stro nora TS LITI FAZIONI, SITE 3 ve 2 mai x SSO. Sh mom D CR LI RAS SE CE RA AI x L e un See = a nm ro x os = a = : =, D = pe ő E 2 = N a 2 À 5 =) 2 > = E 4 = N € È E sia FE, = E SÒ E 2 E PI n” = n SN an m v m = uw = x = v = er NVINOSHLINS S31UVH411 LIBRARIES SMITHSONIAN INSTITUTION NOILNLILSNI NWINOSHLINS S31% NVINOSHLINS S314vY44 = (#2) ; = Fd w = 0 x = = < ES == = z = z x = = = = : hi 3 3 : da 2 Ni 727: ő È 2 E WS E NN = = 2. 3 3 3_ MO di 3 + À SMITHSONIAN INSTITUTION | NOLLMAILSNI_NVINOSHLINS,, S31MV¥GIT LIBRARIES SMITHSONIAN _ INS j ul 2 w 3 N ui 5 ul y, 3 ra) a 3 = = = dia n cia e 4 = a E = < “E < E tg i Ve E Er cei = ne si N m = jue! 4 = o) = Bled n S En 8 = 3 = NVINOSHLIWS S31I8VY4911 Sb IBRARI F9 LAMETARONEN SINGT EINEN RSS NVINOSHLINS S41 = z = = ta va — o = = Ne a Rao e © = Au) = wo Xs 2 n NN NS > pol 5 7 = xn WS x Pza >‘ = > E: > + hte À = 2 = 4 = A = a F m 5 m 2 m a m n % 2 ie un = un z Di M ÉR i 3 SMITHSONIAN INSTITUTION „ NOILNLILSNI NVINOSHIUIWS SI ldvda M_Li B RAR I ES SMITHSONIAN {NST = ee lo És = ae pn = Sl = > Ser | = = "2 WS à Z x = VA à EME o a Es oO NN, os 5 3 NEE LE: ÉG EI 5 2 2 E S 27 UA = = E Ys 2 È z 3 RE Ua HR D = > x § 3 a = 4 | NVINOSHLINS. 53 1uvu@13_LIBRARIES SMITHSONIAN INSTITUTION NOILNLILSNI_NVINOSHLIWS SAN > a as er uj 1 : FA Li = È € sii ; A 4 NS er = ©. Sf = e A NS n iN E > è = > = > a OY Mia = té NS È se = da » : = un ae NW” vw => c'e = 2 m 2 Se ol 2 n NVINOSHLINS SI3IHYY&11 LIBRARIES, SMITHSONIAN INSTITUTION NOILNLILSNI NVINOSHLIWS Sal = 2) un z = < = E = E = = = Z 4 z N 4 = = 9 = a = O LS es & © SL 7) un AU un O N i A a ? == o az o E : NN oO SE o E =f = = = SN =, = = 3 = pr N = È 5 SMITHSONIAN INSTITUTION NOILALILSNI_NVINOSHLINS S31V4811_ LIBRARIES SMITHSONIAN _INST u = u A à ul z 7 > z a = 3 BE = 5 = m. À [a _ oz = ez - x A, — È E È 3 br c < fő e m = x A È S ee 2 S à 5 3 DI TE E = ö = > ar + | | NYINOSHLINS S31UY4817 LIBRARIES SMITHSONIAN _INSTITUTION NOILNLILSNI NVINOSHLINS Sat. — - È z = [= = = Ne O = = «o S = o o È - = > 5 > 5 ENG 2 : + = = a È US NW + = 7 A = E = E D vue D = D z 5 ee S SMITHSONIAN _ INSTITUTION NOILALILSNI_ NVINOSHLUINS SATUVH AIT LIBRARIES SMITHSONIAN INST = ze < = OR Ce < 0 = z S N Z = z N Ne z sa o SSSR = (©) x à o 3 a > pa Ba O 8 D N NY © 2 di Q a D 2 = \K 2 = = È N = È = = = E 2 = 2 5 3 5 Lap 5 | II NYINOSHLINS 5 È ANS € sa1uvugr1 LIBRARIES SMITHSONIAN _ INSTITUTION NOIINLILSNI NVINOSHLINS S31. 2 Een PRIS, © AVAL, PER 3 =o ES ) ES NI ES om D = 2 5 4 > E a NN =! DI DE Yj. =] DR > = > = À OZ, > = NN NK a = a =. NT. 2 = 2 AS Boe = £ 5 2 MIRA, \ RARIES, SMITHSONIAN INSTITUTION NOILNLILSNI NVINOSHLIWS S31UYYA17_ LIBRARIES SMITHSONIA ; = o = < EB D, D à = = ZU = = = DE, = = 2 5 NW: È 2 Yes Ne: o T AAAS O = o 44 Pf = SR EN © NS 2 E NN 2. È PEN LE "E FE 3 2 am 5 AMLILSNI_NVINOSHLINS S314YUAIT_ LIBRARIES SMITHSONIAN_INSTITUTION NOILNLILSNI_ NVINOSHLIV en m) FA Fe z er 2 % A = 4 = = = 4 — PG _ De 4, — x xi à £ = a = < EN 3 : (E =. = : 5 a 2 3 a A = = = = = RARIES SMITHSONIAN INSTITUTION NOILNLILSNI NVINOSHLINS S3IUYUAIT LIBRARIES SMITHSSNE = a Z 2 z ta = us © = o © 2 5 2 5 2 = > 5 Ey > E > È = Ey eo a E = = È Di Z DI Z 5 e D a ANLILSNI_ NYINOSHLINS, S3 IMVUA I1_L1B RARIES SMITHSONIAN INSTITUTION NELDEILSNT NYINDSTEEN = = = N = E a = Res > 3 z SÒ “MINE | = Be = (e) kad o Le SA SE (©) Ne as o 2 8: ZN 8 2 NW 8 2 = = E NN 2 È NE È tg > = 5 x 2 = ~ > = SRARIES SMITHSONIAN INSTITUTION NOILNLILSNI NVINOSHLINS S314VY411 SMITHSONIA n = (2) = = n WW | = wu = NS SI = wi Cc. La x 4 NS x = ce. SH LY 274 = < i WI = EUR À te 4 i Ss oc = N e = fa Uff , a j = m = à m = m 7 = È oO _ \ = o pra — z = | = us ay = i =) ANLILSNI _NYINOSHLIWS _S31HVHS817 LIBRARI ES__SMITHSONIAN_ INSTITUTION _ NOILOLILSNI _NVINOSHLIV a br O — o aC Te, o — LI o à = = (co) = © n NY = 3; = D Le 2 > : Fad = > = > x ERS = 3 = = E 3 ER N N an Fe pan: = = 7 N° 2 m 2 n 2 a RARITIES SMITHSONIAN INSTITUTION NOILNLILSNI NYINOSHLIAS SAIUVUAIT LIBRARIES. = I = E = 47, =a) ” = =] = x = = = 4 LA E <= = è, o ae A INN O sz O We} Da > SNS o à Z = AS zer, E > vő = N N = PER > bo ta 9 <2 da > x z = ra 2 = 2 2 À z SMITHSONI/ 3 RARIES SMITHSONIAN INSTITUTION NOILMLILSNI NVINOSHUWS Saluyygi7g_ LIBRARIES INLILSNI_NVINOSHLIWS S31YVYAIT LIBRARIES SMITHSONIAN INSTITUTION NOILNLILSNI_ NYINOSHLIN > af = DE = m ZS an = on n v = & E x = ce = =! NS. € = 1 E =. EINS fe < E E = NS oz = o =, = = o SAN = © o © a o j = en z 1 z = = SRARIES SMITHSONIAN INSTITUTION NOILNLILSNI NYINOSHLIWS Saudi) LIBRARIES TLSMIMTRENN = = ° i 6 = ae. 8 = = = 2 = = Sdi E 2 5 Su = E ANSE = Fy =, = = zu = E iù Lo vw = un m 2 Z > z m = ie z == n _ an A = Ta ILNLILSNI NYINOSHLINS S31YVH@11 LIBRARIES. SMITHSONIAN NOILNLILSNI = un = a w > vw = S = È 3 = 5 ay, S NI Ne 6 = Bh hog (e) 2 ő ZW 8 2 G97 ? E = E N 2 E 2 “A = = > = À > = > GG s un == ao = a 2 177) $ + = 1501 vw G FA KE” Fa Z SON Si ana I Aron Wo e ECC, u on Db ED So Je À en APE 5) | aw f | | Ar \ or Ù a wy fé ; | 1, NC a ee N'a È BIO MY Bil éle iù ie i er fi | 7 | i f (a (e CAWGERER & Gosch x MAGYAR KIRÁLYI ORNITHOLOGLAFRÜTRONT. OFFICIUM REGIUM HUNGARICUM OBMTHOLOGICUM. AXIUU AQ U TREE | PERIODICAL OF 8 ZEITSCHRIFT Für ORNITHOLOGY. ORNITHOLOGIE. SZERK. REDACT. HERMAN OTTO. OTTO HERMAN. TOM. XVII. BUDAPEST. 1910. " AQUILA A KIR. MAGYAR" ORNITHOLOGIAI KÖZPONT FOLYOIRATA. PERIODICAL OF ORNITHOLOGY. + JOURNAL POUR ORNITHOLOGIE, ZEITSCHRIFT FUR ORNITHOLOGIE. SZERK. REDACT. HERMAN OTTO. OTTO HERMAN. XVII. ÉVFOLYAM. XVII. JAHRGANG. 1910. 1910. CUM TABULIS V ET CHARTIBUS III. BUDAPEST. A KIRALYI MAGYAR ORNITHOLOGIAI KOZPONT KIADVANYA. 1910, ba fine - a ‘ tee YT Ri Herman 0. ” GRESCHIK J. Hesyrory K. ScHENK J. SZEMERE L. GRESCHIK J. Csikr E. SCHENK J. SCHENK J. FernpacH K. Sıros A. ” MATUNÁK M. Karäcson G. Racz B. MATUNÁK M. Borray K. GYöRFEY I. Raperzxy D. Leicar J. Szeörs B. Kewessey L. Baxy M. SzomJas G. BERNÁTH I, TARTALOM — INHALT. Beszéde az V-ik nemzetközi ornithologiai kongresszus ünnepélyes megnyitó ülésén Berlinben (Auf der feierlichen Erôffungssitzung des V. internationalen Ornithologen- Kongresses in Berlin gehaltene Rede) Naumann János Fridrik 1835-ben gin? földön . A madárvonulás D eo) az 1909. év tavaszán . > ; Az 1909. évi tavaszi nl: es az idő járása Johann Friedrich Naumann in Ungarn i. J. 1835 . Der Vogelzug in ten im à Frühjahr 1909. Der Vogelzug ane de an im Frühling des Jahres 1909. A madärvonuläs Kérdésének Erlen vizsgälata. (Das Experiment in den Vogelzugs- forschung) ; A fürj és a fogoly frana elterjedése Magyarországon Hazai ragadozómadaraink Caine és köpet tartalom-vizsgálata Adatok a hazai egérformák (Murinae) ae fogainak ismeretéhez Biztos adatok madaraink fplaikonsasr6l Jelentés az 1910. évi madärjelülésekrôl . Die relatívó jogat der Wachtel und des Rebhuhns in Ungarn . Magen- und Gewölluntersuchungen un- serer eiñheimischen Raubvögel Beiträge zur Kenntnis der Molaren der einheimischen Murinen . Positive Daten über die Nahe unse- rer Vögel. al Bericht über die vici im Jahre 1910 Kisebb közlesek. — Kleinere Mitteilungen. Madaraktöl meghiüsitott sáskajárás A mezei veréb fiökapusztitäsa . A häzi veréb fidkapusztitasa A nyaktekerestôl lakott mesterséges föszek- odvak kezelése A madärvedelem mint elem aus Sn tärgy ne, Tapasztalatok a teli cis A szénezinege a méhesben . Cserebogärirté szénezinege . A hamvas varjü kärtékonysäga Luez- és jegenyefenyő magvát evő marae Molnärfecske mint fészekbitorlé Vakondok a gölyafeszekben . 5 A nemek számaránya a tövisszúró es Az adonyi „Gemes-sziget“ A közep särszalonka üjabb fészkelési ree Magyarorszagon SR Keselyük Nyiregyhäzän - Parra jacana L. Magyarorszägon . Von der Vogelwelt verhinderte Heu- schreckenplage > Der Feldsperling als Entrer er c Der Haussperling als Brutzerstörer . Behandlung der vom Wendehalse besie- delten künstlichen Nisthöble Der Vogelschutz als Lehrgegenstand in der Elementarschule c Erfahrungen bei der Winterfütterung 3 Die Kohlmeise im Bienenhause . Kohlmeise und Maikäfer Schiidlichkeit der Nebelkrihe . Fichten- und Edeltannensamen fressende Vogel : Mehlschwalbe als Ne nalen : Maulwirfe im Storchneste . c Das ziffermässige Verhältnis der Ge- schlechter beim Dorndreher Die Reiherinsel von Adony Ein neuer Brutplatz der Moorschnepfe in Ungarn . Geier in ont Parra jacana L. in Ungarn . 258 . 261 . 262 . 262 . 263 263 . 264 . 265 . 265 . 266 . 267 . 267 . 267 . 268 . 271 . 271 . 272 Raperzky D. A päsztormadär megjelenése 1910-ben . Km. M. OK. A keresztesériiek vandorlasarol = Helyreigazitäs . Nagy J. A réti fülesbagoly mern mon 5 Lészar F. Vonulö füsti fecskék a tengeren . HEGymEGHY D. Tömeges éjjeli fürjvonuläs Kir. M. 0. K. Ornithophaenologiai adatok Latrunból MicHEL J. Néhány vonulási adat az Elbe völgyéből Bodenbach mellett Ä 3 Exama H. Az 1909. evi madärvonuläs Hollandiában 5 PAsCSENKO Sz. Madarvonulasi adatok Jaroslawból Kir. M. 0. K. Madärvonuläsi adatok 1909 tavaszáról Intézeti ügyek — Institutsangelegenheiten . Gyűjtemények — Sammlungen . Könyvtári kimutatás — Bibliotheks- re Necrologus om Index alphabeticus avium . APCE Errata. Das Erscheinen des Rosenstares im Jahre 1910 5 . 272 Von der Wanderung der Krenzschnäßel 272 Berichtigung . . 278 Die Ankunftsweise aan NRC 273 Ziehende Rauchschwalben auf dem Meere . 274 Massenhafter nüchtlicher ae ug von Wach- teln . c . 274 Oer fogli sano Bene i 274 Einige Zugsbeobachtungen aus dem Elb- tale bei Bodenbach 5 . 275 Der Vogelzugin Holland im aie 1909 278 Vogelzugsdaten aus Jaroslaw. . 280 Vogelzugsdaten vom Frühjahre 1909 . 280 282 287 290 298 303 AQUILA. A MAGYAR KIRÁLYI MADÁRTANI KÖZPONT FOLYOIRATA. PERIODICAL OF ORNITHOLOGY. JOURNAL POUR L'ORNITHOLOGIE. ZEITSCHRIFT FUR ORNITHOLOGIE, EDITED BY THE ROYAL HUNGARIAN PUBLIE PAR LE BUREAU CENTRAL ORGAN DER KONIGLICH UNGARISCHEN CENTRAL BUREAU FOR ORNITHOLOGY. ORNITHOLOGIQUE ROYAL HONGROIS. ORNITHOLOGISCHEN CENTRALE. Nr. 1—4. sz. 1910. Dec. 20. Budapest, Jözsef-körüt 65. Evfolyam XVII. Jahrgang. BESZED elmondotta az V-ik nemzetközi ornithologiai kongresszus ünnepelyes megnyité-ülésén, Berlinben 1910 május 30-án, a kongresszuson megjelent kormányok, egyesületek stb. képviselőinek nevében Herman Orró — válaszul pr. Reicueyow Awrar tanár, a német előkészítő bizottság és kongresszus elnökének üdvözlő beszédére." Mélyen tisztelt Uraim ! Az ötödik nemzetközi Ornithologiai Kongresszus előkészítő-bizottságának elnöksége meg- állapította, hogy a Kongresszus legidősebb tagja én vagyok és így engem illet meg — mint legöregebbet — a régi időkben és még napjainkban is nagyra tartott patriarchalis jog erejénél fogva az a kötelesség, hogy Rercuexow tanár meleg üdvözlő szavaira, az államok, intézetek, egyesületek és más erkölcsi testületek itt megjelent képviselőinek nevében válaszoljak. Szót emelek tehát, nem valami különös érdem, még kevésbbé valami magasabb rang czimén, hanem egyedül és csupán csak a patriarchalis jog erejénél fogva és benső köszöne- temet fejezem ki úgy a magam, mint azok nevében, a kiket képviselnem kell, azokért a szép szavakért, a melyeket az előkészítő-bizottság nevében az elnöktől hallottunk. Bár a legidősebbnek patriarchalis joga arra nézve, a ki azt gyakorolja, szomorú jelentő- séggel is bír — hiszen az emberi élet végének közeledését is jelenti — egy szellemileg előkelő gyülekezetben gyakorolva, mégis fénysugarat jelent a közeledő végső alkonyatban, a melyért én mint ember hálás is vagyok, mert nyilvános gyűlésen mások nevében is köszönetet mon- dani, mindenkor megtiszteltetés arra nézve, a ki avval meg van bízva. A köszönet nehány egyszerű, de őszintén érzett szóval ezennel ki van fejezve. De minthogy már szót emeltem, engedje meg a mélyen tisztelt gyűlés, hogy kifejtsek nehány gondolatot is ; önként feltolulnak ezek szeretett tudomänyägunknak : az ornithologiának mai helyzetéből. A biologiai tudományok gigantikus fejlődési menetének közepette, a melynek képe a XIX. század második felének kezdete óta szemünk előtt bontakozik ki, és már úgyszólván az állati élet végső feltételeinek megállapításáig jutott, az ornithologia jobbára a hamupipőke szerepét játszotta és a biologiai testvértudományok nem egy gúnyos szavú, hangos művelője a , Schulmeisterek" tudományának nevezte. Mintha bizony a , Schulmeister" szó synonym vagy egyértelmű volna a csekélyértékűséggel! E felfogással szemben tény az, hogy a jó tanító mindenkor az egyetemes művelődés előrehaladását biztosítja, hogy ő az, a ki a kulturát nagyban és egészben első elemei szerint " Az eredeti német nyelvű szöveg a Kongresszus nagy jelentésében (Compte rendu) fog megjelenni. — Der deutsche Text erscheint im Hauptbericht des V. intern. Congresses 1910. Aquila XVII. I Il egyik nemzedekröl a mäsikra ätviszi és hogy mi mindannyian, a kik a tudomänyok mezején az elöhaladäsert küzdünk, annak egymäsutänjät megállapítjuk és mások számára megközelit- hetévé teszszük, „Schulmeisterek“, tanítók vagyunk a szó legszorosabb és legnemesebb értel- mében — és ha eljárásunk helyes, úgy e ezimet büszkén viselhetjük is. Úgy érzem, hogy az ornithologia fordulóponthoz érkezett; hogy sokszorosan belenyúl az egyén, a társadalom, sőt a zónák életébe is. Működésének alapja a multban, de a jövőben is mindenkor a madárvilág ismerete volt és marad, faj, testalkotás, életmód, elterjedés és azon szerep ismerete szerint, a melyet a , természet háztartásában" betölt. Lakótársunkon, a fehér gólyán végzett aluminium-gyűrűzési kisérletek segítségével már sikerült megállapítani, hogy e madár, a mi telünk idején, átrepülve az egyenlítőn, Afrika déli fokára, a Búrföldre, a Kalahari sivatagba és a Basutok földjére vonul és enyhíti az ott uralkodó sáskajárás csapását, ezért ott ,the great Locust-Bird" — , nagy sáskamadár" a neve. Micsoda perspektivat tár föl szemünk előtt ez az egyetlen tény! ? Logikusan arra a meggyőződésre kell jutnunk, hogy a madárság szervezetének olyannyira különfélesége, oly csodálatos eltérései, annak a munkának felelnek meg, a melyet csak az így alkotott madárság végezhet el a természetben, hogy ez a munka a természetben igen lényeges és hogy a madárvilágnak a természet egyéb jelenségeihez való kölcsönös szervezeti alkal- mazkodásában egyszersmind azon nagy változások oka és magyarázata rejlik, a melyeken a természet és a madár az Eonok, a Föld periodusai során átmentek. Ebből az egyetlen utalásból már óriási munkatér tünik fel, tele megvizsgálandó biologiai feladatokkal, a melyek külön-külön és összességükben az ornithologiai ismeretek mélyítésére vannak hivatva. A társadalomra gyakorolt visszahatás, annak a madárvilágra oly igen nagy veszélynek felismerésében nyilatkozik meg, a mely minden zónák legszebb madarait a divat ördögének feláldozott hekatombákban gyilkolja halomra, a mi a jobbak és mélyebbre pillantók ethikai érzésére erősen hat és bennünket védelmi szabályok igénybevételére sarkal . . . A modern törekvések legmagasabb pontja azonban kétségkívül az embernek az a vágya, hogy végre elszakadjon a rögtől. Megkisérli ezt ballon-óriásokkal és repülőgéppel, a mely utóbbi több alakban a repülő madáróriást mimeli. Az első győzelmesen akarja megvívni a harczot a légáramlatok irtózatos erejével, külö- nösen a „väratlan szélrohamokkal“; hogy sikerül-e, az maradjon eldöntetlenül — én magam nem hiszek benne. A második, a repülőgép, a madár után törekszik a nélkül, hogy annak biztosságát — napjainkban még — elérné. Abban a perczben, a melyben a hajtó erő meg- szünik működni: a gép követi a gravitáczió törvényét és legtöbbször utasostul elveszett. A jövő azonban mindenesetre a repülőgépé, mert csakis madárszerűen fogja az ember a levegőt meghódítani a madárrepülésben és általában az állatok repülésében megnyilvánuló természeti törvények alapján. Jellemző korunk szellemére, hogy a rögtől való elszakadás törekvésében nem mindig az ideális magasság és ideális szabadság elérése utáni ideális vágy az ösztönző rúgó, hanem — a nagybatalmak részéről — az a vágy, hogy a melinit és ekrazit könnyebben legyen alkal- mazható a mélységben, ott, a hol az ember él és alkot . . . Az emberiség geniusza elborul! Hiszen a tudománynak, a mely erőket ismer fel és azok alkalmazását tanítja, tulajdonképpen mindent a humanizmus szolgálatába kell állítania, mindent az emberi élet megkönnyítésére és megszépítésére kell alapitania . . . Nem akarom e sorozatból a végső konkluziót levonni, önként előterem az minden gondol- kozó előtt. Inkább visszatérek az ornithologiáról és a hamupipőkéről szóló hasonlatra, hogy kifejezést adjak abbeli biztos reményemnek: épp úgy, mint a kedves kis mesében a leg- kedvesebb és legjobb gyermek, hamupipőke volt az, a ki a királyfit elnyerte, úgy az eddig szerény ornithologia a művelődés javára a jövőben fel fog virágozni és meg fog erősödni. Beszédemet elmondottam; köszönöm az igen tisztelt nagygyűlés türelmét és jóságos elnézését, Naumann Janos Fridrik 1835-ben Magyarföldön. Emléklap az 1910. évben Berlinben összeült V. nemzet- közi ornithologiai Congressusnak ajänlva. Az emberi élet egyik leghatalmasabb kor- mänyzöja, a jelen esetben a jóságos véletlen úgy akarta, hogy majdnem közvetlenül a Berlinben 1910 május havában összeülő nemzetközi ornithologiai Congressus meg- nyitása előtt a Magyar Királyi Ornithologiai Központ tulajdonába jusson egy Naumann János Fricyes kezétől származó reliquia, a „Falco clanga = nagy békászó sas“-nak az egykori , Pest"-en 1835-ben festett, — azon időben — művészi és ornithologiailag kitünő képe. Az ajándék Dr. Maparisz Gyura, messze földön ismert magyar ornithologustól ered, a kire az eredeti képet a Magyar Nemzeti Muzeum egykori igazgató őre: Frivarnszxy János (Frivanpszky IMRE Öcsese, mindketten entomologusok) hagyta. Az utóbb említett Frivanoszey Imre (szül. 1799) Naumann magyar- országi látogatása idején Perényt JAnos SALAMON ornithologussal együtt, a ki benső és bizalmas levelezésben állott Naumayy-nal, a Magyar Nemzeti Muzeum állattári osztályánál volt alkalmazva. Frivatpszky JAnos, a ki Naumann itt tar- tózkodása idejében alig volt 13 éves, ké- sőbb szintén a Nemzeti Muzeumhoz került, még pedig mint entomologus, rokonának, az idősebb FRivarpszkY IMRÉNEK helyére. Minthogy az utóbbi volt az, a ki Naumann-nal és PETÉNYI- vel érintkezett, és a , Falco clanga" legutóbb az ifjabb Frıvauoszky kezei között volt, való- színű, hogy a képet Naumann az állattári osztálynak, vagy az őrök egyikének aján- dékozta, hogy azután kézről kézre járva napjainkig maradjon meg, a mikor végre a Magyar Királyi Ornithologiai Központban talalt állandó helyet. Naumann ismert, hozzáférhető irataiban semmi vonatkozás sincs e sasra, a melynek képét pedig Naumann sajátkezűleg a követ- kezőképpen szignálta: ,ad viv. pinx. Pest 21. Sept. 35.", a miből tehát következik, IUT Johann Friedrich Naumann in Ungarn i. J. 1835. Gedenkblatt, dem im Jahre 1910 in Berlin tagenden V. Internationalen Ornithologen-Kongress gewidmet. Einer der grössten Lenker im mensch- lichen Leben, diesmal der giitige Zufall, wollte es, dass zum Teil knapp vor dem in Berlin im Monat Mai 1910 zusammentreten- den internationalen Kongress der Ornithologen eine von .JoHann Friepricn Nauvanxs Hand stammende Reliquie, die im ehemaligen „Pest“ i. J. 1835 entstandene, für jene Zeit — das Jahr 1835 — künstlerisch und orni- thologisch vortreffliche Abbildung des „Falco clanga = Grosser Schreiadler“ in den Besitz der Kgl. Ungarischen Ornithologischen Cen- trale überging. Die:Schenkung stammt von dem weitbekannten ungarischen Ornithologen, Dr. Juuus von Maparisz, dem die Original- Abbildung vom ehemaligen dirigierenden Kustos des ungarischen National-Museums, JoHANN von Frrvaupszxy (dem Neffen Emericn von Frivarpszxys, beide Entomologen) über- lassen wurde. Der letztere, E. von FRIVALDSZKY, geb. 1799, war zur Zeit, als Naumann Ungarn besuchte, mit Jonann Sanomon von Perényi, dem Ornithologen, der mit Naumann im innigsten Briefverkehr stand, an der zoologischen Ab- u. a. teilung des ungarischen National-Museums angestellt. JOHANN von Frivaupszgyx war zur Zeit des Aufenthaltes Naumanns kaum 18 Jahre alt, kam aber später ebenfalls ans National- Museum, u. zw. als Entomologe an die Stelle seines Verwandten, des älteren Emerica von Frivanoszkv. Da es letzterer war, der mit Naumann und v. Perényi verkehrte und die Abbildung des „Falco clanga“ zuletzt in Händen des jüngeren FRIVALDSZKY war, so ist es wahrscheinlich, dass die Abbildung von Naumann der zoologischen Abteilung oder einem der Kustoden zukam und sich dann, von Hand zu Hand gehend, bis heute erhalten hat, wo sie endlich in der Kgl. Ungarischen Ornithologischen Centrale eine bleibende Stätte fand. Naumanns zugängliche Schriften enthalten keine Andeutung über diesen Adler, dessen Abbildung von Navumayys Hand wie folgt sig- niert ist: „ad viv. pinx. Pest 21. Sept. 35", woraus folgt, dass der grosse deutsche Orni- I* IV hogy a madár elevenen állott a nagy német ornithologus előtt. A szignatúra fotografiailag nem volt sokszorosítható, mert a papiros nagyon megbarnult, az írás erősen elhalavá- nyult; de azért még mindig olvasható. Az írás, valószínűleg hollótollból eredve, nagyon kicsiny és finom vonású; a papiros érdes ; mindezek a körülmények útjában állottak bármilyen reproductio készítésének; a voná- sok azonban pontosan megegyeznek azokkal, a melyeket Naumann rézkarczai alatt használt. A charakteristikus vonásokban a madár felfogása és ábrázolása igazi „Naumann kép", a mit a Naumann nagy művéhez Dr. Buasıus J. H., Dr. Barpamus Enz és Dr. Sturm FR áltai pótlékul kiadott „Nachträge, Zusätze und Verbesserungen" XIII. rész 1860. 346. táblájának rézmetszetével való összehasonlítás döntően bizonyít. Ez az utóbbi tábla 11 évvel ifjabb vagyis későbbi — 1846 — a mellé- kelten adott reliquianal — 1835 —; a test- tartásban jelentékeny haladást is mutat. Különösen jellemző a láb a karmokkal, a mely mindkét képen teljesen egyező. A religuiával egyidejűleg került a Magyar Királyi Ornithologiai Központ tulajdonába Schenk Jakas adjunktus közvetítésével, ENDREY Exevér tulajdonából a magyar nyelven kiadott , Hasznos Mulatságok" (a hazai és külföldi tudösitäsokhoz) 1835 október 7-iki, 29-ik számának 230., 231. oldala, a melyen ScHNELL Kärouv, Perénvi egyik adeptusa, tudósítást közöl Naumann magyarországi tartózkodásáról, a mely tudósításban intimebb vonások is találhatók és teljesen megérdemlik, hogy szélesebb körben is elterjedjenek. És végezetül még egy adat járult e vázlat- hoz, mint pótlás. CHERNELHÁZI ÜHERNEL ISTVÁN buzgó ornithologus barátunk a Magyar Királyi Ornithologiai Központnak ajándékozta nemes FÖLDVÁRI ÉS BERNÁTFALVAI FÖLDVÁRY MIKLÓS, NAUMANN vendéglátója arczképének reproductióját, a kiről Naumann az , Ornithologische Reise nach und durch Ungarn" ezimü titleirasanak („Archiv für Naturgeschichte. In Verbindung mit meh- reren Gelehrten herausgegeben von Dr. Ar. Fr. Aus. Wieemann III. 1. mit zehn Kupfer- thologe den lebenden Vogel vor sich hatte. Die Signatur konnte photographisch nicht gefasst werden, weil das Papier stark nachgebräunt, die Schrift stark abgeblasst, aber doch noch leserlich ist. Die Schrift ist, wahrscheinlich mit einer Rabenfeder geschrieben, sehr klein und fein, das Papier ist rauh, lauter Um- stände, die einer irgendwie deutlichen Repro- duktion im Wege standen; die Schriftzüge entsprechen aber genau jenen, die Naumann unter seinen Kupfern angebracht hat. In den charakteristischen Zügen ist Auf- fassung und Wiedergabe des Vogels „ganz Naumann“, was ein Vergleich mit dem Kupfer in den „Nachträgen, Zusätzen und Ver- besserungen“ zu Navmanns grossem Werk, herausgegeben von Dr. J. H. Buastus, Dr. Epuarp Baupamus und Dr. Fr. Sturm, XIII. Teil 1860. Taf. 346, schlagend beweist. Diese letztere Tafel ist um 11 Jahre jiinger — 1846 — als die hier gegebene Reliquie von 1835 und zeigt in der Haltung bedeu- tenden Fortschritt. Besonders charakteristisch ist der Fuss mit den Krallen, der an beiden Abbildungen ganz gleich ist. Gleichzeitig mit der Reliquie gelangte die Kgl. U. O. C. durch Vermittlung des kön. Adjunkten Jaxos Schenk auch in den Besitz des kleinen, aus dem Eigentume ELEMÉR von Exprey stammenden, in ungarischer Sprache herausgegebenen Blättchens „Hasznos Mulat- sägok“ usw. „Nützliche Unterhaltungen (zu den in- und ausländischen Berichten) vom 7. Oktober 1835 Nr. 29“ Seite 230, 231, worin KARL ScHNELL, ein Adept Perényis, einen Bericht über den Aufenthalt Naumanns in Ungarn veröffentlicht, der auch intimere Züge enthält und es voll verdient, auch weiteren Kreisen vermittelt zu werden. Und noch ein anderer Beitrag kam als willkommene Ergänzung dieses Gedenkblattes hinzu. Unser Freund STEPHAN ÜHERNEL von CHERNELHÁZA, der eifrige Ornithologe, schenkte der K. U. O. C. eine Reproduktion des Porträts des ungarischen Edelmannes Nixozaus von FÖLDVÁRY DE FÖLDVÁR er BERNÁTFALVA, des Gastfreundes Naumanns, dessen dieser in seiner Beschreibung ,Ornithologische Reise nach und durch Ungarn“ (erschienen im „Archiv für Naturgeschichte. In Verbindung mit mehre- ren Gelehrten herausgegeben von Dr. Ar. Fr. Aus. Wiecmanx, III. 1. mit zehn Kupfer- tafelu Berlin 1837“ 69—110. lapjain) 70-ik oldalan megemlékezik. ScHNELL tudósítása és FöLnvAry-nak művészi kézből eredő képe, mely a magyar nemest csillogó nemzeti díszben, oldalán kurucz kard- dal ábrázolja és sajátságos ellentétben áll avval, a mit rövid életének — (szül. 1802., megh. 1837. — története mond, mindez együttvéve charakteristikus adat a magyar kulturtörténetéhez. FörpváRY Mixrós belső, nemes hajlandóság- ból bámulója volt a természetnek; Prrényr SALAMON által különösen az ornithologiára buz- dítva, madárgyűjteményt szerzett össze — főként Pest vármegye területéről —; minden természetvizsgálónak bőkezű Maecenása és oltalmazója volt, így Naumanx-nak is, a kit vendégszeretettel karolt fel és vezetett. Gyűjteménye halála után Isrvin magyar királyi herczeg és osztrák főherczegnek, a későbbi magyar palatinusnak közvetítésével a Magyar Nemzeti Muzeumba került, mint első gyarapítás. Hogy a kulturális téren a XIX. század első felében fakadásnak indult rügy miért nem érte el teljes virágzását, annak szomorú története van, a mely nem illik az V. nemzet- közi ornithologiai Congressus ünnepi hangu- latába, a melyet ezért a mai napra mellő- zök is. Most pedig következik : I. A , Hasznos mulatságok" kevéssé kiseb- bitett fakszimiléje, ScaneLL tudósításával. II. Annak német fordítása. III. A Navmann-féle nagy békászó sas képé- nek reproductiója. IV. FéupvAry Mixrós arczképe. Budapest, 1910 május havában. HERMAN OTTÓ. V tafeln. Berlin 1837." 69—100.) auf S. 70 gedenkt. SCHNELLS Bericht und v. Fürpvärys von Künstlerhand stammendes Bildnis, welches den ungarischen Edelmann in glänzender nationaler Gala, mit dem Kuruzensäbel an der Seite darstellt und seltsam mit dem kontrastiert, was uns die Geschichte seines kurzen Lebens — geb. 1802, gest. 1837 — von ihm erzählt, dies alles zusammen liefert einen charakteristischen Beitrag zur Kultur- geschichte des ungarischen Stammes. Nikoraus von FoupvAry war aus innerer, edler Neigung ein Bewunderer der Natur, durch Saromon von Prrenyı besonders für die Ornithologie begeistert, legte er eine Samm- lung der Vögel, besonders des Pester Komi- tates an und war Mäcen und Beschützer eines jeden Naturforschers, so auch Naumanns, den er gastfreundlich aufnahm und führte. Die Sammlung, die er anlegte, gelangte nach seinem Tode durch Vermittlung des kön. ungarischen Prinzen und österreichischen Erzherzogs Srepxax, des späteren Palatinus von Ungarn, an das ungarische National- Museum, als erste Bereicherung desselben. Warum der schöne Anlauf auf kulturellem Gebiet in der ersten Hälfte des XIX. Jahr- hunderts nicht zur Blüte führte, das ist eine traurige Geschichte, welche nicht in die Fest- stimmung des V. internationalen Ornithologen- Kongresses passt, die also heute auf sich beruhen möge. Es folgt nun: I. Das wenig verkleinerte Faksimile der ungarischen Zeitschrift mit der Schilderung SCHNELL. II. Die deutsche Übersetzung derselben. III. Die Reproduktion des grossen Schrei- adlers von Naumanns Hand. IV. Das Porträt NIKoLAUS von FöLDVÁRYS. Budapest, im Mai 1910. Orto HERMAN. VI Hasznos Mulatsagok. (A Hazai s Külföldi Tudositäsokhoz. ) 1835. ( 230 ) Naumann hires természethévér Pesten letele. Városunk szerencsés hosszabb idő óta Naumann János Fridrik urat itt látni, ki, mint leghíresebb ornithologus , majd az egész mívelt világ előtt isme- retes. O Augustus 20kan érkezett ide Pestre, Neu- bert szászországi gyógyszeráros úrral együtt. Nem sokára megérkezte után a" Pesthez közel fekvő falura Péterire kiment , hogy a" természet, minden szép tu- domány" és művészet kedvelőjét "s előmozdítóját Ber- náthfalvi Földváry Miklós táblabíró urat, kivel már az előtt régen levelezési barátságban élt, meglátogas- sa, "s annak szép és számos hazai kitömött madarai- nak gyűjteményét megszemlélhesse. Örvendetes és i- gen óhajtott nap volt azon férfiút házánál magyar ba- rátsággal megvendégelni, ki szeretetét régen meg- nyerte, mind a! természet tárgyában kiadott munkái , mind pedig a’ felülmúlhatatlan remek, ön kezével metszett minden németországi madarak" rajzolati által. Ide érkezésének második napja tudományos vadászat- ra rendeltetett, és valóban Naumann, Neubert, Pe- tényi, és Friváldsky urak Földváry úr" és többek" társaságában Tápio Györgyére ütaztak, délután Tápio Sz, Mártonig jöttek vadászva. Innét ismét vissza Pest- re térvén, Naumann úr Neubert úrral és Petényi fá- radhatlan természet búvárunkal a’ Bánáton keresztűl Belgrádba útaztak. Onnét Naumann úr szerencsésen vissza érkezvén, az óta majd szünetnélkül , Petényi úr" társaságában nemzeti muzeumunk némelly híresebb kitömött. madarai lefestésével "s leírásával foglalatos- kodik. Csudalni lehet ennek a’ maga nemében ritka férfiúnak a" madarak" lefestésében különös ügyességét és pontosságát, melly szerint a’ természetet híven u- tánozza. Fáradhatatlanúl dolgozik ő munkáján , melly- nek nagyobb részét már világ eleibe bocsátotta, és a" melly által minden ahoz értő" legnagyobb hälaadäsät megnyerte , magát pedig halhatatlanná tette. Némellyek feleslegesnek fogják tartani ezen fér- fiúra különösen. való figyelmeztetésemet ; de más szem- pontból vévén-fel a’ dolgot, azt igen érdekesnek 1a- 29. szám. = October 7dikén. — (i 331) tom. Ezen tudós nálunk tett észrevételei siker nélkül nem maradhatnak; mert 150 's több mértföldnyi útat híjában nem tett, annálfogva lehet reményleni, hogy mások is példáját kévetendik, és országunk" főváro- sát "s annak nevezetesebb tajékit meglätegatni el nem mulasztjak. De más haszon, a’ melly itty férfiak" lá- togatásaikból és összejöveteleikből reánk árad az, hogy köztünk a’ tudományok, kivaltképen a’ természeti tudományok , mellyeket nálunk legelhagyattattàbbak- nak lehet nézni , jobb lábra kapnak ; mert sokan, kik ez elôtt olly dolgok iránt, mellyekkel körűl vannak véve, és a’ mellyeknek tudása legnagyobb hasznukra, elmulasztása kárukra szolgál (a" természeti tudomá- nyokat értem) az által felserkentetve, azokat mívelni és gyakorolni kezdik. — Rövid az élet! milly sok és töretlen útaken kell járnunk, hogy némelly tudomá- nyok’ ágaiban néműnéműképen sikert láthassunk és ezelunkat érhessük: mi lehet illy környülállásban ki- vánatosabb , mint olly férfiakkal való összejövetelünk, kik mindenütt világosságot terjesztenek, mi haszno- sabb vizsgalödäsaink’ folytatására, mint gondolatink* viszonos felcseréltetése. Igy tehát a’ jelesebb férfiak" összejövetelével nemcsak azoknak személyüket ismer- jük-meg, hanem egyszersmind a’ tudományokat és azoknak megszerzésére a’ rövidebb útat. Milly sokban szűkölködik országunk" literaturai pályája, azt lát- juk egy tekintettel, ha Németországnak számos tudós társaságait "s egyesületeit nézzük , mellyek által, hogy a" tudományok közérdeket ne nyerjenek , lehetetlen. De nem csak egyes személyekre háromlik haszon, hanem a’ közönségre is az által, hogy mindenféle észrevételekkel , a’ mellyek tudós és tapasztalt embe- rek által tétetnek, a’ hiányok lassan lassan kipótol- tatnak; városunk "s országunk is az által hiresedik, ‘s nem maradand örökké „terra incognita’ mellynek eddig, fájdalom! külföldön tartatott. Közli Schnell Karo. VII Übersetzung des Artikels von Kart SCHNELL, der im „Hasznos Mulatsägok“ (a hazai és külföldi tudösitäsokhoz) — zu deutsch: „Nützliche Unterhaltungen. Zu den in- und ausländi- schen Berichten“ vom 7. Oktober 1835 Nr, 29, S. 230—231 erschienen ist. Aufenthalt des berühmten Naturforschers Nau- mann in Pest. Unsere Stadt ist so glücklich, seit längerer Zeit Herrn JoHann FRIEDRICH Naumann hier zu sehen, der als berühmtester Ornithologe beinahe in der ganzen gebildeten Welt bekannt ist. Er kam, begleitet vom sächsischen Apotheker NEUBERT — Leipzig — am 20. August in Pest an. Bald darauf begab er sich nach dem Dorfe Péteri zum Besuche des für Wissen- schaft, Kunst, Natur und alles Schöne begeisterten Förderers, Tafelrichter Nıkoraus FoLpvAry von Brr- NATFALVA, mit dem er schon seit langem brieflich verkehrte, damit er dessen reiche Sammlung vater- ländischer Vögel kennen lerne. Es war ein freude- voller, schon lingst ersehnter Tag, den Mann im eigenen Hause als Gast zu besitzen, der seine Liebe schon längst besass, sowohl infolge seiner heraus- gegebenen naturhistorischen Werke, als auch durch die eigenhändig gezeichneten und gestochenen pracht- vollen Bilder aller Vögel Deutschlands. Der nächste Tag nach seiner Ankunft wurde einer wissenschaftlichen Jagd gewidmet und reiste: die Herren Naumann, NEUBERT, PETÉNYI, FRIVALDSZKY, Herr von FÖLDVÁRY und viele andere nach Täpiö-Györgye und kamen nachmittags jagend bis Täpiö-Szent-Märton. Nach Pest zurückgelangt, reiste Herr Naumann mit Herrn Nevsert und in Begleitung unseres unermüdlichen Naturforschers von Perényi durch das Banat nach Belgrad. Von dort glücklich zurückgekehrt, widmete sich Herr Naumann beinahe ohne Unterbrechung in Gesellschaft des Herrn Peranyi, der Abbildung und Beschreibung der berühmteren ausgestopften Vögel unseres Museums. Man muss die besondere Geschick- lichkeit und Pünktlichkeit in der Abbildung der Vögel des seltenen Mannes bewundern, wie er die Natur pünktlich nachahmt. Er arbeitet unermüdlich an sei- nem Werke, dessen grösseren Teil er schon der Welt vorlegte, wodurch er sich den Dank aller Fach- genossen erwarb und sich selbst unsterblich machte. Manche werden es überflüssig finden, die Auf- merksamkeit auf diesen Mann zu lenken. Von einem anderen Gesichtspunkt betrachtet, finde ich es aber als sehr interessant. Die Bemerkungen des Gelehrten können bei uns nicht ohne Erfolg bleiben; denn er wird einen Weg von 150 und mehr Meilen nicht um- sonst getan haben und es kann gehofft werden, dass sein Beispiel auch von anderen befolgt werden wird, damit sie unsere Landes-Hauptstadt und die merk- würdigen Gegenden besuchen und kennen lern n. Ein anderer Nutzen, der aus den Besuchen und Zusam- menkünften solcher Männer folgt, ist der, dass bei uns die Wissenszweige und besonders die Natur- geschichte, welche bei uns als am meisten vernach- lässigt betrachtet werden kann, erstarken werden; denn viele, die vordem für Dinge, die sie umgeben und deren Kenntnis ihnen zum Nutzen, die Unkennt- nis zum Schaden gereicht (wir meinen die Natur- geschichte) werden angeeifert, sich mit diesen zu be- fassen, dieselben zu pflegen. Das Leben ist kurz! Wie viele ungebahnte Wege müssen wir beschreiten, damit wir in manchen Wissenszweigen einigen Erfolg erringen, ans Ziel gelangen können: was kann unter solehen Umständen erwiinschter sein, als die Berüh- rung mit solchen Männern, die überall Licht verbrei- ten, was nützlicher für den Fortgang unserer Unter- suchungen sein kann, als der gegenseitige Austausch unserer Gedanken. Die Zusammenkunft mit ausge- zeichneteren Männern bedeutet somit nicht nur die Erweiterung der Bekanntschaft, sondern auch den kürzeren Weg zur Erwerbung der Kenntnisse. Wie gross der Mangel an Literatur in unserem Lande ist, darüber belehrt ein Blick auf die vielen gelehrten Gesellschaften und Vereinigungen Deutschlands, wel- che es unmöglich machen, dass die Wissenschaft nicht ein allgemeines Interesse bilde. — Aber nicht nur einzelne ziehen hieraus Nutzen, sondern dieser kommt auch der Allgemeinheit zu statten u. zw.: durch die Bemerkungen, welche von gelehrten und erfahrenen Männern kommen, wodurch die Lücken ausgefühlt werden; unsere Stadt, unser Land wird dadurch bekannt und verbleibt nicht für ewig eine „terra incognita’, für welche sie bis jetzt — leider! — im Ausland gehalten wurde. Mitgeteilt von KARL SCHNELL." ñ | ‘ "Ut J j x î fi f REN PES radia Let + ie "toa sten | A 4 ae | ég a i re i ot sf Su d'ali + Lite ee ai > ~ LÌ t.* A í è ‘ ‘ i IT dunt A va Li Pe 9 I fa | d'a We at trio n ‘ pylons “ty LR TRUE F a : ee + smtp isz 7 haw Lael ee a eno ak le "rat t gi LE TL an ép "vi En pr eit © ORF s De Ware, 1 A madärvonuläs Magyarorszagon az 1909. év tavaszan. A Magyar kir. Ornith. Központ X VI.&vijelentese. Földolgozta Grescaix Jenö assistens. Az 1909. évi tavaszi vonulás jellege nor- málisan kesöi, a mennyiben a vonulási nap- tárban feltüntetett adatok értelmében 111 jobban megfigyelt faj közül a történeti közép- nél korábban érkezett 45 faj, későbben 59 faj, megfelelően 7 faj. A fölvonulás némi- képpen ellentéte az 1908-inak, míg t.i. 1908-ban a korábban — február, márcziusban — érkező fajok a történeti középnél korábban érkeztek, a későbben — április, májusban — érkezők pedig később, . addig 1909-ben a korábban érkező fajok érkeztek későbben a történeti középnél, a későbben érkezők pedig korábban. Az idei földolgozás menetében semmiféle változás nem történt, szigorúan alkalmazkod- tam az eddigi kipróbált s jónak bizonyult módszerhez. A jobban megfigyelt fajok tavaszi fölvonulásának rövid jellemzése után a meg- figyelők névsora következik; ezt követi az új megfigyelő-állomások jegyzéke, a beérkezett vonulási anyag, áttelelők sora, végül a vonu- lási naptár s nehány horvát adat fajokon belül betűrendben. A fészekfoglalást az eddig is használt ,t" betűvel zárójelben tüntettem fel. Az adatok az 5 régió szerint csoportosítva következnek egymás után : Der Vogelzug in Ungarn im Früh- jahre 1909. XVI. Jahresbericht der königl. U. O. C. Bearbeitet von Assistent EUGEN GRESCHIK. Der Zugscharakter im Frühjahre 1909 ist normal spät zu nennen, da auf Grund der Daten des Zugskalenders von 111 besser be- obachteten Arten 45 Arten früher, 59 Arten später als das historische Landesmittel, und 7 Arten diesem entsprechend erschienen. Der diesjährige Zug ist gewissermassen ein Ge- genstück zum Zuge 1908, denn während im Jahre 1908 die früh (im Feber, März) ankom- menden Arten früher, die spät (im April, Mai) ankommenden aber später, als das historische Mittel erschienen, so erschienen hingegen i. J. 1909 die früh ankommenden Arten später, die spät ankommenden früher als es laut dem historischen Mittel zu erwarten gewesen wäre. In der Reihenfolge der diesjährigen Be- arbeitung ist keine Änderung geschehen, ich hielt mich streng an die bisher gebrauchte und gut befundene Methode. Nach kurzer Charak- terisierung des Frühjahrszuges der besser be- obachteten Arten folgt das Namensverzeich- nis der Beobachter; dann folgen die Liste der neuen Beobachtungsstationen, das einge- laufene Zugsmateriale, die Reihe der über- winternden Arten, endlich der Zugskalender und einige kroatische Daten in alphabetischer Reihenfolge. Die Besiedelung des Nestes be- zeichnete ich auch diesmal mit dem bisher ge- brauchten Buchstaben „f“ in Parenthese. Das Materiale ist in 5 Regionen geteilt: I. Dunántúli dombvidék. — Hügelland jenseits der Donau. II. Kis (nyugati) Alföld. — Kleine (westliche) Tiefebene. Ill. Nagy Alföld. — Grosse Tiefebene. IV. Keleti hegyvidék. -— Östliche Erhebung. V. Eszaki hegyvidék. — Nördliche Erhebung. Bajt csak a IL régió okozott néha, ebből a régióból vannak ugyanis legkevesebb ada- taink s így az eredmény gyakran nem vág kellőképpen. Úgy látszik, hogy a Duna völgye gyakorol döntő befolyást a terület megszállá- sánál, úgy hogy bátran a III. régióval lehetne egvesíteni. A múlt esztendőben új bejelentő-ív kibocsá- tásával sok fajt jobban figyeltek meg, így : Aquila XVII. Schwierigkeiten verursachte manchmal Re- gion II; diese Region liefert námlich immer die wenigsten Daten, weshalb das Mittel oft bedenkliche Abweichungen zeigt. Es scheint, dass für die Besiedelung des Terrains das Donautal ausschlaggebend ist; man könnte diese Region getrost mit der III. vereinigen. Durch die Herausgabe der neuen Beobach- tungsliste im vorigen Jahre wurden viele Ar- 1 9 _ Clivicola riparia, Coracias garrula, Jynx torquilla, Micropus apus stb., üjabb bizonyi- tékot szolgältattak ezzel megfigyelöink ügy- buzgalmukröl. Nem mulaszthatom el, hogy e helyen a M. kir. Ornithologiai Központ neveben häläs köszönetet ne mondjak mindazoknak, kik megfigyeléseiket szivesek voltak intezetünk- nek beküldeni. Mint mindig, ügy ebben az esztendöben is hű maradt typusahoz a füsti feese — Hirundo rustica, L. Legkoräbban érkezett meg az Alföldre (III), nyomban utána a Kis Alföldre (ID és a Dunántúlra (D, már jóval későbben a keleti hegyvidékre (IV), s legkésőbben az északi hegyvidékre (V). I. Apr. 6. (93). Il. 7. (17). IV. Ha a fészekhez való érkezés területi közepeit vessziik, némikép mas képet kapunk: 9 we I. Apr. 14. (55). I 21. (8). III. Apr. 1 IV. ” » A II. régiò közepszämät, a kevés adatot tekintve, elhagyhatjuk s megint a normälis typust kapjuk. A molnärfecske — Chelidonaria urbica, (L.) fölvonuläsa azonos az elöbbivel: I. Apr. 11. (52). | IL. 10. (16). IV. ” ” A feszekhez való érkezés küzépszämai : II. 28. (9). IV. ” I. Apr. 16. (33). | ” III. Apr. 4. (119). 13. (364). IH. Apr. 8. (76). 15. (233). | IH. Apr. 14. (54). 20. (116). ten weit besser als bisher beobachtet, so: Clivicola riparia, Coracias garrula, Jynx tor- quilla, Micropus apus etc., unsere Beobachter gaben hiedurch wieder Zeugnis von dem Eifer, mit dem sie bei der Sache sind. Ich kann daher nicht umhin im Namen der kénigl. Ungarischen Ornithologischen Centrale herz- lichsten Dank zu sagen allen, die ihre Beobach- tungen gütig waren an unser Institut einzu- senden. Wie immer, so folgte der Zug der Rauch- schwalbe — Hirundo rustica, L. — auch heuer dem bisherigen Zugstypus. Zuerst er- schien sie in der grossen Tiefebene (III), gleich darnach in der kleinen Tiefebene (II) und im Hügellande jenseits der Donau (I), schon um vieles später in der östlichen (IV) und zuletzt in der nördlichen Erhebung (V). V. Apr. 17. (288). Wenn wir die auf das Erscheinen beim Neste sich beziehenden Regionenmittel ver- gleichen, bekommen wir einigermassen ein anderes Bild: (60). V. Apr. 23. (118). 17. (175). Das Mittel der II. Region, der wenigen Daten halber weglassend, ergibt sich wiede- rum der Normaltypus. Der Zug der Hausschwalbe — Chelidonaria urbica, (L.) — stimmt mit dem der vorherigen überein : | V. Apr. 18. (198). Die Mittel der Ankunft an das Nest: | V. Apr. 25. (99). A Hirundotypushoz valé a vadgerle — Tur- tur turtur, (L.) — tavaszi fölvonuläsa. Ebben az esztendőben gyönyörűen mutatja e typushoz való tartozandóságát:. 9 [2] Zum Hirundotypus gehörig ist der Früh- Jahrszug der Turteltaube — Turtur turtur, (L.). In diesem Jahre zeigt sich die Zugehörigkeit zu diesem Typus sehr schön: I. Apr.-21. (76). III. Apr. 19. (78). V. Apr. 26. (106). 112, 49,..207(18). IV. , 28. (90). Ide soroljuk a fürj — Coturnix coturniz, Diesem Typus reihen wir den Friihjahrszug (L.), — haris — Crex erex, (L.), — füle- der Wachtel — Coturnix coturnix, (L.), — mile — Luscinia luscinia, (L.) — és szürke des Wachtelkönigs — Crex crex, (L.), — der gém — Ardea cinerea, L. tavaszi folvonula- Nachtigall — Luscinia luscinia, (L.) — und sát. Idei területi küzepeik a következők : des Graureihers — Ardea cinerea, L. — an. Die diesjáhrigen Regionenmittel sind folgende : I. Apr. 23. (70). I. Apr. 18. (68). Hi, 17. (14), II. Febr. 28. (10). Coturnix coturnix, (L.). III. Apr. 22. (22). IV. Mai. 2. (127). Crex crex, (L.). III. Mai. 1. (52). IN (79) Luseinia luseinia, (L.). III. Apr. 16. (78). Ne e LETEK Ardea cinerea, L. V. Mai. 7. (83). | V. Mai. 14. (76). V. Apr. 24. (102). I. Mart. 24. (28). | Ebben a sorban következett mostanäig a esil-esal-fiizike — Phylloscopus acredula, L. Idei területi közepszämai egészen más képet mutatnak, de egyelőre a történeti anyag kicsinysége kövétkeztében, még a régi helyen hagyjuk meg: i TIT. Mart. 20. (56). V. Apr. 6. (25). IV. Apr. 5. (74). In dieser Reihe folgte bisher der Zug des Weidenlaubsängers — Phylloscopus acredula, L. Die diesjährigen Regionenmittel ergaben zwar ein anderes Resultat, jedoch belassen wir den- selben mit Hinsicht auf das geringe histo- rische Materiale vorläufig noch an der bis- herigen Stelle: I. Mart. 30. (38). I. Apr. 4. (7). Ill. Mart. 31. (46). IV. „.(80..(3). V. Apr. 4. (92). A fehér gólya — Ciconia ciconia, (L.) — eb- ben az esztendöben megint némi közeledest mutat rögi typusähoz. Legkoräbbi a Nagy Alföld (III), ezután a Kis Alföld (ID, utána a keleti hegyvidék (IV) és a Dunántúl (I), végül az északi hegyvidék (V). A keleti hegy- vidék megint elég korai közepet mutat, de viszont a szélső nyugat is, a Dunántúl (1). Nem tagadhatni, hogy van benne sok rokon- vonás a Hirundotypussal is. Szóval a fehér gólya fölvonulása rendkívül bonyolódott. Még sok év megfigyelési adataira lesz szükség, hogy tiszta képet nyerjünk. Területi közepei: I. Apr. 2. (74). II. Mart. 31. (19). IV. Apr. A fészekfoglalásra vonatkozó középszámok | III. Mart. 28. (117). 2. (296). Der weisse Storch — Ciconia ciconia, (L.) — zeigt heuer wiederum einigermassen eine An- näherung zu seinem alten Typus. Das früheste Datum ist die grosse Tiefebene (TI), dann die kleine Tiefebene (ID, die östliche Erhebuug (IV), das Hiigelland jenseits der Donau, zu- letzt die nördliche Erhebung (V). Die östliche Erhebung ergab wiederum ein ziemlich frühes Mittel, aber auch der Westen, das Hügelland jenseits der Donau (I). Man findet auch viele Ähnlichkeiten mit dem Hirundotypus. Kurz der Zug des weissen Storches ist sehr kom- pliziert. Es sind die Beobachtungsdaten noch vieler Jahre erforderlich, um die Sache ins reine zu bringen. Die Regionenmittel sind folgende: | V. Apr. 6. (174). Auch die auf die Nestbesiedelung sich be- is eltérők az eddigiektől. A II. régió adatait | ziehenden Regionenmittel weichen von den kiküszöbölve, a Hirundotypust közelitik meg: | 1 Apr. dal): I, 1970): A daru — Grus grus, (L.) — tavaszi fölvonu- lasa eltér az eddigiektöl. Ezen nem is csodal- kozhatunk, mert méltó párja a fehér gélyänak s mint ez átvonulási typus. Területi közepei : III. Mart. 25. (41). A sárga rigó — Oriolus oriolus, (L.) — tavaszi fölvonulása ebben az évben Hirundotypust mutat : I. Apr. 27. 7. ( MELETT 225722): IV III. Apr. 7. ( DV; ettő | IV. Apr. 1. (103). 76). IIT. Apr. 25. (98). ) 29. (134). bisherigen ab. Die Daten der II. Region weg- lassend, nähern sie sich dem Hirundotypus : 2). | V. Apr. 13. (10). 6). sz Der Frühjahrszug des Kranichs — Grus grus, (L.) — weicht von den bisherigen Resul- taten ab. Es ist dies übrigens nur natürlich, da derselbe ein wiirdiges Pendant zum Zuge des weissen Storches bildet und wie letzterer einen Durchzugstypus darstellt. Re- gionenmittel : | Y. Mart. 30. (32). Der Zug des Pirols — Oriolus oriolus, (L.) zeigt heuer Hirundotypus : V. Mai. 1. (97). Ugyancsak a Hirundotypushoz csatlakozik a búbos banka — Upupa epops, L. — fölvonu- lása : 1. Apr. 7. (74). MU, (15): ives. A kakuk — Cuculus canorus, L. — hi maradt normältypusähoz. Jellemzö e typusra: korai érkezés a keleti hegyvideken. Területi közep- számai : I. Apr. 16. (96). I 22. (22). Eve A kakuk fölvonuläsa, mint az eddigi vizs- - gälat kiderítette, egyúttal a különböző terüle- tek szerint változó dajkaloinak feszkelesi idejéhez is alkalmazkodik. A fehér barazdabillegeté — Motacilla alba, L. — ezúttal nem mutatja oly tisztán, mint eddig a róla elnevezett typust. Mindazonáltal az északi hegyvidék (V) korai közepe e typusra vall : I. Mart. 14. (69). De SAT) Ve: >, Sajatossaga e typusnak korai érkezés a nyugati vidékeken. Ugyanígy viselkedett ez évben a hegyi billegető — Motacilla boarula, Penn. Területi közepei : I. Mart. 14. (17). II. Febr. 27. (5). ASS Ehhez a typushoz sorozzuk még a kévetke- zôket : III. Apr. 3. (94). 11. (195). III. Apr. 16. (103). 15. (354). TIT. Mart. 11. (84). 19. (349). III. Mart. 14. (11). 21. (159). 5 Ebenfalls zum Hirundotypus gesellt sich der Friihjahrszug des Wiedehopfes — Upupa epops, L.: V. Apr. 14. (122 Der Zug des Kukuks — Cuculus canorus, L. — folgte wieder seinem bisherigen norma- len Typus. Für diesen Typus ist charakteri- stisch: frühe Ankunft in der östlichen Erhe- bung. Regionenmittel : V. Apr. 22. (294). Der Frühjahrszug des Kukuks passt sich — laut dem Resultat bisheriger Untersuchungen auch der Brutzeit seiner gebietsweise ver- schiedenen Pflegeeltern an. Die weisse Bachstelze — Motacilla alba, L. — zeigt diesmal nicht so auffallend wie bisher den von ihr benannten Typus. Trotz- dem zeigt das frühe Mittel der nördlichen Erhebung (V) hierher: V. Mart. 19. (274). Eigenheit des Typus ist frühe Ankunft im Westen. Ebenso verhilt sich in diesem Jahre die Geb rgsbachstelze — Motacilla boarula, Penn. Regionenmittel : | V. Mart. 24. (146). Zu diesem Typus reihen wir noch folgende : Alauda arvensis, L. I. Mart. 8. (67). 106 Nanto 06) LVS III. Mart. 6. (73). 13. (151). | V. Mart. 16. (149). Sturnus vulgaris, L. I. Mart. IV. Vanellus vanellus, (L.). 11 ES 1. Mart. 11. (67). Tyee I. Mart. 11. (61). , 16. (107). III. Mart. 7. (72). 20. (27). | V. Mart. 23. (69). | V. Mart. 20. (46). Columba oenas, L. I. Mart. 5. (46). | U = GAG) Ve: III. Mart. 6. (55). 13. (196). | V. Mart. 18. (153) Columba palumbus, L. I. Mart. 9. (71). I 60): A Motacillatypushoz sorolandó az erdei szalonka — Scolopax rusticola, L. tavaszi föl- vonulása is, ätvonuläsi typus. Területi közep- szamai: I. Mart. 17. (81). it. 2° 26: (19) IV. Az aläbbiakban közlöm meg ket jobban megfigyelt fajnak, a nyaktekeresnek — Jyna torquilla, L. —és a szalakötänak — Coracias garrula — területi közepeit, egyelöre, a törte- neti anyag csekélysége következteben, minden megjegyzés nélkül : III. Mart. 10. (40). IVO LR PI (63): III. Mart. 18. (72). 26. (236). | V. Mart. 24. (160). Zum Motacillatypus gehört auch der Früh- jahrszug der Waldschnepfe — Scolopax rusti- cola, L. — ein Durchzugstypus. Regionen- mittel : V. Mart. 30. (213). Nun folgen noch die Regionenmittel zweier besser beobachteten Arten — des Wende- halses — Jynx torquilla L. — und der Blau- racke — Coracias garrula, L. — mit Hinsicht auf die Unzuliinglichkeit des historischen Ma- teriales vorläufig ohne jede Bemerkung: Jynx torquilla, L. I. Apr. 19. (18). | IV. zs III. Apr. 15. (22). 14. (28). | V. Apr. 18. (48). Coracias garrula, L. I. Apr. 20. (45). | | IV. Mai. III. Apr. 20. (43): 1. (7). | V. Apr. 29. (24). Az 1909. évi megfigyelok névsora. Namensverzeichnis der Beobachter im Jahre 1909. Axöcs Isrvin, pr. m. (pr. B.),! Bugyi. Bair Jözser, pr. m. (pr. B.), Pusztakisfalu. Baxy Miknés, r. m. (o. B.), Künszentmiklös. BarrHos Gyuna, r. m. (o. B.), Malomviz. Bexes Dezsö, pr. m. (pr. B.), Kalocsa. Bırkessy Gumo, r. m. (o. B.), Moson. Bopxir Berranan, r. m. (o. B.), Hödmezöväsär- hely. BopoLay LAsz16, pr. m. (pr. B.), Selmeczbänya. Bosir Venczer, pr. m. (pr. B.), Kemecse. Borosgay János, 1. t. (k. M.), Zólyom. Börzsönyı Gyuna, r. m. (o. B.), Vörs. Brenat János, pr. m. (pr. B.), Puszta-Tomaj. Cerva Friayes, r. m. (o. B.), Szigetcsép. CHERNEL Isrviy, t. t. (E. M.), Kőszeg. Csaré János, t. t. (E. M), Nagyenyed. Ösörsey Trrus, 1. t. (k. M.), Budapest. Czmäk Györey, pr. m. (pr. B.), Potyond. Drésy Eve, pr. m. (pr. B.), Komárom. Diösy Gyura, r. m. (o. B.), Tata. Doczkank Jenö, pr. m. (pr. B.), Felsömeczenzef. Dorad Dixie, r. m. (o. B.), Mezőtúr. Emx Gyusa, pr. m. (pr. B.), Brass. Exorey Exemir, pr. m. (pr. B.), Ögyalla. M. K. ERDőHATósáGoK — sok száz megfigyelő ; K. une. FoRsTBEHöRDEN — viele hundert Beobachter. Fazexas Gäsor, pr. m. (pr. B.), Bugyi. FEKETE Anpor, r. m. (o. B.), Zsibò. Fiyta Laos, pr. m. (pr. B.), Tékes. Foaassy SAnpor, r. m. (0. B.), Patkänyospuszta. GRÓF Forsich Käikory, t. t. (E. M.), Ghymes. DR. Fromm Géza, r. m. (o. B.), Räczkeve. GYULAI Gast Gaszron, t. t. (E. M.), Balatonboglár. pr. GaAu Isıvin, r. m. (o. B.), Déva. DR. Greisicer Miniuy, 1. t. (k. M.), Szepesbela. Geeschik Ernö, pr. m. (pr. B.), Szepesväralja. Greschik Jenő, r. m. (o. B.), Lőcse. DR. GRropkovszky Guszriv, pr. m. (pr. B.), Leibicz. pr. Györrry IsrvAn, pr. m. (pr. B.), Mako. Hagn Imre, pr. m. (pr. B.), Nyiregyhaza. Haspò Isrván, 1. t. (k. M.), Tura. Haumay Marius, pr. m. (pr. B.), Pancsova. Haver Bana, 1. t. (k. M.), Harta. Hausmann Erno, r. m. (o. B.), Türkös. Heeyroxy Kabos, t. t. (E. M.), Túrkeve. Heaymecuy Dezső, r. m. (0. B.), Mesyercs. Henzsez Anpris, pr. m. (pr. B.), Nyiregyhaza. Hesz Bra, pr. m. (pr. B.), Véménd. Hivéeay SAnpor, pr. m. (pr. B.), Gicz. HorıcskA János, r. m. i. B.), Garamsalfalva. Hoxéczy Opòn, r. m. (o. B.), Ujvasar. Horas FERencz, r. m. (o. B.), Csantavér. Junisz Kärozy, r. m. (o. B.), Bodony. Kixosy János, pr. m. (pr. B.), Vasvar. Kamards Bena, pr. m. (pr. B.), Szekszárd. pr. Kircaner Jözser, r. m. (0. B.), Rudolfsgnäd. Kırnsauer János, pr. m. (pr. B.), Ujkörtvelyes. Kiss Laos, r. m. (0. B.), Debreczen. Kocyän Avnran, 1. t. (k. M.), Zuberecz. KOLBENHÁYER Kármán, pr. m. (pr. B.), Gádoros. KOLBENHEYER Gyura, r. m. (0. B.), Helpa. Kovács Béra, pr. m. (pr. B.), Gárdony. Kovács Pérer, pr. m. (pr. B.), Mores. Kusacska IsrvAn, pr. m. (pr. B.), Nyiregyhaza. Künsen Marton, pr. m. (pr. B.), Baranyakäräsz. Kiev Jano , r. m. (o. B.), Zalagoganfa. Kürrösı Jözser, pr. m. (pr. B.), Kondoros. Läcter Aravir, pr. m. (pr. B.), Sopronszent- märton. Leicht Jözser, pr. m. (pr. B.), Sacza. Lénärra Imre, pr. m. (pr. B.), Jakabszállás. pr. Lenpt Avorr, r. m. (o. B.), Budapest. Leonnarpt Virmos, pr. m. (pr. B.), Segesvár. Lezniczxy Berranan, pr. m. (pr. B.), gorond. pr. Linper KArony, r. m. (0. B.), Békéscsaba. Lintta Deines, r. m. (o. B.), Temesvár. Lowisser Imre, r. m. (0. B.), Torontälerzsebetlak. MaAsvırs Kärozv, r. m. (o. B.), Nagyvárad. BÁRÓ MANNSBERG Arvin, r. m. (0. B.), Kolozsvár. Marunix Mimdny, r. m. (o. B.), Breznöbänya. pr. Mauxs Käirory, r. m. (o. B.), Algyögy- Mauxs Vinmos, r. m. (o. B.), Tatrahaza. Mepreczky Isrvin, 1. t. (k. M.), Ungvár. Mevesporrer Guszriv r. m. (o. B.), Temeskubin. Mester Kärouy, pr. m. (pr. B.), Hidvégardo. Jsik6s- 1 pr. m. (pr. B.) = privat megfigyelö (privater Beobachter) ; r. m. (o. B.) = rendes megfigyelö (ordentlicher Beobachter) ; 1. t. (k. M.) = levelező tag (korrespond. Mitglied); t. t. (E. M.) = tiszteleti tag (Ehren-Mitglied). 8 Morság Gyuza, r. m. (o. B.), Hödsäg. Morn4r Lasos, r. m. (0. B.), Molnaszecséd. Müver Férer, pr. m. (pr. B.), Temeskubin. Nipassy Kármán, pr. m. (pr. B.), Szentgotthárd. Nacy Ferencz, pr. m. (pr. B.), Komárom. pr. Nagy Jenö, r. m. (o. B.), Ujverbasz. Neuer Antau, Mitteilungen über die Vogelwelt, Wien, IX. -— Bellye. Nozproviczxy Lagos, pr. m. (pr. B.), Zsitköcz. Oszriix Kármán, r. m. (o. B), Naszód. Parry Jözser, pr. m. (pr. B.), Doromlás. Pawnas Gyura, r. m. (o. B.), Eperjes. Peréxy: Rezső, pr. m. (pr. B.), Kisbag. Pirer Imre, pr. m. (pr. B.), Szada. Pérer Józsa, pr. m. (pr. B.), Nagyczenk. Pıarruy Ärrin, 1. t. (k. M.), Kékkő. Pôzxer Bövos. r. m. (o. B.), Arad. Rácz Bena, r. m. (o. B.), Szerep. BÁRÓ Rapvänszky KAumdy, r. m. (0. B.), Sajokaza. pr. Rarray János, pr. m. (pr. B.), Mohol. Répiszey Isrvin, pr. m. (pr. B.), Mandok. DR. Resch Ienäcz, pr. m. (pr. B.), Kalocsa. Rower Pi, pr. m. (pr. B.), Kismarton. Sarväscz Pérer, pr. m. (pr. B.), Dinnyés. SCHENK HENRIK, r. m. (0. B.), Överbäsz. SCHENK Jaxas, |. t. (k. M.), Budapest. Scampr JEnö, pr. m. (pr. B.), Hegyhatgyer- tyanos. SCHREINER JENö, r. m. (o. B.), Sopronpuszta. ScHUSTER János, pr. m. (pr. B.), Barätfalu. SIMÁK Ferexez, pr. m. (pr. B.), Nagyhaläsz. Sremwaurer ÖDön, pr. m. (pr. B.), Szeged. Srerryer Maré, r. m. (o. B.), Felsölövö. Stout Erné, r. m. (o. B.), Ujtelek. Acziing Srosn Ina, pr. m (pr. B.), Nyiregyhaza. GR. STUBENBERG Jozser, pr. m. (pr. B.), Szekely- hid. Szasò Gyorey, 1. t. (k. M.), Jänoshäza. Szasö Marton, pr. m. (pr. B.), Orosháza. Szasö Säxpor, pr. m. (pr. B.), Sárospatak. Szauay Béna, r. m. (o. B.), Repäspuszta. pr. Szapay L. ELeuér, r. m. (o. B.), Bänfalu. Szewere Zovrin, r. m. (o. B.), Érsekujvär. Szeörs Béta, 1. t. (c. M), Tavarna. DR. Szuävy Kornén, 1. t. (k. M), Újvidék. Szomsas Guszráv, r. m. (o. B.), Lajostanya. DR. Tarsin TiBoR, r. m. (o. B.), Békéscsaba. Troporovirs Frrencz, |. t. (k. M.), Királyhalom. Taurôczy Ferencz, pr. m. (pr. B.), Szikla. Torn Béta, r. m. (o B.), Antalfalva. Vapäszuar 1909, több állomás ; mehrere Stationen. Varga KAumdy, pr. m. (pr. B.), Budapest Vaszary Ernö, r. m. (o. B.), Ravazd. Veverin Isrvin, pr. m. (o. B.), Abony. VOLLNHOFER PAu, r. m. (o. B.), Geletnek. Wacaexausen Antan, 1. t. (k. M.), Besztercze- bänya. Wau Iendcz, r. m. (o. B.), Apatin. Wenincer Axraz, r. m. (o. B.), Bänfalu. Wersévyi Róza, pr. m. (pr. B.), Selmeczbanya. Woxkzäu Topor, pr. m. (pr. B.), Lunkalarga. Uj megfigyelő állomások 1909 tavaszin.' — Neue Beobachtungs-Stationen im Frähjahre 1909. Ällomäs — Station Da h H Allomas — Station | p? À | MEL Alsöhagymäs . 47°12’ | 41°13’ | 260 | Dezsäny 45°43’ | 42736" | 600 Alsézubricza . 49°33’ | 37°20' | 716 | Divékjeskò 48°47 | 36° 9 [300-585 Bélapataka 48°47’ | 36°10’ | 325 | Dragus . 45°45’ | 42°27’ | 480 Bodrogkeresztür . 48°10’ | 39° 2’ | 119 | Egerbegy . 46°46’ | 40°57’ | 400 Braniste 45°42’ | 42722" 500-600) Fajtö 48°45’ | 37°21’ | 548 Brébfalva . 47°30’ | 41°27’ | 333 | Felsöbänya 47°40’ | 41°22’ | 362 Buzd 45°57 | 41°28" 300-400] Felsöluzsna 48°56’ | 36°59’ | 717 Csernefalya 4731 | 41°25’ | 295 | Felsösändorfalu . 47737 | 41°22" | 257 Csernek 47° 8 | 41° 9’ | 322 | Felsösutöcz 48°48’ 36°12’ | 454 Czold 46°59’ | 40°43’ | 364 | Füzes 47 4’ | 41° 3’ | 319 | ! A többieket I. Aquila XIII CXVI. — Die übrigen in Aquila XIII--XVI. : w = északi szélesség — nördliche Breite; À = keleti hosszúság Ferrötöl — östliche Länge von Ferro ; H = magasság meterekben — Höhe in Metern. Ällomäs — Station Havasalja . Hödsäg . Izbita Jaszenicza . Karäd Kishegy Kismuncsel Kisrevucza. Kistorony . Kornislaka. Koronahegyfürdö Köfrinkfalva . Küzéporbé . Marginén Mocs Nagyborszé Nagyhegy . Nagykeresz‘es Nagyülved . Nogradverécze Nyarad . Padar Patacskö Persahavas Peterd . : Pojäna-Rekiceli . Ponikkoho . I. Mart. 28. Véménd. I. Apr. 9. Készeg. IT. Mart. 30. Megyercs. 4851’ 45°30' 46°15’ 49°23’ 46°44’ 47°19’ 45°51 48°55’ 45°47’ 47°20’ 49°24 47°19" 46°17 45°44’ 47°46" 47716 47729" 47°12! 47°58’ 47°50’ 477507 46551 48791" 47725" 4728 45°44’ 48°42’ 2. <> Acrocephalus arundinaceus, (L.). II. , 19. Komärom. I. Apr. 26. Kisherend. I. , 19. Répaspuszta. I. „ 20. Zalagögänfa. II. , 29. Mesyercs. II. „ 19. Temeskubin. III Mai. 7. Palona III. Apr. 7. Dunabökeny. III. Apr. 16. Felsökabol. Aquila XVII. III. Maz. III. Apr. ITS JUNE: LE IE UD se, 10. Dunagardony. III. Állomás — Station h H 87°25’ | 653 | Potyond 47°33’ | 34°51’ | 124 36°56’ | 88 | Pusztakisfalu . 46°10° | 36° 8 | 200 40°49’ | 750 | Réczekeresztür 47° 5’ | 41°11’ | 388 37° 6° | 616 | Romoszhely 45°48’ | 40°59’ | 500 35°42" | 177 | Rozsapatak 47°30’ | 41°23’ | 208 41°22" |400-500] Särberek 49°13" |-38° 2’ | 680 40°24 | 777 | Särosszentmihälyfalval 49° 4 | 38°48’ | 313 3651 | 688 | Semesnye . 47°14 | 41°18" | 248 41°47’ | 442 | Sövenyseg. 46° 5’ | 42°49’ | 550 41°16’ | 212 | Szakatura . 47°22’ | 41°17’ | 290 38" 5° | 571 | Szäsznädas 46°19’ | 42°24’ | 400 41°21’ | 408 | Szekelyzsombor . 46° 7. | 43980 | 450 41°19’ | 400 | Szill . 47°30" | 34°54’ | 100 42°43" | 589 | Szurduk 47°15 | 41° 1 | 200 36° 4 | 109 | Tancs 46°47 | 42°13" | 400 41°20’ | 217 | Tepla 49° 6°) 377-5") 510 41°25’ | 800 | Tinkova 45°34’ | 39°49’ | 182 41° 6’ | 348 | Tordavilma 47°23! | 41°22’ | 431 36°10’ | 182 | Ujsebeshely 45°45’ | 40°57’ | 400 36°42’ | 137 | Vamos . 48°51’ | 37°12’ | 630 35°14’ | 111 | Varbo 48°10’ | 88°17’ | 194 3441 | 200 | Vasszécseny 47711 | 3426 | 185 39° 3° | 441 | Vavrecska . 4ÿ°23 | 37° 8 | 648 42°42’ | 1432] Véménd 46° 97) 36°18’ | 216 35°28’ | 182 | Veresmart . 45°50’ | 43°13’ | 498 40°14’ | 987 | Vucskömezö 48°27’ | 41°13’ | 368 87°58’ | 488 | Zengévarkony 46°10’ | 36° 6 | 252 . Accentor modularis, (L.). II. Mart. 30. Kürt. IV. Apr. 4. Türkös. Im , 26. Ungvár. IV. Mart. 28. Kolozsvár. IV. Apr. 20. Malomvíz. V. Apr. 12. Tátraháza. IV. Mart. 29. Brassó. Apr. 25. Hódmezővásár- 10. Torontálerzsé- hely. betlak. III. „ 28. Szigetcsép. 15. Overbasz. III. , 15.Künszentmiklös 20. Ujverbasz. II. „ 28. Mezőtúr. 28. Mako. Ill. „ 24. Kemecse. 24. Harta. IV. Mai. 3. Nagyenyed. V. Apr. 27. Salgótarján. 9 a 10 3. <> Acrocephalus palustris, (Becusr.). II. Mai. 16. Megyeres. 4. <> Acrocephalus streperus, (Vien.). III. Apr. 25. Rudolfsgnäd. | III. Apr. 18. Överbäsz. | IH. Apr. 28. Tura. 5. <> Acrocephalus streperus horticolus, (Navw.). III. Apr. 27. Överbäsz. 6. <> Alauda arborea, L. I. Mat. 2. Nyöger. IV. Mart. 14. Algyogy. IV. Mart. 8. Tövis. III. , 19. Kirälyhalom. IN EMMA Brassó: Ve Be eos eSzadae III. Apr. 10. Ungvar. IV se lbs Nürkös: VE 20 262 Tayarna? IV. Mart. 25. Malomviz. V. „. 25. Tätrahäza. - (. <©> Alauda arvensis, L. I. Mart. 3. Kisherend. Mart. 10. Rohonez. Mart. 9. Budaörs. z 2. Ráczpetre. 13. Kőszeg. » 30. Nagymarton. 3 8. Zsedény. È 7. Borsmonostor. » 15. Sopronszent- È 1. Csurgó. 2 8. Kürmend. märton. 2 4. Nagyatäd. „ 11. Sorokpuszta. , 18. Sopronujlak. . 1. Erdécsokonya > 4. Szombathely. s 11. Sopronkertes , 20. Kaposvár. + 14. Locsmänd. , 10. Kismarton. Febr. 1. Répaspuszta. , 11. Malomhäza. „ 10. Czinfalva. Mart. 1. Tékes. » 29. Kövesküt. » 15. Sopronpuszta. s 5. Pécs. » 10. Csepreg. A 3. Szentmargit- 13. Pécsvärad. ; 3. Vasszécseny. bänya. a 9. Véménd. 5 2. Vasvar. , 20. Fertöfeheregy- 6. Szentgotthard. 5. Hegyhätgyertyä- háza. 9. Zsitkócz. nos. 9. Nagyczenk. n 1. Alsélendva. 5 7. Nyügér. » 13. Feketevaros. 290 Par: = 4. Janoshaza. 3 5. Jänoshäza erdesz- 5 3. Csömödér. : 4. Zalagoganfa. lak. » 14. Milej. È 5. Varkeszo. a 9. Ravazd. È 1. Zalaegerszeg. > wo. Agia: 2 5. Tovaros. 3 1. Vasboldogasszony s 20. Ugod. » 14. Neszmély. = 9. Türje. 10. Giez. elder ans sy L9eaVors: 3 7. Peterd. x 6. Esztergom. 10. Balatonkeresztur. i 8. Csesznek. x 6. Dorog. 2 5. Marezali. » 26. Vörösbereny. 4 9. Perbäl. „ Al. Lengyeltóti. s 14. Bokod. 5 7. Pilismaröt. Apr. 10. Karüd. » . 13. Fehérvaresurgò. , 29. Pilisszentkereszt. Mart. 4. Igal. » 24. Oroszlány. » 9. Budakesz. - 8. Tab. > 6. Héres: » 10. Visegrád. Apr. 3. Csém. 21. Sikaros puszta. 5 . Ivan. 4. Kemenesszent- . .28 6 10 ji “JO OO O1 2 O1 O9 m la: lo, peter. . Hövej. . Bänfalu. . Barätudvar. . Pancsova. . Temeskubin. . Dunacséb. . Alsokabol. . Felsökabol. . Dunagärdony. 23. Rudolfsgnäd. . Torontälerzsebet- lak. 5. Antalfalva. . Lakoesa. 5. Oserò. . Baksa. . Siklos. . Dravatorok. . Apatin. . Szond. . Bacsordas. . Dorogzlé. . Hödsäg. . Ujverbäsz. . Csantavér. . Mohol. . Temessag. . Dragsina. . Nagyküvéres. . Balinez. . Bolhé. 16. 20. 10. Dunaszekesö. Doromlas. Vaskut. Szerbpozsezsena. Berzäszka. 9. Eibenthal. 4. Plavisevicza. 22. Dubova. 18. Ogradina. Febr. Mart Apr. 3 ” ” » m D = © o> 0 II. . Bogyoszlé. . Csorna. . Megyercs. . Komärom. . Madar. IIT. . Jánoshalma. . Királyhalom. . Makó. . Bezdini zárda. . Pécska. . Csála. . Mondorlak. . Buttyin. . Dunapataj. Harta. . Kalocsa . Szabadszallas. Keezel. . Kondoros. . Hödmezöväsär- hely. . Lajostanya. . Gädoros. . Csorvas. . Békésesaba. . Gyula. Tenke. Polgardi. Székesfejérvar. Pakozd. Gardony. Räczkeve. . Szigetcsép. . Künszentmiklös. . Bugyi. IV. 8. Weidenthal. Mart. 19. Temesszlatina. 4. Ujszadova. 27. Vercserova. 28. Borlova. 8. Malomviz. Apr. Mart. » ” Febr. Mart. Apr. Mart. Febr. Mart. Apr. ” 11 . Dunamoes. . Kürth. . Ipolyszalka. . K6hidgyarmat. . Osalloközsomorja . Vägsellye. . Sari. . Séregpuszta. . Abony. . Mezôtür. . Puszta-Tomaj. . Karczag. . Jaszalattyän. . Nagyvarad. . Szalard. . Szerep. . Szigetmonostor. . Aszód. 28. Kisbag. mm i m mm OR OO a Mm pp o ON Or 27. 14. . Tura. . Hajdubüszürmén y. . Debreczen. . Hajduhadház. . Nyiregyháza. . Szatmárnémeti, . Szinyérváralja. . Sárospatak, . Sátoraljaújhely. . Kemecse. . Nyirbogdany. . Mándok. . Csikósgorond. . Lazony. . Ungvár. . Ungdarócz. Radvänez. Unghosszumezö. 7. Felsomoécs. Mart. 21. Temeskiralyfalva. Febr. 27. Vermes. Mart. 12. Aga. 24. Harmadia. 10. Szelcsova. 2* n Apr. Mart. ” Apr. Mart. Apr. Mart. Apr. Mart. ” 18. 208 23 26. 3. 12. 10 14 . Németgladna. Szintyest. Gross. . Padurany. Kossova. . Bulza. Homosdia. . Kostéj. Lunkalarga. Roskany. . Radulesd. . Feresd. . Booz. . Déva. . Hatszeg. . Bozes. . Alsovarosviz . Algyogy > W, SE. . Ujsebeshely. . Kudzsir. . Alvinez. . Kereszténysziget. . Vizakna. . Resinar. . Kisdisznod. . Nagyszeben. . Szelindek. . Szenterzsébet. . Nagytalmács. . Hermány. . Ujegyház. . Felsőporumbák. . Szeráta. . Strezakerczisora. . Felsödrpäs . Alsoarpas. . Felsöuesa. . Braniste. . Morgonda. . Felsövist. . Dragus. 18. LG 10. 19. 24. Lisza. Braza. Dezsäny. Vajdarécse. Seles . Sarkaieza. Zernest. Holbäk. Barczarozsnyo. . Krizba. . Bradtanya. Mart. 11. 19. 112% 16. 20. . Ilyefalva. . Arkos. . Sepsiszentgyörgy. . Kalmok. . Zalan. . Malnas. . Gidofalva. . Sepsibodok. . Bikfalva. . Bodzai szoros. . Nagyborosny6. . Dälnok. . Keresztvar. . Zagon. . Osdola. . Kladova. . Mariaradna. Febr. Mart. Apr. Mart. Febr. Apr. Mart. Brassò. Tömösvölgy. Türkös. Elöpatak. Ösänez. Lippa. . Sistarovecz. . Mészdorgos. Petirs. Dorgos. . Zabalez. Borossebes. 3. Berzova. . Zimbro. . Zam. . Nagyhalmagy. . Valeabrad. . Abrudbänya. . Nagyhegy. . Zalatna. . Magyarigen. . Sard. 28. Strdzsa. . Nagyenyed. . Bethlenszent- miklös. . Alsöbajom. . Haranglab. . Almakerék. . Prod. 25. Szdsenddas. . Szdszkezd. . Szaszkeresztur. . Székelyzsombor. . Lövete. Mart. Mart. Apr. Mart. Apr. Mart. 15. Vargyas. 5. Erdöfüle. 29. Osikszentkiraly. 15. Karatnavolal. 2. Torja. 8. Szärazpatak. 17. Lemheny. 20. Bereczk. 18. Sösmezö. 8. Preguz. 9. Bulz. 4. Magyargorbé. 15. Kolozsvär. 5. Kékes. 15. Mezőszilvás. 16. Teke. 4. Tancs. 14. Kissajo. 5. Dedrad. i. Szaszrégen. 22. Herbus. 1. Disznajé. 14. Felsémoesar. 26. Gürgényhodäk. 23. Görgenyüvegesür. 18. Dosz. 6. Székelyvarsäg. 20. Maroshéviz 14. Tekeröpatak. 10. Gyergyöszent- miklôs. 1. Gyergyötölgyes. 5. Élesd. 9. Szilagysomlyo. 9. Zilah. 8. Zsibó. 9. Nagysomkit. 7. Kornislaka. 18. Semesnye. 15. Désakna. 6. Magyarlapos. 2. Des. 12. Gsiesökeresztur. . Naszód. 18. Teles. 8. Szépnyir. 11. Besztereze. . Jadd. 15. Kisdemeter. 6. Romanbudak. 16. Dombhat. — 14. Valeamare. 13 Mart. 16. Persahavas. Mart. 17. Hosszümez. Mart. 10. Barezänfalva. a 1 10 BElbor: „ 16. Kräcsfalva. „ 22, Terebesfejérpatak. „ 12. Fehérszék. Apr. 10. Märamarossziget. 15. Rozälia. Apr. 9. Käpolnokmonostor. Mart. 10. Tiszaveresmart. , ol. Izaszacsal. Mart. 21. Felsösändorfalu. „. 11. Farkasrev. „ 25. Havasmezö. 24. Felsöbänya. » 20. Budfalu. Apr. 10. Mojszin. » 23, Szaploncza. „ 24. Rönaszek. » 8. Borsabänya. V. Mart. 18. Nagyölved. Mart. 5. Sajobäbony. Mart. 26. Kiszla. 5 8. Della, Apr. 10. Hätmeg. , 19. Bikkalvélgy. „ 13. Márianosztra. Mart. 22. Ilosva. „ 12. Garampéteri. , 9. Köspallag. om Dolla. 23. Erdököz. , 7. Nagymaros. s EE Nahe „ 29, Rezsöpart. 5. Szokolya. » 13. Bustyahäza. Apr. 7. Felsöszabadı. Ce Szada! » 8. Gernyés. Mart. 28. Sebesér. » 15. Ecskend , 20. Kövesliget. Apr. 10. Klementka È 1. Babath-Puszta , 18. Tecsö. . 6. Karam. Savalas Apr. 6. Dulfalva. > 5. Bzikla. „ 10. Bodony. Mart. 26. Kerekhegy. Mart. 21. Breznöbänya. „ 10. Stomfa , 27. Erzsébetliget . 20. Beneshäza. „ 10. Nagysenkviez , 29. Szeleslonka. 21. Gaspard. » 8. Losoncz. » 8. Szentmihaly- , 22. Havasalja. , 14. Ghymes. kürtvélyes. „ 24. Mihälytelek. , 27. Ujbanya. , 2. Pelesalja. , 21. Vaezok. , 15. Garamrudnò. „ 19. Gänya. „ 28. Teplieska. „ 10. Felsőhámor. , 29. Tereselpatak. 10. Ujvasar. „ 16. Garamrev. » 28. Alscapsa. „ 25. Nagyröcze. , 20. Bakabanya. , 22. Alsökälinfalva. „ 22. Ponik-kohò. , 27. Alsohamor. , 11. Brusztura. , 28. Szomolnok. » 27. @yökös k , 15. Hosszúpatak. , 10. Stósz. » 20. Selmeczbanya. „ 15. Körösmezö. » 18. Hidvégardé. , 27. Sasköszekely. 2 0 Euh, „ 12. Meczenzéf. » 19. Topatak. , 10. Bürszentgyörgy. , 18. Fels6meczenzéf. „ 15. Tesmag. = Ibe inti Apr. 8. Somodi. 2225, Hont. , 22. Berencsvaralja. Mart. 13. Jászó. > 110: Dobó. „ 16. Felsöbotfalu „ 1d. Szepsi. Apr. 3. Korpona. , 18. Trencsén. » T. Sacza. Mart. 11. Dobröväralja. > 20> Ban! „ 6. Kassa. » 25. Dobrokiralyi » 9. Geletnek. , 27. Lemes. » 15. Alsöpalojta. , 18. Znidvaralja. „ 11. Delnekakasfalva. > 9. Gács. , 18. Kecskés. » 25. Patacskò. » 9. Salgótarján. » 21. Koväcsfalva. _ 15. Osva. = Bh Kazan » D. Zólyom. , 14. Keczerpeklén. » D. Rimaszombat. „ 19. Erdöbädony. » 9. Keczerlipöez. » 9. Mocsolyäs telep. » 26. Matydsfalva. „ 18. Vürüsvägäs. » 18. Sajokaza. Apr. 3: Szelcse. » 11. Ränkfüred. » 9. Hollös-kunyho. Mart. 11. Garamsälfalva. , 2: Varannò. » D. Varbo. " » 14 Zölyomlipese. » dl. Tavarna. Apr. 14. Alséhämor. » 29. Garamszentandras. , 17. Gerény. 14 Mart. 14. Nagylaz. , 22, Nagyberezna. » 26. Bercsényifalva. „ 19. Soslak. , 19. Turjaremete. „ 10. Turjavagas. „ 11. Ökörmezö. 3. Osztrika. . Ozera. „ 12. Felsöszinever. , 9. Osornarika. » 4. Felsöapsa. „ 24. Illava. » 20: Kassza: , 20. Nagybicscse. , 20. Budatin. » 20. Türöezszentmärton. > 18. Bamnıeza: I. Febr. 13. Készeg. I. Mart. 3. Zalagoganfa. Il. Febr. 11. Banfalu. III. Mart. 1. Temeskubin. NO 3. Rudolfsgnad. I. Mart. 3. Zalagogänfa. IRIS NBantalus I. Mart. 5. Zalagogänfa. II. Febr. 24. Dunamocs. II. „ 27. Pancsova. III. Mart. 11. Rudolfsgnad. Mart. 13. Revisnye. » 28. Rözsahegy. , 21: Lueski. , 22. Lokeza. » 27. Parasztdubova. » 13. Klin Namesztò » 14. Szlanicza. 14. Zubrothova. 19. Turdossin. , 29. Alsolipnieza , 20. Trsztena. » 17, Zuberecz. » 20. Brezovicza. . Liptoszentivan. , 20. Jablonka. Apr. 4. Liptoujvar. Mart. 25. Oraviezapuszta. » 20. Chiszne. „ 18. Hladovka. 8. <*> Ampelis garrulus, L. V. Mart. 10. Tavarna. 9. Anas boschas, L. III. Mart. 5. Torontäl- erzsebetlak. IIa 8. Overbasz. III. Febr. 28. Ujverbasz. 10. <> Anas crecea, L. II. Mart. 25. Megyercs. NG a 4. Temeskubin. Mies 6. Rudolfsgnad. 11. <*> Anas penelope, L. III. Mart. 4: Overbasz. - INIST 9. Ujverbasz. DS 14. Künszentmiklés Mart. 24. Szvarin. , 27. Vichodna. » 24. Podbanszko. » 25. Tatralomnicz. » 13. Felsöerdöfalva. „ 18. Szepesöfalu. » 14. Tätrahäza. » 14. Szepesbela. » 17. Szepesvaralja. „ 20. Feketekut. » 19. Särosszentmihäly- falva. , 4 Eperjes , 16: Bártfa: » 13: Zboré. » 10. Lipnikpuszta. » 20. Felsövizköz. » 20. Pilszko. III. Febr. 20. Hödmezöväsär- hely. III. Mart. 2. Csorväs. III. Febr. 18. Budapest. V. Mart. 3. Salgótarján. II. Mart. 10. Överbäsz. Ve 30. Garamsälfalva. Ill. . 27. Bugyi. 3. Tura. 9, Csikésgorond. 19. Garamsalfalva. 15 12. <> Anas querquedula, L. I. Mart. 20. Zalagogänfa. III. Mart. 3. Temeskubin. IT. Mart. 9. Överbäsz. II. „ 10. Bänfalu. III. „ 11. Rudolfsgnäd. WSs Shure: II. „ 19. Megyercs. IV. „ 138. Nagyenyed. 13. <> Anas strepera, L. _ I. Mart, 3. Zalagogänfa. III. Mart. 15. Rudolfsgnäd. ] Ns 8. Överbäsz. I. Mart. 15. Berzova. 14. <*> Anser albifrons, (Scor.). III. Febr. 27. Pancsova. | III. Mart. 8. Tura. 15. «> Anser anser, (L.). I. Mart. 10. Zalagoganfa. III. Mart. 13. Panesova. V. Mart. 18. Sajokaza. I. Febr. 26. Dinnyés. WES 4. Rudolfsgnad. Vi = 29..Helpa: I. „ 18. Fertöfeheregy- III. Febr. 6. Overbäsz — N. Virus, 5. Szomolnokhuta haza. III. Mart. 26. Ungvár > E. -S. II. Febr. 19. Bänfalu. Na 5. Tatrahaza — N. 16. <*> Anser fabalis, Laru. III. Mart. 13. Pancsova. III. Mart. 4. Hödmezöväsär- III. Mart. 4. Lajostanya. MISS 4. Rudolfsgnad. hely + N. III. Apr. 8. Särospatak. Ill. Jan. 28. Bellye. Utolsök. — Die Letzten. 17. <> Anthus campestris, (L.). II. Apr. 19. Megyercs. | III. Apr. 26. Overbasz. 18. < Anthus cervinus, (Pau). III. Apr. 17. Överbäsz. 19. <> Anthus pratensis, (L.). I. Mart. 24. Köszeg. III. Mart. 21. Bäcsordas. III. Apr. 3. Mezőtúr. I. „ 26. Kürt. III. , 6. Overbasz. IV. Mart. 21. Kolozsvar. II. , 7. Temeskubin. III. , 13. Békéscsaba. V...,. 20. Ersekujvar. III. „ 3. Rudolfsgnäd. III. , 18. Budapest. V. „ 30. Tätrahäza. 16 20. GD Anthus spipoletta, (L.). IV. Apr. 23. Malomviz. | IV. Mart. 18. Türkös. 21. <> Anthus trivialis, (L.). V. Apr. 17. Ersekujvar. Vine 6. Helpa. V. , 14. Tavarna. V. , 2d. Zuberecz. V. , 16. Tatrahaza. I. Apr. 9. Repäspuszta. J. „ 18. Köszeg. III. Apr. 17. Räczkeve. I, 112 Megyercs. IIL Mart. 25. Nagyvarad. NE IE i, | III. Apr. 18. Ungvár. III. Mart. 14. Temesvär. TU 8. Overbasz. ier ©. 3. Szamosfalva. 22. <> Aquila maculata, Gu. IV. Apr. 80 Malomviz. | V. Apr. 17. Tavarna. V. Apr. 12. Tätrahäza. 23. <*> Archibuteo lagopus, (Brixx). I. Mart. 24. Kôszeg. Utolsó. — Letzter. I. Mart. 24. Zalagögänfa. Utolsó. — Letzter. III. Jan. 16. Temeskubin. IIL Apr. 15. Overbasz. Utolsó. — Letzter. I. Mart. 24. Repäspuszta. | Apr. 10. Räczpetre. Mart. 20. Csurgo. (Mart. 22. f.) Erdéesokonya. Apr. 12. Kaposvar. Mart. 24. Repäspuszta. Apr. 25. Szentgotthärd. » 8. Padär. » 6. Milej. 14. Zalaegerszeg. Mart. 14. (Mart. 25 f) Vörs. Apr. 24. Balatonkeresztur. III. Apr. 7. Sofronya. Utolsó. — Letzter. III. Mart. 25. Kunszentmiklos IV. Febr. 27. Malomviz. IV. Mart. 9. Hatszeg V. , 20. Garamsalfalva. 24. <> Ardea alba, L. 25. <> Ardea cinerea, L. I. Apr. 10. Marezali. Mart. 31. Lengyeltóti. „7. Felsölövö. » 6. Szombathely. » 16. Kövesküt. 18. Csepreg. » 28. Vasszécseny. „ 29. Vasvär. , 6. Nyôgér. , 12. Zalagögänfa. „ 1d. Varkeszé. „ 26. Bokod. V. Mart. 26. Tavarna. Utolsó. — Letzter. V. Febr. 27. Tatrahaza. Utolsó. — Letzter. V. Febr. 27. Szepesvaralja. Utolsé. — Letzter. I. Mart. 18. Fertéfehéregyhaza. Mart. 24. Dinnyés. Apr. 2. Sukoré. Mart. 31. Czinfalva. » 1. Feriéfehéregyhaza. , 11. Nagyczenk. (Mart. 6. f.) Feketevaros. Mart. 30. Dunamöecs. a lb: (Apr. 8.1) Esztergom. Mart. 29. Kemenesszentpéter Apr. 29. Pilisszentkereszt. (Mart. 5. f.) Hévej. Mart. 9. Banfalu. Apr. 20. Csorna. Febr. 13. (Mai 3.f.) Hédervar 3. Pancsova. » 5. Temeskubin. = 2 Palona: 6. Opalanka E + . 28. (Apr. 20. f.) Ujvidék 18. Alsökabol. 7. Felsökabol. 5. (Apr. 15. f.) Duna- gardony. , 22. Rudolfsgnäd. » 6.T'orontälerzsébetlak 1. Oppova. . 17. (Mart. 21. f.) Togyer. » 4 Denta. . 12. Versecz. . 12. (Mart.19.f.)Lakécsa , 8. Oszré. » 8. (Mart 16.f.) Vajszlo 22. (Mart. 22 f.) Villány. . 20. Béllye. . 28. Drävatorok. . 26. (Mart. 13.f.) Bezdän . 28. Gaja » 4. Monostorszeg. Apr. 15. Berzaszka. » 1. Plavisevicza. Mart. 12. Jeselnicza. Mai. 2. Jerszeg. Apr. 20. Felsémoécs. » 90. Aga. » ©. Harmädia. » 27. Bulza. Mart. 28. Déva. » 2A. Szäszväros. Apr. 10. Ujsebeshely. » 15. Alvinez. Aquila XVII. Apr. 15. 18. Il. .S>W. (Apr. 16. f.) Lipôt. . (Mai. 2. f.) Ásvány. . (Apr. 20.f.) Nyarad. . (Apr. 30. f.) Boos. IH. . Méhespetres. . Apatin. . Szond. . Bacsordas. . Doroszlé. . Hödsäg. . Bereg. . Överbäsz. . Ujverbäsz. . Mohol. . Temessäg. . Nagyküvéres. . Balinez . Bolhò. . (Apr 5. f.) Duna- szekcs6. . Vasküt. . (Mart.18.f.) Kiräly- halom. Mako. + NE. . Makó. + W. . (Mart.30.f)Bezdini zárda. Pécska. Isdla. LV. . (Apr. 20. f.) Teu. . (Apr. 20. f.) Bisztra . Kereszténysziget. 3. Kistorony. . Szenterzsébet. . Hermany. . Poresesd. . Veresmart. . Alsösebes. . Felek. . Ujegyhaz. Strezakerezisora. Febr. : Mart. n Febr. Mart. Apr. Mart. Apr. Mart. Apr. Mart. Apr. Mart. Apr. m — n DI no DD DIAL DD © PA HO Ch A m .S>W. (Apr. 26. f) Patkänyospuszta. . Megyercs. . Kürt. . Csallokézsomorja. . Arad. . Borosjenö. 3. Kalocsa. 2abadszällas. . Hódmczővásárhely. . Lajostanya. . Bekesgyula. Tenke. . Székesfehérvár. (Apr. 5. f.) Päkozd. Räczkeve . Künszentmiklos. . (Mart. 25. f.) Sari. . Söregpuszta. Mezőtúr. Nagyvárad. Kisbag. Tura. Hajduhadhaz. Szatmárnémeti. . Kemecse. . Mándok . Nagydobrony. 21. Ungvár. 2. Radvänez. . Alsóárpás. . Alsóvist. . Felsővist. Dragus. Lisza. Dersány. Vajdarécse. . (Apr. 16. f.) Sebes. 3. Mundra. . Sarkaica. . Alsókomána. . Kucsuláta. Apr. 16 il Mai. 4 Apr. 15 13 io) Mart. 27 Pe) Apr. 10 7 4 , 0 . Barezarozsnyò. . Közepajta. . Elöpatak. . Ilyefalva. . Sepsiszentkiräly. Sepsiszentgyörgy- . Gidöfalva . Dälnok. . Kladova. . (Apr. 9. f.) Dorgos. . Berzova. . (Apr. 14. f.) Nagy- halmagy. . Bethlenszentmiklös (Apr. 18. f.) Alsöbajom. Mai. 4. Fehéregyhaza Apr. 10. Szekelyzsombor. » 13. Felsérakos. Apr. 16. Érsekújvár. a 8. Garamrudno. = 8. Garainréy. Mart. 21. Salgótarján. Apr. 24. Visk. 2. (Apr. 10. £.) Bustyahaza. Mart. 24. Técsé. Apr. 21. Dulfalva. , 26. Kerekhegy. , 5. Erzsébetliget. III. Mai. 5. Temeskubin. III. Mart. 28. Palona. I. Apr. 13. Répäs puszta I. Mart. 25. Vörs. I. Mai. 11. Zalagoganfa. I. Mart. 21. Dinnyés. U. , 14. Komärom: III. Apr. 2. Temeskubin. III Mai. 4. Méhespetres. Apr. 13. Vargyas. , 6. Erdöfüle. » 15. Lemhény. Mart. 29. Korbest. Apr. 9. Belényes. , 9. Szamosfalva , 10. Avasfelsöfalu. a lbeultancs: , 10. Disznajo. , 6. Alsömoesär. Ma 2. Székelyvarsdg. Mart. 19. SOA (Marta Gyergyoalfalu. Apr. 6. Gyergyoborszék. » 22. Kilyénfalva. Mart. 20. Csodas. Apr. 26. Zsibo. Vi; Apr. 6. Kökenyes. 10: Icholz Mart. 8. Szentmihäly- körtvelyes. Apr. 2. Nyereshäza. » 18. Gänya. , 25. Alsoapsa. Mart. 31. Dombo. Apr. 21. Kiralymezo. » 20. (Apr. 25. f.) Raho » 17. Körösmezo. 26. <> Ardea garzetta, L III Apr. 18. Felsökabol. 27. <> Ardea purpurea, L. III. Mart. 20. Palona. III. Apr. 5. Dunabökeny. III. Mart. 20. Ujvidek. III Apr. 20. Felsökabol. IIT. Mart. 15. Dunagärdony. III. , 27. Rudolfsgnäd. II. „ 6. Torontäl- Barezanfalu. erzsébetlak. Apr. Mart. Apr. Mart. Apr. Mart Mai. Apr. Apr. . 25. (Mai 1. f) Gyökeres. 7. Rözsapatak. 11. Desakna. 8. Magyarlapos. 81. Des. 20. Jaäd. 6. Szaploncza. 10. Taraczköz. 18. Hosszumezö. 8. Märamarossziget. 21. (Apr. 13. f.) Farkasrév. 12. Nagyboesko. 16. Ronaszék. 27. Dragomerfalva. 29. Felsoszelistye. 5. Havasmez. 22. Garamsalfalva. 9. (Apr. 14. f.) Patacské. 14. Söslak. 23. Turjaremete. 12. (Mart. 22. f.) Felsöapsa. 3. Kassza. 22. Sarosszentmihaly- falva. 7. Felsövizköz. III. Apr. 27. Dunagärdony. III. » 17. Rudolfsgnad. III. Mart. 30. Overbasz. III. Apr. 15 Dunaszekcsö. III Mart. 29. Bugyi. III. Apr. 19. Szerep: III III. » 20. Székelyhid. eee Osuna IV. Mart. 21. Salgótarján. 28. <> Ardea ralloides, Scop. II. Apr. 30. Megyeres. | IM. Apr. 15. Torontäl- III. Apr. 20. Ujverbäsz. II, 17. Temeskubin. | erzsébetlak. III. Mai. 4. Kemecse. III. Mart. 25. Ujvidék. | III. , 26. Overbäsz. | IV. Apr. 19. Nagyhalmagy. 29. <> Ardetta minuta, (L.) I. Mai. 8. Zalagogänfa. III. Apr. 17. Överbäsz. III. Apr. 25. Szigetcsép. III. Apr. 21. Temeskubin. III „ 28. Hödmezö- III. „ 28. Kemecse. lll. „ 25. Rudolfsgnäd. | vasarhely. III Mart. 17. Déva. III. „ 21. Torontäl- IV. Apr. 19. Nagyhalmägy. erzsebetlak. 30. <> Botaurus stellaris, (L.) 1. Mart. 23. Repäspuszta. | II Mart 13. Bänfalu. III. Apr. 14. Künszent- I. Apr. 22. Zalagögänfa | III. „ 18. Temeskubin. miklös. I. Ma. 11. Sopronpuszta. It. LS. Oyerbäsz. Il. „ 14 Székelyhid. I. Febr. 15. Fertöfeheregy- III. Apr. 12. Ujverbäsz. | III. Mart. 31. Tura. haza. | 31. <> Buteo buteo, (L.) I. Mart. 8. Visegrad. IV. Mart. 21. Kolozsvar. | V. Apr. 1. Lokeza. Il. „ 15. Csantaver. IV. „ 24 Zsibo. | V. Mart. 29. Tätrahäza. 32. > Calamodus schoenobaenus, (L.) ll. Apr. 26. Megyercs. | III. Mart. 31. Överbäsz. 33. CD Cannabina eannabina, (L.) V. Mart. 17. Zniöväralja. V. Mart. 12. Breznöbänya. V. Mart. 11. Szepesväralja. V. Apr. 15. Sacza. 34. \/ Cannabina flavirostris, (L.) III. Mart. 2. Nagyvárad. Utols‘k—Letzten. 35. <> Caprimulgus europaeus, L. I. Apr. 20. Repäspuszta. I. Apr. 27. Peterd. II. Apr. 29. Lipot. I. „ 24. Hegyhät- I. „ 11. Visegräd. II. „ 19. Ásvány. gyertyanos. 17 Dunamocs. II. Mai. : 1. Nyärad. I. Mai. 8. Zalagogänfa. IT. Mai. 2. Hédervar. II. Apr. 22. Bods. II. Apr. 28. Patkanyos III. Apr. 23. Baksa. IV. Apr. 27. Sistarovecz. puszta. III. „ 25. Kirälyhalom. IV. Mai. 2 Naszód. II. Mai. 2. Megyeres III. „ 27. Lajostanya. Nes 9. Valkó. I 7. Temeskubin. III. Mai. 7. Söregpuszta. Venier 1. Selmeczbanya. IT 5 Rudolfsgnäd. | GE 1. Debreczen. V. Apr. 24. Bürszent- III. Apr. 20. Torontäl- | Il. „ 20. Nagybereg. györgy. erzsébetlak. | IV. Apr. 29. Algyógy. V. Mai. 94. Zniôväralja. 36. CD Carduelis carduelis (L.). III. Mart. 22. Mandok. | V. Apr. 14. Liptészentivan. | V. Mart. 11. Szepesvaralja. 37. Cerchneis tinnunculus, (L.). I. Mart. 25. Szentgotthärd. III. Apr. 28. Szabadszallas. NPA pr Po KCzA I. Apr. 5. Felsölövö. = VINE IV. Mart. 26. Magyargorbo. I. Mart. 25. Köszeg. III. Mart. 11. Lajostanya. IV. 5,20) Naszod I. 17. Janoshäza. UT. : 5, » 20. Csoryas. V. Apr. 7. Zebegény. — I. „ 13. Zalagögänfa. III. Apr. 7. Pakozd. V. Mart. 22. Ecskend. I. „ 10. Dunamocs: III. Mart. 19. Budapest. Via 1.29: Valko- II. „ 380. Megyeres. III. „ 15. Mezőtúr. V. , 28. Salgótarján. III. „ 22. Temeskubin. II. „ 20. Szerep. V. Apr. 13. Geletnek. III. Apr. 3. Rudolfsgnäd. III. Apr. 13. Székelyhid. V. Mart. 31. Besztereze- Ill. „ 16. Csantaver. III. Mart. 29. Szigetmonostor. banya. II. Mart. 16. Kirälyhalom. II ails Aven. Ve. =) Soliatrahaze NIE 1. Mako. 38. <> Cerchneis vespertinus, (L.). I. Apr 27. Szentgotthárd. | III. Apr. 9. Csantavér. | III. Apr. 21. Kemecse. I. „ 28. Zalagögänfa. ' III. Mart. 23. Kirälyhalon. | IV. Mai. 11. Malomviz. III. Mai. 12. Temeskubin | III. Apr. 21. Lajostanya IV. Apr. 20. Alsögäld. III. „ 2. Rudolfsgnäd. | III. Mart. 17. Bugyi. IV. „ 283. Nagyenyed. IN. 1. Överbäsz | III. Apr. 20. Abony. V. Mart. 23. Salgötarjän. III. Apr. 20. Ujverbasz. | 39. <> Charadrius alexandrinus, L. III. Mart. 22. Bugyi. I'. Mart. 9. Banfalu. | IT. Apr. 9. Künszentmiklés. 40. <> Charadrius dubius, Scop. I. Apr. 21. Zalagogänfa. III. Apr. 6. Arad. | V. Apr. 2. Geletnek. II. Mart. 19. Overbäsz. Va 2P22Naszod: | V. Mart. 29. Tavarna. 41. Charadrius pluvialis, L. 1. Mart. 20. Zalagögänfa. III. Apr. 6. Torontäl- III. Mart. 24. Hortobagy. erzsebetlak. Apr. 17. Kisherend. Mart. 30. Räczpetre. Apr. 12. (Apr. 14. f.) Csurgó. (Mart. 27. f) Kaposvar. Apr. 4. Repäspuszta. = lb Bees, » LO. (Apr. 11. f) Puszta- kisfalu. (Mart. 31. f.) Szentgotthard » 90. Alsölendva. Apr. 18. (Apr. 27.f.) Csömödér. ia, 16. (Apr. 25. f.) Mile). . 10. (Apr. 15. f.) Zala- egerszeg. (Apr. 16. f.) Vasboldogasszony. Apr. 12, Türje. (Apr. 13: f.) Savoly. Apr. 20 (Apr.28.f.) Hollad. (Apr. 18. f.) Balatonszent- györgy. (Apr. 15. f.) Balaton- keresztúr. Apr. 14. Lengyeltóti. 5 7. (Apr. 9. f.) Karäd, È 9. (Apr. 20. f.) Tab. 10. (Apr. 10. f.) Felsô- lövő. Apr. 7. Ivan. » ©. (Apr. 10. f.) Hove]. s 6. Banfalu. Mart. 30. Potyond. Apr. 22. Bogyoszlò „. sorna: » 9. (Apr.26 f.)Hédervar Mart. 28. (Mart. 28. f) Pancsova. Mart. 30. Temeskubin. Apr. 10. Fehértemplom. 22. (Mart. 22. f.) Kamaristya. 42. «> Chelidonaria urbica, (L.). 1. Apr. «9. (Apr. Lili. £.) Csém. el nA) Rohoncez. a) Ia KOszec SN. (Apr. 15. f.) Borsmonostor. (Apr. 10. f.) Körmend. Apr. 13. (Apr. 15. f) Sorok- puszta are (Apt 26 4) Szombathely. 17. Locsmänd. » 10. (Apr. 12. f.) Köves- küt. 16. f.) Csepreg. Apr. 10. Vasszécseny. , ladaNyöger. » 15. Zalagögänfa. 16. Somlyovasarhely. 25. Gicz. 26. Bokod. Mart. » 20. (Apr. 4 f.) Sukoró. Apr. 24. Savanyüküt. Mai. 21. Nagymarton. Apr. 10. Sopronszent- marton. » 18. Sopronujlak. II. Apr. 25 1 Mai. 2 f.) Ásvány. SI .) Lipót. - ( . (Apr. 29. f.) Nyärad. - ( 9. ( Mai 4. f.) Böős. Patkányospuszta. » 23. Megyercs. IH. Apr. 12. (Apr. 19. f.) Palona. (Mart.25. f) Dunabökeny. Apr. 8. Dunacséb. , 26. (Apr.30.f.) Ujvidek. (Mart.31. f.) Alsökabol. Apr. 18. (Apr. 18. f.) Felsö- kabol. 25. (Apr. 80. f.) Vasvär. Apr. Mart. » 26. Sopronkertes. 10. Ägfalva. 9. Kismarton. — 19. f.) Sopronnyék. 11. (Mar. 17. f ) Czin- falva. 14. Sopronpuszta. 16. (Apr. 20. f.) Szent- margitbanya. 26. Fertöfeheregyhäza. 12. (Mai. 2 f.) Fekete- varos. 10. Dunamocs. 7 (Apr. 7. f.) Bator- keszi. 10. (Mai. 1.f.) Nyerges- ujfalu. 2. Kéménd. 4, (Apr. 16 f.) Esztergom. . 28. Csév. 29. Pilismaröt. 9. Pilisszentkereszt. 19. f.) Dömös. 1. Budakeszi. 12. Visegrad. 9. f.) Komärom. . 16. f.) Madar. . 19. (Apr. 24. f.) Kürt. 20. Ipolyszalka. 12. Köhidgyarmat. 13. Csallöközsomorja. 20. (Apr. 26. f.) Duna- gardony. 2. (Apr. 14. f.) Rudolfs- gnad. 7. Torontälerzsébetlak 23. (Apr. 18.f.) Versecz. 5. (Apr. 22.f.) Laköcsa, Apr. 10. (Apr. 30. f.) Vajszlé. , 18. (Apr. 20. f.) Villány. art. 24. (Mart. 25. f.) Drava- torok. 6. Méhespetres. 6. (Apr. 6. f.) Apatin. 23. (Apr. 23. f.) Bäcs- ordas. 10. (Mai. 10.f.) Hödsäg. 10. Överbäsz. 31. Ujverbäsz. S + 9. Csantayer. 13. Mohol. 7. Temesvár. 27. Dragsina. 29. (Mart. 30. f.) Nagy- küvéres. 17. (Apr. 17. f.) Bälinez. 10. (Apr. 10. f.) Duna- szekesò. 4. (Apr. 27. f.) Dorom- las. 14. Nagybaracska. 11. f.) Vaskut. 1. Jénoshalma. . f.) Kiskunhalas. 6. Kirälyhalom. . Szeged. . Mako. 6. (Apr. 12. f.) Csala. 9. (Apr. 14. f.) Arad. . (Apr. 12. f.) Ber- zaszka. . Dalbosecz. . Eibenthal. . Plavisevieza. . (Apr. 5. f.) Dubova. . (Apr. 3.f.)Ogradina. Jeselnicza. (Mai. 8. f.) Temes- szlatina. . Jerszeg. 20. Ruszka. . Ujszadova. 27. Malomviz. . Alsomoécs. . Felsömo&es. 20. Simon. Apr. » ” (Mart. Mart. Apr. Mart. (Apr. Mart. Aor. >) ” Mart. Apr. Mart. Apr. Mart. Mai. Apr. (Apr. Apr. ” Apr. 16. 15. . (Mai. 15. f.) Mon- dorlak. . (Apr. 29. f.) Boros- jenő. . (Apr. 26. f.) Buttyin. . Dunapataj. . Harta. . f.) Kalocsa . Szabadszállás. . (Mai. 10.f.) Keczel. . Hódmezővásárhely. . f) Lajostanya. . (Apr. 18.f.) Gádoros . Oroshäza. . Békéscsaba. . (Apr. 18 f.) Békés- Gyula. . (Apr. 18. f.) Tenke. . Székesfehérvár. . (Apr. 1. f.) Pákozd. . (Apr. 17. f.) Rácz- keve. . (Mart. 25. f.) Sziget- csép. . Budapest. . Dunaharaszti. . f.) Kúnszentmiklós. . (Apr. 14. f.) Sári. . (Apr. 17. f.) Abony. . (Apr. 20.f.) Mezőtúr. Inve Szilas. (Apr. 17. f.) Temes- kirdlyfalva. . Labasinez. . Harmadia. . (Apr. 12. f.). Szel- csova. . Bakamezö. . Osztrov. . (Apr. 20.f.) Tinkova. . (Mart. 17. f.) Németgladna. . Valemäre. . (Apr. 10. f.) Gross. . (Apr. 14. f.) Padu- rany. . Lunkäny. . 28. LA 3. (Apr. 5. f.) Puszta Tomaj. Jäszalattyän. (Apr. 16. f.) Nagy- varad. (Apr. 16. f.) Szerep. Székelyhid. (Apr. 22. f.) Sziget- monostor. 18. Alsövärosviz. 7. (Apr. 18. f.) Kisbag. 10. Tura. 14. (Apr. 18. f.) Hajdu- büszürmény. Debreczen. (Apr. 22. f.) Hajdu- hadhaz. (Apr. 15. f.) Nyiregy- haza. . f.) Szatmarnémeti. . Särospatak. . (Apr. 20. f.) Kemecse. 8. (Apr. 20. f.) Mändok. . f.) Nagydobrony. 9. f.) Beregszasz. . (Apr. 14. f.) Nagy- bereg. Ungvar. f.) Radvänez. LT. 10. 14 13. 15. 14. 18. 13. 8. (Apr. 14.f) Kossova. 6. (Apr. 10. f.) Bulza. . Homosdia. . (Apr. 13. f.) Kostéj. . Pozsoga. BUCHE . Lunkalarga. . Roskäny. . Radulesd. . (Apr. 30. f.) Feresd. . (Apr. 23. f.) Booz. . Deva. 9. Hätszeg. . Kosztesd. . Bozes. . Szäszväros. . Priszlop. (Apr 16.f.) Aleyogy —> E. . Gredistye. . Ujsebeshely. . Romoszhely. . Kudzsir . Felsépian . Alvinez. . Lomäny. . (Apr. 16. f.) Szäsz- sebes. . Sugag. . Kelnek. . Szerdahely. . Szelistye. . (Apr. 19. f.) Keresz- ténysziget. . (Apr. 10. f.) Viz- akua. . Resinär. . (Apr. 8. f.) Kis- torony. . Nagydisznöd. . (Apr. 18. f.) Nagy- szeben. . Vesztény. . Kistalmäcs. . Boicza. . (Mai. 2. f.) Her- many. . (Apr. 16. f.) Veres- mart. . Alsôsebes. . Felek. . Felsögezes. . (Apr. 18. f) Uj- egyhaz. . Felsöporumbäk. . (Apr. 21.f.) Szeräta. . (Apr. 13. f.) Streza- kerezisora. . Oprakerczisora. . Kézd. . Felsöärpas. . Alsoarpas. . Szentagota. . Felsöucsa. . Braniste. . Alsovist. . Felsövist. . Dragus. . (Apr. 22. f.) Bräza. | Apr.. 15 l'i atl nd a th Selo: a dát 5 GE Al: pio: pelo sale: ni LU: 5 ülök (Apr. 21. Apr. 12. go ek 5. 40 5.2 ees VA sd. (Apr. 29. Apr te 14. 16. 2a: 4 ls}. UL, a A patata Mart 29. Apr. 3. Set » 24. = de parce Mari. 12 (Apr. 7 Apr. 10 m D Se (Mai. 1.f. Apr. 12 SIAT Fa . Dersäny. . Vajdarécse. . Fogaras. . Sebes. Sarkaicza. Alsökomäna. (Mai. 7. f.) Zernest. Töresvar. (Apr. 16.f.) Otohan. (Apr. 25. f.) Bareza- rozsny0. Brassó. (Apr. 20. f ) Tömös- völgy. Türkös f.) Előpatak. (Apr. 28. f.) Ósánez. (Mai. 1.f.) Illyefalva. Sepsiszentkirály. Árkos. Sepsiszentgyörgy. Zalán. Málnás. f.) Gidófalva. (Apr 19. f) Sepsi- bodok. (Apr.25.f.)Bikfalva. (Apr. 16. f.) Nagy- borosnyò. Dalnok. Keresztvar. (Apr. 17. f.) Zagon- barkony. Kovaszna. Osdola. (Apr. 5.f.) Kladova. (Apr. 4 f.) Lippa. Sistarovecz (Apr. 24. f.) Mész- dorgos. . (Apr. 22. f.) Petirs: . (Apr. 7. f.) Dorgos. (Mart. 26.f.) Zabälez . f.) Borossebes. . (Apr 10. f.) Berzova. . (Apr. 15. f.) Tot- varad. . Soborsin. ) Gurahoncez. . (Apr 13. f.) Zimbré. . Zam. . Bulzesd, Lo Apr. 22. Felsövidra 15. Albäk. 11. (Apr. 12. f.) Topan falva. 15. (Apr. 28. f.) Abrud- banya. „ 18. Nagyalmas. „ 10. Deälu-Mare. » 2. Alsöszolesva: (Apr. 15. f.) Magyarigen Apr. 24. Sard. , 18. Nagyenyed. » 13. Vingärd. » 13. Székelykocsärd. „ 11. (Apr.28.f.) Bethlen- szentmiklös. : (Mai 2. f.) Alsébajom Apr. 10 Diesöszentmärton. , 2. (Apr.2.f.)Haranglab. Mart. 25. Somogyom. Apr. ni dd (Apr. 8. Apr. 16 22 „a1 10 15 » 19 22 a Ml sis do (Apr. 13 Apr. 15 (Apr. 15 (Apr. 23 (Mai. 2 Apr. 17 Mai. 10 Apr. 12 mandi 14 » 18 18 ne 12 iy A (Apr. 20 (Apr. 23.f.) Magare. Valdhid. f.) Prod. Rozsonda. . Szaszszentlaszlo. . (Apr. 30. f.) Jakab- falva. . Szasznadas. . Segesvar. . Hégen. . Apold. . (Apr. 19. f) Fehér- egyhäza. . Szäszkezd. . Szaszkeresztur. . f.) Székelyzsombor. . (Apr. 22. f.) Lövete. . f.) Felsöräkos. 3. f.) Vargyas. 2. f.) Erdöfüle. . (Apr. 19. f.) Felsö- csernaton. . Csikszentkiraly. 2. Karatnavolal. . (Apr. 17. f.) Aklos. . (Apr. 20. f.) Torja. . Szärazpatak. . (Apr. 18. f) Lem- heny. . (Apr 18.f.) Bereczk. 2. (Apr. 15. f.) Ojtoz. .f.) Kecskési őrház, Apr. . (Apr. 17 f)Sosmezé. 2. (Apr. 16.f.) Korbest. . Preguz. . Bulz. . Pieträsza. . Dames. . Közeplak. 19. . Teke. . (Apr. 21. f.) Tanes. . Dedräd. . Szäszregen. 5. (Apr. 18. f.) Herbus. . Disznajo. (Apr. 20. f.) Kékes. . Felsémocsär. 3. Gürgényszentimre. . (Mai. 4. f.) Görgeny- hodäk. . (Apr. 19. £.) Nyarad- remete. 20. (Apr. 26. f) Gör- eényiivegestir. . (Apr. 19. f.) Dosz. . (Apr. 17. £.) Alsö- fancsal. . (Mai. 3. f.) Felsö- fancsal. . Laposnya 20. Maroshéviz. 16 26 . Gyergyöremete. . Gyergyöcsomafalva. . Gyergyöujfalu. . Gyergyoborszék. . (Mai.30.f.) Tekerö- patak. . (Mai. 8. f.) Gyergyö- szentmiklös. . Nagybörzsöny. . (Apr. 28. f.) Märia- nosztra. . (Apr. 17. f.) Kös- pallag. . Nagymaros. . Szokolya. (Apr. 18. f.) Szada. . (Apr. 18. £.) Isaszeg. . Eeskend. . Babathpuszta. . (Mai. 4. f.) Bodony. Mai. 5. (Mai. 17 (Apr. 22 Apr 9 ” 9 Mart. 20 Apr. 12 » % 15 TS, me 13 Mart. 26 s iG (Apr. 18 Mart. 28 Apr. 14 » 25 (Apr. 27 Apr. 1 17 25 15 140 tie al: (Apr. 25 Apr. 17 quand Apr. 10 santa ” 20 a 17 (Mai. 12. f.) Hagoté- alja. . f.) Gyergyöbekäs. . f.) Elesd. . (Apr. 9. f.) Szilagy- somlyé. . Zilah. . Szilägycseh. . (Apr. 20. f.) Zsibò. . Hidalmas. . (Apr. 30. f.) Gyöke- res. . Nagykeresztes. . Nagysomkut. . Kishegy. . Rozsapatak. . f.) Désakna. . (Mart. 28. f.) - Magyarläpos. . Dés . (Apr. 25. f.) Teles. . f.) Jaad. . (Apr. 24. f.) Kis- demeter. . (Apr. 22. f.) Romän- budak. . (Apr. 27 f.) Romuli . (Apr. 18. f.) Olah- szentgyörgy. . (Apr. 20. f.) Domb- hät. . (Apr. 25. f.) Maros- borgé. . Nagyilva. . f.) Ujradna. . (Apr. 17.f.)Tihucza. . Persahavas. V. . Stomfa, . (Apr. 80. f.) Nagy- senkviez. . Losonez. . (Apr. 20. f.) Garam- rudnò. 7. Felsöhämor. . Garamrev. . (Apr. 28. f.) Baka- banya. . (Mai. 1. f.) Baka- szenes. 15. (Mai. 15. f.) Dorna- völgy. . Tesna. . Kosna. . Avasfelsőfalu. . f.) Felsősándorfalu. . f.) Felsőbánya. . Szaploncza. . Taraczköz. . Hosszúmező. . (Apr. 19. f.) Krács- falva. . (Apr. 23.f.)Kapnik- bánya. . (Apr. 16. f.) Mára- marossziget. . (Apr. 26. f ) Farkas- rév. Budfalu. . (Apr. 15. f.) Nagy- boesko. . Rönaszek. . Barezanfalu. 24. . (Apr. 13. f.) Drago- Rozalia. mérfalva. 2. Alsovisé. . (Apr. 19. f.) Iza- szacsal. . Felsöviso. . f.) Havasmezé. . Mai. 7. f.) Csodás. . (Apr. 22. f.) Borsa- banya. . (Apr. 26.f.) Rotundo. (Apr. 28. f.) Lajos- falva. . Magaslak. (Apr. 26. f.) Gyekés. . Bacsofalva. . Selmeczbanya. . Teplafé. . Saskôszékely. . Topatak. . Hont. . Dobo. . Korpona. . (Apr. 24. f.) Dobrò- varalja. 18. (Apr. 25. f.) Dobro- királyi. . Balassagyarmat. . Alsöpalojta. . Gács. . (Apr. 20. f.) Salgó- tarján. . (Apr. 17. f.) Kazár. . Rimaráhó. . Rimaszombat. (Apr 23-7.) Mocsolyastelep. . Felsőhámor. . (Apr. 21. f.) Répäs- huta. . Sajokaza. 9. (Mai. 2. f.) Ujhuta. 8. (Apr: 16. f.) Ohuta. . Diósgyőr. . (Apr. 2. f) Sajo- bäbony . f.) Hätmeg. . Dolha . Visk. . Mihälka. . Herinese. 2. (Apr. 7. f.) Bustya- häza. . Gernyés. . Alsöbisztra. . Kövesliget. . (Apr. 24. f.) Vuesko- mező (Apr lief) Decso. . (Apr. 18 f.) Dulfalva. . Alsöszinever. 9. Bedéhaza. . Kerekhegy. . (Apr. 24. f.) Erzsébetliget. . (Apr. 12. f.) Köke- nyes. (Apr. 12. f.) Irholez. (Apr. 19. f.) Szent- mihälykörtvelyes. Nyereshäza. (Apr. 27. f.) Peles- alja. (Apr. 27. f) Ganya. (Apr. 80. f.) Teresel- patak. 28. (Mai. 1. f.) Alséapsa Aquila XVII. 10. 17: 14. 1: u 22. ” Mai. Mart. Apr. Mai. . f.) Németmokra. . (Apr. 25. f.) Alsò- kalinfalva. . Dombó. . (Apr. 19. f.) Brusz- tura. . (Mai. 20. f.) Gyer- tyanliget. . (Apr. 26 f.) Rahé. . (Mai. 9. f.) Hosszu- patak. . (Apr. 18. f.) Tisza- bogdäny. . (Apr. 27. f.) Körös- mező. 3. f.) Sóskásvölgy. 2. (Apr. 28. f.) Luhi. 23. (Apr 24.f.)Bogdän- völgy. . f) Laposmezò. . Búrszentgyörgy. . Berenesvaralja. . f.) Felsöbotfalu. N(Apri2 (0) bLren= csén. . (Apr. 27. f.) Ban. . Brédtanya. 3. (Mai. 2. f.) Dóczi- füresz. . Madarasalja. . (Mai. 8. f.) Geletnek. . (Mai. 8. f.) Znio- varalja. . Küvesmocsär. . Jälna. 20. Dallos. 15. Te . Kecskés. . Garamberzencze. . Zolyom. . (Mai. 3. f.) Matyas- falva. . Beszterezebänya. . Felsörevucza. . Kisrevucza. . Szelese. . (Apr. 18. f.) Garam- sälfalva. . Oszada. 29. Ponik. (Apr. 15.f.) Zölyom- lipese. Koritnieza. Mai. Apr. Mai. Apr. 25 4. (Mai. 12. f.) Luczatô. 8. (Mai. 14. f.) Hédel. . Luzsna. 3. (Mai. 10.f.) Mezököz . (Apr. 20. f.) Garam- szentandras. . Garamhidvég. . Bikkalvülgy. . Garampéteri. . Erdököz . f.) Cserpatak. ). Kramiszka. . (Apr. 18. f.) Kéviz. . (Apr. 21. f.) Rezsô- part. 9. Felsöszabadi. 4. Klementke. 5. (Mai. 10. f.) Fekete- patak. . (Apr. 20. f.) Karam. . (Apr. 18. f:) Szikla. . Breznöbänya. . Krupkapuszta. 12. Fajté. . Dobroes. . Beneshaza. . Gaspard. . (Apr. 24. f.) Malu- 7sina. . Mihälytelek. . Klenòez. . Nyustya. . (Apr 27.f.)Tiszolez. . Ratko. . f.) Teplieska. . Ujvasar. 2. Nagyröcze. . (Mai. 19. f.) Ponik- kohó. . Rozsnyó. . (Man. 7. f.) Szin. . Oviz. . Sebesvülgy. . (Apr. 18. f.) Szo- molnok. 17. Gerebfüresz. 0. (Apr. 23. f) Stösz. . (Apr. 17. f.) Szo- molnokhuta. 4. f.) Hidvégardé. . f.) Meczenzéf. . Fels6meczenzéf. 4 Apr. 16. Somodi. DA JÁSZÓ: » 29. (Mai. 4. f.) Szepsi. , 20. Sacza. » 20. Kassa. (Apr. 16. f.) Lemes. Apr. 9. (Apr.20.f.)Patacskö. , 24. Osva. , 23. Keczerpeklén. Mai. 3. Keczerlipoez. „ 4. Vörösvägäs. Apr. 22. Varanné. Zon Ol Davazıar (Apr. 16. f.) Homonna. . (Apr. 22. f.) Alsó hunköecz. (Apr. 13. f.) Gereny. Apr. 18. Felsödomonya. „ 12. Nagylaz 16. Kisberezna. » 17. Nagyberezna. , 12. Kispäsztely. , 16. (Mai. 1. f.) Söslak. , 12. (Apr. 26 f.) Köbler. = 9. (Ape Jd:),Lurja- remete. » 17. Sohat. » 10. Fenyvesvülgy. (Apr. 19. f.) Poroskö. Apr. 17. Havasköz. » 4. Turjavagas. I. Mart. 2. Készeg. II. „ 20. Hodsag. Apr Ih (Apr. 1 Apr. 8 ” Mart. 26 Apr. 5 . Kisherend. . f.) Räczpetre. . (Apr. 14.f.) Zsedény 2. Nagykanizsa. . (Mart. 28. f.) Csurgó. . (Apr. 20. f.) Nagy- atád. (Mart.31 f.) Ticha. (Apr. 1. f.) Uzsok. Apr. 15.(Apr.20 f)Majdänka » 14. (Apr. 19.f) Ökör- mezô. » 22. (Apr 25.f.) Osztrika. » 28. (Apr. 80. f.) Ozera. » 28 (Apr. 30. f.) Felsö- szinever. » 28. (Apr. 30.f.) Csorna- rika. » 2. (Apr. 6.f.) Felséapsa (Apr. 28. f.) Illava. Mai. 4. Kassza. Apr. 4. Puhi. , 21. Nagybicscse. Mai. 4. Budatin. Apr. 17. Turöczszentmärton Mai. 3. Fenyöhäza. Apr. 9. (Apr.24.£.)Pärnieza. (Mai. 17. f.) Revisnye. Apr. 16. Rózsahegy. » 18. (Mai. 16. f.) Lokeza. » 26. (Mai. 2. f) Német- lipese » 21. (Mai.11.f.) Paraszt- dubova. Mai. 3. Bjelipotok. Apr. 17. (Apr. 17. f.) Also- lipnicza. (Apr. 14. f.) Trsztena. 43. Chloris chloris, (L.). III. Mart. 27. Budapest. IV. Febr. 21. Kolozsvär. 44. <> Ciconia ciconia, (L.). I 1. Erdöcsokonya. » 8. Kaposvár. Mart. 23. (Apr. 1. f.) Répas- puszta. s 21. Tekes. Apr. 3. Pécs. , 16. Véménd. 29. Szentgotthard. Mai. 2 (Mai. 11. f) Zube- recz. (Apr. 18. f.) Brezovicza. Apr. 19. (Jun. 2. f.) Lipté- szentivän. Mai. 13. Jablonka Apr. 18. Liptöujvär. » 16. (Apr. 28 £.). Ora- vicza-puszta. Jun. 1. Chiszne. Mai 11. Hladovka. Apr. 30. (Mai.15.f.) Szvarin. (Apr. 15. f.) Feketevag. Apr. 18. Csorbaté. Apr. 23. (Apr. 24. f). Tatra- lomniez. » 24. (Apr. 26: f.) Tatra- haza. , 28. Sarberek. „ 18. Szepesbela. » 14 (Apr. 22. £.) Szepes- varalja. » 14. Feketeküt. (Apr. 16. f) Särosszent- mihälyfalva. Apr. 19. Eperjes. , 13. Zboro. (Mai. 1. f.) Lipnikpuszta. Apr. 25. (Mai. 19. f.) Felsö- vizköz. (Mart.23. f.) Pilszko. V. Mart. 15. Breznöbänya. V. „ 26. Tavarna. Mart. 26. (Mart 27. f.) Zsit- köc. > NE. Mart. 29. Zsitkoce, > N. » ol. Zsitkoce, > N. Apr. 2. Zsitköcz, > E. s 2. Alsölendva. „ 6. Padär, >}. » 6. (Apr.i7.f.)Csümüdér LS. . 29. 5. Milej. 7. Zalaegerszeg. 7. Tiirje. 7. Türje, > NE. 2 Savoly. 1. (Apr. 15. f.) Vörs. SW > NE. . (Apr. 4 f) Holläd. 9. Balatonszent- györgy. . Balatonkeresztúr. . (Mart. 29. f.) Mar- czali. . (Apr. 14. f.) Tapoleza. 9. Lengyeltöti. . (Apr. 22. f.) Balaton- fiired. . (Apr. 7. f.) Tihany. . Tab. . Tab, >W. 8. Csém. . Kőszeg, > N. . Borsmonostor. 2. f.) Körmend. . (Apr. 20. f) Sorok- puszta. 9. Szombathely. . (Apr. 25. f.) Locs- mand. . 31 Kemenesszentpéter. 15. Szill. 6. Bänfalu. (Apr. 3. f.) Barät- udvar. 5. Bogyoszlé. Csorna. 13. Halaszi. . 26.:Boresa. . (Mart. 31. f.) Pan- csova. 5, Sandoregyhaza. Mart. Apr. Mart. Apr. Mart. 13. Kövesküt. 30. Csepreg. 2. Vasszécseny. 27. (Apr. 5. f.) Vasvar. 8. Vasvar, > N. 19. (Apr. 2. f.) Hegyhat- gyertyános. 7. Nyögér. 29. (Apr. 15. f.) Hövej. 26. Janoshaza. 21. (Apr. 7. f.) Zalagó- gánfa. 2. Várkesző. Somlyóvásárhely. Gecse. Gicz. Peterd. Csesznek. (Apr. 29. f.) Vörös- berény. . (Apr. 10. f.) Var- palota. 1. (Apr. 2. f.) Bokod. 1. (Mart. 28. f.) Fehér- varcsurgo. . Oroszlány. . Héreg. 3. Dinnyés. . (Mart. 28.f.) Sukoró =] 8. Budaörs. II. 5. (Mai.3.f.) Hedervar. . (Apr. 17. f) Lipöt, W-E. 28 (Mai. 5. f.) Asvany. 3. (Mai. 1. f.) Nyärad. 80. (Mai. 2. f.) Bods. 31. (Apr. 20. f.) Patkä- nyospuszta, SE. Megyercs. DO II. 20. Sztaresova. 22. Temeskubin. 27. Fehértemplom. 22. Kamaristya, > N. Mart. » (Apr. (Mart. Mart. » Apr. (Mart. (Mart. Apr. Mart. Apr ” Mai. Mart. Apr. » 09 5. 18. 29. 21. 12 (9) Té a . Sopronszeutmarton . Sopronujlak. . Sopronkertes. . Kismarton. . Czinfalva. . (Apr. 8. f.) Szent- margitbanya. . Fertöfeheregyhäza. Nagyczenk. Feketeväros. Janoshaza erdész- lak. Ravazd, TT aa 26. f ) Tovaros. 18. 21 1 20 31 13 Je, Neszmély, > W. . (Mart. 30. f.) Duna- mocs, > NNW. . (Apr. 1. f.) Bätor- keszi. . f.) Tarjan. . f.) Kéménd. . Esztergom, > N. Csév. 10. Pilismaröt. 10 6 31. 4. . Visegräd, — NE. . Pilisszentläszlö, E> W. . Pilisszentlaselo, S— N. . (Apr. 14. f.) Koma- rom. . Ögyalla. . (Apr. 10. f.) Kiirt. . Kürt, > W. . Ipolyszalka. . f.) Köhidgyarmat. . Csallékézsomorja. . Vagsellye. (Apr. 15. f.) Palona, S.>N Palona, E. > W. 8. Palona, W.>NE. 45 Apr. Mart. Apr. 5 Mart. Mart. Apr. Mart. ” Paloma We . Palona, S.> N. . Palona, + NE. . (Mart. 23. f.) Duna- bükény. . Opalanka, + E. . Dunacseb . (Apr. 15.f.)Ujvidék. . Ujvidek, > SW. . (Apr. 26 f) Also- kabol. 9. (Mart. 31. f.) Felsö- kabol. 2. (Apr. 27.) Duna- gardony, > NW. . Dumagardony, — NW. . (Apr. 2.f.) Rudolfs- gnäd. . (Apr. 9. f.) Torontäl- erzsebetlak 7. Torontälerzsébetlak ZUNG . Torontdlerzsébeilak > W. 5. Nagybeeskerek. 1. Oppova. . Antalfalva. 27. (Mart. 30.f.) Togyer 5. 26. 29. 31. 31. 16. 10. 24 24 30 . Denta. Versecz (Mart.10.f.) Lakócsa Oszró. Oszró, > 8. (Apr. 10. f.) Vajszló. Baksa. (Apr. 10. f.) Siklós. (Mart.28.f.) Villány. . Béllye. . (Apr. 2. f.) Dráva- torok, S> N 20. (Apr. 2. f.) Bezdän, 31 3 1 24. 27 29 26. 30 > NE. . Gaja. (Apr. 19. f.) Monos- torszeg. . Mehespetres. (Apr. 6. f) Apatin. . (Apr. +. f.) Szond. . Doroszlé, S. > N. Bacsordas, S >. . Bäcsordas, + N. Mart. 30 (Apr.4 f.) Hödsäg. » 22. Béreg. 29. Överbäsz, > W. ER): Överbäsz, +W. Apr. 13. Csantavér. (Apr. 6. f.) Zenta, > N. „ 24. Mohol. „ 31. Temessäg. Apr. 2. Temessäg, > N. Mart. 26. (Apr. 2. f.) Dragsina. Apr. 7. Dragsina, > 8. » 18. Dragsina, WI Mart. 21. (Mart. 98. f.) Nagy- küvéres. Mart. 25. Nagyköveres, > E. , 30. Bälinez, > NW. Apr. 3. Bolhé. Mart. 30. Szekszard. 27. Dunaszekesö. , 29. (Apr 3 f.) Doromlaäs. Apr. 1. (Apr. 12. f.) Nagy- baracska, S>W. , 10. Nagybaracska, SW —N. Mart. 25. (Apr. 22. f.) Vaskut. Apr. 19. (Apr. 22. f) János halma. , 22. Jánoshalma, > W. (Mart.27. f.) Kiskünhalas. Mart. 20. (Mart. 20. f.) Kiräly- halom. Apr. 17. Szeged. Mart. 30. (Apr. 5. f.) Mako. Apr. 14, 17, 20. Makó. +N. Mart. 26. Bezdini zarda. 23 (Apr. d. f.) Pécska, > NW. , 30. Csäla, —N. 3,1067 Arad: „al. Arad. —-B: , 90. Mondorlak. Apr. 12. (Apr. 13. f.) Kuvin. „ 14. Borosjenö, + W. 7 1. Silingyia, > E. Apr. 12. Buttyin. Mart. 22. Dunapataj. „ 24. Harta. Mart. 24. (Mart.29 f.) Kalocsa. » 29. (Apr. 5. f.) Szabad- szállás. Apr. 4 Szabadszalläs, >N. Mart. 18. Keczel. (Apr. 8. f.) Kondoros Mart. 13. (Mart. 29. f.) Hód- mezővásárhely. » 29. (Mart. 30. f.) Gádo- ros, > N. » 15. Oroshäza. » 22. Csorvas. , 26. Tenke Apr. 6. Polgárdi. Mart. 31. Székesfejérvar. Apr. 2. (Apr. 27. f.) Pakozd. Mart. 19. (Apr. 27.) Raczkeve. „ 19. Szigetcsép. , 25. (Mart 26. f) Kün- szentmiklös, > W. Mart. 30. Bugyi Mart. 26. (Mart. 30. f.) Sari, > W. » 80. Sari, > W. Apr. 2. Söregpuszta. „ 16. (Apr. 21. f.) Abony, > NE. Mart. 22. (Apr. 29. f.) Mezőtúr, > N. Apr. 5. Mezőtúr, > NE. 6. Mezőtúr, > N. » 11. Mezőtúr, > NE. Mart. 23. (Apr. 17. f.) Puszta- Tomaj, N. >S. Apr. 5.14. Puszta-Tomaj, SW.>NE. Mart. 28. Karezag. (Mart. 26. f.) Jaszalattyan. Mart. 31. (Apr 14 f.) Nagy- varad. Apr. 1. Szalard, W.> NE. Mart. 29. (Apr. 1. f.) Szerep. » 29. Apr. 3. Szerep, S Nig: Apr. 8. Székelyhid. Mai. 2. Szigetmonostor,>N. Mart. 25. (Mart. 25. f.) Aszod. Apr. 5. (Apr. 22.f.) Kisbag. Mart. 30. Tura. » 930. Poroszlo. 30. Hajdúböszörmény, >N. Apr. 13.16.18. Hajdü- böszörmeny, > NE. , 26. Mai. 1. Hajdu- böszörmeny, > N. Mart. 25. Debreezen. Apr. 15. Hajdúhadház Mart. 25. (Apr. 10. f.) Nyir- egyháza, + N. Apr. 18.21.22. Nywegyhaza, Mart Apr. Mai. Apr. 26. 24. 10. . Miskolcz, SW .>NE. il 11 —E. Szatmarnémeti. Szinyérvaralja. Miskolez. Tiszaeszlar. . Szerbpozsezsena. . Najdas. . Berzaszka, SE. > NW. . Dalbosecz. . Eibenthal. . Plavisevicza. . (Apr 12.f.) Dubova. 26. Ogradina. . Jeselnicza, W + E. . Weidenthal. . Temesszlatina. . Jerszeg. . Ruszka, + N. . Ujszadova. . Vercserova. . Petrozsény, S ANNE . Alsömoees, S>N. . Felsômoécs, SN. . Szilas. . Temeskiralyfalva, ANNE . Vermes. . Aga, S>N. . Kövesd, S-N. . Labasinez. . Harmädia. . Harmädia, + N. . Szelesova. . Bakamezö. . Osztrov. . Tinkova, > NW. . Valemare, SE NW. . Szintyest. . Gross, SE.—NW. . Paduräny, > NE. N30! Kossova. Mart. 12 sec? » 24 at EI] Apr. 2 all Mart. 24 92 es Apr. 15 ego i N 29 Mai. 1 (Apr. 16 Mart. 29 Apr. 16 Mart. 10 an JS) ADD (le 12 PALO PAGINE > hh. SARL: (Mai. 4 (Apr. 10. Mai. 12 IR Apr. 6. Mart. 15 Apr. 8 21608 (Mai. 20 Apr. li 3. ils; ‚10. a A Mart. 31 Apr. 5 SUA 5 lls: Sa 13 . Sárospatak. . Satoraljaujhely. . (Apr. 8.£.) Kemecse, SW — NE. . Kemecse, SW>NE. . Palfolde. . Nyirbogdany. . Mandok. . Nagydobrony. . Csikésgorond. IV. . Bulza. . Homosdia. . Pozsoga, SE>NW. . Tjej, NE> SW. 29. Hunyad-Dobra, W- E. . Feresd. . f.) Baesfalva. Marosbrettye. . Bo6z, S. > N. . Vajdahunyad. Déva. Puj. . Alsévarosviz. Szászváros. Algyógy. 17. Algyógy. > N. Algyögy, + NE. . f) Gredistye. f.) Ujsebeshely. . Kudzsir. . Alvinez. . Szäszsebes. $ > E. . Oâsa. . Szerdahely. . f.) Buzd. . Szelistye. . Szelistye, > NE. Keresztyénsziget, AN . Resinar, S > N. . Hassag. . Kistorony. . Kistorony, > N. . Nagydisznöd. . Nagyszeben. . Nagyszeben, > N. . Nagyesür. Mart. Apr. Mart. £ Mart. Apr. Apr. » (Apr. 2: Apr. Mart. Apr. 29 . (Mart. 19.f) Bereg- szász. . (Apr. 2. f.) Nagy- bereg. . Nagyszöllös. . Lazony. 28. Ungvár. co wanmÄaamrm — N = . Ungdarócz. . Radvänez, + E. . Unghosszümezé. . Szelindek. zelindek, + N. . Szenterzsébet. . Vesztény. Kistalmacs. . Szeben-Boicza . Nagytalmäcs. . Hermäny. . Hermany, > W. . Porcsesd. Veresmart. . Felek. Felsögezes, E>W. . Ujegyhaz. 2. Ujegyhiz, > N. 1. Fels6porumbak. . (Apr. 6. f ) Szeräta. . (Apr. 7. f.) Streza- kerezisora. . Oprakerezisora. ‚oVerd: . (Apr. 3. f.) Felsö- arpas. . Alséarpas, > S. . Szentagota, S>W. . Martonhegy,S—> E. 5. Felsöucsa. . Braniste. . f.) Alsövist. 3. (Apr 10. f.) Felsö- vist, > E. . Dragus. . Nagysink. . Lisza. . Boldogväros N>E. . Dersäny. . Vajdarécse. . Nagysäros, > E. Apr. Mart. Apr. Mart. Apr. ” . 30 8 2. Fogaras. . Sebes. . Sarkaieza. 8. Sarkaieza, S+. 0. Alsövenicze. 5. Alsékomäna. 2. Felsévenicze. Kucsulata. Otohan, S+N. Vledény. Holbak 9 bo 30. 30. 23. 24. 26. 91. Apacza. 28. Herinese. Veresmart. Szaszmagyaros. Bölön. 3. Brassö, SEE > NWW. 3. (Apr. 3. f.) Közep- ajta. . 28. Tömösvölgy, > NE. . Botfalu, SE> NW. . Ärapatak. . (Apr. 23. f.) El6- patak. . Ösänez, > N. falva, > NE. 5. Arkos,S + N. 3. Sepsiszentgyörgy. . Kälnok, > W. 15. Zalan. 24. Mälnäs. 81. Gidöfalva. 20. (Apr. 27. f.) Bik- falva. 1. Bodzai szoros. 3. Nagyborosnyò. . Dälnok, + NE. 24. Keresztvär. 7. Zagonbarkany. . Kovászna, > NE. 21. Kladova, SW>NE. 1. Mariaradna. 30. Lippa. 14, 15. Lippa, > S. 27. Sistarovecz. Sistarovecz, NW. 10. Mészdorgos. 16. Mészdorgos, S+ N. Barczarozsnyò,> N. . (Apr. 20. f) Illye- . (Mart. 30. f.) Zagon. Apr. » Mart. » Apr. Mart. 18. Petirs, E> W. 23. (Apr. 28. f.) Dorgos, > SW. . Zabalez. . Zabälez, SW > N. 23. Borossebes, S > N. 2. Borossebes, S — N. 2. Berzova, > N. 10, 12, 13. Berzova, > W. 5. Berzova, > N. . Totvarad, > E. 15. Soborsin. . Gurahonez. 6. Zimbré. 10, 12 Zimbro, > N. 2. Felväcza. 10. (Apr. 12. f.) Nagy- halmagy, N> SE. . Körösbänya. . Riskulicza. Brad. . Väleabräd. Hunyad-Boicza. Albäk. . f.) Szohodol. . Topanfalva. . Topanfalva, SN. . f.) Abrudfalva. . Nagyalmas. . Detonata. . Zalatna. 3. Galacz, > WE. 5. Alsöszolesva. 15. Sard. 19. Strazsa. 22. Nagyenyed, > NW. — ha Coe GS OH DOr NH ni (Mart.25. f.) Csombord. Mart 30. (Apr. 11.f.) Bethlen- szentmiklös. 18. Alsöbajom. 31. Salya, S> N. 6. (Apr. 10. f.) Diesö- szentmärton. 30. Medgyes, SE>NW. 1. Harangläb, SE>. 3. Baräthely. 20. Somogyom. 5. Eczel. 1. Magare, > NE. 22. Erzsébetváros. Mart. Apr. Mart. ” ” Apr. Mart. Mart. . Almakerék, S — N. . Prod. | Prod, S> E. . Rozsonda, + NE. . Szaszszentlaszlò, > E. . Jakabfalva. S>W. . Szasznadas. Sepsibodok, > N. . Szazhalom, N + E. . Segesvar. . Segesvár, > N. . Hegen, S- N. . Apold. . Réten, N>E. . Fehéregyhaza. . Baranykut, N> E. . Czelina, N> E. . Szäszdälya. . Szaszkeresztiir. . Süvénység. . Székelyudvarhely, SE-NW. . Székelyzsombor. . Lövete, > E. . Lövete, > SE. . Felsérakos. . (Mart. 17. f.) Var- gyas, > E. . Erdéfiile. . Nagybaczon. . Csikrakos. . Csikszereda. . (Apr. 10. f.) Csik- szentkiràly. . Karatnavoläl. . Käszonimper. . Aklos. . Torja, > NE. . Szärazpatak. . Kezdiszentkereszt. . Belafalva. . Bélafalva, SE >. . Kurtapatak. . (Mart. 29. f.) Esz- telnek. . (Apr. 2.f.) Lemheny. . (Mart. 28. f.) Cso- mortàn. . Bereczk. . Ojtoz. . Sösmezö. 94. Korbest, > E. 7. Korbest, > E. 1. Preguz, WE. (Apr. 19. f.) Bulz. W > E. Apr. 3. Belényes. , 15. Banffyhunyad. » 14. Magura, > NE. Mart. 24. Nagyalmäs. Apr. 13. Küzéplak. (Apr. 15. f.) Zutor. Apr. 19. Gyalu, > E. » 4. Kolozsvar. Mart. 28. (Apr. 4. f.) Torda, SN. Apr. 17. (Apr. 17. f.) Kékes. >-S. (Mart. 25. f.) Mezöszilväs. (Mart. 17. f.) Teke. Apr. 20. Tancs. » 14. Kissajo. Mart. 31. Marosvasarhely, SN. (Mart. 23. f.) Dedräd. Apr. 1. Szaszrégen. » 1. Disznajo. T. Alsémoesar. » 1. Görgenyszentimre. Mart. 7. Nyärädremete. Apr. 14. Görgenyüvegesür. 1. Felsösöfalva. » 9. Felsösöfalva, > E. Mart. 30. Székelyvarsig, +N. » 91. Szekelyvarsäg, A W. Apr. 7. Maroshéviz. » 9. Gyergyöremete, So. Mart. 28. Gyergyoalfalu. Apr. 2. Nagyülved, > N. Ma. 15. Märianostra, WE. Mart. 22. Köspallag, > W. Apr. 30. Szokolya. „ 18 Szada, W + E. == NW: , 1. Ecskend. 1. Babathpuszta,--NW. Apr. Mart. Apr. Mart. Apr. Mai. Mart. Apr. (Mart. Mart. Apr. Mart. Apr. Mart. Apr. Mart. EDO 2. Ditrò, + N. 28. Gyergyécsomafalva, +N 1. Gyergyöujfalu. 30. Gyergyöborszek. 1. Kilyénfalva, + E. 17. Tekeröpatak, W > SE. 30. Tekeröpatak, SN. 2. Tekeröpalak, SE. 27. Gyergyöszentmiklös 19. Gyergyöhollös 3. Gyergyöbekäs. 21. Margitta. 3. Élesd. . Elesd, SW > NE. 6. Szilágysomlyó. 5. Zilah. 2. Szilagycseh. 22. Zsibò. 14. Hidalmas. 18. (Mai.2. f.) Gyökeres. 19. Nagysomküt, > N. Alséhagymas. 2. Szakatura. 2. Rézsapatak. 6. Desakna. 6. Magyarlapos, > E. 27. f.) Dés. 22. Köfarka. 16. Zagra. 20. Szäszezegö. 1. Naszöd. . Hordó. 3. Teles, > E. . Kisrebra, S>N. . Nagydemeter, > E. 6. Besztercze. Jaäd. 2. Földra. VE 5. Gyöngyössolymos, —N. 5. Stomfa. 1. Losonez, S. > N. 4. Losoncz, + E. 7. Érsekujvär. 9. Kistapolesany. 18. Garamrudné. 3. Garamrev, SW—NE. Apr. » Mai. Apr. » Mart. Apr. Mai. Apr. » Apr. Mart. Apr. n Mart. Apr. Mart. Apr. (Mart. Apr. (Mart. Apr. Apr. Mart. Apr. Mai. » Mart. Apr. ” 4. Kisilva, > E. 1. Olähszenteyürgy, a SE. 8. Kusma, > NE. 20. Dombhat, > NE. 2. Dombhät, S>W. 3. Dombhät, > E. . Nagyilva. . Lunka, > E. 6. Lunka, > E. 8. Valemare. . Persahavas. 5. Tesna, > SE. 2. Tesna, > SE. 4. Kosna, > E. . Belbor. . Fehérszék. 4. Felsösändorfalu. Taraczküz. 3. Csernefalva. 23. Kapnikbänya, W a B. . Máramarossziget, W.—E. . (Mart. 12. f.) Tisza- veresmart. 3. Maragyulafalva. 31. Farkasréy. 26. Farkasrév, > SE. 21. f.)=Ronaszék. 16. Barczänfalu. 25. f.) Terebesfejér- patak. 1. Rozälia. 3. Dragomérfalva, NW. 12. Alsövisso. 30." Közepvisso. 29. Havasmezö, — NE. 7. Bakabanya, >N. 26. Zsarnocza, WE. 12. Gyökös. 3. Hegybanya. . 20. Selmeczbanya. 3. Hont. 29. Dobo. 1. Dobó, + N. 20. Korpona. 32 Mart. Apr. Mart. Apr. ” Apr. » Mart. Apr. Mart. » Apr. » Mart. Apr. Mart. Apr. Mart. Apr. Dobröväralja,S.—N. . (Apr. 4. f.) Balassa- gyarmat, 50 N. 2. Gács. Salgótarján. .„„Rimarahö, 5 > N. . Rimaszombat. . Felsőhámor. . Répáshuta, > E. . Répáshuta, SN. . Sajókaza. . Szin. . Sajóbábony. 0. Tállya. . Erdőbénye. . Erdőhorváti. . Hátmeg. . Ilosva, W> 5S. . Ilosva, WS. . Dolha. . Visk. . Mihälka. 2. Bustyahäza, S.— N. . Gernyés. . Kövesliget. Técsé. . Dulfalva. Alsöszinever. . Kerekhegy. . Erzsebetliget. . Kükényes. Irholez. . Széleslonka. . Szentmihälykörtve- lyes, > E. . Nyéresháza. Gánya. . Alsóapsa. . Németmokra. . Dombó. . Dombó, > NE. . Körösmező. . Körösmező, NE: Bürszentgyörgy. . Unin. . Berencsväralja. Trencsén, > N. . Ban. . Döezifüresz, SW. E. . Zsarnòczakohò, SW. - NE. Apr. Mart. Apr. Mart. : Apr. Mart. Apr. ” n Mart. Apr. 9. = = ) DO © D I LO mi Mu Or © Revistyevaralja, SW.— N. . Bükkösküt, SW >N. . Felsözsedeny. . Geletnek, SW. —N. . Znidvaralja, > SW. . Szklenofürdé. . Kunosvagas. 5. Saskôväralja, E. > N. . Dallosfürész, S. NE. 24. Vasegetö, SE. — N. . Zölyombues. . Koväcsfalva. . Garamsälfalva. . Garamsälfalva, — NE. . Zolyomlipcse,~NW . Zolyomlipese, | NE. > SW. . Luczatô, + NW. . Garamszentandras. . Garamnémetfalva. . Garamhidvég. 2. Garampéteri. . Erdôküz, + N. . Alsészabadi. . Rezsöpart, > NW. . Feketepatak. Karam, SW.— NE. . Szikla, > NW. . Breznöbänya, N.—S. . Vidras, SW. > NE. . Bikas. . Dobröes, E. > W. . Beneshäza, + N. . Mihälytelek, — N. . Vaczok. . Klenöez, S. > N. . Nagyröcze, S.— N. . Ponikkohò. . (Apr. 12.f.) Hidvég- ardo. . Korompa. . Fels6meczenzéf. . Somodi Jäszé. . (Apr. 10.f.) Szepsi. . Aranyidka. . Sacza. Apr. Mai. Mart. Apr. Mart. Apr. » ” Mart. Apr. Mart. Apr. Mart. Mai. Mart. Apr. Mart Apr. . Kassa. . Lemes. . Delnekakasfalva, Sante . Delnekakasfalva, S: +N. . (Apr. 7. f.) Patacskő. . Keczerpeklén. . Ränkfüred. . Nagyazar. . (Apr. 6. f.) Varannò, . Tavarna. . (Apr. 20. f.) Ho- monna, . Szinna. . f.) Alsohunkoez. . Ungpéteri. . Gerény, > E. . Felsödomonya. . Kisberezna. . Bercsényifalva. . Kispäsztély. 2. Söslak, > E. (Apr. 20. f.) Köbler. Köbler, + E. . Turjaremete. , 12. Turjaremete, — NE. Sohat, > N. . Fenyvesvülgy. . Turjavagas. Uzsok. . Kelecsény. . Majdänka, > NE. . Ükürmezé, S+ W. . Ökörmezö, S > N. . Felsöszinever, + N. . Kassza,;— N. . Puchò. . Nagybicsese. . Budatin. . Turöezszentmärton . Parnicza. . Hrbolté, > N. . Revisnye, N+E. . Rózsahegy, SW Lokeza, S> W. . Parasztdubova, E> W. . Vavrecska. . Namesztò. II. II. II. II. . Mart. = — Apr. Apr. Mart. Apr. » . Mart. . Apr. 1G 9. Mart 7. . Trsztena. . Zuberecz, E > W. . Brezovicza. . Liptoszentivan, 10. 4. 19. oe as Szlanieza. Zubrothova. Turdossin. > NW. . Liptoszentivan, TEANW. . Jablonka. . Jablonka, > W. Ary 9: 27. Oraviczapuszta Hladovka. 11. Palona. 27. Dunabökeny. 13. Dunacseb. 6. Rudolfsgnäd. 25. Béllye. 6. Zalagoganfa. 22. Temeskubin. 27. Rudolfsgnad. 26. Zsitköez. 4. Felsölövö. Csurgó. Zalaegerszeg. Vasboldogasszony. Balatonkeresztur. Aquila XVII. Apr. 7. Tatralomnicz,S—N. , 15. Tütralomnicz. 57N. Mart. 25. Felsőerdőfalva. , 20. Tatrahaza, > N. „ ol, Tätrahäza, > NE. Apr. 11. Tétrahdza, > NW. „ 12. Tatrahaza, > N. Apr. 7. Koronahegyfürdö, SW — NE. Mai. 13. Kesmärk. Apr. 12. Leibiez. „ 11. Sarberek. Mart. 27. Szepesbela. Apr. 6. Podolin. „ 6. Szepesväralja. 45. <> Ciconia nigra, (L.) IIL Apr. I ze 46. <> Cireus aeruginosus, (L.). 36. Överbäsz, > NW. 17. Hödmezöväsär- hely. III. Mart. 23. Bäcsordas. IE es 47. Circus cyaneus, (L.). I. Mart. I. Apr. 16. Overbasz. 25. Köszeg. 5. Zalagögänfa. III. Mart. 20. Temeskubin. 48. <> Cireus pygargus, (L.). III. Mart. 27. Kemecse. 49. <> Clivicola riparia, (L.). I. | Apr. 30. Karäd. lo Gap} | Mart. 14. Rohonez | Apr. 17. Loesmänd. | 12. Nyöger. 39 . Szepesvaralja, E > SW. . Feketekut. . Héthars. f.)Säroszentmihäly- falva. Eperjes, Bartfa. == NI 27. Zborò. Aptian 1 Mart. 24. y” it Apr. 2 7 CU! Mart. 31 IV. Apr. IN. Neue: III. Mart. WU EA NE III. Mart. VE: Noe, [/ Mai. 15 Apr 21 2. (Apr. 21. f.) Lipnik- puszta. . Felsővizköz. > E. Felsövizköz, - . Pilszké, S> W. 50. Lunkalarga, SW — NE. . Magyarlapos. 2. Bercsényifalva, —N. 00 . Lajostanya. 5. Kemecse. 2. Nagyenyed. 27. Rudolfsgnad. 20. Tavarna. . Hüvej. . Ugod. . Kismarton. . Pilismaröt. 34 Mai 10. Apr 10. Mai. 2. Mart. 27. Apr. 16. . Alsökabol. a (le Mart. 15. 28 Apr. 8. 20 Apr. 16 5) O) Je) Mai. 2 Apr. 14 24 peels) Mai. 18 Apr. 26 I. Mart. III. Mart. Mart. 5. Febr. 8. ld: PZ > 28: Hedervar. Lipöt, > ES. . Asväny. Panesova. Temeskubin Ujvidék. Torontälerzsébet- lak. Lakoesa. 3. Bellye. Bezdan. . Monostorszeg. ). Nemetgladna. 25. Lippa. . Berzova. . Alsébajom. . Marianostra. . Zebegény. . Stomfa. . Salgótarján. . Sajokaza. . Dombó. 50. 14. Készeg. 22. Pakozd. Zsedény. Csurgé. Nagyatad. Erdécsokonya. Répaspuszta. Mart. Apr. Mart. Mart. Apr. ” III. Apr. 11. Sárospatak. 51. CD Colaeus monedula, L. II 7. Nyärad. 14. Boos. III. 22. Överbäsz. 7. Ujverbäsz. 16. Csantavér. 15. Mohol. 18. Balinez. 28. Dunaszekes6. 30. Mako. 20. Bezdinizärda. 26. Csala. IV. 30. Felsőrákos. 19. Gyergyóborszék. 20. Gyergyószent- miklós. Ws pr. 26. Felsöbotfalu. 28. Geletnek. 28. Teplicska. i. 20. Sész6. 9. Patacské. | IV. Apr. 1. Malomviz. 52. NE. Küvesd. Labasinez. Harmädia. Szelcsova. Lunkalarga. Roskäny. Hunyaddobra. Radulesd. Feresd. . Kismuncsel. Déva. Kosztesd. . Alsövärosviz. . Szászváros. . Algyógy. . Gredistye. . Ujsebeshely. . Romoszhely. . Kudzsir. . Felsőpián. . Alvincz. . Ansel. . Kererhavas. . Lomány. Apr. Mart. Apr. Mart. » ” Febr. Mart. Apr. Mart. ” Apr Mart. Apr. Mart. . Szäszsebes. Sugag. . Kelnek. . Szerdahely. 2. Szelistye. . Kereszténysziget. . Vizakna. . Kistorony. . Nagycsür. . Szelindek. . Szenterzsébet. . Vesztény. . Kistalmdes. . Szebenboicza. . Nagytalmdes. . Hermäny. . Veresmart. Felek. . Ujegyhäz. . Felsöporumbäk. 2. Szeratu. . Felsüdrpds. . Alsóárpás. . Prazsmar. . Morgonda. ”. Felsövist. . Nagysink. . Boldogväros. . Dersäny. . Vajdarécse. . Nagysäros. Felmér. . Sebes. . Marginen. . Felsôvenicze. . Zernest. . Ötohan. . Barezarozsnyò. Elöpatak. . Malnas. . Gidöfalva. . Kladovka. . Märiaradna. . Lippa. . Sistarovecz. . Mészdorgos. . Petirs. . Dorgos. . Zabälez. . Borossebes. . Berzova. . Soborsin. Mart 30 ” Apr. Mart. Apr. Mart. Apr. ” Mart. 10 . Bonczesd. . Zimbro. . Felväcza. . Körösbänya. . Riskulicza . Bulzesd. Brad. . Valeabrad. . Felsövidra. . Hunyadboicza. . Bucsesd. . Albak. . Budesicza. . Abrudbánya. . Izhita. . Nagyhegy. . Dealu-Mare. . Zalatna. . Galacz. . Fenes. . Magyarigen. . Sárd. . Nagyenyed. . Vingárd. . Bethlenszent- miklós. . Sálya. . Dicsőszentmárton. . Harangláb. . Valdhid. Almakerék. Pród. Szászszentlászló. Szászhalom. Segesvár. Apold. . Báránykút. . Czelina. . Szászkézd. . Szászkeresztúr. . Székelyudvarhely. Székelyzsombor. . Lövéte. . Felsőrákos. . Vargyas. . Erdőfüle. . Karatnavolál. . Aklos. . Torja. . Szärazpatak. . Korbest. . Preguz. . Bulz. . Belényes. . Magura. . Marisel. . Egerbegy. . Magyargorbé. . Gyalu. . Szamosfalva. . Kékes. . Tanes. . Kissajo. . Dedräd. . Disznaj6. 2. Alsömoecsär. . Felsömoesär. . Gürgényhodäk. . Görgenyüvegesür. . Szekelyvarsäg. . Marosheviz. . Gyergyoremete. . Gyergyöcsomafalva . Gyergyöujfalu. . Gyergyöborszek. . Nagyölved. . Nagybörzsöny. . Nagymaros. . Szokolya . Ecskend. . Valkó. . Gyöngyössolymos. 28. Bodony. . Stomfa. . Losonez. . Ghymes. . Alsohamor. Garamrudnò. . Felsöhämor. . Garamrév. . Bakabanya. . Zsarnöcza. . Bakaszenes. . Magaslak. . Irtvanyos. . Gyökös. 25. Teplafö. . Sasköszekely. . Tesmag. Apr. Mart. Apr. Mart. Apr. Mart. Apr. Mart. Apr. Mart. ” Mart. Apr. Mart. Febr. Mart. 30. Kilyénfalva. 23. Tekeröpatak. 15. Elesd. 15. Szilágysomlyó. 17. Zilah. 20. Szilagyeseh. 2. Zsibo. 7. Gyökeres. 3. Nagysomkut. 12. Desakna. 10. Magyarläpos. 16. Des. 13. Csiesökeresztur. 12. Zagra. 14. Naszöd. 13. Hordó. 15. Szepnyir. 8. Kisrebra. 4. Nagydemeter. 15. Besztercze. 23. Jaäd. 8. Kisdemeter. 3. Romänbudäk. 17. Romuli. VE 8. Hont. 9. Dobó. 6. Korpona. 15. Dobróváralja. 26. Balassagyarmat. 15. Alsópalojta. 16. Gács. 10. Salgótarján. 10. Kazár. 16. Rimaráhó. 9. Mocsolyástelep. 15. Felsőhámor. . 25. Répáshuta. . 12. Ujmassa. 31. Sajokaza. 8. Verbo. . 10. Ujhuta. 10. Alsöhämor. 2. Ohuta. 1. Sajébäbony. 16. Hatmeg. . 18. Dolha. . 11. Visk. 13. Mihälka. Apr. Mart. Apr. Mart. 2 Apr. Mart. £ Mart. : Apr. Mart. Mart. Apr. ” Mart. : Apr. Mart. Apr. Mart. » 37 . Kusma . Nagyılva. . Persahavas. ). Fehérszék. . Felsöbänya. 2. Szaploneza. . Taraczköz. . Hosszúmező. . Kräcsfalva. . Kapnikbänya. . Maramarossziget. . Tiszaveresmart. . Aknasugatag. 3. Farkasrév. . Budfalu. . Nagybocskò. . Zsidiesei völgy. . Rönaszek. 31. Terebesfejerpatuk. 2. Rozälia. . Dragomerfalva. Felsöszelistye. . Havasmezé. . Herinese. . Bustyahäza. 5. Gernyés. 5. Kövesliget. 5. Técsô. 2. Dulfalva. 5. Bedéhaza. 9. Kerekhegy. 7. Erzsebetliget. . Kökenyes. . Irholez. 2. Szeleslonka. . Szentmihälykörtve- lyes. 2. Nyéreshaza. 2. Pelesalja. . Ganya. 3. Tereselpatak. ). Alsoapsa. ;. Alsokalinfalva. . Dombò. . Gyertyanliget. . Körösmezö . Herenesväralja. 38 Mart. ie Felsébotfalu. Apr. 19. Ban. Mart. Apr. Mart. 2 Mart. Febr. Mart. Febr. Mart. 99 —— . Belapataka. 24, 20. SE . Zniöväralja. . Turòczszklenò. . Kunosvagas. . Körmöezbänya. . Kecskés. . Zolyom. . Mätyäsfalva. . Szelese. . Garamsalfalva. . Kallôs. . Perhät. . Ponik. 5 . Zölyomlipese. . Koritnicza. . Libetbänya. . Garamszentandräs. . Borosznofürdé. . Garamnémetfalva. . Kiszla. . Bikkalvölgy. . Garampéteri. . Erdököz. . Alsoszabadi . Cserpatak. . Hruskovo. . Kramiszka. . Köviz. . Vamos: 2, Felsöszabadi . Sebeser. . Klementka. Döezifüresz. Madarasalja. Gyertyänfa. . Kisherend. . Räczpetre. . Zsedeny. 2. Nagykanizsa. . Csurgó. . Nagyatäd. . Erdécsokonya. . Läbod. . Tekes. . Répaspuszta. . Szikla. Mart. 24. Krupkapuszta. . Dobröcs. 28. Beneshäza. „ 22. Gäspärd. » 29. Vaczok. „ 12. Klenôcz. a 20: Diszolez: Apr." "1. Helpa. Mart. 13. Újvásár. s "30. Színe » 28. Szomolnok. "12. StOSze „ 18. Szomolnokhuta. Apr. 19. Korompa. » 1. Meczenzéf. „ 19. Felsümeczenzéf. Mart. 20. Somodi. Apr. 2. Jaszo. Mart. 9. Sacza. » 17. Czeméte. „ 10. Kassa. » 10. Delnekakasfalva. > 25. Patacskö. ay le Osva. » 16. Keczerpeklén. , T. Keczerlipoez. 9. Vörösvägäs. „ 18. Varanno. » ©. Tavarna. » 6. Homonna. » 1d. Alsöhunköecz. » 26. Ungpéteri Febr. 28. Gerény. Mart. 28. Kisberezna. 53. «> Columba palumbus, L. I: Mart. 19. Pécs. » 6. Pécsvárad. „ 15. Véménd. Febr. 28. Szentgotthärd. Mart. 16. Zsitköcz. . 3. Alsölendva. Febr. 28. Padär. Mart. 24. Csömödér. » 10. Milej. » 4. Zalaegerszeg. . Feketepatak. . Apr. ” Mart. Febr. Mart. » . Nagyberezna. . Bercsényifalva. . Kispäsztely. . Söslak. . Köbler. . Turjaremete. . Fenyvesvölgy. . Turjavagas. . Uzsok. . Kelecsény. . Ökörmezö. . Felsöapsa. . Illava. Puho. . Nagybicsese. . Turöezszentmärton . Hrbolté. . Rózsahegy. . Lucski. . Tepla. . Klin-Nameszto. . Alsólipnicza. . Trsztena. . Felsőerdőfalva. . Koronahegyfürdő. . Sárberek. . Podolin. . Feketekút. . Sárosszentmihály- falva. . Eperjes. . Bártfa. . Zboró. . Lipnikpuszta. . Felsővízköz. . Pilszkó. . Alsózubricza. . Vasboldogasszony. Türje. Sávoly. Vörs. . Hollád. . Balatonszent- györgy. . Balatonkeresztúr. . Marczali. . Lengyeltoti. Apr. 20 Mart. 23 Apr. 9 Mart. 25. 14. 13. 4. 16. 7. {le 10. 3. "26: le) 19. 10. SE . Kardd. . Balatonfiired. Tihany. Tab. Felsölövö. Csém. Rohonez. Gyöngyösapäti. Köszeg. Borsmonostor. Körmend. Szombathely. Malomhäza. Csepreg. . Vasszécseny. . Vasvär. . Hegyhätgyertyänos Nyöger. Jänoshäza. . Zalagogänfa. . Ivan. . Hövej. . Kemenesszentpéter . Bogyoszlé. . Csorna. 5. Halaszi. . Hédervar. . Fehértemplom . Kamaristya. . Palona. . Palona, W — E. . Dunacséb. . Ujvidék. . Alsokabol. . Felsökabol. . Dunagardony. . Rudolfsgnäd. . Laköecsa. . Oszr6. . Vajszlo. . Baksa. . Siklós. 24. Villány. Bellye. Mart. Febr. £ Mart. 2 ” Mart. 2! Apr. Febr. 2 Mart. Apr. Mart. 0 4 OT GI Si DO dI . Värkesz6. . Ajka. . Ugod. . Giez. . Peterd. . Csesznek. . Vörösbereny. . Varpalota. . Bokod. . Fehérvaresurgo. 5. Héreg. . Sukoró. . Budaörs. 5. Savamyukit. . Szarvkö. . Sopronujlak. . Ägfalva. . Kismarton. 19. 23. Sopronnyék. Soproni puszta. II. . Lipót. ; Ásvány. . Nyárad. Bü6s. . Patkänyos-puszta. . Megyercs. . Komdrom. II. . Drävatorok. . Bezdän. . Gaja. 4. Monostorszeg. Méhespetres. Apatin. . Szond. Doroszlo. 5. Bäcsordas. . Överbäsz. . Mohol. . Nagyköveres Bolhò 26. Dunaszekesö. 29: 14. 13 Doromlas. Nagybaracska. . Kiskunhalas. Mart. 9 Febr. Mart. Apr. Mart. Apr. Mart. Apr. ” Mart. ” Mart 39 ). Szentmargitbänya. . Fertöfeheregyhäza. . Nagyezenk. Feketeväros. 7. Tata. . Neszmely. . Dunamocs. . Batorkeszi. . Nyergesújfalu. . Kéménd. . Esztergom, 25. Perbál. 29. 10. . Ipolyszalka. . Pilismarót. . Pilisszentkereszt. . Dömös. . Budakesz. . Visegrád. . Pilisszentlaselo. . Stkarospuszta Madar. Kürt. Köhidgyarmat. 5. Csalléküzsomorja. . Vägsellye. . Kiralyhalom. . Pécska. . Buttyin. . Dunapata). i. Harta. . Kalocsa. . Szabadszälläs. . Keczel. . Hödmezöväsärhely. . Csorvas. ). Polgärdi. . Pakozd. . Räczkeve. . Sari. . Söreg-puszta. . Puszta-Tomaj. . Karezagq. 40 Mart. 30. Jäszalattyan. Mart. 30. Tura. Mart. 3. Särospatak. „ 15. Szigetmonostor. , 5 Hajduböszörmeny. , 8-Kemecse. a ll Isaszer. , 30. Szatmárnémeti. » 8. Mandok. „ 15. Kisbag. , 26. Ungdaröcz. IV. Mart. 13. Berzäszka. Mart. 27. Boicza. Mart. 20. Särd. , LO. Szerbpozsezsena. Apr. 15. Hermany. Apr. 20. Szasenddas. Apr. 18. Dalbosecz. Mart. 21. Veresmart. Mart. 9. Székelyzsombor. , 8. Plavisevicza. Apr. 21. Alsosebes. , 12. Felsöräkos. „ 15. Jeselnicza. Mart. 20. Felek. » 15. Vargyas. , 16. Temesszlatina. Apr. 14. Felsüdrpüs. Febr. 18. Nagybaczon. Mart. 6. Jerszeg. Mart. 24. Alséarpas. Apr. 5. Karatnavoläl. Apr. 10. Vercserova. » 24. Felsövist. Mart. 14. Szärazpatak. , 10. Borlova. „ 11. Felsövenicze. » 20 Bereczk. Mart. 14. Malomviz. » 27. Zernest. Apr. 15. Ojtoz. Apr. 8. Felsômoécs. a 11. Holbak. Mart. 20. Sosmezé. „ 19. Simon. , 3. Barezarozsnyo. 5) louKerbeste Mart. 21. Szilas. 5. os Bolone Apr. 1. Teke. Febr. 12. Vermes. | Apr. 3. Közepajta. Mart. 12. Tencs. Mart. 15. Labasinez. | , 12 Osänez. » 90. Disznajo. , 8 Harmädia. | » 21. Arkos. , 26. Gürgényhodäk. Apr. 6. Szelesova. | Mart. 4. Gidofalva. Apr. 18. Gyergyöborszek. Mart. 21. Tinkova. | Apr. 5. Bodzai szoros. „ 19. Hägotöalja. » 9. Németgladna. | , 4. Kladova. Mart. 24. Zsibo. , 21. Valemare. | Mart. 13. Lippa. Apr. 11. Gyükeres. , 20. Gross. | » 28. Sistarovecz. » 9. Nagykeresztes. » 23. Padurany. | » — 7. Mészdorgos. , 16. Nagysomkit. , 12. Kossova. | Apr. 17. Dorgos. » 9. Magyarlapos. Apr. 16. Bulza. | Mart. 9. Berzova. = 5. Naszöd. Mart. 18. Köstej. | Apr. 5. Soborsin. Mart. 15. Teles. , 9. Pozsoga. | , 2. Zimbro. , 20. Romänbudäk. Apr. 19. Tjej. >. | do Zam: » «- Marosborgo. , 10. Roskany. | Mart. 9. Felväcza. Apr. 12. Avasfelsöfalu. » 21. Hunyaddobra. » 1. Körösbänya. , 7. Käpolnokmonostor. Mart. 30. Kudzsir. | © 7. Riskulieza. Mart. 27. Felsösändorfalu. Apr» 7. Deus VOB: Apr. 7. Felsébanya. , 13. Bisztra. » 10. Hunyadboicza. » 15. Hosszimezo. Mart. 17. Szelistye. | „ 14. Bucsesd. Mart. 7. Tiszaveresmart. „ 21. Keresztenysziget. „ 16. Naphegy. , 8. Barezänfalu. , 20. Vizakna. » 20. Dealumare. » 26. Terebesfejérpatak. , 28. Kistalmäcs. » 80. Felsöszelistye. Wa Mart. 20 Nagyölved. Mart. 17. Marianosztra. Mart. 2. Szokolya. „ 10. Nagybörzsöny. Apr. 7. Zebegeny. „ 14. Szada. „ns ANTelki. | Mart. 12. Kospallag. „ 18. Ecskend. Apr. Mart. . Babathpuszta. . Valkó. . Bodony. . Stomfa. . Nagysenkviez. . Losonez. . Ghymes. . Ujbanya. . Garamrudné. . Felséhamor. . Garamrev. . Bakabänya. . Alsöhämor. . Zsarnocza. . Bakaszenes. . Magaslak. . Irtvanyos. 2, Gyökös. . Teplafò. 5. Saskôszékely. . Topatak. . Hont. . Dobo. . Korpona. . Dobröväralja. . Dobrökirälyi. . Gács. . Salgótarján. . Rimaszombat. 3. Mocsolyastelep. . Felsöhämor. . Répashuta. . Ujmassa. . Hollöskunyhö. . Varbo. . Ujhuta. . Ohuta. . Sajébäbony. . Bustyahaza. . Teesö. . Kerekhegy. . Kükényes. . Irholez. . Szentmihälykörtve- lyes. . Raho. . Bürszentgyörgy. . Unin. . Felsöbotfalu. . Trencsén. #99; 28. Ban. Döeczifüresz. Aquila XVII. Apr. Apr. Mart. £ Apr. Mart. Apr. Mart. Apr. Mart. 2 Apr. Mart. Mart. Apr. Mart. : ” Apr. Mart. ” bo bo = © DO DO wk © m A © © . Madarasalja. . Gyertyänfa. . Élesmart. . Revistyevaralja. Kel6. . Biikkéskut. . Felsözsadäny. . Geletnek. 23. Znidvaralja. 21. Repistye. . Szklenöfürdö. . Küvesmocsär. . Jalna. . Zolyomternye. . Vaségetò. . Zölyombues. . Koväcsfalva. . Zolyom. . Erdébadony. . Matyasfalva. . Szelese. . Garamsalfalva . Luzsna. . Kiszla. . Bikkalvölgy. 3. Garampéteri. . Erdököz. . Haromviz. . Köviz. . Rezsöpart. . Klementka. 26. Feketepatak. . Karam. . Vidräs. . Fajtò. . Dobröcs. 24. Beneshaza. . Gaspard. . Havasalja. . Maluzsina. . Mihälytelek. . Vaczok. 20. Klenoez. . Tiszolez. . Raskò. . Teplieska. . Nagyröcze. . Rozsnyò. . Szin. . Szomolnok. . Stosz. . Felsömeezenzef. 41 Apr. 5. Gölniezbänya. Mart. 12. Somodi. Apr. 1. Jaszo. Mart. 15. Szepsi. > Los Saeza- » 20. Kassa. Apr. 20. Lemes. Mart. 22. Delnekakasfalva. Apr. 18. Patacskô. 3 1. Keczerpeklén. Mart. 9. Keczerlipoez. » 11. Vérésvagas. » 18. Ränkfüred. , 20. Tavarna. » 18. Gerény. Apr. 11. Felsödomonya. Mart. 10 Nagylaz. » ol. Kisberezna. Apr. 7. Nagyberezna. Mart. 8. Kispäsztely. 25. Soslak. , 26. Küblér. Apr. 2. Turjaremete. 1. Havasköz. Mart. 15. Ticha. Apr. 15. Kelecsény. „ 12. Majdänka. Mart. 10. Felsöapsa. Apr. 7. Illava. Mart. 17. Kassza. Apr. 10. Puho. Mart. 26. Nagybiccse. 19. Budatin. s 91. Turöczszentmärton. Apr. 6. Fenyöhäza. Mart. 28. Parnicza. Apr. 19. Rozsahegy. Mart. 31. Lokeza Apr. 8. Németlipcse. Mart. 28. Parasztdubova. Apr. 20. Zubrothova Mart. 25. Zuberecz. , 20. Brezovicza. » 26. Jablonka. 18. Liptoujvär. , 90. Chiszne. » 29. Szvarin. 25. Vichodna. , 26. Podbanszko. » 30. Feketeväg. Apr. 2. Csorbato. Mart. 29. Tatralomnicz. 6 42 Mart. 18. Tatrahaza, > NNE. Mart. 24. Särosszentmihäly- Mart. 95. » 18. Szepesbéla. falva. 7 20: Apr. 8. Lőcse. » 28. Eperjes. Apr. 10. 2, Feketekut. Menara; I. Mart. III. Apr. III. Mart. III. Apr. IH. Mart. III. Mart. Apr. 16 21 26. Tata. 12. Temeskubin. 26. Palona. 1. Temeskubin. 28. Palona. III. Apr. 31. Överbäsz. . Kisherend. Räczpetre. . Nagyatäd. 20. Erdécsokonya. . Kaposvár. 21. . Szentgotthärd. Pécs. Milej. . Zalaegerszeg. . Savoly. = Viens: Hollad. 26. Balatonszent- . györgy. . Balatonkeresztur. . Marezali. 54. <> Colymbus cristatus, L. III. Apr. 14. Felsökabol. II. „ 25. Dunagardony. III. Mart. 30. Rudolfsgnad. IH. 20. Overbasz. IL » 55. Colymbus fluviatilis, Tunsr. | [IL Apr. 18. Felsékabol. III. 12. Rudolfsgnád. » 56. <> Colymbus griseigena, Bopp. 7. Överbäsz. | IL Apr. 57. <> Colymbus nigricollis. (Bre) 7. Ujverbasz. 9. Mezőtúr. III. Apr. Ill. 58. <> Coracias garrula, L. I. Apr. 20. Lengyeltóti. Apr. » 24. Karád. » 5. 2 Nah! >= IT ICSÉM: Mai. 2. Köszeg. Apr. 28. Borsmonostor. | a » 18. Körmend. | n » 9. Szombathely. Mai. Mai. 10. Locsmänd. Apr. 44 2. Malomháza. A Apr. 12. Vasszécseny. = a Ue Weegee Mai. , 25. Hegyhätgyertyänos Mart. Mart. 26. Nyöger. Mai. Apr. 17. Jänoshäza. Mart. „ 22. Zalagögänfa. » III. Apr. II. Mart. III. Mart 7. Ujverbasz. 28. 3 25. 9 a. 30. Zboro. Lipnikpuszta. Felsövizköz. 31. Ujverbasz. 10. Csantaver. 15. Räczkeve. 22. Overbäsz. V. Apr. 15 Selmeczbanya. . Varkeszò. Jänoshäza. Peterd. . Vörösbereny. . Bokod. . Sukoró. . Kismarton. Szentmargitbänya. . Fertéfehéregyhaza. . Nagyezenk. Feketeväros. Dunamoes. Tarjan. Perbal. Pilisszentkereszt. Mai. Apr. 3 a bo . 20.Kemenesszentpéter. ils 4. . Hédervar. Bogyoszlo. Csorna. . Temeskubin. È Opalanka. . Alsökabol. . Dunagardony. . Rudolfsgnad. . Torontälerzsébet- lak. . Laköcsa. . Vajszlò. . Baksa. . Villany. . Doroszlo. . Bäcsordas. 20. . Överbäsz. Hödsag. . Ogradina. o 20. Aga. . Telki. . Marianosztra. . Zebegény. . Isaszeg. . Eeskend. . Babathpuszta. 25. Valko. . Bodony. I. Apr. 15. Zalagögänfa, utolsók — die Letzten. III. Mart. 15. Bellye, utolsók — die Letzten. 29, 29. 30. . Bods. 4 27. 11. Lipôt. Asväny. Nyärad. Patkänyospuszta. IH. Csantavér. Bolho. . Dunaszekesö. . Janoshaza. 3. Kirälyhalom. . Csäla. . Borosjenö. . Harta: 20. Szabadszallas. . Lajostanya. . Csorvas. . Pakozd. . Raczkeve. . Szigetcsép. . Sari. IV. . Zimbro. . Székelyvarsag. 9. Gyükeres. V. . Losonez. . Salgótarján. . Mocsolyastelep . Sajobabony. Geletnek. . Garamsalfalva. . Jaszo. Szepsi. Patacskö. 59. CD Corvus frugilegus, L. Mai. 43 29. Megyercs. 22. Madur. dre 20. Csallöközsomorja. On 6 . Söregpuszta. . Pusztatomaj. . Székelyhid. . Kisbag. . Hajduböszörmeny. . Debreczen. . Hajduhadhäz. . Szatmárnémeti. . Sárospatak. . Kemecse. . Mandok. . Nagydobrony. . Beregszasz. . Nagybereg. . Nagysomkut . Naszód. Tavarna. Turjavagas. Nagybicscse. Szvarin. . Tatralomnicz. . Szepesbéla. . Lôcse. . Lipnikpuszta. VERA RR Natnahaza, utol sok — die Letzten. 6* Apr. 17. Kisherend. , 10. Räczpetre. 22. Zsedény. » 22. Csurgó. » 23. Nagyatad. „ 25. Erdöcsokonya. » 28. Kaposvár. 30. Repäspuszta. = yet, 24. Pécsvárad. » 22. Pusztakisfalu. Mai. 9. Szentgotthárd. Apr. 20. Padar. » 20. Milej. Mai. 1. Zalaegerszeg. Apr. 23. Türje. n 28. Savoly. » 26. Vörs. Mai. 2. Holläd. 4. Balatonszentgyörgy „ 1 Balatonkeresztúr. Apr. 10. Marezali. » 20. Lengyeltóti. s 25. Karäd. „ 28. Balatonfüred. Mai. 4. Tab Apr. 24. Ivan. Mai. 5. Kemenesszentpeter UD OZ Apr. 12. Bänfalu. » 29. Bogyoszlé. Mai. 9. Csorna. Mai. 1. Pancsova. Apr. 21. Temeskubin. Mai. 9. Fehértemplom. Apr. 26. Dunacséb. Mart. 30. Ujvidék. Apr. 2. Alsökabol. Mart. 30. Felsökabol 60. <> Mai. Apr. ” Mai. Coturnix coturnix, (L.). ie . Ujkörtwelyes. . Csém. . Készeg. . Borsmonostor. 2. Körmend. . Sorokpuszta. . Szombathely. . Loesmänd. . Malomhaza. . Csepreg. . Vasszécseny. . Vasvär. . Nyöger. . Janoshäza . Zalagoganta. . Värkeszô. . Ajka. . Peterd. 7. Csesznek. . Várpalota. . Bokod. . Fehérvárcsurgó. . Oroszlány. i. Höreg. ;. Sukoro. . Budaeörs. . Nagymarton. il. . Hédervar. . Lipöt. h Äsväny. . Nyärad. . Böös. . Patkänyospuszta . Megyeres. HI. . Dunagardony. . Rudolfsenäd. .Torontälerzsébetlak . Togyer. . Versecz. . Laköesa . Oszré. Mai. 6. Szarvkò. „ 14. Sopronujlak. Apr. 26. Sopronkertes. Mai. 10. Ägfalva. Apr. 25. Kismarton. Mai. 6. Sopronnyek. a . 1. Czinfalva. » 1. Sopronpuszta. Apr. 20. Szentmargitbanya. „ 24. Fertéfehéregyhäza. Mai. 7. Nagyczenk. , T. Feketeväros. Apr. 80.Jänoshäzaerdeszlak Mai. 5. Ravazd. s. 29; Tatar Apr. 28. Tovaros. „ 19. Bätorkeszi. , 18 Dunamocs. Mai. 12. Tarjan. , 2. Nyergesujfalu. Apr. 24. Kéménd. » 29. Esztergom. Mart. 50. Dorog. Apr. 27. Pilismaröt. » 26. Dömös. Mai. 7. Budakeszi. Mai. 1. Komarom. , . 9. Madar. Apr. 26. Kürt. Mai. 1. Köhidgyarmat. Apr. 30. Csallokézsomorja. Mai. 17. Vägsellye. Apr. 20. Vajszlo. » 14. Baksa. „ 22. Siklös. » 28. Villäny. Mai. 8. Dravatorok. Apr. 23. Bezdan. Mart. 29. Gaja. . Méhespetres. . Apatin. . Szond. . Doroszlé. . Bacsordas. . Hödsäg. . Béreg. . Overbäse. . Ujverbasz. . Csantavér. . Mohol. . Temessag. . Dragsina. . Nagyküvéres. . Bälinez. . Bolho. . Dunaszekesö. . Doromlas. . Vasküt. . Jánoshalma. . Királyhalom. . Makó. . Berzászka. . Dalboseez. . Plavisevicza. . Ogradina. . Jerszeg. . Malomvíz. . Szilas. . Temeskirályfalva. . Vermes. . Aga. . Labasincz. . Harmádia. . Szelcsova. . Bakamező. . Osztrov. . Tinkova. . Németgladna. . Valemare. . Gross. . Padurány. . Kossova. . Bulza. . Homosdia. . Kostéj. . Pozsoga. . Bezdini zárda. . Pécska. . Csäla. . Arad. . Mondorlak. . Buttyin. . Dunapataj. . Szabadszallas. . Keczel. . Kondoros. . Hódmezővásárhely. ). Lajostanya. ). Gadoros. . Oroshaza. Gyula. . Tenke. . Polgärdi. . Szekesfehervär. . Pakozd. 25. Raczkeve. 9 . Bugyi. . Sári. . Söregpuszta. IV. . Hunyaddobra. . Déva. . Alsóvárosvíz. . Algyógy. . Kudzsir. . Szelistye. . Kereszténysziget. 30. 201 24. 10. 2. Nagyszeben. 1229; 29. . Szenterzsébet. . Vesztény. . Hermäny. . Veresmart. . Alsösebes. . Ujegyhaz. . Szeräta. . Alsöärpäs. . Felsövenicze. . Ötohän. . Barezarozsnyò. Vizakna. Resinär. Kisdisznöd. Kistorony. Nagyesür. Szelindek. 45 28. Abony. . Mezőtúr. . Pusztatomaj. 28. Nagyvárad. . Szalárd. . Szerep. 26. Kisbag. Dur ). Hajduböszörmeny. 5. Hajduhadhaz. . Nyiregyhaza. . Szatmarnémeti. . Szinyerväralja. . Kemecse. 29. Nyirbogdäny. . Mandok. . Nagydobrony. . Beregszäsz. . Nagybereg. . Lazony. . Ungvar. Unghosszimezo. . Tömösvöley. Elöpatak. 2. Illyefalva. . Malnas. . Gidöfalva. . Sepsibodok. . Zagon. . Osdola. . Kladova. Lippa. . Sistarovecz. Meszdorgos. Petirs. Dorgos. Zabälez. Borossebes. Berzova. Totvarad. Zimbro. Felvacza. . Nagyhalmagy. 29. Körösbänya. . Riskulieza. . Bräd. . Hunyadboicza. . Buesesd. 9. Topanfalva. 29. Sard. . Vingard. 8. Alsöbajom. Diesöszentmärton. Haranglab. 27. Väldhid. . Prod. . Szäszuädas. 2. Segesvar. . Szäszdälya. 5. Szäszkezd. 5. Szäszkeresztur. . Székelyzsombor. 2. Lüvéte. . Fels6rakos. 9. Vargyas. 5. Erdöfüle. . Csikszentkiraly. 3. Lemhény. . Nagyölved. 1. Märianosztra. 2. Köspallag. . Nagymaros. . Szokolya. . Szada. . Eeskend. 2. Babathpuszta. . Valkó. 3. Bodony. 5. Nagysenkviez. 24. Losonez. . Ersekujvär. Ghymes. . Felsöhämor. . Bakabänya. . Selmeczbanya. 25. Hont. . Dobröväralja. . Alsöpalojta. 29. Gács. . Salgótarján. . Kazär. 3. Rimaszombat. 5. Mocsolyastelep. . Sajokaza. . Varbo. Apr. Mart. . Mai. Mart. 2 Mai. ” Apr. » Mai. Mart. 2 Apr. Mai. » » ” 5. Bereczk. . Korbest. . Bulz. . Közeplak. . Kolozsvär. . Kekes. 3. Teke. . Tanes. 7. Dedrad. Disznajo. . Gürgényszentimre. 9. Dosz 29. Maroshéviz. 5. Kilyénfalva. 4. Tekeröpatak. . Gyergyoszentmiklos 7. Szilágysomlyó. . Zilah. 2. Zsibo. Hidalmäs. 2. Gyökeres 23. Visk. V 2. Diósgyőr. . Sajobabony. . Bustyahaza. 25. Vueskomezo. 5. Técső. 2. Kerekhegy. 2. Kükényes. 2. Irholez. . Szentmihälykört- velyes. . Pelesalja. . Gänya. 2. Körösmezö. 7. Bürszentgyörgy. 5. Berencsvaralja. . Trenesen. . Ban. 7. Divék. . Geletnek. 7. Znidvaralja. . Szklenöfürdö. . Zölyombues. . Garamsälfalva. . Zolyomlipese. . Garamszentandras. 2. Felsöszabadi. . Nagysomküt. Tordavilma. . Brebfalva. . Desakna. 20. Magyarläpos. . betlen. . Naszöd. . Teles. . Szépnyir. . Ujradna. Fehérszék. . Felsösändorfalu. Felsöbänya. . Taraczkòz. . Hosszümezé. 3. Märamarossziget. . Aknasugatag. . Farkasrév. . Iszacsal. Havasmezé. 23. Gaspard. . Klenöcz. 7. Ujvasar. . Szin. . Stósz. . Meczenzéf. . Felsömeczenzéf. . Jászó. . Szepsi. . Patacskö. . Osva. . Keczerlipocz. . Varannò. . Tavarna. . Alsöhunköecz. . Gerény. . Beresényifalva. 2. Kispäsztely. . Küblér. . Fenyvesvölgy. . Turjavdgas. — . Felsöapsa. . lava. . Kassza. . Pucho. Budatin. 2, Parnieza, Mai. 27. Revisnye. Apr. 22. Rözsahegy. Mai. 25. Németlipese. Apr. 28. Parasztdubova. Mai. 18. Liptoujvar. Apr. 27. Tatrahaza. Mai. 9. Kisherend. Apr. 28. Räczpetre. » 16. Csurgò. , 28. Nagyatad. , 27. Erdöcsokonya. » 24. Kaposvär. Mai. 1. Répäspuszta. » 10. Szentgotthärd. . T. Alsölendva. » 28. Mile). , 6. Zalaegerszeg. , 9. Vasboldogasszony. Apr. 19. Tiirje. Mai. 2. Balatonkeresztur. » 16. Marezali. , 11. Lengyeltöti. Mai. 11. Kemenesszentpéter Apr. 27. Bänfalu. Mai. 5. Bogyoszlé. » 4. Hédervar. Mai. 21. Vagsellye. » 9. Temeskubin. » 9. Fehértemplom. » 10. Dunagärdony. Apr. 19. Rudolfsgnad. » 29. Torontalerzsébet- lak. » 17. Laköcsa. » 20. Oszró. » 24. Vajszlo. Mai. 8. Baksa. 14. Koronahegyfiirds. 22. Leibiez. 16. Szepesbéla. 23. Podolin. 1. Szepesväralja. . +> Crex crex, (L.). 10. Tab. 27. Csém. 23. Borsmonostor. 16. Szombathely. 3. Kövesküt. 3. Vasszécseny. 29. Vasvär. 12. Nyöger. 12. Zalagögänfa. 2. Peterd. 14. Bokod. 4. Fehérväresurgé. 8. Hereg. 29. Sukoró. 19. Nagymarton. 10. Sopronkertes. II. 1. Lipót. 6. Ásvány. 7. Nyárad. 7. Bods. 3. Patkänyospuszta. III. 23. Villány. 10. Drávatorok. 20. Gája. 2. Méhespetres. 3. Apatin. 12. Bäcsordas. 28. Nagykövéres. 14. Balinez. . 28. Bolhó. 7. Dunaszekcső. 7. Doromlás. 47 28. Sarosszentmihaly- 14. 14. 29. 27 al. falva. 5. Eperjes. 5. Zhoro. . Lipnikpuszta . Felsővízköz. . Ägfalva. 5. Dopronnyek. . Czinfalva. . Szentmargitbänya . Fertéfehéregyhaza . Nagyezenk. . Feketeväros. . Ravazd. . Dunamoes. 2. Tarjän. . Nyergesujfalu. Esztergom. . Perbäl. . Dömös. . Budakeszi. . Pilisszentlászló. Megyercs. Komárom. Kürt. Köhidgyarmat. . Nagybaracska. . Pécska. . Mondorlak. . Buttyin. . Szabadszallas. . Hödmezöväsär- hely. . Gyula. . Tenke. . Polgardi. . Székesfehérvár. . Pakozd. . Sari. . Söregpuszta. . Mezőtúr. . Puszta-Tomaj. Nagvvärad. . Szalärd. . Berzäszka. 3. Dalboseez. 9. Eibenthal. . Plavisevica. . Ogradina. . Jeselnicza. . Jerszeg. . Szilas. . Vermes. . Aga. . Labasinez. . Harmädia. . Szelesova. . Németgladna. . Gross. 2. Paduräny. . Kossova. . Bulza. . Homosdia. . Roskäny. . Algyógy. . Alvinez. . Kereszténysziget. Vizakna. . Nagyszeben. . Szenterzsébet. . Vesztény. . Ujegyhaz. . Sebes. . Barczarozsny6. . Tömösvölgy. . Nagybörzsöny. . Märianosztra. . Köspallag. . Nagymaros. . Szokolya. . Szada. Apr. 29 Mai. 3 s. bi sz SE) 7 a Mai. 15 12 le 3 14 , 15 Apr. 23 Mai. 28 no li Il RN) = ile NULS ae ag ZARE CA ah 14 US Jun. 2 Mai. 4. 00 ND, 5 Jun. 1 Mai. 4 Te Apr. 18 26 Nat Mai. 4. Apr. 22 Mai. 24 sr Leo le a 20 Apr. 27 . Szerep. . Kisbag. Tura. . Szatmárnémeti. . Kemecse. . Nyirbogdäny. IV. . Ösänez. . Illyefalva. . Mälnäs. . Gidöfalva. . Sepsibodok. . Bodzai szoros. . Dälnok. . Kovászna. . Osdola. Märiaradna. . Lippa. . Sistarovecz. . Meszdorgos. . Petirs. . Dorgos. . Zabälez. . Berzova. . Totvarad. . Zimbro. . Topanfalva. Sard. Remete. . Nagyenyed. . Vingard. . Magyaresesztve. . Alsobajom. . Diesöszentmärton. Haranglab. . Valdhid. Prod. . Szaszszentlaszlo. Me 24. Isaszeg. . Ecskend. . Valkó. . Bodony. . Nagysenkvicz. . Losonez. Mai. Mart. Mai. m DO 0 DE pH O . Mandok. . Nagydobrony. . Beregszasz. . Nagybereg. . Lazony. . Ungvär. 11. Unghosszumezö. . Szäsznädas. . Segesvär. . Szekelyzsombor. . Felsördkos. . Vargyas. . Erdöfüle. . Csikszentkiräly. . Lemhény. 7. Korbest. . Preguz. . Bulz. . Küzéplak. . Disznajo. . Dosz. . Maroshéviz. . Élesd. . Szilágysomlyó. . Zsibo. . Gyükeres. . Nagysomkut. . Desakna. . Magyarläpos. . Teles. . Nagydemeter. Feherszek. . Felsösändorfalu. . Felsöbänya. . Märamarossziget. . Farkasrev. . Ronaszék. . Havasmezò. . Ghymes. . Felsöhämor. . Bakabänya. . Selmeczbänya. . Tesmeg. Hont. . Korponä. . Dobröväralja. . Gács. . Salgotarjan. . Kazár. . Rimaszombat. . Mocsolyästelep . Sajokaza. . Varbò. . Sajébäbony. . Visk. . Bustyahaza. . Alsöbisztra. . Técső. . Kökenyes. . Irholez. . Szentmihälykört- vélyes. . Unin. . Berenesvaralja. . Terestyenfalva. . Geletnek. . Kisherend. . Raczpetre. Zsedény. . Nagykanizsa. . Csurgé. . Nagyatäd. . Erdöesokonya. . Répas-puszta. . Tékes. . Pécs: . Pécsvárad. . Pusztakisfalu. . Véménd. . Szentgotthärd. . Alsölendva. . Padär. . Csömöder. . Milej. . Zalaegerszeg. . Vasboldogasszony. . Türje. . Savoly. 10. Vors. Aquila XVIL. 62. <> Cuculus eanorus, L. . Repistye. . Szklenòfiird6. . Szelcse. . Garamsälfalva. . Zolyomlipese . Beneshaza. 26. Mihälytelek. . Helpa. . Teplicska. . Ujvasar. 2. Meczenzéf. . Felsömeezenzef. . Jászó. . Szepsi. . Patacské. 25. Keczerlipoez. . Varanno. . Tavarna. le ec: 1. 16. 10. Alsóhunkócz. Gerény. Nagyberezna. Köblér. I . Hollad. . Balatonszent- györgy. . Balatonkeresztúr. . Marczali. . Lengyeltóti. . Karád. . Tihany. Tab. . Ujkörtvélyes. . Felsőlövő. . Csém. . Rohoncz. . Kőszeg. . Borsmonostor. . Körmend. . Sorokpuszta. . Szombathely. . Locsmánd. . Malomháza. . Köveskút. . Csepreg. . Vasszécseny. Mai. 49 . Fenyvesvölgy. . Turjavágás. . Illava. . Kassza. . Puchó. . Budatin. . Turöezszentmärton. . Parnicza. . Revisnye. . Németlipcse. . Parasztdubova. . Liptóujvár. 5. Szvarin. . Koronahegyfürdő. . Szepesbéla. 25. Podolin. . Sárosszentmihály- falva. . Eperjes. . Bártfa. . Zboró. . Lipnikpuszta. . Vasvár. . Hegyhátgyer- tyános, . Nyöger. . Jánosháza. . Zalagógánfa. . Várkesző. . Ajka. . Ugod. . Gicz. . Peterd . Csesznek. . Vörösberény. . Várpalota. . Bokod. . Fehérvárcsurgó. . Oroszlány. Héreg. 8. Sukoró. . Budaörs. . Savanyúkút. . Nagymarton. . Sopronszentmárton. - . Szarvk6. . Sopronujlak. . Sopronkertes. . Agfalva. . Kismarton. . Sopronnyék. . Czinfalva. . Sopronpuszta . Szentmargitbanya. . l'ertofehéregyhäza. 18. Nagyczenk. 20. Hövej. 22. Kemenesszent- péter. . Szill. . Banfalu. . Bogyoszlo. . Csorna . Magyarovar. . Boresa. . Pancsova. . Sandoregyhaza. . Temeskubin. . Fehértemplom. . Kamaristya. . Palona. . Dunabükény. 21. Dunacséb. 20. Ujvidék. . Alsökabol. 23. Felsökabol. . Dunagardony. . Rudolfsgnad. . Torontälerzsébet- lak. . Nagybecskerek. Oppova. . Tögyer. 5. Denta. . 28. Versecz. . Lakocsa. , Oszré. . Vajszlo. . Baksa. 25. Feketeväros. 18. 10. 12. 21. 18. 13. 25. . Janoshäza erdész- lak. . Ravazd. . Neszmély. . Dunamocs. . Batorkeszi. 5. Tarjan. . Nyergesujfalu. . Kéménd. II. Halászi. Hédervár. Lipót. Ásvány. Nyárad. Böős. Patkanyospuszta. III. . Villány . Drávatorok. . Bezdán. . Gája. . Monostorszeg. . Méhespetres. . Apatin . Szond. . Doroszló. . Bácsordas. . Béreg. . Överbäsz. . Újverbász. . Csantavér. . Mohol. . Temesság. . Dragsina. . Nagykövéres. . Bálincz. . Bolhó. . Dunaszekcső. . Doromlás. . Nagybaracska. . Jánoshalma. . Kiskúnhalas. Apr. 13. Esztergom. , 8. Dorog. „ 20. Perbäl. „ 18. Csév. 2 7. Pilismaröt. „ 15. Pilisszentkereszt. » 22. Dömös. „ 19. Budakeszi. » 17. Visegräd. » 19. Sikärospuszta. „ LT. Pilisszentlaszlo. Mai. 1. Megyercs. , 2. Komärom. Apr. 16. Madar. Siti Lites » 8. Ipolyszalka. „ 24. Köhidgyarmat. » 21. Csallöközsomorja. » 22. Vägsellye. Apr. 23. Kirälyhalom. » 21. Mako. „ 13. Bezdinizärda. , 19. Pecska. a. 6: Csala: » 4. Arad. » 17. Mondorlak. » 5. Borosjené. , 6. Buttyin. , 25. Dunapataj. , 24. Harta. , 26. Kalocsa. » 23. Szabadszälläs. + n2iKeezel: „ 17. Hódmezővásárhely. „ 15. Lajostanya. » 28 Oroshäza. » 27. Csorvàs. , 16. Békésgyula. Mart.18. Tente. Apr. 8. Polgärdi. Mai. 21. Székesfehérvár. - Mart. 20. Pakozd. Apr. 22. Räczkeve. » 22. Szigetcsép: Mart. 3 Apr. » . Kinszentmiklés. . Sari. . Söreg-puszta. . Abony. . Mezôtür. . Puszta-Tomaj. . Karezay. . Jaszalattyan. . Nagyvärad. . Szalard. . Szerep. . Székelyhid. . Szerbpozsezsena. . Najdas. Berzäszka. . Dalbosecz. Eibenthal. . Plavisevicza. . Ogradina. . Jeselnicza. . Temesszlatina. . Jerszeg. . Ruszka. . Ujszädova. . Vereserova. . Borlova. . Mörul. 20. Pojäna-Mürul. ni m DE EI IL ER EN CCE) . Malomviz. . Urikäny. . Petrozseny. . Alsomoées. . Felsömoees. Simon. Sz1las. . Temeskirälyfalva. Vermes. Aga. . Kövesd. Labasinez. . Harmädia. Szelcsova. Bakamezö. Osztrov. Tinkova. Németgladna. Valemare. Szintyest. . 28. Szigetmonostor. 24. Aszöd. 28. Kisbag. 26. Tura. 1. Poroszlo. 22. Hajdúböszörmény. 16. Debreczen. 22. Hajdúhadház. 24. Nyiregyhäza. 13. Szatmärnémeti. 8. Sarospatak. 14. Satoraljaujhely. IV. 1. Gross. 6. Padurany. 10. Lunkany. 11. Kossova. 3. Bulza. 18. Ohababisztra. 27. Homosdia. 1. Kostéj. 2. Pozsoga. 17. Ruszkabänya. 11. Tjej. 20. Lunkalarga. 11. Roskäny. 20. Pojana-Rekiczeli. 8. Hunyaddobra. 15. Radulesd. 17. Feresd. 24. Kismuncsel. 7. Déva: (. Hatszeg. 17. Puj. 16. Kosztesd. 15. Bozes. 15. Alsövärosviz. 7. Szäszväros. 19. Priszlop. 2. Algyogy. 8. Gredistye. 11. Ujsebeshely. 1. Romoszhely. 4. Kudzsir. 23. Gilesäg. 9. Felsöpiän. 19. Alvinez. 26. Ausel 18. Kererhavas. 21. 24. 22 20. 23. 2. 30. 19. 14. 15. 18. Kemecse. Mandok. : Nagydobrony. Beregszasz. Nagybereg. Nagyszöllös. Lazony. Ungvár. Ungdarócz. Radvänez. Unghosszumezö. . Prigona. . Lomäny. . Szäszsebes. . Teu. . Sugág. . Oasa. . Kelnek. . Bisztra. . Szerdahely. . Szelistye. . Kereszténysziget. . Vizakna. . Kistorony. . Nagydisznod. . Nagyszeben. . Nagyesür. . Szelindek. . Szenterzsébet. . Veszteny. . Kistalmäes. . Szebenboieza . Nagytalmäcs. . Hermäny. . Poresesd. . Veresmart. . Alsösebes. . Felek. . Felségezés. . Ujegyhaz. . Felséporumbak. . Szerata. . Strézakerezisora. . Buleaerdö. . Vérd. . Felsöärpäs. . Alséärpäs. 7* Apr. 9 Apr. . Szentágota. . Mártonhegy. . Felsőucsa. . Braniste. . Alsóvist. . Morgonda. . Felsővist. . Drágus. . Marginén. . Lisza. 24. Boldogvaros. 20. sid Mart.27. 20. 15. 19: 18. 16. 16. 18. 16. 19. 99 ei ed road: Mart. 26 9 7 Mart. 31 . Braza. . Dersany. . Vajdarécse. . Zernest. . Felmér. . Sebes. . Sarkaicza . Alsokomana. 5. Fels6venicze. . Töresvär. . Otohan. . Holbak. . Barezarozsnyò. . Brassöveresmart. . Bradtanya. . Közepajta. . Tömösvölgy. . Ärapatak. . Elöpatak. Ösänez. Ilyefalva. Sepsiszentkrraly. Ârkos. Kalnok. Zalan. Malnas. Gidofalva. Sepsibodok. Bikfalva. Bodzai szoros. . Nagyborosny6. . Dalnok. . Keresztvar. . Zagon. . Koyaszna. Osdola. . Kladova. . Mariaradna. . Lippa. . Sistarovecz. . Sepsiszentgyörgy. Mart. 30. Mészdorgos. Apr. Mart. Apr. . Petirs. . Dorgos. . Zabález. . Borossebes. . Berzova. . Tótvárad. . Soborsin. . Gurahoncz. . Zimbro. . Zám. . Felvácza. . Nagyhalmágy. . Körösbánya. . Riskulicza. . Bulzesd. Brád. . Váleabrád. . Felsövidra. . Hunyadboicza. . Bucsesd. . Albák. . Kaczina. . Budesicza. . Szohodol. . Topänfalva. . Abrudbänya. . Abrudfalva. . Nagyalmas. . Izbita. . Nagyhegy. . Dealumare. . Detonata. . Zalatna. . Galacz. . Alsöszolesva. . Igenpatak. . Sard. Alsóorbó. . Nagyenyed. . Vingárd. . Nagyselyk. . Alsóbajom. . Salya. . Diesöszentmärton. 16. 5. 13. 3. . Eczel. . Magaré. . Berethalom. Medgyes. Buzd. Haranglab. Somogyom. 14. 6. 18 15. 17. lb: 20. ‚16: 3. 15. 14. 26. 13. 13. Sáros. Valdhid. Prod. Rozsonda. Szäszszentläszls. Jakabfalva. Szdsznddas. Szäzhalom. Segesvär. Hegen. Apold Reten. l'ehéregyhäza. Baranykut. . Szäszdälya. . Szászkézd. Szaszkeresztur. . Kéhalom. . Székelyzsombor. . Lüvéte. . Felsöräkos. . Vargyas. . Erdöfüle. . Csikszentkiräly. . Karatnavolal. . Käszonimpér . Aklos. . Futasfalva. . Torja. . Szärazpatak. . Lemhény. . Bereczk. . Sosmezo. . Korbest. . Preguz. . Bulz. . Belényes. . Pietrasza. . La Dubul. . Béles. . Dames. . Dobrus. . Magura. . Nagyalmas. . Egerbegy. . Gyalu. . Alsöjara. . Kolozsvär. . Torda. . Kékes. . Teke. Tancs, 18. 21. 15. . Herbus. . Disznajò. . Felsömoecsär. . Gürgényhodäk. . Nyärädremete. . Görgenyüvegesür. . Dosz. DO DO DI DM BED) Kissajò. Dedräd. Szaszrégen. Alsöfanesal. . Felséfanesal. . Laposnya. . Székelyvarsäg. . Maroshéviz . Gyergyoremete. . Gyergyöalfalu. . Ditro. . Gyergyöesomafalva. . Gyergydujfalu. . Gyergyöborszek. . Kilyénfalva. . Tekeröpatak. .Gyergyöszentmiklös . Hägétéalja. . Gyergyötölgyes. . Gyergyöbekäs. . Margitta. . Elesd. . Szilágysomlyó. . Zsibo. . Hidalmäs. . Gyökeres. . Nagysomkut. . Nagyülved. . Nagybörzsöny. . Telki. . Märianosztra. . Zebegeny. . Köspallag. . Nagymaros. . Szokolya. . Szada. . Isaszeg. . Eeskend. . Babatpuszta. . Valkó. . Gyüngyüssolymos. 16. . Köfrinkfalva. . Désakna. Semesnye. Magyarlapos. . Dés. . Betlen. . Zagra. . Naszöd. . Hordé. . Teles. . Szépnyir. 9. Kisrebra. . Nagydemeter . Besztercze. . Parva. . Jaäd. . Földra. . Kisdemeter. . Romänbudäk. . Romuli. . Kisilva. . Olähszentgyörgy. . Kusma. . Borgéprund. . Dombhat. Oradna. . Marosborgé. : Ujradna. . Lunka. . Tihucza. . Valeamare. . Persahavas. . Dornavölgy. 28. Tesna. V. . Bodony. . Stomfa. . Nagysenkviez. . Losonez. . Ghymes. . Kistapolesany. . Ujbanya. 19: . Felsöhämor. 16. . Bakabänya. . Alséhämor. . Zsarnocza. . Bakaszenes. Garamrudné. Garamrév. Apr 53 . Kosna. 25. Bélbor. . Fehérszék. . Avasfelsöfalu. . Käpolnokmonostor. . Felsésandorfalu. . Felsébanya. . Szaploneza. . Taraczköz. 2. Hosszumezo. . Kräcsfalva. . Kapnikbanya. . Märamatossziget. . Tiszaveresmart. . Aknasugatag. . Märagyulafalva. . Farkasrev. . Budfalu. . Nagyboesko. . Rönaszek. 20. Barezanfalu. . Lonka. . Terebesfejérpatak. . Rozälia. . Dragomérfalva. . Felsövisso. . Havasmez6. . Mojszin. . Fajna. . Szikläspatak. . Csodás. . Borsabänya. . Rotundo. . Lajosfalva. . Magaslak. . Irtvanyos. . Gyökös. . Bacsofalva. . Hegybänya. . Selmeezbänya. . Teplafo. . Sasköszekely. 2. Töpatak. . Tesmag. . Hont. . Dobó . Korpona. . Dobróváralja. Mart Apr. . Dobrökirälyi. . Balassagyarmat. . Alsöpalojta. . Gács. . Salgótarján. . Kazar. . Rimaraho. . Rimaszombat. 2. Mocsolyästelep. . Felsöhämor. . Répäshuta. . Ujmassa. . Sajokaza. . Holléskunyhé. . Varb6. . Ujhuta. . Alsöhämor. . Öhuta. . Diósgyőr. . Sajóbábony. . Tállya. . Erdőbénye. . Erdőhorváti. . Pálfölde. . Hátmeg. . Ilosva. . Dolha. . Visk. . Mihálka. . Herincse. . Bustyaháza. . Gernyés. . Alsóbisztra. . Kövesliget. . Vucskómező. . Téesò. . Dulfalva. . Alsöszinever. . Kerekhegy. . Erzsebetliget. . Kükényes. . Irholez. . Szeleslonka. . Szentmihälykört- vélyes. . Nyéreshäza. . Pelesalja. . Gänya. . Tereselpatak. . Alsöapsa. . Németmokra. . Alsökälinfalva. . Dombó. . Királymező. . Brusztura. . Gyertyanliget. . Kaszômezô. . Raho. . Hosszüpatak. . Tiszabogdäny. . Körösmezö. . Bogdänvülgy. . Läposmezö. . Bürszentgyörgy. . Unin. . Berencsväralja. . Felsöbotfalu. 25. Trencsén. . Bän. 20. Csävoj. Da . Dóczifürész. 26. Madarasalja. . Élesmart. . Revistyeváralja. . Bükköskút. . Felsőzsadány. . Geletnek . Znióváralja. . Turdezszkleno. . Repistye. . Szklenöfürdö. . Kunosvagas. . Körmöczbänya. . Kövesmocsär. . Jälna. . Dallos. . Kecskés. . Garamberzencze. . Zolyombues. . Vasegetö. . Koväcsfalva. . Känalja. . Alsötörök. . Óhegy. . Zólyom. . Erdőbádony. è Urvilgy. . Mätyäsfalva. . Beszterezebanya. . Stubnyò. . Martalja. . Kisrevucza. . Szelese. . Garamsalfalva. . Kallos. 25. . Döval. . Oszada. . Pönik. . Ponikkoho. . Zölyomlipese. . Koritnicza. . Luezato. . Hédel. . Luzsna. . Felséluzsna. . Mezököz. . Libetbänya. . Garamszentandräs. . Borosznöfürdö. . Kiszla. . Garamhidvég. . Bikkalvölgy. . Garampéteri. . Erdököz. . Haromyiz. . Alsészabadi. . Cserpatak. Perhat. 25. Kramiszka. . Hruskovo. . Köviz. . Rezsöpart. Felsöszabadi. . Kisgaram. . Sebeser. . Klementka. . Feketepatak. . Karäm. . Szikla. . Vidras. . Krupkapuszta. . Fajtò. . Bikäs. . Dobröcs. . Beneshäza. . Gaspard. . Havasalja. . Maluzsina. 1. Mihälytelek. . Vaczok. . Klenöcz. . Nyustya. . Tiszolcz. . Helpa. . Ratko. . Teplicska. Nagyröcze . Rozsnyó. . Szín. . Oviz. . Sebesvölgy. . Szomolnok. . Gerébfűrész. . Stósz. . Szomolnokhuta. . Hidvégardó. . Meczenzéf. . Felsémeczenzéf. . Gölniezbänya. Somoda. . Jaszò. . Szepsi. Sacza. . Kassa. . Lemes. . Delnekakasfalva. . Osva. . Keczerpeklén. . Keczerlipocz. . Voròsvagas. . Ränkfüred. . Nagyazar. . Varannò. . Tavarna. 2. Homonna. . Szinna. . Alsöhunköez. . Ungpéteri. . Gerény. . Felsödomonya. . Nagylaz. . Kisberezna. . Nagyberezna. . Bercsényifalva. II. Mart. 24 Komärom. Il. Apr. 17. Kürt. 63. <> Cyanecula sueeica, (L.). . Kispäsztely. . Söslak. . Küblér. . Turjaremete. . Sohat. . Fenyvesvülgy. 4. Havasküz. . Turjavägäs. . Ticha. . Uzsok. . Kelecsény. . Majdänka. . Ükürmezé. . Osztrika . Ozera. . Felsöszinever. . Szloboda. . Csornarika . Felsöapsa. . Ilava. . Kassza. . Puché. . Nagybicsese. . Budatin. . Turöczszentmärton. . Fenyöhäza. . Pärnicza. 24, Likavka. . Revisnye. . Rozsahegy. . Veszele. . Lokeza. . Németlipese. . Parasztdubova. . Jaszenicza. . Vavrecska. . Namesztò. Klin-Nameszto. III. Apr. 4. Overbasz. III. 64. Cygnus cygnus, (L.). » 10. Kondoros. III. Mart. 6. Pancsova. . Szlanicza. . Zubrothova. . Bjelipotok. . Turdossin. . Alsölipnicza. . Trsztena. . Zuberecz. 2. Brezovieza. 28. Jablonka. . Oraviczapuszta. . Chiszne. . Hladovka. . Szvarin. . Viehodna. . Podbanszko. . Feketevag. . Csorbatò. . Tatralomnicz. . Felsöerdöfalva. . Tatrahaza. . Koronahegyfürdö. . Leibicz. . Sarberek. . Szepesbéla. . Podolin. . Szepesväralja. 20. Feketeküt. . Hethärs. . Sarosszentmihaly- falva. . Eperjes. . Bärtfa. . Zboro. . Lipnikpuszta. . Felsövizköz. . Pilszké. . Alsozubricza. III. Apr. 13. Székelyhid. III » 5. Kemecse. I. Mart. 24. Zalagoganfa. m ; 13; Banfalu: UD 3. Temeskubin. I. Mart. 10. Szentgotthard. I. „ 14. Zsitkócz. Ia 5. Banfalu. HT 7. Almas. II. Mart. 19. Megyercs. I. Mart. 16. Répaspuszta. I. , 3d. Készeg. II. „ 19. Magyarovar. II. , 25. Megyeres. II. , 20. Dunamocs. i 3. Kürt. Il. „ 24. Temeskubin. III. „ 28. Csantaver. II. Apr. 2. III. Mart. 3. ITA pr III. Mart 23. Budapest. III. Febr. 27. Mezötür. III. Mart. 20. Tura. Kirälyhalom. Harta. — . Apr. 9. Zalagögänfa, utolsó — Letzter. Rudolfsgnäd. 65. <> Dafila acuta, (L.). III. Febr. 5. Turja. III. Mart. 14. Rudolfsgnäd. 66. Emberiza calandra, L. Il. Mart. 7. Komärom. III. „ 24. Rudolfsgnäd. Ill. Febr. 22. Paulis UT. Mart. 22. Lajostanya. 67. <> Emberiza cia, L. III. Febr. 22. Paulis. 68. > Emberiza hortulana, L. IIL. Mart. 31. Temesvar. 69. Emberiza schoeniclus, L. II. Mart. 19. Kürt. II. „ 18. Kemecse. 70. <> Erithacus rubecula, (L.). II. Apr. 5. Sárospatak. III. Mart. 22. Kemecse. III. „ 17. Nagybereg. II. „ 25. Ungvar. IV. „ 21. Algyögy. IV. , 22. Brassó. IVs.) dbaunkos: IV. , 14. Segesvar. Vee 22 Soc V 23. Garamrudnò. 19. Sajokaza. V. Mart. 21. Geletnek. 17. Garamsälfalva. 71. <*> Falco merillus, (Gert). III. Mart. 16. Överbäsz, utolsó — Letzter. III. Mart. 7. Overbasz. Me ng Vs 3. Salgotarjan. III. Mart. 5. Szerep. IV. „ 19. Kolozsvär. V.»; 9. Salgótarján. Vi. sya ileDPavamas III. Mart. 13. Budapest. V. Mart. 30. Zolyomlipese. V. Apr. 13. Garampéteri. V. Mart. 27. Breznöbänya. Ne 6. Dobrocs. V. , 22. Maluzsina. V. #1099:tHelpa: V. „28. Ujvasar. VS RATES OZ: Ve PSL Saczar V. Apr. 3. Bercsényifalva. V. Mart. 30. Zuberecz. Vi, 95 latrahaza V. , 26 Szepesbéla. V. Mart. 24. Eperjes. III. Mart. 28. Ujverbäsz, utolsó — Letzter. I. Mart. 25. Szentgotthärd. . Mart. 5. Véménd. È. 4. Készeg. » 20. Vasvar. 5 4. Nagyczenk. „ 19. Megyercs. » 28. Vaskut. . Febr. 20. Budapest. . Mart. 25. Sarospatak. 74. <*> Fringilla I. Mart. 1. Köszeg. III. Jan. 1—80. Överbäsz. III. Mart. 6. Arad, utolsó — Letzter. I. Mart. 21. Tihany. I. Febr. 27. Dinnyes II. Mart. 9. Bänfalu. IE 4. Megyercs. III. Apr. 5. Temeskubin. III. Mart. 8. Palona. III. „ 29. Dunabökeny. III. Apr. 8. Öpalänka. III. Mart. 15. Dunacseb. III. Apr. 7. Felsökabol. III. Mart. 3. Dunagärdony. II. IH. II. 13. Rudolfsgnäd. » 18. Overbäsz, utolsó — Letzter. Mart. 13. Pancsova. Aquila XVII. 72. <> Falco subbuteo, L. I. Apr. 27. Zalagoganfa. Il. „ 26. Overbäsz. 73. Fulica atra, L. III. Mart. 20. Rudolfsgnäd. III. Apr. 9. Torontal- erzsebetlak. III. Mart. 10. Bellye. Lik = 1. Drävatorok. INI. „ 19. Méhespetres. II. „ 14. Apatin. III. Febr. 25. Doroszlé. III. Mart 7. Bäcsordas. III. „ 4 Overbasz. TD 9. Ujverbäsz. 76. <*> Fuligula clangula, (L.). III. Febr. 7. Mohol. 77. <> Fuligula ferina, (L.). III. Mart. 6. Överbäsz. V. Apr. 12. Tätrahäza. V. Mart. 3. Fenyöhäza. V. Apr. 6. Parnicza. V. Mart. 25. Zuberecz. V. , 27. Liptöszentivan. ve, 24) Vichodna: V. , 24. Podbanszko V. , 23. Tätrahäza. Win ate 7. Szepesväralja. montifringilla, (L.). V. Apr. 19. Tätrahäza, utolsó — Letzter. V. Jan. 3. Szepesbela. Ver (calocse: III. Mart. 15. Csantaver. III 10. Mohol. III. „ 12. Kirälyhalom. III. Apr. 5. Bezdini zárda. III. Mart. 29. Hödmezöväsär- hely. II. Apr. 4. Künszentmiklôs. III. Matt. 15. Bugyi. RI PONT IV. „ 20. Berzova. V. „ 21. Salgótarján. III. Jan. 5. Mezőtúr. IN. Mart. 30. Tura. III. Mart. 7. Mezôtur. 8 IH. Apr. 1. Temeskubin. I. Mart. 24. Készeg. I. „ 11. Zalagoganfa. RIEN lata: le) ie anta! II. , 15. Megyeres lie lon Sint I. Mart. 24. Készeg. » 24. Zalagögänfa. II 17. Kürt. I. Apr. 7. Zalagögänfa. II. Mart. 21. Komärom. IH. Apr. I. Mart. 9. Szentgotthärd. LU 20 "HER I. „ 18. Fertöfeher- egyhäza. II. , 18. Megyercs. 3. Rudolfsgnäd. 78. <*> Fuligula fuligula, (L.). II. Mart. 13. Overbasz. 79. <> Fuligula nyroca (Guu.). | III. Mart. 4. Överbäsz. III. Mart. ITS 6. Csantavér. 80. Gallinago gallinago, (L.). II. Mart. 28. Ujvidék. III. Mart „ 15. Rudolfsgnad. ME II. Apr. .3. Torontalerzsé- V. Apr betlak. V. Mart III. Mart. 14. Bäcsordas. V. Apr. MIEI 7. Overbasz. Na II. 31. Ujverbasz. 81. > Gallinago gallinula, (L.). III. Mart. 7. Temeskubin. III. Mart. IN. 6 8. Rudolfsgnäd. III. Apr. 3. Torontäl- Nat erzsébetlak. 82. <> Gallinago major, Gm. III. Apr. 3. Torontal- III. Mart. erzsébetlak. | V. Apr. 83. «> Gallinula chloropus, (L.). III. Mart. 18. Temeskubin. III. Mart. III. , 28. Rudolfsgnad. Ne Ss, III. Apr. 9. Torontalerzsé- III. Apr. betlak. III. Mart. 17. Overbasz. III. Apr. 84. «> Gavia arcticus, (L.). III. Jan. 16. Temeskubin. 21. Tura. . 14. Künszentmiklös 23. Bugyi. . 14. Sajokaza. . 24. Garamsälfalva. — . Késmark. . Leibicz. Li 28. Kunszent- miklös. 23. Naszód. 28. Künszent- miklés. . Znidvaralja. pa 31. Újverbász. 30. Arad. 14. Hódmezővásár- hely. 14. Tura. II. Apr. Mart. 26. 23. 24. 21. Bugyi. Zsitkéez, > NE. Temeskubin. Rudolfsgnäd, NW 4. Torontalerzsébetlak Torontdlerzsébet- lak, > NW. . Antalfalva. . Tögyer. . Versecz. . Lakécsa. . Vajszlé, > NW. . Gaja. . Bacsordas. . Temessäg. . Nagyköveres. . Pécska. . Csala, > N. . Arad, > E. . Mondorlak, SW > NE. . Mondorlak, S—N. . Szerbpozsezsena. . Plavisevicza. . Ogradina. . Alsémoécs. . Felsömoecs. . Simon. . Temeskirälyfalva, — NE. . Aga, S—N. . Kövesd, W —N. . Labasinez. . Harmädia, — N. . Bakamezò. . Osztrov. 85. «> Glareola pratincola, L. | III. Apr. 23. Mezötur. 84. «> Grus grus, (L.). I. | Mart. 3. Nagyezenk. 26. Békésgyula, , SE. III. . Hódmezővásárhely, —> NE. 26. Tenke. . Kinszentmiklòs, + SE. . Bugyi. . Nagyvarad, > NE. . Szalärd. . Szerep, SE> NW. . Hortobägy. . Hajdúböszörmény, —> NE. . Hajduböszörmeny, TAN . Debreczen. . Hajdúhadház. . Nyiregyhaza, > E. . Szatmärnemeti, S-N IV. . Valemare. . Szintyest. Gross. . Déva. . Kudzsir, > N. . Kudzsir, > N. . Nagycsür. . Szelindek. . Hermäny. . Poresesd. . Ujegyhaz. . Dragus. . Sebes. . Sarkaicza, $ —. III. Mai. Apr. £ Apr. » - ea » 24. . Unghosszümezô. 4, Tura. . Feketevaros. 30. Szatmarnémeti, S — N. . Tiszaeszlar. . Kemecse, SW>NE. . Kemeese, SW>NE. . Nyirbogdany. . Mandok. . Nagydobrony. . Csikösgorond, 2 csapat — 2 Fliige. E>W. . Osikösgorond, S-W. . Beregszäsz. ; . Nagybereg, S > N. Mart. 25. Nagyszöllös. 29. Ungvär. Ungvar, E. Ungdaröez, > NE. . Alsövenieze. . Alsökomäna. . Fels6venicze. . Zernest. . Töresvär. . Ötohän. . Holbäk. 2. Barczarozsny6. . Bölön. . Közepajta. . Tömösvölgy. . Tömösvölgy, > NE. . Ärapatak. . Türkös. 8* 60 Mart. Apr. Mart. Apr. Mart. Apr. Mart. Apr. Mart. Mart. Apr. Mart. 31. 1. 27. 10. 27. 30. sl. . Malnas, S > N. 29. . Bikfalva, > N. . Nagyborosny6. . Dälnok. . Keresztvär. . Zagonbarkany. . Zagon, > N. . Koväszna, SW 29 Elöpatak. Ösänez. Ilyefalva. Sepsiszentkiräly. Sepsiszentgyörgy, SW — NE. Kalnok. Zalan. Sepsibodok, > N. — NE. Osdola . Lippa, > S. . Lippa, 2 csapat — 2 Flüge, > W. . Sistarovecz. . Petirs, SE + NW. . Berzova, + E. . Berzova, + W. . Soborsin, SW — NE. . Losoncz, > NE. . Hatmeg, > NE. . Iosva. . Dolha. . Visk. . Mihälka. . Bustyahaza. . Kövesliget. . Técsé. . Alsöszinever. . Erzsebetliget. Mart. 30. Zimbro, > N. Apr. 15. Boicza. „ 11. Szohodol. Mai. 10. Alsébajom. Apr. 5. Székelyzsombor. Mart. 30. Felsöräkos. Apr. 10. Vargyas, — SE. Mart. 30. Karatnavoläl. , 930. Käszonimper, > N. , 30. Aklos, SW > N. , 90. Futasfalva. 30. Torja. » 90. Lemhény. , 18. Csomortan. » 90. Bereczk. » 90. Ojtoz. , 930. Sösmezö. „ 25. Bulz, W+E. , 90. Belényes. Apr. 10. Alsémocsär. Mart. 21. Székelyvarsäg, N. Apr. 4. Gyergyöremete, | „ 24. Gyergyoalfalu, | S—N. Mart. 25. Gyergyöujfalu, ZN: V. | Mart 22. Széleslonka. 30. Szentmihälykörtve- | lyes. , ol. Nyéreshaza. » 22. Tereselpatak. Apr. 16. Alsoapsa. Mart. 18. Németmokra. , 23. Dombó > E. Apr. 2. Patacskö. „ 29. Alsöhunköcz, > E Mart. 29. Ungpéteri. , 25. Gerény. Mart. 31. Mart. Apr. Apr. Mart. 87. <— Himantopus himantopus, (L.). III. Apr. 18. Bugyi. 25. IE . Csernek. 198: 27. 6. alle 28. DI. m Gyergyöborszek, SINE Kilyénfalva, > N. Nagysomkut, > N. Gyükeres. Désakna. Magyarlapos, — E. Telcs, > E. Kisilva. Marosborgö, — SE. . Dornavölgy, > E. . Belbor, > NE. . Feherszek, > NE. . Käpolnokmonostor, —E. . Felsösändorfalu, S—N. . Felsösändorfalu, W- E. . Felsöbänya. . Kapnikbanya, NE. . Märamarossziget. . Rönaszek. . Rozalia. . Lajosfalva. . Nagylaz, > NE . Nagyberezna. . Bercsényifalva. . Kispäsztély. . Sôslak, > E. . Turjaremete, > NE. . Kelecsény. . Ökörmező, S> N. . Parasztdubova, E> W. . Trsztena. | IH. Apr. 29. Rudolfsgnad. dl. 30. Kisherend. (Mart. 30. f.) Rácz- petre. . Zsedény. . Nagykanizsa. . (Apr. 12. f.) Csurgó. 24. (Apr. 1/5). f.) Nagy- atad. . (Apr. 12. f.) Erdö- csokonya. . Kaposvär. . Répaspuszta. . (Apr. 15. f.) Tékes. . Pécs. . (Apr. 13. f) Pécs- varad. . (Apr. 12. f.) Puszta- kisfalu. . Véménd. Szentgotthard. . Zsitkoez. . (Apr. 13. f.) Padar. . Csömödér. . Milej. . (Apr. 18. f.) Zala- egerszeg. . (Apr. 15. f.) Türje. . Sävoly. . (Apr. 17. f.) Vörs. . Hollad. . Balatonszent- györgy. . Balatonkeresztúr. . (Mart. 21. f.) Mar- ezali. . Tapoleza. . Lengyeltóti. . (Apr. 1. f.) Boglär. . (Apr. 5. f.) Karäd. . Balatonfüred. . Tihany. . Igal. . (Apr. 21. f.) Tab. . Újkörtvélyes. . Felsőlövő. . (Apr. 16. f.) Felső- lövő. 88. «> Hirundo rustica, L. I. . (Apr. 14. f.) Csém. . (Mart. 18. f.) Ro- honcz. 7. (Apr. 19.f.) Köszeg. . Borsmonostor. . Körmend. . (Apr. 17. f.) Sorok- puszta. (Apr. 14. f.) Szom- bathely. . Locsmänd. . Malomhäza. . (Apr. 12. f.) Köves- kut. . f.) Csepreg. . (Apr. 14. f.) Vas- szécseny. . (Apr. 15. f.) Vasvar. . Hegyhatyyertyanos 8. f.) Nyöger. . Janoshaza. . (Apr. 16. f.) Zala- goganfa. . Värkesz6. . Somlóvásárhely. . (Apr. 15. f.) Gecse. . Ajka. . Giez. . (Apr. 16. f) Peterd. . Csesznek. . (Apr. 20. f.) Vörös- bereny. . (Mai. 18. f) Vär- palota. . (Mai. 6. f.) Bokod. 23. Oroszlány. . f.) Hereg. . f.) Dinnyés. 29. (Apr. 30. f.) Sukoro. . Budaörs. . Savanyükut. . (Mai. 23. f.) Nagy- marton. . (Apr. 15 f.) Sopron- szentmarton. . Szarvkö. . Sopronujlak. Apr. Mart. Apr. » Mart. Apr. ” ” (Apr. Apr. Mart. Apr. (Apr. Mart. : ” » 61 10. (Apr. 17.f.) Sopron- kertes. 11. Ägfalva. 16. (Apr. 22: f.) Kis- marton. Sopronnyék. . (Apr. 10. f.) Czin- falva. 8. Sopronpuszta. 10. (Apr. 18.f.) Szent- margithäny a. Fertéfehéregy- haza. . (Apr. 16. f.) Nagy- czenk. 8. (Mai. 2. f.) Fekete- varos. . (Apr. 16. f.) Jänos- haza erdészlak. 15. (Apr. 20. f.) Ravazd. . (Apr. 19. f.) Tata. 5. Tovaros. 8. (Apr. 14. f.) Nesz- mély. 9. (Apr. 18. f.) Duna- mocs. 3 (Apr. 5. f.) Bator- keszi. 9. Tarjan. 3. (Apr.30.f) Nyerges- ujfalu. 8. f.) Kemend. 7. (Apr. 24. f) Esztergom. 5. (Apr. 18. f.) Dorog. 28. (Mart. 28. f.) Csév. 11. (Apr. 15. f.) Pilis- marot. 8. (Apr. 20. f.) Pilis- szentkereszt. . f.) Dömös. . Budakeszi. L(Apral28f.) Visegräd. . (Apr. 22.f ) Sikäros- puszta 8. Pilisszentläszlo. 20. 29 23. Apr. 8 m DI o . (Apr. 24. f.) Kemenesszentpéter . Szill. . Banfalu . (Apr 13. f.) Hove]. . (Apr. 18. f.) Barat- udvar. . Bogyoszlò. 20. Csorna. . Magyarovar. . Borcsa. . Pancsova. . Sandoregyhaza. . Sztarcsova. . Temeskubin. . Fehértemplom. 24. Kamaristya. . (Apr. 17. f.) Palona. 2. (Mart. 24. f.) Duna- bükény. . (Apr 9.£.)Öpalänka. . (Apr. 30.f.) Ujvidek. . f.) Alsokabol. . (Apr. 6. f.) Felsô- kabol. . (Apr. 10. f.) Duna- gardony. . (Apr. 10. f.) Rudolfs- gnäd. . (Apr. 17.f.) Toron- tälerzsebetlak. . Nagybecskerek. . Oppova. . Antalfalva. . f.) Togyer. . Denta. . Versecz. . (Apr. 4. f.) Laköcsa. . (Apr. 8. f.) Oszré. . (Apr. 12. f.) Vajszlé. 2. Baksa. . Siklós. . (Apr. 15. f.) Villány. . (Apr. 10. f ) Bezdan. . (Apr. 6. f.) Béreg. Il. Mart. 21. Halaszi. Apr. 8. (Apr. 24. f.) Hédervar. Mart. 29. (Apr. 20. f.) Lipöt, S-E. Apr. 10. (Mai. 3. f.) Ásvány. » 9 (Mai.4. f.) Nyärad. 5. (Mai. 2. f.) Bods. » 6. (Apra2d)f.) Patkanyospuszta, E>N. II. Mart. 20. (Mart. 22. f.) Dräva- torok. » 80. Méhespetres Mart. 18. (Apr. 7. f.) Apatin. Apr. 16. (Apr. 19. f) Szond. (Apr. 18. f.) Gäja. Mart. 23. (Mart. 23. f.) Bacs- ordas. » 25, (Apr.21.f.)Doroszlé. » 25. Hodsag. , 22. Overbasz. „ 28. Ujverbasz. Apr. 8. Csantaver. Apr. 16. Zenta. te Mono Mart. 29. Temessäg. Apr. 6. Temesvär. » 4. Dragsina. Mart. 25. (Apr. 20. f.) Nagy- küvéres. Apr. 7. (Apr. 14. f.) Bälinez. » 2. (Apr. 9.f.) Bolhé. „ 6. Szekszärd. NE, > SW. 2. (Apr. 26. f.) Duna- szekesò. » 2. (Apr.3.f.) Doromlas. Mart. 24. (Apr. 19. f.) Nagy- baracska. Apr. 9. Vasküt. 9. Jánoshalma. (Mart.31. Apr. 13. Mart. 30. f.) Kisküunhalas. (Apr. 13. f.) Kiräly- halom. Makó. Mart. Apr. Mart. Apr. DO — ee DO py m D DO 90 Nm 99 90 23 DD Ha © ON oe I DO li . 26. . Megyeres. . Komárom. . f.) Madar. . (Apr. 28. f.) Kürt. . Ipolyszalka. . f.) Köhidgyarmat. 2. Csallokézsomorja. . (Apr. 29. f.) Vag- sellye. . (Apr. 26. f.) Bezdini zárda. . (Apr. 12. f.) Pécska. . (Apr. 17. f.) Csála. . (Apr. 17. f) Arad. (Mai. 20. f.) Mon- dorlak. f.) Kuvin. Borosjenő. Silingyia. (Apr. 28. f.) Buttyin. Dunapataj. Harta. Kalocsa. (Mai. 8. f.) Keczel. Szabadszallas. Kondoros. Hödmezöväsärhely. . (Apr. 16. f.) Gádoros. . Orosháza. . Csorvas. . Békéscsaba. . Békésgyula. . Tenke. Polgárdi. (Apr. 23. f.) Székes- fehérvár. . (Apr.30.f.) Pakozd. . (Apr. 13. f.) Raez- ~ keve. . Damariba. . Budapest. . (Apr. 12. f.) Kún- — szentmiklós. . Bugyi. Mart. (Mart.20. Apr. Apr. Apr. 21 1 8 . (Apr. 12. f.) Sari. f.) Séregpuszta. . (Apr. 10. f.) Abony. . (Mai. 2 f.) Mezőtúr. . (Apr. 12. £.) Puszta- toma]. . (Apr. 20. f.) Túrkeve. . Karezag. (Apr. 11. f.) Nagy- varad. . (Apr. 18.f ) Szalärd. . (Apr. 18. f.) Szerep. . Székelyhid. . Szigetmonostor. . Aszód. . (Apr. 20. f.) Kisbag. . Tura. . Szerbpozsezsena. . Näjdas. . (Mart. 18. f.) Ber- zäszka. . Dalbosecz. . (Apr. 28. f.) Eiben- thal. . Plavisevicza. . Dubova. . f.) Ogradina. . (Apr.4.f.) Jeselnieza . Herkulesfürdö. . (Apr. 20.f.) Weiden- thal. . (Apr. 29. f.) Temes- szlatina. . Jerszeg. . (Apr. 29. f.)Ruszka . Ujszadova. . (Apr. 21. f.) Vercse- rova. . Borlova. . (Apr. 29. f.) Mörul. . (Apr. 80. f.) Pojäna- mörul. . Malomviz. . f.) Urikäny. 8. Petrozseny. Alsömo&es. 10. Felsömo&es. Simon. Apr. » Mart. (Apr. Apr. Apr. » Mart. Apr. Apr. 30. 20. . (Apr. 2. f.) Nyir- . Poroszló. . (Apr. 17. f.) Hajdu- böszörmeny. Debreczen. f.) Hajduhadhäz. egyhäza. . (Apr. 14. f.) Nagy- källé. . (Mart. 24. f.) Szat- marnémeti. . Szinyerväralja. . Miskolcz. . Bodrogkeresztür. . (Apr. 28. f.) Saros- patak. IV. 2. Szilas. 6. (Apr. 18. f.) Temes- kirälyfalva. . f.) Vermes. . Aga. . Kövesd. . Labasinez. . Harmädia. 26. (Apr. 10.f.)Szelesova 15. 15. 10. (Apr. 24.f ) Tinkova. (Apr. 17. f.) Német- gladna. (Apr. 16. f.) Vale- mare. . Szintyest. . (Apr. 14. f.) Gross. . (Apr. 12. f.) Padu- rany. . (Apr. 15.f.) Kossova . (Apr. 22. f.) Bulza. . (Apr. 18. f.) Ohaba- bisztra. . Homosdia. . (Apr. 12 f.) Kostéj. 5. (Apr. 22. f.) Ruszka- bänya. . Tjej. . Roskäny. . Pojänakekicseli. . Hunyaddobra. . Radulesd. Mart. » Apr. 63 14.(Apr17.f)Satoralja- ujhely. 6.(Apr 14 f.)Kemecse. 10. 12. 8. 6. (Apr. 16. f.) Pälfölde. Nyirbogdäny. (Apr. 8. f.) Nagy- dobrony. (Apr. 6. f.) Bereg- szász. . Nagybereg. . Nagyszöllös. . Lazony. . (Apr. 17. f.) Ungvár. . Ungdarócz. . Radváncz. . (Apr. 16. f.) Ung- hosszúmező. . (Apr. 22. f.) Feresd. . Vajdahunyad. . (Mart. 31. f.) Déva. . Hätszeg. 5 Li. . Kosztesd. . Bozes. . Alsévarosviz. . Szaszvaros. . Priszlop. «(Apri 2ivf.) Al- gyógy, > N. . Gredistye. 9. (Apr. 16. f.) Uj- sebeshely. . Romoszhely. . (Apr. 16. f.) Kud- zsir. . Gilesäg. . Felsépian. . Alvinez. . Ausel. . Kererhavas. . Prigona . Lomäny. . (Apr. 16. f.) Szäsz- sebes. . Sugág. . Oâsa. . Kelnek. . Szerdahely. 14. . (Apr. 22: f.) Szelistye. Kereszténysziget. 5. (Mart. 31. f.) Viz- akna. . Resinar. . Kisdisznöd. 2. (Apr. 6. f.) Kis- torony. . f.) Nagydisznód. . Nagyszeben. . Nagyesiir. . Szelindek. . Szenterzsébet. . Vesztény. . Kistalmács. . Szebenboicza. . Nagytalmács. . (Apr. 25. f.) Her- mány. . Porcsesd. . (Apr. 12. f.) Veres- mart. . Felek. . (Apr. 22. f.) Felsö- gezés. . (Mai. 10. f.) Uj- egyhaz. . Felséporumbak. . (Apr. 29.f.) Szeräta. . (Apr. 20. f.) Streza- kerczisora. . Oprakerezisora. . Kézd. . (Apr. 20. f.) Felsö- arpàs. . Alsoärpäs. . (Apr. 20. f.) Szent- agota. . Märtonhegy. . Felsöuesa. . Alsövist. . Morgonda. . (Apr. 12. f) Felsö- vist. . Dragus. . Nagysink. . Lisza. . Boldogväros. . Braza. . Dersäny. . Vajdarécse. Apr. 12. Nagysäros. Mart. 24. (Mart. 26. f.) Foga- ras. „ 15. (Apr. 18. f.) Sebes. , 8. (Apr. 20. f.) Margi- nen. » 6. (Apr. 22. f.) Sar- kaicza. , 23. Alsövenieze „ 13. Alsékomana. » 11. Felsévenicze. Mart. 26. Kuesulata. (Apr. 7. f.) Zernest. Apr. 16. Téresvar. , 14. (Apr. 16. f.) Ötohän. » 9. Vledény: Apr. 8. (Apr. 12. f.) Holbäk. » 1. (Apr. 25. f.) Bareza- rozsny0. » Lt. KrizDa. » 6. Apäcza. 8. Veresmart , 8. Szäszmagyaros. , 14. Bölön. 5. (Apr. 17. f.) Brassó. 9. Küzépajta. » 1d. (Apr. 17 f.) Tömös- völgy. Mart. 14. Arapatak. | Apr. 13. Tiirkés. » 19. Elöpatak. 20. (Apr. 25. f.) Ösänez. 17. (Mai. 1. f.) Illye- falva. 5. Sepsiszentkiräly. 17. Ärkos. , 28. Sepsiszentgyörgy. , 16. Kálnok. a. eZ: , 12. Málnás. » 14. (Apr. 20. f.) Gidó- falva. 18. (Apr. 20 f.) Sepsi- bodok. „ 16. (Apr.20.f)Bikfalva. , 19. (Apr. 30. f.) Bodzai SZOTOS. » 16. (Apr. 16. f.) Nagy- borosnyò. » 21. Dalnok. , 18. (Apr. 18.f.)Kereszt- 11 WAR, Mart. Apr. Ale (Apr. 17. f.) Zagon- barkany. . (Apr. 11. f.) Zägon. . Koväszna. . Osdola. . Kladova. . (Apr. 8. f.) Maria- radna. . (Apr. 14. f.) Lippa. . (Apr. 12. f.) Sistaro- vecz. . (Apr. 16. f.) Mész- dorgos. . (Apr. 13. f.) Petirs. . (Apr. 12. f.) Dorgos. . (Apr. 14.f.) Zabälez. . (Apr. 6. f) Berzova. . (Apr. 18. f.) Töt- varad. . Soborsin. . Gurahonez. . (Apr. 5. f.) Zimbro. . (Apr 14. £.) Fel- vacza. . (Apr. 25. f.) Nagy- halmagy. . (Apr. 14. f.) Körös- banya. . (Apr. 15. f.) Risku- licza. . Bulzesd. . Czoha. . (Apr. 14. f.) Brad. . Lepus. . Valeabrad. . Felsövidra. . Szkerisora. . (Apr. 15. f.) Hunyad- Boicza. . (Apr. 16. f.) Bucsesd . Albak. . (Apr. 14.f.) Kaczina. . Budesicza. . Szohodol. . (Apr. 13. f.) Topan- falva. . (Apr. 28. f.) Abrud- bänya. . Abrudfalva. . Nagyalmäs. . (Mai. 2. f.) Izbita. . Nagyhegy. . Deälumäre. 3. Detonata. 9. Zalatna. . (Apr. 18. f.) Galacz. 8. Fenes. 2. (Apr. 17.f.) Magyar- igen. . Sard. . Alsöorbö. 8. (Apr. 9. f.) Nagy enyed. . (Apr. 19.f.) Vingärd. . Székelykocsärd. . Alsöbajom. 6. Sälya. . Diesöszentmärton. 3. Szäszivänfalva. 8. Medgyes. 8. (Apr. 8. f.) Muzsna 12. Büzd. . f.) Haranglab. 8. (Apr. 14. f.) So- mogyom. 9. Eczel. . (Apr. 23. f.) Magaré 25. Berethalom. 2. Säros. 3. (Apr. 10. f.) Erzsé- betväros. . Almakerék. 6. Prod. . Rozsonda. . (Apr. 26. f.) Jakab- falva. . Szäzhalom. 9. Segesvär. . (Apr. 19. f.) Hégen. . Réten. . Fehéregyhaza. . Baranykut. . Czelina. . Szaszdalya. . Szaszkeresztur. . Kéhalom. . f.) Szekelyudvar- hely. . f.) Székelyzsombor. . (Apr. 18. f.) Lövete. . f.) Felsöräkos. 13. f.) Vargyas. 16. f.) Erdôfüle. 9. Nagybaezon. Aquila XVIL Apr. „28. 1/9) f.)) Beles: ake . Csikrakosi borviz. 3. Csikszereda. . (Apr. 20. f.) Csik- szentkiraly. 5. Karatnavolal. (. Käszonimper. 18. (Apr. 25. f.) Aklos. . (Apr. 16. f.) Futäs- falva. 2. Torja. . Szärazpatak. szentkereszt. (Apr. 15. f.) Bela- falva. patak. telnek. . (Apr. 20. f.) Lem- hény. . (Apr. 15. f.) Cso- mortan. . (Apr. 18. f.) Be- reczk. . (Apr. 25. f.) Ojtoz. . Sósmező. . Preguz. . (Apr. 19.f.) Bulz. 5. Belényes. Pietrasza. f.) La-Dubul. 16. Lapistya. . Bänffyhunyad. 5. Dames. 1. Dobrus. 21. Magura. f.) Marisel. 13. Hideghavas. 7. Egerbegy. 12. Hidegszamos. 16. Melegszamos. 13. Gyalu. 10. (Apr. 19. f.) Als6- jára. 6. (Apr. 10. f.) Torda. 14. (Apr. 15. f.) Kékes. 19. Teke. 14. (Apr. 20. f.) Dancs. 14. (Apr. 20. f.) Kissajó. . (Apr. 15. f.) Kézdi- . (Apr. 15. f.) Kurta- . (Apr. 17. f.) Esz- .(Apr.15.f.) Korbest. Apr. Mart.20. . 20 Apr. 8 12. "nl pu ME 23. et: ie >. EI a. 14 10} 14. FE 65 (Apr. 16. f.) Maros- väsärhely. . Dedräd. . Szaszrégen. . (Apr. 15. f.) Herbus. . Disznajo. . (Apr. 21. f.) Felsö- mocsar. 5. Gürgényszentimre. 6. (Mai. 13.f.) Görgeny- hodak. 2. (Apr. 18. f.) Nyarad- remete. . (Apr.29.f.) Görgeny- üvegesür. “(Apr 1061) Dosz. . Nyäarädvärmezö. . (Mai. 10. f.) Also- fancsal. . Felsösöfalva. 5. (Apr. 22. f.) Felsö- fancsal. . ‘Apr. 19.f.) Székely- varsäg. . Maroshévíz. . f.) Gyergyóremete. . (Mai. 1. f.) Gyergyó- alfalu. . Ditró. . (Apr. 20. f.) Gyergyécsomafalva . (Apr. 19.£.)Gyergyö- ujfalu. Gyergyöborszek. (Jun. 1. f.) Kilyén- falva. Tekeröpatak. (Apr. 25.£.)Gyergyö- szentmiklös. (Mai. 3. f.) Hágótő- alja. Gyergyöhollös. Gyergyötölgyes. (Mai. 10.f.) Gyergyò- békas. f.) Margitta. (Apr. 18. f.) Elesd. (Apr. 13. f.) Szilagy- somlyò. . f.) Zilah. . Zsibo. gi 15. (Mai.1.f.)Gyükeres. 9 Apr. Apr. 14. 14. 14. 13. 14. 12. 16. 18. 13. 18. Wr? Delo: 4. Alsohagymas. Nagyborszo. Rézsapatak. Désakna. (Apr. 14. f.) Magyar- lápos. Dés. Betlen. Zágra. Naszód. Hordó. (Apr. 17. f.) Teles. f.) Szépnyir. (Apr. 15. f.) Kis- rebra. . Nagydemeter. . Besztercze. Parva. . Jaäd. . (Apr. 9. f.) Földra. . (Apr. 24. f.) Kis- demeter. . (Apr. 19. f.) Roman- budak. . (Apr. 23. f.) Romuli. 5. (Apr. 17. f.) Kisilva. . (Apr. 21. f.) Oläh- szentgyörgy. . Kusma. . Borgöprund. 9. (Apr. 24. f.) Nagy- ölved. . (Apr. 18. f.) Telki. 1. (Apr. 16. f.) Märia- nosztra. . Zebegeny. . (Apr. 20. f.) Kös- pallag. . Nagymaros. . Szokolya. . (Apr. 7. f.) Szada. 3. Eeskend. . (Apr. 17.f.) Babath- puszta. . (Apr. 19. 1.) Valkó. . (Apr. 13. f.) Gyön- gyüssolymos. . (Apr. 23.f.)Bodony. Mart. 20. (Apr.8.f.) Dombhat. 23. 15. Apr. » Apr. Mart. Apr. ATE 11% >) a 22. 18. 19. 16. 17. 14. Ie (9 0) Óradna. (Apr. 24. f.) Maros- borgó. (Apr. 25. f.) Uj- radna. (Apr. 26. f.) Lunka. . Valeamare. 19. INT Persahavas. (Apr. 25. f.) Dorna- völgy. (Apr. 25. f.) Tesna. Kosna. Bélbor. Fehérszék. (Apr. 21. f.) Avas- felsőfalu. (Apr. 14. f.) Felső- sándorfalu. . Felsőbánya. . Szaploncza. . (Apr. 14. f.) Taracz- köz. . Hosszümezé. . (Apr. 17.f.) Krács- falva. (Apr. 21. f.) Kapnik- bánya. . (Apr. 13. f.) Mära- marossziget. . Stomfa. . (Mai. 10. f.) Nagy- senkvicz. (Apr. 24. f.) Lo- sonez . Érsekujvär. . Ghymes. . Kistapolesany. . Ujbanya. . Rudné. . Garamrudné. . Felsöhämor. . Garamrev. . (Apr. 24. f.) Baka- bänya. . Alsöhäamor. . (Apr. 19. £.) Zsar- nocza. . (Apr. 15. f ) Tisza- veresmart. . Aknasugatag. 5. Märagyulafalva. . (Apr. 19. f.) Farkas- rev. . Budfalu. . (Apr. 15. f.) Nagy- bocskö. . Rönaszek. . (Apr. 18.f.) Barezan- falu. 21. Lonka. 18. (Apr. 18.f.) Terebes fejérpatak . Rozalia. . (Apr. 18. f.) Drago- mérfalva. . (Apr. 19. f.) Izasza- esal. . f.) Felsövisso. . f.) Havasmezö. . f.) Mojszin. . (Mai. 7. f.) Fajna . . (Apr. 20. f.) Borsa banya. . (Apr. 27. f.) Ro- tundo. . (Apr. 29. f.) Lajos- falva. . (Mai. 1. £.) Baka- szenes. . Magaslak. . Irtvanyos. . (Mai. 4. f.) Gyökös . Bacsöfalva. . Hegybänya. . Selmeczbanya. . Teplafö. . Sasköszekely. . Töpatak. . Tesmag. . Hont. . Dobó. . Korpona. . Balassagyarmat. . Alsöpalojta. . Gács. . Salgótarján. . (Apr. 17. f.) Kazar. . Rimaraho. . Rimaszombat. . (Apr. 15. f.) Mocso- lyästelep. . (Apr. 27. f.) Repäs- huta. . Sajokaza. . (Apr. 22. f.) Hollös- kunyhé. . Varbo. . Üjhuta. . Alsöhämor. . (Apr. 14. f.) Ohuta. . f.) Diósgyőr. . (Apr. 18. f.) Sajo- babony. . (Apr. 18. f.) Tállya. . (Apr. 16. f.) Erdé- bénye. 5. (Apr. 23. f.) Erdö- horväti. . Ilosva. . Dolha. . Visk. . Mihalka. . Herincse. . (Apr. 5. f.) Bustya háza. . Gernyés. . Alsóbisztra. . Kövesliget. . (Apr. 18.f.) Vucskó- mezo. . Técsé. . (Apr. 18.f.) Dulfalva . (Apr. 18. f.) Alsö- szinevér. . (Apr. 18. f.) Bed6- haza. . Erzsebetliget. 15. (Apr. 19. f.) Küké- nyes. . (Apr. 19. f.) Irholez. . Széleslonka. . (Apr. 20. f.) Szent- mihälykörtvelyes. . Nyereshäza. . Pelesalja. 2. Gänya. . Tereselpatak. » (Ma i Apr. » 8 17. 16. 16 28 20 . (Apr. 20. f.) Alsö- apsa. . Németmokra . Alsökälinfalva. 2, Dombó. . (Apr. 23. f.) Kiräly- mező. 2. (Apr. 28. f.) Brusz- tura. . (Mai. 20.f.) Gyer- tyänliget. 16. (Apr. 21. f.) Raho. Die (Mai. 6. f.) Hosszu- patak. (Mai. 1. f.) Tisza- bogdany. (Apr. 27. f.) Körös- mező. . f.) Sóskásvölgy. . (Mai. 1. f.) Luhi. . (Apr. 20.f.) Bogdän- völgy. (Mai. 7.f.) Läposmezé. Mart. Apr. 23. (Apr. 17. f.) Bur- szentgyérgy, > N. . Unin. . Berencsvaralja. 2. (Apr. 21. f.) Felsö- botfalu. . (Apr. 30. f.) Tren- csén. . (Apr. 20. f.) Ban. . Oszlany. . (Mai. 4. f.) Madaras- alja. . Elesmart. . (Apr. 19. f.) Zsar- noczakoho. . Revistyevaralja. . Kel6. . Bükkösküt. . Felsözsadäny. . (Apr. 20. f.) Geletnek . (Mai. 4. f.) Zniö- varalja. . Turöczszkleno. . Repistye. . Szklenöfürdö. . Kunosvägäs. . Sasköväralja. . Körmöczbänya. . Küvesmocsär. 67 . Jalna. . Dallos. . Garamberzencze. . Zölyomternye. . Zolyombues, . Vasegetö. . Koväcsfalva. . (Mai. 6. f.) Känalja. . (Mai. 3.f.) Alsötörök. . (Mai. 4. f.) Ohegy. . Erdébadony. 25. (Mai. 3. f.) Urvilgy. . (Mai. 10. f.) Mätyäs- falva. . Beszterezebänya. . (Mai. 7. £.) Martalja. . (Mai. 6. f.) Stubnyò. . Kisrevueza. . (Apr. 16. f.) Garam- salfalva. 23. Kallés. 22. Perhat. . (Mai. 19. f.) Döval. . Pönik. . (Mai. 15. f.) Ponik- koho. . (Apr. 28. f.) Zölyom- lipese. . (Apr. 25. f.) Luezatò. 25. (Apr. 29. f.) Hédel. . Luzsna, . (Apr. 24. f.) Mezököz. . Libetbanya. . (Apr. 17. f.) Garam- szentandras. . Borosznò. . (Apr. 18. f.) Garam- németfalva. . Kiszla. . Bikkalvüley. . Garampéteri. . Erdököz. . Häromviz. . Alsészabadi. . (Apr. 27. f.) Cser- patak. . Krämiszka. . Köviz. . Vamos. . (Apr. 19. f.) Rezsö- part. . Felsöszabadi. 9" Apr. Mart. : Apr. . Kisgaram. . Sebesér. . (Apr. 19. f) Kle- mentka. . (Apr. 25. f.) Fekete patak. . (Apr. 20. f.) Karam. . (Apr. 18. f.) Szikla. . Breznöbänya. . Vidras. . Krupkapuszta. 5. Fajtô. . Bikäs. . Dobroes. . Beneshaza. . Gaspard. . Havasalja. . (Apr. 25. f.) Malu- zsina. 3. Mihälytelek. ). Vaczok. 5. Klenöez. . Nyüstya. . (Mai. 20. f.) Tiszolez. . Helpa. . (Apr. 20. f.) Tep- licska. . Ujvasar. . Nagyröcze. . f.) Rozsnyó. . (Mai. 12. f.) Szin. . (Apr. 18. f.) Szomol- nok. . (Apr. 16. f.) Stösz. . (Apr. 10. f.) Hidvég- ard6. 9. (Mart. 29. f.) Korompa. . Meczenzéf. . Felsömeezenzef. 20. Gölniezbänya. . Somodi. . Jaszo. . (Apr. 19. f.) Szepsi. . (Apr. 22. f.) Arany- idka. . Sacza. . (Apr. 20. f.) Kassa. . Beresenyifalva. . (Apr. 24. f.) Delne- kakasfalva. Apr. Mart. Apr. Mai. Apr. Mart. Apr. » 7. (Apr.12.f.) Patacskô 24. Osva. 26. Keczerpeklén. 23. Keczerlipoez. 23. Vörösvägäs. 17. Rankfiired. 15. (Apr.19.f.) Nagyazar 13. f.) Varannò. 17. Tavarna. 20. (Apr. 25. f.) Ho- monna. 21. Szinna. 19. f.) Alsöhunköez. 18. Ungpéteri. 13. Gerény. 15. Nagylaz. 9. Kisberezna. . Nagyberezna. . Kispasztély. 8. Turjaremete. . Söhät. 13. Fenyvesvölgy. . Poroské. . Havasköz. 5. Turjavagas. . Ticha. . Uzsok. . (Apr. 22. f.) Kele- csény. . (Apr. 15. f) Maj- danka. 17. (Apr. 22. f.) Ökör- mező. 18. (Apr.21.f.) Osztrika. (Apr. 28. f.) Ozera. . (Apr. 24. f.) Felső- szinevér. 1. (Mai.2.f.) Szloboda. . Csornarika. . (Mart. 26. f.) Felső- apsa. . Illava. Kassza. 6. Puchó. . Nagybicscse. . Budatin. . Turóczszentmárton. . Fenyőháza. 9. (Apr. 24. f.) Par- nicza . (Mai. 2. f.) Sóslak. . (Apr. 29. f.) Köblér. Apr. 29. 14. Likavka. Hrboltó. 9. (Apr. 17.f.) Revisnye 18. 30. 2% 28. 8. iS) 30. . 80. 29. . 2% #80. 13. 15. 18. . 12. 13. 1% 19. 18. 13. 15. 18. 26. (Apr. 30. f.) Rözsa- hegy. Veszele. (Mai.17.f.) Lokeza. (Mai. 5. f.) Német- lipese. (Apr. 10.f.) Paraszt- dubova. Jaszenicza. Vavrecska. Nameszto. Klin Nämeszto. f.) Slanicza. f.) Zubrothova. Bjelipotok. Turdossin. (Apr. 18. f.) Also- lipnicza. f.) Trsztena. (Apr.24.f.) Zuberecz f.) Brezovicza. (Mai. 20. f.) Liptò- szentivan. Jablonka. Liptoujvar. (Apr. 18. f.) Ora- viczapuszta. . Chiszné. . Hladovka. . (Mai. 14. f.) Szvarin. . Vichodna. . Podbanszko. . (Apr. 26. f.) Fekete- vag. . (Apr. 25. f.) Csorbato. 20. (Apr. 24. f.) Tatra- lomniez. Felsöerdöfalva. Szepesöfalu. 19. (Apr.24.f.)Tatrahaza 28. (Mai.20.f.) Korona- hegyfürdö. . (Apr. 25. f.) Leibicz. . Szepesbela. . Podolin. . (Apr. 21. f.) Szepes- varalja. . (Apr. 30. f.) Fekete- küt. 69 (Mai. 5. f.) Hethärs. Apr. 16. Bartfa. Apr. 20. (Mai. 15. f.) Felsö- Apr. 28. Szentmihälyfalva, » 13. Zborò. | vizköz. —N. , 18. Lipnikpuszta. - 23. Bilszkó: » 20. Eperjes. (Apr. 25. f.) Alsézubricza. 89. <> Hydrochelidon leucoptera, (Metssy. er Scumz). III. Apr. 26. Bugyi. 90. <> Hydrochelidon nigra, (L.). III. Apr. 18. Temeskubin. III. Apr. 14. Överbäsz. Ill. Apr. 30. Tura. III. , 27. Rudolfsgnäd. II. , 26. Bugyi. 91. <> Hypolais hypolais, (L.). I. Mai. 14. Készeg. III. Mai. 9. Békéscsaba. | VeeNiain 89) ‘Laverna: II. „ 16. Megyercs. V. , 10. Breznöbänya. | Vo sh Latrahizar 92. <> Jynx torquilla, L. I. Apr. 14. Csurgó. Apr. 30. Balatonkeresztúr. Apr. 23. Ugod. , 12. Pusztakisfalu. „ dl. Készeg: „ 10. Feherväresurgo. „ 15. Szentgotthárd. s 4. Körmend. Mai. 8. Sukoró. „ 18. Mile]. , 25. Loesmand. » 2. Sopronkertes. , 28. Zalaegerszeg. » 10. Vasvär. Apr. 23. Nagyczenk. Mai. 4. Vasboldogasszony. » 16. Nyöger. , T. Pilisszentläszlo. 11. Apr. 23. Hedervär. Apr. 14. Nyärad. Apr. 12. Megyeres. „ 18. Asvany. , 16. Bods. Jar Ken » 16, Patkänyospuszta. II. Apr. 8. Bacsordas. Apr. 10. Csäla. Mai. 9. Söregpuszta. Mart. 26. Hödsäg. se 13. Armada Apr. 29. Szigetmonostor. Apr. 2. Óverbász. , 4. Buttyin. „ 21. Kisbag. » 12. Vajszlo. , 20. Hódmezővásárhely. , 14. Sárospatak. „ 18. Villány. » 14. Békéscsaba. , 28. Nagydobrony. Mart. 31. Temesvar. » 16. Polgárdi. , 10. Nagybereg. Apr. 15. Kirälyhalom. Mai. 10. Pakozd. „ 24. Ungvar. Apr. 11, Budapest. 70 IV. Apr. 22. Berzäszka. Apr. 8. Köstej. Apr. 6. Segesvär. , 4. Eibenthal. , 10. Lunkalarga. » 19. Kolozsvär. , 10. Jeselnica. „ 10. Märiaradna. Mai. 4. Szekelyvarsäg. » 2. Malomviz. » 9. Sistarovecz. Mart. 25. Nagynyires. „ 24. Aga. Mart. 21. Berzova. Apr. 14. Naszód. Mart. 23. Szelesova. Mai. 1. Zimbro. » 21. Kisdemeter. Apr. 10. Németgladna. Apr. 13. Nagyenyed. , 28. Romanbudak. , 10. Gross. Mai. 10. Balazsfalva. „ 24. Märamarossziget. al Kossoya: Apr. 3. Alsöbajom. py YFRarkasreyz Mart. 31. Bulza. „ 14 Haranglab. „ 16. Felsövisso. Vi. Apr. 18. Telki. Apr. 20. Dombé. Apr. 25. Als‘hunkéez. » 9. Marianostra. „ 12. Berenesvaralja. , 8. Gerény. 24. Zebegény. » 21. Geletnek. » 16. Nagylaz. , 20. Szada. , 23. Znidvaralja. » 29. Beresényifalva. Mai. 7. Ecskend. , 13. Garamsälfalva. » 26. Köbler. Apr. 21. Bodony. » 19. Zölyomlipese. » 9. Böhät. , 15. Stomfa. » 19. Kisgaram. » 22. Havasköz. Mart. 29. Losonez. » 21. Breznobanya. , 16. Puchò. Apr. 21. Érsekujvär. » 20. Maluzsina. „ 15. Nagybiesese. » 16. Garamrudné. 18. Mihälytelek. Mai. 1. Revisnye. „ 15. Selmeczbanya. » 8. Helpa. „ 8. Szvarin. „ 20. Salgótarján. n 14. Szin. Apr. 20. Szepesväralja „ 19. Sajokaza. » 20. Stösz. » 8. Eperjes. Mai. 8. Varbo. SE ÉTAT = 10 bars Apr. 9. Sajébäbony. » 22. Sacza. 5. Zhoros » 24. Hatmeg. „ 25. Patacskö. Mai. 16. Felsövizköz. » dl. Tavarna. 93. <> Lanius collurio, L. I. Apr. 28. Répäspuszta. III. Apr. 16. Rudolfsgnad. IV. Mai. i. Malomviz. I. Mai. 6. Ujkörtvelyes III. „ 23. Överbäsz. IV. Apr. 15. Gross. To 5. Kôszeg. Il. , 28 Csantavér. IV. , © 29. Algyögy- I. Apr. 28. Zalagögänfa. IN. „ 24. Vasküt. IV. Mai. 7. Türkôs. I. „ 26. Pilisszentläszlo. III. Mai. 3. Kirälyhalom. IV. Apr. 80. Segesvar. Il. Mai. 5. Banfalu. III. Apr. 28. Arad. IV. Mai. 2. Naszód. II. Apr. 30. Hedervär. III. Mai. 4. Hödmezöväsär- V. Apr. 26. Szada. II. Mai. 3. Lipót. hely. V. „ 26. Érsekujvär. Des 2. Asvany. III. Apr. 29. Csorvas. V. , 80. Selmeczbanya. Té 3 Nyárad. III. „ 24. Békéscsaba. V. „ 25. Salgötarjän. II. Apr. 29. Böös. III. „ 28. Szigetcsép. V. Mai. 11. Sajokaza. II. Mai. 1. Patkänyospuszta | III. Mai. 11. Budapest. V. Apr. 19. Bustyahaza. II. Apr. 28. Megyeres. IMSS 2. Kemecse. V. , 24. Geletnek. II. , 28. Temeskubin. IH. Apr. 27. Ungvár. V. Mai. 8. Zniöväralja. V. Apr. V. Mai. V. Apr. 10. Szklendfiirds. 2. Garamsälfalva. 25. Breznobanya I. Apr. 26. Kisherend. I. Mai. 1. Répäspuszta. I. Apr. 90. Tihany. I. Mai. 6. Ujkörtvelyes. I. Apr. 26. Zalagögänfa. II. Mai. 10. Bänfalu. II. Apr. 30. Lipöt. II. Mai. 9. Patkänyos- puszta. TIER, 2. Megyercs. II. Apr. 28. Kürth. Il. „ 28. Temeskubin. ey oa Dow bakes: I. Mart. 13. Boglar. I. „ 28. Köszeg. I. „ 12. Zalagögänfa. I. „ 11. Fertöfeheresy- haza. III. Apr. 12. Temeskubin. III. Mart. 21. Rudolfsgnäd. III. Apr. 1. Békéscsaba. VE Mai. 1. Helpa. V. Apr. 27. Tavarna. V. 94. <> Lanius minor, Gn. III 96. <> Larus minutus, Pau. 97. <> Larus ridibundus, L. II. II. III. III. III. IIL. 111. III. II. II. II. III. Mai Apr. . Mai. 5. Havasköz. Överbäsz. Rudolfsgnäd. Csantavér. Vasküt. 25. Kirälyhalom. 25. Kalocsa. 14. Békéscsaba. 25. Raczkeve. 25. Szigetesép. . Söregpuszta. . Nagyvärad. 1. Szerep. . Kemecse. 30. 28. 26. 99 de Lanius senator, L. 10. Zalagogänfa. III. Apr. 18. Kemecse. II. Mart. 19. Megyercs. III. ne II. | II. 98. <> Limosa limosa, (L.). ” ” » » 14. Pancsova. 17. Temeskubin. 12. Rudolfsgnad. 9. Raczkeve. III. Mart. 26. Kúnszent- IT. ” II. Mai. 7. Megyercs. miklös 30. Bugyi. 99. <> Locustella fluviatilis, Wour. M. Whe Ve III II. Mai. . Mart. » III. II. [II . Mart. IT. | V. Mai. 9. Tavarna. To) 10. Tatrahaza. 8. Leibicz. 9. Szepesbéla. Malomviz. . Türkös. . Segesvar. . Kolozsvar. . Naszód. . Szada. . Érsekujvár. . Salgótarján. . Sajókaza. . Geletnek. . Garamsálfalva. 25. Tavarna. 25. 22 23. 10. 28. oe do. . Szepesvaralja Bugyi. . Tura. Sárospatak. Kemecse. Mezőtúr. Tura. Apr. Mart. Apr. Mart. Apr. » 100. <> Loeustella luscinioides, (Sav.). III. Apr. 19. Temeskubin. II. Mai. 12. Banfalu, . Kisherend. . Räczpetre . Zsedény. . Csurgé. . Nagyatäd. . Erdôcsokonya. . Kaposvär. . Répaspuszta. . Pécs. . Pécsvärad. . Pusztakisfalu . Szentgotthärd. . Padar. . Zalaegerszeg. . Vasboldogasszony. . Türje. . Sävoly. . Vors. . Holläd. . Balatonszent- györgy. 5. Balatonkeresztúr. . Marczali. . Lengyeltóti. . Karád. 3. Balatonfüred. . Ivan. . Kemenesszentpéter . Bogyoszló. . Csorna. . Magyaróvár. . Hédervár. Apr. Apr. Mart. Apr. | IIL Apr. 25. Szigetcsép. 101. «> Locustella naevia, (Bopp.). | III. Apr 16. Overbàsz. 102. <> Luscinia luscinia, (L.). . Tihany. . Tab . Csém. . Köszeg. . Borsmonostor. . Körmend. . Locsmänd. . Malomhaza. . Csepreg. . Vasszécsény. . Vasvar. . Hegyhätgyertyänos . Nyöger. Zalagogänfa. . Ajka. . Ugod. 20. Giez. . Peterd. . Värpalota. 2. Bokod. . Héreg. . Sukoró. . Budaörs. . Nagymarton. , . Szarvkö. . Sopronkertes. Il. . Lipot. a Ásvány. 2. Nyárad. . Böős. . Patkányospuszta. Apr. 18. Ágfalva. , 17. Kismarton. » 21. Czinfalva. , 19. Szentmargitbánya. , 19. Fertőfehéregyháza. » 17. Nagyczenk. , 16. Feketeväros. „ 16. Janoshäza erdész- lak. a 19. Ravazd. „ 18. Tóváros. , 23. Neszmély. , 16. Dunamoes. „ 19. Batorkeszi. >» 16. Tarjan. „ 19. Nyergesujfalır. » 10. Kemend. » 12. Esztergom. » 25. Dorog. » 20. Perbäl. Mai. 7. Csév. Apr. 7. Pilismarét. n 1. Pilisszentkereszt. » 24. Dömös. , 17. Budakeszi. , 17. Visegrad. Apr. 20. Komärom. , 16. Madar. , 4. Kurt. » 28. Köhidgyarmat. Mart.23. Osallöközsomorja. Apr. 18. Vägsellye. Apr. » » 15. 8. 16. Mart.26. . 20 2 — 9. 6. 9. 5. 16. Torontálerzsébetlak . Nagybecskerek. . Oppova. 2. Togyer. . Denta. . Lakócsa . Oszró. . Vajszló. . Baksa. . Siklós. . Villány. . Drávatorok . Bezdán. . Gája. . Méhespetres. . Apatin. . Szond. . Doroszló. . Bácsordas. . Ujverbász. 12. Si 14. 14. Temeskubin. Fehértemplom. Palona. Dunabökeny. . Dunacséb. Ujvidek. Alsökabol. Felsökabol. Dunagärdony. Rudolfsgnäd. . Szerbpozsezsena. . Berzaszka. . Dalbosecz. . Eibenthal. . Plavisevicza. . Dubova. . Ogradina. . Jeselnieza. . Temesszlatina. . Jerszeg. 18: Szilas. Temeskirälyfal\ a. Vermes. Aga. Labasinez. Aquila XVII. Apr. Mart. Mai. 3. 23. D. 15. 19 25. 20. 12. 13. 13. 16. 15. 18. 18 6. 18. 20. ile 19. 2. 19: 16. 23. TE 19. di: 20. 15. III. Mohol. Dragsina. Nagykövéres, Bálincz. . Bolhó. NIRO Si Dunaszekesö. Doromläs. Nagybaracska. Vaskut. Jánoshalma. . 17. Kiskúnhalas. Királyhalom. Makó. ~ Bezdini zárda. Péeska. Csala. Mondorlak. Buttyin. Dunapata). Harta. Kalocsa. Szabadszälläs. Keezel. Hödmezöväsärhely. Lajostanya. Gädoros. Békéscsaba. Békésgyula. Tenke. Polgárdi. Pákozd. IV. . Harmádia. . Szelcsova. 26. Tinkova. 30. 10. . Németgladna. . Válemáre. . Szintyest. . Gross. . Pádurány. . Kossova. 5. Bulza. . Homosdia. . Kostéj. . Pozsoga. Roskany. Elesd. Apr. Mart. : » Apr. Mart. 2 Apr. Mart. Apr. » Mai. . Raczkeve. . Szigetcsép. . Budapest. . Künszentmiklés. . Sari. . Séregpuszta. . Abony. . Puszta Tomaj. . Jászalattyán. . Nagyvárad. Szalárd. 28. Szerep. . Székelyhid. . Szigetmonostor. . Aszód. 3. Kisbag. . Hajduböszörmeny. . Debreczen. . Hajdühadhäz. . Nyiregyhaza. . Szatmarnémeti. . Sárospatak. . Kemecse. . Mandok. . Nagydobrony. . Beregszäsz. 25. . Ungvar. . Ungdaröez. . Unghosszümez6. Nagybereg. . Kladova. . Mariaradna. . Lippa. . Sistarovecz. . Mészdorgos. . Petirs. . Dorgos. . Zabdlez. . Berzova. . Tötvärad. . Zimbro. . Gyökeres. . Feherszek. . Avasfelsöfalu. . Felsösändorfaln. 10 15. Szaploneza. 21. Taraczköz. 24. Hosszúmező. 5. Kraesfalva. 20. Nagyülved. 17. Marianosztra. 18. Zebegény. 21. Kospallag. 24. Nagymaros. 17. Szada. 17. Isaszeg. 15. Ecskend. 18. Babathpuszta. 16. Valkó. 21. Bodony. 15. Stomfa. 10. Nagysenkvicz. .10 Losonez. 25. Érsekujvär. 19. Ghymes. 7. Bakabanya. 25. Zsarnocza. 14. Bakaszenes. 28. Gyökös. 15. Bacsöfalva. 18. Tesmag. 18. Hont. 8. Korpona. 20. Alsöpalojta. 13. Gács. 19. Salgótarján. 16. Kazar. 16. Rimaszombat. 16. Mocsolyästelep. 24. Sajokaza. 20. Holléskunyhé. 16. Varbò. i. 15. Ujhuta. 18. Ohuta. 18. Sajobabony. 18. Hatmeg. 26. Dolha. 1. Visk. © (0 0) DE N KS DO DI co OT . Máramarossziget. . Farkasrév. . Nagybocskó. LE . Bustyahaza. . Alsobisztra. . Técsé. . Alsöszinever. . Erzsébetliget. . Kökenyes. . Zrholez. . Széleslonka. . Szentmihälykürtvé- lyes. . Nyéreshäza. . Pelesalja. . Ganya. . Tereselpatak. . Alsöapsa. . Alsokälinfalva. . Dombó. . Bürszentgyörgy. . Unin. ). Berenesvaralja. . Fels6botfalu. 27. Trencsén. . Ban. . Felsösutöcz. . Geletnek. . Znidvaralja. . Szklenöfürdö. | Jalna. 2. Erdébadony. . Garamsälfalva. . Mihalytelek. . Ujvasar. 2. Szin. . Szomolnok. . Fels6meczenzéf. . Somoda. . Jászó. . Szepsi. . Sacza. III. Apr. 25. Ujverbäsz. Mai. 5. Barezanfalu. Apr. 15. Dragomérfalva. Mart 51. Izaszacsal Mai. 10, Havasmezé. Apr. 18. Kassa. » 15. Patacské. BEN), Ösva. » 20. Keezerpeklen. » 24. Keezerlipocz. , 29. Vörösvägäs. „ 23. Ränkfüred. 24. Tavarna. „ 22. Alsöhunköez. » 20. Ungpéteri. , 20. Gerény. Mart. 22. Felsödomonya. Apr. 13. Nagylaz. Mai. 1. Nagyberezna. , 1. Beresényifalva. » 1. Kispäsztely. Mart. 23. Sôslak. Apr. 20. Köbler. Mai. 8. Turjaremete. Apr. 22. Fenyvesvüley. Mai. 8. Turjavagas. Apr. 20. Illava. 12. Kassza. » 22 Buho: „ 21. Nagybicsese. Mai. 14. Fenyöhäza. » 2 Lokeza. Apr. 16. Parasztdubova. Mai. 12. Jaszenicza. Mai. 9. Oraviezapuszta. » 23. Szvarin. , 8. Feketekut. , © Héthärs. Apr. 25. Särosszentmihäly- falva. > Lo. Bartfa, » 26. Zboro. , 20. Lipnikpuszta. Mai. 3. Felsővízköz. 103. «> Luseinia philomela, (Becusr.). III. Mart. . 8. Felsömoees. 2. Booz. . Déva. . Kudzsir. . Alvincz. 15. Szerdahely. 2. Nagydisznéd. . Nagyszeben. . Szelindek. 8. Szenterzsébet. . Hermäny. . Veresmart. 4. Ujegyhaz. . Braniste. . Felsövist. 1. Lisza. 0. Sebes. . Holbak. 8. Tömösvölgy- 23. Keresztvar. 0. Zagon. 12. Zam. 8. Valeabrad. 0. Zalatna. IV. Apr. 13. Magyarigen. „ 24. Sard. Mai. 5. Remete. Apr. 30. Tövis. , 25. Nagyenyed. » 80. Vingärd. „ 12. Alsöbajom. ~ 4. Valdhid. » 26. Alwakerék. Mai. 3. Prod. Apr. 27. Szaszszentlaszlo. » 18. Segesvar. Mai. 2. Apold. » 11. Szaszdalya. Apr. 26. Szaszkézd. » 8. Szaszkeresztur. , 16. Szekelyzsombor. s 90. Felsöräkos. » 17. Erdöfüle. , 8. Korbest. a 225 Bula „ 26. Teke. „ 12. Tanes , 26. Dedräd. VE Apr. 29. Ersekujvar. 7. Panesova. U. Mart. 9. Megyeres. II. Mai. III. Apr. IL. ” Utolsé. — Letzter. 5. Temeskubin. 9. Palona. 30. Rudolfsgnäd. 104. <*> Mergus albellus, L. III. Jan. III. Mart. Apr. —] CI . Herbus. . Disznajò. © DI DI DI D DI 00 00 oA I Dosz Mar. 31. 75 D. Szäszregen. . Gürgényszentimre. . Gürgényhodäk. Tekeröpatak. 8. Gyergyöszent- miklös. Apr. 6. Gyertyotölgyes. 25. Zilah. „ 24. Szilagyeseh. Mai. 6. Zsibo. Apr. 14. Rözsapatak. » 18. Desakna. „ 15. Magyarläpos. IS MDES: » 1. Bethlen. „DNS Naszod: Mai. 20. Szépnytr. a, Jade Apr. 12. Romänbudäk. Mai. 15. Ujradna. Apr. 20. Garamsälfalva. 16. Temeskubin. 18. Overbasz. 105. <*> Mergus merganser, L. | III. Febr. 106. <> Merops apiaster, L. II. Mai. 15. Turja. 6. Torontäl erzsebetlak. 9. Deva. III. Febr. 13. Turja. III. Febr. 21. Arad. IV. Mai. 4. Kisorbò. VAS 5. Csombord. Vis 4. Magyarcsesztve 10* 76 III. II. II. IV. IV. Mart. . Mart. . Apr. 12. 18. 20. 16. 19. 19. 23. 20. 14. 10. 16. 99 ac. IT. . Csurgé. . Zalaegerszeg. . Vasboldog- asszony. . Felsölövö. . Kőszeg, S> . Nyögér. 10. 19. 20. 19 Zalagoganfa. Savanyüküt. Kismarton. Szentmargit- bänya. Nagyczenk. Pilisszentläszlé. Hédervär. Lipót, S>E. Äsväny. Nyärad. Böös. Patkänyos- puszta, W > E. Megyeres. Temeskubin. Ujvidék. Dunagärdony. Segesvär. . Visegräd. . Csantavér. . Glogoväcz. . Malomviz. . Nagyboldog- asszony. 5. Lakócsa. 13. Arad. 107. II. Apr. III. Mai. III. Apr. ME MU III. Mai. III. Apr. III. Mai. IV. Apr. VETO IVA IV. Mai. IV. Apr. IV. 108. <> Milvus migrans, (Bopp.). | IV. Apr. We » 1099 7 |, EVs Apr LV IV. Mart. 110. <> Monticola saxatilis (L.). | TIT. Mai. IV. Apr. Mieropus apus, (L.) 4. Vajszlé. 4. Överbäsz. 30. Dunaszekcsö. 6. Csäla. 28. Kisbag. 20. Tura. 14. Nagydobrony. 5. Nagybereg. 20. Berzäszka. 6. Németglidna. 90. Aklos. 2. Szekelyvarsäg. 18. Gyergyöborszek 20. Gyergyöszent- miklés. 20. Gyökeres. 23. Nagysomkut. 23. Felsöbänya. 19. Losonez. 26. Selmeezbänya. 26. Mocsolyästelep. 13. Sajobäbony. 27. Dombó. 18. Bürszentgyörgy 27. Geletnek. 16. Bäld. 9. Érsekujvär. Milvus milvus (L.). 17. Nagyenyed 13. Zsibò. 20. Naszöd. 1. Buttyin. 23. Eibenthal. 10. Alsoarpàs. 18. Ujradna. 22. Telki. V. SS Apr. 7. Mart. . Apr. . Mart. . Apr. . Mai. . Apr. . Znidvaralja. . Szklenöfürdö. . Garamsälfalva. Luzsna. 24. Garamszent- andräs. . Breznöbänya. . Mihälytelek. . Teplicska. . Szomolnok. . Meczenzéf. . JASZÒ. . Delnekakas- falva. . Vörösvägäs. 26. Küblér. 15. 18. 8. 17. 11. HA = man . Lokeza. Jablonka. . Tatralomnicz. . Leibicz. . Szepesbéla. Szepesvaralja. . Bärtfa. . Zborò. Tavarna. Kürüsmezô. Geletnek. Tavarna. Tâtrahäza. . Nagymaros. . Selmeczbanya. . Köbler. . Puchò. 111. <> Motacilla alba, L. I. Mart. 15. Kisherend. Mart. 19. Köszeg. Mart. 17. Nagymarton. , 20. Raczpetre » 6. Körmend. | „ 238. Sopronszentmarton „ 11. Zsedeny. » 25. Sorokpuszta. | 15. Szarvkö. , 10. Nagykanizsa. , 15. Szembathely. , 15. Sopronujlak. „ 18. Csurgo. „ 14. Loesmand. „ 10. Sopronkertes. „ 16. Nagyatád. „ 10. Malomhaza. , 17. Agfalva. „ 19. Erdécsokonya. , 8. Kövesküt. „ 12. Kismarton. „ 12. Kaposvar. , 28. Vasszécsény. » 22. Czinfalva. » 2. Repäspuszta. » 6. Vasvar. » 15. Sopronpuszta. Meet Lekes: „ 8. Hegyhatgyertyanos , 19. Szentmargitbäny a. a 2. Rees: , 8. Nyögér. 5. Fertőfehéregyháza. » 13. Pécsvárad. » 6. Jänoshäza. , 4. Nagyczenk. » 13. Véménd. „ 4. Zalagögänfa. » 20. Feketeväros. , 2. Szentgotthard » 27. Värkeszo. , 6.Jänoshäzaerdészlak , 26. Zsitköcz. „ 20. Somlöväsärhely. » 24. Ravazd. , 18. Alsölendva. En Ajka » 12. Dunamocs. ESZO Bad án. > 2. Ugod. , 30. Tarján. , 16. Csömödér. i 0 lemez » 24. Nyergesujfalu. » 15. Zalaegerszeg. » 20. Peterd. , 8. Esztergom. » «. Balatonkeresziur. , 20. Csesznek. „ 20. Csér. , 2. Marezali. „ 25. Bokod. „ 18. Pilismaröt. » 18. Tihany. s 9. Fehérväresurgé. » 29. Pilisszentkereszt. CO IO, „ 29. Héreg. , 17. Budakeszi. , 16. Ujkörtvelyes. » 16. Sukoró » 15. Visegräd. „ 18. Felsölövö. „ 18. Budaörs. , 18. Pilisszentlaszlo. » 8. Csém. » 19. Savanyukut. , 22. Sikarospuszta. 11. Mart. 13. Ivan. Mart. 7. Hédervar. Mart. 16. Komarom. » 2. Kemenesszentpéter > 2. Lipöt. A , 17. Madan: „ 17. Banfalu. , 8 Ásvány. (Gn Kart „ 15. Barätudvar. „ 11. Nyàrad. „ 18. Ipolyszalka. » 22. Bogyoszlo. | , 19. Bods. , 4. Csallöközsomorja. » 14. Magyaróvár. , 15. Patkanyospuszta. , 18. Vagsellye. » 16. Haläszi. » 17. Megyercs. III. Febr. 26. Panesova. Mart. 11. Dunagardony. | Mart. 10. Baksa. , 28. Temeskubin. | , 14. Rudolfsgnad. - 10: Béllye: Mart. 15. Fehértemplom. » 27. Torontälerzsébetlak. „ 24. Dravatorok. » 10. Kamaristya. | » 20. Nagybecskerek. , 28. Monostorszeg. , 6. Palona. | „ 24. Antalfalva. „ 17. Méhespetres. » 21. Dunabükény. „ 12. Versecz. » 29. Apatm. » 2. Ujvidék. | » 4. Lakocsa. , 2 Doroszlé. » 21. Alsékabol. » 12. Vajszlo. » 4. Baesordas. 78 Mart. » Mart. » » Apr. Mart. ” 20. 14. . Överbäsz. . Ujverbäsz. . Csantavér. . Mohol. . Temessäg. . Temesvär. . Dragsina. . Nagyküvéres. . Balinez. . Bolhó. . Nagybaracska. . Kiskunhalas. . Kirälyhalom. 5. Mako. . Bezdini zärda. . Pecska. . Csäla. . Arad. . Silingyia. . Buttyin. . Dunapataj. 9. Kalocsa. . Szabadszallas. 25. IS), 8. 10. 10. 23. 10. r So 24. 26. 9. 6. o 17 29 oa 18 di. 25. Si Hodsag. Bereg. Szerbpozsezsena. Berzäszka. Dalbosecz. Eibenthal. Plavisevicza. Dubova. Ogradina. 5. Jeselnieza. Herkulesfürdö Temesszlatina. Jerszeg. Ruszka. Vercserova. . Borlova. 20. 20. le 28. 13. . Alsémoécs. Mörul. Pojana-Mörul. Malomviz. Urikäny. Petrozsény. Felsémoées. Simon. Szilas. Mart. 21. 8. 6. 14. 9. Orosháza. . Csorvas. . Békéscsaba. . Békésgyula. . Tenke. . Polgárdi. Mart. 22. ). Vermes. . Aga. Keczel. Kondoros. Hódmezővásárhely. Lajostanya. Székesfehérvár. . Pákozd. . Ráczkeve. . Budapest. 2. Kúnszentmiklós. . Bugyi. . Sari. . Söregpuszta. . Abony. . Mezőtúr. . Pusztatomaj. . Nagyvárad. . Szalárd. . Szerep. . Székelyhíd. IV. Temeskirälyfalva. Labasincz. . Harmädia. . Dzelesova. . Tinkova. . Nemetgladna. . Valemäre. ). Szintyest. . Gross. 2. Paduräny. . Lunkäny. . Kossova. . Bulza. . Öhäbabisztra. . Homosdia. . Köste). . Pozsoga. . Ruszkabänya. 3. Tjej. . Roskäny. 5. Pojana-Rekiezeli. Mart. 23. = ul mee, 3 sy 10 » 12 ee er) a 1 DOLO we bi BET Dana LE Le 30122 a 19 LS zigetmonostor. . Aszód. . Kisbag. . Tura. . Hajdubüszürmény. 2. Hajdúhadház. . Nyiregyhaza, . Szatmarnémeti. . Szinyérvaralja. . Miskolez. . Sárospatak. . Kemecse. . Pälfülde. . Nyirbogdäny. . Mändok. . Nagydobrony. . Csikösgorond. „ 22. Beregszäsz. » 7. Nagyszöllös. „ 19. Lazony. „ 14. Ungvar. » LO. Ungdaröcz. » 9. Radvänez. , 21. Unghosszumezö. Apr. 2. Hunyaddobra. Mart. 15. Radulesd. 25. Feresd. 13. Deva. 15. Hätszeg. lo EU: , 22. Bozes. „ 19. Priszlop. — , 10. Alsövärosviz. , 14. Algyogy, > NE. » 17. Gredistye. » 17. Ujsebeshely. Apr. 8. Magura. Mart. 13. Kudzsir. Apr. 6. Gilesäg. Mart. 17. Felsépian. , 18. Alvinez. » 20. Kererhavas. Apr. 8. Prigona. Mart. 18. Lomäny. Febr. 26. Szäszsebes. Mart. 16. Teu. » 18. Sugäg. 79 Mart. 15. Kelnek. Mart. 22, Töresvär. Mart. 8. Brad. Pose bisztiae Apr. 6. Otohdn. „ 16. Valeabrad. » 21. Szerdahely. Mart. 21. Vledeny. | „ 18. Felsövidra. , Ili. Szelistye. „ 17. Holbak » 9 Boicza. „ 15. Keresztenysziget » D. Barezarozsnyo. „ 10. Buesesd. „ 10. Vizakna. , 15. Krizba. , 19. Albäk. „ 90. Kisdisznöd. „ 28. Veresmart. , 23. Kaczina. , 29. Kistorony. , 18. Bradtanya. Apr. 12. Budesicza. » 22. Nagyszeben. 2S life Bolon: 3 1. Szohodol. » 27. Nagycsür. » 8. Brass. Mart. 9. Topanfalva. » 22. Szelindek. Apr. 10. Kézépajta. , 19. Abrudbánya. » 26, Szenterzsébet. Mart. 18. Tömösvölgy. Apr. 5. Nagyalmäs. „ 15. Kistalmäes. „ 19. Ärapatak. Mart. 29. Izbita. » 26. Boicza. 218%, Rürkös! „ 16. Nagyhegy. » 28. Nagytalmäcs. „ 17. Elépatak, » 24. Dealumare. » 13. Hermäny. „ 17. Ösänez. „ 16. Zalatna. » 28. Porcsesd. » 27. Illyefalva. „ 18. Galacz. » 16. Veresmart. Apr. 3. Sepsiszentkiräly. » 16. Fenes. „ 16. Alsösebes. . 1. Arkos. , 6. Alsöszolesva. „ 17. Belek. Mart. 23. Sepsiszentgyörgy. » 20. Ompolyieza. » 18. Fels6gezés. » 25. Zalan. » 30. Sard. i Ujegyhaz. » 20. Malnas. » 28. Strazsa. » 28. Felsöporumbäk. , 6. Gidöfalva. „ 16. Nagyenyed. » 29. Szeräta. , 8. Sepsibodok. , 29. Bethlenszentmiklös » 20. Strezakerezisora. , 18. Bikfalva. Apr. 9. Nagyselyk. » 91. Oprakerezisora. . 17. Bodzai Szoros. Mart. 8. Diesöszentmärton. » 10. Vérd. » 18. Nagyborosnyò. , 19. Szäszivänfalva. » 20, Felséarpas. » 20. Dälnok. , 31. Medgyes. » 16. Alsöärpäs. s 17. Keresztvar. LD} 15. IL Apr. 16. 9 Ränkfüred. Nagyazar. Varanné. Tavarna. Homonna. Szinna. 2. Alsöhunköez. Mart. 14. BAT » 20: = ele DRD: it). » 24 SNO). . Koblér. . Turjaremete. . Sohat. . Fenyvesvülgy. . Porosk6. . Havasköz. . Turjavagas. ATicha: . Uzsok. . Kelecsény. . Majdanka. . Ökörmező. . Osztrika. . Ozera. . Felsöszinever. . Szloboda. . Csornarika. . Felsöapsa. . Kassza. . Puho. . Nagybicese. . Budatin. . Turdezszentmarton. . Fenyöhäza. . Pärnieza. . Hrbolto. . Revisnye. Mart. 8. 3 0231 Ungpéteri. Gerény. Felsödomonya. Nagylaz. Nagyberezna. Bercsényifalva. Kispasztély. Söslak. Rözsahegy. Veszele 112. «> Motacilla boarula, Penn. I. | Mart. 10. Zalaegerszeg. > 16! ln Készeg. Loesmand. Mart. 22. 24. 23. 31. Lucski. Tepla. Lokeza. Parasztdubova. 15. Jaszenicza. 27. Nameszt6. 30. Szlanicza. 19: 14. Zubrothova. Bjelipotok. 23. Turdossin. 21 . Trsztena. . Zubereez. . Brezovicza. 6. Liptöszentivän. . Jablonka. . Liptöujvär. . Oraviczapuszta. . Hladovka. . Szvarin. . Vichodna. 24. Podbanszké. 18. Feketeväg. ll. JU . Dinnyés. . Csorbatò. . Tatralomnicz. . Felséerdéfalva. . Szepesöfalu. . Tatrahaza. . Koronahegyfürdé. . Leibicz. . Sarberek. . Szepesbéla. . Podolin. . Szepesvaralja. . Feketeküt. . Héthars. . Särosszentmihäly- falva. . Eperjes. . Bärtfa. . Zboré. . Lipnikpuszta. . Felsövizköz. . Alsézubricza. Malomhäza. Zalagögänfa. . 27. Nagymarton. 10. Szarvkö. 9. Sopronkertes. 27. Nagyczenk. 1. Hédervar. . 20. Lipot. 6. Oszré. 29. Drävatorok. 13. Bäcsordas. . 27. Bolho. 7. Polgardi. . 26. Szerbpozsezsena. 24. Eibenthal. 15. Plavisevicza. 16. Ogradina. 20. Jeselnicza. 20. Herkulesfürdö. 8. Temesszlatina. 20. Ruszka. 16. Ujszadova. 9. Vercserova. 1. Borlova. . 25. Malomviz. 26. Alsömoees. 7. Felsömo&es. . 23. Simon. 29. Szelesova. 27. Tinkova. . 18. Németgladna. 1. Gross. . 16. Lunkäny. 9. Kossova. . 22. Bulza. . 17. Kostéj. 21. Pozsoga. 6. Roskäny. 3. Hunyaddobra. . 20. Kis Muncsel. 17. Déva. 16. Kosztesd. Apr. 18. Feketevaros. 16. Dunamocs. 17. Nyergesujfalu. 28. Esztergom. 14. 28. 16. 30. 22. Il. . Nyàrad. . Bods. III. Mezötur. Nagyvarad. Szerep. Kisbag. Tura. IV. 10. Alsévarosviz. . Priszlop. . Gredistye. . Ujsebeshely. . Romoszhely. . Kudzsir. . Gilesag. . Alvinez. . Teu. . Sugag. 22. Bisztra. 4. Szerdahely. . Szelistye. . Kereszténysziget. . Vizakna. . Nagydisenod. . 20. Kistalmäes. . Szebenboicza. 28. Nagytalmäcs. . Poresesd. . Veresmart. . Felek. . Ujegyhaz. . Felsöporumbäk. . Szeräta. . Strezakerezisora. . Felsödrpas. . Alséärpäs. . Felsöuesa. Mart. 18. 15. Febr. 28. Mart. Mart. Apr. Mart. 28. 4 Budakeszi. . Visegräd. Pilisszentlaszlo. Patkänyospuszta. Madar. . Nyiregyhäza. 15. 20. 21. 24. Szatmärnémeti. Miskolez. Nagydobrony. Beregszäsz. . Braniste. . Alsövist. . Felsôvist. . Lisza. Braza. . Vajdarécse. . Sebes. . Sarkaicza. . Kucsulata. . Zernest. . Toresvar. 2, Otohan. . Barczarozsny6. . Brassó. . Előpatak. . Ósánez. . Illyefalva. . Sepsiszentkirály. . Árkos. . Kálnok. . Málnás. . Gidófalva. . Bikfalva. . Zágon. . Kovászna. . Osdola. . Kladova. . Lippa. . Mészdorgos. I SET ER . Berzova. . Gurahonez. . Zimbro. . Bulzesd. . Valeabrad. . Kaczina. . Topanfalva. . Abrudbänya. . Nagyhegy. . Zalatna. . Alsöszolesva. . Alsobajom. . Diesöszentmärton. . Haranglab. . Prod. . Szäszdälya. . Szäszkézd. . Szaszkeresztür. . Felsöräkos. . Vargyas. 5. Erdöfüle. . Torja. . Szärazpatak. 24. . Bereczk. . Ojtoz. . Kecskési őrház. . Sósmező. . Korbest. . Bulz Petirs. Lemhény. . Nagyölved. . Nagybörzsöny. . Nagymaros. . Szokolya. . Isaszeg. . Bodony. Losoncz. . Ujbánya. . Garamrudné. . Felsöhämor. . Bakabänya. . Alséhämor. . Zsarnöcza. . Bakaszenes. . Gyökös. . Selmeezbanya. . Korpona. Mart. » Apr. Mart. . Pietraza. . Lapistye. . Dames. . Marisel. . Egerbegy. . Alsojära. . Kolozsvar. . Torda. . Tancs. . Kissajo. . Disznajò. . Gürgényszentimre. . Gürgényhodäk. . Görgenyüvegesür. . Dosz. . Alsofancsal. . Felsösofalva. . Felséfanesal. . Laposnya. 2. Székelyvarsag. . Gyergyöborszek. . Gyergyöszent- miklös. . Zsibo. . Desakna. . Magyarläpos . Zägra. . Naszöd. . Hordó. . Teles. . Parva. . Kisdemeter. Vi . Mocsolyästelep. . Felsőhámor. 3. Répáshuta. . Sajókaza. . Hollóskunyhó. Ujhuta. . Ohuta. . Dolha. . Visk. . Mihälka. . Bustyahaza. . Alsöbisztra. . Kövesliget. D. Vucskömezo. . Técső. . Dulfalva. . Alsöszinever. 99 aoe . Romanbudak. . Romuli. . Dombhat. . Borberek. . Marosborgé. . Ujradna. . Nagyilva. . Valemare. . Dornavülgy. . Avasfelsöfalu. . Käpolnokmonostor. . Taraczköz. . Hosszümezé. . Kräcsfalva. . Märamarossziget. . Farkasrev. . Nagybocskò. . Rönaszek. . Terebesfejérpatak. . Rozalia. . Dragomérfalva. . Izaszacsal. - 21. Felsövissö. Havasmezo. . Mojszin. . Szikläspatak. . Fajna. . Csodäs. . Borsabänya. . Rotundo. . Lajosfalva. . Kerekhegy. . Erzsebetliget. . Kökenyes. . Irholez. . Szentmihälykörtve- lyes. . Nyéreshäza. . Pelesalja. . Gänya. . Tereselpatak. . Németmokra. . Alsökälinfalva. . Dombé. . Kirälymezé. . Brusztura. . Gyertyanliget. . Raho. . Hosszüpatak. . Tiszabogdäny. . Kőrösmező. . Luhi. . Bogdänvölgy. . Läposmezö. . Trencsén. . Ban. . Rudnélehota. . Madarasalja. . Znidvaralja. . Zolyom. . Matyasfalva. . Beszterezebänya. . Felsörevucza. . Kisrevucza. . Szelese. . Garamsälfalva. . Perhät. . Oszada. . Koritnicza. . Luzsna. . Garamszentandras. . Garamnémetfalva. . Garamhidveg. . Garampéteri. . Erdököz. . Alsészabadi. . Kramiszka. . Köviz. . Rezsöpart. . Felsöszabadi. . Kisgaram. . Klementka. . Feketepatak. . Karam. . Vidràs. . Fajtö. . Kaposvär. . Répaspuszta. . Pusztakisfalu. . Szentgotthärd. . Zsitköez. . Milej. . Vasboldogasszony. Mart. 15. Beneshäza. , 24. Gaspard. „ 21. Havasalja. , 22. Maluzsina. Apr. 14. Mihälytelek. Mart. 16. Vaczok. 10. Tiszolez. „ 90. Ratko. , 23. Nagyrôcze. SALT SZAT Apr. 3. Oviz. Mart. 11. Szomolnok. » 18. Stösz. ; » 22. Szomolnokhuta. „ 11. Meczenzéf. , 8. Somodi. » 20. Jaszo. » 29. Szepsi. » 21. Delnekakasfalva. Apr. 14. Patacské. Mart. 22. Gerény. „ 20. Felsödomonya. Apr. 3. Nagylaz. Mart. 16. Kisberezna. „ 29. Nagyberezna. „ 21. Perecseny. „ 26. Bercsényifalva. Apr. 2. Kispäsztely. Mart. 17. Söslak. , 6. Küblér. , 23. Turjaremete. „ 21. Söhät. „ 28. Havasköz. » 25. Turjavagas. Apr. 5. Kelecsény. , 10. Majdanka. Mart. 7. Ökörmezö. » 20. Osztrika. » 20. Ozera. NÉS Motacilla flava, L. I. Apr. 30. Tiirje. on I VOL , 17. Balatonszentgyörgy Mart. 28. Balatonkeresztur. Apr. 5. Vasszécseny. »„- DL Vasvär; » 16. Nyöger. Mart. 24. Felsöszinever. 30. Szloboda. 20. Csornarika. » 28. Illava. Apr. 9. Kassza. Mart. 17. Pucho. » 24. Nagybiccse. » LT. Fenyöhäza. > 7. Parnicza. » 29. Likavka. » 20. Rözsahegy. » 16. Lucski. » 16. Tepla. „ 19. Lokeza. Apr. 3. Parasztdubova. Mart. 24. Zuberecz. Apr. 22. Trsztena. , 20. Liptészentivan. Mart. 24. Liptoujvar. » 20. Szvarin. » 25. Vichodna, » 20. Feketeväg. Apr. 1. Csorbaté. » 9. Tätralomniez. Mart. 29. Szepesofalu. » 29. Tatrahaza. Apr. 25. Koronahegyfürdo. Mart. 31. Särberek. , 28. Szepesbéla. Apr. 2. Podo in. , 15. Feketekit. Mart. 10. Sarosszentmihaly- falva. „ 16. Bártfa. , 17. Zboro. » 90 Lipnikpuszta. Apr. 15. Felsővízköz. » le Zúbneza. Mart. 26. Zalagogänfa. Apr. 1. Varpalota. „ 10. Fertéfehéregyhaza. Mart. 22. Nagyezenk. Apr. 9. Bätorkeszi. » 6. Kéménd. Mart. 24. Sikärospuszta. . Kemenesszentpéter . Bänfalu. . Hove]. . Temeskubin. . Alsökabol. . Dunagardony. . Rudolfsgnad. 2. Överbäsz. . Üjverbäsz. . Dunaszekcs6. . Kirälyhalom. . Braniste. . Brassó. . Türkös. . Ambró. . Nagyhalmágy. . Stomfa. . Ersekujvar. 3. Felsőhámor. . Ujhuta. . Unin. 4. Berencsväralja. 16. Megyeres. 16. Csantavér. 9. Rudolfsgnad. 21. Lajostanya. Mart. 25. Kisherend. 8. Csurgó. 18. Répäspuszta. 3. Pécs. Apr. 26 en. y We: Mart. 20 Apr. 26 30) 2. 10 Mart. 22 Apr. 3 > 0 a gilt a Apr. 5 » 24 , 23 3 2 3. 422 Mart. 24. Apr. 1. Mart. 29. Apr. 29. SONE Mart. 20 III. Apr. METE URAS IN; I. Mai. I. Apr. I. Mai. Il. . Bogyoszlò. Csorna. Asvany. . PatkAnyospuszta. HI, . Bezdini zarda. 30. Dunapata). . Hödmezöväsärhely. . Lajostanya. . Csorväs. . Székesfehérvär. . Künszentmiklös. . Mezôtür. IV. 5. Osikszereda. . Bäld. . Gyergyöremete. . Gyergyöalfalu. . Gyergyöcsomafalva V. Häromviz. Cserpatak. Kisgaram. Teplicska. Patacskö. Tavarna. 114. <> Museicapa atricapilla, L. 13. Békésesaba. 17. Räczkeve. 18. Budapest. 16. Bald. 115. +> Muscicapa collaris, Becusr. 5. Szentgotthärd. 30. Milej. 6. Vasboldog- asszony. . Megyercs. . Kürt. . Kohidgyarmat. . Puszta-Tomaj. . Nagyvärad. . Székelyhid. . Hajdúböszörmény. . Nyiregyhaza. . Kemecse. . Unghosszumez6. . Gyergyöüjfalu. . Telcs. . Kisdemeter. . Dombhat. . Kassza. . Parasztdubova. . Liptöszentivän. . Feketeküt. . Felsövizköz. 17. Breznöbänya. 17. Tavarna. 25. Zuberecz. 18. Tätrahäza. 20. Köszeg. 16. Vasvär. 25. Nyöger. 5. Ajka. I. Apr. 21. Ugod. I. „ 17. Visegrad. I. , 12. Megyercs. aD aint III. „ 18. Temeskubin. II. „ 15. Alsökabol. TRE A Taköcsa: II. Mai. 6. Dunaszekcsö. III. Apr. 16. Nagybaracska. II. , 20. Pecska. MRS 8. Csäla. Im. 2,213. Arad. TEE 8. Buttyin. II. „ 10. Gádoros. III. „ 12. Raczkeve. I» 418: Budapest. In Lt. Szerep: I. Apr. 20. Repäspuszta. I. Mai. 18. Ujkörtvelyes. I. Apr. 19. Köszeg. I. „ 25. Zalagögänfa. II. Mai. 9. Bänfalu. II. Apr. 20. Megyercs. II. „ 16. Temeskubin. III. „ 19. Rudolfsgnäd. III. Apr. 2. Tatrahaza. Ill. Mai. 1. Békésesaba I. Mart. 18. Repäspuszta, = I. Apr. 12. Tihany. I. Mart. 12. Zalagoganfa. TSA > 4. Dinnyés. I. „ 17. Soproni puszta. lee 72519 Tata, Hi, 9. Bänfalu. II. Febr. 28. Hédervar. II. Mart. 9. Lipöt. IL. Febr. 28. Asvany. II. Mart. 10. Patkänyospuszta IN Apr. 10. Kisbag. Il. „ 18. Sárospatak. III. „ 19. Kemecse. II. 14. Ungvär. IV. 6. Eibenthal. IV. „ 18. Malomviz. ING 14. Aga. IV. „ ‘28. Harmädia. IV. , 16. Németgladna. IV. „ 18. Kossoya. IV, 1S) Aleyvory: IV. Mai. 8. Türkös. INS 2. Berzova. IV. Apr. 12. Zimbro. IV. Mart.26. Haranglab. IV. Apr. 14. Segesvar. Ie 30. Aklos. » IV. Mart.30, Korbest. 116. 117. <> Muscicapa parva, Bscusr. <> Museicapa grisola, L. III. Apr. ni, III. Mai. III. TI II. Ill. Apr. ” 27. Overbasz. 26. Kirälyhalom. 1. Arad. 23. Kalocsa. 28. Békéscsaba. 29. Budapest. 28. Sárospatak. III. Apr. 29. Budapest. IV. , 24. Malomviz. 118. <> Numenius arcuatus, (L.). IT. Mart. 25. Megyercs. Il. , 14. Komarom. II. Apr. 13. Kürt. III. Mart. 13. Pancsova III. „ 14. Temeskubin. Me 6. Rudolfsgnad. iM e 5. Torontal- erzsébetlak. III. „ 12. Överbäsz. IT Se LG AV askUt. III. 9. Királyhalom. IV. Apr. . Mart. Apr. Mai. Apr. Mai. Apr. Apr. ASS ER ASS 48 IVe NES, III. Mart. IN ME I DIE Ie” WY los ie V. Apr. V. Mart. V. Apr. . Mart.: 18. 28. 25. 20. 19. 14. 2 Te . Jds20. . Sacza. . Patacskö. . Tavarna. . Köbler. . Puhò. . Parnicza. . Rózsahegy. . Eperjes. CO “| Bald. Székelyvarsüg. Telki. Bodony. Érsekujvär. Szin. Geletnek. Zniövaralja. . Ungvar. . Brassó. . Bald. . Salgotarjan. . Breznöbänya. . Maluzsina. . Tavarna. Tatrahaza, Türkös. . Tätrahäza. . Hödmezöväsär- hely, > NW. . Csorvas. . Künszentmiklös . Bugyi. . Séregpuszta. . Mezőtúr. . Tura. . Nyiregyhaza. . Ersekujvär. . Salgótarján, . Sajokaza. II. Mart. 26. Rudolfsgnäd. 119. <> Numenius phaeopus, (L.). | III. Mart. 14. Künszentmiklôs. | III. Mart. 30. Mezötür. 120. «> Numenius tenuirostris, Vien. II. Apr. 4. Overbasz. | III. Mart. 28. Künszentmiklôs. 121. <> Nycticorax nyeticorax, (L.). III. Mart. 27. Dunabökeny. IH. Apr. II. „ 22. Dunacseb. Im» III. „ 25. Felsökabol. Te II. Mart. 122. <> Oedicnemus oedienemus, (L.). I. Apr. 19. Dunamocs. II. Mart. 30. Megyercs. III. Apr. 8. Temeskubin. 110,7 1. Palona, E>W. II. Mart. 27. Bänfalu. II. Apr. 12. Kirälyhalom. Apr. 20. Kisherend. Apr. 2. Raczpetre. „ 26. Zsedeny. » 24. Csurgé. „ 21. Nagyatad. » 18. Erdöcsokonya. » 27. Kaposvär. „ 24. Repäspuszta. > ÜL EGER , "28. Baranyakäräsz. , 28. Pécsvárad. , 27. Pusztakisfalu. , 23. Szentgotthárd. , 26. Alsólendva. , 19. Padár. Mai. 2. Milej. Apr. 12. Zalaegerszeg. » 27. Vasboldogasszony. Mai. 2: Türje. Apr. 25. Savoly. 20 ards Mai. 1. Holläd. » 1. Balatonszentgyörgy Apr. 28. Balatonkeresztur. Mai. 20. Marczali. Apr. 29. Lengyeltöti. IH. 123. III. Apr. 20. Söregpuszta. V. Mart. » 12. Tura. <—+ Oriolus oriolus, (L.). I. 25. Karad. Mai. 4 28. Tihany. Apr. 27 8. Tab. Et vo 29. Ujkürtvélyes. et 28. Fels6l6v6. SAAS 23. Csém. Mai. 7 1. Rohonez. Apr. 30 5. Készeg. Mai. 5 23. Borsmonostor. Apr. 9 29. Körmend. 023) 29. Sorokpuszta. 5 20 22. Szombathely. se CAT 30. Locsmand. 528 26. Malomháza. 6. Kövesküt. ea: 1. Csepreg. HA 23. Vasszécseny. , 24 24. Vagvár. 28. Hegyhátgyertyános » 24 4. Nyögér. 2 18. Janoshäza. 3 02% 20. Zalagögänfa. a 526 2. Ugod. n 22 20. Gicz ni N28 25. Peterd. ANO, 27. Csesznek. 18 15. Dunagardony. 7. Rudolfsgnad. 12. Oppova. 28. Mako. 24. Bürszent- gyorgy. . Bokod. . Hereg. . Sukoró. . Budaörs. . Nagymarton. . Szarvkö. . Sopronujlak. . Sopronkertes. . Agfalva. . Kismarton. . Czinfalva. . Szentmargitbänya. . Fertöfeheregy- háza. . Nagyczenk. . Feketeváros. . Jánosháza erdész- lak. . Ravazd. : Tata, . Tóváros. . Neszmély. 2. Dunamocs. . Bátorkeszi. . Tarján. . Nyergesujfalu. Apr. 26. 24. . Dorog. Kéménd. Esztergom. . Ivan. . Kemenesszentpéter. . Bänfalu. . Baratudvar. . Hove]. . Bogyoszlé. . . Csorna. . Temeskubin. . Fehértemplom. . Palona. . Dunabükény. . Opalénka. . Ujvidék. . Alsokabol. . Felsékabol. . Dunagärdony. 13. Torontalerzsébetlak ZO 29. 18. . Versecz. . Lakócsa. . Oszró. . Vajszló. . Baksa. . Siklós. . Villány . Drávatorok. . Bezdán. . Béreg. . Méhespetres. . Apatin. . Szond. . Gája. . Doroszló. . Bácsordas. . Hódság. . Újverbász. . Csantavér. 13. 24. Oppova. Togyer. Denta. Mohol. Temessag. Aquila XVII. . Perbal. . Csév. . Pilismaröt. Il. . Magyarövär. . Hédervar. . Lipot. Asvany. . Nyärad. . Bods. . Patkänyospuszta. . Megyercs. IN. . Dragsina. . Nagyküvéres. . Balinez. . Bolhò. . Dunaszekcsö. . Doromlas. . Nagybaracska. . Vasküt. . Janoshalma. . Kiskunhalas. . Kirälyhalom. . Mako. . Bezdini zärda. . Pécska. . Csäla. . Arad. . Mondorlak. . Buttyin. . Dunapataj. . Harta. . Kalocsa. . Szabadszallas. . Keczel. . Kondoros. . Hödmezöväsärhely. . Lajostanya. . Gädoros. . Oroshäza. . Csorväs. . Békéscsaba. . Békésgyula. . Tenke. . Polgärdi. . Szekesfehervär. Apr. 89 . Budakeszi. . Visegrad. . Pilisszentläszlo. . Komärom. . Madar. . Kürt. . Ipolyszalka. . Köhidgyarmat. . Csall6kézsomorja. . Vagsellye. . Pakozd. : . Raczkeve. . Szigetcsép. . Budapest. . Künszentmiklés. . Bugyi. . Sari. . Söregpuszta. . Abony. . Puszta Tomaj. . Karezag. . Nagyvarad. . Szalärd. . Szerep. . Szigetmonostor. . Isaszeg. . Kisbag. . Tura. . Hajduböszörmeny. . Debreezen. . Hajduhadhaz. . Nyiregyhäza. . Szatmárnémeti. . Sárospatak. . Kemecse. . Mándok. . Nagydobrony. . Beregszász. . Nagybereg. . Nagyszöllös. . Lazony. . Ungvár. . Ungdarócz. . Unghosszúmező, 12 90 10 . 26 16. : 29 24 . Szerbpozsezsena. . Berzászka. Dalbosecz. . Plavisevicza . Ogradina. 27. Jeselnicza. 20. 29. . Temesszlatina. . Jerszeg. . Vercserova. . Borlova. . Malomviz. . Szilas. . Temeskirälyfalva. . Vermes. . Aga. . Labasinez. . Harmädia. . Szelcsova. . Tinkova. . Nemetgladna. . Valemäre. . Szintyest. . Gross. . Paduräny. . Kossova. . Bulza. . Homosdia. . Kóstéj. . Pozsoga. . Tjej. . Lunkalarga. . Roskäny. . Hunyaddobra. . Radulesd. . Bo6z. . Déva. . Alsövärosviz. Szäszväros. . Algyogy. Kudzsir. . Alvinez. . Szelistye. Kereszténysziget. . Vizakna. 23. Nagyszeben. . Szelindek. . Szenterzsébet. . Nagytolmaes. . Hermäny. 24. Poresesd. IV. . Veresmart. . Felek. . Ujegyhaz. . Alsovist. . Felsövist. . Sebes. . Sarkaicza. . Felsövenicze. . Ötohän 3. Holbäk. Tömösvölgy. . Elöpatak. . Ösänez. . Ilyefalva. . Sepsiszentkirdly. . Ärkos. . Kälnok. . Malnas. . Bodzai szoros. . Osdola. . Kladova. . Mariaradna. 26. Lippa. . Sistarovecz. . Mészdorgos. . Petirs. . Dorgos. . Zabalez. . Berzova. . Tötvärad. . Soborsin. 28. Zimbro. . Zam. . Valeabrad. . Dedlu-Mare. . Zalatna. . Galacz. . Alsöszolesva. . Magyarigen. . Sard. . Alsöbajom. . Diesöszentmärton. . Haranglab. Prod. . Szdszszentlaszlo. . Szasznadas. . Segesvar. . Szaszdalya. . Szaszkézd. Székelyzsombor. 18. 3. IE) 26. 20. ib . 20. . Közeplak. . Kolozsvar. . Tancs. . Dedräd. . Disznajo. . Felsömoesär. . Alsomoesar. . Gürgényszentimre. . Gürgényhodäk. . Nyärädremete. . Dosz. . Élesd. . Szilágysomlyó. . Zilah. . Szilagyeseh. i. Gyökeres. . Nagysomkut. . Alsohagymds. . Rözsapatak. . Désakna. . Magyarlapos. . Dés. . Betlen. . Naszód. . Teles. . Szépnyír. . Nagydemeter. . Párva. . Jaád. . Románbudák. | . Borberek, . Persahavas. . Fehérszék. . Felsősándorfalu. . Felsőbánya. . Szaploncza. . Taraczköz. . Hosszúmező. . Krácsfalva. . Kapnikbánya. . Máramarossziget. . Tiszaveresmart, Lövéte. Felsőrákos. Vargyas. Erdőfüle. Karatnavolál. Lemhény. Bereczk. Bulz. Apr. 24. Farkasrév. , 20. Budfalu. Mai. 2. Nagybocsko. Apr. 28. Nagyölyved. » 27. Nagybörzsöny. „ 26. Märianosztra. » 26 Zebegény. » 27. Köspallag. 20. Nagymaros. „ 27. Szada. , 28. Eeskend. , 25. Babathpuszta. » 29. Valkó. » 26. Bodony. Mai. 5. Stomfa. » 20. Nagysenkvicz. Apr. 25. Losoncz. Mai. 5. Ersekujvar. Apr. 27. Ghymes. Mai. 10. Garamrév. Apr. 9. Bakabänya. , 24. Bakaszenes. » 380. Gyökös. » 30. Tesmag. » 20. Hont. Mai. 10. Korpona. Apr. 20. Alsöpalojta. Mai. 3. Gács. Apr. 27. Salgótarján. „ 28. Rimaszombat. , 27. Mocsolyästelep. -„ PA) ee » 28. Sajokaza. Mai. 2. Hollös. =) Gs Varbo: Apr. 25. Ujhuta. Mai. 7. Diösgyör. » 1. Sajobabony. Apr. 18. Hatmeg. » 80. Visk. III. Apr. 7. Sofronya. Mai 09 SA Apr. 29 Apr. 27 3 NZ SA Mai. 9 Apr. 27 Mai. 17 oy to Apr. 30 26 a LE Shi Mai. 11 Apr. 19 Mai. 2 Mai. 5 Apr. 23 Mai. 8. Apr. 10. Mai 8. | PERS Apr. 26. Mai. 7. Apr. 19. Mai. 10. res FAUNA Mai. 4. > lb: se Ob a 128 gr 20 el Apr. 12 Mai. 7 , 14 . Rónaszék. . Barczánfalu. . Rozália. VW. . Mihälka. . Bustyahäza. . Gernyés. . Alsöbisztra. . Kövesliget. . Vueskömezö. . Téesd. . Dulfalva. . Erzsébetliget. . Kökenyes. . Irholez. . Széleslonka. . Szentmihdlykort- vélyes. . Nyéreshäza. . Pelesalja. Ganya. . Tereselpatak. Alsöapsa. Brusztura. Soskasvolgy. Bürszentgyörgy. Berencsvaralja. Trencsén. Ban. Geletnek. Znidvaralja. Koväcsfalva. Garamsälfalva. Kallés. Perhat. . Zölyomlipese. . Helpa. . Ujvasar. . Pönikkoho. . Szin. . Szomolnok. 124. <> Ortygometra parva, (Scor.). III. Apr. 7. Künszent- miklés. 91 Apr. 26. Dragomérfalva. , 23. Felsőszelistye. Mai. 7, Felsővissó. Mai. 27. Stósz. , 2. Meczenzéf. j; 1. Felsőmeczenzéf. > 19. Jaszo. Apr. 29. Szepsi. 26. Sacza. » 24. Kassa. Mai. 5. Delnekakasfalva. , 2. Osva. » 9. Keczerlipoez. » 12. Vörösvägäs. Apr. 26. Tavarna. Mai. 1. Ungpeteri. Apr. 18. Gereny. » 14. Nagylaz. Mai. 3. Nagyberezna. » 1. Kispasztély. Apr. 28. Köbler. Mai. 10. Turjaremete. Apr. 28. Fenyvesvülgy. Mai. 3. Okérmezé. Apr. 10. Felsöapsa. » 24. Illava. Mai. 18. Kassza. 5 teh, PUR: Apr 24. Turöczszentmärton » 29. Lokeza. , 2A. Brezovicza. Mai. 9. Vichodna. s oO. Latrahaza, Apr. 29. Szepesbela. Mai. 7. Eperjes. Apr. 19. Bärtfa. Mai. 12. Zborò. » 9. Lipnikpuszta. Apr. 25. Felsövizköz. IV. Apr. 17. Gyeke. 12* 125. <> Ortygometra porzana, (L.). I. Apr. 1. Zalagögänfa. III. Apr. 5. Temeskubin. III. Mart. 24. Arad. HI 5° 16. Kürt III. Mart. 7. Overbász. V. , 22. Besztercze- ISS 5. Ujverbäsz. bänya. 126. <> Ortygometra pusilla, (Patz). III. Mart. 17. Overbasz. 127. <> Pandion haliaëtus, (L.). III. Mart. 30. Tura. | V. Apr. 2. Garamsälfalva. 128. li Pastor roseus, (L.). IV. Jun. 2—9. Padina-Mate], IV. Mai. 21. Kossova. IV. Mai. 26. Erdöfüle. 3—4 csapat — 3—4 Fliige. 129. <> Pavoncella pugnax, (L.). II. Mart. 18. Bänfalu. | III. Mart. 21. Lajostanya. III. Mart. 4. Bugyi. I, 3. Pancsova. | III. „ 14. Kinszent- IN. Apr. 13. Tura. II. „ 19. Temeskubin. miklòs. IV. Mai. 8. Türkös. 130. <> Phalacrocorax carbo, (L.). II. 19. Bänfalu. | III. Mart 18. Temeskubin. | III. Mart. 6. Överbäsz. 131. <> Phalacrocorax pygmaeus, (Paun.). II. Mai. 8. Temeskubin. III. Mar. 5. Torontal- erzsébetlak. 132. <> Phylloscopus acredula, (L.). I. Mart. 26. Csurgó. Apr. 17. Vasboldogasszony. Mart. 25. Sorokpuszta. Apr. 12. Erdőcsokonya. Mai. 7. Balatonszent Apr. 9. Szombathely. , 20. Kaposvár. györgy. Mart. 30. Locsmänd. 22668 Mart. 25. Balatonkeresztür. Apr. 2. Kövesküt. Mart. 19. Szentgotthard. » .20. Marezali. Apr. 6. Vasszécseny. Apr. 4. Zsitköez. Apr. 7. Csém. Mart. 20. Vasvär. , 5. Alsölendva. » 9. Köszeg. | Apr. 14. Nyöger. „ 18. Zalaegerszeg. Mart. 25. Körmend. > TU gode . Peterd. . Bokod. . Héreg. . Savanyukut. . Nagymarton. . Sopronujlak. . Bogyoszlò. . Csorna. . Hédervar. 19. Lipôt. . Pancsova. . Temeskubin. . Alsökabol. . Felsökabol. . Dunagärdony. . Laköesa. . Oszré. . Vajszlo. . Baksa. . Villany. . Doroszlo. . Bäcsordas. . Hodsag. . Overbasz. . Mohol. . Temesvär. . Berzäszka. . Dalbosecz. . Eibenthal. . Plavisevicza. . Temesszlatina. . Alsomoesar. . Aga. . Labasinez. . Harmadia. . Szelesova. . Tinkova. . Németgladna. . Gross. . Kossova. . Bulza. . Homosdia. Apr. 5. Sopronkertes. Mart. 21. Fertöfeheregyhäza. » 81. Nagyczenk. » 26.Jänoshäzaerdészlak » 25. Töväros. , 20. Neszmély. Il. Apr. 26. Nyärad. Mai. 1. Bods. Apr. 15. Patkanyospuszta. III. Mart. 20. Dragsina. » 29. Nagyköveres. Apr. 11. Bolhò. Mart. 12. Vasküt. Apr. 8. Kirälyhalom. Mart. 16. Pécska. Apr. 9. Csala. > 10 Arade » 6. Buttyin. „ 25. Szabadszallas. Mart. 23. Keczel. Apr. 10. Hödmezöväsärhely. „ 19. Lajostanya. » 12. Gadoros. Mart. 22. Békéscsaba. Apr. 12. Räczkeve. IV. Apr. 18. Késtéj. Mart. 30. Pozsoga. , 22. Roskäny. Apr. 13. Hunyaddobra. , 26. Feresd. Mart. 22. Booz. » 7. Déva. » 18. Hätszeg. Apr. 7. Alsövärosviz. Mart. 21. Szäszväros. » 24. Algyögy. Apr. 19. Ujsebeshely. » 4. Kudzsir. Mart. 20. Alvinez. Apr. 24. Szerdahely. Mart. 20. Szelistye. Mart. Apr. Mart. Apr. Apr. Mart. Apr. Mart. Apr. Mart. Apr. 93 Nyergesujfalu. . Esztergom. . Pilismarôt. . Pilisszentkereszt. 3. Sikarospuszta. . Pilisszentlaszlo. . Megyeres. . Komarom. . Kiirt. . Ipolyszalka. . Budapest. . Künszentmiklés. . Abony. . Mezőtúr. . Szerep. . Szigetmonostor. . Aszöd. . Tura. . Szatmärnémeti. . Sarospatak. . Kemecse. . Mandok. . Nagydobrony. . Beregszasz. . Nagybereg. . Ungvar. . Resinar. . Kisdisznéd. . Nagydisznöd. . Szelindek. . Ujegyhaz. . Szeräta. . Braniste. . Alsövist. . Felsövist. . Lisza. . Bräza. . Dersäny. . Vajdarécse. . Sebes. . Zernest. . Barezarozsny6. Apr. Mart. 30. DI 81. 26. 20. 10. . Märiaradna. . Lippa. . Sistarovecz. . Mészdorgos. . Petirs. . Dorgos. . Zabälez. . Berzova. . Zimbro. . Zàm. . Abrudfalva. . Nagyhegy. . Nagyenyed. . Alsöbajom. . Diesöszentmärton. Brassó. Türkös. Illyefalva. Sepsiszentgyörgy. Gidófalva. Dálnok. Osdola. . Nagybörzsöny. . Márianosztra. . Zebegény. . Kóspallag. 2. Nagymaros. . Szada. 9. Isaszeg. . Babathpuszta. . Bodony. . Losonez. . Érsekujvär. . Ujbanya. . Garamrudné. 9. Felsöhämor. 5. Bakabänya. . Zsarnocza. . Bakaszenes. . Saskészékely. . Topatak. 2. Korpona. . Dobrokiralyi. . Alsöpalojta. . Kazär. . Répäspuszta. . Holléskunyhé. . Ohuta. Mart. » Febr. Arp. Mart. Apr. » Mart. Mart. Apr. ” . Harangläb. 21. Segesvär. . Apold. . Szdszkeresztür. . Székelyzsombor. . Lüvéte. . Felsöräkos. . Vargyas. . Erdöfüle. . Karatnavolal. . Aklos. Torja. . Sösmezö. . Korbest. . Preguz. 28. Bulz. 99 Ed i . Bereczk. . Ojtoz. . Kolozsvär. . Kékes. . Tancs. . Görgenyüvegesür. VE . Sajobabony. 14. 3. 30. 23. 12. 12. . Széleslonka. Hátmeg. Bustyaháza. Técső. Erzsébetliget. Kökényes. Irholez. Apr. 27. Gänya. Mart. Febr. Apr. Mart. Apr. » Mart. 20. 28. 28. . Tiszabogdany. . Soskasvolgy. . Bogdänvülgy. . Laposmezò. . Bürszentgyörgy. . Berenesväralja. . Trenesen. . Ban. . Madarasalja. . Geletnek. . Znidvaralja. . Szklenöfürdö. . Kövesmocsär. . Koväcsfalva. Tereselpatak. Domb6. Rah6. Mart. Apr. ” Mart. Apr. Mart. Apr. ” Mart. Apr. Mart. Mart. Apr. . Gyergyöszent- miklés. . Szilágysomlyó. . Zsibò. . Gyükeres. Brébfalva. . Désakna. . Magyarläpos. . Betlen. . Teles. . Kisdemeter. . Romänbudäk. . Dombhat. . Fehérszék. . Taraczkoz. . Hosszimezo. . Maramarossziget. . Farkasrév. . Dragomérfalva. . Izaszacsal. . Felsövissö. . Havasmezö. . Felsörevucza. . Szelese. . Garamsalfalva. . Kallos. . Zölyomlipese. . Garamszentandräs. . Kramiszka. . Köviz. . Rezsöpart. . Felsöszabadi. . Breznöbänya. . Mihalytelek. . Tiszolez. . Helpa. . Ujvasar. . Ponikkoho. . Szin. . Szomolnok. . Stosz. . Meczenzéf. . Fels6meczenzéf. . JASZÒ. . Szepsi. . Delnekakasfalva. . Patacskö. . Keczerlipoez. II. II. ILL. . Mart. Mai. Apr. . Vörösvägäs. . Tavarna. . Ungpéteri. . Gerény. . Kisberezna. . Kispäsztely. . Söslak. . Köbler. . Turjavdgas. . Ökörmezö. 20. Köszeg. 19. Megyeres. 18. Overbäsz. 9. Köszeg. 9. Megyercs. 4. Komärom. háza. 8. Temeskubin. . Lipót. 9. Patkányos- Puszta. . Megyercs. . Bácsordas. . Overbász. . Fertőfehéregy- . Temeskubin. 9. Rudolfsgnád. . Temeskubin: » IV. Apr. 18. Béld. | 134. <> Phylloscopus trochilus, (L.). III. Apr. 16. Overbäsz. IV. Apr. II. „ 28. Ujverbasz. \ ee IT. , 10. Budapest. V. 135. <— Platalea leucorodia, L. III. Apr. > NW. | UI. Apr. 13. Rudolfsgnad, III. Mart. 27. Overbasz, >W. 136. <> Plegadis falcinellus, (L.). III. Apr. 25. Ujverbäsz. III. Mai. | III. , 22.Künszentmiklös 137. <> Pratincola rubetra, (L.). III. Mart. 14. Arad. IV. Apr. III. Mai. 4. Gádoros. VETTA III. Apr. 5. Székelyhid. VERS A Te eye ora Nele JE Ass 9. Ungvár. Mes IV. , 18. Malomviz. Ve ie = 1S Mi rkos! V. Mai. 14. 15. 18. bo bo 12. 95 Mart. 30. Felsöapsa. Mart. 30. Liptöszentivän. Apr. 50. Kassza. Apr. 18. Jablonka. 28. Puho. , 25. Liptoujvar. » 1. Fenyöhäza. Mart. 26. Szvarin. Mart. 30. Likavka. » 28. Tätrahäza. „ 90. Revisnye. Apr. 16. Szepesväralja. Apr. 15. Lokeza. . 8. Feketeküt. „ 14. Parasztdubova. » 26. Sarosszentmihaly- » 25. Trsztena. falva. Mart. 31. Zuberecz. Mart. 30. Lipnikpuszta. Apr. 28. Brezovicza. 133. <> Phylloscopus sibilator, Becusr. III. Apr. 13. Békéscsaba. V. Apr. 18. Érsekujvär. If. , 18. Budapest. | V. , 12. Breznobänya. IV. Mart. 18. Hatszeg. VE 26. Tätrahäza. Béld. Ersekujvär. Tatrahaza. 2. Kunszent- miklös. Tura. . Kolozsvär. . Ersekujvär. . Geletnek. . Znidvaralja. . Tavarna. Tatrahaza. . Szepesbéla. 96 138. <> Pratincola rubicola, (L.). III. Mart. 4. Temeskubin. II. Apr. 14. Särospatak. V. Mart. 27. Szada. III. „20. Överbäsz. III. Mart. 26. Kemecse. V. , 16. Geletnek. III. „ 81. Temesvár. IV. , 15. Nagyenyed. V. , 80. Breznöbänya. III. „ 28. Budapest. IV. , 20. Segesvär. Vi 27" Eperjes®, III. „ 31. Nagyvárad. IV. , 21. Kolozsvär. 139. Rallus aquaticus, L. III. Mart. 29. Överbäsz. | III. Mart. 5. Ujverbasz. 140. — Regulus ignicapillus. (Bram. Tem). IV. Apr. 3. Türkös. 141. — Regulus regulus, (L). II. Mart. 25. Megyercs, III. Apr. 5. Mezőtúr. | III. Apr. 5. Sárospatak. utolsé.— Letzter. i 142. CD Remiza pendulina, (L.). II. Apr. 20. Megyercs. 143. <> Rutieilla phoenicura, (L.). I. Mart. 26. Csurgó. Apr. 4. Savoly. Apr. 12. Készeg. Apr. 1. Kisherend. „ 13. Vörs. Mart. 24. Vasvär. , 6. Repäspuszta. „ 15. Holläd. „ 20. Nyöger. 18. Vemend. „ 15. Balatonszentgyörgy „ 22. Janoshaza. 5. Szentgotthard. Apr. 28. Balatonkeresztúr. , 26. Szentmargitbanya. 7. Mile]. , 8. Lengyeltóti. Apr. 21. Pilisszentlaszlo. „ 16. Felsölövö. II. Apr. 9. Megyercs. Mart. 25. Komärom. Mart. 22. Kürt. Im Mart. 25. Temeskubin. „ 10. Kalocsa. Apr. 13. Nyiregyhaza. Apr. 26. Ujvidek. „ 11. Gádoros. , 20. Szatmärnémeti. » 10. Lakéesa. , 8. Békéscsaba. » 9. Kemecse. , 20. Bezdän. » 20. Polgárdi. Mart. 19. Mandok. n. A. Doroszlé. » 3. Räczkeve. Apr. 30. Nagybereg. » 16. Dunaszekesò. „ 16. Szigetcsép. » 14. Lazony. » 12. Csäla. , 18. Budapest. » 26. Ungvar. a 3. Séregpuszta. 25. 26: 10. 22. Ie . Berzäszka. . Malomviz. . Németgladna. . Kossova. . Türkös. . Babathpuszta. . Bodony. . Salgótarján. . Hätmeg. . Dombé. . Unin. . Geletnek. . Kisrevucza. . Garamsälfalva. . Garamszentandräs. . Karam. . Szikla. . Breznobanya. . Vidras. . Maluzsina. . Helpa. . Csurgé. . Szentgotthard. . Milej. . Vürs. . Balatonszentgyörgy Temeskubin. Ujvidek. Doroszlé. Dunaszekesö. Csäla. Aquila XVII. Mart.23. IV. Apr. 12. Zimbro. Mart. 30. Segesvär. Apr. 12. Kolozsvär. Székelyvarság. 20. Tekerőpatak. Ve Mart. 25. Szin. » 20. Oviz. , 29. Szomolnok. Apr. 1. Stösz. Mart. 18. Meczenzéf. Apr. 22. Gölniezbänya. Mart. 5. Jászó. » 20. Sacza. Apr. 7. Lemes. Mart. 29. Delnekakasfalva. Apr. 11. Patacské. » 24. Tavarna. 3. Bercsényifalva. » 8. Söslak. „ 21. Köbler. Mart. 22. Sohat. 144. <> Rutieilla tithys, (L.). 1. Mart. 24. Ujkörtvelyes. Apr. 1. Köszeg. 10. Loesmänd. Mart. 23. Vasvär. 25. Hegyhätgyertyänos II. Apr. 20. Kiirt. TI. Apr. 14. Gädoros. Mart. 30. Raczkeve. Mart. 21. Budapest. Apr. 10. Nagyvärad. 6. Székelyhid. Apr. Apr. Mart. Apr. Mart. Apr. Mart. Apr. Mart. Apr. Mart. Apr. ” 16 12. 27. . Felsébanya. 97 Gyergyöszent- miklös. Gyökeres. Marosborgò. . Puhò. . Pärnieza. . Rózsahegy. . Lokeza. . Brezovicza. . Liptöszentivän. . Vichodna. . Podbanszko. . Csorbato. . Tâtrahäza. . Szepesbéla. . Podolin, . Lôcse. . Eperjes. . Bartfa. . Zborò. . Nyöger. . Savanyukut. . Nagymarton. . Sopronkertes. . Szentmargitbänya. . Sarospatak. . Kemecse. . Mändok. . Nagybereg. . Ungvar. 98 Mart. n n Apr. Mart. Apr. Mart. Apr. ” Mart. Apr. Mart. Apr. Mart. IH. III. Mart. III. 20. . Kossova. . Brassó. 19; . Segesvär. Németgladna. Diesöszentmärton. . Losonez. . Ersekujvar. . Rimaszombat. . Repäshuta. . Hatmeg. . Dombé. . Bürszentgyörgy. . Berenesvaralja. . Geletnek. . Znidvaralja. . Kisrevucza. . Garamsälfalva. . Zélyomlipese. . Luzsna. . Garamszentandras. . Breznöbänya. 26. Maluzsina. . Apr. II. Apr. III. ” 7. Répaspuszta. 5. Véménd. . Tihany. 8. Janoshäza. 5. Lipót. 3. Patkänyos- puszta. 9. Megyercs. . Temeskubin. . Rudolfsgnád. . Óverbász. 14. Csantavér. 13. Vaskút. . Kisherend. . Ráczpetre. . Zsedény. _ . Nagykanizsa. ” » Apr » Apr ” 145. <> Saxicola oenanthe, (L.). IT. III. III III. II. IH. IT. 146. Scolopax rusticola, L. Mart. » » » Mart. Apr. Mart. Mart. 22. 29. 29. 31. 25. Mart. 28. . Szin. . Szomolnok. . Stösz. . Szomolnokhuta. . Meczenzef. . Jaszo. . Sacza. ». Patacskö. . Keezerlipocz. . Vürüsvägäs. Ò 9. . Alsóhunkócz. . Bercsényifalva. . Sóslak. & 3. Köhler. Mart. 20. Apr. Mai. Apr. Apr. . Mart. . Apr. 9 de IE Szekelyvarsäg. Gyergyoujfalu. Gyergyöcsomafalva Tekeröpatak. Gyergyöszent- miklös. Y. Mihalytelek. Tavarna. Söhät. 14. Kiralyhalom. 13. Arad. 13. Lajostanya. 3. Gádoros. 3. Budapest. 22. Kúnszentmiklós 3. Mezőtúr. . Szerep. . Székelyhid. 30. Tura. 1. Sárospatak. . Ungvár. 7. Malomvíz. I. Csurgó. Somogyberzencze. 14. Nagyatád. DI Erdécsokonya. Apr. 3. Borberek. Mart. 26. Marosborgò. Apr. 18. Tihucza. Mart. 17. Szada. 21. Ecskend. Apr. 21. Puho. Mart. 18. Pärnicza. Apr. 17. Rözsahegy. no. Lokeza. 1. Zuberecz. , 27. Liptöszentivan. Mart. 24. Szvarin. , 20. Tatralomnicz. 25. Tätrahäza. » 25. Leibiez. 26. Szepesbéla. 5. Szepesväralja. » 26. Eperjes. Apr. 9. Bártfa. » D- Ziboro. Mart. 25. Lipnikpuszta. IV. Apr. 17. Gyeke. V. , 18. Ersekujvar. V. Mart. 31. Salgötarjän. V. Apr. 23. Geletnek. Vee 1. Garamsälfalva. V. 16. Secza. V. , .28. Tavarna. Vus 6. Beresenyifalva. VE 17. Zuberecz. We 17. Tatrahaza. V. „ 24. Leidicz. V. „ 18. Szepesbéla. NÉ MS 3. Szepesvaralja. Mart. 12. Répaspuszta. 16. Tékes. 2101128608 15. Pécsvárad. Mart. 15. Pusztakisfalu. , 15. Véménd. » 12. Szentgotthärd. „ 16. Zsitköe. „ 16. Badar. „ 19. Csömödér. , 9. Milej. , 8. Zalaegerszeg. „ 28. Vasboldogasszony. Apr. 19. Türje. Mart. 12. Sävoly. » 28. Vors.S-N. , 25. Balatonszentgyérgy „ 18. Balatonkeresztúr. , 6. Marezali. „ 21. Szöllösgyörök. „ 19. Lengyeltöti. 20. Karäd. > 28. [gal. » 24. Felsölövö. „ Ll. Csém. Apr. 8. Rohonez. Mart. 24. Köszeg. (Mart.21. f.) Borsmonostor. , 24. Körmend. 27. Sorokpuszta. Mart. 15. Ivan. Apr. 1. Kemenesszentpéter ~~ AD Mart. 29 5 a0) AM Lg Febr. 27 Mart. 14 23 SENO DI MILO, ” 19 Apr 9 Mart. 7 AT Lg ee cul. sui . (Apr. 11. f.) Hovey. . Bogyoszlo. . Csorna. . Magyarovar. . Haläszi. . Pancsova. . Temeskubin. . Fehértemplom. . Kamaristya. . Palona. . Dunabükény. 3 Ópalánka. . (Apr.28.f.) Ujvidék. . Alsókabol. . Felsőkabol. . Nagybecskerek. 4. Tógyer. Mart. 30. Szombathely. Apr. Mart. 4. Or ao. 26. IN) 26. 99 du. . Locsmänd. . Malomhäza. . Csepreg. . Vasszécseny. . Vasvär. . Hegyhatgyertyanos. . Nyöger. . Käld. . Zalagogänfa. . Värkeszö. . Ajka . Ugod. . Gicz. . Peterd. . Vörösbereny. . Várpalota. . Fehérvárcsurgó. . Oroszlány. . Héreg. . Sukoró. . Budaörs. . Sopronszentmarton. . Szarvkò. . Ägfalva. . Kismarton. IL (Apr.30.f.) Hédervar (Apr. 10. f.) Lipot. (Apr. 16. f.) Äsväny. (Apr. 10. f.) Nyàrad. (Apr. 16. f.) Böös. (Apr.9 f.) Patkanyos puszta. IT. 2. (Mart. 17. f.) La- köcsa. Baranyasellye. . Oszrò. . Vajszlé. . Baksa. . Villäny. . Béllye. . Drävatorok. . Bezdän. . Monostorszeg. . Méhespetres. Mart. 26 25 _ ph) » ” Mart. 4. s 1820! . Dömös. . Budakeszi. . Visegräd. Apr. 4. Mart. Apr. 5. Mart. Mart. 13. kg: lo 8. 21. DE 28. od E lie 15. 28. 9 i ZO) DR zo. 99 . Czinfalva. . Sopronpuszta. . Szentmargitbanya. . Fertöfeheregyhäza. . Nagyezenk. 2. Feketevaros. . Janoshaza erdész- lak. . Ravazd. . Neszmély. 2. Szdllés. . Dunamocs. . Batorkeszi. . Tarjan: . Nyergesujfalu. . Kéménd. Apr. O. Esztergom. . Perbal. Pilismaröt. Pilisszentkereszt. . Sikärospuszta. . (Apr. 2. f.) Pilis- szentlaszlo. Madar. . Kürt . Ipolyszalka. Köhidgyarmat. . Csallöközsomorja. . Vägsellye. Apatin. Doroszlo. Gaja. Bacsordas. Mohol. Temessäg. Dragsina. Nagyküvéres. Bolho. Dunaszekesò. Doromläs. Nagybaracska. 13° 100 Mart. " » Apr. Mart. » » Apr. Mart. Apr. Mart. Mart. 29. 23. 24. ME 20. DIE 16. 19. 28. 20. 10. 28. . Békéscsaba. 16. 99 2 1. 28. 10. 99 oi cd Kiskünhalas. Kiralyhalom. Mako. Bezdini zárda. Pécska. Csala. Paulis. Vilagos. Borosjeno. Silingyia. Buttyin. Hödmezöväsärhely. Bekesgyula. Szerbpozsezsena. Berzäszka. (Mart. 10. f.) Plavi- sevicza. . (Mart. 23. f.) Ogradina. . Temesszlatina. . Jerszeg. . Malomviz. 16. 20. 24. 18. PAL . Vermes. 16. Die 14. 22. 20. 15. 18. 30. 24. Alsomoécs. Felsömoees. Simon. Szilas. Temeskirälyfalva. Aga, W>E Kövesd. Labasinez. Harmädia. Szelcsova. Bakamezo. Osztrov. Tinkova. Németgladna. 19. (Mart.20.f.)Valemare. 16. 2. Lunkäny. 20. 16. ie 21. 28. 15. 9 Szintyest Gross. Kossova Bulza. Ohábabisztra. Homosdia. Kóstéj. Pozsoga. Mart. 19. Tenke. a: 28. Bákozt , 21. Ráczkeve. a. 2 (Apr TU) ISA. „ 16. Abony. „ 15. Nagyvarad. , 9. Szalard. „ 25. Leänyfalu. » 3. Szigetmonostor. „ 10. (Mart.26.f.) Kisbag. , 21. (Apr. 19. f.) Hajdú- büszürmény. » 26. Debreczen. „ 25. Hajdúhadház. IV. Apr. 4. Ruszkabänya. Mart. 29. Tjej. „ 18. Lunkalarga. s 20. Roskany. s 20. Radulesd. 16. Booz. „ 18. Hatszeg. , 20. Szászváros. „ 24. Algyogy. , 18. Ujsebeshely. Apr. 24. Magura. Mart. 25. Kudzsir. Apr. 26. Gilesdg. Mart. 22. Felsöpiän. Apr. 15. Alvinez. , 30. Prigona Mart 24. Lomany. , 23. Szäszsebes. Apr. 13. Teu. Mart. 28. Sugag. Apr. 25. Oasa. Mart. 21. Kelnek. Apr. 24. Bisztra. Mart. 27. Szerdahely. Apr. 8. Szelistye. , 26. Keresztenysziget. Mart. 28. Vizakna. (Apr.4.f.) Resinar. Mart. 31. Kisdisznöd. Apr. 6. Nagydisznöd. Mart. 26. Nagyszeben. 19. Nagyesür. 19. Szelindek. , 21. Szenterzsébet. ” Apr. Mart. » Apr. Mart. ” Apr. Mart. . Nyiregyhaza. . Szatmärnemeti. . Sarospatak. . Satoraljaujhely. . Palfolde. . Beregszász. . Munkács. . Nagybereg. . Lazony. . Ungvár. . Ungdarócz. . Radváncz. . Unghosszúmező. 2. Nagytalmács. . Hermány. 21. (Apr. 11. f. )Veres- mart. . Alsösebes. . Felek. . Felsögezes. . Ujegyhäz. 24. Felsdarpas. . Braniste . Alsövist. . Prazsmar. . (Mart.20.f.) Felsövist . Drägus. . Lisza. . Boldogväros. . Braza. . Dersäny. . Vajdarécse. . Nagysäros. . (Apr. 21. f.) Sebes. . Sarkaicza. . Alsévenicze. . Alsékomana. . Felsövenicze. . Kuesulata. . Zernest. . Otohan. 5. Vledeny. . Barezarozsıyo. . Brassó. . Közepajta. . (Apr. 28. f.) Tömös- völgy. Mart. Apr. (Apr. Mart. » Apr. Mart. : » ” Mart. © Apr. Mart. 26 10. . Türkös. Elöpatak. . (Apr. 25. f.) Ösänez. . Illyefalva. . Sepsiszentkiraly. . Ärkos. . Sepsiszentgyörgy. . Kalnok. . Malnas. . Gidöfalva. . Bikfalva. . (Apr. 25. f.) Bodzai szoros. . Nagyborosnyò. . Dalnok. 20. Keresztvar. . Paduräny. . Zàgon. . Kovaszna. . Osdola. . Kladova. . Mariaradna. . Lippa. . Sistarovecz. . Mészdorgos. . Petirs. . (Apr. 9. f.) Dorgos. . Zabälez. . Berzova. . Tótvárad. . f.) Gurahonez. . Zimbro. . Zàm. . Felvacza. . (Apr. 14. f.) Nagy- halmagy. . Körösbänya. . Riskulicza. 25. Brad. . Boicza. . Bucsesd. . Albak. . Nagyalmäs. . Sard. . Gyulafehérvar. . Alsdorbo. 18. Nagyenyed. . Vingärd. . Magyarbago. 20. Magyarlapad. 15 5 . Bethlenszentmiklos . Nagyselyk. (Mart.10. f.) Alsobajom. Apr. 7. Diesöszentmärton. Mart. 24. Szäszivänfalva. , 18. (Mart. 18. f.) Haranglab. » 20. (Mart. 20. f.) Somogyom. „ 19. Magaré. , 28. Valdhid. , 20. Almakerék. 20 1ET00 , 24. Jakabfalva. , 19. Szasznadas. , 29. Szäzhalom. , 14. Segesvar. Apr. 7. Hégen. Mart. 23 Feheregyhäza. „ 20. Baranykit. » 22. Szaszdalya. » 24. Szäszkezd. „ ol. Szekelyudvarhely. , 19. Szekelyzsombor. , 12. (Mai. 8. f.) Lövete. 2. Felsördkos. 28. Vargyas. 3. Erdöfüle. , 20. (Mart. 20. f.) Csik- szentkiräly. „ 28. Karatnavolal. Apr. 19. Aklos. Mart. 25. Futäsfalva. , 26. (Apr. 26. f.). Torja. 22. Szarazpatak. 25. Lemhény. , 29. Bereczk. , 21. Ojtoz. Apr. 7. Kecskési őrház. , 3. Sösmezö. Mart. 15. (Mart 20.f.)Korbest. (Mart.22. f.) Preguz. Mart. 17. (Mart. 20. f.) Bulz. , 22. Belényes. Apr. 17. Dames. , 23. Magura. Mart. 24. Közeplak. „ 25. Egerbegy. „ 22. Magyargorbo. 20. Gyalu. Mart. 28. Alsöjära. Apr. 2. Torda. Mart. 30. Kékes. Apr. 4. Teke. Mart. Apr. Mart. Mart. Mai. Apr. » ” Mart. » » ” n Apr. Mart. È Apr. ” Mart. Apr. Mart. »” Mai. 101 . Tancs. . Kissajo. . Dedräd. . Szäszregen. . Disznajo. . Felsomocsar. . Alsomocsär. . Görgenyhodäk. . Nyaradremete. . Görgenyüvegesür. 24. (Apr. 26. f.) Dosz. 25. Nyaradvarmezo. . Alsöfancsal. . Laposnya. . Szekelyvarsäg. . Maroshéviz. 25. Gyergyoremete. . (Mai. 5. f.) Gyergyö- alfalu. . Ditro. . Gyergyoborszék. . Kilyénfalva. 30. Tekeröpatak. 10. (Apr. 15.£.)Gyergyö- (or 19: . Élesd. . Szilágysomlyó. . Zilah. . Zsibo. . Gyükeres. 2. Szurduk. . Nagysomkut. . Zalha. . Szakatura. . Désakna. . Magyarlapos. . Dés. . Csicsókeresztúr. . Naszód. 24. 30. ibe 18 16 30 szentmiklés. Gyergyobékas. Margitta. . (Mai. 13. f.) Teles. . Kisrebra. . Nagydemeter. Besztercze. Parva. (Apr. 20. f.) Kis- demeter. . Romanbudak. . Kusma. . Dombhat. 5. Borberek. Apr. Mart. Apr. Mart. Apr. Mart. Apr. . Marosborgo. . Valeamare . Persahavas. . Dornavölgy. . Kosna. 3. f.) Bélbor. 6. Felsöszivägy. . Szinérvaralja. 19. Fehérszék. 99 . Nagyölved. . Telki. . (Apr. 3. f.) Märia- nosztra. . Kospallag. . Nagymaros. . Szokolya. . Nögrädveröcze. . Szada. . Ecskend. . Babathpuszta. . (Mart. 18. f.) Valko. . Gyöngyössolymos. . Bodony. . Stomfa. . Nagysenkvicz. . Losoncz. 4, Ghymes. . Kistapolesany. . Ujbänya. . Garamrudnò. . Rudno. . Garamrév. . Bakabänya. 2. Zsarnocza. . Bakaszenes. . Magaslak. Gyökös. . Bacsofalva. . Selmeczbänya. . Teplafö. . Sasköszekely. . Töpatak. . Tesmag. . Hont. . Dobó. . Korpona. . Alsópalojta. Mart. A pr. Mart. » A pr. Mart. Apr. Mart. Apr. » Mart. Apr. . Felsösändorfalu. . Felsöbänya. . Taraczküz. . Hosszumezö. . Kraesfalva . Kapnikbänya. . Maramarossziget. . Tiszaveresmart. . Nagybocskò. 29. Ronaszék. VE . Gács. f.) Salgotarjan. . Kazär. . Rimaraho. . Rimaszombat. . (Mart. 29. f.) Mocsolyästelep. . Répashuta. . (Apr. 10.f.) Ujmassa. . Sajokaza. . Holloskunyhò. . Varbo. . Ujhuta. . f.) Alsohämor. . Ohuta. . Sajobabony. . Tallya. . Erdébénye. . Erdöhorväti. . Dolha. . Visk. . Mihalka. . (Mart. 28. f.) Bustya- haza. . Gernyés. . Alsobisztra. . Kövesliget. 5. (Apr.20. f.) Vuesko- mező. . Alsdszinevér. . Erzsébetliget. . Kökényes. . Irholez. 2. Széleslonka. . Szentmihálykört- vélyes . Nyéresháza. . Gánya. Apr. Mart. Apr. ” (Mart. 19. Mart. (Apr. Mart. Apr. Mart. Apr. » ” Mart. Apr. Mart. € Apr. » Mart. Apr. Mart. 20. Barezanfalu. 26. (Mart. 31. f.) Tere- besfejérpatak. (Apr. 20. f.) Havas- mező. . Mojszin. 8. Szikläspatak. . Borsabänya. . Lajosfalva. 26. 4. Tereselpatak. 7. Németmokra. 7. Alsokälinfalva. 2. Dombó. 9. Kiralymezé. f.) Brusztura. . (Apr. 25. f.) Gyertyanliget. . Kaszomezo. Raho. . (Apr. 18. f.) Hossat- patak. . Tiszabogdäny. 1. Kürüsmezo. . Soskäsvülgy. . (Apr. 25. f.) Luhi. 11. f.) Läposmezô. . Bürszentgyörgy. . Unin. . Berencsväralja. . Felsöbotfalu. 5. Trencsén. . Ban. 15. Oszlany. 10. (Apr. 23. f.) Madaras- alja. 7. Gyertyanfa. 7. Elesmart. . Revistyeväralja. . Bükkösküt. 6. Felsözsadäny. . Geletnek. 2. Zniöväralja. . Repistye. . Szklenöfürdö. . Kövesmocsar. 1. Kecskes. . Zölyombues. 1 9 a Mart. » Apr. » Mart. Apr. » Mart. Apr. Mart. Apr. Mart. Apr. Mart. 2 . 27. Koväcsfalva 2. Ohegy. 6. Mätyäsfalva. . 22. Beszterczebänya. 27.Garamsälfalva. 25. Kallos. 10. Perhat. 6. Zölyomlipese. 2. Luczatö. 12. Hedel. 30. Mezököz. 30. Borosznöfürdö. 15. Kiszla. 13. Bikkalvölgy. 29. Garampéteri. 17. Haromviz. 12. Alsöszabadi. 13. Hruskovò. 29. (Apr 2. f.) Kôviz. 14. (Apr. 14. f.) Rezsö- part. 17. Felsészabadi. 25. (Apr. 25. f.) Klementka. 14. (Mai. 3. f.) Fekete- patak. 10. Karäm. 2. (Mai. 2. f.) Szikla. . 26. Krupkapuszta. 20. Dobroes. . Beneshäza. . Havasalja. . Maluzsina. . Vaczok. 25. Klenöcz. . Nyustya. . Tiszolez. . Helpa. DO bo mm ID a en 9 © . 27. Ratké. 190 (0) . (Apr. 28. f.) Teplicska. . Ujvasar. Ponikkoho. Rozsnyò. Szin. Oviz. (Mart. 29. f.) Szomolnok. . Gerebfürész. . (Mart. 28. f.) Stösz. _ OÙ Ro 00 Or or Fi bo © Mart. 30. Szomolnokhuta. Apr. 13. Korompa. , 13. Meczenzéf. Mart. 2. Somodi. Apr. 19. Jászó. Mart. 12. Szepsi. » 24. Sacza. > 26. Kassa. Apr. 2. Lemes. Mart. 26. (Mai 5.f.) Patacsko. „ 24. Ösva. „ 31. Keczerpeklén. » 24. Keczerlipocz. , 28. Vörösvägäs. „ 29. Ränkfüred. 24. Nagyazar. » 26. Varannò. „ 21. Tavarna. 23. (Apr. 12. f.) Ho- monna. , 20. Szinna. , 29. Alsöhunköez. , 30. Ungpéteri. , 23. Gerény. , 29. Felsödomonya. 18. Nagylaz. , 28. Kisberezna. Apr. 30. Nagyberezna. , 5. Kispäsztely. Mart. 19. (Apr. 5. f.) Söslak. , 24. (Apr. 12. f.) Köbler. , 28. Turjaremete. » 21. Söhät. Apr. 3. Fenyvesvülgy. Mart. 15. Poroskö. Apr. 7. Havasköz. Mart. 20. Turjavagas. Apr. 15. Ticha. 17. Uzsok. (Apr. 7. f.) Kelecsény. Apr. 10. Majdanka. „ 24. (Mai. 6. f.) Ökör- » 20. mezo. (Apr. 25. f.) Osz- trika. 28. (Apr. 30. f.) Ozera. 9 a Mai. 2. Apr. 28. . (Apr. 30. f.) Felsö- szinever. (Mai. 4. f.) Szlo- boda. (Apr. 30. f.) Csor- narika. Mart. Apr. Mart. ” Apr. Mart. (Apr. Apr. » Apr. Mart. » 103 . (Mart. 25. f.) Felsö- apsa. 25. Illava. 13. 25. . Kassza. . Puho. . Nagybicsese. . Budatin. . Turöezszent- marton. . (Apr. 29. f.) Par- nicza. Likavka. Hrboltò. 16. f.) Revisnye. 6. i. 20. 4, 15. 18. 16. . Szlanicza. . Alsélipnicza. . Zubereez. . Liptöszentivän. . Liptöujvär. . f.) Chizsne. . (Apr.27.f.) Szvarin. . Vichodna. . Podbanszkò. . f.) Feketevig. Rozsahegy. Lucski. Lokeza. (Apr. 30. f.) Nemet- lipese. (Mai. 8. f.) Paraszt- dubova. Jaszenicza. Klin- Nameszto. 28. Csorbato. . Tatralomnicz. . Tatrahaza. . Koronahegyfürdö. . Leibicz. . Sarberek. . Szepesbéla. . Podolin. . Szepesvaralja. . Feketekut. 3. Héthars. . f.) Sarosszent- mihälyfalva. . Eperjes. . Bartfa. . Zborò. . Lipnikpuszta. . Felsövizköz. 104 I. Apr. I III. Mart. I. Mart. I: III. Apr. III. Mart. III. Mart. 6. Felsölövö. 11. Köszeg. 10. Overbäsz. 26. Zalagoganfa. , 18. Banfalu. 9. Temeskubin. 29. Temeskubin. » 31. Rudolfsgnäd. . Kisherend. 2. Räczpetre. 28. Zsedény. . Nagykanizsa. 21. Csurgé. 4. Nagyatäd. . Erdöcsokonya. 5. Répaspuszta. . Tékes. . Pécs. 9. Szentgotthard. 4. Zsitköez. . Alsdlendva. 9. Csömöder. . Vörs. 10. Holläd. 10. Balatonszentgyörgy 18. Balatonkeresztúr. 15. Marczali. 147. <©> Serinus serinus, (L.) III. Apr. 17. Sárospatak. INIL , Le Unrvar: IV. „ SASNaszode We o> MY Ersekujvar. 148. «> Spatula elypeata, (L.) III. Mart 31. Rudolfsgnäd. III. „ 29. Överbäsz. 149. <> Sterna caspia, Pau. III. Apr. 30. Tura. 150. € Sterna hirundo, L. III. Apr. 14. Överbäsz. 151. <©> Sturnus vulgaris, L. I. Apr. 6. Lengyeltóti. » 1. Ujkörtvélyes. Mart. 17. Felsölövö. 5 Abb , 16. Kôszeg. s 17. Borsmonostor. , 26. Körmend. , 15. Sorokpuszta. » D. Szombathely. s 17. Locsmänd. „ 10. Kövesküt. Febr. 12. Csepreg. Mart. 21. Vasszécseny. IS Vasyar „ 10. Nyöger. Mart. 6. Zalagoganfa. Apr. 11. Ajka. Mart. 51. Ugod. » 4. Giez. V. Mart. 27. Breznobanya. V. Mai. 6. Tavarna. V. Apr. 24. Késmark. III. Mart. 21. Künszent- miklés. II. Apr. 6. Tura. III. Mai. 4. Hödmezöväsär- hely. Mart. 12. Bokod. 15. Oroszlany. , 24. Héreg. » 17. Sukoro. 2. Sopronszentmarton. „ 15. Sopronujlak. , 19. Sopronkertes. , 7. Kismarton. „ 15. Czinfalva. , 19. Sopronpuszta. , 16. Szentmargitbanya. » 14. Feketevaros. „ 17. Dunamoes. Apr. 8. Batorkeszi. Mart. 27. Tarjan. , 28. Nyergesujfalu. , 8. Esztergom. > on Dorog. Mart. 27. Dömös. Mart. 50. et Febr. 28. Mart. 6. Mart. 14. eg: PIANO: osi 7 sd „lo. ro)! = ie: LS: ee) Se » 28 208 0 IC: ari Mart. 12. Apr. 7 Mart. 22 UE Lie). 20 SEDI » 24 Mart. 22 Apr. 5. Mart. 22. o) a ee sr 4 » 24 0 EEE, OL 2020! Apr NT: Mart. 28. Kemenesszentpéter. Banfalu. Hüvej. Barätudvar. Pancsova. Temeskubin. Kamaristya. Palona. Dunacseb. Ujvidék. Alsokabol. Felsökabol. Dunagärdony. Rudolfsgnäd. Torontälerzsebet- lak. . Antalfalva. . Lakoesa. Oszré. Vajszlé. Baksa. . Villäny. . Dravatorok. . Bezdan. Gaja. . Méhespetres. . Apatin. . Szond. . Berzäszka. Plavisevieza. Dubova. . Ogradina. . Malonıviz. . Szilas. . Vermes. . Aga. . Kövesd. . Labasinez. . Harmadia. Szelesova. Tinkova. Németgladna. Aquila XVII. Mart. Apr. Mart. Apr. Mart. IL. Hedervär. Lipöt. Äsväny. Nyärad. II. . Doroszlo. . Bäcsordas. . Överbäsz, + E. . Ujverbasz. . Csantavér. . Mohol. . Dragsina. . Nagyküvéres. . Bolhé. . Dumaszekesò. . Doromlas. . Kirälyhalom. . Szeged. . Mako. . Bezdini zarda. . Pécska. . Csdla. . Buttyin. . Kalocsa. . Szabadszallas. . Keczel. . Hödmezöväsärhely. . Lajostanya. . Gádoros. IV. . Szintyest. . Gross. . Paduräny. . Kossova. . Bulza. . Homosdia. Kostéj. . Pozsoga. . Roskany. i. Hunyaddobra. . Booz. . Déva. . Gredistye. . Ujsebeshely. Mart. ” Mart. Apr. Mart. Febr. Mart. : » ” Febr. 2 = D . Böös. . Patkanyospuszta. . Megyercs. . Kürth. . Csorväs. . Békéscsaba. . Bekesgyula. . Tenke. . Székesfehérvär. . Pakozd. . Bugyi. . Soregpuszta. . Mezőtúr. . Pusztatomay. . Nagyvärad. . Szalärd. . Székelyhid. . Kisbag. . Nyiregyhaza. . Szatmärnémeti. . Kemecse. . Nagydobrony. Csikòsgorond. . Beregszäsz. Nagybereg. . Nagyszöllös. Lazony. . Ungvar. . Szelistye. . Kereszténysziget. . Vizakna. . Kisdisenod. . Nagydisznod. . Nagyszeben. Nagyesiir. . Szelindek. . Szenterzsébet. . Vesztény. . Hermany. . Veresmart. . Felek. . Ujegyhaz. 14 ” Febr. 2 Apr. Mart. £ >) Febr. Mart. : » » » Febr. Mart. » Apr. Mart. Apr. Mart. 2. Strézakerczisora. . Märtonhegy. . Prazsmar. . Felsövist. . Boldogvaros. . Felmér. . Elépatak. . Illyefalva. . Malnas. . Gidéfalva. . Dalnok. . Kladova. Lippaa 0e . Sistarovecz. . Petirs. . Dorgos. 2. Zabalez. 24. Borossebes. 919) dui . Berzova. . Bonczesd. . Zimbro. . Bulzesd, . Felsövidra. . Albäk. . Topanfalva. . Abrudbänya. . Zalatna. 2. Alsöszolesva. . Sard. . Tövis. . Sträzsa. . Nagyenyed. . Asszonyfalva. . Diesöszentmärton. . Haranglab. . Telki. ). Nagymaros. . Isaszey. . Eeskend. . Babathpuszta. 2. Valko. . Bodony. . Nagysenkvicz. . Losoncz. 26. Ghymes. . Bakabänya. 26. 30. Sasköszekely. Dobo. Apr. Mart. ” Apr. Mart. 5 Apr. Mart. Apr. Mart. Apr. Mart. n . Väldhid, . Almakerék. Prods . Szdszszentläszlo. . Szäsznädas. . Szäzhalom. . Segesvár. . Apold. . Réten. 51. Baranyküt. 20. Czelina. . Szäszdälya. . Szaszkézd. . Szäszkeresztur. . Köhalom. . Székelyzsombor. . Lövete. . Felsöräkos. . Erdöfüle. . Korbest. . Preguz. . Köpatak. . Magyargorbo. . Szamosfalva. . Kekes. . Teke. . Tanes. . Kissajo. . Dedräd. . Disznajo. . Fels6mocsar. . Alsomocsar. . Dosz. . Székelyvarsäy. . Kilyénfalva. We . Rimaszombat. . Mocsolyástelep. . Sajokaza. . Varbo. . Sajobabony. . Hatmeg. . Îlosva. 5. Dolha. . Visk. . Mihalka. . Bustyahaza. . Gernyés. 28. Kövesliget. Apr. Mart. Apr. Mart. Apr. Mart Apr. Mart. Apr. » Mart. Apr. Mart. Apr. Mart. Apr. Mart. . Szilágysomlyó. . Zilah. . Szilägyeseh. 5. Zsibo. . Hidalmas . Gyökeres. . Füzes. . Nagysomkuüt. . Nagyhegy. Désakna. . Magyarläpos. . Dés. . Csresokeresztur. . Naszod. . Telcs. . Nagydemeter. 2. Jaad. . Kusma. . Dombhat. . Nagyilva. . Fehérszék. . Felsösändorfalu. . Felsöbänya. . Szaploncza. . Taraczköz. . Hosszumezö. . Kräcsfalva. . Märamarossziget. . Farkasrev. . Nagyboesko. . Barezänfalu. . Rozalia. . Felsöszelistye. . Borsabänya. . Técső. . Dulfalva. . Irholez. 5. Szentmihälykürtvé- lyes. . Ganya. 8. 6. 24. 21. 11. 12. TICA Alsöapsa. Alsökälinfalva. Dombo. Hosszüpatak. Kürüsmezô. Bürszentgyörgy. Trencsén. . Mai. III. . Apr. . Mart. 23. Ujverbäsz. . Mai. . Apr. . Ban. . Geletnek. . Mätyäsfalva. . Garamsälfalva. . Felsöluzsna. . Teplieska. . Szin. . Stösz. . Somodi. . Jászó. . Sacza. . Kassa. . Patacskö . Ösva. . Keczerlipoez. . Vorosvagas. . Repäspuszta. . Felsölövö. 2. Készeg. . Magyarovar. 26. Megyercs. . Bacsordas. . Vasküt. . Kőszeg. . Megyercs. 6. Rudolfsgnad. . Overbasz. . Békéscsaba. 9. Köszeg. 2. Overbasz 28. Repäspuszta. 7. Budapest. 19. Abony. Apr. » Apr. Apr. » Apr. » 152. «> Sylvia atricapilla, (L.). II. / II. II. III. IV. IV. VE 154. <> Sylvia nisoria, (Bucusr.). Mart. Mart. Mart. Mart. Mart. 2. 10. 15. IE 5. 15. 16. 18. 31. il. 10. 23. 18. 11. 5. itil. re . > III. Mai. III. » | II. Apr. ” ” ” Tavarna. Alsöhunköcz. Gereny. Nagylaz. Kisberezna. Kispasztely. Söslak. Koblér. Turjavagas. Kelecsény. Majdanka. Okürmezé. Felsöapsa. Kassza. Nagybicsese. Budatin. Turöczszentmärton. . 18. Kalocsa. 13. Békéscsaba. 29. Budapest. 15. Ungvár. 26. Brassó. 10. Türkös. 19. Segesvar. Sylvia curruca, (L.). 7. Budapest. 6. Ungvar. 18. Malomviz. 14. Nagyenyed. 13. Segesvär. 18. Bäld. 7. Békéscsaba. 8. Budapest. 11. Nagyvärad. 25. Ungvar. 29. Brassó. 30. Kolozsvär. 5. <> Sylvia simplex, Lars. 107 Mart. 6. Parnicza. Apr. 7. Revisnye. Mart. 17. Lokeza. Apr. 10. Nemetlipese. Mart. 30. Alsölipnieza. Apr. 14. Trsztena. 5. Zuberecz. , 4. Brezovicza. Mart. 13. Szepesbéla Apr. 16. Särosszentmihäly- falva. Mart. 8. Bartfa. » 11. Zboré. 14. Lipnikpuszta. „ 19. Felsövizköz. „ oat. Pilszko. IV. Apr. 26. Kolozsvär. V. Mai. 7. Zniöväralja. V. , 12. Garamsalfalva. V. Apr. 24. Tavarna. V. Mai. 9. Tätrahäza. V. Apr. 24. Löcse. IV. Apr. 11. Naszod. V. „ 24. Breznöbänya. V. 22. Tavarna. No ETAT tra za V. „ 23. Eperjes. III. Mai. 15. Ungvär. Vine ee Gee Ravenna: V. Mai. 5. Ersekujvar. V. Apr. 24. Tavarna. V. Mai. 12. Zuberecz. 14* 108 156. > Sylvia sylvia, (L.). I. Apr. 27. Felsölövö. III. Apr. 16. Bäcsordas. IV. Apr. 28. Kolozsvär. Ten, 17 Küszes: Te 1. Overbasz. V. „ 21. Breznöbänya. II. „ . 23. Mesyercs. III. „ 24. Kalocsa. V. Mai. 10. Tatrahaza. III. Mart. 19. Temeskubin. Il. „ 14. Békéscsaba. Vie ee 1. Szepesbéla. III. , 30. Budapest. 157. «> Totanus fuseus, (L.). II. Apr. 5. Megyercs. | III. Apr. 12. Ujverbäsz. | II. Apr. 29. Bugyi. 158. <> Totanus glareola, (L.). I. Apr. 5. Zalagögänfa. | IL Apr. 15. Rudolfsgnäd. 159. «> Totanus hypoleueus, (L.). I. Apr. 5. Zalagogänfa. III. Mart. 31. Överbäsz. III. Apr. 7. Nagyvárad. III. Mart. 22. Temeskubin. III. Apr. 17. Szigetszent- III. Mart. 31. Ungvár. III. Apr. 14. Rudolfsgnäd. miklôs. IV. Apr. 9. Malomviz. 160. <> Totanus nebularius, Guyy. I. Apr. 17. Zalagoganfa. | III. Mart. 22. Temeskubin. | II. Apr. 8. Overbasz. 161. <©> Totanus ochropus, (L.). I. Mart. 24. Zalagoganfa III. Mart. 11. Overbasz. V. Apr. 23. Garamsdlfalva. as 2 Dinnyés. III. „ 20. Künszent- miklés. 162. <> Totanus stagnatilis, Becusr. I. Apr. 17. Zalagoganfa, 163. Totanus totanus, (L.). I. Mart. 11. Zalagoganfa. II. Mart. 24. Megyercs. III. Mart. 31. Rudolfsgnäd, I. Apr. 15. Sopronpuszta. DE) SK marom® III. , 18. Overbasz. II. Mart. 23. Banfalu. III. „ 20. Temeskubin, ile 6. Bugyi. 164. <*> Tringa alpina, L. II. Mai. 11. Bänfalu. Meg itt. — Noch hier. Il. Apr. 9. IIT. Mart. 16. I. Mart. 15. Tips 4. I DE I. ; 9 Hs; fé Mile... 16 I 20 IN. 50428 HE 95 HN 70,24 I. Mart. 15 N) I 9 See get) I 2 20) ANS IT. 18 ME e lS Il. 15 IN 7 UL éa 1:5 DES Ile „. 12 I. Mart. 31. I 20 Kr 6 II Apr. 5. II. Mart. 15. je age! III. Febr. 6. II. Mart. 3. Ill. 10. III. Apr. 9. Megyercs. Overbäsz. Véménd. Zalagögänfa. Dunamocs. . Megyercs. . Temeskubin. . Rudolfsgnad. . Mohol. . Mondorlak. . Mezőtúr. . Sarospatak. . Répaspuszta. . Véménd. . Szentgotthard. . Készeg. . Zalagögänfa. . Gicz. . Magyarovar. . Megyercs. . Kürt. . Pancsova. . Temeskubin. 23. Ujverbasz. 2. Csantaver. 109 165. > Turdus iliacus, L. III. Mart. 22. Tura. IV. Apr. 12. Segesvar. 166. Turdus merula, L. III. Mart. 26. Temeskiräly- falva. Né 1. Németgladna. IN; 8. Algyögy. IV. „ 14. Gredistye. IV. , 16. Braniste. Vine Os UER GS: IVa ES Haranclaib: HV M orj2 IV, 8. Farkasrev. 167. III. Mart. III. Apr. IN... 5 IV. Mart. 6. Mezötur. 11. Nagyvärad. 10. Ungvär. 25. Malomviz. IV. „ 16. Algyògy. IV = los Bramste. IV, RATE ING 7. Zabalez. IV. 21 Segesvar: IV 172Marısel: IV. „ 27. Kolozsvar. V. „ 28. Sajobäbony. Ve Pl Geletnek 168. <*> Turdus pilaris, L. Készeg. IN. Mart. 3: . Zalagögänfa, utolsók, die Letzten. III. Apr. 20. Bänfalu. III. Mart. 26. Megyercs, utolsök, die Letzten. Temeskubin. Nee Te . Rudolfsgnäd. V.Apr. 9 Overbäsz. Vee 5. Ujverbasz. Nias 9, Harta. V. Febr. 11. Hödmezöväsärhely, utolsök, die Letzten. Turdus musieus, L. V. Mart. 29. Leibiez. V. Mart. 6. Brusztura. VAR 8. Kürüsmez6. Wolo leRaszlas V. „ 16. Bikkalvölgy. V. 2. Garampéteri. VEE doa Chizsne: V. , 26. Hladovka. V. Apr. 1. Vichodna. V. Mart. 25. Tatrahaza. Mart. 22. Zniöväralja. , 29. Garamsälfalva. 11. Feketepatak. 13. Szikla. » 27. Teplicska. Febr. 20. Stôsz. 20. Sacza. s 16. Tavarna. Apr. 7. Fenyöhäza. 5 1. Zuberecz. Mart. 19. Szepesbéla. 2 8. Lécse. „ 19. Tätrahäza. AE SES sii te i = D + Räczkeve. Sarospatak, utolsék, die Letzten. Ungvar, esapatosan el, in Fliigen wegziehend. Malomviz. . Garamsälfalva. Tavarna, utolsök, die Letzten. Tatrahàza, utolsók, die Letzten. Szepesvaralja. 110 II. Mart. : IV. Apr. IV. Mart. IV. Febr. Apr. . Csorna. (. Panesova. . Sari. 7. Eibenthal. . Nemetgladna. 5. Türkös. . Korbest. . Szekelyvarsäg. . Gyergyöszent- miklos. 5. Kisherend. Mart. 20. Mai. 7. Apr. 5. . Nagyatad. . Erdécsokonya. . Kaposvär. . Repäs puszta. . Tekes. .Pécs: . Szentgotthärd. . Alsélendva. . Padar. . Csömöder. . Milej. . Zalaegerszeg. . Vasboldogasszony. Räczpetre. Zsedény. Csurgó. 29m Dünje, Apr. 13. > EU: 20. . Savoly. . Vürs. . Hollad. . Balatonszentgyörgy . Balatonkeresztür. . Marezali. , 22. Lengyeltôti. Mart. 26. Apr. 29. n . Tihany. Mart. 25. Kardd. Balatonfüred. Tab. Ivan. Kemenesszentpéter Hove]. 169. <> Turdus torquatus, L. IV. Mart. 17. Gyergyöbekas. IV. Apr. 4. Zsibo. IV. Mart. 29. Felsöbänya. V. Apr. 2. Ohuta. VEE 1. Zniöväralja. NÉE: 7. Kallös. V. Mart. 22. Meczenzéf. Vea a 3. Jászó. V. 26. Sacza. Ve: 4. Patacskö. 170. <> Turtur turtur (L.). I. Mart. 25. Felsölövo. Apr. 5. Csém. „ 22. Köszeg. „ 14. Borsmonostor. Mart. 8. Sorokpuszta. » 8. Szombathely. Apr. 24. Locsmänd. » 21. Malomhäza. Mart. 17. Kôvesküt. Apr. 26. Csepreg. , 20. Vasszécsény. , 20. Vasvar. 20. Hegyhatgyertyanos. 21. Nyügér. 19. Janoshaza. » 26. Zalagögänfa. 26. Värkeszô. T/A , 17. Ugod. » 8. Giez. 19. Peterd. » 17. Csesznek. » 23. Várpalota. Mart. 18. Bokod. Apr. 10. Fehérvárcsurgó. Apr. 23. Sukoró. 23. Budaörs. 29. Savanyúkút. 28. Szarvkő. IT. Apr. 19. Bogyoszlé. 20. Csorna. 29. Magyaróvár. V. Mart. 30. Köbler. V. Apr. 8. Havaskéz. Vi eel 6eRarniezar Vea us 6. Zuberecz. V. Mart. 27. Szvarin. V. „ 18. Csorbato. V. „ 29. Tätrahäza. V. Apr. 3. Leibicz. V. Mart. 29. Szepesbéla. V. Apr. 9. Feketekut. Apr. 17. Sopronujlak. , 26. Sopronkertes. „ 20. Agfalva. „ 17. Kismarton. , 29. Sopronnyék. » 26. Czinfalva. Mai. 4. Sopronpuszta. Apr. 27. Szentmargitbanya. » 20. Fertéfehéregyhaza. » 20. Nagyezenk. » 15. Feketevaros. „ 20. Janoshaza erdész- lak. 23. Ravazd. „ 12. Neszmély. 20. Dunamocs. , 1. Batorkeszi. oe nua] ein Mai. 2. Nyergesujfalu. Apr. 16. Kéménd. , 26. Esztergom. Mai. 1. Perbál. Apr. 19. Csév. Mart. 14. Pilismarot. Apr. 28. Dömös. , 26. Budakeszi. „ 12. Visegräd. „ 27. Sikärospuszta. 27. Pilisszentläszlo. Apr. 6. Hédervar. 19 alapot 18. Asvany. 13. Nyärad. 26. Böös. 26. Patkanyospuszta. 19. Temeskubin. 6. Fehértemplom. 17. Kamaristya. 24. Palona. 7. Opalanka. 29. Dunacséb. 28. Ujvidék. . 22. Alsökabol. 22. Felsökabol. 22. Dunagärdony. 14. Rudolfsgnäd. 14. Torontälerzsebet- lak. 27. Oppova. 4. Tögyer. 14. Lakoesa. 20. Oszro. 16. Vajszlo. 20. Baksa. 5. Villany. 24. Béllye. 16. Dravatorok. 17. Bezdan. 21. Gaja. 27. Méhespetres. 18. Apatin. 81. Szond. 21. Doroszlo. 16. Bäcsordas. 22. Berzaszka. 6. Eibenthal. 2. Plavisevicza. 29. Dubova. 12. Ogradina. 27. Jeselnicza. 30. Jerszeg. 17. Szilas. 23. Temeskiralyfalva. 1. Vermes. 17. Aga. Mai. Apr. . Megyercs. . Madar. . Kiirth. INI. . Ujverbäsz. . Mohol. . Versecz. . Dragsina. . Nagyköveres. . Bälinez. . Bolhé. . Dunaszekcs6. . Doromlas. . Nagybaracska. . Vaskut. 7. Kiskunhalas. . Kirälyhalom. . Bezdini zarda. 25. Pécska. . Csala. . Mondorlak. . Buttyin. . Dunapataj. . Harta. . Kaloesa. 26. Szabadszallas. 18. 12. - DI 27. 23. 16. 20. 20. 24. 95. . Keczel. . Hódmezővásárhely. . Lajostanya. . Gadoros. . Csorvas. . Békésesaba. 20. 21. Békésgyula. Tenke. IV. Labasincz. Harmádia. Szelesova. Bakamez6. Osztrov. Tinkova. Szintyest. Gross. Paduräny. Kossova. Bulza. Halál Apr. 14. Ipolyszalka. Mai. 6. Köhidgyarmat. Apr. 18. Vagsellye. Apr. 11. Polgardi. 24. Pakozd. » 29. Raczkeve. Mai. 7. Budapest. Apr. 8. Sari. 21. Söregpuszta. 22. Abony. » 19. Puszta Tomaj. Mai. 2. Karezag. Apr. 25. Jäszalattyän. 19. Nagyvärad. 19. Szerep. » 17. Szigetmonostor. Mart.30. Kisbag. Apr. 27. Tura. Mart. 18. Hajduböszörmeny. Apr. 27. Hajdúhadház. Mart. 29. Nyiregyhaza. Apr. 18. Szatmárnémeti. 18. Sárospatak. , 25. Kemecse. 24. Mändok. 23. Nagydobrony. » 20. Beregszász. » 25. Nagybereg. » 6. Lazony. 25. Ungvár. » 28. Ungdaröcz. Murt. 12. Radvanez. Apr. 15. Homosdia. 17. Kostéj. 20. Pozsoga. 2. Roskany. s 3. Hunyaddobra. » 20. Radulesd. » 28. Booz. » 20. Alsyögy. Mart. 50. Kudzsir. Mai. 13. Alwinez. Mart. 22. Szerdahely. . Szelistye. . Vizakna. . Szenterzsebet. . Veresmart. . Ujegyhaz. 24. Alsodrpas. . Felsövenieze. . Türkös. . Elöpatak. . Ilyefalva. . Ärkos. . Malnas. . Gidöfalva. . Nagyborosny6. Dalnok. . Keresztvar. . Märiaradna. . Lippa. . Sistarovecz. . Meszdorgos. . Petirs. . Dorgos. 24. Zabälez. . Zimbro. . Zam. . Nagyölved. . Nagybörzsöny. 3. Telki. 5. Märianosztra. . Zebegény. 2. Kospallag. . Nagymaros. Szokolya. Szada. Isaszeg. . Eeskend. 24. Babathpuszta. . Valkó. . Bodony. = . Stomfa. Mai. 15. Apr. 16. . Ghymes. 29. Ersekujvär. 20. Mart. 51. Apr. 2: Nagysenkvicz. Losonez. Felsöhämor. Garamrev. Bakabanya. Apr. Mai. Apr. Mart. Apr. » Mai. 26. 1. 9. 30. 24. 21. 8. 18. . Bulzesd. . Väleabräd. . Topänfalva. . Sard. . Bethlenszentmiklos. . Alsobajom. . Diesöszentmärton. 22. Haranglab. . Valdhid. . Almakerék. . Szaszszentlaszlo. . Szäsznädas. . Segesvár. . Apold. . Fertòfehéregyhaza . Székelyzsombor. . Lüvéte. . Vargyas. Erdöfüle. Csikszentkiräly. Bereczk. Ojtoz. Bulz. Kolozsvar. Kékes. Tancs. V. Bakaszenes. . Magaslak. Gyökös. Selmeczbanya. Teplafò. . Tépatak. . Tesmag. Hont. Dobó. . Korpona. . Dobróváralja. . Alsópalojta. . Gács. . Salgótarján. . Mocsolyástelep. . Felsőhámor. . Ujmassa. . Sajókaza. . Hollóskunyhó. Varbó. . Ujhuta. . Sajobäbony. . Kissajò. . Fels6mocsar. . Gyergyoalfalu. . Tekeröpatak. . Szilágysomlyó. . Szilagyeseh. . Zsibo. . Gyükeres. . Nagysomkut. . Désakna. . Magyarläpos. . Dés. . Naszöd. . Teles. . Szépnyir. 23. Romänbudäk. . Dombhät. . Fehérszék. . Taraczköz. . Hosszúmező. . Maramarossziget. . Farkasrév. . Nagyboesko. . Rönaszek. . Dragomerfalva. . Hätmeg. . Zlosva. . Dolha. . Visk. . Mihälka. . Bustyahäza. . Gernyés. . Küvesliget. . Técső. . Alsöszinever. . Kökenyes. . Irholez. . Szentmihälykürt- vélyes. . Nyéreshaza. . Tereselpatak. . Alséapsa. . Söskäsvöley. . Bürszentgyörgy. 21. Unin. . Berenesvaralja. _ . Trencsén. Apr. 27. Ban. , 28. Divékjesko. Mai. 8. Madarasalja. Apr. 27. Elesmart. , 28. Geletnek. Mai. 2. Znidvaralja. „ 18. Szklendfiirdo. Apr. 20. Zolyombues. „ 24. Koväcsfalva. „ 14. Szelcse. , 29. Garamsälfalva. „ 24. Kiszla. , 10. Bikkalvilgy. Mart. 24. Garampéteri. Mai. 6. Ujvasar. Apr. 28. Szin. Mai. 4. Ponikkohd. Apr. 21. Korompa. Mai. 14. Felsömeezenzef. Air. 23. Somodi. Mai. 4. Jászó. Apr. 28. Szepsi. » 27. Sacza. Apr. 7. Kisherend. Mart. 28. Zsedény. Apr. 3. Csurgó. Mart. 30. Nagyatäd. Apr. 12. Erdöesokonya » 19. Kaposvär. » 7. Repäspuszta. Mart. 25. Tékes. Apr. 8. Pécs. „ 10. Pécsvárad. Mart. 16. Zsitköez. Apr. 20. Padar. , 6. Csömödér. » 20. Mile). Mart. 22. Zalaegerszeg. Apr. 7. Vasboldogasszony. 18. Türje. » 22. Savoly. » 22. Holläd. » 20. Balatonszent- györgy. , 14. Balatonkeresztúr. » 10. Marezali. » — 8. Lengyeltóti. Aquila XVII. TE 26. 26. Ts 25. 29. 29) 20: 25. 18. KT 20. 26. 21. 10. 6. 10 18. 8. . 24. 23. 20. 4. Kassa. Lemes. Delnekakasfalva. Patacskö. Ösva. Keezerlipoez. Vörösvägas. Varannò. Tavarna. Alsöhunköez. Ungpéteri. Gerény. Felsödomonya. Nagylaz. Kisberezna. Nagyberezna. Bercsényifalva. Kispasztély. Soslak. Köbler. Turjaremete. Turjavagas. Kelecsény. . <> Upupa epops, L. I. 7. Karäd. . Balatonfüred. . Tihany. . Tab. . Ujkirtvélyes. . Csém. . Rohonez. . Borsmonostor. . Körmend. . Sorokpuszta. . Szombathely. . Loesmänd. . Malomhäza. . Köveskit. . Csepreg. . Vasszécseny. . Vasvär. . Hegy hatgyertyanos. . Nyöger. . Zalagoganfa. . Varkeszò. . Ajka. Ugod. . Gicz. Apr. Mart. 113 . Ökörmezö. . Illava. . Kassza. . Puhò. . Nagybicscse. . Budatin. . Turdczszentmarton. . Pärnieza. . Revisnye. . Németlipese. . Parasztdubova. . Turdossin. . Felsöerdöfalva. . Tâtrahäza. . Héthärs. . Sarosszentmihäly- falva. . Eperjes. . Bártfa. . Zborò. . Lipnikpuszta. 5. Felsővízköz. Peterd. . Csesznek. . Várpalota. . Bokod. . Fehérvárcsurgó. . Héreg. . Sukoro. . Budaörs. . Sopronszentmarton . Szarvkò. . Sopronkertes. . Ägfalva. . Kismarton. . Sopronnyek. . Czinfalva. . Sopronpuszta. . Szentmargitbänya. . Fertöfeheregyhäza. . Nagyczenk. . Feketevaros. . Janosbäza. 24. {ile 29. Ravazd. Tata, Toväros. Apr. 8. Neszmély. » 18. Dunamocs. , 2. Bätorkeszi. 17. Tarjan. 15. Nyergesujfalu. Apr. 14. Ivan. 12. Kemenesszentpéter. „ 18: Hove]: Mart. 30. Bogyoszlé. Apr. 12. Csorna. , 3. Hedervär. Mart. 15. Temeskubin. 22. Fehértemplom. „ 18. Palona. , 23. Dunaeséb. Apr. 12. Ujvidék. 6. Alsökabol. „ 12. Felsökabol. Mart. 25. Dunagärdony. » 21. Rudolfsgnäd. 27. Torontälerzsebetlak 31. Antalfalva. » 26: Tögyer. Apr. 7. Versecz. , - 12. Lakéesa. „ 12. Oszro: » 2. Vajszio: „ 17. Baksa. Mart. 20. Siklös. Apr. 19. Villäny. Mart. 28. Bellye. „ 21. Drävatorok. Apr. 6. Bezdän. Mart. 28. Gaja. Apr. 5. Méhespetres. 18. Apatin. , 13: Szond. Mart. 24. Doroszlé. Apr. 2. Bäcsordas. » 22. Bereg. Mart. 22. Överbäsz. Apr. 20. Ujverbäsz. Mart. 21. Csantaver. Apr. 12. Mohol. Apr. Mart. Apr. Apr. » Mart. Apr. Mart. Apr. Mart. 7 10. . Perbál. . Csév. Kéménd. Esztergom. 28. Pilismarét. II. . Lipót. : Asvany. . Nyärad. . Büôs. . Patkanyospuszta. . Megyercs. IH. . Temessäg. . Dragsina. . Nagyköveres. . Balinez. Bolho. Dunaszekesö. . Doromläs. . Nagybaracska. Vasküt. . Janoshalma. . Kiskunhalas. . Kirälyhalom. . Mako. Bezdini zárda. . Pécska. . Csäla. . Arad. . Mondorlak. . Borosjenö. . Buttyin. . Dunapatay. . Harta. . Kalocsa. . Szabadszälläs. Hödmezöväsärhely. . Lajostanya. . Gadoros. . Csorväs. . Békéscsaba. . Békésgyula. . Tenke. . Polgardi. > Pakozd. Apr. Mart. Mart. Apr. Mart. 6. 24. 30. 5. 14. Pilisszentkereszt. Dömös. Budakeszi. Visegrád. Pilisszentlászló. . Komárom. . Madar. . Kürt. . Ipolyszalka. . Köhídgyarmat. . Vágsellye. . Raczkeve. . Damariba. . Szigetcsép. Budapest. Sári. . Sőregpuszta. Abony. Mezőtúr. Pusztatomaj. Nagyvárad. Szalárd. Szerep. . Székelyhid. . Szigetmonostor. . Kisbag. . Tura. . Hajdúböszörmény. . Debreczen. . Hajdúhadház. . Nyiregyháza. . Szatmárnémeti. . Sátoraljaujhely. . Kemecse. . Nyírbogdány. Mándok. . Nagydobrony. . Beregszász. Nagybereg. . Nagyszöllös. . Lazony. Ungvár. . Ungdarócz. . Radváncz. 16. 30. 12. . Eibenthal. . Plavisevieza. . Dubova. . Ogradina. . Jeselnicza. . Herkulesfürdö. . Temesszlatina. . Jerszeg. . Ujszadova. . Vercserova. . Borlova. . Mörul. . Pojänamôürul. . Malomviz. . Alsömoe&es. . Felsémoécs. 2. Szilas. . Temeskirälyfalva. . Aga. . Kövesd. . Labasinez. . Harmadia. . Szelcsova. . Bakamez6. . Osztrov. . Tinkova. . Németgladna. . Valemare. . Szintyest. . Gross. . Paduräny. . Kossova. Szerbpozsezsena. Berzäszka. Dalbosecz. 20. Bulza. . Ohababisztra. . Homosdia. . Kostéj. . Pozsoga. . Roskäny. . Hunyaddobra. . Radulesd. . Feresd. . Booz. . Déva. . Alsovarosviz. . Algyògy. . Gredistye. . Ujsebeshely. IV. Apr. 1. Romoszhely. » 2. Kudzsir. Mai. 13. Alvinez. Apr. 18. Ausel. Mart. 20. Szerdahely. » 930. Szelistye. Apr. 13. Kereszténysziget. » 6. Vizakna. = 5. Resinär. » 93. Nagydisznöd. » 4. Nagyszeben. „ 12. Szelindek. „ 12. Szenterzsebet. » 16. Kistalmäcs. » 10. Szebenboieza. Mart. 28. Hermany. Apr. 80. Poresesd. - » 6. Veresmart. Mai. 3. Alsösebes. Mart. 19. Felek. Apr. 2. Ujegyhaz. » 20. Strézakerezisora. » 16. Felsöärpäs. » 18. Alsdarpas. „ 16. Felsöucsa. » 4. Braniste. » T. Alsôvist. » 23. Felsövist. s 8. Dragus. Mart.15. Braza. Apr. 19. Desany. 14. Vajdarécse. » 18. Sebes. „ 14. Felsövenicze. „ 19. Ötohän. Mai. 3. Holbak. Apr. 15. Barczarozsnyo. 18. Brassó. , 17. Arapatak. , 18. Türkös. » 19. Elöpatak. Mai. 5. Ösänez. Mart. 27. Illyefalva. Apr. 12. Sepsiszentkiräly. » 28. Sepsiszentgyörgy. „ 14. Kälnok. , 15. Malnas. s 8. Gidöfalva. Mai. 5. Bodzai szoros. Apr. 18. Nagyborosnyò. Apr. » Mart. Apr. Mart. Apr. Mart. Apr. Mart. 115 . Keresztvär. RE . Zagon. 2. Kladova. 9 2. Mariaradna. 9. Lippa. . Sistarovecz. . Mészdorgos. . Petirs. . Dorgos. . Zabalez. . Borossebes. . Berzova. . Tötvarad. . Zimbro. . Valeabrad. . Szohodol. . Abrudbanya. . Zalatna. . Galacz. . Magyarigen. . Sard. . Nagyenyed. . Magyarcsesztve. . Bethlenszentmiklés. . Somogyom. . Valdhid. Prod. . Szaszszentlaszlo. . Segesvar. . Szaszkeresztur. . Szaszkézd. . Sovenység. . Székelyzsombor. . Lövete. . Felsöräkos. . Vargyas. 29. 26. 18. 25. 22. . Bereczk. PAE 29. . Bulz. Erdöfüle. Karatnavoläl. Aklos. Torja. Szärazpatak. Sösmezö. Korbest. Kolozsvär. Kékes. Teke. Tancs. . Kissajo. 116 Mart. Apr. 29. . Disznajò. 14. . Alsomoesar. . Gürgényhodäk. . Gürgényüvegesür. . Dosz. . Alsöfanesal. . Felsöfanesal. . Laposnya. . Szekelyvarsäg. . Maroshéviz. 5. Gyergyéalfalu. 2. Ditré. . Gyergyöcsomafalva . Gyergyöujfalu. . Kilyénfalva. . Hagotéalja. . Zilah. . Szilágysomlyó. Dedräd. Fels6mocsar. 30. Nagyölved. 25. Nagybörzsöny. . Märianosztra. . Zebegény. . Köspallag. . Nagymaros. . Szada. . Isaszeg. . Ecskend. . Babathpuszta. . Valkó. . Bodony. . Stomfa. . Nagysenkviez. . Losoncz. . Érsekujvár. . Ghymes. . Kudnó. . Garamrév. . Bakabánya. 23. Zsarnócza. . Bakaszenes. . Selmeczbánya. . Saskőszékely. 27. Tópatak. 5. Tesmag. . Hont. . Dobó. . Korpona. Apr. 16. se NZ: Mart. 27. Apr. 2 PL aos ely Mart. 31. Apr. 15. ie a 14 Mai. 13. Apro d: 210, Mart. 24. Apr. 15. Mart. 18. Ma. 15. Apr 16+ 12: Apr. 20 Mai. 1 Apr. 25 ce Mart. 24 NDR 40. 5) 20 gq aZ Ze SANT 20 TA Mart. 28 Apr. 22 Sd) Mart.21 ADI Il Sols 5 puke s Mart. 26 720 Apr. 2 Mai. 1 Mart. 29 Ma. 7. Apr. 10 10 Zsibò. Gyükeres. Nagysomkut. . Désakna. Magyarlapos. Dés. Teles. Nagydemeter. Jaad. Romanbudak. Romuli. Olähszentgyörgy. Kusma. Dombhät. Marosgorbò. Nagyilva. Valeamare. Persahavas. Fehérszék. Käpolnokmonostor. VE . Dobröväralja. . Dobrökirälyi. . Alsöpalojta. Gács. . Salgótarján. Kazár. . Rimaszombat. . Mocsolyástelep. . Felsőhámor. . Sajókaza. . Varbó. . Ujhuta. . Óhuta. . Sajóbábony. . Ilosva. . Dolha. . Visk. . Mihálka. . Herincse. . Bustyaháza. . Alsóbisztra. . Kövesliget. . Técső. . Dulfalva. . Alsószinevér. . Kerekhegy. . Erzsébetliget. . Kükényes. . Irholez. Mart. 2 Apr. . Felsösändorfalu. 29. Felsöbänya. . Taraczköz. . Hosszumez6. . Kräcsfalva. . Märamarossziget. . Tiszaveresmart. . Farkasrev. . Budfalu. 2. Nagybocské. . Ronaszék. . Barezänfalva. . Terebesfejerpatak. . Rozälia. . Felsévissò. . Havasmezé. . Sziklaspatak. . Csodas. . Borsabänya. . Széleslonka. . Szentmihälykürt- vélyes. . Pelesalja. . Ganya. . Tereselpatak. . Alsöapsa. . Alsokälinfalva. . Brusztura. . Gyertyanliget. . Hosszüpatak. . Kürüsmezô. . Soskasvolgy. . Luhi. . Bürszentgyörgy. . Berencsväralja. . Trenesén. . Ban. . Geletnek. 24. . Zélyombues. . Koväcsfalva. 15. . Erdébadony. . Mätyäsfalva. . Garamsälfalva. . Kalls. Te AT. Szklenófürdő. Zólyom. Garamszentandrás. Kramiszka. Apr. Mart. Apr. Mart. 23 25 19. ZE 5. 14. 15. 9. 14. 14. 22% . Delnekakasfalva. . Patacskö. . 24. SENT 22. 25. 16. 18. 26. 10. 12. 2 1 6 . Klementka. . Maluzsina. Szin. Stosz. Meczenzef. Felsémeczenzéf. Somodi. Jászó. Szepsi. Sacza. Kassa. . Keczerpeklén. . Keezerlipocz. . Vürüsvägäs. . Rankfüred. . Varannò. . Kisherend. . Raczpetre. . Zsedény. . Nagyatäd. . Erdöcsokonya. . Labod. . Kaposvär. . Répäspuszta. . Tékes.. a Pées: . Szentgotthard. . Zsitköez. . Alsölendva. . Padar. . Csömöder. . Mile). Zalaegerszeg. Vasboldogasszony. Türje. Savoly. Vörs. Hollad. Balatonkeresztur. Marezali. Lengyeltoti. . Boglär. . Igal. . Tab. 172. <> Vanellus vanellus, (L.). Apr. 14. Tavarna. , 22. Alsöhunköecz. , 13. Ungpéteri. 8. Gerény. „ 24. Felsödomonya. „ 10. Kisberezna. , — 8. Nagyberezna. , 2. Bercsényifalva. Mart.19. Kispasztely. Apr. 17. Söslak. » 10. Köhler. , 6. Turjaremete. „ 18. Fenyvesvülgy. „ 11. Havasköz. „ 10. Turjavagas. 18. Keleeseny. 19. Ökörmezö. I. | Mart. 14. Felsőlövő. 5 (6Csém: „ 12. Rohoncz. „ 18. Köszeg. , 1d. Borsmonostor. , 11. Körmend. 15. Sorokpuszta. , 12. Szombathely. , 20. Locsmänd. „ 22. Malomhäza. Febr. 22. Kövesküt. Mart. 14. Csepreg. » . 2. Vasszécsény. , 6. Vasvär. , 19. Hegyhätgyertyä- nos. „ ©. Nyöger. » 11. Janoshaza. » 9. Zalagögänfa. 13. Varkeszé. , 6. Ajka. » 20. Ugod. 5 oO: CH CZ: i Peters , 19. Csesznek. , 13. Bokod. » (. Fehervärcsurgo. , 27. Oroszläny. Apr. Mart. Mai. Apr. Apr. Mart. Apr. Mart. : 15. 23. 13. 15. 2. Pärnieza. 28. 15. 30. 10. 24. . Szepesbéla. . Feketekút. . Héthárs. . Sárosszentmihály- ) HH (Dini) do à 0 CO 19 Qt 117 Kassza. Puhó. Nagybiccse. Budatin. Rózsahegy. Lucski. Szvarin. Tátraháza. Leibicz. falva. . Zboró. . Lipnikpuszta. 5. Felsővízköz. Héreg. Dinnyés. Sukoró. Savanyúkút. Nagymarton. Sopronszentmarton. . Szarvkö. . Sopronuglak. . Sopronkertes. . Agfalva. . Kismarton. . Czinfalva. . Sopronpuszta. . Szentmargitbanya. . Fertéfehéregyhaza. . Nagyczenk. . Feketeväros. 2. Ravazd. 8. . Dunamocs. . Batorkeszi. 27. . Nyergesujfalu. Teke. Tarjan. Kéménd. . Esztergom. . Dorog. . Csév. Mart. Apr. Mart.. » Apr. Mart. n Febr. Mart. L2 26. Pancsova. . Temeskubin. . Palona. bi — . Kemenesszentpéter . Banfalu. . Barätudvar. . Bogyoszlo. . Csorna. . Magyarovar. . Dunacséb. . Alsokabol. . Felsökabol. . Dunagärdony. . Rudolfsgnad. . Torontälerzsebet- . Oppova. . Togyer. 2. Antalfalva. . Lakoesa. . Oszré. . Vajszlé. . Baksa. . Siklós. . Villany. . Monostorszeg. . Méhespetres. Œ NO H Ot DI Où do co OT . Doroszlé. . Plavisevicza. . Jerszeq. . Rosköez. . Déva. . Alvinez. . Alsöärpäs. Ivan. Dunabökeny. Ujvidek. lak. Bellye. Dravatorok. Bezdan. Apatin. Szond. Mart. 13 LITTA sue 16. D: = TD: III. Mart. 4. Bacsordas. „ 15. Béreg. 4. Overbäsz. > E. , 9. Ujverbäsz. „ 10. Csantaver. Apr. 9. Mohol. Mart. 7. Temessäg. „ ol. Temesvár. » 10. Versecz. Febr. 20. Bolho. Mart. 11. Dunaszekcs6. „ 12. Doromlas. Apr. 6. Jánoshalma. Mart. 11. Kiskunhalas. , 9. Kirälyhalom. n Mako 7. Bezdini zärda. 3 IONPÉCSKa: Apr. 1. Mondorlak. „ 19. Borosjend. Mart. 6. Dunapataj. 11. Kalocsa. W.— E. » 11. Szabadszallas. Febr. 25. Keczel. Mart. 14. Lajostanya. 4. Csorvàs. , 13. Békésesaba. , 25. Tenke. 5 ı 1.#Boleardi: IV. Mart. 25. Felsövist. » 20. Türkös. Mai. 2. Ilyefalva. Mart. 27. Gidöfalva. » 28. Kladova. » 6. Zabälez. Il. . Halaszi. . Hedervär. Lipot. Asvany. Nyarad. Böös. Patkänyos puszta Mart. Mart. » » » » Febr. 2 Mart. Febr. Mart. 9 a 29. . Sárd. . Nagyenyed. . Betlenszentmiklós. . Dicsőszentmárton. . Haranglab. 10. 20. 9. (fe 10. 15. Megyercs. Komárom. Ógyalla. Kürth. Ipolyszalka. Köhidgyarmat. Csallokézsomorja. . Székesfehérvár. Pákozd. . Gárdony. . Ráczkeve. . Kúnszentmiklós. . Bugyi. . Sári. . Sőregpuszta. . Abony. . Mezőtúr. . Puszta Tomaj. . Jászalattyán. . Nagyvárad. . Szalárd. . Szerep. . Székelyhíd. . Kisbag, > SE. . Tura. . Hajdúböszörmény. . Hajdúhadház. . Nyiregyhaza. . Szatmárnémeti 7 E. . Kemecse. . Mándok. . Nagydobrony. . Csikósgorond. . Beregszász. . Nagybereg. . Lazony. Berzova. 2. . Felsérakos. Lüvéte. Korbest. . Szamosfalva. Görgenyhodäk. . Tekeröpatak. . Nagyölved. . Nagybörzsöny . Nagymaros. zokolya. . Szada. . Isaszeg. . Ecskend. . Babathpuszta. . Valké. . Bodony. . Nagysenkvicz. . Losone2. . Ghymes. . Garamrudnò. . Hont. . Gacs. . Salgótarján. . Rimaraho. . Rimaszombat. . Sajokaza. 5. Herincse. Apr. 6 Mart. 17 Apr. 12 Mart. 20 „16: ae elds Apr. 8 yale: rodi 19 „ 15 Mart. 12. Apr. 7. Felsébotfalu. Mart. 22. Trencsén. > 29. Ban: Apr. 25. Turoezszkleno. , 25. Kunosvdgas Mart 24. Garamsalfalva. » 22. Helpa. = ah Syain 2, Somodi. ni 12. Szepsi. » 21. Sacza. 22, Kassa, Mart. 20. Soslak. » ol. Turjavägäs. . Gyökeres. . Désakna. . Magyarlapos. . Csicsokeresztur. Naszód. V. 3. Bustyahäza . Teesö. . Irholez. . Németmokra. . Brusztura. Kürüsmez. Maramarossziget. . Bürszentgyörgy. Apr. Mart. Mart. Apr. Mart. Apr. Mart. Mart. Apr. » Mart. Apr. Mart. » i. Farkasrév. . Jaäd. . Barczänfalu, . Rozalia. . Havasmezo. . Borsabanya. . Illava, . Kassza. . Nagybiesese. . Budatin. 119 . Turöezszentmärton . Parmeza. . Lokeza. . Németlipcse. . Vavrecska. . Nameszto. . Szlanicza. . Trsztena. . Jablonka. . Hladovka. . Szvarın. . Feketeküt. . Sarosszentmihaly- falva. . Zboro. . Lipnikpuszta. . Felsövizköz. Az 1908/1909. evi télen ättelelt fajok Verzeichnis derjenigen Arten, welche jegyzéke. im Winter 1908/1909 überwinterten. 1. Alauda arvensis, L. Zalagógánfa, Megyercs, Overbász, Ujverbász, Gyökeres. 9 a . Anas boschas, L. Zalagögänfa, Tata, Megyercs, Komárom, Ujvidék, Rudolfsgnad, Ujverbasz, Hödmezöväsärhely, Bugyi. 3. 4, 5. 6. de . Botaurus stellaris, (L.) Nagyczenk. © 00 Anas crecea, L. Arad. Anser anser, (L.) Temeskubin. Anser fabalis, Lars. Kőszeg, Zalagögänfa, Tata, Megyercs. Ardea cinerea, L. Tata, Neszmély, Kamaristya, Dunacséb, Rudolfsgnäd, Doromlas. Asio aceiptrinus, Parr. Rudolfsgnäd, Csantavér. Buteo buteo, (L.) Sopronpuszta, Ujvidék, Rudolfsgnad, Ujverbasz, Malomviz, Bald, Igló, Lőcse. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. Cannabina cannabina, (L.) Lőcse. Carduelis carduelis, (L.) Szepesváralja, Lőcse. Jerchneis tinnuneulus, (L.) Sopronpuszta, Överbäsz, Szerep, Malomviz, Kolozsvár. Circus aeruginosus, (L.) Ujverbász. Circus eyaneus, (L.) Sopronpuszta, Överbäsz, Ujverbász, Csantavér, Arad, Mezőtúr. Circus pygargus, (L.) Óverbász. Coccothraustes coccothraustes, (L) Kőszeg, Ungvár, Malomviz, Algyógy. Columba livia, L. Megyercs. Columba oenas, L. Kisherend, Répaspuszta, Zalagógánfa, Fertőfehéregyháza, Duna- mocs, Dunacséb, Rudolfsgnád, Temeskubin, Baksa, Doroszló, Ujverbász, Törökbecse, Doromlás, Arad, Keczel, Sári, Jerszeg. ils): 20. 21. 99 a Columba palumbus, L. Királyhalom, Malomvíz. Colymbus eristatus, (L.) Arad. Colymbus fluviatilis, Tunsr. Ujverbász. 2. Emberiza calandra, L. Kőszeg, Megyercs, Komárom, Ujverbász. Malomvíz, Algyógy. 23. 24. Emberiza schoeniclus, L. Overbasz, Ujverbasz. Erithacus rubecula, (L.) Kôszeg, Nagyezenk, Komärom, Overbasz, Ujverbasz, Békés- csaba, Malomviz, Algyògy, Kolozsvár, Geletnek, Tavarna, Zuberecz. 29. Fringilla coelebs, (L.) Kőszeg, Komárom, Nagyvárad, Ungvár, Malomviz, Kolozsvár, Beszterczebánya, Lőcse. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 38. 34. 39. Fuligula fuligula, (L.) Tata, Komárom. Gallinago gallinago, (L.) Gyöngyösapáti, Tata. Gallinula chloropus, (L.) Hódmezővásárhely. Motacilla alba, L. Répáspuszta, Mór, Detonáta, Garampéteri. Motacilla boarula, Penn. Bulzesd, Geletnek. Rallus aquatieus, L. Ujverbàsz, Turja, Csantavér, Ujmoldova. Ruticilla phoenicura, (L.) Kalocsa. Scolopax rusticola, L. Malomviz. Sturnus vulgaris, (L.) Vörs, Fertöfeheregyhäza, Nagybaracska, Sari, Zuberecz. Totanus totanus, (L.) Tata. | 36. Turdus iliacus, L. Budapest. 37. Turdus merula, L. Pusztakisfalu, Sári, Algyogy, Kolozsvár, Geletnek, Maluzsina, Szepesvaralja. 38. Turdus torquatus, L. Buttyin, Zuberecz. À Zugskalender Ungarns auf Grund des histori- schen Materiales (inklusive 1909), Jahrescharakter fiir 1909, Zeitdauer der Besiedelung, resp. des Magyarorszag vonulasi naptara a törteneti anyag alapján (1909-ig bezárólag), az 1909. év jellege, a terület megszállásának, ill. az átvonulásnak időtartama. Durchzuges. o A megszéllés, ill. atvonulas | = Tôrténeti | 1909. évi Az 1909. év Hany nto EEE Zi kozé közé ase | nappal Sabba Le Besiedelung © È p pP ] g resp. des Durchzuges in E 3 Faj — Art ws: : sz | Um BoTagens ME | S $ Historisches | Mittel für Zugscharakter | Ran ani pure 1908 pu $ 3 Mittel 1909 des Jahres 1909 Tage ||laut dem histori- | Jahre = TSZ schen Materiale | 1909 1 | Anas boschas L. Mart, 2 | Febr. 25 |Korai — Früh| 5 76 2 || 2 | Buteo buteo (L.). , 5 | Mart, 21 | Kesö — Spät | 16 74 25 | 3 | Columba oenas L. 6 6 , 13 | Kesö — Spat | 7 89 66 4 | Alauda arvensis L. . 7 , 12 | Kesö — Spät | 5 92 54 | 5 | Anas crecca L. . RO RT „ 18] Kesö — Spat 6 68 28 || 6 | Dafila acuta (L.). » 7 || Febr. 23 | Korai — Früh | 10 70 48 7 | Emberiza calandra L. n 8 || Mart. 11 || Kés6 — Spät 8 68 31 | 8 | Sturnus vulgaris L. . 8 , 15 || Késo — Spat 7 76 64 | 9 | Vanellus vanellus (L.) 5 8 , 13 || Kesö — Spat 5 92 52 || 10 | Alauda arborea L. cl 9 , 20 | Kesö — Spät 11 66 40 ui 11 | Anser anser (L.). éz 9 ‘5 5 || Korai — Früh 4 90 52 | 12 | Falco lanarius L. EN = = = 80 SE || 18 | Larus ridibundus L. „ 10 | Mart. 16 | Kesö — Spat 6 59 17 | 14 | Anas penelope L. = 41 a 9 || Korai — Früh 2 78 32 |} 15 | Fulica atra L. 0 di , 17 | Kesö — Spat 6 86 44 \{ 16 | Fringilla coelebs L.. PL? , 19 || Kesö — Spat 7 58 48 | 17 | Circus eyaneus (L.) . 13 96 | Kesö — Spät 13 78 27 ‘| 18 | Columba palumbus L. 13 18 | Kesö — Spät 5 87 54 || 19 | Fuligula nyroca (Güwn.) le , 16 || Kesö — Spät 3 63 29 1 | 20 | Numenius arcuatus (L.). ale) , 17 | Kesö — Spat 4 79 57 \ 21 | Turdus merula L. “le , 15 | Kesö — Spät 2 73 32 | 22 | Ardea alba L. alld = Les Ys 110 — ‚| 23 | Fuligula ferina (L.) . me! — — — 58 — "] 24 | Larus canus L. a 2.4 — — —- 63 — (| 25 | Motacilla alba L. , 15 | Mart. 18 | Késô — Spat] 8 75 58 | 26 | Emberiza schoeniclus L. Be 1006 „ 17 | Kesö — Spät 1 70 (6 ‘| 27 | Gallinago gallinago (L.). 99. ALG „ 21 | Kesö — Spat 5 71 28 28 | Anas querquedula L. mie IT 12 || Korai — Früh || 5 66 18 29 | Anas strepera L. b MAT „ 10 | Korai — Früh 7 85 13 | 30 | Cerchneis tinnunculus (L.) . PAT „ 24 | Kesö — Spat 7 101 14 ‘| 31 | Chloris chloris bo Ban Al, „ 14 [Korai — Früh 3 46 34 32 | Turdus musieus L, . Ne) , 20 | Kesö — Spat 2 74 37 33 | Erismatura leucocephala (Scop.) EU QE = = | — 66 pra 84 | Milvus milvus (L.) * | 49 » 24 | Késô — Spät| 5 98 45 35 | Pavoncella pugnax (L.). ie) 18 | Korai — Früh|| 1 61 42 36 | Turdus iliacus L. ; 19 , 80 | Kesö — Spat 11 75 28 37 | Gallinago gallinula (L.) . 20) 21 | Késő — Spat 1 62 28 38 | Pratineola rubicola (L.). 20 „ 24 | Kesö — Spät 4 61 42 39 | Totanus totanus (L.) 20 , 19 || Korat — Früh 1 91 26 40 | Fuligula fuligula (L.) . 192 = = = 73 ss 41 | Motacilla boarula Penn. . 22 | Mart. 22 || Megfel.- Entsprech. 0 77 | 52 Aquila XVII. 16 A megszállás, ill. átvonulás | & Történeti | 1909. évi | Az 1909. év se ee LS © ù közep közep jellege resp. des Durchzuges in aa Faj — Art Um | Tagen S 8 i Historisches Mittel für Zugscharakter | wi REST Sen 1000 ee 3 3 4 Mittel 1909 des Jahres 1909 | rage I ni de Non Jahre 42 | Scolopax rusticola L. Mart. 22 | Mart. 26 | Kesö — Spat 4 94 65 43 | Anthus pratensis (L.). 3 28 „ 18 [Korai — Früh 5 81 32 44 | Botaurus stellaris (L.) . 003 s 17 | Korai — Früh 6 86 67 45 | Erithacus rubecula (L.). 1093 , 23 | Megfel.-Entsprech. 0 63 46. 46 | Fuligula marila (L.). NDS — — = 65 — 47 | Numenius phaeopus (L.) gk 28 — = — 56 — 48 | Phalacrocorax carbo (L.) A" 928 — — — 63 — 49 | Colymbus cristatus L. s 24 | Mart, 30 | Késő — Spät 6 62 37 50 | Limosa limosa (L.) . 5. (E24 , 26 || Kesö — Spät 2 57 12 51 | Ardea cinerea L. RD s 28 | Kesö — Spat 3 105 73 52 | Circus aeruginosus (L.). Aes , 28 || Korai — Früh 2 53 27 53 | Circus pygargus (L.) 5 (20 = == — 106 — 54 | Rallus aquaticus L. . 2126 ez zen = 82 en 55 | Charadrius pluvialis L. . oo 210 — = — 61 — 56 | Grus grus (L.) „ 27 | Mart. 30 | Késő — Spät 3 91 58 57 | Numenius tenuirostris Vie. . hah PAS) — == + 37 — 58 | Rissa tridactyla (L.). ees — = — 10 — 59 | Ruticilla tithys (L.).. „ 28 | Mart. 29 | Kesö — Spat 1 66 43 60 | Spatula clypeata. (L.) she 28 , 29 | Késő — Spät 1 84 23 61 | Totanus ochropus (L.) . Rue 28 » 14 || Korai — Früh| 14 82 23 62 | Accentor modularis (L.) » 29 || Apr. 2 || Kés6 — Spat | 4 68 33 63 | Circus macrurus Gm. x 429 = Le = 61 — 64 | Colymbus fluviatilis Tunsr. , 29 | Apr. 4 | Kés6 — Spat | 6 70 28 65 | Totanus nebularius Gunn. . 2) > == ee 70 — 66 | Colymbus griseigena Bopp. . 30 == = INT 49 — 67 | Gallinago major Gm. , 30 | Mart. 31 || Kesö — Spat 1 68 18 68 | Turdus torquatus L. SEBŐ » 29 || Korai — Früh it 69 41 69 | Calamodus melanopogon (TEum.) Iie, I — == = 52 — 70 | Ciconia nigra (L.) È 1 | Apr. 10 | Kesö — Spat 9 58 37 71 | Tringa alpina L.. 3 1 sz — = 68 sa 72 | Charadrius alexandrinus L. g 2 = = — 65 = 73 | Ciconia eiconia (L.) . g 2 Apr. 2 Megfel.- Entsprech. | 0 | 109 71 74 | Circaëtus gallicus (Gm.). N 2 == — — 41 = 75 | Phylloscopus acredula (L.) . 3 2 | Apr. 1 || Korat — Früh 1 63 44 76 | Totanus fuseus (L.). > 2 — — — 67 = 77 | Colymbus nigricollis (Bram) 4 3 | Apr. 8 | Kesö — Spät 5 56 16 78 | Cyanecula suecica (L.) . n Dall ve 7 || Kesö — Spät 4 50 15 79 | Emberiza cia L. . a 3 | — — — 69 fa 80 | Milvus migrans (Bopp.) . è 3 | Apr. 6 | Kesö — Spät 3 90 81 81 | Gallinula chloropus (L.) de ne 5 | Késő — Spät 1 90 37 82 | Haematopus ostrilegus, L.. x 5 = == — 27 Tra 83 | Phalaerocorax pygmaeus (Paun.) a 5 — | — = 28 Ta 84 | Ardea purpurea L. ; x 6 || Mart. 31 || Korai — Früh 6 65 46 85 | Ortygometra parva (Scop.). = 6 == = — 81 = 86 | Platalea leucorodia L. . » 6| Apr. 4 || Korat — Früh| 2 62 36 87 | Aquila maculata Gm. 7 — — = 75 TE ee Pe re 128 È A megszälläs, ill. atvonulas a Történeti || 1909. évi ||. Az 1909. év || Häny || időtartama napokban a közep közep jellege nappal és en È 8 B Faj — Art N 3 1 A Um Tagen î È § Historisches Mittel für Zugscharakter ie] Ze DES Ba Mittel 1909 des en 1909 | Mage laut de Nistor Jae 88 | Charadrius dubius Scop. . . Apr. 7 |. Apr. 6 || Korat — Früh 1 72 35 89 | Motacilla flava L. 2 4 7 , 12 | Kesö — Spat 5 68 51 90 | Nycticorax nycticorax (I..) 3 7 a 4 | Korai — Früh 3 67 18 91 | Ortygometra pusilla (Paun.) È 7 = = cs 44 — 92 | Pandion haliaëtus (L.) . 5 7 — == — 60 — 93 | Saxicola oenanthe (L.) . 7 | Apr. 9 | Kesö — Spat an | 81 38 94 | Hirundo rustica L, . 3 8 , 12 | Reso — Spat 4 85 55 95 | Ruticilla phoenicura (L.) È 8 | = 7 | Korai — Früh Zefa) 67 43 96 | Totanus hypoleucus (L.) x 8 | È 5 [Korai — Früh ar 69 27 | 97 | Tringa minuta Less. ő 8 = == == 29 == 98 | Falco subbuteo L. , 9 | Apr. 12 | Késô —Spät| 8 | 7 34 99 | Totanus stagnatilis Brcusr. à 9] —- | — = 65 — 100 | Oedicnemus oedicnemus (L.) . , 10 || Apr. 7 | Korai — Früh 3 59 28 101 | Calamodus aquaticus (Gm.). CU 10M ss — ee 45 — 102 | Phylloscopus trochilus (L.) 210 Apr NZ Kesö — Spät 2 65 15 | 103 | Serinus serinus (L.) 0 11 | Késő — Spat 1] 59 58 | 104 | Upupa epops L. . ms Real) > 9 | Korai — Früh 1 66 58 | 105 | Aquila clanga Pat. . an HT -— — a 71 — | 106 | Ortygometra porzana (L.) . Ay UH Mart. 25 || Korai — Früh 1% 68 43 N 107 | Totanus glareola (L.) Kidd — — Bi 69 — | 108 | Anthus trivialis (L.). Al 42 | Apr. 10 | Korai — Früh dal 65 43 | 109 | Ardea garzetta L. | , 13 | Mart. 30 | Korai — Früh 14 87 39 | 110 | Himantopus himantopus (L.) ALES — — = 59 = 111 | Jynx torquilla L „14 | Apr. 17 | Késő — Spät 8 67 47 | 112 | Sterna hirundo L. SEA „ Al | Korai — Früh 3 64 37 | 113 | Chelidonaria urbica (L.) „#15 , 15 | Megfel.- Entsprech, 0 74 56 | 114 | Pratincola rubetra (L.) . , 15] » 18 | K6sö — Spät 2 70 42 | 115 | Sylvia curruca (L.) . MG „ 17 | Kesö — Spät 2 88 22 || 116 | Anthus campestris (L.) . 16 = — Le 58 == 117 | Aquila pennata Gm. . 4 16 = = feel 80 = || 118 | Cuculus canorus L. . i 17 | Apr. 18 | Késő — Spat 1 | 66 56 | | 119 | Locustella luscinioides (Save). | i 17 = == ar 68 = | | 120 | Phylloscopus sibilator Brcusr. : 17 | Apr. 18 | Késő — Spat 1 | 62 15 121 | Plegadis falcinellus (L.) Al U7 s LT || Megfel.-Entsprech. 0 | 52 |) LG (| 122 | Clivicola riparia (L.) £ 18 15 | Korat — Früh 9a TE GE 123 | Recurvirostra avocetta L. le = == SS 64 — || 124 | Luscinia luscinia (L) , 19 Apr. 20 | Kesö — Spät 1 55 43 | 125 | Muscicapa atricapilla L. a , 17 [Korai — Früh 2 | 57 17 | 126 | Muscicapa collaris Brcusr. on 19 , 20 | Kesö — Spät 1 46 37 | 127 | Larus minutus PALL. ; 90) — = SG! 65 — 128 | Sylvia atricapilla (L.) , 20 | Apr. 27 | Késő — Spät AA 63 33 129 | Tringa subarcuata (GüLD.) . . 920 | — — = 58 — 130 | Calamodus schoenobaenus (L.) | , 21 | — — PES di 48 — 131 | Glareola pratincola (L.). à 21 — — — 44 = 132 | Acrocephalus arundinaceus (L.) » 22 | Apr. 22 |Megfel.- Entsprech. 0 | 51 | 31 133 | Ardea ralloides Scop. 22 19 ||Korai — Früh Bu | 62 41 16" È A megszállás, ill. átvonulás È Történeti || 1909. évi | Az 1909. ev | Hany || idotartama napokban È közep közep jellege nappal eer a = Faj — Art : ‘ À Um Tagen ] 2 8 Historisches Mittel für Zugscharakter el ne anyag DE È si Mittel 1909 des Jahres 1909 Tage laut dem histori Jahre | 134 | Cerchneis vespertinus (L.). Apr. 22 | Apr. 17 | Korai — Früh 5 TT 56 | 135 | Hydrochelidon nigra (L.) 22 » 23 | Kés6 — Spat 1 77 17 136 | Sylvia sylvia (L.) 029 s 20 | Korai — Früh 2 71 53 137 | Luscinia philomela (Becxsr.) du 25 , 22 | Korai — Früh 1 47 36 138 | Sterna minuta L, > 528 —- — — 61 — 139 | Turtur turtur (L.) , 23 | Apr. 23 | Megfel.-Entsprech. 0 77 54 140 | Monticola saxatilis (L.) . » 24 » 23 | Korai — Früh 1 66 28 141 | Coracias garrula L. . FI O » 28 [Korai — Früh 2 64 47 4 142 | Sylvia simplex Larn. E PO DI s 28 | Kesö — Spat 3 62 32 143 | Acrocephalus streperus (Viemu.) 5 Ae — — — 50 — 144 | Caprimulgus europaeus (L.) » 26 | Apr. 29 | Kesö — Spat 3 54 44 145 | Cerchneis cenchris (Nauw.) . 26 — — — 20 — | 146 | Ardetta minuta (L.) . » 27 | Apr. 15 | Korai — Früh 12 54 53 147 | Pernis apivorus (L.). HOT. = — — 73 — 148 | Oriolus oriolus (L.) . » 28 | Apr. 26 | Korai — Früh 2 58 48 | 149 | Anthus cervinus (Paut.) ; 1129 — — = | 51 — 150 | Locustella naevia (Bopp.) 2129 — — — | 55 — 151 | Colymbus auritus L. . 30 — — — L | TA — 152 | Lanius minor Gm. 30 | Apr. 29 | Korai — Früh 1 58 21 153 | Micropus apus (L.) . + atl) , 25 || Koraî — Früh 5 74 44 154 | Muscicapa grisola L. a 80 , 27 | Korai — Früh 3 45 30 155 | Pisorhina scops (L.) 3 180 — — _- 18 — 156 | Coturnix coturnix (L) Mai. 1 | Apr. 29 | Korai — Früh 2 65 59 157 | Lanius collurio L. h 2 s 30 |Korai — Früh 2 65 19 158 | Locustella fluviatilis Wonr. 3 2 — = — T4 = 159 | Hydrochelidon leucoptera (Meıssn. et Scuinz) . c 3 — — = 42 — 160 | Lanius senator L. 5 3 ca _ — 33 — 161 | Merops apiaster L. . 5 3 | Apr. 28 || Korat — Früh 5 97 28 162 | Sylvia nisoria (Becnsr.) » 3 | Mai. 8 || Kesö — Spät 5 45 14 163 | Hypolais hypolais 5 u! „ 12 | Kesö — Spat 8 60 8 | 164 | Acrocephalus palustris (Becust.) 5 7 —— — — 50 — 165 | Crex erex (L.) A 7 Mai. 6 | Korai — Früh 1 60 55 166 | Muscicapa parva . Mae N 9 Do 3 || Korai — Früh 6 48 20 167 | Hydrochelidon hybrida (Parr.) a" A4 — — — 30 _ | | | 125 Függelék. Anhang. (Horvat megfigyelések 1909 tavaszän.) (Kroatische Beobachtungen im Frühjahre 1909.) Alauda arvensis, L. Mart. 20. Mrkopalj. Anas boschas, L. Mart. 2. Zengg. Anser fabalis, Lars. Mart. 20. Grabovnica. | Mart. 11. Sesyete. | Mart. 4. Storginagreda Ardea cinerea, L. Mart. 23. Brzaja. Febr. 22. Ivanska. Mart. 11. Sesvete. » 13. Draganaclug. Mart. 15. Kozarevac. » 18. Storginagreda. „ 10. Grabovnica. » 24. Nemci. , à. Zrinska. Caprimulgus europaeus, L. Mai. 3. Zengg. Ciconia eiconia, (L.). Mart. 23. Bedenicka. | Mart. 28. Lipovljani. | Apr. 2. Ujgradiska. Apr. 10. Grabovnica. Apr. 8. Morovic. Mart. 22. Vrenovina. Mart. 24. Jasenovac. Mart. 18. Nemci. » 22. Vrbanja. Apr. 2. Ivanska. » 22. Sarampov. 27. Zupanja. 31. Sesvete. Ciconia nigra, (L.). Mart. 26. Ivanska. | Mart. 29. Narta. Apr. 4. Ujgradiska. | Apr. 1. Nemci. Chelidonaria urbica, (L.). Mart. 26. Glina. Apr. 29. Kalje. | Apr. 20. Radatovië. Apr. 23. Gornjavas. » 11. Nemci. | „ 8. Stalak. „ 10. Jarenak. | » 22. Novoselo. | „ 4. Stojdraga. | » 14. Prgomely. | Columba oenas, L. Mart. 4. Bedeniéka. | Mart. 19. Kalje. Mart. 18. Stojdraga. 10. Grabovniea. | , 9. Kozarevac. Febr. 12. Storginagreda. Febr. 19. Ivanska. | Apr. 9. Novoselo. Mart. 4. Ujgradiska. Mart. 9. Sesvete. 126 Febr. 19. Kebel. Mart. 30. Moroviè. Apr. 6. Bedenicka. » 29. Ivanska. Apr. 12. Brzaja. „ 11. Cerina. , 24. Felsôjelenje. a 6. Glina. , 19. Gornjavas. 10. Grabovnica. , 9. Grubisnopolje. , 12. Ivanska. » wo. Jablan: Apr. 5. Bedeniéka. 13. Brzaja. 15. Felsöjelenje. „ 16. Fuzine. , 29. Gracovnica, „ 11. Grubisnopolje Mart. 29. Ivanska. Apr. 10. Jasenovac. 8. Kozarevac. Apr. 12. Grabovnica. 14. Ivanska. Mart. 17. Nemci. Columba palumbus, L. Mart. 23. Ogulin. Coracias garrula, L. Apr. 19. Fuka. Coturnix coturnix, (L.). Apr. 19. Narta. | » 28. Sesvete. , 20. Storginagreda. | Cuculus canorus, L. 15. Jasenak. » 4. Kalje: , 16. Kozarevac. » 26. Lié. » 23. Mrzlavodica. » 15. Mrkopalj. Mai. 2. Morovié. Apr. 2. Nemci. „ 14. Novoselo. „ 17. Radatovie. Gallinula chloropus, (L.). Mai. 7. Mrzlavodica. Hirundo rustica, L. Apr. 14. Lie. | » 9. Lipovljani. | Mai. 2. Morovic. Mart. 20. Mrkopalj. Apr. 7. Nemci. 11. Raié. , 12. Ravnagora. Mai. 19. Rujevac. Apr. 22. Sesvete. Lanius collurio, L. Apr. 27. Zengg. Luseinia luseinia, (L.). Apr. » 16. Kozarevac. | 23. Sesvete. | Luscinia philomela, (Becusr.) Mart. 28. Vranovina. | Mart. 21. er: Mai. 28. N Apr. 18 , is 14 ” 13 HS 78 13 LPO AE À et, Apr. 10. „ls. Mart. 20. Apr. 15. Mart. 7. 26. 31. 3-16: Apr. 4. Apr. 9. Mart. 31. Stojdraga. Ujgradiska. Vranovina. . Zengg. . Rujevac. . Sesvete. . Sokolovec. . Stalak. . Stojdraga. . Storginagreda. . Topuszko. . Ujgradiska. . Zrinska. Sokolovae. Storginagreda. Ujgradiska. Volinja. Vranovina. Vrbanja. VukSinec. Zengg. Zupanja. Storginagreda. VukSinee. Mart. Apr. Mart. Apr. Mart. ” Apr. Mart. Mart. . Brzaja. . Gornjavas. . Grabovnica. . Grubisnopolje. . Ivanska. . Kalje. Mai. 5. . Brzaja. 10. 10. . Ivanska. Fuka. Grabovnica. . Bedenicka. . Brzaja. . Cerina. . Grabovnica. . Bedenicka. . Brzaja. . Felsöjelenje. . Grabovnica. . Gornjavas. . GrubiSnopo]je. . Ivanska. . Bedenicka. . Bolè. . Brzaja. . Felsöjelenje. . Grabovnica. . Kozarevac. Mieropus apus, (L.). Mart. Oriolus oriolus, (L.). vr oO" Zengg. Scolopax rusticola, L. Apr. Mart. ” Sturnus vulgaris, L. Febr. Mart. Apr. Turtur turtur, (L.). Febr. Apr. Mart. » » » Mart. Apr. ” Vanellus yanellus, (L.). Mart. ” Apr. 12. Zengg. Motaeilla alba, L. 16. Kozarevac. 93. Lie. 23. Markovac. 25. Mrkopalj. 29. Mrzlavodica. r. 31. Novoselo. | Apr. 25. Bolé. 16. Kozarevac. 13. Liskovae. 12. D. Miholjac. 13. Nemci. 7. Ponikvari. 6. Ivanska. 21. Lie. 5. Nemci. 6. Sesvete. 26. Jasenak. 3. Kalje. 6. Kozarevac. 15. Mrzlavodica. 19. Nemei. 22. Radatoviè. 24. Sesvete. 5. Sokolovac. Upupa epops, L. 31. Grabovnica. 30. Ivanska. 1. Kozarevac. 17. Sesvete. 31. Sesvete. 12. Storginagreda. | 127 Mart. 22. Radatovie. Apr. 20. Ravnagora. Mart. 11. Sesvete. „ 15. Vranovina. Febr. 5. Zengg. Apr. 3. Zrinska. Mart. 25. Sokolovac. Apr. 6. Stalak. Mart. 23. Storginagreda. 19. Ujgradiska. Mart. 17. Stalak. , 28. Storginagreda. » 6. Ujgradiska. 23. Zengg. Apr. 17. Srbska Kapela. Mart. 13. Stalak. Apr. 18. Stojdraga. „ 16. Storginagreda. „ 24. Ujgradiska. » 18. Volnije. Mai. 8. Zengg. Apr. 4. Storginagreda. Mart. 30. Ujgradiska. , 29. Zengg. Vezisce. | Mart. 9. 128 Az 1909. évi tavaszi madarvonulas és az idô jarasa. Írta: Hecyroxy KABos. Az ornithológiai jelentés szerint 111 jobban megfigyelt faj közül a hosszabb idejű átlag- nál 59 faj későbben, 45 pedig korábban érkezett meg, 7 fajnál a megjelenés a rendes időben esett meg. Azok a fajok, a melyek februáriusban és márcziusban szoktak meg- jönni, késtek; amazok pedig, a melyek apri- lisban és májusban érkeznek, a szokott idő- pontnál korábban jelentek meg. Mielőtt a vonulást meteorológiai szempont- ból közelebbről megvizsgálnók, helyén való lesz megjegyezni, hogy a fenológiában éppen úgy, mint a meteorológiában, csak akkor mér- hetünk össze valamely átlagot egy másik átlaggal, ha mindkettő ugyanabból az idő- szakból van levezetve. Igy például 20 éves ornithológiai és 15 éves meteorológiai átlag össze nem mérhető, hanem csak ugyanabból az időszakból való egyidejű adatokra támasz- kodva vizsgálhatjuk meg a két rendbeli tüne- mény közötti kapcsolatot. De még az a körül- mény is némi bizonytalanságot okoz, ha az egyik átlag igen sok, a másik igen kevés esetből lett kiszámítva. Az az átlag, mely igen kevés esetre támaszkodik, kevésbbé biztos, mint a sok esetből levezetett eredmény. Ezt tekintetbe véve, ki kell mondanunk, hogy a fentebbi ornithológiai eredmény nem teljesen biztos, mivel az átlagok nem minden fajnál egyidejűek. Biztosabb lesz következtetésünk, ha csak azokra az átlagokra támaszkodunk, melyek 15 évre (1894—1908) vonatkoznak. Ezt az átlagot 32 madárfajt illetőleg ismerjük, sajnos, hogy némelyiknél csak igen kevés eset sze- repel. Az ilyen fajoknak átlagos 15 éves megjelenése nem teljesen biztos. Az össze- mérésnél ezt a körülményt mindig szem előtt kell tartanunk. Ha már most az 1909. évi megjelenést a 15 éves átlaghoz hozzámérjük (sajnos, hogy a pentaszos csoportosítás miatt mindössze 25 madárfaj jön itt tekintetbe), arra az átlagos eredményre jutunk, hogy a Coracias garrula és Ruticilla phoenicura 1—2 napos korábbi megjelenésének kivételével általános a késés, és pedig 4 napos. És valamennyi 32 faj is Der Vogelzug und die Witterung im Frühling des Jahres 1909. Von J. Hreyroky. Laut dem ornithologischen Jahresbericht war die Ankunft der 111 besser beobachteten Vogelarten in 59 Fällen eine verspätete, in 45 Fällen eine frühzeitigere, in 7 Fällen eine normale. Verspätung zeigt sich bei den An- kömmlingen im Februar und März, eine früh- zeitigere Ankunft kann bei den Arten bemerkt werden, die im April und Mai anzukommen pflegen Bevor wir den Zug aus meteorologischer Hinsicht betrachten, muss betont werden, dass ein Vergleich von phaenologischen und mete- orologischen Daten nur dann angestellt werden kann, falls dieselben demselben Zeitraume entstammen. Will man also den Zusammen- hang studieren, der zwischen einem Mittelwert der beiderseitigen Elemente supponiert wird, so geht es nicht an, ein 20jähriges ornitho- logisches Mittel mit einem l5jährigen meteo- rologischen Mittel zu vergleichen, beide Mittel- werte müssen synchron sein. Die Schluss- folgerung ist minder sicher auch in dem Falle, wenn das Mittel zu einem Vergleich aus wenigen Daten gebildet wird; hingegen verdient es mehr Vertrauen, wenn es aus zahlreichen Angaben entnommen wird. Bei der Beurteilung des ornithologischen Jahresberichtes von 1909 ist dies wohl zu beachten. Die Mittelwerte sind nicht synchron. Unsere Schlussfolgerungen gewinnen an Wert, wenn wir uns nur an die löjährigen Mittel der Jahre 1894—1908 hatten. Diese Mittelwerte sind für 32 Arten berechnet worden, leider aber sind die Angaben bei mancher Art sehr gering. Derartige l5jährige Mittel haben also nicht das gleiche Gewicht als jene, bei welchen man sich auf zahlreiche Daten stützen kann. Für das Jahr 1909 liegt eine Gruppierung laut Pentaden bezüglich 25 Arten vor. Diese können wir also ebenso pentadenweise, als auch laut ihren Mittelwerten mit den 15- jährigen (1894—1908) Daten vergleichen. Das Ergebnis ist folgendes: Ausgenommen die frühzeitigere Ankunft von 1—2 Tagen bei Coracias garrula und Ruticilla phoenicura, ugyanazt az eredményt adja. Kiderül továbbá, hogy a késés igen nagy, 4—10 napos azoknál a fajoknál, a melyek korán szoktak megjönni, ellenkezőleg csak 1—4 napos a későn meg- jelenőknél. Miben rejlik az általános késésnek az oka ? Ha a hőmérsékletet megtekintjük, arra a tapasztalatra jutunk, hogy februdrius igen hideg hónap volt, általában 572 fokkal hide- gebb volt 1909-ben, mint a megelőző 15 évben (1894—1908) ; legnagyobb volt pedig a hideg Erdélyben, hol a 15 éves átlagtól való eltérés 6-7 fokkal egyenlő. Túl a Dunán ez az eltérés felényi, csak 5-8 C. fok. E miatt későn ébredt a természet ; azoknak a fajoknak a megjelenése késett tehát leginkább, melyek korán szoktak megérkezni. Általános és nagy mértékű a késés a márcziusi átla- goknál. Márcziusban, áprilisban, májusban a hőmér- séklet általában úgyszólván egyez a normális értékkel, de a madarak megjelenésében itt-ott még késés mutatkozik. Ez azokra a hőmér- sékleti visszaesésekre vezethető vissza, melyek márczius (—9, április 3—5 napjain fordultak elő, midőn a Nagy Alföld közepén hóesés és erős fagy köszöntött be; sőt május 6—9 között is országos fagy lépett fel, május 8— 9 közötti éjjel pedig a hőmérő 4—7 fokig sülyedt a fagypont alá. Egyébiránt márczius- ban több helyütt a kellőnél hűvösebb idő járt. és májusban még inkább, de nem tartott soká s így a vonulásnál csak kis mértékben éreztette hatását, azért késtek csak keveset a későn megjelenő fajok. Hogy a hőmérséklet változásait nap-nap mellett figyelemmel kisérhessük, a Nagy- Alföld közepén levő Turkevének napi átlagait (7 r. + 2 d. u. 4-9 e.) 3 tettem ki az I. táb- lázatra. Minden pentasz rovatában felülről- lefelé olvasva következik az öt napnak a hőmérséklete. Például: I. 31—II 4 pentasz — = (95) pa ole) E 52 fer 1.); —= Aquila XVII. 129 ist die Verspätung eine allgemeine und betrügt dieselbe 4 Tage. Auch für alle 32 Arten berechnet, macht dieselbe 4 Tage aus. Die Verspiitung steigt von 4 bis auf 10 Tage bei den Ankömmlingen, welche am frühesten zu erscheinen pflegen, hingegen sinkt sie von 4 bis auf 1 Tag bei denjenigen, welche spüter anlangen. Was ist wohl die Ursache dieser allgemeinen Verspätung ? Betrachtet man die Temperaturangaben, so wird man wahrnehmen, dass der Februar im Jahre 1909 um 52 Grad kälter war, als das Mattel der vorangehenden 15 Jahre(1894—1909). Die Abweichung erreicht ihren höchsten Wert in Siebenbürgen mit 6-7, ihren geringsten in der Gegend jenseits der Donau mit 38 Grad C. Da das Erwachen der Natur infolge der andauernden Kälte später eintrat, musste sich auch das Erscheinen der frühzeitigen Arten verspäten; deshalb weist die Ankunft der Märzmittel eine allgemeine und namhafte Verspätung auf. In den Monaten März, April und Mai ist das Mittel der Temperatur fast normal, die Ankunft der Vögel weist aber doch hie und da eine geringe Verspätung auf. Die Ursache dieser Erscheinung muss in den Kälterück- fällen gesucht werden, welche sich zwischen 7—9 März, 3—5 April einstellten, als sogar auf der grossen Tiefebene Frost und Schnee- gestéber hausten ; zwischen 6 — 9 Mai breitete sich der Frost auf das ganze Land aus und in der Nacht vom 8-ten auf den 9-ten Mai sank das Minimalthermometer sogar bis auf 4—7 Grad unter Null. Auch ausserdem war es hie und da etwas kälter, nicht nur im März, sondern auch im Mai. Das anormale Wetter war aber von kurzer Dauer, mithin konnte es auf den Zug nur geringe Wirkung ausüben; die späteren Ankömmlinge verspä- teten sich wenig. Um den Temperaturgang von Tag zu Tag verfolgen zu können, mögen die Mittel (aus Ta., 2p., 9p.: 3) für Turkeve aus der Mitte des Landes und der Grossen Tiefebene auf Tabelle I. mitgeteilt werden. In den einzelnen Spalten der Pentaden stehen die Temperatur- mittel und stellen von oben nach unten gelesen dieselben für die einzelnen fünf Tage dar. (Pentade I. 31—I. 4. Jan. 31——6:5; Febr. 17 130 I. A megérkezési adatok. 15 év — 15 Jahre. I I. ILL = 189% 1908. 6-10 11-15 16 20 21-25 26-30 u si 5-9 1 14 15-19 / 20-24 | 25-1) 2-6 | 7-11 12-16 [17-21 122-26 | 27-31 Zi I | | 1| Alauda arvensis. . . 191 | 9| 3\ 2] 7] 15) 43] 53] 1341281|471| 242 |158]119| 51| 47 2 | Columba oenas . . . . | —| — 4 8] 12] 22! 441103 126] 184 |298|373| 395 | 227 | 199 | 116 74 3] Sturnus vulgaris . . . 1 10] 15, 28] 53] 109/219 286| 229 167 128 | 85] 37 4| Vanellus vanellus . . . | —| —| —| 1] 3| 6] 4] 20] 49] 88/161 2665| 203/148; 91| 55] 95 5] Columba palumbus . .| —| —| —| 1] 2] 4| 10] 28] 48] 73/131/173| 198)173/153| 81| 70 6] Motacilla alba . . . . | —| —| —| —| — 3| 10| 24; 82 55 |166 | 464 | 640 741,618 387) 255 7] Turdus musicus. . . . | —| —| —| —| — | 1] 3| 8) 8 9] 19] 45]. 60} 70) 86) 50) 33 8 | Pratincola rubicula. . . | —| —] —] —] —| — | —| — | — 195 0032 ‘38 30 | 20) eae 9 | Motacilla boarula . . . | —| | —| —| — 1] — 1| 4 2 5] 39 80] 97/| 161/129) 112 10 | Scolopax rusticola . . . | —| —| —| —| —| 2 5] 4! 10] 23] 78|247| 492 498 576|494| 294 11| Ardea cinerea . . . .| —| —| —| —| —| 2) 7] 7| 6] 9) 16) 47] 44/78) 56/3175 12 | Erithacus rubecula. . . | —| — | —] —] — | —| — | — | 1 il 8] 16 31] 41] 63] 49 51 ta Gris eile gh ie —| 1 — 3| 6 di a 50 124/101} 153 4] Ruticilla tythis . . . . | — = =) =| SS —=|\ = 21] 42] 47] 42 15] Phylloscopus acredula . | —| —| —| —| —| — | —| — | —] —] 1} 7] 22] 32] 53] 52] 108 16 aus ciconia . . . . | —| —| — 1 3 1); — 1 1 4| 13] 36 61 | 200 | 515 | 681 | 1018 17 | Ciconia nigra. . . . |) —}| —| —] — | —| — | — | — 9: 2|, 41 191) 7157 218 18 | Saxicola oenanthe . . . — — he ee = il = LIE 31008 MSN 19 | Rutieilla phoenicura . . | —| —| —| —} —| —] — | —, —| —| —| 1 2.1. 4140) SO) eg 20 | Upupa epops. . . . .1—] —] — | — | — | -| —| — — —| —| 2 3 ITT 311 52292 21| Hirundo rustica! . . „| —| —| —| -| —| —| — | —| —| —] 432 7 43] 92|184| 471 22 | Chelidonaria urbica . . | — | —| —} —] —| —) —] — -| —| — | — 2| ,2|.11/-20| 69 Bol MAMIE RS Re elle SS SS = LME 2 8 DA NCuculus Canorus 00 e ES — | —| — 4) 6] 10} 51} 248 25 | Luscinia luscinia . . . | —| —| —} —] —} -| —] | —] —| —| —] —| —| —| —| 10 26 | Sylvia atricapilla . . . | — —| —] —I | —| —] —; —| 2] 1] 2 1 ANG sorry tortor ss | — —| —] —] —] —| —| — LES A DONE 7 28] Coracias garrula . . . || —| —] —} —] —I] -| —] —; —| —] —| —| =| == |, 12 2 29 Oriolus oriolus . . . | — | —- | —-| =| -| —} =; = —/ —] — —| 1; 2] 2 3 80) Coins Cams ag a am eg SP SS — — | | | il 7 31) Lanius collurio . . | alate il BEN LI | =| ee 1 1909. | | TATE seven ay ES Si A Sa 5| 20| 96| 118) 96| 78) 27| 11 2 Hs oenas. Sa —| S | ne Er 6| 29| 74] 86| 87] 68] 41] 31 %) Sturnus vulgaris . . . — 21525 2| 9) 48) 58) 53} 57] 31 9 4| Vanellus vanellus 331 il 4 7| 46) 58| 51| 33| 13 | 14 5| Columba palumbus. . . | — 2) 2 2] 17] 87] 57] 52] 66) 42) 4 3 Rane alba UNE Lol —| —| — 1 = 3} 51) 118] 163 sa 121 62 otacilla boarula . . . = — 1 2 5] 10 32| 46| 7 75] 42 10) AScolopaximusticola fe ft eee = 1| 7| 21| 73|125|152| 95 3 di cinerea 2 2.|,,48 |, 14] 39/0148 19) eg mele : TUSHOLUS ENT ele de — —| 2 2] 10] 12] 35) 68 I Ruta ty se AR Pei ES SOS ee Re SNS SÉRTSE 15] Phylloscopus acredula’ . | —| —| —| —| —| = | — 1] 18] 29] 46] 55 16| Ciconia ciconia . . . .| —| —| — l| 4] 81 13| 38) 90) 188 19 | Ruticilla phoenicura . . — I EZ E ES NN 105 6. 20) Upupa epops. . . . . — = ll SS ale il: 7 16 | 98] So a ae RS Sh a a ee —| —| —| —| 3] 22] 36) 387 22) Chelidonaria urbica . . | — — EP CET) 23 | Jynx torquilla . . . . || — — — |. a 24 | Cuculus canorus. . . . — ala == e 7 a Nektar =] =| =) =) = = | —| — — | Luseinia philomela. . . | = = = = = 27 | -‘Turtur turtur. . . . „|| —l— — =| ec í 3 28] Coracias garrula. . . . — —| ||| —] —] —] —| —| — 1 2 29 | Oriolus oriolus caraibi | | = 30 | Coturnix coturnix . . .| —| | — = |. Höre ene rexc Grex, vek És oe eee a = = = —) —| — Le = Aue) er SEE ( Turkeve ~ \ —6°5| 2:2) -4°6|-6°3| —4:2)-7°3) 48 |—1-9*| 2:5| 1:3 105 11241 Hömerseklet à 3:29) 9:4)—1-9|-1-8] ~4-9|—7-0] 2-7 | 1:5*109-0| 01-3008 84 i EYE : Y -5:7) 0:0|-3°6|-2:0| -84-31|3:9 | 34 | 44] 39 79 77 Temperatuz 3 : 7850-48] 56-1291 -41la5 | 3:0 | 5-7] 82 72 121 2 = 9:4'—6'4|—6:3|—7:5| -8:1| 0:7) 01%} 41 | 5:4)/10°8 9371241 Hömersek- | Nagy-Alföld. — Grosse Tiefebene (3 St.) | 45 | +04 leti eltérés | Dunántúl. — Jenseits d. Donau (4 $t.) . — 8:8 —06 Temperatur- ) Erdély. — Siebenbürgen (3 St) . | —6:7 +11 avenue? Északi felföld. — Nördl. Hochland (3 St) —5'5 +03 Stationes 13 — 52 +0°2 1 Az 1898. évi 3615 adat 25 50-r re, az "1899. évi 3278 adat 442-re kisebbíttetett. — Die 3615 Daten des Jahres 1898 131 IV. | Vv | A megjelenés || Eltérés az 1894— Do lites Lean Le pe-a0l Es | 6-10 lxaslieaofetespeanlard so] Stee | AMEN | in vom | bs | 9 Summe || © Mittlerer Aider Nu | | Ankunftstag [Mattel RES RUES = 2 NO ME Ly EE | e SE CELA a re ten E) farle = ia rt AIRE LI Wa E oe > A PR ts afb 0893.9 Misi ToBI UE 9 99 14 12 nn EE AT | 191 i | | 1438 III. 47 = = 3 N VE bte) ea 1179 III. 5-4 = | =) 4 ER e | | 1987 |: uss | — ke | 5 a el Hm) Fi Hh mez =| =| Sete Te E VA (=| =) =) =| 45 | midi | — ND 7 CREEBFESESERE HE 751 943] 139] 87] 39] 2 nie RO De ie Sl raue" 92| 78] 54] 36| 14 Lu od Per se I De (Reo rei SAN a et Seat > | = 7 M205 | = |a 7a 57| 47| 32| 14) 10] am aise ET | ic LS, nie at a 15 Bi cal Sel ew rae Pont os? (Rene mi 13 Remon 99) 7) of! 11 il. | — | 242 iit BR EE 14 Me | | = ston | an 07 | à | — |15 Boll] tal 16 nobili e a a 5202 III. 30:7 he | ie Be 58), 24| 9] 1 a | —| _ Pen eon nee a | ET Bene | ees | | 2 Le a om | la) hu) lumens eh AN do FLE LÉ ne acta ea GE ee e Na 206] 424| 648) 5611230 148] 74] 30] 9] 2] —| —| — 7169 | Iv. 96 || — | — | — |21 Rh boum eee le) | | =) “sey || cave tet Beer 664| 921] 918] 493|214| 53| 5| 1 N Eee 4T| 132 | 297] 327 195 11031107) 28] 11 4| — ee nee zes a ea | ern ie Dr Wu 33] 59] 104]! 2581363 317 ıs1| 55] 16] 1 Ts bea) ne ee NOR) do ce ES ees) 50 Cet) 6€|.58| 47| 22) 11] 5 al —| —1 —| ae ae Profit, COTES ee | INS ns ls Se le 2 al er | iv aes, ee a alal g 55 nl) 4 en NUE eee 7 ee E = | ád — — — 3 27] 521 811229] 262 1571 511 98| 11] —| —| 909 ML NC rd Ib | | A BR SR EE VRR | 13 9 Es a a DI | 453 III. 12 = _ 8 1 14 7 DAME WORT | | =| =| =| =| =|] eee III; 13 | — | — 10 || 2 3 5 1 = “ Sj S|] | ah 290 NUE! alley, EN ET) MIRE ON Gli en ba | das man 2 ea sala Baad | ad E ala iter |" ame EN ES NE bee |) || | = 198 mm ig | = | — | welll 6 Bel lol a | 1 — Nemes | 2 e ie a) || 3 Mist ie 2| 7|. 1) — al ae Ele mio 32) ,7| al 1 di en: Hs (gol 24) 5 | — I sa a adi atei: dl De 162)" 88| b9| 55| 12/11) 4| 4 ERA Ae ul sl! 9| 100 3 ba 680 IV.2 {—- | — | 2 |16 57| 80| 90| 83] 51| 13| 10 va AIA AT N 18 Ball 146 | 945) 243| 56| 261 11| 2] —| — Ne el Sau 34| 88! 152| 169| 54] 22] 16) 4| 4 Ze ani #6, I a) = pare) [21 10| 19| 26| 24| 20) 7| 5| 7 L = ae TN aaa radi ot 122 46|| 87| 171| 289(137| 78| sel 9! 6| —| —| 2 Ie a QU di c TÉN MER) tes =) MESSE | à 12 MRS a El | © Iv. 20 || 2) — | alas ne (754 wilese| ea) se ale cl; heel) case a au 5a © FARE MERE SRE ety oe eae IV 20.1 a 4 27 =| —| 7) 51) ss/is0] se) 81/100 a] ı al —| — a A I aa BI 55 N ee een di a I of) 1120 ‚Ball — 24| 60| 57| 56] 27| 10| 3|-|| Weer er ales 125! 41| 93 | 81) 8 | ci mi a led) Jí25 41] 93 | 81] 82 19-7116) 9-2 140 2061150 196) | | | ae 67 [122] 8-3 | 65,208 121) 6:9* 147 93.7 155 20-2 1909 késés. T Vite | ATM 90 1102 |140 | 99/205 132 43* 182 225|192 18: 7. Turd 7 1-04 11:8 | 10-1 | 16-2 |15:8' 13:6 14:9 8-7 nee 5) A mus le | © Loe 118 1101 | 162/158 136 149) 87r 211 184904 179 @ Pratincolh ad En ES | 8 J 183137 140 123 | 174 17-7198 197 12. Erithacus r | — | — | 42 |19 | m] === 17. Ciconian..... | — | — 7 | +06 | íja | 18. Saxicola oe. . ..|| — ||) — pi 18 | ay | —1:0 | | 26. Sylvia at... .. |) = | — | +9 || 26 20, | +01 | 31. Lanius ec... .: —3 | a7 31 || Késés. = Verspätung | | È {wurden auf 250, jene des Jahres 1899 von 3278 auf 442 verringert | at | 132 — 57 (febr. 2.); — 78 (febr. 3.); +24 (febr. 4). A nagy hömerseksülyedes napjai csillaggal (*) vannak megjelölve. Az egyes napok sokkal jobban tájékoztatnak a hőmérsékleti változások iránt, mint az öt napi átlagok. Az I. táblázaton megtaláljuk a 15 éves (1894—1908) megjelenési adatokat 5—5 napi csoportosítás szerint, valamint a 32 fajnak átlagos (15 éves) megjelenési napját is. A táblázat alján fel van tüntetve az 1909. évi hőmérsékletnek eltérése az 1894—1908. évi átlagtól és pedig vidékenkint és a 13 állomás átlaga szerint is. A II. táblázaton megtaláljuk a 13 állomás tizenöt éves (1894—1908) hőmérsékletét, (7 r. 4-2 d. u. +9 e. óra) 3 évi hőfokot és annak eltérését a 15-éves átlagos értékektől. , valamint az 1909. II. A hőmérséklet. 1=—32; Febr. 2=—57; Febr. 4——78; Febr. 4= —2'4C.°) Die Tage mit namhaften Kälterückfällen sind mit Sternchen (*) gekenn- zeichnet. Uber die Temperaturänderungen können uns besser die einzelnen Tage als das Mittel von fünf Tagen orientieren. Tabelle I führt uns die Ankunftsdaten für 32 Arten aus dem löjährigen (1894— 1908) Zeitraume laut Pentaden gruppiert und auch das löjährige Mittel derselben vor Augen. Im untern Teile der Tabelle finden sich die monatlichen Temperaturabweichungen des Jahres 1909 vom Mittel des 15jährigen (1894— 1908) Zeitraumes verzeichnet und zwar ebenso laut Landesgebieten als laut allen 13 Stationen. Auf Tabelle II wird die 15jährige (1894— 1908) Temperatur (7.a, 2p., 9p.:8), sowie die Wärmedaten des Jahres 1909 und die Abweichung derselben vom 15jährigen Mittel laut 13 Stationen dargestellt. II. Die Temperatur. (Ze 3 | 1894 —1908 1909 1909 Eltérés—Abweichung | zz = = |Febr. Mart. | Apr. | Mai. || Febr. | Mart. | Apr. | Mai. || Febr. | Mart. | Apr. Mai. | = + A ee Er sal A è = Pri | | I. | | | Debreezen ...... — 03) 47! 102] 160/—52| 51| 106| 154|—49/+04|+04|=06 Turkeve . . . . —01| 51| 103] 162|—45| 54| 110| 161) -44|+03| 1407| 01 Saba tre 09! 57; 111) 167|—81| 62] 118| 162|—40|405)407| 05 IL. | ee otte | 23) 68| 112| 160| — 64| 128| 153] — |-04|+16|—07 Keszthely....... | 18) 62! 111] 164|—17| 54] 122] 144|-35) 08|+f1|—20 Budapest ....... 11) 54] 104] 157|—23| 46] 109! 148|-—34|—08|+0:5|—0:9 rabbie sh 06 49] 99] 152|—32| 44] 111| 144|/—38|--05)/+12/—08 ILL. | Nagyszeben...... —06| 381 95! 152|—77| 55| 101] 11|—71|—17|+06|—01 Marosväsärhely. . . . |—10| 38] 98| 153]—75| 5-0] 101] 159|—65|—12|+0:3|+06 Kolozsvär....... —15| 31] 86] 145/—79| 37] 87] 144|—64/+06/+01|—01 IV. | | RTE Re Er È —97| 29] 70) 134|—81| 14) 75| 118||—54|—08|+05|—16 Aknaszlatina . . . . . — 13] 87] 983] 149/—7-7| 47] 87] 146|—64|+10|—06|+04 Unvar ae |—05, 44] 100| 157|—51, 50| 98] 146|—46|+06|—02|-11 Nagy-Alföld . . . | ie (EI È ene Tiefebene | 02! 52| 105) 1630—48| 56! 111] 159—45/+04|+06|-04 Dunántúli vidék . sz ATE o gli eee es ee Na ele vice sar ESE UA Toners a Dons = 5:8| 106) 15:8 24 5921 12:7] 147|—-38|—0:6|+11|—10 Erdély ...... —10] 36] 98] 150|—77]| 47) 96] 151|—67|+11|+03|4+01 " ) Siebenbürgen . . | | ry pese felfidla =." = LE) 34) 8:8 14470) 87] 87) 137||—55|+03/—01|—07 V. ) Nördl. Hochland . | Stationes 13 . .... —01| 46] 99] 154]—5:3 48] 104] 149|]—52|+02|+405|— 0-6 Jelmagyarazat | Zelchenerklärung Magyar Kiralyi Ornithologiai Központ Kôniglich Ungarische Ornithologische Centrale Az aluminium labgyürükkel való madärjelölesi kiserletek eredmenyei Die Resultate des Vogelzugs Versuches mit tels Aluminiumringen Fehér gólya Weisser Storch I térkép I Karte AQUILA TOM. XVII. 1910. Jelmagyarázat Zeichenerklárung © Jelölési állomás — Markierungsstation + Lelihety Fundort előlő allomant és lelőhelyet — ömszekötó ronulak Verbindungslimien der Markie» rungiStationen mit den Hundorten. = eluò elvonulás alkalmävat kézrekerült madaraknál. Bei Indiriduen welche wach» rend des ersten Wegzuges aufyefun« den wurden. Az első tavuszi visszavonulás alkalmával vagy később megtalatt —— — madaraknál Bei Individuen welche wach« sand derersten Ruckkehr oder spä- ter aufgefunden wurden Magyar Kirälyi Ornithologiai Kozpont Königlich Ungarische Ornithologische Centrale Az aluminium läbgyürükkel való madarjeldlé si kisérletek eredményei Die Resultate des Vogelzugs Versuches mittels Aluminiumringen. Dankasiraly Lachmöve ns, —r fehlauhen uz Ira eng VIAN, TA‘ gu ton LH i, ausann AQUILA TOM, XVII, 1910. Jelmagyarazat Zeichenerklärung del iliat állomás Markierungsniation Laléhaïy Fundort Jalákó államat se Itähelyer der UTI Verdimd tgali nio der Markie runga Slationen mit den Pundertea Au alsó a Mierede rali madaraknal + Bar Individuan welche want rend den gratin Woyruges avfpefva den wurden Ar alé targori fudrassatlás alkalmával, rgy bereit megtaláló matera adi = Bei Fudieidure welehe wech rend der arslan Rückkehr ner a pd tr aufgefunden warden Magyar Kiralyi Ornitholo, Központ. Kôniglich Ungarische Ornithologische Centrale Az aluminium läbgyürükkel valo madarjelolesi kisérletek eredményei Die Resultate des Vo- gelzugsVersuches mit tels Aluminiumringen. UN (Fehérgôlya WeisserStorch N Iterkap Karte a: or ha 9 ae VI 11 7 iso | A madarvonulas kérdésének kísérleti vizsgalata.! Irta: Schenk JAKAB. — Három térképmelléklettel. — Ezidőszerint alig van a természettudomá- nyoknak még olyan ága, melyben a megfigye- lések s az ezekre alapított föltevések és elméletek tömege mellett aránylag oly kevés volna a kísérleti úton megállapított törvény- szerűségek száma, mint a madárvonulás kér- désében. Még föltünőbbé teszi ezt a jelenséget az a körülmény, hogy az emberiség már ősi idők óta a legnagyobb figyelemmel kíséri a leghőbben várt évszakváltozásnak ezt a leg- vonzóbb kísérő tünetét, melynek következtében már szinte a végtelenségbe terjedő megfigye- lési anyag halmozódott össze az idők folyamán. Se szeri se száma azoknak a kísérleteknek, a melyek a kérdés megoldására történtek, s melyek következtében tömérdek nézet, véle- mény, elmélet és föltevés keletkezett; mind- ezek azonban Herman Orró? összefoglaló tör- téneti tanulmányai szerint a legkülönbözőbb és gyakran legélesebb módon ellentmondanak egymásnak és kölcsönösen lehetetlenné teszik egymást. Daczára annak, hogy már rengeteg munkát áldoztak reá, a kérdés még mindig nincs megoldva, főként azért, mert hiányzik a megfelelő kísérleti vizsgálat, a mely a leg- alkalmasabb annak az eldöntésére, vajjon a megfigyeléseket tényleg helyesen magyarázták, vagy sem. Igaz, hogy a kisérleti vizsgálatnak ez a hiánya könnyen érthető. A kinek valaha módjában volt gyönyör- ködnie olyan csodás és fönséges tüneményben, mint a milyen a madárvilág tömeges éjjeli átvonulása, annak alig lehetnek vérmes remé- nyei az idevágó kísérleti vizsgálat kivitelére és eredményeire vonatkozólag. Az elérhetetlen magasságban ismeretlen czélja felé föltétlen biztossággal tovaszálló vándor aligha tekinthető különösen alkalmasnak a kisérleti vizsgálatra. Ezek mellett még az is tekintetbe veendő, hogy az új vizsgálati módszerek szüksége ! Előadta szerző 1910 június 2-án a ötödik nem- zetközi ornithologiai kongresszuson Berlinben. : A madárvonulás elemei Magyarországon 1891-ig. Budapest, 1895. — A madárvonulásról positiv alapon. Aquila VI. 1899. p. 1. — Retensio critica automa- tica. Budapest, 1905. természetszerűleg csak bizonyos előmunkálatok árán mutatkozik. Igy pl. az első kezdetleges kísérleti vizsgálatok a madárvonulás kérdésé- ben is már régen megtörténtek. SPALLANZANI mesterséges hidegnek tette ki a fecskéket s így meggyőződött arról, hogy azok körülbelül 14 fok hidegnél elpusztulnak s nem merülnek teli álomba, a hogyan azt sokszorosan hitték, sőt néha még ma is hiszik. Ugyanilyen módon, kísérleti úton kellett megdönteni a hajdan széltében elterjedt és nagy hévvel megvédel- mezett szubmerzios elméletet: Jenner E. víz alá merített egy Sarlós fecskét, mely csak- hamar bekövetkezett halálával megadta a bizonyítékot, hogy a madár nem élhet a víz alatt, tehát a telet se töltheti ott. A későbbi kísérleti vizsgálatok csak lassan- ként következtek, s bár jelenleg még csak a kezdet kezdetén vannak, máris a legszéle- sebb körű érdeklődést keltik. Első tekintetre úgy látszik, mintha a kísér- leti vizsgálatot a madárvonulás kérdésének csak bizonyos körére lehetne alkalmazni, de valójában alig van fontosabb kérdés, a melyet vagy közvetve vagy közvetlenül ne kísérleti úton kellene megoldani. Első sorban a vonulás magasságára és sebességére, a vonulási utakra és téli szállásokra, valamint a jelenleg szinte fölfoghatatlannak tetsző tájékozódási képes- ségre vonatkozó kérdések azok, a melyeket csak kísérleti úton lehet megoldani. A követ- kező tárgyalások során kiderül majd, hogy az említett kérdések a madárvonulásnak és általában a madárökologiának még számos fontos mozzanatával kapcsolatosak, úgy hogy ez az első kritikailag összefoglaló tárgyalásuk a madárvonulásra vonatkozó kutatás tovább- fejlesztéséhez tán valamelyest hozzájárulhat. A vonulás magasságára vonatkozó kérdésre mindjárt itt akarom hangsúlyozni, hogy tulaj- donképpen nem. a pontos számbeli értékek megállapítása volt a lényeges; a magassági 1 Voyage dans les deux Siciles. T. 6. p. 13. TIEDE- mann: Anat. und Naturg. d. Vögel. Heidelberg 1810, p. 588 nyomän idézve. * Frorieps Notizen, 1824. p. 289. 134 kérdés valójában csak elömunkaälat volt sokkal fontosabb és nehezebb problémák megoldására. Igy a magassággal kapcsolatosan első sorban a vonuló madarak tájékozódási képességét kellett volna természetes módon megmagya- rázni. Nagyon gyakori volt ugyanis az a föl- tevés, hogy a madarak vonulás közben nagy magasságokba emelkednek, hogy ily módon nagy területeket beláthassanak, s az alattuk levő tárgyak alapján eligazodhassanak. Igy pl. Brewster W.* azt hitte, hogy ez a tájé- kozódás még éjjel, a csillagok halvány vilagi- tása mellett is lehetséges. Hogy a madarak ily módon tényleg tájéko- zódhatnak, arra nézve Herman O.? evvel a kérdéssel kapcsolatosan igen helyesen figyel- meztet arra a körülményre, hogy a madár egész fejlődési során megszokta azt, hogy a talajt, és mindent, a mi rajta van, fölülről tekintse. A lényeg azonban még ennek a föl- tevésnek az igénybevételével is megoldatlan marad; t. i. azt még mindig nem tudjuk meg, hogyan történik a tájékozódás az égtájak szerint — pedig tulajdonképpen erről van szó. Igy pl. a terület áttekintése magában véve semmi- féle adatot se nyujt a gólyáknak arról, hogy melyik a délkeleti irány, a melyet Európán át történő őszi vonulásaik alkalmával főként követni szoktak. Az ily módon való tájékozódást csakis avval a föltevéssel lehetne érthetővé tenni, hogy a madár megismeri azt az utat, a melyet egyszer már megtett, a mint azt Mau A." állította is. Bizonyos fajokra nézve tényleg nem is tehe- tünk egyebet, mint elfogadni azt, hogy a tájékozódás az út ismerete alapján történik, így pl. a fehér gólyára nézve, a mely csakis napközben szokott vonulni. A jelölő gyűrűkkel való kísérletezés révén megállapított utat, a mely Európából a délafrikai téli szállásba vezet, alig lehetne más módon megmagyarázni. Az a föltevés, hogy a gólyacsapatok tudatosan követik a Földközi Tenger keleti partvidékét, majd későbben átvágnak a Nilus völgyébe, hogy említett téli szállásukat elérjék, sokkal inkább valószínű, mint a tájékozódás valami ! Memoirs of the Nuttal Ornith. Club. 1886, p. 11. ? A Magyar Királyi Ornithologiai Központ műkö- désének vázlata. Aguila XVI. 1909, p. XLIII. ? Die Erscheinung d. Wanderns oder Ziehens etc. Archiv f. Naturg. XLIV, I. köt. 1878, p. 126. közelebbről meg nem határozható irány, hely stb. érzék segélyével. Hogy tényleg így történik-e a tájékozódás, azt csakis idevágó kísérletekkel tudnók eldön- teni — ha ilynemű teljesen kifogástalan kísér- leteket egyáltalában végezni lehetne. Eddigelé csak egy idesorolható kísérletünk van, melyet Lucanus F.! kezdeményezése alapján hajtottak végre. A léghajójáratok alkalmával elvitt, különböző magasságokban és borulati viszo- nyok között kibocsátott madarak — kenderike, zöldike, erdei pacsirta — csak akkor tudtak tájékozódni, ha látták a földet. Ezt az eredményt azonban semmiképpen se szabad általánosítani, minthogy teljesen meg- bízható megfigyeléseink vannak arról is, hogy a madarak egyáltalában nem féltek a felhö- zetbe és ködgomolyagokba való behatolástól. Hinregsrorsser? egyik légi útja alkalmával egy sirálylyal találkozott, mely nemsokára eltünt egy alatta levő felhőrétegben. Mas meg- figyelés? szerint vonuláson levő vadludak irány- változtatás nélkül nekiröpültek a ködbe burkolt Tátrának. Ezeken a szórványos adatokon kívül azon- ban még egész sereg megfigyelés szól azokról az esetekről, a mikor a tájékozódás nem a föld felszínén levő tárgyak alapján történt. Mosso A. pl. 9 postagalambról tesz említést, melyeket Északamerikából Londonba vittek ; ezek közül 3 haza talált, s a tengeren, a hol lehetetlen valamely tárgyak alapján való el- igazodás, közel 5000 kilométernyi utat tettek meg. Meg meggyőzőbbek Cooxe W.° adatai, melyek szerint egészen bizonyos, hogy egyes északamerikai vomulö madarak Louisiana deli partvidekerölelindulva ätszelik a mexikói öblöt, a mi 1000 kilométeres utat tesz ki. Ezenkivül biztos az is, hogy még a legsötetebb éjszakä- kon is történik vonulás Cuba és Florida között. MiDDENDORF 5." és Girke H." ez a két feltétlenül megbízható megfigyelő még vak- ! Die Höhe d. Vogelzuges auf Grund aeronaut. Beob. Journ. f. Ornith. 1902, p. 1 etc. ? Schwalbe. Neue Folge. I. 1898/9, p. 144. 3 Aguila XII. 1905, p. 354. * Die Ermüdung. Leipzig 1892, p. 10. 5 Some new Facts about the Migration of Birds. The Condor. VI. p. 115. 5 Reisen im äussersten Norden und Osten Sibi- riens. St.-Petersburg 1874, Bd. IV. T. IL 7 Die Vogelwarte Helgoland. Braunschweig 1891. sötét éjszakäkban és äthatatlan sűrű ködben is hallottak a vonulö madarakat, a mint isme- retes rendes megszokott vonuläsi iranyaikat követtek. Rendkivül meggyözö erre vonatkozölag Koszrxa L.! megfigyelése: azok a mezei pacsir- täk, a melyek öszi vonuläsuk alkalmäval ätkeltek a Földközi Tengeren, esak nehäny arasznyira emelkedtek a tenger szine föle, de azert valamennyien nyilegyenesen deli iranyt követtek. Arröl, hogy mikent törtent a täjekozödäs ezekben az esetekben, legfeljebb csak plau- zibilisnek tetszö véleményeket lehetne nyilva- nitani. Panméy,” s az ő nyomán több mas kutató is, úgy igyekezett megkerülni ezt a fogas kérdést, hogy bizonyos fajokra nézve meg- határozott vonulási utakat tételezett föl, a mely vonulási utak ismerete minden egyénnek átöröklött, veleszületett tulajdonsága. Evvel szemben a jelölési kísérletek nehány eddigi idevágó eredménye azt bizonyítja, hogy a fiókák legnagyobb része nem is tér vissza a szülőföldre. De ha ettől el is tekintünk, — Mippenporrr szavai szerint ez az elmélet is , átöröklött tehetség öntudatlan működése" elé állítaná a kutatót, pedig hát éppen ezt akarjuk elkerülni. Ezt a kérdést is csak megfelelő kísérletek segélyével lehetne megoldani, de egyelőre erre vonatkozólag még csak igen szerény reményeket szabad táplálni, mert jelenleg még odáig se jutottunk, hogy miképpen is kellene végrehajtani az ilyen kísérletet. Egyelőre még csak egy idevágó kísérlet történt, mely bár eredménytelen maradt, de mégis első lépésnek tekintendő e nehéz kérdés megoldása felé, minthogy a kérdés természetéhez mérten a fiziologia terén mozgott a vizsgálat. Ezt a kísérletet Exner” végezte. Kiindulási pont volt a Macu-Brever-féle elmélet, mely szerint a fülnek a labyrinthusában levő halló- kövecskék és ívjáratok az állatok tájékozó- dására szolgálnak. A hallókövecskék az egye- nesvonalú gyorsulások érzékelésére valók, az ! Ornithologiai megfigyelések Fiumétől a Szacha- ráig. Aguila XII. 1905, p. 305. : Die Zugstrassen der Vögel. Leipzig 1876. ® Negative Versuchsergebnisse über das Orien- tierungsvergnügen der Brieftauben. Sitzungsber. d. math. naturw. Klasse d. k., Akad. Wien. Bd. CII. Ill. rész, p. 318. 135 ivjäratok pedig oly gyorsulasok fülfogäsära szolgälnak, a melyek tetszöleges tengely körül történnek. Ennek a két berendezésnek a segé- lyével a postagalamb, a melyet a hazai ducz- ból elszállítanak, bármely pontján tudatában volna annak, hogy milyen messze és milyen irányban van az otthona, tehát az út végső pontjánál haza fog találni. Exyer ennek a föltevésnek az alapján a körülbelül 50 kilométer távolságban levő elbocsátási állo- máshoz vezető úton a legkülönbözőbb forga- tásokkal, narkózissal és galvanizálással meg akarta fosztani a magával vitt postagalambokat ettől a tájékozódási képességtől, a mi azonban nem sikerült neki, mert az ily módon kezelt galambok többnyire egyidejűleg érkeztek haza azokkal, a melyeket a kísérlet ellenőrzése czéljából vitt magával. Az utóbbiakat csak akkor eresztette szabadon, mikor a kísérleti galambok már eltüntek. az út A kísérlet tehát eredménytelen maradt ; hogy a kiindulási pont volt-e helytelen, vagy pedig a kivitel nem volt tökéletes, azt így nem lehet eldönteni. Áz eddigi munkálatok alapján csak annyit szabad kimondani, hogy a tájé- kozódás nem történik mindegyik fajnál ugyan- azon a módon, hogy tehát ezt is minden egyes fajnál külön kell megvizsgálni, s hogy előre- láthatólag csak megfelelő kísérletek révén lehet majd megállapítani. Visszatérve a vonulási magasság kérdésére, mely a tájékozódásra vonatkozó kitérés ki- indulási pontja volt, bebizonyítottnak vehetjük azt, hogy a legtöbb esetben semmi szerves össze- függés sincs a vonulási magassúg és tájékozó- dási képesség között. A vonulási magasság az egyes fajoknál igen különböző, fajnál külön állapítandó meg. s minden A vonulási magasságot teljesen kifogás- talanul megfelelő mérések alapján lehetne megállapítani, de sajnos még nincs erre nézve teljesen megbízható eljárásunk. Határértéket arra a magasságra nézve, melybe még saját akaratából föl szokott emelkedni a madár, elég könnyen lehetett kísérleti úton megálla- pitani. Ez a határ t. i. ott van, a hol a lég- ritkulás már elerőtlenedést idéz elő, s ezt Brrr P.! oly módon határozta meg, hogy egyes 1 Lucanus: Die Höhe des Vogelzuges und seine Richtung zum Winde. Ornith. Monatsberichte XI. 1903, p. 100 nyoman idézve. 136 madárfajokat a légszivattyú burája alá he- lyezett s itt fokozatosan ritkította a levegőt. A kísérlet egyrészt azt eredményezte, hog az ellenálló képesség nemcsak fajok, hanem egyedek szerint is nagyon változó, másrészt pedig azt bizonyította, hogy a madarak tényleg igen nagy magasságokba emelked- hetnek, mig elérik azt a határt, a hol a fizikai rosszullét kezdődik. Igy pl. annál a verébnél, a mely a legkevesebb ellenállást tudta ki- fejteni, a rosszullét csak olyan légritkulásnál állott be, a mely 5000 méteres magasságnak felel meg. Ez akkora magasság, a melybe a verebek saját jószántukból egész bizonyosan sohase emelkednek föl. Ezek ellen a kísérletek ellen esetleg azt a kifogást lehetne emelni, hogy nem lett figye- lembe véve az az alacsony hőmérséklet, a mely ilyen nagy magasságokban uralkodni szokott, minek következtében ellenőrzésként fölemlítem még azokat a kísérleteket," a me- lyeket GrAISHER és CoxwELL magán a léghajón végeztek. Ezek szerint egy 6600 méter ma- gasságban szabadon bocsátott galamb erőteljes szárnycsapásokkal tovább repült, s az a posta- galamb is, a melyet 11500 méter magasságig vittek magukkal, rövid ideig tartott ájulás után szintén egészségesen haza szállt. Azokról a magasságokról, a melyekbe a madarak a saját jószántukból szoktak föl- emelkedni, a legpontosabb adatokat a lég- hajósok megfigyeléseiből ismerjük; ezekről Lucanus F." közleménye nyujt tájékoztatást. A léghajósok tapasztalatai szerint a legnagyobb magasság, a melyben madárral találkoztak, 3000 méter. Általánosan 1000 méter relativ magasságon belül történik a vonulás és a leg- több madár a 400 méteren alul levő régiók- ban található. Eddigelé azonban csak igen kevés ilyen pontos adatunk van, s kevés a remény, hogy ezen az úton elegendő adatot nyerjünk, mivel a madarak legnagyobb része valószínűleg már messziről kitér a léghajóknak. Egy Schönebergben lakó madárbarátnő tapaszta- latai szerint" mindig óriási rémüldözésbe ! Girke: Die Vogelwarte Helgoland. Braunschweig 1900, p. 63 nyomán idézve. ° Die Höhe des Vogelzuges auf Grund aeronauti- scher Beobachtungen. Journ. f. Ornith. 1902, p. 1 ete. " Zeitschrift f. Ornith. und prakt. Geflügelzucht. XXIII. Stettin 1899, p. 3. estek fogságban tartott madarai, valahányszor az ott állomásozó héghajósosztálynak egyik léggömbje megjelent a látóhatáron. Tény dolog az, hogy a léghajósok csak igen kevés esetben szerezhetnek tapasztala- tokat arról, hogy vonuläson levő madarak milyen magasságokba szoktak emelkedni, tehát nem is adhatnak teljes képet a vonulási magasságokról, s ezért főként csak arravalók, hogy ellenőrizzék azokat a közelítő értékeket, a melyek becslés vagy számítás alapján adódnak a közvetlen megfigyelésekből. Legczélszerűbbnek tartom ezeket a viszo- nyokat Gärkü-nek! sokszorosan és igen hevesen megtámadott? becslésen alapuló magassági adatai nyomán ismertetni. Ezek a becslések röviden összefoglalva a következők: pacsirtäk, vetési varjak és pólingok oly magasságokban vonulnak, a melyekben láthatatlanok és csak hívó hangjuk hallatszik le a földre ; karvalyok és erdei pintyek finom porként lebegnek az égboltozaton, vonuló rigók és erdei szalonkák rakétaszerű zúgással vágódnak le oly magas- ságokból, a melyekben láthatatlanok voltak ; egerésző ölyvek folytonos csavarvonalakban oly magasságokba emelkednek, hogy eltünnek szem elől, míg gólyák és darvak 4700 — 6300 méter magasságban vonulnak tova. Ezenkívül még Hunsomr-nak a kondorkeselyűre vonat- kozó megfigyelését tárgyalja Gärke igen be- hatóan. HumBoror úgy látta ezt a madarat, hogy apró pontként lebegett fölötte a ze- nithen, a mikor ő maga is 4300 méter ma- gasságban volt. (Gäirxx ezt a magasságot legalább is 12.600 méterre becsülte. Ezekkel a sokszorosan megtámadott becs- lésekkel kapcsolatosan föl kell említeni, hogy Girke nem az egyedüli kutató, a ki ilyen nagy magasságokat figyelt meg. Herman O pl. bardtkeselyükrôl emlékezik meg, a melyek behüzott szarnyakkal mint meteorok zuhantak le oly magassägokbél, a melyekben azelôtt lathatatlanok voltak. A feher gólyák vonulási módja közismert; magam is gyakran figyelhettem meg az érkezésüket. Lassanként, mint apró pontok kezdtek föl- ! Die Vogelwarte Helgoland. Braunschweig 1900, p. 45—65. : Különösen Heim F. Journ. f. Ornith. 1900, p 435 es 1901, p. 289, valamint Lucanus F. is (I. c.). 3 A madár pillantásáról. Aquila XI. 1904, p. 360. bukkani a zenithen oly magasságokból, a melyekben azelőtt láthatatlanok voltak." Már most azt kell megvizsgálni, hogy ezek a megfigyelések és a belölük számítható magasságok mennyiben egyeznek meg a ki- sérleti úton megállapított magassági határokkal és a léghajósok tapasztalataival. Ezt az egyez- tetést meg is csinálhatjuk, minthogy van egy igen egyszerű módszerünk ismert nagyságú tárgy távolságának a meghatározására. Al- kalmas mérővesszőt kinyujtott karokkal oda- tartunk a szemünk s a kifeszített szárnyakkal lebegő madár közé s így meghatározzuk annak látszólagos nagyságát, a miből azután meg lehet határozni a távolságot. Ha a lebegő madár két szárnyavégét és a látszólagos nagyság két végpontját összekötve képzeljük a szemmel, úgy az ily módon alakult két hasonló háromszögben az ismert egyszerű mértani szabály szerint a tényleges nagyság (A) úgy viszonylik a látszólagoshoz (a) mint a tárgy távolsága (M) a mérővesszőnek a szemtől való távolságához (m). Az ulóbbi tá- volság egyénenként változik ugyan, de átlag- ban 65 czentiméternek vehető. Az előadottak értelmében a következő egyenletet nyerjük: JÁSZ SEEN BT Ha pl. egy merőlegesen fölöttünk lebegő két méter szárnyszélességgel bíró fehér gólya látszólagos nagysága egy milliméter, akkor távolsága M A __ 060.2 a 0-001 = 1300 méter. Elméletileg rendkivül egyszerü a dolog, annal nehezebb azonban a gyakorlati alkal- mazás, mert a látszólagos nagyság a legtöbb esetben oly kis mennyiség, hogy annak pontos megmérése már a kinyujtott kar elkerülhe- tetlen remegése következtében majdnem lehe- tetlen. Anagyobb magassagokra nézve egyelőre, a míg alkalmas mérőeszközünk nincsen, csak közelítő értékeket nyerhetünk, még pedig azok- nak a magasságoknak az alapján, a melyeknél a madárfaj láthatatlanná válik. Elméleti úton 40 masodpereznek találták azt a látószöget, ! Ciconia ciconia (L.). Helyi hatások a vonulásra és táplálkozásra. Aguila X. 1903, p. 259. Aquila XVII. 18 a melynél a mérsékelten megvilágított tárgy láthatatlanná válik. A mi mértékünkön ez 0-126 milliméter látszólagos nagyságnak felelne meg s a gólya eltünésének magassági határa 10.300 méter volna. Ez oly magasság, a mely a Girxe becslését is messze túlszárnyalná, s meghaladná a kísérleti úton megállapított magassági határt is. Evvel az eredménynyel szintén nem tudnánk mit kezdeni, ha nem segítene rajtunk ezúttal is a kísérlet. Az ide- vágó kísérleteket, a melyekhez hasonlókat a jövőben tán mások is végezhetnek majd," Loos Kurr-töl? erednek. Habár még nem is döntik el véglegesen a kérdést, ezidőszerint ezek az egyetlen biztos adatok azoknak a magasságoknak a megállapítására, amelyekben az egyes madárfajok láthatatlanokká válnak. Ezek a kísérletek a következők : Kiterjesztett szárnyakkal kitömött dolmányos varjú mészszikla elé volt szegezve. A leg- kedvezőbb esetben 1200 méter távolságban vált láthatatlanná. Repülő állásban kitömött nyírfajdot póznára kötött, s ezt úgy függesztette ki egy hegy- gerinczen, hogy a hátteret az égbolt alkotta. A legkedvezőbb esetben 2000 méter távol- ságban tünt el szem elől. A harmadik esetben egy szürke czankot helyezett el éppen úgy, mint a nyirfajdot, s ez 740 méternél lett láthatatlan. Minthogy itt ismerjük a távolságot, azért c m. A PO ont ha fenti M— egyenletiinkbòl kiszämithat- juk azt a lätszölagos nagysägot, a melynel valamely madárfaj láthatatlanná válik. A szürke varjúra nézve a— 05, a nyirfajdra a= 083, a szürke czankóra nézve a— 0-5 milliméter. A iegkedvezőbb esetet véve (föltételezem, hogy a kitömött madár szárnyszélessége kisebb, mint a valódi, továbbá tekintetbe akarom venni, hogy Girge-nek rendkívül éles szeme volt) vagyis a — 0-5 milliméter, akkor a GATKE- féle megfigyelések alapján a következő magas- ságokat nyerjük. 1A mi czéljainknak legjobban a lekötött lég- gömbökön végzett kísérletek felelnének meg, mint- hogy az észlelő a kísérleti madarakat ebben az eset- ben a zenithen látná, tehát úgy, a hogy azok a szabadban is legtöbbször láthatók. ? Zur Frage über die Beurteilung der Geschwin- digkeit und d. Entfernung fliegender Vögel. Ornith. Monatsb. XI. 1903, p. 49. 18 138 GATKE Szamitott beeslése magasság méterekben méterekben PACA nr RE = 758 Erder pity |e. — 563 Erdei szalonka . . . . — 1300 Karvaly . 3100 1520 Varjak . 3100-4700 1950 Poling. . 3100-4700 2230 Egerészé ölyv + 3800 2710 Golya, 2.0: . 4700-6300 4300 Daru .... 4700-6300 5000 Barätkeselyü (Herman 0. megfigyelése) . . = 5700 Kondorkeselyü (Hun- souor megfigyelése) 12600 11700 E számítások megbízhatósága különösen kitünik abból, hogy egynek kivételével tete- mesen alatta maradnak a Berr által kisérleti úton megállapított magassági határoknak, s a nagyobb madaraktól eltekintve egyúttal a 3000 méteren is alul maradnak, a mely utóbbi magassági határt, mint említve volt, a lég- hajósok állapítottak meg. Girke megfigyeléseire nézve ezek a számítások azt a minden orni- thologust megörvendeztető eredményt adják, hogy azok teljesen megbízhatóak, habár az azokra alapított magassági becslések átlagban 1000 és több méterrel baladják meg a szami- tottakat. Fenti egyenletünk alapján minden vonuló madárra nézve megállapíthatjuk azt a magas- ságot, a melyben apró pontokként látszanak, ha egyelőre a = 03 millimétert helyesnek fogadjuk el. Az ily módon nyert adatok körülbelül 200 méterrel nagyobbak lehetnek a ténylegesek- nél. A magassägnak ily módon való megállapí- tása azonban csak azokra az esetekre érvényes, a mikor a madár merőlegesen, vagy majdnem merőlegesen van az észlelő fölött. Minden más esetben csak a megfigyelötöl való távolságot nyerjük, s akkor a valódi magasság — M. sin a, a hol a azt a szöget jelenti, melyet a szemet és madarat összekötő egyenes a vízszintessel alkot. Ilymódon történő rendszeres megfigyelések és megállapítások segélyével, valamint a lég- hajósok tapasztalatainak figyelembevételével idővel teljesen kielégítő módon lehet majd a vonulási magasság kérdését megoldani. Nem így azonban bizonyos kérdéseket, a melyek a vonulási magassággal kapcsolatosak. Abból a tényből, hogy bizonyos madárfajok valóban igen nagy magasságokban szoktak vonulni, valamint abból a tényből, hogy ez nem a tájé- kozódás czéljäbél történik, önkéntelenül is fölmerül az a kérdés, miért vonulnak a mada- rak ily tetemes magasságokban? Különösen Girke igyekezett erre a kérdésre kielégítő feleletet adni. Sok évi megfigyelései alapján jól tudta, hogy az időjárás, nevezetesen erős ellentétes szél nagyon befolyásolja a vonulás menetét. Ezen az alapon az a gondolata támadt, hogy a nagy magasságokat azért keresik föl a vonuló madarak, mert ott oly áramlatokat találnak, melyek vonulásukat elősegítik, a hol tehát a legnagyobb repülési sebességet tudják kifejteni. Egyelőre nem tudjuk még eldönteni, vajjon tényleg helyes e ez a fölfogás, mint- hogy csak egyetlen egy idevágó adatunk van. Lucanus F.! említ ugyanis egy esetet, a mikor léghajósok 500 méter magasságban vonuló varjakkal találkoztak, a melyek széllel repültek. Minthogy azonban az alacsonyan vonuló mada- raknál általában megfigyelhető, hogy leginkább széllel vonulnak, azért a fenti megfigyelésre való tekintetböl is el kell ismerni, hogy Garke fölfogása bizonyos fokig jogosult. Viszont egész sereg olyan megfigyelésünk is van, mely a mellett szól, hogy a szél erejének kihaszná- lása ezeljäböl egyáltalában nem szükséges a nagyobb magasságokba való fölemelkedés. Ez a föltevés tehát nem nyujt kielégítő magyarázatot arra nézve, hogy miért emelked- nek egyes vonulók nagyobb . magasságokba. Ugyanígy vagyunk avval a nézettel is, hogy a nagyobb magasságokban könnyebb a repülés, mert hiszen kisebb a levegő ellenállása. Azt az előnyt ugyanis, a melyet a repülésre nézve a levegő kisebb ellenállása nyujthatna, ellen- súlyozza az a hátrány, hogy a megritkult levegő viszont kevésbbé ruganyos támasztó- felületet alkot a szárnyaknak. Gyakran találkozunk avval a mézettel is, hogy a madarak azért emelkednek nagyobb magasságba, mert ott megtöltik légzacskóikat a ritka levegővel s így fajsúlyukat tetemesen csökkentik. Evvel a föltevéssel szembe kell állítani azt a tényt, hogy az alacsonyan repülő 1 Zur Frage über d. Beurteilung d. Geschwindig- keit und Entfernung fliegender Vögel. Ornith, Monatsb. XI. 1903, p. 49. madár legzacsköi is állandóan meg vannak töltve. Barr M.! vizsgálata szerint a madár légzőszervének olyan a berendezése, hogy a repülő mozgás egyúttal légző mozgás is, a mi csak úgy lehetséges, ha a légzacskók meg vannak töltve. Már most bizonyos kisebb köb tartalmat véve alapul oly csekély a súly- különbség a rendes sűrűségű és megritkított levegő között, hogy azt mint súlykönnyítést csakugyan nem lehet figyelembe venni. Igy pl. Miune-EpwArps® egy gödény légzacskói- ban 10'/, liter levegőt talált; ennek súlya rendes sűrűség mellett is csak 13 gramm. Ha tehát a légzacskókat ritkított levegővel töltenők meg, az mindössze nehány grammnyi — tehát jelentéktelen — súlykönnyebbedést idézne elő. Tehát az a fölfogás se nyujt kielégítő magyarázatot arról, hogy miért emel- kednek egyes vonulók nagyobb magasságokba. Nézetem szerint még legvalószínűbb Csürcey T. fölfogása, a melyet azonban eddigelé iro- dalmi úton nem érvényesített. Ennek értel- mében egyes madárfajok azért emelkednének nagyobb magasságokba, mert onnan már igen megkünnyebbiti a továbbutazást az, hogy kis szögben hajló ferde lejtőn mintegy lecsusz- hatnak s a Föld vonzási ereje révén minden nagyobb erőlködés nélkül folyton fokozódó sebességet érhetnek el. Elméletileg rendkívül meggyőző ez a föl- fogás. Teljesen elegendő, ha a madár 2000 méter magasságból 1000 méterig ereszkedik le, hogy saját sebességéhez még 140 méter másodperczenkénti végsebesség járuljon. Ily módon körülbelül 200 kilométert tehetne egy óra alatt, miközben egész munkája csak arra szorítkozna, hogy a képzelt lejtő fölületén tartsa magát. Annyi tényleg kétségtelennek látszik, hogy azok az óriási sebességek, a melyek rakétaszerű zúgást idéznek elő, csakis ily módon érhetők el. Az elméleti tárgyalás után már most csak be kellene bizonyítani, hogy a nagy magas- ságokban vonuló madaraknál tényleg így is történik a dolog, valamint ki kellene mutatni azt is, hogy az utazásnak ez a beosztása tényleg czélszerű is. Mert hiszen azt már ! Beiträge z. Kenntnis d. Anat. und Phys. d. Atem- werkzeuge bei den Vögeln. Zeitschr. f. wiss. Zoologie. LXI. Leipzig 1896, p. 420. ? Baer (I. c.) nyomán idézve. 139 előre is hangsúlyozni kell, hogy munkameg- takarítás evvel a vonulási móddal nem jar, minthogy a későbben elért sebesség annak a munkának az eredménye, a melyet a fölemel- kedéssel végzett el a madár. Tehát csakis a meglevő erőkészlet czélszerű beosztásáról le- hetne szó, s ez tényleg valószínű is. Tapasz- talat szerint a madarak csakis táplálkozás és emésztés után indulnak útnak, tehát az utazás elején vannak legjava erejükben s ezért hihető, hogy ilyenker vetik magukat alá a legnehe- zebb munkának. Az erre vonatkozó közvetlen bizonyítékok még hiányoznak; közvetett bizonyítéknak vehető az útrakelés módja. Igy pl. a gólyák folytonos keringés közben mind nagyobb és nagyobb magasságokba emelkednek, s csak azután veszik föl a rendes vonulási irányt. Különösen Gärke-nek vannak idevágó sokat- mondó megfigyelései. Darvak, karvalyok, vér- csék, egerésző ölyvek, húros rigók, vörösbegyek és más apró madarak folytonos hivogatás közben majdnem emelkednek föl, sokszor oly magasságokba, hogy eltünnek szem elől és pedig a napnak abban a sza- kában, a mikor lehetetlennek kell tartani a tájékozódás ezeljaböl való fölemelkedést. Önkéntelenül is fölmerül a kérdés, hogy mirevaló ez a nagy erőkifejtés éppen abban az időben, a mikor a szervezet egyébként is a lehető legnagyobb erőkifejtésre van kény- szerülve. Jobb és plauzibilisebb hiányában egyelőre tán az említett föltevéssel magya- rázhatjuk meg a nagy magasságokban való vonulást, a míg más megfigyelések és arravaló kísérletek vagy megerősítik ezt a magyarázatot, vagy esetleg másiknak készítik elő az útját. Evvel kimerítettnek vehető a kérdéseknek az a csoportja, mely a vonulási magasság- hoz fűződik. Végeredményként a következő- ket lehet kimondani: madarak fajok szerint különböző magasságokban vo- nulnak; ezeket a magasságokat az idők folya- mán rendszeres megfigyelések és mérések révén egész pontosan meg lehet majd álla- pitani; valószínű, hogy a nagyobb magassa- gokba való fölemelkedés részben tájékozódás, részben az utazás előnyösebb beosztása czél- jából történik; a két utóbbi pontra vonatko- zólag megfelelő kísérletek és megfigyelések hiányában még nem lehet határozott véle- ményt adni. függőlegesen a vonuló 18" 140 Nevezetesen igen kevés még eddigelé a pontos vonulási sebesség-megallapitàsok száma. Ha ki lehetne mutatni azt, hogy bizonyos fajok, a melyek egyébként rossz repülők, vonulás közben 100 méteres vagy még nagyobb másodperczenkénti sebességet tudnak kifej- teni, akkor Csüraey felfogása a nagy magas- ságokba való emelkedésről tetemesen való- szinűbbé válna. Sajnos, alig vannak eddigelé közvetlen sebességméréseink, s ezek is oly fajokra vonatkoznak, a melyek alacsonyan vonulnak, s ily módon mint bizonyítékok nem szerepelhetnek. A legtöbb mérés egyébként csak átlagér- tékeket szolgáltat, s még ezek közül is a leg- több a postagalambra vonatkozik. Habár a mi vizsgálatainkra nem lehetnek mértékadók a postagalambokra vonatkozó adatok, azért összehasonlítás ideiktatok nehány versenyeredményt. A sebességet az egy mäsodperez alatt méterekben megtett úttal jelölöm ; jele m/sec. czéljából mégis A sebesség volt Köln— Berlin! 474 km. . 24 m/sec. Horesriff— Hamburg? 800 km.. . 26 , Compiègne — Antwerpen” 236 km. 15 , Paris—Abbéville® 150 km.. . . 21 , Paris—Limoges® 345 km. . . . 20 Paris—Périgueux® 425 km.. . .19 , Parts Bayonne Glia kines a rl, Paris —Lille* 210 km. . . . . 23 Bruxelles—Morceux® 777 km.. .20 , Bruxelles -Lyon® 600 km... .16 , Linz—Sollingen® 646 km. . . . 15 , Wien— Komárom" 144 km. . . 16 Olmütz— Komárom" 206 km. . . 17 Budapest—Kassa‘ 214 km. . . 20 , Budapest—Przemysl‘ 375 km. . 17 „ Budapest—Fiume? 425 km. . . 14 , 1 Homeyer: Die Wanderungen der Vögel ete. Leipzig 1881, p. 166. ? Zeitschr. f. Ornith. und prakt. Geflügelzucht. XXVIII. Stettin 1904, p. 183. 3 La vitesse des oiseaux. Ciel et Terre. XVII. 1896, p. 193. * Devezenne: Les pigeons voyageurs. Mém. de la Soc. imp. d. Science. et Agricult. etc. Lille 1861. 5 YareLL W.: A History of British Birds. London 1882—84. T. IV. p. 19. © Canaé G.: Die Brieftaubenpost. Mitteil. d. Ornith. Vereines in Wien. Sekt. Geflügelzucht. I. 1884, p. 4. 7 JanpaUREK V.: A postagalambsport. A Kor. 1907, p. 124. A legnagyobb sebességet az a galamb- posta érte el, a melyet a porosz kormany a partmenti hajózás biztosítására a világító hajók és kikötők között rendezett be. Egyik esetben a legjobb galambok 67 kilométert 30 percz alatt tettek meg, a mi 37 méteres sebességnek felel meg masodperezenként.* A sebességekben mutatkozó nagy különb- ségek részben az utak különböző hosszára, de főként az időjárásra, nevezetesen kedve- zôtlen ellenszelekre vezethetők vissza. Zrecuer? kísérletei jó postagalambokra vonatkozóan szél- csönd mellett 18—19 m/sec., széllel 22—32 m/sec., szél ellen 8—13 m/sec. sebességeket eredményeztek. Ezeken kívül van még nehány átlagérté- künk a füsti fecske sebességéről. Egy Ant- werpenböl Compiègnebe® vitt füsti fecske 58 m/sec., egy másik Antwerpenből Genfbe! vitt füsti fecske 69 m/sec. sebességet fejtett ki a hazarepülés alkalmával. Jóval kisebb sebességet eredményezett SpParraszasi? kísér- lete: egy Páviából Milanóba vitt fecske 40 m/sec. sebességgel tért vissza a fészkére. A vonulás sebességére vonatkozólag külö- nösen Gärke-nel találunk igen sok becslésen alapuló adatot. Igy pl. lilék, godák és szél- kiáltók állítólag egy perez alatt tennék meg a Helgoland s az attól keletre fekvő osztriga- pad közötti 6950 méteres utat. Ez óriási, 116 m/sec. sebességnek felelne meg. Ennek az adatnak a megbízhatóságát igen kedvezőt- lenül befolyásolja az a körülmény, hogy pl. a szélkiáltó már 2500 méter távolságban lát- hatatlanná válik, s így a megbízható becslés lehetetlen. Girxe ezeken kívül spekulativ úton meg- határozta a szürke varjú, kékbegy és virgi- niai lile vonulási sebességeit. Idevágó szá- mitäsai azonban nem alapulnak pozitiv méré- seken és egyébként klasszikus művének legkönnyebben sebezhető részét alkotják. 1 Archiv f. Post u. Telegraphie. 1882, p. 282. HELm F. közleménye. Journ. f. Ornith. 1901, p. 295 nyomán idézve. ? Herm F. Journ. f. Ornith. 1901, p. 292 nyomán idézve. 3 La vitesse des oiseaux. Ciel et Terre XVII. 1896, p 19. 1 Blätter f. Geflügelzucht. 1872, p. 169. 5 Devanarre: Renseignements sur la migrat. d. hirondelles. Bull. de la Soe. Vaud. 1864 nyoman idézve. Közismert sebesseg-meghatärozäsi modsze- rére itt nem térek ki, csak annyit emlitek, hogy a szürke varjúra nézve 56, a kékbegyre 93 és a virginiai lilére 109 m/sec. sebességet állapít meg. Tienemanv-töl! eredő, teljesen megbízható mérések a szürke varjúra nézve 15 m/sec. sebességet eredményeztek, tehát alig negyedszerét annak, a melyet Girke az ő föltevése alapján számított. Ebből első sor- ban is az következik, hogy Gärke föltevése, a melyre a sebesség megállapítását alapította, nem felelt meg a valóságnak, a miről egyéb- ként majd annak idején a jelölési kísérletek is tanuságot tesznek. Többi sebességadatát kísérleti úton egyelőre nem lehet megdönteni, de egyáltalában nem valószínű, hogy a köz- vetlen mérések valaha is igazolják azokat. Az említetteken kívül ezidőszerint nincs több biztos sebességmérésünk. Tényleg nem is könnyű dolog megbízható méréseket esz- közölni. Dr. Tuenemayn J. módszere csak Rossittenben, illetőleg csak oly területen és oly madárfajokra nézve alkalmazható, a hol az átvonulás mindig egy bizonyos ponton és irányban történik. Elméletileg rendkívül egyszerű volna az a módszer, a melyet a magasság meghatározá- sánál említettem. Először meg kell állapítani a magasságot, azután pedig azt az időközt, melyen belül a madár végigrepüli a mérő- vesszőnek bizonyos meghatározott darabját, esetleg, a míg láthatatlanná válik. Ezeknek az adatoknak az alapján könnyű dolog kiszá- mitani a sebességet. Ezeket az adatokat azon- ban a legtöbb esetben nem lehet pontosan meghatározni, s rengeteg gyakorlatra volna szükség, míg valamennyire megbízható közelítő értékeket nyerhetne az észlelő. Végül fölemlítem még a csillagászoktól eredő, alkalmilag végzett sebességméréseket. Ezek is csak nagy határokon belül ingadozó közelítő értékeket adnak, nem is szólva arról, hogy a legtöbb esetben a madárfaj meghatá- rozása is bizonytalan. A vonulás sebességére vonatkozó vizsgála- tokról végeredményben annyit lehet kimon- dani, hogy ezidőszerint még igen kevés a megbízható adatok száma, s hogy egyelőre nem is remélhető azok nagyobbmértékű sza- ! VI. Jahresbericht d. Vogelwarte Rossitten. Journ. f. Ornith. LV. 1907, p. 545. 141 porodäsa addig, a mig arravalé meghatározási mödszerünk nem lesz. Egyelöre atlagos és közelitö értékekkel kell beernünk. Ez a hiany különben nem olyan érzékeny, mint a milyennek elsö tekintetre latszik. A vonulasi sebesség kérdése éppen ügy, mint a vonulási magassagé, nem alkot önálló prob- lemät. Hiszen nem a szämbeli értékek meg- allapitàsa a föczel, hanem azoknak a részlet- kérdéseknek a megoldäsa, a melyek a vonuläsi magassäggal tényleges vagy lätszölagos üssze- függésben vannak, vagy pedig mint a különböző elméletek és föltevések segédtételei fűződtek hozzá. Igy pl. igen gyakran a téli szállásokkal kapcsolatosan volt szükség a vonulási sebes- ségre. Igen nagy távolságban levő téli szállások fölkeresését pl. a nagy vonulási sebességekkel igyekeztek megmagyarázni, s hasonlóképpen bizonyos vonulási módok magyarázatát is azok- ban vélték föltalálni. Ezenkívül szükség volt annak a kimutatására, hogy a vonuló madarak a legszélesebb pontjain is átrepülnek a Földközi Tengeren, minthogy ez a kérdés bizonyos vonu- lási elméletekben döntő szerepet játszott, stb. Nem akarok bővebben kitérni ezekre a kérdésekre, csak arra akarok utalni, hogy ezeket a kérdéseket a vonulási sebességgel nem lehet megoldani, mert hiszen itt nem a közvetlen vonulási sebességről van szó, hanem arról, hogy mekkora átlagos napi utakat tesz- nek meg a vonulók. Ezeket az átlagos napi utakat pedig nem a sebességmérések révén, hanem alkalom adtán a jelölési kísérletek útján lehet megtudni. Eddigelé csak a fehér gólyáról ismerünk nehány idevágó adatot. Egyes esetekben ponto- san megfigyelhették a megjelölt s rà nemsokára kézrekerült gólyafiak elköltözési idejét, s ebből meg lehetett állapítani az átlagos napi utakat. Az eddig ismert esetekből az átlagos napi út az utazás elején 170—240 kilométer. Hosszabb utazásoknál ez a napi átlag még tetemesen kisebbé válik a pihenő napok küzbeszüräsa következtében. A mi gólyáink a délafrikai madártani bizottság megfigyelései ! szerint csak november közepe táján érik el kísérleti meg- határozás révén ismert téli szállásukat, holott az említett napi átlagok szerint — augusztus 1 The Report of the Committee for Migration for the Years 1906 and 1907. The Journal of the South- African Ornith. Union. Vol. IV. 1908, p. 67. 142 20-At számítva, mint elindulasi napot és 10.000 kilométernyi utat véve — mar legalább okto- ber közepén kellene odaérniök. , Ebben a vonulási módban láthatólag az a czélzatosság nyilvánul meg, kerülni a túlsá- gos erőkifejtést, nehogy veszélyeztetve legyen a téli szállás elérése" — a mint azt más helyen már kimutattam.’ A madár sokkal kisebb utat tesz meg, mint a mennyit elbírna; a röpülési sebesség tehát a téli szállások eléré- sénél, nevezetesen az utazás beosztásánál nem mértékadó. Az idevágó éppen oly érdekes, mint fontos kisérleteket sajnos csak oly vidékeken lehet végezni, a hol csak egy gólyacsalád lakik, mert csak így figyelhető meg pontosan az elköltözés ideje. Más madárfajokra nézve még sokkal nehezebb idevágó adatokhoz jutni, a melyek pedig rendkívül fontos adalékokat nyujt- hatnak az utazás tartamáról és beosztásáról. A jelölési kísérleteknek ez a mellékered- ménye is már azok nagy fontossága mellett szól. Mellőzöm a módszer ismertetését. a tör- téneti fejlődés vázolását, valamiut nem tárgya- lom azokat az ismeretes támadásokat sem, a melyeket bizonyos körök tisztára személyes okokból indítottak a jelölési kísérletek ellen,? hanem ismertetem egyrészt a madárvonulás kérdésének azt a részét, a melyre nézve a jelölési kísérlet a döntő fontosságú adalékokat szolgáltatja, másrészt nehány vonulási térkép kapcsán röviden, nagy vonásokban vázolom majd az eddig elért eredményeket. A jelölési kísérlet révén elért eredmények rendkívül alkalmasak egyrészt közkeletű, a valószínű téli szállásokra alapitott vonulási elméletek és föltevések ellenőrzésére, másrészt pedig azoknak az eredményeknek a kiegészí- tésére, a melyek az érkezési adatok földol- gozásából adódtak. A téli szállások kérdése kezdettől fogva a madárvonulás legfogasabb problémái közé tar- tozott. A legtöbb elmélet ebből keletkezett s ide tartoznak egyúttal a legmerészebbek is. Igy pl. a téli szállásban igen gyakran a vonuló madárfajok őshazáját vélték föltalálni, ahonnan : ! Der Frühjahrszug des weissen Storches in Un- garn. Journ. f. Ornith. LVII. 1909, p. 95. * Mindezek a kérdések a rossitteni madárvárta és a M. Kir. Ornith. Központ évi jelentéseiben (Journal f. Ornith. és Aguila) bőven vannak tárgyalva és is- mertetve. a különböző geologiai korszakok folyamán jelenlegi költési helyeikre terjeszkedtek volna. A Smeors-fele penduláczius elmélet! szerint is onnan származnék a madár, a hol most a telet tölti. Ennek a fölfogásnak a következménye volt aztán az a nézet, hogy a vonulók azokon az utakon költöznek el a téli szállásba és vissza a hazájukba, a melyeken az ősök az idők folyamán jelenlegi költési területeiket szállották meg. Ez a föltevés egyúttal rend- kívül plauzibilis és kényelmes magyarázatot nyujtott a tájékozódás fogas kérdésében. Látható, hogy rendkívül érdekes és fontos berendezkedésekről és törvenyszerüsegekröl van itt szó, s egyenesen a vonulás keletke- zése és végoka volt a kutatás tárgya. Áttérve az elméletekről a pozitiv kutatásra, egész röviden csak egy példát óhajtok fölemli- teni. Magyarországon közelítőleg már ismerjük nehány jobban megfigyelt vonuló madárfaj tavaszi fölvonulását. A 10 éves megfigyelések alapján vonulási térképeket lehetett szerkesz- teni, a melyek rendkívül világosan mutatták az egyes fajok fölvonulását. A terület meg- szállása fajonként nagyon különböző volt s ezen az alapon állítottam föl az úgynevezett vonulási typusokat, melyek jellegzetes tulaj- donságait egész röviden a következőkben ismertetem : Hirundotypus — a területnek a füsti fecské- től való megszállási módja ; jellegzetes tulaj- donsägok : korai érkezés délen és alacsonyan fekvő területeken, fokozatos késés északabbra és magasabban fekvő vidékeken. A későn érkező fajok normális fölvonulási módja. Cicomatypus — az a mód, a hogyan át- vonul és a hogyan megszállja a területet a fehér gólya; jellegzetes sajátsága a korai érkezés a lapályokon és — tekintet nélkül a magassági viszonyokra — a keleti vidéken, erős késés nyugaton az Alpesektől alkotott elterjedési határ felé. Motacillatypus. A fehér barázdabillegető fölvonulási módja; jellegzetes sajátságai: aránytalanul korai érkezés a nyugati és észak- nyugati, igen késői érkezés a keleti vidékeken. A korán érkező fajok normális vonulási módja, de egyúttal a korai átvonulóké is, így pl. az erdei szalonkáé. ! Die Pendulationstheorie. Leipzig 1907, p. 347. Cuculustypus. A kakuk fölvonuläsi módja. Egyedül ällö typus, mely a kakuk életmod- jan alapul: egy bizonyos idéponton tül a vo- nuläs nem az éghajlati viszonyokhoz, hanem vidékek szerint változó dajkäloinak érkezé- séhez, ill. fészkeléséhez alkalmazkodik. Az évi földolgozásokban részletesebben is- mertetett vizsgálataim szerint nagyon való- színű, hogy az összes vonulási typusok a faj- föntartás általános törvényére vezethetők vissza. Ez más szóval annyit jelent, hogy a terület megszállása, ill. az átvonulás abban az idő- ben megy végbe, a mely a következő nem- zedék kifejlődésére nézve a legkedvezőbb. Végleges törvényszerűségeket azonban sohase lehetett kimondani, és pedig azért nem, mert mindig attól kellett félni, hogy a kísérleti úton megállapított tények esetleg majd valami- képpen eltérő eredményeket adhatnának." Mindig arra kellett gondolni, hogy oly meg- figyelésekről van szó, a melyek a faj fészke- lési területének csak igen kis részéből valók s hogy a vonulási typusokat eddigelé csak Magyarországra? nézve sikerült megállapítani. Hiányzottak a pozitiv adatok arra nézve, hogy pl. Motacilla alba és Scolopax rusticola tényleg nyugatról érkeznek-e s vajjon a gólya föätvonu- lási területe valóban az a rész, amely a térkép szerint a Porta Ciconiarum színében tünik föl. Látható, hogy mindezeket az eredményeket még ki kell egészíteni a vonulási utak és téli szállások ismeretével, a mi azonban csakis a jelölési kísérletek révén lehetséges. A téli szállásnak a szubspeczifikus megkülönbözte- tések igénybevételével való meghatározása éppen a legjobban megfigyelt vonuló madár- fajoknál mondja föl a szolgálatot; azoknak a vidékeknek az ismerete, hogy hol szoktak a. mi vonulóink telelni, szintén nem ad biz- tos adatokat valamely meghatározott egyén hovávalóságáról, holott éppen ezekre az ada- tokra van leginkább szükségünk. Természetes tehát, hogy mindazokból a megfigyelésekből, a melyeket vonulóink érkezéséről és távozá- ! Mindjárt itt akarom hangsúlyozni, hogy az eddigi vizsgálatok szerint a szóban forgó eredmények tel- jesen összevágnak a kísérleti úton nyert eredmé- nyekkel (Aguila XVI 1909, p. 263). : Idevágó, bár egyelőre negativ eredménynyel veg- zödött vizsgálatokat eddigelé csak Bajorországban végzett GALLENKAMP V. (Verhandl. d. Ornith. Gesellsch in Bayern. IX. kötet München 1909, p. 168 stb.) 145 sáról Délafrikaban’ mar gyűjtöttek és India- ban? kezdenek gyűjteni — daczära annak, hogy egyébként rendkivül fontosak — nem varhatunk döntö eredményeket. Miután ily módon vázoltam azt a kérdés sorozatot, a melyre nézve a jelölési kísérlet a döntő fontosságú adatokat szolgáltathatja, rátérhetek az eddigi eredményeknek nagy vonásokban való ismertetésére. "Túlságosan messze vezetne, ha minden egyes esetre akar- nék kiterjeszkedni; csakis azokat a fajokat tárgyalom, a melyekről nagyobb és külön- böző vidékekről eredő anyagunk van, mert csak az ilyenből lehet biztos következtetéseket vonni. A jelzett viszonyokra való tekintetből csak a fehér gólyára és a dankasirályokra vonatkozó eredményeket ismertetem. Az eredmények könnyebb tárgyalása czél- jából az összes eddig ismeretes eseteket vo- nulási térképeken egyesítettem. Az idevágó adatok részben a rossitteni madárvárta (Journ. f. Ornith.), részint a Magyar Kir. Ornith. Köz- pont évi jelentéseiben (Aguila), részben a , Dansk Ornith. Forenings Tidskrift és , Bri- tish Birds" czimü folyóiratokban, részint pe- dig azokban a levelekben találhatók, a melyek- ben Mortensen K. tudatta eredményeit a Magyar Kir. Ornith. Központtal. A térképeken külön föltüntetett jelölési állomások alapján nagyon könnyen megtudhatò, hogy hol találhatók a közelebbi adatok. A vonulási térképek pontos megértése szem- pontjából első sorban is azt kell hangsúlyoz- nom, hogy azok a vonalak, a melyek a jelö- lési állomást összekötik a lelőhelylyel, semmi esetre se jelentik a tényleg megtett utakat vagy útvonalakat. Ez a módszer csak arra való, hogy az állomások együvétartozását szemléltesse. A folytonos vonal azt jelenti, hogy az illető madár a téli szállásba vezető úton, vagy pedig első elvonulása alkalmával a téli szálláson került kézre ; törött vonallal akkor kötödik össze a jelölési állomás a lelőhely- lyel, ha a madár az első visszavonulás alkal- mával vagy csak több esztendővel a jelöl- tehát az utazás kezdő és végső pontja már nem álla- tetés után került kézre, a mikor pítható meg teljes biztossággal. 1 The Journal of the South-African Ornith. Union. Vol. IV. 1908. ? Aquila XVI. 1909, p. 322. 144 Ättekinthetöseg okából a gélyavonulds nagy- számú és óriási területre kiterjedő adatait két térképre kellett rávinni. Az I. térképen egyesítettem azokat az ada- tokat, a melyek az Europán való átvonulást annak a Földközi Tenger déli partvidékéig terjedő szakaszát szemléltetik. Lesfeltünöbb jelenség kétségtelenül az, hogy a lelőhelyek legnagyobb része délkeleti irányban van a jelölési állomástól. Ez a dél- keleti irány különösen a dán gólyáknál látszik nagyon tisztán; a lelőhelyek valamennyien egy aránylag igen keskeny, délkeleti irányban huzódó csíkon fekszenek. Ugyanezek a viszo- nyok jellemzők a Németország északnyugati részében honos gólyákra is. Az ezekről a vidékekről származó gólyák átvonulására vonatkozó kísérleti úton nyert adatok a Magyarország legdélkeletibb sarká- ban levő lelőhelyekkel végződnek. Ez a , Porta Ciconiarum" valóságos gyűjtőhelye az átvonulási gólyáknak és roppant érdekes dolog volna, ha a vonulást tovább is követni lehetne. Ez azonban ezidőszerint még lehetetlenség, minthogy az ezek után következő lelőhelyek egyrészt igen messze vannak tőlünk, úgy hogy az út folytonossága igen nagy területen van megszakítva, másrészt pedig a tényleg meg- levő lelőhelyeken Poroszország keleti részéből és Magyarországból származó gólyák kerültek kézre, s ıneg ezeknél is csak egy esetben ismeretes az utazás kezdő és végső pontja. A Dániában és Németország nyugati részében honos gólyák vonulási útjának pontos meg- állapításához hiányzanak tehát a folytatólagos lelőhelyek, ellenben a keleti Poroszorság és Magyarország gólyáinak útvonalait a közbenső állomások hiánya miatt nem lehet egész biz- tosan megállapítani. Ezek szerint lehetetlen teljesen kimerítő képet adni a gólya átvonu- lási viszonyairól, de a lelőhelyek tanusága szerint biztosra kell vennünk — s ezt a köz- vetlen megfigyelést is megerősíti — hogy nem repülik át a Földközi Tengert. A folytatólagos út a II. számú térképen van föltüntetve, ennek az ismerete egyelőre még szintén nagyon hiányos. Azonban itt is biztosra lehet venni, hogy az utazás a Nilus völgye mentén történik. ! Soamrrz E. megfigyelései szerint Aquila XVI. p. 257 és Lyses H. szerint British Birds III. p. 139. Az utazások végpontja Délafrika s ezt kell a kétségtelenül megállapított téli szállásnak tartanunk. Valósággal meglepő, hogy Dél- afrikänak aránylag mily kicsiny területén vannak összezsúfolva a Dániában, Német- országban és Magyarországon megjelölt gólyák lelőhelyei. Ez az eredmény különben teljesen egybevág avval a megfigyeléssel, hogy a fehér gólya a mi telünk idején nagyon gyakran, sokszor tömegesen előforduló téli vendég Dél- afrikában.! Az átvonulási területek s a téli szállás rövid ismertetése után nagy vonásokban vá- zolom azokat az eredményeket, a melyek ezekből az adatokból a madárvonulási kutatás számára adódnak. Átnézetesség kedvéért pon- tonként adom őket és mindig avval a föntar- tással, hogy csakis a fehér gólyára nézve érvényesek, hogy tehát nem szabad azokat általánosítani. 1. Első és fő eredménynek kell tartanunk azt, hogy megismertük — bár egyelőre még csak hézagosan — a gólya vonulási viszonyait. Eddigelé senki se tudott arról, hogy a külön- böző költési területeken honos fehér gólyák mily átvonulási területeken át, milyen útbe- osztással és milyen téli szállásba vonulnak. A többi eredmény valamennyi ezen az egyen alapul, s csak akkor vezethető le, ha ezt az alapot már ismerjük. 2. Nehány esetből, a mikor a jelölt és kézrekerült gólyafiak elköltözési ideje isme- retes volt, meg lehetett állapítani a vonuláson levő gólyák útbeosztását. Az utazás kezdetén az átlagos napi út 170—240 kilométer, s tart az egynapos út az egyik táplálkozási területtől a következőig. Ebből az eredményből, vala- mint az átvonulási területek ismeretéből a következő fontos következtetés adódik: „at- vonulási területekként azok szolgálnak, a me- lyeken át a legkedvezőbb vagyis a legbiztosabb az utazás a téli szállásokba"." Az átvonulás tehát a fajföntartás elvének megfelelően megy végbe. ! Ez a két eredmény együttvéve a legerősebb bi- zonyítékot szolgáltatja arról, hogy a gyűrűvel meg- jelölt gólyák vonulása éppen olyan normális mint a jelöletlenekké; a jelölési kísérlet ellenségei tudva- levőleg kétségbevonták ezt. * Behatóbban tárgyaltam ezt a kérdést Journ. f. Ornith. 1909. évf. 96. lapján. 3. A téli szállást láthatólag a táplálkozási viszonyok határozzák meg, ebben a specziälis esetben azok a nagy säskajäräsok, a melyek az utóbbi időben Délafrikát sujtották. A dél- afrikai , Locust Bureau“ jelentései értelmében a mi fehér gólyánk — , Great Locust Bird", hatalmas sáskapusztítónak bizonyult. Önkéntelenül" is fölmerül itt az a gondolat, hogy hová mennek ezek a gólyatömegek majd akkor, ha a délafrikai kormánynak sikerül a sáskajárást leküzdeni ? Vajjon akkor is itt telelnek majd a gólyáink, vagy tán más alkalmasabb területeket fognak keresni? A költési területen megfigyelhető viszonyok alapján ez a föltevés éppen nem valószínűtlen, s ebből a szempontból is az eddig elért eredmények rendkívül értékes okmányokat és kútforrásokat szolgáltatnak a gólyák vonulá- sának és elterjedésének történetéhez. A hu- zamosabb időn át folytatott jelölési kísérlet a gólyára nézve nagyon érdekes, a madár- vonulási kutatás részére pedig rendkívül fontos adatokkal kecsegtet. 4. Dáma, Németország és Magyarország gólyái közös téli szállást keresnek föl, a mi valószínűleg a tömegesen előforduló táplálék miatt lehetséges. Más fajoknál (pl. szürke varjú és részben dankasirály), a hol mások a táplálkozási viszonyok, ott inkább azt lehet látni, hogy a különböző fészkelési területek- ről származók egymás mellett helyezkednek el a téli szállásban. Ez a tény különösen egyes vonulási elmé- letekre nézve fontos. Így pl. Sersonw,! Tristram? és MarroreLLi* szerint a legészakabbra fész- kelő fajok és egyének mennének legdélebbre telelni; a fehér gólyára nézve szemmellátha- tóan helytelen ez a föltevés, minthogy az északon fészkelők ugyanazokat a téli szállá- sokat keresik föl, mint a déliek. Ugyanebből az okból a gólyára nézve megdől a Newron- féle hullámelmélet! is, melynek értelmében az északról meginduló vonulási hullámok foko- zatosan megindítják a délieket és megfordítva. ! The geographical distribution of the Charadrii dae. 1888. * The polar origin of life considered in its bearing on the Distribution and Migration of Birds. The Ibis, 1888. * Le mute regressive delli Uccelli migranti etc. 1892. ‘ A Dictionary of Birds. Part. IJ. London 1893. Migration, p. 547 etc. Aquila XVII, 145 5. Azok a gólyák, a melyek Németország déli és nyugati részében honosak, alighanem más téli szállást keresnek föl, mint az eddig említettek. Ezt a föltevést ugyan eddigelé csak az a gólyafióka támogatja, a mely Berkából Fornellsbe vonult," de egyéb körülmények is mellette szólnak.? A teli szállást tehát nemcsak a táplálkozási viszonyok határozzák meg, hanem egyúttal a fészkelő terület földrajzi fekvése és az átvo- nulási terület orografiai viszonyai. Ez a kö- rülmény valószínűleg analogiája annak a tör- vényszerűségnek, a mely a dankasirály vonu- lásánál mutatkozik, hogy t. i. a vonulók a legközelebbi alkalmas téli szállást keresik föl. Ezekből kifolyólag nem látszik valószínű- nek az a fölfogás, hogy a téli szállás az a hely, a honnan a faj szétterjedt s ugyanezért valószínűtlen az is, hogy a sokszor egész keskeny és kedvező orografiai alakulásuk miatt használt vonulási utak a faj hajdani szétterjedési útai volnának, a mint ezt a tá- jékozódási képesség megmagyarázása czéljá- ból föltételezték. 6. A tájékozódásra nézve nem lehet még végleges ítéletet mondani. A vonulási módot és a követett utat tekintve azonbam igen való- zinünek látszik az, hogy a gólyák ismerik a téli szállásba vezető utat; a látás segítségével és a földfelület alakulatainak ismerete alapján igazodnak. A weserami gólyafióka esete" azonban nem támogatja ezt a föltevést, mert egész egyedül indult útnak s néhány nap mulva mégis ott volt már Erdélyben, a gólyavonulás egyik fő- országútján, a vöröstoronyi szoros előtt. Ezzel szemben a Madarász-Pojánamörul és Mező- csát-Nándorhegy esetek a főiránytól való el- térést mutatnak. Valószínű, hogy a Fukán született, majd Marburgba átvitt és végül Calabriában kézrekerült gölyafiöka* szintén eltévedt, mert nem ismerte az utat. A weserami gólya helyes eligazodását esetleg azzal lehetne megmagyarázni, hogy útközben csatlakozott egy olyan csapathoz, a mely az utat már ismerte. ! Homeyer F. Die Wanderungen der Vögel ete. Leipzig 1881, p. 412. * Journal f. Ornith. 1909, p. 93. ° Zur Wanderung d. Störche. 1902, p. 158. * Avicula XII. p. 71 és Aquila XVI. p. 310. 19 Ornith. Monatsb. 146 7. Ezek az eredmények egybekapcsolva mas fajokra nezve elert eredményekkel együtte- sen kimondanak egy törvenyt, a mely rend- kivül fontos a madärvonuläsi kutatäs toväbbi fejlődése szempontjából, azt t. i., hogy a vo- nulds a fajok oly ökologiai tulajdonsága, a mely a faj egyéb eletjelensegeivel korreldezioban van, tehát minden egyes fajnál más és másképpen alakul s ezért minden fajnál külön-külön kell megvizsgalmi.! Ezt az utolsó tételt különösen a danka- sirály vonulási viszonyai alapján láthajuk igen tisztán, minthogy az eltérő életmód merőben másféle vonulási módot idézett elő. Míg a gólyának különleges táplálkozási viszonyai kö- vetkeztében a déli féltekén 9—10.000 kilomé- ternyi távolságban levő téli szállásokat kell fölkeresnie, addig a dankasirály másféle élet- föltételeinek megfelelően itt marad az északi félteke mérsékelt égöve alatt. Rendkívül ér- dekes itt az a körülmény, hogy mind a két madárfaj majdnem egyformán bírja a hide- get, hogy tehát egyáltalában nem a hőmér- séklet az a hatás, a mely a gólyát ily sok- szorta távolabb téli szállások fölkeresésére készteti, hanem úgy látszik, tisztán a külön- leges táplálkozási mód. A telelőhelyek megszállási viszonyaiban is élesen kifejezett törvényszerűségek nyilvánul- nak meg a dankasirályra vonatkozóan, a me- lyek azonban teljesen eltérőek azoktól, a melyek a gólyára nézve fennállanak A rossit- teni dankasirályok telelőhelyei a térkép tanu- sága szerint abban a negyedben vannak, a melyet a déli irány alkot a nyugotival Pon- tosan ugyanez az eset látható a velenczei tó dankasirályainál is. Oly ideális ez a meg- egyezés, a milyennek nem is volt remélhető és annál értékesebb, minthogy azok az utak, a melyek a két költési helyről a téli szállá- sokba vezetnek, földrajzilag merőben alakúak. más A míg ugyanis a rossitteni dankasirályok valószínűleg a természetes útmutatóként sze- replő tengerpartot, majd pedig a nagyobb folyók mentét követve érik, illetőleg érhetik el téli szállásaikat, addig a velenczei dankasirályok arra kényszerülnek, hogy éppen legtermésze- tesebb útmutatójukat, a hatalmas Duna folya- mot elhagyják s neki vágjanak a zordon, 1 Journal f. Ornith. 1909, p. 97. | | | vízben szűkölködő Karszthegységnek, hogy téli szälläsaikba jussanak. Szinte hihetetlen dolog, hogy eddigelé még nem talältak meg- jelölt dankasirälyokat az Alduna menten s a Fekete Tenger partvidékén. Az igenyelt teli . szállás alapján ugyanis egyik madärfajnäl se lehetne a tájékozódást oly egyszerű, termé- szetes és meggyőző módon érthetővé tenni, mint a dankasirálynál. Hiszen csak arra a föltevésre volna szükség, hogy a mindig szé- lesebbé váló folyamok mentét követik, mert ily módon okvetlenül elérik a téli szállást, t i. a tengerpartot. E helyett azt látjuk, hogy a velenczei dankasirályok elhagyják legtermé- szetesebb útmutatójukat és nekik egyáltalában meg nem felelő vidékeken átvonulva keresik föl téli tanyáikat. A míg a gólváknál valószínűnek látszott, hogy a tájékozódás a látás segélyével s az út ismerete alapján történik, addig a danka- sirálynál ez kevésbbé látható. Tény dolog azonban az, hogy a dankasirályok a legközelebb fekvő téli szállást keresik föl, a melyet az átvonulási terület kedvezőtlen földrajzi ala- kulatai daczára is sokkal korábban érhetnek el, mint pl. a Fekete Tengert. Ennek a rend- kívül érdekes kérdésnek további tanulmányo- zása czéljából a Magy. Kir. Ornith. Központ elhatározta, hogy az ország keleti részében is jelöltet majd dankasirályokat, hogy ily módon megtudhassa, vajjon azok is délnyu- gatra fekvő téli szállásokat keresnek föl. Már most az a kérdés, mi az oka annak, hogy ily feltünő módon keresik a danka- sirályok a délnyugatra fekvő téli szálláso- kat? Talán a hőmérsékleti viszonyok idézik elő? A mint már említettem, Magyarországot a korán érkező fajok délnyugati irányból szállják meg; talán analogiát alkotna evvel a délnyugati téli szállás fölkeresese? Tény dolog, hogy a téli izothermák haladása délnyugat- északkeleti irányú — tehát nem lehetetlen, hogy a dankasirályok valóban a magasabb hőmérséklet felé tartanak. Ez a valószínűség már nagyobbá válik azáltal, hogy a rossitteni és velenczei dankasirdlyok téli szállásm egy és ugyanabban a közös izothermalis zónábam vannak. Egyrészt tetemesebb, másrészt pedig egyéb fajokra is vonatkozó anyag alapján s közvetlenül erre irányított vizsgálatok nagyon értékes eredményekkel kecsegtetnek. Annyit már most is meg kell jegyezni, hogy az ugyanesak koran vonulé szürke varjak és böjti réczék Trienemann! és Morrensen” vizsga- latai szerint ältaläban véve szinten delnyugatra fekvő téli szdllasokat keresnek fol. A téli tanyák megszállási módja a danka- sirálynál merőben más, mint a fehér gólyánál. Utóbbi fajnál a Dániában, Németországban és Magyarországon honos példányok közös terü- leten egymással összekeveredve töltik a telet. A rossitteni és velenczei dankasirályok téli szallasai bár szintén fedik egymást, de csak részben. Világosan látható, hogy a rossitteniek téli szállása tovább terjed nyugat felé, a velenczeieké pedig messzebbre nyúlik déli irányban. Ezekből azt a következtetést lehet vonni, hogy a különböző fészkelési területeknek más és más téli szállások felelnek meg; úgy látszik, mintha, a rendelkezésre álló területek bizonyos mértékben fölosztás alá kerülnének. Egyelőre ezt a téli tanyák megszállásában nyilvánuló törvényszerűséget nem lehet még közelebbről meghatározni, mert nincs még hozzá elegendő anyagunk. A legújabb időben Angliában?" megkezdett jelölések bizonyára szintén értékes adalékokat nyujtanak majd erre nézve, de fontos volna azonkívül, ha más fész- kelötelepeken is végeznének ilyen jelöléseket." A rendelkezésre álló téli szállások fölosz- tására nézve a legklasszikusabb példa a szürke varjú vonulása, melynek adatai a rossitteni madárvárta fáradhatatlan vezetőjének DR. Trır- NEMANN J.:nak (i. h.) köszönhetők. A Rossitten- ben való átvonulás alkalmával megjelölt szürke varjak lelőhelyei téli szállásként meglehetős kicsiny, főirányában keletről nyugat felé terjedő területet jelölnek ki, melynek határai már évek sora óta változatlanok. Ugyanezeknek a varjak- nak a fészkelő területei éppen ilyen pontos hatá- rokkal bíró aránylag kis földdarabon vannak elhelyezve. A lelőhelyeknek ez a sajátságos eloszlása igen valószínűvé teszi, hogy a szürke varjúnál bizonyos meghatározott fészkelési terü- leteknek pontosan meghatározott téli szállások felelnek meg. Biztosra veszem, hogy a Hollan- diában és Angliában telelő varjak téli szállásai 1 VIII. Jahresb. d. Vogelwarte Rossitten. Journal f. Ornith. 1909, p. 432 etc. ? Teal (Anas crecca L.) in winter. Videnskab. Medd. f. d. Naturhist. Forening i Kjöbenhavn 1908, p. 127 etc. : British Birds. Vol. III. p. 4—6; 179—182 etc. + Az idén már Loos K. is megkezdte a dankasirály- jelölést Csehországban. 147 északabbra és nyugatabbra fekszenek, mint a Rossittenben átvonuló varjakéi. Nem lehe- tetlen, sőt nagyon valószínű, hogy ezek a téli szállások legalább a széleiken fedik egymást, a mi azonban egyáltalában nem szól ellene annak, hogy a téli szállások tényleg fölosztatnak. A téli szállások megszállási módja ezek szerint a legbehatóbb kutatást igényli, mint- hogy ezek révén a madáréletnek rendkívül fontos kérdéseit lehet megvilágítani. Miként a vonuló madaraknak a hazájukba való vissza- térése révén a rendelkezésre álló fészkelési terü- letek a legjobban vannak kihasználva s ennek következtében a maximális fajállomány érhető el, éppen így válik lehetővé az egyének lehető legnagyobb számának a fentartása és a téli szállások legjobb kihasználása azáltal, hogy azok a különböző költési területeknek meg- felelően föl vannak osztva. Minél egyenletesebb ez a fölosztás, annál kedvezőbbek a táplálkozási viszonyok, annál könnyebb a létért való küzdelem, annäl inkább van biztosítva a faj fentartása. Úgy látszik, hogy a dankasirálynál és a szürke varjúnál ezen elv szerint történik a téli tanyák megszállása, míg a gólya megszállási módja a szabálytól való eltérést mutatja, mely el- térés a tömegesen előforduló táplálék követ- keztében lehetséges. A téli tanyák megszállási módja azonban más szempontból is rendkívül fontosnak bizo- nyult. A téli szállások szigorúan keresztülvitt fölosztása mellett sem lehetetlen a különböző fészkelési területekről származó egyének összekeveredése, a mint azt a jelölési kísérlet eddigi eredményei alapján meg lehet állapí- tani. Így pl. a rossitteni és velenczei danka- sirályok téli szállása részben szintén közös. Evvel a keverődéssel lehetne ugyanıs meg- magyarázm azt, hogy miként maradhat fenn nagy területeken is a faji jelleg, más szóval, hogyan van az, hogy typikus vonuló mada- rainknál oly feltünő csekély a szubspeczifikus formák száma. A mikor Magyarország vonulási viszonyait tanulmányoztam, nevezetesen a mikor a füsti fecske annyira jellegzetes vonulási typusát akartam megfejteni, ezt csak azzal a föl- tevéssel tudtam elérni, hogy az egyes példá- nyok mindig visszatérnek a hazájukba, sőt lehetőleg a régi fészekre. Ez a berendezés t. i. rendkívül előnyös a faj fentartására 198 148 nézve, minthogy ily mödon a költesi terület táplálkozási viszonyait a lehető legkedvezőbb módon lehet kihasználni. Ezenkívül a vissza- térést nagyon egyszerűen s a fajfentartás elvé- vel teljesen egybehangzóan lehetett meg- oldani ezzel a vonulási móddal: az illető példányok nemzedékek során a legjobban alkalmazkodtak a hazájukhoz s ezért itt találják a legkedvezőbb viszonyokat az ön- fentartáshoz és szaporodáshoz. A haza a leg- kedvezőbb tartózkodási hely az egyén szá- mára, tehát az odavaló visszatérés a leg- alkalmasabb eszköz a maximális fajlétszám eléréséhez. Ily módon a füsti fecske tavaszi fölvonulását összhangba hoztam mai természet- fölfogásunk vezető elvével s ennek következ- tében — néhány részletkérdéstől eltekintve — megoldottnak tekinthettem. Ezt a fölfogást azóta még megerősítették azok az eredmények, a melyeket a gyűrűkkel való jelölési kisérlet nyujtott. A Magy. Kir. Ornith. Központ lelkes, fáradhatatlan madár- jelölöje Szeörs Béra a füsti fecskék több példányára nézve is bebizonyította, hogy visszatérnek eddigi otthonukba és megszállják a régi fészket. Dr. Tuienemann J. még 3 év mulva is fészkelve talált Rossittenben egy tőle megjelölt öreg molnárfecskét.! Daczára annak, hogy ezek az adatok megerősítették a füsti fecske vonulásáról alkotott eredeti fölfogá- somat, mégis állandóan az az érzésem volt, hogy egy idevágó kérdés még tisztázásra szorul. Ha ugyanis valamennyi egyén mindig arra a helyre tér vissza, a melyhez az egymásra következő generácziók a legjobban alkalmaz- kodtak, akkor az idők folyamán okvetlenül kifejlődtek volna egyes megkülönböztethető szubspecziesek és varietások. Ez azonban egyáltalában nincs így, a mennyiben eddigelé az idevágó legbehatóbb vizsgálatok során se lehetett az Európában honos füsti fecskék között számottevő különb- ségeket fölfedezni. Harrerr? szerint Hirwndo rustica pagorum nem földrajzi varietás s csak az elterjedési terület legkeletibb részén talál- hatók átmenetek a Hirundo rustica gutturalis fajhoz, de ezeknek viszont egész határozottan más téli szállásaik is vannak mint az európai füsti fecskéknek. 1 Ornith. Monatsb. 1909, p 150. * Naumann: Naturg. d. Vögel Mitteleuropas. Neue Bearb. IV. kötet, p. 193. Minthogy a megfigyelések révén bebizonyított dolog, hogy az elköltözés együttesen történik, hogy tehát közös téli szállásokat keresnek föl, azért csak az a lehetőség maradt fenn, hogy a fiókák vagy egyáltalán nem, vagy leg- alább legnagyobb részben nem térnek vissza a szülöföldre, hanem a téli szállásban csatlakoz- nak más területről származó, valószínűleg özvegy egyénekhez, minek következtében folytonos ke- reszteződés válik lehetővé, a mi viszont a föld- rajzi varietäsok és szubspeezifikus formák keletkezését megakadályozza. Könnyű dolog ezt a fölfogást közvetett bizonyítékokkal támogatni. Harrerr E.: Die Vögel der palaearktischen Fauna czimű mun- kájának egyszerű átnézete is már azt a föl- tünő tanuságot nyujtja, hogy az állandó, kóborló és áttelelő madárfajok mindig nagyobb számú földrajzi varietást alkotnak, ellenben a typikus vonulók legnagyobb részben csak egyetlen egy alak által vannak képviselve. Ha typikus vonulókból is több forma van, úgy ki lehet mutatni róluk, hogy az egyes formáknak más és más a téli szállásuk, a hogyan azt pl. Kizwscumivr! a Saxicola Borealis formára nézve is bebizonyította. Ugyancsak Harrerr? szolgáltat más közve- tett bizonyítékot is. 22 madárfaj között, a mely Angliára nézve jellemző válfajt alkot, csak három vonuló akad. Ezek közül Mota- cilla alba lugubris Temu. és Erithacus rube- cula melophilus Harr. áttelelő, mig a harmadik, Motacilla flava rayi (Br) kimutathatölag masutt telel mint Motacilia flava flava L. A közvetlen bizonyitékokat a gyürükkel valé jelélési kiserletnek kellene szolgältatnia s vannak is oly tények, a melyeket ebben a szellemben kell magyaräzni, de mindjart ezen a helyen kell bevallani, hogy azok egyelöre még egyältaläban nem elégségesek és nem düntéek. A dankasirälyra nézve Tarexemanx azt állítja, hogy abból a 616 példányból, a melyet ő a rossitteni siralytelepen megjelölt, még egyetlen egyet se talált ugyanazon a telepen, mint feszkelöt. Erre nézve a következőképpen nyi- latkozik: „Ezek alapjän szinte egész bizonyosra vehető, hogy az itteni telepen kiköltött sira- lyok közül nem sokan tértek vissza ide. Olyan 1 Berajah 1905. Saxicola Borealis. 2 On birds represented in the British Isles by pe- culiar Forms. British Birds. Vol. I. 1907, p. 208. lätszatja van tehät a dolognak, hogy valamely telep allomanyat nem azok az egyének alkot- jak, a melyek ott születtek, valöszinüleg pedig a beltenyésztés elkerülése ezeljäaböl“.! Ugyanezt az eredményt — bar sajnos ke- vesebb biztossäggal — a velenczei tavi siräly- telepre is ki lehet mutatni, A közvetlen bizonyiték azonban még hiány- zik: eddigelé még nem akadt gyűrűs sirály valamely más telepen mint fészkelő.? A fehér gólyáról már szintén tudjuk azt, hogy az egy éves még nem ivarérett fiatal madarak is csak minimális számban térnek vissza a szülőföldre. Két és három éves gó- lyákat eddig két esetben találtak meg nagyobb távolságban a szülőföldjüktől. Az egyik pél- dány, az 1906-ban mint fióka jelöltetett a lüneburgi pusztán 1908 junius 30-án Sorguit- tenben, keleti Poroszországban került kézre." Hogy fészkelő madár volt-e, azt nem tudjuk. Morrexsex K.-töl nyert levélbeli értesítés szerint egy 1904 julius 18-án Viborgban fióka korában megjelölt gólya 1907 julius 17-én Mattkuln-ban, 100 versztnyire nyugatra Rigá- tól, került fogságba. Hogy fészkelt-e a kör- nyéken, azt nem lehetett megállapítani, mint- hogy egy csür tetején levő lyukon át lezuhant s az éhezéstől agyoncsigázva találták meg. Morrensen úr azonban kétségtelenül joggal kérdezheti, hogy tulajdonképpen mi dolga lehetett itt ennek a gólyának? Kifogástalan bizonyítékoknak ezeket az eseteket se lehet tekinteni addig, a míg nem találunk jelölt gólyát más területen mint meg- telepedett fészkelő madarat. Ugyanezeket a viszonyokat találjuk a füsti fecskénél is. Szeörs Bina eddigelé a legbuzgóbb és leggondosabb utánjárás daczára csak egyet- len egy fióka korában megjelölt fecskét tudott találni, a mely visszatért a szülöföldre.* Hol maradnak a többiek ? 300-nál több példányról ! Journ. f. Ornith. 1909, p. 451. " Azóta azonban már találtak ilyen sirályt; dr. THIENEMANN J. úr említette az V. nemzetközi ornith. kongresszus záróülésében tartott előadásában. : Journ. f. Ornith. 1909. p. 468. * Azóta még egy példány találkozott. Közelebbi adatok erre nézve 1. Aquila XVII. 1910, az 1910. évi madárjelölési jelentés ezime alatt. 149 van itt szó! Lehetetlenség ily magas pusz- tulási számot föltételezni; el kell fogadni azt a föltevést, hogy a fiatal füsti fecskék legnagyobb része szintén nem tér vissza a szülőföldre. Habár a döntő bizonyítékek egyelőre még hiányoznak, a fölsorolt tények alapján még se zárkózhatunk el az elől a fölfogás elől, hogy a téli szállásoknak megfelelő eloszlással történő megszállása lehetővé teszi a külön- böző költési területekről származó egyének összeelegyedését s hogy ez a körülmény egy- részt útját vágja a beltenyésztésnek, másrészt pedig megakadályozza a földrajzi varietások és subspeczifikus formák kialakulását. A téli szälläsoknak ez a megszállási módja a faj fentartására nézve a legnagyobb befolyással van, minthogy ez által egyrészt biztosítva van a lehető legnagyobb fajállomány fenmara- dása, másrészt pedig a faji jelleg megtartása a lehető legnagyobb területen. Ez a körül- mény is nagyon lényeges a faj fentartása szempontjából, minthogy valamely szűk körre szorítkozó faj fenmaradäsa sokkal inkább van veszélyeztetve, mint olyan fajé, a mely igen nagy területen van elterjedve, Ha a gyűrűkkel való jelölési kísérletek itt vázolt eredményei nem is bizonyulnak be oly mértékben, mint a hogyan reménylem, annyit talán mégis el kell ismerni, hogy ez a módszer nagyon termékenyítőleg hat a madárvonulási kutatásra és alkalmas azt oly utakra vinni, a melyeken jóval inkább közelíthető meg a kérdés megoldása, mint a hogyan az eddigi módszerek segélyével lehetséges volt. Ugyanez áll a kísérlet alkalmazására vonatkozóan a madárvonulási kutatás többi ágazatára is A madärvonuläsrél csak kísérleti úton meg- állapított, tehát helyesen magyarázott tények alapján alkotható elfogadható elmélet. Ez idő szerint még igen kevés az ennek a követel- ménynek megfelelő tények száma, s ez a fő- oka annak, hogy a kísérleti úton nyert ered- ményeknek ez a vázlata is összefoglaló elmélet nélkül végződik. Rám nézve tökéletesen ele- gendő, ha sikerült a madárvonulásra nézve a kísérleti kutatás döntő jelentőségét bebizonyí- tanom s ennek a révén a kutatási módszer minél szélesebbkörű elterjedéséhez és általá- nosabb alkalmazásához hozzájárulnom. 150 A fürj és a fogoly viszonylagos elterjedése Magyarorszägon. Irta Szemere Läszuo. Az impulzust a szóban forgé kérdés tisztä- zäsära — mint ismeretes — dr. Tagsin TIBOR ur adta meg, a ki észlelte, hogy Békés megyé- ben a fürj ritkabb, mig a fogoly elszaporodott; ezzel szemben Moholon (Bacs m.) vadäszvän, a fürjek óriási tömege mellett kevés foglyot lelt. 1906 január 12-én keltezett soraiban nyílt kérdés tárgyává tette azt, hogy vajjon tényleg a fogoly szorította-e ki a régebben gyakoribb fürjet? Ez az előzetes kérdés megjelent az , Aguila" 1906. évfolyamában, s a hazai ter- mészetrajzi és vadászati szakirodalom azon évi füzeteiben. (Zoologiai Lapok, Vadászlap, Erdészeti Lapok, Természet.) Az 1907. év elején aztán kibocsájtotta a M. K. 0. K. a kérdőíveket, melyek szintén megjelentek a fenti lapokban, s a Természettudományi Köz- lönyben is, külön is megkapta a Központ minden megfigyelője, s az erdőhatóságok is. A kérdések — melyekhez előzetes tám- pontokat nyujtott Scuenk Jaxas adjunktus úr — ezek: 1. Minő a viszony jelenleg valamely (lehe- tőleg pontosan megjelölt) területen a fürj és fogoly között, melyik a gyakoribb ? 2. Minő volt ez a viszony régebben? 3. Minő okra vezethető vissza az egyik vagy másik faj csökkenése vagy elszaporo- dása, tényleg kiszorította-e a fogoly a fürjet ? Folytatólag: . Megjegyzendő, hogy lehetnek oly területek is, a melyeken az egyik vagy mind a két faj elő sem fordul; az országos felvétel csak akkor teljes, ha ismerjük ezeket a területeket is, s ezért kérjük ezeket is jelezni." A felhívás többi részéhez még utóbb vissza- térek. A hivatalos jellegű erdőhatósági kérdő- Die relative Verbreitung der Wach- tel und des Rebhuhns in Ungarn. Von LADISLAUS V. SZEMERE. Die Anregung zur Aufklärung dieser Frage ging — wie bekannt — von DR. Tiserius Tarsin aus, der beobachtete, dass die Wach- tel im Komitate Békés seltener ist, wäh- rend das Rebhuhn sich vermehrt hat; hin- gegen hat er auf seinen Jagden in Mohol (Komitat Bacs) neben einer ungeheueren Menge von Wachteln nur wenige Rebhühner ge- funden. | In seinen vom 12. Januar 1906 datierten Zeilen hat er die Frage aufgeworfen, ob tatsächlich das Rebhuhn die einst so häufige Wachtel verdrängt habe? Diese vorläufige Frage erschien im Jahrgang 1906 der , Aquila“ und in den Heften der heimischen natur- wissenschaftlichen und jagdlichen Fachlite- ratur desselben Jahres (Zoologiai Lapok, Vadäszlap, Erdészeti Lapok, Természet). Zu Beginn des Jahres 1907 sendete sodann die K. U. O. C. Fragebogen aus, welche eben- falls in den obenerwähnten Blättern sowie auch im Természettudomanyi Közlöny erschie- nen, und jedem Beobachter der Centrale, sowie den Forstbehérden auch noch separat zugesendet wurden. Die Fragen — zu denen Adjunkt Jaxos Schenk die vorläufigen Anhaltspunkte geliefert hatte — waren die: 1. Welches ist das gegenwärtige Verhältnis auf einem (möglichst genau bezeichneten) Ge- biete zwischen der Wachtel und dem Reb- huhn ? 2. Wie gestaltete sich dieses Verhältnis in älteren Zeiten ? 3. Auf welche Ursachen ist die Abnahme oder Vermehrung der einen oder der anderen Art zurückzuführen ; wurde die Wachtel tat- sächlich durch das Rebhuhn verdrängt ? Dann folgt noch: „Es ist zu bemerken, dass auch Gebiete vorkommen können, auf denen nur eine der Arten, oder vielleicht keine derselben vorkomnit ; die Landesauf- nahme ist nur dann vollständig, wenn wir auch diese Gebiete kennen und darum wird ersucht dieselben auch anzuführen“. Auf die übrigen Teile des Aufrufes will ich später noch zurückkommen. Von im Amts- ivekböl nem jött vissza mindössze 65, hiányos volt 2, ismétlődő 4. A központ megfigyelői közül 49-en szóltak a tárgyhoz, s így a fel- dolgozott közlemények száma 114 darab volt, 1909 november — deczember havában, midőn a M. K. O. K. részéről azok feldolgozásával megbizattam. Első szempillantásra talán kevés- nek látszik az összegyűlt anyag, s hogy mégis ezek alapján is tárgyalhatók a kérdőpontok, az abban leli magyarázatát, hogy : 1. A megfigyelők jó és jóformán egyenként is helytálló kész dolgozatokat küldtek be, nem pusztán rövid választ a feltett kérdésekre. 2. Az adatok meglehetős egyenletesen osz- lanak el Magyarország területén. 10 megyéből adat nincs, de az összképre ez zavarólag nem hat, mert ezek is különféle helyein vannak az országnak. Nincs adatunk : Abaujtorna, Árva, Bereg, Borsod, Esztergom, Fogaras, Krassószörény, Marostorda, Szepes és Tolna megyéből. Azonban vadlelövési statisz- tika — amennyiben azt egyáltalán figyelembe vettem — ezen megyékből is van. Ezeket a , Vadászlap"-ból jegyeztem ki, s e lap szer- kesztőjének külön is köszönettel tartozom azért, hogy módot nyujtott a táblázatok eredetijének a megszemlélésére. Tekintettel arra, hogy a foglyot és fürjet sem kölcsönösen, sem más fajjal össze nem tévesztik — mint teszem a ragadozókat — ez oldalról elfogadhatók volná- nak a rubrikák adatai, ezek érdemleges elbi- rálása a feldolgozásban alább lesz. Annyit minden esetre bizonyítanak, hogy Magyar- ország minden megyéjében van fürj és fogoly is, s hogy mindkét fajból sokszorosan több van a síkságon, mint az erdős vidékeken, vagy a magasabb hegységekben. Erre vonat- kozólag a megfigyelők beküldötte anyagból közelebbi adatokat kaptunk olyan helyekről, hol egyik vagy másik, vagy mindkét faj hiány- 151 wege an die Forstbehörden gerichteten Frage- bögen sind insgesamt nur 65 zurückgelangt, mangelhaft waren 2, wiederholend 4. Von den Beobachtern der Centrale äusserten sich 49 über den Gegenstand und so betrug die Zahl der aufgearbeiteten Meldungen bis November— Dezember 1909 114 Stück, mit deren Bearbei- tung ich von Seite der K. U. O. ©. betraut wurde. Auf den ersten Blick könnte die Menge des gesammelten Materiales gering erscheinen, dass aber die Fragepunkte auf dieser Grund- lage dennoch bearbeitet werden konnten, findet seine Erklärung darin, dass 1. die Beobachter gute und sozusagen selbständige fertige Arbeiten und nicht nur kurze Antworten auf die ihnen gestellten Fragen einsendeten ; 2. die Daten sich ziemlich gleichmässig auf ganz Ungarn verteilen. Aus 10 Komitaten liegen keine Daten vor, aber dies wirkt auf das Gesamtbild keines- wegs störend, weil diese Komitate sich auf verschiedene Gegenden des Landes ver- teilen. Aus den folgenden Komitaten be- sitzen wir keine Daten: Abaujtorna, Ärva, Bereg, Borsod, Esztergom, Fogaras, Krassö- szöreny, Marostorda, Szepes und Tolna; Wild- abschuss-Statistiken aus diesen Komitaten lie- gen aber — soweit ich dieselben in Betracht gezogen habe — auch vor. Diese habe ich aus der „Vadäszlap‘ genommen und bin ich dem Redakteur dieses Blattes auch noch be- sonders verpflichtet, dass er mir die Mög- lichkeit gab, in die Originalzusammenstellun- gen Einblick zu nehmen. Mit Rücksicht darauf, dass das Rebhuhn und die Wachtel weder miteinander, noch mit anderen Arten verwechselt werden können — wie dies z. B. bei den Raubvögeln vorkommt — so wären die Daten der Rubriken von dieser Seite aus als annehmbar zu betrachten; deren meri- torische Würdigung folgt später in der Be- arbeitung. Sie beweisen jedenfalls soviel, dass die Wachtel und das Rebhuhn in jedem Ko- mitate Ungarns vorkommen und dass jede die- ser Arten in der Ebene vielfach häufiger ist als in den waldigen Gegenden ‘oder in den höheren Gebirgen. Aus dem diesbezüglich von den Beobachtern eingesendeten Materiale kann man ersehen, dass es in Ungarn Gebiete gibt, wo entweder die eine oder die andere Art fehlt, dass diese Gebiete sich aber aut 152 zik, ezek azonban csak szűkebb területre — nehány falu határára — szólnak. Midőn a Központ nevében köszönetet mondok mindazon uraknak, kik adataikat rendelkezé- sünkre bocsájtották, felsorolom azokat, kik tüzetesebben szóltak a kérdéshez: BARTHOs Gyura, Marusovirs Kirony, Koszrka Läszuö, Masos Ferencz, KüLLEY JÁNOS, RIMLER PAL, Macnirs Kärouy, VEVERÁN IstvAn, Szeörs Bana, HEGyYMEGEY Dezsö, MENESDORFER Guszriv, BINDER Bina, Szaray BÉLA, DR. Szavay Géza, FEKETE Anrau, Win IenAcz, Rácz Bena, Lészar Ferenez, Szuävy KORNÉL, OLÁH SÁNDOR és Fersörörı Nagy Gvura megfigyelők. Többen ívekre menő kész dolgozatot küldtek be, megkönnyítve ezáltal munkámat, mely így nem is állott egyébből, mint kivonatolásból és egyeztetésből. Azonban a többi megfigyelők s az erdőhatóságok is, jó adatokat szolgál- tattak s úgy ezekre. mint a felsorolt urak dolgozataira sűrűn vissza fogok térni. Feldol- gozásom a felvetett három kérdés sorrendjét követi, de hogy zavarólag ne legyen a végén azon területek fölemlítése, melyeken egyik vagy másik, esetleg mindkét faj hiányzik, ezt letárgyalom már itt. Tágabban mutatja azt a vadlelövési statisztika is, t. i. hogy hol van kevés fogoly és fürj, de még ott is a közölt számoknál több feltételezendő, mert rendes lajstromot kevés helyen vezetnek, főleg a fürjről, melynek számadatai tehát pesszi- misztikusabbak a fogolyénál s sehol avval parallel nem haladnak. Oda nyilatkoznak : VEvERÁN Isrvin, Koszrka Lászó, Szanay Bera stb. Érdekes Kana János erdőőr írása : ,... egyen- ként szálnak fel és kicsin pontot mutat. . ." , hasonló jelentés jött Dorgosrél, a hol szintén abban vélik a fürj szaporodásának az okát adni, hogy: , vadászaton nem lövetnek." Ezzel szemben, bár alárendeltebb viszonyban vannak olyan helyek, a hol a fürjvadászat dominál, főleg a délibb megyékben, s ilyen adat is van: engere Territorien — auf die Gemarkung einiger Dörfer — beziehen. ; Indem ich im Namen der Centrale allen jenen Herren, welche ihre Beobachtungen zur Verfügung stellten, meinen Dank aus- spreche, will ich noch jene anführen, welche sich besonders mit der Frage befassten, diese sind die Beobachter: Junius Bar- raos, Kart Marusovirs, Lapisuaus Koszrka, Franz Masos, Jowann Kturey, Pau RIMLER, KARL Mac- pits, Stan Veverän, BÉLA Szeörs, Desiper HEGY- MEGHY, Gustav Mevesporrer, BÉLA BINDER, BÉLA Szanay, DR. Géza Szanay, Anton FEKETE, [Gwaz Was, Béra Rácz, Franz Lészar, Kornen SzLAvY, ALEXANDER Onde und Jurius Nacy DE FELSÖEÖR. Mehrere von diesen haben bogenlange fer- tige Arbeiten eingesendet und mir dadurch die Arbeit sehr erleichtert, so dass mir nur die Verfertigung der Auszüge und die Ver- gleichung übrig blieb. Aber auch die übrigen Beobachter und die Forstbehörden haben gute Daten geliefert, auf welche ich, sowohl wie auf die der obengenannten Herren, recht häufig zuriickkommen werde. Meine Bearbei- tung passt sich der Reihenfolge der drei aufgestellten Fragen an; damit aber am Ende die Anfiihrung derjenigen Gebiete, wo die eine oder die andere Art, oder eventuell keine von beiden vorkommt, keine Störung verursache, erledige ich dies gleich hier. Im allgemeinen zeigt auch die Wildabschuss- Statistik, wo wenig Wachteln oder Rebhühner sind; aber auch dort können mehr als die mitgeteilten Zahlen angenommen werden, weil ein regelmässiges Verzeichnis an wenig Orten geführt wird. besonders über die Wachtel; die auf diese bezüglichen Zahlen sind pessi- mistischer aufzunehmen als die des Rebhuhns und bewegen sich nirgends parallel mit den ersteren. Dies ist auch die Ansicht von STEFAN Veverin, Lapıstaus Koszrka, BÉLA Szaray, etc. Interessant ist, was der Waldhüter Joan Käixva schreibt: , ... sie fliegen einzeln auf und zeigen einen kleinen Punkt...“; ein ähnlicher Bericht kam von Dorgos, worin die Ursache der Vermehrung der Wachtel in dem erblickt wird, dass sie: „auf der Jagd nicht geschossen werden“. Dem gegenüber, obzwar in geringerer Zahl, gibt es Plätze, wo die Wachteljagd stärker betrieben wird, hauptsächlich in den südlichen Komitaten, und auch solehe Daten besitzen wir: „...Die 153 ,... Néhol az uradalmak vizsläval az utolsókig | Herrschaften schiessen sie an manchen Orten kilövik . . .“ (1835—07 M. K. O. K. szám!) | mit dem Vorstehhund bis auf die letzte aus.“ | 4335—07. M. K. O. K. szám !) I. tablazat. — Tabelle 1. Azon helyek kimutatäsa, hol a fürj es a Zusammenstellung jener Orte, wo die Wach- fogoly igen gyéren, vagy egyáltalán nem tel und das Rebhuhn sehr selten, oder über- fordul elö: haupt nicht vorkommen : Egyik faj se fordul elö: — Beide Arten fehlen: Hegybänya, Bacsöfalva, Gyekés, Magaslak, Irtvanyos (Hont m.).* Perdix perdix L. Nem fordul elö: — Kommt nicht vor: . Szentmihälykörtvelyesen (Máramaros m.). hol az 1906. évi erős tél pusztította ki őket (weil sie im strengen Winter 1906 zugrunde gingen), Sziklatelep (Zólyom m.) ugyanúgy (ebenso) 1000—1200 m. tengerszin feletti magasság (Seehöhe 1000-1200 m.). Igen ritka: — Sehr selten: Koväszna (Häromszek m.) „azelött hire se volt“ („kam früher nicht vor“), Gyergyötölgyes (Csik m.) ; Nagybocskò (Máramaros m.), Rahò, Técső, Alsó- és Felsökalocsa, továbbá Ökör- mezön (Märamaros m.) 30—40 fordul elö (wo 30—40 Stück vorkommen); Söhät, Ungbükkös, Szemerekö (Ung m.), hol azelőtt nem is volt (wo früher keine waren). Zuiöväralja (Turöez m.). Coturnix coturnix L. Nem fordul elö: — Kommt nicht vor: Felsö- és Alsöszinever (Märamaros m.); Söhät, Ungbükkös, Szemereké és Havasköz (Ung m.). Igen ritka: — Sehr selten: Gyergyöbelboron (Csik m.) 900 méteren túl is látható (sichtbar bis über 900 m See- höhe), Gyergyötölgyesi járás u. o.; Abrudfalva (Alsöfeher m.); Nagyilva, Magura, Szentjozsef, Les (Besztercze-Naszod m.); Nyustya (Gömör m.) és ältalaban ezen megye északi részében (überhaupt im nördlichen Teile dieses Komitates); Szentmihälykôrtvélyes (Märamaros m.), Nagybocské, Rahò, Als6- és Felsökaloesa, Ökörmezö, Teesö (Máramaros m.), Sziklatelep (Zólyom m.) 1000—1200 m magasan (in der Seehöhe von 1000— 1200 m) ; Zniöväralja (Turöez m.). A jelentésekből kitetszik, hogy a fürj és | Aus den Berichten geht hervor, dass die fogoly mindenütt, ahol bárcsak par holdnyi | Wachtel und das Rebhuhn überall vorkom- rétecskét vagy szäntöföldet, erdei irtäst lel, men, wo sie eine wenn auch nur einige Joch elöfordul, még ha az tetemes tengerszinfeletti grosse Wiese, Ackerfeld oder Waldrodung magassägban van is, hogy itt hol a hatär, finden, wenn diese auch in beträchtlicher arröl nincs eleg adat. Az I. täbläzatban fel- Meereshöhe liegen ; wo sich hier eine Grenze sorolt adatok beküldöi tehát a kérdépontokra | zielen lässt, dafür sind keine genügenden * Die Abkürzung „m.“ bedeutet das Komitat. Aquila XVII. 20 154 teljes valaszt nem adhattak, jorészt meg is jegyzik, hogy a két faj küzti viszony egyik vagy masik faj hianya miatt nem volt tanul- mänyozhaté. Ezen helyeken a viszony régebben is jorészt ugyanilyen volt, de az sürün elö- fordul, hogy az erdöirtäs nyomän megjelenik a fogoly, azután a fürj is. Az üsszkép kibontakozäsät megneheziti az idöszakos kipusztulasa valamely videkröl egyik- másik fajnak, erről bizonyságot nyujt az 1906/7. évi szigorú tél, a mikor is igen sok fogoly pusztult el, de korántsem mindenütt az egész országban. A hol a foglyokat télen etették, vagy a hol a mezőn elég szalmakazal, cséplésnyom stb. maradt, ott a foglyok az erős tél daczára is szépen átteleltek (pl. Mohácson). Vegyük most sorra a kérdéseket. 1. Minő a viszony jelenleg valamely (lehe- tőleg pontosan megjelölt) területen a fürj és fogoly között, melyik a gyakoribb? (A , jelenleg" az 1907. évre vonatkozik). 2. Minő volt ez a viszony régebben? A II—VI. táblázathoz tartozó rövidítések magyarázata : a) = Sok fogoly, sok fürj, egyenlő számban. b) = Sok fogoly, fürj kevesebb, de szintén bőven van. e) = Sok fogoly, fürj kevés van. d)— Kevés fogoly, kevés fürj, számban. e)= Sok fürj, fogoly kevesebb, de az is bőven van. f)=Sok a fürj, kevés a fogoly. 9) — Kevés a fogoly, de fürj még keve- sebb van. h)— Kevés a fürj, de fogoly még kevesebb van. egyenlő Daten vorhanden. Die Einsender der in Ta- belle I angeführten Daten konnten die Frage- punkte nicht vollstándig beantworten, weil das Verhältnis der beiden Arten zu einander wegen Mangels der einen oder der anderen Art. keinem Studium unterzogen werden konnte, was die meisten Einsender auch noch besonders bemerken. An diesen Orten war das Verhältnis auch in früheren Zeiten das- selbe, doch kommt es häufig vor, dass im Gefolge der Waldrodung zuerst das Rebhuhn erscheint und später auch die Wachtel. Die Entrollung des Gesamtbildes wird durch die zeitweilige Vernichtung der einen oder der anderen Art in irgend einer Gegend er- schwert; ein Beispiel hiezu bietet der strenge Winter 1906/7, wo sehr viele Rebhühner zugrunde gingen, jedoch keineswegs iiberall im ganzen Lande. Wo die Rebhühner im Winter gefiittert wurden, oder wo auf den Feldern geniigend viele Strohtristen, Dresch- plätze etc. vorhanden waren, dort überwinter- ten die Rebhiihner, trotz des strengen Winters, sehr gut (z. B. in Mohács). Nehmen wir nun die Fragen der Reihe nach vor: l. Welches ist gegenwärtig das Verhältnis zwischen der Wachtel und dem Rebhuhn auf einem möglichst genau bezeichneten Gebiete und welche ist die häufigere Art? („Gegen-. wärtig“ bezieht sich hier auf das Jahr 1907.) 2. Welches war das Verhältnis in früheren Zeiten ? Erklärung der in den Tabellen I—VI ent- haltenen Abkürzungen : a) — Viele Rebhühner, viele Wachteln, in gleicher Anzahl. b) = Viele Rebhühner, weniger Wachteln, jedoch noch in reichlicher Anzahl. c) = Viele Rebhühner, Wachteln wenig. d) = Wenige Rebhühner, wenige Wach- teln, in gleicher Anzahl. e) = Viele Wachteln, weniger Rebhühner, aber immerhin noch reichlich. f) = Viele Wachteln, Rebhühner wenig. g) — Wenig Rebhühner, aber noch weni- ger Wachteln. h) = Wenige Wachteln, aber noch weni- ger Rebhühner. 155 JI. Táblázat a Dunántúlra. — Tabelle II über das Hügelland j. d. Donau. Adatok az elsö kérdéshez. — Daten zu ersten Frage. a) Sopronujlak, Kisostoros, Csäva, Felsörämöcz, Sopronszentmarton (Erdöhatösägok — Forstbehörden). b) Gogänfa (Herczeg Esterházy uradalma — fürstl. Esterhäzy’sche Domäne), Kismarton, Vulkapatak, Fertöfeheregyhäza, Serez, Oszlop, Lajtaszentgyérgy, Kismarton, Czinfalva, Vulka- pordany, Nagyhöfläny, Szärazväm, Büdöskut. Továbbá Répaspuszta (Somogy m.), Lengyeltóti, Kaposvär, Malomhäza. c) Csáktornyai járás (Zala m.), Gyiröth, Körmend (kiterjesztve egész Sopron m.-re SCHREINER J. által — von E. Scurewer auf das ganze Comitat Sopron ausgebreitet)) Nagy- atád, Rimaszentkirály, Lábod, Görgeteg, Iharosberény, Ravazd. d) Szentpétertől Révkomáromig, Tata. e) Tab (Somogy m.). f) Pilisszentkereszt (Pest m.). Adatok a második kérdéshez. — Daten zur zweiten Frage. a) Iharosberény, Répáspuszta. b) Kaposvár, Igal, Lengyeltóti, Nagyatád, Malomháza, Körmend, Zalagógánfa, továbbá herczeg Esterházy uradalmai, mint fentebb (weiters die fürstl. Esterhäzy schen Domänen wie oben). c) Ravazd, Csepreg (Sopron m.-re kiterjeszti Schreiner Jenö — auf das Comitat Sopron ausgebreitet von E. Scarener), Gyiröth (Veszprém m.), Csáktornyai járás (Zala m.). d) Pilisszentkereszt (?) e) Tab. f) Tata. Az a kép tárul elénk, hogy a Dunántúl általában sok a fogoly s helyenként a fürj is szép számmal tenyészik, illetőleg tenyészett 1907-ben. A kérdés a fürjek számának a mérlegelésénél a már megtelepedett fürjekre irányult, nem akartam a táblázatot kompli- kálni azzal, hogy még a fürjek vonulását is belehozzam itt a viszony megállapításába, kézenfekvő dolog, hogy a vonulás idejében . helyenként az arány a fürjekre kedvezőbb lesz. Általában a ,sok“ és ,kevés“ kifejezé- seket széltében használják, anélkül. hogy a kettő közti határt megállapíthatnók. E rova- tokban a „keves“ kifejezés a fürjre nem vehető pesszimisztikusan, pl.: Vaszary Exné rendes megf. a fürjek fogyását jelzi, de azért Ravazdon két nap alatt lehet 123 darabot lőni egy helyen néhány puskásnak ! Nem vontam be a vadlelövés statisztikai adatait, mert az a fentebbi — bár kevesebb, Wir gewinnen das Bild, dass jenseits der Donau überhaupt viel Rebhühner sind, und dass an einigen Orten auch die Wachtel in ziemlicher Anzahl vorkommt. Bei der Erwi- gung der Anzahl der Wachteln richtete sich die Frage auf die schon sesshaft gewordenen Wachteln und ich wollte die Tabelle nicht noch durch die Hineinbeziehung des Wachtel- zuges bei der Bestimmung der Verhältnisse komplizierter machen; es liegt auf der Hand, dass. während der Zugszeit das Verhältnis für die Wachteln ein giinstigeres gewesen wiire. Im allgemeinen sind die Ausdrücke „viele“ und „wenige“ im weiteren Sinne zu verstehen, ohne dass die Grenze zwischen ihnen fest- gesetzt wäre. In diesen Rubriken ist „wenig“ mit Bezug auf die Wachtel nicht pessimistisch aufzufassen, so berichtet z. B. der ordentliche Observator Ernst Vaszary, dass die Wachteln weniger werden, dennoch wurden in Ravazd von ein paar Schützen während zweier Tage 123 Stiick erlegt. Ich habe die statistischen Wildabschuss- daten nicht hineinbezogen, weil diese das 20* 156 de megbízhatóbb — adatokból kibontakozó képre zavarólag hatna, nem szükséges azt bizonyítanom, hogy a lőtt fürjek számát a Dunántúl se tartják nagyon nyilván s ki tudja, hogy a közzétett számoknak hányszorosa sze- repelne, ha minden lelőtt fürj adata helyet kapna? De tudományos becse az adatoknak még akkor sem lenne sok, ha azt lelkiisme- retesen nyilvántartanák is s beküldenék, hogy hol mennyi fürjet lőnek. Mondjuk, hogy az uradalmak a statisztikát jól vezetik. De meg- eshet, hogy egy bizonyos évben nem vadászik éppen az az egynehány ember, a ki a legtöbb fürjet szokta lőni egy adott területen. Ezt a feldolgozó nem tudja meg — s előáll egy hiatus, a minek talán egészen más magyará- zatát fogja keresni! A megyénként vagy mondjuk az egész országra szóló számoknál ez csak apró hullám, mely az összképet nem zavarja s ez némi támpontul alkalmilag hasz- nálható, de már a helyi érdekű statisztikára — melytől eleinte többet vártam — károsan hat. De egyes vadásztársaságoktól használható statisztikai adatokat kaptam. A viszony a fürjek rovására változott, de | obige — wenn auch auf wenigen, aber umso verlässlicheren Daten beruhende — Bild trüben würden; es ist nicht nötig zu beweisen, dass auch jenseits der Donau der Wachtel- abschuss nicht genau verzeichnet wird. Wer weiss, ob nicht das Mehrfache der mitge- teilten Zahlen einzutragen wäre, wenn jede abgeschossene Wachtel darin verzeichnet worden wäre? Aber wissenschaftlichen Wert hätten diese Daten auch dann nicht, wenn dieselben gewissenhaft aufgezeichnet und eingesendet würden, wo und wieviele Wach- teln geschossen wurden. Nehmen wir an, dass die Domänen die Statistik richtig führen. Es kann aber vorkommen, dass in einem be- stimmten Jahre die paar Jäger. welche die meisten Wachteln zu schiessen pflegen, auf einem gegebenen Gebiete gerade nicht jagen. Dies erfährt der Bearbeiter nicht und so entsteht ein Hiatus, welchen er sich mögli- cherweise ganz anders erklären wird! Bei der komitatsweisen Zusammenstellung oder bei den auf das ganze Land bezüglichen Zahlen, ist dies nur eine kleine Schwankung, welche das Gesamtbild nicht stört und welche bei Gelegenheit als beiläufiger Stützpunkt verwendet werden kann; bei der Lokalsta- tistik aber — von der ich anfangs mehr er- wartete — wirkt sie schädlich. Von einzelnen Jagdgesellschaften erhielt ich jedoch brauch- bare statistische Daten. Das Verhältnis hat sich zu Ungunsten der nem szembeszököen. Wachteln verändert, jedoch nicht in auf- fallender Weise. III. Táblázat a Kis Magyar Alföldre. — III. Tabelle über die kleine ungarische Tiefebene. Adatok az elsö kerdeshez. — Daten zur ersten Frage. c) Keszegfalu, Megyercs, Oszöny, Magyaróvár, Csorna. f) Hove]. Adatok a mäsodik kerdeshez. — Daten zur zweiten Frage. b) Csorna. e) Hove]. f) Keszegfalu, Oszény, Megyercs, Komárom. A statisztikai adatok bevonäsäval megälla- pithatö, hogy a Kis Magyar Alföldön is hasonlö a viszony, mint a Dunántúl (pl. Komárom megyében 1907-ben 49,108 foglyot s 5228 | Mit Einbeziehung der statistischen Daten kann festgestellt werden, dass in der kleinen ungarischen Tiefebene das Verhältnis ein ähnliches ist wie jenseits der Donau (laut fiirjet lôttek a rubrikak szerint). A viszony megváltozása is hasonlatos az előbbihez. A statisztikai adatokrol alkotott véleményem ide s a következö vidékekre is vonatkozik. 157 Rubriken wurden z. B. im Komitate Komarom im Jahre 1907 49,108 Wachteln und 5228 Rebhühner geschossen.) Die Veränderung des Verhältnisses ist auch ähnlich dem früher erwähnten. Meine Ansicht über die statisti- schen Daten bezieht sich sowohl auf diese Gegend, wie auch auf die folgenden. IV. Tablazat a Nagy Magyar Alföldre. — IV. Tabelle über die grosse ungarische Tiefebene. Adatok az elsö kérdéshez. — Daten zur ersten Frage. a) Apatin, Békéscsaba, Thass, Laskod (Szaboles m.). b) Titel, Nagyvarad, Hantos, Szekesfehervär, Hajdunanas, Csurgö, Szatmärnemeti, Detta, Temeskubin. c) Vadász, Ujvidék (kiterjesztve a Bacskara — auf das ganze Com. Bács bezogen), Mohács, Siklós, Szentlörinez, Baranyavär, Csanádpalota, Izsák, Zajta. d) Királyhalom, Szinyérváralja, Ungvár. e) Csantavér, Mezőtúr, Abony, Barcs, Rudolfsgnád. f) Szerep, Ujtelek, Lasztomér, Cselej, Egress, Sárospatak, Sátoraljaujhely. g) Räczkeve, Nagyszöllös. Adatok a mäsodik kerdeshez. — Daten zur zweiten Frage. a) Szatmärnemeti. b) Siklös, Szentlörinez, Baranyavar, Nagyvärad. d) Apatin, Szinyerväralja, Nagyszöllös. e) Vadász, Hantos, Székesfehérvár, Abony, Izsák, Raczkeve, Csurgó. f) Csantavér, Titel, Ujvidék, Mohács, Békéscsaba, Szerep, Csanádpalota, Királyhalom (Szegednél), Hajdúnánás, Thass, Temeskubin, Rudolfsgnäd, Ungvár, Sárospatak, Egress, Cselej, Lasztomér, Sátoraljaujhely. h) Detta. A" Nagy Magyar Alföld viszonya hasonló a Dunántúlihoz, de nem annyira kedvezőtlen a fürjekre, főleg a déli megyékben, pl. a Rudolfsgnádi vadásztársaság 1906-ban 2469 fürjet lőtt 341 fogoly mellett. Ezekből nyilván- való, hogy a fürjek főleg a Nagy Alföld Das Verhältnis in der grossen ungarischen Tiefebene ist ein ähnliches wie jenseits der Donau, jedoch nicht so ungünstig für die Wachtel, namentlich in den südlichen Komi- taten; so wurden z. B. von der Rudolfsgnader Jagdgesellschaft im Jahre 1906 2469 Wachteln északibb részeiben fogyatkoztak meg fel- gegen 341 Rebhiihner geschossen. Aus diesem tünöbben. | geht klar hervor, dass die Abnahme der | . AN . r e | Wachteln nur in den nördlichen Teilen der | grossen Tiefebene eine auffallende ist. V. Tablazat a keleti hegyvidékekre. — V. Tabelle über die östliche Gebirgsgegend. Adatok az elsö kérdéshez. — Daten zur ersten Frage. a) Zabälez (Temes m.). c) Totvarad. d) Besztereze, Türkös Topänfalva. Magyargorbé s az „Erdöhät“ Kolozs m., Zilah, Des, Kelmäk, 158 e) Dorgos. f) Dézna, Naszód, Ujegyhäza, Zsibò. g) Rozälia, Torda, Segesvar, Szäszsebes, Székelyudvarhely. h) Brad, Körösbänya, Erzsébetväros. Adatok a masodik kérdéshez. — Daten zur zweiten Frage. c) Totvarad, Zilah. d) Besnyő, Fehéregyháza, Dipse, Felsősebes, Naszód, Dés, Zabálcz, Torda, Topánfalva. f) Dézna, Türkös, Erzsébetváros, Magyargorbó s az Erdőhát Kolozs megyében. g) Segesvár, Ujegyhaza. h) Brad, Rozälia, Szäszsebes. A keleti hegyvidék mar mas képet mutat, főleg ha belevonjuk az I. táblázat idevágó adatait is. A két faj tömegesebben csak a siksagokkal határos, kulturälisabb helyeken fordul elö, egyébként mindkét faj sokkal kevesebb számban szerepel, mint a II—IV. tablazatban. A viszony keveset vältozott. Die östliche Gebirgsgegend zeigt schon ein anderes Bild, besonders wenn wir die einschlägigen Daten der Tabelle I. einbe- ziehen. Die zwei Arten kommen massenhafter nur in den an die Ebenen angrenzenden kultivierteren Orten vor; im übrigen sind beide Arten in bedeutend geringerer Zahl vorhanden als in den Tabellen II—IV. VI. Tablazat az északi hegyvidékre. — VI. Tabelle über die nördliche Gebirgsgegend. Adatok az első kérdéshez. — Daten zur ersten Frage. a) Bäbaszék. c) Nyitraivanka, Valké. d) Zsarnöezakohö, Bodony, Zniöväralja, Rezsöpart, Szikla (Zólyom m.). f) Domonya. g) Szäzd, Liptoujvar, Nemetlipese, Rózsahegy, Losonez, Trencsén. h) Keczerpeklen (Säros m.), Budatin, Tavarna. Adatok a mäsodik kerdeshez. — Daten zur zweiten Frage. a) Bäbaszek. ) Losonez. Nemetlipese, Rözsahegy, Budatin. A viszony az V-hüz hasonlö, helyenkent még elég fürj akad, régebben több volt a számuk, de mégsem lehetett a ,sok* fürjet jelző rubrikäkba osztani, mert ezen túlnyomó- részt erdős vagy sziklás területeken valami intenziven régebben sem tenyésztek, a kivé- telek érvényre jutottak — már amennyire a kérdésekre kapott feleletek száma ezt lehe- tővé tette. Zsarnóczakohó, Liptóujvár, Trencsén. ) Bodony, Keczerpeklén, Znióváralja, Rezsöpart, Szikla. f) Százd, Nyitraivánka, Valkó, Domonya, Tavarna. ) ) Das Verhältnis ist ähnlich dem bei V; örtlich finden sich noch genug Wachteln; früher gab es deren mehr, aber man konnte sie dennoch nicht in die Rubrik „viel Wach- teln“ einreihen, weil sie in diesem vorwiegend waldigen oder felsigen Gebiete auch früher nicht besonders intensiv gediehen. Insoferne als die auf die Fragen eingelangten Antworten dies zuliessen, wurden die Ausnahmen her- vorgehoben. 3. Minö okra vezethetö vissza az egyik vagy | másik faj csökkenése vagy elszaporodása, tényleg kiszorítja-e a fogoly a fürjet ? A táblázatokra vetett futólagos pillantás után feltámadhatna az a gyanunk, hogy e két faj közti számarányban valamelyes „kiszo- rítás" közrejátszik. De olvasva a megfigye- lőknek e kérdésre adott válaszait, legott tisztán áll előttünk, hogy a fürj megfogyásának az oka nem hozható összefüggésbe a fogoly _ elszaporodasaval. Emez állítást a beküldött jelentések idevágó kivonataival fogom bizonyi- tani, mig Dr. Tarsin Tisor úr feltevése ezentúl is feltevés marad s mint ilyennel sem osztja nézetét a beküldött jelentések 97 perczentje, reális megfigyelés e feltevést egyáltalán nem támogatja. Hogy a fogoly a fürjet kiszoríthatja, arról tudó- sitottak : Malomházáról Horvira Avour erdőőr : »A fogoly teljesen a fürjet ki nem szorit- hatja “ (sic!) Erdöhatösäg Magyaróvár: „A fogoly kiszorithatja a fürjet.“ E két téveteg adattal szemben hangsúlyozza minden meg- figyelő, hogy a fogoly nem szorítja ki a fürjet, vagy a hol gyéren fordul elő mindkét faj ; egyszerűen felemlitik, hogy ott erről szó sem lehet, illetőleg ez nem állapítható meg. Mint- hogy a megfigyelők a fürj pusztulását behatóan és sok oldalról megvitatják s a felsorolt külön- féle pusztulási tényezőket sorra fogom venni, nem sorolom fel mindama adatokat, melyek pusztán elutasítják a feltevést érdekességiik- nél fogva néhányat mégis felemlítek. Erdőhat. Zsarnóczakohó : , A fürjet a fogoly nem szorítja ki, ilyet senki se figyelt meg." Trencsén: „... mert a fogoly száma is csök- kent; tehát nem szorította ki egyik faj a másikat." Nagyatád: ,. . . találkozás esetén a fogoly nem üldözi a fürjet." Barrnos Gyuna: , Mindig úgy találtam, hogy azon ,paraszt- mezőkön," melyeken a legtöbb fogoly élt, ugyancsak a legtöbb fürj volt található és viszont. Normális körülmények között bár- melyik ottani (Ihárosberény) földterületen 3. Auf welche Ursachen ist die Abnahme oder Vermehrung der einen oder der anderen Art zurückzuführen ? Verdrängt das Rebhuhn tatsächlich die Wachtel? Bei flüchtiger Betrachtung der Tabellen könnte der Verdacht entstehen, dass bei dem Zahlenverhältnis der beiden Arten irgend eine „Verdrängung“ dazwischenspielt. Wenn wir aber die von den Observatoren eingesendeten Antworten durchlesen, so wird es uns sofort klar, dass die Ursache der Abnahme der Wachtel mit der Vermehrung des Rebhuhns in keinen Zusammenhang gebracht werden kann. Diese Behauptung werde ich mit den einschlägigen Auszügen aus den eingesen- deten Berichten beweisen; Dr. Tiserius Tar- sins Hypothese bleibt auch fürderhin nur Hypothese und 97°/, der eingesendeten Be- richte teilen seine Ansicht nicht; diese Hypo- these wird auch durch reale Beobachtungen überhaupt nicht unterstützt. Dass das Rebhuhn die Wachtel verdrängen kann, darüber berichteten: Waldheger Avour Horvira in Malomhäza: „Das Rebhuhn kann die Wachtel nicht gänzlich verdrängen“ (sic!) Forstbehörde in Magyaróvár: „Das Rebhuhn kann die Wachtel verdrängen“. Gegenüber diesen zwei vereinzelnt stehenden Daten, hebt jeder Beobachter hervor, dass das Rebhuhn die Wachtel nicht verdrängen kann, oder wo diese zwei Arten in geringer Anzahl vorkommen, wird einfach erwähnt, dass dort davon keine Rede sein kann, respektive, dass dies nicht konstatierbar sei. Indem die Beobachter das Verschwinden der Wachtel eingehend und vielseitig beleuchten, werde ich nun die an- geführten verschiedenen schädlichen Faktoren der Reihe nach vornehmen. Obwohl ich nicht alle Daten anführen will, welche die Hypothese geradewegs verwerfen, so will ich einige, infolge ihres Interesses dennoch erwähnen. Forstbehörde Zsarnöczakohö: „Die Wachtel wird durch das Rebhuhn nicht verdrängt, solches wurde durch niemanden beobachtet“. Trencsén: ,. . . nachdem auch die Zahl der Rebhühner abnahm, kann eine Art die andere nicht verdrängt haben“. Nagyatád : ,. . . im Falle des Zusammentreffens wird die Wachtel vom Rebhuhn nicht verfolgt“. Jurrus Barrnos : „Ich fand immer, dass auf den „Bauernfeldern‘, wo die meisten Rebhühner lebten, auch die meisten Wachteln vorkamen, und vice-versa. 160 haromszor-négyszer annyi fürj és ugyancsak annyi fogoly elférhetne!" Hotner Pár, Arad: , A legtöbb fürj éppen a jó fogolyterületeken található s a fogoly nem üldözi el . . ." stb. Néhol, mint pl. Thasson (Szabolcs m.) s Temes m. némely részén is, szűkebb területen vagy az egyik, vagy a másik tartózkodik sűrűbben, a mi a két faj biologiai különböző- ségéből ered, Temesben, hol nedves síkságok fensikokkal váltakoznak, előbbin a fürj, utóbbin a fogoly tartózkodik, Szabolcs megyében a fogoly a nagy, összefüggő kukoriczásokban, dohányban s efélékben — a fürj réteken, kalászos táblákon tartózkodik. Többen emlí- tenek ilyen helyi vonatkozású különbözöteket a két faj előfordulásánál. Ezekre helylyel- közzel még visszatérek. A fürjpusztulásnak fő-fő tényezőjeként álta- lában a , délvidéki mészárlás"-t hozzák fels ha látjuk az idevágó statisztika horribilis adatait, valóban megállapodni óhajtunk e ténynél, nem óhajtván még más pusztitäsi tényezővel is foglalkozni! 5 ha mégis említe- nek fel ezenkivül is nyomós okokat a fürjek apadása mellett, felesleges a kölcsönös , kiszo- rítás" deus ex machinájához folyamodnunk ! A harisnak, mondjuk így: nem akadt kon- kurrense, pedig az még nagyobb mértékben kipusztult, nemcsak egyes helyekről, de általá- nosságban, mint ezt több megfigyelő jelezte. Menesporrer Guszräv Szerint Temeskubinban annyi volt azelőtt a haris, hogy ,... este az ember alig értette larmijuktol egymásnak a szavát!" Minthogy ott a létfeltételek úgy a fürjnek, mint a harisnak megvannak, meg- figyelő az apadást az ott fellépő fürjbetegség- nek is tulajdonítja. A lokális csapásoknál az eredményében nagyobb a fürjet a vonulása alatt ért pusz- tulás. ScHENK úr a kérdéseket megelőző tájé- koztatójában felemliti, hogy , 1895-ben Marseille Unter normalen Verhältnissen könnten auf irgend einem dortigen (Iharosberény) Revier 3—4mal soviel Wachteln und ebensoviel Rebhühner Platz finden“. Pau Horser in Arad: „Die meisten Wachteln sind gerade in den guten Rebhühnerrevieren zu finden und sie werden durch das Rebhuhn nicht vertrieben . .“ etc. An manchem Orte, so z. B. in Thass (Kom Szabocs) und auch in einigen Gegenden des Kom. Temes, kommt in einem engeren Ge- biete entweder die eine oder die andere Art dichter vor, was eine Folge des biologischen Unterschiedes der beiden Arten ist; in Temes, wo feuchte Ebenen mit Hochebenen ab- wechseln, hält sich auf ersteren die Wachtel, auf letzteren das Rebhuhn auf. Im Kom. Szaboles hält sich das Rebhuhn in den zu- sammenhängenden Mais-, Tabakfeldern und dergleichen auf, während die Wachtel Wiesen und Saatfelder bewohnt. Mehrere erwähnen solche lokale Unterschiede bei dem Vorkom- men der beiden Arten. Auf diese will ich gelegentlich noch zurückkommen. Als Hauptursache des Verschwindens der Wachtel wird überhaupt das „Morden im Süden“ angeführt, und wenn wir die ein- schlägigen erschrecklichen statistischen Daten in Betracht ziehen, so sind wir bemüssigt hier bei diesem Faktum stehen zu bleiben und die übrigen Faktoren ausser acht zu lassen. Und wenn trotzdem noch andere ge- wichtige Ursachen der Abnalıme der Wachteln angeführt werden, so ist es überflüssig die „deus ex machina“ der gegenseitigen Ver- drängung in Anspruch zu nehmen. Der Wach- telkönig, nehmen wir an, hatte keinen Kon- kurrenten und doch hat er in grösserem Masse abgenommen, nicht nur an einzelnen Orten, sondern im allgemeinen, wie dies auch meh- rere Beobachter bemerkten Nach Gustav Mexesporrer waren in Temeskubin früher so- viel Wachtelkönige, dass: „... man abends infolge ihres Lärmens sein eigenes Wort nicht verstehen konnte“. Da dort sowohl die Le- bensbedingungen der Wachtel, als auch des Wachtelkönigs vorhanden sind, so schreibt der Beobachter die Abnahme der Wachteln einer dort auftretenden Wachtelkrankheit zu. Im Endresultate ist die Vernichtung der Wachteln zur Zugszeit viel bedeutender als lokale Ursachen. Herr Schenk erwähnt in der orientierenden Einleitung zu den Fragen, dass kikötőjébe 8.000,000 fürj érkezett, Alexandria- ból pedig évente 2.000,000 kerül kivitelre", majd: ,kétségtelen, hogy ezekben a horribilis számokban rengetek sok hazai fürj is szere- pel s hogy az ezekből a mészárlásokból előálló irtózatos veszteségek lényegesen hozzájárulnak a fürjállomány rohamos csökkentéséhez." Ezen állítás kétségtelenül igaz s mint ad oculos bizonyítékoknak jó hasznát vennők, ha orni- thologusaink fürjjelöléssel is foglalkoznának, ebből jó perczent kerülne vissza s fogása sem nehéz. Igy vonulási utakat kapnánk s ilyenek birtokában — tudván, hogy a mi fürjeink mely szűkebb helyen vonulnak át, vagy hol telelnek, — még preventiv intéz- kedésekre is könnyebben megtehetnők a lépé- seket a fürjpusztítást illetőleg. Azért e kedves s vadászatilag értékes madarunk érdekében cselekszünk, ha összefogdosván határainkon nehány fürjet s megjelölvén a M. K. 0. K. által forgalomba hozott fecskegyűrűkkel, ismét szárnya szabadjára bocsájtjuk. Az is sűrűn megesik, hogy a kasza nyakát szegi a fészkét őrző fürjtojónak, ez esetben költessük ki a tojásokat tyúkkal s a fürjesibéket jelöljük meg s később eresszük szabadon, sok meg fog élni közülök, esetleg letársulnak egy szerencsésebb fürj fészekaljhoz. Nemcsak az egyes évek mutatnak nagy különbözeteket a fürjek számában, ezen belül vidékek szerint is igen nagy az ingadozás, úgy a tavaszszal érkezett, mint a költés után mutatkozó fürjek számában. A statisztikánál reálisabb adatokkal fogom megvilágítani eme állítást az 1907. évre vonatkozólag, még pedig a megfigyelők adataival. Amellett, hogy álta- lános a panasz a fürjeknek az utóbbi évtized- ben történt megfogyatkozásáról; evvel parallel igen sokan megjegyzik, hogy ez éven (1907, néhol 1908) rendkívüli számban jelentkeztek a fürjek. De kivétel is elég akadt, néhol a Aguila XVII. 161 „im Jahre 1895 in dem Hafen von Marseille 8.000,000 Wachteln eingelangt sind, während aus Alexandrien jährlich 2.000,000 exportiert , werden“; weiters: „es ist zweifellos, dass in — diesen erschrecklichen Zahlen auch heimische Wachteln inbegriffen sind, und dass die aus diesem fürchterlichen Gemetzel resultierenden Verluste wesentlich zu der rapiden Abnahme des Wachtelstandes beitragen“. Diese Be- hauptung ist zweifelsohne richtig und könnte als ad oculos Beweis gute Verwendung finden, wenn unsere Ornithologen sich auch mit der Beringung der Wachteln beschäftigen würden; ein ziemlicher Prozentsatz würde sich wieder finden, da der Fang nicht schwer ist. 50 würden wir Zugstrassen erhalten und im Besitz soleher, könnten — nachdem bekannt wäre, an welchem engeren Orte unsere Wach- teln ziehen, respektive überwintern — selbst Präventivmassregeln zur Verhinderung der Wachtelvernichtung leichter getroffen werden. Darum handeln wir im Interesse dieses lieben und auch jagdlich wertvollen Vogels, wenn wir in unseren Gemarkungen einige Wach- teln einfangen, diese mit den von der K. U. 0. C. in Verkehr gebrachten Schwalbenringen bezeichnen und sie sodann wieder in Freiheit setzen. Es kommt auch häufig vor, dass der Kopf des das Nest bewachenden Wachtel- huhns unter der Sense fällt; in diesem Falle sollten die Eier einer Henne zum Ausbrüten untergelegt, die Jungen beringt und später frei- gelassen werden; viele von ihnen werden ihr Fortkommen finden oder sich eventuell einer glücklicheren Wachtelfamilie zugesellen. Nicht nur in den einzelnen Jahren finden wir grosse Differenzen im Wachtelbestande, son- dern auch in einzelnen Gegenden zeigen sich grosse Schwankungen sowohl zwischen der Zahl der im Frühjahr angekommenen und derjenigen der nach der Brutzeit sich zei- genden Wachteln. Bezüglich des Jahres 1907 werde ich diese Behauptung mit verlässli- cheren als den statistischen Daten beleuchten. Nebst dem, dass die Klage über die Ab- nahme der Wachteln in den letzten Jahr- zehnten eine allgemeine ist, bemerken viele parallel hiezu, dass im laufenden Jahre (1907 und an manchen Orten 1908) die Wachteln in ausserordentlicher Menge vorkommen. Aber es finden sich auch genug Ausnahmen, an manchen Orten ist ein Unterschied zwischen 21 162 mult és jelen állapot közt nem vesznek észre különbséget, mások meg éppen az 1907—08. években alig észleltek fürjet, különben fürjbő vidékeken. Ime nehány tudósítás, hogy az említett években sok fürj volt: Barraos Gyura, Iharos- berény : , 1907-ben a fürjek szaporodása igen kedvező volt." Hrecymecay Dezső, Keszegfalu : , 1907-ben több volt." Dr, Szuivy Kornéz, Ujvidék: , 1908-ban ismét több mutatkozott." Dörsö Dänen, Mezőtúr: „A fürj-állomány 1907-ben majdnem megketszerezödött.“ Räcz Bina, Szerep: ,1907-ben ismét igen sok fürj volt.“ Väranr Török Gyuna, Dézna: 1907-ben szokatlanul nagy számmal volt fürj." Oszrıän Kármán, Naszód: , A tavaszon az eddigieket felül- múló számban mutatkoztak a fürjek." (1907- ben). Erdöhatösäg, Zilah: ,1895—1905-ig fürj oly kevés volt, hogy naponta 1—2 darabot lehetett csak látni, 1906-ban szaporodás volt észlelhető, ez évben pedig van annyi, mint fogoly, jóllehet ezek száma nem apadt." FEKETE Anrar, Zsibó: , Fürj 1907-ben szokatlanul nagy szamban érkezett.“ Juaisz KArory, Bodony : ,... kivétel az utolsó ev (1907.), mely ked- vezett a fiirjeknek.“ Szeörs Bara, Tavarna. „Ez idén sok a fürj, főleg vonulás alatt. (1908). Horrcska János, Babaszék: ,1907-ben szokatlanul nagy számban volt fürj." Adatok az ellenkezőjére, szintén 1907—08-bol. Erdő- hatóság, Sopron: ,1907 tavaszán a költéskor hideg esők és árvizek sokat pusztítottak el." Erdőhatóság, Csorna: , Jelenleg még kevesebb a fürj, alig látható." Fromm Géza, Ráczkeve : „Az idén (1907) fürj és fogoly ijesztően kevés volt." Ezzel parallel sokan felemlítik az 1906 - 7. évi erős tél következtében beállott fogoly- pusztulást, ez már közismert dolog, részletesen nem foglalkozom vele, itt csak azért említem fel, mert tudva azt, hogy 1907—08-ban sok fürj volt, megint kisérthetne a „kiszoritäs“ elmélete, ha az eddig elmondottakból okát nem tudnók adni a fogolypusztulásnak. Mások der Vergangenheit und dem jetzigen Zustande nicht wahrnehmbar; andere haben hingegen gerade in den Jahren 1907—8, in übrigens wachtelreichen Gegenden, kaum einige Wach- teln wahrgenommen. Hier einige Berichte, dass in den erwähnten Jahren viel Wachteln waren: Justus BARrnos, Iharosberény: ,im Jahre 1907 war die Ver- mehrung der Wachteln eine sehr günstige etc." ; DEsipeRrus Hecymecuy, Keszegfalü: ,i. J. 1907 waren mehr“ ; Dr. KoRwEL Szrävy, Uj- vidék: ,i. J. 1908 zeigten sich wieder mehr‘; Dante, Dürcô, Mezôtür: ,1.J. 1907 hat sich der Wachtelstand fast verdoppelt“; Bina Rácz, Szerep: ,i. J. 1907 waren wieder viel Wach- teln“ ; Junius TöRök pe VArap, Dézna: i. J. 1907 war die Wachtel in ungewohnter Zahl vor- handen“; Konoman Oszrrin, Naszód : „im Früh- jahr (1907) zeigten sich die Wachteln in grösserer Zahl als bisher“ ; Forstbehörde, Zilah: „von 1895—1905 waren so wenig Wachteln, dass täglich nur 1—2 Stück zu sehen waren, i. J. 1906 war eine Vermehrung wahrnehmbar und heuer sind ebensoviele wie Rebhühner, trotzdem die Zahl der letzteren nicht abgenommen hat“; Anron Fexere, Zsibo: „Wachteln sind i. J. 1907 in ungewohnter Zahl angekommen“ ; Karı JunAsz, Bodony: , . . . eine Ausnahme bildet das vergangene Jahr (1907), welches für die Wachteln günstig war“; Bera Szeörs, Tavarna: „Heuer giebt es viel Wachteln, besonders zur Zugszeit (1908)“ ; Jonann Houicska, Babaszék: „i.J. 1907 gab es ungewohnt viel Wachteln“. Daten zur gegenteiligen Behauptung, eben- falls aus den Jahren 1907 - 8: Forstbehörde in Sopron: „im Frühjahr 1907 wurden zur Brutzeit viele durch die Kälte und die Überschwemmung vernichtet“ ; Forst- behörde in Csorna: „Gegenwärtig sind noch weniger Wachteln und kaum sichtbar“ ; Giza Fromm, Räczkeve: „Heuer (1907) sind er- schreckend wenig Wachteln“. Parallel mit dem erwähnen viele die in- folge des strengen Winters 1906—7 einge- tretene Rebhuhnvernichtung; dies ist eine allgemein bekannte Sache und darum gehe ich nicht näher darauf ein und will sie hier nur darum erwähnen, weil mit Rücksicht darauf, dass 1907—8 viel Wachteln waren, die Theorie der „Verdrängung“ wieder ihren Spuk treiben könnte, wenn aus dem bisher mas évet említenek, mint a melyben több fürj volt a rendesnél, így volt ez Rezsőparton 1902-ben stb. A felsoroltakból, t. i., hogy még egy éven belül is — egyes helyek szerint — hol sok, hol kevés fürj jelentkezik, az állapítható meg, hogy a tavaszszal érkezett fürjek nem oszlanak meg a nekik különben alkalmas országrészeken egyenletesen, hanem a szerencsésen megjöttek fülkeresik szülöföldüket, határaikat, mint ez más fajnál már gyűrűjelzéssel ad oculos is be lett bizonyítva. Az egyes vidék fürjei össze- csoportosulnak, olyként, hogy valami alkal- masabb, nagy gazos tarlón stb. felgyűlnek, míg a körülmények megengedik, ott élnek, azután megint a közelebbi alkalmas területre mennek, hol esetleg már más csapatokat lel- nek, így hömpölyög az áradat, számbelileg folyton növekedve, északról délre őszszel. A tavaszi felvonulás képe nem áll így szemeim előtt, talán gyorsabban utaznak. talán sietteti őket a viszontlátás öröme, mit éreznek, midőn ismert viszonyok közé jutnak s a hangulatuk is más tavaszszal stb. Ha a vonulásban valamely határ fürjei nagy pusztulást szenvednek, világos, hogy tavaszszal kevés jut el rendeltetési helyére s így eléáll a lokális ür, mert megeshet, hogy ugyanakkor másutt fürjbőség van. Mellette a fogoly úgy tenyészik, a mint azt az ő helyzete engedi s nem állapítható meg, hogy a honnan rossz telelés stb. miatt hirtelenül kipusztul a fogoly, nyomában következésképpen elszaporodnék a fürj! Láttuk, hogy a haris is ijesztően meg- fogyott, noha ez a faj különben eléggé alkal- mazkodó képességű s jól tenyészik, néhol száraz talajon is. Ha a fürjvonulás kérdésé- nek előrehaladottabb fázisában talán meg- kapjuk — a ma még hipotézisként jelentkező — ama kérdés bizonyítékát, hogy t. i. a vonuló fürjeink az áttelelés helyéhez vezető útvonal megválasztásában nem következetesek : akkor hatalmas bizonyítékunk lesz a mellett, 165 | Gesagten die Ursache der Wachtelvernichtung nicht zu begründen wäre. Andere erwähnen andere Jahre, in denen mehr Wachteln waren als gewöhnlich, so z. B. in Rezsöpart i. J. 1902 etc. Aus dem Angeführten, dass nämlich selbst innerhalb desselben Jahres und in denselben Orten, sich teils viel, teils wenig Wachteln zeigen, geht hervor, dass sich die im Früh- jahr ankommenden Wachteln nicht gleich- mässig über die fiir sie geeigneten Gegenden des Landes verteilen, sondern dass die glücklich angekommenen Wachteln ihre Heimat, ihre Gemarkung aufsuchen, wie dies auch schon bei anderen Arten vermittels der Beringung ad oculos demonstriert wurde. Die Wachteln der einzelnen Gegenden konzentrieren sich derart, dass sie sich auf irgend einem ge- eigneten grossen mit Unkraut bestandenen Brachfelde versammeln und dort solange ver- bleiben, als es die Umstände gestatten, um dann wieder das nächstgelegene geeignete Gebiet zu besiedeln, wo sie eventuell schon andere Scharen vorfinden, und so wälzt sich im Herbst die Flut, immer wachsend, von Norden gegen Süden. Das Bild des Frühjahrsaufzuges sehe ich nicht so genau vor mir; vielleicht ziehen sie schneller, vielleicht werden sie durch die Freude des Wiedersehens vorwärts getrieben, welche sie empfinden, wenn sie wieder in bekannte Verhältnisse kommen und vielleicht ist auch ihre Stimmung im Frühjahr eine andere etc. etc. Wenn die Wachteln einer Gemarkung wäh- rend des Zuges grosse Verluste erleiden, so ist es klar, dass im Frühjahr nur wenige an ihren Bestimmungsort gelangen, und so ent- steht eine lokale Lücke, denn es kann vor- kommen, dass zur selben Zeit anderswo Wachteln in Menge vorkommen. Neben den- selben gedeiht das Rebhuhn, wie es ihm die Lage gestattet, und es kann nicht nachge- wiesen werden, dass dort, wo das Rebhuhn infolge schlechter Überwinterung ete. plötzlich zugrunde gegangen ist, in seinen Fusstapfen sich folglich die Wachtel vermehrt habe! Wir haben gesehen, dass sich der Wachtel- könig in erschreckender Weise verringert hat, obwohl diese Art übrigens ziemlich anpas- sungsfähig ist und mancherorts auch auf trockenem Boden gedeiht. Wenn wir vielleicht in einer fortgeschritteneren Phase der Wach- 21° 164 hogy a magyarországi fürjek száma az azon ev tavaszän érkezett fürjek szamatol függ. Avval eleve tisztäban vagyunk, hogy ez a tény idaig a vonuläsi utak ismerete nelkül is pozitivum, adatunk van ugyanis arröl a horribilis fürjlelövesröl, a melyet Olaszorszäg- ban, Egyptomban stb. eszközölnek. Rınuer PÁL irja: ,...egy nap alatt a „Romano“ revier- ben 15,770 darabot löttek.“ Ha bebizonyul, hogy fürjeink nem vonulnak ät egesz töme- gükben mindig Olaszorszägon keresztül, akkor mär fenyes magyaräzata van annak, hogy miert van nälunk egyik evben keves, a mäsik- ban meg szembeszököen sok fürj. Hogy a fürjek sikeres vonuläsätöl függ azoknak az évi szäma, azt a megfigyelök nagy többsége állítja, Szeörs Béra levelező tag is eme konkluzióra jut a Zoologiai Lapok 1908 október 15-iki számában megírt czikké- ben. (Kevés fürj, sok fürj, fürj mindenütt). BaRrHos Gyusa idevonatkozó megjegyzése: , Mult évben (1907) aránylag igen kedvező szaporulatot tapasztaltunk a fürjnél. Lehet, legalább is feltehető, hogy a felvonulás iránya és a terepfoglalás terjedelme kivételesen jól alakult hazánk területén. de kérdés, hogy nem történt-e ez egy másik közeli zónának hátrányára ?!“ Vaszary Ernö, RIMLER PÁL, WAHL Isnäcz, Konner Piu, Szuivy KORNÉL, IFJ. FELSÖ- port Naey Gyuna, BINDER Bina, Masos Frrencz, Marusovirs KÁROLY, SZTANYKOVSZKY SÁNDOR, LÉSZAI Ferenez, Mauesevics Emi, Szeörs Bena, HoLICSKA Jinos megfigyelők s az erdőhatósági jelentések nagy része hangsúlyozza azt, hogy a tavasz- szal érkezett fürjek számától függ az az évi fürjek száma. A vonulás alatt ért veszteség a fürj pusztulásának a főfaktora s ehhez igen sok — részint szintén általános — részint lokális csapásról adnak hírt a megfigyelők. Ezekből is idézek, hogy fogalmunk legyen ezen tényezőkről is, mert míg a vonulási telzugsfrage den sich heute noch hypothetisch darstellenden Beweis erhalten, dass nämlich unsere ziehenden Wachteln bei der Wahl des zum Überwinterungsplatz führenden Weges nicht konsequent sind, dann werden wir einen mächtigen Beweis besitzen, dass die Anzahl der Wachteln in Ungarn von der Zahl der im Frühjahre des betreffenden Jahres angekommenen Wachteln abhängt. Damit sind wir im Vorhinein im Reinen, dass dies bisher auch ohne Kenntnis der Zugswege ein Positivum ist, wir besitzen Daten bezüglich des erschreckenden Wachtelabschusses, wel- cher in Italien, Egypten etc. stattfindet. Pau Rover schreibt: „im „Romano“-Reviere wurden an einem Tage 15,770 Stück geschossen“. Wenn festgestellt wird, dass unsere Wachteln nicht in ihrer ganzen Masse durch Italien ziehen, dann wird in glänzender Weise erklärt worden sein, warum bei uns in dem einen Jahr wenig und in dem anderen auffallend viele Wachteln vorkommen. Dass der Jahresbestand der Wachteln von deren erfolgreichem Zuge abhängt, das be- hauptet auch die Mehrzahl der Beobachter. Auch das korresp. Mitglied Biua Szzörs ge- langt in seinem in den „Zoologiai Lapok“ vom 15. Okt. 1908 erschienenen Artikel zu diesem Schlusse (Wenig Wachteln, viel Wach- teln, Wachteln überall). Junius Barrmos bemerkt diesbezüglich: „Im vergangenen Jahre (1907) konnte man bei der Wachtel eine günstige Vermehrung be- obachten. Es ist möglich, oder es kann we- nigstens vorausgesetzt werden, dass die Richtung des Zuges und die Ausdehnung des besiedelten Terrains sich hierzulande beson- ders günstig gestalteten, es ist aber fraglich, ob dies nicht auf Kosten einer anderen be- nachbarten Zone geschah ?‘ Die Beobachter - Ernst Vaszary, Paun Rimuer, Icnaz Want, Pau Horver, KORNEL SzuAvy, Junıus NAGY DE FELSÖRÖR Jr., Bena Binper, Franz Masos, KARL Marusovirs, ALEXANDER SzvanyKovszky, Franz Lészar, Em Maresevios, Béna Szeôrs, Jonanx Houcsxa, und die meisten Forstbehérden heben in ihren Berichten hervor, dass der Jahresbestand der Wachteln von der Zahl der im Frühjahr des betreffenden Jahres angekommenen abhängt. Der während des Zuges eingetretene Verlust ist die Hauptursache der Abnahme der Wach- teln und dazu fügen die Beobachter noch veszteségeket mindenki tudja. addig a fel- sorolandók között van több lokális jellegű dolog is. A ,déli pusztítás" után a legtöbben a kul- turális viszonyok megváltozását említik, mint a mely tényező főleg vízi madaraknál döntő szokott lenni. Igaz, hogy a lecsapolásokkal tulajdonképpen új meg új területek kínálkoz- nak a szárazföldi madárságnak s így a fürjnek is s kis mértékben ez megosztólag hat a sok vésznek kitett állományra. Pár idézés arra, hogy a kulturális viszonyok milyen hatással vannak a fürj és fogoly elterjedésére : Állami Erdőhatóság, Nagyatád: „A kis- gazdák kötött gazdálkodási módja miatt (60— 100 holdon van a lóherésük) itt a kasza pusztít sokat, a foglyot óvják s fészkelése is védettebben folyik." Erdőhatóság, Csepreg: , Az első kaszálás kevésbbé árt a fogolynak, mint a fürjnek." Wänu Iexicz, Apatin: , Annak daczára, hogy a fogoly-állomány nem csök- kent, a fürj-allomany néhány év óta szapo- rodik, régen kevesebb volt mindkét fajból. A javulás az apatini határ ármentesítésének köszönhető." Állami Erdöhatösäg, Siklós : „A fürjek pusztulásának oka a vonuláson kívül, a legelők feltörése s mesterséges takarmány- termelés, ilyenek kaszálásakor sok megy tönkre, a fogoly bokros helyeken, erdőszéleken költ s így jobban óva van." Binver Bia, Székes- fehérvár: „A határ !/, része kukoriczás lett s itt jobban szaporíthat a fogoly s vadászata is nehezebb." Orin SAnpor, Hajdúnánás: „A tagosítás, fásítása az utaknak s a sok tanya körül a kazlak mind több és több létfeltételt nyujtanak a foglyoknak, de sokat kedvezett nekik az utóbbi 10 évhóhiánya. Ezév(1906—7) kivétel. A fürjet apasztja a szárazság is." DöRGő Dáwrmr, Mezőtúr: , Ez év (1907) a fog- lyokra nem volt kedvező. Az utóbbi időben azért volt jelentős fogolyszaporulat, mert az ármentesítés a Kőrösnél sok holt medret léte- sített, partjain gazos füzessel, ott békén költ- hetnek." Veverin Istvan, Abony: „A kapás 165 viele teils lokale, teils allgemeine Katastro- phen hinzu. Auch von diesen will ich einige anführen, damit wir von denselben einen Begriff bekommen, denn die Zugsverluste sind allgemein bekannt, während unter den letz- teren auch mehrere von lokaler Natur vor- kommen. Ausser den „im Süden erlittenen Vernichtun- gen“ erwähnen die meisten den Wechsel der Kulturverhältnisse, als einen Faktor, der beson- ders bei den Wasservögeln von einschneiden- dem Einflusse ist. Wohl werden durch die Trockenlegungen eigentlich immer wieder neue Gebiete für die Landvögel, also auch für die Wachtel, bewohnbar gemacht, was in einem geringen Masse auf den so vielen Gefahren ausgesetzten Bestand von Vorteil ist. Einige Zitate zur Beleuchtung dessen, welchen Einfluss die Kulturverhältnisse auf die Verbreitung der Wachtel und des Rebhuhns ausüben: Staatliche Forstbehörde in Nagyatäd: „In- folge der gebundenen Wirtschaft der Klein- grundbesitzer (die Kleefelder sind 60-100 Joch gross) werden viele von der Sense ge- tötet; das Rebhuhn wird beschützt und läuft dessen Brutzeit geschützter ab“. Forstbehörde in Csepreg: „Die erste Mahd schadet dem Rebhuhn weniger als der Wachtel“. Ignaz Wäar, Apatin: „Trotzdem der Rebhuhnbestand nicht abgenommen hat, vermehrt sich der Wachtelstand seit einigen Jahren; früher waren beide Arten in geringerer Anzahl. Die Besserung ist der Wasserregulierung in der Apatiner Gemarkung zu verdanken“. Staat- liche Forstbehörde in Siklös: „Die Ursache des Verschwindens der Wachtel liegt, ausser in dem Zuge, in dem Aufbrechen der Weiden. in der Erzeugung von künstlichem Viehfutter; bei dem Schnitt desselben gehen viele zu Grunde, während das Rebhuhn an buschigen Plätzen am Waldrande brütet, und so besser beschützt ist“. Bina Binper, Székesfehérvár : „'/, der Gemarkung ist nunmehr mit Mais bebaut und kann sich das Rebhuhn besser vermehren und ist zugleich auch schwerer zu jagen“. ALEXANDER OLÁH, Hajdúnánás: „Die Kommassierung, die Aufpflanzung der Strassen, und die Strohtristen um die vielen Gehöfte, bieten dem Rebhuhn mehr und mehr Lebens- bedingungen, aber auch der Schneemangel der letzten 10 Jahre war ihnen günstig. Das 166 növenyek terjedése nem kedvezö egyik fajra sem.“ Fromm Giza, Raczkeve: „A megváltozott gazdasági rendszer art a fürjnek, a luczerna stb. hamar kasza ala keriil, a fogoly védettebb helyen költ." Srout Ernò, Ujtelek: „Für, állító- lag sokkal kevesebb van most, mint azelôtt, mig a vizek nem voltak lecsapolva s több legelő volt.“ Liser Anrar, Szatmárnémeti : „A tanyai rendszer itt nem kedvez a fürjnek, mert ezältal köbor eb, macska és gyerekek sokat elpusztitanak.“ Dr. Szaray Giza, Detta: „Az, hogy a kasza itt a sarlöt kiszoritottasigy a gazos tarlö meg- ritkult, szintén egyik tényező a fiirj-Allomany megfogyatkozásában." Erdöhatösäg, Beszter- cze: „Az okszerü, belterjesebb gazdalkodas nem kedvez a fürjnek, de intenzive nem szaporodott el a fogoly sem.“ Erdöhatösäg, Zabälez: „Mindket faj az erdöirtäs nyomän szépen elszaporodott." Erdöhatösäg, Székely- udvarhely: „A mértékentili legeltetés nem kedvez a fürjnek.“ Rozsahegyen a tatàrkatermelés letüntevel csappant meg a fürjek száma. (Azt később aratjak, mint a gabonät!) A költesben a zäpor is sok kärt tesz, erröl emlékeznek meg: Szuörs, Rınzer stb. s általános a duvadakra és ragadozó madarakra vonat- kozó panasz is. Menesporrer Guszriv fürjbeteg- ség jelenlétét feltételezi. (Ez azonban nines bebizonyítva. Szemere L.) Hausmann Erno, Tür- kös: „A fürjek szämät a neha tömegesen megjelenö Arvicola arvalis apasztja meg.“ (Lehet, hogy ez a körülmény másutt is szóba jöhet s elkerülte eddig a figyelmet.) heurige Jahr (1906/7) ist eine Ausnahme. Die Wachtel wird auch durch die Trockenheit weniger“. Dane Dörsö, Mezőtúr: „Dieses Jahr (1907) war für die Wachteln nicht günstig. In der letzteren Zeit war die Wach- telvermehrung darum eine bedeutendere, weil durch die Flussregulierung der Körös viele tote Flussarme geschaffen wurden, an deren Ufern mit Unkraut bestandene Weidendickichte sind, wo sie in Frieden brüten können‘. STEFAN Veverin, Abony: „Die Vermehrung der Hackfrüchte ist für die Vermehrung beider Arten ungünstig“. Géza Fromm, Raczkeve: „Die veränderte Bewirtschaftungsweise scha- det der Wachtel; die Luzerne kommt bald zur Mahd. Das Rebhuhn brütet an geschütz- teren Orten“. Ernst Sto, Ujtelek: „Wachteln sind angeblich jetzt weniger als früher, als die Gewässer noch nicht abgelassen und mehr Weiden waren“. Anton Leger, Szatmárnémeti : „Das Meierhofsystem ist der Wachtel nicht günstig, weil durch die herumstreichenden Hunde, Katzen und Kinder viele vernichtet werden“. Dr. Giza Szauay, Detta: Dass hier die Sense die Sichel verdrängt hat und dadurch der Bestand an Hochstoppelfeldern weniger wurde, ist auch ein Faktor bei der Vermin- derung der Wachtel“. Forstbehörde Besztercze : „Die rationelle intensivere Bewirtschaftung ist der Wachtel nicht günstig, aber auch das Reb- huhn hat sich nicht intensiv vermehrt“. Forst- behörde, Zabälez: „Beide Arten haben sich infolge der Waldrodung ziemlich vermehrt“. Forstbehörde, Székelyudvarhely: „Die über- mässige Beweidung ist der Wachtel nicht günstig“. In Rözsahegy hat mit dem Aufhören des Buchweizenbaues auch die Anzahl der Wach- teln abgenommen. (Dieser wird später ge- erntet als die Brotfrüchte !) Auch die Platzregen verursachen wäh- rend der Brutzeit Schaden, hievon berichten: Szrörs, River ete. und auch bezüglich des Raubzeuges und der Raubvögel ist die Klage allgemein. Gustav Menesporrer setzt eine Wachtelkrankheit voraus. (Dies ist aber nicht bewiesen. L. Szevere). Ernst Hausmann, Türkös: „Die Wachteln werden durch die zeitweise massenhaft auftretende Arvicola arvalis verringert. (Möglich, dass dieser Um- stand auch anderswo vorhanden ist, bisher jedoch nicht beobachtet wurde.) A bejött jelentésekben többen alkalmazko- däsi mozzanatokat közölnek a fürjröl és a fogolyröl, különösen utóbbi kezd erdőn is fészkelő madár lenni, de a fürjről külön hang- stilyozza ezt Barraos Gyura rendes megfigyelő. Majd a foglyok kóborlásában is megnyilat- kozó következetességre hívják fel a figyel münket, pl. KAunay Ferencz: ,Zajtán és kör- nyékén fogoly főleg télen van sok a bogárhátú földeken, költeni a , hegyekbe" szálltak." A beküldött jelentések révén a fogoly és fürjről szóló ismereteink öregbedtek s így a megfigyelők munkája kárba nem veszett, bár még kezdő ornithologus voltomból kifolyólag azokat talán nem hoztam úgy érvényre, mint azt az Ornithologiai Központnak már az ilyenek- ben járatosabb tisztviselői tehették volna. Azonban biztatott ama körülmény, hogy a központ kebelében való munkálkodásra nem kisebb ember szólított fel, mint szeretett főnökünk, HERMAN Orró úr; megtisztelő bizalmá- ért e helyen is köszönetet mondok néki. 167 In den eingelaufenen Berichten finden wir auch häufige Erwähnung der Anpassungs- fähigkeit der Wachtel und des Rebhuhns; besonders das letztere fängt an ein im Walde nistender Vogel zu sein; bezüglich der Wachtel wird dies vom ord. Beobachter Juuius Barruos besonders hervorgehoben. Auch auf das systematische Herumstreichen der Reb- hühner werden wir aufmerksam gemacht, so berichtet z. B. Franz Käzzay : „in Zajta und Umgebung sind hauptsächlich im Winter viel Rebhühner in den Feldern, zur Brut ziehen sie in das Gebirge“. Auf Grund der eingelangten Berichte hat sich unsere Kenntnis vom Rebhuhn und von der Wachtel vermehrt und so ist die Arbeit der Beobachter nicht verloren, obwohl ich dieselbe als Anfänger in der Ornithologie, vielleicht nicht so zur Geltung bringen konnte, wie dies die in solchen Sachen bereits erfah- reneren Angestellten der K. U. 0. C. hätten tun können. Mein Vertrauen wurde jedoch durch den Umstand gestützt, dass mir von keinem geringeren der Auftrag gegeben wurde, als von unserem geliebten Direktor Herrn Orro Herman; für sein ehrendes Vertrauen sage ich ihm auch an dieser Stelle Dank. 168 Hazai ragadozomadaraink gyomor- és kopettartalom-vizsgalata. I. Gatyas ölyv — Archibuteo lagopus (Brünn.), egerész ölyv — Buteo buteo (L.), erdei füles- bagoly — Asio otus (L.). Irta GrescHik JENő. Jelen dolgozat czélja a fenntemlített fajok táplálékának kérdéséhez nehány pozitiv adattal hozzájárulni. A kir. M. Ornithologiai Központ gazdag gyomor- és begytartalom-gyűjteményé- ből e három fajt választottam ki elsősorban már csak azért is, mert másutt, nevezetesen Németországban éppen ezek gyomortartalmát vizsgálták meg legtüzetesebben. Ennek a tüze- tes vizsgálatnak daczára még korántsem mond- ható az ügy befejezettnek. Rendkívül sok körülményre kell tekintettel lennünk. Hogy csak egyet említsek, a mezőgazdasági viszonyok vidékenként mások és mások s ezzel kapcso- latosan a fauna is más és más s ez döntő befolyással van a táplálékra. Ezt szem előtt tartva beláthatjuk, hogy a gyomorvizsgálatok értékét nagyban emeli az, ha azok az ország legkülönbözőbb vidékeiről valók és a leg- különbözőbb évszakokban gyűjtettek; csak ilyen esetben szabad a kapott eredményt általánosítani, egy helyről való anyag többé- kevésbbé mindig csak helyi értékű. A gyomor- és begytartalmak vizsgálata mellett azonban nem szabad megfeledkeznünk a madaraknak a szabad természetben való megfigyeléséről sem, különösen a költési időszakban; e nélkül vizsgálódásunk csonka. A gyomortartalmak meghatározásánál nem vezetett csupán csak az a gondolat, hogy a vizsgálattal kimutassam, mennyiben hasznosak vagy esetleg károsak ezek a fajok, mert hiszen akkor egyszerűen akár táblázatban kimutat- hattam volna, hogy ennyi példány gyomrában ennyi egér stb. volt, tüzetesebb meghatározás nélkül, mert elvégre minden egér káros, hanem arra törekedtem, hogy a gyomortartalmak tüze- tes meghatározásával, az egyes fajok feltün- Magen- und Gewölluntersuehungen unserer einheimisehen Raubvôgel. I. Rauhfussbussard — Archibuteo lagopus (Brünn.); Mäusebussard — Buteo buteo (L.), Waldohreule — Asio otus (L.). Von Even GRESCHIK. Zweck dieser Arbeit ist zur Nahrungsfrage obengenannter Arten einige positive Beiträge zu liefern. Aus der reichen Ingluviensamm- lung der Königl. Ungar. Ornithologischen Centrale wählte ich diese drei Arten vorerst allein schon deswegen, weil auch anderswo, in Deutschland die Ingluvien eben dieser Arten am eingehendsten untersucht worden sind. Trotz dieser eingehendsten Untersuchungen kann man die Akten über diese Sache noch bei weitem nicht als geschlossen betrachten. Es sind eben zuviele Momente, die man beachten muss. Um nur einen zu erwähnen: die land- wirtschaftlichen Verhältnisse sind in einer Gegend anders als in einer zweiten, dadurch ist die Verschiedenheit der Fauna bedingt und diese ist es, welche bei der Nahrung ausschlaggebend ist. Dieses beachtend wer- den wir einsehen, dass der Wert der Inglu- vienuntersuchungen dadurch erhöht wird, wenn dieselben aus den verschiedensten Gegenden des Landes stammen und zu verschiedenen Jahreszeiten gesammelt wurden, nur in sol- chen Fällen kann man das gewonnene Re- sultat verallgemeinern ; von einem Orte stam- mendes Material hat mehr weniger immer nur lokalen Wert. Neben den Ingluvienunter- suchungen aber dürfen wir nicht vergessen die Vögel auch in der freien Natur zu be- obachten, besonders in der Brutperiode; wenn wir dies nicht tun, bleibt unsere Arbeit eine unvollkommene. Bei den Untersuchungen der Ingluvien lei- tete mich nicht nur der Gedanke allein, damit ich nachweise, inwiefern diese Arten nütz- lich oder schädlich seien, denn in diesem Falle hätte ich einfach tabellarisch nach- weisen können, dass in so und so vielen Exemplaren soviel Mäuse etc. waren, ohne die Art näher zu bestimmen — denn schliess- lich ist jede Maus schädlich — sondern mein Bestreben richtete sich dahin, durch ein- gehendes Bestimmen und Aufzählen der Ar- ten, gleichzeitig auch andere Disziplinen zu tetésével mindjart mas diszeziplinäkat érintsek. A gyomortartalmak az ország legkülönbözőbb vidékeiről szärmazvän, egyúttal világot vetnek egyes rágcsálók és rovarevők földrajzi elter- jedésére. De ezzel még csak az egyik disz- cziplinát — a zoogeographiát érintettem. A másik az, hogy a rendkívül gazdag anyag szinte magától kinálkozik feloszteologiai tanulmányok végzésére, oly állatfajokon — egerek, melyek gyakran rendkívül nehezen szerezhetők meg; ennek bizonyításaképpen szolgál az ezen czikk után következő értekezés, alapja az a 183 erdei egértől származó fogsor, melyet a gyomor- tartalmakban találtam. Szóval a gyomortartalmi vizsgálatnak gyakran még az a haszna is van, hogy fontos segédforrás más diszcziplinák követesenel. 169 berühren. Die Ingluvien aus den verschieden- sten Gegenden des Landes stammend, weisen gleichzeitig auf die geographische Verbrei- tung einzelner Nager und Insektenfresser hin. Mit dem berührte ich jedoch erst die eine Disziplin, die Zoogeographie. Die zweite ist, dass sich das sehr reichhaltige Material fast von selbst zu osteologischen Studien bei sol- chen Tierarten — Mäusen — bietet, welche oft sehr schwer zu erhalten sind; als Beleg mag die auf diese Arbeit folgende Abhandlung dienen, die auf den in den Ingluvien gefun- denen, von 183 Waldmäusen stammenden Zahnreihen basiert. Die Ingluvienuntersuchun- gen haben daher oft auch den Nutzen, dass sie wichtige Hilfsquellen bei Verfolgung an- derer Disziplinen abgeben. Archibuteo lagopus (Brünn.) . 2 drb (St.) Köszeg, 1898. Jan. Microtus arvalis Par. 6.! . Köszeg, 1898. Jan. Microtus arvalis Pau. 4. . 3 drb (St.) Készeg, 1898. Jan. Microtus arvalis Pant. 5. . Köszeg, 1898. Jan. Microtus arvalis Parc. 10. . 2 drb (St.) Köszeg, 1898. Jan. Microtus arvalis Par. 6. . 2 drb (St.) Kőszeg, 1898. Jan. Microtus arvalis Pat. 6. . Liptóújvár, 1901. Okt. 2. Microtus arvalis Pann. 6. . Osallöközsomorja, 1897. Okt. 24. Gryllus 21, Agrotis hernyó (Raupen) 2, Sorex sp. 1. . Tavarna, 1901. Okt. 2. Microtus arvalis Pau. 2. . Öszöny, 1903. Mart. 5. Spermophilus citillus L maradékai (Reste). . Perjämos, 1903. Nov. 16. Murida laba (Fuss). 13. Nagyigmänd, 1904. Dec. 26. Egerször (Mäusehaare). 14. Bäcsfeketehegy, 1904. Nov. 10. Emberiza calandra L., Microtus arvalis 3, Mus sylvaticus L. 1. 15. Overbisz, 1905. Jan. 25. Talpa europaea L 1. 16. Overbdsz, 1905. Febr. 14. Gyapji, vakondszér, madartoll-foszlanyok, névény-levélrészek. — Wolle, Maulwurfshaare, Federnreste, Teile von Pflanzenblättern. 17. Överbäsz, 1905. Mart. 6. Egerszörök és tollfoszlanyok. — Mäusehaare und Federnreste. 18. Keszegfalu, 1905. Dec. 4. Microtus arvalis Pau. 4. 19. Keszegfalu, 1905. Dec. 7. Microtus arvalis Pau. 4. 20. Keszegfalu, 1905. Dec. 17. Microtus arvalis Pau. 21. Keszegfalu, 1905. Dec. 17. Microtus arvalis Par. 22. Keszegfalu, 1905. Dec. 17. Microtus arvalis Pau. 23. Keszegfalu, 1905. Dec. 17. Microtus arvalis PALL. 1 2 3 4 5 6 7. Köszeg, 1898. Jan. Microtus arvalis Pau. 2. 8 9 10 11 12 25. Keszegfalu, 1906. Jan. 17. Microtus arvalis Pau. Microtus arvalis Pan. 6 2 14 1; 24. Keszegfalu, 1905. Dec. 26. Microtus arvalis Paw. 7. 9 1. 1 26. Keszegfalu, 1906. Jan. 21. 9 T. Alsovadasz, 1906. Nov. 18. Microtus arvalis PALL. 1 A leltári szám után azon esetben, ha több példányról van szó, a példányszám, utána a lelőhely, a gyűjtés ideje és a gyomortartalomban talált állatok felsorolása számszerint következik. Nach der Inventar-Nummer folgt in solchen Fällen, wo es sich um mehrere Exemplare handelt, die Zahl derselben,. dann Fundort, Zeit und ziffermässige Aufzählung der im Mageninhalt gefundenen Tiere. Aquila XVII. 99 . Németezernya, 1906. Dec. 3. Microtus arvalis Pauw. 3. Gilad, 1906. Dec. 20. Microtus arvalis Pau. 2. . Szolnok-Doboka, 1907. Mart. 8. Microtus arvalis Pam. 4. | . Keszegfalu, 1907. Mart. 1. Microtus arvalis Pau. 2. . Keszegfalu, 1907. Mart. 25. Mus Wagneri Eversm. 1. . Keszegfalu, 1907. Mart. 22. Cricetus frumentarius L. 1. . Keszegfalu, 1907. Mart. 25. Microtus arvalis Pauw. 1. . Overbäsz, 1906. Jan. 15. Häzigalamb-dög (Haustaube-Aas). 1. . Megyercs, 1907. Nov. 19. Microtus arvalis Patt. 2. . Farkasgyepü, 1907. Mart. 23. Microtus arvalis Pa. 3, Mus sylvaticus L. 1. . Megyercs, 1907. Okt. 29. Microtus arvalis Pau. 7. Sárospatak, 1908. Jan. 11. Microtus arvalis Pau. 3. . Sárospatak, 1908. Febr. 21. Microtus arvalis Pat. 1. . Sárospatak, 1908. Jan. 21. Microtus arvalis Pau. 1. 2. Sárospatak, 1908. Mart. 12. Microtus arvalis Pann. 1, Mus sylvaticus L. 1. . Sárospatak, 1908. Jan. 19. Microtus arvalis Pau. 2. . Megyeres, 1908. Jan. 21. Egerször (Mäusehaare), Talpa europaea L. karma (Nagel). . Réthät, 1908. Mart. 15. Lacerta agilis L. 1. . Csdla, 1908. Jan. 20. Tyüktoll (Hühnerfeder). . Réthat, 1908. Febr. 13. Kacsatoll (Entenfeder). . Glogoväez, 1908. Jan. 25. Talpa europaea L. 1. 9. Csala, 1908. Jan. 20. Tyùkrészek (Reste eines Huhnes). ). Sárospatak, 1908. Jan. 22. Talpa europaea L. 1, Putorius nivalis L. 1. . Sárospatak, 1908. Febr. 14. Microtus arvalis Paz. 5, Erimaceus europaeus L. tüskék (Stacheln). . Sárospatak, 1908. Jan. 51. Microtus arvalis Paw. 6. 93. Sárospatak, 1908. Febr. 2. Microtus arvalis Pau. 6. . Sárospatak, 1907. Nov. 1 . Sárospatak, 1907. Nov. 2 . Sárospatak, 1907. Nov. 23. Mierotus arvalis Pau. 1. . Sárospatak, 1907. Nov. 23. Microtus arvalis Pau. 2. . Sárospatak, 1907. Dec 1. Microtus arvalis Pau. 1. . Sárospatak, 1907. Dec. 28. Mierotus arvalis Pau. 1. ~ >. Microtus arvalis Paun. 3. ). Microtus arvalis Pan. 4. S Bacsfoldvar, 1908. Jan. 8. Putorius nivalis L. 1. . Overbäsz, 1908. Jan. 25. Tollfoszlanyok, rongydarab. — Federnreste, Teil eines Fetzens. 2. Németlad, 1908. Okt. 20. Microtus arvalis Pau. 1. 3. Németlad, 1908. Okt. 27. Microtus sp. maradványai (Reste). | . Németlad, 1908. Nov. 13. Microtus arvalis Pam. 1. . Németlad, 1908. Nov. 28. Mus sylvaticus L. 1. . Csenger, 1907. Dec. 29. Mus sylvaticus L. 1, Microtus arvalis Pan. 1. . Komárom, 1908. Nov. 30. Talpa europaea L. 1, Microtus arvalis Pat. 3. . Komárom, 1908. Nov. 30. Microtus arvalis Pau. 4. Komárom, 1908. Nov. 30. Crocidura russulus Her. 1. . Retteg, 1908. Dec. 14. Mus sylvaticus L. 1, Microtus arvalis Pau. 1. . Komárom, 1908. Dee. 14. Szőr, meghatärozhatatlan. — Haare, unbestimmbar. . Kula, 1907. Dec. 7. Galambtoll, dög. — Taubenfedern, Aas. . Dobanovezi, 1908. Dec. 20. Sorex minutus L. 1. | . Överbäsz, 1908. Dee. 5. Béka (Frosch) 1. . Overbdsz, 1908. Dee. 10. Talpa europaea L. 1. . Takács, 1908. Febr. 8. Microtus arvalis Pan. 1. . Künhegyes, 1908. Szept. 10. Egerször (Mäusehaare). Szépfalu, 1909. Febr. 3. Microtus arvalis Pau. 1. . Czege, 1909. Febr. 28. Emberiza citrinella L. 1.* . Czege, 1909. Febr. 28. Emberiza citrivella L. 1." . Czege, 1909. Febr. 27. Passer domesticus (L.) 1, galamb részei. — Reste einer Taube.* . Czege, 1909. Febr. 27. Passer domesticus (L.) 1, Emberiza citrinella L. 1. * 3. Czege, 1909. Febr. 27. Passer domesticus (L.) 1.* . Nemetlad, 1908. Dec. 12. Microtus arvalis Pat. 1. . Czege, 1909. Mart. 5. Döghüs. — Aas. * . Battonya, 1909. Jan. 5. Egerször. — Mäusehaare. . Czege, 1909. Febr. 27. Passer domesticus (L.) 1, Perdix perdix (L.) 1." . Nemetszentpeter, 1907. Dec. 6. Microtus arvalis Pan. 8. . Leanyfalu, 1908. Dee. 21. Microtus arvalis Pau. 1. . Nagyenyed, 1908. Dec. 16. Spermophillus eitillus L. 1. . Nagyenyed, 1908. Dec. 16. Cricetus frumentarius L. 1. . Pecs, 1909. Jan. 4. Talpa europaea L. 1. . Nagyenyed, 1909. Mart. 2. Talpa europaea L. 1, Mus sylvaticus L. 1. . Nagyenyed, 1909. Mart. 3. Microtus arvalis Pau. 2. . Czege, 1909. Febr. 28. Passer domesticus (L.) 1." Gyäpjü (Wolle). . Räczkeve, 1909. Mart. 1. Talpa europaea L. 1. . Nagyenyed, 1909. Mart. 5. Talpa europaea L. 1. . Osala, 1909. Febr. 28. Garrulus glandarius L. 1, Mierotus arvalis Pau. 2. . Bothpuszta, 1908. Dec. 15. Perdix perdix (L.) 1. . Arad, 1909. Jan. 12. Microtus arvalis Pann. 2. . Glogovdcz, 1908. Mart. 20. Microtus arvalis Pau. 3. . Gödöllő, 1908. Dec. 20. Microtus arvalis Par. 1. Nytülszôr. — Hasenhaare. . Czege, 1909. Febr. 1. Microtus arvalis Paw. 2, Mus sylvaticus L. 1. . Ujhartyan, 1908. Dec. 14. Perdix perdix (L.) 1. . Czege, 1909. Febr. 1. Mus sylvaticus L. 1. . Lippa, 1908. Dee. 50. Microtus arvalis Par 2. . Arad, 1909. Jan. 25. Perdix perdix (L.) 1. . Nagyenyed, 1909. Mart. 3. Talpa europaea L. 1. . Léva, 1909 Jan. 5. Perdix perdix (L.) 1. . Nagyenyed, 1909. Mart. 5. Talpa europaea L. 1, Emberiza citrinella L. 1. . Sofronya, 1909. Jan. 2. Mus musculus L. 2, nyülször. — Hasenhaare. . Czege, 1909. Febr. 28. Emberiza citrinella L. 1.* . Czege, 1909. Mart. 1. Madartoll. — Vogelfedern. * . Orosháza, 1907. Dec. 6. Microtus arvalis Pau. 2, Perdix perdix (L.) 1. . Ujverbäsz, 1909. Mart. 1. Mus sylvaticus L. 2. . Ujverbasz, 1909. Febr. 25. Mus sylvaticus L. 1, Mus musculus L. 1. . Ujverbasz, 1909. Febr. 13. Mus sylvaticus L. 1. ~ . Överbäsz, 1909. Mart. 5. Talpa europaea L. 1, Microtus arvalis Pau. 1. . Szélszeg, 1909. Okt. 31. Microtus arvalis Pan. 1. . Szélszeg, 1909. Okt. 31. Microtus arvalis Panu. 1. . Szélszeg, 1909. Okt. 31. Microtus arvalis Pan. 1. . Szélszeg, 1909. Okt. 51. Microtus arvalis Pau. 1. ? Osziny, 1908. Jul. 10. Egérszér, rovarrészek. — Mäusehaare, Insektenreste. * Mérgezett csalétek! — Vergifteter Köder! no 171 . Okéz, 1909. Jan. 4. Mus sylvaticus L. 2. . Loväszheteny, 1909. Febr. 1. Mus sylvaticus L. 1, Microtus arvalis Pau. 1, Corvus frugilegus L 1 tollai (Federn). . Pusztakisfalu, 1909. Febr. 16. Egerször. — Mäusehaare, Corvus frugilegus (L.) 1. . Temeskiralyfalu, 1909. Jan. 21. Egerször. — Mäusehaare. . Överbäsz, 1909. Febr. 20. Talpa europaea L. 1, Microtus arvalis Pau. 1. 172 129 130 A megvizsgált gyomortartalmak száma 135, ezek küzül azonban szämba nem vehetök a 79—83, 85, 87, 95, 112, 113 leltári számmal ellätott gyomortartalmak, melyeknek tulajdo- nosai mérgezett csaléteknek estek aldozatul, legfeljebb annak bizonyítására szolgálhatnak, hogy a gatyás ölyvek szívesen veszik fel az elhullott állatokat, azután meg óvatosságra intenek a gyomortartalmak meghatározása körül. Ezeknek kiküszöbölésével marad 125 példány, melyekben a következő állatok részeit találtam, hónapok szerint is feltüntetve : . Komárom, 1908. . Komárom, 1908 Dec. 7. Talpa europaea L. 1. . Nov. 30. Mus musculus L. 1, Microtus arvalis Par. 4. Die Zahl der untersuchten Ingluvien be- trágt 135, darunter jedoch sind für unseren Zweck unbrauchbar die mit den Inventar- Nummern 79—88, 85, 87, 95, 112, 113 ver- sehenen Ingluvien, deren Besitzer vergifteter Köderung erlagen; dieselben können höch- stens zur Demonstrierung dienen, dass die Rauhfussbussarde gern tote Tiere auflesen, ausserdem mahnen sie uns zur Vorsicht bei dem Bestimmen der Ingluvien. Nach Aus- scheidung dieser Ingluvien bleiben 125 Exem- plare, in denen ich die Reste folgender Tiere vorfand, auch nach Monaten geordnet: A faj neve és darabszam Name der Art und Stückzahl Jan. Febr. | Mart. | Jul. | Sept. | Oct. | Nov. | Dec. Microtus arvalis Pau. 185 drb (St.) Mus sylvaticus L. 16 drb (St.) Mus musculus L. 4 drb (St.) . È Mus Wagneri Eversw. 1 drb (St) . . | Murida sp. 10 drb (St.) Mn Sorex minutus L. 1 drb (St) . . .| Crocidura russulus Herm. 1 drb (St.) . Sorex sp. 1 drb (St.) ari Talpa europaea L. 16 drb (St) . Erinaceus europaeus L. 1 drb (St.) Putorius nivalis L. 2 drb (St.) Cricetus frumentarius L. 2 drb (St.) Spermophilus citillus L. 2 drb (St.) Lepus europaeus Parc. 2 eset (Fälle) Perdix perdix (L.) 5 drb (St.) Gallus domesticus L. 2 drb (St.) Anas domestica L. 1 drb (St.) Columba domestica L. 2 drb (St.) sl Emberiza calandra L. 1 drb (St) . . | Emberiza citrinella L. 1 drb (L) . . | Corvus frugilegus L. 2 drb (St) . . | Garrulus glandarius L. 1 drb (St.) . Lacerta agilis L. 1 drb (St.) . Rana sp. 1 drb (St.) RGR er Insecta: 24: drh4{(St.) 2er ES | A megvizsgált gyomortartalmak hónapok szerint következökep oszlanak meg: Die untersuchten Mägen verteilen sich auf die einzelnen Monate folgender- || Il weise : _ | 15 | 19 | 10 | 14 | 30 A fenti kimutatas szerint kitiinik, hogy a gatyäsülyvek fotaplaléka az egérfélék voltak. A eziczkanyokat úgy látszik nem igen kedvelik, mert feltünő ritkán találtam meg a gyomrok- ban. Érdekes, hogy egy ízben a sündisznó is előfordul a listában, újabb bizonyítéka annak, hogy az ölyvek élelemhiány idején nem igen válogatósak. Nyülszôrt két ízben, foglyok részeit öt esetben találtam január és deczember hónapokban elejtett példányokban. Ez minden- esetre rovásukra esik, de senki sem fogja őket ezért pusztítani, mert elvégre abszolut hasznos madár nincsen, de viszont abszolut káros sem, a természetet nem lehet Procrustes- ágyba szorítani. Különben az ölyvekkel is úgy vagyunk, mint számos más madárral, egyes példányok, hogy úgy mondjam mindig véreng- zőbbek a többieknél, ezeket azután bátran foghatja puskavégre a vadász, de a nagy tömeget hagyja csak bátran a szántóföldeken egerészni. Két esetben hazigalamb részeit találtam a gyomrokban, kiderült, hogy dög volt; való- színűleg ez mondható a talált házityúk és a kacsáról is. Ezeknek részeit gyakran kidobják a szemétdombra s a falánk ölyvek örömest falják fel. ő 173 Laut obiger Zusammenstellung waren die Hauptnahrung der Rauhfussbussarde Mäuse (225 Stück). Es scheint sie lieben die Spitz- mäuse nicht besonders, wenigstens fand ich sie auffallend selten in den Mägen. Interes- sant dürfte es sein, dass in der Liste einmal auch der Igel vorkommt, ein neuer Beweis, dass die Bussarde bei Nahrungsmangel eben keine Gourmands sind. Im Januar und Fe- bruar erlegte Exemplare hatten zweimal Hasen- haare und fünfmal Rebhühnerreste im Ma- gen. Dies wirft unbedingt einen Schatten auf sie, aber niemand wird sie wohl deswegen vernichten wollen, denn schliesslich gibt es keinen absolut nützlichen Vogel, wie es wiederum auch keinen absolut schädlichen gibt, die Natur lässt sich nun eben keinen Zwang antun. Übrigens haben wir es mit den Bussarden ebenso, wie mit vielen ande- ren Vögeln, einige Exemplare sind immer raubgieriger und also schädlicher als die anderen, diese mag der Jäger ruhig abschies- sen, aber die Mehrzahl lasse er nur getrost auf den Feldern der Mäusejagd obliegen. In zwei Fällen fand ich Reste von Haus- tauben in den Mägen, es stellte sich heraus, dass es Aas war, wahrscheinlich ist dies auch bei den gefundenen Haushühner- und Enten- resten der Fall. Die Reste derselben werden nämlich oft auf den Düngerhaufen geworfen, wo sie von den gefrässigen Bussarden mit Vorliebe verspeist werden. Buteo buteo (L.). Ot À © D Re Vesperugo sp. 1, Insecta. SIETE bar, Gryllus campestris L. 1. . Liptoujvar, 1898. Sept. 5. Microtus arvalis Parr. 1, Insecta. . Magyarország, 1898. Mart. 10. Microtus arvalis Pau. 2. Liptoujvar, 1900. Jan. 14. Microtus arvalis Paw. 2. Komárom, 1902. Mart. 6. Perdix perdix (L.) 1, Rana sp. 1. . Döös, 1902. Aug. 16. Sorex araneus L. 3, Sorex minutus L. 1, Microtus arvalis Pau. 2, ) Gnézda, 1903. Sept. 22. Daräzsfeszek. — Wespennest. Görgenyszentimre, 1904. Jan. 31. Talpa europaea L. 1, Microtus arvalis Paw. 1. Overbdsz, 1904. Nov. 13. Tollfoszlänyok, meghatärozhatatlan. — Federnreste, unbestimm- 10. Överbäsz, 1905. Jan. 1. Talpa europaea L. 1. 11. Iharosbereny, 1905. Jul. 8. Daräzsfeszek. — Wespennest. 12. Iharosbereny, 1905, Jül. 22. Coturnix coturnix (L.) 1. 13. Zharosberény, 1905. Jil. 26. Insecta. 14. Lanköcz, 1905. Sept. 6. Sáska 1. — Heuschrecke 1. 15. Iharosbereny, 1905. Sept. 23. Talpa europaea L 1. . Iharosbereny, 1905. Okt. 19. Rana sp. 1. . Keszegfalu, 1905. Okt. 13. Microtus arvalis Pau. 2, Gryllus 22. . Keszegfalu, 1905. Dec. 7. Sorex araneus L. 1. . Keszegfalu, 1905. Dec. 17. Microtus arvalis Paw. 3. 2. Keszegfalu, 1905. Dec. 30. Microtus arvalis Pann. 2, Gryllus 1. Felka, 1907. Jan. 19. Egerször. — Mäusehaare. . Németezernya, 1906. Dec. 3. Egerször. — Miusehaare. . Ujvidék, 1907. Jan. Microtus arvalis Parn 11, Sorex araneus L. 1. . Szolnok-Doboka. m. 1907. Febr 2. Microtus arvalis Parr. 2, Corvus 1. 28. Keszegfalu, 1907. Febr. 6. Microtus arvalis Parc. 2, Mus sylvaticus L. 1. zentgotthärd, 1907. Mai. 3. Geotrupes 1. . Szentgotthárd, 1907. Mai. 3. Rana sp. 1. zenttamds, 1907. Aug. 12. Rana sp. 1, Saska 1. — Heuschrecke 1, Gryllus 1. . Csdla, 1907. Aug. 12. Lacerta agilis L. 3. 3. Békésfoldvar, 1907. Aug. 22. Talpa europaea L. 1. . Felsôbätka, 1907. Febr. 20. Egerször. — Mäusehaare. 5. Gömörpanyik, 1907. Mart. 8 Microtus arvalis Panu. 2. . Sárospatak, 1908. Febr. 15. Microtus arvalis Par. 1, Vesperugo sp. 1. . Alväcza, 1907. Sept. 23. Talpa europaea L. 1. . Glogoväcz, 1908. Jan. 25. Corvus tollfoszlänyai (Federnreste). . Osala, 1908. Jan. 20. Mus musculus L. 1. . Lippa, 1908. Febr. 10. Talpa europaea L. 1. . Sofronya, 1908. Jan. 18. Rana sp. 1, Putorius nivalis L. 1. . Russ, 1907. Febr. 14. Microtus arvalis Parr. 1, Mus sylvaticus L. 1. . Lasztomér, 1908. Jan. 18. Tyuktoll (héjatol leütve). — Hühnerfeder (vom Hühnerhabicht geschlagen). Egerször. — Mäusehaare. . Sárospatak, 1908. Aug. 18. Microtus arvalis Pau. 1. . Tavarna, 1908. Aug. 24. Carabus violaceus FEBR. 1. . Ujverbasz, 1908. Jan. 20. Corvus 1, Perdix perdix (L.) 1. . Berzova, 1908. Jul. 29. Dorcus parallelepipedus L. 8, Cerambyx heros L. 2, Prionus coriarius L. 1, Morimus funereus Murs. 1, Oryctes nasicornis L. 3, Carabus sp. 4 aleza (Larven), Lucanus cervus L. 1. . Németlad, 1908. Nov. 18. Microtus arvalis Pau. 2. . Szepeth, 1908. Febr. 16. Perdix perdix (L.) 1. . Szigetcsép, 1908. Okt. 25. Microtus arvalis Pant. 2. . Rev, 1907. Okt. 17. Microtus arvalis Patt. 1, Mus sylvaticus L. 1, Rana sp. 1. . Rév, 1907. Okt. 16. Gryllus 12. . Jädvölgy, 1908. Mart. 3. Növényi részek. — Pflanzenteilchen. . Jädvölgy, 1908. Mart. 30. Sorex araneus L. 1. 5. Kisfasfoldhaz, 1907. Dec. 30. Microtus sp. 2. . Överbäsz, 1908. Dec. 15. Rana sp. 1. . Overbisz, 1908. Aug. 28. Insecta. . Kula, 1908. Nov. 5. Microtus arvalis Pau. 1. . Nagybänya, 1908. Sept. 5. Egerször. — Mäusehaare, Gryllotalpa vulgaris L. 1. . Rev, 1908. Okt. 17. Microtus arvalis Pau. 2, Gryllus 1. 2. Rév, 1908. Okt. 17. Gryllus campestris L. 80, Microtus sp. 1. . Nagyhalmagy, 1908. Dec. 28. Microtus arvalis Pat. 1. . Arad, 1909. Jan. 1. Perdix perdix (L.) 1, Mus sylvaticus L. 1. Gyapju. — Wolle. . Csdla, 1909. Febr. 28. Mus sylvaticus L. 1. . Alvacza, 1909. Jan. 26. Microtus arvalis Pau. 1. 3. Glogovacz, 1909. Jan. 3. Perdix perdix (L.) 1. . Konop, 1908. Nov. 3. Lacerta agilis L. 1. duo È 4 70. Bonyha, 1908. Dee. 14. Microtus arvalis Paw. 1. 71. Arad, 1909. Febr. 1. Egerször. — Mäusehaare. Növenyi részek. — Pflanzenteile. 72. Lippa, 1908. Dee 30. Egerször. — Mäusehaare. 74. Bonyha, 1908. Dec 14. Microtus arvalis Pau. 1. To. Glogovdez, 1907. Dec. 8. Gryllus campestris L. 60. 16. Temeskubin, 1903. Febr. 14. Egerször. — Mäusehaare. Szalmaszäl. — Strobhalm. TT. Ruszkabänya, 1907. Okt. 11. Lacerta agilis L. 1, Gryllotalpa vulgaris L. 8. 78. Arad, 1907. Nov. 19. Gryllus campestris L. 17 drb. 79. Kiskupa, 1907. Okt. 24. Sphynx euphorbiae L. 6 hernyö (Raupen), Melolontha vulgaris L. 2 larva (Larven), Agrotis 1 larva (Larve), sáska 1 — Heuschrecke, Gryllus campe- stris L. 89, Talpa europaea L. 1. 80. Lőcse, 1909. Aug. 8. Számos sáska. — Viele Heuschrecken. 81. Igló, 1909. Jul. 1. Lacerta agilis L. 1. 82. Felka, 1909. Aug. 15. Saska 1 — Heuschrecke, Lacerta agilis L. 2, Rana sp. 1, sok fenyötü. — Viele Fichtennadeln. 83. Zalaegerszeg, 1909. Jun. 2. Számos cserebogärrész. — Viele Maikäferteile. 84. Czege, 1909. Mai. 15. Lacerta agilis L. 1, Rana sp. 1, Gryllotalpa vulgaris L. 1, Coleoptera. 85. Osabonypuszta, 1910. Jan. 22. Microtus arvalis Parc. 1. 86. Göd, 1910. Jan. 30. Corvus frugilegus L. 1. 87. Dunavecse, 1909. Sept. 2. Sphynx euphorbiae L. 1, 5 hernyó (Raupen), Insecta. j 88. Künszentmiklös, 1910. Mart. Cricetus frumentarius L. 1, Rana sp. 1. Megvizsgaltam összesen 81 példányt, gyo- | Es wurden zusammen 81 Exemplare unter- mortartalmukban a következő állatok voltak: | sucht, die Magen enthielten folgende Tiere : | | | A faj neve as El tan NY Narben Akt 66 5 È È =|s E E a 8 S| a Microtus aryalis Paw... . . . .| 47 |16| 6 —|—|—|—| 3] 1] 6] 31 8 Mus sylvaticus L. publ 1 _ Mus musculus L. a belt a > x ai Murida sp. ‘ 11 | 2| 3 un id Sorex araneus L. I GAL 1 — | dea Sorex minutus L. i i OU SL | Lisa ina europa = ek e ET eh — | pes Vesperugo sp. 5 2 1 | 1 Putorius nivalis L. . 1 Al > = Cricetus frumentarius L. . 1 1 — | — = Perdix perdix (L.) Da Cota — Coturnix coturnix (L) . 1 |—|—|—|—|—|}—} 1 = — |- Corvus sp. . UE SRE Da NN ll — Gallus domestieus L. 1 eset (Fall) 1 aaa —|— Lacerta agilis L. NAT ete TA =|) 1 1) 3 —| 1) 1)— Rana RD ee Wer er. OI 2/—|2/—|—| 2]—| 2|—| 1 Gelso lung ada ala — |—| 1 1154 18 | 61 Gryllotalpa vulgaris Lam. . . . . | 10 ===] es E Melolontha vulgaris 2 eset (Fälle). me lea eh a EE) Daräzsfészek. Wespennest 2 eset (Fälle) | Ze NS EE Sáska. — Heuschrecken 5 , ER ala are 4 en Egyéb rovar. - Andere Ins. 10 „ PA (ie 0 ae zu nti 21-2110 | 8,21 A megvizsgált gyomortartalmak hónapok MS | | | szerint kövétkezőkép oszlanak meg : Rae e ear 9| Zorn 11| Die untersuchten Mägen verteilen sich | | | auf die einzelnen Monate folgender- | | | [ua des] ere | | | | weise: i | [lea | Zip. | | 176 A täbläzatböl kitünik, hogy a közönseges Laut Tabelle nährt sich der gemeine Bus- ölyv az őszi és téli hónapokban főleg egér- | sard in den Herbst- und Wintermonaten haupt- félékkel täplälkozik, e mellett azonban szor- | sächlich von Mäusen, dabei fängt er jedoch galmasan szedi a tücsköket is. Foglyot öt, auch fleissig Grillen. Fünfmal fand ich Reb- fürjet egy esetben talältam a gyomrokban. | hühner, einmal eine Wachtel in den Mägen. Szinte érthetetlen, hogyan került a két denevér Fast unerklärlich ist es, woher die beiden gyomrába; a februari megmagyarázható azzal, Fledermäuse stammen, die vom Februar dürfte hogy talán egy odvából túlkorán kirepült | ein sich viel zu früh aus ihrer Höhle hervor- elalélt példányt lepett meg a földön. | gewagtes Exemplar sein, das erstarrt vom Bussard am Boden überrascht wurde. Az egyik példány gyomrában talált házityúk Das in einem Exemplar vorgefundene Huhn nem eshetik rovására, mert héjától leütött | darf man ihm nicht als Schaden'anrechnen, da es von einem Habicht geschlagen wurde. Auch für den gemeinen Bussard gilt das, A közönséges ölyvről is az mondható, mint | was wir über seinen Verwandten sagten. példány volt. rokonáról : helylyel-közzel, ott, hol az apróvad- Stellenweise, dort, wo er die Niederjagd schä- állományt megdézsmälja, lelöhetö, általában digt, mag man ihn abschiessen, im allgemei- azonban kimeletet erdemel. nen aber verdient er geschützt zu werden. { Asio otus L. 1. Frank, 1897. Jan. 51. Mus sylvaticus L. 1. 2. Köszeg, 1897. Mai. 27. Microtus arvalis Parc. 2, Zabrus gibbus F. 2. 3. Laptoujvar, 1599. Jan. 21. Microtus arvalis Pau. 1. 4. Öszöny, 1901. Apr. 10. Microtus arvalis Pau. 8, Mus sylvaticus L. 1, Alauda 1. 5. Guta, 1901. Nov. 28. Microtus arvalis Pau. 1. 6. Kirdlyerdé (Pozsony m.), 1901. Dec. 5. Microtus ratticeps Keys. & Bras. 1. 7. Komárom, 1902. Jan. 5. Egerször. — Mäusehaare. 8. 8 drb. (St.) Magyarország, 1902, Febr. 28. Microtus arvalis Par. 4, Microtus ratticeps Krys. & Bras. 2, Mus sylvaticus L. 2, Passer 1. 10. Komárom, 1902. Apr. 18. Sylvia sp. 1, Microtus arvalis Pan 1. 11. Komárom, 1902. Mai. 3. Mus sylvaticus L. 5, Mus musculus L. 1, Microtus arvalis Paz. 2, Sorex araneus L. 1, Passer 8, Sylvia sp. 2. 12. Komárom, 1902. Mai 6. Murida 2. 13. Komárom, 1902. Mai 16. Mus sylvaticus L 1, Microtus arvalis Par. 1, Geotrupes 5. 14. Vecsés, 1903. Nov. 7. Microtus arvalis Par. 4, Mus sylvaticus L. 1. 15. Görgenyszentimre, 1905. Dee. 18. Microtus arvalis Pam. 4. 16. Overbäsz, 1904 Dez. 16. Passer 2. 17. Overbdsz, 1904. Dee 17. Passer 1, Geotrupes 1, Coleoptera. 18. 8 drb (St.) Szigetcsép, 1904. Mai. 7. Microtus arvalis Parr. 12, Mus sylvaticus L. 4. 21. Overbasz, 1905. Febr. 14. Pica pica 1. 22. Keszegfalu, 1905. Apr. 2. Microtus arvalis Pau. 2, Mus sylvaticus L. 1. 24. Keszegfalu, 1905. Apr. 6. Microtus arvalis Pau. 2. 25. Szigetcsép, 1905. Apr. 20. Mus musculus L. 2, Mus agrarius Pau. 1. 26. Szigetesep, 1905. Apr. 25. Hirundo 1. 27. Keszegfalu, 1905. Apr. 28. Microtus arvalis Parr. 1, Hirundo rustica L. 1, Melolontha 2, Aphodius 1. 28. Keszegfalu, 1905. Mai. 8. Microtus arvalis Panu. 1, Mus sylvaticus L. 1, Sorex araneus L. 1, Melolontha 1. 29. Keszegfalu, 1905. Sept. 29. Microtus arvalis Pau. 2. 30. Keszegfalu, 1905. Nov 17. Microtus arvalis Pau. 1. TTT Za I whe in A A megvizsgált gyomortartalmak és köpetek szama 87, melyekben a küvetkezô ällatokat . Keszegfalu, 1905. Dec. 1. Microtus arvalis Paw. 3. . Keszegfalu, 1906. Jan. 17. Microtus arvalis Pau. 2. . Keszegfalu, 1906. Jan. 17. Microtus arvalis Parc. 3, Mus sylvaticus L. 1. . Keszegfalu, 1906. Jan. 21. Microtus arvalis Pau. 1. . Keszegfalu, 1906. Apr. 1. Microtus arvalis Pau, 4. . Nögrädkövesd, 1906. Mart. 10. Microtus arvalis Pau. 2. . Keszegfalu, 1906. Mart. 23. Microtus arvalis Paw. 2. . Hont-Teszer, 1906. Dec. 18. Microtus arvalis Pas 2. . Räczkeve, 1907. Jan. 2. Microtus arvalis Parr. 1, Cannabina 1. . Kesztolez, 1907. Jan. 18. Microtus arvalis Pau. 2, Mus sylvaticus L. 2. . Keszegfalu, 1907. Jan. 21. Microtus arvalis Pau. 1. . Keszegfalu, 1907. Jan. 21. Egerször. — Mäusehaare. . Keszegfalu, 1907. Jan. 21. Emberiza citrinella L. 1. . Muraszerdahely, 1907. Apr. 1. Microtus arvalis Paw. 1. . Keszegfalu, 1907. Mai. 12. Microtus arvalis Pau. 2. ). Keszegfalu, 1907. Mai. 12. Microtus arvalis Paw. 4. . Elek, 1907. Jul. 17. Microtus arvalis Parr. 1, Mus musculus L. 2. . Türükbecse 1908. Jan. 25. Passer 1. . Maluzsina, 1907. Mai. 21. Sylvia 1, Muscardinus avellanarius L. 1. . Künhegyes, 1907. Nov. 12. Egerször. — Mäusehaare. . Megyercs, 1908. Jan. 26. Microtus arvalis Pat. 2. . Megyeres, 1907. Dec. 22. Microtus arvalis Pau. 2. . Sárospatak, 1908. Jan. 27. Mierotus arvalis Pau. 1. . Megyercs, 1908. Jan. 21. Microtus arvalis Par. 2, Mus sylvaticus L. : . Megyercs, 1907. Dec. 22. Passer 2. Egerször. — Mäusehaare. . Megyercs, 1908. Febr. 14. Microtus arvalis Pau. 3. . Törökbeese, 1908. Febr. 20. Mus sylvaticus L. 1. . Tordkbecse, 1908. Febr. 27. Mus sylvaticus L. 2. . Türükbecse, 1908. Febr. 20. Fringilla coelebs L. 1. . Tordkbeese, 1908. Febr. 20. Mus agrarius Pat. 2. . Megyercs, 1907. Dec. 22. Mus sylvaticus L. 4. 2. Megyeres, 1908. Jan. 21. Microtus arvalis Parr. 6, Mus sylvaticus L. 2. . Sárospatak, 1908. Jan. 20. Microtus arvalis Paun. 5. . Tatrahaza, 1907. Aug. 4. Egerször. — Mäusehaare. . Bécs, 1908. Mai. 30. Microtus amphibius L. 1, Microtus arvalis Pau. 1, Melolontha 1. . Arad, 1908. Jul, 9. Passer 2, Parus 1. . Szepetk, 1908. Jan. 15. Microtus arvalis Pau. 1. 68. . Otvenes, 1909. Febr. 26. Microtus arvalis Par. 1. E Arad, 1909. Jan. 10. Passer 1. 2. Otvenes, 1909. Febr, 26. Mus sylvaticus L. 4. . Csepelsziget, 1908. Dec. 23. Mus sylvaticus L. 1, Microtus arvalis Parc. 1. . Leányfalu, 1908. Dec. 21. Mus sylvaticus L. 5. Szigetcsép, 1908. Apr. 2. Mus sylvaticus L. 2. találtam : enthielten : Aguila XVIL bo Lo 177 Es wurden insgesamt 87 St. Mägen und Gewölle untersucht, welche folgende Tiere 178 A faj neve | 2 TCS vga ie [25 |4/2/4/ 2/2) 4] 3| E Él] 2/2 TT ] Microtus arvalis Paz. : | 1007128 SICA Bao Microtus ratticeps Keys. & Bus: | nia DE SA tedio, aes I] Microtus amphibius L. | = = Mus sylvaticus L. | 43 | 8] 9/—| 4/11 —|—|—|— || 1/10 Mus agrarius Pau. . | 3 | 2 1 = — = = Mus musculus L. Dai eee 2 — = Murida sp.. ; i oe yh i ne Muscardinus el L. VS i | Sh — = Sorex araneus L. 2|—|-|-|-|2{-|- == Pica pica (L.) ile] 1 -— Alauda . eM ale —|—|—|—|—|—| —|— Hirundo 2 |—|— 2 — = Sylvia A EN ES See — Parus 11-11 —|—|—-|—| 1 — Emberiza nah L 1| 11—|—|- | -|—-|— — Fringilla eoelebs L. L|\—| 11—|— —|—|— Cannabina . 1 | 11— |- - — —|—|— Passer È 13 | 2] 1.—|—| 8/—} 2—]—]—]—] 5 Zabrus Hi F. a BAN AZ Melolontha 4|—|—|—| 2| 2 — Geotrupes . dll 5 ii | Aphodius 1 1 — | — | Se Mäs rovar. — Andere Lo ae eset t (Fall) ler) = TE 1 A megvizsgalt gyomortartalmak és kü- | | petek honapok szerint következőkép oszlanak meg: | Die untersuchten Mägen und Gewölle | — |19)16 2 10/21/—| 2) 1) 1{-| 4/1 verteilen sich auf die einzelnen Mo- nate folgenderweise : A fenti anyagon kívül alkalmam volt Ferx- BACH KÁROLYNÉ őméltósága által Bácsér-Baba- pusztán gyűjtött összesen 170 drb köpetet megvizsgálnom. A köpetek őméltósága 10 ‘ holdas parkjából valók, hol az erdei füles- baglyok aránylag nagy számmal tartózkodnak, évenként kétszer is költenek! s így a háló- tanyák és fészkek alatt rendszeresen gyűjtött köpetek kitünő anyagot szolgáltatnak ama kérdés tanulmányozására, vajjon az erdei füles- bagoly kisebb területen, magányosan álló park- ban nem tizedeli-e meg az apró madarakat. 1 V. 6. Csörery T. , Gyakorlati madárvédelmünk 1908—1909-ben." Aguila 1909. p. 215—216. Ausser obigem Materiale konnte ich noch die von Ihrer Hochgeboren Frau Kari von Ferssach in Bácsér Babapuszta gesammelten 170 St. Gewölle untersuchen. Die Gewölle stammen aus dem 5 Hektar umfassenden Parke Ihrer Hochgeboren, den die Waldohreulen in verhältnismäsig grosser Anzahl bewohnen, auch zweimal jährlich brüten! und so die systematisch unter den Schlarbäumen und Nestern gesammelten Gewölle zum Studium derjenigen Frage, ob die Waldohreule, auf kleinem Gebiete, im alleinstehenden Parke den Kleinvogelbestand nicht gefährdet, ein ausgezeichnetes Material liefern. ! Vgl. T. Csoreev. „Der praktische Vogelschutz in Ungarn in den Jahren 1908—1909.* Aquila 1909. p. 215—216. 179 75—78. 28 drb (St.) 1909. Apr. Microtus arvalis Par. 5, Mus sylvaticus L. 24, Mus agrarius Paz. 1, Mus musculus L. 7. 79. 4 drb. (St.) 1909. Mai. Mus sylvaticus L. 7, Mus musculus L. 4. 80. 18 drb. (St.) 1909. Jun. Microtus arvalis Parr. 1, Mus sylvaticus L. 2, Mus musculus L. 3, Lepus europaeus L. juv. 1. 81. 120 drb. (St.) 1909. Nov.— Dec. Microtus arvalis Parr. 111, Mus sylvaticus L. 86, Mus’ musculus L. 17, Passer 3. Az erdei fülesbagoly az ev minden szaka- ban az egerfeleket pusztitja, s igy egyike leghasznosabb baglyainknak. Feltünö, hogy egyetlen esetben sem talältam vakondot a gyomrokban. Neha elfog egy-egy apro hasznos madarat is, gyakrabban verebet. Hogy az aprö madarsagot csak szükségből szedi fel, fényesen mutatja a bácsér-babapusztai anyag, hol a fülesbaglyok a köpetek tanusága szerint egyet- len esetben sem fogtak el hasznos madarat, pedig a madárvédelmi állomássá berendezett parkban a közvetlen közelükben sűrűn fész- kelő madárseregből ugyancsak akadt volna válogatni való. Faunisztikailag érdekes, hogy az erdei fülesbagoly gyomrában két esetben találtam meg a patkányfejű poczkot (Microtus ratticeps Keys. & Bzas.), melyet MéneLy Laos még csak újabban mutatott ki a magyar fauna- ban.! Az egyik példäny a pozsonymegyei Kiräly- erdöböl került bagoly gyomraban volt, mig a mäsik kettönek leléhelye nem volt köze- lebbröl megällapithato. 1 V. 6. Dr. Méuezy L. , Két új poczokfaj a magyar faunäban.“ Állattani Közlemények 1908. Während des ganzen Jahres vertilgt die Waldohreule die verschiedenen Mäusearten und ist darum eine unserer nützlichsten Eulen- arten. Auffallenderweise fand ich kein einziges Mal Maulwiirfe in den Magen. Manchmal fängt sie auch einen niitzlichen Kleinvogel, hiufiger Sperlinge. Dass sie die Kleinvogelwelt nur aus Not angreift, zeigt am eklatantesten das Bacsér- Babapusztaer Material, wo den Gewöllen nach, die Waldobreulen kein einzigesmal nützliche Vögel angriffen, obzwar sich ihnen hiezu in dem als Vogelschutzstation eingerichteten Parke, in ihrer nächsten Nähe häufig brü- tenden Vogelschar mehr als einmal Gelegen- heit geboten hätte. Faunistisch ist es inter- essant, dass ich in den Mägen der Wald- ohreule in zwei Fällen die nordische Wühlratte (Microtus ratticeps Keys. & Bzas.) fand, welche erst neuerer Zeit durch L. v. M&ueıy für die ungarische Fauna festgestellt wurde.’ Das eine Exemplar stammt aus dem Magen einer bei Kirälyerdö (Kom. Pozsony) erlegten Eule, während der Fundort der beiden anderen Exemplare nicht näher zu ermitteln war. ! Vgl. Dr. Méxery L. „Ket új poczokfaj a magyar faunäban.“ Állattani Közlemények 1908. 180 Adatok a hazai egérformak (Murinae) zapfogainak ismeretéhez. Härom tablaval. Irta: GREscHIK JENő. Míg a poczokformák (Microtinae) zápfogai- val meglehetősen sok buvár foglalkozott, — csak Brasrus-t, Nenrine-et, WorpkRicH-et és Rörıc-et kell említenem, addig az egérformák (Murinae) fogazatával a legújabb időkig úgyszólván senki- sem törődött. Brasıus J. H., „Naturgeschichte der Säugetiere Deutschlands" czímű klasszikus és még ma is kitünő munkájában tüzeteseb- ben emlékszik meg az egyes poczokfajok tárgyalásánál a zäpfogakröl, nevezetesen az azokon előforduló zománczredők és zománcz- élek számáról s erre vonatkozó leírását a felső és alsó állkapocs fogsorát ábrázoló raj- zokkal is kiséri. Igaz ugyan, hogy ezek kissé sematikusak, de ezéljuknak — a fajok meg- határozása — teljesen megfeleltek, olyannyira, hogy sokan jelenleg is egész egyszerűen lemá- solják. De már az egérformák tárgyalásánál csupán a vándorpatkány fogsorát adja rajzban s a leírásban is rendkívül mostohán bánik el velük, mikor az egyes fajok zápfogairól így szól: ,a zápfogak egyenes, elül kissé egymás- hoz közeledő sorokba rendezkednek hegyes- gumós, lassanként szabálytalanul lecsiszolódó fogkoronával." Nenrinc A. főleg a diluvium- ból való poczokformákról és lemmingekről írt érdekes tanulmányt. Worprica szintén a fosszilis anyagot tanulmányozta. Újabban Ror G. „Studien über das Gebiss mitteleuropäischer recenter Mäuse“ czimü kitünő tanulmányában rendkivül erdekesen vilägitja meg gyomor- tartalomvizsgälatok nyoman a poczokformäk fogait, egyben üssze is hasonlitja a Murinae-k rägolapjait a Microtinae-kéval, azonkívül kimu- tatja az összekötő kapcsot a Murinae-kröl a Hypudeae-ken ät a Microtinae-khez. Bemutatja a zapfogak variäcziöit is, melyekböl kitünik, hogy a Microtus arvalis Pau. felső második zapfoga annyira varial, hogy fel kell allitani egy ugynevezett arvalis-agrestis sort, holott eddig a Microtus arvalis-t és Microtus agre- stis-t éppen ezen fog alapjän gondoltäk ponto- san meghatärozhatni. Borner C., Rörıs kiváló munkatarsa rendkivül pontos rajzokat adott a munkahoz olyan erés nagyitassal, milyent eddig egyetlen buvär sem hasznält. Ezeken a rajzokon azután mar nagyon jól látható, Beitráge zur Kenntnis der Molaren der einheimischen Murinen. Mit drei Tafeln, Von Eucen GrescHIK. Während sich mit den Molaren der Wiihl- mäuse (Microtinae) ziemlich viele Forscher befassten, — ich brauche nur Buasivs, Nex- RING, WoLprica und Rérie zu nennen, — wurden die Zahnreihen der Mäuse im engeren Sinne (Murinae) bis neueren Datums fast von nie- mandem beachtet. J. H. Brasıus beschreibt in seinem klassischen und noch heute sehr gut brauchbaren Werke: „Naturgeschichte der Säugetiere Deutschlands“ bei Aufzählung der einzelnen Wühlmäusearten sehr eingehend die Molaren, besonders deren Schmelzschlin- gen und Kantenzahl, der diesbezügliche Text wird ausserdem durch Abbildungen der Zahn- reihen im Ober- und Unterkiefer erläutert. Zwar sind diese Abbildungen etwas sche- matisch gehalten, aber ihrem Zwecke Determination der Arten — entsprachen sie vollkommen, werden sie doch noch heute in vielen Werken einfach kopiert vorgefunden. Bei der Behandlung der Murinen bildet er aber nur mehr die Zahnreihen der Wander- ratte ab und auch im Texte drückt er sich über die Molaren der einzelnen Arten sehr kurz aus: „Die Backenzähne sind in gera- den, nach vorn einander etwas genäherten Reihen geordnet, und haben spitzhöckerige, allmählich unregelmässig abschleifende Zahn- kronen.“ A. Nesrine schrieb über Wühlmäuse und Lemminge des Diluviums. Wozvricx unter- suchte ebenfalls fossiles Material. Neuerer Zeit gab G. Rörıs in seiner ausgezeichneten Arbeit: „Studien über das Gebiss mitteleuro päischer recenter Mäuse“ auf Grund von Magen- und Gewölluntersuchungen sehr in- teressante Aufschlüsse über die Molaren der Wühlmäuse, er verglich auch die Kauflächen der Murinen mit den Microtinen, ausserdem wies er auf den Zusammenhang, welcher von den Murinen über die Hypudaeen zu den Microtinen hinüberleitet. Seine Untersuchun- gen über die Variabilität der Backenzähne ergaben, dass der zweite Oberkieferzahn bei Microtus arvalis Parr. derartig variiert, dass es zweckmässig erscheint eine arvalis-agrestis Reihe aufzustellen, wohingegen man bisher Microtus agrestis von Microtus arvalis eben AQUILA TOM. XVII. / a " | AN iv > Qa a a E = di di { @ ÿ eg N: 99 sd TAB. Il. AQUILA TOM, XVII. 17. Ì I 1 «eilt + "A i 1 LS Ad nat. del. GRESCHIK. hogy a zomänezredök nem hataroljak minde- nütt egyenletes vastagságban a rägölapokat. Az eddig fölsorolt buvärok a zapfogaknak csak morphologiajaval foglalkoztak. Ha a szövettani és fejlödestani irodalmat kutatjuk, szintén mostoha viszonyokra akadunk. A met- szöfogakkal még csak foglalkoztak, így Mac GirravgY TH. H. a vándorpatkány metszőfogán a zománczréteg kifejlődését tanulmányozta, MevegHEIm M. a metszőfogak fejlődéséről írt ugyancsak a vändorpatkänynäl, Sachse B. pedig a häzi egernel folytatott ugyanilyen irányú vizsgálatokat. Tisztán a zapfogakkal tulajdonképpen csak Many R. foglalkozott, de ő nála is a fejlődéstani vizsgálat áll első helyen. Ez év elején a Magyar Királyi Ornithologiai Központban az egerésző ölyv (Buteo buteo L.), gatyás ölyv (Archibuteo lagopus, Brüxx.) és erdei fülesbagoly (Asio otus L.) gyomor- tartalmainak és köpeteinek meghatározásával foglalkozva, rendkívül gazdag állkapocs-gyűj- teményre tettem szert, az egérformák közül, különösen az erdei egéréi tüntek föl nagy számukkal. Mivel már a pontos meghatározás kedvéért is tüzetesebben kellett foglalkoznom a zápfogak morphologiájával, csakhamar meg- érlelődött bennem az a gondolat, hogy a vizs- gálatot kissé szélesebb alapokra fogom fektetni. Ennek eredménye gyanánt adom az alábbi dol- gozatot. A gyomortartalmakból kikerült anyag mellett . összehasonlítás czéljabol praeparált bőrökre és koponyákra is szükségem volt. Ilyen anyagot szívesek voltak átengedni : dr. MÉHELY Lasos, múzeumi igazgató-őr Budapest, CERva Friaves Szigetcsép, Csörger Tirus Budapest, Grescux Eryé Szepesväralja, Kunst KÁROLY Osalléküzsomorja, Scuenx HENRIK Överbäsz, WILHELM SCHLÜTER Halle a. S. Fogadják hálás köszönetemet! Hálás szívvel kell itt meg- Aguila XVII. 181 auf Grund dieses Backenzahnes genau unter- scheiden zu können glaubte. C. Börxer, Hilfs- arbeiter Rörıes, lieferte zur Arbeit sehr genaue Abbildungen, welche unter einer Vergrösserung, wie sie bisher noch kein Forscher bei derglei- chen Arbeiten anwendete, ausgeführt wurden. An diesen Abbildungen sieht man schon sehr genau, dass die Schmelzfalten die Kauflächen nicht überall in gleicher Stärke umranden. Die bisher genannten Forscher befassten sich nur mit der Morphologie der Molaren. Wenn wir die histologische und embryologische Literatur durchsuchen, finden wir ebenfalls sehr wenige Arbeiten. Mit den Schneidezäh- nen befasste man sich noch, so verfolgte Tu. H. Mac Giszavrv an den Schneidezähnen der Wanderratte die Entwicklung der Schmelz- schicht. M. Mryeruem schrieb über die Ent- wicklung der Schneidezähne, ebenfalls bei der Wanderratte, B. Sacuse untersuchte die Entwicklung bei der Hausmaus. Mit den Mola- ren allein befasste sich eigentlich nur R. Mann, aber auch bei ihm steht die entwicklungs- geschichtliche Untersuchung an erster Stelle. Zu Anfang dieses Jahres mit Magen- und Gewölluntersuchungen des Mäusebussards (Buteo buteo L.), Rauhfussbussards (Archibuteo lagopus Brünx) und der Waldohreule (Asio otus L.) in der Kgl. Ungar. Ornithologischen Centrale beschäftigt, fand ich sehr viele Kie- ferteile; unter den Murinen waren besonders häufig die der Waldmaus gehörenden zu fin- den. Da ich mich nun schon der genauen Determination wegen mit der Morphologie der Molaren eingehender befassen musste, reifte in mir bald der Gedanke, die Unter- suchungen auf eine etwas breitere Basis zu legen. Als Resultat dieser Untersuchung möge man die nachfolgende Arbeit betrachten. Aus- ser dem aus Mägen und Gewöllen stammen- den Materiale benutzte ich zwecks Verglei- chung noch präparierte Bälge und Schädel. Sol- ches Materiale waren gütig mir zu überlassen: Dr. Lupwie v. Méueuy. Museums-Kustodial-Direk- tor, Budapest, Friepricu Cerva, Szigetcsép, Tırus Csörsey, Budapest, Ernst Grescuix, Szepesvär- alja, Karn Kuysr, Csalléküzsomorja, HEINRICH Sonewx, Overbasz, Wırurıu Schvürer, Halle a. S. Empfangen die Herren Einsender meinen be- sten Dank! Ich ergreife hier mit Freuden die Gelegenheit meinem hochverehrten Chef, Herrn Orro Herman meinen wärmsten und innigsten 24 182 emlékeznem szeretett és mélyen tisztelt fönö- kömröl, Herman Orró-ról, ki a leggenerozusabb mödon engedte meg a vizsgälathoz sziikséges eszközök beszerzését. Vizsgálati módszer. A madárgyomorban vagy köpetben a leg- ritkább esetben találjuk meg az egész állatot, de ez nem is fontos, hiszen főleg a koponya, különösen pedig a fogazat érdekel. A koponya és fogazat, főleg az utóbbi — a legkeményebb állományból állván, mindig megtalálható — igaz, hogy gyakran csak töredékekben. A kellően megtisztított fogazat vizsgálatára egy Rercerr-féle nagy praeparáló mikroszkópot használtam ; felszerelése: 6-os, 10-es nagyi- tású lupéból, azonkívül egy lencseszerkezetből áll, mely 10-es, 20-as, 80-as, 50-es és 100-as nagyítást ad. Leggyakrabban beérhetjük a 10-es nagyítással, de a Murinae alcsalád bonyolódottabb fogazatát 30-as, 50-es nagyi- tással vizsgálhatjuk legeredményesebben. A vizsgálat ellenőrzése czéljából, könnyen gyúr- ható finom anyagra volt szükségem, hogy a fogakat ebbe benyomkodva, ezeknek összes redőit megkapjam. Főleg kétes esetekben ajánlható ez az eljárás. Dextrinnel, viaszszal való hosszasabb kísérletezés után az üvegesek által használt kitt finom változatában állapod- tam meg, mely mindig kielégített. A szövettani vizsgálatokhoz a csiszolatokat következőképpen csináltam : mivel a fogak rend- kívül kicsinyek, fűrészeléssel természetesen nem boldogulhatunk, azért összesűrített kana- dabalzsammal üveglapocskära ragasztjuk az egész fogat s először , irányt" csiszolunk durva homokkövön, majd finomabb u. n. borotva- kövön, azután levesszük a már vékony lemez- két az üveglapocskáról s ujjainkkal végig vezetjük durvább, majd tükörsima üveg- lapon. Az ismeretes módon meg is festhetjük a praeparatumot, de ez nem föltétlenül szük- séges, mert amúgy is tisztán látszanak a rétegek. A rajzokat Rercuerr-féle új rajzoló prizma- val végeztem, gondosan ügyelve a zománcz- redők vastagságának pontos feltüntetésére. Dank auszusprechen für die generöse Weise, mit welcher er die Anschaffung der zu den Untersuchungen nötigen Instrumente ermög- lichte. Untersuchungsmethode. In den Mägen und Gewöllen der Vögel fin- den wir in den seltensten Fällen das ganze Tier. Dies ist jedoch für uns belanglos, da uns der Schüdel, besonders aber das Gebiss interessiert. Schädel und Gebiss, besonders letzteres —- aus härtester Substanz bestehend — sind immer, freilich oft nur in Fragmenten, vorzufinden. Zur Untersuchung des gehörig gereinigten Materiales gebrauchte ich ein grosses Präparier-Mikroskop nach Reichert, mit 6- und 10facher Lupe, ausserdem ein Präpariersystem mit 10-, 20-, 30-, 50- und 100facher Vergrösserung. Gewöhnlich genügt eine zehnfache Vergrösserung, aber das kompli- ziertere Gebiss der Murinen können wir am zweckmässigsten bei 30-, 50facher Vergrös- serung untersuchen. Behufs Kontrolle der Untersuchungen gebrauchte ich eine feinkör- nige. leicht modellierbare Masse, in welche ich die Zähne einsteckte, um sämtliche Fal- ten derselben sichtbar zu machen. Besonders bei zweifelhaften Fällen ist diese Methode sehr zu empfehlen. Nach längerem Experi- mentieren mit Dextrin und Wachs fand ich in dem auch von den Glasern gebrauchten feineren Kitt eine geeignete Masse, welche mich nie im Stiche liess. Zu den histologischen Untersuchungen machte ich die Dünnschliffe folgenderweise : Mit dem Sägen ist es hier bei der Kleinheit der Zähne nichts, wir kleben daher den gan- zen Zahn mit verdicktem Kanadabalsam auf ein Glasplättchen und begiunen auf einem gröberen Sandsteine zu schleifen, darauf gehen wir auf einen feineren s. g. Rasier- stein über. Der dünn gewordene Zahnschliff wird hierauf von seiner Glasplatte befreit und mit der Fingerbeere erst auf grober, dann auf spiegelblanker Glasplatte weiter ge- schliffen. Das Präparat kann nach einer der üblichen Methoden gefärbt werden, dies ist jedoch nicht unbedingt nötig; auch ohne Fär- bung sieht man sehr gut die einzelnen Schichten. Die Abbildungen wurden mit dem neuen Reicuerrschen Zeichenprisma entworfen; mein Augenmerk richtete ich besonders auf die Az I. és III. táblán a felső zäpfogak rago- lapján könnyebb áttekintés végett az első két harántmező fekete, a harmadik fehér, az alsó fogakon viszont a hátsó két mező fekete. Fehéren maradt azonkivül a mellékredők által bezárt mező is. A Murinae-k zápfogairól általánosságban. A hazai Murinae-k zápfogai gumósak, zománczredősek, gyökeresek. Képletük m ih vagyis a fels és also allkapocsban mindkét oldalon härom zapfogat talälunk. Nagyitässal megnézve valamely egér fogsorat, valóságos labyrinthust látunk, figyelmesebben vizsgálva azonban csakhamar bizonyos rendszerességet veszünk észre. Mindenekelőtt látjuk, hogy az egyes fogak rágólapjai gumókból álla- nak össze, melyeknek felső részén a zománcz- réteg sajátságos redöket, úgynevezett zománcz- redôket alkot. Ezeknek a redőknek nyomai már igen fiatalon, embryonalis korban is megvannak, még pedig azért, mert a zománcz- sapkának belső hámrétege ott, hol a gumók csúcsával érintkezik, nem választ el zomán- czot. Postembryonális korban azután az állat folytonosan koptatja gumóit úgy, hogy az egyes gumók lassanként közelednek egy- máshoz, majd egybeolvadnak. A gumók egybe- olvadásával a rajtuk levő zománc redők is lassanként egybefolynak s adják azokat a sajátságos képeket, a melyeket a III. táblán láthatunk. A gumók bizonyos harántsorok- ban, — mezőkben helyezkednek el, két ilyen mező között egy harántbarázdát találunk, Idősebb példányoknál a gumók annyira lekop- nak, hogy egy fog összes mezői összefolynak, ilyenkor a zomänezredöt a rágólap szélén találjuk meg. A zomänezredök gyakran lefü- ződnek s a rágólap belsejében zomdnczsziget alakjában foglalnak helyet (I. tábl. 38. ábra). A zápfogaknak külső, ajakfelé eső szélén gyakran apró gumócskákat veszünk észre, melyeken szintén lehetnek zomänczredök, eze- ket mellékjumóknak nevezhetjük s gyakran szintén egybeolvadnak a tulajdonképpeni gu- mókkal, miáltal sajátságos kettős zománcz- redők jönnek létre (I. tábla, 25., 26. ábra). A III. tábla 5. ábrája az erdei egér felső schliesslich zusammenschmelzen. 185 genaue Wiedergabe der Stärke der Schmelz- falten. Auf der I. und III. Tafel sind der leichteren Übersicht wegen auf den Kauflä- chen der Oberkieferziihne die beiden vorde- ren Querfelder schwarz, das dritte Querfeld blieb weiss; auf den Unterkieferzähnen sind hingegen die beiden hinteren Felder schwarz. Weiss sind ausserdem auch die durch die Nebenschlingen umschlossenen Felder. Uber die Molaren der Murinen im allgemeinen. Die Molaren der einheimischen Murinen sind höckerig, schmelzfaltig, bewurzelt. Ihre Formel: m =; im Ober- und Unterkiefer sind auf beiden Seiten drei Molaren zu finden. Die Zahnreihen irgendeiner Maus unter Ver- grösserung betrachtend, entrollt sich unseren Augen ein wahres Labyrinth, bei weiterer Aufmerksamkeit werden wir jedoch bald eine gewisse Ordnung entdecken. Wir sehen vor- erst, dass die Kauflächen der einzelnen Zähne aus Höcker gebildet sind, auf deren Ober- fläche die Schmelzschicht eigenartige Falten, sogenannte Schmelzfalten bildet. Die Spur dieser Schmelzfalten finden wir schon sehr früh, im Embryonalleben vorhanden und zwar darum, weil die innere Epithelschicht der Schmelzkappe dort, wo sie mit den Spitzen der Höcker in Berührung kommt, keinen Schmelz absondert. Nachher im Postembryo- nalleben nützt das Tier die Höcker immer mehr und mehr ab, so dass die Höcker lang- sam immer näher aneinander gelangen und Durch das Verschmelzen der Höcker, verschmelzen auch die auf ihnen befindlichen Schmelzfalten und geben die eigenartigen Bilder, welche wir auf der III. Tafel sehen. Die Höcker sind in gewisse Querreihen, in Felder geordnet, zwei derartige Felder trennt eine Querfurche. Bei älteren Exemplaren werden die Höcker so stark abgenützt, dass sämtliche Felder eines Zahnes miteinander verschmelzen, in diesem Falle finden wir die Schmelzfalte am äusse- ren Rande der Kaufläche. Die Schmelzfalten schnüren sich häufig ab und sind dann im Innern der Kaufläche als Schmelzinsel anzu- treffen (Taf. I. Fig. 38). Oft bemerken wir an den äusseren, labial gelegenen Rändern der Molaren winzige Höckerchen, auf denen 244 184 jobb (a) és alsó jobb (b) fogsorät mutatja. Nézzük kissé tüzetesebben az egyes fogak rägölapjait. A felső első (M. 1. sup.) zäpfog râgélapjän harom mezöt veszünk észre; még nagyon jól láthatjuk, hogy mindegyik mező három gumó és az ezeken előforduló zománcz- redő összeolvadásából jött létre. A felső máso- dik (M. 2. sup.) fog rágólapján szintén három mezőt látunk. Az első mező két gumóból, a második és harmadik mező három-három gumó- ból állott össze. A felső harmadik (M. 3. sup.) fog rágólapján is három mező van, az első mezőben egy, a másodikban három s a har- madikban megint egy gumó van. Az alsó első (M. 1. inf.) zápfog rágólapján négy haránt- sorba, -mezőbe helyezkednek a gumók. Az első mezőben három, a második és har- madikban két, a negyedikben egy gumóra akadunk. A harmadik mezőben még egy mellék- gumó is csatlakozik a külső gumóhoz Az alsó második (M. 2. inf.) fog rágólapján három mezőt látunk. Az első mezőben három, a másodikban két, a harmadikban egy gumóval. Az alsó harmadik (M. 3. inf.) fog rágólapján két mező van, az elsőben két, a másodikban egy gumóval. Nevezzük az ajak felé eső gumókat külsöknek, a középütt fekvöket közép- sóknek s a nyelv felé esőket belsőknek és nézzük kissé közelebbről a zománczredők kialakulását az erdei egér zápfogainak rágó- lapjain, hol legtipikusabban demonstrálhatjuk azt, hogy a mezők tényleg egyes gumók és ezek zománezredőinek összeolvadásából jöttek létre. Az erdei egér (Mus sylvaticus L.) zomänez- redőinek kialakulása. (I. tabla). Tudtommal egyetlen buvár sem foglalkozott tüzetesebben a zománczredőkkel. A meglévő ábrákon mindenütt egyforma vastagon vannak 1 Az ábrákon a gumók körvonalait elhagytam, hogy annál tisztábban láthassuk a zománczredőket. ebenfalls Schmelzfalten vorhanden sein kön- nen, diese können wir Nebenhöcker nennen, sie verschmelzen oft mit den eigentlichen Höckern, wodurch eigentümliche doppelte Schmelzfalten entstehen (Taf. I. Fig. 25, 26). Die 5. Fig. der III. Tafel zeigt uns die Zahn- reihen des rechten Ober- (a) und rechten Unterkiefers (b) bei der Waldmaus. Betrach- ten wir einmal näher die Kauflächen der ein- zelnen Zähne. Auf der Kaufläche des ersten oberen Backenzahnes (M. 1. sup.) bemerken wir drei Felder; wir sehen noch sehr deut- lich, dass jedes Feld durch Verschmelzen dreier Höcker und der auf ihnen befindlichen Schmelzfalten entstanden ist. Auf der Kau- fläche des zweiten oberen Backenzahnes (M. 2. sup.) sind ebenfalls drei Felder. Das erste Feld entstand aus zwei Höckern, das zweite und dritte Feld aus je drei Höckern. Am dritten obe- ren Zahn (M. 3. sup.) finden wir wiederum drei Felder, im ersten Felde ist ein Höcker, imzweiten sind es drei Höcker und im dritten wieder ein Hocker. Auf der Kaufläche des ersten unteren Backenzahnes (M. 1. inf.) sind die Höcker in vier Querreihen, -Felder geordnet. Im ersten Felde treffen wir auf drei, im zweiten und dritten auf zwei, im vierten auf einen Höcker. Im dritten Felde gesellt sich zum äusseren Höcker noch ein Nebenhöcker. Am zweiten unteren Zahn (M. 2. inf.) sehen wir drei Felder, im ersten mit drei, im zweiten mit zwei, im drit- ten mit einem Höcker. Die Kaufläche des dritten unteren Zahnes (M. 3. inf.) hat zwei Felder, im ersten zwei, im zweiten einen Höcker. Nennen wir die labial gelegenen Höcker äussere, die lingual gelegenen innere und die zwischen beiden gelegenen mittlere Höcker und verfolgen wir etwas eingehender die Ausgestaltung der Schmelzfalten auf den Backenzahn-Kauflächen der Waldmaus, wo wir am bestendemonstrieren können, dass die Felder wirklich durch Verschmelzen der einzelnen Hö- cker und deren Schmelzfalten entstanden Sind. Die Ausgestaltung der Schmelzfalten bei der Waldmaus (Mus sylvaticus L.). (Taf. L1) Meines Wissens beschäftigte sich kein Forscher eingehender mit den Schmelzfalten. Auf den vorhandenen Zeichnungen sind die- ! Auf den Figuren liess ich die Konturen der Höcker, um die Schmelzfalten deutlicher sehen zu können, weg. feltüntetve ezek a zomänczredôk, holott külön- böző vastagságúak, a miről mar az I. tab- lara vetett futólagos pillantás is meggyözhet benniinket. Kövessük a zomänezredök kialakulasat fiatal peldänyoktöl öregekig: M. 1. sup. (I. tabla, 1—8. ábra). A ren- delkezesemre ällö anyag legfiatalabb fogan az első haräntmezöben még három különálló zomänczredöt veszünk észre (1. ábra). A külső rézsútosan tojásdad, a középső nagyjából szintén tojásdad, elülső szélének közepetáján kis behorpadással, a belső kerekded s vala- mivel lejebb fekszik. A következő fokon (2. ábra) a három redő szorosan egymás mellé vonult s előbb a külső és középső olvad össze (3. ábra), majd a belső is csatlakozik (5. ábra). A középső zomänezredöböl azon a tájon, hol a behorpadást láttuk, kis dudor kezd sarjad- zani, mely lassanként a külső és középső redő között elterülő mellékredővé fejlődik (4., 5., 6. és 7. ábra). — A második mezőben eleinte szintén három, még különálló zomänezredöt látunk. Itt a külső, nagyjából ékalakú redő fekszik lejebb, mintegy már előre jelezve, hogy ezen a ponton történik majd az egybe- forradás a harmadik mezővel, belső hegyes sarka megfekszi a középső tojásdad redőt (1. ábra). A belső redő a legkisebb, kerekded s leghamarább forrad össze a középsővel (2. ábra), csak későbben egyesül velük a külső is (5. ábra). — A harmadik mezőt vizsgálva az 1. ábrán a külső és középső zománczredőt már egyesülve találjuk, de kétségtelen, hogy eredetileg itt is három zománczredő volt. A középső redő a legnagyobb, tojásdad, elülső szélén erősen megvastagodott zománczczal, a külső kisebb szintén tojásdad, a belső vala- mennyi között a legkisebb s sokáig csak megfekszi a középsőt. A harmadik mezőben a zomänczredök másképpen helyezkednek el, mint az elsőben és a másodikban, míg ugyanis az utóbbiakban lefelé kanyarodó ívet adnak, addig ívük itten felfelé kanyarodik. Ennek magyarázatát abban találhatjuk, hogy a har- madik mező már igen korán egyesül a máso- dik mezővel — gyakran már akkor, mikor a harmadik mező redői még nem is egyesültek mind úgy, hogy a külső redő már elhelyez- kedésével mutatja az irányt, melynek mentén az összeolvadás megtörténik. A 2. ábrán látjuk már, hogy a külső redők révén megtörtént a 185 selben überall in gleichmässiger Stärke ab- gebildet, obwohl sie eine verschiedene Stärke besitzen, wovon uns schon ein flüchtiger Blick auf Taf. I überzeugen kann. Verfolgen wir jetzt die Ausgestaltung der Schmelzfalten von jungen Tieren zu alten: M.1. sup. (Taf. I Fig. 1—8). Am jüngsten Zahn des mir zur Verfügung stehenden Materia- les bemerken wir im ersten Querfelde noch drei voneinanderabgesonderte Schmelzfalten (Fig.1) Die äussere ist queroval, die mittlere grös- serenteils ebenfalls oval, in der Mitte des vorderen Randes mit einer. kleinen Einsen- kung, die innere rundlich und etwas unter- halb gelegen. Auf folgender Stufe (Fig. 2) sind die drei Falten fest nebeneinander; zu- erst verschmelzen die äussere und mittlere (Fig. 3), bald gesellt sich auch die innere hinzu (Fig. 5). Aus der mittleren Schmelz- falte entspringt, in der Gegend, wo wir die Einsenkung sahen, ein kleiner Höcker, wel- cher langsam zur zwischen der äusseren und mittleren Falte gelegenen Nebenfalte wird (Fig. 4, 5, 6, 7.). — Im zweiten Felde sehen wir vorerst ebenfalls noch drei von einander abstehende Schmelzfalten. Hier liegt die äus- sere, grösserenteils keilformige Falte unter- halb, gewissermassen schon voraus markierend, dass die Verschmelzung mit dem dritten Felde hier auf diesem Punkte erfolgen wird, ihre innere spitze Ecke liegt der äusseren ovalen Falte an (Fig. 1). Die kleinste innere Falte ist rundlich und schmilzt am frühesten mit der mittleren zusammen (Fig. 2.), erst später verbindet sich mit ihnen auch die äussere (Fig. 5). — Das dritte Feld untersuchend finden wir auf Fig. 1 die äussere und mitt- lere Falte schon miteinander verschmolzen, zweifellos waren jedoch ursprünglich auch hier drei Schmelzfalten. Die mittlere grösste Falte ist oval, auf ihrem vorderen Rande mit viel stärkerem Schmelz; die äussere kleinere ist ebenfalls oval; die innere, von allen die kleinste, liegt der mittleren lange Zeit bloss an. Im dritten Felde liegen die Schmelzfal- ten anders, als im ersten und zweiten, wäh- rend sie nämlich bei letzterem einen nach unten sich öffnenden Bogen beschreiben, üff- net sich der Bogen hier nach oben. Die Erklärung finden wir darin, dass das dritte Feld schon sehr früh, — oft schon dann, wenn die Falten des dritten Feldes noch nicht 186 kapesolat, kesöbben a harmadik mezö belsö redöje is mindinkäbb közeledik a mäsodik sor belsö redöjehez (4. äbra), erintkezik vele (6. ábra) s végül összeolvadnak (7. ábra). Ilyenkor a két mező zománczredői zárt gyűrűt alkotnak, középen zománczszigettel. Ennek a zomänczszigetnek erősen lekoptatott marad- ványát találjuk a 8. ábrában, mely igen öreg példány rágólapját mutatja, hol mind a három zománczmező egybeolvad s a zománcz már csupán a fogkorona szélét foglalja el. M. 2. sup. (I. tábla 9—15. ábra). A leg- fiatalabb fog rágólapjának első harántmezejé- ben két, egymástól jó távol eső zománczredőt találunk (9. ábra). A belső valamivel nagyobb, kerekded, a külső kisebb szintén. A fejlődés későbbi szakán a belső redő két irányban kezd megnyúlni, befelé a külső redő felé és lefelé, a második mező felé. A két redő belső széle csakhamar egybeolvad (12. ábra), majd teljesen összefolynak, s adják az első haránt mezőt (11. ábra). Ez a leggyakoribb eset, néha azonban a belső redő lefelé nyúló része nő meg erősebben s a második mezővel egye- sül (13 ábra) — A második mezőben eleinte három kerekded redőt látunk, melyek közül a külső már összefügg a középsővel (9. ábra), nemsokára azután a belső is csatlakozik hoz- zajuk (10. ábra). — A harmadik mezőben is három redő van (9. ábra); a külső jó magasan fekvő ékalakú, lefelé néző csappal; a középső, mely a legnagyobb, vesealakú ; a belső, a leg- kisebb, kerekded. A következő fokon már egyesülve találjuk a három redőt (10. ábra). Ezek is felfelé kanyarodó ívet adnak, a hogyan ezt a felső első zápfog rágólapján láttuk. A második és harmadik mező a külső redők révén csakhamar összekapcsolódik, — közép- korú példányokra jellemző állapot — (11. ábra), majd a belső redők is érintkeznek (12. ábra) s végül összefolynak (13. ábra), zárt gyűrűt alkotván, középen zománczszigettel. Már akkor, mikor a második és harmadik mező belső redői érintkeznek, az első mező is megkezdi alle miteinander verschmolzen, mit dem zwei- ten Felde sich verbindet, so dass die äussere Falte schon durch ihre Lage die Richtung andeutet, nach welcher die Verschmelzung erfolgen wird. Fig. 2 zeigt uns, dass der Kontakt bereits durch die äusseren Falten zustande kam, später nähert sich die innere Falte des dritten Feldes immer mehr der in- neren Falte der zweiten Reihe (Fig. 4), be- rührt sie (Fig. 6) und schliesslich verschmel- zen sie miteinander (Fig. 7). In diesem Falle bilden die Schmelzfalten der beiden Felder einen geschlossenen Ring, mit einer Schmelz- insel in der Mitte. Die stark abgenutzten Reste dieser Schmelzinsel finden wir in Fig. 8, welche die Kaufläche eines sehr alten Exemplares darstellt, wo alle drei Felder ver- schmolzen und der Schmelz nur mehr am Rande der Zahnkrone zu finden ist. M. 2. sup. (Taf. I, Fig. 9—15). Im ersten Querfelde der Kaufläche eines jüngsten Zah- nes finden wir zwei weit von einander ent- fernte Schmelzfalten (Fig. 9). Die innere, etwas grössere ist rundlich, ebenso die äus- sere kleinere. Auf einem weiteren Stadium der Entwicklung beginnt sich die innere Falte nach zwei Richtungen hin einwärts gegen die äussere Falte und abwärts gegen das zweite Feld zu verlängern. Die inneren Rän- der der beiden Falten geraten bald in Kon- takt (Fig. 12), verschmelzen bald gänzlich miteinander und bilden das erste Querfeld (Fig. 11). Dies ist der häufigste Fall, zuwei- len jedoch wächst der sich abwärts verlän- gernde Teil der inneren Falte stärker und verbindet sich mit dem zweiten Felde (Fig. 13). — Im zweiten Felde sehen wir anfäng- lich drei rundliche Falten, von denen die äussere mit der mittleren bereits verbunden ist (Fig. 9), nicht lange darauf gesellt sich zu ihnen auch die innere (Fig. 10). — Auch im dritten Felde sind drei Falten (Fig. 9); die keilförmige, oben gelegene äussere Falte hat einen abwärts gerichteten Zapfen, die mittlere, grösste ist nierenförmig, die innere, kleinste ist rundlich. Auf folgender Stufe fin- den wir die drei Falten bereits verschmolzen (Fig. 10). Auch diese bilden einen nach oben sich öffnenden Bogen, wie wir es auf der Kaufläche des ersten Oberkieferzahnes sahen. Das zweite und dritte Feld verbindet sich bald durch die äusseren Falten miteinander, a csatlakozást azáltal, hogy alsó zomänczszéle összefolyik a második mező felső zomäncz- szélével (12. ábra). Öregebb példányoknál azután a három mező teljesen egybefolyt (14. ábra), a zomänezsziget kezd kisebbedni s végül teljesen elenyészik (15. ábra). Tagad- hatatlanul nagy a hasonlatosság a felső első és felső második zápfog zománczredőinek kialakulásában. Már sokkal nehezebb ezt a hasonlatosságot a felső harmadik zápfognál megtalálni. M. 3. sup. (I. tábla, 16—22. ábra). Ha figyelmesen végignézzük az ábrákat, akkor az első mezőt csakhamar megtaláljuk a már a felső "második zápfogról ismert belső redő alakjában, mely itt tojásdad alakú; a külső redő hiányzik (16. ábra). A második mezőben három már egymással egyesült zománczredőt találunk, melyek közül a középső, legnagyobb, magasra felnyúlik s tulajdonképpen a hiányzó első mező külső redőjének helyét foglalja el (17. ábra). A harmadik mezőben csak egyetlen, középső redő van, mely már igen korán kerül felső külső szélével a második sor külső redőjé- vel összefüggésbe. Az első mező redője is csakhamar beleolvad a második mező középső redőjébe úgy, hogy középkorú példányok fogán már mind a három mezőt külső szélükön összefüggésben találjuk (19. ábra). Mielőtt az első mező redője beleolvad a második mezőbe, gyakran zomänczsziget fűződik le (18. ábra). Öregebb példányoknál a harmadik mező redője belső szélével itt is, mint az előbbi két fognál láttuk, érintkezik, majd beleolvad a második mezőbe, miközben zomänczsziget válik le (20. ábra). Még öregebb korban a zománcz- sziget teljesen eltünik (21. ábra) s az összes mezők teljes egybeolvadásával egyetlen zo- 187 — für im Mittelalter stehende Exemplare charakteristisch (Fig. 11), bald berühren sich auch die inneren Falten (Fig. 12) und schliess- lich schmelzen sie zusammen (Fig. 13) einen geschlossenen Ring mit einer Schmelzinsel in der Mitte bildend. Schon zur Zeit, wenn sich die inneren Falten des zweiten und drit- ten Feldes berühren, fängt auch das erste Feld sich dadurch anzuschliessen, dass sein unterer Schmelzrand mit dem oberen Schmelz- rande des zweiten Feldes verschmilzt (Fig. 12). Bei älteren Exemplaren sind alle drei Felder verschmolzen (Fig. 14), die Schmelz- insel fängt an kleiner zu werden, um zuletzt gänzlich zu verschwinden (Fig. 15). Zweifel- los besteht eine grosse Ähnlichkeit zwischen der Ausgestaltung der Schmelzfalten bei den ersten und zweiten Oberkieferzähnen. Schon bedeutend schwieriger ist diese Ähnlichkeit beim dritten oberen Backenzahn vorzufinden. M. 3. sup. (Taf. I. Fig. 16—22). Die Fi- guren aufmerksam betrachtend finden wir das erste Feld bald in Gestalt der schon vom zweiten oberen Backenzahne her bekannten inneren Falte, welche hier oval ist, die äus- sere Falte fehlt (Fig. 16). Im zweiten Felde finden wir drei miteinander schon verbundene Schmelzfalten, von denen die mittlere, grösste hoch hinaufragt uud eigentlich den Platz der fehlenden äusseren Falte des ersten Feldes einnimmt (Fig. 17). — Im dritten Felde ist nur eine einzige, mittlere Falte vorhanden, welche mit ihrem oberen äusseren Rande schon sehr früh mit der äusseren Falte der zweiten Reihe in Verbindung gerät. Auch die Falte des erstes Feldes verschmilzt bald mit der mittleren Falte des zweiten Feldes, so dass wir an den Zähnen im Mittelalter stehender Exemplare schon alle drei Felder an ihrem äusseren Rande zusammenhängend finden (Fig. 19). Während die Falte des er- sten Feldes in das zweite Feld hineinschmilzt schnürt sich oft eine Schmelzinsel ab (Fig. 18). Bei älteren Exemplaren berührt und schmilzt auch hier die Falte des dritten Fel- des mit ihrem inneren Rande in das zweite Feld, wie wir es bei den vorhergehenden Zähnen sahen, wobei eine Schmelzinsel ab- geschnürt wird (Fig. 20). Im noch älteren Alter verschwindet die Schmelzinsel gänzlich (Fig. 21) und nach Zusammenschmelzen sänit- licher Felder erblicken wir nur mehr ein 18 O0 mänczmezöt látunk, mely pontosan követi a rágólap körvonalait (22. ábra). M. 1. inf. (I. tábla, 23—33. ábra). Ennek a fognak a zománczredői variálnak a leg- erősebben. A rendelkezésemre álló legfiatalabb fogon az első mezőben a zomänezredök három- karélyosak, azaz már egybefolytak (23. ábra). Kezdetben ugyan itten is a középső a leg- nagyobb, azonban a fejlődés későbbi szakán, a két szélső, különösen pedig a belső nő meg legnagyobbra. A belső redő hátsó szélén ékalak- ban megnyúlik (24. ábra), ezzel már előre jelezvén, hogy a második mezővel való össze- függés ezen a ponton fog megtörténni. A külső redő viselkedik a legindifterensebben, hol még teljesen különáll (27. ábra), hol már összefügg a belsővel és a középsővel — s ez a rendes fejlődési mód, — hol elkezd sat- nyulni (28. ábra), hol csapalakú nyujtványt bocsát a második mező külső redöjebe (29. ábra), sőt teljesen egybe is olvad vele (30. ábra). A második mezőben eleinte két redőt látunk (24. ábra), melynél az összefüggés már meg- kezdődött, csakhamar végleg egybefolynak (23. ábra). Az első és második mező már igen korán forrad egybe, éppen a már emli- tett első mező belső redője révén úgy, hogy középkorú példányokon olyan képet mutat a rágólap, a milyent a 26. ábrán láthatunk. A második mezőben a külső redő hosszabb s rendesen magához kapcsol egy mellékredőt, mely ezen a fogon tömegesebben szokott a rágólap külső szélén előfordulni (26., 31. ábra). A harmadik mezőben ifjúkori rágólapon két zománczredőt veszünk észre (23. ábra). Ebben a mezőben is a külső redő megnyúltabb s rézsútosan helyezkedik el éppen úgy, mint a második mezőben láttuk. A következő fokon a külső redő egyesül a belsővel (24. ábra) s gyakran magába fogadja a mellette elterülő mellékredőt is (25., 26. ábra). A negyedik mezőben egyetlen, kezdetben kerekded, később inkább tojásdad redőt látunk, mely helyzeté- nél fogva középső. Érdekes most már az, hogy valamint az első és második mező redői között valami szorosabb kapcsolat van, mely abban mutatkozik, hogy a két mező igen korán egyesül egymással, úgy ezzel a kap- csolattal a harmadik és negyedik mezőben is találkozunk, amennyiben a harmadik mező külső, lenyúló redője révén egyesül a negye- dikkel (31. ábra). Oregebb példányok rágó- cinziges Feld, welches genau die Konturen der Kaufláche verfolgt (Fig. 22). M. 1. inf. (Taf. I, Fig. 23—33). Die Schmelz- falten dieses Zahnes variieren am stärksten. Am jiingsten Zahne des wir zur Verfiigung stehenden Materiales sind die Schmelzfalten des ersten Feldes dreilappig, d. h. sie sind bereits verschmolzen. Anfangs ist zwar auch hier die mittlere Falte die grésste, aber auf einer späteren Stufe der Entwicklung wer- den die beiden äusseren, besonders aber die innere am grüssten. Die innere Falte verlän- gert sich auf ihrem hinteren Rande keilför- mig (Fig. 24), und zeigt hierdurch schon im voraus, dass die Verbindung mit dem zweiten Felde an dieser Stelle erfolgen wird. Am in- differentesten verhält sich die äussere Falte, entweder ist sie noch abgesondert (Fig. 27), oder hängt schon mit der inneren und mitt- leren zusammen — und dies ist die regel- mässige Entwicklungsmethode, — oder fängt an zu verkümmern (Fig. 28), oder aber sen- det einen zapfenförmigen Ausläufer in die äussere Falte des zweiten Feldes (Fig. 29), ja sie kann sogar gänzlich mit demselben verschmelzen (Fig. 80). Im zweiten Felde sehen wir anfangs zwei Falten (Fig. 24), bei denen der Zusammenhang bereits begonnen hat, bald verschmelzen sie definitiv mitein- ander (Fig. 23). Das erste und zweite Feld verbindet sich schon sehr früh, eben durch die schon genannte innere Falte des ersten Feldes, so dass die Kaufläche im Mittelalter stehender Exemplare ein Bild zeigt, wie wir es auf Fig. 26 sehen können. Im zweiten Felde ist die äussere Falte länger, es ver- bindet sich oft mit ihr eine Nebenfaite, von denen auf dem äusseren Rande der Kaufläche dieses Zahnes mehrere vorhanden zu sein pflegen (Fig. 26, 31). — Im dritten Felde bemerken wir auf jüngeren Kauflächen zwei Schmelzfalten (Fig. 23). Auch in diesem Felde ist die äussere Falte länger und quergestellt, ebenso wie wir es im zweiten Felde sahen. Auf folgender Stufe verbindet sich die äus- sere lalte mit der inneren (Fig. 24) und nimmt oft die in ihrer Nähe befindliche Ne- benfalte auf (Fig. 25, 26). — Im vierten Felde sehen wir eine einzige, anfangs rund- liche, später mehr ovale Falte, welche ihrer Lage nach eine mittlere ist. Es ist nun inter- essant, dass wie zwischen den Falten des lapjan azutän a harmadik mezö belsé redöje- nek felsö széle kezd érintkezni a mäsodik mező belső redöjenek also szélével s ugyan- ekkor az említett két mező külső redői is közelednek egymáshoz (32. ábra), míg végre az egybeolvadás megtörténik (33. ábra). M. 2. inf. (I. tábla, 34—38. ábra). A meg- vizsgált anyag legfiatalabb példányának rágó- lapján az első mezőben három zománczredő van, melyek közül a belső már egyesült a középsővel, míg a külső még különáll (34. ábra). Kezdetben mind a három redő majdnem egy- forma nagyságú, a későbbi fejlődés folyamán azonban a középső erősen megnyúlik. A külső redő lassanként odanyomul a középsőhöz, szélük összeforrad (35., 36. ábra) s végül telje- sen összefolynak (37. ábra). Ilyenkor sajátságos T-alakot mutatnak. A második mezőben két egy- mással már egyesült redőt találunk (34. ábra), mely nagyon hasonlít az alsó első rágólapon talált második, illetőleg harmadik mezőhöz. A harmadik mezőben egyetlen, középső redő van (34.—36. ábra), mely öregebb példányok- nál éppen úgy, mint az alsó első rágólapon, a második mezővel egyesül, miközben zománcz- sziget keletkezik (37. ábra). Igen öreg pél- dányoknál az összes mezők egybeolvadnak s a rágólapon hatalmas zománczszigetet látunk, melyen még felismerhetjük a zomänczredök némelyik körvonalát s ezzel bizonyítékot kap- tunk arra nézve, hogy a zománczsziget a zomänczredökböl alakult (38. ábra). M. 3. inf. (I. tábla, 39.—42. ábra). Az ifju- kori rágólap első mezejében két, egymásba már beolvadt redőt, egy külsőt és egy belsőt találunk (39. ábra). A későbbi fejlődés szakán csak annyiban áll be változás, hogy az eleinte még tisztán kivehető behorpadás a mezőben eltünik, az egybeolvadás szorosabb (40. ábra). Aguila XVII. 189 ersten und zweiten Feldes ein näherer Kon- nex besteht, welcher sich darin zeigt, dass die beiden Felder schon sehr früh miteinan- der verschmelzen, wir diesen Konnex auch beim dritten und vierten Felde antreffen, da dass dritte Feld durch seine üussere, hinun- terreichende Falte sich mit dem vierten ver- bindet (Fig. 31). Auf der Kaufläche älterer Exemplare beginnt der obere Rand der inne- ren Falte des dritten Feldes sich mit dem unteren Rand der inneren Falte des zweiten Feldes zu berühren und zu gleicher Zeit nähern sich auch die äusseren Falten der erwähnten beiden Felder einander (Fig. 32), bis schliesslich die Zusammenschmelzung er- folet (Fig. 33). M. 2. inf. (Taf. I, Fig. 34—38). Im ersten Felde auf der jiingsten Kaufläche des unter- suchten Materiales sind drei Schmelzfalten, von denen die innere mit der mittleren be- reits verbunden ist, während die äussere noch abgesondert steht (Fig. 34). Anfangs sind alle drei Falten fast gleich gross, bei der spä- teren Entwicklung jedoch wird die mittlere stark verlängert. Die äussere Falte nähert sich langsam der mittleren, ihr Rand ver- schmilzt (Fig. 35, 36) und zuletzt schmelzen sie gänzlich zusammen (Fig. 37), bei dieser Gelegenheit bilden sie ein eigenartiges T. Im zweiten Felde finden wir zwei miteinan- der bereits verschmolzene Falten (Fig. 34), welche dem auf der ersten unteren Kaufläche gefundenen zweiten, bzw. dritten Felde sehr ähnlich sind. — Im dritten Felde ist eine einzige mittlere Falte (Fig. 34—36), welche sich bei älteren Exemplaren, wie auf der ersten unteren Kaufläche, mit dem zweiten Felde verbindet, wobei eine Schmelzinsel ent- steht (Fig. 37). Bei sehr alten Exemplaren verschmelzen sämtliche Felder und wir sehen auf der Kaufläche eine mächtige Schmelzin- sel, auf der wir noch einzelne Konturen der Schmelzfalten bemerken und erhalten dadurch einen guten Beweis, dass die Schmelzinseln aus den Schmelzfalten entstehen (Fig. 38). U. 3. inf. (Taf. I, Fig. 39—42). Im ersten Felde einer jüngeren Kaufläche finden wir zwei, eine äussere und eine innere, schon ineinandergeschmolzene Falten (Fig. 39). Auf einer späteren Stufe der Entwicklung tritt nur insofern eine Änderung ein, dass die an- fänglich noch gut sichtbare Einsenkung im 25 190 A mäsodik mezöben egyetlen, közepsö kerek- ded redöt látunk (39. ábra), mely csakhamar csapocskát bocsát felfelé (40. ábra) s ennek révén egyesül az első mezővel éppen ott, hol előbb a behorpadást észleltük (41. ábra). Igen öreg példányokon a zománczredő a rágó- lap szélén helyezkedik el (42. ábra), ilyenkor zománczszigetre már nem is akadunk, mert ez erősen lekopott fogaknal teljesen elenyészik. Az erdei egér zápfogainak gyökerei és fog- gödrei. (II. tábla, 1—16. ábra). Miután az előbbiekben megismerkedtünk a zápfogak rágólapjával, az alábbiakban kissé tüzetesebben akarunk azok gyökereivel, fog- gödreivel foglalkozni, kitérve a gyökerek és a rágólap között fennálló viszonyra is. E czélbol vegyük ismét sorra az egyes fogakat. M. 1. sup. Ezen a fogon fiatal (2. ábra), valamint öreg (6. ábra) korában igen jól különböztethetünk meg négy gyökeret. Az elülső külső (a) a leghatalmasabb s kissé előre néz, hengeralakú, csúcsa felé fiatal korában keskenyedő, öreg korában bunkóban végződő. Mögötte, vele egy sorban van a hátsó külső (b), mely gyengébb s a következő kettővel körülbelül egyforma kifejlődésű ; öreg korában szintén bunkósan végződik s a szilárdabb beékelődés kedvéért még kis dudorral is el van látva. Az elülső-külső gyökértől oldalt találjuk az elülső belsőt (c) s vele csaknem egy sorban a hátsó belsőt (d), az előbbi vala- mivel hosszabb az utóbbinál; mindakettő hen- geralakú. A négy gyökérnek megfelelően a fogmederben négy gödör van (1. ábra). Igen öreg példányoknál a két belső gyökér egy- máshoz közeledik s ennek következtében a fogmeder két belső gödre (5. ábra c, d) között a határfal gyengébb. Ha a gyökerek és a rágólap közötti viszonyt kutatjuk, akkor azt találjuk, hogy az elülső külső gyökér az első mező középső külső gumójához, azonkívül a második mező külső gumójához; a hátsó külső gyökér a harmadik mező középső és külső Felde verschwindet, die Verschmelzung wird eine innigere (Fig. 40). — Im zweiten Felde sehen wir eine einzige, mittlere, rundliche Falte (Fig. 39), welche bald ein Zäpfchen hinauftreibt (Fig. 40) und durch dieses mit dem ersten Felde in Verbindung gerät, eben dort, wo wir früher die Einsenkung beobach- teten (Fig. 41). Bei sehr alten Exemplaren liegt die Schmelzfalte am Rande der Kau- fläche (Fig. 42), in diesem Falle finden wir keine Schmelzinsel mehr, weil diese bei stark abgenützten Zähnen gänzlich verschwindet. Die Wurzeln und Alveolen der Molaren bei der Waldmaus. Taf. II. Fig. 1—16. Nachdem wir uns im Vorhergehenden mit den Kauflächen der Backenzähne vertraut machten, wollen wir im folgenden etwas ein- gehender deren Wurzeln und Alveolen, mit Berücksichtigung der Beziehungen, welche zwischen den Wurzeln und zwischen den Kauflächen bestehen, behandeln. Zu diesem Zwecke betrachten wir wieder die einzelnen Zähne. M. 1. sup. Dieser Zahn besitzt im jünge- ren (Fig. 2) wie im fortgeschritteneren Alter (Fig. 6) vier gut unterscheidbare Wurzeln. Die vordere äussere Wurzel (a) ist am stärk- sten und steht etwas ab, sie ist zylindrisch, gegen ihre Spitze ist sie im jüngeren Alter schmäler werdend, später endet sie in einem Kolben Hinter ihr, in derselben Reihe fin- den wir die hintere äussere Wurzel (b), welche schwächer und mit den beiden folgenden bei- läufig gleiche Form hat; bei älteren Individuen endigt sie ebenfalls in einem Kolben und ist der festeren Einkeilung wegen noch mit einem kleinen Höcker versehen. Seitwärts von der vorderen äusseren Wurzel finden wir die vor- dere innere (c) und fast in derselben Reihe die hintere innere (d), die erstere ist etwas länger als letztere; beide zylindrisch. Den vier Wur- zeln entsprechend finden wir auch in den Kie- fern vier Alveolen (Fig. 1). Bei sehr alten Indi- viduen nähern sich die beiden inneren Wurzeln, infolgedessen wird die Grenze zwischen den beiden inneren Alveolen (Fig. 5, c, d) schwä- cher. Die Verteilung der Wurzeln auf die Kau- flächen untersuchend, finden wir, dass die vor- dere äussere Wurzel zu den mittleren, äusse- gumojahoz; az elülső belső gyökér az első mező belső és a második mező belső és középső gumójához, végül a hátsó belső gyökér a harmadik mező belső gumójához tartozik, vagyis látható, hogy a két elülső gyökérhez tartozik a legtöbb gumó, ezeknél van a fog legerősebben megerősítve. M. 2. sup. Ez a fog is úgy a fiatal (3. ábra) mint az öreg példányoknál (7. ábra) négy- gyökerű. Az elülső külső (e) csúcsban végződik, öreg korában bunkóban. Nagyjából ugyanígy sorakoznak itt a gyökerek, mint a fent tárgyalt fognál s tulajdonképpen csak az a különbség, hogy az elülső külső gyökér közelebb van a többi háromhoz. A gyökereknek megfelelően a fog- mederben is négy gödröt találunk (1., 5. ábra, e, f, g, h). Az elülső külső gyökér tartja a rágólap első mezejének külső, második mezejé- nek középső és külső gumóját; a hátsó-külső gyökér a harmadik mező középső és külső gumóját; az elülső belső gyökér az első és második mező belső gumöjät; a hátsó belső gyökér pedig a harmadik mező belsőgumóját. A legnagyobb teher tehát itt is az elülső külső gyökeren nyugszik, e fog ennek követ- keztében elül van legerősebben beékelődve. M. 3. sup. Fiatal (4. ábra) és öreg korban (8. ábra) háromgyökerű. A gyökerek meg- lehetősen egyforma kifejlődésűek s háromszög- alakban helyeződnek el. Az elülső külső gyökér- től (7) kissé befelé, a közép felé találjuk a hátsó külsőt (/), a belső oldalon az elülső- belső () magában áll. A fogmederben három gödör van (1., 5. ábra). Öregebb példányok- nál csak annyiban áll be változás, hogy a gyökerek vége kissé megvastagodik. Az elülső külső gyökérrel összefügg a rágólap második mezejének középső; a hátsó külső gyökérrel a második mező külső és belső, azonkívül még a harmadik mező gumója is, végül az elülső belső gyökérrel az első mező gumója. Läthatö tehát, hogy itt a hátsó gyökérhez tartozik a legtöbb gumó, enuek következtében a fog itt van legerősebben megerősítve. A 191 ren Hückern des ersten Feldes, ausserdem zum äusseren Hicker des zweiten Feldes, die hintere äussere Wurzel zu den mittleren und äusseren Höckern des dritten Feldes, die vordere innere Wurzel zum inneren Höcker des ersten Feldes und zu den inneren und mittleren Höckern des zweiten Feldes; die hintere innere Wurzel endlich zum inneren Höcker des dritten Feldes gehört, d. h. zu den beiden vorderen Wurzeln gehören die meisten Höcker, mit ihnen ist der Zahn am stärksten befestigt. M. 2. sup. Auch dieser Zahn ist bei jun- gen (Fig. 3) wie alten Individuen (Fig. 7) vierwurzelig. Die vordere äussere Wurzel (e) endigt in einer Spitze, im Alter in einem Kolben. Im grossen stellen sich hier die Wur- zeln ebenso, wie wir es beim vorigen Zahn sahen, ein Unterschied ist nur darin, dass die vordere äussere Wurzel zu den anderen drei Wurzeln näher ist. Den Wurzeln entsprechend finden wir auch im Kiefer vier Alveolen (Fig. 1,5, e, f, 9, h). Die vordere äussere Wurzel hält den äusseren Höcker des ersten, die mittleren und äusseren Höcker des zweiten Feldes; die hintere äussere Wurzel die mitt- leren und äusseren Höcker des dritten Fel- des; die vordere innere Wurzel die inneren Höcker des ersten und zweiten Feldes; die hintere innere Wurzel den inneren Höcker des dritten Feldes. Die grösste Last ruht also auch hier auf der vorderen äusseren Wurzel, darum ist der Zahn an seinem vorderen Teile am stärksten befesligt. M. 3. sup. In der Jugend (Fig. 4) und im Alter (Fig. 8) dreiwurzelig. Die Wurzeln sind ziemlich einig ausgebildet und stellen sich in Form eines Dreieckes auf. Von der vor- deren äusseren Wurzel (j) etwas einwärts, gegen die Mitte zu, finden wir die hintere äussere (k), auf der inneren Seite steht die vordere innere Wurzel (2) allein. Im Kiefer sind drei Alveolen (Fig. 1, 5.). Bei älteren Exemplaren tritt nur insofern eine Änderung ein, dass die Enden der Wurzeln etwas dicker werden. Mit der vorderen äusseren Wurzel hängt der mittlere Höcker des zweiten Fel- des der Kaufläche; mit der hinteren äusseren Wurzel die äusseren und inneren Höcker des zweiten, ausserdem noch der Höcker des drit- ten Feldes; mit der vorderen inneren Wurzel endlich der Höcker des ersten Feldes zusam- 95* 192 felső fogsornak legnagyobb szilárdságát ennél- fogva a sor két, egymástól legtávolabbra eső gyökere, az első zápfog elülső külső és a harmadik zápfog hátsó külső gyökere adja meg. M. 1. inf. (10., 14. ábra). Ennek a fognak két erőteljes gyökere van. Az elülső (2) gyökér fiatal példányokon még meglehetősen egy- forma fejlettségű a hátsóval (m), idősebb pél- dányokon azonban az elülső sokkal erőtelje- sebb. Ennek az erőteljesebb gyökérnek a fogmederben a gödre is nagyobb (13. ábra, J). Az elülső gyökérhez való a rágólap első mezejének mind a három gumója, azonkívül a második mező két gumója, mig a hátsó gyökérhez csupán a harmadik mező két és a negyedik mező egyetlen gumója tartozik. A legtöbb gumó tehát az elülső gyökéren nyugszik, ezért van a legerősebben beékelődve. M. 2. inf. (11., 15. ábra). Szintén határo- zottan két gyökerű. Az elülső (n) hengeralakú s már fiatalon is gyengébb, a hátsó (0) erősebb. A fogmeder ennek megfelelően kétgödrű (9., 13. ábra). Az elülső gyökérhez tartozik a rágólap első mezejének három gumója, a hátsó gyökérhez a második és harmadik mező gumói tartoznak. Itt már arányos munkamegoszlást találunk. M. 3. inf. (12., 16. ábra). Két gyökerű, a hátsó (r) úgy fiatal, mint öreg példányokon sokkal hosszabb s erőteljesebb kifejlődésű. A fogmeder kétgödrű (9., 13. ábra). Érdekes a hátsó gyökér, mely előre néző csapocskával van ellátva, ennek megfelelően a hátsó gödör- ben (r) még kisebb üreget is látunk. Az elülső gyökér tartja a rágólap első mezejének külső gumóját, míg a hátsó gyökér az első mező belső és a második mező egyetlen gumóját tartja. Az alsó fogsorban is a két legtávolabbi gyökér szolgál szilárdításra. Szövettani vizsgálat. (II. tábla, 17—19. ábra). Mielőtt a szövettani részre áttérnék, szük- ségesnek tartom röviden a zápfogak fejlődé- séről megemlékezni. Az alábbiakban Roserr men. Man sieht also, dass hier die meisten Höcker zur hinteren Wurzel gehören, woraus folgt, dass der Zahn am stárksten hier befestigt ist. Der oberen Zahnreiche verleihen also die beiden, voneinander am weitesten stehenden Wurzeln der Reihe, die vordere äussere Wurzel des ersten und die hintere äussere Wurzel des dritten Backenzahnes die grösste stabilität. M. 1. inf. (Fig. 10, 14). Dieser Zahn be- sitzt zwei kräftige Wurzeln. In der Jugend hat die vordere Wurzel (/) noch ziemlich die gleiche Ausbildung mit der hinteren (m), bei älteren Individuen ist jedoch die vordere viel kräftiger gebaut. Diese kräftigere Wurzel hat auch eine grössere Alveole (Fig. 13 0. Zur vorderen Wurzel gehören alle drei Höcker des ersten Feldes der Kaufläche, ausserdem die beiden Höcker des zweiten Feldes, wäh- rend zur hinteren nur die beiden Höcker des dritten und der einzige Höcker des vierten Feldes gehören. Die meisten Höcker ruhen also auf der vorderen Wurzel, darum ist diese am festesten eingekeilt. M. 2. inf. (Fig. 11, 15). Ebenfalls entschie- den zweiwurzelig. Die vordere (n) ist zylin- drisch und schon in der Jugend schwächer, die hintere (o) ist stärker. Der Kiefer hat dementsprechend zwei Alveolen (Fig. 9, 13). Zur vorderen Wurzel gehören die drei Höcker des ersten Feldes, zur hinteren die Höcker des zweiten und dritten Feldes. Hier ist bereits eine proportionale Arbeitsteilung vorhanden. M. 3. inf. (Fig. 12, 16). Zweiwurzelig, die hintere Wurzel (r) ist in der Jugend und im Alter viel länger und stärker. Der Kiefer hat zwei Alveolen (Fig. 9, 18). Interessant ist die hintere Wurzel, sie besitzt ein vorsprin- gendes Zäpfchen, dem entsprechend ist in der hinteren Alveole (r) noch ein kleineres Griibchen vorhanden. Die vordere Wurzel trägt den äusseren Höcker des ersten Feldes, während die hintere Wurzel den inneren Höcker des ersten und den einzigen Höcker des zweiten Feldes trägt. Auch bei der un- teren Zahnreihe verleihen die beiden entfern- testen Wurzeln die grösste Stabilität. Histologische Untersuchungen. Taf. II. Fig. 17—19. Bevor ich auf den histologischen Teil über- gehe, will ich vorerst kurz die Entwicklung der Molaren beschreiben. Ich halte mich im Mann-t követem, ki „Bau und Entwicklung der Molaren bei Mus und Arvicola“ ezimü dolgozatában főleg a fejlődésre volt tekintettel. Az embryonális fejlődés bizonyos szakában a szájüreg felhámképlete megvastagszik s lécz gyanánt belesülyed az állkapcsi kezdemény mesodermalis rétegébe. Ez a foglécz egy darabig tovább nő, tovább vastagszik s bizonyos idő mulva harangalakú sarjak lépnek fel rajta. Ugyanekkor, vagy valamivel később a foglécz alatti mesodermalis sejtek elkezdenek burjá- nozni s ezáltal mintegy csapalakú alapzatot nyer a foglécz. Azonban az ektodermális sejtek sokkal gyorsabb növekedésük következtében csakhamar körülburkolják az alattuk fekvő kötőszövetet, minek következtében létrejön a zománczsapka, melynek belsejében a dentin- papillát találjuk. A mesodermális sejtek egy része most a papilla alapjáról a zomänczszerv külső részére vonul, miáltal az egész kezde- mény fogzacskó alakjában különválik az áll- kapocs szövetétől. A zápfogak nem fejlődnek ki valamennyien egyszerre, hanem egymásután. Az első és második zapfog még embryonális korban lép föl, míg a harmadik már csak postem- bryonális korban ; nevezetesen Mann azt találta, hogy a házi egérnél a harmadik zápfog kez- deménye a születés után következő 4—7. napon volt látható. A fogaknak különböző időben való fejlődésének az a magyarázata, hogy a szájüreg és részei sem alakulnak ki egyszerre. A rágólapok kialakulásában nagy szerepet játszik a fentebb említett zománczsapka. Ugyanis belső falában bizonyos idő mulva a papilla felé néző redők lépnek fel, melyek negativumai a későbbi fogkoronának. A zo- mánczsapkának eme belső fala hámmal van bélelve, melynek sejtjei hosszúkáshengeresek, azonban ott, hol a zomanezgumok csúcsai a hámot érintik a sejtek négyszögletesek s a mi a legfontosabb, nem választanak el zománczot. A gyökerek fejlődését A. v. Bruyn úgy magyarázta, hogy a zománczszerv nem talál- ható csupán a későbbi korona helyén, hanem mint ,felhámhüvely" az egész gyökeret is 193 folgenden an Roserr Maux, der in seiner Ar- beit ,Bau und Entwicklung der Molaren bei Mus und Arvicola“ vorzugsweise die Entwick- lung beachtete. Auf einer gewissen Stufe der embryonalen löntwicklung verdickt sich das Epithel der Mundhöhle und senkt sich als Leiste in das Mesodermgewebe der Kieferanlage ein. Diese Zahnleiste wächst eine Zeit weiter. wird dicker und treibt später glockenförmige Spros- sen. Zur selben Zeit, oder etwas später, fan- gen die unter der Zahnleiste gelegenen meso- dermalen Zellen zu wuchern an und bereiten dadurch der Zahnleiste ein zapfenförmiges Wiederlager. Da die ektodermalen Zellen je- doch viel schneller wachsen, umhüllen sie bald die unter ihnen gelegenen Bindegewebs- zellen und es entsteht die Schmelzkappe, in deren Innerem wir die Dentinpapille finden. Ein Teil der mesodermalen Zellen schlägt sich nun vom Grunde der Papille auf die äussere Seite des Schmelzorgans, wodurch die ganze Anlage als Zahnsäckchen vom Gewebe des Kiefers abgeschieden wird. Die Molaren entwickeln sich nicht alle gleichzeitig, sondern nach einander. Der erste und zweite Backenzahn wird noch im Embryo- nalleben gebildet, während der dritte erst postembryonal entsteht; namentlich fand Mau, dass die Anlage des drittes Backenzahnes bei der Hausmaus erst zwischen dem 4. und 7. Tage nach der Geburt entsteht. Die zu verschiedenen Zeiten erfolgende Entwicklung der Backenzähne findet ihre Erklärung, dass auch die Mundhöhle und ihre Teile erst nach und nach entstehen. Bei der Ausbildung der Kauflächen spielt die oben erwähnte Schmelzkappe eine grosse Rolle. Nach einiger Zeit entstehen nämlich in der inneren Wand der Schmelzkappe gegen die Papille gerichtete Falten, welche ein Negativ für die spätere Zahnkrone bilden. Die innere Wand der Schmelzkappe ist mit Schmelzepithel bekleidet, dessen Zellen länglich zylindrisch sind, dort aber, wo die Spitzen der Schmelzhöcker das Epithel berühren, sind die Zellen kubisch und was am wichtigsten ist, sie sondern keinen Schmelz ab. Nach A. v. Bruny befindet sich bei Bildung der Wurzeln das Schmelzorgan nicht nur an der Stelle der späteren Krone, sondern um- hüllt als „Epithelscheide“ sogar die ganze 194 körülveszi. Szerinte a zomänezszerv széle, mely két rétegből, külső és belső zomänez- epithelből áll, tovább nő befelé s ez szabja meg a gyökérnek alakját. Csak ezután ala- kulhatnak a felhámhüvely belső részén a papilla kötőszöveti sejtjei odontoblastokká és választhatnak el dentint. Mihelyt az utóbbi bekövetkezik, a felhámhüvelyt átnövi a kötő- szövet s ennek következtében megsemmisül. Many vizsgálatai egészen mást derítettek ki. Igaz ugyan, hogy van olyan szakasz a fejlődés során, a mikor vékony felhámhüvely található a gyökértájon, mely nem egyéb a külső és belső zománczepithel sejtjeinél, mindazonáltal akkor, mikor a gyökérfejlődés megindul, se a papilla alapján, se a gyökér oldali részein nem találni ektodermális zománczsejteket. Én egy kiskúnhalasi fészekoduból került kb. 7—8 napos erdei egéren tettem ily irányban vizs- gálatot a felső és alsó harmadik zápfogon s csak megerősíthetem Maux tapasztalatait. Fontos tehát az, hogy a gyökérfejlődés alkalmával a papilla egyszerűen, minden hiively nélkiil tovább nő. A fentebbiek előrebocsátása után most már áttérhetünk a szövettani részre. Az egérformák fogainak legnagyobb tömegét a fogállomány vagy dentin alkotja (17., 18., 19. ábra, de), mely végtelen sok, finom, egy- más mellé sorakozó, kissé hullámosan lefutó, gyakorta elágazó csatornácskából áll. Hossz- metszetben (17., 19. ábra) igen jól látjuk a csatornácskák hullámos lefutását, melyek a fogüreg táján még sűrűbben vannak, mint a zomänezreteg alatt. Rendesen villaalakú erősebb ágakban érintik a zománczréteget, itt végtelen finom gyökérszerű ágacskákra szét- pamatolódva egy darabig még folytatódnak a zománczrétegben. A dentin csatornácskák szá- mos mellékága a legkülönbözőbb színtájakon végződik (18. ábra, keresztmetszet). A koronán, mint tudjuk gumók, találhatók. Ezeket a eumó- kat s a közöttük lévő közöket a zománezréteg (17., 18. ábra, 20), a legkeményebb állomány Wurzel. Semen Untersuchungen nach wachse der aus zwei Schichten, dem inneren und äusseren Schmelzepithel bestehende Rand des Schmelzorgans in die Tiefe und gebe der Wurzel die Form. Erst nachher würden an der inneren Seite der Epithelscheide die Bindegewebszellen der Papille zur Bildung der Odontoblasten und zur Absonderung des Dentins befähigt sein. Sobald letzteres ein- tritt, durchwächst das Bindegewebe die Epithel- scheide und zerstört sie. Man's Untersuchun- gen gaben andere Resultate. Im Laufe der Entwicklung gibt es zwar ein Stadium, wo eine dünne Epithelscheide wurzelwärts zu finden ist, welche aus nichts anderem, als aus Zellen des äusseren und inneren Schmelz- epithels besteht, aber trotzdem finden wir zur Zeit, wenn einmal die Wurzelbildung be- gonnen hat, weder am Grunde der Papille, noch an den Seiten der Wurzel ektodermale Schmelzzellen. Ich untersuchte diesbezüglich die dritten oberen und unteren Molaren einer aus einer Nisthöhle bei Kiskunhalas stammen- den 7—S Tage alten Waldmaus und kann nur der Mansschen Anschauung beipflichten. Wichtig ist daher, dass bei der Wurzelbildung die Papille einfach, ohne Scheide weiter- wächst. Nach obigem können wir nun zur Histo- logie der Molaren übergehen. È Den Hauptbestandteil der Backenziihne bei den Murinen bildet das Zahnbein oder Den- tin (Fig. 17, 18, 19 de), welches aus unend- lieh vielen, feinen, dicht bei einander stehen- den, etwas wellenférmig verlaufenden, oft sich verästelnden Röhrchen besteht. Im Längs- schnitte (Fig. 17, 19) können wir sehr gut das wellenförmige Verlaufen der Röhrchen beobachten. welche in der Gegend der Pulpa noch dichter als unter der Schmelzschicht angeordnet sind. Gewöhnlich berühren sie mit ihren gabelförmigen stärkeren Ästen die Schmelzschicht, und setzen sich als überaus feine, wurzelförmige Verästelungen noch ein Stück in dieSchmelzschicht fort. Diezahlreichen Nebenästchen der Dentinröhrehen enden in den verschiedensten Niveauflächen (Fig. 15, Quer- schnitt). Auf der Zahnkrone finden wir, wie borítja. A gumók csúcsán nincsen zomäncz- réteg, ott szabadon fekszik a dentin. A zománcz- réteg hosszúkás oszlopok alakjában, melyek közé keskenyebb oszlopocskák vannak iktatva, borítja a koronát. Ezeken az oszlopocskákon belül az állomány erősebb nagyítás alatt csikolt- ságot mutat — nem egyéb, mint finomabb prizmák határvonala. A gumóknak a csúcsán, ott a hol a dentin szabadon van, a zománcz- réteg fiatal példányoknál gömbölydeden s a dentin színtájánál valamivel magasabban vég- ződik, később azonban, a folytonos kopás kö- vetkeztében egy sikba kerül a dentinnel. A zománczréteg a legvastagabban a korona kö- zepe táján borítja a fogat, felfelé a gumók felé és Irfelé a gyökér felé kissé keskenyedik. A legtöbb buvár csak ezt a két állományt különböztette meg eddig az egérformák záp- fogain, sőt Mann R. nemcsak tagadja, hogy a rágólapok zománczszigeteiben czementállo- many is volna, mint az ERDL és Owen leírták, hanem a leghatározottabban állítja azt, hogy a gyökéren sincsen czement ; szerinte a csont- hártya rostjai közvetlen összefüggésben vannak a gyökerek dentinállományával. Ezzel szemben vizsgálódásaim közepette arra az eredményre jutottam. hogy a házi egér, zápfogain — melynek fogait Maun is vizsgálta — éppen úgy, mint az erdei egér zápfogain van czementdllomany, még pedig a gyökéren. Kezdetben, mikor az első csiszolatokat készítettem én is azt hittem, hogy a czementréteg tényleg hiányzik, de az csak onnan volt, hogy túlságosan magasan, a nyaki táj felől tudtam esiszolatokat kapni. Itt sok példánynál a czementréteg olyan vékony, hogy alig vehető észre. Mikor azonban a csiszolatok egész sorozata feküdt előttem, főleg a gyökér csúcsáról is, pompásan láthattam a czement- állományt (19. ábra, ce). A czementréteg ott kezdődik, igaz, hogy igen vékonyan, a hol a zománczréteg megszünik, vagyis a nyaki tájon, lefelé való haladásában folytonosan szélesbedik úgy, hogy a gyökér csúcsát, hol a fogüreg kezdődik, már vastag süveg alakjában borítja. Egyébként a csontszövetnek ismeretes struk- turáját mutatja; itt-ott csontsejtek találhatók benne. 195 wir es oben sahen, Höcker. Diese Höcker und die zwischen ihnen gelegenen Furchen werden vom Zahnschmelz (Fig. 17, 18, 20), der härtesten Substanz. bedeckt. Auf den Spitzen der Höcker fehlt der Schmelz, dort liegt das Dentin frei. Der Schmelz überzieht die Zahnkrone als längliche Prismenschicht, zwischen welche kleinere Prismen verteilt sind. Das Innere der Substanz dieser Prismen ist unter stärkerer Vergrösserung betrachtet ge- streift. Diese Streifung wird durch sehr feine Prismen verursacht. Auf der Spitze der Höcker, wo Dentin an der Oberfläche liegt, grenzt die Schmelzschicht bei jungen Individuen etwas oberhalb der Fläche des Dentins mit einer rundlichen Falte ab, später jedoch, infolge des fortwährenden Abnützens fällt die Schmelz- falten-Fläche mit der Dentin-Fläche zusam- men. Die Stärke der Schmelzschicht ist in der Mitte der Mauer, der Zahnkrone am gröss- ten, sie wird aufwärts gegen die Höcker und abwärts, gegen die Wurzeln immer schwächer. An den Molaren der Murinen wurden bis- her von den meisten Forschern nur diese bei- den Schichten nachgewiesen, R. Mann bestrei- tet nicht nur, dass in den Schmelzinseln der Kauflächen Zement vorhanden wäre, wie Erpn und Owex beschrieben, sondern behauptet auch auf den Wurzeln kein Zement gefunden zu haben. Dem entgegen führten mich meine Untersuchungen zu dem Resultate, dass auf den Backenzühnen der Hausmaus — die auch Mann untersuchte — ebenso wie auf denen der Waldmaus Zement vorkommt, u. zw. auf den Wurzeln. Anfangs, als ich die ersten Schliffe herstellte, glaubte ich ebenfalls, dass kein Zement vorhanden sei, dies jedoch nur darum, weil ich sehr hoch, von der Halsge- gend Schliffe bekam, hier ist bei. vielen Indi- viduen die Zementschicht so dünn, dass man sie kaum wahrnehmen kann. Als ich jedoch ganze Reihen von Schliffen, besonders von der Wurzelgegend besass, wurde die Zement- schicht sehr gut bemerkbar (Fig. 19 ce). Die Zementschicht beginnt sehr dünn wo die Schmelzschicht aufhört d. h in der Halsge- send ; herunter zu wird sie immer breiter, so dass sie das Ende der Wurzel, wo die Pulpa beginnt schon als dieke Kappe überzieht. Übrigens zeigt sie die bekannte Struktur des Knochengewehes; hie und da sind in ihr Knochenzellen zu finden. 196 Többi hazai egérformank ragolapja. (III. tabla, 1—7. ábra.) Az erdei egérnél mar láttuk a ragélap szer- kezetét, nevezetesen a gumökat s az azokon előforduló zomänezredök kialakulását, probal- Juk most az ottan kapott eredmények alapjan a ragolapokat a többi hazai egérformanal is tanulmányozni. Vizsgälataimat a következő hazai fajokra terjesztettem ki: házi patkány (Mus rattus L.), vándorpatkány (Mus norve- gicus ERXxLEBEN), házi egér (Mus musculus L.), gözüeger (Mus Wagneri Eversm.), pirókegér (Mus agrarius Paun.), torpeegér (Mus minutus Pau.) Az újabban nálunk is megtalált egyiptomi patkányt (Mus rattus L. var. alexandrinus Grorrr.) nem vettem föl, de bátran kihagy- hattam, mert a fogazatban nem találunk közte és a házi patkány között különbséget. Mus rattus L. (III. tábla, 1. ábra a, b). A felső fogsor (a) első tekintetre némileg hasonlít az erdei egéréhez, azonban mindjárt szemünkbe ötlik az első és második zápfog rágólapján a harmadik mezők gyenge fejlett- sége. A fogsor az állat nagyságának meg- felelően jóval nagyobb s így hatalmasabbak. a gumók is M. 1. sup. Még jól láthatjuk, hogy az első és második mező három zomänezredö egybe- folyásából állott össze. A harmadik mező már eltér, itt csak két gumó van s ennek követ- keztében csak két redő olvadt össze, az erdei egér belső redője hiányzik. Van tehát az egész rágólapon összesen nyolcz sumo; a zománcz- mezők közül a második a legnagyobb. M. 2. sup. Az első mezőben egyetlen zo- mánczredő van, a külső hiányzik. A második mező három redőből alakult, a harmadik mező- ben úgy, mint az első zápfogon csak két redő volt eredetileg. A gumók száma hat; a mezők közül a második a legnagyobb. M. 3. sup. Az első mezőben egyetlen redő vehető észre, a második három redőből alakult, a harmadik mezőben ismét csak égy redő Die Kauflächen der übrigen einheimischen Murinen. Taf. I, Fig. 1—7. Den Bau der Kauflächen bei der Wald- maus sahen wir bereits, insbesonders die Höcker und die Ausgestaltung der auf ihnen vorkommenden Schmelzfalten, im nachstehen- den wollen wir auf Grund der dort gewonne- nen Resultate die Kauflächen der übrigen ein- heimischen Murinen untersuchen. Meine Unter- suchungen beziehen sich auf folgende einhei- mische Arten: Hausratte (Mus rattus L.), Wanderratte (Mus norvegicus Erxunsen), Haus- maus (Mus musculus L.), Ährenmaus (Mus Wagneri Eversu.), Brandmaus (Mus agrarius Paix), Zwergmaus (Mus minutus Pau). Die neuerer Zeit auch in Ungarn gefundene äyyp- tische Ratte (Mus rattus L. var. alexandrinus Georrr.) liess ich unbeachtet, ich konnte dies umsomehr tun, da ihr Gebiss mit dem der Hausratte völlig übereinstimmt. Mus rattus L. Taf. Ill, Fig. 1 a, b. Die obere Zahnreihe (a) ähnelt auf den ersten Anblick einigermassen derjenigen der Hausmaus, dagegen bemerken wir sofort auf der Kaufläche des ersten und zweiten Backen- zahnes die schwache Ausbildung der dritten Felder. Die Zahnreihe ist der Grösse des Tieres entsprechend bedeutend stärker und auch die Höcker massiver. M. 1. sup. Wir können noch genau wahr- nehmen, dass das erste und zweite Feld durch Zusammenschmelzen dreier Schmelzfalten ent- stand. Das dritte Feld weicht ab, hier sind nur zwei Höcker und daher zwei Falten ver- schmolzen, die innere Falte der Waldmaus fehlt. Die Kaufläche besitzt insgesamt acht Höcker; von den Feldern ist das zweite am grössten. M. 2. sup. Im ersten Felde ist eine ein- zige Schmelzfalte vorhanden, die innere Falte fehlt. Das zweite Feld entstand aus drei Fal- ten, im dritten Felde waren ursprünglich wie am ersten Zahne nur zwei Falten. Die Zahl der Höcker beträgt sechs; von den Feldern ist das zweite am grössten. M. 3. sup. Im ersten Felde ist nur eine Falte zu bemerken, das zweite Feld entstand aus drei Falten, im dritten Felde ist wieder van. Látható, hogy az a ragolap teljesen egyezik az erdei egérével s csak abban van különbség, hogy a redők a fog nagyságának megfelelően nagyobbak. Gumöszäm öt; a mäso- dik mezö a legnagyobb. Az also fogsorra (b) ätmenve mas viszo- nyokra akadunk, melyek egészen mas typushoz, nevezetesen, mint majd lätni fogjuk, a häzi egérhez vezetnek. M. 1. inf. E fog ragdlapjan is megvan a négy mezö, azonban az elsöben csak két redö olvadt üssze, holott az erdei egérnél ebben a mezöben harom redö volt; itt a közepsö hiányzik. Az első mezőt ezenkívül éles harant- barázda választja el a másodiktól úgy, hogy itten az összefüggés a két mező között nem olyan nagy, mint az erdei egérnél. A második és harmadik mezőben eredetileg két-két redő volt, a negyedikben csak egy. A gumószám ennélfogva hét; a második és harmadik mező a legnagyobb. M. 2. inf. Az első mezőben eredetileg két redő volt, — a külső szélen látható kis redő csak mellékredő — a másodikban is kettő, a harmadikban egy. A gumók száma hat, a mezők közül a második a legnagyobb. M. 3. inf. Az első mező két redőből alakult, azonkívül hozzácsatlakozott a második fogon is észlelt mellékredő. A második mező egyetlen hatalmas zománczredőből áll. Rörıc szerint ez a nagy redő tulajdonképpen két gumó össze- olvadásából keletkezett volna, még pedig olyan- formán, hogy az itten hiányzó harmadik mező gumója oldalt felcsúszott s egyesült a fölötte levő gumóval. Azonban, mivel az alsó harmadik rágólap egyetlen fajnál sem mutatja nyomát a harmadik mezőnek, szerintem ez a házi patkánynál is csupán egy redő értékével bír. A gumószám három; az első mező a leg- nagyobb. Mus norvegicus, ERXLEBEN. (III. tábla, 2. ábra a, b). A vándorpatkánynyal rövidesen végezhe- tünk: a gumók összeállása s a zománczmezők kialakulása mindenben egyező a házi patká- nyéval. Aquila XVII. 197 nur eine Falte. Wir finden, dass diese Kau- fläche gänzlich mit derjenigen der Waldmaus übereinstimmt und nur darin ein Unterschied besteht, dass die Falten der Grösse des Zah- nes entsprechend viel grösser sind. Höcker- zahl fünf; das zweite Feld das grösste. Zur unteren Zahnreihe übergehend finden wir andere Verhältnisse, welche uns zu einem ganz anderen Typus, wie wir gleich sehen werden, zur Hausmaus hinüberleiten. M. 1. inf. Auch die Kaufläche dieses Zah- nes besitzt vier Felder, dagegen sind im er- sten Felde nur zwei Falten verschmolzen, wo- hingegen wir in diesem Felde bei der Wald- maus drei Falten fanden; die mittlere Falte fehlt hier. Das erste Feld trennt ausserdem eine scharfe Querfurche vom zweiten, so dass der Zusammenhang zwischen den beiden Fel- dern nicht so gross, wie bei der Waldmaus ist. Im zweiten und dritten Felde waren ur- spriinglich je zwei Falten, im vierten Felde nur eine. Die Höckerzahl ist daher sieben; das zweite und dritte Feld ist das grösste. M. 2. inf. Im ersten Felde waren ursprüng- lich zwei Falten — die auf dem äusseren Rande sichtbare Falte ist nur eine Neben- falte, — im zweiten Felde ebenfalls zwei, im dritten eine Falte. Höckerzahl sechs; von den Feldern ist das zweite am grössten. M. 3. inf. Das erste Feld entstand aus zwei Falten, ausserdem gesellte sich zu ihm die auch am zweiten Zahn bemerkte Neben- falte. Das zweite Feld hat eine einzige mäch- tige Falte. Nach Rörıs wäre diese grosse Falte eigentlich aus der Verschmelzung zweier Höcker entstanden und zwar auf eine Weise, dass der hier fehlende Höcker des dritten Feldes seitwärts hinaufglitt und sich mit dem oben stehenden Höcker verband. Da jedoch eine Spur des dritten Feldes auf der unteren dritten Kaufläche bei keiner Art zu finden ist, glaube ich, dass diese Falte auch bei der Hausratte nur als eine einzige zu betrachten sei. Höckerzahl sieben; das erste Feld das grösste. Mus norvegicus, ERrxLEBEN. Taf. III, Fig. 2 a, b. Bei der Wanderratte kénnen wir uns kurz fassen: das Aneinanderreihen der Höcker und die Ausgestaltung der Felder stimmt gänzlich mit derjenigen der Hausratte überein. 96 198 Ha az erdei egér és a két patkanytej zap- fogain a gumók fejlettségét hasonlítjuk össze, akkor arra a tapasztalatra jutunk, hogy a patkányoknál már nem követhető a gumók helyzete olyan könnyen, mint az erdei egérnél ; a gumók kezdenek itt szorosabban egyesülni, úgy hogy gyakran alig tudnók kellően magya- rázni, ha össze nem hasonlitanók éppen az erdei egér gumóival, melyek a legmarkánsab- ban mutatják még hovatartozandösägukat. Különösen feltünő a patkányoknál az első két felső zápfog rágólapján a gumók elcsenevé- szedettsége a harmadik mezőben. A patkányokkal sok rokon vonást mutat a következő két faj: a házi és a gözűegér. Mus musculus L. (III. tábla, 3. ábra, a, b). A felső fogsor (a) önkéntelenül a patkányok fogsorát juttatja eszünkbe, mintha kisebb kiadása volna. A zománezredők igen véko- nyak s keskeny mezőkké alakulnak. M. 1. sup. Az első két mező három redő- ből állott össze, melyek közül a külsők jó mélyen lecsúsztak. A harmadik mezőben szint- úgy, mint a patkányoknál, csak két redő volt. Gumoszim nyolez, a második mező a leg- nagyobb. M. 2. sup. Az első mezőben a külső redő magányosan áll, a másodikban eredetileg három redő volt, a külső mélyen lecsúszott, a har- madikban két redő. Gumószám hat. Itt is a második mező a legnagyobb. M. 3. sup. Kissé nehéz ezt a fogat magya- rázni. Úgy lehetne felfogni, hogy ez a fog három gumójú, sokan a meghatározást is éppen ezen fog alapján végzik, t. i. ez a fog három- karélyú, az erdei egér öt karélyú fogával szemben. De ha ezt elfogadjuk, akkor épp ilyen joggal nevezhetnők a patkányok felső harmadik zápfogát is háromkarélyúnak, sőt az erdei egérét is, mert tényleg három karély látszik, azonban nem szabad elfelednünk azt, hogy ez a háromkarélyúság öt gumóból áll össze. Hosszabb sort vizsgálva a házi egérnél is megtaláltam e fogon az öt gumót. A meg- határozásnál azért szerintem ne is erre a fogra fektessük a fősúlyt, a mely kicsinységénél fogva ugyan eléggé különbözik az erdei egéré- Wenn wir auf den Molaren der Waldmaus und den beiden Rattenarten den Grad der Entwicklung der Höcker vergleichen, werden wir finden, dass bei den Ratten die Lage der Höcker nicht so leicht wie bei der Waldmaus zu entziffern ist, die Höcker beginnen sich hier fester zu verbinden, so dass wir sie oft nicht gehörig interpretieren könnten, wenn wir sie nicht mit den Höckern der Waldmaus verglichen, welche noch am deutlichsten ihre Zugehörigkeit zeigen. Besonders auffallend ist bei den Ratten die Rückbildung der Höcker im dritten Felde auf den beiden ersten obe- ren Backenzähnen. Viele verwandtschaftliche Züge mit den Ratten haben folgende beide Arten: die Haus- und die Ahrenmaus. Mus musculus L. Taf. III, Fig. 3 a, di Die obere Zahnreihe (a) erinnert unwillkür- lich an die Zahnreihe der Ratten, nur ist sie kleiner. Die Schmelzfalten sind sehr diinn und bilden schmale Felder. M. 1. sup. Die beiden ersten Felder ent- standen aus drei Falten, von denen die äus- seren gut tief hinunterglitten. Im dritten Felde waren wie bei den Ratten nur zwei Falten. Höckerzahl acht, das zweite Feld das grösste. M. 2. sup. Im ersten Feld steht die äussere Falte allein, im zweiten waren ursprünglich drei Falten, die äussere glitt tief hinab, im dritten Felde sind zwei Falten Höckerzahl sechs. Auch hier ist das zweite Feld das grösste. M. 3. sup. Dieser Zahn ist etwas schwie- rig zu interpretieren. Man könnte annehmen, dieser Zahn sei dreilappig; viele finden auch eben auf diesem Zahn einen Unterschied bei der Determination. Dieser Zahn wäre nämlich dreilappig, dagegen der der Waldmaus fünf- lappig. Akzeptieren wir jedoch dies, so könn- ten wir mit eben dem Rechte auch den dritten oberen Zahn der Ratten dreilappig nennen, ja sogar den der Waldmaus, da wir tatsäch- lich drei Lappen sehen, dagegen dürfen wir nicht vergessen, dass diese Dreilappigkeit aus fünf Höckern entstand. Eine grössere Reihe Zähne untersuchend, fand ich auch bei der Hausmaus fünf Höcker. Nach meinem Dafürhalten mögen wir bei der Determination nicht auf diesen Zahn den Schwerpunkt legen, től s még jobban a patkänyokétol, hanem sokkal inkább az alsó fogsor első zápfogára, mely, mint mindjárt látm fogjuk, egészén más typust mutat. Tehát eredetileg itt is az első mezőben egy redő volt, a másodikban három, a harmadikban egy. Gumók száma öt, a máso- dik mező a legnagyobb. Az alsó fogsorra (b) átmenve fontos különb- ségekre akadunk. M. 1. inf. Némileg a patkányokra emlé- keztet, csakhogy hiányzik az első két mezőt elválasztó barázda. Az első három mezőben eredetileg mindenütt két zomänczredö volt, ezek közül azonban az első két mező már igen korán egybeforradt. A negyedik mezőben egyetlen redőre akadunk. Fontos különbség tehát az erdei egérhez viszonyítva az, hogy az első mezőben csak két redő van, mely összeforradt a második mezővel s azáltal X alakot mutatnak. Gumószám hét, legnagyobb az első két mező. M. 2. inf. Ugyanolyan, mint a patkányok- nál, csakhogy elveszett az első sor külső részén a mellékredő. Az első két mezőben két redő volt, a harmadikban egy. Gumószám öt, az első két mező a legnagyobb. M. 3. inf. Az első mező rézsútosan fekszik, két redőből alakult; a második mezőben egy redőt találunk. Gumószám három, az első mező a legnagyobb. Mus Wagneri, Eversm. (III. tabla, 4. ábra, a, b). A gözüeger fogazata úgy a felső (a), mint az alsó (b) fogsorban szakasztott masa a házi egérének. Figyelmesebben nézve a fogsorokat azt talaljuk, hogy a gumök valamivel erö- teljesebbek s a zomänezredök is vastagabbak. Fontos, hogy a felsö masodik zäpfogon meg- találjuk a házi egérnél hiányzó külső redöt, igaz, hogy csak csökevényesen. Sajnos, hosz- szabb sorozatok nem állottak rendelkezésemre, hogy ezt a redőt pontosabban követhettem volna, mit ha későbbi kutatások megerősítené- nek, egyszersmind fontos bizonyítékot kapnánk . Falte gründlicher hätte 199 weleher sich zwar durch seine Kleinheit genügend von dem der Waldmaus und noch mehr von dem der Ratten unterscheidet, sondern vielmehr auf den ersten Backenzahn der unteren Zahnreihe, welcher, wie wir gleich sehen werden, einen ganz anderen Typus zeigt. Demnach war urspriinglich im ersten Felde auch hier eine Falte, im zweiten drei, im dritten eine Falte. Hückerzahl fiinf, das zweite Feld ist das grösste. Auf die untere Zahnreihe (b) übergehend finden wir wichtige Unterschiede. M. 1. inf. Erinnert einigermassen an die Ratten, nur fehlt die, die beiden ersten Felder trennende Furche. In den drei ersten Feldern waren ursprünglich überall zwei Schmelz- falten, es verschmolzen jedoch schon sehr früh die beiden ersten Felder. Im vierten Felde finden wir eine einzige Falte. Ein we- sentlicher Unterschied von der Waldmaus ist daher, dass im ersten Felde nur zwei Falten vorkommen, welche mit dem zweiten Felde verschmolzen und dadurch die Form eines X zeigen. Höckerzahl sieben, die beiden ersten Felder sind die grössten. M. 2. inf. Ebenso wie bei den Ratten, nur die Nebenfalte am äusseren Rande des ersten Feldes verschwunden. In den beiden ersten Feldern waren zwei Falten, im dritten eine. Höckerzahl fünf, die beiden ersten Felder die grössten. M. 3. inf. Das erste Feld ist quer gelegen, entstand aus zwei Höckern, im zweiten Felde finden wir eine Falte. Höckerzahl drei. das erste Feld das grösste. Mus Wagneri, Eversm. Taf. III. Fig. 4 a, b. Das Gebiss der Ährenmaus ist in der obe- ren (a) wie unteren Zahnreihe (b) demjenigen der Hausmaus gänzlich entsprechend. Die Zahnreihen aufmerksam betrachtend finden wir die Höcker etwas stärker und die Schmelz- falten dieker. Wichtig ist, dass wir am zwei- ten oberen Molar die bei der Hausmaus feh- lende äussere Falte — obzwar nur rudimen- tär — antreffen. Leider standen mir grössere Reihen nicht zur Verfügung, dass ich diese verfolgen können. Wenn dies spätere Forschungen bestätigen, bekämen wir einen wichtigen Beweis. dass 26* 200 arra nézve, hogy a güzüegér az ösibb alak, vagyis hogy a häzi egér a gözütöl szärmazott. (Méuety). Mus agrarius, Pau. (III. tabla, 6. äbra, a, b). Az abrat nézve latjuk, hogy az erdei egér typusäval van dolgunk. A fogak, különösen a felső első és az also első sokkal karcsubbak az eddig tärgyaltaknäl, a mennyiben hossz- tengelyük irányában megnyúltak. M. 1. sup. Az első mező három redőből alakult, a belső erősen lefelé nyúlik, a máso- dik és harmadik mező a külső szélén már egybeolvad; eredetileg minden mezőben három- három redő volt. Gumószám kilencz ; a második mező a legnagyobb. M. 2. sup. Az első mezőben egyetlen kis redőt látunk, a külső hiányzik. A második mező eredetileg három redője az ábrán egye- sülni kezd a harmadik mező két redőjével. A harmadik mező belső gumóján a lerajzolt ábrán még nem találunk zománczredőt. Gumó- szám hét, a második mező a legnagyobb. M. 3. sup. Az ábrán már összefolytak az összes mezők, eredetileg itten is van három mező, az elsőben és harmadikban egy, a másodikban három redővel. Gumószám öt. Az alsó fogsoron (b) is rögtön felismerjük az erdei egér typusát. M. 1. inf. Az első mező három redőből alakult, melyek valamivel kisebbek az erdei egéréinél; a második mező két hatalmas redőre mutat, melyek egybeforradtak az első mezőéivel. A harmadik mező két redőre mutat, a negyedikben egyet találunk. Gumószám nyolcz, a második mező a legnagyobb. M. 2. inf. Az első mezőben a külső redő nem olyan erőteljes fejlettségű, mint rokoná- nál, különben teljesen egyezik vele. Gumószám hat, a második mező a legnagyobb. M. 3. inf. Teljesen olyan, mint az erdei egérnél. Gumószám három, az első mező a legnagyobb. die Ahrenmaus die ältere Form sei, d. h. dass die Hausmaus von der Ahrenmaus ab- stamme (v. Méneny). Mus agrarius Pau. Taf. II. Fig. 6 a, b. Die Figuren betrachtend finden wir, dass wir hier den Typus der Waldmaus haben. Die Zähne, besonders die ersten oberen und ersten unteren sind von viel schlankerem Bau, als die bis jetzt besprochenen, da sie ihrer Liingsachse nach gedehnt sind. M. 1. sup. Das erste Feld entstand aus drei Falten; die äussere reicht weit hinunter, das zweite und dritte Feld verschmolz bereits an ihren äusseren Rändern; urspriinglich waren | in jedem Felde je drei Falten. Höckerzahl neun, das zweite Feld das grösste. M. 2. sup. Im ersten Felde sehen wir eine einzige kleine Falte, die äussere Falte fehlt. Die ursprünglichen drei Falten des zweiten Feldes beginnen auf der Figur mit den bei- den Falten des dritten Feldes zu verschmelzen. Der innere Höcker des dritten Feldes zeigt auf der abgebildeten Figur noch keine Schmelz- falte. Höckerzahl sieben, das zweite Feld ist das grösste. M. 3. sup. Auf der Figur sind bereits alle Felder verschmolzen, ursprünglich sind auch hier drei Felder, im ersten und dritten Felde eine Falte, im zweiten drei Falten. Höcker- zahl fünf. Auch an der unteren Zahnreihe (b) erkennen wir sogleich den Typus der Waldmaus. M. 1. inf. Das erste Feld entstand aus drei Falten, welche etwas kleiner als diejenigen der Waldmaus sind; das zweite Feld deutet auf zwei mächtige Falten, welche mit denen des ersten Feldes verschmolzen. Das dritte Feld deutet auf zwei Falten, im vierten finden wir eine Falte. Höckerzahl acht; das zweite Feld ist das grösste. M. 2. inf. Im ersten Felde ist die äussere Falte nicht so stark, wie bei der verwandten entwickelt, übrigens stimmt es ganz mit der- selben überein. Höckerzahl sechs, das zweite Feld ist das grösste. M. 3. inf. Stimmt in allem mit dem der Waldmaus überein. Höckerzahl drei, das erste Feld ist das grösste. Mus minutus, Paz. (III. tabla, 7. ábra, a, b). Alsó fogsora (b) révén, mely teljes hason- mása, kétségtelenül a legközelebb áll az erdei egérhez. Különbséget — eltekintve attól, hogy a fogazat sokkal kisebb — csak a felső második fog rágólapjának második mezejében találunk, ott ugyanis csak két gumó van, az erdei egér három gumója helyett. A zománczredők véko- nyák s nagyon hasonlítanak a Mus agra- rius-éhoz. A vizsgálat során arra a következtetésre jutottam, hogy a Murinae alcsalád zápfogai tulajdonképpen két typusba sorozhatók. Az egyik a patkánytypus, a másik az erdei egér- typus. Az előbbibe négy faj tartozik: Mus rattus L., — norvegicus Erxt., — musculus L., — Wagneri Eversm. ; az utóbbiba három : Mus sylvaticus L. — agrarius Part, — minutus Pau. Az egyes typusokon belül megint köze- lebb allanak egymashoz fogazat tekintetében Mus rattus L. és — norvegicus Erxı., Mus musculus L. és — Wagneri Eversy., Mus sylvaticus L. és — minutus Pau, mig a Mus agrarius athidalasul szolgál a két typus között. Kérdés targyat még képezheti az, hogy vizsgalodasaim melyik fogelmélethez vezettek. Jelenleg kétféle elmélet küzd egymással. Az egyik a Cope-Ossorx-féle tritubercularis elmé- let, melynek értelmében az ős-emlősök foga- zata a hüllők kúpfogaiból származott volna olyanformán, hogy az ősi foggumó, a proto- conus a felső állkapocsban két mellékgumót fejlesztett, előre a paraconust, hátra a meta- conust. Az alsó állkapocsban az ősi foggumó, a protoconid szintén két mellékgumót fejlesz- tett, előre a paraconid-ot, hátra a metaconid-ot. Később a para- és metaconus kifelé, a para- és metaconid pedig befelé nőtt úgy, hogy akkor a fog háromszögalakot mutatott. Ebből a formából származtatja ez az elmélet a későbbi emlősök fogát, még pedig akként, hogy a rendkívül változatos zápfogak újabbi gumók föllépésével kapták mai alakjukat. Az elméletet az látszik támogatni, hogy a másod- kori emlősök fogai kevés kivétellel mind ilyen háromgumójúak. Igy származtak volna a rág- csálók fogai is. Mus minutus Paz. Taf. III., Fig. 7. a, 0. Durch die gänzlich übereinstimmende untere Zahnreihe(b)steht sie unstreitbar der Waldmaus am nächsten. Einen Unterschied — von der Kleinheit des Gebisses wollen wir absehen — finden wir nur im zweiten Felde des zweiten oberen Backenzahnes, dort nämlich sind nur zwei Hocker, statt den drei Höckern der Wald- maus. Die Schmelzfalten sind sehr diinn und ähneln sehr denen yon Mus agrarius. * Im Laufe der Untersuchungen kam ich m der Schlussfolgerung, dass die Molaren der Unterfamilie Murinae eigentlich zweien Typen angehören. Den einen wollen wir den Rattentypus, den anderen den Waldmaustypus nenmen. Zu ersterem gehören vier Arten: Mus rattus L., — norvegicus Erxn., — mus- culus L., — Wagneri Eversu.; zu letzterem drei Arten: Mus sylvaticus L., — agrarius Parr,, — minutus Paz. Zwischen den einzelnen Typen stehen wieder dem Gebisse nach näher: Mus rattus L. und — norvegicus Erxz., Mus musculus L:, und — Wagneri Eversu., Mus sylvaticus L., — und minutus Pan, während Mus agraricus Pat. eine Brücke zwischen beiden Typen bildet. Der Gedanke ist nun naheliegend, zu welcher Zahntheorie uns unsere Untersuchungen führ- ten. Derzeit stehen zwei Theorien einander gegenüber. Die eine ist Copz-Ossorn’s trituber- culäre Theorie, nach ihr wäre das Gebiss der Ur-Säugetiere in der Weise aus den Kegel- zähnen der Kaltblüter hervorgegangen, dass der Urhöcker, der Protoconus im Oberkiefer zwei Nebenzacken, am Vorderrande den Para- conus, am Hinterrande den Metaconus ent- wickelte. Im Unterkiefer entwickelte der Urhöcker, Protoconid, ebenfalls zwei Neben- zacken, vorn den Paraconid, hinten den Metaconid. Später wuchsen Para- und Meta- conus auswärts, Para- und Metaconid einwärts, so dass der Zahn die Form eines Dreiecks zeigte. Aus dieser Form leitet die Theorie in der Weise die Zähne der späteren Säugetiere ab, dass die sehr grosse Verschiedenheiten zeigenden Backenzähne durch Auftreten neuer Höcker ihre heutige Gestalt erhielten. Die Theorie scheint zu stützen, dass die Zähne der mesozoischen Säugetiere mit wenigen Aus- 202 A másik elmélet Forsyrs Mayor polybunosus elmélete, mely szerint a rágcsálók fogai a triaskorból ismeretes Multituberculáták sok- gumójú fogaiból származnának. A sok gumó közül nehány erőteljesebben fejlődött, egy részük meg teljesen elenyészett vagy pedig egybeolvadt, így alakult volna ki a gyakrabban található háromgumójúság, mely tehát csak másodlagos szerzemény. Ámbár a rágcsálók zápfogai általánosságban nem alkalmasak éppen ilyen irányú vizsgá- latokra, mégis tekintetbe véve azt, hogy a Murinae-k zápfogain már fiatal korban is gyak- ran számos mellékgumót találunk, melyek későbben jórészt összeolvadnak a többi gumók- kal, vizsgälataim Forsyra Masor elméletét lát- szanak támogatni. Irodalom. nahmen fast alle trituberculär waren. So würden auch die Zähne der Nagetiere entstanden sein. Die zweite Theorie ist Forsyru Masor’s poly- bunose Theorie. Laut ihr stammten die Zähne der Nager von den vielhöckerigen Zähnen der aus dem Trias bekannten Multitubereulaten ab. Von den vielen Höckern entwickelten sich einige stärker, andere wieder verschwanden oder verschmolzen, so würde die häufig anzutreffende Dreihéckerigkeit entstanden sein, welche also nur sekundär erworben wäre. Obzwar die Backenzähne der Nager im allgemeinen zu derartigen Untersuchungen ungeeignet sind, doch berücksichtigend, dass ich auf den Backenzähnen der Murinen schon in der Jugend häufig viele Nebenhöcker fand, welche später grösserenteils mit den übrigen Höckern verschmelzen, scheinen meine Unter- suchungen die Theorie Forsyru Masor’s zu bestätigen. — Literatur. Barrert-Hammron, G. E. H. On Geographical and Individual Variation in Mus sylvaticus and its Allies. Proc. Zool. Soc. of London. 1900. Buasius, J. H. Naturgeschichte der Säugetiere Deutschlands und der angrenzenden Länder von Mitteleuropa. Braunschweig. 1857. Bream-Miueny. Az állatok világa. Emlősök, II. köt. 1902. Bruns, A. v. Über die Ausdehnung des Schmelzorgans und seine Bedeutung für die Zahnbildung. — Arch. für mikroskopische Anat. Bd. XXIX. — Notiz über unvollkommene Schmelzentwicklung auf den Mahlzähnen der Ratte. — Mus decumanus. — Ebenda Bd. XVII. Cuvzer, C. Reliquiae Petényianae. Rágcsálók. — Természetrajzi Füzetek. V. köt. 1881. Euxor, D. G. A Synopsis of the Mammals of North America and the adjacent Seas. — Publication of the Field Columbian Museum, Zoological Series, vol. II. Chicago, U. S. A 1901. Erpi, Untersuchungen über den Bau der Zähne bei den Wirbeltieren, insbesondere den Nagern. — Abh. d. math.-physikal. Klasse d. Akad. d. Wissensch. zu München. Bd. III. Givnavey, M. Th. H. Les dents incisives du Mus decumanus. — Arch. néerl. se. exact. et nat. T. 10. 1875. Henset, R. Beiträge zur Kenntnis fossiler Gesellschaft. Bd. VIII. Säugetiere. Zeitschr. d. deutschen geolog. Hossacx, W. C. An Account of the Rats of Calcutta. — Memoirs of the Indian Museum, vol. I. 1907. Luoyp, R. E. The Races of Indian Rats. — Records of the Indian Museum (A Journal of Indian Zoology). Vol. III. 1909. Maux, R. Bau und Entwicklung der Molaren bei Mus und Arvicola. — Morpholog. Jahrb. Bd. XVI. Masor, Forsyra, ©. J. On some Miocene Squirrels, with Remarks on the Dentition and Classification of the Sciurinae. — Proc. Zool. Soc. of London. 189. Méneny, L. Az egyiptomi patkány Magyarországon. — Állattani Közlemények. 1907. — Két új poczokfaj a magyar faunában. — U. o. 1908. 203 : Ménevy L. A földi kutyák fajai szärmazäs- és rendszertani tekintetben. Budapest. 1909. Merriam, H. ©, Revision of the North American Pocket Mice. — North American Fauna. No. 1. Murs, J. G. The true position of Mus rattus and its British Allies. — The Zoologist. 1905. Nenrine, A. Fossile Lemminge und Arvicolen aus dem Diluviallehm von Thiede und Wolfenbüttel. — Zeitschr. ges. Nat. Bd. 45. — Fossile Nagetiere aus der Grotte zum Schweizersbild bei Schaffhausen. Verhandl. Schweiz. Nat. Ges. 1894. — Das Vorkommen der nordischen Wühlratte (Arvicola ratticeps Keys. et. Blas.) in Ostpreussen. — Sitz.-Ber. Ges. Naturf. Freunde Berlin. 1899. Ospory, H. F. Evolution of Mammalian Molar Teeth. New York. 1907. Rorie, G. Untersuchungen über die Nahrung unserer heimischen Vögel, mit besonderer Berücksichtigung der Tag- und Nachtraubvögel. — Arbeiten aus der Biolog. Abteilung für Land- und Forstwirtschaft am Kaiserlichen Gesundheitsamte. Berlin. Bd. IV. 1903. — und Börxer, C. Studien über das Gebiss mitteleuropäischer rezenter Mäuse. — Arb. aus der Kaiserl. Biolog. Anst. für Land- u Forstwirtschaft. Berlin. Bd. V. 1905. — Die nordische Wühlratte, Arvicola ratticeps Keys. et Blas. in Deutschland und ihre Verwandtschaft mit den russischen Arvicoliden. — Magen- und Gewölluntersuchungen heimi- scher Raubvögel. — Ebenda. Bd. VII. 1909. Woxprica, Diluviale Arvicolen aus den Stramberger Höhlen in Mähren. Wiener Akad. d. Wissensch. A tablak magyaräzata. I. Tabla. Az erdei egér (Mus sylvaticus L.) zäpfogai ragdlapjainak zomänezredöi. Nagyítás 30, reduke. linear. !/,. 1—8. ábra — első felső zäpfog. 9—15. ábra = második felső zäpfog. 16—22. ábra — harmadik felső zäpfog. 23—33. abra— első also zäpfog. 34—38. ábra = második alsó zäpfog. 39—42. ábra = harmadik alsó zapfog. Termöhelyek. 1, 2, 3, 5; 10, 13, 21, 23, 24, 27, 28, 30, 32, 34, 37, 38, 41, 42, Bäcsér- Babapuszta (Asio otus L.). 4, 17, 25 Farkas- gyepű (Archibuteo lagopus, Brünn.). 6, 7, 11, 12, 18, 19, 26, 35, 39 Ujverbäsz (Archibuteo lagopus, Brünx). 8, 15, 22, 33 Keszegfalu (Asio otus L.). 9 Kiskinhalas, 14 Szigetcsép (Asio otus L.). 16 Vecsés (Asio otus L.). 20, 31, 36, 40 Komärom (Asio otus L.). 29 Okéz (Archibuteo lagopus, Brüns ) II. Tabla. Az erdei egér (Mus sylvaticus L.) zäpfogai gyökergödreikkel. Nagyítás 1—16. ábrán 20, reduke. linear. !,,. 2. és 6. ábra — fiatalabb és Greg példány elsö felsö zapfoga. Erklärung der Tafeln. Tafel I. Die Schmelzfalten der Backenzahn-Kau- flächen bei der Waldmaus (Mus sylvatieus L.). Vergrösserung 30, lineare Reduktion !/,. Fig. 1—8 = erster oberer Backenzahn. Fig. 9—15 — zweiter oberer Backenzahn. Fig. 16—22 = dritter oberer Backenzahn. Fig. 23—33 = erster unterer Backenzahn. Fig. 34—38 — zweiter unterer Backenzahn. Fig. 39—42 — dritter unterer Backenzahn. Fundorte. 1, 2, 3, 5, 10, 13, 21, 23, 24, 27, 28, 30, 32, 34, 37, 38, 41, 42 Bäcser-Baba- puszta (Asio otus L.). 4, 17, 25 Farkasgyepü (Archibuteo lagopus Briyy.). 6, 7, 11, 12, 18, 19, 26, 85, 39 Ujverbäsz (Archibuteo lagopus Brünn.). 8, 15, 22, 23 Keszegfalu (Asio otus L.). 9 Kiskünhalas. 14 Szigetcsép (Asio otus L.). 16 Veeses (Asio otus L.). 20, 31, 36, 40 Komärom (Asio otus L.). 29 Okéz (Archi- buteo lagopus BRÜNN.). Tafel IL. Die Backenzähne der Waldmaus (Mus syl- vaticus L.) mit ihren Alveolen. Vergrüsserung bei Fig. 1—16. 20, linear. Reduktion 1/,. Fig. 2 und 6—erster oberer Backenzahn eines jüngeren und alten Exemplares. 204 3. és 7. ábra — fiatalabb és öreg példány második felső zápfoga. 4. és 8. ábra — fiatalabb és öreg példány harmadik felső zápfoga. 1. és 5. ábra— a felső zápfogak gyükér- gödrei. 10. és 14. ábra — fiatalabb és öreg példány első alsó zápfoga. 11. és 15: ábra — fiatalabb és öreg példány második alsó zápfoga. 12. és 16. ábra — fiatalabb és öreg példány harmadik alsó zápfoga. 9. és 13. ábra— az also zápfogak gyökér- gödrei. - 17. ábra = Hosszirányú csiszolat az első felső zápfog koronájának felső részéből. zo = zománezréteg, de — dentin Nagyítás 100, redukc. linear. '/,. 18. ábra — Harántirányú csiszolat az első felső zápfog koronájának középső részéből. 70 — zomänczreteg, de—dentin. Nagyítás 100, reduke. linear. //,. 19. äbra — Hossziränyü csiszolat az első alsó zapfog elülső gyükerének csúcsi részéből. pu— pulpa, de—dentin, ce—czement. Nagyi- tas 100, reduke. linear. "/,. Termöhely 1—19, Bäcser-Babapuszta (Asio otus L.). III. Tabla. A hazai egérformak (Murinae) zapfogainak ragélapjai. Nagyítás 1—2. ábrán 20, 3—7. ábrán 30, reduke. linear. ",. 1. ábra— A házi patkány (Mus rattus, L.) jobboldali felsé (a) és also (b) zäpfogai. 2. ábra = A vändorpatkäny (Mus norvegicus Erxı.) jobboldali felső (a) és baloldali alsó (6) zápfogai. 3. ábra— A házi egér (Mus musculus, L.) baloldali felső (a) és alsó (b) zápfogai. 4. ábra— A gözűegér (Mus Wagneri Eversm.) baloldali felső (a) és alsó (b) zápfogai. 5. ábra — Az erdei egér (Mus sylvaticus L ) jobboldali felső (a) és alsó (b) zápfogai. 6. ábra— A pirók egér (Mus agrarius Patt.) baloldali felső (a) és jobboldali alsó (b) zápfogai. 7. ábra— A törpe egér (Mus minutus Patz.) jobboldali felső (a) és baloldali alsó (0) zápfogai. Termőhelyek. 1, 6, 7 Németország. 2, 4 Szigetcsép. 3 Szepesváralja. 5 Overbasz: Fig. 3 und 7 — zweiter oberer Backenzahn eines jiingeren und alten Exemplares. Fig. 4 und 8 — dritter oberer Backenzahn eines jiingeren und alten Exemplares. Fig. 1 und 5 = Alveolen der oberen Backen- zähne. | esti Fig. 10 und 14= erster unterer Backen- zahn eines jüngeren und alten Exemplares. Fig. 11 und 15 — zweiter unterer Backen- zahn eines jüngeren und alten Exemplares. Fig. 12 und 16— dritter unterer Backen- zahn eines jüngeren und alten Exemplares. Fig. 9 und 13 = Alveolen der unteren Backenzähne. Fig. 17 — Längsschliff aus dem oberen Teile der Krone eines .ersten oberen Backenzahnes. zo = Schmelz, de — Dentin. Vergrösserung 100, linear. Reduktion !/,. Fig. 18. — Querschliff aus dem mittleren Teile der Krone eines ersten oberen Backen- zahnes. zo — Schmelz, de = Dentin. Vergrös- serung 100, linear. Reduktion !/,. Fig. 19= Längsschliff aus der vorderen Wurzel eines ersten unteren Backenzahnes. pu — Pulpa, de = Dentin, ce = Zement. Ver- grösserung 100, lineare Reduktion !/,. Fundort: 1—19 Bäcser-Babapuszta (Asio otus L.) Tafel III. Aufsichtsbilder der Kauflächen der ungari- schen Murinen. Vergrösserung bei Fig. 1—2, 20, bei Fig. 3—7, 30, linear. Reduktion 1/,. Fig. 1— Hausratte (Mus rattus L.) @ rech- ter Oberkiefer, b rechter Unterkiefer. Fig. 2 — Wanderratte (Mus norvegicus Erxu.) a rechter Oberkiefer, b linker Unter- kiefer. Fig. 3= Hausmaus (Mus musculus L.) a linker Oberkiefer, b linker Unterkiefer. Fig. 4— Ährenmaus (Mus Wagneri Eversw.) a linker Oberkiefer, b linker Unterkiefer. Fig. 5.= Waldmaus (Mus sylvaticus L.). a rechter Oberkiefer, b rechter Unterkiefer. Fig. 6= Brandmaus (Mus agrarius Patz.) a linker Oberkiefer, b rechter Unterkiefer. Fig. 7 — Zwergmaus (Mus minutus Pats.) a rechter Oberkiefer, b linker Unterkiefer. Fundorte: 1, 6,7 Deutschland. 2, 4 Sziget- : csép. 3 Szepesväralja. 5 Överbäsz. . Biztos adatok madaraink taplalko- zasarol. — Hetedik közlemeny. — Irta: Csiki Erno. Gyomortartalom-vizsgálataim folytatásaként! ez alkalommal a vércsékről számolhatok be, mely vizsgálatok nemcsak az eddigi meg- figyelések megerősítését, de egyik vitás tény tisztázását is eredményezték. 55. Cerchneis Mielőtt a kék vércse gyomortartalmának vizsgálatáról beszámolnék egy rövid pillantást kell vessek irodalmunkra. Perényr S. Jinos volt az első, a kinek e madár legkimerítőbb ismertetését köszönhetjük. Jóval halála után megjelent ismertetésében? a táplálékra vonat- kozó fejezet így hangzik: „A táplálék. Noha a kék vércse begyében nagynéha kétéltűekre — például zöld békákra — is találhatunk, a melyeket e madár tavasz- kor, a midőn rendes tápláléka még nem fej- lődött ki, a gyepesek pocsolyáinak széléről szedeget, a hova a béka ekkor ikrázni száll, úgy látszik, hogy a természet legfőképpen a nagyobb bogárságra, mint bogarakra, sáskákra stb. utasítja. Különböző időszakokban e vércse begyében a saját nedveikben föláztatva puhi- tott sáskáknak, tücsköknek és Rhizotrogus bogaraknak nagy tömegeit találtam. A tömeg főrészét zöldes sáskák, mint Decticus, Odon- tura, Locusta alkották, a melyekre a madár vetéseken, kaszálókon, tarlókon vadászott. Az 1842-iki év tavaszán egy hím gyomrában és begyében csupa cserebogarat találtam. Négy kék vércsének gyomrában, — melyet Tisza- földvárról küldtek — mindenféle bogárság maradékai voltak, mint tücskök, cziczindela-, csere- és futóbogarak; de egész hernyók és síma bábok is akadtak; kettőnek a gyomrá- 1 Az előbbi hat közlemény az , Aguila" következő köteteiben jelent meg: 1. XI, 1904, p. 270—817; 2. XII, 1905, p. 312—330 ; 3. XIII, 1906, p. 148—161; 4. XIV, 1907, p 188—202; 5. XV, 1908, p. 183—206; 6. XVI, 1909, p. 139—144. * HERMAN Orró: Petényi S. J., a magyar tudomá- nyos madártan megalapítója. 1799—1855. Budapest 1891, p. 58. Aguila XVII. 205 Positive Daten über die Nahrung unserer Vögel. — Siebente Mitteilung. — Von E. Csmr. Als Fortsetzung! der bisherigen Unter- suchungen des Mageninhalts unserer Vögel, kann ich diesmal über Falken berichten. Diese Untersuchungen bestätigen nieht nur die bis- herigen Beobachtungen, sondern erzielten in einem fragliehen Falle ein endgültiges Resultat. vespertinus L. I Bevor ich über meine Untersuchungen be- treffend den Mageninhalt des Rotfussfalken berichte, muss ich einen Blick auf unsere Literatur werfen. J. S. Prrényi war der erste, dem wir die ausführlichste Beschreibung des Vogels verdanken. In seiner, spät nach seinem Tode erschienenen Beschreibung? lautet das Kapitel iiber die Nahrung folgendermassen: „Die Nahrung. Obwohl man im Kropfe dieses Falken mitunter auch Amphibien, z. B. Laubfrösche findet, welche der Vogel im Früh- Jahr, so lange es nämlich an wahrem Futter noch mangelt, vom Rande der Lachen der Grasplätze aufnimmt, wohin sich diese Frösche zum Laichen begeben, so scheint er von Natur doch hauptsächlich nur für grössere Kerfe, wie Coleopteren, Orthopteren usw. bestimmt zu sein. Ich fand in seinem Kropfe und Magen zu verschiedenen Zeiten gewöhnlich Menge von grossen, dicken, in ihrem eigenen Saft aufgeweichten Heuschrecken, Grillen, so auch Rhizotrogus-Arten. Vorzüglich waren es die grünlichen Heuschrecken, Decticus, Odon- tura, Locusta, auf welche er seine Jagd auf Saaten, Wiesen, Stoppeln, Äckern veranstal- tete. Im Frühjahr 1842 fand ich im Magen sowie auch im Kropfe eines Männchens sonst nichts als Melolontha. In den Mägen von vier, aus Tiszaföldvär erhaltenen Stücken waren eine 1 Die früheren sechs Mitteilungen sind in den fol- senden Bänden der „Aquila“ erschienen : 1. XI, 1904, p. 270—317; 2. XII, 1905, p. 312 - 330; 3. XIII, 1906, p. 148—161; 4. XIV, 1907, p. 188—202 ; 5. XV, 1908, p. 183—206 ; 6. XVI. 1909, p. 139—144. ? Orro Herman: J. S. v. Petenyi, der Begründer der wissenschaftlichen Ornithologie in Ungarn. 1799 — 1855. Budapest 1891, p. 62. bo = 206 ban azonban kecske- és varasbékadarabok is voltak. Ekkoron hideg, szeles idő járt, bogár alig termett s így meglehet, hogy a két vércse szükségből fanyalodott rá a békákra. Az egyik gyomrában még egy fényes hús- légy is akadt. Madárnak vagy apró emlősnek soha még csak nyomát sem találtam a vadonban lőtt kék vércse gyomrában s így tévedésnek látszik Meyer állítása, mely szerint ez a vércse , egeret és madarat is eszik." Bizonyos azonban, hogy ez a vércse néha apró kavicsokat nyeldes." CHERNEL! is gazdaságilag leghasznosabb madaraink egyikének tartja a kék vércsét. Szerinte is tápláléka leginkább rovarokból áll, melyek között számos nagyon kártékony faj van. Csak megérkezéskor (április végén), a mikor a rovarélet még nem fejlődött ki tel- jesen, vagy hideg időjáráskor vetemedik béká- ra, gyikra. Mint Peréxyi, úgy CHERNEL sem tud esetet, hogy a kék vércse madarat ölt volna. CHERNEL szerint a kék vércse szerepe már azért is fontos, mert azokon a helyeken él, a hol termesztményeinket, legelőinket rongáló szöcskék, sáskák, tücskök elhatalmasodnak. Ezeket pusztítja azután nagyban, más mada- rak segítségével, mivel azután e rovarok túl- szaporodását korlátozza. A megvizsgált anyag a következő : 1. [66.] Csantavér, 1907. IV. 19. — Gryllus campestris L. (6).? 2. [15.] Budapest, 1901. IV. 20. — Harpalus distinguendus Durr. (6), H. tardus Panz. (2), Pedinus femoralis L. (8), Aphodius melano- stictus Scawpr. (1), Serica holosericea Scop. (1), ! CHERNELHAZI ÜHERNEL ISTVÁN : Magyarország ma- darai. II. könyv. Budapest, 1899, p. 428. ? A folyószám után zárójelben | ] levő szám a leltári szám, utána következik a gyüjtés helye és ideje és a gyomortartalomban talált állatok felsoro- lása; a nevek után zárójelben () levő számok a példányok számát jelentik. Überreste von allerlei Insekten, namentlich von Grillen, von Cicindellen, Melolontha, Lauf- käfern, auch ganzen Raupen, glatten Larven ; bei zweien aber waren Stücke von verschluck- ten kleinen Fröschen und Kröten vorhanden. Es herrschte zu dieser Zeit eine sehr windige, kalte Witterung, dass es kaum möglich war Käfer zu finden, wahrscheinlich deswegen frassen die Falken aus Not auch Amphibien. In einem Magen fand iclı selbst eine glänzende Fleischfliege vor. Nie fand ich aber bei allen den vielen untersuchten Rotfussfalken irgend ein Über- bleibsel oder eine Spur von einem Säugetier oder einem Vogel; folglich scheint Meyer zu irren, wenn er behauptet: „dass der Rotfuss- falke auch Vögel und Mäuse fresse.“ Wohl verschluckt aber dieser Falke mitunter auch Kieselkörner.“ Auch Cuernez! hält den Rotfussfalken für einen der wirtschaftlich nützlichsten Vögel. Nach ihm besteht seine Nahrung auch gröss- tenteils aus Insekten, unter welchen viele sehr schädliche Arten sind. Nur bei seiner Ankunft (Ende April), wenn sich die Insektenwelt noch nicht ganz entwickelt hat, oder bei kaltem Wetter begnügt er sich mit Fröschen, Eidechsen. Wie Prréyyr so ist auch CHERNEL kein Fall bekannt, wo der Rotfussfalk Vögel vertilgt hätte. Nach CHERNEL spielt der Rotfussfalk schon deshalb eine wichtige Rolle, weil er an solchen Stellen lebt, wo unsere Kulturen durch Locustiden, Grillen, Heuschrecken be- herrscht werden. Diese vertilgt er in grossem Masse, anderseits setzt er mit Hilfe anderer Vögel der starken Vermehrung dieser Insekten eine Schranke. Das untersuchte Material war folgendes: Gryllus campestris L. (12), felismerhetetlen hernyö (nicht erkennbare Raupe) (8). 3. [16.] Budapest, 1901. IV. 20. — Carabus granulatus L. (2), Harpalus aeneus F. (4), Dermestes lardarius L. (1), Pedinus femoralis L. (1), Dorcadion aethiops Scor. (2), D. pedestre 1 Sr. CHERNEL v. CHERNELHAZA: Die Vögel Ungarns. II. Band. Budapest, 1899, p. 428. ? Die in Klammer | | stehende Zahl hinter der laufenden Nummer ist die Inventar-Nummer, dann folgt der Sammelort, die Sammelzeit und Aufzählung der im Mageninhalt gefundenen Tiere; eine Zahl in Klammer ( ) nach den Tiernamen bezeigt die Zahl der Exemplare. Popa. (3), Cleonus punctiventris Germ. (2), Aphodius melanostietus Scampr. (3), Geotrupes vernalis L. (1), Gryllus campestris L. (80), Aranearum sp. (1). 4. [17.] Félegyháza, 1901. IV. 23. — Ciein- dela campestris L. (3), Harpalus aeneus F. (8), H. distinguendus Drr. (20), Silpha obscura L. (1), Cleonus piger Scop. (1), Aphodius me- lanostietus Scumpr. (1), Geotrupes vernalis L. (1), Gryllus campestris L. (8). 5. [97.] Overbdsz, 1908. IV. 25. — Harpalus aeneus L. (16), H. distinguendus Der. (10), Amara aenea Des. (2), Pterostichus cupreus L. (1), Onthophagus fracticornis Preysst. (1), O. Austriacus Pawz. (1), Rhizotrogus aequi- noctialis Hesr. (1), Camponotus pubescens L. (12), Gryllus campestris L. (9). 6. [3.] Fogaras, 1897. IV. 26. — Carabus Ullrichi Germ. (7), Harpalus aeneus F. (4), H. distinguendus Drr. (5), Aphodius pictus Srurm. (1), Camponotus pubescens L. (100), felismerhetetlen hernyó (1). 7. |4.] Fogaras, 1897. IV. 26. — Harpalus aeneus F. (10), Silpha obscura L. (1), Serica holosericea Scop. (1), Camponotus pubescens F. (15), Gryllus campestris L. (3). 8. (67.) Ujarad, 1907. IV. 28. — Cicindela campestris L. (1), Harpalus aeneus F. (15), H. distinguendus Dorr. (10), Bolboceras uni- corne Scarxk. (1), Gryllus campestris L. (2), Trochosa singoriensis Laxm. (1). 9. [1.] Cs.-Somorja, 1896. IV. 30. — Har- palus aeneus F. (2), Pterostichus cupreus L. (1), Grammotaulius nitidus Mir. (50), Dolycoris baccarum L. (5). 10. [2.] Cs.-Somorja, 1896. IV. 30. — Har- palus aeneus F. (2), Amara aenea Dre. (2), Agabus sp. (2), Graphoderes cinereus L (28), Colymbetes fuscus L. (2), Acilius sulcatus L. (2), Hydrobius fuscipes L. (1), Syromastes marginatus L. (3). 11. [5.] Cs.-Somorja, 1897. V, 2. — Carabus cancellatus Inu. (4), C. Ullrichi Gern. (2). 12. [107.] Bácsalmás, 1909. V. 2. — Gryllus campestris L. (12). 13. [43.] Tharosbereny, 1905. V. 4. — Har- palus aeneus F. (1), Camponotus pubescens F. (15), Formica rufa L. (150). 14. [29.] Szamosújvár, 1902. V. 5. — Har- palus distinguendus Durr. (3), Amara aenea Dee. (1), Pterostichus cupreus L. (1), Pt. nigrita F. (1), felismerhetetlen hernyó — nicht erkenn- 207 bare Raupe (2), Camponotus pubescens F. (200), Gryllus campestris L. (4). 15. [30.] Szamosújvár, 1902: V. 5. — Carabus cancellatus Juric. (1), Harpalus distinguendus Durr. (2), Silpha obscura L. (1), Cleonus piger Scop. (1), Gryllotalpa vulgaris Larr. (3), Gryllus campestris L. (10). 16. [45.| Keszegfalu, 1905. V. 5. — Melo- lontha vulgaris F. (26). 17. [6.] Molnaszecséd, 1897. V. 7. — Melo- lontha vulgaris F. (13). 18. [9.] Molnaszecséd, 1897. V. 7. — Melo- lontha vulgaris F. (10). 19. [10.] Pozsony, 1897. V. 8. — Ptero- stichus lepidus Lesxe (1), Necrophorus vespillo L. (1), Silpha obscura L. (1), Copris lunaris L. (1), Geotrupes vernalis L. (2), Rhizotrogus aequinoctialis Hssr. (1), Serica holosericea Scor. (1), Gryllus campestris L. (2). 20. [t1.] Molnaszecséd, 1897. V. 8. — Carabus cancellatus Inia. (1), Staphylinus sp. (1), Rhizotrogus aequinoctialis Hssr. (1), Melo- lontha vulgaris F. (6). 21. |13.] Molnaszeesöd, 1897. V. 8. — Melo- lontha hippocastani F. (3), Gryllotalpa vulga- ris Larr. (6). 22. [32.] Komárom, 1902. V. 8. — Harpalus distinguendus Durr. (8), Zabrus blapoides Crevrz. (18), Pterostichus cupreus L. (2), Copris lunaris L. (1), Geotrupes vernalis L. (1), Melo- lontha vulgaris F. (10), Dorcadion pedestre Popa (1), Gryllus campestris L. (11). 23. [79.] Kuvin, 1907. V. 9: — Platus calceatus Durr. (1), Amara aenea Dec. (8), Rhizotrogus aequinoctialis Hssr. (35), Tropi- nota hirta Popa (1). 24. [46.] Overbasz 1905. V. 10. — Gryllus campestris L. (3). 25. [95.] Sárospatak, 1908. V. 10. — Melo- lontha vulgaris F. és apró felismerhetetlen rovartörmelek (und. nicht erkennbare kleine Insektenreste). 26. [18.] Fertő, 1901. V. 12. — Pterostichus cupreus L. (1), Hister fimetarius Hesr. (1), Otiorrhynchus orbicularis Hssr. (1), Camponotus pubescens F. (3), Decticus verrucivorus L. (1). 27. [37.] Komárom, 1903. V. 12. — Harpalus _ distinguendus Durr. (1), Geotrupes vernalis L. (1), Dorcadion fulvum Scor. (1), Gryllotalpa vulgaris Larr. (1), Gryllus campestris L. (10). 28 [51.] Urbò, 1905. V. 12. — Hydrophilus caraboides L. (1). Rhizotrogus aequinoctialis 277 208 Hssr. (1), Doreadion aethiops Scop. (4), D. pedestre Popa (6). 29. [64.] Szerep, 1907. V. 12. — Copris lunaris L. (8). 30. [65.] Lasztomér, 1907. V. 12. — A feszek alatt gyüjtött köpetek poczkok ször- csomoibol és csontjaiból állanak. — Die unter dem Nest gesammelten Gewölle bestehen aus Haarkugeln und Knochen der Feldmaus. 31. 193. ] Zalagöganfa, 1908. V. 12. — Geotru- pes vernalis L. (1), Melolontha vulgaris L. (6). 32. [106.] Temeskubin, 1909. V. 16. — Xylodrepa quadripunctata Scares. (2), Geotru- pes stercorarius L. (1), Cerambyx Scopolii Fissi. (1), Camponotus pubescens F. (300). 33. [33.] Komárom, 1902. V. 19. — Agriotes sputator L. (3), A. lineatus L. (1), Gryllus campestris L. (6). 34. [54.] Keszegfalu, 1906. V. 20. — Gryl- lus campestris L. (6). 3 35. |55.] Keszegfalu, 1906. V. 20. — Aniso- plia sp. (1), Gryllotalpa vulgaris Larr. (1), Gryllus campestris L. (5). 36. [100.] Tököl, 1909. V. 20. — Béka- csontok. — Frosch-Knochen, Pachnephorus villosus Durr. (1). 37- |102:) Toke, 1909. VW. 20:°— «Hel ismerhetetlen apró rovarrészecskék. — Nicht erkennbare kleine Insektenrestchen. 38. [57.] Keszegfalu, 1906. V. 25. — Ptero- stichus nigrita F. (4), Bolboceras unicorne Scarnk. (1), Polydrosus mollis Smroem (1), Sphenophorus abbreviatus F. (6). 39. [58.] Keszegfalu, 1906. V. 25. — Cleonus piger Scop. (1), Sphenophorus abbreviatus F. (10), Gryllus campestris L. (2). 40. [59.| Keszegfalu, 1906. V. 25. — Harpalus serripes Quens. (1), Gryllus campestris L. (10). 41. [61.] Keszegfalu, 1906. V. 25. — Spheno- phorus abbreviatus F. (3), Gryllus campestris L. (12). 42, [34] Komárom, 1902. V. 26. — Gryl- lus campestris L. (4). 43. [62.] Keszegfalu, 1906. V. 27. — Gryl- lus campestris L. (11). 44. [63.] Keszegfalu, 1906. V. 27. — Gram- motaulius nitidus Min. (3). 45. [19.] P.-Bugacz, 1901. V. 28. — Spheno- phorus abbreviatus F. (1), Helix vindobonen- sis Far. (1). 46. [20.] P.-Bugacz, 1901. V. 28. — Béka- csontok. — Froschknochen, Serica holosericea Scop. (1), felismerhetetlen hernyó — nicht erkennbare Raupe (1). 47. |68.| Keszegfalu, 1907. V. 28. — Pentodon idiota Herssr. (1), Gryllus campestris L. (2). 48. [69.] Keszegfalu, 1907. V. 29. — Carabus seabriusculus Ouv. (1), Gryllus campestris L. (1), Lithobius sp. (5). 49. [76.] Keszegfalu, 1907. V. 29. — Gryl- lus campestris L. (1). 50. [70.] Keszegfalu, 1907. VI. 7. — Agonum assimile Payx. (1), Rhantus punctatus Be». (1), Dytiseus sp. larva (2). 51. [T1.] Keszegfalu, 1907. VI. 7. — Eger — Maus (1), Madarfioka — Junger Vogel, Rhantus punctatus Be». (1), Onthophagus ver- ticicornis Larcn. (1), Liophloeus Herbsti Gyuun. (1), Grammotaulius nitidus Mi. (3). 52. [72.] Keszegfalu, 1907. VI. 7. — Dytis- cus sp. larva (1), Gryllus campestris L. (2). 53. [80.] Keszegfalu, 1907. VI. 7. — Apho- dius fimetarius L. (2), Onthophagus taurus Schres. (1), Geotrupes silvaticus Panz. (1), Cetonia aurata.L. (1), Anax affinis Lv. (1). 54. [81.] Keszegfalu, 1907. VI. 7. — Fel- ismerhetetlen összeszäradt hernyök. — Nicht erkennbare zusammengetrocknete Raupen. 55. [82.] Keszegfalu, 1907. VI. 7. — Har- palus sp. (1), Gryllus campestris L. (4). 56. [22.] B.-Szakdllas, 1901, VI. 8. — Harpalus distinguendus Durr. (2), Amara aenea Dea. (2), Rhantus punctatus Brp.(1), Agriotes sputator L. (1), hernyó — Raupe (2), Stenobothrus sp. (2). 57. [96.] Hortobágy, 1908. VI. 10. — Har- palus distinguendus Durr. (1), Pterostichus cupreus L. (1), Silpha obscura L. (1), Ontho- phagus verticicornis Laicu. (2). 58. [90.] Bugyi, 1907. VI. 18. — Anax affinis Lan (2), Aeshna flavipes Carp. (1). 59. [91.] Bugyi, 1907. VI. 18. — Béka- csontok — Froschknochen (1), Osmoderma eremita Scop. (1), Lestes virens Carr. (6), Gryllus campestris L. (8). 60. [92.] Bugyi, 1907. VI. 18. — Libellula depressa L. (3), Gryllus campestris L. (1). 61. [53.] Zzsdk, 1906. VI. 19. — Harpalus aeneus F. (1), Copris lunaris L. (3), felismer- hetetlen hernyé — nicht erkennbare Raupe (1), Gryllus campestris L. (1). 62. [73.] Hortobágy, 1907. VI. 19. — Har- palus aeneus F. (2), Agonum viridicupreum Gorze (1), Agabus guttatus Payk. (1), Ontho- phagus verticicornis Laica. (1), Omophlus sp. (1). 63. [77.] Hortobágy, 1907. VI. 19. — Kevés felismerhetetlen apró rovartörmelek. — Kleine nicht erkennbare Insektenreste. 64. [74] Hortobägy, 1907. VI. 24. — Aelia acuminata L. (3). 65. [35.] Komárom, 1902. VI. 25. — Cara- bus granulatus L. (7), C. Ullrichi Germ. (2), Silpha obscura L. (1), Cleonus piger Scor. (1), Gryllus campestris L. (5), Locusta viridis- sima L. (4). 66. [36] Komárom, 1902. VI. 25. — Har- palus aeneus F. (1), Copris lunaris L. (1), Locusta viridissima L. (2). 67. [23.] Ószöny, (Herkälyerdé), 1901. VI. 27. — Formica rufa L. (40), Platycleis vittata Care. (1). 68. [14] Pestmegye, 1897. VI. 30. — Gryl- lus campestris L. (6). 69. [24.] Öszöny, (Herkälyerd6), 1901. VII. 2. — Decticus verrucivorus L. (2), Gryllus cam- pestris L. (4). 70. [75.] Keszegfalu, 1907. VII. 8. —- Har- palus aeneus F. (1), Gryllus campestris L. (2), Locustidarum sp. (1). 71. [78.] Keszegfalu, 1907. VIT. 11. — Locusti- darum sp. (apró törmelék kleine Reste). 72. [83.] Lasztomér, 1907. VIT. 23. (A fészek- böl kivett küpetek és rovarmaradekok. — Aus dem Nest entnommene Gewölle und Insekten- reste.) — Melonlontha vulgaris F. (1), Locusta viridissima L. (5). — A härom darab köpetben kevés felismerhetetlen rovarmaradväny (In den drei Gewöllen wenig kleine Insektenreste). 73. [40.] Öszöny, 1903. VIII. 9. — Zabrus gibbus F. (3), Rhizotrogus aequinoctialis Hesr. (1), Libellula depressa L. (1), Eurygaster maura L. (4), Syromastes marginatus L. (1). 74. [25.] Öszöny, 1901. VITI. 12. — Poczok — Arvicola, Feldmaus (1), Calosoma auro- punctatum Hssr. (1), Harpalus sp. (1), Zabrus gibbus F. (1), Rhantus sp. (3), Serica holo- sericea Scop. (14), Gryllus campestris L. (14), Eurygaster maura L. (1), Syromastes margi- natus L. (1). 75. [84.] Komárom, 1907. VIII. 30. — Cleo- nus sp. (1), Gryllus campestris L. (8). 76. [86.] Komárom, 1907. VIII. 30. — Harpalus sp. (1), Phyllobius sp. (1), felismer- A megvizsgált anyagban tehát a következő táplálékul szolgált állatokat találtam : 209 hetetlen hernyó — nicht erkennbare Raupe (1), Aelia acuminata L. (2), Palomena prasina L. (1). 77. [88.] Komárom, 1907. VIII. 30. — Erirrhinus sp. (1), Gryllus campestris L. (7). 78. [98.] Megyercs, 1908. IX. 2. — Platus calceatus Durr. (8), Gryllus campestris L. (2). 79. [99.] Megyercs, 1908. IX. 2. — Platus calceatus Durr. (1), Hister guadrimaculatus L. (1), Geotrupes silvaticus Panz. (1), Gryllus campestris L. (6). 80. [85.] Megyercs, 1907. IX. 8. — Gryllus campestris L. (1). 81. [38.] Komárom, 1903. IX. 16. — Pte- rostichus cupreus L. (1), Rhantus punctatus Bep. (1), Tettix bipunctatus L. (2), Gryllotalpa vulgaris Larr. (2), Gryllus campestris L. (21). 82. [101.] Szent Tamás, 1907. IX. 20. — Bembidion sp. (1), Acridiidarum sp. (2), Gryllus campestris L. (9). 83. [103.] Szent- Tamas, 1907. IX. 20. — Poczok (szőr és csontok) — Feldmaus (Haare und Knochen), Carabus sp. (1), Platus cal- ceatus Durr. (1), Gryllus campestris L. (5). Rhaphigaster griseus L. (1). 84. [50.] Keszegfalu, 1905. IX. 29. — Gryllus campestris L. (3). 85. [104.] Arad-Csdla, 1907. IX. 30. — Calathus fuscipes Gorze (1), Agabus sp. (1), Acilius sulcatus L. (1), Cleonus fasciatus Mix. (1), Camponotus pubescens F. (15), Gryllus campestris L. (10), Eurygaster maura L. (1), Dolycoris baccarum L. (3), Syromastes margi- natus L. (5). 86. [105.] Arad, 1907. IX. 30. — Acilius sulcatus L. (1), Staphylinus sp. (2), Campo- notus pubescens F. (20), Stenobothrus sp. (3). Gryllus campestris L. (8), Grammotaulius niti- dus Min. (5), Pentatomidarum sp. (2). 87. |39.] Magyarország, 1897. — Poezok (Arvicola, Feldmaus) (1), Rhizotrogus aequi- noctialis Hesr. (4), Gryllus campestris L. (4). 88. [26.] Ludas, 1901. — Gryllus cam- pestris L. (2). 89. [27.] Ludas, 1901. — Emberiza schoeni- clus L. juv. (1), Gryllotalpa vulgaris Lan, (3), Gryllus campestris L. (3). 90. [28.] Ludas, 1901. — Gryllotalpa vul- garis Larr. (1), Gryllus campestris L. (5). Im untersuchten Material fand ich also fol- gende Tiere, die zur Nahrung dienten ; 210 A) Emlősök (Mammalia). Eger — Maus. Poczok — Feldmaus (Arvicola) — 4 esetben (in 4 Fällen). B) Madarak (Aves). Emberiza schoenielus L. juv. Madärfiöka (faj?) — Junger Vogel (Art ?). C) Keteltüek (Amphibia). Beka — Frosch (3 eset. — 3 Fälle). D) Csigak (Mollusea). Helix vindobonensis Fir. E) Rovarok (Insecta). a) Bogarak (Coleoptera). Cieindelidae: Cicindela campestris L. (2 eset. — 2 Fälle). Carabidae: Calosoma auropunctatum Hesr. Carabus granulatus L. (2 eset. — 2 Fälle). — cancellatus Inc. (3 eset. — 3 Fälle). — Ullrichi Germ. (3 eset. — 3 Fälle). — scabriusculus Ottv. — sp. Bembidion sp. Ophonus (Platus) calceatus Durr. (4 eset. — 4 Fälle). Harpalus aeneus F. (13 eset. — 13 Fälle). — distinguendus Durr. (11 eset. — 11 Fälle). = tardus Pan. — serripes Quens. — sp. (3 eset. — 3 Fälle). Zabrus tenebrioides Gozze (gibbus F.) (2 eset. — 2 Fälle). — blapoides Creurz. Amara aenea Dee. (5 eset. — 5 Fälle). Pterostichus cupreus L. (7 eset. — 7 Fälle). — lepidus Leske. — nigrita F. (2 eset. — 2 Fälle). Calathus fuscipes Gorze. Agonum assimile Payx. — viridicupreum (Gorze. Dytiscidae : Agabus guttatus Pay. — sp. (2 eset. — 2 Fälle). Rhantus punctatus Ben. (4 eset. — 4 Fälle). — sp. Graphoderes cinereus L. — 211 Colymbetes fuscus L. Acilius sulcatus L. (3 eset. — 3 Fälle). Dytiscus sp. larva (2 eset. — 2 Fälle). Staphylinidae: Staphylinus sp. (2 eset. — 2 Fälle). Silphidae: Necrophorus vespillo L. Xylodrepa quadripunctata Scurzs. Silpha obscura L. (6 eset. — 6 eset). Histeridae: Hister quadrimaculatus L. fimetarius Hssr. Hydrophilidae: Hydrophilus caraboides L. Hydrobius fuscipes L. Dermestidae : Dermestes lardarius L. Scarabaeidae: Aphodius fimetarius L. pictus Srurm. melanostictus Scum. (3 eset. — 3 Fälle). Onthophagus taurus Scnres. == austriacus Panz. — fracticornis PREYSSL. — verticicornis Larc. (3 eset. — 3 Fälle). Geotrupes stercorarius L. — vernalis L. (6. eset. — 6 Fälle). — silvaticus L. jopris lunaris L. (5 eset. — 5 Fälle). Bolboceras unicorne Scarwx. (2 eset. — 2 Fälle). Pentodon idiota Hesr. Serica holosericea Scop. (5 eset. — 5 Fälle). Rhizotrogus aequinoctialis Hssr. (7 eset. — 7 Fälle). Melolontha melolontha L. (vulgaris F.) (8 eset. — 8 Fälle). — hippocastani F. (3 eset. — 3 Fälle). Anisoplia sp. Tropinota hirta Popa. Cetonia aurata L. Osmoderma eremita Scop. Elateridae: Agriotes sputator L. (2 eset. — 2 Fälle). — lineatus L. Tenebrionidae : Pedinus femoralis L. (2 eset. — 2 Fälle). Alleculidae : Omophlus sp. Curculionidae: Otiorrhynchus orbicularis Hssr. Phyllobius sp. Polydrosus mollis Srroem. Liophloeus Herbsti Gyuun. Cleonus punctiventris Gern. — fasciatus Miz. — piger Scop. (4 eset. — 4 Fälle). — iy Erirrhinus sp. Sphenophorus abbreviatus F. (4 eset. — 4 Fälle). Cerambycidae : Cerambyx Scopolii Füssı. Dorcadion aethiops Scop. (2 eset. — 2 Fälle). — fulvam Scop. -— pedestre Pops. (3 eset. — 3 Fälle). Chrysomelidae: Pachnephorus villosus Durr. b) Hártyásszárnyúak (Hymenoptera). Camponotus vagus Scop. (pubescens F.) (9 eset. — 9 Fälle). Formica rufa L. (2 eset. — 2 Fälle). c) Lepkék (Lepidoptera). Felismerhetetlen hernyók. — Nicht erkennbare Raupen (8 eset. — 8 Fälle). d) Egyenesszdrnytiak (Orthoptera). Acridiidae: Stenobothrus sp. (2 eset. — 2 Fälle). Tettix bipunctata L. Acridiidarum sp. Locustidae : Locusta viridissima L. (3 eset. — 3 Fälle). Platycleis vittata CHARP. Decticus verrucivorus L. (2 eset. — 2 Fälle). Locustidarum sp. (2 eset. — 2 Fälle). Gryllidae: Gryllus campestris L. (50 eset. — 50 Fälle). Gryllotalpa vulgaris Larr. (7 eset. — 7 Fälle). e) Reczésszarnyuak (Neuropteroidea). Odonata: Libellula depressa L. (2 eset. — 2 Fälle). Anax affinis Lino. (2 eset. — 2 Fälle). Aeshna flavipes Cuarp. Lestes virens Cxarp. Limnophilidae: Grammotaulius nitidus Miu. (4 eset. — 4 Fälle). f) Félszdrnytiak (Hemiptera). Pentatomidae: Eurygaster maura L. (3 eset. — 3 Fiille). Aelia acuminata L. (2 eset. — 2 Fälle). Dolycoris baccarum L. (2 eset. — 2 Fälle). Palomena prasina L. Rhaphigaster nebulosa Popa (grisea F.) Pentatomidarum sp. Coreidae : Syromastes marginatus L. (4 eset. — 4 Fälle). Azonkívül négy esetben találtam apró meg Ausserdem fand ich in 4 Fällen nicht be- nem határozható rovartörmeléket. stimmbare kleine Insektenrestchen vor. F) Pókfélék (Arachnoidea). Aranearum sp. Trochosa singoriensis Lax. G) Szazlabuak (Myriopoda). Lithobius sp. A felsorolt jegyzékből látható, hogy a kek- vérese, ügy a mint azt az irodalom is tanu- sitja, elsö sorban is rovartäplälekböl él és csak ritkän, elvétve talalkozik gyomortartalma- ban gerinezes ällat. Sajnos a vizsgälatok igazoltäk Meyer régi küzlését, melyet, a mint a bevezető sorokból látható, Periny: kétségbe- vont, t. i. azt, hogy a kékvérese madärfiökät is pusztit és kisebb emlöst is eszik. A meg- vizsgält gazdag anyagban két esetben talältam madärnyomot. Az egyik esetben a madarfidka fajtäja mär nem volt megällapithatö, a mäsik esetben pedig az a nádi särmäny (Emberiza schoeniclus) fidkajanak bizonyult. Gerinezesek közül egy esetben egeret, negy esetben pocz- kot és harom esetben bekät allapithattam meg. Hogy madarunk rendes körülmenyek között is täplälkozik kisebb gerinezesekkel avagy csak akkor, ha az időjárás zord és a bogär- ság még nem hagyja el rejtekét és így kény- telen szemét apró emlôsre, madárra, békára vetni, még további pontos megfigyelésre szorul. A mi a rovartáplálékot illeti, azt látjuk, hogy leginkább azon rovarokra vadászik, melyek vadászterületén nagyobb számban je- lennek meg, tehát elsésorbania kártékonyakra. Legtöbb esetben találjuk a mezei tücsköt (felénél több esetben), a lötetüt (Gryllotalpa vulgaris Larr.), továbbá Harpalus weneus F. es A. distinguendus Durr., Amara aenea Des., Pterostichus cupreus L., Rhantus punctatus Bep., Silpha obscura L., Geotrupes vernalis L., " Copris lunaris L., Serica holoserica Scor., Rhizotrogus aecquinoctialis Hssr., Melolontha vulgaris F., Cleonus piger Scop. és Spheno- phorus abbreviatus F. bogarakat, hernyökat, néhány mezei poloska-félét, a vörös és fa- rontó hangyäkat és egy reczésszarnyut. Ezek közül némelyik egy-egy esetben nagyobb mennyiségben is van jelen, így az említett Harpalus aeneus és distinguendus, egy vizi- bogár (Graphoderes cinereus L ), a sárga csere- bogár (Rhizotrogus aequinoctialis HBsr.) és a közönséges cserebogár (Melolontha vulgaris F.), a mezei tücsök (Gryllus campestris L.), a farontó (Camponotus vagus Scor.) és a VÖTÖS Aguila XVII. 218 Der Rotfussfalk ist wie aus obiger Liste ersichtlich und wie dies auch die Literatur lehrt, in erster Linie ein Insektenvertilger und nur vereinzelt selten finden wir in seinem Mageninhalt irgend ein Wirbeltier. Leider bestätigten die Untersuchungen jene alte Mitteilung von Meyer, welche, wie aus den einleitenden Zeilen ersichtlich ist, von Perésvi bezweifelt wurde, nämlich dass der Rotfuss- falk auch junge Vögel vernichtet und mit- unter auch Säugetiere frisst. Im untersuch- ten, sehr reichen Material fand ich in zwei Fällen Vogelreste. Im ersten Falle war die Art des Vogeljungen nicht mehr feststellbar, im zweiten Falle hat sich der junge Vogel als ein Rohrammer (Æmberiza schoeniclus) heraus- gestellt. Von anderen Wirbeltieren konnten in einem Falle die Hausmaus, in vier Fällen die Feldmaus und in drei Fällen Frösche fest- gestellt werden. Ob unser Vogel auch regel- mässig kleinere Wirbeltiere vertilgt, oder ob dies nur dem rauhen Wetter zuzuschreiben ist, wenn die Insektenwelt ihre Verstecke nicht verlässt und der Rotfussfalk genötigt ist sein Augenmerk auf kleine Säugetiere, Vögel oder Frösche zu werfen, bleibt noch weiteren genaueren Beobachtungen festzu- stellen vorbehalten. Was nun die Insektennahrung anbelangt, so sehen wir, dass er hauptsächlich auf solche Insekten jagt, die in seinem Jagdrevier in erösserer Anzahl erscheinen, also in erster Linie auf Schädlinge. In den meisten Fällen finden wir folgende Arten vertreten: Feld- erille (in mehr als die Hälfte aller Fälle), Maulwurfsgrille (Gryllotalpa vulgaris Larr.), weiters Harpalus aeneus F. und distinguendus Durr., Amara aenea Dec., Pterostichus cupreus L., Rhantus punctatus Bep., Silpha obscura L., Geotrupes vernalis L., Copris lumaris L., Serica holosericea Scor., Rhizotrogus aequinoctialis Hssr., Melolontha vulgaris F., Cleonus piger Scop. und Sphenophorus abbreviatus F. an Käfern, dann Raupen, einige Feldwanzen, die rote und die Holzameise und eine Limnophi- lide. Von diesen sind einige oft in grösserer Anzahl vorhanden, so Harpalus «eneus und distinguendus, Graphoderes cinereus L., der Junikäfer (Rhizotrogus aequinoctialis Hesr.) und der Maikäfer (Melolontha vulgaris F.), die Feldgrille (Gryllus campestris L), die Holz- Scop.), die rote 28 ameise (Camponolus vaqus 214 hangya (Formica rufa L.) és a Grammotaulius nitidus Miu. nevű reczesszärnyü rovar. Mint elsörendü rovarpusztité a kék vercse hasznos és igy megvédendô. Azt, hogy néha ritkán egy-egy madarfidka is a begyebe van- dorol, mint kivételes esetet egyelére komoly szamitasba nem vehetjiik, de mint tényt meg kell ällapitanunk ezt is. Ameise (Formica rufa L.) und Grammotaulius nitidus Mit. Als Insektenvertilger ersten Ranges ist der Rotfussfalk nützlich und zu schonen. Dass hie und da selten auch ein junger Vogel in seinen Kropf wandert, kann als besondere Ausnahme vorläufig nicht in Betracht kommen, dies muss aber als Tatsache auch festgestellt werden. 56. Cerchneis tinnunculus Lan. A vércse vagy vörös vércse táplálékát leg- inkább rovarok, egerek, poczkok, gyíkok és néha kisebb madarak képezik. Unernen! szerint okvetetlenül védendő, mert első sorban is hasznos, csak néha napján ragadoz el egy- egy magevő vagy közömbös madarat (veréb, sármány), avval kárt nem okoz és hogy néhány fogoly- vagy fiirjesirkét is elvisz, azt el lehet nézni a nagy hasznossága mellett. A megvizsgált anyag a következő : 1. [13.] Overbdsz, 1901. I. 15. — Madar (veréb ?) maradványai — Uberbleibsel eines Vogels (Sperling ?). 2, [42.] Overbäsz, 1905 I. 15. — Egerször — Maushaare. 3. [75] Overbäsz, 1906.1. 20. — Poczok- szőr — Haare der Feldmaus. 4. [76.] Overbäsz, 1906. I. 31. — Poczok — Feldmaus. 5. [112] Overbdsz, 1909. II. 2. — Eger — Maus. 6. [3.] Pozsony, 1896. II. 3. — Pintyőke esontjai — Knochen des Buchfinken. 7. [96.] Överbäsz, 1908. II. 8. — Veréb — Sperling. 8. [74] Overbäsz, 1906. II. 10. — Eger — Maus. 9. [93.] Overbäsz, 1908. II. 10. — Poczok — Feldmaus (2). 10. [61.] Szigetcsép, 1906. III. 20. — Poczok — Feldmaus, Gryllus campestris L. (1). 11. [85.] Sárospatak, 1908. III. 22. — Anechura bipunctata F. (1), Gryllus cam- pestris L. (4). ! Magyarország madarai. II, 1899, p. 425. Die Nahrung des Turmfalken besteht aus Insekten, Mäusen, Eidechsen und manchmal aus kleineren Vögeln. Nach CHERNEL! ist der Turmfalk unter jeder Bedingung zu schützen, da er ein in erster Reihe nützlicher Vogel ist, nur hie und da fängt er einen samen- fressenden oder indifferenten Vogel (Sperling, Ammer), womit er nicht viel Schaden ver- ursacht, auch wenn er einige Wachtel- oder Rebhuhnküchlein wegnimmt, dies kann ihm bei seinem grossen Nutzen schon nachgesehen werden. Das untersuchte Material ist folgendes: 12. [44] Overbdsz, 1905. III. 26. — Poczok — Feldmaus (1), Geotrupes vernalis L. (1), Gryllus campestris L. (3). 13. [88.] Arad, 1908. III. 28. — Lacerta agilis L. (1). 14. [87.] Törökbecse, 1908. III. 29. — Lacerta agilis L. (2), Geotrupes mutator Marsa. (1), Gryllus campestris L. (2). 15. [106.] Szigetcsép, 1908. III. 29. — Gryllus campestris L. (5). 16. [111.] OÖverbäsz, 1909. IV. 2. — Har- palus aeneus F. (1), Hydaticus seminiger Des. (3), Hydrophilus caraboides L. (1), Tettix bi- punctata L. (1). 17. [79.] Gyulafehérvár, 1907. IV. 7. — Lacerta agilis L. (1). 18. [83.] Gyulafehérvár, 1907. IV. 7. — Poczok — Feldmaus (3), Lacerta agilis L. (1). 19. [59.] Keszegfalu, 1906. IV. 8. — Eger — Maus (1), Lacerta agilis L. (1). 20. [54.] Keszegfalu, 1906. IV. 11. — Poczok — Feldmaus (2). 1 Magyarország madarai. [= Die Vögel Ungarns.] II, 1899, p. 425. 21. [55.] Keszegfalu, 1906. IV. 11. — Poczok — Feldmaus (2). 22. [56.] Keszegfalu, 1906. IV. 14. — La- certa agilis L. (1). 23. [84] Szigetcsép, 1907. IV. 14. — Poczok — Feldmaus (2), Cossus cossus L. hernyöja (1), Gryllus campestris L. (1). 24. [87.] Budapest, (Háros-sziget), 1904. IV. 13. — Eger — Maus (1), Lacerta agilis (1), Gryllus campestris L. (14). 25. [38.] Molnaszeesöd, 1904. IV. 16. — Agabus sp. (1), Dytiscus sp. (1), Camponotus pubescens F. (16). 26. [4.] Cs.-Somorja, 1896. IV. 17. [2 drb. — 2 Exempl.] — Gryllus campestris L- (14). 27. [14.] Oszény, (Monostori sziget), 1901. IV. 19. — Poczok — Feldmaus (1). 98. [17.] Öszöny, 1901. IV. 19. — Poczok — Feldmaus (2), Lacerta agilis L. (1), Cara- bus granulatus L. (1), Silpha obscura L. (1), Rhizotrogus aequinoctialis Hssr. (1) Gryllus campestris L. (1). 29. [81.] Szigetcsép, 1907. IV. 19. — Poczok. — Feldmaus (1), Lacerta agilis L. (2). 30. [94.] Megyeres, 1008. IV. 20. — Cara- bus cancellatus Inna. (1), hernyó. — Raupe (5). 31. [105.] Szigetcsép, 1908. IV. 20. — Gryllus campestris L. (18). 32. [5.] Dinnyéshät (Heves vm.), IV. 22. — Gryllus campestris L. (18). 33. [6.] Sopron, 1897. IV. 24. — Poczok. -— Feldmaus (1), Lacerta agilis L. (1), Lio- pterus ruficollis Scaarr. (1), Melolontha vulgaris F. (4), Gryllotalpa vulgaris Larr. (1), Notonecta glauca L. (1). 34. [39.] Szigetesép, 1904. IV. 26. — Poczok — Feldmaus (1). 35. [45.] Szigetcsép, 1905. IV. 26. — Rhizo- trogus aequinoctialis Hssr. (1). 36. [107.] Szigetcsép, 1908. IV. 26. — Lacerta agilis L. (3), Gryllotalpa vulgaris Larr. (2). 37. [58.] Keszegfalu, 1906. IV. 27. — Poezok — Feldmaus (1), Gryllus campestris L. (14). 38. [2] Csömör, 1897. IV. 29. — Lacerta agilis L. (1). 39. [27.| Komárom, 1902. V. 3. — Poczok — Feldmaus (1). 40. [101.] Szigetcsép, 1908. V. 3. — Lacerta agilis L. (1), Rhizotrogus aequinoctialis Hssr. (1), Melolontha hippocastani F. (8). 41. [68.] Sárospatak, 1907. V. 4. (Köpetek — Gewille). — Eger — Maus (2). 1896. 215 42. [69.] Sárospatak, 1907. V. 4. — Poczok — Feldmaus (1), Lacerta agilis L. (2). 43. [104.] Szigetcsép, 1908. V. 4. — Lacerta agilis L (3). 44. [28.] Szamosújvár, 1902. V. 5. — Eger — Maus (1), Lacerta agilis L. (1). 45. [90.] Arad, 1908. V. 5. — Lacerta agilis L. (2). 46. [46.] Szigetcsép, 1905. V. 6. — Lacerta agilis L. (2), Melolontha hippocastani F. (1), Peritelus familiaris Bou. (1), Polydrosus mollis Srroem (1). 47. [40.] Szigetcsép, 1904. V. 7. — Lacerta agilis L. (1), Drasterius bimaculatus Rossi (1). 48. [7.] Cs.-Somorja, 1897. V. 8. — Eger — Maus (1). 49. [8.] Fogaras, 1897. V. 11. — Lacerta agilis L. (1), Gryllus campestris L. (2). 50. [70.] Sárospatak, 1907. V. 12. — Lacerta agilis L. (1), Pterostichus nigrita F. (1), Agabus guttatus Payx. (1), Byrrhus pilula L. (1), Serica holosericea Scor. (1), Tropinota hirta Popa (1), Selatosomus latus F. (1), Gryllus campestris LCL): 51. [29.] Komárom, 1902. V. 14. — Poczok — Feldmaus (1), Melolontha vulgaris F. (1). 52. [41.] Szigetcsép, 1905. V. 16. — Lacerta agilis L. (2), Otiorrhynehus orbicularis Heresy. (1), Psalidium maxillosum F. (1). 53. [62.] Szigetcsép, 1906. V. 17. — (veréb ?) — Vogel (Sperling ?). 54. [48.] Szigetesép, 1905. V. 19. — Eger — Maus (1), Rhizotrogus solstitialis L. (1), szövölepke (lab) — Bombycide (Fuss), hernyó — Raupe (1), Gryllotalpa vulgaris Lark. (1), Gryllus campestris L. (1). 55. [30.] Ószöny, (Herkälyerdö), 1902. V. 22. — Lacerta agilis L. (1), Melolontha vulgaris F. (4), Psalidium maxillosum F. (1), Lixus cardui Ouv. (1), Baris lepidii Germ. (1), Gryllo- talpa vulgaris Larr. (1). 56. [15.] Komárom, 1901. V. 25. — Dory- tomus longimanus Forsr. (1), Gryllotalpa vul- garis Larr. (1). 57. [19.] Nádudvar, 1901. V. 27. — Lacerta agilis L. (1), Harpalus aeneus F. (1), bogar- larva — Käferlarve (1). 58. [S0.] Hosszúpályi, 1907. V. 30. — Lacerta agilis L. (1), Melolontha vulgaris F. (1), Lycosa sp. (1). 59. [1.] Pest vérmegye, 1898. V. 30. — Poczok — Feldmaus (2). Madar 28* 216 60. [11.] Pöse (Vas vm.), 1899. VI. 2. — Gryllotalpa vulgaris L. (2). 61. |95.] Megyeres, 1908. VI. 5. — Madar (vereb-läb ?) — Vogel (Sperlingsfuss ?), Melo- lontha vulgaris F. (1), hernyé — Raupe (3), Gryllotalpa vulgaris Larr. (4), Gryllus cam- pestris L. (3). 62. [100] Csenger, 1908. VI. 17. — Chlae- nius nitidulus Scnenk. (3), Hister fimetarius Hssr. (2), Dolopius marginatus L. (2), Psali- dium maxillosum F. (4), Curculionidarum sp. (3), Doreadion decipiens Gern. (2), Vespa vul- garis L. (1). 63. [72.] Keszegfalu, 1907. VI. 22. — Madar- esontok — Vogelknochen (3), Lacerta agilis L. (1), hernyó — Raupe (1), Gryllotalpa vul- garis F. (1). 64. [78.] Keszegfalu, 1907. VI. 22. — Cziez- käny — Spitzmaus (1), poczok — (2), Lacerta agilis L. (2), Ophonus calceatus Durr. (1), Agriotes lineatus L. (1), Gryllotalpa vulgaris L. (2). 65. [20.] Ráczkeve, 1901. VI. 27. — Lacerta agilis L. (1), Caccobius Schreberi L. (1), Acridiidarum sp. (1). 66. [66.] Keszeyfalu, 1906. VII. 16. — Feldmaus Poczok — Feldmaus (1), Decticus verruci- vorus L. (1). 67. [49] Szigetcsép, 1905. VIII. 1. — Lacerta agilis L. (1), Agonum Mülleri Hresm. (1), Crypticus quisquilius L. (1). 68. [97.] Arad, 1908. VIII. 1. — Lacerta agilis L. (2), Gryllus campestris L. (1). 69. [21.] Oszény, 1901. VIII. 1. — Poczok Feldmaus (1). 70. [24] Öszöny, 1901. VIII. 6. — Eger Maus (? 3), Cieindela germanica L. (1), Zabrus tenebrioides Gorze [gibbus F.] (1), Acridiidarum sp. (9), saskapeték. — Heuschreckeneier. 71. [102.] Overbdsz, 1908. VIII. 6. — Eger — Maus (2), Lacerta agilis L. (1). 72. [22.] Komárom, 1901. VIII. S. Zabrus tenebrioides Gorze (3), Oedipoda sp. (13) 73. [60.] Szdszsebes, 1906. VIII. 9. — Eger. — Maus (1) 74. [23.] Oszôny, 1901. VIII. 11. — Calo- soma auropunctatum Hesr. (1), Tryxalis nasuta L. (2), Stenobothrus sp. (3), Pachytylus nigro- fasciatus Dec. (1), Gryllus campestris L. (1). A gyomortartalomban ezek szerint a követ- kező állatokat találtam : 75. |77.] Overbasz, 1906. VIII. 7. — Madár (tollfoszlányok) — Vogel (Federüberbleibsel), Lacerta agilis L. (2), Deilephila euphorbiae L. (hernyó — Raupe 1), Acridiidarum sp. (1), Gryllotalpa vulgaris Larr. (1), Gryllus campestris L. (3). 76. [33.] Oszény (Herkály-erdő), 1902. VIII. 18. — Silpha obscura L. (1), Stenobothrus sp. (1), Gryllus campestris L. (1). 77. [10.] Liptószentiván, 1898. IX. 4. — Locusta viridissima L. (3). 78. [78.] Dobránya, 1907. IX. 5. — Veréb — Sperling (1). 79. [25.] Oszény (Herkäly-erdé), 1901. IX. 6. — Emberiza citrinella L. (1). 80. [35] Verseg, 1903. IX. 23. — Harpa- lus distinguendus Durr. (2), Amara aenea Dec. (2), A. eurynota Panz. (1), Zabrus tenebrioides Gorze (1), Aphodias inquinatus F. (200), Gryl- lus campestris L. (12). 81. [36.] Verseg, 1903. IX. 23. — Ptero- stichus vulgaris L. (1), Grammotaulius nitidus Mit. (10), Gryllus campestris L. (12). 82. [98.] Zippa, 1908. IX. 29. — Gryllus campestris L. (10), Acridiidae sp. (1). 83. [34.] Oszöny, 1902. X. 5. — Poczok — Feldmaus (1). 84. [63.] Debreczen, 1906. X. 29. — Poczok — Feldmaus (1), Gryllus campestris L. (1). 85. [64] Debreczen, 1906. X. 29. — Eger — Maus (2). 86. [50.] Keszegfalu, 1905. XI. 6. — Eger — Maus (1). 87. [51.] Szigetesep, 1905. XI. 14. — Poczok — Feldmaus (1). 88. [91.] Sárospatak, 1907. XI. 16 — Po- ezok — Feldmaus (2). 89. [108.] Cs.-Simand, 1908. XI. 16. — Poczok — Feldmaus (2). 90. [99.] Németlad, 1908 XI. 28. — Po- ezok — Feldmaus (1). 91. [92.] Sarospatak, 1907. XII. 1. — Po- czok — Feldmaus (2). 92. [110.] Bonyha, 1908. XII. 14. — Eger Maus (1). 93. [67.] Keszegfalu, 1906. XH. 16. — Poezok — Feldmaus (2). 94. [12.] Liptovjvar, 1899. XII. 29. — Poczok — Feldmaus (2). Im Mageninhalt fand ich also folgende Tiere: DO ni —] A) Emlösök (Mammalia). Häzi egér — Hausmaus (15 eset. — 15 Fälle). Poczok — Feldmaus (31 eset. — 31 Fälle). Cziezkäny — Spitzmaus (1 eset. — 1 Fall). B) Madarak (Aves). Pintyőke — Buchfink (1). Emberiza citrinella L. (1). Veréb — Sperling (5 eset — 5 Fälle). Közelebbről meg nem határozható madár. — Näher nicht bestimmbare Vögel (2 eset. — 2 Fälle). C) Hüllök (Reptilia). Lacerta agilis L. (33 eset. — 33 Fille). D) Rovarok (Insecta). a) Bogarak (Coleoptera). Cicindela germanica L. Selatosomus latus F. Calosoma auropunctatum Hesr. Dolopius marginatus L. Carabus granulatus L. Agriotes lineatus L. — cancellatus Irma. Crypticus quisquilius L. Chlaenius nitidulus Scarxk. Dorcadion decipiens Germ. Ophonus calceatus Durr. Otiorrhynchus orbicularis Hesr. Harpalus aenus F. (2 eset. — 2 Fälle). Peritelus familiaris Bou. — distinguendus Durr. Polydrosus mollis Srrorm. Zabrus tenebrioides Gorze. (3 eset. — Psalidium maxillosum F. (3 eset. — 3 Fälle). 3 Fälle). Lixus cardui Our. Amara aenea Dro. Dorytomus longimanus Frost. — eurynota Paz. Baris lepidii Grr. Pterostichus vulgaris L. Curculionidarum sp. — nigrita F. Aphodius inquinatus F. Agonum Miilleri Hssr. Geotrupes mutator Marsu. Agabus sp. — vernalis L. — guttatus Payk. Caccobius Schreberi L. Liopterus ruficollis ScHALL. Serica holosericea Scop. Hydaticus seminiger Dec. Rhizotrogus aequinoctialis Hssr. (3 eset. — Dystiscus sp. 3 Fille). Silpha obscura L. (2 eset. — 2 Fälle). — solstitialis L. Hister fimetarius Hesr. Melolontha vulgaris F. (5 eset. — 5 Fälle). Byrrhus pilula L. — hippocastani F. (2 eset. — 2 Fälle). Hydrophilus caraboides L. Tropinota hirta Popa. Drasterius bimaculatus Rossr. Bogar-larva — Käferlarve. b) Hartydsszarnyuak (Hymenoptera). Camponotus pubescens F. | Vespa vulgaris L. 218 c) Lepkek (Lepidoptera). Deilephila euphorbiae L. hernyöja (Raupe). Cossus cossus L. hernyéja (Raupe). Szövölepke ? (Spinner ?) Hernyó — Raupe (4 eset. — 4 Fälle). d) Reezésszdrnytiak (Neuroptera). Grammotaulius nitidus Mur. e) Egyenesszárnyúak (Orthoptera). Anechura bipunctata F. Tryxalis nasuta L. Pachytylus nigrofasciatus Dec. Oedipoda sp. Tettix bipunctata L. Acridiidarum sp. (4 eset. — 4 Fälle). Stenobothrus sp. (2 eset. — 2 Fälle). Acridiidarum spec. (ova.) Locusta viridissima L. Decticus verrucivorus L. Gryllotalpa vulgaris Larr. (10 eset. — 10 Fälle). Gryllus campestris L. (22 eset. — 22 Fälle). f) Félszárnyúak (Hemiptera). Notonecta glauca L. E) Pokfélék (Arachnoidea). Lycosa spec. A megvizsgált anyag teljesen igazolja azt, a mit az eddigi megfigyelések alapján tud- tunk a vércséről. Ezek szerint a vércse táp- láléka vegyes, és pedig a hidegebb időszak- ban, a mikor rovar már alig akad, leginkább egér és poczok, a melegebb időszakban rova- rok és sajnos elég nagy számban (az esetek egyharmadában) a fürge gyík (Lacerta agilis L.). Madár is akadt az esetek egytized részé- ben. A rovarok rendjéből leginkább a mezei tücsök, a lótetű, a cserebogár, a gabonafutrinka, néhány hernyó és ganajtúróbogár képezi táp- lálékának főtömegét. Das untersuchte Material bestütigt alles, was wir über die Nahrung des Turmfalken den bisherigen Beobachtungen gemäss wussten. Die Nahrung des Turmfalken ist eine ge- mischte, in der kiilteren Jahreszeit, wo an Insekten nur wenig zu bekommen ist, besteht sie hauptsächlich aus Mäusen (Haus- und Feld- maus), in der wiirmeren Jahreszeit aus Insek- ten und leider nebenbei in genügender An- zahl (ein Drittel aller Fälle) aus der gewöhn- lichen Eidechse (Lacerta agilis L.). Auch Vögel dienten in ‘/, der Fälle zur Nahrung. Unter den Insekten waren es die Feldgrille, Maulwurfsgrille, Maikäfer, Getreidelaufkäfer, einige Raupen und Mistkäfer, die den Haupt- anteil der Nahrung ausmachten. AQUILA TOM. XVII. 1910. TAB. IV. j Szemelvények a lábgyűrűkkel való madár- jelőlés eredményeiből. Jelöltetett — Gezeichnet: Velenez, 1909. VL 4 = Erlegt: C 1909. X etett Specimens aus d. Resultaten über den Vogelzugversuch mittels Fussringen. Ständer des Fuka, 1909, IX. 20. ureihers mit Ring, ‘ Ua tif te D CI geist No 358 gezeic| Elejtetett — Sidw: ander abgenommener Von einem Stari Ring. IN WIEN, — Oranje-Staat, Südafrika, ber, den mit Ring No 2298 3ÉCSI VADÁSZATI KIÁLLÍTÁSON TELLU leten Storch, KCZIOJA A . 0. C. AUF DER JAGDAUS I-KOLI Couvert des Be A KIR. M. O. K. MADARJ IGL. I ? VOGELZ D SRE ts — re, Jelentés az 1910. évi madar- jelôlésekrol. Írta: Schenk JAKAB. Azok a mélyreható eredmények, melyeket a madárjelölési kísérletek nemcsak a madár- vonulási kutatás, hanem az egész madár- ökologia számára már eddig is nyujtottak, párosulva avval a mindjobban megnyilvánuló igazsággal, hogy ezek a madárjelölések leg- távolabbról sem érintik a madárvédelem érde- keit, egyenesen kötelességévé tették a kir. M. 0. K.-nak e kísérletek minél nagyobb arányban való folytatását. Az eddigi tapasz- talatokon okulva ezúttal is első sorban a nagy telepekben fészkelő vagy más fészkelési mód- juk következtében nagy számban jelölhető madárfajokra terjesztettem ki a kísérleteket, különösen pedig azokra, a melyekre nézve az eddigi jelölések is már számottevő ered- ményeket adtak. Egyrészt arra kellett gon- dolnom, hogy a remélt törvényszerűségeket csakis megfelelő számú adat és hosszabb megfigyelés alapján lehet megállapítani, más- részt pedig arra, hogy föltétlenül értékesebb és sikeresebb a kir. M. 0. K. működése, ha idővel nehány fajra nézve biztos törvény- szerűségeket tud megállapítani, mintha sok fajról szerez szórványos, törvényszerűségekké nem általánosítható, inkább csak érdekes, mint értékes adatokat. Ez az utóbbi szempont volt a főoka annak, hogy az idén is nagyjában a mult évi jelölési programmot követtem, természetesen a tapasz- talt hiányok pótlásával. Ugyanilyen értelemben kértem a kérdéssel tüzetesebben foglalkozó megfigyelőink folytatólagos közreműködését, különösen Szeòrs Béna, intézetiink odaadó buz- gósággal közreműködő levelező-tagjáét, a ki rendszeresen végzett fecskejelölései révén eddigelé igen fontos eredményeket ért el ezen a téren. A jelölések összes száma valamivel csekélyebb, mint a mult évben, de ennek nem az érdeklődés lanyhulása, hanem csak az az 219 Bericht über die Vogelmarkierun- gen im Jahre 1910. Von JAKOB ScHENK. Jene tiefgreifenden Resultate, welche die Vogelmarkierungs-Versuche nicht nur für das Studium des Vogelzuges, sondern auch für die gesamte Vogelökologie lieferten, sowie die immer mehr und mehr um sich greifende Erkenntnis, dass diese Versuche die Interessen des Vogelschutzes nicht im geringstem Masse berühren, machten es der kénigl. U. O. C. zur Pflicht, diese Versuche in je grösserem Masse fortzusetzen. Auf die bisherigen Er- fahrungen gestützt, wurden auch heuer die in grossen Kolonien brütenden oder solche Arten, welche infolge ihrer speziellen Brutverhältnisse in grosser Anzahl markiert werden können, als hauptsächlichste Versuchsobjekte gewählt, und auch unter diesen bevorzugte ich jene, über welche die bisherigen Versuche schon tatsächliche Resultate ergaben. Es musste einerseits darauf Bedacht genommen werden, dass die erhofften Gesetzmässigkeiten nur durch längere Zeit hindurch geführte Beobach- tungen und auf Grund einer entsprechenden Anzahl von Daten bestimmt werden können, anderseits durfte man nicht vergessen, dass die hierher gehörigen Arbeiten der kénigl. U. 0. C. jedenfalls erfolgreicher und wertvoller sein werden, wenn mit der Zeit für einige Arten gut begründete Gesetzmässigkeiten er- reicht werden können, als wenn für viele Arten zerstreute mehr nur interessante als wertvolle und zur Bestimmung von Gesetz- mässigkeiten ungeeignete Daten zusammen- gehäuft würden. Hauptsächlich der letztgenannte Umstand war es, welcher mich bewog auch heuer das im vorigen Jahre befolgte Markierungs Pro- gramm anzunehmen, natürlich jedoch mit der Beseitigung der sich nachträglich erwiesenen Mängel. In demselben Sinne erbaten wir die fortgesetzte Mitwirkung derjenigen Mitglieder des Institutes, welche diesen Versuchen grös- seres Interesse entgegen brachten, in erster Linie aber die Mitwirkung unseres korrespon- dierenden Mitgliedes Bina v. Szeörs, welcher durch seine mit grösster Hingebung geführten systematischen Schwalben-Markierungen bis- her ausserordentlich wichtige Resultate auf 220 oka, hogy az egyes fészektelepekben kevésbbé sikeriilt a kültés, tovabba az is, hogy pl. a gölyaällomäny sok kézségben mar egyik esz- tendöröl a masikra is lényegesen csükkent. Fogadjak mindazok, a kik a jelölesben közvetlenül közreműködtek, vagy pedig az intézet kiküldötteit föladatuk sikeres elvég- zésében támogatták, az intézet hálás köszö- netét. Jutalmazza fáradozásukat az a tudat, hogy munkájuk a magyar tudománynak válik hasznára. Az 1910. évi madárjelölők névsora a követ- kező : Baxy Mixrôs, Kúnszentmiklós 12 drb — St. Dörcö Diner, Mezőtúr . . 30 , 5 Fernpaca Kärozyxé, Babapuszta 26 „ > Focassy SAnpor, Puszta-Pat- kKányos re. re. ASE Grör Foradcu Läszro, Mändok 16 , 5 Greschik Jend, Velenczei to . 97 Hesz Bini, Vemend Qi t, Janko Gyuna, Zsák: Be, a Kármán SAnpor, Bogyiszlò, Wusnolkes e O 5 Kenussey LAszi6, Velenczei to, Adonyi-sziget. . . . . 56, 5 Leiser Anrsn, Szatmár megye 87 , 5 Lencyen Iver, Arad ... 0.20, 5 Lezxiczxy BERTALAN, Csikôs- SOTONA ce REA Loos Kurr, Hirnsen . . . 20 , > Maserszey Istvan, Tökös . . 40 , 5 Dr. Mauxs Käronv, Aleyogy. 29 , 2 Idei madärjelölesi körutamat, valamint a főbb fajokra vonatkozó jelöléseket röviden a következőkben vázolhatom. A dankasirälyok jelölése ezúttal is a Velen- czei tavon történt Meszuesv Pár úr szíves engedélyével és közreműködésével. Az elő- készítő munkálatokat Kenessex Lászró úr volt szíves magára vállalni, a kivel junius 11-én végeztük az első jelölést, melyen résztvett Grescuik Jenò, az intézet asszisztense is, a ki diesem Gebiete erreichte. Die Gesamtanzahl der Markierungen ist zwar heuer etwas gerin- ger als im vorigen Jahre, doch wurde dies keinesfalls durch eine Verminderung der Be- teiligung, sondern dadurch verursacht, dass in einzelnen Kolonien die Brut missglückte und dass z. B. die Anzahl der Brutstörche in ein- zelnen Gemeinden von einem Jahre zum ande- ren bedeutend herabsank. Empfangen alle jene, die an den Markie- rungen teilnahmen, oder aber dem entsende- ten Amtspersonale des Institutes die erfolg- reiche Durchführung der Arbeiten ermüglichten den herzlichsten Dank der königl. U. 0. C. Möge ihre Dienste das Bewustsein lohnen, dass ihre Arbeit der ungarischen Wissenschaft zum Nutzen gereichte. Folgende beteiligten sich heuer an den Vogelmarkierungen : Mauxs Virmos, Tátraháza . 30 drb — St. Mounir Gyura, Kamaristye . 106 , 3 Mürser Pérer, Ujbessenyô . 68 „ x Pawras Gvura, Eperjes . . 12 , 4 Peter Imre, Szada .. . . . Tee a Ricz BEna,0S7erep .. ...1...805, i Raperzky Dezső, Tárnok . . 4 , = Scwenk HENRIK, Överbäsz. . 18 , È Schenk JAKAB, különböző helye- ken — an verschiedenen Punkten È TAB < Schuch VIKTOR, Dunai. . . 67 , 2 Szewere Zourin, Érsekujvär . VE, 5 Szeörs Bana, Tavarna . . . 379 , = Tompa Kármán, Apäcza, Hidvég 46 „ 5 Tscausr Vixror lovag, Hallein Dies 5 Vass Laos Rupour, Czibakhäza 12 , A Want IGwácz, Apatin . SAAS 5 g Osszesen — Zusammen . 2649 drb — St. Meine heurige Markierungs-Rundreise so- wie die auf die hauptsächlichsten Arten be- züglichen Markierungen kann ich in aller Kürze folgendermassen skizzieren. Das Markieren der Lachmöwen geschah auch heuer in der Kolonie des Velenezeer Sees mit gütiger Erlaubnis und Mitwirkung des Herrn Pau v. Meszuenv. Die Vorarbeiten übernahm Herr Lapisiaus v. Kenessey, mit des- sen Mitwirkung am 11. Juni die ersten Mar- kierungen ausgeführt wurden, an welchen sich néhány nappal későbben Himori Misduy gond- nok kíséretében a dinnyési rész sirálytelepein végzett jelöléseivel igyekezett kissé csökken- teni azt a nagy különbséget, a mely a mult évben elért mennyiséggel szemben mutatkozott. A mult esztendőben 371 fiókát jelöltünk egy nap alatt; az idén pedig kétnapi mun- kával is csak 233-ra tudtuk fölvinni. A különb- séget egyrészt az okozta, hogy a főtelep az idén jóval kisebb volt, mint a mult évben, mert a sirályok egy része áttelepedett a nagy vízállás következtében víz alá került dinnyési részbe, másrészt pedig az, hogy a fiókák a jelölés idején már igen fejlettek voltak, a mi megnehezítette kézrekerítésüket. A dankasirdlyok tanulságos vonulásának tüzetes vizsgálata ezeljaböl az idén lehetőleg egyéb telepek lakóit is meg akartuk jelölni, de a leggondosabb utánjárás daczára se tud- tunk újabb telepekről tudomást szerezni, bár- mily hihetetlenül is hangozzék ez a beismerés. A velenczein kívül még egy telepet ismertem, melyről 1908 tavaszán szereztem tudomást, mikor DR. Szrávy KornéL barátommal a magyar Alduna madártani viszonyait tanulmányoztuk. A telep akkor elég népes volt. Elhatároztam, tehát, hogy a sok nehézség daczára is föl- keresem ezt a telepet. Az aldunai réti vadász- társaság LowiEsER Imre megfigyelőnk közben- járására készséggel megadta a belépési jegyet, a telep fölkeresésére pedig Zarkauık JAnos borcsai körjegyző úr bocsátotta rendelkezé- semre a szükséges eszközöket és embereket. A telepnek sajnos már csak a romjai voltak meg; mindössze 3—4 fészket leltem, a melyek- ben június 15-én még tojások voltak. Magyarországon tehát az idén is csak a Velenczei tavon jelölhettünk dankasirályokat, de ennek daczára is hírt adhatunk a sirály- jelölések kiterjesztéséről, a mennyiben Loos Kurr Csehországban a Hirnsen taván levő telepen jelölt sirályfiókákat s evvel remél- Aguila XVII. 221 auch Assistent Evern GREscHIK beteiligte, welcher einige Tage später mit Administrator Mic#avu HAmorr auch auf dem bei Dinnyés gelegenen Teile Markierungen vollzog, um dadurch den grossen Unterschied, welcher zwischen der heuer und im vorigen Jahre erreichten Anzahl bestand, einigermassen zu verringern. Im vorigen Jahre wurden in einem Tage 371 Junge markiert, während heuer während zwei Tagen nur 233 beringt werden konnten. Der Unterschied wurde einerseits dadurch verursacht, dass die Hauptkolonie heuer be- deutend kleiner war, indem ein Teil der Lachmöwen in das trockengelegte Gebiet bei Dinnyés übersiedelte, welches heuer in- folge des hohen Wasserstandes überschwemmt wurde, anderseits aber dadurch, dass die Jun- gen zur Zeit des Markierens schon stark entwickelt waren, wodurch das Einfangen der- selben sehr erschwert wurde. Behufs eingehenderen Studiums der so lehr- reichen Zugsverhältnisse der Lachmöwe trach- tete ich heuer womöglich auch die Bewohner anderer Kolonien zu markieren, doch konnten trotz sorgfältigster Nachforschungen keine Nachrichten über andere Kolonien erhalten werden, so unglaublich auch dies erscheinen möge. Ausser der Velenczeer Kolonie war mir persönlich noch eine bekannt, welche ich im Frühjahre 1908, als ich mit meinem Freude Dr. Korwez v. SzuAvy die ornithologischen Ver- hältnisse der unteren Donau studierte, kennen lernte. Die Kolonie war damals ziemlich volkreich, weshalb ich mich entschloss dieselbe trotz der bedeutenden Schwierigkeiten zu besuchen. Der Ried-Jagdverein der unteren Donau stellte durch Vermittlung unseres Beobachters Emerica Lowieser bereitwilligst eine Eintrittskarte zur Verfügung, während die notwendigen Mittel sowie die Mannschaft von Jonann Zarkaux in Borcsa beigestellt wurden. Von der Kolonie waren leider nur mehr Reste vorhanden: ich fand im ganzen 3—4 Nester, welche am 15. Juni noch Eier enthielten. In Ungarn konnten also heuer wieder nur die Lachmöwen des Velenczeer Sees gezeich- net werden, doch können wir trotzdem von einer Ausbreitung der Möwen-Markierungen Nachricht geben, indem Kurr Loos in Böhmen auf dem Teiche bei Hirnsen Lachmöwenjunge 29 222 hetöleg újabb adalékokat nyerünk majd a dankasirälyok érdekes vonulásának tanulmá- nyozására, különösen akkor, ha a megkezdett jelöléseket a jövőben is folytatná. Gémeket az idén is lehetőleg a mult évben meglátogatott telepeken akartam jelölni s ez két esetben sikerült is. Legkiadósabb volt a jelölés a bellyei föherezegi uradalom sarok- erdei gémtelepén, a hol ScHucH Vixror tiszttartó úr vendége voltam, ki egyúttal a bellyei gólyák megjelölését is szíves volt előkészíteni és tőle telhetőleg mindent megtett, a mi föladatom minél könnyebb és sikeresebb elvégzése czél- jából szükségesnek mutatkozott s a későbbi költésből eredő gémfiókák jelölését is magára vállalta. Lowreser IMRE úr szíves közbenjárása alap- ján az idén is meglátogathattam a lukács- falvi Fehér tavat, valamint annak ornitholo- giai szempontból nevezetes környékét, a hol MürreR Orró és NapPHorcz Jenö urak szíves kalauzolásával és közreműködésével történt a gémek és egyéb vízimadarak jelölése. A kisbalatom gémtelepen az idén sajnos lehetetlen volt a jelölés, minthogy arér FESTETICH Taszmó Ő Nagyméltósága erdészeti tisztikará- ban éppen a jelölés időszakában oly válto- zások történtek, a melyek a kiküldött kalau- zolását lehetetlenné tették; a jövő évre azon- ban a jelölés biztosítva van. Ezeken kívül egy újabb gémtelepen is tör- téntek jelölések és pedig a Bácsordas község határában levő Kamaristyén. Jún. 21-én, mikor MorwsáR Gyura úrral a telepet meglátogattuk, a fiókák kelése még éppen csak hogy megkez- dődött, úgy hogy a jelölést későbbre kellett halasztani; ezt a munkát Moınär Gyuna úr vállalta magára, a ki azt július 83-án el is végezte. A vázolt munkálatok révén az idén negyed- félszáz gémet sikerült megjelölni, a mi a mult évihez képest tekintélyes többlet és sok adattal kecsegtet, ha a mult évihez hasonló százalék- arányban kapunk hírt a megjelölt és kézre- került példányokról. A gólyajelölést az idén lehetőleg még job- ban kiterjesztettem, s tettem ezt nemcsak beringte, wodurch wahrscheinlich neue Daten behufs Untersuchung des interessanten Zuges der Lachmöwen erreicht werden können, be- sonders dann, wenn diese Markierungen in Zukunft fortgesetzt werden. Reiher versuchte ich ebenfalls womöglich an den im vorigen Jahre besuchten Kolonien zu markieren, was in zwei Fällen auch gelang. Am ausgiebigsten war das Markieren in der Reiherkolonie Sarokerdö auf dem Gebiete der erzherzoglichen Herrschaft Bellye; hier war ich Gast des Herrn Gutsverwalters VIKTOR Schuch, der auch das Markieren der Störche von Bellye vorbereitete, und alle Vorrichtun- gen zur je erfolgreicheren Vollziehung meiner Arbeiten traf, auch das Markieren der Reiher- Jungen aus den späteren Bruten auf sich nahm. Durch gütige Vermittlung des Herrn Eue- rica Lowreser konte ich auch heuer den Fehér- See bei Lukäcsfalva sowie dessen ornitholo- gisch interessante Umgebung besuchen, wo ich unter Mitwirkung der Herren Orro Miner und Even NaPHorcz Reiher und andere Was- servögel markierte. In der Reiherkolonie des Kisbalaton war heuer das Markieren leider unmöglich ; in dem Forstpersonale Sr. Exzellenz des Grafen Tasso v. Festerica vollzogen sich zur Zeit der Mar- kierungen solche Veränderungen, welche das Ausführen des Markierens unmöglich machten. Für das kommende Jahr ist jedoch die Mar- kierungserlaubnis zugesichert. Ausser dieser wurden noch in einer neuen Kolonie Markierungen ausgeführt, u. zw. in der sogenannten Kamaristje bei der Gemeinde Bäcsordas. Am 21. Juni als ich in Gesellschaft des Herrn Junus Moxxir die Kolonie besuchte, waren die Jungen eben im Auskriechen begrif- fen, so dass die Markierung derselben für später aufgeschoben werden musste; diese Arbeit übernahm Herr Juuus Mornir und voll- führte dieselbe auch am 3. Juli. Durch die angeführten Arbeiten gelang es heuer vierteinhalb hundert Reiher zu mar- kieren was dem vorigen Jahre gegenüber ein bedeutendes Mehr bedeutet und viele Daten erhoffen lässt, wenn von derselben wieder so viele Exemplare in Menschenhand fallen soll- ten, als von den im vorigen Jahre markierten. Die Storchmarkierung breitete ich heuer wo- möglich noch mehr aus, nicht nur um die Klar- azért, hogy a gölyak vonuläsät az orszag egesz területen megismerhessük, hanem kü- lönösen avval a czelzattal is, hogy majd idők multával arról is nyerjünk adatot, hogy milyen kort érnek el a szabadban élő gólyák. Minél nagyobb a megjelöltek száma, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy néhány példány csakugyan eléri azt a gólya- életkort, a mikor már az aggkori gyöngeség következtében kerül kézre. Habár egyes köz- ségekben már nagyon megcsappant a gólya- állomány, úgy hogy csak félannyi volt a fiókák száma, mint a mult évben, mégis 1100-nál több fiókát tudtam jelölni, mert a mult évihez képest nagyobb területet jártam be, s így közelítőleg elértem a mult évi jelölési ered- ményt. Idősorrendben a következő helyeket jártam be. Junius 15-én és 16-án Borcsa és Bárányos, Torontál megye legdélibb részében fekvő köz- ségekben jelöltem Zarkaux JAnos körjegyző úr szíves támogatásával. A fiókák itt még meg- lepő gyengék voltak, daczára annak, hogy ez volt a legdélibb pont, úgy hogy az állomány- nak csak a fele volt alkalmas a jelölésre. A föltünő jelenséget avval lehet megmagya- rázni, hogy az említett két községet minden tavaszszal elönti az árvíz, mely néha igen sokáig megmarad, s ennélfogya csak későn szabadulnak föl a táplálékot nyujtó területek. Június 18 án Tótaradácz (Torontál megye) községben jártam, a hol Lowieser Imre főszolga- bíró úr volt szíves előkészíteni a jelölést. Szentfülöp, Militics, Doroszló, Szond és Hód- ság bácsbodrogmegyei községekben MoLNÁR Gyura úr szíves kalauzolasa mellett végeztem a jelöléseket június 19-én és 20-án, míg Vajszka és Bogyán községekben ezúttal is Hier Lipòr jegyző úr volt szíves a jelöléseket előkészíteni. Június 23-án Scauca Vixror főherczegi intéző úr szíves előkészítése után Bellyén (Baranya megye) jelöltem, június 24-én és 25-én pedig Kopács és Várdarócz baranyamegyei közsé- gekben, ezúttal is Szanay Anrar és Buzás KÁLMÁN ev. ref. lelkész urak szíves támogatásával. 223 legung des Storchzuges auf dem ganzen Gebiete Ungarns zu ermöglichen, sondern auch mit der Tendenz, dass mit der Zeit auch darüber Daten erhalten werden kön- nen, welches Alter die freilebenden Störche erreichen. Je grösser die Anzahl der gezeich- neten Störche ist, umso grösser ist auch die Wahrscheinlichkeit, dass einige Exemplare je- nes Storchenalter erreichen, in welchem sie der Altersschwäche erliegen. Obwohl in eini- gen Gemeinden der Storchbestand schon sehr herabgesunken ist, so dass die Anzahl der Junge gegen das vorige Jahr nur die Hälfte betrug, konnten doch noch über 1100 Storch- jungen gezeichnet werden, indem ich die Markierungen auf ein grösseres Gebiet ausbrei- tete und wurde dadurch annähernd die Anzahl der im vorigen Jahre gezeichneten Exemplare erreicht. Nachstehend gebe ich in chronolo- gischer Reihenfolge eine Skizze über die be- suchten Gemeinden. Am 15. und 16. Juni markierte ich mit gütiger Unterstützung des Herrn Notärs Joan ZATKALIK in den Gemeinden Boresa und Bärä- nyos, welche in den südlichsten Teilen des Komitates Torontäl gelegen sind. Die Jungen waren hier noch überraschend schwach, so dass nur die Hälfte derselben markiert wer- den konnte, trotzdem diese Örtlichkeit die südlichst gelegene Markierungsstation ist. Die auffallende Erscheinungkönnte dadurch erklärt werden, dass die genannten Gemeinden jedes Frühjahr auf längere Dauer überschwemmt werden, wodurch die Nahrungsstellen erst spät zugänglich werden. Am 18 Juni markierte ich in Tötaradäez (Kom. Torontäl); die Vorbereitungen dazu liess Herr Oberstuhlrichter Ewerica Lowieser veranstalten. In den Gemeinden Szentfülöp, Milities, Do- roszlé, Szond und Hédsäg (Kom. Bäcs.-B.) vollzog ich die Markierung unter Führung des Herrn Junius Monsir am 19. und 20. Juni, währendin den Gemeinden Vajszka und Bogyän auch diesmal Herr Lroroup Hier die vorberei- tenden Arbeiten erledigte. Am 23. Juni markierte ich in Bellye (Kom. Baranya), wo Herr Vixror Scuucu, erzherzogl. Verwalter, die Arbeit vorbereitete, am 24. und 25. Juni aber vollzog ich die Markierungen in Kopäcs und Värdaröcz (Kom. Baranya) mit gütiger Unterstützung des Herrn Pfarrers Anrox v. Szanav und Koroman Buzás. 29* 224 Június 26-án mint Haver Bena úr vendége Hartán végeztem a jelöléseket. Június 27. és 28-án a kis Alföldön jelöltem Focassy SAnpor úr közreműködésével. Szasé Gròrey főerdész úr szíves támogatá- sával június 30-án az alsósági gólyatelep lakóit jelöltem. Július 2., 3. és 4-én mint Puarray ÁRPÁD fő- intéző úr vendége, Bormux Jézser mezőcsáti f6szolgabiré úr és Kiss Dezső káptalani intéző úr szíves támogatásával Tiszatarján, Tisza- keszi, Mezőcsát és Ároktő borsodmegyei köz- ségekben végeztem a jelöléseket. Július 5., 6. és 7-én hazánk legészakibb fekvésű gólyafészkelési területén, Zemplén és Ung megyék sík részein végeztem jelöléseket Csen KÁRony lazonyi áll. tanító úr szíves kalau- zolása és közreműködése mellett. Július 9-én Szomsas Guszráv úr szíves közre- működésével Rakamaz szabolcsmegyei község- ben jelöltem. Az oltmenti községekben ezidén nem jár- tam; a jelölést azonban magára vállalta és el is végezte Tompa KAumin m. kir. föerdö- mérnök úr. A szatmármegyei községekben a jelölést ezúttal is LÉBER AwrAL városi főerdész úr volt szíves magára vállalni. Nagyobb mennyiségű jelöléseket végeztek még ezenkívül W4uz Igvácz úr Apatinban (Bäcs- bodrog vm.) és ifj. Kármán Sänpor úr Dusnok, Miske, Bogyiszló pestmegyei községekben. Az említett fajokon kívül az idén még néhány telepesen fészkelő fajra is ki akartam terjeszteni a jelöléseket, így többek között kormos szerkökre és kékvércsékre, de ezirányú kísérleteim nem jártak sikerrel. A Velenczei tavon és a Kamaristye mellett lévő Hydro- chelidon-telepeken még nagyon korán jelentem meg, az ürbői pusztán levő szerkőtelepekre viszont alig néhány nap mulva már későn érkeztem. Az ungmegyei Pálócz közelében levő Palakcsa tavon hiába kerestem a régi kormos Am. 26. Juni markierte ich als Gast des Herrn Béta v. Haver in Harta (Kom. Pest). Am 27. und 28. Juni vollzog ich unter Füh- rung des Herrn ALEXANDER v. Focassy die Mar- kierungen in der kleinen Tiefebene. Am 30. Juni zeichnete ich mit gütiger Mit- wirkung des Herrn Oberförsters Grora SzaB6 die Bewohner der Storchkolonie von Alsóság. Am 2., 3., 4. Juli vollzog ich als Gast des Herrn Oberverwalters Arpip v. Prarray mit gütiger Unterstützung des Herrn Oberstuhl- richters Joser v. Borrux und des Herrn Ver- walters Desmerius v. Kiss die Markierungen in den Gemeinden Tiszatarjan, Tiszakeszi, Mezöesät und Äroktö (Kom. Borsod). Am 5., 6.,7. Juli markierte ich in Beglei- tung des Herrn Karu Csex, staatlichen Lehrers in Lazony, in dem nördlichst gelegenen Brut- gebiete des Storches in Ungarn, in den eben gelegenen Teilen der Komitate Zemplen und Ung. Am 9. Juli markierte ich unter gütiger Mitwirkung des Herrn Gustav v. Szomsas in Rakamaz, Kom. Szaboles. Die am Oltflusse gelegenen Gemeinden be- suchte ich heuer nicht; die Markierungen wurden jedoch trotzdem vollzogen, und war es Herr k. ung. Oberforstingenieur Konoman Tompa, der die Arbeiten übernahm. In einigen Gemeinden des Komitates Szat- mär wurden die Markierungen auch diesmal von dem städtischen Oberförster Herrn Anton Leser vollzogen. Eine grössere Anzahl von Markierungen wurde ausserdem von Herrn Jaxaz Wäsu in Apatin (Kom. Bàcs.-B.) und von Herrn Anexan- ver Kármán jun. in den Gemeinden Dusnok, Miske, Bogyiszlö (Kom. Pest) vollzogen. Ausser den erwähnten Arten versuchte ich heuer die Markierungen noch auf einige andere in Kolonien brütende Arten auszu- dehnen, so unter anderen auf die Trauersee- schwalbe und den Rotfussfalken, doch blieben meine diesbezüglichen Bestrebungen ohne Erfolg. Als ich die Aydrochelidon-Kolonien des Velenczeer Sees und Kamaristye besuchte, war es noch zu früh, während ich kaum einige Tage später zu der Seeschwalbenkolonie der Puszta Urb6 schon zu spät kam. Auf dem Palakesa-See bei der Gemeinde Pälöcz (Kom. Ung) suchte ich umsonst die frühere 7rauer- seeschwalben-Kolonie, dieselbe verschwand. szerkö-telepet; megszünt, mivel a tó mar régebben kiszaradt. Kékvéreséket a hortobágyi erdőkben levő telepeken igyekeztem jelölni, s hogy jelenté- kenyebb eredményt nem értem el, annak csak az az oka, hogy a telepek nem részesülnek kellő védelemben, a mennyiben egyes pásztor- gyerekek, valamint az átutazók lehányják úgy a varjú- mint a szarka-fészkeket, s ezáltal megfosztják a kékvércséket a fészkelési alkal- matosságtól. Azonkívül a kékvércsefiókák is nagy keletnek örvendenek, úgy hogy a meg- vizsgált nagyszámú fészek legtöbbje üres volt Az említetteken kívül még a következő fajok lettek nagyobb számban megjelölve Chelidonaria urbica, Hirundo rustica és Stur- nus vulgaris. Ezek körül különösen Szrörs Béra, WAnn IGwácz, Rácz Bina, MÜLLER PÉTER és Maserszxy Isrvin urak fejtettek ki érdemes munkásságot. Az összes jelöléseket fajok szerint a követ- kező kimutatás tünteti föl: Acrocephalus arundinaceus 11 Alauda arvensis 2 = cristata 2 Anser anser 5 Anthus trivialis 2 Ardea cinerea . ae ee eee 4 ya purpurea’ 2 © RS TETE EE 202 Asio otus A 5 Carduelis carduelis 1 Cerchneis tinnunculus 1 5 vespertinus 11 Charadrius alexandrinus 4 Chelidonaria urbica 221 Chloris chloris . 3 Ciconia ciconia 1121 5 nıeralnsel wince, Jews 4 Coccothraustes coccothraustes . . . 1 Colymbus fluviatilis . . . 2... 2 Cotunmixscoturnix u. eee Sd alk AIO Baunsillatcoelebsttità ne OF We Dr 1 PERRET CNE MIN ART ae 4 Gallinago gallinula . . . . . . . ! Gallinula,‘chloropus.. . . . . . ) 11 fifarcelai pratineplati Lille al. sl i Hirundo rustica . . . . . MA 06 igresttoramila tei”: wel nen 629 Lanius collurio . RR se iia lili 225 da der See schon vor längerer Zeit austrock- nete. Rotfussfalken versuchte ich in den Kolo- nien der Wäldchen des Hortobagy zu mar- kieren, und dass ich keine besseren Resul- tate erreichen konnte, liegt nur daran, dass die Kolonien nicht geniigend geschiitzt wer- den; einige Hirtenburschen sowie Durchrei- sende werfen die Nester der Krähen und Elstern herab und berauben dadurch die Rot- fussfalken der Nistgelegenheiten. Ausserdem erfreuen sich auch die Jungen einer allge- meinen Beliebtheit, so dass der grösste Teil der in grosser Anzahl untersuchten Nester leer war. Ausser den genannten wurden noch folgende Arten in grösserer Änzahl gezeich- net: Chelidonaria urbica, Hirundo rustica und Sturnus vulgaris. Um diese machten sich besonders die Herren BÉLA v. Szeörs, Icnaz War, Bena v. Räcz, PETER MÜLLER und STEFAN v. Maserszky verdient. Sämtliche Markierungen artenweise nach- gewiesen zeigt folgende Tabelle. ES | Lanius minor AAU ho ita LÉ ORNE RO Dur Loxia curvirostra . Micropus apus . Milvus migrans Motacilla alba . Muscicapa grisola. Nycticorax nycticorax Oriolus oriolus . Ortygometra porzana Parus coeruleus major Pica pica Picus viridis Ruticilla tithys . Sturnus vulgaris Sylvia curruca . Syrnium aluco . ső uralense . Turdus merula N musicus D pilaris . 5 viscivorus. Turtur turtur Upupa epops Vanellus vanellus . © © 00 LI ony co DI =) Cor Ot C9 09 COCR a Cona n OR DE eS — Osszesen — Zusammen 2649 226 A jelülések üsszes szäma az 1908 és 1909 éviekkel együtt megközeliti a hetedfélezret. A jelölések végzésénél ezúttal is különös gondot fordítottam annak a megfigyelésére, hogy milyen hatással van a jelölés végre- hajtása a fiókákra és szülőkre, nevezetesen nem veszélyezteti-e a jelölés a fiókák fölne- velését. Egyúttal megkértem a jelölést magukra vállalt megfigyelőinket is, hogy idevágó tapasz- talataikat közöljék, hogy azok alapján a jövő- ben esetleges madárpusztulásokat megaka- dályozhassunk. Az idevágó tapasztalatok értelmében a fiókák jelölése egyáltalában nem befolyásolja a szü- lőket azok további gondozásában. Tapasztal- ható ez különösen a gólyánál. Idei jelölési körutamon mindenütt kérdezősködtem erre nézve és mindenütt azt a választ kaptam, hogy a jelölt fiókákat akadálytalanul fölne- velték s teljességgel nem törődtek a gyűrűvel, se a fiókák, se az öregek. A sárgarigóra nézve Fernpaca KáRorysé idei jelentésében megjegyzi, hogy a gyűrűzés daczára is föl- nevelte fiait. A mult évi eset úgylátszik csak kivételes volt. Általában mindenütt azt tapasz- talták, hogy a fiókák jelölése nem veszélyez- teti azok fölnevelését. Az öreg madarak jelölése azonban egyes esetekben a fészkelőhely elhagyását vonta maga után. Erre vonatkozólag különösen SzEöTS Bera gyüjtött érdekes adatokat. A füsti fecs- kekröl azt írja, hogy a jelzés érdekében éjjel üsszefogdosott öreg füsti fecskék közül más- nap egyetlen példány se hált abban a helyi- ségben, melyben összefogdosták őket. Mind- össze két pár került vissza negyedik napra, a többi másfelé keresett otthont. Érdekes dolog, hogy a mult évben nem voltak annyira érzékenyek a zavarásokkal szemben. Egy szürke légykapó pár (Muscicapa grisola L.), a mely hét évig fészkelt egyazon helyen, a zavarás következtében elhagyta régi fészkelő- helyét. Megjegyzendő, hogy mindezekben az esetekben csakis a fészkelőhely, nem pedig a tojások, vagy fiókák elhagyásáról van szó. A szürke légykapók a zavartatások daczára fölnevelték fiaikat és csak az idei tavaszszal kerestek más fészkelőhelyet. A természetes Mit den Markierungen aus den Jahren 1908 und 1909 beträgt die Gesamtanzahl dersel- ben nahezu siebenteinhalb Tausend. Bei der Durchführung der Markierungen legte ich besondere Sorgfalt auf Beobachtun- gen über die Wirkung, welche das Markie- ren auf die Eltern und Jungen ausübt, na- mentlich ob dadurch das Gedeihen der Brut nicht geführdet wird. Zugleich wurden auch unsere Beobachter aufmerksam gemacht, ihre diesbezüglichen Erfahrungen mitzuteilen, da- mit in Zukunft eventuellen Vogelverlusten vorgebeugt werden könne. Laut den hiehergehörigen Erfahrungen beeinflusst das Markieren der Jumgen die Eltern durchaus nicht in der weiteren Pflege derselben. Es zeigt sich dies besonders beim Storch. Während meiner heurigen Markierungs- Rundreise zog ich überall diesbezügliche Er- kundigungen ein, erhielt jedoch überall die Ant- wort, dass die Jungen ungehindert aufwuchsen und dass sich weder Eltern noch Junge um den Ring kümmerten. Bezüglich des Pirols erwähnt Frau Karn v. Fernsaca im heurigen Berichte, dass derselbe die Jungen trotz des Markierens nicht verliess. Der im vorigen Jahre beobachtete Fall konnte daher eine Ausnahme sein. Im allgemeinen wurde überall beobachtet, dass das Zeichnen der Jungen die weitere Brutpflege nicht im geringsten be- einflusste. Das Zeichnen der alten Vögel zog jedoch in einzelnen Fällen das Verlassen der Brut- stelle nach sich. Diesbezüglich wurden beson- ders von Béra v. Szeörs sehr interessante Daten gesammelt. Bezüglich der Rauchschwalbe berichtet er, dass von den behufs Markierung während des Nachts eingefangenen Rauch- schwalben am folgenden Tage keine einzige in der Lokalität schlief, wo sie eingefangen wurden. Nur zwei Paare kamen am vierten Tage zurück, die übrigen suchten sich ander- wärts ein Heim. Interessant ist jedenfalls, dass sie im vorigen Jahre gegen diese Stö- rungen nicht so empfindlich waren. Ein Paar des grauen Fliegenfingers (Muscicapa grisola L.), welches sieben Jahre lang an ein und derselben Stelle nistete, verliess infolge der Störungen den alten Nistplatz. Es muss hier jedoch bemerkt werden, dass es sich nur um das Verlassen der Brutstelle, nikht aber um das Verlassen der Brut handelt. Die grauen nt en faodvakban fészkelő seregélyek egy része szintén otthagyta a régi fészkeket és pedig azért, mert a fiókák kiemelése czéljából szük- séges volt az odunyílások tágítása. A kitagi- tott nyílású odvakba ugyanis bele tud menni a nyest is, a mint azt Szeörs Bina közvetlen megfigyelésből látta s ezért tán nem érzik magukat biztonságban. Ezen a hiányon bizo- nyára segítenek a fészektelep környékén ki- függesztendő mesterséges fészekodvak, a me- lyekből a fiókákat röplyuktágítás nélkül vehetik majd ki. Más helyről nem kaptunk idevonatkozó ada- tokat — igaz, hogy a többi közreműködő majdnem kizárólag fiókákat jelölt, a mi az öreg madarakat a tapasztalat szerint nem készteti otthonuk elhagyására s ezért a jelö- lésnek ez a módja a jövőben is bátran végre- hajtható. Az öreg madarak jelölése ellenben csak a legnagyobb óvatossággal és lehetőleg káros madarakon végzendő. A kinek van valami régi kedves madártanyája és nem akarja azt elveszíteni, annak semmiesetre se ajánlható az öreg madarak jelölése abból a czélból, hogy megtudja, vajjon mindig ugyanazok tér- nek-e vissza, vagy sem. Teljesen azonban nem szabad elejteni az öreg madarak megjelölését. Különösen annak kell azt megengedni, a ki, miként Szzörs Béra is, oly körültekintő gon- dossággal és rendszerességgel végzi azokat, hogy abból a tudománynak valóban számottevő haszna is van. A kísérlet ugyanis nem köve- teli a madár életét, hanem legfeljebb más otthon fölkeresésére készteti. A jelölés közben szerzett egyéb tapaszta- lataimból ezúttal is közlöm a fehér gólyára vonatkozó statisztikai kimutatást, hogy mekko- rák voltak vidékenként a fészekaljak, és mek- kora a gólyaállomány az egyes községekben. A mult évi állapottal való összehasonlítás czéljából egyúttal közlöm az 1909. évben meg- szállott fészkek számát. Egyelőre még csak annyi látszik belőle, hogy az állomány a leg- több helyen csak kis hullámzásnak van alá- 99 aa Fliegenfänger beendigten trotz der Störungen ihre Brut und wechselten erst im hewigen Frühjahre den Nistplatz. Die in natürlichen Baumhöhlen nistenden Stare verliessen teil- weise ebenfalls die alten Nisthöhlen, und zwar deshalb, weil die Fluglöcher behufs Ausneh- mens der Jungen erweitert werden mussten. Die Höhlungen mit erweiterten Fluglöchern sind nämlich auch für die Marder zugäng- lich. wie dies v. Szeörs direkt beobachten konnte und fühlen sich die Stare daher in solchen nicht sicher. Diesem Mangel kann jedenfalls durch das Aushängen von künstli- chen Nisthöhlen in der Nähe der Brutkolonie abgeholfen werden, aus welcher die Jungen auch ohne Fluglocherweiterung herausgenon- men werden können. Sonst erhielten wir keine diesbezüglichen Daten, hauptsächlich deshalb, weil die übri- gen Teilnehmer fast ausschliesslich nur Junge Vögel markierten, was ja bekanntlich die Elternvögel nicht zum Verlassen der Brut- stelle veranlasst, weshalb diese Art und Weise der Markierungen auch in Zukunft ohne Skru- pel angewendet werden kann. Das Markieren der alten Vögel sollte jedoch nur mit gröss- ter Vorsicht und womöglich nur an schädli- chen Arten angewendet werden. Hat jemand eine alte liebgewonnene Vogelniststelle und will er dieselbe nicht verlieren, so kann ihm das Markieren der alten Vögel, um zu erfah- ren, ob immer dieselben zurückkehren oder andere, auf keinen Fall empfohlen werden. Gänzlich darf jedoch das Markieren der alten Vögel nicht aufgegeben werden. Dasselbe muss jedoch vorzüglich nur jenen gestattet werden, die mit einersolchen Umsichtund Sorgfältigkeit vorgehen wie BÉLA v. Szeörs, so dass die Wissen- schaft davon auch tatsächlichen Nutzen zieht. Der Versuch verlangt nämlich kein Vogelleben; die ärgste Folge ist das Aufsuchen einer an- deren Brutstelle. Von meinen übrigen, während der Markie- rungen gesammelten Erfahrungen gebe ich auch diesmal die statistische Zusammenstel- lung, wie gross heuer gebietsweise die Storch- gelege waren und wie hoch sich in den ein- zelnen Gemeinden der Storchbestand beläuft. Behufs Vergleichung mit dem vorjährigen Be- stande führe ich auch die Anzahl der im Jahre 1909 besiedelten Nester an. Vorläufig is daraus nur so viel ersichtlich, dass der Bestand an vetve, s aränylag csekély azoknak a helyek- nek a száma, a hol az állomány hirtelenül majd a felére olvadt le, mint pl. Deregnyôben. Az idei állagban kis csökkenés mutatkozik. Az adatok a következők : kungen unterworfen ist, und dass es nur wenige Orte gibt, wo sich der Bestand plütz- lich fast um die Hiilfte verringerte, wie z. B. in Deregnyô. Im Durehschnitte ist heuer eine geringe Verminderung bemerkbar. Die Daten sind folgende: den meisten Stellen nur geringen Schwan- | | a lay la la SR Ses eee a À = SE RB Be |se 2e|s 5 Lé Ia = = 3 = ©. 29109 Se) aa ne Jelölő állomások Sa EEE È = È 3 È = x 58 FE ES E 28 ; Markierungs-Stationen 38 33 SE 33 33 32 = 3 È 38 3558 ss |85|88|85|35| Ss SS | SS §3| 8885 mn | AN | deo | dd | Ow IS < Ss = u a a rm — = — 2 e u 6 == —- ae le dar 2 1 1 = = 1 ee ae Le, ats ln ee nz li we = 23 — = == eo Be 2 — == — En in FE = 1 ei x a ER = — = 1 — — TN PP NET pon ee = — — ax = 1 24; wo == a Pelee ioni 1412 19 9 eres == 2 — 1 ee 1 1 1 = ns Ne lu = de es 2 SAS, ere 5 = 3 5 5 6 2 | — 18 — 13 alee | hha 1 1 1 ail | le lee 1 — == ns A bibs baa 17 11 — = SpA Were | eres VA | - — — | abile — = Mae | ee 1 | - PRIS EN ARE AIRE 12 10 4 == = = 1 = — = — nu 30 airline 9 14 9 D edo ai 16 — Zr en 1 1 = agili AN PE OR Naa = 1 Ep EA Et ee 1 = 2 zu || il = ey ar = 6 pe Le Seri 7 7 5 Vi a ee 1 _ bel 1 — 2 Hs le al 19 21 11 2h 11 il lol — | — | = 42 | 98 | 144 | 95 | 14] — — | = 30 230 A szaporodási arányszám az idén valamivel kedvezőbb, mint 1909-ben, mert jóval több volt a 4-es és 5-ös fészekaljak száma. Az át- lagos szaporulatot avval az arányszámmal jelölöm, a melyet a fiókák számának és a fészekaljak számának a hányadosa alkot. 1909-ben 397 párnak volt 1094 fiókája, 1910- ben pedig 393 párnak 1120 fiókája; arány- szám 1909-ben 2:76, míg 1910-ben 2:83. Ér- dekes volna megtudni, hogy az évek folya- mán milyen hullámzásnak és mily törvény- szerűségnek van alávetve ez a szaporodási arányszám. A fehér gólya táplálkozás-kérdésének minél tökéletesebb megoldása érdekében az idén is nagy mennyiségben gyűjtöttem a fészkek körül található táplálékmaradványokat és köpeteket. A táplálék főtömegét ezúttal is rovarok, neve- zetesen különféle sáskafajok alkották, kivéve a bácsbodrog- és baranyamegyei községeket, a hol a köpetek nagymennyiségű egerszört is tartalmaztak. Kérdezősködéseimre azt a választ kaptam, hogy ezeken a területeken 1910 tavaszán nagy egérjárás volt. Tán ennek az egérjárásnak tulajdonítható, hogy a kamaristyei gémtelep bakcsó-fiókái is több ízben mezei egereket ökrendeztek ki a jelölés folyamán, a mint azt a jelölő MoLNÁR Gyura úr megemlítette az intézethez küldött jelentésében. A táplálék legnagyobb részét szerinte a békák alkották, de sok volt a hal is. A bellyei uradalom gémtelepének vörös gém-fiókái túlnyomó részben halat, kisebb mennyiségben békát ökrendeztek ki. A bejárt gémtelepekrél, valamint ornitho- logiai szempontból érdekesebb területekről szóljon a következő rövid jelentés. A lukácsfalvi Fehértó gémtelepe a folytonos zaklatás és üldözés daczára is fönnmaradt. A rengeteg nádas területen roppant nehéz a közlekedés, különösen akkor, a mikor a nád már erősebben kifejlődött, úgy hogy a költés egy része vagy legalább a második költés részben megmarad. Fődísze ennek a telepnek a nagy kócsag, a melyet Lowreser Imre köz- benjárása folytán védelemben részesít az écskai Die Vermehrungsziffer ist heuer etwas gün- stiger als im Jahre 1909, indem die 4-er und o-er Gelege bedeutend häufiger waren. Die durchschnittliche Vermehrung möchte ich mit der Verhältniszahl charakterisieren, welche der Quotient der Anzahl der Jungen und der Gelege ergibt. Im Jahre 1909 hatten 397 Paare 1094 Junge, im Jahre 1910 aber hatten 393 Paare 1120 Junge; im Jahre 1909 beträgt die Vermehrungsziffer 2°76, im Jahre 1910 aber 283. Es wäre interessant zu erfahren, welchen Schwankungen in den einzelnen Jah- ren diese Vermehrungsziffer unterworfen ist und welche Gesetzmässigkeiten hier wirken. Behufs je genauerer Entscheidung der Nah- rungsfrage des weissen Storches sammelte ich auch heuer grössere Mengen von den in der Umgebung der Horste befindlichen Speiseresten und Gewöllen. Die Hauptmasse der Nahrung bildeten auch diesmal Insekten, namentlich verschiedene Heuschreckenarten, mit Ausnahme derjenigen Gewölle, welche aus den Gemeinden der Komitate Bäcsbodrog und Baranya stammen; diese Gewölle enthielten auch grössere Mengen Mäusehaar. Auf meine Anfragen erhielt ich die Aufklärung, dass diese Gebiete im Frühjahre 1910 von einer Mäuse- plage heimgesucht waren. Eine Folge dieser Mäuseplage war es viel- leicht. dass auch die jungen Nachtreiher in der Kolonie bei Kamaristye während der Mar- kierung öfter Mäusereste herauswürgten, wie dies Herr Juuus Mori in seinem Berichte hervorhob. Den grössten Teil der Nahrung bildeten nach seiner Beobachtung die Frösche, doch fanden sich auch viele Fische. Die jun- gen Purpurreiher in der Kolonie der Herr- schaft Bellye, wurden zum grössten Teile mit Fischen, in geringerer Menge mit Fröschen ernährt. Von den besuchten Reiherkolonien, sowie von ornithologisch interessanteren Gebieten gebe ich noch folgende Skizzen. Die Reiherkolonie im Fehérté bei Lukdes- falva blieb trotz unablässiger Beunruhigung und Verfolgung doch erhalten. Das Vordrin- gen in der ungeheuren Rohrwildnis ist mit grossen Schwierigkeiten verbunden, besonders dann, wenn der Rohrwuchs schon stärker entwickelt is, so dass ein Teil der Brut oder wenigstens ein Teil der zweiten Brut davon- kommt. Eine Hauptzierde dieser Kolonie ist ee uradalom, úgy hogy a töpäsztoroknak tilos e madarakat lőni vagy állandó tartózkodási he- lyeik körülzavarni. A , Carska bara" egy kevéssé hozzáférhető, jó kilátással bíró helyén állandóan látható 10—12 drb. Fészkelőtelepük úgy lát- szik nincsen, hanem szétszórtan fészkelnek egyes alkalmas pontokon. Így Mürek Orró barátom a ,Carska bara“ egy terebélyes, viz- ben álló fűzfáján fedezte fel az egyik pár- nak a fészkét, a melyben azonban június 17-én még nem voltak tojások. Lehetséges, hogy ez a pár az idén nem is fészkelt. Min- denesetre örvendetes dolog, hogy hazánknak ez a kivesző madara itt még menhelyre talált; — köszönet azoknak, a kiknek ebben ré- szük van. A gémtelep nagyjában a mult évben vázolt állapotban volt; lakói sok Ardea cinerea, Ar- dea pupurea és Nycticorax nycticorax mellett az említett nehány Ardea alba. Lowixser IMRE 1910 május 26-án ezeken kívül két Ardea garzettát is látott a telep közelében levő , Carska bara"-ban, de ezek fészkeléséről nincs biztos adat. A bellyei uradalom gémtelepe az ú. n. sarok- erdei szívattyútelep mellett elterülő nagy kiter jedésű nádasban van az ármentesített területen. Lakói az idén kizárólagosan vörös gémek voltak, A mult évben itt fészkelt bakcsók és üstökös gé- mek eltüntek — lehet, hogy a Duna átellenes partján levő s inkább megfelelő kamaristyei telepre költöztek át. A telep az idén igen népes volt: Schuch Vigror tiszttartó úrral 94 fészekaljat jelöltünk meg, de ez a mennyiseg a fészkek szämänak csak !/, részét alkotta. Junius 14-én a feszkekben részben mar anyä- nyi fiókákat, részben pedig még egészen friss tojásokat találtam. A régebbi fészkek egész a víz színén voltak, úgy hogy a fiókák a víz- ben feküdtek, valószínűleg azért, mert a fé- szeképítés óta emelkedett a vízállás. Az új fészkek kivétel nélkül magasan voltak el- helyezve, kb. 1 méternyire a víz színe fölött. 231 der Ædelreiher, welcher durch Vermittelung Euerıcn Lowresers von der Herrschaft Écska geschont wird; den Teichhütern ist es streng- stens verboten diese Vögel zu schiessen oder an ihrem ständigen Aufenthaltsorte zu beun- ruhigen. An einer wenig zugänglichen Stelle der ,Carska bara“, wo ein guter Auslug vor- handen ist, halten sich ständig 10 —12 Exem- plare auf. Wie es scheint nisten sie nicht kolonienweise, sondern einzelweise auf geeig- neten Punkten zerstreut. So entdeckte mein Freund Orro Miter den Horst eines Paares in der ,Carska bara“ auf einem im Wasser stehenden starken Weidenbaume, doch war derselbe am 17. Juni noch leer. Méglich, dass dieses Paar heuer überhaupt nicht briitete. Es ist jedenfalls eine erfreuliche Erscheinung, dass dieser aussterbende Vogel Ungarns hier noch ein Asyl findet. Dank dafiir allen denen, die sich darum verdient gemacht haben. Die Reiherkolonie befindet sich im grossen und ganzen im vorjährigen Zustande. Bewoh- ner derselben sind neben vielen Ardea cine- rea, Ardea purpurea und Nyiticorax nyiticorax die bereits erwähnten Ardea alba. Am 26. Mai 1910 beobachtete Emerica Lowreser in der „Carska bara“ in der Nachbarschaft der Kolonie zwei Ardea garzetta, doch sind keine positiven Daten über das Brüten dieser Art vorhanden. Die Reiherkolonie der Herrschaft Bellye befindet sich neben dem Pumpwerke Sarok- erdö auf entwässertem Gebiete in einem aus- gedehnten Rohrwalde. Die Bewohner dersel- ben waren heuer ausschliesslich Purpurreiher. Die Nachtreiher und Schopfreiher, welche im vorigen Jahre hier horsteten, übersiedelten wahrscheinlich in die am gegenüberliegenden Donauufer befindliche und ihnen mehr zusa- sende Kolonie bei Kamaristye. Die Kolonie war heuer sehr volkreich; mit Herrn Verwal- ter Vigror Schuch zusammen konnten wir 94 Gelege zeichnen, doch war dies nur der dritte Teil der Gesamtanzahl. Am 24. Juni befanden sich in den Nestern teilweise schon ausgewachsene Junge, teil- weise noch frische Eier. Die älteren Nester befanden sich ganz auf der Oberfläche des Wassers, so dass die Jungen im Wasser la- gen; wahrscheinlich stieg das Wasser seit dem Nestbau. Die neuen Nester befanden sich ohne Ausnahme einen Meter über dem Was- serspiegel. 30* 232 A fejlettebb fiókák az ember közeledésére lehetöleg menekülnek. Batran belemäsznak a vízbe s hatalmas talpú, hosszú ujjú lábakkal a nádszálakba kapaszkodva meglepő gyorsa- ságot fejtenek ki. Ha a három, négy vagy néha öt fióka ugyannyi irány felé menekül, akkor csak a legnagyobb vigyázat és sebes- ség mellett lehet valamennyit kézrekeríteni. Gyakran elbújnak a fészek alá, a hol csak nehezen találhatók meg; úgy tünt föl a dolog, hogy a védekezésnek ez a módja különösen a szárnyas ragadozók ellen lehet czélravezető. A fiatalabb, kevésbbé mozgékony példányok, inkább riasztással próbálnak szerencsét: hosszú kígyónyakukat kinyujtva, gyenge vakkantást hallatva ügyetlenül vagdalkoznak. Általában csodálkoztam, hogy mily gyámoltalanul bánnak hosszú hegyes csőrükkel. A kevésbbé jól föl- fegyverzett bakcsó-fiókák sokkal riasztóbb ha- tást tudnak elérni vitéz, de ártalmatlan vag- dalkozásaikkal és haragos vakkantásaikkal. A kamaristyei gémtanya. Bácsordas község határában Kamaristye kincstári erdőőri lak közelében az ú. n. Zsivicza barában van ez a telep, a régi és új dunatöltés között. Még egészen új keletű, valószínűleg mult évi telepü- lés, mely a terület ármentesítésének a követ- kezménye; a terület az ármentesítés követ- keztében megszabadult az árvíz okozta vesze- delmektől, s ezáltal alkalmassá vált a meg- településre. A főkontingenst, °/,-reszt a bak- csók, */s-részt az üstökös gémek, másik */,-at pedig vörös gémek alkotják. A fészkek száma körülbelül 300. A vörös gémek főleg a telep szé- leit foglalták el, mig az üstökös gémek inkább a telep belsejében a leghozzáférhetetlenebb ré- szen terjeszkedtek el. A fészkek mind törékeny, gyenge fűzfákon voltak, 1!/.—3 méter magas- ságban a viz színe fölött. Az egész telep víz alatt állott, úgy hogy meglehetős nehéz volt a hozzäferhetes. -A sűrű füzesben szinte lehe- tetlen a csónakkal való közlekedés, s ezért a telep nem túlságosan csábítja a pecsenyére éhes naplopókat. Természetesen ez a körül- mény a jelölést is nagyon megnehezíti és ez az Die kräftigeren Jungen suchen beim Erschei- nen des Menschen womöglich das Weite. Sie steigen ohne Bedenken indas Wasserhinein und entwickeln eine überraschende Geschwindig- keit, indem sie, sich mit ihren mächtig besohl- ten mit langen Zehen versehenen Füssen an die Rohrstengel anklammernd fortschreiten. Wenn die drei oder vier, manchmal auch fünf Jungen nach ebensoviel Richtungen hin flüchten, kann man derselben nur mit der grössten Vorsicht und Geschwindigkeit habhaft wer- den. Oftmals verstecken sie sich auch unter die Nester, wo sie nur schwer entdeckt wer- den können; es machte den Eindruck, als ob diese Verteidigungsweise besonders gegen die geflügelten Räuber Schutz gewähren könnte. Die schwächeren und weniger beweglichen Exemplare versuchten es lieber mit dem Schrecken: den langen Schlangenhals aus- gestreckt stossen sie einen schwachen Ton aus und fuchteln mit ihrem Schnabel unge- schickt herum. Überhaupt musste ich mich wundern, wie unbeholfen sie ihren langen, spitzen Schnabel gebrauchten. Die weniger gut bewaffneten Jungen des Nachtreihers errei- chen mit ihren tapferen, jedoch unschädlichen Schnabelhieben und zornigem Geschrei eine ungleich grössere abschreckende Wirkung. Die Reiherkolonie Kamaristye. Diese Kolo- nie befindet sich zwischen dem neuen und alten Donaudamme, in der sogenannten Zsi- vicza bara, welche in der Nähe des ärarischen Forsthauses Kamaristye (zur Gemeinde Bäcs- ordas gehörig) gelegen ist. Das Ganze ist eine neue Siedelung, wahrscheinlich vom vori- gen Jahre und eine Folge der Entwässerung des Gebietes, wodurch dasselbe von den Ge- fahren der Überschwemmung befreit, zur Sie- delung geeignet wurde. Den Hauptkontingent — ?/, Teil — bilden die Nachtreiher, wäh- rend die Schopf- und Purpurreiher zu je 1/4 Teil vertreten sind. Die Gesamtenzahl der Nester beträgt zirka 300. Die Purpurreiher besetzten die Ränder der Kolonie, während sich die Schopfreiher im Inneren derselben an dem unzugänglichsten Teile postierten. Alle Horste standen auf gebrechlichen, schwa- chen Weidenstämmchen in 1",—3 Meter Höhe über dem Wasserspiegel. Die ganze Kolonie stand unter Wasser und war des- halb ziemlich schwer zugänglich. In dem dich - ten Weidenwalde ist das Vordringen mit dem oka annak, hogy az üstökös gémek közül egyet- len fiókát se lehetett a gyűrűvel ellátni. Saj- nos, alapos a kilátás, hogy az armentesités következtében beálló erdöirtäsok fejezik majd be a rövidéletű telep fönnmaradási idejét. Június 21-én, mikor a telepen jártam, még a következő madarakat figyeltem meg az ár- téren : Oriolus oriolus, Sylvia simplex, Cucu- lus canorus, Acrocephalus arundinaceus, Acro- cephalus palustris, Calamodus schoenobaenus, Remiza pendulina, Parus major, Milvus migrans, Emberiza citrinella, E. schoeniclus, Alceda ispida, Turtur turtur, Columba oenas, Coracias garrula, Corvus cornix, Gallinula chloropus, Ardetta minuta, Fuligula nyroca, Fuligula ferina, Anas boschas, Pieus viridis, Dendrocopus major, Ruticilla phoenieura, Ruti- eilla tithys, Fringilla coelebs, Passer monta- nus, Sturnus vulgaris, Colaeus monedula, . Columba palumbus, Parus coeruleus. Az elö- fordulás időpontját tekintve itt fészkeléknek kell tartani ezeket a fajokat. A Hermann-csárda közelében ugyancsak a kamaristyei erdőőri lak környékén terül el az úgynevezett Fischwasser, melyen 10—20 pár Hydrochelidon nigra alkot kis fészektelepet. Június 21-én csak tojásokat találtunk. A fész- kek a Nymphea-levelek között, részben a ritka nádasban voltak úszó hináron, mindössze 1—2 czentiméternyire a víz színe fölött. Az aldunai rét. Ezen a néven ismeretes az a nagy árterület a Duna balpartján, mely kb. a Tisza torkolatától a Temes torkolatáig ter- jed. Ornithologiai viszonyait a tavaszi idény- ben 1908-ban dr. Szuivy KornéL barátommal tanulmányoztuk (I. Aguila 1908. p. 274.). A madárszegénység az idén még nagyobb volt, mint akkor. A kiüszvágó csér és kormos szerkök telepeit sehol se találtam, a népes dankasiräly-telepek is eltüntek. Hiänyoztak azok az uszadék nádból és egyéb törmelék- ből alkotott uszó tutajok, a melyeken az emli- tett madarak fészkelhettek volna. Igy mind- 233 Nachen fast unmöglich, so dass auf Reiher- braten hungrige Tagediebe nicht besonders zum Besuche derselben verlockt werden. Dieser Umstand erschwerte natürlich auch das Mar- kieren und ist dies die Ursache, dass auch nicht ein einziges Schopfreiher Junge gezeich- net werden konnte. Leider ist begründete Aussicht vorhanden, dass die der Entwässe- rung folgenden Waldrodungen der kurzen Lebensdauer der Kolonie bald ein Ziel setzen werden. Am 21. Juni als ich die Kolonie besuchte, beobachtete ich folgende Arten auf dem In- undations gebiete: Oriolus oriolus, Sylvia simplex, Cuculus canorus, Acrocephalus arun- dinaceus, Acrocephalus palustris, Calamodus schoenobaenus, Remiza pendulina, Parus major, Milvus migrans, Emberiza citrinella, E. schoeniclus, Alceda ispida, Turtur turtur, Columba Coracias garrula, Corvus cornix, Gallinula chloropus, Ardetta minuta, Fuligula nyroca, Fuligula ferina, Anas boschas, Picus viridis, Dendrocopus major, Ruticilla phoenicura, Ruticilla tithys, Fringilla coelebs, Passer montanus, Sturnus vulgaris, Colaeus monedula, Columba palumbus, Parus coeruleus. Mit Hinsicht auf den Zeitpunkt des Vorkom- mens dürften diese angeführten Arten als brütende betrachtet werden. In der Nähe der Hermann-csarda befindet sich, ebenfalls zur Umgebung von Kamaristye gehörig, im sogenannten Fischwasser eine kleine aus 10—20 Paaren bestehende Kolonie von Hydrochelidon nigra. Am 21. Juni waren in den Nestern erst Eier vorhanden. Die Ne- st r befanden sich zwischen den Nymphaea- Blättern teilweise im schütteren Rohrwuchse auf schwimmendem Laichkraute, kaum 1—2 Zentimeter über der Wasserfläche. Das Ried am der unteren Donau. Unter diesem Namen ist jenes grosse Inundations- gebiet bekannt, welches am linken Donau- ufer gelegen, von der Tiszamündung bis zur Temesmündung reicht. Die ornithologischen Verhältnisse des Gebietes studierten wir mit meinem Freunde Dr. KorneL v. Szuävy im Frühjahre 1908 (Aquila 1908, p. 274). Die Vogelarmut war heuer noch grösser als damals. Die Kolonien der Fluss- und Trauerseeschwalbe waren nirgends zu finden und auch die volk- reichen Lachmüwen-Kolonien waren verschwun- den. Es fehlten jene aus Schwemmrohr und an- venas, 234 össze 3 —4 Larus ridibundus-fészket találtam, melyek a Nymphaea alba leveleitöl teljesen be- boritott nadmentes vizfölületen voltak elhe- lyezve. Az alapot valami ide sodort fiizfaag vagy kóró alkotta. Tisztán Nymphaen-levelekre rakott fészkeket nem láttam. A fészkekben június 16-án még csak tojások voltak, a mi hihetetlenül késő s valószínűleg a fészkelő- terület ártérjellegével függ össze. A madárvilág rendkivül gyéren volt kép- viselve s mindössze Bárányos és Borcsa között nehány árszigeten volt valamivel élénkebb madärelet. Itt láttam kis csapat Glareola pratin- colát, egy Himantopust, nehány Totanus tota- nust, T. ochropust és T. glareolát. Igen szórvá- nyosan mutatkoztak szürke gémek, bakcsók és üstökös gémek. Elég gyakoriak voltak a bat- lak A gémfélék valószínűleg az Obedszka barában levő területről járnak ide, mert az aldunai réten, legjobb tudomásom szerint nincs telepük. Mindig akad ugyan, a ki rengeteg gémet látott valamely messze fekvő terület füzesében, de a mikor a helyszínén vagyunk, akkor a kilátásba helyezett nagy jutalom mellett se tud egyetlen egy fészket se találni. A Hortobágyot egyrészt a kékvércse-tele- pek miatt, másrészt a madártelepítési beren- dezések megtekintése czéljából kerestem föl. A kékvércse-telepek az összes erdőkben meg- fogytak, mert állandóan fosztogatják és le- dobáliák a szarka- és vetési varjú-fészkeket, melyek fészkelő tanyául szolgálnak. Az 1908 tavaszán kihelyezett fészekkosarakból is már csak 2—3 darabot láttam, ezek is elhagya- tottak voltak és semmi nyom se mutatott arra, hogy a kék vércsék ezeket fészkelő tanyának használták volna. Utólagosan természetesen már nem lehetett megállapítani, hogy egyáltalában volt-e ilyen lakott fészekkosár, de még ha lett volna is, a mint erről Bakó GAsor úr annak idején hírt adott (Aguila, 1908. p. 304.), a telepítési akczió deren Schwemmfragmenten aufgebauten Flösse, auf welchen die genannten Arten hätten brü- ten können. So fand ich nur 3—4 Nester Larus ridibundus, welche auf einer ganz von Nymphaea - Blättern überdeckten, rohrfreien Wasserfläche angelegt waren. Die Grundlage war durch einen hierher geschwemmten Wei- denast oder abgetrockneten Planzenstengel gebildet. Nur auf Nymphaea-Blätter gebaute Nester fand ich nicht. In den Nestern befan- den sich am 16. Juni noch Eier, was unglaub- lich spät ist und wahrscheinlich mit dem In- undationscharakter des Gebietes zusammen- hängt. Die Vogelwelt war ausserordentlich schwach vertreten ; nur auf einigen Überschwemmungs- inseln, zwischen Borcsa und Bäränyos herrschte ein etwas regeres Vogelleben. Hier sah ich einen kleinen Flug Glareola pratincola, einen Himantopus, einige Totanus totanus, T. och- ropus und 7. glareola. Vereinzelt zeigten sich Graureiher, Nacht- und Schopfreiher. Ziemlich häufig waren die Sichler. Die Reiher- arten kommen wahrscheinlich aus der Kolonie der Obedszka bara, indem laut meines besten Wissens in dem Untern Donauriede keine Reiherkolonie vorhanden ist. Es gibt zwar ge- wöhnlich jemanden, der in einem weitentfern- ten Weidenwalde ganze Mengen von Reihern gesehen haben will, begibt man sich jedoch an Ort und Stelle, so findet sich trotz der in Aussicht gestellten hohen Prämie auch nicht ein einziges Reihernest vor. Das Hortobágy besuchte ich einerseits we- gen der Kotfussfalken-Kolonien, anderseits behufs Besichtigung der Vogelschutz-Einrich- tungen. Die Fotfussfalken-Kolonien haben in sämt- lichen Wäldern abgenommen, indem die ihnen Nistgelegenheit bietenden Nester der Saat- krähen und Elstern ständig geplündert und herabgeworfen werden. Von den im Früh- jahre 1908 ausgehängten Nistkörben fand ich nur noch 2—3 Stück, doch waren auch diese verlassen und war keine Spur vorhanden, dass dieselben von den Rotfussfalken als Nester benützt worden wären. Nachträg- lich konnte natürlich nicht mehr bestimmt werden, ob ein solcher Nistkorb überhaupt als Nistgelegenheit angenommen wurde, doch wenn dies auch der Fall war, wie uns seiner- zeit von Herrn GasrieL Bakó berichtet wurde a fennforgó viszonyok között kilátástalannak minősíthető. A tervezett fecskeereszek fölalli- tása elmaradt. A madárvilág az évszaknak (július 10.) meg- felelően s minthogy sáskajárás az idén nem volt, igen gyér számban volt képviselve, mert főleg csak az itt fészkelő csekélyszámú faj volt látható, a melyek közül nehány Glareola pratincola, Charadrius alexandrius és Vanellus vanellus fiókát sikerült megjelölni. A jövevé- nyek közül már sok Anser anser, Nume- nius arcuatus és egy nagyobb Larus faj (lö- vésre sajnos nem került) volt látható. Láttam 1 drb. Hydrochelidon leucopterát és egy Ciconia nigrát. Föltünő volt egy nagy csapat Micropus apus; kétségtelenül már északról érkezett át- vonulók. A Hortobágynak kétségtelenül legérdeke- sebb madara ezúttal a parlagi sas — Aquila melanaëtus volt. Hozzávetőleges számításom szerint 15—20 példány tartózkodott a Hortobá- gyon, valószínűleg csupa fiatal példány, mert az elejtett 5 darab mind első és másod éves fiatal volt. Valószínű, hogy az a nagy rág- csáló csapás (ürge és egér), a mely az idén sujtotta az országot, csábította ide ezeket a madarakat oly nagy számban. Az erdőkben vagy egyes kutgémeken volt a hálótanyájuk s ezeken a helyeken nagyszámú köpetet talál- tam, melyek főleg ürgék és nyulak szőréből és csontjából állottak. Kóborlásaink alkalmával minduntalanul ta- lálkoztunk ezekkel a napközben rendkívül óvatos madarakkal — 300—400 lépésnyinél közelebbre sohase engedték a kocsit — a mint nyulakra vadásztak. A sas valósággal hajtóvadászatot rendez, a mely azonban a tapasztaltabb nyulaknál úgy látszik nem sikerült, a mint ennek szem- tanúja voltam. Három négy méter magasság- ból rácsap a vaczkában pihenő nyúlra, a mely futással igyekszik menekülni. Mire a sas föl- repül és újból utánaered, már jó messzire jár a nyúl, mely azután ismét lelapul, egy- részt, hogy megpihenhessen, másrészt tán abban reménykedik, hogy üldözője nem fog ráakadni. A kopár szik, a kiégett legelő azon- ban nem nyujt menhelyet. A sas csakhamar 235 (Aguila 1908 p. 304), so muss diese Ansied- lungsaktion unter den obwaltenden Umstän- den dennoch als aussichtslos betrachtet wer- den. Das Aufstellen der geplanten Nistdächer unterblieb. Die Vogelwelt war entsprechend der Sai- son (10 Juli), und da heuer keine Heuschrecken- plage auftrat, sehr schwach vertreten, indem hauptsiichlich nur die wenigen Arten zu sehen waren, welche hier Brutvégel sind; von die- sen gelang es einige Jungen von Glareola pratincola, Charadrius alexandrinus und Va- nellus vanellus zu zeichnen. Von den Gästen waren schon viele Anser anser, Numenius areuatus und eine grössere, leider nicht zum Schusse gekommene Larus-Art vorhanden. Es wurde je ein Exemplar von Hydrochelidon leucoptera und Ciconia nigra beobachtet. Auf- fallend war eine grosse Schar Micropus apus, jedenfalls schon nérdliche Durchziigler. Der interessanteste Vogel des Hortobagy war diesmal unzweifelhaft der Kaiseradler : Aquila melanaëtus. Es hielten sich annähernd 15—20 Exemplare im Hortobagy auf, wahr- scheinlich lauter junge Végel, indem die fiinf erlegten Exemplare ausschliesslich ein- und zweijährige Vögel waren. Wahrscheinlich zog die grosse Nagerplage (Ziesel und Mäuse), welche Ungarn heuer heimsuchte, diese Vögel in so grosser Anzahl herbei. Ihre Schlaf- stellen befanden sich auf Brunnenschwengeln und in den Wäldern und waren hier zahl- reiche Gewölle zu finden, welche vorwiegend aus Haaren und Knochen von Zieseln und Hasen bestanden. Auf unseren Streiftouren be- gegneten wir fast immer diesen, während des Tages ungemein vorsichtigen Vögeln — den Wagen liessen sie fast niemals näher als 300—400 Schritte herankommen — wie sie Jagd auf die Hasen machten. Der Adler macht eine ausgesprochene Hetz- jagd auf den Hasen, welche aber bei erfah- reneren Exemplaren oft erfolglos bleibt, wie ich dies beobachten konnte. Aus 3—4 Meter herabstossend greift er den im Lager ruhen- den Hasen an, welcher sich durch Laufen zu retten sucht. Bis sich der Adler erhebt und ihm wieder nachsetzt, legt der Hase schon eine weite Strecke zurück, nach welcher er sich wieder drückt, einerseits um auszuru- hen, anderseits vielleicht von der Hoffnung geführt, dass ihn der Adler übersehen könnte. 236 fölemelkedik és újra megkezdi a hajszát; a mint eléri, újból lecsap, de a szemfüles nyúl is résen van, s az utolsó pillanatban elugorva ismét futással szabadul meg üldözőjétől. Az öreg példányok ily módon gyakran megmene- külnek, de gyöngébb, fiatalabb példányoknál nem segít ez a praktika. A sas többszöri si- kertelen lecsapás daczára se hagyja abba az üldözést, mert a semmi buvóhelyet se nyujtó végtelen síkságon mindig megtalálja s így idővel zsákmányul ejti a folytonos lecsapások következtében teljesen kifárasztott, agyonhaj- szolt áldozatát. Ezek előrebocsátása után röviden ismerte tem azokat az adatokat, melyeket a madár- jelölési kísérlet az elmult év folyamán nyuj- tottak a madárvonulási kutatás számára. Ezúttal lehetőleg rövid kommentárral fogom kisérni az egyes eseteket, miután az V. nemzetközi ornith. kongresszusnak Berlinben bemutatott értekezésem, mely összefoglalja a madárjelölési kísérlet eredményeit, az Aguila jelenlegi év- folyamában is megjelent, tehát az olvasó kellő tajékoztatastszerezhetakutatas jelenlegi stádiu- máról. Az adatokat ezúttal is a jelölési év- folyamok sorrendjében közlöm s kezdem a fehér gólyával. 1908-ban jelöltetett 351 példány; az eddig kézrekerült 5 darabon kívül még 4-ről kap- tunk hírt, tehát összesen 9-ről, a mi 2°6 szá- zaléknak felel meg. Váratlanul nagy számban kerültek kézre ezek a kétéves gólyák. A kül- földön már hosszabb idő óta folyamatban levő kísérletek tanusága szerint az elsőéves nem- zedék szokta mutatni a legnagyobb pusztulási kontingenst, itt pedig a kétéveseknél még majdnem ugyanakkora pusztulási arányszám mutatkozik. Az időközben bejelentett esetek a következők : 1. Jelöltem 1908. július 9-én fiókakorában Apáczán (Háromszék m.) a 249. számú gólya- gyűrűvel; holtan találták 1910. július elején Mittoka közelében, Andrásfalva mellett Buko- vina radautzi járásában 220 kilométernyire Der kahle Salzboden, die ausgebrannte Heide bietet jedoch kein Asyl. Bald erhebt sich der Adler wieder und die Hetzjagd beginnt aufs neue; nachdem er ihn erreicht hat, wieder- holt er den Stoss, doch ist auch der Hase auf der Hut und versucht im letzten Momente aufspringend wieder in schleunigster Flucht seinem Verfolger zu entkommen. Alte Exem- plare pflegen auf diese Weise zu entkommen, schwächere, jüngere finden jedoch in dieser Verteidigungsweise keine Rettung. Der Adler lässt trotz mehrfachen erfolglosen Stössen von der Verfolgung nicht ab, indem er auf der unabsehbaren, nicht den mindesten Schutz bietenden Ebene sein von den fortwährenden Stössen gänzlich ermattetes, zu Tode gejag- tes Opfer immer wieder auffindet und das- selbe mit der Zeit auch erbeutet. * * * Es folgt nun eine kurze Schilderung der- jenigen Daten, welche der Vogelzugsversuch im Laufe des heurigen Jahres fiir die Vogelzugsforschung ergab. Diesmal werde ich die Daten möglichst kurz kommentieren, indem ich erst leuer gelegentlich des V. internationalen Ornithologenkongresses in Berlin eine zusammenfassende Darstellung der Resultate des Vogelzugsversuches gab, welche in den Kongressverhandlungen er- scheinend über den derzeitigen Stand der Forschung genügend orientiert. Die Daten fiihre ich auch diesmal in der Reihenfolge der Jahrgiinge an und beginne ich mit den Daten über den weissen Storch. Im Jahre 1908 wurden 851 Exemplare gezeichnet; ausser den schon erwähnten fiinf Exemplaren wurden wir noch iiber vier andere, also über neun benachrichtigt, was 2°6 Prozent entspricht. Diese zweijährigen Störche ergaben einen unerwartet hohen Prozentsatz. Laut den im Auslande schon seit längerer Zeit fortgesetzten Versuchen, zeigt immer die erstjährige Generation die grösste Vernichtungsziffer, während hier die zweijährige fast ebenso gross ist. Die be- kannt gewordenen Fälle sind folgende: 1. Als Nestjunges von mir gezeichnet am 9. Juli 1908 in Apäcza (Kom. Häromszek) mit Storchring Nr. 249; tot aufgefunden Anfang Juli 1910 bei Mittoka, Post Andräs- falva, Bezirk Radautz in der Bukowina, 220 zal északra a szülöföldjetöl. Az adatot à mittokai cs. k. állami ménesintézôség volt szíves be- küldeni. Eddigelé csak ez az egy megjelölt gélyank került meg a fészkelési idö alatt a fészkelési területen. Az eddigieket vagy ütközben vagy a téli szallasban találták. Természetesen azon- nal érdeklődtünk az iránt, vajjon fészkelt-e ez a gólya a nevezett területen, vagy sem, der erre vonatkozélag semmi biztosat se lehe- tett megtudni. 2. Jelöltem 1908 július 2-An fiökakoräban az alsösägi erdei gölyatelepen (Vas m.) a 107 szamu gölyagyürüvel; elpusztult sok tärsäval együtt 1910 január 20 körül erős jégeső " alkalmával Cradock kapföldi város közelében, 8900 kilométernyire déli irányban a szülő- földjetöl. Az értesítést Srorr GARLAKE úrnak köszön- jük, a ki a gyűrűt is beküldte hozzánk. Az esetröl megemlekezett a „The East London Daily Dispatch“ 1910 märezius 31-iki szäma is, melyet Framman F. tr küldött meg nekünk Umtatä-böl. Eddigelé ez a jelölt gólyák legdélibb elö- fordulási helye. Cradock földrajzi koordinátái 32" 15" d. sz. 43" 15 k. h. Ferrótól. 3. Jelöltem 1908 július 8-án fiókakorában Batizon (Szatmár m.) a 152 számú gólya- gyűrűvel; holtan találták 1909 deczember 31-én Cana mellett Basutoföldön, Délafriká- ban Batiztól 8700 kilométernyire déli irány- ban. Az értesítést Jeanmamer D., a párizsi missziótársulat kiküldöttjének köszönjük. A gyűrűs gólyát Massoupa II. basuto főnöknél látta, a ki megkérte, hogy jelentse be az esetet és tudja meg a gólya történetét. 4. Jelöltem 1908 július 8-án fiókakorában Egrin (Szatmár m.) a 287 számú gólyagyűrű- vel; lövetett Okonjati farmon Okowakuatjiwi (Kalkfeld) mellett, Német Délnyugat-Afriká- ban, délnyugati irányban, 7800 kilóméternyire a szülőföldjétől. Az elejtés időpontja nem egész pontos. A bejelentő Carry VenuLETA nyug. cs. és k. főhadnagy, a ki a gyűrűt is beküldte csak annyit tudott 1910 február 5-ikéről kelt levelében megírni, hogy kevés idővel ezelőtt lőtte egy európai ember. Minthogy a lövész időközben eltávozott, ezért közelebbi részle- tek hiányzanak. Eddigelé ez a legnyugatibb Aguila XVII. 237 Kilometer nördlich von dem Geburtsorte. Die Nachricht danken wir dem K. k. Staats- Gestiits-Wirtschaftsbezirke in Mittoka. Dies ist bisher unser erster gezeichneter Storch, welcher wihrend der Brutzeit auf dem Brutgebiete aufgefunden wurde. Die bisherigen wurden entweder unterwegs oder im Winterquartier angetroffen. Natiirlich er- suchten wir sofort um Auskunft, ob der Storch in dem Gebiete Brutvogel war, doch konnten wir diesbezüglich keine sicheren Daten erfahren. 2. Als Nestjunges von mir gezeichnet am 2. Juli 1907 in der Storchkolonie im Walde Alsésäg (Kom. Vas) mit Storchring Nr. 107; mit mehreren anderen vom Hagel erschlagen am 20. Jänner 1910 in Cradock, Cape Colony, 8900 Kilometer südlich vom Geburtsorte. Die Nachricht verdanken wir Herrn Srorr Garraxe, der uns auch den Ring einsandte. Über den Fall berichtete auch das Blatt » The East London Daily Dispatch“ vom 31. März 1910; den Ausschnitt liess uns Herr F. Framman aus Umtata zugehen. Gegenwärtig ist dies der südlichste Punkt, wo gezeichnete Störche vorkamen; die geographischen Koordinaten sind : 32° 15’ s. Br. 48° 15’ ö. L. (Ferro). 3. Als Nestjunges von mir gezeichnet am 8. Juli 1907 in Batiz (Kom. Szatmär) mit Storch- ring Nr. 152; tot aufgefunden am 31. Dezem- ber 1909 bei Cana im Basutoland in Süd- afrika. in 8700 Kilometer südlicher Entfer- nung. Die Nachricht verdanken wir Herrn D. JEANMAIRET, dem Ausgesandten der Missions- gesellschaft aus Paris. Den Ring sah er bei dem Basutohäuptling Massoupa IL, der ihn bat, den Fall anzumelden und die Geschichte des Storches zu erfahren. 4. Als Nestjunges von mir gezeichnet am 8. Juli 1908 in Egri (Kom. Szatmär) mit Storchring Nr. 287; erlegt auf der Farm Okonjati bei Okowakuatjiwi (Kalkfeld) in in Deutsch-Südwest-Afrika, 7800 Kilometer südwestlich von der Geburtsstätte. Der Zeit- punkt der Erlegung ist nicht genau bekannt. Herr k. u. k. Oberlieutenant a. D. Carry VenurerH berichtete in seinem vom 5. Feber 1910 datierten Schreiben, dass derselbe vor einiger Zeit von einem Europäer geschossen wurde. Indem der Schütze unterdessen ab- reiste, konnten nähere Details nicht fest- 31 238 elöforduläsi hely Délafrikäban és a legelsé eset Német-Délnyugat-Afrikäban. Okonjati földrajzi koordinätäi: 21° 10’ d. sz. 34° 5’ k. h. (Ferro). Az 1909 évben megjelölt 1209 gélyafiéka közül eddigelé 12 darabról kaptunk értesülést, a mi 1 százaléknak felel meg; tekintettel arra a magas százalékarányra, melyet az 1908 évi második évfolyam nyujtott, érdeklődéssel várjuk az idei év eredményeit, vajjon ennél az évfolyamnál is annyi újabb adatot nyujt majd a második esztendő, mint az 1908 évi- nél. A tudomásunkra jutott adatok a követ- kezők : 1. Jelöltem 1909 június 26-án Bogyan bácsbodrogmegyei községben fiókakorában 1415 számú gólyagyűrűvel; élve elfogta MEYER Henrik gazdálkodó a Mooi Gelegen pusztán, a Banagher és Chrissie tavak közelében, Tranzvál Ermelo járásában 1909 november 22-én 8100 kilométernyire déli irányban a szülőföldjétől. A két hely földrajzi kordinátái : Bogyán 45° 25" é. sz. 36" 45 k. h. (Ferro). Mooi Gelegen kb. 26° 30° d. sz. 48° k. h. Az eset igen széleskörű érdeklődést keltett, s Így igen sok helyről jelentették be. Decz. 1-ről keltezett levelében Dopp B. H. az East London Daily Dispatch kiadója küldte meg az említett lap egy ujságszelvényét, mely- ben Prarce E. Ernò jelenti be a jelölt gólya elfogatását. Az értesítés szerint a gólya nov. 22-én érkezett meg a pusztára teljesen ki- merült állapotban; igen szelid volt s ezért azt hitték róla, hogy nagyon öreg példány. Decz. 13-ról kelt levelében HAAGNER Auvın jelentette be az esetet. Decz. 30-án kelt levelében Howarp Esue budapesti angol főkonzul küldte meg ENGELEN- BURG N. a „De Volkstem“ kiadójának levelét es ujsägszelvényét, melyben bejelenti az ese- tet és fölvilägositäst ker. Ugyanezt az ujsägszelvenyt küldte meg * Geyso K. Ermelöböl 1910 április 3-röl kelt gestellt werden. Bisher ist dies der erste Fall seines Vorkommens in Deutsch-Südwest- Afrika und der westlichste Punkt in Südafrika. Die geographischen Koordinaten von Okon- jati sind: 21° 10° s. Br. 34° 5’ 6. L. (Ferro). Von den im Jahre 1909 gezeichneten 1209 Storchjungen erhielten wir bisher über 12 Exemplare Nachricht, was einem Prozent entspricht; mit Hinsicht auf den hohen Prozentsatz der zweijährigen Störche vom Jahrgange 1908 erwarten wir die heuri- gen Resultate mit grösstem Interesse, ob das zweite Jahr auch bei diesem Jahrgange einen so hohen Prozentsatz aufweisen wird. Die eingegangenen Berichte sind folgende: 1. Gezeichnet als Nestjunges von mir am 26. Juni 1909 in Bogyän (Kom. Bäcs-Bodrog) mit Storchring Nr. 1415; lebend gefangen am 22. Nov. 1909 von dem Farmer Hemrica MEYER auf seiner Farm Mooi Gelegen bei den Seen Banagher und Chrissie im Bezirke Ermelo von Transvaal, 8100 Kilometer südlich von Bogyän Die geographischen Koordinaten der beiden Orte sind: Bogyan 45° 25’ n. Br. 36° 45’ 6. L. (Ferro). Mooi Gelegen ca. 26° 30" s. Br. 48° — 6. L. (Ferro). Der Fall erregte das Interesse weitester Kreise und wurde deshalb von vielen Seiten Naehricht eingesendet. 1 B. H. Dopp, Editor der ,East London Daily Dispatch“ übersandte vom 1. Dezember 1909 einen Zeitungsausschnitt des erwähnten Blattes, in welchem E. Ernst Prarce von der Erbeutung des gezeichneten Storches Kunde gibt. Laut dem Berichte erschien der Storch am 22. Nov. auf der Farm in ganz erschöpf- tem Zustande; derselbe war sehr zahm und man glaubte, dass es ein sehr altes Exem- plar sei. In einem vom 18. Dezember datierten Schreiben benachrichtigte uns Anwiy HAAGNER über den Fall. In einem vom 30. Dezember 1909 datier- ten Schreiben übermittelt uns Esme Howarp englischer Generalkonsul von Budapest behufs Aufklärung einen von N. EvxceLensure, Editor des Blattes ,De Volkstem“, eingesandten Zeitungsausschnitt, in welchem der Fall er- wähnt wird. Derselbe Zeitungsausschnitt wurde auch von K. Geyso aus Ermelo am 3. April 1910 levelében, a melyben a következőképpen egé- sziti ki az eddigi adatokat. Nehány nappal azután, hogy Meyer levette a gyűrűt a lábáról a kafferek újból megfogták a gólyát és fölfalták. A mi vidékünkön ezernyi ezer gólya tanyázik, márczius 21-én láttam az első elvonuló csapatokat, de ma is vannak még egyesek, a melyek azonban aligha marad- nak itt még egy héten át. Végül febr. 28-ról kelt levelében J. DE VRIEs hollandi hírlapíró is hírt adott az esetről a „De Volkstem“ közleménye nyomán. 2. Jelöltem fiókakorában 1909 június 26-án ugyancsak Bogyán községben 1432 számú gólyagyűrűvel; kézrekerült 1909 november 28-án Glencoe Junctionban, Natalban, Dél- afrikában (28° 20° d. sz. 48° k. h. Ferro), 8300 kilométernyi távolságban. Az esetet Marruews E. Gvürey a következő levélben jelentette be: , Nov. 28-án erős jégeső volt, melynek ne- hány itt tanyázó gölya majdnem áldozatul esett; az egyiket meg is tudtam fogni s lábán gyűrűt találtam a következő fölirattal; , Ornith. Központ Budapest Hungaria 1432. Azért írom e sorokat, mert föltételezem, hogy érdeklőd- nek a dolog iránt. A gyűrű nálam van." 3. Jelölte 1909 június 27-én fiókakorá- ban Dunaörsön Dr. Dardyyi Iendcz volt m. kir. földmiv. Miniszter birtokán, Kisgadócz pusz- tán Csrércey Tirus az 1594 számú gólyagyűrű- vel. Holtan találta 1909 deczember 23-án W. pe Vos pe Wer, — a ki a gyűrűt is be- küldte — a hollandi egyház papja Rabenthal pusztán Boshof mellett, Oranje államban, Dél- afrikában, 8700 kilométernyi távolságban. Az állomások földrajzi koordinátái : Dunaörs 47° 46’ é. sz. 35° 46 k. h. (Ferro). Boshof 28° 30" d. sz. 42° 50’ k. h. (Ferro). W. ve Vos ve Wer a következőképpen írja le az esetet: , Mikor apósom Boshof mel- 239 eingesendet mit einem Begleitschreiben, in welchem die bisherigen Daten in folgender Weise ergänzt werden. ,Die Kaffern haben den Storch, einige Tage nachdem ihm MEYER den Ring abgenommen hatte, gefangen und verzehrt. Hier in unserer Gegend sind Tausende und Abertausende von Stérchen; am 25. März habe ich zuerst bemerkt, dass Scharen von hier fortzogen, sehr vereinzelt sieht man aber heute noch einige; ich denke, sie werden in weniger als einer Woche alle von hier fort sein.“ Schliesslich gab uns auf Grund des Be- richtes des Blattes „De Volkstem“ auch der holländische Journalist J. pe Vrms Kunde tiber den Fall. 2. Gezeichnet als Nestjunges von mir am 26. Juni 1909 ebenfalls in Bogyän mit Storch- ring Nr. 1432; aufgefunden am 28. Nov. 1909 in Glencoe Junction, Natal, Südafrika, (28° 20° s. Br. 48° 6. L. v. Ferro), in 8300 Kilometer Entfernung. Der Fall wurde von E. Gzorce Marrazws in folgendem Schreiben gemeldet: „Am 28. Nov. hatten wir starken Hagel, welchem einige sich hier aufhaltende Störche fast zum Opfer fielen; einen von diesen konnte ich einfangen und fand an seinem Beine einen Ring mit der Aufschrift: Ornith. Köz- pont Budapest Hungaria 1432. Ich benach- richtige Sie in der Hoffnung, dass Sie der Fall interessiert. Der Ring ist bei mir.“ 3. Gezeichnet als Nestjunges am 27. Juni 1909 von Tirus Ösörery in Dunaörs auf der Puszta Kisgadécz des gewesenen k. ung. Ackerbauministers Dr. Ienaz v. Dardyyi, mit Storchring Nr. 1594 Tot aufgefunden am 23. Dezember 1909 von dem Priester der hollän- dischen Kirche W. ve Vos pe Wer — der auch den Ring einsandte — auf der Farm Rabenthal bei Boshof im Oranje-Staat in Süd- afrika, in 8700 Kilometer Entfernung. Die geographischen Koordinaten der Statio- nen betragen: Dunaors? 472946 m) Brand: 46 on: (Ferro). Boshof 7 287030 TE. Br MAN 507 SL. (Ferro). W. ve Vos ve Wer gibt von dem Falle folgenden Bericht: „Als ich bei meinem Schwiegervater auf dessen Farm Rabenthal bei Boshof zu Besuch 31* 240 lett fekvő Rabenthal nevi farmján lätogatö- ban voltam egy holt gölyät talältam. Itt ezt a madarat bántani nem szabad, mert súlyos büntetés van rá kiróva. A madár vagy öreg- ség következtében vagy valami előttem isme- retlen betegségben pusztult el. Itt nagyon sokra becsülik ezeket a madarakat tömeges sáskairtásaik miatt, a miért nagy sáskamadár a nevükő stb. Ezenkívül a lapokba is került a hír, így többek között a , De Volkstem"-be, melynek egy-egy idevonatkozó szelvényét Howarp Esme budapesti angol főkonzul és Dr. Grima-né wies- badeni tanärné küldöttek be a kir. M. O. K.-nak. A bloomfonteini „De Vriend des Volkes“ 1910 jan. 18-iki szämäban is részletesen van megirva az eset. Ezekenkivül Drice J. L. port-elizabethi gyógyszerész — a ki a rossitteni madärvär- tának is küldött mar idevonatkozó adatokat — küldte az „Orange River Harald" 1910 jan. 18. és az „Orange River Advertiser“ jan. 19-iki számában megjelent közleményeket, s az ezek kapcsán ismertette a kir. M. 0. K. madärjelölesi kísérleteit a port-elizabethi „The Eastern Province Harald“ 1910 märezius 24-iki szamäban. 4. Jelöltem 1909 június 21-én fidkakora- ban Titel, bacsbodrogmegyei közsegben a Duna-Tisza torkolatánál 1679 számú gölya- gyűrűvel; elevenen elfogta 1910 április havá- ban Musza sen Juszur Darası Ma’lula sziriai helységben Damaskus mellett 1900 kilométer- nyire délkeleti iranyban. A két ällomäs föld- rajzi koordinátái : Titel 45° 12° é. sz. 38° — k. h. Ma’lula 33° 51’ é. sz. 54.15 k. h. Az esetről szóló értesítést dr. GOoLDZIHER Isnäcz egyetemi tanár úrnak köszönjük, a ki erről a következő érdekes levelet írja a kir. M. 0. K.-nak: „A Beirutban megjelenő „Al- Masrik“ ezimi arab nyelvű tudományos folyó- irat júliusi számában engem aposztrofálnak : adnék fölvilágosítást a budapesti. ornithologiai központot illető egy eseményről. Egy Musza BEN Juszur Darasi nevű úri ember, ki Sziria Ma’lula nevű helysége körül gazdálkodik, azt war, fand ich dort einen toten Storch. Hier darf dieser Vogel nicht verfolgt werden, in- dem dafür eine grosse Strafe ausgesetzt ist. Der Vogel erlag daher dem Alter oder aber einer mir unbekannten Krankheit. Hier werden diese Vögel sehr hoch geschätzt wegen der massenhaften Vertilgung der Heuschrecken, weshalb man sie auch Heu- schreckenvögel nennt usw.“ Der Fall wurde auch in den Zeitungen erwähnt, so auch in der „De Volkstem“, deren Ausschnitte uns durch Vermittelung des englischen Generalkonsuls in Budapest, Esme Howarp und von Frau Prof. Grimm aus Wiesbaden eingesendet wurden. In der vom 18. Jänner 1910 datierten Nummer des in Bloomfontein erscheinenden „De Vriend des Volkes“ befindet sich eben- falls eine ausführliche Beschreibung. Ausserdem übersandte uns Herr Apotheker J. L. Dréce aus Port Elisabeth, der auch der Vogelwarte Rossitten schon diesbezügliche Daten übermittelte, die Berichte, welche in der Nummer vom 18. Jänner 1910 des „Orange River Herald“ und in der Nummer vom 19. Jänner 1910 des „Orange River Adver- tiser“ erschienen, und gab in der Nummer vom 24. März 1910 des „The Eastern Province Herald“ Blattes in Port Elisabeth eine Dar- stellung des Vogelzugversuches der königl. U*O*C: Gezeichnet als Nestjunges von mir am 21. Juni 1909 in Titel (Kom. Bäcs-Bodrogh) an der Donau-Tisza-Mündung gelegen, mit Storchring Nr. 1676; lebendig gefangen im April 1910 von Musza sen Jussur Darası in Ma’lula bei Damaskus in Syrien, 1900 Kilo- meter südöstlich. Die geographischen Koordi- naten sind folgende: Titel 45° 12’ n. Br. 38° ö. L. (Ferro). Ma’lula 33° 51’ n. Br. 54 15 è. L. (Ferro). Die Nachricht über diesen Fall verdanken wir Herrn Professor Dr. Ienaz Gonpziner, der dariiber der künigl. U. O. C. folgenden interessanten Brief übersendete : „In der Julinummer der in Beirut in arabischer Sprache erscheinenden wissen- schaftlichen Zeitschrift „Al Masrik“ werde ich aufgerufen bezüglich einer Sache des ornithologischen Institutes zu Budapest Auf- klärung zu geben. Ein Herr, namens Musza ujsägolta, hogy mialatt széllejében dolgozott (azt mondja, hogy mult äprilisban), mellette több daru szállt le, közöttük egy nagyon ven és züllött kinézésű, melyet Musza uram el- fogott. Ennek a madárnak a lábára egy fehér fémből készült gyűrű volt illesztve, rajta egy latin írású fölirat, melyet Basınıus abbé többek jelenlétében elolvasott. A fölirat szövege : Ornith. Kozpont Budapest. Hongria 1676. Ebből már most Musza uram és Basınıus tisztelendő úr a darú vénségét következtetik, a fölírást úgy magyarázván, hogy az Ornith. Központ 1676-ban tette a gyűrűt a madár lábára. Az ujság szerkesztője tamáskodik e feltevésben és már most tőlem kérdi, mi van a dologban." Természetesen azonnal megírtuk a szüksé- ges adatokat világszerte híres tudósunknak, a ki azután az , Al Masrik"-ban kielégítette a libanóni emberek kíváncsiságát és helyreiga- zította tévedésüket, nevezetesen azt, hogy a kérdéses daru tulajdonképpen gólya. 5. Jelölte 1909 június havában fiókakorá- ban Bellye baranyamegyei községben Schuch Vixror főherczegi urad. tiszttartó úr 1990 számú gólyagyűrűvel. Holtan találták 1910 nyarán a bellyei rétben. Az értesítést NÉHER Bata főherczegi urad. adjunktus úrnak köszön- jük. Ez az első hitelesen megállapított eset, hogy az egyéves gólya visszatért a szülő- földre. A közelebbi részletek sajnos, hiány- zanak, úgy hogy nem látható tisztán a vissza- térés czélja: fészkelni akart-e vagy pedig a szülői fészket akart-e birtokba venni; eddigi tudásunk szerint az utóbbi eset inkább való- színű. . 6. Jelöltem 1909 július 3-án fiókakorában Tiszakeszi borsodmegyei községben 2002 számú gélyagyürüvel ; holtan találta Hansweyer L. C. Utrecht (Tranzvál, Délafrika) közelében 1910 241 BEN Jussur DaRasi, welcher in dem syrischen Dorfe Ma’lula wirtschaftet, brachte die Kunde, dass zur Zeit der Weingartenarbeiten (es war im vergangenem April) mehrere Kraniche sich unweit von ihm niederliessen, unter welchen sich ein sehr alt und übel zuge- richtet erscheinendes Exemplar befand, wel- ches von Musza gefangen genommen wurde. Dieser Vogel trug an einem Beine einen Ring aus weissem Metall, darauf eine In- schrift mit lateinischen Lettern, welche der Abbe Basınıus in der Anwesenheit mehrerer Leute entzifferte. Die Inschrift lautet folgender- massen: Ornith. Kozpont Budapest. Hongria 1676. Hieraus folgern nun Herr Musza und Abbe Basıuıws auf das Alter des Kranichs, indem sie der Aufschrift die Bedeutung geben, dass der Ring von der Ornith. Zentrale im Jahre 1676 angelegt wurde. Der Redakteur der Zeitschrift bezweifelt diese Annahme und frägt nun bei mir an, wie sich die Sache eigentlich verhält“. Natürlich übermittelten wir unserem welt- berühmten Gelehrten sofort die notwendigen Daten, der dann im „Al Masrik“ die Neugierde der libanonischen Leute befriedigte und ihre Irrtümer berichtigte, namentlich, dass der angebliche Kranich eigentlich ein Storch ist, 9. Gezeichnet als Nestjunges im Juni 1909 von dem erzherzoglichen Verwalter Herrn Vixror Schuch in Bellye (Kom. Baranya) mit Storchring Nr. 1909. Tot aufgefunden im Sommer 1910 auf den Wiesen bei Bellye. Die Nachricht verdanken wir dem erzherzogl. Adjunkten, Herrn ADALBERT Niner. Es ist dies der erste verbürgte Fall, dass ein Storch im ersten Lebensjahre in seinen Geburtsort zurückgekehrt ist. Die näheren Details fehlen leider, so dass man über den Zweck der Rückkehr nicht klar sehen kann, ob dieselbe behufs Nistens erfolgte oder aber behufs Besitznahme des elterlichen Horstes, was laut den bisherigen Erfahrungen das Wahrscheinlichste sein dürfte. 6. Gezeichnet als Nestjunges von mir am 3. Juli 1909 in Tiszakeszi (Kom. Borsod) mit Storchring Nr. 2002; tot aufgefunden von L. C. Hınsueyer in der Nähe von Utrecht 242 febr. 28-an, 8400 kilométernyire deli iränyban. A ket hely földrajzi koordinatai: Tiszakeszi 47° 45’ é. sz. 38° 40’ k. h. (Ferro). Utrecht 27° 45’ d. sz. 48° — k. h. (Ferro). Az értesitést a „De Volkstem“ pretoriai napilap kiadójának köszönjük, ki megküldte a lap 1910 márczius 8-iki számában meg- jelent hír ujságszelvényét. Közelebbi részle- teket nem tudtunk meg. 7. Jelöltem 1909 július 5-én fiókakorában Rakamaz szabolcsmegyei községben 2054 számú gólyagyűrűvel; elejtette 1909 deczem- ben 14 körül egy bennszülött a Mohokare folyó mellett Morija közelében a Basutoföldön Délafrikában 8750 kilométernyire déli irány- ban. Az értesítést ir. Mies Capsrica úrnak kö- szönjük, a ki meg akarta küldeni a gyűrűt is, de a bennszülött nem adta azt oda. 8. Jelöltem 1909 július 8-án fiókakorában Deregnyő zemplénmegyei községben 2199 számú gólyagyűrűvel; holtan találta 1910 július havában Fox Giuserr úr, Glencairnban Natal polelai kerületében, Délafrikában. Az értesítést MacKenzie úr (kitől az első del- afrikai adatot kaptuk) közvetítésével Münper E. úrnak a durbani cs. és k. osztrák-magyar konzulnak köszönjük, a ki egyúttal a gyűrűt is beküldte. A közelebbi adatokat levelének következő részlete szolgáltatja : mez egy holtan talált gólyáról való, melyet MacKenzie úr szomszédja Fox Guserr úr lelt július havában Glencairn mellett Natal polelai kerületében. Nehány gólya, valószínűleg bete- geskedő, elgyengült példányok, április haváig nem vonult el a többiekkel együtt, s ez a jelölt példány valószínűleg a hidegnek esett áldozatául. Július hava Natalban tudvalevőleg téli hónap s ilyenkor Natal magasabban fekvő kerületeiben, mint a milyen a polelai is, gyakran igen érzékeny lehet a hideg." Ez az eset igen érdekes analogiát nyujt ahhoz az elég gyakran előforduló esethez, hogy a mi téli vendégeink szintén itt marad- nak és nem vonulnak el fészkelési teriileteikre. Látható, hogy ilyenkor nem szükséges mind- „Ez a le- - (Transvaal, Südafrika) am 28. Feber 1910, in 8400 Kilometer südlicher Entfernung. Die Koordinaten der Stationen sind: Tiszakeszi 47° 45 n. Br. 88° 40’ è. L. (Ferro). Utrecht 27° (Ferro). Die Nachricht verdanken wir dem Editor der in Pretoria erscheinenden Zeitung ,De Volkstem“, der uns den Zeitungsausschnitt vom 8. März 1910 übermittelte. Nähere Details wurden nicht bekannt. 7. Gezeichnet als Nestjunges von mir am 5. Juli 1909 in Rakamaz (Kom. Szaboles) mit Storchring Nr. 2054; erlegt am 14. Dez. 1909 von einem Eingeborenen neben dem Mohokare-Flusse bei Morija im Basutoland, Siidafrika, in 8750 Kilometer siidlicher Ent- fernung. Die Nachricht verdanken wir Herrn Mines Capstick sun., der uns auch den Ring iibersenden wollte, doch konnte er denselben von dem Eingeborenen nicht bekommen. 8. Gezeichnet als Nestjunges von mir am 8. Juli 1909 in Deregny6 (Kom. Zemplén) mit Storchring Nr. 2199; tot aufgefunden im Juli 1910 von Herrn Gueerr Fox in Glencairn, Natal, Distrikt Polela, Südafrika. Die Nachricht verdanken wir durch Ver- mittelung des Herr MacKenzie (welcher uns über unseren ersten südafrikanischen Storch benachrichtigte), Herrn E. Münper, k. u. k. öst.-ung. Konsul in Durban, der uns auch zugleich den Ring einsandte. Die näheren Daten sind im folgenden Teile seines Schrei- bens enthalten: „Diese Platte wurde von einem tot auf- gefundenen Storch abgenommen, welchen der Nachbar des Herrn MacKenzie, Herr GILBERT Fox, Glencairn, Polela (Natal) im Juli fand. Er fügt noch hinzu, einige Störche, vermut- lich Schwächlinge, sind im letzten April nicht mit den anderen Störchen abgezogen, und derjenige, von dem die Platte stammt, ist vermutlich der Kälte erlegen. Juli ist ja be- kanntlich Winter in Natal und die Kälte in den höher gelegenen Distrikten, wie Polela, kann dann oft recht empfindlich sein“.. Dieser Fall ergibt eine sehr interessante Analogie zu jenem ziemlich häufigen Vor- kommnisse, dass auch unsere Wintergäste bei uns bleiben und nicht in ihre Brutgebiete zurückziehen. Wie ersichtlich, soll man dabei 45° s. Br. 48° — è. L. jart ättelepülesre gondolni, a mennyiben ezek is javarészt elgyengült vagy mas okok küvet- keztében betegeskedö peldänyok lehetnek. 9. Jelöltem fiékakoräban 1909 július 13-án Réty haromszékmegyei községben 2298 számú gélyagyürüvel ; ez volt az utolsó gólyafióka, melyet 1909 évi kérutamon jelöltem. Vélet- lenül lelôtte egy farmer 1909 deczember 18-a körül Senekalban (Oranje ällam, Délafrika) 8500 kilométernyire déli iranyban. A két hely földrajzi koordinátái : Réty 45° 50" é. sz. 48° 40" k. h. (Ferro). Senekal 28° 20’ d. sz. 45° 10" k. h. (Ferro). Az értesítést Sraz P. úrnak köszönjük; a közelebbi adatok levelének következő részle- tében találhatók : , Bizonyára érdekelni fogja, hogy nehány nappal ezelőtt ezen a vidéken egy farmer lelőtt egy madarat; a nekem át adott lábról azt hiszem, hogy gólya. A lábon van egy aluminium gyűrű, melyen , Ornith. Központ Budapest Hungaria" és 2298 folyó- szám volt belevésve. Meg kell jegyeznem még azt is, hogy tiszta véletlen volt, hogy az illető farmer elejtette ezt a gólyát, mert egy tuzokra czélzott, de a gólyát találta, a mi bizony kissé ferde világításba helyezi azt a köz- tudomásos tényt, hogy a búrok kitünő lövők." Ezenkívül még M. v. n. MERME és Lounssurv P. CHas., a délafrikai sáskaírtó bizottság köz- lönyének szerkesztője értesítettek az esetről. Az 1910. évi jelölésekből eddigelé csak a következő adatot kaptuk. A 3204 számú gólyagyűrűvel 1910 június 20-án Bácsdoroszlón tőlem megjelölt fiókát elevenen elfogták 1910 aug. 14-én Szilbács bácsbodrogmegyei községben 30 kilométer- nyire délkeleti irányban. A madár később elhullott. Bejelentő Horvira Gydérey. A három évi jelölések eddigi tanusága sze- rint a magyarországi fehér gólyák jelenlegi téli szállása immár teljesen megállapítottnak 243 nicht sogleich an eine Ausbreitung des Brut- gebietes denken, indem dieselben zum gréssten Teile ebenfalls Schwächlinge oder an irgend welchen Krankheiten leidende Exemplare sein künnen. 9. Gezeichnet als Nestjunges von mir am 13. Juli 1909 in Réty (Kom. Häromszék) mit Storchring Nr. 2298; es war dies das letzte Storchenjunge, welches ich während meiner Markierungkampagne im Jahre 1909 zeich- nete. Der Vogel wurde am 18. Dezember 1909 in Senekal (Oranje-Staat, Südafrika) von einem Farmer zufällig erlegt. Entfernung 8500 Kilometer in südlicher Richtung. Die geographischen Koordinaten der beiden Statio- nen sind: Réty 45° 50° n. Br. 43° 40’ 6. L. (Ferro). Senekal 28° 20" s. Br. 45° 10’ 6. L. (Ferro). Die Nachricht verdanken wir Herrn P. Stanz, die näheren Details gibt folgender Teil sei- nes Schreibens: „Es wird Sie interessieren, zu hören, dass vor einigen Tagen in der hie- sigen Nachbarschaft von einem Farmer ein Vogel geschossen wurde — ich glaube es ist ein Storch, dem Beine nach zu urteilen, das er mir gab. An dem Beine ist ein Alu- miniumband, auf das „Ornith. Központ Buda- pest Hungaria“ und die Nummer 2298 ein- graviert ist. Auch muss ich bemerken, dass es ein reiner Zufall war, dass der betreffende Farmer den Vogel schoss, er zielte nämlich auf eine Trappe und traf den Storch, was allerdings die bekannte Treffsicherheit der Buren in ein schiefes Licht stellt.“ Ausserdem wurden wir noch von Herrn M. v. n. Merwe und von Herrn Cas. P. Louns- sury dem Redakteur des Berichtes des süd- afrikanischen Heuschrecken-Bekämpfungs-Ko- mitees benachrichtigt. Von den im Jahre 1910 durchgeführten Markierungen erhielten wir bisher nur fol- gende Nachricht: Der am 20. Juni 1910 in Bäcsdoroszlö von mir mit Storchring Nr. 3204 gezeichnete Jungstorch wurde am 14. August 1910 in Szilbacs (Kom. Bäes.-B.) 30 Kilometer süd- östlich lebendig gefangen. Der Vogel ging in der Gefangenschaft ein. Die Kunde erhalten von GEoRa HORVÁTH. Laut den bisherigen Resultaten der seit drei Jahren durchgeführten Storchmarkierungen kann das gegenwärtige Winterquartier der 244 vehetö, mert a téli szallason talält tizenegy példány egytől-egyig Delafrikaböl származik. A mióta egyre-másra kézrekerülnek a magyar és német megjelölt gólyák Delafrikäban, azóta az ottani ornithologusok is fokozott figyelemmel kísérik a téli szállásban való elterjedését és életmódját. Igy HAAGNER Azwin! mozgalmat indított, hogy a gólya érkezését és távozását nemcsak Délafrikában, hanem Angol Keletafrikában és Ugandában is meg- figyeljék. Ezekről a vidékekről eddigelé nem került megjelölt gólya, pedig valószínű, hogy itt átvonulnak vagy részben már telelnek is. A délafrikai elterjedésről 1910 tavaszán HAAGNER (i. h.) a következőket írja: , Habár a Kapföld keleti és nyugati részéről ismerték már, ily messze délen való előfordulása mégis ritka. Tranzvál legtöbb kerületében azonban közön- séges novembertől márcziusig. Január és feb- ruár hónapokban a fehér gólya széltében el- lepte Délafrikát. Mindenütt láttam kisebb csapatokat a vonal mentén Pretoriától Zuur- fonteinig és márczius 3—6. között Heidelberg- ben, Standertonban és Volksruustban. Az utóbbi területen egészen ellepte a mezőket. Kettesé- vel, hármasával, sőt tuczatjával láttam az egész vonal mentén Volksruusttól majdnem Majubáig. Sáska nem volt látható, tán éppen kelőben voltak. Mr. Frank Pym jan. 25-r61 azt jelenti Kingwilliamstownból, hogy 50— 100 darabból álló csapatokat észlelt, melyek február 20-án északkeleti irányban távoztak el. Sáska nem volt itt, de rengetek sok tücsök s ez magyarázza meg e madarak három heti tartózkodását a kerületben. Az utolsó gólyát márczius 30-án láttam." Még sokkal részletesebb adatokat nyujt a délafrikai sáskaírtó bizottság jelentése? azon a réven, hogy Délafrikában telelő gólyáink valósággal megbecsülhetetlen szolgálatokat tel- ! Some Remarks on the Migration of the White Stork. The Journal of the South-African Ornith. Union Vip. Lt, ttc: ? Fourth Annual Report of the Committee of Cont- rol of the South African Locust Bureau. Editor Cras. P. LounsBury. Cape Town. 1910. in Ungarn wobnhaften weissen Störche als vollkommen sicher bestimmt betrachtet wer- den, indem die im Winterquartiere aufgefun- denen 11 Exemplare sämtlich aus Südafrika stammen. Seitdem die in Ungarn und Deutsch- land markierten Störche in raschem Nachein- ander in Südafrika aufgefunden wurden, wandte sich auch die Aufmerksamkeit der dortigen Ornithologen in erhöhtem Masse dem Studium der Lebensweise und der Verbrei- tungsverhältnisse des Storches im Winter- quartiere zu. So wurde von ALwin Haasner ! eine Bewegung ins Leben gerufen, welche die Beobachtung der Ankunfts- und Abzugs- zeiten des Storches in Uganda und Britisch- Ostafrika bezweckt. Aus diesen Gegenden wurden bisher keine gezeichneten Störche ge- meldet, obgleich es wahrscheinlich ist, dass sie hier durchziehen oder auch teilweise schon überwintern. Über die Verbreitung des Stor- ches in Südafrika im Frühjahre 1910 schreibt Haacxer (I. c.) folgendes: „Obwohl dieser Vo- gel in den östlichen und westlichen Teilen der Kapkolonie bekannt war, ist sein Vor- kommen so weit im Süden dennoch selten; in den meisten Distrikten Transvaals jedoch ist er vom November bis Feber gemein. In den Monaten Jänner und Feber überzog der Storch ganz Südafrika. Überall sah ich klei- nere Flüge der Bahnlinie entlang von Pre- toria bis Zuurfontein und zwischen dem 3. und 6. März bei Heidelberg, Standerton und Volks- ruust. In letzterer Gegend waren die Felder förmlich mit Störchen bedeckt. Zu Zweien, Dreien sowie zu Dutzenden sah ich diesel- ben überall der Bahnlinie entlang von Volks- ruust bis beinahe Majuba. Heuschrecken waren nicht zu sehen, sie schlüpften vielleicht gerade aus. Mr. Frank Py berichtet aus Kingwilliams- town, dass er Flüge von 50—100 Stück be- obachtete, welche am 20. Feber in nördlicher Richtung wegzogen. Heuschrecken waren nicht vorhanden, aber Unmassen von Gryllen und gibt dieser Umstand eine Erklärung dafür, dass sich die Störche hier drei Wochen lang aufhielten. Den letzten Storch beobachtete ich am 30. März.“ Noch eingehendere Daten gibt der Bericht des südafrikanischen Heuschrecken-Bekämp- ! Some Remarks en the Migration of the White Stork. The Journ. of the South African Ornith. Union. Vol. VI. p. 17 ete. jesitenek tömeges säskapusztitäsaikkal. A be- küldött jelentések szerint az 1909—1910 év- ben rengeteg gólya volt a säskäktöl fertőzött területeken. Minthogy azonban most kevesebb volt a säska, azért gyakran megvaltoztattak tartözkodäsi helyüket, tehat feltünöbbek is voltak, mintha egy helyen maradtak volna. Érdekes, hogy a Basutoföldön a Caledon folyó mellett még május 16-án is találtak sok gólyát, a melyekről azt hiszi a tudosító, hogy táplá- lék hiányában elgyengült, elvonulásra képtelen példányok voltak. A legnagyobb gólyatömegeket jelzik Kap- földről, melynek egész területén óriási csapa- tokban jártak, úgy hogy egyes esetekben 20.000-nél többre becsülték azok számát. Nagy csapatokat jelentettek még a következő tar- tomanyok: Tranzval, Oranje, Déli-Rhodézia, Becsuánföld és Szvaziföld. A gólyák sáskaírtó működését e kötet más helyén ismertetem, itt csak azt akarom megjegyezni, hogy a dél- afrikai sáskaírtások nélkül aligha értünk volna el oly gyors és teljes eredményeket, továbbá, hogy a jelölések ideje — miként most utó- lag megállapítható — igen alkalomszerűen volt megválogatva, mert a fennforgó viszo- nyok miatt a legnagyobb figyelem terelődött a gólyára s így tudomásra jutottak az ada- tok, a melyek máskor elkallódhattak volna. Hasonlóképpen igen jónak bizonyult a töme- ges jelölés, mely nélkül aligha érhettünk volna el számottevő eredményt, mert hiszen a Dél- afrikában megkerült példányok legtöbbjét hol- tam találták vagy elgyengüles következtében eleve- nen fogták el. Jelentékeny sáskapusztitásai kö- vetkeztében ugyanis most már védelem alatt áll a gólya Délafrikában, s így legfeljebb csak a bennszülöttek lövik. Ebből is látható annak a vádnak és aggodalomnak az alaptalansága, hogy a madárjelölés azok nagyobbméretű pusztítását vonná maga után. Azelőtt Dél- afrikában szabad volt a gólyát lelőni, most Aquila XVII. 245 fungs-Komitees!, als Folge jener fast unschätz- baren Dienste, welche unsere Störche durch das massenhafte Vertilgen der Heuschrecken leisten. Laut den eingegangenen Meldungen wurden die infizierten Gebiete in der Saison 1909/1910 von Unmassen von Störchen be- sucht. Indem diesmal weniger Heuschrecken vorhanden waren, wechselten sie öfter ihren Aufenthaltsort, so dass sie dadurch auffallen- der wurden, als wenn sie an einer Stelle geblieben wären. Interessant ist, dass man im Basutoland am Caledon-Flusse noch am 16. Mai mehrere Störche antraf, von welchen der Berichterstatter glaubt, dass es durch Nahrungsmangel abgeschwächte und deshalb zum Wegziehen unfähige Exemplare waren. Die grössten Storchmassen werden aus der Kapkolonie gemeldet, deren ganzes Gebiet von ungeheuren Schwärmen besucht wurde, so dass in einem Falle ihre Zahl auf über 2000 geschätzt wurde. Grosse Flüge wurden noch aus folgenden Staaten gemeldet: Oranje, Transvaal, Süd-Rhodesia, Betschuanland und Suasiland. Die Heuschreckenvertilgung der Störche wird an einer anderen Stelle dieses Aquila-Bandes erwähnt, hier soll nur so viel bemerkt werden, dass wir ohne die Heu- schrecken-Bekämpfungs-Arbeiten in Südafrika kaum so rasche und vollständige Resultate erreicht hätten, weiters, dass — wie es sich nachträglich erweist — der Zeitpunkt der Markierungen ausnehmend gut gewählt war, indem unter den obwaltenden Verhältnissen die grösste Aufmerksamkeit auf den Storch gelenkt wurde, weshalb die Daten, welche bei andere Grelegenheit vielleicht verloren gegan- gen wären, diesmal zur Kenntnis gebracht wur- den. Ebenso erwies sich auch das massen- hafte Markieren als sehr zweckmässig, indem wir ohne dieses kaum wesentliche Resultate erhalten hätten können, indem der grösste Teil der in Südafrika nachgewiesenen Störche tot aufgefunden oder aber infolge Ermattung lebendig gefangen wurde. Der Storch steht nämlich infolge seiner bedeutenden Heu- schreckenvertilgungen in ganz Südafrika unter staatlichem Schutze, so dass derselbe höch- stens nur von den Eingeborenen geschossen wird. Auch hieraus ist ersichtlich, wie unbe- 1 Fourth Annual Report of the Committee of Con- trol of the South African Locust Bureau. Editor Cus. P. Lounssury. Cape Town 1910. 32 246 pedig a saskajarasok ota a jelölések daczara is törvenyhozäsilag védelemben részesiil. Az atvonulasi teriiletek ismerete csak igen lassan tud előrehaladni. A Palesztina és Délafrika között követett útvonalrészről még semmit se tudunk, de éppen oly keveset ha- ladt a Palesztináig vezető útról szóló isme- retünk. Az egyetlen idevonatkozó adat, a Ma’luläban, Sziriäban kézrekerült gólya meg- erősíti azt az eddigi tudásunkat, hogy a gólya nem kel át a Földközi Tengeren, hanem annak keleti partja mentén vonul a téli szál- lásból vissza a fészkelő területre. Itt említem meg, hogy az átvonulásra nézve érdekes ada- tot közölt Mackenzie H. Rôserr a „The Ibis“ 1909 évi folyamának 566. lapján. A Sinai félszigeten Abu Zenima mellett 1910 április 19-én délután közelítőleg 30.000 gólya vonult el észak-északkeleti irányban — Afrikából jövet átkelve a Vörös Tengeren. Ugyanezt az átkelést figyelte meg annak idején Kaser A. (Beiträge zur Ornithologie von Agypten Ornis 1890. p. 534.) El Tor mellett, de az őszi vonulás alkalmával. A téli szállásból visszatért egy- és kétéves gólyáknak a fészkelési területen miként való eloszlásáról ezúttal kaptuk az első adatokat. Az egyéves gólyafiókák közül egyet holtan találtak a szülőföldjén, a kétévesek közül pedig szintén holtan találtak egy példányt szülőföldjétől 220 kilométernyire északra. Oly csekély ez az anyag, hogy következtetések levonására teljesen elégtelen. Valóban csodá- latos dolog azonban, hogy a közel 3000 darab jelölt gólyáról oly kevés akad a fészkelési területen. A merre csak jártam — nagyob- bara azokon a vidékeken, a hol a mult évek- ben is jelöltem — mindenütt kérdezősködtem jelölt példányok után, magam is figyelemmel kísértem a szemem elé került gólyákat, kiilé- nösen a fészkelőket, melyeket legtöbbször egész közelről tudtam megfigyelni, de jelöl- tekről nem tudtam pozitiv értesüléseket sze- gründet jene Anklage und Besorgnis ist, dass der Vogelzugsversuch eine grössere Vernich- tung der Vogelwelt zur Folge habe. Früher war es in Südafrika gestattet den Storch zu erlegen, jetzt aber, seit der Heuschreckenplage erfreut er sich trotz des Vogelzugsversuches des Schutzes der Gesetzgebung. Die Kenntnis der Durchzugsgebiete schrei- tet jedoch nur äusserst langsam vor. Von den Reisewegen, welche von Palästina bis Süd- afrika befolgt werden, ist uns noch nichts bekannt, ebenso wenig ist unsere Kenntnis über den bis Palästina befolgten Weg fort- geschritten. Das einzige hierher gehörige Datum, der in Mallula in Syrien aufgefundene Storch bekräftigt unser bisheriges Wissen, wonach der Storch nicht über das Mittel- ländische Meer hinwegzieht, sondern dessen Ostküste entlang aus den Winterquartieren in die Brutgebiete zieht. Hier möchte ich an- führen, dass bezüglich des Durchzuges inter- essante Daten von H. Roserr Mackenzie im Jahrgange 1910 von „The Ibis“ pag. 566 enthalten sind. In der Nähe von Abu Zenima auf der Sinai-Halbinsel wurden am 19. April 1910 nachmittags zirka 80,000 Störche be- obachtet, welche von Afrika kommend in nord-nordöstlicher Richtung das Rote Meer überflogen. Dasselbe Überfliegen wurde seinerzeit auch von A. Kaser bei El Tor beobachtet, jedoch während des Herbstzuges (Beiträge zur Orni- thologie von Ägypten. Ornis 1890 p. 534). Bezüglich der Verteilung der aus dem Win- terquartiere zurückgekehrten ein- und zwei- jährigen Störche auf dem Brutgebiete erhiel- ten wir heuer die ersten Daten. Von den ein- Jährigen Jungstörchen wurde einer im Geburts- orte tot aufgefunden, von den zweijährigen wurde ebenfalls ein totes Exemplar 220 Kilo- meter nördlich von seiner Heimat angetroffen. Dieses Materiale ist noch so gering, dass es zu Schlussfolgerungen ungenügend ist. Man muss sich wirklich wundern darüber, dass von den 3000 markierten Jungstörchen so wenig auf den Brutgebiete aufgefunden wer- den. Überall, wo ich herumkam — grössten- teils dieselben Gegenden, wo ich auch im vorigen Jahre markierte — stellte ich Nach- forschungen über gezeichnete Exemplare an, beobachtete auch selbst die mir vor Augen kommenden Störche, besonders die Brutstörche, rezni. A gölyajelölesek révén még fennmarad az a nagy kérdés, hova lesznek a téli szal- lasbol visszatért fiókák ? Majdnem szakasztottan ugyanazokat a vi- szonyokat talaljuk a dankasirdly vonulasara nézve. Megallapitottnak vehetjük a téli szal- last, — főleg Olaszország partvidéke és bel- vizei — de igen keveset tudunk az átvonulási területekről, valamint a téli szállásból vissza- térő egy-, illetőleg kétéves fiókák sorsáról. Itt is fönnmarad az a nagy kérdés hová lesznek ? Az 1908 évben megjelölt, tehát most már kétéves dankasirályok közül egyetlen egy példány se került kézre. A mult évben emlí- tetteken kívül az 1909 évi jelölések közül, a melyek valamennyien június 4-én a velenczei tavon fiókakorukban kapták a gyűrűt, még a következőkről kaptunk hírt. 1. Jelölte Csôüraey Tirus 62 számú sirály- gyűrűvel ; esteli lesen csapatból lövetett 1910 aug. 24-én Kúnszentmiklóson, 44 kilométer- nyire délkeletre a szülőteleptől. Bejelentő Baxy Mixtés. Ez az első adat, melyet a jelölést követő esztendőben és a fészkelési területről kaptunk. Sajnos azonban nem tulajdoníthatunk neki nagyobb jelentőséget, mert csak annyit tudunk a szóbanforgó dankasirályról, hogy a velenczei tavon született; de hogy azután hol volt, hol költött stb., arra nem ad választ a kúnszentmiklósi előfordulás. 2. Jelöltem 1019 számú sirálygyűrűvel ; el- ejtette 1910 febr. 17-én Fiume mellett a Canale di Maltempoban Enpre Azuyos, a ki egyúttal a gyűrűt is beküldte hozzánk s az esetet a Zoologiai Lapok XII. évf. 71. lap- ján is közölte. 3. Jelöltem 1037 számú sirälygyürüvel; el- ejtette Micueze p’Atessio 1909 deczember 6-án Castelvolturna mellett, a Volturno folyó torko- latánál, Olaszországban. p’ALessio úr a gyűrűs lábat is beküldte hozzánk. 247 welche ich am Horste gewöhnlich aus näch- ster Nähe betrachten konnte, doch liessen sich nirgends positive Daten über gezeich- nete Exemplare einholen. Eine grosse Frage der Storchmarkierung bleibt noch immer offen, wohin begeben sich die aus den Winterguar- tieren zurückgekehrten Jungstörche? Fast genau dieselben Verhältnisse sind heim Zuge der Lachmöwen zu finden. Das Winter- guartier kann schon als bekannt gelten — dasselbe wird hauptsächlich durch das Küsten- gebiet und die Binnengewässer Italiens ge- bildet — um so weniger ist jedoch über die Durchzugsgebiete, sowie über die Aufenthalts- orte der aus den Winterquartieren zurückge- kehrten ein- und zweijiihrigen Jungen bekannt. Auch hier bleibt die Frage offen, wohin bege- ben sich diese ? Von den im Jahre 1908 gezeichneten Lach- möwen wurde kein einziges Exemplar auf- gefunden. Ausser den schon im vorigen Jahre erwihnten wurden vom Jahrgange 1909 — sämtlich am 4. Juni im See von Velencze als Nestjunge gezeichnet — noch folgende Nach- richten eingesendet: 1. Gezeichnet von Tirus Csürcey mit Möwen- ring Nr. 62; aus einem Fluge erlegt auf dem Abendstande am 24. August 1910 in Kun- szentmiklös, 44 Kilometer südöstlich vom Geburtsorte. Eingesendet von Nixoraus v. Baxy. Es ist dies das erste Datum, welches wir aus dem Jahre, welches dem Markierungsjahre folgt, und aus dem Brutgebiete erhalten. Lei- der hat dasselbe keine grössere Bedeutung, indem man nur soviel weiss, dass die betref- fende Möwe im See von Velencze geboren wurde, wo sie sich aber später aufhielt, na- mentlich wo sie nistete, darüber besagt das Vorkommen in Kunszentmiklös nichts. 2. Gezeichnet von mir mit Möwenring Nr. 1019; erlegt am 17. Feber 1910 bei Fiume im Canale di Maltempo von Avoıs Enpre, der uns auch den Ring einsandte und den Fall im XII. Jahrgange p. 71 der Zoologiai Lapck veröffentlichte. 3. Gezeichnet von mir mit Möwenring Nr. 1037; erlegt von MicHELE v’Avessio am 6. De- zember 1909 bei Castelvolturno an der Mün- dung des Volturnoflusses in Italien. Herr p’Aressıo liess uns auch den beringten Fuss zugehen. 32* 248 4. Jelöltem 1068 szämü sirälygyürüvel; el- ejtette Eucenro Sacca Galatiban, Messina mel- lett, Sziczilia szigetén 1909 deczember 1-én. A hírt Dr. Srurniona Giuseppe közölte az Avicula XIV. évf. 145. szám 12. lapján; fordítását Dr. Bonom Acosrtanar volt szíves beküldeni. 5. Jelölte Cséreey Tırus 1083 számú sirály- gyűrűvel; elejtette J. Craconicr 1909 deczem- ber 23-än Korfu mellett. 6. Jelölte Csörsey Tırus 1086 számú siräly- gyűrűvel; elejtette cror Cesare Provexe Velencze mellett 1909 deczember 27-én. A küzlés az Avicula XIV. évf. 146. szám 28. lapján is megjelent. 7. Jelöltem 1151 számú sirälygyürüvel; el- ejtette gróf Emmio Ninni 1909 szept. 25-én Velencze mellett. A hír az Avicula XIV. évf. 146. szám 28. lapján jelent meg. Fordítását Boxowr Acosr tanár úr küldte be hozzánk. 8. Jelöltem 1165 számú sirálygyűrűvel; el- ejtette Lur Mixsa 1909 november 27-én Cat- taróban. A hírt JANDAUREK Vexezeu úrnak, a Columbia Postagalambsport-egyesület elnöké- nek köszönjük. 9. Jelöltem 1243 számú sirálygyűrűvel; el- ejtette E. Duranv 1910 márczius 22-én Beau- caire-ben, Francziaország Gard megyéjében. Az esetet Duranp úr Budapest polgármesteri hivatalának jelentette, mig Gaumen Mivgaup, a nimesi természetrajzi muzeum őre és BRASIL a caeni egyetem tanára közvetlenül az inté- zetnek küldték meg az értesítést. Megjelent ezenkívül a , Revue Française d’Ornithologie“ II. évf. 206. lapján. Nagyon érdekes ez az adat a dátum miatt is; ez a sirály még több mint 1000. kilo- méternyi távolságban van a szülőföldjétől márczius 22-én, tehát abban az időben, mikor a nálunk fészkelő sirályok már itt vannak. Nagyon valószínű dolog, hogy ez a példány aligha tért volna vissza a velenczei tavi te- lepre, hanem tán valahol az elejtési hely közelében levő telepen keresett volna magá- nak új és állandó otthont. Az 1909 évi jelölésből eddig összesen 13 példányról kaptunk értesülést, a mi 3-5 száza- léknak felel meg. 4. Gezeichnet von mir mit Möwenrig Nr. 1068; erlegt von Eucenro Sacca am 1. Dezem- ber 1909 in Galati bei Messina, Sizilien. Die Nachricht wurde von Dr. GIUSEPPE StuRNIOLA im XIV. Jahrgange Nr. 145 p. 12 der Avicula veröffentlicht; die Übersetzung wurde uns von Herrn Prof. Dr. Aveusr Boxom eingesendet. 5. Gezeichnet von Trrus Csüreey mit Möwen- ring Nr. 1083; erlegt am 23. Dezember 1909 von J. Cracoucr bei Korfu. 6. Gezeichnet von Tirus Csörsry mit Möwen- ring Nr. 1086; erlegt vom Grafen Cesare Pro- vene bei Venedig am 27. Dezember 1909. Der Bericht erschien auch im XIV. Jahrgange Nr. 146 p. 28 der Avicula. 7. Gezeichnet von mir mit Möwenring Nr. 1151; erlegt vom Grarex Emo Ninni am 25. Sept. 1909 bei Venedig. Die Nachricht erschien im XIV. Jahrgange Nr. 146, p. 28 der Avicula, die Ubersetzung verdanken wir Herrn Prof. Dr. Aucusr Bonomi. 8. Gezeichnet von mir mit Möwenring Nr. 1165; erlegt von Max Lur am 27. Nov. 1909 in Cattaro. Die Nachricht verdanken wir Herrn Wenzeu Janpaurex, dem Präses des Brieftauben-Sportvereines Columbia. 9. Gezeichnet mit Möwenring Nr. 1243; erlegt von E. Duranp am 22. März 1910 in Beaucaire, Frankreich, Dep. Gard. Herr Duranp meldete den Fall dem Bürgermeister von Budapest, während Herr Gatien Minaaup, Kustos am naturwissenschaftlichen Museum von Nîmes und Herr Brasiz, Professor an der Universität von Caen, das Institut benach- richtigten. Ausserdem erschien eine Mitteilung in der „Revue Française d Ornithologie“ II. Jahrg., p. 206. Ks ist dies ein sehr interessantes Datum auch schon wegen des Zeitpunktes der Erle- gung; diese Lachmüwe befindet sich am 22. März, also zur Zeit, wo die bei uns nistenden schon hier sind, noch über 1000 Kilometer weit von dem Erbriitungsorte. Es ist sehr wahrscheinlich, dass sich dieses Exemplar kaum in die Kolonie des Sees von Velencze begeben hätte; dasselbe wiirde sich sicher in der Nähe eine ständige Heimat gesucht haben. Von den im Jahre 1909 durchgeführten Lachmöwenmarkierungen wurden bisher ins- gesamt 13 Exemplare aufgefunden, was einem. Prozentsatze von 3°5 entspricht. | ee eT dut Bo Az 1910. évi jelölesböl eddig a következök- röl kaptunk hirt. 1. Jelölte fiékakoräban 1910 június 15-én a velenczei-té dinnyési részén GRESCHIK JENŐ 1420 számú sirälygyürüvel; elejtette 1910 aug. 20-án Seregelyesen, Fehér megyében, a telep töszomszedsägäban Miüsziros SÁNDOR. 2. Jelöltem fiékakoräban 1910 június 11-én a velenczei tavon 1785 számú sirälygyürü- vel; elejtette 1910 aug. elejen Lakihegy te- lepen Csepelszigeten, báró Guausırz TIVADAR. 3. Jelöltem fiökakoräban ugyanott 1792 számú sirälygyürüvel; szárnyalt állapotban elevenen elfogta FeséR Dewerer 1910 július 25-én Temes-sziget mellett. Eddigelé ez az első eset, hogy velenczei sirályok közül az Alduna mentén is került egy példány, csak az a kérdés, hogy tényleg a maga jószántából vetődött-e ide vagy pedig a folyó víz hozta-e magával, ezt a másutt megsebesített repülésre képtelen példányt. 4. Jelölte fiókakorában július 3-án a Hirnsen (Csehország) taván levő sirálytelepen Loos Kurr 1535 számú sirálygyűrűvel. Elejtette 1910 decz. 2-án Dor Raoun Cagliari mellett, Szardi- nia szigetén. Az idén se kaptunk adatot arra nézve, hogy a jelölt fiókák közül valamelyik vissza tért volna a telepre. Minthogy a dankasirály vonulási viszonyait az eddigi anyag alapján már említett közle- ményemben részletesen ismertetem, azért most mellőzöm ezt és áttérek a gémekről beérke- zett adatok ismertetésére. Az 1908. évi jelölések közül utólagosan beérkezett egy adat s ez a 7 számú gém- gyűrűvel jún. 28-án az Obedszka barában tő- lem megjelölt kanalasgém, melyet 1909 október havában ejtettek el Marsala mellett Sziczilia szigetének nyugati partján. Az értesítést Warraxer J. I. S. úrnak köszönjük. Ez az első esetünk, mikor egy gém nem mindjárt az első őszi vonulása vagy kóborlása alkal- mával kerül kézre. Csodálatós, hogy a már 249 Von den im Jahre 1910 ausgeführten Lachmöwenmarkierungen erhielten wir bisher folgende Nachrichten : 1. Gezeichnet als Nestjunges von Eugen GRESCHIK in dem Dinnyéser Teile des Sees von Velencze am 15. Juni 1910 mit Möwen- ring Nr. 1420; erlegt am 20. August 1910 in Seregélyes (Kom. Fejér), in der unmittelbaren Nachbarschaft der Kolonie von ÁLEXANDER Misziros. 2. Gezeichnet als Nestjunges von mir in der Kolonie des Sees von Veleneze am 11. Juni 1910 mit Möwenring Nr. 1785; erlegt An- fang August 1910 von Baron THEODOR GrAUBITZ, in Lakihegytelep auf der Donauinsel Csepel. 3. Gezeichnet als Nestjunges von mir eben- daselbst mit Möwenring Nr. 1792; in geflü- geltem Zustande lebendig gefangen am 25. Juli 1910 bei Temessziget von Domnik Frsér. Bisher ist dies der erste Fall, dass von den im See von Velencze gezeichneten Lachmöwen ein Exemplar auch an der unte- ren Donau aufgefunden wurde; es ist jedoch fraglich, ob sich dieselbe auch wirklich aus freiem Antriebe hierher begab, oder ob nicht der Fluss dieses anderswo geflügelte, daher nicht flugfähige Exemplar mit sich hierher brachte. 4. Gezeichnet als Nestjunges am 3. Juli in der Lachmöwen kolonie bei Hirnsen (Böhmen) von Kurr Loos mit Möwenring Nr. 1535; er- lest am 2. Dezember 1910 von Raou Dot in Cagliari auf der Insel Sardinien. Auch heuer erhielten wir keine Kunde darüber, dass von den gezeichneten irgend ein Exemplar in die Geburtskolonie zurück- gekehrt wäre. Indem ich die Zugsverhältnisse der Lach- möwe auf Grund des bisherigen Materiales in meiner erwähnten Publikation ausführlich behandelte, übergehe ich diesmal dieselben, um die über die Reiher eingegangenen Daten anzuführen. Nachträglich erhielten wir ein Datum vom Jahrgange 1908; dasselbe bezieht sich auf einen Löffelreiher, welcher von mir am 28. Juni in der Obedszka Bara mit Reiherring Nr. 7 als Nestjunges gezeichnet und im Oktober 1909 bei Marsala an der Westküste Siziliens erlegt wurde. Die Nachricht ver- danken wir Herrn J. I. 5. Wurraxer. Es ist dies der erste Fall, dass ein Reiher nicht gleich während des ersten Herbstzuges oder Striches 250 tekintélyes szämban elejtett gyürüs gémek közül még nem akadt olyan, a melyet a ta- vaszi vonuläs alkalmaval vagy pedig feszkelö- helyén talaltak volna. Az 1909 évi jelölésből két példány akadt olyan, a melyet a második esztendőben ej- tettek el. Az egyik a 463 számú gémgyűrű- vel fiókakorában június 15-én a kisbalatoni gémtelepen tőlem megjelölt bakcsó; elejtette 1910 július 5-én esti határon báró Inkey PÁL Csicsó somogymegyei községben, a teleptől alig 50 kilométernyire déli irányban, úgy hogy nem is egészen valószínűtlen az a föltevés, hogy ez a példány visszatért a szülőföldre. Bizonyítéknak természetesen nem vehető addig, a míg pozitiv adatok révén nem kapunk köz- vetlen bizonyítékokat arról, hogy a gémek a szülőtelepre térnek vissza. A második eset egy szürke gémre vonatkozik, melyet június 15-én a kisbalatoni gémtelepen fiókakorában jelöltem meg 472 számú gemgyürüvel, a melyet 1910 nov. 18-án Ferneitzben Grácz mellett ejtett el Schrei Awrar. Ez az adatunk is nagyon keveset mond, mert ezúttal se is- meretes az út kiindulási pontja. Csak az a körülmény érdekes, hogy már kétszer talál- ták meg az őszi vonulás alkalmával Stájer- országban a szürke gémet. Az 1909 évi jelölésből utólagosan is kap- tunk még egy adatot, s ez a június 15-én, a kisbalatoni gémtelepen 484 számú gém- gyűrűvel megjelölt Ardea alba, melyet CoRcHus Zorrás 1909 október vége táján ejtett el Esztergom mellett fekvő tógazdaságában. A gémjelölések egy másik feltünő ered- ménye az, hogy míg az egyik telepen a meg- jelölt példányok igen magas százalékáról ka- punk hírt, addig más telepeken szinte telje- sen eredménytelen a jelölés. Az 1908 évi obedszka barai jelölés mérlege a következő : Jelöltetett 80 példány, kézrekerült 5, a mi 6-3 százaléknak felel meg; az 1909 évi kis- balatoni jelölés mérlege: jelöltetett 108 pél- dány, kézrekerült 10, százalék 9-3. Evvel aufgefunden wurde. Es ist wahrlich zu wundern, dass bisher von den in ziemlich bedeutender Anzahl gezeichneten Reihern noch kein einziges Exemplar auf dem Frühjahrs- zugeoder aufdem Brutplatze angetroffen wurde. Von den im Jahre 1909 ausgeführten Mar- kierungen wurden zwei solche Fülle bekannt, wo die Träger der Ringe im zweiten Lebens- Jahre erlegt wurden. Im ersten Falle war es ein am 15. Juni in der Reiherkolonie am Kisbalaton von mir als Nestjunges mit Reiher- ring Nr. 463 gezeichneter Nachtreiher, wel- cher am 5. Juli 1910 während des Abend- standes von Baron Pau v. Inkey in Csicsó (Kom. Somogy) kaum 50 Kilometer südlich von der Geburtskolonie erlegt wurde, so dass die Annahme nicht ganz unwahrschein- lich ist, dass sich dieses Exemplar in der Heimat ansiedelte. Als Beweis kann dieser Fall natürlich nicht gelten, solange uns posi- tive Daten keine unmittelbaren Belege dafür ergeben, dass die Reiher in die Geburts- kolonie zurückkehren. Im zweiten Falle war es ein Fischreiher, welcher am 15. Juni in der Kolonie am Kisbalaton als Nestjunges von mir mit Reiherring Nr. 472 gezeichnet wurde. Derselbe wurde am 18. November 1910 in Ferneitz bei Graz von Anron Scurer erlegt. Dieses Datum besagt uns ebenfalls sehr wenig, indem auch in diesem Falle der Ausgangspunkt des Reisezuges unbekannt ist. Interessant ist nur der Umstand, dass nun schon der zweite gezeichnete Fischreiher im Herbte in der Steiermark angetroffen wurde. Von den Markierungen im Jahre 1909 er- hielten wir noch nachträglich die Nachricht über die am Ende Oktober 1909 von Zozrän Corcaus in seiner Teichwirtschaft bei Eszter- gom erfolgte Erlegung von Ardea alba, welcher am 15. Juni 1909 als Nestjunges in der Kolonie des Kisbalaton von mir mit Reiherring Nr. 484 gezeichnet wurde. Eine andere auffallende Eigentümlichkeit der Reihermarkierungen wird durch den Umstand gebildet, dass bei manchen Kolonien der Prozentsatz der aufgefundenen Exemplare ein sehr hoher ist, während sich in anderen Kolonien das Markieren als gänzlich resul- tatlos erwies. Die Bilanz der im Jahre 1908 in der Obedszka Bara ausgeführten Markierungen ist folgende: Gezeichnet wurden 80 Exemplare, szemben a bellyei uradalomban és a lukacs- falvi Fehér-tavon 1909-ben megjelölt 96 da- rab gémfidka közül eddigelé egyetlenegy pél- däny se került kézre. Különösen feltünö ez a körülmeny a bellyei uradalmi gémtelepnél, a hol a haläszat erdekeben lövetik a géme- ket s daczära annak, hogy rengeteg a lelött gémek szäma s hogy éppen a fiatal, tapasz- talatlan példányok kerülnek leginkább puska- végre, a mult évi jelülés tökéletesen ered- ménytelen maradt. Arra kell gondolni, hogy valami elemi csapás vagy egyéb hatások következtében elpusztult a teljes költés, úgy hogy hírmondó se maradt a jelölt példányok- ból. Ezekre a körülményekre való tekintetből annak a ténynek se szabad túlságos fontos- ságot tulajdonítani, hogy a jelölt példányok körül egyet se találtak meg a szülőföldjén. A visszatérés fontos kérdésére nézve ezt nem szabad még közvetlen bizonyítéknak minősí- teni. Az 1910 évi jelölések eddig a következő eredményeket szolgáltatták : 1. Bakcsó. Fiókakorában jelölte július 3-án a kamaristyei gémtelepen Mornir Gyura 855 számú réczegyűrűvel; elejtette VALKAI ILLÉS Kopácson 1910 szept. 9-én a telep töszom- szédságában. 2. Vörösgém. Júliusban fiókakorában jelölte Schuch Vırror a bellyei gémtelepen 610 számú gémgyűrűvel ; elejtette 1910 szeptember 4-én Kopäcson, a telep tőszomszédságában FISCHER SANDOR. 3. Vörösgem. Fidka, jelölte Schuch VIKTOR ugyanott, elejtette 1910 okt. 21-én Brivatio CARMELO Scaletta-Zancleäban, Sziczilia szige- tén Messina kézelében, kb. 900 kilométernyire délnyugati irányban. Az érdekes hírt a „Gior- nale di Sicilia" okt. 23-i szám közölte. Az ujságszelvényt megküldte a palermói cs. és kir. osztrák-magyar konzulátus, a , Touring Club Italiano" taorminai szakosztálya, vala- 251 wieder aufgefunden 5 Exemplare, Prozent- satz 6-3; die Bilanz der Markierungen im Kisbalaton 1909: gezeichnet wurden 108, wieder aufgefunden 11 Exemplare, Prozent- satz 10. Dem gegenüber wurde von den im Frühjahre 1909 in der Kolonie des Fehértò bei Lukäcsfalva und in der Kolonie der Herr- schaft Bellye gezeichneten 96 Reiherjungen bisher noch kein einziges Exemplar wieder aufgefunden. Besonders auffallend ist dieser Umstand in der Reiherkolonie der Herrschaft Bellye, wo die Reiher im Interesse der Fischerei abgeschossen werden; trotzdem jedoch bedeutende Mengen von Reihern ein- geliefert werden und trotzdem gerade die Jungen unerfahrenen Exemplare den grössten Prozentsatz der erlegten ergeben, blieb der vorjährige Markierungsversuch total resul- tatlos. Man ist gezwungen daran zu denken, dass infolge elementarer oder anderer Wir- kungen die ganze Brut zugrunde ging, so dass auch nicht ein einziges gezeichnetes Exemplar am Leben blieb. Mit Hinsicht auf diese Verhältnisse darf man auch der Tat- sache keine grössere Wichtigkeit beimessen, dass von den gezeichneten Exemplaren bis- her kein einziges in der Geburtskolonie an- getroffen wurde. Bezüglich der wichtigen Frage über die Rückkehr in die Heimat, darf dieses Resultat noch nicht als unmittel- barer Beweis betrachtet werden. Die Markierungen vom Jahre 1910 ergaben bisher folgende Resultate: 1. Nachtreiher ; gezeichnet als Nestjunges am 3. Juli in der Kolonie Kamaristye von Junius MorwsáR mit Entenring Nr. 355; erlegt in der Nachbarschaft der Kolonie von Ents Varxar am 9. Sept. 1910 in Kopäcs. 2. Purpurreiher ; gezeichnet als Nestjunges im Juli in der Reiherkolonie der Herrschaft Bellye von Vixror Schuch mit Reiherring Nr. 610; erlegt am 4. September 1910 von ALEXANDER Fischer in Kopäcs, in der unmittel- baren Nachbarschaft der Kolonie. 3. Purpurreiher ; Nestjunges ; ebendaselbst gezeichnet von Vixror Scaucr; erlegt am 21. Oktober 1910 von Briuenio Carmeno in Scaletta Zanclea bei Messina auf der Insel Sizilien, ca. 900 Kilometer südwestlich. Die interessante Nachricht brachte das „Giornale di Sicilia“ vom 23. Oktober. Den Zeitungsausschnitt übersandte uns das k. u. k. 252 mint Giacomo la Forte, a ki a nevezett lap okt. 24—25-iki számában fölvilágosító czik- ket is írt a kir. M. O. K. gyűrűs madarairol. 24-én a bellyei uradalom sarokerdei gémtele- pen 667 számú gemgyürüvel; elejtették 1910 szeptember 20-án egy gesztenyesben Ripa- candida területen Délolaszorszagban, Basi- licata tartomány melfi-i járásában, közel 600 kilométernyire a teleptöl délnyugati iranyban. Bejelentette Luiat Mn, a ki egyúttal a gyü- rüt is beküldte. 5. Vörösgem. Jelöltem fiékakoräban ugyan- ott a 726. számú gemgyürüvel; elejtette 1910 szeptember 18-án Bupa Anronno Pantano Grande helységben, Délolaszorszag Reggio di Calabria tartomänyäban, kb. 900 kilomé- ternyire délnyugati iranyban a teleptöl. Az elejtö keresünkre 20 lira fejében beküldte a labat a gyürüvel, miutan az elsö jelentesben gölydnak minősítette a madarat, mely adat- nak, minthogy ellene szólt az eddigi tapasz- talatoknak, nem voltunk hajlandók hitelt adni. 6. Vörösgém. Jelöltem fiókakorában ugyan- ott 737 számú gémgyűrűvel; elejtette 1910 szept. 18-án Hopma Märron Kisdarda baranya- megyei községben a telep közelebbi környé- kén. A felsorolt adatok egyőntetűen Olaszorszá- got jelölik meg — nem tudjuk még bizto- san — átvonulási területnek avagy téli szállás- nak. Hiányzanak még a közbenső és a várható végállomások. Annyi kétségtelennek látszik, hogy a vörösgém vonulása egészen másként történik, mint a többi gémfajé; sokkal egy- szerűbb s így alkalmasabb a tanulmányozásra. Természetes, hogy ilyen körülmények között nagyon kívánatos a több éven át s esetleg egyéb telepeken való jelölés, a mi a lehető- ség szerint meg is fog történni. A míg az eddig tárgyalt fajoknál a jelölé- sek az átvonulási területek vagy téli szállá- sok megismerését eredményezték, addig a most tárgyalásra kerülő füsti fecskénél főleg a fészkelési terület megszállásában nyilván- való törvényszerűségeket, nevezetesen a fészek- hez való visszatérést tárja fel a kísérlet. Az österreichisch-ungarische Konsulat in Palermo, die Sektion des , Touring Club Italiano" in Taormina, sowie Giacomo La Forte, der in der Nummer vom 24—25. Oktober des genannten Blattes eine Skizze der Markierungsarbeiten der königl. U. O. C. gab. 4. Purpurreiher ; gezeichnet als Nestjunges von mir am 24. Juni in der Reiherkolonie Sarokerdö der Herrschaft Bellye mit Reiher- ring Nr. 667; erlegt am 20. September 1910 in einem Kastanienwalde bei Ripacandida, Provinz Basilicata, Bezirk Melfi, ca. 600 Kilometer südwestlich von der Kolonie. Be- richt von Luret Mini, der uns auch den Ring zusandte. 5. Purpurreiher ; als Nestjunges gezeichnet von mir ebendaselbst mit Reiherring Nr. 726; erlegt am 18. Sept. 1910 von Bupa Antonino in Pantano Grande, Provinz Reggio di Calabria, Süditalien, ca. 900 Kilometer südwestlich von der Kolonie. Der Schütze lieferte auf unsere Bitte und gegen 20 Lira Vergütung den be- ringten Fuss ein, nachdem er in seinem ersten Berichte den Vogel für einen Storch hielt, was wir ihm nicht glauben wollten, da es unseren bisherigen Erfahrungen widersprach. 6. Purpurreiher; gezeichnet von mir als Nestjunges ebendaselbst mit Reiherring Nr. 737; erlegt am 18. September 1910 von Marrm Honwa in Kisdärda, in der näheren Umgebung der Kolonie. Die angeführten Daten bezeichnen ein- stimmig Italien — es ist noch ungewiss — ob als Durchzugsgebiet oder Winterquartier. Es fehlen noch die Zwischen- und zu erhof- fenden Endstationen. Soviel scheint jedoch sicher zu sein, dass der Zug des Purpur- reihers ganz anders von statten geht, als bei den übrigen Reiherarten ; derselbe ist viel einfacher und kann daher erfolgreicher unter- sucht werden. Natürlich ist unter solchen Um- ständen das mehrere Jahre hindurch und wo- möglich auch in anderen Kolonien durch- geführte Markieren höchst erwünscht und soll dies nach Möglichkeit auch geschehen. Während die Markierungen bei den bisher behandelten Arten die Kenntnis der Durch- zugsgebiete oder Winterquartiere resultierten, ergab das Experiment bei der nun zu be- handelnden Rauchschwalbe hauptsächlich jene Gesetzmässigkeiten, welche in der Besiedelung des Brutgebietes obwalten, namentlich die idevágó, kiváló szakértelemmel vezetett vizs- gálat javarészét Szeôrs Bérá-nak, intézetünk levelező tagjának köszönjük. Eredményei eddig a következők : Az 1909 június 22-én Tavarnán (Zemplén m.) 2406 számú fecskegyürüvel megjelölt öreg füsti fecskét 1910 május 5-én ugyan- abban a tehénistállóban találta fészkelve, a hol mint fészkelő megjelöltetett. Az 1909 június 22-én ugyanott 2448 számú fecskegyűrűvel megjelölt öreg füsti fecskét ugyancsak mint fészkelőt megtalálta 1910 május 8-án. Az 1909 június 23-án ugyanott 2407 számú fecskegyűrűvel megjelölt füsti fecske fiókát megtalálta ugyancsak Tavarnan 1910 majus 9-én. Az 1909 június 23-án ugyanott 2403 számú fécskegyűrűvel megjelölt füsti fecske fiókát — előbbinek testvérét — 1910 július 9-én feszkelve találta ugyancsak Tavarnán. Ugyancsak az egyéves füsti fecske vissza- térése és a szülőföldön való fészkelése bizo- nyult be Szerepen (Bihar megye); a Rácz Bézi-t6l 1909 június 27-én 1463. számú fecske- gyűrűvel megjelölt füsti fecske fiókát 1910 június 22-én fészkelve találták ugyancsak Szerepen. A fészek kb. 250 méternyire van attól, a melyben született. A füsti fecskére vonatkozólag Szrörs Bana ezeken kívül még a párok összetartozására nézve állapított meg egy igen érdekes ada- tot. Szószerint idézem jelentésének erre vonat- kozó részét. , A párok összetartozását az idén nem sikerült megállapítanom, hanem egy tény az ellenkezőjét látszik bizonyítani. Ugyanis nekem feltünt, hogy a füsti fecskék a máso- dik költés előtt éppen olyan harcziasak, ve- szekedők, mint a tavaszi párzásnál, ezért el- határoztam, hogy nehány májusban megjelölt párt éjjel összefogdosok, hogy fenti feltevésemre világosságot nyerjek. Július 25-én éjjel volt az ellenőrző összefogás, mely alkalommal meg- fogtam egy biztos párt, a © tojáson ült, a d a fészek szélén; a 9 száma 3551, a 4-6 Aquila XVII. Tatsache, dass die alten Brutstätten besiedelt werden. Die hierher gehörigen, mit grosser Sachkenntnis geführten Untersuchungen ver- danken wir zum grössten Teile dem korre- spondierenden Mitgliede unseres Institutes, BÉLA v. Szrörs. Seine Resultate sind folgende : Die am 22. Juni 1909 in Tavarna (Kom. Zemplén) mit Schwalbenring Nr. 2406 ge- zeichnete alte Rauchschwalbe wurde am 5. Mai 1910 in demselben Kuhstalle brütend vorgefunden, in welchem dieselbe im Vor- jahre als Brutvogel gezeichnet wurde. Die am 22. Juni 1909 ebendaselbst mit Schwalbenring Mr. 2448 gezeichnete alte Rauchschwalbe wurde ebenfalls wieder als Brutvogel an demselben Orte aufgefunden am 8. Mai 1910. Das am 25. Juni 1909 ebendaselbst mi Schwalbenring Nr. 2407 gezeichnete Rauch- schwalben-Junge wurde am 10. Mai 1910 wieder in Tavarna angetroffen. Das am 23. Juni 1909 ebendaselbst mit Schwalbenring Nr. 2403 gezeichnete Rauch- schwalben-Junge — Geschwister des vorigen — wurde am 9. Juli 1910 in Tavarna brü- tend angetroffen. Ebenso konnte auch in Szerep (Kom. Bihar) nicht nur die Rückkehr, sondern auch das Nisten der einjährigen Rauchschwalben nach- gewiesen werden; das am 27. Juni 1909 mit Schwalbenring Nr. 1463 gezeichnete Rauch- schwalben- Junge wurde am 22. Juni 1910 in Szerep als Brutvogel angetroffen. Das Nest befand sich zirka 250 Meter von dem Geburts- neste entfernt. Für die Rauchschwalbe wurde von Béra v. Szeürs ausserdem noch bezüglich des Zu- sammenhaltens der Paare ein sehr interes- santer Fall festgestellt. Sein hierher gehö- riger Bericht lautet im Originalwortlaute folgendermassen: „Das Zusammenhalten der Paare konnte ich heuer nicht feststellen, doch scheint eine Tatsache gerade das Gegenteil zu beweisen. Es fiel mir nämlich auf, dass die Rauchschwalben vor der zweiten Brut gerade so zänkisch und streitsüchtig sind wie bei der Frühlingspaarung, weshalb ich mich entschloss, einige im Mai gezeichnete Paare während der Nacht einzufangen, um über meine obige Vermutung Aufschlüsse zu er- halten. In der Nacht vom 25. Juli geschah 39 vo 254 3562. Utána néztem följegyzeseimben s azt találtam, hogy ez év május 5-én, a mikor a fenti gyürüket a fecskékre tettem, a 3551 számú fecskének a párja a 3550 számú gyü- rit kapta. a 3562 gyűrűvel jelzett fecske pedig magános volt. Az esetből az a gyanum, hogy a füsti fecskék már a második költéskor elhagyják hitvestársukat. Később összefogdos- tam még öreg fecskéket, abban a reményben, hogy az 3550 számút más párral megtalálom, a mi koronája lett volna a kísérletnek, de fájdalom eredményt nem értem el Lehetséges az is, hogy a 3550 számú öreg fecske el- pusztult, így az özvegyen maradt ? fecske más férjet keresett." A fiókák visszatérésének fontos kérdésére vonatkozólag még egy adatot hozott Szeòrs Béta kísérletezése; ugyanis a Tavarnän 1909 június 29-én 2033 számú fecskegyűrűvel meg- jelölt molnárfecske fiókát 1910 szept. 7-én találta meg ugyancsak Tavarnán. A csapatba verődött és elvonult fecskék közül ez az egy példány visszamaradt. Valószínűleg beteg pél- dány volt, mert a majorbeli gyerekek még elevenen fogták meg, később azután elpusz- tult. Az öreg madaraknak a régi fészekre való visszatérését a sarlós fecskére nézve is sike- rült egy esetben bebizonyítani. A kisérletet schmidhoffeni Tscausr Vixror lovag végezte. Halleini villäjänak padläs ablakäban feszkelö sarlös fecske par közül 1909-ben 2590 számú fecskegyűrűvel megjelölte a nőstényt, melyet 1910 június 18án ugyancsak itt feszkelve talált. Ezekkel az adatokkal szemben valóban cso- dálatos azonban, hogy fecskefajaink téli szál- lásairól és átvonulási területeiről még mindig nem kaptunk egyetlenegy adatot sem, daczára annak, hogy a kísérlet már három esztendő óta folyik s immár több mint 2000 példány jelöltetett. Szinte azt a gondolatot ébreszthetné das kontrollierende Einfangen, bei welcher Gelegenheit ich ein sicheres Paar erhielt — das 2 sass auf Eiern, das d am Nestrande; das ? trug den Ring Nr. 3551, das d den Nr. 3062. In meinen Aufzeichnungen nachsehend fand ich, dass am 5. Mai 1910 als ich obige Végel beringte, das Paar der mit Ring Nr. 3551 gezeichneten Rauchschwalbe den Ring Nr. 8550 erhielt, wihrend die mit Ring Nr. 3562 gezeichnete Rauchschwalbe kein Paar besass. Auf Grund dieses Falles hege ich den Verdacht, dass die Rauchschwalben schon bei der zweiten Brut das Paar wechseln. Spä- ter fing ich noch mehrere alte Rauchschwal- ben ein in der Hoffnung das mit Ring Nr. 3550 gezeichnete Exemplar als Paar eines anderen Vogels anzutreffen, was dem Ver- suche die Krone aufgesetzt hätte, doch konnte ich leider keinen Erfolg erreichen. Möglicher- weise ging auch die mit Ring Nr. 3550 ge- zeichnete alte Rauchschwalbe zugrunde wes- halb sich dann das verwitwete ? ein anderes Paar suchte.“ Bezüglich der wichtigen Frage über die Rückkehr der Jungen zur Geburtsstätte er- brachten die Versuche von BÉLA v. Szeürs noch einen Beweis; das am 29. Juni 1909 in Ta- varna mit Schwalbenring Nr. 2033 gezeich- nete Mehlschwalben-Junge wurde am 7. Sep- tember 1910 wieder in Tavarna aufgefunden. Nach den gewöhnlichen Versammlungen zogen die Schwalben ab, nur dieses Exemplar blieb zurück. Wahrscheinlich war es ein krankes Exemplar, indem es von den Kindern des Meierhofes lebendig eingefangen wurde; spä- ter ging es ein. Die Rückkehr der alten Vögel an das alte Nest konnte in einem Falle auch für den Turmsegler nachgewiesen werden. Der Ver- such wurde von Ritter VIKTOR v. Tscaust zu Scamprorren ausgeführt. Von dem Turmsegler- paare, welches im Dachbodenfenster seiner Villa in Hallein nistet, wurde im Jahre 1909 das Weibehen mit Schwalbenring Nr. 2590 gezeichnet und am 18. Juni 1910 ebendaselbst wieder als Brutvogel angetroffen. Diesen Daten gegenüber ist es wirklich wunderbar, dass wir bezüglich der Durchzugs- gebiete und Winterquartiere unserer Schwal- benarten auch uoch nicht ein einziges Datum erhalten konnten, trotzdem der Versuch schon seit drei Jahren geführt wird und bisher ez a jelenség, hogy valami mas mödon kellene végezni a kisérletet, ha ott nem volnänak az angolok ältal ugyanezzel a mödszerrel elért eredmények. Igy toväbbra is folytatni kell a kisérletet abban a reményben, hogy a velet- len révén idővel majd ezen a teren is czélt erünk. A téli szälläsböl visszatért fiókák letelepe- deseröl is csak az idén kaptuk az első ada- tokat és pedig egyszerre negyet is; kettöröl biztos, hogy a szülöföldre nemcsak visszatér- tek, hanem hogy ott feszkeltek is. A fiökäk- rol az eddigi tapasztalatok alapjan az volt a felfogas, hogy azok a téli szälläsban csatla- koznak az özvegysegre jutott öregekhez és azok vezetik őket az új otthonba, t. i. az öreg madártól már eddigelé is elfoglalt köl- tési helyre. Ennek értelmében a fiókák leg- nagyobb része tehát nem a szülőföldre térne vissza. Az ennek következtében előálló foly- tonos keverődéssel válnék azután lehetségessé az a feltünő dolog, hogy a vonuló madarak többnyire igen nagy elterjedésük daczára is csak minimális számú szubspecziest és variá- cziót alkotnak. Idevágó közvetlen bizonyítékunk erre nézve eddig csak egy volt, az a dankasiräly, melyet THIENEMANN a rossitteni telepen jelölt meg fióka- korában s melyet később egy livlandi sirály- telepen mint fészkelőt találtak meg. Közvetlen ellenbizonyíték eddig nem volt, míg most egy- szerre négy eset szól a mellett, hogy a fiókák úgy látszik nem is éppen csekély részben mégis csak a szülőföldre térnek vissza. o Természetesen egyik irányban sem szabad általánosítani, s így ebből a négy esetből se szabad arra következtetni, hogy valamennyi életben maradt fióka visszatér a szülőföldre, mert viszont vannak tapasztalatok, a melyek szerint a fiókák közül egyetlenegy se tért vissza. Nagyon érdekes erre vonatkozólag Szeörs Béta kísérlete Tavarnán. Az 1909. év- ben az uradalmi parkban 28 tövisszúró gébics 255 schon über 2000 Exemplare gezeichnet wur- den. Diese Erscheinung könnte fast dem Ge- danken Raum geben, dass man den Versuch auf andere Art durchführen sollte, wenn man in England nicht schon Resultate mit dieser Methode erreicht hätte. Diese sprechen jedoch für eine Fortsetzung der Versuche in der Hoffnung, dass uns der Zufall mit der Zeit doch einige diesbezügliche Resultate in die Hand spielen wird. Über die Ansiedelung der aus dem Winter quartiere zurückgekehrten jungen Végel er- hielten wir ebenfalls erst heuer die ersten Nach- richten und zwar gleich auf einmal iiber vier Exemplare; von zweien wissen wir bestimmt, dass sie nicht nur in die Geburtsgegend zu- riickkehrten, sondern dort auch briiteten. Be- züglich der jungen Vögel war auf Grund der bisherigen Erfahrungen die Annahme wahr- scheinlich, dass sie sich im Winterquartier den verwittweten alten Vügeln beigesellen, von welchen sie dann in das neue Heim, das ist an die Brutstelle des alten Vogels geführt werden. Es wiirde daher laut dieser Annahme der grésste Teil der Jungen nicht zum Ge- burtsorte zurückkehren. Durch die hieraus folgende fortwährende Vermischung könnte dann die auffallende Erscheinung erklärt wer- den dass die Zugvögel trotz ihres gewöhn- lich sehr grossen Verbreitungsgebietes Sub- spezien und geographische Varietäten nur in minimaler Anzahl bilden. Einen direkten hierher gehörigen Beweis lieferte bisher nur diejenige Lachmöwe, welche von Tarenemanx in dem Rossittener Möwenbruche als Nestjunges gezeichnet und später in einer Möwenkolonie Livlands brütend aufgefunden wurde. Direkte Gegenbeweise waren bisher nicht vorhanden, bis jetzt wo auf einmal vier Fälle dafür spre- chen, dass die Jungen wie es scheint, in gar nicht so geringer Anzahl, doch in die Heimat zurückkehren. Natürlich darf weder in der einen, noch in der anderen Richtung generalisiert wer- den und so darf man auch aus diesen vier Fällen nicht sofort den Schluss ziehen, dass die sämtlichenam Leben gebliebenen jungen Vögel in die Heimat zurückkehren, indem auch solche Erfahrungen gemacht wurden, das die von denselben auch nicht ein einziges Exem- plar zurückkehrte. Sehr interessant ist dies- bezüglich der Versuch von Bea v. Szeòrs in 33° 256 fiókát jelölt meg egyenesen azzal a czélzattal, hogy a visszatérők között majd megtalálja a jelölt példányokat. Az uradalom ugyanis az apró madarak érdekében lődíjat tüzött ki a tövisszúró gébicsekre s így remélhető volt, hogy a beszolgáltatott lábak között majd elő- kerülnek a gyűrűzöttek is. 1910-ben május 9-étől, a mikor az első példány megérkezett, június 12-ig, a mikor már majdnem az utolsó szálig kilőtték a gébicseket, összesen 121 darabot ejtettek el s ezek közül egyetlenegy jelölt példány se akadt — vagyis a fiókák közül egyetlenegy se tért vissza a szülőföldre. A két kísérleti tény elbirálásánál azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy a fecske- fajok elvonulása egész másként történik, mint a tövisszúró gébicseké; azok az elvonulás előtt összegyülekeznek és együttesen távoznak, holott a gébicseknél az öregek többnyire egy- két hónappal előbb vonulnak el, mint a fiókák. Valószínű tehát, hogy a fecskéknél öregek és fiókák együtt is telelnek, mig a gébicseknél ez a lehetőség az említett viszonyok miatt éppen nem valószínű. A gólyánál is több esetben igen valószínűnek látszott, egy eset- ben pedig bebizonyult, hogy a fióka vissza- tért a szülőföldre — s a gólya is családostól vonul el és így biztosra vehető, hogy az egész család együtt tölti a telet. A damkasirályoknál és gémeknél az elvonu- lás módja még nincs oly mértékben meg- figyelve, hogy arra következtetéseket lehetne alapítani, de a jelölt példányok elejtési dátu- mai alapján úgy látszik, egészen más viszo- nyok uralkodnak ezeknél. A most nyert eredmények szerint ebben a kérdésben is más és másképpen, sajátos élet- módjuknak megfelelően viselkednek a külön- böző fajok, úgy hogy nem lehet általános érvényű törvényszerűséget kimondani; ezeket a viszonyokat is minden egyes fajnál külön Tavarna. Im Jahre 1909 markierte er im herrschaftlichen Parke 28 Junge des Dorn- drehers mit der ausgesprochenen Absicht die Rückkehr derselben festzustellen. Die Herr- schaft setzte nämlich im Interesse der Sing- vögel des Parkes eine Schussprämie auf den Dorndreher aus und war es zu hoffen, dass unter den eingelieferten Füssen auch beringte angetroffen werden. Vom 9. Mai 1910 — das ist vom Erscheinen des ersten Dorndrehers — bis zum 12. Juni, als dieselben fast bis auf das letzte Stück abgeschossen waren, wurden 121 Exemplare erlegt, unter welchen sich jedoch kein einziges beringtes befand d. i. von den Jungen kehrte auch nicht ein einzi- ges in die Heimat zurück. Bei der Beurteilung dieser beiden experi- mentellen Tatsachen darf jedoch nicht ver- gessen werden, dass der Wegzug der Schwal- benarten ganz anders vor sich geht als beim Dorndreher ; jene versammeln sich vor dem Wegzuge und ziehen gemeinschaftlich, wäh- rend bei den Dorndrehern die alten Exem- plare gewöhnlich 1—2 Monate früher weg- ziehen als die jungen. Es ist daher wahr- scheinlich, dass bei den Schwalbenarten alte und junge Vögel das gleiche Winterquartier beziehen und dort auch beisammen bleiben, während diese Möglichkeit bei den Dorn- drehern mit Hinsicht auf die erwähnten Ver- hältnisse durchaus nicht wahrscheinlich ist. Auch beim Storche erschien es in mehreren Fällen sehr wahrscheinlich, in einem Falle erwies es sich auch als sicher, dass junge Vögel in die Heimat zurückkehrten aber auch der Storch zieht bekanntlich mit seiner Familie zusammen, weshalb es auch bei dieser Art als sicher angenommen werden kann, dass die ganze Familie in dem Winterquartiere beisammen bleibt. Bei der Lachmüwe und den Reiherarten ist der Wegzug noch nicht in dem Masse klargelegt, dass man darauf Schlussfolgungen bauen könnte, doch scheinen die bisher bekannten Erlegungsdaten gezeich- neter Exemplare auf ganz andere Verhältnisse zu zeigen. Laut den eben gewonnenen Resultaten ver- halten sich die einzeinen Arten auch in die- sem Punkte sehr verschieden, jede ihrer spe- ziellen Lebensweise entsprechend, so dass keine allgemein gültige Gesetzmässigkeiten ausgesprochen werden können; auch diese kell megvizsgálni. Az eddigi felfogást azon- ban valószínűleg csak a következőképpen kell mödositani: a fidkak ältalaban nem térnek vissza a szülöföldre, mert a téli szállásokon más fészkelési területekről származó egyének- kel lehetővé vált elvegyülés következtében az özvegységre jutott öregekkel párosulva jutnak el a fészkelési területre, mely a legtöbb eset- ben nem azonos a szülőfölddel; oly fajoknál azonban, melyek egyes területkomplexumok- ról együttesen, tömegesen vonulnak el és így valószínűleg a téli szállásra is együtt tarta- nak, gyakran megtörténik, (lehet azonban, hogy már elvonulás elölt vagy közben is), hogy egyes fiókák ugyanazon területen lakó öregekkel párosulnak s akkor ezekkel a szülő- földre térnek vissza családalapítás czéljából. Egyelőre ennyit lehet az eddigi eredmé- nyek alapján megállapítani. Végleges törvény- szerűségek kimondásától még messze vagyunk, a tárgy még távolról sincs kimerítve, de az eddigelé még csak nagy körvonalakban bonta- kozó eredmények is már kezdik megvalósítani a madärjelölesi kísérlethez fűzött reményeket. Kétségtelenül bebizonyult, hogy jelenleg ez a legtermékenyebb módszerünk a madáröko- logiai vizsgálatok mélyítésére és kiterjesztésére s ez a tény feltétlenül a kísérleteknek minél intenzivebb folytatása mellett szól. A kir. M. 0. K. miként eddig, úgy a jövőben is tőle telhetőleg fölkarolja majd az idevágó vizsgá- latokat, lehetőleg oly módon, hogy azokat új, eddigelé bizonyos mértékig elhanyagolt fa- jokra is ki fogja terjeszteni. Befejezésül még a kir. M. 0. K. nevében hálás köszönetet mondok mindazoknak, a kik a fent közölt madárjelölési adatok beszerzésé- ben és közlésében közreműködtek s evvel lehetővé tették azok tudományos érvényesi- tését. | | Verhältnisse müssen bei jeder Art separat untersucht werden. Die bisherige Annahme dürfte jedoch nur folgendermassen abgeän- dert werden: im allgemeinen kehren die jun- gen Vögel nicht an die Geburtsstelle zurück, indem sie sich infolge der in den Winter- quartieren ermöglichten Vermischung mit aus anderen Brutgebieten stammenden Individuen den verwittweten alten Exemplaren beigesellen und mit diesen dann das Brutgebiet auf- suchen, welches in den meisten Fällen nicht mit dem Geburtsorte identisch ist; bei solchen Arten jedoch, welche von einem grösseren Gebietskomplexe gemeinschaftlich in das Win- quartier ziehen und hier auch zusammenhal- ten, kann es oft vorkommen, dass sich einige Junge Vögel (vielleicht auch schon vor oder während des Wegzuges) alten Vögeln des nämlichen Brutgebietes anschliessen und mit diesen daher behufs Brutptlege in die Hei- mat zurückkehren. Das ist alles, was auf Grund der bisheri- gen Resultate vorläufig festgestellt werden konnte. Von der Formulierung endgültiger Gesetzmässigkeiten sind wir noch weit ent- fernt, doch erfüllen auch schon die bisheri- gen erst nur in ihren Umrissen sich darbie- tenden Resultate die bezüglich des Vogelzugs- versuches gehegten Hoffnungen. Unzweifelhaft ist derzeit dieses Experiment unsere frucht- barste Methode zur Vertiefung und Ausbrei- tung vogelökologischer Untersuchungen und spricht diese Tatsache jedenfalls für eine je intensivere Fortsetzung des Versuches. Die königl. U. O. C. wird dieses Experiment wie bisher ebenso auch in Zukunft nach Möglich- keit fördern, womöglich auch in der Weise, dass dasselbe auch auf einige bisher in ge- wissem Masse vernachlässigte Arten ausge- dehnt werde. Zum Schlusse sage ich im Namen der königl. U. O. C. noch allen jenen herzlich- sten Dank, welche in dem Erwerben und Einsenden der oben gegebenen Daten gütigst mitwirkten und dadurch deren wissenschaft- liche Benützung ermöglichten. 258 Kisebb közlesek. Madaraktol meghiusitott sáskajárás. Idei madarjelélési körutamon a debreezeni Horto- bagy töszomszedsägäban fekvő Aroktò köz- segben járván gölyajelöles ezeljaböl, Kiss Dezső káptalani intéző úr vendége voltam; tôle hal- lottam a következő, ritkábban megfigyelhető esetet, a mikor kimutathatólag a madárvilág vágta útját egy kezdődő nagyobbszabású rovar- kárnak, ebben az esetben egy bekövetkező sáskajárásnak, melynek veszedelme kétség- telenül a szomszédos Hortóbágyról eredő fer- tözesböl állott elő. 1909 július havában 1000 holdas legelőn rengeteg sáska — főként Caloptenus italicus és Stauronotus marorcanus — mutatkozott. Oly tömegekben léptek fel ezek a veszedel- mes rovarok, hogy komolyan félni kellett az elszaporodás nyomán bekövetkező sáskajárás- tól. Az intéző úr a m. kir. Rovartani Állomás- nak készült bejelenteni a fertőzést, hogy még idejében megtörténhessék a védekezés, a mi- kor egy váratlan esemény következtében fölös- legessé vált minden további intézkedés. A fertőzött területet ugyanis a madarak ezrei lepték el, különösen vetési varjak és fehér gólyák, a melyek szemmelláthatólag ritkitot- " ták a sáskák tömegeit. A legelő nagy részét valósággal befedték a vetési varjak fekete tömegei s a gólyák is lehettek vagy ezren. Azt nem lehetett megállapítani, hogy honnan sereglett össze a sok gólya, de a varjakról bizonyos, hogy a közvetlen környék, neveze- tesen a Tisza ligeteiben fészkelők tömegéből kerültek ki. Az összegyülemlett madarak két hét leforgása alatt teljesen végeztek a sáskatömegekkel, úgy hogy a következő évben a Rovartani Állomás- tól megejtett hivatalos vizsgálat már nem tudott sáskafertőzést megállapítani. Kleinere Mitteilungen. Von der Vogelwelt verhinderte Heu- schreckenplage. Während meiner heurigen Vogelmarkierungsrundreise begab ich mich behufs Storchmarkierungen auch in die Gemeinde Äroktö, welche sich in der un- mittelbaren Nachbarschaft des Hortobagy von Debreczen befindet; hier war ich Gast des Herrn Domkapitelverwalters Desiperius v. Kiss, von welchem mir folgender, seltener beobacht- barer Fall mitgeteilt wurde, in welchem näm- lich die Vogelwelt einen im Entstehen be- griffenen grösseren Insektenschaden, diesmal eine Heuschreckenplage, welche jedenfalls durch Infektion aus dem benachbarten Horto- bägy entstand, im Keime erstickte. Im Juli 1909 zeigten sich auf einer etwa 500 Hektar grossen Viehweide Massen von Heuschrecken — vorwiegend Caloptenus íta- licus und Stauronotus maroccanus. Diese ge- fährlichen Insekten waren in solchen Mengen vorhanden, dass man ernste Befürchtungen für den Ausbruch einer Heuschreckenplage hegen musste. Der Herr Verwalter war eben im Begrifte die Infektion der künigl. ung. Entomologischen Anstalt anzumelden, als infolge eines unerwarteten Ereignisses sich weitere Veranstaltungen als überflüssig zeig- ten. Das infizierte Terrain wurde nämlich von Tausenden von Vögeln bedeckt, beson- ders von Saatkrähen und weissen Störchen, welche die Reihen der Heuschreckenmassen ganz bedeutend lichteten. Die schwarzen Scharen der Saatkrähen bedeckten buchstäb- lich einen grossen Teil der Viehweide und auch die Störche schienen ihrer tausend zu sein. Ganz sicher konnte man nicht bestimmen, von wo sich die vielen Störche zusammen- scharten, von den Krähen scheint es jedoch sicher, dass sie aus der unmittelbaren Umge- bung, namentlich aus den Massen, welche in den Auwäldern des Tiszaflusses brüten, her- stammen. Durch die angesammelten binnen zwei Wochen die Heuschreckenmassen total vernichtet, so dass die im folgenden Jahre durch die Entomologische Anstalt aus- geführte amtliche Kontrolle keine Infektion mehr nachweisen konnte, ’ögel wurden A rendkívül érdekes esethez még csak azt akarom megjegyezni, hogy Kiss Dezső intéző úr élesszemű, gondos megfigyelő, a ki már állása révén is hivatott, de egyúttal pártatlan biräja a madárvilág mezőgazdasági jelentősé- gének; a föntvázolt eset hitelességéért a fele- lősséget teljes mértékben magára vállalta. Kapcsolatosan evvel, a madárvilág eredmé- nyes sáskaírtó működését oly félremagyaráz- hatatlanul bizonyító esettel érdemesnek tartom még felemlíteni, hogy a Délafrikában össze- hasonlíthatatlanul nagyobb mértékben és terü- leteken dúló sáskajárásoknál is milyen álta- lános elismert értékes sáskaírtást fejt ki a madárvilág, különösen pedig a mi fehér gólyánk, melynek läbgyürüvel megjelölt pél- dányai révén tudtuk meg, hogy jelenleg a mi telünk idejében Délafrikában tartózkodik. A madárvilág sáskaírtó működéséről a Louns- Bury CHas. P. szerkesztésében megjelenő , Fourth Annual Report of the Committee of Control of the South African Locust Bureau“ (Cape Town 1910.) a következőket tartal- mazza : Pag. 12. , Kétségtelen dolog, hogy a säs- kák természetes ellenségei közül a vonuló sáskamadarak fejtik ki a legeredményesebb működést a vándorsáskák írtásában. Ha nin- csen sáska, akkor más táplálékkal is meg- elégszenek, de úgy látszik, hogy oly időben, a mikor kevés a sáska, nem mutatkoznak valami gyakran. Közelfekvő gondolat, hogy a sáskajárás azáltal is keletkezik, hogy ezek a madarak elegendő táplálék híjján Afriká- ból kezdtek elmaradozni, s hogy ily kedvező viszonyok között szaporodott el azután a sáska. Lehetséges, hogy a madarak, ha ke- vés itt a táplálékuk, elvonulnak Afrika egyéb sáskalepte területére, a hol több saskat talál- nak. Az európai kutatók működése kétségtele- nül fényt derít majd erre a körülményre." Pag. 13. , A kapföldi jelentésben egy tudó- sító arra hivatkozik, hogy miután a sivatag- ban nincsenek vizek, a gólyának pedig nap- 259 Zu dieser üusserst interessanten Beobach- tung möchte ich bemerken, dass Herr Ver- walter Desmerius v. Kiss ein ebenso scharf- äugiger als zuverlässiger Beobachter ist, der schon aus seiner Stellung folgend berufener und zugleich auch unparteiischer Beurteiler der landwirtschaftlichen Bedeutung der Vogel- welt ist und für die Richtigkeit der erwähn- ten Beobachtung die volle Verantwortung auf sich nahm. In Verbindung mit diessem Falle, welcher die erfolgreiche Heuschreckenvertilgung der Vogelwelt in nicht misszuverstehender Weise vor Augen führt, möchte ich hier noch er- wähnen, dass in Südafrika, wo die Heu- schreckenplagen in ungleich grösserem Masse und auf unvergleichlich grösseren Gebieten auftreten, die Vogelwelt ebenfalls eine all- eemein anerkannte, wertvolle Heuschrecken- bekämpfungsarbeit leistet, besonders unser weisser Storch, dessen mit Fussringen ge- zeichnete Exemplare uns den Beweis liefer- ten, dass er sich während unseres Winters in Südafrika aufhält. Über die Heuschrecken- bekämpfungsarbeiten der Vogelwelt finden wir in dem , Fourth Annual Report of the Committee of Control of the South African Locust Bureau" (Cape Town 1910), heraus- gegeben von Louxssury Cuas. P., folgendes: Pag. 12. „Es ist unzweifelhaft, dass von den natürlichen Feinden der Heuschrecken die ziehenden Heuschreckenvögel die erfolg- reichste Tätigkeit in der Vertilgung der Wanderheuschrecken entwickeln. Sind keine Heuschrecken vorhanden, so begnügen sie sich auch mit anderer Nahrung, doch scheint es, dass sie sich zu solchen Zeiten, wo wenig Heuschrecken vorhanden sind, auch in geringerer Anzahl zeigen. Es ist ein nahe- liegender Gedanke, dass diese Vögel infolge Nahrungsmangel Afrika zu meiden begannen, und dass sich unter solchen günstigen Ver- hältnissen die Heuschrecken vermehrten. Möglich ist auch, dass diese Vögel, wenn sie hier keine genügende Nahrung finden, auch andere Gebiete Afrikas aufsuchen, wo sie mehr Heuschrecken finden. Die Tätigkeit der europäischen Forscher wird jedenfalls Auf- klärung über diese Verhältnisse bringen.“ Pag. 13. „In dem Berichte von der Kap- kolonie macht ein Berichterstatter darauf aufmerksam, dass in der Wüste keine offenen 260 jäban többször is innia kell, azért a saskak e legnagyobb ellensége ott nem tartozkodik, s ennek következtében szaporodik ott el annyira a sáska. A sáskaírtó intézet szívesen veszi, ha a megfigyelők közlik idevágó észle- leteiket. Ezt a madarat óriási csapatokban látták Gordoniában és Becsuánföldön, de na- gyon valószínű, hogy nem hatolhatott be mesz- szire a sivatagba. Emlékeztetünk arra, a mire utolsó jelentésünkben utaltunk, hogy az 1908— 1909-i évad alatt a Kalahari-sivatag szélén kelt sáskákat a madarak tisztára kiírtották és hogy daczára annak, hogy keleten és dél- keleten a madár felette nagy számban volt jelen, mégis óriási mennyiségű sáska érte el érettségét a sivatagban magában." A 22., 23. lapon levő Fokföldre vonatkozó jelentés a következő érdekes adatokat tartal- mazza : , A sáska természetes ellenségei közül ez- idén csak a madarak vonták magukra a figyel- met, mert megbecsülhetetlen szövetségeseknek bizonyultak. Sajnos rövid volt az idő arra, hogy az egyes fajokat pontosan meg lehetett volna határozni, s hogy elterjedésükre vala- mint viszonylagos fontosságukra kimerítő ada- tokat lehetett volna gyűjteni. Az írónak az a benyomása, hogy a nagy sáskamadár (gólya) szolgálatai voltak a legértékesebbek. Az ország különböző részeiből óriási csapatokat jeleztek ; az egyik megfigyelő 20000-et jelentett. No- vember végéig csak kevés mutatkozott s ezért nem vittek nagy szerepet a főcsapás ideje alatt a szárnyatlan sáskák pusztításában. Igen érdekes volna megállapítani azt, vajjon Dél- afrikának egyes helyeire ugyanazok a példá- nyok járnak-e minden évben?" Erre a kérdésre nézve közli Pırrer J. pe Wer levelét Groot Vleiből, mely a következő adatokat tartalmazza : , 1907-ben egy mértföld hosszú és 300 méter széles szárnyatlan säsk ı- sereg nyomult a mezők felé. Védekezésre ké- szen vártuk őket, a mikor decz. 10-én reggel 600—700 főnyi gólya csapat jelent meg, a mely körülvette a sáskákat. Nyolcz napi pusz- Wasserflächen vorhanden sind, und dass sich daher der Storch, dieser grösste Feind der Heuschrecken, da er während des Tages öfter trinken muss, dort nicht aufhalten kann, wodurch sich dann dort die Heuschrecken in so grossem Masse vermehren konnten. Das Institut für Heuschreckenbekimpfung nimmt hierher gehürige Beobachtungen gerne ent- gegen. Der Vogel wurde in Gordonia und Betschuanland in ungeheuren Fliigen beobach- tet, doch ist es sehr wahrscheinlich, dass sie nicht tief in die Wüste eindringen konnten. Wir möchten hier daran erinnern, was im Beriehte 1908/1909 erwähnt wurde, dass die am Rande der Kalahari-Wüste ausgeschlüpften Heuschrecken von diesen Vögeln total ver- nichtet wurden, und dass, trotzdem diese Vögel im Osten und Südosten in ausserordent- lich grosser Anzahl vorhanden waren, in der Wüste selbst dennoch Unmassen von Heu- schrecken ihre Reife erreichten.“ Der auf Seite 22 und 23 gegebene Bericht über die Kapkolonie enthält noch folgende interessante Daten: „Von den natürlichen Feinden der Heu- schrecken zogen heuer nur die Vögel die Aufmerksamkeit auf sich, indem sie sich als unschätzbare Verbündete erwiesen. Leider war die Zeit zu kurz, um alle Arten genau be- stimmen zu können, und über ihre Verbreitung sowie relative Wichtigkeit erschöpfende Daten zu sammeln. Dem Berichterstatter scheint es, dass die Dienste des grossen Heuschrecken- vogels (Storch) die wichtigsten waren. Aus den verschiedenen Teilen des Landes werden ungeheure Scharen gemeldet; ein Bericht- erstatter beobachtete 20,000 Stück. Bis Ende November zeigten sie sich nur in geringer Menge, weshalb sie auch in der Vertilgung der ungeflügelten Heuschrecken, also in der Hauptzeit keine grosse Rolle spielten. Es wäre interessant festzustellen, ob gewisse Gegenden Südafrikas jedes Jahr von den- selben Exemplaren besucht werden ?* Diesbezüglich wird ein Brief von Pırrer J. pe Wer aus Groot Vlei angeführt, welcher folgende Daten enthält: „Im Jahre 1907 drang ein Heuschrecken- schwarm von einer Meile Länge und 300 Meter Breite gegen unsere Felder vor. Wir erwarteten sie zur Wehre gerüstet, als am Morgen des 10. Dezember ca. 600—700 titäs után mar csak egy kerek halmon marad- tak sáskák, a melyekkel azután szintén végez- tek. 1908. decz. havában ugyanezen a területen ismét 200 gólya keresett sáskákat, s 1909-ben ismét megjött nehány darab ugyanarra a helyre. A gólyák mindakét esetben azon a kerek halmon gyülekeztek, a hol két évvel ezelőtt végeztek a sáskaírtással. Úgy látszik, hogy ezeknek a madaraknak jó az emlékezőtehet- ségük, s a levél írója azt hiszi, hogy puszti- tásaik révén idővel tán meg is szabadulhat nak a sáskajárásoktól. Decz. 6. óta naponként voltak sáskák, de minden csapat mögött ott voltak a gólyák is. Decz. 11-én három csapat volt, s ezeket 2500—3000 gólya pusztította. Még sohase volt itt ennyi gólya!" Tranzválból is azt jelentik (pag. 26.), hogy a sáskarajokat nagy csapatokban követték a gólyák, székicsérek és vércsék s elpusztították azokat, még mielőtt messzebbre eljuthattak és tetemesebb kárt okozhattak volna. Hasonló jelentések jöttek Oranje államból, déli Rhodéziából és a Szvázi földről is. Ezek a megfigyelések is arról tanuskodnak, hogy a madárvilág még oly nagy rovarkárok- nál is, mint a milyen a sáskajárás eredmé- nyes írtási munkát fejthet ki, annyira, hogy a veszedelem megismétlését is megakadályoz- hatja. A délafrikai kormányzat bölcs belátá- sára vall, hogy a sáskaírtó madarak védelmét törvénybe iktatta, nekünk pedig örömünkre szolgál, hogy hasznos rovarírtó madaraink távoli téli szállásaikon is kíméletben és véde- lemben részesülnek. SCHENK JAKAB. A mezei veréb fiókapusztítása. Babapusztai parkunkban 1910. tavaszán két par szenezinege fészkelt. Ezek egyikének hat, már félig kinőtt fiókája volt, a midőn egy napon mezei vere- bet látok a fészekoduba szállni. Rosszat sejtve Aguila XVII, 261 Stück Störche erschienen, welche die Heu- schrecken umringten. Nach acht Tagen waren nur noch auf einem kleinen runden Hügel Heuschrecken vorhanden, welche dann eben- falls aufgezehrt wurden. Im Dezember 1908 suchten etwa 200 Störche wieder in der- selben Gegend nach Heuschrecken, und im Jahre 1909 kamen wieder einige auf dieselbe Stelle. In beiden Jahren versammelten sich die Störche auf demselben runden Hügel, auf welchem vor zwei Jahren die Heu- schreckenschlacht beendigt wurde. Wie es scheint, besitzen diese Vögel ein gutes Erinnerungsvermögen und glaubt der Bericht- erstatter, dass man durch ihre Mitwirkung mit der Zeit auch von der Heuschreckenplage befreit werden kann. Seit dem 6. Dezember hatten wir täglich Heuschrecken, doch folgten jedem Schwarme auch die Störche. Am 11. Dezember hatten wir drei Schwärme, welche von 2500—3000 Störchen dezimiert wurden. Noch nie hatten wir hier so viele Störche.“ Aus Transvaal wird ebenfalls gemeldet, (pag. 26) dass den Heuschreckenschwärmen grosse Storch-, Brachschwalben- u. Falkenarten- Flüge folgten, welche dieselben vernichteten, bevor sie noch weit fortkommen und grösse- ren Schaden verursachen konnten.“ Gleiche Berichte wurden aus dem Oranje- Staat, aus Süd-Rhodesien und Suasiland ge- liefert. Auch diese Beobachtungen ergeben den Beweis, dass die Vogelwelt selbst bei solch grossen Insektenschäden, wie die Heu- schreckenplage, erfolgreiche Bekämpfungs- tätigkeit ausüben kann, sogar in derartigem Masse, dass dadurch einer Wiederholung der Plage vorgebeugt wird. Es zeigt die weise Einsicht der südafrikanischen Regierung, dass der Schutz der Heuschreckenvögel gesetzlich geregelt wurde; uns aber gereicht es zur Freude, dass unsere nützlichen Insekten ver- tilgenden Vögel auch in ihren fernen Winter- quartieren Schonung und Schutz geniessen. JAKOB SCHENK. Der Feldsperling als Brutzerstörer. In unserem Parke zu Babapuszta nisteten im Frühjahre zwei Paare der Kohlmeise. Das eine Paar hatte sechs schon halbflügge Junge, als ich an einem Tage einen Feldsperling 94 262 fegyverért siettem, a verebet lelőttem s csak azután néztem az oduba. Fölül frissen rakott mezei verébfészek volt. Alatta hat bevert fejű, holt czinegefióka. Pár perczczel a veréb lelévetése után meg- jött a czinegefiókák szülőinek egyike, bené- zett az oduba, de újabb fészkeléshez ezidén már nem fogott. FERNBACH KÁROLYNÉ. A házi veréb fiókapusztítása. Egyik mes- terséges falrésben, (melynek elzárására eltol- ható deszkalapot alkalmazok, hogy az esetleg betolakodó veréb fészke könnyűszerrel eltávo- lítható legyen) bardzdabillegetö fészkelt. Egy napon, déltájban, a tollasodó fiókákat egy házi veréb-pár kiszórta a fészekből. Vissza- raktam őket. Délután 2 óra tájban már új- ból a földön hevert három fióka, melyek közül kettőt a verebek agyonvagdostak. Az életben maradt fiókát a fészekben még benne lévő másik kettőhöz újból visszatéve, flauberttel elrejtőzve vártam, vajjon harmadszor is meg- jönnek-e a fészekrablók. Rövid idő multán meg is jelentek s ekkor sikerült a hím vere- bet lelőnöm. A barázdabillegetők ennyi zavar- tatás daczára is felnevelték a három apró- ságot. : SIPOS ANTAL A nyaktekerestôl lakott mesterséges fé- szekodvak kezelése. Udvaromon egy „B“ oduban tavaly nyaktekeres költött. Eziden czinegék kezdtek ebbe az oduba fészekanya- got hordani. Aggódtam, hogy nyaktekercseim visszatértekor valami birtokháborítási pör lesz a dologból. Kiszedtem tehát az oduból a fé- szekanyagot és az odu nyílását betömtem. A czinegéknek bőven jutott másutt odu. Mikor azután április 10-én meghallottam a nyak- tekercs hangját, kivettem a dugót az odu szájából. Délután már a nyaktekercs nézege- tett ki belőle. SIPOS ANTAL. die Nisthöhle befliegen sah. Schlechtes ahnend eilte ich um mein Gewehr, erlegte den Sper- ling und besichtigte erst dann die Nisthöhle. Oben befand sich ein frisch gebautes Sper- lingsnest. Unten waren tote Meisenjunge mit eingeschlagenem Kopfe. Einige Minuten nachdem ich den Sperling erlegt hatte, erschien das eine der Meisen- eltern, besichtigte die Nisthöhle, doch kam es heuer nicht mehr zu einer neueren Brut. Frau KARL v. FERNBACH. Der Haussperling als Brutzerstörer. In einer künstlichen Mauerspalte (welche ich mit einem verschiebbaren Brettchen ver- schliesse, damit das Nest des eventuell ein- dringenden Sperlings leicht entfernt werden könne) nistete die Bachstelze. An einem Tage wurden die teilweise schon befiederten Jungen yon einem Paare des Haussperlings heraus- geworfen. Ich, setzte dieselben in das Netz zurück. Gegen 2 Uhr nachmittags waren drei Junge schon wieder am Boden, zwei von diesen hatten die Sperlinge totgeschlagen. Nachdem ich das lebende Junge zu den zwei iibriggebliebenen in das Netz zuriick- setzte, wartete ich, jetzt schon mit einem Tesching bewaffnet, ob die Brutzerstörer wohl auch zum drittenmal erscheinen werden. Bald kamen sie auch und es gelang mir das Männchen zu erlegen. Trotz dieser Störungen konnten die Bachstelzen ihre Jungen dennoch grossziehen. Ayton SIPOS. Behandlung der vom Wendehalse be- siedelten künstlichen Nisthöhle. In meinem Hofe wurde eine B-Nisthöhle im vorigen Jahre von einem Wendehalse bewohnt. Heuer be- gannen Kohlmeisen Nestmateriale hinein- zutragen. Ich fürchtete, dass sich nach der Rückkehr meiner Wendehälse ein Besitz- störungsprozess aus der Sache ergeben wird. Ich entfernte daher das Nestmateriale und verstopfte das Flugloch. Die Meisen fanden anderwärts hinreichend Brutgelegenheit. Als ich dann am 10. April den Ruf des Wende- halses hörte, öffnete ich wieder das Flug- loch. Am Nachmittag lugte schon der Wende- hals aus der Nisthöhle heraus. ÁNTON SIPOS. Megjegyzés: Ez az óvatosság tapasztalt madárvédőre vall. Több példa bizonyítja ugyanis, hogy ilyen esetben a nyaktekercs habozás nélkül kiszórja az odvában talált idegen fészket, tojásostul vagy fiókástul is. A Margitsziget egyik fészekodvából két éve egy mezei veréb-fészket rángatott ki a röp- lyukon óriási erőfeszítéssel. Egy más oduból meg a szénezinege fészekalját távolította el, hogy helyébe települjön. Ily kivételes kár- tétele a czinege-állományra nézve jelenték- telen, mint hogy a nyaktekercs csak egyszer költ évenként, a czinegék második fészkelé- sét tehát már nem háborítja. Kellő számú üres oduról gondoskodnunk kell, hogy azok- nak lehetőleg mindig csak "/, része legyen elfoglalva. Kir. M. O. K. A madärvédelem mint elemi iskolai tan- targy. A breznobanyai r. kath. egyhazkerii- let tanítói két év óta rendes előadásokat tar- tanak tanitványaiknak a madárvédelemről. Az évzáró vizsgákon a tanulók a madárvéde- lemből is feleltek. Ennek az intézkedésnek már is megvan az üdvös hatása. A fiúk csu- pan a verebet nagy Orgébieset és tövisszuró gébicset pusztítván, a hasznos éneklő madara- kat pedig rendesen védvén, ezek száma fel- tünően gyarapszik. Maruxixk Mini. Tapasztalatok a téli etetesnel. Ebedlöm ablakán 3 év óta van etetöm, a melyre vag- dalt tökmagot és diót meg törött kendermagot szórok. Úgy tapasztaltam, hogy a töretlen kendermagot a szén- és kékczinege nem eszi. Annál inkább kedveli azt a bardtczinege, mely 6—7 szemet is felszed belőle egyszerre s békés helyre surranva, a szemeket maga elé rakva, egyenként fogyasztja el. Szalonnát is tettem ki számukra, hosszú vékony pózna hegyéről ívalakban görbített 263 Bemerkung. Diese Vorsicht zeigt auf einen erfahrenen Vogelschützler. Es liegen nämlich mehrfache Beweise vor, dass der Wendehals in solchen Fällen das in der Nisthöhle be- findliche fremde Nest mitsamt den Eiern oder Jungen ohne Zaudern hinausbefördert. Auf der Margareteninsel zerrte er vor zwei Jahren mit grossem Kraftaufwande ein Feldsperlings- nest durch das Flugloch heraus. Aus einer anderen Nisthöhle entfernte er ein Gelege der Kohlmeise, um an deren Platz sich anzu- siedeln. Solche ausnahmsweise Schädigungen sind für den Meisenbestand von untergeord- neter Bedeutung, indem der Wendehals Jährlich brütet und daher während der zweiten Brut die Meisen nicht mehr stört.. Für eine entsprechende Anzahl von Nisthöhlen muss jedoch immer Sorge getragen werden, so dass immer nur höchstens °/, Teil derselben besiedelt sei. Koniet. U. O. C. Der Vogelschutz als Lehrgegenstand in der Elementarschule. Von den Lehrern des röm. kath. Kirchenbezirks Breznöbänya wird der Vogelschutz seit zwei Jahren als ordent- licher Lehrgegenstand behandelt. Auf den Prüfungen am Jahresschlusse werden auch aus dem Vogelschutze Fragen gestellt. Die heilsame Wirkung dieser Einrichtung ist jetzt schon sichtbar. Indem die Schuljugend nur dem Raubwiirger, Dorndreher und Sperling nachstellt, die nützlichen Singvögel jedoch schützt, hat die Anzahl der letzteren in auf- fallendem Masse zugenommen. Micaaez MATUNÁK. Erfahrungen bei der Winterfütterung. An dem Fenster meines Speisezimmers be- findet sich seit drei Jahren ein Futterapparat, welchen ich mit zerhacktem Kürbisskern, Nüssen und gequetschtem Hanfsamen belege. Ich machte nämlich die Wahrnehmung. dass der ungequetschte Hanfsamen von der Kohl- und Blawmeise nicht angenommen wird. Umso mehr wird dieser von der Swmpfmeise bevorzugt, welche oft 6—7 Samen auf ein- mal aufliest, um dann. dieselben auf einer ungestörten Stelle einzelweise zu verzehren. Auch gab ich Speck als Futter, welchen ich am Ende einer langen dünnen Stange 34" 264 sodronyra akasztva. Ide a macska nem tud feljutni s a veréb sem fer hozzá, mert függő helyzetben nem tud enni. Három év óta naponta 10—15 szén- és kekezinege és két barátczinege jár az etetőre. Legezivokodöbb köztük a hékezinege, a leg- fürgébb és mondhatni legválasztékosabb meg- jelenésű a bardtezinege. Nagynéha egy vörös- begy is odalátogat. A kis ökörszem is közelgett néha, de odajönni soha sem mert. Az idei nagy havazások napjain az erdei pinty-nek egy párja is megjelent az etetőn, főképpen a kendermagot szedegetve. A veréb is gyakran megrohanta az etetőt, előbb óvatosan felnyujtva fejét vizsgálva, nincs-e valaki az ablak mögött. Közeledtünkre rögtön elrebbent. A czinege nem mer a veréb- bel kikezdeni, de a pinty harmadnap már kergetni kezdte. Berhidai szőllőm présházában az etetésre szánt napraforgótányérokat szäritgattam a csak faredőnynyel zárt ablak mögött. A czine- gék ezt észrevették és a faredőnyön bebuj- kálva, két hét alatt mind kiették a napra- forgót. Ennek láttára a présházban rendeztem be az etetőt, az ablak mellé tolt asztalt rakva meg élelemmel. Az eredmény az lett, hogy nemsokára 40—50 czinegében gyönyörköd- hettem rejtekemből, mint surrannak ki s be a faredőny résein, szedve a magot és csipe- getve a szalonnát. Itt a verebektől is békén voltak, mert egy sem mert közülök az ablak- résen bebújni. Karicson Géza. A szenezinege a méhesben. A méhészek — köztük magam is — általában károsnak tartják a szénczinegét a méhesben. Tényleg auf bogenförmig gewundenem Drahte aus- hängte. Die Katze kann hier nicht beikommen, und ist derselbe auf diese Weise auch vor Sperlingen sicher, indem diese in hängender Lage nicht fressen können. Seit drei Jahren wird dieser Futterapparat von 10—15 Kohl- und Blawmeisen und von zwei Sumpfmeisen beflogen. Die ziinkischste ist immer die Blaumeise, die flinkste und man könnte sagen eleganteste ist immer die Sumpfmeise. Sehr selten erscheint auch einmal ein Rotkehlchen. Der kleine Zaunkönig erschien auch einigemal, doch getraute er sich noch niemals an den Futterapparat heranzukommen. Während der grossen Schneestürme erschien heuer auch ein Paar der Buchfinken, welche vorzüglich den Hanfsamen auflasen. Auch der Sperling drängte sich oft an den Futterapparat, vorerst streckte er jedoch vor- sichtig den Kopf hervor, um auszuspähen, ob sich nicht jemand hinter dem Fenster befinde. Bei unserer Annäherung flog er sofort davon. Die Meisen getrauten sich nicht den Sperling anzugreifen, der Fink jedoch begann ihn schon am dritten Tage zu verfolgen. Im Kelterhause meines Weingartens zu Berhida liess ich in einem Zimmer, dessen Fenster nur mit Holzjalousien geschlossen sind, die zur Winterfütterung dienenden Sonnenblumenfrüchte trocknen. Die Meisen hatten das bald heraus und hatten binnen zwei Wochen den ganzen Sonnenblumen- samen verzehrt, indem sie durch die Jalou- sien ein- und ausflogen. Auf Grund dieser Erfahrung richtete ich den Futterapparat im Kelterhause ein, so dass ich das Futter auf einen an das Fenster gestellten Tisch leste. Das Resultat war, dass ich mich aus meinem Verstecke bald darauf an 40—50 Meisen ergötzen konnte, wie sie durch die Ritzen der Jalousien ein- und ausflogen, die Kerne auflesend und den Speck anpickend. Hier waren sie auch von den Sperlingen in Ruhe, indem sich von diesen kein einziger dorthin getraute. Giza KarAcson. Die Kohlmeise im Bienenhause. Die Imker — so z. B. auch Unterzeichneter — halten die Kohlmeise im allgemeinen für schidlich sok bosszusägot is okoz a méhésznek, a mikor a kasokat erösen megkopogtatja s a kopogtatasra elébuvo értallo méhet megfogja s alkalmas helyen elfogyasztja. Itt meg kell jegyeznem azt, hogy a lakmärozäs helyén a potroh vége, vagyis a fullánkos rész min- dig ott marad, a miről gyakran meggyőződ- hettem. E kártétele mellett azonban hasznot is hajt a méhésznek a viaszmoly-álczák pusztításá- val. Azt tapasztaltam ugyanis, hogy a méh- kasokat nem csak azért kopogtatja meg, hogy a méheket előbuvásra bírja. Egy ízben két üres kast a mehestöl távol egy színben helyeztem el, s rövid idő mulva nagy meglepetésemre azt láttam, hogy a szén- czinegék teljesen lehántották róluk a sárból készült tapaszt, a mely alatt tömegesen szok- tak meghuzódni a viaszmoly-álczák. Tökéle- tesen meg vagyok róla győződve, hogy csakis ezek miatt hántották le a tapaszt a kasokról, mert hiszen már az első kopogtatások után észrevehették, hogy nincsen méh a kasokban. Rácz BÉLA A szénczinegéknek a méhesben végzett kár- tételei ellen Szomsas Guszriv kipróbált véde- kezési módját ajanlhatjuk. A méhes elé kitett egy kitömött karvalyt, a melytől a szénczine- gék úgy megijjedtek, hogy azontúl többé nem merték a méhest meglátogatni. Kir. M. 0. K. Cserebogärirté szénczinege. Breznóbányán az idén (1910) sok volt a cserebogár. Kertem- ben megfigyeltem, hogy a szénczinege tömér- dek cserebogarat pusztított. A mint a fákon ráakadt egy példányra, karmai közé fogta s csőrével a hátát vagdosta s tartalmát szor- galmasan hordta a fiainak. MATUNÁK Miniry. A hamvas varjú kártékonysága. Komárom városának egy 70 holdas fenyvesében töme- gesen fészkel a hamvas varjú. A fészektartó 265 im Bienenhause. Dieselbe verursacht dem Imker auch tatsächlich vielen Ärger, indem sie die Körbe beklopft, die auf das Klopfen hervorkommende Wachbiene ergreift, und an einer geeigneten Stelle verzehrt. Hier möchte ich bemerken, dass derjenige Teil des Ab- domens, welcher den Stachel enthält, immer an der Kröpfstelle zurückbleibt, wovon ich mich oft überzeugen konnte. Neben diesem Schaden bringt sie jedoch dem Imker auch manchen Nutzen durch das Vertilgen der Wachsmotte. Ich machte näm- lich die Erfahrung, dass die Körbe nicht nur deshalb beklopft werden, um die Bienen zum Hervorkommen zu bewegen. In einem Falle verlegte ich zwei leere Körbe in einen Schuppen, welcher vom Bienenhause ziemlich weit entfernt war, und fand zu meiner Über- raschung schon kurze Zeit darnach, dass die Kohlmeisen die Lehmrinde, unter welcher sich die Larven der Wachsmotte massenhaft aufzuhalten pflegen, gänzlich herabgerissen hatten. Ich hege die vollkommene Über- zeugung, dass dies nur wegen der Wachs- mottenlarven geschah, indem die Meisen schon bei den ersten Klopfschlägen wahrnehmen mussten, dass die Körbe leer sind. Béza Rácz. Gegen den im Bienenhause verursachten Schaden der Kohlmeise kann das von Gusrav v. Szowas angewandte erprobte Mittel empfoh- len werden. Vor das Bienenhaus wird ein ausgestopfter Sperber ausgesteckt, welcher den Kohlmeisen einen derartigen Respekt einflösst, dass sie das Bienenhaus fernerhin nicht mehr zu besuchen getrauen. Könıeı. U. O. C. Kohlmeise und Maikäfer. In Breznöbänya gab es heuer (1910) viele Maikäfer. In meinem Garten beobachtete ich, dass die Kohlmeise sehr viele Maikäfer vertilgte. Fand sie einen auf dem Baume, so ergriff sie denselben mit den Zehen, hackte den Rücken mit dem Schnabel auf und trug den Inhalt fleissig ihren Jungen zu. Micaaez Maruxik. Schadlichkeit der Nebelkrähe. In einem 35 Hektar grossen Nadelwalde der Stadt Komärom nisten massenhaft Nebelkrähen, 266 fák alatt járva föltünt az az óriási kar, a melyet e madarak a /ogoly-Allomanyban okoz- nak. A fák alatt mindenütt ott volt a sok feltört és a varjak által kiivott fogolytojas, melyek mennyiségét körülbelül 2500 —3000 darabra becsültem. Hogy teljesen biztos legyen a megfigyelésem a következő napokon lelőt- tem 20 példányt, s több esetben láttam a csőr kávájára rászáradt tojássárgáját. Borray KÁLMÁN. Lucz- és jegenyefenyő magvát evő mada- rak. Tartózkodási helyem közvetlen közelé- ben kiterjedt szép fenyveserdők üditik a leve got és az ember szemét. Ezeknek állománya : lucz-, jegenye- és erdei fenyő, részben tiszta, részben kevert állományt alkotva, mely utóbbi esetben közéjük vegyül még elég sürün a vörösfenyő. Termést évente bőven hoznak. Ez évben is szépen díszesítik a nagy, fel- felé álló tobozok a jegenyefenyő koronáját. A tobozok szeptember legutolsó napjaiban még egészen épek voltak. De október hó leg- első napjaiban már igen sok murvás termő- pikkely hevert a fák alatt s a tobozok is ki voltak kezdve. Rögtön megkaptam a feleletet e jelenségre. Kevés ideig kellett ott nyugod- tan várakoznom, hamarosan megélénkült a vidék; innen is, onnan is, fáról fára repdes- tek az élénk kis czinegék, s egy-kettőre fent voltak már a tobozon, pirinkó csőrükkel a már majdnem teljesen megéredett toboz termő- pikkelyeit letördelték a felálló tengelyről s csőrükben a szárnyas maggal letelepedtek egy egy közeli ágra, kikopácsolták a belét s az üres szárny, a mag repülő készüléke, alá- hullott. Megfigyeltem, hogy egyik jegenye- fenyőnek pár nap alatt épen hagyott toboza nem volt. A czinegék legnagyobbrészt az ügyes és szép fenyves czinkék voltak ; egy alkalom- mal egy szénezinegét is láttam. A fákat bizony sűrűn látogatták a mada- rak s többszöri figyelésem alatt igen kevés alkalommal ejtették el a szárnyas magvakat, Unter den Horstbáumen nachsehend bemerkte ich den ungeheuren Schaden, welchen diese Vögel im Rebhuhnbestande verursachen. Unter den Bäumen waren überall aufgebrochene und von den Krähen ausgesaugte Rebhuhn- eier zu sehen und schätzte ich deren Anzahl auf ungefähr 2500—3000 Stück. Im Interesse der Vollständigkeit meiner Beobachtung erlegte ich an den folgenden Tagen 20 Exemplare, und fand an mehreren Exemplaren den gelben an den Schnabel getrockneten Eidotter. Konoman v. Borray. Fichten- und Edeltannensamen fressende Vögel. In der unmittelbarer Nähe meines Aufenthaltortes erquicken weit ausgebreitete schöne Nadelwälder Luft und Auge. Den Bestand bilden Fichte, Edeltanne und Kiefer, teilweise reine teilweise gemischte Bestände bildend; in letzterem Falle ist auch die Lärche häufig vorhanden. Der Zapfenertrag ist jährlich ein reich- licher. Auch heuer schmückten grosse auf- recht stehende Zapfen die Kronen der Edel- tannen. Ende September waren die Zapfen noch ganz unversehrt. In den ersten Oktober- tagen jedoch fand ich schon viele Frucht- schuppen unter den Stämmen und waren auch die Zapfen schon angehackt. Bald er- hielt ich auch die Antwort auf diese Erschei- nung. Nachdem ich einige Zeitlang ruhig wartete, wurde die Gegend bald lebendig; von hier und dort, von Baum zu Baum fliegend erschienen die kleinen lebhaften Meisen, waren eins-zwei auf den Zapfen und brachen mit ihrem winzigen Schnabel die Fruchtschuppen aus dem fast ganz reifen Zapfen heraus und flogen mit dem beflügel- ten Samen auf einen nahen Ast, wo sie den Kern heraushackten, während der ausgeleerte Flugapparat auf den Boden fiel. Ich beobach- tete, dass eine Edeltanne schon nach einigen Tagen keinen unversehrten Zapfen besass. Die Meisen waren hauptsächlich die schönen und flinken Tannenmeisen;, einmal beobach- tete ich auch eine Kohlmeise. Die Bäume wurden wirklich sehr häufig von den Vögeln besucht und konnte ich nur in wenig Fällen beobachten, dass die be- flügelten Samenkerne fallen gelassen wurden ; dieselben wurden grüsstenteils verspeist. majd mindig becsemegézték. Leltem azért a fak alatt elég lehullott, ép magvat is. Hogy ezzel aztän jelentös kart tehetnek vagy tesznek-e a fenyves czinegék, düntsék el ornithologusaink és erdész-botanikusaink. Gyorrry IsrvAn, (Lőcse). Molnärfeeske mint fészekbitorl6. Folyo- som egyik zugában évek óta feszkelt egy füsti fecske pár. Egyik tavaszszal új fészket is építettek, mert a régi már gyenge és ko- pott volt. Alig készültek el az új otthonnal, megjelent egy molnárfecske pár és három napig tartó harcz után elűzték az eddigi tulaj- donosakat és birtokba vették a fészket, me- lyet azután tovább építettek a maguk mintája szerint, úgy hogy csak a szokásos kis bejáró lyukat hagyták meg rajta. Raperzxy Dezsö. Vakondok a gólyafészekben. Az Aquila XV. kötetének 265. lapján említett esetek kapcsán arra a körülményre akarom fölhívni a figyelmet, hogy a gólyák a vakondhullákat valószínűleg nem azért hordják a fészekbe, hogy azt kibéleljék, hanem inkább azért, hogy azokkal az élősdieket távoltartsák, illetőleg elűzzék. Mint régi vadászember nagyon gyak- ran megfigyeltem, hogy kutyáim, ha ilyen holt állapotában rendkívül erős és rossz szagú vakondra találtak, mindig alaposan meghem- pergőztek rajta, nézetem szerint azért, hogy élősdijeiktől szabaduljanak. Leicht JÓZSEF. A nemek számaránya a tövisszúró gébics- nél. A tavarnai uradalom a parkban fészkelő eneklömadarak védelme czéljából lődíjat tű- zött ki a tövisszúró gébicsekre. Ez intézkedés következtében a személyzet 1910. május 9-től június 12-ig 58 példányt szolgáltatott be. Ugyanezen idő alatt magam is lőttem 63 pél- dányt. Összesen kézrekerült így 121 példány, melyek mindegyikét megvizsgáltam nemére vonatkozólag s azt találtam, hogy ezek közül csak 14 nőstény akadt, vagyis a hímek száma majdnem 9-szer akkora mind a nőstényeké. Miután a közelebbi környéknek szinte teljes 267 Doch fand ich unter den Stämmen auch ganz ausgefallene unversehrte Samenkerne. Ob nun die Tannenmeisen auf diese Weise einen bedeutenden Schaden ver- ursachen oder nicht, das mögen unsere Ornithologen oder Forstbotaniker entscheiden. STEFAN v. Gyôrrry (Lőcse). Mehlschwalbe als Nestusurpator. In einem Winkel meines Korridors nistet seit Jahren ein Rauchschwalbenpaar. In einem Frühjahre bauten sie auch ein neues Nest, indem das alte schon baufällig und nicht mehr fest genug war. Kaum waren sie mit dem Bauen des neuen Heimes fertig, als Mehl- schwalbenpaar erschien und nach einem drei- tägigen Kampfe die bisherigen Besitzer ver- trieb, das Nest in Besitz nahm und dasselbe nach seiner eigenen Bauart weiterbaute, so dass nur das bekannte kleine Flugloch daran gelassen wurde. ein Desiverıus v. RADETZKY. Maulwürfe im Storchneste. Im Anschlusse an die in Aquila Bd. XV, pag. 265 erwähn- ten Fälle, möchte ich darauf aufmerksam machen, dass die Störche die Maulwurfs- leichen nicht behufs Auspolsterung in das Nest tragen, sondern vielmehr um durch die- selben die Schmarotzinsekten fernzuhalten, respektive zu vertreiben. Als alter Weidmann konnte ich oft beobachten, dass meine Hunde, wenn sie einen toten übelriechenden Maul- wurf vorfanden, sich immer gründlich darauf herumwälzten, nach meiner Ansicht deshalb, um ihre Schmarotzer los zu werden. Joser Leicht. Das ziffermässige Verhältnis der Ge- schlechter beim Dorndreher. Die Herr- schaft von Tavarna setzte im Interesse des Schutzes der im Parke brütenden Singvögel eine Schussprämie auf den Dorndreher aus. Infolge dessen wurden vom 9. Mai 1910 bis 12. Juni von dem Personale 58 Exem- plare eingeliefert. Während derselben Zeit erlegte auch ich 63 Exemplare. Insgesamt kamen 121 Exemplare in meine Hände, welche ich sämtlich auf ihr Geschlecht hin untersuchte, und fand, dass unter denselben nur 14 Weibehen waren, dass also die An- 268 létszama esett aldozatul, azért nem tekinthetö véletlennek az ily mödon megallapitott arany- talansag a d d és ? ? száma között. Evvel kapcsolatban föl kell még említenem azt is, hogy az általam lőtt 63 darabot mind felbontottam, megvizsgáltam a gyomortartal- mat és egyetlen egy esetben se találtam benne mást, mint rovar maradványokat. Ré- szemről tehát a tövisszuró kártékonyságát nem láttam bebizonyítva. Lehetséges azonban hogy a fészkelési idő alatt szerzett adatok más eredményre vezetnének. Szeots BELA. A tövisszúró gébics kártékonysága tulajdon- képpen abban nyilvánul, hogy a maga fészke környékéről az ott fészkelni akaró apró mada- rakat elzavarja, illetőleg azok költését elpusz- títja, úgy hogy tövisszúró gébicsektől sűrűn lakott kertekben sohase tud elszaporodni a hasznos apró madár. Kir. M. 0. K. Az adonyi , Gémes-sziget." Fejér vármegye keleti határának középtáján a szöke Duna rohanó habjaitöl mosva terül el a gróf Zicuy NáspoR tulajdonában levő Laxpsecx, és a néhai Rupor trónörökös által is meg- dicsért adonyi , Gémes-sziget." BREHM Bizony nehezemre esik a látottakról beszá- molnom a M. K. Ornith. Központ megtisztelő megbízása elintézésében, elszomorodtam, látva romjait az egykor oly népes madártelepnek. Egy hosszúkás — 324 hold kiterjedésű — sziget, mely egykor vadon Dunaliget volt, most rendszeres erdőgazdasággá van átala- kítva s bár a régebb évjáratok még a régi ősvadon képét mimelik, a vadon lakói, fajban és számban megfogyatkozva küzdenek a lét- ért, a megélhetésért. Az erdőállomány vegyes fűz, mocsártölgy, gesztenye és platán. Az aljnövényzet a leg- szebb pontusi flóra, a vad iszalag, gyöngy- virág, ezerjó, százszín virágaival és a fehér som burjánzó bokraival elenkitve, . die der Weibchen. zahl der Männchen neunmal grösser ist als Indem fast sämtliche Exemplare der Umgebung gefallen waren, kann dieses Verhältnis zwischen der Anzahl der dd und ?? nicht als zufällig gelten. Im Anschlusse möchte ich noch erwähnen, dass ich die von mir erlegten 63 Exemplare auch auf ihre Nahrung hin untersuchte, in ihrem Magen jedoch niemals anderes als Insektenreste vorfand. Meinerseits fand ich daher die Schädlichkeit des Dorndrehers nicht bestätigt. Möglich ist jedoch, dass während der Brutzeit gemachte Untersuchun- gen zu anderen Resultaten geführt hätten. BÉLA v. Szeörs. Die Schädlichkeit des Dorndrehers besteht eingentlich darin. dass er aus der Umgebung seines Nestes die dort nistenden Vögel ver- treibt, respektive deren Brut zerstört, so dass in solchen Gärten, wo der Dorndreher häufig brütet, eine Vermehrung der nützlichen Klein- vögel fast ausgeschlossen ist. Könıcı. U. O. C. Die Reiherinsel von Adony. In der mitt- leren Hälfte der Ostgrenze des Komitats Fejer liegt von den rauschenden Wogen der blauen Donau umspült, die der Graf FERDINAND Zicay- schen Herrschaft zugehörige, schon von Laxp- BECK, Bream und vom verblichenen Kron- prinzen Rupozr belobte Adonyer Reiherinsel. Es fällt mir schwer in Erledigung des beehrenden Auftrages der kgl. Ung. Orn. Centrale vom Gesehenen Rechenschaft zu ge- ben, ich war betrübt beim Anblick der trau- rigen Reste der einst so völkerreichen Vogel- kolonie. Eine längliche — 324 ung. Joch fassende — Insel, die einst Urwa!d war, ist jetzt zu einer regelmässigen Forstwirtschaft umge- wandelt, und wenn auch noch die älteren Jahrgänge das Bild der ehemaligen Urwild- nis uns vorspiegeln, kämpfen doch schon die Bewohner des Waldes in Arten und Anzahl vermindert ums Dasein und ums Leben. Der Waldbestand ist aus gemischten Weiden, Sumpfeichen, Rosskastanien und Platanen ge- bildet. Die schönste pontische Flora bewuchert den Grund, buntbelebt vom vielfarbigen Spiel der Waldreben des Maiglöckchens und Diptams und der rankenden weissen Kornelkirsche, Két ízben, június 21-én és július 4-én kerestem fel e szép ligetet, a hol a negyvenes években Lanpsecx! becslése szerint körülbelül 1000 bakcsó (Nycticorax nycticorax), 250 pár szürke gém (Ardea cinerea), 50 pár kis kocsay (Ardea garzetta) és 100 pár kárókatona (Phala- crocorax carbo) fészkelt; 1888. évben Rupozr trónörökös ő Fensege, Howryer Jenö és Bream Aurrép Epuarp látogatásakor mar a vetési varjú képezte a madärfalu állományát mintegy 1500— 2000 párral, a szürkegém mintegy masfél- száz, a bakcsô 30—40 párra olvadt le, káró- katona nem szaporodott, de nem is fogyott, a kis kócsag teljesen eltünt.” Huszir Dezsö unoka- fivérem szíves közbenjárására Miter uradalmi főerdész volt szíves a szigetre bevezetni s az ő útmutatására sikerült, a mennyire a magas vízállás engedte, a sziget északi felében fekvő gém — és a déli félben álló bakcsó tele- peket megközelíteni. A szürkegém becslésünk szerint ez idén 10—14, a bakcsó 30—40 párban költött. Június 21-én megfelelő segitség híányában csak egy az aljnövényzetben bujkáló félig anyányi szürke gémfiókát sikerült az Ornith. Központ gyűrűjével meggyűrűznöm; július 4-én azonban a főerdész úr kipróbált emberei, mond- hatom nem csekély szívszorongásom közepette hat bakcsó-fiókát részben lehoztak, részben fonálon leeregettek az óriás ezüstnyárfák koro- náiból, kiket felgyűrűzve a fészekbe ismét visszahelyeztünk. Ezek is jó 20 méter magas- ságban pillantották meg a napvilágot, a szürke- gémfészekhez azonban még a famászó baj- nokok sem férhettek hozzá, mert részben Ailanthus, részben tölgyfákon voltak szintén igen magasan. A károkatonák csöndesebb vidékre költöztek. A főerdész úr szerint ez idén egy pár vörös gém (Ardea purpurea) fészkelt a parti nádas- 1 Czikk Oken „Isiseben“ 1845. évf. ® Brehm: Vom Nordpol zum Aequator p. 453. Aquila XVII. 269 Zweimal, den 21. Juni und den 4. Juli besuchte ich diese schéne Au, wo in den vierziger Jahren nach Lanpseexs Schätzung! ungefähr tausend Paar Nachtreiher (Nyeticorax nycticorax), 250 Paar Fischreiher (Ardea ci- nerea). 50 Paar Seidenreiher (Ardea garzetta) und 100 Paar Scharben (Phalacrocorax carbo) nisteten; im Jahre 1888, zu Zeiten des Be- suches Sr. k. u. k. Hoheit weil. Erzherzog Kronprinz Rupovr, Every F. von Houeyer, und A. E. Breums bildete schon die Suat- krähe den Hauptbestand des Vogelstaats mit zirka 1500—2000 Paaren, der Fischreiher mit zirka anderthalbhundert, die Nachtreiher da- gegen waren schon auf 30—40 Paare zu- sammengeschmolzen ; die Scharben haben weder zu- noch abgenommen, der Seiden- reiher war ganz verschwunden.” Durch liebens- würdige Vermittlung meines Vetters Desider von Huszir war der herrschaftliche Ober- förster, Herr Minter so gütig mich auf der Insel einzuführen, und mit seiner Wegweisung gelang es, soweit es der hohe Wasserstand gestattete, die Fischreiherkolonie in der nördlichen und die Nachtreiherbrutstätten in der südlichen Hälfte der Insel zu betreten. Nach unserer Schätzung brüteten heuer 10—14 Paar Fisch- und 30—40 Paar Nachtreiher. Am 21. Juni konnte ich in Ermangelung geeigneter Hilfskräfte nur einen im Boden- gestrüppe herumlungernden halbflüggen Fisch- reiher mit dem Fussring der Ornith, Centrale markieren ; am 4. Juli aber haben die erprobten Leute des Herrn Oberférsters, während ich ihrer Waghalsigkeit beklommenen Herzens zusah, 6 Nachtreiherjunge teils von den Nestern heruntergeholt, teils vermittels einer Schnur aus der Krone der mächtigen Silberpappeln heruntergelassen, welche wir nach Anlegen der Ringe wieder in ihrer Wiege unterbrachten. Diese haben auch in stattlicher 20 Meter be- tragender Höhe das Tageslicht erblickt, die Fischreihernester waren aber sogar unseren Klettermeistern unnahbar, da dieselben teils auf Eichen, teils auf Götterbäumen in sehr grosser Höhe standen. Die Scharben übersiedelten in ruhigere Gefilde. Laut Bericht des Herrn Oberförsters nistete heuer auch ein Purpurreiher (Ardea 1 Artikel in Okens Isis 1845. ® Brehm: Vom Nordpol zum Aequator p. 453. 35 ban s a keltési idöben s azon tul is egy par kis kéesagot látott, de feszkükre nem akadt. Tudvan, hogy régente a kerecsen sölyom is feszkelt a szigeten, kérdeztem a föerdeszt, ki mondta, hogy az is masfelé költözött mar. © beszélte aztän azon az irodalomban mar valahol nem egész pontosan adott epizódot, hogy néhai édesatyja, ki szintén a sziget kezelője volt, az 50-es években fészekről egy sólymot lőtt, melynek lábán egy ismeretlen feliräsu börszij volt. A bőrdarabot a bécsi udvari múzeumban betűzték ki s azon felírást tartalmazta, hogy a sólyom 40 évig szolgálta á perzsa sahot s most szabadon bocsájtatik. Közvetlen megfigyelésemből a következő fajokat észleltem a szigetségben a már emlí- tetteken kívül: szürke és kis légykapó (Musci- capa grisola & parva), vetési és hamvas varjú (Corvus frugilegus & cornix), nádi rigó (Acrocephalus arundinaceus), magyar fiilemiile (Luscinia philomela), tékés és czigänyrécze (Anas boschas, Fuligula nyroca), dankasirdly (Larus ridibundus — a közeli cikolai halas- tavon kelt, itt nem) kiiszvdgo csér (Sterna hirundo), vörös verese (Cerchneis tinnunculus), kuvik (Glaueidium noctuum), továbbá hallottam Locustella luscinioides berregését, láttam a szén- és bardtezinegét (Parus major és palu- stris), az erdei pintyôkét (Fringilla coelebs), a kis Orgébieset és tövisszurd gébicset (Lanius minor & collurio) és a barna kanydt (Milvus migrans), tarka" harkalyt (Picus sp ?), särga- rigot (Oriolus). A föerdesz ur beszélte még, hogy kezelése alatt egy nagyfajta sas, (valöszinüleg chrysaétus vagy albicilla) továbbá a ráró (Pandion haliaé- tus) is lett lőve. Neki köszönhető, hogy a régi kolonia képviseldi még el nem vadultak. Czélszertinek tartanam a szigetben fészek- odvak kihelyezését. Igen szép eredmény volna elerhetö, mert verebet a szigeten nem lättam, s igy nem szoritanäk ki a hasznos odulakökat. purpurea) im Rohrwalde des Ufers, ausserdem sah er in der Brutzeit und darüber ein Paar Seidenreiher, konnte aber das Nest nicht finden. Da ich wusste, dass ehemals auch der Wiirgfalk (Falco lanarius) auf der Insel Brutvogel war, fragte ich den Oberförster, der mir zu Wissen gab, dass auch dieser die Insel verlassen habe. Er erzählte mir dann jene, auch in der Literatur irgendwo nicht ganz pünktlich verzeichnete Episode, dass sein verblichener Vater, der auch die Insel verwaltete, in den fünfziger Jahren einen Falken vom Neste schoss, auf dessen Fange ein Lederriemen mit unbekannter Inschrift angebracht war. Der Riemen wurde im Hof- museum zu Wien entziffert und enthielt jene Kunde, dass der Falke durch vierzig Jahre dem Schah von Persien gedient hat und nun in Freiheit gesetzt wird. Ausser den genannten Arten habe ich unten- folgende Vögel im Eilande unmittelbar be- obachtet: grauer und Zwergfliegenfänger (Mus- cicapa grisola et parva). Saat- und Nebelkrähe (Corvus frugilegus et cornix), Drosselrohrsänger (Acrocephalus arundinaceus), Sprosser (Luscinia philomela), Stock- und weissäugige Ente (Anas boschas et Fuligula nyroca), Lachmöve (Larus ridibundus — brütet in der Nähe am Cikolaer Fischteich — hier nicht), Fluss-Seeschwalbe (Sterna hirundo), Turmfalk (Cerchneis tinnun- culus), Steinkauz (Glaueidium noctuus), weiters hörte ich das Schwirren des Heuschrecken- rohrsängers (Locustella luscinioides), sah Kohl- und Sumpfmeisen (Parus major et palustris), Edelfinken (Fringilla coelebs), kleinen Würger und Dorndreher (Lanius minor et collurio), sowie einen schwarzbraunen Milan (Milvus migrans), einen Buntspecht (Picus sp?) und Pirole (Oriolus galbula). Der Herr Oberförster erwähnte noch, dass während seines Wirtschaftens ein grosser Adler (wahrscheinlich chrysaétus, oder albic- illa), weiters der Fischadler (Pandion haliaëtus) erlegt wurden. Ihm können wir es verdanken, dass die Vertreter der alten Vogelkolonie noch nicht gänzlich verschwunden sind. Meiner Ansicht nach wären Nistkästen in der Insel von sehr grossem Vorteile. Ein schöner Erfolg könnte erzielt werden, weil ich auf der Insel keine Sperlinge sah, die die nützlichen Höhlenbrüter verdrängen könn- ten. Muscicapa parva fanden wir zum Beispiel " Muscicapa parvat például Huszák Dezső fobirò házi kertjében találtuk fészkelve. . À jövő évben ismét fel fogom keresni a pusztuló gémfalut, addig is hálával emlékszem vissza az ott élvezett vendégszeretetre, s a mocsárligeti florának vonzó és jellegzetes képére. Adja Isten, hogy az a keskeny Dunaág, mely a szigetet a falutól elválasztja, még soká ne iszapolódjék el, sajnos, erre egy-két évtized meghozhatja már a fövenyt s ha a sziget. a szárazföldhöz kapcsolódik, akkor a régi gémfalu utolsó telepesei is el fognak tünni, mint eltünt Dinnyésről a szigetek fecs- kéje, a Glareola. KENESEI Kenessey LÁszLó. A közép sárszalonka újabb fészkelési helye Magyarországon. Kúnszentmiklós nagy- kiterjedésű vízgyűjtő területein 1910 tavaszán tartós volt a vízállás s ennek a körülmény- nek tulajdonítom, hogy ezidén jóval nagyobb számban fészkeltek nálunk a mocsári mada- rak, mint máskor. Igy junius 9-én két közép ‘sarszalonka-fészket is találtam, az egyikben még tojások voltak, a másikban pedig már fiókák. Ez a faj nálunk máskor ritka ebben az időszakban, úgy hogy nem tarthatom vidé- künk rendes fészkelő madarának. Baxy MIkLós. Keselyük Nyiregyházán. Az 1909 év folya- mán feltünő sok keselyű fordult meg Nyiregy- házán, melyekről a következőket sikerült meg- tudnom. Május 21-én hat darab jelent meg — vegyesen barát- és fakó keselyű — HIBIÁN Frrencz tanyáján, melyek közül egy barát- keselyüt le is lőttek. Szept. 11-én CsENGERY "Kármán tanyáján lőttek egy fakó keselyüt. Ennek a társát szept. 16-án lőtték le az egyik szomszédos tanyán. Az egyik példány a nyir- " egyházi főgymnázium gyűjteményébe került. Ifj. Szomsas Guszráv. 271 im Hausgarten des Oberstuhlrichters DESIDER Huszir als Brutvogel. Nächstes Jahr werde ich die dem Vergehen entgegensehende Reiherkolonie wieder be- suchen, auch bisdahin gedenke ich dankbar der dort erlebten Gastfreundschaft und des an- ziehenden und typischen Gemäldes der Auwald- flora. Gott gebe es, dass die Insel und das Dorf trennende schmale Donauarm noch lange nicht verschlämmt wird, leider können schon 1—2 Jahrzehnte genügend Flusssand dazu herbei- schleppen und wenn einmal die Insel dem Fest- lande angefügt wird, werden die letzten Kolo- nisten des Reiherstaats verschwinden, wie die Brachschwalbe(Glareola pratincola)von Dinnyés am Velenczeer See verschwunden ist. Lapisnaus Kenessey von KENESE. Ein neuer Brutplatz der Moorschnepfe in Ungarn. Auf den ausgedehnten Wasser- sammelplätzen von Künszentmiklös war im Frühjahre 1910 ständig Wasser vorhanden und glaube ich es diesem Umstande zu- schreiben zu miissen, dass heuer viel mehr Sumpfvögel bei uns brüteten als in anderen Jahren. So fand ich am 9. Juni zwei Moor- schnepfen-Nester, von welchen das eine noch Eier, das andere schon Junge enthielt. Diese Art war sonst selten bei uns zu dieser Zeit, so dass ich selbe nieht für ständigen Brut- vogel unserer Gegend halten kann. Nixozaus v. Barry. Geier in Nyiregyhaza. Im Laufe des Jahres 1909 wurden auffallend viele Geier in Nyiregyhaza angetroffen, von welchen ich folgende Daten eruieren konnte: Am 21. Mai erschienen auf dem Meierhofe des Franz Himäx sechs Stück — Mönch- und Günse- Geier, — von welchen ein Mönchgeier erlegt wurde. Am 11. September wurde auf dem Meierhofe des Kovoman v. CsENGERY ein Gdnse- geier erlegt. Das Paar dieses Exemplars wurde am 16. September auf einem benach- barten Meierhofe geschossen. Ein Exemplar gelangte in die Sammlung des Obergymna- siums zu Nyiregyhäza. Gustav v. SZOMJAS JUN 35* 272 Parra jacana L. Magyarorszagon. 1910 április 10-ike körül egy idegen madarat fog- tak Hosszúpályin, melyben a Parra jacana L. fajra ismertem, mely alkalmasint állat- kertből vagy kereskedésből szökött meg. BERNÁTH ISTVÁN. A pásztormadár megjelenése 1910-ben. Június 14-én láttam az első példányt Tárno- kon s ebben az időben még többen is észlel- tek 1—2 darabot. Azonnal átsiettem a szom- szédos Sóskút községbe s megnéztem a mult évi fészkelő tanyájukat, de pásztormadarakat nem találtam. Szorgos utánajárásom daczára se tudtam nagyobb csapat megjelenéséről hírt kapni s ezért azt hiszem, hogy az a nehány példány, a melyet az idén észleltünk, inkább kémlelő volt. Videkünkön az idén nem volt cseresznyetermés, szeder is kevés volt s talán ezért maradt el a főcsapat. Raperzgy Dezső. Érdekesnek tartjuk megemlíteni, hogy az idén sehol se láttak Magyarországon pásztor- madarat, éppen csak a mult évi fészkelőtanya közelében. Valóban csodálatos, hogy az át- vonuló területeken sehol se került szem elé. Itt említjük meg, hogy 1909 nyarán is volt nehány pásztormadár a Hortobágyon, de nem fészkeltek. Kir. M. O. K. A keresztesörüek vandorlasarol. Erre nézve az idén is kaptunk nehány adatot. Kensssey Lisz6 Pettendröl (Fejér m.) azt jelenti 1910 jan. 22-ről kelt levelében, hogy 1909 július óta állandóan ott tartózkodnak egy fenyves területen, párokra oszoltak és valószínűleg fészkelni fognak. Lercar Jözser Saczán (Abauj- T. m.) figyelt meg nehány példányt 1910 február havában. Raperzxy Dezső Zentán (Bács- bodrog m.) talált egy példányt 1910 július 22-én. Egy gyümölcsösben tartózkodott, a hol az almákat bontogatta, valószínűleg a mag kedvéért. Linma Dines 1910 aug. 28-án kb 25—30 darabból álló csapatot figyelt meg Temesgyarmatän; itt a kender magvait sze- Parra jacana L. in Ungarn. Am 10. April 1910 wurde in Hosszúpályi ein fremder Vogel gefunden, welcher sich als Parra jacana L. erwies ; derselbe entfloh wahrscheinlich einem Tiergarten oder einer Tierhandlung. STEFAN BERNATH. Das Erscheinen des Rosenstares im Jahre 1910. Am 14. Juni beobachtete ich das erste Exemplar in Tärnok, und wurden zu dieser Zeit auch von anderen ein-zwei Exemplare gesehen. Sofort begab ich mich in die benachbarte Gemeinde Sösküt, zur vorjährigen Brutstätte, doch waren dort keine Rosenstare zu finden. Trotz eifrigster Nach- forschung konnte ich über grössere Flüge keine Nachricht erhalten, weshalb ich der Ansicht bin, dass die wenigen Exemplare, welche heuer beobachtet wurden, mehr nur Kundschafter waren. In unserer Gegend war heuer keine Kirschenernte, Maulbeeren gab es ebenfalls nur wenige, und dürfte die Hauptmasse deshalb ausgeblieben sein. Desinerius v. RADETZKY. Es ist eine interessante Erscheinung, dass man heuer den Kosenstar nirgends beobach- tete, gerade nur in der Nähe der vorjährigen Brutstelle. Es erscheint wirklich wunderbar, dass sie auf dem Durchzugsgebiete nirgends vor Augen kamen. Hier mag erwähnt werden, dass im Sommer 1909 auch auf dem Hortobägy einige Rosen- stare erschienen waren, doch brüteten sie daselbst nicht. Könıcı. U. O. C. Von der Wanderung der Kreuzschnäbel. Diesbezüglich erhielten wir auch heuer einige Daten. Lanisraus v. Kenessey schreibt aus Pettend (Kom. Fejer) vom 22. Jänner 1910, dass sie sich seit Juli 1909 dort ständig in einem Nadelgehölze aufhalten, sich in Paare verteilten und wahrscheinlich nisten werden. Joser Leicht beobachtete einige Exemplare im Feber 1910 bei Saeza (Kom. Abauj-T.). Dresiperius v. Raperzky fand ein Exemplar am 22. Juli 1910 in Zenta (Kom. Bäcs-B.). Das- selbe hielt sich in einem Obstgarten auf, wo es die Äpfel anhackte, wahrscheinlich der Kerne wegen. Droxysus Linma beobachtete am 28. August 1910 einen Flug von 25—30 degették. Scuenk JAKAB intézeti adjunktus 1910 szept. 3-än Rendes mellett (Zala m.) észlelt egy maganos példanyt. Km. M. O. K. Helyreigazítás. Mmpenporrr Erné úr az Aquila I. p. 131—136. és Aquila III. p. 136—138. közölt adatainak az azöta gyüjtött adatokkal való összehasonlítása közben észrevette, hogy hibás az Aguila III. p. 188. a sárga rigó-ra vonatkozó új formula, a mely a következő : , L. (F.) — Apr. 24. — 1898. Lk. (Sp.) = Apr. 28. — 1871. J. (Sch.) = 35. K. (M.)= Mai. 11° Szives figyelmeztetésére ide iktatjuk a követ- kező, helyesbített formulát: L. (F.) — Apr. 24. — 1893. Lk. (Sp.) = Mai. 28. — 1871. J. (Sch.) = 35. K. (M.) — Mai. 11. A réti fülesbagoly megérkezési módja. 1909 okt. 17-én a Zimonynyal szemben el- terülő aldunai árterületen alkalmam volt meg- figyelni, miként érkeznek meg az őszkor hoz- zánk vonuló réti baglyok. Délután 4 óra tájban egy nagy kiterjedésű tó fölött óriási magas- ságból kányamódra keringve szállingóztak alá, nem együtt, hanem elszórva ; lejebb és feljebb közelebb és távolabb mindenütt réti baglyok keringőztek. A nagy magasságban levőket először bakcsók-nak néztem, különösen pedig azért, mert ezek hangjához hasonló rekedt vakkantást hallattak. Lassan, mintegy játsza- dozva egymással, ereszkedtek alá külön-külön a rét embermagasságú Euphorbia-bozótjára ; fákra nem szálltak. Vagy 6—8 darab egész délután a tó vize fölött keringőzött s megkergettek minden arra menő madarat, rekedt nyávogó kiáltásokkal csapkodtak a Circus-okra és szürke gémek-re, mely utóbbiak ijjedt kiálltásokkal tértek ki előlük. Ez a játék egész sötét éjjelig tartott. Dr. Nagy Jenö. 273 Stiick in Temesgyarmata; hier frassen sie den Hanfsamen. Adjunkt Jaxon ScHENK be- obachtete ein einsames Exemplar am 3. Sep- tember 1910 in Rendes (Kom. Zala). Koniet. U. O. C. Berichtigung. Herr Eryst v. MippENDOREF machte bei Vergleichung seiner in Aquila I. p. 131—136 und Aquila III. p. 186—188 veröffentlichten Daten mit den neueren Be- obachtungen die Wahrnehmung, dass die auf den Pirol beziigliche neue Formel in Aquila II. p. 188 einen Fehler enthält; diese neue Formel heisst an der angegebenen Stelle: pl (F.) — Apr. 24. — 189. Lk. (Sp.) — Apr. 28. — 1871. J. (Sch.) = 35. kere (Me) AZT EMMA TES Behufs Berichtigung geben wir folgende korrigierte Formel : L. (F.) — Apr. 24. — 189. Lk. (Sp.) — Mai 28. — 1871. J. (Sch) = 35. I, (ig) = en Jule Die Ankunftsweise der Sumpfohreule. Am 17. Oktober 1909 hatte ich im Inun- dationsgebiete an der unteren Donau, welches Zimony gegenüber liegt, Gelegenheit zu be- obachten, wie die im Herbste bei uns erschei- nenden Sumpfohreulen ankommen. Gegen 4 Uhr nachmittag liessen sie sich über einem grossen Teiche aus ungeheurer Höhe nach Milanweise kreisend herab, nicht zusammen, sondern einzelweise ; tiefer und höher, näher und ferner kreisten überall Eulen. Die in grosser Höhe befindlichen sprach ich zuerst für Nachtreiher an, besonders deshalb, weil sie einen dieser Art ähnliches heiseres Quacken hören liessen. Langsam, fast mitein- ander spielend liessen sie sich in das manns- hohe Euphorbiendickicht des Riedes herab; aufbäumen sah ich keine. An die 6—8 Stücke kreisten den ganzen Nachmittag über dem Teiche und verfolgten jeden Vogel, der des Weges kam; mit heiserem Miaugeschrei schlugen sie nach den Circusarten und Graureihern, welch letztere ihnen mit erschrockenem Geschreie aus- wichen. Dieses Spiel dauerte bis spät in die dunkle Nacht. Dr. Eugen Naay. 274 Vonulò füsti fecskék a tengeren. 1909 április 8-An, mikor hajónk Kreta szigetének látkörét elhagyta egy füsti fecskepár szállott a hajóra és állandóan letelepedett ott. Táplá- lékukat a legyek szolgáltatták. Másnap érkez- tünk Alexandriába; odáig velünk jöttek, de azt hiszem, hogy nagyon csalódtak, mert ők valószínűleg északra akartak volna menni és az ingyenes utazás ilymódon rosszul ütött ki. Lészar FERENCZ. Tömeges éjjeli fürjvonulas. 1910 szept. 8-án */,9 és !/, 10 között Győr fölött nagy- számú fürj vonult át. A jelzett időben renge- teg fürjet fogtak a városban, melyek bizonyára a távíró- és távbeszélőhuzalokon sérültek meg. Egy-egy udvarban 2—3 darabot is fogtak. A madarak a város villanynyal világított része fölött keringtek, a többi, villanynyal nem vilägi- tott városrészek fölött csak egyszerűen át- vonultak. Ugyancsak szept. hó 10-én éjjel 11 órakor a város fölött újból nagyszámú fürj vonult át, ezúttal azonban magasabban, úgy hogy egy se hullott le közülök. Hecymecas Dezsö. Ornithophaenologiai adatok Latrunbol. Vixror F. M. atya 1909-ben a következő emlí- tésreméltó adatokat küldte hozzánk régebbi megfigyeléseinek kiegészítésére (Aguila XIV. p. 238. etc.). Jan. 11. Sárga billegények újra itt vannak ; láttam ezenkívül rigókat, seregélyt és néhány fecskét. Jan. 18. A sárga billegények és rigók újra eltüntek. Febr. 19. A telelő madarak mind elvonul- tak. Márcz. 13. Sok füsti és házi fecske érkezett. Márcz. 14. Sok gólya vonul. Márcz. 23. szintén. Márcz. 21. Sok fürj van. Apr. 1. Megjöttek a gyurgyalagok, eddig még sohase érkeztek ily korán. Apr. 28. Egy pár sárga rigó érkezett. Kir. M. O. K, Ziehende Rauchschwalben auf dem Meere. Am 8. April 1909, als von unserem Schiffe aus die Umrisse der Insel Kreta verschwan- den, flog ein Rauchschwalbenpar auf unser Schiff und richtete sich dort ständig ein. Ihre Nahrung bildeten Fliegen. Am folgenden Tage erreichten wir Alexandria; bis hierher kamen sie mit uns, doch glaube ich, dass sie sehr enttäuscht waren, weil sie wahr- scheinlich nach Norden ziehen wollten und fiel auf diese Weise die Gratisfahrt schlecht aus. Franz Lészar. Massenhafter nichtlicher Zug yon Wach- teln. Am 8. September 1910 zogen von */,9 bis */,10 Uhr abends Massen von Wachteln über die Stadt Györ hinweg. Zu der angege- benen Zeit wurden sehr viele Wachteln in der Stadt gefangen, welche sich jedenfalls an den Telephon- und Telegraphendrähten ver- letzten. In manchen Höfen wurden zwei-drei Exemplare gefangen. Die Vögel kreisten über dem mit Elektrizität beleuchteten Teile der Stadt; über die nicht mit Elektrizität be- leuchteten Teile zogen sie nur einfach hinweg. Ebenfalls am 10. September zogen nachts um 11 Uhr wieder viele Wachteln über die Stadt, diesmal jedoch höher, so dass kein einziges Exemplar herunterfiel. Deserts v. HEGYMEGHY. Ornithophaenologische Daten aus Latrun. P. F. M. Vixror übersandte uns vom Jahre 1909 folgende erwähnenswerte Beobachtun- gen als Ergänzung seiner früher publizierten Daten (Aquila XVI. p. 283 etc.). 11. Jänner. Gelbe Bachstelzen sind wieder hier; ausser diesen beobachtete ich Drosseln, Stare und einige Schwalben. 18. Jänner. Gelbe Bachstelzen und Drosseln sind verschwunden. 19. Feber. Die Wintergäste sind sämtlich weggezogen. 13. März. Viele Rauch- und Hausschwalben sind angekommen. 14. März. Viele Störche ziehen; am 23. März ebenfalls. 21. März. Viele Wachteln ziehen. 1. April. Die Bienenfresser sind angekom- men; noch nie erschienen sie so früh. 28. April. Ein Paar des Pirols erschienen. Konan. U. O. C. nei Néhäny vonuläsi adat az Elbe völgyeböl Bodenbach mellett. Megfigyelő : MicHEr Gyuna. Az évek folyamán állandóan jegyezgettem madaraink érkezési idejét, úgy hogy módom- ban van néhány meglehetősen teljes meg- figyelési sorozatot közölni. A megfigyelő állomás Bodenbach 125 méter- nyire fekszik a tenger színe fölött, ott, a hol az Elbe folyó kilép Csehországból a 270 méter magas Schäferwand lábánál, közvetlenül az Elbe mellett. Itt kezdődik az Elbe-áttörés; a völgy mindinkább összeszűkül és tovább észak- felé 400 méternél magasabb homokkőfalak sze- gélyezik azt. Bodenbachtól egy órányira délre kiszélesedik az Elbe völgye, azután ismét ösz- szébb érnek a cseh középhegység hegyei és összeszűkítik a vadregényes völgyet. Az Elbe völgye igen termékeny; a völgy alját gyümölcsfákkal beültetett mezők és rétek borítják, a hegyoldalakat az erdő foglalja el, délfelé pedig szőlőhegyek is találhatók. 20 éves itt tartózkodásom folyamán 6 évig a város belsejében laktam, a többi időben pedig az úgynevezett Rotbergen, melyet mind- két oldal felől erdő övez. Larus ridibundus L. A dankasirály rendesen kevés számban for- dul elő az Elbe mellett. Néhány, a folyam- szabályozások következtében belvízzé vált mocsárban fészkel is. A Niedergrund mellett sziklafalakban fészkelő vándorsolymok elő- szeretettel ragadozzák el a dankasirályokat. Egyébként kevés az ellenségük. Az 1890—96. évek folyamán az Elbe-től távol laktam s ezért nem tudtam az első érke- zést pontosan megfigyelni. 1897 óta ismét az Elbe közelében lakom s ezért pontosan meg- állapíthatom az első érkezést. Mart. 23. 1890 Mart. 7. » 16. 1893 11129 a 21 1894 TZ) , 15. 1898 200010 » 14. 1899 > HOLD » nll 275 Einige Zugsbeobachtungen aus dem EIb- tale bei Bodenbach. Beobachter: Jurrus MicHEL. Im Laufe der Jahre habe ich mir viele No- tizen über die Ankunftszeiten unserer ein- heimischen Vögel gemacht, von welchen ich hier einige ziemlich vollständige Beobachtungs- reihen anführe. Der Beobachtungsort Bodenbach liest in 125 Meter Seehöhe fast am Austritte der Elbe aus Böhmen am Fusse der 270 m hohen Schäferwand, zum Teil unmittelbar an der Elbe. Hier beginnt der Elbdurchbruch ; das Tal verengt sich immer mehr und wird wei- ter nördlich von über 400 m hohen Sand- steinwänden eingeschlossen. Südlich von Bo- denbach erweitert sich das Elbtal auf ungefähr eine Stunde Entfernung, dann treten die Berge des böhmischen Mittelgebirges wieder näher an den Fluss und verengen das romantische Tal. Das Elbtal ist sehr fruchtbar; Felder und Wiesen mit vielen Obstbäumen bestanden, bedecken die Talsohle, an den seitlichen Hängen herrscht Wald vor, weiter gegen Sü- den treten Weinberge auf. Während meiner 20jährigen Anwesenheit wohnte ich 6 Jahre in dem Hauptteile der Stadt, die andere Zeit am sogenannten Rotberge, der auf beiden Seiten von Wald begrenzt wird. Larus ridibundus L. Die Lachmüve kommt regelmässig in ge- ringerer Menge an der Elbe vor. An den wenigen, durch die Regulierung abgeschnit- tenen sumpfigen Stellen nistet sie. Die bei Niedergrund in den Felswänden horstenden Wanderfalken schlagen mit Vorliebe Lach- müven. Sonst haben sie wenig unter Nach- stellungen zu leiden. Während der Jahre 1890—96 wohnte ich von der Elbe entfernt in der Stadt, weshalb ich die erste Ankunft nicht regelmässig be- obachten konnte. Seit 1897 wohne ich aber in der Nähe der Elbe, kann also das Ein- treffen der Vögel genau feststellen. 1900 Mart. 14. 1906 . 1901 , 21. 1907 . 1902 , 9. 1908 . 1903 Apr. 1. 1909 . 1904 Mart. 11. 1910 . 1905 276 Ciconia ciconia (L.). A fehér gélya a mi videkünkön igen rend- szertelen átvonuló, úgy hogy idevágó meg- figyeléseim csak alkalmi adatok, nem pe- dig a megszállásra vonatkozó első érkezési adatok. 1895 Apr. 14. Több példány Strausnitz mellett. 1896 Mart. 23. Csapat Strausnitz mellett, mely Apr. 1-ig maradt. 1896 Apr. 14. megint néhány. 1897 Apr. 12. Strausnitz mellett 12 drb. 1898 Apr. 23. 4 drb > K. BU ot, omen Bodenbach. Mar DOM vole pén o 3 n | Bodenbach. 1901 Apr. 15. 10 drb RU TRE ICS Bodenbach. ee Mai. 13. 40 drb B.-Kamnitz. + È. Bodenbach. Bodenbach. 22. 30 5 RODI. 5 1902 Mart. 24. 2 drb Apr. 7. 38 ANNE = 0.23 Salis 1903 Mart. 20. 16 drb Bodenbach. Apr. 11. B.-Kamnitz, sok > E. , 13. 4 drb > Ny. Bodenbach. 1904 Apr. 21. néhány Bodenbach mellett. 1904 Apr. 22—24. Több peldäny Boden- bach mellett. 1904 Apr. 25. 7 darab Böhmisch-Leipa mellett. 1906 Apr. 29. 2 drb + K. Bodenbach. 1910 Apr. 9. 1 drb HOSE Bodenbach. N Bodenbach. Muscicapa parva, Beoxsr. A kis légykapó csekély számban fészkel az Elbe közelében levő bükkös és vegyes erdők egyes pontjain. 1890 óta (kisebb hul- lámzásoktól eltekintve) meglehetősen állandó maradt a létszám, úgy hogy se az állomány növekedéséről, se fogyatkozásáról se lehet szó. Az adatok a Bodenbach közelében levő fész- kelési területre való megérkezést jelentik. | Ciconia ciconia (L.). Der weisse Storch ist in unserer Gegend sehr unregelmässiger Durchzügler, so dass meine diesbezüglichen Beobachtungen nur gelegentliche Zugsdaten, jedoch keine auf Besiedelung bezügliche erste Ankunftszeiten sind. 1895 14. April, mehrere bei Strausnitz. 1896. 23. Marz, Schar bei Strausnitz, blieb bis 1. April. 1896. 14. April, wieder einige. 1897. 12. April, 12 St. bei Strausnitz. 1898. 23. April, 4— 0. 29. , 13 St. } Bodenbach. CRM ano 1900. 26. März, 1 St. ) 17. April, 4 , ( Bodenbach. 1901. 15. April, 10 St. I sa OSE Bodenbach. WSS pki wae Ore 13. Mai, 40 St. B.-Kamnitz. 22. 30 St.>N. Bodenbach. n 30. „ 6 St. Bodenbach. 1902. 24. Marz, 2 St. 7. April, 88 St. W. > Bodenbach. Oa BLESS a0) 1903. 20. März, 16 St. Bodenbach. 11. April, B.-Kamnitz viele > N. 13. , 4 St.+W. Bodenbach. 1904. 21. April, einige bei Bodenbach. 22—24. April, mehrere bei Boden- bach. 25. April, 7 St. bei Böhmisch-Leipa. 1906. 29. April 2 St.2 0. Bodenbach. 1910. 9. April 1 St., 10. April 18. St. > W. Bodenbach. Muscicapa parva, Brcusr. I Der Zwergfliegenfänger bewohnt an eini- gen Orten in geringer Zahl die Buchenwälder und gemischten Bestände in der Nähe der Elbe. Seit dem Jahre 1890 ist die Zahl (mit geringen Schwankungen) ziemlich konstant geblieben, so dass also weder von Zunahme noch von Abnahme gesprochen werden kann. Die Ankunftsdaten gelten für das Brutgebiet in der Nähe von Bodenbach. 277 Mai. 10. 1891 Mai. 18. 1897 | Mai. 14. 1905 9. 1892 9,1900 | » 8.1906 12. 1893 1901 | . 6. 1907 9. 1894 =. 18. MNB | , 8. 1908 15. 1895 tnt 1908 | „ “11. 1909 10. 1896 a» 8. 1904 12. 1910 Hypolais hypolais, (L.). Hypolais hypolais, (L.). A geze, melynek népies neve itt „nyelv- Der Gartensänger, hier „Sprachmeister“ mester" , nálunk mindenütt gyakori madär,mely | genannt, ist ein allgemein verbreiteter, aber a kertekben és az Elbe-vélgy fiatal lomb- nicht häufiger Bewohner der Gärten und erdeiben feszkel. niederen Laubwaldungen im Elbtale. Az érkezési adatok a lakásom töszomszed- Die Ankunftsdaten gelten für Brutvögel in sägäban letelepült fészkelő madarakra vonat- der unmittelbaren Nähe meiner Wohnung. koznak. Mai. 2. 1890 Mai. 5. 1898 Mai. 9. 1905 5. 1892 4 die Le) a. Xb IE 6. 1893 e 18: 1900 Me Oe OO y LI. 1894 Brent ay NOOT + 41.2.1908 ya Gs Leds » 14. 1902 » 12. 1909 12. 1897 ep eas Us} 10 ole 7. 1904 Sylvia simplex (Larx.) | Sylvia simplex (Larn.). Die Gartengrasmücke ist ein nicht zu häu- figer Brutvogel in Gärten und gemischten A kerti poszäta nem éppen gyakori fész- kelö a kertekben és az Elbe vegyes erdö- reszeiben. | Wäldern an der Elbe. Az adatok a feszkelök elsö érkezését je- | Die Daten beziehen sich auf die Ankunft lölik : der Brutvögel. Mai. 10. 1892 | Mai. 7. 1900 Mai. 5. 1906 11. 1894 ARIAL 4 | TUT 10. 1895 „ 15. 1902 015. 1908 7. 1897 | 6. 1903 | 2 10..1009 6. 1898 7. 1904 > a0, 12. 1899 6. 1905 | Sylvia curruca (L.). Sylvia curruca (L.). A kis poszäta leggyakoribb poszatafajunk, Die Zaungrasmiicke ist wohl die häufigste mely kertekben és bokrokban üti fel tanyajat. unter den einheimischen Grasmiicken und be- Az adatok a kertemben feszkelök elsö ér- wohnt die Gärten und Gebüsche. kezését jelölik. Die Daten gelten für Brutvögel meines Gartens. Apr. 24. 1891 Apr. 23. 1897 Apr. 20. 1904 » 28. 1892 > Ae DIES Mai. 6. 1905 » 25. 1893 2621899 i E Lo „ 24. 1894 » 22: 1900 Apr. 25. 1908 „len Ike) 26. 1901 ale 30. 1896 20. 1902 Mai. 17. 1910 29. 1903 Aquila XVII. 36 278 Az 1909. evi madarvonulas Hollandiaban. Közli pr. Exama H. IV. közlemeny.! Zusammenstellung von Dr. H. Exama. Bericht.! Cuculus canorus L. Első megszólalás: — Erster Ruf: Ouddorp Mart. 24. Oegstgeest Apr. 23. Leerdam Mai. "s Heerarendskerke Apr. 17. Zomeren u 24 Heemskerk 5 Westerschouwen IR Mijnsheerenland 4 24: Keukenbosch bij Lisse , Zundert le Nieuwerkerka/dIJsel, 24. Lekkerkerk a Deil alle), Nyega a ee Hoogkarspel à Dreischor x 049; Nieuwersluis ie cD: Hollum : Zevenbergen : zi 21.8]. Krimpen a/d Lek, 27. Oudenbosch x Ameide ZE Hekendorp ay ges Eiland van Dordrecht , Borculo DER de Bilt Mai. 3. Rotterdam È Utolsó megszólalás: — Letzter Ruf: Borculo Jul. 14. Hollum Jul. 14. Ameide Jul. Nieuwerk. a/d [sel „ 25. Utoljára látták: — Den letzten gesehen: Hillegersberg Aug. 25. Hirundo rustica L. Elsö megjelenés : — Die erste gesehen: Westmaas Apr. 4. Breukelen Apr. 8 Finsterwolde Apr. de Bilt nt Bs Lekkerkerk ee! Houten Pi Geldermalsem Pero: Zomeren hin 9: Gastel : *s Heerarendskerke es LT Utrecht EO! Middelharnis % Leiden Te Leusden 5 9 Delfshaven È Sommelsdijk STO Goes neat) Baarn 3 Borculo SC Loenen a/d Vecht „ 9 Oegstgeest n Nieuwersluis LAT Hoogkarspel 5 9 Doerum 5 de Treek bij Amers- Oudenbosch > AKO Zegwaard > foort aac Nieuwerkerka/dIJsel , 10. Dreischor x Gameren HS Ochten CERTO: Teuge È Schaesberg s 8. | Zevenbergen el Hollum = Ameide 8. Drachten Mer Heemskerk 7 Rosenburg 8. Hekendorp 2. Kampen > Tiel wed na Deil kelő Weesperkarspel > Eiland van Dordrecht 8. Leerdam ler Az utolsökat lättäk: — Die letzten wurden gesehen: Hekendorp Sept. 15. Lekkerkerk Oct. 5. Nieuwerkerk a/d IJsel Oct. Zomeren aut 22: Ameide ENG: Hollum pe Sommelsdijk 22. Borculo se Tiel ns de Bilt 23. | Dreischor PAINT: Loenen a/d Vecht Nov. Hoogkarspel nd! ! Az előzőket lásd Aquila IX. p. 193; Aquila XII. p. |! ! Die früheren sind in Aquila IX. p. 193, 294; Aquila XVI. p. 230. p. 294, XVI. p. 230 enthalten. Der Vogelzug in Holland im Jahre 1909. IV. 15. 28. XII. ——— | Első megszólalás: - Rotterdam Mart. 8. Zegenwarp Apr. 18. Vogelenzang Apr. Esserberg 10-29): Sassenheim eo: Utrecht N Zomeren Apr. 16. Oegstgeest 9: Borculo È Zundert TE Oudenbosch ig! Ureterp à Corvus cornir L. Az utolsókat látták: — Die letzten wurden gesehen: Houten Mart. 14. Lekkerkerk Apr. 5. Zomeren Apr. Nieuwerkerk ice of PAS Tusschen Woerden Zevenbergen + Gameren 1229) en Waarder 5 6. Loenen a/d Vecht , Hollum 330: de Bilt > 6. Nieuwersluis i Hekendorp Bl: Nootdorp GUN Rotterdam a Geldermalsem El. Tiel 8. Borculo È Utrecht Apr. 2. Deil * 9. Hoek van Holland , Ameide ; 4. Oudenbosch ERO LO) Woestduin A Westmaas 3 4. Eiland van Dordrecht , 10. Drachten 5 Hoogkarspel Fa 4 Oegstgeest = do Az elsök megérkeztek: — Die ersten wurden gesehen: Heemstede Sept. 29. Borculo Ociz 19: Rotterdam Oct. Dreischor Oct. 9. Breukelen 5 20. Maartensdijk i Eiland van Dordrecht , 10. Nieuwerk. a/d IJsel , 22. Houten o Hollum SOUS Leerdam 24 Zomeren Nov Hekendorp. sa Lo Lekkerkerk DA: Deil 5 Tiel a ler Ameide FD: Ciconia ciconia L. Az elsök megérkeztek: — Die ersten angekommen: Oudenbosch Jan. 13. Kasteel Maurick bij Loenen a/d Vecht Mart. Rhoon ! Febr. 9. Vught! Mart. 10. Culemborg E Bleiswijk ! est Huize Weltevreden Landgoed Zegenwerp Wageningen a. 16 Geldermalsem ! he bij St.Michielgestel! „ Waalwijk 20). Houten ees Lo Heemskerk 5 Lekkerkerk re: Westmaas ! “ap là: Hoogland * A Huize Ravenstein Hillegersberg ! sinh 14: Manpad bij Heemstede , bij Geldermalsem! , 26. Hendrik Ido Am- Nieuwerk.a/dIJsel , Zevenbergen 226: bacht ! rd: Nieuwersluis 3 Eiland van Dord- Zomeren scudo: Borculo Apr. recht Mart. 1. Zegwaard baglio. Borculo! a Leerdam ! brad Mijnsheerenland! , 16. Drachten 3 Gorkum 06: Huize Kinderdijk bij Nijkerk 5 Sliedrecht ! RR Alblasserdam ! = Alo. Utrecht È Montfoort! ett fi Zalt-Bommel ! we LEE Koudum 5 Rotterdam, Melkkop! „ 7. bij Woerden ae pe LG: Wijdenes ! 5 Heineoord Een Ameide ! Em: Gameren > Hekendorp! SE Tiel 5 lige Hindeloopen A Baarn ig: Hoogkarspel ! = » 19; Oegstgeest 2 Luscinia luseinia (L.) © * Régi fészkére érkezett. — Ankunft an das alte Nest. Die erste wurde gehört: 279 15. 280 Elvonult : — Weggezogen : Hekendorp Aug. 16. Leerdam Aug. 27. Lekkerkerk Aug. 28 Ameide al: Nieuwerkerk a/d Hoogkarspel pi hens Borculo NP IJsel PRIA Rotterdam ASSE Vanellus vanellus (L.). Az elsők megérkeztek: — Die ersten angekommen: *tMeer bij Heerenveer Febr. 2. Hekendorp Mart. 6. Nieuwerkerk a/d IJsel Mart.10. Wolfertsdijk Febr. 11. Bij Leiden oh atic Hoogkarspel Mart. 12. Meppel sy adios Mijnsheerenland re TE Houten x 02488 Eiland van Dordrecht , 19. Buurmalsem MUR Deil sales Hollum éw 20 Oestgeest RME Ameide sow te Hellevoetsluis Mart. 2. Borculo de Stavenisse RS Drachten Lie: Maarssen TE Gouda E RALE Lekkerkerk MS Gameren = 19! Heerenveen ag Westmaas to Breukelen 10, Hindeloopen a. alo Madarvonulasi adatok Jaroslawbol. Meg- figyelő Pascsenko Szerors. Megfigyelési év 1910. Vogelzugsdaten aus Jaroslaw. Beobachter SERGEJ Pascarscaenxo. Beobachtungsjahr 1910. Mart. 13. Corvus frugilegus. Apr. 13. Phylloscopus acre- Apr. 29. Cuculus canorus. , 18. Sturnus vulgaris. dula. 4. Mai. le » 18. Fringilla coelebs. | » 14. Grus grus. Hirundo rustica. 3 7. Luscinia philo- „ 19. Alauda arvensis. , 14. Scolopaxrusticola. mela. Apr. 2. Cygnus cygnus. » 19. Ruticilla phoeni- , 11. Sylvia atricapilla. a 2. Motacilla alba. cura. , 12. Oriolus oriolus. 4. Vanellus vanel- . 19. Phylloscopus tro- , 14. Pinicola erythri- lus. | chilus. nus. 3 8. Larus ridibundus. „ 21. Cyaneculasuecica. , 17. Acrocephalus du- „ 10. Turdus musicus. , 28. Muscicapa atrica- metorum. pilla. , 25. Micropus apus. Madärvonuläsi adatok 1909 tavaszärol. Vogelzuzsdaten vom Frühjahre 1909. Die Az alabb következö madarvonulasi adatok el- késve érkeztek hozzänk, a miért a rendes évi jelentésből kimaradtak. Hogy e körülmény folytán a megfigyelési sorozatok folytonossága meg ne szakadjon, közöljük az illető meg- figyeléseket. Schuch Vixror megfigyelései Dunai pusztán, bellyei uradalom. unten folgenden Beobachtungen gelangten ver- spätet an das Institut, so dass sie nicht mehr in den Jahresbericht aufgenommen werden konnten. Damit infolge dieses Umstandes die Kontinuität der Beobachtungsserien keinen Abbruch erleide, veröffentlichen wir hier die betreffenden Beobachtungen. Beobachtungen von Vixror Scaucx in Dunai puszta, Herrschaft Bellye. Mart. 9. Columba oenas. | Mart. 24. Ciconia ciconia. | Apr. 18. Luscinia luscinia. „ 10. Sturnus vulgaris. | s 24. Alauda arvensis. | „ 20. Cuculus canorus. 14. Motacilla alba. „ 29. Hirundo rustica. | 22. Coturnix coturnix. S 23. Upupa epops. Apr. 8. Colymbus cristatus Mai. 4. Oriolus oriolus. Koszrka Liszuö megfigyelései Zzsdkon. Febr. Mart. 20. 1, © 00 21 > So go go go Columba oenas. Mart. 23. Alauda arvensis (több telelt. — 226: mehrere überwinterten). ST er . Motarilla alba. Ess 28 Numenius arcuatus. Apr lle Numenius phaeopus. ul . Anser anser. rail: . Alauda arborea. alter . Vanellus vanellus. pee! . Pavoncella pugnax. > 20: Fulica atra. 20: . Anas crecca. 2520: Anas strepera. 341620: . Totanus fuscus. aki; . Phylloscopus acredula. 26. . Ruticilla tithys. Upupa epops. Ciconia ciconia. Saxicola oenanthe. Anthus pratensis. Hirundo rustica. Muscicapa collaris. Jynx torquilla. 281 Beobachtungen von Lapisnaus v. Koszrka in Izsák, Kom. Pest. Cerchneis tinnunculus. Cerchneis vespertinus. Serinus serinus. Phylloscopus sibilator. Cuculus canorus. Turtur turtur. Lanius minor. Coturnix coturnix. Kir. M. 0. K. — Kévign WOO sae: Intézeti ügyek. Pusztaszentgyérgyi és tetétleni Daranyi Ignácz, Ő Felsége a magyarok koronás kirá- lyának valóságos belső titkos tanácsosa, sok éven át földmivelésügyi miniszter, számos szaktudományi intézmény megalapítója és fej- lesztője, a Királyi Magyar Ornithologiai Köz- pont tiszteleti tagja stb., a politikai változás folytán megvált hivatalos körétől, hogy ezen- túl a legfontosabb gazdasági testületek élén vezető állást foglaljon el és a legszélesebb körben a gazdasági érdekek fejlesztésébe be- folyjon. Darinvi visszalépésével a Kir. Magyar Ornithologiai Központ elveszti érdekeinek köz- vetlen, szakszerű fejlesztőjét, azt a férfiút, a kinek magyar közhasznú és tudományos orni- thologiai irodalom kifejlődése köszönhető s a ki eszközlője volt annak, hogy saját és az inté- zet törekvése a külföldön is érvényesült; a ki az észszerű madárvédelem terén nemcsak általánosan előmozdító hatást gyakorolt, ha- nem dunaörsi birtokán fényes gyakorlati sikert is aratott s ezzel széles körben példaadóvá vált. A Kir. Magyar Ornithologiai Központ- nak nagy megnyugväsul szolgál, hogy a ki- tünő férfiú figyelmét és jóindulatát a jövőben új hatáskörében is megtartja. A távozó helyét Ő Felsége a magyarok ko- ronás királya bizodalmából kis-serényi GRÓF Seréyyi Bera mint magy. kir. füldmivelésügvi miniszter foglalta el, kit mint a kitünő put- noki uradalmi mintagazdaság tulajdonosát és szervezőjét a gazdasági körök legnagyobb bizodalma fogadja. Az intézet részvétele az 1910 május 30- tól június 4-ig Berlinben tartott V. nem- zetközi madártani kongresszuson. Miként ed- dig minden alkalommal, úgy ezen a kon- gresszuson is, tevékeny részt vett az intézet. Instituts-Angelegenheiten. Ignatius von Darányi de Pusztaszent- györgy und Tetétlen, wirklicher Geheimrat Sr. Majestät des gekrönten Künigs von Ungarn, langjähriger Minister für Landwirt- schaft, Begründer und Fürderer einer grossen Anzahl von fachwissenschaftlichen Institu- tionen, Ehrenmitglied der Küniglichen Unga- rischen Ornithologischen Centrale. etc. ete., schied infolge des eingetretenen politischen Umschwunges aus seiner amtlichen Stellung, um fortan eine führende Rolle an der Spitze der wichtigsten landwirtschaftlichen Korpo- rationen zu übernehmen und im - weitesten Kreise in die Entwickelung der - landwirt- schaftlichen Interessen fördernd einzugreifen. Die Königl.Ungarische Ornithologische Centrale verliert durch den Rücktritt Darinyis den un- mittelbaren verständnisvollen Förderer ihrer Bestrebungen, den Mann, dem der Ausbau der wissenschaftlichen und gemeinnützigen orni- thologischen Literatur Ungarns zu verdanken ist; der es zuwege brachte, dass seine und der Anstalt Bestrebungen auch im Auslande zur Geltung kamen; der auf dem Gebiete des rationellen Vogelschutzes nicht nur im allgemeinen fördernde, sondern auf seiner Herrschaft Dunaörs glänzende praktische Er- folge erzielt hat, dadurch im weiten Kreise beispielgebend wirkte. Der Königl. Ungarischen Ornithologischen Centrale dient es zu grösster Beruhigung, dass sie auf die Aufmerksamkeit und das Wohlwollen des hochverehrten Man- nes auch in der Zukunft im neuen Wirkungs- kreise rechnen darf. * An die Stelle des Scheidenden trat infolge Vertrauens Sr. Majestät des Künigs von Ungarn Graf Bea von Serévvi de Kis-Serény als künigl. Minister fiir Landwirtschaft, den als Besitzer und Organisator der weitberiihmten Muster- wirtschaft auf der Herrschaft Putnok das grösste Vertrauen der landwirtschaftlichen Fachkreise begrüsst. Die Beteiligung des Instituts an dem V. internationalen Ornithologen-Kongress in Berlin vom 30. Mai bis 4. Juni 1910. Wie an den bisherigen, so nahm das Institut auch an diesem Kongresse regen Anteil. Auf Grund Herman Orró igazgató folterjesztése alapján GRÓF SERÉNYI Bara m. kir. földmiv. miniszter O Nagyméltósága 1910 márczius 17-én kelt 37.334/IX—A,. számú rendeletével HERMAN Orró igazgatót, CsöRary Tírusz titkárt és Schenk ‘Jaxag adjunktust küldte ki, hogy az intézetet a kongresszuson képviseljék. A M. Kir. Földmivelesügyi Minisztériumot képviselő Kazy Józser csász. és kir. kamarás, m. kir. államtitkár a kongresszuson meg nem jelenhetvén, helyettesítésére Herman Orró igaz- gatót kérte meg. Mint az államok, intézetek, testületek stb. képviseletével megbízott kongresszusi tagok legidősebbje, Herman Orró-ra hárult a föladat, hogy a május 30-án tartott ünnepélyes meg- nyitó ülésen köszönetet mondjon a kiküldöt- tek nevében. Rögtönzött beszédének eredeti- jét a Compte Rendu hozza; magyar szöve- gét az Aquila idei évfolyamának vezető helyén közöljük. A jelen kongresszuson nem választottak al- elnököket, hanem a megjelent államok mind- egyike részéről külön elnököt jelöltek ki, Magyarország részéről HERMAN Orré-t. Az öt szakosztály közül a II.-nak (madár- vonulás) Herman Orró volt az elnöke, Schenk JAKAB a jegyzője; a IV.-nek (madärvédelem) Kazy Jözser volt az elnöke, CHERNEL Isrvix és Csoraev Tirusz a jegyzője. Az intézet tagjai a következő előadásokat tartották : 1. Herman Orró a II. szakosztälyban a Kir. M. 0. K. működéséről, nevezetesen a madár- vonulási kutatás terén elért eredményekről. 2. Csöreey Tirusz a IV. szakosztályban „A gyakorlati madárvédelem állami szervezése Magyarországon" czimen. 3. SCHENK JAKAB a II. szakosztályban vetített képekkel , A kísérlet a madárvonulás kuta- tasaban“ czimen. Valamennyi megjelenik a kongresszus hiva- talos kiadványában ; Scuenk JAKAB összefoglaló előadását magyar fordításban az Aquila idei évfolyamaban is közreadjuk. 283 der von Direktor Orro Herman eingereichten Vorlage entsandte Se. Exzellenz der künigl. ung. Minister für Ackerbau Graf Béra v. SERÉNYI mit Verordnung Nr. 37334/IX—A, vom 17. März 1910 zur Vertretung des Institutes auf dem Kongresse Direktor Orto Herman, Sekretär Tırus Csöreer und Adjunkt JAKOB ScHENK. Indem Staatssekretär Joser v. Kazy, k. u. k. Kämmerer, in Vertretung des königl. ung. Ackerbau-Ministeriums am Erscheinen ver- hindert war, erbat er Direktor Orro HERMAN zum Stellvertreter. Als ältestem unter den mit der Vertretung der Staaten, Institute, Vereine usw. betrauten Kongressmitgliedern fiel Orro: Herman die Aufgabe zu, im Namen der Entsendeten bei Gelegenheit der feierlichen Eröffnungssitzung am 30. Mai Dank zu sagen. Das Original seiner Improvisation erscheint ‘im Compte Rendu; den ungarischen Text bringt der heurige Jahrgang der Aquila an führender Stelle. Vizepräsidenten wurden gelegentlich dieses Kongresses nicht gewählt, sondern. wurden von den erschienenen Staaten je ein Vor- sitzender für den Kongress bestimmt, — für Ungarn Direktor Orro Herman. Von den fünf Sektionen war Orro Hrkman in der zweiten (Vogelzug) Vorsitzender, Jakos Schenk in derselben Schriftführer; in der vierten (Vogelschutz) war Joser v. Kazy Vor- sitzender, STEFAN v. ÜHERNEL und Titus Osörsey Schriftführer. Die Entsendeten des Instituts hielten fol- gende Vorträge: 1. Orro Herman in der zweiten Sektion über die Tätigkeit der Köniel. U. O. C., namentlich über deren Resultate auf dem Gebiete der Vogelzugsforschung. 2. Tirus Csöreey in der vierten Sektion unter dem Titel: „Die staatliche Organisation des Vogelschutzes in Ungarn“, 3. JAKOB Scarnk in der -zweiten Sektion einen mit Lichtbildern begleiteten - Vortrag unter dem Titel: „Das Experiment’ in der Vogelzugsforschung*. Sämtliche erscheinen in »den Kongress- verhandlungen ; der zusammenfassende , Vor- trag von JAKOB Schenk erscheint in ungarischer Übersetzung ‘auch im heurigen Bande der Aquila. 284 Magyar részről még CHERNER IsrvAn tartott előadást a IV. szakosztälyban „A társadalom akcziéja a madarvédelem terén Magyarorsza- gon“ czimen, ezenkívül a II. szakosztälyban DR. Rüsser Ervin ismertette a Horvat Ornith. Központ müködeset. Az eddigi szokäshoz hiven az intezet a jelen kongresszusnak is rendelkezésére bocsätott nagyobb mennyisegü irodalmi anyagot. Az Aquila XVI. kötetének különlenyomatän kívül szétosztásra került még a Herman Orró által szer- kesztett emléklap Naumann Jänos Fricyes 1835. évi magyarországi útjáról, melyet az Aquila idei kötetében is közreadunk. Szétosztásra került még ezek mellett Mipay Izvor , Madárvédő törekvések Magyarországon" czímű munkája. A kongresszus tagjai tiszteletére Berlin vá- rosa fényes estélyt adott, mely alkalommal Herman Orró mondta a harmadik felköszöntőt. Bir6 Berzepscx JAnos seebachi madárvédelmi telepenek tanulmänyozäsära kiränduläst szer- vezett a kongresszus vezetösege, melyen ma- gyar részről Usörsey Trrusz és Cnernez ISTVÁN vettek részt. A kongresszus magyar tagjai a következök voltak : CHERNEL ISTVÁN DR. Fromm Giza Kazy Jözser Mipay Izipor pr. Rossier Ervin Cerva FRIGYES Csérery Tirusz Herman OTTÓ Kenessey Läszıö pr. Maparisz GYULA SCHENK JAKAB. Bosznia-Herezegovina részéről Reiser OTHMÁR vett részt a kongresszuson. A következö kongresszus székhelyéül Sara- jevo lett dezignalva. Az intezet az 1910-iki beesi I. nemzet- közi vadászati kiállításon. Az a sokszoros kapcsolat, mely az ornithologiát úgy az el- méleti mint a gyakorlati tudomány terén a vadászattal egybefűzi, arra bírta dr. DARÁNYI Igwácz akkori m. kir. földmívelésügyi minisz- tert, hogy az „erdö- és mezőgazdaság" kere- tében a m. kir. Ornithologiai Központot is bemutassa. Von ungarischer Seite wurde noch von STEFAN V. Cerxez ein „Die gesellschaftliche Aktion im Dienste des Vogelschutzes in Ungarn" betitelter Vortrag in der IV. Sektion gehalten, ausserdem schilderte Dr. Ervin Rössıer die Tätigkeit der Kroatischen Ornith. Zentrale in der II. Sektion. Wie bei den bisherigen Kongressen stellte das Institut auch diesmal ein grösseres lite- rarisches Materiale zur Verfügung. Ausser den Separatabdrücken derim XVI. Bande der Aquila erschienenen Abhandlungen gelangte auch eine von Orro Herman verfasste Denkschrift über die Reise von JoHann FRIEDRICH NAUMANN im Jahre 1835 durch Ungarn zur Verteilung; dieselbe erscheint auch im heurigen Bande der Aquila. Ausserdem gelangte auch die Schrift „Vogelschutzbestrebungen in Ungarn“ von Ismor v. MápaY zur Verteilung. Die Kongressmitglieder wurden von der Stadt Berlin glänzend empfangen, bei welcher Gelegenheit Orro Herman den dritten Toast hielt. Die Kongressleitung veranstaltete zum Studium der Vogelschutzstation des Freiherrn Hans v. Beruepsca in Seebach einen Ausflug, an welchem sich ungarischerseits Titus Osörsey und STEFAN v. ÜHERNEL beteiligten. Die ungarischen Mitglieder des Kongresses waren folgende: STEFAN V. ÜHERNEL Dr. Giza Fromm Joser v. Kazy Lapıstaus v. Kenessey Isınor v. MApay Dr. Junius v. Mapardsz Dr. Ervin KÖSSLER JAKOB SCHENK. FRIEDRICH CERvA Titus Csérery Orro HERMAN Bosnien-Herzogovina war auf dem Kon- gresse durch Oramar Reiser vertreten. Für den nächsten Kongress wurde Sarajevo erkoren. Das Institut auf der I. Internationalen Jagdausstellung in Wien 1910. Die viel- fachen Verbindungen, welche die Ornithologie auf dem theoretischen und praktischen Gebiete mit der Jagd verknüpfen, bewogen den da- maligen königl. ung. Ackerbauminister Dr. Ienaz Daränyr im Rahmen der „Land- und Forstwirtschaft“ auch eine Ausstellung der Königl. U. O. C. zu veranlassen. Az intézetet, szervezetének és munkaköre- nek, tömören megírt magyarázó füzetben vala- mint a lehetőségig szemléltető készítmények- ben való ismertetése mellett az a czél is vezette, hogy ez alkalommal a vadászok részé- ről sokszor félreismert s ok nélkül üldözött madárfajok, kivált ragadozók érdekében is munkálkodhasson. Ez az oka, hogy a madárvonulás kutatá- sának különösen a gyűrűjelzéssel elért jelen- tékeny eredményeinek, valamint a gyakorlati madárvédelem eszközeinek bemutatása mel- lett különös gondot fordított az említett madár- fajok gazdasági szerepének meggyőző gyomor- tartalom-készítményekben való kidomboritä- sára. A kiállított anyag e szerint három cso- portba oszlott: madárvonulás, gyakorlati madár- védelem és gazdasági madártan. Az első csoportban a magyarországi meg- figyelő-hálózat térképe, az erdei szalonka, füsti fecske s a gólya vonulási typusainak ábrái mellett a lábgyűrűkkel jelzett vándor- madarak útjainak térképe és e kisérleteknek dokumentumai: a gyürütypusok, az elejtett példányok gyűrűs lábai s a kisázsiai meg dél- afrikai híradások kéziratai emelkedtek ki (1. a ÍV. táblát) s keltettek élénk érdeklődést. A gyakorlati madárvédelem csoportjában a BeruePscH-féle mesterséges fészekodvak ma- gyar mintái, a legfontosabb odulakök cso- portja, a hasznos és käros odulakök fészek- typusai, az odu birtokáért folyó küzdelem stb. preparätumokban, a téli etetök typusai pedig szines képekben szerepeltek. A harmadik csoport lényegileg az a het vitrina volt, a melyben a vörös- és kékvércse, az egerészölyv, erdei fülesbagoly, lingbagoly vé- gül a dankasıraly és a gölya ismereteink mai állásának megfelelő táplálkozási módja volt gyomortartalom- és köpetszemelvényekben fel- tüntetve. A fajonként 30—50 gyomortartalomból vagy köpetből álló anyag, az alkatrészek szerint csoportosítva külön kis üvegfedelű dobozok- Aguila XVII. 285 Organisation und Arbeitskreis wurden in einer kurzgefassten Broschüre, sowie durch möglichst anschaulich gehaltene Präparate vor Augen geführt, ausserdem war es aber noch ein Hauptzweck des Institutes, bei dieser Gelegenheit zugleich auch für das Interesse solcher Vögel, namentlich Raubvégel einzu- treten, welche von den Jägern oft verkannt und grundlos verfolgt werden. Dies ist die Ursache, dass neben der Vor- augenführung der bedeutenden Resultate, wel- che auf dem Gebiete des Vogelzuges, na- mentlich durch die Vogelmarkierungen mittels Ringe erreicht wurden, sowie neben der Demonstration des praktischen Vogelschutzes besonders darnach getrachtet wurde, die land- wirtschaftliche Rolle der erwähnten Arten durch überzeugende Mageninhalt-Präparate darzustellen. Das Ausstellungsmateriale gliederte sich daher in drei Teile: Vogelzug, praktischer Vo- gelschutz und landwirtschaftliche Ornithologie. In der ersten Gruppe waren es die Karte der ungarischen Beobachtungsstationen, die Zugstypen der Rauchschwalbe, des Storches und der Waldschnepfe, die Karte über die Fundorte gezeichneter Vögel, sowie die Do- kumente des Vogelzugsversuches: die Ring- muster, die beringten Füsse erlegter Exem- plare sowie die Manuskripte der aus Klein- asien und Südafrika stammenden Benach- richtigungen (v. Taf. IV), welche ein grösseres Interesse erregten. In der Gruppe des praktischen Vogel- schutzes waren die ungarischen Muster der von Berrepscaschen Nisthöhlen, die wichtig- sten Höhlenbrüter in Präparaten, die Nest- typen der nützlichen und schädlichen Höhlen- brüter, der Kampf um die Nisthöhle usw. sowie die Futterhaus-Muster in farbigen Ab- bildungen ausgestellt. Die dritte Gruppe bestand im wesentlichen aus den 7 Vitrinen, in welchen mittels Magen- inhalt- und Gewöllenpräparaten die unserem derzeitigen Wissen entsprechende Darstellung der Nahrungsweise des Turm- und Botfuss- falken, des Mäusebussards, der Waldohreule, der Schleiereule sowie der Lachmöve und des Storches enthalten war. Das für jede Art aus 30—50 Mageninhalten oder Gewöllen bestehende Materiale war nach den Bestandteilen gruppiert und in besonderen 37 286 ban volt fehér vagy fekete gyapoton elren- dezve. Hogy az elnyelt apró gerinczeseknek valamint rovaroknak az emésztôdés folytán csak töredékekben fennmaradt alkatrészeit a laikus néző is felismerhesse, minden vitriná- ban meghatározó-táblázat is volt, a mely a táplálékul szolgált állatokat (egér, cziczkány, veréb, rovarok stb.) eredeti alakjukban is mutatta. Minthogy a rovarokból rendesen csak a kemény rágófogak találhatók a gyo- mortartalomban, a magyarázó táblán az egész rovar mellett annak rágófogai is láthatók vol- tak. Az öt ragadozó az egyes vitrinák fölött kitömött állapotban, a gólya és sirály fényké- pen volt feltüntetve. A belső elrendezést az erdei fülesbagoly- nak egyszerűségénél fogva sokszorosításra még legalkalmasabb vitrinája mutatja a mel- lékelt V. táblán. E csoporthoz a hasznos és káros madarak néhány kitömött példánya járult. Köztük a vadászok részéről oly gyakran összetévesz- tett, hasznos egerészölyv és a káros héja fia- tal példánya, teljesen egyenlő állásban, előbbi egérrel, utóbbi fogolylyal karmaiban, a két faj főbb. ismertető jegyeit feltüntető magya- rázó szöveggel. A széles körben érdeklődést keltett és el- ismerő oklevéllel kitüntetett kiállítás anyaga intézetünk gyűjteményébe került. Greschik Jenő, az intézet asszisztense, 1910 deczember havában a budapesti királyi magyar tudományegyetemen doktorrá avattatott. Dok- tori értekezése az Aquila idei évfolyamában jelent meg. Czíme: Adatok a hazai egérfor- mak (Murinae) zApfogainak ismeretéhez." Km. M. O. K. mit Glasdecke versehenen kleinen Schächtel- chen in weisse oder schwarze Watte ein- gebettet. Damit die infolge der Verdauung nur in Fragmenten vorhandenen Bestandteile der kleinen Wirbel- und Kerbtiere auch für den Laien erkennbar seien, wurde jede Vi- trine noch mit einer Bestimmungstabelle ver- sehen, in welcher die Nahrungstiere (Maus, Spitzmaus, Sperling, Insekten usw.) in Präparaten vorgezeigt wurden. Indem von den Insekten meistens nur die harten Mandibeln im Mageninhalte zurückbleiben, wurden in der Bestimmungstabelle neben dem Insekt auch dessen Mandibeln veranschaulicht. Die 5 Raubvögel waren über den entsprechenden Vitrinen in Präparaten, die Lachmdéve und der Storch in Photographien dargestellt. Die innere Anordnung zeigt die auf Taf. V befindliche Vitrine der Waldohreule, welche sich infolge ihrer Einfachheit noch am besten zur Ver- vielfältigung eignete. Dieser Gruppe wurden einige nützliche und schädliche Vögel in ausgestopften Exem- plaren beigesellt. Unter anderen je ein junges Exemplar des nützlichen Mäusebussards und des schiidlichen Habichts, welche von den Jägern so häufig verwechselt werden; beide sind in der gleichen Stellung, nur hat der erste eine Maus, der andere ein Rebhuhn in den Fän- gen. Die wesentlichsten Kennzeichen der bei- den Arten wurden im Texte beigelegt. Das Materiale der in weiten Kreisen Inter- esse erregten und mit einem Ausstellungs- Diplome ausgezeichneten Ausstellung befindet sich in der Sammlung der Königl. U. 0. C. Greschik Eugen, Assistent des Institutes, wurde im Dezember 1910 an der königl. ungarischen Universität zu Budapest zum Doktor promoviert. Seine Inaugural-Dissertation erschien in dem heurigen Bande der Aquila unter dem Titel: ,Beitriige zur Kenntnis der Molaren der einheimischen Murinen.“ Koniat. U. O. ©. AQUILA TOM. XVII. 1910. TAB. V. Majua — Junior Asıo otus A KIR. M. ©. K. EGYIK GYOMORTARTALOM-KESZITMENYE A BÉCSÎ VADÁSZATI KIÁLLÍTÁSON. EIN INGLUVIALIEN-PRAPARAT DER KONIGL. U. O. C. AUF DER JAGDAUSSTELLUNG IN WIEN. Gyűjtemények. — Sammlungen. I. Madärgyüjtemeny. — Vogelsammlung. Felällitott madarak. — Aufgestellte Vögel. (Gyarapodäs 1910 oktöber 31-ig. — Zuwachs bis zum 31 Oktober 1910.) Faj neve Name der Art Falco peregrinus Tuxsr. d ad. Larus fuscus L. d juv. . 5 Buteo zimmermannae Eve d juv. Luscinia luscinia L. d Aquila chrysaëtus L. ? . Parus palustris L. . Otocorys alpestris L. € . Falco peregrinus Tunsr. ? ad. . Archibuteo lagopus Brünn. 9 ad. ? ad.albin part. Zsombolya 1910 febr. 1. Passer domesticus (L.) Asio otus L. ? ad. Lelöhely és datum Fundort und Datum Csabony pta 1909 nov. 19. » » 1909 decz. 5. Algyogy 1909 nov. 15. 3 1910 äpr. 26. Malomviz 1909 okt. 15. Monostor 1909 nov. 10. Tiszaeszlar 1909 dec. 18. Janoshaza 1910 jan. 3. Löcse 1910 jan. 9. Pettend 1910 febr. 12. Sylvia nisoria (Becusr.) juv. Fuligula fuligula (L) O. . . . A Coracias garrula L. . . = Motacilla flava L. d ad., 2 2 ret = Stercorarius parasiticus (L) Överbäsz 1909 1910 mare. 2 1910 äpr. 27. 1910 mäj. 5. Szigetcsép 1910 márc. Turdus torquatus alpestris Bram. Rallus aquaticus L. Hypolais hypolais (L.) Phylloscopus sibilator Brcusr. . Lanius collurio L. & ad. Locustella fluviatilis Wolf. . Pratincola rubetra L. . Calamodus schoenobaenus (L.) Cannabina linaria L. ? Buteo buteo (L.) Astur palumbarius L. juv. et ? an Cerchneis tinnunculus & 9 . Picus viridis L Dendrocopus major (L.) . Dendrocopus minor (L.) . Parus major L.. Parus coeruleus L. Parus cristatus L. . Certhia familiaris L. . Sitta europaea L. . Ruticilla phoenicura L. Ruticilla tithys L. . Jynx torquilla L. Upupa epops L. Botaurus stellaris L. . Nagyezenk 1910 apr. 2. Szerep 1910 apr. 7. Keszegfalu 1909 maj. Megyercs 1909 ápr. 5 1909 mäj. Keszegfalu 1909 maj. Megyercs 1909 apr. ” 1909 maj. 1908 jan. Szigetesep 1909 Pestmegye 1910 okt. 1. Darabszam Anzahl 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 3 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Adomänyozé neve Name des Gebers Exeu Vinmos. ” Dr. Manes KArony. » = BARTHOS GYULA. Asrar K. Gyura. SZOMJAS GUSZTÁV. SzABÓ GYÖRGY. GRESCHIK VIKTOR. Franrzen PÉTER. Kenessey LAszré. SCHENK HRNRIK. 5 = » ” Cerva KÁROLY. Pérer Jozerin. Rácz Bana. Hreaymeauy Dezsò. NESNERA ÖDÖN. 287 Osszesen — Zusammen . 47 db (St.) 288 Faj neve Name der Art Buteo buteo L. 9 juv. ús DER 5 „ GZ JUVE Aquila maculata Gm. . Garrulus glandarius L. Parus major L. d Circus cyaneus L. . Accipiter nisus L. ? ad. Asio otus L. & ad., juv. Colaeus monedula L.. Corvus frugilegus ?, d . Larus ridibundus L. d Turdus pilaris L. . Turdus merula L. . Oriolus oriolus (L.) ? . Jynx torquilla L. d ? Pyrrhula pyrrhula (L.) ? Fringilla montifringilla L. d Fringilla montifringilla Anthus campestris L.. Motacilla flava L. 7 9, 2 . ” ” ? LÌ Anthus trivialis L. © Hypolais hypolais L. . Phylloscopus sibilator Brcust. à . = trochilus L. d 2. à acredula L. ?. Calamodus schoenobaenus (L.) d . ” ” Pratincola rubetra L. ő ? . Lanius minor L. ? Lanius collurio L. 2 9, 2 è Locustella fluviatilis Wozr. d . Certhia familiaris L. d ? Aegithalus caudatus L. d Regulus cristatus L. d . Chloris chloris L. ? Cannabina cannabina L. d, 2 2 Emberiza schoeniclus L. 2 d, © . Muscicapa atricapilla Becasr. ? Alauda arvensis L. Emberiza citrinella L. d . 2 ” Loxia curvirosta L. 2 2, d Borok. — Balge. Lelöhely és datum Fundort und Datum . Csabonypuszta 1909 szept. 1. : 3 1909 dec. 23. 2 1910 jan. 22. À 1910 aug. 22. : 1910 jun. 10. Kolozsvär 1909 nov. 10. Algyégy 1909 dec. 5. 3 ‘1910"okt 20; Kirälyhalom 1910 jan. 16. Pettend 1910 febr. 12. 4 1910 okt. 24. Komärom Komärom » Megyercs Keszegfalu 1906 nov.-dec. » 1906— 1908 jan.—dec. Megyercs 1908 okt. 21. Keszegfalu 1907 jun. 7. Megyercs 1908 maj. 24. ; 1908 apr. —jun. Keszegfalu 1907 maj. 12. Megyeres 1909 ápr. 20. in 1909 1909 i 1908 apr.—maj. N 1908 apr.—szept. Keszegfalu 1909 jul. 15. Megyercs 1909 máj. 5 1908 apr.—maj. Keszegfalu 1909 jul. 18. Megyercs 1909 maj. Keszegfalu 1909 jun. 29. Megyercs 1908 febr. 28. Keszegfalu 1906 dec. 1907 marc. Megyercs 1908 nov. 8. Pe 1908 maj.—nov. 1907 jan.—nov. 1909 äpr. — okt. B 1909 ápr. 1909 ápr. 3 1908 jan.—maj. . Keszegfalu 1907 jan.—febr. , 1909 júl. 5. Darabszam Anzahl 1 DA Dh RB DF DR DR EE Et bi Hi DIO DI PRR CODD DDK ME OF mi mt CH C9 H GO Hi Hi GI I DO Hi DI Adomänyozé neve Name des Gebers Eneut VILMOS. 5 ” Asrar K. Gyuna. Dr. Mauxs KArony. n ” » Troporovits FERENCZ. Kenessey LÁszLó. » ” Hecymeauy D. » ” » ” » ” » ” » » n ” » » » » ” » » > ” » » » n » ” » » » » » » » » ” > ” » » » » » » » » » » » ” n ” » » ” ” » » ” » n » » » » » 289 Faj neve Lelôhely és datum Darabszäm Adomänyozö neve Name der Art Fundort und Datum Anzahl Name des Gebers Sylvia atricapilla L. d . . . . Megyercs 1909 apr. 1 Heeymecay Dezső. “ecs caglio o enne A 1909 apr. 1 A 5 Muscicapa grisola L. n ; = 1909 maj. 2 5 a Emberiza calandra L. 9 Sr 9 , 3 1909 jan.—nov. 12 A » Archibuteo lagopus Brüns. . . . Kunszentmiklos 1910 mare. 1 — Baxy Mikuös. Tata ellie, Ip u ee Se LOLOOKt: 5. 1 7 Totanus nebularius L. . . . . à 1910 szept. 19. 1 5 > Glaucidium noctuum Rerz. juv. . Szerep 1910 jun. 15. 1 Rácz Bana. Alaudagarvensi spl 0 o e 4 1910 jun. 15. 1 5 Oriolus oriolus (L.) & . . . . È 1910 szept. 19. 1 a 5 Columba palumbus L. ? ad. . . Nagyczenk 1910 aug. 7. 1 Csôraey Tirus. Lanius collurio L. alb. . . . . Tavarna 1910 szept. 2. 1 In. Szeörs Bé1a. Chelidonaria urbica L. . . ; a 1910 szept. 8. 1 5 n 5 Puffinus puffinus Son Fiume 1910 okt. 1 Gard VIKTOR. Összesen — Zusammen . . 114 db (St.) Il. Gyomortartalom-gyüjtemény. — Ingluviensammlung. A következő ajándékok érkeztek: — Die folgenden Geschenke liefen ein: Badr Jözser 4, Cerva Kärozy 170, Fernsaca KArouyné 135, HAZAI ZOOLOGIAI LABORATORIUM 574, Hecymecay Dezsö 106, Homcsxa János 5, Leneven Imre 19, Lintia Déxes 50, Dr. Mauxs KArony 43, Posner Bönos 76, Schenk JAKAB 300, Schenk Henrik 190, Irs. Szapo Sinpor 21, Szemere Gvura 37, Szemere Liszuö 35 darab — (Stücke). Szaporulat: — Zuwachs: 1755 darab — Stücke. Az intézet gyomortartalomgyüjtemenye je- Die Ingluviensammlung zählt derzeitig lenleg 14.334 darabból áll. 14.334 Stücke. III. Mellesont-gyüjtemeny. — Osteologische Sammlung. Ama Kem Chor ks ale ÁL Bt Sr UN UA cranium: LS SE er is LENGYEL Imre RER Nata i BOSNERRBODO es ME Re a ScHENK HENRIK . 1 Osszesen — Zusammen . . 24 IV. Fészek- és tojäsgyüjtemény. — Nest- und Eiersammlung. Fészek Tojas est Ei IBOREENWMINAUOSNE e ks sey tte à — ÉRENBACHERABONNNE sy la 0s es ie) jo. À 6 DES MAURSWRÜBOnNE Sees “seen a cen a e LT — ANS Oy UT Ga LO) — Osszesen — Zusammen . . 22 6 Fogadják az adományozók intézetiink hálás Empfangen die geehrten Einsender unseren köszönetét. besten Dank 290 Könyvtári kimutatás. — Bibliotheks-Ausweis. A) A m. k. Földmivelesügyi Ministerium kiadványai. — Ausgaben des kön. ung. Ackerbauministeriums, . Kazy Jözser: A hegyvidéki gazdasági akeziò 1908. . Lavi G. pr: A füldmivelésügyi igazg. körére vonatkozó törvények. Budapest 1909. . Magyarorszäg földmivelesügye 1908. . Gazdasági téli népies előadások. . Gazdasági tudósítók évkönyve 1910. . Néplap XVII. 1910. — Volksblatt XVII. 1910. . Földmivelesügyi Értesítő. XXI. 1910, . Kiserletügyi Közlemenyek XIII. 1910. . Tiszti ezimtàr XXIX. 1910. © D I Do Où À WH m B) Szerzöktöl beküldött nyomtatvanyok. — Von den Verfassern eingesendete Schriften. 1. Annales, $. R. Zool. et Malacologique, Bruxelles XLIV. 1909. 2. Audubon Society of South Carolina, 3d Annual Report. 3. Bonom, Acost.: La straordinaria invasione dei Crocieri nell estate del 1909. — Dott. Eugenio Ray. — Sesta contribuzione all’ avifauna. — Del canto dei Rampichini. 4. Braun: Gegen den Ringversuch. 5. Core, Leon J.: The tagging of wild Birds. 6. Couunee Waurer E.: Feeding Habits of the Rook. 7. Dusors, Dr. Arpn.: Reflexions sur l’espèce en ornithologie, — Genera avium 7. 8. 8. Ducroux, Dr. E. H.: La enseñanza de la Quimica. 9. Exama, Dr. E.: Het verblijf van enkele trekvogels in Nederland in 1909. — Rapport sur l’expédition polaire néerlandaise, Utrecht, 1910. 10. Gorrscanica, B.: Biografia del Dr. R. A. Philippi. Santiago 1904. 11. Grnex Jos.: A new Cowbird of the Genus Molothrus. — Two heretofore unnamed Wrens. — Birds of the 1908 Alexander Alaska Expedition. 12. Hasaner, A. R.: Report of the Committee for Migration 1906. 1907. 13. Hacuer—Sovuprer, P.: Unters. ii. d. Psychologie d. Tiere. Leipzig. 14. Hasen, WERNER: Der Vogelzug bei Lübeck. 15. HAGENDEFELDT, M.: Zum Vogelzug auf der Insel Sylt. 1906. 1907. 16. Hemrora, Frau M.: Ein Zuchtversuch mit dem Heuschreckenfänger. 17. Hennicke, Dr. Karu R.: Die Flugbilder der wichtigsten in Mitteleuropa vorkommenden Raub- vögel. 18. Jourpame, F. C. R.: Zoological Record for Derbyshire 1909. — Ornith. Notes from Derby- shire 1907. 19. Konner, Eucex Fr.: Pro memoria! 20. Levanper, K. M.: Tierphänologische Beobachtungen 1907. 21. Löns, Herrm.: Die Beringung der Zugvogel. 22. Loupon, HARALD Baron: Eine ornith. Fahrt an die Matzal-Wiek. —- Ein neuer Vogel für Liv- land. — Zur Ornis der Ostseeprovinzen. — Zwei neue Fasanen. — Meine zweite Fahrt an die Matzal-Wiek. 23. Mineaup, Gaumen: La protection du Castor du Rhône, 24. Nederl. Vereeniging tot Bescherming van Dieren Verslag 1909. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. H> © DO + 5. DARA KR À ND LE 291 Oberlin College Bulletin XV. (Opalina). Otpys, Henry: Current items of Interest. Pırmer, T. S.: Legislation for the Protection of Birds. Parrorr, Dr. C.: Saxicola oenanthe leucorrhea. Bericht ii. d. Vogelsamml. d. Dr. E. Zugmayer. Pico, C. Saxicola deserti. Emberiza pusilla. La Loxia curvirostra. Riewscanemer, Dr. J.: Livländische Najaden. Scaazow H.: Ein seltenes ornith. Bilderwerk. ScHEnk Jaxas: A pusztai talpastyük megjelenése Európában. SCHERREN, Henry: Hungarian marked Cranes. Sozarer, W. L.: The migration of Birds. South African Central Locust Bureau, Pretoria. Report. IV. Swarts, H. S.: Two new owls from Arizona. Szt-Gotthärdi ällatvedö egyesiilet: Jelentés 1909. — Tarsadalmunk madärvedelme. Turenemann, Dr. J.: Markierter Storch erbeutet. — Von der Vogelwarte Rossitten. Tscuust, Vicror R. v.: Der Zug des Steppenhuhns 1908. — Vorläufiges über den letzten Steppenhühnerzug (III. Nachtrag). — Ornith. Literatur Österr -Ungarns 1908. — Nochmals die Beringung der Zugvögel. — Ankunfts- und Abzugszeiten bei Hallein 1909. Weıcorp, Dr. H.: Zur diesjährigen Kreuzschnabelinvasion. — Was soll aus der Vogelwarte Helgoland werden ? Wirnersy, H. F.: On a Collection of Birds from the South Coast of the Caspian Sea. Wavrer, Dr. H.: Ornith. Beob. an der westl. Taymirhalbinsel. ©) Ajandékok. — Geschenke. . Csmy, E.: Bogärfauna. II. 1. Herman Otto ajándéka. . Naturw. Verein für Schleswig-Holstein. Schriften XIV. 2. Herman Ottó ajándéka. . Nemzeti Nöneveles XXXI. (1910) Herman Ottóné ajándéka. . Orvos-term. Egyesület, Pozsony 1856—1906. emlékmű. — Közlemények XVIII., XIX., XX. — Herman Ottó ajándéka. Zoologiai Lapok. XII. 1910. Parthay Géza ajándéka. D) Vásárolva. — Gekauft. . Ällattani közlemenyek. IX, 1910. . Arbeiten d. biol. Abteilung VII. 1. 2. 3. 4. . Archiv, Verein d. Freunde d. Naturgeschichte, LXI—LXIN. . Artvauo, D. José: Aves de España. Madrid, 1887. . Berajah, VI. . Bibliotheca, historico naturalis. 9 kt. . Bmp Lore. — X. 3. . Boapanow, M.: Conspectus avium. St.-Petersburg, 1884. . Botanikai közlemenyek. IX. 1910. . Brusina, Sp.: Ptice hrvatsko-sprske. Beograd, 1892. . Budapesti ezim- és lakjegyzek. 1910. . Bulletin, Brit. Orn. Club: XXV. . Cassinia, Philadelphia 1909. . Conwentz, H.: Beiträge 2, Naturdenkmalpflege IIL, IV. . Eroc, Gagriez : Les oiseaux de France. Paris, 1910. . Faser, FriepR.: Prodromus d. isl. Ornithologie. Kopenhagen, 1822. . Falco, VI. . Gopman, F. du Cane: Natural History of the Azores. 292 19. Goxzensach: Die Vögel Kleinasiens. Kézirat. 20. Guenrser, Dr. Conran: Der Naturschutz. Freiburg, 1910. 21. Haacxe, W.: Das Tierleben d. Erde, Berlin. 22. Hamuron, G. E. K.: On geogr: and indiv. variation in Mus sylvaticus. 23. Harrerr, Dr. E.: Die Vögel d. palaearkt. Fauna VI. 24. The Ibis, v. IV. 1910. 25. Jacket, A. J.: Die Vögel Bayerns. München, 1891. 26. Jahreshefte d. Würt. V. f. vaterl. Naturkunde. I. (1845). — LII. (1897). 27. Jerpoy, T. C.: — The Birds of India. Calcutta, 1862—4. 28. Kırm, Dr. E.: Ornis bulgarica. Sophia, 1909. 29. Magyar botanikai lapok. IX. (1910.) 30. Magyar közigazgatási törvények. 9. k. 31. Magyar nyelvör. XXIX. 1910. 32. Meerwarta, H.: Lebensbilder, 33—53. 33. Mitteilungen über die Vogelwelt. X. 1910. 34. Oups, Gauarr, L.: Faune Ornithologique. Lyon, 1891—2. 35. Der Ornith. Beobachter. Bern, VIII. 1909/10. 36. Preske, Ta. — Beiträge z. Kenntniss d. russ. Reiches. St.-Petersburg. 1886. 37. Ratspam, X.: Une station ornithologique. Paris, 1905. 38. Rawırz, Dr. B.: Lehrbuch d. mikroskop. Technik. Leipzig, 1907. 39. Sanvaporr, T.: Uccelli dello Scioa. Genova, 1884. 40. Smrora, H.: Die Pendulationstheorie. Leipzig, 1907. 41. Vremnor, L. P.: Faune française. Paris. 42. Vorer, Dr. A.: Exeursionsbuch. Leipzig, 1908. 43. Der Weidmann, XLI. 1910. 44. Wild und Hund. XVI. 1910. 45. Zeitschrift f. Oologie. XIX. 1910. E) Csereviszony. — Tauschverkehr. I. Europa. Hungaria. 1. Budapest: K. M. Természettud. Tarsulat: Természettud. Közlöny. XLII. 1910. — Pötfüzetek. XLII. 1910. 2. = M. K. Szöleszeti Kiserl. Äll. és Ampel. Intezet: Közlemenyei. 3. = M. K. Országos Meteor. Intézet és Féldmagn. Intézet: Jelentés. — Evkönyvei. XXVII. 1—4. — Hivatalos kiadványai. 4. E M. K. Állami Vetömagvizsgälö Állomás: Jelentés. 5. 2 Magyar Nemzeti Müzeum: Annales Historico Naturales. VII. 1909. — Jelentes. 1909, 6 3 Múzeumok és Könyvtárak felügyelôsége : Értesítő. IV. 1910. 7 x Magy. Tud. Akadémia: Akademiai Értesité. XXI. 1910. 8. a A M. K. All. Rovartani Allomas: idöhöz nem kötött közlemenyei. 9. 5 Orszägos Erdészeti Egyesület: Erdészeti Lapok. XLIX. 1910. 10. È Orszägos Magyar Gazdasagi Egyesület: Köztelek XX. 1910. ie = Orszägos Magyar Vadäszati Védegylet: Vadaszlap. XXXI. 1910. 12. = Orszägos Ällatvedö-Egyesület: Allatvédelem. VII. 1910. — Evkönyve. 13. Kolozsvär: Erd. Müzeum-Egylet O.-T. Sz.: Ertesitö. È Erdélyrészi Karpat-Egyesiilet: Erdély XIX. 1910. 15. Nagyszeben: Siebenbürg. Verein für Naturw.: Verh. u. Mitteilungen LIX, 1909, 16. ie 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24, 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. Nagyszeben: Siebenbürgiseher Karpathen-Verein: Jahrbuch XXX. 1910. Ö-Gyalla: M. K. Orsz. Met. és Földmägnessegi Observatorium: Megfigyelések. Selmeczbánya: M. K. Közp. Erd. Kisérleti All.: Erdészeti kisérletek. XII. 1910. 293 Zágráb: Hrvatsko Naravoslovno Drustvo: (Societas Hist.-nat. Croatica): Glasnik. XXI. 1909. » Hrvatska Ornitoloëka Centrala: Izvjestaj. IX. 1909. Austria. Brünn: Mährisches Landesmuseum: Zeitschrift. XI. 1909. » Naturforschender Verein: Verhandl. XLVII. 1908. Graz: Naturwissensch. Verein für Steiermark: Mitteilungen. XLVI. 1909. Hallein: Tscausı, Vicr. Ritter von: Ornith. Jahrbuch. XXI. 1910. Klagenfurt: Naturhist. Landes-Museum von Kärnten : Jahrbuch. » Krakau: K. Akad. d. Wissenschaften: Sprowadzenie. XLIIL 1909. —- Rozprawy. Prag: Böhmischer Forstverein: Vereinsschrift f. Forst-, Jagd- u. Naturk. 1909/10. Weidmannsheil. XXX. 1910. Rovereto: I. R. Accademia degli Agiati: Atti. XVI. 1910. Wien: K. k. Landwirt.-bakt. u. Pflanzensch.-Station: Mitteilungen. — Bericht 1909. Sarajevo: Bosn.-herz. Zemaljski Musej: Materialien zu einer Ornis Balcanica. Bruxelles: ” Bosnia. Belgium. Chasse et Péche XXVIII. 1909/10. Ciel et Terre. XXX. 1909/10. Liége: Société Géologique de Belgique: Annales. XXXVI. 1909. Britannia et Hibernia. Dublin: The Irish Naturalist. XIX. 1910. Glasgow: Natural History Society: The Glasgow Naturalist. — I. 1908/9. Hull: Yorkshire Naturalists Union: Annual Report. XLVII. London: British Birds v. IV. 1910. » » ” R. S. for the P. of Birds: Bird Notes III. 1909. — Report. 1909. Int. Committee: Ornis, XIII. The Zoologist. XIV. 1910. Tring: Rothschild’s Museum: Novitates Zoologiae. XVII. 1. Dania. Kjébenhavn: Dansk, Orn. Forening: Tidskrift IV. 1909/10. » Marseille: Aquila XVII. Naturh. Forening: Vidensk. Meddelelser. 1909. Gallia. Faculté des Sciences: Annales, XVI. XVII. 1909. Musée d'Histoire Naturelle: Annales, XI. XII. 1908. 38 294 47. 48. 49. 85. 86. Paris: La Feuille des Jeunes Naturalistes. XL. 1909/10. Musée d’Histoire Naturelle: Bulletin, 1909. Revue française d’Ornithologie. II. 1910. ” » Germania. . Altenburg: Naturf. Ges. des Osterlandes: Mitteilungen. . Augsburg: Naturw. Verein f. Schwaben und Neuberg: Bericht. . Berlin: R. Friepuinper und Sohn: Naturae Novitates. XXXII. — Bericht LXI. Avr. Retcoenow, Prof. Dr.: Ornithologische Monatsberichte. XVIII. 1910. Ges. fiir Heimatkunde der Prov, Brandenburg : Brandenburgia. ” . Frankfurt a/M.: Masnav & Wanpscampr: Zool. Beobachter. LI. 1910. . Frankfurt a/O.: Naturw. Verein: Helios. . Braunschweig: Verein fiir Naturwissenschaften: Jahresbericht. XVI. 1907/09. . Danzig: Westpr. Provinzial-Museum : Amtlicher Bericht. Naturforschende Gesellschaft: Schriften. . Gera-Reuss: Deut. V. z. Schutze der Vogelwelt: Ornith. Monatsschrift. XXXV. 1910. . Giessen: Oberhess. Ges. für N. u, Heilk. : Naturw. Abt. Ber. III. — Med. Abt. Ber. V. . Halle: Kais. Leopoldino-Carolinische D. Ak. der Naturf.: Leopoldina. XLVI. 1910. . Hamburg: Naturw. Verein: Abhandl. Verhand. . Hanau: Wetterauische Ges. für die ges. Naturkunde : Bericht. . Karlsruhe: Bad. Zool. V.: Mitteilungen. . Königsberg: Dr. Max Braun: Zool. Annalen. III. . Leipzig: Deutsche Orn. Ges.: Journ. f. Ornithologie. LVIII. 1910. . Magdeburg: Naturwissenschaftlicher Verein: Jahresbericht. Creutzsche Verlagsbuchhandlung : Die gefiederte Welt XXXIX. 1910. 9 . München: Ornithologische Gesellschaft in Bayern: Verhandlungen. IX. 1908. K. B. Akademie d. W.: Sitzungsberichte. 1910. » . Regensburg: Naturw. Verein: Berichte. XII. 1907/09. . Rossitten: Vogelwarte Rossitten: Jahresbericht. IX. 1909. . Stettin: Ornithologischer Verein: Zeitschrift f. prakt, Geflügelzucht. XXXIV. 1910. . Tübingen: Königl. Universität: — Uber Eireifung u. Eiablage bei Copepoden. (Herm. Marscuex). — Die spezifischen Chromosomenzahlen der einheimischen Arten der Gattung Cyclops (Herm. Braun). . Wiesbaden: Nassauischer Verein für Naturkunde : Jahrbücher. Helvetia. . Basel: Naturf. Ges: Verhandlungen. XX. . Bern: Carn Daur: Der Ornithologische Beobachter. VII. 1909. Naturforschende Gesellschaft: Mitteilungen. 1909. ” . Chur: Naturforschende Gesellschaft Graubiindens: Jahresbericht. LII. 1909/10. . Genf: Institut national: Bulletin. XXXVIII., XXXIX. Mémoires. . Lausanne: Soc. vaud. d. Sc. Nat.: Bulletin. XLVI. . Olten: G. von Burg: Diana. XXVIII. 1910. . St. Gallen: Naturf. Ges.: — Jahrbuch. 1908/9. Hispania. Madrid: Real Sociedad Esp. de Hist. Natural: Boletin. X. 1910. — Memorias. VI. Zaragoza: Facult. de Ciencias: Anales, 295 Hollandia. 87. Utrecht: Koninkl. Nederl. Met. Institut: Met. Jaarboek LX. 1908. — Onweders, XXVIII. 1907. — Mededeelingen en Verhandelingen. IX., X. 88. Wageningen: Nederl. Orn. Ver,: Verslagen. VII. Italia. 89. Bologna: R. Accad. delle Sc.: Memorie. VI. — Rendiconto. XIII. 90. Milano: Società Italiana di Se. Nat.: Atti XLIX. 1910. 91. Napoli: Società di Naturalisti: Bollettino. 92. Pisa: Società Toscana di Se. Nat.: Memorie XXIV/XXV. — Processi Verbali. 93. Roma: Società Zoologica Italiana: Bollettino. XI. 1910. 94. Siena: Avicula XIV. 1910. Luxemburg. 95. Luxemburg: Société des Naturalistes : Compte-Rendus. Norvegia. 96. Bergen: Museum: Aarbog. — Aarsberetning. 97. Tromsö: Museum: Aarsberetning. 1908. — Aarshefter. XXX. 98. Throndjem: Kongelige Norske Videnskabero Selskab : Skrifter. 1908. Rossia. 99. Borga: Tidskrift f. Jägare. XVII. 1910. 100. Dorpat: Naturf. Verein: Sitzungsber. XVIII. — Schriften. 101. Jekaterinburg: Société Ouralienne: Bulletin. XXIX. 102. Kischineff: Soeiete des naturalistes: Trudy. 103. Moscou: Soc. imp. d’acclimatation: Dnevnik. VII. 1907/9. — Vogelzucht I. 104. 5 Société Impériale des Naturalistes : Bulletin. XXIII. 1909. 105. Riga: Naturforscher-Verein: Arbeiten. — Korrespondenzblatt. LII. 1909. 106. Tiflis: Museum Caucasicum: Die Sammlungen. Mitteilungen. IV. Serbia, 107. Beograd: Muzej Srpske Zemlje u 1909 g. — Ornitoloëke beleske iz Muzeja. Suecia. 108. Lund: Kongl. Universitet : Akademische Abhandlungen. — Aarskreifter. 109. Stoekholm: Kongl. Vetenskaps Ak.: Arkiv för Zoologi. VI. 110. Upsala: Kongl. Universitet: Arsskrift. — Results of the Swedish Expedition III. 38* 118. 119. 120. 121. 122. 123. 124. 125. 126. 127. 128. 129. 130. 131. 132. 133. 134. 135. 136. 137. 138. 139. 140. 141. 142. 143. 144. 145. 146. II. Asia. . Batavia, Java: Kon. Naturk. Ver.: Tijdskrift. Dép. de l’agriculture : Bulletin. » » . Buitenzorg, Java: Institut Botanique: Bulletin. — Mededeelingen. . Calcutta: Asiatie Society of Bengal: Journal and Proceedings. — Memoirs. Indian Museum: Records III., IV. — Memoirs II. — Illustrations of Zoo- » logy. — Annotated List of Asiatic Beetles. . Colombo: The Museum: Spolia Zeylanica. XXI—XXIII. . Tokyo: Zool. Inst.: Contributions 72/75. III. Africa. Cairo: Institut Egyptien: Bulletin. III. 2. — Memoirs V. 2., 3. —- VI. 2. Capetown: South Afr. Museum: Annals VII. — Report 1907. 1908. Modderfontein: South African Ornithologists’ Union: The Journal. V. — Check-list of S. A. Birds. Pretoria: Transvaal Museum: Annals I. — Annual Report. IV. America meridionalis. Buenos-Aires: Museo Nacional: Anales XI, XII. Archivos La Plata: Museo de La Plata. — Anales — Revista XV., XIV, Montevideo: Museo Nacional: Anales. (Flora) IV. Rio de Janeiro: Museu Nacional: Archivos. S. Paulo: Museu Paulista: Revista. VII. — As aves do Brazil I. V. America septentrionalis. Albany, N.-Y.: New-York State Libr.: Bulletin. 132/134. — Memoirs. XII. (Birds of New-York). Ann Arbor: Michigan Ac. of Sc: Annual Report X., XI. Boston: Am. Ac. of Arts and Sciences: Proceedings. XLV. 1909/10. Chicago: Chicago Academy: Bulletin IL, VII. Davenport, Jowa: Academy of Sciences: Proceedings. Madison: Wisconsin Ac.: Transactions. XVI. Mexico: Soc. cientifica „Ant. Alzate“: Memorias. XXVII. Michigan: Academy of Science: Ann. Report XI. Minneapolis: Minn. Ac.: Proceedings. New-York: American Museum of Natural History: Bulletin. — Memoirs. 5 5 Andubon Society: Educational Leaflets, 37—44. — Special Leaflets 19—21. Oberlin, O.: John Lynds: The Wilson Bulletin. XXII. 1910. Ottawa (Canada): Dep. of Mines: John Macoun, Catalogue of Canadian Birds, Id ed. Philadelphia: Academy of. Nat. Sciences: Proceedings. LXI. Pittsburgh, Pa.: Carnegie Museum: Annals. VI, — Memoirs IV. 4. — Reports: XIII — Founders Day. XIV. Rock Island, Ill.: Augustana College: Publications. San Francisco, Cal.: Cal. Academy of Sciences: Proceeding. III. Santa Clara, Cal.: Cooper Orn. Club: The Condor. XII. 1910. St. Louis, Mo.: Academy of Science: Transactions. Topeka: Kansas Ac. of Sc.: Transactions. XXII. 147. 148. 149. 150. 151. 152. 153. 297 Urbana: Ill. State Laboratory: Bulletin VIII. Washington: Smithsonian Institution: Report on Progress 1909. — Contributions. XII. — Proceedings. XXXV., XXXVI. — Bulletin. 67—72. 5 Division of Biological Survey: North-American Fauna. Bulletin. x Secretary of Agriculture: Report. — Yearbook. VI. Australia. Brisbane: Queensland Museum: Annals. VIII. IX. Melbourne: National Museum; Memoirs III. Sydney: Australian Museum: Records. VII. Report of Trustees. 298 NECROLOGUS. Sharpe Bowdler Richard 1847—1909. Igaz barátunknak, SHARPE BowDLER RicHarp- nak halálával az ornithologia azoknak a kevés számú szakembereknek egyikét veszítette el, a kik biztosan tekintik át a madárvilág összes ismert alakjait. Nemcsak a British Museum- nál — a melynek ornithologiai osztályában kevés kivétellel mindaz megvan, a mi a madár- alakokröl tudományosan megällapittatott — viselt állása, hanem nagy ornithologiai talen- tuma, egyesülve óriási emlékezőtehetséggel és az egész irodalom áttekintésével, mindezek együttvéve első helyet biztosítottak számára az ornithologia területén. Sarre az ornithologiai tudás valóságos kincs- tartója volt, a kincstartók irígy és titkolódzó természete nélkül: egész tudása rendelkezé- sére állott mindenkinek, a ki hozzá fordult és ő kész örömmel szolgált, csak úgy szórta a kincset. És e mellett igazán jó, mélyenérző ember volt, a kit mindenki — a ki csak érint- kezett vele — szeretett és tisztelt. A mikor 1900-ban Párisban arról volt szó, kit kellene az angol szakemberek közül a Londonba tervezett 1905. évi IV. nemzetközi Ornithologiai Kongresszus elnökévé megvá- lasztani, egyhangúlag SsaxpE választatott meg, tudományos rátermettségén kívül azért is, mert nem volt irígye, nem volt riválisa és igazán közszeretetben állott. Az a , monumentum a ereperennius“,a melyet SHARPE magának az ornithologiai tudás terü- letén állított, az egyén szempontjából véve valóban óriási. Iratai, a melyek szerkesztői, rendszerező és a természetben kutatva-meg- figyelő ornithologus szerepéből fakadtak, jel- lemzik nagy becsét. A British Museum madarai- ról kiadott 27 kötetes Katalogus túlnyomó nagy része az ő műve; a , Hand List of Birds" négy kötete az ő tollából eredt; Dresser Európa madarairól szóló remekművének esz- méje és tervezete SHARPE-tól való, részt is vett a mű kiadásában addig az időpontig, a Richard Bowdler Sharpe 1847—1909. Durch den Tod unseres wahren Freundes, Ricnarp BowDLER SHARPE, verlor die Ornitho- logie einen der wenigen Fachmänner, die eine sichere Übersicht über sümtliche be- kannte Formen der Vogelwelt besassen. Nicht nur seine Stellung am British Museum, des- sen ornithologische Abteilung mit wenigen Ausnahmen alles enthült, was über Vogel- formen wissenschaftlich festgestellt ist, son- dern auch sein riesiges ornithologiches Ta- lent, im Verein mit einem riesigen Gedüchtnis und der umfassenden Kenntnis der Literatur, sicherten ihm eine dominierende Stellung in der Gesamtheit der Ornithologie. Sharpe war ein wahrer Thesaurarius orni- thologischen Wissens, jedoch ohne die ge- wöhnliche Eigenschaft der Schatzmeister, jene des Geizes und der Geheimtuerei: sein ganzes Wissen stand jedem zu Diensten, der sich an ihn wendete und er spendete mit vollen Händen. Dabei war SHARPE ein wirklich guter und tiefgemütlicher Mensch, den alle, mit denen er in Berührung kam, liebten und verehrten. Als es sich in Paris im Jahre 1900 darum handelte, welcher englische Fachmann für die Präsidentschaft des für London geplanten IV. internationalen Ornithologischen Kongress- ses — 1905 — zu wählen wäre, wurde SHARPE einstimmig ausser wissenschaftlicher Eignung auch deswegen gewählt, weil er daheim keine Neider, keine Rivalen hatte und wirk- lich beliebt war. Das „Monumentum aere perennius“, wel- ches sich Suarre auf dem Gebiet ornitholo- gischen Wissens setzte, ist für den einzelnen Menschen wirklich riesig zu nennen. Seine Arbeiten alsredigierender, klassifizierender und im Freien forschender Ornithologe charakte- risieren seinen grossen Wert. Die weit grössere Hälfte der siebenund- zwanzig Bände des Kataloges über die Vögel des British Museum sind seine Arbeit, die vier Bände der „Hand List of Birds“ flossen aus seiner Feder; die Idee und der Plan von Dressers Prachtwerk der Vögel Europas mikor à British Museumhoz hivatott meg, a hol azutan mas, nagyobb kötelessegek vartak ra és vették igénybe. A monografiäk egész sora ered Sxarpz-t6l; ilyenek a jégmadarak- rol, a fecskekröl stb. szólók. Reank magyarokra emlékezetes marad, hogy osztályozó művét: „A Review of Recent At- tempts to Classify Birds. An adress delivered before the Second internat. Ornith. Congress on the 18 of May 1891. Budapest (published by the Office of the Congress)“ Budapesten adta ki. Söt az anyagröl elöadäst is tartott nekünk itt Budapesten. Ez idő óta igaz barátja volt a magyaroknak és melegen támogatta ornithologiai törekvéseinket. Bar Suarpe londoni gyermek, tehát telivér angol volt, még sem volt meg benne fajának sokszoros ridegsége és feszessége. Szíve mélyéig jó, kedélyes ember volt; még nyomai sem voltak benne azoknak az allüröknek, a melyek bizonyos tudósok elen- gedhetetlen jellemzői; innen volt az, hogy a hol csak megjelent, a társalgás hangja legott szivélyessé vált. Az 1891. évi második nemzetközi Ornitho- logiai Kongresszusra Majna-Frankfurtból érke- zett megszakítás nélkül utazva HARTERT Erni és BürrixorER János kiséretében Budapestre. Nagy diagrammjaival fölszerelve, csengő han- gon tartotta meg angol professzori talárban előadását az ásványtani intézet előadótermében ; kötelessége teljesítése után, egészen „a mi SHARPE-NK“ lett. A jókedv azon a bucsúlako- mán érte el tetőpontját, a melyet az István főherczeg szállóban rendeztünk obligát czigány zene mellett. Mint Faro elnöktärsa megeresz- tettem egy felköszöntőt — a magam módja szerint — barätainkkä vált vendégeinkre, a mire hirtelen fölemelkedett Bürnxorer, hogy száraz, hollandus modorában engedélyt kérjen egy egészen új dal előadására. Hollandus és új dal! hogy fér ez össze? Meghagytam a czigánynak, zendítsen rá rögtön az első vers- szak után és kísérje a többi strófát, a mi a czigánynál elvégre is könnyű dolog. BÜTTIKOFER belefogott : 299 stanımt von Harpe, auch nahm er an der Herausgabe des Werkes bis zu dem Zeit- punkte teil, wo er an das British Museum berufen wurde, wo ihn dann andere, grosse Pflichten in Anspruch nahmen. Eine Reihe von Monographien verdankt Suarez ihr Entste- hen, so jene über die Eisvögel, die Schwal- ben etc. Für uns Ungarn ist es denkwürdig, dass er sein klassifikatorisches Werk: „A Review of Recent Attempts to classify Birds. An address delivered before the Second internat. Ornith. Congress on the 18 of May 1891. Budapest (published by the Office of the Congress)“ in Budapest herausgab. Ja er hielt uns hier in Budapest, im Talar, einen Vor- trag über diese Materie. Seit dieser Zeit war er ein wahrer Freund der Ungarn und ein warmer Förderer unse- rer ornithologischen Bestrebungen. Trotzdem Sarre ein Londoner Kind, also Vollblut-Engländer war, hatte er nichts von der Steifheit und Gemessenheit seiner Race an sich. Er war von Herzen aus ein grund- guter, urgemütlicher Mann, ohne eine Spur gewisser Alluren, welche zum Requisitorium gewisser Gelehrten gehören; daher kam es, dass wo immer er erschien, der Ton sofort ein herzlicher wurde. Auf den II. internationalen Ornithologen- Kongress 1891 kam Suarez von Frankfurt a/M. an in ununterbrochener Fahrt, in Beglei- tung von Ernst Harrerr und Jonann BÜTTIKOFER nach Budapest. Mit seinen riesigen Diagram- men ausgeriistet, hielt er mit heller Stimme seinen Vortrag im Hörsale des mineralogischen Institutes und war dann, der Pflicht ledig, ganz „unser Snares.“ Den Clou der guten Laune bildete das Abschiedsmal im Hotel Erzherzog Stefan, mit in Ungarn obligater Zigeunermusik. Als Kopräsident (neben Fatio) liess ich einen Toast eigener Art auf unsere zu Freunden gewordenen Gäste los und plötz- lich erhob sich Bürnxorer, um in seiner tro- ckenen, holländischen Art die Erlaubnis zu erbitten ein ganz neues Lied vortragen zu dürfen. Ein Holländer und ein neues Lied! wie reimt sich das? Ich sagte dem Zigeuner, er solle nach der ersten Strofe sofort einfallen, was ja für diese Race keine Schwierigkeit bietet. Bürrıkorer begann also: 300 Robog Sharpe Londonbél Juppeidi juppeida ! Csaladfat hoz javából Juppeidia da! Biittikofer vele van Juppeidia heiszassza Jó Harterttel: haroman Juppeidia da! A második versszakba a czigàny mar bele- vágott, azután vele énekelt az egész tär- saság. Igy fejlődött ki az az állapot, a mit a németek ,óriási jókedvnek" neveznek — a mi Sxarpe-nk szinte úszott a boldogságban, hol tapsolt, hol meg az oldalát fogta. Elemé- ben volt: azt akarta, mindig legyen az egész világ jó és vidám. A Kongresszus három, más-más irányú kirándulással végződött. SHARPE a Fertô-tora induló csoporthoz szegődött. Az egész úton, a melyet Madarász Gyula rendezett és veze- tett, mindenütt tárva-nyitva várták kastélyok és házak a messze idegenből jövő vendégeket. Itt tudta azután meg SHARPE: mi az a magyar vendégszeretet; volt is része benne, ki is ürítette kelyhét fenékig. Ezt sohasem tudta elfeledni ; Párisban is — 1900 —, Londonban is — 1905 — megemlékezett róla. Londonban bepillantást engedett nekünk családi életébe is; vendégül látta birtokán minden ország ornithologusát. Családját min- denkor szívén hordozta és látni és hallani kellett, milyen gyöngéden bánt ,my little Daughters"-jaival, a kik szorgalmas méhek gyanánt rajongták körül. SHARPE-nak — úgy, mint a legtöbb angol tudósnak — nem adatott meg, hogy a pátriár- kák nagy korát megérje. Nevét így is kitörülhe- tetlenül írta be kedves tudományágunk év- könyveibe és mindazok szívébe is, kik ismerték. SHARPE kezdettől — 1894-t6l — fogva tisz- teleti tagja volt a Kir. Magyar Ornithologiai Központnak. Tisztelet emlékének ! Sharpe kommt von London her, Juppeidi juppeida ! Bringt uns einen Stammbaum her, Juppeidia da! Büttikofer ist dabei Juppeidia heisassa ! Mit dem Hartert sind es drei, Juppeidia da! Die nächste Strophe intonierte schon die Zigeunermusik mit ganzer Kraft und dann fiel die ganze Gesellschaft ein. Es entwickelte sich der Zustand, den die Deutschen mit „ungeheurer Heiterkeit“ bezeichnen — und unser Sarre schwamm förmlich in Seligkeit, bald klatschte er, bald hielt er sich die Seiten. Er schwamm in seinem Element: er wollte, dass die ganze Welt gut und fröhlich sein soll. Den Beschluss des Kongresses machten Ausflüge in drei Richtungen. Sxarre schloss sich jener Gruppe an, die zum Fertö-See ging. Auf der ganzen Tour, welche unser Ornitho- loge Junius von Maparisz arrangierte und führte, standen die Tore aller Herrschaftshäuser angelweit offen, um die „Gäste aus weiter Ferne“ zu empfangen. Hier erfuhr dann SHARPE : was ungarische Gastfreundschaft ist, er leerte den Kelch derselben bis zur Neige. Das hat er uns nie vergessen. In Paris — 1900 — und in London — 1905 — kam er stets darauf zurück. In London liess er uns einen Blick is sein Familienleben werfen, er empfing die Ornitho- logen aller Herren Länder auf seiner Besitzung. Seine Familie trug er stets in seinem warmen Herzen und man musste es sehen und hören, wie zart er mit seinen „my little Daughters“ umging, die ihn wie emsige Bienen umgaben. Es war SHARPE nicht gegönnt, so wie den meisten englischen Gelehrten, das hohe Patri- archen-Alter zu erreichen. Er schrieb aber doch seinen Namen unauslöschlich in die Annalen unseres lieben Wissenszweiges und in die Herzen aller, die ihn kannten. Sharpe war seit Beginn — 1894 — Ehren- mitglied der Kön. Ungarischen Ornitholo- gischen Centrale. Ehre seinem Andenken! Dr. Giglioli Hillyer Henrik. Dr. Giarrori H., Olaszország legjelentéke- nyebb ornithologusainak és általában zoolo- gusainak egyike, 1909 deczember 15-én, tehat tiz nappal Bowpuer SHARPE halála előtt, húnyt el. Halála a nemzetközileg működő ornitho- logusok idősebb gárdájára nagy veszteség; Gieuiont szoros barátságban állott velük és tevékeny részt vett a nemzetközi Kongresz- szusokon. Dr. Giariori H. 1845-ben született London- ban; de tanulmányait hazájában, a pisai egyetemen végezte. A , Magenta" olasz királyi hajó kutató útjában részt vett ; utána — 1865 — meghivatott a firenzei egyetemre, a hol élete végéig intenziv tevékenységet fejtett ki a zoologia és speczialisan az ornithologia teren; ez utóbbinak eredménye többek között az , Avifauna italica" czímű műve, mely 1906-ban második kiadást ért. Magyarországgal a második nemzetközi or- nithologiai Kongresszus idejében, 1891-ben jött érintkezésbe, a mikor elfogadta az Ornitho- geographia referensi tisztét és referátumát is beküldte, a mely ,L’avigografia. Rassegna introduttiva, del Dr. E. H. Graton Prof. ord. di Zoologia etc. nel R. Istituto di studi superiori in Firenze“ czim alatt jelent meg a Kongresszus föjelenteseben — Compte rendu. — Mint a Kongresszus egyik referense, GIGLIOLI is kineveztett az 1894. alakult kir. Magyar Ornith. Közp. tiszteleti tagjává. Nyugodjék békében! Wiser Vincze lovag. Ez év folyamában halt meg Grazban Wiser Vincze Lovag, cs. kir. komänytanäcsos, az osztrák madárbarátok grazi szövetségének elnöke, intézetünk becsült tiszteleti tagja, oly ferfi, a kinek a humanus lénye felülemelkedett minden politikai visszavonásnak, ki a huma- nitást önmagáért nagyratartotta és gyakorolta, a mellett intézetünknek melegérzésű barátja volt. E férfiú nemes lényéről és azokéról is, Aquila XVII. 301 Dr. Enrico Hillyer Giglioli. Dr. E Gieusors, einer der bedeutendsten Orni- thologen und überhaupt Zoologen Italiens, starb am 15. Dezember 1909, also zehn Tage früher als BowDLER Sarre. Sein Heimgang bedeutet einen grossen Verlust für die ältere Garde der international wirkenden Ornithologen, mit denen Grezrou eng befreundet war, und stets gerne tätigen Anteil an den Arbeiten der internationalen Kongresse nahm. Dr. E. Grenton ward im Juni 1845 in London geboren, absolvierte jedoch seine Studien in seiner Heimat an der Universität Pisa. Er nahm an der Forschungsreise des kön. ita- liänischen Schiffes „Magenta“ teil und erhielt darnach — 1865 — einen Ruf als Professor an die Universität Florenz, wo er bis zu seinem Lebensende eine intensive Tätigkeit auf dem Gebiete der Zoologie und speziell der Orni- thologie entfaltete, deren Frucht u. A. seine „Avifauna italica“ ist, die 1906 eine zweite Auflage erfuhr. Ungarn trat er im Jahre 1891, zur Zeit des IT. Internationalen Ornithologischen Kon- gresses näher, anlässlich dessen er das Referat über Ornithogeographie übernahm und einsendete ; dasselbe führte den Titel , L'avi- geografia. Rassegna introduttiva, del Dr. E. H. Gieniour Prof. ord. di Zoologia etc. nel R. Instituto di studi superiori in Firenze“ und erschien im ,Compte rendu“ des Kongresses. Wie alle Referenten des Kongresses wurde auch E. Gicurorr zum Ehrenmitgliede der 1894 entstandene künigl. Ung. Ornith. Centrale er nannt. Friede seiner Asche! Vinzenz Ritter von Wiser. Im Laufe dieses Jahres starb in Graz der k. k. Regierungsrat Vinzenz RITTER von Wiser Präsident des „Österreichischen Bundes der Vogelfreunde, Graz“, unser verehrtes Æhren- maitglied ; ein Mann, dessen humanes Wesen über allen politischen Hader erhaben war, der die Humanität um ihrer selbstwillen hochhielt und ausübte und dabei ein warmer Freund unserer Anstalt war. Glänzender als alle schö- 39 302 a kik követtek, a legékesebb szavaknäl fe- nyesebben tanuskodik Graznak és környe- kenek madárvilága, mely letett a vadsägrél és az ember iránti bizodalmäval jótékony és mély hatäst gyakorol a természet minden barätjänak kedélyére. Béke hamvainak | nen Worte spricht für den Edelmut des Mannes und aller, die jhm als Führer folgten und ihn verehrten, die Vogelweltinundum Graz, welche jeder Furcht vor dem Menschen bar, bis zum Greifen kirre das Gemüt eines jeden Naturfreundes wohltätig und tief berührt. Friede seiner Asche! INDEX ALPHABETICUS AVIUM. Accentor modularis (L.). 9. 122. Accipiter nisus (L.). 136. 138. 139. 265. 288. Acrocephalus arundinaceus (L.). 9. 123. 225. 283. 270. dumetorum Blyth. 280. palustris (Bechst.) 10. 124. 233. streperus (Vieill.). 10. 124. — horticolus (Naum.) 10. Aegithalus caudatus (L.). 288. Alauda arborea L. 10. 121. 134. — arvensis L. 5. 10. 120. 121. 130. 135 136. 138. 225. 280. 288. 289. — cristata L. 225. Ampelis garrula (L.). 14. 233. Anas boschas L. 14. 120. 121. 233. 270. crecca L. 14. 120. 121. 147. penelope L. 14. 121. querquedula L. 15. 121. strepera L. 15. 121. 281. Anser albifrons (Scop). 15. — anser (L). 15. 120. 121. 295. 281. — fabalis Lath. 15. 120. 125. Anthus campestris (L.). 15. 123. cervinus (Pall.) 15. 124. pratensis (L.). 15. 122. 281. spipoletta (L.) 16. trivialis (L.). 16. 123. 225. 288. Aquila chrysaëtus L. 287. — maculata (Gm.). 16. 122. 288. — — clanga Pall. III. V. 123. — melanaëtus (L.). 235. 236. — pennata Gm. 123. Archibuteo lagopus (Brünn.). 16.168— 173. 287. 289. Ardea alba L. 16. 121. 230. 231. einerea L. 3. 16. 120. 122. 130. 225. 231. 234. 249. 269. garzetta L. 18. 123. 231. 270. purpurea L. 18. 122. 231. 232. 251. 252. 269. ralloides Scop. 19. 123. 231. 233. 234. Ardetta minuta (L.). 19. 124. 233. 281. 125. 281. 125. = 281. 235, 288. 249, 125. 273. 269. 225. 230. 232. Asio accipitrinus (Pall.). 120. 273. otus (L.). 168. 176. 179. 225. 285. 286. 287. 288. Astur palumbarius (L.). 286. 287. Botaurus stellaris (L.). 19. 120. 122. 287. Buteo buteo (L.). 19. 120. 138, 139. 168, 173—176. 287. 288. — Zimmermannae Ehmke. 28 121. 136. 285. 286. cy Calamodus aquaticus (Gm.). 123. — melanopogon (Temm.). 122. — schoenobaenus (L.). 19. 123. 233. 287. 288. Cannabina cannabina (L.) 19. 120, 134. 288. — flavirostris (L.). 19. — linaria (L.). 287. Caprimulgus europaeus L. 19. 124, 125. Carduelis carduelis (L.). 20. 120. 225. Cerchneis cenchris (Naum.). 124. — tinnunculus (L.). 20. 120. 121. 139. 214—218. 225. 270. 281. Cerchneis vespertinus (L.). 20. 124. 205—214. 224. 225. 234. 280. 285. Certhia familiaris L. 287. 288. Charadrius alexandrinus L. 20. 225. 235. — dubius Scop. 20. 123. — pluvialisL. 20. 122. Chelidonaria urbica (L.). 2. 21. 125. 130. 148. 225. 254. 267. 289. Chloris chloris (L.). 26. 121. 134. : 288. Ciconia ciconia (L.). II. V. 26. 122. 125 130. 131. 134. 136. 137. 138. 139. 141—147. 149. 222. 223. 224. 225. 226. 227. 228. 229. 230. 236 — 247. 256. 258. 259. 260. 261. 267. 274. 276. 279. 280. 281. 285. 286. nigra (L.). 33. 122. 125 130. 225. 235. 285. 287. Circaëtus gallieus (Gm.). 122. Circus aeruginosus (L.). 33. 120. 122. — cyaneus (L.) 33. 120. 121. 288. — macrurus (Gm.). 122. — pygargus (L.). 33. 120. 122. Clivicola riparia (L.). 2. 33. 123. Coccothraustes coceothraustes (L.). 34. 225. Colaeus monedula (L.). 34. 233. 288. Columba livia L. 120. — oenas L. 6. 34. 120. 121. 125. 130. 233. 280. 281. — palumbus L. 6. 38. 120. 121. 126. 130. 233. 289. Colymbus auritus L. 124. eristatus L. 42. 120. 122. 280. fiuviatilis Tunst. 42. 120. 122. 225. griseigena Bodd. 42. 122. — nigricollis (Brhm). 42. 122. Coracias garrula L. 2. 6. 126. 128. 130. 233. 287. Corvus cornix L. 137. 141. 265. 266. 270. 279. — frugilegus L. 43. 136. 225. 234. 258. 269. 270. Coturnix coturnix (L.). 3. 44. 130, 150—167. 173. 175. 274. 280. 281. Crex crex (L.). 3. 47. 124. 163. Cuculus canorus L. 5. 49. 123. 130. 143. 233. 278. 280. 281. Cyanecula suecica (L.). 55. 122. 280. Cygnus cygnus (L.). 55. 280. Dafila acuta (L.). 56. 121. Dendrocopus major (L.). 233. 287. — minor (L.). 287. Emberiza calandra L. 56. 120. 121. 169. 172. 289. — cia L. 56. 122. — citrinella L. 171. 172. 177. 178. 217. 233. 288. 39* 304 Emberiza hortulana L 56. — schoeniclus L. 56. 120. 121. 209. 210. 213. 233. 288. Erismatura leucocephala (Scop.) 121. Erithacus rubecula (L.). 56. 120. 122. 130. 131. 139. 264. — — melophilus Hart. 148. Falco lanarius L. Pall. 121. 270. — merillus (Gerini). 56. — peregrinus Tunst. 287. — subbuteo L. 57. 123. Fringilla coelebs L. 57. 120. 121. 136. 138. 177. 178. 214. 217. 295. 933. 264. 270. 280. — montifringilla L. 57. 288. Fulica atra L. 57. 121. 225. 281. Fuligula clangula (L.). 57. — ferina (L.). 57. 121. 233. — fuligula (L.). 58. 120. 121. 287. — marila (L.) 122. — nyroca (Güld.) 58. 121. 233. 270. Gallinago gallinago (L.). 58. 120. 121. 271. — gallinulla (L.). 58. 121. 295. — major Gm. 58. 122. Gallinula chloropus (L.). 58. 120. 122. 126. 225. 233. Garrulus glandarius (L.). 171. 172. 288. Gavia arcticus (L.) 58. Glareola melanoptera (Pall.) 59. — pratincola (L.) 123. 225, 234. 261. 271. Glaucidium noctuum (Retz.) 270. Grus grus (L.). 4 59. 129, 130. 138. 139. 241. 280. Gyps fulvus (Gm.) 271. 235. 289. 136. Haematopus ostrilegus L. 122. Himantopus himantopus (L.) 60. 234, Hirundo rustica L. 2. 61. 193. 130. 140. 142. 147—149, 225. 252. 253. 254. 267. 274. 978. 281. 285. — — gutturalis (Scop). 148. Hydrochelidon hybrida (Pall.). 124. — leucoptera (Meissn. et Schinz). 69. 124. 235. — nigra (L.). 69. 124. 224, 295. Hypolais hypolais (L.) 69. 124. 287. 288. 233. 271. Jynx torquilla L. 2. 6. 225. 262. 263. 281. 69. 123. 130, 287. 288. Lanius collurio L. 70. 124. 126, 130. 131. 225. 255. 256. 263. 267. 268. 270. 287. 288. 289. — excubitor L. 263. — minor Gm. 71. 124, 225. 270. 281. 288. — senator L, 71. 124. Larus canus L. 121. — fuseus L. 287. — minutus Pall. — ridibundus L. 1108198: 71. 121. 143. 146— 149. 220. 221. 222. 225. 233. 234. 247. 248. 249. 255. 256. 270. 275. 280. 285. 286. 288. Limosa limosa (L.). 71. 122. 140. Locustella fluviatilis (Wolf.). 71. 124. 287. 288. — luscinioides (Sav.). 72. — naevia (Bodd.). 72. 124. Loxia curvirostra (L.). 295. Luscinia luscinia (L.) 3. 72. 130. 279. 280. 287. — philomela (Bechst.). 74. 130. 270. 280. 123. : 272. 123. 124. Mergus albellus L. 75. — merganser L. 75. Merops apiaster L. 75. 124. 274. Mieropus apus (L.). 2. 76. 124. 127. 133. 225. 235. 254. 280. Milvus migrans (Bodd.). 76. 122. 995. 233. 270. — milvus (L.). 76. 121. Monticola saxatilis (L.) 76. 194. Motacilla alba L. 5. 77. 120. 121. 127. 130. 142. 143. 225. 262.280. 281. — — lugubris Temm. 148. — boarula Penn. 5. 82. 120, 121. — flava L. 85. 123. 287. — — rayi (Bp.) 148. Muscicapa atricapilla L. 84. 86. 280. 288. collaris Bechst. 86. 123. 281. grisola L. 87. 124, 225. 226. 289. parva Bechst. 87. 124. 270. 276. 130. 123. Numenius arcuatus (L.). 87. 121. 138, 140. 235. 281. — phaeopus (L.). 88. 122. 281. — tenuirostris Vieill. 88. 122, Nycticorax nycticorax (L.). 88, 225. 230. 231. 232. 234, 249. 269. 273. 136. 123. 251. 123. 127. 274. Oedienemus oedienemus (L.). 88. Oriolus oriolus (L.). 4. 88. 124. 130. 225. 226, 933. 270. 273. 280. 288. 289, | | 4 | ‘| Rallus aquaticus L. 96. 120. 122. 287. i Ortygometra parva (Scop). 91. 122. | — porzana (L.). 92. 193. 995. | — pusilla (Pall.). 92. 123. | Otocorys alpestris (L.) 287. Pandion haliaëtus (L.). 92. 193. 270. Parra jacana L. 272. Parus ater L. 266. 267. — cristatus L. 287. — coeruleus L. 225,233. 263. 264, 287. - major L. 225. 233. 261. 262. 263. 7 264. 265. 266. 270. 287. 288. | — palustris L. 263. 264. 270. 287. | Passer domesticus (L.). 171. 172. 262. | 287. — montanus (L.). 233. 261. | Pastor roseus (L.) 92. 272. | Pavoncella pugnax (L.). 92. 121. 281. Perdix perdix (L.). 150 —167.171—175. | 214, 266. - Pernis apivorus (L.). 124. 4 ‘| Phalacrocorax carbo (L.). 92. 122. 269. — pygmaeus (Pall.). 92. 122. Phylloscopus acredula (L.). 3. 92. 122. 130. 280. 281. 288. — sibilator Bechst. 95. 123. 281. 287. 288. — trochilus (L.\. 95. 123. 280. 288. Pica pica (L.). 176. 178. 225. 234. Picus viridis L. 225. 233. 287. Pinicola erythrinus (Pall.). 280. Pisorhina scops (L.). 124. Platalea leucorodia L. 95. 122. 249. Plegadis faleinellus (L.). 95.123. 234. Pratincola rubetra (L.). 95. 123 287. 288. — rubicola (L.). 96. 121. 130. 131. Puffinus puffinus yelkouanus (Acerbi). 289. Pyrrhula pyrrhula (L.). 288. Recurvirostra avocetta. L. 123. ‘| Regulus ignicapillus (Brhm. Temın.). 96. — regulus (L.). 96. 288. | Remiza pendulina (L.). 96. 233. à Rissa tridactyla (L.). 122. pa Ruticilla phoenicura (L.). 96. 120.123. | 128. 130. 233. 280. 287. | — tithys (L.). 97. 122. 130. 225.233. ° 281. 287. | | Saxicola oenanthe (L.). 98. 123. 130. 151. 148. 281. Scolopax rusticola L. 6. 98. 120. 122. 127. 130. 136. 138. 142, 143. 280. 285. | Serinus serinus (L.). 104, 123. Sitta europaea L. 287. Spatula clypeata (L.). 104. 122. 281. Stercorarius parasiticus (L.). 287. Sterna caspia Pall. 104. — hirundo L. 104. 123. 233. 270. — minuta L. 124. Strix flammea L. 285. Sturnus vulgaris L. 6. 104. 120. 127. 130. 225. 227. 233. 274. Sylvia atricapilla (L.). 107. 123. 131. 280. 289. — eurruca (L.). 107. 123. 225. 289. — nisoria (Bechst.). 107. 124. — simplex Lath. 107. 124. 233. 121. 280. 130. 271. 287. 277. 305 Sylvia sylvia (L). 108. 124. Troglodytes troglodytes (L.) 264. Syrnium aluco (L.). 225. Turdus iliacus L. 109. 120. 121. — uralense (Pall.). 225. — merula L. 109. 120. 121. 225. 288. | — musicus L. 109. 121. 130. 131. 139. Tetrao tetrix L. 137. 225. 280. Totanus fuscus (L.). 108. 122. 281.) — pilaris L. 109. 225. 288. — glareola (L.). 108. 123. 234. — torquatus L. 110. 120. 122. — hypoleucus (L.). 108. 123. — — alpestris Brhm. 287. — nebularius (Gunn.). 108. 122. 137. | — viscivorus L. 225. 289. Turtur turtur (L.\. 3. 110. 124. 127. — ochropus (L.). 108. 122. 234. 130. 225. 233. 281. — stagnatilis (Bechst.). 108. 123. Upupa epops L. 5.113. 123. 127. 130. — totanus (L.). 108. 120. 121. 234. 225. 280. 281. 287. Tringa alpina L. 108. 122. 289. Vanellus vanellus (L.). 6. 117. 121. — minuta Leisl. 123. 127. 130. 225. 235. 280. 281. — subarcuata (Güld.). 123. Vultur monachus L. 136. 138. 271. A ee Tee De en an La ray VERT | À i Le A reine a ib \ D 19% A + 2 A a 4 = Z vl f rül à DEL vues 4 ne 9 = UR rc ’ [DCR fe Mi ah 4 DÌ er | "né (ox GAL), ent ai 1 SI AE i? nun A u 8 * 2 aS = ne i =) n + ta N AQUILA TOM. XVII. 1910. TAB. A. J. F. Naumann: „Falco clanga“. Reliquia. Ad viv. pinx. Pest 21 Sept. (18)35.* AQUILA TOM. XVII. 1910. TAB. B. FOLDVARY ES BERNATFALVAI NIKOLAUS FOLDVARY FOLDVARY MIKLOS DE FOLDVAR ET BERNATFALVA 1802—1837, 1802 —1837, CNE is À! i= Li prio ner È n D'Or Pray Pda PR Elöfizetes. ‘4 A Magyar Királyi Ornithologiai Központ folyóirata az È | AQUILA szerkeszti: HERMAN OTTO évenként négy füzetben, az évfolyam 35—50 ivnyi terjedelemben jelenik meg. Egy évfolyam előfizetési ára a belföld számára 16 korona (a k. m. Természettudományi Tár- sulat és Országos Erdészeti Egyesület tagjai 10 koronáért kapják); a külföld számára 25 frank. Az előfizetési pénzek a , Magyar Királyi Ornithologiai Központ, Budapest, VIII. ker., József-körút 65. s2. I. emelet" czim alatt küldendők be. Félévi előfizetést nem fogadunk el. A folyóiratot a tiszteleti és levelezőtagok, kik közölni való kéziratokat, vágy a könyvtár részére nyomtatványokat küldenek be, valamint a jelentéseiket rendesen beszolgáltató megfigyelők tisztelet- példányul kapják. ; | Pranumeration. { Das Organ der Königlich Ungarischen Ornithologischen Centrale AQUILA Redacteur: OTTO HERMAN erscheint jährlich in 4 Heften, der Band in der Stärke von 35—50 Bogen. Der Pränumerationspreis für einen Jahrgang beträgt für das Inland 16 Kronen, für das Ausland 25 Frank. Die Prünumerationsgelder sind an die ,,Kôniglich Ungarische Orni- thologische Centrale, Budapest, VIII, Jözsef-körit 63." einzusenden. Halbjährige Prünumeration wird nicht angenommen. Ehren- und: korrespondierende Mitglieder, die Manuskripte für die Zeitschrift oder Publikatio- nen für die Bibliothek einsenden, damn die ständigen Beobachter, die ihre Berichte regelmässig ein- senden, bekommen die Zeitschrift gratis. Abonnement. Le journal du Bureau Central Ornithologique Royal Hongrois = AQUILA Rédacteur: OTTO HERMAN paraît en quatre fascicules par an, formant un volume do 35 à 50 feuilles environ. Le prix de l'abonnement pour un an est de 16 couronnes pour la Hongrie, et de 25 franes pour l'étranger. Les montants d'abonnement sont à adresser au „Bureau Central Ornitholo- gique Royal Hongrois“ à Budapest, VILI., Jözsef-körut 65. On n'accepte pas des abonnements pour moins qu'un an. MM. les membres honoraires et correspondants, qui envoyent des manuscripts pour le journal ou des publications pour la bibliothèque, comme aussi MM. les observateurs réguliers du Bureau reçoivent le journal gratuitement. Hornyänszky Viktor, Budapest. hi Stat >} a na ci — |& =] I 47 5545 - 4 ie 1c Fe) ee a N 2 us 5 “now B "GG o “Van © ns o ue ? pi el = EL È = 1 =: NET! a THSONIAN INSTITUTION NOILNLILSNI NVINOSHLINS _S314VH#917 LIBRARIES SMITHSONIAN INSTITUT = z= Ses 5 DE: = 2 LE A Ay Oo © u = œ = œ y, 2 = a = 7 = 2 CE = > = > = i > FR ARR E ca E a È a | m ui Da WS = m = m a _ _ 22) — uw NOSHLINS 53 IYVYg17 Ber B RARI ES SMITHSONIAN INSTITUTION NOMALIASNI ONVINOSHLINS Sa luvud 5 S| = i = = = D C4 4 à = = 3 4 2 6 sE 6 N, 3 : ő î PC ? NS 2 LAN 2 ‘È 3 ev PE NZ E SN 2 E 2 3 Bo eu Ba 3 3 THSONIAN INSTITUTION NOILNLILSNI_ NVINOSHLIWS S31Y4VY811 LIBRARIES SMITHSONIAN “a = are 5 = a oo > at N x = x 3 of a d < EUR N = = pe "E 4 = = NS ges szt = 4 = a = ES [es] _ cq + = = i D Rai 3 a o Se i hi € NOSHLINS SIIYVYgIT LIBRARIES SMITHSONIAN INSTITUTION NOILNLILSNI NVINOSHLINS S3lMUWME G z Es = Et = = n z us N È : 5 nn 5 3 5 È e 7 gn a NN 5 = > DR = 5 =f 2 NY = a E 2 m = F 4 a m 2 7 m = m DE n = n = vw = u = eh, THSONIAN NOILNLILSNI NVINOSHLINS S3IUYYAI1 LIBRARIES INSTITUTI z : 2 ai = =< = = „= N = E de = = z = = NS er 3 o ar o 35 ©) NY CRE o 2 ő 2 = ER 3 2 È 2 È Z E Se 2 È A - > En 5 : a N NOSHLINS S3I1HVY9171 LIBRARIES SMITHSONIAN INSTITUTION NOILNLILSNI NVINOSHLINS SI31IYUVYA u = no = = ce Nix 04 a = .o = a io N. = = =. tot Jp 3 = si N = ISSN € = ug a < a N < N oc n ZE, = N [d NI = FE; A 4 \ N o © Lasa 2: 9 = o ì = o =) = = u 2 2 =, THSONIAN INSTITUTION = NOILOLILSNI _NVINOSHLINS_S3 Iuvyg I a LIBRARI ES. SMITHSONIAN _INSTITUTH y. © 2 @ 2 > S ya a, 5 5 : = ? 5 992 AG, 3 > = > Wi 7 MAE = x È > e VG a j m = En 2 m 2 | Di 4 un = == un = ; NOSHLINS, S31uvug11 LIBRARIES SMITHSONIAN INSTITUTION NOILMLILSNI_ NVINOSHLINS SAIUVUgG = < | = < A = < = i = 2 Ne : 2 da = 1 = 5 2 AK 5 D we 2 ‘@ ü z = NS z E ST 2, E z, > = “Ss > = “SS >" = 5 = (7) = D = ” = THSONIAN INSTITUTION NOILNLILSNI NVINOSHLINS S314V49171 LIBRARIES SMITHSONIAN INSTITUTIC = na = ae 2 = = WIE. uJ (02) ezi ul Gay È = = È = = RE N PP = = A | GB, Sia x c < E < 7 a 7 for = is = en =. Da = —_ m o = a mM - = 2 =) = 4 2 I 2 NOSHLINS S31YVYg11 LIBRARI ES _ SMITHSONIAN _INSTITUTION | NOTINLILSNI NVINOSHLINS saziuvud = x = ie, & 5 = N: 8 = © Na 5 2 278 > a 2 5 N = > 2% GE 2 = 5 E Ÿ + = a AG _ = rm THSONIAN INSTITUTION NOILMLILSNI NVINOSHLIWS SZIUVUAIT LIBRARIES SMITHSONIAN INSTITUTI = = X u < AMSOW/ = x < x A = £ NS s i EVA > E = È Hs 449 > = Leti / a DS = Sy) NS AN ‘ 2 © a Tr 4% © fz mi ZT “th bj So rr = JS 4\ O Wks KN Fu m \< Ss] {2 ONE VIN di (© le) LE SYS «ga È ő S u) = (7 S KR = py S « GG 3 \ a C2 o Non oc = Lars © a Caos o 5 6 © a. Mie a = anys Wet} = ay AE SNI_NVINOSHLINS S31YVY811 LIBRARIES SMITHSONIAN INSTITUTION NOILNLILSNI_NVINOSHLIWS S= BG) | 5 2 5 x = = rh, 3 es) | = [es] = Vy, w = w À = a 5 7 5 Gy, = 5 2 N Dif > = > 2 PL; > > Xwù De x = = Be LÉ = 2 NV N ER a 2 a = pc “Se FES (SMITHSONIAN INSTITUTION NOILNLILSNI_NVINOSHLINS SA 1 UVU a 17 SARI SMS ER = EN = < = hy, = br = < = > 2 = 4 5 = YEE Jj > EN, 4 > = 8 NW: 74 5 > U 5 We 2 5 ‚8 ZEN 2 WE ? SH XY 2 = E Se KS a Gy fi = 2 4 VA - = N N 2 = = ae ® 3 3 HERR A 3 a _NVINOSHLINS S31YVMAIT LIBRARIES SMITHSONIAN INSTITUTION NOILNLILSNI_ NVINOSHLIWS S; 2 mi = a z a lata a a — a = u = jet VW. = 4 = = = = E = SW = | E È = = = = S NI Fu a = z = A NS = 5 in 5 m» 5 co fe) EN zz _ 2 A z = > er = Zu ES_ SMITHSONIAN_INSTITUTION_NOILNLILSNI NVINOSHLIWS_S31UVY@17_ LIBRARIES, SMITHSONIAN IN o kx o = Ne o = o - a = = E Fg È > E 5 | = > = Wr 2 > Pate > | Ps = 2A è = == EN AN kő 2 = N i a = 2 2 a z È L= a = a I NVINOSHLIMNS SA1UVY AIT LIBRARIES, SMITHSONIAN _ ca NOLLALILSNI NVINOSHLINS S: < = ot ui cs < = = = = 3 ‘zZ N 3 = Lia a = 7 TR 2 Le è. à 2 oe eee yy, 2 n % 4 WS LY, DE I es = 2 ENG 2 È 2 4j} © = a z PN 5 ae z Le] JES SMITHSONIAN INSTITUTION NOILALILSNI_NVINOSHLIWS _LIBRARIES SMITHSONIAN IN w ui SS ui u 7 tr D = EN = a Er = PAT 2 < EN: si < a | N ME [ea SS a a 7 = a a NS mn = ca = er 2 3 2 a 2 ia 2 iSNI_NVINOSHLIWS | S3 INVUGIT LIBRARIES SMITHSONIAN INSTITUTION _ NOILOLILSNI_ LS » = o = o = o ow = oO = w _ Wy w = (es) = x N: = Pa] 5 Gig, 20 = a E | > NE N > > E Lili = > E S pe NN N = D = | 4 A BAG ù æ = 23 = 7 m N i E) = a * ì ra n = a LES, SMITHSONIAN INSTITUTION NOILNLILSNI_ NVINOSHLINS Sa luvualı LIBRARIES, on = = vag 2 : : < = hu < NI 3 = A > N 3 A, 3 LA = 2 8 Ng 3 995 En GI. S NN = 6 2 D “ BAY ; DI iy hy. LE ta 7; A ci x SÒ n a = E Wy 2% VE = PIRE) i ‘= = 2 Ds 5 z ee Na 5 ISNI_NVINOSHLINS SF1UVMEIT LIBRARIES SMITHSONIAN_INSTITUTION NOILNLILSNI_NVINOSHLIWS S % 7 res n = (2) = =4 à N _ bi — = AE = NN oe D = < a = ‘A < = SS < | ME = = È = a a NS 5 o = o) at] o = E Se m = 2 a = — 4 TES SMITHSONIAN INSTITUTION NOILMLILSNI_NVINOSHLINS S31UVUGIT LIBRARIES SMITHSONIAN IK 9 = I = EB x °° e o > o EB o 5) 4 = oO = w = wo = 4 © = 2 Gi =o = u 5 SA 7 È | a = E pa = = = UH > À r Fe És = 44, ésa 7 © Wd © 5 È 5 = a “Vfl m | = (1) = u) PURE a = I ISNI_NVINOSHIINS S3IXVYAIT LIBRARIES SMITHSONIAN INSTITUTION, NOILNLILSNI NVINOSHLIWS S | 2» = y. ws Ne = So < g N = si AS = a 7 4% AI 5 N Sd I. 64 a 6 N, SÒ z DIR, o x. I Gi NN ER AAS SS LEP 3 di entita voeu A 2 ree | TITUT ON | II I | yer Kiting ee ann OCT PR A à Loaded Brent Ses Wr ee MN RE = 2 twee nn : ; RAS Ve ere Etre cigar x . Ca en Le à à x en ee BAK e CES DEP elt PEN LS LEE u 2 n Vera: >. u A nn m PO Pe Neen A un. ni