógánfa. 101. *«> Larus ridihuridus, L. 7. lUmicz. 19. Keszegfalu. II. Mart II. „ 111. ,. 23. Tenieskubin. III. Febr. 21. Óverbász. III. , 27. Pákozd. III. Mart. 6. Ráczkeve. m. „ 19. Bugyi, m. Febr. 27. Budapest, m. Mart. 19. Tura. 102. Limosa limosa, (L. . Mart. 27. Gádoros. III. Mart. 31. Bugyi. . ., ö. Dinnyés. m. Apr. S. Mezőtúr. m. Apr. 2. Tura. 1. Mai. 12. Kőszeg. 103. •< — >■ Lociistella fluTÍatilis, Wolf. 1. Apr. 27. Molnaszecsőd. II. Mai. 9. Keszegfalu. 104. *— >■ Locustella Inscinioides, (Sav.). III. Apr. 21. Temeskubiu. I 111. Apr. 15. Dinnyés. I III. Apr. 12. Hárossziget. II. Mai. 11. Bánfalu. II. Mai. 9. Keszegfalu. 105. * — *■ Locustella naevia, (Bodd. III. Apr. 20. Tenieskubin. III. Mai. 8. Óverbász. ■ 106. ^ -^ Luscinia hiscinia, (L.) I. 2. Daraboshegy. Apr. 16. Egerág. Mai. Mai. 4. Cséni. ,. 16. Németpalkonya. Apr. 18. Milej. ., 12. Rohoncz. ,. 13. Zsedény. ,, 26. Zalaegerszeg. Apr. 20. Pornó. Mai. 4. Csurgó. „ 18. Boldogasszonyfa. ,, ÍO. Vasdoroszló. Apr. 27. Vese. „ 2. Pölöslce. 24. Kőszeg. Mai. 1. Somogyszübb. „ 19. Kernend. Mart. 27. Felsöberhifalu. Apr. 20. Nagyatád. TI 1. Kishapornak. Apr. 13. Borsmonostor. „ 25. Rinyaszentkirály. 16. Nagykapornak. " 22. Körmend. „ 22. Henész. Mai. 1. Sávoly. Mai. 2. Sorok. „ 25. Görgeteg. Apr. 8. Vors. Api . 17. Szombathely. 21. Lábod. n 26. Balatonujlak. » 23. Németszecsőd. „ 27. Kaposvár. „ 20. Karád. n 10. Molnaszecsőd. „ 27. Répáspuszta. )í 20. Balatonfüred. ,, 30. Csepreg. .. 19. Sásd. " 16. Tihany. Mai. 2. Sopronhorpács » 17. Pécs. 26. Arács. Apr. 30. Vasvár. „ 15. Lengyel. Mai. 4. Igal. 26. Szeleste. r> 18. Szászvár. Apr. 17. Tab. 22. Gyertyános. „ 30. Zsitkócz. ., 9. Felsöeör. Mai. 4. Nyögér. Mai. 7. Szöcze. » 29. Németujvár. Apr. 30. Káld. Aquila XV. 12 90 Apr. 17. Miskf. Mai. 5. Csáva. Mai. 2. Héregii. Mai. '2. Zalaj^ógáiifa. „ 8 Soproukertt's. .. .). Szóm ód. Apr. 18. Kemeuesszentpéter. Apr. 24. Ágfalva. Apr. 20. Bajüt. » 30. Gecse. ,, 26. Cziiifalva. „ 26. Csolnok. „ 21. Ajka. yy 23. özentniargitbáiiya. n 30. Perbát Mai. ;l Usod. „ 26. Feriőfehéregyháza. Mai. 2. Csév. '2. Vanyola. ÎÏ 18. Nagyczenk. Apr. 10. Pilismarót. Apr. 16. Bakőnyl)él. ^ 23. Feketeváros. „ 6. Dömös. V 26. Gicz. 18. Jánosháza erdész- „ 28. Budakesz. V 24. Sukoró. lak. Mai. 1. Szép Juhászné l^hú. 1. 'rörökbálint. , 27. Havazd. Apr. 14. Visegrád. ,, ;L .Sopronszentniárton ^ 20. Császár. r 17. Pilisszentlászló Apr. 19. Szarvkö. n 23. Bókod. Mai. 8. Bánfalu. Apr. 23. Himód. , 28. Uövej. „ 26. Bogyoszló. Mai. 2. Csorna. II. Apr. 26. Ásvány. 11. Keszegfalu. 15. Neszniély. „ 21. Madár. „ 20. Bátorkesz. Apr. 26. KUrth. „ 10. Kéniénd. „ 20. Esztergom. Mai. 1. Gararakövesd. Apr. 5. Ipolyszalka. ni. Apr. 14- Pancsova. Apr. 20. Bácsdoroszló. Mari . 25. Szabadszállás. ÍT 14. ïemeskubin. 24- Bácsordas. Apr. 18. Izsák. » 17. Butykovácz. 6. Mohol. Mai. 6. Gádoros. Mal. V. Ujmdék. ,, 26. Mosnicza. Apr. 13. Békéscsaba. Apr. 10. Alsókabol. „ 25. Jerszeg. 24. Feketeg^őrös. ., 29. Fehökahol. 21. Bálincz. n 24. Tenke. 22. Nagybecskerek. Mai. 3. Lúgos. 21. Pákozd. yy 25. Oppova. Apr. 20. Háromfa. r 25. Ráczkeve. „ 20. Tógyer. ,. 18. Szigetvár. Mai. 2. Sári. 16. Vojtek. ,. 18. Dunaszekcső. » 5. Söregpuszfci. 20. Üenta. „ 28. Taplós. Apr. 18. Abony. ,, 18. Tótujfalu. .. 27. Dokomlüs. .. 18. Karczag. » 8. Drávaszentmárton. .. 26. Hátfö. 11 22. Jászalattyán. „ 16. Lakócsa. r 22. Doromlás. Mai. 3. Szerep. ., 17. Baranyasellye. « 8. Vár szeg. Apr. 21. NagATárad. Mai. 12. Oszró. Mart 24, Vaskút. 13. Siter. Apr. 18. Besencze. Apr. 6. Jánoshalma. 18. Székelyhíd. n 18. Vajszló. ,, 16- Kiskunlialas. „ 18. Szigetmonostor. n 15. Páprád. n 23. Királyhalom. ,. 30. Kisbag. ÏÎ 22. Hegyszentmárton. „ 18. Szeged. » 29. Tura. 20 Siklós. ., 15. Hódmezővásárhely. „ 15. Hajdúböszörmény. .. 24. ViUány. .. 9. Makó. „ 17. Debreczen. » 14. Mohácsi sziget. w 14. Arad. „ 15. Nviregyháza. „ 22. Béllye. Apr. 20. Paulis. 18. Ófehértó. 17. Drávatorok. .. 21. MUova. Mai. 2. Szatmár Nagyerdő Mai. 10. Bezdán. 16. Dunapataj. Apr. 15. Szatmár Sárerdö. Apr. 7. Monostorszeg. yy 18. Kisharta. ÎÎ 24. Szatmár Nagy- >, 22. Méhespetres. ■ 17. Kalocsa. mocsárerdő. 91 Apr. 18. Sárospatak. 11. Karád. „ 23. Leányvár. Mai. 2. Máiidok. Mai. 3. Munkács. Apr. 25. Nagyberek. „ 26. Mocsár. 14. Társahegy. M ni. II. Zuf/ő. Apr. 16. Ungvár. „ 21. Unghossziimező. IV. Mai. 8. Dalbosecz. Apr. 26. Bukovecz. Apr. 20. Berzova. Apr. 12. Eibeuthal. ,, 25. Hauzest. Mai. 4. Lalasincz. Jj 26. Plavisevicza. ,j 22. Furdia. Apr. 8. Bnttym. „ 24. Dubova. „ 13. Facset. w 12. Tótvárad. „ 15. Ogradina. ,j 26. Németgladna. 15. Govosdia. „ 18. Jeselnicza. „ 24. Drasinest. .^ 20. Soborsin. Mai. 6. Temesszlatiua. » 12. Válemáre. „ 18. Zinibró. A])!'. 15. Szilas. Mai. 16. Marzsina. „ 25. Nagyhalniágy. ,. 14. Buchberg. Apr. 15. Gross. !í 12. Intrecaj. í) 2. Temeshirály falva. ,, 18. Bulza. ,. 14. Bulz. 18. Vermes. 16. Honiosdia. .. 25. Élesd. .. 22. Kövesd. ,. 4. Kostéj. 25. Gyökeres. » 22. Szilassojmó. ?î 14. Pozsoga. 'Î 23. Szatmárhegy. „ 15. Aga. >î 16. Alliós. Mai. 2. Fehérszék. Mai. 1. Labasincz. „ 23. Lippai erdő. Apr. 19. Szaploncza. Apr. 21. Tápia. ., 16. Máriaradna. Mai. 2. Taraczköz. TÎ 13. Kládova. „ 14. Sistarovecz. n 1. Máramarossziget .. 16. Dubest. r 11. Mészdorgos. Apr. 30. Nagybocskó. » 24. Drinova. 16. Petirs. » .3. Barczánfalva. „ 15. Szelcsova. 'í 18. Dorgos. Mai. 7. Havasmező. 25. Kisszurduk. 6. Zahálcz. V. Apr. 25. Magyarszölgyén. Apr. 27. Ipolyság. Apr. S. Kricsfalva. ?í 11. Börzsöny. ,y 25. Szurdok. 6. Dili falva. V 26. Márianosztra. Mai. 3. Korpona. « 1. Talabor falva. Mai. 2. Küspallag. „ 5. Bábaszék. J) 19. Alsószinevér. Apr. 16. Nagymaros. Apr. 22. Magasmajtény. « 30. Kökényes. „ 13. Szokolyahutta. Mai. 1. Alsópalojta. ,. 11. Erzsébetliget. „ 17. Isaszeg, Apr. 17. Kékkő. 30. Széleslonka. „ 11. Babath. 23. Gács. „ 30. Nyéresháza ,^ 19. Megyerke. ,, 15. Losoucz. '5 29. Szentmihálykön V 21. Ecskend. » 4. Salgótarján. vélyes. V 29. Erdökürth. „ 22. Rimaszombat. » .5. Pelesalja. n 18. Valkó. Mai. 1. Mocsolyás. V 2. Gánya. » 21. Kiskartal. Apr. /Ò'. RéiKÍshuta. Mai. 4. Tereseipatak. » 17. Bodony. V 23. Öajókaza. .T 3. Dombó ., 23. Ghymes. Mai. 6. Ujhuta. . 5. Felsőapsa. Mai. 7. Garamrudnó. Apr. 23 Diósgyőr. íí 5- Búrszentgyörgy. Apr. 14. Bakabánya. „ 10. Dolha. 15. Szomolány. Mai. 5. Zsarnócza. Mai. 8. Berezna. „ 12." Vágapátfalva ,, 6. Gyekés. Apr. 23. Técső. Apr. 29. Trencsén. 12- 92 A])r. •J). Hall. Apr. l'ò. Keczerpekléii. Mai. 3. Fenyvesvölgy » 30. Bajniócz. ff 30. Keczerlipócz. t) 5. Turjaniező. Mai. 1 . Gelctiiciî. „ 30. Rankfiired. ^ 4. Iszka. ,. 4. Zniü vára íja. ^ 18. Ta várna. Apr. l>i. Ökörmező. Apr. 16. Barsszklenó. Mai. 3. Hunkócz. Mai. 4. lllava. Mai. 12. Ft'lsűtóti. » 5. Ungpéteri. Apr. 28. Kassza. « 4. Udbróváralja. Apr. 22. Felsödomonya. Mai. 2. Fuchó. ÍJ 1. Zólyom. „ 18. Najjyláz. V 11. Nagybittse. „ 1. Mátyásfalva. Mai. 4. Kisberezna. )l 4. Szvarin. M 11. Pollik. Apr. 30. Bercsényifalva. Apr. ^2. Zboró. Apr. 3ü. Ratkó. „ 25. Kispásztély. Mai. 12. Lipnik .. 28. Ujvásár. Mai. 1. Köblér. „ 12. Girált. „ aO. Sapza. Apr. 10. Sóhát. r. 5. Felsővizköz. Mai. 5. Delnekakasfalva. 107. ■* — >• Lusciuia pbiloinela, (Bechst.). m. .\pr. 1. Mohácsi sziget. 1 Apr. 30. Ungvár. IV. Apr. 19. Oraviczabánya. Apr. 15. Zám. Mai. 3. Dosz. 20. Simon. Mai. 3. Viszka. ,, 17. Maroshéviz. „ 17. Ósebeshely. Apr. 18. Topánfalva. Apr. 12. Ggerggóditró. 12. Magurény. ,, 29. Magyarigen. Mai. 10. Gyergyiitekerö- Mai. 1. Alvincz. ., 25. Nagyenyed. patak. " 1. Nagydisznód. 26. Pród. n 8. Gyergyószent- 10. Nagyszeben. 27. Váldhid. iniklós. Apr. 26. Szeuterzsébet. Mai. 7. Szászszentlászló. Apr. 20. Szilágysomlyó. » 22. Felek. Apr. 29. Segesvár. ,, 27. Zilah. Mai. 1. Szakadat. Mai. 3. Csöb. ij 28. Szilágycseh. » 4. Holczmány. » 4. Ápold. Mai. 6. Zsibó. „ 4. Ujegyház. Apr. 26. Szászkeresztiir. Apr. 14. Nagyilonda. Apr. Vi. Szkoré. „ 21. Ikafalva. 20. Désakna. Mai. 5. Felsőszombatfalva. ,, 16. Vasasszentivány. 14. Magyarlápos. Apr. 30. Ótohán. „ 28. üipse. 29. Dés. Mai. 11. Ilyefalva. 20. Teke. Mai. 12. Gáncs. ., 11. Sepsiszeutkirály. 16. Dedrád. Apr. 19. Naszód. 7. Káinok. Mai. 2. Bátos. ,, 19. Hariria. ^ 9. Gidófalva. Apr. 29. Herbus. Mai. 20. Szépnyir. Apr. 24. Bikfalva. „ 29. Disznajó. >' 14. Besztereze. 2. Maksa. „ 27. Mocsár. 3. Besenyő. ^ 20. Nyén. ,. 30. Görgényszentimrc. .. 4. Jaád. Mai. 18. Bárkány. .. 13. (rörgénghodák. Apr. 25. Kápoluokmonostor » 15. Zágon. ill. Jan. 8. Febr. 21. Temes- kubin. III. Mart. 1 — 10. Óverbász. 108. -«^^ Mergus albellus, L. 111. Febr. 16. Ráczkeve. 111. „ 26. Szigetcsép. IV. Mart. 16. Orsova, utolsó, Letzter. V. Apr. 11. Geletnek. 98 III. Febr. 1. Antalfalva. 109. <*^ MergUs mi'rganser, L. 111. Jan. 16.— Febr. 25. Mohácsi sziget. IV. Mart. 16. Orsova, utolsó, Letzter. 110. ■<-*> MergHS serrator, L. 111. Mart. 1. Óverbász. III. Mai. 9. Temeskubin. III. Apr. ii. Butykovácz. 111. Merops apiaster, L. III. Mai. 7. Kiskunhalas. III. Mart. :í~>. Dunapataj . 111. Mai. 6. Debreczen. 112. Micropus apus, (L. I. Mai. 5. Kőszeg. IV. Apr. 28. Tiirkös. V. Apr. 28. Breznóbánya II. Apr. 29. Báufalu. IV. Mai. 7. Segesvár. V. Mai. 4. Mihálytelek. III. ., 7. Temeskubin. V. „ 2. Geletnek. V. .. 20. Zuberecz. ni. „ 23. Újvidék. V. ,. 18. Barsszklenó. V. ,. 5. Szepesbéla. [II. Mai. 5. Csantavér. V. Apr. 25. Besztercze- V. .4pr. ;]0. Lőcse. III. Apr. 29. Tura. bánya. IV. 1^ 21. Orawzabánya. III. Apr. 13. Nagyvárail. III. „ 26. Sárospatak. 113. Milvus migrans, (Bodd.). IV. Mart. 26. Koronini. IV. „ 22. Nagyenyed. IV. Apr. 11. Oláhcsesztve. IV. „ 17. Székás. III. Apr. 9. Temeskubin. III. „ 1. Makó. III. Mart. 13. Mondorlak. 114. MilvufS milviis (L. IV. Mart. 16. Orsova. IV. Febr. 20. Szokolár. IV. Apr. 17. Malomviz. IV. Apr. 6. Tiirkös. IV. Mart. 17. Nagyenyed. V. .. 17. Tavarna. IV. Mai. 12. Tiirkös. 115. -«-^ Monticola saxatili>s (L.). I IV. Apr. 17. Oraviczabánya. ' V.Apr. 13. Kékkő. Mart. 16. Zsedény. Apr. 6. Csurgó. Mart. 3. Ihárosberény. „ 20. Vese. Apr. 10. Somogyszoìih. „ 20. Naqiiatád. 116. Motacilla alba, L. I. Apr. 16. Rinyaszentkirály. 8. Henész. Mart. 23. Görgeteg. „ 14. Lábod. .. 14. Jaád. „ 7. Répáspuszta. .[pr. 16. Kaposkeresztur. 10. Szászvár. Mart. 8. Szentgotthárd. 14. Zsitkócz. ,. 29. Csesztreg. „ 6. Szőcze. 94 Mart S. Dai'iilxisliegy. Mart. ('). Kőszeg. Mart. 17. Nagymarton. •» (). Vasiii'idasd. ,. 8. Felsőberkifahi. Ajyr. 10. Sopronszentwártoii » 17. Csertalakos. 12. Borsnionostor. Mart. 22. Szarvkő. 17. Milej. „ 4. Körmend. » 7. Sopronkerles. » 8. Zalaegerszeg. ., 18. Sorok. .. fi. Ágfalva. Apr. /. Boldogasszony fa. n 14. Szombathely. 2(). Cziiifalva. „ Id. l'ölöske. A]n\ 2. Loc^mánd. ,. fi. Soproiipuszta. Mart. 19. Kernend. Mart. 10. Németszecsőd. ,. 16. Szentiiiargitbánya. r Ili. Kiskapornak. „ 8. Molnaszecsőd. „ 27. Fertőfehéregyháza ÏI 8. Nagykapornak. ,j 24. Köveskút. .. 26. Malomháza. » 18. Balatonszentgyörgy. ^ 26. Csepreg. Febr 19. Nagyczenk. » 18. Balatonberény. „ 8. Vasvár. Mart. 7. Feketeváros. o 27. Balatonujlak . ,, 16. .Szeleste. 20. .Jánosháza erdész- ,j IT). Somogy vár. 8. Gyertyános. lak. ,, 17. Tótgyugy. Apr. 3. Nyöfjér. _ 16. Havazd. Apr. 10. Nagyrázsomi . Mart. 8. Káld. „ 22. ('sászár. Mart IC). Gamás. ^ 21. Zalaerdőd. ,, 21. Bókod. » i;{. Mernye. Febr 27. Jánosháza. „ 16. Komáromtarján. :^ 16. Karád. .. 20. Zalagógánfa. ') 27. Tata. „ 15. Balatonfüred. Apr. JÒ. Kemenesszentpéter. Apr. 4. Szomód. w 22. Arács. Mart. 28. Várkesző. Mart. 29. Héregh. )J 18. Igal. •) 14. Gecse. .., 15. Bajót. -4^;r. 2. Tah. Apr. 10. Ajka. '» 25. Mogyorósbánya. Marr. 17. Kiskörtvélycs. Mart. fi. Ugod. .. 18. Gyermely. „ l'O. Felsóeör. „ 16. Vanyola. ^ 25. Csolnok. „ 20. Felsőlövő. ■ n 11. Gicz. Ain'. 2. Csév. .. 29. Borostj'ánkő. A])r. 13. Oszlop. Mart. 9. Pilismarót. „ 19. Németnjvár. Mart. 25. Oroszlány. » 12. Pilisszentkereszt. )) 6. Cséni. ,, 2. Sukoro, Apr. .9. Dó'ntös. 'Ï 21. Rohoncz. ') 21. Törökbálint. Mart. 15. Biidakesz. „ 28. Vasdoroszl(i ., 25. Borosd. Ifi, Pilisszentiászló. Mart. 23. Himód. Apr. 23. Hövej. Mart. 18. Bogy oszló. „ 19. Szili. 7. Csorna. 18. Halászi. U. Mart. 22. Ásvány. „ 17. Keszegfalu. 5. Neszmély. 6. Madár. .. 28. Bátorkesz. .. 16. Kiirth. -4/))-. 30. Kernend. Mart. 9. Kisgyarmat. „ 25. Garamkövesd. „ 18. Ipolyszalka. 20. Csallóközsomorja. Mart. 20. Borcsa. ,, 20. Pancsova. „ , 2fi. Sztarcsova. 7. Temeskubin. „ 13. Dnbováez. 9. Ujmoldova. ,. IS. Butvkovácz. m. .Mart. 18. Kamaristya. 7. Bogyán. 2. Palona. 4. Dunabökény. ., 30. Alsókahol. Apr. 5. Felsökahol. ]\lart. 21. Dniiaeárdonv. Mart. 18. Rudolfsgnád. Apr. 3. Xagyhecskerek. Mart. 26. Oppova. Fehr. ő. Jarkovácz. - 12. Antalfalva. Mart. 29. Tóg>'er. 28. Verseez. 95 Mart. 1. Tótujfahi. Mart. 12. Kiskunhalas. Mart. 19. Székelyhíd. 20. Drávaszentniártfiii. „ 9. Királyhaloni. ,j 7. Szigetmonostor. „ 8. Lakócsa. ., 20. Töriikkanizsa. 18. Aszód. .. 7. Baranyasellye. •) 12. Szeged. » 2l.Kishag. 15. Oszró. 14. Hódniezovásárlicly. 4. Tura. „ 7. Besencze. „ 22. Makó. Apr. /. Hortoháqy. „ 7. Vajszlü. „ 20. Tótkomlós. Mart. 20. Hajdúböszörmény .. 8. Pápráil 7. Pécska. •) 19. Újtelek. 'l'l. He<;yszentiii;h-toii. 26. Szenttaniáspuszta. •j 28. Mandatanya. Ain: 4. Siklós. „ 29. Arad. Apr. 3. Nyíregyháza. .. 10. Villány. ., 25. Paulis. Mart. 24. Ófehértó. Mart. 12. Mohácsi sziget. „ 25. Milova. Apr. 22. Szatmárzsiidány. ., 10. Drávatorok. „ 20. Siliiigyia. Mart. 14. Szatmár Sárerdo. ., 15. Bezdán. ^. 25. Dimapataj. » 28. Szatmár Nagy- Apr. Ô. Monostorszeg. „ 15. Kisharta. mocsárerdö. Mart. 10. Méhespetres. V 2Ò. Szabadszállás. :•? 29. Szingérr áralja. 18. Bácsdoroszló. ,, 9. Izsák. » la^Ónod. 8. Bácsordas. Apr, 2. Orosháza. » 25. Sárospatak. Febr. 22. Óverbász. Mart. 26. Békéscsaba. » 28. Sátoraljaújhely. Mart. 20. Csantavér. " 26. Békésgynla. •Î 20. Karád. .. 19. Mohol. » 27. Kisjenő. Apr. 2. Nagyhalász. .. 16. Vadászerdő. Apr. G. Fekeíegyörös. Mart. 25. Pálfölde. „ 20. Mosnicza. ilart. 4. Pákozd. ■n 25. Bodrogszentmária .. 20. Jerszeg. ., 9. Dinnyés. T> 24. Leányvár. .. 10. Kistopolovecz. .. 15. Makád. Apr. :'). Mándok. 28. Bálincz. .. 12. Ráczkeve. Mart. 29. Nagybereg. Apr. 10. Háromfa. Apr. 2. Söregpiiszta. » 2(i. Nagyszöilős. .Mart 14. Szigetvár. Mart 5. Abony. 7J 29. Lazony. „ 14. Dunaszekcső. „ 19. Mezőtiir. Apr. ó'. Alocsár. 29. Dokomlás. A2)r. 12. Karezag. Mart. 24. Lasztomér. « 10. Hátfő. 16. Jászalattyáii. Apr. 1. Társahegy. .. 6. DoromJás. Mart 20. Szerep. 1. Zúgó. „ :Í4. Várszeg. A^rr. / . Bih arnaqyhajom . Mart 24. Ungvár. *T 20. Vaskút. Mart 26. Nagyvárad. » 29. Ungdarócz. Apr. ;?. Jánoshalma. Apr. 13. Tóttelek. „ 80. Unghossziímező. IV. Mart. 22. Berzászka. Apr. 8. Osopot. Mart. 19. Eibenthal. .1;;,-. ~. Plaviseiicza. Mart. 27. Dubova. „ 5. Ogradina. 18. Jeselnicza. 16. Orsova. 25. Herkulesfürdő. Apr. 22. Weidenthal. ,. 15. Temesszlatina. .. 15. Ujszádova. 10. Borlova. Apr. 16. Pojánaruszka Mart. 27. Mörul. Apr. 1. Pojánamörul. Mart. 27. Malomviz. Apr. 15. Mezölivádia. Mart. 29. Urikány. Apr. 8. Vulkán. „ 5. Alsómoecs. V 1. Simon. Mart. 24. Szilas. „ 25. Biichbcrg. ») 20. Vermes. » 17. Kövesd. Apr. 1. Szilassojmó. Mart. 9. Aga. „ 22. Labasincz. 27. Harmadia. .. 19. Dubest. ,, 24. Drinova. ., 11. Szelcsova. ., 20. Kisszurduk. „ 26. Bakamczö. „ 28. Osztrov. 19. Hauzest. „ 17. Furdia. 17. Facset. 9« Mart. lil. Nenietfi'ladiia. Apr. 8. Felsöpör umbdk. Mart. 21. Sistarovecz. 20. Draxinest. w 11. Szeráta ,. 22. Ágris. Apr. 13. Válemára. Mart. 27. Strezakerczisora. 20. Mészdorgos. Mart. 26. Marzsina. Apr. 9. Verd. .. 18. Petirs. 20. Gross. Mart. 26. Felsőárpás. 25. Dorgos. 16. Hulza. ,, 20. Alsóárpás. 27. Zabálcz. 19. Homosrlia. n 30. Szentágota. .. 21. Berzova. » 25. Kostéj. „ 10. Mártonhegy. ,, 18. Lalasincz. 21. Pozsoga. Apr. 8. Lesses. 25. Buttyin. 26. Fiiitv.áí;'. Mart. 27. Morgonda. 20. Tótvárad. Apr. 8. Ruszkabáiiya. Apr. 2. Felsővist. 14. Govosdia. Mart. 28. Liiiikalarga. Mart. 16. Nagysink. „ 26.'Gurahoncz. y 30. Mihalesd. Apr. 2. Káíbor. .. 28. Zimbró. ») 28. Sztancsesdohál)a. n 11. Desány. „ 22. Pétris. n 22. Válealunga. 4. Vajdarécse. ^ 22. Cserbia. 27. Rea. Mart. 30. Kisberivoj. ,. 26. Felvácza. A])r. 4. Déva. „ 24. Felmér. Apr. 22. Nayyhalmágy 1. Puj. Apr. 3. Rudarita. Mart. 25. Körösbánya. Mart. 29. Nagyrápolt. „ 5. Sarkaicza. .. 28. Riskulicza. » 21. Bozes. r> 1. Alsóvenicze. 14. Bnlzesd. 26. Szászváros. 18. Alsókomána. 15. Czoha. 80. (Iredistye. „ 1. Ujsinka. Apr. 3. Jarbarea. J) 16. Ósebeshely. Mart. 16. Zernest Mart. 26. Brad. Apr. 8. Magurény. Apr. 22. Törcsvár. 27. Lt'pus. 8. Kudzsir. „ 10. Ótohán. n 18. Felsőgirda. Mart. 31. Felsőpián. *) 6. Krizba. „ 28. Girdasácza. Apr. 1. Lomány. Mart. 18. Brassóveresniart. 26- Felsővidra. Mart. 20. Szászsebes. Apr. 1. Nagyajta. 22. Szkerisora. Apr. 17. Oása. Mart. 25. Türkös. 31. Nyágra. 3. Kelnek. Apr. 2. Osánczi szoros. 28. Hunyadboicza »» 7. Bisztra. 1. Élőpatak. 30. Bucsesd. 3. Szerdahely. Mart, 27. Ilyefalva. Apr. 10. Lemaszoja- Mart. 24. Szelistye. Apr. 4. Sepsiszentkirály. Mart. 28. Topánfalva. Apr. 4. Kereszténysziget n 12. Sepsiköröspatak. n 17. Kaczina. M. Kisdiszììód. 13. Káinok. Apr. 4. Nagyalmás. 12. Kistorony. 12. Zalán. Mart. 30. Dealuniare. » 12. Nagyszeben. Mart. 23. Gidófalva. 1) 30. Bucsum. Mart. 30. Nagycsür. Apr. 20. Bikfalva. Apr. 3. Detonata. Apr. 8. Szelindek. 20. Bodzái .szoros. ., 4. Vultnr. 6. Szenterzsébet. Mart. 24- Nagyborosnyó. ,. 3. Zalatua. 13. Vesztén//. Apr. 3. Maksa. » 7. Gróza. 4. Kistalmács. w 5. Dalnok. .. 3. Preszáka. Mart. 29. Nagytalmács. J' 11. Ny én. Mart 20. Alsószolcsva. Apr. 10. Herma ny. »» 2. Bárka ny. Apr. 4. Igenpatak. Mart. 24. Porcsesd. 2. Zágon. Mart 22. Magyarigen. A^)»-. 12. Ver es mart. JÎ 2. Papolcz. Apr. 4. Sard. 1. Alsósebes ^ 3. Kovászna. Febr 27. Gyulafehérvái Mart 18. Szakadat. j, 2. Gelencze. Mart 4. Középorbó. „ 22. Felek. Mart 26. Osdola. 30. Oláhlapád. Apr. 8. Felsögezés. w 24. Lippai erdő. 14. Nagyenyed. Mart 18. Holczmány. ^ 16. Máriaradna. Apr. 12. Egerbegy. » 19. Ujegyház. Apr. 8. Lippa. - 10. Kiskapiis. 97 Apr. 4. Szás/.iváufalva. Apr. / 23. Pr.xl. Apr. •^tì. Bátos. Mart. 20. Tacs. Apr. 2. Váldliid. Mart. 28. Szászrégen. » 22. Naszód. „ 10. Szászszentlászló. » 26. Herbus. Apr. 5. Hordó. „ 3. Jakabfalva. Apr. I-Ì. Nyárádszereda. 5. Teles. Mart. 24. Seíjesvár. ,, 1. Disznajó. 16. Harina. Apr. 7. Százhaloni. Mart. 26. Mocsár. ., 3. Széi)iiyir. rí 23. Csöb. ., 29. Görgényszentimrc. ,. 11. Besenyő. •a 5. Hegen. ,, 20. Görgényhodák. „ 16. Kisrebra. J) 9. Réteu. ,. 19. Nyárádremete. 5. Beszterczc. >j 3. Fehéregyháza „ 30. Görgényiivegcsíír. Mart. 29. Jaád. » 6. Bárányküt. 29. Dosz. Apr. 1~). Nagysajó. ÎJ 10. Szászkereszt lii-. „ 31. Isztícsó. ., 10. Földra. ^ 2. Korond. 'î 24. Szakadat. Mart. 28. Sajósol^mos. 2. Kőhalom. Apr. 3. Szováta. Apr. 2. Kisdenieter. Mart. 28. Székelyudvarhely. Mart. 16. Szovátapatak. Miirt. 28. Roiiiuli. Apr. 10. Gyepes. ,1 29. Alsótáncsul. „ 8. Oláhszentgyí'irgy. Mart. 21. Lövéte. „ 26. Sebespatak. Apr. 2. Borgópriind. Apr. 4. Bárót. „ 29. Ilyésmezö. „ 10. Dombhát. irart. 29. Málnás. Apr. 14. Felsöfancsal. 8. Les. Apr. 7. CsikszentniartiiM. 1. Laposnya. Mart. 20. Óradna. 3. Karatnavolál. „ 1. Varság. 28. Nagyilva. Mart. 29. Torja. 5. Maroshéviz. Apr. 1. Valeamare. Apr. 7. Kászonfeltiz. M lő. Gyergyóremete. 1. Dornavölgy. V 2. Akloshavas. 7. Gyergyóalfalu. „ 10. Tesna. 2. Kézdiszáraz])atak. Mart 10. Gyergyóditró. n 3. Kosna. Mart. 25. Lemhény. „ 30. Gyergyócsomafalva. „ 2. Gurahaj'ta. 26. Kézdimartonos. Apr. 3. Gyergyóujfalu. .^ 1. Gyergyóbélbor. Apr. 3. Bereczk. 1. Gyergyóborszék. Mart. 23. Szatmárhegy. Mart. 24. Ojtoz. 5. Kilyénfalva. •? 29. Fehérszék. Apr. 1. Sósmezo. » .1. Gyergyótekerő- ,. 29. Übozinta. 'J 2. Intrecaj. patak. Apr. 12. Kápolnokmonostor 14. Pregma. » 3. Gyergyószent- ., 11. Szaploncza. Mai. 8. Urszoja. niiklós. Mart. 28. Taraczköz. Apr. 1. Állják. ,j 2. Hágótőalja. Apr. 3. Hosszúniező. » 2. Gurarési. ,, 5. Gyergyóliékás. Mart. 28. Máramarossziget. » 3. La Dubul. Mart 29. Élesd. ,, 28. Aknasugatag. .. 14. Dámes. Apr. 2. Ossi. Apr. 1. Máragy Illatai va. ., 7. Dobrus. Mart 29. Szilágysouilyó. Mart 22. Budfaiu. .. 7. Kolozsmagura. Apr. 13. Zdah. ,. 26. Nagybocsk(). » 5. Mariséi. 6. Szilágycseh. i Apr. 14. Bákosfalra. T 14. Középlak' Mart 24. Zsibó.' ' Mart 18. Barczánfalva. Mart 25. Magyargorbó. ,^ 28. Gyökeres. i -^Pi'- 4. Kislonka. 'J 22. Alsójára. Apr. 4. Zálha. ' Mart 25. Terebesfejérpatak. 11 15. Torda. 1. Nagyilon da. ! Apr. 6. Berlebás. Ajrr. IG. Vasasszentivány. ,j 15. Horgospatak. i Mart 1 29. Jód. n O.Arattgosszászmóricz Aquila XV. Mart 10. Désakna. 16. Rozália. 13 98 Apr. (). J.,fiirdiii;i. Mart. 28. Bor.-ía. Apr. Ì . Hnrsaliánya. 4. Drai^oiiiérfalva. Apr. 14. Csodás. 6. Rotundo. „ Í8. Izaszacsál. *y 2. Szikláspatak. Mart. 25. Lajosfalva. » 2. Felsövisse). „ 1. Fájna. yj 30. Üieka. ïi 20. Havasmező. Mart. 80. Majíyarszölgyt'ii. Mart. T. 23. Erdöbénye. Mart. 27. Búrszentgyörgj-. 16. Börzsöny. "» 23. Erdőhorváti. ÏÎ 13. Dejte. , 3. Márianosztra. 28. Komlós. » 16. Ótura. ,. 1 1 . Kóspallap. » 28. Nagyrákócz. » 15. Vágapátfalva. r 18. Nagymaros. JÎ 26. Csarnatő. Ajjr. 14. Trencsén. „ 25. Szokolyahutta. „ 18. Kereczke. » 19. Bán. yy 28. Isaszeg. jj 26. Dolha. T> 20. Oszlány. V 11. Babath. ■í 27. Visk. Mart. 21. Bród. „ 12. Megyerke. 28. Bustyaháza. Apr. 17. Dóczifűrész. » 25. Erdőkürth. Apr. 7. Berezna. n 3. Madarasalja. 24. Valkó. .. 2. Kövesliget. Mart. 27. Felsőhámor. Apr. 3. Kiakartal. Mart. 27. Técső. „ 27. Gyertyánfa. Mart. 18. Bodony. 28. Kricsfalva. n 12. Zsarnóczakohó. „ 15. Ghynies. 30. Dűlfalva. » 10. Bükköskút. Ajir. 2. Zsitvalcenéz. ,j 26. Talaborfalva. Apr. 13. Felsözsadány . Mart. 11. Garamrudnó. Apr, 18. Alsószinevér. Mart. 13. Geletnek. ,, 14. Garamrév. 10. Kerekhegy. Apr. 6. Znióváralja. » 16. Bakabánya. ., 18. Kökényes. Mart 28. Turóczszklenó. y> 25. Zsarnócza. Mart. 28. Erzsébetliget. Apr. 3. Repistye. „ 17. Bakaszenes. Apr. 2. Széleslonka. Mart 21. Barsszklenó. 27. Gyekés. Mart 18. Nyéresháza. n 29. Kunosvágás. ^pr. 13. Bacsófalva. Apr. 2. Szentniihálykört- „ 19. Felsőtóti. « 14. Heijyhánya. vélyes. » 27. Körmöczbánya. Mart. 23. Ipolyság. :\Iart 30. Pelesalja. 19. Sasköszékely. 24. Szurdok. Apr. 1. Gánya. Apr. 5. Alsóturcsek. Apr. 10. Tópatah. Mart 24- Tereseipatak. ■ Mart 81. Jálna. ÎÏ 6. Korpona. T7 25. Dombó. Tí 26. Határszél. » 5. Bábaszék. 19. Alsókálinfalva. *? 29. Zólyomternye. Mart . 26. Dobronya. Apr. 11. Királymező. „ 18. Dobó. » 17. Magasmajtény. n 18. Felsöapsa. Apr. 1 1 . Zólyomberezn a » 15. Alsópalojta. ., 1. Bnisztura. Mart . 23. Zólyombucs. » 19. Kékkő. ., 4. riaiszka. ,. 14. Dobróváralja. T) 27. Gács. Mart 28. Jablonicza. „ 12. Zólyom. 12. Losoncz. Apr. 2. Gyertyánliget. n 17. Kovácsfalva. Apr. 1. Mocsolyás. •) 4. Kaszómező. » 15. Mátyásfalva. Mart 22. Tornaija. r> 2. Turbát. TÏ 18. Dobrókirályi. -J 30. Omassa. n 4. Jalinka. ÎÎ 30. Háronirevucza. Apr. 10. Répáshuta. *í 1. Rahó » 15. Szelese. Mart 20. Sajókaza. » 3. Tiszcsora. •n 18. Garamsálfalva. Apr. 2. Hollós. Mart . 25. Apsinecz. 27.* Perhát ,, 8. Ujhuta. Apr. 5. Bilin. » 27. Osszada. Mart 22. Felsőhánior. M 1. Kőrösmező. Apr 16. Nayyúcsa. Apr. 11. Óhata. Mart . 28. Tiszabogdány. » 2. Pónik. Mart 30. Diósgyőr. J, 28. Sóskás. Mart . 15. Zólyomlipcse. ,, 25. TáUya. Apr. 6, Stndena. Apr. 7. Koritnicza. 99 Mart -21. Lii/.sna. Mart. 22. Szepsi. Mart. 12. Hrbrtltó. r> 2:2. Libetbiinya. „ 21. Sacza. Apr. 3. Csernova. « 27. Borosznó. ., 20. Kassa. Mart. 30. Arvanagyfahi. » 25. Garamszciitaiiflrás. ,, 10. Lemes. n 24. Rózsahegy. » 16. Gyi'tva. 'j 22. Deluekakast'alva. M 29. Hrustin. ^ 28. Garaninénietfalva. Apr. 4. Keczerpeklén. ÍJ 24. Lueski. Apr. 6. Kiszla. Mart. 28. Keczerlipck-z. Apr. 25. Felsölehota. Mart 28. Garainliidvée;. ,, 30. Vörösvágás. Mart. 27. Szihelne. V 30. Bikkalvülgy. ., 27. Nagyazar. Mart 7. Jasszenicza. 71 26. Garampéteri. Apr. 5- Varanuó. Apr. 3. Szlanicza. ♦) 29. Háromvizpázsit. Mart. 27. Tavarmi. Mart. 28. ZubrotJKtva. » 28. Lopér. Apr. 6. Zempléusziiiiia. Apr. 10. Alsóstejjaiió. 'T 30. Alsószabadi. ìJ 4. Hunkócz. ., 27. Boh-ó. »J 26. Cserpataií. lì 10. Ungpéteri. 1) 2. Turdossin. » 16. Kezsőpart. „ 7. Felsődomonya. Mart .5. AlsólÍ2micza. » 16. Felsüszabadi. Mart. 26. Nagyláz. Apr. 8. Trsztena. ÎÎ 27. Kisgaram. T. 20. Kisberezna. Mart. 31. Zuberecz. » 29. Kienientka. Apr. 9. Nagyberezna. ., 29. Liptószentiván » 19. Feketepatak. Mart. 27. Bercsényifalva. Apr. 4. Jablouka. „ 25. Karám. 8. Kispásztély. Mart. 27. Liptóujvár. ^^r. 12. Zólyomvúmos. ., 20. Köblér. Ajrr. 20. Fodiiik. Mart 27. Szikla. Apr. 1. Turjaremete. Mart. 26. Hladovka. .. 20. Breznóbánya. Mart. 29. Sóliát. A2)r. 27. Sz'uclmliora. .. 17. üobrocs. Apr. 2. Fenyvesvölgy. Mart. 27. Szvarin. » 22. Benesháza. Mart. 25. Poroskő. ., 27. Vychodna. ÎÎ 30. Bocza. 27. Tiirjamezo. 'Î 28. Püdbánszkó. » 30. Maluzsina. Apr. 3. Turjavágás. Apr. 7. Csorbató. ^ 8. Mihálytelek. 12. Ticha. „ 2. Koleszárki. „ 18. Vaczok. 14. U-sok. Mart. 29. Tátralomnicz. « 21. Nyustya. » 2h. Iszka. Apr. 17. Hernádfalu. « 27. Zsdjár. „ 2. Majdánka. Mart. 28. Felsőerdőfalu. ,. 27. Teplicska. Mart. 30. Ökörmező. *í 28. Landok. » 11. Ratkó. 29. Ozerà. w 30. Szejiesófalu. » 17. Nag_\Tőcze. 26. Felsőszinevér. n 25. Tátraháza. n 29. Rimabrézó. Apr. 4. Szloboda. » 21. Szepesbéla. ÌJ 21. Ujvásár. Mart 28. rilava. „ 29. Leibicz. » 31. Óviz. H 17. Kassza. n 26. Podoliu. J) 21. Szomolnok. » 17. Nagybittse. » 26. Lőcse. » 22. Gerebfűrész. 26. Zsolna. ,, 26. Ólubló. )j 26. Stósz. w 19. Biidatin. Apr. 1. Zboró. » 8. Szomoliiokhuta. „ 29. Valcsa. » 2. Lipnik. « 22. Ájfalucska. ?î 28. Fenyőháza. G. Oirált. 17. Felsőmeczenzéf. 22. Jászó. v 18. Likavka. 28. Podszucha. 15. Felsövizköz. Mart. 30. Nagykapornak. „ 19. Németujvár. „ 8. Csém. 117. «^ Motacilla boanila, Prnn. I. Mart. 2. Sopronkertes. „ 16. Bajót. Apr. 2. Dömös. Mart. 12. Visegrád. 13* 100 Mart. 28. Bálorkesz. Apr. ő. Garamkövesd. Mart. 26. MUova. II. Mart. 25. Ipolyszalka. III. .\[)v. 6. Horosjenő. Mart. 20. Csallóközsoiiiorja. A|ir. J (I. Társahegy. Mart. ^o. Berzászka. „ 24. Eibenthal. .ipr. 14. Plarisevicza. 4. Dut)(>va. Mart. 7. Oííradina. Apr. 8. Orsova. ,. 26. Weidenthal. 18. Temesszlatina. 19. Ujszádova. ,, 12. Borlova. .. 20. Pojánaruszka. Mai. 8. Vulkán. A])r. If). Simon. i6'. Hannudia. Mart. 20. Drinova. ., 21. Szelcsova. Apr. 12. Válemdre. Mart. 26. Gross. .. 20. Bulza. .. 29. Kostéj. 26. Pozsoga 81. Lunkalarga. .Apr. 4. Piink. 6. Peresd. Mart. 25. Szakaniás. 80. Kosztesd. 4. Bozes. Apr. 2. Gredistye. Mart. 20. Ósebeshely. Apr. S. Miiiiiin'ny. 18. Kererhavas. Mart. 26. Szászsebes. Apr. 17. Oása. „ 7. Bisztra. , 18. Szerdahely. 6. Szelistye. „ 2'3. Jírsinír. 6. Kistalmács. 6. Szebenboicza. Mart. 24. Nagytalniács. Apr. 2. AlsiJsebes. IV. Apr. 'J. Szerdta. Mart. 20. Alsóárpás. Apr. 13. Felsővist. 13. Sarkaicza. „ 29. Alsókomána. Mart. 20. Zernest. Apr. 7. Türkös. Mart. 25. Ilyefalva. A])r. 6. Sepsiszentkirály, ., 1-4. Seiisiköröspatak . ,, 15. Káinok. „ 10. Zalán. Mart. 24. Gidófalva. ,, 26. Sepsibodok. Apr. 20. Bikfalva. Mart. 27. Nagyborosnyó. Apr. 23. Maksa. ,, 20. Nyén. Mai. 10. Magyarbodza. Apr. 16. Bárkdny. Mart. 28. Zágon. .. 30. Alliós. „ 18. Máriaradna. „ 29. Mészdorgos. « 23. Berzova. 27. Lalasiucz. „ 30. Buttyin. „ 16. Tót várad. Febr. 25. Almasei. Apr. 8. Âcsucza. Mart. 20. Viszka. „ 30. Bulzesd. Apr. 1 . Jarl)arfa. „ 2. Felsògirda. 8. Girdasáfza. 1. Nyágra. Mart. 24. Topánfalva. Apr. 19. Ahrudbánya. Mart. 22. Dealumare. Apr. 18. Vultor. Mart. 23. Offenljánva. Apr. 18. Nagyenyed. Apr. 17. Székás. V 9. Pród. » 13. Szászkézd. » 15. Kunmd îî 16. Nagybaczon. w 2. Málnás. 7. Torja. 10. Akloshavas. „ 5. Lemhény. n 4. Ojtoz. yy 2. Sósmező. ., 7. Infreeaj. Mart. 6. Bulz Apr. 5. Rank. Mart. 2. Kolozsvár. Apr. 5. Disznajó. Mart. 29. Görgényszentimre. 29. Görgényhodák. Ajjr. 14. Nyárddremete. Î.' 17. Görgényüvvgcsür. Mart. 28. Dosz. Apr. 3. Iszticsó. Mart. 30. Szakadat. 11 16- Szovátapatak, Apr. 8. Alsófancsal. Mart. 28. Sebespatak. Apr. 2. llyésmezö. „ 8. Felsőfancsal. "j 2. Laposnya. » 12. Varság. TÎ 10. Maroshéviz. Mai. 14. (ryergyóremete. .ápr. 26. Gyergyóalfalii. n 18. Gyergyódilró. « 5. Gyergyócsomafalva TÎ 2. Gyergyóborszék. » 18. Gycrgyatekeröpatak » 11. Hágótőalja. ,, 18. Gyergyóhoüó. ^ 13. Gyergyóbékás. 101 Apr. 29. Gyökeres. Apr. 1. Tiliucza. Mart. 23. Nagybocskó. 8. Maíívarlápns. .. 2. Dornavölgy. w 25. Terebesfejérpatak Mart 31. Gáncs. .. 2. Gurahajta. Apr. 8. Berlebás. ' Mai. 1. Besenyő. 1 ő. Gyergyóbélbrir. Mart. 16. Rozália. Apr. 4. Kisrebra. 10. Fehérszék. Apr. 28. Petrova. J) 5. Naiívflenicter. Mart. 24. Óbozinta. ., 20. Izaszaesal. „ 2. Kisdenieter. Apr. 5. Szaploncza. n 10. Felső vissó. Mart 2t). Komuli. >[art. 30. Taraczköz. .. 12. llavasniezü. Apr. 18. Felsösebcs. Apr. IH. Hosszúmező. „ 3. Fájna. •7 14. Boryóprund. 26. ^láramarossziyet. Mart. 28. Csodás. ^^ 5. Les. Mart 28. Aknasiigatag. Apr. 4. Sziklás])atak. ÎÏ 4. Oradna. V. 6. Borsabánya. ^^>r. 4. Magyarszölgyén . Mart. 20. Brusztura. Mart. 24. Hedel. n 6. Börzsöny. Apr. 4. Plaiszka. .. 28. Mezőköz. .. 8. Nagymaros. ,, 2. Jal)Ionicza. ,, 25. Borosznó. Mart. 28. Szokolyahutta. *» 3. Gyertyánliget. 16. Garamszentandrás » 22. Bodony. „ 7. Rahó. ,j 28. Garamnénietfalva. » 29. fíaramrudnó. .. 5. Tiszcsora. « 26. Kiszla „ 24. Bakabánya. „ 1. Apsinecz. )ï 29. Garamhidvég. »1 19. Zsarnócza. » 8. Bilin. „ 19. Bikkalvölgy. r) 20. Selmeczb<ánya. 3. Kőrösmező. .. 17. Garampéteri. Apr. 9. Korpona. 3. Tiszabogdány. Apr. 1. Háromvizpázsit. Mart. 15. Alsópalqjta. .. 2. Sóskás. Mart. 17. Lopér. » 21. Losoncz. 5. Studena. ,. 19. Alsószabadi. » 31. Ómassa. y^ 1. Búrszentgyörgy. ,. 28. Cserpatak. 7» 24. Sajókaza. 7. Nádas. Apr. 19. Eezsöpart. » 21. Felsőhánior. Mart. 15. Felsőbottfalu. 8. Felsőszabadi. » 28. Diósgyőr. 15. Vágapátfalva. Mart. 25. Kisgaram. ^ 27. Kereczke. Apr. 16. Trcncsén. Apr. 6. Feketepatak. Apr. 8. Dolha. 14. Bán. Mart. 25. Karám. ^ 4. Visk. Mait. 26. Lomnicza. Apr. 8. Breznóbánya. TJ 10. Berezna. ÏÎ 24. Madarasalja. » 4. Bocza. » 14. Kövesliyet. Apr. 2. Gyertyáufa. J) 3. Maliizsina. • " 18. Técsö. 19. Géléinek. Mart. 28. Miháljtelek. V 16. Krics falva. 18. Znióvdralja. „ 18. Zsdjár. :\Iart 19. Dúlfalva. Mart. 15. Teplafö. „ 27. Teplicska. Apr. 10. Talal)orfalva. Apr. 22. Felsőlóti. n 28. Róna. ÎÎ 19. Alsószinevér. Mart. 17. Saskőszékely. Apr. 12. Óviz. ^pr. 27. Kökényes. Apr. 14. Alsóturcsek. „ 22. Szomolnok. ,, 7. Erzsébetliget. Mart. 24. Dobó. „ 3. Stósz. J? 2. Széleslonka. Apr. 7. Dobró váralj a. Í) 1. Felsőmeczenzéf. Mart. 31. Szentmihálykört- :Mart. 19. Kovácsfalva. Mart. 29. Delnekakasfalva. vélyes „ 20. Zólyom. Apr. 1. Rankfüred. Apr. 9. Felcsalja. Apr. 13. Mátyás falva. G. Nagyláz. Tî 7. Gánya. n 1. Háromrevucza. Mart 5. Kisberezna. 2. Teresflpatak. n 25. >zelcse. Apr. 11. Nayyberezna. Mart. 30. Dombó. ., 4. Garamsálfalva. Mart. 28. Bercsényifalva. Apr. 10. Alsókálinfalva. .Mart. 27. Perilát. Apr. 16. Köblér. „ 8. Királymező. 25. Mosód. Mart. 27. Sóhát. _ ■>0. Felsöapsa. „ 24. Luczíitő. Apr. 20. Turjamezü. 102 Apr. 25. Turjavágás. Apr. 5. Revisnye. A2)r. 17. Szuchahora. » 4. Volócz. „ 8. Hrustiii Mart. 27. Szvarin. » 2. Ökörmező. „ 3. Veszele. Apr. 5. Vydiodiia. yj 5- Ozerà il 10. Jasszeiiicza. Mai. 10. Csórható. 37 8. Felsősziiievér. Mai. 7. Podhjel. Apr. 3. Tátralom niez » 8. Szlüboda. 18. Szlanicza. ., 1. Szepesófalu. Mart. 28. íllava. Mart. 30. Zubrothova. 2. Tátraliilza. „ 30. Kassza. V 25. Alsòlipnicza. 1. Szepesbéla. Febr. 21. Fnchó. Apr. 3. Zuberecz. Mart. 31. Lőcse. Apr. 6. Csernova. .. 14. Liptószentiván. Mai. 10. Oirált. Mart. 25. Árvana^yfalu „ 2. Liptóujvár. Apr. 1~). Felső dzJcöz. 118. Motacilla flava, L. Apr. 10. Csurgó. n. Mai. 1. Hövej. III. A])r. 8. Dinuyés. I. n 16.Kaposkeresztúr. II. Apr. 5. Bogyoszló. 111. „ 5. Örkény. ^ 15. Szászvár. II. Mart. 25. Ásvány. III. Mart 19. Mezötiir. » 16. Zsitkócz. II. ., 20. Keszegfalu. III. Apr. 9. Szerep. V 21. Daraboshegy. 11. ., 26. Kürth. in. Mai. 2. Bïharnagy- „ 16. Vasnádasd. II. .ipr. 25. Kernend. hajoiìi. ., 27. Mile.j. III. ., 4. Szendrői sziget. m. Apr. 10. Székelyhíd. 8. Boldogasszonyfa III. „ 8. Teraeskubin. m. „ 3. Tura. " ., 20. Pölöske. III. .. 9. Alsókabol. m. „ 9. Hortobágj'. Mart 22. Arács. III. ,. 6. Vüláuy. m. „ 9. Újtelek. ' Apr. 4. Felsöberkifalii. ni. „ 15. Drávatorok. m. „ 8. Nyíregyháza „ 3. Moliiaszecsőd. III. „ 18. Méhespetres. m. ,. 18. Sárospatak. 1. n 21. Nyög ér. m. Mart. 30. Bácsordas. rV". Mart. 27. Orsova. » 4. Zalagógáiifa. III. Apr. 1. Óverbász. IV. Apr. 27. Kakova. 1. Mai. 2. Várkeszö. in. „ 6. Csantavér. IV. „ 19. Dorgos. Apr. 17. Szarvkö. m. Mart. 26. Jlosnicza. V. .. 2. Babath. 20. Szentmargit- III. Apr. 7. Kistopolovecz. V. , 9. Márianosztra bánya. m. „ 3. Dunaszekcső. V. Mai. 3. Sacza. I. .. 17. Csolnok. in. Mart. 21. Szeged. V. „ 3. Kassa. 1. JÎ 20. Csév. 111. „ 23. Szabadszállás. V. Apr. 22. Tavarna. n. Mai. 1. Himód. III. Apr. 9. Pákozd. 119. "'-'^ Motacilla flava cinereicapilla, S.wi. in. Apr. 12. Temeskubin. 120. -«^^ Motacilla uielanocephala, Luht. in. Apr. 16. Óverbász. 121. "-^^ Motacilla nielanocephala xaiithoplirys, Sharpé. III. Apr. 10- Óverbász. 103 122. Muscicapa atricapilla, L. I. Apr. 21. Molnaszecsőd. 111. Ai)r. 15. Békéscsaba II. 30. Bánfalu. III. ,. 28. Sárospatak li. II. » 25. Kcszegfalu. 26. Ruflolfsanád. IV. .. 21. Türkös. IV. Apr. 20. Segesvár. V. „ 22. Apsinecz. V. „ 28. Tavarna. 123. .Vluscicapa collaris, Bechst. I. Mai. 4. Répáspuszta. m. Apr. 17. Karczag. I. Apr. 13. Molnaszecsőd. III. 29. Tura. ni. ., 18. Apatin. III. 12. Sárospatak. III. ,. 14. Arad. 111. 20. Ungvár. ill. ,. IS. Izsák. IV. 9. Orsova. m. „ 15. Kecskemét. IV. .. 18. Maloniviz. ni. ., 14. Békéscsaba. IV. 21. Türkös. IV. Apr. 20. Segesvár. IV. , 22. Kolozsvár V. , 26. Kékkő. V. , 18. Ajisinecz. V. . 17. Geletnek. V. . 24. Tavarna. V. , 18. Varannó. 124. Muscicapa grisola, L. I. Mai. 13. Répáspuszta. III. Mai. 3. Rudolfsgnád. III. Mai. 2. Sárospatak I. V 18. Kjskörtvélyes. III. .. 4. Overbász. in. „ 8. Ungvár. I. ., 4. Kőszeg. m. ., 1. Csantavér. IV. A2)r. 8. Orsova. I. V 3. Nagyczenk. III. , 1. Vaskút. IV. „ 30. Kolozsvár. II. ^ 4. Illmicz. m. . 1. Izsák. V. Mai. 12. Kékkő. 11. 9. Keszegfalu. 111. Apr. 30. Békéscsaba. V 6. Tavarna. II. Apr. 27. Temeskubin. m. Mai. 1. Budapest. n. Mai. 4. nimicz. 125. -* — >■ Muscicapa parva, Bechst. I III. Apr. 10. Kisharta. IV. Mai. 12. Türkös. 126. ■^-'^ Numenius arcuatus, (L. I. Mai. 21. Tihany. m. Mart. 6. Hódmezővásár- III. Mart. 14. Bugyi. I. Febr. 28. Zalagógánfa. hely, sok vonul III. Apr. 5. Örkény. I. Apr. 8. Sopronpuszta. viele ziehen ffl. „ 3. Mezőtúr. II. Febr. 23. nimicz. ^N.et^W. III. Mart. 28. Nagyvárad, II. .. 24 Bánfalu. III. 9. Dunapataj. ->N. 11. Mart. 17. Keszegfalu m. Febr. 26. Kisharta. 111. „ 8. Tura. III. Febr. 26. Szendrői sziget. ni. Mart. 6. Izsák. ín. . 23. Újtelek. III. .. 21. Temeskubin. III. Mai. 5. Gádoros. III. Apr. 2. Manda tanya III. Mart. 3. Rudolfsgnád. III. Mart 19. Ottlaka. III. Mart. 18. Ónod. III. „ 31 Overbász. m. 5. Dinnyés. III. „ 29. Nagyhalász. ni. .. 2. Doromlás. III. ÎT 7. Gárdony. IV. Apr. 4. Orsova. Ill .. 21. Királyhaloni. m. Apr. 2. Szigetcsép. rv. . 24. Sajókaza. 111. „ 20. Szeged. 104 127. -<-^ Numenius pliaeopus, (L). III. Mart. 7. Temeskubin. 128. I. Apr. 5. Bellatincz. 111. .. 7. Tenifskubin. III. .. 5. Butykovácz. III. „ 12. Újvidék. III. Mai. 4. Felsökahol. Nj'cticorax nycticorax, (L.). III. Apr. 12. Duiiagárdony. III. . 9. Mohácsi sziget. III. .. 8. Béllye. III. ,, 12. Drávatorok. III. „ 8. Méhespetres. III. Mart. 11. Makó. III. Apr. 20. Szenttamás puszta. III. „ 17. Arad. 129. <— >■ Oedicnemus oedicnetnns (L.). III. Apr. 26. Izsák. | III. Apr. 19. Tura. 130. -<— > Oriolus oriohis (L.). 1. Mai. 2. Egerág. Mai. 15. Felsőeőr. Mai. 26. Nagymarton. J, 1. Németpalkonya. Apr. 5. Németujvár. » 8. Szarvkő. Apr. 23. Nj-irvölgy. „ 24. Csém. r 7. Soproaujlak. Mai. 6. Csurgó. Mai. 14. Rohoncz. »• 4. Sopronkertes. Î' 5. Vese. n 3. Vasdoroszló. V 6. Ágfalva. » 2. Somogyszobb. „ 6. Kőszeg. » 9. Kismarton. ,^ 2. Nagyatád. Apr. 21. Borsmonostor. Apr. 27. Czinfalva. V 10. Kinyaszentkirály. Mai. 1. Körmend. Mai. 3. Szentmargitbánya. 6. Henész. H 5. Sorok. „ 4. Fertőfehéregyháza 8. Görgeteg. V 4. Németszecsöd. Apr. 30. Nagyczenk. ., {'}. Lábod. Apr. 30. Zsira. » 25. Feketeváros. Apr. 27. Kaposvár. n 29. Molnaszecsőd. Mai. 2. Jánosháza erdész- Mai. 1. Répás puszta. Mai. 3. Köveskút. lak. 7> 1. Sásd. ?* 6. Csepreg. „ 1. Ravazd. . r> 4. Pécs. í) 11. Vasvár. V 3. Császár. n 4. Szászvár. „ 5. Szeleste. M 2. Bókod. V 2. Darabosliegy. « 6. Gyertyános. J> 4. Tata. Apr. 26. Vasnádasd. Apr. 16. Nyögér. » 4. Szomód. Î5 30. Milej. Mai. 10. Káld. ,, 2. Héregh. Mai. 5. Zalaegerszeg. A])r. 30. Jánosháza. )ï 2. Baj(it. ÍÍ 4. Boldogasszonyfa. « 30. Zalagógánfa. „ 7. Perbát, Api: 5. Pölöske. Mai. 1. Kemenesszentpéter. Apr. 28. Csév. Mai. 7. Nagykapornak. » 2. Gecse. Mai. 3. Pilisszentkereszt. ^ 2. Marczali. )) 10. Ugod. Apr. 15. Dömös. Apr. 24. Karád. » 6. Vanyola. Mai. 4. Budakesz. Mai. 5. Tihany. ÎÎ 5. Bakonybél. „ 2. Szép Juhászné. „ 1. A rács. Apr. 29. Gicz. ?î 4. Visegrád. ,j 7. Igal. « 27. Sukoró. Apr. 18. Püisszentlásdó. „ 2. Tab. Mai. 6. Törökbálint. Mai. 15. Pilisszentlászló. II. lOî Mai. 9. Báiifalii. Mai. 4. Ásvány. Apr. 10. Bátorkesz. „ 0. Hiniód. .. 1. Keszegfalu. Mai. 4. Kiirth. ^ 5. Hövej. n 6. Komárom. „ 1. Kernend. ,. 5. Bosyoszló. ,, 2. Neszniély. A-pr. 1Ò. Esztergom. It 5. Csorna. 6. Ma,iíyar(>vár. 5. Madár. " III. Mai. 9. Garamkövesd. Apr. 21. Paiicsova. Apr. 30. Óvcrbász. .Mai. 1. Tenke. 'î 27. Temeskubiii. Mai. 1. Csantavér. Apr. 28. Pákozd. Mart .3J. Butykovácz. n 8. Mohol. Mai. 6. Sári. Apr. 30- Kaiiiaristya. M 1. Vadászerdő. Apr. 30. Sőreg puszta. ., 24. Vajszka. „ 6. Mosnicza. „ 30. Abony. Mai. 8. Újvidék. Apr. 21. Jerszeg. Mai. 1. Karczag. A\n-. 15. Alsókabol. Mai. 2. Bálincz. 2. Jászalattyán. Mai. 4. Felsökahol. „ 2. Háromfa. n 1. Szerep. Apr. 18. Dunagárdony. „ 6. Szekszárd. » 9. Biharnagybajom. „ 28. Rudolfsgnád. Apr. 30. Dunaszekcső. „ 1. Nagyvárad. n 26. Nagybecskerek. Mai 6. Taplós. Apr. 28. Székelyhíd. • 23. Opp'ova Apr. 26. Dokomlás. Mai. 4. Budapest. Mai. 11. Antalfalva. „ 29. Hátfő. Apr. 30. Szigetmonostor. Apr. 26. Tügyer. » 26. Doromlás. Mai. 1. Kisbag. » 18. Vojtek. rt 27. Várszeg. 4. Tura. » 29. Denta. IT 29. Vaskút. Apr. 29- Hajdúböszörmény. Mai. 3. T(Jtujfalu. λ 27. Jánoshalma. Mai. 5. Debreczen. Apr. 16. Drávaszentniárton. ^' 20. Kiskunhahis. Apr. 20. Újtelek. » 25. Lakócsa. Mai. 3. Királyhalom. yf 25. Mandatanya. »J 23. Baranyasellye. M 1. Szeged. ., 22. Nyíregyháza. Mai. 6. Oszró. Apr. 9. Hódmezővásárhely. Mai. ' 7. Ófehértó. Apr. 27. Besencze. „ 28. Arad. n 3. Szatmár Nagyerdő -» 27. Vajszló. ., 29. Milova. » 3. Szatmár Sárerdő. 24. Páprád. 24. Dunapataj. ,, 5. Szinyérváralja. Mai. 1. Hegyszentniárton. Mai. 1. Kisharta. „ 2. Sárospatak. Apr. 23. Sildós. Apr. 30. Kalocsa. Apr. 24. Karád. Mai. 1. Villány. Mai. 1. Szabadszállás. n 26. Leányvár. il 3. Mohácsi sziget. Apr. 23. Izsák. „ 30. Mándok. Apr. 26. Béllye. Mai. 5. Gádoros. M 19. Nagybereg. 12. Drávatorok. Apr. 28. Orosháza. Mai. 5. Lazony. 13. Jlonostorszeg. Mai. 2. Békéscsaba. Apr. 29. Mocsár. .. 12. Méliespetres. Apr. 18. Elek. Mai. 3. Társahegy. Mai. 2. Apatin. Mai. 2. Békésgyula. 9. Zúgó. Apr. 14. Bácsordas. » 1. Feketegyőrös. 2. Ungvár. IV. Mai. 8. Dalbosecz. „ 1. (Jsopot. Apr. 28. Eibenthal. „ 29. Plavisevicza. 30. Dubova. Aquila XV. Mai. 1. Jeselnicza. Apr. 30. Ponyászka. Mai. 7. Temesszlatina. 12. Borlova. ,. 10. Malomviz. Mai. 4. Felsőmoecs 2. Szilas Apr. 20. Buchberg. Mai. 3. Te m esk irályfalva. „ 3. Vermes. 14 106 Apr. 29. Kövesd. Mai. 6. Káinok. Mai. 2. 8zilassojmó. » 8. Zalán. Apr. ^29. Af-a. W 20. Gidófalva. Mai. 2. I^al)asinfz. ^ 2. Sepsibodok. 2. llarniadia. ., 16. Bodzái szoros. Apr. ;?ü. Diibest. Apr. 22. Maksa. Mai. 5. ürinova. „ 26. Allios. Apr. 23. Szelcsova. Mai. 3. Lippai erdő. Mai. 7. Kisszurduk. Apr. 25. Máriaradna. ' 8. llauzest. n 18. Sistarovecz n 6. Furdia V 24. Mészdorgos. Apr. 28. Facset. fy 28. Petirs. Mai. 7. Némctgladna. „ 29. Dorgos. Ö. Draxinest. „ 21. Berzova. Apr. 20. Válemáre. Mai. 18. Lalasincz. Mai. 1 . Marzsina. Apr. 28. Buttyin. V ;j. Gross. Mai. 2. Zinibró. n 6. Bulza. „ o. Zám. » 4. Homosdia. Apr. 15. Nágyhalniágy ÏÎ 10. Koste). Mai. 6. Nagyalinás. Apr. 22. Pozsoga. 7- Preszáka. Mai. 3. Fazacsel. » 5. Magyarigen. V 3. Nagyrápolt. 5. Sard. » 3. Bozes. Apr. 30. Oláhlierepe. » 1. Szászváros Mai. 1. Nagyenyed. » 10. Szerdahely. Apr. 27. Profi. "> 2. Szelistye. Mai. 1. Váldhid. Apr. 23. Kisdisznod. Apr. 21. Segesvár. Mai. 6. Kistalmács. Mai. 3. Csöb. Apr. 22.' Felek. n 8. Szászkézd. ., 28. Szakadat. * ^ 1. Málnás. Mai. 10. Holczniány. ,. 6. Lemhény. » 10. Ujegyház. V 2. Intrecaj. » 1. Szeráta. f> 4. Bulz. » 6. Kisberivoj. » 7. Középlak. » 1. Nagyajta n 4. Magyargorbó. î> 7. Tömösi szoros. ,, 8. Fehéregyház. ÎÎ 1. Ósánczi szoros. » 4. Zselyk. » 21. Ilyefalva. » 5. Dedrád. w 3. Sepsiköröspatak. ,, 6. Herbus. Mai. 1. Nyárádszereda. „ 1. Disznajó. t 9. .Mocsár. 1Î 7. Grörgényszentimre. rr 5. Nyárádremete. ^ 7. Dosz. j. 5. Szováta. 'Î 6. Szovátapatak. „ 20. Jlyéfimezü. „ 10. Gyergyóreniete. Apr. 21. Élesd. Mai. 4. Ossi. ., 7. Szilágysonilyó. 8. Zilah. „ 10- Szilágycseh. Apr. 25. Zsibó. 27. Gyökeres. 19. Désakna. Mai. 1. Dés. ,. 8. Gáncs. „ 4. Naszód. „ 3. Szépnyir. .. 5. Nagydeineter. u 2. Besenyő. „ 3. Jaád. ÏÎ 3. Sajósolymos. n 8. Kisdeineter. Apr. 25. Oláhszentgyörgy. 20. Kusma. Mai. 2. Fehérszék. „ 29. (Jhozmta. 4. Kápolnoknionostor ') 7. Máraniarossziget. ,, 1. Aknasugatag. Apr. 25. Budfalu. Mai. 5. Nagybocskó. Apr. 24. Jód. Mai. 10. Petrova. Apr. 23. Felsőszelistye. Mai. 9. Havasmező. Mai. 4. Magyarszölgyén. Apr. 22. Ecskend. .. 5. Börzsöny. „ 28. Erdőkürth. Apr. 28. Kóspallag. Mai. 5. Valkó. „ 25. Nagymaros. Ajir. 30. Kiskartai. Mai. 8. Szokolyahutta. „ 21. Bodony. )» 1. Isaszeg. Mai. 7. Felsődiós. Apr. 29. Babath. „ 3. Ghymes. B 25. Megyerke. ., 10. Bakabánya Jlai. 4. Ipolyság. 2. Szurdok. 6. Bábaszék. 5. Magasmajtény. 1. Alsópalojta. „ 4. Kékkő. 4. Gács. 2. Losoncz. 107 Mai. I . Rimaszombat. Mai. 20. Alsókáliufalva. Mai. 4. Sacza. » (i. Mocsolyás. „ 5. Felsőapsa. ^ 7. Dolnekakasfalva Apr. 30. Tornaija. ., 18. Gyertyánliget. T 4. Tavarna. „ 27- Sajükaza V 5. Biirszentgyörgy. n 6. Ungpéteri. Mai. 3. Hollós. „ 18. Vágapátfalva. »? 4. Felsődoinonya. n 1. Óhuta. ,, 2. Trencsén. „ 10. Nagyláz. M 8. Diósgyőr. Apr. 30. Bán. ,, 8. Bercsényifalva. „ 6. Kereczke. Mai. 20. Zsarnóczakohó. ,. 1. Kispásztély. Api". 24. Dolha. „ 18. Geletnek. V 2. Köblér. Mai. 1. Visk. ,, 19. Znióváralja. 18. Poroskő. „ 7- Kövesliget. Apr. 21. Dobróváralja. ., 20. Ökörmező. „ 6. Técső. Mai. 9. Kovácsfalva. » 7. Zsolna. Apr. 30. Kökényes. 10. Zólyom. V 27. Szvarin. Mai. 4. Szentmihálykört- n 14. Szelese. „ 4. Tátraháza. vélyes. „ 18- Garamsálfalva. n 8. Zboró. ., 15. Pelesalja. 20. Ratkó. » 6. Lipnik. „ 12. Gánya. 13. Uj vásár. Ajir. 21. Girált. V, 15. Tereseipatak. 131. Ortygouietra parva, (Scop.). III. Apr. 12. Óverbász III. ., 12. Békéscsaba. I. Apr. 16. Zalagógánfa. I. „ 16. Sopronpuszta. II. „ 23. lUniicz. III. Mart. 29. Tenieskubin. III. Mai. 5. Ürbőpuszta. 132. <— >■ Ortygoinetra porzana, (L 111. Apr. 16. Óverbász. III. „ 12. Mohol. III. „ 2. Dinnyés. III. „ 16. Mezőtúr. V. Mart. 19. Geletnek. III. 29. Mohácsi sziget. Ill 14. Budapest. III. Apr. 5. Tura. III. ., 9. Hortobágy. IV. „ 9. Orsova. IV. „ 22. Segesvár. V. 12. Tavafna. 133. < — >■ Ortygometra pusilla, (Pall.). III. Apr. 16. Óverbász. | HI. Apr. 14. Sikló. 134. 4- Pastor roseus, (L.).* HI. .Inn. 8. Izsák 40 drh, 40 St. HI. Febr. 28. Temeskubm. III. Mart. 21. Szeged. 135. *— > PavonceHa pugiiax, (L. III. Mart. 14. Bugyi. III. Apr. 25. Tura. 136. < — >■ Phalacrocorax carbo, (L.). HI. Mart. 18. Tenieskubin. I HI. Mart. 30. Doronilás. | IV. 3Iai. 9. Marosszentkirály. * A többi adat a/. „.'Viniila' XIV. kíitetének ^63. és * Die übrigen Daten sind im XIV. Bd. der „Aquila" 264. lapján. p. 2G3 und 264 zu finden. 14' 108 137. Phylloscopus aciedula, (Paix.). Apr. 16. Egeri'ii;'. Apr. 8. Vors. Apr. 27. Vgod. n 15. Ncmetpiilkoii.ya. H 29. Felsöeör. Mart. 29. Nagymarton. n 12. Kaposvár. Mart. 16. Németujvár. Mai. S. Sopronkertes. J) 21. Sásd. Apr. 16. ('séni. Apr. 21. Fertőfehér egyháza w 19. Pécs. M 8. Rohoncz. ., 5. Nagyczenk. » 19. Szászvár. „ 5. Vasdoroszló. „ 25. Feketevárns. 16. Zsitkócz. ,, 8. Körmend. .. ]5 Ravazd. Alai. Ò. ]'asnddasd. 7. Sorok. ., 6. Bókod. Apr. 10. MUej. 4. Szombathely. 5. Szomód. n 29. Boldogasszony fn. 16. Locsmánd. Mart. 25. Bajót. „ 25. Pölöslce. Mart. 27. Moliiaszecsöd. Apr. 10. Csolnok. Mart . 6. Kishqmrnak. Apr. 22. Köimhlt. Mai. 7. Csér. )f 81. Nagykapornak. Mart 8. Csejirey. Apr. 6. Dömös. Apr. 20. Szökedencs. Mai. 4. Nyögér. Mai. 10. Pilisszentlászló. » 5. .Sávoly. Apr. 4. Várkesző. Apr. 19. Bogyoszló. Febr. 20. Csorna. Apr. 15. Ásvány. Apr. II. 4. Keszegfalu. 5. Neszmély. 17. Kiirth. Apr. 1. Ipolyszalka. 22. CsaUóközsomorja. III. Apr. 1. Temeskubin. Mart . 2. IJátfö. A2»-. 25. Ahony. Mai. 13. Újvidék. Fehr. 25. Doromlás. í^ 18. Mezőtúr. Apr. 3. Alsókabol. n 25. Vár szeg. V 10. Karczag. 1(>. Felsökabol. Apr. 5. Vaskút. 22. Szerep. '» lU. Dunagánlony. „ 2. Jáiiosliáza. ,. 8. Nagyvárad. Mart. 31. Tótu.jfalu. „ 14. Királyhalüin. 18. Székelyiiíd. 77 29. Lakócsa. ,, 18. Szeged. V 11. Budapest. Apr. 25. Villány. » 8. Arad. ., 21. Szigetmonostor ?; 18. Mohácsi sziget. )î 9. Milova. Mai. 3. Kishag. 7* 18. Bácsordas. „ 24. Kalocsa. Apr. 6. Hortobágy. „ 16. Óverbász. 17. Izsák. „ 20. Mándok Mai. 8. Mohol. Mart. 20. Gádoros. » 19. Nagybereg. Mart. 30. Jerszeg. Apr. 5. Békéscsaba. » 5. Lasztomér. Apr. 8. Kistopolovecz. jï 12. Hárossziget. 14. Ungvár. n 2fí. Lúgos. Mai. 4. Sőregptiszta Apr. 8. Osopot. „ 18. Eibenthal. „ 22. Dubova. „ 18. Ogradina. Mart. 29. Szilassdjmó. Apr. 3. Harmadia. IV. Apr. 12. Drinova. Mart. 30. Szelcsova. Apr. 7. Kisszurduk. 13. Hauzest. „ 10. Furdia 11. Nénietgladua. Apr. 12. Draxinest. 4. Gross. 3. Bulza. Mart. 30. Kostéj. 30. Pozsoga. Apr. 4. Pánk. 109 Apr. 1 1. Szclistyc. Apr. 15. Butty in. Apr. 15. Gyökeres. ^7'. N(i II y disznód. 15. Soborsiii. „ 16. Xagyilonda, 15. Szakadat. Mai. 2. Dulcsele. Mart. 18. Désakna. îï 15. Holczmány. ■Apr. 3. Zani. Apr. 1 7. Magyarlápos. 15. Ujei;yliáz. „ 21. Viszka. Mai. Kl. Gáncs. „ 20. Strezakerczisora. ,. 20. Dealiimare. Apr. 5. Oláhnénieti. .. 17. Felsőárpás. Mart. 20. Detonata. „ 5. Szálva. ., 4. Alsóárpás. Mai. 7. Zalatna. 6. Naszód. „ 4. Felsővist. Apr. 15. Gróza. Mai. W. Teles. Mai. 1. Desánij. w 24. Akioshavas. Apr. 1 1 . Harina. Apr. 25. N'ajflarécse. „ 4. Segesvár. , 8. Besenyő. , 22. Kisberivoj. „ 28. Csöh. y 12. Jaád. ' ,, 21. Alsóvenicze. ., 7. Málnás. Mart. 21. Sajósohjmos, „ 9. Zernest. Mart .27. Torja. Apr. 18. Kisdemeter. n 7. Tiirkös. Apr. 2. Sósniező. ,j 3 Febérszék. Mart. 21. Ilyefulra. Mart. 16. Pregiiza. " 18. Láposbánya. Apr. 23. Sepsiszeutkirály. Apr. 7. Bulz. 16. Kápolnokmonostor ., 15. Gidütalva. îî 16. Magyargorljó. Mai. 2. Máramarossziget. Meni . 12. Dalnok. ., 17. Kolozsvár. Apr. 6. Aknasugatag. Mai. 1. Alliós. » 16. Vasasszentivány. „ 16. Nagybocskó. •? 4. Lippai erdő. » 13. Nyárádremete. 16. Terebesfejérpatak. Apr. 3. Máriaradna. ') 6. Ilyésniezö. „ 19. Rozália. 11. Jlészdurgos. Mai. 9. Gycrgyóalfalii. n 16. Felsőszelistye. )ï 6. Petirs. Apr. 12. Gyergyóditró. 'J 16. Havasmező. 14. Dorgos. » 5. Szilágysondyó. „ 27- Lajostalva. Mai. 12. Berzoüu. Mart. 31. Zsibó. Apr. 2. Nagymaros. Apr. 12. Erzsébetliget. Apr. 11. Olmányfalva. Mart. 10. Szokolyahutia. 21. Széleslonka. 18. Zólyom. Apr. 20. Isuszey. 5. Szentmihálykört- „ 14. Mátyásfalva. 6. Babath. vélyes. Mai. 1. Dohrókirályi. ., 29. Bodony. „ 6. Pelesalja. Apr. 22. Háromrevucza. „ 4. Ottó völgy. 1. Gánya. jj 30. Szelese. 3. Garanirudnó. ,^ 15. Tereseipatak. „ 6. Garamsálfalva. 16. Bakabánya. Mai 8. Dombó. V 22. Zólyondipese. ., 20. Zsarnócza. Apr. 10. Alsókálinfalva. Mai. 3. Garamszentandrás „ 18. Bakaszenes. Mai. 5. Fdsöapsa. Apr. 16. Breznóbánya. „ 16. Tópatak. Apr. 29. Gyertyánliget. .. 13. Eatkó. .. 20. Magasmajtény. Mai. la. Apsinecz. „ 12. üj vásár. , 20. Kékkő. •T 6. Tiszabogdány. '? 6. Stósz. „ 16. Losoncz. Mart. 29. Ótura. Mart. 20. Kisberezna. „ 19. Salgótarján. Alai. 3 Madarasalja. Apr. 8. Bercsényifalva. .. 27. Tornaija. Apr. 22. Felsőhámor. ,, 22. Kispásztély. .. 14. (ihuta. ,, 15. Zsarnóczakohó. Mart. 30. Köhler. 19. Diósgyőr. » 15. Geletnek. Apr. 23. Turjamezö. Mart. -50. Kricsfalva. Mai. 2. Znióváralja. 15. Tm-javágás. „ 10. Dúlfalva. Apr, 18. Felsötóti. Mai. 1. Kassza. .. 22. Talahorfalva. '» 23. Saskőszékely. Apr. 1. Fuchó. Apr. 12. Alsószinevér. „ 8. Dobróváralja. ^ 26. Valcsa. „ 24. Kökényes. » 12. Kovácsfalva. '■ 22. Likavka. l(t Apr. 1^0. llrholtó. „ 29. Lueski. Mai. 4. IHuha. „ <>. Znlirothnva. I. Apr. 17. Felsőlövő. II. „ 27. Háiifalii. III. Mai. 'Ò. Overbász. II. Apr. lM. liáiifahi. II. ., 5. Keszegfalu. 138. 139. Apr. 19. Zuberecz. „ 25. Liptószentiván. 8. Jabloiika. Apr. 0. Liptniíjvár. , 17. Tátraháza. Mai. 3. Leibicz. PlijIloscopiis ^sibilatol•, Bechbt. III. Apr. 28. Izsák. III. ,. 17. Bclvcscsaba. III. „ 18. Sárospatak. I\'. Apr. 20. Oraviczabánya. IV. „ 26. Kolozsvár. \'. Mai. 5. Ta varila. IMi.ylloscopns Irocliihis. iL.). 111. Apr. 20. Temeskubin. 111. .. 30. Overbász. 1\'. Apr. 4. Oraviczabánya. IV. .. 21. Malomviz. 140. -<"^ Platalea leucorodia. L. II. Mai. 4. Bánfalu. 141. -^-^^ Plegadis falcinelliis, (L.). 111. Apr. 10. Temeskubin. I. Mart. 17. Molnaszecsőd. II. Apr. 30. Bánfalu. III. „ 20. Temeskubin. III. .. 5. Makó. III. ., 14. Izsák. 142. ■< — >■ Prantiiicola rubetra, (L.). III. Apr. 23.Biliarnanybajom III. ., 17. Overbász. III. „ 5. Ungvár. IV. Mart. 24. Orsova. IV. Apr. 21. Türkös. V. Mai. 2. Geletnek. V. Apr. 3. Tavarna. V. Mai. 4. Zuberecz. V. „ 5. Szepesbéla. 143- -*— > Pratincola riibicola, (L.). I. Apr. 15. Egerág. I. „ 13. Németpalkonya I. „ 16. Sásd. I. „ 12. Pécs. I. „ 14. Szászvár. I. „ 2. Kőszeg. 111. ., 2. Overbász. III. , 1. Izsák. III. Apr. 16. Gádoros. III. „ 26. Ahony. III. Mart. 29. Nagp-árad. III. Apr. 5. Budapest. III. „ 3. Hortobágy. III. ,, 22. Újtelek. m. „ 5. Lasztomér. III. Mart. 31. Ungvár. IV. Mart. 30- Nagyenyed. IV. „ 24. Csombord. IV. „ 31. Segesvár. IV. Apr. 17. Kolozsvár. V. Mart. 23. Kékkő. V. Apr. 8. Geletnek. V. ., 23. Zólyom. V. , 1. Breznóbánya. 144. GO Pjrrhiila pyrrhula, (L.). II. Mart. 28. Keszegfalu, utolsó, Letzter. III. ., 12. Makó. III. Jan. 4. — Febr. 23. Szerep. III. Mart. 28. Ungvár, utolsó, Letzter. IV. Apr. 16. Malomviz, át- vouuló, Durclizügler. V. Jan. eleje. Anfang, Ta- varna, elvonul- tak, zogen ab. Ill 145. -<-*->■ l\v trillila pyrrhula major, (Brehm). I. Jan. 22. — Mart. 19. Kőszeg. I III. Mart. 25. Ungvár, utolsó, Letzter. I. Apr. 16. Sopronpuszta. 146. <-^> Kallus aqiiaticuís, L. III. Mart. 24. Újvidék. 1 III. Apr. 16. Óverbász. 147. < — >• Recurvirostra avocetta, L. II. Apr. 9. Bánfalu. I. Jan. 7. — Apr. 2. Kőszeg. 148. Reguhis regulus, [L.] II. Mart. 28. Keszegfalu, utolsó, Letzter. III. Apr. 15. Szerep. 149. 00 Remiza penilulina, (L.). II. Mart. 28. Keszegfalu. 150. Riiticilla phoenicura, (L. I. Apr. 11. Képáspuszta. Apr. 23. Izsák. IV. Mart 26. Koronini. I. Mart. 29. Felsőlövő. , 15. Békéscsaba. IV. Apr.' 19. Ponyászka. I. Apr. 17. Bakonybél. „ 14. Szigetcsép. IV. n 20. Ujegyhiiz. I. *) 24. Molnaszecsőd. Aíai. 12. Biharnagi/- IV. ., 15. Segesvár. I. „ 15. Nagyczenk. bajom. IV. ,, 17. Kolozsvár. II. « 25. Bánfalu. Apr. 20. Nagyvárad. V. „ 2. Kékkő. m. V 8. Tenieskultin. 13. Budapest. V. „ 8 Apsinecz. III. n 16. Apatin. „ 11. Debreczen. V. „ 25- Madarasalja ín. » 19. Óverbász. ,, 14. Sárospatak. V. .. 10. Geletnek. III. „ 4. Csantavér. TTT 19. Nagybereg. V. „ 6. Zólyom. III. » 14. Arad. Mai. 1. Ungvár. V. *? 18. Tavarna. 151. Ruticiila tithys, (L.) I. Apr. 10. Kiskőrtvélyos. IV. Apr. 11. Segesvár. V. Mart. 31. Breznóbánya. I. Mart. 30. Felsőlövő. V. n 2. Kékkő. V. 28. Felsőnieczenzéf I. Apr. 22. Molnaszecsőd. V. ,, 11. Apsinecz. V. Apr. 6. Zuberecz. m. „ 8. Temeskubin. V. „ 5. Geletnek. V. ,, 24. Liptószentiván. m. „ 5. Budapest. V. 13. Turóczszk lenó. V. Mai. 5. Tátraháza. III. „ 13. Sárospatak. V. ÎÎ 16. Z()lyoniliiicse. V. Apr. 13. Szepesbéla. m. „ 21. Ungvár. V. „ 18. Szikla. V. ,, 5. Lőcse. I. Apr. 30. Egerág. I. „ 29. Németpalkonya. I. „ 8. Répáspuszta. 152. *— > Saxicola oenanthe, (L, I. Apr. 30. Sásd. I. „ 28. Pécs. I. „ 89. Szászvár. I. Apr. 1. Felsőlövő. I. „ 7. Molnaszecsőd. L „ 24. Nagyczenk. 112 I. Apr. ( . \ isf^riid. .Vpr. 11. S/.iiiCtcsép. IV. Apr. 17. Székás. n. „ ^'0. Bánfalu. „ 15. drbôpiiszta. IV. „ 15. Balázsfalva II. 5. Keszf'.í;f:ilii. ÎÎ 12. tí/.ercp. \-. n. Kékkő. III. „ 9. Tciiieskiiliiii „ 5. Budapest. V. „ 1(1. Gcletnek. III. ., 18. Apatill. 8. Hortobágy. V. Mart. 26. Ratkó. III. ^ 12. Óverbász. 3. Lasztomér V. Apr. 17. 'i'a\ariia. ill. 12. Csniitavér. 14. Uiig'vár. V. i;]. Zuberccz. III. 8. Királvlialorii. IV. 5. Orsova. V. 19. Tátraháza. III. 1(1 l/.-íák. IV. 14. Oraviczabánya. V. 15. Szepesbéla. 158. -<^> Scolopax riisticola, L Mart .29. Egerág. Mart. 12. Tótgyugy. Mart. 24. Veszprém. *y 29. Németpa lia ni g a . 11. Gamás. » 29. Oroszlány. .. 9. Őrség. ?í 9. Mernye. V 28. Sukoró. ^ 6. Csurgó. » 17. SzőUösgyörök. 31. Törökbálint. V 20. Berzencze. ,. 19. Karád. , 20. Kabold. 'í 9. Ihárosberény. n 26. Balatonfüred. Apr. 2. Nagymarton. .. 9. Soniogyszobb. 20. Igal. Mart. 27. Sopronszentmárton ,. 22. Nagyatád. „ 11. Felsoeőr. 17. Szarvkő. „ 15. Riuyaszentkirály. „ 28. Felsőlövő. ., 22. Csáva. ., 20. Henész. • ., 14. Németujvár. 18. Sopronkertes. ., 26. Görgeteg. „ 27. Cséni. 20. Ágfalva. 7Ï 22. Lábod.' ,j 10. Hodász. .. 16. Sopronpuszta. „ 8. Jaád. Î? 10. Vasdoroszló. „ 28. Szentmargitbánya. ') 15. Répáspuszta. » 19. Kőszeg. Apr. 16. Fertő fehéregyháza. n 23. Somogynádasd. 20. Felsőlierkifalu. Mart. 23. Malomháza. » 28. Sásd. ' ,. 18. Borsnioiiostor. .. 29. Xagyczenk. » 28. Pécs. .j 18. Körmend. ,j 19. (Apr. 14. f.) Fekete- ,, 10. Szászvár. „ 22. Sorok. város. ,, 16. Szentgotthárd. ,, 24. Szombathely. ÎÎ 23. Jánosháza erdész- AjfT, 2. DabroiKik. Apr. 13. Locsmánd. lak. Mart 6. Zsitkócz. Mart 20. Németszecsőd. 23. Ravazd. » {'). Alsóleudva. ,^ 24. Köveskút. .. 16. Bókod. ,, 7. Szőcze. .. 22. Csepreg. ,. 17. Komáromtarján. « 24. Daraboshegy. T) 28. Vasvár. „ 20. Bajót. 16. Vasnádasd. „ 16. Szeleste. 27. Mogyorósbánya. ÎJ 19. Szilvágy. n 16. Gyertyános. Apr. 1. Csolnok. » 22. Milej. „ 21. Nyögér. Mart 21. Perbát. „ 8. Zalaegerszeg. ?í 21. Káld. Ajir. 6. Csév. (Mar 1. 17. f.) Boldogasszonyfa. „ 25. Miske. .. 2. Pilisszentlélek. Mart 7. Pölöske. 23. Zalaerdőd. Mart 25. Pilismarót. n 26. Kiskapornak. Âjjr. 4. Kemenesszentpéter. ÎT 21. Pilisszentkereszt. n 11. Nagykapornak. Mart 20. Várkeszö. (Mar . 10. f.) Dömös. ,, 2. Vörs. 18. Gecse. Mart 20. Pilisszeutkereszt. » 20. Balatonk eresztúr. Ajjr. 17. Ajka. )j 22. Visegrád. n 22. Marczali. Mart . 21. Ugod. 21. [Mai. 8. f) PUis- 7J 10. Soraogyvár. » 16. Gicz. szentlászló. II, 113 Mart. 11. Iván. „ 15. Hiiiiód. „ 10. Hövej. „ 24. Bogyoszló. „ 9. Csorna. Mart. 21. Halászi. Apr. 1. .Vsváiiy. Mart. 22. Keszegfalu. 28. Neszmély. Apr. 1 . Bátorkesz. Mart. 20. (Mai. G. f.) Kiirtli. Apr. 4. Kéinéiiíl. lij. Oaramkövesd. Mart. 25. Ipolyszalka. 27. CsallúkíJzsonioria. ni. Mart. 20. Borcsa. Mart. 26. Mohol. Apr. 8. Hortobágy. .. 19. Pancsova. .. 16. Vadászerdő. .. 4. Hajdúböszörmény. 1. Butykovácz. » 13. Jerszeg. Mart. 18. Nyíregyháza. „ 30. Kamaristya. n 22. Bálincz. Apr. 2. Ófehértó. » 30. Boiiyán. » 23. Háromfa. (Apr. 12. f.) Szatmárzsadány » 22. Dunabökény. ,, 9. Szigetvár. Apr. 28. Szatmár-Nayijerdö „ 28. Újvidék. " ■ „ 23. Dunaszekcső. Mart. 31. Szatmár-Sárerdő. Apr. 4. Alsókabol. 5. Taplós. ïj 25. Szatmár-Nagy- .. 1. Felsőkabol. n 18. Hátto. mocsárerdő. Mart. 25. Nagybecskerek. 18. Doronilás. Apr. 3- Szinyérváralja. » 25. Oppova. ., 25. Várszeg. Mart. 20. Miskolcz. w 22. Tógyer. ., 20. Hódniezővásárliely. „ 27. Sárospatak. » 20. Denta. ., 1. Makó. ^^ 27. Sátoraljaújhely. « 1. '1 otujfalu. n 23. Pécska. ., 31. Karád. 23. Drávaszentmártnn. j) 21. Szenttamás pnszta. ^ 28. Pálfölde. n 6. Lakócsa. ,, 23. Arad. 28. Bodrogszentmária. „ 7. Baranyasellye. 21. Paulis. Apr. 4. Leányvár. ÏÏ 20. Oszró. „ 28. Muova. n 4. Mándok. „ 25. Besencze. Aj>r. 6. Borosjenő. ,j 3. Munkács. 7' 15. Vajszló. „ 18. Szahailsziíllás. j, 2. Nagybereg. 'J 10. Páprád. Mart 17. Körösladány. Mart 26. Nagyszöllős. ^^r/-. 18. HíyyszenUndrton. Apr. 4. Tenke. 25. Lazony. Mart 26. Siklós. „ 7. Pákozd. Apr. 4. Mocsár. »j 19. Villány. Mart 23. Sári. 2. Társahegy. .. 16. Mohácsi sziget. ') 5. Karczag. ?j 1. Zúgó. Febr 27. Béllye. .. 26. Nagyvárad. Mart ;>1. Ungvái-. Mart 16. Drávatorok. V 25. Síi er. Apr. 4. üugdarócz. .. 17. Méhespetres. ?T 19. Székelyhíd. - 4. Radváncz. » 25. Bácsdoroszló. Apr. 3. Leányfala. j, 3. Unghosszúmező. „ 19 Bácsordas. Mart 26. Kisbag. IV. Ai)r. 5. Eibenthal. Mart. 30. Plavisevicza. Apr. 3. Dubova. (Apr. 4. f.) Ogradina. Apr. 2. Üraviczabánya. Mart. 28. Malom\iz. Apr. 8. Simon. AquUa XV. Mart. 31. Szilas. 23. Buchberg. Apr. 3. Temeskirályfalva. Mart. 21. Vermes. „ 27. Kövesd. „ 21. Szilassojmó. „ 22. Aga Mart. 29. Labasincz. „ 27. Harmadia. „ 16. Dubest. „ 29. Drinova. ,, 20. Szelcsova. ,, 27. Kissznrduk. .. 20. Bukov.'cz. 15 114 Mart 28. Hauzest. Mart 28. Morgonda. .Mart 21. Bcrzova. „ 25. Furdia. Apr. 8. Felsővist. í? 26. Lalasincz. f 14. Facset. ÍJ 8. (Apr. 1 1 . f.)' Felsó- n 29. Buttyin. 27. Németgladiia. szoniljatfalva. ,j 20. Tótvárad. ,, 24. Draxinest. 14. (Mai. 3. f.) Desány. „ 13. Govosdia. „ 26. VáÍPináre. 8. Vajdarécse. Apr. 23. Zöldes. .. 22. (Mart. 2;}. f.) Mar- 8. Nagysáros. Mart 26. Guralionc/.. zsiiia 1 1 . Fogaras. Apr. 7. Zani. » 16. Gross. 10. Kisberivoj. „ 2. Acsuva. 21. Bulza. Mai. 3. lludarita. M 1. Felvácza. n 28. Oluibabisztra. Apr. 9. Sarkaicza. a 10. (Apr. 15. f.) Nagy » 30- Hoinosdia. „ 6. Persány. lialmágy. (Mart . 13. f.) Kostéj. 8. Alsóvenicze. ~ 1. Körösbánya. Mart 22. Pozsoga. .. 12. Alsókoniána. ,, 6. Risknlicza. Apr. 2. Ruszkabánya. „ 19. Zernest. n 6. Bulzesd. )? 8. Tjej „ 30. Ólohán. „ 3. Brad. 5. Lunkalar£!,a. r> 10. Vledény. Mai. 5. Girdasácza. Mart 25. Roskáiiy. Mart 28. Brassóveresmart. Mart 28. Szkerisora. .. 19- Hunyaddobra. .\])r. 10. Nagyajfa. Apr. 7. Hunyadboicza. V 30. Briznik. 20. (Mai. 2. f.) Tömösi îj 10. Bucsesd. Apr. 21. Bozes. szoros. » 22. Lemaszoja. y> 8. Ósebeshely. ,. 6. Élőpatak. » 5 Zalatna. 18. Vajdej. 10. (Mai. 2. f.) Ósánczi 6. Petrozsángalacz. 5. Magurény. szoros. Mart 14. Gyulafehérvár. Mai. 16. Frigoria. Mart 17. Ilyefalva. Apr. 1. Alsóorbó. Apr. 15. Szászsebes. 17. Sepsiszentkirály. Mart 30. Felenyed. Mai. 7. Gasa. Apr. (i. Sepsikőröspatak. Apr. 5. Nagyenyed. Apr. IG. Kelnek. 4. (Apr. 25. f) Káinok. Mart. 30. Csombord. » 29. Bisztra. 10. Zalán. 29. Magyarbagó. JÎ 25 Szerdahely. 9. Sepsibodok. Apr. 10- Háporton. V 11. Keresztóüyszi,ü,et. „ 20. Bikfalva. Mart. 23. Nagylak. 24. Resinar. 10. (Apr. 30. f.) Bod/.ai Apr. 4. Nagyselyk. 10 Kistorony. szoros. .. 5. Ingodály. )* 20. Nagydisznód. 2. Maksa. n 11. Szászivánfalva. » 10. Nagyszeben. 5. Dalnok. 8. Mardos. w 11. Nagy csűr. 11. Ny én. ,. 4. Baráthely. w 3. Szelindek. 23. Marjynrhodza. 10. Magáré. 5. Szenterzsébet. „ 6. Bárkány. 11. Ahnakerék. » 8. Hermány. V 6. Zágon. w 3. Pród. 3. Veresniart. „ 2. Papolcz. M 30. Váldhid. „ 12. Alsósebes. „ 2. Kovászna. » 7. Jakabfalva. M 4. Felek. Î? 6. Gelencze. » 10. Segesvár. ÎÎ 5. Szakadat. ^, 16. Osdola. » 15. Százhalom. » 20. Felsögezés. » 5. Alliés. » 18. Csöb. » 3. Holczniány. „ 4. Lippai erd'i. » 6. Hegen. » 3. Ujegyház. « 2. Máriaradna. » 17 Fehéregyháza. ÎJ 7. Szeráta. Mart. 21. Sistarovecz. 1! 1 6. Báránykút. ÎÏ 19. Strezakcrczisora. .. 25. (Apr. 20. f.) Mész- 1» 13. Szászdálya. Mart. 30. Verd. dorgos. „ 23. Székelykeresztih: Apr. 2. Felsőárpás. » 22. Petirs. » 18. Korond. Miirt. 25. Mártonhegy. » 24. Dorgos. „ 1. Székelyudvarhely 7) 9. Lesses. ÎÏ 22. Zabálcz. Mart. 13. Gyepes. 115 Apr. 12. Lövéte. Apr. 6. Dosz. Apr. 18. Teles. *î 6. Málnás. 9. Szakadat. >' 4. Liiska. „ 7. Csikszentkirály. ., 16. Alsófancsal. 10. Szépnyír. w 15. Ikatalva. [Mai 7. f.) Licposnya. ,, 1. Besenyő. » 6. Karatiiavohil. Mai. 4. Varság. » 3. Kisrebra. 10. (Apr. L'8. f.). Torja. 12. Maroshéms. ., 3. Nagydemeter. ., 22. Akldsliavas. If). Oyergyóremete. ., 3. Besztercze. ., 2. Kézdiszárazpatak. .\pr. 6. Gyergyoalfalu. » IB. Kisdemeter. 4. Esztelnek. {Mai . 15. f.) Oyergyóditró. 15. Kusma. „ 17. Lf'iiihény. (M^x. 15. f.) Gyergy óbor- „ 11. Dombhát. .. 16. Kézdimartonos. szék. „ 1. Les. ft 14. Bereczk. Mai. 10. Kilyénfalva. Mart 26. Oradna. (Apr 24. f.) Ojtoz. Apr. IH. Gyergyószent- „ 30. Ujradna. Apr. 6. Sósniező. niiklós. Apr. 22. Valeamare. (Apr. 3. f.) Preguza. » 27. Hágótőalja. Mai. 4. Dornavölgy. Apr. 1. (Apr. 3. f.) Bulz. „ 21. Gyergyóbékás. Apr. 29. Tesna. Mai. 6. Urszoja. Mart. 22. Czigányfalva. 21. Kosna. Apr. 22. Albák. íí 29. Élesd. " Mai. 2. Gurahajta. Mai. 3. La Dubul. Apr. 1. Szilágysomlyó. ( Apr. 30. f.) Gyergyóbélbor. Apr. 29. Kolozsmatínra. Mart. 31. Zilah." Apr. 4. Szatmárhegy. Mai. 3. Mariséi. Apr. 2. Szilágycseh. „ 3. Fehérszék. Apr. 10. Középlak. Mart. 29. Zsibó. 4. Óbozinta. „ 6. Magyargorbó. '? 28. (Apr. 15. f.) Gyö- (Apr. 8. f.) Láposbánya. 'Ï 2. Mèra. keres. Apr. 12. Kápolnokmonostor „ 15. Kolozsvár. Apr. 5. Zálha. Apr. 4. Taraczköz. Mart. 27. Dipse. „ 10. Nagyilonda. î> 10. Tiszaveresmart. Apr. 5. Szászakna. 16. Horgospatak. 20. Oláhláposbánya. « 16. Teke. » 1. Désakna. Mart. 17. Nagybocskó. Mart. 26. Zselyk. „ 2. Magyarlápos. .Apr. 16. Rákosfalva. Apr. 10. Szászpéntek. Mart. 24. Dés." Mai. 3. Mingyet. » 2. Marosvásárliely. Apr. 6. Gáncs. „ 1. Czibles. 1) 8. Vajola. 15. (Jláhlápos. .Apr. 9. Terebesfejérpatak Mart. 17. Dedrád. » 14. Tőkés. « 12. Berlebás. Apr. 13. Bátos. Mart. 20. Vicze. Mrd. /. Petrova. j) 6. Szászrégen. V 29. Alsóoroszfalu. Apr. 18. Dragomérfalva. ., 20. Disznaja. Apr. 4. Vermes. 7. Felsővissó. 5. Mocsár. '? 5. Mititei. (Apr. 17. f.) Havasmező. 14. Görgényhodák. M 5. Oláhnémeti. Mai. 7. Borsabánya. J! 12. Nyárádremete. •J 5. Szálva. Apr. 23. Pleskutie. V 13. Görgényüvegcsür. n 4. Naszód. ?» 26. Lajosfalva. Mart. 30. Magyarszölgyén. , 26. (Apr. 12. f.)"Mária- nosztra. „ 22. KóspaUag. „ 24. (Apr. 22. f.) Nagy- maros. „ 15. Szokolyahutta. ., 18. Kalló. Mart. 27. Isaszeg. „ 21. Babath. {Alai. 2. f.) Mácsa. Mart. 23. Megyerke. , 22. Ecskend. ., 29. Erdőkürth. ., 23. Valkó. - 26. Bodonv. Mart. 28. Nagysenkvicz. „ 25. Felsődiós. 19. Ghymes. „ 25. Újbánya. „ 15. Garamrudnó. ., 29. Garamrév. 16. Bakabánya. 18. Bakaszenes. \r,' 116 Apr. 10. Gyekés. 1 Apr 20. TereseJpataJc. Apr 3. Szeh-se. îî 20. Bacsófalva. \ 6- Doinbó. » 7. Garamsálfalva. 21. Hcqyhányn. 1(1. Királymező. {Mai. 3. f.) Perhát. .Marl . 2ü. Ipolysiii;'. „ .'iO. Fdsödjisa. .Vpr. 17. Összada. ., 2S. Szurdok. (Apr . 22. f) Brusztura. 1(). Xagyócsa. ^^3?" 21. Tópatak. .•\pr. 24. Plaiszka. ^ 8. Pónik. V 8. Korpona. ., 22. Jablonicza t? 9 Zoly 5. Teplafő. Mart. 24. Nyustya. Apr. 7. Dolha. » 8. Felsőtóti. Apr. 10. Rásztoki. 9. Visk. >í 8. Körmöczbánya. 10. Medvés. V 11. Berezua. TÎ 12. Saskőszékely. n 7. Dikula. „ 16. Kövesliget. » 30. Köresmocsár. TÎ 2ö. TepUcska. » 2. Técső. ^ 3. Jálna. Mart. 14. Ratkó. ., 4. Kricsfalva. 'Î 18. Zólyomkecskés » 27. Ujvásíir. „ 10. D.ilfalva. Mai. 14. Határszél. Mai. 7. Róna. Mart. 31. Talaborfalva. Apr. 10. Dobó. Apr. 20. Sajóréde. Apr. 18. Alsósziuevér. .. 11. Zólyomberezna. Mart. 20. Pelsőcz. « 29. Bedöháza. Mart. 22. Dobróváralja. Apr. 1. Rozsnyó. Apr. 15. Erzsébetliget. Apr 2. Kovácsfalva (Apr. 6. f.) Ötüsbánya. Mart. 12. Széleslonka. .. 13 Pallós. Apr. 14. Szomolnok. Apr. 6. Nyéresháza. Mart. 29. Zólyom. „ 13. Gerebfűrész. V 9. Szentmihálykört- Apr. 8. Mátyástalva. „ 4. Stósz. vélyes. .. 5. Dolirókii'áiyi. » 27. Szomolnokhuta. JIT Apr. i;!. (Apr. 1(1. f.) Aj- Apr. 3. rjszcmere. Mai. 4. Dluha. falucska. ,, ;]. Tnrjareniete. Apr. 16. Szlanicza. *> 8. (Apr. 16. f.) Felsii- ,, 8. Sóhát. ÏJ 20. Zubrothova. nieczeiizcf. ., 6. Fenyvesvölgy. V 13. (Mai. 13. f)Bübró Mart. 24. Jászó. .. 13. (Mai.7.f.)Poroskö. 20. Turdossin. Apr. 1. Szepsi. 16. (Apr. 25. f). Turja- Mai. 4. Znberecz. Mart. 22. Arany i( lka. niezö. Apr. 11. (Mai. 10. f.)Lii)tü- .\\ÌT. 2. Sacza. ••■> 19. (Apr. 28. f.) Turia- szentiván. „ 7. C'zeméte. vágás. 10. Liptónjvár. » 2. Kadács. n 15. Ticha. •Ï 6. {Mai. al. f.) » 2. Kassa. ?) 16. Uzsok. Szvarin. Mart. 29. Leines. 15. Iszka. (Apr. 18. f.) Vychodna. Apr. 1. liudamér. 2. Majdánka. (Apr. 26. f.) Podbánszkó. fj. Delnekakasfalva. 5Ï 13. Ökörmező. Apr. 2. Feketevág. Mart. 26. Keczerpeklén. w 28. (Mai. 16. f.) Ozerà. (Apr. 18. f.) Bielánszkó. 26. Keczerlipócz. Mai. 1. Szlobnda. (Mai. 7. f.) Csorbató. Apr. 14. Vörösv;i.i;ás. A,)r. 4. lllava. Apr. 15. Tátralomnicz. „ 2. Rankfüred. 1. Kassza. jj 26. Hernádfalu. ,. 2. Nagyazar. Mart. 26. Puchó. n 19. Landok. 6. Varannó. Apr. 3. Nagybittse. }} 20. Szepesófahi. Mart. 2*1. Tavarna. Mart. 28. (Apr.20.f.)Biidatin. 'j 9. Tátraháza. 'J 26. Homonna. Apr. 13. Valcsa. ., 19. Szepesbéla. Apr. 2. Zeniplénsziniia. If). Fenyőháza. n 8. Leibicz. 7. Jlimkócz. 14. Likavka. ,. 17. Podolin. » 18. Ungpéteri. rí 6. Hrboltó. 7. Lőcse. Mart. 25. Felsődomonya. „ 8. Csernova. „ 16. Ólubló. Apr. 5. Nagyláz. ,, 9- Árvanagyfalu. ., 7. Zl)oró. Mart. 29. Kisberezna. rí 14. Revisnye. » 6. Lipnik. Apr. 11. Nagyberezna. Mai. 10. Lacski. „ 6. Girált. 3. Bercsényifalva. Apr. 2. (Mai. 1. f.) Néniet- 6. Felsővizköz. lApr. y. f.) Küblér. lipcse. L Mai. 6. Nagyczenk. III. Apr. 8. Izsák. III. ., 22. Ungvár. I. Mart. 1. Zalagógánfa. 11. „ 18. Bánfalu. 154. -«^ Serinus seriiius, (L.). IV. Mai. 1. Segesvár. Y. . 1. Geletnek. 155. ■<—> Spatula clypeata, (L.). III. Apr. 12. Tenieskubin. III. Mart. 23. Rudolfsgnád. V. Apr. 18. Zólyom. V. „ 24. Lőcse. III. Mart. 7. Óverbász. III. Apr. 3. Tura. II. Apr. 27. Bánfalu. II. ., 12. Tenieskubin. 156. Sterna iiinindo. III. Apr. 28. Óverbász. III. .. 24. Vaskút. Il I.Apr. 1 3 Hódmezővásárhely. III. „ 21. Dinnyés. 157. ■< — *■ Sterna nilotica, Habselqu. n. Apr. 30. Bánfalu. 118 158. ■<-^* Stui'iius vulgaris, 1-. I. Apr. 10. Egerág. Mart. 20. Vörs. Apr. 23. Ajka. „ 10. Nénietpalkoìiya. Febr. 25. Balatonfüred. Mart. 9. Ugod Mart. 13. VuUária. Mart. 23. Tihany. „ 23. Bakonybél. Febr. 28. Csurgó. „ 25. Arács. „ 7. Gicz. Mart. 5. Vese. .. 23. Felsőeőr. „ 20. Sukoró. Febr. 26. tízoiiiogyszobb. „ 17. Felsőlövő. ,.- 10. Sopronszentniárton Mart. 25. Nagyatád. Apr. 20. Borostyánkő. ., 20. Soprouujlak. „ 6. RinJ'aszentkirály. Mart. 27. Németujvár. 15. Sopronkertes. „ 25. Hetiész. „ 11. Cséni. Febr. 27. Ágfalva. „ 20. Görgeteg. Apr. 20. Rohoncz. Mart. 8. Czinfalva. Apr. 2. Lábod. Mart. 11. Pornó. Febr. 22. Sopronpuszta. Mart. 15. Eépáspuszta. 1. Vasdoroszló. Mart. fi. Szentniargitbáiiya. Apr. 8. Sásd. 1. Kőszeg. .. 27. Malomháza. „ 9. Pécs. .. 10. Felsőberkifalu. 3. Nagyczenk. „ 18. Lengyel. 8. Borsmonostor. 3. Feketeváros. Mart. 20. Szászvár. „ 10. Körmend. „ 10. Jánosháza erdész- Febr. 27. Zsitkócz. „ 4. Sorok. lak. „ 26. Hosszúfalu. „ 2. Németszecsőd. 1. Császár. Mart. 1. Alsólendva. 4. Molnaszecsőd. Febr. 25. Bókod. Febr. 11. Szőcze. Apr. 2. Köveskút. Mart. 8. Komáromtarján. Mart. 9. Daraboshegy. Mart. 6. Csepreg. ., 15. Bajót. Febr. 16. Vasnádasd. ., 20. Nyögér. Apr. 27. Mogyorósbánya. Mart. 16. Csertalakos. Febr. 28. Káld. Mart. 26. Csolnok. Apr. 2. Milej. Mart. 23. Miske. „ 20. Pilismarót. Mart. 18. Boldogasszonyfa. 3. Jánosháza. Apr. 24. Dömös. „ 20. Pölöske. Febr. 23. Zalagógánfa. „ 27. Szép Juhászné. „ 3. Nagykapornak. Mart. 19. Keraenesszentpéter. Mart. 2. Illmicz. „ 2. Bánfalu. Febr. 27. Himód. Febr. 28. Hövej. Mart. 12. Csorna. U. Mai. 15. Ásvány. Mart. 28. Neszmély. 9. Madár. „ 10. Kürth. Apr. 2. Kernend. Mart. 11. Kisgyarmat. Apr. 22. Esztergom. „ 10. Oaramkövesd. Mart. 28. Csallóközsomorja. ni. Mart. 4. Szendrőisziget. Mart. 4. Dunagárdony. Mart. 15. Baranyasellye. „ 4. Temeskubin. Febr. 28. Rudolfsgnád. „ 2. Oszró." Apr. 1. Temessziget. Mart. 5. Antalfalva. Febr. 20. Besencze. Mart. 22. Butykovácz. „ 29. Tógyer. „ 20. Vajszló. Apr. 3. Kamaristya. Apr. 11. Vojtek. „ 20. Páprád. Mart. 8. Vajszka. Mart. 11. Versecz. ., 27. Hegy szentmárton Apr. 3. Újvidék. 4. Tótujfalu. A2)r. 15. Siklós. Mart. 7. Alsókabol. „ 24. Drávaszentmárton. Mart. 24. Villány. „ 29. Felsökabol. „ 2. Lakócsa. 1. Mohácsi sziget. 119 Febr. 27. Héllye Mart. 8. Szeged. Apr. 11. Aszód. Apr. 6. Drávatorok. 10. Hódmezővásárhely. ') 10. Kishag. Mart. 8. Bezdán. « 9. Makó. Mart. 20. Újtelek. „ 21. Monostorsze,(j . 2. Pécska. Apr. 25. Mandatanya. Apr. 8. Méhespetres. 17. Szenttamáspuszta. Mart. 20. Nyíregyháza. Mart. 16. Bácsdomszló. Febr. 2(). Szabadszállás. M 22. (jfehértó. 8. Bácsordas. Mart. 20. Gádoros. 19- Szatmárzsadány. Febr. -22. Óverbász. ,, 18. Orosháza. Mai. 1. Szatmár Nagyerdő „ 28. Csantavér. Febr. 8. Békéscsaba. ■ Mart. 29. Szatmár Sárerdő. Mart. 10. Mohol. Mart. 4. Békésgyula. 7. Szatmár Nagy- 19. Mosnicza. 18. Feketegyőrös. mocsárerdő. ., 14. Jerszeg. „ 16. Tenke. » 7. Ónod. 2. Kistopolovecz. 18. Pákozd. íí 20. Karád. Apr. io'. Lúgos. Febr. 27. Bugyi. ,, 16. Leányvár. Mart. 20. Háromfa. Mart. 14. Sári. 30. Mándok. „ 15. Dunaszekcső. Febr. 28. Sőregpuszta. n 21. Gát. Apr. 8. Taplós. Mart. 16. Abony. „ 23. Bánócz. Mart. 10. Dokomlás. » 17. Mezőtúr. Apr. 2. Lazony. „ 4. Hátfő. 5. Karczag. Mart. 22. Mocsár. Febr. 25. Doroiiilás. ÍJ 11. Jászalattyán. 14. Zúgó. Mart. 8. Várszeg. 18. Nagyvárad. „ 29. Ungdarócz Apr. 25. Vaskút. Febr. 27. Székelyhíd. Apr. 9. Unghosszúmezö. Apr. 18. Jánoshalma. IV. Apr. 16. Duhova. Mart. 16. Bulza. Apr. 6. Verd. 12. Jeselnicza. Apr. 8. Homosdia. „ 2. Mártonhegy. '^3. Temesszlatina. Mart. 19. Kostéj. » 4. Morgonda. Mart. 23. Malomviz. n 24. Pozsoga. Mart 20. Felsővist. » 22. MezüUvádia. Apr. 2. Glodgilesd. ,, 20. Nagysink. n 19. Szilas. ,j 3. Roskány. Apr. 2. Sarkaicza. » 10. Buchberg. Mart. 18. Fuj. íí 14. Alsókomána. « 27. Vermes. 26. Nagyrápolt. Mai. 8. Barczarozsnyó. ,, 9. Kövesd. Apr. 1. Usebeshely. Mart 24 Türkös. n 23. Szilassojmó. ÎJ 20. Szerdahely. Apr. 15. Ilyefalva. í) 20. Aga. Mart. 18. Szelistye. .. 6. Sepsiszentkirál} w 13. Labasincz. Apr. 1. Keresztéuysziget. ,, 21. Sepsiköröspatak. » 8. Kládova. „ 11. Resinar. „ 15. Káinok. „ 6. Harmadia. Mart. 24. Kistorony. n 25. Sepsibodok. n 19. D übest. Apr. 16. Nagydisznód. Mart 17. Dalnok. » 10 Drinova. Mart. 24. Nagyszeben. Jí 18. Alliós. „ 21. Szelcsova. » 21. Nagycsűr. „ 7. Lippai erdő. Apr. 1. Kisszurduk. V 20. Szeliudek. .. 12. Máriaradna. Mart. 22. Bukovecz. n 8. Szeuterzsébet. 17. Sistarovecz. Apr. 30. Hauzest. Apr. 13. Vesztény. „ 1. Mészdorgos. n 3. Furdia. V 2. Hermány. „ 13. Petirs. » 5. Facset. Mart. 17. Veresmart. .. 3. Dorgos. „ 2. Németgladna. Apr. 3. Felek. .. 9. Zabálcz. Mart. 31. Draxinest. Mart. 12. Szakadat. „ 19. Berzova V 10. Marzsina. » 12. Holczmány. 20. Lalasincz n 9. Gross. Jj 12. Ujegyház. ., 14. Buttyin. 120 Mart 17. Najiyhaliuagy. Mart 19. Szászkézd. Mart. 15. Désakna. „ 22. Pétris. Apr. 12. Kornnd. „ 2<). Magyarlápos. 20. Pleskucza. Mart. 12. Kőlialoni. -, J 5. Dés. „ 14. Felvácza ., 25. Szárazajta. ,j 17. Gáncs. » 14. Körösbánya. Apr. 3. Málnás. „ 16. Olálinéineti. 14. Kiskulicza. J5. Torja. 'Ï If). Szálva. yy 14. Brad. 7. Preguza. ^, 18. Naszód. i: 15. Felsővidra. 1. Albák. „ 20. Hordó. 14. Hunvadbiiicza. .. 12. Kö.zé2ilak. Ajjr. 15. Teles. ,, 18. Hiicsesd. Mart. 20. Magyargorb6. Mart. 2(j. Nagydenieter. ,, 24. To|)áii falva. 17. Kolozsvár. 'í 28. Besztercze. Mai. ò. Kam ina. Febr 1 1. Mole.üföldvár. » 22. Besenyő. Apr. 7. .Vlinidbáiiya. Mart. 25. Szászszentgyörgy. .4pr. 23. Jaád. IS. Vidlor. A2)r. 17. Dijise. Mart. 18. Nagysajó. Malt. 27. Zalatiia. 11. Fehéregyház. Apr. 5. Kisdemeter. A))]'. 7. Petrozsáugalacz. 1. Teke. j. 18. Kusma. „ ;.^Ò. Metcsd. )í IS. Zsehjk. 1. Dombhát. Mart. 1(1. Alsószolcsva. „ 2. Dedrád. Mart. 21. Fehórszék. Apr. 25. Sárii. „ 2. Bátüs. « 12. (')lH,/.iiita. Mart. 14. (4\ul;ifelié,rvár. ]\Iarf. 18. Horbiis. ., 28. KápolnokinoiKistoi Aj))'. o. Fdenycd. „ 10. Disznajó. Apr. 10. Szaploncza. Mart. 10. Nagyenyed. » 11. Mocsár. ^ 5. Taraczköz. Apr. 6. Mardos. '" 22. Dosz. » 6. Máraniarossziget. 4. Pród. Apr. 18. Varság. » 2. Aknasiigatag. n 4. Váldhíd. Mart. 25. Maroshéviz. ., 1. Máragyulafalva. 8. Szászszentlászló. Mai. 10. Gyergyóremete. Febr. 25. Nagybocskó. Mart. 19. Soiiesvár. Apr. 20. Gyergíjflalfahi. Apr. 5. Barczánfalva. Apr. 8. tízázlialoin. Mart. 20. Gyergyóditró. „ 24. Jód. 22. Csöh. )} 27. Ossi. Mart. ■il. Rozália. .. 12. Ápold. „ 6. Szilágysonilyó. 81. Borsa. ., 4. RétPn. ,, 17. Zilah. Apr. 28. Borsuhánya. ., 10. Báránykút. ,j 14. Zsibó. ~ 11. Özászdálya. .'? 25. Gyökeres. Apr. 12. Magyarszülgyén. Mai. 1. Alsóijalojta. Apr. 3. Nyéresliáza. Mart. 22. Nagymaros. Mart 23. Kékkő. .. 4. Szentmihálykörtvé Apr. 7. Isaszeg. 'J 2. Losoncz. lyes. Mart. 8. Babath. » 17. Rimaszombat. M 9. Dombó. .. 12. Valkó. ÎÎ 20. Tornaija. Mart. 22. Alsóapsa. Apr. 3. Kiskartal. „ 31. Sajókaza. Apr. 15. Apsinecz. Mart. 3. Bodony. Apr. 20. Dolha. Mart. 19. Körösmező. 17. Gliymes. w 16. Bustyaháza. 7. Biirszentgyörgy. Apr. 7. Garamrudnó. 7Î 10. Berezna. „ 11. Dejte. Mart. 12. Bakabánya. Mart. 30. Kövesliget. n 9. Vágapátfalva. Apr. 27. Korpona. Apr. 8. Técső. n 25. Trencsén. Mart. 23. Bábaszék. Mart. 30. Kricsfalva. » 29. Bán. » 27. Dobronya. » 26. Dúlfalva. » 6. Zsarnóczakohó. )) 6. Szászpelsőcz. 28. Talaborfalva. » 3. Geletnek. » 28. Tótpelsöcz. Apr. 13. Alsószinevér. Apr. 13. Sasköszékely. 121 Apr. If). Zólyomteritíjc. Apr. 3. Kisbcroziin. Apr. 8. Hrustin. Mart. 19. Dobó. „ 1 7. Nay y berezn a . 3. özilii;liu\ Apr. 12. Zólyom lierezna. t» 2. Bercsóiiyifalva Mart. 12. Néinetlipcse Mart. 12. Zülyonibucs. •7 25. KöUér. Apr. 8. Jasszenicza. Apr. 6. Dobróváralja. Mai. 15. Turjavágás. w 8. Szlanicza. :\[art. 19. Kovi'icsfiilva. Apr. 15. Iszka. í 16'. Zuhrothova. .. Va. Zólyom. „ 26. Majdánka. „ 5. Bobró. A2)r. 2J. Mátyásfalua. Mart. 30. Ökörmező. Mart. 28. Alsólipnicza „ 2(). Xagyócsu. Mai. /■?. Kassza. Apr. 12. Trsztena. Hai. 2. Oyetva. Febr. 10. Puchó. Mart. 4. Szepesófalu. „ 4. Otösliánya. Mart. 16. Nagybittse. „ 11. Szcpesbéla Apr. 21. Bajor. » 28. Zsolna. Apr. 3. Zboró. Mart. 19. Tavarna. 5. Árvanagyfalu. 17. Girált. n 80. Nagyláz. ., 16. Revisnye. » 23. Felsövízköz. I. Apr. -1?). Molnaszecsüd. I. ., 30. Nagyczenk. n. „ 22. Magyaróvár. III. „ 21. Tenieskubin. III. Mai. 1. Óverl)ász. 159. Sylvia atricapilla, (L.). III. Apr. 29. Királyhalom. III. .. 10. Szigetcsép. III. .. 22. Sárospatak. III. Mai. 6. Uugvár. IV. Apr. 29. Oraviczabánya. IV. Apr. 19. Segesvár IV. „ 26. Kolozsvár. V. ., 23. Tavarna. V. Mai. 8. Tátraháza. I. Apr. 19. Molnaszecsőd. I. .. 28. Vasvár. II. „ 28. Bánfalu. II. „ 21. Keszegtalu. ni. „ 21. Teineskubin. 160. Sylvia ciirnica, (L.) III. Mai. 2. Rudolfsgnád. III. Apr. 20. (')verbász. III. ,, 23. Békéscsaba. III. „ 22. Ungvár. IV. .. 26. Réa. IV. Apr. 15. Nagyenyed. IV. ,. 19. Segesvár. IV. .. 22. Kolozsvár. V. ., 11. Kékkő. V. „ 25. Lőcse. I. Mai. 4. Kőszeg. I. .. 1. Molnaszecsőd. II. „ 10. Bánfalu. III. Mai. I. Csantavér. III. Apr. 15. Kisharta. III. Mai. 1. Budapest. I. Apr. 20. Molnaszecsőd. II. Mai. 1. Bánfalu. III. Apr. 21. Temeskubin. 161. ■< — >■ Sylvia nisoria, (Buchst.). III. Mai. 7. Óverbász III. ., 8. Ungvár. 162. Sylvia simplex, Lath. HI. Mai. 4. Ungvár. V. „ 2. Tavarna. 163. Sylvia Sylvia, (L). III. Apr. 12. Óverbász. III. „ 28. Izsák. IV. .. 30. Réa. IV. Mai. 9. Türkös. V. ., 2. Zólyom. V. Mai. 12. Zuberecz. V. „ 2. Szepesbéla. V. Mai 2. Zólyom. V. „ 2. Szepesbéla. 164. II. Mai. 7. Bánfalu. Aquila XV. Totaiius íuscus, (L.). I III. Apr. 3. Bugyi. 16 122 1. Apr. 4. Zalagóf^ánfa. II. „ 21. Bánfalu. 165. Totanns glareola, (L.). 111. Apr. 14 Ürbőpuszta 111. Mai. 1. Budapest. I. Apr. 4. Zalagógánfa. 11. „ 24. Bánfalu. II. .. 10. Keszegfalu. 111. „ 7. Temeskubiu. Kid. <—* Totanus liypoleuciis, (L.). III. \\n\ 10. Overbász. Ili „ 12. Arad. III. 5. Budapest. Hl. Apr. 14. Ungvár. IV. ,. 8. Réa. V. .. 4. Geletnek. 1. Apr. 3. Moluaszecsőd. 1. „ 2. Zalagógánfa. 167. ■<-»* Totanus ochropus, (L.). 111. Mart. 28. Újvidék. III. Apr. 1. Overbász. III. Apr. 12. Hárossziget. IV. „ 12. Türkös. 168. •< — * Totamis stagnatilís, Bechst. III. Apr. 16. Bugyi I. Mart. 27. Zalagógánfa. II „ 6. Sopronpuszta. II. Febr. 28. Illmicz. II. Mart. 21. Báufalu. 169. -^^* Totanus totanns. (L.). 111. Apr. 9. Szendrői sziget. ! III. Apr. 7. Nagyvárad. ÍII. Mart. 23. Temeskubin. ' Hl. Mart. 19. Tura. III. Apr. 1. Overbász. l IV. Apr. 12. Türkös. III. Mart. 23. Bugyi. ! II. Mart. 3. Illmicz. 170. Tringa alpina, L. II. Mai. 2, 9. Illmicz, 150 és (und)lOOdrb(St.) II. Alai. 1. Bán falu. II. Mart. 25. Keszegfalu. III. Apr. 10. Overbász. III. „ 1. Izsák. 171. Tnrdus iliacus, L. IV. Mart. 26. Gurahoncz. V. „ 25. Geletnek. A'. Mart. 21. Tavarna. V. „ 25. Leibicz. I. Apr. If). Arács. It. Febr. 20. Csorna, m. Mart. 19. Antalfalva. 111. .. 6. Kisharta. 111. Apr. 1. Izsák. III. Mart. 19. Aszód. 172. <^ Tnrdus nieiula, L III. Apr. 2. Szatmár Nagy- mocsárerdő. IV. Mart. 20. Malomvíz. IV. „ 8. Homosdia. V. ,. 12. Kricsfalva. V. „ 10. Dűlfalva. V. , 8. Talaborfalva. V. Mart. 20. Lil)etbánya. V. .\pr. 7. Uj vásár. V. „ 3. Róna. V. Mart. 26. Sóhát. V. .Apr. 8. Szloboda. \'. „ 2. Tátraháza. 123 Apr. In. Répáspuszta. 17 Leni/!/el. Mart. h). Szőcze. „ 28. Nova. 173. •<— >■ Tardus niusicus, ].,. I. Mart. 30. Kiskapornak. Febr. 27. Nafîykaporuak. Mart. 25. Kőszeg. „ 10. Molnaszecsôd. I Mart. 19. Zalagógánfa. 16. Savanyúkút. 19. Nagyczeiik. II. Mart. 19. Magyaróvár. Mart. 22. Csallóközsomorja. Apr. 1. Temeskubiu. Mart. 3. Béllye. Apr. 1. Izsák. 111. Mart. 28. Békéscsaba. 14. Budapest. Apr. 5. Szatmár Nagy- mocsárerdő. IV. Apr. 14. Ungvár. Mart. 26. Ungdarócz. Apr. 16. Maloniviz. Mart. 19. Zabálcz. Apr. 5. Gyergyóholló. » 6. Simon. ,, 13. Soborsiu. 20. Gyerqyóhékás. Mart. 22. Szilassqjmó. •) 20. Szkerisora. 16. Magyarlápos. „ 2. Kládova. Apr. 1. Bucsum. 5. Teles. ., 21. Lunkalarga. if 10. Almakerék. Mart. 27. Les. 26. Puj. „ 8. Szászkeresztúr. Apr. 3. Valeamare. 9. Gredistye. 10. Korond. „ 3. Gyergyóbélbor. Apr. 5. Szászsebes. „ M. Csíkszentkirály. Mart. 27. Taraczköz. w 5. Buleavölgy. 18- Karatnavolál. Apr. 1. Máramarossziget -Mart. 20. Alsóárpás. Mart. 9. Preguza. 'j 3. Havasmező. ,y 21. Felsővist. Apr. 4. Gurarési. 5. Csodás. Apr. 8. Desáuy. Mart. 30. Bátos. „ 5. Fájna. ,, 3. Vajdarécse. Apr. 1. Varság. ., 3. Szikláspatak. n 15. Ótohán. ,, 9. Maroshéviz. ., 15. Pleskutie. r> 7. Türkös. 8. Gyergyóalfalu. 3. Lajosfalva. í> 13. Ilyefalva. Mart. 28. Gyergyóditró. „ 13. Dieka. )j 4. Dalnok. Apr. 3. Gyergyóborszék. V. Mart 3. Garamrudnó. Apr. 7. Ujhuta. Mart. 12. Nyéresháza. Apr. 3. Garamrév. 7. Berezna. Apr. 16. Tereseipatak Mart. 20. Alsóhámor. „ 8. Kricsfalva. Mart. 30. Donibó. Apr. 3. Selmeczbánya. „ 2. Dúlfalva. 25. Alsóapsa. Mart. 25. Korpona. 1. Talaborfalva. Apr. 5. Brusztura. „ 17. Kékkő. „ 16. Alsószinevér. Mart. 28. Jablonicza. 20. Répáshuta. Mart. 26. Erzsébetliget. Apr. 3. Turbát. n 18. IIoUós. „ 25. Széleslonka. Mart. 30. Körösmező. 16* 124 Apr. 14. Tisza bo;L;dány. Mart ;jO. Bücza. Apr. (). Liicski. » 2. Studena. „ 29. Maluzsina. V 5. Szlanicza. Mart 19. Ótiira. Apr. 3. Teplicska. .. 18. Alsóstepanó. L'O. Bród. „ 2. Róna. Tî 10. Turdossin. Apr. i^. Madarasalja. „ 8. Ötösbánya. !» 12. Alsólipnicza. Mart. 24. Gyertyánfa. Mart. 26. Szomolnok. 15. Trsztena. ^ ;^0. aeletnek. „ 16. Stósz. 5. Zuberecz. Apr. 1. Barsszklenó. .. lő. Varan nó. tï G. Jablonka. j) 2. Felsőtóti. ^ 26. Tavarna. .. 21. Csórható. „ 2. Sasköszékely. „ 22. Bercsényifalva. „ 3. Tátralon'inicz. Mart. 20. Dobó. Apr. 12. Iszka. Mart. 15. liernádt'alu. .. 29. Zólyom. Mart . 4. rilava. „ 15. Felsőerdöfalu „ 18. Mátyásfalva. •j 3. Kassza. Tî 28. Landok. ^^ 13. Dol)rókirályi. .. 1. Puchó. T) 22. Tátraháza. ,, 18. Garamsálfalva. 20. Xagybittse. V 21. Szepesbéla. Apr. 6. Luzsna. .. 30. Fenyőháza. Apr. 21. Leihicz. Mart. 21. Háromvízpázsit. 20. Likavka. Mart 27. Podolin. n 25. Feketepatak. 30. Podszucha. Apr. 3. Lőcse. . 27. Szikla. , 28. Csernova. ,j 4. Palocsa. Ajn-, 1. Breznóbánya. 24. Rózsahegy. » 16. Felsővízlcöz. 174. <** Tardus pilaris, L I. Mart. 31. 1. Apr. 5. 1. Mai. 3. II. m. Apr. 5. 12. III. 3. III. .Ian. 10 111. Apr. III. Febr. 13 m. Mart. 3 III. ,, 15 III. jj 17. Kőszeg. Zalagógánfa, utolsók (die Letzten). Zalaqógánfa 1 drb (St.). Keszegfalu, utolsó (Letzte) Tenieskubin, sok (viele). Kaniaristya. Futták, 100 vonidó ( 100 Durcli- ziiglcr). Overbász, 50 drb, nt(dsók (50 St. (lie Letzten). Csantavér. Hódmezővásárhely utolsó(Letzte). Makó. Arad. III. Apr. 17. Dunapataj, utolsó (Letzte). III. Febr. 20. Kisharta. III. A])r. 1. Izsák. III. .. 5. Békéscsaba, utolsók (die Letzten). III. Mart. 20. Nagyvárad, nagy csapat (grosser Flug) - X. Ill Ajir. 6. Ungvár, utolsó (Letzte). IV. Mart. 13.— Apr. 8. Orsova. IV. .. 29. Malomviz, utolsók (die Letzten). \'. Api'. 2. Geletnek, nagy csapatok (grosse Flüge) -* N. V. Mart. 29. Zólyom. V. Apr. 18. Tavarna, utolsók (die Letzten). V. Febr. 13. Lucski, utolsók (die Letzten). 175. Tardus torquatus, L. I. A|)r. 18. Zalagógánfa. V. Apr. 4. Apsinecz. V. Apr. 6. Zuberecz. 1. .. 1. Izsák. V. 14. Szikla. V. „ 4. Szepesbéla /. .. 17. Ponyászka. V. 176. * — > 3. Ozerà. Tartar tartar (L). I. Vese. pr. 30. Egerág. Apr. 5. Apr. 20. Henész. . 30. Németpalkonya. Mai. 4. Somogyszobb. Mai. 1. Görgeteg. . 27. Muraszilvágy. Apr. 25. Nagyatád. Apr. 27. Lábod. „ 30. Csurgó. „ 20. Rinyaszentkirály. .. 27. Zeliczkisfalud. 125 Apr. 8. Répás puszta. Mai. 2. Pornó. Mai. 6. Sopronszentmárton w 29. Sásd. „ 2. Vasdoroszló. Apr. 29. Szarvkü. „ 28. Pécs. 5. Felsöberkifalu. Mai. 1. Felsőpiilya. 18. Szászvár. Apr. 29. Borsiuonostor. „ 4. Sopronkertes. Mai. 1. Zsitkücz. ■• 26. Körmend. Apr. 29. Ágfalva. » 1. Miimor. Mai. 4. Sorok. Mai. 4. Czinfalva. „ 1. Szőcze. Apr. 24. Szombathely. „ 8. Sopronpuszta. Apr. 26. ÜarabosheüT. .. 30. Zsira. Apr. 30. Szentmargitbáuya. Mai. 3. Vasnádasd. Mai. 1. .^[olnaszecsőd. , 22. Nagyczenk. Apr. 28. Milej. Apr. 16. Köveskiit. „ 25. Feketeváros. Mai. ■1. Zalaegersze.s,'. Mai. 2. Csepreg. 27. Jánosháza erdész- Apr. 8. Pülöske. Apr. 22. Szeleste. lak. Mai. 5. Kernend. „ 30. Gyertyános. „ 22. Ravazd. Apr. 1. Kiskapornak λ 28. Nyögér. ,. 30. Bókod. .. 25. Nagykapornak. „ 26. Káld. . Mai 3. Szórnod. „ 24. Szôkedencs. 26. Jánosháza. Apr. 29. Bajót. Mai. 1. Sávoly. 26. Zalagógáiifa. 28. Perbál. ., 2. Vörs. Mai. 1. Kenienesszentpéter. ,. 28. Csév. ^ 18. Karód. Apr. 23. Várkesző. ,, 30. Pilismarót. Apr. 20. Tab. ^ 25. Ajka. Mai. 7. Pilisszentkereszt. ., 26. Felsőeör. Mai. 1. Ugod. Apr. 26. Dömös. Mai. 10. Borostydnkü. Apr. 29. Sukoró. -5 29. Budakesz. Apr. 12. Csém. „ 13. Törökbálint. jy 23. Visegrád. - 16. Rohoncz. Mai. 5. Kabold. •■ 25. Piiisszentlászló. Mart. .30. Him ód. ,, 30. Hövej. Apr. 26. Bogyoszló. „ 18. Csorna. II. Apr. 28. Magyaróvár. ., 28- Ásvány. Mai. 5. Keszegfahi. 1. Neszmély. 3. Madár. Apr. 28. Bátorkesz. „ 23. Kürth. Mai. 2. Kernend. A])r. 15. rraramkövesd. III. Apr. 15. Szendrői sziget. Apr. 17. Baranyasellye. Apr. 14. Mosnicza. .. 27. Temeskubin. Mart .à6. Oszrő. Mai. 13. Jerszeg. ^ 18. Butykovácz. Mai. 6. Besencze. Apr. 25. Bálincz. „ 30. Kamaristya. 3. Vajs.zló. „ 20. Háromfa. » 24. Bogyán. Apr. "24. Páprád. V 29. Taplós. „ 18. Palona. .. 26. Hegyszentmárton. Marl .27. Dokomlás. Mai. 10. Újvidék: Î) 15. Siklós. Apr. 30. Hátfö. Apr. 23. Alsókabol. » 2. ViUány. Mart. 28. Doromlás. Mai. 5. Fdsöl-abol. .. 5. Mohácsi sziget. Apr. 15. Várszeg. Apr. 24. Rudolfsgnád. .. 27. Béllye. 'T 25. Vaskút. ,. 5. Uppova. ., 13. Drávatorok. ., 22. Jánoshalma. Marl . 19. Antalfalva.. 1. Bezdán. Mai. 2. Királyhalom. Apr. 24. Tiigyer. „ 15. Méhespetres. Apr. 27. Szeged. » 22. Denta. „ 24. Bácsordas. » 28. Milova. » 26. Tótujfalu. .. 27. Óverbász. „ 24. Kisharta. „ 24. Drávaszentmárton. Mai. 1. Csantavér. Mai. 1. Szabadszállás . 8. Lakóesa. <). Mfthol. 5. Gádoros. 12ß Apr. 24. Békéscsaba. Apr. 25. Szerep. Mai. 2. Szatmár Nagyerdő » 28. Feketegyörüs. 23. Nagyvárad. 2. Szatmár Sárerdft. „ 28. Tenke. " Mai. 4. Biharnagybajmn. .'{. Sárospatak. « 28. Pákozd. .\l.r. ;jO. íSzigetiiioiiostiir Apr. Ií(. i.,eányvár. B 22. Makád. 17. Aszód. Mai. 1. Mándok. „ 18. Ráczkeve. 12. Kisbag. Apr. 22. Nagybereg. 26. Sári. .Mai. ! . Tura. „ 29. Lazoiiy. Mai. 6. Höreg j)uszta. .Vpr. 2 ! . HajdúböszöriiKuy. n 29. Mocsár. Apr. 18. Abony. 28. Újtelek. „ 25. Társahegy. .Mai. 4. Karczag. .. 22. Mandatanya. r> 30. Zúgó. Apr. 29. Jászalattyáii. 24. Xyiregyliá/.a. 28. (Vfeliértó. Mai. 4. Ungvár. IV. .Vpr. 30. Eibeiitlial. Apr. 25. Szászsebes. Apr. 17. Zalatna. „ 30. Plavisevicza. Mai. 2. Szelistye. V 22. Gaurény. J7 29. Dubova. Apr. 30. Nagyszeben. ., 22. Sard. Mai 10. Jeselnicza. Mai. 6. Kistalmács. Mai. 2. Nag}'enyed. Apr. 16. Szilas. Apr. 20. Ujegyház. Apr. 30. Váldhid. .. 17. Bucliberg. Mai. 20. Ilyefalva. „ 25. Segesvár. Mart. 30, Temeslciráiy falva. n 20. Sepsiszentkirály . Mai. 2. Csöb. Mai. 7. Vermes. ., 9. Sepsiköröspatak. Apr. 29. Málnás. Apr. 22. Kövesd. 5. Káinok. Mai. 3. Bereczk. '> 20. Szilassqjnió. Apr. 23. Zalán. Apr. 30. Bulz. „ 24. Aga. ., 29. Gidófalva. „ 29. Magyargorbi'i. » 7. Labasiiicz. „ 28. Sepsibodok. V 28. Kolozsvár. „ 22. Kládova. ,, 26. Bikfalva. Mai. 13. Fehéregyház. » 27. Hannadia. ,, 18. Bodzái szoros. ,j 2. Szászakna. „ 10. Diibest. 23. Nagyborosnyó. Apr. 19. Zselyk. >? 24. Drinova. .. 29. Maksa. Mai. 4. Szászpéntek. ,, 25. Szelcsüva. Mai. 16. Nyén. Apr. 13. Vajola. Mai. 2. Kisszurduk. Apr. '1. Bárkány. ÎÎ 10. Dedrád. Apr. 25. Bukovecz. » 25. Zágon Mart .27. Bátos. Mai. 11 . Hauzest. ÎÏ 26. Alliés. Apr. 29. Mocsár. 6. Furdia. 26. Lippai erdő. Mai. 15 Szakadat. Apr. 25. Facset. » 24. Máriaradna. 4. Szováta. Mai. 10. Némeigladna. 'Í 21. Sistarovecz. ., 9. Gyergyóalfalii. M 1. Draxinest. V 20. Mészdorgos. Apr. 18. Gyergyóborszék Apr. 20. Váleniáre. « 27. Petirs. Mai. 7. Ossi. Mai. 17. Marz.sina. » 26. Dorgos. « 4. Zsibó. Apr. 19. Gross. „ 18. Zabálcz. Apr. 28. Gyökeres. j> 28. Bulza. V 30. Berzova. „ 19. Désakna. „ 20. Hoiiiosdia. 23. Lalasincz. ,, 16. Magyarlápos. » 28. Kostéj. Mai. 1. Buttyin. Mai. 5. Dés. .. 25. Pozsoga. Apr. 28. Borossebes. Apr. 21. Gáncs. ,, 20. Hunyaddobra. „ 29. Govosdia. Mai. 1. Naszód. ') 18. Válealuiiga. Mart 26. Gurahoncz. .. 5. Teles. Mai. 9. Nagyrápolt. Apr. 29. Zimbró. n 6. Szépnyir. Apr. 28. Szászváros. j; 23. Zám. n 9. Besztercze. 30. Kudzsir. 18. Nagyhalmágy. jj 2. Besenyő. Mai. 1. Alvine/.. Mai. 3. Nagyalmás. Apr. 26. Kusnia. 1'27 Mtú. 8. Felsősebes. Apr. lo. Akìiasugafug. Apr. 27. Fehérszék. Mart 80., Apr. 2.. Mai. 22 „ ■ >. TaraczMz. Nagyhocsh). Apr. 22. Terebestejérpatak. Mai. 11. Petrova. Apr. 12. Izaszacsal. Mai. B. MagyarszölüTéii. Apr 6'. Berezna. Mai. 26. liaÜÓ. „ 1. Börzsöny. Mai. 8. Técső. Apr. 30. Uj vásár. Apr. 9. Márianosztra. Apr. 30. Kricsfalva. Mai. 3. Sacza. n 28. Kóspalhií;-. 28. Diílfalva. „ 22. Debiekakasf'il.r „ 22. Nagymaros. . ., 30. Talaborfalva. Mar !. 81. KecserjieklfíN. Mai. 6. Szokolyahiitta. ') 17. Alsószinevér. » 26. Keczerlipócz. Apr. 24. Isaszeg. ., 28. Kökényes. Mai. 7. Vörösvágás. „ 30. Babatii. » 30. Nyéresháza. » 4. Rankfüred. „ 27. Megyerke. n 22. Szentniihálykört- Apr. 25. Varannó. „ 22. Ecskend. vélyes. n 28. Tavarna. j) 21. Erdökiirrli. Mai. 9. Pelesalja. Mai. 25. Unghrasd . „ 22. Valkó. „ 4. Gáuya. Apr. 3. [Jngpéteri. „ 22. Kiskartal. Apr. 22. Tereseipatak. V 30. Felsődomonya. w 28. Bodony. Mai. 14. Alsókálinfalva. '> 28. Kisberezna. rj 30. Alsódiós. ., 5. Felsőapsa. „ 14. Nagyhvrezna. » 25. Ghymes. ») 16. Sóskás. Mai. 5. Bercsényifalva. Mai. 2. Garamrudnó. Apr. 25. Búrszentgyörgy. » 7. Kispászlély. Apr. 28. Bakabánya. Mai. 9. Vágapátfalva. Apr. 29. Köblér. Mai. 8 Bakaszenes. Apr. 23. Trencsén. „ 14. üjszemere. .. 2. Irtványos. ., 15. Bán. w 27. Turjaremete. „ 8. Gyekés. Mai. 6. Loninicza. Mai. 8. Tnrjamező. Apr. 30. Szurdok. 14. Madarasalja. ,, 5. Tnrjavágás. „ 24. Tópatak. „ 8. Felsőhámor. Apr. 29. Ozerà. Mai. 3. Korpona. fi. Gyertyánfa. Mai. 3. lllava. „ 1. Bábaszék. ,, 3. Zsarnóczakolió. „ 13. Kassza. n 4. Magasmajtény n 6. Felsőzsadány. í) 2. Puchó. n 1. Alsópalojta. Ti 3. Geletnek. ÎÎ 6. Nagybittse. ^ 1. Kékkő. ' „ 14. Znióváralja. w 8. Zsolna. 1Í LGács. Apr. 30. Dobó. „ 16. Valesa. Î? 5. Losoncz. ,, 10. Dobrőváralja. w 11. Árvanagyfaln. y> 3. Mocsolyás. Mai. 12. Olmányfalva. '> 18. Revisnye. Apr. 30. Tornaija. Apr. 17. Zólyom. „ 3. Felsőerdőfalu. Mai. 17. Ornassi!. it 2-J. Erdőbádony. ,, 2. Leibicz. Apr. 30. Sajókaza. Mai. 10. Mátyásfalva. Apr. 29. Zboró. Mai. 7. Hollós. » 10. Dobrókirályi. Mai. 2. Lipnik. » 1. Ujhuta. ., 1. Szelese. Apr. 28. Girált. » 15. Ohuta. « 17. Garamsálfalva. V 25. Felsóvizköz. Apr. 27. Diósgyőr. 177. 18. Vaczok. ■«-^ Upupa epops, L. I. Apr. 20. Egerág. „ 19. Németpalkonya. „ 28. Zsedény. Mart. 29. Csurgó. Mai. 3. Vese. Apr. 14. Somogyszobb. Apf. 24. Nagyatád, 14. Rinyaszentkirály. 10. Henész. 128 Apr. 9. Görgeteg. 9. Lábod. 12. Kaposvár. 17. Répáspuszta. 22. Sásd. 21. Pécs. 20. Szászvár. 8. Zsitkócz. 24. Rédics. 17. Szöeze. 2. Daraboshegy. 11. Vasnádasd. 17. Milej. 24. Szentkozmadomhja. 12. Zalaegerszefj. ö. Boldogasszonyfa. 2. Pölöske. 19. Kernend. 10. Kislcajwniah. 20. Nagyka])(iriiak. 24. Sávoly. 24. Vörs. 27. Balatonszentffi/örgy. 27. Balafonh'reszfúr 23. Baiai onujlak. 8. Karád. 12. Tihany. 16. Arács. 18. Tab. ] 1 . Felsöeőr. •2(;. Gshn. Apr. 22. Bánfalu. Mai. 7. Himód. „ 27. Hörej. 1. Bogy oszló. „ 12. Csorna. Apr. 12. Ásvány. Mai. Apr. Mai. Apr. V Mai. Apr. Mai. Apr. Apr. 19. Kolioncz. Apr. 17. Szarvkő. n 18. Pornó. „ 13. Sopronkertes. » 27. Vasdoroszló. •» 23. Ágfalva. >I 10. Borsmonostor. Mai. 2. Kismarfon. V 14. Körmend. Apr. 12. Czinfalva. „ 12. Sorok. ty 8. Sopronpuszta „ 10. Szomhatliely. „ 23. Szentmargithánya Mai. 7. Németszecsöd. n 17. Fertőfehéregyháza. Apr. 2H. Zsira. ,, 14. Nagyczenk. „ 9. Molnaszecsöd. 12. Feketeváros. ji 30. Köveskút. „ 18. Jánosháza erdész- ^ 30. Csepreg. lak. ty 5. Szeleste. „ 17. Ravazd. .. 20. Gyertyános. „ 8. Bókod. ,, 20. Nyögér. fí 16. Komáromtarján. ^ 5. Káld. V 18. Tata. ^ S. Jánosháza „ 15. Szomód. ^ 9 Zalagógántá. Mai. 10. Héregh. 8 Kemeuesszentpéter. Apr. 19. Bajót. -Vrti. 6. Várkeszö. " 30. Magyoróshánya, w 7. Geese. T) 15. Gyermely. A^^/-. 24. Ajka. Mart 29. Csohidk. „ 13. Ugod. Apr. 20. Perbál. Mai. 10. Vangala. ,, 6. Csév. Apr. 12. Bakonybél. n 14. Pilismarót. » 5. Gicz. í> 13. Dömös. 16. Suúr. « 2. Budakesz. ÎJ 15. Sukoró. n 18. Szép Juhászné. » 12. Törökbálint. „ 20. Visegrád. " 10. Sopronszentmárton. 14. Pilisszentlászló. II. Apr. 16. Keszegfalu. Apr. 10. Kernend. Mai. 2. Komárom. „ 19. Esztergom. Aj>r. 26. Neszmély. „ 29. Garamkövesd. it 18. Madár. - 16. Ipolyszalka. ., 26. Bdtorkesz. 20. Páiidorf. » 14. Kürth. ., 18. Csallóközsoiiiorjii. Apr. 17. Pancsova. „ 10. Temeskubiu. „ 15. Butykovácz. „ 9. Kamaristya. , 8. Palona. „ 2. Újvidék. „ 15. Alsókabol. „ 16. Felsökabol. „ 10. Dunagárdony. „ 18. Rudolfsgnád. III. Apr. 8. Nagybecskerek. „ 23. Oppova. 16. Antalfalva. „ 8. Tógyer. „ 15. Denta. .. 13. Tótujfalu. „ 9. Drávaszentmárton. „ 10. Lakócsa. , 8. Baranyasellye. „ 6. Oszró. Apr. 14. Besencze. 19. Vajszló. 16. Páprád. ,, 18. Hegyszentmárton. 7. Siklós. .. 25. Villány. „ 16. Béllye. 10. Drávatorok. .. 20. Monostorszeg. 10. Méhespetres. 129 Apr. I.S. Apatill. Apr. 3. Kisharta. Apr. 6. Hortobágy. „ 12. Bácsordas. Mai. G. Kalocsa. ,. 18. Hajdúböszörmény »? 9. Óverbász. Apr. 8. Szabadszállás. ., 4. Debreczen. » 14. Csaiitavér. •» 8. Izsák. '> 6. Újtelek. » 20. Mohol. ,, Sü. Gádoros. •) 16. Mandatanya. ,. 3. Mosnicza. 7T 15. Orosháza. 7. Nyíregyháza. TT 18. Jerszeg. 11. Békésgyula. 5. Ófehértó. Mai. 5. Bálincz. „ 9. Feketegyőrös. •î 7. Szatmár Sárerdő. Apr. 10. Hároinfa. 9. Tenke. ,j K). Szatmár Nac/jj- ,, 1. Szigetvár. '1 17. Pákozd. mocsárerdö. „ Ki. Dunaszekcső. Mart. 22. Káczkeve. 1 1. Sárospatak. „ 13. Dokomlás. Apr. 5. Szigetcsép. 12. Karád. n 13. Hátfri. 7. Sári. 10. Leányvár. „ 13. Doroiiilás. T 18. Öőreg puszta. 9. Mándok. TT 12. Várszeg. „ 28. Ahónxj. 30. Munkács. ., 15. Vaskút. ^ 13. Szerep. 15. Nagybereg. „ 20. Jánosiialnia. „ 23. Biharnaijiihajom. .. 11. Lazony. » 9. Kiskiinlialas. „ 9. Nagyvárad. ,. 22. Mocsár. » 2. Királyhaioni. Mart. 21. Tóttelek. 13. Társahegy. » 2. Szeged. Apr. 9. Székelyhíd. Mai. 10. Zúgó. TT 10. Hódmezővásárhely. Mai. 4. Budapest. Apr. 14. Ungvár. T 15. Pécska. Apr. 15. Szigetmonostor. „ 30. üngdarócz. 14. Arad. 8. Kisbag. ,, 23. Unghosszúmezö. Mart 23. Dunaj)ataj. 10. Tura. V. Mai. 15. Osopot. Apr. 15. Drinova. Apr. 14. Eibenthal. 14. Szelcsova. TT 4. Plavisevicza. „ 20. Kisszurduk. Jï 10. Dubova. .. 15. Bakamező. Mart 30. Ogradina. „ 21. Osztrov. Apr. 14. Jeselnicza. Mart 27. Bukovecz. „ 5. Orsova. Apr. 24. Hauzest. 14. Oraviczabánya. .. 25. Fur dia. V 19. Temesszlatína. M 12. Facset. n 18. Ujszádova. " 23. Németgladna ,^ 22. Boìiova. 18. Draxiuest. 7» 28. Mörul. 16. Válemáre. .. 26. Pojánamörid. Mart . 14. Marzsina. 5-' 15. Malonivíz. Apr. 8. Gross. H 24. Simon. 'T 13. Bulza. n 14. Szilas. TT 24. Ohábisztra. .. 8. Bufhberg. ,j 6. Homosdia. n 18. Temeskirályfalva. •T 20. Kostéj. » 16. Vermes. IT 14. Pozsoga. » 15. Kövesd. „ 26. Riiszhabánya « 20. Szilassojmó. "„ T. Tjej. 13. Aga. „ 17. Pánk. „ 28. Labasincz. j. 14. Radulesd. .. 19. Kládova. „ 22. Réa. V 23. Hur madia. Aquila XV. »! 30. Nagyrá2}oU. Apr. 20. Bdzes. „ 17. Szászváros. „ 14. Gredistye. , 8. Ósebeshely. ., 23. Kudzsir. „ 12. Szászsebes. „ 25. Szerdahely. ., 18. Szeüstye. „ 13. Vesztény. 15. Porcsesd. , 22. Felek. „ 10. Szakadat. „ 10. Holczraány. „ ■ 8. Ujegyház. Mai. 2. Szeráta. 6. Strezakerczisora. Apr. 18. Felsöárpás. 17. Alsóárpás. „ 15. Felsővist. „ 17. Felsőszombatfalva. 7. Desány. ., 18. Vajdarécse. „ 22. Kisherívoj. „ 23. Sarkaicza. „ 15. Alsóvenicze. 17 130 Apr. 54. Alsókomána. .Apr. 18. Szászujfalu. Apr. 26. Gyergyótekerő- Mai. 8. Otohán. T 18. Nagyenyed. patak. Apr. 13. Türkös. ,, 26. Balázsfalva. Mai. G. Szilágij Somlyó. Mai. ^. Osáncsi szoros. „ 18. Aliuakerék. Apr. 17. ZUah. Apr. 18. Ilyefalva. „ 15. Pród. .. 12. Szilágycseh. » 18. Sepsiszeiitkirály. ,, 16. Váldhid. „ 15. Zsibó. Mai. 10. Káinok. ^ 10. Szászszentlászló. '> 24. Gyökeres. Apr. 6. Zalán. » 4. Segesvár. „ 4. Désakna. » 22. Gidófalva. „ 16. Csöb. » 12. Magyarlápos. Mai. 5. Sepsibodok. 12. Szászkézd. 9. Gáncs. Apr. 22. Bikfalva. „ 23. Koroiid. Mart. 30. Teles. ,, 19. Bodzái szoros. n 28. Málnás. Apr. 14. Harina. n 21. Nagyborosnyó. „ 13. Csikszentmárton. Mai. 13. Nagydemeter. „ 26. Maksa. V 22. Torja. Apr. 25. Besenyő. Mart. 27. Dalnok. 1> 9. Akloshavas. 6. Besztercze. Apr. 22. Nyén. „ 18. Kezdi szárazpatak. „ 14. Jaád « 22. Magyarbodza. Mai. 6. Bereczk. ,, 22. Sajósolynios. 20. Bárkány. Apr. 19. Ojtoz. Mai. 9. Kisdemeler. ?T 13. Zágon. » 24. Sósmező. Apr. 27. Oláhszentgyörgy. Î5 25. Alliós. 10. Bulz. Mai. 1. Kusma. „ 18. Lippai erdő. Mart 13. Középlak. Apr. 25. Valeamare. » 20. Máriaradna. Apr. 17. Magyargorbó. ,, 23. Doruavölgy. » 14. Sistarovecz. 17. Szászszentgyörgy. „ 13. Tesna. 'j 3. Mészdorgos. » 13. Dipse. ., 15. Kosna. » 13. Petirs. 26. Szászakna. 12. Szatmárhegy. ÍT 18. Dorgos. n 18. Teke. ,. 11. Fehérszék. » 14. Zabálcz. 20. Szászpéiit(>k. Mart 31. Obozinta. n 20. Berzova. 13. Vajola. Apr. 18. Láposbánya. » 19. Lalasiiicz. 4. Dedrád. Mar . 18. Kápolnokmonostoi » 16. Biittyin. ?! 20. Bátos. .\pr. 25. Szaploiicza. ÎÎ 23. Borossehes. •fí 22. Herbus. ., 12. Taraczköz. )î 30. Zimhró. ^. 11. Nyárádszereda. V 15. Hosszúnu'zö. » 13. Zám. V 2. Disznajó. ,. 10. Máramarossziget. » 17. Acsucza. 20. Mocsár. j. 15. Aknasugatag. » 20. Nagyhalmágy. n 24. Dosz. Mai 1. Bad fala. 13. Nagy aim ás. ^ 13. Szakadat. Apr. 13. Nagybocskó. „ 22. Vultor. „ 18. Szovátapatak. ÎÎ 20. Barczánfalva. 16. Zalatna. „ 28. Ilyésmczö. Mai 1. Terehes fejérpatak. » 18. Petrozsángalacz. ^ 6. Felsőfaucsal. Apr. 22. Rozália. » 18. Tótfalud. „ 25. Laposnya. 16. Felsővissó. » 22. Magyarigen. ,. 22. Varság. 'Î 18. Fájna. „ 18. Sard. Mai 15. Gyergyóalfalu. .. 14. Csodás. » 4. Oláhgirbó. Apr. 24. Gyergyóditró. )T 13. Borsabánya. Apr. 12. Magyarszölgyén. „ 10. Börzsöny. „ 21. Máriauosztra. „ 28. Kóspallag. 17. Nagymaros. 17. Szokolvaliutta. Apr. 12. Isaszeg. 4. Babath. 9. Megyerke. „ 11. Ecskend. n. Erdőkiirtli. .. 12. Valkó. Ajn-, 13. Kiskartal. „ 15. Bodony. ., 13. Felsödiós. ,, 12. Ghymes. Mai. 9. Garamradnó. Apr. 4. Bakabánya. 131 Apr. l'l'. Zsarnócza. Apr. 10. .Vlsókálinfalva. Mai. 24. Ujvásár. „ 19. Szurdok. Apr. 15. Királymező. Apr. 4. Stósz. Mai i*. Korponii. 11. Ft'lsöapsa. „ 16. Delnekakasfalva Apr. 20. Biibasz.'k. ., 17. Brusztura. ., 18- Kecserpeklén. .. 15. Dobronya. Mai. 1. l'laiszka. ,, 26. KecserUpócz. w 22. Magasniajtény. Apr. 14. Gyertyánliget. ., 29. Vörösvágás. r 15. Szászpelsőcz. ,j 22. Tiszcsora. » 22. Rankfüred. „ 2. Tótpelsöcz. » 17. Apsinecz. ÍJ 25. Varanuó. 3Iai. ici. Alsópalojta. .. 10. Körösmező. w 12. Tavarna. Apr. 18. Kékkő. Mai. 5. Tiszahogdány . Mai. 17. Hunkócz. 17. Gács. ti 5. Sóskás. V 21. üngpéteri. n 22. Losoncz. Apr. 28. Studena. Apr. 21. Felsödomonya. n 20. Salgótarján. „ 20. Búrszentgyörgy. v 14. Nagyláz. ^ 20. Mocsolyás. „ 10. Útura. ,^ 19. Kisberezna. » 8. Tornaija. ,, 18. Vágapátfalva. « 9. Nagyberezna. „ 12. Sa^fikaza. .. 26. Trencsén. n 24. Bercsényifalva. MaL :í. Hollós. y. 17. Bán. „ 7. Kispásztéiy. Apr, 17. Felsőháinor. ,, 2U. Divékii.jfalii. „ 15. Köblér. J/ai. 16. Ohuttt. Mai. 15. Bród. 16. Turjaremete. Apr. 15. Diósgyőr. Apr. 23. Zsarnóczakohó. Mai. 14. Foroskö ,, 14. Komlós. .. 22. Felsőzsadány. j^ 9. T'iirjamezö. *. 8. Csarnatő. 21. Geletnek. Apr. 20. Turjavágás. » 16. Kereczke. 26 Barsszklenó. Mai. 2. Ökörmező. „ 12. Dolila. Mai. 19. Felsötóü. n 14. Kassza. » 15. Visk. Apr. 30. Zólyomternye. „ 25. Puchó. ., 20. Bustyaháza. Mart. 30. Dobó. Apr. 10. Nagybittse. .. 18. Berezna. Apr. 16. Zólyoniberezna. „ 17. Arvanagyfalu. „ 10. Kövesliget. n 14. Zólyombucs. „ 21. Kevisnye. n 17. Técsö. iy 3. Dobróváralja. Mai. 13. Breza. V 13. Kricsfalva. n 18. Kovácsfalva. Apr. 6. Szlanicza. „ 10. Dúlfalva. }y 12. Zólyom. „ 10. Liptóssentiván. n 20. Talaborfalva. ,» 17. Erdőbádony. n 21. Liptóujvár. » 15. Alszinevér. n 30. Mátyásfalva. 10. Szvarin. „ 20. Kökényes. » 22. Dobrókii-ályi. »> 8. Vychodna. 8. Erzsébetliget. V 17. Szelese. 'T 13. Podhánszkó. w 27. Széleslonka. T) 20. Garamsálfalva. ^ 9. Bielánszkó. ,. 30. Nyéresháza. 24. Nagyócsa. . „ 26. Felsőerdőfalu. „ 13. Szeutmihálykört 18. Zólyonilipcse. » 24. Leibicz. vélyos. Mai. 4. Gyetva. „ 17. Csircs. ., 8. Felcsalja. Apr. 23. Kiszla. » 22. Zboró. » 8. Gánya. ') 11. Bikkalvölgy. W 28. Lipnik. u 8. Tereseipatak. Mart . 28. GarampéterL .. 18. Gii-ált. Mai. 7. Dombó. Apr. 178. <- 16. Feketepatak. ->■ Vanelliis vaiiellus, (L. 1. 7. Nagyatád. ). 25. Felsővizköz. Mart. 8. Egerág. Mart. Febr 28. Eépáspuszta. „ 7. Nénietpalküiiya. ^ 14. Kinyaszcnt király. Mart. 14. Bőszénfa. r 13. Vullária. n 7. Henész. 12. Sásd. Febr. 24. Csurgó. JÎ 15. Görgeteg. „ 6. Pécs. Mart. 12, Somogyszobl). w 6. Lábod. " 12. Szászvár. 17* 132 Mart. Febr. Mart. Febr. Mart. Apr. Mart. 4. Zsitkóc'Z. 1. Alsóleiiclva. 16. Alsüszeiiterzsól)ct. 4. Szôcze. 2. Daraboshegy. 13. Vasiiiïdasd. 8. Ortaháza. 12. Milej. 8. Boklogasszonyfa. 2. Pölöske. 2. Kernend. 27. Kiskapornak. 6. Naj>y kapornak. 25. Vörs. 8. Balatonszentgyörgy. 24. Balatonujlak. 1. Karád. 24. Balatonfüred. 31. Tihany. 17. Arács. 16. Tah. 16. Felsőeőr. 9. Németnjvár. 3. Csém. 20. ßohoncz. 4. Pornó. Mart. 12. Kőszeg. Mart. i;;. (»sziop. 9. Felsöbcvkil'alu. « 19. (»roszláiiy. 6. Borsmoiiostor. 27. Sukoró. Fcbr. 20. Körmend. n 6. Sopronszenliiiarioii Mart. 6. Sorok. V 9. Szarvkü. 10. Szombathely. .. 13. Öopronkcrtes. Febr. 17. Loc-sniánd. ,. (). Ágfalva. Mart. 2. Németszecsőd. » 14. Czinfalva. „ 3- Molnaszecsőd. .. 11. Borisfalva. Febr. 28. Köveskút. .. 6. S(ipr()iii)uszta. Mart. 5. Csepreg. 11. Szentmargitl)ánya. 20. Szeleste. „ 13. Fertöfehéregyháza 15. Nyösrér. ,, 2. Feketeváros. 3. Káld. ,, 17. Ravazd. » 7. Miske. 'í 1. Császár. 2. Zalaerdöd. •í 7. Bókod. Febr. 28. Jánosháza. )) 7. Komáromtarján. „ 19. Zalagógánfa. n 5. Tata. Mart. 16. Kemenesszentpéter. " 5. Héregh. JT 9. Várkesző. Apr. 2. Bajót. 16. Gecse. Mart 26. Mogyorósbánya. Apr. 11. Ajka. » 27. Csolnok. Mart. 9. ügod. •• 28. Csév. n 18. Vanyola. Ap)r. 18. Dömös. Î) 31. Bakony bél. Mart 11. Pilisszentlászló. n 5. Gricz. Febr. 21. Illmicz. Mart. 7. Bánfalu. 10. Bogyoszló. Febr. 22. Csorna. Mart. 7. Halászi. „ 15. Ásvány. n. Mart. 8. Keszegfalu. „ 3. Komárom. „ 21. Madár. Apr. 10. Bátorkesz. Mart. 18. Kürth. 15. Kéménd. Mart. 6. Kisgyarmat. A2}r. 19. Esztergom. Mart. 29. Oaramkövesd. ,, 3. Ipoly szálka. „ 28. Csallóközsoniorja. III. Mart. 24. Borcsa. Mart. 19. Tógyer. Mart. 6. Mohácsi sziget. „ 8. Pancsova. „ 15. Denta. 8. BéUye. „ 15. Szendröi sziget. Febr. 19. Versecz. 17. Drávatorok. Febr. 19. Temeskubin. Mart. 5. Tótujfalu. „ 12. Bezdán. Mart. 30. Temessziget. » 10. Drávaszentmárton. Apr. 16. Monostorszeg. .. 29. Moldorai sziget. „ 5. Lakócsa. Mart. 18. Méhespetres. Apr. 5. Buigkomcz. Febr 12. Baranyasellye. )» 16. Bácsdoroszló. Mart. 19. Pa.lona. n 28. Oszró." 8. Bácsordas. Ap)r. 4. Ujriilék. » 21. Besencze. 7? 3. Óverbász. Mart. 15. Alsókabol. 19. Vajszló. ,, 17. Csautavér. .. 9. Felsőkabol. .. 17. Páprád „ 15. Mohol. ,. 15. Dunagárdony. Mart. 10. Hegyszentmárton. ,, 30. Mosnicza. Febr. 28.. Rudolfsgaád. /~. Siklós. „ 27. Jerszeg. Mart. 19, Antalfalva, Apr. 11. Tilldny. n 5. Kistopolovecz. 133 Mart. 7. Hardiut'a. .Mar . ■). Dinnyés. Mar . 9. Újtelek. „ 23. Dunaszekcső. .. 10. Káczkeve. ?^ 21. Maudatanya „ 6. HáttVi. Febi •. 26. Szigetcsép. „ 17. Nyíregyháza. .. 19. Vaskiit. Mart . 3. Bugyi. „ 22. Ófehértó. .4jf)/-. 18. Jánoshalma. *í 20. Sári. n 21. Szatmárzsadány. Mart. 11. Királyhaloni. ') 2. Sőreg pusztH. n 20. Szatmár Sárerdő , 8. S/,o,ïè(l. 20. Ahony. n 20. Szatmár Nagy- Febr. 22. Makó. ,, 2. Mezőtúr. mocsárerdö. Mart. 26. Pécsha. 10. Karczag. M 8. Ónod. „ 18. Sikló. „ 8. Jászalattyán. n 16. Sárospatak. „ 18. Dunapataj. „ 14. Szerep. Apr. 22. Karád. 9. Szabadszállás. í» 14. Nagyvárad. Mart . 14. Nagyhalász. 6. Izsák. 3. Székelyhíd. » 27. Leányvár. „ 30. Oádoros. » 22. Rákosfalva. „ 17. Mándok. „ 31. Orosháza. Apr. 2. Aszód. Febr . 21. Nagydobrony. „ 25. Hosszúaszó. Mart 15. Kisbag. Mart 23. Lazony. „ 25. Tenke. Febr 20. Tura. y 31. Mocsár. Febr. 21. Pákozd. Mart . 26. Hajdúböszörmény. IV. Mart. 21. Szilas. Apr. 12. Maksa. Apr. 3. Gyökeres. , 30. Vermes. Mart 29. AUiós. ,y 10. Magyarlápos. Apr. 3. Szilassojnió. Mai. 1. Lippai erdő. lì 24. Gáncs. Mart. 22. Aga. Mart. 15. Máriaradna. „ 2. Oláhnémeti. Apr. 13. Kládova. » 24. Ágris. Y) 3. Szálva. Mart. 5. Bukovecz. V 8. Zabálcz. n 4. Naszód. Apr. 18. Kostéj. )j 20. Berzova. i> 10. Teles. „ 30. Szászsebes. ÎÎ 20. Középorbó. Mai. 8. .Jaád. Mai. 8. Felek. )? 11. Nagyenyed. Apr. 8. Fehérszék. Mart. 28. Ujegyház. M 14. Intrecaj. Mart. 18. Máraniarossziget. ,, 20. Alsóái'pás. Ti 15. Kolozsvár. Mai. 1. Nagyhocskó. Mai. 11. Fagaras. Mai. 2. Bátos. Apr. 22. Jód. Apr. 2. Ilyefalva. Apr. 10. Disznajó. 11 11. Felsővissó. 8. Sepsiszentkirály. Mai. 15. Oyergyóalfalu. » 17. Havasmező. 5. Sepsiköröspatak. Apr. 15. Gyergyótölgyes. Mart. 22. Borsabánya. „ 3. Káinok. y. Mart. 10. Magyarszölgyén. Mart. 14. Ipolyság. Apr. 20. Kökényes. „ 11. Kóspallag-. « 12. Szurdok. » 29. Apsinecz. „ 3. Nagymaros. Apr. 9. Bábaszék. Mart. 11. Búrszentgyörgy „ 23. Szokolyaluitta. Mart. 26. Kékkő. w 14. Nádas. 20. Isaszeg. i> 12. Gács. ?T 7. Felsőbotttalu. „ 8. Babath. „ 10. Losoncz. ., 13. Vágapátfalva. ,. 22. Megyerke. n 19. Salgótarján. Apr. 22. Trencsén. „ 12. Ecskend. „ 16. Rimaszombat. V 18. Bán. „ 15. Erdôkiirth. Apr. 5. Sajókaza. Mart. 20. Geletnek. „ 9. Valkó. ,'j 18. Bustyaháza. ., 12. Zólyombucs. 4. Ghymes. Mart. 30. Kricsfalva. 'j 14. Dobróváralja. Apr. 8. Garainrudno. » 8. Dúlfalva. 'Î 17. Küvácsfalva. Mart. 11. Bakabáuya. « 25. Talaborfalva. „ 11. Zólyom. Apr. 30. Zsarnóeza. Mai. 2. Alsószinevér. ■■ 14. Mátyásfalva. 134 Mart. 15. Szelese. Mart. 12. Nagybittse. Apr. 15. Jablonka. «■ 11. Garamsálfal va. ,j 2. Arvanagyfalu. ^ 27. Hladovka. „ 12. Garamhiflvég. Apr. 12. Revisnj'e. ,^ 20. Szuchahora » l'2. Benesháza. Mart. 16. Babin. Mart 19. Tátra háza. n 1. Ratkó. 12. Németlipcse. 29. Szepesbéla. V 15. Budamér. Apr. 5. Szlaiiicza. V 25. Leibicz. Apr. 25, Varannó. „ 13. Zubrothova. Apr. 17. C sires. Mai. 18. Nagyhere.zna. „ 21. Alsóstepanó. .. 27. Zboró. Mart. 12. Illava. 13. Bobró. Mart. 22. Lipnik. Alai. 14. Kassza. Mart. 29. Trsztena. Apr. 20. Girált. Febr. 10. Puchó. 16. Liptószentiván. Mart. 31. Felső vizköz Az 1906/1907. évi télen áttelelt fajok jegyzéke. A'erzeiclini.s derjenigen Arten, welche im Winter 1906/1907 überwinterten. 1. Accentor modularis, (L.). Ungvár. 2. Alauda arvensis, L. Zalagógánfa, Óverbász, Békéscsaba, Ursdva, Malomviz. 3. Anas hoschas, L. Kőszeg, Zalagógánfa, Sopronpuszta, Tata. Bánfalu, Keszegfalu, Ruflolfsgnád, Óverbász, Mohol. Hódmezővásárhely. Bugyi, Budapest. 4. Anas crecca, L. Hódmezővásárhely. 5. Anser fabalis. Lath. Tata, Alsókomána. 6. Ardea cinerea, L. Tata, Kamaristya, Drávaszentmárton, Debreczen. 7. Botaurus stellaris, (L.). Újvidék. 8. Buteo buteo, (L.). Sopronpuszta, Újvidék, Kudolfsgnád, Szenttamáspuszta, Malomviz. 9. Cerchneis tinnuncuhis, (L.). Zalagógánfa, S 13. Rujevácz. Apr. 3. Zengg. » 13. Lies. n 5. Popovac. ,. 9. Zupanja. » 10. Lipovljani. 13. Sainarica. Apr. 11. Cerina. ., 13. Fuka. Lanins coUurio, L. Mai. 4. Zengg. Luäcinia liiscinia, (L.). Apr. 10. Vranovina. Apr. 13. Vuksinac. 141 Apr. 5. Fflsöjeleujc. yUn-t. 27. Jávor. 7. Lipovíaiii. „ 23. Mrzlavodica. Merijii.s iiiergan.ser, Febr. 2. Cabuna. Motacilla alba, L Mart. 18. Novoselo. „ 29. Oguliii. Apr. 5. Radatovics. Mart. 17. Öungeri. Apr. 2. VraiKivina. Mart. 23. Vrata. Oriolus oriolus, (L.). Mai. 2. Saranipov. | Apr. 21. Zeugg. Riitieilla phoenicura, (L.). Jan. 19. Cii'kvenicza. Apr. 20. Bnjna. Mart. 18. Doliiji Miholjac. „ 23. Kostajnovac. Apr. 8. Kovacsicza. Mart. 6. Lies. Scolopax rusticola. L. Mart. 27. Lipovac Apr. 15. Nemci. Mart. 23. Obla.j. Apr. 7. Ogulin. 14. Ponikvari. Apr. 18. Topolovicza. Mart. 19. Suliaja. „ 23. Vrtlinska. 5. Vuksinac. 15. Zengg. Mart. 18. Batrovac-, „ 4. Brsljanica. Febr. 26. Cerinski lug „ 28. Detkovácz. Apr. 5. Felsőjelenje. Mart. 9. Kostajnovac. Mai. 4. Batrovac. Apr. 26. Bojna. „ 30. Brsljanica. » 24. Hajtics. •) 26. Jávor. JÎ 24. Kostajnovac Apr. 7. Fuka. .. 16. Kostajnovac. .. 30. Lipovac. Sturnus vulgaris, L. Mart. 8. Lies. Febr. 25. Lipovac. Apr. 3. Morovics. Mart. 3. Nemci. Febr. 14. Ogulin. Turtur turtui-, (L.). Apr. 27. Lipovac. „ 22. Oblaj. Mai. 7. Radatovics. Apr. 29. Popovac. „ 28. Prgoniclj. Upupa epops, L. Apr. 4. Podgarics. .. 10. Popovac. 7. Saniarica. Mart. 4. Popovac. Febr. 28. Saniarica. Mart. 25 Ujgradiska. Febr. 23. Vezisce. Mart. 21. Zengg. Apr. 25. Öaniarica. „ 25. Siniljanik. ., 27. Suhaja. „ 30. Ujgradiska. ,. 28. Vrtlinska. Apr. 1). Siniljanik. „ 10. Vrtlinska. .. 7. Zengg. Mart. 26. Ccrina. Febr. 28. Detkovácz. Vanelhis vanellus, (L.). Mart. 8. Lipovac. Mart. 14. Morovics. 142 Az 1907. évi tavaszi madàrvonulàs és az idö járása. Irta: IIkcyi'oky Kabok. Az oniitholoiíiiii nicsfigyi'lések azt az ered- ményt adják, hogy a madarak 1907. évi tavaszi meojelenése uagyoii késői vult. kiváltképpen a keleti liegyes vidéken. Ha csak arra a 'à'2 fajra támaszkodunk, melyekre nézve a tiz (1894 — 1903) éves átlagos megjelenési napot kiszániitoltam, akkor arra az eredményre jutunk, hogy a márcúusi meg- érkezök 1'), az áiw'úisiak 7, a indjusiak (csak 2 faj) ^ nappal késtek. A S2 faj átlagos késése az 1HÍ)4~1!)0:>. évi átlayhoz merre lO'ö napút tesz. Vájjon ez a nagymértékű késés az idő járásában leli-e okát? Csak a hőmérsékletei vizsgáljuk meg, mivel ez ébreszti téli álmából a természetet s ele- séget készít megjelenő madaraink számára. Ha késik a tavaszi ébredés, késik az élelem termödése is, késik tehát a madarak meg- jelenése is. Ha tehát a hőmérséklet nem éri el az átlagos tavaszi hőfokot, ha alatta marad a normális értéken, a madármegjelenés késői lesz. Lássuk tehát, hogy igy volt-e 1907 tava- szán? A megjelenési adatokat az 1894 — 1903- évi átlagokhoz mértük. Mérjük t(íhát :iz 1907. évi tavaszi hőmérsékletet szintén ama tiz év- nek az átlagához. Az eredmény, a melyre jutunk, a következő: Hőmérséklet (7-f 2 + 9 óra: 3). C — ly94 1903. Febr. Mart. Apr. .Mai. Fel)r. Ógyalla 0-4 4-9 101 14-4 -2-5 Budapest .... TI 5-5 107 15-2 —2-0 Keszthely .... lU (iB 114 lö"? — l'G Zágráb 2-3 7-ü 11-3 15-2 — O'l Szeged TI ß'O 11.4 16-1 — 2o Turkeve —ül 53 lOl 155 —51 Der Vogelzug und die Witterung im Früliling des Jahres 1907. Von J. Hkgyi'oky. Als das Ergebnis der ornithologischcn Be- obachtungen des Jahres 1907 wird eine auf- fallende Verspätung, besonders in der öst- lichen, bergigen Gegend, angegeben. Stützt man sich nur auf jene 32 Arten, für welclie der mittlere Ankunftstag laut 10-jäh- rigen (1894 — 1903) Angaben berechnet wurde, dann kann man sagen, class dit Verspätimg hei den Anköiiimlingen im März 15, im April 7 und im Mai {nur 2 Arten) 2 Tage ausmache. Die Versixitiing heträyt also im all- gemeinen im 'fahre 1!)07. verglichen mit dem lUittel des Zeitraumes lH9á — mo:ì, 10-5 Tage. Es kann nun die Frage aufgeworfen wer- den, ob diese namhafte Verspätung durch den Gang der Witterung verursacht wurde ? Stellen wir nun eine Untersuchung in be- zúg der Temperatur an : ist es ja doch dieser Faktor, welcher die Natur aus ihrem ^\'inter- schlafe erweckt und den ankommenden Vögeln Nahrung bereitet. Findet eine Verspätung des Erwachens im Frühling statt, dann werden Nahrungsmittel auch nur verspätet sich ein- stellen, mithin wird auch die Ankunft der Vögel eine verspätete sein. Wenn also die Frühlingstemperatur den mittleren Grad dieser Jahreszeit nicht erreicht, wenn sie unter dem normalen bleibt, dann wird das Ankommen der Vögel ein verspätetes sein. Lasst uns nun sehen, ob etwas Derartiges im Frühling 1907 vorkam ? Die Ankunftsdaten dieses Jahres haben wir mit dem 10-jährigen (1894 — 1903) Mittel verglichen ; vergleichen wir also auch die Temperatur der Frühlings- monate 1907 ndt der 10-jährigen. Als Ergeb- nis stellt sich folgendes heraus : - Tem.peratur (7 + 2 + 9 Uhr: 3). f» 1907. Eltérés. 1HU7. \b\\ eicliung Mart. Apr. Mai Febr. Mart. Apr. Mai. 2-5 7-4 17-9 -2-9 —2-4 —2-7 +3-5 2.6 7-7 17-7 —31 -2-9 —30 +2-5 30 8-5 — -3-5 -2-8 -2-9 — 4-7 8-8 — -2-4 — 2-3 -2-5 - 2-4 8-7 19-7 -3-6 —36 —2-7 +3-6 0-4 8-5 18-7 -50 —4-9 -1-9 +3-2 143 1894- -1903. 190 7. Eltérés 1907. Abweichung Febr. Mart. Apr. Mai Febr. .Mait. Apr. Mai. Febr. Mart. Apr. Mai. JJebreczcu . . . -0-3 50 104 15-3 - 4-9 0-2 8-4 18-6 -4 0 -4-8 -2-0 -I-3-6 Iglò -2-3 27 7-4 13-0 -7-7 -1-8 4-9 15 2 -5-4 -45 -25 +2-2 Akiiaszlatiiia . . -13 4(» 9-4 14-6 —4-4 --1-2 7-5 17-2 —31 -5-2 —1-9 +2-6 Ungvár -0-4 4-7 10-1 15-3 -41 —0-3 8-4 17-8 -3-7 -50 —1-7 4-2-5 Kolozsvár . . . -1-5 31 8-6 13-7 —51 —1-7 7-5 — -3-6 -4-8 —11 — Marosvásárhely . 0-6 4-8 10-8 15-5 -3-9 —1-6 8-3 18-0 -4-5 —6-4 2-5 +2-5 Nagyszeben . , —0 4 4-2 9-8 14-8 -4-7 -20 7-7 18-0 -4-3 fi-^ —21 -I-3-2 .Vtlag— Mittel : 0-1 4-8 10-1 14-9 -3-8 4-3 — 2-3(+2-9) Ime fel)riiáriiis. nián'zius, április hőmérsék- lete 1907-ben jóval alatta maradt a tízéves átlagnak. Az idő tehát kellőnél hűvösebb, a niadármegjelenés a tíz évesnél jóval későbbi volt. Márezins jóval hűvösebb, mint április; a késés nagyobb mértéUű niárczinsban, mint áprilisban. A keleti állomásokon nagyobb a márcziusi niinnsz jelű eltérés, mirit a nyngotiakon ; a keleti hegyes vidéken nagyolib a késés, mint nyugoton. Ha ugyanis az 1907. évi megjelenést az 1899 1906.* évihez hozzámérjük, arra az eredményre jutunk, hogy na])okban kifejezve a következő a késés : Wie man sieht, blieb die Temperatur der Monate Februar, März, April 1907 tief unter dem 10-jährigen Mittel. Das Wetter war also kühler und die Ankunft der Vögel eine ver- spätete als im 10-jährigen Zeiträume. März war kälter als April, (verglichen mit dem 10-jährigen Mittel) auch die Verspätung der Märzankömmlinge ist stärker als jener im April. Die negative Abweichung erreicht im März einen grösseren Grad an den östlichen, als an den westlichen Stationen ; auch die Ver- spätung der Ankunft ist stärker im Osten als im \\'esten. Vergleicht man die Ankunft des Jahres 1907 mit dem Mittel der Jahre 1899—1906,* so stellt sich die Verspätung folgendermassen, ausgedrückt in Tagen, dar: Késés 190Î. Verspätung. IW 7. 1. Dunántúl Jenseits d. Doi lau Keleti hegyes vidék Östliche Berggegend Alauda arvensis 15 19 Columba oenas Sturnus vulgaris Vanellus vanellus Motacilla alba 3 5 5 7 19 18 18 13 Scolopax rusticola IL Ciconia ciconia Upupa epops Hirundo rustica 8 3 3 3 17 9 7 5 Chelidonaria urb Cuculus canorus ...... 4 6 5 8 Turtur turtur 5 5 < )riolus oriolus Coturnix coturnix 3 3 4 7 1. Atlag — Mittel . . . . II. „ „ . . . . 7 4 17 6 * Némelyik fajnál nem 8, hanem 7, (i éves az átlag, melyhez az 1907-ik évit hozzámértem. * Das Mittel beträgt nicht bei allen Arten 8, son- dern aueh 7, 6 Jahre. 144 A kck'ti licgyes vi 4 1 7 , Április 19-én legerősebb volt a szél s leg- több az eső. Úgy látszik tehát, hogy a viharos szél hatása érzik leginkáblj a megjelenési adatokon. 18áu részint az Adrián, részint a Keleti tengeren van légnyomási depress/.ió, 19 én pedig csak egy depresszió mutatkozik, melynek középpontja Magyarországon van ; 20-án Oroszországban gyengülő félben mutat- kozik. A hatás itt is ugyanaz, melylyel 1898 április 3-án találkoztunk. Ha a II. táblázatot áttekintjük, arra az eredményre jutunk, hogy többször szaporod- nak az adatok, holott az idő nem jobbra sőt rosszabbra változott. Ez arra mutat, hogy a megjelenési adatokat, kivált ha nem igen számosak, az egyidejű idővel nap nap mellett összemérni nem tanácsos ; a nagy számok tör- vénye csak bő adatoknál jelentkezhetik. De mindamellett is óhajtandó, hogy a sziimosabb adatokkal biro fajok megjelenését nap nap mellett tüntessük fel, mivel egyik s másik feltűnő eset csakis így kerül napfényre, miként éppen az imént felhozott 1908. április l9-ik napja tanúsítja. Ha a megjelenési adatokat naponkint feltüntetjük, nemcsak 5, hanem például 3 nap szerint képezhetünk tetszés szerinti csoportokat s a tünemény lefolyását Zwischen und um die Tage des 1 — 5 und 16—20. April war die Ankunft eine sehr leb- hafte. In beiden Füllen stieg die Temperatur, dann folgte eine Al)nahme am 10. und 19. April Der Temperaturfall ist auch an der Ver- minderung der Ankunftsdaten wahrzunehmen. Zwischen 1 — 5. April zeigt sich sehr häutig Scolopax, Motacilla alba, zwischen 5 — 10. Ciconia ciconia. Ilirundo und Chelidonaria am 11. A]iril aber veriiinderu sich die Daten. Am auffallendsten gestaltet sich die Ab- nahme der Ankunftsdaten am 19. April. Ciconia, Upupa, Hirundo, Chelidonaria, Cnculus, Turtur weisen am 18 A])ril 290 Daten auf, am 19-ten 112, am 20-ten 1(>7. Die Temperatur an diesen drei Tagen war: 97, 8-6, òS C°. Daraus erklärt sich aber nicht die Verschiedenheit der Ankunftsdaten. Die Windstärke war: 121, 386, 293 nach der 10-teiligen Skala. Die Windrichtung : N S C Der Regen : Am 18 April 11 22 10 67 Mm. „ 19. „ 33 6 2 90 „ „ 20. .. 39 4 1 7 „ Am 19. April weht der Wind am stärksten und fällt der meiste Regen. Es hat also den Anschein, dass der vielerorts auftretende Sturmwind besonders seinen Einfluss geltend machte. Am 18. April lag eine Depression teils über der Adria, teils über der Ostsee ; am 19ten zeigte sich nur eine Depression mit ihrem Mittelpunkte über Ungarn ; am 20-ten ist sie im Auflösen in Russland anzu- treffen. Es kann hier dieselbe Wirkung wahr- genommen werden, wie am 3. April 1898. Betrachtet man die Daten auf Tabelle II, so gelangt man zur Einsicht, dass sich die Ankunftsdaten manchmal auch dann ver- mehren, wenn das Wetter schlechter und nicht nur, wenn es besser wird. Dieser Umstand weist darauf hin, dass dieselben, besonders wenn sie nicht sehr zahlreich sind, mit dem Wetter Tag für Tag kaum zu vergleichen sind, weil das Gesetz der grossen Zahlen nur bei zahlreichen Daten auftreten kann. Dessen- ungeachtet ist es aber doch wünschenswert, die Daten jener .Vrten, welche zahlreicher sich gestalten, Tag für Tag darzustellen, da nur auf diese Weise dieser oder jener be- merkenswerte Fall ans Licht kommt, wie dies eben der 19. April 1907 zeigt. Werden die Daten Tag für Tag mitgeteilt, dann kann man 19* 14K iniiHliiii részletében figyelemmel kísérhetjük. Sokszor, miként iiz 1898- és 1899. évi fecske- vonulásnál látliiittiik, a részletes sajátságok még felismerhetőlibekké válnak, ha a napi adatokat vidékek szerint csoportosítjuk, mivel az idő sokszor eltér vidékenkint. Például : Erdélyben meleg déli szél fú s az ég derült, az Adria körül pedig esik az eső és hűvös az idő. A madárvonulás időszakában, februárius 20-tól május 20-ig, a légnyomás és a lég- nyomás eloszlása, a légnyomási helyzet, igen változatos volt. Februáriusban északon halad- tak a depressziók ; márcziusban eleinte magas a nyomás, majd 8 — 17 közt északon és délen vannak depressziók, majd 18 — 26 között részint északon, részint keleten, a hónap végéig magas a nyomás, főképen észak- keleten. Nálunk azelőtt is többnyire magas volt a levegő nyomása. Április 1 — 18 között nyugoton vannak a depressziók, de válta- kozók ; azután újra magas a nyomás, keleten depressziókkal, majd Kö/.ép-Európában is mutatkoznak depressziók. Az idő nyugtalan, gyorsan változó. Csak májusban állapodik meg, mikor északnyugoton és északon vannak a depressziók s nálunk magas a légnyomás, derült, meleg idővel. S mivel az idő annyira állhatatlan és nyug- talan volt, nem csoda, ha néha a jó idő vonu- lási sajátságai már a rosszban érnek véget s az adatok még szaporodnak, a helyett, hogy fogynának. Mindez a föld színén jelentkezik. Sárkányok, biillonok naponkinti megfigyelései- vel Magyarországon még nem rendelkezünk s így a magasabb régiók viszonyai ismeret- lenek előttünk. A vonulásra és idő járásái'a vonatkozó rész- letes adatok a következő I. és II. táblázaton találhatók. Rövidség okáért a Il-ikon latinul írtam ki a meteorológiai elemek czímét. a lég- nyomást, a hőmérsékletet, a csapadékot, a szél irányát és erejét. Az I. táblázaton fel- tüntetem a hóréteg vastagságát, melyet naponta Turkevén tVliegvezteni. niciit nur (íru])p('ii von Pentaden ím meteoro- logischen Sinne, sondern nach Belieben auch andere Zeiträume, z. B. von 3 Tagen, bilden und dem Verlauf des Erscheinens bis in alle Einzelheiten nachspüren. Oft, wie dies die Schwalbenbeobachtung aus den Jahren 1898 und 1899 dartut. können gewisse Eigentüm- lichkeiten entdeckt werden, wenn man die täglichen Ankunftsdaten nach Landesgegenden grup))iert, weil das Wetter nicht in allen Teilen eines Landes gleich ist. Z. B in Siebenbürgen kann warmer Südwind wehen und klares Wetter sein, an der Adria aber kann es regnen und kühl sein. in dem Zugszeitraume vom '20. Februar bis 20 Mai treffen wir veränderliche Luftdruck- lagen an. Im Februar kommen Depressionen im Norden des Kontinents vor; im Anfang März stellt sich hoher Druck ein, zwischen 8—17 kommen Depressionen im Norden und Süden vor, zwischen 18 — 26. im Norden und Osten, dann stellt sich besonders bis Ende des Monats im Nordosten hoher Druck ein. In Ungarn lag auch vordem meistens hoher Druck. Zwischen 1 — 18. April zeigen sich im Westen Depressionen, sind aber unbeständig, dann kommt wieder holier Druck und De- pressionen im Osten und auch in Mittel- Europa auf. Das Wetter ist unbeständig, schnell veränderlich. Nur im Mai wird es be- ständig, als im NW und N Depressionen hausen und in Ungarn hoher Druck lagert, gefolgt von klarem und warmem Wetter. Da nun das Wetter so unbeständig und veränderlich war, kann es nicht Wunder nehmen, wenn die Zugseigenschaften des guten Wetters dann und wann auch noch bei eintre- tendem schlechten Wetter wahrzunehmen und die Daten in Vermehrung begriffen sind, anstatt dass sie abnehmen möchten. Dies ist auf der Erdoberfläche wahrzunehmen. Über tägliche Drachenaufstiege und Ballone verfügen wir zur Zeit in Ungarn noch nicht, mithin sind uns die Verhältnisse der höheren Regionen unbekannt. Die Einzeldaten des Zuges und der Wit- terung enthalten die Tabellen I und II. Der Kürze halber sind auf II die meteorologischen Elemente lateinisch benannt: der Luftdruck, die Temperatur, der Niederschlag, die Rich- tung und Stärke des Windes. Auf Tabelle 1 ist die Schneedecke für Turkeve, wie sie jeden Tag gemessen wurde, dargetan. 14Í» -S Ci «Í « ^ ä Ol s íT" -^ CS H OD fl) ■ft •^ ^ B .:£ CS u S ■S u C -w ?i '^« r^ S hJ a b ■a « 'S »— _ e 'S X e .:« Sm -» >* T^ t- •O) B •4) :© « ,B Í? •N a> I/J •'ïït B V- >-* -M S M) •» ■4> ;. :» ■w * B ti © O CS ■ ' 'S -t; ej lO ,^ •^ »■; -Oí N ■OJ a; N ^ «: ■D cS 0^ 35 S •* -< ^^ ■a. il ^ -M ^ -* ic ta t- 00 œ o -- î'i co T)< ic to i~ x 02 o -h -m co -+ ■« ce t^ co cr> o --i ci 'H'-l — rt— 1 rtTHrtrfwT-10MOJ01CQC'lî»1(M(nCTCOCOrO EltiTés az 1894-1903. évi átlajítól Abweichung vom Mittel 1894—1903 + o 1 t-co-^'os^i'^co^com-'íít^c^it* cooiiNcot-c^oocoiot-ooasioM'^coiô 1 |o 1 M 1 1 1 1 1 { 1 M 1 1 1 M 1 1 1 1 1 M M M 1 1 1° O iH M 1 1 1 M 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 M 1 1 1 1 1 1 1 1 1 SE)S!junj| -UV J3Jsin!W ïfJcu so3ei)c sazai|ja8Dtu y SSsSS'dS'^d^äiS:^^ £:ä:^^£:^£:^ä;S:^^^£;>>>> 8uimng SazssQ -^Tí^ccOTrOL-i-i (McûOT r-i i-Ht- -^ C5CO osco CO co-^'^^ 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 M 1 1 1 1 1 1 1 1 M 1 1 M 1 1^^ 1 1 M 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 M 1 1 1 1 1 1 M-^ 133 1 M 1 1 1 1 1 M 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1^ 1 1^ ISSë^-" CT 05 CO IO CD »Ô U5 00 t^CTCTS^t-SSCTt- ■O rHCT "> rH U3 1111,11111111, ! - 1 i^u, |cct- |o^œg^^ lO (M O t- O » t^ CO CO Öl i) CD SS r)l ç-1 CD 1-1 CT 1-1 t 1 , , 1 1 1 1 |C 1 1 1 1 1 ^ 1 1 1 , ,OC. |UÎ0>Oig^g«g» 03 00 UO 03 UO rH O ^ ^ iLh t^ lO o LO CT CO rH C-1 '^ rH 1 1 1 1 1 1 1 1 ICOI 1 IrH r-ICXJ| |-CO'*©COCO,H il 1-H Ot^CÛCTïrHCOlOO cb4ii~:2''*"^'-'=2 ic rH™ »^ ,:h " w l 1 1 1 I 1 IïHIîMOÎtHCOCC lCCO|THOD-^»OCDt-t-CO;CT-lîl5QOCDa5! IIIIIII li-H iHCCl -^ t-t' TÎ^CC t-r^COC«J 1 t^ 00 Ol co © 1- o ce iOCTcn<='»'-*-*'0 CD rH '"' rH co 1 IrtCOÎ'lTtlCOIr-t-OOTfl^OJ ©05'<+IC0ÎÎStOÎ0ia'*aS'-ll0C0(N00rH 1 rH 1-1 !îl rt ©1 rH 1—1 lO CT r» O CO b- ii ib CT Si * ^^ "^ T' lO r-,<^ CT 1« o |OOt-Oi*33TtlO-*1COOCO-HC:>CDC>3U0 1005ÍMI:-| iH02|i-)!MrHC0i-l|TH] 1 1 1 1 1 1 1 i^^rOi-tcooiiHCOX-H 1 o\ \ \ llllllll 11 "Otr-TjioœœiOrH ä5 i^jjCDCOœCTCTO =<= CD ' ''' Ò1 . eoo— ICOi-K^MI'fCnmCOCOI t-lt-I |iH|COt(IiiH| I 1 1 1 1 1 1 àO t^ îff co o C'I Ol 1 t7J CD 1-1 1-1 1 rH l 1 1 1 1 1 1 1 1 Í 1 co o CD -^ rH ia c:i t- E ._ CD "^ rH =="> «© M 1* OO lO >a CT CO 03 1 O 1-1 l-O 1-1 UO 1 1 t^ 1 1 1 1 - 0SiiSC0OrH00C0|CTC005lc;| li-il 1 1 l-l 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 cor»^iOTjiit 1 CT 1 1 1 lllllllllllillll CTCDOOlSOuO'* U5 CO m .b -* =C t- CD CT CD • rH «0 l>.Cn'O-*'MCTCTlTll 1 1 1 1 lllllllllllillll O'^rHTtlOSCOOi.O Cî CT ,(. ^1 Ó1 ÎJ '■•'■* ?' t- . "^ rH "i oo^co-HincOiH||^-<||| l'-'llllllllll|lllll COCTrHCT II III 1 lllllllll llllll OSOCOt-lSCTCTCn •# i^p^j rnaiiocom rH CD ' '^ rH y: íí^^'SS'^ 1 M 1-^ 1-^ 1 1 1 M i 1 ! M 1 1 i M 1 ! M rfl rf CO rH CD « 05 en lO lO ' "^ '^ rH iá „t,^CDt>rH I 1 1 { ! 1 I 1 1 M 1 1 M 1 1 ! 1 1 1 1 1 1 1 1 + ; ■. E ; ; : ! 5 : s : :ïa« : ;| : Oa®'Ö 3 a3C3" = 6=^ -S s =»»= ■ Ç .S l§ 1 ^ -1 2 ' • ^ ^ 60 >: ^ c > • 1 a^ ^ ;r s a i ^ i 1 l^l' liti lll-i •O) J X N N s 1- hJÎ H o Cß XXK 1 '"'"^^ 1^ 1 1 !■ 1^ 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 0» 1 1-^ 1 M 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 M 1 1 .; -»iM :.1^1 :1 : :| :« :l :g«i :2-M :i :| :, i §3 1111 "à 2 £ C -5 1 : g fe| g-o ll% s||5 «,2 o .| ■■IM .HCTCO^UÎCOt-COœOrHCTCO^UJ »^SScSCTSSc^SSS^-SSiSg? + 150 IL Tempestas et adventus avium. 1907 li H 1 Thermo- meter Max. 1 Min C» •a Dircctio et vis ventiis CO a c O â a s Ô "3 cd 1 o n "3 •É tft e M id Q. O & 'c o _u s '5 o o (J g. a cd a i. 3 g w E o •o a E X e o % O S i Ű 1 1 o S % o X 1 1 Û l l c ^ = X •s £ o u 6 i 35 K i >) Cd to en g ^ 1 u Vis O-iO Febr.! 20 59-5 6-6 -1-2 61 10 2 1 2 9 11 8 3 2 5 1-91 3 1 — — — — — — - — 21 ' 43-5 49 0-5 41 8 3 2 2 6 6 6 6 3 8 1-41 2 — - — — — — — — 22 ! 49-3 4-3 -2-5 4 2 2 — 2 1 4 3 8 16 8 1-44 2 1 — — — — — — — — 23 57-9 3-9 -4-2 — — 2 2 3 3 2 10 4 7 8 114 5 — ~ - — — — .-r- — — 24 61-6 3-4 -4-8 5 3 4 2 2 — 1 6 10 7 10 107 2 — — — — — - — — -- 1 25 63-3 1-8 -5-8 — — 7 4 2 — 5 2 4 5 10 0-87 7 — — — - - - - — 26 70-9 -1-9 -7-6 — — 13 8 6 1 2 2 1 3 6 1-51 11 — — 1 — — — - - — 27 67-2 4-6 -4-1 3 1 4 2 3 2 3 6 10 5 7 1-63 5 2 1 — — — — — — — 28 660 4-8 00 3 2 3 2 4 3 11 11 4 1-70 7 — — — — — — — - — Mart. 1 66-9 3-8 -2-5 14 7 9 1 3 — 1 2 6 16 5 1-23 4 2 3 — — — — — — — 2 71-8 31 -4-1 2 1 11 7 1 1 — 3 8 6 6 1-47 11 2 1 1 — — — — - — 3 67-0 41 -3-1 23 7 7 1 2 2 3 6 5 6 10 1-21 6 3'-' ' - — — — - — 4 710 3-8 -3-5 — — 17 11 4 2 1 — 2 2 6 1-48 11 5 — 2 ~ - — — — - — — 5 77-9 41 -5-2 — — 6 14 6 3 3 2 — H 6 1-12 22 3 2 2 — — — — — — 6 72-4 5-2 -60 — — 7 6 6 3 3 2 2 2 12 0-98 12 9 4 1 — - — — — 7 661 5-8 -41 — — 13 2 6 3 2 1 2 5 9 1-33 10 11 3 — - — - — — 8 68-2 51 -5-8 1 1 6 4 7 3 3 3 2 2 14 0-82 21 15 2 1 — — — — — — 9 66-0 5-7 -4-2 12 7 5 2 5 10 4 3 1 2 12 0-98 13 7 7 — - - — — — - 10 62-4 4-2 -2-9 5 3 7 2 — — 2 1 5 17 10 1-52 17 11 6 — - — - — - — -i_ 11 531 4-2 -1-4 22 6 1 1 2 8 8 4 6 1 10 1-56 4 6 4 — - - — — — — 12 62-2 1-6 -4-4 11 3 14 5 1 1 1 2 4 IO 5 2-05 8 11 2 — — — — — — — — 13 65-9 1-6 -5-6 — — 16 7 1 — — — 2 3 9 1-60 2 6 3 2 — — — — — — 14 61-4 31 -71 1 1 4 2 4 3 7 8 6 4 7 1-31 16 14 4 1 — 1 — — — — : 15 62-6 41 ■5-7 10 4 7 9 4 1 2 1 1 10 8 1-05 11 19 7 1 — — — — — — 16 65-4 5-6 -3-1 — — 17 3 3 — — 1 1 10 8 1-56 11 26 14 4 — 1 ~ — — ^ 17 65-6 7-8 -4-8 2 2 7 1 4 4 5 1 2 4 13 0-90 8 18 9 — — — 1 — — — = — 18 61-7 91 -1-6 21 10 2 5 2 4 6 3 4 7 11 1-11 15 30 10 1 — — 1 - — — 19 58-9 11-4 2-0 54 11 2 1 2 7 6 11 6 3 5 1-52 15 19 10 2 — 1 — — — — 20 64-3 11-9 21 57 12 2 — 3 2 5 14 12 3 4 2-24 20 34 22 5 — 1 — 1 — — 21 60-9 7-8 2-3 10 1 4 5 1 — — 2 4 11 15 6 207 12 20 16 8 1 1 2 — — — — — 22 68-4 7-5 0-9 i:'. 7 14 1 1 — 1 3 14 8 3 2-07 14 25 23 2 1 1 1 — — — -- — 23 56-2 69 0-9 17 7 3 — 2 1 5 5 12 13 3 2-36 10 12 14 4 1 — — — — - 24 59-4 4-7 -1-8 5 4 16 3 3 — 1 2 2 12 3 2-42 5 21 10 5 — 1 — — — — 25 66-6 51 -2-4 9 5 17 2 1 — I — 4 12 7 1-75 6 32 19 12 — 1 — 1 — - 26 66-9 7'7 -11 16 9 6 2 2 4 — 1 7 12 9 1-44 8 40 18 5 — — — — — — 27 71-1 6-3 -21 — — 19 4 2 2 1 2 3 6 2 1-84 10 37 15 9 1 1 — 1 — — 28 69-8 9-7 -1-6 2 1 11 7 — — 1 3 6 8 6 1-45 14 43 28 21 — 2 — — — — 29 63-5 100 0-8 IS 9 14 1 7 4 1 2 1 2 7 6 1-68 111 34 15 20 2 1 2 1 — -^ - — 151 1907 « s+ .s is Thermo- meter Max. Min. C» f.2-S Directio et vis ven US S a S O ■a a 3 u X 'S 3 O •a :=: «> O 3 § cd Ü 1 3 U 3 U 2 H en S *o C o 1 *o •2 O £ 3 O U £ 3 ô X 2 1 S 3 z S M «3 U3 ^ 1 u Vis O-Ii 30 63-5 9-3 -0-3 — — 9 10 5 4 1 2 4 8 1-41 8 27 12 25 2 2 1 _ _ 31 Apr. 1 65-6 63-7 90 111 -11 Ol 12 3 6 7 8 9 6 4 7 4 1 1 3 1 3 1 11 10 1-12 1-02 2 6 6 32 7 21 9 16 1 1 3 2 2 1 2 — 1 — 2 61-8 10-9 -0-1 18 4 3 5 7 6 5 1 2 4 8 1-05 6 34 31 33 8 7 3 2 1 — — — 3 60-5 111 0-9 7 4 4 9 4 4 3 — 3 13 100 10 29 24 20 4 7 7 2 — — — — 4 54-8 11-9 2-4 80 11 1 6 16 8 5 — 1 4 l'79 5 18 26 29 9 16 6 4 — — — — 5 49-6 13-2 5-4 54 8 1 2 9 12 10 — 3 5 1-81 3 18 21 31 6 22 10 6 5 — — — 6 52-6 131 60 108 10 3 10 14 5 1 1 3 4 2-36 3 12 32 27 12 21 16 4 1 — — — 7 54-1 12-9 6-8 31 7 2 7 5 4 2 4 4 14 1-14 2 11 14 20 7 28 10 15 1 — — — 8 56-4 12-9 5-0 17 5 — 5 8 8 11 7 2 2 3 1-63 3 6 22 48 23 30 8 17 3 — — — 9 631 10-6 4-4 15 3 2 11 9 8 6 — 1 2 4 1-74 1 1 11 30 18 26 13 11 1 — — — 10 59-7 7-6') 2-1 26 9 5 8 7 8 5 5 _ — 6 1-61 2 7 29 40 27 35 17 18 1 — 1 2 11 56-4 9-6 20 29 6 8 8 18 5 2 — — — 1 2-20 — 13 22 9 25 9 19 — — — — 12 091 110 2-1 6 3 12 6 3 2 1 3 3 5 8 112 — — 13 27 26 36 18 26 2 2 — — 13 58-7 13-9 2-2 4 1 6 3 10 " 4 2 1 — 6 1-54 — — 12 26 30 43 18 31 2 1 1 — 14 54-4 12-4 5-5 42 10 1 4 9 9 6 1 1 2 9 1-50 — 2 11 24 27 64 25 34 1 1 — — 15 500 13-7 6-1 56 11 8 12 16 1 1 — 2 — 4 1-86 — — 12 25 32 61 38 46 5 2 1 16 50-2 131 61 43 14 4 1 8 6 13 3 1 1 6 1-44 — — 17 27 21 53 30 43 4 1 — — 17 48-4 14-4 5-7 15 7 — 4 15 10 3 2 1 7 1-40 — 1 6 20 27 51 35 49 6 — 1 — 18 50-7 14-8 4-6 67 12 1 3 7 7 4 4 2 5 10 1-21 — — 7 28 39 95 58 67 U 4 2 — 19 47-8 11-2 61 90 9 17 8 5 1 — — 2 6 2 3-86 — — 7 12 13 30 20 33 4 2 2 1 20 58-3 8-7 2-9 7 4 13 5 2 1 — 1 6 15 1 2-93 — — 8 18 33 34 30 42 10 5 3 — 21 68-7 10-6 0-2 — — 12 12 3 — — — 2 5 6 1-61 — — 2 5 8 15 12 19 4 7 2 — 22 71-4 13-6 -Ol — — 8 10 9 4 1 — — 2 9 1-28 - — 5 9 23 18 18 44 19 5 2 1 23 68-3 15-0 30, 12 7 5 3 3 3 5 5 2 5 10 0-90 — — 2 5 4 14 7 40 11 8 9 3 24 25 «1-6 133 49 55 11 3 2 2 1 1 3 7 13 11 1-47 — — 1 5 7 13 12 29 15 9 5 2 58-7 13-7 5-9 29 6 3 2 1 2 2 2 11 15 4 2-38 — — 6 6 8 14 16 21 11 8 3 26 59-2 12-4 39 8 5 9 3 1 — — 1 10 15 3 2-64 — — 2 6 7 11 9 25 17 8 8 — 27 52-7 14-6 3-2 100 10 1 1 7 16 12 1 2 3 — 2-42 - — — 6 1 9 15 21 14 11 11 6 28 53-4 11-6 4-5 138 11 11 7 2 1 2 2 3 12 3 1-72 — — 2 7 3 19 8 27 28 13 17 1 29 554 16-2 6-5 61 12 14 7 4 3 4 1 — 4 6 1-37 - — 3 9 - 9 11 31 21 13 17 3 30 Mai. 1 59-3 621 134 17-9 5-6 4-4 22 6 10 4 1 2 2 1 1 4 4 5 14 7 9 10 7 6 5 4 1-33 1-63 — — 3 6 3 2 5 15 21 14 29 31 29 25 21 42 16 23 2 6 2 64-0 16-9 51 22 6 6 3 4 — 5 5 9 4 5 1-59 — — 1 3 - 15 7 29 20 34 31 13 3 63-5 17-8 5-6 2 1 1 — 2 6 8 14 4 4 3 1-48 — — 4 2 — 9 3 25 14 26 20 13 4 63-5 21-3 6-3 — — 2 1 3 6 8 10 3 1 7 1-35 — — 3 — — 7 4 10 13 31 35 11 •) 8-3 eredetileg, de Aknaszlatina 17 foka bizonyára hibás, mivel sehol még csak közel sem járt ehhez a maximum. •) Eigentlich 83 C; da aber Aknaszlatina 17 Grad aufweisst, der einzig dasteht, so wurde er korrigiert. 152 190 ï4 '33 _. sa Tli m Max XT î-ll DireCio et vis ventus î ^ 'l í . | | | . 1 1 ' | 1-2« g-a£8g-s-g§a'.2|g 1 Min -«.■3e.'-2"Sert! c» E Vis 1 1 ^ -a â 1 1 1 ë 1 1 ^ 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 Febr. 10 11 12 13 14 15 16 17 65-7 64-8 64-4 661 64-4 65-0 64-8 65-3 64-9 62-0 60-5 58-5 59-3 57'2 57-7 53-2 24-e 26-9 27-7 27-8 27-8 27-4 28 0 28-1 27-6 28-0 28-3 26-9 209 18-2 22-8 22-7 7-1 - 94 - 11-9 - 11-2 - 12-9 13-6 12-8 ' 12-8 — 12-5 — 121 — 11-7 Í 14-1 4£ 12-9 59 12-1 12e 11-1 63 142 32 3 1 3 4 6 - - 3 2 9 7 5 — 2 2 10 8 6 — 3 4 5 2 2 7 4 4 2 6 10 7 2 18 5 7 3 3 I 1 11 4 3 6 5 — 3 9 7 10 3 — 4 3 4 8 7 — 2 1 G 4 7 ì 2 6 2 2 7 6 7—2 136 10 5 1 2 3 2 12 6 2 9 4 2 5 7 9 6 3 5 11 3 4 7 7 8 5 2 1 12 0-97 1 1 — 10 1-37 12- 3 - 1 10 1-45 1 ô 3 e 11 0-88 1 - 1 1 1 11 1-23 13 4 9 1-28 — 3 2 8 1-17 1 — 2 1 5 1-52 2 — 1 11 1-30 G — 4 11 115 .'f 9 19 i-ni 4 4 23 11 29 18 12 2 3 10 9 32 21 13 1 3 10 5 19 14 18 1 1 8 8 15 28 18 1 3 - 6 9 12 10 7 2 14 20 17 -12 2 16 7 1 - 1 1 2 11 15 -2 16 8 - 1 - 13 2 4 7 0 Q Q 13 5 3 7 1-80 8 8 5 7 1-49 1115 8 6 4 4 3 3 5 1-53 1-53 1.79 — 2 3 32 27 5 9 6 14 1 4 2 6 1 — — — — 18 19 1 Mai ''1 99 23 9,] — — - — — 1 1 4 4 '") 2 \ '^6 3 3 97 9R 1 153 A naponkénti megjelenési adatok és az egyidejű meteorológiai elemek. Irta Hegyfoky Kabos. Utazó ornitholóííiisok állítása s/.eriiit a vonuló niadarak Afrika északi partviflékéii piiienőt tartanak, mielőtt a Földközi-tengeren átkelnének, várva az alkalmas időt az el- indulásra. Tegyük fel, hogy az az alkalmas idő akkor köszönt be Egyiptomban, midőn Tunis és Tripolis között, az északi szélesség 35 ik s a keleti hosszúság (Gr.) 13-ik fokán lég- nyomási depressziónak a középjiontja ttn'iil el. Egyiptomban délkeleti szél támad, mely bizo- nyos magasságban a talaj fölött dél felé fordul. Ha mar most az a légnyomási depresszió egyenesen észak felé tartana a hosszúság 13-ik foka mentén, úgy, átlagos tavaszi sebes- séget (7'2 másodperczenkint) tételezve fel, a szélesség 55-ik fokáig (2220 km ) három nap és 13 óra alatt érne. Ha a vonuló madár szintén olyan sebességgel repülne, folyvást délies légáramlattal érne az 55-ik szélességi fokra : ha gyorsabban repülne, keleti, észak- keleti, ha lassabban haladna, délnyugoti, nyugoti áramlatba kerülne. Há tehát a délies légáramlat lett volna rá nézve a kedvező, a keleti és nyugoti nuir kevésbbé kedvező lenne. És ha egyik depresszió a másikat követi, ha ütjok iránya is megváltozik, a szélirány és ereje s az egész időjárás még bonyolódot- tabbá válik. Éppen azéit nagyon bajos fel- ismerni az okot és az okozatot, ha a meg- jelenési adatokat és a meteorológiai tényező- ket nap nap mellett összevetjük. Ha az idő hat a vonulásra, úgy a mai megjelenés okát sokszor már a megelőző napok időjárási viszonyaiban kell keresnünk. Ámde mikor nem ismerjük sem az elindulás idejét, sem a vonulás sebességét, hogyan állapítsuk meg, micsoda meteorológiai tényezők hatottak az elinduláskor és útközben gyorsitólag vagy késleltetőleg V .Aiiuihi .XV. Die täglichen Ankunftsdaten und die gleichzeitigen meteorologischen Elemente. Von Jakob Hegyfoky. Laut dem Zeugnisse reisender Ornitho- logen halten die Vögel an dem Littorale von Nord-Afrika Rast, um bei günstigem Wetter ihre Reise über das Mittelländische Meer fortzusetzen. Nehmen wir an, dass ein günstiges Wetter in Egypten sich dann einstellt, wenn zwischen Tunis und Tripolis, am Schnittpunkte des 35. Breitekreises und des 13. Länge- kreises (Gr.) das Zentrum einer Depression liegt. In Egypten stellt sich Südost-Wind ein und in einer gewissen Höhe über dem Erd- boden Süd-Wind. Zieht nun jetzt die Depression, entlang des 13. Längekreises, nach Norden, und zwar mit einer mittleren Frühlingsgeschwindigkeit (72 m. i. (1. Sekunde), so wird sie in 3 Tagen und 13 Stunden am 55. Breitekreise (2220 m.) ankommen. Würde ein Vogel mit ebender- selben Geschwindigkeit ziehen, so würde er auf seinem Zuge stets südliche Winde an- treffen ; würde er schneller fliegen, so kommt er in Ost- und Nordost-Winde, zöge er lang- samer, in Südwest- und West-Winde. Wäre also eine südliche Strömung günstig gewesen, so müsste man die östlichen und westlichen Strömungen als weniger günstig ansehen. Folgt aber Depression auf Depression und ändern sie auch ihre Bahnen, so wird Wind und Wetter noch mehr verwickelt sich gestalten. Dann ist es sehr schwer, Ursache und Wirkung zu erkennen, wenn man eine Vergleichung der täglichen Ankunftsdaten mit den gleichzeitigen meteorologischen E^lementen Tag für Tag anstellt. Übt das Wetter eine Wirkung auf den Zug aus, so müssen wir die Ursache des heutigen Ankommens oft schon in den Witterungsverhältnissen der vorhergeilenden Tage suchen. Wenn aber der Zeitpunkt des Aufbrechens und die Zugs- geschwindigkeit unbekannt sind, wie ist es dann möglich, den Einfluss der meteorologi- schen Faktoren festzustellen, welche beim Aufbruche und während des Zug(>s beschleu- nigíMid oder verzögernd einwirkten '? 2ü 154 Egyik s másik madárról tiidliatják ugyan, hogy mekkora a repülési sebessége, ámde hogy voiudásábaii mennyire csökken e sebes- ség, ki állapította meg? IIurman Ottó úgy találta, hogy a fecske repülési sebessége niásodperczenkiiit (15 méterig is emelkedhctik, vonulási sebessége pedig csak 20 mi-terig (Aquila 1. 11. 1.); így is Afrikából Európába (1110 km.) 15 Va óra alatt érhetne. Ez olyan óriási sebesség, mely csaknem eléri a leg- nagyobb szélnek átlagos gyorsaságát, mely KüppEN szerint Európában egy másodpercz alatt csak 28 méterre tehető ; rövid ideig tartó rohamok a trópusí>k alatt másodperczen- kint 67 méterig is fokozódhatnak. Eszerint tehát valószínűbb, hogy a meg- jelenési adatok összemérése naponkint a meteorológiai elemekkel biztosabb eredményt fog adni a gyorsabban, mint a lassabban vonulóknál. Éppen ez a körülmény indított arra, hogy ne csak a gyorsröptü fecskét, hanem a lassú gólyát is belevonjam dolgo- zatomba. Ha az idő bizonyos állandóságra vergő- dik, akár azért, hogy a légnyomási depresz- sziók több napon át ugyanegy irányban jól messze, pl. nyugoton délről északra haladnak, akár, hogy magas légnyomás tartósan terül el fölöttünk, akkor az összemérés jobb ered- ménynyel kecsegtet. Minthogy a fecskét illetőleg legtöbb adattal az 1898., 1899. és 1906. évekből reudelkeziiak, e három évre terjesztem ki az összemérést mind a fBsti fpicskéi'e, mind a fehér gólyára nézve. Minthogy pedig az Aquilá- ban közölt 1898. és 1899. évi adatok Magyar- es Horvátországra, az 1906. éviek csak Magyarországra vonatkoznak, azért az Aipiila 1906. évi adatait kiegészítettem a külön kiadás- ban megjelent horvátországiakkal, melyeket KössLER tanár 1901-től kezdve közrebocsát. Felhasználtam a fecskénél 314, a gólyánál 138 horvát adatot az 1906. évből. A mely helyről több adat volt feltüntetve, csak a legkorábbit vettem számításba, mivel a magyar anyagot is így mutatja be a Magyar Ornitho- lógiai Központ. Es kann vielleicht die Fluggeschwindig- keit dieses oder jenes Vogels bekannt sein, ist aber auch festgesetzt, wie sich die /ugs- geschwindígk(!ÍI gestaltet V Otto Hi;i;m.\n er- wähnt, dass das Maximnm der Fluggeschwin- digkeit bei der Rauchschwalbe 65 m/S. aus- macht, die Zugsgesidi windigkeit ab(;r nur 20 m. (Aquila I. S. 11): mithin könnte dieser Vogel in 15 '4 Stunden aus Afrika nach Europa gegangen (UIC km.). Das ist aber eine Ge- schwindigkeit, die Mas Mittel des stärksten Windes fast erreicht, da dieselbe während einer ganzen Sekunde Dauer nach Koppen in Europa nur 28 m. beträgt : in den Tropen kommen zwar auch solche Windstösse vor, jedoch nur von kurzer Dauer, welche bis auf 67 m/s sich steigern. Es ist also wahrscheinlich, dass ein Vergleich der täglichen Ankunftsdaten mit den gleichzeitigen meteorologischen Elemen- ten Tag für Tag bei schneller ziehenden Vögeln zu einem besseren Resultat führen wird, als bei langsamer ziehenden. Eben dieser Umstand war es, welcher mich an- eiferte, nicht nur die schnellfliegende Rauch- schwalbe, sondern auch den langsamer flie- genden weissen Storch in Beti'acht zu ziehen. Erreicht das Wetter eine gewisse Stabi- lität, entweder dass Depressionen mehrere Tage hindurch auf derselben Bahn im Westen von Süd nach Nord fortschreiten, oder dass hoher Druck dauernd über uns liegt, dann kann der beiderseitige Vergleich zu einem besseren Ergebnis führen. Den Vergleich dehne ich auf die Jahre 1898, 1899 und 1906 aus, weil die Ankunfts- daten dieser drei .Jahre bei der Rauchschwalbe am zahlreichsten sind. Die Ankunftsdaten des Storches bcTdehen sich ebenfalls auf die genannten drei .Fahre. Da aber in unserer Zeitschrift die Daten der .Fahre 1898 und 1899 sich auf Ungarn und Kroatien beziehen, jene des Jahres 1906 aber nur auf Ungarn, so raussten die Angaben der Aquila aus dem Jahre 1906 mit den kroatischen Daten, von Professor Rösslee publiziert, ergänzt werden, und zwar bei der Rauchschwalbe mit 314, beim Storch mit 138. Lagen von einem Orte mehrere Daten vor, so wurde nur das frühzeitigste in Rechnung gesetzt, da auch die ungarischen auf diese Weise bearbeitet werden. 155 A meteorológiai elemeket a Magyar Meteo- rológiai Intézet napi időtérképei alapján tün- tettem fel és pedig a légnyomást, a hőmér- sékletet és az esőt illetőleg 14 állomás sze- rint, úgymint: Árvaváralja, Ogyalla, Budapest, Herény, Zágráb, Eszék, Fiume, Temesvár, Szeged, Turkeve, Aknaszlatina, Kolozsvár, Nagyszeben, Vajdahuny ad sürgönyjelentéseire támaszkodva ; a szelet az emiitett állomáso- kon kiviil még más 16 helyen történt meg- íigyelés alapján, úgymint : Selmeczbánya, Magyaróvár, Sopron, Keszthely, (Isáktornya, Czirkvenicza, Drenkova, Zsombolya, Arad, Debreczen, Eger, Késmárk, Ungvár, Szatinár, Nagyvárad, Marosvásárhely észleléseit tartva szem előtt. Hogy a légnyomás eloszlásával is némileg megismerkedhessünk, a szemhatár nyolczadai szerint nyolez külföldi állomás adatait is fogom bemutatni, úgymint : Brindisi, Cagliari, Bregenz, Hamburg, Neufahrwasser, Smolensk, Sulina, Konstantinápoly sürgöny- jelentéseit. A légnyomást és szelet a reggeli feljegyzés szerint mutatom be, az esö a kitett najira vonatkozik másnap reggel 7 óráig, a maximális és minimális hőmérő állásaugyancsak a megnevezett napra érvényes. A légnyomás a tenger színére van átszámítva, a hőmérsék- let nincs így kezelve, itt az eredeti leolvasott adatok szerepelnek. Külön kell szólnom a hőmérsékleti el- térésről. A fentebb említett 14 állomás hőmérsék- letét |^l±^±iL^\ 30 évi (1871-1900) feljegyzés alapján ismerjük. Az átlag C. fokok- ban a következő : Hőfok Febr. Márcz. Apr. Máj. 14 állomás — Oo 4-4 lO'S 15-3 Ezekből az adatokból számítottam ki azután az egyes napok hőmérsékletét márczius lÜ-től április 21-ig. Az eredmény a következő: Mart. i 10 11 12 13 C Ì 3-0 3-8 3-9 4-1 Mart. í 19 20 21 22 C l 5-2 5-4 5-6 5-8 Mart. j 28 29 30 31 C / 7-0 7-2 7-4 7-6 Apr. \ 5 C" i 8-6 6 88 í 90 8 9-2 Apr. C» 14 15 16 17 10-4 10 6 108 10-9 Die meteorologischen Elemente gelangen nach den Wetterkarten des ungarischen Meteorologischen Instituts zur Darstellung ; Luftdruck, Temperatur und Regen laut An- gaben von 14 Stationen, als : Árvaváralja, Ogyalla, Budapest, Ilerény, Zagreb, Osjek, Fiume, Aknaszlatina. Turkeve, Szeged, Temes- vár, Kolozsvár, Nagyszeben, Vajdahunyad ; Wind ausserdem noch laut Daten von 16 Stationen, als: Selmcczliánya, Magyaróvár, Sopron, Keszthely, Csáktornya, Czirkvenicza, DrenkQva, Zsombolya, Arad. Debreczen, Eger, Késmárk, Ungvár, Szatmár, Nagyvárad, Maros- vásárhely. Um die Verteilung des Luftdruckes auch einigermassen veranschaulichen zu kön- nen, wurden 8 ausländische Stationen laut den 8 Himmelsgegenden, als : Brindisi. Cagliari, Bregenz, Hamburg, Neufahrwasser, Smolensk, Sulina und Konstantinopel ausgewählt, und die Morgendaten mitgeteilt. Auch beim Wind sind die Morgendaten bearbeitet ; der Regen gilt für den angegebenen Tag von heute früh bis morgen früh : Temperaturmaximum und Minimum gilt für den genannten Tag. Der Luftdruck ist auf den Meeresspiegel redusäert, die Temperatur ist ohne Umrech- nung mitgeteilt, wie sie am Orte abgelesen wurde. Besonders muss ich 10-7 C» Max. + Min. : 2 = ö'ö C» 10'6 C Man kann also die beiderseitigen Mittel als gleichwertig annehmen. Von den meteorologischen Elementen wird die Feuchtigkeit und Bewölkung nicht in Betracht gezogen, weil ich kaum annehmen kann, dass sie die Ankunft beeinflussen. Die Feuchtigkeit hängi von der Temperatur ab und die Bewölkung spiegelt sich aucii im Wärmegrad; es wäre also Zeitverschwendung, auch diese Faktoren in Rechnung zu ziehen. Übrigens ist auch die Feuchtigkeit auf den Wetterkarten nicht dargetan. Nehmen wir nun die Daten der drei Jahre. Die wenigen Daten, welche den Zug eröff- nen, werden nicht eingehender behandelt. Je mehr Daten vorliegen, desto sicherer gestaltet sich das Ergebnis. Eben deshalb können nur die Daten von Hirundo und (liconia unter- sucht werden, weil sie an Zahl die übrigen weit übertreffen. Bei Hirundo kommen jährlich 21, bei diconia 24 Tage in Rechnung. Die Zahl aller Ankunftsdaten ist folgende : . — Ankunftsdaten. Hirundo rustica 1898 1899 190G 21 nap (Tag-e) 28:J3 ( 79»/„) 2789 ( 85»/„) 916 ( 82''/o) Előbb (Früher) 336 ( 9V„) 299 ( 9/„) 110 ( 9Vo) Utóbb (Später) 426,12»/„i 190 ( 6%) 99 ( 9Vo) (").s8zeg (Summe) 3G15 (lOOV») 3278 (100V„) lir)5 (lOO"/») Die Daten aller 3 Jahre betragen bei Ciconia an24 Tagen 80,beiHirundo an21Tagen 82"/i|. Mit dieser Anzahl wollen wir uns speziel- ler bekannt machen. Auf den folgenden fünf Tabellen gelangen alle Daten zur Vorstellung, und zwar auf den drei ersten tageweise, auf den zwei letzten dreitäglich. 157 I. Táblázal. — Tabelle 1. A megérkezési adatok és a meteorológiai elemek. — Die Ankunftsdaten nnd die meteorologischen Kiemente. 1 Adatok Dalon Hőmérséklet Temperatur Szélirány - - \Vin. richtun^: Eső Regen _ l.i gnyomás — Luftdruck Mm. 700 + S3 •a o o Ű O Max. -ë & 5 Min. Max. Min. Z S (d Cd «3 g & 1 o Ero Stär- ke 0 10 cn 1 1 h 1? 'S c •c S u CQ 3 a 3 s 2 1 1 C 1- Mart. 11 1 -3-2 0-6 6-2 -5-5 2 5 7 5 3 — 1 7 1-34 — . — 670 60-1 55-5* 62-0 68-2 68-4 66-5 63-6 12 6 — -1-8 21 8-9 -4-6 2 4 4 5 4 — 2 1 7 103 — — 65-3 59-6 56-5* 59-4 66 3 68-2 65-6 66-8 653 13 5 — -0-9 3-2 10-4 -4-0 — 4 5 2 2 1 — 412 3|10 0!)0 63 6 60-5 58-5* 63-5 62-7 64-5 59-5 (64-4) 61-3 U 7 — 0-4 4-6 12-5 -3-2 — 4 3 1 2 3 4 1-00 — 63-4 64 1 — 65-3 61-0 601* 62-2 63-5 63-5 15 7 — 1-4 5-8 12-8 -1-2 — 1 5 2 4 3 2 3 9 100 — 63-8 651 64-5 66-6 62-5 581* 63-3 63-5 64-4 IG 16 — 1-9 6-5 11-8 1-2 7 1 1 — 1 3 4 4 8 103 14 6 63-4 63-0 65-5 66-1 58-0* 59-4 63-9 606 (64-7) 17 10 — ' 1-8 6-6 9-6 3-6 2 1 — 1 1 1 6 6 11 141 34 9 58-3 62-6 68-5 661 ßO-1 57-4* 64-1 58-4 58-6 18 25 — \ 1-7 6-7 10-4 2-9 3 3 — — 1 1 10 5 7 1-30 36 10 60-7 60-8 63-5 65-9 55-1* 55-3 65-7 60-8 57-8 19 13 — 4-0 9-2 13-7 4-7 1 4 — 2 4 2 5 7 4 1-45 — — 60-4 63-2 65-3 (64-6) 54-2 48-9* 58'6 62-8 61-9 20 42 — 51 105 17-2 3-9 3 1 2 2 G 1 1 2 11 093 19 8 60-5 — 64-3 61-8 60-7 53-1 41-4* 60-3 62-8 21 22 — 1-2 6-8 9-8 3-7 10 4 _ 1 — 2 2 7 4 1-93 12 3 61-9 — — 63-5 62-3 55-3 50-4* 60-3 60-0 22 24 40 -0-2 5-6 10-2 10 1 3 — — 2 2 5 10 5 1-36 1 1 61-5 57-7 54-3 63-7 62-0 5.r2 51-3* 60-7 58-8 2:j 19 62 -1-6 4-4 9-3 -0-6 5 5 1 3 2 2 4 4 3 1-34 — — 60-2 53-5 53-1 60-0 56-5 53-7 49-5* 60 8 59-0 24 19 81 -0-2 60 12-0 Ol 1 5 3 6 1 2 — 3 8 1-07 26 1 53-3 50-7 53-3 47-7* 48-9 54-5 60'8 56 3 53-5 25 10 125 2-3 8-7 15-3 2-0 — 4 2 8 8 — — 2 5 1-52 22 3 54-1 536 48-2* 48-7 59-4 60-9 69-3 590 57-4 26 6 112 40 106 151 6-2 1 4 6 13 4 — — 1 1 300 53 8 52-6 — — 44-3* 51-7 62-3 74-3 619 610 27 7 158 2-5 9-3 12-6 6-0 — 5 6 8 4 — - — 5 1-86 183 10 51-7 51-3 54-7 46-8 46-6* 55-4 71-8 601 58-0 28 4 261 1-5 8-5 140 2-9 1 1 2 5 11 5 2 2 1 1-77 10 4 53-6 57-8 566 50-7 47-5* 51-3 70-5 58-2 55-5 29 4 261 2-7 9-9 16-8 2-9 1 3 3 5 7 1 3 — 7 1-13 27 5 560 55-7 511 49-5* 51-7 54-5 65-7 — 57-2 30 16 285 4-0 11-4 15-5 7-3 — 1 6 6 8 1 2 — 6 1-93 30 7 52-3 56-5 523 50-4 49-2* 54-0 607 60-1 57-5 31 2 208 3-5 111 16-7 5-4 — 2 1 5 10 7 1 — 4 1-67 40 6 57-5 61-1 57-2 56 2 52-6* 52-1 644 60-2 610 Apr. 1 8 248 3-5 11-3 17-2 5-5 1 2 5 6 6 2 — 1 6 138 104 8 59-6 595 54-2 Ô3-0* 596 57-2 62-5 64-3 63-8 2 4 205 60 14-0 18-2 9-9 — 2 6 8 5 2 1 ^ 5 190 68 8 49-2 .00-5* 55-2 48-7 55-1 55-1 62-8 611 59-2 3 2 100 3-9 121 15-2 9-0 2 2 3 5 3 — 1 4 9 1-28 77 11 48-3 ol-3 o2-2 55-9 54-2 47-9* 59-4 48-9 51-9 4 — 77 Ol 8-5 10-8 6-2 8 3 2 — 2 — 3 10 1 3-31 226 11 49-7 51-8 55-4 63-6 57-2 56-9 56-8 47-2* 47-7 .5 — 63 -0-8 7-8 11-2 4-5 6 — — — — — 5 14 3 3-43 20 7 529 59-1 61-3 64-2 600 51-2 48-6* 49-9 53-5 6 — 106 -3-0 5-8 9-6 1-9 6 4 1 — — — 4 12 2 1-93 1 1 67-5 65-3 65'4 68-2 66-7 60-4 49-5* H3-8 63-4 7 — 116 -1-9 7-1 14-7 -0-5 1 3 1 2 6 5 2 3 7 1-20 21 3 701 67-6 67-3 72-6 62-5 58-9 58-2* 70-7 68-7 8 — 105 0-8 10-0 15-1 4-8 3 2 — 2 4 2 8 3 6 1-37 23 6 67-4 69-6 69-3 73-0 68-4 66-8 55-6* 651 67-8 9 — Ö5 0-5 9-9 17-4 5-3 4 1 1 — 2 3 4 8 7 120 24 3 67-5 68-7 69- 1 70-8 64-5 68-2 54-9* 65 8 65-4 10 — 100 2-6 11'2 15-5 6-8 — 1 2 2 3 3 3 8 7 1-83 51 7 61-4 68-4 701 66-3 59-8 59-6 56-3* 65-9 65-9 11 — 45 2-2 120 17-6 6-5 i 2 2 2 — 4 & 3 4 6 1-39 29 8 57-7 65-6 67-1 63-8 52-4 52-9 51-8* 61-5 601 A zárjeles .idat a legkfSzelobbi állomAsra vonatkozik. Eiiigoklainiuertc Zahlen beziehen sich auf die nächste Station. 158 II. tiU>lázat. Tabelle 11. A megérkezési adatok és a meteorológiai elemek. — Die AnkunTtsdaten niid die meteorologisciien Kleiiieute. 1899 Adatok Daten Hümérscklet C" Temperatur C Szélirány — Windrichtung Es6 Regen Légnyomás — Luftdruck Mm. 700 + 1 o B ti " Si < Max + Min. Max Min. Z z a là w en & u Erő Stär- ke 0 10 S VI o C o Es S2 'S G 1 To Ô bu i il 'S ä ë a ce c li 1 = Mart. 16 7 — 5-7 10-3 18-1 2-6 — 3 2 1 2 3 5 4 9 1-10 — — 69-2 — — 72-1 71-9 65-2 52-6* 66-3 66-6 17 1 — 4-1 89 14-5 3-3 4 6 2 2 1 — 3 8 4 2-10 — — 66-6 64-8 67-5 70-5 70-3 639 — 66-4 63-9* 18 10 — 2-5 7-5 14-5 0-4 4 5 — - 2 4 4 10 1-10 1 1 60-8 60-0 63-3 161-4) 58-7 499 44-3* 61-2 59-6 19 8 — -1-7 3-5 6-8 0-2 8 5 1 — — 4 7 3 262 33 6 52-8 — 58-2 59-8 58-6 525 42-7* 48-4 61-9 20 10 — -4-9 0-5 3-8 -2-9 2 g 3 — 3 1 2 9 0-93 55 9 55-5 54-2 55-2 545 47 9* 484 550 56-7 55-0 21 8 ~ -4-8 0-8 3-9 -2-2 2 9 5 2 1 2 2 5 1-21 36 11 510 51-8 56-3 56-0 55-0 46-5* 56-0 52-5 54-9 22 9 — -6-6 -0-8 3-2 -4-8 4 3 3 — - 3 U 3 1-93 — — 58-7 57-6 57-4 59-3 51-4 53-6 47-7* 53-4 55-0 23 8 — -7-0 -10 3-7 -5-7 — 4 4 4 5 — 1 3 9 1-40 215 33 65-1 55-7 50-2* 57-7 52-4 50-9 56-6 63-8 — 24 7 — -3-8 2-4 5-9 -10 7 4 1 2 1 1 11 0 2-67 34 8 50-7 49-9* 520 56-9 60-6 53-0 56-7 51-5 — 25 5 — -5-7 0-7 3-2 -1-8 9 7 1 — 1 — 8 1 3-86 88 9 591 50-7* — 68-5 68-8 67-7 61-1 60-1 58-7 26 8 — -7-0 -0-4 3-5 -4-2 8 3 1 — 1 3 2 9 1 2-75 5 4 66-2 61-3 — 74-2 60-6 67-2 6C-5 58-6 58-2* 27 6 30 -6-6 02 5-5 -5-0 2 — 4 3 2 4 3 7 4 1-64 1 1 67-2 68-7 73-5 712 64-4 58-3* 63-0 65-3 60-4 28 20 47 -4-4 2-6 8-1 -2-8 — 1 4 5 8 — 1 4 7 1-23 — — 70-7 70-7 72-5 68-9 619* 631 68-0 69-5 65-4 29 21 60 -2-2 50 10-6 -0-5 2 2 5 e 2 — 1 2 8 107 — — 70-3 69-6 721 70-2 57-3* 62-8 74-4 (70-3) 66-2 3ü 15 110 -0-7 6-7 13-8 0-5 1 4 1 2 2 2 6 5 6 1-38 33 5 631 64-3 68-3 (65-0) 59-6* 53-8 66-5 59-8 62-3 31 Apr. 1 5 80 -0-5 7-1 11-2 3-0 3 1 1 — 1 1 .6 11 6 2-40 9 2 60-7 61-4 641 69-0 67-8 54-8 51-2* 57-3 57-7 15 104 -3-8 4-7 7-9 0-1 1 1 — 1 1 — 4 16 5 2-24 2 2 64-1 630 64-0 (64-9) 66-4 62-9 53-2* 58-9 62-7 2 11 139 -41 3-9 9-6 -1-8 6 — — 1 4 1 4 5 8 1-41 18 5 670 65 6 66-2 68-4 620 57-5* 61-7 631 61-9 3 12 137 1-0 9-2 14-8 3-6 3 1 1 4 — 2 4 4 U 1-07 13 3 641 664 690 66-2 65-4 630 Ô7-9* 63-2 66-5 4 13 187 0-1 8-5 13-8 31 4 4 6 6 1 — 1 1 4 1-11 13 3 6.^-5 63-9* 680 68-1 64-8 660 66-5 66-2 64-3 5 10 150 0-5 91 15-1 3-2 2 1 6 4 4 2 2 2 6 1-62 25 4 68-5 63-1 660 70-4 59-3 58-8* 69-7 70-4 (60-4) 6 8 156 Ol 8-9 14-8 30 2 2 4 — 3 — 3 10 5 1-48 — — 681 64-6 67-0 68-2 57-8* 60-5 64-4 67-2 68-1 7 5 140 2-5 11-5 18-1 4-5 1 1 5 3 — 3 3 4 10 113 39 4 64-2 64-9 69-3 590 48-5* 561 591 64-2 63-8 8 6 146 1-2 10-4 15-6 5-2 4 2 3 8 5 1 1 2 3 1-90 81 7 53-5 57-8 Ő8-9 54-1 41-2* 46-8 57-1 61-6 61-4 9 — 100 0-1 95 13-5 5-5 2 2 3 3 4 3 2 6 5 1-62 45 5 521 52-6 57-9 593 490* 50-9 58-3 61-5 58-6 10 — 209 -0-8 8-8 13-3 4-2 5 3 1 1 — — 4 11 4 2-24 46 6 580 53-8* 64-3 63-3 54-8 55-4 610 59-4 55-2 11 — 105 0-7 10-5 17-1 3-9 2 2 2 — 7 4 2 4 5 1-34 19 5 57-5 56-2 65-1 56-3 45-8 491* 59-2 55-3 561 12 — 188 00 10-0 14-4 5-5 3 2 2 3 10 3 3 2 1 2-48 91 12 531 58-0 59-2 59-1 50-3 49-4* 55-4 57-5 60-3 13 — 139 -20 8-2 12-1 4-3 3 7 5 1 1 — 2 2 8 1-41 49 10 560 56-4 58-1 551 53-9 53-4 51-2* 58-4 61-2 14 — 225 0-4 108 16-5 5-2 1 3 2 1 11 3 3 — 5 1-93 49 5 550 58-6 59-3 48-7 45-4* 54-5 — 57-6 — 15 — 241 2-4 130 18-3 7-8 — 2 2 6 8 4 4 1 3 1-63 66 6 57-0 611 58 0 54-3 47-5* 50-3 591 60-3 62-5 16 — 96 2-9 13-7 18-3 91 — 1 — 1 10 9 G 2 1 207 8 3 55-6 61-6 641 57-5 49-9* 52-2 57-2 58-0 .=)8-2 A zárjeles adat a legközelebbi állomásra vonatkozik. Eingeklammerte Zahlen beziehen sich auf die nächste Station. 159 III. táblázat. m. Tabelle. A megérkezési adatok és a nieteorológíai elemek. — Die Ankunftsdaten und die meteorologischen Elemente. 1906 Adatok Daten 1 Hőmérséklet C» Temperatur C° Szélirány — Windrichtung Eső Regen Légnyomás — Luftdrm-lt Mm. 700 + cd ■a 8 ö o 3 s ta G 3 -g 'S < Max + Min. Max Min. K 2 w Cd to -• I 1-26 213 1-61 1-65 2-67 1-51 1-47 Es6 Regen 27 258 67 212 323 45 104 Lenyomás — Luftdruck Mm. 700 + M ('Xi a n 58-3 54-0 52-8 54-C 55-4 503 10 ! 08-3 18 ! 62-2 (52-4) 56-7 57 0 54-1 67-5 67-6 I s.- S" ta""" 3 '= V c I 'S » 5 \ s> 53-6* (51-4) 53-3 55-5 56-3 67-5 68-8 571 46 6* 50-2 52-6* 612 713 670 55-8 52-6 495" 55-8 571 65-9 58-9 54-5 59-5 53-3 550 520 6-20 60-2 53-9 59-3 71-8 60-3 656 632 54-9 54-4* 54-3* (59-1) 61-9 48-7' 66-5 64-4 a o 0 = 57-1 .58-8 56-7 61-3 510 66 6 63 8 III. 22— IV. 11 1899 III. 27—29 30 - IV. 1 IV. 2-4 X-U 11—13 14—16 79 4 9 14 14 14 13 17 -4-4 -1-7 -10 1 0 0-2 -0-4 1-9 104 19 17 23 21 12 14 9 1-76 1-31 201 1-20 1-41 191 1-74 1-88 1036 1 44 44 74 172 159 123 57-2 69-4 62-6 65-5 66-9 54-5 55-5 55-9 58-5 69-7 62-9 65-3 64-2 54-7 56-9 60-4 .58-1 727 65-5 677 674 60-4 60-8 605 580 70-1 663 67-6 65-9 58-9 56-8 53-3 56-5* 61-2* 64-6 641 55-2* 484- 50-0* 47-6 566 59-7 61-4 68-5 57-2 57-0* 62-2 62-0* 58-5 644 510 58-8 50-6 55-3 52-3 (58-1) 68-4 58-7 64-2 67-3 60-8 57-1 58-6 59-3 640 64-2 64-2 64-2 58-4 59-2 (60-3) III, 27— IV. 16 1906 IV. 1—3 4—6 7—9 10—12 13—15 16-18 19—21 IV.l-IV. 21 85 5 7 13 18 22 11 7 82 0-6 8-2 134 2-9 254 242 1 115 5-2 3-1 7-2 -1-0 74 10 5 2-6 60 13-1 -1-1 32 42 12 0-9 lO-ô 18-1 2-9 37 39 13 30 12-8 20-8 4-8 38 29 18 4-8 15-2 22 7 7-5 27 34 23 3-8 14-7 22-1 7-3 19 50 14 31 14-8 19-9 9-6 37 39 10 1-1 110 18-8 4-3 2(U 1-99 1-35 1-35 1-26 1-21 1-29 1-81 243 95 1-47 617 39 1 1 7 25 66 139 14 61-5 70-8 74 7 70-3 71-6 68-6 64-9 58-8 62-0 62-9 71-8 64-7 66-9 68 5 641 .59-5 650 67-1 63-3* 62-6* 6r2 65-9* 60-2* 58-2 62-7 73-2 71-2 71-5 71-4 67-8 63-4 58-3 55-9* 749 70-0 743 72-4 69-8 62-8 55-2* 56-2 60-4 62-2 70-9 64-9 631 741 71-7 71-2 73-4 71-2 70-5 72-9 65-3* 69-2 67-4 722 (72-8) 62-6 64-9 681 540 591 61-6 600» 70-2 69-8 69-8 69-9 67-3 62 7 I 68-1 65-5 63-3* 68-1 I68-5 67-9 670 68-2 1 67-1 Aquila XV. 21 iê2' I. A megérkezési adatok és a hőmérsékleti eltérés. Időszakunk egyes napjainak hőfoka a fen- tebb bemutatott 30 éves hőmérséklettől ki- sebb-nagyobb mértékben eltér- s ez az eltérés lehet -\~ vagy — jelű, azaz: az egyes napok melegebbek vagy hűvösebbek, mint a 30 éves időszakban. A -|~ jelet nem t(;szem ki. hanem csak a — jelet." 1. Ciconia ciconia. Az 1898-ik évben a gólya megjelenése általában a 30 évesnél melegebb időben esett meg. A 24 nap között csak 6 fordul elő, midőn a rendesnél kissé hűvösebb idő volt. Az 1899-ik évben ellenkt'zőleg 15 napon kellőnél hűvösebb és csak 9 napon a ren- desnél melegebb idő járt. Az 1906-ik évben 14 napon a normálisnál hűvösebb s 10 napon melegebb idő volt. Ha a három évet összefoglaljuk, akkor a 72 nap között elöfordidt ó7 a normálisnál nagyobb s 35 a normálisnál kisebb hőmérsék- lettel. Megjelent tehát a gólya egyaránt gyakran épp úgy a rendesnél melegebb, mint a rendesnél hűvösebb időben. A hőmérséklet e szerint nincs valami feltűnőbb hatással a gólya megjelenésére. íme a megjelenési adatok nem egyenletesen oszlanak meg az egyes napok között. Kérdés, hogy vájjon nem más lesz-e az eredmény, ha ,az adatokat a hőmérsékleti eltérés niekkora- sága szerint csoportosítjuk.* A 72 nap között a legnagyobb -f- jelű eltérés 6'0, a legna- gyobb — jelű — T'O C" fokot tesz. A leg- nagyobb -\~ jelű naptól, azaz 60 foktól — 7'0 fokig haladva 9 — 9 napot együvé vettem s a következő eredményre jutottam : I. Die Ankunftsdaten nnd die Temperatnr- abweichnng. Die Tagestemperaturen unserer Periode weichen von den 80jáhrigen in geringerem oder grösserem Masse ab, können also positive oder negative Abweichung aufweisen, d. li die einzelnen Tage können wärmer oder kälter sein, als jene in dem 30jährigen Zeiträume. Das positive (-J-) Vorzeichen lasse ich weg und gebe nur das negative ( — ) an. 1. Ciconia ciconia. Im Jahre 1898 kam der Storch bei übernormaler Temperatur an. Unter 24 Tagen kommen nur 6 vor, an welchen es etwas kälter als im 30jährigen Zeiträume war. Im Jahre 1899 gibt es unter den 24 Tagen nur 9 mit positiver und lö mit negativer Temperaturabweichung. Im Jahre 1906 kommen 10 Tage mit wärmerem und 14 mit kälterem Wetter als im 30jährigen Zeiträume vor. Unter den 72 Tagen der drei Jahre waren 37 übernormal, 35 unternormal. Der Storch kam also ebenso bei positiver als negativer Temperaturabweichung an. Die Tem- peratur übte also keinen besonderen Einfluss auf die Ankunft aus. Da aber die Ankunftsdaten nicht gleich- massig auf die einzelnen Tage verteilt sind, so könnte die Frage aufgeworfen werden, ob nicht ein anderes Ergebnis herauskäme, würde man die Daten* nach der Grösse der Temperaturabweichung ordnen? Da die Extreme der Abweichung aller .72 Tage -|- 6'0 und — 7'0 ausmachen, so gruppierte ich alle Daten laut -\- und — Abweichung und bildete Mittel von je 9 Tagen. Das Ergebnis ist folgendes : Eltérés és adat 9 naponkint. 4-5/ 0"= 11 adat Daten 2-9 „ = 8 „ 1-9, =11 ,. o- 2-5 C 10 adat Daten. Abweichung und Daten von je'„9 Tagen — ü-OCo = 13adat j Daten -22 =11 ' — 4-3 . =12 „ — 6-1 „ = 9 ., 3-3 C« = 11 adat Daten. * Minthogy az adatok évente nagyon külüuböznek, némileg egyformává kellett alakítanom az évi ö.«z- szeget. Ezt akként értem el, hogy a gólyánál az 1906. évi adatokat 2vel, a fecskénél az 1898. és 1899-,ik évieket 3-mal elosztottam naponkint. * Da dio Summe der ?> Jahre sehr ungleich in den einzelnen Jahren ist. musste sie ausgeglichen werden. Ich dividierte die Daten bei Ciconia im Jahre 1906 mit 2 und jene bei Hirundo im Jahie 1898 und 1899 mit 3, so sind dann alle Summen hier und dort ziemlich gleich. 163 Az eredmény az, hofiy a rendesnél hűvö- sebb napokon nem kevesebb, sőt 1-gyel több a mepjelcnési adat. mint a kpll(3nél melcjíebb napokon. E szempontból is tekintve a dolgot, ngyancsak állithatjuk, hogy a hőmérséklet hisehh vagy nagi/nhh folca nem volt hatással a gólya megjelenésénél. A hőmérsékleti eltéi'ést még másképpen is kell méltányolnunk ; meg kell tekintenünk, ha vájjon a megjelenés nem másképpen ala- kul-e, ha tartós az eltérés ? ha több napon keresztül a normálisnál melegebb, vagy pedig hűvösebb az idő ? Ennek a megítéléséhez legalkalmasabb a IV. táblázat. 1898-ban másképp esett meg a megjelenés, mint a másik két esztendőben. Midőn a hő- mérséklet -\- jelű eltérése háromnaponkint r2, 2'5, 2'0 fokot tesz, a megjelenési adatok 10, 15, 287o-kal fordulnak elő. Ilyen tartós, a normálisnál melegebb idő nem volt sem 1899-ben, sem 1906-ban : de a megjelenési adatok sem gyara])odtak ily rohamosan egyik esztendőben seui. 1899-ben a szokottnál hűvösebb időben áll be a kulmináczió, ámde az is akkor, midőn a hűvös idő enyhülni kezd ; — 2"4 fok el- térésnél 19"/o-kal. Márczius 16-tól 30-ig az adatoknak 49''/o-a fordul elő, holott 1898-ban ugyancsak 15 nap alatt 727o-kal találkozunk, íme a — és -)-,jelü tartrs eltérésnek a ha- tása ! 1906-ban — 04 fok eltérés mellett áll be a kulmináczió IT'Vokal. A megelőző napok- ban nem volt állandó jó idő, a -|- és -jelű eltérések váltakoztak. Itt is 15 nap alatt (márcz 22 — ápr. 3) csak 50"/|,-a az adatok- nak fordul elő. Ennélfogva kimondhatjuk, hogy a -f- jelű hőmérsékleti eltérés akkor hat kedvezőleg a gólya megjelenésénél, ha huzamosabban eltart. A — jelű eltérésnek is van efféle gyöngébb hatása, ha csökken; azaz: ha a hűvös idő enyhül. Tartós jó időben gyorsabb tempóban esik meg a megjelenés; iiáltozó időben huza- mosabban eltart. Es kommen also auf Tage mit positiver Abweichung ebenso viele Ankunftsdaten als auf jene mit negativer Abweichung; ja die letzteren sind noch um 1 grösser als die ersten. Also auch aus diesem Gesichtspunkte betrachtet, stellt es sich heraus, dass höhere oder niedrigere Temjieratur auf die täglichen Ankunftsdaten bei Ciconia ohne Wirkung erscheint. Man kann die Temperaturabweichung auch noch anders betrachten, nämlich, wenn man angibt, ob sie von längerer Dauer war, ob es mehrere Tage hindurch wärmer oder kälter war als im normalen Zeiträume V Dazu eignet sich besonders Tabelle YV. Im Jahre 1898 erfolgte die Ankunft auf eine andere Weise als in den beiden anderen Jahren. Als die dreitägige positive Abweichung nacheinander 1'2, 25, 2 0 Grad aufweist, kommen die Ankunftsdaten mit 10, 15, 287o vor. Eine solche anhaltende Periode mit positiver Temperaturabweichung kam weder 1899, noch 1906 vor; es stellte sich aber auch keine derartige Anhäufung der Ankunftsdaten ein. Im Jahre 1899 erfolgte die Kulmination bei negativer Temperaturabweiciiung, jedoch als das Wetter gelinder wurde, nämlich bei — 2'4C'' Abweichung mit 197,, idler Daten. Vom 16. bis 30. März kommen im .lahre 1899 497(1 der Daten vor, im Jahre 1898 hingegen begegnen wir in einer Dauer von ebenfalls 15 Tagen 727o der Daten. Da haben wir eine Wirkung der negativen und positiven Temperaturabweichung ! Im .lahre 1906 stellt sich die Kulmination bei — 04 C" Abweichung mit 177o ß'"- ^Vor- hergehend und folgend war keine dauernd gute Witterung, weil positive und negative Abweichung wechselte. Auch hier kommen in 15 Tagen (vom 22. März bis 3. April) nur 507o der Ankunftsdaten vor. Demzufolge kann man also sagen, dass positive Abweichung der Temperatur bei dem Erscheinen des Storches dann günstig wirke, wenn sie von längerer Dauer ist. Auch negative Abweichung hat eine derartige geringere Wir- kung, wenn das Wetter milder wird. Bei an- haltend gutem Wetter erfolgt die Ankunft schneller; bei veränderlicher Witterung dauert sie länger. 21» 164 2. Hirundo rustica. A fecske megjelent : 1898-ban 1899-beii 15 6 12 9 4- - + - 1906 ban A 3 évben 14 7 41 22 + - + - jelű eltérésű napokon ; azaz többnyire a nor- málisnál melegebb időben. Ha az évenkénti 21 megjelenési napot a legnagyobb + jelű (60 C" fok) naptól kezdve a legnag3'obb — jelű eltérésű napig ( — 6 6 G" fok) 9 — 9 naponkint csoportosítjuk, a követ- kező eredményre jutunk : 2. Hirundo rustica. Die Rauchschwalbe erschien : 1898 1899 an JT) Tagen 6 Tagen 12 Tagen 9 Tagen mit + 1906 + In allen 3 Jahren an 14 Tagen 7 Tagen 41 Tagen 22 Tag en mit + + Temperaturabweicliung ; also am hhifigsten an Tagen mit ühernormaler Temperatur. Ziehen wir alle 63 Tage, von 60 Grad positiver bis 6'6 Grad negativer Abweichung in Betracht und bilden das Mittel von je 9 Tagen, so bekommen wir folgendes Resultat: Eltérés és adat 9 naponkint. — Abweichung nnd Daten von je Î) Tagen. 4-5 C" = 63 adat \ Daten ' 3-2 . =56 „ 2-3 , =47 „ 0-9 „ =51 ., ^ 2-7 C 54 adat Daten. Ol ('" = 38 adat Daten 1-6 „ =35 ., 4-6 „ =23 „ 2-1 C«=32adat Daten. Egy-egy nap, midőn a hőmérséklet a nor- málisnál nagyobb, 54, midőn pedig kisebb, 32 adatot mutat fel. Az adatoknak fogyatko- zása csaknem teljesen szabályos lépést tart a hőmérsékleti eltéréssel. Minél nagyobb a levegő hőfoka a normálishoz képest, annál sű- rűbb a fecske megjelenése ; minél alacsonyabb ^ annál ritkább. Ha az V. táblázatot megtekintjük, észre- vehetjük, hogy : 1898-ban 15 napon keresztül (márcz. 25. — ápr. 2.) a hőmérsékletű eltérés 3—3 naponkint 2'9, 2"7, 43 fokú s a megjelenési adatok 11, 22, 187a-kal fordulnak elő; 1906-ban ugyancsak 15 napon keresztül (ápr. 7 — 15.) a hőmérséklet meghaladja a normális értéket 3 — 3 nap alatt 0'9, 30, 48 fokkal, a megjelenési adatok pedig 13, 18, 227o-kal csoportosulnak ; 1899-ben pedig alig mutatkozik kulmináczió az adatoknál, de a hőmérséklet is alig tüntet fel -(- jelű eltérést. A csekély kulmináczió is a normálisnál nagyobb hőfok idején áll be. 15 nap alatt (ápr. 8 — 16.) a hőmérsékleti el- térés 3—3 nap alatt 0"2, —0-4, r9 fokot tesz s az adatok 14, 13, 177o-kal sorakoznak. Auf je einen Tag mit übernormaler Temperatur fallen 54, mit unternormaler 32 Ankunftsdaten. Wie man sieht, ist das Ab- nehmen der Daten und der Temperatur- abweichung fast vollkummen regelmässig. Je höher die Temperatur als normal, desto häu- figer, und je niedriger, desto seltener ist das Erscheinen der Schwalbe. Betrachtet man Tabelle V, so kann man wahrnehmen, dass : im Jahre 1898 die dreitägige positive Ab- weichung während 15 Tage (vom 25. Jlärz bis 2. April) 2-9, 2'7, 4'3 Grad aufweist, unrl die Ankunftsdaten mit 11, 22, 187o vorkommen; im Jahre 1906 innerhalb 15 Tage (vom 7. bis 15. April) die Temperatur an je 3 Tagen um 0'9, 3"0, 4'8 Grad die normale übersteigt und die Ankunftsdaten mit 13, 18, 227o ver- treten sind ; im Jahre 1899 kaum etwas von einer Kulmination und positiver Temperaturab- weicliung zu bemerken ist. Die geringe Kul- mination stellt sich auch bei übernormaler Temperatur ein. Im Verlauf von 15 Tagen (vom 8. bis 16. April) macht die dreitägige Temperaturabweichung 02, — 04, 1'9 Grad aus und die Ankunftsdaten sind mit 14. 13, 177o vertreten. 165 Ä fecskénél áll tehát az, hogy megjelenése annál sürühh, minél nagyobb a -|- jelű hő- mérsékleti eltérés, főképpen, ha huzamosabban eltart. II. A megérkezési adatok és a szél iránya. A szél irányát két szempontból tekintem. Kutatom, ha vájjon északi vagy déli szél idejére esik-e több megjelenési adat. Ámde 30 állomásról lévén szú, nincs egyetlen egy nap sem, midőn tisztán jelentkeznék a két irány. Vegyes irányú szelekkel találkozunk nap-nap után. Itt tehát csak arról lehet szó, ha vájjon mások-e a megjelenési viszonyok azokon a napokon, mikor a déli és mások-e, mikor az északi szél fúvott leggyakrabban? A déli szélhez számítom : a keleti, délkeleti, déli és délnyugoti irányt ; az északihoz : a nyugoti, északnyugoti, északi és északkeleti irányt ; vagyis S = E + SE-fS-fSW; N=W-f NW-f N + NE. 1. Ciconia ciconia. A csoportosítást 9 Minden nap 30 S-j-N szelek öi azonban egyik s 9 nap szerint ejtem meg. adatunk van, tehát a äzege 30 volna ; minthogy másik állomáson szélcsend reggeli is van, azért a S-f-N összege rendesen kisebb 30-nál. Olykor- olykor egyik s másik állomás nem küldött sürgönyjelentést, e miatt sem jön ki mindenütt a 30-as összeg. Bei der Rauchschwalbe stellt sich also heraus, class die Ankunftsdaten desto hütifiger werden, je höher die positive Temjjeralurab- weichung ist, besonders dann, wenn sie Innger hindurch dauert. III. Die Ankunftsdaten und die Windrichtung. Die Windrichtung soll nach zwei Gesichts- punkten hin untersucht werden ; nämlich, ob bei Xord- oder bei Südwinden mehrere Daten der Ankunft anzutreti'en sind. Da wir aber 30 Stationen in Betracht ziehen, so gibt es keinen einzelnen Tag, an dem reine Nord- oder reine Südwinde angegeben wären. Jeden Tag kommen Winde mit verschiedenen Rich- tungen vor. Es kann also nur darüber ge- sprochen werden, ob die Ankunftsdaten ein anderes Bild an jenen Tagen zeigen, an welchen meistens Südwinde verzeichnet sind, als an jenen mit häufigeren Nordwinden? Den Südwinden werden beigezählt : Ost-, Südost-, Süd- und Südwestwind ; den Nord- winden : West-, Nordwest-, Nord- und Nord- ostwind. Es ist also S = E-fSE-fS-|-SW; N = W + NW + N + NE. 1. Ciconia ciconia. Es werden auch hier neuntägige Gruppen ge- bildet. Da täglich 80 Morgenbeobachtungen vorkommen, so ist S -f- N = 30 ; weil aber hie und da Windstille (Kalmen) notiert ist, so ist die Summe von S -|- N gewöhnlich weniger als 30. Auch fehlt dann und wann ein Morgentelegramm an der einen oder der anderen Station nicht überall = eben deshalb ist die Summe 30. A szél iránya és az adatok 9 naponkint. — Windrichtung und die Ankunftsdaten an je 9 Tagen. (j szél Y szél _ Adat ^ Wind Wind ~ Daten 21 4 == 15 17 8 = 10 14 9 = 10 11 8 = 12 12 adat naponta Daten täglich. 8 szél Wind VT szél ^ Wind- Adat Daten 8 14 = 10 7 17 = 13 4 32 = 11 2 25 = 11 11 adat naponta Daten täglich. 166 Akár a déli szél, akár az északi fúvott gyakrabban, a megjelenési adatokban különb- ség alig mutatkozik. Ha a három évet egyenkint feltüntetjük, az eredmény a következő : Die Ankunftsdaten unterscheiden sich kamu an Tagen mit liäuügeren Nord- oder Südwinden. Stellen wir die drei Jahre separat dar. so bekommen wir folgendes Resultat: Ai Atlag — Mittel B Összeg — Summe r, szél ,T szél Adat * Wind ^^ Wind - Daten N NE E SE s sw. w Jnw 1 ' M7 6=9 (16 „ap — Tage) 1898 (5 IS = 17 (8 nap — Tage) Í U 9 = 11 (8 nap — Tage) 1899 (5 18 = 9 (16 nap — Tage) Í 17 8 = 12 (9 nap - Tage) 1906 (6 -20 = 11 (15 nap— Tage) 14 29 15 64 19 133 46 25 15 59. 27 74 66 5 37 26 46 ■44 91 8 39 15 47 18 86 13 27 23 38 20 25 16 10 21 23 11 15 40 13 52 12 29. 24 46 25 117 13 69 103 52 .51 88 36 41 1898-ban északi szél idején több a meg- jelenési adat, mint déli szélkor ; a másik két évben valamivel több adat van déli, mint északi szélkor ; szóval az eredmény határozatlan. .4 c/ólya megjelenésénél e szerint a szél iránya hatással alig van. 2. Hirimdo rustica. Északi és déli irány szerint csoportosítván a megjelenési adatokat, a következő ered- ményt kapjuk : lm .Fahre 1898 gibt es mehr Ankunfts- daten bei Nordwind als bei Südwind : in den zwei anderen .Jahren kommen etwas mehr Daten bei Süd- als bei Nordwind vor ; das Ergebnis ist also unbestimmt. Beim Erscheinen des Storches übt also die Richtung des Windes kainn einen Einftvss aus. 2. Hirundo rustica. Gruppiert man die Ankunftsdaten nach dem häufigeren Auftreten von Süd- oder Nordwind, so stellt sich folgendes Ergebnis heraus : A szél iránya és az adatok 9 naponkint. — Windrichtung und Daten von Je 9 Tagen. , szél Wind 22 17 14 11 N szél Wind Adat Daten 5 = 60 7 - 54 9 =- 39 9 = 49 51 adat naponta Daten täglich. szél Wind 9 6 o r szél Adat Daten Wind 13 = 47 17 - 36 24 — 29 „_ adat naponta Daten täglich. A fecske jóval gyakrabban jelent meg azokon a napokon, midőn főképpen déli szelek fújtak, mint midőn az északiak voltak túlnyomók. Ha a három évet külön feltüntetjük, a kö- vetkező eredményre jutunk .- Die Schwalbe erschien viel häutiger an Tagen mit herrschendem Südwind, als an jenen mit herrschendem Nordwind. Stellt man die drei Jahre einzeln dar. so bekommt man folgendes Ergebnis : 167 A) Átlag - Mittel B) Összeg — Summe ç szél >T szél Adat ■^ Wind ^* Wind " Daten N NE E SE S SW w NW c 1 18 6 = 60 (12 nap — Tage) 1898 6 19 = 26 (9 nap — Tage) 16 9=44 (13 nap — Tage) 1899 5 19 = 45 (8 nap — Tage) 1 15 7 = 51 (10 nap — Tage) 1906 ! 7 17 = 39 (11 nap — Tage) 8 35 23 24 19 83 34 21 23 19 35 50 44 9 44 13 47 41 77 7 49 10 59 17 73 19 72 12 34 17 32 Í7 86 6 20 14 12 39 32 33 6 21 16 Ti 36 64 9 37 64 40 62 53 55 37 Déli szelek idején több fecske jelent meg mint északiak uralkodása alatt 1898. és 1906- ban ; 1899-ben nem mutatkozik különbség az északi és déli szelek hatása között. Ámde ha jól megnézzük az adatokat, észrevehetjük, hogy a különbség a S és N szelek között 1899-beu naponta csak -f-7, holott 1898-ban + 12, 1906-ban +8 volt. Mondhatjuk tehát, hogy azokon a napokon legtöbb fecske jelent meg, melyeken a déli szél kétszerte, háromszorta gyakoriabb volt, mint az északi, összes állomásaink adatai szerint. III. A megérkezési adatok és a szél ereje. A szél ereje másképpen hathat a déli és másképpen az északi szeleknél. Ennélfogva a szél erejénél a szélirányt is feltüntetem. Megjegyzem, hogy a szél erejét nemcsak a szelek, hanem a szelek és szélcsend összegé- ből számítottam ki. 1. Ciconia eiconia. Ha a déli és északi szelek iránya szerint csoportosítjuk a napok szélerejét, a követ- kező eredményre jutunk 9 — 9 naponkint : lu (len Jahren 1898 und 1906 kam die Schwalbe häufiger bei herrschenden Süd- winden als bei herrschenden Nordwinden an : im Jahre 1899 ist ein derartiger Unterschied nicht zu bemerken. Betrachtet man aber die Daten näher, so kann man wahrnehmen, dass der Unterschied zwischen S- und Á^-Winden im Jahre 1899 täglich nur -\- 7 beträgt, hin- gegen 1898 täglich + 12, 1906 täglich +8. Man kann also sagen, dass die Schwalbe am meisten an jenen Tagen ankam, an welchen nach den Angaben unserer Stationen der Süd- wind zweimal, dreimal häufiger notiert luurde, als der Nordwind. III. Die Ankunftsdaten und die Windstärke. Die Stärke kann eine andere Wirkung bei Südwind nnd eine andere bei Nordwind ver- ursachen. Es ist also angemessen beim Dartun der Stärke auch die Richtung anzugeben. Bemerkt sei, dass die Stärke nicht nur laut den Winden, sondern auch laut der Wind- stille berechnet wurde. 1. Ciconia ciconia. Stellt man die Windstärke n:ich der Rich- tung der Süd- und Nordwinde dar, so bekommt man für je 9 Tage folgendes Resultat: Ero Stärke Q szél ■^ Wind ,T szél "^ Wind = Adat Daten Erö Stärke s N _ Adat Daten 200 1-46 16 6 7 = 7 10 1-73 18 6 = 8 1-16 0-99 15 10 8 9 = 12 13 1-07 13 8 = 13 1-20 1-45 7 6 15 18 z 12 \ 11 \ 1-22 7 16 = 12 1-92 2-71 5 3 21 24 = 13 j 9 Ì 2-31 4 23 = 11 168 Gyengébb szélnél, akár déli, akár északi legyen iránya, kissé sürübb a gólya megjele- nése, mi/iit erösebb szél idején. 2. Hirundo rustica. A szél erejéhez" képest a megjelenési ada- tok eloszlása a következő 9 — 9 naponkint: Bei schwcUheren Winden, K/ngeachtet dessen, ob sie von Nord oder Süd her kommen, erschien der Storch etivas häufiger als bei stärkeren Lu fis trümungen . 2. Hirundo rustica. In Anbetraiiit der Windstärke können die Ankunftsdaten von je 9 Tagen folgender- massen gruppiert werden : Erö Stärke ç szél * Wind ,T szél '^ Wind _ Adat Daten Erö Stärke S A7 — Adat ■'* " Daten 212 1-61 20 18 6 7 = 56 = 47 j 1-87 20 7 = 51 1-27 15 8 = 47 i 109 12 8 -= 52 I 1-21 12 10 == 46 1-27 8 15 = 38 1-54 7 17 =-- 34 \ 2'OÜ 5 20 = 33 2-46 3 22 = 32 ^ akrabb an eros déli, le grit- 1 Die Öchwalbe kam am häutigsten kábban erős északi szél idején jelent meg. Ugy látszik, hogy a fecskénél nem a szél ereje, hanem iránya van hatással a megjelenésnél. IV. A megérkezési adatok és az esö. Az esőnél 14 állomás adatai szerepelnek, még pedig három csoportba való beosztással a szerint, a mint 14 állomásunkon naponta 1—50 Mm-ig, 51—100 Mm-ig. 101 és több Mm. eső volt. 1. Ciconia ciconia. Napi esőmeunyiség és megjelenési adat : bei starkem Südwind, am seltensten bei starkem Nordwind an. Es scheint, dass mehr die Rich- tung als die Stärke des Windes eineii Einfluss beim Erscheinen der Schivalbe ausübt- IV. Die Ankunftsdaten und der Regen. Der Regen wird nach den Angaben von 14 Stationen dargetan, und zwar erfolgt eine dreifache Einteilung, je nachdem die Summe täglich 1—50, 51—100, 101 und mehr Mm. beträgt. 1. Ciconia ciconia. Tägliche Regensumme und Ankunftsdaten : Mm. Mm. Állomás Stationen Nap Tage _ Adat Daten 1-50 21 5 41 = 12 51—100 70 9 8 = 8 101 és több 167 10 3 = 8 Esős napokon \ Regentage j 34 6 52 = 11 Esőtlen napokon | Tage ohne Regen j — 14 20 = 9 Kisebb esőben több gólya jelent meg, mint nagyobb esőben, a különbség azonban csekély. Esős és esőtlen napokon a különbség jófor- mán elenyészik. ^4?i Tagen mit weniger Eegeìi kamen mehr Störche an als an solchen mit stärkerem Regen ; die Differenz ist aber gering. An Tagen mit und ohne Regen ist der Unterschied noch viel geringer. 169 2. Hirundo rustica. Napi esômennyiséf^ és megjelenési adat ; 2. Hii-undo rustica. Tägliche Regensuniiiic und Aiikiiiit'tsdaten* gestalten sich folgendermasscn : Mm. Mm. Állooiás Stationen Nap _ Adat Tage " Daten 1—50 20 4 39 = 41 51-100 70 8 7 = 52 101 és több 171 10 3 = 54 Esős napokon Regentage 36 5 49 = 44 Esötleu napokon Tage ohne Regen !- 14 14 = 49 A füsti fecske nagyobb esőben sűrűbben jelent meg., mint midőn kevesebb eső volt. Evvel azonban ellenmondásban van az, hogy esőtlen napokon általában valamivel gyakrabban jött meg, mint esős időben. Ez a látszólagos ellen- mondás az 1906. év rovására esik, midőn a fecske megjelenése állandóan száraz időben ment végbe. Az eredményt tehát igy fejez- hetjük ki : ha esős és esőtlen napok válta- koznak, mint 1898. és 1899. évben, akkor a fecske inkább esős, mint esőtlen időben jelent meg. V. A megérkezési adatok és a légnyomás. A légnyomást két szempontból fogom vizs- gálni, önmagában és eloszlásában. Összemérem a megjelenési adatokat 14 állomásunk átlagos állásával, kiindulva a legnagyobb barométer- állásból s végezve a legkisebb állással. Honi légnyomásunkat 8 külföldi állomásnak a nyomásával is összevetem, vagyis a lég- nyomás nagy területen való eloszlására hívom fel a figyelmet, de csak néhány feltűnőbb esetben. Az I — III. táblázaton *-gal jelöltem a legkisebb légnyomás helyét, hogy azt honi adatainkkal összevethessük. A) .-l barometer állás. A barometer különböző állásával összevetem a megjelenési adatokat és pedig 9 — 9 napi átlagok alapján. Aquila XV. Die Schivalbe kam an Tagen mit stärkerem Regen häufiqer an als an solchen mit gerin- gerem Niederschlag. Damit steht aber im \\'ider- spruch, dass ihr Erscheinen an Tagen ohne Äegen häufiger stattfand als an Regentagen. Den scheinbaren Widerspruch stellt das Jahr 1906 dar, als nämlich die Ankunft auf eine Periode trockener Witterung fiel. Man könnte also das Ergebnis folgendermassen dartun : Wechseln Tage mit und ohne Regen, wie im Jahre, 1898 und 1899, so kommt die Schwalbe lieber bei Regen als bei Trockenwetter an. V. Die Ankunftsdaten and der Luftdrnrk. Der Luftdruck soll einerseits nach dem Barometerstand, andererseits nach seiner Flächenverteilung untersucht werden. Es erfolgte ein Vergleich des mittleren Barometer- standes unserer 14 Stationen mit den täg- lichen Ankunftsdaten, und zwar vom höchsten bis zum niedrigsten Stand. Ausser dem Mittel der 14 inländischen, sollen zum Vergleich die Angaben 8 ausländischer Stationeuj^mitgeteilt werden. Die Luftdrucksituation soll an einigen auftallenderen Fällen untersucht werden. Auf Tabelle I--III wurde der niedrigste Baro- meterstand der ausländischen Stationen mit einem * gekennzeichnet, um die barometrische Lage beurteilen zu können. A) Der Barometerstand. Mit dem Stand des Barometers wurden die täglichen Ankunftsdaten verglichen. Das Er- gebnis von je 9 Tagen ist folgendes : 170 1. Cieonia ciconia. Barometerállás Barometerstand = Me^'jclenési adat Ankunftsdaten Mm. 700 + 7'2-4 — 11 1 Mm = Adat — Daten G8-8 = 10 I 68-6 = 10 65 1 = 8 ) 63-2 = 18 1 60-3 = 15 60-4 = 12 57-8 = 11 \ 1 53-6 50-6 =^ 10 9 i 52- 1 - 10 Úgt/ látszik, mintha közepes légnyomáskor ralamivcl gyakrabban jönne meg a gólya, mint máskor. Magas légnyomáskor (760 és több mm.) naponta 11, alacsony légnyomáskor naponta 10 adatunk van. Es scheint, als ob der Storch bei mittlerem Barometerstand etwas häufiger sich zeige als sonst. Bei hohem Luftdruck (760 mm. und mehr) kommen täglich 11, bei niedrigem 10 Daten vor. 2. Hirundo rustica. arometeiállás irometerstand = Megrjelenési adat Ankunftsdaten m. 700 + 72-4 = 38 Mm. = Adat — Daten 69-2 67-1 z 54 39 68-0 = 41 63-2 = 33 58-3 ^ 50 54-5 = 56 54-7 =^ 49 51-3 ^ 41 ••1 fecske alacsony barometerálláskor gyakrab- ban jött meg, mint egyébkor. Ámde a mi a három évben általában áll, nem áll minden évben külön is ; mivel 1906-ban tartós magas légnyomáskor jelent meg a fecske. Úgy látszik tehát, hogy csak változó légnyomású időben gyakoriabb a megjelenés alacsonyabb, mint magasabb álláskor; azaz, a megjelenés éppen úgy alakul, mint az esőnél. B) A légnyomás eloszlása. A légnyomási helyzetek között legfeltűnőbb az 1898. évi márczius 25-ik és április 2-ik napja közötti, midőn nálunk alacsony és Die Schwalbe kam öfters bei niedrigem Barometerstand als sonst an. Das Ergebnis der drei .lahre behält aber seinen Wert auch nicht in allen einzelnen Jahren, weil die Ankunft 1906 bei anhaltend hohem Luftdruck stattfand. Es scheint also, dass die Ankunft bei niedrigem Barometerstand nur zur Zeit wechselnden Luftdruckes eine häufigere ist, wie dies auch bei wechselndem Regen- und Trockenwetter konstatiert wurde. B) Die Luftdruckverteilung. Die Luftdruckverteilung im Jahre 1898 ist eine der auftallendsten, als nämlich vom 25. März bis 2. April in Ungarn niedriger 171 Európa nyugotán még alacsonyabb volt a lég- nyomás ; továbbá az 1906. évi magas lég- nyomás április első felében, egészen április 18-ik napjáig. Ebben a két helyzetben volt legélénkebb a fecske megjelenése. Az előbbi esetben déli szelek hatására gyorsan mele- gedett fel a levegő, az utóbbiban lassabban történt a felmelegedés az ég derült volta és tartós napsugárzás miatt. Az első esetben a déli szél szárnyán jött hozzánk a normálisnál nagyobb hő, a másodikban itt helyben mele- gedett fel a levegő; ott 9 nap alatt (III. 25 — IV. 2) 3-3, itt 2-9 fokkal haladja meg a hő- mérséklet a normális értéket (IV. 7 — 15) ; amott előfordul 51, emitt 53''/|,-a a megjele- nési adatokn;ik eme 9 nap alatt. Midőn az idő a légnyomási helyzetek vál- tozása miatt állhatatlan, a megjelenési ada- tokban sincs meg az a feltűnő fokozódás, mint az emiitett két helyzetben láthattuk. Itt is némi kivételre akadunk 1898-ban márczius 17. és 25-ik napja között. Több- nyire nyugoti, északi szél fú, a legkisebb légnyomás északon van, és a gólya eme 9 napon mégis igen gyakran jelent meg, úgy hogy emez időközre őS^/o-a esik az adatok- nak. Ámde a nyugoti és északi szelek nem voltak hideg áramlatok, mivel eme 9 napon a hőmérséklet r6 fokkal haladta meg a nor- mális értéket. A légnyomási helyzetek hatását csak akkor lehet kellőképpen kideríteni, ha némileg meg- állandósulnak. Gyors változásoknál az oko- zatot okára visszavezetni csaknem lehetetlen. Alacsony, tartós légnyomás nyugoton és északon, hosszan tartó magas légnyomás az egész kontinensen, hőfokozódással és a gólya és fecske sűrű megjelenésével járt, miként a IV. és V. táblázat tanúsítja. VI. A megérkezési adatok és a meteoro- lógiai elemek a >szél iránya szerint. Déli és északi szelek szerint csoportositom megjelenési adatainkat és a tárgyalt meteoro- lógiai elemeket. und im Westen des Kontinents noch niedriger Luftdruck herrschte. Ebenso ist es aufifailend, dass im Jahre 1900 vom 1. bis 18. April über Europa beständig iiolier Luftdruck lagerte. Diese zwei Situationen weisen die auti'allendste Schwalbenanknnft auf. Im ersten Fall stieg die Temperatur infolge von häufigen Süd- winden schnell, im zweiten infolge starker Sonnenstrahlung bei klarem Himmel langsamer. Die übernormale Wärme kam dort mit Süd- wiuden zu uns, hier entstand sie an Ort und Stelle ; dort macht die positive Abweichung im Mittel von 9 Tagen (III. 25. -IV. 2.) 3 3, hier 2"9 Grad aus (IV. 7. — 15.); dort kommen in diesen 9 Tagen 51, hier 53% aller An- kunftsdaten vor. Ist aber das Wetter infolge wechselnder Luftdrucksituationen unbeständig, dann kommt aucii keine derartige Anhäufung der Ankunfts- daten vor. Es scheint aber auch eine gewisse Aus- nahme zwischen 17. und 25. März des Jahres 1898 vorzukommen. Es herrschte meistens West- und Nordwind, der niedrigste Luft- druck kommt im Norden vor und der Storch kam doch an diesen 9 Tagen so häufig an, dass die Ankunftsdaten 587o aller ausmachen. Es waren aber jene West- und Nordwinde nicht kalt und weisen eine positive Ab- weichung von 19 Grad auf. Die Wirkung der Luftdrucksituationen kann nur dann entziffert werden, wenn diese Ge- bilde ziendich konstant l)leiben. Bei schnellen Änderungen kann die Wirkung und Ursache kaum entdeckt werden. Konstant niedriger Luftdruck im Westen tind Norden des Kontinentes bringt ebenso warmes Wetter als anhaltend hoher Druck über unseren Erdteil und damit folgt häufige- res Ankommen von Storch und Schwalbe, wie dies Tabelle IV und V darstellt. VI. Die Ankunftsdaten und die meteoro- logischen Elemente bei verschiedener Wind- richtung. Die Ankunftsdaten und meteorologischen Elemente sollen in bezug von Nord- und Süd- winden zusammengestellt werden 22* 172 A meteorológiai elemelí és a megjelenési adatok 1 1 napon. — IMe meteorologischen Elemente und die Ankuiifìsdaten von je einem Tage. 14 iilloiiiás (30 áll. .1 szélnél) 14 Stationen (30 beim Wind! Lógny. Mm. Luft- druck 700 + Tlierinometer C" Eső Regen E.2 A szúlirány és szélerü Windrichtung und Stärke •23 Megjelenési adatok Ankunftsdaten Ciconia r. szél '^'Wincl ,,s/>él " Wind 57-3 62-2 Hirimdü «-wtid 60« ,rszél '^ Wind G4-5 13-5 10-3 16-3 13-5 2-0 0-6 4-5 3-1 0-8 li 38 5-3 10-4 8-2 —1-4 1-6 —0-5 üéli szélnél kisebb a légnyomás, nagyobb a hőmérséklet, több az eső, mint északinál. A gólyánál alig van eltérés a két irány szerint való megjelenésben, a fecskénél nagyobb a különbség. VII. A meteorológiai elemek és a vonuló madár. Midőn a meteorológiai elemeket a \ onulás- nál számba vesszük, nem szabad megfeled- keznünk arról, hogy a meteorológiai meg- figyelések a föld szinén történnek, a madarak pedig a föld fölött bizonyos magasságban vunulnak. Összemérünk tehát adatokat, melyek különböző tengerszín fölötti magasságra vonat- koznak. Tisztába kell azért az iránt jönnünk, hogy mennyiben változnak meg a meteorológiai elemek, ha a talajról felemelkedünk. 1. A hőmérséklet 100 m. emelkedésnél 5 — 6 tizedíokkal kisebbedik; sőt esetenkint 1 fokkal is. A vonuló madár e szerint kisebb hőfokú légrétegekben röpül, mint a minők a föld szinén elterülnek. 2. A légnyomás 100 m. emelkedésnél mint- egy 11 mm. -rei kisebbedik. Ez azonban alig fejt ki hatást, legföljebb igen tetemes magasság- különbségeknél; hiszen a repülő madár foly- vást föl- és leszáll. A vonulást is ugyanazon faj hol kisebb, hol nagyobb magasságban 1-40 1-76 1-52 1-72 10 (33 '^'^^«) \ nap / Tage^ 11 (39 (39 '^Se\ V nap / (35 '^Se) \ nap / 36 (28 '^^^^^) \ nap J Bei Südwind ist der Luftdruck geringer, die Temperatur höher, der Regen stärker als bei Nordwind. In bezug der zwei Strömungen kommt beim Storch kaum ein Unterschied vor. bei der Schwalbe ist er aber grösser. VII. Die meteorologischen Elemente und der Zugvogel. Bei dem Vergleich der meteorologischen Elemente mit den Zugsdaten darf man nicht vergessen, dass die. meteorologischen Be- obachtungen am Erdboden angestellt werden, der Zug aber in einer gewissen Höhe über dem Erdboden stattfindet. Man vergleicht also Daten, die sich auf verschiedene Seehöhe beziehen. Es wird also notwendig sein, uns darüber Rechenschaft zu geben, inwieweit die meteorologischen Elemente eine Veränderung aufweisen, wenn man vom Erdboden aufsteigt. 1. Die Temperatur fällt auf 100 Meter um 5, 6 Zehntelgrad ; in einzelnen Fällen auch um einen ganzen Grad. Der Zugvogel fliegt also in Luftschichten, deren Temperatur geringer ist als jene am Erdboden, wo unsere Thermometer abgelesen werden. 2. Der Luftdruck fällt bei 100 Meter Er- hebung um etwa 11 mm. Dieser Faktor kommt aber bei dem Vogel, welcher beständig auf- und absteigt, kaum in Betracht. Dieselbe Yogelart zieht bald höher, bald niedriger. Die Wildgans zieht einmal schön in der 173 végzi. A vadlúd példniil egyik esetben szépen sorban vonul, a másikban felbomlik a sor ; egyszer alig 50 méternél magasabban, másszor 200 — 300 m. magasságban, szemmérték szerint becsülve a magasságot. 3. Az eső az alsó felhőkből jön s az eső- felhő magassága 600— "JOOO és több m.-nyire lehet a talaj fölött. Valószínű, hogy a vonuló madár is esőben repül, ha a talajon esőt mérünk. 4. A szél a talaj fölötti emelkedésnél kisebb- nagyobb változáson megy keresztül. a) A szél ereje az emelkedésnél fokozódik. Az Eiffeltornyon (305 m.) például 8"7, Paris- ban ("Jl m.) 2"2 m. a szél sebessége másod- perczenkint. Amerikában a Blue Hill obser- vatoriumban úgy találták, hogy a szélerő 100 m.-kint télen 0'27. nyáron 0 95 ni. -rei növekedik másodperczenkint. (Hann. Lehrb. d. Met. 287. 1.) h) A szél iránya is változik a tengerszini emelkedéshez képest. A keleti áramlatok kevesbednek, a nyugotiak gyarapodnak. Pél- dának felhozom a magam 16 éves (1892 — 1906) megfigyeléseit, melyeket Turkevén fel- jegyeztem. Linie, ein anderesmal ist vom bekannten Dreieck nichts wahrzunehmen ; jetzt beträgt die Höhe nach Augenmass kaum 50 Meter, dann 200—300 Meter. 3. Der Regen fällt aus den unteren Wolken, deren Höhe 600-2000, .ja auch mehr Meter betragen kann. Wahrscheinlich zieht auch der Vogel im Regen, wenn am Erdboden Regen gemessen wird. 4. Der Wind ändert sich in der Höhe in geringerem oder grösserem Masse. a) Die Windstärke nimmt zu. Die Geschwin- digkeit beträgt z. B. zu Paris (21 m.) 2 '2, am Eiäelturm (305 m.) 8-7 m./S. Am Blue Hill Observatorium in Amerika wurde fest- gestellt, dass die Windstärke pro 100 m. im Winter um 0*27, im Sommer um 0'95 m./S. zunimmt. (Hann. Lehrb. d. Met. 2S7. S.) h) Beim Aufsteigen verändert sich auch die Windrichtung. Die östlichen Strömungen werden seltener, die westlichen häufiger. Als Beispiel mögen meine Beobachtungen zu Turkeve, in der Mitte der grossen Ebene aus 16 Jahren (1892-1906) angeführt werden. A levegő áramlása Turkevén "/o- — Die Luftströmung zu Turkeve "/n- N NE E SE S SW W NW 14-5 ISr-Z 6-6* 6-8 148 149 11-1 121 12-8 7-5 4-5* 5-1 12-6 197 21-0 16-8 HO 4-7 4-5* 4-6 8-8 22-0 27 i 170 11-3 3-7* 41 4-3 7-4 2r4 áíVl 18-7 A szél Wind Az alsó felhők Untere Wolken A közepes felhők Mittlere Wolken A felső felhők Obere Wolken Ime a földszínen a NE az uralkodó szél, s már az alsó felhőkben a W. A legfelsőbb felhőkben négyszer fú csak északkeleti szél, nyugoti pedig 29-szer 100 esetben. De még más változáson is megy keresztül a légáramlat iránya. A keleti szelek napköz- ben dél felé fordulnak, a nyugotiaknál kisebb a változás. Völgyekben déltájban ellenkezőleg fú a szi'l, mint reggel és este. A domborulatok módosítják a szél irányát. Csak síksági állo- mások után Ítélhetjük meg kellőképen a szél irányát. Am Erdboden ist der herrschende Wind der NE, im Niveau der unteren Wolken ist es schon der W. Unter 100 Fällen kommt der Wind in der obersten Wolkenregion nur 4mal von NE, 29mal von W. Auch noch in anderer Hinsicht ändert sich die Windrichtung. Die Ostwinde drehen während des Tages gegen Süd, bei den westlichen kommt geringere Änderung vor. In Tälern weht der Wind um Mittag entgegen- gesetzt, als Früh und Abends. Auch die oro- graphischen Verhältnisse modifizieren die Windrichtung. Die Windrichtung kann nur laut Angaben aus der Ebene gehörig beurteilt werden. 174 Jelen (lolgozatoni))an csak a rege,eli szél- irányn3'al foglalkozom, mivel az iclőtérképeken a legutóbbi' időig csak azt közölték. Kérdés támad tehát, hogy mennyiben ítélhetjük meg a reggeli szélviszonyokra támaszkodva az egész napi áramlást. Némi tájékozásul megint turkevei meg- figyeléseimet hozom fel. Az 1898., 1899. és 190t), évi márczius és április hónapokban a szél ii'ánva a következő volt : lm jetzigen Aufsatz wird der Wind' nur taut den Morgenheobachtungeii beliaudelt. weil auf unseren Wetterkarten bis in die jüngste Zeit nur diese Angaben mitgeteilt wurden. Es muss also die Frage aufgeworfen werden, inwie- weit mau die tägliche Windrichtung auf Grund der ^lorgenbeobachtungen beurteilen kaiui. Zur Orientierung mögen meine Beobach- tungen zu Türke ve dienen. Die Windrichtung war in den Monaten März und .\|iril 1898, 1899 und 1906 foliïende: Szélirány Turkeve N 9 10 7 óra reggel 7 Uhr früh 7 r.. 2 d. u., 9. e. 7 früh. 2 nm., 9 abend.s "/„. NE 14 13 Wiiidrichtunig "/o- E iL' 11 SE 10 s 16 sw 19 15 18 w 12 12 13 NW 8* A keleti szelek (NE, E, SE, S) reggel 52, egész nap 477o"kal fordultak elő; ellenben a nyugotiak reggel 48, egész nap 537(j-kaJ. Ha tehát csupán a reggeli irányt ismerjük, bátran feltételezhetjük, hogy ismeretünk némi- leg módosulni fogna, ha az egész napra terjedő megfigyelés alapjára támaszkodnánk. A keleti irányokat kevesbítenünk, a nyugotiakat szapo- rítanunk kellene. Minthogy a madarak bizonyos magasság- ban a talaj fölött vonulnak, lássuk csak, milyenek voltak a légáramlatok a vizsgálat tárgyát képező három évi (1898, 1899, 1906) márczius és április hónapokban. Újra Tur- kevét hozom fel, mivel a magyar vonulási terület közepén terül s mivel meggyőződtem, hogy 14 állomásunkat jóformán Turkeve meteorológiai viszonyaival pótolhatnám. Die östlichen (NE, Ë, SE, S) Winde wehten früh mit 52, den ganzen Tag mit ■iT'/f, ; die west- lichen aber früh mit 48, den Tag über mit 537o- Kennt man also nur die Morgeubeobach- tungen, so kann man annehmen, dass die 3mal täglichen Beobachtungen einen gewissen Unterschied aufweisen werden, indem die öst- lichen Richtungen sich vermindern, die west- lichen aber zunehmen werden. Weil der Zug in einer gewissen Höhe über dem Erdboden stattfindet, lassen wir uns die Strömungen im Monat März und April für die drei Beobac]itungsjahre.(1898, 1899, 1906) näher betraclitcii. Wir tun auch hier die Beobachtungen zu Turkeve dar. weil dieser Ort in der Mitte der Zugstläche liegt und meil man, wie ich Ijemerkte, die Daten unserer 14 Stationen sozusagen mit jenen von Tur- keve ersetzen könnte. A levegő áramlása Turkevén 1898., 1899., 190(>. évi márczius- és ápi-ilisban "/(,. Strömung zu Turkeve im März und April 1898, 1899, 1906 7«. 7J_24-9 ó""*^ feljegyzés "'" '' istüudige Beobachtung A szél — Wind Az alsó felhők — Untere Wolken A közepes felhők - Mittlere Wolken À felső felhők — Obere Wolken 12 Midőn föntebb láttuk, hogy a füsti fecske főképen déli szelek idején jött meg a reggeli feljegyzések nyomán, akkor tudhatjuk, hogy eme szelek na])pal kissé nyugot felé fordultak s ahhoz az áramlathoz közeledtek, melv az Die Luft- y. csoport Gruppe 48 54 56 59 ',': Da die SchWalbe, wie oben auf Grund der Morgenbeobachtuugen dargetan wurde, meistens bei Südwinden ankam, so kahii angenommen werden, dass diese Luftströmun- gen im Verlaufe des Tages etwas gegen N NE E SE s sw w NW ■^ Gru 10 J3 11 8* 15 18 12. 13 H2 11 5 3* 4 16 33 19 19 4(1 6 2* 4 4 6 30 27 21 44 12 3 2* 4 8 27 29 15 41 175 alsó feFliök táján már töhbnyire nyugotias szokott lenni. VIII. Összefoglalás. Vizsgálgattam, hogy a meteorológiai elemek különféle alakulásaihoz képest mutatkozik-e a gólya és fecske megérkezési adataiban növe- kedés vagy csökkenés ; sűrűbben vagy ritkáb- ban jelente meg eme két madarunk a meteoro- lógiai elemeknek ebben vagy abban az irány- ban való változása esetén. Rámutattam arra a nehézségre is, a melylyel az eféle összemérés jár. Az eredmény, a melyet levezettem, csak éppen a megnevezett két madárfajnak három tavaszi megjelenésére vonatkozik Az általáno- sításnak itt nincs helye. Majd ha sok adat nyomán több fajra sikerül a kutatást kiterjesz- teni s a meteorológiai adatok is bővebben állandanak, mint az eddigi időtérképek alap- ján, rendelkezésünkre, az eredmény is bizo- nyára kielégítőbb lesz. A megejtett kísérlettel voltaképpen csak útmutatást akartam adni, hogy az összemérést mely irányban kellene megejteni. A meteorológiai elemek Die meteorologischen Elemente Hőmérsékleti eltérés Temperát urabvveichung Tiilnyomó déli szelek Meistens Südwinde Túlnyomó északi szelek Meistens Nordwinde Erős déli szelek túlnyomóan Meistens starke Südwinde Erős északi szelek túlnyomóan Meistens starke Nordwinde Gyöngébb északi és déli szelek Schwächere Nord-u. Südwinde Esős napokon Regentage Esőtlen napokon Tage ohne Regen .Magas barometerállás Hoher Barometerstaml Alacsony barometerállás Tiefer Barometerstand West hin drehten, also gegen jene Ströinung hin, die ii> der Region der unteren Wolken schon am häufigsten von AVest her kommt. Vili. Zusaiiiiiient'assuiig. Es wurde untersucht, ob eine Anhäufung oder Verminderung der Ankunftsdaten beim Storch und der Schwalbe im Zusammenhange mit der Konstellation der meteorologischen Elemente zu bemerken ist, oder nicht ; ob bei der Veränderung der meteorologischen Elemente gegen diese oder jene Richtung hin eine häufigere oder seltenere Ankunft sich herausstellt. Es wurde auch auf die Schwierigkeit hingewiesen, mit welcher eine derartige Untersuchung verknüpft ist. Die erhaltenen Ergebnisse beziehen sich nur auf die zwei Vogelarten und die untersuchten drei Jahre. Von einem Generalisieren kann nicht die Rede sein. Erst dann, wenn eine derartige Untersuchung auf mehrere Arten und zahlreiche Daten ausgetlehnt werdeu wird und auch meteorologische Beobachtun- gen reichlicher als auf Grund der synopti- schen Wetterkarten verwendet werden können, wird man imstande sein, Resultate, die mehr als die vorliegenden befriedigen, abzuleiten. Mit dem gegenwärtigen Versuch wollte ich nur einige Fingerzeige darbieten, um zu zeigen, in welcher Richtung ein derartiger Versuch anzustellen sei. Jlef,'jeleiiési adatuk (Jiconia + 2-ÔC°=10 12 = 11 = 8 = 11 = 13 = 11 = 9 11 10 - Ankuiiltsdatcii Hinmdo + 2-7C° = 54 — 2-1 C° = 32 ^51 = 37 = 51 --=33 = 46 = 44 = 49 = 41 = 49 176 Jobb eredmény mutatkozik, lia az idő állandó- ságát is tekintetbe vesszük, vagy némely eset- ben a hirtelen beálló rosszabbodást (1898. ápri- lis 3 — 5.), melj' sokkal gyorsabban szokott beköszönteni, kivált a hőmérsékletnél, mint a javulás. A bemutatott adatok alapján kellő értékre leszállíthatjuk már most amaz ismeretes mondá- sokat, hogy a madarak : a széllel, vagy a szél ellen, vagy pedig megfelelő áramlatokban vonulnak. A mint láthattuk, a gólya és fecske hol a széllel egyezőleg, hol ellenkezőleg vonul, feltéve, hogy délkeletről, délről, vagy dél- nyugotról történt az indulás. De nem is ismer- jük biztosan, micsoda íiraralat honol ott, abban a levegőrétegben, hol egyik vagy másik faj, vagy csoportosan, vagy egyenkint vonul. Hogy alkalmas áramlattal vonulnak a madarak, az valószinitbb, mint annak az ellenkezője ; csak- hogy, sajnos, evvel nincs megmondva a vonulás iránya, pedig éppen ezt szeretnők ismerni. Ein besseres Ergebnis zeigt sich dann, wenn man auch die Stabilität des Wetters in Betracht zieht, oder aber in einigen Fällen den eintretenden Wettersturz (am 'S. — ö. April 1898), welcher sich besonders bei der Tempe- ratur schneller einstellt als das Erwärmen. Auf Grund der vorgeführten Daten kann man jene Ausprüche, dass die Vögel mit dem Winde oder gegen den Wind, oder aber mit geeigneten Strömungen ziehen, auf ihren wahren Wert zurückführen. Wie dargetan wurde, zieht der Storch uiul die Schwalbe bald mit dem Winde, bald gegen den Wind, vorausgesetzt, dass der Zug von Südost, Süd oder Südwest her erfolgt. Wir müssen aber auch bekennen, dass uns jene Strömung nicht genug Ijckannt ist, in welcher die eine oder die andere Art vereinzelt oder in Gruppen zieht. Dass der Zug in geeigneten Strömungen erfolgt, ist wahrscheinlicher als das Gegenteil; leider aber ist damit nicht auch die Kiciitung des Zuges angegeben, die uns doch eben besonders interessiert. Madárvonulási adatok Orosz- országból. Irta : Pascsenko Szergiij. Az alábbiakban közlöm azokat a iiiadár- vomilási adatokat, a melyek részben 1884-tcíl 1908-ig tartó saját megfigyeléseim eredményei, részben a jaroszlawi kormányzóság statisztikai hivatalából lettek az én előterjesztésem alap- ján 1907 tavaszán összegyűjtve. A jelzett hiva- tal kérdőíveket osztott szét a kormányzóság területén, s azokból, a melyek visszaérkeztek, összeállítottam az adatokat és táblázatokba soroltam. Kövidség kedvéért ezeken a táblá- zatokon a fajok sorszámokkal vannak jelölve ; minden egyes sorszám egy-egy fajt jelöl és pedig a következőképpen: 177 Vogelzugsdaten aus Russland. Von Sergej Paschtschesko. Im Nachstehenden pnbliziere ich diejeni- gen Vogelzugsdaten, welche zum Teil das Resultat meiner eigenen Beobachtungen aus den Jahren 1884 bis 1908 sind, teilweise aber vom statistischen Amte des Gouverne- mentes Jaroslaw auf meine Veranlassung im Frühjahre 1907 gesammelt wurden. Das ge- nannte Amt verteilte Fragebogen im Gebiete des CTOUverneinents und aus denjenigen, Avelche zurückkamen, stellte ich die Daten zusammen, und reihte dieselben in Tabellen ein. Der Kürze wegen wurden die Arten durch eine laufende Nummer bezeichnet ; jeder lau- fenden Nummer entspricht eine Vogelart, u. z. folgendermassen : 1. Cor vus frugilegus L. 2. Sturnus vulgaris L. 3. Alauda arrensis L. ■i. Grus grus (L.) 5. Hirundo rustica L. G. Cucidus canurus L. 7. Luscinia philoniela (Bechst.). Nagy kár, hogy a kormányzóság megszün- tette a statisztikaihivatalt, minek következtében túlkorán hajótörést szenvedett a kedvező körül- mények között megindult mozgalnm. Az adatok az új najttár szerint vannak megadva. Es ist recht schade, dass das statistische Amt vom Gouvernemente aufgehoben wurde, indem dadurch diese unter günstigen Umstän- den begonnene Bewegung allzufrüh Schifi'- bruch litt. Die Daten sind nach dem neuen Stile auge- geben. Aquila XV. 23 ITS Jurje«— Pulskij (Gouv. Wladimir ' H = 500 m. Faj - Art 1884 1885 1886 1887 1888 1890 1891 1892 Corvus fniíjilegiis L Sturmis vulf;aris L Alauda aiveusis I, Fiingilla coelebs L Laiuí* ridibuiidiis I Eritharus rubecula (L.) . . . Tuidiis menila L Phylloscopns acred iila i L. I . . Muscicapa atricaiiilla I Kuticilla phoeuiciiia 1.. i . . . I^hylloscopns tnichilus (L.J . . Cuculus canorus L.*) .... Hinmdo rustica I. Luscinia philomela (Bechst.)**) Sylvia atricapilla L -Micropus apus (L.) Acrocephelus dumetorum Blyíh. Motacilla alba I \"anellus vanellus (l,.l .... Cyg'nus cygnus (I,.i . . Turdus musicus L Grus gru» (L.) Scolopax rusticola L Cyanecula suecica (L.). . . . Jynx tonjuilla L Oriolus oriolus (L.) Pinicola erythrinus (Páll.) . . Alauda arborea L Emberiza aureola Paíl. . . . 111.29. iv.i:ì. I\M8. IV. 28. V. 2 III. 20 III. 24. III. 27. III. 27. ni.2i. III. 31 V.16, V.16. IV. 15 IV. 2(1 V.12. V.i:!. V. 9. V. 9, V.U. V.18. m. 7. III. 31. IV. 1. — 111.16. m. 7. III. 25. III. 27 III. 27. ^ 111.18. III. 19 m. 9. m.u. III. 14. in.28. IV. 28, IV. 27 IV.16. IV.16. V. 8 IV. 23. V. 7. V. 18. IV. 24. V. 1. V. 1. V. 3. V. 1. V.12. V.14. IV. 23. IV. 20 IV. 27. IV. 23, IV. 21 V. 4 V.ll. rv.28. V.13. V.19. V.16, IIV.28. IV. 29. IV. 29. V. 6. V. 5. V. 9. V.18. *J Első raegs/.ólalás. — Krster Ruf. **) Első ének. — Erster Gesang. 179 .jurjew Pniskij .Juroslaw (ÜOUV. Jarosluvv) ï = üT"37' ), = .'J7''25' H = 500 m. 1893 1894 1895 1896 1898 1899 1900 1901 1902 1903 1904 1905 1906 1907 HKW m. 16 IV. 7. V. 4. V.13. V.22. i 1 ra.25 m. 28 V. 1. V. 3. v.u. V.IO. v.ll. v.18. v.18. III. 24 V. 5. IV. 30. V. 3. V.22. III. 20 m. 27 V. 7. 1 t III. 16 IV. r, IV. 6 IV. 8 IV. 29. IV. 29. V. 6. V. 6 V. 9. V. 12. V.16. V.27. IV. 11. IV. 11. V. 16. III. 13 IV. 4 IV. 6 IV. 8 IV. 6 IV. 16. IV. 26. IV. 21. IV. 27. IV. 30. V. 3. V. 2. V. f>. V.U. V.16. V.22. IV. 6. IV. 21. rv.i2. IV. 21. V.16. V.22. 111.13 IV. 1 IV. 2 IV. 12 IV. 9 IV. 22. IV. 25. IV. 30. IV. 30. V. 3. V.16. V.20. IV. ô. IV. P. IV. 9. IV. 13. rv.i5. IV. 18. V. 2. V.12 V.19. 111.22 m. 24 III. 24 IV. 24 IV. 29. V. 1. V. 4. V. 8. V. 19. V.22. III. 8 III. 16 III. 20 III. 21 III.21 IV. 12 IV. 16. IV. 18. IV. 23. IV. 27. V. 9. IV. 2. IV. 30. V.ll. III. 18 IV. 5 IV. 10. IV. 11 IV. 30. V. 4. 1 m. 14 III. 30 IV. 2 IV. 29. V. 1. V.21. V.22. IV. 12. IV. 22. 1 m. 9 III. 26 m. 27 m. 29. 1 IV. 15 IV. lé. IV. 21 IV. 21. IV. 25. IV. 23. IV. 30. V. 2. V.12 V.16. IV. 6. IV. 7. IV. 9 IV. 19. IV. 20. V.ll. V.27. m.29. V.19. ni. 19. IV. 2. IV. 7. IV. 21. IV. 24. IV. 22. IV. 25. IV. 26. IV. 27. V. 4. V.19. V.18. V. 21. IV. 19. IV. 23. V.18. ra.23. IV. 8. IV. 9. IV. !l. IV. 15. IV. 22. IV. 26. IV. 25. IV. 27. IV. 28. IV. 30. V. 2. V.22. V.23. V.24. IV. 16. IV. 16. IV. 17. IV. 25. V.18. 180 e 1 Cd Q 1 1 1 •c8 i 'c Cd G ûAiOndod > >■ 1 s g a 1 Ht ü 'S 1 'S 'S G ja ^o 'S S s a z a T3 a .2 s — CJ ■a c 1 S. 1— 1 ä -c ■s 'S) s â 'S •-^ S" >^ bu 0 is Q T3 .Ç S 0 1 c s 0 s .2 i5 1 •es '3 ÜA\OaOS04J 1 > ■ri > CT > > 1 a: HS 1 a OA^om3o{o' CT > 1 1 CO > 1 OO^SUOJlIOfj -*' CT ct' > 1 d CT > 1 1 8OJISi«0].nEjl-0J1DcI 1 1 1 > 1 1 1 OMOlEUâl 1 > 1 CO 1 1 1-t vív:^SlAOáIeyl ö > ö > d CT > d CT > CO > ! snoiiaij 1 d tH > CT > CO > > 1 l!3ni«Z «S CT 1 CT >" 1 1 co' >■ > ouAiiviv 1 00 CO >• 1 CO CO > OS 2 o«oii«uu3 «i (M > > CO >■ 1— 1 > > 1 1 EÂBjajoo CO CT ai 1 > d 1-1 1— < CO > 1 .s !» loa 1 1 CO > CT > ■*' > 1 1 auBdOH 1 > CO CT > >— 1 1 Ol 1—1 ÍM S oo^RpoioSog œ H- J 1 1 IC CT > 1 > 1 OAvodoiiny 1 1— ct' > 1-1 > 1— 1 ui > d d CT > 1 ? bo 1 "m O m *S ä 1 CA 1 es g S •-a Bqodoq^ CT ö > >■ cc CT CO > > CO OAvoiqog CO Ol > 10 i '9 bD S « a 1 • ao^ziojx co CT 1— t 1 1 1 1 1 1 90^suasaj}f0j^ 1 IC > > 1 1 1 loqoäiox TO CT 1— 1 1 ct' > CT > 1 1 1 Bi9}318AV 1 Ol > t—t 1 d > 1 1 otn^OAv^S ai CT 1 1 CO CT > 1 1 1 OMo^ajg eo CT 5 CT CT 1-Í > > CO > 1 -a ■r. •o N S OMOnajag CT E > > ct' CT > i CO > "S 1 M 3 s J >I3S0 1 ct' 1— t 1 1 oini^rinj 1 CT > > d CT > 1 1 1 HomqDoj CO CT 0 > 0 1—1 > 1— ( IC CT > 1 d CT o 90îisi03nN 1 od > > CO CT > 1— ( 1 1 1 aiudinv}} Minili 1 o es üqmji od > osi > 1— 1 > > œ CT > BSOJI IO) CM C5 > •* •-t > 05 > CT > CT > 1 303|sníiii 1 ,1-H CT > CT > d CO > > 1 30)STq3saj(] 1 •* 1 CO CT l-H CO > ti e3 30!|SA\aara8Ja 1 ö 1-H > ö CO CT > 1 1 i omjoo i 0 1 > tH > Ì CO >■ 9qDSÍpojo{)-o«a!a 00 1—1 5 tH > > > d > >■ O-" > 1— « QC CT > 1-H > > omiisa 1 1— 1 > >-H 1 > 1 1 > US •ss 's % N 5 0133-303]T|8jVI 1 1 1 1 ao^sManrsïAV CO Ol >' 0 > CO Ol > 1 CC > 1 om^suung ! 1— ( > ! U2 CT > 1 1 1 0 'c oounpaa 1 1 05 > IC CT >■ »— « > 10 1 .»ElSOJBf OÍ ct' > > 1— < > CT > d CT >■ >' • omWiAv 1 > 1 CO > 1 CO > 1 1 »— ^1 -t ._. 1 ,, ^ -r ,*. ;« r>- 181 ^ -t -t X ^ oo>iiuuid03j '-' T-1 1 . 1 ^•^ > > > > 1 1 o »— < c; r^ h-^ oi WÍ i6 co o.woîiptAv^d iH IN •9. ^ > > > > > > s. *"* •"• •"* "^ CD -^ oi »O co 9inoq9i|DOd . 1 1 Î_Î > ^ > > ■"■ "^ '"' 05 t~; 00 o oA\oai')JBK 1 > > > > 1— 1 1 1 c6 -^ 05 ri 0UIZI3 !i2 > 1 >- > 1 i-Î 3oi|ss^ds ' 1 1 1 1 1 Ö 05 U5 !M' co co' oAvsznsms Oi OJ ^ > > > > > •~< l-H o ci t-^ 05 co co ouiuíjsapfo^j . i-i . ^. 1 ÏTl > > > > > ' 1— Í »o U5 Pl>M!-id 1 > >■ 1 1 1 1 e oj lO Tti X IO M Doiisoia j 1-4 tH 1 e > > > > ■ > S rH Ö on Ö oó o OMOSOUO i>J 1 •"• CM co IM , i< r"i > ^ > > ' i •-H ■-^ '■-' "^ •-^ o Ö Ot) co ■2 ■a 303|SI05[!liI OAVON tM 1 T-H > > > 1 1 e J4 - - u 0â\9IMEjn[^ 1 1 1 1 1 1 s > Ö l.O ai oi OC ^i î^l (M , ao!is|o!i!N i> ^ 1 >• 1 c6 'ji t^ OT id r-H ouiiBinsij5i >^ > 1—* > 1 > oi ce aoj^sAvojjoâg i > > 1 1 Í 1 •é •* Ö 30!(suasDj:]S0jW 1 1 > > 1 1 <-i ^' OMOîinsBAV 1 1 ' 1 1 ■*■ aoi|Si93aBqoJV 1 1 > 1 1 1 1 CO 3-i r? OAvai^aajjBj 1 1 1 > > >■ ' s. BUBf 1 1 1 T-H >■ 1 1 1 CT v-^xri 1 1 1 >' H- 1 1 1 1 • - •M M •^ .Î ti '- oc 1 .lOllSUIAMÍá Ö 1 1 1 1 1 1 9P t^ t--' C5 1 0A\a^ípaB<5 OT 1 "• 1 OT 1 ì— Í > > ' > h-( fi t— t , Ö IO co' CO t-1 •- -MBSJpaV OJBIg 1 1 > > > > 1 tu E oó 3^1 CO CS OA\O5(!UJ9pS0cJ 1 1 1 1 > > t! a; 1 oonsioi^i.^ co OT l- b- OT "• 1 CO 1 > > > ' >■ •Î3 HH ^- CO od t= oa\ouBuiqoi 1 1 1 ""■ 1 1 > ' > Cd S "-• *"* S CO m 1.0 — co OT ffi 30!(S10ìnN Ol Ol 1 J~] > > > ^ i^ •— ' 1— ( ^^ od r-^ X Tj< 00 Ö CO aoiismaaipav T-H t-( OT CO a > > > > > >' co UO ci CD jousiuoa ■ 1 1 1 in > >■ > ' ■— ■-' OT • CO CÏ iin3ojjMOjT[Od > 1 g ' 1 1 tH CO CO 30ì[SUI19ipS > 1 > 1 1 1 OT OT 1—1 -so co OT > > 1 > 1 •— ' 1— < HH ■* 1— ( »e t-^ r> oó OT ao)|SIOìi!N ~! 1 , > > > ' > > ^-* *— 1 CO T)i oi Ö -i ö oó o ounouiBjg OT OT 1=1 > > > > > > f J3 co' OT r-^ CT ■* o 30uqos(Ap«iAv OT > > OT > > 1 1 .ÏÏ •"• t^ ' co t-^ ot' ot' co cri 1 oiss-a-iiì-iKlS OT > > > > > 1 » ■Cd •5 OÓ t>: t-i co co .^ läsqondil 1 , 1 > > > > > o -a ŰJ t-H co co' to' i2 i)iuamBa-oio>ixfíi 1 1 1 >■ > >■ 1 t-^ CT O -pM M m 0M05[S0Id 1 >■ > > > > > ■^ ot' ìà co* 1—1 OA\051JOp9^KÏ 1 > > > >■ 1 1 OT ■* ^• ^ ao^lSMOdaEji 1 > > OT 1 > > 1 ai ot' CO s 1 CD nOÌÌSA\pp|A\BQ > 1 >■ 1 ^^ 1—) w» «•1 M -í' lì - - 182 OMIKI^IO 903ÎSA\ôl3joa{) oTigajY JIsniqÍH a ' > > O SM ces; > oA\o3íiuoqDS zapiqo njosjipoSfl isoing OA\Oî^uinj(j etnajojOij qOEIEJI 80HSUÍr[i OA\dqoBMI aoijá.womíMi zanXidAig OA\onoun]i^ !Z«9 OA\03iTnri3qoso^ BfjOAV. îjsqajSosiioa I« i^asdJag oMoïjTrx'a t> IM 05 ■ > > > > (M I T-t (M 00 M (M > >■ g > ' > ' ^ a > ^ co (M > > t- (M > > > > I I I B > > > t> a > > > > > a > > I I 00 t- t- œ co 1-1 S > > > > > a > > ^ H-l ^H I I I Btt>>> > > rH IN es "!»> lî » t- co o -t ^ ^- — 1 1 > > > > > ►— ' co ei œ 1-H Cd 1 >■ > >■ 1 1 1 rr< omqojinti 1 1 ' Ï 1 1 1 ö w od co co 801|SM0J!(0d (M 1— 1 >■ Cd >■ >■ (—1 1— 1 >■ 1 1 T^ CO* co •-* d 0A\0]{J3JU3{^ 1 1 > > 1 1 >■ Ü co ■* t* co ^ o oMosureg Od i-H > 1 1 1 > 1— « t— 1 o "* CO co I OASOllEpnOJI 1 >■ C-J > > 1 1 1 co o O e: co CM iH S > > > 1 > > ^ *—i ^ Tf -■ co 30)|äILCin '^ . 1 1 1 > > ' > 1— 1 r- « l-H T-Î CT> CM rri CM 1 CM 1— J »— « (— Î ' >• > 1 1 ^ C'í rH co s 1 > > > 1 t-^ 00 oi co' OAVOÏfOS.Î^ 1 1 l:"- 1 > ' > > > 1—) t— ( co ■^ ^ co' CM 1— ( 1 Cd oias-Boqoiog T- ] 1 r~î > ' > > ^^ ■^ ai C] 30IISa313JS CM > s ' 1 1 1 Ö CM C-i co iH i~l CM 1 > >■ > 1 1 > Ö Tlí CO co co 1-t oAioign«d 1 1 > > > > > Cd 03 ffi 3O5]SI0îl!N 1 1 1 1 (fi > > 1— 1 HH 1 OMOUBinjaf) 1 1 't CO *H CM > > 1 1 -£0 1—1 »— 1 •13 1-Î CD -# C5 o 00 8o)isaiJOH-oiOî[!N n c > > > > > 3 Í— ( »— 1 t—t HH co t- t^ co' B.{E![smojpire\-aiv CM OM 1 1 .'"! > > > • ■"• >o 80![sii!|!)í-aur!fi g 1 1 1 1 1 o t^ l-ï oaiJdox 1 1 1-Í tH > >" ?-" 1 - 51 M ■* tS œ t* 183 Biztos adatok madaraink táplál- kozásáról. — ötödik közlemény. — Irta : Csíki Ernő. Positive Daten über die Nahrung unserer Vögel. — Fünfte Mitteilung — Von E. CsiKi. Az „Aquila" utolsó négy kötetében (XI — XIV, 1904—1907.) közölt vizsgálatok folytatásaként ez alkalommal a bujkáló-félék é.s rigo-felekhez tartozó fajok gj'omortartalniának Aizsgálatáról számolhatok be : Als Fortsetzung meiner in den vier letzten Bänden der „Aquila" (XI-XIV, 1904-1907) publizierten Untersueluiiigen, berichte ich bei dieser Gelegenheit über den Mageninhalt des Zaunkönigs und einiger Drosselartigen : 45. Troglodytes troglodytes Linn. Az ökörszem, ezen eleven kis madárkánk működése rendkívül hasznos, a sűrű bokrokat és más helyeket szorgalmasan átkutatja, mindenütt nagy pusztítást végezvén a rovarok között, nem ijedvén meg még a testéhez viszonyítva nagy állatoktól sem, mert pl. a cserebogarat is még vígan fogdossa és költi el. A megvizsgált anyag a következő : Der Zaunkönig, dieses kleine und muntere Vögelchen verrichtet sehr nützliche Arbeit, er dursucht die dichten Sträucher und andere Orte sehr fleissig, überall unter den Insekteu eine grosse \'erheerung anrichtend und erschrickt auch von im Verhältnis zu seiner Körpergrösse grossen Tieren nicht, so fängt und verzehrt er den Maikäfer noch mit grosser Lust. Das untersuchte Material ist folgendes : 1. [i'.] Szigetcsép, 1897. I. 17. — Sitona tibialis Hbst. (6). Aelia acuminata Linn. (1).* 2. 13.| r^.-Nowior/a, 1897. I. 19. — Melo- lontha hippocastani Fabr. (1), Psylliodes atte- nuata Koch (1), Pentatomidae sp. (1), Arach- nidae sp. (1). 3. [4.] Cs.-Somorja, 1897. 11. 20. [<3 ? 2 péld. — 2 Exempl.] — Acupalpus sp. (1), Sitona tibialis Hbst. (2), Apion radiolus KiRBY (1). Muscidae sp. (2). 4. [5.1 Szicfetcsép, 1897. IL 21. — Formica rufa LiNN. (1), felismerhetetlen hernyó — nicht erkennbare Raupe (1), Pupa muscorum LlNN. (1). 5. [13.] Molnaszecsöd, 1898. II. 23. — Sitona tibialis Hbst. (3). 6. [6.1 Mnlnaszersöd. 1897. Tl. 2.5. — Sitona tibialis Hbst. (6), Dorytomus tiavipes Pasz. (2), Liosoma cribruni Gym-h. (1), Cidnorrhinus qua- drimaculatus Linn. (1), Ceuthorrhyuchns punc- tiger (lYixH. (1), Psylliodes attenuata Kdch (5), Phyllotreta nemorum L:nn. (1), Cassida flaveola Thunbö. (1), Arachnidae sp. (1). 7. [7.| Molnaszeesöd 1897. 111. 20. — Conurus pubescens Payr. (1), Dorytomus Havi- pes Panz. (1), Cassida flaveola Thunbg. (2). 8. [14. J Molnassecsöd, 1898. III. 20. — Treehus quadi-istriatus Schrnk. (1), Pterostichus strenuus Panz (1), Agonum fuliginosum Panz. (2), Sitona tibialis Herbst (2), Psylliodes attenuata Koch (1), Phyllotreta nemorum Linn. (2). 9. [15.] Molnaszecsöd, 1898. III. 21. — Phyllobius oblongus Linn. (2), Sitona tibialis Herbst (3), Lasius niger Linn. (2). 10. [8.J Molnaszecsöd, 1897. III. 22. — Meligethes lepida ìiixhh- (1), Khizophagus politus Hell. (1), Limnichus pygmaeus Sturm. (1). 11. [9-1 Molnaszerml 1897. III. 26. - Hister corvluus Grrm. (1), Magdalis rufa Germ. (1), For- mica rufa Linn. (1), Lasius niger Linn. (5). 12. [10.] Molnaszecsöd, 1897. III. 27. — Limnichus pygmaeus Sturm. (1), Sitona tibialis • A folyószám után zárójelben [ ] levő szám ai lel- tári szám, utána következik a gyűjtés helye és ideje és a gyomortartalomban talált állatok felsorolása ; a nevek után zárójelben ( ) levő számok a [lóldanyok számát jelentik. • Die in Klammer ( ] stehende Zahl hinter der lau- fenden Nummer ist die Inventar-Nummer, dann folgt der Sammelort, die Sammelzeit und Aufzählung der im Majieninhalt gefundenen Tiere : eine Zahl in Klammer ( ) nach den Tiernaraen zeigt die Zahl der Exemplare. 184 Hkrbèt (4), Authonoiniis pi^cliculariiis Linn. (1), Apion craccae Lisn. (1), légy'^áb — Diptereii- tonne (1). Vl 116,1 Molnaszecsöd. 1898. IV. 0. — Apliodius prodronius Brahm. (2), Serica liolo- sericea Scop. (1), Cidnorrhiniis quadrimaculatus LlNN. (1). 14. [ll.J Molnaszecsöd, ISiJT. IV. 18. — Cryptophagus sp. (1), Cidnorrliiiiiis quadri- maculatus Linn. (2). 15. [1.] Cs.-Somorja, 1896. IV. 25. — Limniclius pygmaeus Stukm (1), Platy tarsus Iiispidus Rkdtb. (2), Lasius sp. (2). 16. [18.] Szvarin, 1899. Vil. •>•>. — Lasius sp. (2), tViismeriietetlen rovartöriuulék — niclit erkennbare Insektenrestclien. 17. [12.] Molnaszecsöd, 1897. X. 13. — Scaphidema metallica F.^bk, (il. Magdalis ruta GrEKM. (2j, Psylliodes attenuata Kuc h i 1 ), Lon- gitarsus sp. (Ij. 18. [19.] Liptóujvár. 1900. IV. S. — Mus- cidae sp. (10). 19. [20.] Molnaszecsöd, 1901. X. 29. — Sitona tibialis Hbst. (1), Ceuthorrhynchus ery- sinii F\BR. (1), felismerhetetlen hernyó — nicht erkennbare Raupe (1;, Pupa muscorum Lisn. (1). 20. [17.] Liptóujvár, 1898. XI. 25. — Lasius niger Linn. (2), Psylliodes hyosciami Linn. (1), Pupa muscorum Linn. (7). 21. [21.] Ószöny, 1901. XI. 26. — Anthri- bus variegatus Fourcr. (10), Hyaliiiia sp. (1). 22. [22.] (Jszönif, 1901. XII." iS. — Anthri- bus variegatus Foorcr. (2), Sitona tibialis Hbst. (2), Psylliodes attenuatus Koch (1), Chalcididae sp. (1). A 23 példány gyomortartalmát tehát a következők képezték : lm Mageninhalt der 23 Exemplare fand sich also folgendes : A) Rovarok (InsecUt). a) Bogarak (Coleoptera). Tiechus quadristriatus Schrnk. Acupalpus sp. Pterostichus strenuus Panz. Agonum fuliginosum Panz. Conurus pubescens Payk. Meligethes lejiidii Mill. Rhizophagus politus Hell. Cryptophagus sp. Hister corvinus Germ. Limnichus pygmaeus Strm. (3 eset — 3 Fälle). Aphodius prodromus Brahm. Serica holosericea Scop. Meloloiitha hippocastani Fabr. Scaphidema metallica Fabr. Phyllobius oblongus Linn. Platytarsus hispidus Reutb. Sitona tibialis Hbst. (9 eset — 9 Fälle). Liosoma cribrum Gyllh. Dorytomus fiavipes P.\xz. (2 eset — 2 Fälle). Anthononius pedicularis Linn. Cidnorrhinus quadrimaculatus Linn. (3 eset — Fälle) Ceuthorrhynchus erysimi Fabr. Ceuthorrhynchus punctiger Gyllh. Magdalis rufa Germ. (2 eset — 2 Fälle). Apion craccae Lkn. Apion radiolus Kirby. Anthribus variegatus Fourcr. (2 eset — Fälle). Psylliodes attenuata Koch, (ö eset — 5 Fälle). Psylliodes hyosciami Linn. Phyllotreta nemorum Lins. (2 eset — Fälle). Cassida flaveola THraBc. (2 eset — 2 Fälle). Lougitarsus sp. b) Hártyásszárnyúah {Hymenoptera). Formica rufa Linn. (2 eset — 2 Fälle). Lasius niger Linn. (3 eset — 3 Fälle). Lasius sp. (2 eset Chalcididae sp. 2 Fälle). 185 e) Lepkék [Lepidoidera). Hernyó (felismerhetetlen; — Raupe (nicht erkennbar) ('l eset — 2 Fälle). d) Lefjyek {Diptera). Muscidae sp. (2 eset — 2 Fälle). | Légybáb (Fliegentönnchen). Aelia acuminate Linn. e) Félszárnyúak {Hemiptera). I Pentatomidae sp. Eí;y esetben felismerhetetlen apró rovar- törmelék volt jelen. In einem Falle waren noch iiiclit erkenn- bare kleine Insektenrestchen vorhanden. B) Pókfélék (Arachnoidea). Ai-achnidae sp. (2 eset — 2 Fälle). C) Csigák (Mollusca). Hyalinia sp. Az ökörszem gyomortartalmában talált és fent felsoi'olt állatok jegyzéke megerősiti mada- runk hasznos munkálkodását a természet ház- tartásában. Ezen működése annál fontosabb, mert éppen a legsűrűbb bokrokat és más kis biivóhelyeket is felkeres, a hová más nagj'obb madár nem juthat. így a legveszedelmesebb rovartanyák állományát tizedeli meg. Az ormá- nyos- és levélbogarak apró kártevőin kívül, melyekből elegendő jut a gyomrába, nem kíméli a nagyoljbat sem, sőt még a testéhez viszo- nyítva nagy cserebogárral is megbirkózik. Táplálékának legnagyobb részét bogarak képe- zik, de ezek mellett akadnak hangyák, hernyók, legyek, mezei poloskák, pókok és még apróbb csigák is. Az ökörszem hasznos működése folytán a legnagyobb kíméletre méltó, úgysem tartozik a nagy számban előforduló madarak sorába. Pupa muscorum Linn. (3 eset — 3 Fälle). Die im Mageninhalte des Zaunkönigs vor- gefundenen und oben aufgezählten Insekten bezeugen die Xiitzlichkeit des Vogels in der freien Natur. Sein Wirken ist um so wichtiger, da er den Dickicht und auch andere kleine Verstecke aufsucht, wohin andere grössere Vögel nicht gelangen können, und dezimiert auf diese Weise den Bestand der gefährlichsten Insektenlager. Ausser den kleinen Schädlin- gen von Rüssel- und Blattkäfern, von welchen grössere Mengen in seinen Magen gelangen, verschmäht er auch grössere nicht, und über- wältigt auch den im Verhältnis zu seiner Körper- grösse grossen Maikäfer. Den grössten Teil Seiner Nahrung bilden die Käfer, aber neben diesen finden sich auch Ameisen, Raupen, Fliegen, Blattwanzen. Spinnen und auch kleinere Schnecken. Der Zaunkönig verdient durch sein nütz- liches Wirken die grösste Schonung, er gehört sowieso nicht unter die in grosser Anzahl vor- koniraeuden Arten 46. Turdns torqnatus Lisx. Az örvös rigó táplálékát különféle bogyók és rovarok képezik. A csekély megvizsgált anyag a követ- kező: Aquüa XV. Die Naiirung der Ringamsel besteht aus verschiedenen Beeren und Insekten. Das untersuchte geringe Material is fol- gendes : 24 isi; 1. |H.| Türökhcese, 1908. ül. ",'7. — Airo- iiuiii Miillcri Hbst. (2i, Pedilopliorus nitidus Schall. (4), Apliodius jn-odroniiis Brahm. (2). Oxyonius sylvestris Bcoi-. (1). 2. [7.] Új-Moldora, 1908. 111. -iSt. — Cleoims ciiiereus Schrnk. (1). ;i. [4.] Lasstomér, 1907. IV. .'). — Hernyó (felisnierh(;tetlen) — Kaupe (iiiciit eriíenn- bar) (1). 4. [5.| Zala-Gógánfa. 1907. IV. 20. — A,g'onuni Mülleri Hbst. (1 ', Byrrhiis ])ilula \j (.')), Lacoii imiriiius I^isx. (1), Eiateridac (larva) (8), Kpiconietis hirta Poda (3), Juins s;i. (1). ."). |8.| Zuherec, 1900. IV. 24. — C'anipo- notns pubescens Fabr. (1), növényi magvak — l'tlanztMisainen (87). (i. |1.] Vechuilna, 1901. V. 18. - Carabus UUrichi (term. (l),6eofrupes sylvaticus Panz. (1), .Tuliis sp. (1). 7. |2.1 Molnaszecsűd, 1904 X. 10. — Ago- niiin Miilleri Hbst. (1), Elateridae (larva) (1), Sitiina tibialis Hbst. (1). A hét példány gyoinorlartaliiiában leiiát következők voltak ké])viselve : Ini Mageninliaitc von 7 Exemplaren waren also folgende vertreten : A) Rovarok (Insecta). a) Bogarak (Colcoptera). Carabus UUrichi (íukm. Agonum Miilleri Hbst. (8 eset Pedilophorus nitidus Schall. Byrrhus pilnla Linn. Geotrupes sylvaticus Pr. Aphodius prodromus Brhm. ;5 Fälle). (Ixyonujs sylvestris Suop. Epicometis liirta Poda. Laeon murinus Linn. Elateridae (larva) (2 eset Sitona tibialis Hbst. Cleonus cinereus Schrxk. — 2 Fälle). b) Leplei- (Lepidoptera). Hernyó (felismerhetetlen) — Raupe (nicht erkennbar^. c) Hártyásszárnyúak {ifymenoptera). Camponotus pubescens Fabr. B) Százlábúak (Myriapoda). Juins sp. (2 eset — 2 Fälle). Azonkívül egy esetben a gyomortartalom- ban még növényi magvak is voltak, szám- szerint 87 drb. A megvizsgált anyag csekély arra, hogy az örvös rigó táplálkozásáról tiszta képet nyer- hessünk, mindazonáltal kitűnik, hogy madarunk tá])lálékát füleg rovarok képezik, közöttük több jellemző hegyvidéki faj, a mi az örvös rigó előfordulási viszonyaiból önként folyik. Növényi származási! részek csak egy esetben voltak a gyomorban, ugyanis valami bogyótermés kisebb magvai. Ausserdem waren einmal im Mageninhalte auch Pflanzenkörncheii, an der Zahl 87 Stücke. Das untersuchte Material war zu gering, um daraus über die Nahrung der Ringdrossei ein klares Bild zu erlangen, trotzdem ersieht man daraus, dass hauptsächlich Insekten un- serem Vogel zur Nahrung dienen, darunter charakteristische Ge irgstiere, was mit den Vorkommensverhältnissen der Riugamsel in Einklang steht Reste pflanzlicher Natur fan- den sich nur in einem Falle im Mageninhalte, nämlich kleinere Samenkörner irgendeiner Beerenfruclit. 187 47. Turdiis menila Linn. A fekete rigó, a kertek, erdők ékessége, kóborlása közben pusztítja a gilisztát és bogár- ságot, őszire pedig rájár a különféle bogyóra, de többnyire olyanra, melynek fogyasztásával kárt nem okoz. Ritkán a szőlőbe is kerül és elcäii)ked néhány szőlőszemet, ezt a kártevését azonban szavahihető megfigyelő n(Mn észlelte. A megvizsgált anyag a következő ; 1. [17.] Sehneczhánya, 1903. 1. 3. — Cam- ponotus i)ubescens Fabb. (1), hernyók — Raupen (2 faj, 2 péld. — 2 Arten, 2 Exempl.), Lygus pratensis Ltnn. (1), Növénymagvak (Pflanzenkerne). 2. [1.] Ctt.-iSomorja, Í8íj6. I. 7. — Növény- magvak (Pílanzenkerne). 3 [38.] Budapest, 1907. I. 10. — Ligustrum vulgare Ltnn. (bogyói és magva l'eeron und Kerne). 4. [40.] Pest megye, 1907. I. U. - Ligu- strum vulgare Linn, (bogyói és magva — - Beeren und Kerne). 5. [8.] Frankó, 1897. I. 15. - Növényi bogyók magvai (Kerne von Pflanzenbeereni. 6. [45.1 Békéscsaba, 1906. I. 17. - Növényi bogyók (Pílanzenbeeren). 7. [39.] Keszeg falu, 1907. I. -,'1. — Hyalinia sp. (3 juv.', Pujja iiiuscoi'um Linn. (1), bogyók és magvaik (Beeren und deren Kerne). 8. [2.] Cs.-Somorja, 1896. I. 25. — Bogyók és magvaik. (Beeren und deren Kerne). 9. [41.] Kcszegfalu, 1907. II. 3. — Bogyók és magvaik (líeeren und deren Kerne). 10. [46. 1 Keszegfalu, 1907. II. 3. - Bogyók és magvaik (Beeren und denui Keine). 11. [IG.j Älolnaszecsöd, 1902. II. S. - Elaphrus sp. (fej — Kopf), Apion tlavipes Payk., Rosa canina Ij. (termés és magvak. — Frucht und Kerne). 12. il8.| Molnnszecsöd, 1904. II. 15. Bogyók magvai (Kerne von Beeren). 13. [47.[ Óreròdsz, 190li. II. l'.'. Növényi részek (PHanzeuteile). 14. [21.] Keszegfalu, 1905. II. 15. — Dyschirius rnfipes Dej. (1), Bembidion sp. (2), Agonum fuliginosum Panz. (1). Sitona tibialis Hbst. (I), Hijipodamia tredecimpunc- Die Scliwarzamsel, der prächtige Vogel der Gärten und Wälder, vertilgt während ihres Herumstreifens Würmer und Insekten, im Herbst aber geht sie auch auf die Beerenfrüchte, aber meist auf solche,- durch deren Verzehrung sie keinen Schaden anrichtet. Angeblich besucht die Schwarzamsel gelegentlich auch Weingär- ten und verzehrt einige Weinbeeren, dieser Schaden wurde aber von glaubwürdigen Beob- achtern bisher noi h niclit bestätigt. Das untersuchte Material ist folgendes : tata Linn. (1), Polistes gallica Linn. (1), felismer- hetetlen hernyók (nicht erkennbare Raupen) (5), növényi részek (pflanzliehe Reste). 15. \9\ Franko, 1897. II. Ití. ~ Bembidion sp. (1), Astillius canaliculatus F. (1). magvak (Kerne). 16. [10.] Cs.-Somorja, 1897. II. 2L — Otiorrhynchus ovatus Linn. (1), Bracliysomus hispidus Redtb. (1), Sitona tibialis Hbst. (1), Lithobius forficatus Linn. (1). 17. [11.] Molnaszeesöd, 1897. II. 26. — Dorytomus melanophthalmus Payk. (1). növényi részek (Pflanzliche Reste). 18. [43] Hidas-Hollós, 1899. IH. 5. — Apion meliloti Kirby. (1), Apion flavijìes Pavk. (1), Phyllodecta vulgatissima Lixx. (1), Bal- tica oleracea Linn. (1), Pliyllotreta nemorum LiNN. (1), Cassida flaveola Thunbg. (2), Lasius niger Linn. (1), Zierona coerulea Linn. (1). 19 [32.] Keszegfahi, 1906. III. 7. — Pterostichus (Poecilus) cupreus Linn. (1), Ago- noni MüUeri Hbst. (1), Dorytomus validirostris Gylm. (1). 20. [19.] Molnaszeesöd, 1904. III. 12. — Agonum Mülleri Hbst (1), Phosphuga atrata Linn. (1), növényi részek (i'flanziiche Reste). 21. 13.] Molnaszeesöd, 1898, III. 25. — Bembidion sp. (1), Ophonus pubescens Moi.i.. (1), Agonum fuligiiinsuin I'anz. (I), Helix stri- gella Drap. (1). 22. 112.1 Szabadka, 1901, III. 27. .luliis sp. 23. |13.| Szabadka, 1901. III. 27. — Cara- bus granulatiis Linn. (1), Agonum viduum P.vnz. var. moestum Dui't. (1), Cassida nebulosa Linn. (1), Coccinella (piatuordecimpunctata Linn. var. conglomerata Fabr. (I). 24. [42.] Keszegfalu, 1907. IV. 1. - Helix eartiiusiana Müll. (1). •i4* 188 25. [31] Sárospatak, 1908. IV. 3. — Apho- (lius prodromus Br.4hm. (1), Sitona tibialis? Hbst. (1). Lasius niger Linn. (30), PLinorbis sp. (juv.) (4). 26. [4.] Cs.-Somorja, 1896. IV. U. - Agonum Miiileri Hrst. (1), Hhaphigaster nebu- losa PoDA (11, Lithobius forficatus Linn. (1). 27. [44.] Csantavér, 1907. IV. 16. — Cymbiodyta marginella Fabr. (1), Onthophagus ovatus Linn. (1), Elateridae (larva) (1). 28. [5.| Cs.-Somorja, 1896. IV. 19. — Lasius niger Linn. (10). 29. [14.1 Ószőni/, 1901. IV. 19, — Felismer- hetetlen hernyó (nicht erkennbare Raupe) (1). 30. 16.] Cs.-Somorja. 1896. IV. 29. — Stomis pumicatus Panz. (2), Melolontha vul- garis Fabr. (2). 31. [7.| Cs.-Somorja, 1896. V. 30. — Melolontha hippocastani Fabr. (2). 32. [38.] Budapest, 1906. VI. 1. — Har- palus sp. (1), fű (Gras) 33. [22.] Iharosberény, 1905. VI. 2. — Amara familiáris Duft. (1), Plinthus Parreyssi BoH. (1), (iryllotalpa vulgaris Linn. (1). 34. [23.[ Iharosberény, 1905. VII. IO. — Athuus sp. (1), Formica rufa Linn. (1), Arach- nidae sp. (1). 35. [34.] Feriöboz, 1906. IX. 15. — Hya- linia sp. (juv.) (1), bogyók és magvak (Beeren und Kerne). 36. [36.] Fertöbos, 1906. IX. 38. — Har- palus sp. (1), növényi részek (I^tianzliche Teile). A 47 példányból származó gyomortartalom- ban tehát a következőket találtam : 37. [37.] Fertőhöz, 1906. IX. 29. — Cytilus sericeus Forst. (1), gyümölcstermés és magvak (Früchte und Kerne). 38. 135-1 Illmics, 1906. X. 18. — Pbilonthus atratus Gravh. (25', Lestes sp. (szárnyai — Flügel) (1), Pupa frumentuni Linn. (1). 39. [25 [ Oraviczabánya, 1907. X. 27. — Stenobothrus sp. (fej —Kopf), bogyók (Beeren). 40. [20.] Iharosberény, 1904.' XI. 14. — Eurygaster maura Linn (1), bogyók (Beeren). 4Ì. [15] Óverbász, 1901. XI. 17. — Agrio- tes sp. (1), Forficula auricularia Linn. (1), Helix sp. (juv.) (1) 42 [26.] Megyeres, 1907. XI. 30. — Arnch- nidae sp. (1), Pupa sp. (2), Crataegus oxya- cantha Linn. termése és magvai (Früchte und Kerne). 43. [27.| Megyeres, 1907. XI. 30. — Berosus spinosus Stev. (1), Crataegus oxyacantha Linn. termése és magvai (Früchte und Kerne). 44. [28.] Megyeres, 1907. XI. 30. — Myria- poda sp. (1), Crataegus oxyacantha Linn. ter- mése és magvai (Früchte und Kerne). 45. [24.] Oraviczabánya. 1905. XII. 4. — Pbilonthus sp. (1), Sitona huineralis Steph. (1), Crataegus oxyacantha L. termése és magvai (Früchte und Kerne). 46. [29.] Megyeres. 1907. XII. 22. — Anthonomus sp. (1), növényi részek (pflanz- liche Teilchen). 47. [30.[ Megyeres, 1907. XII. 26. — Nö- vényi részek: bogyók, magvak (pflauzlichc Teile : Früchte, Kerne). Im Mageninhalt von 47 Exemplaren fand ich also Folgendes : A) Rovarok (Inseeta). a) Bogarak (Coleoptera). Carabus granulatus Linn. Elaphrus sp. Dyschirius rufipes Dej. Bembidion sp. (3 eset — 3 Fälle.) Harpalus sp. (2 eset. — 2 Fälle.) Ophonus pubescens Miill. Amara familiáris Duft. Stomis pumicatus Panz. Pterostichus (Poecilus) cupreus Linn. Agonum Mülleri Hbst. (3 eset. — 3 Fälle.) Agoniim vidnuni Panz. var. moestum Duft. Agonum fuliginosum Panz. (2 eset. 2 Fälle. Cymbiodita marginella Fabr. Berosus spinosus Stev. Drusilla canaliculata Fabr. Pbilonthus atratus Gravh. — sp. Phosphuga atrata Linn. Cytihis sericeus Forst. .Vpliodius ])rodromus Brahm. Onthophagus ovatus Linn. 189 Melolontha vulgaris Fabr. — hippocastani Fabr. Athous sp. Agriotes sp. Elateridarum larva. Otiorrhynchus ovatus Linn. Sitona tibialis Hbst. (3 eset. — 'A Fälle. Sitona hunieralis Steph. Brachysoiuus hispidus Rkptb. Plinthus Parreyssi Boh. Doryiomus melanophthalmus Payk. — validirostris Gyi,lh. Anthoiiomiis sp. Apion ineliloti Kieby. — flavipes Fabr. (2 eset. — 2 Fälle.) Pyllodccta vulgatissima Linn. Baltica oleracea Linn. Phyllotreta nemorum Linn. Cassida tiaveola Thunbg. — nebulosa Linn. Coccinella quatuordecimpuiictata Linn. var. conglomerata Fabr. Hippodamia tredeciinpunctata Linn. b) Hártyásszárnyúak {Hymenoptera). Camponotus pubescens Fabr. Formica rufa Linn. Lasius niger Linn. (8 eset. Polistes gallica Linn. 3 Fälle.; c) LejiMk {Lepidoptcra). Hernyó (3 eset). — Raupe (3 Fälle). d) Szitakötők {Odonataj. Lestes sp. Forficiila auricularia Linn. e) Egyenesszárnyúak (Orthoptera). I Steiiobotliriis sp. Gryllotalpa vulgaris Linn. Eurygaster niaura Linn. Rhaphigaster nebulosa Poda. f) Félszárnyú ak (Hemiptera). Zicrona coerulea Linn. Lygus pratensis Linn. B) Pókfélék [Arachnoidea). Arachnidae sp. (2 eset. — 2 Fälle.) C) Százláháak (Mi/ria/ioda). Myriapoda sp. | Julus sp. Lithf)l)ius foiticatiis Linn. (2 eset. --- 2 Fälle.) 190 Dj Lágytestück {Mollusca). Hyalinia sp. (2 eset. Helix strigella Drap. — carthusiana Müll. — sp. — 2 Fülle.) Azonkívül növényi részek is voltak a gyomortartalomban éspedig közelebb meg nem liatiirozható növényi részek 6, fű 1, bogyók 4, magvak 4. bogyók és magvak együttesen 7, a csipkerózsa termése és magvai 1, a fagyai (Liyustrum vulgare L.) bogyói és magvai 2 és a galagonya {Crataegus oxyacantha L.) termése és magvai 4 esetben. A fekete rigó, a mint fentebbiekből látható, főleg rovarokkal táplálkozik és csak a téli idényben, a mikor csak egy-egy téli álmot alvó rovar kerül a gyomrába, másnak hiányá- ban különféle bogyókat fogyaszt, de ezek is olyanok, melyeknek elfogyasztásával semmi- nemű kárt nem okoz. A gyomrában leginkább a fagyai és a galagonya termését találjuk. A rovarok közül legnagyobb számmal a boga- rak vannak képviselve, különféle növényevő futóbogarak, cserebogarak, pattogó bogarak és lárváik és az ormányos- és levélbogarak egész légiója által, de akad ezeken kívül a többi rovarrendből is, így különféle hernyók, az egyenesszárnyúak közül nem egy kártékony faj {Forfic.ula aurieularia Ltnn., Gríjllotalpa vulgaris Linn.), többféle félszárnyú stb Néhány pókfélén és százlábún kívül még a csigák is eléggé vannak képviselve. A fekete rigó hasznos munkát végez különösen azáltal, hogy a fáki-ól és bokrokról lepotyogó kártékony rovarokat pusztítja legelső sorban. Pupa muscorum ^(Cll. (2 eset. — 2 Fälle.) — sp. Planorbis sp. Ausserdem fanden sich im Mageninhalt auch vegetabilische Reste, und zwar nicht näher bestimmbare Reste in 6, Gras in 1, Beeren in 4, Kerne in 4. Beeren und Kerne zusammen in 7, Frucht und Kerne der Hunds- rose in 1, Beeren und Kerne der Rainweide {Liguslrum vulgare L.) in 2 und Früchte und Kerne des Weissdornstrauches {Crataegus oxyacantha L) in 4 Fällen. Die Schwarzamsel ernährt sich, wie aus obigem ersichtlich ist, hauptsächlich von Insekten und nur während der Winterzeit, wenn nur hie und da ein im Winterschlaf liegendes Insekt in ihren Magen gelangt, verzehrt sie bei Mangel an Insekten ver- schiedene Beerenfrüchte, diese sind aber auch nur solche, durch deren Verzehrung sie nicht den geringsten Schaden verursacht Im Magen- inhalt finden sich meistens die Früchte der Rainweide und des Weissdorns. Von Insekten sind in grösster Anzahl die Käfer vertreten, darunter verschiedene pflanzenfressende Lauf- käfer, Maikäfer, Schnellkäfer und deren Lar- ven, und eine grosse Schar von Rüssel- und Blattkäfern, aber ausserdem finden sich noch Repräsentanten anderer Insektenordnungen, so verschiedene Raupen, nicht nur eine schäd- liche Geradflüglerart {Forficula aurieularia Lkn., Gryllotalpa vulgaris Linn.). verschiedene Halbflügler etc. Ausser einigen Spinnen und Tausendfüsslern sind auch die Schnecken so ziemlich vertreten. Die Schwarzamsel verrich- tet speziell dadurch eine nützliche Tätigkeit, indem sie die von Bäumen und Sträuchern herabfallenden Insekten in erster Reihe vertilgt. 48. Tnrdiis pilaris Link. A fenyőrigót szintén mint hasznos madarat ismerjük, a bogárságot erősen megtizedeli, úgy mint többi fajrokona. A megvizsgált anyag a következő : 1. [52.] Budapest, 1907. I. 2. — Kétféle növényi mag (zweierlei Pflanzensamen). 2. [53.] Budapest, 1907. I. 2. — Két- Die Wacholderdrossel ist auch als nütz- licher Vogel bekannt, der wie seine Stammes- verwandten die Insektenwelt stark dezimiert. Das untersuchte Material ist folgendes : féle mag és Prunus mahaleb bogyótermése (zweierlei Pflanzensamen und Früchte von Prunn.s mahaleb). 191 3. [79.] Lantoméi: ÍW^. I. •,». — Két dh. mag- (zwei Kerne). 4. 154.] Lőcse, 1907. I. :{. Xövi'iiyi magvak (Pflíinzenkcrne). 5. I5Ô.J Lőcse, 1907. I. li. ■- Arachnidae sp. (1.), növényi részek (vegetabilische Reste). 6. [56.| Lőfse, 1907. I. 4. — Növényi részek és iiomokszeniek (vegetabilisclie Reste und Öandkörnchen). 7. (70.] Üverbász, 190i). I. 10. - Xantiio- linus punctnlatus Payk. (1), Haltica oleracea LiNN. (1), Lasius niger Linn. (l), Arachnidae sp. (2), Lithobius sp. (i'i. Helix sp. juv. (1) és növényi részek (und vegetabilische Reste)- 8. [ir;.] (kei-húsz, 1904. 1. IG. — Arachni- dae sp. (1) és növényi részek (und vegetabi- lische Reste). 9. [19.]. Iharosherény. 1905. I. Ki. — Gantharis fusca (3 larva), Phytononius sp. (1), hernyó (Raupe) (3). kökény (Schlehe) termése és magva (Frucht und Kerne). 10. [43.] Oraviczabánya, 1906. I. 17. — Hernyó (Raupe) (3), Hypera sp. (1), galagonya- magvak (Weissdornkerne) (12). 11. [5.] Liptóújvái; 1901. I. 20. — Ptero- stichus (Argutor) strenuus Panz. (5), Stenus huniilis Er. (3). 12. [72.] Överhász. 190ti. 1. 20, — Agonum Mülleri Hbst. (1), Polydrosus sp. (5), Sitona sp. (3), Phytononius punctatus F.\br. (6), Chrysomela marginata Linn. (2). 13. [76.] Sárospatak, 1908. I. 22. - Nö- vényi termés és magvak (Frucht und Kerne). 14. [20.] Ószőny, 1905. I. 24. — Növényi termések (Pflanzenfrüchíe). 15. [21.) Őszőny, 1605. I. 24. — Növényi részek (vegetabilische Reste). 16. [22. 1 Ószőny, 1905. I. 24. — Növényi termések (Pflauzenfriichte). 17. [23.J Ószőny. 1905. í. 24. — Növényi termések (Pflanzenfrüchte). 18. [24.] Ószőny, 1905. I. 24. — Növényi termcselí (Pflanzenfriiclite). 19. [25.] Ószötiy, 1905. I. 24. — Növényi termések (Pflanzent'rüchte) 20. [44.] ÚjinoUlova, 1906. 1. 27. — Növényi termések (Ptlanzeufriichte). 21. [10.] Komárom, 1903. I. 31. — Nö- vényi termések (PHanziMifriiclue). 22. [ll.j Komárom, 190.'!. 1. 31. — Formica rufa Linn. (1), növényi termések (Pflanzen- friichte). 23. [12.] Komárom, 1903. 1.31. --Növényi ré- szek és termések (|)HanzIicheTeiie und Früchte). 24. [13.] Komárom, 1903 I. 31. — Növényi részek és termések (pflanzliche Teile und Früchte). 25. [14.) Komárom, 1903. I. 31. — Növényi részek (vegetabilische Reste). 26. [18.Ì Iharosherény, 1905. I. — [4 pél- dány. — 4 Exempl.) — (lalagonya (Crataegus) termése és magvak (Früchte und Kerne des Weissdornes [Crataegus]) (88). 27. [80. 1 Keszeg fahl. 1906 II. 2. - Ptero- stichus (Argutor) sp. (1). Cantharis fusca Linn. (10 larva), Phaedon pyritosus Rossi (1), hernyók (Raupen) (3\ Arachnidae sp. (3). 28. [8.] Komárom, 1902. II. 13. — Növé- nyi termések (Pflanzenfrüchte). 29. [26.] Keszegfalu. 1905. II. 15. — Notiophilus aestuans Motsch. (1), Philonthus sp. (1), Cantharis fusca Linn. (6 larva), Sitona tibialis Hbst. (16), Anthononius sp. (1). 30. [27.] Keszegfala, 1905. II. 15. — Cantharis fusca Linn. (16 larva), Chrysomela staphylea Linn. (1), Phaedon pyritosus Rossi (1), 2 mag (2 Kerne). 31. [28.] Keszegfalu, 1905. II. 15. — Cantharis fusca Linn. (15 larva), Sitona tibialis Hbst. (7), Psalidiuiii maxillosum Fahr. (1), Lepyrus palustris Scop. (1), Phytdnonius punctatus Fabr. (2), Chrysomela staphylea Linn. (1), Helix sp. (1). 32. [29.] Keszegfalu, 1905. II. 15. — Agonum Mülleri Hbst. (1), Cantharis fusca Linn. (18 larvaj, Sitona tibialis Herbst (3), S. hispidulus Fabr. (1), (_hrysomela staphylea Linn. (Íj, Phaedon pyritosus Rossi (2). 33. [30.| Keszegfalu, 1905. II. 15. — Cantharis fusca Linn. (18 larva), Phytonomus punctatus Fabr. (2), Sitona tibialis Hbst. (14), S. hispidulus Fabr. (1), Psallidium maxillosum Fabr. (1), Sciocoris sp. (1). 34. [1] Frankó, 1897. 11. 1(1. — Phyto- nomus puuctatus Fabr. (1), növényi termesek (Pflanzenfrüchte). 35. [81.] Keszeg falu, 1906. 11. lü. — Cantharis fusca Linn. (30 larva), Pliaed n pyritosus Rossi (1), Helix sp. (2;. 36. [58.] Kakova, 1907. II. 10. — Litho- glyphus naticoides Pfk. (37). 37. [31.] Iharosherény, 1905. II. 18. - Amara sp. (1), Sitona tibialis Hbst. (7), magvak (Kerne) (15). 192 88. 182.| Keszegfalu, 1906. II. 18. — Agonum Mülleri Hbst. (2), Agriotes spiitator Linn. (2), Sitona tibialis IIbst. ilO), I'haedon pyritosus Kossi (2). "39. 1S3.1 Keszegfalu, 1906. II. 18. — Sitona tibialis Hbst. (16), Phaedoii pj'ritosus Bossi (9), Helix sp. (1). 40. [84.1 Keszegfalu, 1906. II. 18. — Agoniim Miilleri Hbst. (1), Sitona tibialis Hbst. (40), Chrysomela staphylea Linn- (1), Phaedon inritosus Rossi (6), Cassida atrata Fabr. (1), Sciocoris sp. (1). 41. [85.1 Keszegfaln., VM\. 11. IS. ~ Agonnni Miilleri Hbst. (2), Drasteriiis biina- culatus Rossi (2). 42. [86.] Keszegfaln, 1906 II. 18. — Agriotes sputator Linn. (1), Sitona tibialis Hbst. (6), Phaedon pyritosus Rossi (3). 43. [32.| Keszegfalu, 1905. II. 23. - Agonum Miilleri Hbst. (1), hernyó (Raupe) (8), Arachnidae sp. (1). 44. [87.] Keszegfalu, 19U6. II. 27. — Agonum viduum Panz. (1), Pterostichus (Argu- tor) strenuus Panz. (1), Cantharis sp. (2 larva). 45. [67.] Molnaszecsöd, 1900 II. 28. - Hydrobius fuscipes Linn (3), Aphodius punc- tatosulcatus Stem. (1), Psalidium maxillosuin Fabr. (1), Phaedon pyritosus Rossi (12). 46 [9.] Molnaszecsöd, 1902. II. 28. — Pterostichus (Argutor) strenuus Panz. (1), Agonum Miilleri Hbst. (8.), A. viduum Panz. (1), Sitona tibialis Herbst (25), Alophus tri- guttatus Fabr. (1), Apion pomonae F.^br. (1), Phaedon pyritosus Rossi (3). 47. [33.] Óverhász, 1905. II. 28. - Har- palus distinguendus Duft. (1), Philonthus sp. (1), Cantharis fusca Linn. (25 larva), Ceuthor- rhynchus chlorophanus Roüq. (1), C. erysinii Fabr. (1), hernyó (Raupe) (3), Arachnidae sp. (1), Helix sp. (1). 48. [69.] Léim, 1897. 11. Sitona flavescens M.arsh. (1), S. tibialis Herbst (1), Notaris acridulus L. (1), Chrysomela polita Linn. (1), lapos növényi magvak (platte Pflanzensamen (12). 49. [59.] Keszegfalu, 1907. UI. I. — Aleochara bipunctata Oliv. (1), Agriotes linea- tus LiNN. (2), Sitona tibialis Hbst. (6), Campo- notus pubesceiis F.abr. (1). 50. [68.] Frankó, 1897. III. 5. — Apho- dius punctatosulcatus Strm. (1), növényi magvak (Pflanzensamen). 51. |89.J Keszegfalu, 1906. 111. î. Amara aenea Dkg. (1). Minyops variolosa F.ABR. (1), Sciocoris cursitans Fabr (1). 52. [4.J Óverhász, 1899. III. 8. — Amara aenea Dkg (2), Sitona tibialis Hbst. (8), hernyó (Raupe) (5), Aelia acuminata Linn. (1), Dolycoris baccarum Linn (1), Arachnidae sp. (1), Helix sp. juv. (1). 53. [34.] Keszegfalu. 1905. lU. 10. — Ophonus pubescens Müll (1), Agonum viduum Panz. (1), Aphodius melanostictus Schmidt (I), Agriotes sputator Linn. [Ì), Juins sp. (1). 54. [35.] Keszegfalu, 1905. III. 10. Notiophilus palustris Dukt. (1), Agonum Miil- leri Hbst. (1). A. fuliginosum Fabr. (2), Chry- somela staphylea Linn. (1), Agrotis segetum hernyója (Raupe) (3), Juins sp. (1), Helix sp. (1). 55. '[S8.] Keszegfalu, 1906. III. 11. - Pterosticiius (.\rgutor) diligens Strm. (1), Agonum Miilleri Hbst. (2), Ocypus similis Payk. (1), Sitona tibialis Hbst. (1). 56. [90.] Keszegfalu, 1906. HI. II. — Agonum Miilleri Hbst. (2), Phytonomus puncta- tus Fabe. (1), Hells sp. juv. (1). 57. [74.] Megy eres, 1908. III. 15. — Agriotes sputator Linn. (1), Juins sp. (1), Planorbis sp. (1). 58. [6.] Szigetcsép, 1901. III. 17. - Upatrum sabulosum Linn. (1), Julus sp. (1). 59. [77.] Sárospatak; 1908. III. 17. — Bracoii sp. (1), rügyek és magvak (Knospen und Samen). 60. [62.] Keszegfalu, 1907. UI. 22. — Agonum Mülleri Hbst (1), Staphylinidae sp. (1), Serica holosericea Scop. (1), Julus sp. (1). 61. [66] Keszeg falu, 1907. III. 22. — Amara aenea Deg. (1), Sitona tibialis Hbst (6), Cassida vii'idis I^inn. (1). 62. [73.] Megyeres, 1908. III. 22. — Dermestes murinus Linn. (1), Cleonus cinereus Schenk. (1), Minyops variolosa Fabr. (1), Julus sp. (1). 63. [75.] Meggeres, 1908. III. 22. Agonum IMiilleri Hbst. (1), Agriotes sputator Linn. (1), Serica holoserica Scop. (1), Opatrum sabulosum Linn. (1). Bagous glabrirostris Hbst. (1), Prasocuris phellaudrii Linn. (1), Cassida viridis Linn (1), Helix sp. (1). 64. [15.] Ószöny, 1903. III. 25. — Harpalus distinguendus Ddft (8), Dermes- tes murinus Linn. (1), Opatrum sabulosum Linn. (2). 198 65. [60.] Kes.-ef)falu. 1907. ITí. 25. - Amara acncn Dv.c. (2), Clilaeiiius iiitidulus ScHRNK (I), Apliodius piiiictatosulcatus Strm. (1), Agriotcs lineatus Link. (1), Sitona tibialis Hbst. (3), Stasiotiis sp. (1), Alophiis trii;uttafus Fabr. (2), PhatMlrm jivritosiis Rdssi (-2), Pii. cochleariae Fabr. (2). 66. [61.1 Kesze/jfril», 1907. III. 25. — Amara aoiii'a Dug. (2). Agoiium vidmim Panz. (1), Agriotcs si)iif,at()r Linn. (2), Sitona tibialis Hbst. (2), Phaedoii pyritosus Robbi (5), Ph. ntchleariae Fabk. (1), Helix sp. juv. (2). 67. [63.] Keszegfalu, 1907. 111. 25. — Harpalus distiugiiendus Duft (1). Amara aenea Dnii. (5). Agounm Mlilleri Hbst. (2), Agriotes lineatus Linn. (1), Sitona tiliialis Hbst. (3). 68. |3.| Molnaszecsöcl 1898. III. 26. - OpatniMi sabiilosiim Linn. (1). Phytononms l)nnctatus Fabr. (1). 69. [36. 1 Keszegfalu, 1905. III. 2«. - Agriotes lineatus Linn. (1), Opatrum sabulosum Linn. (1), Sitona tibialis Hbst. (1), Psalidium maxillnsum Fabr. (1). 70. [371 Keszegfalu, 1905. III. 2«. — liyn"hus pilnla Linn (2), Agriotes ustuiatns Linn. (1), A. lineatus Linn. (3), Cleonus cine- reus Schenk. (1), Pentatomidae sp. (1), Lim- naeus sp. (1). ri. [38.1 Keszegfalu, 1905 III. 29. - Amara aenea Deu. (3), Sitona tibialis Hbst. (2), Cleonus cinereus Schenk. (1), Ceuthorrhynchus sp. (1), Juins sp. (1). 72. [92.1 Keszeg falu, 1906. HI. 29. - l'terostichus sp. fej (Kopf) (1). 73. [45. 1 Nógrádkövesd, 1906 111. — Növényi részek (magvak, stb.) - pflanzliche Teile (Samen, etc.). 74. [64. 1 Keszeg falu, 1906. IV. 1. - Növényi részek (pflanzliche Teile). 75. [65] Keszegfalu, 1907. IV. 1. — Rhantus punctatus Foürcr. (1), Alo])hns tri- guttatus Fabr. (1), Bagous S]). (1). 76. [39. 1 Keszeg falu, 1905. IV. 2. ^ Amara aenea Dkcí (1), Agriotes ustidatus Linn (1), hernyó (Raupe) (3). 77. [40] Keszegfalu. 1905 IV. 9. - Agriotes sjiutator Linn. (1), Sitona sp. (1). Notaris acridulns Linn. (2). 78. [41.1 Keszegfalu, 1905. IV. 9. - Poecilns cupreus Linn (1), F.lateridae sp. (1). 79. |42.| Keszegfalu, 1905. IV. 9. — Cy])hon variabilis Thinbg. (li. Aiiuilii XV. 80. |71.| (kerbdxz. 1907. XI. 8. Vad- sztilőszenu^k Früchte des wilden Weines (5) 81 1 17. 1 Komárom, 1904. XI. 13. — Galagonya 12 drb. termése (12 St. Früchte des Weissdornstrauches). 82. 1 9 M Keszegfnlu, 1906. XI. 13. Galagonya l.'î drh. termése (13 St. Früchte des Weissdornstrauches). 83. |93.| Vjmoldora, 190(i. XI. 15. - Gryllus campestris Linn. (1), hernyó (Raupe) (3). 84. [46.1 Keszegfaíu. 1906.' XI. 16. — Agriotes ustuiatns Linn, (1), t'ieonns cinereus Schenk. (1), Phytonomus |)iinctatus F.wm. (1), Clythra appendicina Lac (1), Pliaedoii cochle- ariae Fabr. (1), Helix sp (6), Limnaeiis sj). (1). 85. [47.1 Keszegfalu. 19iJ(i. XI. 16. — Alophus triguttatiis Fabr. (2), Phytonomus punctatus Fabr. (5), Sibinia tibialis Hiîrbst (3). hernyó (Raupe) (3), Helix sp. (2) 86. |2| Molnaszecsőd, 1897 XI. 17. Galagonya 8 drb. termése (8 St. Früclite des Weissdornstrauches) 87. 1 48. 1 Keszeg falu. 1906. XI. 19. Sitona tibialis Hurbst (2), S. flavescens Marsh. (1), Alophiis triguttatus Fabr. (1), Hymenoptera sp. (1), Juins sp. (1). 88. |49.| Keszegfalu, 1906 XJ. 22. — Pterostichus nigrita Fabk. (1). Phytonomus punctatus Fabr (1), Chrysomela staphylea Linn. (I), hernyó (Raupe) (12). 89 |94.| Oravirzabánya, 1906. XII. 2. — Stapliyliniis chloropterus Panz. (1), Apliodiiis timetarius Linn. (1), Sitona sp. (3), Phyto- nomus punctatus Fabr. (5), Chrysomela mar- ginata Linn. (1), Camponotus pnbescens Fabr (6), hernyó (Raupe) (16) Gryllus campestris Linn (1), Pentatomidae sp. (1) 90. [50.1 Keszegfalu, 1906 XII. II. — Agonum fuliginosiim Fabr (1), Phytononiiis punctatus Fabr. (2), Helix sp. juv. (4). 91. [7.1 Molnaszecsőd,í':)OlXU.Hi. — Sitona tibialis Hbst. (2), S. Havescens Marsh. (2), Phyto- nomus punctatus Fabr. (4), Phaedon pyrifosus Rossi (8j, növényi termések (Pflanzeiifrüchte) 92. |57.j Újmoldova, 190ti. XII. 20. Növényi részek (vegetabilische Teile). 93. |51.| Löcsc, 1906 XII. 2í. — Csipke- rózsa 3 drb. termése ('3 St. Früchte der Hundsrose). 94 1 78 1 Kisjenö, 1907. XII. 27. Növényi részek (termések, magvak). Pflanz- liche Teile (Fi'ücliie und Kerne). 194 A 97 példányból származó gyomortartalom- ban tehát a következőket találtam : lm Mageninhalt von 97 Kxemplaren fand ich also Folgendes : A) Rovarok (Inseda). a) Bogarak {Coleo ptera). Notiophilus aestuans Motbch — palustris Duft. Chlaenius nitidulus Schrnk. Harpalus distinguendus Duft. (8 eset. — )\ Fälle). Ophonus pubescens Mtn-L. Amara sp. — aenea Deh. (8 eset. — 8 Fälle). Pterostichus cupreus Linn. diligens Sturm. — strenuus Panz. (3 eset. -— 3 Fälle). — nigrita Fabr. sp. (2 eset. 2 Fälle). Agonum Mülleri Hbst. (13 eset. — 13 Fälle). Agonum viduum Panz. (4 eset. - 4 Fälle)- Agonum tnliginosum Fabr. (2 espt. — 2 Fälle). Rhantus punctatus Fourcr Hydrobius fuscipes Linn. Staphylinidae sp. Aleochara bipunctata Oliv. Staphylinus chloropterus Panz. Ocypus similis Payr. Philonthus sp. (2 eset. — 2 Fälle). Xantholiniis punctulatiis Payk. Stenus humilis Er. Dermestes murinus Linn. (2 eset. 2 Fälle). Byrrhus pilula Link. Aphodius limetarius Linn. — melanostictus Sch.mdt. — punctatosulcatus Strm. (3eset. — 3 Fälle). Serica holosericea Spop. (2 eset — 2 Fälle). Elateridae sp. Drasterius bimaculatus Rossi. Agriotes iistulatus Linn. (3 eset. — 3 Fälle). Agriotes sputator Linn. (7 eset. - 7 Fälle). Agriotes lineatus Linn. (5 eset. 5 Fälle). Cyphon variabilis Thunbo. Cantharis sp. larva. eset. — 2 Fälle). - 5 Fälle). 12 Fäüp). 2 KiUliM. ( Jantharis fusca Linn . larva (10 eset. — 10 Fälle) Opatrum sabulosum Linn (5 eset. — 5 Fälle) Polydrosus sp Stasiodis sp. Sitona sp. (3 eset. - - 3 Fälle). Sitona tibialis Hebt. (23 eset. - 23 Fälle). Sitona hispidulus Fabr. (2 eset. — 2 Fälle). Sitona flavescens Marsh. (3 eset 3 Fälle). Psalidium maxillnsum Fabr. (4 eset. — 4 Fälle). (jlt'onns cinereus Schrnk. (4 4 Fälle). Minyops variolosiis Fabr (2 eset. - Alophus triguttatus Fabr (5 eset. Lepyrus palustris Scor. Hypera sp. Phytonomus sp punctatus Fabr. (12 eset. Xotaris acridulns Linn. (2 esef. — Bagous sp. Bagous glabrirostris Hbst. Anthonomus sp Ceuthorrhynchus sp. — chlorophanus Rorc. • erysimi Fabr. Apion pomonae Fabr. Clyfhra appendicina Lac. Chrysoniela staphylea Linn. (6 6 Fälle). Chrysomela marginata Linn. (2 2 Fälle). Chrysomela polita Linn. Prasocnris pheUandrii Linn Phaedon pyritosus Ro.ssi (13 eset. — 13 Fälle). Phaedon cochleriae Fabr. (3 eset. - 3 Fälle). Ilaltica oleracea Linn. Cassida atrata Fabk. viridis Linn. (2 eset. — 2 Fälle). eset. eset. - ßracon sp. Formica rufa Linn. Lasius niger Linn b) Hártyaszárnyúalc (Hymcnoptera). Camponotus pubescens Fabr. (2 eset. 2 Fälle). Hynienoptera sp. 195 e) Lepkék {Lepidoptera). Agi-otis segetum hernyója (Raupe). Felismerhetetlen hernyók (nicht erkenubnre Raupen) (11 eset. 11 Fälle). d) Egyenesszárnyúak (Orthoptera). Gryllus campestris Linn. (2 eset. — 2 Fälle). e) Félszárnyúak {Hemipteraj. Pentatomidae sp. (2 eset. — 2 Fälle). Aelia acuminata Linn. Dolycoris baccaium Linn. Sciocoris cursitans Fabb. — sp. (2 eset. — 2 Fälle). B) Pókfélék ( Arachnoid na). Arachnidae sp. (7 eset. — 7 Fälle).- 0) Százlábúak (Myriapoda). Juins sp. (8 eset. — H Fälle). Litholùus sp. D) Csigák {Mollusca). Helix sp. (12 eset. — 12 Fälle). Limnaeus sp. (2 eset. — 2 Fälle). Planorbis sp. Ezeken kívül egy esetben sok homokszem- cse és sok esetben növényi anyagok voltak a gyomortartalomban. A fenyőrigó gyomortartalmát vizsgálván azt találjuk, hogy táplálékát a téli időben, a mi- kor alig jut egy-egy rovar a gyomrába, külön- féle növényi termések (bogyók, magvak) alkotják. Ezen növényi termések fogyasztásá- val azonban semminemű kárt nem okoz, mert eltekintve a közönséges dudvás növények ter- mésétől, megállapíthattam a kökény, Prunus niahaleb, galagonya, vadszőUő és csipkerózsa termését. Legtöbbször a galagonya termésé- nek maradványai és magvai voltak észlel- hetők. Ausser diesen fanden sich in einem Falle viele Sandkörnchen und in vielen Fällen vegetabilische Körper im Mageninhalt. Den Mageninhalt dieser Drossel unter- suchend finden wir, dass ihre Nahrung in der Wintersaison, wo kaum einige Insekten in ihren Magen gelangen, hauptsächlich aus Früchten (Beeren, Samen) besteht. Durch das Verzehren dieser Früchte macht sie aber nicht den geringsten Schaden, denn abge- sehen von dem Samen gemeiner Gewächse, konnte ich nur die Früchte der Schlehe, von Prunus mahaleb, des Weissdornstrauches, des wilden Weines und der Hundsrose fest- stellen. In den meisten Fällen konnten die Überreste der Früchte und Kerne des Weiss- dornes festgestellt werden. 25* líMi A mi most inailaniiik ntvartáplálékát illeti, azt tartózkodása helyén szcdeijeti össze a földről, mely alkalommal nem ecy kártékony l'a,j esik neki áldozatid és pcdiíi- többnyire nagy mennyiségben. Igy már a lióról szi^de- ffeti a hóbogár [Cantharis] lárváját nagy mennyiségben, e mellett a hernyókat sem kiméli meg. Utóbbiak annyira összeszáradnak, hogy fajtájukat nem lehet megállapítani, egy esetben azonban a vetési bagolypille hernyója volt megállapítható. Feltűnő mennyiségben fogyasztotta a drótféregbogár több faját, a Sitona fihialis Hbst. és egy levélbogárnak a Phaedon pyritosus Bossi-nak példányait. Akadt gyomortartalmában sok százlábúnak gyűrűkre szétesett teste és sok apró. több- nyire a Hdix nemből való csiga fiatal, össze- tört, tehát közelebbről meg nem határozható példánya. Mindezekből láthat(). liogy madarunk a természet háztartásában érdemes munkát végez. Was nun die Insektennahrung des Vogels anbelangt, so sucht er diese vom Hoden sei- nes Aufenthaltsortes zusammen, bei welcher Oelegenlieit ihm so manche schädliche Art zum (»pfer tällt und zwar meist in grosser Anzahl. Schon vom Schnee sucht er Heissig und in grosser Anzahl die Larven des Schnee- käfers (Cantharis) zusammen, und neben die- sen verschmäht er auch die Raupen nicht. Letztere trocknen sehr ein, so dass ihre Art nicht festgestellt werden kann, nnr in einem Pralle konnte die Kaupe als der .Saateule an- geliörig gedeutet werden. In auffallend grosser Anzahl verzehrte sie mehrere Arten des Saat- schnellkäfers [Agriotes), dann Suona tlhinlix Herbst und eine Blattkäferart: Fhaednn /ii/ri- tnsus Rossi. Alisserdem fanden sich im Mageninhalte die in Ringe zerfallenen Kör])er von ïausend- füsslern und viele kleine, meist der G-attnng Heli.r augehörige Schnecken, meist junge, zerbrochene Exemplare, so dass die .\rt der- selben nicht näher festgestellt werden konnte. Aus alldiesem ist ersichtlich, dass unser Vogel in der freien Natur eine wichtige Arl)eit verrichtet. 41). Turrtiis viscivorus Linx. A léprigó nevét onnan vette, hogy bogyó- kat, különösen a fagyai bogyóit eszi, de úgy mint a többi rigó csak a téli idényben, a iiiikdi- rovar nem jut A megvizsgált anyag a következő : Die .Misteldrossel erhielt ihren Namen dadurch, dass sie Beeren, hauptsächlicli die Leimbeeren frisst. natürlich wie die übrigen Drosseln nur in der Wintersaison, wenn es keine Insekten mehr gibt. Das untersuchte Material ist folgendes : 1. [18.] Iharosberénìj, 1905. II. «. — ("antharis fusca Lins. (67 larva), Mylacus rotundatus Fabr. (2). Sitona tibialis Hbst. (1). 2. IT.] Cs.-Somorja, 1897. II. 20. — Viscum album Linn. 5 bogyója (5 Beeren). 3. [13.] Keszegfaln, 1905. II. 26. Sitona tibialis Hbst. (2), Phytonomus punctatus Fabr. (2), Phaedon pyritosus Rossi (2). 4. 18.) Molnassecsöd, 1902. II. 27. - Piiytonomus punctatus F.\br (5). 5. [12 1 Kessegfalu, 1906. II. 27. — Amara aenea Dei:. (2). Sitona tibialis Hbst. 1 2). Psalidium maxillosum F.\br. (1), Cleonus sp. (;]). hernvó (Raupe) (3), Pentatoniidae sp. (1). 6. [8.| Molnaszecsöd. 1900. II. 28. — Amara aenea Df.o. (1 ). Aphodins punctatosulcatus Strm. (1), Psalidium maxillosum Fabk. (1). Phyto- nomus punctatus F.abr. (3i, hernyó (Raupe) (5), Gryllus cam])estris Linn. (1). 7. |4.) Molnaszecsöd, 1902. Hl. 7. — Ago- mini viduuni Panz. (1). 8. [2.1 1898. IV. 8. 4- 15. [2 péld. — 2. Exempl.l — Agonuni Müllerj Hbst (l), Agonum viduiim Panz. (1). Aphodins sp. (1), Ónthophagus verticicornis Laich. (1), Sitona tibialis Hbsi. (1), Cleonus sp. (1). Phytonomus punctatus Fabr. (3). Ph. variabilis Hbst. (3). Ph. nigrirostris F.-vbr. (2), hernyó (Raupe) (15), Dipterorum larva il). 197 '.». 1 1.] Fogaras, 1897. IV. 13. -- Oicindchi campestris Linn. (1), Staphylinus oleiis Mii.i,. (1), Onthophagus taurus Schrkb. (1|, Aphoflius liiridus Fabr. (2), Elateridaruiii larva (1), Hypera comata Boh. (1), Grylliis campestris LiNN.;^(i). 10. [10.] Oraviczabán;/a. 1907. IV. 13. — ("leonus sp. (1). 11. 114.] lìwrosherény, 1905. V. Í7. - Geotrupes silvaticus P.^nz. (1), Meloloutlia vulgaris Fabk. (3 larva), Lanipyris noctiluca Linn. í (1), Athous sp. (1). 12. 115.) Iharosberény. 19(15. VI. 3. - Hister quadrimaculatus Linn. (I), Onthophagus taunis ScHRKH. (1), ('ain|)(niütus pubescens Fabk. (5), hernyó (Raupe) (1), I'alomena ])ni- sina Linn. (1). l;l [17.1 Iharosberéni/, 1905. X. 7. — Pterostichus cnpreus Linn. (1). Serica liolo- sericea Sioi'.(l).Pliyt(in()iiius pimctatusFAhu.(l). 14. [9.| Oravicsabtinija, 1906. \l. 17. — Növényi részek (Vegetabilische Reste). 15. [5.1 Budapest, 1902. \l. 24. — Növényi részek (Vegetabilische Reste). . 16. [11.1 Iharusherém/, 1904. XII. 1. — Növényi részek (Vegetabilische Reste). 17. Itj.] Mülnaszvcsüd, VMl XII. l".'. — Viscum album Linn, bogyói (Beeren). A gyomortartalomban tehát rovarokat találtam : a következő lm Mageninhalt tai Insekten : li ich also loln'i'iide a) Bogarak (Coleoptera). Cicindela campestris Linn. Amara aenea üeg. (2 eset — 2 Fälle). Pterostichus cupreus Linn. Agonum Mülleri Hbst. viduuni Panz. (2 eset. — 2 Fälle). Staphylinus olens Müll. Hister quadrimaculatus Linn. Onthophagus verticicornis Laich. - taurus ScHKiiB. (2 eset — 2 Fälle). Aphodius sp. luridus Fabr. - punctatosulcatus Stkm. Geotrupes silvaticus Panz. Serica holosericea Scop. .Melolontha vulgaris Fabk. (larva). Athous s)i. Elateridarum larva. Lampyris noctiluca Linn. V Cantharis t'usca Linn. (larva). Mylacus rotundatus Fabr. Sitona tibialis Hbst. (4 eset — 4 Fälle). Psalidium maxillosum FABR.(2eset — 2Fälle). Cleonus sp. (3 eset — 8 Fälle). Hypera coniata Büh. Phytonomus variabilis Hbst. nigrirostris Fabi;. punctatus Fabr. Phaedon jtyritosus Russi. b,) liártgábíizúrngáah- [ Hgmeiioiitcm}. Campouotus pubescens Fabi;. c) Leiikék {Le/iidujitera). Felismerhetetlen hernyók (nicht erkennbare Raupen) (4 eset — 4 Fälle). d) Legyak {Dipiera). Dipterorum larva. 198 p) Efiyenesszárnyúah (Orthoptera). (irvllus campestris Linn. (2 eset — 2 Fälle). Pentatomidiie sp. f) Félszárnyúak (Remi/itera). I Palomena prasina Linn. A ly példány gyoiiiortartahiuibaii a felsorolt rovarokon kívül két esetben a fagyöngy (Fis- cum album Linn.) bogyóit találtam meg. három esetben pedig meg nem határozható növényi részek voltak jelen. A léprigó is szorgalmas rovarirtó, mely nem- csak a kifejlődött rovarokat pusztítja, hanem azok lárváit sem kíméli meg, a miről egy pattogóbogár és a hóbogár lárvái, a csere- bogár pajorjai, légylárvák és hernyók eléggé tanúskodnak. Hasznos mííködését ezen gyomortartalom vizsgálata is megerősítette. lm Mageninhalt von den 18 Exemplaren fand ich ausser den aufgezählten Insekten, in zwei Fällen Beeren von Viscum album Linn, und in drei Fällen nicht determinirbare vegetabi- lische Keste. Diese Drossel ist ebenfalls ein fieissiger Vertilger von Insekten, der nicht nur die entwickelten Insekten, sondern auch deren Larven plündert, wovon die vorgefundenen Larven von Schnellkäfern, des Schneekäfers, Maikäferengerlinge, Fliegenlarven und Ranpen genug Zeugenschaft ablegen. Ihre nützliche Funktion hat auch diese Untersuchung des Mageninhalts bestätigt. 50. Turdus iliacus Link. A szőlőrigó szerepe a természet háztartásá- ban a fajrokonaiéhoz hasonló, rovarokat pusz- tít, de ezek hiányában bogyókat is csipked, azokkal táplálkozik. A megvizsgált anyag a következő : 1. |5.i Iharosberény, 1905. I. 18. - Cratae- gus oxyacantha 7 drb termése. (7 Stück Früchte von Crataegus oxyacantha). 2 [6.] Iharosberény, 1905. I. 18. — Hernyó (Raupe) (1), Crataegus oxyacantha 7 drb és Rosa canina S drb. termése (Früchte von Cra- taegus oxyacantha [7 St.| und Rosa canina [3 St.]). 3. [7.] Iharosberény. 1905. I. 'Ài. Növényi részek (magvak stb.) — \'egetabilische Teile (Kerne etc.). 4. [8.] Sopron, 1901. HI. 17. — Harpalus flistinguendus Dukt. (2), Amara aenea Deo. (3), Aphodius immundus Ckbütz. (1), Sitona tibialis Hbst. (2), 6 hernyó (Raupe 6). 5. [1.] Cs-Somorja, 1897. 111. 30. — Sitona tibialis Hbst. (2), Helix sp. juv. (6). Limnaeus sp. juv. (4) 6. [11.] Keszegfalu. 1907. 111. 35. — Amara aenea Deq. (1), Aphodius granarius Linn. (1), Die Funktion der Weindrossel in der freien Natur ist jener der Stammesverwandten ähn- lich, sie vertilgt Insekten, aber mangels der- selben erhascht sie auch Beeren, mit denen sie sich auch ernährt. Das untersuchte Material ist folgendes : Sitona tibialis Hbst. (1), S humeralis Steph. (2), Helix sp. (3). 7. [12] Keszeg falu, 1907. III. 28. — Phae- don cochleariae F.\br. (3), Plagiodera versico- lora Laich. (15). 8. [4.] Sopron, 1901. IV. 4. Coleopterorum larvae (2), Gryllotalpa viűgaris Linn. (4). 9. [8.] Keszegfalu. 1906. IV. 6. - Harpalus distinguendus Duft. (1), Lasius niger Linn. (10), Juins sp. (1). 10. [9.] Keszegfalu. 1906 IV. 6. - Har- palus distinguendus Duft. (1), Agoniim vidniiiu Panz. (1), Otiorrhynchus sp. (1). 11. [2.] Feketevág, 1900. IV. 28. - Aniso- dactylus signatus Panz. (1), növényi részek (Vegetabilische Reste). 12. [10.] Stájerlak, 1906. XI. 2. Hernyó (Raupe) (8), Gryllus campestris Linn. (1), Helix sp. (1), növényi részek (Vegetabilische Reste). 199 A szőlőrigó 12 példányának jívoniortartal- niában tehát a következőket találtam : lm Mageninhalt von Ili Exemplaren dei- Weiudrossel fand ich also Folgendes : distiuguendns Harpaliii 8 Fälle). Amara aenea De«. (2 eset. Anisodactylus signatus Panz Agonum viduum Panz Aphodins immundus Creutz. granarius Linn. A) Ji'ucar k {Insecta). a) Bogarak [Coleoptera). DuKT. (H eset. — 2 Fälle). Otiorrliynchus sp. Öitona humeralis 8trph. tibialis ÍIbst. (3 eset ;{ Fälle). Plagiodera versicolora L.ulh. Phaedon cochleariae Fabr. C'oleopteronim larva. b) Hárti/aszárnyíiak (Hymen optera). Lasius niger Link. c) Lepkék (Lepidoptera). Hernyók Raupen (8 eset. — 3 Fälle). d) Egyenesszárnyúak [Orthoptera). Gryllus campestris Linn. Gryllotalpa vulgaris Link. B) Százlábúak [Myrioimda). Jnlus sp. 0) Csigák (Mollusca). Heüx sp. (2 eset. — 2 Fälle). Limnaeus sp. Ezeken kiviil hat esetben növényi részeket is találtam és pedig két esetben a galagonya, egy esetben a csipkerózsa termését és három esetben különféle dndvás növénvek magvait. A megvizsgált csekély anyag is azt mutatja, hogy a szőlőrigó elsősorban szintén rovarok- kal, százlábúakkal és kisebb csigákkal táplál- kozik és csak a zordabb időjárás beálltával, Ausser diesen fanden sich im Mageninhalt in sechs Fällen vegetabilische Reste, davon in zwei Fällen Früchte des Weissdorn- stranches, in einem Falle der wilden Rose und in drei Fällen 8anien verschiedener Doldengewächse. Das geringe untersuchte Material zeigt auch, dass die Weindrossel sich in erster Reihe ebenfalls von Insekten, Taus(Midfüsslern und kleineren Schnecken ernährt, und mir wenn 200 il mikor (^zcklxil uiár iii'iii igen jut, iiclj;i magát jelciitékti'lt'ii liogyi'ik, termések, magvak t'ogyasztásái'M. Hogy nagyobb állatokat sem vet meg, arra eléggé mutat az. liogy egy ízben a lótetíi négy példányát találtam meg a gyomortartalmában. (He kühle Jahreszeit eintritt und sie von diesen nicht mehr findet, verlegt sie sieh auf (las Verzehren von Hc(U'en. Früchten, Samen. Dass sie auch grössere Tiere nicht versclimiiht. Ijezeigt genug, dass ich im Jlageninhalt ein- mal vier Exemplare der Manlwurt'sgrille fand. 51. Tnrdus musicns Lins. Az énekes rig('i, úgy mint a többi rigó- addig, anug a bogyók meg nem érniük, az állatországból, t'óleg a rovarok rendjéből szerzi táplálékát, de a százlábúakat, gilisztá- kat és csigákat sem kiméli Táplálékát nem- csak a földről szedi tel, liauem csőrével fel- forgatja a lehnllott leveleket és azok alól is kiszedegeti az élő lényeket. Szerepe a ter- mészet háztartásában mindamellett, hogy némelykor a szőlő szemét is csipegeti, nagyon fontos és hasznos, miért is madarunk kímé- letet érdemel. A megvizsgált anyag a következő : Die Singdrossel nimmt ihre Nahrnng, so wie die übrigen Drosseln, solange bis die verschiedenen Beeren nicht reifen, ans dem Tierreich, besonders ans der Ordnung der Insekten, verschmäht aber auch Tansend- füssler, Würmer und Schnecken nicht. Ihre Nahrung sucht sie nicht nur von der Erde auf, sondern durchwühlt auch das abgefallene Laub und sucht die darunter befindlichen lebenden Wesen heraus Ihre Kolle in der freien Natur ist, abgesehen davon, dass sie hie und da auch Weinbeeren abkneipt, sehr wichtig und nützlich, weshalb unser Vogel Schonung verdient. Das untersuchte Material ist folgendes : 1. [2.] Frankó, ISÍIT. III. 5, - Hernyó (Raupe) (3). 2. [20. 1 Keszegfalu, 1906. ill. 11. — Poecilus cupreus Linn. (2), Alophus trigntlatiis Fabe. (1), (Tryllus sp. (1). 3. [21.1 Keszegfalu, 1906. HL 11. — Poecilus cujjreus Linn. (6), Pterostichus nigrita Fabr. (8). Agonum MüUeri Hbst. (1), A. viridi- ciipreum Goeze (I), Melolontha vulgaris Fabe. larva (1). Heli.x sp. (13). 4. [1,| ds.-tíomorja, 1896. III. 17. Hhantus sj). (1), Sitona tibialis Hmst. (2), Cleonus s|). (1). 5. [4. 1 Sopron, 1901. III. 17. — Amara aenea Deg. (2), Aphodins melanostictus Schm. (1), A. luridus F-ABK. (1). hernyó (Raupe) (7). 6. [22.J Keszegfabi, J906." III. 18. — Byrrhus pilula Linn. (1). 7. [10. 1 Keszeg falu, 1905. III. 23. Agonum iitratum Dii't. (L), Ichneumonidae sp. (1). 8. [8 I Molnaszecsöd, 1902 III. U. Silpha atrata Linn. (1), Byrrhus pilula Ltnn (1), Chrysomela staphylea Li.nn (1), Julus sp. (I). 9. [il.J Keszegfala, 1905 III. 2G. -^ Poecilus cupreus Linn. (2), Byrrhus pilula Linn. (3), Athens sp. (1), Notaris bimaculatus Fabe (1), Helix sp. (1), Pupa sp. (1). 10. [12.J Keszegfalu, 1905. 111. 29. — Poecilus cupreus Linn. (1), Byrrhus pilula Linn. (3), Hypera punctata Fabr. (1), Cleo- nus sp. (1). 11. [13.| Keszegfahi. 1905. IT. 1. -- (Uirysomela staphylea Linn. (1), Helix sp. (1). 12. [37.] Meggeres. 1908. IV. 1. Poecilus cupreus Linn. (3), Authonomus sp. (1), Tene- brionidae larva (1), hernyó (Raupe) (2), Helix sp. (1). 13. [38.] Meggeres, 1908. IV. I. - Autho- nomus sp. (1). Camponotus pnbescens Fabe. (1), Helix sp (1). 14. [14.] Keszegfalu, 1905. IV. 2. Cleonus ciuereus Schenk (1). 15. [15] Keszegfalu, 1905. IV. (J. — Byrrhus pilula Linn. (2), Psalidium maxillosum F. (I), Cleonus cinereus Schenk. (2). 16. ]16.] Keszegfalu, 1905. IV. G. - Pterostichus anthracinus Fabe. (1), Helix sp. (6), Limnaeus sp. (1). 17. 1 39.] Sárospatak, 1908. IV. 6. - Silpha obscura Linn. (1). Aphodius prodromus Behm. (8), Opatrum sabuiosum Linn. (1). 201 IK |5.| Hulm-HiÁlús, lílOl. IV. \). Clenniis sp. (1). Clirysonicla staphylea Linn. (1). 19. 1 17. 1 Iharnsherénii, 1905. I Y. II. Agriotes liiieatiis Linn, larva (1) 20. [iy.| IlKirosherény, 1905. IV. 11. Agriotes lineatus Linn, larva (8), Psalidium niaxillosuin Fabk. (2), Cassida sanguinolenta Linn. (2). 21. |19| Keszeg falu, 1905. IV. Vò. — Agriotes lineatus Linn. (4), Cleoiius cinereus Si'HRNK. (1), Helix sp. (1), Limiiaeus sp. juv. (1). 22. [30.| CsuHtarér, 1907. IV. IH. - Aphodius nielanostictus Schmdt. (1), Opatriim saltulosuni Linx. (1), Psalidium iiiaxillosum Fabk. (1), Aelia acuminata Linn. (1). lierny('i (Raupe) (10). 23 |24.] Keszegfalu. 1906. IV. IS. — Byrrhus pilula Linn (5), Psalidium maxillosum Fabi;. (3). Clirysiimela stajjliylea Linn. (1). 24. [25.] keszegfalu, I90ti. IV. 18. — Byrrhus pilula Linn. (3), Psalidium maxillosum Fabr. (1), Lepyrus capucinus Sch.\ll. {[), Oleonus cinereus Schrnk (2), Helix sp. (1). 25. [6.] Ószöny, 1901. IV. 22. - Opatrum sabulosum Linn. (6), Julus sp. (1). 26. [7.] Szabadka, 1901. IV. 22. - Pedi- nus femoralis Linn. (5), Peritelus familiáris Boh. (100). 27. [36.] Baufahi, 1907. V. 8. Harjialus aeneus Linn. (1), Amara familiáris Duft. (1), Upatrum ssabulosum Linn. (3). 28. [9.| Sdmeczhányo,, 1903. V. 27. — Byn'hus pilula Linn. (1), Otiorrhync.hiis deui- grator Boh. (1), Culeupteroriini lar\a ( 1 1 lirniyó (Raupe) (1). 29. |2;!.| Löi-se, 1906. VI. Ki. Aphodius haemorrhoidalis Linn. (2), Formica ruta Linn.(I). 30. [41. 1 Tuvarna, 1908. VII. «i. Cleo- uus sp (1), liernyó (Raupe) (1). 31. |34.| Komárom. 1907. Vili. 17. Steiiobothriis sp. (2), Dccticus verrucivorus Linn. (1). 32. [28. 1 Oraviczabánija. 1906. IX. 19. - Növényi részek (Vegetabilische Reste). 33. [26. [ Boz, 1906. IX. 22. Szőlőszemek. (Weinbeeren). 34. |3.| Foyaras, 1897. IX. 2«. Juins sp. (1), Limnaeus sp. juv. (1). 35. [27.| Boz, 1906. IX. 2». Szőlőszemek (Weinbeereu). 36. [31. [ Megyeres, 1907. IX. 29. — Szőlő- szemek (Weinbeeren). 37 [32.[ Megyeres, 1907. IX. 29. (»ti- orrhyuchus ovatus Linn. (l), Forticula auri- cularia Linn. (4), Gryllus sp. (1), szőlőszemek (Weinbeeren). 38. [33.] Megyeres, 1907. IX. 29. Szőlő- szemek (Weinbeeren). 39. [42.] Szerep, 1908. IX. 29. Hernyó (Raupe) (6). 40 [40] Makó, 1907. X. 9. Apró mag- vak (kleine Ptlanzensamcn). 41. [29.| Oraviczahánga, l'JOC). X. 10. - Phytouomus variabilis Thunbg. (2), Steiuiljdthrus sp. (4). 42. [35] Oraviczabáiiya, 1907. X. Vi. — Geotrupes sylvaticus Panz. (1), Otiorrhynchus populeti Boh. (1), Cleonus cinereus Schknk. (3), Chrysomela coerulea Oi.iv. (1), ("hr. maicasi- tica Germ. (1), bogyók (Beeren). A gyoniortartaloniljaii tehát a követkuzőket találtam : lm .Mageninlialt fand ich also Folgendes : A) Rovarok (Insecta). a) Bogarak [Coleoptera). Harpalus aeneus Linn. Amara aenea De«. farailiaris Duft. Pterostichus (Poecilus) cuprous Linn. (5 eset - 5 Fälle). Pterostichus uigrita Fabr. aiithracinus Fabk. Agonum Midleri Hkst. Aquila .\V. Agouuni viridicupreuiii (ìorze. atratum Duft. RhaiUus sp. Silpha atrata Linn. obscura Linn. i^yrrhiis pilula Linn. (8 eset - 8 FiilleV Aphodius haemorrhoidalis Linn. luridus Fabr. 2ü 202 Aphodius pi-odroimis Bkahm. melanostictus Schm. (2 eset. — 2 Fälle). Geotrupes sylvaticus Panz. Melolontha vulgaris Fabh. larva. Athous sp. Agriotes liueatus Linn. - larva (2 eset 2 Fälle). Tenebrionidae larva. Pedinus femoralis Fabr. (»patrum sahulosum Linn. (4 eset 4 Fälle). Otiorrhynchus pupuleti Boh. denigrator Boh. — ovatus Linn. Peritelns familiáris Boh öitona tibialis Hurbht. Psalidiiiiii niaxillosiiiii Fabk. (ô eset Fälle). Cleomis cinereus Schrnk. (5 eset — 5 Fälle). Cleoims sp. (4 eset - 4 Fälle). Aloplius triguttatus Fabr. LepjTUS capuciiius .Schai.i,. Xotaris biniaculatiis Fabr Phytonoimis puiictatus Fabk — variabilis Thbg. Aiithonomus sp. (2 eset - - 2 Fälle). Chrysoinela coerulea Oi.iv. marcasitica Germ. — staphylea Linn. (4 eset — 4 Fälle) Cassida sanguinolenta Liw. Coleopterorum larra. Ichneunionidae sp. Camponotus pubescens Fabk bl Hártyásszárnyúal- (Hymeno/ilera). Formica rufa Linn. e) Lepkék (Lepidoptera). Hernyók (6 esetben). Raupen (6 Fälle). (I) Ejpienesszárnyúak {Ortho pteru) Forticula aiiricularia Linn. Gryllus sp. (2 eset — 2 Fälle). Decticus verra civorus Linn. Stenobothrus sp. (2 eset — 2 Fällei. e) Félszárnyúak {Hemiptera). Aelia acuminata Linn. B) Százlábúak (Myriopoda). .lulus sp. (3 eset — ìì Fälle). Helix sp. (()4 e) Effijenesszánniiuik {Ortho/drya) (ii'vlliis caiiiiK^stris Linn. B) Stázláhúak {Miiriopoda]. JllIllS S]). A iiii'gvizsgált anyag csekély arra nézve, hogy a kövirigó táplálkozási viszonyairól tiszta képet nyerliessünk. Mindazonáltal láthatjuk, hogy töbl) kártékony rovart ])nsztit és a mint azt az egyik példány gyoinortartalnia mutatja, a méhesek körül is foglalatoskodik, a mennyi- ben a kaptárakból kilökött heréket és közön- sége.s darazsakat felszedegeti. Hogy a kövirigó nem válogatós tápláléká- nak fölvételénél, azt az is mutatja, hogy egy Ízben egyebek mellett a közönséges nüniike öt példányát találtam a gyomortartah)niban. Das untersuchte Material i-t /.u gering, als dass wir aus demselben ein klares Bild über die Nahrungs\erhältnisse des .Steinrötels er- langen könnten. Trotzdem ist zu ersehen, dass es verschiedene schädliche Insekten vertilgt und wie es der Mageninhalt des einen Exempla- res bezeugt, sich auch um den Bienenständen zu tun macht und die aus den Stöcken lieraus- gestossenen Drohnen und Wespen aufliest. Dass das Steinrötel bei Aufnahme seiner Nahrung nicht wählerisch ist, zeigt schon der- jenige Umstand, dass ich in einem Falle im Mageninhalt neben anderen auch fünf Exem- plare von Meloi' proscarahaeus Linn. fand. 53. Rnticilla plioenicnrus Linn. A kerti rozsdafarkú tápláléka különféle rovarokból áll és csak őszszel eszik bogyókat is, de nem sokat, mert már szeptemberben elvonul. A megvizsgált anyag a következő : Die Nahrung des Gartenrotschwauzes be- steht aus verschiedenen Insekten und nur im Herbst isst er auch Beeren, aber nicht viele, da er schon im September abzieht. Das untersuchte Material ist folgendes : 1. [1.] Cs.-Somorja, 1896. 111. -.'1. |5 drb. — 5 Exempl.] — Amara aenea Dr». (3), Pterostichus diligens Sturm (1), .\phodius lividus Oliv. (1). Oxyomus sylvestris Siui'. (2). l'olydrosus sericeus Schall. (1), Sitona tibialis Hbst. (2), Adalia bipunctata Linn. var. quadri- maculata Scop. (1), Coleophora sj). !t drb. tokja (9 Stück Gespinste), Gryllus campestris Linn. (2), Juins sp. juv. (1). 2. [7.] Szabadka, 190L III. 3î. — Apho- dius melanostictus Schmdt. (1), Muscidae sp. (5). 3. |8.| Szabadka, 1901. 111. 27. — Apho- dius prodromus Brahm (2), A. melanostictus SCHMDT. (2). 4. |9.| Szabadka, 1901. III. 27. - Növényi részek (apró magvak) és homokszemecskék. — Kleine Ptlanzensameii und Sandkörnchen. 5. [12.| Komárom, 1902. IV. 8. Philonthus sp. (1), Lasiiis fnliginosus Linn. (1), Gryllus campestris Linn. (1), Juins sp. (1). i;. |2.) Mülnaszecsöd, 1897. IV. 19. Harpa- lus distinguendus Duft. (1), Agrionidae sp. (1). 7. [10.] Mohiaszecsöd, 1901. IV. 11». — Aphodius prodromus Brahm (1), Lejiidoptera sp. (1) [a szárnyak erezete — Flügelgeäder|, Lasius sp. (5). 8. |3.1 ('s.-So7norja. 1897. IV. 21. Har- palus aeneus Linn. (1). Aphodius prodromus Brahm (1), Pedilojihorus nitidus Sch.all. (3). 9. [13.1 Mohiaszecsöd, 1902. IV. 31. — Amara aenea Df.íí. (1). Agriotes ustulatus Linn. (1), Camponotus pubescens Fabr. (1). 10. [14. 1 Komárom, 1903. IV. 25. - Elater pomonae Sthph. (1). Stenocarus cardui Hbst. (1), Coccinella septempunctata Linn. (3), Formica rufa Linn. (2), Muscidae sp. (5). U. [15.] Mülnaszecsöd. 1903. IV. 28. — Gryllus sp. (1). 12. [5.1 Cs.-Somorja, 1898. IX. 8. |3 drb. - 3 Exenij)l.] Harpalus aeneus Linn. (2), 205 I'hvllobius betulae Linn. (1). Forticula aiiri culariM Linn ( I ). Kl |().| Cs.-Somorja. KS'tN. IX. 14. - Aphodius tinietariiis Linn. |1|, Galeriira ponio- iiac Scop. (1), Lasius aliemis Forst. (1). 14. |4.| Fogarns, 181t7. IX. 17. Har- palns aenens Linn. ( 1 ). 15. [ll.l ()s3Őn!/, 1901. IX. 17. Aiithri. bus variegatiis Fourcr. (1), Ailalia bipunctata Linn. (2), Formica congerens Nyl. (8), Eury- Saster niaura Linn. (1), Aolia acuminata Linn. (1), ("orizus sp. (1), Nabis ferns Linn. (1). A Iterti rozsdafarkii 21 példáiiyának ,i;yi- tartaliiiiilKin tehát a következőket találtam : Im Mageninhalt von 21 Exemplaren des Gartenrotscliwanzes fand ich also Folgendes : a) iiojjarak {('oleoptern). llarpalns aeneiis Linn. (4 eset. — 4 Fälle). distinguendus Dukt. Amara aenea Dec. l'terostiehus diligens Stukm. Philnnthus sp. Pedilophorus nitiilns .Sihai.l. .\phodiiis timetariiis I^inn. lividus Oi.iv. melanostictus Schm. (2 eset. — 2 Fälle). Aphiidius prodromiis BRAHM(3eset. 8Fiille). ( Ixymiius sylvestris Scon. Elater ponionae Stuph. Agriotes ustnlatus Linn. Anthribns variegatus Fourci;. Phyllobins betnlae Linn. Polydrosiis sericeus Scham,. Sitona tibialis Hbst. Stenocarus cardili Hbst. (Taleriica pomonae Scnp. Coccinella septempiinctata Linn. Adalia bi))iinctata Linn. — var. quadriinacnlata Scor. b) Hártyásszáriu/iiak [Hymenoptera). Camponotus pubescens Fabi;. Formica nifa Linn. congerens Nyi,. Lasius alienus Forst. fnliginosns Linn. st). Lepidoptera s| c) Lcpkt'k {Lepidoptera). I (ioleophoni sp. d) Szitnkötök (LibelluUdae). Agrionidae sp. e) Lef/yek (Diptera). Muscidac sp. (2 eset. — 2 Fälle). f) Egyene.'iszárinjúak {Ortliop/era). Forticula auricularia Linn. (rryllns sj). campestris Linn. (2 eset. 2 Fälle). 206 Aelia acuiiiinatii Linn. f^urygaster inaura Linn. g) Félszárnyúak (Hemiptera). Corizus sp. Nabis ferus Linn. h) Százlábúak (Myriopoda). Juins sp. (2 eset. — 2 Fälle). Azonkívül egy esetben apró magvak ts homokszemecskék voltak a gyomortartalomban. Ausserdem fanden sich in einem Falle kleine Pfianzensamen und Sandkörnclien. A kerti rozsdafarkú táplálékát fenti össze- állítás szerint úgyszólván csak rovarok képe- zik, csak egy-egy esetben volt néhány nö- vényi mag vagy százlábú kimutatható. A rovarok között több kártékonyát találunk, a mi madarunknak csak javára irható. Tartózkodása helyén, kertekben, gyümöl- csösökben, ligetekben, az előhegyek erdeiben szorgalmasan jár a tápláléka után, melyet különösen a fákról és bokrokról szedeget, de a földről is kerül gyomrába nem egy példány. Föltétlenül hasznos és védelmünkre szoruló díszes és kedves madár. Die Nahrung des Gartenrotschwanzes be- steht nach obiger Zusammenstellung sozu- sagen fast nur aus Insekten, nur in je einem Falle konnten kleine Pflanzensamen, Sand- körnchen oder Tausendfüssler festgestellt werden. Unter den Insekten finden wir mehrere Schädlinge, was unserem Vogel nur zugute zu schreiben ist. Auf seinen Aufenthaltsorten, in Gärten, Obstgärten, Auen und den Wäldern der Vor- gebirge geht er fleissig seiner Nahrung nach, die er von den Bäumen und Sträuchern auf- liest, aber auch von der Erde gelangt nicht nur ein Exemplar in seinen Magen. Er ist ein nützlicher und unseres Schutzes bedürftiger schöner und lieber Vogel. A béllyei Rétmúzeum. Irta Dk. RíwsiiER Erwin. Bevezetéssel ellátta Ppe.mnioberoer Jözsf.f. Az 1905. évben a M. 0. K. átirt Pfennig- berger J. nyűg. főherczefíi erdötanácsos úrhoz a béllyei Rétmúzeuiu katalo<^iisáért. .Minthogy akkoriban éppen Villányban voltam az erdötanácsos úrnál és onnan Béllyére men- tem, megcsináltam a gyűjtemény katalógusát. és elküldtem azt az erdőtanácsos úrnak, mint- hogy ö, mint a béllyei madárfauna legjobb ismerője és a Rétmúzeum alapitója, leghiva- tottabb lett volna annak a közlésére. Minthogy azonban az erdőtanácsos úr, tül- y.ütl szerénységből sajnos semmiképpen se akarta azt kiadni, s a múlt évben a legna- gyobb készséggel visszaküldte nekem a kata- lógust, azért végre is magamnak kell azt pub- likálnom. Azonban sajnos csak száraz kata- lógusként láthatott volna napvilágot, liogyha az erdőtanácsos úr nem lett volna olyan nagyon szives előszót irni hozzá, a mely sokféle és fölötte érdekes biológiai megfigyeléseit tar- talmazza. Arra a kérésemre, hogy irja meg nekem a Rétmúzeum történetét, a melyről Friv.m.díízky J. az „Aves Hungáriáé" előszaváljan a követ- kezőképpen emlékezik meg: „Sub nomine Musaeuni-Ried in Béllye,eoniitatu Baranyaensi. in bonis Archiducis Albrechti, existit adhuc collectio avium, cujus fundamentum Josephus Pfennigberger posuisse fertur" — a szeretetre- méltó öreg úrtól a következő sorokat kaptam, a melyekért fogadja ezen a helyen is hálás köszönetemet. „Az úgynevezett ..béllyei Rétmúzeum" ma- dárpraeparátumai a béllyei főherczegi urada- dalomból származnak, főleg pedig annak ár- területeiről. .\z uradalom a 45- és 46. északi szélességi, s a P'errótól számított 86-ik nyu- gati hosszúsági fok alatt terül el. A ránk nézve legfontosabb terület Mohácsnál kez- dődik a Duna árterületével s lehnzódik egé- szen a Drávatorokig, hol a Dráva árterüle- tével egyesülve Eszékig terjed. Az uradalomhoz tartozó árterület egy része már 1861 előtt lett robotmunkával ármen- tesitve. es pedig avval a védgáttal, a mely Das Riedmuseum von Béllye. Von Dr. Erwin Rösbuík. Mit einem Vorworte von Josef Pfennigberger. Im Jahre 1905 ersuchte die U. 0. C. den erzli. Forstrat i. P., Herrn J. Pfennigberger, um den Katalog des Béllyeer Riedniuseums. Da ich zu dieser Zeit eben in Villány beim Herrn Forstrat weilte und mich dann von dort nach Béllye begab, katalogisierte ich die Sammlung und schickte den Katalog an den Herrn Forstrat, da er entschieden als der beste Kenner der Béllyeer Omis und Begrün- der des Riedmuseums der Berufenste zur Publikation gewesen wäre. Nachdem sich aber der Herr Furstrat in seiner allzu grossen Bescheidenheit leider nicht zur Publikation entschliessen konnte, und mir den Katalog voriges .Jahr wieder be- reitwilligst zurückgab, so übernehme ich des- sen Publikation. P>eilich wäre derselbe leider nur als trockener Katalog erschienen, hätte nicht der Herr Forstrat die grosse Güte ge- habt, denselben mit einer seine vielen äusserst interessanten biologischen Beobachtungen ent- haltenden Einleitung zu versehen. Auf meine Bitte mir die Geschichte des Riedmuseums zu liefern, welches nur im Vor- wort zu J. Frivaldszkys : „Aves Hungáriáé" mit den kurzen Worten: ..Sub nomine Mu- saeum Ried in Béllye, comitatu Baranyaensi. in bonis Archiducis Albrechti, existit adhuc collectio avium, cujus fundamentum Josephu-: Pfeningberger posuisse fertur", erwähnt wird, sandte mir der liebenswürdige alte Herr fol- gende Zeilen, für die ich ihm auch an dieser Stelle meinen herzlichsten Dank ausspreche. „Die Vogelpräparate des sogenannten „Bély- lyeer Riedmuseums" entstammen der erzher- zoglichen Herrschaft Béllye und hauptsächlich dem Inundationsgebiete derselben. Die Herr- schaft liegt zwischen dem 45. und 46. Grad B. und dem 86. Längengrade w. L. v. Ferro. Das Hauptgebiet der für uns in Be- tracht kommenden Fläche beginnt bei Mohács, liegt im überschwcmmung.-^rayon der Donau, und erstreckt sich bis Draueck, wo es sich mit jenem der Drau vereinigt und bis Eszék zieht. Vor dem Jahre 1861 war sclion ein Teil des herrschaftlichen Überschwemnningsgebie tes durcii Robotarbeiten einiredämmt, n. zw. 208 kezdődött Kölkedüél és lehúzódott Izsépig. Egy másik védgát kezdődött Vörösmartiiál, a hol a kiskőszeg-monostori hegységre támaszko- dott, s a legfurcsább zeg-zúg vonalakban Albertfalváig terjedt, a hol az ottani magas- latokhoz csatlakozott. 1871-ben fejeződött be a nagy védgát, a melyet az uradalom az úgynevezett ..alsó réten" a már meglevő vörösniart — albertfalvi vonal folytatásaképpen a kopácsi magaslatig emelt, a mi által 14.000 hold lett ármentesitve. Néhány évvel ezután következett Beda-Bok- fiereozhát ármentesitése ; a védgát egyrészt a kölkedi gáthoz, másrészt a darázsi magas- lathoz csatlakozott. Az utolsó védgát, a mely a Duna jobb part- ján Bajától Mohácsig épült 1880-ban s az uradalomhoz tartozó „Karapancsa" részből mintegy 10000 holdat vont el az árterületből, befejezését alkotja a ránk nézve fontos mes- terséges termelés-fokozási munkálatoknak. Manapság a béllyei uradalomnak egész ár- területe még kb. 1*0.000 holdnyi terjedelmű lehet. Csak természetes dolog, hogy az ármen- tesitett és megmunkálásnak alávetett terüle- teken megváltozott a marádvilág faj- és szám- aránya, de a gyökeres változásokat lényegileg mégis egészen más okok idézték elő, a mint ez a következőkből ki fog derülni. A régi jó időkben is majd minden eszten- dőben volt árvíz — de nem voltak szélső- ségek. Az árvíz márcziusban vagy áprilisban jött és változó magasságban megmaradt július végéig vagy augusztusig, a mikor aztán apadni kezdett és csak az egészen mély helyeken maradt meg a viz. Túlmagas árvizek, a melyek még a magasabb területeket is huzaniosaltb ideig elöntötték, aránylag ritkák voltak. Arról a madármennyiségről, a mely főleg a rét kiszáradása idején gyülekezett össze, a durcii cinen Damm, wciciicr bei Köiked be- gann und sich ])is Izséj) zog. Eine zweite Hächeneindämmung bestand, beginnend hei \'örösmai"t. anschliessend an das Kis-Kőszeger. Mon(is;orer Geinrgc, welche sich in den wun- derlichsten Zickzacklinien gegen Albertfalva zog und sich an das dort befindliche Hoch- land anschloss. Im Jahre 1S71 erfolgte die Fertigstellung einer grossen Eindämmung, welche die Herr- schaft im sogenannten „unteren Ried" im Anschluss au die bereits bestehende Vörös- mart-Albertfalvaer Dammliiiie mit ihrem un- teren .\nschlusse an das Hochland bei Kopács errichtete, womit ca 14,000 Joch der Inun- dation entzogen wurden. Einige Jahre sjiater erfolgte die Eindämmung derBeda-Bok-Gerecz- hát mit ihren Anschlüssen an den Kölkeder Damm und an das Hochland l»ei Darázs. Die letzte Eindämmung, welche am rechten Donauufer durch Fertigstellung des Baja- Mohácser Dammes im Jahre 1880 geschaii und eine Fläche des erzh. Revieres ..Kara- pancsa" von ca lO.OOO .lochen der t'ber- schwemmung entzog, bildete den Bchluss der für uns in Betracht kommenden technischen Bodenertragsmeliorationen. Heute mag vielleicht das gesamte der Inundation ausgesetzte Grundgebiet der Herr- schaft Béllye noch ca 20.000 Joch betragen. FjS ist wohl selbstverständlich, dass die durch diese Eindämmung ganz oder teilweise dem Wasser und der Vogelfauna entzogenen Bodenflächen und deren Benützungsart. auf die Menge und Arten derselben Eintiuss üben mussten, aber die grundlegenden Verände- rungen vollzogen sich hauptsächlich aus ganz anderen Ursachen, welche wir im Nachstehen- den erwähnen wollen. In der guten alten Zeit gab es ja fast all- jährlich auch Überschwemmungen — es fehl- ten aber die Extreme- Die IJberschwemmung kam im März oder April und hielt sich in wechselnden Höheii- schwankungen bis F^nde Juli oder August, wo sie dann meistens abtiel und das Wasser nur in den eigentlichen Tiefen stehen blieb. Extreme Hochwasser, welche selbst für län- gere Zeit die Hochlagen überschwemmten, kamen relativ selten vor. Von der Menge der Vögel, welche sicli hauptsächlich zur Zeit des 'l'rockeiifalls des 209 mely minden visszamaradt vízben böséjjes lialtápláléküt talált, s abban a mértekben, a mint apadt a viz, folyton követte a seké lyebbé váló helyeket, s íüt mint ei^észsé^iij;;yi rendőrség- szerepelt, csak annak lehet fogalma, a ki ősi állapotában ismerhette meg a rétet. .Alkalmas helyeken és időben felhőszerü csapatokban százezrivel voltak láthatók bat- lák és kárókatonák, s milliónyi tömegben a réczék. A nád kö/.ött óvatosan tovalopózva egy-egy tónál a gémek minden faja riadt föl s a réczék ezrei mennydörgésszerű robajjal emel- kedtek a levegőbe, néhányszor körüljárták a tavat s ha csendesen megmaradt az ember a nádasban, ismét leereszkedtek rá. A mikor jiíliusban vagy angusztusban apadni kezdett a viz, egy szárazon tartott be- mélyedést bejárva sok ezer sárszalonkát lehe- tett fölrebbenteni, a melyek 8U— 40-es csa- patokban egyidőben keltek szárnyra. Estefelé, a réczeliúzás idejében zengett a levegő a különböző récze süvítő szárnycsa- pásától. Nehézkes repülésü gémek húztak el rekedt kiáltozás közben a nádas fölött. Sárszalonkák szortyogtak s a tavakon ezrivel hangzott a szárcsák rokonszenves szólása. .\padü sekélyes tócsák alkalmas helyein elő- szeretettel gyülekeztek a sasok, ha a bennük lévő halak nem voltak tiilságosan aprók, s egyáltalában nem volt ritkaság, ha 10 — 20 halászó példányra is bukkant az ember, nem is szólva arról, hogy 4 — 5 és több már jól- lakott példány a tócsák körüli fákon, vagy pedig a közeli erdőszél árnyékában üldögélt. A rétben ily tócsák közelében a réti sasokon kivül állandóan volt még sok kánya, néhány békászó sas és őszszel gyakran fekete béká- szó sas. A réczevadászat alkalmas körülmények között igen eredményes volt, különösen a reggeli les és egyáltalában nem volt rend kívüli dolog, ha egy vadász 50 — 60 tőkés réczét hozott haza. P^nnek a vadászatnak azon- ban az a föltétele volt, hogy a vadászatra kiszemelt tavon 2 — 3 héten át nem volt sza- bad háborgatni a réczéket, hogy odaszokja- nak. Egy még ma is élő lir — a 70-es évek Riedes ansammelten, in jeder Lache reich- liche Fischnaliriiiig fanden und in der Weise, wie das Wasser fiel, dem seichter werdenden Wasser folgten und damit als Sanitätspolizei wirkten, kann sich nur derjenige eine Vor- stellung machen, welcher Gelegenheit hatte das Ried in seinem Urzustände gekannt zu haben. Hunderttausende von Sichlern, Cormoranen, Millionen von Enten konnte man an geeigne- ten Punkten und Tageszeiten in wolkenartigen Scliwiirmen seilen. Reiher aller Arten erhoben sich, wenn man vorsichtig sich durch das Rohr in einen Teich schlich und donnernd erhoben sich oft Tausende von Enten, um einige Male kreisend wieder einzufallen, wenn man sich ruhig im Röhricht versteckt hielt. Wenn das Wasser im Juli oder August ab- zufallen begann und man einen trocken ge- haltenen Riegel durchging, konnte man viele Tausende Moorschuepfen aufstossen, welche sich in Schwärmen von 30 — 40 Stück gleich- zeitig erhoben. Abends, zur Zeit des Entenstriches schwirrte die Luft von dem pfeifenden Flügelschlage der verschiedenen Enten. Reiher zogen schwer- fällig über das Röhricht, ihr heiseres Geschrei ausstossend. Moorschnepfeu getschten und Tausende von Rohrhühnern hörte man an Teichen ihr sympathisches Geschrei ausstos- send. In den trockenfallenden seichten Lachen, deren Fische nicht zu klein waren, sammel- ten sich an geeigneten Orten gerne Seeadler, und es war nichts Seltenes 10-20 dieser Adler darin fischend anzuirefi'en — dabei Sas- sen oft 4 — 5 und mehr Stücke vollgekröpft auf den dem Teiche nahestehenden Bäumen oder im Schatten des nahen Waldrandes. Ausser dem Seeadler gab es im Riede in der Nähe solcher Lachen immer auch viele Milane, einige Schreiadler und im Herbste öfter Schelladler. Die Entenjagd konnte, unter geeigneten Umständen sehr ergiebig sein — besonders der Morgenanstand, und es war nichts Ausser- ordentliches, wenn ein Jäger 50 — 60 Stock- enten zur Strecke brachte. Diese Jagd hatte jedoch zur Voraussetzung, dass die Enten durch 2- 3wöchentlichesln-Ruhehalten deszur Jagd ersehenen Teiches sich an den Einfall in denselben gewöhnt hatten. Ein heute noch 27 210 elején leheléit c'^y re^seli li^s alkaliiiilval 101 lökés íjácsért lőtt. Tehát válogatta őket. IIa inagasabli voll a vízállás és csónak- kal lehetett járni a nádasban, úgy szeles időben és arravaló jó vezetővel a csónakról is könn\en lehetett 40—60 tőkés réczét lőni. .\ vefllésben lévő vadra — réczék és nyári ludak - való vadászat a régi időben szintén igen eredményes volt, részben még ma is az, a minek az az oka. hogy a vedlésre alkahnas teriiletek nagyon niegl'ogytak, a miért több- nyire az erdős hátakat választják, a melyek hosszára nynlt alakjuknál fogva alkalmasak a hajtásra, s a melyeket vagy gázló embe- rekkel vagy csóuakosokkal hajtatnak át. Csak természetes dolog, hogy a régi idő- ben itt élt nzi és egyéb madár tömegek kö- zött nagyon sok ornithologiai nézőpontból érdekes és ritka alak is akadt. Vidékünk legérdekesebb madarainak, habár gyakoriak, a gémféléket tartom. E'zek közül fészkelők voltak nálunk : nagy kócsag, szürke gém, biborgém. bakcsó, selyem- gém és kisgém. i/yahrahban a kanalasgém is. .\ kis kócsag, a mely nyáron és őszszel igen gyakori jelenség a vidéken, itt sohasem fészkelt ; ugyanezt kell mondanom a batláról is, a mely itt sohase fészkelt, de a viz apa- dása alkalmával július és augusztus hóna- pokban rengeteg mennyiségben fordult cUi. Vagy, 20 — 25 kilométernyire IJéllyétől Eszék közelében a Kük)gyvár-niocsárban az összes emiitett gémfajok fészkeltek a füzekkel sűrűn benőtt moesárterületen. s ott a batla is gya- kori fészkelő volt. A mióta azonban szaliályozták a Vuka l'o- lyócskát s kiszárították a kologyvári mocsárt, a melyet most szántóföldnek és legelőnek használnak, azóta a batla és kis kócsag is ritka lett Béllyén, illetőleg a kopácsi réten. Hogy különösen mint fészkelők oly szem- nielláthatőan pusztulnak Béllyéről a gém-, lebcudfr Herr schoss auf einem Morgenan- stand, es mag zu Anfang der 70-er Jahre gewesen sein. KU Stocker^jc/ — also mit Wahl! Bei höheriMu Wasserstande, welcher es ge- stattete im Röhrichte herumzufahren, konnii ii bei nnndifjer Witterung und mit Benützung eines guten geeigneten Führers, ohne beson- dere Schwierigkeit 40—60 Stockenten vom Kahn aus geschossen werden. Die Jagd auf ilauserwild — F.nten und Graugänse — war in alter Zeit auch sehr ergiebig — und ist es teilweise auch jetzt noch — was letzleres jedoch nur daiin seinen Grund hat, weil sich die Aufeutiiaitstlächen für das mausernde Wild sehr verringert haben, und sich dieselben jetzt meistens an bewal- deten Hochlagen dazu entschliessen. die in- folge ihrer langgestreckten Form leicht zu Trieben eingeteilt und entweder mit Leuten watend oder mit Kähnen durclitrieben wer- den können. üass sich bei der früiier vorhandenen Masse von Wasser- und anderem Geflügel noch eine Menge ornitiiologisch interessante und seltene Vögel befanden, ist wohl selbstverständlich. Zu den interessantesten, wenn auch häutig vorkommenden \'ögcln der hiesigen Gegend rechne ich die Reiherarten. Davon waren Brutvögel : Edelreiher, Grau- reiher, Pnr])urrciher, Nachtreiher, Schopfreiher und Zwergreiher, öfter auch der Löftelreiher. Den kleinen Silberreiher, eine im Herbste und Sommer hier ganz häutig vorkommende Form, habe ich nie als Brutvogel angetrotien; dasselbe muss ich auch vom Sichler erwäh- nen — welcher hier nie l)rütete, aber bei fallendem W;isser, Juli — August, in ungeheurer Menge auftrat. Einige — 20—25 - Kilometer von Béllyc, unweit Eszék in Kologyvár waren alle die genannten Reiherarten in dem mit \\'eideu dicht bewachsenen Sum pfgebietc ständige Brut- vögel und kam auch der Siciiler als häutiger Brutvogel dort vor. Seit jedoch die \'uka reguliert. ;y területéről eltűnt a nád. A szabadon úszó fészkekkel bíró madarak, mint szárcsa, búvár és csérek azért pusztnl- nak, mert a nád liiánya következtében a szél uiajias hullámokat korbácsol fel a nyilt vizén, a melyek a növényzettel alig védett fészke- ket elpusztítják. A nád])usztulás oka abban van, hogy a sok ármentesítés következtében, a mely a üuna alsó folyásában szántóföldek elnyerése czél- jából történt, nagyon me^^rosszabbodott az a viszony, a mely a lefolyási meder és az ár- vizek mennyisége között fönnáll és tetézik ezt még a folyók felső részén történő szabá- lyozások, valamint a kérdéses vizek forrás- területén levő erdők rossz kezelése. Ezek a káros hatások azt idézik elő, hogy az árvizek nemcsak sokkal magasabbak, mint a koráb- biak voltak, a mikor a folyók és lefolyási teriiletek közti viszony a mesterséges beavat- kozás által még nem volt megzavarva, hanem azt is, hogy egy évben gyakran több magas árvíz is veszélyezteti a vidékeket, a minek az az oka. hogy a folyószabályozás követ- keztében minden tetemesebb mennyiségű csa- padék, a mely a hegyvidéken történik, gyor- san hozzánk érkezik, de itt még a korábbi árvíztől elöntött teriileteket talált, úgy hogy az elöntött területekről csak későbben és aránylag lassan folyik le a viz. Ha már most tavaszszal megjön az árvíz, akkor a víz alatt megindul a nád fejlődése. hogy a hajtások a víz fölé emelkedjenek. Ha már most, különösen a mélyebb helyeken, a nád már bizonyos magasságot elért, s utána hirtelen leapad a víz, akkor a nád megdűl és nem tud utána már fölemelkedni, mert még igen gyönge a növése. Itt-ott ugyan elő- törnek egyes elkésett hajtások, a melyek bár gyöngék, mégis függőlegesen állanak és a ledőlt nádon átnőnek. Ha már most jön a másik árvíz, akkor a megdőlt nád, minthogy fölemelkedni nem tud, rothadni kezd és a gyökerek megfulladnak. Béllye hauptsächlich als Brutvögel aniielangt, so hat diese ihren Grund in der eingetretenen Entrohrung der Riedflächen, und in Hezuff auf Vögel, welche frei sciiwinimende Nester, wie Rohrhuhn, Taucher. Seeschwalbcn. haben, auch der Umstand, dass infolge der Entroh- rung der Wind das Wasser zu hohen Wellen aufpeitscht, welche die schwimmenden und durch Vegetation nur schlecht gesciiützten Nester zerstörten. Die Ursache der Entrohrung besteht darin, dass infolge der vielen Eindaimiuingen, welche im Unterlaufe der Donau in jüngerer Zeit zur Gewinnung von Ackerfeld gemacht wur- den, sich das Abflussprolil im Verhältnisse zur Zufuhr des Überschwemmungswassers ver- schlechterte, welches durch die Regulierung der Flüsse im Oberlaufe und durch die un- rationelle forstliche Bewirtschaftung der Wäl- der im Quellengebiete der in Frage kommen- den Flüsse noch vermehrt wird. Die Wirkung dieser schädlichen Ursachen ist die, dass die eintretenden Hochwässer nicht nur eine viel bedeutendere Höhe erreichen als in früherer Zeit, wo die natürlichen Fluss- und Landes- verhältnisse durch künstliche Eingriiï'e nicht gestört wurden, sondern dass auch öfters mehrere stärkere Überschwemmungen in einem Jahre unsere Gegend heimsuchen, was da- durch entsteht, dass jeder im Gebirge ein- tretende Niederschlag durch die obere Fluss- regulierung rasch zu uns geführt - hier von der früheren Überschwemmung noch mit A\'as- ser vidlgefülltes Land antrifft und das inun- dierte Terrain sich erst später und relativ langsam entleert. Tritt nun im Frühjahr Hochwasser ein, so entwickelt sich unter dem Wasser die Rohr- vegetation und sucht das Rohr mit seinen •■Spitzen über die Wasserfläche emporzukcmi- men. Hat nun das Rohr besonders in den Tieflagen schon eine gewisse Höhe erreicht und beginnt nun plötzlich der Wasserstand zu lallen, so legt sich das Rohr um. kann sich aber nicht mehr erholen, weil es zu schwächlich erwachsen ist. Hie und da bre- chen wohl vereinzelte Spättriebe des Rohres hervor, welche zwar schwächlich, doch senk- recht aufstehen und das liegende Rohr durch- wachsen. Kommt nun ein zweites Hochwasser, so fault das lagernde Rohr an. weil es sich nicht erheben kann und die Wurzeln ersticken. 27* ■2\-2 Csak ;i/, t'liilitett iitóhajtások éltetik :iz ejryes fíyökereket, de csak nagyon ritkás, kuszált ós használhatatlan nádast alkotnak. Ha a vázolt jelenségek egyffiásután néhány éven át isniétlddnek. akkor aránylag rövid illő alatt több ezer hold terjedelmű nádas is teljesen elpusztulhat; — ez tényleg meg is történt a kopácsi réten, az uradalom legmélyeb- ben fekvő területén. Az ily módon mind nagyobbá váló szabad vizfelületeken a tavaszi szelek alkalmával nagy hullámok keletkeznek, a melyek a ritkás nádat eltördelik, s mint törmeléket a nagy \izmedenczék szélére hányják. Ha a szél ezt a nádtörmeléket egy gátnak sodorja, úgy ez némi megerősítést nyer a nekizúduló hullá- mok ellen, de ha erdők felé viszi, a melyek vizfelöli széle rendesen többé-kevésbbé széles nádassal van övezve, akkor ez a törmelék el- borítja a nádast, a mely a rárakodó réteg alatt meffful. Az erdőbe sodort törmelékrétegek, a melyek a víz leapadása után néha 1 — 1'/^ méternyi magasságban borítják a talajt, igen kellemetlenek, mert igen tűzveszélyesek. Ha ültetvényeket vagy természetes fejlődésnek induló fás területek esnek ennek a toriásnak az útjába, úgy tömegéhez képest többé vagy kevésbbé megrongálja azokat. A vázolt jelenségek hatása következtében a béllyei uradalom mélyebb fekvésű nagy réti tavairól immár teljesen eltűnt a nád és ily- módon mint gémek, szárcsák, búvárok, sirá- lyok és csérek fészkelő területei már nem jöhetnek számításba. Ugyanez mondható a nyári lúd költőterületeire nézve is ; régebben különösen uszadékfából és nádból álló ilyen tönuelékrétegeken szeretett fészkelni, a melyek nádasok szélén vagy azok között állapodtak meg. A dankasirályok fészkelőtelepei szintén az ilyen nádtörmelékből álló rétegen voltak, a mely valamely nádas terület mellett állott : egy-egy ilyen rétegen néha több száz fészek volt egymás mellett. Minthogy a mostani tavaszi árvizek majd mindig jóval nuigasabbak az átlagosoknál, azért rendesen elpusztulnak mindazok a tőkés- réczefészkek, a melyek a földou vagy ala Nili- ilic vorerwähnten Einzeltriebe erhalten das Leben einzelner Kohrstöcke. bilden aber einen ganz wirren, schüttreren und unbrauch- baren Eohrbestand. Treten die geschilderten Ereignisse mehrere Jahre hintereinander ein. so kann in einem relativ kurzen Zeiträume ein ganzer Kohrbe- stand von mehreren Tausend Jochen, wie es auch im Kopácser Riede (dem tiefsten Teil der Herrschaft Béllye) tatsächlich der Fall war, zugrunde gehen. Die nun immer grösser werdenden blanken Wasseriläclien werfen bei den herrschenden Friihjahrswinden grosse Wellen, welche die schütteren Rohre zerbröckeln und als Treib- mist an die Peripherie dieser grossen Wasser- becken weifen. Führt der Wind solche Rohr- massen gegen den Damm, so erhält dieser dadurch einen gewissen Schutz gegen die anstürmenden Wellen, treibt er sie gegen Wälder, deren Ränder an der Wasserseite meistens einen mehr oder weniger breiten Rohrgürtel haben, so wird dieser überdeckt, und erstickt häutig sein Rohrwuchs unter der aufgeworfenen Mistüberlage. In den Wald geschwemmt sind diese Treib- rohrlagen, welche nach zurückgetretenem Hoch- wasser oft eine Höhe von 1 — 1 V2 Meter haben, in Rücksicht auf die Feuersgefahr sehr unwill- kommen. Triift das Treibrohr Pflanzungen oder natürliche Baumanllüge. so können diese je nach ihrer Ausdehnung mehr oder weniger .■itark beschädigt werden. Unter der Einwirkung der geschilderten Zustände sind nun die grossen Riedteiche der Herrschaft Béllye in ihren tieferen Lagen völlig rohrlos geworden und in Bezug auf Brutorte für Reiher, Rohrhühner, Taucher, Möven und Seeschwalben nahezu als solche nicht zii rechnen. Dasselbe gilt auch für die Brutstätten der W'ildgans, welche früher hier am liebsten auf Schwemmholz und Treibrohr nistete, welches sich zwischen oder an Rohr- flächen festgesetzt hat. Auch die Lachmöven machten ihre Brutkolonien auf Schwemmnihr. welches sich an eine stehende Rohq)artie anlegte; es fanden sich öfter mehrere Hundert Nester auf einer solchen Schwemmrohrbank. Durch die meistens über dem Mittel des Höhendurchschnittes stehendenFrühjahrshoch- wässer gehen auch fast regelmässig alle Stock- entengelege zugrunde, welche auf dem Boden 213 csony léggyökeres fűzfákon vannak, s tiianap ság csak azok a fészekaljak maradhatnak meg, a melyek varjú vagy ragadozók fészkében, esetleg magasabb odvakban vannak elhelvezve. A halászatra vah) tekintetből az utolsó években a kárókatonák fészkeit leverték a fákról, R igy mint fészkelő madarak ezek is eltűntek. Még i]0 — 85 évvel ezelőtt a parlagi sas is rendesen fészkelő volt. habár csekély szám- ban, de azóta eltűnt. Az ornithológusra nézve érdekes dolog, hogy tigy 15 év óta a kerecsensólyom mindinkább kiszorítja a réti sast, mert kötekedéseivel nagyon megzavarja a költésében. - A gatyás ölyv 35 — 40 évvel ezelőtt télen át igen gyakori volt. most éveken át egyet- len egy se látható. Ugyanez mondható a vörös kányáról is, a mely szórványosan szintén fészkelt nálunk. 30 — 85 évvel ezelőtt még 4 — 5 pár halász- sas fészkelt a keskendi erdőben ; különös dolog, hogy a fészek tengeriszárból volt építve. A kígyászölyv és törpesas, utóbbinak mind a két szinváltozata hasonlóan fészkeltek a kes- kendi erdőben. A mióta eltűntek a nádrengetegek a ko- pácsi rétből, azóta már nem fészkel ott a szürke gém se ; a rétben különben sohase láttam fán fészkelő szürke gémet. Valószinűleg azon- ban még ma is fészkel egy kisszámú telep a monostori pagony egyik szárazföldi erdejé- ben, mely az uradalmi réttől kb. 10 — 15 kilo- méternyire van. A ármentesitett réten a gát közelében Ko- pács és Tökös között vannak még nagyobb sűrű nádasok, a inelyekijen még ma is elő- szeretettel fészkel a vörös gém. Több mint 100 pár még bizonyosan fészkel azon a terü- leten. Az a nád, a melyre ezek a gémek a fészküket rakják a mindenkori vízállás szerint 50 — 130 czentiméternyire áll a víz alatt. Ezek közül azonban csak azok sza- porodhatnak, a melyek fészkei oly mély víz- ben vannak, hogy az ott előforduló vaddisz- nók gázolva nem érik el, mert különben le- rángatják őket. s tartalmukat, akár tojás, oder auf niederen Luftwurzelweiden angelegt wurden und haben heute im offenen Riede nur jene Gelege Aussicht auf glückliches Ge- deihen, welche in Krähen- oder Raubvogel- horsten, oder höher gelegenen Baumhöhlen gemacht wurden. Aus Rücksicht auf die Fischerei wurden in den letzten Jahren die Cormorane durch ller- unterstossen der Nester von den Horstbäumen als Standwild unmöglich gemacht. Der Kaiseradler war vor 30 — 35 Jahren, wenn auch in geringer Zahl, regelmässiger Brutvogel; seit dieser Zeit ist er als solcher verschwunden. Interessant für den Ornithologen ist, dass der Blaufuss den Seeadler seit vielleicht 15 Jahren immer mehr verdrängt und ihn durch Neckereien in seinem Brutgeschäfte stört. Der Rauhfussbussard kam vor 35—40 Jah- ren im Winter in sehr grosser Zahl vor, jetzt vergehen Jahre und man sieht keinen mehr. Dasselbe gilt vom roten Milan, der früher vereinzelt hier auch Brutvogel war. Der Fischadler herrschte vor 30 — 85 Jahren noch im Keskender Wald in 4 — 5 Paaren auf gipfeldürren Eichen; der Horst war merkwür- digerweise aus Kukuruzstroh gemacht. Der Schlangenadler und Zwergadler, letz- terer in beiden Farbenvarietäten, kamen gleich- falls im Keskender Wald als Brutvögel vor. Seit die Rohrdickungen im Kopácser Ried verschwunden, nistet kein grauer Reiher mehr dort, wie ich denn überhaupt im Riede noch nie einen Graureiher auf einem Baume hor- sten fand. Er brütet jedoch wahrscheinlich noch heute im Landwalde im Revier Monostor in einer kleinen Kolonie, welche vom herr- schaftlichen Riede vielleicht 10 — 15 Kilometer entfernt ist. Im eingedämmten Riede, nahe dem Damm, finden sich noch auf der Strecke zwischen Kopács und Tökös grössere dichte Kohr- partien, welche heute noch mit Vorliebe vom Purpurreiher als Brutort gewählt werden. Es brüten dort gewiss mehr als 100 Paar dieser V^ögel. Die Rohre, auf welchen diese Reiher ihre Nester haben, stehen je nach dem je- weiligen Wasserstande 50 — 130 cm. tief im Wasser. Von diesen Familien haben jedoch nur solche Aussicht auf ein glückliches Fort- komm(>n, wenn deren Nester in so tiefem Wasser stehen, dass sie von den dort vor- 214 akár fióka, fölfalják. De niéfr a halászatra nézve is, mely a hellyel uradaloninak egy igen jelentékeny jövedelmi forrása volt, sőt még ma is az, sem kedvezők a mai vizi vi- szonyok a szabad réten. A tavaszi és nyári áradások föhhnyire túlmagasak a hal ivása számára, s a vizek mélysége a kibúvó hal- ivadéknak gyakran túlságos nagy, minthogy nincsenek sekélyebb helyek, a melyek a hal- ivadék számára a legkedvezőbb táplálkozási területeket adják. Mindazonáltal a halászat jövedelme még mindig nagyon kielégítő, ha a vízállás nagyobb ingadozások nélkül tavasztól augusztus végéig vagy tovább meg- felelő magasságban marad, habár a vissza- esés kétségtelenül megállapitható. A nagyobb esés, a melylyel a szabályozott folyók a síkságra viszik a vizet és az egy- egy évben többször ismétlődő és magasabb elöntések nagyon emelik az uszadékmennyi- séget és elősegitik különösen a mélyebb tavak és lapályok eliszapodását, főként az árvizek beözönlési területein, minek következtében erősen visszamegy a halászat, s az eddigi jövedelem megcsappanása azután megadja a lökést a ma még szabad rétterületek ármen- tesítésére. Csak természetes dolog, hogy nagy terü- letek jellegének ily mélyreható megváltozásai a bennük élt növény- és állatvilágra is kihat- nak. A rét költészete és rengeteg gazdag állatvilága föltartóztathatatlanul közeledik a végéhez. A reális szocziális és politikai viszo- nyok, és visszautasithatatlan mindig maga- sabbra hágó igényeik mellett szentimentális tekintetek nem érvényesülhetnek ; földért és lehető legnagyobb földi termésért hangzó harczi kiáltásuk mindig sürgősebbé válik. Azt mondják, hogy ez modern dolog, s ennek a rohamnak visszahozhatatlanul áldl)zatul esik a mi hajdan oly szép volt, s a természet- búvár számára a legtisztább és legnemesebb gvönvörök forrását alkotta. A béllyei kis gyűjtemény különböző elaján- dékozások — iskoláknak és magánemberek- kommenden Wildschweinen watend nicht er- reicht werden können ; anderenfalls werden sie heruntergerissen und ihr Inhalt, ob Eier oder junge Reiher, von letzteren verzehrt. Selbst für die Fischerei, welche für die Herr- schaft Béllye eine sehr bedeutende Einnahme bildete, ja selbst jetzt noch ist, sind die heu- tigen Wasserzu.stände im freien Riede keine idealenVerhältnisse. Die Frühjahr- und Sommer- hochwässer sind meistens für das Laichgeschäft der Fische zu hoch, auch sind die Wasser- tiefen für die ausschlüpfenden Jungfische häufig noch im allgemeinen zu hoch, da es an Flachstellen, welche die besten Futter- plätze für die Fischbrut sind, mangelt. Immer- hin ist der Fischereiertrag noch ein ganz befriedigender, wenn der ^^'asserstand ohne bedeutende Schwankungen sich vom Früh- jahre bis gegen Ende August oder darüber hinaus in entsprechender Höhe erhält, wrnn auch sonst ein Rückgang bemerkbar ist. Durch das stärkere Gefälle, mit welchem die regulierten Flüsse das Wasser in das Tiefland bringen und durch das im .lalire öftere Wiederkehren stärkerer Überflutungen, wird die Anschwemmung im iillgemeineu und besonders die Verschlammung aller tieferen Teiche und Niederungen hauptsächlich in der Nähe der Einflussteilen aus den Flüssen stark befördert, die Fischerei verschlechtert und durch das Sinken des Fischereiertrages der Ansporn zu neuen und weiteren Eindämmun- gen des heute noch freien Riedlandes gegeben. Dass solche tiefeinschneidende Veränderun- gen in dem Charakter weiter Landstriche solche auch bei der in ihnen natürlich vor- gekommenen Fauna und Flora hervorrufen muss, ist wohl selbstverständlich. Die Poesie des Riedes mit seiner immens reichen Tier- welt geht ihrem Ende unaufhaltsam entgegen. Die realen sozialen und politischen Verhält- nisse, ihre unabweislichen sich immer höher spannenden Ansprüche lassen sentimentale Rücksichten nicht gelten ; ihre Schlachtrufe nach Land und höchstmöglicher Bodenrente werden immer dringlicher. Das nennt man modern und diesem Ansturm verfällt unvvieiler- bringlich was einst so schön gewesen und Naturfreunden ^^ine Quelle reinster und edelster Freude war. Die kleine Sammlung in Béllye ist dun h diverse Schenkungen an Scluden und Private lì ir. nek — következtében az óvek folyaniiui sokat veszített teljességéből, a maradék pedig iiiaiiapság érdeklődés és gondozás hiánya következtében a pusztulás felé halad. Még jó gyűjtő is csak évek munkájával tudná azt ismét megfelelő állapotba juttatni, a mit azonban a mai szolgálati viszonyok mellett egy szolgálatban levő tisztviselőtől nem lehet megkívánni. A béllyei Rétmúzeum története meghatóan egyszerű. Sok évvel ezelőtt Zelebor J., a bécsi cs. k. udvari Múzeum őre hosszú ideig tartózkodott Béllyén. Gyűjtő kirándulásain Horváth J. hajdú, a kit később „az öi-eg József"-nek neveztek, szokta kísérni. Horváth itt meg- tanulta a madárnyúzást, az arzénszappannal való praeparálást és a kitömést is. A kitö- mendő madarak vázát drótok alkották, s kócz- czal lettek kitöltve. Igaz, hogy ezek a készít- mények nem voltak valami szépek, de azért még nagyon sokszorta rosszabbak is voltak a világon. A kitömési és praeparálási mód- szerek reformálása az első budapesti kiállí- tás idejében a 80 as években és később a millenáris kiállítás előkészítése alkalmával történt, .\lkalinunk volt ismert nevű dermo- plasztikusfikkal és ezek segédszemélyzetével megismerkednünk, és Schirmkr S. hajdú ezek vezetése mellett megtanulta a madarak és némi szerény mértékben a kisebb emlősök kitömését. .\z arzénszappan helyébe arzénsavas ná- trium erős vizes oldata lépett mint konzer- váló szer, a drótok nagysága a helyettesí- tendő testrészek méretei alapján lett meg- szabva, s a test az eltávolított húsrészek nagyságához mérten kóczczal való körülcsa- varás által lett előállítva. Később a testeket viaszszal beeresztett turfából állítottuk elő. A szeniállást és arczkifejezést plasztikus agyag befecskendezésével és mintázó - vesszővel adtuk meg, s ily módon olyan praeparátumo- kat kaptunk, a melyek határozottan fölül- emelkedtek az általános dermoplasztikus műtermékek atlagán. Minthogy a zománczo- zott szem csak ritkán felel meg a valóság- nak és nagyon drágák is, azért az egyszerű üvegszemeket minden egves madár számára im Laufe der .lahre in ihrer Vollständigkeit sídír lückenhaft geworden und heute geht ihr Uest infolge Mangels an Interesse und Pflege dem Verfalle entgegen. Eiu guter Sammler hätte wohl einige Jahre zu tun. um sie wieder in entsprechendeu Stand zu setzen, was unter den lieutigf^n dienstlichen V Ci'lialtnissen einem aktiv(Mi Betriebsbeaniten nicht zugemutet werden kann. Die Geschichte des Kiedmuseums in Héllye ist eine rührend einfache. Vor vielen Jahren hielt sich J. Zelkbor. Kustos am k. k. Hofnaturalienkabinet, lange Zeit in Béllye auf Für seine Sammelex- kursionen wurde ihm der Hajdúk J. Horváth, später unter dem Namen „der alte Josef" bekannt, beigegeben. Dort lernte Horváth Vögel ausbalgen, mit Arsenseife präparieren und auch ausstopfen. Die auszustopfenden Vögel erhielten Drähte und wurden mit Werg ausgefüllt. Formschön waren diese Präpa- rate allerdings nicht, aber es gab deren noch viel, viel schlechtere auf der Welt. Eine Reformation des Ausstopfwesens und der Präparation der Vögel trat von dem Zeit- punkte der ersten Budapester Ausstellung in den 80-iger Jahren und später bei der Vor- bereitung der Millenniumsausstellung ein. Wir hatten Gelegenheit mit bekannten Dermo- plastikern und deren Hilfspersonale bekannt zu werden und der Hajdúk S. Schirmur er- lernte mit deren .\nleitung die Präparation von Vögeln und bis zu einem gewissen bescheidenen Grade auch die von kleineren Säugern. Au Stelle der, Arsenseife trat als Konser- vierungsmittel arsensaures Natron in starker, wässeriger Lösung, die Drahtbestandteile wurden nach Massgabe der Körperleile, welche sie zu ersetzen hatten, gemessen, und der Körper für das Präparat nach den ge- gebenen Grössen der (entfernten Fleischteile aus Werg durch Wickeln geformt Später wurde zur Formung des Körpers Torf, welcher mit Wachs eingelassen wurde, verwendet. .Augenstellung und Gesiclitsausdruck wurde durch Einspritzen von jilastischem Ton mit nochmaliger Formung mit dem Griffel gegeben und so entstanden Präparate, welche sich entschieden über die .Mittelmässigkeit der allgemeinen dermoplastischen Kunsterzeug- nisse erhoben. Da die emaillierten Augen der ne külön befestettük. A budapesti kiállítás előtt (Ír. inojsvári Mojsisovics A. tanár, a gráczi Jouimeuni tanára tudományosan meghatározta a madarakat. Az ezredéves kiállítás alkalmával a mocsári és vízimadarak tekintélyes része Budapestre került díszítések czéljaira, de csak egy cse- kély részét kaptuk belőle vissza, minthogy 0 Fensége sokat elajándékozott belőlük. Később is történtek ily elajándékozások iskolák részére, miáltal a gyűjtemény mind- inkább kisebbedett, s minthogy már csak igen kevés lett pótolva, azért manapság már oly állapotban van, hogy szinte szó se lehet gyűjteményről. Röviden ez a története és vége a béllyei Rétmúzeuninak. Nem akarom azt állítani, hogy a béllyei madárgyűjteménynek valóságos tudományos becse lett volna, de helyi, mondjuk megyei értéke föltétlenül volt, mert csak olyan pél- dányokat tartalmazott, a meXyeh kétségtelenül előfordultak Baranya megyében, s mert a meglévő madarak vagy egyáltalában nem for- dulnak már elő, vagy legalább mint fészke- lők ma már eltűntek A mint már emiitettem. a manapság sokkal magasabb és gyakoribb árvizek következtében mindinkább pusztulnak a nádasok, s így most sok minden máskép- pen van, mint volt azelőtt." Bizony, sok minden másképpen vau ! Ezt a kijelentést saját tapasztalatom és a viszo- nyok sok évi ismerete alapján magam is megerősíthetem. Az öreg erdötanácsossal, a ki nem volt egyszerű természetbarát, hanem az állatvilág kitűnő ismerője és kiváló meg- figyelő, az uradalomból egyúttal eltűnt a ter- mészet iránti érdeklődés és szeretet, eltűnt az ideális konzervatív érzés és minden igye- kezet tisztára a termelés és anyagi dolgok fokozására irányul. A természetbarátokat a tiszta materialisták teljesen kiszorították és innen van az, hogy a madárvilág is erősen pusztul, mert rendszeresen és fokozatosan Wirklichkeit nur selten entsprechen, auch viel zu teuer sind, so wurden die einfachen (ilas- augen für jeden Vogel besonders gemalt. Vor der Budapester Ausstellung wurden die Vögel von Prof. Dr. A. Mojsisovice von Mojsväk, Kustos am Joannaeum in Graz, wissenschaftlich bestimmt. Zur Jubiläumsausstellung ging zu dekora- tiven Zwecken ein beträchtlicher Teil der Sumpf- und Wasservögel nach Budapest, wo- von nur ein kleiner Teil mehr zurückkehrte, da Se. k. und k. Hoheit diverse Schenkungen damit machte. Auch später wurden verschiedene Schen- kungen an Schulen durch die hohen Herr- schaften gemacht und dadurch die Sammlung immer mehr reduziert und da nur mehr sehr wenig nachgeliefert wurde, so ist sie heute auf einem Stand, dass von einer Sammlung kaum mehr die Rede sein kann. Dies ist in Kürze die Geschichte; und das Ende des Béllyeer Riedmuseums. Ich will nicht behaupten, dass die Béllyeer Yogelsammlung einen strikten wissenschaft- lichen Wert besass, aber einen lokalen, einen Komitats-Weri hatte sie entschieden, weil sie nur solche Stücke enthielt, welche auf der Herrschaft Béllye erlegt wurden, wodurch deren unzweifelhaftes Torkommen in der Baranya nachgewiesen wurde und weil viele der vorhandenen Vögel entweder gar nicht mehr vorkommen oder wenigstens als Brut- vögel dort zu existieren aufgehört haben. Wie erwähnt, gehen die Rohrwaldungen infolge der jetzt ungleich hölieren und häufi- geren Hochwasserstände immer mehr zu- grunde, und es i.st jetzt so manches, was früher war. nicht mehr". Ja, so manches ist nicht mehr ! Diesem Ausspruche kann auch icli aus eigener An- schauung und langjähriger Kenntnis der Ver- hältnisse volikiimmen beiptiichten. Verschwun- den ist mit dem alten Forstrat. der nicht nur einfacher Naturfreund, sondern ein exquisiter Kenner der Fauna und hervorragender Be- obachter ist. auf der Herrschaft fast voll- kommen die Liebe und das Interesse zur Natur, verschwunden ist der ideale, konser- vative Sinn und alle Bestrebungen sind nur lediglich auf Hebung des Ertrages und der rein materiellen Interessen gerichtet, die Naturfreunde sind durch die puren Materia- 217 elvonják tőle a szükséges létföltételeket, s ennek következtében nemsokára ezek a mo- csarak is, a melyek hajdan valóságos eldo- rádót alkottak a vízi és mocsári madárvilág számára, a legközönségesebb fajoktól elte- kintve néptelenek lesznek, s letűnik velük egy elsőrangú természeti emlék, a melynek képviselői még a gyűjteményben sem fognak fönmaradni, minthogy aziránt jelenleg sem fölülről, sem alnlról bár csak a legkisebb érdeklődés sem nvilvánul. Eme bevezetés után már most következik a béllyei Rétnuizeum, illetőleg az 1905-ben még meglévő gyűjtemény katalógusa, a mely 195 fajt tartalmaz 822 példányban. listen fast total verdrängt worden und so kommt es, dass auch die Vogelwelt stark im Abnehmen begritfen ist, weil ihr die nötigen Existenzbedingungen systematisch, sukzessive entzogen wenhni, wodurch bald auch die Sümpfe, die einst ein üorado der Sumpf- und Wasservögel waren, ausser den gewöhn- lichsten Arten fast ganz ausgestorben sein werden und damit wird ein Naturdenkmal ersten Ranges verschwinden, dessen Ver- treter nicht einmal in einer iSammlung erhalten bleiben werden, da derselben zu jetziger Zeit weder von oben noch von unten irgend ein besonderes, wenn auch nur kleines Interesse entgegengebracht wird. Auf diese Einleitung möge nun der Katalog des Béllyeer Riednuiseums, resp. der 1905 nocii vorhandenen Sammlung folgen, welche 195 Arten in 322 Exemplaren umfasst. 1. Gavia septentrionalis (L ), juv. 1. .. arcticus (L.i, d, XII. 2. 1892. 5. Colymbus cristatus L. 3. .. griseigena, Bodd. V. 18. 1894. 2. „ auritus L. V. 13 et 14. 1891. 1. „ fluviatilis, TuNST. 3. Larus cachinnans, Fall. 2 juv. 1 ad. ? X. 21. 1893. 4. .. ridibundus, L. 1 'Í VI. 8. 1892. 2. .. canus L. 2 juv. 2. Sterna hirundo, L. 2. „ minuta L. 2. Hydrochelidon hybrida (Fall.). 2. „ leucoptera (Meisn. et ScHiNz), 1 c? VII. 25. 1890. 4. .. nigra(L.). 1?VII.26. 1890. 2. Fhalacrocorax carbo (L.). 1. „ pygmaeus (Fall). 1. Mergus merganser L. 1. „ serrator L. 2. Oedemia fusca (L.). 1 ^ XII. 2. 1892. 1. Fuligula fuligula (L.). III. 12 1891. 1. „ ferina (L.) III. 14. 1891. 1. „ rufina (Fall.). 1. „ nyroca (Gcld.). 6. „ clangula (L.). 2 V III. 9. 1891. 2. , hyemalis (L ). 9 XI. 14. 1888. 2. Anas boschas L. 1. „ ,. X Anas penelope L. 3. „ streperà L. d, 9 Ili. 7. 1891., 5 juv. 1888. 1. Anas penelojie L. d IX. 20. 1888. 3. „ querquedula L. 1. .. crecca L. 1. Spatula clypeata (L.). d Hl. 10 2. Datila acuta (L.). d III. 9. 1891. ? III. 10. 1890. 1. Anser fabalis Uth. d III. 5. 1891- 1. „ albifrons (Suop.). 1. ,. anser (L.). 2. Cygnus cygnus (L.). 1 H* á20 Ardm iinr/nirea L.. részleges albino. A Ijiilszárny 2. és 4. evezője, valamint az első három nagy szárnyfedő tiszta fehér, a jobb szárny első három evezője, s a hozzájuk tar- tozó tVdötolluk szintén tiszta fehérek. A tol- lazat töl)bi része rendes színezetű. Corrus comix L., részleges albino. A jobbszárny első evezőjének belső zászlaja a hegyétől számítva körülbelül egy harmadon, a negyediké körülbelül egy negyedrészen, a hatodiké körüll)eliil egy harmadrészén át fehér : a balszárny negyedik evezője majd- nem tiszta fehér, az ötödiken széles hosszanti sáv Iiiizódik végig. A tollazat többi része normális. Passer domesticus (L.), teljes albínó, illető- leg chlorochroizmns. A tollnzat háti része végig sárgásbarnás színű, de intenzitása a fark felé mindig fogy ; a fark majdnem pisz- kos fehér ; a tollazat hasi része igen világos piszkos fehér. \ szem fekete, a csőr sárga. Hirundo rustica L., teljes albínó. A tol- lazat tiszta fehér, csőr és láb világos sárga, a köröm fehér, a szem fekete. titurmis vulgaris, L. juv. rendellenes csőr- képződés. A felső káva majdnem félkört alkotva balra lefelé van hajlítva : az alsó káva fölfelé és kevéssé balra hajlik : mind- két káva laposan összenyomott. A felső káva hossza 241 táj'án. Bida Ei,hk russi földl)irt(d<()ssal és Stkttkk Friciyes Vn.Mos kincs- tári mérnökkel együtt. Chernél' azt állitja ugyan, hogy Stettero' volt az első, ki Erdély- ben madarakat gyűj'töit s a kitömésre máso- kat, köztük BuuA Ei,EK-et, W.\oNiíR-t is meg- tanította, de én Buua Ádá.m szavaira támasz- kodom, a ki még jól emlékezik arra, liogy atyja, Elek, Wahner és Ötettur eg\ ütt lanulták az akkor már 30 éves dévai orvostól a madár- tömést. '■' W^nNKR koráblii életéről minden utánjárásom daczára sem tudhattam meg semmit. 1841-ben már hátszegi gyógyszerész volt s a hét évvel ezelőtt elhunyt Buda ELEK-kel igen jó barát- ságban élt. Itt ösmerte meg őt lS4'J-ben Buda ' Ohkrnkl: a lioni iiiadártan története. Term tud. Kö/.l. XX. 59. ' STETTKii-iiek elévülhetetlen érdeme marad az, liofíy ö alapította nie^ a tiidiimáuyos (niiitholóffiát Kidélyhen, mikor az orv. és tenii.vizs-;. kolozsvári vándorgyűlésén 184.")ben, mint úttörő a madártani bnvárlatokban, előterjesztette „Adatok Erdély orni- thologiájához" ez. értekezését. ' Minthogy ez a történeti \ázlat ellentétben van a kérdésre vonatkozó eddif^i tndásunkkal, azért mefi- kérdeztük Csato JANos-t, a ki ,Über den Zu;:, das Wandern und die Lebensweise der Vögel in den Comitaten Alsótehér und Hunyad' czimii munkájában (Dr. Madakász Gy. : Zeit.schrift f. d. ges. Ornith. II. lîudapest, 1885. p. .S92) szintén adott ilyen történeti vázlatot. Szerinte Stetter, a ki már 1831-ben foglalta el hivatalos állását Déván és lS45ben már 24G fajt mutatott ki Erdélyben, alig tanulhatta meg Knöpkler- töl 1841-ben a madártömést. Valószínű, hogy Buda Elek is STETiER-töl tanult, a kivel jó barátságban volt, Wagner pedig viszont 15üda ELEK-től nyert ok- tatást ezen a téren, mert gyakran érintkezett vele. SZERK. Dem gänzlich erluschenen Andenken des seit langem verstorbenen Karl Wagner, Apo- theker in Hátszeg und später in Hódmező- vásárhely, welcher der frühesten V'ogelsanim- ler-Garde in P^rdély angehí'irte. sollen diese Zeilen gewidmet sein. Mit Ale.xius V. BuiiA. Crrundhesitzer in Russ und Frikdrich WmíHel.m Ötktter. Kameral-Iuge- nieur war er beiläutig im Jahre 1S41 erster Schüler von Di;. Wilhelm Knöpilkr, .\rzt in Déva. V. (.'kernel ' behauptet zwar, dass Stkt- TRR ' der erste gewesen wäre, welcher in Erdély Vögel präparierte, iiud darin auch andere, wie Alexius v. Buda und Wagner _nn- terrichtete. doch stütze ich mieli auf die Angaben von Adam v. Bnu. der sich noch genau daran erininrn kann, dass sein N'ater Ale.xius, Wagner und Stettkr das l'rä|)arieren der Vögel zusammen von dem dunials oOjäh- rigen Arzte in Déva erlernten.^ Trotz eifrigsten Nachforschens konnte ich über das frühere Leben Wagners gar nichts erfahren. Im Jahre 1841 war er schon Apo- theker in Hátszeg und lebte mit dem erst vor ' 7 Jahren verstorbenen Alexius v. Buda in sehr ' V. Chernél : A honi madártan története. Terni. - tud. Közi. XX. p. 59. - Es bleibt das unverjährbare Verdienst Stettehs, dass er der Begründer der wissenschaftliehen Orni- thologie in Erdély war. als er auf der Wanderver- sammlung der Ärzte und Naturforscher im Jahre 1845 in Kolozsvár als Bahnbrecher in der ornitholo- gisehen Forschung seine Abhandlung „Beiträge zur Ornithologie von Erdély" einreichte. ' Indem diese historische Skizze mit unserem bis- herigen Wissen über diese Frage nicht übereinstimmt, fragten wir bei Johann v. Csatö nach, der in seinem Werke „Über den Zug, das Wandern und die i.ebens- weise der Vögel in den Comitaten .Msófehér und Hunyad' (Dr. J. v. Madar.ísz: Zeitschrift f. d. ges. Ornith. II. liudapest 1885, p. 892) ebenfalls eine solche historische Skizze gab. Laut seiner .^nsipht konnte Stetiek, der sein Amt in Déva seit dem Jahre 1831 bekleidete, und im Jahre 1845 schon 24ti Arten in Erdély nachwies, das Praeparieren kaum im Jahre 1841 von Knöpflbr erlernen. Es ist wahrscheinlich dass auch Alexius v. Buda von Stetter, mit welchem er gut befreundet war, lernte, und dass Wagner von Alexius v. Huua in dieser Kunst unterrichtet wurde, indem diese vielfach mit einander verkehrten. Red. 223 Ádám is. A WAíiXKii-liáz találkozóhelyo volt a kis Viirips iiitellis;('iiC7,iáji'iii;ik ; Wauxkr iiiasii már akkor ős/.iiliii kezdő, közóptííniiciű, jósá- };os aiTzú. I)arátsáf;(is ember volt. a ki szívesen tanított másokat is a madártöriiésre ; igy ő jut- tatott arzeriikiimot az akkor már 18 év«s korá- ban mailáriöméssel próbálkozó, s a szomszéd faluban lakn Buda AnÁM-nak is. Wagnkii csak tisztán kedvtelésből gyüj- tóltc s inkább dísznek szánta kitömött mada- rait,' melyeket a liátszegí völgyben, a Kctye- záton és a 8ztrigy-i'(dyón kerített. Gyógyszer- tára állványain voltak a/.ok tVlállitva egyszerű, házilag előálliiott talpakon. Akkoriban a cserél- getést még nem ösmerték a madárgyűjtők ; CsATó pl. nagyon jól ösmerte WAONER-t, de nem volt vele csereviszonyban. Csak Buda EiEK-ről tudom, a madártalpak túljegyzéseiből, hogy ajándékozott \VA(;NER-nek madarakat. - Az évek folyamán szabadon álló madarak a pornak és az idő fogának kitéve — ha még olyan jól voltak is praeparálva — sokat szen- vedtek, de mégis túlélték a szabadságharcz vészes napjait. ^ Az ostromok és a havasokból előözonlő ral)ló, gyújtogató oláhok pusztító kezei meg- kímélték csodálatosképen WAoxER-nek féltve őrzött maflarait, úgy, hogy midőn 1850-ben ' Buda Aj)Á»i-tóI tudom, lioi^y iv/.t a »agy riítyezáti liarna medvét i-, melynek vasállványát a léai kovács- nál csináltatta Wagner, s melyet Vásárhelyre is el- hozott mafjával, a j!;yógys/,oitárli;iii eleinte dísznek, később iiliiUeiiek használták. ' Ugyancsak Iíuda Ei.f.k Zkyk Miklós enyedi tanár- nak is küldött kitömött madaraiból ■' Hátszeg igen sokat szenvedett 184H — 49 ben ; már 184« őszen megkezdte gyilkos munkáját KiKiiKL őrnagy, az oláhság bálványozott katonai főnöke, folytatta a hátszegi oláh pópa, ki a Sztrigy partján gyil- koltatta sorra a magyarokat s a szenvedéseket befe- jezte a hátszegi fegyverletétel 1840 augnszt. 21., midőn Hátszegre bevonult Uasdorf orosz tábornok. guter Freundschaft. Hier wurde er im Jahre 184Í) auch mit .\da.m v. Buda bekannt. Das WAiiNKii'sche Haus war damals der gesellschaft- liche Mittelpunkt der Intelligenz des kleinen Städtchens; W'aönku selbst war von mittlerer Statur, ein freundlicher Mensch mit gütigem Gesichte, damals schon etwas ergraut, der auch andere im Präparieren der Vögel be- reitwilligst unterrichtete ; so lieferte er z. H. dem damals 18jälirigen, im Nachbardorfe woh- nenden Adam v. Buda, der damals das Prä- parieren begann, das dazu nötige Arsenik um. Waoner sammelte nur aus Passion, unti betrachtete seine ausgestopften Vögel, welche er aus dem Hátszeg- Tale, vom Ketyezát und vom Sztrigy-Flusse erwarb, hauptsächlich nur als Schmuckobjekte.^ Dieselben waren auf den Stellagen der Apotheke auf einfachen, häuslich fabrizierten Postamenten aufgestellt. Damals war der Tauscliverkehr unter den ornithologischen Sammlern noch wenig geübt; v. CbATó z. B. war mit Wagner sehr gut be- kannt, doch stand er mit ihm nichl im Tausch- verkehr. Auf Grund der auf den Postamenten gefundenen Aufzeichnungen kann ich nur von Alüxiuh V. Buiia angeben, dass er Wagner Vögel schenkte."-^ Die seit Jahren freistehenden, dem Staub und dem /paline der Zeit ausgesetzten Vögel litten zwar — trotz bester Präparation — sehr viel, doch überlebten dieselben trotz allem die gefahrvolle stürmische Zeit" des Freiheitskrieges. Die Belagerungen und die alles nieder- brennenden, verheerenden und raubenden Scharen der aus dem Hochgebirge hervor- brechenden Rumänen verschonten wunder ' Auam V. Buda erzählte mir, dass auch der grosse braune Bär vom Ketyezát, dessen Eisengestell Wag- ner durch den Schmied in Rèa herstellen Hess, und welchen er auch nach Hódmezővásárhely überführte, in der Apotheke anfangs als Sehmui'k, später als Sessel diente. - Alexius v. Buda gab auch Nikolaus v. Zeyk, Professor in Nagyenyed, einige ausgestopfte Vögel. ' Hátszeg litt in der Zeit 1848 — 41J ungemein viel; schon im Herbst 1848 begann Major Rjkisel, der vergötterte Militär-(!hef der Rumänen, seine mörde- rische Tätigkeit, fortgesetzt wurde dieselbe von dem rumänischen Popen iu Hátszeg, der die Ungarn an den Ufern der Sztrigy niedermetzeln liess, und die Leiden beendigte die Waffenstreckung bei Hátszeg am '21. August 1849, als der russische General Hasdorf in Hátszeg einzog. ■2-2-i családja val cj^yiitt Hódniezöviisárhclyic köl tö/.ött, egész madár kfillekczioját plliozliatta iiiaLrával. Azon korbeli emberek Jól endékeznek niéir. ho^y a szállítás közben nie>;sériilt madarakat kijaviluratta. esetleg újakkal ])()tolta és 186 l-ig a gyógyszerlár iielyiségében tartotta, sőt állan- dóan gyarapította is gyűjteményét az akkor mi''g igen gazdag és ó elcjtte lij alt'iddi vízi madarakkal. Hogy szenvedélyes gyiijtő volt, azt ismerőseitől tudom, de sajnos, nem lévén szakember, gyűjtése eredményéről rendszeres najilót nem vezetett, még az állványtalpakra is elmulasztotta legtöbbször följegyezni a lövés helyét és idejét. Igaz. hogy eszközei sem voltak WAnsnK-nek a rendszeres gyűjtésiiez, annál kevésbbé a pontos hasonlításokhoz, s a kritika gyakorlásá- hoz. A gyűjtők egymás közt nem cserélget- hettek az akkori nehézkes postai intézmény mellett. Ritkán tisztázhatták kételyeiket s még nehezebben szánhatták reá magukat, hogy a messzebb lakó gyűjtők egymást fölkeressék. Ez főleg az oka. hogy az ötvenes években oly sok lokális — éppen azért a tudományra rendkiviil értékes — gyűjtemény keletkezett; pl. a ma is csodálni való (,'sATó-féle magán- és a ZEYK-féle kollégiumi gyűjtemény Nagy- enyeden, a STETiER-é, melyet ma Nagyszeben- ben őriznek, a gróf L.vzár benczenczi gyűjte- ménye, melynek megmenthető példányait a dévai reáliskola nuizeumában láthatjuk ; a Hn)A EiiEK-é és ADÁsi-é, melyek a hunyad- megyei orniszt ölelték fel, de a melyek éppen úgy, mint a KNöi-KLER-féle is az 1848—49. évek viszontagságai közt nagyrészben meg- semmisültek.' A Wagner gyűjteményét 1862 őszén meg- vette gimnáziumunk s ezentúl, mig csak 1867-ben innen el nem költözött Wagner Uj- aradra, minden hozzá bevitt madarat az iskola ' Chernél: id. m. üü. lapján. barervvcise die ängstlich gehüteten Vögel Wagners, so dass er im .lahre 18Ô5, als er mit seiner Familie nach Hódmezővásárhely übersiedelte, seine ganze \'ogelsaiiimlung mit sich iii'liiiifii konnte. Zeitgenossen können sich noch ganz gut erinnern, dass Wagner die während der Reise beschädigten Vögel ausbesserte oder durch neue ersetzte, die Sammlung aus der damals noch sehr reichhaltigen und für iiin neuen Ornis fortwährend ijcreicherte, namentlich durch Vertreter der Wasservögel, und bis 1861 in der .Vpotheke verwahrte. Von seinen Bekannten weiss ich es. dass er ein sehr eifriger Samndcr war. da er jedoch leider kein Fachornithologe war. so führte er über seine Sammelergebnisse kein Tagebuch, ver- gass auch in den meisten Fällen Datum und Fundort auf den Postamenten zu verzeichnen. In Wirklichkeit fehlten jedoch Wagner auch die Mittel zum systeniatisclicn Sammeln; von genauen Vergleichungen und Anwendung der Kritik konnte überhaupt niclit die Rede sein. Die Sammler konnten bei dem damaligen schwerfälligen Postverkehr keinen Tausch- verkehr eingehen ; Zweifel konnten daher nur selten beseitigt werden, und noch seltener konnten sich entfernter von einander woh- nende Sammler zu einem Besuche entschliès- sen. Das sind die hauptsächlicJisten Ursachen, dass in den 50 er Jahren so viel Lokalsamm- lungen entstanden sind, welche aber eben mit Hinsicht auf das Lokale wissenschaftlich sehr wertvoll sind ; solche Lokalsamnilungen sind : die wunderbare Privatsamndung von V. CsATó und diejenige von Zeyk im Kolle- gium, beide in Nagyenyed. die Sammlung von Stetter. welche heute iii Nagyszeben ver- wahrt wird, die in Benczencz gewesene Samm- lung des Grafen v. L.ázár, deren Überreste im Museum der Oberrealschule in Déva zu sehen sind, dann die Samnüungen von Alexius und Adam v. Buda, welche die Ornis des Komitates Hunyad umfassten. welche aber ebenso wie die KNöPFLERSche in den stürmischen Zeiten von 1848—49 zum grössten Teile zugrunde gingen.' Im Herbste 1862 wurde W^agners Samm- lung von unserem Gymnasium käuflich erwor- ben, und bis 1867. als Wagner nach Ujarad übersiedelte, präparierte er jeden ihm ge- ' Chebnel 1. c. j). 60. â25 részére tömött ki ; a maga számára többé nem gyűjtött. WAGNER-nek a praeparálási módja meglehetős kezdetleges volt; főleg a réczefélék — elvágott nyakukkal, rosszul alátámasztott lábaikkal — nyújtanak nagyon is szomorú képet ; de nem szabad felednünk, hogy Wagner a legesleg- elsök közül való, a kik hazánkban a madarak kitömésével egyáltalán foglalkoztak. Madártömési módja nagyjában ugyanaz, mint a régebbi erdélyi gyűjtőké, pl. CsATó-é, ZEYK-é, Buda EbEK-é. Csak a vízi madaraknak, főleg a réczéknek a tömésénél alkalmazott egészen eltérő, azt hiszem senki más által nem használt saját módszert. W.^gner t. i. a begy táján egészen elvágta a nyakat s az így támadt nyilason át praeparálta a testet és a nyakat a fejjel. Felállításnál össze se varrta az elvágott nyak bőrét, mert a tollazat a vágás széleit nagyon jól eltakarta, ha a nyak kellően le volt szorítva. Évtizedek folyamán azonban, főleg a szállítás okozta rázkódástól, meglazul- tak a nyakat összeszorító sodronyfoglalások s az elmozdult nyak kiforduló bőrével ma már alig képes állásban tartani az imbolygó fejet. A mérgezési módja azonban jó volt Wagner- nek. Moly és múzeumbogár alig néhány nagyobb madarának farkát és szárnyatövét bírta meg- támadni. Legrégibb adatom szerint, melyet a régi áll- ványtalpakon meg tudtam menteni — először l&iö-ben tömött Wagner egy Lanius minor-t és egy Rallus aquaticus-t ; 1857-ben már egy óriás pelikánnal és egy macsesdi barna medvé- vel is megbirkózott és hogy maga a tömési eljárása, mérgezési módja jó volt, bizonyítja az, hogy mióta a gyűjtemény alkalmas helyi- ségben van és szakszerű gondozásban részesül, egyetlen példány sem pusztult el belőle.' ' A madarak utólagos deformálódását csak a belső váz hiányos előállítása és a vízi madarak emiitett tőmési módja okozta. Aquila XV. brachten Vogel für die Schule ; für sich selbst sammelte er nicht mehr. Die Präparier-Methodc Wagnees war ziem- lich primitiv, besonders bieten die Entenarten mit ihrem abgeschnittenen Halse und den schlecht unterstellten Beinen einen traurigen Anblick ; es darf jedoch nicht vergessen wer- den, dass sich Wagner unter den allerersten befand, welche sich bei uns mit dem Präpa- rieren der Vögel überhaupt befassten. Seine Präparier-Methodc stimmt im allge- meinen mit derjenigen der früheren Samnder in Erdély, wie v. Osato, Zeyk, Alexius v. Bota etc überein. Nur bei den Wasservögelu, namentlich bei den Enten wandte er eine ganz abweichende, wie ich glaube, von sonst niemand gebrauchte Methode an. Wagner schnitt nämlich in der Gegend des Kropfes den Hals ganz ab, und präparierte dann durch diese Öffnungen Körper, Hals und Kopf. Beim Aufstellen nähte er die getrennten Körperteile nicht zusammen, indem die Federn die Schnitt- stelle sehr gut verdeckten, wenn der Hals gehörig festgedrückt wurde. Im Laufe der Zeit aber, und hauptsächlich durch die Er- schütterungen während der Übersiedlungen lösten sich die Drahtverbände an der Tren- nungsfläche, und kann der abseits geratene Hals, dessen zusammengeschrumpfte Haut sich nach auswärts aufkrümmt, den zitternden Kopf kaum mehr tragen. Die Konservierungs-Methode Wagners war jedoch gut. Motten und Museum-Käfer konn- ten nur den Schwanz und Flügelbug von einigen grösseren Vögeln anfressen. Laut den ältesten Daten, welche ich auf den Postamenten auffand, präparierte Wagner im Jahre 1845 einen Lanms minor und eine Eallus aquaticus; im Jahre 1857 bewältigte er schon einen riesigen Pelikan und einen brau- nen Bären von Macsesd, und dass sein ganzes Präparierungs- und Konservierungs-Verfahren gut war, wird dadurch bewiesen, dass seitdem die Sammlung in einem geeigneten Lokale untergebracht ist, und unter fachkundiger Be- handlung steht, noch nicht ein einziges Exem- plar davon zugrunde gegangen ist. ^ ' Die nachträgliche Deformation woxde nur durch die ungenügende Festigkeit des Innengerüstes, und durch die erwähnte Präparations-Methode der Waaser- vögel hervorgerufen. 29 326 Az ornithologiai iijűnyslv tekintetében egészen a HroÁT Fzótára alapján állott, mint aa ö korában minden njadárjryiijtőnk. A mú- zeum madarainak 1875-böl fejimaradt kata- lógusa, melyet az eredeti WAGSEB-féle felírások alapján állított össze Lubínszky OdOn — a Nép- sainbáz volt művésze, akkor YI. o. tanuló világosan mutatja ezt. Helyi nevekről seholse találtam feljegyzést, pedig itt a madárvilág akkori gazdagsága mellett bizonyára igen sok tőről metszett s a nép természetes eszejárásá- ból fakadt madárnévvel találkozhatott még. Sajnos, e nevek a madarakkal együtt el- vesztek a mi határunkra nézve ! A mi még megmenthető emlék, azt évek óta gyűjtögetem. Legfőbb értéke a WAONHB-fele madárgyűjte- ménynek az, hogy minden egyes példánya honi. CsATó JÁN08-tól tudom, hogy Wagner soha sem volt összeköttetésben külföldi madár- gyűjtökkel, idegen madarat sohase vásárolt. Legtöbb madarát ő maga lőtte vagy ismerősei- től, vadásztársaitól kapta, esetleg a hegyek közt lakó pásztoroktól vásárolta. A következő katalógusban az összes Wagner- féle madarat felsorolom az 1875. évi jegyzék alapján ; a gyűjteményünkbea ma is meglevő- ket a cursiv nyomással emeltem ki. ' In Bezug der ornithologischen Terminologie hielt er sich ganz an das Wörterbuch von Bugát, wie jeder Vogelsammler zu jeuer Zeit. Der Katalog der Vögel des Museums aus 1875, welchen Edmlnu v. Lubinszky — gewe- sener Schauspieler am Volksthcater, damals Schüler der VI. Klasse auf Grund der Original-Aufsciiriften W.AüNEiis zusammenstellte, zeigt dies ganz klar. Lokale Benennungen fand i(-li nirgends, und doch mussten zu jener Zeit, bei dem grossen Keichtunio der dama- ligen Ornis noch eine Menge origineller, dem natürlichen Gedankeiigange des Volkes ent- sprungener Benennungen vorhanden sein. Leider sind diese Namen samt den Vogel- arten für unsere Gegend verloren. Was noch als Andenken zu retten ist, sammle ich seit Jahren hindurch. Der Hauptwert der WAONHRSchen Samm- lung besteht darin, dass jedes Stück dersel- ben aus Ungarn stammt. Johann v. Csató versicherte mir, dass Wagner iiienuils mit aus- ländischen Ornithologeu in Verbindung stand, und ausländische Vogelarten niemals kaufte. Den gTössten Teil seiner Vögel erlegte er selbst, die anderen erhielt er von Bekannten und Jägern, oder kaufte dieselben von den Hirten im Gebirge. Im nachfolgenden Kataloge führe ich auf Grund des Verzeichnisses von 1875 sämtliche Vögel der WAGNEE'schen Sammlung au; die- jenigen, welche auch noch heute in unserem Museum vorhanden sind, machte ich durch cursiven Druck kenntlich. Sor szám Lauf. Nr. Is || FaJ — Art Sor- szám Lauf. Nr. Darabszám Stückzahl Faj Art 1 1 Vultur monachus L. i;^, Accijnter nisus (L.). 2 1 Gyps fulvus (Gm.). 14 Circus pygargus (L.). •,i 3 Neophron percnopterus (L.). 15 Buteo huteo (L.). 4 2 Aquila thrysaëtus (L ). K) Falco laiiarius L. Fall. 5 2 melanaëtus (L.). 17 Cerchneis vespertinus (L.). t) 1 Fandion haliaëtus (L.). 18 Mil vus milvus (L.). 7 1 Aquila maculata (Gm.). 19 4 Archihuteo lugopus (Brunn.). 8 2 Astur palamharius (L.). 20 Milvus migrans (Boud.). 9 2 Falco subbuteo L. 21 Circus aeruginosus (L.). 10 1 „ peregrinus Tunst. 22 2 Aquila pennata G.m. 11 1 Cerchneis ceuchris Naüm. 23 1 Biiho bubo (L.). 12 1 tinnwnculus (L.) 24 2 Asio accipitrinus (Fall.). 227 Sor- szám Lauf. Nr. Darabszám Stuckzahl Faj - Art Sor- szám Lauf Nr. a _ •« ja S? « G Si Faj — Art 25 1 Sfrix flammea h. 69 2 Coccothraustes eoceothraustes (L). •26 2 Nyctea ulula (L.). 70 Alauda arvensis L. 27 1 Glaucidiìim noetuum (Rktz.). 71 „ cristata L. 28 1 Syrnium uralense (Pai,!,.). 72 arborea L. 29 1 (lineo (L.). 73 Otocorys alpestris (L.). 30 1 Ji/nx torquiUa L. 74 Emberiza citrinella L. 31 2 Dryocopus martins (L.). 75 calandra L. 32 3 Picas viridis L. 76 Sturnus vulgaris L. 38 1 eanus Gm. 77 Pastor roseus (L.). 34 2 Dendrocopus majm- (L.) 78 Corvus corax L. 35 2 „ médius (L.). 79 „ fnigilegiis L. 36 1 minor (L.). 80 comix L. 37 2 Cucuhis canorus L. S) Colaeus monedula (L.). 38 1 Lanius eœcuhitor L. 82 Pica pica (L.). 39 1 coUurio L. 83 Nucifraga caryocatactes (L.). 40 1 minor Gm. 84 Garrulus glandarius (L.). 41 1 Muscicapa coliaris Bechst. 85 Coradas garrula L. 42 2 grisola L. 86 Upupa epops L. 43 1 Motaálla alba L. 87 Mer ops apiaster L. 44 1 flava L. 88 Certhia familiáris L. 45 1 Cinclus cindus (L.). 89 Sitta europaea L. 46 1 Turdus viscivorus L. 90 Alcedo ispida L. 47 1 pilaris L. 91 Micropus apus (L.). 48 2 „ musicus L. 92 Caprimulgus europaeus L. 49 2 Tïirdus menda L. 93 Columba palumbus L. 50 1 torquatus L. 94 oenas L. 51 1 Monticola saxatilis (L.). 95 Turtur turtur (L.). 52 2 Oriolus oriolus (L.). 96 Tetrao urogallus L. 53 2 Luscinia luscinia (L). 97 Bonasa bonasia (L.). 54 1 Ruticilla phoenicura (L.). 98 Colurnix coturnix (L.). 55 1 LiLScinia phiìomela (Brchst). 99 Syrrhaptes paradoxus (P.\ll.).^ 56 1 Parus coerìdeus L. 100 2 Otis tarda L. 57 1 Aegithalus caudatus (L.). 101 2 Ciconia nigra (L.). 58 1 Regulus regulus (L.). 102 2 Ar dea cinerea L. 59 1 Troglodytes troglodytes (L.). 103 5 purpurea L. 60 1 Cannabina cannahina (L.). 104 1 alba L. 61 1 Carduelis carduelis (L.). 105 3 „ garzetta L. 62 1 Chrysomitris spinas (L.). 106 3 Nycticorax nycticorax (L.). 63 1 Fringilla niontifringilla L. 107 2 Ardea ralloides Scop 64 1 Serinus serinus (L.). 108 3 Botaurus steUaris (L.). 65 1 Fringilla nivalis L. 109 6 Ardetta minuta (L.). 66 1 Loxia eurvirostra L. 110 2 Fiatai ea leucorodia L. 67 1 Ampelis garrula L. 111 3 Himantopus himantopus (L.). 68 1 Py-rrhula pyrrhula (L.). 112 2 Plegadis falcinellus (L.). Az 1859-iki inváziókor Hátszegen elejtett példány. ' Während der Invasion von 1859 in Hátszeg erlegtes Exemplar. 29* 228 Sor- szám Lauf. 4s 2 S « II Faj — Art Sor- szám Lauf. s _ 1 S Faj — Art Nr. Nr. CS ^ Q S 113 NiiniíMiiiis arcuatus (L.) 136 2 Cygnus cygnns (L.). 114 1 Tri liga minuta Leisl. 137 1 Anser fabalis Lath. 115 alpina L. 138 4 Anas boschas L. 116 „ subarcuata (Güui ). 139 2 Tadorna tadorna (L.). 117 1 Pavoncella pugnax (L.). 140 2 Dafila acuta (L.). 118 Oedicnenni« oedicnonius (L.).' 141 2 Fuligula ferina (L.). 119 Glareola pratincola (L.). 142 2 Spatida clypeata (L-). 120 Vanelliis vanellus (L.). 143 0 Anas crecca L. 121 .^ Churadrms pluvialis L. 144 2 querquedula L. 122 Limona limosa (L.). 145 1 Fuligula nyroca (Güld.). 123 Totanus nebularius Gunn. 146 1 Anas streperà L. 124 Galli nafço major Gm. 147 5 Mergus serrator L. 125 Scülopax rusticola L. 148 3 , alhellus L. 120 1 Fulica air a L. 149 2 merganser L. 127 Oallinida chhropus (L.). 150 2 Phalacrocorax carho (L.).^ 128 Ortygometra porzana (L.). 151 2 ■: pggmaeus (Fall.).* 129 Rallus aquations L. 152 2 Pelecanus onocrotatus L. 130 Sterna hirundo L. 153 1 , crispus Beuch. ^ 131 Hydroclielidon leucoptera (Meisbn. 154 1 Oavia glaciális (L.) et ScHiNz). 155 2 „ septentrionalis (L.). 132 Hydrochelidon nigra (L.). 156 3 Colymbus cristatus L. 133 Larus ridibundus L. 157 2 „ grisdgena Bodd. 134 „ cai lus L. 158 3 ,, auritus L. 135 Cygnus olor Gm. 159 3 „ fluviatüis TüNST. Volt tehát az eredeti WAQNHE-féle gyűjte- ményben az átvételkor hátszegi és vásárhelyi madár vegyesen 159 faj, melyből ma 70 faj van meg. Sok, ritkaságánál fogva igen érdekes ma- dara volt WAGNEK-nek, pl. a Nydea ulula (L.), a FringiUa nivalis L., a Cygnus olor Gtm., a Tadorna tadorna (L.), a Pelecanus crispus Bruce es a Colymbus auritus L., de legérde- kesebb madara bizonyára a Neophron per- cnopterus (L.) volt. ' A Strigy-viilgyben Buda Adam az első példányt 1867 aug. havában lőtte; azelőtt ott nem fordult elő. - Hátszeg vidékén 1861 óta nem fordult elő. ' Buda íÍdáji szerint a Strigy völgyében 18ö6-ban lőtték az utolsót. * 1854 óta a hátszegi völgyben nem látták. Es befanden sich daher in der WAGXER'schen Sammlung zur Zeit der Übernahme 159 Ai'ten, teils aus Hátszeg, teils aus Hódmezővásár- hely stammend, von welchen heute noch 70 Arten vorhanden siiid. Wagner besass viele, ihrer Seltenheit wegen interessante Vögel, so z. B. Nyetea ulula (L.), Fringilla nivalis L., Cygnus olor Gm., Ta- dorna tadorna (L.), Pelecanus crispus Bruch., und Colymbus auritus L., sein interessantester Vogel war jedoch Neophron percnopterus (L.). ' Im Strigy-Tale wuide das erste Exemplar im August 1867 von Adam v. Buda erlegt; vor dieser Zeit kam diese Art dort nicht vor. = Kam in der Gegend von Hátszeg seit 18G1 nicht vor. ^ Laut Adam v. Buda wurde im Strigy-Tale das letzte Exemplar 1856 erlegt. * Wurde im Tale von Hátszeg seit 1854 nicht mehr- gesehen. 229 Ez Madarász szerint csak eltévorive fordul elő Erdélyben s csak állitólaj; kült Herkules- fürdő körül,' Chernél,- Lakatos' és Lovassy* szerint pedig bizonyos a Mehádiánál való fészkelése. Csató János és Buda Ádám egybe- hangzó állitása az, hogy WAONER-nek a Retye- zát hegység sziklái között költ Neoiihron fiókái voltak. A negyvenes években vette ő azokat egy hátszegi oláh embertől, mint apró, pelyhes fiókákat, s nagy gonddal nevelte azo- kat sokáig udvarán. Az oláh nem messze Hátszegtől, sziklás helyen fészekből szedte ki a kis keselyűket, — mint Buda ÁDÁM-tól tudom, a ki jól emlékszik reájuk eleven koruk- ból is, de sokszor látta kitömve is a patika szekrényeinek tetején azokat. Ez az első és kétségbevonhatatlan adat arra nézve, hogy a dögkeselyű hazánkban is költ. Bizonyára ezekre a példányokra vonatkoznak Frivaldbzky sorai is : ^ „affirmatur prope . . . Hátszeginum in saxis nidificasse"," de felemlíti ezeket Lázár Kálmán is jegyzékében és Csató János is hivatkozik reájuk. ' Ezek a legkorábbi hazai előfordulású pél- dányok * azonban ismeretlen módon meg- semmisültek. Buda Ádám biztosit arról, hogy azokat Wagner Hátszegen senkinek oda nem ajándékozta, el nem árusította, Csató János magántudósításában és Chernél '■* határozottan állítják, hogy magával hozta a praeparált ' Madarász : Magyarorsz. madarai 1903. p. 221. ' Ceceknel: Magyarország madarai 1899. II. p. 374. és Az Allatok Világa VI. p. 514. ' Magyarország nappali orvmadarai 1882 p. 21. * Természettud. Közi. 1876. p. 438. ' Aces Hungáriáé p. 2. " Frivaldszky Imke már régebben említi, hogy az Alduna szorosában többször volt alkalma észlelni e fajt a párzási időszakban is. (.lellemzö adatok Magyar- ország faunájához. 186.5. p. 24.) ' Csató : Über den Zug, das Wandern u. d. Lebens- weise der Vögel in d. Korn. Alsófehér u. Hunyad. Zeitschr. f. d. ges. Omith. II. 1885. p. 392. ' " A herkulesfürdöi, ujmoldovai, fehértemplomi és a debbiati példányok csak 1888 utáu kerültek a Nemz. Múz., illetőleg az Omith. Központ gyűjteményeibe. ' Chernél : A honi madártan tört. Természettud. Közi. 1888. p. 60. I Diese Art kommt laut v. Madarász' in Er- dély nur sporadisch vor. und brütet nur an- geblich bei Herkulesfürdő, laut v. Chernrl.^ Lak.wos •' und v. Lov.assy * ist jedoch das Nisten bei Mehadia sicher. Laut der übereinstimmen- den Aussage von Johann v. Csató und Adam V. Buda besass Wagner Junge des Aasgeiers, welche in den Felsen des Retyezát-Gebirges ausgebrütet wurden. Er kaufte dieselben als Dunenjunge von eitlem Rumänen aus Hát- szeg, und hielt dieselben lange Zeit mit grosser Sorgfalt auf seinem Hofe. Der Rumäne ent- nahm die Jungen unweit Hátszeg einem im Felsen angelegten Horste, wie dies von Adam v. BuTDA berichtet wird, der sich derselben sehr genau erinnert, u. zw. auch so lange sie lebend waren, sowie auch später, als sie ausgestopft auf den Schränken der Apotheke standen. Es ist dies das erste unzweifelhafte Datum über das Brüten des Aasgeiers in Ungarn. Jedenfalls bezieht sich die Angabe von V. Friv.4ld8zky ' „affirmatur prope . . . Hátszeginum in saxis nidificasse" ^ auf diese Exemplare ; dieselben werden jedoch auch von KoLOM.AN V. Lázár in seinem Verzeichnisse eiTvähnt, und auch Joh.4nn v. Csató ' beruft sich auf dieselben. Diese ersten Exemplare aus Ungarn ^ gin- gen jedoch auf unbekannte Weise zugrunde. Adam v. Buda gab mir die Versicherung, dass Wagner dieselben in Hátszeg an niemanden verschenkte oder verkaufte, Johann v. Csató in seinem Privat-Berichte und v. Chernél ^ behaupten ganz bestimmt, dass er die prä- ' Madarász : Magyarország Madarai 1903 p. 221. ^ Chernél : Magyarország Madarai 1899 H. p. 374 und Az Állatok Világa VI. p. 514. ' Lakatos: Magyarország nappali orvmadarai 1882 p. 21. * Természettud. Közlöny. 1876 p. 438. ' Aces Hungáriáé p. 2. " Emerich V. Frivaldszky erwähnt schon früher, dass er diese Art in den Stromengen der unteren Donau schon öfter während der Brutzeit beobachtete. (Jellemző adatok Magyarország faunájához, 1865 p. 24.) ' V. Csató : Über den Zug, das Wandern und die Lebensweise der Vögel in d. Kom. Alsófehér und Hunyad. Zeitschrift f. d. g. Omith. Bd. II. 1885. p. 392. ' Die E.xemplare aus Herkulesfürdö, Ujmoldova, Fehértemplom und Deliblát gelangten erst nach 1888 in die Sammlungen des National-Museums und der U. 0. C. ' V. Chernél : A honi madártan története. Termé- szettud. Közi. 1888. p. 60. 230 Neophron - példányokat Hüdmezövásárhelyre. Én a legszorgosabb utánjárásom daczára se tudtam még emiékezetöket se megtalálni múzeumnuk történetében. Madaraink 1875-ben összeállított jegyzékében már nyomuk sincs; bizonyára korábban elkallódtak már! Másik - hazánkl)an nagy ritkaságánál tbg\'a igen értékes madara a WAONiíR-féle gyűjteménynek a Oavia (jianalis (L.) Madarász biztos adat hiányában nem veszi fel a hazai fajok közé. A Nemz. Muz.-ban ma sincs egyet- len honi példány sem. Ez a vásárhelyi múzeum tulajdonát képező jeges búvár a legrégibb meglevő példány hazánkból, mert Wagnkk 1859-ben kapta a Sztrigy partjáról. A többi ismert példány jó- val későbbi eredetű ; így a Szamosról való Herman Orrú-féle 1864-ből. a KocvÁN-féle árva- megyei 1875-ből, a JuKüvíTs-féle soproni 1880- ból és a CKATó-féle Marosszentkirályról 1888- ból való. Ennek a szerfölött ritka madárnak eddig csak őszi előfordulását ösmertük ha- zánkban. A WA(iNHR-féle példányt ellenben tavaszszal lőtték ; talpfáján ugyan nem volt feljegyezve a lövés hónapja, de a jellemző nászruha biztosit arról, hogy tavaszszal lőtték. Minthogy újabban ('hrrnel is kétségbevonja előfordulását hazánkban s tüzetesebb vizsgá- latot követel, ide iktatom a WAONER-féle Gaiia glaciális (L.) <■<" -jenek - melynek tömését Gyul.u K.ÚMÁN tanár átjavította a pontos leírását : feje és nyaka ragyogó fekete sötét zöld, a nyak alsó részén kékes zománczczal, háta valamivel világosabb, hasa tiszta fényes- fehér ; torkán elül egy cm. széles, hátra- |)arierten iVeö^^Äron- Exemplare mit sich nach Hódmezővásárhely brachte. Trotz eifrigster Nachforschung konnte ich in der Geschichte unseres Museums auch nicht die geringste Spur von ihnen entdecken. In dem Verzeich- nisse von 1875 sind sie nicht enthalten ; wahrscheinlich sind sie schon früher verloren gegangen. Ein zweiter, infolge seiner gi-ossen Selten- heit in Ungarn, sehr wertvoller Vogel der WAHNURSchen Vogelsaniiiilung ist Gavia glaciá- lis (L.). Wegen Mangels an sicheren Daten wurde diese Art von v. Madarász nicht unter die ungarischen Arten aufgenommen. Im National- Museum befindet sich auch iieute noch kein ungarisches Exemplar. Das dem Museum zu Hódmezővásárhely gehörige Exemplar des Eistauchers ist das älteste aus Ungarn, da Wagner dasselbe im Jahre 1859 vom Sztrigy-Ufer erhielt. Die übrigen bekannten Exemplare stammen alle aus späterer Zeit ; so das von Otto Herman erwähnte aus dem Jahre 1864 von der Sza- mos, das KocYÁN'sehe aus d. J. 1875 aus dem Com. Árva, das JuKoviTssche in Sopron atis (1. J. 1880, und das v. Osato 'sehe von Maros- szentkirály aus d. J. 1888. Bisher wurde das Vorkommen dieser überaus seltenen Art nur während des Herbstzuges konstatiert. Das WAGNER'sche Exemplar wurde demgegenüber im Frühjahre erlegt : auf dem Postamente war zwar das .Monat der Erlegung nicht an- gegeben, doch ist es auf Grund des charak- teristischen Hochzeitskleides sicher, dass dieses Exemplar im Frühjahre erlegt wurde. Indem in neuester Zeit auch v. Chernkl das Vorkommen dieser Art in Ungarn bezweifelt, und eingehendere Untersuchung verlangt, gebe ich hier eine genaue Beschreibung des Gavia glaciális (L.) d', welches von Oberlehrer Koloman Gyulai behufs Ausbesserung zum zwei- ten Male jiräparicrt wurde. Kopf und Hals sind glänzend schwarz dunkelgrün, am unteren Teile des Halses mit bläulichem Emailglauze, der Rücken ist etwas heller, die Unterseite rein gläjizend weiss ; an der Kehle vom be- findet sich ein rückwärts schmäler werdendes 1 cm. breites, rückwärts aber ein 5 cm. breites und nach vorn schmäler werdendes Band^von weisser Grundfarbe ; beide Bänder sind durch schwarze Federn der Länge nach gestreift.; der Rücken ist mit viereckigen weissen Flecken 231 felé keskenyedő. — nyakán hátul pedig öt cm. széles, előrefelé keskenyedő fehér szalag- folt van, melyek hosszban fekete tollakkal csikoltak ; háta négyszögletes és pedig a vállakon nagy, — a hát nyaki részén apróbb fehér foltokkal van diszitve ; a begy két oldala hosszanti fehér csikókkal megy át a has fehérségébe ; szárnytoliai feketék, félholdas alapú fehér foltokkal ; a szárnyak alsó fele fehér, hegye pedig szurokbarna ; a farktollak még sötétebbek ; csőre fekete, ormója és hegye zöldesbarna, főleg az alsó káván, mely utolsó harmadában fölfelé hajlik ; liomloktoUai csaknem az orrlyukakig érnek ; Írisze vörös, lába sötétzöld, liszóhártyája világosabb színű. Méretei: H. 89-2 cm., Sz. ;^7 cm.. F. 7 cm.. L. 8 cm.. Cs. 8-1 cm. Van ezeken kivül a főgymnáziumi gyűjte- ményben egy pirosszárnyú kanalasgém. 1 Alca toi da L., 1 Cepphìis grylle (L.) és 1 Meryulus alle (L.), a melyekről sikerült megtudnom azt, hogy Eder István csongrádi birtokos adta őket 1863-ban. Valószínűleg a Kertész LÁszLó-féle csongrádi gyűjteményből származtak. Egye- lőre még kétes az ugyanitt lévő Fratercula arctica (L.) és Somateria spectabilis (L.) ere- dete. A tömési mód és egyéb körülmények mind a hódmezővásárhelyi eredet mellett bizo- nyítanak ; ha sikerül közelebbi részleteket megtudom erről a két, hazánk ornisában eddig nem szereplő madárfajról, úgy majd annak idején hírt adott níluk. getüpfelt, und zwar auf den Schultern mit grösseren, an den dem Halse zunächst lie- genden Teilen mit kleineren Flecken ; die beiden Seiten des Kropfes gehen mit weissen i^ängsstreifen in das Weiss der Unterseite über ; die Flügelfedern sind schwarz, mit halbmondförmigen weissen Flecken; der Un- tertlügel ist weiss, an der Spitze pechbraun; die Schwanzfedern sind noch dunkler ; der Schnabel ist schwarz, First und Spitze grün- lichbraun, liauptsächlich am Unterkiefer, wel- cher im letzten Drittel nach oben gebrochen ist ; die Stirnfedern reichen fast bis zu den Xasenlöchern ; Iris rot. Fusse dunkelgiúin, Schwimmhaut etwas heller. Masse : Länge 89-2, Flügel 87, Schwanz 7. Lauf 8, Schna- bel 8'1 cm. Ausser diesen befinden sich in der Samm- lung des Obergymnasiums ein rotflügeliger Löft'elreiher. 1 Alca lorda L., 1 Cepphus grylle (L.), und 1 Meryulus alle (L.), von welchen ich in Erfahrung brachte, dass die- selben von Stefan Edee, Gutsbesitzer in Cson- grád, im Jahre 1863 geschenkt wurden. Wahrscheinlich entstammen sie der Ladislaus KERTÉsz-Sammlung in Csongrád. Vorläufig ist noch die Herkunft der hier befindlichen Fra- tercula arctica (L.) und Somateria sjjectahilis (L.) zweifelhaft. Die Präparierungsweise und andere Umstände sprechen übereinstimmend für Hódmezővásárhely ; falls es mir gelingen sollte nähere Daten über diese beiden, in der Ornis Ungarns bisher noch nicht vorgekom- menen Arten zu erfahren, so werde ich seiner- zeit darüber berichten. 232 Az újvidéki «Nagyrét» madár- világa. Irta Dr. Szi,ávy Kornèi,. A „czivilizáczió" jelszó mögé bújó emberi kapzsiság a ,,földéhség'"-től hajtva és ösztö- nözve a múlt század utolsó két évtizedében fokozott energiával vetette magát rá a mocsa- rak, rétek, dunamenti árterek és kiöntések lecsapolására és ármeutesitésére, még pedig oly eredménynyel, hogy a mai napig fen- maradt nagyobb magyarországi rétségeket az ember a két keze ujjain elsorolhatja. Igaz, hogy a dunai és különösen a tiszai halbőség megszűnt s a halállomány a felére sülyedt, a rétmenti községek pedig megta- nulták a saját kárukon, hogy mi az a , pénz- válság", no de ez más lapra tartozik, a fő az, hogy a , kultúra" haladjon. A lecsapolás a vízimadarak eldorádóit meg- semmisítvén, azoknak szaporodását s az ed- digi számban való fenmaradását lehetetlenné tette. A többit aztán elvégezte a vasárnapi puskások, floberező és „tojást gyűjtő" gyer- mekek és inasok, s lövöldöző s tojástszedő halászok hada. Oly tökéletes a pusztulás, hogy a szemlé- lőt okvetlenül ilfogja a keserűség, ha a mai kihalt Dunát a 15 év előtti folyammal hason- lítja össze, a mikor még a régi szép időknek legalább a romjai megvoltak. Baldamüs nagy mesterünk, azt hiszem, meg lenne lepve, ha az általa oly mesterien leírt „Fehér mocsár" -ba, meg a többi rétségekbe, illetőleg azoknak helyére eljutna s látná a változást. A hires titeli rét, a mosorini rét, a zsab- lyai rét, a kovili rét mind-mind megszűntek, s helyükben az egykori ornist egy-két fürj helyettesíti, illetve pótolja. Die Vogelwelt des grossen Riedes in Újvidék. Von Dr. Kornki, v. Szlávy. Dil' unter ileiii Deckmantel der .Zivilisa- tion" lauernde menschliche Habsucht verlegte sich vom „Feld-IIeisshunger" getrift)en in den letzten Dezennien des vorigen .Jahrhun- derts mit erhöhter Energie auf das Trocken- legen und Eindämmen der Sümpfe und Riede, sowie Überschwemmungsgebiete der Donau, u. zw. mit solchem Erfolge, dass man heutzu- tage die nodi vorhandenen grösseren Kiede Ungarns an den Fingern abzählen könnte. Freilich ist der Fisclireichtum der Donau, und besonders derjenige der Tisza verschwun- den, und der Fischbestand auf die Hälfte reduziert, und lernten auch die Einwohner der Riedgemeinden an ihrem eigenen Schaden die „Geldkrise" kennen, doch gehört dies auf ein anderes Blatt : die Hauptsache ist, dass die „Kultur" fortschreite. Durch das Trockenlegen wurden die Eldo- rados der Wasservögel vernichtet und deren Fortpflanzung sowie die Erhaltung des Art- bestandes ill der bisherigen Menge unmög- lich gemacht. Das übrige wurde von dem Heere der Sonntagsjägi-r, der „eiersammeln- den" und mit Flaubert bewaifneten Jugend und Lehrjungen, sowie der eiersammelnden und jagenden Fischer beendigt. Die Vernichtung ist so vollständig, dass der Beobachter unbedingt von Erbitterung ergriffen wird, wenn er die heutige ausge- storbene Donau mit dem Bestände vor 15 Jahren vergleicht, als wenigstens noch die Überbleibsel der entschwundenen schönen Zeiten vorhanden waren. Altmeister Bald.vjius würde, glaube ich, sehr übeiTascht sein, wenn er in den so meister- haft geschilderten „Weissen Morast" und in die übrigen Riede, beziehungsweise auf deren Plätze geraten würde, und die grossen Ver- änderungen schauen müsste. Die berühmten Riede von Titel, Mosorin, Zsablya und Kovil sind alle verschwunden, und wird die einstige Ornis derselben durch einige Wachteln vertreten, resp. ersetzt. < C/) ■tű o in ■O N *'*'w^~tJ'^/^--^^/ A\V/\ / / >1( / ■ J* \ ^-* ,■' / / •z. o "tű ry. O Di Ü D Cu Q 1/Î Z -< N _3 W z a: O jí c: Q Z o z S < z D < Cd K O X a. < CK Ü o f- o X cu H ■tu W Q H a: >- > ■lu > Ü 3 < :0 z Z u. ^ o a. ■^ > ^^ ^ Q >- _ tű ><; ^^ •tű "^ b. LJ tű J c/0 •tű yl Z N Ü 05 C2 O LJ O •■-^ < tű X > > •< lil tű _1 H . û; O a < Ci tű ■ — Î D Z o LU D C5 ca < t/i >■ ,__, m ^ ^^ (/) •< W O J n o: N O ^ D :^ N I/) CO W o t/1 -J z o Ix. X O o ce (T p; J CC w z Q t/i o > < O :^ d; z Q w CAI a z H fc. t/i Lj UJ < z o fri Q Q -J < >■ •.* — > D Z > n w ft. w bJ > J M H z '^ 02 td N W tu w Ci o < z Q z D I u. Û. O o z o > z o J o X u 2 a, « o o f- o X ft. w H •w >• J :0 u. ft. •w !^ Z -w -Id Z o: O Q AQUILA TOM. XV. 1908 A SZL'RK'Ì-: VADLÚD FÉSZKE. ÚJVIDÉKI NAGYRÉT. NEST DER GRAUGANS. GROSSES RIED VON ÚJVIDÉK. A KORMOS SZERKÓ FÉSZKE. ÚJVIDÉKI NAGYRÉT. NEST DER TRAUERSEESCHWALBE. GROSSES RIED VON ÚJVIDÉK. DR. SZLÁVY KORNÉL FÉNVKÉPFÖLVÉTELEI. PHOTOGR. AUFNAHMEN VON DR. KORNÉL V. SZLÁVY. AQUILA TOM. XV. 1908. ÜSTÖKÓSGEMEK FÉSZKEI. ÚJVIDÉKI NAGYRÉT. NESTER DES SCHOPFREIHERS. GROSSES RIED VON ÚJVIDÉK. USTOKOSGEMEK FIÓKAI. ÚJVIDÉKI NAGYRÉT. JUNGE SCHOPFREIHER. GROSSES RIED VON ÚJVIDÉK. DR. SZLAVY KORNÉL FÉNYKÉPFÖLVÉTELEI. PHOTOGR. AUFNAHMEN VON DR. KORNÉL V. SZLÁVY. 233 Hosszú lenne a névsor, ha az összes meg- szűnt réteket mind fel akarnók sorolni s egy- két évtized niulva azoknak az emléke is ki fog veszni s el fog múlni. Örök kár, hogy sem a kovili, sem a titeli, sem a niosorini rétekből nincsenek fénykép- felvételeink s az eddig közzétett feljegyzések is csak egy-két rövid czikkből állanak. Mit nem adnának egy magyarországi darii- vagy pelikán-fényképfelvételért, akár az öreg ma- dárról, akár fiatalról, akár a fészekről ! Ennek elérése ma már lehetetlen I Igyekezzünk tehát addig, a mig nem késő, összehordani minden emléket ez elmúlt világ- ról, hogy unokáinknak némi fogalma legyen e sajnos már soha többé vissza nem térő ' madár- és vadászeldorádókról. A lecsapolás végzete elérte az újvidéki „Nagyrétet" is, s az erre vonatkozó jegyze- teimből és fotografikus felvételeimből egy kis emléket akarok állítani szerény viszonzásul az abban eltöltött számtalan kellemes órákért. Újvidék várostól északkeletre terül el a „Nagyrét" körülbelül 500 hold kiterjedésben, s azt a Dunától, illetve annak árterületétől gát választja el. Ezt fontos körülménynek tartom, mert a gémfélék tapasztalásom sze- rint csakis ármentes helyen költenek a nád ban — mint az az „ón" rétemben volt — mig ellenben a dunai szigeteken és ártereken mindig fákra rakják fészküket. A mocsárt délről és nyugatról erdők, egye- bütt szántók és legelők határolják s annak növényzetét majdnem tisztára nád (Arundo phraíjmites) képezi, mig a csatornákat Stra- tiotca aloides s a tisztásokat Nymphaea alba lepik el. A madárvilág e területen idyllikus nyugal- mat élvezett, mert a nád s a Stratiotes oly Aquila XV. Es wäre eine lange Liste, wenn man alle verschwundenen Riede anführen wollte : nach ein-zwei Dezennien wird selbst die Erinne- rung an dieselben entschwunden sein. Es ist ewig Schade, dass wir aus den Rieden von Titel, Kovil und Mosorin keine photograpiiischen Aufnahmen besitzen, und dass die bisher publizierten Aufzeichnungen über dieselben nur aus einigen kurzen Artikeln bestehen. Was würde man nicht geben für eine photographische Aufnahme eines Kranichs oder eines Pelikans aus Ungarn, gleichgiltig, ob sich dieselbe auf einen alten oder jungen Vogel oder auf ein Nest bezieht ! Heute ist die Erreichung einer solchen ein Ding der Unmöglichkeit ! Es muss dalier, so lange es nicht zu spät ist, danach getrachtet werden alle Denkmäler dieser entschwundenen Welt zu bergen, imi unseren Nachkoninien wenigstens einen Be- grifl" von diesen leider nimmer wiederkeh- renden Vogel- und Jagd-Eldorados zu über- liefern. Das Schicksal der Trockenlegung ereilte auch das sogenannte „grosse Ried" in Új- vidék, und möchte ich demselben auf Grund meiner Notizen und photographischen Auf- nahmen ein kleines Denkmal erheben als bescheidene Erwiederung für die vielen ange- nehmen Stunden, welche ich darin verl)raclite. Das „grosse Ried" liegt nordwestlich von der Stadt Újvidék, besitzt einen Flächenrauni von ungefähr 500 Joch, und wird von der Donau, resp. dem Inundationsgebiete dersel- ben durch einen Damm getrennt. Ich halte diesen Umstand für sehr wichtig, da nach meinen Erfahrungen die Reiher ihre Nester nur dann im Rohrwalde anlegen — wie dies in „meinem" Riede der Fall war — wenn dieser vor Überschwemmungen gesichert ist. Auf den Donau-Inseln und in den Inunda- tionsgebieten wurden die Horste immer auf Bäumen angelegt. Der Sumpf wrd im Süden und Westen von Waldungen, ansonsten von Äckern und Viehweiden begrenzt. Die Vegetation besteht fast ausschliesslich aus Schilfrohr (Arundo phraf/inites), während die Rohrdurchstiche mit Stratiotes aloides, die Lichtungen mit Nym,' phaea alba bewachsen sind. Die Vogelwelt lebte hier in idyllischer Ungestörtheit, indem das Schilfrohr und die 30 234 nehézzé tették az elörelialadást. ho-iy nyáron még a halászok se igen jártak benne s leg- feljebb néha-néha mentek be a gémtelepre, hogy 100 — 150 batlatojással megrakodva tér- jenek vissza s azokat bográcsban kifőzvén menüjükön lendítsenek. Vadászember pedig — hál' Istennek — nem járt benne, mert a vadászat inkább a rét szélére szorult: récze- húzás és sárszalonkázás. A madárvilágot legjobban egy június köze- pén rendezett kiránduláson ismerhetjük meg, melynek vázolását az alábbiakban fogom megkísérelni. Újvidékről egy órai kocsizás a , Füzes" mellett kivisz az ügynevezett Joszimfokhoz, mely csatorna a rétbe s az abban levő egyet- len tisztásig vezet, azaz vezetne, ha a Slra- tioíes engedné. Puskáinkat, fotográfus gépeinket s a többi ,czókmókot'' a ladikba kellő gonddal és szakértelemmel beraktározván tolórudat raga- dunk, s nekivágunk a csatornát borító Stra- tiotea-szònyegnek. Ez a szőnyeg s a normá- lisnál alacsonyabb vízállás párosítva a hőséggel a behatolást annyira megnehezítik, hogy a másfél kilométeres út megtevése két órát vesz igénybe. A theoretikusok szerint útközben tekintettel a hőségre boros vizet inni nem szabad, mert az elbágyasztja az embert, én azonban részemről inkább a praxis emberei- vel tartok. A csatornán fél kilométert előrehaladva a rétbe érünk. Fejünk fölött gyors egymás- utánban vörös gémek, bakcsók, üstökös gé- mek, batlák {Ardea purpurea, Nyctkorax nycticorax, Ardea ralloides, Plegadis falci- nelliis) húznak a dunai kiöntésekről — a hol élelmüket szerzik — a gémtelepre. A vörös gémek egyesével, a bakcsók és üstökös gémek ketten-hárman, s a batlák majdnem mindig csapatostól jönnek. Az élénkséget fokozzák a nád felett mind- untalan felbukkanó barna rétihéjják {Circus aeruginosus) és hamvas varjak {Cormis comix). melj'ek a gémtelepen állandóan terített asz- talt találnak. Wasser- Aloe das Eindringen derartig erschwer- ten, dass während des Sommers selbst die Fischer nur manchmal darin verkehrten, haupt- sächlich wegen der Reiherkolonie. aus welcher sie mit 100 — 150 Ibiseiern beladen heim- kehrten, welche, der Menage -Aufbesserung dienend, in den Kochkessel wanderten. Die .läger hielten sich — Gott sei Dank — fern, und wurde nur an dem Rande des Riedes auf Enten und Moorschnepfen Jagd gemacht. Mit der Vogelwelt kann man am besten wäh- rend eines Mitte Juni v(;ranstalteten Ausfluges bekannt werden, welchen ich im Nachstehenden zu schildern versuche Von Újvidék lährt man eine Stunde per Wagen an dem Weidenwald vorbei zu dem sogenannten Joszimgraben, welcher in die einzige Lichtung des Riedes führt, — resp. führen würde, wenn es die Wasser-AJoë ge- statten würde. Nachdem die Gewehre, die photographischen Apparate und das übrige „Pack" mit ent- sprechender Sorgfalt und Fachkenntnis ein- geschifft sind, wird die Ruderstange ergrifl"en. und auf den S tratiotes -Teppich, welcher den Grabeil überdeckt, losgegangen. Dieser Tep- pich, dann der niedrige Wasserstand und die Hitze erschweren das Vordringen derartig, dass man zur Zurücklegung dieser andert- halb Kilometer langen Strecke zwei Stunden benötigt. Laut den Theoretikern sollte man während des Weges mit Hinsicht auf die Hitze kein mit Wein gemischtes Wasser trinken, da man dadurch ermattet würde; meinerseits halte ich es jedoch liel)er mit den Praktikern. Nachdem wir im Graben einen halben Kilometer vorgedrungen sind, wird das Ried erreicht. Über unsere Köpfe ziehen in raschem Nacheinander Purpurreiher, Nachtreiher, Ral- lenreiher und Ibisse {Ardea purpurea, Nycti- corax nycticorax, Ardea ralloides, Plegadis falcinellus) von den Donau-Überschwemmun- gen — wo sie ihrer Nahrung nachgehen — der Reiherkolonie zu. Die Purpurreiher kom- men einzeln, die Nacht- und Rallenreiher zu zweien oder dreien, die Ibisse meistens in Flügen. Das lebhafte Treiben wird durch das fort- währende Auftauchen von Rohrweihen {Circus aeruginosus) und Nebelkrähen {Corvus comix), welche einen ständig gedeckten Tisch in der Reiherkolonie besitzen, noch erhöht. 235 A gémtelep helye a nádban évröl-évre vál- tozik, s e czélra annak lakói mindig oly részt keresnek ki. hol az előző évi nádat a tél folyamán nem vágták le. A telep helyét a nyüzsgő méhrajként felrepülő és beszálló madarakról könnyű megállapítani. Annak irá- nyában törtetve ladikunkkal minduntalan pihe- nőt tartunk s nemsokára egy ily pihenő alkalmával különös hang üti meg fülünket, olyféleképpen, mintha a „ezek" szócskát szám- talan torok különféle gyorsaságban és hang- nemben ismételné. Ez a fiatal gémek zenéje. Negyedórai fáradozás után végre elérke- zünk az első vörösgém-fészekhez. E „rideg" madarak mindig kerülik a gémtelep zaját, s akörül 100—200 lépésnyi körben elszórva fészkelnek. Továbbhaladva fülsiketítő zaj, sipitás, krákogás közt végre beérkezünk a gémtelepre. A ladik a fészkek között végleg megre- kedvén, az előrehaladásról lemondunk s szem- lét tartunk az ^állomány" fölött. A fészkelők száma évente valamelyest ingadozik s átlag- ban a következő : Ardea purpurea . Nycticorax nycticorax Ardea ralloides . Plegadis falcinellus . 100-150 pár, 500 „ 500 .. ■20-600 , Legszeszélyesebbek voltak a legutóbbiak a megjelenésben s megesett, hogy egyes években egyáltalán nem jelentek meg. Kócsag fészkelése soha sem lett határozottsággal megállapítva, s azt csak az őszi és tavaszi vonuláson észleltem. Kanalas gém {Platalea leucorodia) 1901. évben akart egy pár fész- kelni, de nem telepedett meg. Ardea cinerea pedig csak némely évben fészkelt 1 — 2 párban. Az összes fészkek másfél méteres mély- ségű viz felett tiszta nádasban letöredezett és letaposott nádszálakra vannak építve, azok anyaga tiszta nád, kivéve a batlákat, melyek Der Platz der Reiherkolonie wird im Rohr- walde von Jahr zu Jahr gewechselt, und wird dazu von den Bewohnern derselben immer eine solche Stelle gewählt, wo das vorjährige Rohr im Winter nicht geschnitten wurde. Der Platz ist an den gleich einem Bienen- schwärme wimmelnden ab- und zufliegenden \'ögeln leicht zu bestimmen. In dieser Rich- tung vordringend, muss so manchmal Halt gemacht werden, und bald dringt während eines solchen Haltes ein absonderlicher Ton an unser Ohr ; es ist als ob das Wörtchen „zeck" aus unzählljaren Kehlen in verschie- denen Tonhöhen und mit verschiedener Schnel- ligkeit wiederholt würde. Es ist dies die Musik der jungen Reiher. Nach einer Viertelstunde erreichen wir das erste Purpurreiher-Nest. Diese für sich lebenden Vögel vermeiden immer die lärmerfüllte Kolonie, und nisten vereinzelt in einem 100 — 200 Schritte betra- genden Umkreise derselben. Noch weiter vor- dringend, erreichen wir unter ohrenbetäuben- dem Lärme, Gekrächze und Gezeter endlich die Kolonie. Indem der Kahn zwischen den Nestern endgiltig stecken bleibt, müssen wir von einem weiteren Vordringen absehen, und wird nun der Bestand der Kolonie in Augenschein genommen. Die Anzahl der Brutpaare zeigt alljährlich einige Schwankungen ; die durch- schnittliche Anzahl derselben kann folgender- massen angegeben werden : Ardea purpurea . 100 — 150 Paare Nycticorax nycticorax 500 „ Ardea ralloides . . 500 Plegadis falcinellus 20 - 600 Die letzte Art zeigte die grössten Schwan- kungen, und es kam vor, dass sie in manchen Jahren gar nicht erschienen. Das Brüten von Silber und Edelreihern konnte niemals be- stimmt nachgewiesen werden, und beobach- tete ich dieselben nur während des Früh- jahrs- und Herbstzuges. Ein Paar des Löflfel- reihers {Platalea leucorodia) machte im Jahre 1901 Anstalten zum Brüten, doch wurde nichts daraus. Ardea cinerea brütete nur in manchen Jahren in 1 — 2 Paaren. Sämtliche Nester befinden sich über dem anderthalb Meter tiefen Wasser im reinen Riihrwalde, und sind auf niedergebrochene und niedergetretene Rohrstengel gebaut ; als 30* 23B néha s/.áraz vékony fűzfavesszőket is felhasz- nálnak. A fészek átmérője V4 métertől 1 méterig terjed, s annak magassága a víz színe fölött 'A, métertől 2 méterig változik. Mindkét irányban a mininmmot az A. ralloi- des, a maximumot .pedig az A. purpurea, s a kettő közt az átmenetet a Nyctieorax és a l'lefjadis képviseli. Némely A. purpurea fészek oly erős, hogy ráülve kibírja az embert. Az emberrel szemben a legvadabb az Ardea cinerea, A. purpurea és Plegadis, ellenben a Nyctieorax és A. ralloides még lövöldözéssel sem zavarható fel fészkeiről és sokszor egész szelídek. Röpülésben határozottan az A. ral- loides a legfürgébb. A batlák, üstökösgémek és bakcsók az alkalmas helyeken oly sűrűn építik fészkei- ket, hogy asztalnagyságú helyen 5 — 6 is van. Van is aztán köztük hadakozás és kiabálás. A tojások közt az abnormitás ritka ; én egyetlen egyet találtam s az egy szivarala- kúan megnyúlt bakcsótojás volt. A tojásrakásban a vörösgémek az elsők, ők már május elején nagyban kotlának, utá- nuk jönnek a bakcsók, ezeket az üstökös- gémek követik s a sort a batlák zárják be, úgy hogy mire legutóbbiaknak fészekalja tel- jes, addigra már sok vörösgém ki is kelt. A halászok állítása szerint csakis a batla- tojás ehető, ez azonban szerintük jó. Június közepe táján a batlák már nagy- ban ülnek, s akkor kezdi a gémtelep az aromáját kapni a sok elhullatott s a fiatalok által el nem fogyasztott haltól, békalárvától és a vízbe pottyant és elpusztult gémfiókától. Fel- tűnő, hogy a fiatalok eleinte nagyon ügyet- lenek a nád közt való mászkálásban s később se tesznek valami jártasságra szert. A kolóniában évek előtt fészkelt 8 — 10 pár kis kárókatona {Phalacrocorai pygmneus) is, ezek azonban az utolsó években kimaradtak. Fészküket nem sikerült megtalálnom s álta- lában félénkségükkel a többiek közül ki- ritta,k. Bauniateriale wird ausschliesslich Rohr ver- wendet mit Ausnahme der Ibisse, welche manchmal auch trockene schwache Weiden- reiser benützen. Der Durchmesser der Nester beträgt Vi bis 1 Meter, die Höhe über dem Wasser V^ t)is 2 Meter. In jeder Richtung wird das Minimum von A. ralloides. das Maxi- mum von A. purpurea, und der Übergang durch Nyctieorax und Plef/adis vertreten. Manche Nester von A. purpurea sind so stark, dass sie den Menschen zu tragen vermögen. Dem Menschen gegenüber ist Ardea cinerea, A. purpurea und Plcgadis am scheuesten, während Nyctieorax und A. ralloides nicht einmal durch Schüsse von ihren Nestern auf- gescheucht werden können, und oft ganz zutraulich sind- Im Fluge ist jedenfalls der Rallenreiher der behendeste. Die Ibisse, Rallenreiher und Nachtreiher bauen an geeigneten Stellen ihre Nester so dicht nebeneinander, dass auf einer Fläche von Tischgrösse oft 5 — 6 zu finden sind. Die Folge davon ist natürlich Zank und Hader mit Lärm. Unter den Eiern gibt es selten Abnormi- täten ; ich fand solche nur ein einziges Mal, nämlich ein zigarrenartig verlängertes Ei des Nachtreihers. Das Eierlegen wird von den Purpurreihern begonnen, welche Anfang Mai grösstenteils schon Itrüten, diesen folgen die Nachtreiher, dann die Schopfreiher und zuletzt die Ibisse, so dass die letzten erst volle Gelege haben, wenn viele Purpurreiher schon Junge besitzen. Laut den Fischern sind nur die Ibiseier ge- niessbar, und sollen dieselben sehr gut sein. Mitte Juni, wenn die Ibisse schon fest brüten, bekommt die Kolonie ihr Aroma von den vielen herabgefallenen und von den Jun- gen nicht verzehrten Fischen, Froschlarven und von den ins Wasser gefallenen und zu- grundegegangenen Reiherjungen. Es ist sehr auflallend, dass die Jungen anfangs sehr ungeschickt im Rohre herumklettern, und auch später keine nennenswerte Geschick- lichkeit darin erreichen. Vorjahren nisteten in der Kolonie 8-lOPaare der Zwergscharbe [Phalaerocorax pygmaeus), doch blieben dieselben in den letzten Jahren aus. Ihre Nester konnte ich nicht auffinden und waren sie unter den übrigen Arten durch ihr ungemein scheues Wesen sehr auffallend. 237 A gémtelepen vagy pedig annak közvetlen közelében mindig fészkelt 1 — 2 pár barna rétihéja (Circus aeruginosus) s azok fészkét a vörös gémekétől csak az különbözteti meg, hogy építéséhez nemcsak nádat, hanem vesz- szöket és gályákat is használnak. Úgy lát- szik szereti a gémek társaságát a kis vöcsök {Colymhns fíuviatilis), mert fészkét többször találtam a gémtelepen, sőt kétszer közvetlen a vörösgém fészke alatt. Hasonlókép a nádi- rigó {Aaocephalus arundinaceus) is egy eset- ben fészkét félméterre építette a vörösgém fészkétől annál valamivel alacsonyabban. A fészkelési idő különbözőségét jól mutatja a csatolt két fénykép, mert míg a vörösgém- fészeknél a fiatal nád még nem nőtte túl a tavalit, addig az üstökösgémek fészekcso- portjánál az már teljesen kinőtt. Végig élvezvén a gémtelep nyüzsgő életét egy-két fényképfelvételt csinálunk, mely dolog azonban a rétben nem oly egyszerű, mint az ember hinné. Ezt elvégezvén előkerül a puska s féltuczat különféle vízimadár lelövése után búcsút mondunk a társaságnak s újból végig élvezzük a nádat s utóbb a Stratiotest is. Ilyen egy réti kirándulás lefolyása s leg- feljebb az a különbség az egyes exkurziók között, hogy míg egyszer az embert a hőség- től a guta majd megüti, máskor ellenben bőrig ázik, avagy pedig „csak" kifordul a ladikból s örülhet, ha a fotografusfelszerelés nem potyog a vízbe Ha alacsony a víz, úgy még tolórúddal sem lehet boldogulni s ez esetben gázolva kell a ladikot vontatni a pióczák élénk érdeklődése közt. Az eltévedés se utolsó dolog, szerencsére azonban ritkán fordul elő. Az előzőkben felsoroltakon felül még az alábbi madárfajokat észleltem : A szürke lúd {Anser anser) 6 — 8 párban minden évben fészkelt a rétben elszórva, fészkei, illetve tojásai közül azonban sok In der Kolonie orier in deren unmittelbaren Umgebung nisten immer 1—2 Paar Rohr- weihen {Circus aeruf/inosìis), deren Nester sich von denen der Purpurreiher nur dadurch unter- scheiden, dass als Baumateriale nicht nur Kohr, sondern auch Reiser und Zweige ver- wendet werden. Wie es scheint liebt auch der Zwergtaucher (Colymbus fluriatilis) die Gesellschaft der Reiher, da icli dessen Nest öfter in der Kolonie fand, zweimal sogar un- mittelbar unter einem Purpurreiher- Neste. Ebenso fand ich auch einmal das Nest eines Drosselrohrsängers (Äcrocephalus ariindina- ceiis) '/j Meter neben einem Purpurreiher- Neste, noch etwas tiefer als dieses gelegen. Der Unterschied in der Brutzeit wird durch die beiden anbei gegebenen Photographien sehr anschaulich gemacht, denn während beim Neste des Purpurreihers das junge Rohr noch nicht über das vorjährige hinausreicht, ist dasselbe bei der Nestergruppe der Schopf- reiher schon vollständig emporgeschossen. Nachdem wir uns an dem wimmelnden Leben der Reiherkolonie ergötzt haben, wer- den einige photographische Aufnahmen ge- macht, was jedoch im Riede keine so leichte Aufgabe ist, als man glauben möchte. Danach wird das Gewehr hervorgenommen und nach dem Abschüsse eines halben Dutzend Wasser- vögel sagen wir der Gesellschaft Valet, und verbleibt uns nunmehr nur noch das Ver- gnügen nochmals durch den Rohrwald und über den Wasser -Aloc'- Teppich zurückzu- fahren. In dieser Weise verläuft eine Exkur- sion in das Ried, höchstens mit dem Unter- schiede, dass man bei der einen Gelegenheit infolge der Hitze dem Schlagtreffeu ausgesetzt ist, bei der anderen bis auf die Haut nass wird, oder aber „nur" aus dem Kahn purzelt, und man noch froh sein muss, wenn der photographische Apparat nicht auch noch in das Wasser fällt. Ist der Wasserstand sehr niedrig, so hilft nicht einmal die Ruderstange, und muss der Kahn watend hineingezogen werden unter lebhaftem Interesse der Blut- egel. Das Verirren ist auch nicht ohne, kommt aber zum Glücke selten vor. Ausser den schon erwähnten beobachtete ich noch folgende Vogelarten : Die Graugans (Anser anser) nistete jedes Jahr in 6 — 8 Paaren : viele Nester, beziehungs- weise Eier gingen jedoch infolge des durch 238 tönkremont az esőzések által emelkedő víz- állás következtében, mert a tojások, a viztöl elérve, megzápultak, másrészt pedig a rétben csatangoló parasztlegények és halászok sok fészket kiszedtek. Réczefészket a rétben sohasem találtam. Sok tökésrécze {Anas boschas) fészkelt a regi jobb időkben a dunai ártereken és szi- geteken levő csonka fűzek odúiban s az el- hagyott szürke varjú- és szarkafészkekben. Ôszszel a htizáson a rétben Anas boschas, A. crecca, A. penelope, A. qiierquedula, A. stepera és Fuligula nyroca fordult elő a rét- ben, a mit lövési eredményeim bizonyítanak. Fulifiula ferina 1895-ben lövetett Az egyetlen daru {Grus qrus) 1894. év novemberben esett el esteli kacsalesen egy kisebb csapatból. Vidékünkön e madár a rit- kaságok közé tartozik, s csak őszi vonuláson látható. Az obligát szárcsán (Fidica atra) és nádi- rigón {Acrocephalus arundinaceus) kivül leg- inkább szembeötlő még a rét északi szé- lén levő meredek partban költő számtalan partifecske [CHvieola riparia) s a réti tisz- táson tanyázó és fészkelő czerkók [Hydro- chelidon nigra) raja. Ugyané tisztáson — „Sztolin vir" — illetve az annak szegélyét képező liszó nádtorzsokok közt sok Ortygo- metra porzana és minuta, továbbá Lusciniola melanopogon és Panurus biarmicus tanyázik, mig ellenben az Emberiza schoeniclus, Acro- cephalus schoenobaenus és Loeustella Ivtscinioi- ■ Ics inkább a rét széleit kedvelik. A kisebb gázlók, miután a rét egész kiterjedésében egybefüggő mélyvizű nádast képez, meglehe- tősen csekély számban vannak képviselve, s azok közül a közép és kis mocsári szalonkát {Gallinago galUnago és gaüimila), pajzsos czankót {Pavoncella pugnax), kevés szélki- áltót {Numenius arcuatus) egész nyáron át 1 — 2 pár Totanus hypoleucust s egyszer az arany lilét [Charadrius pluvialis) és gólya- töcsöt {Himantopus himantopus) lőttem, illetve észleltem. Regengüsse erhöhten Wasserstandos zugrunde, indem die durch das Wasser erreichten Eier anfaulten. Anderseits wurden auch durch die im Riede herumlungernden Bauernhuben und Frischer viele Nester ausgehoben. ^\'iIdenten-Neste^ fand ich keine im Riede. Viele Stockenten (Anas boschas) brüteten in den alten besseren Zeiten in den Höh- lungen der Kopfweiden, utid in verlassenen Elster- und Krähen-Nestern auf dem Inunda- tionsgebiete und den Inseln der Donau. Im Herbst kamen Anas boschas, A. crecca. A. penelope, A. qiierquedula, A. streperà und Fulifiula nyroca im Riede vor ; diese wurden von mir auf dem Anstände erlegt. Fuligula ferina wurde 1895 erlegt. Der einzige Kranich (Grus grus) wurde im November 1894 aus einem kleinen Fluge während des abendlichen Entenanstandes er- legt. In unserer Gegend gehört dieser Vogel zur Seltenheit, und kommt nur auf dem Herbst- zuge vor. Ausser den obligaten Rohrhühnern {Fulica atra) und Drosselrohrsängern {Acrocephalus arunditiaceus) sind noch besonders die unzähl- baren Mengen der Uferschwalben {Cliineola riparia), welche in den Steilufern am Nnrd- rande des Riedes brüten, und die Schwärme der Trauerseeschwalben {Hydrochelidon nigra), welche auf der Lichtung des Riedes brüten, zu erwähnen. Auf derselben Lichtung — „Stolin vir" — beziehungsweise am Rande derselben unter den schwimmenden Rohr- wurzelbüscheln hielten sich viele Ortyqometra p)orzana und minuta, ausserdem Lusciniola melanopogon und Panurus biarmicus auf, während Emberiza schoeniclus. Acrocephalus schoenobaenus und Loeustella luscinioides mehr die Ränder des Riedes bevorzugten. Die kleineren Watvögei sind in ziemlich geringer Anzahl vertreten, indem das ganze Ried ein ununterbrochener, in tiefem Wasser stehender Rohrwald ist. Von liiesen erlegte, resp. beobachtete ich folgende : die Moor- schnepfe und kleine Bécassine {Gallinago gallinago und G. gaüinula), den Kampfläufer {Pavoncella pugnax), einige Brachvögel {Nu- menius arcuatus), den ganzen Sommer hin- durch 1 — 2 Paare von Totanus hypoleucus und ein einziges Mal den Goldregenpfeifer {Charadrius pluvialis) und den Stelzläufer {Himantopus himantopus). 239 Totanus totanns és T nrhrupus. iiikábl) íi dunai árterek, homokpadok, a GalUnula chlo- ropics pedig a kisebb nádfoltok madarai s igy a rétben nem láthatók. Bölömbika (Botauriis stellaris) minden év- ben ,. bömbölt" és költött is 2 — 3 párban a rét legelhagyatottabb helyein, szem elé azon- ban csak késő őszszel és télen kerültek. E madár nálunk állandóan kitelel a jégmadár- ral {Alcedo ispida) egyetemben. Oszszel ezrével jár a seregély {Sturntis vulgaris) a nádba hálni, s számos törpe sólyom {Falco merülus) tanyázik a rétben a seregélypecsenye kedvéért. A rétisas {Haliaëtus aïbicilla) és barna kánya (Milvus migrans) a Dunának és kiön- téseinek madarai s a rétben sohasem mutat- koznak. Fészkelt az előbbi 1898-ban Újvidék mellett a Hadi, 1907-ben pedig a Szuszeki szigeten. Utóbbi helyen a még alig szárnyaló fiókát egy halász ütötte le evezőjével s a madár élve került birtokomba. A barna kánya az egyedüli ragadozó, a mely még a régi számban tanyázik a dunai erdőkben. A kakuk (Cucidus canorus) gyakori madara erdeinknek és ligeteinknek s feltűnő szívesen tartózkodik a nádasok közelében ; ugyanis őkelme majdnem kizárólag a nádirigó {Acroce- pkalus arundinaceus) fészkébe rakja tojásait. A bibicz ( Vanellus vanellus) 8 — 10 év előtt közönséges volt ; azóta a tojásszedők majd- nem teljesen kiirtották. A törpe gém (Ardetta minuta) csakis a rétség szélén s kisebb, különálló nádasok- ban fészkelt, ott azonban mindenütt fellel- hető. Nézetem s tapasztalatom szerint ő a legbizalmasabb vízimadár, mert a ladikot bevárja 2 — 3 méterre s felrepülve is legfel- jebb 15 — 20 méterre száll tova. A viziguvat [Rallus aquaiicus) tartózkodási helye a törpe gémével egyezik, s bujkáló természete következtében ügyszólván soha Tolanus totnnus und T. ochropus sind als Vögel der Inundationsgebiete und Sand- bänke der Donau, Oallinula chlorojius als Vogel kleinerer Rohrgrujjpen, in dem Riede nicht beobachtet worden. Rohrdommel [Botaurus stellaris) wurde jedes Jahr gehört und brütete auch in 2—3 Paaren an den entlegensten Stellen des Riedes, konnte jedoch nur spät im Herbste und während des Winters gesehen werden. Diese Art über- wintert bei uns ständig, ebenso wie der Eis- vogel (Älvedo ispida). Im Herbste benützten Tausende Stare {Sturnus vulgaris) das Ried als Schlafplatz, und dem Starenbraten zuliebe wurde das Ried dann von vielen Zwergfalken (Falco merillus) besucht. Der Seeadler [Haliartus albicilla) und der braune Milan {Milvus migrans) sind Vögel der Donau und deren Inundationsgebiete und wurden nie im Riede beobachtet. Ersterer nistete 1898 auf der Kriegsinsel bei Újvidék, und 1907 auf der Szuszeker Insel. Das kaum flugfähige Junge von letzterem Orte wurde von einem Fischer mittels des Ruders her- untergeschlagen und kam lebend in meinen Besitz. Der braune Milan ist der einzige Raub- vogel, welcher sich noch in der früheren Anzahl in den Donauwäldern aufhält. Der Kukuk {Cuculus eanorus) ist ein häu- figer Vogel unserer Auen und Wälder, und hält sich mit Vorliebe in der Nähe von Rohr- wäldern auf, da er seine Eier fast ausschliess- lich in den Nestern des Drosselrohrsängers {Aerocephnlus arundinaceus) unterbringt. Der Kiebitz {Vanellus vanellus) war vor 8 — 10 Jahren gemein ; seitdem ist er von den Eiersamndern fast gänzlich ausgerottet worden. Der Zwergreiher (Ardetta minuta) nistete nur am Rande des Riedes und in kleinen separat stehenden Röhrichten ; hier war er jedoch immer aufzufinden. Laut meiner An- sicht und Erfahrung ist er der zutraulichste Wasservogel, da er den Kahn bis auf 2 — 3 Meter Entfernung ankommen lässt, und auf- fliegend höchstens 15 — 20 Meter wegfliegt. Die Aufenthaltsorte der Wasserralle {Rallus aquaticus) sind dieselben wie diejenigen des Zwergreihers und kommt infolge ihrer ver- steckten Lebensweise fast nie zu Gesicht ; 240 sem kerül szem elé. csak liansTJa hallható minduntalan, kiilünösen őszszel. A nagy és vörösnyakú vöcsök {Colymbus eristatus és griseifjena) ritkák : mindkettő fészkelését megállapítottam. A kis vöcsök ( Colymhus flrniaHlis) nagyon közönséges, úgy hogy egy-egy réti kirándu- láson 3—4 fészket is találtam. A tojások persze vöcsök szokás szerint mindig le van- nak a fészek anyagával takarva, a mi a halászoknak is feltűnt. Késő őszszel egy-egy kisebb csapat Anser fabalü Lath, is ellátogat éjjeli hálásra a nádba vagy a réti tisztásra, de csak kivéte- lesen, mert azoknak fő éjjeli tanyáját a dunai homokszigetek alkotják. A réti vízállás 1907-ben nagyon alacsony lévén, a gémek, a vörösgémek kivételével, az újvidéki füzeserdőbe költözködtek át, hol is közöttük a lesipuskások rettenetes pusztí- tást vittek véghez, úgy hogy az idén (1908) a rét lecsapolása befejezést nyervén, az ösz- szes gémek az Újvidék és Karlócza közt levő „Majori sziget" ódunamenti füzesébe telepedtek át ; egyszerre szakítottak a nád- ban való építkezéssel, s fészkeiket fűzfákra 8 — 10 méter magasságra rakták. A fészkek sokkal silányabbak mint a nádközöttiek, úgy hogy az .4. ralloides fészkeken át lehet látni s Itennök a tojásokat meg lehet számlálni. A hatlak teljesen itt hagyták vidékünket. A mostani gémtelepnek azonban nem jósolok hosszú életet, mert nagyon könnyen hozzá- férhető helyen van. A szürkegém nálunk elég ritka; annak kisebb telepét Cséb mellett láttam 1899 jú- lius 8-án, nem tudom azonban, hogy még létezik-e V Régente nagyon hires niadártanya volt a tiieli rét, mely óriási kiterjedésével és átha- tolhatatlan sűrűségű nádasaival biztos tanyát nyújtott lakóinak. Midőn azt, s benne a „Belo blato" nevű tisztást 1898 májusában meg- ismertem, az még mindig meglepte a szem- lélőt madárbőségével, daczára annak, hogj- a kócsagnak már egy faja sem fészkelt benne, hanem csak őszi és tavaszi vonuláson pihent meg ott egj'-két napra. Az a rész, melyet e nur die Stimme ist fortwährend zu hören, besonders im Herbst. Der Haubentaucher und rothalsige Taucher {Colymhns cristatus und griseigeva) sind sel- ten ; das Brüten beider Arten habe ich kon- statiert. Der kleine T.iucher {Colymbus fiimatilis) ist sehr gemein, so dass ich l)ei einer Exkur- sion in das Ried 3 — 4 Nester auöand. Die Eier sind nach Taucherart natürlich immer mit dem Nestmateriale zugedeckt, was auch den Fischern auffiel. Spät im Herbste kotiimt manchmal auch ein kleiner Flug Saatgänse {Ans&r fabalis Lath.) in das Rohr oder in die Lichtung, um hier zu schlafen, doch geschieht dies nur ausnahmsweise, indem die Haupt-Schlafplätze derselben die Sandinseln der Donau sind. Als im Frühjahre 1907 der Wasserstand sehr niedrig war, übersiedelten die Reiher mit Ausnahme der Purpurreiher in den Weiden- wald von Újvidék, wo sie von den Raubjägern furchtbare Niederlagen erlitten, weshalb heuer (1908), als die Trockenlegung des Riedes beendigt war, sämtliche Reiher in den Weiden- wald längs der alten Donau auf der „Major"- lusel übersiedelten ; hierselbst brachen sie mit ihrer alten Gewohnheit, ihre Nester in das Rohr zu bauen und errichteten dieselben auf Weidenbäumen in 8 — 10 Meter Höhe. Die Nester sind \'iel schlechter gebaut als jene im Rohr, so dass man durch die Nester der Schopfreiher durchsehen und die darin be- findlichen Eier zählen konnte. Die Ibisse verliessen uns gänzlich. Der jetzigen Kolonie prophezeie ich jedoch kein langes Leben, da dieselbe an einer leicht erreichbaren Stelle ist. Der Graureiher ist bei uns ziemlich selten : eine kleinere Kolonie besichtigte ich am 8. Juli 1899 in Cséb, weiss jedoch nicht, ob dieselbe noch besteht. Eine sehr berühmte Vogelstelle war früher das Ried von Titel, welches infolge seiner ungeheuren Ausdehnung mit seinen undurch- dringbaren Rohrwäldern seinen Bewohnern eine sichere Stätte bot. Als ich dasselbe und die darin befindliche Lichtung „Belo blato" im Mai 1899 kennen lernte, wurde der Be- obachter noch immer von dem Vogelreichtum überrascht, trotzdem Edel- und Silber-Reiher hier nicht mehr brüteten, sondern nur während 241 rélségböl megismertem, emlékeztetett az új- vidéki rétre: áttörhetctleii nádas 1 —2 méteres mélységű vízben átszelve „fokokkal" s tar- kítva sok kisebb tisztással. Voltak a titeli rétben kiemelkedő „hátak" és „gerinczek" jiompás gyepszönyeggel borítva. Úgy e rét, mint a raosorini is a Duna és Tisza árja ellen töltéssel védve voltak, ezért a sok fész- kelő madár. A titeli rétben észleltem : sok szürke lúd {Altser unser), szürke, vörös, üstökös és kanalas- gém, bakcsó és törpe kormorán fészkelt. Feliünö a sok szerkó ; mindhárom fajt [Híjdro- chelidon nigra, leucoptcra és hyhridci) lőttem. Kacsát ez alkalommal tekintettel a fészke- lésre keveset láttam, de szavahihető embe- rektől többször is hallottam hogy ottlétemkor (1898-ban) a kacsák már nagyon megfogytak. de öt év előtt egy-egy esteli őszi kacsalesen 80 — 100 töltényt játszva el lehetett puffog- tatni. Ma már száraz a titeli rét, annak lakói eltűntek, kihaltak az avval szomszédos löki sziget rétisasai és buiiúi ; elfogyott a titeli plató oldalából is a buhú s endéknek csak egy-két holló maradt a régi jó időkből. A titeli rét folytatása északnyngat felé a liindéresi nádas volt, a mely észak felé a mosorini rétbe ment át. Ebben először 1898 október 5-én voltam. Ez időtájban már csak a Mosorintól nyugatra s a „Drvaricától" délnyugatra eső mocsár létezett, míg ellen- ben a falutól északra fekvő ősmocsár már száraz volt. Sekély (félméteren aluli) mély- ségű sikviz, iszapos fenékkel és partokkal, behintve asztal- és nyomtató nagys;ig közt váltakozó káka {Scirjms) foltokkal : ez volt a mosorini rét képe fennállásának utolsó évei- lien \'aloszinü, liogy mielőtt a lecsapolások megkezdődtek, a rét vize mélyebb volt, s ez a körülmény annak képét részben megváltoz- tatta s kiterjedését megsokszorozta ; az azon- .\qiiila XV. des Herbst- und Friihjahrszuges für ein-zwei Tage hier ausruhten. Derjenige Teil, welchen ich von diesem Riede kennen lernte, erinnerte an das llied von Újvidék : undurchdringliche, in 1 — -2 Meter tiefem Wasser stehende ßohr- wälder, von Gräben durchschnitten, und mit Lichtungen überstreut. Im Riede von Titel gab es mit ])rächtigem (iniste|)piclie über- zogene ..Rücken" und sonstige Bodenerhe- bungen. Dieses, sowie aneli das Ried von Mosorin waren gegen die Überschwemmungen der Donau und Tisza durch Dämme gesichert, wodurch das Brüten der vielen Vögel er- klärt wird. im Riede von Titel beobachtete ich : es brüteten viele Graugänse (Anser anser), Gran- reiher. Purpurreiher, Nachtreiher. Schopf- reiher, Loftier und Zwergscharljen. Auffallend ist die Menge von Hi/drochelidon nigra, leu- coptcra und hybrida; ich erlegte alle drei Arten. Enten sah ich diesmal, in der Brut- zeit, nur wenig, doch wurde mir von glaub- würdiger Seite oft versichert, dass der Enten- stand damals (1898) sehr zurückgegangen war, dass man aber vor kaum fünf Jahren an einem abendlichen Anstände im Herbste 80— ICO Patronen sehr leicht anbringen konnte. Heute ist das Ried von Titel schon trocken, dessen Bewohner sind verschwunden und mit denselben auch die Seeadler und Uh.us der benachbarten Donauinsel Lok ausgestorben ; verschwunden sind auch die Uhus aus den Steilwänden des Plateaus von Titel und blie- ben als Erinnerung aus der guten alten Zeit nur 1 — 2 Kolkraben zurück. Das Ried von Titel wurde in nordwest- licher Richtung durch den Rohrwald von Tündéres fortgesetzt, welcher gegen Norden in das Ried von Mosorin überging. Dieses besuchte ich zum ersten Mal am 5. Oktober 1898. Zu dieser Zeit existierte nur noch der von Mosorin westlich und von der „Drvarica" südwestlich gelegene Sumpf, während der nördlich vom Dorfe gelegene Ursumpf damals schon trocken war. Seichte, einen hallicn Meter Tiefe nicht erreichende Wasserflächen mit schlammigem Boden und Ufer, übersäet mit Binsen- (òi'eir^Mtó-)gruppen von der Grösse eines Tisches bis zur Grösse einer Tenne : dies war das Bild des Riedes von Mosorin in den letzten Jahren seines Bestandes. Wahr- st 242 ban liizonyos, lioíry ezen ősniocsár niejifoiiyott iilla|)ol:iban ideális terület volt lifíy a vadászra mint a vadra nézve. Pompás volt a vadászra nézve, nurt elte- kintve vadbőségétől, annak bármely része arányhifr elég könnyen hozzáférhető volt úgy ladikon mint gázolva, másrészt i)edig a sok vizivad meglehetős kis területre (egy-két ezer holdra) volt összeszorítva. Itt is helyt állt a szabály, hogy a vizivadászatra legjobl) a köze- pesnél valamivel alacsonyaltb vízállás, mert a tiilnagy vízállásnál a vad tiilságosan elosz- lik, a ttílalaesonynál pedig rendes tanyáit a tnlságos zaklatás következtében elhagyja s hozzáférhetetlen helyeken (dunai homokpado- kon) üti fel szállását. Vetési ludak és lilikfélék (Aiiser fabaiis, A. albifrons és A- eri/ihrojiiis) tömegei jártak ide a sikvizre hálni, hol is a róka nem férhetett hozzájuk, a kacsák ezreiről nem is szólva. Még most is előttem a nyüzsgő kép, a mely- ből leginkább szembetűnnek a nagy szél- kiáltó [Numenias arcuatns), pajzsos czankó (Pavoncella jmgnax) és bibicz ( Vanellus) seregei, a havasi partfutcj (Trhi.i/a alpina)^ az erdei és vöröslábií czankó {T3. már sok fiatal gém van a telepen. 1897 jiinius 2. sok vörösgém és bakcsó, kevés Ardcn ralloides fióka, sok A ralloides és csupa Plegadis falciiiellus tojás. 1897 június 22. Circus aeruginosas fiata- lok egy a gémtelepen levő fészekben. 1S98 május 10. voltam a titeli rétben; sok fészkelő Ardca purpurea és Fhalacrocorax jiyfjmaeus. 1S98 június 11. tojásaik már csak a bál- iaknak s részben az üstökös gémeknek vannak. 1898 október 8. lúdlesen Mosorinban ; te- mérdek Anser fahalis, A. albifrüns, A. ery- Ihropus. Nnmenias arcualus, Vanclhis vanel- las, Fuligula nyroca, Anas boschas, Trinrja alpina és egy 30-as csapat Grus c/rus. 1899 a titeli rét le vau csapolva. 1899. augusztus« 1. a Tiszatoroknál nagy csapat Ciconia nigra. 1900. év telén két Vygnus spec? tartózkodott az újvidéki nagy- rétben. 1901. a mosorini rét le van csapolva. 1901 május 4. Anser anser fészekalj az újvidéki rétben. 1901 június 10. batla fiókák u. o. 1902 január 17. titeli platcaun lőve egy Orus grtis. Üas Trockeidcgcii dieser Hiede. sowie das Bewusstsein, dass audi die Tage des Riedes von Újvidék schon gezählt sind, reiften den Gedanken in mir, von dem noch N'orhandenen photographische Aufnahmen als Erinnerungen zu machen. Die ersten bescheidenen Versuche auf die- sem Gebiet»^ zeigen die beigegebenen Bilder, deren Mängel man rlurc li den Umstand ent- schuldigen wolle, diiss sie die letzten Erinne- rungen einer entschwundenen und niemals wiederkehrenden Welt sind. Zum Schlüsse gebe ich aus meinem Tage- buche einige Notizen über die Brutzeit der Bewohner der Reiherkolonie, und über die Vogelwelt der Riede von Titel und Mosorin. 14. Mai 189G. l>ster Besucli der Reiher- kolonie im Riede von Újvidék ; Gelege von Ardea cinerea, A. purpurea, A . ralh ides und Nycticorax nydicorax. 24. Mai 1896. Erstes Ei von Plegadis fal- cinellas. 23. Mai 1897. Schon viele junge Reiher in der Kolonie. 2. Juni 1897. Viel Purpurreilier und Nacht- reiher, wenig Junge von Ardea ralloides, jedoch viele Alte, und nur Eier von Plegadis fakinellas. 22. Juni 1897. Junge von Circus aerugi- nosas in einem Neste in der Reiherkolonie. 10. Mai 1898. Im Riede von Titel brüten viele Ardea purirurea und Fhalacrocorax pygmaexis. 11. Juni 1898. Es haben nur die Ibisse und teilweise die Schopfreiher Eier. 8. Oktober 1898. Jagd auf Gänse in Moso- rin : Massen von Anser fabalis, A. albifrons, A. erythropnis, Namen ius arcuatus, Vanellus vanellus, Fuligula nyroca, Anas boschas, Tringa alpina, und ein Flug von 30 Stück Grus grus. 1899. Das Ried von Titel trockengelegt. 1. August 1899. An der Tisza-Mündung ein grosser Flug Ciconia nigra. Im Winter 1900 eine Cygnus üpec. im Riede von Új- vidék. 1901. Das Ried von Mosorin entwässert. 4. Mai 1901. Gelege von Anser anser im Riede von Újvidék. 10. Juni 1901. Ibisjunge ebendaselbst. 17. Jänner 1902. Auf dem Plateau von Titel wurde ein Kranich erlegt. 'J4l l'.IU;i liiii.jiis ± jirmck tiiéfí iieiii foí^lalták el a telepet a „Nagyrétheii". 1904 jiinius 9. a géintelep feltűnően népes. a rendesnél jóval több a lakó. 1906 május 24. a génitelep lakóinak száma megcsappant. Ennek okát nem tndom. 1907. a/ újvidéki nagy rét meglehetősen száraz. íbiszek elvonulnak, gémek legnagyobb- részt a/, erdőbe áttelepednek. 1907 április -21. Amcr anser fészekalj. 190S. a rét lecsapolva, teljesen kihalt. Ka a néiiány adat egy a szivünkhöz nőtt világ elmúlásának kronológiáját is tartal- mazza s önkénytelenül felmerül bennünk a gondolat, hogy nem lenne-e jó még menteni, a mit lehet. Vannak még területek, melyeknek madár- világa és gémtelepe megállja a sarat minden tekintetben. Nem kellene .semmi más, mint- hogy ily területet biztositana az állam a lecsapolás ellen, a vadászatot . rajta és köz- vetlen környékén feltétlen tilalom alá helyezné, s e tilalmat a legnagyobb szigorral keresztül- vinné. Ezzel utódaink halvány képet és fogal- mat nyerhetnének arról a szingazdag növényi és állatéletröl, mely hajdanta hazánk nagy részét elfoglalta s a régi természetbarát és vadász szívét megörvendeztette, s kedélyét felvidította s elszórakoztatta.* A rétlecsapolás, a czéltaian puskázás és tojásszedés napról napra terjednek és pusz- títanak. Már mi sem tudunk magunknak a 100 év elòtti réti madáréletrol fogalmat alkotni. Mentsünk tehát mindent, a mit lehet, szó- val, Írásban, képekben s a ki teheti, tet- tekben. ' Nagyon helye.s ^'ondolat. Egyáltalában tenni kellene, hogy minden vidék sajátosságának egy-egy typikus pontja nieghagyas.sék a maga tennészete.s állapotában, megvédve az állatéletet é.s a növény- zetet is. A külföld ebben az irányban már meg is mozdult ! IIekman Ottó. l'. Mai i'.lUo. Die Keilier haben die Kolonie im „grossen Riede' noch nicht besiedelt. 9. Juni 1904. Die Reiherkolonie ist auf- fallend stark bevölkert, viel mehr lîcwohncr als sonst. 24. Mai 1906. Bevölkerung fier Reiher- kulonie stark herabgesunken. Ursache unbe- kannt. 1907. Das grosse Ried ist ziemlich trocken, die Ibisse ziehen weg, die Reiher übersiedeln zum grössten Teile in den Wald. 21. April 1907. Gelege von Anser anser. 190(^- Das Ried trockengelegt und gänzlich ausgestorben. Diese wenigen Daten enthalten auch die (Chronologie des Verschwindens einer uns ans Herz gewachsenen Welt, und es kommt ganz unwillkürlich der Gedanke, ob es nicht gut wäre noch zu retten was rettbar ist. Es gibt noch Gebiete, deren Vogelwelt und Heillerkolonie in jeder Beziehung noch be- deutend genug sind. Es bedürfte hier nur so viel, dass der Staat diese Gebiete der Trocken- legung entziehe, die Jagd auf denselben und deren unmittelbaren Umgebung unter streng- stes Verbot stelle, und dieses Verbot mit grösster Strenge durchführe. Dadurch würden unsere Nachkommen ein blasses Bild und einen Begrift' über das farbenprächtige Pflanzen- und Tierleben gewinnen, welches einstens einen grossen Teil unseres Vaterlandes einnahm, das Herz der alten Naturfreunde und. läger erfreute, und deren Gemüt erfrischte und ergötzte.* Das Trockenlegen der Riede, das zweck- lose Herunischii'ssen. das Eiersammeln und mit diesen der ^'erfall gewinnen von Tag zu Tag mehr Raum. Auch wir können uns schon keinen Begrift' über das Vogelleben in den Rieilen vor 100 Jahren gestalten. Es ist daher alles zu retten, was möglich ist, mit Wort und Bild, und wer es tun kann mit der Tat. ' Ein sehr richtiger Gedanke, t'berhaupt sollte danach getrachtet werden, dass gewisse typische Punkte über die Eigentümlichkeit einer jeglichen Gegend dmch das Schützen des Pflanzen- und Tier- lebens in ihrer natürlieheu BeschafiFung erhalten werden. Im Auslande ist diese Bewegung schon begonnen worden. Otto Hkrman. AQUILA TOM. XV. 1908. FI.ATAL BATLAK. JUNGE SICHLER. FIATAL SZÜRKEGEM- ES KANALASGEM-FIOKAK A FÉSZEKBEN. JUNGER GRAUREIHER UND JUNGE LÖFFELREIHER IM NE.STE. DR. SZLÁVY KORNÉL FÉNYKÉPFÖLVÉTELEI AZ OBEDSZKA BARÄliAN. PHOTOGRAI'HISCHE AUFNAHMEN VON DR. KORNÉL V. SZLÁVV IN DER OBEDSZKA BARA. AQUILA TOM. XV. 1908. FIATAL TÖRPE KARUKATONAK. JUNGE ZWERGSCHARBEN. FIATAL KANALASGEM. JUNGER LÖFFELREIHER. ÜSTÓKOSGE.M. SCHOPFREIHER. DR. SZL.-U'Y KORNÉL FÉNVKÉPFÖLVÉTELEI AZ OBEDSZKA BARÁBAN. PHOTOGRAPHISCHE AUFNAHMEN VON DR. KORNÉL V. SZLÁVY IN DER OBEDSZKA BARA. Az Obedszka bara gémtelepe a jelenben. írta ScIlllNK .IvKAIS. Ziiiionyljól Bezsaiiij'iin út Hzurcsiiira — tehát azon az úton haladunk, azon a khisszikus földön járunk, a niolytiu azok az úttörők — Naumann, Petiínyi, Hai.damus, Lvnuuuck, Tobias stb. — jártak és kutattak, a kik először adtak liirt ezi'kről a területekről, a melyek mérhe- tetlenül gazdag- és sajátosságánál fogva rend- kívül érdekes madárviláguk révén nem egy madárfajunk természt^trajzi ismeretének bölcsői voltak. Természetesen azt keressük elsősorban, hogy mi maradt meg a régi világból, a melyről oly elragadtatással emlékeznek meg a régi kutatók. Sokat nem várunk ! Mint a mai kornak annyi niadáreldorádó-pusztulást látott, tehát már némileg edzett gyermekei, még azon is örüiíimel csodálkozunk, hogy a madárvesze- delmes telefonhálózattal keresztül-kasul szelt Zimoiiyijau még fészkel a fehér gólya. így tehát nem csodálkozunk azon, hogy az ország- úton haladva se gémet, se sast, se keselyűt nem látunk, .lói tudjuk, hogy a keselyűcsábító el nem ásott dög a jelenben a hatóság, nem pedig a keselyűk Ijoavatkozását vonná maga után. Maga a környezet se olyan, hogy felköltse várakozásunkat. Jobbra tőlünk a Száva völ- gyét szegélyező fensik meredek lejtőin véges- végig szöllőültetvények vannak, a melyek a búbos pacsirta kedvencz tanyái. 15alra pedig, egészen a Szávát szegélyező fákig rengeteg legelő terül el a hajdani ősmocsarak helyén. Helyenként már fekete szántások és tengeri- táblák jelzik a terület jövendő sorsát. Szóval itt is ismételhetjük a már annyiszor hallott panaszt: lecsapolták a mocsarakat, eltűnt a Die Reiherkolonie der Obedszka- Bara in der Gegenwart. Von .Iakoi; St'iiKNK. Von Ziinony über Bezsanija nach Szurcsin — es geht daher auf demselben Weg, auf dem klassischen Bod n, wo die Bahnbrecher — Naumann, Pktknyi, Bai.uamis, Laniibeck, Tobias u. s. w. — gewandelt sind und f rschten, die als erste Kunde iilier die-e Gebiete brachten, welche infolge der uuermesslicli re'ciien und ihrer Eigentümlichkeit wegen so hochinter- essanten Vogelwelt für unser ornithologisches Wissen über so manche Wasservogelart zur Wiege wurden. Wir f-uchen natürlich in erster Linie nach dem. was ans der früheren Zeit, von welcher die alten Forscher mit so grossem Enthusi- asmus geschrieben haben, noch vorh mden ist. Wir hegen keine grossen Erwartungen ! Als Kinder de- modernen Zeitalters, welche den Verf 11 schiai so manchen Vogel-Eldora- dos miterlebt haben, und deshalb schon eini- germ.'issen abgehärtet sind, ergreift uns selbst darüber schon freudige Verwunderung, dass in Zimony, trotz dem überall vorhamlenen Netze der Telephondrähte, der Storch noch nistet. Es wundert uns dah' r durchaus nicht, dass wir von der Str. sse aus weder Reiher, noch Adler oder Geier zu erblicken vermö- gen. Wir sind uns dessen wohlbewusst, dass ein unbegrabenes, Geier anlockendes Aas heutzutage nicht die Einmischung der Geier, sondern diejenige der Behörde zur Folge hätte. Die Umgebung ist auch nicht danach be- schaflen, um höhere Erwartungen anzufachen. Rechts haben wir uf den steilen Lehnen des Plateaus, welche das Tal der Száva begrenzt, durchgehends Weingärten, welche Lieblings- plätze der Haubenlerchen sind. Links erstreckt sich bis zur Baiimreihe am Száva-Ufer ein mächtiges Weidegebiet an Stelle der einstigen Ur-Sümpfe. Hie und da finden sich schon schwarze Äcker und Maisfelder als Wahr- zeichen für das zukünftige Schicksal des Gebietes. Mit einem Worte, es muss auch hier die schon so oft gehörte Klage wieder- holt werden : die Sümpfe wurden trocken- gelegt, die Wasservegetation, namentlich der Rohrwald verschwand, und die einstige Stätte vizi növényzet, nevezetesen a náderdo s a génielc helvét elfoglalta a pacsirta és fürj. Szurcsin előtt letérünk az országútról s le- ereszkedünk a völgybe, liogy kegyeletünk sugallatát követve, megtekintsük a Xuumann- liiiljái,' a hol Naumann J. F. élete egyik legemlékezetesebb napját töltötte Pktknvi J- S. társaságál)an s ezt világszerte híres nagy munkája Vili kötetének czímképén és elő- szavában meg is örökítette. A régi hidacska helyén erős oszlopokon nyugvó új nagy hidat találunk, a régi sík- vizek és nádasok helyén ])6dig mély és széles árkot. A hídról belátható az egész terület, a melyen jelenleg gulya, ménes és konda talál bőséges megélhetést. Helyenként fekete foltok vaunak, jeléül annak, hogy legalább a tavaszi árvíz alkalmával még idetéved a víz. Itt vol- tak hajdanában azok a beláthatatlan mocsa- rak és náderdők, a melyek valalia kócsagok tauvái voltak. ' MojsLsovics úgy vélekedik (Bericht über eiue Reise nach Sudunijarn und Slavonicn im Frühjahre 1884. Mittheilungen d. naturw. Ver. f. Steieimai-k 1885. p. 57.), hogy a Naumann-hidja azon a helj'eu volt, a hol a mai mííút lìecsmen felé keresztezi a Beos- menszka barát, Tobias szerint (Excursionen auf d. rei'hten Donau ufer i. J. 1840. Abhandl. d. naturf. Gesellschaft zu Görlitz Bd. IV. Heft. 2 p. 25.) a Szur- csin alatt elhúzódó tócsának keleti végén volt ez a hid, ott a hol Jakovàba visz a rövidebb út. Nau- mann leírása és a helyi viszonyok a Tobias fölfogása mellett szólnak. Az 1884. évi katonai specziálkártyán még szabad vizföluletnek vau föltüntetve ez a Szurcsin alatt a Száva völgyében elterülő hosszú tó ; nyugati és keleti végén egy-egy hid volt, a melyeken túl nádas mocsarak következtek. Ez teljesen megfelel Naumann leírásának, vagyis a régi állapotnak. Minthogy a NAUMANN-félc képnek hátterét nem Szurcsin falu alkotja s minthogy a szabad vizfölület a hídtól jobbra vau föltüntetve, azért a leírás alapján csakis a keleti végen levő hid lehet a Naumann-hidja. Naumann ugyanis azt írja, hogy a tó a két végén nádas mocsarakban folytató dott s igy, ha a nyugati hidat rajzolta volna le, akkdr a kéjien jobboldalt ezt a nádas mocsarat, nem pedig a szabad vízfülületet tüntette volna föl. der Reiher wurde von der Lerche und W'aciitel in Besitz genommen. Vor Szurcsin verlassen wir die Strasse und steigen hinab in das Tal, um dem Gefühle unserer Pietät folgend, die Naumann- Brücke^ zu besichtigen, wo .1. F. Naum.wn in Gesell- schaft mit J. S. Petényi einen seiner denk- würdigsten Tage erlebte, welchen er in seinem in aller Welt bekannten grossen Werke, im Titelbilde und Vorworte des Vili liandes auch verewigte. An Stelle des früheren Brückleins linden wir eine auf st:irken Pf sten ruhende grosse neue Brücke, an Stelle der früheren freien Wasserflächen und Holirwälder aber einen tiefen breiten Graben, Von der Brücke aus kann das ganze Gebiet eingesehen werden, auf welchem derzeit Rinder-, Pferde und Schweineherden reichliche Nahrung liiidrii. Stellenweise sind schwarze Flecken zu sehen, zum Zeichen, dass sich während der Früh- jalirsiiberschwemmungen das Wasser ib» li noch manchmal hieher verirrt. Hier waren die unabsehbaren Sümpfe und Roiirwäldcr, \\('lche einstens Brutstätten des P^delreihers waren. ' Nach v. Mojsisovics (Bericht über eine Keise nach Süduugarn und Slavoiiien im Frühjahre 1884. Mitteilungen d. naturw. Ver. f. Steiermark 1SS5 p. 57i sollte sich die Naimiann-Brikke dort befinden, wo die heutige Knnststrasse gegen Bccsmen zu die Becs- menska-bara übersetzt. Nach Tobias (Excursionen auf d. rechten Donauufer i. J. 1840. Abhandl. d. naturf. Gesellschaft zu Görlitz Bd. IV , lieft 2, p, 25 war diese Brücke am östlichen Ende des unter Szurcsin gelegenen Teiches, dort, wo der nähere Weg nach Jakova führt. Naumanns Beschreibung und die lokalen Verhältnisse sprechen für die Ansicht von Tobus. In der militärischen Sjiezialkarte von 1884 ist dieser lange Teich unter dem Dorfe Szurcsin im Száva- Tale noch als freie Wasserfläche eingezeichnet : am östlichen und westlichen Ende war je eine Brücke, und über diesen hinaus folgten mit Uohr bestandene Sümpfe. Es entspricht dies vollkommen der Beschrei- bung Naumanns, also den früheren Verhältnissen. Indem der Hintergrund des NAUMANNSchen Bildes nicht von dem Dorfe Szurcsin gebildet wird, und indem die freie Wasserfläche rechts von der Brücke abgebildet ist, so kann nur die am östlichen Ende befindliche Brücke die Kanìiiann-Biiicke sein, Naumann schreibt nämlich, dass der Teich an beiden Enden in rohrbestandene Sümpfe überging, und wenn er daher die westliche Brücke abgebildet hätte, so musste auf dem Bilde auf der rechten Seite dieser Kohrsumpf, nicht aber die freie Wasserilächc abge- bildet sein. 247 A Szurcsin falu alatt elterült szabad vii felületet, melyet Naimaxn az ott talált renge- teg iiKidárniennyiség következtében az említett czimk6|)en megörökített, fölszítta ez a hatal- mas árok, melynek partján manapság a liant- niadár és a búbos pacsirta a legtypikusabl) miularak. Tovább az lit mentében is csupa knltur- niadarat találunk ; a pacsirtákon kívül kis őr- gébics, tövisszúró gébics, sordély, fehér gólya, a mindenütt Jelenlévő hamvas varjú, néhány SyMa si/irid, itt-ott egy vörös vércse és réti héja és természetesen a kocsit kiséró fecskék. Szurcsintól Kupinovóig csak a Zsivacska bara, ez a nagy, szabad vizfölület hozott vala- melyes változatosságot a kulturmadarak min- dig és mindenütt látható képviselői közé. A tavaszi áradás alkalmával beleözönlik a Száva vize s vele az ivásra készülő hal - a mikor apadni kezd a víz, akkor elrekesztik; ez az intéz- kedés magyarázza meg mesés halgazdagságát. Itt láttuk az első kis kócsagokat és sokáig gyönyörködtünk a remek madarak csodálato- san könnyed és kecses mozdulataiban; a kis kócsag ugyanis nem helyben állva, hanem cser- készve vadászik. Szinte hasig érő vizbeii gázoltak ugyan, de azért meglepő sebességgel mentek előre. Sokszor futólépésben rohantak a mene- külő préda után, a melyet rendesen egy villám- gyors csapással kerítettek meg; minden csapás- nál meglebbentették a szárnyukat is, hogy annak nagyobb lendületet és erőt adjanak. Néhány kanalasgémet is láttunk s minden lelkesedésünk daczára is derültséget keltett bennünk az a leírhatatlan buzgalom, a melyet a táplálék után való össze-visszakanalazás- ban kifejtettek. Ezután már csak Kupinovo faluban láttuk a szakadatlanul, egyenként és csapatosan hazatérő vagy a táplálkozási terü- letre "húzó gémeket. Némi biztatás volt, hogy itt legalább — már annyira, a mennyire — épségben faláljuk a múltnak egy mai'ad ványát. Die freie Wasserfläche unter dem Dorfe Szurcsin, welche Naimann mit Hinsicht auf die ungeheure Vogelmenge, welcher er dort fand, auf dem erwähnten Bilde verewigte, wurde von dem mächtigen Graben aufgesogen, au dessen Ufern heute die typischsten Vogelarten Ihiubenlerche und Steinschmätzer sind. Weiter auf dem Wege finden wir ebenfalls nur lauter ivultiirvögel ; ausser den Lerchen kleine Raubwürger, rotriickige Würger, Grau- ammer, weisse Störche, die überall vorhandene Nebelkrähe, eiuige Sylvia sylvia, hie und da einen Turmfalken, oder eine Weihe und natür- lich die den Wagen begleitenden Schwalben. Von Szurcsin bis Kupinovo brachte nur die Zsivacska-Bara, diese grosse freie Wasser- fläche etwas Abwechslung unter die immer und überall sichtbaren Vertreter der Kultur Vögel. Während der Frülijahrsüberschwem mung iliesst die Száva hinein, und mit der- selben behufs Laichung eine Menge Fische ; so wie das Wasser zu fallen beginnt, wird die Kommunikation gesperrt ; durch dieses Vorgehen erklärt sich der märchenhafte Fisch- reichtum dieses Gewäs-ers. Hier erblickten wir zum ersten Male die Silberreiher und ergötzten uns lange Zeit an den wundervoll leichten und graziösen Bewegungen dieser herrlichen Vögel ; der Silberreiher beireibt nämlich die Jagd nicht auf dem Anstände, sondern pürschend. Trotz- dem ihnen das Wasser fast bis au den Bauch reichte, entwickelten sie dennoch eine über- raschende Schnelligkeit. Oft rannten sie im Laufschritt der fliehenden Beute nach, welche sie gewöhnlich mit einem blitzschnellen Stosse erhaschten ; bei jedem Stosse erhoben sie auch die Flügel ein wenig, um demselben einen grösseren Schwung und Effekt zu geben. Wir' sahen auch einige Löffelreiher, und trotz unserer hellen Begeisterung wurden wir dennoch von der Heiterkeit übermannt, wegen des unbeschreiblichen Eifers, welchen sie während der Suche nach Nahrung im Löft'eln entwickelten. Dann sahen wir erst im Dorfe Kupinovo die ununterbrochen, einzeln und flugweise heimkehrenden oder den Nahrungs- stellen zustrebenden Reiher. Es war uns eine Art Trost, dass wir wenigstens hier einen mehr oder minder unangetasteten Rest der entschwundenen Vergangenheit auffinden werden. i4S > J ^ j H. kép. Kanalas gémek raja. — Fig. ;i. Löffier-Schwarm. Dr. Szlávy Kornél fényképfölvétele. — PhHtographische Aufnahme von [>i\ Koriirl í'„ Szlávi/. Kupinovóii a vagyonközösségi főerdész úr- nak bemutattuk a Nyitbav Aurkl úrtól nyert engedélyt és ajánlást, s egyúttal arra kértük, hogy szivcskcdjék nekünk az Obedszkabarába vul() behatoláshoz arravaló vezetőket adni. A főerdész úr a legnagyobb .jóakarattal arra tigyeJnieztetett bennünket, liogy a bara a jelen- legi alacsony vízállás mellett járhatatlan. Csónakkal nem lehet belemenni, mert az ala- csony víz miatt az evezőt s az ölesnél mélyebb iszap miatt a tolórudat nem lehet használni — a gázolás pedig a legkomolyabban élet- veszélyes. Minthogy azonban dr. Szi.Avy Kornél bará- tommal együtt — a kinek az engedély ki- eszközléséért ezen a helyen is köszönetet mondok úgy a magam, mint a M. 0. K. nevé- ben — semmiképpen se akartunk úgy vissza- térni, hogy még meg se kíséreltük az alatto- mos területbe való behatolást, a főerdész úr igen szívesen rendelkezésünkre bocsátotta egyik legügyesebb és a területet jól- ismerő erdőőrét ; kellemes kötelességem szívességé- ért ezen a helyen is köszönetet mondani. W'zetőnk hamarosan szerzett egy csónakot a Száváról és segítőtársul egy vizén járó embert, s megindultunk a telep felé. A telejiet ott találtuk mindjárt a falu alatt, a „Groblje''-nél, vagyis a temető közelében, tehát ugyanott, a hol már Hodkk idejében volt. A jelöléshez és fényképezéshez szükséges hol- nukat, valamint az eleinózsiát lieraktuk a In Ku,]inovo angelangt, zeigten wir dem Herrn Oberförster der Verniögensgemeinde un- ser(î von Herrn A\ rklius v. Nyitray erhaltene Krlaut>nis und Empfehlung vor, und baten ihn zugleich, uns einen geeigneten Führer zum Eindringen in die Obedszka-Bara beizu- geben. Der Herr Oberförster machte uns mit grösstem Wohlwollen darauf aufmerksun, dass die Bara bei dem jetzigen niedrigen Wasser- stande unzugänglich ist. Mit dem Kahn ist niciit vorwärts zu kommen, da infolge des niedrigen Wassers das Ruder versagt, die Ruderstange ist wegen des überklaftertiefcu .Schlammes unbrauchbar, — das Waten aber ist in vollem Ernste lebensgefährlich. Da ich jedoch samt meinem Freunde Dr. KdRNEL V. SzLÁvY — welcheui icli für die Erwerbung der Erlaubnis auch hier in uum- ncm und im Namen der U. 0. ('. herz'ich- sten Dank sage — auf keinen Fall zurück- kehren wollte, ohne das Eindringen in das heimtückische Gebiet wenigstens versucht zu haben, stellte uns der Herr Oberförster mit grösster Hereitwilligkeit einen seiner geschick- testen, und das Gebiet gründlich kennenden Forswarte zur Verfügung ; es ist mir eine an- genehme Pflicht für seine Freundlichkeit aneli an dieser Stelle zu danken. Unser Führer erwarb dann rasch einen Kahn von der Száva, und als Ililfsgenossen einen wasserkundigeu Mann, und dann ging es der Kolonie zu. Die Kolonie fanden wir gleich unter dem D rfe, beim „Groblje", d. i. in der Nähe des Friedhofes, also dort, wo dieselbe schon zu HouiíKs ZeitíMi bestand. Die zum Beringen der Jungen notwendigen Sachen, die photogra- 249 W 1 ^^ f. y /*- : r - --• •' " - •• ■ > - " 1 1 J . w- tf :i , -^. r m r f^ 4. kép. A föhiaszlott gémoU raja. — Fii^-. -4. Sclnvanii der anfgescheuchten Keiher. Dr. Szliivi/ Kornél fényképfölvétele. — PiKttographische Aufualime von Dr. Kornél v. Szlávy. csónakba s a/i;in liiiztuk-toloi^uttuk a nád és sástönikele<íen keresztül. A főerdész úrnak ifíaza volt. Csakis ily módon lehetett előre- luiladni s akárhányszor belekapaszkodtnnk a csónak szélébe, hogy egyes feneketlen mély- ségek fülölt szerencsésen átjussunk. Jó fél- óráii;- tartó keserves munka után végre el- értük a köridbfdiil 70 lépésnyi távolságban lévő rekeltyést, egyúttal a telepnek a szélét ; majd \;ibimivel beljehlt megállapdtltunk. iliuthogy a telepen szigorúan tilos a lüvül- dözés, azért a csónak oldalát kopogtattuk meg s ezáltal fölzavartuk a lakók egy részét. Ter- mészetesen legelői jártak az óvatos kanalas- géniek, a melyek rövid idő múlva már nagy magasságiján keringtek fölöttünk. Néhány kis kócsag azonnal kereket oldott és nem is tért vissza addig, a míg itt voltunk. A töblnek — batlák, bakcsók, szürke, vörös és üstökös- géniek és kárókatonák — zagyva össze-vissza- ságban kavarodtak körülöttünk, természetesen megfelelő zajongás kíséretében. .ló néhány száz darabot zavartunk föl, de természetes, hogy egy puskalövésnek aránytalanul nagvolilj A. (Mila XV, phisclien Apparate, sowie der Nahrungsbedarf wurden in den Kahn üeschalft, welcher dann durch das Wirrwarr von Scliilf und Rohr hineingezogen und gedrückt werden musste. Der Herr Oberförster behielt recht. Dies war die einzig mögliche Art des Eindringens, und oft genug klammerten wir uns an den Rand des Kahnes, um glücklich über die Untiefen hinwegzukommen. Es bedurfte einer harten Arbeit von über einer halben Stunde, bis wir Knhnes Lärm, um dadurch einen Teil der Bewohner aufzuscheuchen. Natürlich gingen allen voran die scheuen Löffelreiher, welche schon nach kurzer Zeit hoch über unseren Köpfen schwebten. Einige Silberreiher entfernten sich i-chleunigst, und kamen auch wahrend unseres Hierseins nicht mehr zum Vorschein. Die übrigen — Ibisse. Nacht-, Grau-, Purpur und Schopfreiher und Zwergscharben — wimmelten in buntem Durch- einander um uns her, natürlich niclit ohne gehöriges Lärmen. Es wurden einige hundert Stücke anfgescheuidit. doch ist es natürlich, dass ein Schuss eine unvergleichlich grössere 32 2r,n \ :<-nrke(/ém fiókája volt a leggyániol- talaiuibb. Mes; se kísérelte a szökést, s jelölés után ott maradt, a hova ép])en letettem, teljes apathiával viseltetve minden iránt, a mi körü- lötte történt. Pedig már igen fejlett példá- nyokat találtam, a melyek erőteljesen vede kezliettek volna veszedelmes csőrükkel. Komi- k)isan hatott, hogy vezetőnk ezt a fajt állan- dóan „generális"-nak nevezte. Egyedül a balrsó fiókája az, a mely bizonyos korig nem hagyja el a fészkét. Egyébként is borzas fejtollazatát még jo))ban fölborzolja. lelt volna a hatása. Köröskörül a már fejlet- tebb fiókák lp])ték el az alacsony kecskefüze- ket, különösen tíirpe kárókatonák és batlák. A telepen össze-vissza fészkeltek kis kócsagok, kanalas-, szürke , bibor- és üstökös- gémek, bükcsók, liatlák és törpe kárókatonák. A fészkek valaiiiennyicn az alacsony kecske- füzbokrokra voltak rakva, rentlkivül sűrűen egymás közelében. A hol csak némileg alkal- mas hely kínálkozott a fészek elhelyezésére, az el is volt foglalva, s mondhatom, hogy nem igen válogattak; csak a nagy kanalas- és szürke - gémek terjedelmes fészkei árultak el vala- melyes gondosságot az elhelyezésben. Aztán megkezdődött a fiókák után való hajsza. Mert a mint közeledünk egy ilyen bokor felé. a fiókák legnagyobb része arra törekszik, hogy minél messzebb kerüljön tőlünk. A jó példával elöl járnak az üstökösgémek. Még egészen fejletlen példányok is lassanként föl- kiisznak a legvékonyabb ágakra a lomb közé, s ott meghiízzák magukat. A jelöléskor is minden igvekezetük a szökésre irányult, ki- véve ha közvetlenül az etetés után voltak. Ilyenkor mindig azon mesterkedtek, hogy fejük fölfelé álljon, s ne legyenek kénytelenek a begy- ben levő tápláléktól önkénytelenül megszaba- dulni Szívós igyekezettel addig-addig nyújtóz- kodtak, míg fejüket ráfektethették a kezemre. Erre a kívánságukra snjnos, nem lehettem kellő figyelemmel, mert két ingó fűzfaágra támaszkodva egyensúlyi helyzetem biztossá- gára is kellett némi tekintettel lennem, miköz- ben lábukra erősítettem a gyűrűt. Wirkung erreicht hätte, lin und um wari-u die niederen Sahlweiden von diu stärker entwickelten Jungen bedeckt, lies uulcrs von Zwergscharben inid Ibissen. In der Kolonie brüteten Silber-, Löffel-, Grau-, Purpur-. Schopf- iind Xachtrcilier, ll)isse und Zwergscharben in bunleni Durch- einander. Alle Nester waren auf die niederen Sahlweiden gebaut, sehr dicht nebeneinandiir. Wo sich eine nur einigermassen geeignete Stelle zum Nestbauen bot, dort stand auch ein Nest, und ich kann sagen, dass sie nicht sehr wählerisch waren ; mir die umfang- reichen Nester der grossen iJiffel- und f^rau- reilier verrieten einige Sorgfalt in der Anlage. Dann begann rlie Jagd nach den Jungen. Denn wenn man sich einem liusche nähert, so bestrebt sich der grossie Teil der Jungen je weiter von uns wegzukommen. Mit dem guten Beispiele gi-hen die Schojifreihcr \(iran. Sogar ganz schwach entwickelte Exemplare klettern allinäiiiicli auf die schwächsten Äste in das Laubdickiclit und verharren dort. Wäh- rend des Beringens ist all ihr Streben eben- falls auf das Entkommen gerichtet, ausser wenn sie sich unmittelbar nach der Fütte- rung befinden. In diesem Zustande war ihr ganzes Bestreben darauf gerichtet, den Kopf hoch zu haben, damit sie nicht dazu gezwun- gen seien, von der im Kröpfe befindlichen Nahrung unfreiwdligen Abschied zu nehmen. Mit zäiier Energie reckten und streckten sie sich solange, bis sii' ihren Kopf auf meine Hand legen konnten. Leider konnte ich iiirem diesbezüglichen Wunsche nicht besonders w II- fahren, indem ich auf zwei schwanke Weiden- äste gestützt, auch einigermassen auf die Sicher- heit meines Gleichgewichtes bedacht sein musste, wälirend ich ihnen den Ring an den Fnss befestigte. Die Jungen des Graureihers waren die inibeholfensten. Diese versuchten es gar nicht zu entkommen, und verblieben nach dem Be- ringen dort, wo ich sie eben hinstellte, inid verh elten sich al-lem gegennbtn-, was um sie herum geschah, vollkommen apathisch. Es waren auch ganz gut entwickelte Exemplare unter ihnen, widche sich mit ihrem ge fäiirlichen Schnabel kräftig hätten wehren können. Es wirkte recht komisch, dass unser Fiilner diese Art ständig „General" nannte. 251 iiiii.jd fíilfinelkedik, fejét hátraszegi, riiisztólag vakkant egyet, miközben öblös vörös torkát iiiiitduatja. liaragosan kimereszti nagy sötét- V(")r(')sl)ariia s/.cniét és vitézül csapkod a feléjt' nvniii kézre. A Jcaiialasgcm liókái, valamint a J/aíla fiókák szintén nem védekeznek, hanem lehetrdeg el- inalnak ; a kis küi'siu/ íiúkája némi gyenge védekezési és szökési kísérlet ntán előkelően mi'gadja magát a sorsnak. A kanalasgém-tiókák apríj házi kacsák panaszos ,,lili" szavához liasoidó hangon sipogtak üldözés közben. Lognehezebij dolog a fejlettebb knrőkatmift fiókák flcsi))(se. Fiilkúsznak a fnzfab(d. . Sok Viele 400 < S' kevese évekbe als in (iOO Ardea pnipnrea L. . Kevés Wenige ài 150 3kkal wenig ^ 1 B l')00 An lea ralloides Sfoi-. 1500 keve er al it 186 iel we mitte 1000 Nycticorax nvcticorax hzrivel zu Tau- senden Sok 3000 sebb m s in de 1-ben, de niger als bar nac 1500 15000 Plcj^adis falciiicllus (L.) ..... 1000 Viele crq 2 4500 int 185;J n Jahre már több im Jahre 1 1869 fol 2000 Plataleaieucor()dia(L.) Plialacrocorax pvg- 800 Sok si cT 350 s -- ^^ 1 CO er i 2 , mint a/> 1 1869, aber genden Ja 1000 iiiaeus (L.). . . Viele 500 Ol 869-et schon liren 1000 Plialacrocorax arbo (L) — -- Összesen 1 — — — — — 12810 15000 8000 Znsaiiiinen L.iXDBRCK K. L. vdlt tudtommal az első. a ki 1838 ban járt az Obcdszka barában és en- nek gémtelepérol liirt adott. Itt és másutt szerzett tapasztalatai „Die Vögel Sirmiens" czím alatt az Okén- féle „Isis" 1843. évf. 2. lapján jelentek meg. 1840 máj. 24-L'n Tobias K. látogatta meg ezt a területet (Der Sumpf Oheda hei Kuhi- ìioìca im Sirmischen }[ilitaii-f ..Ohi-ds/.a iinyn^' wichfl KnpiiiOVd in SIdiviiicn ciiixt nnil jot.ll. Glasnik HI. isys. ]). l'81. - arra a nieggyóződésro jutott, hugy a telep niadár- álldiiiánya már sokkal kisebb, mint volt az 1^53— '")"). évcklxMi. Ezt a mogcsappanást részben avval okolja meg, hogy 1871-ben egy vadász (V) 51)00 tiatal madarat fogdosott össze a telepen, és azo- kat sok tojással együtt külföldre szállította. lloiiKlv E. lötüJ után majdnem minden esztendő- ben fölkereste az Obedszka barát s kétségtelen, hogy neki köszönhet- jük erre vonat- kozólag a leg- részletesebb ada- tokat. Pie .,Ohçdsl{a bara" czimű czikkébeu Mittheilnugeu d. Ornith. Ve- reines in Wien I. 1877. p. VÒ. — I8()9-től 187tj-ig terjedő tapaszta- latairól számol be. 1869-ben minden egyes fajnak meglehe- tős pontosan határolt külön telejic volt. Maga a telep akkoriban a Grobljénél kez- dődött és majdnem egészen Obrezsig ter- jedt, tehát igen nagy területet foglalt el. Az emiitett 1869. évi jégeső és a későbbi pusztítások — egyrészt a lakosság, másrészt egyes tollknfárok állandóan fosztogatták a telepet — következtében aggasztóan fogyott a létszám, a miért is Hodek előterjesztése alapján JIoli.inAky báró 1874-ben szigorú tila- lom alá helyezte a telepet, hogy véget vessen ezeknek a garázdálkodásoknak. 7. kép. Röpülő törpekárókatona. Dr. Szláv;/ Kuniéi fényképfölvétele. Fiy. 7. Z\vergscharl)e im Fingo. Pli(jtogiapliisohe Aufnahme von Dr. Kamel v. Szldvy last giiuzlicli zugrunde gerichtet, indem die hühnereigrossen Schlössen nicht nur die junge Generation, sondern auch den grössten Teil der Alten totschlugen. Unter solchen Verhältnissen ist es ganz natürlicdi, dass J. Ettingek im Jahre 1872 — Ihr Sumpf „Obedszka Bara"' nächst Kujd- iiovo in Slavonien einst und jetzt" Gla^nik, III. 1888, p. 231 — zu der Überzeugung gi^langen musste, dass der Bestand schon bedeutend geringer war als in den Jahren 1853 — 185Ô Diese Verminderung begründet er teilweise damit, dass im Jahre 1871 ein Jäger (?) aus der Kolonie 5000 Junge samt vie- len Eiern nach dem Auslände versandte E. HouKK be- suchte nach 1869 die Obedszka- Bara fast jedes Jahr, nnd ver- danken wir zwei- fellos ihm die eingehendsten Berichte. In sei- nem Artikel Die ., Obedszka- Bara" — Mitteilungen d. Ornith. Vereins in Wien I., 1877, p. 13 — gibt er seine Erfahrun- genaus den Jah- ren 1869 bis 1876. Im Jahre 1869 hatte jede Art eiiKi ziendich genau begrenzte eigene Kolonie. Die ganze Kolonie begann damals beim Groblje und reichte fast bis nach Ob- rezs, nahm daher damals einen sehr gros- sen Platz ein. Durch den erwähnten Hagel im Jahre 1869, und infolge der späteren Devastationen — einerseits durch die Bewoh- handler anderseits durch gewissenlose Feder- herabgesunken, war der Bestand bedenklich weshalb auf IIhukks An- trag Baron v. Mdllinâky im Jahre 1874 die Kolonie unter strengstes Verbot stellte zu machen. um diesen Verheerungen ein Ende 'J.-^(i |y77-n>l IIoiiKK iiii'ir örvciHlctesebl» tiidi'i.^i liist adhatott {Oniilh. Á'iiscInTifhl II. Mitthoi- limgcii d Oinitli. Vereins in Wien 1. 1877. p. 76.). A tclep állománya a szigfini tihiknn CS a divatváltozás következtében — a kncsaü- toU ejjfy időre lekerült a kalajMikról — ismét emelkedett, habár még nem érte el az 1869. évi állapotot. A tele)) ismét kettészakadt : a zöme a Grobljénél van, a kisebb rész pedii; (»brezs közelében. Az egyes fajoknak azon- V)an már nem voltak külön fészektelepeik, hanem össze-vissza fészkeltek a közös koló- niákban Arilca Iliim ebben az évben már nem fészkelt s a későbbi tudósításokban se szere- pel többé. JiSSo-ljan Cl, AKKU W. EarIíH tanídmányozta a telepet — Field Notes from Slítvuii'ut und HiiiHiaríj dr. The Ibis 1884. p. 125. Ärdea alba és Plialdcrocorax carho kivételével ott voltak az összes fajok ; becslése szerint loUÜO-re rúgott a fészkelő párok száma. a telep tehát ekkor rendkívül népes volt, valószínűleg a tilalom következtében. A telep helye ismét a Groblje volt. 1884-ben Mojsisovics Á. látogatta meg a telepet — Bericht über eine líeise nach Siidimgarn eie. Mittheil, d uaturw. Ver. f. Steiermark 1885 p. 57. A fajok számarányá- ról ugyan nem emlékezik meg, de megadja a telep helyét — a Groblje — és kiterjedé- sét — 150U lépés volt a hossza. A telep tehát ebben az évben is igen népes lehetett. A fajok számarányát tekintve legföltünől)b a kis kócsagnak aggasztóan csekély létszáma 1908 ban ; 40 esztendő alatt töi)b mint líOOO pái-ral csappant meg az állomány. Ez a roha- mos hanyatlás avval fenyeget, hogy rövid idő alatt elvész a telepnek jelenleg legfőbb ékes- sége. A pusztulás okairól nem nyilatkozhatok határozottan, de alig hiszem, hogy azok a helyi viszonyokban gyökereznének. A (telep ugyanis jelenleg ismét a legszigori'ibb tilalom alatt áll. ^'alószí^íí hogy lelketlen kufárok értékes tollaikért vonulásuk közben arány- talanul többet pusztítanak belőlük mint a töljbi fajból. Aus dem .lahn^ 1877 konnte ÍIodkk schon erfreulichere Berichte erstatten {(hiiith. /iVi'.s«- hcricht IL Mitteilungen d Ornith. Vereins in Wien I., 1877, p. 76). Der Bestand war in- folge des strengen Verbotes und der Wand- lung der Mode — die Reiherfeder war eine Zeit lang auf den Hüten nicht modern — wieder gestiegen, obzwar der Stand víjhi Jahre 1869 nodi nicht erreicht wurde Die Kolonie bestand wieder aus zwei Teilen : der grössere am Groblje, der kleinere bei Obrezs. Die einzelnen Arten besassen jedoch diesmal keine besonderen Brutkolonien* sondern nisteten vermischt untereinander in der gemeinsamen Kolonie. Ardca idha ni.stete in diesem Jahre nicht mehr, und kam auch in den späteren Berichten nicht mehr vor. Im Jahre 1883 besuchte W. Eaolk Cl.arkh die Kolonie — Field Notes from Slavonia and Huni/anj etc. The Ibis 1884 p. 125. Mit Ausnahme von Ardea alba und Fhcdu- firocora.); carho waren sämtliche Arten ver- treten : laut seiner Schätzung betrug die Anzahl der Brutpaare ungefähr 15.000, die Kolonie war demnach sehr volkreich, was wahr- scheinlich eine Folge des Verbotes war. Die Kolonie befand sich auch diesmal beim Groblje Im Jahre 1884 besuchte A. v. Mojsisovics die Kolonie — Bericht über eine Reise nach Siid- unqarn etc. Mitteil. d. naturw. Ver. f. Steier- mark 1885, p. 57. Über den Bestand der Arten machte er zwar keine Notizen, doch gibt er den Platz au — Groblje — und die Ausdeh- nung— Länge 1500 Schritt. Die Kolonie mnsste daher auch diesmal sehr volkreich sein. Betrachtet man den Bestand der einzelnen Arten, so fällt der bedenklich herabgesunkene Bestand des Siberreihers im Jahre 1908 am meisten in die Augen ; während 40 Jahre verminderte sich der Bestand um mehr als 2000 Brutpaare. Dieses rapide Herabsinken bedroht die Kolonie mit dem schon in aller- nächster Zeit eintretenden Verluste ihres heute noch herrlichsten Schmuckes. Über die Ur- sachen dieser Verminderung kann ich keine Ijestimmte Antwort geben, doch glaube ich kaum, dass dieselben in den lokalen \cv- hältnissen wurzeln. Die Kolonie steht nämlich gegenwärtig wieder unter strengstem Verbote. Wahrscheinlich weiden durch gewissenlose Federhändler während des Zuges von ihnen viel mehr vernichtet als von den übrigen Arten. 257 Evvel szeinbcíi iiieslepöen ciiielkcdett a kanalasgémek létszáma; 350 párról 100(1 le szökkent föl az állomány. Habár a becslés alapján adott számok nem is egészen ponto- sak, azért az egyes fajok állománya között fennálló visjionyt mégis elég híven tükröztetik vissza. A többi gémek számához képest tény- leg szinte elenyésző volt a kis kócsagok száma, viszont kanalasgémet igen s^kat láttunk aznn a kis területen, melyet bejártunk. Ha a telep összes lakosságát nézzük, úgy örömmel megállapíthatjuk azt, hogy nem csap- pant meg oly mértékl)cn. hogy jövőjét illetőleg komoly aggodalomra adhatna okot. 1869 ben 13.00Ó. 1883-ban 15.000 és 1908 ban 8000 pár volt megközelítőleg az állomány: ha tekintetbe vesszük azt, hogy milyen nehéz az ilyen becs- lés, s hogy milyen könnyen lehet ily nagy számoknál egy-két ezerrel tévedni, akkor nem tarthatjuk az állomány megcsappanását oly rohamosnak, hogy rövides pusztulásától félni kellene és pedig annál kevésbbé, mert az idei állomány a kímélet és védelem következtében szemmelláthatólag nagyobb mint a múlt évi. Igen örvendetes és rendkívül fontos dolog még az, hogy a telep környékén jelenleg még bőségesen van arra való táplálkozási terület. Ilyen maga az Obedszka bara, a Kupiuszki- kút, egy sok kilométer hosszú Száva-kanyaru- latban, túl Szerbiában egy nagy mocsár, a Zsivacska bara, és kétségtelennek tartom, hogy a tavaszi áradások alkalmával fölkeresik az oppovai rétet is. A lakosság általában nem tartja károsnak a telepet, sót szívesen látja különösen a batlákat a legelőkön és réteken, a hol a rovarok pusztításával tényleg hasznot hajtanak. Valameddig a mostani táplálékot nyújtó terü- letek legalább részben megmaradnak, mind- addig csak az ember kapzsisága és gyilkolási hajlama ellen kell megvédelmezni a telepet, s ez a jelenben tényleg meg is történik. A vadászati jog t. i. egy idő óta Ferencz Ferdi- nánd trónörökös 0 Fensége tulajdona, s azóta szigorúan meg van tiltva a telepnek bármilyen Aquila XV'. Diesem gegenüber hat sich der Bestand der Löft'elreiher auffallend — von 350 auf 1000 Paare erhubt^n Obwohl die auf Schät- zung beruhenden Zahlen nicht genau sind, SD geben dieselben das gegenseitige Ver- hältnis des Bestandes ziemlich getreu an. Der Anzahl der übrigen Reiher gegenüber war die Zahl der Silberreiher tatsächlich verschwindend klein, während die Löffelreiher auf dem kleinen Cíebiete, welches wir durch- nahmen, sehr häutig waren. Betrachten wir die Gesamtanzahl der Bewohner der Kolonie, so können wir mit Freude konstatieren, dass sich der Bestand nicht in dem Masse verringerte, dass man sich die Zukunft desselben betreifend ernstlich sor- gen müsste Im Jahre 1869 betrug die Anzahl dvï Brutpaare ungefähr 13.000, im Jahre 1883 waren es 15.000 und heuer 8000 ; wenn man in Betracht zieht, wie schwer eine solche Schätzung ist, und wie leicht man sich bei grösseren Zahlen um ein-zwei Tausend irren kann, so erscheint die Verminderung keines- wegs so rapid, dass ein baldiger Verfall zu besorgen wäre, u. zw. um so weniger, als der heurige Bestand infolge der Schonung und des Schutzes augenscheinlich grösser ist als der vorjährige. Ebenso erfreulich als ungemein wichtig ist die Tatsache, dass gegenwärtig in der Um- gebung der Kolonie noch reichliche Nahrungs- stellen vorhanden sind Eine solche ist die Obedszka-Bara selbst, dann Kupinski Kut in einer viele Kilometer langen Száva-Schlinge, drüben in Serbien ein grosser Sumpf, die Zsivacska- Bara, und ausser dieser besuchen sie, wie ich bestimmt annehmen zu können glaube, während der Frühjahrsüberschwem- niung auch das Kied von Oppova. Die Be- völkerung hält die Kolonie im allgemeinen nicht für schädlich, und sieht besonders die Sichler auf den Wiesen und Viehweiden recht gerne, indem sie hier durch das Vertilgen der Insekten tatsächlich nützen. So lange die heutigen Nahrungsstellen wi nigstens teilweise noch bestehen, so lange muss die Kolonie nur gegen die Mordlust und fireldgier des Menschen geschützt werden, und dies geschieht auch gegenwältig. Das Jagdrecht ist hier seit einiger Zeit Eigentum Sr. Hoheit des Thronfolgers Franz Ferdinand, und seitdem ist es strengstens verboten die 208 liiib()ro;atíisa. Mintlioiry a telep a falu VözeM-- l)(Mi van. azért aránylair könnyű az ellenőrzés is, s ijíy Ô P'ensége nemes elliatározása követ- kezteben biztosítva van a !j;yönyörä és messze földön hires múltnak ez az iflc s tova már ogveilMli i'inléUe. Minthogy azonban a mai, a minden áron való árnientesités korszakában előre látható, iiogy a mostani tájilálkozási teriiletek se fog- ják a lecsapoltatást elkerülni, fölmerül az a kérdés, mi lesz a teleppel akkor, ha majd mivelés alá veszik ezeket a területeket? Vájjon a kedvező fészkelő hely föntartásával és a telep lakóinak ki'néletével elérhetjük-e majd azt, iiogy a gémek megváltoztassák eredeti életmódjukat, s a mezőgazdaság szolgálatába állva bizonyos mértékig átváltozzanak majd mezei madarakká, a hogyan ezt |il. a fehér gólyánál lehet tajiasztalni? .\lig hiszem, hogy valaki erre a kérdésre igennel merne vála- szolni, s ezért, lia a jövendő számára mint „természeti emlék''-tít föntartani akarjuk ezt az ősi génitelepet, úgy gondoskodni kell arról is, hogy legalább részben megmaradjanak a táplálkozási területek is. Németországban és Észak-Amerikában már javában folyik a kiválóbb természeti emlékek megmentésére irányuló tevékenység; tán nálunk is gyökeret ver majd ez a mozgalom és akkor talán gondoliiatunk arra, hogy hazánknak ezt a remek természeti emlékét is megmenthessük. Kolonie irgendwie zu beuiiruliigeii. Indem sicli (lie Kolonie in der Xäiie des Dorfes belimlei. ist die Überwachung verhältnismässig leicht. und ist daher der Bestand dieses vielleicht gar liald einzigen Denkmales der herrliclieii und weithin berühmten N'ergangeuheit dincii den edlen Entschluss Sr. Hoheit gesichert. indem es jedoch im heutigen Zeitalter, wo jedes Wässerclien um jeden Preis trocken- gelegt werden soll, voraussichtlich ist, dass auch diese heutigen Xahrungsstellen dem Seliieksale der Entwässerung kaum noch lange entgehen können, so erscheint die Frage : was wird dann ans der Kolonie werden, wenn diese (íebiete der Kultur übergeben werden ? 1st es wolil miiglicii, dass die Reiher durch Schoniiiii;- und Erhaltung des günstigen lirut- platzes veranlasst, ihre in-s])rüiigliehc Lebens- weise verändern und in den Dienst der Land- wirtschaft tretend, sich in gewissem Grade zu Feldvögeln verwandeln, wie dies z. B. am weissen Storche beobachtet werden kann ? Ich glaube kaiini, dass sich jemand diese Frage bejahend zu beantworten getraute, und wenn wir daher diese alt" Keiherkolonie der Zukunft als „Natur - Denkmal' überliefern wollen, so muss zugleich dafür gesorgt werden, dass auch die Nahrungsstellen wenigstens teil- weise im heutigen Zustande verbleiben. In Deutschland und Nordamerika ist die Bewegung zur Erhaltung der hervorragen- deren Naturdenkmäler schon in vollem Gange, vielleicht fasst dieselbe auch bei uns Wurzel, und dann können auch wir daran denken, dieses herrliche Naturdenkmal unseres Vater- landes vor dem N'erfalle zu sichern. 259 Adalékok a fehér gólya élet- módjához. Irta : Schknk Jakab. Di'IatViká'iau a Iiasznos niarlarak között is legelső helyen & ftáslaurtó madfDfih — „Locust Birds" — állanak. Mindössze öt ilyen leghasz- nosabb madarat enilit Haaonf.r A. és Ivy R. H.' s ezek között van a mi fehér gólyank is, a melynek népies nrve Délafrikában a nafjy sáskamadár — „Great Locust liini".- Nálunk ezzel szemben jiz ujabb időben mindig sűrűbben és sűrűbben liangzik föl a panasz, hogy a fehér gólya hasznosságához nagyon sole szó fér és hogy kártételei sokkal nagyobbak, mintsem gondolná az ember. A hadüzenet ugyan még nem történt meg s az a közszeretet, a melynek ez a legnépszerűbb madarunk örvend, eddigelé még megóvta attól, hogy a károsok, vagyis a pusziítandók jegy- zékébe keriiljön, de a mai áramlat mellett, a mikor minden oldalról támadják a fehér gólyát, rövid időn belül oda fejlődhetik a dolog, hogy végre mégis csak a proskribál- tak listájára fog kerülni. Ennek a két ellentétes fölfogásnak igen egyszerű a magyarázata. Délafrikában az apró vad vadászata még nem fejlődött oly fontos jövedelmi forrássá a vadászati jog tulajdonosa vagy bérlője számára, mint nálunk, a hol az apró vad néhány képviselője a mesterséges tenyésztés révén ide s tova már valóságos házi állattá sülyedt. Természetes dolog, hogy a vadászat érdekeit szolgáló hatalmas sajtó ehhez az irányzathoz alkalmazkodva, fokozot- tab mértékben kelt az apró vad védelmére ; állandóan és sokszorosan nyilvántartotta még a legkisebb kártételeket is, s tiszáii az apró vad vadászatának érdekeit tartva szem előtt. Ítélkezett az ebbe a körbe tartozó állatfajok hasznos vagy káros volta fölött. A gólyára nézve ily módon annál könnyebben fejlődhetett ki a kedvezőtlen közvélemény, mert az apró vad állományában néha tényleg károkat okoz. ' Sketches of South African Bird Life. London and Cape Town 1907. p. 7—9. '' Layabd E. L. and Shakpe R. li. The Birds of South Africa. London, 1875-1884. p. 728. Beiträge zur Lebensweise des weissen Storches. Von J.\KOB Schenk. In Südafrika stehen an der Spitze der nütz- lielicn Vögel iVie h'-n^chrcckenvertilyenden Vogel- arten — „Locust Birds". Ha.\gnee A. und Jvv K. H. ' erwähnen insgesamt fünf solche nützliche Vögel, diirnnter auch unseren weissen Storch, welcher in Südafrika vom Volke der grosse Heuschreckenvogd — „Ureat Locust Bird" — genannt wird^ Bei uns wird dem gegenüber in neuerer Zeit im liier öfter und öfter die Klage laut, dass die Nützlichkeit des weissen Storches ziemlich fraglich sei, seine Schädlichkeit jedoch viel grösser als man glauben sollte Die Kriegs- erklärung hat zwar noch niclit stattgefunden, und die allgemeine Zuneigung, welcher sich dieser unser volkstümlichster Vogel erfreut, bewahrte ihn bisher noch davor, dass er auf die Liste der Schädlichen, d. i. der Vogelfreien gelange, doch kann sich bei der heutigen Strömung, wo der weisse Storch von allen Seiten angegriffen wird, die Frage innerhalb kurzer Zeit doch noch dahin entwickeln, dass er schliesslich auf die Liste der Proskribierten kommen wird. Die Erklärung dieser beiden entgegen- gesetzten Auffassungen ist sehr einfach. In Südafrika hat sich die Niederjagd noch nicht zu einer so wichtigen Ertragsquelle für den Jagdbesitzer oder Pächter entwickelt als bei uns. wo einige Vertreter des Kleinwildes infolge künstlicher Züchtung schon beinahe zu wahren Haustieren herabsinken. Esist ja nur natürlich, dass die mächtige Jagd Presse sich dieser Rich- tung anpassend, die Interessen der Niederjagd in immer höherem Grade berücksichtigte, selbst den kleinsten Schaden ständig und vielfach in Evidenz hielt, und ausschliesslich das Inter- esse der Niederjagd vor Augen haltend, über Nutzen und Schaden der in Betracht kommen- den Tiergruppen urteilte. Die öffentliche Mei- nung konnte sich um so leichter zu Unguns- ten des Storches entwickeln, als derselbe der Niederjagd manchmal tatsächlich schadet. ' Sketches -of South African Bird Life. London and Cape Town 1907. p. 7—9. - Layard e. L. and Shabpe R. B. The Birds of South Africa. London 1875-1884 p. 728. y3* 260 De czekiôl eltekintve, mégaz„ üj Naumann", Ni'iiicforszáünak ez a remek madártani orá- kiiliiiiia is oly iiatároziitlaniil úllapitja meg a liaszou és kár egymáshoz való viszonyát, hogy a károsság mellett érvelőt nem tudja az ellen- kezőről meggyőzni. Pedig a németországi oktató és népszerű- sítő munkák, a melyekből kialakul a közvéle- mény, nagyobbára ebből a forrásból merite- nek, s igy mindjobban terjed a gólya rossz híre. Az idei gólyajelölések alkalmával sokféle véleményt hallottam a leginkább érdekelt felektől, t. i. a gazdáktól ; jártam egy rend- kívül érdekes, az ősi állapotot föltüntető yólyatelcpen, gyűjtöttem több száz köpetet, s mindenütt megfigyeltem a gólyák életmódját, úgy hogy jelenlegi gazdasági szerepéről néhány szemelvényt nyújthatok. A gazdaemberek általában mindenütt hasz- nosnak tartják s ez már magában véve is fontos bizonyíték, mert tudvalevő dolog, hogy rendkívül éberek és érzékenyek érdekeiket veszélyeztető csekélyebb kártételek iránt is. Kitűnik ez már azokból a valóban kicsinyes vádakból is, a melyeket fölhoztak ellene. Nagyon általános az a panasz, hogy meg- rongálja azt a tetőt, a melyen a fészke van. Öregek és fiatalok állandóan sétálgatnak rajta, s igy idő előtt összetörik a korczot, a melyet ennek következtében minden 3 — 4 évben meg kell újítani. Az egész kár évenként átlag 1 korona. Huzamosabb ideig tartó esőzések alkalmá- val a terjedelmes gólyafészek sok vizet gyűjt össze, a mely átszivárog a tetőbe s ezáltal idő előtt megrothasztja, sőt átszűrődik a pad- láson is és becsöpög a szobákba. Nagyobb esőzések idején, mikur fölázik a föld, összetapossa a legelők vagy kaszálók füvét. A legérzékenyebb és legtöbbször fölhány- torgatott kártétel természetesen az, hogy egyik-másik példány a fiatal baromfira vete- Von diesem abgesehen gibt jedoch selbst der „Neue Naumann'' , dieses herrliche ornitholo- gische Orakel Deutsciilands, das Verhältnis des Nutzens zum Schaden so unbestimmt an, dass er denjenigen, welcher für die Schädlich- keit des Storches eingenommen ist, niciit von dem Gegenteil überzeugen kann. Der schlechte Ruf des Storches verbreitet sich infolgedessen immer mehr und mehr, weil ja die deutschen Lehibücher und volkstümlichen Schriften, aus welchen sich die öfl'entliche Meinung heraus- bildet, zum grössten Teile aus dieser Quelle schöpfen Während der heurigen Storrlunarkierun- gen bekam ich viele Meinungen zu hören, u. z. von den am meisten interessierten Fak- toren, nämlich von den Landwirten, ausserdem besuchte ich eine ungemein interessante, den Urzustand angebende Storchkolonie, sammelte mehrere hundert Gewölle, und beobachtete überall die Lebensweise des Storches, so dass ich über seine gegenwärtige landwirtschaft- liche Bedeutung einige Beiträge zu geben im Stande bin. Von den Landwirten wird der Storch im allgemeinen überall für nützlich gehalten, was an und für sich schon einen wichtigen Beweis liefert, da es ja bekannt ist, wie überaus wach- sam und empfindlich dieselben sind, wenn sie ihre Interessen auch nur in geringem Masse gefährdet glauben. Es erhellt dies schon aus den kleinlichen Anklagen, welche gegen den Storch erhoben wurden. Sehr allgemein ist die Klage, dass er das Dach, auf welchem das Nest steht, ruiniert. Alte und Junge spazieren nämlich fortwährend darauf hin und her, und zertreten dadurch den Fii-st vor der Zeit, weshalb derselbe jedes dritte-vierte Jahr erneut werden muss. Der ganze Schaden beträgt im Durchschnitte jähr- lich eine Krone. Wenn es längere Zeit regnet, so saugt das umfangreiche Storchnest sehrviel Regen wasser ein. welches dann auch in das Dach hinein- sickert, wodurch dasselbe vor der Zeit verfault ; ausserdem kann dieses Wasser, die Zimmer- decke durchdringend, in das Zimmer sickern. Bei längeren Regenperioden, wenn die Erde aufgeweicht ist, treten sie auf Wiesen und Viehweiden das Gras nieder. Der empfindlichste und am häufigsten er- wähnte Schaden ist der, dass sich manches 261 niedik, mint legkényelinesebbíüi elérhető táplá- lékra. Az ilyeneket azonban hamarosan el- pusztítják. Mindössze ennyi az egész kártétel, a mivel vádolják. Mindenesetre elenyészően csekély ahhoz a hasznos munkához képest, a melyet a mezőgazdasági érdekek szolgálatában végez. Nagyon jól tudják ezt a gazdák, mert sok- szor látják a gólyát az eke nyomában boga- rászni s ezért mondják hasznos madárnak, azt tartván róla, hogy inindenféle „féreg'"-től megtisztítja a határt. Manajjság a fehér gólya már tényleg nem az a kigyóval. békával és vizi rovarokkal táp- lálkozó madár, a mi volt az ősi állapotban.' Az a lázas folyamszabályozási munka, a melyet az utolsó évtizedekben Magyarországon végez- tek, gyökeresen megváltoztatta a fehér gólya életmódját is. Határozottan mezőgazdasági madárrá változott át, a melyet most már több- nyire a kultivált teriileteken, a friss szántá- sokon, tarlókon, sőt a magas vetésben is lehet látni. Eltűntek a liajdani mocsarak és rétek, velük a béka, hal és vizirovar-táplálék s evvel a régi kényszertáplálék, a melylyel száraz esztendőkben tengette életét, átváltozott állandó és főtáplálékká. Ez a kényszer-átvál- tozás annál könnyebben mehetett végbe, mert a téli szálláson is valószínűleg rovarok, neve- zetesen sáskák alkotják táplálékuk legnagyob részét. A megváltozásról pozitív bizonyítékot nyújt az a néhány száz köpet, a melyeket a fész- kekben és azok közvetlen környékén Magyar- ország több, és egymástól távol eső vidékein az idei nyáron gyűjtöttem. Majdnem tisztára rovartörmelékből állanak, főleg sáskák, lótetűk, szipolyok, cserebogarak és ezek pajorjainak maradványaiból. Akadt ezeken kívül sok egér, ' Magyarországnak ma már egyetlen szabályozat- lan Dunaszakasza vid(\kéu — a Tisza torkolatától a Tenies torkolatáig — ólö gólyákról H.\lmay Máriusz azt írja, hogy azok r^mpiin bókákkal, vizi siklókkal és gilisztákkal táplálkoznak. Storcliindividuum auf das junge Geflügel, als am bequemsten erreichbare Nahrung verlegt. Diese werden jedoch alsbald ausgemerzt. Das ist aber auch der ganze Schaden, dessen der Storch beschuldigt wurde. Der- selbe ist jedenfalls verschwindend klein im Verhältnisse zu der nützlichen Arbeit, welche er im Dienste der Landwirtschaft leistet. Die Landwirte wissen das sehr gut, da sie den Storch oft beobachten, wenn er dem Pfluge nachgehend auf Insekten Jagd macht, und halten ihn eben deshalb für einen nützlichen Vogel, welcher die Gegend von dem ver- schiedenen „Gewürm" rein hält. Der weisse Storch ist heutzutage tatsächlich nicht mehr der von Schlangen, Fröschen und Wasserinsekten lebende Vogel, welcher er in dem Urzustände war.' Die Flussregulierungs- Arbeiten, welche in den letzten Dezennien in Ungarn mit fast fieberhafter Eile durchgeführt wurden, haben auch in der Lebensweise des Storches gründliche Veränderungen hervorge- bracht. Derselbe ist zu einem landwirtschaft- lichen Vogel geworden, welcher jetzt schon hauptsächlich auf den kultivierten Feldern, auf Äckern, Stoppelfeldern, sogar auch in der hohen Saat zu sehen ist. Die einstigen Sümpfe und Riede sind verschwunden, mit ihnen die Frösche, Fische und \\'asserinsekten, wodurch die frühere Zwangsnahrung, mit welcher das Leben während Trockenperioden gefristet werden musste. zur ständigen und haupt- sächlichsten Nahrung wurde. Diese Zwangs- veränderuiig konnte um so leichter vor sich gehen, da sich ja die Storcile wahrscheinlich auch in ihren Winterquartieren zum gröss- ten Teile von Insekten, namentlich von Heu- schrecken ernähren. Positive Beweise für diese Veränderung in der Lebensweise ergeben die Gewölle — mehrere Hundert an der Zahl — , welche ich während des heurigen Sommers in den Nestern und in der unmittelbaren Nähe der- selben in verschiedenen, von einander entfern- ten Gegenden Ungarns sammelte. Dieselben bestehen • aus lauter Insekten -Fragmenten. ' Über die Störche, welclie in der Gegend des ein- zigen bisher noch unregulierten Donau-.\bschnittes — zwischen der Mündung der Tisza und Temes — leben, sehr ibt Makius v. H.ii.m.w, dass sich dieselben nur von I''röschen, Wassernattei u und Kcgenwiiruicrn erniihrcn. 262 néhány vakond és e-ïyetlen egy f-seiben iiyi'il- szőr. MadártoUnak semmi nyoma. Mennyiségi- leg és minőségileg ugyan még nincsenek pon- tosan meghatározva ezek a köpetek, de már a puszta szemlélet alapján is előre kimond- ható az, hogy mindegyik több száz káros rovart tartalmaz. <)ly vidékekre nézve, a liol nagyobb mennyiségben fészkel a fehér gólya, oly rengeteg rovartöineget jelent ez, hogy mellette szinte eltörpül a többi mezőgazda- j sági madár munkája. Tán fölemlíthetem itt még azt az óriási Jiasznot is, a melyet sáska- járások alkalmával nyújtanak a fehér gólya csapatai a sáskatömegek elpusztításával. A fehér gólya nagy mezőgazdasági jelen- tősége ezekből a pozitiv adatokból valósággal imponáló módon bontakozik ki, úgy hogy nagyon kicsinyesnek tűnik fel az a kitartó, egyoldalúlag és mesterségesen szított harcz, a melyet a vadászkörök indítottak ellene né- hány elragadott nyúl vagy fogolyfióka miatt. Sohasem volna szabad elfeledni azt, hogy nemzetgazdasági szempontból a vadászat mint jövedelmi forrás egészen eltörpül a mezőgaz- daság mellett, s ezért a legnagyobbfokű jog- talanság volna ezt a mezőgazdaságilag annyira hasznos madarat a vadászoknak kiszolgáltatni. Az egész harcz különben tán már régen a gólya javára volna eldöntve, ha a gazdasági madár- tannak is oly régi és hatalmas sajtója lett volna, mint a vadászatnak. A fehér gólya életmódjának erre a meg- változására, illetve annak a változott viszo- nyokhoz való gyors alkalmazkodására nézve igen tanulságos példa az (duósági gúlijatelep Vas megyében, a melyről Chernél István emlé- kezett meg legelsöbben Magyarország mada- rairól írott nagy müvében. A fészkek az ú. n. alsóurasági erdő szélén százados tölgyfákon vannak, a melyeket Szabó GvöRfiY. uradalmi föerdész úr, a ki szívvel-lélekkel niadárvédő. eddig is majdnem tisztán csak a gólyatelejire való tekinteiből kímélt meg. A megszállott hauptsächlich aus den ÜbeiTesten von Heu- schrecken, Maulwurfsgrillen, .4nisoplien, Mai- käfern und lingerlingen. .\usser diesen enthal- ten dieselben viele Mäuse, einige Maulwürfe, und in einem einzigen Falle einige Haare vom Hasen. Von Vogelfedern ist keine Spur vor- handen. Qualitativ und quantitativ sind diese Gewölle zwar noch nicht genau untersucht, doch kann es schon durch die blosse Ansicht ausgesprochen werden, dass in jedem mehrere hundert schädliche Insekten enthalten sind. Für jene Gegenden, wo der weisse Storch in grösserer Anzahl brütet, bedeutet dies eine solch enorme Insektenmenge, neben welcher die Arbeit der übrigen landwirtschaftlichen Vögel fast verschwindet. Es kann hier viel- leicht auch noch des grossen Nutzens gedacht werden, welchen die Störche bei Heuschrecken- plagen, durch das Vertilgen ungeheurer Heu- schreckenmengen leisten. Die grosse landwirtschaftliche Bedeutung des weissen Storches wird durch diese Daten in wahrhaft imponierender Weise hervorgeho- ben, so dass der ausdauernde, einseitig und künstlich angefachte Kampf, welchen die Jagd- kreise wegen einigen geraubten .lunghasen und Rebhuhn-Küchlein gegen ihn führen, sehr kleinlich erscheint. Man sollte nie vergessen, dass vom nationalökonomischen Standpunkte aus die Jagd als Ertragsquelle neben der Landvpirtschaft fast verschwindet, weshalb es die grösste Ungerechtigkeit wäre, diesen land- wirtschaftlich so ungemein nützlichen Vogel auf Gnade und Ungnade den Jägern auszu- liefern. Der ganze Kampf wäre übrigens schon längst zugunsten des Storches entschieden, wenn die landwirtschaftliche Ornithologie über eine so mächtige und auf eine lange Ver- gangenheit zurückschauende Presse besitzen würde, wie die Jagd. Für die Veränderung der Lebensweise des weissen Storches, resp. für die schnelle An- passung desselben an die veränderten Ver- hältnisse ist die Slorciikolonia von .\lsóság im Komitate Vas, ein lehrreiches Beispiel. Diese Kolonie wurde zum ersten Male von Stefan V. Chernél erwähnt in seinem grossen Werke über die Vögel Uugarns. Die Nester befinden sich am Eande des sogenannten Alsóuraság- Waldes. auf hundertjährigen Eichen, welche von dem herrschaftlichen Oberförster Georg Szabó, einem Vogclschützler mit Leib und Seele, 263 fészkek száma körülbelül 30, s részben inagá- iKisaii iillanak, részben telepesen — 4 — 5 fészek közvetlenül egymás tőszomszédságában. A telep két kilométernyire van a falutól s eg;3Úttal ez a legközelebbi embertől lakott hely. Első tekintetre meglepő a fészkelésnek ez a módja, mert hozzá vagyunk szokva ahhoz, hogy a feiiér gólya valóságg;il keresi az ember környezetét. Volt rá eset, hogy egy gólyapár elhagyta a régi fészkét, a mely egy magános erdészlak melleit lévő fán volt, s a legköze- lebbi faluban új fészket rakott, még pedig azért, mert az erdészlak huzamosabb ideig lakatlan volt. Kétségtelen dolog, hogy a fal- vakban, háztetőlíön és általában az ember közvetlen környezetében való fészkelési mód csak későbbi alkalmazkodás, a melylyel szem- ben az emberemiékezet óta fönnálló alsósági gólyatelep a faj őszi fészkelési módját tün- teti fül. ^ Az őskorban egy egy kiválóan alkalmas táplálkozási terület közelében — akkoriban nagy rétek és mocsarak — telepedtek meg a gólyák, ha ugyanott egyiittal alkalmas fész- kelóhelynek kínálkozó fák, facsoportok vagy ' Erről az erdőben. emberlakt;i helytől távol való telepes fészkelésröl nagyon kevés irodalmi adatunk van Magyarországból. Chkunel István (Magyarország Madarai) emlit még egy ilyen telepet Fejér megyéből ; a telep itt egy fasorban volt. l'2gy másik esetről MOrócz IsTv.iN (Terniészettiidoniányi Közlöny 1896. p. 'J7u. emlékezik meg. A Kál)a partján, .Marezaltő és Ujmalomsok között, az urasági parkban volt egy nagy (/óli/a- és gémtelep ; a teleptől néhány kilométernyire északra nagy mocsár térid el. Németországból Stknoel J. ismertet ilyen telepet (Ornitli. Monatsschrilt 1878. p. '214.). -Azt Írja, hogy iíU évvel ezelőtt VVendisch- Bnchholz mellett több gólyatelep is volt; egy-egy tölgyfán 4 — 5 fészek állott s egy-egy telepen 40— 50 volt a fészkek száma. Mknziíikh szerint lAves Kossiae) ez a fészkelési mód Oroszországban még elég gvakori. .Mogemlitem még azt, hogy Jánosliáza mellett (N'as m.) találtam erdőben, end)erlakta helytől távol, egészen magánosan fészkelő gi'>lyák.it. hauptsächlich im Interesse der Storchkolonie bisher noch verschont wurden. Die Zahl der besiedelten Nester beträgt ungefähr 80, und stehen dieselben teilweise einsam, teilweise aber in kleinen Kolonien — 4 — 5 Nester in un- mittelbarer Nähe neben einander. Die Kolonie befindet sich zwei Kilometer weit vom Dorfe, und ist dies auch die nächste, von Menschen bewohnte Stätte. Auf den ersten Aul>lick ist diese Nistweise sehr überraschend, da wir ja daran gewöhnt sind, dass der weisse Storch die Umgebung des Menschen sozusagen sucht. Es ist bekannt, dass ein Storcheupaar das alte Nest verliess, welches sich auf einem 15aume neben einem einsamen Försterhause befand, und im näch- sten Dorfe einen neuen Horst baute, u. zw. deshalb, weil das Försterhaus längere Zeit unbewohnt war. Es ist unzweifelhaft, dass die Nistweise in den Dörfern, auf Häusern und im allgemeinen in der unmittelbaren Nähe des Menschen eine aus späterer Zeit stammende Anpassung ist, wogegen die seit Menschen- gedenken bestehende Storchkolonie in Alsó- ság die urprüngliche Horstweise der Art ver- anschaulicht. ' In der Urzeit mochten sich die Störche in der Nähe besonders geeigneter Nahrungs- stellen — damals grosse Sümpfe und Riede — angesiedelt haben, falls daselbst auch zum Horsten geeignete Bäume, Baum gruppén oder ' Über diese Nistweise im Walde, fern von den menschlichen Behausungen in Kolonien waren in der Litteratur nur wenig Daten aufzufinden. Stefan v. Chernél erwähnt aus Ungarn (Magyarország Madarai) noch einen Fall aus den Komitate Fejér; die Kolonie befand sich hier in einer .Mlee. Ein anderer Fall wird von S'iEPAN MùRûcz erwähnt (Természettudományi Közlöny 1896 p. 273.). Am Ufer des Kába-Flusses zwischen Marczaltö und Ujmalomsok befand sich im herrschaftlichen Parke eine grosse Stnrrh- und Reiher- Kolonie : einige Kilometer nördlich von der Kolonie befand sieh ein grosser Sumpf. .\us Deutschland berichtet J. Stengel übe]' eine solche Kolonie (Urnitli. Monatsschrift 1878 p. 214.Ì. Derselbe schreibt, dass sich vor 30 Jahreu in den Nähe von Wendisch-liuch- holz mehrere Storchkolonien befanden ; auf einer Eiciui standen 4 — 5 Horste, und in einer Kolonie befanden sich 40 — .iO lirutpaare. Nach Mknzhier i Aves Kossiae) ist diese Nistweisc in Russland noch ziemlich häulig. Es mag noch erwähnt werden, dass ich in der Umgebung von Jánosháza (Komitat Vas) in Wählern, von den Wohnungen des Menschen weit entfernte und ganz einsam stehende Horste des weissen Stor- ches fami. 264 erdők voltak. Minthogy érthető okoknál fogva minden egj'es pár lehetőleg közel akart lenni a táplálékot nynjtó területhez, azért úgyszól- ván magától keletkezett a telepes fészkelés, melynek az az alapfeltétele, hogy a fészkelési ttriilel más Icf/ijen mitit a táplálkozási terület, vagyis valamely fészkelő pár nem sajátíthat ki magának bizonyos kerületet a fészkelési hely körül cltrrülő táplálkozási területből. Ezt a táplálkozási területet a jelen eset- ben annak idején egy ősmocsár alkotta, mely a teleptől néhány kilométernyire kelet felé a Marczal-folyó mindkét partján terült el. Ké- gente nagyon sok vízimadár fészkelt benne, többek között daru is. A Marczal-folyó szabá- lyozása következtében eltűnt a mocsár és jelenleg szántóföldek és kaszálók vannak a helyén. A gólyatelep azonban megmaradt s a különbség mindössze annyi, hogy a gólyák most nem a mocsári állatvilágból élnek, hanem — a rengeteg köpet tanúsága szerint — hatalmas pusztítást végeznek a gazdasági- lag káros rovarvilág, nevezetesen a sáskák között. Kz más szóval azt jelenti, hogy a fehér gólya alkalmazkodott a megváltozott viszonyokhoz és mocsári madárból lett belőle mezei madár. A haladó kultúra egymásután szedi el egyes madárfajok fészkelési és táplálkozási terüle- teit és sajnos, kevés azoknak a fajoknak a száma, a melyek az új viszonyokhoz és új táplálékhoz alkalmazkodva, hathatós segítsé- get nyújthatnának a gazdának a hihetetlen alkalmazkodási képességgel bíró és mérhetet- lenül szapora rovarvilág ellen. Szükséges e ezekután még hangsúlyoznunk azt, hogy men}'- nyire meg kell becsülnünk az alkalmazkodó fajokat, különösen akkor, ha azok oly óriási rovarfogyasztók, mint a fehér gólya V Tán hivatkozhatunk arra, hogy apróbb, bár egye- sekre nézve esetleg érzékenyebb kártételei teljesen eltörpülnek valóban rendkívüli hasz- nossága mellett. Inkább arra kell törekednünk, hogy minél kedvezőbb létföltételeket teremtsünk a fehér sólya számára, hogy rovarpusztító seregeivel Wälder vorhanden waren. Indem aus nahelie- genden Gründen jedes Paar der Nahrungsstelle möglichst nahe sein wollte, so ergab sich das kolonieweise Nisten sozusagen von selbst. Grundbedingung für diese Nistweise in Kolo- nien ist die, class sich die Brutstelle auf einem von der Nahrungsstelle verschiedenen Gebiete befinde, dass sich also ein gewissen Paar kein bestimmtes Revier in dem Nahrungsgebiete, welches die Brutstelle umgibt, sichern kann. Die Nahrungsstelle bildete in diesem Falle seinerzeit ein Ursumpf, welcher sich einige Kilometer östlich von der Kolonie an beiden Ufern des Marczal- Flusses befand. Früher nisteten darin sehr viele Wasservögel, unter anderen auch Kraniche. Infolge der Regulie- rung des Marczal-Flusses verschwand dieser Sumpf, und befinden sich heute an dessen Stelle Wiesen und Acker. Die Storchkolonie verblieb jedoch, nur mit dem Unterschiede, dass sich die Störche jetzt nicht mehr von der Tierwelt des Sumpfes ernähren, sondern — laut den vielen Gewöllen — grosse Ver- heerungen unter den landwirtschaftlich schäd- lichen Insekten, namentlich unter den Heu- schrecken anrichten. Es bedeutet dies mit anderen Worten so viel, dass sich der Storch den veränderten Verliältnissen anpasste, und aus einem Sumpfvogel zum Feldvogel wurde. Die fortschreiteiule Kultur nimmt einigen Vogelarten immer mehr und mehr Brut- und Nahrungs- Stell en weg, und ist es leider nur eine geringe Anzahl von Arten, welche sich den neuen Verhältnissen und der neuen Nah- rung anpassend dem Landwirte im Kampfe gegen die Insektenwelt, deren unglaubliche Anpassungsfähigkeit und immense Vermeh- rung bekannt ist, nachdrücklich beistehen könnten. Ist es auf Grund des Gesagten wohl notwendig noch besonders zu betonen, wel- chen Wert gerade die anpassungsfähigen Arten für uns haben, besonders dann, wenn dieselben solche Massenvertilger von Insekten sind, wie der weisse Storch? Es dürfte wohl gestattet sein, sich darauf zu berufen, dass der geringe, für Einzelne zwar manchmal empfindliche Schaden, welchen der Storch anrichtet, neben seiner wahrhaft ausserordent- lichen Nützlichkeit verschwindend klein ist. Es niüsste vielmehr danach getrachtet wer- den, für den weissen Storch je günstigere Lebensbedingungen zu schallen, damit dessen 265 minél jobban benépesítliessük a maíiyar Al- földet, a mely különben is szegény a gazda- ságilag káros rovarvilágot pusztító madarak- ban. A jelölés czéljából bejárt területeken mindenütt fölhangzott a panasz, hogy nagyon fogy a fehér gulya és pedig azért, mert fogy- nak a szalmával és náddal födött házak és csűrök, a melyek eddigelé kedvencz fészkelő tanyái voltak. A mai tűzrendészet! szabályok szerint minden új épületet cseréppel vagy más tűzálló anyaggal kell födni s minthogy ezeken megfelelő berendezés nélkül nem tudja megépíteni a fészket, azért hova tovább min- dig kevesebb és kevesebb lesz az alkalmas fészkelési helvek száma. A M. 0. K. különben gondoskodni fog arról, hogy az építkezési engedély megadásával meg- bízott közegek figyelmeztessék' erre a körül- ményre a közönséget, különösen akkor, ha a régi épületen gólyafészek van, a mely az új éjiitkezés következtében elpusztul. Az emiitett hatóságok egyúttal arra is adnának utasítást, mily módon- lehet az új épületen is a fehér gólya számára alkalmas fészkelési lielyet terem- teni. Minthogy a fehér gólya még mindig egyik legkedvesebb madara a magyar népnek, azért bizton remélhető, hogy ezek az intéz- kedések sikerrel is fognak járni. Egyéb tapasztalataim közül felemlítem azt, hogy az 1908. évi gólyaköltés meglehetős rosszul sikerült. Nagy volt a szárazság s ezért csak kevés számú fiókát tudtak fölnevelni. A legtöbb fészekben csak '2 — H fióka volt. igen gyakran azonban csak egyetlen egy liókát találtam. ]\Iajdnem minden gólyafészeknél azt újságolta a gazda, hogy 1 — 2 fiókát kidobtak az öregek. Befejezésül még néhány, a gólyafészkekben vagy azok közvetlen környékén talált föltünöbb tárgyról akarok megemlékezni. Nem csekély fejtörést okoztak azok a vakond-bőrök, a melyeket föltűnő gyakran találtam a fészkek alatt a földön. Az alsósági erdőben egyszer kilencz darabot olvastam meg Aquila XV. insektenvertilgende Schaaren die grosse unga- rische Tiefebene je stärker bevölkern, indem dieses Gebiet im solchen Vogelarten, welche landwirtschaftlich schädliche Insekten ver- tilgen, ziendicli arm ist. Auf den Gebieten, welche ich behufs Storchmarkierungen be- suchte, hörte ich überall die Klage, dass der weisse Storch stark abnimmt, und zwar des- halb, weil die mit Rohr oder Stroh gedeckten Häuser und Scheunen, welche seine Lieblings- Brutstellen sind, immer wenigrr werden. Nach den neuen Veroi'dnungen gegen die Feuer- gefahr muss jeder neue Bau mit Ziegeln oder anderem feuerbeständigen Materiale gedeckt werden, und indem der Storch auf diesen Dächern ohne besondere Vorrichtungens seinen Horst nicht anlegen kann, so werden die geeigneten Niststellen derselben im Laufe der Zeit immer weniger. Die U. 0. C. wird übrigens Sorge tragen, dass diejenigen Behörden, welche die Bau- lizenz erteilen, das Publikum auf diesen Um- stand aufmerksam machen, hauptsächlich in Sdichen Fällen, wo sich auf dem alten Bau ein Storchnest befindet, welches durch den Neubau zerstört wird. Die erwähnten Behör- der sollen auch damit betraut wi-rden, Anlei- tung zu geben, wie man auch auf dem Neu- bauo eine zum Anlegen des Horstos geeignete Stelle herrichten kann. Indem der weisse Storch noch immer ein Lieblingsvogel des ungarischen Volki'S ist, so kann es mit Sicherheit erwartet werden, dass dieses Vorgehen erfolgreich sein wird. Von meinen übrigen Erfahrungen möge bemerkt werden, dass die Storchbrut im Jahre 1908 ziemlich s ärlich war. Es herrschte grosse Trockenheit, weshalb nur wenig Junge grossgezogen werden konnten. In den meisten Nestern befanden sich nur "2 — 3 Junge, oft war jedoch nur ein einziges vorhanden. Fast bei jedem Storchneste berichtete das Haus- volk, dass die Alten 1 — 2 Junge aus dem Neste herausgeworfen haben. Zum Schlüsse möchte ich noch einiger aufl'allenden Gegenständen gedenken, welche in den Storchnestern oder in unmittelbarer Umgebung derselben zu finden waren. Viel Kopfzerhri'clien verursachten mir die Maulwurfsfelle. welcJie ich auftallend häutig unter den Nestern auÔ'and. Im Alsóuraság- Walde zählte ich einmal neun Stück unter U 266 egy fészek alatt. Valaiiicnnyin iiief^látszoft, hnuy rovarok emésztették föl a liiisrészeket ; (sak a bőr és csoiitinaradváiiyok vollak meg'. Ezek tehát teljes épségben kerültek le a gólyafészekből. Ezt ;i sajátságos jelenséget BuxBAiM L. eniliti föl először.' Megfigyelték ugyanis, hogy az üreg gólya egy napon egy- másután nyolcz vakondhullát floitott ki a fészek- ből s néhány nap nuilva ismét néhányat. A különös jelensép-et avval magyarázta, hogy a gólya a vakondokat a fészek kipárnázására használta, hogy a zsenge fiókák puiián és melegen feküdjenek a fészekben. A magyarázat tényleg plauzibilis. Föltétle- nül mellette szól az a körülmény, hogy sehol se találtam már friss vakond-hullákat a fészkek alatt, hanem csakis kiaszott bőröket, a melyek már néhány hetesek lehettek, tehát abban az időben kerültek oda, a mikor a fiókák még igen gyöngék voltak. Hosy ez a magyarázat tényleg niegfelel-e a valóságnak, azt közvet- len és részletesebb megfigyelések hiányában még nem lehet eldönteni. Néhány fészekben százakra menő vizi csigát találtam, nagyobbára Limnaea- és Planorhis- fajokat. Csupa régi. színehagyott, de teljesen ép csigaház volt, részben a fészek kerületén, részben magában a fészekben, a melyeken nyoma sem látszott annak, hogy lakóikat táp- lálkozás czéljából kihúzgálták volna a gólyák. Szinte el se lehet képzelni, hogy ezeket milyen czélból hordták össze ilyen nagy mennyiség- ben ; tán fészekdiszként szerepeltek vagy eset- leg szintén az itató vizet hordó öreg gólya torkának bediigaszolására szolgáltak, mint azt a következő eset mutatja? A legtöbb fészekben ugyanis rendesen né- hány ió- és marhaganajcsomói is találtain. Ezek- nek a rendeltetését is bajos lett volna kitalálni, ha C'krv.\ Frigyi;.^ szóbeli közlése alapján nem tudtam volna azt. hogy az öreg gólya tonjk- dugaszoknak használja őket, a miken- teleszítta magát vizzel, hogy liait megitassa. Chuva me';- einem Neste. An jedem war es zu ersehen, dass die i'leischteile von Insekten verzehrt wurden ; es waren nur Fell und Knochen vorhanden. Dieselben kamen daher ganz un- versehrt aus dem Neste herab. Diese eigentüm- liche Erscheinung wurde zuerst von L. Bu.x- BAUM erwähnt.^ Es wurde niinilicii beobachtet, dass der alte Storch eines Tages nacheinander acht .Maulwurfsleichen aus dem Neste warf, und nach etlichen Tagen wieder einige. Die sonderbare Erscheinung erklärte er damit, dass der Storch die Maulwürfe zum Aus- polstern des Nestes benutzte, damit die schwachen Jungen weich und warm im Neste liegen konnten. Diese Erklärung ist tatsächlich ])lausibel. Es spricht dafür jedenfalls der Umstand, dass ich nirgends frische Maulwurfsleichen mehr aufiand, sondern lauter ausgetrocknete Felle, welche schon einige Wochen alt sein konnten, datier aus jener Zeit stammten, wo die Jungen noch sehr schwach waren. Ob die Erklärung der A\'irkliclikeit tatsächlich entspricht, kann jedoch ohne unmittelbare und eingehendere Beobachtung noch nicht entschieden werden. In einigen Nestern fand ich an die Hundert Wasserschnecken, hauptsächlich Limnaea- und I'lanorbis-Avten. Es waren lauter alte, verblasste, aber vollkommen unversehrte Schneckenhäuser, teilweise am Nestrande, teilweise im Neste, an welchen jedoch keine Spur zu finden war, dass die Störche die Bewohner derselben behufs Eiiiährung her- ausgezogen hätten. Man kann es sich fast gar nicht vorstellen, zu welchen Zwecken dieselben in einer solch grossen Menge zusammengetragen wurden ; sollten dieselben als Nestschniuck dienen, oder eventuell zum Absperren der Kehle beim alten Storche, wenn derselbe Tränkwasser in das Nest bringt, wie im folgenden Falle? In den meisten Nestern fand ich nämlich regelmässig auch einige Stücke Pferde- und Kuhmist. Die Bestimmung desselben austindiu zu machen, wäre auch schwierig gewesen, wenn ich auf Grund einer mündlichen Mit- teilung von Fruìiuìich Crrva nicht schon gewusst. hätte, dass dieselben als Keiilenstöpsel vm'- ' Kiiic rälsclhaflc Krsclieinimg an einem Storchen- pa: Oriiith. .Monatsschrift. 1891. p. lüü. ' Kino 7-ätnelhafle Ersihünung an cincin Storchen - paar, üniitb. Jlonatsschrift 1891. p. 100. 267 fijivelése az idei „Aiiuila" iiisebb közlései sorában van részletesebben meeirva. Vall) iji'az, hogy ezek az utóbbi megfigye- lések nem vonatkoznak a fehér gólya legfon- tosabb biológiai tulajdonságaira, de viszont az is igaz, iiogy valamely nuidárfaj biolfiginja csak akkor áll egész tisztán előttünk, ha kevésbbé fontos, vagy ilyeneknek látszó tulaj- donságait is meg tudjuk magyarázni és a többiekkel korrelácziíiba hozni. És ezen a téren bizony még sok a teendő, mert mint a példa mutatja, még a házunk táj;in élő, tehát a legkönnyebben megfigyelhető és tényleg a legjobban megfigyelt fajokhoz tartozó fehér gólya életmódjában is találunk oly tulajflon- ságokat és tényeket, melyeket egyelőre még nem tudunk kellőleg megmagyarázni. wendet werden, wenn sich der alte Storch mit Wasser vollgesogen hat, um seine Jungen zu tränken Diese Beobachtung Ckrva's ist in den kleineren Mitteilungen der heurigen Aquila eingehender beschrieben. Es ist wohl wahr, dass sich diese letzteren Beobachtungen nicht auf die wichtigsten biologischen Eigenschaften des Storches be- ziehen, doch kann es anderseits auch nicht geleugnet werden, dass die Biologie einer Vogelart nur dann vollkommen klar vor uns steht, wenn wir auch die minder wichtigen, oder als solche erscheinenden Eigenschafien erklären und mit den übrigen in Korrelation bringen können. Und auf diesem Gebiete gibt es noch vieles zu tun ; wie es das Beispiel zeigt, finden wir selbst in der Biologie des weissen Storches, welcher mit uns zusara- menwohnt, daher am leichtesten beobachtet werden kann, und tatsächlich auch zu den am besten beobachteten Arten gehört solche Eigenschaften und Tatsachen, welche wir vorläufig noch nicht gehörig deuten können. w 268 Éleményeim sasokkal és keselyük- kel az erdélyi havasokban. Irta LoDöE R. B. 'l"án az „Aquila" olvasóit is érdekelni fogja az a miűt év szeptember havában tett élve- zetes és emlékezetes kirándnlásoni az erdélyi havasokba, mely alkalommal sikerült a szirti sasról, fakó keselyűről és liDÜóról igen szép fényképsoro/.atot s/.erezneni. Szept. 1-én lóháton indultunk a hegység legmagasabb csúcsa felé ; a kétheti tartóz- kodáshoz szükséges holmikat — sátorok, élelmi- szerek stb. — a teherszállító lovak egész serege hordta utánunk. Az első napot a pisztránghalászatnak szenteltem azon a gyö- nyörű kis tavon, melynek partján tanyát ütöt- tünk. Azután lóháton fölmentünk a legmaga- sabb csúcsra, megtekintettük a terepet, hog}' alkalmas helyet találjunk, a hol régi tervün- ket, sasok és keselyűk fényképezését meg- valósíthassuk. Még az a gyenge remény is kecsegtetett, a mely azonban nem valósult meg, hogy a ritka saskeselyű ((ri/jjaëtus barhatds) is odajön a gép elé, mert ez a faj még nem is olyan régen előfordult ezen a vidéken. Némi keresés után találtunk is egy megfe- lelő sziklahasadékot, egy a csúcshoz közel fekvő sziklán, a melyet csekély fáradsággal jó buvóhelylyé lehetett átalakítani. Ennek elején és egyik oldalán szikladarabokból álló falat emeltünk, tetejét pedig a nagy sziklának támaszkodó és előrefelé lejtősödő fcnyőgallyak alkották, a melyeket nagy gyep- téglákkal boritotlunk. Ezen a l)uvóhelyen kileiicz napig tartózkod- tam, állandóan megfigyelve annak a lónak a hulláját, a melyet élve hajtottunk föl s búvó- helyemtől körülbelül tíz méternyi távolságban lőttünk agyon. Nemsokára azután, hogy a helyemet elfog- laltam, már az első napon mindenfelől hatal- mas szárnyak zúgása és a hollók mély káro- gása hangzott le hoz/.ám. jeléül aimak, hogy a nagy lakoma megkezdődik ; csakhamar meg- Experiences with Eagles and Vultures in the Carpathians. By R. B. Lodge. A most enjoyable and long-tobe-remeni- bered visit to the Tran.sylvanian Alps in Sep- tember last has enabled me to obtain a fine series of photographs of Aquila chrysai-tus. Gyps fui vus and Corvus corax, and an account of my experiences with these birds may perhaps be of interest to the readers of „Aquila". On the first September we rode up one of the highest peaks with a long string of pack-horses carrying tents, provisions and necessaries for a fortnights stay. Our first day was devoted to Trout fishing in the beautiful little Lake, on the shores of which our tents were pitched. Then we rode up to the highest ridge overlooking the camp in order to select a convenient place where we could put into execution our plans, long con- templated, of making an attempt to photo- graph the Eagles and Vultures of these re- gions. We had even a faint hope, unfortuna- tely not realised, of attracting within the range of the camera, the rare Lämmergeier, Gypaètus barbaius, which, not so many years ago. was to be found there. At last after some searching, we found on the ridge very near the highest peak, a con- venient crack or fissure in a big rock, which looked as if it could be converted into a good hiding place with a little labour. Ac- cordingly, a wall of rough stones was built up on one side and in the front, while a sloping roof of pine-boughs resting against the large rock was carefully covered over with large pieces of turf. In this ambush I spent nine days, watch- ing the carcase of a horse which we drove up and shot just outside, not more them ten yards in front of me. 1 had not taken up my position very long on the first day before the swi.shswish of powerful wings beating the air and the sound of their guttural croakings on all sides told me plainly enough that the Ravens were be- o w Ci! r\ o o o o o o í- o 23 O c o AQUILA TOM. XV. 1908. SZIRTI SAS. GOLDEN EAGLE. FAKÓ KESELYŰ. GRIFFON! VULTURE. FAKÓ KESELYŰK. — GRIFFON VULTURES. LODGE R. B. FÉNYKÉPFÖLVÉTELEI. — PHOTOGR. & COPYRIGHT BY R. B. LODGE. 269 győződtem róla. hojjv búvóhelyemen méíj' nz Ô éles szemük elöl is jól voltam elrejtőzve. Az egyik éppen gunyhóni tetejére szállott s a siilya alatt a gyeptéglákml lej)orlott föld éppeu a fejemre hullott. Nemsokára azután megvolt az az elégtételem, hogy gépem látó- mezejében először egy, majd egy másik, végül 8—9 példány gyűlt össze a dögön ebből a fekete hadból ; az egyik a mereven fölmeredő lábra ült, a másik a fejre, a harmadik a hasra, a többiek pedig lestek, hogy hol lesz a legalkalmasabb hely, a liol megkezdhetik majd a lakomát. De csali a szemeket csip- kedték ki, mert a szívós bőr ellenállt minden igyekezetüknek, ligy hogy néhány napig sem- mire se mehettek, csak fekete felhőhöz ha- sonló tömegekben jelentkeztek a dög körül, különös'^n reggel, még mielőtt búvóhelyemet elfoglaltam volna. Néha egész napon át se jöttek a döghöz, de károgásukat azért idő- közönként egész közelről hallottam. Mondhatom, hogy nagyon keserves dolog volt ily magas ponton (7000 láb) és a kemény hidegben annyi órán keresztül várakozni ; ha kedvező volt a világítás, rendesen kilencz óra hosszat ültem a gép előtt. Néha mindent át- járó hideg ködben és hóban volt részem s biìvóhelyem számos résein át folytonosan be- siivített a szél, lígy hogy nyolcz napon keresz- tül alig csináltam mást, mint dideregtem a hidegtől, mert a vastag ruhák és pokróczok daczára, a miket magammal hoztam, rettene- tesen fáztam. A hideg követke/.tében nagyon lassii volt a rothadás és mivel lígy láttam, hogy a mada- rak már alig fogják kikezdeni a dögöt, végre kénytelen voltam baltával beleavatkozni és siettetni a föloszlást. Az első sas, a mely megjelent, parlagi sas — Aquila melanni'tus (L.) — volt. A gépből kikémlelve nagy madarat láttam a dög felé szállani ; csakhamar leült vagy legalább ligy tett, mintha le akarna szállni egy kis szikla- tömbre, a melyet közelemben láthattam. Az- után jó ideig nem került szemem elé, való- színűleg azért, mert sasszokás szerint óvatosan kémlelte az egész környéket, mielőtt közeledni merészkedett volna. Egyszer csak előtűnt a dög közelében lévő sziklák mögött, igen las- san és óvatosan közeledett és végre ráült a ginning to assemble for the feast ; and I soon had proof iliat hidden away in my rocky chamber, I was completely invisible even to their keen sight. One of them even settled on the turf roof just above me, loosening some of the soil which fell on to my head. Directly afterwards I had the satisfaction of seeing first one and then another hop into the field of the camera until there were eight or nine of the sable marauders congregated on the body, one sitting on the stiffly upstretched hind leg, one on the head, one on the belly, and the rest looking for some point of vantage from which to begin operations. But, after picking out the eyes, the tough skin resisted all their efforts, and for some days they could do but little, and after clustering round the body in black clouds would gene- rally leave tiie place as soon as I appeared in the morning. Sometimes they would not come back all day to the carcase, but I could generally hear their croaks at intervals in the neighbourhood. It was bitterly cold waiting so many hours, generally nine hours each day when the light was fairly good, at such an elevated post, 7000 feet above sea-level. Sometimes there was a heavy-penetrating cold mist and snow, and always a piereing wind which whistled freely through the numerous cracks and crevi- ces of the rocky chamber in which I was hidden, and for eight days I did little but sit and shiver in spite of the thick garments and rugs I took up with me. Putrefaction in consequence was not very rapid and as the birds appeared unable to make an entry, we found it necessary to assist the operations of nature with an axe. The first Eagle to appear was an Imperial — Aquila melanaí'tus (L.). Looking through the camera I saw a large bird flying to- wards the bait, which presently settled, or appeared to do so, on a rock a little beyond where I could see it. I saw no more of it for some time, but probably, after the nature of Eagles, it was cautiously scanning the whole neighbourhood before venturing any further. Presently its head appeared over the edge of the rocks close to the horse, and then the bird very slowly and with greai 270 ló fejére, a mikor leknptani. A viliícitns azon- ban roí-sz volt s mint gryanitottam, a fénykép ut-m is sikerült Nem tudom megmondani, hallotta-e vagy sem a gép csattanását, a mikor lezártam, de utána gyorsan és zajialannl el- tűnt, úgy a hogyan jött. Néhány najiig azután nem jöit látogató, kivéve a hollókat s elég idém és alkalmam volt, hogy sokszor igen mulatságos viselkedésü- ket megfigyelhessem. Igen különös, néha vissza- taszító s hollók viselkedése. Így pl, mikor a ló szemeit már kicsipkedték és beleinek nagy részét fölfalták, egyszerre úgy látszik, hogy az a gyanú támadt bennük, vaj.jon tényleg megdöglött- e az állat vagy csak teteti magát. Hogy erről meggyőződjenek, az egyik ünne- pélyesen közeledik a döghöz és hatalmas csőrével erősen odavág a bordák közé vagy a fejre és azután hirtelenülS— 4 lábnyira vissza- szökik, mintha attól félne, hogy az állat vala- hogyan ismét föl ámadhatna. Az egyik napon szirti sas jött látogatóba; éppen olyan zajtalanul és hirtelenül érkezett, mint a parlagi sas. Leereszkedett a dög leg- kiemelkedőbb részére, de még mielőtt elcset- tintliettem volna a gépet, megint otthagyott engem, a ki nagyon bánkódtam azon, hogy nem sikerült fölhasználnom a jó alkalmat. A következő nap várakozás és reménykedés köz- ben eredménytelenül telt el. A levegőben órák hosszáig hatalmas szárny- csapkodást hallottam s az volt a gondolatom, hogy (tt valami hál)orúság folyik. De szikla- sátoromba zárva csak a gépen keresztül néz- hettem kifelé s így csak sejthettem a való- ságot, hogy valami sas igyekszik egy vagy több keselyűt a dögtől elüldözni. Rettenetes zajt csa])tak. Szinte azt lehetett hinni, hogy két gyorsvonat vagy léghajó rohan egymás- nak halálthozó tusában. A hatalmas szárny- csapkodásba belevegyültek a harczi kiáltások és néliányszor a csőrcsapások hangjai. Az egész igen közelről iiangzott s úgy tűnt föl, mintha a búvóhelyem közelében lévő szik- lák körül folyt volna a harcz. Nem láthattam azonban egyebet, mint nagy árnyékokat, a melyek villámgyorsan haladtak t'jvaa földön. Néha azt hittem, hogy valamelyik majd le caution advanced and perched on the head, where 1 photograjihed it. The light,' however, was very dull and ijad, and, as I expected, the photograph is not a very successful one. Whether it heard the click of the shutter or not I cannot say, but it quickly disappeared as silently as it had come. For some days after this I iiad no more visitors excei)t the Ravens, and hail |)lenty of time and opportunity to watch their antics. whicli are sometimes amusing. 'I'he hiniiour of a Raven is, however, of a quaint and somewhat grim character. For instance, after they have picked out the eyes and devoured the greater part of the inside of a dead animal, they appear to be seized with misgivings as to whether it is really dead or only pretending. So, to make sure, one of them will solemidy walk up and give it a dig in the ribs or on the face with its powerful beak, and then jump up three or four feet into the air, as if afraid of its suddenly coming to life again. One day I had a visit from a Golden Eagle which appeared silently and suddenly in mucli the same way as the Imperial Eagle had done. It even settled on the highest part of the carcase, but just as I was in the act of releasing the shutter it flew ofi' before I could do so, leaving me much disappointed at having failed to nmke the best of such an opportunity. Then came a day of expecta- tion and hope which resulted in nothing. For hours 1 could hear the beatings of heavy wings, and it seemed to me that some aerial conflict was raging round me. Buried alive in my rock tomb and unable to see any- thing except through the camera, I could only guess at the truth, but I felt sure that an Eagle of some sort was endeavouring to drive away a Vulture or Vultures. The noise they made was terrific. It really sounded as if two express traius or perhaps two air-ships were rushing through the air in deadly com- bat. Mingled with the flapping of immense wings I could hear cries of rage and once or twice actual blows struck. All this seemed to be quite close, as if tiie duel was being fought round and round the pile of rock in which I was concealed. But I could see nothing except their great shadows gliding over the ground at lightning speed. Momentarily I hoped something would alight but after lasting 271 száll, de kőt órai várakozás után a zaj las- sanként gyengült, majd eltávolodott és végre egészen megszűnt. A táborba visszatérve sejtelmemet igazolta szíves házigazdám, a ki elmondta, hogy halá- szat közben látta a keselyűket, a mint kering- tek és le akartak szállani a dögre, de egy sas elüldözte őket. Ez volt a második esetem, hogy személye- sen megtigyelhettem a sasok és a keselyűk között lévő ellenszenvet, a melyről megboldo- gult RuDOLK trónörökös is megemlékezett Az első esetet Spany X o •< O O < H Z 1/2 Id •Id ca tu ^ 5 CA! O o tű O M O z 2 < t^ z u E- •w ce < > O a, a, O N < W E- O Ci. eu ■Cd ti > Z •id tL. Z OS o > j N OS a < o a. O O o è > O Q • w >• > <■ ^ ■< I« J ■< Id ISl el. m :s; Z o ■tì w fc Q Q 5 " 5 a Z o " o > V5 a z S == u 5; 3 < X a S z fe p < td O £ a, < Ü o E- O E cu o M . H N •w O > •< J . z O z < li -w >■ eu H J ■w W ^^ W c:) < >< •y; Z •6l) tu w in Z J ■< •M z Z < PS ^ (s: O J w tá ^ Q < >- C/î fc > o D •< < J C/J N •< M CO ű: i/1 •O W Qâ < Oi Q Ix, «3 D < 23 O < 275 a kik megadták a vadászengedclyt, végül Bai KU Fkuhncz, Pkhi.i.hr Nándor és Zatkai.ik János uraknak, a kik ritka előzékenységgel egyrészt előkészítették a kirándulást, másrészt sok tapasztalaton nyugvó tanácsaik révén jelen- tékenyen hozzájárultak annak sikeréhez. A keskeny Temes folyón átkelve végig csolnakázunk a szunyogszigeti erdőn, a mely a korai reggeli órákban gyönyörű napfényes időben szinte zeng az apró énekesek dalától. Leggyakoribb volt az énekes nádi poszáta — Acrocr2i1iaíus palustris (Buchst.). A bárányosi sziget alacsony füzeseit elhagyva hatalmas síkviz tárul elénk, a melyen helyenként apró zöld foltokat alkot a magasabb földhátak viz alatt álló növényzete. Ezeken gyülekezik az itt levő gázlómadár — jelenleg sajnos csak igen csekély mennyiségben. Egy ideig alig látunk egyebet fehér gólyánál és szürke varjúnál, s mutatóba itt-ott csapong egy-egy dankasirály és küszvágó csér. Jobbra tőlünk egy kiemelkedő földliáton néhány bíbicz vijjog s elvétve látunk néhány batlát kis csapatokban. Végre érdekesebb látvány tárul elénk. Messziről liárom fehér pontot láiunk, s táv- csövünkön át hamarosan megállapítjuk, hogy három kis kórsíif/ van ott. Nagy óva- tossággal körülbelül 100 lépésnyire megköze- lítjük őket, s a kettős lövés eredményeként az egyik példány — az egyetlen a M. 0. K. gyűjteményében — ott maradt. Jó ómennek vettük, mert hiszen főleg gémtelepekre gon- doltunk, mikor a kirándulásról szó volt, de utólagosan arra a megállapodásra kellett jutnunk, hogy valószínűleg az Obedszka-bara gémtelepéről jöttek ide. Többé nem is láttuk ezt a fajt. Útközben örültünk a helyenként fültüne- dező bakcsóknak, szürke-, vörös- és üstökös- gémeknek, de különösen ások batlának, mely utóbbiak, mint rendesen, csapatosan jártak, a ganze Exkursion ins Leben rief, weiters den Herren Milan v. Zakó, Grossgrundbesitzer, und EufiEN V. Gykrtyáni'fy, Oberstuhlrichtcr für die Jagderlaubniss, und schliesslich den Herren Franz Bauer, Fiîiuhnand Prei.lkk und Johann Zat- KALiK, welche die Exkursion einerseits mit sel- tener Zuvorkommenheit vorbereiteten, ande- rerseits mit ihren, auf reicher Erfahrung be- ruhenden Ratschlägen, zu dem Erfolge dersel- ben wesentlich beitrugen. Den schmalen Temesfluss übersetzend, fah ren wir durch den Wald der Szunyog-lnsel, welche in der frühen Morgenstunde bei wundervollem sonnigem Wetter von dem Ge- sänge der kleinen Singvögel widerhallt. Der häufigste Vogel ist hier Acroccphalns jialustris (Bechst). Nachdem wir an den niedrigen Weidenbeständen der Bárányos-Insel vorüber- gefahren sind, erblicken wir einen mächtigen Wasserspiegel, auf welchem die über das Wasser reichende Vegetation der höheren Terrainwellen stellenweise grüne Flecken bil- det. Auf diesen sammeln sich die hier be- findlichen Watvögel — leider in sehr geringer Anzahl. Eine Zeitlang sehen wir nur weisse Störche und Nebelkrähen, dann hie und da eine herumstreichende Lachmöve oder Fluss- seeschwalbe. Rechts von uns auf einem trok- kenen Bodenrücken schreien einige Kiebitze und manchmal kommen einige Sichler in kleinen Flügen zu Gesicht. Endlich bekommen wir dann etwas Inter- essanteres zu sehen. Von weitem erblicken wir drei weisse Punkte und können mittels unserer Feldstecher sehr bald konstatieren, dass es drei Silberreilier sind. Mit grösster Vorsicht können wir auf beiläufig 100 Schritte ankommen, und als Resultat der zwei Schüsse blieb ein Exemplar — das einzige in der Sammlung der U. 0. C. — auf der Stelle. Wir nahmen es als gutes Omen, da wir schon während der Vorbereitung dieser Exkursion hauptsächlich an Reiherkolonien dachten, doch mussten wir nachträglich den Standpunkt ein- nehmen, dass diese drei Exemplare wahr- scheinlich aus der Reiherkolonie der Obedszka- Bara hieher kamen. Diese Art kam uns spä- ter nicht mehr zu Gesicht. Wälirend des weiteren Weges freuten wir uns über die stellenweise auftauchenden Nacht-, Grau-, Purpur- und Schopf-Reiher, hauptsächlich aber über die vielen Sichler, 35* 276 melyek, úgy tűnt föl, bizonyos állandó irányt tartottak be. Természetesen arra sejtettük a iíénitelepet. Láttunk ezeken kívül néhány barna rétihéját, helyenként sok dankasirályt, s egy kiemelkedő fökliiáton néhány paizsos czankót. Hár némileg aggódtunk azon, hogy oly aránytalanul kevés a madár a rengeteg víz- területen, mégis a legjobb reményekkel eltelve érkeztünk utunk végczéljára, néhány napi tartózkodási helyünkre, Korilnro halászte- lepre, mely picziny szigetke néhány kilo- méternyi északra Borcsától. Kis házikó van rajta, mely rendesen vadásztanya, jelenleg azonban a halászatbérlő lakása, továbbá Jiárom nádgunyhó, a melyek a halászok hajlékai. Köröskörül, a meddig a szem ellát, sik víztükrök, elöntött füzesek, alacsony földhátak és nádasok alkotják az árterület képét. Déli irányban a láthatár peremén a viharvert bel- grádi vár, tetején a messzevilágitó rózsa- templommal (ruzsiczka czerk), és a törökkel vívott százados küzdelmek emlékét fölidéző büszke millenáris emlék a zimonyi fensikon mutatják meg, hogy hol ér véget a víz országa. Még szebb a látvány éjjel, a mikor gyönyörűen idevillognak a szerb főváros villamos lámpái a vadontól körülzárt szegényes halásztelepre. Jelenleg nagyon élénk volt a telep élete. Valami 30 vérbeli halász, a kik semmiképpen se tudják abbanhagyni mostohává lett mes- terségüket, gyülekezett itt össze az ország minden részéből, hogy ezen az utolsó nagy árterületen, a melybe ilyenkor csak úgy dől az ívni készülő liai, próbálják meg a jó szerencsét. Tisztára varsákkal halásznak, a melyek az átlag igen mély víznek megfele- lően óriási méretűek; sok olyan van, a melyen a legnagyobb abroncsnak 2 méter az átmérője. Rendesen csapatosan állítják föl ezeket, oly módon, hogy néha több száz méter hosszú, egyenes irányban haladó vagy helyenként welch letztere, wie gewöhnlich, in Flügen vereinigt waren, und wie es schien, eine ge- wisse ständige Kichtung innehielten. Natür- lich dachten wir uns in dieser Kichtung die Reiherkolonie. Ausser diesen sahen wir einige Rohrweihen, stellenweise viele Lachmöven, und auf einem trockenen Rücken einige Kampfläufer. Obwohl es uns einige Sorge verursachte, dass auf der mächtigen Wasserfläche so un- verliältnismässig wenig Vögel zu sehen wa- ren, so erreichten wir dennoch mit den besten Hoffnungen erfüllt das Endziel unserer Reise, unseren Wohnort für einige Tage, die Fi- schereikolonie Kovilovo, eine winzige Insel, einige Kilometer nördlich von Borcsa. Auf derselben befindet sich ein kleines Häuschen, für gewöhnlich das Jägerhaus, jetzt aber die Wohnung des Fischereipächters, ausserdem drei Rohrhütten als Obdach der Fischer. Um unii um, so weit das Auge reicht, er- blicken wir freie Wasserspiegel, niedrige Bodenerhebungen, überschwemmte Weidcn- bestände und Röhriclite — alles zum Innu- dationsgebiete gehörig. In südlicher Richtung, am Rande des Horizontes zeigt die so man- chen Sturm mitgemachte Festung von Belgrad mit der weithin leuclitenden Rosenkirche (ruzsiczka czerk), und das an die Jahrhun- derte lang mit den Türken geführte Kämpfe erinnernde, sich stolz erhebende millenare Denkmal auf den Anhöhen von Ziraony, die Grenze an, bis wohin sich das Reich des Wassers erstreckt. Noch schöner ist dieser Anblick zur Zeit der Nacht, wo die elektri- schen Lichter der serbischen Hauptstadt herr- lich auf die von der Wildnis umgebene, arm- selige Fischerkolonie herüberleuchten. Gegenwärtig herrscht ein sehr reges Le- ben auf der Kolonie. Etwa 80 eingefleischte Fischer, welche von ihrem stiefmütterlich gewordenen Handwerke durchaus nicht lassen können, versammelten sich hier aus den ver- schiedensten Gegenden des Landes, um auf diesem letzten grossen Inundationsgebiete, welches von einer Unmenge laichender Fische besucht wird, iiir Glück zu versuchen. Es wird ausschliesslich mit Reussen gefischt, welche dem durchschnittlich sehr tiefen Wasser entsprechend enorme Dimensionen haben ; es gab sehr viele, deren grösster Reif einen Durchmesser von zwei Meter besass. Die- 277 megtört falat alkot a varsasor. A varsák oly- i képpen vannak hosszában egymás mögé állítva, hogy mindig két-két varsa szája szemben áll egymással. A sor mindig merőlegesen áll a ! liai járási irányára. A hivatásos halászokon kiviil is sokan űzik ilyenkor a halászatot, a mely kedvező időben igen jövedelmező. A varsák mellett egyszer láttam a gyalommal való halászatot is. Hasz- nálják ezenkívül a horgot és pedig kétféle- képpen. Néha több száz méter hosszú, egyenes irányii, vagy a helyi viszonyok következtében megtört karósort állítanak föl. Az egyes karók 10 — 20 méternyire állanak egymástól, s a viz szine alatt végigfutó erős zsinórral vannak összekötve. Ezen a zsinóron lógnak a fölcsalizott horgok, minden karóközben körülbelül 20 drb. Az egész szerkezet az aldunai vizahorognak a specziális viszonyokhoz való alkalmazása. A másik módszer az ú. n. hakísttök-kel való horgászás. A szerteszét ágazó és fölcsalizott horgokkal ellátott hosszú zsinórok egy úszó tökhöz, mint középponthoz vannak kötve. Ezeken kívül nagyban dívik a rekeszhalászat. A mikor apadni kezd az árvíz, visszafelé indul az a rengeteg mennyiségű hal is, a mely ivás czéljából bejött az árterületre. Minthogy mindig a mély vizet keresik és követik, könnyen beletévednek a rekeszekbe, a melye- ket az apadás idejében elzárnak. Egyenesen hihetetlen az a halmennyiség, a mely az ilyen rekeszekben összegyűlik; több ezer métermázsát emlegettek. A halászatnak ez a módja tilos ugyan, de a szerb lialászati viszonyok rendezetlensége következtében ezen a vidéken még nem léptették teljesen életbe a halászati törvényt, úgy okoskodván, hogy selben werden gewöhnlich massenhaft aufge- stellt u. zw. in der Weise, dass die Keihe der Reussen eine manchmal mehrere hundert Meter lange, in gerader Linie fortlaufende, oder manchmal gebrochene Mauer bildet. Die Reussen werden der Länge nach eine nach der anderen aufgestellt, und zwar in der Weise, dass sich die Öft'nungen von je zAvei Reussen immer gegenüber stehen. Diese Reihe steht immer senkrecht auf die Zugrichtung der Fische. Ausser von den Berufstischern wird die Fischerei noch von vielen anderen l)etriebeu, da dieselbe unter günstigen Vt^rhältnissen un- gemein lohnend sein kann. Neben den Reussen sah ich einmal auch die Seege im Gebranch. Ausserdem wird auch die Angel benutzt, und zwar auf zweierlei Weise. Manchmal wird eine mehrere hundert Meter lange, gerad- linige, oder den lokalen Verhältnissen ent- sprechend gebrochene Reihe von Pfählen aufgestellt. Die einzelnen Pfähle sind 10 — 20 Meter von einander entfernt und sind durch eine starke, unmittelbar unter dem Wasser- spiegel verlaufende Leine mit einander ver- bunden. An dieser Leine hängen die beköder- ten Angeln, in jedem Pfahlintervalle etwa 20 Stück. Das ganze Geräte ist eine Anpassung des Hausen-Fangapparates der unteren Donau an die speziellen Verhältnisse des Gebietes. Die zweite Methode ist die Angelfischerei mit dem sogenannten Fischer-Kürhis. Die sich in die verschiedensten Richtungen verzweigenden und mit beköderten Angeln versehenen lan- gen Leinen sind an einen schwimmenden Kürbis als Mittelpunkt befestigt. Ausser diesen wird noch die Sperrfscherei in grossem Masstabe betrieben. Wenn das Wasser zu fallen beginnt, so kehrt auch die Unmasse jener Fische zurück, welche das Innudationsgebiet behufs Laichung aufsuch- ten. Da dieselben immer das tiefste Wasser suchen und diesem folgen, so verirren sie sich sehr leicht in diese Sjjerrvorrichtungen, welch zur Zeit, wo das Wasser fällt, abgesperrt werden. Es ist geradezu unglaublich, welche enorme Fischmengen sich hier ansammeln können ; es wurde von mehreren Tausend Meterzentnern gesj)rochen. Diese Methode der Fischerei ist zwar verpönt, doch wird hier das Fischereigesetz noch nicht ganz streng geuommeu, und zwar deshalb, weil die Fi- 278 lia a magyar parton kímélik is a halat, abból csak a szerbpaiti iiaiászokiiak van hasznuk. lladárélet alig van a telepen. Mindössze egy pár háziveréb fészkelt, míg a füstifecske csak látogatóba járt ide. Az egyik pár lát- hatólag nagyon szeretett volna itt fészkelni, de úgy látszik nem talált megfelelő helyet a fészek ellielyezésére. Ezeken kívül még néhány fehér gólya látogatta rendszercsen a telepet, és pedig a döglött hal miatt. Állítólag néha 30 darab is gyűlik itt össze. A halászok szerint az élő halat is elviszi a csónakból ha hozzájuthat. A nagy forgalomra való tekintettel nem is csodálkoztunk azon, hogy a halásztelep kör- nyékén oly kevés volt a madár; a halászok áliand(ian keresztül-kasul járják a teriiletet, s igy természetes dolog, hogy az óvatos vízi vad elhúzódott innen. Annál inkább cso- dálkoztunk azon, hogy a távolabb eső, és az év többi szakában is állandóan vízzel borított területeken, pl. az Ocses, Intacs és más barákban is meglepően szegényes volt a madárvilág. Az ideiglenesen (döntött területek a iiauiras varji'i országát alkották. Már javában fész- keltek, hol tojást, hol néhány napos fiókákat találtam a fészekben, a melyek közül néhány alig félméternyire állott a víz színe fölött. A legszorgosabb kutatással se tudtam azonban elöntött varjúfészket találni, és pedig bizo- nyára azért, mert a megvizsgált fészkek vala- mennyien a fűzfáknak abban a részében voltak elhelyezve, a hol már nem voltak lég-, illetve vizigyökerek, a melyek az árvizek legmagasabb színvonalát jelzik. A varjakon kívül még csak mezei verebeket láttam ezen a területen — vagyis itt az árvíz daczára is csak azok a fajok tartózkodtak állandóan, a melyek az árvíz megszűnése után is typikus madarai a területnek. schcreiverhaltnisse auf dem serbischen l'fer noch nicht geregelt sind ; man denkt nämlich so, dass die Schonung der Fische auf dem ungarischen Ufer nur den Fischern auf dem serbischen Ufer zum Nutzen gereiciit. Vom Vogelleben ist auf der Kolonie kaum etwas zu sehen. Im ganzen brütete hier ein Paar Haussperlinge, während die Kauch- schwalben nur zum Besuche erschienen. Ein Paar hatte augenscheinlich die Absicht hier zu brüten, doch fand es wahrscheinlich keinen geeigneten Platz zur Anlage des Nestes. Ausser diesen wurde die Kolonie noch von einigen weissen Störchen regelmässig besucht, u. zw. wegen der toten Fische. Angeblich sammeln sich manchmal an die 30 Stücke hier an. Laut den Fischern nehmen sie auch die lebenden Fische aus den Kähnen, wenn sie dazu kommen können. Mit Hinsicht auf den starken Verkehr wun- derte es uns gar nicht, dass die Vogelwelt in der Umgebung der Fischerkolonie so ärm- lich war; die Fischer durchstreiften das Gebiet beständig in allen Richtungen, weshalb es nur natürlich ist, dass sich das vorsichtige Wasserwild von hier wegzieht. Umsoniehr wunderte es uns, dass in den weiter lie- genden und das ganze Jahr hindurch mit Wasser bestandenen Gebieten, wie z. B. in der Ocses und Intacs-Bara und anderen Ge- wässern die Vogelwelt ebenfalls auifallend ärmlich war. Die zeitweilig überschwemmten Gebiete wa- ren das Reich der Nebelkrähen, welche sich eben in voller Brut befanden ; die Nester, welche oft kaum einen halben Meter hoch über dem Wasser standen, enthielten teilweise Eier, teilweise Jungen in einem Alter von einigen Tagen. Trotz eifrigstem Nachforschen konnte ich doch kein überschwemmtes Krähennest auffinden, jedenfalls deshalb, weil die untersuchten Nester immer in jenen Re- gionen der Weidenbäume standen, wo keine Luft-, resp. Wasser-Wurzeln vorhanden wa- ren ; diese zeigen nänüirh die Grenze des höchsten Wasserstandes an. Ausser den Nebel- krähen beobachtete ich noch einige Feld- sperlinge auf diesen Gebietsteilen, welche also trotz dertlberschwemmung nur von jenen Arten ständig bewohnt wurden, welche auch nach dem Rücktreten des Gewässers typische Vögel des Gebietes sind. 279 Különbem természetes dolos;- Iiogy az elöntött területeken ebben az időtájban — május vége — kevés a madár. Az átvonuló fajok már eltávoztak, az idevalók pedis' a fészke- léssel vannak elfoglalva. A viz túlságos mélysége következtében a madárvilágnak különben is csak igen kis része élhetne meg a nagy terjedelmű nyilt vizeken. Csak az árterület szélén és a földhátakon látiiató elevenebb élet. Itt láthatók a szürke-, vörös- es üstökösgémek, a bakcsók és különösen nagy számban a batlák. Egy madaraktól föltűnően látogatott földháton az óbánovczi réten öt kanalasgémet is láttunk, s ezenkívül néhány székicsért, a melyek valószínűleg az Oppova környékén elterülő szikesekről vetőd- tek ide. Az élénkebb élet csak a nádas és „lok- ványos" — Xyniphacaaii)« é?, Ni(phar lutcnm- mal borított területen kezdődött, tehát ott, (I hol egész even át megmamd a víz. Valami sokat azonban itt se láttunk. Fészkelők : szárcsa, búbos vöcsök, dankasirály, küszvágó csér, kormos szerkő, valószínűleg fattyúszerkő, nyári lúd, barna rétihéja, sok nádirigó és néhány nádisármány. A sznn-sn elég gyakori fészkelő, de azért távolról sem akkora számban, mint a mekkorát a terület elbírna. A fészkek valóságos mű- remekek, ha tekintetbe vesszük, hogy mennyire megváltozik az év folyamán a vízállás, és mily óriási hullámokat korbácsol föl a viharos Kossova a rengeteg vizföliileten. Az alap- építményt kitépett kákaszálak alkotják, a melyek 1^ — P/a méter átmérőjű körben suga- rasan vannak elhelyezve. A fészek kerülete ilyképpen valóságos fogaskerék, melynek egyes fogai a nádszálaknak támaszkodva megakadályozzák, hogy a fészket a szél és liullám tovasodorják, esetleg olyan helyre, a hol nincs kellőleg megvédve. A vízből kiálló építmény rendesen 2 — 3 dem magas, a fészek- nek ez a része száraz anyagból készül, több- nyire avar nádlevelekből és kákából, néha azonban friss Ni/m /ihaviiAevéMel van kibé- lelve. Az egész alkotmány szabadon úszik a vízen, s igy a vízállás emelkedése vagy Es ist ülirigens nur natürlich, dass in den überschwemmten Gebieten zu dieser Zeit — Ende Mai — so wenig Vögel vorhanden sind. Die durchziehenden Arten sind schon fort, unii die hiesigen sind vom Brutgeschäfte in Anspruch genommen. Infolge der allzu- grossen Tiefe des Wassers könnte übrigens nur ein kleiner Teil der Vogelwelt auf dieser weiten, freien Wasserfläche sein Darkommen finden. Nur an den Räudern des Überschwem- mungsgebietes und auf dem Bodenrücken ist das Leben etwas reger. Hier sind die Grau-, Purpur-, Schopf- und Nacht-Reiher, und in besonders grosser Anzahl die Sichler zu se- hen. Auf einem von der Vogelwelt anft'allend besuchten Bodeiirücken im Riede von Óbánovczi wurden auch fünf Löffler beobachtet, ausser- dem einige Giarole, welche wahrscheinlich von den Natrongebieten, welche sich in der Nähe von Oppova finden, hieher gekommen sind. Nur in den mit Rohr oder mit Ni/iitpJiaea alba und Xupliar lideniii bestandenen Teilen, also dort, wo das Wasser das ganze Jahr hindurch vcrhleibt, begann ein regeses Leben. Viel war jedoch auch hier nicht zu sehen. Brutvögel sind : Rohrhuhn, Haubentaucher, Lachmöve, Fluss-, Trauer- und wahrschein- lich weissbärtige Seeschwalbe, Graugans, Rohrweihe, viele Drosselrohrsänger und einige Rohrammer. Das Rohrhdin ist ziemlich häufiger Brut- vogel, jedoch bei weitem nicht in jener An- zahl, welche das Gebiet erhalten könnte. Das Nest ist ein wirkliches Kunstwerk, wenn man bedenkt, welch grossen Veränderungen der Wasserstand im Laufe des .Jahres unterwor- fen ist, und welch hohen Wellenschlag der stürmische Kossova auf der ungeheuren Wasserfiäche hervorbringt. Das Fundament wird von herausgerissenen Binsen gebildet, welche in einem Kreise von 1 — 1 Va Meter radial auf der Wasserfläche gelegen sind. Der Umkreis des Nestes ist dadurch ein regelrechtes Zahnrad, dessen einzelne Zähne sich an die Rohrstengel stützen und dadurch das Wegtreiben des Nestes an eine eventuell minder geschützte Stelle verhindern. Der über dem Wasser befindliche Bau ist gewöhnlich 2 — 3 dem hioch ; dieser Teil des Nestes wird aus trockenem Materiale, zumeist aus vor- gen Rohr- und Binsen-Fragmenten her- 280 sülyedése nem gyakorol reá semmi kedve- zőtlen l)efolyást. A hiihoít röc.-^ök fészke szintén ilyen úszó tutíij, de sokkal alacsonyabb és általában kevesebb művészettel van meg- alkotva. A clankasiráli/ok, küszvágó csérek- és kormos szerkök telepesen fészkelnek uszadékfából, nád és kákatörmellékből álló nagy úszó tuta- jokon, a melyek szintén követlietik a vízállás gestellt, manchmal ist jedoch auch ein frisches Blatt von Xi/mpliaea vorhanden. Der ganze Bau schwimmt frei auf dem Wasser, wes- halb das Wachsen und Sinken des Wasser- standes denselben auf keinen Fall ungünstig beeinflussen können. Das Nest des Hmiheii- tauchers ist ebenfalls ein schwimmender Bau, jedoch viel niedriger und im allgemeinen mit weniger Kunst hergestellt. Die Lachmöven, Fhiss- und Trancr-See- schwfilhen nisten kolonieweise auf grossen Schwimmbänken, welche aus Schwemmholz, Rohr- und Binsen-Fragmenten bestehen, und 9. kép. Küszvágó csér fészke. — Fig. 9. Nest der Flussseeschwalbe. Dr. Szlávi/ Kornél fényképfölvétele. — Photographi.sche Aufnahme von Dr. Korncl v. Szldvy. időszakos megváltozásait. A tutajok kelet- j kezese igen egyszerű. Az árvíz elvonulása után rendkívül buja növényzet fejlődik a területen; részben kaszálónak, de legnagyobb részben legelőnek használják. A sok rétmenti község csordái keresztül-kasul járva a lege- lőnek használt részeket, összevissza tördelik és tapossák a ritkás náddal és kákával benőtt területeket, s a kaszálás nyomán is nagy- mennyiségű törmelék marad vissza. A legelső árvíz mindezt fölemeli, a néha heteken át dühöngő Kossova összefüggő nagy mezőkbe tereli, s addig hajtja maga előtt ezt az uszadéktömeget, a míg valamely le nem tarolt nádas megköti. Ezeken a szerteszéjjel szórt uszadéktuta- jokon fészkelnek az említett fajok. Minden fajnak megvannak külön telepei, den periodischen Schwankungen des Wasser- standes ebenfalls folgen können. Die Ent- stehung dieser Schwimmbänke ist sehr ein- fach. Nachdem sich die Überschwemmungs- Gewässer zurückgezogen haben, entwickelt sich auf dem Gebiete eine äusserst üppige Vegetation, welche teilweise als Wiese, zum grössten Teile jedoch als Viehweide benützt wird. Die Viehherden der vielen Riedgemein- den durchstreichen das als Weide benützte Gebiet in allen Teilen, wodurch der schüttere Rohr- und Binsen- Bestand niedergetreten und zerbröckelt wird ; nach der Heuernte bleibt ebenfalls eine grosse Masse von Schwemm- material zurück. Wird nun das Gebiet über- schwemmt, so erhebt sich das Ganze auf die Wasserfläche, und wird von dem oft wochen- lang rasenden Kossova in grosse zusammenhän- 281 a melyeken más faj nem fészkel. Az elhelye- zéstől eltekintve kevés művészettel vannak felépítve a fészkek ; általában az uszadék- tutaj anyagából készült kisebb emelkedések, s csak a dankasirály é])it néha kisebb tor- nyocskákat. A Xyni/ilinra- levelekre rakott tojásokat nem találtam, leliet, liogymégnem volt elég sűrű a szőnyeg. Valószinű az is, hogy a későbben fészkelő szerkök, a melyek leginkább használják ezt az fészkelési módot, még nagyrészt nem kezdték meg a költést. A fészekaljak nagy része még nem volt teljes, sőt sok fészek még egészen üres volt. gende Felder vereint, welche solange getrie- ben werden, bis dieselben von einer stehenden Rolir])artie festgehalten werden. Auf diesen, im ganzen Gebiete zerstreuten Schwimnibänken nisten die erwähnten Arten. Jede Art hat ihre abgesonderten Kolonien, in welchen andere Arten nicht brü- ten. Von der Anlage abgesehen sind die Nester nicht besonders künstlich gebaut ; es sind im allgemeinen aus dem Materiale der Schwimmbänke hergerichtete kleinere Er- hebungen und nur die Lachmöve baut manchmal kleinere Türmchen. Auf den lu. kép. Barna réti héjától elpusztított dankasirály-fészekalj. Fig. 10. Von der Rohrweihe zerstörtes Gelege der Lachmöve. Dr. Szldvy Kornél fényképfölvétele. — Photographische Aufnahme von Dr. Kornél v. Szlávy. Igen sok olyan fészket is találtunk, a melyek- ben már csak a tojásoknak a héjjá volt meg. Egy helyen tiz sirályfészket olvastam meg, a melyek közül csak egyben volt ép tojás. A pusztítást barna rétihéják okozzák, a melyek ebben az időben főleg sirály-, csér- és szerkő- tojásokkal táplálkoznak. Egy sirályfészken elejtett barna rétihéja két friss tojás tartalmát hányta ki; gyomrában azonban csak apró héjtörmelékeket találtam. Ezenkívül a hamvas varjiit is többször figyeltük meg. mikor csőré- ben tojást vitt. A pusztítás olyan nagy méretű, hogy helyenként szinte lehetetlenné teszi az említett fajok elszaporodását. Az előfordulás időszakát tekintve valószinű, hogy a fattyúszerM is fészkel még ezen a Aquila XV. Blättern von Nympliaeu fand ich keine Ge- lege, vielleicht weil der Teppich noch nicht genügend dicht war. Es ist jedocli auch die Möglichkeit vorhanden, dass die später nis- tenden Trauerseeschwalben, welche diese Nistweise am meisten bevorzugen, zum gröss- ten Teile das Brutgeschäft noch nicht begon- nen hatten. Der grösste Teil der Gelege war noch nicht vollzählig, viele Nester waren sogar noch ganz leer. Ausserdem fanden wir auch eine Menge solcher Nester, in welchen nur die Schalen der Eier vorhanden waren. An einer Stelle zählte ich zehn Lachmöven- Nester, von welchen nur das eine unver- sehrte Eier enthielt. Diese Vernichtung der 36 282 területen, habár csak egyszer láttam néhány példányt a Duna mellett a „Livada" nevű helyen. Baldamus idejében még ezrivel fész- kelt itt. A nyári lúd vagy 20—30 párban fészkel a területen. Habár időt és fáradságot nem sajnálva, kercsztiil-küsul jártuk a nádrengete- get, fészket, sajnos, nem találhattunk. Nem lehetetlen különben, hogy az árviz tönkre- tette e korán fészkelő faj költését. Föltűnő kevés volt a rrcséL- száma; itt-ott néhány tökésrécze, melyek valószínűleg a rét körül fekvő vetésekben fészkelnek, elvétve egy czigányréeze, egyéb semmi. Nádlricjó-, liádisármáinj- és hariirt rétiliéjri-íészket ugyan nem találtunk, de fészkelésük biztosra vehető. Evvel ki is merítettem a tőlünk megfigyelt fészkelő fajok számát. Természetes, hogy rövid tartózkodásunk még nem jogosít föl annak kimondására, hogy a fölsorolt fajokon kívül más madárfaj nem fészkel a területen. Való- szinű, hogy nagyobb a fészkelők száma, de ez semmit se változtat azon a tényen, hogy a terület föltűnően madárszegény a költési időszakban. A gyönyörű nádasok nagy dara- bon majdnem teljesen kihaltak; ss/ikàllas czi- neíjvket és núdiposzútúkat hiába keresünk, csak a nádirigó kerül néha szem elé. habár még ez is inkább a fűzfacserjések közelében tartózkodik, a hol általában elevenebb madár- élet uralkodik. Sok itt az énekes nádiposzáta, elég gyakori a mezei és kis poszáta, hamvas varjú, mezei veréb, van ezenkívül néhány' nádi- sármány és kakuk — szóval azok a fajok, a Gelege wird von den Rohrweihen verursacht, welche sich zu dieser Zeit hauptsächlich von den Eiern der Lachmöven und 8eesclnvalben ernähren. Eine Rohrweihe, welche auf einem Lachmöven-Neste erlegt wurde, spelte den Inhalt zweier ganz frischer Möveneier he- raus : in dem Magen waren jedoch nur ganz kleine Schalenrestchen vorhanden. Ausser- dem wurde auch die Nebelkrähe des öfteren beobachtet, als sie im Schnabel Eier weg- trug. Diese Verheerungen erreichen solche Dimensionen, dass sie die Vermehrung der erwähnten Arten stellenweise ganz unmöglich machen. Mit Hinsicht auf den Zeitpunkt des Vor- kommens ist es wahrscheinlich, dass auch die ivcisshärtige SeescJiwaihe noch auf dem Gebiete brütet, obwohl ich diese Art nur ein einziges Mal in einigen Exemplaren an der Donau, an dem „Livada" genannten Platze beobachtete. Zu der Zeit, als Baldamus hier war, brütete sie noch zu Tausenden. Die (!r(mgans hrütet noch in 20— 30 Paaren im Gebiete. Obwohl wir weder Zeit noch Mühe schonend die Rohrwildnis durch und durchstreiften, konnten wir leider dennoch kein Nest auffinden. Es ist übrigens nicht unmöglich, dass die Überschwemmung die Brut dieser früh nistenden Art zerstörte. Auifallend gering war die Anzahl der Enten ; hie und da einige Stockenten, welche wahr- scheinlich in den Saaten, welche das Ried umgeben, Itrüten, und sporadisch einige Moor- enten, ausserdem nichts. Nester des Drossel- rohrsängers, des Rohrammers und der Bohr- weihe fanden wir zwar keine, doch kann das Brüten dieser Arten als sicher angenommen werden. Mit diesen ist aucli die Anzahl der von uns beobachteten brütenden Arten erschöpft. Die Kürze unseres Aufenthaltes berechtigt uns natürlich nicht dazu, zu behaupten, dass sonst keine Arten auf dem Gebiete brüten. Es ist sehr wahrscheinlich, dass die Anzahl der Brutarten grösser ist. doch ändert dies durchaus nichts an der Tatsache, dass das ganze Gebiet während der Brutzeit auffallend vogelarm ist. Die herrlichen Röhrichte sind auf grossen Strecken fast gänzlich ausgestor- ben; Bartmeisen und Bohrsänger suchen wir umsonst und nur der Drosseirohrsänger kommt manchmal zu Gesicht, aber auch dieser hält 283 melyek az árviz elvonulása után e cserjések rendes lakosságát alkotják. Gémtelepnek az egész vidéken semmi nyoma; hiába biztattuk a területen ismerős evezősein- ket, ők is csak találomra kutattak, mert ilyen telepek létezéséről tudonuisuk nem volt, da- czái'a annak, hogy behatóan tanácskoztak a halászokkal is. Az itt talált gémfélék egy- része valószínűleg az Obedszka-bara gémtele- péről járt ide táplálkozás czéljából. Lehetséges az is, hogy valamely tönkrement gémtelepről vetődtek ide. Ha volna is gémtelep a vidéken, úgy az semmiképpen se lehet jelentékeny, mert különben az odatartó gémcsapatok irá- nyát követve, feltétlenül rábukkantunk volna. Május 29-én, reményeinkben meglehetősen csalatkozva, visszaindultunk Pancsovára. Út- közben az eddig észlelt fajokon kívül még néhány vürösláhú és erílci czanhit láttunk, de egyébként ugyanazt a kifejezett madársze- génységet találtuk, a mely az egész vidéket jellemzi. A helyi viszonyok alapján egyébként ter- mészetesnek kell találnunk azt, hogy ebben az évszakban kevés itt a madár. A vízállás évszakonkint rendkívül változó s igy a náda- sokban csak az a kevés f.ij fészkel, a melyek úgy építik fészkeiket, hogy ezek a vízállás megváltozásait követhessék. Az árvíz elvonu- lása után csak néhány barában marad meg állandóan a víz, tehát az enditett fajok is csak aránylag csekély számban fészkeliietiiek. A gázlók számára túlságosan mély a víz, éppen a fészkelés idejében. Egy másik ok az, hogy a terület igen nyugtalan. A meddig az árviz tart, addig a halászok kalandozzák be a területet s ezek minden eléjük kerülő fészekből kirabolják a tojásokat. Különösen sich lieber in der Nähe der Weidengebüs' he auf, wo im allgemeinen regeres Vogelleben herrscht. Seiir häufig ist hier der Suinpfiolir- sänger, ziendich häufig die Dorn- und Zaua- Grasmücke, die Nebelkräiie, ausserdem gibt es einige Exemplare des T-lolirammcrs und Kukuks — mit einem Worte jene Arten, welche nach dem Abflüsse der Überschwem- mungs-Gewässer die gewöhnliche Bevölkerung dieser Gebüsche bilden. Von Reiherkoloiiien ist auf dem ganzen Gebietkomplexe nirgends eine Spur zu finden; umsonst spornen wir unsere mit der Gegend bekannten Ruderer an, sie suchen ebenfalls nur aufs Geratewohl, da ihnen von der Existenz solcher Kolonien nichts bekannt ist, trotzdem sie auch unter den Fischern ein- gehende Nachforschungen pflegten. Ein Teil der hier vorgefundenen Reiherarten kam wohl aus der Kolonie der Obedszka-Bara hieher, um hier Nahrung zu suchen. Ausserdem ist es möglich, dass sie sich von einer verspreng- ten Reiherkolonie hier versammelten. Wenn sich auch irgendwo in der Gegend eine Ko- lonie befinden würde, so kann dieselbe kaum bedeutend sein, indem wir dieselbe der Rich- tung der dorthin fliegenden Reiherflügen fol- gend, jeilenfalls aufgefunden hätten. Am 29. Mai machten wir uns, in unseren Hoffnungen stark getäuscht, auf den Rück- weg nach Pancsova. Auf dem \Nege, beobach- teten wir ausser den bisherigen Arten einige Gamhett- und Wald-Wasserläufer, ansonsten konstatierten wir nochmals die ausgesprocliene Vogelarmut, welche die ganze Gegend cha- rakterisiert. Auf Grund der lokalen Verhältnisse muss es übrigens nur natürlich erscheinen, dass in dieser Jahreszeit hier nur wenig Vögel zu finden sind. Der Wasserstand ist je nach der Jahreszeit ungemein verschieden, weshalb in den Röhrichten nur jene wenigen Arten brü- ten können, deren Nester so gebaut sind, dass dieselben den Veränderungen im Wasser- stande folgen können. Nach dem Abflüsse des rberschwenimungs-Wassers gibt es nur einige Stellen, wo das Wasser das ganze Jahr hindurch verbleibt, weshalb auch die erwälinten Arten nur in geringer Anzahl brü- ten können. Für die Watvögel ist das Wasser gerade zur Brutzeit zu tief. Eine andere Ur- sache besteht darin, dass das Gebiet sehr 36' 284 a gémeket és kárókatonákat üldözik, nem- csak tojásszükségletük kielégítésére, hanem egyúttal mint a halászat ellenségeit. Alig hogy az árviz elvonult, már 20 község jószága és pásztorembere veri föl a vidék csöndjét. Az egészet betetőzi a réti erdőknek jobb ügyiiöz méltó buzgósággal való irtása. Ily módon igazán nem csoda, hogy a régi géiiitelepek lassankint tönkrementek és sok más érdekes vízimadár is elhagyta ezt a vidé- ket, a mely manapság már csak első, fölü- letcs megtekintésre látszik alkalmas fészkelő- helynek. Érdekes jelenségnek tartom még azt, hogy niiiuim cf/ycs mndárfdj a teriileinek azon a részt'ii rakott fcszlcet, a melyen az árvíz köz- bejövetele nélkül is fészkelt volna. így pl. azo- kon a részeken, a melyek az árviz után szá- razra kerülnek, egyetlenegy szárcsa- vagy vöcsökfészek se volt, ellenben az apró éne- keseket és hamvasvarjakat csakis itt lehetett találni. Egészen mások a viszonyok a tavaszi és őszi vonulás időszakában. Sok helyről nyert megbizható értesülés szerint ilyenkor hihe- tetlen madártöniegek járnak a területen. Ezri- vel és ezrivel láthatók a különféle gémfajok s még a kis kócsag is elég gyakori. Tömege- sen fordulnak elő a vadludak és réczefélék, czankók, szélkiáltók, fehér és fekete gólyák stb. stb. Kár, hogy ebben az időben még nem járt a területen kellően képzett megfi- gyelő, a ki pontosan számot adhatott volna arról, hogy mily fajok vannak képviselve az itt átvonuló madártöniegekben. Mert a milyen kedvezőtlen ez a terület a fészkelésre, éppen annyira kedvező az átvonuló vízimadarak szá- beunruhigt wird. Solange die Überschwem- mung dauert, durchstreichen die Fischer das Gebiet, welche jedes Nest, welches ihnen in den Weg fällt, der Eier berauben. Ganz be- sonders verfolgen sie die Reiher und Schar- ben, nicht nur behufs Deckung ihres Eier- bedarfes, sondern auch als Feinde der Fischerei. Kaum haben sich die Überschwemmungs-Ge- wässer verlaufen, so wird das Gebiet von den Viehherden und Hirten von ungefähri'OGemein- den beunruhigt. Das Ausroden der Ried- wälder, welches mit einem Eifer betrieben wird, welcher einer besseren Sache würdig wäre, setzt dann dem Ganzen die Krone auf. Unter diesen Verhältnissen ist es denn wirk- lich kein Wunder, dass die alten Reiher- kolonien allmählich zugrunde gingen, und auch viele andere interessante Wasservögel diese Gegend verliessen, welche heutzutage nur auf den ersten oberflächlichen Ulick als geeignete Brutstelle erscheint. Als eine interessante Erscheinung dünkt es mir, class jede Art auf demjciiifjeii Teile des Gebietes nistete', ivo dieselbe audi dann gehrütet hätte, weim keine Uberscìnvemmung stattgefunden hätte. So war z. B. auf jenen Gebietsteilen, welche nach dem Abflüsse der Überschwemmungs-Gewässer trocken wurden, kein einziges Rohrhuhn- oder Haubentaucher- Nest zu finden, während sich die kleineren Singvögel und die Nebelkrähen nur an diese Teile hielten. Ganz anders gestalten sich die Verhält- nisse während der Zeit des Frühjahrs-' und Herbstzuges. Laut den vielen Berichten von glaubwürdiger Seite wird dieses Gebiet zu diesen Zeiten von unglaublichen Vogelmassen besucht. Die verschiedenen Reiherarten sind zu Tausenden und Tausenden vertreten, und ist auch der Silberreiher ziemlich häufig. Wildgänse, Entenarten, Wasserläufer, Brach- vögel, weisse und schwarze Störche u. s. w. sind massenhaft vorhanden. Es ist schade, dass während dieser Zeit noch kein genügend geschulter Beobachter das Gebiet besuchte, der uns genau berichten könnte, welche Ar- ten in den hierjdurchziehenden Vogelmassen vertreten sind. So ungünstig das Gebiet als ßrutstelle ist, ebenso günstig gestaltet sich dasselbe als Durchzugsgebiet für die Wasser- vögel, indem sich auf demselben infolge seiner ungeheuren Ausdehnung und als der Über- 285 mára, mert óriási kiterjedése és árterületi jellege következtében bőségesen vannak rajta alkalmas táplálkozási helyek és hálótanyák. Miután itt hiába kerestük a géintelepeket, elhatároztuk, hogy meglátogatjuk Mrnesdorper Gusztáv kiváló megfigyelőnket, a ki a Pan- csova alatt következő Dunaszakaszon már régóta folytat ornithologiai tanulmányokat. Vendégszerető házában nagyon szívélyes fogad- tatásban részesültünk, de a gémtelepekre nézve azt a választ kaptuk, hogy megfigye- lési területén szintén kipusztult már az utolsó gémtelep is. A pusztulásról adott részletesebb jegyze- teit alább fogom kö- zölni. A régi óriási ár- területen manapság már kitűnő búza te- rem, és igy a hajdani mérhetetlenül gaz- dag madárvilágból manapság már alig maradt valami. Csak némely kedvezőbb vonulási napon lehet a régi időkre emlé- keztető madármeny- nyiséget látni. A töl- tés és a Duna között van még egy kes- keny, füzesekkel be- nőtt árterület, a mely- ben a sárgarigó és kakuk mellett igen gyakori fészkelő ma- dár a fiiggö czinege. A mellékelt fényké- pen bemutatott fészket is itt találtuk. Utolsó reményünket a Tenies torkolata előtt elterülő nagy dunai szigetek alkották, a melye- ket május 31-én látogattunk meg. Régente voltak itt génitelepek, nevezetesen az elő- vesztegzári sziget nyugati sarkán, de mi innen is elkéstünk már, a mennyiben gémet még nem is láttunk. A régi őserdő nagyrészt le van tarolva — modern erdősítést terveznek a szigeteken — mindössze Csaklyaiiácz szi- getén látható még egy-egy faóriás a régi, letűnt időkből. A X. táblán látható példány. 11. kép. A függő czinege fészke, Dr. Szlávy Kornél Photographische Aufnahme schwemmung preisgegebenes Terrain, Nah- rungs und Schlafplätze in reichlicher Anzahl vorfinden. Nachdem wir die Reiherkolonien hier erfolg- los gesucht hatten, entschlossen wir uns zum Besuclie unseres vorzüglichen Beobachters, Gustav Menksdorfers, der auf dem Donau- Abschnitte, welcher bei Pancsova beginnt, schon lange Zeit ornithologisch tätig ist. In seinem gastfreundlichen Hause wurden wir herzlichst empfangen, bezüglich der Reiher- kolonien erhielten wir jedoch den Be- scheid, dass auf die- sem Gebiete die letzte Kolonie eben- falls schon der Ver- gangenheitangehört. Seine eingehenderen Notizen über den Ver- fall folgen weiter un- ten Auf dem früheren riesigen Innudations- gebiete wächst heut- zutage ausgezeich- neter Weizen, und so ist vond er frühe- ren immens reichen Vogelwelt noch kaum etwas vorhanden. Nur an einigen günsti- geren Zugstagen kann eine an die früheren Zeiten erin- nernde Vogelmenge beobachtet werden. Zwischen dem Damme und der Donau befindet sich noch ein schmales, mit Weiden bestandenes Innudationsgebiet, wo neben dem Pirol und dem Kukuk die Beutelmeise ein sehr häufiger Brutvogel ist. Das in der beigegebenen photo- graphischen Aufnahme vorgezeigte Nest wurde ebenfalls auf diesem Gebiete gefunden. Unsere letzte Hoffnung gründeten wir auf die grossen, vor der Temes-Mündung gele- genen Donauinseln, welche wir am 31. Mai besuchten. Früher gab es hier Reiherkolonien, namentlich am Westende der Vorkontumaz- Insel, doch kamen wir auch hier zu spät, da Fig. 11. Nest der Beutelmeise. fényképfölvétele, von Dr. Kornél v. Szlávy. 286 melyen egy barna kánya fészke volt, még a kisebbek közé tartozik. (A fészek nem lát- ható, mert éppen a törzs végére, süru elága- zódások közé volt építve.) Egy kivágott óriási fekete nyárfa átmérőjét megmértük s azt 'IAO méternek találtnk. Minthogy már nagyon kifogytunk az idő- ből s minden áron meg akartuk találni a réti sas fészkét, azért a madárvilág egyéb kép- viselőinek csak igen kevés figyelmet szentel- hettem. A következő fajokat figyeltem meg, mint fészkelöket: Sturnus vvdgaris L., Oriolus oriolus (L.), Sylvia afrircqnUa (L.), St/lria simplex Lath., Acrocepìtalus imlustris (Bechbt.), Fringilla coelebs L., Dendrocopus major (L.), Lnnius colbirio L. A nagyobb ragadozók kö- zül még elég gyakran fészkel a ha ni a káinja, melyből néha 3—4 párt is láttunk egyszerre. Végre az utolsó órában messziről megláttuk a rrti sns hatalmas fészkét is, de csak Szl.úy Kornél barátom jutott mély kiöntéseken való sűrű gázolások után annak közelébe. Az öreg madarat ugyan nem látta, de hallotta a fiókák hangos vijjogását. Fényképfölvételt is csinált a fészekről, de éppen ez a sok fára- dozással szerzett lemez törött el útközben. Bemondás szerint az egész szigetcsoporton jelenleg még körülbelül 3 pár réti sas fész- kel s állítólag az oppovai erdőben is van még egy fészek. A régi állománynyal szemben ez a faj is nagyon megritkult. LöBENSTEiNbáró^ 1840-ben a Duna mentén mindenütt közön- ségesnek találta s Baldamus- szerint 1847-ben Stefanácz és Csaklyanácz szigetén még gya- kori fészkelő volt. Akkoriban még minden ' Orniih. Notizen, gesammelt auf einer Seise in Ungarn 1840. Naumannia I. 1851. Heft. 3. p. 12. ' Beiträge zur Naturgeschichte einiger dem SO. Europas angehörenden Vögel. Naumannia I. 1851. Heft 1 p. 28—43. wir iiberliaupt keine Reiher zu sehen be- kamen. Der frühere Urwald ist zum grössten Teile ausgerodet — die Inseln sollen modern aufgeforstet werden — und nur auf der Insel Csaklyanácz ist noch hie und da ein Baum- riese als Zeuge aus den entschwundenen Zeiten aufzufinden. Das auf der X. Tabelle ersichtliche Exemplar, welches einen Horst des braunen Milans trug, gehörte noch zu den kleineren. (Das Nest ist nicht sichtbar, da es gerade dorthin gebaut war, wo sich der Stamm verzweigte.) Den Durchmesser einer gefällten riesigen Schwarzpap])cl fan- den wir laut Messung als 2"40 Meter. Nachdem unsere Zeit schon sehr beschränkt war und wir einen Horst des Seeadlers um jeden Preis auffinden wollten, so konnte ich den übrigen Vertretern der Vogelwelt nur sehr geringe Beachtung schenken. Ich be- obachtete folgende Brutvögel : Sturnus mil- f/aris L., Oriolus oriolus {L.), Si/lria atrirapilla (L.), Sylvia simplex Lath., Acrorephalus pa- lusiris (Becbst ), Fringilla coelehs L., Dendro- copus major (L.), Lanius collurio L. Von den grösseren Raubvögeln ist der braune Milan noch ziemlich häufiger Brutvogel, und sahen wir manchmal 3 — 4 Paare auf einmal. End- lich in der letzten Stunde erblickten wir von weitem auch den Horst des Seeadlers, doch gelangte nur Freund Kornél v. Szl.ívy nach vielem Waten über tiefe Überschwemmungs- gebiete in die Nähe desselben. Den alten Vogel bekam er zwar nicht zu sehen, doch hörte er das laute Geschrei der Jungen. Er machte auch eine photographische Aufnahme von dem Neste, doch zerbrach eben diese, mit so vieler Mühe erworbene Platte während der Heimreise. Laut Einsage sollen auf der Inselgruppe gegenwärtig noch ungefähr drei Paare des Seeadlers brüten und befindet sich angeblich auch noch im Riedwalde von Oppova ein Horst. Dem früheren Bestände gegenüber ist auch diese Art recht selten geworden. Baron V. LöBENSTEiN^ fand den Seeadler im Jahre 1840 längs der Donau noch überall gemein, und war derselbe laut B.u.damd8^ im Jahre ' Ornith. Notizen, gesammelt auf einer Heise in Ungarn, 1840. Naumannia I. 1851. Heft 3, p. 12. * Beiträge zur Naturgeschichte einiger dem SO. Europas angehörender Vögel. Naumannia I. 1851. Heft 1, p. 28—43. 287 mocsár közelében levő duiianienti ligetben fészkelt néhány pár. Az őserdők fokozatos irtásával együtt pusztul az Aldunának ez a hajdan typikiis madara, s már nincs messze az az idő, a mikor utolsó mentsvárából is kiül- dözi a modern erdősítés. Valóságos szerencsének tartottuk, hogy leg- alább egy lakott réti sas fészket találtunk még; arról már eleve is lemondtunk, hogy a részben már ármentesitett, részben pedig igen nyugtalanná vált területen még (jödényel'kel találkozzunk. Pedig hajdanában ezek is fész- keltek a területen. Így Naum.\nn' 1835-ben azt írja — bemondás alapján ugyan — a rőzsáx ffödény-TÖl, hogy Pancsova vidékén fészkel, LöBENSTEiN báró pedig (i. h.) 1840 jihiiiis ha- ráhan látott egy példányt Oppova mellett. A borzas gödényről Naumann (i. h.) azt irja, hogy Pancsova vidékén előfordul, BALD.uiuspedig (i. h.) 1847 mdjns 23-án látott egy példányt Pancsova mellett a Temesen, míg Fritsch- 1852 május 7- én egy tuczatot látott Beresz- tócz mellett a Duna régi árterületén. Az elő- fordulás időszakát tekintve, bátran föltehet- jük azt, hogy mind a két faj fészkelt a területen. Manapság már csak mint ritka vendégek jelennek meg ezen a vidéken, s ebben a sorsukban immáron osztozik velük a iiagy kócsag is, melyről Landbeck ^ különben már 1837-ben is azt irja, hogy a rengeteg pusz- títás következtében eltűnt a Zimonynyal szem- ben fekvő Gém-szigetről. Tobias* ellenben 1840 június havában még észlelt néhány pél- dányt az oppovai rétben. Azóta az irodalom ' Ornith. Heise nach und durch Ungarn. Wieg- mann's Archiv f. Naturgeschichte III. 1837. j). 69. ' Eine Reise nach dem Banale. Journal f. Omith. 1. 18.J3. Extraheft: Bericht über d. VII. Jahresver- sammlung (1. deutsch. Omith. Gesellseh. p. 33. ' Die Vögel Synniens. Okens Isis 1843 p. 2. * Ornith. Ausflüge im Banaler Grenzlande. Ab- handl. d. natarf. Gesellsch. zu Görlitz. Bd IV. Heft. 2. 1847 p. .32-41. 1847 auf den Inseln Stefanácz und Csaklya- nácz häufiger Brutvogel. Zu jener Zeit brü- teten in jedem Auwäldchen längs der Donau, wenn ein Sumpf in der Nähe war, einige Paare. Mit dem fortschreitenden Ausroden der Urwälder verschwand auch dieser einst typische Vogel der unteren Donau und ist die Zeit nicht mehr ferne, wo er durch die moderne Aufforstung auch aus seinen letzten Asylen vertrieben sein wird. Wir hielten es übrigens für reines Glück, dass wir wenigstens noch einen bewohnten Seeadlerhorst aulianden ; darüber hegten wir schon im vorhinein keine Zweifel, dass wir in den teilweise schon trockengelegten, teil- weise sehr beunruhigten Gebieten keine Peli- hme mehr vorfinden werden. In früherer Zeit brüteten nämlich auch diese auf dem Ge- biete. So schreibt z. B. Naumann ^ aus dem Jahre 1835 — zwar auf Einsage gestützt — dass der rosenfarhige Pelikan in der Gegend von Pancsova brüte, und Baron v. Löbenstein (1. c.) beobachtete im Juni 1840 ein Exem- plar bei Oppova. Über den krausköpfigen Pelikan berichtet Naumann (1. c), dass der- selbe in der Gegend von Pancsova vorkomme, Baldamus (1. c.) beobachtete am 23. Mai 1847 ein Exemplar bei Pancsova auf der Temes, und Feitsch^ fand am 7. Mai 1852 ein Dutzend bei Beresztócz auf dem früheren Innudations- gebiete der Donau. Mit Hinsicht auf den Zeit- punkt des Vorkommens darf wohl angenom- men werden, dass beide Arten in dem Gebiete brüteten. Heutzutage erscheinen dieselben niu- noch als seltene Gäste und ist auch schon der Edelreiher diesem Schicksale verfallen ; über diese Art schreibt übrigens schon Landbeck ^ i. J. 1837, dass dieselbe infolge der unab- lässigen Verfolgungen von der Zimony gegen- über liegenden Reiher- Insel verschwand. Tobias* jedocli beobachtete noch im Juni 1840 einige Exemplare im Riede von Oppova. ' Omith. Reise nach und durch Ungarn. Wieg- manns Archiv f. Naturgeschichte III. 1837. p. G9. * Eine Reise nach dem Banale. Journal f. Omith. I. 1853. Extraheft. Bericht über die VII. Jahresver- sammlung d. deutsch. Ornith. Gesellschaft, p. 33. ^ Die Vögel Syrmiens. Okens Isis, 1843. p. 2. * Ornith. Ausflüge im Banaler Grenzlande. Ab- handl. d. naturf. Gesellsch. zu Görlitz. Bd. IV., H. 2, 1847, p. 32-41. 288 nem eniliti erről a vidékről, s a mai vadász- nemzedék emlékozetóben is már csak többé- kevcsbbó ritka átvüiiidóktMit él a iiajiy kócsag. Az idén, május végén, három példányt figyel- tek meg Bárányos mellett, s egyet le is lőt- tek belőlük. Ugyancsak az idén május végén Mrnrsdorpkr G. is látott egy példányt Temes- kubin mellett. A többi gémféle ugyan részben a legújabb időkig kitartott és helyenként nagyobb tele- peket is alkotott, de a közvetlen szemlélet és illetékes megfigyelőktől beszerzett adatok alajiján azt az elszomorító tényt kell megál- lapítani, hogy J.90S-ùau Újvidéktől Icczdre víguj a maf/yar Alclimdn már egyetlen egy gém- teleji se volt. A régi időkről ma már alig alkothatunk magunknak némi fogalmat. Még az itt járt régi kutatók is meglehetősen szűkszavúak ennek a területnek a viszonyaira vonatko- zólag s ez már azért is gondolkodóba ejtő tünet, mert a jobban tanulmányozott vidékek- ről rendszerint igen kimerítő közleményeket nyújtottak. Naumann szerint (i. h.j 1835-ben még nagy gémtelep volt a Zimonynyal szemben fekvő Hadi- szigeten; őszszel járván a területen, pozi- tív meggyőződést a tényleges állapotokról nem szerezhetett, s így adatai főképpen a zimonyiak bemondásán alapulnak. . Landbeck (i. h.) 1837-ben már nem talált gémtelepet a Hadi-szigeten, ellenben elég részletesen emlékezik meg a Gém-szigeten levő telepről. Szerinte nagy számban volt itt Ardea garzetta, Ardea cinerea, ezernyi Nycti- corax nyctirorax, néhány Ardea purpurea, továbbá sok Flialacrocorax carho. Némileg cso- dálatos, hogy nem emlékezik meg a batláról, mert Löbhnstrin báró (i. h.) 1840-ben már a Gém-szigeten se talált gém-telepet, de éppen a batláról azt írja, hogy azelőtt rengeteg meny- nyiségben fészkelt ezen a szigeten. Baldamus (i. h.) 1847-beu már csak réti sas fészkeket említ a Gém-szigetről, bár sejtetni Seitdem wird der Edelreiher aus dieser Ge- gend in der Literatur nicht mehr genannt, und lebt derselbe auch in der Erinnerung der heutigen .lägergeneration nur als mehr oder minder seltener Durchzügler. Heuer wur- den noch Ende Mai drei Exemplare bei Bá- rányos beobachtet und eines derselben auch erlegt. Ebenfalls heuer Ende Mai beobach- tete auch G. Mkxesdorkkr ein Exem])lar bei Temeskubin. Die übrigen ßeiherarten hielten sich teil- weise bis in die neueste Zeit und iüldeten stellenweise auch grössere Kolonien, auf Grund eigener Anschauung, sowie auf Grund der von kompetenten Beobachtern eingezogenen Daten muss jedoch die betrübende Tatsache ausgesprochen werden, dass im Jahre 1908 von Újvidék beginnend, an der ganzen unteren Donau Ungarns entlang Jceine einzige Tieiher- kolonie mehr existierte. Von den früheren yerhältnissen können wir uns kaum mehr einen blassen Begriti' ge- stalten. Selbst die alten Forscher, welche hier weilten, sind ziemlich wortkarg über die Verhältnissedie ser Gebiete, und ist dies schon an und für sich eine gedankenerregende Er- scheinung, indem dieselben über die ein- eingehender durchforschten Gebiete zumeist sehr erschöpfende Berichte boten. Laut Naumann (1. c.) befand sich im Jahre 1835 noch eine grosse Eeiherkolonie auf der Zimony gegenüber liegenden Kriegs-Insel ; indem er jedoch itn Herbste im Gebiete weilte, konnte er keine positiven Daten über die tat- sächlichen Verhältnisse erzielen, weshalb die- selben hauptsächlich auf Einsage der Be- wohner von Zimony beruhen. L.ANDBECK (1. c.) fand im Jahre 1837 keine Kolonie auf der Kriegs-Insel, gibt jedoch einen ziemlich eingehenden Bericht über die Kolonie auf der Reiher-Insel. Laut seiner Angabe gab es hier viele Ardea garzetta, Ardea cinerea. Tausende von Nycticorarnycti- corax, einige Ardea purpurea und viele P/ia7a- crocorax carlo. Es erscheint etwas sonderbar, dass er die Sichler nicht erwähnt, indem Baron v. Löbenstein (1. c), welcher im Jahre 1840 auch auf der Reiher-Insel keine Kolonie mehr auffand, gerade von dieser Art berich- tet, dass dieselbe früher in ungeheurer An- zahl auf der Insel gebrütet hätte. B.aijDamus (1. c.) erwähnt im Jahre 1847 von 289 engedi, hogy ugyanakkor géniek is fészkeltek ott. Valószínű, hogy a ^Fehér il/ocòW"-ban észlelt gémtelepeken kívül egyéb telepeket is látott, de idevágó adatai nagyon határozat- lanok. Ugyanez a határozatlanság jellemzi Tobiab- nak (i. h.) az oppovai rétre vonatkozó ada- tait, úgy hogy lehetetlen az akkoriban fönn- állott gémtelepekrol határozott képet adni. A későbbi korból való irodalomban semmi adat sincs, a mely ezekről a vidékekről szó' lana s különösen csodálatos, hogy Hohf.k E., a ki pedig gyakran járt ezeken a területeken, soha egy szóval se emlékezik meg ezek orni- thologiai viszonyairól. Ugyanez a hat.irozatlanság jellemzi jórészt azokat az adatokat is, a melyeket a mostani kirándulás alkalmával tudtam megszerezni a régi gémtelepekre vonatkozólag. Többen állítottuk, hogy a már ismételten emiitett Gém- szigeten közelebbről meg nem határozott idő- ben nagy gémtelep lett volna. Állítólag éppen HoDEK E. pusztította volna ki, ez az állítás azonban éles ellentétben áll avval a ténynyel, hogy az Obedszka-bara gémtelepének fönn- maradását jórészt a tőle kieszközölt véde- lemnek kell tulajdonitanunk. Egy évtizeddel ezelőtt a Hujn nevű dunai szigeten, továbbá a pancsovai elővesztegzári szigeten és a Pancsova közvetlen közelében levő Szúnyog-szigeten még voltak gémtelepek, a melyekben a kis kócsag is fészkelt. A többi fajokról, amelyek ott fészkeltek, és azok szám- arányáról, részletesebb adatokat nem tudtam kapni. Pusztulásukra nézve azt az értesülést nyertem, hogy egy Berger nevű pancsovai tolLkereskedő semmisítette meg azokat. Vagy '20 évvel ezelőtt még a Kovilovo halásztelep körül levő füzeserdöben is lett volna nagyobbára bakcsóktól lakott gémtelep, de ezt az erdöirtás és az állandó magas víz tették tönkre. Részletesebb adatokat kaptam Lowieser Imre nagybecskereki főszolgabíró lírtól, a ki több Aquüa XV. der Reiher-Insel nur noch Seeadler-Horste, Ulsst jedoch ahnen, dass dort zur gleichen Zeit Rciiier gebrütet haben. Es ist wahr- scheinlich, dass er ausser den im „ Weissen Morast^ beobachteten Reiherkolonien auch andere vorfand, doch sind seine diesbezüg- liche Daten sehr unbestimmt. Dieselbe Un- bestimmtheit charakterisiert auch die Angaben von ToBi.\s (1. c.) über das Ried von Oppova, so dass es unmöglich ist über die damals vorhanden gewesenen Keiherkolonicn ein kla- res Bild zu geben. In der späteren Literatur sind keine Berichte über diese Gebiete zu linden ; besonders auflallig ist es, dass E. lIoDEK, der diese Gebiete doch häufig be- suchte, niemals über die ornithologischen Ver- hältnisse derselben berichtete. Ebenso unbestimmt sind zum grössten Teile auch jene Daten, welche ich während der heurigen Exkursion über die früheren Reilier- kolonien einziehen konnte. Es wurde von mehreren Seiten behauptet, dass auf der schon mehrfach erwähnten Reiher-Insel zu einer nicht näher angegebenen Zeit eine grosse Reiherkolonie existiert hätte. Angeb- lich sollte dieselbe gerade von E. Hodek ver- nichtet worden sein ; diese Behauptung steht jedoch in scharfem Gegensatze zu der Tat- sache, dass die Erhaltung der Reiherkolonie in der Obedszka-Bara zum guten Teil dem Schutze zu danken ist, welchen er für die- selbe erwirkte. Vor einem Dezennium waren auf der Donau- Insel Hnja, dann auf der Vorkontumaz-Insel bei Pancsova, und auf der Szunyng-Insel un- mittelbar neben Pancsova noch Reiherkolonien vorhanden und brüteten daselbst auch noch Silberreiher. Über die anderen Reiherarten, welcTie dort gebrütet haben und über die An- zahl derselben konnte ich keine näheren Daten erhalten. Üher das Verschwinden der- selben wurde mir mitgeteilt, dass sie einem Federhändler namens Bekoer aus Pancsova zum Opfer fielen. Vor etwa 20 Jahren soll auch in dem Weidenwalde, in der Umgebung der Fischer- kolonie Kovilovo, eine zum grössten Teile von Nachtreihern bevölkerte Reiherkolonie bestanden haben, doch wurde dieselbe durch den ständig hohen Wasserstand, sowie durch das Ausroden des Waldes zugrunde gerichtet. Eingehendere Daten erhielt ich von Herrn 37 290 évi személyes tapasztalat és a tárgyra irá- nyuló nienfig:yelés alapján jól ismeri a Duna JV. öblözete és az ettől északra fekvő rétsé- gek ornithologiai viszonyait. Érdekes jelenté- séből közlöm a következőket: ^Bár igen sok m(Mi(le-nioiifla kering azokról a hatalmas génitelcpekről, a melyek a borosai rétben, a raszovói részben és a golina grédai fiizeserdőben volnának, a magam részéről csak azt tudtam megállapítani, hogy az említett helyeken gémtelepek ma már ninesenek. Fész- kel ugyan ezeken a helyeken, valamint a rétnek más alkalmas részein is e//í/f'.s bakcsó, vörös és szürke gém, de ezeket a fészekhe- lyeket, melyek egyszerű kényszerfanyák, tele- peknek elnevezni nem lehet." „Utána járva annak is, hogy körülbelül mikor szűnhettek meg ezek a telepek, erről azt a határozott értesítést adhatom, hogy azok már a nuilt század nyolczvanas éveinek a köze- pén kezdtek pusztulni; az utolsó gémtelep eltűnése az 1902. évre tehető. Az 1902. év nyarán a Temes farkasdi öblözetében még tekintélyes gémtelep volt, ez azonban még ugyanabban az esztendőben elpusztult, mert a fészkelésre szolgáló fákat letarolták. De már ezen a telepen is csak vörös és szürke gémek, valamint bakcsók voltak képviselve." Ez az értesítés teljesen megfelel a mai állapotnak. A Rudoltsgnád vidékén fennállott gémtele- pek DK. Kirchner József megfigyelőnk érte- sítése szerint szintén tönkrementek. 1896-ban fészkelt volna itt az utolsó kanalasgém-pár, de minthogy időközben lecsapolták a vizet, ennek a költése is elpusztult. Ugyancsak tőle nyertük azt az értesítést is, hogy az écskai uradalomhoz tartozó „Fehér Mocsár"-xo[ is eltűntek a gémek. Ez volt az a klasszikus mocsárvilág, a melyen Baldamus tanulmányozta a gémek természetrajzát, s a hol annak ide- jén a többi gémfaj mellett még a kis és nagy kócsag is fészkelt. Emerich Lowieber, Oberstuhlrichter zu Xagy- becskerek, dem die ornithologischen Verhält- nisse der IV. Donaubuchtung und der von dieser nöldlich gelegenen Riede aus eigener mehrjähriger Erfahrung und speziell diesem Gegenstunde gewidmeten Beobachtung sehr gut bekannt sind. Seinem interessanten Be- richte entnehme ich folgende Daten : „Obzwar sehr viele Gerüchte über jene mächtigen Reiherkolonien herumgehen, wel- che im Riede von Borcsa, im Gebiete der Raszovó und im Weidenwalde des Golina- Greda existieren sollten, so muss ich aus eigener Erfahrung dennoch konstatieren, dass an den erwähnten Stellen heute keine Reiherkolonieu mehr vorhanden sind. Es brü- ten zwar an diesen Stellen, sowie an anderen geeigneten Plätzen des Riedes einzelne Nacht-, Purpur- und Graureiher, doch können diese Brutstätten, welche nur zwangsweise benützt werden, nicht Kolonien genannt werden." „Über den Zeitpunkt des Verschwindens der hier gewesenen Kolonien kann ich die bestimmte Antwort geben, dass der Verfall derselben schon in der Mitte der 80-er Jahre des vorigen Jalirhuuderts begann ; das Ver- schwinden der letzten Reiherkolonie kann auf das Jahr 1902 gesetzt werden. Im Som- mer 1902 war in der Farkasder Buchtung der Temes noch eine bedeutende Reiher- kolonie vorhanden, doch wurde dieselbe noch in demselben Jahre vernichtet, und zwar durch das Ausroden der Horstbäunie. Aber auch in dieser Kolonie waren nur noch Purpur-, Grau- und Nachtreiher vertreten." Dieser Bericht entspricht vollkommen den heutigen Verhältnissen. Die in der Gegend von Rudolfsgnád be- standenen Reiherkolonien sind laut dem Be- richte unseres Beobachters Dr. Josef Kirchner ebenfalls vei'schwunden. Im Jahre 1896 wollte hier das letzte Löffler-Paar brüten, da jedoch das Wasser vor der Zeit abgelassen wurde, missglückte auch diese Brut. Ebenfalls von ilim erhielten wir auch die Kunde, dass die Reiher auch von dem „ Weissen Moraste", welcher zur Herrschaft Ecska gehört, ver- schwunden sind. Es war dies jenes klassische Sumpfgebiet, in welchem Baldamüs die Natur- geschichte der Reiher studierte, in welchem zu seiner Zeit neben anderen Reiherarten auch der Edelreiher noch brütete. 291 Az újvidéki, kaboli és titeli rétek gémtele- peiről és ezek pusztulásáról Dr. Szlávy Kornél barátom közleménye emlékezik meg az „Aquila" idei éví'ülj-amában. A Pancsova és Dubovácz között levő Duna- szakasz gémtelepeiröl a terület legjobb isme- rője, Mknesdorfer Gusztáv megfigyelőnk bocsá- tott rendelkezésünkre becses történeti vázlatot, mely a fokozatos pusztulást és ennek okait a következőképpen ismerteti: „1890-ben, a mikor Temeskubinba kerül- tem, már nem fészkelt a vidéken a nagy kócsag. A többi gémfaj közül is már csak a kis kócsag, üstökösgém és bakcsó fészkelt nyolcz telepen, a melyek Tebeskubintól Du- bovácz felé a következő sorrendben következ- tek egymásután ' „1. A Listava nevű helyen 30 — 40 pár bakcsó. " „2. A Mnunora/d-okiia felső részén 20 — 25 pár bakcsó és 10 — 12 pár üstökösgém." „3 A Mnnnoraki-okna alsórés/.én, az ligy- nevezett Kör-okiidbaii, 6 pár kis kócsag, 80 — 100 pár üstökösgém és 300 párnál több bakcsó." „4. A Bella-teìe\ìen 6 p;'ir kis kócsag, 30 — 35 pár üstökösgém és 50 — öO pár bakcsó." „5. A Bratkorác: alsó végén 10 — 12 pár üstökösgém és 30—40 pár bakcsó." „6 A Kiesinovaoknán 15 — 20 pár bakcsó." „7. A Belo hlato alsó végén 6 — 7 pár üstö- kösgém és 20 — 25 pár bakcsó." „8. A gájai erdő szélén, a rét felé néző füzfacsoportokon volt a főtelep; volt itt 150 — 200 pár kis kócsag, még több üstökösgém és megszámlálhatatlan mennyiségű bakcsó." , Ezeket a telepeket akkoriban egy Berger Károly nevű piincsovai tollkereskedő bérelte a kincstártól — ámbár nem is volt vala- mennyi a kincstár tulajdona — és 8-10 vadászszal évenkint rémitő pusztításokat vitt véghez. Mindig a költés idejében jöttek meg, s irgalmatlanul lelőttek minden madarat, a melyet elérhettek. A húsból és tojásból táp- Von dem Verfalle der Reiherkolonien in den Rieden von Újvidék, Kabol und Titel berichtet mein Freund Dr. Kornhl v. Szlávy im heurigen Jahrgange des „Aqaila". Über die Reiherkolonien, welche auf dem Donauabschnitte von Pancsova bis Dubovácz vorhanden waren, stellte uns der beste Kenner des Gebietes, unser Beobachter Gustav Menes- DORFER eine wertvolle historische Skizze zur Verfügung, welche den allmählichen Verfall und dessen Ursachen folgendermassen darstellt : „Im Jahre 1890, als ich nach Temeskubin kam, brütete der Edelreiher schon niclit mehr hier. Von den übrigen Reiherarten waren die Silber-, Schopf- und Nachtreiher vorhanden, welche in acht Kolonien brüteten Diese be- fanden sich von Temeskubin gegen Dubovácz der Reihenfolge nach an folgenden Stellen : „1. An der Listava genannten Stelle 30 bis 40 Paar Nachtreiher." „2. Am oberen Teile der JL-amoraker Ohm 20—25 Paar Nachtreiher und 10—12 Paar Schopfreiher." „3. Im unteren Teile der Mrainoraker Okna, in der sogenannten Ring-Okna 6 Paar Silberreiher, 80 — 100 Paar Schopfreiher und über 300 Paar Nachtreiher." „4. In der Ä'/Za-Kolonie 6 Paar Silber- reiher, 30—35 Paar Schopfreiher und 50 — 60 Paar Nachtreiher." „5. Am unteren Ende des Bnitkordcz 10 bis 12 Paar Schopfreiher und 30 — 40 Paar Nachtreiher." „(i. In der Kiesi nova- Okna 15 — 20 Paar Nachtreiher." „7. Am unteren Ende des Belo hlato 6—7 Paar Schopfreiher und 20 — 25 Paar Nacht- reiher. " „8- Am Rande des fíájaer Waides, ajif den Weidengruppen, welche auf der Riedseite standen, war die Hauptkolonie ; es befanden sich hier 150—200 Paar Silberreiher, noch mehr Schopfreiher und unzählbare Mengen des Nachtreihers." „Diese Kolonien wurden damals von einem Federhändler aus Pancsova, namens Karl Berger von dem Ärar gepachtet — obwohl diesell)en nicht alle dem Ärar angehörten — welcher hier mit seinen 8 — 10 Jägern jedes Jahr haarsträubende Verheerungen anrich- tete. Sie erschienen immer in der Brutzeit, und wurde alles, was sie nur erreichen konn- 37* 292 lálkozott a vadásztársaságé?) s csak a dísz- toUakat vitték magukkal, a mikor öldökléseik szinterét elhagyták." „így ment ez két évig, a mikor megalakí- tottam a temesknbini vadásztársaságot s ennek révén megszereztem az összes területek bér- letét. Miután a társaság elnöke voltam, gon- doskodtam arról, hogy a géniek lelövése oly- képpen történjék, hogy a szaporodást lénye- gesebben no gátolja. A fészektelepeken csak akkor volt szabad megkezdeni a lövést, mi- kor a fiókák már első szárnypróbálgatásukat végezték s akkor is elsősorban a hímeket. Ilyen körülmények között a telepek nemcsak hogy megmaradtak, hanem valamelyest gya- rapodtak is." „A pusztulás 1897-ben kezdődött, a mikor a községekben a birtokviszonyok valamilyen rendezése következtében a lakosság megkapta az engedélyt az emiitett füzesek vágására. Hiába ígértem azokért a fűzfákért, a melye- ken a telepek voltak, ngyanannyi öl liiikkfrít, nem fogadták el az ajánlatot, hanem évről- évre mindig nagyobb fokban irtották az erdő- ket, lígy hogy tavaszszal a visszaérkező ma- darak tizedrésze se talált már helyet a régi tanyákon, habár a legkisebb fűzfákat is föl- használták a fészkek elhelyezésére. 1902-ben már csak a kör-okna meg a gájai erdő mel- lett lévő fűzfák voltak megrakva gémfészkek- kel. A lassú pusztulás egész 1907-ig tartott, a mikor kivágták az utolsó erdőrészt is és az 1908 tavaszán visszaérkezett gémek már egyáltalában nem találtak alkalmas fészkelő helyet." „A vörösgém még ma is fészkel a „Cserna- hara" apró füzesein. Megmaradásukat annak a körülménynek köszönhetik, hogy ezek a füzesek úszó szigeteken állanak, és pedig oly helyeken, a hol se csónakon járni, se gázolni nem lehet." „Szürkegém itt nem fészkelt, hanem Szerbiá- ban a Morava torkolatától 7—8 kilométernyire ten, erbarmungslos niedergemetzelt. Die vor- gefundenen Eier und das Fleisch der getöte- ten Tiere diente den Jägern (?) als Proviant, und als sie den Schauplatz ihrer Mördereien verliessen, nahmen sie nur die Schmnckfedern mit sich." „So ging es zwei Jahre hindurcli, bis ich die Jagdgesellschaft in Temeskubin ins Leben rief und dadurch die Pacht sämtlicher Ge- biete erwerben konnte. Indem ich der Präsi- dent der Gesellschaft war, trug ich Sorge dafür, dass der Abschuss der Reiher in der Weise geschehe, dass die Yerniehiung der- selben nicht wesentlich beeinträchtigt werde. Der Abschuss durfte auf der Kolonie nur dann begonnen werden, wenn die Jungen schon ihre ersten Flugversuche machten und durften auch dann zuerst nur die Männchen abgeschossen werden. Infolge dieser Mass- regeln konnten die Kolonien nicht nur be- stehen, sondern dieselben vermehrten sich auch noch einigermassen." „Der Verfall begann im Jahre 1897, zu welcher Zeit gewisse Besitzverhältnisse in den Gemeinden geordnet wurden, wodurch die Bevölkerung die Erlaubnis erhielt, die erwähnten Weidengruppen auszuroden. Um- sonst versprach ich gegen die Weidenbäume, auf welchen sich die Kolonien befanden, das entsprechende Quantum in Buclienhoiz zu liefern, der Antr;ig wurde nicht angenommen ; die Wälder wurden von Jahr zu Jahr immer mehr gelichtei, so dass die im Frühjahre zurückkelirenden Reiher kaum zum zehnten Teil Raum auf den alten Stätten fanden, trotzdem sie iiire Horste selbst auf den klein- sten Weidenbäumen anlegten. Im Jahre 1902 waren nur die Weidenbäume der Ring-Okna und des Gájaer Waldes mit Reiherhorsten besetzt. Der langsame Verfall dauerte bis 1907, als auch die letzten Bäume ausgehauen wur- den, und die im Frühjahre 1908 zurückge- kehrten Reiher nicht eine einzige geeignete Brutstelle mehr vorfanden." „Der Purpurreiher brütet auch heute noch auf den niedrigen W^eiden der Cserna-Bara. Ihr Verbleiben verdanken sie dem Umstände, dass diese AVeidengebüsche auf schwimmen- den Inseln stehen, u. zw. auf solchen Stellen, wo man weder mit dem Kahn, noch mittels Waten vorwärtskommen kann." „Graureiher brüteten hier nicht, in Serbien 293 befelé 1897-ben volt egy nagyobb telep. Rend- kívül magas nyártVikon valami 150 fészek volt." Dubovácz már csak néhány kilométernyire van attól a ponttól, a hol a hegység eléri a magyar Akluna partját s valószínű, hogy ezen a kis szakaszon sincs már gémtelep, ügy hogy a fölsorolt adatok tanúbizonysága alap- ján határozottan kimondhatjuk azt, hogy Új- vidéktől kezdve végig a magyar Aldunán manapság már elpusztult az utolsó gémtelep is. És még azt se lehet mondani, hogy a haladó kultúrával tűntek el, mert éppen az utolsókat az ember kapzsisága, romboló haj- lama és tudatlansága tették tönkre. Kétségtelen dolog, hogy az ármentesítések és rétlecsapolások semmisítették meg a régi népes gémtelepek zömét; a mi azonban az tlső pusztulás után még megmaradt, azt tönkre- tették a halászok és tollkereskedők pusztító hadai, s a végső döfést megadta a réteken és dunai szÍ2,-eteken levő erdők irtása. Mentésről ma már szó se lehet. Már arról is lekéstünk, hogy hazánk jövendő ornitho- grafiája számára tökéletesebb történeti váz- lat őrizze meg ennek a letűnt időnek az emlékét, mint a milyent ezekkel a sorokkal nyújtani tudtam. jedoch befand sich im Jahre 1897 eine grös- sere Kolonie 7—8 Kilometer vnn der Jlorava- Jlündung aufwärts. Auf' ungemein hohen Pappeln befanden sich hier an die 150 Nester." Dubovácz ist nur noch einige Kilometer von jenem Punkte entfernt, wo das Gebii'ge aneli das ungarische Ufer der unteren Donau erreicht und ist es höchstwahrscheinlich, dass sich auch auf diesem kleinen Abschnitte keine Reilierkolonie mehr befindet, so dass es auf Grund der angeführten Daten bestimmt aus- gesprochen werden kann, dass von Újvidék an der ganzen unteren Donau Ungarns ent- lang heutzutage aneli die letzte Reiherkolonie schon verschwunden ist. Dabei k:in» dieser Verfall nicht einmal der fortschreitenden Kul- tur zugeschrieben werden, weil gerade die letzten durch die Habsucht, Zerstörungswut und Unwissenheit der Menschen zugrunde genichtet wurden. Es ist unzweifelhaft, dass die Trocken- legung der Inundationsgebiete und Riede das Gros der früheren volkreichen Reiherkolonien vernichteten ^ was jedoch nach dem ersten Schlage noch übiig blieb, das zerstörten die Raubzüge der Fischer und Federhändler und den letzten Stoss bildete das Ausroden der Wälder in den Rieden und auf den Donau- inseln. Von einer Rettungsaktion kann heute keine Rede mehr sein. Es ist selbst schon das zu spät, das Andenken dieser entschwundenen Zeiten für die künftige Ornithogeographie un- seres Vaterlandes in einervollständigeren histo- rischen Skizze zu bewahren, als ich es in dem Angeführten leisten konnte. 294 Jelentés az 1908. évi madárjelö- lésekröl. Irta Schenk Jakab. Habár teljesen pozitív alapra támaszkodik a M. <>. ív. kutatási módszere a madárvonulás kérdrsében, s az ennek alkalmazásával elért eredmények igazolták azt, hogy a madár- vonulás bizonyos kérdéseit csakis evvel a módszerrel lehet tisztázni, mégis kétségtelen dolog, hogy nem meríti ki teljesen a kérdést, s ezért az eddigi eredmények értékesítése és kiegészítése érdekében is föltétlenül szük- ségesnek mutatkozott a külföldön már bevált jelölésúkísérletek megkezdése. Míg a M. 0. K. módszere különösen a megtelepedési folya- matok tisztázására alkalmas, addig a jelölési kísérletek főleg az átvonulási területek és téli szállások megismerését czélozzák. A két módszer szemmelláthatóan kiegészíti egymást, s a kettőnek együttes alkalmazása, úgy a mint az a M. 0. K.-nál történik, kétségte- lenül alkalmas arra, hogy a kérdést hatalmas lépéssel közelebb vigye az oly régóta sür- getett, de eddigelé hiába várt megoldás felé. A kísérletek fontossága annyira szembe- szökő, hogy fölöslegesnek tartom annak rész- letesebb kifejtését, s csak a madárvédelemhez való viszonyukat akarom röviden megvilá- gítani. Dr. Thienemann J a legnagyobb körül- tekintéssel igyekezett azon, hogy ezt a kérdést tisztázza, mert kísérleteit ebből a szempont- ból több oldalról élesen megtámadták. Így pl. hosszabb ideig fogságban tartott ilyen meg- jelölt madarakat, s azt tapasztalta, hogy a lábra erősített könnyű aluminiumgyűrü legkevésbbé se akadályozta a madarat rendes életmód- jában. A hány gyűrűvel ellátott madárlábat visszakapott, mind gondosan megvizsgálta, s itt is azt tapasztalta, hogy a gyűrű viselése semmiféle kóros elváltozásokat se okozott azokon. A madárvédő aggodalma azonban főleg arra vonatkozik, hogy a madárjelölések sok czéltalan madárpusztitást idéznek elő, minthogy a jelölési kísérletek révén csak ügy lehet Bericht über die Vogelmarkierun- gen im Jahre 1908. Von Jakob Schunk. Obwohl die Forschungsmethode der U.O.C, in der Frage des Vogelzuges auf vollkommen positiver Grundlage beruht, und die mit An- wendung dieser Methode erzielten Kesultate dafür sprechen, dass gewisse Fragen des Vogelzuges nur mit Anwendung dieser Me- thode gelöst werden können, so ist es doch unzweifelhaft, dass dieselbe die Frage nicht vollkommen erschöpft, weshalb es im Interesse der Verwertung und Ergänzung der bisheri- gen Resultate unbedingt notwendig erschien mit den im Auslande schon bewährten Vogel- markierungen zu beginnen. Während dit^ Me- thode der U. 0. C. besonders zur Klärung der Besiedelungsverhältnisse geeignet ist, bezwecken die Markierungen hauptsächlich das Bestimmen der Durchzugsgebiete und Winterquartiere. Die beiden Methoden ergän- zen sich augenscheinlich, und ist die gemein- same Anwendung dieser beiden, so wie es jetzt in der U. 0. C. geschieht, jedenfalls geeignet dazu, die Frage ihrer schon so lange gesuchten und bisher umsonst erhofften Lösung um einen wesentlichen Schritt näher zu bringen. Die Wichtigkeit dieser Versuche ist derart einleuchtend, dass eine eingehendere Dar- stellung derselben als überflüssig erscheint, und möchte ich deshalb nur deren Verhältnis zum Vogelschutze kurz berühren. Dr. J. Thiene- mann versuchte diese Frage mit der grössten Umsicht zu klären, indem seine Versuche von diesem Standpunkte aus von mehreren Seiten heftig angegriifen wurden. So hielt er z. B. solche markierte Vögel längere Zeit in Gefangenschaft, wobei er die Erfahrung machte, dass der am Fusse befestigte leichte Aluminium-Ring den Vogel in seiner norma- len Lebensweise auch nicht im mindesten beeinträchtigt. Ausserdem untersuchte er immer die zurückerhaltenen beringten Fusse und machte auch hier die Erfahrung, dass das Tragen des Ringes durchaus keine krank- haften Veränderungen an denselben hervoiTief. Die hauptsächlichste Sorge der Vogel- schützler ist jedoch die, dass infolge der Vogelmarkierungen eine Menge zweckloser Vogelvernichtungen enstehen kann, indem 295 számotfevő eredményeket elérni, ha minél több megjelölt madár kerül kézre. Erre vonatkozólag hivatkozom • arra a tényre, hogy a megjelölt madarak mennyisége elenyésztően csekély a meg nem jelölte- kéhez képest, s ezért a jelölések legfana- tikusabb híve se gondol arra, hogy rendszeres madárpusztitás révén tényleges eredményeket lehessen elérni. Sem Thienemann, sem Mortensen. sem a M. 0. K. nem adott ki ilyenirányú íolhivást, mert jól tudjuk, hogy erre nézve tisztán a véletlenre vagyunk utalva. De még a pusztításra való egyenes fölhívásnak se volna értelme és eredménye, mert lőtávol- ságból a legtöbb esetben láthatatlan a gyűrű S így senkinek se lehet megbízást adni arra, hogy lőjjön gyűrűs madarakat; csak arra vonatkozik a fölhívás, hogy a r M dì en ül el- ejtett gyűrűs madarakról adjon hírt az illető. A tény mindenesetre az, hogy azok, a kik meg- jelölt madarakat elejtettek, a legtöbb esetben nem is tudtak a jelölési kísérletekről, tehát nem is működhettek ezek érdekében. p]rre vonatkozólag csak azokra a mulatságos köz- leményekre akarok rámutatni, a melyeket egyes franczia lapok tálaltak föl megjelölt danka- sirályok elejtése alkalmából. (L. Thienemann : \1I. Jahresbericht d. Vogelwarte Kossitten.) Ilyen körülmények között a madárvédelem nevében a madárjelölési kísérletek ellen irá- nyított támadás csak tévedésnek minősíthető. Másrészt azt is tekintetbe kell venni, hogy ha bármely nagyobb múzeum madárgyűjteménye évenként csak annyi példánynyal gyarapodna, mint a hány megjelölt madár kerül kézre, akkor arra a múzeumra kimondanák azt, hogy hanyatlik, vagyis, ha a szisztemati- kusoknál érdem a madaraknak a tudomány érdekében való föláldozása, akkor a bioló- gusnak nem lehet bűnül fölróni azt a mini- mális madármennyiséget, a mely a tudo- mány czéljára inkább a véletlen és az álta- lános madárpusztitás mint a jelölések követ- keztében pusztul el. durch diese Markierungsversuche nur dann wesentliche Resultate erzielt werden können, wenn je mehr gezeichnete Vögel erbeutet werden. Diesbezüglich berufe ich mich auf die Tatsache, dass die Menge der gezeich- neten Vögel den nicht gezeichneten gegen- über verschwindend gering ist, weshalb selbst der fanatischste Anhänger der Markierungs- versuche nicht auf den Gedanken kommen kann, dass durch systematisches Vogelmorden irgend- welche tatsächliche Resultate zu erzielen wä- ren. Weder Thienemann, noch Mortensen, noch tue ü. 0. C. gab einen diesbezüglichen Auf- ruf heraus, da es allen wohl bewusst ist, dass man diesbezüglich ganz auf den Zufall angewiesen ist. Es hätte jedoch auch selbst der direkte Aufruf zum Vogelmorden weder Zweck noch Resultat, indem der Ring in den allermeisten Fällen aus Schussdistanz nicht sichtbar ist, weshalb man niemandem den Auf- trag geben kann, gezeichnete Vögel zu er- legen ; der Aufruf bezieht sich nur darauf, von zitfäUiii erlegten Ringvögeln Kunde zu geben. Tatsache ist jedenfalls, dass der grösste Teil der Erleger gezeichneter Vögel von dem Vogel- zugsversuche gar nichts wusste, weshalb die- selben auch nicht im Interesse desselben wirken konnten. Ich möchte disbezüglich nur auf die ergötzlichen Geschichten verweisen, welche französische Blätter über gezeichnete Lach- möven auftischten. (V. Thienemann: VII. Jahres- bericht d. Vogelwarte Rossitten.) Unter solchen Umständen kann ein im Namen des Vogel- schutzes gegen den Vogelzugsversuch gerichte- ter Angriff nur als ein Irrtum bezeichnet wer- den. Andererseits muss auch das in Betracht gezogen werden, dass ein jedes grössere Mu- seum, dessen Vogelsammlung jährlich nur durch so viele Exemplare bereichert würde, als Ringvögel erbeutet werden, unbedingt als im Sinken begriffen, getadelt würde, mit an- deren Worten heisst das so viel, dass, wenn es bei den Systematikern ein Verdienst ist, die Vögel der Wissenschaft zu opfern, so darf die minimale Vogelmenge, welche im Dienste der Wissenschaft hauptsächlich durch den Zufall und durch das allgemeine Vogel- morden und nicht infolge der Markierungs- versuche vernichtet wird, der biologischen Forschung ebenfalls nicht als Versündi- gung gegen den Vogelschutz angeschrieben werden. 296 Ezek után röviden vázolom azt a munkát, a melyet a M. 0. K. az 1908. óv folyamáu ezen a téren kifejtett. Kérésünkre Dr. Thirkkmann J , a rossitteni madármegfigyelő állomás vezetője, a leg- nagyobb készséggel küldött néhány minta- gyürűt. Minthogy ezek lezárási szerkezete igen czélszerű, azért a M. 0. K. is elfogadta ezt a mintát, és ötféle nagyságban minden tekintetben hasonló rendszerű és lecsiszolt szélű gyűrűket készíttetett egy budnpesti fémárúgyárban. Ezek a gyűrűk a következők : 1. „Ferd-niyiirn". Szélessége és átmé- rője 3 mm., külső oldalán ^Badapest'' fölirat. belső oldalán a folyószám. Súlya 0059 gr. 2. „Sirdh/fjyűrü". Szélessége és átmérője 6 mm. Külső oldalán ,,()rmth. K. Budapest" és a folyószám. Súlya 0 322. 3. „Réczegyürii'^ . Szélessége 7 mm., átmé- rője 8 mm. Külső oldalán „Ornith. Központ Budaiiest" fölirat és a folyószám. Súlya 0-461 gr. 4. „Gémgyürü" . Szélessége és átmérője 12 mm. Külső oldalán van a folyószám és „Oniitli. Közpoiú Budapest Himyaria" fölirat. Súlya 1-251 gr. 5. „Gőlyagyürü". Szélessége és átmérője 16 mm., a fölirat ugyanaz, mint a gém- gyűrúu. Súlya 2-159 gr. A kísérleteknek minél szélesebb körben való megismertetése czéljából a napisajtó- ban, vadászati, erdészeti, gazdászati, tanüg3'i és tcrniészettudományi lapokban idevonatkozó közlemények lettek közzétéve. A czél egy- részt az volt, hogy az esetleg kézrekerülő gyűrűk lehetőleg el ne kallódjanak, másrészt pedig az, hogy a madarak jelölése minél szélesebb körben elterjedjen. Ezenkívül az intézet német, angol, franczia, olasz és spa- nyol nyelvű fölhívásokat osztott szét a cs. és k. közös konzulátusi hivatalok, tudományos inté- zetek és természettudományokkal foglalkozó magánemberek között — különösen a hazánk- tól délre eső vidékeken — hogy a kísérletek sikere a lehetőségig biztosítva legyen. Kelle- mes kötelességet teljesítek, a midőn Beiser Othmár úrnak hálás köszönetet mondok azért a szívességért, hogy nagy összeköttetései Es mag min die kurze Skizzierung der- jenigen Arbeit folgen, welche die U. O. C. im Laufe des Jahres 1908 auf diesem Ge- biete durchführte. Auf unser Ansuciien sandte uns Dk. J. Thiknr- MANs, Leiter der Vogelwarte Rositten, bereit- willigst einige Ringe als Muster. Indem sich der Verschluss derselben als sehr zweck- mässig erwies akzeptierte die U. 0. C. dieses Muster und liess in einer Metallwarenfabrik zu Budapest diesen in jeder Beziehung glei- chende Ringe mit abgerundeten Kanten in fünf Grössen herstellen. Diese fünf Ring-Arten sind folgende : 1. „f-'rlnvalhenriììg." Breite und Durch- messer 3 mm ; auf der Aussenseite ist „Biida- 2)est^\ auf der Innenseite die laufende Num- mer eingraviert. Gewicht 0059 gr. 2. „Mönnrittg.'' Breite und Durchmesser 6 mm. Auf der Aussenseite die Gravierung „Ornith. K. Budapest und die laufende Nummer. Gewicht 0322 gr. 3. „Entenriiig " Breite 7, Durchmesser 8 mm. Auf der Aussenseite ist „Ornith. Központ Biidapieut" und die laufende Num- mer eingraviert. Gewicht 0461 gr. 4. „ Reiherring. ^ Breite und Durchmesser 12 mm. Auf der Aussenseite ist die Gravie- rung „Ornith. Közj)ont Budapest Hungária^'' und die laufende Nummer. Gewicht r251 gr. 5. „Storchring." Breite und Durchmesser 16 mm ; die Aufschrift dieselbe, wie auf dem Reiherring. Gewicht 2-159 gr. Um die Versuche in den weitesten Kreisen bekannt zu machen, wurden in der Tages- presse, in jagdlichen, forstlichen, ökonomi- schen, pädagogischen und naturwissenschaft- lichen Fachblättern diesbezügliche Publika- tionen veröffentlicht. Der Zweck war einer- seits vorzubeugen, damit die Ringe eventuell erbeuteter gezeichneter Vögel nicht in Ver- lust geraten, anderseits um das Markieren der Vögel in je weiteren Kreisen zu ermög- lichen. Ausserdem wurden in deutscher, eng- lischer, französischer, italienischer und spani- scher Sprache geschriebene Aufrufe an die Beamten der k. u. k. gemeinsamen Konsulate, an wissenschaftliche Institute und an natur- w-issenschafilich tätige Privatmänner verteilt — besonders in den von Ungarn südlich ge- legenen Ländern — um den Erfolg des Ver- suches nach Möglichkeit zu sichern. Es ist 297 révén nagyban előremo/dította a fölhivások- nak a Balkán-félszigeten való terjesztését. Végül fölirtunk a in. k posta és távírda igazgatóságához, hogy az oly hiányos czím- zésű budapesti küldemények, a melyek föl- irata a kísérlettel valamelyes vonatkozásban látszik, a M. 0. K.-nak kézbesittessenek. Az igazgatóság a kérésnek helyt is adott. Megfigyelőink és más érdeklődök kellő tájékoztatása érdekében jelölési utasítást adtunk ki, melyben a jelölőket egyúttal figyelmeztettük azokra az adatokra, a melyekre a M. 0. K.-nak a kísérlet nyilvántartása érdekében mulhatatlannl szüksége van. A kö- vetkező kérdésekre kértünk választ : „Ä megjelöli faj neve f" „Fióka vagy öreg madár?" „Hol jelöltetett ?" „Mikor jelöltetett ?" „Milyen fajta gyűrűt Icapott ? (fecske sirály stb.)" „Az illető gyűrüfajta hányadik számú gyű- rűjét kapta ?" „ Ezeken kívül föltüntetendö az egy és ugyan- azon fészekben fölnevelkedett fiókák összetar- tozása (pl. a 150 — 153. számú gyűrűkkel meg- jelölt fiókák egy fészekből valók)". Örömmel és megnyugvással jelenthetjük, hogy a jelölők — egy-kettő kivételével — a kérdésekre kimeriiően megfeleltek, úgyhogy az adatokat „madárjelölési törzskönyvünkbe" be^^pzethettük. Fogadják mindnyájan aM. 0. K. köszönetét, hogy ezt a törekvésünket is oly készségesen és annyi ügybuzgalommal támo- gatták. Fölhívásunkra többen vállalkoztak arra is, hogy télen át északi költözködokct (fenyőrigó, csonttollú madár, gatyás ölyv stb.) is fognak jelölni. Nem mulaszthatom el, hogy névszerint is föl ne említsem azokat a meg- figyelőinket, a kik a jelölésekben a legtevé- kenyebben közreműködtek. Ezek: Szeöts Béla, Cerva Frigyes, Pózner Bódog, ipj. Kühnel Márton, SzALAY Béi.a, Rácz Béla, Müller Péter, Cseh Károly. Aquila XV. uns eine angenehme Pflicht Herrn Othmar Rkiser herzlichsten Dank zu sagen, indem er die Verbreitung dieser Aufrufe auf dem Bal- kan, infolge seiner vielen Verbindungen, in hohem Masse förderte- Schliesslich ging ein Ansuchen an die Direktion des königl. ung. Post- und Telegraphenamtes, damit solche, nach Budapest, jedoch ungenügend adressierte Postsendungen, welche mit den Markierungs- versuchen in irgend einem Zusammenhange zu stehen scheinen, der U. 0. C. eingehän- digt werden, was die Direktion auch bewilligte. Um unsere Beobachter 11. andere Interessenten gehörig orientieren zu können, wurde eine Mar- kienuigs-Iiistriiktioii herausgegeben, in welcher die Markierer hauptsächlich auf jene Daten auf- merksam gemacht wurden, welche die U.O.C, zur Evidenzhaltungd. Versuches unbedingt benötigt. Es wurde auf folgendeFragen Antwort verlangt: „ Wi'lrJie Vogelart wurde inarkicrt ?'' „Älter oder junger Vogel ?" „Ort der Markierung." „Zeitpunkt der Markierung." „ Welche Bingart wurde benützt ? (Schwal- benring, Mövenring etc.)" „ Welche Nummer der betreffenden Ringart wurde benützt ?" „Ausserdem ist die Zusammengehörigkeit solcher Juiigen aiizuführen, welche in einem Neste n ufgewachsen sind. (Z. B. die mit den Nummern 150 — 153 gezeichneten Jungen ent- stammen einem Neste.)" Es gereicht uns zur Freude und Beruhigung berichten zu können, dass die Markierer — mit Ausnahme von einem oder zweien — die Fragen erschöpfend beantworteten, so dass wir diese Daten in unser ,, Vogel markier ungs- Grundbuch" einführen konnten. Wir sagen hieniit allen Mitwirkenden besten Dank, dass sie auch unsere diesbezüglichen Bestrebun- gen so bereitwillig und mit so grossem Eifer unterstützten. Auf unser Ansuchen fanden sich mehrere Beobachter auch dazu bereit, die bei uns weilenden Wintergäste (Wach- holderdrossel, Seidenschwanz, Rauhfussbus- sard u. s. w.) zu zeichnen. Es darf nicht versäumt werden, diejenigen, welche im Zeich- nen der Vögel die grösste Tätigkeit ausübten, auch namentlich zu erwähnen, und zwar die Herren Béla v. Szeôts, Fruîdrich Cerva, Felix Pózner, Martin Kchnel jun., Béla v. Szalay, Béla v. Rácz, Peter Mcller und Karl Cseh. 38 298 A telepesen fészkelő madarak és főként a pólyafiókák jelölését főként az intézet tiszt- viselői végezték, luinthoj^y ezeknél aránylag rövid idő alatt is nagyobb mennyiségű fiókát lehet jelölni. A fehér gólyánál ezenkívül még az a szempont is döntött, hogy az ország különböző és egymástól távol eső vidékein történjenek iiagyobbszámú jelölések, számít- ván arra az eshetőségre, hogy vidékenként kiilöiibözők az átvonulási területek és téli szállások. Az idén a következő területeken jelöltem gólyafiókákat : 1. Yajszka és Bogyán községekben, Bács- Bodrogh megyében, Hiel Lipót közs. jegyző úr szíves közreműködésével. 2. J.'inosházán és az alsósági gólyatelepen Vas megyében, a hol Szabó György uradalmi főerdész úr vendége voltam. 3. Amacz, Hirip, Batiz és Egri községek- ben, Szatmár megyében, a hol Leber Antal úr, Szatmárnémeti városa főerdésze volt szives a jelölést a leggondosabban előkészíteni. 4. Apácza, Nagyajta, Bölön, Szászmagyarós, Veresmart, Földvár és Hidvég oltmenti köz- ségekben, Brassó és Háromszék megyében, a hol Tompa Kálmán és Borbáth Gero m. k. főerdész urak voltak 0I3' szívesek arról gon- doskodni, hogy a jelöléseket minél rövidebb idő alatt elvégezhessem 5. Szentmargita pusztán, Szabolcs megyé- ben, a hol Lukács Gyula káptalani intéző úr vendége voltam. Dankasirályokat a velenczei tó nagy sirály- telepén Meszleny Pál nagybirtokos úr szives engedélyével és közreműködésével jelöltünk CsöKGEY T1TD8 barátommal. Gémeket az Obedszka barában — Kupi- novo mellett, Szerem megyében — levő híres gémtelepen jelöltem. A belépé.si engedélyt Dr. Szlávy Kornél barátom közvetítésével Nyitray Aurél úrnak köszönöm. Fogadják mindnyájan, a kik az ügy érdeké- ben közreműködtek, a M.O.K hálás köszönetét. Az eddig beérkezett jelentések alapján összesen 27 faj 1064 példányban lett meg- jelölve. Ezek a következők : Das Markieren der in Kolonien brütenden Vögel, sowie der jungen Störehe, wurde haupt- sächlich von den Beamten des Instituts be- werkstelligt, indem bei diesen Arten auch in verhilltnisniässig kurzer Zeit eine grössere Anzalil v: pnm- der líiif noclimals aus 15—20 Schritt Knt- fernung. Das ..Hchlagen" konnte ich während des Fluges noch nicht bemerken, doch iialte ich es auf Grund dieser Heobachtungen für wahrscheinlich, dass die Wachteln wälirnid des Fluges luancluiial auch schlagen. Bél.\ V. H.\cz. Has Sclilagen der Wachtel wäliifiid des Fluges. Stei-an V. Chernél erwähnt im 11. Bandi; seines Werkes „Magyarország Madarai" S<'iic P54 zwei Fälle, wo das Schlagen der über- liin ziehenden Wachtel gehört wurde. Meiner Meinung nach ist diese Erscheinung gar nicht so selten, da icii des Öfteren beobachten konnte, dass die Wachtel im Frühjahr und Sommer auch während des Fluges zur Nacht- zeit schlägt. Dr. Tiberius Tar.ián. //. FautnistiU. Larus marinus L., eine neue Art der un- garischen Ornis. Aus der Frage- und Antwort- Altteilung der köuigl. ung. Naturwissenschaft- lichen Gesellschaft ging uns die Mitteilung zu, dass SzÁviN Illyés, Notar der Gemeinde Lapus- nyák im Komitate Hunyad, eineu ebendort im Dezember 1898 von ihm erlegten Vogel be- sitze, welchen bisher noch niemand determi- nieren konnte. Der Vogel, welcher seitdem in die Sammlung unseres Institutes gelangte, erwies sich als ein junges Exemplar der Mantelmöve, Laras marinus L. Ganze Länge 70, Flügel 46, Schwanz 17, Sclmabel im Bogen 6'4, Schnabel längs den Mundwin''-eln 8, grösste Höhe des Schnabels 22, Lauf 7, Mittelzehe mit Kralle 7"5 cm. II. 0. C. Das Erscheinen von Syrrhaptes paradoxus (Pall.) in Ungarn im Jaiire IflON. Am 4. Mai 1908 erhielten wii- folgendes Telegramm von Herrn Prof. Michael Menzbier aus Moskau: „in den letzten Tagen wurdi^n in Piussland mehrere Steppenhühner erlegt, wahrscheinlich neue Einwanderung." Nach einigen Tagen sandte uns Herr Dlmitry v. Kaygoeodoff, Prof. an der Forstakademie zu Sankt-Petersburg folgende Nachricht : ..Syrrliapti's paradorus (Pali, ) zieht 318 doxns (Pall.) nagy csapatokban (30—50 drb) vonul. Eddig a következő lielyeken figyelték meg őket: ápr. 20iin Charkov korinányzó- ságban; május 4-én Kurszk kormányzóság- ban; ápr. 2H — 30 án Szamara korniáiiyzó- ságl)an. Vonulási irányok: délnyugat, észak, északkelet." Az értesítések nyomán - melyekért ezen a Iiolyen is köszönetet iiu)ndiink — azonnal föliiivásokat tettünk közzé a napilapokban, tudományos folyóiratokban és egyleti kiad- ványokban, hogy a ritka vendegek idei meg- jelenéséről minél tökéletesebb képet nyer- hessünk. Egyúttal értesítettük scHMronoFFENi TscHusi Viktor lovagot, a ki a maga i'észéről is nagy tevékenységet fejtett ki, hogy a hir országunk határain túl is minél szélesebb kör- ben elterjedjen. Ezenkívül nyomtatott föl- iiivásf küldtünk megfigyelőinknek és más ci'dekliidòknek. a melyben a pusztai talpas- tyúk rövid leírása is meg volt adva. Külö- nösen az esetleges fészkeinkre hívtuk föl a ügyelmet, kérve az ilyen esetek rögtön való bejelentését, hogy az intézet valamely tiszt- viselőjét kiküldhesse, a ki a ritka ornitholo- giai eseményt a helyszínén tanulmányozta volna. Miután ily módon minden előkészületet megtettünk, vártuk a megjelenésről szóló .jelentéseket, a melyek azonban esak nagyon gyéren gyülekeztek. Mindössze a következő híreket kaptuk. Erdődön, Szatmár megyében, május IH-án elevenen fogtak egy példányt, a mely neki- ütődött a sürgönydrótnak és összezúzta a bal szárnyát. A madarat, miután hosszú farktol- lait kalapdisznek kihúzták. Böhm Enurií taní- tóhoz vitték, a ki azt Szatmárnémetiben ki- tömette. Az értesítést Böhm Endbr tanító úrnak köszönjük. Loch Jakab, az écskai uradalomlioz tartozó Mária-Lujza-major gazdatisztje azt az érte- sítést küldte, hogy májns 80-án öt darabot figyeltek meg az említett vidéken, a melyek közül egy példányt el is ejtett és azt a maga részére ki is tömette. Hzután többé nem látták a madarakat. Május 22-■ NW. — Apr. 1. Von vormittags 11 Uhr bis nach- mittags 7^3 ziehen über den ganzen Horizont zerstreut fortwährend kleinere Flüge -*■ NW. Ciconia nigra (L.) Apr. 20. Olivicola riparia (L.) Apr. 23. Columba oenas L. Febr. 25. „ palumbus L. Mart. 6. Colynibus cristatus L. Mart 14 „ griseigena Bodo. Mart. 16. Coturnix coturnix (L.) Apr. 16 Cuculus canorus L. Apr. 12. Erithacus rubecula (L.) Mart. 11. 1 Fulica atra L. Mart. 12. Gallinago gallinago (L.) Mart. 19. Ì „ gallinula (L ) Mart. 15. „ major Gm. Apr. 15. Gallinula chloropus (L.) Mart. 15. Grus grus (L.) Mait. 18. Hirundo rustica L. Mart. 18. Fészekhez An das Nest Mart. 23. Hydrochelidon nigra (L.) Apr. 21. Lanius collurio L. Apr. 29. minor Gm. Apr. 22. Luscinia luscinia (L.) Apr. 26. Mergus serrator L. Febr. 28. Merops apiaster L. Apr. 24. Motacilla alba L. Febr. 26. „ boarula Penn. Mart. 4. Numenius arcuatus (L.) Mart. 21. Nycticorax nycticorax (L.) .Apr. 21. Oriolus oriolus (L.) Apr. 21. Pavoncella pugnax (L.) Mart. 21. Phylloscopus acredula (Pall.) Mart. 23- Platalea leucorodia L. Apr. 25. Plegadis falcinellus (L.) Apr. 15. Ruticilla phoenicura (L.) Mart. 14. Scolopax rusticola L. Mart. 14- Spatula clypeata (L.) Apr. 14- Sterna hirundo L. Mart. 10. Sturnus vulgaris L. Febr. 16. Sylvia atricapilla (L.) Mart. 21. curruca (L.) Apr. 2. Turdus musicus L. Febr. 21. „ torquatus L. Mart. 3. Upupa epops L. Mart. 26. Vanellus vanellus (L.) Febr. 24. Nagy gólyavomilás a költési időszakban. 1908 május 29-én este 7 óra tájban észak felől vagy 1000 fehér gólya érkezett Szent- gothárdra (Szolnok-Doboka m.) és a kertem- ben, valamint a kertemen kivül levő feny- vesben telepedtek meg. Reggel három óra tájban gyülekeztek és öt csapatba verődve, továbbvonultak dél felé. Egy részük azonban leszállt táplálkozni. Nem tudom elképzelni, hogy mi késztette őket ilyenkor, a mikor Grosser Storchzug während^der Brutzeit. Am 29. Mai 1908 gegen 7 Uhr abends er- schienen aus nördlicher Richtung etwa 1000 weisse Störche in Szentgothárd — Komitat Szolnok-Doboka — und Hessen sich auf den Tannen in und um meinen Garten nieder. Morgens gegen 8 Uhr versammelten sie sich und zogen in fünf Scharen geteilt weiter nach Süden. Ein Teil jedoch verbUeb hier, um Nahrung aufzunehmen. Es ist mir ganz 329 már — illetőleg még'^ — költenek, erre a nagy- arányú vonulásra. Máskor is előfordult már ebben az időszakban 80 — 100 darabból álló gólyacsapat, de ezekről tudom, hogy meddő, vagy párhoz nem jutott példányokból állot- tak. Lehetetlennek tartom, hogy ez az 1000 példány mind ilyen lett volna s azért inkább valami nagy erdő, vagy több szomszédos falu égésére gondolok, minek következtében meg lettek akadályozva a fészkelésben és pedig abban az időben, a mikor a második költésről már elkéstek. Geói' W.48S Bri.a. Fölhívás megjelölt madarak megligjelé- sére. Ezen a helyen is tisztelettel fölhívjuk megfigyelőinket arra, hogy az esetleg hozzá- juk kerülő megjelölt madarakról értesítsék a M. 0. K.-ot, lehetőleg beküldvén a gyűrűket is. Dk. Thieneiunn J. és Mortensen K. mellett — előbbi ßossittenben, Németországban, utóbbi Viborgban, Dániában végzi a jelölé- seket — a külföldön újabban dr. Ticeuürst B. Cl.4ude Angliában is megkezdte ezeket a kísérleteket. A tőle használt aluminium-gyűrűk fölirata Tentèrden ^^ Valami folyószám. Ticehurst czime: „Guy's Hospital, London S. E." 1908 folyamán körülbelül 200 madarat jelölt meg, főleg seregélyeket és rigókat. M. 0. K. unerklärlich, wodurch dieselben zu dieser Zeit, wo sie schon, resp. noch brüten, zu einem Ziehen in solcher Menge veranlasst wurden. Sonst kam es ja auch vor, dass in dieser Zeit ein Flug von 80—100 Stück erschien, doch von jenen wusste ich. dass es sterile oder paarlos gebliebene Exemplare waren. Es erscheint mir unmöglich, dass diese 1000 Exemplare lauter solche Individuen gewesen wären, weshalb es mir wahrscheinlicher dünkt, dass dieselben durch einen Waldbrand, oder durch eine Feuersbrunst, welche mehrere be- nachbarte Dörfer heimsuchte, in der Brut gestört wurden, u. zw. zu einer solchen Zeit, wo es zur zweiten Brut schon zu spät war. Graf Béla v. Wasb. Aufruf zum Beobachten der gezeichneten Vögel. Es werden aneli an dieser Stelle unsere Beobachter ergebenst gebeten die U. 0. C. von den eventuell zu Händen kom- menden gezeichneten Vögeln zu verständigen und womöglich auch den Ring einzusenden. Neben Dr. J. Thienemann und Chr. Mortenben, — ersterer in Rossitten, Deutschland, letzterer in Viborg, Dänemark — werden in neuester Zeit auch in England Versuche mit gezeich- neten Vögeln gemacht, u. zw. von Dr. Claude B. Ticehurst Die von ihm angewandten Alu- . . . , , ,. K p Ì T^ Ticehurst miniumringe haben die Autschritt Tenterden und ausserdem eine laufende Nummer. Die Adresse von Ticehurst lautet: „Guy's Hospital London S. E." Im Laufe des Jahres 1908 zeichnete er etwa 200 Vögel, hauptsächlich Stare und Drosseln. U. 0. C. Aquila XV. 42 330 A madarak hasznáról és káráról. DK. DAKÁNYI IGNÁCZ m. kir. földniivelés- ügyi minister niegbizásából irta IIurman Ottó. Képekkel ellátták Csörgky Titüs ós Vuzényi Eleméé, 4 színes l<óppel és 188 ábrával. Har- madik bővített kiadás. Budapest 1908. „ILrinan Ottó könyve", a hogyan a nép, „(( kin maddrlcönyv'', a hogyan mi nevezzük, immáron harmadszor, új köntösben, tartalom- ban l)öviilleu lép a nagy nyilvánosság elé, .ezúttal is gondosan megőrizve népies jellegét. A könyvnek története van A madárvédelmi törvény életbeléptetésével szükség volt oly könyvre, mely megismertesse a néppel rövi- desen a madarakat, kioktatván hasznos vagy káros voltukról is. Dr. Daiíányi Ign.á.cz, föld- mivelésügyi miniszter megbízta e munkával Herman Ottót, a magyar nép legjobb isme- rőjét, ki a könyvet megírta „szűzen-tis/.ta magyar nyelven", a hogyan éppen csak ő tud írni „a földmívelő, kertészkedő, halászó és pásztorkodó magyarság használatára." így indult útnak. az első kiadás 1901-))en 18 ívnyi terjedelemben A könyv mindössze 83 fajt említ, a klasz szikus, rövides leírást mindenütt Csöegey Titub gyönyörű képei kisérik. A könyvet osztatlan elismeréssel fogadták a hazában — külföl- dön egyaránt. Megjelenése után a 20.000 példáuy rohamosan fogyott el. Mialatt a könyv a hazában diadalútjára indult, hova-tovább felmerült az az eszme, hogy ezt a maga nemében egyedül álló mun- kát hozzáférhetővé kell tenni a külföld szá- mára is. Akadt is férfiú — Röblee Káeoly, a szászrégeni főgimn. tanára, — ki vállalkozott arra a szép, de neiiéz munkára, hogy a köny- vet német nyelvre fordítja, a fordítás pedig kiválóan sikerült. A könyv német kiadása 1903 májusában Fe. Eugen Köhler czégnél jelent meg Gera-Untermhaus-ban a magyar ki adás rajzaival díszítve, melyeket dr. Darányi Ignácz. földmívelésügyi miniszter volt kegyes díjtalanul átengedni. A könyv II. kiadása 1903-baii három ívvel bővülten hagyta el a sajtót. Az általános részben két új fejezettel bővült; a leíró rész- Nutzen und Schaden der Vögel. Auf Anordnung des königl. ungar. Ackerbau- Ministers Dr. IGNATIUS v. DARÁNYI ver- fasst von Otto Hehm.an. Mit Abbildungen von TiTUK Csörgey und Elemér Vezényi ; 4 kol. Ta- feln und 138 Illustrationen. Dritte, vermehrte Auflage. Budapest, 1908 „Das Bach Otto Hermans", wie es das Volk, „das Ideine Vogelbueh", wie es wir nennen, tritt nun schon zum dritten Male, in einem neuen Gewände und mit vermehrtem Inhalte vor die Öfl"ent- lichkeit, auch diesmal seinen volkstündicheu Charakter treu bewahrend. Das Buch hat seine Geschiclite. Als das Vogelschutzgesetz ins Leben trat, erwies sich ein Buch not- wendig, welches dem Volke die Vogelwelt kurz und klar, mitBerücksichtigung des Nutzens und des Schadens besciireibe. Der Minister für Ackerbau, De. Ignatius v. Darányi, betraute Otto Herman, den besten Kenner des ungari- schen Volkes, mit dem Verfassen des Werkes, der das Buch in jener „tinverdorbeu reinen ungarischen Sprache", wie dieselbe nur von ihm gebraucht wird, für „das acker- und gartenbauende und -als Fischer oder Hirte tätige Volk der Ungarn" niederschrieb. So entstand die erste Auflage im Jahre 1901 im Umfange von 18 Bogen. Das Buch behan- delt 83 Arten, die klassischen, kurzen Beschrei- bungen begleiten überall die prächtigen Illustra- tionen von TiTus Csörgey. Das Werk wurde zu Hause und im Auslande mit ungeteilter Aner- kennung empfangen. Nach dem Erscheinen waren die 20.000 Exemplare rapid vergriffen. Während das Buch zu Hause seinen Sieges- laufvollbrachte, wurde bald hier, bald dort der Wunsch laut, man möge cüeses in seiner Art einzige Werk auch dem Auslande zugänglich machen. Es fand sich auch eine geeignete Persönlichkeit, Karl Koslee, Oberlehrer in Szászrégen, der die schöne, aber harte Sache, das Übersetzen des Buches in die deutsche Sprache, auf sich nahm ; die Übersetzung ge- laug vortrefflich. Die deutsche Ausgabe er- schien im Mai 1908 bei F. E. Köm.ER in Gera, geschmückt mit den Illustrationen der ungari- schen Ausgabe, welche De. Ignatius v. Darányi kostenlos zu überlassen die Güte hatte. Die II. Auflage des Buches veriiess ilie Presse i. J. 1903, mit drei Bögen erweitert. Zum allgemeinen Teil kamen zwei neue Ka- ACUILA TCM. XV. 1908 :flM» ^; ■ ^ ~N MONTICOLA SAXATILIS (L.). ■■■.^ *' ARDEA RALLOIDES SCOP. \ 331 lìdi üt újabb faj ismertetését találjuk. Volt tehát leírva 88 faj 105 ábrával. A könyvnek eme II., tetemesen nagyol)b kiadása is hamar elfogyott, úgy hogy már az 1907 esztendő végén nem volt kapiiató. Meg kellett fontol- gatni egy 111. kiadás sajtó alá rendezését is A könyv díszének emelésére néhány szines tábla volt mellékelendő, mi annál könnyebb- nek mutatkozott, miután azok nagyrészt készen voltak. Ebben az időben már nagy hullámo- kat vert a mesterséges fészekodvak terjesz- tése érdekében megindított mozgalom, mi megint szükségessé tette a könyv szövegét növelni. Így azután mindezeket latba vetve, meg- született a III. kiadás 25 ívnyi terjedelem- ben. Az általános rész két íij fejezettel nagyob- bodott. Agyakorlati madárvédelemre vonatkozó részek szöveg és képek szerint kibővültek, úgy hogy a madárvilág barátja és jelentősé- gének ismerője világos utasítást kap a madár- védelem gyakorlására. Ez kiválóan becsessé teszi a könyvet. A leirt fajok száma teteme- sen bővült: Héja, kékvércse, kékes rétihéja, mezei veréb, mezei pacsirta, sárgyóka, leány- kamadár, szakállasczinke, pásztormadár, erdei szükerigók, kövirigó, vízirigó,* kékbegy, kerti füsifark, házi füstfarkú, erdei szürkebegy, csont- tollúmadár, partifecske, sarlósfecske, erdei czankó, gólyatöcs, üstökösgém — mindmeg- annyi újonnan hozzácsatolt faj Ez a szép sor a leirt fajok számát 108-ra emelte. Emeli a könyv kedvességét az a sok új rajz, mely- lyel egyrészről Csörgey Titus, másrészről Vezènyi Elhmre ékesítették a könyvet. A XI. táblán az új képekből is adunk mutatványt. Nem hagyhatjuk emlitetlenül, hogy most van készülőben a könyv angol kiadása, VisfiUR-né. a hírneves angol írónő fordításában, a mi fokozottabb mértékben hozzájárul majd annak az áldásos czélnak az elérésére, mely- nek a munkát szentelték. J/. 0. K. pitel hinzu ; im beschreibenden Teile finden wir fünf neue Arten verzeichnet. Es waren nun 88 Arten beschrieben, die Anzahl der Abbildungen i)etrug 105. Diese zweite, bedeu- tend vermehrte Auflage wurde auch schnell ver- gritìén, so dass das Bucii schon zu Ende 1907 nicht mehr zu haben war. Mau musste an die Vorbereitung einer 111. Autlage denken. Zur schöneren Ausstattung des Buches sollten einige farl)ige Tafeln hinzugefügt werden, was umso leichter ausgeführt werden konnte, als die meisten derselben bereits fertig vor- handen waren. Zu dieser Zeit hatte die zur Verbreitung der künstlichen Nistkästen wach- gerufene Aktion schon einen grossen Auf- schwung erreicht, wodurch der Text des Buches wieder vermehrt werden musste. Nachdem dies alles in Erwägung gezogen wurde, entstand die 111. Auflage in einem Umfange von 25 Bogen. Der allgemeine Teil wurde durch zwei neue 'Kapitel bereichert. Die dem praktischen Vogelschutze gewidme- ten Abschnitte wurden textlich und bildlich erweitert, so dass der Freund der Vögel und der, der ihre Bedeutung zu erwägen weiss, an dem Buche eine klare Anleitung zur Aus- übung des Vogelschutzes finden wird. Dies macht das Buch besonders wertvoll. Die An- zahl der beschriebenen Arten wurde bedeu- tend vermehrt : Habicht, Rotfussfalke, Korn- weihe, Feldsperling, P^eldlerche, Schafstelze, Gebirgsbachstelze, Bartmeise, Rosenstar, Wald- drossel, Steinrötel, Wasseramsel, Blaukehl- chen, Gartenrotschwanz, Hausrotschwanz, Heckenbraunelle, Seidenschwanz, Turmsegler, Uferschwalbe, Waldwasserläufer, grauschwäu- ziger Stelzenläufer, Öchopfreiher — sind sämt- lich neu hinzugekommene Arten. Mit dieser schöneu Reihe steigt die Anzahl der beschrie- benen Arten auf 108. Angenehm berühren die vielen Abbildungen, mit welchen einer- seits TiTLS Csörgey, anderseits Elemér Vezènyi das Buch schmückten. Auf der XI. Tafel geben wir Proben von den neu hinzuge- kommenen Illustrationen. Es mag nicht unerwähnt bleil)en, dass die englische Ausgabe des Buches eben in Vor- bereitung ist. und zwar in der Übersetzung der bestbekannten englischen Schriftstellerin Frau Visger, wodurch das Erreichen des schö- neu Zieles, welchem das Buch gewidmet wurde, in erhöhtem Masse angenähert wii-d. U. 0. C. ^ t m í 'Üi.i-iÜ'^'«" X" lii. kép. A rossitteni madármegfigyelő állomás új iiiú'zeuiiia. — Fig. 1.3. Das neue Museum dor Vngchvarte Kossitten. A német Ornithologiai Egyesület 1908. évi nagygyűlése. Schenk .J.\kab jeleutése. línKMAN Ottó i alapján a m kir utasítására, mint vehettem a ném évi közgyűlésén kötelezett, mely ben óhajtok ele gazgató úrnak előterjesztése földniivelésügyi minisztérium a M. 0. K. képviselője reszt- et ornithologiai egyesület ez Az utasítás jelentéstételre föladatomnak a következők- get tenni. A Danzigban lefolyt közgyűlés előtt más- fél napig — szeptember hó 30-án és október 1-én — Berlinben tartózkodtam, egyrészt, hogy a német ornithologiai egyesület vezér- férfiaival megismerkedhessem, másrészt, hogy a szakbavágó múzeumokat megtekinthessem és tanulmányozhassam. A zoológiai múzeum- ban fölkerestem dr. Reichenow Antal egye- temi tanár urat, az egyesület titkárát, a ki szíves fogadás után megmutatta a múzeum- nak azt a részét, a mely a nagyközönség előtt zárva van, vagyis csak a szakemberek tanul- mányi czéljaira szolgál. A rendkívül gazdag, kiválóan gondozott és és rendezett bőrgyűj- temény mellett különösen feltűnt még a sok csoutvázpreparátum. Die Jahresversammlung der Deut- schen Ornithologischen Gesellschaft im Jahre 1908. Bericht von Jakob Schenk. Auf Antrag des Herrn Direktors Otto Herman vom k. ung. Ministerium für Ackerbau mit der Vertretung der Û. 0. C. beauftragt, war es mir vergönnt an der heurigen Jahresversamm- lung der Deutschen Ornithologischen Gesell- schaft teilzunehmen. Der Auftrag enthielt zugleich die Verpflichtung einen Bericht zu erstatten, welcher Verpflichtung ich im Fol- genden Genüge zu leisten versuche. Vor der in Danzig abgehaltenen Jahresver- sammlung hielt ich mich l'/a Tage — am 80. September und 1. Oktober — in Berlin auf, einerseits um mich den Führern der D. 0. G. vorzustellen, andererseits um die ein- schlägigen Museen zu besichtigen. Im Zoolo- gischen Museum machte ich meine Aufwar- tung bei Herrn Professor Dr. Anton Reichenow, dem Sekretär der Gesellschaft, wo ich nach freundlichem Empfange denjenigen Teil des Zoologischen Museums besichtigen konnte, welcher dem grossen Publikum nicht zugäng- lich ist, sondern ilen Studienzwecken der Fachmänner dient. Neben der ausserordent- lich reichhaltigen, sorgfältig verwahrten und geordneten Balgsammlung waren mir beson- ders die vielen Skelcttpräparate auÔ'allend. 333 A niiízeiiinnak ;ihbaii a részében, a mely a nagyközönség számára van berendezve, azt tapasztaltam, hogy az minden izében a nagy- közönség természetrajzi oktatásának van szen- telve. A míg az átlag szép biológiai csoportok az állatokat a természethez való viszonyuk- ban tüntetik föl. addig gondos anatómiai pre- parátumok a belső szerveket és azok élet- működéseit szemléltetik. Minden egységes csoport mellett rövid feliratok vannak, a me- lyek magyarázatot nyújtanak s e mellett a múzeumtól kiadott olcsó — 10 Pfenniges — katalógus hasonlóképpen nem egyszerű fel- sorolása a kiállított tárgyaknak, hanem dió- héjba szorított, könnyen érthető, tanulságos természetrajz. Ha tekintetbe vesszük azt, hogy az emberiség s így az egyes nemzetek fejlődését már ma is a természettudományok irányítják s a jövőben még fokozottabb mér- tékben fogják irányítani, úgy könnyen belát- ható, hogy mily messze kiható fontosságú tényezője a nemzeti haladásnak az olyan intézmény, mint a berlini zoológiai múzeum, a mely ezeket a tudományokat oly világosan és vonzóan tárja föl a szemlélő előtt s ezál- tal különösen az ifjúságban nagy mértékben kifejlesztheti a velük való foglalkozást. A zoológiai múzeum mellett még a mező- gazdasági múzeumról kell megemlékeznem. Több tárgysorozatra nézve hiányos ugyan, — nevezetesen a hasznos és káros állatokra nézve — de mindazonáltal rendkívül gazdag és tartalmas, nevezetesen föltűntek a tápsze- rek, hús, hal, gabonaneműek. gyümölcs, tej- termékek stb., továbbá a takarmányfélék pon- tos vegyi vizsgálattal megállapított alkatré- szeinek szemléltetése, a mi igen tanulságos a bennük foglalt táplálékmennyiség, minőség, vagyis érték szempontjából. Természetesen megtekintettem a hires berlini állatkertet is, melynek remek berendezése és ritka állatjai közismertek. Nem hagyhatom említés nélkül Berlin váro- sának egy madártani különlegességét. Októ- ber 1-én este a Falota-hidon állva, azt a meglepő megfigyelést tettem, hogj- ott egé- szen jó réczeles volna. Rövid idő alatt körül- In jenem Teile des Museums, welcher für das grossef Publikum eingerichtet ist, konnte ich beobachten, dass derselbe in jeder Hin- sicht der naturliistorischen Belehniii"- des grossen Publikums gewidmet ist. Während durchschnittlich hübsche biologische Gruppen das Verhältnis der Tierwelt' zur Natur dar- stellen, veranschaulichen sorgfältige anatomi- sche Präparate die inneren Organe und deren Funktionen. Bei jeder einheitlichen Gruppe befinden sich kurze Aufschriften, welche die- selbe erklären, und ist auch der vom Museum herausgegebene billige — 10 Pfennig — Katalog keine einfache Aufzählung der au.ç- gestellten Gegenstände, sondern eine kurze, leichtverständliche und lehrreiche Naturkunde. Wenn man bedenkt, dass die Entwickeluns der Menschheit, daher auch diejenige der Nationen auch heute schon von den Natur- wissenschaften bestimmt wird, und dass dies in der Zukunft noch in erhöiitem Masse statt- finden wird, so ist es leicht einzusehen, dass ein solches Institut, wie das Zoologische Mu- seum in Berlin, welches diese Wissenschaften so klar und anziehend darstellt, und infolge- dessen besonders die Jugend zum Studium derselben aneifern kann, für die nationale Eutwickelung ein Faktor von weitestgehender Bedeutung ist. Neben dem Zoologischen Museum muss noch das Landwirtschaftliche Museum erwähnt wer- den. Es ist zwar in einigen Gruppen etwas lückenhaft — namentlich bezüglich der land- wirtschaftlich nützlichen und schädlichen Tiere — jedoch im ganzen ausserordentlich reich- haltig ; besonders wertvoll erschien mir die Veranschaulichung der mittels genauer chemi- scher Analyse bestimmten Bestandteile der Nahrungsmittel — Fleisch, Fische, Getreide- arten, Obst, Milchprodukte u. s. w. — und der Futtergewächse, was für die darin ent- haltene Nahrungsmenge, und dadurch für den Wert der betreffenden Nahrungsmittel von Bedeutung ist. Natürlich besichtigte ich auch den durch seine seltenen Tiere und herrlichen Einrichtungen rühmlichst bekannten Zoologi- schen Garten. Es möge hier noch einer ornithologischen Spezialität Berlins Erwähnung getan werden. Am 1. Oktober abends machte ich auf der Schlossbrücke die überraschende Beobachtung, dass dieselbe einen recht guten Entenanstand 334 belül 15 darab tőkésréczét számláltam meg, a melyek részben továl)b húztak, részben leereszkedtek a Spree vizére. Napközben is g3'akran láttáin tökésréczéivet a Spree folj'ón; annjira szelídek voltak, hogy néhány lépésnyi távolságból rá se hederítettek az emberre. A közgyűlés ünnepélyes megnyitása októ- ber 2-án este történt Danzigban, nagy és előkelő közönség előtt. Dr. Lakowitz tanár ismertette a német ornith. egyesületet, a mely 58 éves fönnállása óta most jött először a keleti tartományokba, a hol már a régi időben is élénken érdeklőd- tek a madártan iránt, a melynek bizonysá- gául hivatkozik Ki, hin Jak.^b Tivadar és Boeck leikész neveire. Az üdvözlő beszédet Schalow HuRMAx elnök köszönte meg meleg szavakkal. Ezután Zedlitz és Tríítzschler Ottó gróf ve- tített képekkel illusztrált előadást tartott Ery- threában és északi Abessziniában végzett ornithologiai utazásairól. Habár a nagyközön- ségnek volt szánva az előadás, mégis sok érdekes ornithologiai részletet tartalmazott. Különösen fontos az a nagy figyelem, a me- lyet a palearktikus madárvilág előfordulási és részben vonulási viszonyaira fordított. így kimutatta, hogy a vonulási időszakban még Aquila chrysa'étus, ez a tipikus állandó ma- darunk is előfordul a nevezett vidékeken. Messzire túllialadná e jelentésem keretét, ha annak a mindvégig érdekes előadásnak minden fontosabb részletét kiemelném. A ku- tatások ornithologiailag majdueiii ismeretlen területeken történtek s így a legnagyobb érdeklődéssel nézhetünk a gazdag anyag tudo- mányos földolgozása elé. A szakülést okt. ;5-án reggel Schai.ow H. elnök nyitotta meg; üdvözülte Jarotzky kor- mányelnököt, a ki szintén résztvett az ülésen és meleg szavakkal emlékezett meg a M. 0. K-ról és annak igazgatójáról, Herman Ottó- ról, a ki az intézetet a közgyűlésén képvisel- tette, egyben üdvözli a kiküldött képviselőt. MiiMBER tanár a termét^zcttud. társulat nevé- ben üdvözölte az ornith. egyesületet, majd abgeben könnte. In einer kurzen Zeit zählte ich an die 15 Stück Stockenten, welche teil- weise vorübersausten, teilweise sich in die Spree niiderliessen. Tagsüber konnte ich auf der Spree ziemlich viele Stockenten beobach- ten ; dieselben waren so wenig scheu, dass sie sich um den Menschen in einer Entfer- nung von einigen Schritten nicht im gering- sten kümmerten. Die Festsitzung wurde am 2. Oktober abends in Danzig vor einem grossen und vorneiimen Publikum eröifnet. Prof. Dr. Lakowitz be- grüsste die D. 0. G., welche seit den 58 Jahren ihres Bestehens jetzt zum ersten Male die östlichen Provinzen besuchte, in welchen auch schon in den früheren Zeiten lebhaftes Interesse für die Ornithologie vorhanden war was die Namen alter Forscher, wie Jakoh Theodor Klein und Pfarrer Boeck zur Genüge beweisen. Die Begrüssung wurde von Hermann Schalow, Präsideuten der D. 0. G., mit war- men Worten erwidert. Danach folgte der mit Lichtbildern illustrierte Vortrag von Graf Otto vonZedlitz unuTrCtzschler über seine ornithologischen Reisen in Erjthraea im nördlichen Abessinien. Obwohl der Vor- trag für das grosse Publikum bereclinet war, enthielt derselbe trotzdem viele ornithologisch interessante Momente. Besonders wichtig ist die Beachtung, welche dem Vorkommen und teilweise den Zugsverhältnissen der palae- arktischen Vogelwelt gewidmet ist. So lieferte er den Nachweis, dass während der Zugszeit selbst Aquila chrijsürtitK, unser tyjiischer Stand- vogel auf den erwähnten Gebieten vorkommt. Es würde den Rahmen meines Berichtes weit überschreiten, wenn ich sämtliche interessante Momente des bis zum Ende fesselnden Vor- trages hervorheben wollte. Die Forschungen geschahen auf einem ornithologisch fast un- bekannten Gebiete, so dass man der wissen- scliafilichen Bearbeitung des Materiales mit grösstem Interesse entgegensehen kann. Die Fachsitzung wurde am Vormittage des 3. Oktober vom Präsidenten Hermann Schalow eröffnet; er begrüsste den Regierungspräsi- denten V. Jarotzky, der au der Sitzung eben- falls teilnahm und gedaclite mit warmen Wor- ten der U. 0. C. und deren Direktor Otto Herman, welcher das Institut auf der Jahres- versaniiiilnng vertreten Hess und begrüsste auch zugleich den erschienenen Vertreter. 385 DR. Dolle, a megjelenésben megakadíilyozott Jagow tartományi elnök nevében kivánt a köz- gyűlésnek sikeres niiíkörlést. A folyó ügyek elintézése után Si^hamiw H. ismertette a Naiimann-életrajz jelenlegi álla- potát. Sajnálattal emlékezik meg arról a szomorú tényről, hogy a német ornithologusok nagy- mesterének még mindig nincs olyan életrajza, a mely tudományos működésének messze kiható jelentőségét kellőleg méltányolná. Hivat- kozik a nagy Naum.ínn nagy kortársára, Petényi J. S.-ra, a kinek Herman- 0. már régen állí- tott irodalmi emléket; sőt megindult a gyűj tés arra nézve is, hogy működése valami emlékművel örökítessék meg. A kérdés külö nősen az ,.Uj Nannuniit" és dr. Lrverkühn életrajzi vázlata óta lett nagyon is időszerű, mert ebből a vázlatból az derült ki, hogy a Naum-ujn- életrajzra vonatkozó adatokat már manapság is csak igen sok nehézséggel leliet összeszedni s a további késés határozottan veszélyeztetné annak oly megírását, a mely a nagy kutató emlékéhez méltó volna. .-\ NAUMANN-életrajz megírását annak idején meg- boldogult DR. Leverkühn Pál vállalta magára, a ki közismert utolérhetetlenül alapos irodalmi kutatásai révén már terjedelmes anyagot gyűj- tött, a melyet halála után Ferdinánd bolgár czar vett magálioz avval a szándékkal, hogy azt, a mennyilx'u lehetséges, kiegészíti s azu- tán közreadja. Ezután Dr. Rkichenow Antal tartotta meg előadását „a nyílt tenger madarairól" színes vetített képekkel, melyek Krause GviiRciY-től eredtek. Az előadás voltaképpen az ünnepi megnyitó ülésre volt szánva, de az idő előrehaladottsága következtében a szaknlésre kellett azt halasztani. Habár voltaképpen a nagy közönségnek szólt az előadás, azért a szakember számára is szívesen fogadott új- donság volt a nyílt tenger madárvilágának ez az összefoglaló bemutatása. Kezdve az észak- sarki tengeren végigvezet az egész oczeánon i'rof. MoMBER begrüsste die D. 0. G. im Na- men des Naturwissenschaftlichen Vereines, und Dr. Dolle wünschte im Namen des am Erscheinen verhinderten Oberpräsidenteii v. Jagow den Verhandlungen der Jahresversamm- lung besten Erfolg. Nach Erledigung der geschäftlichen Saciien sprach H. Schalow über den gegenwärtigen Stand der Naumann-Biographie. Mit Bedauern gedenkt er der betrübenden Tatsache, dass bisher noch keine Biographie des Altmeisters der deutschen Ornithnlogie existiert, welche seiner weitreichenden und nachhaltigen wissen- schaftlichen Tätigkeit entsprechend wäre. Vor- tragender beruft sich auf J. S. v. Petényi, auf den grossen Zeitgenossen des grossen Naumann, welchem 0. Herman schon längst ein literarisches Denkmal setzte, und dass derzeit eine Bewegung im Gange sei, die Tätigkeit desselben auch durch ein Denkmal anderer Art zu verewigen. Die Frage wurde beson- ders seit dem Erscheinen des „Neuen Nau- mann'^ und der biographischen Skizze von Dr. LeverkiJhn sehr aktuell, indem es diese biographische Skizze klarlegte, dass das Er- halten von Daten zur NAUMANN-Biographie auch gegenwärtig schon mit den grössten Schwie- rigkeiten verbunden ist, so dass eine weitere Verschiebung das Zustandekommen einer sol- chen Biographie, welche dem Andenken des grossen Forschers würdig ist, ernstlich ge- fähi-den würde. Die Ausführung der Naumann- Biographie übernahm seinerzeit weiland Dr. Paul Levrrkì'ìhn, dessen allbekannt unerreich- bar gründliche literar-historische Forschun- gen schon ein umfangreiches Material ergaben, welches nach seinem Tode von Ferdinand, Zar von Bulgarien, übernommen wurde und zwar mit der Absicht, dasselbe so weit als möglicii zu ergänzen und dann zu veröifentlichen Darnach folgte der Vortrag von Dr Anton Reichenow über „Die Vögel des Weltmeeres", welcher mit farbigen Lichtbildern — gezeich- net von Georg Krause — begleitet wurde. Der Vortrag war in Wirklichkeit für die öö'ent- liche Festsitzung bestimmt, doch nuisste der- selbe wegen allzusehr vorgeschrittener Zeit auf die Fachsitzung verschoben werden. Der Vortrag war zwar für das grosse Publikum bestimmt, doch war diese zusammenfassende Darstellung der Vögel des Weltmeeres auch für den Fachmann eine mit Freude empfan- 836 a délsarki tengerig s megismertet a nyilt ten- ger zónánként változó jellegzetes madaraival, vonzóan és tanulságosan tárgyalva azok érde- kes életmódját. Nagyon jellemző, hogy egyes fajok igen nagy területekon fordulnak elő s igazában az óriási területhez képest aránylag igen kevés jellegzetes régiót lehet megkülön- böztetni, a minek abban rejlik az oka, hogy a terület mindenütt ugyanaz — t. i. a ten- ger — és igy az elterjedést csak a klima- tikus viszonyok befolyásolják. Braun F. a Bosporus madárvilágáról, neve- zetesen a ragadozók, igy különösen az egyp- touii dögkeselyű rohamos pusztulásáról tartott előadást. Még csak néhány esztendővel ezelőtt nagy számban tartózkodtak Konstantinápoly területén, de azóta igen megfogyatkozott a számuk, valószínűleg az óriási tüzek miatt, a melyek a legutóbbi években nagy pusztításo- kat okoztak Konstantinápolyban. Dk. Heinroth 0. érdekes és becses megfi- gyeléseket közölt fogságban tartott és ott föl- nevelt kecskefejőkről. Behatóan ismerteti a párzást, költést, fióka etetést, kimutatja, hogy a kecskefejők egy évben kétszer is költenek s részletesen tárgyalja azok csodálatos mi- mierijét. Fejtegetéseit kitűnő fényképfelvéte- lek vetített képeivel illusztrálta. Az előadás igen sok új anyagot nyújtott a kecskefejők életmódjáról és habár eddig is tudtuk azt, hogy a tudomány szempontjából mennyire fon- tos a madaraknak fogságban való tartása, mivel ezáltal sok oly dolgot lehet megfigyelni, a mit a szabadban a legjobb megfigyelő is alig észlelhet, ez az előadás a maga mindenre kiterjedő alaposságával és gondosságával való- sággal mintát alkot arra nézve, hogy mikép- pen kell a fogságban tartott nmdarakat meg- figyelni. Ezután következett a magam előadása, a fehér gólya tavaszi vonulásáról Magyarorszá- gon. A madárjelölési kísérletek és a magyar munkálatok eredményeinek az összehasonlítása gene Neuigkeit. Vom nördlichen Eismeere be- ginnend führt uns der Vortrag über den ganzen Ozean l)is zum südlichen Eismeere ; es werden die zonenweise verschiedenen Charaktervögel des Weltmeeres dargestellt, und die interessante Lebensweise derselben anziehend und lehrreich behandelt. Es ist sehr bezeichnend, dass manche Arten über sehr grosse Gebiete verbreitet sind, so dass man im Vergleiche zu dem unermesslichen Gebiete nur sehr wenig charakteristische Zonen bestimmen kann; die Ursache dieser Erscheinung wurzelt in dem Umstände, dass das Gebiet des Vorkommens überall dasselbe, nämlich das Meer ist, we-shalb die Verbrei- tung nur durch die klimatischen Verhältnisse bedingt wird. F. Bß.iUN hielt einen Vortrag über die ^'ogel- welt des Bosporus, namentlich über das rapide Verschwinden der Raubvögel, und besonders des Aasgeiers. Noch vor einigen Jahren waren dieselben in Konstantinopel sehr häufig, doch hat ihre Anzahl seitdem stark abgenommen, wahrscheinlich infolge der grossen Feuers- brünste, welche in den letzten Jahren Kon- stantiuopel stark heimsuchten. Dr. 0. Heinroth lieferte interessante und wertvolle Beobachtungen über Ziegenmelker, welche in der Gefangenschaft gehalten und aufgezogen wurden. Die Paarung, das Brüten und das Füttern der Jungen, sowie die -weite Brat werden eingehend besprochen, und wird besonders der wunderbare Mimicry dieser Art ausführlich behandelt. Der Vortrag, welcher viel Neues über die Biologie des Ziegen- melkers enthielt, wurde mit Lichtbildern vor- züglicher photographischer Aufnahmen beglei- tet. Obzwar es schon längst anerkannt ist, wie hochwichtig für die Wissenschaft das Beobachten der Vögel in der Gefangenschaft ist, indem mau dabei viele solche Momente beobachten kann, welche im Freien selbst von dem geübtesten Beobachter kaum gesehen werden können, so schuf doch dieser Vortrag mit seiner auf alles achtenden Gründlichkeit und Sorgfältigkeit ein wirkliches Muster, wie die in der Gefangenschaft gehaltenen Vögel beobachtet werden sollen. Darnach folgte mein Vortrag übi-r den Zug des weissen Storches in Ungarn. Das Ver- gleichen der ungarischen Zugsbearbeitungen mit dem Vogelzugsversuche ergibt das Resul- 837 arra az eredményre vezet. Imgy Magyarország keleti része az északi Németországban és Dániában honos fehér gólyák átvonulási terü- lete. Azért választják ezt a vidéket átvonu- nulási területnek, inert ez a legrövidebb és legbiztosabb út a téli szállás felé, minthogy magassági fekvése megfelelő és aránylag rövid utazás után mindig alkalmas táplálko- zási területekre érnek- Minthogy a vonulás- nak ez a módja csakis erre a fajra jellemző, azért kimondható az a tétel, hogy a vonulás oly biológiai tulajdonsága a madárnak, a mely a többi tulajdonsággal korreláczióban áll s ezért minden fajnak a vonulását külön- külön kell megvizsgálni, vagyis nincsenek oly általános törvények, a melyek valamennyi faj vonulására érvényesek volnának. A vonulás lényegében a faj fonlartására irányul s azok- nál a fajoknál van kifejlődve, a melyek fész- kelési területeiken évszakonkint változó táp- lálékhoz alkalmazkodtak; az őszi vonulás menekülés az éhhalál elől, a tavaszi vonulás pedig visszatérés azokra a területekre, a me- lyekhez az illető egyének a legjobban alkal- mazkodtak, a hol tehát éppen a szaporodás idejében a legkedvezőbb életföltételeket ta- Dr. KoLLiBAY P. a sziléziai és vesztfáliai ornisz föltűnően nagyarányú különbségét is- mertette, azzal a czélzattal, hogy hasonló irányú vizsgálatokkal Németország ornitho- geographiai viszonyai tisztázhatók legyenek. Zimmermann T. minden évben huzamosabb ideig tartózkodik a Danzig közelében fekvő Hela félszigeten, a hol általában ornithologiai és különösen ornithophaenologiai megtigyelé- sekkel foglalkozik. Tanulmányai alap.ján rész- letesen ismerteti a félsziget madárvilágát s azok nagyrészét bőrben is bemutatja. Dr. Sprisek a madarak néhány külső para- zitájáról tartott előadást, hangsúlyozva azt, hogy voltaképiicn ez a tudományág is hozzá- tartozik az ornithologiához. amennyiben néhány biológiai tulajdonság kifejlődése éppen az ektoparazitákra vezethető vissza. Aquila XV. tat, dass die östliclien Gegenden Ungarns das Durchzugsgebiet der in Norddeutschland und Dänemark brütenden weissen Störche bilden. Diese Gegenden werden deshalb als Durch- zngsgebiet gewählt, weil hier der kürzeste und sicherste Weg zu den Winterquartierefii führt, indem die Höhenlage dem Storchfluge entsprechend ist, und sich nach verhältnis- mässig kurzen Tagestouren immer geeignete Nahrungsstellen vorfinden. Indem diese Zugs- weise nur für diese Art charakteristisch ist, kann es ausgesprochen werden, dass der Zug eine solche biologische Eigenschaft des Vogels ist, welche mit den übrigen Eigenschaften der Art in Korrelation steht, weshalb der Zug jeder Art separat untersucht werden muss ; mit anderen Worten : es gibt keine allgemei- nen Gesetze, welche für den Zug einer jeden Art massgebend wären. Nach seinem innersten Wesen bezweckt der Zug die Erhaltung der Art, und ist diese Eigenschaft bei jenen Arten ausgebildet, welche sich auf ihrem Fortpflan- zungsgebiete einer periodisch verschwinden- den Nahrung anpassten ; der Herbstzug ist ein Fliehen des Hungertodes, der Frühjahrs- zug die Rückkehr auf jene Gebiete, welchen sich bestimmte Individuen am besten ange- passt haben, wo dieselben daher gerade zur Zeit der Fortpflanzung die günstigsten Lebens- bedingungen vorfinden. Dr. P. KoLLiB.w bespricht die auffallend grossen Unterschiede der schlesischen und west- phalischen Omis, und zwar mit der Tendenz, dass durch ähnliclie Untersuchungen die ornithügeographischen Verhältnisse Deutsch- lands geklärt werden können. Th. Zimmermann hält sich jedes Jahr längere Zeit auf der nahe bei Danzig liegenden Halb- insel Heia auf, wo er sich im allgemeinen mit oniithologischen, besonders aber mit ornithopliänologischen Studien beschäftigt. Auf Grund seiner Studien gibt er eine aus- führliche Schilderung über die Vogelwelt der Halbinsel, und zeigt einen grossen Teil der- selben auch in Bälgen vor. Dr. Speiser hielt einen Vortrag über einige Ektoparasiten der Vögel, wobei er betont, dass in Wirklichkeit auch dieser Zweig der Wissenschaft der Griiitliologie angehört, indem sich die Entwickehing einiger biologischer Eigenschaften gerade auf die Ektoparasiten zuriickt'üliren lässt. 43 338 A'/, előadások sora ezzel egyelőre befeje- ződött, minthogy az utolsó előadó dr Rörio kormánytanácsos Koszittenben várta meg a közgyűlés résztvevőit. Október 3-án d. u. dr. Lakowitz tanár szere- tetreméltó vezetése alatt Dauzig városa neve- zetességeit tekintettük meg. Az ősi Ilanza városban gyönyörűen összeolvadnak a múlt hagyományai és dicsősége a modern korszak intenzív haladásával és vívmányaival, a mi az egész városnak egészen sajátságos egyéni jelleget kölcsönöz és a modern nagyvárosok megszokott typusától lényegesen és előnyö- sen megkülönbüztetí. Jelentésem szűkresza- bott keretében csak a nyugat-poroszországi tartományi múzeumot emiithetem föl, a mely- nek gazdag és nagy gondossággal kezelt madárgyűjteményében Kumm tanár hívta föl figyelmünket a régi jónevű BoECK-féle gyűj- temény egyes érdekesebb darabjaira. Október 4-én dr. Lakowitz, Ibarth és Glau- BiTZ tanárok vezetése mellett Danzig közelebbi környékét tekintettük meg. A kirándulásnak remek idő kedvezett s ezért visszafelé a ten- geri utat választottuk, melynek különösen a vége, a Visztula torkolata tartogatott sok érdekes újdonságot, hadihajók, óczeánjáró ko- losszusok és egyéb hajók hosszú sorozatával bizonyítván Danzignak, mint kereskedő város- nak nagy jelentőségét, a miről a raktársziget óriási árúraktárhelyíségei is tanúskodnak. Október 5-én délben érkeztünk meg ßoszit- tenbe, dr. Thienemann széles körben ismert ornithologiai működésének színhelyére. Az új madártani múzeum megtekintése után kocsi- val kimentünk .,Ulmerhorst"-ba, melyet Ulmer, a rossitteni „madárvárta" meczenása építte- tett a madárvonulás megfigyelésének czéljaira. Útközben dr. Thienemann vezetése alatt meg- tekintettük az ornithologiai szempontból ne- vezetesebb helyeket s végignéztük a varjú- fogásnak itt dívó eredeti módját. Visszamenet keresztül-kasul jártuk az utunkba eső ala- csony erdőt, hogy az itt tanyázó jávorszarva- sokból láthassunk egy példányt, de csak egé- szen abnormís színezetű őzeket vertünk föl; Nach diesem wurde die Reihe der Vorträge vorläufig beendigt, indem derletzte Vorfragende, Regierungsrat Dk. Rörio. die Teilnehmer der .lahresversamniliing in Rossitten erwartete. Nachmittags den 3. Oktober wurden unter der liebenswürdigen Führung von Prof. Dr. Lakowitz die Sehenswürdigkeiten Danzigs be- sichtigt. Die alte Hansastadt ist eine wunder- volle Verschmelzung der Überlieferungen und Herrlichkeiten der Vergangenheit mit dem intensiven Fortschritte und den Errungen- schaften des modernen Zeitalters, was der Stadt ein ganz spezielles und individuelles Gepräge verleiht, wodurch sich dieselbe von dem gewöhnlichen Typus der modernen Gross- städte wesentlich und vorteilhaft unterscheidet. In dem engbegrenzten Rahmen meines Be- richtes kann ich nur des westpreussischen Provinzial-Museums gedenken, in dessen reich- haltiger und sorgfältig verwahrter Vogel- sammlung Prof. Kumm unsere Aufmerksamkeit auf einzelne interessantere Exemplare der alten, rühmlichst bekannten Sammlung von BoECK lenkte. Am 4. Oktober besichtigten wir unter Füh- rund der Herren Professor Dr. Lakowitz, Ibarth und Glaubitz die nähere Umgebung von Danzig. Der Ausflug wurde durch herrliches Wetter begünstigt, weshalb zur Rückfahrt der Weg auf dem Meere gewählt wurde. Besonders das Ende desselben, die Mündung der Weichsel brachte viele interessante Neuigkeiten ; Kriegs- und kolossale Ozean-Schiffe, sowie eine lange Kette anderer Schifte zeugten von der grossen Bedeutung Danzigs als Handelsstadt, was teil- weise auch schon an den riesigen Waren- lagern der Speicher- Insel erkennbar ist. Am 5. Oktober erreichten wir Rossitten, den Schauplatz der durch den Vogelzugsversuch in weiten Kreisen bekannten ornithologischen Tätigkeit von Dr. Thienemann. Nach Besichti- gung des neuen ornithologischen Museums ging die Fahrt nach „Ulmerhorst", — einem Block- haus, welches von Ulmer, dem Gönner der Vogelwarte, zum Zwecke der Beobachtung des Vogelzuges erbaut wurde. Während der Fahrt wurden die ornithologisch interessanten Stellen besichtigt, und Hess uns Dr. Thiene- mann auch die originelle, in dieser Gegend übliche Methode des Krähenfanges vor Augen führen. Auf der Rückfahrt wurde der niedrige Wald in die Kreuz und Quere durchstöbert. 339 színük föltűnően hasonlított a terület részben megkötött, részben més; mozgó homokbucz- káinak színéhez. Estére ismét megkezdődött a szakülés, a melyen dr. Körig tartotta meg „a gyomortar- talomvizsgálatok a ragadozómadarak gazda- sági jelentőségének megítélése czéljából" czímii előadását. A gazdasági jelentőség megállapí- tása kétféle vizsgálatot igényel; tudnunk kell először azt, hogy mekkora valamely madár- faj táplálékszükséglete, másodszor pedig azt, hogy milyen táplálékot vesz magához. Előb- bit az etetési kísérletek útján, utóbbit pedig gyomortartalomvizsgálatok révén lehet megál- lapítani A gyomortartalom-vizsgálatokat azon- ban még az etetési kísérletek egy specziáiis módjának kell megelőznie. Ugyanis meg kell állapítani azt, hogy az etetési kísérlet révén ismert mennyiségű táplálékból mit és meny- nyit lehet bizonyos idő múlva a gyomortar- talomból kimutatni. Ezekből a kísérletekből kitűnt az, hogy a gyomortartalom alapján a fölvett táplálékot nagyobbára pontosan meg lehet állapítani, sőt több esetben a táplálé- kul szolgált állatoknak majdnem az összes emészthetetlen alkatrészeit meglehetett találni a gyomorban. így például a gyomortartalom alapján összeállította az etetési kísérlethez használt gerinczesek teljes csontvázát. Ezután óriási anyag alapján — tajonkiut több ezer gyomortartalom vagy köpet — ismerteti a vizsgálatok eredményét a nappali ragadozókra és baglyokra nézve A végső eredmények igen átnézetes és szemléltető táblázaton vannak feltüntetve. Minden egyes madárfajnak van egy-egy táblázata, a melyen a madár röpképe is látható. A haszon és kár egymáshoz való viszonyát színes sávok tün- tetik föl, a melyek hosszúságát a haszon és kár százalékos viszonya adja meg. Külön sávja van ezenkívül még a közömbös tápláléknak is és ebben a rovatban szerepel a rovartáp- lálék. Ez a méltán föltűnő osztályozás abban leli magyarázatát, hogy a nagyobb ragado- zók rovartápláléka többnyire igen csekély a többi táplálék mellett, úgy hogy a haszon és kár megítélésénél tényleg alig lehet azt szám- um eventuell eines Exemplares des liier hei- mischen Elchwildes ansichtig zu werden, doch gelang es uns nur einige ganz abnorm ge- färbte Rehe aufzuscheuchen ; die Färbung glich ganz und gar der Farbe der teilweise schon gebundenen, teilweise noch wandernden Sanddüneu des Gebietes Abends begann wieder die Fachsitzung, auf welcher Dr. Rörig seinen Vortrag über „Magenuntersuchungen als Mittel zur Beur- teilung der Raubvögel" hielt. Die Bestimmung der landwirtschaftlichen Bedeutung erheischt zweierlei Untersuchungen; man muss zuerst wissen, wie gross der Nahruiigsbedarf irgend einer Art ist, und zweitens, welche Nahrung dieselbe zu sich nimmt Der erstere ist durch Fütterungsversuche, die letztere durch Magen- inhaltsuntersuchungen bestimmbar. Vor den Mageninhaltsuntersuchungen müssen jedoch noch spezielle Fütterungsversuche gemacht werden. Es muss nämlich bestimmt werden, was und wie viel sich aus einer, durch den Fütterungsversuch bekannten Nahrungsmenge, nach einer gewissen Zeit im Mageninhalte nachweisen lässt. Aus diesen Versuchen ergab sich, dass auf Grund des Mageninhaltes die aufgenommene Nahrungsmenge in den meisten Fällen genau bestimmt werden kann ; in mehreren Fällen waren fast sämtliche un- verdauliche Bestandteile der Nahrungstiere im Magen vorhanden. So konnte z. B. auf Grund des Mageninhaltes das komplete Skelett der zum F''ütterungsversuche verwendeten Wirbeltiere zusamgestellt werden. Es wird dann auf Grund eines riesigen Materiales — für jede Art mehrere Tausend Mageninhalte oder Gewölle — das Resultat der Untersuchungen über die Tagraubvögel und Eulen augeführt. Die Endresultate sind auf sehr übersichtlichen und anschaulichen Tabellen dargestellt, auf welchen auch das Flugbild der bitrefl'enden Arten vorhanden ist. Das gegenseitige Verhältnis des Nutzens und Schadens wird durch farbige Streifen dargestellt, deren Länge durch den Prozent- satz des Nutzens und Schadens bestimmt wird. Die inditferente Nahrung ist durch einen be- sonderen Streifen dargestellt, und in diese Rubrik gehört auch die Insekten-Nahrung. Diese mit Recht auffällige Klassifikation wird dadurch erklärt, dass die Insekten-Nahrung der grösseren Raubvögel der übrigen Nahrung 43* 340 baveniii és így bizonyos fokig jogosult e táp- lálékot ezeknél a fajoknál közömbösnek tekin- teni. Dk. Rörig előadása után Schalow H. elnök bezárta a közgyűlést annak a hangsúlyozá- sával, hogy Néiiiciországban még mindig igen kevés súlyt fektetnek a biológiai kutatásokra, de remélhető, hogy a madármegfigyelő állo- más további működése és ennek hatása ezt a hiányt meg fogják szüntetni. A német állami madármegfigyelő állomás immár minden ornithologus örömere állandóan szervezve van, habár a mai állapot még nem tekinthető végleges rendezésnek. Az állomás vezetője t)r. Thiekemann J. a königsbergi múzeumhoz mint őr van kine- vezve azzal az utasítással, hogy állandóan Rossittenben tartózkodjék és ornithologiai tanulmányokat végezzen. Kívüle a személy- zet egy preparátorból és egy múzeumi szol- gából áll. Az anyagi támogatást a német ornithologiai « gyesület és keleti Poroszország, mint tartomány nyújtják. A német ornitholo- giai egyesület kebelében gondnoksági testü- let áll fenn, a melynek a madármegfigyelő állomás számot adni tartozik. A gyűjtemények elhelyezésére éppen az idén új épületet ka- pott az állomás. Ennek egyik termében van felállítva a gyűjtemény, míg a többi helyisé- gei preperáló szobák és a múzeumi szolga magánlakása. A gyűjtemény néhány száz fölállított ma- dárból áll, melyek elsősorban a „Kurische Nehrung" madárvilágát jellemzik. Vannak a gyűjteményben szép biológiai csoportok is, főleg a Rossitten környékén fészkelő mada- rakról. Igen érdekes a gyűjteménynek az a része, a mely a madárjelölési kísérletek révén elrrt eredményekre vonatkozott. Itt vannak elhelyezve az eddig visszaküldött megjelölt madarak, vagy azok lábai, sokszor csak az aluminium gyűrűk, továbbá néhány térkép, a melyeken azok a helyek vannak feltüntetve, a melyeken megjelölt madarak lettek elejtve. gegenüber meistens verschwindend gering ist, so dass dieselbe bei der Beurteilung des Nutzens und Schadens tatsächlich kaum in Betracht gezogen werden kann, weshalb es in gewissem Grade berechtigt erscheint, die Insekten-Nahrung bei diesen Arten als in- different zu bezeichnen. Nach dem Vortrage von Dr. Rörk; wurde die Jahresversammlung von dem Priisidenten H. Schalow geschlossen u. zw. mit der Be- tonung, dass man in Deutschland noch immer sehr wenig Gewicht auf die biologische For- schung legt, dass es aber zu erhoffen ist. dass die weitere Tätigkeit der Vogelwarte und deren Wirkung diesen Mangel beseitigen werden. Die staatliche deutsche Vogelwarte ist nun- mehr zur Freude jedes Ornithologen ständig organisiert, obwohl der gegenwärtige Zustand noch nicht als endgültig betrachtet werden kann. Der Leiter der Vogelwarte, Dr. J. Thienrmann ist als Kustos an das Museum in Königstierg ernannt, jedoch mit der Weisung, ständigen Aufenthalt in Rossitten zu nehmen und dort ornithologische Studien zu pflegen. Ausser ihm besteht das Personal aus einem Präpa- rator und einem Museumdiener. Die materielle Unterstützung wird von der D. 0. G. und von der Provinz Ostpreussen gegeben. Inner- halb der D. 0. G. besteht ein Kuratorium, welchem in allen die Vogelwarte betreffen- den Sachen die Entscheidung zusteht. Zum Verwahren der Sammlungen erhielt die Vogel- warte gerade heuer ein neues Gebäude. In einem Saale ist die Sammlung aufgestellt, während die übrigen Räumlichkeiten Präparier- räume und Privatwohnung des Museumdieners sind. Die Sammlung besteht aus einigen Hundert aufgestellten Vögeln, welche in erster Linie die Vogehvelt der ^ Kurischen Nehrung" dar- stellen. Die Sammlung besitzt auch einige schöne biologische Gruppen, besonders von den Brutvögeln der Umgebung Rossittens. Sehr interessant ist derjenige Teil des Mu- seums, welcher sich auf die Resultate des Vogelzugsversuches bezieht. Hier befinden sich die bisher zurückerhaltenen gezeichneten Vögel, oder deren Fusse, eventuell nur die Aluminiiiniringe, ausserdem einige Karten, auf welchen jene Stellen eingezeichnet sind, 841 Igen tanulságos a szürke varjii vimulási tér- képe, a melyen a lelőhelyek pontosan meg- mutatják a Rossittenen átvoniil(') töméntelen sok szürke varjú költöterületét és téli szál- lását. A madárjelöléseket dr. Thiunemann többféle- képpen végezi A szürke rarjabit átvonulásuk közben fogdossa össze a„KurischeNeliriing"-on divo varjúfogó hálóval. A dnnka sirályokat és küszvágó cstreket a Rossitten mellett levő tóban, az úgynevezi'tt Möwenbruchban, fióka korukban jelöli meg. A nevezett területen mindkét madárfaj nagy kolóniában fészkei. Laras canns és Lariis fusais szintén iiálók segélyével lesznek összefogdosva. A fehér- fjólyák jelölésére Thiknp.mann részben maga megy ki azokra a vidékekre, a hol nagyobb számban jelölhet gólyákat, részben érdeklő dők között szétosztogatja a jelöléshez szük- séges gyűrűket. Ily módon eddigelé több mint kétezer gyűrűt osztott szét. Ennek az eljá- rásnak csak egy hiánya van, az t. i., hogy a jelölők igen sok esetben nem értesitik a központot a jelölésekről. A nagyobb ragado- zókat, nevezetesen az Arrhibuteo-t vastag gum- mival bevont csapó vasakban fogja meg; ezáltal a madár sértetlen marad s igy jelölésre al- kalmas. A jelölések sikere érdekében dr. Thienemann állandó irodalmi működést fejt ki a madár- tani és vadászati lapokban, hogy az érdeklő- dést egyrészt állandóan ébrentartsa, másrész! pedig minél szélesebb körökben felköltse. A madárvonulás megfigyelése czéljából ősz- szel és tavaszszal a fővonulás ideje alatt dr. Thienemann kivonul egy Rossittentől távolabb eső faházikóba, az említett „UImerhorst"-ba. A „Kurische Nehrung" -nak ez a legkeske- nyebb része, igy könnyen áttekinthető s a vonulás megfigyelésére legalkalmasabb. Itt végzi egyúttal feleségének segédlete melh'tt a vonulási sebességek mérését is. A fővonulási irányban '/.2 kilométernyi távolságban állanak egymástól és kézi telefonnal vannak összekötte- tésben A szél siettető vagy lassító hatásá- vvo markierte Vögel erlegt wurden. Sehr lehr- reich ist die Ziigskarte der Nebelkräiie, auf welcher durch die Erlegungsorte das Brut- und Überwinteruiigsgebiet der massenhaft über Rossitten wegziehenden Nebelkrähen sehrgenau angegeben wird. Das Zeichnen der Vögel wird von Dr. Thiene- mann auf verschiedene Art und Weise durch- geführt. Die Nebelkrälien werden während ihres Durchzuges mittels eines auf der „Kuri- schen Nehrung" gebrauchten Netzes gefangen. Die Laclimöven und Fluss-Seeschwalhen wer- den in einem Teiche bei Rossitten, im so- genannten Mövenbruche als Nestjunge ge- zeichnet, wo beide Arten in grösseren Kolo- nien brüten. Lunis rainis und Lariis fuseus werden ebenfalls mittels Netzen gefangen. Behufs Markierung der weissen Störche be- gibt sich Thienemann oft selbst auf jene Ge- biete, wo dieselben in grösserer Anzalil ge- zeichnet werden können, zumeist verteilt er jedoch die Ringe an solche, welche für die Sache Interesse bezeigen. Auf diese Weise wurden schon über l!000 Ringe verteilt. Die- ses Verfahren hat jedoch den Mangel, dass die Markierer in vielen Fällen die Zentral- station von dem Zeichneu der Vögel nicht verständigen. Die grösseren Raubvögel, na- mentlich die Rail h f II ssbn ssarde, werden mittels Schlageisen, welche mit dickem Gummiüber- zuge versehen sind, gefangen, so dass der Vogel unversehrt und zum Markieren geeignet bleibt. Um den Erfolg des Vogelzugs Versuches zu sichern, entfaltet Dr. Thienemann eine ständige literarische Tätigkeit in den jagdlichen und oruithologischen Zeitschriften, einerseits um das Interesse immer aufrecht zu erhalten, andererseil s um dasselbe in je weiteren Krei- sen zu erwecken. Zur Beobachtung des Vogelzuges begibt sich Dr. Thienemann im Frühjahr und Herbst, zur Zeit des Hauptzuges in ein von Rossitten entfernt liegendes Blockhaus, in den erwähn- ten „Ulmerhorst". Hier befindet sich die schmälste Stelle der „Kurischen Nehrung", welche daher am leichtesten übersehbar und zum Beobachten des Vogelzuges am geeig- netsten ist. Hier werden auch unter Mithilfe seiner Gemahlin die Zugsgeschwindigkeiten gemessen. Sie befinden sieh in der Zugs- richtung einen halben Kilometer von einander 342 nak inegmcrcsére szélsebesség niérílvel van ellátva. A niadárvonulás megfigyelésén kivül madár- véflclmi berendezésekkel is foglalkozik, de alkalmas terübít hiányában mintatelej) létesí- téséről szó sem lehet. A „madárvártának" ily módon részletezett sokoldalú tevékenységéből bizonyára mindenki azt a meggyőződést meriti, hogy mindaz, a mit egy ember legtöbbször csak igen szerény eszközökkel el tudott érni, az itt tényleg még- is van s hogy ennélfogva a niadárvárta életre- való intézmény, a melynek biztató jövője van. A rossitteni madármegfigyelő állomás tüze- tes tannlmányozásalévén kiküldetésemnek egyik legfőbb föladata, el nem mulaszthatom dr. Thiiínemann J. úrnak hálás köszönetet mon- dani, hogy föladatom megvalósítását tőle tel- hetőleg előmozdította. Ezután még csak azt említem meg, hogy a személyes érintkezés révén is lehetőleg ismertettem a M. 0. K. működését, neveze- tesen a madárvonulás megfigyelésére szolgáló hálózatunkat s eredményeinkre utalva igye- keztem hangulatot kelteni, hogy Németország- ban is szerveztessék ilyen hálózat. Ennek azonban az az akadálya — a mit már de. RöRiG is említett — bogy Németországban a kérdőívrendszer nem vált be; szinte általános a csodálkozás, hogy Magyarországon lehet- séges volt ily sűrű és kitűnően működő háló- zat szervezése. Ezenkívül sok hivatkozás tör- tént — és pedig joggal — arra a hathatós erkölcsi és anyagi támogatásra, a melyben Magyarországon a kormány, nevezetesen hr. Darányi Iqnácz m. kir. földmívelésügyi minisz- ter részesiti az ornithológiát, a melyhez fog- hatót Németországban lehetetlen elérni s igy hiányzanak a megfigyelési hálózat létesítésé- hez szükséges anyagi eszközök is. Befejezésül szívből fakadó hálás köszöne- tet mondok Herman Ottó igazgató úrnak a entfernt und stehen mittels eines Feldtelephons mit einander in Verbindung. Behufs Messung der besehleiinigenden, resp. der verzögernden Wirkung des Windes ist er mit einem A\'ind- Stärken-Messapparat versehen. Neben der Beobachtung des Vogelzuges wirrl auch der Vogelschutz kultiviert, doch kann infolge Mangeis an geeigneten Gebieten von dem Einrichten einer Musterstation keine Rede sein. Ans der hier geschilderten vielseitigen Tä- tigkeit der Vogelwarte wird wohl jedermann die IJberzeugung erhalten, dass dasjenige, was ein Mann mit fast immer l)eschränkten Mitteln leisten konnte, hier vollauf geleistet wurde, und dass daher die Vogelwarte eine lebenskräftige Institution ist, welche einer schönen Zukunft entgegengeht. Indem das Studium der Vogelwarte Rossitten eine hauptsächlichste Aufgabe meiner Ent- sendung war, kann ich es nicht versäumen, Herrn Dr J Thienemank herzlichsten Dank dafür zu sagen, dass er das Erreichen meiner Aufgabe in jeder Beziehung nach Kräften förderte. Schliesslich möge noch erwähnt werden, dass ich im persönlichen Verkehr auch der Tätigkeit der U. 0. C. gedachte, namentlich unseres zur Beobachtung des Vogelzuges or- ganisierten Beobachtungsnetzes und versuchte ich mit Berufung auf unsere Resultate die Errichtung eines ähnlichen Beobachtungsnetzes auch in Deutschland als wünschenswert dar- zustellen Diesem Vorhaben steht jedoch das Hindernis entgegen — was auch schon von Dr. RöRiG beklagt wurde — dass sich in Deutschland das Fragebogensystem nicht be- währte ; man wunderte sich daher fast all- gemein darüber, dass es in Ungarn möglich war, ein so dichtes und ausgezeichnetes Be- obachtungsnet/, zu organisieren. Ausserdem berief man sich vielfach — und zwar mit Recht — auf die wirksame moralische und materielle Unterstützung, welche die Ornitho- logie in Ungarn von der Regierung, nament- lich vom k. ung. Minister für Ackerbau, Dr. Ignatius v. Darányi erhält, was in Deutschland derzeit nicht erreicht werden kann, weshalb auch die zum Einrichten eines Beobachtungs- netzes notwendigen materiellen Mittel fehlen. Zum Schlüsse sage ich Herrn Direktor Otto Herman ergebensten Dank für die Ermöglichung 343 kiküldetés kieszközléséért, melynek folyamán egyrészt sok értékes tapasztalatot gyűjtöttem, másrészt alkalmam nyílt megismerkednem Németország oruitholügusaival. Azokat a kel- lemes órákat, melyeket barátságos körükben eltöltöttem, mindenkor kedves emlékként fogom megőrizni. dieser Entsendung, während welcher ich einer- seits wertvolle Erfahrungen sammeln konnte und andererseits mit den deutschen Ornitho- logen bekannt wurde. Die angenehmen Stun- den, welche ich in ihrem freundlichen Kreise verlebte, werden mir immerdar eine liebe Eriiiuerunii- bleiben. 344 A Petényi-emlék. A magyar tudnraányos maciártan nieg- alapitójának, Petényi SAi,AMON-nak állitandó emlékműre a múlt év november hava óta a következő két adomány érkezett : Schenk Jakab 20 kor. A Magyar Tud. Akadémia gyűjtő- ivén ■ ■ 30 „ Összesen . . . 50 kor. Hozzáadva a múlt években érkezett 802 koro- nát, gyűjtésünk eddigi eredménye 852 korona. Fogadják e helyen a kegyes adakozók őszinte szívből fakadó köszönetünket. A további kegyes adományokat a M. (). K. czime alatt (Budapest, VIII. József-körűt 65, I. 3.) kérjük. M. 0. K. Das Petényi-Denkmal. Zur Errichtung eines Deiikniales für J. 8. V. PiîTiîNYï, dem Begründer der wissenschaft- lichen Ornithologie in Ungarn, liefen seit: November 1907 folgende Gaben ein : Jakob Schenk 20 Kronen Sammelbogen der Akademie der Wissenschaften . . 30 Zusammen . . . 50 Kronen. Mit den 802 Kronen der vorigen Jahre summiert, beträgt unsere bisherige Sammlung 852 Kronen. Empfangen die gütigen Spender auch an dieser Stelle unseren herzlichsten Dank. Die weiteren gütigen Beiträge ersuchen wir an die U. 0. C. (Budapest, VIII. József-körút 65. I) zu richten. U. 0. C. Personalia. Az 1908. év folyamán a M. 0. K. rendes meçi figyelői közé a következők vétettek föl : Bodnár Brrtai.an, Hódmezővásárhely. Mauks Vilmos, Tátraháza. Maqdits Kákoly, Nagyvárad. Börzsönyi Gyula, Vörs. Juhász Károly, Bodony. Tóth Béla, Antalfalva. HoLicsKA János, Garamsálfalva. Pawlas Gyula, Eperjes. Fernbach Károlyné, Zombor. PózNER BóDoa, Arad. Jubileum. 1908 április 10-én volt tizedik évfordulója annak, hogy dr. Darányt Iqnácz ui. kir. füldmivelésügyi miniszter 0 Nagy- méltósága elfoglalta ezt a fényes állást ; ritka jelenség ez a mai korban, a mikor a minisz- terség szinte az efemeridákra emlékeztet. Híven egész életében követet elveihez, 0 Nagyméltósága a leghatározottabban vissza- utasított mindenféle ünneplést. Nem mulaszt- hatjuk el, hogy a raczionális és lelkes madár- védő valóban számtalan tisztelőjéuek hírt ne adjunk erről az évfordulóról. M. 0. K. Látogatások. Walter W. Froogat, a ki az ujdélwalesi földmívelésügyi minisztérium meg- bízásából az egész világ mezőgazdasági intéz- ményeit és múzeumait tanulmányozta, ellátó- im Laufe des Jahres 1908 wurden zu stän- digen Beohachtern ernannt: Bodnár, Bartholomäus, Hódmezővásárhely. Mauks, Wilhelm, Tátraháza. Magdits, Karl, Nagyvárad. Börzsönyi, Julius, Vörs. Juhász, Karl, Bodony. Tóth, Béla, Antalfalva. Holicska, Johann, Garamsálfalva. Pawlas, Julius, Eperjes. Frau Karl Fernbach, Zombor. PózNER, Felix, Arad. Jubiläum. Am 10. April 1908 jährte es sich zum zehnten Mal, dass Se. Exzellenz unser königl. uugar. Minister für Agrikultur Dr. Ignatius von Darányi diese glänzende Stel- lung bekleidet; gewiss eine seltene Erscheinung in einer Zeit, wo die Minister in ihrem Amte mehr an Ephemerideu erinnern. Getreu den Prinzipien seiner ganzen Lebensführung, lehnte Se. Exzellenz jede Art von Feier entschieden ab. Wir konnten uns aber nicht enthalten, die Kunde dieser Jahreswende den wirklich zahl- losen Verehrern dieses rationellsten und eifrig- sten Beschützers der Vogelwelt zu vermitteln. U. 0. C. Besuche. Walter W. Froggat, der im Auf- trage des Ackerbauministeriums von Neu- südwales die landwirtschaftlichen Einrichtun- gen und Museen der ganzen Welt besichtigte. 345 gatott Budapestre is és több intézet mellett megtekintette a M. 0. K.-ot is. Itt kiilöuöseu a terjedelmes gyomortartalom - gyűjtemény keltette föl ügyeimét, s élénken érdeklőilölt madárvédelrai berendezéseink és törvényeink iránt. Egyebek között kijelentette, hogy a HuRMAN Ottó „The International Convention for the Protection of Birds etc." czimű munkája szellemél)en megalkotott ausztráliai iiiadárvédelmi törvény már az országgyűlésnek be van nyújtva.* Másik előre bejelentett látogatónk Ryan 0. S. úr, az ausztráliai madártani egyesület volt elnöke, sajnos oly időben járt intézetünkben, a mikor véletlenül senki sem volt ott, s igy nem foaadhattuk. LoDOE R. B., a ki 6 hetet töltött az idén Magyarországon, különösen azzal a czélzattal, hogy fényképfölvételeket szerezhessen a sas- keselyűről — a mi, sajnos, nem sikerült — kedves szokása szerint meglátogatta intéze- tünket, s mindnyájan szívből örültünk, hogy viszontüdvözölhettük kedves angol barátunkat, a ki legújabb könyvében nagy szeretettel ír a magyarokról. M. 0. K. Intézeti ügyek. Hermán Ottó, a M. 0. K. igazgatója, a m. kir. földmivelésügyi minisztérium által 9839/1908 ein. szám alatt ezúttal másodízben engedélyezett egyévi szabadságidejét 1908 november hó 1-én kezdte meg, hogy az intézet vezetésével járó sokféle gondtól és elfoglalt- ságtól lehetőleg felmentve, teljes munka- erejét a magyar ósfoglalkozásokról szóló nagy müvének szentelhesse. A szabadságidő tartamára az igazgatói teendők ellátásával CsöRGEY Titus, a M. 0. K. titkára, az Ai^tria. 2(). Brünn: Naturforschender Verein: Verhandl. XLV. 1906. — Berichte der Met. Kommission. XXV. 190Ô. Ergebnisse d. phae. Beob. 1905. 27. Graz: Naturwissensch. Verein für Steiermark: Mitteilungen. XXXVI/XXXIX. 28. Hall ein: von Tschusi, Vict. Ritter: Ornith. Jahrbuch. XIX. 1908. 29. Klagenfurt: Naturhist. Landes-Museum von Kärnten: Jahrbuch. XVIII. 190--). 30. ., Waidmannsheil. XVIII. 1908. 31. Krakau: K. Akad. d. Wissenschaften: Sprowadzenie. 40/1. — Rozprawy t. 7. A. B. 1907. 32. Prága: Böhmischer Forstverein: Vereinsschrift für Forst-, Jagd- und Naturkunde. 1907/8. 33. Rovereto: I. R. Accademia degli Agiati: Atti. XIV. 1908. 34. . K. k. Landwirt.-bakt. u. Pflanzenschutz-Station : Mitteilungen. Bosnia . 35. Sarajevo: Bosn.-herz. Zemaljski Musej : Materialien zu einer Ornis Balcanica. 358 Belgium. 36. Bruxelles: Chasse et Pèche XXVI. 1908. 37. „ Ciel et Terre. XIX. 1908. 38. Liôge: Société Géologique de Belgique: Annales. XXXV. 19U8. Britannia et Hihernia. 39. Dublin: The Irish Naturalist. 1908. 40. Glasgow: Natural History Society: Transactions. Vili. 41. Hull: Yorkshire Naturalists Union: The Naturalist. — The Transactions. 42. London: Brit. Orn. Club: Bulletin. XXII. 1908. 43. , British Birds v. I /II. 1908. 44. „ Roy. Sy. for the Protection of Birds V. 1908. 45. „ Int. Commitee : Ornis. 46. „ The Zoologist. 1908. 47. Tring: Rothschild's Museum: Novitates Zoológiáé. XIVXV. Dania. 48. Kjöbenhavn: Dansk. Orn. Forening : Tidskrift 111. 1908. 49. „ Naturi'. Foreiiing: Vidensk. Meddelelser. IX. 1907. Gallia. 50. Rennes: Bibliothèque de l'Université: Travaux. IV., V. 51. Marseille: Faculté des Sciences: Annales. 52. , Musée d'Histoire Naturelle : Annales. 53. Paris: La Feuille des Jeunes Naturalistes. 1908. 54. ., Muséum d'Histoire Naturelle: Bulletin. 1906/7. Germania. 55. Altenburg: Naturf. Ges. des Osterlandes : Mitteilungen. Xlll. 1908. 56. Augsburg: Naturw. Verein f. Schwaben und Neuberg: Bericht. 57. Berlin: R. Friedlänber und Sohn : Naturae Novitates. XXX. — Bericht LVI. 58. „ Ant. Reichenow. Prof. Dr.: Ornithologische Monatsberichte. XVI. 1908. 59. „ Ges. für Heimatkunde der Prov. Brandenburg : Brandenburgia. XVII. 1908. 60. Frankfurt a/M : Zool. Beobachter. XLVIII/XLXIX. 1907/8. 61. Frankfurt a/0 : Naturw. Verein: Helios. XXIV/XXV. 62. „ Naturw. Verein : Societatum Litterae. 63. B rau n sc h w e i g : Verein für Naturwissenschaften: Jahresbericht. 1907. 64. Danzig: Westpreussisches Provinzial-Museum : Amtlicher Bericht. XXVIU. 1907. 65. „ Naturforschende Gesellschaft : Schriften. 66. Gera-Reu,8s: Deut. V. z. Schutze der Vogelwelt: Ornith. Monatsschrift. XXXIII. 1908. 67. Giessen: Oberhess. .Ges. für Natur- und Heilkunde: I.. II. 68. Halle: Kais. Leopoldino-Carolinische Deutsche Ak. der Naturf. : Leopoldina. XLIV. 1908. 69. Ham'burg: Naturw. Verein: Abhandl. — Verband. XV. 1907. 70. Hanau: Wetterauische Ges. für die ges. Naturkunde: Bericht 1889. 71. Karlsruhe: Bad. Zool. V. : 'Mitteilungen. 3/18. 1899/1907. AquUa XV. ^^ 354 72. Könijisberg: Dr. Max Braun: Zool. Aiinalen. 1., II. 73. Leipz.ig: Deutsche Orn. Ges.: Journ. f. Ornithologie. LVI. 1908. 74. Magdeburg: Naturwissenschaftlicher Verein: Jahresbericht. 1904/7. 75. „ Die gefiederte Welt: XXXVI/VII. 1907/8. 76. München: Üniithologische Gesellschaft in Bayern: Verhandlungen. VII. 77. Kos sitt eu a/Nehrung: Vogelwarte-Rossitten: Jahresbericht. VII. 1907. 78. Stettin: Ornithologischer Verein: Zeitschrift f. Orn. u. Oologie XXXII. 1908. 79. Tübingen: Königl. Universität: — Inauguraldissertationen versch. Inhalts. 80. Wiesbaden: Nassauischer Verein für Naturkunde: Jahrbücher. 1907. Helvetia. 81. Bern: (,'akl Daut : Der Oniithologische Beobachter. VII. 1908. 82. „ Naturforschende Gesellschaft: Mitteilungen. 1907. 83. Chur: Naturforschende Gesellschaft Graubündens : Jahresbericht. L. 1907 8. 84. Genf: Institut national : Bulletin. 85. ölten: G. von Burg: Diana. XXVI. 1908. 86. St. Gallen: Naturw. Ges.: Bericht. — Jahrbuch. 1906. Hispánia. 87. Madrid; Real Sociedad Esp. de Hist. Natural: Boletin. VIII. 1908. — Memóriás. V. 1907/8. 88. Zaragoza: Facult. de Ciencias : Anales II. Hollandia. 89. Utrecht: Koninkl. Nederl. Met. Institut: Met. Jaarboek 1906. A 97. — Onweders, Optische Verschijnselen in Nederland. Deel. XXVI. 1905. Italia. 90. Genova: Museo di Zoologia e Anatomia Comp, della li. Università: BoUetino. 1903/5. 91. Milano: Società Toscana di Se. Nat. e Museo Civico Atti XLVII. Memorie. X. 92. Pisa :_Società Toscana di Se. Nat. Atti. Memorie XXII. — Processi Verbali XVII. 93. Roma: Società Zoologica Italiana : Bollettino. IX. 94. Siena: Avicula XU. 1908. 95. Bologna: R. Accad. delle Se. : Memorie. IV. — Rendiconto. XI. Luxemburg. 96. Luxemburg: Société des Naturalistes : Compte-Rendus. Norvegia. 97. Bergen: Museum: Aarbog. 1904'7. — Aarsberetning. 1904/6. 98.'Troin's]ö: Museum: Aarsberetning. 1904/6. — Aarshefter. 1903/7. 99. Throndjem: Kongelige Norske Videnskabero Selskab : Skrifter. 355 Rossia. 100. Dor pat; (Jurjoff) : Naturf. Archiv. — Sitzungsber. X\l., XVII. — Schriften. 101. Helsingfors: Tidskrift f. Jägare. XVI. 1908. 102. Jekaterinburg: Société Ouralienne : Bulletin. 103. Kischineff: Société des naturalistes: Trudy I. 104. Moscou: Soc. imp. d'acclimatation: Dnevnik. 1901/6. 105. „ Société Impériale des Naturalistes : Bulletin. XX. 106. Riga: Naturforscher-Verein: Arbeiten. — Korrespondenzblatt. 1907. 107. Ti fi is: Museum Caucasieum : Die Sammlungen. Mitteilungen. III., IV. Serbia. 108. Beograd: Muzej Szrbszke Zemlje : Gradje. Suecia. 109. Stockholm: Kongl. Vetenskaps Ak. : Arkiv for Zoologi. IV. — Handlingar XL. 110. Lund: Kongl. Universitet : Akademische Abhandlungen. 111. Upsala: Kongl. Universitet: Arsskrift. II Asia 112. Batavia, Java: Kon. Naturk. Ver.: Tijdskrift LXVII. 113. „ „ Dép. de l'agriculture: Bulletin. 114. Buitenzorg, Java: Institut Botanique: Bulletin. (Zoologie.) XX. 115. Calcutta: Asiatic Society of Bengal: Journal and Proceedings. 1/IV. 116. Colombo: The Museum: Spolia Zeylanica. IV. V. 117. Tokyo: Zool. Inst. : Contributions 44/66. Ill Africa. 118. Cairo: Institut Egyptien: Bulletin. 1906. — Mémoires. V. 119. Capetown: South Afr. Museum: Annals IV/VI. 120. Modderfontein: South African Ornithologists' Union: The Journal. IV. America meridionalis. 121. Buenos-Aires: Museo Nacional : Anales VII. IX. — Comunicaciones — Memóriás. 122. La Plata: Museo de La Plata. — Anales I. V. — Revista IX. 1 23. Lima (Peru) : Sociedad Geogràfica de Lima : Boletin XXI. 124. Montevideo: Museo Nacional: Anales. III. 125. Rio de J an eiro : Museu Nacional: Archivos. 126. S. Paulo: Muaeu Paulista : Revista. V. America septentrionalis. 127. Albany, N.-Y. : New-York State Libr. : Bulletin. — Memoirs. 128. Ann Arbor: Michigan Ac. of Sc: Annual Report IX. 129. Boston: .\m. Ac. of Arts and Sciences: Proceedings. XLIII. 45* 856 130. Chicago: Chicago Academy: Bulletin Special. II. 131. Davenport, Java: Academy of Sciences: Proceedings. XII. 132. Madison: Wisconsin Ac: Transactions. XIV XV. 133. .Mexico: Soc. cientifica .Ant. Alzate": Memóriás. XXV. 134. Minneapolis: Minn. Ac: Proceedings. IV. 135. New- York: American Museum of Natunil History: Bulletin. XXIV. Memoirs. 136. ^ „ Audubon Society: Educational Leatlets. 137. „ , Bird Lore: X. 138. Oberlin, 0.: Oberlin G liege: The Wilson Bulletin. XX. 139. Ottawa (Canada): Geol. and Nat. History Survey of Canada. 140. Philadelphia: Academy of. Nat. Sciences: Proceedings. LIX. 141. Pitts bo urgh, Pa.: Carnegie Museum: Annals. IV. — Memoirs III. 142. Rock Island. 111.: Augustana College: Publications. IV., V., VI. 143. San Francisco, Cal.: Cal. Academy of Sciences: Proceeding. I. 144. Santa Clara, Cal.: Cooper Orn. Club: The Condor. X. 1908. 145. St. Louis, Mo.: Academy of Science: Transactions. XVIII. 14ö. Topeka: Kansas Ac. of Sc: Transactions. XXI. 147. Urbana: 111. State Laboratory: Bulletin VIII. 148. Washington: Smithsonian Institution: Report 1907. — Proceedings. XXXII. — Bulletin. LX. 149. ^ Division of Biological Survey: North American Fauna. — Bulletin. 8/31. — Yearbook. 150. „ Secretary of Agriculture: Report. VI. Australia. 151. Brisbane: Queensland Museum: Annals. VII. 152. Sidney: Australian Museum: Memoirs. — Records. VII. — Report of Trustees. 1907. N.ECROLOGUS. 357 R. P. Schaffer Sándor. kS4(i— IWíS. A mult század második felében a Stmá- ban fekvő Mariahof pli-báiiosát, R. P. Hanf Balázst megszállotta a tudnivágyás : meg akarta ismerni a Furt-tó madárvilágát. Régi jó barátom Halleinban lakó Tsciiu8i-ScH>m3- HOFFEN útmutatása mellett, igen tisztességes eredményt ért el, a melynek értéke a meg- figyelések abszolút megbízhatóságában s a mellett a legnagyobb pontosságban rejlett. Pater Hanf adatait leggondosabban letisz- tázva, percznyi pontossággal küldte be lígy, hogy az évkönyv szerkesztőjét soha, egy per- ezig sem várakoztatta meg. És a midőn Pater Hanf végre az élők sorából elköltözött, a niariahofi parochia provisora, R. P. Schaffer Sánt)or lépett elődének örökébe. Mintegy próbaképpen — 1892— 1897-ig — kezdett figyelni, de 1897 óta, a midőn már elég erőt gyűjtött, haláláig rendesen beküldte jelentéseit a Magyar Ornithologiai Központnak. Ez az odaadás egy önkéntesen elvállalt kötelesség teljesítésében, a szakhoz és kiszemelt inté- zethez való ragaszkodás, az abszolút pontos- ság és szerénység : éppen oly megindító volt, mint — — ritka. Mint felekezetének igazi papja, azzal akarta életét megkoronázni, hogy a „szent földre" zarándokolva, üdvezítőjének nyomait érintse — vágyát nem érhette meg, mert útközben, hajón 1908 augusztus 15-én Jaífa alatt hir- telen meghalt s a következő napon idegen földben eltemettetett. A StjTÍában fekvő Benedek-rendi konventus szt. lamberti tiszteletreméltó apátja beküldte a M. 0. Központnak az elhunyt parteját, melyben olvasható, hogy _R. P. Alex.\nder ScHAPFER, Vicarius Parochiae in Mariahof, in rébiís ornitkologids admodum peritus . . . obüt.« Igaz, hogy ,in rebus ornithologicis peritus", intézetünknek hű és hasznos tagja volt, békés munkálkodását híven meg is tartjuk emlé- kezetünkben. H. 0. I R. P. Alexander SchafFer. ' 184Ü-1908. In der zweiten Hälfte des vorigen Jahr- hunderts ergriif den Pfarrverweser von Mariahof in Steiermark, R. P. Blasius Hanf, die edle Wissbegierde : die Vögel des Furt- teiches kennen zu lernen. Geleitet von der treuen Hand meines alten, lieben Freundes TscHusi zu ScHMiDHOFFEN lu Hallein, brachte er es zu einem schönen Resultat, dessen Gediegenheit in absoluter Verlässlichkeit der Beobachtungen und nebenbei in der grössten Pünktlichkeit beruhte. Pater Hanf sandte seine Beobachtungen in sorgfältiger Reinschrift auf die Minute pünktlich ein, der Redakteur des Jahrbuches hatte keine Minute zu warten. Und als Pater Hanf das Zeitliche segnete, trat seine Erbschaft der Pfarrprovisor von Mariahof. Alexander Schaffer an ; er beobachtete anfangs — seit dem Jahre 1892 — gleichsam probeweise, und als er sich stark genug fühlte, sandte er seine Berichte seit 1897 bis zum Tode pünktlich und treulich der Unga- rischen Ornithologischen Centrale ein. Diese Hingebung an eine freiwillig übernommene Pflicht, die treue Anhänglichkeit an den Wissenszweig und an das erkorene Institut, und die absolute Pünktlichkeit und Bescheiden- heit, sind wahrhaftig rührend und selten. Als echter Priester seines Glaubens wollte er sein Greisenalter damit krönen, dass er die Wiege des Christentums, das „gelobte Land", besuche und den Spuren seines Heilandes folge ; er sollte seinen Wunsch nicht erreichen : er starb unterwegs auf dem Schiffe in Jaffa am 15. August 1908 und wurde tagsdarauf in fremde Erde begraben. Der ehrwürdige Abt und der Konvent von Set. Lambert in Steiermark, als Sitz des Benediktiner-Ordens, dem P. Schaffer ange- hörte, sandte der U. 0. C. das Parte ein, worin zu lesen ist : „R. P. Alexander Sceafpee Vicarius parochiae in refyus ornithologicis ad- modum peritiis . . . obiit. " Es ist wahr, er war „in rebus ornitho- logicis peritus", ein treues, nützliches Mitglied unserer Anstalt, dessen friedlichem Wirken wir ein treues Gedächtnis bewahren. 0. H. INDEX ALPHABETICUS AVUM. Accentor moduláris (L.)- 29. 134. 136. 219. 331. Accipiter nisua iL.). 218. 226. 347. Acrocephalus arundinaceus (L.i. 29. 138. 219. 237. 238. 239. 279. 282. — dumetorum Blyth. 178. — palustris (Beeilst.) 29. 138. 275. 282. 283. 286. — streperus (VieilL). 30. 138. 219. Aegithalus caudatus (L.). 219. 227. Alauda arborea L..30. 135. 178. 218. 227. 328. 347. — arvensis L. 4. 17. 18. 30. 134. 135. 139. 143. 145. 149. 177. 178. 180-182. 218. 227. 246. 247 299. 328. 331. 348. — cristata L. 218. 227. ^4'6. 246. 342. 347. Alca torda L. 231. Alcedo ispida L. 218. 227. 239. Ampelis garrula (L.). 218. 227. 297. 331. Anas boschas L. 34. 134. 135. 139. 210. 212. 217. 220. 221. 228. 2 -8. 243. 282. 834. 346. X penelope L. 217. 220. — crecca L. 34. 134. 135.217. 228. 238. — penelope L. 34. 135. 217. 220. 221. 238. 328. 346. — querquedula L. 34. 135. 217. 228. 238. 346. — streperà L. 34. 135. 217. 228. 238. 348. Anser albifrons (Scop). 35. 217. 242. 243. 328. — — finnmarchicus Gunn. 242. 243. 314. — anser (L. . 35. 135. 210. 212 217. 237. 241. 243. 244. 279. 282. — fabalis Lath. 35. 134. 217. 228. 240. 242. 243. Anthus campestris (L.). 35. 187. 218. 346. — cervinus (Pali.). 138. — pratensis (L.). 35. 136. 219. — spipoletta (L.) 35. — triviaUs (L.). 35. 187. 219. 328. Aquila chrysaëtus L. 226. 268. 270. 271. 272. 334. — maculata (Gm). 35. 137. 209. 226. clanga PaU. 36. 137. 209. 218. — — pomarina Brehm. 218. Aquila melanaëtus (L.). 213 226. 269. 270. — pennata Gm. 36. 137. 213. 226. Archibuteo lagôpus (Brunn.). 36. 213. 218. 226. 297 341. 347. Ardea alba L. 36. 135. 210. 218. 227. 23.5. 240. 246. 253. 256. 287. 288. 290. 291. 328. — cinerea L. 4. 10. 36. 134. 136. 139. 149. 210. 213. 218. 227. 235. 240. 241. 243. 249. 250. 253. 275. 279. 288. 290. 292. 299. 328. — garzetta L. 38. 137. 210. 218. 227 235. 240. 247. 249. 250. 251. 253. 256 257. 275. 284. 288. 289. 290. 291. 299. 328. 346. — purpurea L. 38. 137. 210. 213. 218. 220. 227. 234. 235. 236. 240. 241. 243. 249. 2.50. 253. 275. 279. 288. 290. 292. 328. — ralloides Scop. 38. 138. 210. 218. 227. 234. 235. 236. 240. 241. 243. 249 250. 251. 253. 275. 279. 291. 299. 300. 328. 331. Ardetta minuta (L.). 38. 138. 210. 218. 227 239. 327. Asio accipitriuus (Pali.). 38. 218. 226. — otus (L.). 218. 348. Astur palumbarius (L.). 218. 226. 306. 331. 347. Bonasa bonasia iL.J. 227. Botaurus stellaris (L. . 39. 134. 136. 218. 227. 239. Bubo bubo (L.) 219. 226. 241. 307. Buteo buteo (L.). 39. 134. 135. 218. 226. 307. 348. — ferox (Gm.)."323. 346. Calamodus aquaticus (Gra.). 39. 137. — melanopogon (Temm.). 39. 136. 219. 238. — schoenobaenus (L.). 39. 138. 238. 347. Calcarius nivalis (L.). 39. 218. Cannabina cannabina(L.ì218. 227.847. — linaria (L.). 39. 346. 347. Caprimulgus europaeus L. 39. 138. 218. 227. 328. 336. 348. Carduelis carduelis (L.). 219. 227. Cepphus grj'lle L.) 231. Cerchueis cenchris (Naum.). 138. 226. — tinnunculus (L.). 39. 134. 135. 218. 226. 247. 311. Cerchneis vespertinusiL.). 40.138. 218 226. 304. 305. 312. 313. 831. 347. Certhia familiáris L. 219. 227. 347. Gharadrius ale.xandrinus L. 40. 136. — dubius Scop. 40. 137. 217. 299. — hiaticola L. 135. 242. — morinellus L. 40. 219. 328. — pluvialis L. 40. 136. 217. 228. 238. 328. Chelidonaria urbica (L.). 4. 7. 40. 137. 139. 143. 145. 147. 149. 150. 151. 1.52 219. 299. 311.-.S28. Chloris chloris (L.). 46. 134. 135. 218. 347. Chrj'somitris spinus (L.). 134. 218. 227. Ciconia ciconia (L.). IX. 4. 10. 11. 12. 13. 46. 136. 139. 143. 145. 147. 149. 150. 151. 152. 154. 156. 157. 158 159. 160. 162. 163. 165. 166. 167. 168. 170. 171. 172. 175. 176 218. 245. 247.5258—267. 275. 278. 284.*297.-,298. 299. 307. 310. 311. 312. 328. 329. 336. 337. 341. — nigra (L.). 53. 136. 139. 149. 218. 227. 243. 284.^299. ^328. Cinclus cinclus iL.) 227. 315. 381. Circaëtus gallicus (Gm.). 53. 136. 213.-218. Circus aeruginosas (L.I. 53. 134. 136. 218. 226. 234. 237. 242. 276. 279. 281. 282. — cyaneus (L.). 53. 134. 135. 218. 331. 348. — macrurus (Gm.J. 53. 136. 219. — pygargus (L.). 53. 136. 218. 226. Olivicola riparia (L.). 53. 137. 218. 238. 328. 331. Coccothraustes coccothraustes (L.). 54. 218. 227. Colaeus monedula L.). 218. 227. .311. 315. 316. Columba oenas L. 4. 20. 21. .54. 134. 135. 139 143. 145. 149. 150. 151. 152. 218. 227. 328. — palumbus L. 4. 21.758. 134. 135. 139. 149. 218. 227. 328. 347. Colymbus auritns L. 138. 217. 228. — cristatus L. 61. 136. 217. 228. 240. 279. 280. 284. — fluviatilis Tunst. 61. 134. 136. 217. 237. 240. — griseigena Bodd. 61. 136. 217. 228. 240. 359 Colymbus nigricollis iBrhm). 62.136. 219. 228. Coracias garrula L. 62. 138. 139. 149. 218. 227. Corvus corax L. 218. 227. 241. 268. 269. 270. 272. — cornLx L. 218. 220. 227. 234. 247. 275. 278. 281. 282 283. 284. 314. 315. 341. — frugilefjus L. 62. 177. 178. 180- 182. 218. 227. 307. 312. 315. 316. Coturni.f coturnix (L.). 4. 9. 62. 138. 140. 143. 1Í5. 149. 150. 151. 152. 218. 227. 232. 246. 299. 315. 316. 317 3^8 Crex crex"(L.). III. 4. 10. 65. 138. 149. 150. 151. 152. 218. Cuculus canorus L. 4. 14. 15. 67. 137. 140. 143. 145. 147. 149-152. 177. 178. 180—182. 218. 227. 239. 2S2. 283. 285. 328. Cyanecula suecica (L.). 74. 134. 136. 178. 219. 331. 346. Cygnus Bewickii Yarr. 7*. — cygnus (L.). 74. 178. 217. 228. — olor Gm. 228. Dafila acuta (L. . 74. 135. 217. 228. Dendrocopus major (L.). 218. 227. 286. 347. — médius (L.). 218. 227. — minor (L.). 218. 227. Dryocopus martius (L.). 227. 347. Emberiza aureola Pall. 178. — calandra L. 74. 134. 135. 218. 227. 247. 346. 347. — eia L. 74. 136. 327. — citrinella L. 218. 227. 34V. — schoeniclus L. 74. 134. 135. 218. 238. 279. 282. 283. 347. Erismatura leucocephala (Scop.). 135. ErithacHS rubecula (L.). 75. 134. 136. 140. 149. 178. 219. 328. Falco lanarius L. Pall 135. 213. 218. 226. 347. 348. — merillus (Gerini). 75. 218. 239. — peregrinus Tunst. 218. 226. subbuteo L. 75 137. 218. 226. Fratercula arctica (L.I. 231. Fringilla coelebs L. 75. 134. 135. 178. 218 286. 310. .347. — montifringilla L. 75. 218. 227. 347. — nivalis 'L. 227. 228. Fulica atra L. 75. 134. 135. 209. 211. 212. 218. 228. 238. 279. 284. 328. Fuligula clangula (L.). 76. 217. — ferina (L.). 76. 135. 140. 217. 228. 238. 299. — fuligula (L. . 76. 136. 217. 327. — hyemalis (L.) 217. — marila (L.) 76. 136. Fuligula nyroca (GUld.) 76. 135. 217. 228. 238. 243. 282. — rufina (Pall. 217. Gallinago gallinago (L.). 76. 134. 135. 140. 217. 238. 242. 328. — gallinulla (L.). 77. 1H4. 135. 217. 238. 328. — major Gm. 77. 136. 217. 22S. 328. Gallinula chloropus (L.). 77. 134. 136. 218. 228. 239. 328. Garrulus glandarius L.). 218. 227. Gavia arcticus (L.) 217. 347. — glaciális (L.) 228. 230. 231. — septentrionalis (L.) 217. 228. Glareola pratincola (L.) 77. 138. 217 228. 279. Glaucidium noctnum (Ketz.) 218. 227. 347. — passerinum][(L.) 311. Grus grus (L.). 4. 12. 77. 136. 149. 177. 178. 180—182. 218. 233. 238. 242. 243. 264. 328. Gypaëtus barbatus L. 268. 326. 345. Gyps fulvus (Gm.) 226. 268r272. 326. HaUaëtus albicilla (L.). 209. 213. 218. 239. 241. 286. 287. 288. 289. Himantopus himantopus (L.). 79. 137. 217. 227. 2.38. 331. Hirundo rustica L. III. 4. 5. 6. 7. 79. 137. 140. 143. 145. 147. 149. 150. 151. 152. 154. 156. 157. 158. 159. 161 162. 164—172. 174-177. 178. 180—182. 218 220. 278. 299. 328. Hydrochelidon hybrida Pall.). 87. 138. 217. 241. 279. 281. — leucoptera (Meissn. et Schinz). 87. 138. 217. 228. 241. 346. 348. — nigra (L.). 87. 138. 217. 228. 238. 241. 279. 280.^281. 299. 328. 348. Hypolais hypolais (L.) 87. 138. 219. Jynx torquilla L. 87. 137. 149. 178. 218. 227. 299. 347. Lanius coUurio L. 88. 138. 140. 149. 218. 227. 247. 286. 299. 328. 348. — excubitor L. 218. 227. — minor Gm. 88. 138. 219. 225. 227. 247.'"313. 328. 348. — senator L. 138. Larus argentatus Briinn. 136. — cachinnans Pall. 217. — canus L. 88. 134. 135 217. 228 341. — fuscus L. 341. — marinus L. 317. 346. — minutus Pall.188. 137. — ridibundus L. 89. 134. 135. 178. 212. 217. 228. 242. 275. 276. 279. 280. 281. 298. 299. 316 341. Limosa Umosa (L.). 89. 136. 228. 299. 300. 348. Locustella fluviatilis (Wolf.). 89. 138. — luscinioides (Sav.). 89. 137. 219. 238. — naevia (Bodd. . 89. 138. 219. Loxia curvirostra (L.). 218. 227. 347. Luscinia luscinia L.) 4. 10. 89. 137. 140. 149. 219. 227. 328. — phUomela (Bechst.i. 92. 138. 177. 178. 180-182. 227. Mergulu.s alle (L.) 231. Mergus albellus L. 92. 228. — merganser L. 93. 141. 217. 228. — serrator L. 93. 217. 228. 328. Merops apiaster L. 93. 138. 219. 227. 328. Micropus apus (L.). 93. 138. 178. 218. 227. .331. Milvus migrans (Bodd.). 93. 136. 218. 226. 239. 286. — milvus (L.). 93. 134. 135. 213. 218. 226. Monticola saxatilis (L.) 93. 138. 203. 219. 227. 331. Motacilla alba L. 4. 15. 16. 93. 134. 135. 141. 143. 145. 147. 149. 150. 151. 152. 178. 219. 227. 328. 347. — boarula Penn. 4. 17. 99. 134. 136. 149. 314. 328. 331. — flava L. 102. 134. 136. 219. 227. 331. — — cinereicapilla Savi 102. — melanoeephala Licht. 102. 346. — — xanthophrys (Sharpé). 102. 347. Muscicapa atricapilla L. 103. 138. 178. 218. 327. — collaris Bechst. 103. 137. 227. — grisola L. 103. 138. 218. 227. — parva Bechst. 103. 138. Neophron percnopterus (L.\ 226. 228. 229. 230. 330. Nisaëtus fasciatus (Vieill.) 271. Nucifraga caryocatactes (L.). 218. 227. 347. Numenius arcuatus (L.). 103. 135. 217. 228. 238. 242. 243. 328'. — phaeopus (L.). 104. 136. — tenuirostris Vieill 136. Nyctea ulula (L.). 227. 228. Nycficorax nycticorax (L). 104. 137. 210. 218. 227. 234. 235. 236. 241. 243. 249. 250. 251. 253. 275. 279. 288. 289. 290. 291. 299. 300 328. OedicnemuB oedicnemus(L.). 104. 137. 228. Oidemia fusca L. 217. Oriolu.s oriolus (L.V 4. 12. 13. 104. 138. 141. 143. 145. 149. 150. 151. 360 152. 17«. 218. 227. 285. 286. 299. 328. Ortygometra parva (Scop.). 107. 136. 218. 238. — porzana (L.ì. 107. 137. 219. 228. 238. — pusilla (Pall.). 107. 137. 218. Otis tarda L. 218. 227. Otocorys alpestris (L.'i 227. Pandion haliaütus (L.) 137. 213. 218. 220. Pannrus biarmicus (L.) 219. 238. 282. 331. Parus ater L. 219. — coeruleus L. 219. 227. 347. — major L. 219. 303. — palustris L. 219. Passer domesticus (L.). 218. 220. 278. 307. .308. 309. 313. — montanus (L.). 218. 278. 282. 283. 303. 307. 331. Pastor roseus (L.) 107. 218. 227. 3'JO— 323. 331. Pavoncella pugnax (L.). 1U7. 135 217. 228. 238. 242. 276. 328. 348. Pelecanus crispus Bruch. 228. 287. — onocrotalus L. 228. 287. Perdix perdix (L.). 218. 262. 306. 315. Pernis apivorus (L.). 138. 218. Phalacrocorax cajjbo (L.). 107. 136 209. 213. 217. 228. 253. 256. 288. — pygmaeus (Pali.)* 137. 217. 228. 236. 241. 243. 249. 250. 251. 252. 253. 255. 299. Phasianus colchicus L.- 218. 219. Phylloscopu.s acredula (L.;. 4. 10. 108. 136.- 149. 178. 328. • — sibilator (Bechst.). 110. 137. 219. — trochilns (L. . 110. 137. 178. 219. Pica pica (L.). 218. 227. 312. 313. 347. 348. Ficus canus Gm. 227. — viridis L. 218. 227. Pinicola erythrinus Pall.) 178. Pisorhina scops (L.). 138. 218. Platalca leucorodia L. 110. 137. 210. 218. 227. 235. 241. 247. 248. 249. 250. 251. 253. 254. 257. 279. 290. 299. 328. Plegadis falcinellus (L.). 110. 137. 209. 210. 218. 227. 234. 235. 236. 240. 243. 244. 249. 250. 251. 253. 257. 275. 279. 288. 299. 328. Pratincola rubetra (L.). 110. 137. 219. — rubicola (L.). 110. 134. 135. 149. 219. Pyrrhula pyrrhula (L.). 110. 218. 227. 347. — — major (Hrehm). 111. Rallus aquaticus L. 111. 134. 136. 218. 225. 228. 239. Recurvirostra avocetta. L. 111. 137. Regulus regulus (L.). 111. 219. 227 Kemiza pendulina (L.). 111. 219. 285. Rissa tridaot\ia (L ). 136. Ruticilla phoenicura(L.).lll 137.141. 149. 178 204. 219. 227. 299. 328. .331. — tithys (L.). ill. 136. 149. 219. 331. Saxicola oenanthe (L.). 111. 137. 149. 219 246. 348. Scolopax rusticola L. 4 21. 22. 112. 134. 136. 141. 143. 145. 147. 149. 150. 151. 152. 178. 218. 228. 328. 347, Serinus serinus (L.). 117. 137. 219. 227. 299. Sitta europaea L. 219. 227. 347. Somateria spectabilis (L.'. 231. Spatula clypeata (L.). 117. 136. 217. 228. 328. Sterna hirundo L. 117. 137. 217. 228. 275. 279 280. 328. 341. — minuta L. 138. 217. — nilotica Hasselqu. 117. Strix flammea L. 218. 227. 308: 346 348. Sturnus vulgaris L. 4. 18. 118. 134. 135, 141, 143. 145. 149. 177. 178. 180—182. 218. 220. 227. 239. 286. ■ 328. 329. 347. Sylvia atricapilla (L.). 121. 138. 149. 178. 219. 286. 299. 328. 347. — curruca (L.). 121. 137. 282. 283. 328. — nisoria (Bechst.). 121. 138. 219. — simplex Lath. 121. 138. 219. 286. 347. Sylvia Sylvia (L. '. 121. 138. 219. 247. 282. 283. Syrnium aluco (L.). 218. 227. 308. — uralense (Pall.). 218. 227. 323—325. 346. Syrrhaptes paradoxus (Pall. . 227. 317-320. Tadorna tadorna (L.'. 228. Tetrao nrogallus L. 227. Totanus fuscus (L.). 121. 136. 217. 242. — glareola (L). 122. 137. 217. — hypoleucus (L.). »22. 137. 217. 238. — nebularius Gunn. 136. 217. 228. — ochropus (L.). 122. 134. 136. 217. 239. 242 28.3. 331. — stagnatili.s Bechst. 122. 137. 217. — totanus (L.). 122. 135. 217. 239. 242. 283. Tringa alpina L. 122. 136. 217. 228. 242. 243. — minuta Leisl. 137. 228. — subarcuata (Güld.). 137. 217. 228. 348. Troglodj-tes troglodytes (L.) 183. 219. ■ 227. 347. Tardus iliacus L. 122. 135. 198. 219. — merula L. 122. 134 135. 178. 187. 219. 227. .^^09. — musicus L. 4. 20. 123 135. 149. 178. 200, 219. 227. 299. 309. 328. .331. — pilaris L. 124. 190. 219. 227. 297. — torquatus L. 124. 136. 185, 219. 227. 328. — viscivorus L. 196. 219, 227. Turtur turtur (L.i. 4. 8. 1:i4. 138. 141. 143. 145. 147. 149. 150. 151. 152. 218. 227. Upupa epops L. 4. 13. 14. 127. 137. 141. 143. 145. 147. 149. 150. 151. 1,52. 218. 227. 299. 328. 348. Vanellus vanellns (L.). 4. 19. 131. 134. 135. 141. 143. 145. 149. 178. 217. 228. 239, 242. 243. 275. 299. 328. Vultur monachus L. 226. Előfizetés. .■1 Magyar Ornithologini Kösitout folyóirata az AQUILA szerkeszti : HERMAN OTTÓ évenként négy füzetben, az évfolyam 35—50 ívnyi terjedelemben jelenik meg. Egy évfolyam előfizetési ára a belföld számára 16 korona (a k. m. Természettudományi Tár- sídat és Országos Erdészeti Egyesület tagjai 10 koronáért kapják); a külföld számára 25 frank. Az előfizetési pénzek a „ßlagyar Ornithologiai Köz/tonf, Budapest, VITI, ker., József-körút 65. sz. I. emelet" czim alatt küldendők he. Félévi előfizetést nem fogadunk el. A folyóiratot a tiszteleti és levelezőtagok, kik közölni való kéziratokat, vagy a könyvtár részére nyomtatványokat küldenek be, valamint a jelentéseiket rendesen ^beszolgáltató megfigyelők tisztelet- példányul kapják. Pränumeration. Das Organ der Ungarischen Ornitlioloyiachen Centrale AQUILA Rédacteur : OTTO HERMAN erscheint jährlich in 4 Heften, der Band in der Stärke von 35 — 50 Bogen. Der Pränumerationsprds für einen Jahrgang beträgt für das Inland 16 Kronen (die Mitglieder der k. nng. Naturwissenschaftlichen Gesellschaft und des ung. Landes-Forstvereins erhalten deriselben für 10 Kronen) ; für das Ausland 25 Frank. Die Präniimerationsgelder sind an die ,,Vn g arische Omithulogische Centrale, Budapest, VIII., József-körút 65, I. Ä." einzusenden. Halbjährige Pränumeration wird nicht angenommen. Ehren- und correspondirende Mitglieder, die Manuscripte für die Zeitschrift oder Publicatio- nen für die Bibliothek einsenden, dann die ständigen Beobachter, die ihre Berichte regelmässig ein- sendeti, bekommen die Zeitschrift gratis. Abonnement. Le Journal du Bureau Central Ornithologiqne de Hongrie AQUILA Rédacteur : OTTO HERMAN paraît en quatre fascicules par an, forment un volume de 35 à 50 feuilles environ. Le prix de l'abonnement pour un an est 16 couronnes pour la Hongrie (10 couronnes ptmr les membres de la Société royale des Sciences Naturelles de Hongrie et de rAssociation Forestière de pays); et 25 francs 2}our l'étranger. Les montants d'abonnement sont à adresser au ,, Bureau Central Ornithologique de Hongrie^' à Budapest, VIIL, József-körút 65, I. 3. On n'accepte pas des abonnements pour moins qu'un an. MM les membres honoraires et correspondants, qiii envoyent des manuscripts pour le journal ou des publications pour la bibliothèque, comme aussi MM. les observateurs régidiers du Bureau reçoivent le journal gratuitement. Hornyánszky Viktor, Budapest \^ ■•■■ ■" '■* ^-I'ti'- ■ p.', AMNH LIBRARY Hiiiilr ■ "ilíi'£:ir''.^i^'^^*''*'*í "■■ ■ '.'".,-:-;:;-.'ì;fri:f*CT:,i;'- ,-;-.::::^ *•;;■■•■ ■ ■■" ■ ■ -*•■■' "Tj^- lenirli iiSS'^'í';,'.;^ . ■.i.,.,:,;.,'./;'-x:|?írií'