ZÌSì.fchi'T '.iti fjgj WmiBBf ito . i i.i il . !^ 9HHn| ÎWaÊÊÈËÈ Iwwin'jcu T^^tM. ... 357 Ausländische Arbeiten auf dem Gebiete der Vogelmarkierungen 362 Vogelzugsjiaten und Notizen aus Neer- langbroek 367 Kisebb közlések. — Kleinere Mitteilungen. Schenk H. Megfigyelések az Acrocephalus streperus horticolus (Naum.)-tóI Dr. Fromm G. A kis poszáta — Sylvia curruca (L.) — családi életéről Müller P. Az építkezés ellentétes hatása a fecskék megtelepedésére Leicht J. Hogyan szabadítják meg magukat a fecs- kék repített fiaiktól ? Radetzky D. A függöczinke fészkelése Gólya és vízisikló „ Bíbicz mint fennsiklakó Beobachtungen über Acrocephalus stre- perus horticolus (Naum.) 377 Aus dem Familienleben der Zaungras- mücke — Sylvia curruca (L.) — . . 379 Entgegengesetze Wirkung der Bauart auf die Ansiedelung der Schwalben . . . 380 Wie die Schwalben sich ihrer grossgezo- genen Jungen entledigen ? 381 Das Nisten der Beutelmeise 382 Storch und Wassernatter 382 Der Kiebitz als Hochebenebewohner . . 382 Obosz E. Chelidonaria iirbica (L.) es Passer do- mesticus (L.) baroza Fernbach K.-né. Fészekpusztító házi veréb Db.MihalovitsÖ. Mérgezett fürjek Dr. Ostbrmaybb M. Szénczinege különös halála . . . Kir. M. 0 K. Madárvédelem a s/.iillökben KabAoso» G. Téli etetés és szöllöiloncza Kenessky L. Téli etetés Karácson (i. Verébirtási kísérletek Fernbach K ne. Ragadozó madarak irtása Babapusztán Tbodobovics F. A tinaruu tyúk megtelepitési kísérlete . Hegymeohy D. Asio aecipitrinus (L.) Szemere L. Strix flammea L. késői költése . . . Leonhardt V. Pastor roseus L • Vadas J. Tichodroma muraria L I!k M annsbf.ro A. Sasok gyakori előfordulása Erdélyben Szomjas G. Hausmann E. Kir. M. 0. K. Vbbnulbth C. Victor F. M. Ekama H. Pascsenko Sz. Menesdorfer G Herman 0. Schenk J. Buteo ferox (Gm.) a Hortobágyon és egyéb megfigyelések Adatok az uráli bagoly erdélyi előfor- dulásához .... Ampelis garrula L megjelenése 1911 telén A Nucifraga caryocatactes macrorrhyncha Bkhm. magyarországi inváziója 1911 őszén .Jegyzetek Német-Délnyugatafrikából Ornitbophaenologiai adatok Latrunból . Az 1910. évi madárvonulás Hollandiában Madárvonulási adatok Jaroslawból . . Madártani megfigyelések Sarajevóban és környékén , Nemzetközi madárvédelem Az „Institut International d'Agriculture de Rome" és a madárvédelem . . . „Institut Ornithologique de France" . . Levelezés . . A Magyar Földrajzi Társaság Alföldi Bizottsága ornithologiai tervezetének vázlata Tervezet a dabas iirböi homok, liomok- erdö, szikes mocsárterületek tanul- mányozására Első jelentés Kampf zwischen Chelidonaria urbica (L.) und l'asser domesticus (L.) .... Der Hanssperling als Nestplünderer . . Giftige Wachteln Seltsamer Tod einer Kohlmeise .... Vogelschatz in den Weingärten . . . Winterfütterung und Kebenwickler . . Winterfütterung Sperlingvertilgungsversuche Raubvogelvertilgung in Babapuszta . . Der Einbürgerungsversuch des Inambu Asio aecipitrinus L.) Späte Brut von Strix flammea L. . . . Pastor roseus L Tichodroma muraria L Häufiges Vorkommen von Adlern in Erdély ßuteo ferox (Gm.) im Hortobágy und an- dere Beobachtungen Daten über das Vorkommen der Uraleule in Erdély Das Erscheinen von Ampelis garrula L. im Winter 1911 Die Invasion von Nucifraga caryocatactes macrorrhyncha Brhm. in Ungarn im Herbst 1911 Notizen aus Deutsch Südwest-Afrika . . Ornithophaenologische Daten aus Latrun Der Vogelzug in Holland im Jahre 1910 Vogelzugsdaten aus Jaroslaw .... Ornithologische Beobachtungen in Sara- jevo und Umgebung Internationaler Vogelschutz Das „Institut International d'Agriculture de Rome* und der Vogelschutz . . . „Institut Ornithologique de France" . . Korrespondenz Skizze des ornithologischen Arbeitsplanes der Alföld-Kommission der Ung. Geo- graphischen Gesellschaft Plan zur Durchforschung des Sand -, Sand- wald-, Saliter- und Sumpfgebietes von Dabas-Ürbö Erster Bericht 383 383 384 385 386 387 388 388 389 390 391 391 391 391 391 392 394 394 399 400 401 403 404 405 409 409 411 413 417 417 Intézeti ügyek — Institutsangelegenheiten 422 Personalia *-'" Gyűjtemények — Sammlungen 4'-' Könyvtári kimutatás — Bibliotheks-Ausweis i-' Necrologus .... 435 Könyvismertetések — Bücherbesprechungen 442 Index alphabeticus avium 445 AQUILA. A MAGYAR KIRÁLYI MADÁRTANI KÖZPONT FOLYÓIRATA. PERIODICAL OF ORNITHOLOGY. EDITED BY THE ROYAL HUNGARIAN CENTRAL BUREAU FOR ORNITHOLOGY. JOURNAL POUR L'ORNITHOLOGIE. PUBLIÉ PAR LE BUREAU CENTRAL ORNITHOLOGIQUE ROYAL HONGROIS. ZEITSCHRIFT FÜR ORNITHOLOGIE. ORGAN DER KÖNIGLICH UNGARISCHEN ORNITHOLOGISCHEN CENTRALE. Nr. 1—4. sz. 1911. Dec. 20. Budapest, IL, Debrői-út 15. Évfolyam XVIII. Jahrgang-. „Aviatika" és Ornithologia. Mert ez már egyszer úgy van ! A nagy, mélyreható és nagykiterjedésű mozgalom, a mely a legműveltebb, a tudás terén vezető népeket, azoknak hivatott osztályait áthatotta és magával ragadta előbb-utóbb a legilleté- kesebb köröket is érintette és megnyilatko- zásra indította; hiszen az „ aviatikánál" az ember röpülése a kérdés, a melynek legfejlet- tebb formái, a legfőbb biológiai jelentőség szerint éppen a madarakat jellemzik és ebben van az „aviatika" és ornithologia közötti kapocs. A Berlinben összeült ötödik nemzetközi orni- thologiai kongresszus alkalmával, mely fényes lefolyású volt, doktor Reichenow tanár, ki Né- metországban, de nemzetközi viszonylatban is magas rangban áll és nem egykönnyen tér el választott szakmájától, bevezető előadásában az aviatikai áramlat behatása alatt, a képzel- hető legfényesebb Areopág színe előtt így nyilatkozott : 1 „Legújabb időben két jelenség alkotja ki- válólag a modern themát és élénk vitatkozás tárgyát : a madárröpülés és a madárvonulás. A röpülés azért, mert az ember a már szá- zadok óta kitűzött czélt, hogy a madártól a levegő fölötti uralmat elragadja, megközelí- tette és azért, mert az aerotechnika terén elért legújabb vívmányok a madárröpülés be- ható tanulmányozásán alapulnak. Az utolsó évek nagyszámú, a madárröpülést illető meg- 1 Bericht über die Arbeiten des fünften internat. Ornith. Kongresses. VI. Vorträge: „Über die Fort- schritte und den gegenwärtigen Stand der Ornitho- logie. Pag. 115—132. A hely 127. 1. Aquila XVIII. „Aviatik" und Ornithologie. Es nützt alles nichts! Die grosse intensive und extensive Bewegung, welche in der Gesell- schaft der fortgeschrittensten, auf dem Gebiete des Wissens führenden Völker und ihre berufe- nen Klassen ergriff und mit sich fortreisst, musste früher oder später auch die speziellsten Kreise, jene der Ornithologie berühren und zur Äusserung bewegen: handelt es sich doch bei der „Aviatik" um den Flug des Menschen, dessen höchst entwickelte Formen von höch- ster biologischer Bedeutung eben die Welt der Vögel charakterisieren; das ist der Zusammen- hang zwischen Aviatik und Ornithologie. Gelegentlich des fünften internat. Kongresses der Ornithologen, welcher in Berlin bei glän- zender Beteiligung verlief, sprach Professor Dr. Reichenow, der in Deutschland aber auch international in der Ornithologie einen hohen Rang einnimmt und nicht leicht vom speziellsten Fach abschweift, in seiner Eröffnungsrede unter dem Eindruck der „aviatischen" Strömung vor dem denkbar glänzendsten internationalen Areopag der Ornithologen vom Fach, wie folgt.1 „Zwei Erscheinungen sind in neuester Zeit besonders moderne Themata und werden aufs lebhafteste erörtert: der Vogel 'flug und das Wandern. Der Flug deshalb, weil der Mensch jetzt dem schon seit Jahrhunderten verfolg- ten Ziel, dem Vogel die Beherrschung der Luft streitig zu machen, nahe gekommen ist und weil die neuesten Erfolge der Aero- technik auf sorgfältiges Studium des Vogel- fluges sich gründen. Die zahlreichen Wahr- 1 Bericht über die Arbeiten des fünften internat. Ornith. Kongresses Berlin. VI. Vorträge. Pag. 115 — 132. „Über die Fortschritte und den gegenwärtigen Stand der Ornithologie." Diese Stelle: p. 127. 1 figyelései, ;i melyeknél a léghajózás, a fizikai kísérletek és különösen az amerikai Egyesült- Államokban végzett teleszkópi megfigyelé- sek jutottak érvényre, azt eredményezték, hogy azok a túlzott fogalmak, a melyik a madárröpülés magasságáról és sebességéről uralkodtak, a szerényebb nézeteknek engedték át a tért . . . * Abban a beszédben, a melyet az idegen államok képviselőinek nevében mondottam, én sem birtam az aviatika áramlatának ellent- állani, a midőn így szóltam:1 „A modern törekvések legmagasabb pontja mindenesetre az ember igyekezete, hogy a föld rögétől el- szakadjon. Megkísérli óriási léggömbökkel és a röpiilőgéppel, a mely utóbbi mindinkább egy nagy röpülő madárhoz kezd hasonlítani. A léggömb azon van, hogy a levegő hatal- mas áramlataival, különösen a hirtelen szél- rohamokkal győzedelmesen megküzdjön ; hogy sikerül-e, az vitatható — én nem hiszem. a A röpiilőgép madárszerűségre törekszik, a nélkül, hogy jelenleg annak biztonságát el- érhetné : mihelyt a hajtó erő megszűnik, kö- veti a gép a nehézkedés törvényét s rende- sen az emberrel együtt el van veszve. De a jövő az övé, mert niadárszerűen az ember is csak azoknak a természeti törvényeknek az alapján fog röpülhetni, a melyek a niadár- röpülésben és általában az állatvilág repülé- sében nyilatkoznak ; a levegő meghódítása csak ezek erejével válik lehetségessé." „Az idő szellemére nézve jellemző az, hogy a rögtől való szabadulás vágyában nem az ideális vágy, az ideális magasság a rugó, hanem — a hatalmak részéről --a Melinit, az Ekrasit könnyű alkalmazása a mélységben, ott, a hol az ember él és törekszik..." Daczára mindazoknak a fizikai kísérletek- nek és a teleskopiummal való megfigyeléseknek a fejlődés elért fokát — mind a két irány- ban véve - - a következő két esemény élesen jellemzi. A világsajtó legelőbbkelő képes lapjai csak az imént hozták a póruljárt, pléh- ' I'. o., pag. 33—34. s Vesd össze Herman 0.: „A röpülés kérdése*. Aquila XV. 1908. nehmungen, die über den Vogelflug in den letzten Jahren gemacht worden sind, wobei Luftschiffahrt, physikalische Experimente und die besonders in den Vereinigten Staaten aus- geführten Telcskopbeobachtungen erfolgreich mitgewirkt, haben das Ergebnis gehabt, dass die übertriebenen Vorstellungen, die man früher über die Höhe und Schnelligkeit des Vogel- rluges hatte, auf bescheidenere Anschauungen zurückgeführt worden sind . . ." (Pag. 127 — 128.) Auch ich vermochte mich nicht dem Ein- tlusse der „ a viatischen" Strömung zu entzie- hen und sprach in der Hede, welche ich im Namen der Delegierten der auswärtigen Staa- ten hielt, u. a. wie folgt1: „Den höchsten Punkt moderner Bestrebungen bildet aber unstreitig der Drang im Menschen: sich end- lich von der Scholle loszureissen. Er versucht es mit Riesenballonen und mit der Flugma- schine, welche letztere oft dem fliegenden Grossvogel zu ähneln beginnt. Die erstere Art — der Ballon - trachtet den Kampf mit der furchtbaren Gewalt der Luftströmung, besonders mit den „unverhofften YVindstüssen" — siegreich zu bestehen; ob es gelingt, das sei dahingestellt — ich glaube es nicht.2 Die letz- tere, die Flugmaschine, strebt dem Vogel nach, ohne dessen Sicherheit — heutzutage — zu er- langen ; denn hört die treibende Kraft zu wirken auf, folgt die Maschine dem Gesetz der Schwere und ist meist samt Mensch verloren. Die Zu- kunft gehört aber ihr; denn vogelartig wird auch derMensch nur kraft der sich im Vogelfluge und überhaupt im Fluge der Tierwelt offenbaren- den Naturgesetze „die Luft besiegen" können". „Bezeichnend für den Geist unserer Zeit ist es, dass bei dem Bestreben, sich von der Scholle zu trennen, nicht immer die ideale Sehnsucht nach idealer Höhe und idealer Frei- heit die Triebfeder bildet, sondern — seitens der Gewalten — die leichte und sichere Art der Anwendung von Melinit und Ekrasit in der Tiefe, wo der Mensch lebt und waltet ..." Trotz aller Versuche, sei es physikalischen, sei es Beobachtungen mit dem Teleskop, wird die erlangte Höhe der Entwicklung der bei- den Richtungen durch folgende zwei Vorfälle ganz scharf charakterisiert : Die vornehmsten illustrierten Organe der illustrierten Welt- 1 Ebendort, pag. 33—34. s Vergi. 0. Herman „Zum Flugproblom'' Aquila. XV. 1908. böl alkotott óriás léghajó, a „Deutschland" képét, a mint könyökösen megtörve és be- horpasztva, mint egy régi kályhacső, ház- tetőkön feküdt és igazán siralmas képet nyújtott. Ugyanez időtájban járt pórul az osztrák hadi léggömb, a „Lebaudy", a me- lyet egy hatalmas szélroham támadott s a mely csak úgy menekült a franczia „Patrie" ismeretes sorsától, hogy majdnem ugyanabban a pillanatban, a melyben a tartó legénység ereje végleg elfogyott volna, egy különösen hatalmas szélroham földhöz vágta úgy, hogy a szövete megrepedt, a gáz kiáramlott s a lég- gömb, mint roncs, a földön fekve maradt. Az összes magyarázatoknak, következteté- seknek és részben szépítéseknek nincs értelme, mert a katasztrófák főoka a fizikai alaptörvé- nyeknek könnyelmű elhanyagolásában ; azok- nak a melyek a levegőáramlatoknak a felüle- tekre gyakorolt hatásáról szólnak, a melyeknek hatása annál nagyobb, minél könnyebb a gáz, a mely a léggömb emelkedését eszközli. Egy éleselméjű németnek igaza volt, a midőn Zeppelin gróf alkotásait a „Schönwetterballon" (szépidőléggömb) névvel illette. A második sorban — de csak sorrend szerint — áll a dynamikus röpülés készüléke : a röpülőgép, az aeroplán, a monoplán és bi- plán, a szárnyszerüen álló felület szerint el- nevezve. A kritériumot az a „pilota" és röpülőgépe szolgáltatta, a ki és a mely Parisban kor- szakalkotásra lett volna hivatott. A bizalom oly erős volt, hogy Francziaország kormánya külön csoportban foglalt állást, hogy a fényes eseménynek tanuja legyen. De hát nem így történt. Oly körülmények folytán, a melyek nincsenek teljesen felderítve, a „pilota"1 rö- piilőgépével az imént kiemelt csoportba ron- tott, elütött egy minisztert, ki holtan maradt a gyepen és jelentékenyen megsebesítette a miniszterelnököt. A tanulság pedig ebből az eseményből világosan az, hogy a röpülőké- szülék nem volt „a pilota* hatalmában. A főirány, a melyet a röpiilőkészülékek követnek, valóban időszerű, világosan szólva, „modern". A törekvés naiv és primitiv for- mája, a mint azt az öreg Icarus viaszszár- presse, brachten erst vor kurzer Zeit das Bild des verunglückten blechernen Riesenballons „Deutschland", der gleich einer geknickten, eingedrückten und verbogenen alten Ofenröhre auf Gebäuden dalag und wirklich einen kläg- lichen Eindruck machte. Ohngefähr zur sel- ben Zeit verunglückte der österreichische Kriegsballon „Lehaudij" , den ein gewaltiger Windstoss zusetzte, und der nur dadurch dem Schicksal des französischen Ballons „Patrie" entging, dass er beinahe in dem Moment, als die Kraft der haltenden Mannschaft ganz zu Ende war. durch einen besonders starken Windstoss zu Boden geschleudert wurde, wo- durch die Hülle barst, das Gas entwich und der Ballon als Wrack am Boden liegen blieb. Alle Erklärungen, Folgerungen und zum Teil Beschönigungen haben keine Geltung, denn die Grundursache der Katastrophen liegt in der Nichtbeachtung oder leichtsinnigen Missachtung desphysikalischen Grundgesetzes, welches über den Druck des Luftströmungen auf Flächen handelt und dessen Wirkung umso grösser ist, je leichter das Gas, welches den Ballon zum Steigen bringt. Ein witziger Deut- scher hatte ganz recht, als er meinte : die Bau- werke des Grafen von Zeppelin kann man füg- lich „Schönwetterballone" nennen. Ganz recht! In zweiter Reihe — jedoch nur dem Ent- stehen nach — steht der dynamische Flug, die Flugmaschine, das Aeroplán, Monoplan und Biplan, je nach Art und Zahl der im ganzen flügelartig gestellten Flächen benannt. Das Kriterium lieferte jener „Pilot" und sein Flugapparat, der in Paris berufen gewe- sen wäre eine Epoche zu bilden. Das Ver- trauen war so fest, dass in einer besonderen Zuschauergruppe Frankreichs Regierung ihren Stand einnahm um Zeuge des glänzenden Erfolges zu sein. Es kam aber bedeutend anders I Infolge von Umständen, die nicht ganz klar dargelegt wurden, fuhr der „Pilot" mit seinem Flugapparat mitten in die bezeichnete Gruppe hinein, streckte einen Minister tot zu Boden und verwundete — gerade den Konseils- präsidenten nicht unerheblich. Die Lehre aus dem Vorfalle war offenbar die, dass der „Pilot" den Flugapparat nicht in seiner Gewalt hatte. Die Hauptrichtung, welche Entwickelung und Verwendung der Flugapparate einschlug, ist ganz zeitgemäss, um deutlich zu sprechen: „modern". Das naive und primitive Wesen 1* 4 nyaival terein tette, persze ezernyi ezerszer van felülmúlva és csak a forma általános vázlata tart fenn bizonyos hasonlatosságot. Ha Icarus csakugyan a levegőbe emelkedhe- tett volna, nagyban és egészben nagy ma- dárhoz hasonlított volna és a modern Blériot is hasonlít röptében azokhoz a parimenti ma- darakhoz, a melyek bevont nyakkal és hátra- nyujtott hosszú lábakkal röpülnek, legjobban a gólyatöcs vagy gólyasneffhez (Himantopus), azzal a mélyrevágó különbséggel, hogy a madárnál a szárnycsapás, a Blériot-nál a forgócsavar adja a hajtóerőt; a madárszárny csapdos, holott a Blériot szárnyalakú szerke- zet merev, mozdulatlan. Itt tehát csak a forma hasonlít. Ez irányzatnál már semmi ideális sincsen, nem az ember fölemelkedése — helyesebben a rögtől való elszakadás — hanem arról a magasságról van szó, a melynek végső czélja például az erősségekbe való belátás, be- tekintés a haderő megoszlásába, a tárgyak- nak és tömegeknek robbanószerekkel való megdobálása, mint hadiczél. A repülőgépek egy másik irányzata : az „őrületes szerencsevadászat". A midőn Blériot elsőnek röpülte át Franczia- ország felől a kanálist, tulajdonképpen kiütötte a hordó csapját. Az első sikert nem aknázta ki a következők javára, lemondott a verse- nyekben való személyes részvételről, hanem úgynevezett Blériot-repülőgépekre gyárat ala- pított. Minthogy azonban a Wright-féle biplán hatalmas versenyt indított, ebből lázas üzelem fakadt : Blériot-monoplán, vagy Wright- biplán V a miben aztán más szerkezetek is résztvettek. A látszólagos összevisszából azután, — mint Vénusz a kagylóból — kikelt a díjak kiírása, a mely azután a repülésben, tehát a magasban, éppen úgy, mint a lóversenynél a mélységben a versenyt a totalisateurrel együtt instiiuálta. Kezdődött a verseny oly díjakkal, a melyek egy polgári vagyonnak feleltek meg; ez a versenyzőknél a kapzsisá- got és a merészséget ingerelte, a kiknél des Bestrebens des alten Icarus mit seinen Wachsflügeln ist freilich tausend und aber tausendfach überboten und nur die Skizze der Form im allgemeinen hält eine gewisse Ähnlichkeit aufrecht. Icarus, falls er sich wirklich in die Lüfte geschwungen hätte, würde im ganzen einen grossen Vogel dar- gestellt haben und der moderne Blériot- Appa- rat ähnelt im Fluge jenen Strandvögeln, die mit einzogenem Halse und weit nach hinten gestreckten Läufen fliegen, am besten wohl dem Strandreiter — Himantopus — mit dem Unterschied, dass beim Vogel der Flügelschlag, beim Blériot-Apparat die rotierende Schraube arbeitet ; der Flügel des Vogels schlägt, der flügelartige Teil des Blériot-apparates dagegen starr ist; es ist also nur die Ähnlichkeit der ganzen Gestalt vorhanden. Das Moderne in der Richtung besteht darin, dass ihr nichts Ideales mehr anhaftet, also nicht das Erheben des Menschen — oder richtiger das Losreissen — von der Scholle, sondern die Gewinnung der Höhe das End- ziel ist, welche den Einblick z. B. in Festun- gen, in die Verteilung der Streitkräfte, das Bewerfen der Objekte und Massen mit Ex- plosionsstoffen zu Kriegszwecken gestattet. Eine andere Richtung der Bestrebungen der Flugapparate ist eine „rasende Jagd nach dem Glück." Als Blériot, als erster, von Frankreich aus den Kanal fliegend überquerte und bei Dover landete, schlug er eigentlich den Spund aus dem Fass. Er beutete nicht den Erfolg seines ersten gelungenen, epochalen Fluges zu Gun- sten der folgenden Flüge aus, sondern er entsagte der ganzen persönlichen Beteiligung an den Flügen und gründete eine Fabrik für Monoplane, sogenannte Blériot-Apparate. Da sich aber die Konkurrenz der Amerikaner, der Gebrüder Wright mit dem Biplan ganz gewaltig meldete, erfolgte ein Treiben und Hasten, ein fieberhaftes Bestreben: ob Mono- plan Blériot, oder Biplan Wright, worin dann auch andere Konstruktionen teilnahmen. Dem scheinbaren Durcheinander entstieg dann, wie Venus der Muschel, das Preisausschreiben, welches den Wettbewerb im Fluge, also in der Höhe, ganz analog mit dem Rennen der Pferde in der Tiefe, nebst Totalisateur, insti- tuierte. Man begann mit Preisen von der Höhe eines anständigen bürgerlichen Ver- utóvégre is inkább bizonyos akrobata merész- ségről, mint alapos hozzáértésről, vagy a siker előfeltételeiről volt szó. „Record!" vált jelszóvá ! Record a távol- ságban, az időben, a magasságban és kü- lönböző változatokban, ezek voltak a felada- tok és mindenre volt és vau külön díj. Az tagadhatatlan, hogy a gyorsaság érde- kében a szerkezetek gyöngíttettek, a mint ezt a szerkezeteknek a gyakori lezuhanáskor való tökéletes összerombolása bizonyítja. Mindenre akad díj, csak egyre nem : oly szerkezetre, mely a lezuhanást megakadá- lyozza vagy legalább végzetes következmé- nyeiben megenyhíti. Ennek az észszerű irányzatnak fölkarolása abban a pillanatban vált indokolttá, a mely- ben a hajtóerő, a motor, annyira fejlődött, hogy önmagát, a szerkezetet, az aviatikust és újabban már egy vendéget is elbírt. Az erő e fölöslege a szerkezet és egyálta- lában a röpülés biztonságára lett volna hivatva. A feladat aránylag könnyen elgondolható. Tudjuk, hogy a csavar hatása, a melynek csavarosán lejtő felülete a madárszárnynál is lényeges, két főirányban hat, még pedig a tengely beállításához képest, úgymint víz- szintesen és függőlegesen. A közvetlen át- menet a vízszintes és függőleges irány kö- zött egyazon tengelyen azért lehetetlen, mert könyökösen forgó és ható csuklót nem is- merünk. A motor erejét tehát két részre kell bon- tani. A nagyobb részt a röpülőgépre és ter- helésre, a kisebbik részt a lezuhanás ellen védő vagy azt enyhítő készülékre kellene fordí- tani. A biztonsági készülék tengelyének függő- legesen, felső végen a csavarral, mely föl- felé hat, kellene beállítva lenni. Abban a pillanatban, melyben a főmótor- ban, vagy általában a röpülőkészü lékben va- lami hiba támad, a mely lezuhanással fenye- get, indul a felfelé ható biztonsági készülék, hogy a lezuhanást esetleg legalább enyhítse. A megszerkesztés hivatottak feladata. mögens; das reizte die Habsucht und die Kühnheit der konkurrierenden Flieger, bei denen am Ende weniger von Verständnis als von Akrobatenkühnlieit die Rede und letztere die Vorbedingung für den Erfolg war. „Behord" wurde die herrschende Losung. Rekord in Entfernung, Höhe, Zeit, in verschie- denen Verquickungen, das waren Aufgaben und gab es für alles Speziaipreise. Es ist notorisch, dass zu Gunsten der Schnel- ligkeit, die Apparate verschwächt wurden, wie dies bei zahlreichen Abstürzen die totale Zer- trümmerung der Apparate bewies. Für alles gab und gibt es Preise, nur für eines nicht : für eine Vorrichtung, welche den Absturz verhütet oder zum mindesten soweit abschwächt, dass die verhängnisvollen Folgen ausbleiben. Der Zeitpunkt für diese rationelle Richtung war in dem Moment angezeigt, wo der Motor soweit entwickelt war, dass er sich selbst, den Apparat, den „Aviatiker" und — neue- stens — schon einen Gast zu tragen imstande war. Das Plus der Kraft sollte zur Sicherung des Apparates und des Fluges überhaupt dienen. Die Aufgabe ist verhältnismässig leicht denkbar. Wir wissen, dass die Schraube, deren gewundene schiefe Fläche auch beim Flügel des Vogels wesentlich ist, besonders in zwei Hauptrichtungen wirkt, u. z. je nach der Einstellung der Achse horizontal und vertikal. Der Übergang von der horizontalen zur vertikalen Richtung auf einer und derselben Achse ist deswegen unmöglich, weil die Me- chanik, selbst auf der heutigen Höhe ihrer Ent- wickelung, ein rotierendes Gelenk nicht kennt. Die Kraft ded Motors müsste also in zwei Teile zerlegt, angewendet werden, u. zw. der grössere Teil für den eigentlichen Flugappa- rat und seine Belastung, der kleinere Teil für den Sicherheitsapparat gegen Absturz, oder wenigstens zur Verminderung der Folgen des Absturzes. Für diesen Sicherheitsapparat ist die vertikal gestellte, also nach oben trei- bende Achse, mit der den Flugapparat senk- recht hebenden Schraube bestimmt. In dem Moment, wo im Hauptmotor oder im Apparat überhaupt ein Defekt entsteht, der einen Absturz zur Folge haben kann, wird der nach oben wirkende Sicherheitsapparat in Be- wegung gesetzt, um zum mindesten den Ab- sturz zu lindern. Die Ausarbeitung und Aus- führung des Projektes ist Sache der Berufenen. Must már elhagyom ezt a sort, hogy más- felé térhessek. Mindazok a megfigyelések, a melyek a ma- dárröpiilés tanulmányozását teleszkóppal illet- ték, úgy azoknak átvitele a repülőgépre az ember dynamikus repülésére kevés értékkel bírnak s a mi mégis értékes, az a mozgás pusztán mechanikáját és a szerkezetet illeti. A különbség a röpülő madár és a szerkezet- tel röpülő ember között az volt és az ma- rad, hogy a röpülő madár saját magának repülőgépe, mely tehát él, érez, akar, észre- vesz, tapasztal, a mely önnön szerkezetén ural- kodik, röpülését akarva módosítja, kezdi és végzi; holott az ember röpülőgépe, a leg- tökéletesebb is, holt anyagból áll s az em- bernek csak a fáradságosan szerzett tapasz- talás erejéig, nem is alávetve, hanem ma még inkább csak jó szerencsére van kiszol- gáltatva. A repülőgépnél tehát alapjában véve az életműködés helyettesítéséről van szó, oly szerkezettel, mely holt anyagból való ; a szer- kezet tehát csak alaki hasonlósággal birhat, így csak forma szerinti másolata az élő szer- vezetnek. Éppen úgy, mint a tenger színe alatt járó hajó alakja szerint a halat utánozza és utá- nozni kénytelen. így a repülőgép is — a leg- magasabb fejlődést érve is — alakilag madár lesz és az marad, mert csak ebben az alak- ban lehetséges a modifikált működés. Természethistóriai tekintetben a repülés valami más 1 A madárröpülésnek a természetben való tárgyalása nagy és egyike a legvonzóbb fel- adatoknak, de már az első lépéseknél is bizonyos bizonytalanságot érzünk, mint a pontosan meghatározott, összehasonlító anyag hiányának következményét. Hol találunk egy specziálisabb bárcsak jel- zést is : hogyan tükröződik a röpülés sajá- tossága a szervezetben — csontváz, izomzat — sa szárny tollazatában ? Hogyan alakul Ich will nun diese Flucht verlassen und mich einer anderen Richtung zuwenden. Sämtliche Beobachtungen des Vogelfluges mittels Teleskops und sonst, sowie die Über- tragung derselben auf den Flugapparat, haben für den dynamischen Flug des Menschen vermittels des Flugapparates eigentlich wenig- Wert und was von Wert ist, ist das rein Mechanische in der Bewegung und im Wesen der Konstiuktion. Der Grundunterschied zwi- schen dem fliegenden Vogel und dem ver- mittelst Flugapparates fliegenden Menschen ist und bleibt für immer der, dass der flugfähige Vogel selbst sein eigener /■ lugapparat ist, der da lebt, fühlt, trill, wahrnimmt, erführt, der den Eigenapparat beherrscht, seinen Flug seinem Willen gemtis modifiziert, beginnt und einstellt; wogegen der Flugapparat des Men- schen, auch der vollkommenste, aus toter Masse besteht und bloss der mühsam erwor- benen, auf Erfahrung ruhenden Einsicht des der Auflassung nach verschiedenen Menschen — nicht unterworfen, sondern heute beinahe auf gut Glück überantwortet ist. Es handelt sich also bei der Flugmaschine um die Substituierung der Lebegsfunktion des lebenden Vogels durch eine mechanische, aus todtem Stoff bestehende Konstruktion, die naturgemäs bloss ein formaler Abklatsch des lebenden Organismus sein kann. So gut wie das submarine Schiff der Form nach den Fisch nachahmt und nachahmen muss, so wird auch der Flugapparat, selbst auf der Höhe seiner Entwicklung, der Form nach ein fliegender Vogel sein und bleiben müssen; denn nur in dieser Form ist seine modifizierte Funktion überhaupt möglich. Der Flug aber, in naturhistorischer Bezie- hung, das ist etwas anderes ! Die Erörterung des Fluges der Vögel in der Natur ist eine der höchsten und zugleich anziehendsten Aufgaben für exakte Beobach- tung; bei den ersten Schritten jedoch über- kommt uns sofort ein Gefühl der Unsicherheit, die natürliche Folge des Mangels an genau bestimmtem und vergleichendem Material. Wo findet sich auch nur eine speziellere Andeutung darüber, wie sich die Art des Fluges im Bau — Skelett und Muskulatur — und in der Art der Befiederung des Flügels spiegelt? Wie sich das Verhältnis des Motors — Brustmuskels — zum Flug einer gegebenen a motor — nicllizoni — egy adott faj röpii- léséhez ? hogyan változik a rokon fajok soro- zatában, hogy alakkört jellemezzen? Hogyha azt kérdjük, mi rendeltetése van a repülésnek a madárra és a madár által a természetben, azonnal a fejlődés sorozatai előtt állunk, a mely — csak mostkori for- mákat véve is, — azokkal kezdődnek, a me- lyek nem tudnak röpülni, mint : a kivi, a casuar, a striiez s a mely sorozatok a leg- jobb röpülőkön át a még máig is megfejtet- len „vitorlázó" repüléshez — Segelflug — vezetnek át. És hogy ha azután — zónánk- ban maradva - azokat a fajokat veszszük szemügyre, a melyek az évszakok folyamá- ban helyüket változtatják — eljutva az egyen- lítőn túli tájakra is — így a „természet ház- tartásában" behatásukat cserélik, akkor szük- ségképpen arra a végső következtetésre kell jutnunk, hogy a madarak repülésének tanul- mányozása, úgy, a mint az a szervezetben tükröződik és lényeges része szerint hivatva van, hogy biológiai tekintetben az ornitholo- giának lényeges része legyen; sőt kell hogy legyen, még csak most következik. A nyomban szembeszökő különbségek és fokozatok úgy, a mint a röpülésben, mint mozgásban nyilatkoznak, azoknak biológiai jelentősége a madárvilágban specziális tanul- mányt igényelnek, a melynek meghatározásai hivatva vannak arra, hogy éles világosságot vessenek a madárra s szervezetének változa- tossága révén az abban kifejezett biológiai jelentőségére a jelenségek sorában, a mi a tudományra nézve legfőbb érdekkel bír. Nincs érdekesebb, mint például a mi nap- pal röpülő négy fecskefajunkat, tehát a füsti fecskét (Hirundo rustica), a molnárfecskét (Chelidonaria urbica), a parti fecskét (Clivi- cola riparia) és a kazári fecskét (Micropus apus), a melyek Alföldünk némely környékén gyakran egy időben röpülnek, a röpülésre nézve pontosabban megfigyelni. A füsti fecske nyilaló, gyakran közvetlenül a földszínhez igazodó röpülése, mely csak néha mutat kis emelkedést — a préda elragadása ; a rövi- debb vonalakban, néha verdeső röpülése a molnárfecskének; a rövidebb vonalakból álló, néha keringő röpülése a parti fecskének ; végre a kazári fecskének sajátos a szárny- alkotásból eredő, szinte villanva nyilaló röpii- Spezies gestaltet'? wie es sich in der Reihe der unterscheidbaren verwandten Arten abändert und damit einen Formenkreis charakterisiert? Wenn wir die Frage aufwerfen : welche Bestimmung der Flug für den Vogel und durch den Vogel für die Natur hat, dann stehen wir sofort vor der Reihe der Entwicke- lung, welche - - bloss die rezenten Formen genommen — mit jenen Formen beginnt, die überhaupt nicht fliegen können, wie Aptéryx, Casuarius, Struthio und über die besten Flie- ger hinweg zum — auch heute noch undefi- nierbaren — ■ Segelflug hinanreicht. Wenn wir dann in logischer Folge — und in der eige- nen Zone verbleibend — jene Arten betrach- ten, die im Laufe der Jahreszeiten ihren Stand- ort — selbst durch Wanderungen bis in trans- äquatoriale Gebiete — verändern, mithin ihre Einwirkung im „Haushalt der Natur" abwech- selnd übertragen, so müssen wir notwendiger- weise zu dem Schlüsse gelangen, dass das spezielle Studium des Fluges der Vögel, wie er sich in den Orgauen spiegelt und in bio- logischer Beziehung ein wesentlicher Teil der Ornithologie werden soll, ja werden muss, von nun au erst zu erfolgen hat. Die sofort ins Auge springenden Unterschiede und Stufenfolgen im Fluge als Bewegung und die biologische Bedeutung derselben in der Vogelwelt, erheischen ein spezielles Studium, dessen Feststellungen berufen sind ein schar- fes Licht auf den Vogel und durch die Mannig- faltigkeit reiner Organisation endlich auf die darin ausgesprochene biologische Bedeutung in der Reihe der Erscheinungen zu werfen, was für die Wissenschaft von höchster Bedeutung ist. Nichts Interessanteres gibt es, als z. B. unsere vier, bei Tage fliegenden, bzw. jagen- den Schwalbenarten, also Rauchschwalbe — Hirundo rustica — , Mehlschwalbe — Cheli- donaria urbica — , die Uferschwalbe — Oli- vicola riparia — , endlich der Turmsegler — Micropus apus — , welche an gewissen Ört- lichkeiten unseres Tieflandes oft zu gleicher Zeit fliegen, auf den Flug hin genauer zu beobachten. — Der dahinschiessende, oft knapp über dem Boden führende Flug der Rauchschwalbe, der nur manchmal eine kurze Erhebung zeigt — den Moment des Ergreifens der Beute — ; der durch Flattern unterbrochene in kürzeren Linien führende Flug der Mehl- schwalbe; der aus kurzen Linien, auch Krei- 8 lése, a mely a Nap nyugtához illeszkedve, mind magasabb égtájon folyik, mindezek jól különböznek és nyilván a szintén megkülön- böztethető röpiilésü prédához, a rovarokhoz illeszkednek, a melyek szintén légrégiókhoz BÍmulnak, a melyek a fecskéknek is meg- felelnek. Melyek ezek a régiók? melyek a rovarok ? Könnyen beláthatjuk, hogy mélyebben ku- tatva, meg kell arról győződnünk, hogy nem az eredmények, hanem a hézagok nagyok. Reichenow az ornithologia állását vázoló kitűnő dolgozatában ' ismerteti a rendszere- ket, a melyek a madáralakok osztályozására felállíttattak. Linné rendszerét, mert mestersé- ges, logikus névvel illeti, a melyet ma sem nélkülözhetünk, a mi helyes is. A többé- kevésbbé természetes rendszereket Reichenow genealogiai-aknak nevezi. Szorosan véve a ma- dárnak szervezete és működése, úgy ezeknek eltérései felismeréséhez mind a két módszer szükséges; a kritériumot a biologia élesebb és finomabb megfigyelése kell hogy nyújtsa, mert csak ez határozhatja és becsülheti meg azt, a mi a szervezetben tipikus, normális és eltérő. Maga a láb vagy a mellcsont, magára, nem elég, mert nem az alak, hanem lényeg al- kotja kutatásunk nagy feladatát. Magának az életnek felismeréséhez az alak csak eszköz, úgy az egyes fajnál, mint annak más for- mákkal való kapcsolataiban és föl az állat- világ egészéhez a természet egyetemében. Az „aviatika" tartsa szeme előtt, hogy készülékei még tökéletességük legmagasabb fokán sem érhetnek föl a röpülő madárban lüktető életig, azt nem helyettesíthetik ; hogy tehát arról van szó, hogy a motor eröfölös- legét a madárszervezet és funkcziója meg- közelítésére fordítva ezt főfeladatnak tekintsük. Lillafüreden, 1911 augusztusban. Herman Ottó. 1 Az ötödik madártani congressusról szóló jelen- tésben. sen zusammengesetzte Flug der Uferschwalbe, endlich der ganz eigentümliche, durch den sichelartigen Hau der Flügel bedingte, meist schiessende Flug des Turmseglers, der im Ver- hältnis zum Untergange der Sonne stets höher und höher steigt, sind gut differenziert und der ebenfalls differenzierten fliegenden Beute angepasst, die auch gewisse Luftregionen ein- hält, welche auch der Schwalbenart zu ent- sprechen scheinen — welches sind die Regio- nen? welche sind die Insektenarten? — Man sieht leicht, dass wir bei tieferem Eindringen zu der Überzeugung gelangen müssen: nicht die Resultate, sondern die Lücken sind grossi Reichenow skizziert in seiner ausgezeichne- ten Übersicht des Standes der Ornithologie,1 die verschiedenen Systeme, die zur Klassifi- kation der Vogelformen aufgestellt wurden. LiNNÉs System nennt er das logische, weil künstliche, dessen die Ornithologie auch heute nicht entraten kann, was auch ganz richtig ist. Die mehr-weniger natürlichen Systeme nennt Reichenow die genealogisclten. Strenge genom- men gehören zur Erkenntnis des Vogels und seiner Verschiedenheiten nach Bau und Funk- tion beide Methoden zusammen; das Kriterium muss die schärfere, feinere Beobachtung der Biologie bilden, denn sie allein ist der Wert- messer des Typischen, Normalen und der Ab- weichungen im Organismus. Der Fuss allein oder das Brustbein für sich, können nicht genügen, weil nicht die Form, sondern das Wesen die grosse Aufgabe unseres Forschens ist ; die Form ist ein Behelf zur Erkenntnis des Lebens selbst, sowohl bei einer gegebenen Art, als auch der Verknüpfun- gen mit anderen Formen tierischen Lebens und die Auffassung des Tierreiches selbst in seinem Verhältnisse zur gesammten Natur. Die ..Aviatik" muss es vor Augen halten, dass ihre Apparate selbst auf der Höhe gröss- ter Vollkommenheit, nie das pulsierende Le- ben des fliegenden Vogels enthalten und er- setzen werden; dass also die rationelle Ver- wendung des Kraftüberschusses des Motors zur Annäherung an die Funktion des Baues des Vogels die Hauptaufgabe bleiben muss. Lillafüred im August 1911. Otto Herman. 1 Ira Bericht über den V. intern. Ornith. Kongresa. p. 118 u. f. A madárvonulás Magyarországon az 1910. év tavaszán. A Magyar Kir. Ornithologiai Központ XVII. évi jelentése. Feldolgozta Lambrecht Kálmán, a M. K. 0. K. gyakornoka. 1891 május 18-án — tehát kerek húsz évvel ezelőtt — tette le Herman Ottó a Buda- pest székesfővárosban ülésező második nemzet- közi ornithologiai kongresszus asztalára azt a húszoldalas dolgozatát,1 a melyből később a magyar ornithophaenologiai irodalom alapját megvető nagy műve : „A m ad ár vonulás elemei Magyarországban 1891-ig — Budapest, 1895", és maga a Magyar Királyi Ornithologiai Köz- pont is fakadt. Joggal várhatná mindenki, hogy most, a második decennium fordulóján intézetünk összefoglalólag számoljon be az eddigi megfigyelések eredményéről. A Magyar Királyi Ornithologiai Központ azonban bevárni kívánja azt az időt, a mikor XX. évi jelen- téséről számolhat be, a mi 1913-ban követ- kezik el. Ennek feldolgozójára vár tehát az a feladat, hogy az intézet húsz évi rendszeres megfigyelései és az azt megelőző történeti adatok alapján egységes képet adjon a madár- világ tavaszi mozgalmáról : a felvonulásról, Magyarország területének megszállásáról és a fészekfoglalásról. Jelentésem nagyjában az eddigiekhez hason- lóan tagolódik. A feldolgozás a már évek hosszú sora óta gyakorolt módszer szerint történt.2 Tájékoztató bevezetés után a jobban megfigyelt fajok felvonulásának és fészek- foglalásának jellemzése következik. A meg- figyelők névsorát az új megfigyelő állomások jegyzéke követi a földrajzi fekvés pontos meg- határozásával. Ezt követi a vonulási anyag, ezúttal először nem alfabetikus, hanem syste- matikai sorrendben közölve, a mi által az egymáshoz közelálló fajok és családok adat- anyaga áttekinthetőbb és összehasonlíthatóbb. 1 »A madarak költözése. Az első megérkezés ide. jéröl Magyarország területén." (Pótfüzetek a Termé- szettudományi Közlönyhöz, XXIII. k. 3. pf. 1891. pag. 97 — 117.) 2 Ismertetését 1. Aquila Tom. XVI. 1909. pag. 7. Aquila XVIII. Der Vogelzug in Ungarn im Früh- jahre 1910. XVII. Jahresbericht der Königl. Ungar. Ornithologischen Cen trale. Bearbeitet von Koloman Lambrecht, Praktikant der K. U. 0. C. Am 18. Mai 1891 - also gerade vor '20 Jahren — legte Otto Herman dem in der Haupt- und Residenzstadt Budapest tagenden II. Inter- nationalen Ornithologen-Kongresse jene Ab- handlung vor,1 welche die Grundlage seines späteren, die ungarische ornithophaenologische Literatur begründenden grossen Werkes: „Die Elemente des Vogelzuges in Ungarn bis 1891 - Budapest, 1895" — wurde und als deren weitere Folge die Königlich Ungarische Orni- thologische Centrale selber entstand. Man könnte mit vollem Rechte erwarten, dass unser Institut jetzt, am Wendepunkte des zweiten Dezenniums, einen zusammenfassen- den Bericht über die bisherigen Beobachtun- gen vorlegen werde. Doch beabsichtigt die Königlich Ungarische Ornithologische Centrale dies erst im Jahre 1913, gelegentlich der Veröffentlichung ihres XX. Jahresberichtes zu tun. Dem Bearbeiter dieses Jahresberich- tes wird die Aufgabe erwachsen, auf Grund der zwanzigjährigen methodisch durchgeführ- ten Beobachtungen unseres Institutes, sowie auf Grund früherer historischer Daten eine einheitliche Darstellung über die Frühlings- bewegung der Vogelwelt zu geben. Die Einteilung meines Berichtes gleicht derjenigen der bisherigen. Die Bearbeitung geschah nach der schon seit langen Jahren üblichen Methode.'2 Auf die orientierende Ein- leitung folgt die Charakterisierung des Auf- zuges und der Besiedelung, resp. der Nest- besiedelung der besser beobachteten Vogel- arten. Dem Namensverzeichnisse unserer Beobachter folgt die Liste der neuen Be- obachtungsstationen mit genauer Angabe ihrer geographischen Lage. Hierauf folgt das |ihae- nologische Datenmaterial, in diesem Jahre zum ersten Male nicht in alphabetischer, sondern in systematischer Reihenfolge veröffentlicht, wo- 1 .Über die ersten Ankunftszeiten der Zugvögel in Ungarn. (Frühjahrs-Zug.)" Vorbericht für den II. Internat. Ornitholog. Kongress von Otto Herman. » Siehe Aquila Tom. XVI. 1909. pag. 7. 2 Ill Következik végül az áttelelt fajuk jegyzéke, a vonulási naptár és függelékként az intéze tünkhöz beküldött horvátországi vonulási anyag. Ez az utóbbi adatanyag azonban nincs az egyes fajokon belül orogeograpliiailag ren- dezve, csupán alfabetikus sorrendben. Fogadják mindazok a megfigyelők és ni. kir. erdőhatóságok, a kik lelkiismeretes és pontos megfigyeléseik beküldésével intéze- tünket támogatták, egyenként és összesen a Magyar Királyi Ornithologiai Központ igaz köszönetét önzetlen munkásságukért. Az Aquila XVI. kötetének (1909) 3—4. oldalain ismertetett tavaszi vonulási bejelentő lapok és főleg a rendes megfigyelőink által beküldött naplók adatai kiczédulázás után fajok szerint rendeztettek. Az egyes fajokon belül az adatokat a következő öt földrajzi regio sze- rint csoportosítottam : durch das Datenmaterial der einander nahe ste- henden Arten und Familien leichter übersehbar and vergleichbar wird. Kndlich folgt die Liste der überwinternden Arten, der phaenologische Kalender und als Anhang das zu uns einge- schickte kroatische phaenologische Datenmate- rial. Dies letztere ist aber innerhalb der einzel- nen Arten nicht in orogeographischer, sondern nur in alphabetischer Reihenfolge gegeben. An diesel- Stelle ergreife ich mit Freuden die Gelegenheit, allen unseren Beobachtern, sowie den Königlich Ungarischen Forstbehör- den, die durch Einsendung ihrer gewissen- haften und präzisen Beobachtungen die Kö- niglich Ungarische Ornithologische Centrale unterstützten, für ihre uneigennützige Tätig- keit im Namen unseres Institutes meinen inniggefühlten Dank auszusprechen. Nach Bearbeitung der im XVI. Band (1909) pag. 3—4 der Aquila kundgemachten Ein- tragelisten des Frühlings-Vogelzuges und be- sonders jener der Tagebücher unserer ordent- lichen Beobachter wurde das Datenmaterial nach den Arien geordnet. Innerhalb der ein- zelnen Arten wurden die Daten nach folgen- den fünf geographischen Regionen gruppiert: I. Dunántúli dombvidék. - Hügelland jenseits der Donau. II. Kis (nyugati) Alföld. — Kleine (westliche) Tiefebene. III. Nagy Alföld. — Grosse Tiefebene. IV. Keleti hegyvidék. - - Östliche Erhebung. V. Északi hegyvidék. Nördliche Erhebung. Minden región belül külön-külön, délről északnak haladva az adatokat fél szélességi fokot felölelő zónákba soroltam ; a zónákban az irány nyugatról keletnek tart. A fél-fokos északnak haladó szélességi övekkel eliminál- ható az északi szélesség késleltető hatása A már így rendezett anyag - - a csupán a feldolgozóra jelentőséggel bíró zónális beosztás külön megjelölése nélkül — az, a mi e jelen- tés zömét teszi. A velünk közölt megjelenési napok közül a legkevésbbé valószinüeket tel- jesen elhagytam ; azok, a melyek kevésbbé valószínűek, eursiv írással vannak szedve és számításba nem vétettek. A megjelenési napok abszolút értékei össze- adva és az adatok számával elosztva, adják Innerhalb jeder Region habe ich die Daten, von Süden nach Norden schreitend, in je einen halben Breitengrad umfassende Zonen eingereiht; in den Zonen ist die Richtung westöstlich. Durch diese Einteilung konnte von der verspätenden Einwirkung der wach- senden Breite Abstand genommen werden. Das schon so geordnete Datenmaterial bildet den Hauptteil meines Berichtes; die Anfuh- rung der einzelnen Zonen ist unterblieben, da diese nur für den Bearbeiter von Wich- tigkeit ist. Von den uns eingesendeten An- kunftsdaten habe ich jene, welche auf Wahr- scheinlichkeit gar keinen Anspruch haben, ganz weggelassen ; diejenigen, welche nicht wahrscheinlich sind, wurden mit Kursiv- 11 a régió, illetve az országos középnapot; ezt egybevetve a történeti középnappal : állapít- hatjuk meg a vonulás jellegét. A fészek vagy fészektelep elfoglalására vonatkozó adatokat ezúttal is zárójelben és „f" betűvel ellátva az első érkezésre vonat- kozó adat mellé helyeztem. így pl. Scolopax rusticola nál a „Mart. 4. (Mart. 8. f.) Kapos- vár" adatnál „Mart. 4." jelenti az első érke- zést, „(Mart. 8. f.)" pedig a fészek elfogla lásának idejét. A vonulási irányok jelölése ezúttal is az internacziouális módon történt : N === észak, S = dél, E = kelet, W = nyugat. A vonulási anyagban közölt 166 megfigyelt madárfaj közül a vonuló fajok száma 142. Legtöbb adatot a füsti fecskéről — Hi/rwido rustica L. — (811) és fehér gólyáról — Ciconia ciconia L. — (589) kaptunk. Régi megállapodás szerint csakis azon fajok közép- napját számítjuk ki, a melyekről legalább négy adatunk van. Négynél kevesebb adat szólt a 142 vonuló faj közül 41 fajról ; a fennmaradó 101 faj közül a vonulási naptár- ban közölt adatok szerint a történeti középnél korábban érkezett 66 faj „ „ középnek megfelelően „ 8 „ „ „ középnél későbben „ 27 „ úgy hogy az 1910. évi tavaszi vonulás jellege határozottan korai. Hogy ez mennyiben kon- gruál a meteorológiai viszonyokkal, azt az ezen jelentés után következő meteorológiai tárgyalás világítja meg Hegyfoky Kabos tollá- ból fakadva. Az egyes fajok felvonulását a területi közép- számok alapján jellemezhetjük ; nagyon ter- mészetes, hogy csak azon fajokét, a melyekről kellő számú jelentés érkezett be. A jobban megfigyelt fajok felvonulásának jellemzése itt következik. Megjegyzem, hogy minden közép- schrift gedruckt und nicht in Rechnung ge- zogen. Die Summe des absoluten Wertes der An- kunftsdaten dividiert durch die Zahl der Daten gibt den Mitteltag der Region, resp. des Lan- des. Der Charakter des Zuges wird so be- stimmt, dass man den LandesMitteltag mit dem historischen Mitteltage vergleicht Die auf die Besiedelung des Nestes oder der Nestkolonie bezüglichen Daten habe ich auch diesmal in Parenthese und mit dem Buchstaben „f" (f = fészkel, d. h. nistet) bezeichnet und neben das Datum des ersten Erscheinens gesetzt. Bei Scolopax z. B. be- deutet „Mart. 4. (Mart. 8. f.) Kaposvár" der 4. März den Ankunftstag, der 8. März das Besiedelungsdatum des Nestes. Die Bezeichnung der Zugrichtungen geschah auch diesmal nach der internationalen Weise : N == Nord, S = Süd, E = Ost, W == West. Unter den im Frühlinge 1910 beobachteten 166 Vogelarten waren 142 Arten Zugvögel. Die meisten Daten beziehen sich auf die Rauchschwalbe — Hirundo rustica L. (811) und auf den weissen Storch -- Ciconia cico- nia L. (589). Laut einer alten Bestimmung werden nur die Mittel jener Arten ausge- rechnet, auf welche sich wenigstens 4 Daten beziehen. Unter den 142 beobachteten Vogel- arten waren 41 solche, über welche wir weniger als 4 Daten erhielten ; von den übri- gen 101 Arten erschienen laut den Daten des Zugkalenders im Jahre 1910 : früher als das historische Mittel 66 Arten, dem historischen Mittel entsprechend 8 „ später als das historische Mittel 27 „ so dass der Zugscharakter im Frühjahre 1910 entschieden ein früher war. inwiefern dies mit den meteorologischen Verhältnissen über- einstimmt, das behandelt die meinem Jahres- berichte folgende Abhandlung des Herrn Jakob Hegyfoky. Die Charakterisierung des Zuges der ein- zelnen Arten natürlicherweise nur der- jenigen, über welche wir mehr als 4 Daten besitzen, geschieht auf Grund der Mittel der geographischen Gebiete. Die Charakterisie- rung des Zuges der besser beobachteten Ar- 2* 12 szám mellett zárjelben feltüntettem, hogy hány adatból lett kiszámítva, a miből következtetés vonható a megbízhatóság fokára. Hirundo-typus szerint felvonult fajok. A füsti fecske — Hirundo rustica L. — ú. n. normális typusa alatt azt a felvonulási módot értjük, a melyet délen és az alacsonyan fekvő területeken korai érkezés, északon és a magas hegyvidéken megfelelő késés jellemez. Intézetünk utolsó három évi megfigyelései azt mutatták, hogy a Hirundo-typus szerint a következő fajok vonulnak fel : Füsti fecske — Hirundo rustica L. Molnár fecske — Chelidonaria urbica (L) Vadgerle — Turtur turtur (L.) Fürj — Coturnix coturnix (L.) Haris - - Crex crex (L.) Kis fülemüle — Luscinia luscinia (L.) Ezekhez járultak az idén a : Daru — Grus gr us (L.) Sárga rigó — Oriolus oriolus (L.) Búbos banka — Upupa epops (L.) Régebben e typus szerint vonultak fel még a szürke gém — Ardea cinerea L. — és a csil-csal füzike — Phylloscopus acredula L. — a melyeket ez évben a Motaeilla-typushoz kellett sorolnom. A füsti fecske - - Hirundo rustica L. - felvonulása teljesen a Hirundo-typus szerint történt, a mennyiben legkorábban érkezett meg az Alföldre és a Kis-Alföldre, nyomban utána a Dunántúlra, megfelelően késett a keleti hegyvidéken és az északi hegyvidéken. ten folgt weiter unten. Es muss bemerkt werden, dass nach jedem Mittel in Paren- these die Zahl der Daten angefahrt ist, um dadurch einige Orientierung über den Grad der Zuverlässigkeit zu geben. Nach Hiruiulotypns ziehende Arten. Unter dem sogenannten Normaltypus der Rauchschwalbe — Hirundo rustica L. — ver- stehen wir den durch frühe Ankunft im Sü- den und, auf den nieder gelegenen Gebieten und durch, entsprechende Verspätung im Nor- den und auf den hohen Gebirgsgegenden charakterisierten Zug. Nach den letzten drei- jährigen Beobachtungen unseres Institutes ziehen in dieser Weise die folgenden Arten : Rauchschwalbe - - Hirundo rustica L. Mehlschwalbe — Chelidonaria urbica (L.) Turteltaube — Turtur turtur (L.) Wachtel -- Coturnix coturnix (L.) Wiesenschnarrer - - Crex crex (L.) Nachtigall - - Luscinia luscinia (L.) Im Frühjahre 1910 zogen nach diesem Typus noch die folgenden Arten : Kranich - - Grus grus (L.) Pirol - - Oriolus oriolus (L.) Wiedehopf - - Upupa epops (L.) In den vorigen Jahren zogen nach diesem Typus auch der Graureiher — Ardea cinerea L. - - und der Weidenlaubsänger — Phyllo- scopus acredula Pall. — ; jedoch musste ich diese beiden Arten heuer dem Motacillatypus einreihen. Der Aufzug der Rauchschwalbe — Hirundo rustica L. — geschah nach reinem Hirundo- typus, indem sie zuerst auf der grossen, resp. kleinen Tiefebene angekommen sind, sofort hernach jenseits der Donau, entsprechend später auf der östlichen und nördlichen Er- hebung, wie das aus den Regionenmitteln ersichtlich ist : I. Apr. II. „ 8. (90). 7. (17). III. Apr. 7. (127). IT. „ 11. (314). T. Apr. U. (263). A fészekfoglalásra, tehát a terület meg- szállására vonatkozó területi középszámok némileg eltérnek és nem mutatják a meg- Die sich auf die Besiedelang des Nestes beziehenden Regionenmittel divergieren etwas und zeigen nicht das entsprechende Verhält- 13 felelő viszonyt, a minek magyarázata az lehet, hogy már a megérkezési adatok maguk is rendesen egyidejűleg a fészekfoglalást jelentik, így tehát a fészekfoglalást külön jelentő adatok — a melyeknek száma viszonylag különben is igen kicsiny - - leginkább azokra az indi- viduumokra vonatkoznak, a melyeket bizonyos külső tényezők hatása késleltetett a fészek- foglalásban. Erre vonatkozó adataink a követ- kezők : nis. Der Grund kann darin liegen, dass ge- wöhnlich die Ankunftsdaten selber auch echon die Daten der Nestbesiedelung bedeuten ; daher beziehen sich alle jene separat mitge- teilten Daten über die Nestbesiedelung - deren Anzahl übrigens verhältnismässig sehr klein ist — in erster Linie auf solche Indi- viduen, welche sich in der Besiedelung des Nestes durch äussere Umstände verspäteten. Die Regionen mittel sind folgende : I. Apr. 15. (32). II. „ 12. (7). III. Apr. 10. (65). IV. „ IG. (128). V. Apr. 23. (122). Ezek értékére vonatkozólag rá kell mutat- nom arra, hogy a fészekfoglalási adatok száma a megérkezési adatoknak csak egy harmadára rúg, a mi megerősíti fent közölt következte- tésemet. A molnár fecske — Chelidonaria urbica (L.) — ez évben is a legközvetlenebbül csatla- kozik a füsti fecskéhez ; felvonulása tiszta Hirundo-typust mutat, ha eltekintünk a Kis- Alföld kevés adatból számított területi közép- számától. Erről a regióról különben is mindig oly kevés adattal rendelkezünk, hogy nem csoda a középszám gyakori zavaró hatása. — Leg- korábban érkezett a molnárfecske az Alföldre, később a Dunántúlra és keleti hegyvidékre, legkésőbb az északi hegyvidékre, a mint ezt a területi középszámok mutatják: Bezüglich des Wertes der obigen Regionen- mittel muss ich hervorheben, dass die Zahl der Nistungsdaten nur ein Drittel der An- kunftsdaten ist. Der Frühjahrszug der Mehlscliwalbe — Che- lidonaria urbica (L.) — stand auch heuer am nächsten zu jenem der Rauchschwalbe. Der Aufzug zeigt einen reinen Hirundotypus, abgesehen von dem Mittel der kleinen Tief- ebene. Von dieser Region bekommen wir übrigens immer wenige Daten, so dass die häufige störende Einwirkung der aus diesen wenigen Daten berechneten Mittel ganz natür- lich erscheint. Die Mehlschwalbe ist zuerst auf der Tiefebene angekommen, etwas später jenseits der Donau und auf der östlichen Erhebung, zuletzt auf der nördlichen Erhe- bung, wie dies die Regionenmittel zeigen: I. Apr. 13. (53). II. „ 15. (9). III. Apr. 9. (86). IV. „ 13. (207). V. Apr. 16. (188). Fészekfoglalása teljesen normálisnak mond- ható, mert az Alföld után a Dunántúl, ez után a keleti hegyvidéken és legkésőbb az északi hegyvidéken foglalta el fészkét, tehát szigorúan alkalmazkodott minden régió klima- tológiai viszonyaihoz, ekként : Die Besiedelung des Nestes geschah in normaler Weise, indem sie zuerst auf der Tiefebene erfolgte, etwas später jenseits der Donau, dann auf der östlichen Erhebung und zuletzt auf der nördlichen Erhebung. Die Besiedelung des Nestes passte sich streng den klimatologischen Verhältnissen jeder Re- gion an, deshalb bezeichne ich sie als normal. Die Regionenmittel sind die folgenden : 1. Apr. 17. (24). II. kevésadat — wen. Daten III. Apr. 15. (42). IV. „ 20. (89). V. Apr. .)•> (88). 14 A vadgerle — Turtur tartar (L.) — eddigi megfigyeléseink szerint tavaszszal szintén a Hii'iindo-typus szerint vonult fel. Ez évben azonban a keleti és északi hegyvidéken szo- katlanul korán jelent meg, sőt a keleti begy- vidéken az Alfölddel egyidejűleg, a mi eleddig e fajnál csak 1901 és 1902-ben történt meg, a mikor szintén egyidejűleg, illetve egy nappal korábban érkezett a keleti hegyvidékre, mint az Alföldre.1 Területi középszámai ez évben a következők : Laut unseren bisherigen Beobachtungen zog die Turteltaube — Tartar turtur (L.) - im Frühjahre auch nach Hirondotypos. Im Jahre 1910 aber erschien sie auf der öst- lichen und nördlichen Erhebung aussergewöhn- lich früh, auf der östlichen Erhebung sogar zur selben Zeit wie in der Tiefebene, was bisher nur in den Jahren 1901 und 1902 vor- kam, in welchen Jahren die Turteltauben ebenfalls gleichzeitig, resp. um einen Tag früher auf der östlichen Erhebung als auf der Tiefebene ankamen. 1 Die heurigen Re- gionenmittel sind folgende : I. Apr. 16. (65). II. „ 20. (12). III. Apr. 14. (79). IV. „ 14. (122). V. Apr. 17. (123). A Kis-Alföld ápr. 20-as érkezési közép- száma túl késői ; a keleti és északi hegy- vidék területi középszámai pedig aránytalanul koraiak. A fürj — Coturnix coturnix (L.) — ez évi felvonulása tiszta Hirundo-typust mutat : leg- korábban az Alföldre érkezik, két nappal később a Dunántúlra, jóval később a keleti és északi hegyvidékre : Das Regionenmittel der kleinen Tiefebene (Apr. 20) ist zu spät, die Ankunftsdaten der östlichen und nördlichen Erhebung sind hin- gegen unverhältnismässig frühe. Der heurige Aufzug der Wachtel — Cotur- nix coturnix (L.) — zeigt reinen Hirundo- typus ; zuerst kommt sie auf der Tiefebene an. um zwei Tage später jenseits der Donau, bedeutend später auf der östlichen und nörd- lichen Erhebung. I. Apr. 20. (49). II. „ 19. (8). III. Apr. 19. (73). IV. „ 30. (103). V. Mai. 2. (94). Ugyancsak jellegzetesen normális Hirundo- typust mutat a haris — Crex crex (L.) - felvonulása is, ha a Kis Alföld kevés számú adatból számított területi középszámától elte- kintünk. Ebben az esetben az Alföldön való megérkezés után négy nappal érkezik a Dunán- túlra, három nappal ezután a keleti hegy- vidékre és végül három nappal ezután az északi hegyvidékre : Ebenso rein charakterisierten Hirundotypus zeigt der Wiesenschnarrer — Crex crex (L.) — abgesehen von den aus wenigen Daten berechneten Regionenmitteln der kleinen Tief- ebene. Vier Tage nach der Besiedelung der Tiefebene kommt er jenseits der Donau an, drei Tage später auf der östlichen Erhebung und noch drei Tage später auf der nörd- lichen Erhebung : I. Mai. 1. (43). IL „ 2. (6). III. Apr. 27. (44). IV. Mai. 4. (81). V. Mai. 7. (94). A Jais fülemüléről — Lasciala luscinia (L.) — a közölteknél jóval több adatot kaptunk; azokat azonban, a melyek a keleti hegy- Aquila Tom. XV. (1908) pag. 8. Bedeutend mehr Daten als publiziert wur- den, haben wir über die Nachtigall — Lu- scinia luscinia (L.) — bekommen. Die von 1 Aquila Tom. XV. (1908) pag. 8. 15 vidéknek a Királyhágón túl eső részéről szár- maztak : magyar fülemüle Luscinia /iliilo- niela (Bechst.) — adatoknak vettük, mert ezen a vidéken a kis fülemüle a ritkaságok közé tartozik. A Királyhágón túli teriilet adatainak helyesbítésével érthető meg az is, hogy a his fülemüle a keleti hegyvidéken az Alföld- höz viszonyítva két nappal késik csak. Tud- nunk kell ugyanis, hogy a keleti hegyvidéknek a Királyhágón innen cső része főleg domb- vidék és előhegység, a melynek nem is lehet a vonulásra oly késleltető hatása, mint a keleti hegyvidék magas hegységeinek és az ötödik regio északi szélességi fekvésének. A kis fülemüle területei középszámai, a má- sodik regio középszámától eltekintve, Hirundo- typust mutatnak az alábbiak szerint : jenseits des Királyhágó stammenden Daten beziehen sich nämlich auf die ungarische Nachtigall — Luscinia philomela (Bechst.) — , weil die Meine Nachtigall auf diesem Gebiete eine Rarität ist. Es muss nämlich in Betracht gezogen werden, dass der diesseits gelegene Teil der östlichen Erhebung hauptsächlich aus Hügelland und Vorgebirge besteht, welches auf den Vogelzug keine so verspätende Wir- kung auszuüben vermag, wie die Hochgebirge der östlichen Erhebung und die nördliche Lage der V. Region. Die Regionenmittel der ungarischen Nachtigall zeigen, abgesehen von jenen der II. Region, Hirundotypus, wie dies aus den nachstehenden Daten hervorgeht : I. Apr. 14. (65). II. „ 16. (11). III. Apr. 13. (85). IV. „ 15. (56). V. Apr. 20. (103). A szürke gém a csil-csal füzike — eddig szintén - Arclea cinerea L. — és - Phylloscopus acredula L. a Hirundo-typushoz sorol- tattak, bár már évekkel ezelőtt jelezte Schenk Jakab,1 hogy valószínűleg mindkettő a Mota- cilla-typushoz lesz sorolandó. Ez évben mind- két faj területi középszámai tiszta Motacilla- typust mutatnak ; tárgyalásukra is ott kerül a sor. A múlt években a daru, sárga rigó és búbos banka többé-kevésbbé Ciconia-typus szerint vonultak fel. 1910 tavaszán azonban mindhárom faj megfelelően késett északon és a magas hegyvidéken, tehát a keleti hegy- vidéknek a Királyhágón túl eső részén is és így a Hirundo-typushoz kellett sorolnom. A daru — Grus grus (L.) — legkorábban érkezett az Alföldre, jóval később és egy- idejűleg a két hegyvidékre. A Kis-Alföldről és Dunántúlról, mivel ott csak kivételesen száll meg, adatot nem kaptunk. Területi közép- számai a következők : Bisher wurde auch der Graureiher — Ardea cinerea L. — und der Weidenlaubsänger — Phylloscopus acredula L. — zu dem Hirundo- typus gerechnet, obwohl Jakob Schenk es schon vor einigen Jahren andeutete, ' dass beide Arten wahrscheinlich dem Motacilla- typus zugerechnet werden müssen. Heuer zeigten die Regionenmittel beider Arten reinen Motacillatypus, wie wir dies in der Folge sehen werden. In den letzten Jahren zogen der Kranich, der Pirol und der Wiedehopf im allgemeinen nach dem Ciconiatypus. Im Frühlinge 1910 aber verspäteten sich beide Arten im Norden und auf dem Hochgebirge, also auch auf dem Gebiete jenseits des Királyhágó der östlichen Erhebung, weshalb ich sie dem Hirundotypus anreihen musste. Der Kranich — Grus grus (L.) - - kam zuerst auf der Tiefebene, bedeutend später und gleichzeitig auf den zwei Erhebungen an. Von der kleinen Tiefebene und von jen- seits der Donau bekamen wir keine Daten, da er diese Gebiete nur ausnahmsweise be- siedelt. Ihre Regionenmittel sind die folgenden : III. Mart. 16. (37). IV. Mart. 24. (84). V. Mart. 24. (22). 1 Aquila Tom. XVI. (1909) pag. 12. 1 Aquila Tom. XVI. (1909) pag. 12. 16 A sárga rigó - Orlolas oriolus (L.) - ez évi felvonulása tiszta Hirundo-typus szerint történt : legkorábban az alföldeken, arányosan késve a Dunántúl, a keleti és északi hegy- vidéken, területi középszámok szerint a követ- kező időpontokon : Der heurige Aufzug des Pirols — Oriolus oriolus (L.) — zeigt reinen Hirundotypus : nach den Tiefebenen besiedelte er mit ver- hältnismässiger Verspätung das Gebiet jenseits der Donau und beide Erhebungen in jeder Region in den folgenden Tagen : I. Apr. 28. (63). II. „ 26. (11). III. Apr. 26. (91). IV. Mai. 1. (115). V. Mai. 3. (88). A búbos banka - - Upupa epops (L.) ■ szintén Hirundo-typust mutat, ha eltekintünk a Kis-Alföld területi középszámától, a minek indokolt volta már ismételten kifejtetett. Terü- leti középszámai: Der Wiedehopf - Upupa epops (L.) — zeigt auch den Hirundotypus, abgesehen von dem Regionenmittel der kleineu Tiefebene. Die Regionenmittel sind die folgenden : I. Apr. 8. (58). II. „ 12. (13). III. Apr. 6. (88). IV. „ 11. (166). V. Apr. 20. (138). Ciconia-typus szerint felvonult fajok. A fehér gólya felvonulási módjáról elneve- zett Ciconia-typus jellemzője : korai érkezés az alföldeken és a keleti hegyvidéken, nagy késés nyugaton és északnyugaton. Ilyeu módon vonultak fel eddig a fehér gólya — Ciconia ciconia (L.) ; daru — Grus grus (L.) ; sárga rigó — Oriolus oriolus (L); búbos banka — Upupa epops (L.). 1910 tavaszán azonban csak a fehér gólya vonult fel e szerint a typus szerint ; a daru, sárga rigó és bi'ibos banka a Hirundo-typushoz csatlakoztak, a mint ezt föntebb már láttuk is. A /eher gólya — Ciconia ciconia (L.) — ezévi felvonulása meglehetősen tiszta Ciconia- typust mutat ; legkorábban az Alföldre, nyom- ban utána a keleti hegyvidékre, majd a Dunán- túlra és az északi hegyvidékre érkezik. A 13 adatból számított Kis Alföld területi közép- számától eltekinthetünk. Ciconiatypus. Die Charakteristik des nach der Zugs- weise des weissen Storches benannten Ciconia- typus ist folgende : frühe Ankunft auf der Tiefebene und auf der östlichen Erhebung und grosse Verspätung auf den westlichen und nordwestlichen Gebieten. Nach diesem Typus zogen bisher : der weisse Storch — Ciconia ciconia (L.) ; Kranich — Grus grus (L.) ; Pirol - - Oriolus oriolus (L.) ; Wiedehopf — Upupa epops (L.). Im Frühlinge 1910 zog aber nur der weisse Storch in dieser Weise ; der Kranich, Pirol und Wiedehopf zogen, wie wir es schon oben gesehen, nach dem Hirundotypus. Der heurige Frühlingszug des weissen Storches - - Ciconia ciconia (L.) zeigt ziem- lich reinen Ciconiatypus, indem er zuerst auf der grossen Tiefebene angekommen ist, sofort hernach erschien er auf der östlichen Erhebung, zuletzt jenseits der Donau und auf der nördlichen Erhebung. Das aus 13 Daten berechnete Regionenmittel der kleinen Tief- ebene können wir ausser acht lassen. I. Apr. 4. (68). III. Apr. 1. (125) I. „ 4. (13). IV. „ 3. (225). V. Apr. 7. (158). 17 Fészekfoglalása is meglehetősen követi a felvonulási középszámok viszonyát, csak a Dunántúlon mutat késést, a minek oka az adatok kicsiny száma. A területi középszámok a következők : Die Nestfoesiedeluitg geschah in derselben Weise, indem ihre Regionenmittel in derselben Beziehung zu einander stehen, wie die Regio- nenmittel des Aufzuges. Nur jenseits der Donau zeigt sich eine Verspätung, deren Grund die geringe Zahl der Daten bildet. Die Rejnonenmittel sind folgende : I. Apr. 15. (11). II. Kevés adat. Wen. Daten. III. Apr. 5. (-19). IV. , 7. (20). V. Apr. 16. (13). A kakuk norniáltypusa. Der Nornialtypus des Kukuks. A kakuk felvonulása eddigi megfigyeléseink szerint önálló normáltypust mutat, a melyet korai érkezés jellemez a keleti hegyvidéken és egész felvonulásában a különböző régiók szerint változó dajkálóinak fészkelési idejé- hez alkalmazkodik, a mi életmódjából ter- mészetszerűleg következik is. Területi közép- számai ekként alakultak : Der Kukuk zieht — nach den bisherigen Beobachtungen unseres Institutes — nach einem selbständigen Nornialtypus, charakte- risiert (lurch frühe Ankunft auf der östlichen Erhebung. Der Kukuk passt sich während seines Frühjahrszuges der in jeder Region variierenden Brutzeit seiner Pflegeeltern au, was aus seiner Lebensweise ganz naturgemäss hervorgeht. Das Verhältnis der Regionen- mittel ist folgendes : I. Apr. 14. (86). II. , 18. (11). III. Apr. 16. (106). IV. „ 11. (275). V. Apr. 18. (259). A korán érkező fajok normális typusa a fehér barázdabillegető — Motacüla alba L. — után neveztetett el Motacilla-typusnak. Jel- lemzői : korai érkezés nyugaton, késés keleten. így vonultak fel eddigi megfigyeléseink sze- rint a Fehér barázdabillegető — Motacilla alba L. Hegyi billegény — Motacilla boarida Penn Mezei pacsirta — Alauda arvensis L. Seregély — Sturnus vulgaris L. Bibicz — Vanellus vanellus (L.) Éneklő rigó — Turdus musicus L. Kék galamb - - Columba oenas L. Örvös galamb — Columba palumbus L. Erdei szalonka — Scolopax rusticola L. Aquila XVIII. Der Noriualtypus der frühankoiiniienden Arten wurde nach der Zugsweise der weissen Bach- stelze — Motacilla alba L. — Motacillatypus benannt. Charakterisiert wird er durch frühe Ankunft auf den westlicheil und Verspätung auf den östlichen Gebieten. Nach unseren bis herigen Beobachtungen zogen in dieser Weise die folgenden Arten : Weisse Bachstelze — Motacilla alba L. Gebirgsstelze - - Motacilla boarula Penn. Feldlerche - - Alauda arvensis L. Star — Sturnus vulgaris L. Kiebitz — Vanellus vanellus (L.) Singdrossel — Turdus musicus L. Hohltaube — Columba oenas L. Ringeltaube — Columba palumbus L. Waldschnepfe Scolopax rusticola L. 3 18 Ezekhez járultak 1910 tavaszán a régebben a Hirundo-typushoz sorolt Szürke gém - - Ardea cinerea L. Csil-csal füzike — Phylloscopus acredula Pall. továbbá a Házi rozsdafarkú - - Ruticilla tithys L. Kerti rozsdafarkú — Ruticilla phoenicura L. Az éneklő rigóról ez évben kevés adat érkezett, úgy hogy jellemzésétől el kell állanom. A fehér barázdabillegető — Motacilla alba L. — hű maradt typusához annyiban, hogy nyu- gaton egy héttel korábban érkezett meg, mint keleten ; zavarólag csupán az Alföld korai középszáma hat. Területi középszámai a követ- kezők: Nach Motacillatypus zogen im Frühjahre 1910 noch die bisher zum Hirundotypus gezählten zwei Arten : Graureiher — Ardea cinerea L. Weidenlaubsänger — Phylloscopus acre- dula Pall. hernach die zwei Roischwänze : Hausrotschwanz — Ruticilla tithys L. Gartenrotschwanz — Ruticilla phoenicura L. Über die Singdrossel bekamen wir heuer wenige Daten, so dass ich von der Charak- terisierung ihres Zuges absehen muss te. Die weisse Baclistelze — Motacilla alba L. — blieb ihrem Typus insofern treu, dass sie auf den westlichen Gebieten um eine Woche früher ankam, als auf den östlichen ; nur das verfrühte Regionenmittel der grossen Tief- ebene wirkt störend. Die Regionenmittel sind die folgenden : I. Mart. 6. (73). IL „ 9. (13). III. Mart. 5. (90). IV. . 12. (255). V. Mart. 12. (231). A hegyi liïlegény — Motacilla boarnla Penn. — ez évi felvonulása, eltekintve az Alföld kevés számú adatából számított közép- napjától, szintén Motacilla-typus szerint történt, amennyiben legkorábban érkezett a Dunán- túlra, az Alföld késői középszáma a kevés adatnak tulajdonítható, késett keleten és északon, amint ezt a területi középszámok alább mutatják : Der Aufzug der Gebirgsstclze — Motacilla boarula Penn. — geschah heuer — abgesehen von dem aus wenigen Daten berechneten Regionenmittel der Tiefebene — auch nach Motacillatypus, indem sie zuerst jenseits der Donau ankam ; das späte Regionenmittel der Tiefebene kann der geringen Zahl seiner Daten zugeschrieben werden ; sie verspätete sich auf den östlichen und nördlichen Gebieten, wie dies aus den Regionenmitteln ersicht- lich ist : I. Mart. 7. (8). III. Mart. 16. (15). IV. „ 14. (87). V. Mart. 15. (78). Ide soroltatott a múltban a mezei pacsirta is — Alauda arvensis L., — a melynek terü- leti középszámai ez évben a következők voltak : Hierher wurde früher auch die Feldlerche - Alauda arvensis L. — eingeteilt, deren Regionenmittel heuer die folgenden sind : I. Febr. 25. (70). II. , 24. (14). III. Febr. 22. (85). IV. Mart. 1. (143). V. Mart. 1. (160). 19 A seregély - - Sturiius vulgaris L. — ez évben igen korán jelentkezett az Alföldön, északi késésének viszonya a keleti hegyvidék középszámához olyan, hogy nem vall tiszta Motacilla -typusra, mindamellett e helyen kellett meghagynom, mert más typüshoz való sorolására nincs még elegendő történeti adatunk. Területi középszáinai a következők voltak : Auch der Star — Stnrnus vulgaris L. - erschien auf der Tiefebene sehr früh ; das Verhältnis der Regionenmittel der beiden Erhebungen entspricht derjenigen des Mota- cillatypus nicht, dennoch musste ich diesi' Art noch hierher rechnen, da wir auf Grund der geringen historischen Daten nicht berech- tigt sind den Star einem anderen Typus zuzurechnen. Die Regionenmittel waren fol- gende : I. Mart. 1. (33). IL „ 7. (7) III. Mart. IV. , (73). (105). V. Mart. 9. (64) A bíbicz — szintén feltűnő Vanellus vanellus (L.) korán érkezett a Alföldre, de ezzel szemben áll az, hogy legkésőbben keleten érkezett meg és ezért egyelőre szintén Motacilla-typusnak vehető a felvonulás jel- leme, a melynek területi középszáinai így alakultak : Der Kiebitz — Vanellus vanellus (L.) — erschien auf der Tiefebene auch auffallend früh, dem entgegen steht jedoch die Tatsache, dass er zuletzt auf den östlichen Gebieten erschien ; aus diesem Grunde ist der Charakter des Aufzuges als Motacillatypus zu betrachten. Das Verhältnis der Regionenmittel ist folgendes: I. Mart. 1. (63). II. „ 2. (14). III. Febr. 27. (71). IV. Mart. 21. (24). V. Mart. 16. (61). Tiszta Motacilla-typus szerint vonult fel az örvös galamb — Colámba palunibus L. — , a mint ezt a következő arányok mutatják : Reinen Motacillatypus zeigt der Aufzug der Ringeltaube — Colimi ha palunibus L — , was die folgenden Regionenmittel beweisen : I. Mart. 1. (81). II. Febr. 2ö. (14 . III. Mart. 5. (54). IV. „ 12. (100). V. Mart. 6. (146). a melyek szerint tényleg legkorábban nyuga- ton, legkésőbben keleten érkezett meg. Meg sem közelíti e faj felvonulási typusá- nak tisztaságát a Icék galamb — Coluinba oenas L. — a melyet azonban, a történeti anyag elégtelensége miatt, e helyen kellett meghagynom. Területi középszáinai a követ- kezők : aus welchen hervorgeht, das die Ringeltaube zuerst auf den westlichen, zuletzt auf den östlichen Gebieten eintraf. Die Reinheit der Zugsweise dieser Art wird nicht einmal annähernd von jener der Hohl- taube - - Columba oenas L. — erreicht, den- noch musste ich dieselbe noch hier erörtern, da das historische Material noch zu gering ist, um den Zugscharakter dieser Art genau zu bestimmen. Die Regionenmittel sind folgende: I. Febr. 24. (50). III. Febr. 22. (58). IV. , 24. (174). V. Mart. 4. (142). L'O Az erdei szalonka — Scolopax rusticola L. - területi középszamainak aránya olyan, mint a nmlt években volt, úgy hogy csak fenn- tartással tekinthető felvonulása Motacilla-typus- nak. a mit az alábbiak igazolnak is: Die Regionenmittel der Waldschnepfe - Scolopax rusticola L. — zeigen dasselbe Verhältnis, wie in den früheren Jahren, so dass die Zugsweise dieser Art nur mit Vorbe- halt als Motacillatypus behandelt werden kann, wie dies aus den nachstehenden Regionen- mitteln ersichtlich ist : I. Mart. 5. (83). IL „ 9. (15). III. Mart. IV. „ 4. 16. (80). (•209). V. Mart. 17. (227) Említettem már, hogy az eddig a Hirundo- typushoz sorolt szürke gém — Ardea cinerea L. — és esil-csal füzike — Phylloscopus acredula Pall. — ez idén meglehetősen tiszta Motacilla-typus szerint vonult fel, csupán az északi hegyvidék késése teheti e két fajnak a Motacilla-typussal felvonuló fajok közé való sorozását kétségessé. A Dunántúl határozottan különváló korai teriileli középszáma azonban indokolttá teszi. Területi középszámaik : Es wurde schon erwähnt, das die bisher zum Hirundotypus gezählten Arten: Graureiher - Ardea cinerea L. — und Weidenlaubsänger Phylloscopus acredula Pall. — heuer in ihrem Zuge ziemlich reinen Motacillatypus zeigten ; nur die nördliche Verspätung kann die Einreihung beider Arten zu den nach Motacillatypus ziehenden Arten zweifelhaft machen; das frühe Regionenmittel jenseits der Donau jedoch lässt die Einreihung berechtigt erscheinen. Nachstehend die Regionenmittel : Ardea cinerea L. I. Mart. 1!). (22). III. Mart. 22. (58). IV. Apr. 2. (62). V. Apr. (2i; Phylloscopus acredula Pall. I. Mart. 26. (33). III. Mart. 30. (45). II. „ 29. (4). IV. Apr. 4. (89). V. Apr. 6. (75). Ez évben először kaptunk a házi -- Riili- cilla tithys L. — és kerti rozsdafarkúról — Ruticilla phoeiiiciira L. annyi adatot, hogy területi középszámaik is megállapíthatók voltak. Ezeknek alapján kimondhatom, hogy mindkét faj határozottan a korán érkező fajok normális typusa szerint vonid fel, a mit területi középszámaik viszonyából első pillantásra tisztán látni : Heuer haben wir über den Hausrotschwanz — Ruticilla tithys L. — und Gartenrotschwanz — Ruticilla phoenicura L. — das erste Mal eine solche Anzahl von Daten bekommen, dass auch die Regionenmittel bestimmbar waren, aus welchen ersichtlich ist, dass beide Arten nach dem Normaltypus ihr frühankommenden Arten ziehen. Dies zeigen die nachstehenden Regionenmittel : I. Mart. 29. (18). Ruticilla tithys L. III. Mart. 31. (15). IV. Apr. 9. (31). V. Apr. 8. (63). 21 I. Apr. 1. (24). Ruticilla phoenicnra L. 111. Apr. 6. (31). IV. . 9. (35.) V. Apr. 9. (07). Az alább következő két faj területi közép- számainak aránya annyira határozatlan, hogy a rendelkezésemre álló történeti anyag csekély volta miatt sem lehet felvonulásuk jellemzését ez idő szerint megkísérelni s ezért minden kommentár nélkül egyszerű leközlésükre szo- rítkozom. A nyaktekercs — Jynx torquilla L. — területi középszámai : Die Regionenmittel der nachstehenden zwei Vogelarten schwanken in solchem Masse, dass auf Grund des zur Verfügung stehenden ge- ringen historischen Materiales von der Charak- terisierung ihres Zuges abgesehen werden musste und deshalb gebe ich die Daten ohne jeden Kommentar. Die Regionenmittel des Wendehalses — Jynx torquilla L. — sind folgende : I. Apr. 13. (16). III. Apr. 5. (15). IV. .. 17. (46). V. Apr. 13. (79). a szalakótáéi Coracias garrula L. pedig a következők : I. Apr. 11). (37) II. Mai. 2. (5). und die der Mandelkrähe mia L. - sind folgende : Coracias gar- ni. Apr. 24. (42). IV. , 23. (18). V. Apr. 29. (25). Ugyancsak ez évben kaptunk a sárga hïl- legényről — Motacilla flava L. — először annyi adatot, hogy területi középszámai is megállapíthatók voltak. Tekintetbe véve azon- ban, hogy a keleti és északi hegyvidékeken a ritkaságok közé tartozik, nem lehet remé- nyünk arra, hogy felvonulásáról tiszta képet kapjunk. Eltekintve a Kis Alföld késői közép- számától, Motacilla-typusra mutat : Auch über die gelbe Bachstelze — Mota- cilla flava L. — haben wir heuer zum ersten Male so viele Daten erhalten, dass die Regionen- mittel bestimmbar waren. Wenn wir aber bedenken, dass diese Art auf den beiden Er- hebungen zu den Raritäten gehört, können wir keine Hoffnung hegen, ihre Zugsweise jemals festzustellen. Abgesehen von dem späten Regionenmittel der kleinen Tiefebene, zeigen die Regionenmittel den Motacillatypus : I. Apr. 5. (17). II. Apr. 20. (4). III. Apr. (J. (28). Ezekben számoltam be az 1910. év tavaszán jobban megfigyelt fajok felvonulásáról és fészekfoglalásáról. Mielőtt a továbbiakra térnék, egy kéréssel fordulok a Magyar Királyi Orni- thologiai Központ nevében megfigyelőinkhez. Mindazok előtt, a kik az ornithophaenolo- giával behatóbban foglalkoznak, ismeretes, hogy többen tettek már kísérletet annak el- Die Charakteristik des Zuges und der Nest- besiedelung der besser beobachteten Arten im Frühjahre 1910 ist hiermit beendigt. Vor allem anderen trete ich hier im Namen der Königl. Ungarischen Ornithologischen Centrale an unsere Beobachter mit einer Bitte heran: Jedermann, der sich mit der Ornithophaeno- logie eingehender befasst hat, weiss es, dass schon mehrere Experimente stattgefunden 22 döntésére, vájjon a tavaszi felvonuláskor az egyes fajok pclilcini/ai között milyen az arány nem és kor szerint. A búvárok nézete e téren meglehetősen különböző, a pontosan meg- figyelő biológusok két fényessége azonban teljesen egyetért a nemele szerinti felvonulás kérdésében. Az egyik Darwin, a ki megbíz- ható angol és amerikai természetvizsgálók megfigyelései alapján határozottan állítja, hogj mindig a hímek — még pedig az öreg hímek — érkeznek meg először.1 A másik Gatke, a kinek évtizedeken át folytatott phaenologiai megfigyelései szerint Helgolandon tavaszszal mi mir h fajnál először a legszebb öreg hímek érkeznek meg, ezekhez csatlakoznak később öreg nőstények ; a fel- vonulást a fiatalok fejezik be.2 Hazánk területén ez irányú megfigyelések mindezideig nem történtek. Magam is érzem és meg tudom érteni, a mit Gatke is hang- súlyoz,3 hogy nagy nehézségekbe ütközik a kérdés megfigyelése, mert hiszen a vonulás szempontjából megfigyelt legtöbb faj nemei között szinezetbelileg a távolból észlelhető különbség nincs. Egy mód van csupán a kérdés eldöntésére és ez az anatómiai vizs- gálat. Erre azonban már a madárvédelem szem- pontjából sem gondolok. Egy faj van csupán, a melynek első érkező példányai országszerte vadászat tárgyát képezik és ez az erdei szalonka — Scolopax rusticola L. — Arra kérném tehát vadász-megfigyelőinket, hogy az aggatnia került szalonkák nemét állapítsák meg és közöljék intézetünkkel. Elérnők ezáltal azt, hogy az ornithophaenologiai vizsgálat kibő- vülne és a mikor majd három év múlva inté- zetünk beszámol két évtizedes rendszeres megfigyeléseiről, ez a beszámoló lehetőleg hű és teljes képét fogja adni a madárvilág tavaszi mozgalmának. 1 Darwin Charles : „Die Abstammung des Men- schen". Univ. -Bibi. Tom. I. pag. 321. 2 Gàtke H. „Die Vogelwarte Helgoland". Herausg. von Prof. Dr. R. Blasius Braunschweig. 1900.11. Aufl. pag. 1 18 — 114. 3 I. h. pag. 104. haben, um zu erforschen in welchem Zahlen- verhülf)n^<' ihr /udiri/Inni ili / finii lìu-ii Arten während des Frühlingszuges nach Alter und Geschleckt stehen. Die Naturforscher weichen in ihren bezüglichen Meinungen ziemlich stark auseinander. Doch zwei Leuchter unter den gewissenhaft beobachtenden Biologen stimmen in der Frage des Aufzuges nach Geschlechtern überein. Der eine ist Charles Darwin, der auf Grund der Beobachtungen verlässlicher englischer und amerikanischer Naturforscher behauptet, dass immer die Männchen — und zwar die alten Männchen — zuerst ankommen.1 Der andere ist Gatke, der auf Grund seiner durch mehrere Jahrzehnte hindurch fortgesetz- ten phaenologischen Beobachtungen behaup- tet, dass in Helgoland im Frühjahre hei allen Arten zuerst die schönsten alten Männchen eintreffen, zu diesen kommen S| äter die alten Weibchen; den Zug beendigen die Jungen.2 Bei uns Ungarn fanden derartige For- schungen bisher noch nicht statt. Ich fühle es und kann es verstehen, was auch Gätke betont,3 dass die Lösung der Frage auf grosse Hindernisse stösst, weil ja bei den beiden Geschlechtern der phaenologisch beobachteten meisten Arten kein, aus grösserer Ferne wahr- nehmbarer Farbenunterschied vorhanden ist. Nur eine Methode liegt vor, mit welcher die Frage gelöst werden kann, und das ist die anatomische Forschung, von welcher ich aber schon auf Grund des Vogelschutzes absehen muss. Eine Vogelart haben wir nur, deren erste Ankömmlinge im ganzen Lande gejagt werden und diese ist die Waldschnepfe — Scolopax rusticola L. — Meine Bitte an unsere Beobachter wäre die folgende: sie mögen das Geschlecht der erlegten Waldschnepfen feststellen und das Resultat uns mitteilen. Wir könnten dadurch erreichen, dass die ornithophaenologische Forschung erweitert würde, und, wenn nach drei Jahren unser Institut seinen Bericht über seine zwanzig- jährigen Beobachtungen vorlegen wird, dieser ein möglichst treues und vollständiges Bild der Frühlingsbewegung derVogelwelt darstelle. ' Charles Darwin : .Die Abstammung des Menschen". Univ.-Bibl. Tom. I. pag. 321. 'Hermann Gätke: , Die Vogelwarte Helgoland". Herausgegeben von Prof. Dr. Rudolf Blasius Braun schweig, 1900. II. Auf! pag. 113-114. 3 Ebenda pag. 104. 28 Az 1910. évi megfigyelők névsora. Namensverzeiehnis der Beobachter im Jahre 1910. Ajtai K. Gyula, pr. m. (pr. B.)1 Kolozsvár. Baky Miklós, r. m. (o. B.), Kúnszentmiklós. Bálint István, pr. m. (pr. B.), Makó. Bikkessy Gumó, r. ni. (o. B.), Mosón. Bittera Gyula, pr. m. (pr. B.), Kismarton. Blum János, pr. ín. (pr. B.), Rogendorf. Bodnár Bertalan, r. m. (o. B.), Hódmezővásár- hely. Bogár Venczel, pr. m. (pr. B.), Kemecse. Boros József, pr. m. (pr. B.), Budapest. Boroskay János, 1. t. (k. M.), Zólyom. Brengl János, pr. m. (pr. B.), Puszta-Tomaj. Buda Ádám, 1 t. (k. M.), Béa. chernelházi Chernél István, t. t. (E. M.), Kőszeg. Csató János, t. t. (E. M.), Nagyenyed. Cseh Károly, r. m. (o. B.), Lazony. Csiba György, pr. ra. (pr. B.), Révleányvár. Csörgey Titus, 1. t. (k. M.), Budapest. Diósy Ede, pr. m. (pr. B.), Komárom. Diósy Gyula, r. m. (o. B.), Tata. Dörgő Dániel, r. m. (o. B.), Mezőtúr. Ehik Gyula, pr. m. (pr. B.), Brassó. Endrey Elemér, pr. m. (pr. B.), Ogyalla. M. k. Erdôhatosâgok — sok száz megfigyelő ; K. uno. Forstbehörden — viele hundert Beobachter. Fazekas László, pr. m. (pr. B.), Urbő. Fekete Antal, r. ni. (o. B.), Zsibó. Fernbach Károlyné, r m. (o. B.), Babapuszta. Finta Lajos, pr. m. (pr. B.), Tékes. Fogassy Sándor, r. ni. (o. B.), Patkányospuszta. dr. Fromm Géza, r. m. (o. B.', Ráczkeve. Fürst Adolf, pr. ni. (pr. B.), Hegyhátgyer- tyános. dr. Gaál István, r. m. (o. B.), Déva. Gálik Károly, pr. ni. (pr. B.), Kelebia dr. Greisiger Mihály, I. t. (k. M.), Szepesbéla. Greschik Ernő, r. m. (o. B.), Szepesváralja. Greschik Jenő, r. m. (o. B.), Lőcse. dr. Grodkovszky Gusztáv, pr. m. (pr. B.), Leibicz. dr. Győrffy István, pr. m. (pr. B.), Lőcse. Habekost Alajos, pr. m. (pr. B.), Nagyenyed. Hahn Imre, pr. m. (pr. B.), Nyíregyháza. Hajdú István, r. m. (o. B.), Hajós. Hajdú Mátyás, pr. m. (pr. B.) Bonum-puszta. Hauer Béla, 1. t. (k. M.), Kisharta. Hausmann Ernő, r. ni. (o. B.), Türkos. Hf.gyfoky Kabos, t. t. (E. M. |, Túrkeve. Hegymeghy Dezső, r. m. (o. B.), Megyercs. Hesz Béla, pr. m. (pr. B.), Véniénd. Hidvéghy Sándor, pr. m. (pr. B.), Gicz. Holicska János, r. m. (o. B.), Garamsálfalva. Horn János, pr. m. (pr. B.), Tyej. Hótay Ferencz, r. m (o. B.), Szászkabánya. Ifkovits Sándor, pr. m. (pr. B.), Magyarka- nizsa szállás. Janisch Sándor, pr. m. (pr. B.), Sebesváralja. Juhász Károly, r. m. (o. B.), Bodony. Kákosy János, pr. m. (pr. B.), Vasvár. Kamarás Béla, pr. m. (pr. B.), Szekszárd. Kasparek Károly, pr. ni. (pr. B.), Bát. T kenessei Kenessey László r. m. (o. B.), Pettend. dr. Kirchner József, r. m. (o. B.), Rudolfsgnád. Kirnbauer János, pr. ni. (pr. B.), Ujkörtvélyes. Kiss Géza, r. m. (o. B.), Göd Kiss Lajos, r. m. (o. B.), Debreczen. Kocyán Antal, 1. t. (k. M.), Zuberecz. Kolbenháyer Kálmán, pr. m. (pr. B.), Gádoros. Kolbenheyer Gyula, r. m. (o. B.), Helpa. Kosztka László, r. m. (o. B.), Izsák. Kovács Péter, pr. m. (pr. B.), Mores. Kubacska István, pr m. (pr. B.), Nyíregyháza. Kulcsár János, pr. ni. (pr. B.), Szalafő. Külley János, r. m. (o. B.), Zalagógánfa. Kürtösi József, pr. m. (pr. B.). Kondoros. Lágler Aladár, pr. m. (pr. B.), Sopronszent- márton. Lázár József, pr. m. (pr. B.), Söjtör. Leicht József, pr. m. (pr. B.), Sacza. dr. Lendl Adolf, r. m. (o. B.), Budapest. Lengyel Imre, pr. m. (pr. B.) Arad. Lészai Ferencz, r. m. (o. B.), Magyargorbó. Lezniczky Bertalan, pr. in. (pr. B.), Csikós- gorond. Lintia Dénes, r. m. (o. B.), Temesvár. Lossonczy Gyula, pr. ni. (pr. B.), Szinyérváralja. Magdits Károly, r m. (o. B.), Nagyvárad. 1 pr. m. ipr. B.) = privát megfigyelő (privater Beobachter); r. m. (o. B.) = rendes megfigyelő (ordentlicher Beobachten : 1. t. (k. M.) = levelező tag (korrespond. Mitglied) ; t. t. (E. M.) = tiszteleti tag (Ehren-Mitglied). 24 gr Majláth József, t. t. (E. M.), Perbenyik. báró Mannsberg Arvéd, pr. m. (pr. B.), Kolozsvár. dr. Mauks Károly, r. in. (o. B.), Algyógy. Máuks Vilmos, r. ni. (o. B.), Tátraháza. Medreczky István, 1. t, (k. M.), Ungvár. MEBZLENi Meszleny Pál, pr. m. (pr. B), Velencze. Menesdorfer Gusztáv r. m. (o. B.), Pancsova. Miklós Ödön, pr. m. (pr. B.), Székesfehérvár. Molnár Gyula, r. m. (o. B.), Hódság. Müller Péter, pr. in. (pr. B ), Tenieskubin. Nádasy Kálmán, pr. in. (pr. B.), Szentgotthárd. Nagy Dezső, pr. in. (pr. B.) Budapest. dr. Nagy Jenó, r. m. (o. B.), Ujverbász. Néher Antal, Mitteilungen über die Vogelwelt, Wien, X. - - Bellye. Nozdroviczky Lajos, pr. m. (pr. B.), Zsitkócz. Osztián Kálmán, r. m. (o. B.), Naszód. Őry Ferencz, pr. ni. (pr. B.), Szaturó. Party József, r. m. (o. B.), Doronilás. Pawlas Gyula, r. m. (o. B.), Eperjes. Péter Ignácz, pr. ni. (pr. B.), Baranyasellye. Péter Imre, pr. m. (pr. B.), Szada. Péter Józsa, pr. m. (pr. B.), Nagyczenk. Platthy Árpád, 1. t. (k. M.), Kékkő. Pósner Bódog, r. m. (o. B.), Arad. Rácz Béla, r. m. (o. B.), Szerep. Radrtzky Dezsô, r. ni. (o B.), Tárnok. Répászky István, pr. m. (pr. B.), Mándok. Roediger Lajos, pr. ni. (pr. B.), Kovászna. Sarvájcz Péter, pr. m. (pr. B.), Dinnyés. Schenk Henrik, r. ni. (o. B.), Overbász. Schenk Jakab, 1. t. (k. M.), Budapest. Schmidt Jenő, pr. m. (pr. B.), Káld. Schuster János, pr. m. (pr. B), Barátudvar. Schuh Viktor, pr. m. (pr. B.), Bellye. Schwartz József, pr. m. (pr. B.), Lőcse. Simák Ferencz, pr. m. (pr. B.), Nagyhalász. Spahr Keresztély, pr. ni. (pr. B.), Pancsova. Stoll Ernő, r. ni. (o. B.), Újtelek. Aczélné Stoll Ida, pr. m. (pr. B.), Nyíregyháza. Szabados Pál, pr. ni. (pr. B.), Nagyvárad. Szabó Márton, pr. ni. (pr. B.), Orosháza. Szalay Antal, pr. m. (pr. B.), Kopács. Szalay Béla, r. ni. (o. B.), Répáspuszta. dr. Szalay L. Elemér, r. m. (o. B.), Moson- bánfalu. Szeöts Béla, 1. t. (k. M.), Tavarna. dr. Szlávy Kornél, 1. t. (k. M .), Újvidék. Tafferner Béla, pr. ni. (pr. B.), Lugos. dr. Tarján Tibor, r. m. (o B ), Békéscsaba. Thuróczy Ferencz, pr. m. (pr. B.), Szikla. Tóth Béla, r. m. (o B.), Antalfalva. Vadászlap 1910, több állomás ; mehrere Stationen. Vaszary Ernő, r. m. (o. B.), Ravazd. Veverán István, pr. ni. (o. B.), Abony. Vincze Gyula, pr. m. (pr. B.), Aranyosmarót. Wachenhusen Antal, 1. t. (k. M.), Besztercze- bánya. Wáhl Ignácz, r. m. (o. B.), Apatin. Warga Kálmán, pr. m. (pr. B.), Budapest Weninger Antal, r. m (o. B.), Mosonbánfalu. Wokrzál Tódor, pr. m. (pr. B.), Kernyecsa. 25 Új megfigyelő állomások 1910 tavaszán.1 — Neue Beobachtungs-Stationeii im Frühjahre 1910. Állomás — Static Algyógyfelfalu Állampuszta . Alsólyubkova Álsómoécs . . Alsópalojta Alsózsuk . Babapuszta Bányabükk Batka . . . Bekényerdö • Bocska . . . Bodai erdő Bonumi tanyák Brezova Bucsuin-Izbita Csanádi erdő . Csemicz . . Csórva . . . Erdészvölgy (Lonka Fekértó-puszta Felsőhági . . Felsőmocsár . Gájspitz . . Gerbovecz . . Gyalmár . . Gyökös . . . Hajós . . . Hüvöspatak (-völgy) Jersnik . . . Kelebia Kel mák Kernyécsa . . Kilics . . . Kiskapocs . 45°55' 46°43' 44°39' 45°29' 48°12' 46051'so- 45°52' 46°41' 45°53' 47°57' 46°33' 47°38' 46°33' 48°40' 46°15' 46° 9' 49° 6' 46°16' 47°57' 46°21' 49° 5' 46°45' 45°39' 44°52' 45°54' 48°24' 46°25' 48°34' 45°53' 46°15' 46° 5' 45°11' 48 5' 48°50' -Ki.,;!' 36°44' 39°33' 42°59' 36°59' 4i°28' 37° r 41°19' 37°47' 38°28' 34°35' 39°15' 38°18' 3512' 40°49' 38°11' 37°14' 37°29' 41°43' 37° 5' 37°49' 42°31' 36°48' 39°41' 40°54' 36°49' 36°47' 41°13' 39°40' 37°13' 39°33' 39°18' 35°33' 37° 8' 301 97 204 1079 208 558 114 600 87 158 164 150 90 379 1002 81 560 107 500 139 900 430 88 309 207 477 92 526 4c2 140 143 138 112 588 Állomás — Station Kokava . . Ko ni ani ik . Kotor . . Kőröshegy . Köszörűkőhegy Lédecz . . . Magyarkanizsa Magyarkereszt ur (Zsebeháza) Meszics Mokragy Nyitrajablonicz Papszer Recsk . . Revucza Rogendorf . Sebesváralja Söjtör . . Szabados . Szászcsór . Szil . . . Sztebna Szvinicza . Terecselpatak Thebe-puszta Tiszafejéregyh Turbaczil Úrvölgy (Máramar Usztyi-Hoverla Vámosderecske Vittencz . . Volkány . . Zálha . . . a za os) 49° 5' 48°16' 46°21' 46°50' 47°29' 48°24' 46° 4' 47°31' 45° 6' 49°14' 48°37' 46°52' 47°56' 48°58' 45°32' 49° 1' 46°40' 48°43' 45°53' 47°30' 48°18' 44°30' 48°ir 48° 2' 47°57' 48°24' 47°59' 48°10' 47°31' 48°34' 45°38' 47°11' 37°28' 42° 7 34°29' 35°35' 36°33' 35°56' 37°43' 34°51' 39° 4' 36°59' 35° 5' 34° 2' 37°47' 36°57' 38°11' 38°57' 34°32' 38° 41°15' 34°54' 42° 3' 39°46' 41°33' 38°13' 41°35' 41°46' 41°46' 42°10' 34° 5' 35°18' 43° 5' 41°12' H 787 860 136 130 248 209 86 126 239 600 208 280 200 600 82 283 193 413 400 126 702 67 350 348 290 1298 444 2058 341 204 600 342 1 A többieket 1. Aquila Tom. XIII— XV. — Die übrigen in Aquila Tom. XIII- -XV. »

- Colymbiis griseigena, Bodd. III. Mart 20. Óverbász. 3. < — ► Colymbiis nigricollis, (Brehm ) III. Apr. 1. Óverbász. I V. Mai. 8. Zólyom. III. Mart. 10. Hódság. 4. *^> Colymbiis fluviatilis, Tunst. III. Apr. 1. Hódmezővásár- hely. III. Apr. 5. Kúnszentmiklós III. Mart. 18. Budapest. 5. •*—*■ Larus argentatus, Brünn. in. Mart. 8. Pancsova. III. Mart. 12. Nyíregyháza. 6. -*— >■ Larus canus, L. III. Jan. 29. Pancsova. IV. Mart. 19. Tiirkös. I. Mart, 25. Zalagógánfa. III. „ 6. Pancsova. m. Febr. 3. Óverbász. 7. <-&> Larus ridibundus, L. III. Febr. 24. Székesfehévár. III. Mart, 7. Pettend. III. „ 2. Tárnok. III. Mart. 10. Kiínszentmiklós III. Febr. 18. Nyíregyháza. 8. ■*+> Larus minutus, Pall. I. Mai. 10. Kőszeg. III. Febr. 19. Rudolfsgnád. 9. <— > Sterna hirundo, L. III. Apr. 2. Hódmezővásár- III. Apr. 26. Mezőtúr, hely. 10. «— > Hydrochelidon hybrida, (Pall III. Mai. 16. Újverbász. 27 III. Mai. ö. Rudolfsgnád. 11. -*— *■ Hydrochelidon nigra, (L.). III. Apr. 17. Hódság. III. Mai. 16. Ujvérbász. III. Apr. 18. Óverbász. 12. ■«— >- Phalacrocorax cari»», (L.). III. Apr. 14. Dunacséb 13. +** Mergus merganser, L. III. Jan. 12. Pancsova. 14. +*+ Mergus serrator, L. m. Febr. 6. Óverbász. 15. <*> Mergus albellus, L. III. Febr. 3- Óverbász. 16. +++ Fuligula fuligula, L. III. Mart. 24. Óverbász. 17. •<— »■ Fuligula ferina, (L.). III. Mart. 6. Óverbász. III. Febr. 5. Óverbász. 18. •*— *■ Fuligula nyroca (Güld.). III. Jan. 12. Mezőtúr. V. Mart. 29. Zólyom. V. Mai. 1. Mohragy. 19. -f+> Fnligula clangula, (L). III. Febr. 18. Óverbász. I. Febr. 18. Zalagógánfa. III. Febr. 11. Pancsova. III. „ 3. Óverbász. 20. *^> Anas boschas, L. III. Febr. 20. Hódmezővásár- hely. III. Mart. 2. Székesfehérvár. III. Febr. 25. Velencze. III. Febr. 6. Tárnok. III. Apr. 3. Kunszentmiklós III. Jan. 12. Mezőtúr. â8 I. Mart. 26. Zalagógánfa. 21. « — ► Anas streperà, L. III. Febr. 26. Rudolfsgnád. III. Mari. 27. Óverbász. I. Mart. 26. Zalagógánfa. ni. Febr. 20. Rudolfsgnád. 22. Anas penelope, L III. Febr. 19. Óverbász. III. Mart. 27. Arad. III. Febr. 18. Izsák. IV. Mart. 19. Türkös. I. Mart. 4. Zalagógánfa. III. Febr. 25. Pancsova. III. Mart, 18. Óverbász. 23. Anas querquedula, L III. Mart. 1. Hódmezőv'ásár- hely. IV. Febr. 20. Naszód. V.Apr. 11. Zólyom. V. Mart, 4. Breznóbánya V. Mai. 1. Mohragy. I. Febr. 18. Zalagógánfa. 24. Anas crecca, L. III. Febr. 26. Pancsova. III. „ 6. Rudolfsgnád. III. Febr. 5. Óverbász. I. Mart. 4. Zalagógánfa. 25. •«— >- Spatula clypeata, (L). III. Apr. 8. Rudolfsgnád. III. . 13. Óverbász. III. Mart. 18. Hódmezővásár- hely 26. Dafìla acuta, (L.) I. Mart, 26. Zalagógánfa. III. Febr. 18. Pancsova. I. Mart, 28. Zalagógánfa. Az utolsók. — Die Letzten. 27. +*->■ Anser fabalis, Lath. II Mart 18. Komárom. Az utolsó. - - Die Lelzte. III. Jan. 22. Pancsova. III. Jan. 10. Budapest. IV. Mart. 1. Kolozsvár. V. Febr. 22. Bât. I. Febr. 7. Fertőfehéregy- háza. II. Febr. 21. Mosonbánfalu. 28. Anser anser, (L. III. Febr. 25. Rudolfsgnád. III. Mart, 9. Makó. III. Febr. 3. Izsák. III. Mart. 17. Velencze. III. Febr. 19. Ungvár. 29. *&> Cygnus cygnus, (L.). III. Jan. 5. Pancsova. | III. Apr. 10. Bellye. 29 30. <«> Charadrins pluviali*, L 1. Mart. 9. Zalagógánfa. 31. ■**> Charadrins morinellus, L. V. Jan. 5. Hei /in. 32. Charadrins dnhius, Scop. III. Apr. 9. Overbász. III. Apr. 8. Nagyvárad. V. k\ r. 16. Ta vani a. III. „ 17. Arad. V. 10. Geletnek. 33. +- ► Vanellus vanellus, (L.) I. 6. Kiliti. Mart. 4. Kisbéreiül. Mart. Febr. 22. Sukoró. Febr. 15. Németpalkonya. „ 12. Felsőlövő. Mart, 6. Savanyúkút. Apr. 4. Pola. Febr. 25. Németújvár. i) 2. Siklósd. Febr. 9. Csurgó. /> 28. Csém. Apr. 19. Petőfalva. Mart. 7. Szobb. Mart. 12. Rohoncz. Mart. 10. Sopronszentmárton Febr. 27. Nagyatád. Febr. 25. Kőszeg. )í 2. Sopronkertes. „ 12. Görgeteg. Mart 2. Borsmonostor. » 2. Kismarton. „ 18. Kaposvár. » 4. Körmend. „ 8. Sopronnyék. » 16. Répáspuszta. Febr. 22. Sorokpuszta. » 2. Czinfalva. Mart. 1. Sásd. Mart. 22. Szombathely. Febr. 22. Szentmargitbánya. n 14. Tékes. » 4. Locsmánd. n 28. Fertőfehéregyháza. Febr. 27. Szentgotthárd. Apr. 28. Köveshút. Mart. 8. Malomháza. Mart. 1. Zsitkócz. Febr. 21. Vasszécseny. Febr. 28. Csepreg. B 25. Milej. S 23. Vasvár. Apr. 8. Nagyczenh. » 15. Zalaegerszeg. Mart. 4. Hegyhátgyertyános Febr. 22. Feketeváros. » 22. Söjtör. Apr. 15. Nyögér. Mart. 8. Jánosháza. » 5. Vasboldogasszony. Febr. 18. Káld. » 8. Ravazd. n 3. Pölöske. o 18. Zalagógánfa. Febr. 22. Bókod. Apr. 4. Nagykapornak. Mart. 12. Kemenesszent- n 27. Tata. Mart. 2. Tűrje. péter. M 26. Madár. 0 16. Keszthely. Febr. 12. Várkesző. Mart. 3. Héreg. m 12. Marczali. „ 22. Ajka. » 17. Mogyorósbánya. » 3. Kőröshegy. Mart. 4. Ugod. » 16. Csolnok. Febr. 21. Igal. Febr. 22. Gicz. Apr. 3. Budakeszi. » 26. Tab. ., 27. Polgárdi. Mai. 16. Pilisszentlászló. Mart. 2. Iván. Febr. 21. Mosonbánfalu. „ 21. Barátudvar. 11. Hövej. Mart. 2. Bogyoszló. II. Mart. 15. Csorna. „ 5. Halászi. Febr. 24. Kóny. „ 26. Gyirmóth. Mart. 3. Győr. „ 9- Patkányos Apr. 10. Nagyécs. Febr. 25. Komárom. Mart. 8. Kiirt. „ 15. Csallóköz-Soniorja. Apr. 16. Nagysenkvicz. 30 HI. Apr. 10. Borcsa. Febr. 26. Doroszló. Febr. 22. Szabadszállás. Febr. 4. Pancsova. „ 16. Hódság. „ 10. Keczel. Mart. 10. Tenieskubin. „ 27. Ujverbász. „ 24. Izsák. Febr. 27. Fehértemplom. „ 4. Overbász. „ 20. Bonumi tanyák. Mart. 20. Palona. Mart. 6. Mohol. „ 21. Székesfehérvár. „ 10. Dunabökény. „ 13. Rogendorf. „ 21. Pákozd. „ 21. Palánka. 17. Temesság. „ 8. Dinnyés. „ 18. Dunacséb. Febr. 20. Bruckenau. Mart. 12. Velencze. Febr. 28. Újvidék. Apr. 8. Jerszeg. Febr. 15. Tárnok. „ 26. Alsókabol. Mart. 6. Somogyudvarhely. Mart. 10- Ráczkeve. Apr. 16. Felsökabol. 5. Bolhó. Febr. 24. Kúnszentmiklós. Febr. 25. Dunagárdony. Febr. 25. Dunaszekcső. , 21. Sári. „ 10. Rudolfsgnád. Apr. 14. Doromlás. „ 28. Sőregpuszta. „ 28. Torontálerzsébet- Mart. 13. Vaskút. Mart, 10- Abony. lak. Febr. 25. Hajós. Febr. 20. Mezőtúr. „ 23. Oppova. „ 25. Jánoshalma. Mart. 7. Alattyán. Apr. 4. Antalfalva. Mart. 6. Fehértópuszta. Febr. 22. Szerep. Mart. 18. Versecz. Febr. 23. Csórva. Mart. 14. Nagyvárad. „ 7. Darány. „ 20. Királyhalom. Febr. 12. Poroszló. Febr. 20. Oszró. Mart. 4. Hódmezővásárhely. Mart. 17. Hajduhadház. „ 26. Baranyabaksa. . 12. Makó. „ 5. Nyíregyháza. Mart. 9. Villány. „ 10. Bezdin. „ 8. Darvasmohaerdő „ 22. Rácztöttös. Febr. 24. Csála. Apr. 26. Csonkaerdö. Febr. 25. Mohács. Mart. 25. Mondorlak. Febr. 22. Sárerdő. Mart. 12. Bezdán. 3. Silingyia. „ 21. Kemecse. Mart. 31. Drávatorók. „ 11. Dunapata j. Febr. 28. Révleányvár. „ 31. Méhespetres. Febr. 18. Solt. Mart. 8. Mándok. Febr. 26. Szonta. „ 28. Állampuszta. „ 1. Nagydobrony. „ 19. Bácsordas. Febr. 26. Csikósgorond. IV. Apr. 13. Plavisevicza. Apr. 2. Tenke. Mart. 17. Désakna, Febr. 2. Jersnik. Mart. 14. Korbest. Apr. 10- Magyarlápos. Mart. 26. Nagyszeben. u 10. Szamosfalva Mart. 10. Nagysajó. Apr. 6. Ujegyház. Apr. 5. Disznajó. n 12. Nagyilva. Mart. 26. Alsóvist. !! 6. Szakadat. Mai. 18. Avas felső falu. Febr. 20. Dorgos. Miirt. 17. Székelyvarság. Apr. 10. Kápolnokmonostor Mart. 20. Berzova. » 16. Gyergyótölgyes. „ 10. Taraczköz. Febr. 22. Lalasincz. » 15. Zsibó. Febr 28. Rozália. „ 28. Nagyenyed. Apr. 5. Gyökeres. Apr. 10. Mojszin. Febr. 9. Ipolyszalka. Mart. 25. Börzsöny. „ 3. Nagymaros. Apr. 13. Szokolya. Febr. 21. Göd. „ 28. Váczbottyán. Mart. 20- Babathpuszta. 2. Szada. Febr. 13. Isaszeg. Mart. 14. Berezel. , 2. Valkó. Febr. 10. Hévizgyörk. 31 Apr. 11. Gyöngyössólymos. Mart. 6. Körösmező. Apr. 21. Ökörmező. Mart. 5. Bodony. Mai. 2. Uszfyihoverla. V 15. Illava. Febr. 26. Kecsk. Febr. 23. Búrszentgyörgy. » 8. Nagybicscse. n 23- Terpes. Mart. 29. Unin. Mart. 15. Turóczszentmárton Mart. 17. Fehérszék. Apr. 26. Nyitrajablonicz. » 13. Veszele. g 5. Felsődiós. » 27. V 'Menez. » 8. Lokcza. Apr. 12. Kilics. Mart. 10. Trencsén. » 24. Németlipcse. Febr. 24. Lédecz. j) 8. Bán. ,j 10. Zubrohlava. Mart. 2. Garamkissalló. „ 14. Brezova. » tí. Bobró. Apr. 4. Bakabánya. Apr. 10. Felsöbotfalu. Febr 26. Cseraicz. Febr. 25. Bât. Mart. 15. Chinorány. Mart. 19. Trsztena. Apr. 15. Ipolyság. n 2. Zólyom. » 21. Brezovicza. Mart. 20. Parassapuszta. » 6. Dobrókirályi. » 11. Jablonka. M 23. Balassagyarmat. » 13. Breznóbánya. Mai. 1. Oravicze. » 12. Gács. Febr. 22. Rozsnyó. Mart. 29. Szvarin. Febr. 20. Losoncz. Mart. 28. Jászó. » 19. Tátraháza Mai. 24. Salgótarján. Febr. 25. Szepsi. i> 19- Szepesbéla. Mart. 28. Técső. Apr. 8. Sacza. Apr. 9. Feketekút. Mai. 25. Talaborfah a. Mart. 5. Kassa. Mart 12. Szentmihályfalva. Apr. 19. SzentmihályMrt- Apr. 25. Boroszló. » 12. Sebesváralja. vélyes. Mai. 7. Nagyberezna. Î) 13. Bártfa. Mart. 11. Pozsarova. Apr. 20. Bercsényifalva. » 15. Zboró. Apr. 3. Turbaczil. Mart. 9. Sóslak. Apr. 20. Girali. Mart. 20. Apsinecz. Apr. 14. Kelecsény. » 5. Felsővízköz. 34. III. Apr. 10. Rudolfsgnád. III. „ 16. Királyhalom. Oedicnenuis oedicnemus, (L.). III. Mart. 28. Hódmezővásár- III. Apr. 8. Tárnok. hely. III. „ 8. Sőregpuszta III. Apr. 15. Izsák. 35. *— y Recurviroslra avocetta, L. II. Mart. 16. Mosonbánfalu. 36. ■*— -1- Hiinaiitopiis liimaiitopus, L. II. Apr. 19. Mosonbánfalu. III. Apr. 24. Pancsova. III. Mart. 13. Pancsova. 37 -(-^- Pavoncella pugnax, (L. III. Mari. 27. Óverbász. III. Mart. 20. Hódmezővásár- hely. III. Apr. 6. Óverbász. 38. «— »- Totanus hypoleuens, L. III. Apr. 8. Nagyvárad. III. „ 5. Ungvár. V. Apr. 8. Mokragy. 32 I. Mart. 25. Zalagógánfa. II. „ 20- Komárom. 39. *^>- Totanus ochropus, (L). III. Mart. 17. Pancsova. III. „ 20. Hódság. III. „ 18. Óverbász. III. Apr. 5. Nagyvárad. IV. Mart. 2(3. Tiirkös. I. Mart. 25. Zalagógánfa. 40. Totanus glareola, (L.). III. Apr. 5. Óverbász. Ill Mart. 29. Nagyvárad. IV. Apr. 22. Tiirkös. I. Mart. 25. Zalagógánfa. II. Apr. 1. Mosonbánfalu. 41. -«*> Totanus totanus, (L.). II Apr. 9. Komárom. III. Mart, 18. Pancsova. III. 16. Hódság. III. Mart. 21. Óverbász. III. Febr. 2. Tárnok. 42. •*- * Totanus stagnating, Bechbt. I. Apr. 8. Zalagógánfa. 43. •«— >■ Totanus nebularius, Gusn. III. Mart. 13. Óverbász. 44. III. Mart. 28. Pancsova. Limosa limosa, (L.). III. Apr. 2. Békésgyula. 45. Nuinenius arcuatus, (L.). I. Mart. 14. Répáspuszta. ni. Mart 6. Óverbász. III. Febr. 1 1 . Tárnok. I. » 26. Zalagógánfa. ni. _, 20. Rogendorf. III. „ 25. Kúuszent- II. Febr. 6. Mosonbánfalu. ni. 9. Hajós. iniklós. II. Mart, 2. Komárom. m. 8. Csórva. HI. , 21. Sőregpuszta. III. » 6. Pancsova ni. V 8. Királyhalom. III. Mart. 16. Mezőtúr. m. Apr. 29. Dunacséb m. » 2. Hódmezővásár- III. Apr. 13. Nagyvárad. ni. Febr. 26. Rudolfsgnád. hely. Ill Mart. 28. Nyíregyháza ni. » 1. Bellye. m. Febr. 5. Izsák. III. Febr 26. Kemecse. ii r. Mart. 31. Hódság. in. Jan. 14. Dinnyés. V. Apr. 5. Gerény. 46. ■**-*• Nuinenius phaeopus, (L.). III. Mart. 13. Pancsova. 33 I. Apr. 21. Zalagógánfa. II. Mart. 20. Komárom. III. „ 21. Pancsova. 47. •*-*-*■ Gallinaio major. Gm. HI. Mart. 16. Rudolfsgnád. III. „ 8. Torontál- erzsébetlak. III. Mart. 28. Hódmezővásár- hely. III. „ 22. Kúnszontmiklós 48. *»+• Gallinago gallinago, (L.). I. Mart. 27. Kőszeg. I. „ 9. Zalagógánfa. I. Febr. 25. Tata. (Telel. - Überwintert.) III. Mai. 11. Torontálerzsé- betlak. III. Febr. 28. Rudolfsgnád. 111. Mart. 1. Hódság. III. „ 17. Ujverbász. III. Febr. 26. Óverbász. III. Mart. 8. Künszent- miklós. HI. Mart. 16. Lazony. IV. . 29. Türkös. IV. „ 1. Szászfenes. IV. . 22. Naszód. V. „ 29. Zólyom. I. Mart. 25. Zalagógánfa. I. „ 4. Fertőfehéregy- háza. 49. *^> Gallinago gallinula, (L.). III. Mart. 13. Pancsova. III. „ 3. Rudolfsgnád. III. , 10. Hódság. III. Mart. 12. Kúnszentmiklós V. . 19. Zólyom. V. „ 31. Tavarna. 50. «-&> Scolopax rusticola, L. Febr. 20. (Mart. 4. f.) Kis Mart. 7. (Apr.20.f.)Pölöske. Febr. 28. Káld. herend. ÎÎ 8. Nagykapornak. Mart. 7. Kemenesszentpéter Mart. 8. Németpalkonya. „ 1. Tűrje. » 6. Várkesző. . 11. Pola. „ 12. Marczali. « 3. Ajka. „ 7. Kotor. » 5. Kőröshegy. )í 7. ügod. Febr. 13. Csurgó. » 8. Igal. jí 3. Gicz. Mart. 6. Szobb. n 8. Tab. » 24. Csesznek. Febr. 25. Nagyatád. » 6. Kiliti. Apr. 10. Veszprém. Mart. 14. Görgeteg. » 8. Felsőlövő. Febr. 25. Várpalota, Febr. 4 Lábod. Febr. 26. Borostyánkő. Mart. 1. Fehérvárcsurgó. Mart. 4. (Mart. 8. f.) Kapos- „ 24. Németujvár. n 4 Polgárdi. vár. Apr. 3. (Apr. 5. f.) Csém- » 3 Sukoró. „ 10. Répáspuszta. Febr. 24. Rohoncz. „ 15. Köszörűkőhegy. „ 1. Sásd. Mart. 2. Kőszeg. Febr. 16. Savanyúkút. , 8. Tékes. îî 12. Borsmonostor. Mart. 14. Márczfalva. „ 9. Véménd. » 12. Sorokpuszta. » 15. Sopronszentmárton 15. Szentgotthárd. Apr. 18. {Apr. 26. f.) Szom- » 8. Petőfalva. „ 10. Szarvaskend. bathely. » 2. Szarvkő. Febr. 14. Zsitkóc. Mart. 13. Locsmánd. » 7. Sopronkertes. Mart. 8. Hegyhátsál. « 16. Köveskút. » 6. Kismarton. .. 12. Milej. » 5. Vasszécseny. )) 10. Sopronnyék. 4. Zalaegerszeg. Febr. 23. Vasvár. » 7. Czinfalva. Febr. 25. Vasboldogasszony. Mart 10. Hegyhátgyertyános. „ 5. Szentmargitbánya, Mart. 7. Bocska. » 14. Nyögér. » 4- Fertőfehéregyháza Aquila XVIII. 5 34 Febr. 24. Malomháza. Mart. 10. Csepreg. Febr. 24. Feketeváros. Mart. 10. Magyarkereszt úr. „ 10. .Jánosháza. „ 8. Eavazcl. irt. 2. Bókod. Mart. 16. Pilisszentlélek. „ 14. Mudar. Febr. 28. Pilismaróin. 1. Héreg. Mart. 1. Pilisszentkereszt 5. Csolnok. „ 2. Budakeszi. ., 10. Perbál. „ 2. Visegrád. „ 1. Pilisszentlászló. II. Mart. 7. Iván. „ 10. Hó vej. „ 4. Bogyoszló. , 14. (Apr. 19. f.) Szil. „ 12. Csorna. Febr. 26. Mosón. Mart. 26. Kóny. „ 19. Gryirmóth „ 9. Patkányos. 1. Nagyécs. Mart. 4. Neszmély. „ 20. Kiirt. „ 5. Csallóközsoniorja. 16. Nagysenkvicz. Febr. 24. Vágsellye. III. Mart. 27. Borcsa. Febr. 25. Brtickenau. Febr. 27. (Mart. 2. f.) Sziget- Febr. 20. Pancsova. » 18. Jerszeg. újfalu. Mart. 5. Tenieskubin. Febr. 20. Keped. V 28. (Apr. 24. f.) Sári. „ 7. Fehértemplom. 24. Somogyudvarhely. Mart. 15. Nagyvárad. Febr. 20. Palona. Mart. 2. Bolhô. » 1. Szalárd. Mart. 3. Dunabökény. Apr. 24. f. Szigetvár. Apr. 4. Bodai erdő. Febr. 24. (Mart, l.f.)Palánka. Mart. 8. Dunaszekcső. Mart. 10. (Mart. 20. f.) Apr. 2. Dunacséb. Febr. 21. Doromlás. Hajduhadház. Mart. 10. Újvidék. » 28. Nagybaracska. » 15. Nyíregyháza. Apr. 2. Alsókabol. » 28. Hajós. » 11. Darvasmohaerdő. Mart. 14. Felsőkabol. Mart. 10. (Mart. 14. f.) Ke- «> 22. Csonkaerdő. Apr. 7. Nagybecskerek. lebia. » 1. Sárerdő. Mart 6. f. Darány. n 16. Csórva. u 1. Miskolcz. Febr. 5. Sellye. n 2. Hódmezővásárhely. » 12. Sárospatak. Mart. 2. Oszró. n 11. Bezdin. » 10. Sátoraljaújhely. Febr. 21. Páprád. » 1. Pécska. » 18. Pálfölde. Mart. 4. Baranyabaksa. n 1. Csálai erdő. » 1. Révleány vár. n 6. (Mart.l6.f.) Villány. » 21. Mondorlaki erdő. » 24. Mándok. Febr. 23. Rácztöttös. Febr 15. (Febr. 24. f.) Kel- « 5. Nagydobrony. » 18. Mohács. mák. Febr 28. (Mart. 12. f.) Csi Mart. 11. Kopács. Mart. 6. Borossebes. kósgorond. Febr. 23. Drávatorok. V 20. Dunapataj. Mart. 23. Beregszász. » 23. Méhespetres. „ 2. Solt. Febr 28. Munkács. » 13. Gájspitz. n 15. Szabadszállás. Mart 15. Nagybereg. V 25. (Mart. 20. f.) Bács- Febr 25- Izsák. « 15. Nagyszőllős. ordas. Mart 6. Békés. » 2. Lazony. ■» 24. Doroszló. » 5. Gyula. „ 5. Ungvár. Mart. 19. Mohol. T> 5. Pákozd. n 17. Zúgó. Febr 22. Temesság. _ 1. Velencze. » 18- Társahegy. Mart. 4. Vadászerdő. Febr 18. Tárnok. V 4. Ungdarócz » 15. Mosnicz. Febr 28. Unghosszúmező. IV. 35 Mart. 18. Szerbpozsezsena. Apr. 5. Kerer havas. Apr. 8. Dalnok. n 24. Najdás. Mart. 26. Szászcsór. Mart. 14. Kovászna, s 12. Szászkabánya. Apr. lő. Teu. » 5. Allios. Febr. 23. (Ápr. 10. f.) Ger- » 15. Sugág. V 11. Lippa. bovecz. Mart. 7. Kelnek. Febr. 17. Máriaradna. Mart. 29. Szvinicza. Apr. 18. Bisztra. Mart. 4. Sistarovecz. Apr. 5. Schnellersruhe. Mart. 26. Szerdahely. „ 2. Mészdorgos. Mart. 5. Eibenthal. Apr. 4. Szelistye. Febr. 22. Petirs. W 10. Plasevicza. Mart. 13. Nagydisznód. Mart. 1. Dorgos. „ 2. Dubova. n 10. (Mart. 11. f.) Nagy- Febr. 12. Berzova. Febr. 26. Ogradina. szeben. li 22. Lalasincz. „ 26. Jeselnicza. » 18. Vesztény. » 24. Tótvárad. » 7. Meszics. Apr. 6. Alsósebes. >î 25. Soborsin. Apr. 10. Marul. Mart. 23. Felek. 23. Szaturó. Mart. 7. Malomvíz. n 7. (Apr.20.f.)Ujegyház. Mart. 3. Ziinbro. Apr. 30. Alsómoecs. ') 26. Felsöporumbák. Mart. 12. Zám. Mai 26. Felsömoecs. » 17. Alczina, *i 8. Vaskoh. Febr. 21. Szilas. » 17. (Apr. 1. f.) Szeráta. » 16. Felvácza. Mart. 9- Buchberg. » 15. (Apr. 1. f.) Szkoré. Apr. 8. (Apr. 12. f.) Nagy- Febr. 27. Vermes. Febr. 21. (Mart. 8. f.) Stréza halinágy. Mart. 25. Kövesd. Kerczisora. Mart. 14. Riskulicza. Febr. 27- Lalasincz. Mart. 10 Oláhujfalu. Apr. 13 Bulzesd. Mart. 7. Tápia. t» 21. Felsőárpás. Mart. 14. Brad. V 4. Jersnik. Tt 20. Alsóárpás. Apr. 26. Szkerisora. n 1. Szelcsova. » 20. Szentágota. Mart. 12. Boicza. n 2. Bakamező. Jl 15. Felsőucsa. » 15. Lemasoja, „ 7. Tinkova. » 1. (Mart,3f) Felső vist. Apr. 5. f. Zalatna. n 26. Vörösmart. » 2. Dragus. Mart 3. Magyarigen. n 6. Németgladna. n 13- Nagysink. Febr. 24. Nagyenyed. „ 20. Valemare. jí 1. Felsőszombatfalva. Mart. 18. Somogyom. » 13. Szintyest. Apr. 2. Bráza. Apr. 3. Berethalom. » 1. (Apr. 20. f.) Gross. Mart. 10. Dézsán. Mart. 15. Zágor. Febr. 28. Bulza. » 2. Fogaras. )> 28. Alinakerék. Mart. 25. Ohábabisztra. » 15. Kisberivoj. » 20. Pród. Apr. 13. Homosdia » 14. Sebes. Febr 24. Szászszentlászló. Mart. 8. Kostéj. ') 12. Sarkaicza. » 28. (Matt. 15. f.) Szász 99 16 Pozsoga. n 3. Nagyberivoj. nádas. » 29. Ruszkabánya. » 22. Alsókomána. Mart. 29. Apold. Febr. 19. Tyej. Ayr. 11. Zemest. Apr. 2. Fehéregyháza. Mart. 5. Roskány. Mart. 14. (Mart.20.f.)Ötohán. Mart. 14. Szászdálya. » 14. Radulesd. „ 5. Volkány. Jun. 15. Székelykeresztúr. „ 4. Boóz. » 14. Krizba. Mart. 16. Kőhalom. Febr. 14. Déva. Apr. 10. Veresmart. Mai 4. Zetelaka. Mart 10. Réa. 9 14. Türkös. Apr. 9. Székelyzsombor. Mart. 15. Nagyág. Mart. 27. Élőpatak. » 3. Erdőfüle. » 25. Puj. Apr. 10. (Apr. 26. f.) Hosszú- Mart. 4. Csíkszentkirály. 4pr. 20. Alsóvárosviz. falu. i 19. Futásfalva. jg 15. Magura. Mart, 14. Káinok. ?1 15. (Apr. 20. f.) Karat- Mart. 20. Kudsir. » 19. Gidófalva. navolál. o 19. Felsőpián. » 12. Nagyborosnyó. » 16. (Apr. 18. f.) Torja 36 Mart. 22. Aldos. .Mari. 17. Disznajó. Mart. 7. Szászlekencze. » 20. Szárazpatak. » 7. Alsómocsár. » 14. Naszód. » 8. Kézdiszent kereszt. Mart. 2. Felsőmocsár. Apr. 15. Teles. » 25. Kézdimartonos. Apr. 1. Görgényhodák. Mart. 14. Besenyő. Apr. 5. Bereczk. » 9. Görgénylibánfalva. » 16. Kisrebra. .Mart. 20- Ojtoztelep. Mart, 29- Görgényüvegcsűr. » 18. (Mart.26.f.)Román- Mai 9. Sósmező. » 9. Dosz. budák. Mart. 4. Tenke. » 18. (Mart. 26. f.) Sza- Apr. 6. Dombhát. Febr 23. Salvi. kadat. Mart. 30. Marosborgó. Mart. 21. Magyarcséke. ** 31. Laposnya. Apr. 15. Kosna. » 19 Bohrest. Apr. 10. Felsövenicze. » 15. Ujradna. » 10. Bulz. 10. Székelyvarság. » 25. Persahavas. V 8. Belényes. M 6. Maroshévíz. » 9. Dornavölgy. Apr. 22. Urszoja. Mai. 10. Gyergyóremete. 19. Tema. ') 16. Albák. Apr. 22. Oyergyóaìfoìii. Tî 24. QyergyőbÉlbor. » 13. Runk. » 24. Gyergyóditró Mart. 10. Csererdő. » 14. Dámes. „ 9. Gyergyóújfalu. Febr. 25. Szinyérváralja. A/ai 2 (Mai 14 f.) Mai. 7. (Mai. 10. f) Gyer- Mart. 17. (Apr. 5. f.) Avas- Magura. gyóborszék. felsőfala. il/(ii 7. Mariéi Apr. 6. Kilyénfalva. Apr. 2. Kápolnokmonos- Febr. 23. Algyógy. » 4. (Mai. 2. f.) Tekerö- tor. (?) Mart. 20. Hideghavas. patak. Febr 26. Felsőbánya. » 2. Egerbegy. n 21. [Mai. 2. f.) Gyer- Mart. 11. Taraczköz. J) 11. Melegszamos. gyószentmiklós. „ 23. Krács. » 17. Magyargorbó. Mart. 20. Margitta. » 7. Tiszafehéregyház. » 17. Kolozsvár. » 6. (Mart. 15 f.) Élesd. n 2. (Mart. 28. f.) Nagy- n 15. Kékes. 30. Össi. bocskó. » 17. Teke. Febr. 28. Zsibó. Apr. 8. Rónaszék. n 4. Zselyk. Mart. 15. Gyökeres. Mart, 11. Ürvölgy. » 15. Kissajó. Apr. 3. Zálha. Apr. 6. Terebesfejérpatak. „ 16. Dedrád. Mart. 3. Désakna. !) 2. Dragoni érfalva. » 15. Bátos. Apr. 2. Magyarlápos. Mart. 20. (Mart. 30. f.) Havas- „ 10. Szászrégen. Mart, 13. Dés. mező. Apr. 14. Herbus. M 11. Bethlen. Apr. 10. Mojszin. » 18. Nyárádszereda. » 18. Lajosfalva. V. Mart. 1. Ipolyszalka. Febr. 20. (Mart. 12. f.) Mart. 3. Garamszentbene Febr. 27. Börzsöny. Valkó. dek. Mart. 9. Márianosztra. 8. Hévizgyörk. » 10. Újbánya. » 3. Zebegény. Mart, 12. Gyöngyössolymos. ÎÎ 8. (Apr. 2. f.) Baka » 1. Kospallag. Febr. 28. Bodony. bánya. » 3. Nagymaros. j« 18. Recsk. » 2. Bat." » 8. f. Szokolya. Mart. 5. (Mart. 18 f ) Be- Apr. 29. Alsóhámor. M 5. Váczbottyán. kény erdő. Mart. 16. Magaslak. Febr. 28. Szada. » 16. Fehérszék. n 4. Kemencze. Mart, 1. Babathpuszta. Febr. 27. Kilics. » 17. Selmeczbánya. Febr. 22. Galgamácsa. Mart. 9. Lédecz. w 1. Ipolyság. Mart. 16- Isaszeg. » 10. Kistapolcsány. » 2. Parassapuszta. A/ir 25. f. Berezel. ■« 12. Garamkissalló. „ 2. Tópatak. 37 .Mart 6. Korpona. Mart. 10. (Mart. 28. f.) Mart. \-2. Alsószabadi. „ 1. Magasmajtóny. Yittencz „ 20. (Apr. 4. f.) Rezső- » 11. Gyökös. „ 4. Ótura. part. " 24. Balassagyarmat. íj 10. Verbó. Apr. 27. Kisgaram. P 15. Alsópalojta. .1/'/'. 20. (Apr. 25. f.) Felső- „ 0. Szikla. Febr 25. Losoncz. botfalu n 16. Feketebalog. » 18. Salgótarján. Mart. 10. Trencsén. Mart. 14. Breznóbánya. Mart. 12. (Apr. 11. f.) Kazár. Febr. 15. Bán. Apr. 16. Krupkapuszta. 28. Rimaszombat. Mart. 2. Chinorány Mart. 19. Benesháza. M 27. Ózd. 20. Oszlány. Jí 31. Maluzsina. » 27. Thebepuszta. „ 10. Nyitrarudnó. » 27. Mihálytelek. ÍJ 4. Répáshuta. n 20. Dóczifűrész. íj 26. Erdőköz. Febr. 27. Ujmassa. » 14. Németpróna. W 26. Vaczok. Mart. 6. Hollós. » 20. Madarasalja. „ 26 Gömörvég. *J 5. Varbó. » 29. Gyertyánfa. Mart. 6. Klenócz. n 4. Djhuta. » 5. Revistyeváralja. » 1. Nyustya. » 1. Parasznya. » 6. Bükköskút. „ 22. Tiszolcz. n 2. Diósgyőr. îî 10. Felsőzsadány. Apr. 14. Helpa. T) 14. Sajóbábonv. 1. Geletnek. Mart. 6. Ratkó. „ 6. Tallya. » 14. (Apr. 25. f.) Znió- jí 21. Pónikkohó. » 10. Erdőbénye. váralja. r 6. Szabados. » 20- Erdőhorváti. Apr. 6. Turócz-Szklenó. ii 9. Rozsnyó. Apr. 16. Hátmeg. Mart. 29. Repistye. Apr. 10. (Apr. 25. f.) Mart. 5. Bustyaháza. V 5. Szklenófiirdő. Teplicska. » 23. (Apr." 12. f.) Köves- „ 3. Teplafő. i} 18. Szomolnok. liget. Apr. 6. Körmöczbánya. Mart 29. Stósz. » 15. Talaborfalva. Mart 18. Saskőszékely. Apr. 5. Szomolnokhuta. Apr. 18. Alsószinevér. *J 22. Kövesmocsár. Mart 2. (Apr. 1. f.) Alsó- Mart. 30. Erzsébetliget. íj 8. Zólyomkecskés. meczenzéf. „ 17. Széleslonka. Mart. 9. Dobó. V 12. (Apr. 20. f.) Felső » 18. Gánya. v 9. Zólyombucs. meczenzéf. » 10. Dombó. n 3. Kovácsfalva » 5. Jászó. » 28. Terecselpatak. Jun. 28. Ohegy. Febr 24. Szepsi. ^4j«\ 20. {Apr. 22. f.) Felsö- Mart. 6. Zólyom. Mart. 9. Sacza. apsa. V 14. Erdőbádony. 0 16. Kassa. n 1. Brusztura. » 8. Beszterczebánya. » 12. Delnekakasfalva. Mart. 19. (Apr. 10. f.) Gyer- Apr. 9. Dobrókirályi. JJ 15. Boroszló. tyánliget. Mart 7. Szelese. ÌÌ 8. Keczerpeklén. Apr. 4. Turbaczil. „ 18. Felsőmicsinye. ÍJ 10. Keczerlipócz. Marl 22. Kaszómező. » 7. Garamsálfal va. JJ 17. Vörösvágás. n 19. Rahó. Mai. 18. Kallós. » 16. Rankfüred. Apr. 5- Apsinecz. Mart. 14. Perhát. „ 15. Nagyazar. »» 5. Kőrösmező. }> 13. Oszada. Febr. 28. Varannó. » 12. Tiszabogdány. íj 15. Pónik. „ 27- Tavarna. Mart. 21. Sztebna. Jí 7. Zólyomlipcse. íj 27. liomonna. Apr. 14. Usztyi-Hoverla. Apr. 17. Koritnyicza. Mart. 16. Szinna. Mart. 10. Burszentgyörgy. Mart. 14. (Apr. 6. utolsó — Apr. 11. Alsóhunkócz. „ 17. (Apr. 23. f.) Unin. der Letzte) Garam- Mart. 10. Ungpéteri. » 19. Nyitrajablonicz. szentandrás. » ~). Gerény. „ 1. Berencsváralja, jí 15. Garampéteri. » 21. Felsődomonya. » 7- Brezova. » 17. Jeczenye. n 1 2. Nagyláz. íí 18. Miava. jj 19. Lopér. n 10. Kisberezna. :- Febr 28. Nagyberezna. Mart Ifi. Likavka. Apr. 8. Felka. Apr. ?."<. lirri-si'iiijifrilra. . 2. Hrboltó. Mart 26. Sárberek. .Mart. 20. Kispásztély. Apr. 1 . Uevisne. TÏ 30 Tátraháza. » 15. Sóslak. Mart. 21. Rózsahegy. Apr. 3. Koronahegyfiirdő. Febr 28. (Mart. 27. f.) Köhler. » 6. Lucski. Mart 30. Leibicz. Mart. 15. Csontos. Apr. 18. Lokcza. Irin- 23. Szepesbéla. „ 22. Turjaremete. Mart. 28. Németlipcse. Apr. 13. Podolin. V 31. Sóhát. Apr. 26. Parasztdubova. „ 21. Lőcse. » 5. Poroskő. Mart. 23. Námesztó. TI 19. Feketekút H 24. Kelecsény. Apr. 5. Bobró. 11 28. Héthárs. Apr. 10. Majdánka. „ 5. Liptószentiván. Mart 15. Szentraihályfalva. Mart, 25. (Apr. 3. f.) Ökör- Mart. 30. Liptóujvár. » 5. Eperjes. mező. Apr. 20. {Mai. 10. f.) Ora- n 18. (Apr. 10. f.) Sebes Apr. 9. Felsőszinevér. meze. váralja. Mart. 20. Illava. Mart. 20. Kokava. n 18. Bártfa. n 5. (Mart. 28. f.) Nagy- » 22. (Apr.l8.f.)Szvarin. V 21. Zboró. bicscse. » \'t. Vichodna. í) 13. Lipnikpnszta. n 8. Turóczszent- Apr. 10. Feketevág- » 15. Girált. m ártón. Vichodna. B 9. Felsővizköz. Apr. 8. Fenyőiláza. » 21. Szentiványit Csorba- Apr. 20. Alsóli])nicza. Mart. L6. (Apr. 20. f.) Par- tó. n 25. Felsölipnicza. nicza. 29. Csorba. 6. 'J'átralomnicz. » 27. Felsózubricza. 51. Grus grns, (L.). Mart. 5. Nyögér. III. Apr. 28. Boresa. Mart. 13. Arad. Mart. 5. Darvasmohaerdő Febr. 24. Rudolf'sgnád. Apr. 12. Solt. V 5. Sárerdő. Mart. 11. Versecz. „ 6. Állampuszta. )í 28. Nagyerdő. Apr. 14- Gájspitz. Mart. 19. Békés. » 26. Kemecse. Mart. 14. Temesság. Apr. 2. Gyula. Apr. 6. Révleány vár. » 13. Vadászerdő. Mart. 14. Kúnszentniiklós. Febr. 28. Mándok. )i 20. Mosnicz. Apr. 13. Szerep. Apr. 10. Nagydobrony. Febr. 26. (Mart. 29. f.) Febr. 24. Nagyvárad. Mart. 19. Csikósgorond. Bruckenau. Apr. 2. Szalárd. Mart. 2. Beregszász. Mart. 18. Kepéd. Mart. 19. Bodai erdő. Febr. 16- Nagybereg. „ 29. Hajós. n 2. Debreczen. Mart. 7. Nagyszőllős. Apr. 3. Bezdin. Apr. 5. Hajdúhadház. Febr. 24. Társahegy. Mart. 13. Csálai erdő. Mart. 27. Nyíregyháza. Mart. 15. Ungdarócz. IV. 39 Apr. 2. Szvinicza. Apr. 1. (Mohán. Mart. 10. Albák. » 10. Schnellersruhe. » 20. Volkáuy. n 16. Béles. Mart. 6. Plavisevicza. Mart. 19- Élőpatak. » 15. Mariéi. » 17. Jeselnicza. Apr. 6. Hosszúfalu. n 6. Magyargorbó. » 18. Kernyecsa Mai. 5. Káinok. „ 11. Teke. Apr. 30. Álsómoécs. Apr. 2. Gidófalva. » 16. Szászrégen. » 30. Felsőmoécs. Mart. 16. Nagyborosnyó. » 23. Nyárádszereda. Mart, 27. Buchberg. Apr. 15. Dalnok. » 25. Felsóvenicze. - 15. Jersnik. Febr. 16. Ko vászna. » 16. Székelyvarság. 8 14. Bakamező. Mart. 18. Allios. Apr. 8. Gyergyórenietc. M 15. Vörösmart. » 21. Lippa. Mart. 14. Gyergyóalt'alu. » 18. Valeniáre. «) 18. Máriaradna. » 7. Gyergyóújtalu. » 19. Gross. Febr 22. Sistarovecz. Apr. 17. Gyergyóborszék. »> 10. Tyej. » 27. Berzova. Mart. 7. Kilyénfalva. M 15. Magura. Mart. 14. Soborsin. » 25. Gyökeres. Apr. 8. Nagydisznód. Apr. 19. Vaskoh. » 19. Désakna. B 5. Nagyszeben. » 7. Boicza. Apr. 6. Magyarlápos. Mart. 30. Porcsesd. Mart. 18. Topánfalva. Mart, 9. Dés. Apr. 8. Alsósebes. >ï 14. Székelyzsombor. » 19. Szászlekencze. » 6. Felek. » 22. Karatnavolál. *) 11. Teles. *) 2. Ujegyház. » 17. Torja. » 8. Marosborgó. » 1. Oláhujfalu. » 20. Szárazpatak. Febr 14. Nagyilva. Mart. 18. Alsóárpás. n 6. Kézdimartonos. Mart. 7. Dornavölgy. Apr. 6. Kisberivoj. n 18. Ojtoztelep. Apr. 4. Csererdő. „ 6. Nagyberivoj. V 7. Sósmező. » 6. Kápolnokmonost Fobr 20. Alsókomána. » 17. Tenke. » 15. Havasmező. Apr. 5. Zernest. „ 25. Korbest. Mart 5. Mojszin. Mart. 26. Törcsvár. Apr. 9. Bulz 16. Belényes. » 14. Borsa. V. Apr. 5. Hátmeg. Mart 19. Huszt. " 14. Herincse. n 24. Técső. V 21. Alsószinevér. » 5. Körtvélyes. « 10. Tercselpatak. Mart. 27. Gánya. Apr. 26. Apsinecz. Mart. 17. TJngpéteri. » 15. Kispásztély. Apr. 8. Kisberezna. Mart. 26. Nagyberezna. Apr. 6. Hercsényifalva. Mart. 21. Sóslak. Mart. 13. Csontos. „ 16. Turjaremete. Ajir. 2. Sóhát. Mart. 1. Poroskő. Apr. 6. Kelecsény. „ 9. Ökörmező. Mart. 12. Sebesváralja. III. Mart. 30. Hódmezővásár- hely. 52. ■^e> Uallus aqnaticus, L. III. Apr. 6. Szerep. III. Mart, 18. Budapest. 40 53. ■*— ► Crex crex, (L). I. 14. Borostyánkő. Mai. Ò. Kislierend. Mai. Mai. 12. Sopronszentmárton Apr 14. Csurgó. Apr. 29. Németújvár. » 11. Szarvkő. Mai 13. Szobb. » 19. Cseni. » 7. Sopronkertes. r» 10. Nagyatád. Mai. 4 Rohoncz. Apr i'. Sopronnyék. Apr. 27. Görgeteg. Apr. 26. Borsmonostor. Mai 4. Fertőfehéregyháza. W 17. Kaposvár. » 23. Könnend. » 6. Csepreg. Mai. 3. Répáspuszta. Mai. 25 . Sorókpuszta: n 2. Nagyczenk. Apr. 26. Sásd. )> 10. Szombathely. Apr. 12, Jánosháza. Mai. 12. Milej. . Apr. 24. Vasszécseny. Mai. 17. Ravazd. » 19. Zalaegerszeg. Mai. 10- Vasvár. Apr. 28. Bókod. „ Ki. Söjtör. » 31. Hegyhátgyertyános. M 8. Tóváros. Mai. 5. Vasboldogasszony. „ 1. Nyögér. Mai. 3. Madár. ii 31. Pölöske. » 7. Zalagógánfa. » 9. Héreg. 5Ï 5. Nagykapornak. „ 10. Ugod. » 16. Mogyorósbánva. » 15. Marczali. Apr. 23. Polgárdi. Apr. 19. Csolnok. )t 15. Tab. Mai. 3. Sukoró. Mai. 1. Perbál. 13. Kiliti. » 18. Nagymarton. Mai. 4. Pilisszentlélek. '1 18. Felsőlövő. » 1. Budakeszi. II. Mai. 4. Csorna. „ 26. Kóny. Mai. 10. Gyirmóth. Apr. 13. Patkányos. ,, 27. Komárom. Mai. 8. Neszmély. Apr. 28. Kiirt. III. Mai. 1. Borcsa. Apr. 28. Újvidék. » 9. Dunagárdony. n 13. Rudolfsgnád. » 16. Darány. „ 7. Baranyabaksa „ 30. Villány. » 28. Rácztöttös. » 13. Gájspitz. Mart . 2. Mohol. Mai. 12. Temesság. V 9. Vadászerdő. Apr. 30. Mosnicz „ 25. Bruckenau. „ 30. Jerszeg. Mai. 4. Kepéd. Apr. 3. Bolhó. Mai. 3. Doromlás. Apr. 20. Nagybaracska. „ 28. Hajós. Mart . 18. Királylialom. Mai. 2. Hódmezővásár- hely. » 13. Bezdin. Apr. 23. Pécska. Mai. 5. Buttyin. Apr. 24. Gyula. Mai. 3. Pákozd. Apr. 10. Ráczkeve. Mai. 1. Kúnszentmiklós » 7. Sári. » S. Sőregpuszta. Mai. 7. Abony. Apr. 25. Mezőtúr. Mai 5. Szerep. Apr. 18. Nagyvárad. „ 29. Szalárd. 13. Hajdúhadház. „ 25. Nyíregyháza. Mai. 4. Darvasmohaerdő. , 6. Sárerdő. Apr. 25. Révleányvár. Mai. 11. Mándok. 5. Csikósgorond. Apr. 24. Nagybereg. Mai. 3. Lazony. 6. Ungvár. 4. Unghosszúmező. IV. 41 Mai. 13. Szerb -l'ozsezsciia. Mai. 20. Hosszúfalu. 18. Berzászka. „ 4. Gidófalva. 4. Gerbovecz. 0 29. Ko vászna. i» 7. Szvinicza. ,, 2. Allios. « 8- Schnollersruhe. » 4. Lippa. Apr. 25. Plavisevicza. t> 2. Máriaradna. Mai. 7. Ogradina. Apr. 19- Sistarovecz. „ 7. Jeseluicza. Mai. 10. Pctirs. Apr. 30. Szilas. ., 3. Dorgos. Mai. 2. Bachberg. Apr. 20. Berzova. Apr. ß. Vermes. M ai. 8. Lalasincz. Mai. 12. Labasincz. „ 7. Tótvárad. Apr. 29. Tápia. Apr. 27. Szaturó. Mai. 3. Bakamező. Mai. 12. Zimbró. Mart.29. Németgladna. n 3. Zum. Apr. 25. Szintyest. Apr. 24. Vaskoh Mai. 11. Gross. Mai. 14. Felvácza. Apr. 27. Bulza. ,, 15. Riskulicza. „ 26. Homosdia. » 10. Brad. g 12. Kostej. » 10. Boicza. Mai. 12. Tyej. » 26. Topánfalva. „ 5. Roskány. „ 2. Pród. „ 14. Boóz. „ 1. Szásznádas. Apr. 10. Nagydisznód. •j 15. Segesvár. Mai. 9. Nagyszeben. " 1. Rzékelyzsombor. 6. Felek. V 6. Erdôfiile. tt 10. üjegyház » 6. Bereczk. 10- Alczina. n 3. Tenke. Apr. 8. Fogaras. Apr. 10. Korbest. Mai. 14. Volkány. Mai. 13. Dobrest. » 9. Türkös. Mai. 2. Bulz. Apr. 24. Belényes. Mai. 20. Magyargohrbó. >> 7. Kolozsvár. „ 14. Zselyk. „ 16. Disznajó. .. 9- Alsómocsár. » 8. Dosz. Apr. 25. Szakadat. Mai. 25. Fdsőfalva. t) :í(K Maroshévie. n li. Kiesd. ,, 9. Zilah. n 5. Szilágycseh. s 2. Zsibó. 8- Hidalmás. n 20 Gyökeres. B 5. Désakna. Apr. 18. Magyarlápos. Mai. 8. Naszód. Jim. 2. Teles. Mai. 19. Besenyő. » 28. Románbudák. ,, 20. lTjradna. » 10. Valemare. n 17. Csererdő. Apr. 18. Kápolnokmonostoi » 14. Felsőbánya. » 10. Taraczköz. » 18. Aknasugatag. „ 15. Havasmező. Apr. 20. Mojszin. V. Mai. 10. Börzsöny. Apr. 17. Garamkissalló. Mai. 5- Huszt. » 14. Márianosztra. „ 26. Bakabánya. n 6. Visk. n 14. Kóspallag. Mai. 10. Ipolyság. Apr. 27. Técső. TÏ 6. Nagymaros. » 4. Maga8majtény. Mai. 27. Talaborfalva. » 12. Szokolya. » 1. Balassagyarmat. » 8. Alsószinevér. » 15. Babath puszta. » 1. Alsópalojta. „ 7. Körtvélyes. n 2. Galgamácsa. „ 20. Gács. Apr. 12. Gánya. ' Apr. 30. Berezel. Apr. 28. Losoncz. Mai. 25. Nyitrajablonicz Mai. 2. Valkó. Mai. 5. Zagyvapállálva. „ 8. Berenesváralja Apr. 14. Hévízgyörk. Mart. 11. Salgótarján. Mai. 10. Miava. Mai. 3. Bodony. Apr. 30. Kazár. .Tun. 27. Vittenrz. Apr. 22. Terpes. Mai. 2. Sajóbábony. „ 2. Verbó. Mai. 3. Bekényerdő. M 20. Erdőbénye. Apr. 25. Chinoránv. ,. 7. Pehérszék. )» 18. Erdőhorváti. Mai. 11!. Nyitrarúdnó. " 4. Felsődiós Aquila XVIII. Apr. 15. Hál incg. » Ili. Geletnek. G 42 Mai. 25. Znió váralja. Mai. lo. Alsómeczenzéf. '■ 15. Turóczszklenó ■2. Jászó. 13. Szklenófürdő. „ 6- Szepsi. » 12. .Körmöczbánya. n 22. Boroszló. ,. 21. Saskőszékely. » '.t. Keczerpeklén. Apr. 28. Kovácsfalva. „ 4. Keczerlipócz. Mai. 17. Dobrókirályi. 24. Vörösvágás. 3. Garamsálfalva. »i 3. Varannó. •a 13. Zólyomlipcse. " 11. Ta várna. » 21. Garamszentandrás. » 3. Alsóhunkócz. M 12. Breznóbánya. » 8. Gerény. n 14. Benesháza. .. 6. Bercsényifalva. S 20. Mihálytelek. .. 2. Kispásztélv. " 15. Erdőköz. » 10. Köblér. n 2. Helpa. V 9. Kelecsénv. IS. Pónikkohó. » 14. Ökörmező. » S. Teplicska. '1 10. Illava, » 22. Zsolna. Mai. 17. Tnróozszentniái'imi. ltj. Parnicza. „ H). Etevisnye. .. 21. Mokragy. „ 18- Németlipcsc. Apr. 15. Parasztdubova. Mai. 17. Szvarin. „ 19. Szepesófalu. „ 14. Tátraháza. 15. Koronahegyfürdő. 9- Szepesbéla. „ 24. Podolin. „ 9. Eperjes. „ 29. Bártfa. „ 19. Zboró. 8. Lipnikpuszta. ., 16. Girált. 54. •*—>■ Ortygométra porzana, (L. I. Mart, 25. Zalagógánfa. III. Apr. 8. Óverbász. III. Febr. 25. Izsák. IV. Apr. 13. Kolozsvár. 55. •*—*■ Ortygométra parva, (Scop.). III. Mart, 25. Bellyé j III. Mart. 17. Makó V. Mai. 9. Zólyom 56. <— * Ortygométra pusilla, (Pai.l.). III. Apr. 0. Óverbász. I. Febr. 12. Szentgotthárd. III. Apr. 15. Pancsova. III. .. 14. Rudolfsgnád. 57. ■*—>■ Gallinola ehloropns, (L.). III. Mart. 8. Hódság. III. Apr. 4. Mohol. III. .. 8. Hódmezővásár- hely. III. Apr. (J. Nagyvárad. IV. .. 6. Deva. V. ,. 1."). Késmárk. 58. Fulicn atra, L. I. Febr. 17. Fertőfehéregy- háza. II. .. 21. Mosonbánfalu. II. Apr. 2tj. Komárom. III. Febr. 28. Rudolfsgnád III. Febr. 10. Torontál- Erzsébetlak. III. Mart. 1. Apatin. in. Febr. 15. Hódság. III. Mart. 2. Rogendorf. III. Febr. 24. Izsák. III. Man. 1. Székesfehérvár III. , 9. Dinnyés. III. Febr. 20 Velencze. . III. Mart. 10. Kúnszentmiklós III. ,. 18. Budapest. 43 59. «** Plegadis fatcinelíns, (L.). Apr. 30. Fertőfehéregyháza. III. Apr. L6. Ujverbász. I. Felír. Iti. Fertőfehéregy- há/.n. 60. Platalea leacorodia, L. III. Apr. li). Pancsova. III. .. 19. Rudolfsgnád. III. Mart. 14. Kúnszent- miklós. I. Apr. 8. Palona. I. „ 18. Dunabökény. I Mart. 81. Bellye. I. Apr. 3. Bezdán, I. .. 8. Jerszeg. 61. Gieonia nigra, (L.) III. Mart. 16- Hódmezővásár- V. Mart. 9. Tavarna. hely. V. „ 19. Nagyláz. III. 2!). Nagydobrony. V. Apr. 5. Kisberezna. IV. Apr. 19. Erdőfrile. V. Mai. 3. Lr/hir:. IV. „ 5. Bányabiikk. v. , •í. /'. Si'hesrdralja 62. Ciconia ciconia, (L. Apr. 5. (Apr. IT. f.) Kis- Apr. 17. Kőröshegy. Apr. 2. Csesznek. béreiül. 3. Tab. » 17. Veszprém. t) 2. f. Németpalkonya. n 13. Kiüti. n 2. Várpalota. „ 1-2. Pola. r> 26. Borostyánkő. „ 16. Polgárdi. » 1."). (Apr. 24. f.) Kotor. •) 7 (Apr. 10. f.) Neret- Mart. 30. (Apr. 4. f.) Sukoró. n 2. (Apr. 6. f) Csurgó. ti j vár. Mai. 2. Savanyú kíit. li. (Apr. 27. f.)Szobb. 23. {Mai. 12. f.) Csém. Apr. 22. Petőfalva. » 10. Nagyatád. ., 6. Borsmonostor. » 7. Kismarton. „ 17. Görgeteg. n 5. (Apr. 12. f.) Kör- n 22. Czinfalva. .Mart. 26. Kaposvár. mend. » 22. Fertőfehéregyháza Apr. 2 (Apr. 26. f.) Répás- Mart. 28 Sorokpuszta. ., 9. Csepreg. paszta. Apr. 9. Szombathely. .. 7- Nagyczenk. ìi 10. Sásd. Mait. 30. (Apr. 14. f.) Locs- Mart. 28. Feketeváros. Mart, 29- Tékes. mánd. Apr. 13. Ma°:yarkeresztur. Apr. 9. Véménd. Apr. 6. Köveskút. Mart. 12. Jánosháza. „ 4. Szentgotthárd. 10. Vasszécseny. Apr. 12. liarn:<1. Mart. 25. Zsitkócz. V, 1. (Apr. 18. f.) Vasvár. Mart. 30. Bókod. Apr. 1. Papszer. „ 8. Hegyhátgyertyános. Apr. 4. Tata. _ 29. Milej. „ 11. Nyögér. Mart. 26- Tóváros. „ 18. Zalaegerszeg. 11. (Àpr. 12. f.) Kaid. Apr. 6. Madár. Mart. 14. Söjtör. w 5. Zalagógánfa. » 19. Héreg. » 31. Bocska. Mart. 26. Kemenesszentpéter. » 12. Mogyorósbánya. Apr. 1 . Pölöske. Apr. 6. Várkesző. » 9. Pilisszentkereszt. „ 11. (Apr. 14. f.) Tűrje. Febr. 28. Ajka .. 3. Budakeszi. Mart Ki. Keszthely. Apr. 12. Ugod. Mart. 28. Visegrád. Mai. /. /'. Marczali. - 4. Gicz. 6* 44 II. Apr. 2. Mosonbánfalu. „ 6. Barátudvar. Mart. 8. Hövej. Apr. 5. Bogyoszló. . 13. Szil. Apr. 1. (Apr. 24. f.) Csorna. 5. Halászi. „ 5. Kóny. „ 5. (Apr. 17. f.) Patká- nyos. Apr. 6. Gyirmóth. Mart 29. Komárom. Apr. 4. Kürt. 23. Csallóköz-Somorja. Mai 10. Xayi/saikricz. III. Apr. 3. Borcsa. Mart. 26. (Mart. 30. f.) I báva- Marl 26. Magyarkanizsa. Mart. 19. Pancsova. torok. n 20. f. Hódmezővásár- Apr. 11. Sztarcsova. Apr. 24. Méhespetres hely. Mart. 26. (Apr. 1. f.) Temes- îï 2. Apatiii. Apr. 6. (Apr. 14. f.) Makó. kubiii. Mart. 29. ''Apr. 9. f) Szonta 4. Bezdin. 24- Fehértemplom. Apr. 6. Gájspitz Mart. 24. (Apr. 13. f.) Pécska. 30. Kamaristya. „ 2. f. Bácsordas. Apr. 11. Csálai erdő. Apr. 3. (Apr. 8. f.) Va.jszka. ,, 1. ( A pr.6.f.> Doroszló. „ 4. Arad. Mart. 28. (Apr. 6. f.) Paiona. Mart. 31. (Apr. 15 f.) Hódság. » 5. (Apr. 20. f.) Mondor- Apr 2. (Apr. 7. f.) Umia- 15. Ujverbász. laki erdő. bökény. Apr. 5. Overbász. .. 16. Kuvin. Mart. 28. (Apr. 7. f.) Palánka. « 6. Zenta. „ 29. Borosjenő. Apr. 4. Dunacséb 2. Bátka. Mart. 9. Kelmák. „ 3. (Apr. 5. f.) Újvidék. 2. Mohol. Apr. 7. Silingyia. Ti 1. (Apr. 5. f.) Alsó- » 3. Rogendorf. « 29. Buttyin. kabol. „ 4. Temesság. Mart. 28. Dunapata j. Mart. 30. (Apr. 8 f.) Felső- 4. Gyirok. 29. f. Solt. kabol. „ 3. Vadászerdő. Apr. 1. f. Állampuszta. » 26. (Apr. 3. f.) Duna- w 5. (Apr.l2.f.)Mosnitz. Mart. 8. (Apr. 8. f.) Szabad- gárdony. Mart. 28. (Apr. 16. f.) szállás. V 28. Rudolfsgnád. Bruckenau. r 31. Keczel. V 28. Torontálerzsébet- „ 21. Jerszeg. Mart 27. Izsák. lak. Apr. 4. Kepéd. Apr. 5. Kondoros. 16. Nagybecskerek. ., 3. Lúgos. Apr. 5. Gádoros. M 27. Oppova. a 15. Somogy udvarhely. Mart 10. Bonum tanya. _ 27. (Mart. 30. f.) Antal- 9. Bolhó. „ 24. Orosháza. falva. 13. Szekszárd Apr. 8. Békés. Apr. 9. Tógyer ,. 8. (Apr. 11. f.) Du na - Mart. 16. Gyula. „ 4. Versecz. szekcső. Apr. 2. Békésgyula. 6. Darány. „ 4. (Apr. 6 f.)I)oromlás. - 3. (Apr. 19. f.) Szé- Mart 26. (Apr. 2. f.) Oszró. Mart 29. (Apr. 12. f.: Nagy- kesfejérvár Apr. 2. (Apr. 10.f.)Páprád. baracska. Marl 29. (Apr. 7. f.) Pákozd „ 6. Baranyabaksa. ,, 28. Vaskút. 25. Dinnyés. „ 5. (Apr. 15. f.) Villány. Apr. 3. (Apr. 5. f.) Hajós. Apr. 2. Tárnok. Mart 26 (Apr. 12. f.) Rácz- „ 9. Jánoshalma. „ 5. (Apr. 9. f.) Rácz- töttös. „ 6 Fehértópuszta keve. Apr. 12. Mohács. 2. Kelebia. .. 1. Kúnszentmiklós. Mart 27. Béllye. „ 8. Csórva. Mart 17. (Apr. 16. f) Sári. - 31. f. Kopács. Mart 26. (Mart, 30. f.) Király- Apr. 6. Söregpuszta. Apr. 3. (Apr. 5. f.) Bezdáh. halom. 3. (Apr. 11. f.) A bony 45 Mari. 23. (Apr. l.f.)Mezőtúr. Mart. l'I. Nagyerdő. Apr. l.(Apr.27.f.)Mándok. Apr. 3. Karezag. „ 22. f. Darvasmohaerdő. Mari. 16. Nagydobrony. Mart. 23. (Apr. 3. f.) Szerep. Apr. 4 f. Csonkaerdő Apr. 1. Gsikósgorond. Apr. 2. (Apr 15 f.) Nagy- Szatmárnémeti. 4. Beregszász. várad. V 4. Sárerdő. 10. Munkács. Apr. -20. (Mai. 1. f) Szálán 1. 28. Sárospatak. 8. Nagybereg. „ 8. Poroszló. Mart. i';{. (Mart. 26. f.) Sátor » 2. Xaíívszőllős. Mart. 5. Boriai erdő. aljaujhely. Mart 30. Lazony. Apr. 2. Debreczen. Apr. 4. (Apr. 12. f.) Ke- Apr. 5. Társahegy. Mart. 25. Hajdúhadház. mecse. Mart. 20. Ungvár. „ 12. {Apr. 30. f.) Nyír- Mart. 26. (Mart. 30. f.) Pál- Apr. 22. Ungdarócz. egyháza. Mart. földe. 27. Révleányvár. » 6. Unghosszúinező. IV. Apr. 12. Szerbpozsezsena. Mart. 19. Déva. Apr. 12. Dézsán. 19. Najdás. 20. f. Hátszeg. Mart, 18. (Apr. 4. f.) Fogaras Mart. 30. Berzászka. Apr. 4. Nagyág. Apr. 5. Ki sberi voj. Apr. 4. Gerbovecz. ., 13. Puj. » 6. (Apr. 12. f.) Sebes „ 6. Szvinicza. 10. Gyalmár. „ 7. Margin en. n 6. Schnellersruhe. « 12. Ósebeshely. „ 20. Sarkaicza. Mart. 27 Eibenthal. Mart. 15. Magura. „ 5. (Apr. 8. f.) Nagy- » 14. Plavisevicza. Apr. 12. Kudsir. berivoj. 19. Dubova. „ 2. Szerdahely. Mart. 31. Alsókomána. Apr. 4. Ogradina. » 3. Szelistye. .. 29. Zernest. „ 4. Jeselnicza Mart. 26. Nagydisznód. Apr. 17. Törcsvár. 12. Meszics. Apr. 15. (Apr. 20. f.) Nagy- Mart. 17. f. Otohán. ,, 14. Kemyecsa. szeben. Apr. 4. Holbák. Mart. 20. Temesszlatina. Mart. 16. Vesztény 3. Volkány. Apr. 4. Petrozsény. Mai 6. Kistalmács. » 18. Krizba. Mart. 20. Szilas. Apr. 6. Nagytalmács. Mart. 30. Apácza. Apr. 6. Buchberg. 'j 20- Porcsesd. « 31- Veresniart. 5. Vermes. Mart, 23. Felek. » 31. Hidvég. » 27. Kövesd. 29. Ujegyház. Apr 9 Földvár. 4. Labasincz. Apr. 4. Felsőporumbák „ 1. Szászhermány. „ 3. Tápia. Mart. 29. Alczina. Mart. 30. Élőpatak. 14. (Mai ,20./'.)Jersiiik. Mart. 28. (Apr. 4. f.) Szeráta. Apr. 21. Hosszúfalu. i 2. (Apr. 20. f) Baka- 28.(Apr. 6. f.) Szkoré. 10. Káinok. mező. Apr. 8. (Apr 13. f.) Stréza Apr. 6. Gidófalva. Mart 29. Vörösmart. Kerczisora. Mart. 22. (Apr. 19. f.) Nagy- Apr. 15. Valemare 1. Oláhujfalu. borosnyó. 4. (Apr. 10. f.) Szin- ,, 5. Felsőárpás. Apr. 12. Dalnok. tyest. *) 3. Alsóárpás Mart 22. Kovászna. 4. Gross Mart 21. Szrntágota. Apr. 20. Osdola. 3. Homosdia. Apr. 3. Felsőucsa. .. 4. Allios. 25. Kostej. 8. Alsóvist. » 4. Lippa, 13 Pozsoga. Mart 28. (Apr. l.f.) Felsővist Mart. 22. Máriaradna. 4. Ruszkabánya. Febr 25. Nagy sink. Apr. 2, Sistarovecz. ,. 5. Tyej. Apr. 3. Bráza. « 7. Mészdorgos. 16 Apr. 5. Petirs. Mart. 28. Csíkszereda. Mart. 30. Gyergyóditró. 7- Dorgos. .. 30. Futásfalva. '• 30. Gyergyócsoma Mart 30. Berzova. •» 29. Apr. 25. f.) Karat- falva. .. 31. Lalasincz. navolál. Apr. 7. Gyergyóujfalu. Apr. 2. Tótvárad. 28. Torja. Mai 7. Oyer gy óbor szék. 6. Soborsin. Apr. 7. Kászonimpér. Mari. l'.'! Kilyéufalva. 31. Szaturó. Mai. //' Aldos. J) 21. Tekerőpatak. „ 7. Zimbró. Apr. Iti. Szárazpatak. Febr. 28.Gyergyószentniiklós Man ir». Vaskoh. » 11. (Apr. 14. f.) Kézdi- Apr. 24. Gyergyóholln 12. (Apr. 16. f.) Nagy- szentkereszt, ,, 12. Gyergy('ibékás. halm'ágy. V 14. Esztelnek. Febr 26. Mezőtelegd. 16. Riskulicza, n 14. Csomortán. Mart. 5. Margitta. „ 8. Brad. .. 1. f. Kézdimartonos. Apr. 4. Szilágycseh. » 27. Szkerisora. n 4. f. Bcreczk. Man. 27. Zsibó. it 29. Boicza. Mart. 10. Sósmező. Apr. 2. Hidalmás. Apr. 3. Biidesitza. Apr. 2. Tenke. „ 6. (Apr. 28. f.) Gyö- „ 1. Szohodol. ,, 28. Magyarcséke. keres. Mart. 17. Topánfalva. Mart. 26. Korbest. n Ô. Zálha. Apr. 7- Abrudbánya. Ajir. 9. Üobrest, 8. Nagyilouda. 7. Abrudfalva. ,, 17. Bulz. .. 2. Désakua, „ Hi. Nagyalmás. .Mart. 14. Belényes. ,. 3. Magyarlápos. » 10. Bucsum Izbita. „ 28. Albák. Mart. 21. Dés. 11. Zalatna. Mai. 13. Runk. Apr. 6. Bethlen. 4. (Mai. 1. f.) Nagy- Apr. 8. Bántryhunyad. Mart. 9. Szászlekencze. enyed. Mart. 15. Dámes. Apr. 2. Naszód. ,. 11). Alsóbajom. Apr. 3. Algyógy. 12. Hordó. ,, 5. Dicsőszentmárton. „ 4. Magyargorbó. , 8. Teles. Mai. i'. Harangláb. Mart. 18. Alsójára. ., 29. Besenyő. Apr. 18. Soniogyoni. „ 30. Kolozsvár. 18. Kisrebra. ^ 3. Szászsáros. „ s. (Mart. 17. f)Torda. Mart. 20. Besztercze. Mart 29- Erzsébetváros. Apr. 8. Kékes. Apr. 4. Nagysajó. Apr. 8. Zágor. „ 21. Teke. Mart. 12. Fokira, „ 11. Almakerék. » 11. Zselyk. .1/"/. 23. Románbudiik. Mart, 20. Pród. íj 8. Marosvásárhely Apr. 5. Dombhát. Apr. 2. Szásznádas. - 21. Kissajó. Mart. 28. Nagyilva. 18. Segesvár. Mart. 15. Dedrád. Apr. 1 1 Újra dna .. 10. Ápold. Apr. 15- Bátos. 7. Tesna. .. 6. Havad. » 4- Szászrégen. 7- Kosna. » 14. Fehéregyháza. Mart. 29. Nyárádszereda. Mart. 25. Gyergyobélbor. Mart. 28. Szászdálya. 30- Disznajó. 21. Csererdő. ,. 21. Szászkézd. Apr. 29- Alsómocsár. Apr. 5. Szinnyérváralja. Apr. 7. Szászkeresztúr. 22. Felsőmocsár. Mm. 8. (Mai. !■'>. ['.) Avas- i 1. Székelykeresztúr. Febr. 5. Xyárádremete. fdsöfalu. 4. Kőhalom. Apr. 6. Szakadat. Apr. 3. Kápolnokmonostor. 10. Székelyudvarhely. 14. Szováta. Mai. ti. Szaploncza. •• 9- Zetelaka. Apr. 18. Illyésmező. Apr. 18. Taraczköz. » 2. (Apr. 16. f.) Szé- Mart 29. Felsősófalva. Mai. '.-'/ '. Krács. kelyzsombor. Apr. 22. Felsővenicze. Mart 14. Falusugatag. Mai. 2. Lövéte. .. 6. Székelyvarsáü. ?» 10. Tiszafehéregyház. Apr. 1. Erdőfüle. Mai. •5. /'. Maroshévíz. Mai. 17. Aknasugatag. Mart. 30. (Jsikrákos. Mait, 31. Gyergvóremete Apr. 9. Farkasrév. •• 15- Csikszentkirály. » 18. Gyergyóalfalu. 17 27- Kapnikbánya. 47 Apr. 14. Budfalu. Mart. 20. Nagybocskó. Apr. 13. Barczánfalva. Apr. 28. Dragomérfalva. 27. Felsővisó Apr. 6. Havasmező. .. 20. Mojszin. 21. Lajosfalva. Apr. S. Ipolyszalka. Apr. 15. Talaborfalva. Apr. 25. Yaezok. .. 30. Nagymaros. 20 Alsószinevér. 3. Sajóréve. .Mart 30. Görl. 18. Erzsébetliget. n 7. Szabados. Apr. 1. Vaczbottyán. ,, 5. Széleslonka. " 3. Stósz. - 13. Szada. Mai. 4. (Mai. 10.f.)Dombo. v 16. Alsómeczenzéf. •• 3. Babathpnszta. Apr. 25. Terecselpatak. » 5. Felsőmeczenzéf. .. 6. Oalíi'aniácsa. " 29. Brusztura. Mai. 4. Jászó. 4. Isaszeg. îî 25. Apsinecz. Apr. 8. (Apr. 13. f.) Szepsi n 9. (Apr. 20. f.) Berezel. Mart 7. Kőrösmező. 8. Sacza. " 9. Valkó. » Iti. Búrszentgyörgy. Mart, 18. Kassa. - 7. (Apr. 15- f ) Hévíz- Apr. 22. Bereu csyáralja. Apr. 28. Lemes. györk. „ 8. Trencsén. Mart. 13. Delnekakasfalva. 5- Gyöngyössolymos. 14. Bán. ,j 15. Boroszló. 11. (Apr. 21. f.) Recsk. Mai. ti. Chinorány. Apr 11. Keczerpeklén. 9. (Apr.20.f.)Terpes. Apr. !t. Nyitrarüdnó. „ 1 2. Keczerlipócz. 4. Fehérszék. „ 20. Németpróna. „ 14. Ránkfüred. 20. Kilics. „ 13. Bükköskút. Mart. 25.(Apr.l0.f.)Varannó 7. Kistapolcsány Mai. 24. Oeletnek. Apr. 18- Homonna. » 6. Garamkissalló. Apr 11. Zniő váralja. „ 22. Szinna. Mart. 25. Gararnszeiit- Mai 1. Saskőváralja Mart 10. (Apr. 7. f.) Ung- benedek. Apr. 15. Körmöczbánya péteri. Apr. 2. Bakabánva ». 22. Saskőszékely. Apr. 21. Gerény. » 7. Bát. ,. 14. Kövesmocsár. n 5- Felsődonionya. Mart. 25- Ipolyság. ,. 5. Dallosfiirész. Mart. 14. Nagyláz. Apr. 15. f. Parassapuszta. y> 15. Zólyomkecskés. » 24. Kisberezna. » 13. Tópatak. .. 13. Dobó. n 31- Bercsényifalva. V 14. Magasmajtény. Mart 31. Zólyom. V 24. (Mai. 8. f.) Kis- Mai. 7. Gyökös. Apr. 12. Erdőbádony. pásztély. Apr. 2. Balassagyarmat. Mart. 14. Garamsáltalva. Apr. 10. Sóslak.' Mart. 17. Losoncz. Mai. 5. Kallós. Mart. 20. (Apr. 26. f.) Köblér Apr. 1. Kazár. Mart 23. Zólyomlipcse. Apr. 4. Turjareniete. Mart. 30- Rimaszombat. Apr. 5. ReMicza. •1 10- Poroskő. Mai. 2. Thebepuszta. Mart. 23. Garamszentandrás. Mart. 26. Kelecsény. Mart. 4- Sajóbádonj . Apr. 11. Garampéteri. „ Iti. Majdánka. Apr. 22. Tállya. n 9. Kiskapocs. » 18. Ökörmező. tt 22. Erdöbénye. „ 11. Lopér. Apr. 25. f. Felsőszinevér. 2. (Apr. 10. f.) Erdő- n lü. Alsószabadi. „ 16. Biava. horváti. n 10. Rezsőpart. » 20. Nagybicscse. _ 5. Hátineg. » 26. Karám. •■ 18. Zsolna. V 24. Huszt 26 Szikla. B 7. Turóczszent marton. ÍJ 3. Visk. 10. Breznóbánya. 'J 6. Parnicza. Mart. 26. Herincs. n 26. Dobrócs. Mart, 8. Revisnye. Apr. 23- Kövesliget. „ 23. Benesháza. Febr. 24. Rózsahegy. Mart, 30. Técső. n 13- Mihály telek. Apr. 2. Mokragy. V 29. Kricsfalva. Mart. 22. Erdőköz. ■• 11. Mutnom. is Mart ];; Veszele. Apr. 30. Oravicze Apr il Eperjes. Apr. 5 Lokcza. . 14. Cbizsné. 9. (Apr. IS. f.)Sebes Mai. 3. Nénietlipcse. » 19- Vichodna. váralja. Apr. 15. Parasztdubova. Mai. 7. Csorba. ., 2. Bártfa. Mart. lo. Namesztó. Apr. 20. Tátralomnicz. .. 4. Zboró. Apr. 6. Zubrohlava. Mai. 1. Felka. _ 4. f. Lipnikpuszta. Mart- 29 Bjelipotok. Apr 2. Tátraháza 7. Girált. Apr. 6. Bobró. ■>i 15. Koronahegyfürdő. „ 1 1. Felsővizköz. » 4. Csemicz. It 21. Leibicz. „ 30. Rabcsicze. Mm 28. Liptószentiván. Mart 29. Szepesbéla. Mart. 25. Alsólipnicza. Apr. 18. Jablonka. Apr. 8. Podolin. Mai. 7. Felsölipnicza. Mai. 6. Liptóujvár. Mart. 26- Lőcse. 24. Szentmihályfalva. Apr. 13. Felsőzubricza. 63. Nycticorax nycticorax, (L.). I. Mai. 10. Szentíjütthard. III Apr. 12. Rudolfsgnád. II. Apr. 10 Komárom. III. 3. Bellye. III. „ 3- Pancsova. III. 25. Drávatorok. III. „ 9. Palona. III. )j 26. Méhespetres. III. „ 26. Dunacséb. III. Mart 13. Hódság. III. Mai. 7. Felsökabol. III. Apr. 14. Babapuszta. III. Apr. 27. Dunagárdony. III. III. n 14. Overbász. 9. Mohol. Ill Apr. 13. Hajos. III. .. 19 Királybalom. III. .. 8. Hódmezővásár hely. III. „ 8. (Apr. 10. f.) Makó. 111. .. 12. Kemecse. I. Mart. 20. Répáspuszta. I. Febr. 16. Fertőfehéregy- háza. II. Mart. 25 Komárom. 64. Botaurus stellaris, (L.) III. Mai. 6. Pancsova. Ill Mart. 24. Hódmezővásár- II. Apr. 28. Bellye. hely. III. Mart. J 2 Ujverbász. III. 17. Kúnszentniiklós Ill Febr. 5. Overbász. III. 5. Kemecse. III. Apr. 21. Rudolfsgnád. HI. ., 28. Baba puszta. 65. Ardetta minata, (L III. Mai. 16- Ujverbász. HI. Apr. 27. Overbász. III. Apr. 30. Hódmezővásár- hely. III. Apr. 25. Bell} e. 66. Ardea ralloides, Scop. III. Apr. 4. Hódság. III. ., 16. Ujverbász. III. Apr. 14 Overbász. Febr. 24. (Mart. 16. f.jCsurgó. Mart. 13. Kaposvár. „ 20- Répáspuszta. 67. « — ► Ardea cinerea, L. I. Mart. 23. Szentgotthárd. ., 12. Zsitkócz. Apr. 2. Milej. Apr. 2. Zalaegerszeg. 8. Nagykapornak. Mart. 25. f. Marczali. 49 Mart. 1. Nemetujvár Apr. 10. Borsmonostor. „ 2. Sorokpuszta. Mart. Il'- Szombathely. Mai. J. (Mai. 7. /.) Kiiris- kt'it . Man. 25. Vasszécseny. 17. Vasvár. 2. f. Nyögér. 18. Zalagógánfa. I'd Kemenesszentpéter Febr. 23. Várkesző. Apr. 24. (Apr. 27. f.) Sukoró. „ 4. Petőfalva. Mart. 20. Kismarton. Febr. 14. Fertőfehéregyháza. Mart. l".). Csepreg. 2. Feketeváros. II. Apr. 2. Csorna. Mai. 16. f. Kány Febr. 28. Gyirmóth. Febr. 3. f. Neszmély. 2(j. Csallóközsouiorja. III. Apr. 2. Borcsa. Apr. 4. f. Oájspitz. Apr. 8. (Apr. 27. f.) Szabad Mart. 13. Pancsova. Febr. 26. Uoroszló. szállás. „ 29. Tenieskubin. Mart. 17. Hódság. Mart. 7. Békés. Febr. 17. Palona Apr. 4. ( »verbász. S 20. Békésgyula. Apr. 15. Újvidék. Mart. 12. Mohol. Apr. 10. Székesfehérvár. Febr. 18. (Mart. 20. f.)Alsó- Apr. 18. Rogendorf. •* 6- Pákozd. kabol. Mart. 28. Temesság. n 5. f. Dinnyés. Mart. 14. Felsőkabol. ï) 23. (Mart.27.f.)Gyirok Jan. 17. (Mart, 12. f.) Rácz 4 (Apr. 10. f) Duna- Apr. 8. (Apr. 16. f.) Mos- kéve. gárdouy. nicza Apr. 2. Kúnszentmiklús. Febr. 28. f. Torontálerzsé- » 4. Bruckenau. Mart. 13. (Apr. 22. f.) Sári. betlak. î) 1. Jerszeg. n 15. Sóregpuszta. Mart. 29. Oppova. Mart. 8. Bolhó. „ 22. Mezőtúr. 11. Darány. » 16. Dunaszekcsö. Apr. 5. Karczag. n 5. Oszró. Apr. 2. Jánoshalma. » 14. Nagyvárad. Febr. 23. f. Páprácl. n 4. Csórva. » 21. Hajduhadház. Apr. 6. Haraiiyabaksa. » 10. Királyhalom. Mart. 24. Nagyerdő. 7. Villány. Mart. 10. Hódmezővásárhely. Apr. 20. Csonkaerdö. Mart. 14. Mohács. Apr. 8. f. Makó Mart. 16. Kemecse. » 17. Kopács. Mart 16. Bezdin. Apr. 3. Révleányvár. Apr. 8. Bezdán. „ 27. Pécska. Mai. 14. Mándok Mart. 30. Drávatorok. V 18. Csálai erdő. Apr. 21. Nagydobrony. 31. Méhespetres. Apr. 6. Solt. Mart. 29. Ungvár. Apr. 13. Szond. Apr. 12. Társahegy. IV. Apr. 29. Szerbpozsezsena. Mart. 5. Alsólynbkova Apr. 6. Plavisevicza. .. 10. (.»gradina 9. Jeselnicza, , 4. Nagydisznód. Mart. 29. (Mart. 31. f.) Nagy- szeben. Aquila XVIII. Mart. 18. Vesztény. Apr. 6. Nagytalmács. „ 2 Alsósebes. Mart, 26. Felek. Apr. i. Ujegyház. 4. Felsőporumbák. 9- Strézakerczisora. , 3. Oláhujfalu. Apr. 3. Alsóvárpás. 5. Felsőucsa. Mart. 26. Alsóvist. Apr. 15 Dézsán „ 12. Fogaras. Mart. 29. f. Kisberivoj. Apr. 12. Sarkaicza. „ 11. Nagy beri voj. 50 Apr. 111. Alsókomána. Mari. ■2'.). Kőhalom. Apr. 2. /sii.,'.. 13 1. (Apr. 5. f.) Ótohán. V 9. Erdőfii le. Mart. 30. (Apr. 28. f.) Gyö- Mart. 26. Földvár. Apr. 7. Székely/sombor. keres. 19. Türkös. Mart 29. Tenke. Apr. 7. Zálha. Apr. 18. Élőpatak. Mai. 3. Melegszamos. Mart. L5. Désakna. 6. (Apr. 10. f.) Gidó- Mari 16. A pallida. Apr. 7. Magyarlápos. falva. Apr. 13. Kékes .!/ 3. Farkasrév. Mart. 15. Alsószolcsva. gyóborszék. Mart. 18. Rozália. Apr. 20. Nagyenyed. . IS. Zilah. » 5. Mojszin. V. Mart 23. /'. Nagymaros. Mart. Hi. Körtvélyes. Apr. 2. (Apr. 15. f.) Héviz- •>•> 17. Szentniihály györk. körtvélyes. „ 16 Balassagyarmat. Apr. 24. Gánya. „ 11. Rim arali ó. Mart. 30. Dombó. n 13. Kereczke Apr 10. Felsoapsa Mm. 12. Huszt. » 24. Kőrösmező. Mart. 27. Visk. M 22. Trencsén. Apr. 4. Bustyaháza. Mart. 19. Zólyom. Mart. 22. Técső. Mai. t0- Boroszló. Apr. 25. Kricsfalva. Apr. 5. Bomonna. - 10. Talaborfalva. 25. Széleslonka. » 12. Kisberezna. Apr. 16. Kispásziély. Mart . 14. Sáslak. Apr. 4. Kelecsény. Mai. /. f. Ökörmező. Apr. 8. Parasztdubova. Mart. 29. f. Bobra. Apr. 23. Jablonka. « 11. Ghizsne. Ì7 20. Felka. » 20. f. Szentniihály falva. ;i 8. Eperjes. Mai. 3. Felsővízköz. 68. Ardea purpurea, L I. Apr. 2. Répáspuszta III. Apr. 7. Dunabökény. 11. n 9. Komárom. IH. 26. Dunacséb. II. 15. Farkasdpuszta. III. „ 28. Dunagárdony. 111. n 24. Panoso va. III. Mart. 24. Rudolfsgnád. III. Mart UK l'ululili. III. Apr. 20. Bellye. III. Apr. 27. Drávatorok. III. 28. Méhespetres. III. 4. Hódság. III. .. Ili. K.jverbász III. . 3. Óverbász I. Mart. 20. Répáspuszta. I. „ III. Apr. 12. Zalagógánfa. 3. P; ancsova. 69. Ardea alba, E III. Apr. 30. Dunacséb. III. „ 6. Torontál- erzsébetlak. III. Mart. 27. Bellye. III. .. 20. Kunszent- miklós. 70. •*— *■ Ardea garzella, L /. Febr. 14. Fertő féhéregyháza. :.l 71. *^> Colámba oenas, L. I. Mart. 5. Igal. Felír 12. Kisherend. Febr. 24 Polgárdi. Mart. 10. Kotor. Mai. -'. Tab. 20- Sukoró. Febr. 6 Csurgó. Apr. 30. Kiliti „ 24. Nagymarton. .. 21. Szobb. Mart. 10. Borostyánkő. Apr. IO. Márczfalva. .. 18. Nagyatád. Febr. 24. Németújvár. Mart. 5. Sopronszont marton .. 7. Görgeteg. Apr. 24. Csém. 2. Petőfalva. 7. Kaposvár. Mart. 20. Eohoncz. Febr. 14. Kismarton. „ 20. Répáspaszta. Febr. 25- Kőszeg. „ 21. Czinfalva. „ 24. Sásd. Mart. 2. Sorokpuszta 19. Szentmargitbánya. ,, 14. Zsitkócz. Febr. 19. Locsmánd. „ 16. Fertőfehéregyháza „ 18. Milej. Mart. 20. Köveskí/t. Mart. 2. Malomháza. Mart. 5. Zalaegerszeg. Febr. 22. Vasszécseny. Febr. 25. Nagyczenk. » 3. Söjtör. „ 18. Vasvár. Mart. 19. Mayyarkeresztur. Febr. 28- Vasboldogasszony. Mart. 3. Nyögér. Febr. 24. Jánosháza. iì 15. Bocska. Febr. 22. Zalagógánfa. „ 21. Ravazd Marl . 30. Pölöskc. , 19. Várkesző. „ 20. Bókod. Febr. 20. Nagykapornak. „ 17. Ajka. Apr. 10. Csolnok. „ 27. Tűrje. „ 22. Ugod. Mart. 2. Pilisszentlélek. t> 15. Keszthely. Mart. 28. Gicz. „ 1. Pilismarót. Mart. 12. Marczali. Apr. 7. Veszprém. „ 14. Budakeszi. Mai. 8. Köröshegy. „ 20. Pilisszentlászló. II. Febr. 20. Iván. Mart. 20. Csorna. Apr. 1. Gyirmóth Febr. 28. Nagyées. Febr. 6. Kürt. Apr. 4. Csallóközsomorja. III. Febr. 18. Pancsova. Febr. IS. Méhespetres. Febr. 8. Pécska. Mart. 2. Palánka. Mart. 8. Szonta. Apr. 25. Mondorlaki erdő Febr. 15. Duuacséb. Febr. 25- Gájspitz. Mart. 11. Borosjenő. Apr. 20. Újvidék. Mart 12. Ujverbász. Febr. 17. Kelmák. Mart. 8. Alsókabol. .. 6. Mohol. Mart. 8. Silingyia. „ 30. Felsökabul. 11. Temesság. Jan. 19. Buttyin. Febr. 17. Torontálerzsébet- Apr. <ì. Gyi/rok. Febr 4. Borossebes. lak. M art. 21. Vadászerdö. Mart, 18. Dunapataj. Apr. 2. Oppora. „ 7. Mosnicz. Febr. 19. Solt. Febr. 8. Darány. Febr. 16. Bruckenau. „ 7. Szabadszállás. 8. Oszró. 8. Jerszeg. » 20. Izsák. 17. Páprád. Mart. 11. Kepeit. ■• 20. Pákozd. ,, 25. Baranyabaksa. Febr. 12. Somogyudvarhely. » 2. Pettend. Mart. 16. Villány. Mart. 9. Dunaszekcső. » 24. Ráczkcve. Febr. 1. Rácztöttös. , 5. Nagybaraeska. Mart. 5. Kúnszentmiklós. Mart. 26. Mohács. .. 10. Vaskút. Tï 31. Karczag. Febr. 17 Drávatorok. „ 1. Hódmezővásárhely. » 11. Nagyvárad. 52 Mart. 1 1. Szalárd. Febr. I. Bodaj erdő. Apr 10. TTajduhadhdz. Apr. 2. Nyiregyhá a Febr. II. Darvasmohaerdő. Mart. W. < sonkaerdő. Febr. 24. Sárerdő. Mart. LO. Sárospatak. 18. Sátoraljaújhely. 7. Kl'IIK'CM'. Febr. Ili. Révleányvár. 10 Nagydobrony. Mart. ',). Beregszász. Febr. IS. .Munkács. -"). Nagybereg br. 20. Nagyszőllős. 22. Lazony. 6. Ungvár. 4. Társahegy. , 25. Zúgó ., 28. Ungdaróez IS. Unghossziírrező. IV. Felír. 19. Szerbpo/.sezsena Mart. 2í. Déva. Mart. 14. Türkös. „ 3. Szászkabánya. „ 1. Réa. B 8. Élőpatak. »J 24. Alsólyubkova. Febr. 28. Nagyág. V 1. Gidófalva. « 5. Berzászka. „ 24. Pnj. » 9. Nagyborosnyó. Apr. W. Oerbovecz. 18. Alsóvárosvíz. Febr. 28. Allios. Mart. I(.) Szvinicza. .. 26. üsebeshely. Mart. 10 Lippa. 19. Schnellersrnhe. 9. Kudsir Febr. 16. Sistarovecz. Febr. 23. Eibenthal. 15. Felsőpián. . 2. Meszdiirgns. Muri 'i~>. f'larisrrir,:«. Mart. 21 . Eererhavas. .. 1. l'etirs. Febr. 28. Ógradina. Febr. 21 Szászcsór. » 2. Dorgos. Mart. L6. Jeselnicza. . 17. Sugág. Mart. 2. Berzova. 57 ö. Temesszlatina. ,. 19. Kelnek. „ 2. Lalasincz. U 20. M örül „ 26. Szerdahely. Febr. 15. Szaturó. Apr. /. Pojánamörul. „ 26. Szelistye. .. 26. Zimbró y 29. Fels inuecs. Mart. 17. Nagydisznód. H 17. Zám. Febr. 8. Szila s Felír. 28. Nagyszeben. ,, 15. Vaskoh. i 20. Buchberg. Mart. 7. Yesztóny. » 19. Felvácza. ?» 4. Kóvesd „ 26- Kistalinács. 22. Riskuücza ,. 9. Labasincz. 20. Boicza- „ 22. Bulzesd. ,. 3. Táj >ia. 4. Alsósebes. 0 22. Brád. 25. Jersnik. Febr. 18. Szakadat. Apr. 14. Felsővidra. i) 9. Szelcsova. 18. Ujegyház Mart. 4. Ti ipánfal va 2-r). Bakamező. Mar:. 6 Felsőporumbák. 19. Abrudbánya. - 15. Tinkova. Febr. 17. Alczina. „ 18. Bucsum. „ 25. Vörösmart. „ 23. Szeráta. 12. Zalát na ') 14. Németgladna. „ 23. Szkoré. Febr 26- Magyarigen. M 20. Vaiolila re. M.ut. 23. Strézakerczisora. Apr. 2. Szásziván. 10. Szintyest. Apr. 3. Oláhújfalu. Febr 14. Váldhid. '.). Gross. „ 13. Fclsüárpás. Mart, 4. Almakerék. 8. I'.iil/.a. 4. Alsóárpás. „ 21. Pród. Mart, L5: Ohábabisztra. Febr. 11. Nagysink. Febr 21 . Szászszentlászló. Febr 3. Homosdia. Apr. 14. Bráza. ., 21. Segesvár. « IS. Kóstéj. 9. Dézsán. „ 12. Szászdálya. M 24. Pozsoga. 19. Kisberivoj. M 8. Szászkézd. 4pr. 6. Buszkaoánya Mart. 20. Sarkaicza. Mart 16. Szászkereszt úr. Febr 21.Tyej. Apr. 19. Nagyberivoj. 1 5. Székelykeresztur 1 1. Roskány. Mart, 26. Zernest. 'ï 7. Zetelaka. 20. Radulesd. Febr. 15. Ótohán. Febr 2l • Székelyzsombor. .l/rl/7 21. Kismuncsel. Mart. 20. Holbák. . 22. Lövéte. Febr 20. Boóz. 26. Volkány. » 19. Erdőfüle. 53 Apr. Mart. Apr. Mart Apr. Mai. Febr Mart, Febr Apr. Marl. Apr. Febr, .Mart Febr. r, Apr. Mart. Febr 6. Csíkszentkirály. 10. karatnavolál. 2. Kászoninipér, 6. Aklos. 4. Szárazpatak. 6. Kézdi/martonos. 7. Bereczk. 22. Teiike. ;ì. Korbest. 9. Dobrest. 1. Múl/.. 12. Belényes. 14. Urszoja. 15. Albàk. (). Hunk. 9 Mêles. 14. Magura. 11. Marid. 27. Egerbegy. 9. Melegszamos. 7. Kolozsmonostor. 24. Kolozsvár. 26. Kékes. 2. Zselyk. 20. Dedrád. 10. Bátos. Ili. Szászrégen. Febr. L6. Alsómocsár. l. Felsőmocsár » 28. Görgényhodák. Apr. /. Oörgénylibánfalva. Mart. ) Görgényüvegcsür. Kehr. 14. Dos/,. ,. 20. Szakadat. ., 27. Felsősófalva. „ 5. Székelyvarság. Ajir. 16. Maroshéviz. Mai. r>. Oyergyőremete. Apr. 22. (Ji/iTf/i/ónlfalu. Mart. 16. Gyergyóújfalu. 14. Kilyénfalva. .. 11. Tekerőpatak. Febr. .).) Kiesd. Mari. 20. Ossi. „ 4. Zilali. „ 14. Szilágycseh. Fiíbr. 5. Zsibó. „ 5. Hidal m ás. Mart. 2 Gyökeres. .1/0'. 2. Désakna. Mart. 9. Magyarlápos. Febr. 9. Des Mart, 20. Bethlen A/o-. 2. Zágra. Mari. 8 Szászlekencze. Febr. L5. Hordó. „ 24. Teles. Mart. 4- Besenyő. 1(>. Ivisrebra. Apr. I Parva. Febr. 1 I. Nagysajó. 2;i. Roniáubudák Mart. IO. Na -vi Iva. Apr. -Y Ujradna. tO. Vaîemare. Marl, 22. Persaliavas. Apr. Í8. Tesna. Febr. 17. Avasfelsőfalu. Mart. ){. Szaploncza Febr. 24. Taraczköz. Mart. 10. Falusugatag. 2 Tiszafehéregyház. Febr. 24. Aknasugatag Mart 4. Nagybocskó. Fel,,-. 23. Rozália. „ '25. Jód. Mart. lí). Dragomérfalva. „ 22. Romuli. „ 29. l/.as/,aesal. 30. Havasmező. 1. Mojszin. . {/>r 22. Borsabánya V Febr. 22 Börzsöny. Febr. 23. Kemencze. Mart. 12. Hermese. Mart. 14. Márianosztra. 20. Parassapnszta. Febr. 25. Bustyaháza. Febr. 26. Kóspallag. Mart 1 1. Korpona. Mart. 1 2. Kövesliget. Apr. 9. Szokolya. Febr. 2-r). Gyökös. Febr. 25. Técső. Febr. 'S>. Váczbottyán. Mart. 15. Gáes. a 23. Kricsfalva. n 15. Babathpuszta. Febr. 13. Losonc/,. Mart. 15. Talaborfalva. ., 20. Galganiáesa. Mart. 3. Salgótarján ,. 20. Kökényes Mart. 15. Mere/.el. 7. Kazár Febr. Ki. Körtvélyes. Febr. 14. Valkó. Febr. 24. Rimarahó. A/ir. II. Seentmihálykörl w 26. Modonv. „ 24. Rimaszombat. vélyes. » 25. Recsk. Ajir. 7. Thebepuszta. Febr. 2.".. Gánya. Y) 12. Bekényerdő. Febr. 22. Répáshuta. Mart. 3. Dombó » 20. Fehérszék. .. 20. Djmassa. 5. Felsőapsa. Mart. 7. Felsődiós. 1) 21. Iljliuta. Ajir. 4 Raiw. Febr. 24. Lédecz. 17. Sajóbábony. Mari. 7. Kőrösmező Apr. I:' Kistapolesány Mart. 16. Tállya. Apr. 10. Nyitrajablonicz Mart 4. (! ara m rév. 12. Erdőhorváti. Febr. 24. Berencsváralja. „ 16. Bakabánya. Febr 15. Csarnatő. Mart. 13. Miava. Febr. 10. Magaslak. 28. Kereczke. Mai. /. Vittencz. n 28. Irtványos. 15. Visk, Mart. 3. Felsőbotfiilu 54 Febr. 26. Trencsén. Mart. 10. Ratkó. Mart. 4. Illava. Mart. 3. Bán. ., 25. Teplicska. » 1. Nagybicscse. Febr. 22. Nyitraradnó. „ 25. stósz. ,, 14. Turóczszentmárton. Mart. 20. Dóczifűrész. 22. Szomolnokhuta. Febr. 2. Hrboltó. M 10. Németpróna. 1. Alsómeczenzéf. Mart. s. líevisne. " 10. Gyertyánfa. 1. Felsőmeczenzéf, 22. Rózsahegy. Mai. 6. Znióváralju. Febr. l'.t. Jászó. Apr. l'i. Veszele. Mait. 13. Turóczszklenó. .I///-. 18. Szepsi. Mai. io Lokcza. n 13. Körmöczbánya. Febr. 20. Sacza. Apr. 2 Parasztdubova. Febr i'lí. Saskőszékely. Apr 28. Kassa. Mart. 14. Zubrolilava. Mart. 1. Garamberzencze. Mart. 22. Doroszló. » 10. Bobró. î) 3. Zólyomternye. Febr. 21. Keczerpeklén. „ 3. Jablonka. „ 3. Dobó. » 22. Keczerlipócz. 19. Liptóujvár. » 8- Zólyonibucs. „ 26. Vörösvágás. Apr. 8. Orancze. Febr. 24. Zólyom. 24. Rankfüred. " l'i. Chizme. Mart. 4. Dobrókirályi. „ 27. Varannó. Mart. 29. Csorba. » 4. Szelese. » 25. Tavarua. „ 16. Szepesófalu. Febr. 28. Garam sálfalva. „ 20. Homonna. .. 5. Sárberek. Mart. 10. Kallós. Mart. 14. Alsóhuukócz. 20- Koronahegyfürdő. » 8. Perhát. Febr. 23. Ungpéteri Apr. (i. Podolin. » 12. Pónik. „ 12. Gerény. Mart. 4. Lőcse. » 11. Zólyomlipcse. 4. Nagyláz. Apr. 9. Feketekút. " 9. Libetbánya. Mart. 1. Kisberezna. „ 17. Héthárs. » 6. Garampéteri. „ 7. Nagyberezna. Marl. 1. Sebesváralja. *i 6. Jeczenye. Febr. 28. Bercsényifalva. Febr. 21. Bártfa. » 3. Rezsőpart. Mart. 1. Kispásztély. ,, 25. Zboró. w 11. Kisgaram. ,, 1. Sóslak. 25. Girált. 8. Karám. Febr. 15. Köblér. Mart. 7. Felsővizköz. .. 20. Feketebalog. Mart. 11. Turjaremete. •• 28. Rabcsicze. „ 20. Krupkapuszta. Febr 18. Sóhát. » 15. Alsólipnicza. 8. Dobrócs. Mart. 16. Poroskő. .. l(j. Felsőlipnicza. 'J 1. Klenócz. 72. *- 6. Kelecsény. 24. Ökörmező. > Collimila palimibiis. L. I. 22. Milej. 25. Alsózubricza. Febr. 20. Kisherend. Febr Mart 1. Németujvár. » 16. Németpalkonya. Mart 5. Zalaegerszeg. Febr 22. Csém. » 4. Pola. » 25. Vasboldogasszony. Mart 10. Rohoncz. „ 12. Csurgó. Apr. 2. Pölöske. 8. Kőszeg. Mart. 9. Szobb. Febr 21. Nagykapornak. Febr 9. Borsmonostor. Febr. 23. Nagyatád. Mart. 2. Tűrje. „ 17. Körmend. » 26. Görgeteg. » 14. Marczali. » 24. Sorokpuszta. ,, 26. Kaposvár. » 14. Kőröshegy. Mart 12. Szombathely. Mart 8. Répáspuszta. » 3. Igal. Febr 20 Locsmánd. Febr 24. Sásd. Febr 21. Tab. r 24. Köveskút » 20. Tékes. Mart. 4. Kiliti. .. 23. Vasszécseny. » 13. Szentgotthárd » 14. Felsőlövő. » 20. Vasvár. « 13. Zsitkócz. V 8. Borostyánkő. " 25. Hegyhátgyertyános 55 Mart. 9. Nyögér. Apr. 13. Siklósa. Febr 23. Jánosháza. Febr. 19. Káld. Mart. 2. Márczfalva. „ IS. Ravazd. Mart, 14. Zalagógánfa. Mai /. Petöfalva. „ 25. Bókod. .. 6. Kemenesszentpéter Mart. 3. Szarvkő. Mart. S. Tata. Febr 2;!. Várkesző. ,. 7. Sopronujlak. >ï 10. Madár. Mart. 28. Ajka. Febr. 20. Sopronkertes. Febr. 27. Héreg. Febr 27. Ugod. Mart. 4. Kismarton. Mart. 7. Mogyorósbánya. 21. Gicz. 14. Sopronnyék. „ 10. Csolnok. Mart. 10. Csesznek. Febr. 26. Cziufalva. Febr. 10. Perbál. Apr. //. Veszprém. 24. Szentmargitbánya. „ 28. Pilisszentlélek. .Mart. 24. Várpalota. Mart. 7. Fertőfehére gy h á /.a . Mart. 8. Pilismarót. .. 23. Polgárdi. » 22. Malomháza. Febr. 12. Pilisszentkereszl Febr. 14. Sukoró. » 3. Csepreg. íj 19. Budakesz. Apr. 23. Köszörukohegy. n 18. Nagyczenk. 22. Visegrád. Mart. 4. Savanyúkút. »t 10. Feketeváros. Mart. 3. Pilisszentlászlú. •• 17- Nagymarton. y 18. Magyarkeresztur. II. Mart. 3. Iván. .. 10. Hövej. 7- Bogyoszló. „ 2. Csorna. 5. Halászi. Febr. 21. Kóny. Mart. 3. Gyirmóth. Febr. 19. Patkányos. „ 28. Nagyécs. Mart. 21. Komárom. Febr. 26. Neszmély. „ 9. Kürt. 26. Csallóköz- Somor ja. 15. Nagysenkviez. .. 21. Vágsellye. 111. Febr. 18. Pancsova. Mart. 8. Doroszló. Febr. 10. Pákozd. Mart. 1. Fehértemplom „ 14. Mohol. Mart. 8. Veleucze. » 7. Palona. Apr. 1. Vadászerdő. „ 7. Pettend. Febr. 26. Dunabökény. Febr 20. Bruckenau. Jan. 22. Tárnok. Mart. 12. Dunacséb. » 27. Jerszeg. Mart. 14- Kunszentmiklós „ 14. Alsókabol. Mart. 20. Kepéd. ■» 27. Sári. Apr. 1. Felsőkahol. Febr. 18. Somogyudvarhely. Febr. 27. Sőregpuszta. Febr. 18. Dunagárdony. i» 27. Bolhó. Mart. 9. Alattyán. Mart, 12. Darány. Mart. 22. Dunaszekcső Apr. 2. Nagyvárai!. 4. Oszró. 26. üoromlás. Mart. 25. Szalárd. Febr. 19. Páprád. 11. Szklenó. » 5. Kispásztély. n 4. Teplafő. 0 3. Sóslak. » 30. Körmöczbánya. y> 13. Köblér. » 11. Kövesmocsár. » 6. Turjaremete. „ 3- Jálna. Febr. 15. Sóhát » 17. Dallosfürész. Mart. 20. Poroskő. „ 20. Zólyomkecskés. .. 9. Kelecsény. „ 3. Garamberzencze. T) 18. Majdánka. „ 3. Dobó. Apr. 25. Ökörmező. n 8. Zólyombucs. Mart. 7. Illava. » 7. Kovácsfalva. n 4. Nagybiccse. s 1. Óhegy. r> 16. Zsolna. » 14. Zólyom. Febr. 27. Turóczszentmárton „ 8- Erdőbádony. Apr. 12. Pamicza. V 18. Dobrókirályi. Mart. 13. Likavka. •a 18. Szelese. W 16. Revisne. •• 6. Garamsálfal va » 8. Lokcza. Apr 15. Oszada. Apr. 2. Németlipcse. Mart. 30. Zólyomlipcse. Mart. 31. Parasztdubova. Apr. 13. Koritnyieza. » 7- Nameszto. Febr. 25. Luzsna. Mai. 10. Trsztena. Mart. 15. Garamszentandrás. .. 9. Brezovicza. n 17. Garampéteri. Mart. 19. Kokava. Apr. 12. Rezsöpart. r> 10. Szvarin. Febr. 23. Szikla. S 20. Vichodna. Mart. 1. Breznóbánya. Apr. 1. Fekete vág- » 6. Benesháza. Vichodna. Apr. 1. Maluzsina. Mart. 1. Szeutiványi- Febr. 28. Mihálytelek. Csorbató. » 28. Erdőköz. •) 26. Csorba. Mart. 15. Klenócz. » 8. Tátralomnicz. i 13. Nagyrőcze. » 16. Szepesófalu. » 3. Pónikkohó. » 8. Tátraháza. ■n 5. Szabados. Febr. 21. Szebesbéla. 7? 18 Teplicska. Apr. 1. Lőcse. Ayr. 20. Szomolnok. Mart. 3. Szentmihályfalva. Mart. 29. Stósz. n 10. Eperjes. n 4. Alsómeczenzéf. „ 15. Sebesváralja. ., 2. Felsőmeczenzéf. Febr. 25. Bártfa. Febr. 22. Jászó. íj 27. Zboró. 23. Szepes. » 26. Lipnikpuszta. Mart. 1. Sacza. Apr. 8. Girált. n 12. Lemes. » 7. Felsövízköz. ;,s 73. Tartar tartar (L.). I. Apr. 19. Kisherend. Apr. 10. Cséin. Mai. 8. Sopronszentmárton Febr 18. Németpalhonya. „ 25. Rohoncz. » 1. Petőfalva. Apr. 7. Fola. „ 29. Kőszeg. Apr. 13. Szarvkő. » 21. Csurgó. Febr 12. Borsmonostor. V 26. Sopronkertes. •• 27. Szobb. Apr. 26. Körmend. T) 18. Kismarton. » 26. Nagyatád. Mai. 6. Sorokpuszta. Mart 10. Sopronnyék. 7} 17. Görgeteg. Apr. 26. Szombathely. Apr. 25. Szentmargitbánya. » 17. Kaposvár. n 26. Locsmánd. íj 20. Fertőfehéregyháza Mart. 27. Répáspuszta. Mai. 4. Köveskút. )> 20. Malomháza. 15. Tékes. Febr 20. Vasszécseny. JS 29. Csepreg. Mai. 11. Szentgotthárd. Apr. 23- Vasvár. n 12. Xagyczenk. Apr. 10. Sásd." „ 25. Hegyhátgyertyános. »? 20. Feketeváros. » 12. Papszer. Mart, 5. Nyögér. j? 25. Magyarkeresztár. Mai. 2. Müej. Apr. 19. Káld. rt 22. Jánosháza. Apr. 25. Zalaegerszeg. îï 27. Zalagógánfa. V 17. Ravazd. » 10. Vasboldogasszony. « 30- Kemenesszentpéter » 20. Bókod. Mai. 8. Pölöske. 26. Várkesző. » 23. Madár. Apr. 25. Nagykapornak. w 11. Ajka. » 26. Mogyorósbánya. » 26. Tűrje. » 27. Ugod. » 19. Csolnok. „ 22. Marczali. Febr 25. Oicz. » 30. Perbál. Mart 19. Kőröshegy. Apr. 16. Várpalota. Mart 31. Pilisszentlélek. 9. Tab. » 21. Polgárdi. Apr. 20. Pilismarót. » 9. Kiliti. Mart. 18. Sukoró. » 25. Pilisszentkereszt. » 13. Felsőlövő. Apr. 26. Köszörűkőhegy. TI 24. Budakeszi. Apr. 28. Borostyánkő. Mai. 16. Vámosderecske. » 17. Visegrád. » 19. Németujvár. » 2. Pilisszentlászló. II. Apr. 26. Iván. „ 20. Hövej. .. 26. Bogyoszló. „ 28. Csorna. Apr. 28. Magyaróvár. Mai. 18. Kóny. „ 6. Gyirmóth. Apr. 22. Patkányos. „ 16. Nagyécs. Apr. 17. Komárom. „ 16. Neszmély. „ 1. Csallóköz- Somorja. 8. Nagysenkvicz. III. Apr. 20. Borcsa Apr. 29. Dunagárdony. Apr. 13. Bellye. f) 5. Pancsova n 16- Rudolfsgnád. n 18. Drávatorok. n 26. Fehértemplom. » 25. Oppova, n 20. Méhespetrrs. » 22. Palona. „ 13. Darány. n 20. Gájpitz. Mart 31. Palánka. Mart. 6. Oszró. *> 25. Bácsordas. » 11. Dunacséb. Apr. 26. Páprád. ., 28. Doroszló. Apr. 18. Újvidék. » 15. Baranyabaksa. .Mart 9. Babapuszta. » 12. Alsókabol. Mart. 16. Villány. Mai. 7. Overbász. » 2. Felsőkabol. Apr. 15. Rácztöttös. Apr. 23. Mohol. 59 Mart 23. Rogendorf. Apr. 29. Kelmák. Apr. LS. Alanyán. Apr. 13. Temesság. „ 16. Buttyin. » 26. Szerep. « 1. Gyirok. .. 13. Dunapataj. n 4. Nagyvárad. - 4. Vadászerdő. » 27. Solt. » 17. Szalárd. „ 29 Mosnicz. - 21. Szabadszállás. 27. Budapest. i 28- Bruckenau V 25. Keczel. w 26. Bodai erdő. ,, 9. Jerszeg. n 23. rzsák 7> L3. Eajdúhadház. 25. Keped. Mai. 2. Gádoros. Mart 20. Nyíregyháza. » 22. Somogyudvarhely. Apr. 26. Békéscsaba » 5. hur vasmoha erdő » Ili. Bolhó. „ 10. Békés Apr. 16. Sárerdő. » 20. Doromlás. Mai. /. (J y nia. „ 23. Sárospatak. » 23. Vaskút. Mart 28. Székesfehérvár. » 19. Kemecse. V 27. Hajós. Apr. 22. Pákozd. n 18. Révleány vár. Mart 15. Fehértópuszta. •■ 20. l'ettend. Mai» 9. Mándok. Apr. 26. Csórva. » 20. Tárnok. » 4. Nagydobrony . 9 22. Királyhalom. Mart 27. Ráczkeve. Mart. 7. Nagybereg. Mai. 7. Magyarkanizsa. Mm. 2. KúnszentmiMós. Apr. 19. Nagyszőllős. Apr. 19. Hódmezővásárhely. » 2. Sári. n 17. Lazony. » 27. Bezdin. Apr. 24. Sőregpuszta. w 21. Zúgó. Felr 7. Pécsha. M 24. Abony. » 30. Ungvár. Mart 17. Csálai erdő. Mai. 1. Karczag. Mai. 5. Társahegy. Apr. 15. Mondorlaki erdő. Apr. 29. Unghosszúmező. IV. Apr. 30. Szerbpozsezsena. Apr. 23. Bulza. Mart. 10. Fogaras. ,. 10. Alsólyubkova. î) 26. Homosdia. Febr 6. Alsókomána. *i 20. Berzászka. Mart. 26. Kostej. Apr. 14. Ótohán. Mai. 29. Gerbovecz. Apr. 21. Pozsoga. Mart. 13. Holbák. ., 9. Szvinieza. 9. Roskány. Apr. 26. Volkány. 10- Schnellersruhe. » 8. Radulesd. » 26. Élőpatak. 10. Plavisevicza. »5 2. Boóz. » 2. Káinok. Apr. 28. Dubova. Mai. 12. Nagyág. n 11. Gidófalva. Mart 30. Ogradina. Apr. 30. Alsóvárosvíz. Mart. 8. Nagyborosnyó ■• 31. Jeselnicza. Mai. 2. Romoszhely Apr. 26. Osdola. 22. Meszics. Apr. 1. Kudsir. ,. 10. Allios. Mai. 3. Felsőmoecs. H 20. Sugág. »» 17. Lippa. Apr. 20. Szüas. Mart. 30. Szerdahely. n 22. Máriaradna. - 9- Buchberg'. Apr. 20. Szeìistye. 14. Sistarovecz. » 15. Vermes. Mart. 10. Nagyszeben. V 24. Mészdorgos. „ 24. Labasincz. Felr 23. Vesztém). n 26. Petirs. H 16. Tápia. Mart. 6. Felek. " » 20. Dorgos. •* 6- Jersnik. Apr. 20. üjegyház. » 18. Berzova. 9 20. Szelcsova. 30. Szeráta. n 15. Lalasincz. *T 20. Bakamező. » 30. Szkoré. Mai. 9. Zimbro. 28. Tinkova. » 17. Strézakerczisora. Apr. 7. Zám. 28. Vörösmart. V 10. Oláhújfalu. „ 26. Abrudbánya. Mart 1 7. Németgladna. '.' 11'. Alsóárpás. Tí 3. Zalatna. Apr. -J.4. Valemare. Mart \'t. Dragus. Mart 6. Nagyenyed. 18. Szintyest. W 14. Felsőszombatfalva. Mai. 2. Somogy om. ,. 19. Gross. Apr. 10. Dézsán. Apr. 25. Váldhíd. (ill Mart 7. Álmakerék. Mai. 2. Kékes. Mai. 20. Teles. Apr. 27. Pród. Apr 21. Teke. Mart. l'7. Besenyő. ■■ 15. Szászoádas. * 8. Zselyk. Mai. 1 Xagysajó. » 20. Segesvár. » 4. Dedrád » 8. Románbudák. Febr 23. Fehéregyháza. *> 23. Nyárádszereda. Mart 15. Dombhát. Mart. 5. Székelykeresztúr. 5. Disznajó. Apr. 13. Nagyilva. Apr. 29. Kőhalom. Mai. 6. Alsómocsár. Mart. 20. Csererdő. Mart. 12. Székelyzsombor. Apr. 5- Görgény üvegcsűr. Mai. 8. Avasfelsőfalu. Mai. 25. Erdöfüle. Mai 7. Szakadat. Apr. 16. Kápolnokinonostor Apr. 23. Bereczk. „ 6. Laposnya. V 20. Felsőbánya. „ 1 2. Ojtoztelep. Apr. 25. Székelyvarság. n 5. Szaploncza » 30. Tcnke. Mai. 2. Gyergyóalfalu. » 8. Taraczköz. Mart. 1. Korbest. Apr. 30. Szilágy cseh. Mart. 2. Krács. Apr. 16. Bulz. V 23. Zsibó. Apr. 28. Aknasugatag. n 26. Algyógy. " 10. Gyökeres. y> 22. Farkasrév. 11 25. Egerbegy. ÎÎ 12. Désakna. Miri. 24. Nagyhocskó. Mai. 7. Magyargorbó. V 16. Magyarlápos. Apr. 19. Izaszacsal. " 7. Kolozsvár. » Mai. 18. Szászlekencze. 3. Naszód. •) 20. Mojszin. T. Apr. 14. Börzsöny. Apr. 27. Gyökös. Apr. 28. Nyitrajablonicz. n l'i;. Márianosztra. „ 28. Balassagyarmat. „ 28. Berencsváralja. n 16. Zebegény. Mart. 1. Alsópalojta. „ 24. Brezova. n 24. Kospallag. Apr. 23. Gács. V 28. Miava. » 24. Nagymaros. » 13. Losoncz. n 15. Vittencz. n 13. Szokolya. Mai. 19. Salgótarján. Mai. 21. Ótura. „ 26. Göd. Apr. 12. Kazár. V 3. Verbó. 11 21. Váczbottyán. il 10. Rimaszombat. Apr. 30. Trencsén. » 22. Szada. ii 20- Thebepuszta. Mai. 7. Bán. » 17- Babatpuszta. » 24. Répáshuta. Mart. 15. Chiuorány. ,. 23. Galgamácsa. Mai. 4. Hollós. Mai. 2. Nyitrarudnó. ii 19. Isaszeg. 8. Varbó. Apr. 28. Dóczifürész. Mart 10. Berezel. Mart 7. Parasznya. Mai. 6. Felsőzsadány. Apr. 27. Valkó. Apr. 21. Sajóbábony. ., 2. Geletaek. y 20. Hévizgyörk. Mai. /."<. Erdöbénye. Mart 18 Znióváralja. D 24. Gyöngyössolymos. » 8. Erdőhorváti. .. 15. Körmöczbánya. Mart 25. Bodony. Apr. 18. Hátmeg. .1/«í. 23. Sasköszékely . Apr. 26. Terpes. Mai. 7. Kereczke. Apr. 15. Dobó. 11 22. Bekényerdő. Mart 28. Huszt n 21. Zólyombucs. » 27. Fehérszék. » 2. Herincse. n 27. Zólyom. » 27. Felsődiós. Apr- 11. Técső. Mai. 1. Dobró királyi. *) 23. Kilics. » 26. Talaborfalva. Apr. 1. Szelese. V 15. Garamkissalú. » 24. Alsószinevér. „ 12. Garamsálfalva. » 18. Bakabánya. ■n 26. Széleslonka. Mai. 8. Kallós. Mai. 2. Irtványos. » 9. Körtvélyes. 9. Perhát. Apr. 23. Kemencze. >i 12. Gánya. Apr. 10. Zólyomlipcse. r 13. Parassapuszta. V 9. Dombó. Mai. 9. Garamszentan■ Coturnix coturnix, (L.). I. Apr. 5. Kislierend. Apr. 15. Németujvár. Mai. 7. Köszörűkőhegy. *ì 12. Csurgó. íj 15. Csém. Apr. 30. Vámosderecske. Mai. 11. Szobb. Mai. 2. Rohoncz. Mai. 7. Sopronszentmárton •>■> 9. Nagyatád. » 12. Kőszeg. Apr. 21. Petőfalva. Apr. 26. Görgeteg. Apr. 24. Borsmonostor. » 23. Sopronkertes. Mart 17. Kaposvár. „ 25. Körmend. îï 20. Kismarton. Apr. 27. Répáspuszta. Mai. 9. Sorohpuszta. V 2. Sopronnyék. 9 24. Sásd. Apr. 28. Locsmánd. w 15. Szentmargitbánya. J) 30. Szentgotthárd. Mai. 12. Köveshút. » 27. Fertőfehéregyháza îî 22. Milej. Apr. 16. Vasszécseny. Mai. 6. Csepreg. n 12. Zalaegerszeg. Mai. 10. Vasvár. Apr. 28. Magyarkeresztur. r> 21. Söjtör. " 6. Hegyhátgyertyános Î7 17. Jánosháza. » 27. Vasboldogasszony. Apr. 27. Nyögér. Mai. 9. Havazd. Mai. 22. Pölöske. *» 16. Káld. Apr. 18. Tóváros. Apr. 26. Nagykapornak. „ 20. Zalagógánfa. Mai. 4. Madár. » 24. Tűrje. r> 25. Kemenesszentpéter Mai. 9. Mogyorósbánya. Mai. 11. Márczali. » 19. Várkesző. Apr. 12. Gsolnok. Apr. 23. Kőröshegy. V 14. Ajka. Mai. 15. Perbál. y> 21. Tab. Mai. 12. Ugod. » 18. Pilisszentlélek. Mai. 8. Kiüti. Apr. 28. Gicz. •• 8. Pilisszentkeres/.t. » 1. Ujkörtvélyes. » 7. Polgárdi. Apr. 6. Budakeszi. Apr. 18. Borostyánkő. Mari 27. Sukoró. Mai. 24 Visegrád. Apr. 11. Mosonbánfalu. , 26. Hövej. „ 14. Bogyoszló. II. Apr. 17. Csorna. Mai. 17. Kóny. „ 16. Gyirmóth. Apr. 17- Patkányos. Apr. 26- Nagyécs. ,. 26. Kürt. 16. Nagysenkviez. 62 III. Apr. 30. Borcsa. Apr. 15. Hódság. Apr. 16. Bonumi tanyák. 14- Pancsova. ti 28. Overbász. » 26. Békéscsaba. Mai. 3. Tcmeskubin. )» 25. Mohol. - 29. Gyula. Apr. 19. Fehértemplom. JJ 14. Rogendorf. Mai. 2. Székesfehérvár. V 21. Falánka. Mai. 11. Temesság. n 29. Pákozd. » 25. Dunacséb. Apr. 24- Vadászerdő. r> 17. Fettend. Mai. 2. Újvidék. » 25. Mosnicz. r> 26. Tárnok. Apr. 2. Alsókabol. " 18. Bruckenau. n 6. Báczkeve. 0 30. Felsőkabol » 20. Jerszeg. » 29. Kúiis/.mtmiklós. >1 20. Torontál- Mai. 3. Kepéd. » 9. Sári. erzsébetlak. Mart. 22. Bolhó. Apr. 23. Sörei; puszta. r> 27. Nagybecskerek. » 18. Dunaszekcső. „ ^5. Abony. „ 29- Oppova. Febr 22. Doromlás. 17. Mezőtúr. » 22. Versecz. Apr. 22. Nagybaracska. » 16. Szerep. Mart 19. Darány. » 23. Vaskút, » 6. Nagyvárad. Apr. 25. Oszró. » 21. Hajós. » 15. Bodai erdő. Mart. 16. Páprád. n 28. Jánoshalma. Mart 19- Hajduhadház. » 5. Baranyabaksa. Mai. 3. Kelebia. Apr. 28. Nyíregyháza. Apr. 28. Villány. Febr 23. Királyhalom. •5 21. Darvasmoha erdő Mart 20. Rácztöttös. Apr. 29. Hódmezővásárhely. Mai. 8. Sárerdö. Apr. 4. Mohács. Mai. 2. Makó. Apr. 23- Kemecse. n 22. Bellye. » 9. Bezdin. » 23. Piévleányvúr. » 8. Bezdán. Mart 17. Pécska. Mai. 8. Mándnk. » 22. Drávatorok. Mai. 10. Csálai erdő. ■» 4. Nagybereg. T) 23. Méhespetres. V 23. Mondorlaki erdő. Apr. 22. Lazony. » 12. Szonta. Apr. 24. Dunapataj. » 28. Ungvár. 0 9. Gájspitz. V 26. Állampuszta. » 29. Társaheg}'. » 10. Bácsordas. Mari . 2. Szabadszállás. Mai. 9. Zúgó. » 10. Doroszló. Apr. » 24. Keczel. 25. Gádoros. « 4. Unghosszúmezö. IV. Mai. 12. Szerb-Pozsezsena. Mai. 14. Tinkova. Apr. 6. Fogara s . •* 20. Berzászka. Apr. 28. Németgladna. » 14. Ótohán. » 4. Gerbovecz. „ 28. Szintyest. Mai. 10. Volkány. „ 13. Szvinicza. Mai. 10. Gross. )) li. Tiirkös. Apr. 29. Schnellersruhe. Apr. 28. Homosdia. .. 10. Hosszúfalu. „ 7. Plavisevicza. Mai. 2. Pozsoga, » 2. Gidófalva Mai. 6- Ogradina. » 12. Tyej. B 4. Nagyboros nyö » 4. Jeselnicza. n 4. Eoskány. Apr. 20. Osdola. Mart. 10. Meszics. » 11. Boóz. Mart 20. Allios. Apr. 15. Szilas. Apr. 17. Déva, r 18. Lippa. V 28. Buchberg. Mart. 18. Nagydisznóul. Mai. 4. Mari áradna. „ 3. Vermes. Mai. 9. Nagyszeben. Apr. 14. Sistarovec/. V 29. Labasincz. „ 1). Vesztény. Mai. 8. Mészdorgos. y) 20. Tápia. ?» 18. Alsósebes. „ 7. Petirs. n 30. Jersnik. Apr. 27. Felek. Apr. 28. Dorgos. J1 25. Szelcsova. Mai. 10. Ujegyház. Jj 29. Berzova. n 24. Bakamező. n 10. Alczina, •n 24. Lalasincz. 63 Mai. 11. Apr. 20. Mai. 10. . 7. Apr. 20. Mai. 14. Apr. 20. Mai. 17. .. lö. .. 10. , 28. Apr. 15. Mai. 2. Apr. 30. Mai. 15. .. 4. Apr. 27. Mai. 3. Apr. 30. Mai. 4. Tótvárad. S/.aturó. Zimbro. Zám. Vaskói). Felvácza. Nagyhalmágv. Riskulicza. Brad. Boicza. Topánfalva. Nagyenyed. Pród. Szásznádas. Segesvár. Szászdálya. Szászkézd. Száazkeresztur. Kőhalom. Zetelaka. Székelyzsombor. Apr. 20. Erdőfüle. „ 30. Torja. Mai. 1. Tenke. Apr. 1. Korbest. Mai. 10. Dobresl. Apr. 17- Belényes. Mai. 1 1 . Algyógy. „ 14. Magyargorbó. Apr. 29. Kolozsvár. „ 24. Kékes. Mart. 21. Teke. Mai. 11. Zselyk. „ 20. Decìnhl. „ 16. Disznajó. 4. Alsómocsár. „ 10. Dosz. Apr. 22. Szakadat. Mai. 5 Szováta. 9. Gyergyóalfalu. 2. Gyergyóditró. Mai. 11. Gyergyócsomafalva Apr. 30. Margitta. Mai. 6. Össi. » 7. Züah. Apr. 25. Zsibó. »» 29. Gyökeres. „ 19. Zálha. Mai. 14. Désakna. Apr. 19. Magyarlápos. Mai. 7. Bethlen. " 1 1 . Naszód. » 30. Teles. V 18. Besenyő. » 10. Románbudák. n 14. Csererdő. Apr. 20. Sziny érváralj a. » 19. Kápolnokmonostor. Mai. 20. Taraczköz. » 11. Aknasugatau. Apr. 2. Nagybocskó. )) 20. Mojszin. V. Apr. 18. Börzsöny. Mai. 17. Márianosztra. » 11. Kóspallag. » 7. Nagymaros. „ 9. Szokolya. „ 1. Váczbotfyán. „ 3. Szada. Apr. 24. Babathpuszta. V 30. Galgamácsa. n 16. Isaszeg. 14. Berezel. Mai. 2. Valkó. Apr. 26. Hévizgyörk. Mai. 7. Bodony. Apr. 15- Recsk. ÌT 20. Terpes. Mai. 1. Bekényerdő. n 8. Fehérszék. A]ir. ,30. Felsődiós. „ 16. Kilics. Mai. 8. Kistapolcsánv. Apr. 15. Garamkissalló. » 9. Bakabánya. Mai. 2. Kemencze. Apr. 20. Selmeczbánya. .. 16. Korponi. Mai. 3. Magasniajtény. Mai. 20. Gyökös. Apr. 27. Felsőbotfalu. Apr. 28. Balassagyaruiat. Mai. 7. Trencsén. Mai. 8. Alsópalojta. •n 1. Bán. Apr. 28. Gács. „ 2. Chinorány. Mai. 2. Losoncz. » 17. Nyitrarudnó. ., 5. Zagyvapálfal va. n 28. Géléinek. w 11. Salgótarján. » 26. Znióváralja . Apr. 25. Kazár. n 29. Bepistye. » 29. Sajóbábony. » 28. Seklenófürdö. Mai. 12. Erdőhorváti. Apr. 18. Dobó. - 11. Kereczke. » 19. Zólyombucs. t» 10. Huszt. „ 19. Kovácsfalva. " 7. Técső. Mai. 13. Dobrókirályi. „ 2ő. Taláborfalva. n 26. Szelese. » 6. Alsószinevér. „ 4. Garamsálfalva » 20. Körtvélyes. Apr. 17- Zólyomlipcse. » 3. Felsőapsa. Mai. 19. Garampéteri. Apr. 21. Apsinecz. Apr. 30. Rezsőpart. Mai. 1. Körösmező. )» 26. Breznóbánya. Apr. 2 1 . Burszentgyörgy. Mart. 20. Stósz. Mai 22. Nyittrajablonicz. Mai. 2. Jászó. *) 10 Berencsváralja. Apr. 20. Szepsi. n 1. Brezova. Mai. 19. Sacza. y> 3. Miava. ^ 16. Boroszló. Jan 20. Vitien r:. „ 16. Keczerpeklén. » 2. Okira. V 8. Keczerlipócz. » 1. Verba. » 16. Vörösvágás. 64 Mai. 3. Varannó. 8. Tavarna. 3. Alsóhunkócz. ., 26. Ungpéteri. Apr. 30. Kisberezna. Mai. 8. Bercsényifalva Apr. 28. Kispásztély. Mai. 8. Köblér. Apr. 24 Poroskő. Mai. 12. Kelecsény. » 12. Ökörmező. 7. Illava. Mai. 24. Zsolna. Mai. 1. Szvarin. V I 7. Turóczszentmárton. n 31. Szepesófalu. „ 16. Parnicza. n 14. Tátraháza. V 11. Revisne. 10. Koronahegy fürdő » 24 Mokragy. Apr. 13. Lőcse. » 24. Németlipcse. Mai. 29. Héthárs. Apr. 20. Parasztdubova. » 12. Szentmihályfalva. Febr 4. Namesztó. H 10. Eperjes. Apr. 20. Zubrohlava. V 8. Sebesváralja. Febr 2. Bobra. » 12. Bártfa. Jun. 11. Liptószentiván. » 12. Zborő. » 2. Jablonka. n 8. Lipnikpuszta. n 6. Liptóújvár. 111. Jan. 3. Pancsova. 75. *^> Circus cyaneus, (L.). III. Mart. 2. Rudolfsgnád. IV. Mart. 13. Kolozsvár. III. Mart. 2. Rudolfsgnád. III. , 17. Hódság. 76. ■*—+ Circus aerugiuosus, (L.). III. Mart. 21. Óverbász. III. Mart. 1. Arad. IV. Apr. 6. Kolozsvár. III. Febr. 28. Pancsova. III. Mart. 19. Óverbász. III. „ 20. Hódmezővásár- hely. 77. Milvus uiilvus (L.). III. Mart. 15. Lazony. IV. Apr. 16. Türkös. V. Apr. 10. Geletnek. V. Mart. 17. Zólyom. V. ,. 11. Tavarna. V. . 2. Vichodna. 78. Milvus migrans, (Bodd.). I. Mart. 22. Snkoró. Hl. Mart. 16. Pákozd. III. „ 6. Torontálerzsébetlak I IV. Apr. 15. Türkös. IV. . 15. Kolozsvár. 79. <— *■ Circaetus gallicus, (Gm.). in. Apr. 11. Nagyvárad. I. Febr. 22. Zalagógánfa. III. „ 23. Pancsova. 80. <-^> Buteo buteo, (L.) III. Mart. 2. Hódmezővásár- hely. IV. „ 9- Szászkabánya. IV. Febr. Ili. Zsibó. V. Mart. 3. Zólyom. V. , 18. Tátraháza. Im 81. ^^ Cerchneis tinminculiis, (L). 1. Jan. 14. Véménd. [. „ 25. Kőszeg. I. Mart. 11!. Zalagógánfa. I. » 21. Sukoró. IT. Apr. 29. Kürt. in. Febr 7. Pancsova. in. » 24. Hódság. III. Mart. 12. Mohol. III. , 7. Királyhaloin. III. „ 8. Hódmezővásár hely. III. . 16. Pákozd. UI. Febr 25. Velencze. III. „ 18. Pettend. III. Mart. 15. Budapest. III. , 26. Kemecse. IV. Febr. 21. Kolozsvár. IV. Mart. l.Zsibo. IV Apr. 13. Zólyom. V. „ 19. Tátraháza. V. „ 2. Eperjes. 82. •<— >• Cerchneis cenchris, (Naum.). I. Mai. 4. Kőszeg. I IV. Apr. 23. Türkös. I. Apr. 27. Zalagógánfa. III. Febr. 26. Rudolfsgnád. III. Apr. 12. Babapuszta. III. „ 21. Óverbász 83. ■*— ■> Cerchneis vespertinus, (L.). III. Mart. 6- Csórva. III. Apr. 8. Királyhalom. III. „ 20. Hódmezővásár- hely. III. ., 7. Izsák. III. Mart. 24. Pettend. III. Apr. 5. Nagyvárad. IV Mai. 12. Gyalmár. IV. Apr. 23. Türkös. 84. Falco subbnteo, L. Apr. rt. 18. Szentgotthárd. II. Apr. 14. Kürt. III. Apr. 26. Pettend. ■. 25. Zalagógánfa. HL III. Jan. 14. Pancsova. Apr. 28. Óverbász. V. Mai. 10. Tavarna. 85. • <— ► Cocains canorus, L. 1. 14. Vasboldogasszony. 5. Nemetpalkonya. Apr Apr . 15. Szombathely. 13. Pola. » 13. Bocska. „ 16. Locsmánd. 12. Kotor. Mai 4. Pölöshe. lì 20. Köveskút. 8. Csurgó. Apr 14. Nagykapornak. 77 7. Vasszécseny. 17. Szobb. «i 23 Marczali. Tï 6. Vasvár. 10. Nagyatád. H 19. Kőröshegy. » 19. Hegyhátgyer- 15. Görgeteg. 77 23. Tab. tyános. 13. Kaposvár. „ 15. Kiliti. ■7 21. Nyögér. 16. Répáspuszta. 7) 7. Ujkörtvélyes. „ 12. Káld. 15. Sásd. Ti 26. Felsőlövő 77 21. Zalagógánfa. 10. Tékes. 17. Borostyánkő. »î 17. Kemenesszent 17. Szentgotthárd. » 12. Csém. péter. 7. Zsitkócz. 77 12. Bohoncz. „ 20. Várkesző. 7- Papszer. •7 22. Kőszeg. ;, 13. Ajka. 10. Milej. V 12. Borsmonostor. »1 13. Ugod. 5. Zalaegerszeg. n 12. Körmend. •• 18. Gicz. 5. Söjtör. 77 17. Sorokpuszta. n 16. Csesznek. Aquila XVIIÍ. 66 Apr. 20. Veszprém „ 18. Várpalota. s. Polgárdi. „ 13. Sukoró. Ki. Köszörükőhegy. 24. Su ran yíikál. 26. Nagymarton. „ 23. Siklósa. „ 22. Sopronszentmárton 6 Márczfalva. , 25. Petöfalva „ 22. Szánkó. „ 17. Sopronujlak. Apr. Ili Sopronkertes. (>. Kismarton. 18. Sopronnyék. 22. Czinfalva. 22. Szentmargitbánya. „ 21. Fertőfehéregyháza. „ 21. Malomháza. 2. Csepreg. 16. Nagyczenk. „ 21. Feketeváros. „ 25. Magyarkeresztur. „ 17. Jánosháza. 17. Ravazd. Apr. 8. Bókod. . 26. Madár. 16- Iléreg. 16. Mogyorósbánya. . 18. Csolnok. „ 30. Perbál. 15. Pilisszentlélek. 8. Pilismarót. „ l.~>. Pilisszentkereszt. 6. Budakeszi. „ Ili. Visegrád. 11. Pilisszentlászló. II. Apr. 25. Iván. „ 20. Hövej. 17. Bogyoszló. „ 30. Szil. „ 9. Csorna Apr. 27. Magyaróvár. „ 21. Halászi. Mai. 28. Kóny. Apr. 28. Gyirmótlt. „ 16. Patkányos. „ 17. Nagyécs. Apr. 16. Komárom. 18. Neszmély. ., 19. Kürt. „ 23. Csallóköz.-omorja. „ 15. Nagyseukviez. III. Apr. 27. Borcsa. Apr. 16. Bezdán. Apr. 16. Vaskút. » 23. Pancsova. » 18. Drávatorok. » 15. Hajós. Mai. 7. Temeskubin » 20. Méhespetres. » 22. Jánoshalma. Apr. 9. Fehértemplom. Mai. 2. Apatiti. » 24. Fehértópuszta. 17. Kamaristya Apr. 20. Szonta. •• 12. Kelebia. 17. Palona. V 20. Gáj spitz. n 15. Csórva. 13. Dunacséb. 24. Bácsordas. ,. 18- Királyhalom. 2(1. Újvidék. » 27. Doroszló. Mai. 6 . M" y y a rkan izsa . 15. Aisókabol. „ 17. Hódság. Apr. 17. Hódmezővásárhely 25. Felsókabol. „ 28 Ujverbász. » 10. Csanádi erdő. 23. Dunagárdony. „ 27. Overbász. » 8. Bezdin. 16. Rudolfsgnád. » 3. Mohol. » 9. Pécska. Mai. 8. Torontálerzséhetlak » 18. Kogendort'. „ 4. Csálai erdő. Apr. 15. Nagybecskerek. « 5. Temesság. « 13. Arad. n 21. Oppova. » 7. Gyirok. n 17. Mondorlaki erdő. » 4. Antalfalva. » 6. Vadászerdő. 9. Kuvin. » 10. Darány. » 5- Mosnicz. 4. Kelmák. » 5. Oszró. » 6. Bruckenau. 5. Buttyin. 7) 18. Páprád. V 6. Jerszeg. 19. Borossebes. » 15. Baranyabaksa. » 10. Kepéd. 17. Dunapataj. „ 16. Villány. ÍJ 18. Somogyudvarhely. 23. Solt. » 11. Bácztöttös. » 8. Bolhó. 30. Állampuszta. '• 25 Mohács. 9. Doronüás. 18. Szabadszállás. » 18. Bellye. « 20. Nagybaracska. 18. Keczel. 67 Apr. 14. Izsák. Apr. 24. Alattyán. Apr. 26. Kemecse. y> 28. Orosháza. Mai. 2. Szerep. „ 25. Pálfölde. » 18. Békés. ,. 11. Nagyvárad. „ 8. Révleányvár. ,. 13. Gyula. Apr. 5. Szálán 1. „ 20. M tll nini,-. íj 29. Székesfehérvár. ,. 15. Poroszló. „ 5. Nagydobrony. « 14. Pákozd. ■■ 11. Bodai erdő. .. 14. Csikósgorond. » 28. Pettend. ■i 22. Debreczen. „ 6. Beregszász. n 19. Tárnok. » 8. Nyíregyháza. , 12. Nagybereg. n 10. Ráczkeve. » 18. Nagyerdő. „ 1. Nagyszőllős. » 19. Kunszentmiklós. .. 10. Darvasmohaerdő. .. 1-5. Lazony. ìì 21. Söregpuszta. Mai 2. Csonkaerdő. ., 17. Ungvár. n 17. Abony. A]ir. 10. Sárerdő. , 17. Társahegy. Mart 21. .Mezőtúr. .. 10- Párospatak. „ 21. Zúgó. Apr 18. Karczag. 1) IS. Sátoraljaújhely. „ 4. Unghosszúmező iy. .Apr. 9. Szerbpozsezsena. Apr. 11. Szintyest. Apr. 14. Boicza. " 8. Najdás. •' 3. Gross. n 4. Nagytalmács. Y> 26- Szászkabánya. » 2. Bulza. « 9. Porcsesd. Fcbr 4. Alsóhjuhkova. íj 4. Ohábabisztra. « 14. Alsósebes. Apr. 9. Berzászka. )î 10. Homosdia. » 8. Felek. B 9. Gerbovecz. •n 7. Kostej. n 15. Szakadat. „ 11. Szvinicza. » 4. Pozsoga. » 6. Ujegyház. 8. Schiiellersriihe. n 9. Ruszkabánya. n 8. Felsőporumbák. •n 12 Eibenthal. » 4. Tyej. n 6. Alczina. „ 13. Plavisevicza. w 4. Roskány. n 12. Szeráta. ■» 9. Dubova. „ 4. Radulesd. » 10. Szkoré 4. Ogradina. ír 7- Kismunesel. » 12. Strézakerczisora. n 5- Jeselnicza. V 3. Boóz. V 7. Oláhujfalu. - 4. Meszics. .. 5. Déva. >! 13. Felsőárpás. » 15. Kernyecsa. » 6. Nagyág. íj 8. Alsóárpás. » 12. Teinesszlatina. " 4. Alsóvárosvíz. .. 6. Szentágota. .■ 4. Mörul. n 7. Osebeshely. „ 14. Felsőucsa. 16. Pojánamörul. ., 20. Magura. . 13. Felsővist. 12. Alsónioees. » 17. Priszlop. Jí 10. Dragus. „ 10. Felsőmoecs. » 5. Kudsir. 6- Nagysink. o. Szilas. D 6. Felsőpián. H 10. Felsőszombatfalva )j 3. Buchberg. 11 12. Kererhavas. » 13. Bráza. Mari . 6. Vermes. _ li Szászcsór. r 10. Dézsán. Apr. 5. Kövesd. Mai. 6. Teu. 6. Foga ras. » 6. Labasincz. Apr. 4. Sugág. » 7. Kisberivoj. n 5. Tápia. „ 5. Kelnek. w 9. Sebes. » 4. Jersnik. Mai. 8. Bisztnt. ., 12. Marginen. „ 6. Szelcsova. Apr. 21. .Szerdahely. fi 13. Sarkaicza „ 3. Bakaniező. » 6. Szelistye. iíarí. 14. Nagyberivoj. n 7. Tinkova. n 11. Nagydisznód. Apr. 6. Zernest. Mart. 30. Vörösmart. » 12. Nagyszeben. » 14. Törcsvár. Apr. ű'2. Németgladna. ., S. Yesztény. » 16. Otohán. w 6. Válemáre. n 11. Kistalmács. „ 18. Holbák. (,S Apr. 14. Volk;. ii.v. Apr. 13. Szászszentlászló. Apr. 8. Bátos. 18. Veresmart. Mart. 10. Szásznádas. n 18. Szászrégen. îl l'i'. Türkeis. Apr. S. Segesvár. n 23. Nyárádszereda. ,, 8. Élőpatak. 1) 11. Ápold » 4. Alsómocsár. n 10. Hosszúfalu. 10. Fehéregyháza. » 11. Felsőniocsár. » 15. Káinok. - 1:2. Szászdálya. » 13. G örgény szentimre. „ 9. Gidófalva. í) 9. Szászkézd. » 16. Görgényhodák. Mari 12. Nagyborosiiijtt. ■• 10 Szászkeresztur. r> 11. Nyárádremete. Apr. 4. Dalnok. i> 9. Székelykeresztur. n 25. Görgénylibánfalva. » 11. Kovászna. ,, 14. Kőhalom. íj 9. Görgényüvegcsűr. )1 18. Osdola, » 13. Zetelaka. r 8. Dosz. 14. Allios. » 18- Székelyzsombor. »> 6. Szakadat. 8. Lippa. » 14. Erdőfüle. » 10. Szováta. •; 6. Máriaradna. » 28. Csikszentkirály. « 15. Ilyésniező. n 5. Sistarovecz. " 15. Futásfalva. Mai. 0. Felsősófalva. )> 9. Mészdorgos. n 12. Karatnavolál. Apr. 26. Laposnya. „ 5. Petirs. ,, 14. Torja. n 9. Felsővenicze. il 10- Dorgos. Mai. 4. Kászonimpér. n 14. Székelyvarság. » 4. Berzova. Apr. 18. Aklos. Mai. 18. Ma rosin' riz. » 5. Lalasincz. Mart 26. Szárazpatak. » 2. Gyergyóremete. » 8. Tótvárad. Mart . 5. Kézdiszentkereszt. Apr. 22. Gyergyóalfalu. » 5. Soborsin. Apr. 5. Kézdimartonos. « 20. Gyergyóditró. » 6. Szaturó. » 19. Bereczk. Mai. 2. Gyergyócsomafalva. » 8. Zimbró. « 12. Ojtoztelep. Apr. 14. Gyergyóujfalu. » 3. Zám. ,, 7. Sósmező. »> 16. Gyergyóborszék. H 20. Vaskók. '> 8. Tenke. n 13. K ilyénfalva. » 7- Felvácza. Mai. 5. Magyar csele. „ 28. Tekerőpatak. » 8. Nagyhalmágy. Apr. 11. Korbest. » 18. Gyergyószentmiklós » 8. Riskulicza. 6. Dobrcst. ■n 16- Gyergyótölgyes. J) 10. Bulzesd. „ 5. Bulz. » 19. Gyergyóbékás. Jî 7. Brád. ,, 20. Belényes. *J 11. Margitta. » 7. Felsővidra. ,. 16. Urszoja. „ 6. Élesd. » 11. Szkerisora » 17- Pietrásza. „ 5. Őssi. J) 10. Boicza. y> 8. Albák. n 15. Zsibó. » 15. Lemasoja. 15. Runk. rj 9. Hidalmás. » 1. Budesicza. » 5. La Dubul. » 8. Gyökeres. " 9. Szohodol. w 11. Béles. 11 6. Zálha. '> 4. Topánfalva. „ 15. Dámes. i 5. Nagyilonda. )ï 6. Abrudbánya. „ 6- Dobrus. 'i 6. Désakna. M 4. Abrudfalva. « 28. Magura. „ 9. Magyarlápos. » 6- Nagyalmás. - 15. Mariéi. „ 5. Dés. '• 5. Bucsum-Izbita. 5. Algyógy. Mart . 24. Bethlen. » 8 Bucsum. » 10. Egerbegy. Apr. 7. Zágra. » 10. Zalatna. V 15. Melegszamos. i> 15. Szászlekencze. Mart. 5. Alsószolesva. " 7- Alsójára. „ 10. Naszód. 10. Magyarigen. „ 14. Kolozsvár. » 9. Hordó. Apr. 2. Baromlaka. 2. Torda. „ 30. Teles. » 8. Somogyom. v, 6- Kékes. » 11. Besenyő. 1 10. Váldhid. )) 10. Teke. » 8. Kisrebra. » 6- Zágor. *) 7. Zselyk. T) 28. Nagysajó ., 5. Almakerék. 25. Kissajó. Mai. 4. Fokira. 6. Pród. Mai 3. Dedrád. Apr. 12. Románbudák. 69 Apr. 17. Dombhát. Apr. 7. Felsőbánya. Apr. 12. Urvölgy. » 10. Marosborgó. Marl . 9. Szaploncza. » 16. Terebesfejérpatak 10. Nagyilva. Apr. 15. Taraczköz. „ 7. Rozália. 15. Ujradna. n 18. Krács. V 18. Jód. Mai. 2. Valemare. » 18. Falusugatag. r 20. Dragoniérfalva. Apr. 23. Persahavas. Mart. 10. Tisza fehéregyház. » 18. Romuli. 26. Dornavölgy. Apr. 6. Aknasugatag. » 18. Izaszacsal. »j 18. Tesna. » 5. Farkasrév. n 11. Felső vissó. a 20. Kosna. » 15. Kapnikbánya. » 12. Havasniező. » 16. Gyergyóbélbor. »? 17. Budfalu. » 26. Borsa. » 30- Csererdő. » 7. Nagybocskó. » 26. Fájna. n 17- Szinyérváralja. » 15. Rónaszék. « 21. Borsabánya. „ 7. Avasfelsőfalu. » 15. Barczánfalva. » 30. Pojána rotunda. n 3. Kápolnokmonostor. » 7. Erdészvölgy. » 25. Lajosfalva. Apr. 21. Ipolyszaka. Apr. 18. Kemencze. Apr. 8. Kövesliget. - 16. Börzsöny. 17. Selmeczbánya 5. Técső. ,. 15. Márianosztra. , 21. Ipolyság. 15. Kricsfalva. » 15. Zebegény. , 18. Parassapuszta. 8. Talaborfalva. ,, 15. Kóspallag. 15. Tópatak. 16. Alsószinevér. n 16. Nagymaros. 18. Korpona. 13. Erzsébetliget. ii 16. Szokolya. , 16. Magasmajtény. 13. Széleslonka. Ì1 10. Göd. , 16. Gyökös. 7. Körtvélyes. » 18. Váczbottyán. , 14. Balassagyarmat. 7. Szentmihálykört- » 16. Szada. 15. Alsópalojta. vélyes. « 15. Babatpuszta. , 16. Gács. n 9. Gánya. ,. 13. Galganiácsa. , 14. Losoucz. » 16. Dombó. „ 12. Isaszeg. Mi ii. 16. Salgótarján. •) 16. Tercselpatak. r 16. Berezel. Ap v. 24. Kazár. „ 10. Felsőapsa. '" 8. Valkó. 9. Rimarahó. » 14. Brusztura. » 17- Hévizgyörk. 10. Rimaszombat. » 19. Bertyánka. „ 6. Bodony. , 9. Thebepuszta. M 17. Gyertyánliget. » 9. Recsk. , 15. Répáshuta. » 17. Turbaczil. n 15. Terpes. , 1. Ujmassa. » 14. Kaszómező. V 4. Bekényerdő. „ 14. Hollós. „ 28. Turbát torkolata. 10. Fehérszék. r 15. Ujhuta. n 10. Rahó. Mai. 24. Csodás. , 12. Diósgyőr. » 25 Apsinecz. Apr. 15. Felsődiós. 10. Sajóbábony. » 16. Körösmező. » 3. Kilics. „ 25. Tállya. íj 28. Tiszabogdány. » 17- Kistapolcsány. Ma i. 5- Erdőbénye. jj 30. Sztebna. Mart. 15. Qaramkissalló. Ap r. 20. Erdőhorváti. Mart. 28. SósMs. Apr. 30. Garamszentbenedek „ 16. Hátmeg. Apr. 19. Komárnik. » 14. Újbánya. „ 15. Csarnatő. '? 15. Búrszentg}rörgy. n 15. Garamrév. 14. Kereczke. n 21. Unin. v> 6. Bakabánya. „ 10. Dolha. » 25. Nyitrajablonicz. n 19. Bát. „ 5. Huszt. V 18- Berencsváralja. „ 7. Alsóhámor. ., 10. Visk. „ 6. Brezova. „ 21. Magaslak. 6. Heriucse. » 24. Miava. » 15. irtványos. 18. Bustyaháza. Mai. 2. Vittencz 70 Mart. 9. Ohtra. Apr. 14. Kisgaram. Apr Apr 28. Verbo. e 24. Karám. » - 15. Felsőbotfalu. iì 22. Szikla. n .. 18. Trencsén. n 7. Breznóbánya. .. n 21. Bán. M<>rl. 24. Dobrócs. n " 24. Chinorány. v> 25. Benesháza. : » 29. Oszlány. » 30. Malii/.sin-i. Mai •■ 10. Nyitrarudnó. n 29. Mihálytelek. Apr n 21. Dóczifürész. r> 16. Erdőköz. „ » 13. Németpróna. íj 29. Vaczok. „ » 10. Madarasalja. " 20. Gömörvég. » » 17. Felsőhámor. V 15. Nyusrya. » » 20. Revistyeváralja. íí 14. Tiszolcz. ., » 4. Bükköskút. Mai. 1. Helpa. „ » 13. Felsőzsadány. Apr. 14. Batkó. Mai. » 21. Geletnek Mart S3. Nagyi \ i Apr » 25. Znióváralja. Apr. 14. Sajóréve. Mai. » 30. Turóczszklenó. n 17. Pónikkohó. „ Mai. 5. Repistye. ■• 5. Szabados. Apr Apr. 14. Szklenófürdő. .. 15. Rozsnyó. Mai. » 21. Teplafő. Mai. 1. Teplicska. Apr. » 26- Körmöczbánya. Apr. 29. Szoniolnok. Mai. ■• 15. Saskőszékely. » 10. Stósz. Apr. » 18- Kövesmocsár. „ 26. Szomoliiokliuta. Mai. » 18. Jálna. » 17. Alsóineczenzéf. « » 20. Dallosfürész. „ 17. Felsőmeczenzéf. .. 16. Zólyomkecskés. n 28. Jászó. Apr. 16. Garamberzencze. » 14. Szepsi. Mai. » 13. Dobó. íj 22. Sacza. JT » 10. Zólyombucs. » 16. Kassa. " » 24. Kovácsfalva. „ 20. Delnekakasfalva. Apr. » 16. Óhegy. Mai. 3. Boroszló. » » 15. Zólyom. Apr. 16. Keczerpeklén. Mai. „ 22. Erdőbádony. n 18. Keczerlipócz. Apr. » 16. Dobrókirályi. » 15. Vörösvágás. .. » 21. Szelese. n 18. Rankfüred. •* » 21. Felsőmicsinye. » 16. Nagyazar. „ w 19. Garamsálfalva. J7 16. Tavarna. » » 22. Perhát. r> 6. Homoima. Mai. 3. Ószada. » 25. Szinna. Mai. Apr. 21. Pónik. » 10. Alsóhunkócz. Apr. „ 22. Zólyomlipcse. íj 16. Ungpéteri. ö » 13. Koritnyicza. » 17. Gerény. Mai. ?» 26. Luzsna. w 15. Felsődomonya. Apr. » 8. Libetbánya. „ 10. Nagyláz. » « 25. Garamszentandrás. 10. Kisberezna. Ji ji 20. Garampéteri. i> 14. Nagyberezna. íí „ 26. Jeczenye. » 12. Bercsényifalva. » 21. Kiskapocs. » 16. Kispásztély. Mai. *• 29. Lopér. M 16. Sóslak. »í » 28. Alsószabadi. n 1 2. Köblér. „ ** 26. Rezsőpart. » 21. Csontos. ■n 7. Turjaremete. 15. Sóhát. L8. Poroskő. 14. Kelecsény. 21. Majdánka. 4. Ökörmező. L3. Hüvőspatak. fi. Felsőszinevér. 12. Illava. 2 1. Nagybicscse. 18. Zsolna. 26. Turóczszentmárton. 17. Fenyőliáza. 18. Parnicza. 2. Revisnye. 17. Rózsahegy. 2. Mokragy. 17. Műin 25. Veszele. 9. Lokcza. 30. Németlipcsr. 9. Paraszt dubo\ a. 30. Namesztó. 4. Zubrohlava. 8. Bjelipotok. 2. l'urdossin. 30. Bobró. 11. Trsztena. 12. Brezovicza. 4. Liptószentiván. 30. Jablonka. 26- Liptónjvár. 10. Oravicze. 30. Chizsne. 19. Kokava. 26. Szvarin. 17. Vichodna. 28. Feketevág Vichodna. 7. Szentiványicsorbató 29. Csorba. 27. Tátralomiiiez. 2. Felka. 29. Szepesófalu. 26. Sárberek. 27. Tátraháza. 25. Koronahegyfürdő. 27. Szepesbéla. 4. Podolin. 9. Lőcse 4. Feketekút. 18. Héthárs. 71 Apr. 26. Szentmihályfalva. „ L'i'. Eperjes. „ 15. Sebesváralja. „ 12. Bánfa. Apr. 15. Zboró. „ 17. Lipnikpuszta. 15. Girált. „ 20. Felsővízköz. Mai. 18. Rabcsicze. Apr. 30. Alsólipnicza. Mai. 3. Felsőlipnicza. „ 1. Felsőzubricza. 86. Jynx torquilla, L. I. Apr. 8. Csurgó. „ 27. Sásd. . 10. Milej. „ 17. Söjtör. Mai. 3. Vasboldogast Apr. 27. Nagykapornak. „ 17. Borostyánkő. Apr. 3. Körmend. „ 19. Vasszécseny. „ 13. Vasvár. Mai. 19. Ugod. Apr. 2. Polgárdi. „ 14. Sukoró. ., 27. Sopronkertes. 13. Kismarton. Apr. 14. Fertöfehéregyháza. „ 17. Jánosháza. 17. Ravazd. „ 15. Madár. 13. Mogyorósbánya. „ 8. Csoluok. ,, 28. Filisssen/lélek. II. Fébr.10. Csontit. Mai. 29. Kiint/. Apr. 16. Patkányos. Apr. 14. Kürt. „ 18- Nagysenkvicz. III. Apr. 14. Villány. Mart. 18. Rácztöttös. „ 20. Méhespetres. Apr. 17. Overbász. „ 27. Vadászerdö. „ 30. Gyirok. „ 5. Briiekenau. Mai. 3. Doromlás. Apr. 27. Kelebia. „ 25. Csálai erdő. 18. Izsák. 13. Pákozd. Mart. 12. Pettend. Apr. 9. Nagyvárad. „ 8. Budapest. Mart. 10. Bodai erdő. Apr. 14. Kemecse. „ 25. Nagybereg. „ 14. Nagyszőllős. „ 10. Zúgó. „ 16- Ungvár. Mai. 10. Túrsahetjtj. IV. Apr. 24. Szászkabánya. Apr. 3. Nagyszeben. Mai. 9. Segesvár. n 17. Dubova. .. 5. Uj egyház. Apr. 8. Székelyzsombor •n 7. Jeselnicza. V 17. Felsővist. n 11. Erdőfüle. » 12. Kernyecsa. » 14. Türkös. n 27. Sósmező. » 28. Felsőmoecs. V 4. Sistarovecz. n 15. Algyógy. íj 9. Vermes. r> 13. Lalasincz. ti 14. Magyargorbó. Mai. 17. Németgladna. Tt 28. Zimbró. n 16. Kolozsvár. Apr. 15. Szintyest. ÎÎ 26. Nagyhalmágy. Mai. 6. Zselyk. » 12. Gross. Mart 18. Abrudbánya. s 10. Dedrád. » 9. Bulza. Apr. 23. Magyarigen. Apr. 10. Székely va: »? 10. Kostéj. Mai. 8- Nagyenyed. » 22. Ossi. I? 13. Réa. Apr. 7. Szászszentlás/.ló. n 5. Désakna. 72 Apr. 12. Szászlekencze. „ 8. Naszód. Mart. 26. Besenyő. Apr. 27. Nagysajó. Apr. 29. Románbudák. Mai. 7. Ujradna. Apr. 16. Farkasrév. Apr. 12. Rozália. 22. Izaszacsal. 15. Felsővisó. 30. Mojszin. V. Apr. 13. Márianosztra. Apr. 15. Felsőapsa. Mart 12. Sacza. íj 28. Nagymaros. n 15. Brusztura. Mai. 5. Boroszló. Mart 19. Szokoly. Mart 22. Turbaczil. Apr. 9. Tavarna. Mai. 1. Yáczbottyán. Apr. 21. Unin. ') 23. Alsóhunkócz. Apr. 13. Szada. » 18. Berencsváralja. » 10. Nagyláz. Mai. 5. Galgamácsa. » 10. Vitteucz. « 5. Kisberezna. Apr. 11. Berezel. Mai. 24. Verbó. V 29. Nagyberezna. _ 6. Hévízgyörk. Apr 14. Felsőhámor. it 4. Bercsényifalva ') 21. Bodony. „ 7. Geletnek. » 17. Kispásztély. » 25. Recsk. Mai. 4. Znióváralja. „ 4. Küblér. , 12. Terpes. » 15. TuróczszMenó. % 12. Sóhát. Mart. 25. Garamkissalló. n 15. Körmöczbánya. n 6. Kelecsény. Apr. 12. Újbánya. Apr. 15. Zólyom. » 9. Ökörmező. » 28. Bakabánya. Mart 21. Beszterczebánya. n 29. Parnicza. Mart. 16. Alsóhámor. Apr. 15. Garamsálfal va. „ 26. Revisne. Apr. 17. Magaslak. » 14. Zólyomlipcse. » 18. Mokragy. „ 13. Kemencze. „ 13. Garamszentandrás n 6. Szvarin. íí 15. Korpona. » 15. Kisgaram. n 16. Késmárk. „ 8. Magasniajtény. n 14. Breznóbánya. ïî 15. Leibicz. » 30. Balassagyarmat. „ 15. Benesháza. î) 30. Szepesbéla, » 2. Losoncz. » 10. Maluzsina. Apr. 10. Lőcse. Mart 14. Zagyvapálfalva. » 26. Mihálytelek. n 10. Eperjes. Apr. 9. Sajóbábony. » 16. Helpa. „ 11. Sebesváralja » 16. Csarnatő. „ 21. Pónikkohó. îî 12. Bártfa. » 9. Huszt. » 1. Teplicska. ti 14. Zboró. Mai. 20. Talaborfalva. » 7. Stósz. » 10. Lipnikpuszta. Mart. 26. Alsószinevér. W 29. Jászó. » 15- Girált. Apr. 12. Dombó. „ 13- Felsővizköz. III. Mart. 15. Palona. Merops apiaster, L. III. Mai. 6. Rudolfsgnád. Apr. 19. Kisherend. „ 6. Csurgó. „ 4. Szobb. „ 4. Nagyatád. 5. Görgeteg. 88. ■*— *■ Upupa epops, L. I. Mart. 30. Kaposvár. Apr. 4. Répáspuszta. Mart. 20. Sásd. Apr. 9. Szentgotthárd. „ 10. Zsitkócz. Apr. 5. Milej. „ 20. Zalaegerszeg. „ 14. Söjtör. „ 9. Vasboldogasszony. „ 10. Bocska. 73 Mai. 28. Pölöske. Apr. 14. Hegyhátgyertyánös. Apr. 9. Szentmargitbánya. Apr. 29. Nagykajjornak. » 12. Nyögér. » 6. Fertőfehéregyháza » 11. Tűrje. n 14. Káld. » 11. Malomhá/..'i. » (J. Marczali. B 12. Zalagógánfa. „ 7. Csepreg. » 13. Kőröshegy. n 9. KemenesszentpétiT „ 11. Nagyczenk. B 15. Tab. V 20. Várkesző. n 25. Feketeváros. Mart 28. Kiliti. lì 15. Ajka. Mai. 3. Magyarkeresztur. Apr. 26. Borostyánkő. » 6. Ugod. Apr. 19. Jánosháza. ìì 4. Németújvár. » 22. Oicz. „ 11. Havazd. » 3. Csém. » 1. Csesznek. » 8. Bókod. » 15. Borsmonostor. » 7. Polgárdi. » 6. Madár. „ 15. Körmend. n 11. Sukoró. » 8. Héreg. „ 7. Sorokpuszta. yy 4. Köszörűkőhegy. H 17. Mogyorósbánya. lì 8. Szombathely. Mai. 1- Petőfalva. n 9. Csolnok. » 8. Locsmánd. Apr. 15. Sopronujlak. „ 30. Perbál. ,, 23. Köveskíd . „ 11. Sopronkertes. » 22. Pilisszentlélek. „ 8. Vasszécseny. » 7. Kismarton. „ 6. Budakeszi. » 6. Vasvár. » 4. Sopronnyék. 5. Czinfalva. « 5. Visegrád. II. Apr. 11. Iván. 5. Hövej. „ 11. Bogyoszló. „ 17. Csorna. „ 27. Magyaróvár. Apr. 6 Kóny. 8. Gyirmóth. 12. Patkányos. 12. Nagyécs. Apr. 13. Komárom. „ 9. Neszmély. „ 15- Kürt. „ 20. Csallóközsomorja. „ 20. Nagysenkvicz. III. A]>r. 3. Pancsova. Apr. 9. Drávatorok. Mart. 27. Somogyiul varhely. il 21. Fehértemplom. O 10. Méhespetres. Apr 15. Bolhó. » 9. Dnnacséb. » 15. Apatin. » 30. Dunaszekeső. „ 20. Újvidék. ÍT 9. Szonta. » 26. Doromlás. n 2. Alsókabol. n 8. Gáj spitz. » 13. Nagybaracska. » 24. Felsökabol. » 8. Bácsordas. » 11. Vaskút. Mart 30. Dunagárdony. „ 10. Doroszló. » 27. Hajós. Apr. 3. Rudolfsgnád. r> 7. Hódság. » 25. Jánoshalma. „ 6. Torontálerzsébetlak » 12. Babapuszta. Mart . 9. Fehértópuszta. » 6. Oppova. „ 5. Ujverbász. Apr. 24. Kelebia. « 12 Antalfalva. » 1. Overbász. Mart 19. Csórva. ?T 12. Darány. » 5. Mohol. Apr. 5. Királyhalom. IÎ 4. Oszró. „ 3. Rogendorf. „ 7. Magyarkanizsa. » 13. Páprád. „ 5. Temesság. Mart 28. Hódmezővásárhely » 11. Baranyabaksa. Mart 21. Gyirok. Apr. 9. Bezdin. » 15. Villány. » 19. Vadászerdő. ■n 10. Pécska. Î1 5. Rácztöttős. Apr. 3 Mosnicz. n 5. Csal ai erdő. »» 24?Mohács. V 1. Bruckenau. » 15. Mondorlaki erdő. tt 8.Bellye. V 8. Jerszeg. » 6. Borosjenő. » 1. Bezdán. Aquila XVIII. » 4. Kepéd. " 12. Kelmák. 10 74 Apr. 5. Buttyin. Apr. 10. Ráczkeve. Apr. 4. Darvas nohaerdő Mart 3. Dunapataj. » 3. Kunszentmiklós. „ 14. Csonkaerdő. Apr. 7. Solt. H 21. Sári. „ 7. Sárerdő. - 6. Szabadszállás n 5. Sőregpuszta. 10. Sárospatak. , 2. Izsák. n 4. Abony. „ 6. Kemecse. » 5. Kondoros. » 19. Mezőtúr. Mart. 22. Révleányvár. Mart. 19. Bonumi tanyák. n 9. Szerep. Apr. 20. Mándok. Apr. 3. Orosháza. „ 5. Nagyvárad. Mart. 12. Beregszász. 5. Békés. „ 10. Szalárd. Apr. 6. Nagybereg. 9. Gyula. » 9. Budapest. „ 2. Nagyszőllős. Mart 6. Székesfehérvár. ÏT 4. Bodai erdő. „ 6. Ungvár. Apr. 11. Pákozd. » 8. Debreczen. , 8. Társahegy. » 28. Fettend. » 20. Hajdúhadház. . 12. Zúgó. » 11. Tárnok. » 4. Nyíregyháza. „ 29. Ungdarócz. IV. Apr. 15. Szerb-Pozsezsena. Apr. 6. Bulza. Apr. 2. Bráza. » 6. Szászkabánya. « 2. Ohábabisztra. „ 12. Dézsán. Mart. 21. Alsólyubkova. Mart. 24. Homosdia. „ 10. Fogaras. Apr. 12. Berzászka. Apr. 7. Koslej. „ 3. Kisberivoj. „ 11. Gerbovecz. •» 12. Pozsoga. „ 2. Nagyberivoj. „ 16. Sz vini ez. V 7. Ruszkabánya. „ 8. Otohán. , 25. Schnellersruhe 77 19. Tyej. Mart. 10. VóUeá/ny. » 8. Eibenthal. » 6. Roskány. Apr. 10. Türkös. » 6. Piavi se vicza. V) 5. Déva. „ 10. Hosszúfalu. » 26. Dubova. 13. Réa. „ '28. Káinok. » 20. Ogradina. 9. Gyalmár. 11. Gidófalva. „ 9. Jeselnicza. 7. Ósebeshely. „ 6. Nagyborosnyó. Mart . 4. Herkulesfür dö. 12. Romoszhely. „ 14. Lippa. Apr. 2. Meszics. 9. Kudsir. Mart, 17. Sistarovecz. îi 13. Kernyecsa. 17. Szerdahely. Apr. 14. Mészdorgos. 71 18. Temesszlatiua. 10. Szelistye. „ 7. I'etirs. Mart. 24. Mörul. 7. Nagyszeben. „ 14. Dorgos. Apr. 10. Pojána-Mönil. 19. Kistalniács. „ 2. Berzova. » 26. Felsőmoecs. 18. Porcsesd. „ 5. Lalasincz. 6. Szilas. 14. Alsósebes. „ 11. Zimbró. » 3. Buchberg. 2. Felek. „ 26. Nagyhalmágy. TÎ 8. Vermes. 6. U.jegyház. „ 15. Szohodol. » 5. Kövesd. 11. Felsőporúmbák. „ 30. Abrudbánya. Mai. 8. Labasincz. 6. Alczina. 9. Bucsum Izbita. Apr. 6. Tápia. 15. Szeráta. „ 15. Bucsum. » 17. Szelcsova. 16. Szkoré. „ 22. Zalatna, » 10- Bakamező. 13. Strézakerczisora. Febr. 26. Alsószolcsva. » 11. Tinkova. 7. Olálníjfalu. Mart. 11. Magyarigen. » 12. Vörösmart. 8. Felsőárpás. „ 30. Nagyenyed. » 11. Németgladna. 5. Alsóárpás. „ 15. Zágor. » 16. Válemáre. 6. Felsőucsa. Apr. 23. Pród. » 18. Szintyest. » 6. Alsóvist. „ 6. Szászszentlászló >i 11. Gross. Mart 26. Felsővist. Mart. 12. Szásznádas. 75 Apr. 15. Segesvár. Apr. 23. Alsómocsár. A pi- 13. Szászlekencze. Mart 27. Szászkézd. 8. Felsőmocsár. li 17. Naszód. Apr. 7. Szászkeresztúr. „ 1"2. Görgényhodák. Mart. 15. Teles. » 10. Székelykeresztúr. „ 11. Nyárádremete Mai. 20. Besenyő. " 7. Kőhalom. » 6. Görgény liba nfa Iva. Apr. 11. Nagysajó. » 7. Zetelaka. » 9- Görgényüvegcsűr. 9. Románbudák. •• 20. Székelyzsombor » 14. Dosz. Mart. 20. Marosborgó. Tf 9. Erdőfüle. ,. 14. Szakadat. « 8. Nagy Uva. r 15. Futásfalva. « 25. Szováta. „ 18. Újradna. „ 13. Karatnavolál Mai. 4. Felsősófalva. Mai. â5. Persahavas. » 13. Torja. Apr. 18. Laposuya. Apr. 29. Dornavölgy. » 4. Aklos. S 21. Felső venicze. Mai. 3. Csererdő. 77 11. Szárazpatak. » 14. Székelyvarság. Mart 8. Szaploncza. Mart. 21. Kézdimartonos. » 4. Maroshévíz. Apr. 6. Avasfelsőfalu. Apr. 25. Bereczk. áfái ÍJ. Gyergyóremete. » 16- Kápolnokmonostor „ 7. Ojtoztelep. » 10. G y erg íj óal falu. » 9. Felsőbánya. Mai. 16. Sósmező. Mart, 31. Kilyénfalva. » 14. Taraczköz. Mai t. 19. Tenke. .Feòr. 50. Gyergyószentmiklós Mai. 6. Krács. Apr. 4. Bulz. Mart 7. Gyerggóbékás. Mart 15. Tiszafehéregyház. » 7- Magura. Apr. 11. Élesd. r> 17. Farkasrév. S 13. Algyógy. » 4. Őssi. Apr. 7. Nagybocskó. » 9. Magyargorbó. » 11. Szilágycseh. y> 9. Barczánfalva. g 14. Kolozsvár. TT 1. Zsibó. n 20. Terebesfejérpatak. Mart . 4. Kékes. » 15. Hidalmás. „ 7. Rozália. Apr. 14. Teke. „ 3. Gyökeres. » 18. Jód. w 13. Zselyk. » 12. Zálha. Mart. 27. Dr agomér falva. ÍJ 10. Marosvásárhely. n 7. Désakna. 3/ai. 10. Harasmezö. Mii. /. Dedrád. » 2. Magyarlápos. ü/rtW . 1. Alo j szín. Apr. 13- Nyárádszereda. Mart, 29. Dés. Apr. 15. Fájna. n 10. Disznajó. Apr. 13. Zágra. » 14. Borsabánya. Apr. Mart. 14. Ipolyszalka. Apr. 6. Bodony. A pr. 7. Gács. 14. Börzsöny. n 17. Recsk. •I 10- Losonc/.. 16. Márianosztra. » 15. Terpes. _ 8. Kazár. 16. Zebegény. Mart 17. Bekényerdő. s 7. Rimaszombat 12. Kóspallag. Apr. 5- Fehérszék. Mai. 1. Thebepuxzta, 21. Nagymaros. „ 12. Csodás. Apr. 30. Répáshuta. 12. Szokolya. ,. 11. Felsődiós. ., 19. Ujmassa. 5. Göd. ÍJ 7. Kilics. » 2. Ujhuta. 9. Váczbottyán. » 5. Bakabánya. •j 10. Sajóbábony. 4. Szada. „ 5. Bát. » 15. Tállya. 3. Babathpuszta. Mai. 4. Kemencze. n 20- Erdőhorváti. 7. Galgamácsa. Apr. 10. Parassapuszta, » 10. Hátmeg. 2. Isaszeg. » 18. Magasmajtény. » 9. Csarnatő. 26. Berezel. » 14. Korpona. » 1 2. Kereczke. 6. Valkó. 10. Gyökös. » 10. Huszt. 18. Hévizgyörk. » 12. Balassagyarmat. ;j 10. Visk. 23. Gyöngyössolymos. » 15. Alsópalojta. » 6. Herincse. 10* 76 Apr. 16. Bustyaháza. Apr. 15. Geletnek. Apr. 14 Xagyb rezna. JJ 13- Kövesliget. JJ 23. Teplafő. » 14. Bercsényifalva. Mart. 20. Técső. » 1. Saskőszékely. Mmt. 10. Kispá'ztély. Apr. 12. Kricsfalva. n 15. Zólyombucs. Apr. lö. Sóslak. n 8. Talaborfalvn. » 6. Zólyom. » 8. Köblér. M 25. Erzsébetliget. n 8. Erdőbádony. B 18. Turjaremete. » 12. Széleslonka. Mart 10. Beszt&rczébánya. Mai. 2. Poroskő. T) 5. Körtvélyes. Apr. 29. Szelese. Apr. 14. Keleesény. V 1. Szentmihálykört- „ 5. Garam sálfal va. 6. Ökörmező. vélyes. Mai. 12. Garamszentandrás. „ 16. Hűvöspatak. 16. Gánya. Apr. 7. Rezsőpart. ?» 29. Nagybicscsi'. Mai. 10. Dombó. ,, 17. Breznóbánya. JJ 8. Túróczszentmárlon. Apr. 5. Felsőapsa. « 9. Maluzsina. - 29. Parnicza. » 11. Pozsarova. Mai. 3. Teplicska. Mai. 2. Rózsahegy. n 18. Gyertyánliget. Apr. 13. Szomolnok. - 8. Mókragy. » 17. Turbaczil. Mart. 28. Stósz. » 1. Veszele. n 10- Kaszómező Apr. 18. Alsómeczenzéf. Mart 26. Lucski. » 16. Apsinecz. » 25. Jászó. Apr. 15. Zubrohlava. „ 8. Kőrösmező. „ 9. Szepsi. 71 10. Bobró Mai. 3. Tiszabogdány w 8. Sacza. JJ 12. Liptóujvár. Apr. 30. Sztebna. » 1. Kassa. Mart. 8. Koka ni. „ 19. Sóskási védkerület Mai. 1. Boroszló. Mai. 7. Szvarin. jj 14- Usztyihoverla. Apr. 9. Keczerpeklén. Mart . 2. Vychodna. »> 11. Búrszentgyörgy. Î) 9. Keczerlipócz. Apr. 16. Felsőhági. v 26. Berencsváralja. V 15. Vörösvágás. „ 16. Szent mihály fal va. Mai. 6. Vittencz. „ 9- Rankfüred. JJ 12. Eperjes. Mart. 11. Ótura. » 2. Varannó. JJ 15. Sebesváralja. Mai. 20. Verbó. » 9. Tavarna. „ 12. Bártfa. 3. Felsőbotfalu. » 20. Alsóhunkócz. JJ 15. Zboró. Apr. 22. Trencsén. n 8. Ungpéteri. „ 16. Lipnikpuszta. » 17. Nyitrarudnó. w 9. Gerény. 11 12. Girált. n 28. Felsőhámor. 89. *■ 12. Felsődomonya. 11. Nagyláz. -*■ Coracias garrula, L. I. 27. Borostyánkő. n 11. Felsővízköz. Apr. 20. Kisherend. Mai. Mai. 3. Zalagógánfa. » 8. Németpalkonya. Apr. 30. Németújvár. w 2. Kemenesszentpéter » 18. Csurgó. „ 28. Csém. Apr. 3. Várkesző. » 29. Szobb. » 30. Kőszeg. Mai. 13. Ugod. Mai. 3. Nagyatád. V 16. Körmend. Apr. 24. Sukoró. Apr. 20. Görgeteg. Mai. 7. Sorokjmszta. Mai. 7. Sopronkertes. n 13. Kaposvár. Apr. 28. Szombathely. « 10. Kismarton. » 15. Sásd. Mai. 3. Locsmánd. „ 4. Fertőfehéregyháza. JJ 20. Milej. Apr. 30. Köveskút. Apr. 29. Jánosháza Mai. 3. Zalaegerszeg. » 25. Vasszécseny. íj 18. Ravazd. Apr. 29. Vasboldogasszony. V 22. Vasvár. Mart. 26. Madár. 1/ar . 26. Pölöske. » 30. Hegyhátgyertyános Apr. 27. Mogyorósbánya. Mai. 7. Nagykapornak. V 28. Nyögér. Mai. 4. Perbál. Apr. 28. Marczali. Mai. 3. Káld. Apr. 23. Budakeszi. 77 Mai. 8. Iván. „ 5. Csorna. II. ■Imi. 4. Kónij. Apr. 25. Patkányos. Mai. 3. Neszmély. 7. Kürt. III. Febr . 15. Dunacséb. Apr. 27. Doroszló. Apr. 21. Csálai erdő. Apr. 20. Újvidék. n 16. Hódság. » 17. Szabadszállás. » 20. Alsókabol. Mai. 7. Babapuszta. )ï 28. Békés. » 28. Rudolfsgnád. Apr. 27. Óverbász. it 28. Pákozd. Mai. 11. Torontálerzsébet- n 2. Rogendort'. » 24. Kunszentmiklós lak. » 27. Gyirok. » 30. Sári. Apr. 30. Antalfalva. Febr 22. Bruckenau. V 28. Sőregpuszta. n 11. Darány. Apr. 14. Jerszeg. Mai. 8. Nagyvárad. » 28. Páprád. „ 20. Somogyudvarhely. Apr. 25. Hajduhadház. » 20. Baranybaksa. « 9. Bolhó. ■» 26. Sárerdő. » 30. Villány. » 26. Dunaszekcső. » 22. Kemecse. « 13- Rácztöttös. „ 27. Doromlás. Mai. 1. Révleány vár. Mart. 18 Méhespetres. » 28. Hajós. » 7. Mándok. Apr. 8. Szonta. Ti 25. Jánoshalma. Apr. 10. Nagybereg. » 2. Gájspitz. Mai. 27. Csórva. 2. Királyhalom. Mai. 4. Társahegy. IV. Mai. 6. Meszics. Mart. 26. Kisberivoj. Mai. 14. Disznajó. íj 2. Felsőmoecs. „ 25. Nagyberivoj. M 14. Székelyvarság Apr. 15. Szilas. Mai. 11. Türkös. » 12. Maroshévíz. w 29. Németgladna. Apr. 26. Sistarovecz. Apr. 26. Gyökeres. Mart. 12. Szintyest. Mai. 9. Segesvár. Mart . 2. Désakna- » 12. Nagy ái/. Apr. 26. Székely zsombor. Mai. 23. Nagysajó. Apr. 9. Nagyszeben. „ 30. Erdőfüle. Mart 26. Dombhát. Mart . 20. Strézakerczisora. , 11. Tenke. Apr. 30. Persahavas. Apr. 1. Oláhujfalú. Mart. 12. Dobrest. Mai. 20. Avasfelsőfalu. » 2. Alsóárpás. Mai. 1. Kolozsvár. Apr. 1. Nagybocskó. Mai. 25. Nagy sink. Apr. 17. Zselyk. « 3. Jód. Apr. 1. Fogaras. Febr. 2. Bátos. Mai. 10. Márianosztra. Apr. 23. Isaszeg. » 6. Zebegény. Mart. 27. Berezel. Mi irt 6. Nagymaros. Mai. 2. Valkó. Mai. 9. Szokolya. Apr. IS. Hévizgyörk Apr. 26. Váczbottyán. » 20. Bodony. y> 30. Szada. » 26. Recsk. Mai. 2. Babathpuszta. » 10. Terves. Apr. 8. Galgamácsa. » 24. Fehérszék. Apr. 18. Garainkissalló. „ 10. Bát. „ 23. Losoncz. „ 15. Répáshuta. Mai. 9. Sajóbábony. „ 5. Erdőhorváti. Apr. 1. Talaborfalva. Mart- 30. Alsószinevér. 78 Mai. 9. Körtvélyes. Mart. :' l. túiiiya. Apr. 25. Felsőapsa. 5. Kőrösmező. Vai. 18. .lászó. „ 21. Szepsi. Apr. 28. Sacza. Mai. 1. Boroszló. Apr. 1. Köhler. Apr. 1. Kdecsény. „ 5. Ökörmező. „ 14. Nagybicscse. Mai. li. Szcntmihálvfalva. 90. Caprimulgas europaeus, L. I. I. Apr. Mai. 19. Répáspuszta. 9. Hegyhátgyer- III. Mai. ni. „ 7. Babapuszta 15. Ujverbász. tyános. III. , 7. Overbász. 1. I. Apr. 17. Kaid. 25. Kismarton. III. Apr. HI. . 24. Hajós. 21- Királyhalom I. I. I. I. Mai. Apr. 6. Mogyorós- bánya. 15. Patkányos. 26. Rudolfsgnád. 25. Rácztöttös. III. „ HI. „ IV. Mai. IV. Apr. 28. Pécska. 28. Sóregpuszta 6. Gross. 28. Bulza. IV. Mai. 12. Kisbéri vi íj. IV. V 5. Tiirkös. IV. Apr. 26. Sistarovecz. IV. » 29. Algyógy. IV. Mai. 3 Göd. V. Apr. 17. Szada. V. » 2. (ralf/amáesa V. Mai. 7- Zólyom. V. »? 9. Tavarna. V. « 14. Szvarin. I. Apr. I. Mai. I. Apr. I. Mai. I. Apr. 1. Feh: I. Apr. I. „ I. „ I- ,, I. Mai. I. Apr. I. » I. -, I. ., II. „ III. „ III. Mai III. Apr. III. Mai IH. Apr. HI. „ III. „ III. Mai. III. Mart. 15. III. Apr. 29. HI. Mai. 10. 8. 2 18. 9. 20. 26. 25. 15. 10. 14. 1. 25. 1. 29. 17. 24. 5. 1. 8. 5. 21. 16. 24. 10. Csurgó. Szentgotthárd. Nagykapornak. Borostyánkő. Németújvár. Rohoncz. Kőszeg. Körmend. Sorokpuszta. Vasszécseny. Vasvár. Nyögér. Ugod. Kismarton. Madár. Patkányos. Pancsova. Újvidék. Alsókabol. Dunagárdony. Baranyabaksa. Villány. Ujverbász. Overbász. Dunaszekcsö. Nagybaracska. Vaskút. 91. ■*— ► Micropus apus, (L.) III. Apr. Iß. Csálai erdő. V. Apr. III. Mart. 28. Szabadszállás. V. „ III. Mai. 10. Székesfehérvár V. „ III. Apr. 11 Mezőtúr. V. „ III. „ 9. Nagydobrony. V. „ III. „ 24. Ungvár. V. ,. IV. „ 2. Németgladna. V. Mai. IV. Mai. 2. Tiirkös. V. Apr. IV. Apr. 10. Székelyzsombor V. Mai. IV. ., 27. Erdőfüle. V. Apr. IV. Jun. 18. Aklos. V. . IV. Apr. 27. Kézdimartouos. V. Mai. IV. „ 11. Tenke. V. , IV. „ 9. Zselyk. V. Apr. IV. „ 10. Bátos. V. Mai. IV. Mai. 19. Laposnya. V. „ IV. Apr. 10. Székelyvarság. V. „ IV. „ 16. Gyergyóborszék V. „ IV. „ 25. Gyökeres. IV. Mai. 27. Románbudák- V. „ IV. Apr. 30. Felsőbánya. V. Apr. IV. „ 9. Dragomérfalva. V. Mai. IV. , 30. Mojszin. V. Apr. V. „ 30. Börzsöny. V. ,. V. „ 11. Szokolya. V. Mai. V. „ 2. Váczbottyán. V. „ V. „ 16. Berezel. V. „ 9. Bodony. 15. Terpes. 3. Bekényerdő. 27. Magasmajtéuy. 23. Balassagyarmat 20. Losoncz. 7. Sajóbábony. 25. Talaborfalva. 11. Alsószinevér. 19. Gánya. 21. Dombó. 1. Felsőapsa. 4. Pozsarova. 25. Vittencz. 4. Geletnek. 12. Znióváralja. 5. Szelese. 9. Garamszent- andrás. 10. Szikla. 24. Breznóbáuya. 30. Helpa. 24. Pónikkohó. 12. Teplicska 6. Jászó. 7. Boroszló. 10. Keczerpeklén. 79 V. Mai. 10. Keczerlipócz. V. „ 20. I örösvágás. V. Apr. 26. Köblér. V. ,, 18. Parasztdubova V Mai. 20. Zubrohlava V. » 9. Késmárk. V. n 10. Leibicz. V. » 11. Szepesbéla V. » 8. Lőcse. V. Mai. 2. Sebesváralja V. . 9 Bánfa. V. . 9. Zboró. V. Apr. 16. Girált. Apr. 10. Csurgó. „ 25. Szentgotthárd. „ 27. Pülöske. „ 30. Nagykapornak. „ 18. Németujvár. ) <_ > Olivicola riparia, I. 12. Sorokpuszta. CL.)- Apr. Apr. 26. Polgárdi. Mai. 7. Locsmánd. „ 7. Sukoró Apr. 14. Vasszécseny. „ 19. Ravazd. Mai. 1. Vasvár. „ 15. Madár. Apr. 20. Nyögér. II. Jun- S. Kónij. Apr. 20. Gyirmóth. „ 24. Patkányos. Apr. 23. Kürt. III. Apr. 26. Újvidék. Apr. 18. Mohol. Apr. 4. Pákozd. » 14- Alsókabol. „ 21. Gyirok. » 17. Ráczkeve. „ 14. Dunagárdony. Mart 15. Dunaszekcső. iì 30. Kunszentmiklós Mai. 6. Torontálerzsébetlak Apr. 22. Vaskút. *> 24. Mezőtúr. Apr. 24. Baranyabaksa. » 10. Makó. n 10. Poroszló. „ 15. Villány. » 20. Bezdin. Mart 29- Nyíregyháza. V 18. Mohács. « 11. Pécska. Apr. 14. Kemecse. Mart 24. Méhespetres. » 22. Csálai erdő. « 18. Nagyszőllős. Apr. 11. Újverbász. 6. Overbász. n » 16. Arad. 15. Gádoros. n 19. Ungvár. IV. Apr. 8. Néinetgladna. Apr. 15. Lippa. Apr. 15. Bátos. Mai. 22. Gyalmár. *i 16 Berzova. w 17. Szakadat. Apr. 18. Ujegyház. » 18. Lalasincz. » 15. Székelyvarság. » 11. Alsóárpás. 9 8. Zimbro. t) 23- Gyergyószent- » 10. Fogaras. » 5. Boicza. miklós. » 2. Kisbéri voj. » 18. Székelyzsombor. n 15. Gyökeres. n 3. Nagyberivoj. *) 8. Erdőfüle. » 7. Dés. « 22. Türkös. Mai. 10. Sósmező. *i 22. Újradna. Mai. 2. Gidófalva. Apr. 9. Tenke. >» 5. Dragomérfalva. Apr. 3. Dalnok. n 8. Zselyk. „ 30. Mojszin. 80 V. Apr. is. Börzsöny. Apr. 16. Herincse. Aiir. 20. Kisberezna. „ 26. Zebegény. „ 15. Kövesliget. 1) 17. Nagyberezna. » 25. Szokolya. « 20. Táborfalva. » 25. Kispásztély. 16. Göd. Mai. 1. Alsószinevér. ,. 18. Köblér. 30. Bercael. Apr. 18. Dombó. Mai. 8. Parnicza. n 28. Hévizgyörk. n 23. Vittencz. Apr. 10- Parasztdiibova. » 24 Recsk." V 15. Felsőbotfalu. n 20- Zubrohlava. „ 20. Terpes. » 16. Geletnek. « 20. Trsztena. V 12. Garamkissalló n 14. Szikla. Mai. 7. Szentmihály- n 2. Balassagyarmat. Mai. 3. Teplicska. falva. n 27. Sajóbábony. » 10. Jászó. n 1. Sebesváralja. n 21. Huszt. » 13- Boroszló. Apr. 20. Girált. 93. ^+ Chelidonaria íubica, (L. I. 25. f. Rohoncz. . Apr 14. Kisherend. Mart Apr. 13. f. Szarvkő. „ 10. (Apr. 12. f.) Csurgó. Apr. 13. Kőszeg. Mai. 6. Sopronkertes- Mart 30. Kaposvár. » 2. (Apr. 9- f.) Bors- n 10. Kismarton. Apr. 6. Répáspuszta. monostor. « 6. f. Sopronnyék. Mai. 1. Sásd. » 14. f. Könnend. r 5. (Mai. 7. f.) Czin- Apr. 6. Véménd. » 6. Sorokpuszta falva. B 9. Szentgotthárd. V 25. Szombathely. Apr. 7. Szentmargitbánya. » 14. (Apr. 18. f.) Pap- " 26. f. Locsmánd. i. 6. Fertőfehéregyháza. szer. » 21. Köveskút. » 14. Csepreg. » 10. (Apr. 26. f.) Milej. » 6. Vasszécseny. „ 10. Nagyczenk. » 16. (Apr. 22. f.) Zala- » 14. Vasvár. . 17. Feketeváros. egerszeg. „ 16. f. Nyögér. « 10. (Apr. 16. f.) Magyar- „ 2. Söjtör. » 13. Zalagógánfa. keresztur. fl 26. f. Vasboldogasszoiiy TI 22. Várkesző. n 19. Jánosháza. „ 10. Pölöske. „ 23. Ajka. » 3. (Apr. 22. f.) Bókod. 13- Marczali. „ 12. Ugod. » 17. f. Madár. fl 25. f. Kőröshegy. W 5. Gicz. n 28. Mogyorósbánya. » 14. Igal. n 16. Polgárdi. » 3. (Apr. 16. f) Csolnok „ 13. Tab. » 21. Sukoró. n 3. f. Pilisszentlélek. » 14. Felsőlövő. Ti 21. f. Savanyúkút. !J 14. {Mai. 8. f.) Pilis- » 15. Borostyánkő. n 23. Nagymarton. szentkereszt. u 6. (Apr.8.f.)Német- » 25- f. Márczfalva. » 6. f. Budakeszi. ujvár. » 20. (Mai. 18. f) Pető- » 23. f. Pilisszentlászló. » 20. Csém. falva. II. Apr. 6. Iván. Apr. 15. Csorna. Miti. 7- Mosonbánfalu. Mai. 8. f. Kóny. Apr. 10. (Apr. 17. f.) Barát- Apr. 16. Gyirmóth. n udvar. n 19. (Apr. 23. f.) Patkà- Mai. 24. Bogyoszló nyos. 8. Komárom. 16. (Apr. 28. f.) Kürt. 24. Csallóközsomorja. .9. (Mai. 14. f.) Nagy- senkvicz. III. 81 Apr. 5. {Mai. 2. /'.) Borcsa. Apr. 6 Rogendorf. Apr. 19. Söregpuszta. „ 4. Pancsova. n 7. (Apr. 13.f.)Tenies- » 8. (Apr. 17. f.) Abony. y> 5. Teineskubin. ság. « 9. (Apr. 12. f.) Mezőtúr. „ 7.(A2)r.23.f.)?ahnvA. .. G. Vadászerdő. „ 9. Alattyán. Mart . 8. Paldnka. n 20. (Apr.27.f.)Mosnicz. n 6 (Apr. 12. f.) Szerep. Apr. 25. (Apr. 30. £) Újvidék. » 5. (Apr.25.f.)Brucl 14. (Apr. 16. f.) Gádoros n 4. Nagydobra ny. petres. » 7. {Mai. 15. f.) Gyula. jj 11. (Apr. 14. f.) Csikós- y> 13- Apatia. „ 8. Székesfehérvár. gorond. n 6. (Apr. 10. f.) Bács- » 15. (Apr. 20. f.) Pákozd » 10. (Apr. 19. f.) Munkács ordas. „ 12. (Apr.24.f.)Pettend. » 10. f. Nagybereg. n 7. Doroszló. 5) 4. (Apr. 8 f.) Tárnok. » 14. Lazony. » 5. Overbász. <> 17. f. Ráczkeve. 0 7. (Apr. 11. f.) Zúgó. V 8. Mohol. '» 9. (Apr. 10. f.) Kiin- szentmiklós. fí 7. (Apr. 15. f.) Ungvár. IV. Apr. 3. Szászkabánya. Apr. 6- (Apr. ll.f.)Ogradina. Apr. 20. Vörösmart. „ 9. Berzászka. »» 19. f. Meszics. Mart 29. (Apr. 11. f.) Német- , 5. (Apr. 18. f.) Ger- „ 7. Kernyecsa. gladna. bovecz. v 10. Alsómoecs. Apr. 15. Valemáre. 12. Szvinicza. » 6. f. Felsőmoecs. » 9. (Aprl2f.)Szitnyest. „ 18. Schnellersruhe. r> 3. Buchberg. » 12. (Apr. 16 f.) Gross. „ 15. (Apr. 27. f.) Eiben- » 8. f. Tápia. r> 7. (Apr. 12. f.) Bulza. thal. „ 17. (Apr. 23. f.) Baka- » 17. Homosdia. „ 15. Plavisevicza. mező. „ 10. f. Kostej. 7. (Apr.U.f.)Dubova. „ 18. (Mai. 2. f.) Tinkova. » 11. Pozsoga. Aquila XVIII. li 82 Apr. 10. Tyej. Apr. 1 1. Nagyborosnyó. Apr. 6. (Apr. 10. f.) Ojtoz- » 11. Roskány. Mart 24. Dalnok. telep. yy 13. Radulesd. Apr. 25. Allios. „ 20. Scsmező. » 12. Boóz. » 5. f Apr. 18. f.) Lippa. ., 9. (Apr. 27. f.) Tenke. Mart 30. Déva. r> 10. Máriaradna. Mart 21. Magyarcséke. Apr. 1. Alsóvárosvíz. *7 20. (Apr. 26 f.) Sista- Apr. 12. (Apr. 17f.) Korbest. » 5. Osebeshely. rovecz. » 18. f. Dobrest. » 20. Magura. » 17. (Apr. 20. f.) Mész- » 9. f. Bulz. V 17. Ronioszhely. dorgos. Mart. 14. Belényes. » 12. Priszlop havas. Y) 8. Petirs. Apr. 20. f. Urszoja. Mai 5. Kudsir. » 16. (Apr.20.f.)Dorgos. n 27. Pietrása. Apr. 7. Felsőpián. » 10. (Apr. 16. f.) Ber- V 16. Albák. » 12. Szászcsór. zova. 28. Dámes. T) 7. Kelnek. » 10. (Apr. 11. f.)Lala- 12. (Apr. 28. f.) Magura i) 10. Szerdahely. sincz. » 8. Algyógy. „ 19. (Apr.21.f.)Szelist\ e. » 7. Szaturó. 29. Hideghavas. Mart 23. f. Nagydisznód. » 7. (Apr. 12. f.) Zinibró. 19. Egerbegy. Apr. 11. (Apr. Í2. f.) Nagy- „ 10. Zani. 21. Melegszamos. szeben. Mart 16. Vaskoh. 17- Magyargorbó. » 9. Vesztény. Apr. 16. Birtin. 13- Kolozsvár. 15. Boicza. 15. Bulzesd. 14. Kékes. 7. Porcsesd. Mai. 3. f. Felsővidra. 15. f. Teke. 16. Alsósebes. Apr. 20. f. Lemasoja. 12. (Apr. 18. f.) Zselyk. 19. Felek. » 6. f. Topánfalva. 29. (Mai. 4. f.) Dedrád. 10. (Mai.2/.)Újegyház. M (irt. 14. Abrudbánya. 10. Bátos. 13. (Apr. 16. f.) Felső- Apr. 18. Nagyalmás. 1. (Mai. 5. f.) Disz- porumbák. » 12. Zalatna. najó. 10. {Mai.l.f.) Alczina. w 29. f. Magyarigen. 15. (Apr. 16. f.) Felső- 6. (Apr 11. f.) Streza- » 6. (Apr. 8. f.) Nagy- mocsár. kerczisora. enyed. 20. Görgényszentimre. 8. Oláhujfalu. V 10. (Apr.l5.f.)Somo- Mai. 4. (Mai. 11. f.) Gör- 10. Felsőárpás. gyoni. gényhodák. 9. Alsóárpás. » 14. Zá sor. Apr. 6. (Apr.l7.f.)Nyárád- 12. (Apr. 28. f.) Szent- „ 6. (Apr. 13. f.) Pród. remete. ágota. Ji 14. f. Segesvár. n 12. (Apr. 16. f.) Gör- » 6. (Apr. 20. f.) Felső- „ 12. Apold. génylibánfalva. vist. » 12. Fehéregyháza. » 16. (Apr. 20. f.) Gör- i» 14. Felsöszombatfalva. Mai. 7. f. Szászkézd. gényüvegesűr. y 20. Bráza. Apr. 12. f. Szászkeresztur. « 16. Dosz. » 15. Fogaras. » 1. Székelykeresztur. w 13. (Apr. 20. f.) Sza- » 2. f. Kisberivoj. » 10. f. Székelyudvarhely kadat. » 6. Nagyberivoj. n 15. Zetelaka. „ 18. Laposnya. JT 10. Alsókomána. n 10. (Apr. 18. f.) Szé- V 12. Felsővenicze. Mart 19- {Apr. 25. f.)Zeraest. kelyzsombor. » 11. (Apr. 18. f.) Székely- Apr. 5. f- Törcsvár. 8. Lövéte. varság. B 7. Ótohán. lì 14. Erdőfüle. V 2. Maroshévíz. 10. (Apr.20.f.)Volkány. il 23. Karatnavolál. „ 15- Gyergyóreinete. „ 10. Türkös. It 24. f. Torja. Mai 5. f. Gyergyóalfalu. V 18. Élőpatak. lì 7. (Apr. 9. f.) Aklos. Apr. 28. Gyergyócsomafalva » 1. Hosszúfalu. Ti 10. (Apr.l2.f.)Kézdi- Mai. 1. f. Gyergyóújfalu. „ 19. f. Káinok. martonos. Apr. 25. (Apr. 28. f.) Gyer- A/ai. 1. Grido falra. » 10. Bereczk. gyóborszék. 83 Apr. 26. Tekerôpatak. Apr. 22. Nag} sajó. Apr. 10. (Apr. 12. f.) Nagy- S 6. (Apr. 12. f.) Gyer- „ 7. Románbudák. bocskó. gyótölgyes. » 17. f. Marosborgó. *> 14. f. Rónaszék. ïj 10. Élesd. » 10. (Apr.l5.f.)Nagyilva „ 18. Barczánfalva. Mai. 2. (Mai. 5. f.) Össi. » 17. tJj'radna. » 10. (Apr.l3.f.)Terebes- Apr. 17. Zilah. s 23. Válemare. fejérpatak. ') 7. (Apr. 12. f.) Zsibó. » 17. Persahavas. „ 9. (Apr. 12. f.) Rozália )» 8. Hidalmás. Mni. 21. Dornavölij ij . „ 17. Jód. 0 11. (Apr. 25. f.) Gyöke- n 4. Tesila. „ 7. Dragomérfalva. res. Apr. 17. Kosna. „ 15. (Apr. 18 f.) Romuli Mart 30. Zálha. .1/«/. 15. f. Gyergyóbélbor. M 23. f. Izaszacsal. Apr. 6. Désakna. Apr. 19. Csererdő. » 17. (Apr. 30. f.) Felső- Mart. 25. Magyarlápos. » 6. f. Avasfelsőfalu. visó. Apr. 11. Dés Mart 25. Kápolnokinonostor. » 15. f. Havasniező. »1 29. (Mai. 7. f.) Szász- Apr. 10. Felsőbánya. » 25. Mojszin. lekencze. H 20- Taraczköz. » 24. f. Borsa. •) 5. f. Naszód. „ 8. (Apr. 18. f.) Krács » 25. (Mai. 5. f.) Fájna. a 10. f. Hordó. „ 10. f.Tiszafehéregyház. Apr. 16. Borsabánya. Mai. 15. Teles. M 18. f. Kapnikbánya. » 17. Pojána Rotunda. Apr. 10. (Apr.l3.f.)Besenyő. „ 21. Budfalu. » 16. (Apr. 19. f.) Lajos- »? 9. {Apr. 30. f.) Parva. falva. V. Apr. 12.- (Apr. 30. f.) Mária- Apr. 11. (Apr. 25. f.) Baka- Apr. 8. (Apr. 12. f.) Sajó- nosztra. bánya. bábony. „ 8. (Apr. 27. f.) Kós- Mart . 2. Bat. » 6. (Apr. 12. f.) Tállya pallag. Apr. 16. Magaslak. w 10. (Apr. 14. f.) Erdő- Mart, 24. f. Nagymaros. « 18. Irtványos. bénye. Apr. 8. f. Szokolya. « 15. Keniencze. IÏ 18. (Apr. 25. f.) Erdő- )j 1. (Apr. 3. f.) Vácz- w 22. Selmeczbánya. horváti. bottyán. i 8. Ipolyság. „ 12. f. Hátmeg. „ 8. Szacìa. „ 20. Tópatak. 1) 26. Csarnatő. Mai. 4. Babathpiis/.ta. u 7. (Apr. 13. f.) Kor- 'J 15. Huszt. Apr. 15. f. Galgamácsa. pona. V 10- Herincse. a 14. f. Isaszeg. u 25. Magasmajtény. n 1. (Apr. 5. f.) Bustya- » 10. (Apr. 12. f) Berezel. » 16. (Apr. 20. f.) Gyökös. háza. » 8. Valkó. Mart 20. (Apr. 22. f.) Balassa- »J 10. f Kövesliget. » 6- Hévizgyörk. gyarmat. n 6. (Apr. 24. f.) Técső „ 13. (Apr.24.f.)Bodony. Apr. 15. Alsópalojta. » 10. Kriesfalva. » 6. (Apr. 14. f.) Recsk. „ 6. Gács. ^ 10. Talaborfalva. '5 12. (Apr. 16. f.) Terpes. >» 4. Losoncz. Mai. 1. Alsószinevér. „ 18. (Apr.29.f.)Bekény- Mai. 25. Salgótarján. Apr. 3. Széleslonka. erdő. Apr. 19. (Apr. 21. f.) Kazár. V 13. (Apr. 15- f.) Kört- n 21. (Apr. 26. f.) Fehér- )j 12. f. Rimaszombat. vélyes. szék. Mai. 2. f Thebepuszta. » 14- Szentmihálykört- » 26. (Mai. 6. f.) Csodás. Apr. 29. f. Répáshuta. vélyes. » 11. (Mai. 28. f.) Felső- » 24. Varbó. » 9. (Apr. 16. f)Gánya diós. „ 18. üjhuta. Mart 20. (Mai 15. f.) Dombó » 12. Garamkissalló. „ 18. f. Diósgyőr. Apr. 8. Tercselpatak. 11* 84 Apr. 25. (Mai. 3. f.) Felsö- Apr. 12. (Apr. 14- f.) Garam- Apr. 22. Sóhát. apsa. szentandrás. » 21. Poroskő. Mai. 3. Brasatura. t» 20. Garampéteri. »> 16. (Apr. 26. f.) Maj- Apr. 27. (Mai. 3. f.) Gyer- Mai. 1. Lopér. dánka. tyánliget. » 5. Alsószabadi. » 10. (Apr. 24 f.) Ökör- 7) 15. (Apr. 26. f.) Rahó. Apr. 6. f. Kezsőpart. mező. » 24. f. Apsinecz. » 15. Szikla. Mai. 17. Hűvöspatak. n 13. (Apr. 21. f.) Körös- •n 15. Breznóbánya. A j i r . 25. (Mai. 1. f.) Felső- mező. V 19. Benesháza. szinevér. » 26. f. Tiszabogdány. í) 16. (Mai.7.f.)Maluzsina. » 24. (Apr. 29.f.)Nagy- » 18. f. Koniárnik. » 14. Mihály telek. bicscse. „ 16. (Apr. 29. f.) Usztvi- ') 15. Erdőköz. n 18. f. Zsolna. hoverla. *» 19- Vaczok. ■a 16. Turóczszentmárton. Mai. 15. Nyitrajdbloniez. ÍJ 9. (Apr. 12. f) Gömör- „ 24. (Mai. 4. f.) Párnicza. Apr. 16. Berencsváralja. vég. Mai. 2. Revisne. Mart . 24. f. Brezova. » 15. Klenócz. Apr. 24. (Mai. 12. f.) Rózsa- Apr. 29. (Mai. 5. f.) Vittencz. r> 17. Nyustya. hegy. Mai. 6. (Mai. 29. f.) Ótura. "í 2. Tiszolcz. » 14. Mokragy. V 11. (Mai. 16. f.) Felső- « 17. Ratkó. Mai. 16. Veszele. botfalu. n 12. Nagyrőcze. ÏÏ 17. Lokcza. Apr. 15. (Apr. 19. f.) Tren- ^ 15. Sajóréve. Apr. 20. Parasztdubova. csén. îï 5. Szabados. » 24. f. Zubrohlava. » 12. (Apr. 20. f.) Bán. w 15. Rozsnyó. B 20. Bobró. » 10. Németpróna. n 17. f. Teplicska. „ 19. f. Trsztena. V 18- Madarasalja. « 20. f. Stósz. » 20. f. Brezovicza. yy 21. (Apr.27.f.)Geletnek. » 15. f. Szomolnokhuta. Mai. 2. Liptószentiván. V 17. (Mai. 7. f.) Znió ìì 20. f. Alsómeczenzef. Mari . 1. Jablonka. váralja. » 10. f. Felsőmeczenzéf. Mai. 15- Liptóujvár. » 17. Turóczszklenó. Mm. 26. Jászó. Apr. 20. (Mai. 2.f)Oravicze. » 17. Teplafő. Apr. 11. (Apr. 20. f.) Szepsi. » 11. (Mai.8.f.) Szvarin. » 17. Körmöczbánya. n 29. Sacza. n 20. Feketevág Vy- n 29. Saskőszékely. » 16. f. Kassa. chodna. n 26. Kövesmocsár. Mart. 13. Boroszló. » 24. (Apr. 28. f.) Szent- » 10. Zólyomkecskés. Apr. 10. (Apr. 15. f.) Nagy- iványi Csorbató. » 20. Zólyomternye. azar. Mai. 10. Csorba. » 9. Dobó. » 30. Tavarna. Apr. 21. Tátralomuicz. n 17. Zólyombucs. n 19. (Mai.l.f.)Homonna, » 24. f. Felka. ■n 16. Kovácsfalva. » 18. (Mai 9. f.) Alsó- Mai. 3. Szepesófalu. Mai. 13. Óhegy. hunkócz. Apr. 29. (Mai. 2. f.) Tátra- Apr. 10. Zólyom. n 16. Ungpéteri. háza. » lö- Beszterczebánya. n 11. (Apr. 19. f.) Gerény. n 29. Szepesbéla. » 6. (Apr. 11. f.) Szelese. » 10. Felsödomonya. » 15. Lőcse. » 8. (Apr. 26. f.) Garam - » 12. f. Nagyláz. » 15. f. Szentmihályfalva sálfalva. V 10. Kisberezna. » 20. Eperjes T> 28. Kallós. V 18. Nagyberezna. n 14. (Apr. 15. f.) Sebes- TÎ 15- Oszada. » 26. Bercsényifalva. váralja. n 8. Pónik. n 15. (Apr. 19. f.) Kis- « 19. (Apr. 27. f.) Zboró. » 15. (Mai. 1. f.) Zólyom- pásztély. n 14. Lipnikpuszta. lipcse. » 14. Sóslak. » 15. f. Girált. » 21. Korytincza. V 28. f. Köblér. » 19. (Mai. 5. f.) Felsö- n 20. Revucza. » 14. (Apr. 22. f.) Turja- vizküz. »> 29. Luzsna. remete. » 20. f. Alsólipnicza. 85 94. ■> — > Hirnndo rustica, L. 1. 10. Borostyánkő. A [ii- 1 1. Kishereiul. Apr. Mart 9. (Mai. 5. f) Pető Mart 29. f- Néraetpalkonya. 7Ï 3. (Apr. 5. f.) Német- falva. Apr. 3. Pola. újvár. Apr. 14. Sopronujlak. » 16. Kotor. 16. {Mai. 10. f.) Cseni. » 11. (Apr. 16. f.) Sopron n 6. (Apr. 10. f.) Csurgó Mart 20- Rohoncz. kertes. n 6. Szobb. Apr. 8. (Apr. 29.f.) Kőszeg. » 6. Kismarton. n 5. Nagyatád. ■ 8. Borsnionostor. » 7. Sopronnyék. _ 7. Görgeteg. y> 12. Körmend. » 13. Czinfalva. n 2. Kaposvár. n 6. .Sorokpuszta. V 5. Szentmargitbánya. n 8. Répáspuszta. " 9 f. Szombathely „ 9. Fertőfehéregyháza n 12. Sásd. „ 13. f. Locsmánd. 13. f. Malomháza. - 10. (Apr. 22. f.) Tékes » 9. Köveskát. „ 7. Csepreg. rt 12. Véniénd. V 13. (Apr. 20. f.) Vas- ÎÏ 8. (Apr. 25. f.). Nagy- n 6. (Mai. 7. f.) Szent- szécseny. czenk. gotthárd. n 6. (Apr. 18. f.) Vasvar. r> 9. Feketeváros. „ 11. Zsitkócz. n 13. Hegyhátgyertyános O 10. (Apr. 22. f.) Magyar - 4. (Apr. 6. f.) Papszer. »> 19. Kákí. keresztúr. Mart 15. (Apr. 25 f.) Milej. n 8- (Apr. 15. f.) Zala- » 15. Jánosháza. Apr. 14. (Apr. 18. f.) Zala- gógánfa. » 14. Ravazd. egerszeg. V 10. (Apr. 29. f.) Keme- r> 8. Tata. Mart. 21. Söjtör. nesszentpéter. 6. Tóváros. Apr. 25. f. Vasboldogasz- n 4. Várkesző. n 8. f. Madár. szony. - 17. Ajka. 'J 19. f. Héreg. ., 14. Bocska. lî 22. Ugod. n 15. Ul/íM.í0./'.)Mogyo » 5. Pölöske. V 4. Gicz. rósbánya. n 6. Nagykapornak. V 6. Csesznek. » 2. (Apr. 21. f.) Csol- ,. 13. Tűrje. g 6. (Apr. 1") f.) Vesz- uok. Mart, 24. Keszthely. prém. Mart 15. Perbál. Apr. 13. (Apr.30f.)Marezali. •n L6. Várpalota. Apr. 14. Pilisszentlélek W 7. Boglár. » 9. Polgárdi. „ 12. Pilismarót. » 19. Kőröshegy. Mart 27. (Apr. 6.) Sukoró. Mart. 17. (Apr. 11. f.) Pilis- » 12. (Apr. 19. f.) Igal. Apr. 16. (Apr. 19.) Köszörű- szentkereszt. » 21. Tab. kőhegy. » 17. (Mart. 26. f.) Buda- Mai. 4. Kiìiti. v> 10. (Mai. 16. f.) Nagy- keszi. Apr. 9. Újkörtvélyes. marton. Apr. 10. Visegrád. rt 13. (Apr. 16. f.) Felső- » 12. (Apr. 17. f.) Siklósd. » 20. (Apr. 23. f.) Pilis- lövő. y> 7. Sopronszentmárton. szentlászló. II. Apr. 7. Mosonbánfalu Apr. 9. Mosón. Apr. 10. Nagyécs. „ 9. (Apr. 16. f.) Barát- „ 8. Halászi. »> 16. Komárom. udvar. „ 11. f. Kóny. 'J 8. Neszmély. Mart. 7. (Mai. 1. f.) Hövej. „ 15. f. Gyirmóth. V) 12. (Mai. 16. f.) Kürt. Apr. 13. Bogyoszló „ 6. (Apr. 10. f.) Ti 18. Csallóközsomorja. „ 13. f. Szil. Patkányos. Mart. 16. (Mart. 30. f.) Nagy „ 12. (Apr. 20. f.) Csorna. senkvicz. 8G III. A pr. 4. (Apr. 25. f.) Borcsa. Febr 25. (Apr.5.f.)Ujverliás/ Apr. 5. Izsák. 5> 2. Pancsova. Apr. 1. Overbász. 77 5. Kondoros. „ 7. Sztarcsova. „ 18. (Apr. 28. f.) Zenta. .. 8. (Apr. 9. f.) Gádoros. Mart. 28. (Apr. 3. f.) Temes- n 26. Bátka. *7 5- (Apr. 25. f.) Boniii.ii kubin. 77 8. Mohol. tanyák. „ 3. fehértemplom. 77 1. Rogendorf. 77 6. Orosháza. Apr. 1. Kamaristye. „ 18. Temesság. 77 8. Békéscsaba. a 7. Vajszka. 77 6. f. Gyirok. 77 7. {Mai. 23. f.) Békés. 11 6. (Apr. 12.f.)Palona. 77 5. (Apr. 15. f.) Vadász- „ 6. [Mai. 10. /'.) Gyula. 12. f. Dunabökény. erdő. 77 5. Székesfehérvár. 7. (Apr. 19. f.) Palánk a „ 6. (Apr. 20. f.) Mart. 30. (Apr. 5. f.) Pákozd. •i 18. (Apr. 24. f.) Duna- Bruckenau. Apr. 5. Dinnyés. cséb. ., 9. Jerszeg. ., 8. {Apr.23.f.)¥ettená. „ 4. (Apr. 30. f.) Újvidék. '7 15. (Apr. 20. f.) Kepéd. 77 5. (Apr. 17. f.) Rácz- 15 6. (Apr. 10. f.) Alsó- » 2. (Apr. 6. f.) Lúgos. keve. kabol. „ 13. Somogyudvarhely. 77 6 (Apr. 12. f.) Kún- » 4. (Apr. 6. f.) Felső- Mart. 29. Bolhó. szentmiklós. kabol. Apr. 6. Szekszárd. Mart. 17. (Apr. 22. f.) Sáii. « 6. (Apr. 10. f.) Duna- » 6. (Apr. 25. f.) Apr. 6. Sőregpuszta. gárdony. Doromlás. 77 5. (Apr. 9. f.) Abony. Mart. 27. (Apr. 9. f.) Rudolfs- 5) 5. (Apr. 22. f.) Nagy- 77 5. (Apr. 11. f.) Mezőtúr. gnád. fa aracska. 77 16. Túrkeve. iYòr 6. {Febr. 8. f.) Toron- „ 10. (Apr. 12. f.) Vaskút. „ 7. Karczag. tálerzsébetlak. ï) 6. (Apr. 11. f.) Hajós. 77 6. (Apr. 9. f.) Szerep. Apr. 9. (Apr. 25. f.) Nagy- » 16. Jánoshalma. 77 5 (Apr. 12. f.) Nagy- becskerek. lì 8. f. Fehértópuszla. várad. » 7. Oppova. « 3. f. Kelebiá. 77 13. (Apr.20.f.)Szalánl. t> 8. (Apr. 12. f.) Antal- n 6. Csórva. 77 7. Budapest. falva. n 5. (Apr. 9. f.) Király- „ 8. (Apr. 10. f) Po- 5. Tógyer. halom. roszló. U 6. Versecz. » 4. Hódmezővásár- 77 5. Bodai erdő. Mart. 30. D arány. hely. 77 9. Debreczen. Apr. 4. (Apr. 10. f.) Oszró. Mart 16. (Apr. 10. f.) Makó. 77 18. (Apr. 22. f.) Hajdu- n 4. (Apr.29.fJP&pràd. Apr. 15. Bezdin. hadház. » 5. (Apr. 21. f.) Baranya- » 10. (Apr. 15. f.) Pécska. 77 5. (Apr. 11. f.) Nyír- baksa. „ 9. (Apr. 25. f.) Csálai egyháza. « 4. Villány. erdő. 77 24. f. Nagyerdő. » 2. [Jim.l5.f.)Moliàcs. » 10. Mondorlaki erdő. „ 6. f. Darvamohaerdő. » 1 . Belly©. *> 18. Kuvini határ. 77 13. (Apr. 14. f.) Csonka- » 7. (Mai. 5. f.) Bezdán. >í 6. Borosjenő. erdő » 8. f. Dráva torok. « 7. f. Kelmák. 77 20. (Apr. 24. f.) Sáros- » 8. Méhespetres ÎT 4. f. Silingyia. patak. „ 8. Apatin. V 6- Buttyin. 77 10. (Apr. 16. f.) Sátor- » 16. (Apr. 28. f.) Szonta. „ 7. Borossebes. aljaújhely. » 15. Gáj spitz. Mart. 12. Dunapataj. 77 7. (Apr. 17.f.)Kemecse. » 5. (Apr. 15. f.) Bács- A] ir. 8. Solt. 77 13. (Apr. 25. f.) Pál- ordas. 77 4. (Apr. 6. f.) Állam- földe. » 6. (Apr.l4.f.)Doroszló. puszta. 77 4. (Apr. 14. f.) Rév- M 3. Hódság. „ 6. Szabadszállás. leányvár. »1 14. Babapuszta. 77 8. Keczel. 77 2. Xagydobrony. 87 Apr. 5. (Apr. 10. f.) Csikós- gorond. Mart. 28. (Apr. 3. f.) Bereg- szász. Apr. 14. Nagybereg. Mart. 30. (Apr. 15. f.) Nagy- szőllős. Apr. 10. Lazony. „ 6. (Apr. 17. f.) Ungvár. Apr. 10. Társahegy. , 13. (Apr. 17. f.) Zugo. „ 23. Ungdarócz. „ 6. Unghosszúniezo. IV. Mart. 31. f. Szerbpozsezsena. Apr. 8. Homosdia. Apr. 7. (Apr.30.f.)Alczina. Apr. 6. (Apr. 16. f.) Xa.jilas. ,, 8. Kostej. » 23. Szeráta. « 5. Szászkabánya. » 8. Pozsoga. » 24. Szkoré. Febr 5 (il/í/rí. 2. f.) Akó- » 7. (Apr. 12.f.)Ruszka- » 14. (Apr. 16. f.) Stréza- lyubkova. bánya. kerczisora. Api*. G. Berzászka. •o 10. (Mai. 17. f.) Tyej „ 6. (Apr. 13. f.) Oláh- ,, 15. Gerbovecz. 15 8. Roskány. ujfalu. ■n 8- Szvinicza. » 10. Radulesd. » 10. (Apr. 18. f.) Felső- n 10. (Apr. 15. f.) Schnel- Mai. 15. Kismtmcsel. árpás. lersruhe. Apr. 9. Boóz. V 10. Alsóárpás. V) 12. (Apr. 28. f.) Eiben- u 4. Déva. » 7. (Apr. 22. f.) Szent- thal. » 5. Rèa. ágota. „ 12. Plavisevicza. 11 7. Hátszeg. » 6. Felsőucsa. » 6. f. Dubova. n 8. Nagyág. V 9. Alsóvist. „ 7. (Apr. 11. f.) Ógra- ?> 6. Puj. 7t 6. (Apr. 10. f ) Felső- dina. 11 9. Alsóvárosviz. vist. » 6. Jeselnicza. Yi 5. Osebeshely. n 17. Dragus. „ 7. Herkulesfiirdő. t» 15. Magura. V 3. Nagysink. » 6. (Apr.20.f.)Meszics. JÏ 13. Romoszhely. J> 16. Felsőszombatfalva 11 21. Temesszlatina. » 21. Priszlop havas. n 10. f. Bráza. M 12. (Apr. 16. f.) Pojána- « 6. Kudsir. » 15. Dézsán. mörul. U 6. Felsőpián. » 15. Fogaras. u 5. Petrozsény. „ 14. Kererhavas. ìì 6. Kisberivoj. ÎÎ 5. (Apr. 10. f.) Mörul. » 6. Szászsebes. » 9. (Apr. 16. f.) Sebes. D 6. Alsómoecs. » 8. Szászcsór. » 8. (Apr. 15.f.) Marginen. U 6. Felsőmoecs. ., 30. Teu. „ 15. Sarkaicza. V 8. Szilas. 11 6. Sugág. TJ 5. f. Nagyberivoj. » 16. f. Vernies. 11 9. Kelnek. » 10. Alsókomána. •n 10. Kövesd. Mai. 1. Biszira. Mart 21. Zernest. „ 8. Labasincz. Apr. 16. Szerdahely. Apr. 8. Törcsvár. „ 10. Tápia. « 8. (Apr.lO.f.)Szelistye. » 12. (Apr. 15. f.) Ótohán. „ 22. Jersnik. Mart 18. Nagydisznód. u 12. Holbak. „ 6. Szelcsova. Apr. 10. (Apr. 14. f.) Nagy- » 6. (Apr.l6.f.)Volkány. 1) 17. Bakamező. szeben. » 12. Krizba. » 8. (Apr.25.f.)Tinkova. „ 6. Vesztény. ti 8. Apácza. „ 10. f. Vörösmart. V 16. kistalmács. y 2. Szászmagyaró. Mart 21. (Apr. 8. f.)Német- 11 16. Boicza. n 12. Veresmart gladna. » 4. Nagytalmács. íj 12. Földvár. Apr. 8. Válemáre. n 20. Alsósebes. íj 7. Türkös. » 6- (Apr. 8. f .) Szintyest. 5Í 9. Felek. » 6. Szászhermány. » 11. (Apr. 14. 1) Gross. » 6. Szakadat. ii 27. f. Élőpatak. » 10. (Apr. 17. f.) Bulza. » 7. (Apr. 30. f.) Uj- il 10. (Apr. 20. f.) Hosszú- « 5. (Apr. 10. f.) Ohába- egyház. falu. bisztra. » 10. Felsóporumbák. » 21. Káinok. Apr. 6. (Apr. 9. f.) Girlo Mart 18. (Mart. 26. f.) Alsó- Apr. 5. Sósmezó. falva. szolcsva. „ 7. (Apr. 19.~f.) Tenke 0 3. (Apr. 10. f.) Nagy- Apr 8. Magyarigen. « 7. (Apr. ll.f.) Korbest borosnyó. „ ti. (Apr. 8. f.) Nagy- Mai. 1. f. Dobrest. ,, 15. Dalnok. enyed. ,, 24. Belényes. » 16. Kovászna, JS 23. Alsóbajom. Apr. 22. Urszoja. „ 5. (Apr. 20. f.) Lippa. tt 8. Dicsőszentmárton. 'i 27. l'ietrása. n 9. Máriaradna. ri 13. Harangláb. Mai. 2. Gurarási. ,, 8. (Apr. 16. f.) Sistaro- » 15. (Apr. 20. f.) So- Apr. 13. (Apr. 19. f.) Albák. vecz. mogy om. TI 26. Runk. 14. (Apr. 25. f.) Mész- n 4. Szász- Sáros. „ 20. La Dubul dorgos. '5 9. (Apr. 17. f.) TT 6. Béles. t 8. (Apr. 15. f.) Petirs. Váldhid. »Î 16. Bánffyhunyad. " 5. (Apr. 10. f.) Dorgos. TT 7. (Apr. 12. Zöm.) TT 28. Dámes. il 14. (Apr.l8.f)Berzova. Erzsébetváros. H 29. Dobrus. ii 6. (Apr.9. f.)Lalasincz. M 12. (Apr. 18. f.) Zágor. TT 7. (Apr.29. f.) Ma-ura » 6. (Apr. 12. f.) Tót- TT 22. Almakerék. " 26. Mariséi. várad. » 12. (Apr. 17. f.) Prod. TT 8. Algyógy. V 7. Soborsin. Ì1 10. Százszentlászló. » 25. Hideghavas. TT 6. Szataro. » 8. f. Szásznádas. TT 19. Melegszamos. » 6. Zimbro. » 7. Segesvár. It 9. (Apr. 12. f.) Magyar- n 6. Zára. TT 6. Fehéregyháza. gorbó. Mart 15. Vaskoh. » 8. (Apr. 11. f.) Szász- TT 9. (Apr. 18. f.) Alsó- Apr. 3. Csúcs. dálya. jára. n 6. (Apr. 7. f.) Fel- TT 27. Szászkézd » 6. Kolozsvár. vácza. TT 7. (Apr. 8. f.) Szász- » 2. (Apr. 13. f.) Torda. » 20. (Apr. 25. f.) Nagy- keresztúr. TT 7. Kékes. hal mágy. „ 20. Székelykeresztur. n 9. f. Teke. » 6. (Apr. 7. f.) Risku- „ 26. Kőhalom. TT 18. (Mai. 3. f.) Zselyk. licza. tt 8. f. Székelyudvarhely T 23. Marosvásárhely. » 18. Bulzesd. tt 15. Zeletaka. TT 22. Kissajó. » 10. Czoha. ji 8. (Apr. 14. f.) Székely- TT 21. (Apr.25.f.)l)edrád. » 6. (Apr. 8. f.) Brad. zsombor. TT 15. Bátos. » 14. Lepus. tt 5. Lövéte. » 1 1. Szászrégen. » 12. Felsővidra. » 8. Erdőfüle. T) 11. Herbus. TT 10. Szkerisora. » 15. Csikrákosi borviz. Mail 26. (Mart. 31. f.) Nyá- Mart 28. (Mart, 30. f.)Boicza. v 15. Csíkszereda. rádszereda. Apr. 15. Lemasqja. ti 14. (Apr. 25. f.) Futás- Apr. 4. (Mai. 10. f) Disz- » 2. (Apr. 15. f.) Bude- falva. najó. sicza. » 25. Karatnavolál. TT 16. (Apr. 20. f.) Felső- » 17. Szohodol. IT 7. (Apr. 23. f.) Torja. mocsár. „ 5. (Apr. 15. f.) Topán- „ 23. Kászonimpér. 9. Görgényszentimre. falva. TT 16. (Apr. 27. f.) Aklos. V 14. (Apr. 20. f.) Gör- tt 6. (Apr. 10. f.) Abrud- » 6. f. Szárazpatak. gényhodák. bánya. '1 12. (Apr. 14. f.) Kézdi- « 9. Nyárádremete. IT 5. (Apr. 6. f.) Abrud- szentkereszt. " 16. (Mai. 1. f.) Görgény- falva. TI 12. Esztelnek. libánfalva. TT 14. (Apr. 22. f.) Nagy- TT 10. f. Csomortán. 0 12.(Apr.l8.f.)Görgény- almás. TT 8. (Apr. 14. f.) Kézdi- üvegcsür. TT 12. Bucsum-Izbita. martonos. » 12. (Apr. 14. f.) Dosz. » 27. Bucsum. » 7. (Apr. 26. f.) Ojtoz- » 6. (Apr. 17. zöm.) Sza- » 9. Zalatna. telep. kadat. 89 Apr. 8. (Apr.l3.f.)Szováta. Apr. 9. Nagyilonda. Apr. 28. Felsőbánya. 5. (Apr.l8.f.)Felső- V 14. Désakna. „ 8. f. Szaploncza. sófalva. » 14 Magyarlápos. .. 7. (Apr. 20. f.) Taracz 10. Felsővenicze. „ 7. (Apr. 10. f.) Dés. köz. 6. (Apr. 24. f.) Székely- n 16. Bethlen. „ 16. f. Krácsfalu. varság. n 6. (Apr. 7. f.) Zágra. „ 9. Máramarossziget. 21. Maroshévíz. „ 23. Szárlekencze. „ 7. (Apr. 28. f.) Falu- 18. (Apr. 19. f.) Gyer- .. 6. (Apr. 13. f.) Naszód. sugatag. gyóremete. }} 10. (Apr. 12. f.) Hordó. „ 9. Tiszafejéregyliáz. 2. (Apr. 29. f.) Gyer- « 9. Teles. „ 8. Aknasugatag. gyóalfalu. „ 7. (Apr. 12. f.) Bes- „ 6. Farkasrév. 23. Gyergyócsomafalva senyő. „ 14. Budfalu. 20. (Apr.26 f.)Gyergyó- » 10. Kisrebra. „ 6. f. Nagybocskó. ujfalu. v 21. Besztercze. ,, 14. Rónaszék. 23. Gyergyóborszék JT 9 Parva. „ 11. Barczánfalva. IG. Kilyéufalva. » 12. Nagysajó. „ 18. Erdészvölgy. 6. (Apr. 26. f.) Teke- » 6. Földra. „ 8. Úr völgy. rőpatak. „ 17. Roniánbudák. 9. (Apr. 17. f.) Rozália 18. (Apr.28.f.)Gyergyó- 14. Borgóprund. „ 16. Jód. szentmiklós. Mai. 4. Dombhát. „ 17. (Mai. 3. f.) Drago- 16. Gyergyóliollós. Apr. 14. (Apr. 20. f.) Maros- mérfalva. 10. (Apr. 11. f.) Gyer- borgó. , 14. (Apr. 21.f.)Ro.nuli gyótölgyes. » 16. Ujradna. „ 12. (Apr. 21. f.) Izasza- 8. (Apr.l8.f.)Gyergyó- 20. Valemare. csal. békás. n 17. Persahavas. ,, 11. Felső visó. 5. Margitta. » 30. Dornavölgy. „ 20. f. Havasmező. 4. f. Élesd. » 18. (Apr. 23. f.) Tesna. „ 15. f. Mojszin. 15. (Apr. 17. f.) Ossi. » 16. Kosna. „ 16. (Apr. 18. f.) Borsa. 10. (Apr. 15. f.) Zilah. » 14. (Mai. l.f.)Gyergyó- „ 30. Fájna. 13. (Apr. 17. f.) Zsibó. bélbor. 16. f. Borsabánya. 11. Hí dalmás. « 11. Sziny érváralj a. „ 20. Pojána rotunda. 9. (Apr.30. f.) Gyökeres. » 14. Kájiolnokmonostor. „ 14. (Apr. 17. f.) Lajos 10. Zálha. falva. Apr. 5. Ipolyszalka. Apr. 12. Galgamácsa Apr. 6. Aranyosmarót. 12. (Apr. 20. f ) Nagy- 8 (Apr. 15. f.) Berezel. » 9. Kistapolcsány. börzsöny. „ 10. (Apr. 17. f.) Valkó. » 13. Garamszent- 8. (Apr. 15. f.) Mária- •n 5. (Apr. 18. f.) Héviz- benedek. uosztra. györk. » 16. Garamrév. 16. Zebegény. î) 6. Gyöngyössolymos. n 10. (Apr. 20. f.) Baka- 11. (Mai. 2. f.)Kós- n 8. (Apr.21.f.)Bodony. bánya. pallag Mart. 25. (Apr. 16. f.) Recsk. n 8. Bât. 20. Nagymaros. Apr. 6. (Apr. 10. f.)Terpes. „ 22. Alsóhámor. 3. f. Szokolya. n 7. (Apr.l6.f.)Bekény- « 18. (Apr. 28. f.) Magas 7. Gőd. erdő. lak. 6. Váczbottyán. „ 7. Fehérszék. „ 15. Irtványos. 7. Szada. w 6. (Mai. 20. f.) Felső- V 14. Kemencze. 7. (Apr. 10.f.)Babath- diós. Mai. 4. Selmeczbánya. puszta. » 7. Kilics. Apr. 8. Ipolyság. Aquila XVIII 12 90 Apr. 10. f. Parassapuszta. Apr. 10. Terecselpatak. Mai. 1. (Mai. 15 f.)Turócz- Mai. 11. Tópatak. n 15. (Apr. 18. f.) Felsö- szklenó. Apr. 8. (Apr. L3.f.)Korpona apsa. Apr. 16. Krpislyr. » 16. Magasmajtény. « 24. (Apr. 30. f.) Brusz- „ 13. Szklenófürdő. Mai. 2. (Mai. 7. f.) Gyökös. tura. Mai. 2. Saskőváralja. Mart. 24. Balassagyarmat. Mai. 8. Bertyánka. Apr. 9. (Mai. 15. f.) Kör- Apr. 15- f. Alsópalojta. Apr. 14. Gyertyánliget. möczbánya. » 2. (Apr. 16. f ) Lo- » 24. Tui-baczil. Mai. 12. Saskőszékely. soncz » 9. f. Kaszómező. Apr. 14. Jálna. Mai. 1. f. Salgótarján. 26. Turbát torkolata. n 30. Dallosfürész. Apr. 7. (Apr. 16. f.) Kazár. » 14. Rahó. Mai. 15. Zólyomkecskés. » 7. Rimarahó. „ 24. f. Apsinecz. Apr. 23. Garamberzencze. » 10. (Apr. 11. f.) Rima- V 13. (Apr. 20. f.) Kőrös- Mai. 5. Dobó. szombat. mező. Apr. 10. (Apr. 22. f.) Ortud. î) 21. Thebepuszta. „ 21. (Apr. 26. f.) Tisza- » 15. Zólyombucs. » 27. Répáshuta. bogdány. V 20. (Apr. 29. f.) Tajó. V 14. Uj massa. JJ 15. Sztebna. T) 21. Kovácsfalva. „ 14. (Apr. 19. f) Hollós. » 17. (Apr. 18. f.) „ 7. Zólyom. Mai. 4. Újhuta. Komárnik. » 18. Erdőbádony. Apr. 19. Parasznya. jj 29. (Mai. 4. f.) Usztyi- Mart . 6'. (Mart, 30. f.) Besz- » 6. (Apr. 16. f.) Diós- hoverla. terczebánya. győr. n 4. (Apr. 13. f.) Búr- Apr. 8. Dobrókirályi. ïï 14. (Apr. 17. f.) Sajó- szentgyörgy. » 3. Szelese. báb ony. » 18. Unin. n 21. Felsőmicsinye. ï» 12. (Apr. 15. f.) Tállya. Mai. 14. {-Tun. 1. f.) Nyitra- » 16. (Mai. 1. f.) Garam- jj 8. (Apr. 15. f.) Erdő- jablonicz. sálfalva. bénye. Apr. 14. (Apr.24.f.)Berencs- Mai. 8. (Mai. 15. f.) Kallós » 18. (Apr. 22. f.) Erdő- váralja. Apr. 16. Perhát. horváti. Mart 26. Biezova. n 15- Pónik. Mart . 29. (Apr. 2. f.) Hátmeg. Apr. 5. (Apr. 12. f.) Miava. » 10 (Apr. 18. f.) Zólyom- Apr. 16. Csarnatő. « 7. (Apr.l6.f.)Vittencz. lipcse. „ 9. f. Kereczke. Mai. 29. Otura. » 8. (Apr. 14. f.) Libet- n 10. Dolha. A pr. 18. (Apr. 24. f.) Verbo. bánya. n 6. Huszt. „ 8. (Apr. 20. f.) Felső- „ 7. (Apr. 16. f.) Garam 5. f. Visk. botfalu. szentandrás. » 7. Herincse. ., 17. (Apr. 20. f.) Tren- jj 9. (Apr. 17. f.) Garam » 3. (Apr. 7. f.) Bustya- cséu. péteri. háza. jj 10. Chinorány. « 10. (Apr. 15. f.) Jecze » 14. Técső. jj 12. Oszlány. nye. M 6. Kricsfalva. „ 9. Nyitrarudnó. » 10. (Apr. 17. f.) Kis- a 5. (Apr.lO.f.)Talabor- „ 17. Dóczifúrész. kapocs. falva. r> 17. Madarasalja. » 17. Lopér. » 21. Alsószinevér. jj 19. Felsőhámor. » 2. Alsószabadi. n 6. (Apr. 14. f.) Erzsé- » 12. Gyertyánfa. jj 18. (Apr. 20. f.) Rezső betliget. JJ 26. Kelő. part. M 10. Szélesloiika. Mart . 30. Revistyeváralja. M 15. (Apr. 17. utolsó) Kis T> 10. (Apr. 16. f.) Kört- Apr. 15. Biikköskút. garam. vélyes. Mart . 2ö. Felsőzsadánv. V 13. Karám. » 7. (Apr. 14. f.) Szent- Apr. 16. (Apr. 24. f.) Gelet- » 28. Szikla. mihálykörtvélyes. nek. V 16. Feketebalog. „ 14. (Apr. 18. f.) Gánya. jj 17. (Mai. 9. f.) Znio- » 9. Breznóbánya. M 10. (Mai. 5. f) Dombó váralja. ÎJ 16. Krupkapuszta. 91 Apr. 13. Dobrócs. Apr. 10. (Mai. 27. f.) Nagy- Mai. 11. f. Brezovicza. » 15. Benesháza. berezna. Apr. 24. Liptószentiván. » 11. Mihálytelek. 9 9. Bercsényifalva. „ 10. Jablonka. V 5. Erdőköz. " 10. (Mai. 9. f.) Kis- » 23. (Apr. 30. f.) Liptó- „ 15. Vaczok. pásztély. njvár. 'I 7. Gömörvég. » 15. Sóslak. « 15. (Apr. 22. f.) Ora- V 14. Klenócz. » 10. (Apr. 28. f.) Köblér. vicze. '1 12. Xyustya. „ 7. Csontos. „ 20. Chizsne. H 2. Tiszolcz. » 12. (Apr. 20. f.) Turja- n 21. f. Kokava. V 15. Helpa. remete. » 29. (Mai. 4. f.) Szvarin. » 14. Ratkó. » 10. (Apr. 20. f.)Sóhát. » 18. Vychodna. j. 7. Nagyrőcze. » 14. Poroskő. » 14. (Apr. 22. f.) Fekete- n 15. Sajúréve. » 9. (Apr. 24. f.) Kele- vág Vychodna. Mal 10. Pónikkohó. csény. Mai. 10. Szentiványi Csór- Apr. 15. f. Szabados. » 13. (Apr. 28. f) Maj- ható. n 15. f. Rozsnyó. dánka. „ 8. Csorba. r> 13. f. Teplicska. IJ 7. (Apr. 8. f.) Ökör- Apr. 18. (Apr. 21. f.) Tátra- V 12. Szomolnok. mező. lomnicz. >1 13. Stósz. „ 17. (Apr. 28. f.) Felső- » 26. (Apr. 30.) Felka. Mai. 5. Szomolnokliuta. szinevér. » 30. (Mai. 3. f.) Szepes- Apr. 10. Alsómeczenzéf. ■n 14. Illava. ófalu. y> 12. (Mai. 3. f.) Felső- V 6. (Apr. 25. f.) Nagy- » 16. (Apr. 24. f.) Sár- meczenzéf. bicscse. berek. n 4. f. Jászó. „ 14. Zsolna. ÍJ 25.(Mai.2.f.)Tátraháza. » 6. (Apr. 10. f.) Szepsi. n 16. Turóczszentmárton. „ 25. Koronahegyfürdő. » 9. Sacza. i> 15. Fenyőháza. ÍJ 15. (Mai. 3. f.) Leibicz. 0 10. Kassa. » 26. (Mai. 4. f.) Par- » 10. Szepesbéla. K 2. Lemes. nicza. 7> 26. Podolin. n 16. (Apr. 20. f.) Delne- » 25. Likavka. v> 2. Lőcse. kakasfalva. » 19. Hrboltó. » 15. Feketekút, y> 24. (Apr. 29. f.) Boroszló » 25. (Apr. 29. f.) Revis- Mai. 3. (Mai. 18. f.) Héthárs. » 27. Keczerpeklén. nye. Apr. 15. f. Szentmihályfalva » 27- Keczerlipócz. n 23. Rózsahegy. » 16- Eperjes. » 28. Vörösvágás. „ 15. Mokragy. n 15. (Apr. 28. f.) Sebes- » 29. Ránkfüred. V 15. Veszele. váralja. » 12. (Apr. 15. f.) Nagy- Mai. 3. (Mai. 18. f.) Lokcza. n 14. (Apr. 17. f.) Bártfa. azar. Apr. 29. (Mai. 4. f.) Német- i» 16. (Apr. 19. f.) Zboró. ii 7. (Apr. 29. f.)Varannó lipcse. » 17. (Mai. 2. f.) Lipnik- y> 17. Tavára a. » 24. Parasztdubova. puszta. » 14. (Apr. 25. f.) Ho- n 29. Námesztó. „ 25. Girált. monna. » 27. Znbrohlava. „ 15. (Mai. 3. f.) Felső- » 20. Szinna. ■n 17. Bjelipotok. vízköz. » 18. (Mai. 2. f.) Alsó- » 25. (Mai. 10. f.) Tur- » 28- Rabcsicze. hunkócz. dossin. » 2. (Apr. 15. f.) Alsó- ■* 18. Ungpéteri. 19. Bobró. lipuicza. » 6. (Mai. 2. f.) Gerény. Mai. 2. Csemicz. « 26. Felsőlipnicza. Mart. 14. (Apr. 20. f.) Kis- « 9. f. Trsztena. Mai. 3. (Mai. 13. f.) Felső- berezna. zubricza. 12' dà 95. Muscicapa grisola, L. I. Mai. 1. Képáspuszta. ül. Mai. 7. Arad. V. Mu l . :' i. (iartiwxzi nt- I. „ 12. Ujkörtvélyes. II]. Apr. 26. Békéscsí iba. andrás. I. „ 7. Kőszeg. III. Mart. 28. Pettend. V. Apr. 19. Breznóbánya I. » 7. Zalagógánfa. III. Apr. 23. Ungvár. V. „ 11. Maluzsina. I. Apr. l'I. Kismarton. IV. „ 20. Türküs. V. Mai. 14. Tavarna. III. » 2. Rudolfsgnád. IV. „ 27. Algyógy V. „ 11. Bfokragj . III. Mai. . Hosszúfalu. „ 22. Hévizgyörk. Mart. Ki. Jászó. Apr. 18. Berzova. „ 15. Bodony. Apr. 22. Sacza. Mai. 4. Zimbro. , 15. Terpes. Mai. 9- Boroszló. Apr. 6. Aklos. „ 20. Felsődiós. Apr 23. Tavarna. Mai. 2. Kézdimartonos. Mai. 1. Bakabánya. .. 26- Ungpéteri. Apr. 9. Algyógy. Apr. 6. Kemeneze. Mai. 3. Nagyberezna. , 1. ZselyTc. „ 23- Magasmajtény. Apr. 20. Kispásztély. Mai. 8. Dedrád. Mart. 23. Losoncz. Mart. 17. Sóslak. Apr. 9. Székely varság. Mai. 11. Sajóbábony. Apr. 8. Köblér. Mai. 3. Gyergyóalfalu. Mart. 14. Huszt. „ 20. Parnicza. Apr. 11. Dé sa lena. Mai 25. Talaborfalva. „ 13. Rózsahegy. Mart. 18. Szászlekencze. Apr. 20. Alsószinevér. „ 16. Zubrohlava. „ 18. Barczán falva. Febr. 25. Körtvélyes. Mart. 30. Srbesráralja. Febr. 25. Rozália. Mai 4. Felsőapsa. Apr. 18. Bártfa. Apr. 13. Dragomérfalva. Apr. 27. Geletnek. „ 18. Zboró. Mai. li. Havasinező. Mart. 20. Zniöváralja. Mai. 18. Garamsálfalva. „ 18. Girált. III. Mai. 2. Pettend. 98. ■* — >■ Muscicapa parva, Bechst. IV. Mai. V. .. 8. Türkös. 2. Tavarna. V. Mai. 10. Tátraháza, 99. Lanius minor, Gm. I Apr. 20. Kishereiid. III. Apr. 28. Rudolfsgnád. III. Mai. 6. Ráczkeve I. . 30. Répáspuszta. Ili- . 30. Antalfalva. III. Apr. 28. Szerep. 1. Mai. 2. Vasvár. III. Mai. 4. Overbász. IV. Mai. 4. Zinibró. I- » 10. Zalagógáufa. III. ., 3. Arad. IV. Apr. 24. Alsózsuk. I. Apr. 21. Kismarton III. „ 7. Izsák. V. Mai. 11. Geletnek. II. Mai. 1. Kürt. III. . 2. Gádoros. V. , 8. Tavarna. 100. ■* — ► LaniiiN senator, L. IV. Mai. 7. Gross. I IV. Mai. 6. Bulza. 101. *-► Lanius collurio, L. I. Apr. 26. Répáspuszta. II. Mai. 4. Patkányos. III. Apr. 28. Vaskút. I. » 28- Szentgotthárd. II. „ 6. Kiirt. III. Mai. 8. Királyhalom. I. Mai. 4. Ujkörtvélyes. III. Apr. 21. Rudolfsgnád. III. Apr. 30. Hódtnezővásár I. ■» 10. Zalagógáufa. III. Mai. 1. Bellye. hely. I. Mart 29. Szentmargitbánya III. , 7- Babapuszta. III. Mai. 6. Arad. I. Mai. 4. Fertőfehéregy- HL , 2. Overbász. III. V 7. Izsák. háza. III. , 1. Rogendorf. III. » 8. Sőregpuszta. 94 III. Apr. 30. Szerep. V. Mart. 25. Göd. V. Mai. 7. Garamszent- III. Mai. 21. Budapest. V. Mai. 7. Zagyvapál- andrás. III. w 13. Ungvár. falva. V. TI 5 Breznóbánya IV. » 2. Türkös. V. „ 8. Geletnek. V. Apr. 28. Helpa. IV. „ 2. Algyógy. v. „ 9. Zólyom. V. Mai. 9. Tavarna. IV. » 0. Kolozsvár V. n 13- Tátraháza. IV. » 12. Naszód. V. » 8. Eperjes. I. Apr. 13. Zagyvapálfalva. 102. CD Coitus t'rugilegus, L. V. Febr. 1. Bat. V. Apr. 29. Zólyom. V. Mart, 17. Tátraháza. 103. - *— ► Oriolus oriolns, (L.). I. 7. Kőszeg. Apr. 26. Kisherend. Mai. Mai. 6. Sopronkertes. Mart. 17. Csurgó. Apr. 14. Borsmonostor . îî 3. Kismarton. Mai. 10. Szobb. „ 29. Körmend. Apr. 8. Sopronnyék. 99 2. Nagyatád. » 28. Sorokpuszta. n 30. Czinfalva. -, 5. Görgeteg. » 27. Szombathely. r> 30. Szentmargitbánya Apr. 15. Kaposvár. Mai. 5. Locsmánd. » 30. Fertőfehéregy- „ 24. Répáspuszta. „ 8. Köveskút. háza. » 24. Sásd. Apr. 22. Vasszécseny. Mai. 2. Csepreg. »J 29. Szentgotthárd. Mai. 1. Vasvár. „ 4. Nagyczenk. „ 28. Milej. Apr. 24. Hegyhátgyertyános. Apr. 27. Feketeváros. » 26. Zalaegerszeg. Mai. 2. Nyögér. » 28. Magyarkeresztur. Mart. 14. Söjtör. Apr. 27. Káld. V 28. Jánosháza. Apr. 28. Vasboldogasszony. O 27- Zalagógánfa. „ 30. Ravazd. » 28. Pölöske. >ï 24. Kemenesszentpéter Mai. 7. Tata. !ï 28. Nagykapornak. n 12. Ajka. » 5. Tóváros. Mai. 17. Marnali. Mai. 15. Ugod. » 4. Madár. » 7. Kőröshegy. Apr. 25. Gicz Apr. 23. Héreg. y 13. Tab. Mai. I . Csesznek. » 29. Mogyorósbánya. Apr. 27. Kiliti. Apr. 22. Polgár di. „ 20. Csolnok. Mai. 1. Ujkörlvélyes. n 20. Sukoró. Mai. 20. Perbál. » 7. Felsőlövő. Mai. 2. Köszörűköhegy. » 1. Pilisszentlélek. » 13. Borostyánkő. « 9. Nagymarton. Apr. 25. Pilismarót. Apr. 28. Németujvár. Apr. 30. Sopronszentmárton Mart. 29. Pilisszeutkereszt. » 26. Csém. » 29. Petőfalva Mai. 7. Budakeszi. Mai. 7. Rohoncz. T) 30. Sopronujlak. Apr. 27. Visegrád. II. Mai. 7. Iván. Apr. 14. Mosonbánfalu. „ 23. Barátudvar. „ 26. Hövej. „ 28. Bogyoszló. Apr. 27. Csorna. Mai. 14. Kong. Apr. 20. Gyirmóth. „ 17. Patkányos. Apr. 22. Nagyécs. Mai. 8. Komárom. „ 2. Kiirt. Mart. 19. Csattóközsomorja. Apr. 1. Naggsenkviez. III. 95 Apr. 27 . Borcsa. Apr. 27. Temesság. Apr. 30. Orosháza. Mai. 2. Pancsova. » Í3. Gyirok. » 21. Békés. V 2. Tenieskubin. „ 12. Vadászerdö. „ 14. Gyula. Apr. 26. Fehértemplom. " 28. Mosnicz. » 28. Székesfehérvár. S 26. Palona. Mai. 2. Bruckenau. T» 25. Pákozd. ÎJ 21. Dunacséb. Apr. 18. Jerszeg. » 27. Fettend. w 24. Újvidék. Mai. 8. KepecL Mai. 2 Tárnok. » 25. Alsókabol. Apr. 2. Somogyudrarhehj. Apr. 28. Kúnszeutmiklós. n 30. Felsőkabol. ») 14. Bolhó. » 30. Sári. » 26. Dunagárdony. Mai. 2. Dunaszekcső. •n 27. Sőregpuszta. » 22. Rudolfsgnád. Apr. 24. Doromlás. lì 26. Abony. » 24. Toron tálerzsébetlak » 14. Nagybaracska. Mai. 1. Karczag. » 25. Nagybecskerek. M 29. Vaskút. Apr. 20. Szerep. „ 26. Oppova. » 27. Hajós. » 25. Nagyvárad Main 11 Antalfalva. n 29. Jánoshalma. Mai. 1 1. Szalárd. Api*. 18. Darány. » 22. Fehértópuszta. « 15. Budapest. » 9. Oszró. n 29. Kelebia. Apr. 26. Bodai erdő. „ 22. Páprád. n 27. Csórva. » 29. Debreczen. n 26. Baranyabaksa. n 20. Királyhalom. n 11. Hajduhadház. » 18. Villány „ 26- Magyarkanizsa. » 6. Nyíregyháza. » /. Rácztöttös. Mar !. 27. Hódmezővásárhely. » 27. Darvasmoha erdő M 2. Mohács. Apr. 10. Csanádi erdő. „ 18. Sárerdő. „ 26. Bellye. Mai. 1. Bezdin. Mai. 8. Sárospatak. Mai. 4. Bezdán. Apr. 26. Csálai erdő. Apr. 28. Kemecse. Apr. 25. Drávatorok. Mai. 1. Arad. Mai. 3. Pálfölde. n 27. Méhespetres. Apr. 28. Mondorlaki erdő. Apr. 28. Róvleányvár. T» 14. Apafin. » 27. Kelmák. Mai. 10. Mándok. o 13. Gájspitz. y> 15. Buttyin. Apr. 18. Nagybereg. ,, 26. Bácsordas. » 25. Dunapataj. n 1. Nagyszállás. n 19. Hódság. „ 28. Solt. n 24. Lazony. » 28- Babapuszta. » 25. Állampuszta. » 25. Társahegy. Mai 1. Újverbász. ÎJ 20- Szabadszállás. » 30. Ungvár. »> 3. Overbász. » 27. Keczel. Mai. 1. Zúgó. Apr. 21. Mohol. !) 28. Izsák. Apr. 29. Ungdarócz. r> 2. Rogendorf. Mai. 3. Gádoros. Mai. 2. Unghosszúmező. IV. Apr. 28. Szerbpozsezsena. Apr. 27. Kernyecsa. Apr. 17. Valemáre. Mai. 2. Najdás. » 28. Temesszlatina. » 19. Szintyest. Apr. 18. Szászkabánya. Mai. 2. Alsómoecs. » 19. Gross. V 6. Alsólyubkova. » 1. Felsőmoecs. TÌ 19. Bulza. n 28. Berzászka. Apr. 24. Szilas. V) 13. lioskány. Mai. 6. Szvinicza. „ 18. Buchberg. „ 12. Iíadidesd. _ 11. Schnellersruhe. n 25. Vermes. •) 17. Déva. •n 2. Eibenthal. » 30. Labasincz. Mai. 20. Nagyág. Apr. 30- Plavisevicza » 25. Jersnik. Apr. 27. Alsóvárosviz Mai. 1. Ogradina. „ 30. Szelcsova. ■a 28. Bomoszhely. Apr. 27. Jeselnicza. Mai. 4. Tinkova. Mai. 2. Kudsir. Mart. 29. Meszics. » 3. Németgladua. Apr. 15. Szerdahely. 96 Apr. 29. Szelistye. Apr. 10. Boicza. Mai. 2. Qlyésmező. Mart. 7. Nagyszeben. Mai. 1. Magyarigen. Apr. 11. OyergyóhoUó, Apr. 27. Felek. » 6. Nagyenyed. Mai. 4. Élesd. „ 30. Uj egyház. » 2. Váldhid. » S. Össi. Mai. 5. Alczina. Apr. 18. Zácjor. V li. Zilah. » 6. Strézakerczisora. Mai. 4. Pród. Apr. 27. Hidalmás. Apr. 2. Oláhujfalu. Apr 26. Szásznádas. ,, 18. Gyökeres. Mai. 1. Felsőárpás. Mai. 2. Segesvár. » 15. Zálha. Apr. 3- Alsóárpás- „ 2. Szászdálya. n 16. Nat/yilonda. Mai. 1. Felsöucsa. „ 2. Szászkézd. » 23. Désakna. » 15. Alsóvist. » 6. Szászkeresztúr 16. Mctí/yarlápios. Apr. 24. Dézsán. » 1. Székelyzsombor. Mai. 2. Dés. 5. Fogaras. Tt 1. Erdőfüle. » 3. Bethlen. » 13. Sarkaicza. 11 13. Bereczk. Apr. 25- Szászlekencze. Apr. 20. Volkány. n 14. Sósniező. Mai. 1. Naszód. Mai. 4- Türkös. Apr. 18. Tenke. „ 15. Teles. „ 7. Hosszúfalu. Mai. 8. Bulz. » 1. Nagysajó. » 2. Káinok. Apr. 27. Belényes. » 8. Románbudák. „ 29. Gidófalva. » 27. Algyógy. » 20. Persahavas. M»r< . 17. Dalnok. •) 15. Magyargorbó. » 10. Csererdő. Mai. 4. Osdola. Mai. 3. Kolozsvár. » 7. Avasfelsőfalu. Apr. 24. Allios. Mart .31. Kékes- Apr. 16. Kápolnokmonostor » 27. Lippa. Apr. 25. Teke Mai. 6 Felsőbánya. » 28. Máriaradna. Mai. 5. Zselyk. » 1. Szaploncza. 30. Sistarovecz. Apr. 24. Dedrád. Apr. 8. Taraczköz. Mai. 6. Mészdorgos. » 15. Bátos. Mai. 10. Krács. ?> 2. Petirs. » 26. Nyárádszereda. » 8. Aknasugatag. Apr. 25. Dorgos. Mai. 8. Disznajó. Apr. 20. Kapnikbánya. » 26. Berzova. „ 5. Alsómocsár. Mai. 1. Nagybocskó. » 30. Lalasincz. » 2. Felsőmocsár. » 8 Rónaszék. » 24. Szaturó. „ 8. Görgény szentimre. Apr. 27. Barczánfalva. Mai. 9. Zimbro. Apr. 29. Görgényhodák. „ 8. Drayomérfalva. Apr. 28. Vaskoh. Mai. 2. Nyárádremete. » 19. Izaszacsal. » 30. Nagyhalmágy. H 4. Dosz. Mai. 9. Felsővissó. » 8. Riskidicza. Apr. 30. Szakadat. Apr. 15. Borsa. w 8. BrH. Mai. 2. Szováta. „ 3. Fájna. Apr. 30. Börzsöny. Apr. 26. Isaszeg. Mai. 5. Bakabánya. » 29. Márianosztra. » 30 Berezel. Apr. 15. Alsóhámor. Mai. 8. Zebegény. » 28. Valkó. » 29. Kemeneze. ■o 3. Kóspallag. » 26. Hévizgyörk. n 10. Selmeczbúnya. Apr. 29. Nagymaros. » 26. Bodony. Mai. 2 Ipolyság. Mai. 2. Szokolya. » 29. Terpes. Apr. 17. Parassapuszta. Apr. 28. Gőd. » 27. Bekényerdő. Mai. 2. Magasmajtény. Mai. 2. Váczbottyán. Mai. 2. Fehérszék. » 7. Gyökös. Apr. 26. Szada. Apr. 29. Felsődiós. Apr. 28. Balassagyarmat » 26. Babathpuszta. » 27. Kilics. Mai. 1. Alsópalojta. .. 21. Galgamácsa. » 20. Garamkissalló. Apr. 26. Gács. 97 Apr. 25. Losoncz Mart. 15. Bertyárika. Mai. 6. Keczerlipócz. Mai. 4. Zagyvapálfiilva. „ l-l. Tiszábogdány. .. 8. Vörösvágás. Apr. 29. Salgótarján. Apr. 21. Búrszentgyörgy. „ 3. Tavarna. Mai. 4. Kazár. Mai. 8. Berencsváralja. Apr. 7. Ungpéti ri. Apr. 24. Rimaszombat. n 14. Vittencz. Mai. 10. Gerény. » 23. Thebepuszta. Mari 15. Otura. Apr. 30. Nagyláz. Mai. 7. Hollós. Juh. 1. Verbó. ') 12. Kisberezna. A/'f. 9. Diósgyőr. Apr. 3. Felsőből falu. Mai. 11. Xagyberezna. Mai. 5. Sajóbábony. » 14. Trenesén. » 5. Kispásztély. » 15. Erdöbénye. Mai. 15. Chinorány. » 3. Köblér. ') 3. Erdőhorváti. » 3. Nyitrarudnó. „ 14. Ökörmező. Apr. 18. Hátmeg. » 7. Geletnek. » 7. Illava. Mai. 1. Csarnatő. Apr. 14. Dobó. Apr. 6. Nagybicscse. if 9. Kereczke. Mai. 7. Zólyom. Mai. 8. Mokragy. 10. Dolha. 4. Garamsálfalva. » 14. Tátrahá/.a. Apr. 30. Huszt „ 10. Kallós Mart. 28. Koronahegy fii n lő Mai. 6. Visk. Mai. 22. Helpa. Mai. 26. Podolin. Apr. 28. llerincse. Apr. 28. Ratkó. Apr. 4. Feketekiit. Mai. 4. Técső. Mart . 28. Stósz. » 13. Héthárs. Apr. 28. Kricsfalva. Mai. 5. Alsómeczenzéf. Mai. 10. Szentmihályfalva. Mai. 20. Talaborfalva. ;j 7 Felsömeczenzéf. „ 8. Eperjes. Mart. 15. Alsószinevér Apr. 29. Jászó. » 9. Sebesváralja. Mai. 1. Erzsébetliget. Mai. 7. Szepsi. „ 6. Lipnikpuszta. Apr. 27. Körtvélyes. Apr. 26. Sacza. » 13. Bártfa. Mai. 8. Gánya. » 30- Kassa. íj 15. Zboró. » 10. Dombó. Mai. 12. Boroszló. Apr. ő. Gir ált. Apr. 25. Felsőapsa. » 6- Keczerpeklén. w 15. FelsővízMz. 104. <-e-> Sturnus vulgaris, L. Mart. 10. Kishereiid. Febr. 10. Néraetpalkonya Mart. 2. Csurgó. 5. Szobb. TÏ 10. Nagyatád. Febr. 9. Görgeteg. „ 7. Kaposvár. Mart. 5. Répáspuszta. Febr. 20. Sásd. „ 19. Szentgotthárd. M 23. Zsitkócz. Apr. 10. Milej. Mart 12. Söjtör. Apr. 15. Vasboldogasszony . Mart. 21. Sukori'i. Mart. 4. Nagykapornak. » 10. Sopronszentmárton „ 8. Újkörtvélyes. V 5. Sopronkertes. Febr. 23. Németujvár. Apr. 2. Sopronnyék. Mart. 20. Csém. Febr. 25. Szentmargitbánva. Febr. 25. Kőszeg. Mart. 7- Csepreg. Mart. 17. Körmend. » 25. Feketeváros. „ 14. Sorokpuszta. n 5. Magyarkeresztur. „ 10. Szombathely. )) 3. Jánosháza. „ 23. Lor.smánd. „ 16. Ravazd. Febr. 22. Vasszécseny. Febr 24. Bókod. „ 24. Vasvár. » 23. Héreg. „ 26. Zalagógánfa. » 24. Budakeszi. 20. Gicz. Febr. 20. Mosonbánfalu. „ 19- Barátudvar. „ 18. Hövej. II. Apr. 16. Patkányos. Mart. 17. Nagyécs. Mart. 14. Kürt. „ 20. Csallóközsomorja. „ 25. Nagysenkvicz. 13 98 III. Febr. 21. Pancsova. Febr. 27. Doroszló. Mart. 25. Dunapataj. Mart, 9. Temeskubin. Jan. 27. Hódság. Febr. 24. Szabadszállás Febr. 28. Kamaristya. Febr. 22. Ujverbász. 21. Keczel. » 23. Palona. „ 5. Overbász. Mart, 2. Bonunii tanyák. Mart, 12. Dunabökény. Mart. 3. Mohol. Febr. 27. Hékéscsaba. » 11. Dunacséb. „ 13. Rogendorf. , 20. Gyula. « 2. Újvidék. 12. Temesság. „ 4. Székesfehérvár. » 26. Alsókabol. „ 1. Gyirok. Mart. 23. Pákozd. » 25. Felsökabol. Febr. 27. Vadászerdö. „ 6. Velencze. „ 2. Dunagárdony. Mart, 15. Bruckenau. „ 12. Pettend. Febr. 28. Torontálerzsébet- Febr. 21. Jerszeg. 1. Tárnok. lak. Mart. 16. Lúgos. „ 16. Sári. Mart. 11. Oppova. „ 25. Somogy udvarhely. Febr. 25. Sőregpuszta M 1. Antalfalva. Febr. 4. Bolhó. Mart. 11. Nagyvárad. Febr. 9- Darány „ 22. Dunaszekcsö. „ 2. Szalárd ií 26. Oszró. Mart. 28. Doromlás. 1. Nyíregyháza. 21. Páprád. „ 8. Nagybaracska. Febr. 18. Darvasmohaerdő Mart, 1. Baranyabaksa. 2. Vaskút. Mart. 20. Csonkaerdő. 5. Villány. Febr. 28. Hajós. Febr. 22. Sárerdő. » 3. Rácztöttös. Mart. 2. Fehértópuszta. „ 24. Keinecse. Febr. 16. Mohács. „ 29. Kelebia. „ 27. Révleányvár. Mart. 10. Bezdán. Febr. 22. Királyhalom. Febr. 26. Nagydobrony. » 14. Drávatorok. „ 21- Magyarkanizsa. Mart. 3. Csikósgorond. S 16. Méhespetres. Apr. 4. Hódmezővásárhely. Febr. 21. Munkács. » 7. Szonta. Febr. 24. Pécska. 3. Nagybereg. )) 19. Gájspitz. Mart. 24. Csálai erdő. Mart. 8. Nagyszőllős. Febr 17. Bácsordas. Febr. 21. Arad. Mart. 2. Buttyin. „ 3. Lazony. IV. Mart. 21. Alsólyubkova. Mart, 7. Szelistye. Febr. 17. Dáluok. H 28. Gerbovecz. Febr. 9. Nagydisznód. Apr. 18. Osdola. Febr. 26. Szilas. Mart. 15. Nagyszeben. Mart. 12. Allios. Mart. 2. Buchberg. Febr. 12. Vesztény. V 2. Lippa. » 19. Kövesd. Mart. 10. Felek. *J 1. Sistarovecz. Febr. 22. Labasincz. Febr. 18. Ujegyház. » 19. Mészdorgos. Mart. 8. Tápia. i> 18. Alczina. » 18. Petirs. Febr 3. Jersnik. Mart. 17. Szeráta Febr. 26. Dorgos. n 25. Németgladna. i> 19. Szkóré. » 1. Berzova Mart. 12. Szintyest. » 19. Strézakerczisora. » 26. Lalasincz. Febr. 28. Gross. Apr. 15. Oláhujfalu. Mart. 12. Zinibro. Mart. 20. Bulza. Febr 20. Nagysink. yy 4. Felsővidra. » 19. Homosdia. Mart 12. Sebes. l'ebr 15. Topánfalva. » 5. Kóstéj. M 8. Marginen. Mart. 13. Abrudbánya. » 26. Pozsoga. Apr. 8. Otohán. » 10. Zalarna. Apr. 1. Béa. Febr 28. Hosszúfalu. Febr 10. Alsószolcsva Mart. 20. Sugág. Mart 15. Nagyborosuyó. Mart. 9. Magyarigen. 99 Febr. 28. Nagyenyed. Mart. 12. Kissajó. Mart. 23. Hordó. Mart. 11. Váldhíd. Apr. .") Dedrád. „ 10. Teles. J» 21. Pród. Febr. 20. Herbus. » 16. Besenyő. Febr. 26. Szászszentlászló. Mart. 4. Disznajó. Febr. 18. Nagysajó. Mart. 2. Szásznádas. Febr. 26. Felsőniocsár. Mart. 10. Románbudák. Febr. 26. Ápold. Mart. 3. Nyárádremete. » 3. Nagyilva. lì 13. Szászdálya. Febr. 19. Dosz. » 22. Csererdő. Mart. 14. Szászkézd. „ 18. Szakadat Febr. 22. Felsőbánya. „ 20. Szászkeresztur. Mart. 10. Székelyvarság. Mart. 10. Taraczköz. » 7. Kőhalom. V 12. Kilyénfalva. Febr. 26. Krács. Apr. 5. Zetelaka. Febr. 28. Zilah. Apr. 11. Máramarossziget. Mart. 10. Székelyzsonibor. 16. Zsibó. Mart. 7. Tiszafehéregyház » 5. Erdőfüle. Mart. 7. Hidal más )t 17. Aknasugatag. Apr. 8. Kézdimartonos. n 20. Gyökeres. » 20. Farkasrév. Febr. 20. Tenke. „ 26. Zálha. Apr. 2. Nagybocskó. Mart. 4. Dobrest. 8 13. Désakna. Febr. 7. Barczánfalva. M 7. Albák. „ 26. Magyarlápos. Apr. 6. Ter ebes fejérpatak Febr. 28. Magyargorbó. Febr. 19. Dés." Febr 25. Rozália. » 27. Kolozsmonostor. Mart. 3. Bethlen. » 26. Jód. » 15. Kékes. Febr. 25. Szászlekencze. Mart. 7. Havasmező. Mart. 4. Teke. »» 22. Naszód. » 15. Mqjszin. Febr 23. Zselyk. Apr. 2. Borsabánya. V. Apr. 3. Zebegény. Apr. 14. Sajóbábony. Febr. 25. Jászó. Mart. 8. Nagymaros. Mart. 10. Tállya. n 24. Szepsi. n 3. Váczbottyán. Apr. 6. Erdőhorváti. » 25. Sacza. Febr. 26. Babathptiszta. » 18. Hátmeg. Mart. 15. Keczerpeklén. Mart. 20. Galgamácsa. Mart. 9. Kereczke. « 15. Keczerlipócz. » 18. Isaszeg. Apr. 3. Dolha. w 18. Vörösvágás. » 7. Berezel. Mart, 1. Visk. Febr. 24. (Febr. 26. f.) Tt 0 19. Valkó. « 5. Técső. várna. V 4. Hévízgyörk. Febr. 25. Kricsfalva. Mart. 26- Alsóhunkócz. « 18. Bodony. Apr. 1. Talabor falva. » 29. Ungpéteri. Apr. 15. Hecsk. Mart. 13. Széleslonka. Apr. 24. Nagyláz. Mart, 16. Terpes. » 2. Körtvélyes. Mart. 19. Kisberezna. Apr. 11. Bekényerdő. ■n 9. Szentmihálykörtvé- Febr 15. Sóslak. Febr 20. Fehérszék. lyes. Apr. 6. Köblér. Mart. 7. Felsődiós. Apr. 8. Gánya. „ 14. Sóhát. n 18. Garamkissalló. » 11. Bombo. Mart. 31. Poroskő. « 18. Újbánya. Mart. 13. Terecselpatak. » 7. Kelecsény. »> 12. Bakabánya. n 6. Kőrösmező. w 4. Ökörmező. V 7. Bát. » 26. Unin. 'J 20- Nagybicscse. Apr. 7. Irtványos. » 15. Trencsén. » 28. Parnicza. Mart. 28. Magasniajtény. » 12. Chinorány. Febr 28- Revisnye. Apr. 2. Balassagyarmat. » 5. Geletnek. Apr. 2. Mokragy. Febr 15. Losoncz. » 7. Saskőszékely. Mart 5. Lokcza. Apr. 21. Kazár. 6. Dobó. » 27. Németlipcse. » 20. Varbó. Febr 19. Zólyom. Apr. 28- Parasztdubova. V 11. Parasznya. Apr. 2. Dobrókirályi. Mart. 20. Zubrohlava. 19' LOO Mart. 6. Csemicz. „ 4. Késmárk. 17. Tátraháza. Mart. 1. Szepesbéla „ 9. Eperjes „ 11*. Sebesváralja. Febr. 23. Zboró. .Mart. 2. Girált. „ 20. Àlsólipnicza. Apr. 4. Felsözubricza. 105. CD Coccothraustes coecothraustes, (L.). II. Febr. 14. Komárom. III. Febr. 12. Bellye. III. Mart, 30. Budapest. IV. Mart. 1 1. Algyógy. 106. I. Jan. 25. Kőszeg. III. Mart. 1. Babapuszta. III. Jan. 29. Overbász, első — Erster. Fringilla montifringilla, (L. III. Mart. 17. Overbász, utolsó — Letzter. III. Febr. 20. Ungvár, utolsó - Letzter. V. Jan. 26. Breznóbánya. V. Mai 6. Tátraháza, utolsó — Letzter. I. Febr. 20. Véménd. I. » 25. Kőszeg. I. Mart. 9. Vasvár. II. . 16. Magyaróvár. III. Mart. 8. Makó. III. Jan. 2. Arad. III. Mart. 1. Budapest, énekel — singt. 107. *&> Fringilla coelebs, L. III. Mart. 5. Ungvár. IV. „ 8. Szászkabánya. IV. Febr. 16. Algyógy. V. „ 9. Bât. V. Apr. 12. Zólyom. V. Mart. 1. Besztercze- bánya. V. „ 14. Szikla. V. Jan. 25. Breznóbánya. (V. Mart, 9. Breznóbánya, énekel — singt) V. „ 3. Maluzsina. V. , 2. Helpa. V. „ 12. Fenyőháza. V. „ 13. Zuberecz. V. Febr. 25. Tátraháza. I. Febr. 25. Kőszeg, első Erster. III. Mart. 21. Babapuszta. III. Jan. 28. Budapest. 108. <^> Chloris chloris, (L). (III. Febr. 22. Budapest, énekel — singt.) IV. Mart. 25. Brassó. IV. Mart. 30. Algyógy. V. ., 19. Znióváralja. V. „ 12. Geletnek. V. „ 20. Breznóbánya. 109. V Camminila flarirostris, (L.) IH. Febr. 12. Nagyvárad. 110. CD Camminila cannabina, (L.) V. Febr. 25. Breznóbánya. V. Febr. 25. Szepesbéla. I. Apr. 12. Vaskút. 111. <*> Chrjsoniitris spiniis, (L.) III. Febr. 12. Budapest IV. „ 18. Bucsum. IV Jan. 25. Algyógy. im I. Apr. 4. Kőszeg, első Erster. III. Jan. '40. Orerhiis:. 112. <-&> Serinus serinas, (L III. Mart. 27. Izsák. III. Apr. l-l. Nagyvárad. III. Febr. IS. Ungvár. IV. Apr. 18. Türkös. V. Apr. 5. Breznóbánya. Y Mart. 16. Tavarna. V. Apr. 1 . Eperjes. I. Jan. 28. Kőszeg. III. Febr. 2. Budapest. 113. CD Pyrrhula pyrrhula, (L). III. Febr. 20. Ungvár, utolsó — Letzter. V. Mart. 29. Tavarna, utolsó - Letzter. 114. ^ Loxia curvi rostra, (L). I. Mart. 17. Kőszeg. III. Febr. 20. Ungvár, utolsó — Letzter. I. Febr. 25. Kőszeg, első Erster. II. , 22. Komárom. III. Mart. 14. Rudolfsgnád. III. „ 5. Bellye. 115. -<-©> Emberiza calandra, L. III. Mart. 8. Nagybaracska. III. „ 10. Királyhalom. III. Febr. 17. Arad. III. Mart. 4. Pettend. III. Apr. 12. Kúnszentmiklós. III. Mart, 4. Szerep. IV. „ 8. Szászkabánya. IV. Febr. 27. Algyógy. V. Mart. 10. Breznóbánya. 116. -<— > Emberiza eia, L. IV. Apr. 10. Türkös. II. Mart, 21. Kürt, III. 17. Hódság. 117 ■ Emberiza scboeniclus, L. III. Mart. 18. Makó. IV. Mart. 16. Kolozsvár. IV. „ 6. Apahida. 118. I. Mart. 12. Kőszeg. III. Apr. 11 Rogendorf. III. Mart. 2. Királyhalom. III. Febr. 25. Izsák. IV. Mart. 2. Türkös. Alauda arborea, L. IV. Mart. 12. Zimbró. IV. „ 28- Magyarigen. IV. Febr. 20. Algyógy. IV. „ 27. Kolozsmonos- tor. IV. Mart. 20. Kolozsvár. V. „ 1. Szada. V. „ 3. Zólyomlipcse. V. Febr. 25. Tavarna, V. „ 25. Tátraháza. 119. <^> Alauda arvensis, L Febr 4. Kisherend. „ 12. Csurgó. Mart, 5. Szobb. Febr. 24. Nagyatád. Mart. 2. Görgeteg. Febr. 20. Kaposvár. Febr. 20. Répáspuszta. „ 15. Tékes. Mart. 9. Véménd. 10-2 Febr. 20. Szentgotthárd. Febr. 19. Vasszécseny. Febr. 20. Kismarton. Mart. 3. Papszer. n 20. Vasvár. „ 21. Czinfalva. Febr. 15. Milej. » 25. Heg\ hátgyertyá- 19. Szentmargitbánya. ■» 16. Zalaegerszeg. nos. Mart. cS. Fertőfehéregyháza » 24. Söjtór. Mart, 2. Nyögér. „ 2. Malomháza. n 18- Vasboldogasszony. Febr. 22. Káld. Febr. 21. Csepreg. » 18. Nagykapornak. n 18. Zalagógánfa. Mart. 12. Nagyczenk. » 26. Tűrje. ?> 21. Kemenesszentpéter Febr. 26. Feketeváros. w 22. Marczali. »t 18. Várkesző. Mart. 1. Magyarkeresztur. » 20. Kőröshegy. Mart 15. Ajka. Febr. 24. Jánosháza. 3> 27. Felsőlövő. Febr. 15. Gicz, énekel- singt, „ 21. Ravazd. » 18. Tab. » 18. Csesznek. Mart. 2 Bókod. » 21. Borostyánkő. 13. Polgárdi. Febr. 23. Tata. » 18. Németnjvár. Mart. 22. Sukoró. Mart. 19. Tóváros. Mart, 14. Rohoncz. » 6. Savanyúkút, „ 2. Madár. Febr 22. Kőszeg, első — » 19. Nagymarton. Febr. 18. Héreg. Erster. Febr. 24. Sopronszent- „ 27. Mogyorósbánya. Mart. 7. Borsmonostor. márton. Mart. 7. Csolnok. Febr 13. Körmend. Mart. 6. Petőfalva. Febr. 22. Perbál. » 14. Sorokpuszta. Febr. 28. Szarvkő. Mart. 3. Pilisszentlélek. w I! 12. Szombathely. 19. Locsmánd. Mart. 4. Sopronkertes. Febr. 24. Budakeszi. „ 24. Visegrád. II Mart. 28. Pilis szentlászló. Febr. 27. Iván. 17. Mosonbánfalu. „ 25. Barátudvar. „ 14. Höyej. Febr. 20. Bogyoszló. „ 20. Csorna. Mart. 5. Magyaróvár. „ 3. Gyirmóth Febr. 24. Patkányos. Febr. 22. Komárom. „ 26. Neszmély. 15. Kürt. Mart, 2. Csallóközsomorja. Febr. 25. Nagysenkvicz. III. Febr. 20. Pancsova. Febr. 25. Bezdán. Mart. 12. Jerszeg. Mart. 3. Temeskubin. Mart. 1. Drávatorok. Febr. 24. Somogyudvarhely. „ 3. Fehértemplom. Febr. 28. Méhespetres. Mart. 1. Bolhó. „ 2. Dunabökény. Mart. 18. Apatiti. „ 22. Dunaszekcsö. „ 7. Dunacséb. „ 8. Szonta. Mart. 6. Vaskút. „ 16. Alsókabol. „ 15. Gájspitz. Febr. 21. Hajós. „ 18. Felsőkabol. „ 1. Bácsordas. „ 17. Jánoshalma. Febr. 22. Dunagárdony. Febr. 20. Doroszló. 18. Fehértópuszta. Mart, ll.Torontálerzsébetlak „ 23. Hódság. Mart. 20. Kelebia. Febr. 24. Antalfalva. „ 17. Ujverbász, első — Febr. 19. Csórva. Mart. 3 Darány. Erster. „ 19. Királyhalom. „ 24. Oszró. Mart. 16. Zenta. „ 20. Magyarkanizsa. Febr. 23. Páprád. 1. Mohol. „ 15. Hódmezővásárhely „ 18. Baranyabaksa. 1. Gyirok. „ 20. Makó. Febr. 16. Rácztöttös. „ 3. Vadászerdő. „ 5. Bezdin. Mart. 27. Mohács. Febr. 18. Mosnicz. „ 21. Pécska. Febr. 14. Bellve. „ 21. Bruckenau. Mart. 6. Csálai erdő. 103 Febr. 1. Butty in. v 23. Borossebes. Mart. 1. Dunapataj. Febr. 21. Solt. Mart. 12. Állampuszta. Febr. 18. Szabadszállás. B 4. Keczel. »J 18. Kondoros. n 5. Izsák. V 22. Gádoros. » 8. Bonami tanyák ■» 23. Orosháza. » 16. Gyula. V 11. Székesfejérvár. Mart. 23. Pálozd. Jan. 28. Dinnyés. Febr. 19. Pettend. 8. Tárnok. 28. Ráczkeve 16. Kúnszentmiklós. 23. Sári. 13- Abony. „ 10. Mezőtúr. 16. Alattyán. „ 22. Szerep. Mart. 2. Nagyvárad. Febr. 25. Szalárd. „ 25. Debreczen. Mart. 5. Hajduhadház. Febr. 18. Nyíregyháza. „ 19. Darvasmoha erdő Febr. 25. Csonka erdő. Mart. 11. Sátoraljaújhely. Febr. 15. Kemecse. „ 24. Révleányvár. Mart. 8. Mándok. Febr. 27. Csikósgorond. Mart. 17. Beregszász. „ 2. Munkács. Febr. 3. Nagybereg. „ 20. Lazony. „ 20. Ungvár. . 24. Zúgó. Mart. 8. Társahegy. Febr. 27. Ungdarócz. „ 24. Unghosszúmező IV. Febr. 22. Szerbpozsezsena. Febr 24. Alczina. Febr. 26. Mészdorgos. „ 28. Szászkabánya. » 24. Szeráta. 6. Petirs. „ 22. Alsólyubkova, » 25. Szkoré. „ 15. Dorgos. „ 24. Berzászka. Mart. 3. Strezakerczisora. Mart. 28. Berzova. Mart. 17. Szvinicza. » 10. Oláhujfalu. Febr. 20. Lalasincz. Febr. 18. Eibenthal. Febr 20. Felsőárpás. „ 23. Szaturó. Mart. 4. Plavisevicza. Mart. 13. Alsóárpás. „ 26. Zimbro. Febr. 23. Meszics. Febr. 28. Felsőucsa. , 20 Zám. Mart. 8. Temesszlatina. Mart. 5. Felsővist. Mart, 12. Abrudbánya. Febr. 26. Buchberg. Febr 23- Dragus. „ 17. Bucsum Izbita. „ 26. Vermes. n 22. Felsőszombatfalva. „ 18. Magyarigen. Mart. 17. Labasincz. r> 28. Bráza. Febr. 23. Nagyenyed. . 10. Tápia. » 25. Dézsán. Mart. 12. Almakerék. „ 2. Jersnik. n 20. Fogaras. „ 21. Pród. Febr. 10. Bakamező. Mart. 1. Kisberivoj. „ 20. Szásznádas. „ 27. Németgladna. yy 6. Sebes. „ 7. Segesvár. Mart. 2. Szintyest. „ 11. Marginen. 4. Ápold. Febr. 15. Balza. » 4. Sarkaicza. Febr. 15. Szászdálya. Mart. 19. Homosdia. » 1. Nagyberivoj. Apr. 4. Szászkézd. Febr. 22. Kostej. » 16. Holbak. Mart. 15. Szászkeresztúr. Mart. 11. Tyej. » 18 Volkány. „ 10. Székelykeresztur. Febr. 21. Roskány. li 18. Brassó. 2. Szókelyudvarhel} Mart. 4. Boóz. Febr. 25. Élőpatak. „ 4. Zetelaka. Febr. 26. Déva. w 27. Hosszúfalu. „ 3. Székelyzsombor. Mart. 14. Rèa. » 26. Káinok. Febr. 26. Erdőfiile. Febr. 24. Puj. » 26. Gidófalva. „ 28. Futásfalva. Mart. 12. Osebeshely. Mart. 12. Nagyborosnyó. Mart. 14. Karatnavolál. Febr. 22. Szelistye. » 3. Dalnok. Febr. 26. Torja. Mart. 29. Nagydisznód. Febr. 28. Osdola. „ 25- Szárazpatak. „ 21. Nagyszeben. Mart. 4. Allios. „ 24. Kézdimartonos. Febr. 24. Újegyház. Febr. 25. Lippa. „ 24. Bereczk. „ 26. Felsőporumbák. » 19. Sistarovecz. Febr. 10. Tenke. 104 Febr. 24. Sályi, énekel — Febr. 19. Dosz. Mart. ■2. Hordó. singt. » -_'f). Szakadat. n 1 . Teles. Mart. 31. Korbest. „ 18. Székelyvarság. i> 5. Besenyő. „ lü. Dobrest. •'/" 6. Maroshévíz. Febr. 24. Nagysajó. Febr. 21. Bulz. Mari 28. Oyergyóremete. n 24. Románbudák. „ 24. Algyógy. H 15. Gyergyóalfalu. Apr. 2. Nagyura. „ 24. Magyargorbó » 30. Gyergyóditró. Mart. 9. Űjradna. „ 27. Kolozsmonostor. ÍT 6. Gyergyócsorua- „ 25. Valemare. „ 20. Kolozsvár. falva » 1. Persahavas. Mart. 30 Kékes. T) 8- Gyergyóújfalu. » 28. Gyergyóbélbor. Febr. IS. Teke. Mart. 3. Kilyénfalva. » 1. S/.in vérváralja. Mart. 17. Zselyk. Febr 28. Tekerőpatak. » 5. Avasfelsőfalu. „ 14. Kissajó. Mart. 1. Gyergyószent- Febr. 23. Felsőbánya. „ 12. Dedrád. miklós. n 28. Taraczköz. Febr. 28. Bátos. Febr. 27. Gyergyótölgyes. Mart. 1. Krács. „ 25. Herbus. Mart. 7. Gyergyóbékás. n 25. Nagybocskó. Mart. 5. Nyárádszereda. » 25. Ossi. Febr. 21. Barczánfalva. J. Disznajó. ÎÏ 23. Zilah. » 26. Jód. Febr. 26. Felsőmocsár. Febr. 23. Zsibó. Mart. 26. Dragomérfah a „ 21. Görgényszentimre. Mart. 7. Üésakna. Apr. 14. Izaszacsal. Mart. 25. Görgényhodák. Febr. 22. Dés. Mart. 8. Havasmezö. Febr. 17. Görgényüvegcsür. V Mart. 17. Bethlen. 4. Szászlekencze. » 5. Mojszin. V. Febr. 7. Ipolyszalka. Febr. 25. Ipolyság. Mart. 11. Brusztura. Mart. 2. Börzsöny. „ 26. Parassapuszta, Apr. 21. Apsinecz. Febr 6. Márianosztra. Mart. 4. Tópatak. Mart. 8. Kőrösmező „ 23- Zebegény. „ 9- Korpona. Febr. 24. Búrszentgyörgy 0 22. Kóspallag. Febr. 24 Magasmajtény. Mart. 6. Unin. » 22. Nagymaros. Mart. 1. Gyökös. » 25. Nyitrajablonicz 7) 24. Szokolya. Febr. 12. Balassagyarmat. Febr. 25. Berencsváralja. )» 18. Göd. „ 22. Gács. Mart. 3. Berzova. r> 18. Váczbottyán, „ 10. Losoncz. n 6. Miava. n 16. Babatlipuszta. „ 24. Salgótarján. » 4. Ótura. » 21 i. Galgamácsa. Mart. 4. Kazár. „ 2. Verbó. „ 25. Berezel. Febr. 26. Rimaszombat. i 8. Felsőbotfalu n 21. Valkó. „ 26. Sajóbábony. n 16. Trencsén. „ 21. Bodony. Mart. 16. Tállya. » 10 Bán n 17. Recsk. „ 10- Erdőhorváti. „ 5. Oszlány » 21. Terpes. 17. Hátmeg. Febr. 21. Xyitrarudnó. » 8. Bekényerdő. Febr. 28. Huszt. Mart. 17. Dóczifürész. » 22. Fehérszék. Mart 4. Herincse. Apr. 18. Madarasalja. Mart 4. Felsődiós. „ 17. Kövesliget. Mart 8. Felsőhámor. Febr 20. Újbánya. Febr. 19. Técső. Febr 22. Geletnek. V 25. Bakabánya. Mart. 6. Kricsfalva. n 23. Znióváralja. » 24. Zsarnóczai fűrész. Febr. 25. Körtvélyes. » 28. Turóczszkleno. ■n 19. Bát. Mart. 12. Szentmihály- Mart. 10. Teplafö. V 22. Kemencze. körtvélyes. Febr. 23. Körmöczbánva. Mart 1. Selmeczbánya. „ 15. Gánya. Mart. 2. Saskőszékclv. 105 Mart 19. Zólymnkecskés. Febr 25. Felsömeczenzéf. Febr 25. Nanieszto. Febr 24. Garamberzencze. 7> 21. Jászó T) 22. Zubrohlava. » 18. Dobó. Ì1 17. Szepsi. Mart. 6. Bjelipotok. Mart. 7. Zólyombucs. » 4. Sacza. Febr 25. Turdossin. Febr 15. Zólyom. Mart. 2. Kassa. » 23. Bobró. Mart. 1. Beszterczebánya. Febr 25. Delnekakasfalva. r> 20. Trsztena. Apr. 2. Dobró királyi. Mart. 7. Keezerpeklén. Mart. 1. Zuberecz. Mart. 14. Szelese. » 8. Keczerlipócz. Febr 20. Brezovicza. Febr 27. Garamsálfalva. ti 12. Vörösvágás. Apr. 1. Liptószentiván Mart. 10. Zólyomlipcse. Febr 28. Bankfüred. Febr 6. Jablonka. » 1. Garamszentandrás. n _2. Varannó. Apr. 3. Oravicze. « 1. Garam péteri. „ 22. (Febr. 25. f.) Ta- Febr. 24. Chizsne. Febr. 27. Jeczenye. varna. Mart. 2. Szvarin. Mart. 15. Lopér. n 24. Homonna. ■» 9. Vvchodua. » 6. Alsószabadi. Febr. 16. Ungpéteri. ô 29. Csorba. » 10. Rezsőpart. íl 14. Gerény. n 8. Tátralomnicz. » 14. Szikla. Mart. 6. Nagyláz. » 28. Felka. » 5. Feketebalog. n 12. Nagyberezna. » 26. Szepesófalu. Febr. 25. Breznóbánya. „ 2. Bercsényifalva. » 24. Tátra háza. Mart. 5. Krupkapuszta. Mart. 3. Sóslak. Febr. 23. Szepesbéla. » 8. Benesháza. Febr. 20. Köblér. Mart. 11. Lőcse. » 10. Mihálytelek Mart. 10. Sóhát. ,, 18. Feketekút. » 2. Erdóköz. » 14. Ulava. Febr. 21. Eperjes. » 23. Vaczok. Febr. 28. Nagybicscse. » 21. Sebesváralja. » 20. Klenócz. n 22. Zsolna. n 18. Bártfa. n 3. Tiszolcz. Mart. 1. Turóczszentmárton. îï 22. Zboró. « 1. Helpa Apr. 4. Parnicza. „ 22. Lipnikpuszta. 4f?r. 16. Batkó. Mart. 22. Revisne. Febr. 25. Girált. Febr. 28. Pónikkohó. n 28. Rózsahegy. Mart. 5. Felsővízköz. Mart. 20. Teplicska. Febr. 28. Mutnom. Febr. 23. Rabcsicze. V 20. Stósz. „ 25. Lokcza. Mart. 10. Alsólipnicza. Febr. 27. Alsómeczenzéf. Mart. 21. Parasztdubova. Febr. 24. Felsőlipnicza. 120. *** Otocorys alpestris, (L.). IU. Febr. 23. Királyhalom. III. Febr. 18. Izsák. 121. OD Aiithus spipoletta, (L.). IV. Mart. 2. Türkös. 122. ■*—*■ Anthus campestri*, (L). III. Apr. 18. Izsák. 123. Anthus triviális, (L.) I. Apr. 9- Répáspuszta. I. , 17. Kőszeg. II. „ 16. Komárom. II. „ 24. Kürt. Aquila XVIII. III. Apr. 5. Óverbász. V III. Febr 20. Pettend. V III. Apr. 15. Ungvár. V IV. „ 13. Türkös. V IV. n 14. Kolozsvár. Mart. 20. Breznóbánya. Apr. 17. Maluzsina. 17. Tavarna. „ 19. Tátraháza. 14 106 124. Aiithus pratensis, (L). I. Mart. 24. Kőszeg. III. Apr. 9. Hódmezővásár- III. Febr. 25. Izsák. III. Febr. 11. Pancsova. hely. III. „ 27. Békéscsaba. III. „ 19. Óverbász. V. Apr. 25. Tátraháza 125. « — ► Motacilla alba, L. i Mart. 10. Németpalkonya. Febr. 22. Borostyánkő. Mart. 25. Sopronszentmárton „ 26. Kotor. Mart. 2. Nénietújvár. J) 4. Szarvkő. Febr. 22. Csurgó. n 16. Kohoncz. » 7. Csáva. Mart. 4. Szobb. Febr. 28. Kőszeg. y> 2. Sopronkertes. „ 14. Nagyatád. » 27. Körmend. » 9. Sopronnyék. Febr. 27. Görgeteg. Mart. 9. Sorokpuszta. B 5. Czinfalva. „ 25. Kaposvár. „ 22. Szombathely. » 2. Szentmargitbánya. Mart. 6. Képáspuszta. V 10. Locsmánd. Febr. 14. Fertőfehéregyháza Febr. 24. Sásd. » 25. Köveskút. Mart. 8. Malomháza. Mart. 8. Tékes. » 8. Vasszécseny. » 20. Nagyczenk Febr. 28. Véménd. r> 5. Vasvár. Febr. 22. Feketeváros. „ 21. Szentgotthárd Febr 20. Hegyhátgyertyános Mart. 8. Magyarkeresztur. Mart. 14. Zsitkócz. Mart. 3. Nyögér. „ 12. Jánosháza. „ 6. Milej. Febr. 20. Káld. •n 5. Ravazd. „ 15. Zalaegerszeg. Mart. 1. Zalagógánfa. „ 10. Bókod. „ 2. Söjtör. » 9. Kemenesszentpéter 14. Madár. Apr. 2. Yasboldogasszony . » 10. Várkesző. Febr. 26. Héreg. Mart. 22. Bocska. Febr. 27. Ajka. Mart. 10. Csolnok. „ 6. Nagykapornak. Mart. 8. Ugod. J? 2. Perbál. „ 2. iMarczali. Febr. 21. Gicz. rí 7. Pilisszentlélek. „ 14. Kőröshegy. Mart. 24. Csesznek. r> 11. Pilismarót. , 17. Tab. V 9. Sukoró Febr. 23. Pilisszentkereszt. Febr. 18. Kiliti. V 5. Köszörükőhegy. Mart. 5. Budakeszi. „ 28. Újkörtvélyes. 7) 19. Savanyúkút. n 2. Visegrád. Mart. 19. Felsőlövő. ÏÎ 15. Nagymarton. i) 3. Pilisszentlászló. Mart, 2. Iván. Febr. 26. Mosonbánfalu. Mart. 7. Barátudvar. „ 5. Bogyoszló. „ 10. Csorna. Mart. II. 8. Halászi. 7. Gyirmóth. 14. Patkányos. 10. Nagyécs. Mart. 14. Komárom. „ 16. Neszmély. „ 10. Kürt. „ 16. Csallóközsomorja. Apr. 1. Nagysenkvicz. III. Febr. 22. Pancsova. Mart. 28. Temeskubin. „ 26. Fehértemplom. Febr. 24. Kamaristya. Febr. 24. Palona. „ 28. Dunabökény. Mart. 21. Dunacséb. „ 15. Újvidék. Mart 15. Alsókahol. Febr. 22. Felsőkabol. „ 25. Dunagárdony. „ 15. Budolfsgnad. 107 Mart. 8. Torontálerzsébet- Febr 20. Doromlás. Febr 24. Ráczkeve. lak. Mart 4. Hajós. Febr 16. Kúnszentmiklós Febr. 23. Oppova. ,, 19. Jánoshalma. Mart. 14. Sári. Mart. 28. Antul [nini. n 7. Fehértópuszta. Febr 25. Sőregpuszta. „ 16. Versecz. r> 6. Kelebia. Mart. 15. Abony. „ 8- Darány. Febr 23. Csórva. » 7. Mezőtúr. „ 4. Oszró. V) 24. Királyhalom. Apr. 2. Karczag. Febr. 25 Páprád. yy i'4 .Magyarkanizsa. Mart. 6. Szerep. „ 26. Baranyabaksa. Mart. 2. Hódmezővásárhely. n 15. Nagyvárad. Apr. 5. Villány. » 17. Makó. „ 14. Szalárd. Febr. 22. Rácztöttös. » 29. Bezdin. Jan. 8. Budapest. Mari. 18. Mohács. Febr 24. Pécska. Mart. 20. Bodai erdő. Febr. 19. Méhespetres. „ 22. Osálai erdő. » 15. Hajdúhadház. Mart. lö. Apatiti. Mart. 21. Arad. Febr 16. Nyíregyháza. „ 26. Szonta. V 21. Mondorlaki erdő. Mart. 8 Sárerdő. Febr. 5. Gájspitz. « 12. Kelmák. y 3. Sárospatak. „ 19. Bácsordas. » 13. Silingyia. n 5. Sátoraljaújhely. Mart. 14. Hódság. •) 12. Buttyin. „ 8- Kemecse. Febr. 25. Óverbász. » 5. Solt. 10. Pálfölde. Mart. 4. Mohol * 3. Állampuszta. Tf 3. Révleányvár. „ 15. Rogendorf. v> 15. Szabadszállás. r> 25. Mándok. „ 7. Temesság. » 14. Keczel. „ 14. Nagydobrony. 7. Gyirok. Febr 15. Izsák. „ 4. Csikósgorond. „ 5. Vadászerdő. Mart. 23. Kondoros. » 25. Munkács. „ 16. Mosnicz. Febr. 17. Bonumi tanyák. íj 13. Nagybereg. „ 20- Bruckenau. Mart. 21. Orosháza. » 8. Nagyszőllős. „ 10- Jerszeg. » 8. Gyula. » 10. Lazony. 3. Kepéd. n 12. Pákozd. „ 5. Zúgó. Febr. 23. Somogyudvarhely. » 3. Pettend. » 14. Társahegy. Mart. 8. Bolhó. » 1. Tárnok. » 18. Ungvár. „ 29. Dunaszekcsö. p 21. Unghosszúmező IT. Mart. 16. Szerbpozsezsena. Mart, 2. Alsómoecs. » 14. Szászkabánya. Febr. 24. Felsőmoecs. » 8. Alsólyubkova. Mart. 13- Szilas. V 16. Berzászka. » 4. Buchberg. » 21. Szvinicza. n 11. Vermes. n 17. Schnellersruhe. _ 12. Kövesd. » 10. Eibenthal. V 15. Labasincz. ■» 24. Plavisevicza. « 6. Tápia. » 29. Dubova. V 7. Szelcsova. » 1. Ogradina. » 19. Bakamező. J) 7. Jeselnicza. » 15. Tinkova. » 15. Herkulesfürdő » 18. Vörösmart, •n 14. Meszics. V 3. Németgladna. Febr 17- Kernyecsa. t) 12. Valemare. Mart. 6. Temesszlatina. „ 10. Szintyest. n 16. Mörul. „ 1. Gross. » 8. Pojánamörul. n 9. Bulza. Mart. 9. Óhababisztra. » 16. Homosdia. TJ 10. Kostej. » 17. Pozsoga. » 9. Ruszkabánya. Jl 9. Tyej. » 7. Roskány. » 13. Radulesd. fi 5. Booz. » 15. Déva. Febr 18. Réa. Mart. 6. Nagyág. Febr 9. Puj. Mart. 15. Alsóvárosviz. » 7. Osebeshely. » 20. Priszlop havas » 8. Kudsir. 14* 108 Mart 13. Felsőpián. Mart 17. Kovászna. Mart. 12. Zetelaka. » 1") Szászcsór. » 18. Osdola. » 17. Székelyzsombor. Apr. 3. Teu. „ 22. Allios. Apr. 12. Lövéte. Mart 17. Sugág. n 3. Lippa. Mart IS. Erdőfüle. 14. Kelnek. Febr 13. Máriaradna. n 15. Csikszentkirálv. Apr. 3. Bisztra. Mart 10 Sistarovecz. » 21. Futásfalva. Mart 17. Szerdahely. Jí 14. Mészdorgos. » 15. Karatnavolál. „ 5. Szelistye. „ 4. Petirs. » 16. Torja. Febr 20. Nagydisznód. „ 8. Dorgos. » 20. Kászonimpér. Mart 25. Nagyszeben. » 8. Berzova. V 15. Aklos. 0 23. Kistalmács. Febr 27. Lalasincz. V 18. Szárazpatak. » 13. Boicza. Mart. 3. Tótvárad. n Ò. Kézdimartonos. » 11. Porcsesd. n 12. Soborsin. „ 21. Bereczk. » 16. Alsósebes. Febr 27. Szatnró. » 14. Ojtoztelep. n 7- Szakadat. Mart 10. Zimliro. Apr. 17. Sósmező. T> 7. Újegyház. „ 13- Zám. Mart 10. Tenke. t> 18. Felsöporumbák. Febr 15. Vaskoh. jí 17. Korbest. ÏJ 16. Alczina. Mart. 4 Felvácza. » 22. Dobrest. » 30. Szeráta. » 2. Riskulicza. » 8. Bulz. w 28. Szkoré. » 4 Bulzesd. Febr 12. Belényes. Î) 10. Strézakerczisora. » 6. Brád. Mart. 27. Urszuja. » 14. Oláhújfalu. » 18- Felsővidra. íj 10. Albák. » 18. Felsőárpás. » 12. Szkerisora. Apr. 4. Dámes. n 16. Alsóárpás. ■fí 7. Boicza. Mart. 13. Dobrus. » 7. Szentágota. V 16. Lemasoja. Apr. 4. Magura. » 16. Felsőucsa. „ 28- Budesitza. Mart. 5. Algyógy. n 20. Felsővist. » 15. Szohodol. n 18. Egerbegy. « 2. Dragus. » 1. Topánfalva. r> 15. Melegszamos. Febr 26. Nagysink. » 22. Abrud bánya. » 18. Magyargorbó. » 28. Felsőszombatfalva. V 14. Abrudfalva. » 20. Alsójára. Mart. 2. Bráza. » 10. Nagyalmás. » 2. Kolozsmonostor. n 20. Dézsán. » 13. Bucsum Izbita. J> 16. Kolozsvár. Febr 28. Fogaras. Y> 2. Bucsum. 7) 2. Torda. Mart. 2. Kisberivoj. „ 18. Zalatna. „ 1. Teke. » 11. Sebes. Febr. 15. Alsoszolcsva. » 10. Kissajó. n 14. Marginen. Mart. 12. Nagyenyed. 7) 10. Dedrád. » 18. Sarkaicza. » 30. Muzsna. . 15. Szászrégen. n 2. Nagy beri voj. » 20. Somogyoui. » 14. Disznajó. ?» 24. Alsókomána. „ 13. Váldhíd. n 18. Felsőmocsár. » 15. Zernest. „ 18. Zágor. n 17. Görgényhodák. „ 8. Törcsvár. » 5. Alniakerék. « 17. Oörgénylibánfalva. r> 17. Ótohán. V 12. Pród. n 20. Görgényiivegcsűr. V 18. Holbák » 2. Szászszentlászló. n 6. Szakadat. » 19. Volkány. » 10. Szásznádas. n 21. Szováta. » 24. Veresmart. » 7. Segesvár. » 7. Illyésmező. » 13. Türkös. Apr. 6. Havad. Apr. 7 . Felsösófalva. „ 17. Élőpatak. Mart. 8. Fehéregyháza. Mart. 16. Laposnya. » 10. Hosszúfalu. » 4. Szászkézd. V 5. Felsővenicze. Febr 22. Káinok. » 15. Szászkeresztúr. » 6. Székelyvarság. Mart. 13. Gidófalva. 14. Székelykeresztur. ,. 19. Gyergyóremete. » 15. Nagyborosnyó. 3) 19. Kőhalom. Apr. 18. Gyergyóditró. 4pr. 16. Dalnok. » 11. Székelyudvarhely. Mart. 17. Gyergyócsomafalva 109 Mart. 17. Gyergyóujfahi. Febr 24. Naszód. Mart 13. Tiszafehéregyház. Apr. Í5. Qyergyóborszék. Mart. 8. Teles. » 20. Aknasugatag. Mart. 11. Kilyénfalva. „ 20. Parva. n 16. Farkasrév. » 18. Tekerőpatak. » 18. Nagysajó. Apr. 19. Budfalu. » 10. Gyergyószent- » 8. Fokira. Mart. 10. Nagybocskó. miklós. „ 20. Románbudák. n 23. Rónaszék. » 18. Gyergyótölgyes. Apr. lo. Dombhát. ji 13. Barczánfalva. r> 7. Margitta. Mart. 18. Marosborgó. n 13. Erdészvőlgy. n 22. Élesd. Apr. 5. Xagyilva. » 12. Úrvölgy. n 10. Össi. )i 3. Ujradna. ») 17. Terebesfejérpatak n 8. Zilah. Mart. 14. Persahavas. Âpr. 14. Rozália. Febr. 25. Zsibó. „ 17. Dornavölgy. Mart. 22. Jód. Mart. 19. Hidalmás. » 20. Tesna. „ 4. Dragomérfalva. n 10. Gyökeres. » 27. Kosna. s 19. Izaszacsal. n 16. Zálha. » 20. Gyergyóbélbor. » 17. Felsővissó. » 28. Nagyilonda. » 8. Szinyérváralja. » 5. Havasmező. w 23. Désakna. Apr. 2. Avasfelsöfalu. » 1. Mojszin. » 28. Magyarlápos. » 8. Kápolnokmonostor. rí 15. Borsa » 15. Dés. Mart. 17. Felsőbánya. n 17. Fájna. Febr 16. Bethlen. » 11. Szaploncza. Apr. 7. Borsabántja. Mart. 21. Zágra. „ 15. Taraczköz. Mart 20. Pojána Rotunda. » 20. Szászlekencze. n 22. Krács. 18. Máramarossziget. M 16. Lajosfalva. Mart. 5. Ipolyszalka. Febr. 17. Garamrév. Mart. 6. Diósgyőr. „ 10. Börzsöny. tt 24. Bakabánya. » 12. Sajóbábony. „ 14. Márianosztra. Mart. 5. Bát. » 6. Tállya. Febr. 24. Kóspallag. Jan. 10. Alsóhámor. 3J 5. Erdőbénye. Mart. 26. Nagymaros. Mart. 21. Magaslak. » 11. Erdőhorváti. „ 5. Szokolya. 7) 16. Irtványos. » 29. Hátmeg. „ 20. Göd. » 1. Kemencze. Apr. 2. Csarnatö. „ 2. Váczbottyán. „ 5. Ipolyság. Mart 13. Kereczke. „ 1. Szada. » 13. Parassapuszta. » 21. Dolha. „ 1. Babathpuszta. „ 12. Korpona. Febr 26. Huszt. Febr. 24. Galgamácsa. » 10. Magasmajtény. Mart 7. Visk. Mart. 13- Isaszeg. „ 10. Gyökös. » 9. Herincse. , 11. Valkó. Febr 12. Balassagyarmat. Apr. 1. Bustyaháza. a 9. Gyöngyössolymos Mart. 12. Gács. » 18. Kövesliget. „ 2. Bodony. n 7. Losoncz. Mart. 5. Técső. Febr. 24. Recsk. „ 30. Salgótarján. w 24. Kricsfalva. Mart 15. Terpes. » 21. Kazár. J> 28. Talaborfalva. „ 2. Bekényerdő. V 2. Rimarahó. )> 10. Erzsébetliget. „ 18. Fehérszék. Febr 27. Rimaszombat. » 13. Széleslonka. Apr. 7. Csodás. Mart. 15. Répáshuta. >J 21. Körtvélyes. Mart. 8. Felsődiós „ 15. Ujmassa. Apr. 1 . Szentmihálykörtvé „ 5. Kilics. Apr. 10. Hollós. lyes. „ 10. Kistapolcsány. » 13. Varbó. Mart. 22. Gánya. Apr. 8. Garamkissalló. Mart. 1. Ujhuta, » 21. Dombó. Mart. 3. Újbánya. Apr. 15. P rasznya. »í 18. Terecselpatak. 110 Apr. 5. Felsőapsa. Apr. 8. Felsömicsinye. Mart. 14. Keczerlipócz. Mart. 15. Brusztura. Mart. 1. Garamsálfalva. ., 15. Vörösvágás. » 17. Gyertyánliget. 71 12. Perhát » 14. Kankfüred. » 19. Turbaczil Febr 9. Ószada. » ]_'. Nagyazar. n 16. Kaszómező. Mart. 3. Zólyomlipcse. » 20. Varannó. i) 15. Turbát torkolata. » 15. Koritnicza. » 5. Tavarna. » 18. Rahó. T) 15- Revucza. Apr. 16. Szinna. n 5. Kőrösmező. » 1. Luzsna. n 2. Alsóhunkócz. n 15. Tiszabogdány. » 12. Libetbánya. Mart. 20. Ungpéteri. » 18. Sóskási védkerület. Febr 28. Garamszentandrás. » 10. Gerény. il 18. Koniárnik. Mart. 10. Garampéteri. Apr. 9. Felsödomonya. » 26- Usztyi Hoverla. „ 15. Jeczenve. Mart. 17. Nagyláz. ìì 14. Búrszentgyörgy. » 10. Kiskapocs. » 11. Kisberezua. n 22. Unin. n 18. Lopér. » 5. Nagyberezna. n 20. Nyitrajablonicz. ìì 10. Alsószabadi. „ 18. Bercsényifalva. n 9. Berencsváralja. » 9. Rezsőpart. Febr 25. Kispásztély. n 8. Miava. » 12. Kisgaram. Mart. 9. Sóslak. Febr 26. Vittencz. M 12. Karám. Apr. 20. Köblér. Mart. 10. Ótura » 10. Szikla. Febr J14. Csontos. n 8. Verbó. lì 16. Feketebalog. Mart. 13- Túrj are mete. » 20. Felsőbotfalu. Febr. 26. Breznóbánya. Febr 26. Sóhát. ÌÌ 22. Trencsén. Mart. 16. Krupkapuszta. Mart. 5. Poroskö. n 8. Bán. Ti 12. Dobrócs. » 12. Kelecsény. Febr 24. Chinorány. ìi 9. Benesháza. » 15. Majdánka. Mart. 15. Oszlány. ìì 5. Maluzsina. T) 12- Ökörmező. H 13. Nyitrarudnó. y> 2. Mihálytelek. ìì 30. Hűvöspatak. il 15. Dóczifűrész. 1. Erdőköz. J) 16. Biava. „ 28. Madarasalja. „ 10. Vaczok. ìì 10. Nagybiccse. Febr 25. Felsőhámor. » 8. Gömörvég. ìì 12. Zsolna. Mart. 16. Gyertyánfa. » 4. Klenócz. n 4. Turóczszentmárton Apr. 4. Kelő. ìì 3. Nyustya. n 8. Fenyőháza. Mart. 22. Bükköskút. ìì 1. Tiszolcz. n 10. Parnicza. » 13. Felsőzsadány. n 17. Ratkó. Apr. 6. Revisne. » 25. Geletnek. » 10. Nagyrőcze. Mart. 14. Rózsahegy. » 9. Znióváralja. ìì 7. Sajóréve. » 8. Mutnom. » 13. Turóczszklenó. n 16. Pónikkohó. „ 15. Lokcza. n 8. Repistye. n 3- Szabados. n 4. Namesztó. » 7. Szklenó fürdő. Febr 26. Rozsnyó. ìì 7. Zubrohlava. » 2. Teplafő. Mart. 21. Teplicska. ìì 14. Bjelipotok. » 10. Körmöczbánya. » 13. Szomolnok. » 26. Turdossin. tt 9. Saskőszékely ìì 23. Stósz. ìì 8. Bobró. n 18. Kövesmocsár. „ 20. Szomolnokhuta. il 15. Csemicz. i» 5. Jálna. 18. Alsómeczenzéf. n 9. Trsztena. A;;r. 5. Dallosfürész. 14. Felsőmeczenzéf. „ 11. Zuberecz. Mart. 19. Zólyomkecskés. Febr 24- Jászó. y> 8. Brezovicza. n 2. Garamberzencze. ìì 11. Szepsi. Apr. 16. Liptószentiván. n 1. Dobó. Mart. 9. Sacza. Mart. 10. Jablonka. il 1. Zólyombucs. » 6. Kassa. „ 17. Liptóujvár. » 6. Óhegy. M 20. Lemes. Apr. 7. Oravicze. w 8. Zólyom. » 11. Delnekakasfalva. 2. Chizsne. » 13. Dobrókirályi. n 14- Boroszló. Mart. 6. Szvarin. » 15. Szelese. » 13. Keczerpeklén. « 21. Vvchodna. Ill Mart. 20. Feketevág Vy- Mart. 1. Leibicz. Mart. 17. Sebesváralja. chodna. „ 4. Szepesbéla. Febr. 19. Bártfa. 8 10. Szentiványi Csór- n 28. Podolin. , 25. Zboró. ható. « 21. Lőcse. Mart. 17. Lipnikpuszta. J> 14. Tátralomnicz. Apr. 3. Feketekút. „ 18. Girált. 7> 16. Szepesófalu. n 16. Héthárs. Apr. 7. Fdsövizköz. 7) 19. Sárberek. Mart. 15. Szentniihályfalva. „ 3. Rabcsicze. J> 16. Tátraháza. t» 2. Eperjes. Mart. 25. Alsólipnicza. V 23. Koronahegyfürdő. „ 24. Felsőzubricza 126. <^> Motacilla boarula, Penn. I. Febr. 28. Csurgó. Mart, 5. Németujvár. Mart. 5. Kaposvár. Jaìi. 20. Kőszeg. Apr. 15. Milej. Apr- 25. Sorokpuszta. » 12. Söjtör. » 18. Köveskút. » 5. Vasboldogasszonij. Mart. 12. Vasszécseny » 10. Pölöske. Apr. 14. Nyögér. 11. Febr. 21. Hövej. Apr. 15. Bogyoszló. Apr. 11. Polgárai. Mart. 14. Sukoró. Apr. 10. Petőfalva. Febr. 27. Sopronkertes. Mart. 17. Feketeváros. Febr. 28. Pilisszentlélek. Apr. 16. Csorna. Mart. 14. Fehértemplom. „ 5. Nagybecskerek. „ 3. Darány. „ 21. Baranyabaksa. Apr. 14. Drávatorok. Mart. 16. Babapuszta. HL Mart. 29. Mohol. „ 28. Somogyudvarhely. , 2. Bolhó. Apr. 6. Dunaszekcsö Jan. 18. Arad. Mart. 16. Keczel. Mart. 10. Székesfehérvár. „ 14. Pákozd. „ 16. Mezőtúr. Apr. 5. Csonkaerdő. Mart. 21. Kemecse. „ 16. Társahegy. IV. Apr. 22. Szerbpozsezsena. Apr. 1. Tinkova. Mart, 28. Nagyszeben. Mart. 12. Alsólyubkova Febr. 3. Németgladna. n 24. Kistalmács. » 26. Berzászka. Mart. 1. Gross. V 19. Boicza. Apr. 13. Oerbovecz. n 20- Pozsoga. Apr. 12. Porcsesd. Mart. 23. Szvinicza. Apr. 7. Kismuncsel. r> 10. Alsósebes. » 25. Schnellersruhe. Mart. 7. Osebeshely. Mart. 3. Strézakerczisora J) 15. Eibenthal. Apr. 10. Priszlop havas. iì 13. Felsőárpás. Y> 29. Plavisevicza. Mart 21. Kererhavas. n 10. Felsővist, » 10. Temesszlatina. Febr. 23- Szászcsór. Apr. 4. Bráza. Febr 24. Felsőmoecs. T) 23. Sugág. Mart. 5. Kisberivoj. Mart. 9. Szelcsova. Mart. 2. Nagydisznód. » 7. Nagyberivoj. 112 Mart. 7. Törcsvár. Apr. 4. Otohán. Mart. 21. Brassó. 7. Türkös. Apr. 1. Élőpatak. Mart. 13. Hosszúfalu. „ 3. Káinok. 14- Gidófalva. „ 20. Kovászna. a 15. Dorgos. „ 10. Berzova. Febr. 27. Lalasincz. Mart. 6. Zimbro. „ 4. Felvácza. „ 2. Riskulicza. „ 5. Brád. „ 7. Boicza. „ 3. Topánfalva. „ 18. Abrudbánya. „ 18. Zalatna. , 14. Váldhid. Apr. 1. Pród. Mart. 15. Szászkézd. „ 13. Székelyudvarhely. „ 15. Zetelaka. „ 30. Erdöfüle. „ 20. Karatna volai. „ 31. Aklos. Mart. 17. Kézdiniartonos. „ 17. Ojtoztelep. „ 16. Sósmező. Mai. 2. Ghirarási. Mart. 15. Albák. „ 14. Algyógy. „ 21. Melegszamos. Apr. 22 Kékes. Mart. 9. Kissajó. Febr. 22 Herbus. 22. Görgényszentimre. Mart. 10. Görgényhodák. „ 21. Nyárádremete. „ 21. Görgénylibánfalva. „ 23. Görgényüvegcsur. „ 7. Dosz. „ 9. Ilyésmezö. Apr. 13. Laposnya. Mart. 10. Székely varság. Apr. 9. G-yergyóremete. Mart. 29. Gyergyóalfalu. „ 28. Gyergyócsomafalva Apr. 5. Oyergyóujfalu „ 20. Gyergyóborszék. Mart. 21. Kilyénfalva. Apr. 5. Tekeröpatak. Mart. 18. Gyergyószent- miklós. Apr. 4. QyergyóhoUó. „ 3. Gyergyótölgyes. „ 5. Gyergyóbékás. „ 8 Gyökeres. „ 16- Oésakni. Apr. 2. Teles. Mart. 24. Párva. „ 22. Románbudák. „ 20. Marosborgó. „ 21. Ujradna. „ 20. Valemáre. Apr. 17. Persa havas. Mart. 20. Dornavölgy. „ 30. Gyergyóbélbor. „ 17. Avasfelsőfalu. s 17. Felsőbánya. Apr. 7. Taraczköz. , 4. Barczánfalva. Mart. 4. Dragomérfalva. „ 15. Romuli. „ 27. Izaszacsal. „ 23. Felsővisó. „ 26. Havasmező. „ 15. Mojszin. Apr. 5. Borsabánya. „ 16. Pojána Rotunda. Mart. 29. Lajosfalva. V. Mart. 8. Börzsöny. Apr. 10. Szentmihálykört- Mart. 3. Zsarnóczakohó „ 13. Szokolya. vélyes. Mai. 5. Znióváralja. Apr. 11. Hévízgyörk. Mart 30. Gánya. Mart. 11. Teplafő. Mart. 19. Bodony. Apr. 7. Dombó. 0 13. Dallosfűrész. » 3. Recsk. r> 7. Terecselpatak. ÎJ 14. Zólyombucs. Apr. 5. Csodás. Mart 25. Felsőapsa. » 30. Szelese. ,, 2. Garamkissalló. n 18. Brusztura. » 8. Garamsálfalva. Mart. 10. Bakabánya. » 21. Turbaczil. Apr. 7. Kallós. Apr. 17. Alsóhámor. 23. Turbát torkolata. Mart. 4. Oszada. Mart. 22. Gyökös. s 19. Rahó. » 15. Revucza. » 15. Alsópalo.jta. » 17. Apsinecz. H 3. Luzsna. Apr. 2. Kazár. „ 9. Körösmező. r> 1. Garampéteri. Mart. 15. Új massa. „ 18. Tiszabogdány. Apr. 8. Jeczenye. n 26. Hollós. » 23. Sóskás védkeriilet. Mart. 11. Kiskapocs. Apr. 15. Hátmeg. n 18. Komárnik. » 20. Lopér. Mart. 14 Csarnatő. s 25. Usztyi Hoverla. Apr. 20. Alsószabadi. D 24. Herincse. Apr. /. Vittencz. Mart. 16. Kisgaram. »» 25. Talaborfalva. Mart. 17. Dóczifűrésze. » 17. Karám. Apr 23. Alsószinevér. TT 26 Madarasalja. » 20. Feketebalog. Mart. 20. Erzsébetliget, TT 8. Gyertyánfa. Febr. 27. Breznóbánya. 113 Mart. 20. Krupkapuszta. Apr. 22. Szepsi. Mart. 13. Fenyőháza. n 17. Dobrócs. Mart. 30. Boroszló. r> 10. Parnicza. n 10. Benesháza. „ 4. Kisberezna. n 16. Rózsahegy. Febr 28. Maluzsina. „ . 18. Nagyberezna. Apr. HO. Parasztdubova. Mart. 22. Mihálytelek. „ 3. Kispásztély. Mart. 16. Zuberecz. n 22. Erdőköz. „ 8. Sóslak. » 16. Kokava. n 10. Vaczok. „ 8- Köblér. „ 9. Szvarin. y> 19- Gömörvég. „ 3. Turjaremete. n 24. Vychodna. y> 6. Tiszolcz. Febr. 15. Sóhát. » 16. Tátraháza. •n 15. Helpa. Mart. 12. Kelecsény. » 25. Koronahegyfürdő Apr. 9. Sajóréde. „ 22. Majdánka. » 1. Szepesbéla. Mart. 18. Teplicska. „ 17. Ökörmező. Apr. 3. Feketekút. Apr. 2. Stósz. Apr. 3. Hüvöspatak. Mart. 18. Sebesváralja. Mart 20. Alsómeczenzéf. Mart. 17. Felsőszinevér. Apr. 17. Bártfa. » 21. Felsömeczenzéf. „ 18. Nagybicscse. i» 17. Zbóró. Apr. 10. Jászó. » 5. Girali. 127. Motacilla flava, L. I. Febr. 24. Csurgó. Apr. 8. Köveskút. Mart. 24. Szentmargitbánya. Apr. 2. Répáspuszta. Mart. 16. Vasszécseny . Apr. 6. Fertőfehéregyháza „ 6. Papszer. Apr. 12. Vasvár. Mart. 12. Nagyczenk. , 10. Milej. .» 2. Nyögér. „ 19. Feketeváros. „ 2. Vasboldogasszony. „ 5. Zalagógánfa. „ 28. Magyar keresztúr. , 25. Pölöske. Mart. 27. Kemenesszentpéter Apr. 2. Bókod. Mart. ti. lgal. Apr. 6. Várpalota. Mart. 19. Madár. Febr. 21. Borostyánkő. rí 4. Polgárdi. „ 25. Pilisszentlélek. Mart. 18. Xémetujvár. r> 5. Sopronszentmárton. Apr. 2. Pilismarót. „ 4. Körmend. „ 3. Petőfalva. Mart. 23. Pilisszentkereszt. Mart. 28. Kismarton. II. Apr. 29. Bogyoszló. Apr. 25. Csorna. 13. Patkányos. Apr. 12. Kiirt. III. Apr. 10. Pancsova. Febr. 26. Mohács. Apr. 8. Csórva. Mart. 19. Temeskubin. Apr. 15. Méhespetres. „ 7. Királyhalom. Apr. 1. A sókabol. Febr. 25. Doroszló. 1. Hódmezővásárhely Mart. 24. Rudolfsgnad. Apr. 4. Hódság. Mart. 29. Borosjenő. Apr. 6. Torontál erzsébet- Mart. 22. Overbász. , 29. Solt. lak. „ 30. Mohol. 18. Szabadszállás. » 4. Oszró. „ 16. Rogendorf. Apr. 5. Izsák. Mart. 20. Baranyabaksa. „ 18. Mosniez. Mnrt.18. Székesfehérvár. Apr. 8. Villány. Apr. 22. Nagybaracska. Apr. 5. Tárnok. Aquila XVIU. 15 114 Apr. 8. Kunszentniiklós. „ 16. Sőregpuszta. Mart. 7. Mezőtúr. Apr. 20. Karezag. Apr. 6. Szerep. „ 16. Nagyvárad. Mart. 4. Nyíregyháza. Apr. 10. Keniecse. Mart. 21. Nagyszállás. Apr. 19. Ungvár. Mart. 22. Unghosszúmezö. Mart. 15. Bodony. V. Apr. 20. Losoncz. 7. Kazár. Mart. 1 7. Sebesváralja. 128. +*+ Motacilla flava borealis, Sundew IV. Mart. 2. Kolozsvár. 129. ■*-*->■ Motacilla melanocephala, Licht. III. Apr. 30. Óverbász. 130. '^ Regulus ignicapillus. (Brhm. Temm.). III. Apr. 9. Székesfehérvár. HI. Mart. 29. Budapest. IV. Apr. 18. Türkös. 131. '"^ Regnlus regulus, (L). I. Febr. 7. Kőszeg. IH. Mart. 29. Budapest. 132. ■*»*• Accentor modularis, (L.). I. Mart. 25. Kőszeg, első Erster. III. Apr. 26. Vaskút. III. Mart. 16. Békéscsaba. III. Mart. 19. Budapest. III. „ 22. Ungvár. IV. „ 25. Brassó. ÍV. Mart, 24. Türkös. V. Jún. 6. Helpa. V. Mart. 16. Tátraháza. V. Apr. 1. Szepesbéla. 133. Sylvia nisoria, (Bechbt.). I. Mai. 6. Kőszeg, első — III. Mai. 1. Óverbász. IV. Mai. 6. Türkös. Erster. III. Apr. 13. Királyhalom. III. Mai. 5. Ungvár. V. „ 3. Tavarna 134. Sylvia simplex, Lath. I. Mai. 4. Répáspuszta. m. Apr. 13. Nagyvárad. II. Apr. 17. Komárom. III. * 26. Ungvár. IH. „ 8. Pettend. IV. Mai. 6. Türkös. IE. „ 13. Abony. IV. Apr. 29. Kolozsvár. IH. „ 28. Szerep. V. Mai. 1. Garamszentandrás. V. „ 15. Breznóbánya. V. Apr. 27. Tavarna. V. Mai. 10. Tátraháza. V. Apr. 19- Szepesbéla. 115 I. Apr. 20. Kőszeg, első Erster. II. , 21. Komárom. III. , 17. Hódság. 135. ■*— > Sylvia sylvia, (L.). 12. Óverbász. III. Apr III. , III. „ 25. Izsák 4. Rogendorf. IV. Apr. 24. Tiirkös. IV. „ 18. Kolozsvár. V. Mai. 13. Breznóbánya. V. „ 7. Tátraháza. I. Apr. 14. Kőszeg, első Erster. II. „ 11. Komárom. III. „ 10. Óverbász. lu. . 25. Izsák. III. „ 10. Békéscsaba. 136. «— >- Sylvia curruca, (L.). IH. Apr. 2. Pettend. ni. „ 6. Tárnok. III. „ 7. Kúnszentmik- lós. III. ì 14. Budapest, ni. , 10. Ungvár. IV. „ 5. Rèa. IV. Apr. IV. . IV. , V. , V. . v. „ 22. Tiirkös. 19. Algyógy. 11. Kolozsvár. 25- Breznóbánya. 21. Tátraháza. 16. Eperjes. 137. Sylvia atricapilla, (L.). I. Apr. 27. Répáspuszta. III. .Tun. 6. Ráczkeve. V. Mai. 5. Garamsál- I. „ 10. Kőszeg, első — III. Apr. 7. Kúnszent- falva. Erster. miklós. V. Apr. 29. Garamszent- II. „ 24. Patkányos. IH. , 22. Budapest. andrás. II. „ 12. Komárom. HI. , 24. Ungvár. V. , 30. Breznóbánya IU. Mart. 15. Bellye. IV. . 13. Rèa. v. , 23. Sacza. III. Apr. 17. Óverbász. IV. Mai. 8. Tiirkös. V. , 25. Tavarna. III. „ 19. Vaskút. IV. Apr. 16. Algyógy. V. Mai. 5. Tátraháza. III. „ 16. Békéscsaba. IV. . 18. Szamosfalva V. Apr. 20. Eperjes. III. Mart. 26. Pettend. (Kolozsvár). 138. I. Apr. 20. Kisherend. I. „ 16. Répáspuszta. I. , 15. Zalagógánfa, első — Erster. III. „ 21. Palona A otocephalus arundinaceus, (L.). III. Apr. 16. Dunacséb. IU. Apr. 22. Vaskút. III. „ 18. Dunagárdony. III. „ 3. Hódmezővásár- III. n 11. Újverbász. hely. III. » 5. Óverbász. III. „ 22. Székesfehérvár III. » 18. Mohol. IV. Mai. 4. Tenke. III. » 9. Rogendorf. 139. -«-^Acrocephalus streperus, (Vieill.). IV. Mai. 5. Tiirkös. 140. •*— *■ Acrocephalus streperus horticolus, (Naom.). III. Apr. 20. Óverbász. 15* 116 141. ■* — *■ Acrocephalus palustris, (Bechst.). III. Apr. 3. Hódság. V. Mai. 7. Tátraháza. 142. «— > Calaiuodus melanopogon, (Temm.). III. Apr. 12. Pancsova. III. Apr. 1. Székesfehérvár. 143. *— ► Calamodus schoenobaenus, (L.) III. Apr. 6. Overbász. IV. Apr. 16- Kolozsvár. 144. * — ► Locustella fluviatili^, Wolf. IV. Apr. 10. Naszód. 145. <—*■ Locustella naevia, (Bodd.). III. Apr. 9. Overbász. V. Mai. 13. Tavarna. 146. •*—>■ Locustella luscinioides, (Sav.). III. Apr. 9. Dinnyés. IV. Apr. 16. Kolozsvár. I. Mai. 8. Kőszeg, első Erster. III. , 12. Újverbász. 147. 4 — *■ Hypolais hypolais, (L.). III. Apr. 2. Izsák. III. ., 10. Budapest. V. Mai. 7. Breznóbánya. V. . 5. Tavarna. V. Mai. 11. Mokragy. V. . 10. Tátraháza. V. „ 17. Szepesbéla. 148. I. Apr. 22. Kőszeg, első • Erster. II. „ 16. Komárom. III. Mart. 20. Babapuszta. III. Apr. 15. Újverbász. Phylloscopus sibilator, Becbbt. III. Apr. 16. Overbász. III. . 17. Vaskút. III. , 23. Izsák. III. „ 10. Békéscsaba. III. Mart. 15. Pettend. III. Apr. 18. Budapest. IV. Apr. 17. Algyógy. IV. „ 16. Kolozsvár. V. Mai. 7. Breznóbánya. V. Apr. 8. Tavarna. V. , 19. Tátraháza. II. Apr. 11 Komárom. III. „ 25. Újverbász. III. „ 5. Overbász. III. Mart. 20. Pettend. 149. Phylloscopus trochilus, (L.). III. Apr. 18. Abony. V. Apr. 8. Zólyom. III. . 15. Budapest. V. . 18. Mokragy. IV. „ 11. Türkös. v. , 18. Tátraháza IV. Mai. 11. Algyógy. v. „ 12. Szepesbéla IV. Apr. 16 Kolozsvár. 117 150. •*— »- Phylloscopus acredula, (Pall.). I. Apr. 11. Kisherend. Mart 14. Kőszeg, első - Mart. 14. Fertőfehéregyháza Mart. 22. Csurgó. Erster. „ 13. Nagyczenk. Febr. 20- Kaposvár. „ 25. Sorokpuszta. Apr 16. Feketeváros. Mart. 25. Szentgotthárd n 26. Vasszécseny. Mart. 10. Magyar keresztúr. Apr. 12. Milej. n 20. Vasvár. „ 18. Ravazd. Mart. 15. Zalaegerszeg. » 9. Ugod. „ 28. Bókod. n 24. Vasboldogasszony. » 11. Nagymarton. Apr. 5. Tóváros. Apr. 20. Nagykapornak. Apr. 5. Sopronszentmárton Mart. 28. Madár. Mart. 25. Kiliti. )î 29 Petöfalva. „ 19. Héreg. Apr. 2. Felsőlövő. n 21. Szarvkö. Apr. 6. Mogyorósbánya. Mart. 22- Borostyánkő. „ 16. Sopronújlak. „ 11. Csolnok. Apr. 7. Németujvár. » 3- Sopronkertes. „ 21. Pilisszentlélek. n 9. Csém. Mart. 13. Kismarton. „ 13. Pilisszentkereszt. Mart. 28. Rohoncz. Apr. Mart. 2. Sopron nyék. 21. Czinfalva. Mart. 12. Pilisszentlászló. II. Apr. 30. Bogyoszló. „ 2. Kóny. Apr. 2. Patkányos. Apr. 1. Neszmély. Mart. 16. Kürt. III. Mart 13. Pancsova. Apr. 5. Újverbász. » 8. Szabadszállás. n 23. Fehértemplom. » 5. Overbász. Apr. 8. Gádoros. Apr. 26. Újvidék. Mart. 28. Mohol. y> 6. Székesfehérvár. il 18. Alsókabol. Apr. 5. Rogendorf. Mart. 23. Pettend. Mart 24. Felsőkabol. » 2. Gyirok. » 21. Ráczkeve. » 21. Dunagárdony. •> 1. Vadászerdő. Apr. 7. Kúnszentmiklós » 27. Antalfalva. » 14. Kepéd. V 6. Abony. Apr. 2. Darány. Mart. 20. Lúgos. Mart. 21. Mezőtúr. „ 10. Osztró. Apr. 3. Bolhó. Apr. 29. Karezag. Mart. 15. Baranyabaksa. » 4. Nagybaracska. 11 5. Szerep. „ 10. Villány. Mart. 22. Vaskút. n 13. Nagyvárad. Apr. 12. Mohács. » 24. Kelebia. n 6. Budapest. n 6. Bezdán. Apr. 6. Királyhalom. n 15. Csonkaerdő. Mart. 21. Bácsordas. Mart. 16. Pécska. n 16. Sátoraljaújhely. » 25. Doroszló. V 15. Csálai erdő. » 3. Ke mecse. Apr. 11. Hódság. n 27. Arad. Mart. 28. Nagyszőllős. Mart. 20. Babapuszta. Apr. 4. Buttyin. » 24. Ungvár. IV. Mart. 18. Szerbpozsezsena. Apr. 5. Eibenthal. „ 18. Plavisevicza. Apr. 5. Jeselnicza. „ 1. Alsómoecs. Mart. 23. Kövesd. Apr. 17. Szelcsova. „ 1. Tinkova. Mart. 7. Szintyest 118 Apr. 1. Gross. Mart 20. Volkány. Apr. 6. Szováta. Mart 20. Bulza. n 22. Tiirkös. Mart . 7. Felsővenicze. Apr. 6. Kostej. » 12. GUdófalva, Apr. 16. Gyergyóalfalu. Mart. 28. Pozsoga. „ 4. Osdola. Mart LO. Zsibó. „ 17. Röskány. » 14. Máriaradna. Apr. 1. Gyökeres. n 22. Boóz. » 27. Mészdorgos. w 12. Nagyilonda. » 30. Puj. » 18. Petirs. Mart. 25. Désakna. Apr. 10. Osebeshely. Apr. 1. Dorgos. Apr. 15. Magyarlápos. » 12. Kudsir. » 10. Berzova. n 10. Betlen. Mart. 19. Szelistye. » 9. Zimbro. « 5. Szászlekencze. 30- Nagydisznód. Mart. 21. Zám. «j 9. Teles. V 9. Nagyszeben. Apr. 21. Abrudbánya. » 18. Nagysajó. Apr. 12. Szakadat. „ 25. Magyarigen. V 20. Románbudák. „ 6. Újegyház. ïi 10. Székelyzsombor. V 12. Marosborgó. » 6. Alczina. » 9. Erdőfüle. ■» 15. Ujradna. Mart. 17. Szeráta. Mart. 28- Karatnavolál. n 17. Kápolnokmonostor „ 15. Strézakerczisora. Apr. 8. Kászoniinpér. » 5. Szaploncza. Apr. 6. Oláhújfalu. íj 6. Aklos. » 25. Taraczköz. » 8. Alsóárpás. » 12. Kézdiniartonos. Mari . 2. Tiszafehéregyház. „ 9. Felsőucsa. „ 13. Bereczk. » 17. Farkasrév. « 4. Felsővist, » 4. Ojtoztelep. » 25. Nagybocskó. » 6. Dragus. » 25. Sósmező. » 5. Barczánfalva. » 6. Felsőszonibatfalva. „ 6. Bulz. Apr. 12. Rozália. Mart. 30. Bráza. Mai. 3. Béles. « 10. Dragomérfalva. Apr. 10. Dézsán. Mart. 26. Algyógy. « 6. Izaszacsal. » 6. Fogaras. » 27. Magyargorbó. „ 2. Felsővisó. n 5. Kisberivoj. „ 22. Kolozsvár. „ 7. Havasmező. » 5. Nagyberivoj. Apr. 8. Zselyk. » 20. Mojszin. » 9. Zernest. „ 6. Nyárádremete. » 17. Borsa. » 11. Ütohán. » 7. Görgényüvegcsür. 6. Szakadat. » 38. Fájna. V. Apr. 20. „ 12. „ 5. . 5. Mart. 26. Apr. 25. . 9. Mart. 28. Apr. 20. . 7. . 30. Mart. 17. Mai. 1. Mart. 28. Apr. 5. „ 12. . 11. Ipolyszalka. Börzsöny. Márianosztra. Kóspallag. Nagymaros. Szada. Babatbpuszta. Berezel. Hévizgyörk. Bodony. Recsk. Fehérszék. Csodás. Felsődiós. Bakabánya. Magaslak. Irtványos. Apr. 8. Tópatak. Apr. 22. Szentmihálykört » 6. Magasmajtény. vélyes. » 9. Gyökös. ., 17. Gánya. » 13 Balassagyar- Mai. 8. Dombó. mat. Apr. 30. Terecselpatak. » 15. Alsópalojta. ií 15. Felsőapsa. » 3. Losoncz. )> 14. Turbaczil. n 17. Kazár. y> 14. Rahó. 27. Répáshuta. Mart . 2. Komárnik. Mart. 14. Sajóbábony. Apr. 7. Usztyi Hoverla. Apr. . 2. Huszt. Mart. 21. Berencsváralja. Mart. 24. Kövesliget. Apr. 30. Vittencz. Apr. 24. Técső. Mai. 12. Verbó. » 1. Talaborfalva. Mart. 15- Dóczifürésze. » 8. Alsószinevér. Apr. 29. Felsöhámor. 8. Széleslonka. » 9. Geletnek. Mart. 14. Körtvélyes. •n 30. Znióváralja. 119 Apr. 12. Saskőszékely. Mart 5. Alsómeczenzéf. Apr. 6. Revisne. » 14. Zólyomkecskés. Apr. 2. Felsőmeczenzéf. Mart 31. Parasztdubova. 0 17. Óhegy. 7) 30. Jászó. Apr. 22. Zubrohlava. Mart 17. Zólyom. Mart. 16. Boroszló. » 10. Brezovicza. Apr. 30. Szelese. Apr. 5. Keczerlipócz. n 17. Liptószentiván. Mart. 10. Garamsálfalva. n 10. Vörös vágás. n 18. Jablonka. Apr. 30. Perhát. „ 9. Tavarna. „ 29. Liptóújvár. Mart. 25. Zólyomlipcse. Mai. 6. Alsóhunkócz. » 6. Szvarin. Apr. 5. Garamszentandrás. Mart 4. Kisberezna. i> 6. Tátraháza. Y> 11. Rezsőpart. Apr. 10. Nagyberezna. Mai. 2. Koronahegy fürdő n 20. Feketebalog. V 30. Bercsényifalva. Apr. 10. Leibicz. V 10. Breznóbánya. » 25. Kispásztély. „ 11. Lőcse. „ 20. Krupkapuszta. Mart. 17. Sóslak. „ 20. Szentmihályfalva. 8 7. Mihálytelek. n 25. Köblér. » 6. Eperjes. » 29. Pónikkohó. Apr. 9. Hűvöspatak. » 9. Sebesváralja. Mart 29. Stósz. » 11. Likavka. » 24. Girált. 151. Turdus torquatus, L. I. Mart. 18. Csurgó. IV. Mart. 22. Bereczk. IV. Mart 21. Felsődiós. I. Apr. 14. Vasboldogasz- IV. » 24. Ojtoztelep. V. » 11. Huszt. szony. IV. Febr 9. Tenie. V. » 10. Kőrösmező. I. „ 10. Nagykapornak. IV. Mart. 16- Székelyvarság. V. » 16. Komárnik. I. Mart. 30. Mogyorós- IV. Apr. 25. Gyeryyóalfalu. V. Apr. 8. Túróczszklenó. bánya. IV. Mai. 16. Oyergyóborszék V. ïî 8. Körmöczbánya II. „ 10. Kóny. IV. Febr 12. Gyergyószent- V. » 11. Szikla. II. Apr. 27. Patkány os. miklós. V. » 5. Havasmező. IH. „ 13. Alsókabol. IV. Apr. 27. Désakna. V. » 12. Stósz. III. Mai. 1. Villány. ív. . 1. Szászlekencze. V. » 26. Jászó. III. Mart. 31. Mohol. IV. . 4. Avasfelsőfalu. V. Mart. 10. Kispásztély. ül. Mai. 8. Dunaszékcső. IV. Mart. 23. Felsőbánya. V. 9 28. Köblér. III. Febr. 23. Pettend. IV. Apr. 10. Barczánfalva. V. » 8. Ökörmező. III. Mart. 29. Ungvár. IV. Mart. 22. Jód. V. Apr. 26. Pamicza. IV. Apr. 2. Eibenthal. IV. Apr. 22. Mojszin. V. „ 12. Rózsahegy. IV. „ 21- Németgladna. IV. Mart. 31. Pojána Ro- V. » 15. Parasztdubova. IV. Mart, 17. Dézsán. tunda. V. » 16. Zubrohlava. IV. , 7. Türkös. IV. „ 18. Szokolya. V. Mart. 16. Szvarin. IV. „ 28. Székelyzsombor IV. „ 6. Berezel. V. Apr. 26. Szentmihály- IV. Apr. 30. Erdöfüle. IV. Apr. 18- Bodony. falva. IV. Mart, 20. Kézdimartonos. V. » 14. Sebesváralja. 152. +&+ Turdus menila, L. I. Mart. 10. Zalaegerszeg. m. Mart. 3. Hódmezővásár- III. Febr. 9. Budapest, m. Febr. 20. Pancsova. hely. énekel — singt IH. Mart. 11. Ajitalfalva. m. Febr. 18. Bezdin. III. » 27. Társahegy. III. Febr. 10. Bellye. in. Mart, 4. Mondorlaki IV. Mart. 3. Türkös. III. Mart, 16. Babapuszta. erdő. IV. M 18. Torja. IH. Febr. 21. Óverbász. ni. Febr. 19. Székesfehérvár IV. n 5. Dobrest. Hl. „ 24. Magyarkanizsa. m. » 22. Sári. IV. Febr. 20. Algyógy. 120 IV. Febr 10. Dés. V. Febr. 8. Pozsarova. IV. » 16. Marosborgó. V. Mart. 16. Tnrbaczil. IV. » 24. Aknasugatag. V. „ 6. Kőrösmező. V. •n 3. Körtvélyes. v. , 27. Usztvi Boverla. V. V 16. Szentmihály- V. Febr. 4. Zólyom. körtvélyes. V. „ 24. Garamszent- andrás V. Mart. 7. Szikla. V. Jan. 23. Breznóbánya. V. Mart. 12. Felsőszinevér. V. Apr. 8. Mokragy. V. Mart. 2. Chizsne. V. „ 1. Tátraháza. 153. I. Febr. 25. Kőszeg. I. Mart. 19. Zalagógánfa, utolsó III. Febr. 12 (Jan. 10.) Pancsova. III. Mart. 10. Rudolfsgnád. III. „ 16. Babapuszta. III. Febr. 11. Óverbász. Turdus pilaris, L. Letzter. III. Febr. 19. Ungvár, utolsó — Letzter. IV. Mart. 4. Vista. IV. Febr. 21. Gőd. V. Apr. 13. Tavarna, utolsó — Letzter. V. „ 12. Tátraháza, utolsó — Letzter. III. Mart. 6- Óverbász. IH. „ 11. Izsák. 154. Turdus iliacus, L. III. Febr. 26. Nagyvárad. V. Mart. 14. Geletnek. V. Apr. 8. Zólyom. V. Mart. 17. Tátraháza. 155. OD Turdus viscivorus, L. III. Mart. 20. Babapuszta. IV. Mart. 9. Dobrus. IV. Febr. 16. Homosdia. IV. Apr. 7. Mariéi. IV. , 23. Magura. V. Apr. 11. Szikla. V. Jan. 20. (Febr. 18.) Stósz. V. Mart. 10. Ökörmező. 156. Turdus musions, L. I. Mart. 9. Répáspuszta. I. „ 8. Kőszeg, első Erster. I. „ 8. Zalagógánfa. I. Febr. 28. Gicz, énekel - singt. I. Mart. 23. Kismarton. II. „ 9. Magyaróvár. III. Febr. 20. Pancsova. III. Mart. 11. Izsák. III. Mart. 17. Budapest. V. Mart. 7. Zólyom. III. Apr. 5. Ungvár. V. 8 1. Szikla. IV. Mart. 8. Szászkabánya. V. ti 3. Maluzsina. rv. » 26. Türkös. V. Apr. 2. Fenyőháza. IV. Febr. 25. Algyógy. V. „ 8. Mokragy. IV. „ 20. Kolozsvár. V. Mart. 17. Vcyhodna. V. Mart. 13. Sajóbábony. V. H 12. Tátralomnicz V. „ 6. Nyitrarudnó. V. » 22. Felka. V. „ 1. Geletnek. V. » 15. Tátraháza. V. » 12. Szepesbéla. 157. Monticola saxatilis (L.). I. Apr. 11. Vasboldog- in. Apr. 12. Buttyin. asszony. III. Mai. 3. Ungvár. I. „ 14. Nagykapornak. IV. Apr. 19. Eibenthal. I. „ 5. Kismarton. IV. Mart. 16. Németgladna Hl. „ 18. Dunaszekcső. IV. Apr. 9. Alsóárpás. IV. Mart. 11. Dézsán. IV. Apr. 7. Fogaras. IV. .. 18. Kisberivoj. IV. „ 17. Nagyberivoj. IV. „ 12. Felvácza. 121 IV. Apr. 12. Bucsum. V. Mai. 5. Felsődiós. V Apr. 18. Vittencz. IV. , 12. Désakna. V. Apr. 25. Magasmajtény. v. , 26. Felsőbotfalu. IV. ., 30. Mojszhi. V. Sfai. 10. Alsószinevér. v. „ 7. Teplicska. IV. „ 6. Pojána Rotunda V. » 1. Felsőapsa. V. Mai. 5. Jászó. V. „ 25. Bodony. v. , 10. Boroszló. 158. Saxicola oenantne, (L.). I. Mart. 31. Kisherend. III. Apr. 16. Arad. I. Apr. 3- Répáspuszta. III. » 5. Izsák. I. „ 9. Visegrád. III. V 7. Kondoros. III. „ 8. Rudolfsgnád. III. » 14. Gádoros. III. Febr. 28. Torontál- III. » 1. Pettend. erzsébetlak. III. TJ 5. Tárnok. III. Apr. 4. Antalfalva. III. Mart. 28. Szerep III. „ 10. Overbász. III. Apr. 10. Nagyvárad ni. „ 10. Vaskút, ni. » 5. Budapest. in. „ 5. Királyhalom. III. » 15. Ungvár. IV. Mart. 12. Zimbro IV. Apr. 9. Algyógy. IV. » 8. Kolozsvár. V. .. 29. Zagyvapálfalva V. JT 5. Oeletnek. V. n 12. Zólyom. V. „ 14. Sacza. V. V 7. Tavarna. V. » 30. Tátraháza. V. „ 6. Leibicz. V. » 26. Szepesbéla. 159. Pratincola rnbetra, (L.). m. Mai. 7. Babapuszta. III. Mart 19. Ungvár. HI. Apr. 10. Overbász. IV. Apr. 20. Türkös. III. Mart. 12 Izsák. IV. » 9. Algyógy. m. . 14. Velencze. IV. ,. 13. Kolozsvár. V. » 19. Geletnek. V. Apr. 25. Tavarna. V. „ 28. Tátraháza, első — Erster. V. ., 25. Szepesbéla. 160. Pratincola rubicola, (L.). I. Apr. 20. Kisherend. III. Mart. 12. Izsák. IV. Febr. 27. Algyógy. I. Mart. 16. Kőszeg, első — III. Apr. 1. Pettend. rv. Mart. 15. Kolozsvár. Erster. HI. „ 12. Tárnok. V. » 14. Szada. III. Apr. 5. Újverbász. IH. Mart. 2. Nagyvárad. V. Mai. 3. Zagyvapálfalva m. „ 6. Rogendorf. III. , 23. Njírbogdány. V. Apr. 5. Geletnek. III. Mart. 16. Vaskút. IV. „ 24. Türkös. V. ., 12. Zólyom. m. „ 21. Arad. IV. Febr. 20. Nagyenyed. V. Mart. 23. Tavarna. 161. Ruticilla tithys, (L.). I. Mart. 22. Csurgó. Mart. 18. Kőszeg, első — Apr. 5. Petőfalva, Apr. 3. Szentgotthárd. Erster. Mart 29. Sopronkertes. n 25. MHej. „ 21. Locsmánd. » 20. Kismarton. Mart 22. Söjtör. „ 6. Vasvár. » 28. Szentmargitbánya Apr. 8. Vasboldogasszony. Apr. 16. Hegyhátgyertyános Apr. 17. Madár. Ji 1. Újkörtvélyes. Febr 20. Xyögér. Mart. 24. Mogyorósbánya. V 16- Németújvár. Apr. 3. Polgárdi. Apr. 20. Csolnok. » 11. Rohoncz. Aquila XVÜI. Mart. 27. Nagymarton. Mai. 5. Pilisszentlélek. 16 122 Apr. 24. Patkányos. II. Mai. 4. Kürt. Mart. 5. Dunagárdony. „ 20. Doroszló. „ 24. Mohol. Apr. 12. Dunaszekcső. Mart. 21. Csálai erdő. III. Mart. 13. Izsák. Apr. 7. Gádoros. „ 2. Ráczkeve. „ 7. Kúnszentniiklós. 15. Mezőtúr. Apr. ti. Nyíregyháza. Mart. l'.'í. Keniecxe. Apr. 19. Mándok. „ 15. Xagvbereg. Mart. 22. Ungvár. Apr. 9. Eibentkal „ 8. Felsőmoecs. „ 27. Vermes. Mart. 15. Xémetgladna. Apr. 20. Szintyest. „ 17. Gross. „ 8. Szerdahely. „ 10. Ú.jegyház. 6. Alsóárpás. „ 5- Fogaras. „ 13. Türkös. IV. Apr. 10. Gidòfalva. „ 12. Zinibro. Mart. 14. Segesvár. „ 31. Erdőfüle. „ 26. Karatnavolál. Apr. 8. Aklos. „ 28. Kézdimartonos. „ 5. Székelyvarság. „ 10. Gyergyóujtalu. „ 8. Kilyénfalva. „ 9. Tekerőpatak. Apr. 9. Gyergyószentmiklús. „ 6. Élesd. „ 25. Gyökeres. „ 19. Désakna. „ 9. Szászlekencze. Mart. 20. Marosborgó. Apr. 7. Persahavas. „ 17. Budfalu. „ 17. Izaszacsal. Mai. 10. Havasmező. Apr. 25- Mojszin. Apr. 7. Börzsöny. Mart. 23. Garamsálfalva. Apr. 25. Tnrjaremete. Mai. 2. Márianosztra. Apr. 12. Perhát. y> 16. Sóhát, Mart, 27. Berezel. „ 9. Zólyomlipcse. Mart. 1'.). Ökörmező. Apr. 27. Hévízgyörk. Mart 20- Garamszentandrás. Apr. 6. Felsőszinevér. „ 26. Recsk. Apr. 2. Rezsőpart. Mart. 31. Nagj-bicscse. „ 14. Terpes „ 2. Breznóbáuya. •n 23. Zsolna. Mart. 20. Felsődiós. Mart. 23. Maluzsina. y. 26. Parnicza. Apr. 5. Bakabánya. Apr. 8. Teplicska. Apr. 14. Rózsahegy. Mart. 28. Magasniajtény. 7Ì 14. Stósz. » 8. Mokragy. Apr. 20. Losoncz. 19. Alsómeczenzéf. » 7. Lokcza. „ 8. Hátmeg. » 15. Felsőmeczenzéf. V 10. Zubrohlava. Mai. 28. Talaborfalva. » 15. Jás/.ó. Mai. 10. Liptószentiván. Apr. 30. Alsószinevér. Mai. 2. Boroszló. Apr. 4. Szvarin. Mart. 21. Körtvélyes. Mart. 21. Keczerpeklén. n 5. Tátralom ni ez. Apr. 6. Dombó. n 22. Keczerlipócz. Mart. 21. Szepesófalu. „ 20. Felsőapsa. ■n 25. Vörösvágás. Apr. 6. Tátraháza. Mart. 29. Brusztura. » 23. Tavarna. „ 7. Koronahegyfürdő „ 20. Gyertyánliget. Mai. 2. Alsóhunkócz. Mart. 16. Szepesbéla. „ 25. Turbaezil. Apr. 18. Ungpéteri. rt 29. Eperjes. Apr. 30. Kőrösmező. J5 25. Nagj-berezna. Apr. 8. Szepesváralja. „ 13. Búrszentgyörgy. n 26. Kispásztély. v 17. Bártfa. „ 6. Berencsváralja. „ 7. Sóslak. n 17. Zboró. Mart. 20. Geletnek. 11. Köblér. Mart. 31. Lipnikpuszta. ,, 19. Znióváralja. Apr. 10. Girált. 123 162. Ruticilla phoeiiicura, (L.). I. Apr. 19. Kisherend. Apr. 5. Nagykapornak. Apr. 20. Petőfalva. Mart. 26. Csurgó. Mart, 18. Németújvár. » 1. Csáva. Apr. 3. Répáspuszta. Apr. 6. Kőszeg, első - Mart. 13. Kismarton. Mart. 24. Szentgotthárd. Erster. V 20. Szentmargitbánya Apr. 15. Zsitkócz. „ 2. Körmend. Apr. 8. Mogyorósbánya. „ 14. Milej. Mart. 20. Locsmánd. » 13. Csolnok. Mart. 28. Söjtör. Apr. 9. Vasszécseny. „ 9. Pilisszentkereszt. Apr. 9. Vasboldogasszony. Mart. 25. Vasvár. 27. Polgárdi. » 8. Visegrád. II. Mart. 31. Patkánvos. Apr. 20. Kürt. III. Apr. 7. Pancsova. „ 7. Alsókabol. Mart. 15. Dunagárdony. Apr. 2. Rudolfsgnad. „ 4. Baranyabaksa. „ 16. Méhespetres. Mart. 17. Doroszló. „ 23. Babapaszta Apr. 5. Újverbász. „ 4. Mohol. „ 9. Rogendorf. Apr. 2. Vadászerdő. „ 5 Dunaszekcső. „ 19- Doromlás. „ 6. Királyhalom. Mart. 25. Csálai erdő. Apr. 2. Solt. Mart. 17. Szabadszállás. Apr. 5. Izsák. „ 9. Gádoros. „ 5. Békéscsaba. Febr. 25. Velencze. Apr. 18. Pettend. 5. Tárnok. 5. Sőregpuszta. „ 13. Mezőtúr. „ 10. Nagyvárad „ 12. Budapest. „ 25. Nyíregyháza. „ 9. Kemecse. „ 17. Mándok. „ 12. Lazony. „ 30. Ungvár. IV. Apr. 16. Eibenthal. Apr 11. Türkös. Mai. 16. Maroshéviz. » 8. Felsőmoecs. Mart, 20. Hosszúfalu. Apr. 5. Tekeröpatak. Mart. 15. Németgladna. Apr. 9. Gidófalva. Mart. 15. Gyergyószentmiklós Apr. 17. Szintyest. » 20. Sistarovecz. Apr. 7. Gyergyótölgyes. r> 18. Gross. » 19- Mészdorgos. Apr. 30. Gyökeres. » 17. Kostej. •? 3. Zimbro. V 24. Désakna. 13. Réa. ■» 7. Segesvár. » 2. Szászlekencze. » 8. Szerdahely. Mart, 22. Erdőfüle. Mart. 27. Marosborgó. » 10. Ujegyház. Apr. 8. Torja Apr. 12. Persahavas. » 11. Alczina. y> 28. Sósmező. Mai. 10. Ara s felső falu. » 3. Alsóárpás. » 16. Kolozsvár. Apr. 24. Felsőbánya. Mart . 1- Felsöucsa. Mart. 23. Kissajó. » 8. Barczánfalva. Apr. 2. Fogaras. Apr. 30. Dedrád. Mai. 5. Havasmező. » 10. Zernest. » 6- Székelyvarság. Apr. 25. Mojszin. 16« 124 Apr. 14. Marian oszt ra. Mart. 25. Sóskás. Mai. 2. Boroszló. Mart . 3. Szada. Apr. 16. Unin. Apr. 26. Tavarna. Apr. 11. Berezel. » 5. Berencsváralja. V 12. Ungpéteri. » 25. Hévizgyörk. M art 17. Ótura. Ti 23. Nagyberezna. *» 28. Bodony. Mai. 6. Verbo. Ti 24. Kispásztélv. JS 11. Recsk. Apr. 14. Madarasalja. n 4. Sóslak. » 20. Terpes. » 19. Felsőhámor. „ 9. Köblér. » 7. Felsődiós. Mart. 16. Geletnek. tt 20. Sóhát. ÏÏ 15. Bakabánya. n 2. Znióváralja. Mart 24. Ökörmező. » 12. Magaslak. Apr. 30. Turóczszklenó. M 28. Nagybicscse. » 12. Losoncz. n 30. Körmöczbánya. » 28. Parnicza. » 19. Thebepuszta. » 14. Dallosfűrész. » 27. Revisne., » 5. Hátmeg. » 8. Zólyom. Apr. 8. Rózsahegy. » 8. Huszt. » 3- Szelese. 11. Mokragy. » 26. Alsószinevér. Mart. 19. Garamsálfalva. Mai. 5. Liptószentiván Mart. 15. Körtvélyes. » 23. Garamszentandrás. Apr. 7- Vychodna. Apr. 20. Gánya. Apr. 17. Kisgaram. » 5. Tátralomnicz. » 6. Dombó. » 15. Breznóbánya. » 15. Tátraháza » 20. Felsőapsa. Mart. 23. Maluzsina. » 10. Leibicz. „ 4. Brusztura. Apr. 19. Teplicska. ri 15. Podolin. Mart. 22. Gyertyánliget. » 10. Stósz. V 14. Lőcse. r> 28. Turbaczil. „ 10. Alsómeczenzéf- n 12. Eperjes. Apr. 29. Kőrösmező. „ 5. Jászó. „ 15. Bártfa. » 24. Tiszabogdány. Mart. 14. Sacza. » 25. Zboró. 163. ^»> Erithacus rabecula, (L.). I Mart. 6. Répáspuszta. III. Mart 21. Nyíregyháza. V. Febr 22. Garamsálfalva I- „ 9. Kőszeg, utolsó III. , 20- Kemecse. V. Mart 25. Zólyomlipcse. — Letzter. III. „ 12. Lazony. v. „ 23. Garamszent- I. » 6. Kismarton. III. Apr. 5. Ungvár. andrás. II. . 27. Kürt, IV. Mart 18- Szászkabánya. V. Febr 5. Breznóbánya. m. Apr. 3. Pancsova. IV. , 10. Réa. V. Mart 29. Maluzsina. IH. , 2. Rudolfsgnád. IV. „ 17. Brassó. V. Apr. 4. Mihálytelek. III. Febr 20. Hódság. ív. „ 14. Türkös. V. Mart. 15. Helpa. III. Mart. 14. Mohol. ív. , 18. Algyógy. v. . 29. Stósz. III. „ 27. Vaskút, ív. » 14. Vista. V. Jan. 16. Sacza. ID. Febr. 25. Királyhalom. IV. „ 30. Naszód. V. Apr. 5. Szvarin. III. Mart, 28. Csanádi erdő. v. , 29. Huszt. V. Mart. 16- Tátraháza. in. , 13. Kondoros. V. Apr. 6. Sóskás. V. „. 22 Szepesbéla. IH. . 31. Székesfehérvár V. „ 12. Nyitrarudnó. v. „ 8. Eperjes. III. „ 10. Tárnok. V. Mart, 17. Madarasalja. v. „ 19. Sebesváralja. III. , 19. Budapest. v. „ 16. Zboró. 164. ■*— *■ Cyanecula suecica, (L.). III. Apr. 2. Óverbász. III. Apr. 9. Kemecse. V. Apr. 28. Zagyvapálfalva. 125 165. Luscinia insania, (L. Apr. 14. Kisherend. Apr. 13. Borsmonostor. Apr. 14 Kismarton. Mar !. Í0. Németpalkonya. „ 17. Körmend. » 8. Sopronnyék. Apr. 7. Csurgó. „ 11. Sorokpuszta. n 20. Czinfalva. y> 4. Szobb. „ 15 Szombathely. r> 17. Sopron. „ 8. Nagyatád. „ 20. Locsmánd. » ■ 16. Szentmargitbánya. » 12. Répáspuszta. „ 16. Köveskút » 14. Fertőfehéregyháza „ 15. Sásd. „ 11. Vasszécseny. >) 18. Malomháza. » 14. Zsitkócz. „ 6. Vasvár. » 14. Csepreg. „ 10. Milej. „ 16. Hegyhátgyertyános » 12. Nagyczenk. » 8. Zalaegerszeg. „ 13. Nyögér. » 17. Feketeváros. » 16. Söjtör. , 14. Káld. » 21. Magyarkeresztúr. V 7. Vasboldogasszony. „ 26. Zalagógánfa. n 7. Jánosháza. Mart 29. Pöloske. „ 20- Kemenesszentpéter » 11. Ravazd. Apr. 7. Nagykapornak. . 22. Ajka. » 20. Bókod. n 22. Tűrje. n 3. Ugod. n 3. Madár. » 16. Marczali. „ 19. Gicz. n 14. Mogyorósbánya. » 18. Kőröshegy. „ 18. Polgárdi. Mart . 17. Csolnok. » 18. Tab. „ 12. Sukoró. » 15. Perbál. 'j 14. Kiliti „ 18. Köszörű kőhegy. Apr. 19. Pilisszentlélek. i/ai. 6. Borostyánkő. „ 21. Petőfalva. „ 17. Pilismarót. Apr. 16. Néni etu jvár. „ 15. Szarvkő. « 15. Pilisszentkereszt. » 22. Csém. „ 4. Sopronujlak. Mart . 17. Budakeszi. n 22. Kőszeg, első — Erster. „ 21. Sopronkertes. Apr. 8. Visegrád. 16. Iván. II. Apr. 22. Barátudvar. 1. Hövej. „ 11. Bogy oszló. „ 12. Csorna. Apr. 18. Mosón. Mai. 1. Gyirmóth. Apr. 15. Patkányos. Apr. 16. Nagyécs. „ 17. Komárom. „ 15. Neszmély. „ 19. Kürt. Apr. 12. Borcsa „ 12. Pancsova. Mart. 30. Temeskubin. Apr. 9. Fehértemplom. „ 10. Palona. „ 20- Dunacséb. „ 13. Újvidék. „ 8. Alsókabol. „ 20. Felsőkabol. „ 12. Dunagárdony. „ 8. Torontálerzsébetlak „ 10. Nagybecskerek. „ 15. Oppova. III. Apr. 10. Páprád. „ 12. Baranyabaksa. , 4. Villány. „ 7. Rácztöttös. 8. Mohács. , 15. Hellyé. „ 5. Bezdán. „ 16. Drávatorok 18. Méhespetres. „ 15. Szonta. „ 5. Gájspitz. „ 23. Bácsordas. . 22. Doroszló. Apr. 19. Hódság. » 15. Biibapuszta. Mart 27. Mohol. Apr. 8. Rogendorf. » 11. Gyirok. » 10. Vadászerdő. Mart. 27. Mosnicz. Apr. 16. Bruckenau „ 24. Lúgos. » 14. Somogyudvarhely jy 6. Nagybaracska. » 12. Vaskút. V 14. Hajós. 126 Apr. 10. Fehértópuszta. „ 4. Kelebia. „ 6. Királyhalom. „ 10. Hódmezővásárhely. , 17. Makó. „ 20. Bezdiii. „ 5. Csálai erdő. „ 23. Mondorlaki erdő. „ 20. Kelmák. „ 6. Buttyin. „ 26. Állampuszta. „ 19. Gádoros. „ 7. Békéscsaba. „ 14. Békés. „ 26. Székesfehérvár. Apr. 12. Pákozd. Apr. 24. Nagyerdő. 4. Pettend. Mart. 28. Darvasmohaerdö 14. Tárnok. Apr. 3. Csonkaerdő. 6. Ráczkeve. n 6. Sárerdő. 21. Kúnszentiniklós. » 14. Sárospatak. 28. Sári. n 16. Kemecse. 16. Sőregpuszta. n 16. Révleányvár. 24. Abony. » 25. Mándok. 18. Mezőtúr. » 27. Beregszász. 14. Alattyán. « 17. Nagybereg. 25. Szerep. n 24. Lazony. 12. Nagyvárad. » 13. Ungvár. 7- Szalárd. „ 19. Társahegy. 8. Bodai erdő. » 30. Ungdarócz. 13. Debreczen. n 16. Unghosszúmező. 20. Hajdúhadház. IV. Apr. Mai. Apr. 9. Szerbpozsezsena. Apr. 3. Tinkova. Apr. 9. Zimbro. 9. Najdás. » 25. Németgladna. » 26. Vaskoh. 14. Szászkabánya. » 15. Válemáre. „ 10. Korbest. 12. Berzászka. 9 16. Szintyest. Mai. 10. Dobrest. 2. Gerbovecz. .7 13. Gross. Apr. 12. Bulz. 13. Szvinicza. 11. Bulza. » 27. Belényes. 18. Schnellersruhe. » 16. Homosdia. B 26. Élesd' 17. Eibenthal. „ 17. Kóstéj. V 19. Zilah. 28. Plavisevicza. „ 13. Pozsoga. y> 15. Szilágycseh. 15. Dubova. t) 17. Réa. )) 17. Gyökeres. 13. Ogradina. rt 20. Allios. » 24. Szentbenedek. 20. Jeselnicza. » 15. Lippa. Mai. 2. Csererdő. 2. Meszics. M 8. Máriaradna. Apr. 24. Szaploncza. 15. Kernyecsa. 0 9. Sistarovecz. í» 20. Taraczköz. 6. Vermes. 1Ï 18. Mészdorgos. » 29. Farkasrév. 5. Kövesd. n 1. Dorgos. » 30. Barczánfalva. 10. Labasincz. n 8. Berzova. n 1. Dragomérfalva 10. Jersnik. Mart 30. Lalasincz. » 6. Izaszacsal. 13. Szelcsova. Apr. 10. Tótvárad. n 15. Mojszin. Apr. 15. Börzsöny. Apr. 17. Galgamácsa. Apr. 2. Bekényerdő. 17. Márianosztra. „ 14. Isaszeg. » 13. Fehérszék 10. Zebegény. „ 14. Berezel. » 9. Felsődiós. 17. Kospallag. » 15. Valkó. » 12. Kilics. 22. Nagymaros. n 23. Hévízgyörk. íí 12. Garamkissalló. 15. Göd. n 15. Gyöngyössolymos. Mai. 4. Oaramszentbenedeh 11. Váczbottyán. n 13- Bodony. Apr. 13. Bakabánya. 13. Szada. „ 14. Recsk. jì 10. Bát. 17. Babathpuszta. o 12. Terpes. „ 13- Kemencze. 127 Apr. 28. Ipolyság. „ 15. Parassapuszta. „ 9. Magasmajtény. „ 23. Gyökös. „ 28. Balassagyarmat. „ 28. Alsópalojta. 16. Gács. „ 12. Losoncz. , 20. Kazár. „ 13. Rimaszombat. Mai. 3. Thebepuszta. Apr. 18. Diósgyőr. „ 14. Sajóbábony. „ 15. Tállya. „ 23. Erdőhorváti. „ 12. Hátmeg. . 20. Huszt. „ 16. Bustyaháza. „ 17. Técső. „ 5. Talaborfalva. Mai. 1. Alsószinevér. Apr. 21. Körtvélyes. „ 24. Szentmihálykörtvé- lyes. „ 20. Gánya. Mai. 6. Dombó. Apr. 24. Terecselpatak. Mai. 1. Felsőapsa. Apr. 25. Búrszentgyörgy. 166. Apr. 7. Felsőmoecs. » 5. Szilas. ÏÎ 16. Tyej. » 7. Déva. n 10. Algyógyfelfalu M 28. Szászcsór. Mai. 8. Nagyszeben. Apr. 11. Porcsesd. » 12. Ujegyház. „ 12. Alczina. JÏ 8. Felsőárpás. » 8. Kisbéri voj. » 7. Nagyberivoj. Mai. 12. Volkány. Apr. 3 Nagyborosnyó. » 20. Lemasoja. Mai. 2. Nyitrajablonicz. Apr. 6. Homonna. Apr. 17. Berencsváralja. r> 18. Alsóhunkócz. Mai. 7. Vittencz. » 20. Gerény. » 5. Verbo. *t 15. Felsődomonya. Apr. 20. Felsőbotfalu. ,t 14. Nagyláz. » 21. Trencsén. » 1. Kisberezna. )7 11. Bán. Mai. 10. Nagyberezna. n 20. Chinorány. Apr. 25. Bercsényifalva. Mai 16. Oszlány. Mai. 1. Kispásztély. Apr. 16. Nyitrarudnó. Apr. 26. Köblér. »» 27. Geletnek. » 22. Turjaremete. » 24. Zólyombucs. Mai. 8. Poroskő. » 13. Kovácsfalva. Apr. 12. Illava. » 22. Zólyom. » 24. Nagybicscse. Mai. 1. Dobrókirályi. Mai. 9. Fenyőháza. Apr. 17. Garamsálfalva. n 8. Lokcza. Mai. 6. Teplicska. Apr. 8. Parasztdubova. Apr. 30. Alsómeczenzéf. Mai. 5. Nameszto. y 28. Jászó. » 3. Bobró. y) 29. Szepsi. » 16. Szvarin. » 20. Sacza. » 29. Héthárs. „ 11. Kassa. Apr. 13- Szentmihályfalva. >J 26. Boroszló. Mai. 5. Eperjes. „ 17. Keczerpeklén. » 5. Sebesváralja. » 17. Keczerlipócz. Apr. 20. Bártfa. n 25. Vörösvágás. n 27. Zboró. n 20. Rankfüred. » 20. Lipnikpuszta. s 22. Tavarna. Mai. 1. Girált. Apr. 12. Felsővízköz. . *-* ] Luscinia philomela, (Bech BT.). IV. Apr. 30. Zalatna. Apr. 20. Görgényszentimre n 28. Magyarigen. „ 30. Görgényhodák. » 25. Nagyenyed. Mai. 1. Dosz. » 25. Váldhíd. Apr. 20. Szakadat. „ 27. Pród. Mai. 11. Maroshéviz. n 15. Segesvár. " 10. Gyergyóalfalu. 8 14. Szászdálya. ,, 4. Tekerőpatak. îï 5. Szászkeresztúr. V 1. Gyergyószent- n 19. Kőhalom. miklós. n 14. Székelyzsombor. „ 5. Hidalmás. Mart. 21. Béles. Apr 21. Désakna. Apr. 10. Algyógy. » 14. Magyarlápos. » 19. Teke. » 12. Dés. Mai. 9. Zselyk. » 8. Bethlen. ï> 2. Dedrád. r> 22. Szászlekencze. Apr. 23. Herbus. Mai. 9. Besenyő. Mai. 1. Disznajó. 128 Az 1909/1910. evi télen áttelelt fajok jegyzéke. Verzeichnis derjenigen Arten, welche im Winter 1909/1910 überwinterten. 1. Colymbns griseigena Bodd. Óverbász. 2. Colymbns nigricollis (Brehm). Óverbász. 3. Colymbns fluviatilis Tunst. Ujverbász, Óverbász. 4. Sterna hirundo L. Rudolfsgnad. 5. Laras ridibnndns L. Tata, Rudolfsgnad. 6. Fnlignla ferina (L.) Ujverbász. 7. Fuligula nyroca (Güld.) Mezőtúr, Ujverbász. 8. Anas boschas L. Zalagógánfa, Tata, Rudolfsgnad, Ujverbász, Óverbász. Hódmezővásárhely. 9. Anas querquedula L. Tata, Hódmezővásárhely. 10. Anser fabalis Lath. Zalagógánfa, Tata, Rudolfsgnad, Budapest, Pancsova. 11. Anser anser, (L.) Pancsova. 12. Vanellus vanellus (L.) Répáspuszta, Deliblat. 13. Totanns totanns (L.) Tata, Ujverbász. 14. Nnmenius arcuatus (L.) Zalagógánfa, Tata, Óverbász, Dinnyés. 15. Gallinago gallinago (L.) Tata. 16. Scolopax rusticola L. Tata, Rudolfsgnad, Dobozmegyer. 17. Rallus aqaaticns L. Tata, Óverbász. 18. Gallinula chloropus (L) Ujverbász, Óverbász, Hódmezővásárhely. 19. Fnlica atra L. Óverbász. 20. Ardea cinerea L. Tata, Mosonbánfalu, Rudolfsgnad, Ráczkeve. 21. Columba oenas L. Répáspuszta, Rudolfsgnad, Baranyabaksa, Babapuszta, Bolhó, Hód- mezővásárhely, Buttyin, Mándok, Lalasincz, Szada, Naszód, Nagyenyed. 22. Columba palumbus L. Répáspuszla, Rudolfsgnad, Hódmezővásárhely, Tárnok, Nagyenyed. 23. Coturnix coturnix (L.) Rudolfsgnad, Doromlás, Óveriiász. 24. Circus niacrurus (Gm.) Ujverbász. 25. Circus cyaneus (L.) Pancsova, Óverbász. 26. Milvus milvus (L) Pancsova. 27. Buteo buteo (L.) Rudolfsgnad, Ujverbász, Óverbász, Hódmezővásárhely, Zsibó. 28. Cerchneis tinnuncnlus (L.) Rudolfsgnad, Ujverbász, Óverbász, Hajós, Hódmezővásár- hely, Szerep, Véménd. 29. (?) Cerchneis cenchris Naum. Rudolfsgnad 30. (?) Cerchneis vespertinns (L.) Ujverbász, Pancsova. 31. Falco snbbuteo L. Ujverbász. 32. Sturnus vulgaris L. Rudolfsgnad, Hódmezővásárhely. 33. Fringilla coelebs (L.) Kőszeg, Óverbász, Arad, Budapest, Eperjes. 34. Chloris chloris (L.) Békéscsaba, Tátraháza, 35. Emberiza calandra L. Tata, Óverbász, Ujverbász. 36. Emberiza schoeniclus L. Ujverbász. Óverbász. 37. Alauda arvensis L. Zalagógánfa, Rudolfsgnad, Ujverbász, Hódmezővásárhely, Izsák, Sárerdő. Szada. 38- Motacilla alba L. Ujverbász. Hódmezővásárhely, Budapest. 39. Motacilla boarula L. Tata, Kernyecsa. 40. Accentor modularis (L.) Eperjes 41. Tardus torquatus L. Pettend. 42. Turdus menila L. Zalagógánfa, Komárom, Rudolfsgnad, Hódmezővásárhely, Békéscsaba, Budapest. Kazár. 43- Pratincola rubicola (L.) Óverbász. 44. Ruticilla tithys (L.) Szada. 45. Erithacus rubecula (L.) Kőszeg, Babapuszta, Békéscsaba, Szada, Zagyvapálfalva. 129 Magyarország vonulási naptára a történeti anyag alapján (1910-ig bezárólag), az 1910. év jellegre, a terület megszállásának, ill. az átvonulásnak időtartama. Zngskalender Ungarns auf Grund des histori- schen Materiales (inklusive 1910), Jahrescharakter für lîMO, Zeitdauer der liesiedelung, resp. des Durchzuges. A megszállás, ill. itvonulás a -g s . - Faj — Art Történeti közép Historisches 1910. évi közép Mittel fúr Az lniO. év jellege Zugscharakter Hány nappal Um wiöviol időtartama napokban Zeitdauer der Besiedelung resp. des Durchzuges in Tagen a történeti anyag 191&ben O PJ CO J Mittel 1910 des Jahres 1910 Tage tanúsága szerint laut dem histori- schen Materiale im Jahre 1910 1 Anser fabalis Lath Febr. 28 Mart. 10 Késő — Spät 10 58 35 2 A aas boschas L. Mart. 1 Febr. 16 Korai — Früh 13 76 28 3 » 5 Mart. 4 Korai — Früh 1 74 25 4 t» 6 Febr. 14 Korai — Früh 20 68 22 5 Alauda arvensis L. . „ 6 27 Korai — Früh 7 92 61 6 Columba oenas L. tj 6 .Mart. 1 Korai — Früh 5 89 73 7 Dafila acuta (L.) . » 7 — — — 70 — 8 Sturnus vulgaris L. . » 8 Mart. 4 Korai — Früh 4 76 59 9 Vanellus vanellus (L.) . „ 8 . 4 Korai — Früh 4 92 76 10 Emberiza calandra L. . » 8 „ * Korai — Früh 4 68 26 11 Anser anser (L.) . )> 9 Febr. 22 Korai — Früh 15 90 43 12 Alauda arborea L. . n 9 Mart. 5 Korai — Früh 4 66 37 13 Fulica atra L. n 10 Febr. 26 Korai — Früh 12 86 37 14 Larus ridibundiis L. » 10 Mart. 3 Korai — Früh 7 61 51 15 Turdus menila L. . ** 11 Febr. 28 Korai — Früh 11 78 47 16 Fringilla coelebs L. . » 12 Mart. 4 Korai — Früh 8 58 26 17 Anas penelope L. 12 » 8 Korai — Früh 4 78 38 18 Fuligula nyroca (Gold.) „ 13 — — — 63 — 19 Circus cyaneus (L.) . „ 13 — — — 78 — 20 Numenius arcuatus (L.) . •n 13 Mart. 7 Korai — Früh 6 79 72 21 Columba palumbus L. . ■» 13 . 9 Korai — Früh 4 89 85 22 Motacilla alba L. » 13 „ io Korai — Früh 3 75 62 23 Fuligula ferina (L.) . » 14 — — — 58 — 24 Larus canus L. . » 14 — — — 63 — 25 Turdus iliacus L. n 15 Mart. 14 Korai — Früh 1 75 42 26 Gallinago gallinago (L.). »? 16 . 6 Korai — Früh 10 71 21 27 Anas querquedula L. n 16 „ 8 Korai — Früh 8- 66 51 28 Cerchneis tinnunculus (L.) r> 16 „ 9 Korai — Früh 7 101 85 29 Chloris chloris (L.) . 11 16 „ 15 Korai — Früh 1 46 34 30 Emberiza schoeniclus L. n 16 . 16 Megfel.- Entsprach. 0 70 16 31 *> 16 .. 30 Késő — Spät 14 110 50 32 n 17 — — — 85 — 33 Turdus niusicus L. . •* 17 Mart. 12 Korai — Früh 5 74 48 34 Pavoncella pugnax (L.) . ,. 19 — — — 61 — 35 Gallinago gallinola (L.) . ïj 19 Mart. 1") Korai — Früh 4 62 39 36 Milvus milvus (L.) . „ 19 . 19 MegfeL- Entsprach. 0 98 48 37 Larus argentatus Brunn. » 20 — — — 38 — 38 Totanus totanus (L.) V 20 Mart. 17 Korai — Früh 3 91 67 39 Pratincola rubicola (L.) . 20 „ 23 Késő - Spät 3 64 60 40 Scolopax rasticola L. » 21 .. 13 Korai — Früh 8 94 75 41 A Motacilla boarula Penn. . quila XVIII. V 21 . 14 Korai — Früh 7 77 44 17 130 ù _ ° a S co T3 C ci Faj Art Történeti közép Historisches Mittel 1910. évi közép Mittel für 1910 Az 1910. év jellege ZugscharaktiT des Jahres 1910 Hány nappal t,n wieviel Tage A megszállás, ill. átvunulás időtartama napokban Zeitdauer der Besiedelung resp. des Durchzuges in Tagen a történeti anyag i szerint laut dem histori- schen Materiale 1910-ben im Jahre 1910 42 Fuligola fuligula (L.) Mart. 22 73 43 Numerous phaeopus (L.) n 23 — — — 56 44 Phalacrocorax carbo (L.) . » 23 — — — 63 45 Antlnis pratensis (L.). » 23 Mart. 13 Korai — Früh IO 81 74 46 Botaurns stellarla (L.) . V 23 -, 14 Korai — Früh 9 86 83 47 Erithacus rubecula (L.) . V 23 „ 20 Korai — Früh 3 63 52 48 Limosa limosa (L.) .... » 24 — — — 57 — 49 Circus aeruginosas (L.) . M 24 Mart. 16 Korai — Früh 8 53 37 50 Oolymbus eristatus L. . . . » 24 . 26 Késő — Spät 2 62 28 51 Charadrius pluvialis L. . . « 26 — — — 61 — 52 » 26 Mart. 21 Korai — Früh 5 91 76 53 „ 26 , 30 Késő — Spät 4 105 75 54 » 27 — — — 82 — 55 Accentor modularis (L.) n 27 Mart 22 Korai — Früh 5 68 17 56 Totanus ochropiis (L.) . » 27 . 23 Korai — Früh 4 82 20 57 Colymbus fluviatilis Tunst. n 28 „ 24 Korai — Früh 4 70 37 58 Spatula clypeata (L.) » 28 » 26 Korai — Früh 2 84 41 59 Totanus nebularius Gunn. . n 29 — — — 70 — 60 Turdus torquatus L. ... „ 29 Mart. 29 Megfel.- Entsprech. 0 69 47 61 Colymbus griseigena Bodd. . » 30 — — — 49 — 62 Gallinago major Gm. » 30 Mart. 24 Korai — Früh 6 68 45 63 Ruticilla tithys (L.) M 30 Apr. 6 Késő — Spät 7 66 59 64 Apr. 1 4 Késő — Spät 3 58 35 65 Calamodus melanopogon (Temm.) » 2 — — — 52 — 66 Phylloscopus acredula (Pall.) . 2 Apr. 2 Megfel.- Entsprech. 0 63 48 67 Ciconia ciconia (L.) .... 2 4 Késő — Spät 2 109 71 68 Circaëtus gallicus (Gm.) . » 3 — — — 41 — 69 Colymbus nigricollis (Behm) » 3 — — — 56 — 70 Emberiza eia L » 3 — — — 69 — 71 Milvus migrans (Bodd.) . 1 3 Mart. 27 Korai — Früh 7 90 41 72 Cyanecula suecica (L.) . » 5 — — — 50 — 73 Gallinula chloropus iL.) » 5 Apr. 6 Késő — Spät 1 90 49 74 Ortygomctra parva (Scop.) » 6 — — — 81 — 75 Platalea Ieucorodia L. . Jï 6 — — — 62 — 76 Charadrius dubius Scop. » 6 Apr. 12 Késő — Spät 6 72 9 77 Ortygometra pusilla (Pall.) » 7 — — — 44 — 78 M 7 Apr. 6 Korai — Früh 1 68 42 79 Nycticorax nyeticorax (L.) » 7 » 7 Megfel. -Entsprech. 0 67 46 80 Saxicola oenanthe (L.) . n 7 . 9 Késő — Spät 2 81 34 81 Hirundo rustica L. . » 7 .. 11 Késő - Spät 4 85 74 82 Ardea purpurea L. . . . » 7 „ 13 Késő — Spät 6 65 36 83 Totanus hypoleucus (L.) M 8 , 7 Korai — Früh 1 69 4 84 Ruticilla phoenicura (L.) . » 8 „ 8 Megfel.- Entsprech. 0 08 65 85 Totanus stagnatilis Bechst. 9 — — — 65 — 86 Serinus serinus (L.) 10 Apr. 3 Korai — Früh 7 59 34 87 Totanus glareola (L.) . » 10 ,, 5 Kfirai — Früh 5 69 29 131 Sorszám Laufende Nr. Faj - - Art Történeti közép Historisches Mittel 1910. évi közép Mittel für 1910 Az 1910. év jellege Zugscharakter des Jahres 1910 Hány nappal Um wieviel Tage A megszállás, ill. átvonulás időtartama napokban Zeitdauer der Besiedelung resp des Durchzuges in Tagen a történeti anyag tanúsága szerint laut dem histori- schen Materiale 1910-ben im Jahre 1910 88 Oedicnemus oedicnemus (L.) , Apr. 10 Apr. 9 Korai — Früh 1 59 20 89 ■ io , 12 Késő — Spät 2 66 62 90 . io . 19 Késő — Spät 9 72 54 91 Ortygometra porzana (L.) . „ H Mart. 26 Korai — Früh 16 68 48 92 Phylloscopus trochilus (L.) - 11 Apr. 1 4 Késő — Spät 8 71 53 93 Himantopus hiinantopus (L.) . „ 13 — — 59 94 Anthus triviális (L.) . » 13 Apr. 15 Késő — Spät 2 65 17 95 Sterna hirundo L. . 14 — — 64 96 Chelidonaria urbioa (L.) n I4 Apr. 13 Korai — Früh 1 74 61 97 Jynx torquilla L „ 14 „ 13 Korai — Früh 1 67 62 98 Pratincola rubetra (L.) . . 15 . 9 Korai — Früh 6 70 48 99 Sylvia curruca (L ) . » 15 . 13 Korai — Früh 2 88 24 100 Anthus campestris (L.) . „ 16 — — 58 101 Recurvirostra avocetta L. . . Iß — — 64 102 Cuculus canonia L n I6 Apr. 14 Korai — Früh 2 66 54 103 Plegadis f'alcinellus (L.) „ 17 — — 52 104 Locustella luscinioides (Sav.) . 17 — — 68 105 Phylloscopus sibilator Bechst. . 17 Apr. 14 Korai — Früh 3 62 54 106 , I7 , 16 Korai — Früh 1 79 76 107 Luscinia luscinia (L.) ., 18 .. 16 Korai — Früh 2 55 44 108 Olivicola riparia (L.) „ 18 . 18 Megfel.. Entsprach. 0 73 60 109 Muscicapa atricapilla L. . I9 , 16 Korai — Früh 3 57 26 110 Muscicapa collana Bechst. . I9 . 20 Késő Spät 1 46 43 111 Sylvia atricapilla (L.) . » 20 . 19 Korai — Früh 1 64 55 112 Calaraodus schoenobaenus (L.) „ 21 — — 48 — 113 Larus minutus Pall. , 21 — — 67 — 114 Cerchneis vespertinus (L.) . ■ 21 Apr. 12 Korai — Früh 9 77 68 115 Acrocephalus arundinaceus (L.) * 21 . 16 Korai — Früh 5 51 32 116 Sylvia Sylvia (L.) „ 22 „ 22 Megfel.- Entsprach. 0 71 40 117 Hydrochelidon nigra (L.) » 22 24 Késő — Spät 2 77 30 118 Ardea ralloides Scop. . „ 22 Mai. 5 Késő — Spät 13 62 22 119 Monticola saxatilis (L.) . „ 23 Apr. 20 Korai — Früh 3 66 36 120 Luscinia philomela (Bechst.) . „ 23 „ 21 Korai — Früh 2 47 40 121 Cerchneis cenchris (Naum.) . . n 25 — — 20 — 122 Sylvia simplex Lath. „ 25 , 27 Késő — Spät 2 62 38 123 Coracias garrula L „ 25 27 Késő — Spät 2 64 47 124 Acrocephalus streperus (Vieill.) ; 26 — — — 50 — 125 Caprimulgus europaeus (L.) „ 26 Apr. 29 Késő — Spät 3 54 33 126 Ardetta minuta (L.) . » 27 . 30 Késő — Spät 3 54 26 127 Locustella naevia (Bodd.) . „ 28 — — — 55 — 128 Micropus apus (L.) .... . 28 Apr. 24 Korai — Früh 4 74 42 129 Oriolus oriolus (L.) .... . 28 „ 29 Késő — Spät 1 58 41 130 Coturnix coturnix (L.) . . 30 „ 26 Korai — Früh 4 75 65 131 Muscicapa grisola L. . . . ,. 30 .. 28 Korai — Früh 2 53 42 132 ., 30 Mai. 1 Késő — Spät 1 58 22 133 Locustella fluviatilis Wolf. Mai. 2 — — — 74 — 17* 132 a -a ■* s S «£ CO Ti !- 3 O eS CO J Faj — Art Történeti közép Historisches Mittel 1910. évi közép Mittel für 1910 A/. 1910. év jellege Zugscharakter des Jahres 1910 Hány nappal Um wieviel Tage A megszállás, ill. átvonulás időtartama napokban Zeitdauer der Besiedelung resp. des Durchzuges in Tagen a történeti anyag tanúsága szerint laut dem histori- schen Materiale 1910-ben im Jahre 1910 134 135 136 137 138 139 140 141 142 Merops apiaster L Sylvia nisoria (Bechst.) Hypolais bypolais (L.) . Acrocephalus palustris (Bechst.) Muscicapa parva (Bechst.) . Hydrochelidon hybrida (Pall.) Mai. 2 . 3 . 3 » 4 4 ■ 6 . 6 . 8 . 14 Mai. 4 Mai. 1 Mai. 2 Mai. 4 5 Késő — Spät Korai — Früh Korai — Früh Korai — Früh Korai — Früh 2 2 2 2 3 65 57 45 33 60 50 60 48 30 23 24 46 58 9 Függelék. (Horvát megfigyelések 1910 tavaszán.) Anhang. (Kroatische Beobachtungen im Frühjahre 1910.; Anas boschas, L. Febr. 23. Zengg. Febr. 28. Grabovnica. Anser fabalis, Lath. Mart. 9. Kozarevac. „ 11. Sebenik. Febr. 19. Sesvete. Mart. 14. Grabovnica. Febr. 19. Hrastilnica. Vanellns vanellns, (L.). Febr. 24. Morovics. Mart. 19. Sesvete. „ 10. Storginagreda. Mart. 9. Brzaja. Febr. 23. Dolnjimiholjac. Mart. 7. Grabovnica. Febr. 14. Kebel. Mart. 6. Kozarevac. Scolopax rusticola, L. Mart. 7. Lies. „ 7. Miklous. 6. Ogulin. „ 1. Samarica. „ 20. Sesvete. Mart. 3. Sokolovac. „ 12. Storginagreda. „ 3. Snhaja. , 3- Vranovina. Febr. 12. Zengg. Ciconia nigra, (L.). Apr. 4. Morovics. 133 Mart. 18. Grabovnica. „ 22. Ivanovoselo. Apr. 20. Javor. Mart. 25. Kozarevac. Apr. 3. Lipovljani. Apr. 5. G. Garesnica. Mart. 18. Grabovnica Febr. 21. Brsljanica. 19. Brzaja. „ 26. Cadjavica. „ 25. G. Garesnica. Mai. 9. Grabovnica. Febr. 21. Ivanovoselo. Ciconia ciconia, (L.). Mart. 27. Miklous. „ 18. Morovic. Apr. 12. Samarica. Mart. 19. Sesvete. Ardea cinerea, L. Febr. 23. Gudovac. Coluinba oenas, L. Febr. 20. Kozarevac. „ 19. Kostajnovac. „ 21. Miklous. Jan. 3. Novoselo. Febr. 15. Popovac. ,, 23. Radatovic. Mart. 23. Storginagreda. „ 28. Suhaja. „ 8. Vranovina. B 28. Vukinac. „ 23. Zupanje. .Mart. 25. Kozarevac. „ 26. Sesvete. Febr. 15. Samarica. „ 19. Sesvete. Mai. 10. Sibenik. Mart. 2. Stojdraga. Febr 8. Storginagreda. „ 26- Vrtlinska. Febr. 9. Dereza. „ 23. Gornjavas. Columba palumbus, L. Febr. 22. Javor. „ 2. Morovic. „ 23. Stojdraga. Apr. 9. Sungeri. Mart. 7. Zengg. Apr. 22. Brsljanica. Febr. 20. Cirkvenica. Apr. 15. Grabovnica. „ 16. Ivanovoselo. „ 29. Javor. Turtur turtur, (L.). Apr. 20- Kostajnovac. „ 26. Kozarevac. Mai. 6. Radatovic. Apr. 24. Samarica. „ 20. Sesvete. Febr. 27. Sokolovac. Apr. 12. Srbkapela. „ 17. Stojdraga. 21. Storginagreda. „ 19. Vrtlinska. Mai. 11. Zengg. Apr. 24. Brzaja. „ 26. Grabovnica. Coturnix coturnix, (L.). Mai. 26. Mrkopalj. Mart. 14. Straroselo. Mai. 15- Vranovina. „ 11. Zengg. Cuculus canonia, L. Apr. 12. Babinarjeka. Apr. 21. Grabovnica. Apr. 9- Miklous. Ti 18. Bedeniêka. V 19. Gornjevas. » 16. Morovic. » 5. Blatnica. )> 27. Finme. » 28. Mrzlavodic » 15. Bojna. n 4. Ivanovoselo. » 15. Novoselo. V 8. Brljanica. Mai. 22. Jasenak. Mart 28. Oblaj. » 26. Brzaja. Apr. 9. Javor. Apr. 17. Ogulin. ti 22. Bukovac V 16. Jelenje. » 5. Popovac. fi 19. Cameralmoravice. *T 14. Kostajnovac. v 21. Radatovic. V 25. Cirkvenica. Mai. 6. Lie. » 5. Samarica. » 12. G. Garesnica. Apr. 20. Maligradac. n 15. Sesvete. IM Apr. G. Sokolovac. „ 6. Staroselo. Man. 6. Stojdraga. Apr. 9. Brljanica. „ 7. Brzaja. Mari. 15. Cerina. Apr. 28. Fiume. Apr. 7. Gornjevas. Mai. 14. Jasenak. 6- Javor. Apr. 7. Bedenicka. „ 6. Brljanica. „ 15. Cameralmoravice. „ 11. G. Garesnica. „ 14. Grabovnica. „ 6. Fiume. „ 5. Ivanovoselo. „ 13. Kostajnovac. „ 22. Lie. Mart. 25. Hrastelnica. Febr. 21. Bedenicka. 19. Brljanica. Mart. 18. Brzaja. Febr. 26. Grabovnica. „ 18. Habjanovac. Febr. 27. Bedenicka. Mart. 13. Gornjevas. Febr. 18. Grabovnica. Mart 14. Ivanovoselo. „ 6. Javor. „ 19. Kozarevac. Mart. 29. Cii'kvenica. Apr. 8. Miklous. Apr. 14. Storginagreda. .. 13. Suhaja. Upupa epops, L. Apr. 6. Kostajnovac. „ 9. Fopovac. Mart, 24. Samarica. Apr. 5. Sesvete. Coracias garrula, L. Apr. 24. Blatnica. Chelidonaria urbica, (L.). Apr. 26. Kosna. „ 16. Ogulin. Mai. 10. Novoselo. Apr. 21. Radatovic. Hirundo rustica, L. Apr. 4. Lipovljane. „ 13. Miklous. „ 11. Morovic. Mai. 6. Mrzlavodica. Apr. 18. Ogulin. „ 8. Popovac. „ 7. ßavnagora. 9. Samarica. „ 9. Sesvete. Oriolus oriolus, (L.). Apr. 26. Popovac. Sturnus vulgaris, L. Mart. 7. Kostajnovac. Febr 19. Kozarevac. Mart. 2. Lies. „ 1. Miklous. Febr. 21. Njemci. Motacilla alba, L. Mart. 21. Mrzlavodica. „ 13. Novoselo. Febr 25. Ogulin. Mart. 12. Popovac. „ 13. Prgomelj. Febr. 22. Radatovic. Luscinia luscinia, (L.). Apr. 12. Samarica. Apr. 8. Vranovina. „ 8. Yrtlinska. Mai. 11. Zengg. Apr. 11. Storginagreda. „ 18. Suhaja. „ 6. Yrtlinska. . 14. Zengg. Apr. 10. Samarica. „ 7. Vrtlinska. 9. Vukrinec. Apr. 8. Sokolovac. „ 6. Storginagreda. „ 12. Suhaja. „ 14. Sunger. Mart. 22. Vezisce. Apr. 5. Vrbauja. Mart. 5. Vranovina. Apr. 12. Zengg. „ 4. Zupanje. Mai. 2. Zengg. Mart. 4. Popovac. Febr. 21. Samarica. , 24. Sibenik. „ 27. Sokolovac. B 24. Storginagreda. Mart. 9. Ravnagora. 11. Samarica. 3. Stojdraga. „ 20. Storginagreda. „ 25. Tuk. „ 7. Vranovina. Mart. 15. Vranovina. 23. Vuksinec. 135 Az 1910. évi tavaszi madárvonulás és az idö járása. Irta : Hegyfoky Kabos. Ha az 1910. évi vonulást az I. táblázaton feltüntetett 32 faj szerint ítélnők meg, ana az eredményre jutnánk, hogy az 1894— !!><>*. évi időszakhoz képest 0'8 napos késés mutat- kozik s igy csaknem normálisnak mondhatnók azt ; pedig nem az. Az 1910. évi megfigyelés némely fajnál feltűnően kevés adattal gyarapította az eddigi anyagot, még pedig oly fajoknál, melyeknél különben sem rendelkeztünk valami bő ada- tokkal. Ezeknél már a 15 éves (1894—1908) átlag sem volt oly biztos, mint azoknál a fajoknál, a melyek évről évre sok helyen képezték a megfigyelés tárgyát. Midőn tehát az 1910. év jellemző sajátságát a vonulás korai vagy késői voltát illetőleg fel akarjuk tüntetni, a 32 faj közül némelyeket okvetet- lenül ki kell hagynunk számításunkból. Ezek a fajok a következők : Pratincola rubicola, Ardea cinerea, Grus grus, Rutieilla tithys. A hol a kevés adattal szereplő faj megegyezik a sok adattal bíró fajjal, ott a kihagyás nem volna megindokolva s így néhány kevés adatú fajt is felhasználhatunk az általános eredmény kiszámításánál. Ha tehát az 1910. évi tavaszi vonulást az emiitett négy faj elhagyásával 28 faj után ítéljük meg, arra az eredményre jutunk, hogy 13 faj korán, 10 későn, 5 a rendes időben jelent meg; vagyis, hogy a megjelenése a 38 fajnak a normális 15 éves átlagnál 0-2 nappal korábbi. Ez a 0'2 nap oly csekélység, hogy az 1910. évi vonulást általában teljesen rendesnek mondhatjuk. De csakis általában az. Az egyes fajoknál feltűnőbb eltéréseket találunk. Ezek az eltérések kétfélék. Azok a fajok, melyek legkorábban szoktak megjelenni, az 1910. évi tavaszszal a szokottnál korábban jöttek meg, még pedig mintegy két nappal ; azok pedig, a melyek márczius végső s április első tíz napján szoktak megjönni, mintegy négy nappal késtek ; a többiek hol egy nappal előbb, hol később jelentek meg, csupán csak Der Vogelzug und die Witterung im Frühling des Jahres 1910. Von J. Hegyfoky. Betrachtet man den Vogelzug im Jahre 1910, gestützt auf die Daten der Tabelle I von 32 Arten, so stellt sich eine Verspätung um 0'8 Tage gegen das Mittel von 15 Jahren (1894 — 1908) heraus. Man könnte also dieses Jahr als ein normales ansehen und doch ist dies nicht der Fall. Die Beobachtungen im Jahre 1910 ver- mehrten unsere bisherigen Daten bei mancher Art in sehr geringem Mass. besonders bei solchen, die auch sonst nur gering vertreten waren und deren 15jährige (1894 — 1908) Mittel nicht denselben Grad der Bestimmtheit aufweisen konnten wie jene der Spezien mit zahlreichen Daten aus den einzelnen Jahren. Diese Arten können also nicht Anspruch ma- chen iu Betracht gezogen zu werden, wenn es sich um die Feststellung dessen handelt, ob das Jahr 1910 einen frühzeitigen oder verspäteten Zug darstellt. Wir lassen also von unseren 32 Arten folgende weg : Pratin- cola rubicola, Ardea cinerea, Grus grus und Ruticilla tithys ; behalten aber jene Arten mit wenigen Angaben, die mit den anderen besser übereinstimmen und das allgemeine Resultat nicht alterieren. Die anderen 28 Arten ergeben folgendes : 13 kamen im Frühling des Jahres 1910 frühzeitig, 10 verspätet, 5 normal an, mit- hin stellt sich als allgemeines Resultat ein um 0*2 Tage frühzeitigeres Ankommen als im Mittel der 15 Jahre heraus. Eiue um Ol' Tage frühzeitigere Ankunft ist fast Null gleich, mithin kann das Jahr 1910 als ein im allgemeinen fast völlig normales ange- sehen werden; jedoch nur im allgemeinen, weil bei manchen Arten auffallendere Ab- weichungen auftreten. Diese Abweichungen sind zweierlei. Jene Arten, die am frühesten ankommen, trafen im Jahre 1910 um 2 Tage früher ein ; die aber, welche iu den letzten Tagen des Mo- nates März und iu den ersten zehn Tagen des April erscheinen, verspäteten sich um vier Tage ; die übrigen, mit Ausnahme von Turtur und Coturnix, die um 3 — 6 Tage früher als normal ankamen, weisen bald eine Verspä- 136 a Turtur és Coturuix képez 3 — 6 napos korai megérkezésével kivételt. .1; 1910. évi tavaszi vonulási tehát, n d Siebenbürgei öld. — Nördl. 13 ... . Tief . De i (3 Ho eben< mau ;hlan ì (3 S (4 St i (3 S t.) ) • It) H H H -4-8 -3-4 -4-8 -5-3 -44 4 4 -f 4 05 09 02 11 05 i — I. Die Ankunftsdaten. 139 IV. 1-5 6-10 59 57 5 57 32 6 98 8 185 7 53 2 L5 3 131 2 436 22 113 28 29 5 95 14 40 12 171 43 1081 106 23 3 50 8 45 27 285 77 1148 90 240 35 46 12 Tin 71 52 1!) 6 37 18 4 3 3 25 19 7 27 Il 15 1620 21- 26-30 V. 1-5 6-10 12 LO 3 10 19 6 95 12 67 1 26 1 6 1 86 n 279 29 109 26 25 1 67 IS 34 33 156 63 845 66 16 3 68 IO 73 33 477 144 1723 314 512 170 77 30 1008 16!» 154 47 24 2 73 27 15 6 24 1 14 27 7 11 4 8 3 8 3 11 s 2 H 163 11 70 14 15 1 59 4 21 14 124 29 508 37 18 67 4 82 26 484 124 1955 163 795 112 124 49 1089 161 353 88 29 2 139 36 41 9 56 10 62 • IO 12 10 108 7 48 12 6 41* 11-9 53* 89 79* 103 99 86 97 9-4 56* 4-8' 8-1 13-6 165 39 5 5 15 101 17 336 30 8 2 31 1 3S 22 419 48 1338 106 730 HO 81 21 782 166 442 79 42 6 365 72 92 16 189 21 151 4.". 5 38 12 43 5 21 9 1 17 5 5 26 7 136 18 9 34 9 150 13 505 4:, 284 41 '49 9 351 70 249 36 32 5 438 64 85 13 376 46 244 45 32 1 66 17 3 10 1 11 3 98 12 5 84 14 296 31 170 2o 27 16 131 56 129 21 34 3 390 83 87 38 573 135 341 56 75 6 105 25 20 1 11-15 36 3 16 2 10-4 141 11-3 164 95 L7-3 71* 11-2 i:ii 15 7 119 8-4" 100 10 8 24 11 141 15 90 17 15 4 41 20 124 15 9 2 211 17 64 20 4:i!i 91 434 46 136 9 289 60 l'i 10 3 32 3 34 :; 9 5 in 7 36 6 9 1 75 21 32 ir, 203 47 297 46 77 14 309 61 10 4 12-2 113 107 106 6 5 13 3 2 3 15 21 2 12 4 44 16 145 29 30 3 213 40 16-211 20-5 18-9 19 5 190 19 2 5 2 23 1 84 11 4 Í8 21 2125 2 1 35 3 38 9 VI. 26-30 31-4 5-9 3 13 4 14 2 Összeg Sminile 19-5 207 20-6 21-9 182 17-3 Ki:: 15 6 16 2 18-0 177 197 17-5 163 185 -(-0-2 —01 -j-0'4 4-0-4 + 0-1 +03 0-0 4111 -4 0'S | n:; 2127 472 2637 427 1728 282 1412 233 1658 395 4376 662 513 27 217 19 1170 189 4139 614 :i:;s 167 402 42 916 144 329 128 1004 246 5882 589 132 12 298 27 356 160 2268 463 8050 811 3006 543 450 159 4456 727 1568 316 196 23 1740 102 444 127 2002 368 I860 327 371 33 1175 268 A megjelenés átlagos napja Mittlerer Ankunftstag 1910 II. 27. III. 1. III. 4. III. 4. III. 9. III. 10. III. 12. III. 23. III. 14. III. 13. III. 30. III. 20. III. 31. IV. 6. IV. 2. IV. 4. IV. 4. IV. 9. IV. 8. IV. 12. IV. 11. IV. 13. IV. 14. IV. 14. IV. 16. IV. 19. IV. 16. IV. 27. IV. 29. IV. 26 V. 4. V. 4. Eltérés az iso-I— l'.iiw. évi állagtól Abweichung vom .Mitlei 1884—1908 - I O I o 10 5 4 4 3 4 1 -p-0'8 B Verspätung Jegyzet. — Bemerkung. 1 Az 1898. évi 3615 adat 250-re, az 1 évi 3278 adat 442-re kisebbíttetett. — Die 3615 Daten des Jahres 1898 « miien auf 250, jene des Jahres 1899 vini 3278 auf 442 verringert. 18* 1 Ht a füsti fecske, kakiik, búbos banka, házi fecske igen gyéren mutatkozik eme hűvös napokban, ellenkezőleg rohamosan, midőn április 6—10 között meleg idő jár, mikor is hirtelen áll be a kulminácziójuk. \ I. táblázatról meg kell jegyeznem, hogy az ötnaponkinti csoportosításoknál előbb .vz L894 L909. ovi adatokat mutatóin be, úgy azután az 1910. évieket, hogy a különbségei legott észrevehessük. A megjelenés átlagos napját az 1894 — 1909. évi adatoknál nem tettem ki, mivel a már kiszámított 15 éves (1S94 — 1909) átlagot egy év miatt újra vál- toztatni nem akartam. Elegendő, ha a jövőben öt-öt év után számítjuk ki a megjelenés átlagos napját újra. mivel egy-egy év ezen az átlagon nem változtat, legfeljebb néhány tizednapot. A II. táblázat adatai bővebb magyarázatra nem szorulnak. Ezen a táblázaton is a 15 éves (1894—1908) átlaghoz mértem az 1910. évi adatokat. Az átlagos megjelenési napnak és a hőmérsékletnek eltérése 1910-ben ugyanazon 15 éves (1894 — 1908) átlaghoz van hozzámérve. März), hingegen zeigt sich Hirundo, Cuculus, I [pupa Chelidonaria in diesen kalten Tagen sehr selten : jedoch an sehr vielen Orten, als zwi- schen dem 6—10. April warmes Wetter herrscht und flugs stellt sich die Kulmination ein. Xu Tabelle I sei bemerkt, dass zuerst die Summen der Pentaden für die Jahre 1894— 1909 und dann diejenigen von 1910 dargetan sind, um die Differenzen sogleich zu erkennen. 1 »er mittlere Ankunftstag für die Periode 1894 — 1909 wurde nicht berechnet, weil ein Jahr an demlojährigen Mittel (1894— 1908) kaum mehr als eine Änderung von einigen Zehnteltagen ausmacht. Es genügt in Zukunft die Mittel nach Verlauf eines Lustrums neu zu bilden. Die Daten der Tabelle II bedürfen keiner näheren Besprechung. Auch hier wurde das Jahr 1910 mit dem 15jährigen (1894—1908) Mittel verglichen. Da der mittlere Ankunftstag des Jahres, wie die Temperatur der Frühlings- monate für 1910 mit dem 15jährigen Mittel verglichen wurden, beruhen die Schlussfolge- rungen auf gleichzeitigen Angaben. IL A hőmérséklet. (7*..+ 2",.-\- 9"p.) : 3. C°. IL Die Temparatur. 1894-1908 Febr. Mart. Apr. Mai. 1910 Febr. Mart. Apr. Mai. 1910 Eltérés-Abweichung- Febr. Mart. Apr. Mai. I. Prlireczen Turkeve Szeged IL Zágráb Keszthely Budapest H- valla III. Nagj s/.cben Marosvásárhely. . . . Kolozsvár IV. Iglò \kiiaszlatina I agvár j Nagy-Alföld . . . ' I Grosse Tiefebene l Dunántúli vidék . II | Jenseits d. Donau I Erdély ■ '" i Siebenbürgen . • l Északi felföld IV. j Nördl. Hochland . Stationes 13 03 o-i 09 23 1-8 11 0-6 0-6 ■1-0 15 ■2-7 1-3 ■0-5 4-7 5-1 57 6-8 62 5-4 49 3-8 38 31 2-2 3-7 4-4 10-2 10-3 111 11-2 111 10-4 99 9-5 98 8-6 7-0 93 100 160 162 167 16-0 16-4 15-7 15-2 152 153 14-5 13'4 14'2 15-7 4-6 47 58 5-4 4-4 52 4-1 3-8 4-4 33 1-5 4-8 5-2 4-8 55 6-7 (7-6) (6-6) 68 5-8 38 (3 7) 2-7 25 5-1 5-8 104 106 111 (11-2) 10-6 104 9-8 9-7 104 9-1 7-2 98 107 16-5 167 16-7 (16-4) 151 16-4 15-5 15-5 156 152 13-2 157 16-8 + 4-9 + 4-8 ■01 + 0-4 + 4 9 +1-0 + 3-1 + 2-6 + 4-1 + 3-5 + 4-4 -t-5-4 + 4-8 + 4-2 + 61 + 5-7 + 0-8 + 0-4 + 1-4 + 09 00 — 01 -04 1 + 0-3 + 1-4 + 1-4 + 0-2 +0 5 + 0-3 +0-5 00 0 0 00 0-5 o-o 01 + 02 + 0-6 + 0-5 + 0-2 + 0-5 + 0-7 + 0-4 — 1-3 + 0-7 + 0-3 + 0-3 + 0-3 + 0-7 — 0-2 + 1-5 + 1-1 0-2 1-4 •1-0 1-5 0-1 5-2 5-8 3-6 3-4 4-6 10-5 10-6 9-3 8-8 9-9 16-3 15-8 15-0 14-4 154 50 4-8 3-8 3-8 4-:t 5-7 6-7 3-4 4-5 51 10-7 10-5 9-7 9-2 100 16-6 15-8 154 152 15 7 + 4-8 + 3-4 + 4-8 + 5-3 + 4-4 + 0-5 + 0-9 — 0-2 + 1-1 + 0-5 + 0-2 -01 + 0-4 + 0-4 + 0 1 + 0-3 0-0 + 0-4 + 0-8 + 0-3 J41 Hazai ragadozó madaraink gyomor- és köpettartalom-vizsgálata. II. Baglyok. Irta : Dr. Greschik Jenő. A baglyok különleges testalkata, furcsa huhogó hangja, főleg pedig rejtett életmódja mindmegannyi tulajdonság, mely a nagyon is könnyen babonára hajló nép lelkivilágát ősidőktől kezdve sajátságos, kísérteties kép- zetekkel tömte meg. Az indogermán mytho- logia tele van ilyen képzetekkel, a bagoly a rossz fogalma. A Rigveda az éjjel járkáló szörnyeteget khargalâ-hoz hasonlítja, a mi A. de Gübernatis l szerint bagoly ; a Panca- tantra a baglyot a halál istenéhez hasonlítja, a Mahâbhârata-b&n a gonosz szellem olyan, mint a bagoly. Csekély eltérés a mythologiai képzettől van a felfogásban a görög és római természetbúvároknál, pl. Plinius 3 a rómaiak legnagyobb természettudományi írója ezt írja a búimról : „A huhu valóban vészthozó madár, különösen egész államokra nézve rossz omen, éjjeli rémkép, mely borzasztó, megközelít- hetetlen pusztaságokon lakik, a hangja nyögés, nem éneklés. Ha egyszer városban vagy egy- általában nappal mutatkozik, akkor megjele- nése borzasztó szerencsétlenségre vall. De több esetről tudok, mikor magánházakon ült, anélkül hogy valaki ezért életével lakolt volna. Sohasem repül oda, a hova akar ; mert a sors irányítja röptét. Sextus Palpelius Hister és Lucius Pedanius konzulsága alatt egy buhu a kapitolium szentélyébe repült és a várost e miatt czeremóniákkal és áldozatokkal meg kellett tisztítani". Columella de re rust.3 10, 348 olvashatjuk : „Amythaon fia (Melampus, orvos és jós), ki sokat tanult Chiron-tól, fedezte fel a mesterséget, a villámot az épületektől azáltal elhárítani, hogy azokon baglyokat feszí- tett keresztre". Ezt fontos leszögezni a madár- védelem szempontjából is, mert ezzel a babo- nával helylyel-közzel még a XX. században is találkozunk. Nem lehet feladatom e helyen továbbra is követni a régebbi természetbúvárok élénk fantáziájáról tanúskodó idevágó iratait, 1 Die Thiere in der indogermanischen Mythologie. Leipzig, 1*74, pag. 526. - II. 0. Lenz: Zoologie der alten Griechen und Römer. Gotha. 185i>, pag. 291 után idézve. 3 U. o. pag. 293. Aquila XVIII. Magen- und Gewölluntersuehungen unserer einheimischen Raubvögel. II. Eulen. Von Dr. Eugen Gtbeschik. Die eigenartige Körperform der Eulen, ihre eigentümliche Stimme, ganz besonders jedoch ihre verborgene Lebensweise sind lauter Ursachen, geeignet die leicht zum Aber- glauben neigende Gedankenwelt des Volkes seit den ältesten Zeiten mit eigentümlichen, gespensterhaften Vorstellungen zu bereichern. In der indogermanischen Mythologie finden wir eine Menge derartiger Vorstellungen. Der Rigveda vergleicht das in der Nacht umherwandelnde Ungeheuer mit einer Khar- galâ, was nach A. de Gübernatis1 eine Eule ist; im Pancatantra wird die Eule mit dem Gott der Toten verglichen ; im Mahâbhârala ist der Geist des Bösen ebenfalls mit einer Eule verglichen. Von der mythologischen Auifassung wenig verschieden ist die der griechischen und römischen Naturforscher. Plinius,'-2 der grösste Naturforscher der Römer, sagt über den Uhu: „ Der Uhu ist ein wahrer Unglücksvogel, na- mentlich für ganze Staaten von abscheulicher Vorbedeutung, ein nächtliches Scheusal, das schauerliche, unzugängliche Einöden bewohnt, und eine Stimme hat, die stöhnend, nicht singend klingt. Sieht man ihn einmal in Städten oder überhaupt am Tage, so deutet seine Erscheinung auf ein fürchterliches Unglück. Doch weiss ich mehrere Fälle, wo er auf Privathäusern gesessen hat, ohne dass jemand deswegen ums Leben kam. Nie fliegt er, wohin er will ; denn das Schicksal lenkt seinen Flug. Unter dem Konsulat des Sextus Palpelius Hister und Lucius Pedanius flog ein Uhu bis ins Allerheiligste des Kapitols und die Stadt musste deswegen durch Cerimonien und Opfer gereinigt werden" . In Columella de re rust:'' 10, 348 ist zu lesen: „Der Sohn des Amythaon (Melampus. Arzt und Weissager), der viel von Chiron gelernt, habe die Kunst erfunden, den Blitz von Gebäuden dadurch abzuhalten, dass man Eulen daran kreuzigte". 1 Die Thiere in der indogermanischen Mythologie. Leipzig, 1874, pag. 526. - II. Ö. Lenz : Zoologie der alten Griechen und Römer. Gotha, 1856, pag. 291. 1 Ibid. pag. 293. 18a 142 csupán MiBKOLCzi Gabpáb ' „Egy jeles vadkert" czímü munkájából akarok még egy helyet idézni, így pag. 508: -Az éjjelivarjak igen gonosz körmű madarak, éjjel járkálnak, kiál- toznak, alkalmatlanságot szereznek a' több madaraknak, és őket éjjeli nyugovások köz- ben is vadászszák. A nap világot el nem szen- vedhetik ; a régi temető helyekben, a boltos vagy beszakadott sirokbanés romlásra hanyat- ló« kőfalakban szoktak fészket rakni ; a galam- boknak és tsokáknak tojásit fel-hajhászszák és megiszszák, sőt azonokkal viaskodni is szoktak. A mellyben ki-ábrázoló képei lehetnek a lopóknak, tolvajoknak, varáslóknak, nyala- ko. lóknak és több efféléknek: a kik a setét éjjet szeretik, a világosságot pedig gyűlölik, mert sok dolgok esnek ollyak éjjel, mellyeket sok megveszett elméjiiek-is nappal szégyen- lenek, sőt-nem mernék nieg-tselekednr. Már maga az a körülmény, hogy a baglyok éjjeli állatok, olyankor járnak táplálék után, mikor más alszik, elegendő volt ahhoz, hogy mindenféle rosszat fogjanak rájuk. Ki tudja, mi mindent nem pusztítanak el olyankor, mikor senki sem látja ? Ez a balhiedelem, ez az elfogultság mindmáig fenntartotta magát népünk legszélesebb rétegeiben. Találóan mondja Herman Ottó kis madárkönyve második kiadásának előljáró szavában: „ . . . mi tűrés- tagadás van benne, a magyar nép nyilt lelke nem szereti az éjszaka sötétjében cselekvő madarat és ha kezébe kerül, bizony még ma is akad vidék, a hol ezt a hasznos madárfajt a csűr kapujára szegezik. . . ." Pedig hogy a nép igazságtalanul ítéli meg a baglyokat és bennök épp legjobb barátjait * Egy jeles vadkert. 1769. Franzius Farkas eredeti- jének fordítása. Diese Stelle ist wichtig, schon vom Stand- punkte des Vogelschutzes aus, da man diesem Aberglauben hie und da noch im XX. Jahr- hundert begegnet. Meine Aufgabe ist es nicht, hier noch weiter die diesbezüglichen Schriften der alten Naturforscher, welche oft von einem regen Geist ihrer Verfasser zeugen, zu ver- folgen, bloss nur aus dem Werke, besser gesagt Übersetzung Miskolczi Gaspárs „Egy jeles vadkert" will ich noch eine Stelle in deutscher Übersetzung zitieren, so pag. 508 : „Die Nachtkrähen sind sehr schlimnikrallige Vögel, gehen in der Nacht umher, schreien, bereiten anderen Vögeln Verdrass und ma- chen auch während deren Nachtruhe Jagd auf sie. Das Sonnenlicht können sie nicht leiden ; in alten Friedhöfen, in gewölbten oder eingestürzten Gräbern, und in Verfall geratenen Mauern pflegen sie zu nisten ; die Eier der Tauben und Dohlen suchen sie auf und trinken sie aus. ja sie kämpfen sogar mit ihnen. In welcher Eigenschaft sie als Vor- bilder der Stehler, Diebe, Zauberer, Lecker- mäuler und mehr dergleichen sein könuen. die die finstere Nacht lieben, das Licht aber scheuen, weil viel solche Dinge bei Nacht geschehen, welcher sich bei Tage sogar viele Wüteriche schämten, ja sogar nicht einmal tun würden". Schon allein der Umstand, dass die Eulen nächtliche Tiere sind, zu einer Zeit ihrer Nahrung nachgehen, wenn andere schlafen. war genug, alles Böse ihnen zuzuschreiben. Wer weiss, was sie nicht alles vertilgen zu einer Zeit, da sie niemand sieht ? Diese falsche Auffassung, dieses Vorurteil hat sich bis zum heutigen Tage in den breitesten Schichten unseres Volkes erhalten. Treffend sagt Otto Herman im Vorworte der zweiten Auflage seines Buches: Über Nutzen und Schaden der Vögel ':..... es nutzt alles Leugnen nicht, das offene Gemüt des ungarischen Vol- kes liebt nicht den im Dunkel der Nacht schaffenden Vogel und wenn er ihm in die Hände kommt, gibt es noch heute Gegenden, wo man diese nützliche Vogelart an das Scheunentor nagelt. ..." Wie ungerecht das Volk die Eulen beurteilt und in ihnen eben seine besten Freunde ver- folgt, zeigt die Untersuchung ihrer Nahrung. Zu derartigen Untersuchungen können wir sich sehr leicht Material verschaffen. Die 143 üldözi, mutatja táplálékuk vizsgálata. Igen könnyen szerezhetünk ilyenfajta vizsgálatuk- hoz anyagot a köpetek révén. A baglyok ugyanis táplálékuk emészthetetlen részeit, szőröket, csontokat, chitinrészeket, bizonyos időközökben gomolyag alakjában kiökrendezik. Minthogy pedig a baglyok bizonyos fákat külö- nös előszeretettel szoktak felkeresni, azokon tartván nappali pihenőjüket, ezeket a fákat ismerve, nagyon könnyen szedhetjük alóluk a köpeteket. Innen van az, hogy Iegtöbbnyire csupán a köpeteket vizsgálták a baglyok mezo- és erdőgazdasági helyzetének tisztázásával foglalkozó búvárok. Helyénvalónak találom itt felsorolni azokat a búvárokat, kik alapos köpettartalom- vizsgálataikkal hathatósan elő- mozdították baglyainkról való ismeretünket. Németországban Altum már 1863-ban publi- kálta a „ Journal für Ornithologie '-ban bagoly- köpet vizsgálatainak eredményét. Utána JXikel temérdek bagolyköpetet vizsgált meg. rámu- tatva a baglyok hasznára. Az újabb búvárok közül főleg Dr. Borig G. tanár említendő, ki a Berlin-dahlem-i Kaiserliche Biologische Anstalt für Land- und Forstwirtschaft zoológiai laboratóriumában páratlan gazdag köpet- és gyomortartalom-sorozatokat vizsgált meg. Nagy érdeme, hogy ő alkalmazta először a madarak mező- és erdőgazdasági helyzetének gyakran nehezen tisztázható kérdésének biztosabb meg- oldására a pozitiv kutatás egyik ágát : a kísér- letit, mely abban áll, hogy fogságban tartott madarakon etetési kísérleteket végeznek. A madarakat tágas ketreczekben tartják oly hőmérséklet mellett, mely a szabadban levőnek megfelel. Az etetési kísérlet czélja feleletet adni a következő két kérdésre : 1. Mennyi táplálékot vesz a madár magához? 2. Milyen táplálékot részesít előnyben? Az első kérdés megoldásához nem föltét- lenül szükséges oly táplálékot adni a madár- nak, milyent a szabad természetben talál, hanem elegendő, ha pótétket adunk, mely kellő arányban tartalmazza a szükséges táp- anyagokat, azonkívül föltétel még. hogy az illető madár szívesen vegye magához. Hogy a kapott eredményt arra a táplálékmennyiségre, melyet a szabadiján élu madár vesz magához, lehessen vonatkoztatni, szükséges még egy összehasonlító anyag, mely mindkét tápanyag- Eulen werfen nämlich die unverdaulichen Beste ihrer Nahrung, Haare, Knochen, Chitinteilchen in gewissen Zeiträumen in Form eines Ballens aus. Da weiter die Eulen gewisse Bäume mit ganz besonderer Vorliebe immer wieder aufsuchen, auf welchen sie ihre Tagesruhe abhalten, können wir -- uns diese Bäume merkend — sehr leicht unter ihnen die Gewölle zusammenklauben. Daher kommt es, dass die mit der forst- und landwirtschaftlichen Bedeu- tung der Eulen sich befassenden Forscher meistens nur Gewölle untersuchten. Am Platze finde ich es hier, diejenigen Forscher aufzu- führen, die durch gründliche Gewöllunter- suchungen wesentlich zur tieferen Kenntnis der Eulen beitrugen. In Deutschland publizierte Altum schon 1863 im „Journal für Ornithologie" das Besultat seiner Euleiigewölle-Untersuchungen. Nach ihm untersuchte Jäckel eine riesige Menge Eulengewölle und wies auf deren grossen Nutzen. Aus des Reihe der neueren Forscher ist besonders Prof. Dr. G. Rurig zu nennen, der im zoologischen Laboratorium der Kaiser- lichen Biologischen Anstalt für Land- und Forstwirtschaft zu Berlin-Dahlem überaus reiche Serien an Gewöllen und Mägen unter- suchte. Sein grosses Verdienst ist es, dass er zur leichteren Lösung der sich oft schwierig zeigenden Frage über die land- und forst- wirtschaftliche Bedeutung der Vögel als erster eine neue Methode der positiven Forschung herbeizog, nämlich das Experiment : an gefan- genen Vögeln werden Fütterungsversuche an- gestellt. Die Vögel werden in geräumigen Käfigen gehalten, bei einer Temperatur, welche der dranssen entspricht. Der Fütterungsversuch bezweckt auf fol- gende zwei Fragen Aufschlus zu geben : 1. Wieviel Nahrung nehmen die Vögel zu sich ? 2. Welche Nahrung bevorzugen sie ? Zur Lösung der ersten Frage ist es nicht unbedingt notwendig, dem Vogel ein Futter zu reichen, wie er es im Freien findet, es genügt ein Ersatzfutter, welches im richtigen Mengenverhältnis die nöthigen Nährstoffe ent- hält, ausserdem muss es der betreffende Vogel gern nehmen. Um das gewonnene Resultat auf die Nahrungsmenge, welche der freilebende Vogel zu sich nimmt, beziehen zu können, ist noch ein Vergleichsmittel nötig, welches 18a* 114 ban megvan, ez az ú. n. Trockensubstanz = szárazanyag, ..mely úgy a pótételnél, mint a szabadban talált tápláléknál könnyen meg- állapítható. A naponta megevett táplálék száraz anyagát a madár élő súlyára vonatkoztatva, képet kapunk a faj táplálékszükségletéről".1 Álljon itt példakép egy kísérlet, melyet Rörig egy macskabaglyon (Svrnium aluco L.) végzett. A kísérlet L903 febr. 11-től márcz 17-ig, tehát 35 napig tartott. A bagoly súlya a kísérlet elején 47") g, végén 482 g. Ezen idő alatt megevett patkányokból, egerekből, tengeri malaczokból 2380 g-t, naponta tehát 68 g-t. Ha a szárazanyagtartalom 35%i akkor a naponkénti szárazanyagszükséglet 5%-a az élősúlynak. Mihez Rörig megjegyzi, hogy a szabadban és nyáron még több táplálékot vehet magához. A második kérdésre az etetési kísérlet főleg az apró rovar- és magevő madaraknál alkal- mazható, a ragadozóknál a gyomor- és köpet- tartalom-vizsgalatok elegendőenvilágítják meg. A rovarevő madarakkal való kísérletezést Placzek2 támadása indította meg; szerinte a rovarevő madarak károsak, mert sokkal több hasznos rovart pusztítanak, mint károsat. Még tovább ment Salvadori, ki még Placzek előtt azt mondta: ..minél több apró madár van egy területen, annál több káros rovar található ott'. mire Berlepsch '' báró találóan jegyezte meg: ..nem ott van a legtöbb rovar, hol legtöbb a madár, hanem ott, hol sok rovar lép fel, nemsokára sok madár is gyűl össze". Körig direkt hasznos rovarnak csak a kultúrnövények beporzásánál közreműködő rovarokat és cse- kélyebb mértékben az élősdi rovarokat tartja. Hangsúlyozza, hogy a virágrovarok, különböző okoknál fogva, mint madártáplálék egyálta- lában számba sem vehetők. Az élősdi rovarok pedig, melyeknek mezőgazdasági hasznát gyakran túl szokták becsülni, a madaraktól 1 G. Rörig : Die wirtschaftliche Bedeutung- der •Iwelt als Grundlage des Vogelschutzes. Berlin, 1910, pag. 7. - Placzek: Vogelschutz oder Insektenschlitz. Brunn, 1897. 3 Der gesamte Vogelschutz. Gera-Unterrnhaus, 1903, pag. 4. beiden Xahnmii-sstoffeu gemeinsam ist. es ist dies die sogenannte Trockensubstanz, ..welche sowohl für die Bestandteile des Ersatzfutters, als auch für diejenigen der im Freien auf- genommenen Nahrung leicht festgestellt werden kann. Indem man die Trockensubstanz des täglich verzehrten Futters auf das Lebend- gewicht des Vogels bezieht, erhält man eine Vorstellung über das Nahrungsbedürfnis der Arten".1 Als Beispiel mag hier ein Experiment dienen, welches Hörig mit einem Waldkauz (Syrnium aluco L.) machte. Das Experiment dauerte vom 11. Februar 1903 bis zum 17. .März, also 35 Tage. Gewicht des Kauzes am Anfang des Experiments 475 g, am Ende 482 g. Während dieser Zeit verzehrte er an Hatten. Mäusen. Meerschweinchen 2880 g. täglich also 68 g. Wenn die Trockensubstanz 35% beträgt, ist der tägliche Bedarf 5% des Lebend- gewichtes. Zu dem bemerkt Rurig noch, dass in der Freiheit und im Sommer der Verbrauch an Nahrung wohl noch stärker sei. Zur Lösung der zweiten Frage kommt der Fütterungsversuch besonders hei den kleinen Insekten- und Körnernfressern zur Anwen- dung, bei den Raubvögeln genügen die Magen- und Gewölluntersuchungen. Das Expe- riment mit den Insektenfressern begann auf den Angriff Placzek.-.'- Seiner Ansicht nach seien die insektenfressenden Vögel schädlich, weil sie bedeutend mehr nützliche als schäd- liche Insekten vertilgen. Noch weiter ging Salvadori, der sich in dieser Hinsicht noch vor Placzek folgenderweise aussprach : ..Je mehr kleine Vögel in einer Gegend sind, desto mehr schädliche Insekten finden sich deselbst vor", worauf Freiherr v. Berlepsch3 treffend bemerkte: „Nicht, wo es die meisten Vögel gibt, gibt es die meisten Insekten, sondern wo viele Insekten auftreten, linden sich auch bald viele Vögel ein". Körig hält direkt nütz- lich nur die bei der Bestäubung der Kultur- pflanzen eine Bolle spielenden Blüteninsekten und im geringeren Masse die .Schmarotzer- insekten. Er betont. da>-s die Blüteninsekten 1 G. Rurig : Die wirtschaftliche Bedeutung der Vogelwelt als Grundlage des Vogelschutzes. Berlin, 1910, pag. 7. s Placzek: Vogelschutz oder Insektenschutz. Brunn, 1897, pag. 16. 3 Der gesamte Vogelschutz. Gera Untermhaus, 1903, pag. 4. 145 nincsenek nagyobb üldözéseknek kitéve, mint más, alakra velük egyező rovarok. Az etetési kísérlet kiderítette továbbá, hogy a madarak a rovarokat különböző fejlődési fokon veszik magukhoz, ha netán egy faj hernyóját nem szívelik, bizton megeszik petéjét s viszont. „Ennek következtében nem helyes, ha pl. valaki azt mondja, hogy a czinegék az apácza- lepkéknek nem árthatnak valami nagyon, mivel a lepkét és hernyót nem eszik. E helyett sokkal alaposabban távolítják el a káros rovar- nak a kéregrepedések között fekvő petéit és bábjait." A kísérlet szerint az apró madarak rovarpetéket nagy mennyiségben vesznek magukhoz. 3 kék és 3 fenyőczinege keverék- étel és lisztkukacz mellett naponta ezenkívül még 2000 apáczalepkepetét vett magához, mikor pedig a keverékétket elvették tőlük és kevesebb lisztkukaczot adtak, naponta 8000 — 9000 petét ettek meg. Még sok más érde- kes dologra vetett fényt az etetési kísérlet, erre azonban itt nem térhetek ki. (A ki bővebb felvilágosítást óhajt, olvassa el Rörig 6. müvét: Die wirtschaftliche Bedeutung der Vogelwelt als Grundlage des Vogelschutzes. Berlin, 1910.) Ezekkel a felhozott példákkal csak mutatványt akartam adni arról a fényes eredményről, melyet a kísérletezés terén már is elért a Kaiserliche Biologische Anstalt. Bagolyköpetvizsgálatokat végeztek még na- gyobb számmal : Freiherr Geye von Schwep- penburo, kinek érdeme az is, hogy a mező- és erdőgazdaságra fontosabb 5 bagolyra vonatkozólag különböző búvárok eddigi köpet- tartalom-vizsgálatait táblázatban összeállította, Baer és Uttendöefek, W. Leisewitz, C. Loos és mások. Az egyes fajok tárgyalásánál bővebben fogok rátérhetni e búvárok eredményeire. Jóllehet a temérdek köpet- és gyomortar- talom-vizsgálat kétségtelen bizonyítékát adta a kisebb baglyok nagy mező- és erdőgazda- sági jelentőségének, akadtak és akadnak ma is a vadászok körében, kik a szaklapokban Aquila XVIII. aus verschiedenen Gründen für die Ernährung der Vögel fast gar nicht in Betracht kommen. Den Schmarotzerinsekten, deren wirtschaft- licher Wert oft überschätzt wird, stellen die Vögel nicht mehr, als allen anderen, ihnen im Äusseren ähnlichen Kerbtieren nach. Die Fütterungsversuche bewiesen ferner, dass die Vögel die Insekten in verschiedenen Ent- wicklnngsstadien zu sich nehmen; verzehren sie die Raupe einer Insektenart nicht, so fressen sie sicher die Puppe und umgekehrt. „Es ist darum nicht richtig, wenn z. B. gesagt wird, dass die Meisen den Nonnen keinen erheblichen Abbruch tun könnten, da sie die Falter und Raupen verschmähen. Dafür beseitigen sie um so gründlicher die zwischen den Rindenrissen sitzenden Eier und Puppen des Schädlings." Die Versuche lehrten, dass die Kleinvögel Insekteneier in grosser Menge zu sich nehmen. 3 Blau- und 3 Tannenmeisen verzehrten neben Mischfutter und Mehlwürmern täglich etwa 2000 Nonneneier, ja, als ihnen das Misch- futter entzogen und weniger Mehlwürmer gereicht wurden, täglich 8000—9000 Stück. Noch auf viele andere interessante Dinge machten die Fütterungsversuche aufmerksam, welche ich jedoch hier weiter nicht aufzählen kann. (Wer sich hierüber näher interessiert, lese das Werk G. Röriq, Die wirtschaftliche Bedeutung der Vogelwelt als Grundlage des Vogelschutzes. Berlin, Paul Parey, 1910.) Mit den hier erwähnten Beispielen wollte ich nur einige Proben von den glänzenden Er- folgen geben, welche die Kaiserliche Biolo- gische Anstalt schon bisher auf dem Gebiete des Experimentes zu verzeichnen hat. Eulengewölle untersuchten noch in grösserer Anzahl : Freiherr Geyr von Schweppenburq, dessen Verdienst es auch ist, die bisherigen Gewölluntersuchungen verschiedener Forscher für die 5 der Land- und Forstwirtschaft wich- tigsten Eulen tabellarisch zusam mengestellt zu haben, Baer und Uttendörfer, W. Leisewitz, C. Loos und andere. Bei Besprechung der einzelnen Arten werde ich noch näher auf die Resultate genannter Forscher eingehen können. Obzwar die im grossen Masstabe unter- nommenen Gewöll- und Magenuntersuchungen unstreitig die grosse Bedeutung der kleineren Eulen für die Land- und Forstwirtschaft fest- stellten, gab es und gibt es noch heute unter 19 L46 minduntalan olyan megBgyelésekról adnak hírt. melyek szerint a baglyok károsak a vadászatra nézve. Legérdekesebb egy vadász támadása a .Wild und Hund" 1 Silfi, évf-nak 90. lapján. Jla a természetbúvár meleg szobában folyton- folyvást ezen ragadozó madárcsalád köpeteit veti alapos vizsgálatnak alá — mely családnak hasznosságát, ismétlem, nem tagadjuk, — és erre alapítja azután votumját : ,Az összes bagolyfajok — a buhu kivételével - abszolút hasznosak!" úgy mi ezt a jó hírnevet saját vadászszempontunkból és ellentétes megfigye- lések alapján egyáltalában nem erősíthetjük meg." Nos és mik ezek az ellentétes megfigye- lések? Az. hogy legjámborabb baglyunk, az erdei fülesbagoly is el-elfog néha egy-egy apró vadat. Ezeknek a megfigyeléseknek a doku- mentumait különben a köpettartalom-vizsgálat is regisztrálja. Ha azonban ilyenféle támadá- sokkallépnek fel vadászaink, akkor ezzel csak arról tesznek tanúbizonyságot, hogy a gyonior- és köpettartalom-vizsgálatok feladatát teljesen félreismerik. A tömeges gyomor- és köpettarta- lom-vizsgálatnak ugyauis az a feladata, hogy az egész fajt. mint ilyent, mező- és erdőgazdasági szempontból a kellő világításba helyezze. Az illető fajon belül mindig lesznek egyének, melyek máskép viselkednek, melyeket esetlég- helyi hatások és egyéni hajlamok rablásra késztetnek. Az emberek között is akadnak rablógyilkosok ! A vadászoknak eme ellentétes megfigyelései tehát ügy foghatók fel, mint kivételek a szabály alól. Minthogy pedig a vadászok szaklapjaikban mindig csak ezeket az ellentétes megfigyeléseket teszik közzé, teljesen helytelen, egyoldalit fogalmakat sze- reznek az illető fajról. Ennek szomorú ered- ménye azután az, hogy még mindig óriási számban szerepelnek vadászati statisztikáink- ban a baglyok. Hogy pozitiv adattal szolgáljak, .Magyarország vadlelövése az 1907- évben" (A m. kir. orsz. statiszt. hivatal által össze- gyűjtött adatok alapján összeállítva r) szerint lelőttek nevezett évben a magyar birodalom területén 11.593 fülesbaglyot. 1S.73S egyéb bagolyfélét ; elől vezet valamennyi megye között Somogy, hol 1298 fülesbaglyot és 1632 egyéb baglyot lőttek. A fülesbaglyok alatt főleg az erdei fülesbaglyot (Asio otus L.) és a réti fülesbaglyot (Asio accipitriuus Páll.), tehát épp 1 Vadász-Lap, 1908, pag. 488. den Jägern, die in Fachzeitschriften Beobach- tungen mitteilen, nach denen die Eulen der Jagd schädlich seien. Interessant ist der Angriff eines Jägers im ..Wild und Hund" 1896, pag. 30: „Wenn der Naturforscher in warmer Stube immer und immer wieder die Gewölle dieser Raubvogelgattung — der wir ja, ich wie- derhole dies, ihre Nützlichkeit nicht absprechen, — einer umständlichen Prüfung unterzieht und darauf sein Votum stützt : „Die sämt- lichen Eulenarten sind — mit Ausnahme des rhu — absolut nützlich!" so können wir dieses Leumundszeugnis von unserem Stand- punkte als Jäger und auf Grund gegenteiliger Beobachtungen keineswegs unterschreiben. " Nun und welcher Art sind denn diese gegentei- ligen Beobachtungen? Dass manchesmal auch die harmloseste Eule. z. B. unsere Waldohr- eule ein zur niederen Jagd gehörendes Tier fängt. Die Dokumente derartiger Beobach- tungen registriert ja auch die Gewöllunter- suchung. Wenn aber unsere Jäger mit der- artigen Angriffen kommen, so bezeugen sie dadurch nur, dass sie die Aufgabe der Magen- und Gewölluntersuchungen gänzlich missver- stehen. Die massenhaften Magen- und Gewöll- untersuchungen haben nämlich den Zweck, die land- und forstwirtschaftliche Bedeutung einer ganzen Art als solcher festzustellen. Innerhalb einer gewissen Art werden immer einzelne Individuen sein, welche sich anders betragen, welche vielleicht örtliche Verhält- nisse und individuelle Eigenschaften zum Raube zwingen. Auch unter den Menschen gibt es Raubmörder ! Die gegenteiligen Beobach- tungen der Jäger kann man daher als Aus nähme voti der Regel auffassen. Da weiter die Jäger in ihren Fachzeitschriften immer nur diese gegenteiligen Beobachtungen bringen, bekommen sie ganz falsche, einseitige Begriffe von einer gewissen Art. Das traurige Resultat dieser Auffassung ist, dass in unseren Abschuss- Listen die Eulen noch immer in riesiger Anzahl vertreten sind. Um positive Dateu zu geben, wurden nach .Ungarns Wildabschuss-Liste vom Jahre 1907' (auf Grund eingesammelter Daten der königl. ungarischen statistischen Reichsaiistalt zusammengestellt) ' in den Län- dern der ungarischen Krone genannten Jahres 11,593 Ohreulen, 18,738 andere Eulen geschos- 1 Yadasz-Lap, 1908, pag. 488. 147 leghasznosabb baglyainkat kell érteni, mert a hatalmas bulin és a kis fiilesbagoly csak minimális mennyiségben kerül puskavégre. Persze a baglyok a vadászatilag kártékony vadak lajstromában vannak. A vadászoknak ama mondása, hogy minden köpet- és gyomortartalom- vizsgálatnak daczára nekik nyitott szemmel résen kell állniok a szabad természetben, igazságot rejt magában. A gyomor- és köpettartalom-vizsgálók soha- sem tagadták a szabadban való megfigyelés szükségességét, mert hiszen a gyomorvizsgálat csak arra ad feleletet : mit eszik a madár, a mellékkörülményeket, hogyan fogja meg zsákmányát stb., a megfigyelés hivatott kide- ríteni. A megfigyelésnek a szabadban s a vizsgálatnak a „meleg szobában" tehát ki kell egymást egészítenie. Nem szabad továbbá tisztán a hasznossági elv szemmeltartásával gyakorolni a madárvédelmet, ma mindinkább az ethikai és aesthetikai szempontok kezdik a madárvédelmet irányítani, különösen mióta a természeti emlékek fenntartásának eszméje vert gyökeret az emberek lelkében. Áll pedig ez különösen a ragadozó madarakra nézve; egyikük-másikuk — a szirti sas és méltó társa, a buhu - - maholnap már csak termé- szeti emlék lesz ! A gyomor- és köpettartalom- vizsgálatok terén különben még sok a teendő, velők is úgy vagyunk, mint sok más munkával, minél többet dolgozunk rajta, annál több újabb és újabb momentum lép föl. Pedig nagyarányú mun- kásság folyik e téren úgy Amerikában, mint Európában Amerikában, Washingtonban az U. S. Department of Agriculture. Division of Ornithology and Mammalogy-ja a mezőgazda- ságra nézve több értékes vizsgálatot végzett, így — hogy csak a fontosabbakat említsem — Walter B. Barrows és E. H. Schwarz 1 gyomor- tartalmi vizsgálatok alapján tisztázták az 1 The common crow of the United States, letin Nr. 5. 1895. Bill- sen ; allen andern Koniitaten geht Komitat Somogy voran, wo allein 1298 Ohreulen und U>H'2 andere Eulen abgeschossen wurden. Unter den Ohreulen sind besonders die Wald- ohreule (Asio otus L.) und die Sumpfohreule (Asio aeeipitrinus Pall.), also unsere nütz- lichsten Eulen zu verstehen, weil der mäch- tige Uhu und die kleine Ohreule nur in sehr kleiner Zahl zum Abschuss gebracht werden. Die Eulen sind natürlich auf der Liste in der Rubrik : Jagdlich schädliche Tiere aufgeführt. Die Aussage der Jäger, dass sie trotz aller Gewöll- und Magenuntersuchungen mit wach- samem Auge in der freien Natur einhergehen müssen, hat Berechtigung. Die sich mit Magen- und Gewölluntersuchungen befassenden For- scher stellten nie die Notwendigkeit der Be- obachtung in freier Natur in Abrede, da doch derartige Untersuchungen nur auf die Frage Antwort geben : was frisst der Vogel, die Nebenumstände : wie fängt er seine Beute etc., sollen die Beobachtungen im Freien auf- klären. Das Beobachten im Freien und das Untersuchen „in der warmen Stube" müssen daher einander ergänzen. .Man muss ferner den Vogelschutz nicht rein vom Utilitäts- prinzipe aus betreiben, heute üben ethische und aesthetische Momente immer mehr ihren Einrluss auf die Richtung des Vogelschutzes aus, besonders seit der Gedanke an die Erhal- tung der Naturdenkmäler die Menschheit erfasst hat. Kann man doch dies ganz besonders auf die Raubvögel anwenden, einer oder der andere — der Steinadler und sein ebenbür- tiger Geselle der Uhu sind heut-morgen nur Naturdenkmäler mehr I Auf dem Gebiete der Magen- und Gewöll- untersuchungen ist übrigens noch viel zu tun, auch hier gilt das, was bei vielen anderen Arbeiten, je mehr wir daran arbeiten, desto mehr neue Momente treten auf. Obzwar eine rege Tätigkeit auf diesem Gebiete in Amerika wie in Europa zu beobachten ist. In Amerika, in Washington machte das U. S. Department of Agriculture, Division of Ornithology and Mam- malogy für die Landwirtschaft mehrere wert- volle Untersuchungen. So, um nur die wich- tigsten zu erwähnen, klärten Walter B. Barrows und E. A. Schwarz1 auf Grund von Magen- 1 The common crow of the United States. Bul- letin Nr. 6. 1895. 19* 148 amerikai varjú (Corvus americanus) mezőgazda- sági helyzetét, W. B. Barrows 1 és Sylvester D. Judd a pedig a verébét. Európában a berlini Kaiserliche Biologische Anstalt-on kiviil újab- ban az „Ornith. Gesellschaft in Bayern" is megkezdte miniszteri támogatással a gyomor- tartalom-vizsgálatokat; eredményeit évi kiad- ványaiban 3 teszi közzé. Francziaországban a párisi Muséum d'histoire naturelle-ben Flo- rent Prévost ' kezdte meg a vizsgálatokat. A M. kir. Ornithologiai Központ továbbra is kötelességének ismeri, a mennyire csak lehet- séges, még fokozottabb buzgalommal folytatni idevágó vizsgálatait. Feladatomat már most az alábbiak fogják képezni : a magyar anyag — a M. Kir. Orni- thologiai Központ gyűjteménye alapján — vizs- gálati eredményét adni, olyanformán, mint első közleményemben tettem, azonkívül egy- szersmind a német eredményeket is ismertetni úgy, hogy lehetőleg egységes képet kapjunk a baglyok mező- és erdőgazdasági szerepéről. Minthogy pedig e sorok a gazda- és erdész- közönségnek is vannak szánva, a baglyoknak — legalább a fontosabbaknak — képét is adjuk, a köpet képével együtt, már csak azért is, mert a kép pótolja a hosszadalmas leírást. Többek előtt ismeretlen lesz az alábbiak- ban helykímélés czéljából gyakran csak latin nevén felsorolt emlős állat, azért itt a beve- zetésben adom a latin nevek magyar jelen- tését : Untersuchungen die landwirtschaftliche Be- deutung der amerikanischen Krähe (Corvus americanus), W. B. Barrows ' und Sylvester D. Judd2 die des Sperlings. In Europa beschäftigt sich ausser der Kaiserl. Biologischen Anstalt in Berlin neuerer Zeit auch die „Ornitli. Gesellschaft in Bayern" unter ministerieller Unterstützung mit Magenuntersuchungen, die Resultate werden in den jährlichen Verhand- lungen der Gesellschaft publiziert. In Frank- reich fing die Untersuchungen Florent Prévost 3 im Pariser Muséum d'histoire naturelle an. Die Königl. Ung. Ornithologische Centrale kennt es als ihre Pflicht auch für weiter, im mög- lichst noch grösserem Masstabe ihre dies- bezüglichen Untersuchungen fortzusetzen. Meine Aufgabe wird nun im Folgenden sein: die Resultate, welche die Untersuchungen des ungarischen Materials auf Grund der Ingluvien- Sammluiig der Kgl. Ung. Ornith. Centrale er- gaben, mitzuteilen, wie ich es schon in meiner ersten Mitteilung machte, ausserdem aber auch die deutschen Resultate mitteilen, damit wir ein möglichst einheitliches Bild über die land- und forstwirtschaftliche Bedeutung der Eulen bekommen. Da weiter diese Zeilen auch für das Land- und Forstpersonal bestimmt sind, geben wir auch die Abbildungen der Eulen — wenigstens der wichtigeren, allein schon darum, weil ein Bild oft eine weitschweifige Beschrei- bung erspart. Mehreren dürften die im folgenden aus Raumersparnis häutig nur lateinisch gegebenen Säugetiernamen unverständlich sein, darum mag hier in der Einleitung auch der deutsche Namen neben dem lateinischen stehen. Microtus arvalis Pall. = mezei poczok. — Feldmaus. Microtus agrestis L. = csalitjáró poczok. — Ackermaus. Microtus ratticeps Keys. u. Bl. = patkányfejű poczok. - - Nordische Wühlmaus. Microtus amphibius L. = vízi poczok. - - Mollmaus oder Wasserratte. Mus decumanus Pall. = vándor patkány. — Wanderratte. Mus musculus L. = házi egér. — Hausmaus. Mus sylvaticus L. = erdei egér. — Waldmaus. Mus agrárius Pall. = pirók egér. — Brandmaus. 1 The English Sparrow in North America. Bulletin 1. 1889. - The Relation of Sparrows to Agriculture. Bul- letin Nr. 15. 1901. 3 Verhandlungen der Ornithologischen Gesellschaft in Bayern. München. 4 Observations sur le régime alimentaire des Oiseaux. Omis, 1899, Nr. 3, pag. 121. 1 The English Sparrow in North America. Bulletin 1. 1889. 5 The Relation of Sparrows to Agricolture. Bul- letin Nr. 15. 1901. 3 Observations sur le regime alimentaire des Oiseaux. Omis, 1899, Nr. 3, pag. 121. 149 Mus minutus Pall. = törpe egér. — Zwergmaus. Evotomys glareolus Schreb. = erdei poczok. — Waldwühlmaus. Erinaceus europaeus L. = sündisznó. — Igel. Sorex araneus L. = erdei cziczkány. — Waldspitzmaus. Sorex minutus L. = törpe cziczkány. — Zwergspitzmaus. Neomys fodieus Pall. = vizi cziczkány. — Wasserspitzmaus. Crocidura russulus Herm. = házi cziczkány. — Hausspitzmaus. Talpa europaea L. = vakondok. — Maulwurf. Spermophilus citillus L. = ürge. — Ziesel. Cricetus vulgaris Desm. = hörcsög. — Hamster. Lepus europaeus Páll. = mezei nyúl. — Feldhase. Putorius nivalis L. = menyét. — Kleines Wiesel. liiilni. — Uhu. — Bubo bubo (L.). Legnagyobb fülesbaglyunk hazánk sziklás hegyi erdeiben, a Duna ligeteiben fordul elő. Chernél szerint leggyakoribb Felső-Magyar- országon a Kárpátokban. Erdélyben és az Alduna mellékén. Márczius végén, még inkább áprilisban költ. A m. kir. Ornithologiai központ gyomortar- talom-anyaga a következő: Unsere grösste Ohreule bewohnt die felsigen Bergwälder und Donau-Auen unseres Vater- lindes. Nach v. Chernél ist sie in Ober-Un- garn, in den Karpaten, in Siebenbürgen und an der unteren Donau am häufigsten. Ende März, noch mehr im April horstet sie. Das Ingluvien-Material der Kgl. Ung. Orni- thologischen Centrale ist folgendes : 1. Liptóujvár. 1899. Nov. 17. Mus decumanus. Pall. I.1) 2. Görgényszentirnre. 1901. Dec. 1. Csontok. — Knochen. 3ä Oraviczabânya, 1903. Apr. Coleoptera, Erinaceus europaeus L. tüskéi. — Stacheln. 4. Russ, 1907. Febr. 1. Microtus arvalis Pall. 12, Mus sylvaticus L. 1. 5. SsolnoJc-Doboka m., 1907. Febr. Tollfoszlánvok. — Federreste (unbestimmbar). 6. Gödöllő, 1908. OU. 29. Insect». 7. Bonyha, 1908. Dec. 20. Mus musculus L. 1. 8. Bonyha. 1909. Jan. 8. Egérszőr. — Mäusehaare. Ónod {Borsod m.), 1909. Febr. 1. 2 kavics. — 2 Kieselsteine. Hátszeg, 1909. Dec. 12 Microtus agrestis L. 1, Microtus arvalis Pall. 2. Nagyenyed, 1910. Máj. 8. Corvus 1. Kászonfeltíz, 1910. Április 16. Potamobius astacus L. 1, Mus decumanus Pall. 2, Putorius nivalis L. 1, Microtus amphibius L. 1, Microtus arvalis Pall. 7, Erinaceus europaeus L. tüskék. (Stacheln), Bonasa bonasia (L.) toll (Feder), számos békacsont — viele Frosch- knochen. Csíhkozmás, 1910. Máj. 21. Nagyobb emlős (róka?) csontjai. — Knochen eines grösseren Säugetieres (Fuchs?), Microtusok metszőfogai. -- Schneidezähne von Microtiden. 14. Marosillye, 1910. Dec. 26. Microtus arvalis Pall. 3. 9. 10. 11. 12.3 13 1 A leltári szám után azon esetben, ha több pél- dányról van szó, a példányszám, utána a lelőhely, a gyűjtés ideje és a gyomortartalomban talált álla- tok felsorolása számszerint következik. - Fiatalon felnevelt és 1 éves korában kiszabadult buhú gyomortartalma a 9. — 10. nap után. 3 Fészeknél lelt maradékok. 1 Nach der Inventar-Nummer folgt in solchen Fäl- len, wo es sich um mehrere Exemplare handelt, die Zahl derselben, dann Fundort, Zeit und ziffermässige Aufzählung der im Mageninhalt gefundenen Tiere. s Mageninhalt eines jung aufgezogenen und im Alter von einem Jahre entflohenen Uhus nach dem 9—10. Tage. 3 Beim Horst gefundene Reste. 150 A gyomortartalom vizsgálal s a fészeknél leli maradékok mutatják, hogy a buhú nem nagyon válogatós. A nagyobb emlősöktől az apró egerekig mindent megeszik, még a sün- disznói sem veti meg, még pedig olyankor sem, mikor bőven akad egyéb táplálék. Békát és rovarokat is es/.ik. Röriq 3 keletporoszországi példány gyom- rában 2 nyulat, egy nagyobb madár marad- ványait és húsrészeket; 1 nyugatporoszországi- ban (Blanken felde) 5 egeret; 1 pomerániaiban (Reinfeld) 1 egeret; 4 szibériai példányban 2 nyúl részeit, 1 kecskegödölyét és valószí- nűleg egy süketfajdtyúk részeit; 1 csehor- szágiban 1 egeret és 5 lótetűt; 2 magyar- országiban egeret; 1 bukovinai példányban meghatározhatatlan tollakat és szőröket; 1 kulmbachiban pedig 1 foglyot talált. Rzehak E.-nek alkalma volt 8 drb Bestwin (Galiczia) környékéről származó buhúköpetet megvizsgálni. A köpetek, szerinte nagy, hen- geres vagy idomtalan gomolyagok, a leg- nagyobbnak hossza 97-2 cm, átmérője 31/;, cm; a gömbölyded formájúak megközelítik az egerésző ölyv közepes tojásait. A köpetek- ben 2 nagy fakopáncs, 1 nyúl, 1 erdei egér és egy kisebb emlős volt, a nyúl meg volt serétezve. Jäckel köpet- és gyomortartalom-vizsgá- latainak eredménye: erdei egér. patkány, mezei poczok, fiatal és öreg sündisznó, nyúl, őzgida, süketfajd, nyírfajd, császármadár, fogoly, varjú, seregély. Groschupp R. egy buhú gyomrában mezei poczkot talált. Leisewitz W. 10 lengyelországi és szibériai példányban 1 repülő mókust, többször madár- részeket, nyúlrészeket, közönséges mókust. 2 vándorpatkányf. 1 menyétet, mezei poczkot, Lagomys sp.-t és sarki nyulat talált. Chernki, 3 magyarországi példányban egeret. 1 szajkót, madármaradványokat, nyúlszőrt és húst talált. Ugyané búvár könyvében találunk adatokat, hogy a buhút pisztránglopáson is érték. Érdekes Mojsissovics megfigyelése, melv szerint öreg buhúk a Drávafokon macska- baglyokkal neveltek föl egy fészekaljat. Az irodalomban találunk továbbá áriatokat, hogy a szarvasborjakat is megtámadja. Dil' Magenuntersuchunui'ii und die beim Horste gefundenen Reste zeigen, dass der I 'liii nicht sehr wählerisch ist. Von den grös- seren Säugetieren angefangen bis zu den kleinen Mäusen verzehrter alles, auch den Igel verschmäht er nicht und zwar auch zu einer Zeit, wenn an übriger Nahrung kein Mangel ist. Auch Frösche und Insekten frisst er. Rörig fand in 3, aus Ostpreussen stammen- den Exemplaren 2 Hasen, Reste eines grös- seren Vogels und Fleischteile ; in einem west- pri'iissischen (Blankenfelde)ö Mäuse ; in einem pommerischen (Reinfeld) 1 Maus; in 4 sibi- rischen Exemplaren waren Reste zweier Hasen, 1 Ziegenkitzlein und wahrscheinlich Keste einer Auerhenne ; in einem böhmischen 1 Maus und Ò Maulwurfsgrillen; in 2 ungarischen Mäuse; ein Exemplar aus der Bukowina hatte unbe- stimmbare Federn und Haare und 1 Kulm- bacher 1 Rebhuhn. Rzehak E. hatte Gelegenheit 8 Stück aus der Gegend von Bestwin (Galizien) stammende Uhu-Gewölle zu untersuchen. Die Gewölle sind nach ihm grosse, walzenförmige oder unförmige Ballen, die Länge des grössten war 9Vä cm, Diameter 3V3 cm ; die rundli- chen Formen ähneln den mittleren Eiern des Mäusebussards. In den Gewöllen waren 2 grosse Buntspechte, 1 Hase, 1 Waldmaus und ein kleineres Säugetier, der Hase hatte Schrotkörner. Die Gewöll- und Magenuntersuchungen Jäckels ergaben : Waldmäuse, Feldmäuse, junge und alte Igel, Hasen. Rehkitzen. Auer- hühner, Birkhühner, Haselhühner, Rebhühner, Krähen, Stare. Groschup, R. fand im Magen eines Uhus Feldmäuse. Leibewitz, W. fand in 10 polnischen und sibirischen Exemplaren 1 Flugeichhorn, mehr- mals Vogelreste, Hasenreste. 1 gemeines Eich- horn, 2 Wanderratten. 1 Wiesel, Feldmäuse, Lagomys sp. und 1 Schneehasen. v. Chernél fand in 3 ungarischen Exem- plaren Mäuse. 1 Eichelhäher, Vogelreste, Hasen- haare und Fleisch. Im Werke dieses Forschers finden wir auch Daten, wonach der Uhu auch beim Forellenfang ertappt wurde. Interessant ist die Beobachtung Mojsisbovics' : Alte Uhus fütterten am Drávafok mit Waldkäuzen ihre Jungen auf. In der Literatur finden wir weiter, dass er auch Hirschkälber angreift. 151 Összegezve a különböző búvárok által kapott pozitív eredményt, kétségtelen, hogy ez a hatalmas erejű bagoly rendkívül káros a vad- állományra nézve. A szarvasborjútól kezdve az apró vadig, fogolyig mindent rabol. Ma azonban már a buhú is nemsokára a ritka madarakhoz fog tartozni, még nálunk is. A tömeges lelövés, fészekkiszedés erősen meg- apasztotta ezt az alkalmazkodni úgy látszik nem igen tudó madarat, száma folyton fogy. Védelmére azért máris felhozhatjuk az aestheti- kai szempontot, a mely méltó társával a kőszáli sassal együtt bizonyos reservatiókat, védett helyeket fog kijelölni számára, hogy a végső kipusztulástól megmentse. Nem szabad a vadásznak megfeledkeznie arról a hasznáról sem, a mit a bagolykunyhón tesz. Tehát ott, a hol még több pár fészkel, lőjük, apaszszuk meg számát, ahol azonban messze vidéken már csak egy maradt, hagyjuk meg természeti emléknek! Különös, hogy jóllehet meglehetős sok bagolygyomrot és köpetet vizsgáltam meg, mostanáig a csalitjáró poczkot (Microtus agre- stis L.) csak egyetlenegy esetben, éppen egy buhú gyomrában, melyet 1909 decz. 12-én, Hátszegen lőttek, sikerült megtalálnom. Úgy látszik, hogy ez a poczok, melyet a patkány- fejűvel együtt csak nem régen mutatott ki faunánkban Méhely Lajos1, meglehetősen ritka minálunk. Németországban sokat találnak bagolyköpetekben. Die von verschiedenen Forschern stammen- den 'positiven Untersuchungen zusammenfas- send kommen wir zu dem Resultat dass diese starke Eule für den Jagdbestand unstreitig sehr schädlich ist. Vom Hirschkalb angefangen bis zum Rebhuhne raubt sie alles. Heute jedoch wird auch der Uhu bald, sogar in Ungarn zu den seltenen Vögeln zählen. Das starke Ab- schiessen. Horstausheben hat die Zahl dieses scheinbar sich wenig anzupassen verstehen- den Vogels sehr vermindert, sein Bestand wird immer weniger. Zu seinem Schutze können wir daher bereits den ästhetischen Stand- punkt vorbringen, welcher ihm mit seinem ebenbürtigen Genossen, dem Steinadler gewisse Reservationen, geschützte Stellen geben wird, um ihn vom völligen Untergang zu retten. Der Jäger darf auch den Nutzen nicht ver- gessen, den er ihm auf der Aufhätte leistet. Also, wo noch mehrere Paare horsten, mögen wir ihn abschiessen, seine Zahl vermindern, wo aber auf weitem Gebiete nur mehr ein einzelner geblieben, lassen wir ihn als Natur- denkmal ! Eigentümlicherweise fand ich bis jetzt — obzwar ich ziemlich viele Eulenmägen und Gewölle untersuchte, nur ein einzigesmal, eben im Magen eines Uhus, welcher 1909 am 12- Dez. bei Hátszeg erlegt wurde, die Ackermaus (Microtus agrestis L.). Es scheint dass dieses Tier, welches mit der nordischen Wühlmaus für unsere Fauna erst vor kurzer Zeit von Ludwig v. .Méhely1 festgestellt wurde, bei uns in Ungarn ziemlich selten ist. Im Deutschland wird sie häufig in den Eulen- gewöllen gefunden. Erdei fülesbagoly. — Waldohreule. — Asio otus (L.). Csaknem varjúnagysigú, feltűnő hosszú fülei eléggé megkülönböztetik többi baglyaink- tól. Hazánkban mindenütt közönséges, úgy fenyves, mint lomberdőkben. Áprilisban költ. Kedvencz fái alatt könnyűszerrel gyüjthetjük össze köpeteit, melyek hoszszúkásan gömböly- dedek. 100 drb közepes hossza, szélessége 1 V. ö. Dr. Méhely Lajos: .Két új poezokfaj a magyar faunában". Állattani közlemények 1908. Fast von Krähengrösse, ihre auffallend lan- gen Federbüsche kennzeichnen sie genügend vor unseren übrigen Eulen. In Ungarn ist sie überall gemein, in Nadel- und Laubwäldern. Brütet im April. Unter ihren Lieblingsbäumen können wir ihre länglichrunden Gewölle leicht zusammenlesen. Die mittlere Länge, 1 Dr. Méhely Lajos : „Két új poezokfaj a magyar faunában." Állattani Közlemények. 1908. 152 és magassága Rörio szerint 4-9 — 21 — 18 cm, közepes súlyuk 3.1 gr. Tavalyi közleményemben1 már beszámol- tam az addigi magyar anyag vizsgálatáról. Ebben az esztendőben köpetgyüjteményünk Breite und Höhe im Durchschnitt von 100 Stück beträgt nach Roma 49— 2'1 — 1'8 cm. Das mittlere Gewicht ist 3'1 g. In meiner vorjährigen Mitteilung" gab ich schon das bisherige ungarische Material. In diesem Jahre erhielt unsere Gewöllsammlung wieder Zuwachs. Insbesonders sandte Frau 1. ábra. Erdei fülesbagoly. — Abb. 1. Waldohreule. szaporodott. Nevezetesen Fernbach KÁROLY-né volt ismét szives nagyobb anyagot bácsér- babapusztai birtokáról beküldeni: Karl v. Fernbach von ihrem Bácsér-Baba- pusztaer Gute in freudlichster Weise wieder grösseres Material : 82. 200 drb (St.) Bácsér- Bababuszta, 1910. Nov. Microtus arvalis Pall. 271, Mus sylvaticus L. 7. Mus musculus L. 3, Passer 1. 83. 100 drb (St.) Bácsér- Babapuszta, 1911. Jim. Microtus arvalis Pall. 157, Mus sylvaticus L. 10. Mus musculus L. 2, Mus minutus Pall 1, Passer 2, Parus 2. Aquila. XVII. 1910, p. 176-179. L Aquila. XVII. 1910, pag. 176—179. 153 Az újonnan megvizsgált 300 köpet csak megerősíti a tavaly kapott eredményt: az erdei fülesbagoly kétségtelenül leghasznosabb baglyunk. A két czinege a rengeteg számú poczok mellett számba sem jöhet. A magá- nyosan álló parkban tanyázó bácsér-baba- pusztai baglyok a környék legjobb egérpusz- titói. A fenti anyagon kívül alkalmam volt még Csörqey TiTus-tól, az intézet titkárától tanul- mányi kirándulásai alkalmával gyűjtött köpe- teket megvizsgálnom: Die Untersuchung der neu eingelaufenen 300 Gewölle bestätigt nur das vorjährig gewonnene Resultat : Die Waldohreule ist unstreitig unsere nützlichste Eule. Die zwei Meisen kommen bei der riesigen Menge der Feldmäuse gar nicht in Betracht. Die den einsam stehenden Park von Bácsér-Babapuszta bewohnenden Waldohreulen sind die besten Mäusevertilger der Gegend. Ausser obigem Material hatte ich noch Gelegenheit die vom Sekretär unseres Insti- tutes, Titus Csörgey auf seinen Studien-Exkur- sionen gesammelten Gewölle zu untersuchen. 84. 165 drb (St.) Kiskunhalas, Fehértó-erdö, 1911 telén {Winter). Microtus arvalis Pall. 240, Mus sylvaticus L. 44, Mus musculus L. 4, Mus agrárius Pall. 1, Passer domesticus L. 18, Passer montanus L. 5. 85. 10 drb (St.) Tolnatamási, 1911 telén (Winter). Microtus arvalis Pall. 14, Mus sylvaticus L. 3. Rengeteg mennyi- ségű köpetet vizsgál- tak meg a német bú- várok. Altdm a köpetekben következő állatokat ta- lált: erdei egér, törpe egér, vízi poczok, erdei poczok, mezei poczok, sok csalitjáró poczok, erdei cziczkány, madár. Jäckel 939 köpetet vizsgált át, melyekben 26 vakond, 19 czicz- kány, 135 erdei egér, 9 vízipoc/.ok, 17 erdei poczok, 95 csalitjáró poczok, 788 mezei po- czok, 36 madár — közöttük 1 erdei pinty, 8 béka, 9 cserebogár, 16 ganajtúró, 27 ló- tetű, 7 tücsök, több bogár és néhány sáska volt. Baer és Uttendőrfer Niesky környékén gyűjtöttek köpeteket. 38 köpetben 69 gerin- czest és néhány bogarat találtak: 10 erdei cziczkány, 20 pirók egér, 2 erdei egér, 4 egér, 21 mezei poczok, 10 erdei poczok, 1 csalitjáró poczok, 2 fiatal nyúl vagy üregi nyúl, 4 ganajtúró. Később Uttendőrfer egy- maga folytatta vizsgálatait. Gnadenfrei vidé- kén, Sziléziában 1898— 1901-ig 1814 drb köpetet gyűjtött. A vizsgálat eredménye: 9 vakondok, 3 cziczkány, 2944 mezei poczok, Aquila XVIII. 2. ábra. Erdei fülesbagoly köpet. Abb. 2. Gewölle der Waldohreule. Riesig viel Gewölle untersuchten die deut- schen Forscher. Altum fand in den Ge- wöllen folgende Tiere: Waldmäuse, Zwerg- mäuse, Wasserratten, Waldwühlmäuse, Feld- mäuse, viele Acker- und Waldspitzmäuse, Vögel. Jäckel untersuchte 939 Gewölle, in wel- chen 26 Maulwürfe, 19 Spitzmäuse, 135 Wald- mäuse, 9 Wasserratten, 17 Waldwiilhmäuse, 95 Acker m äuse, 788 Feldmäuse, 36 Vögel — darunter 1 Buch- fink —, 8 Frösche, 9 Maikäfer, 16 Ross- käfer, 27 Maulwurfsgrillen, 7 Grillen, mehrere Käfer und einige Heuschrecken waren. Baer und Uttendőrfer sammelten bei Niesky Gewölle. In 38 Gewöllen fanden sie 69 Wir- beltiere und einige Käfer : 10 Waldspitzmäuse, 20 Brandmäuse, 2 Waldmäuse, 4 Mäuse, 21 Feldmäuse, 10 Waldwühlmäuse, 1 Ackermaus, 2 Junghasen oder Kaninchen, 4 Rosskäfer. Später setzte Uttendőrfer seine Untersuchungen allein fort. Aus der Gegend von Gnadenfrei, in Schlesien sammelte er in den Jahren 1898—1901 1814 Stück Gewölle. Resultat der Untersuchung : 9 Maulwürfe, 3 Spitzmäuse, 20 154 2 csalitjáró poczok, 1 vizi poczok, 196 egér. többnyire erdei, 1 fiatal nyúl sp.? 8 magevő, 1 fogoly. 24 meghatározhatatlan madár, 4 béka, néhány cserebogár és ganajtúró. Gryr v. Schweppenbürq báró Bedburg, Müd- dersheim (Rheinland), Osterwieck a. Harz és Berlin környékéről összesen 1564 drb köpetet szedett össze, melyekben a legnagyobb számmal a mezei poczok és erdei egér volt. Talált még erdei cziczkányt, házi cziczkányt, nagy pelét, erdei poczkot, csalitjáró poczkot, vakondokot egy esetben fiatal nyulat, 1—1 pintyet, kenderikét, verebet, czitromsármányt, rovarevő madarat, zöldikét, békát. Érdekesek azok a vizsgálatok, melyeket ugyanezen búvár Berlepsch báró seebachi madárvédelmi kísérleti telepéről kapott anya- gon végzett. Az anyagot, 500—600 köpet, 2 pár erdei fülesbagoly fészke mellől szedték, tartalmuk: 3 házi cziczkány, 317 erdei egér, 1 pirók egér, 15 erdei poczok, 1 vizi poczok, 3 csalitjáró poczok, 574 mezei poczok. 1 hör- csög, 1 üregi nyúl, 10 madár, 1 — 1 csere- bogár, Geotrupes és Necrophorus gerraanicus. A madarak közül csak 3 volt rovarevő, a többi: 1 megyvágó, 2 citromsármány, 1 — 1 veréb, kenderike (?) és pinty (?). A seebachi anyag vizsgálatának eredménye ugyanaz, mint a magyar bácsér-babapusztaié: még madár- védelmi telepeken sem okoz kárt az apró madárságban az erdei fülesbagoly. Wiedemann 250 köpetben a következő álla- tokat találta: 1 vakondok, 1 erdei cziczkány, 22 erdei egér, 527 mezei poczok, 30 csalit- járó poczok, 56 más egér, 2 kis madár. Parrot 8 példány gyomrában csak egeret és 2 cserebogarat talált. Leisewitz 154 gyomortartalmat vizsgált meg következő eredménynyel: 264 mezei poczok, 27 erdei egér, 19 cziczkány, 1 törpe egér, 1 menyét, 1 kis madár, 1 vörösbegy, 1 rigó, 1 kis magevő, 1 kis rovarevő, 25 cserebogár, 12 ganajtúró, 2 lepke, 2 földi hernyó, 3 más rovar. Rörig 358 példány gyomrában talált: 708 egeret, 1 patkányt, 10 cziczkányt, 4 verebet, 3 királykát, 2 sármányt, 1 közepes madarat, 1 esetben tojáshéjt, 1 békát, 7 szer ganaj- 2944 Feldmäuse, 2 Ackermäuse. 1 Wasser- ratte, 196 Mäuse — meistens Waldmäuse — , 1 Junghase sp. ?, 8 Körnerfresser, 1 Rebhuhn, 24 unbestimmbare Vögel. 4 Frösche, einige Maikäfer und Rosskäfer. Freiherr Geyr v. Schweppenburo brachte aus den Gegenden Bedburg, Müddersheim (Rhein- land), Osterwick a. Harz und Berlin 1564 St. Gewölle zusammen, in welchen grösserenteils Feldmäuse und Waldmäuse waren. Ausserdem waren noch Waldspitzmäuse, llausspitzmäuse, grosse Siebenschläfer, Waldmühlmäuse, Acker- mäuse, Maulwürfe, in einem Falle ein Jung- hase, je 1 Finke, Hänfling, Sperling, Gold- ammer, Insektenfresser, Grünling, Frösche nachzuweisen. Interessant sind diejenigen Untersuchungen, welche genannter Forscher an dem von der Vogelschutzstation des Freiherrn v. Beri.epsch in Seebach stammenden Material machte. Die Gewölle — 500 — 600 Stück. — wurden neben den Nestern zweier Waldohreulen aufgelesen, ihr Inhalt war: 3 Hausspitzmäuse, 317 Wald- mäuse, 1 Brandmaus, 15 Waldwühlmäuse, 1 Wasserratte, 3 Ackermäuse, 574 Feldmäuse, 1 Hamster, 1 Kaninchen, 10 Vögel, je 1 Mai- käfer, Geotrupes und Necrophorus germanicus. Von den Vögeln waren nur 3 Insektenfresser, die anderen : 1 Kirschkernbeisser, 2 Gold- ammern, je 1 Sperling, Hänfling (?) und Fink(?) Das Ergebnis des untersuchten Materials von Seebach gleicht dem ungarischen von Bácsér- Babapuszta vollkommen: sogar in Vogelschutz- stationen tut die Waldohreule den Kleinvögeln keinen Abbruch. Wiedemann fand in 250 Gewöllen folgende Tiere: 1 Maulwurf, 1 Waldspitzmaus, 22 Wald- mäuse, 527 Feldmäuse, 30 Ackermäuse, 56 andere Mäuse, 2 kleine Vögel. Parrot fand in den Mägen von 8 Exem- plaren nur Mäuse und 2 Maikäfer. Leisewitz untersuchte 154 Mageninhalte mit folgendem Resultate : 264 Feldmäuse, 27 Wald- mäuse, 19 Spitzmäuse. 1 Zwergmaus, 1 Wiesel, 1 Kleinvogel, 1 Rotkelchen, 1 Drossel, 1 kleiner Körnerfresser, 1 kleiner Insektenfresser, 25 Maikäfer, 12 Rosskäfer, 2 Schmetterlinge, 2 Erdraupen, 3 andere Insekten. Rökig fand in den Mägen 358 Exemplare: 708 Mäuse. 1 Ratte, 10 Spitzmäuse, 4 Sperlinge, 3 Goldhähnchen, 2 Ammern. 1 mittleren Vogel, 1-mal Eierschalen, 1 Frosch, 7-mal Rosskäfer, 155 túrót, 5-ször cserebogarat, 3-szor lótetüt, 3-szor meghatározhatatlan bogarat, egyszer kalló- cserebogarat és egyszer 1 nagy éjjeli lepkét. Rörio köpettartaloni-vizsgálatai ezrekre rúgnak; nem tudom itt részletesen felsorolni Német- ország különböző vidékeiről kapott köpetvizs- gálatait, csak a végső eredményt adhatom, melyben egyszersmind benne van a többi búvár vizsgálata. Németországban eddig 6257 drb erdei füles- bagolyköpetet vizsgáltak meg Eredmény : Káros állatok: Hörcsög 2 Pele 1 Egér 1,545 Erdei poczok 118 Mezei poczok 8,497 Összesen . 10,163 Hasznos állatok: Mezei nyúl, fiatal ) Üregi nyúl ) Vakondok 41 Cziczkány 65 Madár 171 Összesen . 283 Gazdaságilag közömbös állatok: Béka 47 Összesen 47 Százalékban kifejezve: Hasznos állatok 2'5% Káros állatok 97-0u/0 Gazdaságilag közömbös állatok 0 5% Ezek a számok elég világosan bizonyítanak az erdei fülesbagoly hasznossága mellett. Temérdek káros rágcsáló pusztításával leg- messzebbre menő kíméletet érdemel. 5-mal Maikäfer, 3-mal Maulwurfsgrillen, 3-mal unbestimmbare Käfer, 1-mal Walker und 1-mal einen grossen Nachtschmetterling. Die Gewöll- untersuchungen Rörigs belaufen sich auf Tau- sende, ich kann hier unmöglich ausführlich seine aus den verschiedenen Gegenden Deutsch- lands stammenden Gewölluntersuchungen mit- teilen, nur das Endresultat, in welchem auch die Untersuchungen der anderen Forscher mit inbegriffen sind, geben. In Deutschland wurden bisher 6257 St. Waldohreulen-Gewölle unter- sucht. Resultat : Schädliche Tiere : Hamster 2 Siebenschläfer 1 Mäuse 1.545 Wald Wühlmäuse 118 Feldmäuse . . 8.497 Zusammen 10.163 Nützliche Tiere: Junghasen Ì g Kaninchen j Maulwürfe 41 Spitzmäuse 65 Vögel 171 Zusammen 283 Wirtschaftlich gleichgültige Tiere : Frösche 47 Zusammen 47 In Prozenten : Nützliche Tiere 2.5% Schädliche Tiere 97.0% Wirtschaft! gleichgültige Tiere . 0.5% Diese Zahlen sprechen deutlich für die Nützlichkeit der Waldohreule. Durch Vertilgen einer riesigen Menge schädlicher Nager ver- dient sie unseren weitestgehenden Schutz. 20* 156 Heti fülesbagoly. — Sompfolireule. -- Asio accipitrlnns (Páll. Olyan nagyságú, mint előbbi, azonban hosszabb szárnyai nagyobbnak tüntetik fel; feje aránylHg kicsiny, fülei rövidebbek, s ezért gyakran nem is vehetők észre. Tavaszi és főleg őszi költözéskor hazánkban közönséges, egyes helyeken költ is májusban, júliusban. Szétszórtan heverő köpeteit épp oly könnyen szedhetjük, mint előbbiéit, alig különböznek tőle. Rurig szerint közepes hosszuk 41 mm, átmérőjük 22 mm, közepes súlyuk 2'54 g. A magyar anyag a következő: Von der Grösse der vorigen, ihre längeren Flügel lassen sie jedoch grösser erscheinen; ihr Kopf ist verhältnismässig klein, Feder- büsche kürzer und darum oft gar nicht be- merkbar. Auf ihren Frühjahrs- und besonders Herbstwanderungen ist sie in Ungarn häufig, auf einigen Stellen brütet sie auch im Mai, Juli. Ihre verstreut liegenden Gewölle kann man eben so leicht zusammenklauben, wie die der vorigen Art, sie unterscheiden sich auch kaum von diesen. Nach Roma ist ihre mittlere Länge 41 mm, Durchmesser 22, mittleres Gewicht 2-54 g. Das ungarische Material ist folgendes : 1. 4 drb (St.) Velencze, 1895. Nov. Microtus arvalis Fall. 7, Mus sylvaticus L. 4. 2. 2 drb (St.) Velenose, 1895. Nov. Microtus arvalis Pall. 10. 3. 3 drb (St.) Velencze, 1895. Nov. Microtus arvalis Pall. 8, Mus sylvaticus L. 1. 4. 3 drb (St.) Szentgotthárd (Erdély), 1896. Nov. Mus musculus L. 2, Microtus arvalis Pall. 1. Fringillidae 2. 5. 2 drb (St.) Szentgotthárd (Erdély), 1896. Nov. Microtus arvalis Pall. 2, Mus sylvaticus L. 1, Fringillidae 1. 6. 2 drb (St.) Csala (Fehér m.), 1896. Nov. Microtus arvalis Pall. 3, Mus sylvaticus L. 1, Mus musculus L. 1. 7. 4 drb (St ) Csala (Fehér m.), 1896. Nov. Microtus arvalis Pali,. 4. Mus sylvaticus L. 4. 8. 5 drb (St.) Csala (Fehér m.), 1896. Nov. Microtus arvalis Pall. 7, Mus sylvaticus L. 5, Crocidura russulus Herm. 2- 9. 6 drb (St.) Csala (Fehér m), 1896. Nov. Microtus arvalis Pall. 5, Mus silvaticus L. 5, Mus musculus L. 1. 10. 6 drb (St.) Velencze, 1896. Dec. Microtus arvalis Pall. 6, Mus sylvaticus L. 6 11. 2 drb (St.) Velencze, 1896. Dec. Microtus arvalis Pall. 6, Mus sylvaticus L. 1, Mus mus- culus L. 1. 12. 6 drb (St.) Csala (Fehér m.), 1897. Mart. Microtus arvalis Pall. 8, Mus sylvaticus L. 1, Mus musculus L. 1, Passer 1. 13- 7 drb (St.) Csala (Fehér tri.), 1897. Mart. Microtus arvalis Pall. 11, Mus sylvaticus L. 1. 14. 3 drb (St.) Csala (Fehér m.), 1897. Mart. Microtus arvalis Pall. 5, Mus sylvaticus L. 5, Mus musculus L. 2. 15. 6 drb (St.) Csala, 1897. Mart. Microtus arvalis Pall. 9, Mus sylvaticus L. 4, Mus mus- culus L. 1. 16. 7 drb (St.) Csala, 1897. Mart. Microtus arvalis Pall. 9, Mus sylvaticus L. 4, Crocidura russulus Herm. 3. 17. 7 drb (St.) Csala, 1897. Mart. Microtus arvalis Pall. 4, Mus sylvaticus L. 6, Mus mus- culus L. 1. 18- 7 drb (St.) Csala, 1897. Mart. Microtus arvalis Pall. 11, Mus sylvaticus L. 3, Mus mus- culus L. 1. 19. 6 drb (St.) Csala, 1897. Mart. Microtus arvalis Pall. 9, Mus sylvaticus L. 5. 20. 5 drb (St.) Csala, 1897. Mart. Microtus arvalis Pall. 3, Mus sylvaticus L. 6, Passer 1, Spermophilus citillus L. 1. 21. 6 drb (St.) Csala, 1897. Mart. Microtus arvalis Pall. 4, Mus sylvaticus L. 5. 22. 4 drb (St.) Kethely, 1897. Okt. 23. Microtus arvalis Pall. 2, Mus sylvaticus L. 1. 157 3. ábra. Réti fülesbagoly. Abb. 3. Sunipfohreule. 23. 3 drb (St.) Kethelij, 1897. Nov. 2. Microtus ni- valis Pall. 2. 24. 2 drb (St.) Sajloskál, 1897. Nov. 23 Microtus arvalis Pall. 1. 25. 6 drb (St.) Kőszeg, 1898. Jan. Microtus arvalis Pali,. 7. 26. 5 drb (St.) Kőszeg, 1908. Jan. Microtus arvalis Páll. 8. 27. 6 drb (St.) Kőszeg, 1898. Jan. Microtus arvalis Páll. 8. 28- 5 drb (St.) Kőszeg. 1898. Jan. Microtus arvalis Páll. 8. 29. 5 drb (St.) Kőszeg. 1898. Jan. Microtus arvalis Páll. 6, Emberiza citrinella L. 1, Curculionida 1. 30. 7 drb (St.) Kőszeg, 1898. Jan. Microtus arvalis Páll. 5. Több vadrózsamag. — Mehrere Kerne von Rosa canina L. 31. 6 drb (St.) Kőszeg, 1898. Jan. Microtus arvalis Pall. 4, Telephorus 1. 32. 6 drb (St.) Kőszeg, 1898. Jan. Microtus arvalis Pall. 8. 33. 7 drb (St.) Kőszeg, 1898. Jan. Microtus arvalis Pall. 7. 34. tj drb (St.) Kőszeg, 1898. Jan. Microtus arvalis Pall. 6. 35. 4 drb (St.) Kőszeg, 1898. Jan. Microtus arvalis Pall. 8, Sorex araneus L. 1. 36. 5 drb (St.) Kőszeg, 1898. Jan. Microtus arvalis Pall. 7. 37. 4 drb (St.) Kőszeg, 1898. Febr. Microtus arvalis Pall. 11. 38. 5 drb (St.) Kőszeg, 1898. Febr. Microtus arvalis Pall. 8, Curculionida 1. 39. 4 drb (St.) Kőszeg, 1898. Febr. Microtus arvalis Pall. 8, Geotrupes 1, Aphodius 1, Cur- culio 1. 40. 3 drb (St.) Kőszeg, 1898. Febr. Microtus arvalis Pall. 7. 41. 4 drb (St.) Kőszeg, 1898. Febr. Microtus arvalis Pall. 6. 42. 6 drb (St.) Kőszeg, 1898. Febr. Microtus arvalis Pall. 8, Mus sylvaticus L. 1. 43 6 drb (St.) Kőszeg, 1898. Febr. Microtus arvalis Pall. 5. 44. 4 drb (St.) Középhantos (Fehér m.), 1898. Mart. Microtus arvalis Pall. 5, Mus musculus L. 4, Mus sylvaticus L. 2, Sorex araneus L. 1. Geotrupes 1 45. Kőszeg, 1898. Mart. 17. Microtus arvalis Pall. 4, Telephorus 1 álcza — Larve. 46. 5 drb (St.) Középhantos, 189*. Apr. Microtus arvalis Pall. 4, Mus musculus L. 3, Fringilla 1, Geotrupes 2. 47. 5 drb (St.) Középhantos, 1898. Apr. Microtus arvalis Pall. 7, Mus sylvaticus L. 3, Sorex araneus L. 1. 48. 3 drb (St.) Középhantos, 1898. Apr. Microtus arvalis Pall. 4, Mus sylvaticus L. 5, Mus musculus L. 1. 49. 3 drb (St.) Közéjihantos, 1898. Apr. Microtus arvalis Pall. 6, Mus sylvaticus L. 2, Mus musculus L. 2 Sorex araneus L. 1. 50. 6 drb (St.) Középhantos, 1898. Apr. Microtus arvalis Pall. 1, Mus sylvaticus L 5, Mus musculus L. 2, Putorius nivalis L. 1, Passer 1, Geotrupes 2. 51. 4 drb (St.) Kőszeg, 1998. Mart. 8. Microtus arvalis Pall. 6. 52. Liptóújvár, 1901. Sept. 10. Egérszőr. — Mäusehaare. 53. Komárom, 1901. Sept. 20. Microtus arvalis Pall. 2, Mus sylvaticus L. 3. 54. Bogga, 1901. Sept. 22. Egérszőr. — Mäusehaare. 4. ábra. Réti fülesbagoly köpet. Abb. 4. Gewölle der Sumpfohreule. 158 55. Nemesócsa, Sept. 22. Microtus arvalis Pau,. 2, Mus sylvaticus L. 2, Mus musculus L. 1. 56. Liptóújvár 1900. Jan. 16. Egérszőr. — Mäusehaare. 57. Komárom, 1903- Mart. 7. Microtus arvalis Páll. 3. 58. Óverbász, 1904. Jan. 28. Mus sylvaticus L. 8. 59. Óverbász, 1904. Nov. 13. Mus sylvaticus L. 1. 60. Óverbász, 1905. Febr. 10. Microtus arvalis Páll. 1, Mus sylvaticus L. 5. 61. 6 drb (St.) Keszeg falu, 1905. Nov. 2 Microtus arvalis Pali,. 13, Mus sylvaticus L. 2. 62. •) drb (St.) Keszegfalu, 1905. Nov. 2. Microtus arvalis Páll. 14, Mus sylvaticus L. 1. 63. 6 drb (St.) Keszeg falu, 1905. Nov. 2. Microtus arvalis Páll. 14. 64. 7 drb (St.) Keszegfalu, 1905. Nov. 2. Microtus arvalis Páll. 16. 65. Keszegfalu, 1905. Nov. 2. Microtus arvalis Páll. 3. 66. Keszeg falu, 1905. Dec. 1. Egérször. — Mäusehaare. 67. Keszegfalu, 1906. Jan. 31. Sorex araneus L. 2. 68. Keszegfalu, 1906. Febr. 2. Microtus arvalis Páll. 2. 69. Keszegfalu, 1906. Febr. 25. Egérszőr. — Mäusehaare. 70. Illmìc, 1906. Okt. 18. Microtus arvalis Pall. 1, Perdix perdix (L.) 1. 71. 2 drb (St.) Óverbász, 1905. Nov. 23. Microtus arvalis Páll. 4, Mus sylvaticus L. 1, Putorius nivalis L. 1. 72. Komárom, 1907. Aug. 30. Alauda 1. 73. Ujverbász, 1907. Okt. 15. Mus agrárius Páll. 2- 74. Szigetcsép, 1907. Dec. 1. Microtus arvalis Páll. 2, Mus sylvaticus L. 1. 75. Törökbecse, 1908. Febr. 20. Microtus arvalis Páll 1, Mus musculus L. 1, Crocidura rus- sulus Herm. 2. 76. Csála, 1908. Febr. 17. Microtus arvalis Páll. 1, Mus sylvaticus L. 1. 77- Óverbász, 1908. Febr. 15. Madárlollfoszlányok. — Vogelfederreste. 78. Gödöllő, 1908. Okt. 22. Turdus 1. 79. Óverbász, 1908. Okt. 19. Mus sylvaticus L. 2, Madártollfoszlányok. - - Vogelfederreste. 80. Szentmárton, 1908. Sept. 26. Mus musculus L. 1. 81. Komárom, 1908. Dec. 28. Microtus arvalis Páll. 1. 82. Óverbász, 1908. Okt. 7. Mus sylvaticus L. 1. 83. Bácsalmás, 1908. Dec. 22. Microtus arvalis Pali,. 2. 84. Temeskirályfalu, 1909. Jan. 21. Mus sylvaticus L. 4. 85. Dőlni Miholjac. 1909. Nov. 25. Microtus arvalis Páll. 3. 86. Kovasincz, 1909. Nov. 28. Microtus arvalis Páll. 5. 87. Szélszeg, 1910. Sept. 16. Microtus arvalis Páll. 3- 88. Erzsébetváros, 1909. Nov. 24. Microtus arvalis Páll. 3. 89. Nagygombos, 1909. Jan. 30. Mus sylvaticus L. 3. 90. Dunaharaszti, 1910. Sept. 10. Microtus arvalis Páll. 2. 91. Aradmácsa, 1910. Aug. 30. Microtus arvalis Páll. 2, Mus decumanus Pali,. 1, Mus mus- culus L. 1. 92. Szélszeg, 1910. Sept. 16. Microtus arvalis Páll. 2. 93. Szélszeg, 1910. Sept. 16. Microtus arvalis Páll. 1. 94. Rákos, 1909. Sept. 22. Chloris chloris (L ) 1. 95. Óverbász, 1909. Mart. 2. Mus sylvaticus L. 1. 159 A megvizsgált gyomor- és köpettartalmak száma 304, melyekben a következő állatok részeit találtam, hónapok szerint is feltün- tetve : Die Zahl der untersuchten Mägen und Gewölle beträgt 304, in welchen ich die Reste folgender Tiere, auch nach Monaten geordnet, fand : A faj neve Name der Art Darab Stück Jan. Febr. Mart. Aor Aug. Sept. Oct. Nov. Dec. Microtus arvalis Pall. . . Mus svlvaticus L Mus agrárius Pall. . . . Mus decumanus Pall. . . Egérszőr — Mäusehaare 5 eset (Fälle) Crocidura russulus Herm. Spermophilus citillus L. Putorius nivalis L. . . . Emberiza citrinella L. . . Alauda Chloris chloris (L.) . . . Turdus . Madártollfoszlányok — Feder- reste 2 eset (Fälle) . . Insecta 8 eset (Fälle) . . . A megvizsgált gyomrok és kö- petek hónapok szerint kö- vetkezőkép oszlanak meg: Die untersuchten Mägen und Gewölle verteilen sich auf die einzelnen Monate fol- genderweise : 409 118 27 2 1 7 6 1 2 3 4 1 1 1 1 304 82 10 1 3 1 2 73 58 7 1 1 o 1 2 38 91 43 10 3 1 1 2 2 71 22 15 8 2 1 1 1 2 22 2 1 1 1 2 10 5 2 2 1 10 3 4 2 1 1 9 124 26 4 2 1 3 67 17 8 1 1 12 A vizsgálatból kitűnik, hogy ez a bagoly is kiváltkép egérfélékkel táplálkozik, őszszel a tarlókon, a felvidéken a burgonyaföldeken tartózkodva temérdek rágcsálót pusztít el. Hébe-korba elfog egy-egy apró madarat is, de ez a rengeteg számú poczok és egér mellett számba sem jöhet. A külföldi vizsgálatok ugyanilyen ered- ményre vezettek. Altum 7 réti fülesbagolyköpetben 1 erdei egeret, 3 törpe egeret, 1 erdei poczkot, 16 Die Untersuchung zeigt, dass sich auch diese Eule besonders von Mäusearten nährt. Im Herbste auf den Stoppeln, in den oberen Gegenden in den Kartoffeläckern sich auf- haltend, vertilgt sie eine Unmenge von Nagern. Hie und da fängt sie auch einen kleinen Vogel, dies kommt jedoch bei der grossen Zahl der Feld- und Waldmäuse gar nicht in Betracht. Die deutschen Untersuchungen ergaben das- selbe Resultat : Altum fand in 7 Sumpfohreulen- Gewöllen 1 Waldmaus, 3 Zwergmäuse, 1 Waldwühl- 160 csalitjáró poczkot és 1 erdei cziczkányt talált. JXckbi, szerint Lbu praeperator, ki össze- vissza vagy 300 drbot tömött ebből a fajból. csaknem mindi-' kizárólag egereket talált a gyomrukban, egyes esetekben madarakat; egy gyomor tele volt cserebogárral. Leisewitz 26 példány gyomrát vizsgálta meg következő eredménynyel: 48 mezei poczok, 3 erdei egér, 5 cziczkány, 1 mezei pacsirta, 1 poszáta, 1 béka, és 2 esetben meghatározhatatlan madárrészek. Rurig 101 példány gyomrában a következő állatokat találta: 180 egér, 1 cziczkány, 2 sármány, 1 zöldike, 1 kakuk, 1 haris, 1 pacsirta, 11 más kis madár és 1 nagyobb madár, 1 esetben pók. 480 köpet vizsgálata pedig a következő eredményt adta: Káros állatok: Egér Hl Erdei poczok ....... 7 Mezei poczok . 864 Összesen . 982 Hasznos állatok: Madarak . . 9_ Összesen . 9 Százalékban kifejezve: Káros állatok 99°/0 Hasznos állatok 1% A réti fülesbagoly tehát minden tekintetben kíméletet érdemel. maus. 16 Ackermäuse und 1 Waldspitz- maus. Nach .IXckp.i, fand Präperator Leu, der etwa 300 Stück dieser Art präparierte, in den Mägen fast ausschliesslich Mäuse, in einem Falle Vögel; ein Magen war mit Maikäfern vollgestopft. Leibewitz untersuchte die Mägen von 26 Exem- plaren mit folgendem Resultate: 48 Feldmäuse, 3 Waldmäuse, 5 Spitzmäuse, 1 I eldlerche, I Grasmücke, 1 Frosch und in zwei Fällen unbestimmbare Vögelreste. Rörig fand in 101 Mägen folgende Tiere : 180 Mäuse, 1 Spitzmaus, 2 Ammern, 1 Grün- ling, 1 Kuckuck, 1 Wiesenkönig, 1 Lerche, II andere Kleinvögel und 1 grösseren Vogel, einmal eine Spinne. 480 Gewölluntersuchungen ergaben folgendes Resultat: Schädliche Tiere : Mäuse 111 Waldwühlmäse 7 Feldmäuse . . 864 Zusammen 982 Nützliche Tiere : Vögel Zusammen In Prozenten : Schädliche Tiere 99% Nützliche Tiere 1% Die Sumpfohreule verdient also in jeder Hinsicht unseren Schutz. Uráli bagoly. — Habichtseule. Srynium uralense (Paia.) A buhú után legnagyobb baglyunk. Hosszú, ékalakú farka és nagysága eléggé különböz- teti meg a macskabagolytól, melylyel főleg vadászok szokták összetéveszteni. Hazánk hegyes vidékein az újabb vizsgálatok szerint nem ritka, s rendesen költ. A m. kir. Ornithologiai központ anyaga a következő : Nach dem Uhu unsere grösste Eule. Ihr langer, keilförmiger Schwanz und ihre Grösse unterscheiden sie genügend vom Waldkauz, mit dem sie oft von den Jägern verwechselt wird In den Gebirgsgegenden Ungarns ist sie den neueren Forschungen nach nicht selten und brütet auch regelmässig. Das Material der Königl. Ungarischen Omi- thologischen Centrale ist folgendes : 161 1. Görgényszentimre, 1903. Jan. 17. Evotomys glareolus Schreb. 2. 2. Oörgényszentimre, 1903. Jan. 26. Microtus arvalis Pall. 2. 3. Görgényszentimre, 1903. Febr. 4. Microtus arvalis Pall. 2. 4. Görgényszentimre, 1903. Febr. 12 Sorex araneus L. 4. 5. Görgényszaitimre, 1903. Nov. 28. Talpa europea L. I. 6. Görgényszentimre, 1904. Jan. 31. Microtus arvalis Pall. 3. 7. Békéscsaìia. l!>04. Sept. 18. Microtus arvalis Pall. Putorius nivalis L. 1. 8. Béa, 1907. Jan. 18. Microtus arvalis Pall. 3. 9. Fellen, 1907. Jan. 23. Microtus arvalis Pall. 1. 10. Felka, 1907. Jan. 23. Microtus arvalis Pall. 1, Evotomys glareolus Schreb. 1. 11. Rèa, 1907. Jan. 30. Microtus arvalis Pall. 2. 12. Csenger, 1906. Dec. 11. Microtus arvalis Pall. 4, Sorex araneus L. 1. 13. Hadad, 1907. Jan. 17. Mus sylvaticus L. 1. 14. Lasztomér, 1907. Mart. Microtus arvalis Pall. 1. Nagyobb emlős csontja. — Knochen eines grösseren Säugetieres. 15. Lasztomér, 1907. Mart. Microtus arvalis Pall. 1. Csontok. — Knochen. 16- Lasztomér, 1907. Mart. Csontok. - - Knochen. - - Madár — Vogel 1. 17. Lasztomér, 1907. Mart. Csontok. — Knochen. 18. Lasztomér, 1907. Mart. Csontok. — Knochen. Corvus. 1. 19. Lasztomér, 1907. Mart. Csontok. — Knochen. 20. Lasztomér, 1907. Mart. Csontok. — Knochen. 21. Lasztomér, 1907. Mart. Microtus arvalis Pall. 2. 22. Lasztomér, 1907. Mart. Csontok. — Knochen. ^2a. Lasztomér, 1907. Mart. Széttépett varjú és házi galamb maradványai. — Reste einer zerrissenen Krähe und Haustaube. 23. Lasztomér. 1907. Mart. Microtus arvalis Pall. 3. Nagy csoniok. — Grosse Knochen. 24. Deslié (Bosznia), 1907. Okt. 15. Sorex araneus L. 1, Evotomys glareolus Schreb. 1, Mus- cardinus avellanarius L. 1. 25. Felsöilosva, 1907 Mart. 28. Coleoptera. 26. Nagypöstyen, 1907. Mart. 3. Perdix perdix (L.) 1. 27. Bilak, 1903. Mart. 20. Mus sylvaticus L. 1. 28 Alvácza, 1908. Jan 26. Corvus 1. 29. Ruszkabdnya, 1907. Okt. 11. Mus sylvaticus L. 2. 30. Batta, 1907. Nov. 7. Sorex araneus L. 1. 31. Lippa, 1910. Febr. 15 Mus sylvaticus L. 1. 32. Tar, 1910. Apr. 8. Microtus arvalis Pall. 1, Passer 1, Fringilla 1. 33. Uz, 1909. Okt. 2. Geotrupes. 2 34. Gcrnyeszeg, 1910. Dec. 15. Microtus arvalis Pall. 4. 35. Draksinyest, 1902. Nov. 27. Talpa europaea L. 1. 36. Görgényszentimre, 1903 Mart. 2. Microtus arvalis Pall. 1. 37. Bdlincz, 1903. Mart. 6. Microtus arvalis Pall. 1, Rana sp. 1. 38. Görgényszentimre, 1903. Mart. 10. Sorex araneus L. 1. 39. Görgényszentimre, 1903. Jan. 11. Microtus arvalis Pall. 1, Evotomys glareolus Schreb. 1. 40. Eperjes, 1910. Okt. 14 Madártollfoszlányok. — Federreste. 41. Árvaújfalu, 1910. Okt. 25. Microtus arvalis Pall. 1. Aquila XVIIÎ. 21 162 A megvizsgált 42 gyomorban és köpetben a következő állatokat találtam: In den 42 untersuchten Mägen und Gewöllen land ich folgende Tiere : A faj neve Name rlcr Art Darab Stück Jan. Febr. Mart. Apr. Sept, Oct. Nov. I Ice .Minimis arvalis Pall. . ■ Mus svlvatieus L Evotomys glareolus Schreb . . . Talpa europaea L Sorex araneus L Muscardinus avellanarius L. . . Putorius nivalis L Nagyobb emlősök — Grössere Säu- getiere 9 eset (Fälle) .... Aves Corvus Columba Perdix perdix (L.) Passer Fringilla Rana Coleoptera 2 eset (Fälle) . . . A megvizsgált gyomortartalmak és köpetek hónapok szerint követ- kezőkép oszlanak meg : Die untersuchten Mägen und Ge- wölle verteilen sich auf die ein- zelnen Monate folgenderweise 35 5 5 2 8 1 1 42 13 1 4 10 9 1 9 — 1 — 2 — 1 — 1 — 1 1 1 — 1 — 17 A táblázat szerint az uráli bagoly főtáp- láléka a rágcsálók, e mellett azonban a va- dászatra kártékonynyá is válik az által, hogy az apró vadat is megdézsmálja — a talált csontok nagyobbrészt nyulak csontjai lehettek. Sajnos az anyag csekélysége nem elegendő ahhoz, hogy általánosabb következtetéseket vonhassunk e faj mező- és erdőgazdasági helyzetére. Azért egyelőre meg kell eléged- nünk a tények egyszerű felsorolásával. A külföldi anyag is nagyon kicsiny. Jáckel csak két példány gyomortartalmát kiizli, az egyikben egerek, a másikban vakon- dok és néhány ganajtúró volt. Röris 4 keletporoszországi példányt vizsgált meg. háromban csak egeret, egyben pedig egy meghatározhatatlan közepes nagyságú madarat talált. Der Tabelle nach machen die Hauptnahrung der Uraleule Nager aus, daneben wird sie jedoch durch Wegfangen zur niederen Jagd gehörender Tiere auch schädlich — die gefundenen Knochen dürften Hasenknochen gewesen sein. Leider ist das vorhandene Mate- rial zu klein, um über die land- und forst- wirtschaftliche Bedeutung dieser Art allgemei- nere Folgerungen machen zu können. Darum müssen wir uns vorläufig mit der Aufzählung der Tatsachen begnügen. Auch das auswärtige Material ist sehr gering. Jäckel teilt bloss den Mageninhalt zweier Exemplare mit ; in einem waren Mäuse, im anderen ein Maulwurf und einige Rosskäfer. Rörki untersuchte 4 ostpreussische Exem- plare, 3 hatten nur Mäuse, eines einen unbe- stimmbareil Vogel von mittlerer Grösse. 163 Macskabagoly. — Waldkaiiz. Syrnium aluco L. Gömbölyű nagy fejével, lazán ülő tollaza- tával elég nagy madár. Hazánk erdeiben mindenütt közönséges. Márcziusban költ. Neki is vannak kedvencz fái, melyeken aludni szokott, ezek alatt szedhetjük köpeteit, melyek különben nem oly gyakoriak, mint az erdei füles bagolyéi. Valamivel szélesebbek, mint rokonáé, egyébként nagyon hasonlók. Bakr és Uttendörfer szerint hosszuk körülbelül 6 cm, átmérőjük 4'/* cm. Anyagunk a következő : Mit seinem runden Kopfe, lose sitzenden Gefieder ist er ein ziemlich grosser Vogel. In den Wäldern Ungarns ist er überall gemein. Brütet im März. Auch er hat Lieblingsbäume, auf welchen er zu schlafen pflegt, unter ihnen linden wir seine Gewölle, welche übrigens nicht so häufig wie die der Waldohreule sind. Sie sind etwas breiter, als bei der Wald- ohreule, anderenteils sind sie ihnen sehr ähnlich, nach Baer und Uttendörfer beträgt ihre Länge 6 cm, ihr Durchmesser 4VS cm. Unser Material ist folgendes : 1. Csallóközsomorja, 1897. Febr. 6. Közepes nagyságú magevő madár. — Ein mittelgrosser körnerfressender Vogel. 2. Csallóközsomorja, 1897. Febr. 27. Sorex araneus L. 3, Emberiza citrinella L. 1. 3. Kethely, 1897. Nov. 2. Microtus arvalis Pai.l. 3. 4. Csallóközsomorja, 1897. Apr. 19. Microtus amphibius L 1, Melolontha. 5. Csallóközsomorja, 1899. Febr. 17. Madártollfoszlányok. — Federreste. 6. Királyerdő (Pozsony m), 1901. Dec. 8. Microtus ratticeps Keys. & Blas. 1, Evotomys glareolus Schreb. 2, Sorex araneus L. 1. 7. Királyerdő, 1901. Dec. 8. Mus sylvaticus L. 3. 8. Ószöny, 1902. Mai. 1. Melolontha 22, Corvus juv. 1, Pyrrhula 1. 9. Görgényszentimre, 1902. Okt. 16. Evotomys glareolus Schreb. 2, Mus musculus L. 2, Mus sylvaticus L. 2, Alauda 1, Hirundo sp. 2, Locusta 1. 10. Komárom, 1903. Mart. 18. Passer 1. 11. Magyarország, 1904. Mart. 6. Passer 1. 12. Komárom, 1904. Okt 26. Microtus arvalis Pali,. 1, Carduelis carduelis (L.) 1, Passer domesticus L. 1, Labidura 1. 13. Overbász, 1907. Nov. 17. Emberiza calandra L. 1, Chloris chloris (L.) 1. 14. Iìiarosberény, 1904. Nov. 8 Microtus arvalis Pall. I, sok hernyó — viele Raupen. 15. Iharosberény, 1904. Nov. 19. Putorius nivalis L. 1. 16. Overbász, 1904. Nov. 20. Mus musculus L. 2. 17. Overbász, 1904. Dec. 7. Chloris chloris (L.) 2 18. Szigetcsép, 1904. Dec. 16. Passer 1. 20. Overbász, 1904. Dec. 18. Mus agrárius Pall. 1. 21. Overbász, 1904. Dec. 18. Mus sylvaticus L. 2, Mus musculus L. 1. 22. Komárom, 1905. Jan. 18. Pica pica (L.) 1. 23. Pogányszentpéter, 1905. Jan 30. Madártollfoszlányok. — Federreste. 24. Komárom, 1905. Jan. 31. Pica pica (L.) 1. 25. Overbász, 1905. Febr. 17. Microtus arvalis Pall. 3, Mus sylvaticus L. 2. 26. Iharosberény, 1905. Mart. 3. Carabus 1. 27. Iharosberény, 1905. Jun. 2. Talpa europaea L. 1, Gryllotalpa vulgaris L. 1. 28. Iharosberény, 1905. Jun. 2. Mus sylvaticus L. 1, Dendrocopus sp. 1. 30. Debreczen, 1906. Okt. 10. Microtus arvalis Pall. 1, Mus musculus L. 1, Parus sp. 1. 31. Szigetcsép, 1906. Okt. 31. Microtus arvalis Pall. 1. 32. Keszegfalu, 1906. Okt. 29. Sorex araneus L. 3. 21* 164 33. Budapest, 1906. Dec. 15. Mus agrárius Pau,. 3, Crocidura russata Herm 1. 34. Mramorák, 1906. Nor. 26. Passer 3. 35. Párnica, 1907. Febr. 9. Mus musculua L. 1. Sorex araneus L. i. 37 Gnêzda, 1907. Febr 19. Egérszőr. — Mäusehaare. 38 Óverbász, 1907. Aug. 23. Talp:, europaea L. 1, Coleoptera. 39 Meqyercs 1907. Nov. 8. Microtus arvalis Pai.l. 1, Mus sylvaticus L. Z. 40' Szigetcsép, 1907. Mai. 14. Meloloutl.a vulgaris L. L, Fringilla sp. 1. ntj-^a 5. ábra. Macskabagoly. — Abb. 5. Waldkau/.. 41. Russ, 1907. Mart. 8. Mus musculus L. 1. 42. Kesztolcz, 1907. Mart. 18. Lárva 1 — Larve. 43. Russ, 1907. Mart. 4. Microtus arvalis Pall. 2. 44. Tiszasalamon, 1908. Mai. 3. Microtus aniphibius L. 1, Vesperugo sp. 1, Passer 2, számos rovar. — viele Insekten. 45. IÄszka {Zemplén m.), 1907. (M. 24. Microtus arvalis Pall. 1. 46. Liszka, 1907. Okt. 24. Crocidura rusculus Herm. 1, Insecta. 47. Galgócz, 1908. Nov. 8. Talpa europaea L. 1. 165 48. Szigetcsép, 1907. Dec. 25. Passer 1, álcza 4 — Larven. 49. Szepetk, 1908. Mart. 19. Parus sp. 1. 50. Zebegény, 1909. Jan. 3. Egérszőr. — Mäusehaare. 51. Arad, 1907. Nov. 10. Egérszőr. - - Mäusehaare. 52. Zebegény, 1909. Jan. 3. Passer 1. 53. Bars m., 1909. Mart. 28. Insecta. 54. Arad, 1909. Jan. 4. Egérszőr. — Mäusehaare. 55. Moldva, 1909. Febr. 28. Mus sylvaticus L. 1. 56. Győr, 1909. Febr. 1. Mus sylvaticus L. 1. 57. Sásd, 1908. Dec. 26. Álczák. — Larven. 58. Arad, 1909. Jan. 31. Mus sylvaticus L. 2, Crocidura russulus Hebm. 2. 59. Zebegény, 1909. Jan. 3. Perdix perdix (L.) 1. 60. Csála, 1907. Dec. 8. Perdix perdix (L.) 1. 61. Fazekasboda, 1908. Dec. 30. Mus sylvaticus L 1. Passer 2. (5. ábra. Macskabagoly-köpet. — Abb. 6. Gewölle des Waldkauzes. 62. Kőszeg, 1907. Jul 7. Lucanus cervus L. 1, Carabus violaceus L. 1. 63. Zalaegerszeg. 1909. Noi: 23. Microtus arvalis Pall. 1, Mus sylvaticus L. 1. 64. Násztu, 1909. Febr. 28. Mus agrárius Pall. 1. 65. Doljni-Miholjac, 1909. Nov 28. Mus sylvaticus L. 1. 66. Csíkszentmárton, 1910. Dec 22. Microtus arvalis Pall. 5. 67. Szepetk, 1909. Dec. 6. Sitta europaea L. 1. 68. Felsődacsolány, 1910 Febr. 26. Mus sylvaticus L. 1. 69. Németlad, 1910. Mart. 30. Mus sylvaticus L. 1, Lepus europaeus L. 1, Geotrupes 1. 70. Arad, 1910. Febr. 10. Mus sylvaticus L. 1, Parus coeruleus L. 1. 71. Kőszeg, 1899. Dec. 30. Passer 1. 72. Budakesz, 1909. Nov. 7. Microtus arvalis Pall. 1, Mus sylvaticus L. 1, Mus musculus L. 1, Passer 1. 73. Csíkcsekefalva, 1911. Jan. 12. Microtus arvalis Pall. 1, Passer domesticus L. 1. 74. Nagyvázsony, 1909. Jan. 8. Insecta. 75. 18 drb (St.) Csallóközsomorja, 1903. Mart. Microtus arvalis Pall. 4, Microtus ratticeps Keys & Blas. 3, Evotomys glareolus Scheeb. 6, Sorex araneus L. 3, Sorex minutus L. 2, Geotrupes 1. 76. Lengyeltóti, 1910. Dec. 5. Microtus arvalis Pall. 1, Mus sylvaticus L 1. 77. Nagymaros, 1911. Febr. 17. Passer 2, Fringilla sp 1. 166 Megvizsgáltam összesen 91 drb gyomrot és köpetet, melyben a következő állatok voltak: Ich untersuchte im ganzen Ol St. Mägen und Gewölle, in welchen folgende Tiere waren: A faj neve Name der Art ■2-« =3 'S Qt» 27 4 2 10 24 9 5 3 12 2 4 1 1 1 1 1 1 1 3 17 2 1 2 1 1 1 2 2 1 2 01 B fa sa Q. < '3 c s 3 •-s a < O. O O > o 55 o a Microtus arvalis Pali Microtus ratticeps Keys & Blas . . . Evotomys glareolus Schreb .... Egérszőr — Mäusehaare 4 eset (Fälle) . Aves meghatározh. — unbestimmb. 3 eset (Fälle) 1 2 2 2 1 2 2 1 10 3 6 1 1 1 5 o 1 2 1 1 12 6 3 6 1 1 3 2 1 o t-t 1 2 3 27 l 1 1 1 1 1 2 1 1 2 1 3 1 1 1 1 2 1 1 1 1 1 4 2 2 3 3 1 1 1 1 1 3 7 7 5 3 1 1 1 1 1 4 1 12 6 1 2 7 1 4 1 1 2 4 1 1 2 15 Alauda sp Chloris chloris (L.) Passer sp Perdix perdix (L.) Gryllotalpa vulgaris L Insecta 13 eset (Fälle) A megvizsgált gyomortartalmak és köpe- tek hónapok szerint következőkép osz- lanak meg : Die untersuchten Mägen und Gewölle verteilen sich auf die einzelnen Monate folgenderweise : 167 A fenti táblázatból kitűnik, hogy a macska- bagoly is főképpen rágcsálókkal táplálkozik, azonban sokkal nagyobb mértékben, mint társai, az apró madarakat is elfogja, még pedig nem csupán a téli hónapokban, hanem tavaszszal is. Az apró vadat is megdézsmálja, úgy hogy ott, a hol gyakori, különösen pedig madárvédelmi telepek közelében, fáczáuyosok- ban nem tűrendő. A patkányfejű poczok (Microtus ratticeps Keys. & Blas.) újabb négy példányát sikerült ezúttal a macskabagoly köpetében megtalál- nom. Az egyik a pozsonymegyei Királyerdő- ből való, honnan tavaly is került egy példány, erdei fülesbagoly gyomrából, ' a többi csalló. közsomorjai példány. Altom 208 köpetben hermelint, vándor- patkányt, házi, erdei, törpe egeret, erdei poczkot, vízi poczkot, mezei poczkot, csalit- járó poczkot, vízi, házi, erdei és törpe czicz- kányt, vakoudokot. mókust, czitromsármányt, fatetüt, fehér barázdabillegetőt, 15 más apró madarat és több bogarat talált. Jäckel 133 köpetet vizsgált meg következő tartalommal : 5 vakondok, 7 vízi, 12 közön- séges, 4 törpe és 28 fehérfogú cziczkány, 7 vándorpatkány, 28 házi és erdei egér, 1 kis menyét, 8 vízi, 4 erdei, 9 csalitjáró- és 139 mezei poczok, 1 meghatározhatatlan madár, 1 kakuk, különféle bogár, béka, hernyó, lepke, darázs és lótetű. Jäckel arra a következte- tésre jut, hogy a költési időszakban és télen túlnyomólag káros, egyébként pedig a haszon és kár egyenértékű. Baer és Uttendörfer 133 köpetben 8 vakon- dokot, 22 erdei cziczkányt, 42 egeret, 173 mezei poczkot. 54 erdei poczkot, 9 csalitjáró pocz- kot, 3 vízi poczkot. 1 fiatal nyulat. 50 ma- darat, 22 békát és néhány bogarat talált. Később Uttendörfer még 97 köpetet vizsgált át, melyekben az előbbi fajokon kívül még denevért, vízi cziczkányt, mezei cziczkányt, ragadozó madarat, 6 halat, 2 csukát és ismét aránylag sok madar.it talált. Geyr von Scbwf.ppenburc; Müddersheim és Marburg a. d. L. vidékén gyűjtött 68 köpet- 1 V. ö. Aquila XVII. 1910. pag. 179. Aus obiger Tabelle ist ersichtlich, dass auch der Waldkauz sich vorwiegend von Nagern nährt, aber auch in grösserem Masse als seine Genossen die kleinen Vögel fängt, und zwar nicht allein in den Wintermonaten sondern auch im Frühling. Auch die Niederjagd dezi- miert er, so dass man ihn an Stellen, wo er häufig vorkommt, besonders in der Nähe von Vogelschutzstationen, Fasanerien nicht dulden kann. Ich konnte wiederum die nordische Wiihl- ratte (Microtus ratticeps Keys. & Blas.), diesmal in den Gewöllen des Waldkauzes, nachweisen. Das eine Exemplar stammt aus Királyerdő, Kom. Pozsony, woher auch das eine vorjährige Exemplar, aus dem Magen einer Waldohreule ' stammt, die anderen sind Csallóközsomorjaer Stücke. Altüm fand in 208 Gewöllen: Hermelin, Wanderratten, Haus-, Wald-, Zwergspitzmäuse, Waldwühlmäuse, Wasserratten, Feldmäuse, Ackermäuse, Wasser-, Haus-, Wald und Zwerg- spitzmäuse, Maulwürfe, Eichhörnchen, Gold- ammern, Baumläufer, weisse Bachstelzen, 15 andere Kleinvögel und mehrere Käfer. Jäckel untersuchte 133 Gewölle mit fol- gendem Inhalte : 5 Maulwürfe, 7 Wasser-, 12 gemeine, 4 Zwerg- und 28 Feldspitzmäuse, 7 Wanderratten, 28 Haus- und Waldmäuse, 1 kleines Wiesel, 8 Wasserratten, 4 Wald- wühlmäuse, 3 Acker- und 139 Feldmäuse, 1 un- bestimmbarer Vogel, 1 Kuckuck, verschiedene Käfer, Frösche, Raupen, Schmetterlinge, We- spen und Maulwurfsgrillen. Jäckel kommt zu der Schlussfolgerung, dass er in der Brnt- periode und im Winter vorwiegend schädlich sei, übrigens wäre jedoch Nutzen und Schaden im Gleichgewicht. Baer und Uttendörfer fanden in 133 Ge- wöllen 8 Maulwürfe, 22 Waldspitzmäuse, 42 Mäuse, 173 Feldmäuse. 54 Waldwühlmäuse, 3 Ackermäuse, 3 Wasserratten, 1 Junghasen, 50 Vögel. 22 Frösche und einige Käfer. Später untersuchte Uttendörfer noch 97 Gewölle in welchen ausser obigen Arten noch Fleder- mäuse, Wasserspitzmäuse, Feldspitzmäuse, Raubvögel, 6 Fische, 2 Hechte und wieder verhältnismässig viele Vögel waren. Geyr von Schweppenburg fand in 68 aus der Gegend von Müddersheim und Marburg 1 Vgl. Aquila XVII. 1910. p. 179. 168 ben vakondokot, törpe és erdei cziczkányt, erdei egeret, vízi, csalitjáró, erdei, mezei poczkot, fiatal nyulat, rigót, házi verebet, erdei pintyet, békát, gyíkot és bogarat talált. Szerinte a macskabagoly haszna nagyobb a kárnál, de a kisebb baglyok között neki van legtöbb rováson. Leisewitz 11 példány gyomrában 18 mezei poczokra, 1 erdei egérre, 1 vakondokra, 3 cziczkányra, 2 madárra s néhány rovarra akadt. Rörig vizsgálatai szerint 244 példányban volt: 1 fiatal nyúl, 1 menyét, 204 egér, 2 vizi poczok, 1 patkány, 1 hörcsög, 29 cziczkány. 7 vakondok, 1 fogoly, 2 galamb, 10 zöldike, 7 czitromsármány, 4 veréb, 4 erdei pinty. 2 szajkó, 2 czinege. 2 pacsirta, 2 lombzenér, 1 rigó, 1 seregély, 1 fatetü, 1 ökörszem, 1 vörösbegy, 1 csiz, 1 sordély, 5 más apró madár, 34 esetben béka, 2 esetben gyík, 1-szer hal, 1-szer hazátlan, 1-szer házas csi- gák, 13 esetben cserebogár, 11-szer ganaj - túró, 5-ször futoncz, 3-szor vizibogár, 2-szer czinczér, 1-szer cziczindela, ormányos bogár, dögbogár, pattanó bogár, 7-szer meghatároz- hatatlan bogár, 1-szer bogárálcza, 7-szer földi hernyó, 5-ször szöcske és sáska, 6-szor lótetű. Rörio köpetvizsgálatainak száma 637 db. Összeállítása szerint mostanáig 119ö db köpetet vizsgáltak meg Németországban. Eredmény : Káros állatok : Patkány 16 Egér 251 Erdei poczok 104 Mezei poczok 1,361 Összesen 1,732 Hasznos állatok : Mezei nyúl, fiatal 3 Vakondok 81 Cziczkány 137 Denevér 1 Madár 14:* Összesen 364 a. d. L. gesammelten Gewöllen Maulwürfe, Zwerg-, Waldspitzmäuse, Waldmäuse, Wasser- ratten, Ackennäuse, WaldwühlmäuBe, Feld- mäuse, Junghasen, Drosseln, Haussperlinge, Buchfinken, Frösche, Eidechsen und IKäfer. Nach ihm ist der Nutzen des Waldkauzes grösser als der Schaden, aber von den klei- neren Eulen hat er am meisten auf dem Ge- wissen. Leisewitz fand in den Mägen von 11 Exem- plaren: 18 Feldmäuse, 1 Waldmaus, 1 Maul- wurf, 3 Spitzmäuse, 2 Vögel und einige Insekten. Nach den Untersuchungen Rörius waren in 244 Exemplaren : 1 Junghase, 1 Wiesel, 204 .Mäuse, 2 Wasserratten, 1 Ratte, 1 Hamster, 29 Spitzmäuse, 7 Maulwürfe, 1 Rebhuhn, 2 Tauben. 10 Grünlinge, 7 Goldammern, 4 Sperlinge, 4 Buchfinken, 2 Eichelhäher, 2 Meisen, 2 Lerchen, 2 Laubsänger. 1 Drossel, 1 Star, 1 Baumläufer. 1 Zaunkönig, 1 Rot- kehlchen, 1 Zeisig, 1 Grauammer, 5 andere Kleinvögel, in 34 Fällen Frösche, 2-mal Ei- dechsen, 1-mal Fische, 1-mal Gehäuse-, 1-mal Nacktschnecken, 13-mal Maikäfer, 11-mal Ross- käfer. 5-mal Laufkäfer, 3-mal Wasserkäfer, i^-mal Böcke, 1-mal Sandlaufkäfer, Rüsselkäfer, Aaskäfer, Schnellkäfer, 7-mal andere Käfer, 1-mal Käferlarven, 7-mal Erdraupen, 5-mal Heuschrecken und Grashüpfer, 6 malMaulwurfs- grillen. Rörig untersuchte ausserdem 637 Gewölle. Im ganzen wurden laut ihm in Deutschland bis jetzt 1198 St. Gewölle untersucht. Resultat: Schädliche Tiere : Ratten 16 Mäuse 251 Waldwühlmäuse 104 Feldmäuse 1,361 Zusammen 1,732 Nützliche Tiere : Junghasen 3 Maulwürfe 81 Spitzmäuse 137 Fledermaus 1 Vögel 142 Zusammen 364 Gazdaságilag közömbös állatok : Menyét1 2 Mókus J 1 Béka 52 Hal ._^ . . ■ 9_ Összesen 64 Százalékban kifejezve : Hasznos állatok 17% Káros állatok 80% Gazdaságilag közömbös állatok . 3°/0 E bagoly táplálékának pozitív vizsgálata kiderítette tehát azt, hogy korántsem állít- ható a többi hasznos egérpusztitó társaival egy sorba. Ezekhez az adatokhoz járni Loos C.2 megtigyelése, mely szerint egy fiatal, földi üregbe zárt macskabagolyhoz az öregek csupa éneklő madarat, fiatal nyulat meg foglyot vittek. 169 Wirtschaftlich gleichgültige Tiere : Wiesel1 2 Eichhörnchen1 1 Frösche 52 Fische 9 Zusammen 64 In Prozenten : Nützliche Tiere 17% Schädliche Tiere 80% Wirtschaftlich gleichgültige Tiere 3°/o Die positiven Untersuchungen der Nahrung dieser Eule ergaben also, dass sie bei weitem nicht in eine Reihe mit den anderen nütz- lichen Mäusevertilgern gestellt werden darf. Zu diesen Daten kommt die Beobachtung von C. Loos,'3 nach welcher zu einem jungen, in eine Erdhöhle gesperrten Waldkauz die Alten lauter Singvögel, Junghasen und Reb- hühner trugen. Kuvik. - - Steinkauz. — Glaucidium noctnum (Retz). Zömök testű, alig galambnagyságú, farka rövid, alig látszik ki az összecsukott szárin ak alól. Hazánkban közönséges úgy a városok- ban, mint az erdőkben. Májusban költ. Ked- vencz tartózkodási helyein, tornyokban, romok- ban, kőfejtőkben, erdők fái alatt szedhetjük kicsiny, hengeres köpeteit. A M. Kir. Ornithologiai központban a követ- kező anyagot találtam : Von gedrungener Gestalt, kaum Tauben- grösse, Schwanz kurz, kaum von den zusammen- gelegten Flügeln hervorschauend. In Ungarn in den Städten wie in den Wäldern gemein. Brütet im März. Auf seinen Lieblingsplätzen, Türmen, Ruinen, Steinbrüchen, Waldbäumen können wir seine kleine walzenförmigen Gewölle sammeln. Ich fand in der Kgl. Ung. Ornithologischen Centrale folgendes Material : 1. 2 drb (St.) Szentgotthárd {Erdély), 1897. Apr. Microtus arvalis Pall. 1, Lacerta sp. 1, Gryllotalpa vulgaris L., Curculionida 2, Cetonia hirta L. 1, Cicindella campestris 1, Aphodius 2, Harpalina 1, Melolontha 1. 3. Csallóközsomorja, 1896, Jan 27. Magevő madár. — Körnerfresser 1. 4. Csallóközsomorja, 1896. Febr. 5. Microtus arvalis Pall. 1. 5. Ószőny, 1901. Mai. 11 Coleoptera. 6. Magyarország, 1898. Mart. 11. Passer 1. 7. Szigetcsép, 1901. Apr. 23. Passer 1 8. Szigetcsép, 1901. Apr. 29. Melolontha vulgaris L. 1, Melolontha hyppocastani 1, Harpalus 1. 9. Zombor, 1901. Mai. 9. Gryllus campestris L. 2, Gryllotalpa vulgaris L. 2, Geotrupes 1. 1 V. ö. Röwo megjegyzését : .Die wirtschaftliche Bedeutung der Vogelwelt als Grundlage des Vogel- schutzes", pag. 43. 5 Ornithologische Monatsschrift, XXX., p. 575 — 578. Aquila XVIII. 1 Vgl. die Anmerkung Kökiqs in „Die Wirtschaft liehe Bedeutung der Vogelwelt als Grundlage des Vogelschutzes" p 43. » Ornithologische Monatsschrift XXX, p. 575—578. 22 170 7. áhra Kuvik. Abb. 7. Steinkauz. 10. Szigetcsép, 1901. Mai. 20. Dorcadioii 1, I lister 1. 1 1. Szigetcsép, 1901. .Tun. 1. Egérszőr. — .Miiii se haare. Coleoptera. 12. Ráczkeve, 1901. Jan. 21. Silpha 9, Ca- rabus 5, Lacerta agilis L. 1. 13 Komárom. 1902. Nor. /.','. Coleoptera. 11. Komárom, 1903. Aug. 10 Zabrus 10, Pterostichus 18, Geotrupes 1, Copris 1, Locusta 2, Carabus cancellatus 4. lö. Szigetcsép, 1904. Apr. 28. Egérszőr. Mäusehaare Melolontha 1. 1 7- Szigetcsép, 1904 Apr. 30. Tollfoszlányok. — Federreste Coleoptera. 18. Szigeteséi), 1904. Apr. 10. Coleoptera. 19. Szigetcsép, 1904. Apr. 22. Számos (viele) Coleoptera. 22. Keszegfalu, 1905. Apr. 2. Microtus ar va- lis Pall. 2. Insecta. 23. Keszegfalu, 1905. Okt. 8. Microtus arva- lis Pall. 2. 24 2 drb (St.) Csalóközsomorja, 1896. Mai. 12. Igen sok (sehr viele) Melolontha vulgaris L. 25. Keszeg falu, 1907. Mart. 17. Számos (viele) Coleoptera. 26. Keszegfalu, 1907 Apr. 16. Coleoptera. 27. Megyercs, 1907. Nov. 19. Microtus arvalis Pall 1. 28. Suska, 1907. Dee. 22. Coleoptera 29. Macsevics, 1907. Dec 28 Földes részek. — Erdige Bestandteile. 30. B. Pozsezsena, 1907. Dec. 22. Földes részek. - Erdige Bestandteile. 31. Szigetcsép, 1907. Jim. 26. Locusta 1, Coleoptera 1. 32. Szigetcsép, 1907. Apr. 4. Insecta. 33. Megyercs^ 1908. Febr. 5. Lárva, Larve 1, Coleoptera 2. 34. Megyercs, 1908. Jan. 12. Egérszőr. — Mäusehaare. Tollfoszlány. - Federreste. 35. Megyercs, 1908. Jan. 21. Mus musculus L. 1. 36. Szacsal, 1908. Apr. 8. Tollfoszlány. — Federreste. Coleoptera. 37. Óverbász, 1907. Dec. 3. Egérszőr. — Mäusehaare. Coleoptera. 38. Laskod, 1908. Sept. 3. Tollfoszlány. — Federreste. Rana sp. 1, Geotrupes 1. 39. Németlad, 1908. Okt. 28. Coleoptera. 40. Németlad, 1908. Nov. 28. Egérszőr — Mäusehaare. 41. Szigetcsép, 1908. Apr. 17. Több (mehrere) Rana, Co- leoptera. 42. 7 drb (St.) Szigetcsép, 1908. Mai. 1. Microtus arvalis Pall. 3, Mus sylvaticus L. 2. Mus musculus L. 1, Geotrupes 3. 43. Szigetcsép, 1908. Okt. 22. Mus sylvaticus L. 1. 44. Szigetcsép, 1908. Mart. 29. Sok apró csiga. — Viele „ .. . ' 8. ábra. Kuvik köpet. kleine Schnecken. Abb 8 GewöUe des Steiukau2es 45. Szigetcsép, 1908 Mai. 24. Rana, Coleoptera. (Nach G. Rörig.) 171 46. Szigetcsép, 1908. Apr. 17. Rana, Coleoptera. 47- Szigetcsép, 1908. Jan. 17. Mus musculus L. 1. 48- Gödöllő, 1908. Dec. 12 Microtus arvalis Pall. 1. 49. Vaja, 1909. Okt. 13. Microtus arvalis Pall. 50. Keszegfalu, 1909. Jul. 26. Coleoptera. 51. Megyercs, 1909. Febr. 8. Mus sylvaticus L. 1, Microtus arvalis Pall. 1. 52. Szélszeg, 1910. Mai. 19. Számos (viele) Melolontha vulgaris L. 53. Futak, 1910. Apr. 16. Gryllus 3. 54. Szentpéter (Brassó m.), 1909. Aug. 18. Microtus arvalis Pall. 2, Geotrupes 1. 55. Megyercs, 1908. Jan. 12. Microtus arvalis Pall. 1. 56. Kismarton, 1910. Dec. 7. Microtus arvalis Pall. 1. Megvizsgáltam 60 drb gyomor- és begy- tartalmat a következő eredménynyel : Im ganzen untersuchte ich 60 St. Mägen und Gewölle mit folgendem Inhalte : A faj neve Name der Art á* £ Microtus arvalis Pall Mus sylvaticus L Mus musculus L Egérszőr — Mäusehaare 5 eset (Fälle) Aves sp. 5 eset (Fälle) Passer Lacerta sp Rana sp. 4 eset (Fälle) Csiga — Schnecken 1 eset (Fall) . . Melolontha 5 eset (Fälle) Gryllotalpa vulgaris L Insecta 30 eset (Fälle) Földes részek — Erdige Bestandteile 2 eset (Fälle) A megvizsgált gyomortartalmak és kö- petek hónapok szerint következőkép oszlanak meg : Die untersuchten Mägen und Gewölle verteilen sich auf die einzelnen Monate folgenderweise : 16 4 3 60 A kuvik tehát egerek mellett főleg rova- rokkal táplálkozik. Gyomra gyakran tömve van cserebogarakkal. Néha néha elfog egy- egy apró madarat is, de ez számba se jöhet a nagy haszon mellett, a mit egyébként tesz. Mindenütt kímélendő madár ! Altüm szerint 10 köpetben volt: 6 egér, főleg törpeegér, 9 mezei, 1 erdei poczok, 1 erdei cziczkány, 11 bogár. 3 15 11 Der Steinkauz nährt sich also ausser Mäusen vorwiegend von Insekten. Sein Magen ist oft voll von Maikäfern. Hie und da fängt er auch einen kleinen Vogel, dies dürfen wir ihm jedoch nicht zu hoch anschlagen bei dem Nutzen, den er uns übrigens stiftet. Ein überall zu schützender Vogel ! Nach Altum waren in 10 Gewöllen : 6 Mäuse, meistens Zwergmäuse, 9 Feldmäuse, 1 Wald- wühlmaus, 1 Waldspitzmaus, 11 Käfer. 22* 172 Jäckel 241 köpetben talált : 6 erdei egeret, 103 mezei, 1 csalitjáró poczkot, 1 mezei cziczkányt, 2 kisebb madarat, nagy meny- nyiségű Geotrupes stercorarins-t, Carabus eancellatust, catenulatus-t. convexus-t, granu- latus-í, l'terostichus-t, Harpalus-t, nagyobb Staphilinus fajokat. Aphodius-t, Silpha-t, For- ficula auricularia-t és Gryllus canipestris-t. Baeb és Uttendörfer 62 köpetet vizsgáltak meg: 1 denevér, 5 erdei cziczkány, 13 egér, 1 vándorpatkány. 78 mezei. 7 erdei, 6 csa- litjáró, 1 vizi poczok, 7 házi veréb, 2 házi galamb. Sok ganajtúró, cserebogár, Carabus hortensis, Chrysomela, ormányos bogarak és rovarálczák. A házigalambokra csak a leg- nagyobb inség vitte őket télen. Geyr von Schweppenburg báró vizsgálatai szerint 130 köpetben volt 80 mezei, 1 erdei poczok, 5 erdei egér, 210 fülbemászó, 22 Otio- rhynchus, 2 Geotrupes stercorarius, 2 Geo- trupes sylvaticus, 9 Carabus. Pyl Th. a kuvik 16 köpetében egeret. ganajtúrót temetőbogarat, dögbogarat, Cara- bus-t, gabonafutrinkát, Aphodius-t, bábot és Agelastica-t talált. Rörig 59 példányban 40 egeret, 2 czicz- kányt, 2 czinegét, 1 verebet, 2 más apró madarat, 6-szor ganajtúrót. 3-szor futonczot, 1-szer dögbogarat, cserebogarat és bogárál- czát, 17-szer meghatározhatatlan bogarat, 8-szor Agrotis-t, 1-szer szúnyoglárvát és 6-szor fülbemászót talált. Rörig azonkívül 787 drb köpetet vizsgált meg. Összesen 1230 köpet tartalma ismeretes. Eredmény : Káros állatok: Hörcsög 1 Patkány 1 Egér 93 Erdei poczok 11 Mezei poczok 1,042 Összesen . . 1,148 Hasznos állatok : Cziczkány 7 Denevér 1 Apró madár 16 Házi galamb 2 Összesen . . 26 Gazdaságilag közömbös állatok : Béka 1 Összesen . . 1 Jäckel fand in 241 Gewöllen: 6 Waldmäuse, 103 Feldmäuse, 1 Ackermaus, 1 Feldspitzmaus, 2 kleinere Vögel, viele Geotrupes stercora- rius. Carabus cancellatus, catenulatus, con- vexus, granulatus, Pterostichus, Harpalus. grös- sere Staphilinus- Arten. Aphodius, Silpha, For- ti ciila auricularia und Gryllus campestris. Baer und Uttesuörfer untersuchten 62 Ge- wölle : 1 Fledermaus, 5 Waldspitzmäuse, 13 .Mäuse. 1 Wanderratte, 78 Feldmäuse, 7 Wald- wühlmäuse, 6 Ackermäuse, 1 Wasserratte, 7 Haussperlinge. 2 Haustauben. Viele Rosskäfer, Maikäfer, Carabus hortensis, Chrysomela, Rüs- selkäfer und Insektenlarven. Auf die Haus- tauben brachte sie nur die strengste Winternot. Nach den Untersuchungen Geyr von Scbwep- pexburgs waren in 130 Gewöllen: 80 Feld- mäuse, 1 Waldwühlmaus, 5 Waldmäuse, 210 Ohrwürmer. 22 Otiorhynchus, 2 Geotrupes stercorarius, 2 Geotrupes sylvaticus, 9 Carabiden. Pyl Th. fand in 16 Gewöllen des Stein- kauzes: Mäuse, Rosskäfer, Todtengräber. Aas- käfer, Carabiden, Getreidelaufkäfer, Aphodius. Lederlaufkäfer, Puppe des weissen Spinners und Erlenblattkäfer. Rörig fand in 59 Exemplaren 40 Mäuse, 2 Spitzmäuse, 2 Meisen, 1 Sperling, 2 andere Kleinvögel. 6-mal Rosskäfer, 3-mal Laufkäfer, 1-mal Aaskäfer, Maikäfer und Käferlarven, 17-mal unbestimmbare Käfer, 8-mal Agrotis, 1-mal Mückenlarven und 6-mal Ohrwürmer. Ausserdem untersuchte Rörig noch 787 St. Gewölle. Bekannt sind 1230 Gewöllunter- suchungen. Resultat : Schädliche Tiere : Hamster 1 Ratte 1 Mäuse 93 Waldwühlmäuse 11 Feldmäuse . . 1,042 Zusammen . 1,148 Nützliche Tiere : Spitzmäuse 7 Fledermaus 1 Kleinvögel 16 Haustauben . 2 Zusammen . . 26 Wirtschaftlich gleichgültige Tiere : Frösche 1 Zusammen . 1 173 Százalékban kifejezve : Hasznos állatok 2°/0 Káros állatok 98% Gazdaságilag közömbös állatok 0'08 = 0 In Prozenten : Nützliche Tiere 2% Schädliche Tiere 98 7„ Wirtschaftlich gleichgültige Tiere 0.08=0 Gyöngybagoly. — Schleiereule. — Strix flammea L. Gyönyörű rajzolatú baglyunk csaknem varjú- nagyságú. Hazánkban padlásokon, tornyokban, romokban, galaniduezokban tanyázik, de nem mondható gyakorinak. Márcziusban költ. Kö- petei aránylag igen hosszúak s a megszáradt gyomornedvtől gyakran fénylők. Anyagunk meglehetősen csekély, bizonyí- téka annak, hogy nálunk ez a faj nem olyan közönségesen előforduló, mint Németországban. Diese wunderschön gezeichnete Eule hat fast Krähengrösse. Sie hält sich in Ungarn auf Böden, Türmen, Ruinen, Taubenschlägen auf, sie kommt aber nicht eben häufig vor. Brütet im März. Ihre Gewölle sind verhältnis- mässig lang und oft vom erhärteten Magen - schleim glänzend. Unser Material ist ziemlich klein, ein Beweis, dass diese Art bei uns nicht so häufig, wie in Deutschland ist. 9. ábra. Gyöngybagoly. — Abb. 9. Schleiereule. 1. Komárom, 1903 Febr. 9. Microtus arvalis Pall. 1, Mus musculus L. 3, Sorex araneus L. 1. 2. ÓUcz, 1904. Sept. 22. Microtus arvalis Pali.. l\ Mus sykaticus L. 2. 3. Ujverbász, 1904. Nov. 17. Egérszőr. -- Mäuse- haare. 4. 4 drb (St.) Overbász, 1904. Nov. Microtus arva- lis Pall. 2, Mus sylvaticus L. 1, Crocidura russulus Herm. 1. 5. Overbász, 1904 A"or. Microtus arvalis Pall. 2, Coleoptera G. Overbász, 1905. Jan. 20. Passer 2. 7. Overbász, 1905. Febr. 28. Passer I. 8. Keszegfalu, 1905. Dec 1. Microtus arvalis Pall. 4, Sorex araneus L. 1. 9. Zalaegerszeg, 1906. Jan. 16. Mus musculus L. 1, Talpa europaea L. 1. 10. Keszegfalu, 1906. Dec. 30. Microtus arvalis Pall. 4. Sorex araneus L. 3. 11 Megyercs, 1907. Nov. 12. Microtus arvalis Pall. 2, Sorex araneus L. 4 12. Hosszúpályi, 1907. Mai 7. Coleoptera. 13. Overbász, 1907. Dec. 27. Passer domesticus L. 2. 14. Apahida, 1908. Dec. 1. Passer 2. 15. Malcad, 1903. Mart. 30. Egérszőr. — Mäuse- haare. 16. Retteg, 1908. Oct. 14. Mus sylvaticus L. 1. 17. Arad, 1908. Passer 3. 18. Arad, 1908. Passer 4. 21. Overbász, 1909. Mart. 1. Egérszőr. — Mäuse- haare. 174 22. Budapest, 1909. Apr. 10. Microtus arvalis Pali, 1. 23. Pinczéd, 1909. Dec. 20. Microtus arvalis Pall. Mus sylvaticus L 1 24. Nagijnyires, 1909. Mart. 10. Rongy. — Fetzen. 25. Kistúr, 1911. Febr. 8. Microtus arvalis Pall 2. A megvizsgált 26 gyomor- és köpettarta- lomban a következő állatokat találtam : Mi- crotus arvalis Pall. 21, Mus sylvaticus L. 5, Mus musculus L. 4, egérszőr 3 esetben, So- rex araneus L. 9, Crocidura russulus Herm. 1, Talpa europaea L. 1, Passer 14, Coleoptera 2 esetben. A gyöngybagoly a rágcsálók mellett főleg cziczkányokra vadászik. Figyelemre méltó a sok veréb, melyet a kis anyagban találtam. In den 20 untersuchten Mägen und Gewöllen fand ich folgende Tiere : Microtus arvalis Pall. 21, Mus sylvaticus L. 5, Mus musculus L. 4, Mäusehaare in 3 Fällen, Sorex araneus L. 9, Crocidura russulus Herm. 1, Talpa europaea L. 1, Passer 14, Coleoptera in 2 Fällen. Die Schleiereule jagt neben Nagern meistens Spitzmäuse. Beobachtungswert sind die vielen Sperlinge, welche ich in dem kleinen Material fand. 10. ábra. Gyöngybagoly köpet. Abb. 10. Gewölle der Schleiereule. (Nach G. Roma). Németországból éppen ezen bagolyról van legtöbb köpetvizsgálatunk. Altum 703 köpetben a következő állatokat találta : 16 denevér, 76 vizi cziczkány, 349 házi cziczkány, 1154 erdei cziczkány, 3 ván- dor patkány, 237 egér, 23 vízi poczok, 34 erdei poczok, 48 csalitjáró poczok, 588 mezei poczok, 1 vakondok, 19 veréb, 2 sarlós fecske, 1 zöldike. Jäckel 9,472 köpetet vizsgált meg. Volt ben- nük : 37 denevér, 47 vakondok, 7346 czicz- kány (1009 vízi, 2328 erdei, 227 törpe és 3782 házi cziczkány), 2 mogyorós pele, 38 vándorpatkány, 7584 házi- és erdei egér, 13,825 poczok (181 erdei, 47 vízi. 373 csa- litjáró, 13,274 mezei poczok), 3 kuvik, 1 kecskefejő, 18 sarlósfecske, 16 füsti és házi fecske. 36 házi rozsdafarkú, 13 mezei pa- Aus Deutschland Hegen eben von dieser Eule die meisten Gewölluntersuchungen vor. Altum fand in 703 Gewöllen folgende Tiere: 16 Fledermäuse, 76 Wasserspitzmäuse, 349 Ilausspitzmäuse, 1154 Waldspitzmäuse, 3 Wan- derratten, 237 Mäuse, 23 Wasserratten, 34 Waldwühlmäuse, 46 Ackermäuse, 588 Feld- mäuse, 1 Maulwurf, 19 Sperlinge, 2 Turm- segler, 1 Grünling. Jäckel untersuchte 9472 Gewölle. Es waren darinnen : 37 Fledermäse, 47 Maulwürfe, 7346 Spitzmäuse (1009 Wasser-, 2328 Wald-, 227 Zwerg- und 3782 Hausspitzmäuse), 2 Hasel- mäuse, 38 Wanderratten, 7584 Haus und Wald- mäuse, 13,825 Wühlmäuse (181 Waldwühl- mäuse, 47 Wasserratten, 373 Ackermäuse, 13,274 Feldmäuse, 3 Steinkäuze, 1 Ziegen- melker, 18 Turmsegler, 16 Rauch- und Haus- 175 esina, 2 seregély, 6 sármány, 286 házi veréb, 6 mezei veréb, 1 meggyvágó, 1 fürjcsibe, 116 tavibéka és számos rovar. Döbner. Jäckel szerint 36 köpetben 1 fürjet, 3 sarlós fecskét, 2 meghatározhatlan madár- részt, 7 vízi cziczkányt, 17 erdei, 4 házi, 5 mezei cziczkányt, 7 házi, 1 törpe egeret, 0 erdei- és 33 mezei poczkot talált. Baer és Uttendörfer 11 köpetben vakon- dokot, cziczkányt, mezei poczkot és verebet találtak. Geyr von Schweppenburo báró Lipp bei Bed- burg, Müddersheim, Maubach (Eifel), Holt- heide b. Straelen (Rheinland), Terporten. Disternich, Kellenberg, Hochkirchen, Liissem, Niederelvenich, Konradsheim, Ostervvieck a/Harz, Gladbach és Vettweiss környékéről összesen 2821 drb köpetet gyűjtött össze, melyekben főképpen rágcsálókat talált. Rörio 24 példány gyomrában 30 egeret, 19 cziczkányt, 1 galambot, 3 czinegét és 1 más apró madarat talált, megvizsgált azon- kívül 251 köpetet is. Szerinte a mostanig megvizsgált összes köpetek száma 13,232. Eredmény : Káros állatok : Patkány 66 Egér 9,620 Erdei poezok 326 Mezei poezok 19,104 Mogyorós pele 2 Összesen 29,118 Hasznos állatok : Vakondok 76 Cziczkány 12,975 Denevér 68 Madár . . . 657 Összesen 13,776 Gazdaságilag közömbös állatok : Menyét 1 Béka 161 Összesen 162 Százalékban kifejezve : Hasznos állatok 32% Káros állatok 67'6°/0 Gazdaságilag közömbös állatok . 0'4°/0 schwalben, 36 Hausrotschwänzen, 13 Feld- lerchen, 2 Stare, 6 Ammern, 286 Haussperlinge, 6 Feldsperlinge, Kirschkernbeisser, 1 Wachtel- küchlein, 116 Teichfrösche und viele Insekten. Döbner fand nach Jäckei, in 36 Gewöllen : 1 Wachtel, 3 Turmsegler, 2 unbestimmbare Vogelreste, 7 Wasserspitzmäuse, 17 Wald- spitzmäuse, 4 Hausspitzmäuse, 5 Feldspitz- mäuse, 7 Hausmäuse. 1 Zwergmaus, 6 Wald- wühlmäuse und 33 Feldmäuse. Baer und Uttendörfer fanden in 11 Gewöllen Maulwürfe, Spitzmäuse, Feldmäuse und Sper- linge. Freiherr Geyr von Schweppenburo sammelte aus den Gegenden Lipp bei Bedburg. Müdders- heim, Maubach (Eifel), Holtheide bei Straelen (Rheinland), Terporten, Disternich, Kellenberg, Hochkirchen, Lüssem, Niederelvenich, Kon- radsheim, Ostenvieck a. Harz, Gladbach und Vettweiss 2821 Stück Gewölle, in welchen er grösserenteils Nager fand. Rörio fand im Magen von 24 Exemplaren 30 Mäuse, 19 Spitzmäuse, 1 Taube, 3 Meisen und 1 anderen Kleinvogel, untersuchte ausser- dem 251 Gewölle. Nach ihm beträgt die Zahl der bis jetzt untersuchten Gewölle 13,232. Resultat : Schädliche Tiere : Ratten 66 Mäuse 9,620 Waldwühlniäuse 326 Feldmäuse 19,104 Haselmäuse 2 Zusammen 29.118 Nützliche Tiere : Maulwürfe 76 Spitzmäuse 12,975 Fledermäuse 68 Vögel . . ■ 657 Zusammen 13,776 Wirtschaftlich gleichgültige Tiere : Wiesel 1 Frösche .... . . ■ . 161 Zusammen 162 In Prozenten : Nützliche Tiere 32 % Schädliche Tiere 67-6% Wirtschaftlich gleichgültige Tiere 0"4% 170 A köpetekben tömegesen előforduló czicz- kányok adják a magas számot a hasznos állatok százalékában. Altum szerint a gyöngy- bagoly főleg a hasznos cziczkányokat pusztítja s így haszna nem olyan nagy, mint a többi bagolyé. Jack el a köpetekben főleg rágcsálókat találr s arra a következtetésre jutott, hogy Altum köpetei egy cziczkányokban gazdag évben gyüjttettek. Viszont Jäckel állítását ellensúlyozza ALTUM-nak az a vizsgálata, melyet ugyanakkor, ugyanazon helyen tartózkodó macskabaglyon végzett, ennek köpeteiben csaknem tisztán ege- rek voltak. Szerinte ott, a hol a cziczkányok gyakoriak, a gyöngybagoly ezeket szedi, ott, a hol ritkábbak, egereket fogdos. Rörig véleménye szerint egyes példányok különös előszeretet- tel viseltetnek a cziczkányok iránt és ez a tulajdonság átszármazhatik egy vidék összes gyöngybaglyaira. Szerinte a cziczkánypusztí- tás nem általános jellemvonása a fajnak, hanem egyes példányok különlegessége. Geye von Schweppenburq szerint a cziczká- nyok száma a köpetekben attól függ, hogy milyen gyakoriak ezek az apró rovarevők egy adott vidéken s ennélfogva évenként külön- böző. Dm hohen Prozentsatz nützlicher Tiere geben die in den Gewöllen gefundenen vielen Spitzmäuse. Nach Altum vertilgt die Schleier- eule besonders die nützlichen Spitzmäuse und so ist ihr Nutzen nicht so gross wie bei den anderen Eulen. Jäckel fand in den Gewöllen grösserenteils Nager und kommt zur Schluss- folgerung, dass \ltums Gewölle in einem an Spitzmäusen reichen Jahre gesammelt wurden. Diese Behauptung Jäckels wiederlegt Altumb Untersuchung, welche er an dein zur selben Zeit und am selben Orte sich aufhaltenden Wald- kauz anstellte, in dessen Gewöllen fast lauter Mäuse waren. Seiner Meinung nach fängt die Schleiereule dort, wo viele Spitzmäuse sind, diese, wo sie seltener vorkommen, Mäuse Nach Rörig haben einzelne Exemplare eine besondere Vorliebe für Spitzmäuse und diese Eigenschaft kann sich auf alle Schleiereulen einer Gegend fortpflanzen Also wäre die Spitz- mäusevertilgung nicht eine allgemeine Charak- tereigentiiinlichkeit der Art, sondern eine Spe- zialität gewisser Individuen. Nach Geyr von Schweppenburq hängt die Zahl der Spitzmäuse in den Gewöllen von dem ab, wie häufig diese kleinen Insektenfresser in einer gewissen Gegend vorkommen und ist daher jedes Jahr verschieden. Használt irodalom. Benutzte Literatur. Altum, B. Die Nahrung unserer Eulen. Journal für Ornithologie. XI, 1803. S. 41 u. 217. — Die Nahrung unserer Waldohreule Ibid. XII. 18G-1. S. 429. Baer, W. u. Uttendörfer, 0. Auf den Spuren gefiederter Räuber. Ornithologiscbe Monatsschrift XXII, 1897. S. 77. Chernél J. Magyarország madarai. Budapest, 1899. II. köt., p. 437. - Adatok húsevő madaraink táplálkozásának kérdéséhez. — Beiträge zur Nahrungsfrage unserer carnivoren Vogelwelt. Aquila, XVI, 1909. p. 145. Gevr von Schweppenburq, H. Gewöll Untersuchungen. Ornithologische Monatsschrift XXIX, 1904. S. 262. — Untersuchungen über die Nahrung einiger Eulen. Journal für Ornithologie. LIV, S. 534. - Die Nahrung der Waldohreule. Wild und Hund, 1907, S. 99. - Gewölluntersuchungen aus der Versuchs- und Musterstation für Vogelschutz des Freiherrn von Berlepseh zu Seebach. Ornithologische Monatsschrift. XXXVI, 1911, S. 181. Greschik J.-E. Hazai ragadozómadaraink gyomor- és köpettartalom vizsgálata. I. — Magen- und Gewölluntersuchungen unserer einheimischen Raubvögel. I. Aquila, XVII. 1910. p. 168. Herman O. A madarak hasznáról és káráról. Budapest, 1908. Jäckel, A. J. Systematische Übersicht der Vögel Bayerns. München u. Leipzig. 1891. Leisewitz, W. Untersuchungen über die Nahrung einiger land- und forstwirtschaftlich wichtigen Vogelarten. Verhandlungen d. Ornitb. Gesellschaft in Bayern. 1905. S. 194. 177 Liíisewitz, W. Über neuere UnterBuchungen und Beiträge zur Kenntnis der Nahrung der Vögel. Ibid. 1906, S. 265. — Untersuchungen des Inhaltes von Raubvögelmägen. Ibid. 1909, S. 156. Loos, C. Etwas über die Ernährung des Waldkauzes. Ornithologische Monatsschrift, 1905, 8. 575. — Beobachtungen über den Waldkauz im „Teufelsgrunde1' im Jahre 1907. Ibid. 1907, S. 380. Naumann. Naturgeschichte der Vögel Mitteleuropas. Neue Bearb. Bd. V. Raubvögel. Parrot, C u. Leisewttz, W. Untersuchungen zur Nahrungsmittellehre der Vögel. — Verh, d. Ornith. Gesellsch. i. Bayern, 1904, S. 436. Röric:. Gr. Magenuntersuchungen land- und forstwirtschaftlich wichtiger Vögel. Arbeiten aus der Bio- logischen Abteilung für Land- und Forstwirtschaft am Kais. Gesundheitsamt«. Bd. I, S. 1. — Studien über die wirtschaftliche Bedeutung der insektenfressenden Vögel. Untersuchungen über die Nahrung unserer heimischen Vögel, mit besonderer Berücksichtigung der Tag- und Nacht- raubvögel. Ibid. Bd. IV; S. 1, 51. — Magenuntersuchungen heimischer Raubvögel. Ibid. Bd. V, S. 237. - Magen- und Gewölluntersuchungen heimischer Raubvögel. Ibid. Bd. VII, 1909, S. 473. — Die wirtschaftliche Bedeutung der Vogelwelt als Grundlage des Vogelschutzes. Mitteilungen aus der Kais. Biol. Anst. für Land- und Forstwirtschaft. H. 9, 1910. Rzkhak, E. Materialien zu einer Statistik über die Nützlichkeit oder Schädlichkeit gewisser Vogel- arten. Untersuchungen von Uhugewöllen. Ornithologische Monatsschrift, XXI, 1896, S. 14. Uttendörker, 0. Raubvögelspeisezettel. Ornithologische Monatsschrift, XXVI. 1901, S. 299. — Rauhvogeltaten 1901 und 1902. Ibid. XXVIII. 1903, S. 198. Aquila XVIII 23 ITS A tövisszúró gébics (Lanius collu- rio L.) haszna és kára. i. A Lanius collnrio L. táplálkozásának vizsgálatáról. Irta : Szeöts B m. a. Alkalmaztatásom helyén, Hadik -Barkóczy Endre gróf tavarnai uradalmában múlt évben a pusztítandó káros madarak közé, lödíj kitű- zésével, a tövisszúró gébics is bevétetett. Az irtásban magam is részt vettem s egy- idejűleg az erdészeti személyzet által lőtt gébicseket is magamhoz kérettem. Már kezdet- ben feltűnt, mily kevés a lelőttek közt a nőstény s ez okból a nemeket is feljegyeztem. Kiderült, hogy a 150 holdnyi parkban május 10-től június 12-ig tartó irtás eredménye 107 hím és csak 14 nőstény volt. Az általam lőtt 63 darab gyomortartalmát pedig kivétel nélkül a bogárság szolgáltatta. Ezidén a M. Kir. Ornithologiai Központtól azt a megbízást kaptam, hogy a mennyiben a gébicsirtás továbbra is megmarad, a gyűj- tött gyomortartalmakat szakszerű vizsgálat czéljából az intézetbe kiildjem be. Egyben az Oriolus-fészkek alá köpetgyűjtés czéljából ki- feszített tüllháló alkalmazására is felhívattam. Mindkettőre vállalkoztam és a háló alkalma- zását a gébicsfészkeknél is tervbe vettem. A gébicsvizsgálatot e madár nálunk tartóz- kodásának egész idején folytattam, hogy táp- lálkozásának lehetőleg összefüggő, teljes képét kaphassam. A gyomortartalmak dobozain az aznapi idő- járást is jeleztem. Gondot fordítottam a tojók lövésére is. Ezek sokkal óvatosabbak és rava- szabbak a hímeknél. A május 7-től 24-ig lőtt első 50 gébicsnél a hímek és tojók szám- aránya nem mutat akkora különbséget, mint a múlt évben, de így is majdnem kétszer annyi a d, mint a 5. Az 50 ingluvium haszno- saknak mutatja a gébicseket, mert a csere- Nutzen und Schaden des Dorn- drehers (Lanius collurio L.). i. Untersuchungen über die Nahrung des Dorndrehers. Von Béla y. Szeöts, Als Angestellter in der Herrschaft dis Grafen Andreas von Hadik-Barkóczy in Tavarna Hess ich schon im vorigen Jahre den Dorn- dreher als schädlichen Vogel abschiessen und setzte auf denselben eine Schussprämie aus. An dem Abschuss nahm auch ich teil und wurden die durch das Forstpersonal erlegten Dorndreher gleichzeitig an mich eingeliefert. Schon gleich am Anfang fiel es mir auf, dass sich wenig Weibchen unter den erlegten Exemplaren befanden, weshalb ich auch bei jedem das Geschlecht notierte. Es stellte sich heraus, dass in dem 75 Hektar grossen Parke vom 10. Mai bis 12. Juni 107 Männchen und nur 14 Weibchen erlegt wurden. Der Magen- inhalt der von mir erlegten 63 Exemplare bestand ausschliesslich aus Käfern. Heuer erhielt ich von der Königl. U. O. C. den Auftrag, die gesammelten Mageninhalte, falls der Abschuss des Dorndrehers auch heuer durchgeführt werden sollte, behufs fach- gemässer Untersuchung dem Institute einzu- liefern. Gleichzeitig wurde ich auch aufge- rufen, behufs Sammeins von Gewöllen unter das Nest des Pirols ein Tüllnetz auszuspan- nen. Beide Aufträge wurden von mir ange- nommen und nahm ich mir vor, das Netz auch unter dem Dorndreherneste anzubringen. Die Untersuchungen über die Nahrung des Dorndrehers wurden von mir während der ganzen Zeit des Hierseins unseres Vogels gepflogen, damit sich ein möglichst komplettes Bild derselben ergebe. Auf den Mageninhalt-Etiketten wurde auch die Witterung angegeben, welche am Sammel- tage herrschte. Dem Abschüsse der Weib- chen wurde diesmal grössere Sorgfalt ge- widmet. Dieselben sind viel vorsichtiger und schlauer als die Männchen. Bei den vom 7- bis 24. Mai erlegten 50 Dorndrehern zeigte sich diesmal kein so grosser Unterschied in der Anzahl der Männchen und Weibchen, wie im vorigen Jahre, doch war die Zahl der I Til bogárjárás alatt kizárólag e bogarakkal táp- lálkoztak. A június 18-ig egybegyűli újabb esoporl öreg példányai közül Ili volt hím, 7 nőstény. Ez újabb 50 gyomortartalomban, úgy látom, csak egy esetben van egérmaradvány : a többi csupa bogár — lótetű, tücsök stb. alkat- része. Ez időben már négy gébicsfészek alatt feszítettem ki a köpetgyűjtő hálót. Ezekbe július folyamán bőven hullott a köpet, a melyek egyikében csontokat is találtam. Szep- tember 8-áig 145 dobozra való gyomortartalom és köpet gyűlt egybe. E harmadik csoportban az elejtett nőstények száma 22% volt. Eddigi észleleteim alapján az a véleményem, hogy a Lanius collurio L. fölött mégsem lehet pálczát törni, mert csak a fiókák etetése alatt nyúlnak hébe-korba idegen fészkek Bókáihoz, de főtáplálékuk a köpetek tanúsága szerint még ekkor is a bogárságból telik ki. A döntő szót a beküldött gyomortartalom szakszerű vizsgálatának eredményétől teszem függővé. II. Újabb adatok a tövisszúró gébics (Lanius collurio L.) táplálkozásáról. Irta : Csíki Ernő. Az Aquila 1904. évi XI. kötetének 281 1 288. lapján foglalkoztam a tövisszúró gébics táp- lálkozásával, a M. Kir. Ornithologiái Központ gyűjteményében akkoriban volt (>2 gyomor- tartalom alapján. Vizsgálataim alapján akkori- ban kétségbevontam azt, hogy a tövisszúró gébics táplálékát rovarokon kívül kisebb gerinczesek (egerek, cziczkányok, madarak, hüllők, kétéltűek) is képeznék. Az akkor meg- vizsgált anyag az ország különböző részeiből származott. Ez alkalommal azzal a gazdag anyaggal óhajtok foglalkozni, melyet id. Szeüts Béla úr gyűjtött Tavarna környékén és mely hivatva van az ő megfigyeléseit kiegészíteni. Szeöts â â noch immer fast doppell so gross, als die der 99. Laut den 50 tngluvien muss der Dorndreher als nützlich betrachtet weiden, weil sich in denselben - wir hatten Mai- käferplage ■ ausschliesslich nur Maikäfer befanden. Unter den bis zum 18. .Inni eingelangten alten Vögeln waren L6 Männchen, 7 Weib- chen. Die neuerdings eingesammelten 50 Mageninhalte enthielten lauter Grillen-, Käfer-, Maulwurfsgrillen- usw. Fragmente, nur in einem befanden sich, wie ich zu sehen glaubte, Mäusereste. Zu dieser Zeit hatte ich schon vier Netze behufs Sammeins von Gewöllen angebracht. Während des Monats Juli sam- melten sich dort Gewölle in Menge und fami ich in einem derselben auch Knochen. Bis zum 8. September waren 145 Schachteln mit Magen- inhalten und Gewöllen gefüllt. In dieser dritten Gruppe betrug die Anzahl der Weibchen 22° , Laut meinen bisherigen Untersuchungen bin ich der Meinung, dass man den Dorn- dreher doch nicht verdammen darf, indem sie sich nur während der Fütterungszeit hie und da an den Jungen anderer Vögel ver- greifen, doch besteht ihre Nahrung auch zu dieser Zeit hauptsächlich aus Käfern. Das entscheidende Wort muss noch von der genauen Untersuchung der eingelieferten Mageninhalte abhängig gemacht werden. 11. Neuere Daten über die Nahrung des Dorn- drehers (Lanius collurio L.). Von E. Csíki. Im XI. Band der Aquila (1904,p.280- -288) befasste ich mich mit der Nahrung des Dorn- drehers, nach dem Mageninhalt von 62 Exem- plaren aus der Sammlung der Königl. Ung. Ornithologischen Centrale. Nach meinen da- maligen Untersuchungen bestritt ich, dass dem Dorndreher ausser Insekten auch kleinere Wirbeltiere (Mäuse, Spitzmäuse, Vögel, Kriech- tiere und Lurche) zur Nahrung dienen. Das seinerzeit untersuchte Material stammte aus verschiedenen Gegenden des Landes. Bei dieser Gelegenheit will ich mich mit jenem reichhaltigen Material befassen, welches Herr Béla Szeöts ben. in der Umgebung von Tavarna sammelte und welches zur Ergänzung 23* ISII összesen a tövisszúró gébics 145 gyomor- tartalmát gyűjtötte és küldötte be a Magyar Királyi Ornithologiai Központnak. Ezt kiegé- szíti ínég három fészek alatt gyűjtött köpet. A megvizsgált anyag, mely mind Tavarna környékéről való, a következő : 63.1 1911. V. 7. d d. — Melolontha Ippo- castani F. 64. 1911. V. 9. t? d. — Melolontha Ippo- castani F. 65. 1911. V. 9. d d. — Melolontha hippo- castani F. (2). 66. 1911. V. 9. 7 d. Melolontha Ippo- castani F. 67. 1911. V. 9. d d. - Melolontha Ippo- castani F. 68. 1911. V. 10. d d. — Melolontha hippo- castani F. 69. 1911. V. 11. ű d. - Melolontha hippo- castani F. (2). 70. 1911. V. 11. e d. — Melolontha «ippo- castani F. 71. 1911. X. 11. d ci. — Melolontha Ippo- castani F. (2). 72. 1911. V. 11. d d. - - Melolontha Ip- pocastani F., Valgus hemipterus L.. Lacon murinus.L. 73. 1911. V. 11. â ti. — Melolontha hipp., castani F. 74. 1911. V. 11. ■' d. — Melolontha hippo- castani 1". 75. 1911. V. 11. '/. - Hymenoptera sp., Epeira sp. 76. 1911. V. 13. S d. - Melolontha hippo- castani F. (2)., Liophleus tesselatus Mii.i... For- mica rufa L. 77. 1911. V. 13. ? d. -- Melolontha Ippo- castani F. (Kavics-szemecske). 78. 1911. V. 13. d d. — Melolontha hippo castani F. 79. 1911. V. 13. ad. — Melolontha hippo- castani F. 80. 1911. V. 13. d d. - - Hister cadaveri- nus Hoffm.. Melolontha hippocastani 1'. 1 Folytatólagos leltári a/.áni. A gyűjtés napja és a nemi jegy után álló ./ betű derült időt. h borait iilíit és e esős időt jelent. seiner Beobachtungen dienen soll. Herr Szbüts sammelte den Mageninhalt von 145 Exemplaren des Dorndrehers und sendete dieses Material der Kgl. Ungarischen Ornithologischen Centrale ein. Dies ergänzt ausserdem das unter drei Nestern gesammelte Gewölle. Das untersuchte Material,\velches ausnahms- los aus der Umgebung von Tavarna stammt, ist folgendes : 81. 1911. V. 13. '■ d. Melolontha hippo- castani F. 82. 1911. V. 14. ■' il. — Melolontha hippo- castani I' 83. 1911. V. 14. d d. — Melolontha hippo- castani F., Camponotus pubescens F. (2). 84. 1911. V. 16. d ri. — Melolontha vulga- ris F., Liophloeiis tesselatus Müh,. (2), Steno- bothrus sp. 85. 1911. V. 17. 9 b.— Melolontha hippo- castani F., Liophloeiis tesselatus Müll. Sii. 1911. V. 17. d d. — Melolontha hippo- castani F. 87. 1911. V. 17. d d. — Melolontha hippo- castani F.. Limonius aeruginosus Ol.. Har- pactor iracundus Scop. 88. 1911. V. 17. d d. — Melolontha hippo- castani F. (2), Liophloeus tesselatus Müll. 89. 1911. V. 19. d e. — Ocypns edentnlns Block., Melolontha hippocastani F.. Khizotro- gus aequinoctialis Hbst. 90. 1911. V. 19. d e. — Gryllotalpa vul- garis L. 91. 1911. V. 19. r? e. — Aphodius luridus F. var. nigripes F.. Melolontha hippocastani F .. Tanymecus palliatus F.. Aranearum sp. 92. 1911. V. 19. ? e. - Khizoïrogus aequi- noctialis Hbst. 93. 1911. V. 19.5 e. — Melolontha hippo- castani F., Camponotus pubescens F. (12), Formica rufa L. (6). 94. 1911. V. 22. 9 d. — Harpalus aeneus F., Harpalus distinguendus Dli-t. (2), Melolontha hippocastani F. (3), Camponottus pubescens F. (4), Formica rufa L. (2). 95. 1911. V. 22. S d. Rhizotrogus aequinoctialis Hbst., Liophloeus tesselatus Müll. (2). 1 Fortlaufende Inventarnumnier. Ein d hinter dem Datum und dem Geschlechtszeichen bedeutet einen klaren, ein b einen bewölkten und e einen regneri- schen Tag. ISI 96. 1911. y. 22. T d. - Harpalus aeneas F. Pterostichus cupreas L., Agonum vidtium Panz., Melülonthu hippocastani F. 97. 1911. V. 23. ff i. — Melolontha hippo castani F. (2). 98. 1911. V. 23. d b. Harpalus di- stinguendus Dura. (3). Gryllus sp. 99. 1911. Y. 23. 3 6. -- Melolontha hip- pocastani F. (2). 100. 1911. V. 23. c? /y. - Melolontha hip- pocastani F. (2). 101. 1911. V. 23. 3 b. - Melolontha hip- pocastani F.. Gryllotalpa vulgaris L. 102. 1911. Y. 23. t t. - - Harpalus di- stinguendus Duft. (4), Âphodins granarius L.. Melolontha hippocastani F. 103. 1911. V. 23. 3 I. - - Harpalus dis tiuguendus Duft. (4), Brachynus explodens Duft., Melolontha hippocastani F. 104. 1911. V. 23. 3 h. Melolontha hip- pocastani F. 105. 1911. V. 23. Ì b. - Melolontha vul- garis F. 106. 1911. Y. 24. 3 d. — Harpalus di- stingnendus Duft. (2). Pterostichus cupreus L., Melolontha hippocastani F.(2),Limonius aerugi- nosus Oliv. 107. 1911. Y. 24. 3 d. - Pterostichus cupreus L., Ocypus edentulus Block. Melo- lontha hippocastani F. 108. 1911. V. 24. <3 d. — Melolontha vul- garis F. (2). 109. 1911. Y. 24. d d. Harpalus di- stinguendus Dut. (2), Pterostichus cupreus L. (2), Pterostichus nigrita F., Melolontha hippo- castani F. 110. 1911. V. 24. ? d. - - Melolontha hip- pocastani F. 111. 1911. V. 24. ? d. — Harpalus aeneus F., Pterostichus cupreus L. (9), Melolontha hippocastani F. 112. 1911. V. 24. 3 d. — M.-lolontha hip- pocastani F. (3). 113. 1911. V. 28. d d. Harpalus aeneus F. (2), Harpalus distinguendo Duft., Staphy- linus en thropterus L., Byrrhus pilula L., Melolontha hippocastani F., Capsidarwin sp. 114. 1911. V. 28. ' d. - Melolontha hip- pocastani F., Goniphus sp. I L5 1911. V. 2s. 3 d. - Ocypus eden- tulus Block., Melolontha hippocastani F. (3), Camponotu8 pubescens F. (2). 116. 1911. Y. 28. 3 d. Melolontha hip- pocastani F.. Exocentrus adspersus Mui.s. 117. 1911. V. 28. 3 d. - Melolontha hip- pocastani F. (2), Hypera sp. lis. 1911. V. 30. ■' d. silpha obscura !.. Melolontha hippocastani F. 119. 1911. Y. 30. f d. - Harpalus aeneus F.. Onthophagus fracticornis Preybsl. (2), Gryllotalpa vulgaris L. 120. 1911. V. 30. í d. - Onthophagus fracticornis Preyssl., Melolontha vulgaris F., Gryllotalpa vulgaris L. 121. 1911. V. 30. 5 d. Harpalus ,li- stinguendus Duft., Gryllotalpa vulgaris L. 122. 1911. Y. 30. 9 d. Onthophagus verticicornis Laich.. Melolontha vulgaris F. (2), Dolycoris baccarum L., Aranearum sp. 123. 1911. VI. <>. 3 d. Polydrosus sericeus Schall., Gryllotalpa vulgaris L. 124. 1911. VI. 6. ? d. — Anisodactylus sp., Melolontha vulgaris F., Tropinota Iurta Poda, Epeira sp. 125. 1911. VI. 7. 3 d. — Carabus sp.larva, Melolontha vulgaris F., Epeira sp. 126. 1911. VI. 7. 2 d. -- Abax ater Yill.. Melolontha vulgaris F., Vespa vulgaris L. 127. 1911. VI. 10. 9 e. -- Cicindela cam- pestris L., Onthophagus verticicornis Laich., Onthopagus fracticornis Preyssl. (2), Oniti- cellus fulvus Goeze., Tropinota Iurta Poda. 128. 1911. VI. 10. ? e. Onthophagus fracticornis Preyssl., Aphodins fimetarius L., Melolontha vulgaris F., Philonthus sp., Apion sp., Formica rufa L. 129. 1911. VI. 10. juv. e.1 Harpalus sniaragdinus Duft. (2), Silpha obscura L., Hymenopterorum sp., Aranearuni sj). (3—4). 130. 1911. VI. 10. ju - Onthophagus vacca L. (2). Ochodaeus chrysomeloides Schrnk. (2), Harpalus sp. (2). 131. 1911. VI. 10. juv. e. - Melolontha vulgaris F., Camponotus pubescens F. (3). 132. 1911. VI. IO. juv. e. Rhizotrogus sol- stitialis L., Melolontha vulgaris F . Phytonomus sp., Microtus arvalis Pali,, (néhány csontja és zápfoga. — Einige Knochen und Molarzahn). \ 129 — 133. tételek alattiak S napes fiókák. 1 Die unter Nr. 129 133 aufgeführten Exemp'are sind 8 Tage alte Junge. 182 L33. 1911. VI. I<>. /"• '• Oiithophagus taurus Schreb. 2), Melolontha vulgaris F. L34. 1911. VI. 12. d. Harpalus di- stinguendus Duft., [chneumonidarum sp., Aelia acuminata L. L3ö. 1911. VI. 12, juv. '/.' - Pterostichus niger Scball. (2), Oodcs helopioides F. 136. 1911. Tl. 12. juv. d. -- Melolontha vulgaris F., Otiorhynchus sp., Epeira sp. 137. 1911. VI. 12. juv. d. - Pterostichus nigrita F., Melolontha vulgaris F. 138. 1911. VI. 12. juv. d. Pterostichus cupreus L., Pedinus femoralis L. 139. 1911. VI. 12. juv. . Pterostichus vulgaris 1... Silpha obscura 1... Melolontha vulgaris F., Byrrhus pillila L. 153. 1911. VI. IS. juv. b. Harpalus sp., Byrrhus pilula L. (2). 154. 1911. VI. IS. juv. b. -- Melolontha vulgaris F. (;!). Gryllotalpa vulgaris L. L55. 1911. VI. IS. juv. b. -- Pterostichus vulgaris L. (2), Byrrhus pilula L., Pentato- midarum sp. 156. 1911. VI. 18. juv. b. — Pterostichus vulgaris L., Byrrhus pilula L., Gryllotalpa vulgaris L. 157. 1911. VI. 18. juv. b. Silpha ob- scura L., Byrrhus pilula L., Gryllotalpa vul- garis L. (2). 158. 1911. VI. 18. juv. b. —Pterostichus sp., Silpha obscura L. 159. 1911. VI. 18. juv. b. - Silpha ob- scura L., Gryllotalpa vulgaris L. 160. 1911. VI. 18. db. Pterostichus cupreus L., Melolontha vulgaris L. 161. 1911. VI. 18. <3 b. — Harpalus aeneus F., Harpalus distinguendus Duft. (6), Staphy- linus olens Müll. 162. 1911. VI. IS. 9b.-- Harpalus sp., Ochodaeus chrysoineloides Schrnk., Gryllotalpa vulgaris L. 163. 1911. VI. 28. juv. e.A -- Gryllotalpa vulgaris L. (2). (Kavics. - - Steinchen). 164. 1911. VI. 28. juv. e. - - Melolontha vulgaris F., Gryllotalpa vulgaris L. (4). 165. 1911. VI. 28. juv. e. - Harpalus sp. (2), Gryllotalpa vulgaris L. (4), Steno- bothrus sp. 166. 1911. VI. 28. juv. e. - Melolontha vulgaris F., Gryllotalpa vulgaris L. (2). 167. 1911. VII. 9. d1 d. Camponotus pubescens F. (2), Stenobothrus sp. 168. 1911. VII. 9. <3 ,1. - Cicindela ger- manica L., Tettix bipunetata L., Aphrophora spumaria L., Arauearum sp. (2). 169. 1911. VII. II. e? dì. - - Pterostichus cupreus L. (2), Camponotus pubesceus F. (4). 170. 1911. VII. 11. juv. d. — Pterostichus sp., Gryllus campestris L. 171. 1911. VII. 13. J b. Gryllotalpa vulgaris L., Homopterorum s]). A 135 — 140. sz. alattiak egy fészekből való fiókák. A 144—159. sz. fiókák fészekből valók. A 163 166. sz. alattiak fészekből való fiókák. 1 Nr. 135 140 sind Junge aus cincin Nőst. ! Nr. 144 — 159 sind Junge aus Nest. " Nr. 163—166 sind Junge aus Nest. is:', 172. 1911. VII. 15. •'' d. Camponotus pubescens F. (15), Formica ruta L. 173. 1911. VII. 15. juv. d. - Cicindela germanica L.. Ophonus azureus Duft., Har- palus (listiiiíi'iiendus Duft. (3), Calathus fuscipes Goeze, Stenohothrus sp. 174. 1911. VII. 15. juv. d. Harpalus sp. (2), Anisodactylus spurcaticornis Dkj. 175. 1911. VIT. 18. cf d. Carabus sp. larva, Ophonus griscus Panz., Harpalus di- stinguendus Duft. (3). 176. 1911. VII. 20. â d. - Camponotns pubescens F., Formica rufa L. (3). 177. 1911. VII. 22. juv. c? d. - - Carabus sp. larva, Palomena prasina L 178. 1911. VII. 27. juv. d. Carabus cancellatus III., Silpha obscura L., Steno- bothrus sp. 179. 1911. VII. 28. J d. - - Camponotus pubescens F. (2), Locusta viridissima L. 180. 1911. VIII. 9. â b. Stenobo- thrus sp. 181. 1911. VIII. 9. juv. b. - Ophonus calceatus Duft., Stenobothrns sp. (2), Aelia acuminata L. 182. 1911. VIII. 11. juv. d. Silpha obscura L., Stenobothrns sp. 183. 1911. VIII. 11. juv. d. Amara communis Panz., Lasius fuliginosus Latr. (30), Stenohothrus sp. 184. 1911. VIII. 15. de.— Ophonus azu- reus Duft., Pterostichus niger Schall., Byrrhus pilula L., Stenobothrus sp. 185. 1911. VIII. 15. juv. e. — Ptero- stichus cupreus L. (3), Mycetochara axillaris Payk. 186. 1911. VIII. Ib. juv. e. — Camponotus pubescens F. (3). 187. 1911. Vili. 17. juv. d. - Ophonus pubescens Mull., Zabrus tenebrioides Goeze (2), Aranearum sp. (3). 188. 1911. VIII. 17. d d. Gryllus cam- pestris L., Acridiidaruin sp., Egérszőr — ■ Mäuse- haare (Microtus sp.). 189. 1911. VIII. 22. juv. d. -- Ophonus griseus Panz., Harpalus distinguendus Duft., Pterostichus niger Schall., Stenobothrns sp. (3). L90. 1911. VIII. ','4. juv. d. Gryllus campestris L. (3). 191. 1011. VIII. 28. juv. d. - (in Ibis campestris L., Stenobothrns sp. (3). 192. 1911. Vili. 28. juv.d. —Ophonus pu bescens Müll., Harpalus smaragdinusDuirr. (2), Stenobothrus sp. (2). 193. 1911. VIII. 29. juv. d. — Camponotus pubescens F. (3), Gryllus campestris L., Ste- nobothrns sp. (2). 194. 1911. IX. 1. juv. d. - Ophonus pubescens Müll. (3), Harpalus distinguendus Duft. (2), Stenobothrus sp. 195. 1911. IX. 1. juv. d. — Ophonus cal- ceatus Duft. (3), Camponotus pubescens F. (4). 196. 1911. IX. 1. juv. d. — Ophonus cal- ceatus Duft., Stenobothrus sp. 197. 1911. IX. 1. juv. d. — Ophonus cal- ceatus Duft. (2), Stenobothrus sp. (3). 198. 1911. IX. 3. juv. d. — Ophonus ho- spes Strm., Ophonus calceatus Duft., Harpalus rubripes Duft., Geotrupes vernalis L. var. autumnalis Er., Vespa germanica L. 199. 1911. IX. 3. juv. d. — Harpalus smaragdinus Duft., Aphodius tìmetarius L., Phytouomus punctatus F., Hernyó — Raupe, Stenobothrus sp. (2), Aelia acuminata L. (2). 200. 1911. IX. 3. juv. d. - - Ophonus cal- ceatus Duft. (4), Geotrupes mutator Marsh., Hernyó - - Raupe, Stenobothrus sp. 201. 1911. IX. 3. juv. d. — Ophonus pu- bescens Müll., Ophonus calceatus Duft. (2), Larinus sturnus Schall., Stenobothrus sp. (2), Palomena prasina L. (2). 202. 1911. IX. 4. d d. Gryllus cam- pestris L. (2), Stenobothrus sp. (3). 203. 1911. IX. 5. juv. d. -- Ophonus pu- bescens Müll. (2), Ophonus calceatus Duft. (2). 204. 1911. IX. 5. juv. d. — Zabrus tene- brioides Goeze. (2), Silpha obscura L. 205. 1911. IX. 6. juv. e. — Ophonus uo- spes Sturm. (2), Zabrus tenebrioides Goeze (2). 206. 1911. IX. 7. juv. e. - - Phytouomus sp., Vespa vulgaris L. (8), Camponotus pu- bescens F. (4), Hernyó — Raupe. 207. 1911. IX. 7. juv. e Zabrus tene- brioides Gobze, Camponotus pubescens F. (7). 184 Azonkívül :i gyűjtött köpetek összetétele a következő volt : Die Zusammenstellung Gewölle war folgende : der gesammelten I. 1911. TI. 13—27. Silpha obscura L., Serica holosericea Scop., Khizotrogus solsti- tialis L., Melolontha vulgaris F., Agriotes pilo- sus Leske, Vespa vulgaris L., Camponotus pubescens F., Cossus cossus L. (hernyó - Raupe), Dénias coryli L. (?). II. 1911. VI. 27.— Vil. 7. Pterostichus vul- garis L., Ocypus edeutulus Block, Silpha obscura L., Phosphuga atrata L. var. bruu- nea Hbst., Byrrhus pilula L., Otiorhynchus lavandus Germ., Aegosoma scabricorne Scop., Stenobothrus sp. III. a) 1911. VI. 13—21. Silpha carnata Creotz., Melolontha vulgaris F., Melanotus castanipes Paye., Liophloeus tesselatus Müll., Vespa vulgaris L., Gryllotalpa vulgaris L., Muridarum sp. (Csont — Knochen). HI. b) 1911. VI. 13—21. Emus maxillosus L., Necrophorus sp., Silpha carina ta Creutz., Silpha obscura L., Phosphuga atrata L., Phosphuga atrata var. brunnea Hbst., Melolontha vulgaris F., Otiorhynchus orbicularis F., Liophloeus tesselatus Müll., Vespa germanica L., Formica ruta L., Gryllotalpa vulgaris L., Muridarmn sp. (Csontok — Knochen I. III. e) 1911. VI. 21—23. Pterostichus vul- garis L., Staphylinus erythropterus L., Necro- phorus vespillo L., Silpha cannata Creutz., Silpha obscura L., Phosphuga atrata L., Melo- lontha vulgaris F., Vespa vulgaris L., Aranea- ruin sp. IV. a) 1911. VI. 13—20. Ophonus griseus Panz., Pterostichus punctulatus Schall., Ptero- stichus cupreus L, Pterostichus vulgaris L., Necrophorus vespillo L., Silpha obscura L., Melolontha vulgaris F., Helix sp. (Juv). IV. 6) 1911. VI. 20—27. Harpalus distin- guendus Duft., Emus maxillosus L., Silpha cannata Creutz., Phosphuga atrata L., Phos- phuga atrata var. brunnea Hbst., Melolontha vulgaris F., Agriotes sputator L., Cleonus sp., Helix sp. (juv.). A tövisszúró gébics gyomortartalmában te- hát a következő állatok voltak találhatók : Im Mageninhalt des Dorudrehers waren also folgende Tiere zu finden : Emlősök (Mammalia). Mezei poczok. - Microtus arvalis Pall. Muridae sp. ? Puhatestűek (Mollusca). Helix sp. juv. (2 eset. — 2 Fälle). Rovarok (Insecta). a) Bogarak (Coleoptera). Cicindela campestri» L. — germanica L. (2 eset. — 2 Fälle). Carabus cancellatus III. - sp. larva (3 eset. — 3 Fälle). Oodes helopioides F. Ophonus azureus Duft. (2 eset. — 2 Fälle). — griseus Panz. (3 eset. — 3 Fälle), pubescens Müll. (6 eset. - - 6 Fälle). - calceatus Duft. (8 eset. — 8 Fälle). — hospes Sturm. (2 eset, — 2 Fälle). Harpalus aeneus F. (7 eset. - - 7 Fälle). Harpalus distinguendus Duft, (lü eset. — 16 Fälle). - smaragdinus Duft. (3 eset. — 3 Fälle). — rubripes Dut. - sp. (6 eset. --6 Fälle). Auisodactylus spurcaticornis Diu. — sp. Amara communis Panz. Zabrus tenebrioides Goeze. (4 eset. - 4 Fälle). Pterostichus punctulatus Schall. (3 eset. — 3 Fälle). L85 2 Fiillc.) (2 eset. - -1 Fälle). Pterostichus cupreus L. (14 eset. — 14 Fälle 1. - niger Schall. (4 eset. - - 4 Fälle). - vulgaris L. (8 eset. -- 8 Fälle). — nigrita F. (3 eset. — 3 Fälle). — sp. (2 eset. -- 2 Fälle). Abax ater Villa. Calathus fuscipes Goeze. Agonuni viduum Panz. Brachynus explodens Duft. Emus maxillosus L. (2 eset. Staphylinus erythropterus L 2 Fälle)' Ocypus olens Mi i — edeutulus Block (4 eset. Philonthus sp. Necrophorus vespillo L. (2 eset — 2 Fälle). — sp. Silpha cannata Creutz. (4 eset. — 4 Fälle). — obsura L. (15 eset. — 15 Fälle). Phosphuga atrata L. (4 eset. — 4 Fälle). — — var. brunnea Herbst (3 eser. :> Fälle). Hister cadaverinus Höffm. Byrrhus pilula L. (8 eset. -- 8 Fälle). Onthophagus taurus Schreb. — vacca L. (2 eset. — 2 Fälle). — fracticornis Preyssl. (6 eset. — 6 Fälle). — verticicornis Laich. (2 eset. — 2 Fälle). Oniticellus fulvus Goeze. Aphodius subterraneus L. — fimetarius L. (2 eset. — 2 Fälle). — granarius L. — luridus F. var. nigripes F. Geotrupes mulator Marsh. Geotrupes vernalis L. var. autumnalis I. Ochodaeus chrysoineloides Schrnk. (2 eset. — 2 Fälle). Serica holosericea Scop. Nhizotrogus aequinoctialis Heebbt. (-"> eset. — 3 Fälle). — aestivus Ol. - solstitialis L. (3 eset. — 3 Fälle). Melolontha vulgaris F. (30 eset. — 30 Fälle). — hippocastani F. (51 eset. 51 Fälle). Tropinota hirta Poda (2 eset. 2 Fälle Valgus hemipterus !.. Lacon murinus L. Limonius aeruginosus Ol. (2 eset. 2 Fälle). Melanotus castanipes Payk. Agriotes pilosus Lebke. — sputator L. Mycetochara axillaris Payk. Pedinus feuioralis L. Otiorhyuchus lavandus Germ. — orbicularis F. — sp. Polydrosus sericeus Schall. Tanymecus palliatus F. Liophloeus tesselatus Mill. (7 eset. - 7 Fälle). Cleouus sp. Lariiius sturnus Schall. Hypera sp. Phytouomus punctatus F. — sp. Apion sp. Aegosoma scabricorne Scop. Exocentrus adspersus Mm b) Hártyásszárnyúak [Hymenoptera) Ichueumonidaruni sp. Camponotus pubescens F. (1(J eset. - l'.l Fälle). Formica ruta L. (7 eset. 7 Fälle) Lasius fuliginosus Latb. Vespa vulgaris L. (li eset. — germanica L. (2 eset. Hymenopterortim sp. - li Fälle). 2 Fälle) ('(ISSUS nisslis L. e) Lepkék (Lepidoptera). (hernyó. - Raupe). Demas coryli L.V Hernyó. — Raupe. (5 eset. •"> Fälle). dl Álreczésszárnyúak (Pseudoneuropli rd). (i phus sp. Aquila XVllI. 24 186 e) l\fj!/e)ie*s-'ir)ì!/i<. bei der Unter- suchung des grauen Fliegenschnäppers am Bienenhause des Försters Vinzksz Pétkr in Nagyczenk am stärksten fühlen. Es gelang mir nämlich damals, bei gleichzeitiger anhal- tender Beobachtung des Vogels aus den am Lauerplatze gesammelten Gewöllen festzustel- len, dass unter den vor meinen Allien aus dem Schwärme herausgefangenen Bienen nicht eine einzige Arbeiterin war, indem die Über- reste der gefundenen 40 Bienen ausschliess- lich von Drohnen herstammten.1 Wenn man nun bedenkt, dass das erwähnte Bienenhaus stets nur ein einziger, und allem Anscheine Aquila Ioni. XII. 1905. pag. 331—334. 192 elhibázott dolog leti volna, lia a vizsgálatot a czeiiki erdő légykapóinak rakásra lövésével kezdtem volna. Főképpen ez a tapasztalat, meg az arany- málinkó (Oriolus) sokszorosan vitatott gazda- ji szerepének vizsgálata késztetett arra, hogy a rovarevők köpeteinek gyűjtését n pihenő- és lesölielyek. de különösen a fészkek alati elhelyezett hálókicai is megkíséreljem. Az első próbákra id. Szeöts Béla, intézetünk régi buzgó munkatársa volt szíves ezidén vál- lalkozni. Tavamén (Zemplén ni.) szerzett becses észleleteit, a melyekből e hálók szer- kezetének és alkalmazásának tökéletesedése is remélhető, saját szavaiban adom e helyt : „Az Oriolus fészke alá készítendő zöld tüll- háló alkalmazását avval a szándékkal Ígér- tem meg. hogy azt egyúttal a Lanius col- lurio-fészkek alatt is megkísérlem. A sárga rigófészkek megőrzése az itteni nép babonája miatt csaknem lehetetlen, mert ezt használja tehene beteg tőgyének füstölésére, mint egye- düli biztos szert. így minden megszerezhető fészket könyörtelenül levág, hogy birtokába ejtse a „csodaszert". Az uradalom gyümölcsösében, tehát meg- lehetősen védett helyen, sikerült egy sárga- rigó- és négy tövisszúró-gébicsfészket talál- nom. Hozzáláttam tehát a háló elkészítéséhez. A zöld tüll mérete szerint 75 cm hosszú, 65 cm széles darabot vágtam le, ezt beszeget- tem és négy sarkára spárgát várattam s ezzel a háló készen volt. Az első fészekalj kike- lése után azonnal kivittem a hálót és azt a fészek alá. attól 30 cm távolságra kifeszí- tettem. A háló közepébe két darab galamb- tojás nagyságú követ tettem, részint hogy a szél ne nagyon mozgassa, részint hogy a bent levő köpet egy helyen gyűljön össze. A/, első napokban csakis a fáról lehullott levelek és ágak voltak a hálóban, habár az öregek szorgalmasan etettek. Ebből aztkövet- nach derselbe Fliegenschnäpper und auch dieser nur an gewissen Tagen besuchte, ist es leicht einzusehen, wie gänzlich verfehlt es ge- wesen ware, wenn ich damals die Untersuchung mit dem Niederknallen sämtlicher Fliegen- schnäpper jenes Waldes begonnen hätte. Hauptsächlich diese Erfahrung und dann die Erforschung der vielfach bestrittenen wirtschaftlichen Eolle des Pirols (Oriolus) bewog mich dazu, dass ich das Sammeln der Gewölle auch mit Hilfe des u/nter den Ruhe- und Lauerplätzen, besonders aber unter den Xestem ausgespannten Seizes versuche. Die Verwirklichung der ersten Proben ha- ben wir Bbla von Szeöts, dem verdienstvollen Mitarbeiter unseres Instituts zu danken. Seine in Taranto (Kom. Zemplén) erwor- benen wertvollen Erfahrungen, aus welchen auch die Vervollkommnung der Koustruktion und Anwendungsweise dieser Netze zu hoffen ist, führe ich hier im originalen Wortlaute vor: „Die Anwendung des unter ein Oriolus- Nest auszuspannenden grünen Tüllnetzes ver- sprach ich mit der Absicht, dasselbe gleich- zeitig auch unterhalb der Lanius collurio- Nester zu versuchen. Die Behütung der Pirolnester ist wegen des Aberglaubens des hiesigen Volkes fast unmöglich, da dasselbe diese zum Beräuchern der kranken Euter der Kühe als einzig sicher wirkendes Mittel verwendet, desshalb ein jedes erreichbares Nest erbarmungslos abschneidet, um in den Besitz dieses ..Arcanums" zu gelangen. Im herrschaftlichen Obstgarten, also an ziemlich geschütztem Orte, gelang mir doch ein Pirolnest und vier Dorndreherneste auf- zufinden. Ich schritt nun zur Verfertigung der Netze. Ich schnitt nach den Maassen <\v^ grünen Tülls ein 75 cm langes und 65 ein breites Stück ab, Hess es umsäumen und an die vier Ecken lange Fäden nähen, womit das Netz schon fertig war. Nach dem Aus- schlüpfen des ersten Geleges trug ich das Netz sofort hinaus und spannte dasselbe 30 cm unterhalb des Nestes aus. In die Mitte des Netzes legte ich zwei Steinchen von Taubenei- grösse, teils damit es der Wind nicht zu sehr bewege, teils um die Gewölle in seiner Mitte zu versammeln. In den ersten Tagen waren bloss vom Baume heruntergefallene Blätter und Astchen darinnen, obwohl die Alten rìeissi^ fütterten. 193 keztettem, hogy a köpetet a fiatalok a fészekbe öklündüzik és az öregek kihordják. Mihelyt a tiatalok a fejüket a fészek szélén pihen- tetni tudtak, a köpetek beperegtek a hálóba, részint kis hosszúkás csomókba összetapadva, részint széthullva Ezt a hangyák hamar észrevették és mindjárt hozzáláttak a szét- hordáshoz. Ezen azután úgy segítettem, hogy naponta szedtem ki a háló tartalmát és később zacherlint szórtam a hálóba ; ez utóbbi azután segített. Sikerült azután a sárgarigófészek lakói köpetéből is egy kis adagot összegyűjteni, míg a gébicsek bőven szolgáltatták azt. A háló tehát igen jól bevált. Egy ideig ugyan gya- nakodva nézték az öregek, főleg a sárga- rigók, de azután győzött a szülői szeretet és gyors tempóban jártak a fészekre, etetve a soros fiókákat. Néhány nap múlva a háló kifeszitése után esős idő állt be. a háló zöld színét megfakitotta, majdnem kifehérítette, de erre az öreg madarak már egyáltalában nem reagáltak. Képünk (12. ábra) is egy ilyen ki- fakult hálót tüntet fel. A háló, azt hiszem, alkalmas lesz más fiókák köpetének gyűjté- sére is." Ezekhez az észleletekhez még csak azt kell hozzáfűznöm, hogy a bemutatott gyűjtő háló mai szerkezete — bár éppen egyszerű- ségénél fogva a madár előtt legkevésbbé gyanús - nem tekinthető véglegesnek. A háló szöve- tében, környezetenként változó színében és szerkezetében is sokféle módosítás végezhető még. Ilyen a többi közt — az entomologusok gyűjtőhálójának mintájára — a hálótölcsér aljára erősített gyüjtőüveg, melyet a szövet- hez hasonlóra festünk, a hálónak hangyákat elriasztó anyaggal való impregnálása stb., már a meddig mindez a madarak gyanújának fel- keltése nélkül lehetséges. A kezdet sikerei mindenesetre követésre buzdítok. Hieraus schloss ich darauf, dass die Jungen ihre Gewölle ins Nest hineinwürgen und diesel- ben von den Alten entfernt werden. Sobald aber die Jungen ihre Köpfe auf den Nestrand legen konnten, rollten die Gewölle ins Netz, teils in längliche Hallen zusammengeklebt, teils zerfallen. Dies bemerkten die Ameisen allzubald und begannen sie zu verschleppen. Dem wurde nun so abgeholfen, dass ich den Inhalt des Netzes alltäglich herausnahm und später das Netz mit Zacherlin bestäubte : letzteres half auch Später gelang es mir dann auch von den Gewöllen der jungen Pirole eine kleine For- tion zu sammeln, während die Dorndreher solche reichlich lieferten. Das Netz bewährte sich also recht gut. Anfangs betrachteten es die Alten, besonders die Pirole, etwas arg- wöhnisch, dann siegte aber die Elternliebe doch; sie beflogen in raschem Tempo das Nest und fütterten die an die Keihe kom- menden Jungen. Einige Tage nach dem Ausspannen des Netzes stellte sich Regenwetter ein, welches die grüne Farbe bleichte, das Netz fast weiss machie. doch reagierten die alten Vögel gar nicht mehr darauf. Unser Bild (Abb. 12.) zeigt auch ein derart abgeblasstes Netz. Dieses Netz wird sich, meines Erachtens, auch beim Sammeln derGewölle anderartiger Jungvögel bewähren." Diesen Beobachtungen habe ich nur noch so viel beizufügen, dass die heutige Kon- struktion des vorgeführten Sammelnetzes - obwohl dasselbe gerade wegen seiner Ein- fachheit den Vögeln am wenigsten verdächtig erscheint — keinesfalls als endgiltig betrachtet werden kann. In dem Stoffe, in der nach Art der Umgebung verschiedenen Färbung und Einrichtung wird noch manches zu än- dern sein. Das wäre unter anderem — nach Muster der von Entomologen verwendeten Sammelnetze — ein unterhalb des Netztrich- ters befestigtes Sammelglas, welches dem Netze ähnlich zu färben wäre, das Impräg- nieren des Netzes mit Stoffen, welche die Ameisen fernhalten u. a. in , natürlich inso- weit dies alles ohne Erweckung des Arg- wohns seitens der Vögel möglich ist. Die Erfolge des Anfanges können entschieden zur Forlsetzung anspornen. Aquila Will HU Elvi szempontok a madárvédelem és a rovarirtás megítélésében. Irta : Lóhy JózsBF. A madár hasznos és káros voltának, meg- ítélésében, annak idején, a mikor a mai madárvédelem eszméje a nagyközönség előtt még ismeretlen és érthetetlen volt, a párisi nemzetközi kongresszus idejében megalakult Herman Ottó jndicziumában egy vélemény,1 mely a madár gazdasági jelentőségét szaba- tosan határozta meg. Elolvashatjuk újra : „Maga a természet nem ismer sem hasz- nos, sem káros madarat, mert az ő háztartá- sára nézve a madár - - éppen úgy mint más élő lény is - szükséges szervezet, mely magá- ban foglalja a szaporodás és korlátozás esz- közeit is. a ragadozók és nem ragadozók képében — nem tekintve a táplálkozási viszo- nyok változásait.'' „A hasson és kár fogalmái csal- az ember gazdasági érdeke teremti mei/, különösen az az eljárás, a mely minden gazdaság lényege és abban áli, hogy az ember a termesztmé- nyéket tömegekbe zsúfjlja s ezzel megadja tömegesen u: el et [eltét elekéi oly szervezetek — a kérdéshez alkalmazkodva, a madarak2 számára is, a melyek a természet szempont jából, normális viszonyok közüli, sem haszon, sem kár tekintetében fel sem tűnhetnének." Ebben a szabatos meghatározásban impli- citer benne van — „a kérdéshez alkalmaz- kodva" — a vele alternáló kérdésnek a meg- fejtése is, hogyan és mikor válik kártevővé a rovar? Mert az ember tömegekbe zsúfolja a termesztményeket, ezek között a gazdasági növényeket és ezeken felszaporodik a káros rovar. 1 A madárvédelem a párisi nemzetközi gazdasági kongresszuson. Természettudományi Közlöny 1889. XXI. pag. 260. * Megjegyzem : káros madarak számára. A héját vette fel például. Prinzipielle Standpunkte zur Beurteilung des Vogelschutzes und der Insektenvertilgung. Von Josbpb \. L08Y. Zur Beurteilung dessen, ob ein Vogel nütz- lich oder schädlich sei. hat Otto Herman seiner- zeit, nämlich zur Zeit des Pariser Inter- nationalen Kongresses, als der Gedanke des modernen Vogelschutzes den breiteren Schich- ten der Gesellschaft noch unbekannt und unbegreiflich war. die Ansicht ' aufgestellt, dass diese Frage nur durch die genaue Erwägung der wirtschaftlichen Bedeutung der Vögel beantwortet könne. Es mögen seine Worte liier neuerdings angeführt werden : „Die Natur selbst kennt weder nützliche noch schädliche Vögel, weil in ihrem Haus- halte der Vogel, ebenso wie jedes andere lebende Wesen, ein notwendiger Organismus ist. welcher die Mittel zur Vermehrung und Beschränkung in Gestalt der Raubvögel und der nicht vom Raube lebenden Vögel in sich trägt, abgesehen von den Schwankungen der Ernährungsverhältnisse." „Der Begriff' der Nützlichkeit ami Schäd- lichkeit wurde dwrch das wirtschaftliche Inter- esse des Menschen geschaffen und hauptsäch- lich dasjenige Vorgehen, welches das Wesen jeder Landwirtschaft ist und darin besteht, dass dei- Mensch die Gewächse in Massen erzeugt und zusammendrängt und damit mas- senhaft auch für solche Organismen* Lebens- bedingungen schafft, welche vom Standpunkte der Natur, unter normalen Verhältnissen, weder in Bezug auf den Nutzen, noch auf den Schaden auffallen würden." In dieser präzisen Bestimmung ist auch implizite enthalten - „an diese Frage ange- passt" - - die Lösung der damit alternieren- den Fragen, nämlich auf welche Art und wann das Insekt schädlich wird? Denn der Mensch drängt die Gewächse in Massen zusammen, unter diesen auch die landwirt- schaftlichen Pflanzen, und im Verhältnis zu diesen vermehren sich die Insekten. ' Der Vogelschutz auf dem Pariser Internation. Kon- gress Természettudományi Közlöny 1 889. XXI. p. 260. ' Hierunter sind auch, an diese Frage angepasst, die Vögel, u. zw. die schädlichen Vögel zu verstehen. Als Beispiel wurde der Habicht angeführt. I U5 Szomorú valóság az, hogy mint kultúrátok egyhangúbbá és sivárabbá válik a föld színe, szaporodik rajta a káros rovar és pusztul a hasznos madár. Azt mesterségesen szaporítja fel az embernek föld mivel ő munkája, mert területet és táplálékot ad neki és ezt ugyanaz a munka az otthonától fosztja meg, száműzi, kiirtja. .Mert a káros rovar mesterségesen szaporít tátik, okszerűnek látszik : a madarai is mester* ségesen keli megtartani, hogy a rovarirtásban ráeső, megfelelő részt elvégezhesse. Ezt a ráeső részt, a munka mennyiségében, nem a gazdálkodó ember önző követelése, hanem a madár természete szabja meg. A rovarirtás- nak azt a részét, a melyre szervezete épség- ben tartása miatt a madár már nem köteles és pedig a nagyobb részét más írtótényezők- nek s ezek között -- és a jövőt tekintve - magának az embernek kell végrehajtani, ha tudja. Kérdés, hogyan teheti ezt meg? Manapság mindenből, még a rovarirtásból is tudományt és ennek megfelelően módszereket csinálunk. Sokan az alapos irtás hívei és mechanikus és chemikus eljárásokon törik az eszüket. Mások a természet védő eljárásainak ellesé- séből, megismeréséből táplálkozva, a termé- szetadta segítség biztosítására törekszenek. Az a mesterséges, ez a természetes védeke- zés a kár ellen. A mesterséges : összehord minden mérget a drogériák raktárából, a ter- mészetes : minden megfigyelést, tapasztalatot, a melyből haszonnal következtetni lehessen. Az első : sok kísérletet, a második : nagy tanul- mányt igényel. Részemről a másodikat tartom módszerében tökéletesebbnek és több ered- ményt is várok tőle. Mert nézzük ! Legtöbb káros rovarnak az élete úgy folyik, hogy kimenekül az ember mesterséges írtó- Es ist eine traurige Wahrheit, dass das Angesicht der Erde, wie unter einem Kultur- Huche, einförmiger und wüster wird, dass sich die Insekten vermehren und die nütz- lichen Vögel verschwinden Jene werden durch den Ackerbau des Menschen künstlich vermehrt, weil sie zu Moden und zu Nahrung kommen, und diese werden durch eben die- selbe Tätigkeit ihres Heinis beraubt, ver- bannt und vernichtet. Weil die schädlichen Insekten künstlich vermehrt werden, erscheint es daher rationell, auch ilie Vögel künstlich zu erhalten, damit sie den auf sie entfallenden Anteil an der Insektenvertilgung verrichten können. Dieser, auf die Vögel entfallende Anteil an der Arbeit, wird nach seiner Quantität, nicht nach der Forderung des eigennützigen Landwirtes bestimmt, sondern durch die Natur des Vogels. Derjenige Teil der Insektenvertilgung, welchen der Vogel zur Aufrechterhaltung seines Orga- nismus auszuführen nicht mehr gezwungen ist. wird in der Zukunft zum grössten Teile durch andere Vertilgungsfaktoren, also namentlich durch den Menschen selbst — insoferne es ihm möglich ist — vorzunehmen sein. Es ergibt sich nun die Frage, wie dies ermöglicht werden könnte? Heutzutage wird aus allem, also auch aus der Insektenver- tilgung eine Wissenschaft gemacht und dem- entsprechend eine Methode aufgestellt. Viele sind Anhänger einer radikalen Vertilgung der Insiditeli mittels mechanischer Verfahren oder rheinischer Agentien und zerbrechen sich dar- über die Köpfe. Andere wieder möchten die Vor- gänge der Natur belauschen und gestützt auf die der Erkenntnis entspriessenden Erfahrun- gen, die durch die Natur selbst gebotene Hilfe heranziehen. Jenes ist der künstliche. dieses aber der natürliche Schutz gegen den Schaden. Zum künstlichen Schutz werden aus den Droguerien alle möglichen Gifte zusammengetragen ; der natürliche Schutz entnimmt seine Massregeln aus den Beobach- tungen und Erfahrungen. Der erstere erheischt viele Versuche, der letztere viel Studium. Meinerseits erachte ich den letzteren als methodisch vollkommener und erwarte auch mehr Erfolg von demselben. Denn, lasst uns sehen ! Der Lebenslauf der meisten Insekten ist so gestaltet, dass das Insidi! den künstlichen Ver- ier 196 módszerei alól. Mesterkélt furfanggal Le nem győzhető. Biológiai előnyeit csak a madár, a fürkész, a penészgomba, a baktérium biológiai előnyei küzdhetik le. addig, a míg természetes egyensúlyiján tartjak egymást, vagy valami hirtelen elemi beavatkozás: árvíz. fagy. zúz- mara, akkor, ha az egyensúly felbillent. A kul- túra az egyensúlyt mindenütt a káros rovar előnyére bontja meg. e miatt a szaporodásában gátolt madárnak, fürkésznek, penésznek és a kornak mindegyre löi>b és /öl/h időre van szüksége, hogy azt utóiérje. Az ember a nagy kártevők (szőlőtetű, vértetű, búzalegyek) leg- többjével szemben megalkudni : osztozkodni kénytelen, gyakran egészen tehetetlen és tét- lenül az ismeretlen segítséget várja. Ha megélhetési viszonyaink között szük- séges rossz a káros rovarnak, az élő progresz- sziv terményadónak a nevelése, mely a ter- mény zsúfolásával velejár, a szükséges jó tennivaló a madárnak és a fürkésznek a gon- dozása. Ha másként nem lehet, mesterséges módon mert a káros rovar is természetelle- nes, mesterséges módon részesül előnyben. Minden rovarirtó törekvésnek ez a valóság már magában véve megadja a pozitív pro- grammot. Így fogja fel hivatását az, a ki látja a helyzetét és felismeri a tennivalóját így küzdenek Észak-Amerikában, a hol a hasznos madarat telepitik s újabban a hasz- nos rovart, a fürkészt is tenyésztik. A számító praktikus amerikai ráér mindezzel bíbelődni, mert belátja, hogy — noha a mesterséges írtások kenő, fenő, súroló, taposó, locsoló. permetező, gőzölő és büzölő módszereiben is messze felülmúlja az ó-világot - - nincsen annyi gummisátra, annyi eyanhydrogénje. hogy vele erdőt, kertet, mezőt beborítson, bemérgezzen és nincsen annyi pénze, a mely- nichtungsmethoden de- Menschen entschlüpft. Mit künstlichen Kniffen kann es nicht be- kämpft werden. Heine biologischen Vorteile können nur durch die biologischen Vorteile der Vögel, Schlupfwespen, Schimmelpilze und Bakterien bekämpft werden und nur so lange, als diese im natürlichen Gleichgewicht blei- ben— oder durch eine Überschwemmung, einen Frost, oder einen Reif, weil dann das Gleich- gewicht gestört wird. Die Kultur stört das Gleichgewicht überall zugunsten der schäd- lichen Insekten und benötigt daher der in seiner Vermehrung behinderte Vogel, die Schlupfwespe, der Schimmelpilz und die Krankheit immer mehr und mehr Zeit, um das verlorene Gleichgewicht einzuholen. Der Mensch wird gezwungen, sich mit den meisten der grossen Schädlinge abzufinden (lieblaus, Blutlaus. Getreidefliege), mit ihnen zu teilen und oft steht er ihnen ganz hilflos gegenüber, die Hilfe von dem Unbekannten erwartend. Wenn es für uns eine Lebensbedingung ist. das notwendige Übel, nämlich die schäd- lichen Insekten, diese lebende progressive Produktionssteuer zu züchten, welche mit der Zusammendrängung der Produkte Hand in Hand geht, so ergibt sich von selbst das Gute, welches wir zu stiften haben, nämlich die Fürsorge für die Vögel und Schlupfwespen. Wenn nicht anders möglich, auf künstlichem Wege, weil auch das Insekt auf unnatür- lichem Wege, künstlich zu seinem Vorteil kommt. Die>e Wahrheit weist schon an und für sich auf das positive Programm hin. welches wir bei der Insektenvertilgung zu befolgen haben. So erfasst derjenige seinen Beruf, der die Lage klar sieht und erkennt, was er zu tun habe. So kämpft man in Amerika, wo die nützlichen Vögel schon seit langem angesiedelt werden und wo seit kurzem auch ein nützliches Insekt, die Schlupfwespe ge- züchtet wird. Der berechnende praktische Amerikaner findet Zeit, sich mit all dem zu beschäftigen, weil er einsieht, dass. obwohl er durch seine künstlichen Vertilgungsmetho- den wie Schmieren, Reiben, Stampfen. Begies- sen, Bespritzen, Dämpfen und Räuchern die alte Welt bei weitem übertrifft, nicht genug Gnmmizelte beschaift werden können und auch nicht genügend Cyanhydrogen erzeugt werden kann, um damit Wälder. Gärten und 197 [yd a föJszaporitotl madárnak és fürkésznek ;i munkáját megfizethetné. Meri a ik'm/ nagy dolog. A megmentett haszonnal arányban kell lennie. Az irtásra kiadott pénznek és az ezzel megmenthető vagyonnak bizonyos helyes meg- engedhető arányban, „living wage"-ban kell lennie. Ne áldozzunk kevesebbet, ne többet a kelleténél. A gabona, a kenyér, a melynek Sanderson1 és Hollrung becslése szerint 10"', -a (.'Ì00.000.000 dollár) semmisül meg a káros rovar rágóján, természetesen a legtöbb kiadást, áldozatot érdemli meg. Többet mint a gyü- mölcs- vagy a fahozadék. A mezőre több költ- hető, mint a kertre és az erdőre. Röviden : a veszélyeztetett helyek védendők. .4 veszély- ben levő szántón több pénz költhető el, mint a szikes homokon. Az irtásokra kiadható pénz- mennyiségnek a fertőzött terülrt nagyságával nagyobbodni kellene A ki sok rovart szaporít, sokat irtson. A nagy uradalmak ne pusztítsák a rovar szaporításával a kis ekzisztencziákat. Gondoljunk csak arra vissza, hogyan ter- jedt Magyarországon az Apion, mely ma telje- sen megseminisiti a heremag termelését, vagy a Cleonus répabogár, mely ugyancsak meg- nagyobbítja szedetésével a gazda üzemi ki- adásait. S a mint nő a kártszenvedo terület. úgy fogy az inasra fordítható pénzmennyiség is, e miatt még idejében be kell zárni a kasszát, hogj ki ne ürüljön és a hanyagság vagy balsikeres mesterséges irtások miatt elözönlött területeken a kárt „elemi csapás" - nak kell minősíteni. Minden közönséges káros rovar lassú fel- szaporodásával meglepetésszerűen állhat be az az állapot, a mikor a fertőzött terület meg- 1 Sanderson E. I) : Insects injurions to staple crops. New-York. 1902. Felder einzudecken und zu vergiften und dass er nicht genug Geld hat, um die Arbeit der vermehrten Vögel und Schlupfwespen zu bezahlen. Denn das Geld ist eine grosse Sache. Es muss mit dem geretteten Nutzen im Ver- hältnis stehen. Das für die Vertilgung aufgewendete Geld, und mit diesem der hiedurch zu rettende Teil des Vermögens, müssen in einem gewissen annehmbaren Verhältnisse zu einander stehen, indem sogenannten ..living wage". Man opfere weder zu wenig, noch mehr als notwendig. Die Brotfrüchte, bei denen der Schaden durch Insektenfrass laut Einschätzung durch San- l'ERSox l und Holi.rong 10% 2 beträgt, verdienen natürlich die grössten Ausgaben und Opfer. Mehr als die Obstbäume oder Holzbäume. Ulf die Felder kann mehr verwendet werden, als auf die Gärten oder Wälder. Genauer ausgedrückt : die gefährdeten Stellen sind zu schützen. Auf ein gefährdetes Ackerfeld kann mehr O-eld verwendet werden, als auf einen sodahältigen Sandboden. Die Menge des zur Vertilgung verwendeten Geldes soll im Ver- hältnis zur Grösse des infizierten Gebietes wachsen. Wer viel Insekten vermehrt, soll auch viel vertilgen. Die grossen Grundbesitze sollen die kleineren Existenzen nicht mit der Vermehrung der Insekten zugrunde richten. Rufen wir uns ins Gedächtnis zurück, wie das Apion, welches heute die Kleesamen- ernle gänzlich vernichtet, sich in Ungarn ver- breitete : oder der Rübenkäfer Cleonus. welcher dadurch, dass er gesammelt werden muss, die Betriebskosten des Landwirtes namhaft verteuert. Und in dem Maasse, als das geschä- digte Gebiet sich vergrössert, verringert sich die Menge des für die Vertilgung aufzuwendenden Geldes, und darum muss die Kasse noch beizeiten geschlossen werden, damit sie sich nicht ganz entleere und der Schaden, der auf den befallenen Gebieten durch Nachlässigkeit oder durch eine misslungene künstliche Ver- tilgung entstanden ist, wird als „Elementar- schaden" hingestellt. Bei der langsamen Vermehrung eines jeden schädlichen Insektes kann ganz unverhofft 1 Sanderson E. I).: Insects injurious to staple crops New- York, 1902. ! MO.000,000 Dollar. 198 mentésére már gondolni sem lehetne, ha min- den szabadulás pénzbe kerülne. így van ma ez a mezőn, az erdőn, a lml csak helyei cserélget a káros rovar és így vannak a ker- tek, a melyekben a szomszédok hanyagsága miau folytonos a káros rovar inváziója, a kár es örökös a veszteség és bosszúság. A drótférgek (Elateridae), cserebogarak, búza- legyek (Cecidomyia, Chlorops, Oscinis frit, Chortophila), Bzalmadarázs (C'ephus pygmaeus), Apion, repczebogarak (Meligethes, Haris, Ento- moscelis), sárgafarú- (Porthesia chrysorrhoea), gyapjas- (Ocneria dispari, gyűrűs-pillék (Ga- stropacha neustria), a kis faragó (Zeuzera p.), vértetfl (Schyzoneura 1.), szőlőtetü (Phylloxera), vértes bogarak (Coraebus, Agrilus, Anthaxia), aknázó fenyűmoly (Steganoptycha abiegana), és sok más káros rovarral szemben az ember csakhamar tehetetlen, mert ezeket méreggel elénii vagy agyontaposni nem lehet. A beteg növény sem bír el minden kenő- csöt. Hányan próbálták az összezsugorodott levelekben rejtőző levéltetünek vagy hernyó- nak az irtását és nem sikerült. Hányszor ártottak az őszi baraczknak, a rózsának, leper- zselték a zsenge levelét és virágát ? A rovarirtó chemikus és mechanikus appa- rátusok szükség idején hamar csődöt mon- danak, erőltetni sem lehet a dolgot, mert a pénz korán, időre elapad akkor, a mikor a gazdasági berendezésekhez alkalmazkodott, e miatt hozzájuk ma már bensőleg tartozó, mondhatnám : domesztikált káros rovarok ellen fordul. E hiányok miatt a legtökéletesebb rovar- irtás is — ha hivatalos, ha nem az — a jelentősebb pontokon, csak kis szigetekben, rendszertelenül és kapkodva védekezhetik és csak ott ér el ideig-óráig tartó nyugalmat. a hol idején érkezett és szabadon taposhat. Nagy területen, szerteosztott nagy tömegek- nek a kiirtását a szántón, erdőn és kertben, bölcsen és hallgatagon a véletlenre bízza. Maga lemond az irtásról, csak ex kathedra ein Zustand eintreten, wo an die Rettung des infizierten Gebietes nicht mehr gedacht werden könnte, wenn jede Befreiung tield kosten würde. So ist dies heute auf den Feldern, im Walde, wo die schädlichen Insekten nur den Platz wechseln, und so ist es in den Gärten, in welchen infolge der Machlässigkeil der Nachbarn eine fortwährende Invasion von schädlichen Insekten stattfindet, was mit dauerndem Verluste und ewigem Ärger ver- bunden ist. Den Drahtwürmern (Elateridae). Maikäfern, Getreidefliegen (Cecidomyia. Chlorops, Oscinis frit, Chortophila), Strohwespen. Apion. Raps- käfer (Meligethes, Baris, Entomoscelis), den Goldaftern i Porthesia chrysorrhoea), Schwamm- spinnern (Ocneria dispar), Kingelspinnern (Ga- stropacha neustria), den Blausieben (Zeuzera p.), den Blutläusen (Schyzoneura 1). der Reblaus (Phylloxera), den Panzerkäfern (Coraebus, Agrilus, Anthaxia). Kiefernminiermotten (Stega- noptycha abiegana) und vielen andern schäd- lichen Insekten gegenüber ist der Mensch fast ohnmächtig, weil man diese mit Gift nicht erreichen und auch nicht zusammen- treten kann. Die kranke Pflanze verträgt auch nicht jede Salbe. Wie viele versuchten es, die sich im verschrumpften Blatte bergende Blattlaus oder Raupe zu vertilgen und es gelang nicht, Wie oft wurden Pfirsiche, Rosen beschädigt, deren zarte Blätter und Blüten versengt? Die chemischen und mechanischen Appa- rate, welche zur Insektenvertilgung verwendet werden, versagen im Notfall nur zu oft den Dienst, und Gewalt nützt hier auch nichts, denn das Geld geht gar bald und eben dann aus, wenn es gegen die. ich möchte sagen : domestizierten schädlichen Insekten verwendet werden soll, welche sich bereits an die Land- wirtschaft angepasst haben und heute schon innig mit derselben verbunden sind. Infolge dieser Mängel kann auch die voll- kommenste Insektenbekämpfungsmethode — ob von amtswegen oder nicht — an den wichtigeren Punkten nur in kleinen Inseln, systemlos und hin und her tastend Schutz bieten und zeitweilige Kuhe tritt nur dort ein, wo der Schutz noch zur rechten Zeit gekom- men ist und frei stampfen kann. Die Ver- tilgung grosser, auf ausgedehnten Gebieten zerstreuter Massen, wie auf Ackerfeldern. I -.Iti és post f-'sta, akadémikus értékű monográfiát, szakvéleményt és tanácsot küld a kárvallott gazdáknak. A véletlenben találkoznak a hivatalos kár- védelem és a kárvallott gazda reménysége. Es a véletlennek szerencsére aktiv munkásai vannak, a melyek a természetben oki függé- sekben felidézve segítséget hozhatnak. Ezek a madár, a fürkész, a betegség, a víz, a fagy vagy más. A mesterkélt rovarirtó módszerek hívei is túlsók balsikerük miatt, a véletlennek minden szereplő körülményét kénytelen-kelletlen szá- mításba veszik. S mert végső reményük egy eljövendő, ismeretlen, de minden esetben várva várt segítségben rejlik, ez feledteti el azt. hogy legtöbb nagy rovarirtás lassan le- lanyhul és végre abbanhagyják. A vértetüről ma már alig beszélnek az országban, tiz év- vel ezelőtt végveszedelme volt az almafáknak. A tél hidegében is bizhatnak. Elveik fenn- tartásával a beteg hernyókat összeterelik. hogy vészt idézzenek elő. Hívják a renyhe- kórt, az egértífuszt, az lsariát. de még elő- idézni nem tudják. A kísérlethez hiányzik a kellő tanulmány, mely okot, módot nyújthatna a sikerhez. Es mert a véletlen segítségben készültsé- günk, ismereteink mai fokán még mindig remélnünk kell. és mert a gombákkal, haczil- lusokkal való irtás, életük hiányos ismerete miatt, tűéi;' nagyon kétséges értékű : az élet koordinált összefüggéseiben közelebb álló, könnyebben megérthető természetes rovarirtó tényezőket kell keresnünk és meg is talál- hatjuk ezeket a rovarevő madarakban s a ro- vart pusztító fürkészdarázsokban és legyekben. Ezek között kell a segítőiiiunkásokat meg- keresni. Az ember mesterségesen változtatta meg a föld színét és ezzel minden növénv és állat Wäldern und Gärten, wird schweigend und weise dem Zufalle überlassen. Die Vertilgung versagt den Dienst und nur von der Kathedra werden, post festa, Monographien von akade- mischem Werte, Fachgutachten und Rat- schläge an die geschädigten Landwirte erteilt. Im Zufalle trifft der ämtliche Schutz mit der Hoffnung des Landwirtes zusammen. Zum Glück verfügt der Zufall über aktive Mit- arbeiter, welche im kausalen Zusammenhange mit der Natur hervorgerufen, Hilfe bringen können. Dies sind die Vögel, die Schlupf- wespen, die Krankheiten, das Wasser, der Frost und andere. Die Anhänger der gekünstelten Insekten- vertilgunsmethoden ziehen, infolge ihrer nur zu vielen Misserfolge, nolens volens alle sich zufällig ergebenden Umstände in Rechnung. Denn ihre letzte Hoffnung ist auf ein zu kommendes unbekanntes Etwas gerichtet, aber in jedem Falle auf eine langersehnte Hilfe, die vergessen macht, dass die meisten grossen Insektenvertilgungsaktionen abgeflaut sind und endlich ganz aufgegeben werden mussten. Von der Blutlaus, die vor zehn Jahren die Apfelbäume mit gänzlicher Vernichtung bedrohte, wird heute im ganzen Lande kaum mehr gesprochen. Auch zur Kälte des Winters haben sie Zuversicht. Unter Aufrechterhaltung ihrer Prinzipien werden die kranken Raupen zusammengetrieben, damit sie eine Gefahr hervorrufen. Sie rufen die Faulkrankheit herbei, den Mäusetyphus, die Isaria, aber erzeugen können sie diese noch nicht. Zu den Ver- suchen fehlt das nötige Studium, welches die Mittel und Wege zum Erfolge bieten könnte. Und weil wir bei dem heutigen Stande unserer Bereitschaft und unserer Kenntnisse, noch immer auf den Zufall angewiesen sind, und weil die Insektenvertilgung mit Pilzen und Bacillen wegen der mangelhaften Kennt- nis ihres Lebens noch immer von problema- tischem Werte ist, so müssen wir diejenigen natürlichen und leichter verständlichen Fak- toren aufsuchen, welche sich im koordinierten Zusammenhange mit dem Leben von selbst bieten, und diese Faktoren finden wir in den Vögeln und in den insektenvertilgenden Schlupfwespen und Fliegen. Unter diesen haben wir unsere Hilfsarbeiter zu suchen. Der Mensch hat das Antlitz der Erde künst- lich verändert und hiedurch in die Lebens- l'I II I életviszonyaiba erőszakkal avatkozott bele. Az allatok természetes elhalálozási szániát (Vernichtungsziffer) általában a madárra nézve tetemesen nagyobbá tette, a káros rovarra nézve azonban, melyet a termények össze- zsúfolásával szaporít, aránytalanul kisebbe. A modern gazdasági berendezések : óriás szántok, sorvetés, egyhangú vetemenyforgok. a trágyázás, az ugarolás, a bokorirtás, mind csak a gazdasági rovaroknak kedvez. Az állatból annyi marad életben, a mennyi megél: a madárból elvétve egynehány, a rovarból milliók. Ha egy pár madár öt évig él és ez alatt eventi' négy költéssel négy fiókát nevel fel. utódaiban, ha azok is mind életben marad- nának, tíz év multán már 2,000.000,000-xa szaporodnék fel. Ez a sereg megadná a rovar- ság bármilyen szaporodása arányának meg- felelő ellensúlyt.1 Ma azonban a madarat a fészkelés akadályai, az üldözés, az év na- gyobb részében pusztító élelemhiány annyira irtja, hogy nem a megélhető biológiai maxi- mum, hanem egy a megsemmisüléssel küzdő minimum marad életben. Az a madársereg is a fészkelés módjaiban, új táplálék szerzésében szüntelenül keresi a megalkuvást, alkalmazkodást. »Sok alkalmaz- kodik, de csak rövid időre és aztán pusztul. A fecskék a mai építkezés miatt fogynak, a gólya a száradó rét tücskeire fanyalodik. És akkor, a mikor a gyérülő madár a helyét keresgéli és nem találja : meddő, nagyhangú szóviták mérlegelik a gazdasági értékét, tel- jesen feledve, hogy ma már a madár a kultúr- területeken régi természetes életkörülményeit elvesztette és e miatt káros vagy hasznos volta, idő, hely és alkalom folytonos alakító beavatkozása miatt mereven meg nem hatá- rozható. Ma a felszaporított káros rovar gazda- 1 Pr. Dr. K. Kraepklin: Die Beziehungen der Tiere zueinander und zur Pflanzenwelt p. 37. Verhältnisse jeder Pflanze und jedes Tieres gewaltsam eingegriffen. Die natürliche Ver- nichtungsziffer der Tiere hat er im allge- meinen und besonders die der Vögel bedeutend vermehrt, diejenige der schädlichen Insekten aber, welche er dureli Zusammendrängung der Pflanzen vermehrt, im Verhältniss bedeu- tend wenige]-. Die modernen landwirtschaft- lichen Einrichtungen : die riesigen Äeker, die Reihensaaten, die eintönige Wechserwirt- schaft, das Düngen, das Brachen, die Gestrlipp- ausrodung, all dies begünstigt nur die Insekten. Von den Tieren bleiben soviele am Leben, als leben können ; von den Vögeln hie und da einer, von den Insekten — Millionen. Wenn ein Vogelpaar fünf Jahre laug lebt und während dieser Zeit in vier Brüten vier Junge erzieht, so würde sich die Zahl der Nachkommen, wenn alle am Leben blieben, am Ende des zehnten Jahres auf 2,000.000,000 vermehrt haben. Dieses Heer würde das gehörige Gegen- gewicht gegen jedwede Vermehrung der In- sekten bilden.1 Heutzutage werden aber die Vögel durch Verhinderung im Nisten, durch Verfolgung, durch empfindlichen Futtermangel während des grösseren Teiles des Jahres, sosehr der Vernichtung preisgegeben, duss nicht das biologische Maximum, sondern das mit dem Verderben kämpfende Minimum am Leben bleibt. Sowohl in Bezug auf die Art des Nestbaues, wie auch in Bezug auf die Beschaffung neuen Futters, sucht dieses Vogelheer immer handels- eins zu werden und sich anzupassen. Viele passen sich an, jedoch nur auf kurze Zeit, dann gehen sie zugrunde. Die Schwalben schwinden infolge der heutigen Bauweise und der Storch ist auf die Grillen der trocken- gelegten Wiesen angewiesen. Und wenn die immer seltener werdenden Vögel ihre Plätze suchen und nicht finden: dann wird in unfrucht- baren, lauten Wortgefechten ihr landwirt- schaftlicher Wert abgewogen, ganz ver- gessend, dass der Vogel heutzutage in den Kulturgel änden seine alten natürlichen Lebens- bedingungen nicht mehr finden kann und dass infolge dessen seine Nützlichkeit oder Schäd- lichkeit, wegen des fortwährend umgestal- tenden Eingreifens der Zeit, des Ortes und 1 Pr. Dr. K. Kraepeun. Die Beziehungen der Tiere zueinander und zur Pflanzenwelt, p. 37. L'Ili sági jelentőségét a pusztuló madár biológiai értékével párhuzamba állítani nem lehet. /■-'. anakronizmus volna. abból a körülbelül megbecsülhető vagyon- ból, a mely a káros rovarság rágóján veszne el, bizonyos százalékot megment a fürkész, kevesebbet a madár, a kór, az időjárás és legkevesebbet a mesterséges rovarirtás. Ila a gazda a madár jelentőségét bírálja, úgy ne tekintse azt gépnek és a munkáját ne a régi biológiai korreláczió mértékével 1 — LÌ0/o"oan állapítsa meg. A százalék csak akkor fog növekedni, ha a madarat, a melyet a kultúra fészkétől és régi, megszokott táplálékának egy részétől foszt meg, új alkalmazkodásra neveli és szoktatja. Hogy a madár tanulé- kony, azt a piroslábú vércse, a vetési varjú, a fogoly, a gólya és másokon, a mi sáskáink természetes pusztítóin kívül, az idegen pásztor- madár (rózsaszínű seregély) is, fészkelése módjában, a Hortobágyon megmutatta ; és az, hogy az ember nem tanul, az is bebizonyo- sodott, mert a sáskaterületeu a fészkelésre gólyának, seregélynek módot nem nyúj- tottak, nem marasztották, sőt irtották a ma- darat és a fészkeket a kóbor ezigányoktól is későn tudták megóvni. A Darwin és ÜRAEPBUN-féle geometriai ha- ladványok csakúgy alkalmazhatók a rovar, mint a madár szaporaképességének a kis/.a niítására. Es ha Keaepelin túloz az évi négy költés felvételében, magam — ellenkezőleg túlzottan alacsony mértékkel fogok mérni, hogy az életben maradó kevés madár érté- kéről adjak számot. Felveszem, hogy egy rovarevő madár párja öt évig él és évente csak egyetlen egy párt szaporít. A természe- tes elhalálozások után, tíz év múlva 1000 pár az utód. Ha ez a 200(1 madár csak 30 napig eteti rovarral fiókáit és a nyújtott rovarok között naponkint csak 20 káros akad, akkor a tizedik évben 1.200,000 káros rovart pusz- títanak el. annak szaporodása idejében. Az elődök (500 pari a tizedik évben kerek szám- Aquila XVUI. der Gelegenheit, nichl mehr mit ganzer Starr- licit bestimmt werden kann. Heute kann dit landwi/rtschaflMche Bedeutung der vermehrten schädlichen Insekten mil dem biologischen Werte der dem Untergang zugehenden Vögel indít meli)- ni Parallele gestellt werden. !>/• wäre 'in Anachronismus. Von dem ungefähr abschätzbaren Vermö- gen, welches durch Insektenfrass zugrunde geht, wird ein gewisses Prozent durch die Schlupfwespen, etwas weniger durch die Vö- gel, die Krankheiten und das Wetter gerettet. am wenigsten aber durch die künstliche Insektenvertilgung. Wenn der Landwirt die Bedeutung der Vögel einer Kritik unterzieht. so betrachte er sie nicht als Maschinen und bezifi'ere deren Arbeit nicht auf Grund der alten biologischen Korrelation auf 1 — 2°/0- Der Prozentsatz wird nur dann steigen, wenn er die Vögel, welche die Kultur ihrer Nester und eines Teiles ihrer alten gewohnten Nah- rung beraubt hat, erzieht und angewöhnt. Dass der Vogel gelehrig ist, das haben ausser unseren einheimischen Heuschreckenvertilgern, wie der Rotfussfalke, die Saatkrähe, das Reb- huhn, der Storch und andere, auch der hier nicht heimische Rosenstaar durch seine Nest- bauart auf der Hortobágyer Puszta bewiesen, und dass der Mensch nicht lernt, wurde da- durch bewiesen, dass den Störchen und Staaren auf dem von Heuschrecken befallenen Gebiete keine Gelegenheit zum Nisten geboten wurde; die Vögel wurden sogar vernichtet und die Nester konnten gegen herumstreichende Zigeu- ner nur zu spät verteidigt werden. Die D.uiwiNSchen und KraephunscIicu geo- metrischen Progressionen können eben sowohl zur Berechnung der Vermehrungsfähigkeit der Insekten, als auch auf die der Vögel ange- wendet werden. Und wenn auch Keabpblin in der Annahme von jährlich vier Brutzeiten übertreibt, so werde ich, im Gegenteil mit übertrieben niedrigem Masse messen, um über die wenigen am Leben bleibenden Vögel Rechnung zu legen. Ich nehme an, dass ein Paar insektenfressender Vögel 5 Jahre lebt und jährlich nur ein einziges Paar als Nachkommen hat. Nach Abrechnung der natürlichen Todes- fälle werden nach 10 Jahren 1000 Paar Nach- kommen da sein. Wenn diese 2O0O Vögel ihre Jungen mir während 30 Tagen mit Insekten füttern .und unter den täglich ver- 26 202 ban 600,000 kártevői pusztítottak el. Ha isméi feltételezem, hogy ennek a rovarságnak a tizedrésze nőstény volt és bennük csak 20 peto pusztult el, akkor az a 2000 madár rá- adásul inét: 3.600,000 petét is elpusztítói t. mig tíz év alatt elődeikkel együtt ezenfelül szintén 600,000 rovart és 1.200.00(1 petét irtottak. 2000 madár életbenmaradása ebben az esetben tíz év alatt 7.200.000 káros rovai pusztulásával volna egyenértékű. Hogy milyen alacsonyan becsültem, kitűnik abból, hogy az egy évi átlag hasznot egy madárra 600 káros rovarban vettem fel. Mondjuk most, hogy Kraepelin a czinkére, én a varjúra gondolok. Kraepelin czinkéi négy költéssel tíz év után évente csak 300 káros rovarral, az utolsó évben 600,000.000,000 (hatszáz milliárdot) pusztí- tanának el. Kézenfekvő tanulság, hogy — mert megvan ez a nagy különbség a hasz- nos madarak gazdasági értékei között, — az egyik madarat jobban kell védeni, mint a másikat, kivált, ha elhalálozási arányuk kö- zött is van olyan különbség, mint a czinke és a varjú természetes pusztulása között. Ugyancsak nagyjában megbecsülendő az a vagyon, a melyet a fürkész, darázs és légy ment meg. 1907-ben az angol lapok 1 világ- szerte kürtölgették Hunter J. S. kansasi egye- temi tanárnak a nevét, a ki az Egyesült- Államok nyugati részében a búzának egyik rovarellenségét egy fürkész tenyésztése által tönkretette, mert ezzel 2.000,000 font sterling értékű búzát mentett meg. A fürkészt 12.01.10 ládikában tenyésztette. Ugyancsak nagy hírnévre tett szert Loomis H. dr., az American Bible Society képviselője, a ki Japánból küldte el a gyapjas pillének {Ocnerria) fürkész-ellenségét az Egyesiilt- 1 The Illustrated London News 1907 okt. -V speisten Insekten sich auch inn- 20 schädliche finden, so werden indem loten Jahre 1.200.000 Stück' schädlicher Insekten vertilgt worden sein, in der Zeit, wo die Insekten sich audi vermehren. Die Vorfahren (500 Paar) sollen in dem lOten Jahre rund 600,000 Schäd- linge vertilgt haben. Wenn ich nun wieder annehme, dass ein Zehntel dieser Insekten Weibchen waren und mit diesen durchschnitt- lich 20 Eier zugrunde gingen, so haben die 2OII0 Vögel überdies noch 3.600,000 Eier ver- nichtet, und ausserdem ihre Vorfahren im Laufe von 10 Jahren zusammen noch 600, 000 Insekten und L.200,000 Eier. Das Amleben- bleiben der 2000 Vögel wäre in diesem Falle, während zehn Jahren, der Vernichtung von 7. 200,000 schädlichen Insekten gleich- zusetzen. Wie niedrig ich geschätzt habe, geht aus dem hervor, dass ich den durch- schnittlichen Wert eines Vogels per Jahr mit 600 schädlichen Insekten angenommen habe. Sagen wir, Kraepelin hätte auf die Meise, und ich auf die Krähe gedacht. Die Meisen Kraepeuns würden mit vier Brüten, jährlich nur 300 schädliche Insekten angenommen, im letzten Jahre 600,000.000.000 (sechshundert Milliarden) vertilgt haben. Es liegt auf der Hand, dass zwischen der landwirtschaftlichen Werten der Vögel Unterschiede bestehen und darum soll der eine Vogel mehr Schutz gemessen als der andere ; besonders wenn auch bezüglich der Sterblichkeit so grosse Differenzen bestehen als wie zwischen dem natürlichen Absterben bei der Meise und bei der Krähe. Ebenso kann im Grossen das Vermögen geschätzt werden, welches durch die Schlupf- wespen. Wespen und Fliegen gerettet wird. Im Jahre 1907 trugen die englischen Blätter' den Namen J. S. Hunters, eines Professors an der Universität in Kansas, in die Welt, welchem es gelungen war im westlichen Teile der Vereinigten Staaten einen Feind des Getreides durch Züchtung von Schlupfwespen zu vernichten, wodurch Getreide im Werte von 2.000,000 Pfund Sterling gerettet wurde. Die Schlupfwespen züchtete er in 12,000 hölzernen Kästchen. Ebenso erwarb sich Dr. H. Loovne. Ver- treter der Amerikanischen Bibel-Gesellschaft 1 The Illustrated London News vom 5. Okt. 1907. 203 Államok kormányának, a melyet olt kellő he- lyen, ügyes fogással — akárcsak a niéket szaporítanak. A fürkészi a tenyésztőládák megvédik az időjárás, a madarak, a rovarok és más pusz- tító körülmények támadásaitól, halálozási arányuk mesterségesen a minimumra van le- szállítva, hogy biológiai birokversenyre kel- hessenek a káros rovarság mesterségesen felszaporított maximumával. A német Ackerbau-Ministeriumnak 1891. év januárjában tartott enquete-jén elhatározták, hogy az apáezapillangó fürkészszúrta hernyói, a paraziták tenyésztése végett összegyűjtetnek. A „Verhandlungen der Forstwirte in Mähren u. Schlesien" a parazita darázsok nevelésére hívja fel a figyelmet. (Om. Jahrb. 1901. pag. IGT.) Állítsuk párhuzamba a káros rovarnak és a fürkésznek a szaporodását. 10 káros rovar és ugyanannyi fürkész nőstény, mely csak egy évig él, ha 10 nőstényt szaporít, 10 év alatt 10,000.000,000 (tíz "milliárd) nőstény utóddal folytatja az életet. Minden fürkész nőstény — mondjuk a megfelelő káros rovar nőstényét és a benne levő 10 nőstény-petét elpusztítja. Tíz év után tehát 100 milliárd nőstényrovart pusztít el. Az ivadéksorok 10 milliárd nőstényt pusztítottak el. A káros hím rovarokat számításba sem vettük. E szerint 10 nőstény fürkész életbentartása, 10 év alatt, 110 milliárd káros rovar nőstényét öli meg és megéri azt a hasznot, a mit ennyi kár- tevőtől megment. Ebből megérthetjük, hogy a fürkész, darázs és légy óvása, nevelése, a mi Európában jámbor szándék, Amerikában miért praktikus törekvés- Amerikában, a hol a mesterséges irtómódszerek között a legnagyobb méreghez, a cyanhydrogénhez, a végsőig jutottak. A mesterséges eszközökkel irtó felfogás egyoldalú merev szempontjában annyira egy- oldalúvá torzult, hogy a madarat is úgv érté- grossen Ruhm, weil erden Feind des Schwainm- spinners (Ocneria)der amerikanischen Regie- rung zukommen Hess: diese Wespe wird dori an geeigneten Orten künstlich gerade so vermehrt, wie die Biene. Die Schlupfwespen werden gegen die Un- bilden der Witterung, gegen die Vögel, Insekten und andere schädliche Einllüsse geschützt und deren Mortalität künstlich auf ein Minimum reduziert, damit sie den biologischen Ring- kampf mit dem künstlich hinaufgetriebenen Maximum der Insekten aufnehmen können. Das deutsche Ackerbauministeriuni hat bei der im Jahre 1S91 stattgehabten Empiete beschlossen, dass die durch Schlupfwespen angestochenen Raupen des Nonnenspinners zwecks Züchtung von Parasiten gesammelt werden sollen. Die „Verhandlungen der Forst- wirte in Mähren und in Schlesien" lenken die Aufmerksamkeit der Forstwirte auf die Züchtung von parasitären Wespen. (Orn. Jahrbuch 1901. pag. 1117.) Ziehen wir eine Parallele zwischen der Vermehrung der schädlichen Insekten und (lei- der Schlupfwespen. Nehmen wir 10 Weibchen von schädlichen Insekten und 10 Weibchen von Schlupfwespen, welche nur ein Jahr leben; wenn ein Weibchen nur 10 weibliche Nachkommen hiuterlässt, so wären in 10 Jahren 10,000.000,000 (zehn Milliarden) weibliche Nachkommen vorhanden. Wenn jedes Schlupf- wespenweibchen ein Insektenweibchen mit den in ihr befindlichen 10 weiblichen Eiern vernichtet, so werden in 10 Jahren 100 Milliarden Insektenweibchen vertilgt worden sein. Die Nachkommenreihen werden je 10 Milliarden Insektenweibchen vernichtet haben. Die Männchen von schädlichen Insekten haben wir nicht in Rechnung gezogen. Demnach werden durch Lebenderhaltung von 10 Schlupf- wespenweibchen, im Laufe von 10 Jahren, 1 10 Milliarden von schädlichen Insekten- weibchen getötet und dieses Verfahren ist so viel wert, wie viel Wert es vom Schaden bewahrt. Aus diesem können wir verstehen, warum der Schutz und die Züchtung der Schlupf- wespen, Wespen und Fliegen, was in Europa nur ein frommer Wunsch ist, in Amerika ein praktisches Streben ist. In Amerika, wo man bei den künstlichen Yernichtungsinethoden bis zum Aussersten, zur Anwendung des (\ au- 26" L'Ili keli, mint egj mesterséges irtási módot s ;i fiirkészről teljesen megfeledkezik. Mit olvasunk a madárról ? Rieri a gyapjas hernyót (Ocneria) egyszer fészekodun látták bolyozni, e miatt az összes odúkat le akartak vétetni a fákról. A fészek- odun szemet szúrt a hernyó valakinek, de ott, a hol tanyázni szokott, a törzsön, az ágak hónaljában, senki sem látja. A czinke meg az almamoly hernyóját és bábját a fa derekára kötött ránczos papirkéregból szedegette ki. A tűzrevaló papírból egy-két bábot lehullatott. Nem követett-e el súlyos vétséget ezzel, hogy az ember írtómunkáját így megzavarta? Ki állítaná ezt komolyan? És mégis vita tárgyai voltak ezek a közel múltban s velük sok más hasonló eset. Mondhatok még néhány példát. A gráczi „Bund der Vogdfreunde" és a schön- brunniak károsnak tapasztalták a fekete rigót, mert a kertek gyümölcsét pusztította. Hiba esett. Túlságosan felszaporították ókét és elfeledtek elég fagyalt és galagonyát adni nekik. Marshall W. a poszátát ( (laszországban füge- és gyümölcspusztítónak, károsnak ismerte meg. Tavaszi életmódját elfeledte, úgy, a mint azt sokszor elfeledik, a mikor ez a madár a rigóval, ezinkével, meggyvágóval a cseresznyét, epret vagy a szőllőt csemegézi. A fecske sok apro gariajbogarat és méhet kap el. A pintyek telén néhány rügyet is lecsípnek. Megtörtént. hogy a seregélyek fiatal luczfenyvesben száll lak le, sok ágat lehajlítottak, sokat letörtek. A nádban a szálak letörésével mindig kárt okoznak. A madár ilyen bűnlajstromából köte tekét lehetne írni és az egyoldalú ítélet fel sem mentené a madarat. Bizony vita tárgya volt ez mind és sok más s az volt annak a kárnak az értéke is, a melyet a rovarevő madár akkor okoz, a mikor véletlenül egy rovarirtó fürkészt csúsztat le a torkán. hydrogens, dieses äussersl starken Giftes gelangt ist. Die Vertilgung mittels künstlicher Agentien ist in ihrer einseitigen, starren Auf- fassung soweit gekommen, dass auch der Vogel nur als eine künstliche Vertilgungs- methode bewertet wird, während die Schlupf- wespen ganz vergessen werden. Was steht vom Vogel zu lesen? Weil man die Wollraupe (Ocneria) einmal auf einem Nistkasten sich einspinnen sah. wollte man die sämtlichen Nisthöhlen von den Bäumen entfernen. Auf dem Nistkastrn fiel jemandem die Raupe auf, aber dort, wo sie zu hausen pflegt, auf dem Baumstamme, in den Bügen der Zweige, sah sie niemand. Die Meise wiederum hat die Apfelmotten- Ranpen und Larven aus dem auf den Baum gebundenen gefalteten Papier herausgepickt. Aus dem zu verbrennenden Papier Hess sie ein-zwei Larven auf den Boden fallen. Hat sie nicht ein schweres Verbrechen dadurch began- gen, dass sie die vertilgende Arbeit des Menschen störte? Wer möchte dies ernst behaupten? Und dennoch waren solche und solchen ähnliche Fällein jüngster Zeit Gegen- stand von Diskussionen. Ich kann noch ein paar Beispiele auführen. Der Grazer „Bund der Vogelfreimde" und die Schönbrunner fanden, dass die Schwarzamsel schädlich sei, weil sie das Obst der Gärten vernichtet. Es war ein Fehler geschehen. Sie war übermässig vermehrt worden und man vergass ihr genü- gend Hartriegel und Weissdorn zu geben. W. Marshall erkannte die Grasmücke in Italien als schädlich für die Feigen und das Obst. Er vergass ihre Frühlingslebensweise. so wie oft vergessen wird, dass dieser Vogel mit der Amsel, der Meise, dem Kernbeisser von den Kirschen, Maulbeeren und Trauben nascht. Die Schwalbe schnappt viele kleine Mistkäfer und Bienen weg. Die Finken zwicken im Winter auch einige Knospen weg. Es ist vor- gekommen, dass die Stare sich im jungen Lärchenbestande niederliessen und viele Aste niederdrückten, manche auch brachen. Aus dem Sündenregister der Vögel Hessen sich Bände zusammenstellen und ein einseitiges Urteil würde die Vögel auch nicht freisprechen. All dies und vieles andere war Gegenstand des Streites, sowie auch der Schaden, welchen der insektenfressende Vogel dann verursacht, wenn er zufällig eine insektenveriilaende 205 Placzek li. «Ír. régóta hangoztatja, hogy a rovarevő madár több kart tes/,, mint hasznot.1 Ujabban is kiemeli, hogy, különösen beteg, inücziúlt hernyókat kedvel a madár. (?) Talán azt képzeli, hogy válogatja. Es ki nem emlékeznék a nagy varjú-vitára, melyet Kork; dr. 1900-ban indított meg azzal. hogy a lóganéjjal, homokkal és egyéb földi jókkal telt begyű, éhes madarat a vegyész mérlegére helyezte. A mi gazdáink is figyelni és lőni kezdték a fekete madarat. Országok- szerte vitáztak. Az argumentumokban azt hiszem — Danklbb M., („Vogel- oder Iiisekten- weltschmera? Orn. Monatschr. 1902. 87— KM. pp.) jutott a végsőig, mikor Körig mellett. Placzbk második- pontja ellen, (cit. Placzek 130. p..) mely azt mondja: „A varjú fertő- zött: tachinás, fürkészés hernyót, bábot is megeszik", — apodiktikiisan megjegyzi, hogy a fürkészek pajort, drótférget és földben élő álczát nem fertőznek meg S van fürkész, mely fürkészi pusztít, miáltal a haszon elimi- nálódik. A vita, a melyet a képzelet szeszélyes szárnyai ide oda hajszoltak, ezzel a mai isme- retek határait érte el; a varjú életmódját sem ismerték és e madártól a teljesen távoleső ismeretlen fürkészek keresésére indulhattak. A pozitív tudásban mind hamar kimerültek. Csak a fecsegők győzték szóval. Azok pedig mindenről tradáltak, csak arról nem beszéltek, a mi a meddő szóvitát bezárja, hogy a varjú a fürkészszel szembetalálkozott és a gonosz meo-ette a fürkészi. A fürkészszel sokai»' senki sem törődött. Nem is vették észre. A levéltetvek, paizs- tetvek irtásakor hány katiczabogarat, Anthri- bust, fátyolkaálczát stb. (Chrysopa, Hemero- bius) pusztít el a petroleumos szappanoldat, 1 Verh. d. Naturf. Ver. Briinn, 1897. XXXV. Sep. 30. pp. — Orn. Jahrb. 1901. pa». 121 — 180. Zur Klarung in der Vogelschutz, Frage. Schlupfwespe in seinen Schlund hinunter- gleiten lässt. Dr. B. Placzek lässt schon seit langem ver- lauten, dass die insektenfressenden Vögel mehr Schaden anrichten als Nutzen.1 Neuer- dings hebt er hervor, dass die Vögel beson- ders kranke, infizierte Raupen lieben (?). Viel- leicht glaubt er, dass die Vögel die Raupen aussuchen. Und wer erinnert sich nicht des grossen Krähenstreites, welchen Dr. RöRiaim Jahre 1900 dadurch heraufbeschwor, dass er Vögel, deren Magen mit Pferdemist, Sand und ähnlichen guten Sachen gefüllt war, auf die chemische Wage legte. Auch unsere Land- wirte beobachteten den schwarzen Räuber und begannen ihn zu schiessen Im ganzen Lande entbrannte der Streit, Wie mir scheint, gelangte in den Argumenten M. Dankler am weitesten, als er auf Rurigs Seite gegen den zweiten Punkt Placzeks Stellung nimmt, der sagte: „Die Krähe frissi auch durch Tachi- nen und Schlupfwespen infizierte Raupen und Puppen", und dazu apodiktisch bemerkt, class die Schlupfwespen Engerlinge, Drahtwürmer, Larven und andere in der Erde lebende Tiere nicht infizieren- Und es gibt Schlupfwespen, die die Schlupfwespen selbst vernichten, wo- durch der Nutzen zunichte gemacht wird. Der Streit, welcher auf den Flügeln einer launischen Einbildung hin- und herflatterte, erreichte dadurch die Grenzen unseres heuti- gen Wissens ; man kannte noch nicht einmal die Lebensweise der Krähe und begab sich auf die Suche nach den von den Vögeln gänzlich abweichenden Schlupfwespen. Das positive Wissen war gar bald erschöpft, Nur die Schwätzer siegten mit Worten. Diese aber sprachen von allem, nur von dein nicht, was den unfruchtbaren Streit zu Ende ge- bracht hätte, nämlich dass die Krähe und die Schlupfwespe einander gegenüber stan- den und die Löse die Schlupfwespen aufge- fressen hat. Um die Schlupfwespen kümmerte sich lange niemand. Sie wurden gar nicht bemerkt. Wie- viele Marienkäfer, Anthribiis, Florfliegeri etc. (Chrysopa, Heinerobius) gehen bei der Ver- tilgung der Blattläuse, Sehildlänse, durch die 1 Verh. d. Naturf. Ver. Brunn, 1897. XXXV. Sep. 30 pp. — Orn. Jahrb. 1901. pag. 121—180. Zur Klärung in der Vogelschutz-Frage. 206 A hernyók pörkölésekor mennyi Tachinalegyet, fürkészt, bábrablót süniek meg. Egérírtáskor a foszfor, strichnin mennyi foglyot, fáczánt, varjút, baromfit, ölyvet, vércsét, kutyát, macskái [Hisztit el. A szénkéneg, acetylén, világító gáz, kéndioxvd problematikus sikere mellett, mennyi balesetet okozhat. A madárnak nem gondja az irtás. Nem gépezet és nem is dolgozik napszámba. Élő lény, tele szeszélylyel. Jó és rossz tulajdon- ságokkal, akárcsak az ember. Az ételében meg válogatós. A pásztormadár — teszem — evett a hortobágyi sáskából, de tovább is szállt és megkóstolta a Kis-Alföld szöcskéit és a Nyitra völgyének tücskeit, a melyek abban az időben mind felszaporodóban voltak. Egy csapatja a hegyek közé Lakácsra is tévedt, a hol vagy nyolez esett a vadász- szenvedélynek áldozatul. A gólya — tagadhatatlan ott van mindenhol a ma száradó réteken, a régi mocsarak helyén s a hol régen békát, csigát szedegetett, ott ma a rét sáskáit és tücskeit fogdossa. S noha a madár nem írtógépezet, mégis időtlen idő óta töméntelen hasznot szerez. Egy vércse napjában 80 poczkot is megeszik. Egy egy kakuk gyomrában 4 drb gyapjas (Ocneria), 88 darab búcsújáró (Cnethócampa) hernyót talált Chernei, I.1 Egy kék czinke, mely a rovarság idényében naponta 475-ször, egy légykapó, mely 537-szer is etet, jelentős hasznot .jelent, csak meg kell lesni, meg kell ismerni. A rovarirtás szempontjában is tanulmányozni kell a madarat, mert a legközelebb eső' és olcsó segitség. Csak egy van, a mi olcsóbb és az a fürkészek hadseregének a szervezése, a mely szintén sikerrel bíztat. A mesterkéltség kudarczai, a költséges kísérletek hajótörései 1 Aquila Tom. Vili. 1901. p. 140. mit Petroleum versetzte Seifenlösung zugrunde. Wieviele Tackinafiiegeu, Schlupfwespen, Pup- penräuber werden bei der Raupenverbren- nung mitverbrannt. Wieviele Rebhühner, Fasa- nen, Krähen. Hühner, Bussarde, Turmfalken, Hunde, Katzen werden bei der Mäusevertil- gung mittels Phosphor und Strich nin mitver- giftet. Wieviel Unglücksfälle verursacht der Schwefelkohlenstoff, das Acetylen, «las Leucht- gas, das Kohlendioxyd, trotz seines proble- matischen Erfolges. Die Insektenvertilgung geht den Vogel nichts an. Er ist keine Maschine und arbeitet auch nicht im Taglohn. Er ist ein lebendes Wesen, voll von Launen. Mit guten und schlech- ten Eigenschaften, gerade wie der Mensch. In der Nahrung aber ist er wählerisch. Der Rosenstar, z. B. frass von den Heuschrecken auf der Hortobágyer Puszta, aber er flog auch weiter und kostete von den Heuschrek- ken der kleinen Tiefebene und von den Grillen des Nyitratales, welche zu jener Zeit in der Vermehrung begriffen waren. Ein Schwann verirrte sich auch in die Berge nach Lakács, wo ungefähr acht der Waid- mannslust zum Opfer fielen. Unleugbar ist der Storch überall vorhan- den auf jenen austrocknenden Wiesen, welche die Stelle der alten Sümpfe einnehmen, wo er früher Frösche und Schnecken finden konnte, während er heute nur Heuschrecken und Grillen fangen kann. Und obwohl der Vogel keine Vertilgungs- maschine ist, so stiftet er seit undenklichen Zeiten ungeheuren Nutzen. Ein Turmfalke verzehrt bis zu 30 Feldmäuse täglich. Im Magen eines Kuckucks fand St. Chernki. ' 4 Stück Schwammspinner (Ocneria) und 88 Stück Prozessionsspinner- (Cnethocampa) Rau- pen. Eine Blaumeise, welche während der Insektensaison täglich 475mal füttert und ein Fliegenschnäpper, der 537mal füttert, be- deuten einen namhaften Nutzen, man muss sie nur belauern, erkennen. Auch vom Standpunkte der Insektenvertil- gung muss man den Vogel studieren, denn er ist die nächste und billigste Hilfe. Nur eine gibt es, die billiger ist, und das ist die Organisa- tion von Schlupfwespenarmeen, welche gleich- falls guten Erfolg verspricht. Die Misserfolge 1 Aquila. Tom. VIII. 1901 p. 140. 207 a természet korrelativ életkapcsolatainak meg- mentéséi és javítását követelik meg annál inkább, meri a mesterséges irtások ritka sikereit is csak a biológiai egyensúlyozó tényezők együttműködése adja meg. A madár és a fürkész (Ichneumon, Tachiua stb.) ott van minden veszélyeztetett területen. Megjön. Ha közelről jön, idején érkezik, lia messziről, akkor késik. De jószántából meg- jön és magára vonja a figyelmet. És hogy segítség, az le nem tagadható. Éppen ez a tapasztalat alapja annak a fel- fogásnak, a mely egyrészt a hasznos madarat védi és tenyészti, másrészt a fürkész darazsak és legyek elszaporodását ápolással és neve- léssel elősegíti. Készen tartja a természet- nynjtotta se^élycsapatokat a káros rovar- inváziók ellen. Czélja a védelem szervezése a káros rovarok elhatalmasodása ellen. A nagyszabású törekvés mélyebb tanulmányi és munkafelosztást kíván. A madár védelmet a madártani állomások, a hasznos rovar védel- mét a rovartani állomások vezessék. Munkájuk összevágó legyen éppen úgy, mint a milyen egybevágó a madár és a fürkész védő mun- kája a káros rovarok megfékezésében. Minden- esetre a gazdasági érdekeknek ilyen irányit megoltalmazása. az irtókísérletek tapogatód- /.asainál telili körültekintést, figyelmet, tapasz- talatot, egyszóval tanulmányt kivan és ezen- felül a gazdák részéről is mélyebb megértési és több segítséget. És itt. a hol viszonylagos életkapcsolatok szövevényes hálózatáról van szó, mellőzni kell az egyoldalii mechanikus felfogások kicsinyes kritikáit, a melyek a legszűkebb körben tett tapasztalatok után, a tér és idő végtelen arányaiban általánositan akarnak. Általánosítsuk a természetes védekezés gon- dolatát, terjeszszük a hasznos madár és a der Kunstgriffe, das Scheitern der teuren Experimente erheischen die Errettung und Verbesserung der korrelativen Lebensanglie- derungen der Natur, um so mehr, weil die we- nigen Erfolge, die durch künstliche Vertilgung erzielt wurden, nur dem Zusammenwirken der das Gleichgewicht erhaltenden Faktoren zu verdanken sind. Der Vogel, die Schlupfwespe (Ichneumon. Tachina etc.) ist auf jedem gefährdeten Gebiete zugegen. Kommen sie aus der Nähe, so ist es noch zur rechten Zeit, kommen sie aber aus der Ferne, dann ist es zu spät, Aber sie kommen aus freiem Antriebe und ziehen die Aufmerksamkeit auf sich. Und dass dies eine Hilfe ist, lässt sich nicht leugnen. Eben diese Erfahrung bildet die Basis jener Auffassung, welche einerseits die nützlichen Vögel schützt und züchtet, anderseits die Vermehrung der Schlupfwespen und Fliegen durch Pflege und Züchtung unterstützt. Sie hält die durch die Natur gebotenen Hilfs- tnippen bereit, um sie der Insekteninvasion entgegenzustellen. Ihr Zweck ist die Organi- sation des Schutzes gegen die Übermacht der schädlichen Insekten. Dieses grosszügige Streben verdient ein tieferes Studium und Arbeitsteilung. Den Vogelschutz mögen die ornithologischen Institute, den Schutz der nützlichen Insekten (kongruent) die entomo- logischen Institute leiten. Ihre Arbeit möge übereinstimmend sein, ebenso wie die Arbeit der Vögel und Schlupfwespen in der Nieder- haltung der schädlichen Insekten überein- stimmend ist. Auf .jeden Fall erheischt die derartige Beschirmung der landwirtschaftlichen Interessen angesichts des llerumtappens, welches bei den Vertilgungsversiiclieu zu be- merken ist, sehr viel Umsicht, Aufmerksam- keit und Studium und setzt auch von Seite der Landwirte tieferes Verständnis und mehr Hilfeleistung voraus. Und hier, wo es sich um das labyrintartige Netz der korrelativen Lebensangliederungen handelt, wären die kleinlichen Kritiken der einseitigen mecha- nischen Auffassung zu vermeiden, welche man, nach den in engsten Kreisen gemachten Erfahrungen, gerne in Zeit und Raum- grenzen übersteigende Proportionen hinaus verallgemeinern möchte. Verallgemeinern wir den Gedanken des natürlichen Schutzes und verbreiten wir den L'OS hasznos rovar védelmét, olyan széles arányok- ban, a melyek a kicsinyeskedés) meg nem engedik. A káros nvar ellen mozgósitsnk a hasznos rovart és a hasznos madarat! Mindenekelőtt azonban többet tanulmányozzunk, a tapasz- taltakat őrizzük meg és közöljük egymással. Az a nagy változás, mely a föld felszínén életkapcsolatokai szakgat szét és újakat bogoz össze, a mely írtja a madarat és szaporítja a káros rovart, új tudnivalókat és új gondol hoz felszínre. .Minden idő meghozza a maga tennivalóját. Hosszas ráfogások és találgatások után szük- ségessé vált annak az eldöntése, hogy mit is evett a madár? Azóta okultak ezen. Álta- lánosan vizsgálják a madárbegy tartalmát- A M. Kir. Ornithologiai Központ 1899. év óta. mielőtt a varjúkérdés megindult volna. Koepert 0. dr.1 1898-ban, Placzek B. és Pleyel .1. 1901-ben kívánatosnak tartotta, hogy az ( »rnithologia az Entomologiával egyesüljön és általánossá vált ez a kívánság; A Magyar Kir. Ornithologiai Központ vizsgálatait ebben a szellemben vezeti. A rovartani kísérleti állomásoknak tenni- valóját is megszabja a tényleges állapot tudni- valója. A legjelentősebben káros rovarok listáját az ornithologus kezébe kellene adniok, hogy tudhassák, mi a keresnivaló. Közösen állapítanák meg a madár gazdasági hasznát. Ma a rovartanban a fürkész legyeket, dara- zsukat kell megismerni. Kitapasztalni értéke- síthető biológiai tulajdonságaikat, tenyészteni és a veszélyben forgó területekre idején elszál- lítani őket. Madár, fürkész, kémiai és mechanikai irtás hasznáról azonban csak akkor alkothatunk megközelítőleg is fogalmat, ha a Rovartani Állomások szemléltetően elénk állítják azt az 1 Ornith. Monatsschr. 1898. p. 8. Vogelschutz oder Insektenschutz V Sehnt/, der nützlichen Vögel und nützlichen Insekten in solchen Proportionen, welche jede Kleinlich keitskramerei ausseid iessen. Gegen die schädlichen Insekten mögen die nützlichen Insekten und Vögel mobilisier! werden ! Vor allem aber lasst uns mehr stu- dieren und die gesammelten Erfahrungen einander mitteilen. Die grosse Veränderung, welche auf der Erdoberfläche Lebensbande trennt und neue zusammenfügt, welche die Vögel vertilgt und die schädlichen Insekten vermehrt, bringt neues Wissenswertes mit sich und erzeugt neue Sorgen. . .lede Zeit bringt ihr eigenes Arbeitspro- gramm mit sich. Nach langen Verleumdungen und Hinundherraten stellte sich endlich die Notwendigkeit ein, festzustellen, was der Vogel eigentlich frissi ? Seitdem zog man daraus die Lehre. Seitdem wird der Magen- inhalt allgemein untersucht. Die Kgl. Ung. ( »rnithologische Centrale tut dies seit 1899,noch bevor die Krähenfrage aufgeworfen wurde. Dr. 0. Koepert hielt es im Jahre 1898,1 B. Placzek und J. Pleyel hielten es im Jahre 1901 für wünschenswert, dass die Ornithologie mit der Entomologie vereint werde und dieser Wunsch wurde zum allgemeinen. Die Kgl. Ung. Ornithologische Centrale führt ihre Unter- suchungen in diesem Sinne. Auch die Agenden der entomologischen Versuchsanstalten werden durch das Wissens- werte des faktischen Znstandes bestimmt. Sie hätten die Liste der hervorragendsten schäd- lichen Insekten den Ornithologen zu behän- digen, damit diese wissen, was sie zu suchen haben. Der wirtschaftliche Wert der Vögel würde dann im gegenseitigen Einvernehmen festgestellt werden. Heute müssen in der Entomologie die Schlupf- fliegen und Wespen erkannt werden. Ihre verwertbaren biologischen Eigenschaften müs- sen herausgefunden werden, diese Insekten selbst aber gezüchtet und auf die gefährdeten Gebiete beizeiten transportiert werden. Vom Nutzen der Vögel, Schlupfwespen, der chemischen und mechanischen Vertilgung können wir uns aber erst dann einen Begriff machen, wenn die entomologischen Anstalten 1 Ornith. Monatsschrift, 1808, pag. 8. Vogelschutz oder Insektenschutz ? 209 évkönyvet, folyóiratot vagy térképet a melyen a fontos káros rovarok mozgalmát és kár- tevéseiknek aranyait leolvashatjuk. Mert bizo- nyos, hogj az első kérdés as, milyen nagy Magyarországon » káros rovar jelentősége, mely alá a madár- és a fürkészkérdés, vala- mint a mesterséges írtások eredményei, mint természetesen alájatartozók, csak másodsor- ban fontosak Mennyi a kár és mennyi ebből a megmenthető ? A madárvonulás magyar megfigyelő hálóza- tához megfelelően szervezni kellene a rovar- kár-tudositást, mert az 1889 óta szervezeit rovarkár-tudósító és az ezt pótló gazdasági tudósítói intézmény - - a védelem szempont- jaitól nézve — be nem vált. Csak a legfon- tosabb rovarok mozgalmát kísérné szemmel a Rovartani Állomás és a meteorológiai jelzé- sekhez hasonló olcsó módon, évente egy vagy több vázlatos térképen bemutatná azok elő- fordulását, feltüntetné az okozott kár nagy- ságát, a rendszeres irtás eredményeit, hogy a madár- és fürkésztenyésztők tudhassák, hová kell mozgósítani az ellensúlyozó milicziát, a madár- és fürkész-seregeket, hogy a gazdák végre is lássák a védelemre szoruló vagyon értékét, megértsék a veszedelem fontosságát, a törvény- meghagyta irtás rendszeresen végre- hajtható és ellenőrizhető legyen és a mit első- nek kellett volna kiemelnem: a rovarirtó intéz- mények munkája általánosabban ismert, meg- értett, méltányolt, pozitivabb és rokonszenvesebb legyen. A mi Állami Rovartani Állomásunkkal sincs másképp A tanulmányozások nehézségein kétes értékű mérgekkel kísérletezve túl nem teheti magát. Megkésett utasításaival és nem gaz- daságos s e mellett problematikus receptjeivel nem koczkáztathatja a gazdaközönség rokon- Aquila XVIII. uns diejenige Landkarte, Jahrbuch oder periodische Zeitschrift anschaulich vor Augen stellen, von welchen wir die Bewegung der wichtigsten schädlichen Insekten sowie das Verhältnis des durch sie verursachten Schadens ablesen könnten. Denn es ist gewiss, dass die erste Frage die ist, welche Bedeutung die schädlichen Insekten für I ngarn haben : die Vogel- und Schlupfwespenfrage sowie auch die Resultate der künstlichen Vertilgung wären, als der obigen Frage natürlich untergeordnet, erst in zweiter Linie von Wichtigkeit. Wieviel ist der Schaden und wieviel davon könnte gerettet werden ? Dem ungarischen ornithologischen Beobach- tungsnetze des Vogelzugs entsprechend, wäre die Insektenschaden-Berichterstattung zu or- ganisieren, weil die im Jahre 1889 organisierte Institution der Insel; lenschaden-Berichter- statter und die dieselbe ergänzende Institution der landwirtschaftlichen Berichterstatter sich, vom Standpunkte des Schutzes, nicht be- währt hat, Die entomologische Station hätte nur die Bewegung der wichtigsten Insekten im Auge zu behalten und jährlich einmal oder mehrmal, mittels skizzierter Landkarten, in der Art und ebenso billig wie etwa die me- teorologischen Anzeigen, das Vorkommen der Insekten, Grösse des verursachten Schadens, die Erfolge der systematischen Vertilgung den Landwirten vor Augen zu bringen, damit die Vögel- und Schlupfwespenzüchter wissen, wohin die das Gleichgewicht zu erhalten be- stimmten Milizen, die Heerscharen der Vögel und Schlupfwespen zu lenken seien, und damit die Landwirte endlich den Wert des des Schutzes bedürftigen Vermögens, die Grösse der Gefahr beurteilen lernen, und dass die durch das Gesetz vorgeschriebene Insektenvertilgung systematisch durchführbar und kontrollierbar sei; es möge ferner — und dies hätte ich an erster Stelle hervor- heben sollen — die Arbeit der entomolo- gischen Institute allgemein mehr bekannt werden, besser verstanden, gewürdigt, positi- ver und sympathischer sein. Auch bei unserer staatlichen entomologischen Station ist es nichi anders. Die Schwierig- keiten des Studiums können durch Versuche mit Giften von zweifelhaftem Werte nicht überwunden werden. Mit verspäteten Anwei- sungen, schlechten, nicht sehr ökonomischen 27 210 szenvét. Sőt arra kell törekedni, hogy a nagy- közönséget is bevonja a tanulmányozások munkájába, adatokat, megfigyeléseket gyűjt- sön, a melyekből egyik-másik használható ötletnek szülőoka leint. A Rovartani Állomás gyakorlati útját, küz- delmének nehéz és fáradságos voltát az éven- ként előforduló káros rovarság eloszlásainak térképei és a közönségnek szánt magyarázó czikkek érthetővé tennék. A bemutatott áttekin- téshez igazodnék a gazda óvintézkedése, a Rovartani Állomás tudományos és gyakorlati munkaprogrammja. ebben a madár és a für- kész védelme, ehhez alkalmazkodnék a Madár- tani központ telepítő akciója és minden ter- mészetes eszközökkel küzdő tevékenység, mehj egy elérhető, új természetes biológiai egyensúly li < iyreállítására törekszik. Megjegyzés. Intézetünk barátja és munka- társa, Lósy József, nagy érdemet szerzett ma- gának avval, hogy a sokat és legutóbb már szenvedélyesen vitatott rovar- és madárkérdést a nyugodt, tudományos szemlélődés útjára terelte és a gazdasági kérdés körül folytatott. a kérdés fontosságához illő, beható vizsgála- tok irányát megszabta és kijelölte. Az ő elvi álláspontja intézetünk álláspontjával tökéle- tesen egyezik és semmi kétség, hogy meg- egyezik minden komoly szakférfiúéval is, a ki szorosan biológiai kérdésben a tudományt és a gyakorlatot kölcsönös, helyes viszonyba helyezni törekszik. Lósy József czikke után most már az elvek gyakorlati alkalmazása következnék — és első alapnak elő kellene venni azokat a konkrét eseteket, a melyeknek keletkezése, lefolyása és megszűnése a szakirodalomból ki- vehető és így az okokra megvizsgálható lenne. Ilyen szakirodalom — mely hazánkra vonat- kozva mindenki számára hozzáférhető volna, - nines. Az ú. n. röpívek és a hírlapi jel- und nebstbei problematischen Rezepten wird die Sympathie des landwirtschaftlichen Publikums aufs Spiel gesetzt. Das Streben sollte darauf gerichtet sein, sogar das grosse Publikum in die Arbeit des Studiums hinein- zuziehen, damit es Daten und Beobachtungen sammle, in denen sich hie und da manches Wertvolle finden Hesse. Der praktische Zweck der entomologischen Station, die Schwere und Mühsal ihres Kampfes würden dem Publikum durch die Verteilung von das jährliche Vorkommen der schädlichen Insekten veranschaulichenden Landkarten und erklärenden Artikeln verständlich gemacht werden. Die Schutzmassregeln des Land- wirtes, das wissenschaftliche und praktische Arbeitsprogramm der entomologischen Station, und innerhalb desselben der Schutz der Vögel und Schlupfwespen, würden sich nach der hier angeführten Übersicht zu richten haben und dieser hätte sich auch die Vogelansiedelungs- aktion der Ornithologischen Centrale anzu- passen, sowie auch jede mit na'ürliehen Mitteln kämpfende Tätigkeit, /reiche die Herstellung eines erreichbaren, neuen, natürlichen biolo- gischen Gleichgewichtes anstrebt. Bemerkung. Der gute Freund und Mit- arbeiter unseres Institutes, Josef v. Lósy erwarb sich ein grosses Verdienst, dass er die so viel- fach und in letzter Zeit schon leidenschaftlich erörterte Insekten- und Vogelfrage zur ruhigen Erörterung zurückführte und dadurch die Rich- tung angegeben hat, in welcher die Unter- suchungen in dieser wirtschaftlich so wichtigen Frage zu leiten wären. Sein prinzipieller Stand- punkt entspricht vollkommen jenem unserer Anstalt und es unterliegt keinem Zweifel, dass er auch der eines jeden ernsten Fachmannes ist, der bestrebt ist in einer streng biologischen Frage die Wissenschaft und die Praxis in ein richtiges Verhältnis zu bringen. Nach dem vorstehenden Artikel unseres Freundes sollte nun die praktische Anwendung der Prinzipien folgen, wozu als erstes Funda- ment jene in der Fachliteratur enthaltenen konkreten, auf unser Land bezüglichen Fälle, welche nach ihrer Entstehung, Entwicklung und dem Aufhören bekannt sind und auf ihre Ursachen geprüft werden könnten, berufen wären. 211 legi tárgyaiásott e hiányt nem pótolják. Én azon vagyok, hogy a más hivatása, nem szo- rosan biológiai irodalomban mégis található, alkalmas anyagot megtaláljam, összeállítsam, a következtetéseket kivonjam és közzétegyem. Mert semmi kétség, hogy a mostani eljárás, mely nem a biológiára, hanem mechanikára i's a méreip-i' van alapítva, ellentétben van a tudománynyal, az ebből merített rationális cse- lekvéssel. Az amerikaiak eljárása és sokszoros nagy sikere ezt világosan bizonyítja. Herman < Ittó. Eine solche auf Ungarn bezügliche Fach- literatur fehlt aber. Die sogenannten Flug- blätter und die mehr journalistischen Er- örterungen entsprechen diesem Zwecke nicht. Ich bin also bemüht, das geeignete .Material auch aus der nicht speziell biologischen Li- teratur nach Möglichkeit doch zu beschaffen, um daraus zu folgern und es zu publizieren. Denn es ist unzweifelhaft, dass das jetzige Verfahren, welches sich nicht auf die Biologie, sondern auf Mechanik und auf Gifte stützt, der Wissenschaft nicht entspricht und zu keinen rationellen Schutzmassregeln führen kann. Das Verfahren der Amerikaner und die durch dasselbe erzielten grossen Erfolge be- weisen dies klar. Otto Herman. 212 Gyakorlati madárvédelmünk 1909— 11-ben. Irta : Csörgry Titüs. Az egyre fontosabb gazdasági tényezőnek bizonyuló rovarevő raadárság védelmére és mesterséges szaporítására irányuló mozgalom, az intézkedések módozatait megszabó területi sajátosságoknak immár 10 év óta tartó kuta- tása folytán a kísérletezés jellegéből mind- inkább kiemelkedve a magvar földön is ezól- tudatos, reális munkává lett. A vedelem manap is főképpen az odulakó madárfajok — első sorban a czinegefélék - gyarapítására irányul, míg a szabadon fész- kelők telepítése jóval kisebb területen s csak a legutóbbi években indult meg. Ez egyrészt onnan ered, hogy nálunk — legalább is a halmos és hegyes tájakon — a bokorlakók dolgában még jóval egészségesebbek a viszo- nyok, mint például Németországban s így nálunk a hasznos odulakók hiánya volt annál is szembeötlőbb. .Másrészt meg propagativ szempontból is czélszerűbb volt az odulakók- nak csekély fáradságot és befektetést is hamar megháláló védelmén kezdeni. Az így támadt felbuzdulás majd a szabadon fészkelőknek jóval több fáradsággal és költséggel járó telepítése terén is megtermi gyümölcseit, a mint annak örvendetes példái már is mutat- koznak. Az utóbbi évek döntő erejű tapasztalatai, a melyek egybegyűjtésében intézetünk hiva- talos apparátusán kívül társadalmunknak mond- hatni minden osztálya részt vett. abban csú- csosodnak ki, hogy a BEBLEPSCH-féle mester- séges fészekodvak a magyar viszonyok követelte kezelésben nemcsak hogy teljesen pótolják a természetes faodvakat, hanem több szempont- ból még előny ösebbek is azoknál. Mint már e helyt régebben megírtam,1 a Berlepsch féle müodvak magyar mintái a veréb- irtás megkönnyebbítése czéljából már eleve 1 Aquila 1907, 1908, 1909 Der praktische Vogelschutz in Ungarn in den Jahren 1909-11. Von Titus Csörguy. Jene Bewegung, welche sich auf den .Schutz der als Btets wichtigeren landwirtschaftlichen Faktor erkannten insektenfressenden Vögel richtet, ist auf Grund der bereits 10jährigen Erforschung jener Lokalverhältnisse, welche die nötigen Verfügungen bestimmen, immer mehr den Charakter des Experimentierens ablegend, auch auf dem ungarischen Boden zu zielbewusster realer Arbeit geworden. Der Schutz richtet sich auch heutzutage noch vorwiegend auf die Vermehrung der Höhlenbrüter, in erster Eeihe der Meisenarten, während die Ansiedelung der Freibrüter in bedeutend kleinerem Kreise und erst in den letzten Jahren in Bewegung kam. Die Erklä- rung liegt einerseits darin, dass bei uns - wenigstens auf den hügeligen und gebir- gigen Gebieten — die Freibrüter betreffend noch bedeutend gesündere Verhältnisse, als z. B. in Deutschland herrschen und deshalb bei uns der Mangel an Höhlenbrütern um so mehr in die Augen stach. Anderseits war es aber auch vom propagatorischen Gesichts- punkte aus vorteilhafter, die Aktion mit dem schon wenig Mühe und Auslagen rasch beloh- nenden Schutze der Höhlenbrüter zu beginnen. Der hiedurch erweckte Eifer wird auch auf dem Gebiete des bedeutend mehr Mühe und Auslagen erfordernden Schutzes der Freibrüter seine Wirkung geltend machen, wie das die erfreulichen Beispiele bereits beweisen. Die ausschlaggebenden Erfahrungen der letzteren Jahre, an deren Einsammeln ausser dem amtlichen Apparate unseres Instituts so- zusagen sämtliche Klassen unserer Gesell- schaft beteiligt waren, kulminieren darin, dass die vi in BERLEPscHSchen Sisthöhlen in der durch die ungarischen Verhältnisse erfor- derten Anwendungsweise die Naturhöhlen nicht nur vollkommen ersetzen, sondern in mehreren Hinsichten noch vorteilhafter als jene sind. Wie ich schon früher berichtete,1 sind die ungarischen Modelle der von BERLEPscHSchen künstlichen Nisthöhlen behufs Erleichterung 1 Aquila 1907, 1908, 1909. Q Ü X. a ir. > x w cr. t/> O OS Q z D a os o t. -a V «3 < a S ő — ■-. 3 S — t/î Ü Q H :0 01 > X O w "3 C/3 c Cil 3 O t/1 Ci (/) Q 3 i: . "u W J t/î Q J t/3 1 X < y - J -o < — c > CA a 1 D o: > ■O 3 H te O O c li ed O >■ bD X <2 ^ Cl. ■r, :0 3 a < 213 leemelhető fafedéllel készültek és a fészkelés idején lehetőleg liftenként revideáltatnak. Ilyenkor eleinte csak a verébfészkeket távo- lítottak el az odvakból, tudva, hogj az ilyen szalmával és tollakkal teletömött öregbe más- különben a czinege nem települne. Nemsokára azonban már mindentele hasz- nált fészekanyai; eltávolítását is ajánlanom kellett. A margitszigeti kísérleti telepen ugyanis 1908 nyarán azt tapasztaltam, hogy egyes fészekodvakban már az alkalmazás második évében tömérdek madárbolha, toUtetű és atka fejlődik, a melyet a madarak bizonyára a természetes faodvakból hurczoltak be. Könnyű volt most már megérteni, miért nem szeret a czinege évenként másodszor is ugyanabban az odúban fészkelni s keres a j unitisi keltéshez lehetőleg más odút'? Miért készít a harkály is lehetőleg minden évben új fészkelöüreget y Miért telepszik számos odulakó inkább a műfészekbe, semmint a régi harkályoduba, miért foglalja el a műodvak közül is lehetőleg a legutóbb kihelyezettet ? Ez utóbbinak eklatáns példáját szolgáltatta a iohári-szentlőrinczi eset. Ott ugyanis az erdöör ama újabb 80 fészekodut. a melyet Kecskemét városa a telep kiegészítésére szánt, a levélbeli utasítást félreértve, egy teljesen friss vágás csupaszon meredező hagyásfáin helyezte el. E terület a dús aljnövényzete környezethez mérten annyira kedvezőtlennek látszott, hogy az eredményről már eleve lemondtam. S íme, ezek az odvak dúsan be voltak népesítve szén- és kékczinegével, sőt háromban a fakopáncs (Dendrocopus major L.) is költött ! S ugyanekkor a szomszédos vágás tavaly hasznait fészekodvai javarészt lakatlanul maradtak ! E madarak tehát cserben hagyva a min- denképpen kedvező környezetben levő rég feszekodvaikat. a teljességgel védtelenül álló. ita, féregtől mentes új odvakba települ- tek at. Meg a harkályok is jobbnak találták a levegőtől szabadon körüljárt, tehát száraz és der Bekämpfung der Sperlinge schon von jeher mit abhebbarem Deckel verfertigt und werden dieselben in der Brütezeit tunlichst wöchentlich revidiert. Hiebei wurden anfangs nur die Sperlingsnester entfernt, wohl wissend, dass son^r eine derart mit Stroh und Federn vollgepropfte Bohle auch keine Meise mehr benützen würde. Nicht lange darauf musste ich aber auch das Entfernen allerlei ver- brauchter Nestmaterialien empfehlen. Auf der Versuchsstation auf der Margareteninsel machte ich nämlich im Sommer 1908 die Erfahruni;, dass sich in manchen Nisthöhlen bereits im zweiten Ja lue ihrer Verwendung zahllose Vogelflöhe, -Läuse und -Hüben ent- wickeln, welche die Vögel wahrscheinlich noch aus den natürlichen Baumhöhlen einschleppten. Dadurch wurde nun leicht erklärlich, warum die Meise nur ungerne im selben Jahre in derselben Höhle abermals brütet und zur zweiten Brut im Juni tunlichst eine andere Höhle sucht? Warum selbst der Specht möglichst alle Jahre eine neue Bruthöhle verfertigt ? Warum so vielen der Höhlenbrüter die künstliche Brut- höhle lieber als die alte Spechtwohnung ist. warum sie auch unter den künstlichen Höhlen tunlichst die zuletzt ausgesetzten benützen ? Ein eklatante- Beispiel lieferte hiezu der Fall in Kohári-Szentlőrmcz. Dort hatte näm- lich der Heger jene neueren 30 Nisthöhlen, welche die Stadt Kecskemét zur Ergänzung der Anlage hinsendete, die schriftliche Anwei- sung unrichtig erklärend, auf den fast kahlen Überständern eines neuen Schlages befestigt. Dieser < »rt erschien im Vergleich mit der dicht bewachsenen Umgebung derart unvor- teilhaft, dass ich auf einen Erfolg schon im voraus verzichtete. Und siehe, diese Höhlen waren durch Kohl- und Blaumeisen reich besetzt, ja in 3 Höhlen brütete auch der grosse Buntspecht (Dendrocopus major L.) und gleichzi iti- ist ein grosser Teil der vor- jährigen Nisthöhlen im benachbarten Schlage unbewohnt geblieben ! Diese Vögel hatten also ihre in jeder Hinsicht günstiger Umgebung angebrachten früheren Niststätten verlassen und sind in die zwar gänzlich schutzlos hängenden, aber von Ungeziefer reinen neueren Nisthöhlen übersiedelt. Sogar die Spechte fanden in diesen von der Luft frei umwehten. deshalb stets trockenen und dazu reinen Nisthöhlen etwas Bessere-, als ihre selbst- I'll i! mellett tiszta műodul a magukvájta dohos és gyakran férges üregnél. Az azóta számos helyen észlelt hasonló tünetek megdönthetetlenül bizonyítják, hogy a műodu alkalmazása inéi; a természetes t'a- odvakban bővelkedő öreg erdőkben is aján- latos. [gazolják továbbá azt, hogy a műodvak rendszeres tisztogatása nem hogy elriasztólag hatna az odnlakó madárra, — mint azt ré- gebben hitték, hanem még keresettebbekké teszi azokat. A tisztogatást legalább is évenként egyszer, az őszi hónapokban végezzük, az élősdieket tartalmazó fészekanyagokat lehetőleg tűzben semmisítve meg, szükség esetén az odút kénnel is kifüstölve. Még jobb azonban, ha a hasz- nált fészekanyagot minden költés befejezése után azonnal eltávolítjuk. Ezzel az eljárással rendesen sikerül ugyanabban az odúban éven- ként két, sőt néha három költést is elérnünk. Ugyanakkora szaporulathoz tehát csak fele- annyi odúra van így szükségünk. A gondozást megkönnyítendő, a gyakorlati madárvédelem szempontjából legfontosabb A és B jelű odúkat már eleve úgy helyezzük el, hogy azokhoz bármikor könnyen hozzá- férhessünk. 4 m-nél magasabbra a szálerdőkben sem kell mennünk, mert ott is kikereshetjük az alacsonyan lombosodó fákat s ezek alsó ághónaljába szegezhetjük az említett odvakat. A nagyobb, óvatosabb madarak megtelepíté- sére szolgáló odúk rendszeres tisztogatásáról természetesen le kell mondanunk, ha csak nem sikerül ezeknek az odvaknak lakóit is fokozatosan kisebb odumagasságokhoz szok- tatnunk. A tavaszi és nyári odutisztogatásnak külön- ben, kivált gyümölcsösökben az a haszna is van, hogy a különösen esős. hűvös időben az odufedelek alá húzódó hernyókat is könnyű szerrel tömegesen irthatjuk. Oszszel meg az esetleg telelésre behúzódott hernyókat semmi- síthetjük meg. A fészekodu ily módon már verfertigte, dumpfe nini oft mit Ungeziefer behaftete Höhlung. Die seither an vielen Orten beobachteten änhlichen Erscheinungen liefern den unan- fechtbaren Beweis dafür, dass die Verwen- dung der künstlichen Höhlen auch in den mit Naturhöhlen reichlich versehenen alten Waldungen zweckdienlich ist. Sie beweisen ferner, dass das systematische Reinigen der Nisthöhlen nicht nur keinesfalls abschreckend auf die Höhlenbrüter wirkt — wie man es früher annahm — sondern dass dieselben dadurch sogar bevorzugter werden. Das Reinigen wird wenigstens einmal im Jahre, in den Herbstmonaten durchgeführt, wobei die das Ungeziefer bergenden Nist- materialien tunlichst im Feuer vernichtet, nötigenfalls die Höhlen mit Schwefel aus- geräuchert werden. Noch besser ist es aber, wenn die verbrauchten Nestmaterialien nach Beendigung einer jeden Brut sofort entfernt werden. Durch dieses Verfahren kann man gewöhnlich jährlich 2, ja manchmal auch S Brüten in derselben Nisthöhle erreichen. Zu einer gleich grossen Vermehrung sind also auf diese Weise nur halb so viele Nisthöhlen nötig. Um die Versorgung leichter zu machen, pflegen wir die vom Standpunkte des prak- tischen Vogelschutzes wichtigsten Höhlen- modelle A und B von jeher derart anzubringen, dass uns dieselben stets leicht zugänglich seien. Über die Höhe von 4 m braucht man auch im Hochwalde nicht zu steigen, indem man auch dort die tiefer belaubten Bäume aus- suchen und die erwähnten Höhlen in die unteren Astwinkel derselben befestigen kann. Auf das systematische Reinigen jener Höhlen, welche für die Ansiedelung grösserer, scheuerer Vögel bestimmt sind, müssen wir selbstver- ständlich verzichten, ausser es gelingt uns auch die Bewohner jener Höhlen sukzessive an geringere Höhen zu gewöhnen. Mit dem Reinigen der Höhlen zur Früh jahrs- und Sommerszeit ist übrigens besonders in Obstkulturen auch jener Nutzen verbunden, dass man hiebeiauch die Raupen, welche sich besonders in kühlen Regentagen gerne unter die Höhlendeckel verkriechen, mit leichter Mühe massenhaft vernichten kann. Im Herbst kann man wieder die eventuell zur Über- winterung in die Höhlen gekrochenen Raupen vertilgen. Hiedurch hat sich die Nisthöhle 215 tübb helyen kiváló hernyőírtó készüléknek bizonyult, nem csak kertekben, hanem erdők- ben is. Ebből azonban éppen nem következik, hogy a gyümölcsösökben esetleg gondozatlanul hagyott fészekodvak egyes kitelelő hernyó- fajok tömeges elszaporodását okozhatnák. Ha ugyanis ily — már megtörtént — állitásnak csak némi alapja is volna, ezek a hernyók már régen csapásai volnának Németországnak, hol a csavarokkal lezárt fedelű fészekodvak százezreinek sem tavaszi, sem őszi tisztoga- tása a legutóbbi időkig szokásos nem volt. E helyett Németországban az igy alkalmazott fészekodvakkal is annyira sikerült a rovarkárt csökkenteni, hogy e madárvédelmi eszközök egyre fokozódó elterjedése ott is főképpen ennek a sikernek köszönhető. Intézetünk fészekoclumintája újabban annyiban módosult, hogy fedele nem lapos, hanem domború felületű „széldeszká- ból" készült, mely tapasztalat szerint legalább is kétszer oly tartós, mint a régebbi, mert az esővíz rajta meg nem áll. (13. ábra.) E mellett olcsóbb is, mert a széldeszka a fűrésztelepeken hulladékszámba megy. A fedéldeszkát különben most is az alulról hozzásrófolt s az odu belsejét csak elől érintő fadugasz rögzíti. Egyedüli hátránya, hogy ezt a fadugaszt minden odúhoz külön kell hozzáigazítani, a mi nagyon gondos munkát igényel, mert az odutönk utólagos zsugorodására is számítani kell. Egyelőre mégis csak ez a szerkezet látszik a legjobb- nak. A biireni gyárban már évek óta készülő czementfedél helyben tartósabb ugyan, de csapja nem idomítható és törékenységénél fogva szállítása drága. 13. ábra. — Abb. 13 A fedéldeszkának fémrugókkal, kapcsok- kal stb. leemelhetőleg való megerősítése pe- lici uns an mehreren Orten als ausgezeich- neter Haiipenrri-lili/iint/s-A //parat bewährt, und zwar nicht nur in Gärten, sondern auch in Wäldern. Daraus folgt aber durchaus nicht, dass in Obstgärten etwa ohne Aufsicht gebliebene Nisthöhlen die massenhafte Vermehrung ge- wisser überwinternder Raupenarten verur- sachen könnten. Wenn nämlich eine solche - bereits geschehene — Behauptung nicht total grundlos wäre, müssten solche Raupen schon seit lange her eine Geissei Deutschlands sein, wo das Reinigen der Hunderttausende der durch Schrauben fest verschlossenen Nist- höhlen bis auf die jüngste Zeit weder im Frühjahre noch im Herbste üblich war. Statt dessen gelang es in Deutschland auch bei dieser Anwendungsweise der Nisthöhlen den Insektenschaden derart zu verringern, dass die stets zunehmende Verbreitung dieser Geräte auch dort vorwiegend diesen Erfolgen zu verdanken ist. Das Nisthöhlenmodell unse- res Instituts wurde neuerdings insoferne verändert, dass sein Dachbrett nicht flach, sondern gewölbt ist, aus Randbrettern verfertigt, welche erfahrungs- gemäss mindestens zweimal so lange als flache Bretter aushalten, indem das Wasser von diesen leicht ablaufen kann. (Abb. 13.) Dabei sind dieselben auch billiger, weil die Randbretter in den Sägewerken zu den Ab- fallstoffen gezählt werdeu. Das Dachbrett wird übrigens auch jetzt (lurch eine von unten allgeschraubte Holz- scheibe fixiert, welche das Innere der Höhle nur vorne berührt. Dasselbe hat zwar den Nachteil, dass diese Holzscheibe bei einem jeden Deckel einzeln anzupassen ist, was eine recht sorgfältige Arbeit erfordert, indem man auch auf die nachträgliche Schrumpfung des Höhlenstrunks rechnen muss. Einstweilen scheint jedoch diese Konstruktion die beste zu sein. Die in der Nisthöhlenfabrik zu Büren schon seit Jahren erzeugten Zementdeckel sind zwar an Ort und Stelle dauerhafter, doch kann man ihre Fixierzapfen natürlich nicht einzeln anpassen, auch ist ihr Transport wegen ihrer Gebrechlichkeit kostspielig. Die zum Abheben eingerichtete Befestigung der Dachbretter durch federnde Eisenplatten. 216 dig; mint azt ;i mull évben Berlepsob .1. báró nagy gonddal és szigorú kritikával végzett kísérleteiből láthattam, a gyors rozsda miatt nem bizonyult ezélszerűnek. Mind- addig tehát, ni ía: az eges/, fészekodu szá- mára valamilyen hidegen mintázható és szi- lárduló, nem zsugorodó, nem repedező mes- terséges faanyagot nem találunk, a mostani szerkezetnél kell maradnunk. Az odutönköt annyiban módosítottuk, hogy alkalmaztattuk rajta a biireni gyárnak vízleve- zető lejtőjét, a melynek szabadalma RerlepbchJ. báró lekötelező szívességéből Magyarországra ki nem terjesztetett. Tapasztalva azonban, hogy a csak kevéssé is előre vagy oldalt dűlő odút felhőszakadás esetén ez a szerkezet sem védi meg mindig a beázástól, az odvakat lehetőleg függőlegesen iparkodunk elhelyezni. A BERLEPscH-féle .1, B, D és F odúnak meg- felelő mintáink közül a S bizonyult oly univer- zális eszköznek, mely a kis kékczinegétől a nagy fakopáncsig minden fon tosabb odulakónk meg- telepítésére alkalmas. Az A-minta mindinkább kiszorul a használatból, mert öble a népes czinegecsaládoknak kissé szűk s ez gyak- ran okozza a gyengébb, letiprott fiókák pusz- tulását, a mi a B odúnál alig észlelhető. A mennyiben azonban kétségtelenül bebizo- nyulna, hogy a czinegék általában jobban szeretik a szűk bejárót s a 7>-odnt inkább terjedelmesebb öbléért, semmint a tágabb bejáróért részesítik előnyben, megszívlelendő lesz Dr. Eckart Vilmos tanácsa.1 Ez esetben az új A minta a régi 3'2 cm-es röplyttkmérettel, de a B nek megfelelő tágas fészekiireggel készülne. Egy másik újítás volna a Klinge M. -féle és Helms 0. dr. szívességéből birtokunkba került Onüth. Monatsschrift. 1911, 9. f. 354. I. Haken U a hatte sich wegen des baldigen Durchrostens auch nicli bewährt, wie ich das im Vorjahre aus den mit Sorgfalt und strenger Kritik durchgeführten Versuchen des Freiherrn II ws v. Berlepscb erfahren konnte. So hume uns also für die Nisthöhle nicht irgendwelche kalt modellierbare und erstarrende, weder zusammenschrumpfende, noch rissig werdende künstliche Holzstoffe zur Verfügung stellen werden, müssen wir bei der jetzigen Kon- struktion bleiben. Der Höhlenstrunk wurde insofern modifiziert, dass wir daran jene von der Fabrik Küren ausgehende und zur sicheren Ableitung des Regenwassers bestimmte Abschrägung anbrin- gen Hessen, deren Patentschutz aus der ver- bindlichen Gefälligkeit des Freih v. Berlepsch auf Ungarn nicht ausgebreitet wurde. Nach- dem wir aber erfuhren, dass im Falle eines Wolkenbruches die auch nur etwas nach vorne oder nach der Seite geneigten Höhlen auch durch diese Vorrichtung nicht immer völlig ge- sichert werden, trachten wir die Nisthöhlen tunlichst senkrecht zu befestigen. Unter den v. B-ERLEPscitschen A. B, D und F entsprechenden Höhlenmustern erwies sich Modell /»' als jenes Universalgerät, welches, von der kleinen Blaumeise an bis zum grossen Buntspecht, für die Ansiedelung aller unserer wichtigeren Höhlenbrüter geeignet ist. Mustere, geht in der Verwendung stets mehr zurück, weil seine Höhlung für die zahlreiche Meisen- familie etwas zu eng ist und hiedurch oft das Verderben der schwächeren, niedergetre- tenen Jungen verursacht, was bei Modell B kaum vorkommt. Falls es sich aber zweifellos erweisen würde, dass den Meisen im allgemei- nen ein engeres Flugloch lieber ist und sie die Höhle B eher um das geräumigere Innere, als um den weiteren Eingang bevorzugen, wird man den Vorschlag Dr. Wilhelm Eckarts beher- zigen müssen.1 In diesem Falle würde die neuere Form A unter Beibehaltung des alten Flugloch-Durchmessers von 3'2 cm mit der geräumigen Höhlung der Form B zu ver- fertigen sein. Eine weitere Neuerung wäre die von M. Klinge konstruierte Certhia-Höhle, welche durch die Gefälligkeit des Dr. 0. Helms in unseren Besitz gelangte. Wie wir aus den For- 1 Ornith. Monatsschrift. 1911. H. 9 , pag. 354. 217 Certhia-odu. Mini Bbrlbpsch észleletéiből tud- juk, a többnyire szűk kéregrepedésekben fész- kelő fakúsz az ép, friss műodvak helyett inkább a harkályoktól szétvagdalt rozoga odu- marádványokat kedveli Klinge ;i kéregrepe- dést iparkodva utánozni s ;i/.t uiiuel avultabb külsővel ellátni, négy deszkából az .l-odu hosszmetszetének megfelelő lapos fél-odut ké- szített, a melyet vastag fa törzsére erősítve, kéregdarabokkal szegez be. Az oda bevált. Tekintve azonban aggasztó romlékonyságát, különösen fedelének vízálló voltát illetőleg evenként gondosan revideálandó volna. A félig nyitott C (Beri.epsch .F.)-odu, mely kezdetben túlságosan mély üregünek bizo- nyult, módosított alak- jában is gyéren népesül nálunk. Nyilván azért, mert a szürke légykapó és a barázdabillegető számára természetes fészkelőhely is elég akad. Másrészt azonban ez az odu eső és jég- verés idején mindenféle madárnak sűrűn fel- keresett menedékhelye s kedvelt hálótanyája. 14. ábra. KLINGE-féle Certhia-Hóhle A mezei veréb tola- kodása ellen készült Berlepsch Al odumintá- val nem kísérleteztünk, mert ezen a ±7 cm-re szűkített röplyukon csak a kisebb czinegefajok férnek be, a veréb nem, de a gyakorlati madárvédelem szempontjából nálunk legfontosabb szénczinege sem. S minthogy nálunk a/, egy méteren alul elhelyezett odvak sem bizonyultak verébtől menteseknek a védekezés, a hol lehet, lövés- sel és fogással, egyebütt a teljes fészekaljak megsemmisítésével végezhető csupán. A müodvakban megtelepült madárfajaink száma, különösen a nag} D-odu forgalomba kerültével egyre nő. Meghonosult bennük a nálunk már rendkívül megfogyoti kék galamb Aquila XVIII. schnngen des Freih. v Bbrlepsch wissen, liebt der meist in Rindenspalten brütende Baum- läufer statt der wohlerhaltenen Kunsthöhlen mehr die von Spechten zerhackte verwitterte Ruine derselben. Klinge hatte nun. indem er den Rindenspalt nachzuahmen und diese Kopie mit tunlichst verwittertem Äusseren zu ver- sehen trachtete, aus 4 Brettstücken eine dem Längsschnitte einer I Höhle entsprechende flache Höblenhälfte zusammengefügt und die- selbe an einen dicken Baumstamm befestigend, mit Rindenstücken übernagelt. Die Höhle bewährte sich. Mit Hinsicht auf ihre bedenk- liche Verderblichkeit müsste sie aber, be- sonders auf die Wasser- dichtigkeit ihrer Über- dachung alljährlich sorgsam überprüft wer- den. Die Halbhöhle C (v. Berlepsch F), welche sich anfangs für etwas zu tief erwies, wird auch in ihrer modifi- zierten Form bei uns sehr schwach bevöl- kert. Gewiss aus dem Grunde, weil für Graue Fliegenschnäpper und Bachstelzen auch na- türliche Nistplätze noch in Fülle da sind. An- dererseitsbewährte sich aber diese Höhle bei Regenwetter und Hagel als ein von allerlei Vogelarten häufig aufgesuchter Zufluchtsort und gerne benutzter Schlafraum. Mit dem, behufs Kernhaltens der Feldsper- linge verfertigten Höhlenmuster .1 , machten wir keine Versuche, weil sich durch das auf 2'7 cm verengte Flugloch zwar nur die kleinsten Meisenarten, nicht aber die Feld- sperlinge durchzwängen können, ebenso wenig aber die für den praktischen Vogelschutz bei uns wichtigsten Kohlmeisen hindurch kommen. Indem sich ferner bei uns auch die unterhalb 1 m angebrachten Höhlen keinesfalls spatzen- sicher erwiesen, kann die Bekämpfung der Sperlinge bloss durch U)schuss und Fang und wo das nicht möglich, durch Vernich- tung der vollzähligen (Jelege bewerkstelligt werden. 28 14 Abb. Certhia-odu. von M. Klinge. 218 (Coluiuba (ifiias L.), a szalakóta (Coracias garrula L.), a fcuvife (Glaucidium noctuum Retz) ós Algyógyon, Mai ks Carol? dr. telepén bagoly- féléink legkedvesebbike, a kis fülesJawik (Pisorhina scops L.) is, mely immár har- madik éve fészkel ott. A kisebb odvak lakói közt elég 'gyakori az örvös légykapó (Musci- capa coliaris Bechst.), sőt Herkulesfürdön kar- mos légykapó (Muscicapa atricapilla L.) is akadt. Egyidejűleg azonban az odulakók ellensé- geinek száma is gyarapodott. Az ország keleti felén a pelék — a nagy. kerti és mogyorós pele — léptek fel pusz- títóan. Herkulesfiirdő fészekodvait már az első évben oly tömegesen szállták meg, annyi czinegefészket dúltak fel, sőt az egyetlen Muscicapa atricapilla L. tojásait is kiitták, hogy téli álmuk idején való felkeresésü- ket is el kellett rendelni, mert gyérítésük a nyári revízió alkalmából kevéssé sikerült. A tojás kiivásában valóságos művészek. Míg az erdei egér egy nagy lyukat tör a tojásba, ezek két kis lyukat harapnak belé s úgy szívják ki a tartalmát. Az Alföld erdeiben, különösen pedig a halasi Fehértón az erdei egér (Mus sylvaticus L.) fosztogatta az odulakók fészkeit. 1908-ban 35 fészekoduban találtunk ily egereket s az azóta évenként megismételt irtás daczára is alig fogytak. Ez idén azonban, bár az enyhe tél is hasznukra volt, csaknem teljesen kipusz- tultak. Csak csont- és szőrmaradványaik voltak fellelhetők az erdő egyetlen fenyőcsoportjá- ban, az ott telelt erdei fülesbaglyok (Asio otus L.) garmadábau heverő köpeteiben. Az egyik kártevőtől tehát, melynek pusztulását két év előtti jelentésemben „a baglyok betelepülé- sétől" vártam, egy időre megszabadult a Fehértó-erdő. A harkályok kártétele azonban, mely a műodvak jelentékeny részének fel- Die Zahl der in den Kunsthöhlen angesie (leiten Vogelarten zeigt, besonders seitdem die grosse D-Höhle in Gebrauch gestellt wurde, eine stetige Zunahme. So wurde die bei uns schon ungemein verminderte Hohl- taube (Columba oenas L.l, die Blaurake (Coracias garrula L.), der Steinkautz (Glau- eidium noctuum Rf.tz) und in Afgvúgy, durch Dr. Karl Mauks auch die lieblichste unserer Eulenarten, die Zwergohreule (Pisorhina scops L.). welche dort schon seit 3 Jahren brütet, künstlich angesiedelt. Unter den Bewohnern der kleineren Höhlenmuster ist der Halsband- Fliegenschnäpper (Muscicapa coliaris Bechst. I ziemlich häufig, ja in Herkulesfürdö wurde auch ein Trauer fliegenschnnpper (Muscicapa atricapilla L.) angetroffen. Gleichzeitig nahm aber auch die Zahl der Feinde unserer Höhlenbrüter zu. In der östlichen Hälfte des Landes sind die Siebenschläfer — Myoxus glis, nitedula und avellanarius — verheerend aufgetreten. In Herkulesfürdő überfielen sie die Nisthöhlen in solcher Menge, hatten so viele Meisenbruten vernichtet, ja die Eier der einzigen Muscicapa atricapilla L. ausgesogen, dass man ge- nötigt war sie auch während ihres Winter- schlafes aufsuchen zu lassen, indem ihre Ver- minderung durch die sommerliche Höhlen- revision nur teilweise gelungen ist. Das Aus- saugen der Eier verstehen sie wirklich meister- haft. Während nämlich die Waldmaus eine einzige grosse Öffnung in das Ei schlägt, beisst der Siebenschläfer zwei feine Löcher in dasselbe und schürft durch diese den Inhalt heraus. In den Wäldern der Tiefebene, besonders in Fehértó bei Halas, hat die Waldmaus (Mus sylvaticus L.) die Nester der Höhlenbrüter geplündert. Im Jahre 1908 fanden wir solche Mäuse in 35 Nisthöhlen und ihre Zahl hat trotz der unsererseits alljährlich wiederholten Vernichtung kaum merklich abgenommen. Heuer aber sind sie trotz des für sie sehr günstigen, gelinden Winters, fast gänzlich ausgestorben. Bloss ihre Knochenreste und Haare konnte man noch in der einzigen Tannengruppe des Waldes, in den haufen- weise liegenden Gewöllen der daselbst über- winternden Waldohreulen (Asio otus L.) auffinden. Von diesem Schädlinge, dessen Ver- nichtung laut meines vor 2 Jahren geschrie- 219 kopácsolásában s ezzel számos czinegeköltés megsemmisitésében nyilvánult, még egyre tart. A csőrnyomokból ítélve a zöld küllő (Pious viridis I-.) a tettes, mely a neki szűk röp- lyukon be nem férvén, mindig az odu olda- lának legvékonyabb helyét töri be. Minthogy más erdőben ily nagymértékű kártételt nem észleltünk, valószínű, hogy ez a káros szokás csak egyes harkályoknak tulajdonsága s igy ellene a tettenért kárlevő ellövésével sikerrel lehetne védekezni. Sok bajt okozott a lódarázs (Vespa crabro L.) is, mely a fedél dugaszára függesztve fészkét, számos odu lakóját kényszeríté to- jásai elhagyására és ily módon egész erdő- részeket képes elnépteleníteni. Az odvak tavaszi és nyáreleji vizsgálatát tehát már ez a körülmény is szükségessé teszi. Mert csak ilyenkor lehet e darázs szaporodásának a szfíkszájií lepkeháló segélyével gátat vetni. Az odulakóknak különben, bár bizonyara csak elvétve, a hlgyók közt is akad ellensége. Eddig két helyen sikerült a kigyót fészek- rabláson érni: a tótsóvári m. kir. erdőhivatal területén „egy ismeretlen kígyófaj" négy odút fosztott ki. Visegrádon pedig Láglek Gúla m. kir. erdőtanácsos észlelete szerint az erdei sikló — Aesculap -kígyó — (Coluber longis- simus Laur.) ette ki az odvakból a tojást, sőt a fiókokat is. Az odulakók védelméről fokozatosan a szabadon fészkelőkre is kiterjedő intézkedések során figyelemre méltó kísérletet végzett Sípos Antal herczegi uradalmi főerdész Körmenden. Hogy addig is, a míg a Bi;ni,EPscn-rendszerű ágcsomók kifejlődnek, minél több viharálló fészekalapzatot létesítsen, 12 cm átmérőjű és 4 cm mély sodronykosáricákat erősített fákra és bokrok közé. il">. es 16. ábra.) benen Berichtes „nur durch das Ansiedeln von Bulen erhofft werden kann", wurde hieniit der Fehértó-Wald auf eine Zeit befreit. Der Schaden der Spechte jedoch, welcher im Aufhacken eines grossen Teiles der Nisthöhlen und hiedurch in der Vernichtung vieler Meisen- bruten besteht, dauert noch immer fort. Den Schnabelspuren nach muss der Grünspecht (Picus viridis L.) fier Täter sein, welcher, da er durch das enge Flugloch nicht hinein kann, stets die dünnste Stelle der Höhlen- wand durchzuhauen pflegt. Indem man in anderen Waldungen eine derartig grosse Be- schädigung nicht beobachten konnte, erscheint es für wahrscheinlich, dass diese schlechte Gewohnheit nur gewissen Individuen eigen ist und deshalb durch Erlegung des auf frischer Tat ertappten Missetäters mit Erfolg verhindert werden könnte. Viel F bei verursachten auch die Hornissen (Vespa crabro L ), welche ihre Nester auf die Dachscheibe der Höhlen hängen, dadurch viele Höhlenbewohner zum Verlassen der Eier nötigten und auf solche Weise ganze Wald- striche zu entvölkern imstande sind. Die Revision der Höhlen im Frühjahr und Sommer macht also schon dieser Umstand notwendig. Denn nur in dieser Zeit kann dem Über- handnehmen dieser Hornissen durch Anwen- dung des kleinkalibrigen Schmetterlingsnetzes vorgebeugt werden. Die Höhlenbewohner haben übrigens, wenn auch gewiss nur in vereinzelten Fällen, auch die Schlangen zu ihren Feinden zu zählen. Bisher gelang an zwei Orten Schlangen beim Nestraub zu ertappen : in der kön. ung. Forst- verwaltung Tótsóvár hat „eine unbekannte Schlangenart vier Nisthöhlen ausgeraubt", während in Visegrád, laut Beobachtung des k. u. Forstrates Julius LAgler, eine Aeskulap- Schlange (Baumnatter = Coluber longissimus Laur.) aus den Nisthöhlen Eier und auch Junge verschlang. In der Reihe jener Verfügungen, welche vom Schutz der Höhlenbrüter immer mehr auf den der Freibrüter ausgedehnt werden, hatte Anton Sipos, fürstl. Oberförster in Kör- mend, beachtenswerte Versuche bewerkstelligt. Um auch bis dahin, bis sich die nach der v. BERLEPscHSchen Methode erzeugten Astquirle entwickeln können, tunlichst viele wetterfeste (Testunterlagen zu schaffen, befestigte er 12 cm 28* 220 Utóbbiak üresen maradtak. A fákon le- vőkbe azonban 8 pár tengelic*, és zöldike rakta fészkét, még pedig nagy vadgesztenye- fák vízszintes ágain, tehát oly helyeken, hol kertészollóval ágcsomókat uevelni nem lehet. S ha még hozzáveszszük azt is. hogy külö- nösen egyes magevő énekeseknek ingó fa- ágakra rakott fészkét mily gyakran sodorja le a szélvihar, e kosarakkal való további kísérletezés czélszerűnek látszik. A sodronyszövetet zöld olajfestékkel be- vonva s azon nedvesen földdel behintve, a környezethez hasonlóbbá is tehetnök. breite inul 1 cin tiefe Drahtkörbchen auf Bäume und Sträueher. (Abb. 15. und IG.) Letztere blieben unberührt. In jenen aber, welche auf den Bäumen wann, nisteten 8 Pärchen Distelfinke und Grünlinge, und zwar auf wagerechten Asten der Rosskastanien- bäume, folglich an solchen Stellen, wo man durch Schnitt keine Astquirle erziehen kann. Wenn man noch bedenkt, wie angemein viele, auf schwankende Äste gebaute Nester — besonders solche der Finkenarten — vom Sturmwind abgeworfen werden, scheint ein weiteres Experiment mit diesen Körbchen zweckdienlich zu sein. Das Drahtgewebe könnte man mit grüner Ölfarbe bestreichen und in noch feuchtem Zustande mit Erde bestaubt der Umgebung ähnlicher machen. 15. ábra. — Abb. 15. A sodronykosárba rakott tengeliczfészek maradványa ' Reste des Distelfink-Nestes im Drahtkörbchen.2 1(3. ábra. - Abb. 16. Sodronyból készült fészekalapzat. Nestunterlagc aus Drahtgeflecht. Ha nem tudnók, hogy még a sűrű bok- rokban is mily kevés a fészkelésre igazán alkalmas ágesornó, meglepőnek találhatnánk, hogy a maÜ mü- odut, .SO téli etetőt és 60 kii madárkalácsol osztott szét ily módon. A liasznos madarak ismeretének terjeszté- sére szánt színes madárképek sorozatát újabb in beachttingswerten Füllen auch Vogelschatz- geräte kostenfrei überlassend. Hauptsächlich an Lehrer, Kleingutsbesitzer und Obstzüchter wurden auf diese Weise in den letzten zwei Jahren 750 Nisthöhlen. 80 Flitterapparate und t)0 kg Futtersteine abgegeben. Die Serie der zu Verbreitung der Kennt- nisse berufenen farbigen Vogelbilder ver- ábra. Abb. li 1. Barátezinege fészke a nagy fakopáncs odvában, farus palustris L.-Nest in der Hohle des Dendrocopus major !.. '2. A zöld küllő odva. .Nisthöhle des Piena viridis I.. 3. Csuszkafészek a nagy fakopáncs kikorhadt odvá- ban, szűkre tapasztott röp lyukkal. Sitta europaea L.-Nest in ausgefaulter Höhle des Den- drocopus major L.. mit ver- klebtem Flugloch. 20 fajjal növelte, köztük a hat rigófajjal is, hogy a vadászat tárgyául meghagyott fenyő- rigót (Turdus pilaris L.) a laikus is biztosan megkülönböztethesse a törvényvédte fajoktól. A képes levelezőlap méreteiben készült szín- nyomatok közül négy rigó képét a mellékelt mt'ilap szemlélteti. grosserìe es mit neueren 20 Arten, darunter mit den Bildern unserer 6 Drosselarten, damit den für Jagdzwecke freigegebenen Kramets- vogel (Turdus pilaris L.) auch der Laie sicher von den gesetzlich geschützten Arten zu unterscheiden vermöge. Von den in Post- kartengrösse reproduzierten Farbendrucken sind die Abbildungen von 4 Drosseln auf der beigefügten Kunstbeilage vorgeführt. ■22:) A zárthelyi oktatás czéljaira a madárvéde- leni minden fontosabb eszközét egybegyűj- tötte. eredetiben, képben vagy kicsinyített mintákban. Az òsi fészkelésmód bemutatására harkályodvakat rejtő fatörzsinetszetek szol- gálnak, mig a műodvak lakóinak jellemző fészekanyaga üvegburákban van a mellékelt ábrák szerint szemléltető módon kiállítva. (17. és 18. ábra.) A mennyire iparkodik intézetünk, hogy a komolv érdeklődő elé a madárvédelemnek Zur Belehrung im geschlossenen Räume sammelte das Institut alle die wichtigeren Geräte des Vogelschutzes, in Originalen, in Abbildungen oder verkleinerten Modellen. Zur Demonstration der ursprünglichen Nistweise dienen Spechthöhlen enthaltende Baumstamni- Durchschnitte, während die charakteristischen Niststoflfe der Kunsthöhlenbewohner in Glas- stürzen auf anschauliche Weise untergebracht sind. (Abb. 17. und 18.) So sehr auch unser Institut trachtet, dem sich ernst Interessierenden ein möglichst über- 1. 4. LS. ábra. - Abb. 18. 1. Csuszka: 2. szénczinege ; :ì. mezei veréb ; 4 — ö. kékezinege müodúbói kivett fészke. Aus Kunsthöhlen entnommene Nester von : 1. Sitta europaea L., 2. Parus major I... íí. Passer montanus 1. 4—5. Parus coerulens L. minél könnyebben áttekinthető képét tárhassa, annyira óvakodik a válogatás nélkül minden- kire való erőszakoskodás látszatától is. E helyett az igazán hivatott egyéneket kutatja fel, a kiket szóval és tettel támogat, felada- tukká téve, hogy mihelyt pozitív eredményt sikerült elérniök — de csak is ekkor — isme- rőseiket egybehiva, azokat követésiikre buz- dítsák. Sok meddő tapogatódzás és a vele járó elkedvetlenedés kerülhető el ily módon. Meg aztán egyetlen, takaros czinegetiakkal teli műodu bemutatása meggyőzőbb a leg- szebb szónál is és a madártelepítő által meg- sichtliches Bild des Vogelschutzes vorzuführen, ebensosehr hütet es sich auch vom Anscheine des Aufdringens an jedermann ohne Wahl. Statt dessen forscht es die wirklich berufenen Individuen aus. welche es dann mit Wort und Tat unterstützt, ihnen zur Aufgabe stel- lend, dass sie, sobald sie positive Erfolge aufweisen köunen — aber nur dann — ihre Bekannten versammelnd, dieselben zur Nachahmung aneifern. Viel nutzloses Ilerunt- tappen und hieraus erfolgende Verstimmung kann auf diese Weise vermieden werden Und dann ist auch die Demonstration einer 224 mentett egyetlen gyümölcsös láttára egész községek mozdultak már meg. Ámde nem elég csupán a felnőtteket meg- mozdítanunk. Ezzel csak a jelent biztosítjuk. A jövő az ifjúság kezébe van letéve és azon múlik, mennyire sikerül a gyermeknek több- nyire kíváncsiságon alapuló madárpusztitó hajlama helyébe a megtartás és alkotás vágyát nevelni, mennyire válik be a „Madarak és Fak napja", hazai iskoláink egyik legszebb ünnepe, melynek tartalmasabbá tételét az Országos Állatvédő Egyesület pálya dijak kitűzésével mozdítja elő. Kérdőívein ezidén 3000-nél több helyről jött ez ünnep megtartásáról szóló érte- sítés, a mi félmillió gyermek részvételével egyenlő. Nem kevésbé biztató jel, hogy a fentnevezett egyesület létesítette „Országos Ifjúsági Madárvédő Ligába" ezidén már 300,000 ifjú lépett be, avval a fogadalommal, hogy a madarat kíméli és mások bántalmaítól is megóvja. A jelenbe térve vissza, vázlatomat intéze- tünkbe az elmúlt két év folyamán érkezett kérdőívek feldolgozásával folytatom. Bár csak szemelvényekből áll ez az anyag, mégis, hazánk minden jellemző területéről hírt ád, jellemezve a védelmet is, meg a védőt is. A madárvédelem eredménye 1909-ben. 159 kérdőív anyagából feldolgozva. Az 1 — 115. sz. kérdőív az állami madár- védelmi telepeken megvizsgált 3216 odúról, a 116 — 159. sz. pedig a magántulajdonban lévő 1937 fészekoduról ad jelentést. A hatóságok és magáuuiegfigyelők sorszám szerint : einzigen, mit schmucken Meisenjungen voll- gepfropften Nisthöhle überzeugender als die schönsten Worte unii aus dem Anblick eines durch künstliche Ansiedelung der Vögel erret- teten Obstgartens wurden schon ganze Dörfer bewogen. Doch auch das genügt noch nicht, wenn wir nur die Erwachsenen bewegen. Dadurch können wir bloss die Gegenwart sichern. Die Zukunft liegt auf den Schultern der Jugend und richtet sich darnach, inwieweit es uns gelingt, an Stelle der meist der Neugierde ent- stammenden Neigung der Kinder zur Vogel- vertilgung die Lust des Erhaltens und Schaffens zu erwecken, inwieweit sich der Vogel- und liaumtag, eines der schönsten Feste unserer Schulen bewähren wird, welches unser Landes- Tierschatzverein durch Ausschreiben von Kon- kurs-Prämien inhaltsreicher zu machen trachtet. Die von dem erwähnten Vereine versende- ten Fragebogen berichten über mehr als 3000 Orte, wo heuer dieses Fest gehalten wurde, was mit der Beteiligung von einer halben Million Kinder gleichbedeutend ist. Ein nicht minder gutes Zeichen ist auch jenes, dass in die durch obengenannten Verein geschaffene „ Landes- Jugendliga für Vogel- schutz" in diesem Jahre schon 300,000 Jüng- linge eingetreten sind, mit dem Gelübde, dass sie den Vogel schonen und denselben auch vor Misshandlungen anderer schützen werden. In die Gegenwart zurückkehrend, setze ich diese Skizze mit der Bearbeitung der in den verflossenen 2 Jahren in unser Institut zurück- gelangten Fragebogen fort. Obwohl zwar dieses Materiale nur aus Spezimens besteht, benachrichtigt es uns doch von allen charakte- ristischen Gegenden Ungarns, bezeichnend sowohl den Schutz als auch den Beschützer. Die Ergebnisse des Vogelschutzes im Jahre 1909. Aus dem Materiale von 159 Fragebogen bearbeitet. Die Fragebogen 1 — 115 berichten über 3216, auf den staatlichen Vogelschutzanlagen untersuchten Nisthöhlen, während Nr. 116 — 159 sich auf 1937, in Privateigentum be- findliche Kunsthöhlen beziehen. Die Behörden und Privatbeobachter waren in der Reihenfolge der Fragebogen : 22.-, Magyar kir. erdőigazgatóság: Besztercze- bánya 1—12, Kolozsvár 13— 26,Lugos 27— 33, Lippa 34 — 43; in. kir. főerdőhivatal : Liptó- újvár 44 — 52, Nagybánya 53 — 55, Ungvár 5G — 64; m. kir. erdőhivatal : Apatin 65, Gödöllő 66—69, Orsova 70—75, Tótsóvár 76—83. Szászsebes 84—88, Zsarnócza 89 — 98; ni. kir. szakiskolák és kisérletügy 99 — 102; in. kir. gazdasági akadémia Debreczen 103; m. kir. földmívesiskolák 104—115. Továbbá: 116. Ory Ferencz, Szaturó ; 117. Fernbach Károlyné, Babapuszta; 117a. Scherk Gyula, Bácsalmás; 118 Körmöczbánya városa ; 119. Győr város gazd. hivatala ; 120. Visznek köz- ség; 121. Wéber Gyula, Marosvásárhely; 122. vértesi Tóth Imre, Selmeczbánya ; 123. Dr. Mauks Károly, Algyógy ; 124. Mohács [stván, Czibakháza; 125. Kohner Adolf, Puszta Mizse ; 126. Kisújszállás városa; 127. Gróf Teleki Istvánné, Tancs ; 128 Feszty Béla, Ógyalla; 129. Kuthy Ottó, Bustyaháza; 130. Gajdóczky János, Salgótarján; 131. Túrmező jegyzősége; 132. Rákosligeti sportklub; 133. Schuszter János. Rákosliget ; 134. almási Balogh Lóránt, Budapest ; 135. Andreánszky Antal, Tahitótfalu; L'ili. Justi Karoly, Török- bálint ; 137. Keczel község; 13S. Borbély Lajosné, Budapest; 139. Dr. Fromm Géza, Ráczkeve ; 140. Pozsony város vizművezető- sége ; 141. Dr. Mankovics Rezső, Bártfa ; 142. Soproni Állatvédő-Egyesület ; 143. Nyír- egyháza város gazd. hivatala; 144. Stoll Ernő, Nyíregyháza ; 145. Matolcsi János, Iglò ; 146. Purpráger János. Zilah; 147. Tapsony Mátyás, Zilah ; 148. Fehér István ref. lelkész, Malom; 149- Uhlyarik Albin, Szamosújvár; 150. áll. főgymnasium. Szamosújvár; 151 gróf Korniss Károly, Szentbenedek ; 152. Sipos Antal, Körmend ; 153. Karácson Géza, Veszprém ; 154. Vurdics Ignácz, Tihany ; 155. Zanathy Bódog, Zalaapáti; 156. Nagykanizsa városa; 157. Bor< ss László, Sátoraljaújhely; 158. Kiskunhalas városa ; 159. Kecskemét városa. A megvizsgált fészekodvak száma 5153. Ezek közül: Die Zahl der untersuchten Nisthöhlen ist 5153. Elfoglalt: — Es wurden bezogen von: Szénczinege (Parus major L.) — Kohlmeise . . Kékczinege (Parus coeruleus L.) — Blaumeise . Barátczinege (Parus palustris L.) — Sumpfmeise Fenyvesczinege (Parus ater L.) — Tannenmeise Búbosczinege (Parus eristatus L.) — Haubenmeise Csuszka (Sitta europaea L.) — Kleiber . . . Fakúsz (Certhia familiáris L.) — Baumläufer Seiegély (Sturnus vulgaris L.) — Star .... Nyaktekercs (Jynx torquilla L.) — Wendehals . Kerti rozsdafarkú (Ruticilla phoenictira L.) — Garten- rotschwanz Házi rozsdafarkú (Ruticilla tithys L.) - - Hausrotschwanz Örvös légykapó (Muscicapa coliaris Bechbt.) — Halsband- tliegenschnäpper Szürke légykapó (Muscicapa grisola L.) — Grauer Fliegenschnäpper Barázdabillegető (Motacilla alba L.) — Weisse Bachstelze Búbos banka (Upupa epops L.) — Wiedehopf . . . Kék galamb (Columba oenas L.) — Hohltaube . . . Nagy fakopáncs (Dendrocopus major L.) — Grosser Buntspecht Fiileskurik (Pisorhina scops L.) — Zivergohreule . . Egyéb „hasznos madár" — Andere „nützliche Vögel". Aquila XVIII. összesen zusammen 77Q odut ( ÍO Hohlen 212 „ 47 „ 29 . 22 26 l 14 . 17 , 176 „ 103 „ 29 „ 28 28 •> 4 1 163 29 -J-_'i; Höhlen Mezei és házi veréb (Passer montanus et P. doniesticus L.) - - Sperlinge zusammen 821 o Egy éb állat (denevér, mókus, pele, egér, darázs, méh stb.) — Andere Tierarten (Fledermaus, Eichhörn- chen, Siebenschläfer, Maus. Hornisse. Biene etc.) 93 Hasznos madár foglalt el tehát összesen . . . 1691 odút = 33°/o Veréb foglalt el összesen 821 „ = 16% Egyéb állat foglalt el 93 „ 2% Összesen : 2605 odút = 51% Nist- Von nützlichen Vögeln wurden h5h,en folglich bewohnt . . . . 1691 = 33% Von Sperlingen 821 = 16°/0 Von anderen Tierarten ... 93 = 2% Zusammen: 2605 = 51% Kiváló eredményt sikerült elérni: a rad- vánczi és óvizi erdögondnokság, a rimaszom- bati földmivesiskola és a királyhalmi erdőőri szakiskola területén, továbbá Selmeczbányán, Sopronban és Körmenden. Minden odu üresen maradt: a reketói, tát- rai, dévai, kudzsiri, brodi m. kir. erdőgond- nokságok területén. Csak veréb fészkelt: a berzovai, lippai, szászsebesi, békéscsabai állami telepeken, továbbá Bácsalmáson és Rákosligeten. Nyolcz megfigyelőnk a felnevelt fiókák számát is megállapította. E szerint volt: Hervorragende Erfolge hatten : kön. Forst- verwaltungen Radváncz und Óviz. Ackerbau- schule in Rimaszombat, Forstschule Király- halom, ferner die Anlagen in Selmeczbánya, Sopron und Körmend. Dagegen zeigte sich gänzlicher Misserfolg in den Forstverwaltungen Reketó. Tátra, Déva, Kudzsir und Brod. Ausschliesslich Sperlinge brüteten auf den staatlichen Anlagen Berzova, Lippa, Szász- sebes, Békéscsaba, ferner in Bácsalmás und Ríikosliget. Acht Beobachtern gelang auch die Zahl der Jungen festzustellen, u. zw.: Szénczinege — Kohlmeise . Kékczinege — Blaumeise Barátczinege — Sumpfmeise Nyaktekercs — Wendehals . Csuszka — Kleiber . . . ino család 1907 fiókával, az átlag: . lOö Familien Laut Junge, Durchschnitt: Barázdabillegető 10 jt 80 4 » 32 18 n 140 3 M 15 Weisse Bachstelze 12 8 7-8 5 60 Az 1088 czinegecsalád szaporulata a 8-as átlag alapján e szerint 8704, a többi hasz- nos madár 603 családjáé pedig az 5-ös átlag- gal 3015. A megvizsgált odvak hasznos lakóinak ez évi szaporulata tehát kerekszám 12,000 fiókára becsülhető. Téli etetés. A 157 állomáson 207 készülék szolgált e czélra, még pedig 175 gyári minta (37 kunyhó-, 28 dúcz-, 65 szekrény- és 23 ablaketető) és 32 egyéb házilag készült berendezés. Ezek Die Vermehrung der lObS Meisenfamilien beträgt folglich — laut Durchschnittsziffer 8 — 8704 Junge, die der übrigen 603 Familien aber — laut Durchschnittsziffer 5 — 3015 Junge. Die diesjährige Vermehrung der in den untersuchten Nisthöhlen gefundenen nütz- lichen Vogelarten kann auf rund 12,000 Junge geschätzt werden. Winterfütterung. In 157 Stationen dienten 207 Vorrichtun- gen diesem Zwecke, u. zw. 175 Erzeugungen der Nisthöhlen fabrik Debreczen (37 Futter- häuser. 28 Taubenschlag-Modelle. 65 Futter- 227 közt a 15 eletőereszen kívül: nyitott láda, fára szegezett deszkaeresz, kőszegi rekeszes etető, kerti lugas asztala, fára és eresz alá akasztott tökhéj, verandán sodronyra akasz- tott tyúhtojásnyi faveder. Utóbbit Lági.er Gyula erdőtanácsos a verebek tolakodása ellen alkal- mazta Visegrádon. Ezekre az ingó vedrekre ugyanis csak czinegék jártak, verebek nem. Tapsony M. (Zilah) a hasonló czélból l/s m-nyi czérnára akasztott faggyút a nyaraló padlá- sán helyezi el, hol a czinege rendesen fel- keresi s zavartalanul fogyasztja. Egy helyen végül — Sipob A., Körmend — az olvasztott madárkalácscsal leöntött fenyűfa is szerepelt. Az éleimül adott zsiradékok olajos és lisz- tes magvak (faggyú, háj, szalonna, tepertő, napraforgó-, tök-, kendermag, mák, dió stb.) 45 esetben madárkalácscsá egyesítve, egyebütt pedig külön adagolva kerültek az etetőkbe. Két helyen a lenyúzott dúvadak húsával etet- ték a czinegéket. A magevőkre is kiterjedő etetés gabona- hulladékkal, czirok-, köles-, muharmaggal és tengeridarával történt. Az évi fogyasztás vértesi Tóth Imre selmecz- bányai etetőin 80 liter kendermag, 2 kg tök- mag, 5 kg napraforgó és 4 kg marhafaggyú volt. Az etetők látogatói főképpen czinegék — szén-, kék-, barát-, fenyves- és búbosczinege — helyenként 50 — 100 is egyszerre. Továbbá csuszka, fakúsz, fakopáncs, feketerigó, erdei és fenyőpinty, meggyvágó, veréb, czitromsár- mány, sordély. Mindezek az üvegkerettel védett, BERLEPscH-rendszerü készülékeken észlelve. A karókra rakott gyékényből készült „etető- eresz" -re ezeken kívül rájárt az őszapó czinege (Aegitlialus caudatus L.) is, mely a zárt ete- tőkbe nem száll s többnyire csak az olvasztott kästen, 23 Fensterfutterkästchen) und 32 andere, häuslich hergestellte Apparate. Unter letzteren waren ausser 15 „Futterdächern"; offene Kisten, auf Bäumen angebrachte Bretter- dächer v. CHERNELSche Gitter-Fütterungs- apparate, Veranden-Tische, auf Bäume und unter Hausdächeru aufgehängte Kürbiss- schalen, auf Draht hängende Holzwipfchen von Hühnereigrösse. Letztere benützte königl. Forstrat Julius Laqler in Visegrád zum Fern- halten der Sperlinge. Diese herum seh wan- kenden Näpfchen wurden nämlich nur von Meisen, nicht aber von Sperlingen besucht. M. Tapsony in Zilah befestigte zu ähnlichem Zwecke die Talgbrocken auf l/t m langen Bindfaden, u. zw. auf dem Dachboden des Gartenhauses, wo dieselben von Meisen stets aufgesucht und unbehelligt verspeist wurden. Auf einem Orte — Körmend, A. Sipos — wurden auch die mit geronnenen Futtersteinen begossenen Fichtenbäumchen angewendet. Die zum Verfüttern benützten Fettstoffe, öl- und mehlhaltige Kerne (Talg, Speck, Sonnenblumen- und Kürbiskerne, Hanfsamen Mohn, Walnüsse etc.) wurden in 45 Orten als Futtersteine vermengt, ansonsten unver- mischt in die Futterapparate gesetzt. An 2 Orten fütterte man die Meisen mit Raubtier- kadavern Den Samenfressenden wurden Getreide- abfälle, verschiedene Hirsensämereien und Maisschrot dargereicht. Der jährliche Nahrungsverbrauch auf den Fütterstellen des Emerich v. Tóth in Selmecz- bánya : 80 Liter Hanfsamen, 2 kg Kürbis- kerne, 5 kg Sonnenblumenkerne und 4 kg Rindertalg. Die Fütterstellen wurden vorwiegend von Meisen — Parus major, coeruleus, palustris, ater und cristatus — stellenweise in Scharen von 50 — 100 Köpfen besucht. Ferner kamen Sitta, Certhia, Dendrocopus, Turdus merula ; Fringilla coelebs und montifringilla, Coco- thraustes, Passer, Emberiza citrinella und ca- landra. Alle diese wurden in den durch Glas- scheiben geschützten v. BERLEPscH'schen Appa- raten beobachtet. Die aus Stangen, Ästen und Strohmatten hergestellten Futterdächer besuchte aber ausser den erwähnten Arten auch die Schwanz- meise (Aegithalus caudatus L.) welche sich in geschlossene Futterapparate nicht hinein- 29* ±JK madárkalácscsal leöntött fenyűfácskákra csal- ható. Az etetőeresz különben is valamennyi készü- léknél kedveltebbnek bizonyult, mert a leg- kevésbé mesterkélt s a 19-ik ábrán látható szerkezetben úgy a fán, mint a földön lakó madaraknak — fáczánoknak, pacsirtáknak egyaránt megfelel. Használatát csak az korlá- tozza, hogy a behavaztatástól meg nem óvható s igy csak állandó felügyelet mellett vagy ennek híján az üveges etetőkkel kombinálva alkal- mazható. getraut und gewöhnlich nur auf die mit Talgmischung begossenen Nadelbäumchen an- zulocken ist. Dieses Futterdach wurde übrigens unter sämtlichen Apparaten am meisten bevorzugt, da dasselbe am wenigsten gekünstelt aus- sieht und vermöge seiner durch beigefügte Abb. 19. erörterten Konstruktion sowohl den Baum- als auch den Erdbewohnern - Fa- sanen, Lerchen, Ammer — zugänglich ist. Seine benützung ist nur dadurch etwas ein- geschränkt, dass derselbe gegen Wirbelschnee nicht geschützt ist, folglich nur bei bestän- diger Aufsicht oder Mangels dieser mit den durch Glasrahmen geschützten Apparaten kombiniert verwendbar ist. I 19. ábra. Etető-eresz. Abb. 19. Futterdach. A czinegék egy helyt elsősorban a teper- tőt és faggyút ették, azután a tökmagot és napraforgót s csak legvégül a kendermagot. Az etetők körül nagyon bizalmasakká váltak s Nagymaroson a készülék naponkénti meg- töltését jelző füttyre voltak szoktathatok. Egyik ablaktetőn a kékczinegék voltak a merészebbek s bár kisebbségben voltak, míg ettek, nem eresztették oda a szénczinegéket. Babapusztán a különben oly óvatos vetési varjú is ellepte egy izben a park fenyves- sűrűségébe rejtett etetőkunyhót. Sajnos, a ragadozómadarak is mindinkább hozzászok- nak. A karvalyt már ismételten találták a Die Meisen verzehrten auf einem Orte zu- erst die Speckgriebe und den Talg, dann die Kürbis- und Sonnenblumenkerne und zuletzt erst den Hanfsamen. Sie wurden bei den Fütterstellen ungemein zahm und Hessen sich in Nagymaros auf einen das tägliche Füllen des Fütterapparates avisierenden Pfiff gewöhnen. Auf einem Fenster-Futterkästcheu waren die Blaumeisen die kühneren und liessen, obwohl sie in Minderzahl waren, die Kohlmeisen nicht zu. In Babapuszta wurde das in ein Fichten- dickicht versteckte Futterhaus einst sogar von den sonst so vorsichtigen Saatkrähen überfallen. Leider gewöhnen sich zu diesen Apparaten auch die Raubvögel stets mehr und mehr. Den Sperber hat man wieder- 229 kunyhó asztalán lesen ülve s az etető tete- jéről kis sólymot (Falco nierillns Gekini) is lőttek már. Szabadon fészkelők védelme. Részint a fészkelőhelyek gyarapításában, részint a fészkek és fiókák felügyeletében és oltalmazásában nyilvánult. Az állami telepe- ken Gledicia-. Maciura- és luczfenyő-élősövé- nyek 21 helyen, bokrosok 6, éjjeli szállásul szolgáló fenyvessúrűségek 4, vegyes remíszek 2 helyen létesültek ily czélból. Másutt a meglévő bokrosoknak nyeséssel való sűrítése, a száraz avar meghagyása, a nyári bokornyírásnak hatósági tilalmazása (Sopron), fészekanyagul szolgáló szőrpamutok kirakása, a fészkeknek macska ellen tövissel való körülbástyázása, itatok létesítése, a nép- nek a madárvédelmi törvény szigorára való figyelmeztetése, a kihágások megtorlása, szarkák, varjak, ragadozómadarak, de kivált a kóbor macskák erélyes üldözése szolgálta a szabadon fészkelők érdekét. A magántulajdonú telepek közül kiemelendő e téren Babapuszta, hol a park 3500, részben bogyótermő cserjével szegetett körül s két itató létesült ; továbbá Algyógy, 800 m hosszú kettős élősövény létesítésével; Tancs 500 m-es orgonabokor-sövénynyel, 26 holdnyi hegy- oldal erdősítésével, vízmosások befásitásával. Körmenden pedig a lombfákra kötözött sodrony- kosár- fészekaljakkal történt sikeres kísérlet. Jegyzetek: Természetes vagy mesterséges fali üregek lakóiról. Mesterséges fali odúnak egyedül Körmend- ről jött híre. A 10 B mintájú fali odu azon- ban lakatlanul maradt, „mert hűvös helyen van". A természetes falrések lakói közt túl- nyomólag a házi és kerti rozsdafarkú, azután holte Mule auf dem Futtertische auf der Lauer sitzend ertappt und vom Dache solcher Appa- rate erlegte man auch schon den Merlin (Falco merillus Gkrini). Schutz der Freibrüter. Derselbe bestand teils in Vermehrung der Nistgelegenheiten, teils in Aufsicht und Schatz der Nester und Jungen. Auf den staatlichen Anlagen errichtete man zu diesen Zwecken lebende Zäune aus Gleditschia, Maclura und Fichte an 21 Orten, Gebüsche an 6, als Winterzuflucht dienende Nadelholzdickichte an 4, gemischte Remisen an 2 Orten. Die übrigen, im Interesse der Freibrüter getroffenen Verfügungen waren : durch Be- schneiden bewirktes Verdichten der vorhan- denen Gebüsche. Behalten des trockenen Laubes, behördliches Verbot gegen das Be- schneiden der Gebüsche zur Sommerszeit (in Sopron), Aussetzen von Tierhaarbüscheln zu Nistzwecken, Schutz der Nester gegen Katzen durch Stachelwerk, Herrichtung von Vogel- tränken, Warnen des Volkes vor der Strenge des Vogelschutzgesetzes, Ahndung der Über- schreitungen desselben, energische Verfolgung der Elstern, Krähen, Raubvögel und beson- ders der wildernden Katzen. Unter den Privatanlagen ist in dieser Hin- sicht Babapuszta hervorzuheben, wo der Park mit 3500 meist beerentragenden Büschen umsäumt und mit zwei Vogeltränken ver- sehen wurde; ferner Algyógy, durch Errichtung eines 800 m langen zweifachen lebenden Zaunes ; Tancs mit 500 m langem Flieder- zaune, Aufforstung einer Berglehne, Bepflan- zung der Wasserrisse ; Körmend, mit den als Nestunterlagen auf Laubbäumen befestigten Drahtkörbchen. Bemerkungen: Über die Bewohner der natürlichen oder künstlichen Mauerlöcher. Über künstliche Mauernischen wurde nur aus Körmend berichtet. Die 10, der Kunst- höhle B entsprechenden Brutstätten blieben jedoch unbewohnt, mutmasslich „weil sie auf kühler Stelle sind". Als Bewohner der natür- i»:iu a szürke légykapó, barázdabillegető, végül hat esetben szén-, egjr esetben kékczinege volt észlelhető. Verebek viselkedése és irtása. A legtöbb helyen károsnak minősültek, minthogy a czinegéket, rozsdafarkúkat, ba- rázdabillegetőket, egy helyen a nyaktekercset is kiverték az odvakból, elfoglalva a házi fecske fészkeit is. Egyedül a szénczinegéről jegyeztetett fel egy esetben, hogy a verebet sikerült elűznie. Az odvak alacsonyan való elhelyezése mit sem használt, az 50 cm-nyire lévőkbe is betelepültek (akárcsak a Margitszigeten). Riasz- tással, lövéssel, fészkek és tojások állandó szedésével védekeztek ellenük. Néhány helyen azonban kíméletben voltak részesíthetők. így Visegrádon, hol különösen a mezei veréb a rovarevő madarak jó her- nyózótársának bizonyult; Bácsalmáson pedig azért, mert egyéb rovarevő híján a mezei verébre kellett a hernyózást bízni. Algyógyon a királyhalmi tapasztalat ismét- lődött meg. Ott ugyanis az erdőszéleken ezré- vel tanyázik a mezei veréb, az erdő mélyében lévő fészekodu-telepre azonban eddig nem látogatott el. A hol cserépből készült műodvak fafészek- odvakkal vegyesen vannak, utóbbiakat vá- lasztja s a cserépodukat átengedi a czine- géknek. Feltűnően nyilvánult ez Zilah két telepén, hol a Tapsony Mátyás által szerkesz- tett cserépkorsó-odvakban csupa czinege (egyik helyen 20 pár) fészkelt, míg a faodvak- ban kizárólag verebek laktak, kiszorítva on- nan a czinegéket.1 1 Kérdés azonban, így lesz e ez továbbra is, nem szoknak e idővel a cserépoduhoz is ? — Cs. T. lichen Mauerlöcher wurden vorwiegend Ruti- cilla tithys und phoenicura, dann Muscicapa grisola, Motacilla alba und zuletzt in 6 Fällen Parus major, einmal Parus coeruleus beobachtet. Benehmen und Bekämpfung der Sperlinge- Sie erwiesen sich an den meisten Orten als schädlich, indem sie die Meisen, Rot- schwänze und Bachstelzen, manchenorts auch den Wendehals aus den Nisthöhlen vertrieben und auch die Nester der Mehischwalben okku- pierten. Bloss von der Kohlmeise wurde in einem Falle notiert, dass sie den Sperling vertreiben konnte. Das niedrige Placieren der Nisthöhlen be- währte sich nicht, indem die Sperlinge auch solche von 50 cm Höhe bezogen (gerade wie dies auf der Margareten-Insel der Fall war!). Man bekämpfte sie durch Scheu- chen, Abschiessen, beständige Vernichtung der Brüten. An einigen Orten konnte man sie jedoch schonen. So in Visegrád, wo sich besonders die Feldsperlinge nebst anderen Insekten- fressern ebenfalls als tüchtige Raupen ver- tilger erwiesen ; in Bácsalmás ferner deshalb, weil daselbst wegen Mangels an sonstigen Insektenfressern das Abraupen einzig durch die Feldsperlinge bewirkt werden konnte. In Algyógy wiederholte sich die in Király- halma gemachte Erfahrung. Dort haust näm- lich der Feldsperling am Waldrande zu Tausenden, ohne die im tiefen Walde errich- teten Nisthöhlenanlagen zu behelligen. Wo die tönernen Nisturnen mit Holzhöhlen vermischt angebracht sind, bezieht der Sper- ling die hölzernen und überlässt die Tonurnen den Meisen. In auffallender Weise zeigte sich dies auf 2 Anlagen in Zilah, wo in den durch Mathias Tapsony konstruierten Nistkrügen lauter Meisen (an einer Stelle 20 Paare) brüteten, während in den hölzernen Nisthöhlen ausschliesslich Sperlinge hausten, nachdem sie die Meisen aus diesen verdrängt hatten.1 1 Es ist jedoch fraglich, ob dies auch weiter so bleiben wird ; ob sich die Sperlinge mit der Zeit nicht auch an die Tonurnen gewöhnen werden. T. Cs. 231 A fészekodvak kezelésénei szerzett tapasz- talatok. A fészekodvak általában kielégítő tartóssá- gát Gajdóczky János (Salgótarján) oly módon fokozza, hogy a kérget leszedve, szürkés- barna olajfestékkel vonja be azokat. „így nem repedeznek meg és a madarak épp úgy kedvelik ; a macskák pedig lecsúsznak róluk, különösen ha kissé ferdén függesztettnek fel." A C-odu (Berlbpsch F) legtöbb helyen fészek nélkül maradt. Éjjeli szállásul azonban szol- gált czinegékn-'k is, másutt meg egy pár feketerigónak is egész télen át. A feltűnően kedvelt, vagy került elhelye- zést illetőleg most is nagyon megoszlók a sokféle jellegű vidékről eredő tapasztalatok. Túlnyomólag mégis a lomboktól részben fe- dett, de nem túlságosan beárnyékolt odvak részesültek előnyben, akár élősövény karóin, akár fák ághónaljai alatt, vagy bokroktól övezett törzseken voltak. Egy helyt, 156 odu közül, a fiatalosokban lévők voltak sokkal kedveltebbek, mint a rudaserdőkben és ker- tekben elhelyezettek. Visegrádi tapasztalat szerint az odu környékét dendrinnel vagy más karboltartalmú szerrel permetezni csak télen szabad s nem tavaszszal, mert e szerek szaga elriasztja a madarat. A kertkerítés oszlopain 1 m magasan lévő odvakat külö- nösen a nyaktekercsek kedvelik. A fészekodvaknak az első költés végeztével történt azonnali kitisztítása nagyon hasznosnak bizonyult a pápai m. kir. földmivesiskola kert- jében, hol a fiókák kirepülése után gondosan kitisztított és újra fűrészporozott odvak egyi- kében a czinegék háromszor költöltek egij évben. Kagadozók viselkedése. Az etetők környékén leggyakrabban talál- ható házi macskán kívül vadmacskát, rókát, nyestet, görényt és menyétet észleltek ; a Erfahrungen während der Behandlung der Nisthöhlen. Die im allgemeinen genügende Haltbarkeit der Nisthöhlen trachtet Johann Gajdóczky in Salgótarján in der Weise zu erhöhen, dass er die vorher entrindeten Höhlen mit grau- brauner Ölfarbe überzieht. „So werden sie nicht rissig und sind von den Vögeln gerade so beliebt ; die Katzen aber gleiten von solchen herunter, besonders wenn sie etwas schräg aufgehängt sind." Die Höhle C (v. Berlepsch F) blieb zumeist ohne Brut. Als Schlafstelle wurde sie jedoch auch von Meisen, anderorts von einem Amsel- pärchen den ganzen Winter hindurch benützt. Die Placierung der auflallend begünstigten oder gemiedenen Nisthöhlen betreffend sind die von Gebieten sehr verschiedenen Cha- rakters herstammenden Meinungen auch jetzt noch sehr geteilt. Vorwiegend wurden jedoch die durch Laub teiliveise verdeckten, jedoch nicht allzusehr beschatteten Nisthöhlen am meisten bevorzugt, seien sie entweder auf Pfählen der lebenden Zäune, unter Astwinkeln oder aber mit Gebüsch umgebenen Baumstämmen angebracht. An einem Orte waren — unter 156 Nisthöhlen — die im Jungebestand viel mehr als jene im Stangenwalde oder in Gärten angebrachten bevorzugt. Laut einer in Visegrád gemachten Erfahrung ist das Besprengen der Umgebung der Höhlen mit Dendrin oder anderen karbolhältigen Stoffen nur im Winter, nicht aber im Frühjahre gestattet, indem der Geruch solcher Mitteln die Vögel verscheucht. Die auf Gartenzaunpfählen 1 m hoch befestig- ten Nisthöhlen lieben besonders die Wende- hälse. Die nach erfolgter erster Brut sofort durch- geführte Reinigung der Nisthöhlen erwies sich im Garten der Ackerbauschule in Pápa als sehr vorteilhaft, indem dort in derselben Höhle, welche nach dem Ausfliegen der Jungen stets sofort sorgsam gereinigt und mit frischer Sägemehlfüllung versehen wurde, die Meisen in demselben Jahre dreimal brüteten. Benehmen der Schädlinge. Ausser der in der Nähe der Fütterstellen am häufigsten angetroffenen Hauskatze be- obachtete man daselbst Wildkatzen, Füchse. 232 szárnyasok közt héját, karvalyt, kis sólymot. A nyári kártevők közt Gajdóczky János Salgó- tarjánból a tövisszúró gébicset (Lanius col- lurio L.) említi, a mely „a szabadon fészkelők fiait pusztítja esős időben !" Az odulakók ellenségei közt ezidén kígyó is szerepel. A tótsóvári m. kir. erdőhivatal területén : „egy ismeretlen kigyófaj négy odú- ból kipusztította a tojásokat ; tetten érve agyon veretett." A visegrádi erdőgondnokság vezetője szerint pedig : „A kerti nagy sikló1 (Coronella aesculapii L.) is figyelemmel kísé- rendő. Bekúszik az odúba, megeszi a tojást, sőt az apró fiókát is. Egyet tetten értünk." Végül Dr. Mauks Károly algyógyi észlelete szerint: „Júniustól kezdve pelék kezdtek az od- vakba költözni, részben puha fészket készítve, egy esetben a fűrészporra települve. Egy Muscardinus avellanariust (L.) és három Myoxus nitedula (PALL.)-t fogtam." Vélemények, javaslatok. 54. Láposbánya. „A madárvédelem tekin- tetében e vidék kisközségeiben üdvös intéz- kedések tehetők közvetlenül a tanítók útján. Láposbánya, Misztótfalu és Misztótbánya elemi iskoláiban, iskolaszéki elnök lévén, bőségesen volt alkalmam meggyőződni, hogy a tanítók a gyermekeket mily szeretettel ösztönzik a madárvédelemre s úgyszólván minden gyerek annyira ambiczionálva van, hogy önként lép fel az esetleges madárpusztítások felfedezé- sére. Az ügy továbbfejlesztésére jutalmakat kellene kitűzni olyanok részére, a kik a véde- lemben különösen kitűnnek. Az énekesmadarak oltalmazása ugyanis, a mi jóbírü gyümölcs- termő vidékünkön, különös fontosságú." Kende, m. kir. főerdőmérnök. 67. Nagymaros. Igen kár, hogy iskoláink és hatóságaink a madárvédelem ügyét még Más néven erdei sikló, Coluber longissimus Ladr. Edelmarder, Iltisse und Wiesel: von den Raubvögeln aber Habichte, Sperber und Merlin- falken Unter den Schädlingen während der Brütezeit erwähnt Johann Gajdóczky aus Salgó- tarján den Dorndreher (Lanius collurio L.), welcher „die Jungen der Freibrüter vernichtet, ii. zw. bei Regenwetter!" Als Feinde der Höhlenbrüter wurden heuer auch Schlangen beobachtet. Königl. Forst- verwaltung Tótsóvár berichtet: „Eine unbe- kannte Schlangenart vernichtete die Eier in 4 Höhlen; auf /rischer Tat ertappt, wurde die- selbe erschlagen." Laut Bericht des Leiters der Forstverwaltung Visegrád: „Die grosse Gartennatter1 (Coronella aesculapii L.) ist auch zu beachten. Dieselbe schlüpft in die Nisthöhlen, verschlingt Eier und sogar kleine Junge. Eine erwischten wir dabei." Dr. Karl Mauks schreibt ferner aus Algyógy: „Von Juni an begannen die Siebenschläfer sich in den Nisthöhlen einzurichten, teils weiche Nester bauend, in einem Falle bloss die Sägemehlunterlage benutzend. Ich erbeu- tete 1 Muscardinus avellanarius (L.) und 3 Myoxus nitedula Pall." Bemerkungen, Anträge. Bericht 54, Láposbánya. „Im Interesse des Vogelschutzes könnten in den kleinen Ort- schaften dieser Gegend erfolgreiche Ver- fügungen getroffen werden, u. zw. unmittelbar durch die Lehrer. In den Volksschulen Lápos- bánya, Misztótfalu und Misztótbánya konnte ich mich als Vorstand des Schulrates reich- lich überzeugen, wie liebevoll die Lehrer ihre Zöglinge zum Vogelschutz aneifern und sozu- sagen ein jedes Kind derart ambitionierten, dass es zur Anzeige einer eventuellen Vogel- vertilgung freiwillig bereit ist. Behufs weiterer Fortschritte sollte man Prämien für jene aussetzen, welche sich im Schutze besonders auszeichnen. Der Schutz unserer Singvögel ist nämlich in unserer im besten Rufe ste- henden Obstgegend besonders wichtig." Kende, königl. ungar. Oberforstingenieur. Ber. 67, Nagymaros. „Es ist sehr schade, dass unsere Schulen und Behörden den Vogel- 1 Auch Baumnatter (Coluber longissimus Laub.) genannt. 233 mindezidáig kellőképpen felkarolni nem tudják. E tekintetben a megfigyelő sajnálatos tapasz- talatokat szerezhet. Vermes, m. kir. erdőmérnök. 69. Visegrád. A madárvédelem érdekében a megyei gazdasági egyesületek útján is propaganda volna csinálandó. Népszerű elő- adások kiküldötteik részéről, különösen gyü- mölcstermő vidéken, eredménynyel járna. Különösen ha az egyesület megbízható gaz- dáknak eleinte odúkat és esetleg madár- kalácsot is adna. Ha látnák majd — mint nálam látták is hogy a nyári hernyózást milyen szépen elvégzik a megszoktatott madárcsaládok a téli etetés és madárodvak fejében, úgy ez a jó ügy még a legkonzervatívabb hitetlenek közt is mindinkább több hívet fog találni. Ez irányban már Pest vármegye törvény- hatósági gyűlésén felszólaltam s úgy tudom, a megyei gazdasági egyesület útján az első munkálatok folyamatban vannak. Lágler Gyula, m. kir. főerdőtanácsos. 105. Rimaszombat. Noha a fészekodvak csak az idén rakattak ki és rendszeres téli etetés csak ez évben eszközöltetett, az ered- mény nagyon szépnek mondható. A madarak szaporodása szembetűnő. Biztosan meg volt állapitható, hogy egy magyar hold területű házi kertben a m m darák, különösen a czinegék, a gyapjas pille petéit és álczáit teljesen el- pusztították. Tél idején, az etetés mellett is nagy pusztítást vittek végbe a pajzstetűben és a hernyófészkekben. Feketk Pál. in. kir. földm. isk. igazg. schütz bisher noch immer nicht hinreichend heben konnten. Der Beobachter kann in dieser Hinsicht bedauerliche Erfahrungen machen." Vermes, k. u. Forstingenieur. Ber. 69, Visegrád. Im Interesse des Vogel- schutzes wäre auch durch die landwirtschaft- lichen Vereine der Komitate eine Propaganda zu machen. Populäre Vorträge entsendeter Fachmänner wären besonders in Obstgegen- den von grossem Erfolge. Besonders wenn die Vereine anfangs an verlässliche Landwirte Nisthöhlen und eventuell auch Futtersteine verteilen möchten. Wenn dieselbe dann sehen würden -- wie sie das bei mir bereits sahen — wie schön die zugewöhnten Vogelfamilien für die Win- terfütterung und Nisthöhlen das sommerliche Abraupen verrichten, so würde diese gute Sache auch im Kreise der konservativsten Ungläubigen stets mehr Anhänger finden. In dieser Richtung hatte ich bereits auf einer Munizipalsitzung des Komitats Pest das Wort ergriffen und es sind meines Wissens die ersten Verfügungen des landwirtschaft- lichen Vereines bereits getroffen worden." Julius Lágler, k. u. Oberforstrat. Ber. 105, Rimaszombat. Obwohl die Nist- höhlen nur heuer ausgesetzt und auch die systematische Winterfütterung erst in diesem Jahre begonnen wurde, ist der Erfolg als sehr schön zu bezeichnen. Die Zunahme der Vögel ist auffallend. Es war sicher festzustel- len, dass in einem Hausgarten von der Grösse eines ungarischen Joches1 die Vögel, haupt- sächlich die Meisen die Eier und Larven des Wollspinners gänzlich vernichteten. Im Winter verübten sie — trotz der Fütterung — auch in den Schildläusen und Raupennestern grosse Verwüstungen. Paul Fekete, k. u.Direktor d. Ackerbauschule. 1 Etwa 2 Morgen. Aquila XVIII. 30 234 A madár réde lem eredménye 1910-ben. 122 kérdőív anyagából feldolgozva. Az 1 — 115. sz. kérdőív az állami madár- védelmi telepeken megvizsgált 4970, a 116 — 122. sz. pedig a magántulajdoni 820 fészek- odúról szól. A hatóságok és a megfigyelők sorszám szerint: Die Resultate des Vogelschutzes i. J. 1910. Aus dem Materiale von 122 Fragebogen bearbeitet. Die Fragebogen von 1—115 berichten über 4970 auf den staatlichen Vogelschutz- anlagen untersuchten Nisthöhlen, während sich die Nummern 116 — 122 auf 820 im Privatbesitze befindliche Nisthöhlen beziehen Die betreffenden Behörden und Private sind in der Reihenfolge der Fragebogen : M. kir. Erdőigazgatóság : Beszterczebánya 1—17, Kolozsvár 18—29, Lúgos 30-35, Máramaros 36 — 50. Főerdöhivatal : Lippa 51—60, Liptóújvár 61 — 67, Nagybánya 68— 71, Ungvár 72—81. Erdőhivatal: Apatin 82, Bustyaháza 83, Gödöllő 84 — 87, Orsova 88 — 91, Tótsóvár 92-98, Szászsebes 99—105, Zsarnócza 106 — 113. M. kir. erdőőri szak- iskola Királyhalom 114. M. kir. gyümölcs- termelési kísérleti állomás Tyej 115. Magán- felek: Dr. Mauks Károly, Algyógy 116; Ke- nessey László, Pettend 117; Csanádi káp- talan uradalma, Parácz 118; Sipos Antal, Kör- mend 1 19; Selymessy Ferencz, Kecskemét 120; Selymessy Ferencz, Kiskunhalas 121 ; dr. Da- rányi Ignácz, Télizöldespuszta 122. A megvizsgált fészekodvak száma : 57.90. Ezek közül : Die Zahl der untersuchten Nisthöhlen war: 5790. Elfoglalt : Es wurden bezogen von : Szénczinege (Parus major L.) — Kohlmeise . Kékczinege (Parus coeruleus L.) - - Blaumeise . Barátczinege (Parus palustris L.) — Sumpfmeise Fenyvesczinege (Parus ater L.) — Tannenmeise Bubosczinege (Parus eristatus L.) - - Haubenmeise Csuszka (Sitta europaea L.) — Kleiber . . . Fakúsz (Certhia familiáris L.) — Baumläufer Seregély (Sturnus vulgaris L.) — Star .... Nyaktekercs (Jynx torquilla L.) — Wendehals . Kerti rozsdafarkú (Ruticilla phoenicura L.) — Garten- rotschwanz Házi rozsdafarkú (Ruticilla tithys L) — Hausrotschwanz Örvös légykapó (Muscicapa coliaris Bechst.) — Halsband- fliegenschnäpper Szürke légykapó (Muscicapa grisola L.) — Grauer Fliegen- schnäpper Barázdabillegető (Motacilla alba L.) - - Weisse Bachstelze Búbosbanka (Upupa epops L.) — Wiedehopf . . Harkály (Dendrocopus et Picus sp. ?) — Specht . Szalakóta (Coracias garrula L.) — Blaurake . . . Kuvik (Glaucidium noctuum Retz) - - Steinkautz Füleskuvik (Pisorhina scops L ) — Zwergohreule Egyéb „hasznos madár" — Andere „Nützliche Vögel' Mezei és házi veréb (Passer montanus et P. domesticus L.) — Sperlinge 1123 Nisthöhlen 246 . 84 „ 82 „ 20 „ 96 . 47 . 51 „ 201 . 101 . 32 . 14 . 5 „ 13 , 5 , 11 . 2 . 2 . 2 „ 117 , 638 . 235 Menyét (Mustela sp. ?) — Wiesel Denevér (Vespertilio sp. ?) — Fledermaus . . Pele (Myoxus sp. ?) — Siebenschläfer . . . Mókus (Sciurus vulgaris L.) — Eichhörnchen Egér (Mus sp.) — Maus Darázs (Vespa sp.) — Wespe Méh (Apis sp.) — Biene Hangya (Formica sp. ?) — Ameise .... Hasznos madár foglalt el tehát, 2254 odút = 39°/„ Veréb 638 „ = 11% Egyéb állat . . . . . 281 ,. = 5% Összesen . . 3173 odút = 55% Von nützlichen Vögeln wur den folglich bewohnt Von Sperlingen . . . Von anderen Tierarten Zusammen . a odut ° Nisthöhlen 31 , öö „ 6 „ 28 . 55 1 , 17 . ir- . 2254 höhlen . 638 „ • 281 „ = 39% = 11% = 5°/, 3173 Nist- höhlen = 55% Az újabban forgalomba került nagy D-odü lakói közt a baglyokon, szalakótán és búbos- bankán kívül seregélyt, szénczinegét, csuszkát, fakaszt és nyaktekercset is észleltek. Ez két- ségtelenül a tágasabb öblű odúnak a fiókák fejlődésére kedvezőbb s ez okból keresettebb volta mellett bizonyít. A fiókaszapor illatról is pontos észleleteket küldött : Theodorovics Ferencz, Királyhalma; Sely- messy Ferencz. Herkulesfűrdő ; Dr. Mauks K., Unter den Bewohnern der in neuerer Zeit dem Gebrauche übergebenen grossen Höhle Modell D wurden ausser Eulen, Blauraken und Wiedehopfen auch Stare, Kohlmeisen, Kleiber, Baumläufer und Wendehälse be- obachtet. Dieser Umstand spricht entschieden dafür, dass die geräumigere Höhle der Ent- wickelung der Jungen gedeihlicher und aus diesem Grunde bevorzugter ist. Auch über die Zahl der Jungen berich- teten : Algyógy ; Kenessey László, Pettend ; Sipos Antal, Körmend. Széuczinege — Kohlmeise Kékczinege — Blaumeise. Barátczinege — Sumpfmeise Seregély — Star . . . Nyaktekercs — Wendehals Ol O Pàr ^iö Paar 1922 i°»*ra1' der Di az átlag írchschniU 9 . 80 „ » 3 . 24 „ » 27 „ 135 . » 24 . 154 , » .91 9 8 5 7 A költés időszakában végzett revideálás különben az ivadék pusztulásnak gyakran je lentékeny arányaira i.s rávilágít, a mint azt Dr. Mauks KAroly alábbi észleleteiből láthatjuk: Parus major L.: 14 fészekben kikelt 108 fióka, kirepülés előtt elpusztult 11 fióka. Utóbbiak közül 10 darabot 1 — 2 napos korukban hagyták el az öregek ; az odu lakott verandán volt. sürün háborgatott 1 Az első költés maximuma egy esetben 15 fióka, Pettenden. A második költés átlaga 6 fióka. Durch die in der Brutperiode durchge- führte Revision erhellt übrigens auch die oft erhebliche Vernichtungsziffer der Jungen, wie dies die folgenden Beobachtungen des Dr. Karl Mauks beweisen : Parus major L. : 14 Nester enthielten 108 Junge ; vor dem Flüggewerden gingen 11 Junge ein. Von letzteren wurden 10 im Alter von 1 — 2 Tagen von den Alten verlassen ; die Höhle war auf einer be- 1 Das Maximum der ersten Brut betrug in einem Falle — in Pettend — 15 Junge. Durchschnitt der zweiten Brut 6 Junge. 30* 236 helyen. A 15. fészekaljat tojás korában pusztították el a pelék (Mvoxns nitedula Páll.). Parus eoeruleus L.: 4 fészekben kikelt 45 fióka, kirepiilés előtt elpusztult 9 Ezek egyike éhen veszett, mert a fészek szőr- szálai lábára csavarodva, kirépülését megakadályozták. Más 8 fióka a nap hevének erősen kitett odúban veszett el, talán fulladás folytán. Parus palustris L.: A 7 fiókát tollas korában pele marta agyon. Jynx torquilla L.: 2 fészekben 13 fióka és 3 zápon maradt tojás. A 3. fészekalj tollasadó fiókáit valószínűleg pele marta agyon. A fenti kimutatás 1865 czinegecsaládjának szaporulata több évi tapasztalat alapján ez esetben is csak 8-as átlaggal véve 15,420 fióka, a többi hasznos madárfaj 389 családjáé pedig az 5-ös átlaggal 1945. A megvizsgált odvak hasznos lakóinak 1910. évi szaporu- lata tehát 17,000 fiókára becsülhető. Ezek nagyobb része, mintegy 9000 fióka most is a szénczinege ivadéka. Az odvakkal elért eredmény az egyes erdő- hatóságoknál a terület vagy az elhelyezés többé-kevésbbé megfelelő volta szerint rend- kívül különböző. így a hasznos madarak lakta fészekodvak százalékszáma egyes erdőható- ságok területén 80%-ig megy, másutt a 12%-ot sem éri el. Kiváló eredményről szól a 2, 22, 30, 33, 36, 43, 46, 68, 72, 73, 77, 81, 82, 114, 115, 116, 117, 119. sz. jelentés, köztük a király- halmi ni. kir. erdőőri szakiskola 74%-os, a rimaszombati ni. kir, főldmívesiskola 87%,-os, Dr. Mauks Károly Algyógyon 88%-°s fészke- léssel. Ezekkel szemben túlnyomólag vagy kizáró- lag veréb fészkelt a 35, 43, 51, 53, 58. sz. kérdőívek szerint. Teljes eredménytelenségről szól a 21, 29, 32, 40, 41 és 104. sz. jelentés. wohnten Veranda, folglich auf oft beun- ruhigtem Orte. Das 15. Gelege wurde noch in Eiern von Gartenschläfern (Myoxus nitedula Pall.) zerstört. Parus eoeruleus L.: In vier Nestern 45 Junge; vor dem Flüggewerden neun Junge einge- gangen. Eines starb an Hunger, indem es mit den Füssen an den Haaren des Nestinneren hängen blieb und nicht ent- fliehen konnte. Andere acht Junge starben in einer dem Sonnenbrande stark aus- gesetzten Höhle, vermutlich an Erstickung. Parus palustris L. : Die sieben schon befie- derten Jungen wurden von Siebenschlä- fern getötet. Jynx torquilla L. : In zwei Nestern 13 Junge und drei faule Eier ; die halbbefiederten Jungen des dritten Geleges wurden - wahrscheinlich durch Siebenschläfer — totgebissen. Die Vermehrung der oben angeführten 1865 Parus-Fainilien beträgt - auf Grund mehr- jähriger Erfahrung auch diesesmal nur mit der Durchschnittsziffer 8 genommen — 15,420 Junge, die der 389 Familien der übrigen nützlichen Arten mit Durchschnittsziffer 5 aber 1945. Die Vermehrung der nützlichen Be- wohner der untersuchten Höhlen beträgt folg- lich i. J. 1910 gegen: 17,000 Junge. Ihr grösserer Teil, etwa 9000 Junge, besteht auch diesmal aus Kohlmeisen. Die mit den Kunsthöhlen erreichten Erfolge sind je nach der mehr oder minder geeigneten Umgebung oder Anwendungweise ungemein verschieden. So stieg der Prozentsatz der von nützlichen Vögeln bewohnten Höhlen bei eini- gen Forstbehörden bis 80 %• während der- selbe anderorts nicht einmal 12% erreichte. Hervorragende Erfolge berichten die Mel- dungen 2, 22, 30, 36, 43, 46, 68, 72, 73, 77, 81, 82, 114, 115, 116, 117, 119, unter diesen die königl. Forstschule Királyhalom mit 74u/o> königl. Ackerbauschule in Rima- szombat mit 87%, Dr. Karl Mauks in Algyógy mit 88% u- a- ni- Dagegen brüteten in den Höhlen vorwiegend oder ausschliesslich Sperlinge laut Meldungen 35, 43, 51, 53, 58. Gänzlichen Misserfolg berichten die Frage- bogen 21. 29, 32, 40, 41 und 104. I1;;: A sikertelenség okául Kőrösmezőn és Sziklán a teriilet magas fekvése és zord klímája, Malu- zsinán, Karúmon, Rezsőparton és Lunkány- ban a természetes faiiregek bőséges száma van megemlítve. Utóbbi körülmény aligha a valódi ok, mert hiszen a fészekodvak sok más, ter- mészetes faodvakban hasonlóképpen bővel- kedő helyen igen jól népesültek. A padarányi erdei odutelepnél például az első év gyenge eredményének egyszerűen az az oka, hogy azon a tájon a czinegeálloniány csaknem tel- jesen kiveszett s a téli etető, mely az átvonuló czinegerajokat ott fogta volna, az erdőtől 17 km-nyire eső községben működött. így azután megtörtént, hogy a különben pompás környezetben igen jól elhelyezett fészekodvak- ban örvös légykapót is háromannyit találtam, mint czinegét. Az időközben beszerzett újabb etető biztosra vehető hatása daczára is évekbe fog telni, míg az ottani czinegeálloniány nor- málisra lesz emelhető. Téli etetés. A 122 állomáson összesen 177 készülék vagy berendezés szolgált eczélra: 19 kunyhó-, 24 dúcz-, 62 szekrény-, 35 ablak-, 8 Parus-, 17 ereszes etető és 8 más berendezés (lugas- asztal, ablakdeszka, dúczra szegezett bádog- doboz stb.). A hamburgi „Parus "-etető Körmenden igen jól bevált, zavartalanul működött és sok láto- gatója volt Eleimül 37 helyen madárkalács, egyebütt különféle zsiradék, olajos és lisztes mag : kender-, tök-, napraforgómag, mák, dió, búza- ocsú, árpa, kukoricza, köles, czirok, főtt rizs stb. adatott. A fogyasztás helyenként jelen- tékeny volt. így a valkói m. kir. erdőgond- nokság e télen 2 hektoliter napraforgót, 1 hl tökmagot és 10 kg faggyút etetett el. Néhány helyen róka-, nyest-, mókus- és házinyúlhússal etették a czinegéket. Als Ursache dieses Misserfolges wurden in Kőrösmező und Szikla die hohe Lage und das rauhe Klima, in Maluzsina, Karám, Rezső- part und Lunkány die Fülle an natürlichen Baumhöhlen erwähnt. Letzterer Umstand kann kaum als richtiger Grund aufgefasst werden, indem ja die Kunsthöhlen in vielen anderen, an Naturhöhlen ebenfalls reichen Gegenden sehr gut besetzt waren. So z. B. liegt die Ursache der erstjährigen schwachen Besiede- lung im Walde Padurány einfach darin, dass in jener Gegend der Meisenbestand fast gänzlich ausgestorben war und der Winterfutterapparat, welcher die durchziehenden Meisenscharen festhalten sollte, in der vom Walde 17 Kilo- meterentfernten Ortschaft fungierte. So konnte es geschehen, dass ich in den sonst in präch- tiger Umgebung sehr gut angebrachten Nist- höhlen sogar der Halsband fliegenschnäpper dreimal so viele als Meisen fand. Trotz der ge- wiss unausbleiblichen Wirkung des inzwischen erworbenen neueren Futterapparates wird es noch viele Jahre dauern, bis der Meisen- bestand dort aufs Normale gebracht wird. Winterfütterung. In 122 Stationen dienten 177 Futterappa- rate oder sonstige Einrichtungen diesem Zwecke, u. zw.: 19 Futterhäuser, 24 Taubenschlag- Apparate, 62 Futterkästen, 35 Fensterkästchen, 8 Parus-Modelle, 17 Gitterformen und 8 an- dere Einrichtungen (Veranden, Fensterbretter u. a.). Modell „Parus" aus Hamburg bewährte sich in Körmend sehr gut, funktionierte tadellos und war stark besucht. Gefüttert wurde an 37 Orten mit „Futter- steinen", sonst mit verschiedenen Fettstoffen, öl- und mehlhaltigen Sämereien : Hanfsamen, Kürbis- und Sonnenblumenkernen, Mohn, Walnüssen, Korn, Gerste, Mais, Hirse, ge- kochtem Reis u. a. Der Verbrauch an diesen Stoffen war mancheorts ein bedeutender. So verfütterte die königl. ung. Forstverwultung Valkó in diesem Winter 2 hl Sonnenblumenkerne, 1 hl Kürbiskeme und 10 kg Talg. An einigen Orten wurden die Meisen mit Fuchs-, Marder-, Eichhorn- und Kaninchen- Kadavern gefüttert- 238 Az etetőket az odulakó czinegék minden faja, azután csuszka, fakúsz, királyka, nagy és kis fakopáncs, a magevők közül erdei és fenyőpinty, meggyvágó, házi és mezei veréb, csicsörke, kenderike, tengelicz, csíz és czit- romsármány látogatta. Egy helyt az öszapó- czinege is mutatkozott, még pedig az etető- kunyhóban 1 Az etetőereszt egy esetben a verebek tel- je-én okkupálták, meghiúsítva az etetés sike- rét. Más helyt (115.) egy szénczinege sokáig nem eresztette társait az etetőkhöz, úgy hogy végre is le kellelt lőni. Szabadon fészkelök védelme. Minthogy az állami kísérleti telepek leg- többje fával és bokorsűrüséggel már amúgy is dúsan el van látva, a szabadon fészkelők szaporodásának előmozdítása főképpen a fész- kek és azok lakóinak őrzésével s a káros emlősök és madarak üldözésével történt. A meglevő bokrosok élősövényekkel való szaporítását 17 helyről jelentették; 2 esetben remiszültetés, 1 esetben a meglévő bokrosok- nak nyeséssel való sűrítése, 2 helyen pedig itatóhelyek létesítése látszott szükségesnek. A magántulajdonú telepeken ezek az intéz- kedések történtek: Algyógyon, Dr. Maukb Károly részéről : 2000 méteres gledicsiasövény, tölgyesben téli menedékül szolgáló 200 m-es fenyvesbozót, gyökér- és rőzserakások Pettenden, Kenesbey LÁszLó-nál: 3 gledicsia- rőzsehalmaz (egyben fülemüle, másban ökör- szem fészkelt), 2 madáritató. Körmenden, Sípos Antal részéről: itató úgy készítve, hogy „a földbe lenyúlik belőle egy 20 cm átmérőjű 1 m hosszú betoncső, mely alul betonnal van elzárva. Ezáltal elértem azt, hogy az itató vize nyáron nem melegszik oly gyorsan fel s például a múlt télen, naponta reggel meleg vizet töltve be, egész napon át nem fagyott be, sőt ritka esetben hűlt le -+- 3 C fokra; éjjelre azután egy megfelelő Die Futterstellen besuchten ausser sämt- lichen höhlenbewohnenden Meisenarten auch Kleiber, Baumläufer, Goldhähnchen, grosser und kleiner Buntspecht, von den Körner- fressern Buchfinke, Kirschkernbeisser, Haus- und Feldsperling, Girlitz, Hänfling, Distel- rink, Erlenzeisig und Goldammer. An einem ( >rte zeigte sich auch die Schwanzmeise, und zwar im v. BERLEPScHSchen Futterhause ! Bei einem „Futterdache" wurde die Meisen- fütterung durch die Menge der Sperlinge vereitelt. Anderorts hinderte eine streitsüchtige Kohlmeise das Füttern derart, dass sie schliesslich erlegt werden musste. Schutz der Freibrüter. Auf den ohnehin schon mit Baum und Ge- büsch reich bewachsenen staatlichen Vogel- schutzanlagen — zumeist Forstverwaltungen — wurde die Vermehrung der Freibriiter hauptsächlich durch Überwachung der Nester und deren Bewohner, wie auch durch Ver- folgung der Raubtiere gefördert. Die Vermehrung der Buschdickichte durch lebende Zäune erfolgte an 17 Orten ; in 2 Fällen wurde das Anlegen von Remisen, einerorts das duch Schnitt bewirkte Ver- dichten der Gebüsche, an 2 Stellen die Her- richtung von Vogeltränken für notwendig erachtet. Auf den Privatanlagen geschah diesbe- züglich folgendes : In Algyógy, durch Dr. Karl Madks : 2000 m langer Gleditschia-Zaun, im Eichenwalde ein als Winterzuflucht dienendes 200 m langes Fichtendickicht, Anlegen von Wurzel- und Reiserhaufen. In Fettend, durch László v. Kenebsey : 3 Gleditschia-Reiserhaufen (in einem brütete eine Nachtigall, in einem anderen ein Zaun- könig) ; 2 Vogeltränken. In Körmend, durch Anton Sipos : Vogeltränke „woraus eine 20 cm im Durchmesser betra- gende und 1 m lange, unten abgeschlossene senkrechte Betonröhre in die Erde führt. Hie- mit erreichte ich, dass sich das Wasser darin im Sommer nicht so bald erwärmt, anderseits, wie im vergangenen Winter, täglich mit warmem Wasser gefüllt, tagsüber nicht zufror und selten unter -f- 3 C sank : übernachts bedeckte ich 239 deszkalappal fedtem le. De volt is egész télen olyan lubiczkolás az itatóban, hogy öröm volt nézni". Továbbá a bevezetésben a 15. és 16. ábrán bemutatott sodronykosár- fészekalapzatok, me- lyekről feltalálójuk ezt irja: „a bokrokban lé- vőket nem használták fel a madarak; a nagy vadgesztenyefákra kötözöttek közül nyolc/ban tengeliczek és zöldikék költöttek, egymástól alig 1 m-es távolságban. A kosarak felkötése a kilombosodás előtt történt és számítva arra, hogy a nagy lomb az ágat majd kissé le fogja húzni, a fészek úgy köttetett fel. hogy pereme kissé a fa felé (befelé) lejtett, s a kilombosodás után került csak vízszintes hely- zetbe. Kötözőanyagul lenolajba áztatott zsine- get használok". Jegyzetek: A természetes vagy mesterséges fali üregek lakói. A természetes fali üregek lakójaként 3 helyen házi-, 1 helyen kerti rozsdafarkú és szénczinege, 4 esetben barázdabillegető és 3 helyen veréb van megemlítve. 2 pár kékczinege költött továbbá molnárfecske fészkében s 1 pár a kandeláber tetején lévő üres vasgolyóban. A Körmenden készült felnyitható mesterséges téglarésben barázdabillegető fészkelt. A verebek viselkedése és irtása. A hol nagyobb számban élnek, mindenütt károsoknak minősültek és lövéssel (15 helyen), fészkeik és ivadékaik elpusztításával (20 helyen), az anyamadaraknak este az odvak- ból való kifogdosásával (2 helyen) védekez- tek ellenük több-kevesebb eredménynyel. dieselbe mit einem entsprechenden Brett- dache. Es gab aber auch den ganzen Winter hindurch ein Herumplätschern in der Tränke, dass es eine Freude war*. Ferner jene in der Einleitung in Abb. 15 und 16 vorgeführten Draldkorb-Nesttmterlaiieii. von welchen ihr Erfinder folgendes berichtet: „Die in den Gebüschen angebrachten wurden von den Vögeln nicht angenommen ; in jenen aber, welche ich auf grosse Rosskastanien- bäume befestigte, brüteten 8 Pärchen Distel- finken und Grünlinge, kaum 1 m von einander entfernt. Die Befestigung der Körbchen geschah noch vor der Entwickelung der Belaubung und zwar wurde daraufgerechnet, dass das Gewicht der Belaubung den betreffenden Ast etwas herunterbiegen werde, das Körbchen wurde derart angebunden, dass sein dem Stamme zugewendeter Innenrand etwas tiefer lag, folglich erst zur Zeit der völligen Belaubung in wagrechte Lage kam. Als Bindestoff benütze ich einen in Leinöl getränkten Hanf- faden". Bemerkungen: Über die Bewohner der natürlichen oder künstlichen Mauerlücker. Als Bewohner der natürlichen Mauerlöcher wurden an 3 Orten Ruticilla tithys L., an einem Orte Ruticilla phoenicura L. und Parus major L., in 4 Fällen Motacilla alba L. und an 3 Orten Passer sp. ? beobachtet. 2 Pärchen von Parus coeruleus brüteten ferner in Mehl- schwalbennestern, 1 Pärchen im kugelförmi- gen Endansatz eines eisernen Kandelabers. Die in Körmend — A. Sipos — zum Öffnen eingerichteten künstlichen Mauernischen waren von Motacilla alba L. bewohnt. Benehmen and Bekämpfung der Sperlinge. Wo diese in grösserer Anzahl vorkommen, erwiesen sie sich überall als schädlich und wurden durch Abschiessen (15 Orte), Ver- nichtung ihrer Brut (2 Orte), abendliches Her- ausfangen der brütenden Weibchen (2 Orte) mit mehr-minder grossem Erfolge bekämpft. 240 Csak három helyen voltak megtűrhetők. így: 36. sz. jelentés szerint: „Minden A-odut elfoglaltak, a czinegék azonban a B-odvakban zavartalanul költhettek." 42. sz. jelentés : „Bár az odvak felét elfoglalták, kárt nem okoztak, mert gabonatermesztés híján itt rovarokkal élnek. (Mezőhát.) 87. sz. jelentés: „Nem bántom, mert ez is szor- galmas hernyózó. Itt nincs annyira elszapo- rodva, hogy hasznosságát felülmúló kárt okozna." (Visegrád.) Bettenden főképpen az etetőnél alkalmat- lankodtak ; etetőlétrát állítottak fel, a melyen nem tudtak kapaszkodni. Ugyancsak onnan írja Kenessey László: „Egy fészekoduból négy csupasz verébfiókát egy szomszédos üres odúba raktam : az öregek két óra alatt visszahordták őket. Egy-egy verébfiókát czi- negefészekbe tettem. Az egyik cziuege ki- dobta, a másik elvállalta és felnevelte." Körmenden a házi veréb a barázdabille- gető fiókáit a fali résből kiszórta s kettőt agyonvágott közülök. Az odukezelésnél szerzett tapasztalatok. Az odvak tartóssága a most már négy éves tapasztalat szerint megfelelő, csupán a fedél- deszkák bizonyultak romlékonynak. E bajon az időközben forgalomba hozott domború fedéldeszka van hivatva segíteni. A minták közül a tágasabb B odu mutat- kozott kedveltebbnek. Egy helyt viszont a czinegék a kis A-mintát kedvelték feltűnően, a B odúkat a nyaktekercseknek engedve át. Az elhelyezést illetőleg egy újabb helyen is mutatkozott az a Királyhalmán és Algyógyon már észlelt jelenség, hogy a verebek az Nur an 8 Orten konnte man sie dulden. So laut Bericht Nr. 36: „Sie okkupierten sämtliche /1-IIöhlen; die Meisen konnten jedoch in den I?-Höhlen ungestört brüten". Ber. Nr. 42, Mezőhát: „Obwohl dieselben die Hälfte der Nisthöhlen eroberten, wurden sie nicht schädlich, indem sie sich hier an Man- gel von Getreidebau mit Insekten ernähren". Bericht Nr. 87. Visegrád: „ich verfolge die Sperlinge nicht, indem auch diese Heissige Raupen vertilger sind. Sie sind hier auch nicht derart vermehrt, dass sie einen ihren Nutzen überwiegenden Schaden verursachen könnten". In Fettend wurden sie besonders bei den Futteranlagen lästig; man stellte deshalb einen gitterförmigen Futterapparat auf, woran sie sich nicht anklammern konnten. Aus dem- selben Orte schreibt auch László v. Kejjessey: „Aus einer Nisthöhle setzte ich 4 Junge, nackte Sperlinge in eine benachbarte leere Höhle ; die Alten trugen sie in 2 Stunden zurück. Dann legte ich je ein Sperlingjunges in die Nester der Kohlmeisen. Die eine warf den Sperling hinaus, die andere nahm es an und fütterte es auf. In Körmend warf der Haussperling die Jungen der Bachstelze aus der Mauernische und erschlug ihrer zwei. Erfahrungen während der Behandlung der Nisthöhleu. Die Dauerhaftigkeit der Kunsthöhlen kann auf Grund vierjähriger Erfahrung als ent- sprechend erachtet werden, bloss die Dach- bretter zeigten eine ungenügende Wider- standsfähigkeit. Dieser Mangel wird durch die inzwischen in Gebrauch gesetzten gewölb- ten Dachbretter tunlichst beseitigt. Unter den Höhlenmodellen hatte sich die geräumigere ß-Höhle als mehr beliebt er- wiesen. Einerorts dagegen bevorzugten die Meisen die kleinen Höhlen A ganz auffallend und haben die ß-Modelle den Wendehälsen überlassen. Betreffs der Placierung machte sich jene in Királyhalma und Algyógy bereits beobach- tete Erscheinung neuerorts bemerkbar, dass nämlich die Sperlinge bloss die am Wald- rande angebrachten Nisthöhlen überfielen, so 241 erdőszélen levo odúkat foglalták el s így az erdő mélyében levőket a czinegék békében lakhatták. Káros allatok viselkedése és irtása. Az emlősök közt a házi macskák és a pelék adtak a legtöbb panaszra okot. Előb- biek állandóan a fészkek körül ólálkodnak, elüldözve vagy elfogva öreg és fiatal mada- rakat. Az odulakók fészkét is kiforgatják ; gyakran láthatók az odvak fedelén is lesel- kedve. Az odvakat fosztogató pelék meg Algyó- gyon és különösen Herkulesfürdőn léptek fel pusztitóan. Utóbbi helyt a nagy és kerti pele (Myoxus glis és nitedula Páll) gyérítése a tavaszi revideálás alkalmából, ú{.) fiatal pele elfogásával csak kis részben sikerült, mint- hogy az üregeknek rendesen sikerült meg- ugraniok. Intézkedés történt tehát, hogy a fészekodvak télen is megvizsgáltassanak, a mikor is a téli álomba merült öreg pelék is elfoghatok. A kerti pele Algyógyon hét barátczinege- íiókát ölt meg és hulláik fölé fészkelt; kiir- tott egy nyaktekercsfészekaljat is és való- színűleg az egyik czinege, valamint egy vörösbegy tojásait is ez pusztította el. Egy-egy esetben a mókus és a nyest kár- tétele is észlelhető volt. A szárnyas ragadozók közül leginkább a karvaly, azután a kis sólyom (Falco merillus Gerini) mutatkozott. Fogásukra oszlopvasak és héjakosarak voltak alkalmazva. Észrevételek, indít vány ok. A téli etetés olcsóbbá tétele érdekében a garamszentandrási m. kir. erdőgondnokság azt javasolja, hogy az állami gazdaságokban termelt kendermag egy része a/, egyes madár- védelmi telepeknek küldessek meg etetési czélokra. Kbnbssbï László írja l'ettendról : „Ezidén a zöldség- és gyümölcsfélék alig szenvedtek Aquila XVIII. ihiss dir in der Tiefe '!<■■< Waldes aufgehängten Höhlen in ungestörtem Besitze der Meisen Ideiben konnten. Benehmen und Bekämpfung der Schädlinge. Unter den Säugetieren gaben die Haus- katzen und Siebenschläfer Veranlassung zu den meisten Klagen. Erstere lauern stets um die Nester herum, verscheuchen oder ver- nichten alte und junge Vögel. Sie berauben auch die Nester der Höhlenbrüter; werden gar oft auf den Höhlendeckeln lauernd ange- troffen. Die Siebenschläfer, diese Höhlenplünderer, traten in Algyógy und besonders in Herkules- fürdő verheerend auf. Letzteren Ortes gelang die bei der Frtihjahrrevision versuchte Ver- minderung der beiden Schläferarten (Myoxus glis L. und M. nitedula Pali,.) nur mangelhaft, indem die Alten alle entwischten und bloss 29 Junge erbeutet werden konnten. Es wurden deshalb Verfügungen getroffen, dass die Nist- höhlen auch des Winters untersucht werden, um auch die im Winterschlaf erstarrten alten Exemplare einsammeln zu können. Der Gartenschläfer ermordete in Algyógy 7 junge Sumpfmeisen und nistete über ihren Kadavern ; vernichtete auch ein Wendehals- gelege und zerstörte die Eier einer Meise und eines Rotkehlchens. In je einem Falle war auch der Schaden des Eichhörnchens und des Edelmarders fest- zustellen. Unter den Raubvögeln wurden zumeist die Sperber und Merlinfalken bemerkbar. Man wehrte sich gegen diese mit Pfahleisen und Habichtskörben. Bemerkungen, Anträge. Um die Winterfütterung billiger zu machen, machte die königl. Forstverwaltung Garam- szentandrás den Vorschlag, dass ein Teil des auf den staatlichen Landwirtschaften erzeugten Hanfsamens unter den Vogelschutzanlagen zu Fütterungszwecken verteilt werde. L. v. Kenessey berichtet aus Fettend : ..Heuer hatten die Gemüse- und < »listarteli kaum von den Raupen zu leiden, während dieselben im 31 242 hernyóktól, mig 1909-ben, a inig fészekoduni nem volt. .1 káposztát teljesen felették." A két évi eredményt a hasznos odulakók szempontjából egybevetve, az utóbbi év úgy a település százalékszámát, mint a fióka- szaporulatát illetőleg jelentékeny haladást mutat. Már hogy ez a czélszerűbb kezelésnek, vagy a kedvezőbb időjárásnak köszönhető-e, egyelőre biztosan meg nem állapítható. Vorjahre 1909, als ich noch keine Nisthöhlen hatte, der Kohl gänzlich vernichtet wurde." Wenn wir nun die obigen Resultate der beiden Jahre mit Hinsicht auf die nützlichen Höhlenbrüter vergleichen, zeigt uns das letztere Jahr sowohl im Prozentsatze der Besiedelnng als auch in der Vermehrungsziffer der Jungen einen bedeutenden Fortschritt. Ob aber dieser l'mstand der entsprechenderen Behandlung oder der günstigeren Witterung zuzuschreiben ist, konnte bisher nicht endgiltig festgestellt werden. 20. ábra. — Abb. 20. Kerti rozsdafarkú fészke szivardobozban, esővíztől elpusztult tojásokkal. Borbély Lajosné ajándéka. Ruticilla phoenicura L.-Nest in einer Zigarrenkiste. Das Gelege durch Regenwasser vernichtet. Geschenk der Frau Ludwig von Borbély, Budapest. 21. ábra. — Abb. 21. Harkálytól t'elkopácsolt fészekodú a Margitszigetről. Von Spechten angehackte Nisthöhle auf der Mar- gareteninsel. 243 A kék vércse fészkelésének tárgya- lása az irodalomban. Irta : Schenk Jakab. Az ornithologia fejlődése folyamán már kezdettől fogva különösen két irányzat dom- borodott ki élesebben : az egyik az úgyneve- zett szisztematikus, a másik a széltében bio- lógiainak, újabban oekologwAnak nevezett irány- zat. A két irányzat jelenleg meglehetősen szembekerült egymással, s ez onnan van, hogy a természetes fejlődés rendjén a szisztema- tika jóval megelőzte az oekologiát, mely hatalmasan föllendült testvére mellett sokáig csak a hamupipőke szerepére volt kárhoztatva. A fejlődésnek ezt a menetét természetes- nek kell tartanunk, mert hiszen a legszebb oeko- logiai megfigyelések is értéktelenekké válnak, mihelyt a fajra nézve kétségek merülnek föl. A faji jelleg megállapítása pedig mindenkoron a szisztematika föladata volt. A determinálás- hoz a külső morphológiai bélyegek túlnyomó nagy részben elégségeseknek bizonyultak, sőt a holt madáron, vagy a madárbőrön csakis azokat találta meg a kutató. Az oekologiai tulajdonságok mint determináló jegyek nem szerepelhettek s így az ornithologia ezen első alapvető szakaiján az oekologiai kutatás is csak kevés figyelemben részesülhetett. Az oekologia fejlődését csak az újabb kutatási irányzat mozdította elő, a mely nem annyira valamely faj rendszertani helyzetének a meg- állapítását tűzi ki czélul, hauem előtérbe he- lyezi azt a kérdést, hogy az illető faj mi- képpen helyezkedik el a természetben és mi a szerepe a természet háztartásában. A vázolt fejlődési menet mellett csak ter- mészetes, hogy oekologiai tudásunk a legtöbb fajra vonatkozólag még rendkívül hézagos, nagyon sokszor hibás is. A ki valaha össze- foglalóan, egységes egészbe öntve akarta tárgyalni valamely faj oekologiáját, csak- hamar arra a meggyőződésre kellett jutnia, hogy e föladat megoldása a mai viszonyok között még a lehetetlenséggel határos, annyira Die Darstellung des Brutgesehäftes des Rotfussfalken in der Literatur. Von Jakob Schenk. Im Entwicklungsgänge der Ornithologie waren es vornehmlich zwei Richtungen, welche sich schon seit jeher besonders prägnant gegenüberstanden: die ersteist die sogenannte systematische, die andere die allgemein hio- logische, in neuerer Zeit ökologische genannte Richtung. Die beiden stehen sich derzeit ziemlich scharf gegenüber, was dadurch her- vorgerufen wurde, dass die Systematik dem natürlichen Entwicklungsgänge entsprechend die Ökologie weit überholte, so dass letz- tere neben ihrer mächtig entfalteten Schwester lange Zeit hindurch die Rolle des Aschen- brödels spielen musste. Dieser Entwicke- lungsgang muss als natürlich betrachtet wer- den, indem auch die schönsten ökologischen Beobachtungen wertlos sind, sobald bezüglich der Artzugehörigkeit Zweifel wach werden. Die Bestimmung des Artcharakters war aber seit jeher Aufgabe der Systematik. Zur Deter- minierung erwiesen sich die äusseren mor- phologischen Merkmale in den weitaus meisten Fällen als genügend und sind am toten Vogel oder am Balge schliesslich nur diese zu finden. Die ökologischen Eigenschaften konnten als zur Determination dienende Merkmale keine Rolle spielen und so musste es denn kommen, dass der Ökologie in dieser ersten grund- legenden Periode der Ornithologie nur wenig Aufmerksamkeit gewidmet wurde. Die Ent- wickelung der Ökologie wurde erst durch die neuere Forschungsrichtung begünstigt, welche nicht die Bestimmung der systema- tischen Stelle irgend einer Art als Aufgabe betrachtet, sondern die Frage über die von der betreffenden Art im Haushalte der Natur gespielte Rolle, über die Stellung derselben in der freien Natur in den Vordergrund stellt. Es ist nur natürlich, dass bei einem solchen Entwicklungsgänge, wie der hier geschil- derte, unser ökologisches Wissen über die meisten Arten noch sehr lückenhaft und viel- fach fehlerhaft ist. Wer jemals die Ökologie irgend einer Vogelart zusammenfassend, zu einem einheitlichen Ganzen gefügt darstellen wollte musste bald zu der Überzeugung gelangen, dass die Lösung dieser Aufgabe ::i* 244 hézagosak és ellentmondók az idevágó iro- dalmi adatok. Az ily irányú kísérletek igen beszédes tanúságot szolgáltatnak arról, hogy mennyire szükséges egész oekologiai tudásunk alapos revíziója, különösen pedig a nemze- dékről nemzedékre szálló, újból és újból kritika nélkül elfogadott hibás adatok kikü- szöbölése. Az elmondottakat valósággal ad oculos demonstrálja a kékvércse fészkelésére vonat- kozó irodalom. Azért választottam éppen ezt a fajt, mert az erről szóló ismeret pontosan meghatározott történeti dátummal kezdődik, t. i. PiíTÉNYiuek az „Isis" 1830- évfolyamá- ban közölt levelével, s így a fejlődés minden fázisa, valamint az adatok elterjedése végig az irodalomban mindenütt nyomon követhető. A vizsgálat eredménye egyrészt az, hogy a kérdésben éppen a döntő mozzanatra nézve nem tudott egyöntetű megállapításokat terem- teni a kutatók munkája, másrészt pedig az, hogy a meglevő eredeti forrásművek közül éppen a legjobbak adatai nem tudtak érvé- nyesülni és a tudomány közkincseivé válni, úgy hogy az eredeti forrásmunkákban talál- ható ellentét és zavar a többiben hatványo- zott mértékben nyilvánul. Mindezek következ- tében a kék vércse fészkelésének csak félig- meddig is precziz tárgyalása a. ritka kivételek közé tartozik. Ezt az ornithologiai kutatásra nem éppen hízelgő eredményt egyrészt annak kell tulaj donitani, hogy a kutatók sok esetben kiniu- tathatólag maguk sem voltak tisztában a kér- dés lényegével, megfigyeléseiket tehát gyakran tévesen interpretálták, másrészt pedig annak, hogy az irodalmi források fölhasználása az esetek túlnyomó nagy részében kritika nélkül történt. Különösen ez az utóbbi körülmény okozta azt, hogy a kék vércse fészkeléséről szóló tárgyalásokban a tévedések egész lán- czolata fejlődött ki. Az irodalmi források alább következő kro- nologikus sorrendben történő tárgyalása során mindenütt korrigálom a hibás adatokat s ku- derzeit noch an die Unmöglichkeil grenzt, indem die hieher gehörigen Daten der Lite- ratur allzu lückenhaft und einander wider- sprechend sind. Diesbezügliche Versuche geben beredte Zeugnisse darüber, wie notwendig eine gründliche Revision unseres gesamten ökolo- gischen Wissens wäre, besonders die Elimi- nation der von Generation zu Generation immer und immer wieder ohne Kritik an- genommenen fehlerhaften Daten. Das liier Gesagte wird durch die auf das Brutgeschäft des Rotfussfalken bezügliche Literatur wirklich ad oculos demonstriert. Ich wählte deshalb gerade diese Art, weil unsere hieher gehörige Kenntnis mit einem genauen historischen Datum beginnt, nämlich mit einein Briefe Petényis, welcher im Jahr- gange 1830 der Zeitschrift „Isis" veröffent- licht wurde, so dass sämtliche Phasen der \\ eiterentwickelung, sowie die Verbreitung der Daten in der Literatur überall auf das genaueste verfolgt werden kann. Das Resultat der Untersuchung ist einerseits, dass die Arbeit der Forscher gerade für das entschei- dende Moment der Frage keine einheitlichen Ergebnisse feststellen konnte, anderseits aber, dass von den vorhandenen originalen Quellen- werken gerade die Daten der besten nicht durchdringen und zum Gemeinschatz der Wis- senschaft werden konnten, so dass der Wirr- warr und Widerspruch, welcher in den Original- arbeiten herrscht, in den übrigen in noch erhöhtem Masse zum Ausdruck kommt, und daher eine nur einigermassen präzise Dar- stellung des Brutgeschäftes des Rotfussfalken unter die seltenen Ausnahmen gehört. Dieses für die ornithologische Forschung nicht besonders schmeichelhafte Resultat wird einerseits dadurch hervorgerufen, dass in vielen Fällen nachweisbar die Forscher selbst nicht im Klaren sind mit dem Wesentlichen der Frage, daher ihre Beobachtungen oft falsch interpretieren, anderseits dadurch, dass die Benützung der einschlägigen Literatur in den weitaus meisten Fällen ohne Kritik geschieht. Besonders infolge des letzteren Umstandes konnte sich in den auf das Brutgeschäft des Rotfussfalken bezüglichen Darstellungen eine ganze Kette von Irrtümern entwickeln. In der unten folgenden, in chronologischer Reihenfolge vor sich gehenden Behandlung der einschlägigen literarischen Quellen werden die 245 tatom azok eredetét, valamint fönnmaradásuk és elterjedésük valószínű okait. A minél tel- jesebb tárgyalás értlekében jórészt fölhasz- náltam az idevágó gazdag orosz irodalmat is. melynek anyagát a nyelvi nehézségekre valu tekintettel, többnyire egész részletesen adom. Kiterjeszkedem ilymódon a kék vércse fészke- lésére vonatkozó kérdések egész komplexu- mára, nevezetesen azokra az oekologiai problé- mákra, melyek Petényi monográfiájában vetőd- tek fölszinre. A forrásgyűjteményt teljesnek nem mond- hatom, de a számottevő források legjobb tudá- som szerint mind megvannak, s így a leszű- rődő tanulságokhoz ebből a szempontból kétely nem férkőzhetik. Az első idevágó forrás annak az ornitho- logiai remekműnek az őse, mely a viszonyok sajátságos találkozása révén leginkább hozzá- járult a kékvércse fészkelésére vonatkozó helytelen adatok terjesztéséhez. Czime : Naturgeschichte tier Land- und Wasservögel des nördlichen Deutschlands und angrenzender Länder nach eigenen Erfahrungen entworfen, und nach dem Leben gezeichnet von Johann Andreas Naumann und Friedrich Naumann. 4 kötet. Pótlék. Harmadik füzet. Köthen, 1808, p. 14. A kékvércse fészkeléséről szószerint a követ- kezőket mondja : „Nem tudom, hol fészkel s épp oly kevéssé tudom, hogyan és miképpen rakja meg a fészkét." Ránk nézve abból a szempontból fontos ez a forrás, hogy nincs benne semmi föltevés vagy eszme, mely akár csak a kegyelet ré\ én is irányíthatta volna Naumann J Frigyes később keletkezett es szívósan védett sejtelmeit a kékvércse fészkeléséről, melyekkel először a következő munkában találkozunk: Johann Andreas Naumann's Naturgeschichte der Vögel Deutschlands; újból kiadta annak fia Naumann János Frigyes. I. kötet, Leipzig. 1822, p. öl 7. falschen Daten überall korrigiert, dann Unter- suchungen über deren Entstehung, Existenz- fähigkeit und Verbreitung gefühlt. Im Inter- esse der je vollständigeren Behandlung aller dieser Verhältnisse, benutzte ich auch einen guten Teil der einschlägigen reichen nissischen Literatur, deren Materiale ich der sprachlichen Schwierigkeiten wegen meistens sehr ausführlich reproduziere. Auf diese Weise wird der ganze auf das Brutgeschäft des Rotfussfalken bezügliche Fragenkomplex be- handelt und werden besonders auch jene ökologischen Probleme herbeigezogen, welche in der von Petényi herstammenden Monographie enthalten sind. Ob die einschlägige Literatur ganz voll- ständig hier angeführt ist, möchte ich nicht behaupten, doch sind die wesentlichen meines besten Wissens nach sämtlich berücksichtigt und können daher die sich ergebenden Resultate in dieser Hinsicht nicht angezweifelt werden. Die erste hierhergehörige Quelle ist Ahne jenes ornithologischen Meisterwerkes, welches infolge der eigentümlichen Verkettung der Umstände das meiste zur Verbreitung falscher Daten bezüglich des Brutgeschäftes des Rot- fussfalken beitrug. Der Titel denselben lautet : Naturgeschichte der Land- und Wasser- vögel des nördlichen Deutschlands und angrän- zender Länder nach eigenen Erfahrungen entworfen, und nach dem Leben gezeichnet von Johann Andreas Naumann und Friedrich Nau- mann. Bd. 4. Nachtrag. Drittes Heft. Köthen. 1808, pag. 14. Bezüglich des Brutgeschäftes des Rotfuss- falken enthält dasselbe wörtlich folgendes : „Wo er brüthet ist mir nicht bekannt und eben so wenig wie und auf was Art sein Nest u. d. gl. angelegt ist". Für uns ist diese Quelle deshalb von Wich- tigkeit, weil darin keine Idee oder Hypothese enthalten ist, welche, wenn auch nur aus Pietätsgründen, zu den bezüglich des Brut- geschäftes des Rotfussfalken später entstan- denen und zäh verteidigten Vermutungen J. Friedrich Naumanns Aulass gegeben hätten ; dieselben sind zuerst in folgendem Werke enthalten : Johann Andreas Naumann's Naturgeschichte der Vögel Deutschlands aufs Neue heraus- gegeben von dessen Sohne Johann Friedrich Naumann. Bd. I. Leipzig. 1822, pag. 517. 246 „Nem tudjuk, legalább nem biztosan, hogy hová és hogyan rakja a fészkét. Valószínűleg fákon van. faodvakban vagy sziklaüregékben." Innen indul ki a tévedéseknek az a hosszú, egészen a legújabb korig vezető lánczolata, a mely a kékvércse fészkelésének számos tárgyalásait jellemzi. A mit Naumann itt csak sejtelemként mondott ki, valószínűleg a vörös vércsével való közeli rokonságra alapítva, az később mindinkább elveszítette sejtelemjel- legét; pl. Hennicke K. 1903-ban és Bau S. 1905-ben (Friederich könyvének új kiadásában) mint megállapított valóságot tárgyalják azt, hogy a kékvércse sziklaodvakban vagy maga- rakta fészekben költ. Lehetetlen evvel a megállapítással kapcso- latosan rá nem mutatni arra a valósággal hihetetlen hatásra, melyet Naumann a későbbi ornithologiai irodalomra gyakorolt. Egy sej- telme, melyet bizonyos kautélákkal később is fönntartott, sokkal hatalmasabbnak bizonyult, mint a magyar és orosz szerzőknek idevágó pozitív megfigyelései, melyek utóvégre is a kékvércse hazájából származtak. Megfelelően szerényebb keretekben ismétlődik itt az a jelenség, a mikor Newton A. óriási tekintélye egy századdal megkésleltette az achromatikus lencse föltalálását, Ha valahol, úgy itt döntő szerepet vitt az irodalom fölhasználásában az auktoritás elve, a mely már eleve is kirekeszti azt az eshetőséget, hogy Naumanní korrigálni lehessen, holott az „errare humánum est" alapján ő is tévedhetett, különösen akkor, a mikor nem a saját megfigyeléseit irta meg. A mi Naumann sejtelmét illeti, föltétlenül jogosnak és logikusnak is kell tartani. A vörös- es fehérkörmű vércsével való közeli rokonság- alapján nagyon valószínű volt, hogy ez a rokonság a fészkelőhely megválasztásában is kifejezésre jut, Hogy a tények ezt a föltevést megezáfolták, az csak arról tanúskodik mint annyi más és más esetben hogy az emberi logika csak ritka szerencsés esetekben számit annyi tényezővel, a mennyi a valóság- megközelítéséhez szükséges. Más szempontból „Es ist nichts bekannt, wenigstens nicht mit Gewissheit, wo und auf was Art sein Nest u. d. gl. angelegt ist. Wahrscheinlich befindet es sich auf Bäumen, in Baumhöhlen oder Felsspalten." Hier beginnt jene lange, bis zur allerneuesten Zeit reichende Kette der Irrtümer, welche für die Behandlung des Brutgeschäftes des Rotfussfalken bezeichnend ist. Was Naumann hier nur als wahrscheinlich, auf die nahe Verwandtschaft mit dem Turmfalken gegrün- dete Vermutung ausspricht, verlor später immer mehr den Charakter einer Vermutung; so wird z. B. von C. Hennicke im Jahre 1903 und A. Bau im Jahre 1905 (im neuen Friederich) das Brüten des llotfussfalken in Felsspalten oder in selbstgebauten Horsten als Tatsache hingestellt. Im Anschlüsse an diese Feststellung ist es unmöglich jenes wirklich unglaublichen Ein- flusses nicht zu gedenken, welchen Naumann auf die spätere ornithologische Literatur aus- übte. Eine Vermutung, welche er mit gewissen Vorbehaltungen auch später aufrechthielt, erwies sich viel mächtiger als die einschlä- gigen positiven Beobachtungen der ungarischen und russischen Autoren, welche schliesslich der wahren Heimat des Vogels entstammten. Es wiederholte sich hier in entsprechend be- scheidenerem Masstabe jener Fall, wo Newtons kolossale Auktorität das Erfinden der achro- matischen Linse für ein Jahrhundert verspä- tete. Wenn irgendwo, so spielte hier in der Benützung der Literatur das Prinzip der Auk- torität eine entscheidende Kolle ; es erschien sozusagen im voraus schon ausgeschlossen, dass Naumann korrigiert werden könne, selbst auch in jenen Fällen, wo er sich — errare humanuni est — ebenfalls irren konnte, beson- ders da, wo er selbst keine eigenen Beobach- tungen hatte. Was die Vermutung Naumanns betrifft, so muss dieselbe unbedingt als logisch und berechtigt angesehen werden. Auf Grund der nahen Verwandtschaft mit dem Turm- und Rötelfalken war es sehr wahrscheinlich, dass sich diese Verwandtschaft auch in der Wahl der Brutplätze geltend machen wird. Dass die Tatsachen diese Annahme widerlegten, be- zeugt nur, wie in so vielen anderen Fällen, dass die menschliche Logik nur in wenigen Glücksfällen mit so viel Faktoren rechnet, 247 ítélve meg a dolgot kétségtelen, hogy az ;i lényeges különbség, a mely egyrészt a vörös- es fehérkörmii, másrészt a kékvércse oekolo- giájában ily önkénytelenül és minden tendenczia nélkül megnyilvánult, föltétlenül ;izok mellett szól, a kik a tisztára síksági madárrá fejlődött kékvércséi külön génuszba sorolják. A következő forrás, Thienemann F. A. L. : Systematische Darstellung der Fortpflanzimg der Vögel Europas. I. köt. Leipzig, 1825. p. 8, még szintén azt mondja, hogy „az, a mit a madár fészkeléséről tudunk, csak sejtelmeken alapul." Ezek után következik az első biztos hír a kék vércse fészkeléséről Petényi J. Salamon- nak egy Brehm K. LajosIioz intézett levelé- ben, mely Okén „Isis"-ének 1880-iki évfolya- mának 796 — 798. lapjain Brehm utóiratával ellátva jelent meg : idevágó részlete a követ- kező : „Fontos megfigyelések a kék vércséről, Ery- thropus vespertinus Br. (Falco vespertinus Linn rulipes Beseckb) Petbény czinkotai (Magyarország) lelkész tir levelei alapján közli Brehm. Ez a madártan iránt lelkesedő derék fiatal lelkész 1830 márczius 15. a következőket irja : 1826 május 23-án, a Péterin tartott espe- rességi gyűlés alkalmával, kora reggel, míg többi lelkésztársam még aludt, a Péteri mellett levő biliéi erdőben néhány Falco rufipest láttam, egyet egy odvas tölgyből kizavartam, lelőttem és tojásait, a melyeket a német omithologusok közül legalább eddigelé még senki se irt le, kiszeitem. 4 db volt, és habár meglehetősen töröttek, azon kellemetlen kö- rülmény folytán, hogy éppen kibújni készülő fiak voltak bennük, mégis elküldöm Önnek avval a kéréssel, hogy nevem alatt adjon hirt erről a leletről az ornithologiai világnál;, ha csak eddig valaki már meg nem előzött volna. Küldhettem volna ugyan szebbeket is, a mi a jövőben meg is történik majd, de als zur Annäherung der Wirklichkeit not- wendig sind. Vom anderen Standpunkte betrachtet erscheint es unzweifelhaft, dass der wesentliche l'nterschied, welcher in der Ökologie einerseits des Turm- und Rötelfalken, anderseits in derjenigen des Rotfussfalken in so spontaner Weise ohne jegliche Tendenz zum Ausdrucke kam, jedenfalls jenen Recht gibt, welche den zum Charaktervogel der Ebenen entwickelten Rotfussfalken in ein besonderes Genus trennen wollen. Die nächste Quelle, Thienemann F. A. L.: Systematische Darstellung der Fortpflanzung der Vögel Europas. Bd. I. Leipzig, 1825, pag. 8 besagt ebenfalls nur : „was man von der Fort- prlanzungsgeschichte dieses Vogels weiss, beruht nur auf Vermutungen". Nun folgt die erste sichere Nachricht über das Brutgeschäft des Rotfussfalken in einem an Chr. Ludwig Brehm gerichteten Briefe .). Salomon Petényis, erschienen mit einer Nach- schrift Brbhms versehen im Jahrgange 1830, pag. 796 — 798 von Okens „Isis" ; der hieher- gehörige Teil lautet folgendermassen : „ Wichtige Beobachtungen über den rotfiissi- gen Falken, Erythropus vespertinus Br. (Falco vespertinus Linn. rufipes Besecke) von dem Herrn Pfarrer von Pethény zu Czinkota in Un- garn, aus dessen Briefen mitgetheilt von Brehm. Dieser für die Vogelkunde begeisterte junge, würdige Geistliche schreibt mir am 15. März 1830: Den 23. May 1826 bey Gelegenheit unseres Senioralconvents in Péten l war ich so glück- lich in dem nahe bey Péten' gelegenen Billaer 2 Walde, ganz früh, waehrend die anderen Amtsbrüder noch schlummerten, mehrere Falco rufipes zu bemerken, einen aus einer hohlen Eiche vom Neste auszutreiben, zu schiessen, und seine Ey er, welche wenigstens unter den deutsehen Ornithologen bis jetzt keiner beschrieben hat, auszunehmen. Es waren ihrer 4 an der Zahl, und ich schicke sie Ihnen alle vier, aber freylich wegen des unangenehmen Umstandes, dass sie fast zum Auskriechen reife Junge enthielten, recht zerbrochen, mit der Bitte, diesen Fund, wenn ihn noch Niemand gemacht und beschrieben hat. unter meinem Namen den Ornithologen 1 Recte : Péteri. 2 Recto : Billeer. 248 éppen ezeket az először találtakat akartam bemutatni. Ezt, a nyáron át Pest környékén minden ligetben, a folyók fás szegélyein és erdőszé- leken legközönségesebb vércsét magyarul kis vércsének, azaz kis ölűnek nevezik ; némely vidéken annyira gyakori, hogy néhány puska- lövésnyi távolságra 4, 5, sőt 10 db is látható. a mint rétek, ugarok, fűz- vagy nyárfák fölött lebegnek, szítálnak, egymás fölé emelkednek, egymással veszekednek, vagy a szarkákat üldözik, és vijjogó hangjukat hallatják. Már áprilisban érkeznek és szeptember vagy ok- tóber havában végleg elvonulnak. Gyomruk- ban csupa bogarat találtam és pedig főleg ganajtúrókat, a melyeket részben a levegőben fognak el, részben a földről szednek föl. Fészkét csak a legelső alkalommal találtam odvas fában, a hol a tojások mohával és szőr- rel kibélelt gyökérzeten feküdtek. Minden egyébb tojományát szarkafészkekben találtam. Nemcsak a múltévieket, vagy az elhagyotta- kat veszi birtokába, hanem a lakottakat is, a melyekből gyakran társaságban kergeti el a tulajdonosokat, hogy 4—5 tojását lerakhassa. Ezek igen különbözők, sötét rozsdavörösen, majd sötétebben, majd világosabban, sűrűbben vagy ritkábban, hol erősebben, hol gyengéb- ben, nagyobbszeműen vagy finomabban fol- tosak.1 ' Ezek a tojások rendkívül hasonlítanak a vércse- tojásokhoz, éppen olyan változatosak a színben és rajzban, annyira, hogy fehéres alappal bírókat is lehet találni, de mindig- kisebbek. Br." Brehm utóíratának idevonatkozó részei a következők : „Minden természetvizsgáló bizonyára örül velem együtt, hogy végre biztos hírt kaptunk a kék vércse fészkeléséről, és ezért vala- mint a küldött tojásokért ezennel nyilvánosan rovom le köszönetemet tisztelt barátomnak. Legkülönösebbnek tartom azonban azt, hogy a kék vércse elűzi fészkeikről a szarkákat, holott ezeknek éppen oly veszedelmes fegy- vereik vannak, mint neki magának. Ha még bekannt zu machen. Ich könnte Ihnen zwar schönere Exemplare schicken, was auch künftig geschehen wird : allein ich wollte diese zuerst gefundenen Ihrem Ange darstellen. Dieser im Sommer um Pest auf allen Auen, an allen baumreichen Flüssen und in den meisten Vorhölzern gemeinste Falke kommt unter dem ungarischen Namen Kisbércse ' d. h. kleiner Stnssroi/el vor; er ist in mancher Gegend so häutig, dass man auf etliche Schussweiten 4, 5 ja 10 Stück über den Wiesen, Brach- feldern, Weiden und Pappelbäumen schweben, rittein, sich im Fluge übereinander erheben, einander beunruhigen und mit den Elstern kämpfen sieht, wobey sie ihre knirrenden Töne hören lassen. Sie kommen schon im April an, und verlassen uns im September und Oktober gänzlich. In ihrem Magen be- merkte ich nichts anderes als Käfer, und zwar vorzüglich Mistkäfer, welche sie theils in der Luft wegfangen, theils von der Erde aufnehmen. Das Nest fand ich nur das allererste Mal in einem hohlen Baume, wo die vier Eyer auf Wurzelwerk, welches mit Moos und Haaren ausgefüttert war, lagen. Alle anderen Horste dieses Vogels, welche ich sah, standen in Elsternestern. Er nimmt nicht bloss vorjährige, oder verlassene, sondern auch bewohnte, von denen er die Besitzer oft gesellschaftlich wegjagt, um seine 4 bis 5 Eyer hineinzulegen. Diese sind sehr ver- schieden, roströthlich, bald dunkler, bald heller, bald dichter, bald dünner, bald mehr, bald we- niger, bald gröber, bald feiner, dunkel gefleckt,3 s Diese Eyer haben die grösste Ähnlichkeit mit denen der Thurmfalken, ändern wie bei diesen in der Farbe und Zeichnung ab, so dass man einige mit weisslichem Grunde findet, sind aber stets kleiner. Br." Die hierhergehörigen Teile von Brehms Nachschrift lauten folgendermassen : „Jeder Naturforscher freut sich gewiss mit mir, dass wir endlich über die Brut des Roth- fussfalken sichere Nachricht erhalten haben, und ich danke meinem geehrten Freunde dafür und für die gütigst übersandten Eyer hier öffentlich. Am merkwürdigsten aber ist es mir, dass der Rothfussfaike die Elstern von den Nestern vertreibt, da diese doch ebenso gefährliche Waffen haben, wie er selbst. Nimmt man dabei 1 Recte : Kis vércse. 249 fölveszszük azt is. hogy az csak több fajta- bélijének az egyesülése révén lehetséges, ágy az ilyen egyesülés valósággal példátlan. Az közönséges dolog, hogy tarsaságban fész- kelő madarak egyesülve védelmezik a fész- keiket, de arra nem ismerek esetet, hogy egyesüljenek arra, hogy egy pártól elvegyék ,i fészket. Annál különösebb a fenti meg- li jívelés." E közlemény szerint 1830-bcm lényegileg már tisztázva volt a kék vérese fés:kelése. Habár Petényi későbbi monográfiája még sok új részletet hozott, a fő elv, az idegen fészek elfoglalása, már itt is félreérthetetlenül ki volt mondva; saját szavai szerint „fészkét csak a legelső alkalommal találtam odvas fá- ban, minden egyéb tojományát szarka fészekben leltem". A németnyelvű publikálás következ- tében ez az ismeret az egyetemes tudomány számára hozzáférhetővé volt téve. Ily körül- mények között valósággal hihetetlen, hogy a „gyökérzettel, szőrrel és mohával kibélelt odu" szerepel legtöbbször mint fészkelési hely, ellenben a szarkafészek elfoglalása igen gyakran csak mint állítólagos fészkelési mód van föltüntetve. A sziklaüregekről itt szó sincs, a német irodalomban pedig alig aka- dunk a kék vércse fészkelésének oly tárgya- lására, a melyben elő ne fordulnának. A sziklaüregekben való fészkelést a svájezi források is előszeretettel emlegetik. Az első idevágó forrás: Dr. Schinz H. 1! Naturge- schichte und Abbildungen dei Vögel. Leipzig. 1833, p. 21. erre nézve a következőket mondja : ..Készkelését még nem ismerjük. Követ- keztetve abból a fészekből, melyeit Svájcz- ban egy elérhetetlen sziklában találtak, úgy látszik, hogy a vércse módjára ő is sziklában költ; vájjon fákon is, a/, nem tudjuk." Schinz később egyszerűen elhallgatta ezl az adatot s így annak részleteseid) megezáfo- lása fölösleges. A kék vércse fészkelésére vonatkozó hely- telen adatok egyik legnevezetesebb fonása Dr. GiiOobb K. L. Vollständiges Handbuch Aquila XVIII. an. dass ihm diess bloss durch die \ ereiuigung mit mehrern seines Gleichen möglich wird: so ist eine solche Vereinigung ohne Beyspiel. Das ist etwas Gewöhnliches, dass sich gesell* schaftlich brütende Vögel zur Verteidigung ihrer Nester vereinigen, aber mir ist kein Beyspiel bekannt, dass sie dies thnn, um einein Paare das Nest abzujagen, Umso merk- würdiger ist die oben angeführte Beobachtung." Laut diesem Berichte war das Brutgeschäft des Rotfussfalken vm Jahre 1830 seinen Hauptzügen nach scimi, geklärt, obwohl die spätere Monographie Phtknyis noch viele neue Details brachte, war das Hauptmoment, näm lieh das Okkupieren der fremden Horste, schon hier unzweideutig ausgesprochen : seine eigenen Worten lauten: „Das Nest fami Ich mir dus allererste Mal in entent hohlen Baume, alle anderen Horstestanden in Elsternestern.'' Durch die in deutscher Sprache erfolgte Ver- öffentlichung war diese Kenntnis für die Wis- senschaft zugänglich gemacht. Unter solchen Verhältnissen ist es fast unglaublich, dass hauptsächlich „die mit Wurzelwerk, Moos und Haaren ausgefütterte Baumhöhle" als Nistplatz angegeben wird, während das Okkupieren der Elsterhorste sehr oft nur als angebliche Xistweise angeführt wird. Der Felsspalten wird hier gar keine Erwähnung getan, während kaum eine Darstellung des Brutgeschäftes des Rotfussfalken in der deutscher Literatur zu finden ist, in welcher dieselben nicht vor- kommen würden. Das Brüten in den Felsspalten wird noch besonders in der Literatur der Schweiz mit Vorliebe erwähnt. Die erste einschlägige Quelle Dr. H. E. Schinz: Naturgeschichte und Abbü düngen der Vögel. Leipzig, 1833, pag. 21, besagt diesbezüglich folgendes : „Über die Fortpflanzung ist noch nichts bekannt. Nach einem in der Schweiz in einem Felsen entdeckten N'este, zu welchem man aber nicht gelangen konnte, scheint er wie der Thurmfalke in Felsen zu bauen, ob auch auf Bäumen, wissen wir nicht." Schinz ist später stillschweigend über diese Angabe hinweggegangen und kann daher die eingehendere Widerlegung derselben als un- nötig betrachte! werden. Zu den merkwürdigsten Quellen der auf das Brutgeschäft des Rotfussfalken bezüglichen falschen Daten ist Dr. K. L. Gloqbr: Voli- Zi 250 der Naturgeschichte der Vögel Europas. Bres lau. 1834, pag. 33. „Gyakrabban, mini hogy odvas fákban m rakna egy gyökérzetből, m oli ál nil és szőrből készülő fészket. » csókák s még szívesebben a szarkák kényelmesebb fészkeit foglalja el. Ezek közül még az újonnan épülteket, és lakotrakat is elfoglalja, úgy hogy egy pár segítségül össze hív több szomszédot a tulaj- donosok elzavarására. 4 — 5 tojása vöröses, ritkábban fehér alapon rozsdavörös majd vilá- gosabban, majd sötétebben, durvábban vagy finomabban, sűrűbben vagy ritkábban foltos." A tárgyalás kétségtelenül PETKNYinek az .. Zm"-ben megjelentelső megfigyelésein alapul, de sajnos a forrás megnevezése nélkül. Olybá tűnik föl a dolog, mintha Gloger csak emlé- kezetből közölné az adatokat s ezért láthatólag kényelmetlenül is érzi magát az adatok repro- dukálása közben — elárulja azt különös stílusa s valószínűleg ez az oka annak, hogy Petényi adatainak ez a variácziója kevésbbé szerencsésen sikerült. E miatt válik a faod- vakban való egyetlen feszkelési eset typikus. bár kisebb mértékben használt feszkelési módozattá s ezért szerepel a gyökérzet stb. a faoduban mint magarakta fészek. A csóka- fészkek elfoglalása Gloger saját találmánya, s valószínűleg a faodvak és a fészekfoglalás tényének összekapesolásából fakadt, bár az is lehet, hogy Naumann „sziklaüregei'' inspi- rálták. Német földön azonban elfogadták a csókafészkekben való költést s az idevágó adatok BAEDECKERben (1855), XAUMAsxban (18ti0 és 1899), Friederich 1905 évi kiadásában találhatok föl.- GiiOGERnek e helytelen adatai hosszabb életűek lettek, mint a hogyan sejteni lehetett volna Elterjedésüket és fönnmaradásukat pedig az a körülmény biztosította, hogy Naumann J. Ft. átvette őket s evvel hitelességüket igazolta. X.uMANN-nak ez az eljárása annal föltünóbb, mert hiszen éppen úgy érvényt szerezhetett volna a tőle magától közölt helyes adatoknak is, melyeket magyarországi útján közvetlenül ständiges Handbuch der Naturgeschichte der Yöiicl Europas. Breslau, 1834, pag. 33. .Öfter, als er in hohlen Bäumen ein Genist von Würzelwerk sammt Moos und Haaren selbst zusammenträgt, nimmt er die Nester der Dohlen, noch lieber die bequemeren der Elstern ein. Von diesen bemächtigt er sich sogar frisch gebauter und bewohnter, indem alsdann ein Pärchen zur Vertreibung der Eiiren- thiimer noch mehrere Nachbaren als Gehülfen herbeiruft. Die 4—5 Eier sind auf röthlichem, seltener weisslichem Grunde roströthlich. bald heller, bald dunkler, gröber oder feiner, dichter oder sparsamer gefleckt." Diese Darstellung fusst unzweifelhaft auf Pbtenyis in der „Isis" erschienenen Beobach- tungen, leider ohne Quellenangabe. Es hat ganz den Anschein, dass Gloger aus der Erinnerung schöpfte, denn er fühlt sich bei der Reproduktion der Daten augenscheinlieh etwas unbehaglich — es verrät dies der son- derbare Stil — und ist höchstwahrscheinlich dies die Ursache, dass diese Variation der PETÊxYisi-T : Voyage dans la Russie méridionale. Vol. III. Paris, 1841—42. pag. 82. „Ich kann noch eine andere Tatsache fest- stellen, nämlich die, dass der Kott'ussfalke häufig die Nester der Elstern benützt. In Kowalewka am Bug fand ich drei von diesem Falken besetzte Nester, deren Bau es unzweifel- haft Hess, dass sie ursprünglich von Fistern gebaut wurden." l Obwohl dieser Bericht etwas lückenhaft ist. so stimmt derselbe bezüglich des Haupt- moments dennoch mit Petényis Beobachtungen überein. Durchdringen konnte zwar auch dieser nicht, doch ist derselbe mehr oder minder ausführlich bei Dresser(1871), Willibald (1886), Brehm A. (1892) und Menzbier (1895) vorzufinden. Dr. A. Lindermayer: Die Vögel Griechen lands. „Isis", 1843, pag. 328. Enthält bezüglich der Grenzen des Brut- gebietes das negative Datum, dass der Rot- fussfalke in Griechenland nicht brütet. Die Quelle ist deshalb erwähnenswert, weil das Brüten in Griechenland später von mehreren Autoren behauptet wurde, während die neues- ten Forschungen von 0. Reiser die Richtig- keit dieser ältesten Angaben bezeugen. Nach einer Pause von 10 Jahren wird das Brutgeschäft des Rotfussfalken von Chr. J. Hanák in Emlősök és madarak képes természet- rajza. Pest, 1853, pag. 202 wieder erwähnt, doch ist hier nur so viel angegeben, das dasselbe von Petényi entdeckt wurde. „Nest und Eier wurden im Jahre 1826 von Salamon von Petényi im Walde von Bille, und im Auwäldchen von Rákoskeresztúr im Comi- tate Pest entdeckt." Hanák erhielt diese Angabe von Petényi selbst, da er laut dem Vorworte als Ratgeber erwähnt wird. Im Berichte der ..Isis" fehlt das „Auwäld- chen von Rákoskeresztúr", eine andere Quelle aber existiert nicht. Wabrscheinlicb über- nahmen später v. Lovasby und Lakatos von hier aus die Kunde von der Entdeckung Petényis, da ansonsten bei ihnen die Spuren des Berichles in der „Isis" jedenfalls vorhanden wären. Zu den in geringer Anzahl auftauchenden Originalquellen gehört auch Dr. G. Radde : 1 Dresser : Birds of Europe nyomán idézve. Zitat nach Dresser : Birds of Europe. 253 nithólogie Südrusslands Journal f. Orniti). 1854, p. 54. „A Dnieper mellett fészekrakás kii/ben talál- tam őket, úgy láts/.ik, hogy legjobban szere- tik erre a czélra a magas fűzfákat." Szemmelláthatólag csak futólagosan végzett megfigyelésekről van szó, Radde pedig sohase tért vissza többé erre a tárgyra, hogy kiegé- szíthette vagy korrigálhatta volna ezt a fészekrakásra vonatkozó adatát. Az irodalom- ban különösen a „magas fűzfák" szerepelnek, így a következő munkákban: Dressée (1871). Willibald (1886), Brehm (1892), Új Naumann (1899) es Friederich 1905. évi kiadása. A következő forrásmunka az egyedüli a kiil földön, melyben hivatkozás történik Petényi föl- fedezésere. de még ez a hírneves oologiai munka se tudta a kék vércse fészkelésére vonatkozó későbbi tárgyalásokat a helyes útra téríteni. Ez a forrásmunka: Die Eier cm. innerer Durch- messer 19 cm." Laut den Massen ist der beschriebene Horst unzweifelhaft ein Krähennest ; der selbstge- baute Horst des Rotfussfalken wäre unbedingt kleiner, wie sich bei den Beobachtungen von Cerva zeigen wird. Die aus diesem Umstände entspringenden Zweifel werden noch dadurch verstärkt, dass die Eier überhaupt gar nicht erwähnt werden. Diese Mangelhaftigkeit der Darstellung gibt genügende Ursache zur Prä- terierung derselben. Auf unmittelbaren Beobachtungen hissende Quelle ist auch folgende: Taczanowshys mündliche Mitteilung in Nau- ma/rmia. VII. 1857, pag. 1.82. ..Falco rufipes und cenchris, welche beide im Königreich Polen, der erste ziemlich häufig, brüten, nehmen klüglicher Weise die von ihnen früher benutzten Horste. Baumhöhlen etc gleich bei ihrer Ankunft in Beschlag und schlagen mit grossem Muthe alle früher als sie selbst brütenden Eindringlinge zurück. So halten sie ihre gewählten Nistplätze bis zur Zeit des Beginnes ihrer eigenen Portpflanzung, oft ;! Wochen und länger besetzt." 257 Ez a tárgyalás klasszikus példája annak, hogy a tényleg helyes megfigyelésből miként lehet éppen homlokegyenest ellenkező követ- keztetéseket vonni. Lehetetlen észre nem venni, hogy a kék vércse állítólagos fészek- védelme nem egyéb, mint a Petényi tői leírt fészekfoglalás. A megfigyelés teljesen azo- nos, csak az interpretálás különböző. Alihoz természetesen kétség se férhet, hogy e szin- guláris interpretáczióval szemben a megfigye- lők ama többségének kell igazat adni, mely a megérkező kék vércsék viselkedésében a fészekfoglalást állapítja meg. A kék vércse fészkelésének egyik legneve- zetesebb, a helyes adatok terjedését legerő- sebben gátló forrásmunkája a régebbi madár- tani irodalomnak kétségtelenül legkiválóbb terméke : Naumann J. Fr. : J. A. Naumann'* Natur- geschichte der Vögel Deutschlands. XIII. rész. Pótlások. Stuttgart, 1860, p. 114. „Ez a csinos sólyom Magyarország külön- böző, nemcsak dombos sőt egészen sík vidé- kein is fészkel, pl. Pesttől néhány mértföld- nyire keletre, habár nem valószínűtlen, hogy legalább még inkább kelet felé a hegységek határán a közönséges vércse módjára alka- lomadtán sziklaüregekbe, meredek sziklafalak és mély szakadékok nyílásaiba is rakja a fészkét. A fentjelzett vidéken leginkább kész szarkafészkeket foglal el, a melyeket a tulajdonosok többnyire nem engednek át oly készségesen, úgy hogy a sólyompár többnyire kénytelen néhány társát segítségül hívni, bogy közös erővel zavarják el a szarkákat. Egyébként állítólag faodvakba is rakja a tojásait finom gyökórzetre, mohára és szőrre; minthogy azonban azon a vidéken a fák egyáltalában nem gyakoriak, és megfelelő magasaágban levő odvakkal ellátottak még rit- kábban fordulnak elő, s minthogy továbbá a varjú és csókafészkeket nem foglalja el oly szívesen, azért ott rendesen a kényelmesebb szarkafészkekbeu az udvarok közelében neve- lődik föí az ivadéka. Május végen vagy június elején található 4 — h tojása, a melyek a legkisebb sólyomtojások közé tartoznak, hasonlítanak a kis sólyoméihez, vagy ezeknél alig nagyobbak, átlagban V/., hüvelyk hosz- Aquila XVIII. Diese Darstellung gibt ein klassisches Beispiel dafür, wie man aus tatsächlich rich- tigen Beobachtungen genau entgegengesetzte Schlussfolgerungen ziehen kann. Ms ist unmög- lich nicht wahrzunehmen, dass das angebliche Verteidigen des Horstes genau dasselbe ist, wie bei Petényi das Okkupieren des Nestes. Die Beobachtung ist genau dieselbe, nur die Interpretation eine andere Es kann natürlich kein Zweifel darüber obwalten, dass dieser singularen Interpretation gegenüber jenen, in Mehrzahl vorhandenen Beobachtern Glauben geschenkt werden muss, die in dem Verhalten der ankommenden Rotfussfalkeu die Okkupa- tion des Nestes feststellten. Eine der nennenswertesten und die Ver- breitung der richtigen Daten über das Brut- geschäft des Botfussfalken am meisten verhindernde Quelle ist das unbedingt her- vorragendste Werk der älteren ornitholo- gischen Literatur : J. Fr. Naumann: J. A. Naumanns Natur- geschichte der Vögel Deutschlands. XIII. Theil. Nachträge. Stuttgart, 1860, pag. J 14. „Dieser hübsche Falke pflanzt sich in ver- schiedenen, auch in blos hügeligen oder ganz ebenen Gegenden Ungarns fort, z. B. ein paar Meilen östlich von Pest und anderwärts, obgleich nicht unwahrscheinlich, dass er wenigstens an den Grenzen der Gebirge noch weiter östlich gelegentlich auch in Felsen- rissen oder in Spalten hoher Erdwände und tiefer Schluchten, nach Art des Turmfalken, seinen Horst anlegen mag. In obiger Gegend erkämpft er sich gewöhnlich ein fertiges Klster- nest dazu, das die Erbauer, die dort sehr häufig, meistens nicht so gutwillig hergeben, als dass das Falkenpaar, einer zu hartnäckigen Verteidigung nicht gewachsen, sich nicht zuweilen gezwungen sähe, andere seines Gleichen zu Hülfe zu rufen, um gemeinschaft- lich die Elstern daraus zu vertreiben. Sonst soll er auch in Baumhöhlen seine Eier auf feines Wurzelwerk, Moos und Haare legen ; da aber in dortiger Gegend Bäume überhaupt nicht häufig, und solche mit Höhlungen in angemessener Höhe viel zu selten sind, auch Krähen- oder Doldennester weniger gern von ihm usurpiert weiden, so sieht man dort am gewöhnlichsten in den bequemeren Elster- nestern und deshalb in der Nähe der Gehöfte seine Brut aufkommen. Zu Ende des Mai i»:»s sziiak és l'/i hüvelyk szélesek, alakjukra nézve közelebb állanak a gömbhöz, mint az oválishoz, finom szemcsés, sima, de fénytelen héjjuk van, a melynek alapszíne sárgásfehér, de csak helyenként látható, minthogy majd- nem egészen befedik azt halványabb vagy sötétebb rozsdabarna szinű márványszerű rajzolatok, foltok és pontok. Ebből a szem- pontból is csalódásig hasonlítanak a kis sólyom tojásaihoz, valamint abban is, hogy halványabb vagy sötétebb, gyengébb vagy erősebb, ritkább vagy sűrűbb rajzolataik követ- keztében egymástól is nagyon eltérnek, de színezetük mégis kevésbbé vöröses, vagy a vörösbarna szin sötétebb mint azoknál." Ez az első kimerítő tárgyalás a következő elemekből van összerakva. 1. Glooer adatai: a „gyökérzettel, mohával és szőrrel kibélelt" faodvakban való fészkelés; a csókafészkek elfoglalása ; részben a tojások leírása és talán azok száma s végül a szarkák elzavarására való szövetkezés 2. Naumann 1837. évi közlése Petényi adatai nyomán. 3. Petényi adatai, melyeket 1835-ben közölt NAUMANNnal (1. alább) : a varjúfészkek elfog- lalása, az udvarok környékén levő szarka- fészkek okkupácziója, a költési időszak első helyes megjelölése. 4. Naumann saját adatai a tojások nagysá- gáról, részben azok színéről, továbbá a már korábban nyilvánított sejtelem, melyről a PETÉNYitől kapott adatok daczára sem tudott lemondani. Az „Isis"-ben megjelent közleményt Naumann úgy látszik nem ismerte, legalább nem hasz- nálta föl. Az a kérdés már most: mi késztette Naumanní arra, hogy ezt a részben helyes, részben hely- telen adatokat tartalmazó tárgyalást nyújtsa a kékvércse fészkeléséről, holott a PetényiíőI kapott adatokat annál is inkább fölhasznál- hatta volna, mert saját megfigyelései erről a kérdésről nem voltak. A sok lehető föltevés közül már eleve is ki kell rekeszteni azt, a mely Naumanní tudatos mellőzéssel vádolná. oder Anfangs Juni findet man seine 4 bis 5 Eier, die zu den kleinsten Falkeneiern gehören, denen des Merlin an Grösse gleichen oder diese kaum etwas übertreffen, durchschnittlich l'/L, Zoll lang und l1/* Zoll breit sind, an Gestalt der Kugelform näher als dem Oval stehen, eine feinkörnige, glatte, doch nicht glänzende Schale haben, deren Grundfarbe gelblichweiss,doch wenig oder nur stellenweise zu sehen ist, weil sie von einem blassen und dunkleren Rothbraun in marmorartigen Zeichnungen, Spritzflecken und Punkten fest verdeckt wird. Auch hierin sind sie denen vom Merlinfalken täuschend ähnlich, auch hinsichtlich der bleicheren oder dunkleren, der schwächeren oder stärkeren, selteneren oder gehäufteren Zeichnung unter sich nicht wenig verschieden, ihre Färbung indessen weniger in Roth gehalten, oder das Braun- roth düsterer als bei jenen." Diese, neben Petényis erstem Berichte, aus- führlichste Schilderung ist folgendermassen zusammengesetzt : 1. Glogers Daten: das Nisten in der mit „Wurzelwerk, Moos und Haaren" ausgelegten Baumhöhle ; das Okkupieren der Dohlen- nester; teilweise Beschreibung der Eier und vielleicht auch deren Anzahl und schliesslich das gesellschaftliche Vertreiben der Elstern. 2. Naumanns eigener Bericht vom Jahre 1837 auf die Daten Petényis gestützt. 3. Petényis Daten, welche er im Jahre 1835 Naumann mitteilte (s. u.): Okkupieren der Krähenhorste und der in der Nähe der Höfe befindlichen Elsternhorste, erste richtige Be- stimmung der Brutzeit. 4. Naumanns eigene Daten über die Grösse, teilweise über die Farbe der Eier, dann die schon früher geäusserte Vermutung, welcher er, trotz der von Petényi erhaltenen Daten, nicht entsagen konnte. Der Bericht in der „Isis" war. wie es scheint, Naumann nicht bekannt, benutzt wurde er wenigstens nicht. Es ist nun die Frage, was Naumann bewog über das Brutgeschäft des Rotfussfalken diese teilweise richtige, teilweise falsche Daten enthaltende Darstellung zu geben, wo er doch die von Petényi erhaltenen Daten umso mehr benützen konnte, als er über diese Frage keine eigenen Beobachtungen hatte. Aus den möglichen Hypothesen muss diejenige schon 259 Hogy erre nézve eloszlassak minden kétséget, idézem Petényito vonatkozó sorait, a mint azok nagy munkája IX. részének 454. lapján találhatók: „buzgó, sok ismerettel bíró orni- thologus, segédőr a pesti Nemzeti Múzeumnál, az én jóságos kísérőm valamenn\i magyar- országi utamon, a kinek sok önfeláldozásáért végtelenül lekötelezettnek érzem magamat, s a kinek mindezért ezennel teljes szivemből fakadó köszönetet mondok " Magától értetődő dolog, hogy ily kijelentéseket nem tehetett külön-külön mindazoknál a fajoknál, a melyekre nézve adatokat kapott PetènyiîoI, s igy ez a kékvércsénél el is maradt. Másrészt azonban tény az is, hogy Peiknyi- nek alig szerezhetett volna nagyobb örömet, mintha fölfedezését, mely ornithologiai pályája kezdetére esett s igy érthetően igen becses volt előtte, megemlítette volna és éppen erre a fajra vonatkozó bőséges anyagát részlete- sebben adta és méltányolta volna. Petényi ezt valóban kissé zokon is vette, a mint az hátra- hagyott irataiból szerencsésen megmenekült kékvércse monográfiájának következő szavai- ból világosan kitűnik : ..Noha ez a vércse az emberi lakás közelében fészkel — mert hiszen másképp nélkülözné azokat az alkalmatos helyeket, a melyek táp- lálókát szolgáltatják, ügy a fészkeket is. a melyekre reászorul — még sincsen példa reá, hogy úgy, mint legközelebbi fajrokonai : a közönséges és fehérkarmű vércse rendesen teszik, emberi lakásra, magas épületekre, tor- nyokra, falakra, romokra, várakra vagy vár- falakra, végre sziklákra bár csak pihenni is szállott, legkevésbbé pedig, hogy azokon meg telepedett volna. Még vonulás közben sem teszi ezt, mert ilyenkor is inkább telepedik a mező puszta földjére, az utakra, az ugar rögeire, a kaszab» bancsíkjaira. india fákra, ezek között leginkább a fűzekre és nyárfákra, a melyek mindenütt találhatók Igy pl. soha- sem láttam a kékvércsét a budai Gellérthegy sziklásán, odúiban, a hol pedig a közönséges vércse minden évben fészkel ; noha a közel- ben fekvő Nádor-kertben a kékvércse rendesen im voraus ausgeschlossen werden, welche Naumann einer geflissentlichen [gnoration be- schuldigen möchte. Pin diesbezüglich jeden Zweifel auszuschliessen, gebe ich hier das Zitat seiner auf Petén yi bezüglichen Äusserung, welche sich im IX. Teile seines Werkes. pag. 454 befindet: „Eifriger und kenntniss- reicher Ornitholog, Procustos am National- Museum zu Pest um] mein gütiger Begleiter auf allen meinen Reisen in Ungarn, für dessen viele Aufopferungen ich mich unendlich ver- pflichtet fühle und ihm hiermit öffentlich von ganzem Herzen meinen wärmsten Dank dar- bringe." Solche Enunziationen konnten natürlich nicht bei jeder Vogelart gemacht werden, über welche er von Petényi Daten erhielt, und so blieb dieselbe zufällig gerade beim Rotfuss- falken aus. Anderseits hätte er jedoch Petényi kaum eine grössere Freude machen können, als wenn er seine Entdeckung, welche auf den Beginn seiner oriiithologischen Laufbahn fiel und ihm daher sehr wertvoll waren, erwähnt hätte und sein eben für diese Art sehr reichhaltiges Materiale ausfürlicher gegeben und gewürdigt hätte. Petényi verargte ihm dies auch einiger- massen, wie dies aus folgendem Teile seiner der Vernichtung glücklicherweise entronnenen Rotfussfalken- Monographie auch klar hervor- geht : „Wenngleich dieser Falke von menschlichen Wohnungen nie sehr weit brütet, da er ja sonst weder Acker, noch Triften, die; ihm wegen seines Futters, noch Krähen- und Elsternnester haben könnte, an welche er so sehr angewiesen ist, ist dennoch kein Beispiel bekannt, dass er sich je nach Art seiner zwei nächsten Verwandten u. zw.: des Cerch- neis tmnunculus und Naumannii auf mensch- liche Wohnungen, Indie Gebäude, auf Gemäuer, Türme, Kirchen, Schlösser, Stadt- oder Festungsmauern, Ruinen, Felsen gesetzt oder diese gar bewohnt, als Ruhe , Schlaf- oder Brutplätze gebraucht hätte. Dies thut er nicht einmal während seines Durchzuges ; denn er setzt sich entweder im freien Felde auf die blosse Erde, oder auf Fahrstrassen, auf die Schollen der Brache, oder auf Erdhäufchen der Wiesen, manchmal auf Bäume, besonders Weiden, Pappeln, welche es doch überall giebt, nie aber auf Gemäuer u. dgl. So habe 33* L'HO tanyázott és költött. Azt sem tapasztaltam soha, hogy a Hamzsabég magas partomlásai- ban, a hol pedig rendesen legalább tíz pár közönséges vércse és számos csóka fészkelt s a hol úgy a repedésekben mint a lyukakban is éléi;- kész, elfoglalható fészekre találhatott, valaha megtelepedett, vagy ott csak mutat- kozott volna is ; noha az alig puskalövésnyire levő, a Duna ágaitól elválasztott szigetek fáin már költött. Hogyha már most a százszorosan meg- bizonyosodott tapasztalást az állatok életmód- jában is szabálynak veszszük, akkor kimond- hatjuk, hogy a házakon, falakon, omló partokon, romokon és sziklákon való megtelepedés, ille- tőleg fészkelés nem felel meg e vércse ter- mészetének, mert ha költés idején választaná ezeket, akkor egyébkor sem kerülné, a mint- hogy minden madár, még költözködéskor is — pl. a füsti fecske — olyan helyeket keres föl, a hol fajbelije költött. A falak tekinteté- ben hasonló jelenséget a kék vércsénél itt Magyarországon, a hol pedig ezrével költ, addig nem észleltünk s éppen azért nem állhat meg NAUMANNnak amaz állítása, a melyet nagy madárműve első kötetének pótlékában kifejezett, a mely szerint a kékvércse, „nem éppen lehetetlen, hogy keleten legalább a hegységek határán, sziklnrepedésekben. vagy földomlások szakadékaiban, mélyebb szurdo- kokban pedig a közönséges vércse módjára fészket rak" ; ez nincs e madár életmódjának alapos ismeretére alapítva s tartok tőle, hogy a jövőben a tapasztalás sem fogja igazolni, mint nem igazolta NAUMANNnak nem egy állí- tását, a mely ritka madarak előfordulására vonatkozott. Helyesebb lett volna, ha Naumann beérné azokkal az adatokkal, a melyekkel neki 1835-ben szolgáltam. Az is csak puszta sejtelem, a mit Naumann pótolva állit, hogy t. i. a kék vércse „fák odvaiban is finom gyö- kerekre, mohára és szőrre rakja tojásait". Csak egyetlen egyszer — lS26-ban — tapasz- taltam Péteriben, hogy tojásait — s ekkor ith ihn nie auf dem an Löchern und Absätzen so reichen Felsen des Ofner Blocksberges — wo jährlich mehrere Paar Cerchneis brüten und auch sonst widmen — gesehen, obwohl er gleich in dem unweit des Blockberges gelegenen Palatinal-Küchengarten brütend vor- kommt. Ebenso habe ich nie bemerkt, dass er sich in den hohen Uferabstürzen bei Hamzsabég — in deren steilen Wänden wenig- stens zehn Pärchen Cerchneis thmunculus, ausserdem viele Dohlenpaare brüten, und wo er in den Rissen und Löchern schon fertige Nester finden und occupieren könnte — je angesiedelt, oder dort auch nur gezeigt hätte, trotzdem er kaum auf Schussweite auf den, sozusagen an diese Ufer anstossenden. durch Donauarme getrennten Inseln hauset und dort auf verschiedenen Bäumen brütet. Wenn wir nun die hundertfach bewährte Erfahrung und Beobachtung der Tiere als eine Regel in deren Lebensart annehmen, entspricht es nicht der Natur dieses Falken. Gebäude, Gemäuer, Uferlöcher, Ruinen, Felsen und dergleichen zu bewohnen ; denn würde er dies zur Brutzeit thun, dann würde er solche Objecte — nach eben denselben Erfah- rungsregeln auch ausser der Brutzeit besuchen, weil ja alle Vögel, sogar auch während des Zuges, wie z. B. die Rauch- schwalben, solche Plätze aufsuchen, wo sie oder Ihresgleichen, gebrütet haben. Hinsicht- lich der Gemäuer und dergleichen haben wir beim Hotfussfalken — wenigstens hier in Ungarn, wo ihrer jedoch viele Tausende Paare brüten — bis jetzt nie dergleichen bemerkt. Eben deswegen sind jene, in Naumanns Nach- trägen zum I. Band seiner „Naturgeschichte der Vögel Deutschlands", pagina 114, wie folgt ausgesprochenen Vermutungen : „ob- gleich es nicht unwahrscheinlich ist etc." durchaus nicht auf eine genauere Beobach- tung der Lebensart dieses Falken gegründet, oder daraus hergeleitet, und ich befürchte, dass sich Naumanns Vermutung schwerlich je bewähren wird, wie auch so manch andere, wirklich oft sehr gewagte Vermutung, bezüglich des Vorkommens höchst seltener Vögel durch ihre später geschehene Beobachtung nicht bestätigt wurde. Es wäre von Seite Naumanns wahrscheinlich besser gewesen, sich in Bezug auf die Fortpflanzung dieses Vogels damit zu begnügen, was er darüber schon im Jahre L'Ili sem faoduba, hanem — egy tiilkefélébe rakta, mely a fán széltörés folytán keletkezett : a t'a egy rágásban magánosan állott s nagyon valószínű, hogy a fészket itt is eredetileg más madárfaj rakta." Szembetűnik azonnal, hogy bár a neheztelés- nek is van szava ebben a tárgyalásban, ez mégis tulajdonképpen rendszeres vitairat an- nak a czáfolására, hogy a kék vércse szikla- üregekbe, romokba stb. rakja a fészkét. Csak mellékesen akarok itt rámutatni arra a nagyfontosságú tényre, hogy Petényi e bizo- nyítás során mint első alkalmazza az oeko- logiai korreláczió éhét; tisztán ki van mondva, hogy a sziklaüregekben, romokban stb. való fészkelés azért lehetetlen, mert ellentétben áll a faj egyelj oekologiai tulajdonságaival Önkénytelenül is fölmerül az a kérdés, hogy honnan és miért keletkezett ez a terje- delmes, még a legapróbb részletekre is kiter- jedő bizonvítgatás ? Tán nem csalódom, ha abban keresem az okot, hogy a két kutató sokszorosan tárgyalta egymás között ezt a kérdést. Lehet, hogy Petényi a sziklaüregekben való fészkelés kérdésére vonatkozólag nem találta el a megfelelő hangot, lehet, hogy az eredményes, hosszú ornithologiai működésére visszatekintő Naumann viszont Petényi fölfede- zését nem tudta kellően méltatni, a tény az, hogy mind a két tudós idevágó előadása kétség- telenül polemikus s ez azt bizonyítja, hogy talán több ízben is sikertelenül igyekeztek eg) - mást igazukról meggyőzni. Az ellentétek ki- egyenlítése nem sikerült s bizonyára ez volt az oka annak, hogy Naumann a lehetőségig mellőzte Petényi megfigyeléseit. Ez a mellő- zés kihat Naumann stílusára is. Különösen az első mondat, a maga különös szerkezetével nagyon idegenszerűen érint Naumann megszo- kott világos és szabatos előadásával szemben. 1835 von mir als Thatsache mitgeteilt erhal- ten hat. Auch das ist nur blosse Vermutung, was Naumann weiters auf derselben Seite sagl : „sonst soll er auch in Baumhöhlen seine Eier auf feines Wurzelwerk, Moos und Ilaare legen." Ich habe nur ein einzigesmal — 1826 — im Mai zu Péteri gesehen, dass er seine Hier, und zwar nicht in einer Baumhöhle, sondern blos in der Nische eines, oben durch den Wind abgebrochenen, im Waldschlage einsam stehenden Eichenbaumes und ganz wahr- scheinlich nicht im selbstgemachten, sondern vorhin durch einen anderen Vogel bereiteten und verlasseneu Neste gelegt hatte." Es muss sofort in die Augen fallen, dass wenn auch in dieser Darstellung die Appre- hension zum Worte gelangt, dieselbe eigentlich eine regelrechte Polemik bildet, in welcher das Brüten des Rotfussfalken in Felsspalten, Ruinen usw. bestritten wird. Es soll hier nur nebenbei auf die wichtige Tatsache hin- gewiesen werden, dass sich Petényi zu diesem Zwecke als erster der ökologischen Korrelation bedient; es wird klar ausgesprochen, dass das Brüten in Felsspalten usw. schon deshalb unmöglich sei, weil dasselbe mit den übrigen ökologischen Eigenschaften der Art im Wider- spruche steht. Es fragt sich ganz unwillkürlich, weshalb und warum diese ausführliche, sieh auf die kleinsten Details erstreckende Beweisführung"? Ich glaube mich nicht zu irren, wenn ich die Frsache darin suche, dass die beiden Forscher diese Frage des öfteren unter sich besprachen. Möglich, dass Petényi bezüglich des Nistens in Felsspalten nicht den rechten Ton traf, möglich, dass dei- auf eine lange, erfolgreiche ornithologische Laufbahn zurück- blickende Naumann Petényis Entdeckung nicht genügend würdigte - Tatsache ist, ilass die hieher gehörigen Darstellungen beider For- scher einen unzweifelhaft polemischen Cha- rakter tragen, was nur dadurch hervorgerufen werden konnte, dass sie sich mehrmals, jedoch erfolglos zu überzeugen trachteten. Das Schlichten der Gegensätze gelang nicht, und kann dies die Ursache sein, dass Naumann die Beobachtungen Petényib nach Möglichkeit ignorierte. Diese Ignoration ist auch an Nau- manns Stil ersichtlich, so besonders im ersten Satze, dessen eigentümliche Konstruktion sehr 262 Mind a két kutatót e faj fészkelési viszonyai- nak tárgyalásánál bizonyos kényelmetlen ér- zés lepte meg, mely természetszerűen kifej- lődik oly kérdések felelevenítésénél, melyek- ben sokszoros és nem is hevesség nélkül folytatott viták sem tudták az ellentéteket kiegyenlíteni. Azt hiszem, nem tévedek, a mikor erre a körülményre vezetem vissza a két mesternek ebben a kérdésben egymással szemben elfog- lalt álláspontját, mely tudományos meggyőző- désükhöz való ragaszkodásuk következménye volt, tehát nem volt kicsinyes alapja. A tudo- mány szempontjából azonban egy sajnálatos következménye megvolt ennek a dolognak, s ez az, hogy hosszú időre meghiúsult az egyetlen alkalom, a mely a kék vércse fész- kelésére vonatkozó helyes adatok elterjedé sét biztosíthatta volna. Naumann óriási tekin- télye mellett ez éppen olyan könnyen és biztosan ment volna mint az évtizedeken át elfogadott és részben bizonyára még sokáig élő helytelen adatok terjesztése. Az eset nemcsak abból a szempontból érde- kes, hogy mily semmisnek látszó körülmé- nyek idézhetik elő hibás adatok terjedését, hanem arra nézve is, hogy milyen hatalmas befolyást gyakorolt Naumann az utána követ- kező generácziók ornithologiai működésére. Valósággal megingathatatlan tekintély még ott is, a hol nem a közvetlen megfigyelésből merített. Bár mindenki tudta, az adatok föl- használásánál nem gondolt rá senki, hogy Naumann az őszi időszakban látogatott el Magyarországra, a mikor tehát a fészkelést már meg nem figyelhette. Az eset minden- képpen érdekes példa a hibás irodalmi ada- tok keletkezésére és terjedésére nézve. Idősorrendben a következő forrás Dr. Lin- deemaybrA. : Die Vögel Griechenlands. Passau, 1860, p. 16, ugyancsak a szerzőnek már említett első híradásával szemben a kék vércse Görögországban való fészkeléséről tesz emlí- tést. Állítólag magas fákra rakja fészkét. Mondanom sem kell, hogy már ez az állítás is valószínűtlenné teszi a fészkelést. befremdend anmutet gegenüber Naumanns gewöhnlicher klaren und präzisen Darstel- lungsweise. Beid" Forscher wurden bei der Behandlung der Brutverhältnisse des Rot- fussfalken von einem gewissen unbehaglichen Gefühle übermannt, welches sich unbedingt entwickeln muss, wenn sich bei öfter wieder- holten, nicht ohne Schärfe geführten Polemiken die Gegensätze nicht schlichten lassen. Ich glaube kaum fehlzugehen, wenn ich den in dieser Frage eingenommenen Stand- punkt der beiden Forscher auf diesen Umstand zurückführe, welcher eine Folge des Fest- haltens an einer wissenschaftlichen Über- zeugung war, daher keine kleinliche Ursache hatte. Für die Wissenschaft hatte dies jedoch die bedauerliche Folge, dass für lange Zeit hindurch die einzige Gelegenheit zur Verbrei- tung der richtigen Daten über das Brutgeschäft des Rotfussfalken vereitelt wurde. Bei der hohen Auktorität Naumanns wäre dies voraus- sichtlich eben so leicht gelungen, wie die Verbreitung der noch Dezennien hindurch akzeptierten und jedenfalls noch langlebigen unrichtigen Daten. Der Fall ist nicht nur in der Hinsicht interessant, dass wirklich nichtig erscheinende Umstände das Verbreiten der falschen Daten hervorrufen können, sondern auch in der Beziehung, welch mächtigen Einfluss Naumann auf die folgenden omit hologischen Generationen ausübte. Er ist eine unumstössliche Auktorität auch dort, wo er keine unmittelbaren Beobach- tungen bietet. Jedermann musste es wissen, dachte jedoch bei der Benützung der Daten nicht daran, dass Naumann im Herbste Ungarn bereiste, daher das Brutgeschäft auch nicht beobachten konnte. Der Fall gibt ein in jeder Beziehung interessantes Beispiel zur Ent- stehung und Verbreitung falscher Literatur- angaben. InchronologischerReihenfolgeist die nächste Quelle Dr. A. Lindermayer: Die Vögel Griechen- lands. Passau, 1860, pag. 16. Gegenüber dem schon erwähnten ersten Berichte desselben Verfassers wird hier der Botfussfalke als Brutvogel Griechenlands angeführt. Angeblich sollte er seinen Horst auf hohen Bäumen anlegen. Es muss vielleicht nicht besonders hervorgehoben werden, dass schon durch diese Behauptung allein das Brüten unwahr- scheinlich gemacht wird. LT,:! Morris F. Ü. : Natural History of the Nests and Eggs of British Birds. London, 1856 — 1861, Vol. I, 1861, p. 28. l „Fészkeléséről azt állítják, hogy faodvakban költ s hogy néha szarka- vagy egyéb madár- fészkekbe rakja tojásait." A tárgyalás forrása ügylátszik Baedbckeb műve volt. A következő forrás közvetlen megfigyelé- sen alapuló adatokat nyújt, a melyek azon- ban helytelenül interpretáltattak. Tyzenhauz Hr. K.: Oologia ptaJcow polskich. Feldolgozta W. Taczanowsky. Varsó, 1862, p. 35, 36.1 „Végül 1851-ben nyilt alkalmam megtalálni fészkeiket Wolhyniában Kowelsko vidékén. Május elején két pár érkezett meg a falu végén elterülő mocsár égerfaligetébe. Nem gondolva arra, hogy ilyen alkalmatlan helyen fészkelnének, az egyik nőstényt lelőttem. A másik pár megmaradt és csakhamar rakni kezdte hitvány fészkét egy tört csúcsú égerfa tetején mintegy három ölnyi magasságban. Rakta pedig apró száraz vesszőkből és kibélelte mohával, meg friss fűvel. Mikor a fészek elkészült, a nőstény néhány napig állandóan ült benne s végre május 18-án lerakta az első tojást . . . Következő évben július 1-én két fészket találtam a mocsár fölött elterülő erdő szélén fenyőfákon ; ezek csak fűvel vol- tak bélelve, kiszedtem belőlük 5 — 5 tojást." A továbbiakban elmondja, hogy Skinder a Fekete-tenger partvidékén 7 párból álló fész- kelő telepet talált. A fészkek varjúfészekhez hasonlítottak ; az öreg madarak lármázva véd- ték költésüket. Végül elég részletes leírást ad a tojásokról s a következő méreteket adja: 3P0 X 260, 33 0 X 250, 32"0 X 260. A tárgyalásból kétségtelenül kiderül, hogy a szerző nem tudott a kékvércse rendes fész- kelési módjáról ; arra nem is gondolt, hogy költési' számára idegen fészket foglaljon el s így Skkdeb nyilvánvaló tévedését nem korri- gálja. Kétség se férhet hozzá, hogy Skinder 1 A forrást Reiser 0. úrnak köszönöm. Morris F. 0. : Nativral History of the Nests and Eggs of British Birds. London, 1856—61. Vol. I. 1861, pag. 28.1 „Über das Nisten behauptet man, dass er in Baumhöhlen brütet und manchmal seine Eier in die Horste der Elstern oder in andere Vogelnester lege." Quelle dieser Darstellung war, wie es scheint, Baedecker. Die nächste Quelle gibt wieder auf unmit- telbarer Beobachtung beruhende Daten, die- selben wurden jedoch falsch interpretiert. Hr. K. Tyzenhauz: Oologia ptakoiv pols/nch. Bearbeitet von W. Taczanowsky. Warschau, 1862, pag. 35, 36. l „ Endlich hatte ich im Jahre 1852 Gelegen- heit seinen Horst in Wolhynien, in der Gegend von Kowelsko aufzufinden. Anfang Mai erschie- nen zwei Paare in einem Erlengehölze des am Ende des Dorfes gelegenen Sumpfes. Da ich nicht daran dachte, dass sie auf diesem ungeeigneten Gebiete brüten werden, erlegte ich das eine Weibchen. Das zweite Paar verblieb und begann bald seinen liederlichen Horst auf der Spitze einer abgebrochenen Erle in ungefähr 3 Klafter Höhe zu bauen. Derselbe wurde aus schwachen, trockenen Reisern gebaut und mit Moos und frischen Gräsern ausgefüttert. Als der Horst fertig war, sass das Weibchen eine Zeitlang ständig darin und legte am 18. Mai endlich das erste Ei. Im nächsten Jahre fand ich am 1. Juli 2 Nester am Rande des oberhalb des Sumpfes gelegenen Waldes auf Nadelbäumen; diese waren nur mit Gras ausgefüttert und entnahm ich jedem derselben 5 Eier." Im nachfolgenden wird erwähnt, dass Skin- der an der Küste des Schwarzen Meeres eine aus 7 Paaren bestehende Kolonie fand. Die Horste glichen Krähennestern; die Alten ver- teidigten lärmend ihre Brut. Schliesslich wird eine ziemlich ausführliche Beschreibung der Eier gegeben. Eiermasse sind folgende : 31-0X26-0, 33-0X250, 320X200. Aus der Darstellung geht unzweifelhaft hervor, dass dem Verfasser die normale Nist- weise des Rotfussfalken nicht bekannt war; er dachte gar nicht daran, dass der Botfuss- falke für seine Brut auch fremde Nester okku- piere und korrigiert deshalb auch den augen- 1 Die Quelle verdanke ich Herrn 0. Reiser. LT, I egy elhagyott vagy elfoglalt varjútelepen találta a kékvércse fészektelepét. Ilyen körülmények között nem tulajdoníthatok döntő fontosságot annak az állításnak, hogy a kék vércse maga rakta a fészkét. Nem akarom ab ovo lehetet- lenségnek minősíteni azt, hogy itt valóban a kék vércse magarakta fészkét sikerült meg- találni, de utalnom kell arra, hogy a meg- figyelő nem volt tisztában a kék vércse fész- kelésének leglényegesebb mozzanatával, mely nélkül pedig föltétlenül megbízható megfigye- lés el se gondolható. Az adatokat tudomásom szerint, a későbbi szerzők közül senki se használta föl. Ujabb fészkelési módot emlit a következő forrás : Schlegel II.: Museum il' Histoire Naturelle des Pays Bas. T. II. Leide, 1862, p. 32. Falcones. „ Háztetőkre rakja a fészkét, s tojásai hason- lítanak a kába sólyoméihoz.1' Nem tudtam megállapítani, hogy honnan vette Schlegel ezt a háztetőn való l'észkelést, a mely később is előkerül még. Alighanem ez is csak olyan sejtelem, mely a fehérkarmú vércsével való rokonságra van alapítva. Ootheca Wólleyana. Edited by A. Newton. Part I. London. 1864, p. 110-1 12. x A gyűjteményben három kékvércsetojás volt. melyekről sikerült kimutatni, hogy Cochrane gyűjtéséből eredtek. 1863 május 21- én kelt levelében Cochrane megadja a gyűjtés helyét és idejét is; ez Tiszaföldvár, 1850 június 2., a hol annak idején több száz darabot gyűjtött. Newton ezek alapján megállapítja, hogy az angol ornithologusok az első authentikus kék vércsetojásokat CocHRANEnak köszönhetik. Ujabb adatok arról, hogy Cochrane Magyar- ország mely vidékein járt, de lényegeset nem mond. Skrbenskv báró levélbeli közlése a Falco rufipesröl. Der Zoologische Garten. VI, Frank- furt. 1865, p. 109. „Valamennyi fészek a fák koronáinak leg- magasabb részébe voll rakva ; a madár nagy- 1 A forrást Reiser 0. úrnak köszönöm. scheinlichen Irrtum Skindres nicht. Es unterliegt keinem Zweifel, dass Skinder die Rotfussfalken- Kolonie in einer verlassenen oder okkupierten Saatkrähen-Kolonie fand Unter solchen Um- ständen kann der Behauptung über den Horst- bau des Rotfussfalken keine entscheidende Wichtigkeit beigemessen werden. Es kann zwar nicht ab ovo als Unmöglichkeit gestem- pelt werden, dass hier wirklich der selbst- gebaute Horst des Rotfussfalken aufgefunden wurde, doch muss daraufhingewiesen werden, dass der Beobachter mit dem wichtigsten Momente des Brutgeschäftes des Rotfussfalken nicht im klaren war, und dass ohne diese Kenntnis ein unbedingt zuverlässiges Beobach- ten undenkbar ist. Die Daten wurden meines Wissens von keinem späteren Autor benützt. Eine neue Nistweise gibt die folgende Quelle an : II. Schlegel: Museum d'Histoire Naturelle des Pays Bas. T. II. Leide, 1862, p. 32. Falcones. „Er legt seinen Horst auf Hausdächern an; seine Eier gleichen denen des Baumfalken." Ich konnte nicht ausfindig machen, von wo Schlegel dieses Nisten auf den Hausdächern hernahm, welches auch später noch zum Vorschein kommt. Möglicherweise ist auch dies nur eine Vermutung, welche auf die Ver- wandtschaft mit dem Rötelfalken gegründet ist. Ootheca Wolleyana. Edited by A. Newton. Part. I. London, 1864, pag. 110 — 112.1 Die Sammlung enthielt 3 Eier des Rotfuss- falken, von welchen nachgewiesen wird, dass sie von Cochrane gesammelt wurden. In einem vom 21. Mai 1863 datierten Briefe gibt Cochrane auch Ort und Datum an : Tisza- földvár. 2. Juni 1850, wo er seinerzeit mehrere hundert Exemplare sammelte. Newton konstatiert auf Grund dieser Daten die Tatsache, dass die englischen Ornithologen die ersten Rotfussfalkeneier Cochrane ver- danken. Es sind dies neue Daten, welche Gegenden von Cochrane bereist wurden; Wesentliches ist jedoch nichts enthalten. Freiherrn v. Skrbensky's briefliche Mitteilung über Falco rufipes. Der Zoologische Garten. VI Frankfurt. 1865, pag. 109. „Die Horste standen sämmtlich im obersten Theil der Krone, waren im Verhältnisse zum 1 Pi« Quölle verdanke ich Herrn 0. Reiser. l'i,: ságához képest föltűnően nagyok voltak, lazán és rosszul összetákolva. Május második feli- ben 4 — 5 tojás volt bennük, a melyek sárgás vagy zöldesfehérek, néha fahéjbarnák voltak. barnavörös pontokkal és foltokkal igen vál- tozatosan voltak behintve. A költés alig tartott tovább 14 napnál." Skrbessky Ahonyban nagy fészoktelepet fedezett fel, s itt szerezte megfigyeléseit, melyekből kétségtelenül kitűnik, hogy a kék vércsék elhagyott varjútelepen ütöttek tanyát. Hangsúlyozni akarom itt is a/.t a körülményt, hogy a megfigyelés helyes, az interpretálás azonban téves, mert a megfigyelő nem ismerte a kék vércse fészkelési viszonyait. Helyesen van megadva a fészkelési idő is, ellenben a költés időtartama, valamint a tojások szin- leirása helytelen. Az adatokat részben átvettek Lovassy és tőle Lakatos, fölemlítette LbvbrkOhn. Brehm A. E.: Illustriertes Tierleben. Bd. Ill, Hildburghausen, 1866, p. 429. „Májusban készül a fészke, melyet vagy maga szokott rakni, vagy pedig szarkafészek- ből szerelni. A tulajdonosok ezt egykönnyen át nem engedvén, a vércsék gyakran erős küzdelmet vívnak, hogy czéljukat elérhessék; úgy mondják, hogy saját fajtájabeliek közül segítőtársakat is hív ilyenkor. Azt is állítják, hogy a kék vércse szívesen fészkel faodvak- ban, s ez az adat nem is valószínűtlen. A fészekalj négy-öt tojásból áll, melyek igen kicsinyek, gömbalaknak, stb." Tisztára Naumann adatain alapuló tárgyalás, kiegészítve avval, hogy a kék vércse maga is rak fészket. Utóbbi állítás forrása ismeret- len, s így annál kevésbbé vehető figyelembe. mert BaBHiiuek idevágó saját megfigyelései nem voltak. Dubois Cu. F. et Alph. : Les Oiseaux de VJSurope.'KIÌ Ser. T. I. Bruxelles. 1868, p. (17). ' „A fészek apró gallyakból, gyökérzetből és mohából készül, a legtöbb esetben azonban a szarka fészkét foglalja el, es elibe rakja tojásait; ha ez nagyobb ellenállást fejtene ki, ágy társait segítségül hívja. Ezek csakhamar ' A forrást Reiser 0. árnak köszönöm. Aquila XVIII. Vogel auffallend gross, aus grobem Materiale ziemlich locker und lüderlich zusammengefii und enthielten in der zweiten Hälfte des Mai 4 bis •") gelblich oder grünlichweisse, mitunter auch blass zimmtbraune, mit braunrothen Punkten und Flecken sehr verschieden gezeich- nete Eier. Die Brütezeit betrug kaum über 14 Tage." Skbbensky entdeckte in Abony eine grosse Brutkolonie und sammelte hier seine Beobach- tungen, aus welchen es unzweifelhaft hervor- geht, dass die Rotfussfalken in einer verlas- senen Saatkrähen-Kolonie hausten. Ich will auch hier betonen, dass die Beobachtung, richtig, die Interpretation jedoch falsch ist, indem der Beobachter die Nistverhältnisse des Rotfussfalken nicht kannte. Die Angabe der Brutzeit ist richtig, die Brutdauer und Farbenangabe der Hier jedoch falsch. Die Daten wurden teilweise vonLovASSî und Lakatos übernommen und von Lbverkühs erwähnt. Beehm A. E. : Illustriertes Tierleben. Bd. III. Hildburghausen, 1866, pag. 429. „Der Horst wird im Mai angelegt und entweder selbst gebaut oder aus einem Elster- neste hergerichtet. Ein solches geben die rechtmässigen Besitzer nicht gutwillig her; das Falkenpaar muss daher harte Kämpfe bestehen, um sein Ziel zu erreichen: er soll. wie man sagt, oft andere seiner Art zur Hilfe herbeirufen. Man hat behauptet, dass der liothfussfalk gern auch in Baumhöhlungen niste, und diese Angabe ist durchaus nicht unwahrscheinlich. Die vier bis fünf Eier, aus denen das Gelege besteht, situi sehr klein, kugelig usw." Ganz auf die tÍAOMANNSche gegründete Dar- stellung, ergänzt mit der Behauptung, dass der Vogel auch selbst einen Horst baut. Quelle dieser letzteren Behauptung ist unbekannt und kann um so weniger in Betracht gezogen werden, als Brehm keine eigenen diesbezüg- lichen Beobachtungen hatte. Ch. F. et Auen. Dubois: Les Oiseaux de VEurope.XK Ser. T. I. Bruxelles, L868,p (17 .' „Der Horst wird aus schwachen Keisern, Wurzeln and Moos hergestellt; meistens wird jedoch ein Elsteruest okkupiert und legt ei- in dieses seine Hier; leistet diese grösseren Widerstand, so ruft er Seinesgleichen zu In.' Quelle verdanke ich Herrn Û. 1; 34 üüt; hozzá is látnak, hogy a törvényes birtokost. ;t ki többé-kevésbbé erős liarcz titán engedni kényszerül, elűzzék." Naumann adatainak variácziója. Huuülin M. T. : Ornithologie Nordost afri ka s etc. I. kötet, I. rész. Cassel, 1869, pag. 40. „A kékvércse északkeleti Afrikában nem egészen rendes téli vendég. Többnyire 6 — 12 tagból álló társaságokban érkezik Alsóegyip- tomba úgy szeptemberben, nappal a tarlókon tartózkodik, a melyek fölött szitálva ide-oda kóborol, a hol sáskák vannak, a melyeket ez a vércse gyakran röptében is megeszik ; néha aztán leereszkednek ringó durah-szálakra, apróbb bokrokra, sövényekre és kerítésekre, s csak az éj beálltával indulnak alacsonyan szállva az éjjeli tanyára, tamariszk, vagy nabaqu-fákra." Azért adjuk itt ezeket a téli szálláson hasz- nált tartózkodási helyekre vonatkozó meg- figyeléseket, mert igen jól találnak Petényi fent adott érvelésével, és teljesen meg- egyeznek Csató alább következő, s az átvo- nulás közben használt tartózkodási helyekre vonatkozó megfigyeléseivel. Mindakettő meg- erősíti PETÉNYinek azt az állítását, hogy a falak, romok, sziklák stb- megszállása ellenkezik a kék vércse természetével, s azért még vonulás közben se érinti azokat. Goebel H. : Notizen über drei Vögel des Archangelschen Gouvernementes. Journ. f. Or nith. XVII. 1869, p. 322. „Az umani kormányzóságban rendesen az itt igen gyakori szarkák fészkeit foglalja el, különösen akkor, ha nedves lapályok vannak a közelben." Goebel H : Ein Ausflug an die Dnjepermün- dung. Journ. f. Ornith. 1870, p. 144. „A Leman környékbeli pusztáról, Odessa mellett még néhány igen szép fészekaljat kaptam, köztük Tinnunculus alaudarius, cen- chris- és vespertinus tojásokat odvas fűz- fákból és földi lyukakból." Goebel H. : Die in den Jahren 1867 — 69 im Umanscìien Kreise beobachteten Vögel, Journ. f. Ornith. XVIII. 1870. p. 195. Hilfe. Oie sind auch bald dabei, um die recht- mässigen Besitzer, welche nach einem mehr oder minder starken Kampfe nachgeben müs- sen, zu verjagen." Eine Variation der NAUMANNSchen Daten. M. Tu. v. Hedown: Ornithologie Nordost- Afrikas etc. I. Bd. I. Abtheilung. Cassel, 1869, pag. 40. „Wir haben den Rothfussfalken als nicht ganz regelmässigen Wintergast in Nordost- Afrika kennen gelernt. Gewöhnlich erscheint er aber in Gesellschaften von 6 — 12 Stück im September in Unteregypten, hält sich den Tag über auf Stoppelfeldern, über denen er rüttelnd hin und her schweift und wo es zahlreiche Heuschrecken gibt, welche diese Falken oft im Flug verzehren ; zuweilen lassen sie sich dann auf schwanken Ourah- halmen, kleinen Büschen, Hecken und Zäunen nieder und streichen erst mit Einbruch der Nacht niedrig auf ihre Standorte. Tamarisken oder Nabaqu-Bäumen, zu." Wir geben diese Beobachtungen über die Aufenthaltsorte im Winterquartier, weil die- selben den obigen Ausführungen Petknyis sehr gut zustatten kommen und mit den Beobachtungen von Csató (weiter unten) über die Aufenthaltsorte während des Durchzuges vollkommen korrespondieren. Beide bekräf- tigen Petényis Aussage, dass es nicht der Natur des Rotfussfalken entspricht, Gemäuer, Ruinen, Felsen etc. zu bewohnen, und dass er diese Objekte auch während des Zuges nicht frequentiere. Goebel H. : Notizen über drei Vögel des Archangelschen Gouvernements. Journ. f. Ornith. XVII. 1869, pag. 322. „Hier im Umanschen Kreise nimmt er regel- mässig die Nester der Elstern, die hier sehr gemein sind, in Beschlag, besonders wenn sie in der Nähe feuchter Niederungen sich befinden.' Goebei, H. : Ein Ausflug an die Dnjeper- mündung. Journ. f. Ornith. 1870, pag. 144. „Von der Steppe in der Umgegend des Leman bei Odessa erhielt ich noch einige sehr schöne Gelege, darunter Tinnunculus alaudarius, cenchris und vespertinus aus hohlen Weiden und Erdlöchern." Goebel H. : Die in den Jahren 1867 - 69 im Umanschen Kreise beobachteten Vögel. Journ. f. Ornith. XVIII. 1870, pag. 195. 267 „Igen gyakori fészkelő, mely nagyon sokszor szarkafészkekben költ; nedves lapályok közelé- ben szeret tartózkodni. Fészekaljak : 1867-ben első V. 9. 4 friss tojás, utolsó V. 28. 3 „ 1868-ban első V. 17. 3 „ utolsó VI. 9. 1 „ 1st ',«,)- ben első V. 20. 1 „ utolsó VI. 15. 5 költött tojás. Méretek : Fészekaljak száma 1867-ben 2 1868-ban 3 1869 ben 5 Hosszúság Átlag max. min. 37 38 36 36 37 35 37 38 36 Szélesség átlag max. min. 29 29 29 2S 29 A tojások színezete úgy látszik kevésbbé variál, mint Tinnunculus alaudariusnál ; kevés kivétellel többnyire fehéres alapszint és csepp- alakú sötét vagy világosabb (vér) vörös sűrű rajzolatot találtam." Minthogy Goebel összesített adatai még később következnek, itt nem méltatom most ezeket az előzetes közléseket, csak arra a tényre akarok utalni, hogy az irodalom ezek- ről a megfigyelésekről tudomást nem vett, holott közvetlenül a fészkelőterületen végzett megfigyelésekről lévén szó, s ilyen előkelő elterjedt folyóiratban látván napvilágot, szinte kínálkoztak arra, hogy a régi hibás adatok helyére kerüljenek. Dr. Fritsch A. : Naturgeschichte der Vögel Europas. Prag, 1870, p. 70. „Odvas fákba rakja a fészkét, esetleg elhagyott vagy lakott csóka- és szarkafészkeket foglal el s 4—5 tojást tojik, melyek vöröses alapon különféleképpen rozsdavörös színűek." Naumann adatainak kivonata. Boodaniiw M. : A volgavidéki fekete fold mu- dar- és állatvilága. Kasan, 1871, p. 49. (Orosz nyelven.) ' „A pusztai kerületekben nagy számban fészkel, míg az erdős kerületekben aránylag ritka. A kékvércsék szántóföldek közelében fekvő erdőkben fészkelnek és itt tartózkod- nak addig, a míg a fiókák szárnyra kelnek ." 1 A forrást és annak fordítását Harms M. úrnak köszönöm. „Recht häufiger Brutvogel, der sehr oft in Elsternestern horstet; liebt die Nähe von feuchten Niederungen. Gelege : L867 erstes 9. Mai von 1 frischen Eiern, letztes 28. „ 1868 erstes 17. , letztes 9. .Inni 1869 erstes 20. Mai letztes 15. Juni 3 3 1 I 5 bebrütete Maasse : Gelege- zahl •) 1867 1868 3 1869 5 Länge I). .Max. Min. 37 38 36 36 37 35 37 38 36 Breite D. Max. Min. 29 29 29 28 29 Was die Färbung der Eier anbetrifft, so scheint sie weniger zu variieren, als bei Tinnunculus alaudarius, ich habe mit wenigen Ausnahmen meist weissliche Grundfarbe, mit tropfenähnlicher, dunkler und hellerer rothen (Blutroth) dichtstehenden Zeichnung gefunden." Indem Gobbels gesamte Beobachtungen erst später folgen, lasse ich diese vorläufigen Berichte unberührt und möchte nur soviel erwähnen, dass die Literatur von diesen Daten keine Kenntnis nahm, trotzdem es sich um unmittelbare Beobachtungen handelte, welche in einem so vornehmen Journal erscheinend geradezu prädestiniert waren an Stelle der früheren falschen Daten zu treten. Dr. A. Fritsch : Naturgeschichte der Vögel Europas. Prag, 1870, pag. 70. „Sein Nest baut er in hohlen Bäumen, oder benutzt alte oder frische Dohlen- oder Elster- nester und legt 4—5 Eier, die auf röthlichem Grunde verschieden roströthlich geileckt sind." Auszug der NADMANNSchen Daten. Bogdanow M. : Die Vögel und Tiere des Schwarzerdgebietes dir Wolgagegend. Kasan. 1S71 (Kussisch),' pag. 49. „In den Steppenkreisen kommter in grosser Zahl vor, in den Wahlkreisen ist er verhältnis- mässig selten. Die Rotfussfalken nisten in Wäldchen, welche an Feldern gelegen sind, und halten sich hier bis zum Ausfliegen der Jungen" 1 Die Quelle uud deren ( bersetzung verdanke ich Herrn M. Hai: 34* iîliS Főleg a kék vércse fészkelési területének kiterjedésére és a tartózkodási helyre szol- gáltat adatokat : Hiírman Ottó: ^1 Mezőség. II. Erdélyi Múzeum- egylet Évkönyvei. Kolozsvár, 1871 — 73 p. 57. „Rendesen az udvar körüli jegenyefákon költ" (szarkafészkekben). v Fontos adat a „még inkább kelet felé a hegységek határán" való fészkelés szempont- jából, a hol Naumann föltevése szerint szikla- üregekben is fészkelhetne. Jellemző erre a tiszta síkságiakévá fejlő- dött madárra, hogy a hegyvidéktől körülzárt dombos síkság jellegű Mezőségben települ meg és kerüli a tulajdonképpeni hegyvidéket, a hol sziklaüregekben fészkelhetne. Deesser li. E. : A History of the birds of Europe London, 187Ì -81, Vol. VI. p. 93. Falco vespertinus, 1871. Főleg a Hewitson által közölt CocHRANE-féle adatokra támaszkodik ; szerepelnek még Nord- mann és Radde adatai. A tojások leírása Dresser által Magyarországon gyűjtött 9 példányról való. Ezek közül 4 db Tázlárról (nem pedig „Lazlár ' ról) való s ezeket Dresser Frivalds/ky János-íó] kapta. Nagyságuk maximumban 1"5 X 1*2, minimumban 135 X 115 inch. A fiókák pehelyruhája fehér -- ez a pe- helyruha első helyes leírása. CocHKANEiiak már említett helytelen adatai korrektura nélkül vannak átvéve, igy pl. a magyarországi Corvus corone fészek is. Yarreld W. : A History of British Birds. IV. ed., London, 1871—73, p. 71. Ugyancsak Cochrane adatai Hewitson nyo- mán ugyanazokkal a tévedésekkel. Tojás- méretei: 1*37— L47XL13 — ITO inch. szinten Hewitson adatai. HoLTz L. : über Brutvògél Südrusslands. Journ. f. Ornith. XXI, 1873, p. 140. ,.A fészekrakáshoz szolgáló anyag a külső- höz ágak, a béléshez hársfaháncs. A tojás 1 Pótló megjegyzés Herman 0. : Petényi J. S. élet rajzában. Budapest 1891, p. 77. Gibt hauptsächlich über die Grenzen des Brutgebietes und über den Aufenthaltsort Aufschlüsse. Herman 0. : A Mezőség. II. Erdélyi Muzeum- egyletÉvkönyvei. Kolozsvár, L87 1 — 7:!. pag.57. „Brütet gewöhnlich in der Umgebung der Gehöfte auf Pyramidenpappeln" (in Elster- nestern).1 Wichtige Angabe über das Brüten „noch weiter nach Osten an der Grenze der Gebirge", wo dieser Falke nach der Annahme von Naumann auch in Felsspalten brüten könnte. Es ist charakteristisch für diesen vollkom- men zum Bewohner der Ebenen entwickelten Vogel, dass er sich in der von Bergen um- schlossenen Hiigelebene Mezőség ansiedelt, das eigentliche Bergland jedoch, wo er in Felsspalten brüten könnte, meidet. Dresser H. E. : A History of the bints of Kor,,,,,: London, 1871—81. Vol. VI., pag. '.13. Falco vespertinus 1871. Stützt sich diesbezüglich hauptsächlich auf die Daten von Cochrane, welche nach Hewitson zitiert werden. Ausserdem werden noch die Beobachtungen von A. v. Nordmann und G. v. Radde gegeben. Die Beschreibung der Eier wird nach neun in Ungarn gesammelten Exem- plaren Dressers gegeben. Viere derselben stam- men aus Tázlár (nicht Lazlár) und erhielt Dresser dieselben von Johann v. Frivaldszky in Budapest. Grösse derselben im Maximum: 1 5 X 1"2 inch, im Minimum 1'35 X 1*15 inch. Das DunenMeid wird weiss angegeben — die erste und richtige Beschreibung desselben. Die bei Cochrane schon weiter oben berühr- ten Ungenauigkeiten, namentlich das Nest von Corvus corone, werden ohne weitere Kor- rektur augeführt. W. Yarreli, : A History of British Bin/s IV. edit. London 1871—73, pag. 71. Ebenfalls Cochranes Daten ans Hewitson ebenso ungenau wie dort. Die Eiermaasse 137— 147 X 113— 1-16 inch, ebenfalls aus Hewitson. Holtz L.: Über Brutvögel Südrusslands. Journ. f. Ornith XXI. 1873, p. 140. Horstbaumaterial zum Rohbau: Zweige, zur .1 usfütterung : Lindenbast. 1 Ergänzende Bemerkung in Herman 0. : ./. S. v. Frinivi. Budapest, 1891, pag. 86 Jli'.l lerakásának ideje június közepe. A tojások különféle költési stádiumban vannak. Egy hármas fészekalj alapján a méretek a követ- kezők : hosszúság : átlag 36 mm, minimum 36 mm, maximum 37 mm. szélesség : átlag = maximum = minimum = 28 mm. BoiiTZ leírása alapján mindenkinek arra kell gondolnia, hogy a kékvércse magarakta fészkét írta le. Itt is megismétlődik az az eset, hogy a szerző nem lévén tisztában az illető faj természetrajzával, öntudatlanul is, és egyéb- ként helyes adatok alapján, téves közléseket ad a kérdésről. Hogy itt szó se lehet a kék vércse magarakta fészkéről, arra nézve elég- nek tartom a hivatkozást arra a körülményre, hogy Holtz 1871-ben Goebkl vendége volt, l a ki a kék vércse fészkelésére vonatkozó igazán kimerítő tárgyalásában okvetlenül megemlítette volna Holtz szerencsés lele- tét, a melyre ő hosszú évek során se tudott ráakadni. Savi C. P. : Ornitologia Italiana. Opera postuma del Prof. Savi. 1. Firenze, 1873, p. 179- „Hogy fészkel-e a kék vércse Olaszország- ban, azt nem tudom. Az auktorok szerint erdő- széleken levő magas fákra rakja a fészket, de lehetőleg igénybeveszi az elhagyott szarka- fészkeket is, hogy a fészekrakástól szabadul- jon. Schlegel szerint Görögországban, a hol néhány pár fészkel, háztetőkre rakja a fész- két. Számszerint 3— 6 tojása meglehetős gömbalakii, világos szürkés vöröses, sötét barnavörös foltokkal behintve. " Indifferens, a/, irodalmi adatokai föltételesen elfogadó tárgyalás. Schlegel adatai szerint Görögországban fészkelne a kék vércse, de ez Reiser legújabb adataival ellenkezik ; a ház- tetőkön vab'i l'es/.kelés különben szinten igen lerontja az adat bitelét. FiiivAi.nszKY Imkh : Jellemző adatok Magyar- ág faunájához. Akad. Évkönyvek XI. (1864 69) IV darab L865 re Budapest. L876, pag Wl'.i. 1 Goebel M.: Die Vögel des Kreises Uman. p. 31. I.ri/pzeit: Mitte Juni. Die Hier zeigen verschiedene Brutstadien. Eiermaasse von drei Eiern eines Geleges: Lunge: Durchschnittlich 36 mm. Minimum 36 mm. Maximum 37 nun. Breite: Durchschnittlich = Minimum Maximum = 28 mm. Auf Grund der Beschreibung von Holtz muss man jedenfalls auf den Gedanken kom- men, dass er den selbstgebauten Horst des Kotfussfalken beschrieb. Auch hier wieder- holt sich der Fall, dass der Verfasser mit dem Wesen der Frage nicht im klaren ist und deshalb auf Grund richtiger Beobach- tungen unabsichtlich falsche Daten über illé- seiben gibt. Dass es sieh hier nicht um deu selbstgebauten Horst des Rotfussfalken han- deln kann, diesbezüglich glaube ich, dass es genügend ist, sich auf den Umstand zu be- rufen, dass Holtz im Jahre 1871 bei Goebel zu Gast war,1 der es in seiner wirklich aus- führlichen Darstellung der Brutverhältnisse des Rotfussfalken kaum unterlassen hätte, den glücklichen Fund von Holtz, welches gleichen er während langer Jahre nicht fin- den konnte, zu erwähnen. Savi C. P. Ornitologia Italiana. Opera pos- tuma del Prof. Savi. Bd. I. Firenze, 1873, p. L79. „Ob der líotfussfalke in Italien brütet, weiss ich nicht. Laut den Auktorén baut er -ein Nest auf grosse Bäume am Waldrande, doch benützt er womöglich auch alte verlassene Nester der Elstern, um sich vom Nest bauen zu entheben. Schlegel berichtet, dass er in Griechenland, wo er in einigen Paaren brü- tet, sein Nest auf Hausdächern errichtet. Die 3 — 6 Eier sind ziemlich kugelförmig, hell graurötlich mit dunklen braunroten Flecken übersäet." Indifferente, die Literaturquellen nur be- dingungsweise akzeptierende Darstellung. Laut Schlegel soll der Rotfussfalke in Griechenland horsten, doch steht dies mil Reisers neuesten Forschungen im Widerspruche. Das Nisten auf Hausdächem schadet der Glaubwürdigkeit der Angabe ebenfalls. Embrice v. Frivaldszky : Jellemző adatok Ma- gyarország faunájához. Akad. EvkönyvekXI. (1864 (Üt) IV. Stück tur L865. Budapest, L876, pag. 139. 1 Gokbbl H.: Die Vögel des Kreises Uraan, p. 31. 270 „Nálunk kivált az alföldön s a Cserháton erdős s ligetes helyiségeken, ősszel az ugar- földeken igen gyakori; itt évenként rendesen költ ; fészkében, melyet többnyire varjúk és szarkáktól erőszakol ki, áprilisban négy-öt rozsdavöröses, világosabban vagy sötétebben tarkáit tojása található." A fészkelés maga és a tojások száma helyes, de a fészkelési idő feltétlenül túlkorai — lehet, hogy az „április" „lapsus calami" „május" helyett. Említésre méltó talán még az, hogy ebben a közleményben van a kékvércsének (â és 9) első magyarországi képe. Lovassy Sándor : A magyarországi sólyom- félék fészkelési módjairól. Természettudományi Közlöny VIII. Budapest. 1876, pag. 111. „A rónák erdeit lakja. Szántóföldek, legelók s egyáltalán szabad terekkel határos erdőkben fészkel. Erdőszerü facsoportokban is feltalál- ható fészke. Fészkét és tojásait először kitűnő ornithologusunk, néhai Petényi Salamon János fedezte fel Pestmegyében a biliéi erdőben. A fészek anyagát galyak, agyag, eyökerek, gyapjú stb. képezi, mely rendesen varjak és szarkák elhagyott, vagy azoktól — gyakran erős harcz által — elerőszakolt fészke, általa kijavítva. Némelykor tágas természetes faod- vakban is költ. Májusban rakja le tojásait. Négy-öt tojásainak alapszíne sárgásfehér, rozs- davörös s barnafekete foltokkal; a foltok egyenletesen vannak eloszolva, miáltal a raj- zolat az egész felszínen egyöntetűnek látszik. A héj belső felszíne sárgásfehér. A tojások hossza 3'5 cm, szélessége 3'0 cm. Tojásait a nőstény 18 napig üli. Tojása a Thiiinncuh.is alaudrtrins. Hypo- triorchis subbuteo s aesalon tojásaitól csakis csekélyebb nagysága, az Accipiter visusètòì pedig a héj belső felszíne által különbözik." Petényi ,,Isis"-beli levele óta ez a legkime- rítőbb és legpontosabb hír a kék vércse fész- keléséről ; főleg saját megfigyelésekre támasz- kodik és teljesen megegyezik Petényi adataival. Az nem tűnik ki a közleményből, hogy ismerte-e Petényi levelét. Nem hihető azonban, hogy behatóbban ne méltatta volna PETÉNYinek ezt „Bei uns ist er besonders in der Tiefebene iind im Cserhát an bewaldeten Stellen oder in Auen, im Herbste auf den Brachfeldern recht häufig; er nistet auch hier alljährlich und findet man in seinem Horste, welchen er den Krähen oder Elstern gewöhnlich ge- waltsam abjagt im April 4 — 5 rostbraune, heller oder dunkler gezeichnete Eier." Die Nistweise selbst und die Eieranzahl sind richtig angegeben, die Zeit der Eier- ablage aber unbedingt viel zu früh — mög- licherweise ein „lapsus calami" statt „Mai". Erwähnenswert ist vielleicht noch, dass diese Schrift die erste aus Ungarn bekannte Abbil- dung des Rotfussfalken (r? und 9) enthält. Alexander v. Lovassy: A magyarországi só- lyomfélék fészkelési módjairól. Természettudo- mányi Közlöny VIII. pag. 111. Budapest, 1876. „Bewohnt die Wälder der Tiefebene. Ni- stet in solchen Wäldern, welche an Felder, Viehweiden und überhaupt an freie Plätze stossen, auch in Baumgruppen. Nest und Eier wurden zuerst von weiland J. S. v. Petényi, unserem hervorragenden Ornithologen im Walde von Bille im Komitate Pest entdeckt. Horstbaumaterial bilden Zweige, Lehm, Wur- zeln,Wolle usw. und wird der Horst gewöhnlich in verlassenen oder mit Gewalt -- oft nach harten Kämpfen — eroberten und von ihm ausgebesserten Krähen- und Elsternestern an- gelegt. Manchmal nistet er auch in weiten, natürlichen Baumhöhlen. Seine Eier legt er im Mai. Die Grundfarbe der 4 — 5 Eier ist gelblichweiss mit rostroten und schwarz- braunen Flecken ; diese Flecken sind gleich- massig verteilt, wesshalb die Zeichnung auf der ganzen Oberfläche einheitlich erscheint. Das Innere der Schale ist gelblichweiss; die Länge beträgt 3'5, die Breite 3 cm. Die Eier brütet das Weibchen im 18 Tagen aus. Die Eier unterscheiden sich von denen des Tinnunculus alaudarius, Hypotriorchis sub- buteo und aesalon nur in der geringeren Grösse, von denen des Accipiter nisus durch die ver- schieden gefärbte Innenseite der Schale." Es ist dies seit dem Erscheinen von Petényis Briet in der „Isis" der eingehendste und ge- naueste Bericht über das Brutgeschäft des Rotfussfalken, welcher sich hauptsächlich auf eigene Beobachtungen stützt und mit Petényi vollständig korrespondiert. Ob Lovassy Petényis Publikation kannte, ist nicht zu entnehmen. 271 a felfedezését, s igy valószínű, hogy csak HanAk révén szerzett erről tudomást. Habár nem bizonykodik oly határozottsággal az ellen, hogy ez a sólyom fészket rakna, azért ő is csak az elfoglalt fészkek kijavítá- sáról emlékezik meg. A „tágas természetes faodvak," a melyekben „némelykor* szintén költ, igen jól találnak Petènti idevágó adatai- val. Egészen új dolog a 18 napos költési időszaknak pontos megállapítása. A tojások leírásában is új adatok vannak, így a héj belső fölszine mint megkülönböztető jegy. Riebenthal 0.: Die Raubvögel Deutsehlands etc. Cassel, 1876, p. 287. „Fészkét magas fűzfákra rakja. Hacsak teheti szarkafészkekben költ, ha ezek nedves rétek közelében vannak " Ezután Müller adatai következnek, I. pag. 256. „A fiókák neveléséről keveset tudunk ; mint- hogy azonban költőfolttal bíró hímet lőttek, azért föltehető, hogy ez is résztvesz a köl- tésben, ellentétben a vörös vércsével, mely ezt nem teszi.'' Radde és Goebel adatai. Első megállapítása annak, hogy a költést a hím és nőstény fel- váltva végzik. Sintenis Testvérek: Zur Omis der Dob- rudscha. Journ. f. Ornith. XXV. 1877, p. 61. „Közönséges a Dunadelta erdeiben, a hol telepesen fészkel és pedig elhagyott szarka- fészkekben." Az egyetlen hitelt érdemlő adat a kék vércse dobrudzsai fészkeléséről ; néhány szóval is oly preczize megadja a kék vércse fészkelésének legjellegzetesebb tulajdonságát, hogy alig lehet kétségbevonni a megfigyelés helyességét, da- czára annak, hogy a legújabb időben nem kisebb kutató, mint Reiser 0. egyenesen két- ségbevonja a kék vércse dobrudzsai fészke- lését. L907 ápr 17-én kelt levelében erre vonatkozólag a következőket írja : ..Az iroda- lomban még mindig vannak idevágó téves adatok, így pl. a kék vércse fészkelése Bul- gáriában és a Dobrudzsában. A valóságban a Balkán-félsziget egész területén mindeddig Es ist jedoch kaum wahrscheinlich, dass er die Entdeckung desselben nicht eingehender behandelt haben würde, und dürfte die Kunde desselbend aber jedenfalls Hanák entnommen sein. Ein Selbstbauen des Horstes wird zwar nicht so energisch bestritten wie bei Petényi, doch wird auch hier nur das Ausbessern der okkupierten Nester erwähnt. Auch die „wei- ten natürlichen Bautnhohlen", welche „manch- mal" angenommen werden stimmen sehr gut mit Peténtis Daten. Ein ganz neues Element bildet die sichere Feststellung der Brutzeit mit 18 Tagen. Auch die Beschreibung der Eier zeigt einige neue Momente, so die Innen- seite der Schale als Unterscheidungskriteriuni von ähnlichen Eiern. 0. v. Riesenthal: Die Raubögcl Deutsch- lands etc. Oassel, 1876, pag. 287. „Zum Nestbau dienen ihm hohe Weiden. Wenn er irgend kann, bemächtigt er sich der Elsternester, wenn sie in der Nähe feuchter Wiesengründe stehen." Es folgen dann die Angaben Müllers vide pag. 256. „Über die Erziehung der Jungen ist wenig bekannt; da ein Männchen mit Brutflecken geschossen worden ist, darf man annehmen, dass'es auch brütet, im Gegensatze zum Thurm- falken, welcher sich damit nicht beschäftigt." Die Angaben von Radde und Goebel. Erste Feststellung dessen, dass Männchen und Weib- chen abwechselnd brüten. Gebrüder Sintenis : Zur Omis der Dob- rudseha. Journ. f. Ornith. XXV. 1877, p. 61. „Gemein in den Delta Wäldern, wo er kolonienweise brütet und zwar in alten El- sternestern." Die einzige glaubwürdige Angabe über das Brüten des Rotfussfalken in der Dobrudscha, mit einigen Worten wird die charakteristichste Eigenschaft des Brutgeschäftes des Rotfuss- falken so treffend angegeben dass man an der Richtigkeit der Beobachtung kaum Zwei- fel hegen kann, trotzdem in der neuesten Zeit das Brüten des Rotfussfalken in der Dobrudscha von keinem geringeren Forscher als 0. Heiser geradezu bezweifelt wurde. In einem vom 17- April 1Ü07 datierten Briefe schreibt er diesbezüglich folgendes: „In der Literatur sind noch immer einige Unrichtigkeiten, so z. B., dass der Rotfuss- 272 m il; senki sem talált fészkelő párt, mert ez a vércse itt mindenütt csak átvonuló: tavaszszal észak felé tart és csak gyér számban látható, őszszel délnek vonul." A két megbízható adat egybevetése arra mutatna, hogy a kék vércse az utolsó harmincz esztendő alatt veszett ki a Dobrudzsából, mint fészkelő madár. Goebel H. : Über die Vögel des V manschen Kreises. Pótlék. Journ. f. Ornith. 1879, p. 266. „1875-ben ugyanazon a fán két vetési varjú- fészket is találtam, a melyek a kék vércsétől voltak elfoglalva ; az egyik fészekalj feltűnő kis méreteket mutatott: 33X25-5. 32X26, 32X25*5; súlyuk egyenként 16, 15, 17 gran volt." Az első tojássúlyok. Goebel apróbb előzetes közlesei után most már sorra kerül összes adatait egyesítő munkája : Goebel II.: Die Vögel des Kreises l'unni stb. St. -Petersburg, 1870, p. 22—27. „Nyári tartózkodási helyét legszívesebben nedves lapályok, mocsarak és folyók közelé- ben, kertekben és faülíetvén vekben választja; gyér tölgyesekben már ritkábba i, a sűrű szál- erdőben sohase található." Maga talán sohase rak fészket a kék vércse. hanem ezen a vidéken legszívesebben a varjú- telepek vagy szarkák, ritkábban a dolmányos varjak fészkeit foglalja el. Ennek következté- ben teljes fészekaljak alig találhatók június eleje előtt, a mikor a fiatal varjak és szarkák már kirepültek; ha azonban már előbb is szert tehet valamelyik fészekre, akkor alig költ későbben, mint a vörös vércse, mert L872-ben már június elsején találtam hat fiókát egy dolmányos varjú rakta fészekben. Né/.etem szerint a kék vércse telepes fészkelésére is ugyanaz áll, a mit a vörös veresénél emlí- tettem ; ezt t. i. az idézi elő, hogy véletlenül sok alkalmas fészkelőhely van egymás köze- lében, mert hiszen egész magányosan fekvő kertekben is évről évre találhatók egyes fesz- falke in Bulgarien und der Dobrudseha brüte. In Wirklichkeit hat im gesamten Gebiete der Balkanhalbinsel noch kein Mensch ein Horst- paar gefunden, denn überall zieht der Falke hier nur durch: gegen Norden im Frühjahr und spärlich zu beobachten, im Herbst ge- gen Süden. Das Resultat der beiden zuverlässigen Be- obachtungen wäre daher, dass der Rotfuss- falke während der letzten dreissig Jahre aus der Dobrudseha als Bratvogel ver- schwand. Goebel EL: Über die Vögel des Umansehen Kreises. [Nachtrag). Journ. f. Ornith. 1879, pag. 266. „1875 fand ich auf ein und demselben Bauine zwei Horste der Saatkrähe von die- sem Falken belegt; das eine Gelege à 3 Stück zeichnete sich durch ungemeine Klein- heit aus: 33X255, 32X26, 32X255 mm. bei 16, 15, 17 Gran Gewicht." Die ersten Eiergewichte. Nach diesen kleineren vorläufigen Berichten Goebel folgt nun seine Arbeit, welche seine bisherigen Daten vereinigt. Es ist dies: Goebel H. : Die Vögel des Kreises Uman etc. St. -Petersburg, 1879, p. l'2— "27. „Den Sommeraufenthalt wählt er am lieb- sten in der Nähe von feuchten Niederungen, Sümpfen und Flüssen, in Gärten und Baum- plantagen, in lichten Eichenwäldern findet man ihn selten, im geschlossenen, dichten Hochwalde niemals. Selbst baut E vespertinus wohl nie einen Horst, sondern nimmt hier zu Lande am lieb- sten die Nester in Saatkrähen-Kolonien oder von Pica caudata, zuweilen auch von Corvus cornix ein. Daher findet man auch volle Gelege nicht vor Anfang Juni, nachdem die jungen Krähen und Elstern schon ausgeflo- gen sind ; gelingt es ihm jedoch früher eines Nestes habhaft zu werden, so legt er nicht später als T. alaudarius, denn schon am 1. Juni 1872 fand ich sechs einige Tage alte Junge in einem Horste, der augenscheinlich von C. cornix erbaut war. Auch für den Rothfuss- falken gilt, meiner Ansicht nach, das vom Thurmfalken in Bezug auf das kolonienweise Brüten Gesagte; die vielen zufällig nahe- stehenden Brutstellen begründen es, denn man findet auch in ganz einsam liegenden Gärten Jahr aus, Jahr ein ein einzelnes Brut- 273 kelő párok, holott a valódi telepes fészkelőknél egy fészkelő pár megjelenése után már rövid idő múlva is sok új pár települ hozzájuk. Egy fészekalj normálisan 4—6 tojásból áll. A gyűjteményemben levő 1U8 tojás méretei a következők : Átlag max. min. Hosszúság 36'5 mm 415 mm 320 mm Szélesség 294 „ 31-5 „ 25.5 „ Súly 20.9 gran 24 gran 15 grati Ezeken kivül részletes tojásleírást tartal- maz a munka, valamint gondos összeállítást, miként, lehet a kék vércse tojásait a vörös vércse tojásaitól megkülönböztetni. Az ide- vágó rendkívül fontos és szubtilis vizsgálatok eredménye szerint a megkülönböztetés a leg- több esetben lehetséges, de a tojások bizo- nyos százalékára nézve az összetévesztés lehetősége mindig fönnmarad. Első tekintetre megállapítható, hogy Gobbel és Petényi megfigyelései nemcsak lényegükben, hanem részleteikben is teljesen összevágnak. Az adatok kritikai megbirálása szempontjából igen fontos az a megállapítás, hogy azok a kutatók, a kiknek sokszoros alkalmuk volt saját tapasztalatokat gyűjteni, tökéletes egy- értelműséggel tárgyalják a kérdést. Ily módon csak természetes, ha ezeket a megfigyelési eredményeket tekintjük normának, nem pedig azokat, a melyek futólagos megligyelésekből és azok téves interpretálásaiból adódtak. Csodálatos fátum üldözi éppen azokat a tárgyalásokat, a melyek helyes képet nyúj- tanak a kérdésről. így Goebei, kimerítő és minden tekintetben helyes adatai éppen csak Sebbohm műveibe tudtak bejutni, ellenben a német irodalom nem vett tudomást róluk. Palmkn J. A. és SundmanG.: Finnische Vogel- eier. Helsingfors, 1881, p. XII. „1875. jun. 13-án Gorkiban (60V2° é. sz.) egy odvas fenyőben 4-es fészekaljat talál- Aquila XVIII. paar vor, oline dass im Laufe (lei1 Zeit an- dere sich demselben anschliessen, während bei wirklich von Natur gesellig brütenden Vögeln das Erscheinen eines Brutpaares in kurzer Zeit die Ansiedelung vieler anderer Paare nach sich zieht. Die Normalzahl der Eier eines Geleges ist 4 — 6 Stück. Die Maasse von 108 Eiern meiner Samm- lung sind: Dsch. Max. Min. Länge 36'5 mm 415 mm 320 mm. Breite 29"4 , 3P5 „ 25"5 „ Gewicht 209 grau 24 gran 15 gran Ausserdem enthält die Arbeit eine aus- führliche Beschreibung der Eier, sowie eine sorgfältige Zusammenstellung, wie die Eier des Rotfussfalken von denen des Turmfalken unterschieden werden können. Laut diesen ausserordentlich genauen und subtilen Unter- suchungen ist das Unterscheiden in den meisten Fällen möglich, doch verbleibt für einen ge- wissen Prozentsatz die Möglichkeit einer Ver- wechslung noch immer oifen. Es ist auf den ersten Blick zu sehen, dass die Beobachtungen Goebei.s und Petényis nicht nur im Wesentlichen, sondern auch in den Details vollkommen übereinstimmen. Für die kritische Beurteilung der Daten ist diese Feststellung sehr wichtig, da gerade diejeni- gen Autoren, welche vielfache Gelegenheiten hatten, eigene Beobachtungen zu sammeln, die Frage vollkommen einheitlich behandeln. Es ist daher nur natürlich, wenn diese Be- obachtungsresultate als Norm gelten müssen, nicht aber jene, welche auf flüchtige Be- obachtungen und deren unrichtige Interpre- tation gegründet sind. Ein sonderbares Fatum scheint jedoch gerade jene Berichte zu verfolgen, welche ein richtiges Bild der Frage hätten ergeben können. So konnten die ausführlichen und in jeder Beziehung richtigen Daten Gobbblb, nur in Seebohms Werke Einlass finden, wäh- rend die deutsche Literatur dieselben nicht zur Kenntnis nahm. Palmer J. A. und Sundmann G.: Finnische Vogeleier. Helsingfors, 1881, p. XII. „Am 13. Juni 1875 wurde in Gorki (601/,,0 N. Br.) in einer hohlen Fichte ein 4-er Ge- 35 274 tak, melyek közül három darab a következő méretekkel birt : 382 X 29"5, 382 X 29'5, 373 X 304 mm." Lakatos Károly : Magyarország nappali orrmadarai. Szeged, 1882, p. 42. „Úgy látszik ő maga nem épít, hanem elhagyott szarka- és varjúfészekben vagy faodúban költ. Tanyáját mint a közönséges vércse, emberi lakok közelében szereti fölütni. Többnyire magas jegenyén és fehér nyárfán fészkel, elhagyott vagy elerőszakolt szarka- fészkekben. Többször magas ákáczon is talál- hatjuk a fészkét, de ezek előzőleg mindig szarkák által használtattak. A „Marostő" füzeserdő szélén fehér nyárfa csoportozaton, közvetlenül a csőszház mellett már évek óta fészkel néhány pár hollók társaságában. Egyéb- ként leginkább csak kisebb - nagyobb társa- ságokban, néhol azonban óriási kolóniákban is fészkel, főleg rétek, legelők, általában sza- bad terekkel határos erdőkben, s nagy bő- séggel tenyészik és pedig ugyanott évről évre. Az ily nagyterjedelmű fészektelepek azonban megelőzőleg mindig varjak vagy szar- kák által használtattak ; annyit ismerek, s oly közönséges valamik az Alföldön, hogy elő- sorolásukat egészen fölöslegesnek tartom." Általában LovAssvra támaszkodik, de saját megfigyeléseket is közöl, nevezetesen a kék vércse fészektelepeiről, s határozottan tagadja, hogy maga rakna fészket. Hausmann V. megfigyelései I. Jahresbericht (1882) des Com. f. ornith. Beob. in Öst.-Ung. Omis I. Wien, 1883, p. 24. „Csak egyszer, június havában, találtam fészkét 4 tojással" . . . Hausmann ERNönek a kir. M. 0. K.-ban levő kézirata ezt a híradást a következőkkel egé- szíti ki: „1875-ben fészkelt a tömösi méhes- kertekben, de nem tudnám megmondani, hogy régi szarkafészekben vagy pedig magarakta fészekben." Seebohm H. : A History of British Birds. Vol. I. London, 1883, p. 43. „A kék vércsék telepesen fészkelnek s 5 — 6 fészek is van egy fán. Azt mondják, hogy nagyon ritkán vagy tán sohase raknak maguk fészket, hanem elfoglalják a dolmá- nyos varjak és szarkák elhagyott fészkeit, különösen pedig a vetési varjakéit. Cochrane lege gefunden, von welchem drei die folgen- den Maasse hatten: 38-2 X 29-5, 382 X 295, 37-3X304 nun." Karl Lakatos: Mnyyarország nappali orv- mada/rai. Szeged, 1882, p. 42. „Wie es scheint, baut er kein eigenes Nest, sondern nistet in verlassenen Elster- und Krähennestern, oder in Baumhöhlen. Er wohnt wie der Thurmfalke gern in der Nähe der Wohnungen des Menchen. Meistens ni- stet er auf Pyramiden- oder Silberpappeln in verlassenen oder eroberten Elsternestern. Oft findet man seinen Horst auch auf hohen Aka- zien, doch wurde derselbe zuvor immer von Elstern benutzt. Am Saume des Weidenwaldes „Marostő", ganz nahe am Hegerhaus nisten schon seit Jahren einige Paare in Gesell- schaft einiger Kolkraben in einer Silberpap- pelgruppe. Ansonsten nistet er in kleineren oder grösseren Gesellschaften, stellenweise aber auch in riesigen Kolonien, doch wurden dieselben zuvor immer von Elstern oder Krä- hen benützt; ich kenne deren eine Menge und sind dieselben in der Tiefebene eine derartig gewöhnliche Erscheinung, dass ich es für ganz überflüssig halte, dieselben aufzu- zählen." Stützt sich im grossen und ganzen auf Lovassy, gibt aber auch mehrere eigene Be- obachtungen, namentlich über die grossen Kolonien des Rotfussfalken, mit der bestimm- ten Verneinung des Selbstbauens eines Horstes. Hausmann W. in I. Jahresbericht (1882) des Com. f. ornith. Beob. in Öst.-Ung. Omis I. Wien, 1883, p. 24. „Nur einmal fand ich im Juni ein Nest mit 4 Eiern" . . . Das Manuskript von Ernst Hausmann in der königl. U. 0. C. ergänzt diesen Bericht noch folgendermassen : „Im Jahre 1875 brütete derselbe in den Bienengärten bei Tömös, doch könnte ich nicht angeben, ob in einen alten Elsterneste oder im selbstgebauten Horste". Seebohm H. : A History of British Birds Vol. I. London, 1883, p. 43- „Der Rotfussfalke nistet kolonienweise und sind manchmal 5- 6 Nester auf einem Baum. Man sagt, dass er sich nur sehr selten, oder nie einen eigenen Horst baue, sondern die verlassenen Nester der Nebelkrähen und El- stern, besonders aber der Saatkrähen okku- IT; azt mondja, hogy Magyarországra április köze- pén érkeznek és korán májusban költenek." Ezekután Goebel adatai következnek. Tojás- méretek : hosszúság 1'6 — L25, szélesség 1-2— 10 incl. Indifferens, a relata refero elvére helyez- kedő tárgyalás, a mely azonban jó forrásra támaszkodik, és Cochrane tévedéseit se repro- dukálja. Dr. Willibald E. : Die Nester und Eier der in Deutschland etc. brütenden Vögel. III. kiadás, átdolgozta Dürhien Bruno. Leipzig, 1886, p. 9. „Radde szerint fákon van a fészke, több- nyire magas füzeken, Nordmann szerint pedig legtöbbször szarkafészkeket foglal el. Június- ban van teljes négy-öt tojásból álló fészek- alja, tojásai alig kisebbek, mint a vörös vércsééi." Lutz K. Gr. : Die Raubvögel Deutschlands. Stuttgart, 1887. „A kék vércse leginkább fűzfákon fészkel." A forrás Radde. Dr. Russ K. : Vögel der Heimat. Wien. 1887, p. 370. „A fészek állítólag legtöbbször faodvakban található, vagy pedig csóka- és szarkafészkek használtatnak." A GLOGER-NAUMANN-féle adatok egy variá- cziója. Lazarini L. báró megfigyelései. III. Jahresb. (1884) d. Com. f. ornith. Beob. in Öst.-Ung. Ornis. 1887, p. 32. „Később értesültem róla, hogy ezek a sóly- mok a Lanserköpfe1 szikláin fészkeltek." A közlemény formája se olyan, hogy hitelt ébresztene ily fölötte kétes esetben, mikor a kék vércse fészkelő területének ily messze nyugat felé való kiterjesztéséről és a síkság- ról a hegyvidékre való kitelepítéséről van szó. Az egész közlemény, így a sziklákon való fészkelés is téves informáczió eredménye. Reiser 0. megfigyelései. III. Jahresbericht (1884) d. Com. f. ornith. Beob. in Öst.-Ung. Ornis, 1887, p. 32. „Fészkeltek a rothweini kastély lakatlan részében." A fiókák szárnyrakelése után az 1 Innsbruck mellett. piere. Cochbanb berichtet, dass sie in Ungarn Mitte April ankommen und früh im Mai brü- ten." Es folgen demnach die Daten von Gobbkl. Eiermaasse sind: Länge 1'6 — 1*25, Breite 1-2-10 inch. Indifferente, auf dem Standpunkte des Prin- zipes „relata refero" befindliche Darstellung, welche sich jedoch auf eine gute Quelle stützt und auch Cochrane« Irrtümer nicht reprodu- ziert. De. E. Willibald: Die Nester und Eier der in Deidschland etc. brütenden Vögel. III. Aufl. Umgearb. von Bruno Dürhien. Leipzig, 1886, pag. 9. „Horst, nach Radde's Angabe, auf Bäumen, gern auf hohen Weiden, nach Nordmanns Mit- theilung wird nieist ein Elsternest benutzt. Gelege im Juni, vier oder fünf Eier, reich- lich so gross wie die des Thurnifalken." Lutz K. G. : Die Raubvögel Deutschlands. Stuttgart, 1887. „DerRothfuss falk horstet meist auf Weiden." Die Quelle ist Radde. Dr. K. Russ : Vögel der Heimat. Wien, 1887, pag. 370. „Das Nest soll meistens in hohlen Bäumen stehen oder auch in Dohlen- und Krähen- nestern errichtet werden." Eine Variation der GLOGER-NAUMANNSchen Daten. L. Baron Lazarini im III. Jahresbericht (ISSI) des Com. f. ornith. Beob. in Öst.-Ung. Ornis, 1887, pag. 32. „Wie ich später erfuhr, hatten diese Fal- ken bei den Lanserköpfen ' gehorstet. Schon die Form des Berichtes ist nicht geeignet dazu, um Vertrauen zu erwecken in einem solch äusserst zweifelhaften Falle, wo es sich um eine so weite Verschiebung des Brutgebietes nach Westen und um eine Übersiedelung aus der Ebene in das Hoch- gebirge handelt. Der ganze Bericht, so auch das Brüten auf Felsen ist Ergebnis einer falschen Information. 0. Reisers Beobachtung im III. Jahres- bericht (1884) d. Com. f. ornith. Beob. in Öst.-Ung. Ornis, 1887, pag. 32. „Hat heuer in dem anbewohnten Theile des Roth weiner Schlosses genistet." Nach 1 Bei Innsbruck. 35* 276 egész család egy százados hársfa üregeiben együtt töltötte az éjszakát. Petényi és Goebel megfigyeléseire támasz- kodva, továbbá az oekologiai korreláczió elvét szem előtt tartva még Reiser megfigyelésének helyességét is kétségbevontam. Idevágó leve- lemre Reiser 1907 június 2 án kelt levelében a következőképpen tisztázta a kérdést : „Az a kétely, a mely a kék vércsének a rothweini kastélyban (Marburg a/Drau) való fészkelésére vonatkozólag fölmerült, teljesen jogosult. Én magam egy pillanatig se hiszek már e megfigyelés helyességében. Az eset a követ- kező volt: Az emiitett környéken akkoriban kétségteleuül fészkelt egy pár kék vércse, a miről az 1884. évi szünidőben személyesen is meggyőződhettem, a mikor a fiókák éppen szárnyrakeltek. Minthogy azonban csak június végén hagytam oda a bécsi gazdasági főiskola tantermeit, a rotlnveini uradalmi vadásztól, Wutte Aujostól, későbbi kísérőm sok balkáni utamon, és egyébként igen megbízható meg- figyelőtől kérdezősködtem, hogy hol fészkeltek a vércsék, s tőle a szóban forgó kétségtelenül helytelen felvilágosítást nyertem. A valóság- ban a madarak bizonyára az említett, és máig is meglevő óriás hársfa valamely elhagyott fészkében vagy odvában költötték ki fiaikat." Az épületeken, romokon való fészkelés, melynek lehetőségét Petényi oly hévvel két- ségbevonja, tehát tényleg nem bizonyult való- ságnak. Strohbach megfigyelései Chemnitzben, X. Jahresbericht d. Ausschusses f Beob. Stat. d. Vögel Deutschlands, Journ. f. Ornith. 1887, p. 372. „A tojások hosszátmérője 39 — 42 mm, keresztátmérőjük pedig 33 — 35 mm volt. Mindenütt ockersárga alapszínen elmosódott szürkésbarnán foltosak. A 6 tojást 2 — 2 napi időközben tojta le. A költés tartama 20 nap. A fiókák szürkéssárgás pehelyben bújtak ki. A fiatalok ruhája alul világos vörösessárga kissé elmosódott hosszanti rajzolattal, fölül sötét szürkebarna, minden toll világosabban szegve. A viaszhártya, szemkör és lábak vilá- gos narancsvörösek. Október 16-án déli időben dem Flüggcwerden der Jungen übernachteten Jung und Alt in den Höhlungen einer alten Linde. Auf die Beobachtungen Petbnyis und Goebels gestützt und ausserdem das Prinzip der ökolo- gischen Korrelál ion vor Augen haltend, musste ich auch die Richtigkeit der REisERSchen Beobachtung bezweifeln. Auf meine dies- bezügliche Frage erhielt ich von Reiser am 2. Juni 1907 ein Schreiben, in welchem der Tatbestand folgendermassen geklärt wird : „Betreffs des Brütens des Rotfussfalken im Rothweiner Schloss bei Marburg a/Drau sind Sie vollkommen im Rechte die Beobachtung zu beanständen. Ich selbst glaube heutzutage keinen Augen- blick mehr an die Richtigkeit dieser Beobach- tung. Die Sache verhält sich so: In der betreffenden Gegend hat damals bestimmt ein vereinzeltes Paar Rotfussfalken gebrütet, wie ich dies persönlich 1884 zur Ferienzeit fest- stellte, wo die Jungen eben flügge waren. Da ich aber erst Ende Juni die Hörsäle der Hochschule für Bodenkultur in Wien verlassen hatte, befragte ich den Revierjäger Alois Wutte in Rothwein, meinen späteren Begleiter auf vielen Balkanreisen und sonst sehr ver- lässlichen Beobachter, wo die Falken genistet hätten, worauf er mir die zweifellos unrich- tige Auskunft erteilte. In Wirklichkeit haben die Vögel gewiss entweder in einer Höhlung oder in irgend einem alten Neste der besagten riesigen Linde, welche heute noch steht, ihre Jungen ausbrütet.'' Das Brüten in Gebäuden und Ruinen, welches von Petényi so lebhaft bestritten wurde, Hess sich daher auch diesmal nicht nachweisen. Strohbachs Beobachtungen in Chemnitz. X. Jahresbericht d. Ausschusses f. Beob. Stat. d. Vögel Deutschlands. Journ. f. Ornith. 1887, pag. 372. „Die Eier hatten einen Längsdurchmesser von 39—42 mm und einen Querdurchmesser Von 33 — 35 mm. Sie sind von durchweg ocker- gelber Grundfarbe, graubraun verwaschen gefleckt. Die 6 Eier wurden in Zwischen- räumen von 2-2 Tagen gelegt. Brütezeit 20 Tage. Die Jungen entschlüpften in grau- gelblichem Flaum. Das Jugendkleid ist am Leib ein helles Rötlichgelb mit wenig ver- waschener Längszeichnung, auf dem Rücken dunkelgraubraun, jede Feder heller gesäumt. 1^77 az egész család eltávozott a fészkelési helyről DNy. felé." Hogy miféle madarat tigyelt megittSTROHBACH, azt utólag már nem lehet megállapítani, de semmiesetre se lehetett a kék vércse, mint- hogy egyetlen egy adat se vonatkoztatható erre a fajra. A tojásméretek túlnagyok, a költés tartama tálhosszú, a fiókák pehelyruhája (Dresser, Petényi,1 Chernél és Madarász szerint) fehér és nem szürkéssárgás, a tojások valamint a tiatalok ruhájának a színe rossz, az elvonulás túlkéső. Ilyen körülmények között e megfigye- lések hitelességéhez oly kétségek férkőznek, melyek azok teljes mellőzését követelik. Biblz E. A. : Fauna der Wirbel thi ire Sie- benbürgens. II. kiadás. Hermannstadt, 1888, p. 29/ „A töniösi méhesekben költött 1875-ben." Hausmann említett csonka adata. Zarudny N.: Az orenbwrgi vidék madárfww- nája. Szentpétervár, 1SSS. p. 202. (Orosz nyelven).2 „Kedvencz tartózkodási helyét vizek köze- lében levő ritkás ligetek alkotják, a hol különböző, sáskákban bővelkedő száraz rétek és pusztaságok is találhatók. A mint fészkelő- helyüket megszállották a kék vércsék naponta több vadászkirándulást is tesznek a környéken. A szünetekben és különösen naplemente előtt a fészkelő tanyákon gyülekeznek, a hol még sokáig röpködnek és kiáltásaikkal megtöltik a levegőt. Nagy területen szétszórt rajba egyesülve kergetőznek, különböző magassá- gokban röpködnek és gyakran oly magassá- gokba emelkednek, hogy a színbeli nagy különbség daczára még az éles szemű meg- figyelő se tudja az egyes madarak nemét fölismerni. Ily gyülekezések alkalmával vá- lasztják a még magános hímek a párjukat. A kecses és pajzán nőstények azonban nem egykönnyen engednek számos udvarlójuk sür- gető kéréBének, hanem még nagyon sokáig hajszoltatják magukat a fák koronái között, miközben majd a magasba emelkednek, majd pedig hirtelenül lezuhannak. A hímek állan- dóan versenyeznek szerelmük tárgyáért a 1 A német kiadásból kimaradt a „/Wir;" szó, de a magyarban megvan. - A fordítást Häkms M. úrnak köszönöm. Wachshaut. Augenring und Fusse sind licht Orangeroth. Am l(i. Oct. gegen Mittag verliess Jung und Alt in SYV. Richtung den Brutplatz." Welche Vogelart Strohbach hier beobachtete, bleibt zweifelhaft, ein Rotfnssfalke war es ganz sicher nicht, denn es stimmt von den angeführten Daten kein einziges für denselben. Die Maasse der Eier sind viel zu gross, ebenso die Anzahl derselben, die Brutzeit zu lang, der Flaum der Jungen (nach Dresser, Petényi,1 Chernél, Madarász) weiss, nicht graugelblich, die Farbe der Eier, sowie des Jugendkleides unrichtig angegeben, der Wegzug ausser- ordentlich spät. Unter solchen Umständen muss von einer Benützung derselben gänzlich abgesehen werden. E. A. Bielz : Finnm dir WirbrUhiere Sieben- bürgens. It. Autl. Hermannstadt, 1888, pag. 29. „In den Bienengärten am Tömös 1875 brütend." Das unvollständige Datum Hausmanns. Zarudny X. : Ornithologische Fauna des Orenburger Gebietes. St.-Petersburg, 1888, pag. 202. (Russisch).'3 „Seinen Lieblingsaufenthalt bilden dünn- bestandene Wäldchen in der Nähe von Gewässern mit trockenen Wiesen und Steppen, welche reich an verschiedenen Heuschrecken sind. Haben die Rotfussfalken ihre Brutplätze bezogen, so unternehmen sie täglich mehrere- mal Jagdexkursionen in die umliegende (legend. In den Zwischenpausen und besonders kurz vor Sonnenuntergang sammeln sie sich an ihren Brutplätzen, wo sie noch lange herum- fliegen und die Luft mit ihrem Geschrei er- füllen. In einem weit zerstreuten Schwärme vereinigt jagen sie sich einander nach, fliegen in verschiedenen Höhen, und erheben sieh oft in solche Höhen, dass ein scharfsichtiger Mensch das Geschlecht des Vogels nicht, unterscheiden kann, trotz des grossen Unter- schiedes in der Färbung. Während solcher Versammlungen suchen sich die noch nicht gepaarten Männchen ihre Lebensgefährtin aus. Die reizenden koketten Räuberinnen geben den dringenden Werbungen ihrer vielen Ver ehrer nicht so bald nach, sondern Lassen dieselben lange Zeil /wischen Baumwipfeln 1 In der deutschen Ausgabe fehlt des Wort „weiss", in' der ungarischen i>t es jedoch vorhanden. ■ Die Übersetzung verdanke ich Herrn M. HlBMS. â?8 repült-s gyorsaságában és ügyességében. Ha a kiválasztott helyet már elfoglalták a varjak és ezek állandó kísérői a csókák, akkor még csak növekszik az érdeklődés ezen úgyszól- ván szórakoztató séták iránt. A szemtelen és ügyes csókák többedmagukkal megtámadnak egyes kék vércséket, melyek a főrajtól elkülö- nültek és kezdik azt hajszolni. A sokkal ügye- sebb és gyorsabb kék vércse készakarva meg- lassítja röpülését, egész közelre engedi üldö- zőit, majd pedig ezekre nézve váratlan fordu- lattal és gyorsabb repüléssel maga mögött hagyja őket. Ez a játék nagyon izgatólag hat a csókákra, melyek minden erejüket meg- feszítik, hogy a kis rablókat utóiérhessék, de hiába. Többször észleltem, hogy a kányák is, melyek ily gyülekezéseket messziről láttak, szintén idejöttek, a kék vércsékkel együtt keringőztek és letekintgettek. A kányák két- ségtelenül arra gondoltak, hogy itt bőséges prédát találhatnak. A házasságkötés után nemsokára a fészekrakást kezdik meg a pá- rocskák. Minthogy ez a vércsefaj éppen úgy mint többi fajrokona, ebben a szakban mű- vészi rátermettségben és válogatott ízlésben szűkölködik, azért igen gyorsan és az első tojás lerakása előtt már jó régen készen van a fészek. A házastársak igen vonzódnak egy- máshoz, s ha az egyiket lelövik, a másik még sokáig gyászol érette és bánatának kifeje- zést is ad. Minthogy ez a madárfaj igen társaságszerető, azért sokszor több fészket is raknak egymás mellé. Gyakran láttam fákat, melyek helyenként teljesen el voltak borítva száraz ágak és galyak halmazával ; mindezeket a kék vércsék hordták össze s a halmazokban részint mély, részint sekély fészekgödröket készítettek. Többnyire való- ságos fészket rak a kék vércse, mely külső- leg durván összerótt száraz gallyakból, bel- sőleg pedig puha száraz fűből, kevés toll- ból és pehelyből áll. Nem ritkán a vörös vércse, vetési varjú, csóka és szarka elha- gyott fészkeit is elfoglalja. Utóbbi esetben megfigyeltem azt, hogy a tulajdonképpeni fészket elfoglalta az egyik pár, a másik pe- dig megfelelő átalakításokkal a tetőt vette birtokába. Szívesen fészkel faodvakban is ; itt vagy fészket rak, vagy pedig megelégszik a pudvával. Kivételesen oly fészket is találtam egyízben, mely a földre bozót közé volt rakva, daczára annak, hogy a környéken sok volt hinter sich herfliegen, oder über offenen Stellen sich hoch in die Luft erheben, um darauf wieder schnell herabzufliegen. Die Männchen wetteifern miteinander ununterbrochen in der Schnelligkeit und Gewandtheit des Fluges um den Gegenstand ihrer Liebe. Wenn die erwählte Stelle schon von Saatkrähen und deren bestän- digen Begleitern, den Dohlen besetzt ist, so wächst das Interesse am Beobachten die- ser sozusagen Belustigungsspaziergänge noch mehr. Die frechen gewandten Dohlen greifen zu mehreren vom Hauptschwarme abgesonderte Falken an und beginnen denselben nachzu- jagen. Der ungleich gewandtere und scheuere Falke verlangsamt absichtlich seinen Flug, lässt die Verfolger auf nahe Entfernung ankommen, um diese dann durch eine für sie unerwartete Wendung und rascheren Flug wieder weit hinter sich zurückzulassen. Diese Manöver wirken auf die Dohlen sehr erregend, sie strengen alle ihre Kräfte an, um den gewandten kleinen Räuber einzuholen, aber vergeblich. Ich bemerkte mehrere Male, dass Milane, welche eine solche Ansammlung schon von weitem sahen, herbeigeflogen kamen, mit den Falken zusammen schwebten und scharf herunterspähten. Ohne Zweifel werden die Milane gedacht haben, dass hier reiche Ausbeute zu machen sei. Bald nach der Eheschliessung schreiten die Pärchen zum Nestbau. Indem diese Falken in diesem Fache — ebenso wie alle ihre Verwandten — wenig artistische Begabung und ausgesuchten Geschmack besitzen, so beenden sie den Bau sehr schnell und schon lange vor dem Legen des ersten Eies. Die Anhänglichkeit der Gatten zu einander ist sehr gross, und erlegt man einen, so trauert der andere lange Zeit um ihn und gibt seinem Kummer Ausdruck. Da diese Vögel sehr gesellschaftlich sind, so baueu sie oft mehrere Nester nebeneinander. Ich sah oftmals Bäume, welche stellenweise vollständig überdeckt waren von Haufen trocke- ner Äste und Zweige, welche von den Vögeln herbeigeschleppt waren und zwischen denen hie und da teils flache, teils tiefe Nest mulden gelegen waren. Gewöhnlich baut der Rotfuss- falke ein wirkliches Nest, welches äusserlich aus grob ineinander geflochtenen trockenen Astchen, innen aber aus weichem trockenen Gras und unbedeutender Menge Federn und Daunen besteht. Nicht selten nimmt er ver- 279 a fészek elhelyezésére alkalmas fa is. Mint már emiitettem, a kék vércse gyakran vetési varjak társaságában is fészkel. Egyízben igen érdekes példáját láttam társaságszeretetének. Egy vízszintes ágon 11 fészek volt, melyek közül a 9 közbülsőt a kék vércse, a szélsők közül pedig az egyiket a csóka, a másikat a vörös vércse foglalta el. Mindezek a mada- rak láthatólag békésen éltek egymással. Az első tojásokat május végén találtam. A teljes fészekalj 1 — 5, ritkán 6 tojást számlál (Evers- mann szerint 2 — 3). Színükről csak annyit akarok megjegyezni, hogy sok tojás rendkí- vül vékony, kiszáradt nyálkás hártyával van borítva s ezért olybá tűnik föl, mintha lak- kal volna bevonva. A fiókák június végén hagyják el a fészket. A kék vércsék főtáp- láléka nyáron át főleg sáskákból s csak kis mértékben gyíkokból áll, erre mutat ürülékük vörös szine is. Tavaszszal és őszszel más rova- rokat is fogdosnak, továbbá apró rágcsálókat, kis madarakat (például a sága billegetőt) és békákat. A fiókák szárnyrakelése után a kék vércsék áttelepednek a száraz rétekre és pusztákra, de éjszakára vagy pedig nagy melegek alkalmával még visszatérnek a fákra." Teljes szövegében adtam ezt az érdekes közleményt egyrészt azért, mert nyelvi nehéz- ségek miatt az irodalom eddig alig vehetett róla tudomást, másrészt pedig azért, mert súlyt helyezek arra. hogy az „altera pars" a maga egészében szerepeljen az alább következő kritikában. Bár tisztára közvetlen megfigye- léseket nyújt ez a tárgyalás, mégis fölmerül az a gyanú, hogy az interpreláczió helyenként itt is téves. Első sorban is nem az az állítása ejt gondolkodóba, hogy a kék vércse maga is rak fészket, hanem az, hogy az idegen lassene Nester des Turmfalken, der Saat- krähe, Dohle und Elster an. In letzterem Falle konnte ich beobachten, dass das eigent- liche Nest von einem Paare, das Dach aber mit nötigem Umbau von einem anderen Paare besetzt wurde. Gern nistet er in Baumhöhlen; hier baut er ein wirkliches Nest, oder begnügt sich einfach mit dem Mulm. Als Ausnahme fand ich einmal ein Nest, welches auf die Erde in Gestrüpp gebaut war, ungeachtet dessen, dass in der Umgebung viele zusagende Bäume standen. Wie schon oben gesagt, nistet der Rotfussfalke oft in Gemeinschaft mit Saat- krähen. Einmal konnte ich ein sehr interes- santes Beispiel seiner Gesellschaftlichkeit beobachten. Auf einem horizontalen Aste befanden sich 11 Nester, von welchen die 9 mittleren demRotfussfalken.von den äusseren aber je eines der Dohle und dem Turmfalken angehörten. Augenscheinlich wohnten alle diese Vögel friedlich nebeneinander. Die ersten Eier fand ich Ende Mai. Das volle Gelege schwankt zwischen 1 und 5 Eiern, sehr selten 6 (nach E versmann 2 — 3). Über die Farbe sei nur so viel gesagt, dass viele Eier von einer äusserst dünnen, ausgetrockneten schleimigen Schicht überzogen sind, wesshalb sie glänzen, als ob sie lackiert wären. Die Jungen ver- lassen das Nest Ende Juni. Die Hauptnahrung der ßotfussfalken wird im Sommer selten aus Eidechsen, hauptsächlich aber aus verschie- denen Heuschrecken gebildet, womit auch die rötliche Farbe ihres Kotes zu erklären ist. Im Frühling und Herbst fangen sie auch andere Insekten, kleine Nager, kleine Vögel (z. B. die gelbe Bachstelze) und Frösche. Mit dem Aus- Hiegen der Jungen siedeln die Rotfussfalken in die Steppe und trockene Wiesen über, aber zur Nachtruhe oder bei grosser Hitze kehren sie zu den Bäumen wieder." Dieser interessante Bericht wurde ganz in extenso gegeben, einerseits deshalb, weil die Literatur infolge sprachlicher Schwierig- keiten bisher keine Kenntnis davon nehmen konnte, anderseits weil Gewicht darauf gelegt werden musste, dass die nachfolgende Kritik nicht nur auf Bruchstücke gegründet erscheine. Obwohl diese Darstellung nur unmittelbare Beobachtungen enthält, muss der Verdacht dennoch wach werden, dass die Interpretation derselben stellenweise unrichtig ist. Die Kritik wird in erster Linie nicht durch die Behauptung I>NO fészkek elfoglalását szinte kivételesnek tün- teti föl. Meg kell állapítani, hogy evvel ellen- tétbe jut az összes orosz és magyar meg- figyelőkkel. Növeli a gyanút az az állítása, hogy .a kék vércse gyakran vetési varjak társaságában is fészkel". A ki a kék vércse természetrajzát ismeri, az nem is gondolhat inast, mint azt, hogy kék a vércsék ilyenkor a vetési varjak elhagyott vagy erőszakkal elfoglalt fészkeiben költenek. Tudvalevő dolog, hogy a kék vércse csakis a kész fészkek kedvéért telepszik meg a varjútelepen, a hol állandó harczot kell folytatnia a varjakkal, sőt egyébként ideális fekvésű erdőkben is csak azért nem fészkel, mert nincs bennük varjú- telep, a mint ez különösen a Hortobágyon látható. Ezt okvetlenül fel kellett volna emlí- teni, s miután Zaruuny ezt nem tette, evvel utat engedett annak a gyanúnak, hogy idevágó megfigyeléseit nem minden esetben interpre- tálta helyesen. A kék vércséktől összehordott száraz gallyak és ágak halmazában rakott fészkek csak meg- erősítik ezt a gyanút. A leírás kissé homályos, de ha szó szerint veszszük, a mint másként nem is vehetjük, akkor itt csak egy régi gólya vagy nagyobb ragadozó madár fészkének a romjairól lehet szó. Figyelembe kell venni azt, hogy az ilyen „halmaz" csak úgy állhat meg a fán, ha erősebb és nehezebb agak alkotják az alapot, mert csakis ezekkel lehet a faágak közeit áthidalni. Egyáltalában nem valószínű, hogy a kék vércsék bánni tudjanak az ilyen építményhez szükséges vastag és súlyos ágakkal s hogy azonfelül még akkora anyat;felesleget hordjanak össze, mint a milyent a leírás említ. A fészekfoglalás mellett szól a közlemény- nek az a része is, mely szerint „az első tojás lerakása előtt már jó régen készen van a fészek". A kék vércse természetrajza alapján sokkal valószínűbb az a feltevés, hogy a már herausgefordert, dass der Rotfussfalke einen eigenen Horst baue, sondern dadurch, dass die Okkupation der fremden Nester fast als Aus- nahme angegeben wird. Es muss dem entgegen festgestellt werden, dass dies im Gegensatze zu sämtlichen angarischen und russischen Beobachtern steht. Bestärkt wird der Verdacht noch durch die Bemerkung, dass der Rotfuss- falke häutig auch in Gesellschaft der Saat- krähen brüte. Wem die Natur des Rotfuss- falken bekannt ist der kann gar nichts anderes denken, als dass die Rotfussfalken hier in verlassenen oder mit Gewalt okkupierten Krähennestern nisten. Es ist ja bekannt, dass sic li die Rotfussfalken nur wegen dieser fertigen Nester in den Saatkrähenkolonien ansiedeln, wo sie mit den Saatkrähen fort- während zu kämpfen haben, und dass sie in ansonst ideal erscheinenden Wäldern nur darum nicht nisten, weil sich keine Saatkrähen- kolonie darin befindet, wie dies besonders im Hortobágy zu sehen ist. Diese Umstände hätten jedenfalls erwähnt werden müssen, und da es von Zarudny unterlassen wurde, gab er dem Verdachte Raum, dass seine diesbezüglichen Beobachtungen nicht in allen Fällen richtig interpretiert sind. Die von den Rotfussfalken zusammen- getragenen Haufen von trockenen Reisern und Ästen, in welche die Nester gebaut waren, verstärken noch diesen Verdacht. Die Beschrei- bung ist etwas unklar, nehmen wir dieselbe jedoch wörtlich, wie es anders auch nicht möglich ist, so kann es sich hier nur um die Ruinen eines alten Storch- oder Raubvogel- horstes handeln. Es muss in Betracht gezogen werden, dass sich ein solcher „Haufen" nur dann auf einem Baume halten kann, wenn ein aus stärkeren, gröberen Asten gebautes Gerüst vorhanden ist, weil nur auf diese Weise die Aste überbrückt werden können. Es erscheint durchaus unwahrscheinlich, dass die Rotfuss- falken mit solchen dicken, schweren Ästen umgehen können und dazu noch einen solchen Überfluss von Baumateriale zusammentragen würden, wie dies aus der Beschreibung her- vorgeht. Für die Nestokkupation spricht auch noch der Teil des Berichtes, laut welchem sie den Bau schon lange vor dem Legen des ersten Eies beendigen. Auf Grund der Lebensweise des Rotfussfalken isi es viel wahrscheinlicher, 281 kész fészket idejekorán birtokba vette és őrizte az illető pár. A földre rakott fészek, bár a környéken elég alkalmas fa is volt, szintén azt a gon- dolatot ébreszti fel, hogy inkább a kevésbé biztos, de kész fészket foglalta el, semhogy maga rakna fészket. Egyáltalában nagyon valószínűtlen, hogy a kék vércse itt ennyire megváltoztassa a szo- kásait. Bizonyos, hogy minden területhez külön- külön kell alkalmazkodnia valamely madár- fajnak, de ez az alkalmazkodás ebben az esetben legfeljebb arra terjedhetne ki, hogy más madárfajok fészkeit foglalja el. Maga a fészekfoglalás ténye nem változhatik. Mindezek daczára azonban azt hiszem, hogy végleges ítélettel várnunk kell, a míg újabb megfigyelések vagy igazolják Zarudny közlé- sét, vagy tényleg bebizonyítják, hogy egyes megfigyeléseinek interpretálásában tévedett. Addig azonban döntő szerepük nem lehet és fenntartással kell fogadni őket. Dk. Menzbier M. A. : Ornithologie du Tur- kestan. Moscou, 1888—1893, p. 339, 340. Zarudny megfigyeléseit adja egész részle- tesen, kibővítve avval, hogy a költést a hím és nőstény felváltva végezik. Dr. Fatio V. és Dr. Studer T. : Catalogue des Oiseaux de la Suisse. Genève et Berne, 1889, I. p. 57. „Néhány megfigyelő azt állítja, hogy a kék vércse Svájczban helyenként fészkel Mbissneb szerint költött Meiringen mellett, de odavaló megfigyelőnk még átvonulóban, vagy csak alkal- milag vali» előfordulásában se látta. Stauppbb szerint Luzernben fán fészkelt egy pár egy kis erdőben.'' A sziklákon való fészkelest. mely főleg svájczi jelentésekben szokott felmerülni, itt legalább is kétségbevonják. A luzerni fészkelést közelebbi adatok hiá- nyában nem lehet ellenőrizni s így fenntar- tással kell azt fogadni. Aquila XVIII. dass der fertige, beizeiten in Besitz genom- mene Horst von dem betreffenden Paare ge- hütet wird. Das auf den Hoden gebaute Nest, trotz- dem genügend geeignete Bäume in der Nähe waten, erweckt ebenfalls den Gedanken, dass der Rotfussfalke lieber das weniger Schutz bietende fertige Nest in Besitz nimmt, als dass er ein eigenes Nest baue. Es erscheint überhaupt wenig wahrschein- lich, dass der Rotfussfalke seine Lebensweise hier so stark verändert habe. Sicher ist jeden- falls, dass sich irgendeine Vogelart jedem Gebiete separat anpassen muss, doch könnte sich eine Anpassung in diesem Falle nur darauf erstrecken, dass die Nester anderer Arten okkupiert werden ; die Tatsache der Nestokkupation selbst bliebe unverändert Trotz allem, glaube ich jedoch, dass mit dem endgültigen Urteile noch gewartet wer- den muss bis neuere Beobachtungen, entwe- der die Richtigkeit von Zarudnys Daten be- zeugen oder aber tatsächlich beweisen, dass die Interpretation einiger Beobachtungen un- richtig war. Bis dorthin kann denselben je- doch keine entscheidende Rolle zuerkannt werden und müssen dieselben mit Vorbehalt benützt werden. Dr. M. A. Menzbier: Ornithologie du Tur- kestan. Moscou, 1888—1893, p. 339, :i40. Zarudnys Beobachtungen ganz ausführlich, ergänzt mit der Behauptung, dass .Männchen und Weibchen abwechselnd am Brutgeschäfte teilnehmen. Dr. V. Fatio und Dr. Th. Studbr: Catalogue des Oiseaux de la Suisse. Genève et Herne, 1889, I. p. 57. „Einige Beobachter geben au. dass der Rotfussfalke in der Schweiz stellenweise brüte. Meisbnbb erwähnt, dass er in Meiringen ni- stete, doch sah ihn unser dortiger Mitarbeiter nicht einmal als Durchzügler, oder gelegent- lich vorkommend. Nach Stauppbb brütete ein Paar in Luzern auf den Bäumen eines Wäld- chens." Das Brüten in Felsen, welches vornehmlich in schweizerischen Berichten vorzukommen pflegt, wird hier zum mindesten bezweifelt. Das Brüten in Luzern kann mangels nä- herer Angaben nicht kontrolliert werden, muss daher mit Vorbehalt aufgenommen werden. ■■•s 282 L. Olphe-Galliard : Contrib. a la Faune Ornith. de L'Euro2>e Occid. Fase. XIX. Lyon, Berlin 1889, pag. 96. „Gyakran elfoglalja a szarka fészkét. Schlegel szerint Görögországban a házak tete- jére rakja fészkét. Magas fákon fészkel Lindermayer szerint. " Saját megfigyelések hiányában csekély iro- dalomra támaszkodó a kérdés lényegét nem érintő tárgyalás. Herman 0. : Petényi J. S. A magyar tudo- mányos madártan megalajntója. Budapest, 1891, p. 45—79. Ebben az életrajzban található az eddig megjelent legkiinerítöbb monografia a kék vércséről, melyet Petényi hátrahagyott iratai- ból Chernél István és néhai Dr. Tadscher Gyula állítottak össze. A német kiadás a II. nemzetközi madártani kongresszus tiszteletire készült ünnepi irat volt, melyet a kongresszus minden egyes tagja meg- kapott. Schalow H. ezenkívül még külön is felhívta a figyelmet erre a még ki nem adott Cerchneis vespertinus tanulmányra a német madártani egyesület 1891. évi szeptember havában tartott ülésén (Journ. f. Ornith. 1891, p. 430). Ezek után már most azt hihetné az ember, hogy a PETÉNYi-féle megfigyelések érvényesü- lésének többé mi se állott útjában, különösen ha tekintetbe veszi azt a még sok év elmul- tával is megnyilvánuló őszinte rokonszenvet, melyet a kongresszus emléke a magyarság és ennek ornithologiai törekvései iránt föl- ébresztett. Nem így történt. Eltekintve Lever- KLHNnek egy igen elismerő megemlékezéséről, egyedül csak Chernél munkáiban találkozunk Petényi idevágó adatainak csorbítatlan repro- dukcziójával. A külföldi irodalom ezúttal se vett róluk tudomást; továbbra is érvényben maradtak a régi hagyományos források téves közlései. Minthogy a legújabb idjíben újból is meg- jelent ez a kékvércse-monografia,1 azért az adatok részletes közlését mellőzendőnek tar- 1 Csörget Titus : Madártani Töredékek etc. Buda pest, 1904. L. Olphe Galliard: Contrib. a la Faune Ornith. de L Eur ope Occid. Fase. XIX. Lyon. Berlin. 1889, pag. 96. „Okkupiert häutig Elsternester. Brütet nach Schlegel in Griechenland auf Hausdächern. Nistet nach Lindermayer auf hohen Bäumen." In Ermangelung eigener Beobachtungen auf ein geringes Quellenmaterial gestützte, das Wesen der Frage unberührt lassende Darstellung. 0. Herman : J. S. v. Petényi, der Begründer der wissenschaftlichen Ornithologie in Ungarn. Budapest, 1891. Diese Biographie enthält p. 49 — 87 eine von Stefan v. Chernél und weiland Julius Tau- scher aus den hinterlassenen Notizen Petényis zusammengestellte Monographie des Rotfu>s falken, die ausführlichste Veröffentlichung, welche über diese Art bisher erschien. Die- selbe erschien als „Festschrift zu Ehren des ziveiten internationalen Ornithologischen Kon- gresses", von welcher jedes Mitglied des Kon- gresses ein Exemplar erliielt. Ausserdem wurde von H. Schalow in der Septembersitzung 1891 der Deutschen Ornithologischen Gesellschaft (Journ. f. Ornith. 1891, p. 430), die Aufmerk- samkeit noch besonders auf diese „bisher unedierte Studie über Cerchneisvespertinus L." aufgerufen. Nach all diesem könnte man glauben, dass dem Einzüge der PETÉNYischen Daten in die einschlägige Literatur nichts mehr im Wege stand, besonders, wenn man die sich noch auch nach Jahren kundgebende aufrichtige Sympathie in Betracht zieht, welche der Kongress für Ungarn und dessen ornitholo- gische Bestrebungen erweckte. Es kam anders. Abgesehen von einer sehr anerken- nenden Erwähnung seitens Leverkühn ist die Reproduktion der PETÉNYischen Daten einzig und allein nur in Chernels Schriften zu finden. Die ausländische Literatur nahm dieselben auch diesmal nicht zur Kenntnis und behielten die falschen Daten, als Überliefe- rungen der alten Quellen, auch weiterhin ihre Geltung. In allerneuester Zeit wurde diese Rotfuss- falkenmonographie der wissenschaftlichen Welt neuerdings vorgelegt 1 und sehen wir deshalb 1 Titos Csörget: Ornithologische Fragmente etc. Gera Unternihaus, 1905. 283 torn. Csak egy pontjára akarok kiterjeszkedni, nevezetesen arra az elméleti fejtegetésre, raelylyel Petényi megkísérelte annak a meg- okolását, hogy miért nem rak fészket a kék- vércse. Az idevonatkozó részlet (pag. 65) a következő: „Hogy maga rakjon fészket, erre ez a vércsefaj reá sem ér. Rendesen későn április közepénél alig korábban, sokszor még későbben is — érkezik; sőt ha a tél felújul, megesik, hogy a kék vércse csak április végén jön meg hozzánk. Eltelik néhány nap, mig a többi, már megtelepedett madár között tájé- kozódik, míg kipiheni a nagy út fáradalmait s jól táplálkozva annyi erőre kap, hogy a harczot felvehesse ; arra is kell egynéhány nap, hogy párosodjon, úgy hogy május első hete, sokszor közepe is letelik, mire tojni kezdhet ; a tojásokat az elfoglalt fészkekben rendesen csak május 20 — - 26-ika körül talál- hatjuk meg. Ha már most oly későn — április közepén, sőt ha május elején is — a fészkek rakásá- hoz látna, akkor számításba kell venni azt is, hogy ott, a hol alkalmas helyekre akad, tele- pesen szeret fészkelni, így a jobb helyekért társai ellen küzdelmet kellene folytatnia, a mi annál több időt venne el, minél makacsab- bak a verekedők, tehát nehezebben engedné- nek egymásnak, mint a hogyan engednek nekik a szarkák és varjak. Egyáltalában sietniök kell, hogy a költést és különösen a fiak nevelését befejezzék ; tehát korábban is kell hozzáfogniok, mert későbben kezdik, s már augusztusban a fiakkal együtt az elköltözésre készülnek, vagy éppen már költözködnek is." Kétségtelen dolog, hogy ez az elmélet a Xu-.iwMial folytatott vitatkozásokból fakadt. Habár Pbtényi álláspontja még tisztára teleolo- gikus, a mi korábbi hivatásának szinte ter- mészetes következménye, mégis feltalálható benne a szelekczió gondolata, különös éles- von einer ausführlichen Reproduktion der dies- bezüglichen Beobachtungen ab. Nur einen Punkt möchte ich eingehender be- handeln, nämlich Pbtényis theoretische Be- gründung dessen, warum der Kotfussfalke kein eigenes Nest baut. Der diesbezügliche Passus lautet (pag. 71) folgendermassen : „Dazu, dass er sich selbst ein Nest erbaue, hat dieser Falke überhaupt zu wenig Zeit. Er kommt meistens spat, kaum früher als Mitte April, oft auch noch später an ; ja wenn, die Witterung ungünstig ist und sich ein Nachwinter einstellt, erscheinen sie sogar erst Ende April auf ihren gewohnten Brutplätzen. Auch hier streifen sie, als frisch angekom- mene Gäste, als Fremdlinge unter den schon lange ansässigen anderen Vögeln einige Tage umher, teils um auszuruhen, teils um sich durch Ruhe und durch reichliches Futter zum Kampf zu kräftigen; ja es vergehen selbst dann noch mehrere Tage, bis die Paarung erfolgt, so dass oft schon die erste Maiwoche oder die erste Hälfte des Mai vergeht, ehe sie Eier zu legen anfangen, welche man ge- wöhnlich erst am 20 — 26. Mai in den okku- pierten Nestern findet. Wenn sie nun so spät — nämlich Mitte, ja wenn auch Anfangs Mai — Nester zu bauen anfangen, so ist in Rechnung zu ziehen, dass Falken überhaupt schlechte Nestbauer sind, daher der Bau wenigstens zehn Tage dauern würde; ferner wäre zu berücksichtigen, dass sie, wo sich dazu geeignete Plätze finden, meist in Kolonien beisammen brüten, also um die besseren Plätze kämpfen müssten, was umso länger dauern würde, weil sie als gute, mutige Kämpfer einander viel schwerer wei- chen würden, als wie dies die Krähen und Elstern tun müssen. Sie müssen sich überhaupt beeilen, ihr Brutgeschäft, insbesondere die Erzielung ihrer Kinder zu vollenden, daher damit auch frü- her beginnen und sich im August samt ihren Jungen zum Fortziehen vorbereiten, oder wirk- lich schon auf dem Zuge begriffen sein müs- sen." Diese Theorie entsprang zweifellos auch den mit Nadmann geführten Disputationen. Ob- wohl Pbtényis Standpunkt noch rein teleologisch ist eine sozusagen natürliche Folge seines früheren Berufes — ist der Selektionsgedanke dennoch darin enthalten, mit besonderer 36» 284 seggel pedig az intraspecziális szelekczióé. Ez a körülmény különösen azért emlitésre- méltó, mert az elmélet még Darwin fellépése előtt keletkezett. Petényi elmélete a Darwin után szokásossá vált következtetési módszer szerint körülbelül így hangzanék: Az említett körülmények folytán azok a kék vércsék, melyek maguk rakták a fészkükéi, mindig későbben költöttek, mint azok, melyek idegen fészket foglaltak. Minthogy specziális rovartáplálékuk folytán korai elvonulásra kényszerülnek, azért a fészekrakok fiai mindig kevésbbé voltak kiképezve és a nagy útra előkészítve, tehát főleg ezekből került ki az a silányabb anyag, mely a létért való küzde- lemben nem tudott megállani s így a ..natural selection" folyamán túlsúlyra jutott a fészek- parazita generáczió, mely az intraspecziális szelekczió törvényei szerint végre egyedül uralkodóvá lett. l'urÉNYinél éppen csak a sze- lekczió szava hiányzik, különben teljesen azonos az elmélete evvel a modernizálttal, mely ebben az alakjában éppen olyan elfo- gadhatónak látszik, mint a legtöbb hasonló elmélet, a mely manapság egyes fajok élet- nyil vaníliásainak megmagyarázására általáno- san el van terjedve és részben el is fogadva. Csak mellesleg akarom felemlíteni azt hogy PüTÉNYinek ez az elmélete nem állhat meg, mert pl. a későn elvonuló, sőt igen gyakran át is telelő vörös vércse, legalább a magyar Alföldön szintén idegen fészket foglal el, ha tornyokon, romokon stb. nem talál alkalmas fészkelőhelyet. Pedig ennek volna „ideje" ! Itt főleg csak azt akartam kiemelni, hogy Petényi szerint a madár életmódja nem terem- tődött, hanem fejlődött s hogy e fejlődés meg- magyarázásához már Darwin előtt is a sze- lékezió gondolatát vette igényié. Az emiitett részleten kívül bizonyítja ezt még az is, a hol a kék vércse telepes fészkelését igyekszik megmagyarázni. "Erre nézve a ..Madártani Töredékek" 59. lapján a következőket írja: „Minthogy a kék vércse legtöbbnyire csak rovarokkal, még pedig olyanokkal él, a melyek Schärfe aber die intraspeziale Selektion. Die- ser Umstand ist deshalb besonders erwähnens- wert, weil seine Theorie noch vor Darwin entstand. Petényis Theorie würde in der seit Darwin üblich gewordenen Folgerungsweise ungefähr folgendermassen lauten: Infolge der angeführten Umstände brüteten diejenigen Kotfussfalken, welche einen eige- nen Horst bauten, immer später als diejeni- gen, welche fremde Nester okkupierten. In- dem sie zufolge ihrer speziellen Insekten- nahrung zu frühem Wegzuge gezwungen sind, waren die Nachkommen der Nestbauer immer weniger ausgebildet und zu der langen Reise weniger vorbereitet, weshalb auch haupt- sächlich diese dasjenige minderbefähigte .Ma- teriale ergaben, welches im Kampfe ums Da- sein ; icht bestehen konnte, so dass im Laufe der „Natural selection" die nestusurpierende Generation das Übergewicht erhielt und nach den Gesetzen der interspezialen Selektion schliesslich die alleinherrschende wurde. Bei Petényi fehlt nur das Wort Selektion, anson- sten ist seine Theorie vollkommen identisch mit dieser modernisierten, welche in dieser Gestalt geradeso akzeptabel erscheint, wie die mei- sten ähnlichen Theorien, welche zur Erklä- rung spezieller Lebensäusserungen einzelner Tierarten heutzutage allgemein verbreitet, teilweise auch angenommen sind. Nur neben- bei möchte ich betonen, dass diese Theorie Petényis nicht bestehen kann, weil ja z. B. der spätziehende, oft sogar überwinternde Turmfalke, wenigstens auf der grossen unga- rischen Tiefebene gleichfalls fremde Nester okkupiert, wenn er auf Türmen, Ruinen usw. seine geeigneten Nistplätze auffindet. Der- selbe hätte also rZeit" genügend. Hier wollte ich hauptsächlich das hervorheben, dass nach Petényi die Lebensweise einer Vogelart nicht als miterscltaffeii, sondern als mitentwickelt angesehen werden muss und dass Petényi zur Erklärung dieser Entwickelung schon vor Darwin den Selektionsgedanken zu Hilfe nahm. Ausser dem hier behandelten Teile seiner Monographie, wird dies auch durch das be- wiesen, wo er das kolonienweise Nisten des Rotfussfalken zu erklären versucht. Er schreibt diesbezüglich in den rOrnithologischen Fragmenten" p. 63 folgendes: „Dieser Falke, da er meist nur von Kerfen - und zwar von solchen, die oft zu Millió- 285 milliószámra teremnek, mint tücskökkel, sás kákkal, csere- és ganajbogarakkal, nincsen oka az irigykedésre s innen van. hogy társa- ságban él, megfér egymással s e tekintetben egyetlen az európai ragadozó madarak között." A telepes fészkelés feltételeként igen helye- sen a táplálékszerzés módja szerepel, habár a kék vércsénél a kenyéririgység hiánya nem lehet közvetlen oka a telepes feszkelésnek. inert hiszen nem csak telepesen, hanem magá- nyosan is fészkel. A telepes fészkelés ennél a fajnál csak másodlagos következménye annak az oekologiai sajátságnak, hogy a telepesen fészkelő vetési varjú fészkeit elfoglalja. Maga az elv azonban, t. i. a kenyéririgység hiánya csakugyan döntő föltétele a telepes fészke- lésnek, mert a kenyérirígységnek ez a hiánya onnan ered, hogy a fészkelési hely más mint a táplálékszerzési terület. Minden madár, a mely ugyanoly természetű helyen szerzi táp- lálékát, a milyenen fészkel, nagyságához, illetőleg táplálékszükségletéhez mért körzetet igényel, melyet idegenekkel szemben meg- védelmez; evvel szemben általában véve tele- pesen fészkelnek mind azok a fajok, melyek táplálékszerzési területe más, mint a fészke- lési terület. Mint közvetlen ok ilyenkor is legtöbbször az a körülmény szerepel, hogy a nagy kiterjedésű egyöntetű táplálkozási terü- leten csak szórványosan akadnak alkalmas fészkelöhelyek, a hová ennélfogva össze- szorulnak az itt megélhetést találó madarak, mint pl. a vetési varjak a művelés alatt levő földek ligeteiben, a tengeri madarak a part alkalmas szikláin stb. Látható ezekből is, mily széles látókörrel es aprólékos gondossággal irta meg Petényi amaga kék vércse monográfiáját, mely arról is neve- zetes, hogy az elsők közé tartozik, melyekben oekologiai jelenségek mint megoldandó prob- lémák szerepelnek, melyek megoldási kísér- leteiben már Darwin előtt is a szelekczió csirái mutatkoznak. Teljesen megokolt ennélfogva, ha a kék vércse fészkelésének tárgyalásában nénin der Abenddämmerung vorkommen, /,. B. Grillen, Heuschrecken, .Mai nnd Mistkäfern usw. - lebt, also keine Ursache hat, futter- neidisch zu sein, ist der geselligste und mit seinesgleichen der verträglichste aller euro- päischen Raubvögel". Als Bedingung des kolonieweisen Bratens wird sehrrichtig die Ernährungsweise bezeich- net, obwohl der Mangel des Futterneides bei dem Rotfussfalken kaum die unmittelbare Ur- sache des kolonieweisen Brütens sein kann, da diese Art ja bekanntlich nicht nur kolonie- weise, sondern auch in einzelnen Paaren brü- tet. Das kolonieweise Brüten ist bei dieser Art eine sekundäre Folge derjenigen ökolo- gischen Eigenschaft, dass die Nester der kolonieweise nistenden Saatkrähen okkupiert werden. Das Prinzip selbst aber, nämlich der Mangel des Futterneides ist jedenfalls ent- scheidender Faktor des kolonieweisen Bratens, indem dasselbe dadurch bedingt wird, dass die Brutsteile von der Nahrungsstelle gänzlich verschieden ist. Jeder Vogel, dessen Nahrungs- stelle und Brutstelle gleichgeartet ist, bean- sprucht ein seiner Grösse, respektive seinem Nahrungsbedürfnisse entsprechendes L'évier, welches er fremden Eindringlingen gegen- über verteidigt; dem gegenüber braten im allgemeinen alle jene Arten, deren Brut- und Nahrungsgebiet nicht gleichgeartet ist, kolo- nienweise. Als unmittelbare Ursache wirkt hier meistens der Umstand, dass in dem aus- gedehnten, gleichförmigen Nahrungsgebiete nur sporadisch geeignete Brutplätze vorhan- den sind, wo daher sämtliche Vögel, welche ihre Lebensbedingungen hier auffinden, zu- sammengedrängt werden, wie z. B. die Saat- krähen in die Wäldchen, welche sich inmit- ten der bebauten Felder befinden, die See- vögel auf geeigneten Felsen usw. Es ist hieraus ersichtlich, mit welch weitem Gesichtskreise und mit welch minutiöser Sorg- fältigkeit Petényi bei der Verfassung seiner Etotfnssfalken-Monographie verfuhr, welche auch noch deshalb bemerkenswert ist. dass sie die erste ist. in welcher ökologische Erscheinungen als der Lösung harrende Probleme hingestellt sind, und wo in den Lösungsversuchen schon vor Darwin die Keime der Selektion vorhanden sind. Ks ist demnach vollkommen begründet, wenn bei Behandlung des Brutgeschäftes des Rotfussfalken zur 286 éppen ezt a monográfiát veszszük zsinórmér- tékül a többi tárgyalás adatának felülbírálá- sához. Bréhms Tierlehen. Újból földolgozta De. Pbchubl Loeschb : Madarak. III. kötet. Leipzig und Wien, 1892, p. 263. Saját megfigyelések hiányában Nordmann, Radde és részben Naumann adatai. Homever S.: Nach Ungarn und Siebenbür- gen. Ornith. Monatsschrift, 1892, p. 414. „A bielitzi erdőben az utolsó évek alatt kb. 15 pár kék vércse fészkelt régi szarka- fészkekben. Elszórtan kb. 20 szarka- és varjú- fészket láttam, azonkívül múltévi (kisebb) fészkeket, melyeket a kék vércsék maguk raktak." A kék vércse magarakta fészkének kritériu- maként csak annak kisebb volta szerepel, a mi azonban egyúttal a régi, tetőnélkiil szű- kölködő szarkafészeknek is a kritériuma, úgy hogy ennek az adatnak az alapján nem dönthető el a kérdés, hogy rak- e a kék vércse fészket, vagy sem. Dr Leverkühn P. : Bericht über eine Reise nach Ungarn. Főjelentés a II. nemzetközi madártani kongresszusról. II. rész. Budapest, 1892, p. 222. A sülysápi út. „Egy szóval se akarok nyilatkozni erről a fajról, melynek életrajzát Petényi János, a magyar Naumann, oly fölümúlhatatlan kime- rítőséggel és lelkesedéssel írta meg ! Petényi határozott állítása szerint a kék vércse sohase rak fészket. Rosszul venné ki magát, ha ezt a százszoros tapasztalat során bebizonyított tényt egy eset alapján kétségbe vonnám. De be kell vallanom, hogy az egyik fészekről, a melyet magam hoztam le (most a strassburgi múzeumban van), nem tudtam eldönteni, hogy miféle madár rakhatta azt, A másik fészek a mit fent a fán megnéztem, régi szarkafészek volt." Leverkühn eddig az egyedüli a külföld ornithologusai közül, a ki a kék vércse fész- keléséről szólván megemlékezik PetényiföI. Igen jellemző tény ez, ha tekintetbe vesz- szük, hogy Leverkühn a madártani irodalom terén mily óriási tudás fölött rendelkezik. Petényi adatait teljes mértékben el is fogadja, daczára annak, hogy a szerencsés véletlen következtében tán módjában volt oly fészket kritischen Überprüfung der übrigen Arbeiten gerade diese Monographie als Grundlage genommen wird. Brehtns Tierleben. Neubearbeitet von Dr. Pechuel-Loesche : Vögel. Bd. III. Leipzig und Wien, 1892, pag. 263. In Ermangelung eigener Beobachtungen die Daten von Nordmann, Radde und teilweise Naumann A. v. Homeyer: Nach Ungarn und Sieben- bürgen. Ornith. Monatsschrift. 1892. pag. 414. „Im Bielitzer Akazienwald haben in den letzten Jahren ca. 15 Paare Abendfalken meistens in alten Elsternestern gehorstet. Ich sah hier zerstreut ca. 20 Elster- und Krähen- nester, auch alte, vorjährige, selbstgebaute (kleine) Nester vom Abendfalken. * Das Kriterium des selbstgebauten Horstes wird hier nur darin angegeben, dass derselbe kleiner ist, was jedoch zugleich auch das Kriterium der alten dachlosen Elsternester bildet, so dass auf Grund dieser Daten die Frage, ob der Rotfussfalke einen Horst baue, oder nicht, unentschieden bleibt. Dr. Paui, Leverkühn : Bericht über eine Reise nacli Ungarn. Hauptbericht des II. internat, ornith. Kongresses. IL Teil. Budapest, 1892, pag. 222. Tour nach Süly- Sáp. „Ich mag mit keinem Worte mich über diesen Vogel äussern, dessen Biographie der Naumann Ungarns, Johann v. Petényi in so unübertrefflich exakter und begeisterter Weise geschrieben hat ! • Nach Petènyis bestimmten Versicherungen baut der Rotfuss- falk nie ein Nest selbst. Es wäre vermessen, eine auf hunderte von Beobachtungen gestützte Erfahrung auf Grund eines Falles antasten zu wollen. Indessen muss ich gestehen, dass ich bezüglich des einen von mir selbst geholten Nestes (jetzt im Strassburger Museo) voll- kommen rathlos bin, wem als Erbauer ich es zuschreiben sollte ! Das andere von mir oben im Baume besichtigte war ein altes Elsternest." Leverkühn ist bisher der einzige ausländische Ornithologe der im Anschlüsse an das Brut- geschäft des Rotfussfalken Petényi erwähnt. Es ist dies eine ungemein bezeichnende Tat- sache, wenn man in Betracht nimmt, über welch ausserordentlich umfangreiches ornitho-litera- risches Wissen Leverkühn verfügte. Petènyis Daten werden von ihm auch ohne Vorbehalt akzeptiert, trotzdem er infolge eines glück- 287 találnia, a mely legalább bizonyos fokig a kék vércse saját készítése volt. Miután :t fészek pontosabb leírása hiányzik, azért csak sejtésként mondhatom, hogy ez is amolyan fölszerelt régi szarkafészek lehetett, a milyent az alábbiakban Cerva Frigyes ir le. A fészek különben szerencsére megvan és így a kér- dés még eldönthető. Csató János : Die Verbreitung und Lebens- weise der Tagraubvögel in Siebenbürgen} Főjelentés a II. nemzetközi madártani kon- gresszusról. II. rész. Budapest, 1892, p. 123. „A síkság és dombos vidék3 terjedelmes rétjeit és mezőit látogatja legnagyobb elő- szeretettel. Alacsonyan a föld fölött repülnek, iveznek, leszállnak egy-egy rovarra, leülnek a földre, vakondtúrásokra, vagy alacsony bokrokra, ha ugyan akad ilyen a területen." Fontos megfigyelések abból a szempontból, hogy még a hegyvidéken se keresi föl a sziklákat, melyek Petényi szerint nem felel- nek meg e vércsefaj természetének, hanem itt is a mezőkön, ligetekben, vagyis azokon a helyeken tartózkodik, melyeket fészkelése idején szokott felkeresni. Dr. Taschenbërg 0. : Die Avifauna in der Umgebung von Halle. Ornith. Monatsschrift. XVIII, 1893, p. 136. „. . . evvel szemben a Falco rufipest csak 1885 óta ismerik mint vidékünk fészkelő madarát a dölaui pusztáról (Schlüter adata)." Ez volna a kék vércse legnyugatibb fész- kelő helye, melyet éppen szinguláris voltára való tekintettel több részletességgel kellett volna tárgyalni, mert így hiányzik az alap, melyen az adatok hitelessége eldönthető lett volna. 1 Részben megjelent mix Zeitschrift f. d. gesummte Ornith. II. Budapest, 1885, p. 405. s Főleg a Mezőségen, a hol fészkel is. lichen Zufalles vielleicht in der Lage war, einen Horst zu finden, welcher bis zu einem gewissen Grade Selbstbau des Rotfussfalken war. Indem die genauere Beschreibung des Horstes fehlt, kann es nur als Vermutung hingestellt werden, dass dieser eventuell ebenfalls ein derartig montierten- Horst war, wie ihn weiter unten Friedrich Cerva be- schreibt. Der Horst ist ja glückliher weise vorhanden, die Frage kann daher noch ent- schieden werden. Johann v. Csató : Die Verbreitung und Lebens ■ weise der Tagraubvögel in Siebenbürgen.1 Hauptbericht des II. internat, ornith. Kon- gresses. II. Teil. Budapest, 1892, pag. 123. Ausgedehnte Wiesen und Getreidefelder in den Ebenen und hügeligen Gegenden ä sind ihre bevorzugten Aufenthaltsorte. Hier zerstreut sich ihre Schar in loser Verbindung nach Nahrung suchend, welche aus Kerfen besteht. Sie fliegen nicht hoch über dem Boden, beschreiben Kreise und fallen auf ein erspähtes Insekt nieder, setzen sich mitunter auf die Erde, auf Maulwurfshügel oder auf niedere Gesträuche, wenn solche im Gebiete vorhan- den sind." Wichtige Beobachtungen in der Hinsicht, dass diese Falkenart auch in den Bergland- schaften nicht die Felsen aufsucht, welche laut Petényi nicht der Natur des Vogels ent- sprechen, sondern sich auch hier an die Felder und Auwäldchen hält, d. i. an jene Boden- gestaltungen, welche auch zur Brutzeit fre- quentiert werden. Dr. 0. Taschenberg : Avifauna in der Um- gebung von Halle. Ornith. Monatsschrift. XVIII. 1893, pag. 136. . . . dagegen ist Falco rufipes erst seit 1885 als Brutvogel in unserem Faunengebiete, näm- lich iu der Dölauer Heide, zur Beobachtung gekommen (Schlüter). Es wäre dies der westlichste Brutplatz des Rotfussfalken, welcher daher gerade mit Hin- sicht auf die Rarität eines solchen Falles etwas ausführlicher hätte behandelt werden sollen, indem so jede Grundlage zur Beurtei- lung der Glaubwürdigkeit fehlt. 1 Erschien auch teilweise in Zeitschrift für die gesammte Ornithologie. II. Budapest, 1885, pag. 40.">. ! Hauptsächlich die Mezőség genannte Landschaft, wo er auch brütet. _>S,x RiBSBNTBAL 0 : Die Raubvögel Deutschlands etc. Cassel, 1894. p. 29. „Szívesen fészkel szarkafészkekben és 4 — 5 tojást tojik." E tárgyalás egyetlen hibája az. hogy kissé szűkszavú ; szinte csodálatos, hogy hiányza- nak Naumann adatai. Wenzel K. : Ornithologisches aus der Urn- ing von Halle. Ornith. Monatsschrift XX. 1895, p. 151. L885 óta még 1893-ban és 1894 ben is fészkelt a kék vércse a dölaui pusztán ; itt is hiányzanak azonban a közelebbi részletek, melyek az adat elfogadásához okvetlenül szük- ségesek volnának. Menzbier M.: Ares Rossini'. Moszkva. L895, II. p. 25. (orosz nyelven I. Saját megfigyelései nincsenek, de össze- foglalóan tárgyalja az orosz incüfigyelök — Goebel. Zarudxy és Szomov (1. alább) — adatait. Reiser 0. és Fühbbb X.: Materialien sa einer Omis balcanica. IV. Montenegro. Wien 1896, p. 93. .Montenegróban ez a csinos vércse csak tavaszi és őszi átvonulásai alkalmával szokott megfordulni. Átvonulásaik alkalmával csak mélyebb fekvesú kiterjedt pusztaságokat ked- velnek, melyek nem szűkölködnek teljesen magányosan álló nagy fákban." Első sorban szintén abból a szempontból fontos, hogy még átvonulásaik alkalmával is csak a síkságokat látogatják s még a par excellence sziklaországban. Montenegróban is kerülik a sziklákou való tartózkodást. Seebohm H. : Coloured Figures of the Eggs of British Birds. Sheffield. 1896, p. 7. Tökéletesen ugyanazok az adatok, melye- ket Seebohm már 1883-ban közölt. Sharpé R. B.: .1 Handbook of the Birds of Great-Britain. London, 1896, Vol. II. p. 207. SEEBOHimak 1883-ban és 1896-ban közölt adatai. Szomov X.: Faune ornühologique 'la gouver- nement Kharkov). Kharkow. 1897,p.400 — 405 (orosz nyelven).1 .A megérkezés után az egész kékvércse- társaság megtelepül a kiválasztott helyen és 1 E vonzó és részletes tárgyalás fordítását Meszbier M. tanár úrnak és Harms M. úrnak köszönöm. 0. KiF.sENTHAL : 1 ' >ie Raubvögel Deutschlands etc. Cassel, 1894, pag. 29. „Er horstet gern in Elstemestern und legt bis 5 Hier." Der einzige Mangel dieser Darstellung ist deren Knappheit : wirklich wunderbar ist das Fehlen der N'ai jMAHHSChen Daten. K. Wekzel: Ornithologisches aus der Um- gebung von Halle. Ornith. Monatsschrift. XX. 1895, pag. 151. Seit 1885 nistete der Rotfussfalke auch in den Jahren 1893 und 1894 in der Dölauer Heide ; auch hier fehlen jedoch die näheren Details, welche zur Akzeptierung der Angabe unbedingt notwendig wären. M. Menzbier: Aves Rossiae. Moskwa, 1895, IL, pag. 25 (Russisch). In Ermangelung eigener Beobachtungen eine sehr ausführliche, zusammenfassende Darstel- lung der Daten der russischer Beobachter Goebel, Zarudsy, Ssomow (s. u.). 0. Reiser und L. v. Führer: Materialien zu einer Omis balcanica. IV. Montenegro. Wien, 1896, pag. 93. .Für Montenegro ist der hübsche Roth- fussfalke bloss als Durchzugsvogel im Früh- jahr und Herbst zu betrachten. Auf ihrem Durchzuge berühren die Rothfussfalken nur ausgedehnte, tiefer gelegene wüste Ebenen, die womöglich einzelner hoher Bäume nicht ganz entbehren." Ebenfalls in der Beziehung wichtige Daten, dass der Rotfussfalke sogar während seines Durchzuges nur die Ebene frequentiert und auch in dem par excellence Felsenland Mon- tenegro die Felsen meidet. H. Seebohm: Coloured Figures ot' the Eggs of british Birds. Sheffield, 1896, p. 7. Genau dieselben Daten, welche Seebohm im Jahre 1883 veröffentlichte. R. B. Sharpé : A Handbook of the Birds of Great Bi itain. London, 1896. Vol. II.. pag. 207. Die von Sebbohm 1883 und 1896 veröffent- lichten Daten. Ssomow N. : Faune ornithologiqiie dit gouver- nement Kharkow. Kharkow, 1897, (Russisch),1 pag. 400-405. .Nach der Ankunft siedelt sich die ganze 1 Die Übersetzung dieser anziehenden und ausführ- lichen Schilderung verdanke ich den Herren Prof. M. Menzbier und M. Harms. -SU az időjáráshoz képest 7 — 10 napig marad ott; ebben az időben egyes kimagasló fákon töltik az éjszakát, néha oly nagy számban, hogy elborítják az egész fát. Napközben a játékok alkalmával a kék vércsék seregestől roppant magasságokba emelkednek. Kis idő múlva párokba szakadoznak a kék vércsék és meg- kezdődik a költés. Párj m szerzése közben a him a fák koronái között és ligetek tisztásai fölött űzi a nőstényt. Ilyenkor tökéletesen megváltozik a repülésük ; hosszú ivekben ritkább, de annál erőteljesebb szárnycsapá- sokkal szállanak. Ha kertekben vagy parkok- ban telepedtek meg. úgy ilyen időtájt kiáll- hatatlanná válnak kiáltozásaik miatt. Ilyen a kék vércsék viselkedése szép meleg idő alkal- mával. Ha azonban hideg, szeles vagy ködös az idő, akkor rosszkedvűek és csöndesek ; nagy esőzések alkalmával is találtam tökéle- tesen átázott kék vércséket, melyek szomo- rúan és ügyetlenül mászkáltak a fák vastag ágain, hogy ott megkeressék szűkös táplálé- kukat. Néhány pár rögtön a visszatérés után birtokba veszi a régi fészket ; a nőstény gyakran beleül, de egyelőre még nem tojik. Rendesen kisebb facsoportokban, folyómenti ligetekben, pusztai erdőcskékben és a falu kertjeiben fészkelnek ; nagy erdőkben nem költ. A kék vércsék többnyire égerligetekbeu települnek meg, a hol sokszor egész telepeket találtam kányák és vörös vércsék társaságá- ban ; sokkal ritkábban találhatók magányosan fészkelő párok. A kék vércse rendesen nem rak fészket, hanem elfoglalja más madarak elhagyott fészkeit, többnyire szarkafészkeket, a mikor még azt a fáradságot se veszi magá- nak, hogy a tetejét lehordaná. A kék vércse magarakta fészke különböző fákon és magas- ságokban található, ritkán magasan ; legrit- kábban fenyőfákon fészkel a kék vércse. A mi vidékünkön gyakran fészkelnek faod- vakban is, és pedig nem csak széles Szajnák- ban, hanem keskeny bejárattal bírókban is; az erősebb oldalágak odvaiban is költenek, de Aquila XVIII. Rotfussfalken-Kolonie am auserkorenen Plat/c- an und verbleibt dort so je nach der Witte- rung 7 — 10 Tage lang; zu dieser Zeit lassen sie sich zur Nachtruhe auf einzelnen hohen Bäumen nieder, oft in so grosser Anzahl, dass der ganze Baum von ihnen bedeck) ist. Während der Spiele am Tage erheben siili die Rotfussfalken in ganzen .Scharen in un- endliche Höhen. Nach einiger Zeit trennen sich die Rotfussfalken in Paare und schreiten zur Brut. Wenn das Männchen um das Weib- chen wirbt, treibt es dasselbe mit Geschrei durch die Gipfel der Bäume und über offene Stellen der Haine vor sich her. Hiebei ändert sich der Flug vollständig; derselbe geschieht in weiten Bögen und es werden seltenere aber umso tiefere Schläge mit den Flügeln gemacht. Falls sie sich im Garten oder Parke ange- siedelt haben, werden sie zu dieser Zeit durch ihr Geschrei geradezu unerträglich. Dies ist das Gebärden der Rotfussfalken bei schönem und warmem Wetter. Ist es aber kalt, nebe- lig oder windig; so werden dieselben ver- stimmt und still; auch bei starkem Regen- wetter konnte ich ganz durchnässte Rotfuss- falken beobachten, welche still, traurig und unbeholfen auf den dicken Ästen der Bäume herumkletterten, um ihre karge Nahrung zu suchen. Einige Paare nehmen sofort nach der Rückkehr vom alten Neste Besitz, das Weib- chen setzt sich oft in dasselbe, zum Eier- legen schreitet es jedoch noch nicht. Zum Nisten werden meist kleine Gehölze, in Fluss- niederungen gelegene Auwäldchen, Waldin- seln in der Steppe, die Gärten der Dörfer gewählt; in grossen Wäldern nistet er nicht. Meistens nisten die Rotfussfalken in Erlen- gehölzen und habe ich hier bisweilen ganze Kolonien in Gemeinschaft mit Milanen und Turmfalken angetroffen, weit seltener stösst man auf einzeln nistende Paare Gewöhnlich baut der Rotfussfalk selbst kein Nest, sondern ergreift Besitz von verlassenen Nestern an- derer Vögel, am häufigsten von denen der Elstern, in welchem Falle er sich aber nicht die Mähe nimmt, das Dach derselben abzu- tragen. Das selbstgebaute Nest der Rotfuss- falken befindet sieh auf verschiedenen Bäu- men und in verschiedener Höhe, selten hoch; am seltensten nistel der Rotfussfalk auf Kie- fern. In unserer Gegend nisten sie auch sehr häutig in Baumhöhlen, dabei nicht nur in 37 290 soha se messzire a törzstől. A kék vércse magarakta fészkén általában semmiféle sajá- tosságokat se mulat, néha azonban igen gondo- san vékony égergallyakból és néhány szalma- szálból van finiva, mint az 56. számú fészek. Ez a fészek igen erős, félgömbalakú és a gallyak, melyekből készült, nem érnek túl a fészek szélén ; a sekély csésze körül lassan- ként emelkedik a fészek pereme, mely igen gondosan van rakva ; a csésze alja száraz fűszálakkal, néhány üresrozskalászszal és tépett hársfaháncscsal van kirakva. A fészek méretei : Átmérő 280 mm Magasság 130 „ A csésze átmérője .... 180 „ mélysége .... 65 „ A teljes fészekalj 4 — 6 tojásból áll, melyek május közepén (régi naptár) még nem köl- töttek . . . Tojásméretek : Hosszúság 39-3, 39"0, 395, 38'0, 38"3, 38"3, 38-0, 38-1, 40-4, 364, 360, 35"0, 350, 390, 39-0, 38-9, 42-0 mm. Szélesség 31-6, 31*7, 31'8, 31-2, 30U 310, 29-8, 31-2, 32-0, 29'3, 30-0,30-2, 315, 317, 31-2, 30-2, 290 mm. A költésben a hím fölváltja a nőstényt, de csak rövid időre ; egyébként táplálékot keres számára. A mint megjelenik a hím, kicsalo- gatja a nőstényt a fészekből és átadja neki a prédát ; sohase rakja azt a fészek szélére. A költési idő vége felé és éjjel csak a nőstény költi a tojásokat. A tojásokon nagyon buzgóan ül a madár s nem hagyja el azokat a fa első megkopog- tatására. Ha valami veszély fenyegeti a fészket, akkor a tulajdonosok élesen vijjognak és bátran megtámadják a zavarót ; ez a kiáltás a szomszédban levő kék vércséket is odahívja, de ezek csak kiáltoznak, a nélkül hogy meg- támadnák a tolakodót. A fészek környékén mutatkozó ragadozókat bátran megtámadják, solchen mit breiter Öffnung, sondern auch in solchen mit schmaler Spalte; sie nisten auch in verschiedenen Höhlungen der dicken Seiten- äste, in diesem Falle aber niemals weit vom Stamme. Das selbstgebaute Nest des Rotfuss- falken bietet im allgemeinen keinerlei Eigen- tümlichkeiten, zuweilen ist es jedoch äusserst sorgfältig aus dünnen Erlenreisern gewunden mit einer geringen Menge von Strohhalmen, wie z. B. das Nest Nr. 56. Dieses Nest ist sehr fest, halbkugelförmig und die Reiser, aus welchen es gebaut ist, ragen nicht über den äusseren Nestrand hinaus; der Nestrand um die flache Mulde erhöht sich allmählich und ist sehr sorgfältig gebaut; die Mulde ist mit trockenen Grashalmen, einigen leeren Roggen- ähren und zerfasertem Lindenbast ausgelegt. Die Dimensionen des Nestes sind : Durchmesser des Nestes . 280 mm Höhe 130 „ Durchmesser der Mulde . 180 „ Tiefe 65 , Volle Gelege, aus 4 — 6 Eiern bestehend, findet man noch unbebrütet Mitte Mai (a. St.) an . . . Eiermaasse : Länge: 393, 390, 39-5, 380, 38"3, 38-3, 380, 38 1, 404, 36-1, 360, 35'0, 350, 390, 39-0, 38-9, 42-0 mm. Breite: 316, 317, 318, 312, 300, 310, 29-8, 31-2, 32-0, 293, 30"0, 302, 315, 317, 31-2, 30-2, 29-0 mm. Das Männchen löst das Weibchen beim Brüten ab, aber nur auf kurze Zeit; in der übrigen Zeit sucht es Nahrung für dasselbe. Sobald das Männchen erscheint, lockt es das Weibchen aus dem Neste heraus und über- gibt diesem die Beute ; niemals wird diese auf das Nest gelegt; zum Schiusa der Brut- zeit und während der Nacht sitzt ausschliess- lich das Weibchen auf den Eiern. Auf dem Neste sitzt der Vogel sehr fest und verlässt dasselbe nicht immer auf das erste Anklopfen am Stamme. Droht dem Neste irgendeine Gefahr, so erheben die Besitzer desselben ein arges Geschrei und fallen den Störefried sehr mutig an ; dieses Geschrei ruft auch die Rotfussfalken aus der Nachbarschaft herbei, doch diese schreien nur, ohne über den Eindringling herzufallen. Alle unweit vom 291 csak a sárgarigó elől menekülnek lehető gyorsan. A fiókák június első napjaiban (r. n.) bújnak ki. 1877-ben igen kedvező volt az időjárás s akkor június 10-én már majdnem anyányiak voltak a fiókák, ellenben 1875-ben ugyanabban az időben még alig hogy kibújtak. A meddig még kicsinyek a fiókák, addig a hím csak rágcsálókat hord a fészekbe s a nőstény egyedül eteti őket, a mint azonban már kissé megerősödtek (10 — 15 nap múlva), akkor a nőstény is vadászatra indul. Ebben az időben a fiak már ugyanazt a táplálékot kapják, mint az öregek, t. i. rovarokat, (főleg Orthopterákat és Coleopterákat), gyíkokat, apró rágcsálókat és varas békákat (Bufo vul- garis). A rovarokra nézve rendkívül kedvező 1876-ik évben a kék vércsék a kakukkal együtt rengeteg tömegű Vanessa polychloros hernyót pusztítottak el. A táplálékmarad- ványok tömegesen találhatók a fészek alatt, mert az öregektől vagy tiókáktól elejtett pré- dát többé nem veszik föl. A fiókák június utolsó napjaitól július közepéig (r. n) tartó időköz alatt hagyják el a fészket ; 1888 július 21-én hatnapos fiókákat találtak, melyek való- színűleg az első költés elpusztulása követ- keztében megkésett második költésből szár- maztak. A legkésőbbi reptetést 1878 augusztus 13-án (r. n.) figyeltem meg. A fiókák reptetése után a család még 10 — 14 napig tartózkodik a fészkelőhely környékén, míg egy hét múlva az öregek elhagyják a fiókákat, s ezek önállóak lesznek. Nem sokkal ezután az összes kék vércsék áttelepednek a mezőkre s pusztaságokra, honnan azonban még az első időben éjszakára visszatérnek a folyók mellé, később pedig szénaboglyákon vagy magányos pusztai erdőkben töltik az éjszakát. Az evező- és farktollakat már a fészeknél veszítik el a kék vércsék, míg a többi tollazat kicserélődése csak a fiókák tollasodása és repítése idejében kezdődik és összeesik a Neste vorbeifliegenden Raubvögel werden mu- tig angegriffen, nur vor dem Pirol ergreifen sie schleunigst die Flucht. Die Jungen schlüp- fen in den ersten Junitagen (a. St.) aus. Im Jahre 1877 waren infolge ungemein günsti- ger^Witterung im Frühjahre die Jungen am 10. Juni (a. St.) schon nahezu flügge, wäh- rend sie im Jahre 1875 zur selbigen Zeit eben erst ausgekrochen waren. Solange die Jun- gen noch sehr klein sind trägt das Männchen nur Nager in das Nest und das Weibchen füttert die Jungen allein; sobald aber diese etwas heranwachsen (nach 10 — 15 Tagen) begibt sich auch das Weibchen auf die Jagd. Zu dieser Zeit wird den Jungen dieselbe Nahrung gereicht, von welcher sich auch die Alten ernähren, nämlich Insekten (hauptsäch- lich Orthoptera und Coleoptera), Eidechsen, kleine Nager und Kröten (Bufo vulgaris). In dem für die Insekten aussergewöhnlich gün- stigen Jahre 1876 vernichteten die Rotfuss- falken gemeinsam mit den Kukuken eine Unmasse Raupen von Vanessa polychloros. Die Reste aller dieser sind in Menge unter dem Neste zu finden, da eine von den Alten oder den Jungen fallengelassene Beute nicht mehr angerührt wird. Die Jungen verlassen das Nest gewöhnlich mit den letzten Tagen des Juni bis Mitte Juli (a. St.); am 21. Juli (a. St) 1888 wurden sechs Tage alte Junge gefunden; augenscheinlich entstammten sie einer zweiten, durch Vernichtung der ersten hervorgerufenen Brut. Das allerspäteste Aus- fliegen beobachtete ich am 13. August (a. St.) 1878. Nach dem Ausfliegen der Jungen hält sich die Familie noch 10 — 14 Tage am Brutplatz auf, nach Verlauf noch einer weiteren Woche verlassen die Alten die Jungen und diese werden selbständig. Bald darauf siedeln alle Rotfussfalken ins Feld und in die Steppe über, von wo aus sie jedoch die erste Zeit zur Nacht noch in die Flussniederungen zu- rückkehren, späterhin verbringen sie die Nacht auf Heuhaufen oder in abgelegenen Steppen- gehölzen. Der Verlust der Schwung- und Steuerfedern beginnt bei den Rotfussfalken schon am Neste, der Wechsel des Kleingefieders aber erfolgt erst während der Befiederung und dem Aus- fliegen der Jungen und fällt mit dem Aus- wandern in die Steppe zusammen. Bei den 37* .'iL' pusztaságba való kivonulás időpontjával. Az egyéves kék vércséknél a vedlés olyan sokáig tart, hogy még szeptember közepén is talál- hatók átvonulok, himek, melyeknél az előző évi evezők még nincsenek valamennyien egy- Bzinüekkel helyettesítve. Nálunk a kék vércsék már életük első evében költenek átmeneti ruhában, t. i. az apró tollazat új - szürke - de az evező- és farktollak még az előző évből valók, miket a fészekben kapott; ugyan- így költenek a fiatal nőstények is. Nem talál- koztam azonban oly fészkelőpárral, melynél mindegyik átmeneti ruhában lett volna." A tojások leírásától eltekintve teljes szöve- gében adtam ezt a nyelvi nehézségek követ- keztében bajosan hozzáférhető, igazán gondos és kimerítő tárgyalást, mely egyes részletei- ben még Petényi monográfiáját is kiegészíti s így a kék vércse fészkelésének teljes isme- retéhez okvetlenül szükséges. A hosszú ideig tartott gondos megfigyeléseken alapuló tár- gyalásnak két sebezhető pontja van : az egyik a kék vércse magarakta fészke, a másik pe- dig a túlnagy tojásmérték. Minthogy a szerző láthatólag tökéletesen tisztában van a kék vércse fészkelési módjával, azért errevonat- kozó állításait el kell fogadni s legfeljebb csak az adatok kritikai revideálásáról lehetne szó. Különösen föltűnő, hogy ez a valósággal fészekparazitává fejlődött vércsefaj oly gon- dosan és művészileg font fészket rakhatna, mint a milyen itt említve van. Mind a három Cerchneis-faj fészekrakását éppen az jellemzi, hogy hiányzik náluk az alapozási képesség — cenchris és tinnunculus épületeken, romo- kon, odvakban stb. fészkel, a vespertinus és tinnunculus ' fészekbitorlók — s ezért a legnagyobb mértékben föltűnő s a kék vércse természetrajzával össze nem egyeztethető do- log, hogy maga rakná a fészkét. Az oekolo- giai korreláczió elve szerint legfeljebb csak a kész alapra fölszerelt fészekről lehetne szó, s erre vonatkoznék első sorban a revízió. A kék vércse fészkelésének megfigyelői közül Petényi, Lovassy és Cerva mellett Goeb t és Szomov nyújtják a legkimerítőbb és legtöbb 1 Petényi erre nézve azt irja, hogy szabadon fára magarakta fészkét e fajnak sohase találta s ugyan- azt állítja Lovassy is. jährigen Rotfussfalken zieht sich die Mauser so in die Länge, dass man noch Mitte Sep- tember auf dem Durhzuge Männchen findet, bei welchen die vorjährigen Jugendschwingen nicht alle durch einfarbige ersetzt sind. Bei uns nisten die Rotfussfalken schon im ersten Jahr im Übergangsgefieder, d h. bei den Männchen ist das Kleingefieder ganz neu — grau - aber die Schwung- und Steuerfedern sind vor- jährig, noch vom Neste her; ebenso nisten auch die jungen Weibchen Es begegnete mir jedoch kein Brutpaar, bei welchem beide Geschlechter im Übergangskleide gewesen wären." Von der Beschreibung der Eier abgesehen wurde diese infolge sprachlicher Schwierig- keiten nur schwer zugängliche, wirklich sorg- fältige und ausführliche Darstellung, welche in einzelnen Teilen sogar Petényis Darstellung ergänzt und daher zur vollständigen Kenntnis des Brutgeschäftes desKotfussfalken unbedingt notwendig ist, in extenso gegeben. Die auf langjährige sorgfältige Beobachtungen gegrün- dete Darstellung hat zwei verwundbare Stellen: die erste ist der selbstgebaute Horst des Rotfussfalken, die andere die viel zu grossen Eiermaasse. Indem der Verfasser mit der Nistweise des Rotfussfalken augenscheinlich vollkommen im Klaren ist, müssen seine dies- bezüglichen Angaben werden und könnte höchstens von einer kritischen Revision der Daten die Rede sein. Besonders auffallend ist der Umstand, dass diese sich zum wirklichen Nestparasiten entwickelte Fal- kenart einen so sorgfältig und kunstvoll gewundenen Horst baue, wie ihn diese Be- schreibung erwähnt. Der Horstbau aller drei Cerchneis-Arten wird ja gerade dailurchcharak- terisiert, dass ihnen die Fähigkeit zur Anlage des Unterbaues fehlt — cenchris und tinnun- culus nisten in Gebäuden, Ruinen, Baum- höhlen usw., vespertinus und tinnunculus1 sind Nestparasiten, weshalb es in höchstem Maassr auffallend und eine mit der Natur des Rotfuss- falken unvereinbare Erscheinung ist, dass derselbe einen eigenen Horst baue. Auf Grund des Prinzipes der ökologischen Korrelation kann es sich hier höchstens um einen auf fertige Unterlage montierten Horst handeln 1 Petényi sehreibt diesbezüglich, dass er einen trei auf Bäumen errichteten eigenen Horst dieser Art niemals fand, und dasselbe behauptet auch v. Lovassy. 293 gondosságra valló adatokat s ezért igen kívá- natos volna, ha ezek alapján a kék vércse fész- kelését illetőleg teljesen egybehangzó összefog- laló tárgyalást lehetne alakítani. Szomov megfi- gyelései még nem illeszkednek bele tökéle- tesen az említett többi megfigyelő adatai közé s a kételyek föl m eriilését elősegítik a túlnagy tojásméretek is. Arra nincs elegendő alap, hogy idevágó megfigyelései visszautasíthatok volnának, elfogadásukhoz azonban kellő revizió és annak nyomán az adatok újból való meg- erősítése — esetleg azok visszavonása — szükséges. Suschkin P.: Die Vögel des Gouvernements Ufa. Moszkva, 1897, p. 88 (orosz nyelven).1 „EvERSMANN szeriut a kék vércse közönséges az Ural hegységnek erdőben szűkölködő do- begységeiben, de ritkább észak felé, a hol nincsenek pusztaságok A párzás május közepén kezdődik. Én csak egyes párokban találtam fészkelő kék vércsé- ket, de Pleske T. Birsk kerületéből telepet említ. A fiókák repitése Ufa környékén július végén történik. Öreg, vedlésben levő madarak július végén találhatók ; a vedlés igen lassan megy végbe és a kék vércse a vedlése befejezésénél jóval korábban vonul el." A kék vércse földrajzi elterjedésére és vedlésére vonatkozó adatok. Lileord Lord : Coloured Figures of the Birds of the British Islands. Vol. I. London, 1897, p. 46. „E vércsefaj fészkeléséről nincsenek saját megfigyeléseim s ezért utalok Dresser „Birds of Europe" czímű művére." Fischer-Sigwart H. : Ornilhologische Beobach- tungen aus der Schweiz. 1895. Az Ornith. JiihrbnehVUl. 1897, p. 11, reczenziója nyomán. 1 A forrást és fordítását Harms M. úrnak kö- szönöm. und würde sich die Revision in erster Linie auf diesen Umstand beziehen. Unter den Beobachtern des Brutgeschäftes des Rotfuss- falken geben neben Petényi, Lovassy und Cerva, Goebel und Ssomow die ausführlichsten, und auf die grösste Sorgfalt zeigenden Daten, weshalb es sehr zu wünschen wäre, auf Grund derselben eine vollkommen einheitliche, zusammenfassende Darstellung über das Brut- geschäft des Rotfussfalken zusammenzuschmie- den. Ssomows Beobachtungen schmiegen sich den übrigen noch nicht vollkommen an, und werden die Zweifel auch noch durch die allzugrossen Eiermaasse genährt. Es ist jedoch keine genügende Grundlage vorhanden, seine hierhergehörigen Beobachtungen zurückzu- weisen, doch ist zur Akzeptierung derselben jedenfalls noch eine entsprechende Revision und auf Grund derselben eine neuere Bestär- kung der Daten, eventuell eine Widerrufung derselben notwendig. Suschkin P. : Die Vögel des Gouvernements Ufa. Moskau, 1897, pag. 88 (Russisch).' „Nach Eversmann ist der Rotfussfalk gemein in den waldarmen Vorbergen des Ural und in den Steppen des Orenburger Gebietes, aber selten weiter nach Norden, wo keine Steppen vorhanden. Die Paarung beginnt Mitte Mai. Ich fand den Rotfussfalken nur in einzelnen Paaren brütend, aber Th. Pleske erwähnt eine Kolonie im Kreise Birsk. Die Jungen fliegen, wenigstens bei Ufa, Ende Juli aus. Alte mausernde Vögel trifft man Ende Juli an ; die Mauser geht langsam vor sich und für den Winter zieht der Rotfussfalk ab, lange bevor er seine Mauser beendet hätte." Auf die geographische Verbreitung und auf die Mauser des Rotfussfalken bezügliche Daten. Lilford, Lord: Coloured Figures of the Birds of the British Islands Vol. I. London, 1897, pag. 46. „Über die Brutverhältnisse dieser Falkenart besitze ich keine Erfahrungen, und verweise auf Dessers Werk Birds of Europe." H. Fischer- Sigwart : Ornith ologische Beobach- tungen aus der Schweiz 1895. Nach der Recen- sion im Ornith. Jahrbuch VIII., 1897, p. 41. 1 Die Quelle und deren Übersetzung verdanke ich Herrn M. Härms. J! It „Egy pár Falco vespertina júniusban egy s/.ikhifaloii volt látható. . ." ( ilvbá tűnik föl ez az adat, mintha a kék vércse a sziklafal valamely üregében fész- kelt volna; eddigelé azonban egyetlen egy ilyen eset se bizonyult be s Fatio se emlé- kezik meg ezekről a Svájczban időről időre fölmerülő hírekről, melyek a kék vércse fészkeléséről, nevezetesen sziklafalakon való megtelepedéséről szólnak. Johansbn H. : Ornithologische Beobachtungen int Gouvernement Tomsk ivührend des Jahres 1897. Ornith. Jahrbuch. IX. 1898, p. 190. Tomszk közelében egy kékvércsepár fész- kelni akart egy oszlop tetején levő mélye- désben. A faodvakban való fészkelés szempontjából említésre méltó adat. Megfelel a PetényiîôI említett, fülké'-nek és Lovabby „tágas" termé- szetes faodvának, mert hiszen felülről nyitott. Dr. Hennicke R. K. : Naumann, Naturge- schiehte der Vögel Mitteleuropas. Új kiadás. V. kötet. Ragadozók. Földolgozta Riesenthal 0. Gera-Untermhaus, 1899, p. 131. Szóról szóra a már Naumann „Pótlékok" czímü kötetéből ismert tárgyalás, kibővítve SíROHBACHnak Riesenthal által is megbízhatat- lanoknak jelzett adataival s a fiókáknak Dr. Blabius REzsotől eredő részleges leírásával. Chernél I. Mag gar or szag madarai. Buda- pest, 1899, II. kötet, p. 426. Az egyedüli szerző, a ki Petényi megfigye- léseire alapítja a kék vércse fészkelésének tárgyalását, Ezeken kívül részben Dr. Lovassy adatai is szerepelnek, így pl. a költés tarta- mának 18 napban való megállapítása. A tel- jesen korrekt tárgyalásban legfeljebb a tojás- méretek szorulnak némi korrekczióra, mert a 36'7— 387X263— 31-7 mm bői számított átlag kissé nagy. Tán kevés és véletlenül nagyobb méretű fészekaljak nyomán lettek megállapítva. Dr. Fatio V. : Faune des Vertébrés de la Suisse. Vol. II. Hist. Nat. des Oiseaux. Part I. Genève et Bale, 1899, p. 143. -Májusban fészkel. Gallyakból és szálakból lazán összerótt fészke többnyire fákon van „Falco vcspertinus zeigte sich im Juni an einer Felswand." Die Angabe erweckt den Anschein, als hätte der Rotfussfalke an der Felswand ge- brütet ; bisher hat sich jedoch noch kein einziger diesbezüglicher Fall bewahrheitet und auch Fatio lässt diese von Zeit zu Zeit in der Schweiz auftauchenden Gerüchte über das Brüten des Rotfussfalken in Felsspalten, unerwähnt. H. Johanben : Ornithologische Beobachtungen im Gouvernement Tomsk während des Jahres 1897. Ornith. Jahrbuch IX. 1898, pag. 190. In der Nähe von Tomsk beabsichtigte ein Rotfussfalkenpaar in der Vertiefung, welche sich auf dem Scheitel eines Pfostens befand, zu nisten. Bezüglich des Nistens in Baumhöhlen er- wähnenswerte Angabe. Diese Vertiefung ent- spricht der von Petényi angegebenen „Nische", sowie den „weiten natürlichen Baumhöhlun- gen " Lovabbyb, indem dieselbe von oben her offen ist. Dr. C. R. Hennicke : Naumann, Naturge- schichte der Vögel Mitteleuropas. Neue Aus- gabe. Bd. V. Raubvögel, bearbeitet von 0. v. Riesenthal. Gera-Untermhaus, 1899, pag. 131. Enthält die schon reproduzierten Daten aus Naumanns „Nachträgen" Wort für Wort, erwei- tert mit den auch von Riesenthal als unzuver- lässig befundenen Daten Strohbachs und mit der teilweisen, Dr. Rudolf Blasius entstam- menden Beschreibung des Danenkleides der Jungen. St. v. Chernél: Maggarország Madarai. Bu- dapest, 1899, Bd. II. p. 426. Der einzige Verfasser, welcher die Darstel- lung des Brutgeschäftes des Rotfussfalken auf Petényis Beobachtungen gründet, Ausser die- sen sind auch teilweise Lovabbyb Daten vor- handen, so z. B. die IStägige Brutdauer. In der vollkommen korrekten Darstellung bedür- fen höchstens die Eiermaasse einer Korrek- tur, weil der aus 367— 387 X 26"3 — 31 7 berechnete Durchschnitt etwas zu gross ist. Vielleicht standen nur wenige, zufällig etwas grosse Gelege zur Verfügung. Dr. V. Fatio : Faune des Vertébrés de la Suisse. Vol. II. Hist. Nat. des Oiieaux. Part, I. Genève et Bale, 1899, p. 143. „Brütet im Mai. Sein aus Zweigen und Halmen lose gebautes Nest steht meistens 295 rétek és vizek közelében ; állítólag gyakran fészkel háztetőkön, úgyszintén költ f aodvakban is, de sokszor megelégszik a szarkafészkek- kel. A tojások száma 4 — 5, ritkábban 6- A méretek 35—38X29-30 mm." Tömören érinti majdnem az összes fészke- lési módokat, melyek forgalomba kerültek, de .feltűnő, hogy éppen a sziklákat mellőzi, holott az idevágó adatoknak Svájcz a klasz- szikus hazája Valószínűleg nem voltak meg- bízható forrásai. A maga rakta fészek leírásának forrását nem tudtam megállapítani. A ház- tetőkön való fészkelést bizonyára SchlegelíőI vette. A faodvak tán NaumannìóI erednek, míg a tojások száma és méretei ÜREssERre vallanak. Dr. Madarász Gy. : Magyarország madarai. Budapest, 1899-1903, p. 225. „A fészekben ülő fiókákat hófehér pelyhek borítják, csőrük és lábaik világossárgás szaru- szinűek ; szemük szürkésbarna. Magyarországon a lapályos vidékeken mindenütt gyakori. Fész- ket nem épít magámik, hanem elhagyott varjú- fészkekben költ; különösen kedveli a vetési varjú kolóniáit." Szűkszavú, több lényeges mozzanatot mel- lőző tárgjalás, de a fiókák pehelyruhájának eddig legpontosabb leírása. Dr. Rey J. : Die Eier der Vögel Mittel- europas. Gera-Untermhaus, 1900, p. 23. „Június elején három négy tojás található a kék vércse fészkében. Többnyire szarka- fészekben üti fel tanyáját. A tojások igen hasonlók a vörös vércse tojásaihoz, de kiseb- bek és finomabb a héjjuk. A legtöbbnél a foltok intenzivebb színűek, mint más fajoknál s színezetükben több a barna, mint a vörös. Nagyságuk és súlyuk körülbelül középen van a vörös és fehérkarmú vércsékéi között. A gyűj- teményemben levő negyven darabnak nagysága és súlya a következő: átlag 36'7X29'0 mm, maximum 398X32-3 mm, minimum 34.0X288 és 36-5X27-3 mm. Átlagsúlyuk 1321 gr." Bár a legmodernebbek közé tartozik ez az oologiai munka, a kék vércse fészkelésének tárgyalása még se teljesen korrekt. Nemcsak auf Bäumen, nicht weit von Wiesen und Was- ser; angeblich nistet er öfters auch auf Haus- dächern oder in Baumhöhlen, begnügt sich aber auch mit Fisternestern. Die Zahl der Eier beträgt vier bis fünf, seltener sechs. Die Maasse sind 35— 38 X 29—30 mm." Berührt ganz kurz, fast sämtliche in Um- lauf geratene Nistweisen autfallenderweise jedoch ohne der Felsen zu erwähnen, für welche die Schweiz doch der klassische Boden ist. Es fehlte wahrscheinlich an zuverlässigen Beobachtungen. Woher die Beschreibung des selbstgebauten Nestes stammt, konnte nicht ausfindig gemacht werden. Das Nisten auf Hausdächern mag wohl Schlegel entnommen sein. Die Quelle der Baumhöhlen könnte Nau- mann sein, Anzahl und Maasse der Eier stehen Dressers Angaben am nächsten. Dr. J. v. Madarász. Magyarország Madarai. Budapest, 1899—1903, p. 225. „Die Dunenjungen sind mit schneeweissem Flaume bedeckt, Schnabel und Füsse sind hellgelblich hornfarben, das Auge ist grau- braun. — Ist in ebenen Gegenden Ungarns überall häufig. — Baut sich kein eigenes Nest, sondern brütet in verlassenen Krähennestern; liebt besonders die verlassenen Saatkrähen- kolonien." Sehr knappe, mehrere wesentliche Momente unerwähnt lassende Darstellung, jedoch die bisher genaueste Beschreibung des Dunen- kleides. Dr. E. Rey: Die Eier der Vögel Mittel- europas. Gera-Untermhaus, 1900, p 23. „Anfang Juni belegt der Rotfussfalke seinen Horst, den er meistens in Elsternester anlegt mit drei bis vier Eiern, die denen des Turm- falken sehr ähnlich, aber kleiner und zart- schaliger sind. Bei der Mehrzahl ist auch die Fleckung intensiver als bei anderen Arten, auch hat ihre Färbung mehr braune Töne als rote. In Bezug auf Grösse und Schwere ste- hen sie etwa in der Mitte zwischen denen des Turmfalken und des Rötelfalken. Vierzig Exemplare meiner Sammlung haben folgende Maasse und Gewichte: Durchschnitt 36'7X 29-0 mm. Maximum 398X32-3 mm. Mini- mum 34-0 X 288 und 365 X 27"3 mm. Sie wiegen durchschnittlich 1'321 gr." Obwohl dieses oologische Werk zu den mo- dernsten gehört, ist die Darstellung des Brut- geschäftes des Rotfussfalken dennoch nicht L'Ufi túlságosan szűkszavú, hanem még tárgyi hiba is van benne s ez a kékvércse fészekaljának három-nég] tojásban való megállapítása. Rey úgy látszik csak a gyűjteményében levő fészek- aljakat vette tekintetbe s az irodalmat nem- csak crrevouatkozóan, de általában is csak igen szűkös mértékben használta fel, daczára annak, hogy idevágó saját megfigyelései nem voltak. Fischer A.: Cerehneis vespertinits (Linn.). Zeitschrift f. Oologie, XI. 1901, p. 168. „Mult év május végén a Lech ligetekből, Augsburg mellett öt tojásból álló fészekaljat kaptam. A fészek négy méter magasságban egy közepes nagyságú fenyőn volt elhelyezve. A rendkívül typikus rajzolatú tojások gyengén vöröses színűek, igen finoman foltosak és első tekintetre fölismerhetek, mint a kék vércse tojásai. Méretek 36X285 mm, súly L34 gr." A szinguláris fészkelőhelyek közé tartoznék, de Goebel a tojások nagysága és súlya között fönnálló ellentét alapján kétségbevonja a meg- figyelés helyességét. Dresser H. E. : A manual of palaearctic Birds. London, 1902, p. 550. „Fákon fészkel, gyakran elhagyott fekete varjú- és szarkafészkekben, s júniusban három- négy tojást rak. Méreteik r45Xl'16 inch." Hibás és hiányos tárgyalás, melyben Coch- rane és Rey adatai ismerhetők fel. Dr. Hennicke R. K. : Die Raubvögel Mittel- europas. Gera-Untermhaus, 1903, p. 90. „A kék vércse előszeretettel fészkel régi szarkafészkekben, faodvakban, sziklaüregek- ben és partomlások lyukaiban, éppen úgy, mint a vörös vércse. Május végén vagy június elején négy-öt tojást rak a nőstény, melyek átlagos nagysága 36X29 mm. A fiak szürkés- sárga pehelylyel borítottak." Az „Üj Naumann" helyes és téves adatai, az utóbbiak még tetézve avval, hogy Naumann sejtelme a sziklaüregekben való fészkelés lehetőségéről itt már tényként szerepel. Dr. Arriqoni degli Oddi E. gróf: Manuele di Ornitologia Italiana. Milano, 1904, p. 74. ganz korrekt. Dieselbe ist nicht nur allzu knapp abgefasst, sondern enthält auch direkte Fehler, so die mit 3— 4 Eiern als vollständig angegebene Gelegeanzahl. Wie es scheint, zog Hey nur die in seiner Sammlung befind- lichen Gelege in Betracht und benützte die einschlägige Literatur nur in sehr beschränk- tem Masse, trotzdem er selbst über keine eige- nen Beobachtungen verfügte. Fischer A.: Cerchneis respertinus (Linn.). Zeitschrift für Oologie XL 1901, p. 168. „Ende Mai vorigen Jahres erhielt ich von den Lechauen bei Augsburg ein Gelege (fünf Eier) vom Abendfalken. Das betreffende Ge- lege wurde einem Horste entnommen, welcher zirka 4 m hoch auf einer mittleren Fichte stand. Die äusserst typisch gezeichneten Eier sind schwach rötlich, sehr fein gefleckt, auf den ersten Blick als solche des Abend falken zu erkennen. Maasse : 36 X 285 mm. Gewicht: 134 g." Würde den singularen Brutstellen zugehö- ren, doch wird die Richtigkeit der Beobach- tung von Goebel bezweifelt, u zw. auf Grund des Gegensatzes, welcher zwischen dem Gewichte und den Maassen der Eier be- steht. H. E Dresser: A manual of palaearctic Birds. London, 1902, pag. 550. „Nistet auf Bäumen, oft in verlassenen Rabenkrähen- und Elsternestern und legt im Juni 3 — 4 Eier. Die Maasse betragen 1 -15X 1.16 inch." Unrichtige und mangelhafte Darstellung, in welchen Cochranes und Reys Daten erkennt- lich sind. Dr. C. R. Hennicke: Die Raubvögel Mittel- europas. Gera-Untermhaus, 1903, p. 90. „Die Rotfussfalken nisten gern in alten Elsternestern, in Baumhöhlen, Felsenrissen und Erdspalten, ähnlich wie die Turmfalken. Ende Mai oder Anfang Juni legt das Weib- chen seine vier bis fünf Eier, die im Durch- schnitt 36X29 mm messen. Die Nestjungen sind in graugelblichen Flaum gehüllt." Richtige und unrichtige Daten nach dem „neuen Naumann" , letztere noch damit er- gänzt, dass Naumanns Vermutungen bezüglich des Brütens in Felsspalten hier schon als Tatsachen behandelt sind. Conte Dr. Arrigoni degli Oddi: Manuele di Ornitologia Italiana. Milano, 1904, p. 74. 297 „Magyarországon és déli Oroszországban telepesen fészkel, úgy hogy egy-egy fán néha öt-hat fészek is van. Fészket nem rak, hanem elhagyott szarka- és varjúfészkeket foglal el, melyeket azután a maga módja szerint ki szokott javítani. Májusban és júniusban négy- hat tojást tojik,melyek méretei 36 0X29 1 mm." Általában Dresser Birds of Europe adatain alapuló feltűnően korrekt tárgyalás. Az elfog- lalt fészkek kijavításának forrása ismeretlen. Chernél I. : Brehm A- Az állatok világa. Madarak. A magyar viszonyokhoz alkal- mazta — . III. kötet. Budapest, 1904, p. 318. Igen részletes és korrekt tárgyalás Petényi nyomán. C8ÖRQEY T. : Madártani Töredékek Petényi J. Salamon irataiból. Budapest, 1904. pag. 50-78. Itt is megvan az 1891-ben megjelent mono- grafia, de az eddigi jelek szerint hasonló sorsban részesül, mint PETÉNYinek 75 évvel ezelőtt megjelent első idevonatkozó közle- ménye. Az azóta megjelent külföldi irodalom ezúttal se vett tudomást erről az alapvető tárgyalásról, mely pedig abban az időben látott napvilágot, mikor a magyar madártan a kül- földön már pozicziót vívott ki magának. Az eddig megjelent irodalmi források ismertetése pedig mindenkit meggyőzhet arról, hogy míg a kék vércse fészkelésének tárgyalását nem erre a monográfiára alapítják, addig teljes és korrekt tárgyalás el se képzelhető. Bau S. : Naturgeschichte der deutschen Vögel. Irta Friederich C. G., V. kiadás. Feldolgozta — . Stuttgart, 1905, p. 430. „A fészkeléshez a dombok lankás lejtőit, sőt még a hegyek meredekebb omlásait is jobban szeretik, mint a nyílt szabad síkságot. Külö- nösen kedvelik a sziklafalakat, a hol alkalmuk nyílik fészkeik elhelyezésére. Ha itt azután még néhány magas fa is találkozik, akkor ez gyülekezési helye lesz ezeknek az amúgy is társas hajlamú vércséknek, úgy hogy néha nagy társaságok verődnek itt össze. Magyar- országon csóka- és szarkafészkeket szokott elfoglalni, még újonnan rakottakat is, úgy hogy azokból kiűzi a tulajdonosokat. Egyéb- Aquila XVm. „Nistet in Ungarn und Südrussland auf Bäumen in Kolonien, so dass auf einem Baume oft 5 — 6 Nester zu finden sind. Selbst baut er kein Nest, sondern nimmt verlassene Elster- und Saatkrähennester in Besitz, welche er auf seine Weise ausbessert. Im Mai und Juni legt er 4 — 6 Eier, deren Maasse 366X 29-1 sind." Eine im allgemeinen auf Dresser, Birds of Europe gestützte, auffallend korrekte Dar- stellung. Die auf Ausbesserung des Horstes bezügliche Quelle ist mir nicht bekannt. St. v. Chernél: Brehm A. Az állatok világa. Vögel, den ungarischeil Verhältnissen ange- passt von — . Bd. III. Budapest, 1904, p. 318. Sehr ausführliche und korrekte Darstellung nach Petényi. T. Csörgey: Ornithologische Fragmente aus den Handschriften von J. Salamon v. Petényi Gera Untermhaus, 1905, p. 54—85. Auch hier ist die im Jahre 1891 erschie- nene Monographie enthalten, doch scheint derselben ein gleiches Los zuteilwerden, als der vor 75 Jahren erschienenen ersten Veröffentlichung Petényis. Die seither erschie- nene ausländische Literatur nahm auch dies- mal keine Notiz von dieser grundlegenden Abhandlung, trotzdem dieselbe schon in dem Zeitalter erschien, als sich die ungarische Ornithologie auch schon im Auslande eine Position errungen hatte. Die Besprechung der bisher erschienen Quellenwerke muss jeder- mann überzeugt haben, dass nur dann eine vollständige und korrekte Darstellung über das Brutgeschäft des Rotfussfalken erreicht werden kann, wenn dieselbe auf diese Mono- graphie basiert wird. A. Bau: Naturgeschichte der deutschen Vö- gel etc. von. C. G. Friederich. V. Auflage. Bearbeitet von — . Stuttgart, 1905, p. 430. „Zum Standort für ihre Horste bevorzugen sie sanfte Gehänge der Hügel, selbst steilere Abfälle der Berge mehr als die freie offene Ebene. Besonders sind ihnen Felswände er- wünscht, wo sie Gelegenheit finden, ihre Horste zu bergen. Sind hier noch einige hohe Bäume zu finden, so gibt das einen Anziehungspunkt für diese ohnehin geselligen Falken, so dass sich zuweilen recht grosse Gesellschaften zu- sammenfinden. In Ungarn nimmt er zur Brut gerne alte Dohlen- und Elsternester, selbst neuangelegte, indem er die sich widersetzen- 38 JUS ként fákon is szokott fészkelni, különösen magas fűzfákon, azonkívül faodvakban, ha azok elég nagyok, sziklaüregekben stb." Naumann adatainak e csodálatos variácziójá- ban kulminál az az irányzat, mely saját meg- ligvelésck hiányában valamely elismerttekintély már sokszorosan elvariált tárgyalása nyomán újabb eredeti formájú tárgyalást kivan nyúj- tani. Innen ered azután, hogy a síkságnak ez a jellegzetes madáralakja specziális domb- én hegyvidéki madárként van feltüntetve. Naumann ismeretes sejtelme a sziklákon való fészkelésről egyenesen föszabálylyá válik, mi- nek következtében a kék vércse oekologiája tökéletesen hamis színben van feltünietve. Ez a tárgyalás valósággal klasszikus példáját nyújtja annak, hová vezethet az irodalmi források elégtelen és kritika nélkül való fel- használása. Egyébként még Radde magas fűzfái ismerhetők fel ; a tojásméretek a Key félék. Reiber 0 : Materialien zur einer Omis bal- ccmica. III. Görögország. Wien, 1905, p. 326. ..A szárazföld sík részeiben egybehangzó jelentések szerint átvonulása alkalmával min- denütt előfordul. Dr. KRüPERrel egyetértőleg tökéletesen való- színűtlennek tartom, hogy E. vespertinus fész- kelne Görögországban. Lindermayer és Mühle gróf idevágó adatai nem állják meg helyüket és nincsenek bizonyító példányokra alapítva." A földrajzi elterjedés szempontjából emlí- tésreméltó adatok. Goebel H. : Erythropus vespertinus. Zeitschrift für Oologie und Ornithologie. 1905, p. 45. 72. 151 tojás közül, melyekből 130-at magam gyűjtöttem, csak 28-nak van 132 cg-nál nagyobb súlya. Mindezek a tojások oly méretekkel bírnak, melyek egyik vagy másik irányban túl- terjednek az átlagokon. Evvel szemben Fischer A. úr a Lech ligeteiből kapott tojásokat, melyek méretei 360X28 5X134 cg. E fészekalj méreteihez viszonyítva a súly oly nagy, hogy önkény- telenül is kételyeket fakaszt aziránt, hogy tényleg Erythropus vespertinus tojásoké? den Eigentümer verjagt. Sonst legt er auch seinen Horst auf Bäumen an, gern auf hohen Weiden; auch in Baumhöhlen, wenn sie gross genug sind; in Felsspalton u. a." In dieser merkwürdigen Variation der Nau- MANNSchen Daten kulminiert jene Richtung, welche in Ermangelung eigener Beobachtun- gen auf Grund der schon vielfach variierten Darstellung einer anerkannten Auktorität noch eine neuere, der Form nach originale Darstel- lung geben will. Auf diese Weise kommt es dann, dass dieser Charaktervogel der Ebene als ein spezieller Bewohner des Hügel- und Berglandes hingestellt sind. Naumanns bekannte Vermutung über das Nisten in Felsspalten wird hier zur Ilauptregel, weshalb die Öko- logie des Rotfussfalken in gänzlich falsches Licht gestellt wird. Diese Darstellung ergibt ein wirklich klassisches Beispiel dafür, wohin die ungenügende und kritiklose Benützung der Literaturquelleu führen kann. Ansonsten sind noch Raddes hohe Weiden zu erkennen; die Eiermaasse sind die REYSchen. 0. Reiser: Materialien zu einer Omis bal- canica. III. Griechenland. Wien, 1905, p. 326. „ Den ebenen Teilen des Festlandes fehlt er auf seiner Wanderung nach übereinstim- menden Berichten wohl nirgends. Das Brüten von E. vespertinus in Griechen- land halte ich in Übereinstimmung mit Dr Krü- per für durchaus unwahrscheinlich. Die An- gaben Lindermayer und Graf von der Mühles hierüber sind nicht stichhältig und es liegen denselben keinerlei Beweisstücke zugrunde." Bezüglich der geographischen Verbreitung erwähnenswerte Daten. Goebel H.: Erythropus vespertinus. Zeitschrift für Oologie und Ornithologie 1905, p. 45, 72. „Unter 151 Eiermaassen, die von Eiern genommen sind, von denen ich persönlich 130 ausgehoben habe, überschreiten das Ge- wicht von 132 cg bloss 28 Stück. Alle diese Eier zeichnen sich durch Maasse aus, welche in der einen oder anderen Richtung stark das Durchschnittsmass aus den gewogenen und gemessenen Eiern übertreffen. Nun finde ich aber als Mass eines vom Lechfelde Herrn A. Fischer ' zugetragenen Geleges 36"0 X 28"5 X 134 cg. Dieses Gelege besitzt so niedrige Maasse bei so schwerem Gewicht, dass es unwillkürlich Zweifel wach- ruft an seine Zugehörigkeit zu E. vespertinus. 299 A kék vércsének ily messze nyugit ton való fészkelése rendkívül érdekes, de a tojások méretei és súlyadatai sajnos nem eléggé meg- bízhatók.tt Fischer adatainak helyreigazítása mellett fontos a tojások méretei és súlya között fennálló viszonynak mint determináló jegynek az alkalmazása. Kollibay P.: Die Vögel der preussiscìien Prolins Schlesien. Breslau, 1906, p. 191. „Tobias Lajos különös esetet említ, mikor Niesky vidékén egy pár megszállt egy szarka- fészket és a benne levő tojásokat kidobálta. Az 1845 április 24-én a fészek mellől elejtett öreg cf a lohsai gyűjteményben van. A korai dátum minden esetre föltűnő, minthogy ez a madárfaj csak május végén szokott költeni." Szinguláris fészkelési területen meghiúsított fészkelési kísérlet ; kár, hogy a madarat ellőt- ték, mielőtt a költés megkezdődött volna. A korai dátum, bár föltűnő, mégse teszi való- színűtlenné az esetet, mert hiszen a fészek birtokbavétele a megérkezés után már rövi- desen megkezdődik. Tán nem tévedés az a föltevésem, hogy itt oly párról van szó, mely- nél a nemi ösztön korábban lépett föl, s ennek következtében korábban indult s már átvonulásuk alkalmával érte el azt a fokot, a mely a fészek megszállására késztette. Buda A. : A Cerchneis vespertinus (L.) fész- kelése Beán. Aquila XIII., 1906, p. 169. „1903-ban három pár fészkelt Réa vízmenti égerberkeiben szarkafészkekben. A tojásszedésnél igen nyugtalanok voltak a kék vércsék: vészkiáltásukra a szomszéd- ból segítségükre jöttek más fészkelő párok s oly veszedelmesen csapkodtak a mászó gyerek felé, hogy végre is lövéssel kellett őket elriasztani. A tojásméretek a következők : 360 X 29-0, 378 X 290, 37"6 X 29 6, 37-0 X 29-8. 40-0 X 330, 34 5 X 29-5. 365 X 28'0 (két tojás összetörött). Das Brüten des Rotfussfalken so weit nach Westen zu ist höchst interessant, die Maass- und Gewichtsangaben sind leider nicht ge- genügend unanfechtbar." Neben der Berichtigung der FiscHEBSchen Daten ist es von Wichtigkeit, dass das Ver- hältnis, welches zwischen den Maassen und dem Gewichte der Eier besteht, als Determi- nationsmerkmal angewendet werden kann. Kollibay P.: Die Vögel der preussischen Provinz Schlessien. Breslau, 1906, p. 191. „Louis Tobias erwähnt eines besonderen Falles, wo ein Pärchen in einem Obstgarten der Nieskyer Gegend ein Elsternest in Besitz genommen und die Eier der rechtmässigen Eigentümer herausgeworfen hatte. Das am 24. April 1845 am Horste erlegte alte ni> sondern mit an den Gaumen gebrachter breiter Zunge mit freier Spitze als Laut gesprochen; — ö wie in Körper, o wie in Öhr. ü wie in füllen, ü wie in Tür. 315 Nevükön is szólítja őket : „Laczi, Laczi, Laczi, Laczi!" „Czila, Czila, Czila, Czila P „Piczi Kata, piczi Kata, piczi Kata, piczi Kata!' A hosszas hívásra sorban megjelenik a sok fióka. A gondos mama észreveszi, hogy a vásott gyermekek elrongyolták a czipójüket s rájuk szól szemrehányó figyelmeztetéssel : „Czipő, czipö, czipő!" Igen rongyos a czipő s megint más, új „Czipö kék, czipő kék, czipö kék!"' Várjatok, majd ad az apátok ! És csakugyan ott terem az apa és látván a sok neveletlen kölykét az apjának, erélyesen utasítja őket rendre : „Pacsit kölyök, pacsit kölyök, pacsit, pacsit, pacsit kölyök!"' S midőn az egyik-másik megszeppent gye- rek bőgni kezd a szidásra, „ Csitt kölyök ! csitt !" szóval hallgattatja el. Nemsokára a gyerekek enni kérnek, mert hiszen mikor nem volna éhes a fiók czinege?! De úgylátszik, hogy nincs mit adni nekik, mert azt mondja az öreg, hogy „Nincs, nincs vacsora, (mert) piczi, piczi (az élés-kamara/" De íme épp jókor hozok én nekik egy kis elemózsiát. A kíváncsi czinege-anyukom rög- tön ott terem s szaporán kérdi: „Bácsi, bácsi, bácsi ! . . . Mit visz, mit visz?" — Hozok, még pedig apróra vágott sajt-, ostyepka-héját. Ez kell a czinkének I Kife- jezést is ad örömének az éhes szárnyas e szavakkal : „Szép, szép vacsora, . . . Szép, szép kamara!" Igen ám, de ott a macska ; a czinegék félve, panaszkodva mondják : „Czinkét öli, czinkét öli!" Selbst beim Namen nennt sie sie : „Ladislaus, Ladislaus, Ladislaus!" (Laczi abgekürzt, schmeichelnd: Laczi.) „ Cäcilia, Cäcilia, Cäcilia !" (Abgekürzt: Cila). „Klein' Käthe, Klein' Käthe!" (Abgekürzt von Katalin ; piczi = winzig.) Auf ihr Rufen kommen die vielen Kleinen der Reihe nach ; die sorgsame Mutter bemerkt dass ihre Schuhe zerrissen sind und spricht : „Schuhe, Schuhe, Schuhe!" Die Schuhe sind sehr zerrissen, da sagt sie: „Schuhe braucld's, Schulte braucht' s !" (kék aus kellene = brauchen.) Wartet, der Vater bringt! Er kommt und sieht die ungezogenen Rangen und sagt : „ Schön Händchen, Range, schön Händchen, Bange !" Wenn dann der eine raunzt, spricht der Alte : „Schweig, Bange, schweig, Bange!" Es dauert nicht lange, so bitten die Jungen um Nahrung, denn wann wäre die Meise nicht hungrig!? Es scheint aber nichts da zu sein, denn der Alte spricht : „Nichts, nichts Abendbrot, (denn) klein Kämmerlein !" Da bringe aber ich (der Beobachter) ein wenig Essen. Das kleine Meisenmütterchen ist sofort zur Stelle und fragt: „ Onkel, Onkel, Onkel, was trägst ?" — Ich bringe kleingeschnittenen Käse, Ostyepka- (eine beliebte slovakische Käseart) Rinde. Das will das Meis'chen, es sagt auch: „Schön Abendmahl . . . schön Kämmerlein !" Ja, da ist aber die Katze. Die Meisen spre- chen fürchtend und klagend : ,Sie tötet die Meisen!" 40* 316 Egy göröngy elég a ravasz ellenségnek, hogy átvesse magát a kerítésen, mire a meg- könnyebbüli kis szárnyasok vigan kinevetik a felsült ragadozót : „Hehehe, hehehe, hehehe!" Különben tavaszszal minálunk a czinege arra is figyelmezteti ;iz embereket, hogy könnyebb ruhát öltsenek magukra : „ Piczi ködmön, piczi ködmön, piczi ködmön ! " Eltekintve a czinege soknyelvfiségétől, van ám ő neki saját igazi nyelve és éneke is, melyet az énekre oly kedvező, kellemes idő- járású múlt (1910. évi) tavaszszal megfigyel- tem és úgy a melódiáit, mint a szöveget, szótagokat a lehetőség, az én hallásom sze- rint lejegyeztem s a czikk végén mellékle- ten közlöm. Több évi megfigyelésem alapján megjegy- zem, hogy mint minden madárfaj úgy a szén- czinege is az egyed, a vidék, az időszakok különfélesége, sőt évek szerint is különböző- képen énekel. Egy-egy vidék czinegéinek más-más madár-tájszólása van, sőt az egyes családokból származó egyedek is ugyanazon a vidéken némileg eltérő nüanszszal szólnak. Azt is megfigyeltem, hogy ugyanazon egyed is minden évben más modulatióval énekel. Valamint az is igaz, hogy minden ember máskép hallja és írja le a madarak énekét, főleg a szöveget, szótagokat. * Jelen első kísérletem első sorban kérelem akar lenni, hogy a finomabb hallású, zene- értő egyének figyeljék meg és jegyezzék le a madarak énekét, mely a zeneszerzők fan- táziájára csak termékenyítőleg hathat. 2 1 L. pl. Dr. A. Voigt : «Exkursionsbuch zum Stu- dium der Vogelstimmen Dresden. 1906. H. Schultze? ez. érdekes, de többnyire csak általánosságban mozgó müvét s főleg a szénczinege énekére vonatkozó részét. 88—90. 1. 1 A zene viszonylata nem az egyedüli, a melynek érdekében lehet és van a madarak énekének meg- figyelése. Lehet még hatása a nyelvészetre, mert az értelmezett hang a nyelv szellemének tüköré is; és nagy jelentősége lesz arra, a mit folklore alatt értünk, a mennyiben a hangok értelmezése az adott nép lelkületét jellemző módon adja vissza. Csak üdvös lehetne a vizsgálatnak a nemzetiségekre való kiter- jesztése s az anyagnak összehasonlító tárgyalása. H. 0. Eine Erdkrume genügt, um den verschla- genen Feind zu vertreiben und die Kleinen lachen den Feind aus : „Hehe, hehehe, hehehe!" Im Frühjahr mahnt uns übrigens die Meise, wir mögen leichtere Kleidung anziehen : „Klein Böckchen, Mein Röckchen .'" Abgesehen von der Vielsprachigkeit der Meise, hat sie auch ihre eigene wahre Sprache und ihren Gesang, welche ich im sehr geeig- neten angenehmen Jahre 1910 beobachtet und die Melodien silbengetreu niedergeschrie- ben habe, freilich nach meinem Gehör, wie dies die Beilage zeigt. Auf Grund einer mehrjährigen Beobachtung bemerke ich, dass so wie jede andere Vogel- art, auch die Kohlmeise ihrer Individualität, der Gegend, der Jahreszeit, ja den Jahren nach, verschieden singt. Die Meisen einer gewissen Gegend haben ihren besonderen Dialekt ; ja sogar die aus verschiedenen Fa- milien stammenden Individuen einer und der- selben Gegend weisen Verschiedenheit in ihrem Gesang. Auch das habe ich beobach- tet, dass ein und dasselbe Individuum in jedem Jahr den Gesang anders moduliert. Auch das ist wahr, dass jedermann den Gesang anders hört und nach Silben und Text anders niederschreibt. 1 Mein erster Versuch will vor allem eine Bitte sein, damit sich Männer mit feinem Ge- hör und musikalischen Kenntnissen mit dem Vogelgesang befassen mögen, der die Phan- tasie der Komponisten fruchtbar machen kann.2 1 Siehe z. B. in Dr. A. Voigt: Exkursionsbuch zum Studium der Vogelstimmen. Dresden 1906. H. Schulze. Das Werk ist interessant, bewegt sich aber meist in Allgemeinheiten, hauptsächlich der Gesang der Kohlmeise pag. 88 — 90. ! Die Beziehung auf die Musik ist nicht die ein- zige, welche die Beobachtung des Vogelgesangs anzeigt. Derselbe kann auch auf die Sprachforschung dadurch einwirken, dass der sprachlich erfasste Gesang der Spiegel der Sprache selbst sein kann ; auch folk- loristisch kann die Beobachtung wichtig sein, weil der unterlegte sprachliche Sinn das Seelenleben eines gegebenen Volkes charakteristisch wiedergibt. Es wäre von Wichtigkeit, die Untersuchungen auch auf die Nationalitäten auszudehnen, schon im Interesse des vergleichenden Studiums. O. H. 317 A többi megfigyelt faj ii következő : A kerti rozsdafarkú (Ruticilla plioenicura L.) éneke. Volt az én kertemben egy szép színes s még szebb szavú madárka, mely három év tavaszán sok gyönyörűséget szerzett itt a Gyömbér alján, hol a hűvösebb éghajlat alatt a nálánál jobb énekű fülemile, énekeseink királya, már nem fészkelvén, hivatva van azt pótolni. Volt, de már nincsen. Hiába várom már három éve. Nem jön vissza, mert számos tár- sával, úgy látszik, végkép elmaradt, eltűnt s a legutolsó években egész vidékünkön alig láttam többet két pár kerti rozsdafarkúnál. Igaza van nagyérdemű és tisztelt igazgatónk- nak, Herman Orróuak, ki panaszomra azt mondotta, hogy a mi kedves énekeseink egész nagy csoportja aligha nem a déli népek falánk gyomrának esett áldozatul. Nagyon sajnálom elpusztulását s hogy némi emléket állítsak neki, igyekezem visszaadni énekét szótagokban, a hogyan azt két évi, kivált kora reggeli megfigyelés után leje- gyeztem. A Ruticilla phoenicura hívogató szava : víd . . . víd . . . víd, mely tek-tek-tek-, vagy t'k-t'k-t'k-íéle kattogásban végződik. Egész verseket énekel, melyek elő- és utó- részre oszlanak. Az első rész : jí-riorio, jí-tyiotyio, jí-tyiutyiu, jí-tyuityui, jí-tyityityityi, jí-huihui, ji-hüihüi, jí-viiivüi, jí-üiüi, jí-vivivivi, jí-cücücücü, jé- tyetyetyetye, jé-veveveve, jé-vüivüi, stb. Az utórész még változatosabb, még pedig ezen változatait sikerült lejegyeznem : csihi csihi, csiri csiri, csics csuí, eie cüi, eie cvr\ eie ciò, eie cuic, ci cut, jic kr', jicki jicki, jic kükü, bíbic bíbic, inibii bülbül, jic firic firic, jej pürü, jej pürütír, csicsi baba, csicsi pini, idiici, céjőr, szényör, csics csurín, cs'rcs, csics csere csics, csics csirics, csics csviri csi, csücsü jicki, dió dió, ci kvebek, csres esuics esuics, csics csr', bilbicka, esperes szí, eie küí, eli- Mö, eie firic, eie ciò, csics kurics, csics purutir, csi csiri csiri, csics csürí, csres csúi, szirup szirup, bisz küí, esik csres, csrk ut, cserép cserép, csi! esni, csiu riu, csres esui, csrk kiii, esik kvr, esi esiirii ik. csics firicski, esik kiii, csics kiri, stb. Die übrigen Arten : Der Gartenrotsckwanz. (Ruticilla phoeni- cura L.) In meinem Garten war ein farbigschüner sin- gender Vogel, welcher mir, hier am Fusse des Gyömbér,wo das Klimarauheristund die Königin unserer Sänger, die Nachtigall nicht mehr nistet, drei Jahre hindurch viel Freude bereitete. Der Vogel war, ist aber nicht mehr. Seit drei Jahren erwarte ich ihn vergebens. Er kommt nicht zurück, er blieb mit vielen seiner Art- genossen aus. Er verschwand und ich sah in den letzten Jahren kaum zwei Paare dieser Art. Unser Direktor, Herr Otto Herman, hat recht, er sagte mir auf meine Klage, dass eine grosse Zahl unserer lieben Sänger dem Magen der Völker des Südens zum Opfer falle. Ich bedaure den Verlust lebhaft und trachte das Andenken des Lieblings durch Wiedergabe seines Gesanges in Silben wie- derzugeben, so wie ich diesen zwei Jahre hindurch, besonders zeitig in der Frühe be- obachtete und niederschrieb. Der Lockruf der Ruticilla phoenicura lautet: víd . . . víd . . . víd, welcher mit tek-tek-tek- oder t'k-t'k-t'k- artigem Schnalzen endet. Der Vogel singt ganze Verse, die in zwei Teile zerfallen. Der erste Teil lautet : jí-riorio, ji-tyiotyio, ji-tyiutyiu, ji-tyuityui, jí-tyityityityi, ji-httihui, ji-hüihüi, ji-vüivüi, ji-üiüi, ji-vivivivi, ji-cü- cücücü, jé-tyetyetyetye, jé-veveveve, jé-vüivüi, usw. DerEndteilistabwechslungsvollerundgelang es mir folgende Elemente festzustellen : csihi csihi, csiri csiri, csics csuí, eie cüi, eie evr, eie ciò, eie cuic, ci cui, jic kr', jicki jicki, jic kükü, bíbic bíbic, bilbil bülbül, jic firic firic, jej pürü, jej pürütír, csicsi baba, csicsi plíu, idúci, céjör, szényör, csics csurín, cs'rcs, csics csere csics, csics csirics, csics csviri csi, csücsü jicki, dió dió, ci kvebek, csres esuics esuics, csics csr', bilbicka, esperes szí, eie küí, eie kiä, eie firic, eie ciò, csics kurics, csics purutir, csi csiri csiri, csics csürí, csres csúi, szirup szirup, bisz küí, esik csres, csrk ui, cserép cserép, csil csal, csiu riu, seres csui, csrk küí, esik kvr, esi csürü ik, csics firicski, esik küi, csics kiri, usw. .'lis Az elő- és utórészt így köti versbe : ji-rio rio: esihi csihi, stb. jí-tyio tyio: esiri csiri. jí-tyiu tyiu : csicsi plíu, stb. jí-tyui tyui: csics csurín, stb. jí-tyi tyi tyi tyi: esik kvr, Stb. jírhui Inti: bis: küí, stb. jí-hüi hiti : esics csere csics, stb. ji-viii vüi : csacsit jicki, stb. ji-iii üt : jir firir firir, stb. jí-riri rivi : liilliil bülbül, stb. ji-cii cü cü cü : ci kvelek, stb. jé-tyetyetyetye : csík küí, stb. jé-veueveve : h/l/iicka, stb. jé-vüi vüi: szényör, stb. Az előrész után gyakran más madarak éne- két utánozza, pl. a pintyőkét (Fringilla coelebs L.) : jí-tyio tyio : csucsuríu, a czinegét ji-rio rio: cserép cserép, a csil-csal füzikét (Phylloscopus acredula L.) : jé-tyetyetyety : csil csal, stb. Míg ö énekel, más gyengébb énekesek mintegy csodálkozva, szájtátva, sőt bizonyos féltékenységgel hallgatják s ha egy ideig elhallgat a szapora szavú hangversenyző, ezek kezdenek rá, mintha próbálnák, nem felej- tették-e éneküket, vagy mintha meg akarnák mutatni, hogy ők is tudnak ám énekelni ! így pl. a pintyőke : csisz, csisz, csisz, esi esi esi esi csiu csiu csucsu ríu, tyisz, tyisz, tyisz, tyi tyi tyi tyi tyiu tyiu tyutyu ríu, tyisz, tyü tyü tyü tyü, tyiu tyiu tyütyüré, tyisz tyiu tyiu, tyiu tyütyü ríu, tyisz, tyisz, tyisz, tyiu cucii ré, stb. Sőt megszólal a szintén mester énekes, a géze (Hypolais hypolais L.) : Doktor Cseh, doktor Cseh ; doktor visz visz, doktor bikfic, para visz visz, "para visz visz, para visz visz, csaucsaucsau, íhaha, íhdha, esek esek esek tülerí, esek esek esek tülerí, tüleri liileri tüleri tüleri, kiríjo, kiríjo, kiríjo. És fecseg a világba, se vége, se hossza. Közben utánozza a kakas kukorékolását, a macska nyávogását, énekes társai hangját, a ragadozó tövisszúró gébics kein kehr hangját ; de a mi kerti rozsdafarkúnk nem hallgatja sem a pintyőkét, sem a czinegét, sem verseny- társát a gézét, sem az erőlködő s szárnyait Den ersten und den Endteil verbindet er wie folgt : ji-rio rio : csihi csihi, usw. jí-tyio tyio : csiri csiri, jí-tyiu tyiu: csicsipltu, usw. ji-tyuityui: csics esurin, usw. ji-tyi tyi tyi tyi : esik kvr, usw. ji-hui hui: bisz kiii, usw. ji-hüi hüi: csics csere csics, usw. ji-vüi vüi: csücsü jicki, usw. ji-üi üi: jic firic firic, usw. ji-vivivivi: hllliil liiilhiil, USW. ji-CÜ fii CÜ eil : ci l.fehek, usw. jé-tyetyetyetye : csík küí, usw. jé-veveveve : bilbicka, usw. jé-vüi vüi: szényőr, usw. Nach dem ersten Teil ahmt er oft andere Vögel nach, z. B. den Buchfink (Fringilla coelebs L.) : jí-tyió tyió : csucsuríu. die Meise : ji-rio rio: cserép cserép, den Zülp-Zalp (Phyl- loscopus acredula h.) jé-tyetyetyetye: csil csal: usw. Solange der Gartenrotschwanz singt, schwei- gen die schwächeren Sänger verdutzt, ja mit einer gewissen Eifersucht, und wenn der Gartenrothschwanz schweigt, heben sie an als würden sie versuchen, ob sie ihren Gesang nicht vergassen, oder als wollten sie zeigen, dass auch sie Sänger sind. So z. B. der Buchfink : csisz, csisz, csisz, esi esi esi esi csiu csiu csucsu ríu, tyisz, tyisz, tyisz, tyi tyi tyi tyi tyiu tyiu tyutyu ríu, tyisz, tyü tyü tyü tyü, tyiu tyiu tyütyüré, tyisz tyiu tyiu tyiu tyütyü ríu, tyisz, tyisz, tyisz, tyiu cücü ré, usw. Ja es mischt sich auch der Meistersänger, der Laubvogel (Hypolais hypolais L.) drein, wie folgt : Doktor Cseh, doktor Cseh ; doktor visz visz, doktor bikfic, para visz visz, para visz visz, para visz visz, csaucsaucsau, íhaha, íhalta, esek esek esek tülerí, esek esek esek tülerí, liileri tüleri tüleri tüleri, kiríjo, kiríjo, rijo. Und er schwatzt ohne Ende in die Welt hinein, ahmt den Ruf des Hahnes, der Katze, das kehé kehè des Dorndrehers nach ; aber unser Gartenrotschwanz hört weder den Buchfinken, noch die Meise, nicht den wettbewerbenden Laubvogel, noch den die Flügel lüftenden grauen Fliegenfänger mit seinem monotonen 319 folyton próbálgató szürke légykapó monoton ce, cc hangját, sem az apró láncz csörgését utánzó csicsörkét, sem a tengelicze és ken- derike szapora szavát, sem a mezei poszáta £ra-kogását, „Száz liba egy sorban" nótáját : Allegro. -t mz^m j— t— -¥- Csi - esi - esi CSI - CSI - CSI, hanem beoson a padlásra s ott legyet s más férget keresgélve hallatja víd-víd-vid szavát. Majd midőn megsokalja a sok fecsegést, a legmagasabb fa tetejére kap, újra elhall- gattatja versenytársait változó sza\ aval s a világért sem engedné el elsőbbségét. 1910 októberében megjelenvén a kertem- temben, az idén először a Hypolais hypolais L. arpeggio-motivumait utánozta : í A sármány (Emberiza citrinella L.). 1910. február 4-én kezdett hangicsálni elő- ször. A míg nagyobb csapatban ülve : cp, esp, crp, csrp hangokat hallatott, addig magában már megkezdte a primitiv cececececezést. Febr. 10-én már tisztábban, 12-én egész tisz- tán énekelte egyszerű, de a tavasz közeledésé- nek hirdetése miatt szívesen hallgatott nótáját : cc, cc Ton und nicht den, wie fein' Kettchen rasselnden Girlitz, den Stieglitz, den Hänfling, nicht den Ruf der Feldirrasmücke : er ver- schwindet auf dem Boden, um Fliegen zu fangen und lässt den vid vid-vld-Rni erschallen. Wird ihm d;is Geschwätz zu viel, fliegt er auf den Gipfel des Baumes und bringt mit seinem Gesang die Rivalen zum Schweigen. Denn er will der erste sein. Im Oktober 1910 liess er zum erstenmal das Arpeggiomotiv vom Laubvogel hören : %. W- Die Goldammer (Emberiza citrinella L.) Sie begann am 4. Februar 1910 Ton zu geben. Im Schwärm liess sie das cp, esp, crp, csrji hören ; allein begann sie schon das mo- notone cececece = zezeze züi. Am 10. Februar tönte es reiner, am 12. ganz rein und lautete : «eeÉIIzÈecE Ce - ce ce - ce ce - ce ce - ce ce - ce ce - ce ce - ce ce - ce - ce ce. (Jellemző és a folklorisztikai érdekre kivá- lóan reáutaló a sármány énekének magyará- zata a felföldi tótságnál, a mint azt Vidonyi József megszólaltatta (Vasárnapi Újság 1886. 616. oldal). Vidonyi szerint a sármány ezt mondja [helyes tótsággal ft. Mattinak úr szerint] : (Es ist charakteristisch und auf das folklo- ristische Interesse weisend, wie die Slovaken Oberungarnsden Gesang derGoldammer deuten [laut J. Yidonyi im Vasárnapi Újság 1886 S. 616] ; darnach sagt der Vogel : Zie zie Keel vy zie zie zie zie zie cho - vas zie zie bez — od de le ti, ti. A fordítás ez : Baj, baj, baj gyermek nélkül ; Felneveled — elröpül. H. O.) Schlecht, schlecht, schlecht, schlecht ohne Kinder, Ziehst du sie auf, weg fliegen sie. O. H.) 320 A pintyőke (Fringilla coelebs L.). Az lítlO télen a kerti etetőhöz járt s a mit a czinegék elejtettek, fölszedegette. Január 25—29-, február 5 — 6. hangja gyorsan össz- ejtve : tyiu, vagy tyuv. Mikor a fáról elrö- pülni készült : tyatyak, tyatyak hangokat hal- latott. Vad, félénk, bizalmatlan volt párja nélkül a hím. Február 12-én: csin, csin, csin csin szótagokat hangoztatott, Márczius 20-án, midőn a párja megérkezett, kezdte szép, üditő tavaszi dalát. A kékczinege (Parus coeruleus L.). 1910 jan. 23 — febr. 5-ig járt az etetőre. Mikor alatta álltam, a fán Parus major L. : cserrerererereje gyanánt a Der lindi link (Fringilla coelebs L.). Der Vogel kam im Winter 1910 zum Futter- apparat im fiarten und was die Meisen ver- streuten, das nahm er auf. Jänner 25 — 29 und Februar 5 — 6 ist die Stimme ein rasches tyiu oder tyuv. Wenn er vom Baum abflie- gen wollte, Hess er den Ruf: tyatyak, tyatyak vernehmen ; ohne Weibchen blieb der \'<>lt<*I furchtsam, wild, unvertraut. Am 12. Februar lautete der Ruf: csin, csin, csin, csin. Am 20, März als sein Weibchen ankam, begann sein schöner, belebender Frühlings-Gesang. Die Blaumeise (Parus coeruleus L.). Kam vom 23. Jänner bis 5. Februar zum Futterapparat. Als ich darunter stand erscholl auf dem Baum stat des cerrerercrere der Kohlmeise, der folgende : *- ß- *- k *- £ A ?- m csrrr - re - cse • cse - cse • cse csrrr-re-cse-cse-cse-cse EEf m csrrr - re - cse - cse - cse - cse hangokat hallatta, midőn pedig elmentem az ging ich fort, flog sie mit : útjából, M. ßL ß. ß- m- M. ■ß- ß- £ SZÍ - SZÍ- SZÍ -SZÍ - SZÍ - SZI SZÍ - SZÍ - SZÍ - SZÍ- SZÍ - SZÍ hangokkal szállt az etetőre. auf den Futterapparat, AQUILA TOM. XVIII. 1911. A szénczinege (Parus maior L.) tavaszi énekének fejlődése 1910-ben. Megfigyelte és leírta MATUNÁK MIHÁLY esperes-plébános Breznóbányán. Der Gesang der Kohlmeise (Parus maior L.) nach seiner Entwickelung im Jahre 1910. Von MICHAEL MATUNÁK Dechant Pfarrer in Breznóbánya. Tétem eaek/.t Pira - pi, pun - pi, cserre-re-re • re-re, cserre - re - re -re - re - re - re, ^frfr* J 5 f %^J-[^T^-^g csín csra. csm csín csa-ra-ra, csín csín csara-ra, Jm. 10-in katicát fama* tlrtfTf tfTf 1 - itftftftf ■ - iT.f rfilfe^ La -ci la ci la-ci, la - ci, ka - cei ka • e i ka-cai ka - cai, ka-tyi ka - tyi ka-tyi ka-tyif cu • cha-la cii-eba - la cu, cip -ka-la cip-ka-la ci, -fi S- cibé ci-bé, ci-ccipé, ci-cirhé, csi-csir-hé, pi -pi - pi - pi - pi - pi. ssfl - pi -pi, szi - pi pi. cserre -re -re -re-re, ^-[fyf-yff^rrr 1-iî^^g^Hi -\h h csekltoke-ke-ke-ke. f f f f 9 f cün - cä cserre -re-re -re -re, t t cain - caio - caeire - re - re - re - re, I^xixxx-m^tI y uj -t^yl t rr_ r ifefe* tyün ■ tylín cserre • re - re - re - re m csün-csün - cser-re - re-re • re -re, csin - csin - cee-re-re, «in -csin - cse -rè- re, csin, csin, csín, Lfyjlf^fyîyl [ fr y fr » T »fe 7 - cali csli, csli celi cali, celi cali cali cali, 3, 4, 3, 3 thli, 3 thi. m ì_yX»LJt-i-:ì yl^yilTyTyfryll^ | fr rgJL?^ pim - pi. va - pi. pira - p:m - pi, szib pzib. pszt csa-ra - ra-ra-ra- cse-rep cse-rep cse-rep sze-rep sze-rep sze-rep, pi-cit pi-cit csararararara. Február 7-én £f[ffffîif1;tf-t^ fity-fity « O 0 » 9 pl • pi pi pl pl • pl. cucii azi pi - pi - pi pi - pi. c(i cu pi - cit csara - rara ■ rara, csara ra ■ rara -ra, $ -\if:fif[tLîUiMxîiTlTlf&Xiîsï ka-csi ka-csi ka-csi ka cai ka-csi-ka ka - ci ka - ci ka ci ka ri ka-ci ta ■ ci ka-ci ka ci ka - ci ka Fihruár 8-án ci - cipapkat, ci - cipapkat, pi-ci padcialj, pi ci padmuly pi ci paikuuy. pi ci patkâay, pic: kodmün pici koimüa ùiert enyhe iiió volt. t'eőr a-e» febr. Wën êmêM ■S- 4 -«- -í- ä csín - esi - esi, csín esi -cai, c sin- esi, osin-csi txiiiri-#tttri-ifrtrfrff bz da bz da bz da bz da. brda brda brda brda. ^trtrWi-itrfj^ pr da pr-da pr - da pr - da, «y psz-da psz-da psz-da psz-da, -fi- 4- 4 pf da pf da pf - da pf - da 6, 6, 5, 9, 10. 8, 9, 7, 6, brda 6, 7, 7, 7, 8, 6, 5, prd» pitypitypitypity 4, 3, 3, 6 pity 4- £f 4 -#..£-• 4-4. Febr llén pity pi-pity, pity pipity, pity pi pity f 4- 4- -!»-- r pity pi pity pipity, 3, 11, 8 pitypipity, 3, 8, fity fi-fity 2,4 tvityit, 4 4- m^^m^m^n 3= = c!i kiinklinc, cu klinklinc, eli klinklinc, cü bic-bic, cü bikfic cGkvinkvinc, ctikvinkvinc, 4 *-. ci ci ka ka ci ci-ka kacic, ka ci ci-ka ka ci ci ka ka ci ■ ci ka ka ci ci- kaka ci]- ci -kaka cicka. íüééé ka-ka ci ci ka ka ci ci - ka-ka 12-szer 10,8cicikaka eie és cicka végződéssel, ka-tyika-tyi ka-tyi ka-tyi. » y » I I» fH y I k^ì ft *f\ f ^HW-+ 4, 11, 7, 6, 9, 6, 4, 7, 3-szor, pis pis 4-4- 4-4- Febr. 12-én á ci - ci pap kat ci • ci - pap-kat, ci ci pap kat eie 4- -f- -fi- -fi- -fi- 1 i. J( -gsj" — g=j— ;— es; áci-ci-ka-ka ci • ci - ka - ka ci- ci - ka - ka cic-ka, 5, 4-saer f- 4 -fi- 4 -fi- -fi- -M--*- 4- 4- 4-4 44- A-Jfi- -fi--*- *== ci végződéssel, tyi-tyi-ké tyi-tyi-ké tyi-tyi-ké' tyi-tyi-tyi, -f- M- -f- -f- -j* -»*■ tyi-tyi-ké tyi-tyi, ti - tiké ti • ti ké ti ti, -*• 4-' ^ ;£ £f ±_ + à E Ê - — e= 5 3, 2 tiliké tlti, 3 tì'iké tititi la ■ ci ka - la - ka la - ka la cit - ka la - cik - ka la - ka ■ la, »■ -#- ■£■• a -&- +- miu'a^U^bLH- 1 1 Milli m^i^ La - cik -kft- la - cii-ka - ia-cik ka-la ka-la, la -ci-ta -la ka la, laci ka la ka la ka la cik ka la cik ka la - ka-la. g 1—1 i rrrtrf -f- -\--f- rtì^ fafty* t7\J-^f=^^ ) ,- ,o »li j i, l, i, ï, a, 2, *, i, Z-ttot. '-* ci La-.-: l'a - lo Pa lo, La-.-i Ls-ci Pi - lo Fa lo. tSbbeslir fnW.fffrfê Azuián halk, tompa hangon +; ^ Ft'jon -£■ fl , ? T f ' — t- +■ * £*:£*.£■£■£ :-. 1 - +■ -f- 1> -f- i tyo-ri, tyo-rij, szo-rij, Gyuri tübbstör pacsit kölyök pacsit kölyök pacsit pacsit pacsit kölyök. **f f f * f- +■ -r pacsit pacsit pa-CBit kölyök, pa-csit pa-csit pa-csit kölyök, többször. Rekedt hangon m * if e » * f * « Ftir. 13-án E cserép cse-rep cserép, eze-rep szerep sze-rep tff,f ■ ftf..fr£r. - iff iffff 3, 2, 3,4,4, 3, 4, 2, 5, 5, 3-szor ugyanaz. Gyorsan tyo-ri, Gyn ri mint fentebb fity £iy fity, ci - bá, ci-bó. szű szü, co • cü - cü • cü 1, 2, 3, 4-Bzer, JHHH*- szít szit trrr, 2, 2, szít trrr -o- 4- -r- -<- -e- JjtjJr i - 1 û t tfu- i TJLf űű i rJUrJTJ ßebr. I4rin m bz - da bz - da isi - da bz-ds bz - da bz da í ic í e c. ka-ci ks- ci ka-ci kr. ■ ci ka-ci ka -ci ka-ci ka-ci 3 ■*- ^=¥^ cse-rep cse-rep cse-rep 3, 4-szer ftir. 19-én | A. _h Lì y Ê y P-u£-^ c* ct üt ct ct ttr Ezentúl újabb motívumokat na.: 321 Capri sziget kis madarai. Capri, 1911 április 21. Itt. e szigeten valósággal gyönyörködni lehet a sokféle madárban, a mely pihenőt tart, észak felé való vándorlása közben Van itt citrom-, narancs-, babér-, olaj- és s/.ent- jánoskenyérfa, melyeknek örökzöld lombjai között a madarak jó búvóhelyet találnak. Sok fa különböző idősorrendben virágzik és vi- rágzott le. Tehát madár bőven van a szemem előtt és hallom is őket. A mint a hideg tramontana szél eláll, a nap pedig kilmvik a felhők mögül, mintegy taktusütésre indul meg a hangverseny különféle hangnemben és ütemben, össze-vissza trillázva. A madárfogdosásnak jó helye ez a sziget, pedig a törvény itt is tiltja már néhány év óta és a carabinieri-k vigyáznak a madarakra, a sok északi idegen ellenőrzése mellett. A ma- darakat nyilvánosan piaczra nem hozzák már, legfeljebb titokban árulják, különösen húsvét táján. Mondják, hogy nem merik mutogatni az idegeneknek, mert azok a rab madarat nem akarják látni és szemrehányást tesznek érte. A régi hires Pagano-féle szállodában, hol a falakat 50 éven keresztül sok átutazó festő- művész telefestette értékes képekkel, látni lehet egy odafestett árkus papirost, egy német nyelvű hirdetményt 1883-ból, a következő sorokkal: .Felhívatnak a vendégek a mada- rakat védelembe venni, a piaczon árusított, kalitkába zárt madarakat szabadon ereszteni, a kertekben és máshol felállított madár- kelepczéket elpusztítani. A helyi hatóság es a csendőrök az idegeneket e ténykedésben támogatni fogják". Akár tiltja most már a törvény és a csendőr, húsvét táján mégis sokat fogdosnak össze, mert kellenek a templomban a nagyszombati ünnepi szertarfáslioz. Fiúk. leányok, fiatal caprii asszonyok kendőbe rejtve hozzák a különféle rabénekeseket és várják az idő- pontot, a glóriát, a mikor leeresztik a füg- gönyt s megszólal az orgona, csengetyű és a Rómából „visszaérkezett" harang. Végig- néztem ezt az érdekes jelenetet. Feszülten várták a pillanatot. Már elővett'' a rejtekéből ki-ki a madarát, simogatták, csókolgatták a halaira ijedt szegény párát. Egyik-másik Aquila XVIII. Die kleinen Vögel der Insel Capri. Capri, den 21. April 1911. Auf dieser Insel kann man sich wirklich an den vielen Vögeln ergötzen, die hier auf ihrer Wanderung gen Norden ausruhen. Es gibt hier Zitronen-, Orangen-, Lorbeer-, Öl-, Johannisbrotbäume, in deren ewiggrünem Laub die Vögel unte Unterkunft finden. Die Hiiume blühen in verschiedenen Zeiten. Ich habe also viele Vögel vor Augen und höre sie. So wie die kalte Tramontana zu blasen auf- hört und die Sonne aus den Wolken tritt, beginnt, wie auf einen Taktschlag das Kon- zert in verschiedenen Tonarten und Rhythmen, durcheinander trillernd. Die Insel ist für den Vogelfang gut ge- eignet, obzwar seit einigen Jahren das Gesetz den Vogelfang verbietet und die Carabinieri, unter Kontrolle der vielen Nordländer, auf die Vögel aufpassen. Die Vögel werden nicht mehr auf den Markt gebracht; höchstens unter der Hand werden sie verkauft, und ganz besonders zu Ostern. Man sagt, man wage sie den Fremden nicht zu zeigen, denn diese wollen die Gefangenen nicht sehen und ma- chen Vorwürfe. Im alten berühmten Hotel Pagano, wo die Wände seit ôfj Jahren von fahrenden Künst- lern oft mit wertvollen Bildern bemalt sind, sieht man einen gemalten Bogen Papier von 1883, mit folgenden deutschen Zeilen: „Die Gäste werden aufgefordert die Vögel in Schutz zu nehmen; die auf dem Markte in Käfigen feilgebotenen zu befreien ; die in Gärten und sontswo aufgestellten Vogelfalleu zu zerstören. Die Lokalbehörden und die Gendarmerie werden die Fremden hierin unterstützen". Ob es nun das Gesetz und die Gendarmerie verbietet oder nicht, so werden zu Ostern viele Vögel zusammengefangen, denn man braucht sie für die feierliche Zeremonie am Ostersamstag. Jungen. Mädchenjunge Frauen von Capri bringen die gefangenen Sänger in Tüchern verborgen und erwarten den Mo- ment, das Gloria, wo der Vorhang herabge- lassen wird, die Orgel ertönt, die kleinen Glöckchen und die aus Rom zurückgekehrten (Hocken ertönen. Ich habe diese interessante Szene zu Ende angesehen. Man erwartete den Moment mit Spannung. Alle hielten den Vogel fertig, streichelten ihn, sie küssten die 41 322 ügyesebb kisiklott az ügyetlenebb kezekből. inéi;- előbb, mint szabad lett volna, morajt és derültséget okozva, mikor a hivők feje fölött keringve repdesett. Itt különben nincs az az ájtatos csend, mint nálunk. Itt a megváltó pillanat ! Lehull az oltárt el- takaró függöny, kigyúlnak a villamos izzó- lámpák, megjelenik a fényben a feltámadt Krisztus szines szobra az oltár fölött, meg- csendül az orgona, zúgnak a harangok, éle- sen cseng az oltár mellett egy csengetyű, felhangzik az alleluja, örönizúgás és csipogás. A templom egy perez alatt tele van madár- ral. Jelenti a felszabadult lelket, az örömöt. De felszabadulást és örömöt jelent a ma- daraknak is, a melyek közül még sok kering a magas boltozatok alatt, de legtöbb a poros párkányokra ül és az ablakokhoz ütődik. Az ablakokat mise után mind kinyitják, mégis igen sok megnyomorodik. Láttam egyet a sűrű tömeg közé esni, a közeli piaezon pedig egy gyereket, a mint egy kiszenvedett ma- darat a földhöz vágott. Mikor hozzáközeledtem, ijedten dugta a kabátja alá. Láttam másnap a templomban egy visszamaradt madarat az egyik ablakban. De a legfőbb baj az, hogy a madarakat nem hálós csapdával fogják, ha- nem olyannal, a mely többé-kevésbé megsérti a madárkát és a templomban való eleresztés után igen sok úgy is kiadja páráját. A csapdának, az öreg vadászgazdám és a kertészlegény elbeszélése szerint, háromféle alakja van. Magyarázták nekem, hogy habár újabban tilos madarat fogni és az idegenek sem sze- retik, ez oly régi szokás, hogy nem lehet elnyomni. Miféle madarak voltak a templomban el- eresztve? A kertészlegény, ki a körülöttem levő kertben dolgozgat és ért a madárfogás- hoz, ott volt a templomban is, bemondta a neveiket, leginkább caprii tájszólásban. Ezek : 1. galamb (colomba); 2. fülemüle (rosignolo) ; 3. baccarulla (?) ; zu Tode erschreckten, armen Gefiederten. II it und da entschlüpfte ein geschickter Vogel dry ungeschickten Hand, bevor es an der Zeit war, was grosses Gemurmel und Lachen auslöste, als der Vogel über den Köpfen llatterte. Hier herrscht übrigens nicht solche feierliche Stille wie bei uns. Der erlösende Moment ist da ! Der Vor- hang fällt, die elektrischen Glühlampen be- ginnen zu leuchten und über dem Altar er- scheint die farbige Bildsäule Christi, die Orgel erbraust, die Glocken ertönen --am Altar erklingt ein schrilles Glücklein ; Freuden- gesumm und Vogelstimmen ! Die Kirche ist in der Minute von Vöglein erfüllt. Sie ver- künden den befreiten Geist, die Freude. Das bedeutet aber auch für die Vögel Be- freiung, die in den hohen Gewölben kreisen; die meisten setzen sich auf die staubigen Gesimse, viele fliegen mit den Köpfen an die Feuster und an das elektrische Licht. Nach dem Hochamt werden alle Fenster ge- öffnet. Aber dennoch werden viele Vöglein verkrüppelt. Einen sah ich in die Menge herabfallen. Ich sah auf dem nahen Platz, wie ein Junge einen ausgerungenen Vogel zu Boden schlug. Als ich nahte, verbarg er das Opfer unter dem Rock. Tags darauf sah ich in der Kirche auf dem Fenstergesims noch einen Vogel. Der Hauptanstoss liegt aber darin, dass man die Vögel nicht mit Netz- fallen, sondern mit solchen fängt, die den Vogel beschädigen, so dass die in der Kirche freigelassenen Vögel meist verenden. Nach Aussage meines alten Jäger-Haus- wirtes und des Gärtners, gibt es dreierlei Fallen. Sie meinten, dass, obzwar neuestens der Vogelfang verboten und die Fremden dagegeu sind, dies eine so alte Gewohnheit ist, dass man sie nicht unterdrücken kann. Welche Vögel in der Kirche waren, das erklärte mir der Gärtnergehilfe, der in dem mich umgebenden Garten arbeitete, den Vogel- fang versteht. Er war in der Kirche gegen- wärtig und diktierte mir die Namen im Dialekt von Capri. Es sind : 1. Taube (colomba) ; 2. Nachtigall (rosiguolo); 3. baccarulla (?) ; 323 4. palomella (talán palombella= vadgalamb); 5. corasciabola (?) ; 6. capobianco vagy zelecchia, fején egy selymes fehér folt, szemén keresztül egy fekete folt, mint a bábaszarkánál, de kisebb ; 7- fucarola (?), farka vörösesbarna ; 8. rigó (tordo) ; 9. calandrino (?) ; 10. succhiafiori (?), kezemben volt. Akkora, mint a hüvelykujjam. Ezt jeleztem a múlt- kori kártyában. Szürkés sárgászöldes madár, virágokra ül. Szószerint lefordítva „virágszívót" jelent ; 11. vörösbegy (pettirosso), nem biztos, mert elmentek ; 11', pintyőke (fringuello), ritkán, mert ne- hezen fogható ; 13. sármány (cardorella) ; 14. veréb; 15. stiglicz (cardellino). Lehetett ott még többféle is, melyeknek megállapításához szakértő kellett volna. A kertekbe néző terraszról sokféle madarat lehet látni. A már említett vendéglősöm, a ki csak fürjre, gerliczére, vadgalambra és néha szalonkára vadászhat, mert más vad nincs, távcsővel megismertetett néhány madárral. Láttuk a sármányt, pintyőkét, szénczinegét (trentacinque), azután egyet, a melynek fején, nyakán, egy vagy több sötét sáv húzódik. Úgy nevezte : tortocollo, mert szó szerint csavarja a nyakát. Eszembe jutott, hogy öcsém madároduiban nyaktekercs is fészkel, tehát ez volt.1 Észleléseim még a következők : Fürjek (Quaglia): A hálókban már fogtak néhányat, lőttek is. Különben a süni rajokat csak ezutánra várják, de hálókat az utolsó három napban már mindenhol felállítottak a sziklás partok mentén. Gerlicze (Tortora): Már fogtak egy-kettőt. Bubosbanka (Upupa vagy copulata): a kertészlegény fogott egyet. Elment 10 nap előtt a vörösbegy. 1 Helyes! — Szerk. 4. palomella (vielleicht palombella = Co- llimila paluinbus L.); 5. corasciabola (?) ; 6. capobianco oder zelecchia, am Kopf ein weisser seidenartiger Fleck, durch die Augen ein schwarzer Fleck, wie beim grossen Würger, aber kleiner; 7. fucarola (?), Schwanz rötlichbraun; 8. Drossel (tordo) ; 9. calandrino (?) ; 10. succhafiori(?). So gross wie mein Dau- menfinger. Darüber schrieb ich auch schon in meiner letzten Postkarte. Der Vogel ist graulich, gelblichgrün, besucht die Blumen. Wörtlich übersetzt bedeutet es „Blumen- sauger" ; 11. Rotkehlchen (pettirosso), nicht sicher, denn sie waren schon fort; 12. Buchfink (fringuello), selten, schwer zu fangen ; 13. Goldammer (cardorella) ; 14. Sperling ; 15. Stieglitz (cardellino). Es können noch mehrere gewesen sein, wozu aber ein Fachmann nötig gewesen wäre. Von der Terrasse, mit dem Ausblick auf die Garten, konnte man noch vielerlei Vögel sehen. Mein schon erwähnter Gastwirt, der nur auf Wachteln, Turteltauben, AVildtauben und Schnepfen jagte, weil anderes Wild nicht da ist, machte mich mit dem Fernrohr noch mit einigen Vögeln bekannt. Wir sahen die Gold- ammer, den Buchfinken, die Kohlmeise (trenta- cinque), dann einen Vogel, auf dem Kopfe mit mehr Streifen, einem oder mehreren auf dem Halse. Er nannte ihn Tortocollo, denn er wendet wirklich den Hals. Es fiel mir ein, dass in den Nisthöhlen meines jüngeren Bruders ein Wendehals nistet, es war also dieser.1 Meine weiteren Beobachtungen sind noch : Wachtehi (Quaglia) einige wurden schon im Netz gefangen und geschossen. Die dich- ten Scharen werden erst erwartet, Netze wurden aber in den drei letzten Tagen auf dem felsigen Ufer schon überall aufgestellt. Turteltaube (Tortora) schon zwei gefangen. Wiedeho2)f (Upupa oder Copolata), der Gärt- ner erbeutete einen. Rotkehlchen ging vor 10 Tagen fort. 1 Richtig! — 0. H. 41* 324 Egész éven ál itt vannak: Kétféle veréb (az egyik mezei veréb, barnásabb feje van), a stiglicz, a szénczmege, a pintyőke, a capu- tone (?), a cardellone vagy verdone (?)/ a sár- mány, többféle fecske. A fürjhálók rúdjai 10—15 meter magasak. Hajnalban 4 — 7 óráig érkeznek és repülnek a hálóba, melynek számos (30 — 50) ránczá- ban megakadnak. Pálob Ede. Megjegyzés. Ez a leírás tökéletesen talál avval, a melyet igen tisztelt barátom Berlepsch- Seebach János báró évekkel ezelőtt az olasz madárfogásról közreadott és nagyon örven- detes, hogy a madárvédelemben Olaszország- ban haladás szökik szembe. Ezt el kell ismer- niük azoknak, a kik azelőtt nagyon keményen rászóltak az olasz tömeges madárgyilkolásra. Az erdő énekesei igen érdekes enyhítést köszön- hetnek a villamos világításnak a templomokba való bevezetésének. Akkoron, a mikor Berlepsch és utána én, irtunk: a templomok világítása vastag viaszgyertyákkal történt, úgy hogy a Glóriánál szabadon bocsátott kis madarak, a gyertyafénytől megvakítva, a lángba repültek, nyomorultul megperzselődtek és elpusztultak. Most már csak koponyáikat horpasztják be az elektrikus világítás üvegkörtéjén és nem is mindenik, a mit mind a két tekintetben mint enyhítést kell felfognunk, már azért is, mert bizonyos tekintetben az akasztásnak kegyelemből golyó által való kivégzésére emlékeztet. De haladás van, mert — mint mondva volt, — nem minden madár pusztul el és egy sem perzselődik, egy sem sül meg elevenen. Herman Ottó. 1 Arrigoni Degli Oddi „Manuale Ornithologia Ita- liana", Milano 1904., p. 450. szerint a verdone = Chloris chloris L. SzERK. Das ganze Jahr hindurch sind da: zwei Sperlingsarten : einer mit braunerem Kopf ist der Feldsperling. Stieglitz, Kohlmeise, Fink, dann capatone, {■indettone, oder verdone,1 die Goldammern, Schwalben Die Stangen der Wachtelnetze sind 10 — 15 Meter hoch. Die Wachteln kommen in der Morgendämmerung, zwischen 4 — 7 Uhr an und fliegen in die Netze, an deren Maschen (30 — 50) sie hängen bleiben. Eduard Pálos. Bemerkung. Diese Beschreibung deckt sich mit jener, welche mein verehrter Freund Hans Freiherr von Berlepsch-Seebach vor Jahren über italienischen Vogelfang veröffentlichte und es ist erfreulich, dass im Vogelschutz in Italien jedenfalls ein Fortschritt in die Augen springt. Das müssen jene anerkennen, die vordem sehr strenge Worte gegen den italienischen Vogelmord en masse gebrauchten. Eine sehr interessante Milderung verdanken die San pri- des Waldes der Einführung des elektrischen Lichtes in die Kirchen. Zur Zeit, als Bbklepsch — und nach ihm ich — schrieb, war die Beleuchtung der Kirchen mit dicken Wachs- lichtern gebräuchlich, so dass die beim Gloria freigelassenen Vögelein, vom Kerzenlicht ge- blendet, in die Flamme flogen und jämmerlich versengt umkamen. Jetzt stossen sie nur ihre Köpfe an den Glasbirnen der elektrischen Beleuchtung ein und nicht jeder, was jeden- falls in beiden Beziehungen als Milderung aufgefasst werden muss, schon weil es ge- wissermassen der Begnadigung — statt Galgen zu Pulver und Blei gleichkommt. Aber ein Fortschritt ist es doch, denn wie gesagt, nicht alle Vögel kommen um und keiner wird mehr lebendig versengt und zu Tode geschmort. Otto Herman. 1 Verdone = Chloris chloris L. Abbigoni Degli Oddi „Manuale Ornithologia Italiana" Milano 1904., p. 450. Red. 325 A madárvédelem hasznáról. \ èrtesi Tóth Imre, Selmeczbánya v. gazda- sági előadója, régi buzgó madárvédő, a in. kir. földmívelésügyi miniszter által 1909-ben, a városi gyümölcstelepnek adományozott 60 fészekodu és egy etető felügyelője, a kinek már az első évben sikerült ott 37 család hasz- nos odulakó madarat megtelepítenie, 1911 márczius 25-iki levelében ezt írja: Ürömmel jelentem, hogy védelmem alatt, az én körömben évenkint 400 — 500 éneklő madár fészkel zavartalanul. A czinegék meg- honosodtak, fészkelnek, csak — sajnos — nálam a fákon már nem igen találnak élel- met, hozzám csak az etetőre járnak, nincs hernyó, nincs bogár.' A városban is iparkodunk a madárvéde- lemnek, etetésnek híveket szerezni és öröm- mel jelentem, hogy ez sikerült is, sokan fog- lalkoznak ezzel, ha nem is oly nagy mérték- ben, mint én és Kisiblyén a főiskola, de mégis jelentőséggel bír az, ha 15—20 helyen is találnak a madarak terített asztalt télen, mikor a hó mindent beföd. A múlt héten a környéken iparkodtam pro- pagandát csinálni a madárvédelemnek, de nem szívesen fogadták, mert azt hiszik, hogy a hernyókat legbiztosabban az ember tudja kiirtani, pedig ez nem áll. Én évenként sokat költöttem a hernyók irtására és ez sohasem volt tökéletes, nekem magamnak kellett utánanézni, hogy jó legyen, 3 — 4-szer is és a kár is megvolt. Most pedig 3 — 4 év óta se hernyóírtás, se kár; utána- nézés sem szükséges, a madár tökéletes mun- kát végez. Eltűntek az araszoló hernyók, nincs rügyfúró és más ormányos, nincs almamoly. Azelőtt egész almafák nem nyíltak ki, a rügyfúró tönkretette. Az almamoly ellen rend- kívül költségesen védekeztem. Erre sincs semmi szükség. Egyszóval a madarak mun- kájáról a legfényesebb eredményeket jelent- hetem. Vom Nutzen des Vogelschutzes. Herr Emerich Tóth v. Vertus, wirtschaftlicher Referent der Stadt Selmeczbánya, ein alter Vogelschützer, berichtet in einem Schreiben vom 25. März 1911, dass es ihm gelungen ist mit Hilfe der, durch den königl. Minister für Ackerbau bewilligten 60 Nisthöhlen und einem Futterapparat 37 nützliche Höhlenbrüter zu kolonisieren. Mit Freuden melde ich, — sagt der Refe- rent — dass unter meinem Schutz in meinem Wirkungskreis 400 — 500 Singvögel ungestört nisten. Die Meisen haben sich festgesetzt, sie nisten, nur schade, dass sie bei mir auf den Bäumen nicht mehr Nahrung finden — sie kommen nur zum Futterapparat — es gibt keine Raupen, keine Insekten! Wir bestreben uns, auch ihm Weichbild der Stadt für Vogelschutz und Fütterung Propaganda zu machen und melde ich mit Freuden, dass es uns gelungen ist, und viele pflegen diese Richtung, wenn auch nicht in dem Grade wie ich und die Forstakademie in Kisiblye (Versuchsanstalt), aber es ist doch von Bedeutung, wenn die Vögel an 15 — 20 Stellen gedeckten Tisch finden, wenn im Winter der Schnee alles bedeckt. Vor kurzem bestrebte ich mich in der Umgebung für Vogelschutz Propaganda zu machen, es ging aber nicht, denn dort glaubt man, dass die Raupen durch den Menschen am sichersten vertilgt werden können ' Das ist unrichtig. Ich habe jährlich für Vertilgung der Raupen grosse Opfer gebracht, der Frfolg war aber nie vollkommen, ich musate selbst nach- schauen, 3 — 4mal, und Schaden gab es oben- drein. Jetzt aber seit 3 — 4 Jahren gibt, es keine Raupenvertilgung noch auch Schaden; das Nachschauen entfällt ; die Vogelarbeit ist vollkommen. Es verschwanden die Spanner- raupen, es gibt keine Knospenstecher und andere Rüssler, keine Apfelmotten. Vor Jahren blühten die Apfelbäume nicht, die Knospenstecher vernichteten alles. Gegen diese Plage verteidigte ich mich mit grossen Kosten. Das ist jetzt nicht mehr nötig. Mit einem Worte, ich kann über die Vogelarbeit die glänzendsten Resultate melden. 326 Jelentés az 1911. évi madár- jelölésekröl. Irta : Schenk Jakab. Habár a madárjelölési kísérletek nagymér- tékű népszerűsítéséhez nem csekély mértékben hozzájárultak az ellenük intézett, éppen olyan heves, mint alaptalan támadások, melyek állan- dóan fölszínen tartották a kérdést és érdeklő- dést keltettek föl irányában, mégis rövid időn belül való, meglepően széleskörű elterjedésüket első sorban az eddig elért jelentős eredmények- nek kell tulajdonítani. Mindjobban gyökeret vert az a meggyőződés, hogy az oekologiai vizsgálatok továbbfejlesztése érdekében fel- tétlenül szükség van erre a módszerre, mert segélyével azok, a faj oekologiájának meg- értéséhez és megoldásához nélkülözhetetlen törvényszerűségek is megállapíthatók, melyek csakis az egyén ismerete révén mutathatók ki. Mindjobban kitűnik, hogy az idevágó adatok értékessége nem szűnik meg azok érdekes- ségével, avval t. i., hogy pl. a gólya Dél- afrikában telel, hogy gémeink egy része Dél- olaszországba és Sziczitiába vonul, hogy a füsti fecske visszatér a régi fészkére stb., hanem azon túl is folytatódik, mikor azt kell kérdezni, miért telel úgyszólván egész Európa góíyaállománya egy tömegben túl az egyenlítőn, miért vonulnak Magvarország és Németország dankasirályai, holott Angliából alig mennek tovább az angol partoknál, hogyan van az mégis, hogy a kontinentális Larus ridibundus még szubspeczitíkusan se különbözik a sziget- országitól, micsoda törvényszerűségek nyilvá nulnak meg a rendelkezésre álló fészkelő területek és téli szállások megszállásában, miért változnak egyes fecskepárok már a második költés alkalmával, mások viszont miért marad- nak együtt éveken át és stb. ? Mindezeket, a faj oekologiájára rendkívül fontos kérdése- ket a jelölési kísérletek eredményei vetették felszínre. így csak természetes, hogy ezeket rövid idő alatt úgyszólván mindenütt fel- Bericht über die Vogelmarkierun- gen im Jahre 1911. Yon Jakob Schenk. Obwohl die grosse Popularität der Berin- gungsversuche in nicht geringem Muasse jenen ebenso heftigen als grundlosen Angriffen zu verdanken ist, welche die Frage ständig auf der Oberfläche hielten und das Interesse für dieselbe erweckten, so muss deren innerhalb kurzer Zeit in auffallend weiten Kreisen er- folgte Verbreitung dennoch hauptsächlich den bisherigen bedeutenden Resultaten zuge- schrieben werden. Es fasst die Überzeugung immer stärkere Wurzeln, dass behufs YY'eiter- entwickelung der oekologischen Studien diese Forschungsmethode unentbehrlich ist, indem man mit Hilfe derselben auch diejenigen, zur Klärung und zum Verständnisse der Oekologie der Art unbedingt notwendigen Gesetzmässig- keiten erkennen kann, welche sich nur durch die Kenntnis des Individuums ergeben kön- nen. Es wurde immer evidenter, dass die hie- hergehörigen Daten nicht nur interessant. sondern wirklich wertvoll sind, und dass dieser Wert durchaus nicht durch die ein- fachen Tatsachen, dass z. B. der Storch in Südafrika überwintert, dass ein Teil der Reiher nach Italien und Sizilien zieht, dass die Schwalbe ihr früheres Nest besiedelt usw. erschöpft ist, sondern auch noch ferner- hin besteht, da sich im Anschlüsse an diese Tatsachen auch solche Fragen aufdrängen : weshalb überwintert fast der gesamte Storch- bestand Europas in einer Masse jenseits des Aequators, weshalb sind Deutschlands und Ungarns Lachmöven Zugvögel, während die englischen kaum weiter als die englische Küste gehen, wie kommt es trotzdem, dass sich die kontinentale Larus ridibundus von der insularen nicht einmal subspezifisch unter- scheidet, welche Gesetzmässigkeiten bestehen in der Besiedelungsweise der zur Verfügung stehenden Winterquartiere und Brutgebiete, weshalb gehen manche Schwalbenpaare schon bei der nächsten Brut auseinander, während andere Jahre hindurch zusammenhalten usw. V All diese, für die Oekologie der Art unge- mein wichtigen Fragen, wurden durch die Resultate der Vogelmarkierungsversuche auf- 327 karolták, a lud intenzívebb niívelésnek örvend a madártan. így Németországban a rossitteni madár- vártán dr. Thienemann J. vezetése alatt egy- részt folytatódtak a kísérletek, másrészt pedig dr. WmaoLD H. a helgolandi madárvártán is mindjárt nagyobb inertekben kezdte azokat és Streesemann munkálatai révén Délnémet- országra is kiterjesztette őket a Bajor Madár- tani Egyesület. Dániaiján Mortensen K. foly- tatja már 1899-ben megkezdett kísérleteit. Hollandiában a leydeni Országos Museum kebelében alakult egy madárjelölési bizottság Van Oort vezetése alatt, s ugyanitt Delsman H. C. már két év óta végeztet gólyajelöléseket. Angliában és Skócziában, a hol a „British Bird" folyóirat (Szerk. Witherby H. F.) és az aberdeeni egyetem természetrajzi osztálya (vezető Thomson J. A.) vezetik a kísérlete- ket, ezidén is ezrivel és ezrivel jelöltek ma- darakat. Oroszországban is megkezdődtek a kísérletek és pedig Stoll F. E. munkálatai révén a rigai természetvizsgáló egyesület Kielkondban létesült biológiai állomása kereté- ben. A kísérletek eredményeinek általánosí- tásához nagyban hozzájárulnak majd az észak- amerikai jelölések, melyeket Grant W. W. elnöklete alatt az „American Bird Banding Association" fog végeztetni. A kísérleteknek ez a nagyarányú kifejlesz- tése természetesen a Kir. M. 0. K.-ot is arra indította, hogy ezúttal is tőle telhetőleg részt vegyen a mozgalomban és a már megkezdett jelöléseket ezentúl is folytassa, minthogy különben is valamely kutatási módszernek egyidejűleg nagy területen való keresztülvitele következtében az eredmények értéke jóval nagyobbá válik. A módszer tekintetében vál- tozás nem történt. Ezúttal is első sorban a fiatal madarak kapták a lábgyűrűket s csak egyes igen megbízható s megfelelő gyakor- lattal rendelkező munkatársaink jelöltek öreg madarakat is, különösen fecskéket. A módszer változatlanságát természetesen főleg az a körülmény idézi elő, hogy az öreg madarak geworfen und ist es daher nur natürlich, dass dieselben innerhalb kurzer Zeit fast überall Aufnahme fanden, wo sieh die Ornithologie einer intensiveren Pflege erfreut. So wurden z. B. in Deutschland die Vogel- niarkierungen einerseits an der Vogelwarte Rossitten durch Dr. .1. Thiknemann fortgesetzt, anderseits aber auch an der Vogelwarte Helgoland durch Dr. H. Wbigold gleich zum Anfange in grösserem Maasstabe begonnen, und von der Ornithologischen Gesellschaft in Bayern durch Streesemannh Arbeiten auch auf Süddeutschland ausgebreitet. In Dänemark setzt Chr. Mortensen seine 1899 begonnenen Versuche auch fernerhin fort. In Holland ent- stand im Schosse des Reichsmuseums in Leyden unter der Leitung von Van Oort eine Beringungs-Kommission und werden hier auch durch C. H. Delsman seit zwei Jahren Storchmarkierungen durchgeführt. In Eng- land und Schottland, wo diese Versuche von der Zeitschrift „British Birds" (Red. H. F. Witherby) und von der naturhistorischen Sek- tion der Universität Aberdeen (Leiter J. A. Thomson) geführt werden, wurden auch heuer Tausende und Tausende Vögel markiert. Auch in Russland wurde mit den Versuchen begonnen und zwar wurden dieselben von E. Stoll durchgeführt, als zu den Arbeiten der biologischen Station Kielkond des Natur- wissenschaftlichen Vereines in Riga gehörend. Zur Verallgemeinerung der Versuchsergeb- nisse lassen die Markierungen, welche in Ame- rika von der .American Birds Bunding Asso- ciation" unter Leitung von W. W. Grant be- gonnen werden, wichtige Beiträge erhoifen. Die hochgradige Ausbreitung des Ring- experimentes musste naturgemäss auch die Königl. U. 0. C dazu bewegen, auch diesmal nach Möglichkeit an der Bewegung teilzu- nehmen und die schon begonnenen Versuche auch fernerhin fortzusetzen, indem durch gleichzeitiges Durchführen einer Forschungs- methode auf grossen Gebieten die Resultate bedeutend grösseren Wert erhalten. Die Be- ringungsmethode blieb die frühere. Auch dies- mal wurden in erster Linie im Neste befind- liche Jungvögel markiert, und nur einige sehr zuverlässige und entsprechende Praxis besitzende Beobachter beringten auch alte Vögel, besonders Schwalben. Dass in Sache der Methode keine Änderung vorgenommen 328 összefogdosása igen nehézkes. A vizsgálatok sorún igen gyakran érzékenyen érezhető az öreg madarak vonulására és viselkedésére vonatkozó ismeretünk hiányossága, 'le sajnos ezidén se volt az intézet módjában a sok költséget, főleg sok időt igénylő munkálatok végeztetése. A jövő feladatai közé tartozik ennek a kérdésnek a lehető felkarolása is. még pedig első sorban a nálunk fészkelő madarak megjelölése, mert ezek nyújthatják azokat az adatokat, melyek az eddigi kutatá- sok eredményeinek kiegészítésére a legalkal- masabbak- Az átvonuló madarak jelölése szin- tén értékes eredményeket szolgáltat, a mint ezt Mortunsen és Thienemann Anas crecea, ill. Corvus comirc-jelölései bizonyítják, de a fiókák jelölése révén elért eredmények szerves ki- egészítő részét első sorban mégis csak a fész- kelő madarak jelölése nyújthatja. A megjelölt fajokra nézve az idén még szintén nem történt változtatás, ill. a jelölést nem terjesztettük ki újabb fajokra. Az intézet alkalmazottai a költési idő rövidségére való tekintettel első sorban csak azokat a helyeket kereshetik fel, a hol rövid idő alatt is nagyobb- számú jelölést lehet végezni. Ebben a kérdés- ben egyúttal az a szempont is döntött, hogy jelentős eredmények csakis huzamosabb ideig megszakítás nélkül folytatott jelölések révén várhatók, s így nem volt tanácsos az eddigi fajokon még távolról se befejezett kutatásokat félbeszakítani. Az újabb fajok felvétele is a jövő feladata, miként a fészkelő madarak jelölése, melyek valószínűleg együttesen kerül- nek megoldásra. Az elmondottak alapján az 1911- évi madár- jelölési körutam bizonyos redukezióktól el- tekintve nagyjában ugyanaz volt. mint az előző években. Ezt a redukcziót első sorban a gólyajelöléseknél vittem keresztül. Itt az a szempont volt az iránytadó, hogy az eddigi tömeges jelölések révén főbb vonásaiban már ismeretes a gólya vonulása, a hiányzó rész- wurde, liegl hauptsächlich an dem Umstände, dass das Einfangen der alten Vögel mit ver- schiedenen Schwierigkeiten verbunden ist. Während der Untersuchungen macht sich die Mangelhaftigkeit unserer auf den Zug und das Verhalten der alten Vögel bezüglichen Kenntnis oft sehr empfindlich fühlbar, doch war leider auch diesmal keine Möglichkeit vorhanden, diese, grosse Kosten verursachen- den und hauptsächlich viel Zeit in Anspruch nehmend en Arbeiten durchzuführen. Die womög- liche Förderung dieser Aufgabe gehört zu den Aufgaben der Zukunft, und zwar sollen haupt- sächlich Brutvögel markiert werden, indem diese jene Daten ergeben können, welche zur Ergänzung der bisherigen Resultate am geeignetsten erscheinen. Das Markieren der Durchzügler ergibt zwar ebenfalls wertvolle Resultate, wie dies die A >i as crecca- und Corvus comix- Markierungen von Chr. Mortensen und Dr. J. Thienemann beweisen, doch kann die organische Ergänzung der durch das Beringen der Jungvögel erreichten Resultate nur durch das Markieren der Brutvögel erhofft werden. Bezüglich der markierten Arten wurden heuer ebenfalls noch keine Veränderungen vorgenommen, d. h. es wurde der Versuch nicht auf neue Arten ausgebreitet. Infolge der Kürze der Brutzeit können die Angestell- ten des Institutes hauptsächlich nur jene Gebiete besuchen, wo auch während kurzer Zeit eine grössere Anzahl Markierungen durch- geführt werden kann. Entscheidend war diesbezüglich auch der Umstand, dass wesent- liche Resultate nur durch längere Zeit ununter- brochen durchgeführte Markierungen erhofft werden können, weshalb es nicht ratsam erschien, die für die bisherigen Arten noch lange nicht abgeschlossenen Untersuchungen zu unterbrechen. Die Aufnahme neuer Arten ist ebenfalls wie das Markieren der alten Vögel noch eine Aufgabe der Zukunft und werden beide voraussichtlich gemeinschaftlich zur Aus- führung gelangen. Auf Grund des Angeführten war meine Markierungs-Rundreise im Jahre 1911 von eiidgen Reduktionen abgesehen dieselbe wie in den vorigen Jahren. Die Reduktion wurde in erster Linie bei den Storch markierungen vollzogen. Hier war der Gesichtspunkt ent- scheidend, dass auf Grund der bisherigen Massen-Markierungen der Storchzug in seinen 329 leteket csak uz éveken át, lehetőleg évről évre ugyanazokon a pontokon végzett jelölések szolgáltathatják. A választásnak itt természe- tesen azokra az állomásokra kellett esnie, a melyeken rövid idő alatt is lehetőleg sok fióka jelölhető. Ilyenek elsősorban a bellyei fő berezegi uradalom területén fekvő Bellye, Kopács és Várdarócz községek, a hol ezúttal is Scbuh Viktor úr szives előzékenysége és közre- működése tette lehetővé a jelülések eredményes keresztülvitelét. A kivitelben ezúttal is segítsé- gemre voltak Nèher Béla úr Bellyén, Szalay Antal és Kaszap István urak Kopácson, BuzÁs Kálmán úr Várdaróczon. A Duna-Tisza köze egyik legjelentősebb gólyatanyája Ilaria pest- megyei község, a hol, miként eddig is, Hauer Béla úr készítette elő a jelöléseket. Az ország északkeleti részének egyik legnagyobb gólya- czentrumát Tiszatarján, Tiszakeszi és Mező- csát községek alkotják, a jelöléseket ezidén is Platthy Árpád úr szíves segítségével végez- tem. Az előbbiekhez közel lévén és elég tekin- télj es gólyaállománya folytán Rakamaz község- ben is jelöltem, ezúttal is Szomjas Gusztáv űr szíves közreműködésével. A kis Alföldön, bár nincsenek nagyobb gólyatelepek. Fogassy Sán- dor úr mintaszerű rendezésével mégis nagyobb mennyiségű gólyafióka jelöltetett Győr, Po- zsony és Mosón vármegyék területein. Nagyobbniennyiségű gólyajelöléseket végez- tek ezidén is Leber Antal úr Szatmár megyé- ben, Tompa Kálmán úr Brassó és Háromszék megyékben, Baky Miklós és ifj. Kálmán Sándor urak Pest megyében és Molnár Gyula úr Militics bácsmegyei községben. Gémeket Újvidéken, Bellyén és Kisfalud szigeten jelöltem dr Szlávy Kornél, Schuh Viktor és Horváth István urak szives segít- ségével. Kzeken kívül Radetzky Dezső úr végzett gémjelöléseket Háros szigetén. Aquila XVUI. Hauptzügen schon bekannt ist, und dass die noch fehlenden Momente durch Jahre hindurch an den Dämlichen Stationen ausgeführte Mar- kierungen erreicht werden können. Die Wahl niusste naturgemäss auf .jene Stationen fallen, wo in kurzer Zeit möglichst viele Jungstürche markiert werden können. Solche sind in erster Linie die auf dem Gebiete der erzherzoglichen Herrschaft Bellye liegenden Gemeinden Bellye, Kopács und Várdaróc/., wo das Gelingen der Markierungen auch diesmal der gütigen Zuvorkommenheit und Mitwirkung des Herrn Viktor Schuh zu verdanken war. In der Aus- führung waren mir auch diesmal Herr Béla Néher in Bellye, die Herren Anton v. Szalay und Steean Kaszap in Kopács und Herr Koloman BuzAs in Várdarócz behilflich. Eine der bedeu- tendsten Storchkolonien des Gebietes zwischen Donau und Tisza ist die Gemeinde Harta des Koniitates Pest, wo Herr Bêla v. Hauer die Markierungen in der bisherigen Weise vor- bereitete. Eine der grössten Storchansamm- lungen des nordwestlichen Teiles bilden die Gemeinden Tiszatarján, Tiszakeszi und Mező- csát, wo ich die Markierungen auch diesmal unter gütiger Mitwirkung des Herrn Árpád v. Platthy ausführte. Infolge seiner Nähe zu dem vorigen Gebiete und des ziemlich ansehnlichen Storchbestandes markierte ich auch in der Ge- meinde Rakamaz mit freundlicher Mithilfe des Herrn Gustav v. Szomjas. In der kleinen Tief- ebene befinden sich zwar keine grösseren Storchkolonien, doch konnte durch die muster- haften Vorbereitungen des Herrn Alexander v. F0GA88Y dennoch eine grössere Menge Jung- störche in den Komitaten Győr, Pozsony und Moson gezeichnet werden. Eine grössere Anzahl von Storchmarkierun- gen wurde auch diesmal von Herrn Anton Leber im Komitate Szatmár, von Herrn Koloman Tompa in den Komitaten Brassó und Három- szék, von den Herren Nikolaus v. Baky und Alexander Kálmán jun. in den Komitaten Pest und von Herrn Julius Molnár in Militics (Komitat Bács-Bodrog) vollzogen. Reiher markierte ich heuer in Újvidék, Bellye und auf der Insel Kisfalud unter gütiger Mitwirkung der Herren Kornél v. Szlávy, Viktor Schuh und Stefan v. Horváth. Ausserdem mar- kierte Herr Desiderids v. Radetzky auf der Insel Háros. 42 ;::;> min volt) és nincs füles zárókészü- léke. Valamivel vastagabb alutniniumszalag- ból készült, s így külön zárokészülék nélkül is jól tart. Felirata „Ornithologia. Budapest". Dieselbe Erfahrung machte auch Dr. Karl Maukb Laut seinen Beobachtungen fanden die Vögel den Ring am ersten Tage noch unbe- quem, pickten an demselben herum, zogen den Fuss in die Höhe u. s. \v. nach 2 — 3 Tauen kümmerten sie sich jedoch nicht im mindesten daruin und flogen ebenso munter umher wie früher ohne Bing. Von den bering- ten Kohlmeisen brütete auch eine in der künstlichen Nisthöhle, welche sich in der Nähe îles Futterapparates befand. Dr. Kaki. M \iks fing auch die beiden Kleiber ein, welche den Futterapparat besuchten und beringte sie. Nach der Beringung verschwanden beide, besuchten jedoch nach 2 — 3 Tagen wieder regelmässig den Futterapparat. Das auf dem Hausdache brütende Bachstehewpaar behielt trotz der Beringung seine alte Niststätte. Hier machte er die interessante Erfahrung, dass der Ring das Männchen durchaus nicht störte, das Weibchen jedoch im Laufen eine Zeit- laug hinderte ; es pflegte bei dieser Gelegen- heit zu hinken. Beim Schreiten jedoch hin- derte der Ring durchaus nicht. Bezüglich der beim Schwalbenmarkieren erhaltenen Resultate verweise ich auf den Bericht von Béla v. Szeöts im heurigen Jahr- gange der Aquila. Von seinen, mit grosser Umsicht geführten Untersuchungen möchte ich hier nur die Tatsache fixieren, dass nach dem Auskriechen der Jungen die alten Vögel selbst durch Störungen, welchen sie infolge der Markierungen ausgesetzt waren, nicht zum Verlassen der Brut und Brutstätte veranlasst wurden. Die Markierungsversuche dürfen da- her mit gutem Gewissen auch in dieser Hinsicht nicht angegriffen werden. Die kleinen Unannehmlichkeiten, welche als Folge des Tragens der Ringe auftreten, ent- standen hauptsächlich daraus, dass unser früheres, zum Beringen der Kleinvögel dienen- des Schwalbenringmuster für mehrere Arten zu gross war. besonders wegen des Ver- schlusses. Um diesem Mangel abzuhelfen wur- den heuer neue Schwalbenringe angefertigt, deren Durchmesser kaum 2 mm beträgt (bei den früheren waren es 3 mm) und welche keinen separaten Verschlussapparat besitzen. Dieselben werden aus einem etwas dickeren Aluniiniumbande hergestellt und halten des- halb auch ohne separaten Verschluss ganz gut Aufschrift ist „Ornithologia Budapest." 333 Rigó- és seregélynagyságú madarak jelö- lésére ez az új fecskegyúrű már kicsi volna, s ezért új gyűrűminta vált szükségessé, mely- nek a .rigógyűrő" nevet adtuk. Átmérője 4 min. szintén füles zárokészülék nélkül, erősebb aluminiumszalagból készült. Felirata : „Ornith. Közp., Budapest". Több megfigyelőnk sasokat is óhajtván jelölni, evvel a kívánsággal is számolnunk kellett, s külön „sasgyűrfi" készíttetése vált szükségessé. Átmérője 25 mm. Zárókészüléke nincs, mert a 2 mm vastag aluminiumlemez- ből készült gyűrű szétnyitása csak arravaló eszközzel lehetséges. Felirata: „M. kir. Ornith. Központ, Budapest". Súlya minden vaskossága mellett is csak 15 gramm. A gólyajelölések alkalmával ezúttal is azt tapasztaltam, hogy bár lassan, de állandóan fogy az állomány, amint ez az alábbi táblá- zatból kitűnik. Zum Zeichnen der Vögel von Drossel- und Staren.n'rösse wäre dieser Ring schon zu enge, weshalb ein neues Ringmuster notwendig wurde, welches den Namen „Drosselring" erhielt. Derselbe hat ebenfalls keinen separaten Verschluss, wurde aus einem stärkeren Alu- miniumbande mit der Aufschrift „Ornith. Közp. Budapest" hergestellt; Durchmesser 4 mm. Indem mehrere Mitarbeiter auch Adler be- ringen wollten, mnssten wir auch mit diesem Wunsche rechnen und ein neues Ringmuster den „Adlerring" herstellen lassen. Durch- messer beträgt 25 mm. Verschlussapparat keiner, indem das Öffnen des aus einem 2 mm dicken Aluminiumbande hergestellten Ringes ohne entsprechendes Werkzeug unmöglich ist. Aufschrift: „M. Kir. Ornith. Központ Buda- pest". Gewicht ist trotz aller Massigkeit nur 15 Gramm. Bei Gelegenheit der Storchmarkierungen niusste ich auch diesmal die Erfahrung machen, dass der Bestand zwar langsam aber stetig herabgeht, wie dies aus folgender Tabelle hervorgeht. Jelölő állomások Markierungs-Stationen Ű3 « ö si ci CS G> O 35 "3 io io Megszállott fészkek Besetzte Horste 1911 1910 Üres fészkek Leere Horste 1911 1910 Ágostonfalva . Amacz . . . Apácza . . Árapatak . . Baka .... Batizvasvári Bellye . . . Biharnagybajom Bogyiszló . . Bölön . . . Bőős .... Csáklyó . . . Dercsika Dusnok . . . Egri .... Farkasd . . Foktő . . . Földvár . . . 4 4 1 4 6 1 1 2 9 8 1 7 18 6 3 6 7 11 9 19 13 1 334 Jelölő állomások Markierungs-Stationen fészekaljai jelölt. lu emlitem meg, hogy egy gyűjteménj meg- vétele ügyében I'M 1 június 19-én a Fertő környékén járva megállapíthattam, hogj az illmiczi kiserdő közelében levo nádasban három Ardea albát láttam, a mini a nádasba le ereszkedtek. Bizonyára itt fészkeltek, [limiez határában a Fertő pariján Recurvirostra avo- cetta fészekaljai találtam. Az idei munkálatok és ezekkel kaposolatos tapasztalatok rövid vázolása után mosl már áttérhetek :i mull évi jelentés óta nyeri ered- mények ismertetésére. Kezdeni ezúttal is a fehér gólyá-vsi az évfolyamok sorrendjében. A Imi a kor nincs felemlítve, on mindig fiatal madárról van szó, mely még a fészek- ben kapta a gyűrűt. Az 1908, évi jelölésből ezidén egyetlen egj példány sem kerüli meg. A százalékarány lehal marad az eddigi, t. i. 2'6. Az 1909. évi jelölésből csak kél példányról kaptunk hírt, ezek közül isaz egyik csak elkéseti bejelentés miau maradt az idénre, meri még 1910 ben került kézre Tekintettel arra. hogy az 1908 evi jóval kisebb számú jelölésből még a rákövetkező esztendőben 1 példányról érkezeit hír, meglehetős csalódást keltett az 1909. évi jelölés, melynek másodéves példá- grunde gehen, da sich die Eltern auch dann nicht um sie kümmern, wenn sie trotz des Falles am Leben bleiben. ausser der Reiher [Colonie beiludet sich auf der Insel noch eine Kolonie von Cor- riis frugüegus, in welcher auch einige Cer chneis vespertinus Paare Horste okkupierten. Als Brutvögel beobachtete ich noch folgende: Milrus migrans, Cerchneis tinnunculus, Cor VUS nirilii'. 'l'urlili I urini-. Orinliis OrioluS, WringiUa coelebs und Sylvia atricapüla. Einige Kilometer südlich von Budapest befindet sich die Donauinsel llaros. wo schon seit langer Zeit her eine Nachtreiher-ILolonie vegetierte. Vor einigen Jahren schien dieselbe schon endgültig eingegangen zu sein, seit 2 — Í? Jahren wurden jedoch wieder neue Siedelungsversuche gemacht. Herr Dbsidbrius v. Rapktzky zeichnete hier Inner ungefähr 1"> Gelege. liier möchte ich erwähnen, dass ich behufs Ankaufes einer Vogelsammlung für das Insti- tut ani L9. Juni UHI die Umgebung des FertŐSeeS besuchte und in einem liohrsliïche desselben nahe dein kleinen [lliniczer Walde drei Stück Ardea allm sah, welche sich n das Rohr niederliessen. Jedenfalls brüteten sie hier. In der lllmiczer Gemarkung fand ich auch knapp am Seeufer das Nest von Recur- virostra un, retta. Nach dieser kurzen Skizze der heurigen Arbeiten und der Resultate, welche sich hie bei ergaben, kann ich. jetzt auf die Schilderung der seit dem vorigen Jahre erhaltenen Resul tate übergehen. Auch diesmal beginne ich mit dem irrisici! Slnrclic und gebe die Daten in der Reihenfolge der Markierungsjahrgänge. Wo das Alter nicht besonders angegeben ist, handelt es sich überall um flugunfähige Jungvögel, welchen der Ring noch im Neste angelegt wurde. Vom Jahrgange 1908 wurde uns über kein einziges Exemplar berichtet. Der Prozentsatz bleibt daher der bisherige, nämlich 2'6 Vom Jahrgange Í909 erhielten wir nur über zwei Exemplare Berichte und war auch von diesen der eine nur ein vom vorigen Jahre stammender verspäteter, da der Vogel noch im Jahre 1910 aufgefunden war Mil Hinsicht auf den l instand, dass der Jahrgang t908, wo doch viel weniger Exemplare markiert wurden, im zweiten Jahre noch vier Daten 339 iiyai kii/Jil csak egyetlen egyet jeleztek. Az L909-ben megjelöli L209 gólyafióka közül eddigelé 14 példányról van értesülésünk, a mi közelítőleg ÍJ százaléknak felel meg. A két eset adatai a következők : 1. Jelöltem L 909 június 25-én Bácsordason 18(51 szánni gyűrűvel; elevenen fogságba került 1911 július 11-én Szabadkán, tehát 75 kilométernyire északnyugati iráinban a jelölési helytől. Bejelentette Balázs Drzbö. A gólya tehát két esztendőnél tovább viselte a gyűrűt. Természetesen azonnal tudakozód- tunk a kézrekerülés körülményei iránt, kissé abban is reménykedvén, hogy végre fészkelő gyürüs gólyára akadtunk, de csak annyit tudhattunk meg, hogy sérült szárnyú példány volt, melyet azelőtt nem láttak a megfogás helyén. Néhány nap alatt meggyógyult a madár, melyet kérésünkre Balázs D. szabadon bocsátott. Közelebbi részletek hiányozván, legfeljebb csak kombinácziókba lehetne bo- csátkozni a különben igen érdekes esetről, de a pozitívum csak annyi, hogy ez a másod- éves példány a költési idő alatt a szülőhely közelében tartózkodott. 2. Jelölte 1909 június havában a bellvei uradalom sarokerdei szivattyútelepén Schuh Viktor 1 9~>ií szánni gyűrűvel. Holtan találták 1910 február 28 án Smalkloof farínon, Volk- rusttól (Transvaal) északnyugati irányban, 27° 21' d.sz. és 29° 51' k. h. alatt, Lands ,, F. J. H. szerint ez a gólya nekirepüli a sürgönydrótnak s ennek következtében pusz- tult el. Az 1910. évi jelölés, tebál az egyéves állo- mány szolgáltatta ezúttal is a legnagyobb kontingenst. Az elpusztult példányok ezúttal kivétel nélkül Afrikában találtattak s így, habár sok tekintetben bővítettek a gólya vo- nulásara vonatkozó eddigi tudásunkat, mégis az ín még egyes ismeretlen részeire ezek is adósok maradtak a válaszszák Tudomásunkra jutott 15 eset; minthogy 1910. év folyamán 1121 gólya .jelöltetett, a százalék 1'4. tehát lieferte, erregte der geringe Beitrag des Jahr- gangs 1909, von dessen zweijähriger Genera- tion nur ein einziges Exemplar aufgefunden wurde, nicht geringe Täuschung. Von den 1209 Storchjungen, welche im Jahre 1909 gezeichnet wurden, erhielten wir bisher über 14 Exemplare Kunde, was annähernd 1"2 Pro- zent ausmacht. Die Daten der beiden Fälle sind folgende: 1. Gezeichnet von mir am 25. Juni 1909 in Bácsordas mit Ring Nr. 1861 : lebend ge fangen am 11. Juli Hill in Szabadka, d i. 75 Kilometer nordöstlich vom Geburtsorte. Berichtet von Dksiderius Balázs. Der Vogel trug daher den Ring über zwei Jahre lau::. Natürlich erkundigten wir uns soforl über die näheren umstände der Gefangennahme, da wir ein klein wenig Hoffnung hegten ein- mal einen Ringstorch als Brutvogel angetrof- fen zu haben, doch konnten wir nur so viel in Erfahrung bringen, dass es ein flügellahmes Exemplar war, welches früher dort, wo es gefangen wurde, nicht zu sehen war. Der Vo- gel gesundete nach einigen Tagen und wurde von D. Balázs dann freigelassen. In Ermange- lung näherer Details könnte man sich über den recht interessanten Fall nur in Kombi- nationen einlassen, doch bliebe das Positivum immerhin nur so viel, dass sich dieses zwei- jährige Exemplar in der Nähe des Geburts- ortes aufhielt. 2. Gezeichnet im Juni 1909 am Pumpwerk Sarokerdő der Herrschaft Hellyé von Viktor Schuh mit King Nr. 1952. Tot aufgefunden am 28. Feber 1910 auf der Farm Schnial- kloof, nordwestlich von Volksrust (Transvaal) unter 27° 21' S. Hr. und 29' 51' Ö. L. Laut F. .1. H. Landsberg flog dieser Storch gegen den Telegraphendraht und ging infolgedessen zugrunde. Der Jahrgang 1910, also die erstjährige Generation lieferte auch diesmal den grössten Heilrag. Die Exemplare wurden diesmal ohne Ausnahme in Afrika aufgefunden. Obwohl diese Daten unser Wissen über den Storch- zug in vielen Beziehungen erweiterten, blieben dieselben über gewisse noch unbekannte Teile der Reiseroute noch immer die Ant- worl schuldig. Es kamen uns 15 Fälle zur Kenntnis; indem im Jahre 1910 die Anzahl der gezeichneten Störche 1121 betrug, so er- gibt sich der Prozentsatz zu Fl. und ist der- i 340 már az első évben kedvezőbb, mini az 1909-iki jelölés kél évfolyama. Az adatok a következők : |. Jelölte 1910 június ^li-an Majbrszki [st\ Lu a bellyei uradalom sarokerdei szivattyú- telepén, L938 számú gyűrűvel. Holtan találta 1910 december 31-én Dalinyebo törzsfőnök .halara Kann Bashee-ban, Mount Ayliff kör- nyékén, Délafriku Kapföld tartományában. A leletet Eu Tum Ball jelentette be. 2. Jelölte 1910 június 20-án ifj. Kálmán Sándor Bogyiszló pestmegyei községben. 2402 számú gyűrűvel. Tört szárnynyal fogták 1910 deczember 31-én Aliens. Post Biggarsberg mellett, Natalban, Délafrikában. Wahren E, a Natal Governement Museum igazgatója, kö- zölte az esetet a Magyar Nemzeti Múzeum állattárának igazgatójával, dr. Horváth GézÁval, a ki viszont a Kir. M. O. K.-ot értesítette. 3. Jelölte 1910 július 12-én ifj. Kálmán Sándor Dusnok pestmegyei községben, 241") számú gyűrűvel. Holtan találta Geldart Róbert 11)11 márczius 4-én Bulwer mellett, Natalban, Délafrikában. 4. Jelölte 1910 július 1-én Lébhr Antal Egri szatmármegyei községben, 2537 számú gyűrűvel. Kutyák ölték meg 1910 deczember 28-án Melsetter közeieben, déli Rhodesiában. A bejelentő E. A. Nobbb, a Department of Agriculture igazgatója, a ki egyúttal a gyűrűt is beküldte. 5. Jelöltein 1910 június 19-én Szentfülöp bácsbodrogmegyei községben, 3198 számú gyűrűvel. Holtan találtak 1910 deczember 15-én Waterkloofban, Vaalkop mellett, Trans- v álban. Az esetet W. J. Basson a „De Volk- stem" 11110 deczember 20-iki számában kö- zölte, mely az erről szobi újságszelvényt a Kir. M 0. K.-nak is beküldte. ti Jelöltem 1910 június 23-án Bellye ba- ranyamegyei községben, 3291 számú gyűrű- vel. Holtan találta Swart J. J. 1911 márczius 11-én Zanddrilt mellett, Brits közelében, Transvál Rustenburg kerületében. Az esetet közölte a „De Volkstem" 1911 június 16 iki száma, de kérésünkre S wart J. J. közvetlenül a Kir. M. 0. K -tal is közölte az adatokat. Ezeken kívül Delsman H. C. is küldött érte- sítést. selbe schon im ersten Jahre günstiger, als die ersten zwei Jahrgänge von L909. Die Daten sind folgende : I Gezeichnet am 26. Juni l'-HO von Stefan Majerszky am Pumpwerke Sarokerdő der Herr- schaft Bellye mit Bing Nr. 1938 Tot auf- gefunden vom Häuptlinge Dalinyebo am 31. Dezember 1910 auf der Farm Jyalara, bei Bashee in der Gegend von Mount Ayliff, Cape Colony, Südafrika. Der Fund wurde von Eli Tom Bau. gemeldet. 2. Gezeichnet am 20. Juni 1910 von Ale- xander Kálmán jün. in Bogyiszló, Kom. Pest. mit Ring Nr. 2402. Flügellahm eingefangen am 31. Dezember IDI U bei Aliens, Port Big- garsberg, Natal, Südafrika. E. Warren, Direk- tor des Natal Governement Museum teilte den Fall dein Direktor der Zoologischen Ab- teilung des Ung. National Museums Dk. G. V Horváth mit, der dann die Königl. U 0. C. verständigte. 3. Gezeichnet am 12. Juli 1910 von Ale- xander Kálmán ,iun. in Dusnok, Koni, l'est, mit King Nr. 241"). Tot aufgefunden am 4. März 1911 von Robert Geluart bei Bulwer, Natal, Südafrika. 4. Gezeichnet am 1. Juli 1910 von Antun Leber in Egri, Kom. Szatmár mit Ring Nr. 2537. Von Hunden getötet am 28- Dezember 1910 bei Melsetter in Süd-Rhodesien. Der Berichterstatter E. A. Nobbs, Direktor des De- partment of Agriculture, sandte uns auch den Bing ein. 5. Gezeichnet von mir am 19. Juni 1910 in Szentfülöp, Koni. Bács-Bodrog, mit King Nr. 3198. Tot aufgefunden am 15. Dezember 1910 in Waterkloof bei Vaalkop, Transvaal. Der Fall wurde von W. J. Basson in der Nr. von 20. Dezember 1910 der Zeitung „De Volkstem" veröffentlicht, welche ihrerseits den Zeitungsausschnitt der Königl. U. 0. C. übersandte. 6. Gezeichnet von mir am 23. Juni 1910 in Bellye Kom. Baranya, mit King Nr .'Î291- Tot aufgefunden am 11. März bei Zanddrilt, in der Nähe von Brits, Distrikt Rustenburg, Transvaal. Die Kunde brachte die Nummer vom 16. Juni 1911 der Zeitung „De Volk- stem" und wurden auf unsere Bitte die Daten von Swart J. .1. auch unmittelbar der Königl U. 0. C. mitgeteilt. Ausser diesen berichtete auch II. C. Delsman über den Fall. 341 7. Jelöltem 1910 június 24-én Kopács baranyamegyei községben, Bellye mellett, 354:2 számú gyűrűvel. A gólya sorsáról a közelebbi adatuk hiányoznak. A bejelentő Witherry II. F, a „British Birds1' szerkesz- tője, Frey H.-tól kapta a gyűrűt, melyet meg is küldött az intézetnek -- avval a meg- jegyzéssel, hogy 1910 deczember havában vették le egy gólyáról, Ritfontein mellett, Pretoria közelében. 8. Jelöltem 1910 július 9-én Rakamaz szabolcsmegyei községben, 3606 szánni gyűrű- vel. Holtan találta Grobleb H. J. 1911 január 12-én Uitdrai farínon, Zoutpansberg járásban, Transválban. A hírt dr. Gunning J. W. B., a Transvaal Museum igazgatójának köszönjük. 9. Jelöltem 1910 július 7-én Sárosmező ungmegyei községben, 3668 szánni gyűrűvel. Holtan találta Bieters C. L. 1911 június 5-én Otterhoek farmon, Harrismith mellett. Oranje államban. Állítólag a hideg ölte meg A be- jelentő Budapest város tanácsának küldte un -'j; az értesítést. Ezenkívül Clark J. Frank is megküldte az értesítést a „Natal Witness" egy közleménye alapján, valamint Leviseli: M., az Oranje Free State Museum titkára, a ki- nek megküldték a gyűrűt, hogy azt a múzeum- ban elhelyezze 10. Jelöltem 1910 június 25-én Várdaróc/, baranyamegyei községben, Bellye mellett, 8712 számú gyűrűvel. Agyonverte a jég 1910 deczember havában Strath Campbell farmon, Ilimeville mellett. Xatal polelai kerületében. A bejelentést, valamint a gyűrűt is. Clark J. FcwKtiak köszönjük. 11. Jelöltem 1910 Junius 26-án llarta pestmegyei községben, 3729 szánni gyűrűvel. Holtan találta Werdbrmann Otto 1911 márczius 2-án Kilossában. Német-Keletafrikában. A be- jelentő, a ki egyúttal a gyűrűt is megküldte, a következőket írja az esetről : „A halál okát nem tudóin megmondani, mert már holtan találtam a madarat. Valószínűnek tarlóm, hogy a magas fűben valami macskaféle raga- dozónak esett áldozatul. Hogy Keletafrikában eddigelé még nem találtak jelölt gólyát, annak tán az az oka. hogy még nagyon kevés ill az európai." Werderman a ..Wild und Hund" 7. Gezeichnet von mir am 24. Juni 1910 in Kopács. Kom. Baranya, bei Bellye mit l i i n u Nr 3542. Die näheren Daten über das Erlangen des Ringes fehlen. Der Bericht- erstatter. 11. F. Witiierby Redakteur der Zeit- schrift „British Birds" erhielt den Ring, wel- chen er dem Institute auch zusandte, von H. Frey mit der Bemerkung, dass derselbe im Dezember 1910 bei Ritfontein, in der Nahe von Pretoria einem Storche abgenom- men sei. 8- Gezeichnet von mir am 9. Juli 1910 in Rakamaz, Kom. Szabolcs, mit Ring Nr. 8606. Tot aufgefunden von H. J. Grobler am 12. Jänner 1911 auf der Farm Uitdrai, Distrikt Zoutpansberg, Transvaal. Die Kunde verdan- ken wir Dr. J. W. B. Gunning, Direktor des Transvaal Museums. 9 Gezeichnet von mir am 7. Juli 1910 in Sárosmező, Kom Ung mit Ring Nr. 3663 Tot aufgefunden am 5. Juni 1911 von C. L. l\u- TFRs auf der Farm Otterhoek, bei Harrismith im Staate Oranje. Angeblich wurde derselbe von der Kälte getötet. Der Berichterstatter verständigte den Magistrat der Stadt Buda- pest. Ausserdem erhielten wir die Kunde von J. Frank Clark auf Grund eines Berichtes der Zeitung „Natal Witness", und auch von M. Leviseur, Sekretär des „Oranje Free State Museum" wohin der Ring behufs Bewahrung eingesandt wurde. 10. Gezeichnet von mir am 25. Juni l'.HO in Várdaróc/,. Komitat Baranya, bei Bellye. mit Ring Nr. 3712. Vom Hagel erschlagen im Dezember 1910 auf der Farm Strath- Campbell bei II meville, Distrikt Polela, Xatal. Bericht, sowie Ring wurden von Frank J. Clark eingesendet. 11. Gezeichnet von mir am 2IÍ. Juni 191.0 in Harta, Komitat Pest, mit Ring Nr. 3729. Tot aufgefunden von Otto Werdermann am 2. März 1911 in Kilo sa. 1 >euisch-< Ist-Afrika. Der Berichterstatter, der uns zugleich auch den Ring einsandte, schreibt über den Fall folgendes: „Todesursache könnte ich nicht angeben, da ich den Vogel schon verendet auffand. Ich halte es für wahrscheinlich, dass er in dem Indien Grase einem katzenartigen Raubtiere zum Opter liei. Dass in Deutsch- Ost-Afrika bisher noch keine gezeichneten Störche aufgefunden wurden, hat vielleicht die Ursache, dass es hier noch sehr wenig 342 1911 április 28-iki számában is közölte az esetet. 12. Az előbbinek testvére, mely a 3730 számú gyűrűt kapta. Elejtették 1911 július 23-án Pirrie Missionban, King Williaiustown mellett, a Kapföldün. Az értesítést Godfbbi Robert küldte meg. Eddig ez a legdélibb hely. a hol Magyarországon jelölt gólyát találtak. 13. A 3744 számú gyűrűvel jelölt gólya ugyancsak llartán jelöltetett, a fentiekkel egy napon. Biccabd W. 1911 aug. 15-ről kelt leve- lében arról értesít, hogy Zand fontéin mellett (Pietersburg kerület. Transvál) a gólya lábát találta meg. Szóval a kimúlás pontos dátuma ismeretlen. Ez a példány öreg madár volt, melyet segédmunkásom a jelölés alkalmával a fészekben megfogott, mikor fiait melen- gette. Az idén kerestük és tudakozódtunk, hogy visszajött-e a gyűrűs gólya, de senki se látta az illető fészekben ; mind a két gólya- szülő jelöletlen volt Csak ezt az egyetlen öreg példányt sikerült megjelölni s a véletlen éppen ennél hiúsította meg legalább egy eset- ben való biztos megállapítását annak, hogy a gólyák a régi fészekre térnek vissza. Annyi- ban azonban mégis érdekes ez az eset, hogy az öreg és fiatal gólyák egy területen telelnek; azt ugyan eddig se lehetett kétségbevonni, de még nem is volt teljesen bebizonyítva. 14. Jelöltem 1!)10 július 6-án Tusa zemplén- megyei községben 3856 számú gyűrűvel. A gyűrű 1910 november 25 én került Haedenbebq C. B. a délafrikai közp. sáskairtó bizottság titkárának kezéhez, a ki az értesítéssel együtt a gyűrűt is megküldte. A lelőhely Avondale, Ermelo kerület, Transvál. 15. Jelöltem 1910 július 7-én Fogas ung- megyei községben 3873 számú gyűrűvel. Le- lőtték 1911 június 17-én Chebebe mellett, Mumbwa kerületben E. Ny. Rhodesiában A gyűrűs lábat Tbenoweth E. megküldte a trans- váli múzeumnak. Az értesítést Dr. Gunning J. W. B. és Haagneb A. küldték meg. Evvel Afrikában talált gólyáink száma ösz- szeseu 26-ra emelkedett. Europäer gibt". Über den Fall berichtete \\ ii;m;kmann auch in der Nummer vom 28. April 1911 von „Wild und Hund". Il' Geschwister des vorigen, gezeichnet mit Ring Nr. 3730. Wurde am 13. Joli 1911 in der Pirrie Mission, bei King-Williamstown im Kapland erlegt. Bericht von Bobért God- frey. Bisher der südlichste Punkt, wo ein gezeichneter ungarischer Storch vorkam. 13. Gezeichnet mit Ring Nr. 3744 am gleichen Tage, wie die vorigen, ebenfalls in Harta. W. Biccabd berichtet in einem Briefe vom 15. August 1911, dass bei Zandfontein (Distrikt Pietersburg, Transvaal) der beringte Fuss dieses Storches aufgefunden wurde. Das genaue Datum der Verendung ist also un- bekannt. Dieses Exemplar w;ir ein alter Vo- gel, welcher von meinem Hilfsarbeiter wäh- rend der Markierung auf dem Neste gefangen wurde, als derselbe seine Jungen wärmte. Bei der heurigen Markierung suchten wir denselben und erkundigten wir uns, ob der- selbe zurückgekommen sei, doch hatte ihn niemand in dem betreffenden Neste gesehen, beide Storcheltern waren heuer unberingt. Es gelang uns nur dieses ein/.ige alte Exem- plar zu beringen und vereitelte der Zufall gerade diese einzige Möglichkeit zur sicheren Bestimmung, dass auch die Störche an ihren früheren Horst zurückkehren. Insoweit hat der Fall immerhin Interesse, dass alte und junge Störche das gleiche Winterquartier be- suchen, was zwar auch bisher nicht bezwei- felt werden konnte, jedoch noch nicht un- mittelbar bewiesen war. 14. Gezeichnet von mir am 6. Juli 1910 in Tusa, Komitat Zemplén, mit Bing Nr. 3856. Den Ring erhielt C. B. Hardenberg, Sekretär der südafrikanischen Heuschreckenvertilgungs- Zentralkommission am 25. November 1.911, der uns den Bericht und auch den Ring zu sandte. Der Fundort war Avondale, Distrikt Ermelo, Transvaal. 15. Gezeichnet am 7. Juli 1910 in Fogas, Komitat Ung, mit Ring Nr. 3~*73. Erlegt am 17. Juni 1911 in Chebebe. Distrikt Mumbwa, X.-W. -Rhodesien. Der Ring wurde von E. Trenoweth an das Transvaal-Museum einge- sandt. Den Bericht verdanken wir Dr. J. W. B. Gunning und A. Haagner. Die Anzahl unserer in Afrika aufgefunde- nen gezeichneten Störche beträgt hiemit liti. 343 Az 1911. évi jelölésből ezideig csak egy gólyafióka sorsa ismeretes, a mely azonban új adattal gyarapítja a gólya vonulási Ht- jára vonatkozó ismeretünket. A szóbanforgó gólyariókát. melyet július 7-én Mezőcsáton jelöltem meg a 4179 számú gyűrűvel, már augusztus 17-én Yamboli mellett, Bulgáriá- ban holtan találta Barthélémy atya. ki egy- úttal a gyűrűt is megküldte. Yamboli az észak-déli irányban haladó Tundja folyó mel- lett fekszik a Balkán déli oldalán. A folyó iránya egyenesen a Dardanellákhoz vezet s kétségtelennek tartom, hogy ez a lelőhely a gólyáktól leginkább frekventált útirányban fekszik. Az adat mindenesetre haladást jelent az eddigi bizonytalansághoz képest, mert hiszen a magyar gólyáknak Európán át követett útjairól jóformán semmit se tudtunk. Az eddig ismert adatok Szerbiából és Krassószörény megyéből nézetem szerint eltévedt példányokra vonatkoznak. Meg kell állapítanunk, hogy a fehér gólya vonulási utjának ismerete sokkal lassabban halad előre, mint a téli szállásó, mindazonáltal az idei eredmények megint kisebbítették a „terra incognita" -k terjedelmét. A két rhodesiai, valamint a németkeletafrikai lelőhely kapcso- latosan a bulgáriaival újabb pontokat jelölnek a gólyák már sejtett útvonalán. Az eddigi adatok tanúságait összegezve a gólya időszakos tartózkodási helyeinek, átvonulási területeinek alakját óriási fához lehetne hasonlítani, mely- nek gyökérzete Délafrikát, törzse az átvonulási területet, koronája pedig a fészkelő területet borítja. Az elágazás valószínűleg a Földközi Tenger északkeleti zugánál, az Iskanderoun öbölnél kezdődik ; innen indul ki a hatalmas északnyugati főág, melynek első mellékágazatai a kis-ázsiai fészkelőterületet borítják, végső elágazásai pedig Dániáig és Hollandiáig1 (bizo- 1 Delsman H. C. 1911 X. 25. kelt levelében arról értesített, bngv 1910 és 1911 ben összesen 34 gólyát Von dem im Jahre Î911 durchgeführten Storclnnarkifi mit/en gelangte bisher nur ein Fall zu unserer Kenntnis, welcher jedoch unsere Kenntnis des Storchzuges durch ein neues Datum erweitert. Dieser Jungstorch, wel- chen ich am 7. Juli in Mezőcsát mit Ring Nr 4179 versah, wurde schon am 17. August von P. Barthélémy, der auch den Ring einsandte, bei Yamboli in Bulgarien tot aufgefunden. Yam- boli liegt neben dem in nord -südlicher Rich- tung niessenden Tundja- Flusse an der Süd- seite des Balkangebirgszuges. Die Richtung des Flusses führt in gerader Linie nach den Dardanellen und scheint es mir unzweifel- haft, dass sich der Fundort in einer von den Störchen am meisten frequentierten Zugs- linie befindet. Das Datum bedeutet jeden- falls einen Fortschritt gegenüber der bisherigen Unsicherheit, da ja über den Weg der unga- rischen Störche in Europa fast nichts bekannt war. Die bisherigen Daten aus Serbien und dem Komitate Krassó- Szörény bezogen sich meiner Ansicht nach auf verirrte Exemplare. Wie es sich aus den bisherigen Daten ergibt, schreitet unsere Kenntnis des Durch- zugsgebietes viel langsamer fort als jene über das Winterquartier, doch wurde die Ausdehnung der ..Terra incognita" durch die heurigen Daten wiederum etwas vermin- dert. Die Fundorte in Rhodesien und Deutsch- Ostafrika, verbunden mit dem Fundorte in Bulgarien, ergeben wieder neue Punkte auf dem schon bisher geahnten Reisewege des Storches. Die Resultate der bisher zur Kennt- nis gelangten Daten zusammenfassend, kann die Form der vom Storch periodisch als Aufenthaltsort und während des Durchzuges frequentierten Gebiete mit einem ungeheuren Baume verglichen werden : das Wurzelwerk bedeckt Südafrika, der Stamm stellt das Durchzugsgebiet dar und die Krone ver- zweigt sich auf dem Brutgebiete, Die Ver- zweigung der Krone beginnt vermutlich am Nordostwinkel des Mittelländischen Meeres an der Bucht bei Iskanderoun : hier beginnt der mächtige nordwestliche Nebenast. dessen erste Verzweigungen die Brutstellen in Klein- asien darstellen und fernste Ausläuter die Brutgebiete in Dänemark und Holland1 (ver- i II. Dki.smann berichtet in einem Schreiben vom 25. out. 1911, dass er mit Ringen der Vogel- :i4t nyara Svédországig is) érnek. A képet még kiegészíthetjük avval, hogy valószínűleg a Dardanelláknál ebből az északnyugati főágból egj hatalmas ág északkelet felé nyúlva Orosz- országot borítja. Dr. Kayoobodofp Demeter2 vizsgálatai szerint ugyanis Oroszországban a gólya előnyomulása északkeleti irányban tör- ténik, tehát éppen merőlegesen arra az irányra, a melyet tavaszi vonulásaik alkalmával Közép- és Nyugat-Európában szoktak követni a fész- kelőterületre v'sszavonuló gólyák. Hogy az északnyugati főágban hasonlóan van-e észak- keleti főág is, mely az ázsiai fészkelőterületek egy részét borítaná, arról jelenleg még sem- mit se tudunk. A vonulási elméletekhez érdekes ellenőrző adatot szolgáltat a hartai gólyatestvérpár esete. A 3729 számú márczius elején már Német- Kelet-Afrikában volt a fészkelőterület felé vezető úton, a 3730 számú pedig július 23-án még King-Williamstown-ban tartózkodott a gólyaelterjedés déli határvonalán. Habár egyes esetekből nem lehet általános érvényű követ- keztetéseket vonni, mégis rá kell mutatni erre az esetre, mely semmiképpen se támogatja a vonuláselméleti kutatóktól eredő azt a föl- tevést, hogy a fiókákat az öregek vezetik a téli szállásba és viszik vissza a fészkelőterü- letre s ily módon valósággal tanítják őket a vonulásra. A vonulás kutatása szempontjából igen érdekes jelenségre figyelmeztetnek a délafrikai megfigyelők. Újabb időben mind több és több jelöltetett Hollandiában a rossitteni madárvárta gyűrűi- vel, melyek közül egy példányt Felsö-Sziléziában találtak. Ügy látszik tehát, hogy még Hollaadia is ahhoz a területhez tartozik, melyről a gulyák a Balkánon éa Kis Ázsián keresztül Délafrikába mennek téli szállásra. : KaygorodoffD. tanár l't 11 január 12-röl kelt leve- lében arról értesített, hogy az 1895 — 1909. időközben 199 állomáson gyűjtött Glü megfigyelésre támaszkodva vizsgálta a fehér gólya tavaszi fölvonulását európai Oroszországban s e vizsgálat eredménye szerint „a fehér gólya tavaszi fölvonulásának iránya európai Oroszországban kifejezetten délnyugat északkeleti". Ez a tény a leveléhez mellékelt térképvázlaton is félreérthetetlenül kifejezésre jutott. amtlich auch Schweden) bedecken. Das Bild kann noch damit ergänzt werden, dass ver- mutlich in der Gegend der Dardanellen aus diesem nordwestlichen Hauptaste ein starker nordöstlicher Ast nach Bussland reichend, dessen Brutgebiete bedeckt. Laut den Unter- suchungen von Dimiti;y v. Kayoorodoff* ist die Richtung des Frühjahrszuges des weissen Storches in Etusslancl eine nordöstliche, also vertikal auf die Richtung, welche die auf ihre Brutgebiete in Westeuropa zurückkehren- den Störche einhalten. Ob neben dem nord- westlichen Hauptaste auch ein nordöstlicher Hauptast besteht, welcher sich auf einen Teil der asiatischen Brutgebiete verzweige, ist derzeit noch total unbekannt. Zur Kontrollierung der Zugstheorien ergibt das Geschwisterpaar von Harta sehr interes- sante Daten. Das mit Ring Nr. 3729 ge- zeichnete war Anfang März schon in Deutsch- Ost-Afrika auf dein Wege nach dem Brut- gebiete der Art begriffen, während sich das andere am 23. Juli noch in King-Williams- town an der Südgrenze des Verbreitungs- gebietes aufhielt. Obwohl man aus einzelnen Fällen keine Schlussfolgerung von allgemei- ner Giltigkeit ziehen darf, muss doch auf diesen Fall hingewiesen werden, welcher die von Zugstheoretikern stammende Hypothese, wonach die Jungen von den Alten in die Winterquartiere und zurück auf das Brutgebiet geführt und so zum Ziehen angelernt wer- den, auch nicht in geringsten bestätigt. Bezüglich des Studiums des Vogelzuges machen uns unsere südafrikanischen Beobach- ter auf eine ungemein interessante Erschei- warte Rossitten in den Jahren 1910 und 1911 ins- gesamt 34 Störche in Holland markierte, von welchen ein Exemplar in Oberschlesien aufgefunden wurde. Es scheint daher, dass auch Holland noch jenem Gebietskomplexe angehört, von welchem die Störche über den Balkan und über Kleinasien nach dem in Südafrika gelegenen Winterquartiere ziehen. -' Prof. D.v.Kayoorodokf berichtet in einem vom 1:2. Januar 1911 datierten Briefe, dass er den Frühjahrszug des Storches im europäischen Kussland auf Grund von 610 Beobachtungen, welche in den Jahren 1895 — 1909 an 199 Stationen gesammelt wurden, unter- suchte, und das Resultat fand, „dass der Frühjahrs- einzug des weissen Storches im europäischen Kuss- land eine ausgesprochene Südwest nordöstliche Rieh tung habe". Diese Tatsache kam auch auf der Karte, welche dem Schreiben beigelegt war, unzweideutig zum Ausdruck. 345 univa marad Délafrikába li az oltani tél ideje alatt is Több közlemény is foglalkozik evvel a jelenséggel. így pl. Dr Gunnimg .1. W. B. Pretoriából 1911 júl. 14-iki kelettel a követ- kezőket írja: „Az utóbbi években mindig több és több gólya marad itt. Az állatkert közelében levő mezőkön naponta látható hat darab. Igen bizalmasak és 100 yanlnyira megközelíthetők. A mennyire jó látcsővel kivehető, nincsenek gyűrűzve; tollazatúk jó állapotban van. egész- ségük is jó; semmiképpen se keltik azt a benyomást, hogy beteg madarak volnának." Haagnkr A. K.. ugyancsak Pretoriából, 1911 június 28-án kelt levelében a következőket írja erről a kérdésről: „Különös, de igaz, hogy a gólya mindinkább állandósul. Éppen must kaptam értesítést arról, hogy King- Williamstown, White River és Sabi mellett e hónap folyamán még mindig voltak kisebb csapatok. Az állatkert fölött 3 darab repült el 3 — 4 nappal ezelőtt." A „The Natal Witness" 1911 augusztus 2f>-iki számában a kérdésre vonatkozólag a követ- kező adatok találhatok : Zoutpansberg mellett május 6-án, King-Williamstown mellett pedig május 24-én láttak egy párt. Június 11-én Debe és Pirrie között (King-Williamstown környékén) 80 darabot figyeltek meg. Ezeket a megfigyeléseket megerősítik azok az esetek, — az idén szám szerint három, — a mikor június, illetve július hónapokban találtak Délafrikában jelölt gólyákat. Az első ilyen eset már az 1910. évben történt, s így most már 4 jelölt gólyánkról tudjuk, hogy Délafrikában töltötték nemcsak a telünket, de a nyarunkat is. Mindenesetre rendkívül fel- tűnő jelenség ez a gyakori előfordulás, ha tekintetbe veszszük, hogy a gólyáknak ez a szokása egészen újkeletű. Igen fontos kér- dés, hogy állandósul-e és mivel kapcsolatos ez a jelenség. A kutatásba evvel váratlanul egészen új mozzanat kerül bele, mely egye- lőre még inkább csak érdekes, de kétségtelen Aquila XVIII. nung aufmerksam. In neuerer Zeit verblei en immer mehr und mehr Störehe in Südafrika auch für die Zeit des dortigen Winters. Meh- rere Berichterstatter befassen sieh mit dieser Erscheinung So schreibt ■/.. B. Dr. .J. \V. 1'». Gunning vom 14. Juli 1911 aus Pretoria fol- gendes: „In den letzten Jahren verbleiben immer mehr und mehr Störche hier. Auf den Feldern in der Nähe des Zoologischen »'ar- ten sind täglich sechs Stück zu sehen. Sii' sind sehr zutraulich und können bis zu 100 Yard angenähert werden. So weit man es mit einem guten Feldstecher wahrnehmen kann, tragen sie keinen Ring; das Gefieder ist unversehrt, die (xesundheit ist ebenfalls in gutem Zustande und machen die Vogel durchaus nicht den Eindruck als ob sie krank wären." A. K. Haagner schreibt uns ebenfalls aus Pretoria vom 28. Juni 1911 über diese Frage folgendes: „Es ist eine sonderbare, jedoch wahre Erscheinung, dass der Storch hier im- mer mehr und mehr ständig wird Gerade jetzt erhielt ich die- Kunde, dass sich im Laufe dieses Monats in King-Willamslown, am White River und bei Sabi noch immer klei- nere Flügge aufhielten. Vor 3 — 4 Tagen Hogen drei Stück über den Zoologischen Garten." In der Nummer vom 26- August 1911 des Journals „The Natal Witness" befinden sich folgende auf diese Frage bezügliche Daten. Bei Zoutpansberg wurde am li. Mai. bei Kirig- Williamstown am 24. Mai ein Paar beobach- tet. Am 11. Juni wurden zwischen Debe und Pirrie (Gegend von King-Willamstown) Sil Stück gesehen. Diese Beobachtungen werden durch jene Fälle bestärkt, — im heurigen Jahre insgesamt drei — in welchen gezeichnete Störche in den Mona- ten Juni und Juli in Südafrika aufgefunden wurden. Der erste diesbezügliche Fall geschah schon im Jahre 1910, so dass uns jetzt schon vier Fälle bekannt sind, wo unsere Störche nicht nur den palaearktischen Winter, sondern auch den Sommer in Südafrika verbrachten. Es ist dieses häufige Vorkommen jedenfalls eine äusserst auffallende Erscheinung, wenn in Betracht gezogen wird, dass diese Gewohnheit von den Störchen eist in neuester Zeit ange- nommen wurde. Es ist eine sehr wichtige Frage, oh sich diese Erscheinung als kon- 44 346 oly feladat, melyet a folytatólagos jelölések révén okvetlenül szemmel kell tartani. Valóban sajátságos és egyelőre még alig magyarázható jelenség az, hogy míg Dél- afrikában még a mi nyarunk ideje alatt is találunk jelölt gólyákat, addig a fészkelő- területen a legnagyobb ritkaságok közé tar- tozik az ilyen lelet. Az idén mindössze egy ilyen esetről tudok. Hauer Béla értesitése szerint Harta községben fészkelő madár volt egy jelölt gólya, de senki sem akadt, a ki a gólya lelövése árán akarta volna a kétség- telenül rendkívül érdekes és értékes adatokat megszerezni. A jövőre megfigyeltetjük az illető fészket, s ha visszatérne a jelölt gólya, úgy gondoskodunk valami expediensről, hogy a gyűrű feliratát a gólya elpusztítása nélkül is megtudhassuk. Az a kérdés, hogy miképpen helyezkednek el a fiókák a fészkelőterületen, még mindig teljesen nyílt és az eddigi tapasztalat szerint még sokáig kell folytatni a jelölési kísérlete- ket, míg elegendő errevonatkozó anyagot re- mélhetünk. A dankasirályra, vonatkozó újabban be- érkezett adatok a következők : Az 1908. évi jelölésből egy példány került meg (jelölte Csörgey Titub június 19-én, a velenczei tavon, 777 számú gyűrűvel) 1911 márczius 7-én, a nápolyi öbölben. Az esetet dr. Schettino M. jelentette be s egyúttal be- küldte a gyűrűt is, melyről a domború fel- irat majdnem tisztára lekopott, csak a homorú vésetű szám maradt épségben. Az 1909- évi velenczei tavi jelölésből az idén egy példány sem került meg. Az 1910. évi jelölésből a következő pél- dányokról kaptunk értesítést: 1. Jelölte június 15-én dr. Greschik J., a velenczei tó dinnyési részén, 1425 számú gyűrűvél; lövetett 1911 május 15-én Sár- stant erweisen wird und wodurch dieselbe hervorgerufen sein dürfte. In die Forschung wird dadurch ganz unerwartet ein vollkommen neues Element eingeführt, welches vorläufig eine mehr interessante, aber jedenfalls solche Aufgabe darstellt, welche durch fortgesetztes Markieren der Störche unbedingt weiter ver- folgt werden muss. Es ist eine eigentümliche, vorläufig kaum erklärbare Erscheinung, dass während in Süd- afrika auch zur Zeit unseres Sommers ge- zeichnete Störche aufgefunden werden, im Brutgebiete ein derartiger Fund zu den gröss- ten Seltenheiten gehört, Heuer gelangte nur ein einziger diesbezüglicher Fall zur Kenntnis. Laut dem Berichte von Béla v. Hauer war in Harta ein gezeichneter Storch Brutvogel, doch fand sich niemand dazu bewogen, das jeden- falls interessante und wertvolle Datum durch Abschuss des Storches zu erwerben. Im näch- sten Jahre lassen wir das betreuende Nest beobachten und sollte der gezeichnete Storch zurückkehren, so werden wir trachten, einen Expedienten zu finden, damit uns die Auf- schrift des Ringes auch ohne Aufopferung des Storches bekannt werde. Die Frage der Dislozierung der Jungvögel auf dem Brut- gebiete ist noch immer often und müssen laut den bisherigen Erfahrungen die Markierungs- versuche noch lange Zeit hindurch fortgesetzt werden, bis diesbezüglich genügendes Mate- riale erhofft werden kann. Über die Lochmöve sind folgende neuere Daten eingelaufen: Aus dem Markierungsjahrgange 1908 wurde ein Exemplar — gezeichnet von T. Csörqbí am 19. Juni mit Ring Nr. 777 im See von Velencze — am 7. März 1911 in der Bucht von Neapel aufgefunden. Der Fall wurde uns von Dr. M. Schettino mitgeteilt, der zugleich auch den Ring einsandte. Die Aufschrift, welche auf unseren älteren Ringen nicht ein- graviert ist, war fast gänzlich abgenützt, nur die eingravierte Nummer blieb unversehrt. Vom Jahrgange 1909 wurde heuer kein Exemplar aufgefunden. Vom Jahrgange 1910 erhielten wir über folgende Exemplare Nachrichten : 1. Gezeichnet von Dr. E. Greschik am 15. Juni in dem Dinnyései- Teile des Ve- lenczeer Sees mit Ring Nr. 1425; erlegt am 15. Mai 11)11 in Sárába, Kom. Fehér, in der .117 abán. Fejér megyében, a jelölési hely köz- vetlen környékén. Szikla G. értesítése. 2. Jelöltem június ll-én a velenczei tavon. 1453 számú gyűrfivel ; lövetett Pyrgos görög- országi város közelében. 1911 január havá- ban. A hír az Athénben megjelenő „Neon Asty" napilap 1911 január 26-iki számában jelent meg, de a gyűrű száma tévesen 1953- nak volt megadva. Az értesítést az athéni cs. és kir. osztrák-magyar konzulátusnak kö- szönjük, a közelebbi részletek beszerzését, valamint a gyűrű beküldését sok utánajárás- sal a patraszi cs. és kir. osztrák-magyar konzulátus végezte. 3. Jelöltem június ll-én a velenczei tavon, 1745 számú gyűrűvel; lövetett 1911 január 20-án Krst mellett a Száván, Bród közelé- ben. Az értesítést és a gyűrűt Myohl BuACAnak köszönjük. 4. Jelöltem június ll-én a velenczei tavon, 17")1 számú gyűrűvel; lövetett 1911 márczius havában Finalese melleit, Olaszország mode- llai tartományában. A hírt a Firenzében meg- jelenő „Diana" folyóirat 191 1. évfolyamának 51. lapján Alessandrini, a madár elejtője kö- zölte. A közleményre Ghidini A. hívta fel a Kir. M. 0. K. figyelmét. 5. Jelölte június ll-én Kknessky L. a ve- lenczei tavon, 1889 számú gyűrűvel, melyről D'Alessio M. Castelvolturnóból 1911 márczius 30-iki kelettel azt írja, hogy elküldte a Kir. M. 0. K-nak. A gyűrűt nem kaptuk meg, úgyszintén a leletre vonatkozó részletesebb adatokat sem. Az 1911. évi jelölésből eddig csak egy adatot kaptunk. Jelölte 1911 május 29-én Loos Kürt a Hirnsen taván Csehországban. 1644 számú gyűrűvel; állítólag egy karvaly ütötte le 1911 július ll-én Lindenau mellett, Zwickau köze- lében, Csehország északi részében, a jelölési hely környéken. A hírt Libsner A. küldte meg. Megállapítható mindezekből, hogy a danka- sirályról beérkezett adatok ezúttal is jelenté- kenyen bővítették, úgy magára a faj vonu- lására, mint általában a vonulásra vonatkozó tudásunkat. A legértékesebb adatot szolgáltatja az 191 1 május 15-én Sárabán, a fészkelő telep köz- nnmittelbaren Nähe des Markierungsortes Bericht von (ì. Szikla. 2. Gezeichnet von mir am 11. Juni auf dem Velenczeer See mit King Nr. 1453: er- legt in der Nähe der Stadt Pyrgos in Grie- chenland im Jänner Hill. Die Nachricht erschien in der Nummer vom 26 Jänner 1911 des athenischen Journals ..Neon Asty". wo die Ringnummer jedoch irrtümlich als 1953 angegeben war. Die Benachrichtigung verdanken wir dem k. u k. österr.-ungar. Konsulat in Athen, die Einziehung der wei- teren Erkundigungen wurde mit vieler Mühe- waltung von dem k. u. k. österr.-ung. Kon- sulat in Patras vollzogen, welches auch den Ring erwerben Hess. 3. Gezeichnet von mir am 11. Juni im See von Velencze mit Ring Nr. 1745 ; er- legt am 20. Jänner 191 1 bei Krst auf der Save in der Nähe von Bród. Die Nachricht und den Ring erhielten wir von Braca Myohl. 4. Gezeichnet von mir im See von Velencze mit Ring Nr. 1751 ; erlegt im März 1911 bei Finalese, Provinz Modena, Italien. Die Nach- richt wurde im Jahrgange 1911, p. 51 des in Florenz erscheinenden Journals ..Diana" vom Erleger Alessandrini veröffentlicht. Auf die Notiz wurde die Königl. U. 0. C. von A. Ghidini aufmerksam gemacht. 5. Gezeichnet von L. v. Kenessey am 11. Juni im Velenczeer See mit Ring Nr. 1889, von welchem M. d'ALESsio in Castelvolturno vom 30. März 1911 schreibt, dass er den- selben an die Adresse der Königl. U. 0. C. abgesendet habe. Den Ring konnten wir nicht erhalten, ebensowenig wie die auf den Fund bezüglichen näheren Angaben. Von dem Jahrgange 1911 wurde bisher nur ein Fall bekannt. Gezeichnet von Kurt Loos am 29. Mai 1911 auf dem Teich bei Hirnsen in Böhmen mit Ring Nr. 1644 ; angeblich von einem Sperber geschlagen am 11. Juli 1911 in Lindenau bei Zwickau, Nordböhmen, in der Umgebung des Markierungsortes Die Nach- richt erhielten wir von A. Lissnbe. Es ist aus all diesem ersichtlich, dass die über die Lachmöve eingelaufenen Daten auch diesmal unsere Kenntnis über den Zug der Art selbst, aber auch über den Zug im all- gemeinen wesentlich bereicherten. Die wert- vollste Angabe ist jedenfalls diejenige, welche 44- :;is vétlen környékén kézrekerült példány, mely- ről biztosan megállapítható, hogy a fészkelés idejére a szülőtelepre tért vissza, természete- sen fészkelés czéljából. Ez az első idevágó ailatunk. s azt bizonyítja, hogy a fiókák egy része ennél a fajnál is a születési helyen települ meg szaporítás czéljából, mint a ho- gyan ez a füsti fecskére nézve már bebizo- nyult. Tudvalevő dolog ugyanis, hogy erre a kérdésre vonatkozó eddigi adatok — főleg a rossitteniek, -- inkább azt a feltevést támo- gatták, hogy a fiókák nem térnek vissza arra a telepre, melyről származtak. Érdekes és szintén új adat a januári elő- fordulás a Száván, mely a mellett szól, hogy a nálunk telelő dankasirályok részben a ná- lunk fészkelőkből kerülnek ki, holott eddig azt kellett gondolnunk, hogy a Magyarországon telelő példányok északibb vidékekről valók. Új adatot szolgáltat a Pyrgos mellett elejtett dankasirály is : délkelet felé ez adja meg az előfordulás határpontja t . Jelentős adatokat nyújtott ezidén a gém- jelölés is. (Az összes adatok itt is fiókakoruk- ban jelölt példányokra vonatkoznak.) Az 1908. évfolyamból a 982 számmal je- lölt, üstöhösgém került kézre, melyet június 20 án az Obedszka barai gémtelepen jelöl- tem. A madarat 1911 június közepe táján lőtték Lompalanka mellett, Bulgáriában. Az értesítést Müller W. küldte a Kir. M. 0. K.-nak; tudakozódásunkra még avval az állítással egészítette ki a jelentést, hogy ez az üstökös- gém az elejtés helyén fészkelő madár volt Ennek az adatnak a tanúságával éppen ellen- kezik az. a melyet az 1909- évfolyamból ke- rült két példány szolgáltat. Az egyik madár itt is üstökösgém, melyet Schuh V. jelölt július 12-én a bellyei uradalom gémtelepén, 274 számú gyűrűvel. Néher B. értesítése szerint ezt a madarat 1911 június 15-én a bellyei tó mellett lelőtték. Ez a példány tehát a szülőtelepre tért vissza a fészkelés ide- jére, s valószínűleg tagja volt annak a kis fészkelő telepnek-, melyet az idén a bellyei sich auf das am l">. Mai 191 I in Sárába in unmittelbarer Nahe des Geburtsortes erlegte Exemplar bezieht, von welchem der sichere Beweis der Rückkehr an die Geburtskolonie, jedenfalls behufs Brütens, geliefert wird. Es ist das erste hiehergehörige Datum, welches beweist, dass sich ein Teil der Zugvögel auch bei dieser Art an dem Geburtsorte behufs Fortpflanzung ansiedelt, wie dies von der Rauchschwalbe schon bewiesen ist. Es ist bekannt, dass die bisherigen Erfahrun- gen, hauptsächlich diejenigen, welche in Rossit- ten gemacht wurden, mehr die Annahme zu unterstützen schienen, dass sich die Zug- vögel nicht in den Kolonien ansiedeln, aus welchen sie herstammen. Ein interessantes und neues Datum ist auch das Vorkommen im Jänner auf der Save, aus welchem folgt, dass die vielen bei uns überwinternden Lachmöven zum Teile auch einheimische Brutvögel sind, wogegen man bisher annehmen sollte, dass die bei uns überwinternden Exemplare nordische Brutvögel sind. Ein neues Datum ist auch das Vorkommen in Pyrgos, welches den Grenzpunkt des Vordringens nach Südost bildet. Bedeutungsvolle Ergebnisse lieferten heuer auch die Reihermarkieiungen. (Sämtliche Daten beziehen sich auch hier auf solche Vögel, welche alsNestlinge gezeichnet wurden.) Aus dem Jahrgange Í90S wurde der mit Ring Nr. 982 versehene Schopfreiher aufge- funden, welchen idi am 20 Juni in der Obedska bara markierte. Der Vogel wurde ungefähr Mitte Juni 1911 bei Lompalanka in Bulgarien erlegt. Die Nachricht erhielten wir von W. Miller, der auf unsere Anfrage seinen Bericht noch mit der Versicherung ergänzte; dass dieser Schopfreiher am Erle- gungsorte Brutvogel war. Die beiden folgenden Daten, welche der Jahrgang 1909 lieferte, ergeben ein ganz entgegengesetztes Resultat, wie der voran- gehende Fall. Der eine Vogel war auch hier ein Schoßfreiher, welcher von V. Schuh am 12. Juli in der Reiherkolonie der Herrschaft Hellyé mit Ring 274 gezeichnet wurde. Laut dem Berichte von B. Nmua; wurde dieser Vogel am 15. Juni am Beiheer Teiche er- lebt Dieses Exemplar kehrte daher zur Brutzeit an den Geburtsort zurück und war 349 uradalom vörösgemtelepe mellett levő fűz- fákon láttam. A másik madár vörösgém volt, melyet június 17-én jelöltem a bellyei uradalom gémtele- pén, 945 számú gyűrűvel. Valicai I. értesítése szerint 1911 augusztus havában lőtték le a madarat Kopácson, a szülőtelep közvetlen környékén. Ennél a példánynál nem lehet a szülőtelepre való visszatérést oly határozott- sággal kimondani, mint az előbbi esetben, mint- hogy augusztusiján már kezdődik a vonulás, de igazán ritka véletlen volna ennek a madár- nak idevetődése augusztus havában, ha valami más, távoleső telepen fészkelt volna. Minthogy az eddigi tapasztalatokkal nem ellenkezik, azért egész biztosnak vehető, hogy ez a vörösgém az idén feszkelt a bellyei uradalom gémtelepén, tehát a szülőtelepén. Az 1910-iki évfolyamból a következő ada- tokat kaptuk : 1. Vörösgém, Jelölte Schuh V. a bellyei ura- dalom gémtelepén július havában, 626 számú gyűrűvel; elejtette 1910 augusztus 25 én dr. Tóth Gy. Kamaristyén. a szülőhely kö- zelebbi környékén. Az értesítést és a gyűrűt Molnár Gy. megfigyelőnk küldte meg. 2. Vörösgém. Jelöltem június 24-én a bellyei uradalom gémtelepén, 783 számú gyűrűvel- Elejtette Dara E. báró 1910 szeptember ha- vában Gaccamo mellett, Palermo tartományban; A hírt, melyre Ghidjni A. figyelmeztetett ben- nünket, a firenzei ..Diana'" hozta 1911. év- folyamának J9. lapján. 3. Szürkegém. Jelöltem június 17-én a lukácsfalvi Fehértavon, 629 számú gyűrűvel; elejtette Mülleb M. 1911 szeptember 18 án Pancsova mellett. A hírt a „Weidmannsheil" 1911. évfolyamában a 460. lapon közli. Az 1911. évi jelölések közül eddig három esetről kalitunk értesítést. 1. Vörösgém. Jelöltem június 29-én a bellyei uradalom gémtelepén, 1043. számú gyűrűvel; elejtették 1911 augusztus 20-án Apatinban. vermutlich Mitglied jener kleinen, auf den Weidenbäumen neben der Purpurreiherkolonie ie Königl. Ungarische Ornithologische ( 'entrale unternahm den ersten Schritt, welcher bezweckt, unsere freunde und Kollegen in Südafrika, die der dortigen Ornithologischen Union an- gehören, zu bewegen : damit sie dem Verhalten des weissen Storches — Ciconia 'ironia L. — Aufmerksamkeit widmen und ihre Erfahrungen publizieren. Die Haupt- momente der Beobachtung wären : I. Ankunft auf südafrikanischem Gebiet, möglichst simultan beobachtet. II. Verhalten des Vogels während des Aufenthaltes. III. Ab- resp. Rückzug des Vogels zur eigentlichen Heimat (gen Norden). IV. Verhalten der Eingebornen dem Storche gegenüber : ob er geschossen und verzehrt wird? Es liegt auf der Hand, dass — wenn die Sache gelingt — wir von dieser korrespondierenden Beobachtung wichtige Aufschlüsse erhoffen können. Herr Alwin Ha. \g.nlr, Honorar-Sekretär und Schatzmeister der „South African Ornithologists Union", wird den Anfang machen. Budapest, Ende November Hill. Otto Herman, Dir. dor Königl. U. 0. C. 357 A füsti fecskék jelölése közben szerzett tapasztalataim. Irta : Szböts Iií:i.\. A M. Kir. Ornithologiai Központ felszólí- tása folytán az idén már negyedízben végez- tem maciárjelöléseket. Az eredmény érdeké- ben főleg a füsti fecske jelölésére fordítottam fősúlyt; mert falun lakván, ezek tömeges megjelölése, így az eredmény biztosítása, nem járt nagy nehézséggel. A gazdasági épületek, istállók, jó fészkelőhelyek lévén, bőven szol- gáltatták a jelölendő anyagot. A megjelölt fecskék mennyiségét és a je- lölésből kifolyó eredményeket évek szerint az alábbiakban foglalom össze. Első sorban a jelöltek számát sorolom fel. Jelöltem az 1908. , 1909. .. 1910 .. 1911. évben . . . 94 darabot • 181 „ • 264 „ . 301 „ im Jahre 1908 . .. 1909 . „ 1910 . .. ,. 1911 . Összesen ■ . 840 darabot Zusa Ergebnisse meiner Rauchschwalben markier ungen. Von Béla v. Szböts. Dem Aufrufe der Königl. U. 0. C. folgend, vollzog ich limer schon zum vierten Male Vogelmarkierungen. Im Interesse der Resultate legle ich das Hauptgewicht auf das Markieren der Rauchschwalben. Auf dem Laudi' wohnend, machte das massenhafte Markieren derselben, daher die Sicherung des Resultates keine Schwierigkeiten. Die Stallungen und Wirt- schaftsgebäude bieten gute Nistgelegenheiten und gaben daher reichliches Markierungs- Materiale. Die Anzahl der gezeichneten Schwalben sowie die Resultate führe ich unten in der Reihenfolge der Jahrgänge an. Zuerst folgt die Anzahl der Markierungen. Ls wurden gezeichnet : 94 Exemplare 181 264 301 A jelölést kezdetben a fészekben levő fia- talokon végeztem, később öregeket is fogtam és jelöltem, a melyeket éjjel kellett a költés helyén összefogdosnom. A jelölési eredménye- ket a következőkben vázolhatom. .1: Í909. év. Az 1908. évben megjelölt fecskék téli szállásáról semmi hír nem ér- kezett, így a visszatértökre kellett nagyobb figyelmet fordítanom. Tehát a füsti fecskék megérkezése után, április 24-én egy éjjeli fecskefogást rendeztem. Ehhez egy kétágú létrát és egy lámpást használtául a követke- zőképpen A létrát csekély világítás mellett a fészekben ülő öreg fecskék alá helyeztem, hogy tájékozva legyek majd a sötétben, hol ülnek a fecskék. Ezután a lámpát eloltva, felkúsztam a létrán és óvatosan tapogatózva fogtam meg a fecskét. Többször sikerült a párt is egyszerre megfogni. A befogáshoz később villamos lámpást használtam, a mely igen jól bevált, mert annal a gyújtás és el- oltás egy pillanat müve. Zusammen 840 Exemplare Im Beginne wurden nur Nestlinge gezeich- net, später jedoch auch alte Vögel, welche bei Nacht auf den Xestern eingefangen werden mussten. Die Markierungsresultate können fol- gendermassi'ii skizziert werden. Das Jahr 1909. Vom Winterquartiere der im Jahre 1908 gezeichneten Vögel wurde keine Kunde erhalten, weshalb sich die Arbei- ten daraufrichten mussten die Wiederkehr zu bestimmen. Nach der Rückkehr dei- Schwalben wurde am 24. April ein nächtlicher Schwalben- einfang inszeniert. Hiezu wurde eine Stehleiter und eine Lampe in folgender Weise benutzt: Die Leiter wurde bei geringer Beleuchtung unter das Nest gestellt, in welchem die alten Schwalben schliefen, und orientierte ich mich, damit ich dieselben in der Dunkelheit auf- finden könne. Dann wurde die Lampe aus- gelöscht, ich kletterte die Leiter hinauf und ergriff nach vorsichtigem Herumtasten die Schwalben. Mehrfach gelang es auch des Paares habhaft zu werden Später benützte ich beim Kiiifangen eine elektrische Lampe, welche sich sehr gut bewährte, weil hier das Aus- löschen im Augenblicke vollzogen werden kann. 358 Az emiitett napon, április 24 én több öreg fecskét fogtam és láttam el alumiuiumgyűru- vel Egy aztán kezembe került, a melyen az L908. év augusztus 18-án rátett 334 számú gyűrűt találtam. Tehál az első kézzel fogható adat :i visszatérésre. Június 22-én pedig ke- zembe kerül! :i 335 szánni gyűrűs, a melyet szintén 1908 augusztus 18-án jelöltem meg, ugyanabban ;i helyiségben, ahol az előbbit. Mind a két fecske mint öreg lett megjegyezve. Ez évben több gyűrűs fecskét nem találtam, tehát azon voltam, hogy még több fecskét jelöljek meg, főleg azért is, hogy a fiatalok sorsáról is megtudjak valamit. Az öreg füsti fecskék éjjeli összefogásának idejét azonban meg kellett változtatnom, mert azt tapasztaltam, hogy az éjjel megzavart fecskék elhagyják fészkelőhelyüket. Többek között egy helyiségben, a hol so!; fészkelő pár volt, egy ilyen éjjeli zavarás után csak egy maradt hű fészkéhez. Bevártam tehát, míg a fészekaljak kikelnek. Ez be is vált, mert akkor a szülői szeretet legyőzte a félel- met, a fiókák felnevelődtek. Megesett ugyan, hogj a megzavart pár hímje nem hált többé a fészekben, hanem künn maradt valahol. A jelölési adatok és eredmények beküldése után a Kir. M. 0. K. érdemes igazgatójától oly fölszólítást koptam, hogy törekedjem üreg párokat megjelölni, hogy a következő évben a (tárok összetartására kapjak bizonyítékot. Sikerült is még ez évben négy biztos párt megjelölni. .1; 1.910. év. Ez évben, okulva a multakon, az öreg fecskéket csak akkor fogdostam össze, mikor már fiókái voltak. így került a kezembe négy darab múlt évben megjelölt és vissza- tért füsti fecske, ezek között a l'407 és 2403 számú, a melyeket a múlt évben mint fiókákat jelöltem meg. így jutottam tehát ahhoz a bizonyítékhoz is, hogy a fiatal fecskék visz- szatérnek szülőhelyükre. A múlt évben meg- jelölt négy pár közül, sajnos, nem került egy sem birtokomba, tehát az összetartás kérdése még mindig függőben maradt. Sőt egy körül- mény megingatni látszott e feltevést. Az eset Am erwähnten Tage, am 24. April kamen mir mehrere alte Schwalben in die Hand. welche ich dann markierte. Ein Exemplar trug den am L8. August L908 angelegten Ring 334. Es war dies der erste handgreif- liche Beweis für die Rückkehr. Am 22. Juni kam mir das mit Hing Nr. 335 gezeichnete Exemplar zu Händen : dasselbe wurde eben- falls am l's. August 1908 und in derselben Räumlichkeit gezeichnet wie das vorige. Heide wurden als alte Vögel gezeichnet. In diesem Jahre wurden keine weiteren gezeichneten Vögel aufgefunden und trachtete ich deshalb noch mehr Schwalben zu zeichnen, haupt- sächlich auch deshalb, um über die Jungen etwas zu erfahren. Den Zeitpunkt des Einfangens der alten Vögel musste ich jedoch verlegen, da ich die Erfahrung machte, dass die nachts ein- gefangenen Schwalben ihre Xiststellen ver- lassen. So blieb in einer Räumlichkeit, wo mehrere Paare brüteten, nach eiuer solchen nächtlichen Störung nur ein Paar der Nist- stelle treu. Ich wartete daher bis die Jungen ausgekrochen waren. Dies bewährte sich auch, da dann die elterliche Liebe stärker als die Furcht war und die Brut aufkam. In einigen Füllen kam es vor, dass das Männchen des gestörten Paares über Nacht nicht mehr im Neste schlief, sondern irgendwo draussen ver- blieb. Nach dem Einsenden des Markierungs- berichtes wurde ich von dem verdienstvollen Direktor der König]. U. 0. C. aufgefordert, ge- paarte Vögel zu zeichnen, um im nächsten Jahre bezüglich des Zusammenhaltens dersel- ben Beweise zu erhalten. Es gelang inirauch noch in diesem Jahre, vier sichere l'aare zu zeichnen. Das Jahr MIO. In diesem Jahre begann ich das Einfangen der alten Vögel, durch die vorjährigen Erfahrungen gewitzigt, erst dann, als sie schon Junge hatten. Es ge- langten vier, im vorigen Jahre gezeichnete Exemplare zu mir, davon diejenigen mit Nr. 2407 und 2403, welche als Nestlinge markiert wurden. Auf diese Weise erhielt ich den Nachweis, dass die Zugvögel an den Geburtsort zurückkehren. Von den im vorigen Jahre gezeichneten vier Paaren kam mir audi nicht ein einziges zu Banden und blieb daher die Frage des Zusammenhaltens 359 a következő: Egy gyűrűvel ellátott par tele- pedett meg az uradalmi iroda előszobájában. Hogy ne zavarjam őket, nem akartam befogni, csak a mikor már Mókáik lesznek. Egy napon, mikor a nőstény jó ideje ülte tojásait, a fészek alatt négy darab megkötött és összetört tojást találtam. .Megnéztem a fészket, tényleg üres volt, a tojások tehát ebből kerültek ki. Mi lehetett ennek az oka, mikor a fészekhez máskép, mint létrán semmi nem férhetett. Nem maradt más hátra, mint tovább figyelni. Egy fecske be is járt a fészekre, később párosan ; mind a kettőn gyűrű volt. Egy idő múlva lát- tam, hogy a tojó ismét üli fészekalját, tehát bevártam, míg fiókái kikelnek ; ezeket aztán július 25-én meg is jelöltem, egyidejűleg, a hely alkalmas lévén, nappal megfogtam az öreg párt is, ezeken a .'5551 és 3562 számú ez évben rátett gyűrűket találtam. Utána néz- tem jegyzetemben és azt láttam, hogy az ez év május 5-én megjelölt 3551 számú fecské- nek párja akkor a 3550 számú volt. Tehát nem maradt más hátra, mint keresni a 3550 számú öreg fecskét. De a több éjjeli össze- fogás daczára eredményre nem jutottam. E tényt úgy vélem megmagyarázni, hogy a pá- rok nősténye (a 3550 számú) elpusztult, a him más párt és véletlenül egy gyűrűvel meg- jelöltet szerzett magának, a mely a fészek- ben talált tojásokat kilökte onnan. Ez évben sikerült aztán 10 biztos párt meg- jelölni, így több kilátásom volt a jövő évi eredményre. Megjegyzem, hogy a párokat a befogás helye szerint jegyeztem fel azért is. hogy mennyire ragaszkodnak a párok előző ivi fészkelő helyükhöz. Az említett iroda elő- szobájában egy másik pár is költött. Ezeket július 8-án megjelöltem a 43011 és 4317 számú gyűrűvel, megjegyzem itt. hogy a 4417 számú fecskén a már egyszer emiitett 2403 számú mult évben rátelt gyűrűt találtam, tehát ez noch in Schwebe. Ein Umstand schien sogar dagegen zu sprechen. Der Fall war folgen- der: Ein beringtes Paar bezog ein Nesl im Vorzimmer der herrschaftlichen Kanzlei. Um dieselben nicht zu stören, beabsichtigte ich sie erst dann einzulangen, wenn sie schon Junge lialicn werden. An einem Tage, als das Weibchen schon lange brütete, fand ich unter dem Neste vier angebrütete zerbro- chene Eier. Ich besichtigte das Nest, das- selbe war tatsächlich leer; die Eier waren also wirklich von hier. Was konnte hier vorgefallen sein, da man das Nest nur mit Hilfe einer Leiter erreichen konnte. Es blieb nichts anderes übrig, als weiter zu beob- achten. Eine Schwalbe beilog das Nest noch immer, später waren es ihrer zwei und waren beide beringt. Nach einer Zeit sah ich das Weibchen wieder brüten, weshalb ich war- tete, bis die Jungen ausschlüpfen. Dieselben wurden dann am 25. Juli auch beringt, und da die Lokalität dazu geeignet war, wurden auch die Alten eingefangen und fand ich an denselben die heuer angelegten Ringe Nr. 3551 und 3562 vor. In meinen Notizen nach- sehend, land ich jedoch, dass das Paar von 3551 am 5. Juni dieses Jahres den Ring Nr. 3550 erhielt. Es blieb nun nichts anderes übrig, als die Schwalbe 3550 ausfindig zu machen. Das mehrere Nächte hindurch ver- anstaltete Einfangen blieb jedoch erfolglos. Ich lege mir den Tatbestand so aus, dass Nr. 3550, das Weibchen, zugrunde ging, das Männchen sich daher ein anderes Paar er- warb, welches zufällig auch beringt war und die im Neste vorgefundenen Eier heraus- warf. In diesem Jahre gelang es mir dann, zehn sichere Paare zu zeichnen und hatte ich su mehr Aussicht auf Erfolg im nächsten Jahre. Es möge bemerkt werden, dass bei den Paaren auch die Räumlichkeit, in welcher sie gezeichnet wurden, notiert ist, u. zw. schon deswegen, um in Erfahrung zu brin- gen, in welchem Masse sie an ihren im vorigen Jahre innegehabten Niststellen fest- halten. Im Vorzimmer der erwähnten Kanzlei brütete noch ein zweites Paar, welches am 8. Juli die Hinge 4309 und 4417 erhielt; ZU bemerken ist. dass die Schwalbe Xr. 4417 den schon im vorigen Jahre angelegten Ring 2403 getragen hatte, daher ein zurückgekehr- 360 is egy visszatért fióka volt. Annyival érde- kesebb pár volt ez. Végül megemlítem, hogy szeptember 7-én egy elpusztult Chelidonaria urbica L. került a kezembe, a melyen a 2033 szánni gyűrűt találtam. E gyűrűt feljegyzésem szerint az 1909. év június 29-én, mint fiatalra tettein rá. A véletlen tehát egy újabb adattal a mol- nár fecskék visszatérését is beigazolta. Az 1911. év. A füsti fecskék április 18-án érkeztek meg. Az iroda előszobáját április 27-én egy pár elfoglalta, mint észrevettem, mindkettőn karika volt. A múlt évi fészek egyike (a másik gazdátlan maradt) télen le- esett, egy újat május 4-én kezdtek építeni. A fészek május 11-én már készen volt, fiókái június 8-án keltek ki. Tehát még négy napig vártam és június 12-én megfogtam az öreg párt és az óhajtott eredményt elértem, rajtuk volt a múlt év július 8-án rátett 4309 és 4417 számú gyűrű. Ezek tehát hűségesen összetartottak és szolgáltatták az első adatot a párok összetartására. E pár első költése öt fíókából állott, ezeket is megjelöltem. Augusztus 13-án a második költés fiókái is megértek jelölésre, ez alkalommal ellenőrzés- képpen újból megfogtam az öregeket, az ez idén június 12-én rátett új, 4238 és 4241 számú gyűrűket rajtuk találtam, tehát a má- sodik költés alatt is együtt voltak. A második költés négy fiókáját szintén megjelöltem. Az ez évben megtalált nyolcz darab vissza- tért fecske között több párt nem találtam, de találtam a múlt évi biztos párból egyet, egyet más, gyűrű nélküli párral ; ebből lát- szik, mennyi pusztul el a vonulás alatt. De látszik az is, hogy a tömeges jelölésre kell törekednünk, hogy több eredményt érjünk el, mert a felsoroltak mégis rámutatnak arra, hogy az eredmény bizonyos arányban van a megjelöltek számával. ter JuugVOgel war. Dieses Paar war also umso interessanter. Schliesslich mag noch erwähnt werden, dass ich am 7. September eine verunglückte Mehlschwalbe erhielt, welche mit Hing 2033 gezeichnet war. Nach meinen Notizen erhielt dieselbe den Hing am 29. Juni als Nest- vogel. Der Zufall ergab durch dieses neue Datum den Nachweis, dass auch die Mehl- scliwalbeu zurückkehren. Das Jahr 1911. Die Rauchschwalben kamen am 18. April an. Das Vorzimmer der Kanzlei wurde am April von einem Paare be- Szolgáljou bizonyítékul e kis összeállítás : Kezembe került : az 1908. évben megjelölt 94 darabból 2 darab ; sucht, beide waren beringt. Von den im vorigen Jahre verbliebenen Nestern war eines im Winter herabgefallen, dieses wurde am 4 Mai neugebaut. Das andere blieb ohne Inhaber. Das Nest war am 11. Mai fertig die Jungen schlüpften am 8. Juni aus. Ich wartete daher noch vier Tage und fing am 12. Juni das Paar ein. Endlich hatte ich das ersehnte Resultat, denn sie trugen die im vorigen Jahre angelegten Ringe 4309 und 4417. Diese hatten daher treu zusam- mengehalten und lieferten den ersten Beweis einer Dauerehe. Die erste Brut dieses Paares bestand aus fünf Jungen, welche ebenfalls beringt wurden. Am 13. August waren auch die Jungen der zweiten Brut so weit, dass sie beringt werden konnten ; bei dieser Ge- legenheit fing ich behufs Kontrolle auch die Alten wieder ein und trugen dieselben tat- sächlich die am 12. Juni angelegten Ringe 4238 und 4241. Dieselben hielten daher auch bei der zweiten Brut zusammen. Die vier Jungen der zweiten Brut wurden gleichfalls beringt. Von den in diesem Jahre aufgefundenen zurückgekehrten acht Rauchschwalben wurde kein sicheres Paar mehr angetroffen ; ich fand jedoch ein Exemplar eines vorjährigen sicheren Paares mit einem Exemplare ohne Ring gepaart. Es ist hieraus ersichtlich, wie viele während des Zuges zugrunde gehen. Es ist jedoch auch das ersichtlich, dass man trachten muss, massenhaft zu markieren, wenn man Resultate erhalten will, da ja die augeführten Fälle jedenfalls darauf hinwei- sen, dass die Resultate mit der Anzahl der Markierungen kongruent sind. Es beweist dies folgende kleine Statistik : Von den im Jahre 1908 gezeichneten 94 Exemplaren bekam ich zwei Stück. 361 az 1909. évben megjelölt ISI darabból 4 darálj ; az 1910. évben megjelölt 264 darabból 8 darab, vagyis százalékban kifejezve 2 — 2'/.,%- Az idei éjjeli összefogás egy másik újabb eredményt is hozott. Június 16-án az öreg párok után kutatva, a Tavarnától í1/., kilo- méternyire fekvő kis majorban egy gyűrűs fecske került a kezembe, a melyen a 2908 számú gyűrűt találtam. E gyűrűt, mint fcl- jegyzésemből láttam, 1909. évi július Ili án mint fészekben levő fiatalra Tavarnán az igás istállóban tettem rá. Egy másikon pedig 4435 számú gyűrűt találtam, ezt pedig 1910. év július 22-én, mint fiatalt szintén Tavarnán az ököristállóban jelöltein meg. E két eset megerősíteni látszik azt a feltevést, hogy az idei május hóban Tavarnától G kilométer- nyire eső Majoros községben a távirdadióton tisztán látott gyűrűs füsti fecske szinte az én jelölésemből való, vagyis hogy a Tavarnán jelölt fecskék a következő évben a környé- ken eloszlanak. Ez lehet az oka annak is, hogy az aránylag kis helyen végzett tömeges jelölésből oly kevés gyűrűs kerül a kezembe. Sajnos, ez évben nem volt elég időm ez irányban kutatni, de a jövő évben erre is okvetlen szakitok időt magamnak. Végül meg- jegyzem, hogy a visszatért és kézbekerült megjegyzett fecskékről leszedett gyűrűk mind a Központ gyűjteményébe kerültek. A jelöléssel eddig végzett munkámat azzal látnám megjutalmazva, ha legalább egy álta- lam megjegyzett fecskéről jönne hír a fecskék téli szállásáról. Von den im Jahre 1909 gezeichneten 181 Exemplaren wurden aufgefunden vier Stück. Von den im Jahre 1ÍI10 gezeichneten 204 Exemplaren bekam ich acht Stück oder in Prozenten ausgedrückt 2 — 21/i°/'h. Das heuer durchgeführte nächtliche Ein- fangen ergab auch ein anderes Resultai. Am 16 Juni, als ich nach beringten Paaren suchte, erhielt ich in dem von Tavarna IV2 Kilometer entfernt liegenden Meierhofe eine Schwalbe mit King 2908. Aus meinen Notizen ersah ich, dass dieser Ring am 1(>. Juli 1909 einem Nestlinge in Tavarna im Stalle der Zugpferde angelegt wurde. Ein anderes Exemplar hatte den Ring 44MÒ : dieser wurde am 22. Juli 1910 einem Nest- linge ebenfalls in Tavarna im Uehsenstalle angelegt. Die beiden Fälle scheinen die An- nahme zu bestärken, dass die heuer im Mai in der von Tavarna sechs Kilometer entfern- ten Gemeinde Majoros auf der Telegraphen- leitung gesehene Ringschwalbe ebenfalls von mir gezeichnet wurde, dass also die in Tavarna gezeichneten Schwalben sich im nächsten Jahre in der Umgebung verbreiten. Dies könnte auch die Ursache davon sein, dass trotz den an einer Örtlichkeit von verhältnis- mässig kleiner Ausdehnung vollzogenen mas- senhaften Markierungen so wenig beringte Exemplare aufgefunden werden. Leider hatte ich heuer keine Zeit, um in dieser Richtung Nachsuche halten zu können, doch werde ich nächstes Jahr auch dazu Zeit linden. Schliesslich möchte ich noch bemerken, dass sich die von den zurück- gekehrten Schwalben abgenommenen Ringe sämtlich in der Sammlung der Königl. U.O.C, befinden. Meine Markierungsarbeiten würde ich da- mit belohnt finden, wenn eine von mir ge- zeichnete Schwalbe in dem Winterquartier angetroffen würde. Aquila XVIII. 46 362 Külföldi munkálatok a madár- jelölés terén. Tekintettel arra a nagy érdeklődésre, nie lyet a madárjelölési kísérletek mindenütt föl- keltettek, rövid kivonatot adunk a külföldön folyó munkalatokról, első sorban Angliáról, a hol oly mértékben karolták fel az ügyet, mini tán selml másutt. A munkálatokai Skócziá- ban J. Arthur Thomson tanár vezetése alatt az „Aberdeen University", a tulajdonképpeni Angliában pedig Witherbv H. F., a ..British Birds" szerkesztője végzi. A skőt munkálatokról A. Landsborougb Thom son „ The Possibilities of Bird Marking" etc. (Proceedings of the Royal Physical Society of Edinburgh. Vol. XVIII. p. 204-218.) adott értékes történeti visszapillantással ellátott tá- jékoztatást, melyből röviden a következőket közöljük : A jelölésre fölírásos és sorszámmal ellátott aluminiumgyűrűk szolgálnak. Nyolczféle nagy- ság van, köztük ovális alakúak is, egyes gáz- lók jelölésére. A négy kisebb mintának nincs külön zárókészüléke, a többi négy gyürűfajta a rossitteni minta alapján nálunk is alkalma- zásban levő zárókészülékkel van ellátva. A történeti visszapillantás adatai a követ- kezők : 1890-től kezdve a northumberlandi herczeg alnvicki birtokán több éven át jelölt erdei szalonkákat. A gyűrűbe „N" betű és az évszám volt belevésve. 1899-ben Mortensen Dániában, 1903 ban Thienemann Németországban, 1908- ban a Kir. M. 0. K. Magyarországon kezdték meg a jelölési kísérleteket. 1909-ben alakult az ..American Bird Ban- ding Association". Angliában Tomlinson seregélyeket kezdett jelölni Musselburghban, Edinburgh mellett, 1904-ben. Gurney M. J. H. a Bass Rock szik- lán szúlafiókákat jelölt „Bass lìock 1904" íölirású gyűrűkkel. Hamilton M. J. 1905-ben erdei szalonkákat jelölt „B. C." jegyű gyű- rűkkel ; Ardilaun lord is jelült erdei szalon- kákat, a gyűrűk fölirata ..A. Cong.". Graham ri. Ausländische Arbeiten auf dem Ge- biete der Vogelmarkierungen. Mit Hinsicht auf das hohe Interesso, welches die Vogelmarkierungen überall erweckten, ge- ben wir einen kurzen Auszug der ausländi- schen Arbeiten, in erster Linie1 derjenigen in England, wo die Sache in dem Grade geför- dert wurde, wie vielleicht nirgends sonst. Die Versuche weiden in Schottland unter Führung des Prof. J. Abthub Thomson von der ..Aberdeen University im eigentlichen Eng- land von 11. F. Witherby, Redakteur der Zeit- schrift „British Birds" geführt. Von den schottischen Arbeiten gibt A. Landb- borough Thomson in seiner Arbeit .. The Possi- bilities of Bint* Marking etc." (Proceedings of the Royal Physical .Society of Edinburgh Vol XVIII. p. 204—218.) eine mit wertvollem historischen Rückblicke versehene Darstellung, welcher wir in aller Kürze folgendes ent- nehmen: Die Markierungen werden mittels Alumi- niumringen, welche Aufschriften und eine lau- fende Nummer haben, durchgeführt. Es wer- den insgesamt acht Ringarten benützt, darun- ter auch ovale zum Beringen einiger "VVasser- vögel. Die vier kleineren Ringarten haben keinen separaten Verschluss, die übrigen sind mit Verschlüssen nach dem Rossittener Muster versehen : Die Daten der historischen Skizze sind folgende: Vom Jahre 1890 beringte der Herzog von Northumberland auf seiner Besitzung Alnvick mehrere Jahre hindurch Waldschnepfen. In die Ringe waren der Buchstabe „X" und der Jahrgang eingraviert. Im Jahre 1899 begann Mortensen in Däne- mark, im Jahre 1903 Thienemann in Deutsch- land und im Jahre 1908 die Königl. U. O. C. in Ungarn die Markierungen. Im Jahre 1909 entstand die „ American Birds Banding Association". In England begann Tomlinson in Mussel- burgh bei Edinburgh im Jahre 1904 Stare zu zeichnen. M. J. H. Gurney zeichnete auf dem Hass Rock Felsen Tölpel- Jungen mit Ringen, welche die Aufschrift ..Bass Rock 1904" trugen. M. J. Hamilton zeichnete im Jahre 1905 Waldschnepfen; die Ringe hatten die Auf- schrift „B. C." Auch Lord Ardilaun zeichnete 363 különféle réczefajokkal kísérletezett : gyűrűin ..R. G." jegj van. 1908-ban Ticehurst C. B. kezdett jelölni Mortensen 1 1 \ < > 1 1 1 ; 1 1 1 . gyűrűinek fölirata „Tice- hurst Tenterei en". 1909-ben kezdődött a tömeges jelölés; az első erről szóló hirt az aberdeeni egyetem természetrajzi osztálya hozta; néhány héttel később Withkkby II. F. kezdeményezte a „Bri- tish Binls'-ben propagált munkálatait s ugyan- ebben az évben a ..Country Life" is hozzá- fogott a jelölésekhez. Tomlinson vállalata aztán beleolvadt az aberdeenibe. TicEHUKST-é pedig a „British Birds'ébe. Behatóan tárgyalja ezután a gólyajelölések eredményeit, a Dániában, Németországban, Magyarországon elért eredmények kapcsán, majd röviden ismerteti az erdei szalonkára vonatkozó eredményeket, melyek úgy lát- szik - - ellentétesek a gólyajelöles revén el ért eredményekkel, a mennyiben nem adnak határoz itt vonulási utakat es teli szállásokat. Az aberdeeni jelölés eddig nem szolgálta- tott jelentősebb eredményeket. Egy nagyobb bíbicz-sorozatből, melyek 1010 nyarán mint fiókák jelöltettek Skóczia északkeleti részé- ben a következő példányokról kaptak érte- sülést : 1910 okt. havában Oporto mellett (Portugália) nov. 18. Thurles mellett (Irland) 22. Frenehpark mellett (Irland) deez. 29. Elvas mellett (Portugália déli része) 1911 febr. ö. Mitchelstown mellett (Irland) „ „ 13. Croagh mellett (Irland) A fakó sirályok majdnem kizárólagosan az angol partokon találhatók éppen így a dan- kasirályok is ; utóbbiak közül Bayonne-ban is találtak egy példányt, Francziaország Gironde megyéjében. Euy énekes rigót Portugáliában leltek, egy átvonulóban megjelölt öreg seregélyt Saltda- len mellett. Norvégiában, a sarkkör közelében. Waldschnepfen : seine Ringe trugen die Auf- schrift „A. Cong." lì. Graham machte Versuche mit diversen Entenarten; seine Ringe haben die Aufschrift „K. <;.•■ Im Jahre 1908 begann Tht.ihkst, angeregt durch Mortensen zu markieren: seine Iiin - - trugen die Aufschrift .. Ticehurst Tenterden". Im Jahre 1909 begannen die Massenmar- kierungen; die erste Nachricht brachte die naturhistorische Sektion der Universität Aber deen, einige Wochen später begann EL F. Witherby seine in „British Birds" propagierte Tätigkeit und in demselben Jahre unternahm auch ..Country Life" Markierungen. Später verschmolz das Unternehmen von Tomlinson in das von Aberdeen und dasjenige von Ticehurst in das von „British Birds". Es werden dann die Resultate der Storch- markierungen im Ansehlusse an die dänischen deutsehen und ungarischen Ergebnisse geschil- dert und kurz die Resultate der Waldschnep- fen-Markierungen erwähnt, welche mit den- jenigen der Storchmarkierungen im Wider- spruche zu stehen scheinen, da sich weder reguläre Reiserouten noch Winterquartiere bestimmen Hessen. Die Aberdeener Markierungen ergaben noch keine bedeutenderen Resultate. Von einer grösseren Kiebitzserie, im Sommer 1910 im Nordosten von Schottland als Nestlinge ge- zeichnet, wurden folgende Exemplare auf- gefunden : Im Oktober 1910 bei Oporto (Portugal) Am 18. Novemb Thurles (Irland) .. 22. Novemb Frenehpark (Irland) ., 29. Dezemb. „ .. Elvas (Südporlugal) 5. Feber 1911 .. Mitchelstown (Irland) 13. Feber Croagh (Irland I Die Heringsmöven werden fast ausschliess- lich an der englischen Küste angetroffen, ebenso auch die Lachmöven, von welcher Art jedoch ein Exemplar auch in Bayonne. in der Gironde, Frankreich, aufgefundem wurde. Eine Singdrossel wurde in Portugal ange- troffen, ein als I »urchziigler gezeichneter Stai- in Saltdalen, Norwegen, in der Nähe des Polarkreises. 46' 364 Egy esetben itt is bebizonyult, hogy a füsti fecske visszatér a régi fészkére. Avval a konklúzióval zárul az érdekes köz- lemény, hogy egyelőre az a legczélszerübb eljárás, ha főleg néhány kiválasztott fajról igyekszünk minél több adatot szerezni. Ké- sőbb sorra kerülhetnek a többiek és a ritka fajok is. A , British Birds" akcziójából származó eredményeket YVithbrry 11. F., a munkálatok vezetője nevezett folyóirat V. évfolyamának (1910—1911.) 158. lapján a „The British Birds Marking Scheme etc." czimü köz- leményében ismerteti, melynek érdekesebb adatai a következők: 1911-ben 9500 madarat jelöltek a munka- társak ; az eddigi összes jelölések száma kö- zel 20,000. Altalános érvénynyel bíró következtetésekre az eddigi eredmények még nem jogosítanak, mert a már rendelkezésre álló adatok kevés egyöntetűséget mutatnak, a mint az a követ- kezőkből látható. Négy fekete rigó közül, melyek 1909 június, július és augusztus havában jelöltettek, kettőt 1910 július, augusztus havában a jelölés terü- letén találtak, a másik kettőt 1911 június és július havában szintén ott lelték föl, de már az a fekete rigó, melyet 1910 júniusában Glasgowban gyűrűztek, 1911 január hónap- ban Pembroke grófságban tartózkodott. Januárban megjelölt seregélyek közül igen sokat találtak a jelölés helyén márcziustól októberig, de egy februárban megjelölt pél- dány Berkshire-ből Kentbe távozott. Két má- sik seregély, melyeket szeptemberben jelöl- tek Lincolnshire-ben, deczember havában Pem- broke és York grófságokban került kézre, de egy októberben jelölt példány a következő év márczius havában a jelölés helyén talál- tatott. Két Glasgowban 1909 és 1910 június ha- vában jelölt bíbicz közül az egyiket 1909 november havában déli Francziaországban, a másikat 1911 februárban Kilkenny mellett Ir- landban lelték meg. Két füsti fecske, melyek Lancashire-ben és Staflbrdshire-ben kapták a gyűrűket, Franczia- ország Indre et Loire és Charente-Inférieure megyéiben kerültek kézre. In einem Falle wurde mich hier der Nach- weis erbracht, dass die Rauchschwalbe an das alte Nest zurückkehrt. Der interessante Artikel schliesst mit der Konklusion, dass es vorläufig am zw eck mas- sigsten sei. darnach zu trachten, über einige ausgewählte Arten je mehr Daten zu erhalten. Später kommen dann die übrigen, sowie die selteneren Arten an die Reihe. Über die Resultate, welche sich aus den Arbeiten der Zeitschrift „British Birds erga- ben, berichtet der Leiter dieser Arbeiten 11. F. Witherby im V. (1910/11) Jahrgange der genannten Zeitschrift pag. 158 unter dem Titel „The British Birds Markings Scheine etc.", deren interessantere Daten die folgenden sind: Im Jahre 1911 wurden von den Mitarbeitern 9500 Vögel gezeichnet, die Gesamtanzahl der bisherigen Markierungen beträgt annähernd 20,000. Die bisherigen Resultate berechtigen noch nicht zum Aufstellen allgemein gültiger Ge- setzmässigkeiten, indem die zur Verfügung stehenden Daten noch sehr wenig Einheit- lichkeit aufweisen, wie dies aus folgendem zu ersehen ist. Von vier im Juni. Juli und August 1909 gezeichneten Amseln wurden zwei im Juli und August 1910, zwei andere im Juni und Juli 1911 auf dem Markierungsgebiete angetroffen, eine andere im Juni 1910 bei Glasgow mar- kierte Amsel jedoch hielt sich im Jänner 1911 in der Grafschaft Pembroke auf. Im Jänner gezeichnete Stare wurden vom März bis Oktober häufig im Markierungsge- biete angetroffen, ein im Feber gezeichnetes Exemplar jedoch wanderte aus Berkshire in die Grafschaft Kent. Zwei andere Stare, welche im September in Lincolnshire die Ringe er- hielten, wurden in den Grafschaften Pembroke und York aufgefunden, während sich ein im Oktober gezeichnetes Exemplar im März des nächsten Jahres im Markierungsgebiete aufhielt. Von zwei, im Juni 1909 und 1910 gezeich- neten Kiebitzen wurde ein Exemplar im No- vember 1909 in Südfrankreich, das andere im Feber 1911 bei Kilkenny in Irland auf- gefunden. Zwei in Lancashire und Staffordshire ge- zeichnete Rauchschwalben wurden in Frank- reich in den Departements Indre et Loire und Charente-Inférieure angetroffen. 365 Rengeteg adat halmozódott össze a danka- sirályról, a melyek majd külön földolgozást igényelnek. Mi úgy tudjuk, hogy túlnyomó nagy részük az angol belvizek és partok men- tén került kézre. így tehát Angliából még a fiatal példányok is alig vonulnak, mert ez a teriilet beleesik még abba az izothermá- lis — január havi (I fokos izotherma által határolt zónába, melybe pl. Magyarország és Németország dankasirályai kénytelenek el- vonulni a tél hidege elöl. Kétségtelen, hogy az Angliában történő je- lölési kísérletek a szigetország földrajzi hely- zetére való tekintetből is a legnagyobb figyel- met érdemlik, mert nélkülük csonkák marad- nának a kontinentális eredmények s így a milyen örvendetes jelenség azok nagyméretű felkarolása, éppen olyan kívánatos azok további folytatása is. Dániában Mortensen H. K., kinek nevéhez fűződik a jelölési kísérletek kezdeményezése, az anyagi eszközöktől megszabott szerény keretekben bár, de lankadatlan buzgalommal folytatja kísérleteit. Újabb eredményeiről „Meddelelse om nogle Ringfugle" czímű czik- kében a Dansk Omithologisk Forenings Tidsskrift V. évf. 115. stb. lapjain számol be. Ezúttal a szürke gémre vonatkozó adato- kat ismerteti. Az eredmény csak bizonyos mértékig kongruens a magyar génijelölések révén nyert eddigi eredményekkel, a mennyi- ben itt úgyszólván valamennyi adat szerint kétségtelen a délnyugati irányban történő elvonulás, illetőleg telelés. A magyar jelölé- sek lényegileg ugyan szintén ezt az eredményt szolgáltatták, de nem olyan tisztán, mert igen sok lelőhely lényeges eltérést mutat a főiránytól. A különbséget bizonyára a jelölési állomások földrajzi helyzete idézheti elő, a dán jelölési állomás tengerpartok közelében fekszik, úgy hogy természetesnek kell venni, ha a szárnyrakelő gémfiókák nem a tenger- nek vágnak neki, hanem a szárazföldi utat veszik. Ezeken kivül a fekete gólyáról, egerész- ölyvről és viharsirályról közöl egyes adatokat ; Eine Menge Daten häufte sich an über die Lachmöve, welchen eine separate Be- handlung zugedacht ist Unseres Wissens wurde der grösste Teil derselben den Küsten und Binnengewässern Englands entlang angetroffen, wonach aus England selbst die Jnngvögel nicht fortziehen, wahrscheinlich deshalb, weil das Gebiet noch in jene isothermale Zone gehört - 0- gradige Jänner Isotherme welche die Lachmöven Deutschlands und Ungarns behufs Uberwinterns aufzusuchen ge- zwungen sind. Es kann kein Zweifel darüber bestehen, dass die englischen Markierungsversuche schon mit Rücksicht auf die geographische Lage des Inselreiches die grösste Aufmerksamkeit beanspruchen, indem dieselben zur Ergänzung der kontinentalen Ergebnisse unbedingt not- wendig sind. Diese grossangelegte Förderung der Markierungsversuche ist daher sehr er- freulich und deren Fortsetzung im höchsten Grade wünschenswert. In Dänemark werden die Versuche von 11 Chr. Mortensen, mit dessen Namen die Initiative der Markierungsversuche verbunden ist, zwar in dem bescheidenen Rahmen der zur Verfügung stehenden Geldmittel, jedoch mit unermüdlichem Eifer weitergeführt. Seine neueren Resultate sind in dem Artikel „Med- delelse om nogle Ringfugle" im V. Jahrgang p. 115 etc. der Dansk Ornithologisk Fore- nings Tidsskrift enthalten. Diesmal werden die auf den Fischreiher bezüglichen Daten vorgeführt. Die Resultate sind nur teilweise den ungarischen kongruent, indem hier fast sämtliche Daten übereinstimmend die süd- westliche Zugsrichtung, resp. südwestlich gele- gene Gebiete als Winterquartier bezeichnen. Die ungarischen Resultate lieferten zwar im Wesentlichen das nämliche Ergebiis. jedoch nicht ganz so klar, indem sehr viele Fund- orte von der Hauptrichtung bedeutend ab- wichen. Der Unterschied dürfte wahrschein- lich auf der geographischen Lage der Mar- kierungsstationen beruhen — die dänische Markierungsstation ist in der Nähe von Meeresküsten gelegen, weshalb es als natürlich betrachtet werden muss, dass die flüggen Jungreiher ihren Weg nicht über das Meer, sondern über Land nehmen. Ausserdem werden über den Schwarzstorch, Mäusebussard und über die Sturmmöve einige m\ kár, hogy eddigi eredményeiről nem adotl még összefoglaló áttekinthető tárgyalást, mei} eddigi működéséi kellően megvilágíthatná. Németországban a Dr. Thienemann vezetése alatt már régebben eredményesen működő Etossittenben elhelyezett madárjelölési állo- máshoz egy újabb csatlakozott Helgoland szi- getén Dr. Weigolb 11. vezetése alatt. Első jelentése „IL Jahresbericht der Vogelwarte Helgoland" czímén .hmm. f. Oruith. 1911. évi külön füzetének 195. stb. lapjain jelent meg. Az ezüstös sirályokkal végzett kísérle- teiből kiderült, hogy azok nem vonulnák, a dankasirályok ugyanazt az eredményt adták, mint a rossitteni jelölések : a január havi 0 fokú izothermális zónában levő téli szál- lást a tengerpart és belvizek mentén haladva érik el- Legérdekesebbek azok a jelölései, melye- ket a Helgoland szigetén átvonuló madarakon végez. Habár még teljesen a kezdet stádiu- mában vannak, úgy hogy még nem leint tisztán látni, mégis mintha azt sejtetnék, hogy Helgolandban ugyanaz a madár, tehát eset- leg madárcsapat egymásután többször is meg- figyelhető, hogy tehát az átvonuló csapatok nem mindig új jövevények, hanem olyanok is, melyek magáról a szigetről kerekedtek föl egy-két órai, esetleg egy-két napi ott tar- tózkodás után. Akárhogyan is álljon a dolog, annyi bizonyos, hogy a Helgolandon végzett ma- dárvonulási megfigyeléseknek a tudomány mai állásában csak akkor lesz meg az igazi jelen- tőségük, ha a megfigyelésekkel egyidejűleg madárjelölések is történnek. A két kutatási irányzat a legtökéletesebben kiegészíti egy- mást és alapos a remény, hogy a munkála- tok lelkes vezetője együttes alkalmazásukkal élesen belevilágíthat abba az eddigelé még nagy fokban ismeretlen folyamatba, melyet a madárvilág átvonulása alkot. Km. M. 0. K. Daten veröffentlicht; schade, dass wir bisher keine zusammenfassende übersichtliche Dar- stellung seiner bisherigen Resultate besitzen, welche die Bedeutung seiner bisherigen Tätig- keit in das richtige Licht stellen würde. In Deutschland gesellte sich der unter Lei- tung des Vogelwartes Dr. J. Thienemann schon seit langer Zeit mit Erfolg wirkenden Mar kierungsstation Rossitten eine neue hinzu, uzw. die Vogelwarte Helgoland unter der Leitung von Dr. 11. Weigold. Der erste Bericht erschieß als „H. Jahresbericht der Vogelwarte Helgo- land'' im Sonderheft des Jahrganges 1911 des Journ. für Ornith. p. 19ö etc. Die Ver- suche an den Silbermöven ergaben, dass diese Vögel nicht ziehen, die Lachmövenmarkierun- gen lieferten das nämliche Resultat, wie die Rossittener: das in der 0° Isotherme des Mo- nates Januar gelegene Winterquartier wird längs der Küste oder den Binnengewässern entlang wandernd erreicht. Das grösste Interesse gebührt jedoch jenen Markierungen, welche an Helgoländer Durch- zugsvögeln vollzogen werden. Obwohl sich diese noch im Anfangsstadium befinden, so dass man noch nicht klar sehen kann, er- wecken dieselben dennoch die Ahnung, dass in Helgoland ein und derselbe Vogel, even- tuell ein und derselbe Flug auch mehrmals nacheinander beobachtet werden kann, dass also die durchziehenden Vögel nicht immer auch neue Ankömmlinge sein müssen, sondern auch solche sein können, welche nach einer Rast von 1 — 2 Stunden, eventuell 1 — 2 Tagen von der Insel selbst sich auf den Weg mach- ten. Wie sich auch in Wirklichkeit die Sache verhalten möge, soviel steht jedenfalls fest, dass die Zugsbeobachtungen in Helgoland im derzeitigen Stadium der Forschung nur dann die richtige Bedeutung erhalten können, wenn dieselben gleichzeitig mir Markierungsversu- chen ausgeführt werden. Die beiden Forschungs- methoden ergänzen sich in der vollkommen- sten Weise und ist gründliche Hoffnung vor- handen, dass der begeisterte Leiterder Arbeiten durch gleichzeitige Anwendung dieser Metho- den unsere Kenntnis über die noch immer in hohem Grade unbekannten Durchzugs- erscheinungen der Vögel wesentlich berei- chern wird. Königl. U. 0. C. 367 Madárvonulási adatok és jegyzetek Neeiiangbroekböl. Br. StíOl CK U'.l.'l' \ . Si ii u BURQ lí.-töl. III. közlemény. ' Vogelzugsdaten und Notizen aus Neerlangbroek. Von Baron Snouckaert v. Schauburq. III. Bericht. ' Tavaszi vonulás liH)(J. - Frühjahrszug 1906. Febr. Mart. Apr. lo. 19. 4. 5. < 'omis corax. 'l'uni us musicus, Dendrocopus minor. Motaciüa alba. Vanellus vanellus. li. Prätincola rubicola. Phylloscopus acredula. Iliiiiiiiln rustica. ( 'hloris chloris. Motaciüa flava. Ciconia ciconia.* Sylvia atricapilla. L3. Phylloscopus trochilus. 1. li. 7. 7. 10. 12. Apr. 13. Aiillms triviális. „ 20. Çoccothraustes coccothraustes. 22. Totanus ochropus. „ 23. Lusdnia luscinia. 23. Rutieilla phoenicura. 29. Muscicapa grisola 30. Cuculus canorus. Mai. 5. Micropus n/ms (Amsterdam). „ 6. Sylvia sylvia. „ 6. „ simplex. „ 7. Turtur turtur. „ 7. Oriolus oriolus. 14. Hypolais hypolais. Kiegészítő jegyzetek. Január 3. 200-as csapat Fringiìla coelebs és montifringilla. 5. Fuligula hyemalis juv. 8. Botaurus steüaris. 9. Sin rims vulgaris énekel. 17. Turdus vienila először szól. 19. strias &oscAas párban. 21. Procellaria leucorrhoa. 23. Tnnlns jiiluns átvonul. 26. .á«- ser brachyrhynchus. 27. Botaurus stellaris. Február 1. Procellaria leucorrhoa. 2. Gavia septèntrionalis. 3. Fuligula hyemalis .">. Sok Regulus és Aegithalus caudatus ; Tyrrhula. H. Larus marinus juv. 7. Tnnlns pilaris vonul; 3 Emberiza calandra. 15. Chrysomitris spinus. 16. .-l/V" hmlu ; Pyrrhula. \"i. Ster- corarius pomatorhynus juv., Fringüla coelebs először szól. 20. Corvus corax. Márczius 3. Columba oenas%; Accentor modularis énekel; sok Tnnlns pilaris vonul északkelet felé, oly magasságban, hogy alig láthatók. Sturnus vulgaris százával. (í. Sok Tunlns pilaris. 7. Corvus cornix szórványo- san vonul északkeletnek. S. 'Turdus iliacus 1 Az előzök Aquila IX. p. ITI és XII. p. 288. ! Párja csak 26 ári érkezett Ergänzende Notizen. Januar 3. Ein Flug von 200 Stück /•>/// /////« coelebs und montifringilla. 5. Fuligula hyemalis juv. 8. Botaurus stellaris. 9. Sturnus vulgaris singt. 17. Erster Gesang der Tnnlns merula. 19. yiîias boschas gepaart. 21. /Vo- cellaria leucorrhoa. 23. Turdus pilaris zieht (lurch, ^(i. 4//.SI7- brachyrhynchus. 27. ßo- taurus stellaris. Februar 1. Procellaria leucorrhoa. 2. Gavia septèntrionalis. 3. Fuligula hyemalis. .">. Viele Regulas und Aegithalus caudatus ; Pyrrhula. <>. Larus marinus juv. 7. Tur us pilaris zieht durch ; 3 Emberiza calandra- lö. ' 7i*//- somitris spinus. 1(>. 4/m tnnlu; Pyrrhula. 17. Stercorarius pomatorhynus juv., erster Schlag von Fringilla coelebs 20. ( n/r".. corax März 3. < 'ninni1 a oenas ?; Acceulnr modur laris singend; viele Turdus pilaris ziehen sehr hoch, kaum sichtbar. Xonlost. Sinrnns vulgaris zu Hunderten, (i. Viele Turdus pila- ris. (. Corvus cornix zieht zerstreut Nordost. 1 Die vorangehenden sind in Aquila IX, p. 171 und XII. p. 288 enthalten. 2 Das Paar kam ersi am 26. an. 368 elvonulóban, 3 Turdus viscivorus egyes Cor vus comix példányok. 12, 14, 20. Sok Tur- dus pilaris. 14. Alca torda 20. Larus ma- jav. 26. Corvus corniz vonul. 30. ( 'o- himba oenas; 150 Columba palumbus és sok Tmiltis iliacus. Április 2. Sok Tu ni us iliacus. 4. Még _ Cnri'i- cornix. 8. Sok Turdus iliacus; 150 - frugüegus északkeletnek vonul. 11. ( '"r- r/í> comix utolsó példányok; Tun/us visci- vorus tojás (itt ritka!). 12. Tanins musicus és mcmla fészkek. 23. .-Inas boschas fiókák. 2t>. Garral/is glandarius még csapatban. Május 6. Tardus viscivorus fészek 3 anyánj i fiókával. 17. Totanus hypoleucus a kertem- ben; azelőtt sohase láttam. Őszi vonulás 190(5. Július 24. Tringa subarcuata c7 Texel szi- getéről. Nyár derekán már több ízben kaptam ezeket a madarakat ; ezek vagy igen korai vonulók, vagy pedig pár nélkül maradt kó- borló példányok. Augusztus ő. Még egy Micropus apus. kö- vetkező napon ismét egy. 7 Yaiirllns ca/w/lus -»■ DNy. 9. Első Accipiter nisus: este Capri- mulgus europaeus. 27. 2 Scolopax rusticola; tán itt lettek kiköltve, vonulóknak páratlanul koraiak volnának. '29- 31. Sylvia Sylvia, An- thus pratensis és /'rah inula ralidra gyakoriak. Szeptember 7. Sok Hirundo rustica ; CAe- lidonaria urbica már nincs, mert az idevalók elvonultak. 8. Igen sok Muscicapa grisola. Limosa lapponica <3 juv. A mezőkön ren- geteg Motaeilla flava, Sa. ricala oenanthe, Alauda arvensis. 9. .Sok Hirundo rustica. Chelidonaria urbica nincs. 10. Kevés Hirundo rustica és Muscicapa grisola. 13. Hirundo rustica gyülekezése a falu tornyán. Chelido- naria urbica nincs. Még 2 darab Muscicapa grisola. Első Muscicapa atricapilla (itt nem fészkel); 3 Tartar tarlar. 14. Micropus apus, kétségtelenül megkésett átvonuló. 1<>. Sok Hirundo rustica és néhány ( 'helidonaria urbica ; 3 Muscicapa grisola, melyek másnap s itt voltak inéi;-. 17. Mindenütf sok Hirundo s. Turdus iliacus im Abzüge; 3 Tanlas visci- vorus, einzelne Corvus cornix 12, 14, 20. viele Tanlas pilaris. 14. Alca ton/a. 20. La- rus marinas juv 2<>. Corvus cornix ziehend. :{0. Coliniilm muas; 150 Columba palumbut und viele Turdus iliacus. April 2. Viele Tm-iias iliacus. 4. Noch 2 Corvus cornix. 8.Viele Tanlas iliacus; 1 ô< > Carias frugilci/us ziehen Nordost. 11. Letzte Exemplare von ('m ras cornix: Ei von Tur- dus viscivorus (hier selten !). 12. Nester von Turdus musicus und menila. 23. Junge von ylnas boschas. 2. Tunlas viscivorus Nest mit 3 flüggen Jungen. 17. Totana-- hypoleucus in meinem Garten ; vorher niemals beobachtet. Herbstzug 190(>. Juli 24. Tringa subarcuata d von der Insel Texel. Habe Vögel dieser Art schon mehr- mals im Hochsommer erhalten ; sind entweder recht frühe Zugvögel, oder nicht gepaarte, herumschweifende Exemplare. August •">. Noch ein Micropus apus, am nächsten Tage noch ein Stück. 7 Vanellus vaneUus * SW. 9. Erster Accipiter nisus; abends eine Caprimulgus europaeus. 27. Zwei Scolopax rusticola, vielleicht hier ausgebrü- tete Exemplare ; für Zugschnepfen beispiellos früh. 29 — 31. Sylvia sylvia, Anthus pratensis und Pratineola rubelra häufig. September 7. Viele Hirundo rustica, keine Chilid, manu urbica, weil die hiesigen schon fortgezogen sind. S. Sehr viele Muscicapa grisola. Limasa lapponica Muscicapa gri- sola, welche noch am folgenden Tage hier waren. 17. überall viele Hirundo rustica : 36Ô rustica: utolsó Turtur twrtwr. Is. Első Buteo bilico. 19. Hirundo rustica mindenütt, ( heli- donaria urbica nincs; sok Moíacilla alba. 'li). Sok Hirundo rustica és Chelidonaria urbica; sok csapat — DNy. 21. Sok Hirundo rustica, Chelidonaria urbica nincs. 22. Sok Hirundo rustica, 3 Muscicapa grisola. 29. Kez- dődik Carmins glandarius vonulása. Október 1. 2 Hirundo rustica, 3. Sok ///'- raiiilu rustica. 4. szintén : első átvonuló FVm- . Soli v lopax rusticola. 13. Tringa maritima. 14. CAa- radrius morinellus és Archibuteo lagopus. 20. 10 Sturnus vulgaris - DNy. 27—30. Naponkint Chrysomitris spinus. Deczember 3. Phalaropus fulicarius és 2 Procellaria leucorrhoa. •"». /.aras annulas. Stercorarius pomatorhynus, Procellaria leucor- rhoa. Phalaropus fulicarius ; fehértarka Turdus Aquila XVI II letzte Tarlar tact av. is. Erster Buteo buteo. 19. Hirundo m. lien üb. Tall. Chelidonaria urbica nirgends : viele Motacilla alba. 20. Hi- rundo rustica und Chelidonaria ,i vb,, -a zahl- reich ; viele Flüge nach -+ SW. 21. Viele H ira mio rustica, keine Chelidonaria a, -lom. 22. Viele Hirundo rustica, '■'> Muscicapa grisola. 29. Zug von Camdn- glandarius fängt an. Oktober 1. ■_' Hirundo rustica . 3. Viele Hirundo rustica. 4. ebenfalls; erste Durch- zügler von Fringiüa coelebs. ö. Fringiüa coelebs zieht massenhaft, Sturnus vulgaris und Alauda an en-is weniger, (i. Erste Cor- vus eovin.c; mich immer viele Hirundo rustica. S. Fringiüa coelebs zu Tausenden : erste Tur- dus üiacus; Sturnus vulgaris . Ruticiüa tithys (diese Art hier noch nie beobachtet). 9. Re- gulas ìgnicapillus. IO. Noch immer einige Hirundo rustica; Corvus covai. c. frugilegus und Sturnus vulgaris ziehen. 11. Starker Zug von Sturnus vulgaris, Fringiüa coelebs. Alauda arvensis. Corvus comix, Anilins triviális und pratensis. 12. Einige Hirundo rustica, li. Tur- dus visdvorus. 15. Fringiüa coelebs zieht; 2 Hirundo rustica. |S. Viele Tarda- dimoi-. 19. Viele Fringiüa coelebs, Alauda arvensis und Sturnus vulgaris ziehen. 20. Letzte Mo- tacilla alba und Hirundo rustica: viele Stur- nus vulgaris; Alauda arvensis ziemlich. 23. Viele Alauda arvensis ziehen, ebenso Sturnus vulgaris und Fringiüa coelebs: 30 Chrysomitris spinus (die ersten). Procellaria leucorrhoa. 24. Dendrocopus minor: Rallus aquaticus und .l>ío oiws durchziehend. 25. Nur einzelne Corvus frugilegus sichtbar. 29. Alauda arvensis, Turdus üiacus, Sturnus vulgaris und Fringiüa coelebs ziehen. 30. Falco peregrinus juv. 31. Stercoraria^ parasiticus. Viele Vögel ziehen. Chrysomitris spinus, Corvus corrive und frugilegus, Fringiüa coelebs: 1 Accipiter nisus. November 3. Numenius arcualus und Sco- lopax rusticola häufig. 4. Erste Turdus pila- ris; Numenius arcuatus durchziehend. •">. Viele Scolopax rusticola. 13. Tringa -maritima. 14. Charadrius morinellus und Archibuteo lagopus. 20. 10 Sturnus valgum- ' SW. 27—30. Täglich Chrysomitris spinus. Dezember 3. Phalaropus fulicarius und 2 Procellaria leucorrhoa. ">. Laras minutus, Stercorarius pomatorhynus, Procellaria leu- corrhoa, Phalaropus fulicarius; weissgefleckte 47 370 »irrida. <». Anas penelope X DafUa acuta d. 11. Junius musicus. 13. Anas penelope X Dafila ".ruta ' . IS 22. Naponként Ta nias pilaris. 27. Sok Tarila* visdvorus, pilaris, iliaeus és menda; Chrysoniitris spinus. •js. Shnaas vulgaris, Anilins pratensis. 'l'a ni as menda. 6. .Uri* penelope X Dafila arala d1. 11. Tunlas musicus. 13. Anas /lene- lope X /><>///" acuta cf. 18— 22. Täglich Turdus pilaris. 27. Viele Tania- visdvorus, pilaris, lina as und merula; Chrysomitris spi- nus. 2N. Stainas vulgaris. Anilins pratensis. Tavaszi vonulás 1907. — Frühjalii sziig 1ÍI07. Febr. 24. Tanins musicus. Mart. 4. Vanellus vanellus. „ 17. Motaeilla alba. „ 21. Dendrocojius minor. „ 24. Phylloscopus acredula. „ 29. Colunnia tintas. 30. Hirundo rustica. Apr. 12. Phylloscopus trochüus. 20. A ut li us triviális. „ 22. Luscinia luscinia. Apr. Mai. 4. Mirrn/ms n/ms. 5. Ghelidonaria urbica. 5. Turtur tartar. 11. Sylvia airicapilla. (i. „ simplex. 1. Cuculus canorus. 7. Muscicapa ansala. 13. Oriolus oriolus 13. Hypolais hypolais. Kiegészítő jegyzetek. Január 3. Telelő Tardus musicus. 4. Cocco- thraustes coccothraustes és 'Tanins mscivorus. 5. Piallar riicorax graculus <3 , az első péklány, a mióta gyűjtök ; ugyancsak az Északi-tenger partjáról kaptam egy üreg példány Fratercula arcticat. 7. Tardas iliacus. 8. 15 Chryso- mitris spinas. 24. Ettől a naptól kezdve na- ponkint megjelenik Tardas iliacus, visdvorus es pilaris a kertemben. 27. Chloris ridons : a faluban egy Falica álra, mely fajt itt ínég nem figyeltem meg. 31. Első Sturnus vulgaris. Február 13. Laras canus a házamnál. 18. Chrysomitris spinus. 24. Columba palum- bus szól. 20. Fringilla coelebs szól. Coi i monedula és Corvus frugüegus este * EK. Márczius 1. Accentor moduláris énekel. 4. Tardus menila énekel. 7. »Sok Vanellus vanellus vonni; kezdődik ('nrras comix el- vonulása 15. Larus ridibundus. 17 — 33. '/'»<- aits /liants nagyszabású átvonulása; az el- ejtett példányok mind a közönséges észak- keleti fajhoz tartoznak. Április 3. Első Vari-Has vanellus tojás. 7. Aeçpthalns candatas párban. 10. Két Tur- Ergänzende Notizen. Januar 3. Überwinternde Turdus musicus. 4. Coccothraustes coccothrausles und Turdus visdvorus. 5. Phalacrocorax graculus ?, das erste Exemplar, seit ich sammle ; ebenfalls von der Nordseeküste erhielt ich auch ein Exemplar von Fratercula aretica. 7. Tanins iliacus. 8. l-j Chrysomitris spinus. 24. Von diesem Datum an erscheinen in meinem Gar- ten täglich Turdus iliaeus, visdvorus und pilaris. 27. Chloris chloris; im Dorfe eine Fulica atra, eine Art, die ich h>er noch niemals konstatierte. 31. Erster Sturnus vul- garis. Februar 13. Laras ca nus bei meinem Hause. 18. Chrysomitris spinus. 24. Columba palum- bus gurrt zuerst. 20. Fringilla coelebs schlägt, Colaeus monedula und Corvus frugilegus zie- hen abends ->- NO. März 1. Accentor moduláris singt. 4. Tur- dus memln singt. 7. Vanellus vanellus zie- hend; Abzng von Corvus cornix fängt an. lö. Larus ridibundus. 17 23. Grossartiger Durchzug von Turdus iliacus: die erlegten Exemplare erweisen sich alle als der gewöhn- lichen nordöstlichen Form angehörend. April 3. Erste Eier von Vanellus vanellus. 7. Aegithalus caudatus gepaart. 10. Zwei 371 dus musicus kotol : Turdus iliacus még min- dig vonul. l-l. Turtln- Hinein tojások: utolsó Corri** cornir. is. Cyanecula leucocyanea ' . 22. Anas boschas 5 fiókával. Erithaeus rúbe- cwZa-fészek 3 tojással. 27. Columba palumbus egynapos fiókája : Turdus pilaris vonul. Május 13. Turdus musicus szárnyrakelt fiókák. Caprimulgus europaeus. Lanius sena- tor d és 2 Limburgból. Őszi vonulás 1ÍMI7. Július 13. Cuculus canorus utolsó szólása. 25. Mieropus apus gyülekezik ; Perdix perdix 10 tojáson ül. 27. Tringa temmincM Texel szigetéről. 30. Perdix perdix fiókák kikeltek. 31. Mieropus apus már csak 2 drb., Hágá- ban még sok. Augusztus 8., 13. Totanus oehropus, itt ritka. 15. Első Accipiter nisus ; ez kezdi meg a ragadozóvonulást, mely az idén igen jelen- tékeny volt. 27. Utolsó Mieropus apus. Szeptember 13. Hii undo rustica ós Cheli- chniaria urbica gyülekeznek. 20. 2 Falco sub- buteo. 22. Sok Chelidonaria urbica, ellenben Hirundo rustica nincs, 2 Motacilla alba. 30. Chelidonaria urbica, Falco merillus vo- nulása. Október 1. Sturnus vulgaris ós Vanellus vaneüus vonul; 5 Accipiter visus. 3. Néhány Chelidonaria uibica, 1 ' 'aprimulgus európai us, 1 Motacilla alba. 1. Utolsó Chelidonaria ur- bica, sok Motacilla a'ba. 0. Első Chrysomitris spinus, Sturnus vulgaris vonulás. 10. Igen sok Sturnus vulgaris, kevés Fringilla coelebs vonul. Nucifraga caryocatactes macrorhynchus és fehéren tarkázott Turdus tor quatus. 11. Első 6 Corvus cornir, Sturnus vulgaris. 12—10. Madár nincs ; Charadrius apriearius parcziális albinóját kaptam. 1Î. Sturnus vulgaris. 22. Tur- dus iliacus. Sturnus vulgaris ós Fringilla coelebs vonulás. 29. < 'orvus frugilegus es cor- nix, Sturnus ml, /uns es Fringilla codi lis vonulnak. Október hó egész folyamán igen sok raga- dozó vonult, többnyire Falco merillus és Cer- chneis tinnunculus, de különösen Accipiter Turdus musicus brüten ; Turdus iliacus zieht noch immer. 14. Kiér von Turdus merula, letzte CorimS COrnix. IS. Cijuiiefiiln Ini, nea tf. 22. Anas boschas mil 5 Jungen. Nest von Erithacus rubecula mit 3 Eiern. 27. Ein T;ig altes Junges von Columba palitiiibns : Turdus pilaris zieht Mai 13. Ausgeflogene Junge von Turdus musicus. Caprimulgus europaeus. Lanius se- nator c? und ? aus Limburg;. Herbstzug 1907. Juli 13. Letzter Ruf von Cuculus canorus. 25. Ansammlung von Mieropus apus ; Perdix perdix brütet auf 10 Eiern. 27, Tringa tem iriincl.i von der Insel Texel. 30. Jungen von Cenli.r perdix ausgekrochen. 31. Micropus apus hier noch zwei, in Haag in grosser Menge. August S., 13. Totanus ochropus, hier sel- ten. 15. Erster Accipiter nisus; dieser eröffnet den Raubvogelzug, der heuer ein ganz be- deutender war. 27. Letzter Micropus apus. September 13. Ansammlung von Hirundo rustica und Chelidonaria urbica 20. Zwei Falco subbuteo. 22. Viele ( 'helidonaria urbica, aber keine Hirundo rustica; 2 Motacilla "Uni. 30. Zwei Chelidonaria urinai, Zug von FalcO Diri ill US. Oktober 1. Zug von sturnus vulgaris und VanelVm vanellus; Ò Accipiter nisus. 3. Einige Chelidonaria urbica, 1 Caprimulgus euro- paeus, 1 Motacilla alba. 4. Letzte Chelido- naria Urbica, viele Mo Infiliti tillm !». Erster Chrysomitris spinus, Zug von Sturnus mi- liaris. 10. Sehr viele Sturnus vulgaris, wenige Fringilla coelebs ziehen. Nucifraga caryoca- tactes macrorlij/iicbus und weissgerieckte Tur- dus torquatus. 11. Erste Corvus comix, li Stück: Sturnus vulgaris- 12 10. Keine Vö- gel: partiellen Albino von Charadrius apri- rà ri us erhalten. 17. sin mus ml, /uns. 22. Zug von Turdus /linens. Sturnus vulgaris und Fringilla coelebs. 2'.». Zug von Co mis frugi- legus, tt, mir. Sturnus ruh/ans und Fringilla coelebs. Während des ganzen Monates Oktober fand ein zahlreicher Raubvogelzug, zumeist von Falco merillus und Cerehneis tinunculus, und 17' 372 nisus. Rigó kevesebb volt, mini más években evvel szemben azonban Nucifraga ismét gya- kori volt. Ezek a megfigyelések megegyeznek TaiBNEMANNiiak ugyanerre az időközre vonat- kozó megfigyeléseivel (Orn. Monatsber. L908, p. Cd. Ritka vonuló is akadt. így 26-án Aquila maculata clanga cf. NovembeiTÖl kevés a följegyezni való. Sco lopax rus icola elég gyakori voll más fajok kevésbbé. 12-én Oedicnemus oedicnemus és teljesen fehér Phasianus colchicus S került hozzam, [gen gyakori volt Columba pa'umbus, föltűnő ritkán mutatkozott Garrulus glandar rius daczára a jó makktermésnek. Deczember 3. Turdus musicus. 30 13 da- rab Arilin cinerea ; ez a faj évenként több példányban is telel nálunk liú és fagy daczára. vor allem von Accipiter nisus statt. Drosseln weniger, wie in anderen Jahren, dagegen Nuci- fraga wiederum einmal recht häufig. Diese Beobachtungen decken sieh mit Thibnemannb Beobachtungen für denselben Zeitraum (Orn. Monatsber. 1908 |>. 6). Auch einen seltenen Gast hatten wir. so am 2(5. einen Aquila maculata clanga cf. Vom November ist nicht viel zu verzeich- nen. Scolopax rusticola war ziemlich häufig, andere Arten weniger. Am 12. erhielt ich einen Oedicnemus oedicnemus und eine rein- weisse Phasianus colchicus Henne. Sehr häufig war Columba palumbus, auffallend selten zeigte sich Garrulus glandarius trotz des reichlichen Eichelertrages. Dezember 3. Turdus musicus 30. 1-'! Stück Ariim riunii : diese Art überwintert jedes Jahr in mehreren Exemplaren trotz Schnee und Eis. Tavaszi vonulás 1908. - Frühjahrszug 1908. Febr 12. » 12. Mart 15. V 20. » 20. ,, 24. n 24. y> 31. Apr. 9. y> 24. " 28. » 30. Turdus musicus. Vanellus vanellus. Emberiza citrinella. Motacilla alba. ( 'olumba oenas. Phylloscopus acredula. Pyrrhula pyrrhula europaea. Hirundo rustica. Ciconia ciconia Phylloscopus trochilus- Luscinia luscinia. i 'uculus canorus. Apr. 30 Muscìcapa atricapüla. Mai. 1. Ghelidonaria urbica. 1. Bylina atricapüla. 2. Anthus tri riaiis. 2. Turtur turine. '■'>. Muscicapa grisola. „ 4. ButiciUa phoenicura. 4. Sylvia sylvia. 4. Micropus apus. 4. Sylvia simplex. 5. Oriolus oriolus. Kiegészítő jegyzeteli. Januar 1. Számtalan Columba palumhus telel. 3. Turdus iliacus es menila, továbbá Fiìnijilla coelebs. 4. Egy diet Ardea cinerea egész télen át itt volt ; kertemben egy Den- drocopus minor. 7. 40 Chrysomitris spinus. 23. Totanus ochropus. Február 3. Sturnus vulgaris kis csapatok- ban. 8. Megfagyott Botaurus Uellaris. 13. Tur- dus musicus tegnap érkezett, ma énekel. 14. Columba palumbus első bugása, is. Tur- dus menda énekel. Ergänzende Notizen. Janaar 1. Unzählige Columba palumbus. 3. Turdus iliacus und menda, sowie Frin- ijilln coelebs. 4. Ein-zwei Ardea cinerea wa- ren den ganzen Winter hier; in meinem Garten ein Dendrocopus minor. Î. 40 Chry- somitris spinus J3. Totanus ochropus. Februar 3. Sturnus vulgarism kleinen Flü- gen. 8. Erfrorener Botaurus stettaris. 13. Tur- dus musicus gestern angekommen, singt heute. 14. Erstes Ruck sen von Columba palumbus. 15. l'uni us menila singt. 373 Hárczins :$. Fringilla coelebs először szól. 16. Sok Vanellus vanellus. 19. Anas boséhas 12 tojáson. 21. Comi* eornix sok - ÉK. 22 — 28-ig Corvus eornix mindig kevesebb. 'Mi. Corras nirni.r szórványos: Tardus pilaris; Motacilla alba S is megérkezett ; Turdus m t/síén* fészket rak. Április <>. Corvus eornix 1 darab; i' '/'?#/ rtws mwsictís-fészek, az egyikben 4 tojás, ít. Sok Hirundo rustica érkezett. 14. Anas boschas 10 fiókával ; Turdus merulan&k két tojása van. 16. Megérkezett a másik gólya is. 17. Corvus eornix 1 darab 'Élv. 19. Öt Coccothra listes coccothraustes\ itt voltak néhány napon át. 29. Columba palumbus fiókák. .Május 4. Muscicapa coliaris, az első pél- dány, a mely friss állapotban erről a vidék- ről a kezembe került. Őszi vonulás 1908. Az itt tartózkodó gólyapár éppen úgy, mint a múlt évben is, ezidén sem fészkelt. Aug. 15-én láttam utoljára párjával, 24-én már csak egy példány volt itt. Chelidonaria urbica szeptember 15-én. Hirundo rustica 17-én vonult el. Október 2. Első Turdus pilaris és Buteo buteo. 9. Első ( 'orvus eornix. November 3. Charadrius dominicus fulvus ad. ? gyűjteményemnek ez a harmadik, Hol- landiában elejtett példánya. November havá- ban alig volt ('illumini palumbus, inert se a tölgy, se a bükk nem hozott makktermést. 15-én 4 darabot láttam, 20-án pedig kettőt. Ezen a napon az Északi-tenger partjáról a következő madarakat kaptam : több Procel- laria leucorrhoa, lì Phalaropus fulicaríus, 1 Tringa maritima. Dec.zember havában Columba palumbus nagyobb számban mutatkozott. .*{ án 12 darab hált a kerteniben. A hónap végén a környé- ken sok Mamin arvensis es Sturnus vulgaris, valamint egj ' 'ardueUs earduelis. Harz :». Erster Schlag von Fringilla coelebs. It». Viele Vanellus vanellus. 19. Anas boschas brütet auf 12 Eiern. 21. Viele Corvus ■ NO. 22 ".'s. Corvus comix abnehmend. 30. Corvu comix ein/ein: Turdus pilaris; Motacilla alba . auch angekommen ; Nestbau von l'uni n.s mu suns. April 6. Corvus comix 1 Stück : zwei Nester von Turdus musicus, das eine mit 4 Eiern. 9. Viele Hirundo rustica angekom- men. 14. Anas boschas mit 10 Jungen ; Tur- dus merula-Nest mit 2 Eiern. Hi. Ankunft des zweiten hiesigen Storches. ÌÌ. Eine Cor- vus corma: ->- NO. 19. 5 Coccothraustes coeco- thraustes, welche sirh einige Taue lang hier aufhielten. 29. Junge von Columba pa- lumbus. Mai 4. Muscicapa coüaris, das erste Stück, welches ich jemals frisch erhalten habe. Herbstzug 1908. Das hiesige Storchpaar hat in diesem Jahre ebenso wenig, wie im vorigen, hier gebrütet. Zuletzt sah ich sie zu zweien am 15. August, am 24. war nur mehr ein Exemplar hier. Chelidonaria urbica verschwand am 15. September, Hirundo rustica am 17. Oktober 2. Erste Turdus pilaris und Buteo buteo. 9. Erste Corvus comix. November 3. Charadrius dominicus fulvus ad. 2, das dritte in Holland erbeutete Exem- plar meiner Sammlung. Im Monate November waren kaum einige Columba palumbus zu sehen, weil weder Eiche noch Buche heuer Früchte getragen hatten. Am 15. sah ich 4 Stück, am 20. sogar nur zwei. An diesem Tage erhielt . ich von der Nordseeküste fol- gende Vögel : mehrere Procellaria leiicurrhoa. zwei Phalaropus fulicarius, einen Tringa ma- ritima. Im Dezember zeigte sich Columba palum- bus in grösserer Anzahl; am 3. schliefen 12 stärk in meinem Garten. Ende des Mo- nates waren in der Umgebung viele Manila arvensis und Sturnus vulgaris, sowie ein Carduelis cardudis zu sehen. ; 74 Tavaszi vonulás 1909. - Früh jähr szag 1909. Febr. 27. Turdus musicus. .Mart. 11. ' 'ól/umba o< nas. 14. Motacüla alba. 18 Vanellus vanellus. 2.'!. Emberiza citrinella. „ 26. Ciconia ciconia. ., 30. Hi/rundo rustica. Apr. r>. Phylloscopus acredulu. „ 15. „ //>/<<<. .. .lö. AnthuS trinili/.-. Ili. f 'helidonaria wbica. „ 19. Luscinia luscinia. Api-. 19. Ruticilla phoenicura. 22. í untili-- canorus. „ 22. Tartar tiirtur. 22. Sylvia atrieapilla. „ 26. .. >.///'í''/. „ 26- » -llli/'lr.r. 27. Muscicapa grisola. Mai. •"">. „ atricapüla. „ 6. Oriolus oriolus. „ 8. AficrqpMS apus. 19. Hypólais hypolais. Kiegészítő jegyzetek. Ardea cinerea telelt; egy ízben 8 darabot láttam együtt. A lelőtt példányok kövérek és jó húsban voltak, gyomrukban Arvicolida- maradványok. Columba palumbus ezen a télen is rengeteg volt, daczára annak, hogy nem volt makktermésünk. Január 1. Huit Colymbus fluriatilis. 8. Élve elfogott Ortygometra porzana 9. Totanus ochropus. 28. Tardas viscivorus. Február 4. Chrysomitris spinus; néhány napig voltak itt. 9. Sturnus vulgaris énekel. 19. Megkezdődik Dendrocopus minor commi- uni as (a hollandi kis fakopáncsok az angol formához tartoznak) átvonulása. Ez a madár- faj szórványosan késő tavaszig vonul. Főleg hímeket láttam. 24. és 25-én újra Chryso- mitris spinus. 28. Parus atricapillus rhenanus KÓ.EIN8CHM. Márczius 7. Tardus menda első éneke. 23. Erithacus rubecula első éneke. 29. Meg- érkezett Motacüla alba 9-e. Április 11. Az első Hirundo rustica óta ma láttam a második példányt. 15. Rengeteg Corvus comix, másnap kevesebb. Május 7. Anas boschas éppen kikelt íiókák- kal. 14. Röpített Turdus menda -fiókák. 15. Pyrrhula pyrrhula europaea-íészek 5 kissé költött tojással. Ergänzende Notizen. Ardea cinerea überwinterte; einmal sah ich ihrer eine Gesellschaft von 8 Stück beisam- men. Die erlegten Exemplare waren fett und wohl bei Wildpret, ihr Magen enthielt Reste von Arvicoliden. ( 'olumba palumbus war auch diesen Winter in Menge, trotzdem weder Eicheln noch Buchensamen vorhanden waren. Januar I. Ein verendeter Colymbus ftuvia- tüis. 8. Lebend gefangenes Ortygometra por- zana. 9. Totanus ochropus. 2S. Turdus visci- vorus. Februar 4. Chrysomitris spinus, dieselben waren einige Tage lang hier. 9. starmi-- vul- garis singt. 19. Beginn des Durchzuges von Dendrocopus minor comminutus (die hollän- dischen Vögel gehören zu der englischen Form). Diese Vögel ziehen einzeln bis spät in den Frühling hinein durch. Ich beobach- tete fast nur Männchen. 24. und 25. neuer- dings Chrysomitris spinus. 28. Paru* atri- capillus rhenanus Kleinschm. März 7. Erster Gesang von Turdus menda. 23. Erster Gesang von Erithacus rubecula. 29. Ankunft der Motacüla alba ?. April 11. Seit Ankunft der ersten Hirundo rustica erschien i'ine zweite Rauchschwalbe. 15. Corvus corni.c in Menge, am anderen Tage weniger. Mai 7. Anas boschas mit eben ausgekroche- nen Jungen. 14. Flügge Junge von Turdus inrrula. Ib. Pyrrhula pyrrhula europaea-Nest mit 5 etwas angebrüteten Eiern. 375 (►szi vonulás 1909. A gólyapár ez idén se fészkelt; utoljára augusztus 21-én láttam 2 darabot a fészeknél; valószínűleg az idevalók voltak. Július Iti. Anyányi Coccothraustes cocco thraustcs-űóka.. Szeptember 2. Muscicapa grisola eteti eg} fiókáját : Sylvia simplex anyányi Rókája. ',. Micrópus apus. 15-én éppen kikelt Co- lumini palumìms-uÒksi. 22. Első Chrysomitris spinus. 24. Amsterdam közelében lövetett ( 'olymbus griseigena 9. Október -1. Utolsó Motacüla alba és Che- lidonaria urbica. <>. Két Corvus corax. 10. ( 'o- lumba paZwmOMS-tojáshéj, melyből á fióka éppen kikelt. 11. Utolsó Hirundo tustica. Kezdődik Fringilla coelebs vonulása : 13-án tömegesen voltak, 15-én jött Fringilla monti- fringilla is. is. Első Corvus cornix, a kör- nyéken már szeptember 29-én látták az elsőt, 29. Tömeges vonulás : varjuk, többnyire Cor- vus frugilegus, ludak, pintyek, pacsirták, pi- tyerek, seregélyek stb. A következő napon főleg varjak, rigók (különösen Tun/us pilaris és iliacus) es seregélyek vonultak. Azontúl semmi; hiszen '_'9-én minden elment. Columba palumbus az idén ismét gyakori- sok telel, éppen így sok Fringilla coelebs és montifringilla és különösen sok l'uni* átér. A Lo i /«-invázióról magam semmit se lát- tam és másoktól is csak jelentéktelen híreket kaptam róla. November folyamán az északi partvidékről két Stercorari h s pomatorhynus és egy Pro- cellaria leucorrhoa jutott birtokomba. Deczemberben többször láttam kertemben egj Turdus musicus-t. 20. Sok Turdus iliacus. II erbst zug 1909. Das Storchenpaar bat heuer wiederum nicht gebrütet; am 21. August sah ich am Horste zum letztenmal 2 Stück, wahrschein- lich waren es die hiesigen. Juli lt». Flügges Junges von Coccothraustes coccothraustes. September 2. Muscicapa grisola füttert ein Junges; flügges Junges von Sylvia simplex. 7. Micropus apus. 15. Eben ausgekrochenes Junges von Columba palumbus. 22. Erster Chrysomitrii ipinus. 24. In der Umgebung von Amsterdam wurde ein Colymbus grisei- gena 9 erlegt. Oktober 4. Letzte MotaciUa alba und Che- lidonaria urbica. tl. 2 Corvus corax. 10. Eine Columba palumbus-Eierschale gefunden, aus dem das Junge eben erst ausgekrochen war. 11. Letzte Hirn min rustica. Zug von Frin- gilla coelebs beginnt ; am Li. massenhaft, am 15. erschien auch Fringilla montifringilla. IN. Erste ('ami* comix, in der Umgebung wurde die erste schon am 29. September ge- sehen. 29. Massenzug von Krähen, haupt- sächlich Corn's frugilegus, Gänsen, Finken. Lerchen, Piepern, Staren usw. Am nächsten Tage zogen hauptsächlich Krähen, Drosseln (besonders Turdus pilaris und iliacus) und Stare. Darnach keine Vögel, alles war ja am 29. vorbeigeeilt. ('illumini palumbus ist heuer wieder häufig; viele überwintern, ebenso viele Fringilla coelebs und montifringilla, besonders aber viele Parus ater. Von der Loxia- Invasion bemerkte ich per sönlich nichts und erhielt auch nur unbedeu- tende Mitteilungen davon. Im Laufe des Monates November erhielt ich von der Nordseeküste zwei Stercorarius pomatorhynus und eine Procellaria leucorrh Im Dezember sah ich in meinem Garten öfters Turdus musicus. 20. Viele Turdus US. Tavaszi vonulás 1910. Febr. 18. Turdus musicus. 21. VaneUus m m Um. Mart. 1. Collimilo ornas. 3. Cannai, ma ra II lia la mi . Frühjahrszug 1910 Mart Apr. 't. Emberiza citrinella. 7. MotaciUa alba. 12. Phylloscopus acredula. 13. Un nmlo rUSth 376 Apr. 15. Phylloseopus trochüus. 16. Sylvia atricapilla. „ 18. Ciconia ciconia. 19. Cuculus canorus. 20. Lusdnia Insilimi. „ -J'.l. Ruticilla /ilinriiiriini. _ 30. A ill li us triniti is. Apr. 30. Muscicapa grisola. Mai. •"). Tiirliir turlnr. „ 13. Sylvia simplex. 1"). Oriohts oriolus. „ 16. Chelidonaria urbica. 22. Micropus aims. „ 24. Hypolais hypolais. Kiegészítő jegyzetek. Frint/illa coelebs és montifringilla tömege- sen teleltek s nagy számban telelt Columba palumbus is. Sturnus vulgaris rengeteg csa- patokban telelt s a csókákkal együtt a réte- ken keresték táplálékukat. Tardus iliacus márczius és április hónapokban tömegesen vonult át. Chrysomitris spinus sokkal gyako- ribb volt, mint más években. Egyes fajok feltűnő későn érkeztek, így kü- lönösen Chelidonaria urbica. Daczára annak, hogy nagyon vigyáztam, csak május 16 án láttam az elsőket, de akkor egyszerre sok jelent meg. Ergänzende Notizen. Friiiijilla coelebs und montifringilla über- winterten massenhaft, ebenso auch Columba palumbus. Sturnus vulgaris überwinterte in enorm grossen Scharen und suchte mit den Dohlen gemeinsam auf den Wiesen Nahrung. Tardus iliacus zog im März und April massen- haft durch. Chrysomitris sj/inus war dieses Jahr viel häufiger als sonst. Einige Arten erschienen auffallend spät, so besonders Chelidonaria urbica. Obwohl ich auf diese scharf acht hatte, gelang es mir bis 16. nicht ein einziges Exemplar zu sehen, dann waren aber plötzlich ihrer meh- rere da. ■Til Kisebb közlések. Megfigyelések az Ácrocephalus streperus liorticolus (NAUM.)-ról. A szisztematikailag tökéletesen még nem tisztázott nádi poszáta-faj első előfordulását 1906 tavaszán figyeltem meg :i ( 'ala/modus schoenóbaenus fészkének kutatása alkalmával, mely faj szinten akkori- ban fészkelt először vidékünkön. Az első, a mi föltűnt, a sajátságos ének volt. Azonnal nem ismertem rá a madárra, de az „Uj Nau- mann" csakhamar rávezetett. Az „Uj Naumann" szűkszavú tárgyalása arra ösztönzött, hogy gondosabban figyel- jem ezt a madarat. Nem sokára meg is talál- tam az első fészket, mely a kertünket hatá- roló nádas szélén egy náddal átnőtt „nádsö- vénybe volt rakva. A feszek egyik oldala a nádsövény egyik keresztkötésére, szabad ol- dala pedig két avar és egy friss nádszálra volt rakva. A második fészket ettől 15 lépésnyire talál- tain süni nádasban négy nádszálra kötve. Az (dső feszek külseje avar nádlevelekből> fűszálakból, nádbugákból és tollakból áll, bel- seje pedi,«;' finomabb avar nádlevelekből s néhány fosztott friss nádlevéllel van kibélelve. Az egész meglehetős laza és nem kelti a nádi poszáta fészek benyomását, mert felső széle nincsen befelé hajlítva. Külső magassága 105 cm. szélessége 7'5 „ Belső magassága 6"0 Legkisebb belső szélessége . 4'5 Legnagyob „ „ . 60 „ A talaj fölött való magassága . 60 „ A második fészek általában szebb és erő- sei)!) kivitelű; külseje friss nádlevelekből es szálakból, nádbugákból, néhány fűszálból és tollból áll, belseje pedig csupa fosztott friss nádlevéllel van szépen kibélelve. A fészek pereme alig észrevehetően be van hajlítva. Aquila XVIII. Kleinere Mitteilungen. Beobachtungen über Ácrocephalus stre- perus liorticolus (\u\i.) Das erste Vorkom- men dieser systematisch noch nicht völlig geklärten Rohrsängerarl beobachtete ich im Frühjahre 1906 gelegentlich der Suche nach Cala/modus schoenobaemis-ìSestem, welche An sich ebenfalls heuer hier zum ersten .Male häuslich niederliess. Das erste, was mir auf- fiel, war der eigenartige Gesang. Ich erkannte zwar den Vogel nicht sofort, doch konnte ich ihn nach dem „Neuen Naumann" hald bestimmen. Die knappe Behandlung dieser Ar! im „Neuen Naumann" bewog mich diese Vögel fleissiger zu beobachten. Bald fand ich auch das erste Nest, welches ganz am Bande eines unseren Garten abgrenzenden Rohrteiches in einem mit Rohr durchwachsenen Rohrzaune angelegt war- Die eine Seite des Nestes lag fest auf einer Querleiste des Rohrzaunes, während die freie Seite an zwei dürren Bohr- stengeln und einem frischen Sprösslinge be- festigt war. Das zweite Nest fand ich etwa 15 Schritte von diesem entfernt im dichteren Röhricht, dasselbe war an vier Bohrstengeln befestigt. Das erste Nest ist aussen von alten trok- kenen Rohrblättchen, Grashalmen. Rohrfahnen und einigen Federn hergestellt, inwendig mit feineren alten Rohrblättchen und einigen ge- schlissenen frischen Rohrblättchen ausgepol stert. Der ganze Bau ist ziemlich locker und macht überhaupt nicht den Eindruck eines echten Rohrsängernestes, da der obere Rand nicht eingebogen ist. Äussere Höhe 10 5 cm. „ Breite 7'5 „ Innere Höhe 60 „ Kleinste innere Breite . . . 4'5 Grösste „ „ . . . 6"0 „ Höhe vom Untergrunde . 60 Das zweite Nest ist durchschnittlich schö- ner und fester gebaut, auswendig aus frischen Rohrblättchen, Fasern, Rohrfahnen, einigen Grashalmen und auch einigen Federn her- gestellt, inwendig ganz mit geschlissenen frischen Rohrblättchen schön ausgepolstert, Nestrand kaum merklich eingebogen. 48 378 Külső magassága 9'0 cm. „ szélessége 70 „ Belső magassága 5'5 ,. szélessége 4'5 „ Ez a fészek mocsaras talajon állott 130 méter magasságban. A fészekrakás elég gyorsan megy végbe, minthogy a második fészek négy nap alatt teljesen kész volt ; az ötödik napon már egy tojás volt benne. Tartózkodási helyéül legszívesebben a nádat választja, de mindig a legkevésbbé sűrű he- lyeken és mocsaras talaj fölött, a hol külön- féle mocsári növények is találhatók és csakis a nádas szélén. A sűrű, szabad vizben álló nádasokat kerüli, legalább az a 6 — 7 pár, a melyet megfigyeltem, csakis így viselkedett. Fákon sohase láttam. Fészkük környékén csakhamar elárulja őket fáradhatatlan éneklésük, melyet kora reggel- től késő estig hallatnak. A madár egyáltalá- ban nem óvatos és 2 — 3 lépésről megfigyel- hető. Éneklés közben mindazonáltal csak ne- hezen látható, mert ilyenkor kizárólagosan a legsűrűbb nádlevelek között, tartózkodik. Táp- láléka szerzésekor, a mikor kénytelen lejebb ereszkedni, már óvatosabb, lia észreveszi, hogj megfigyelik. Bizonyító példányok szerzése czérjából ló- szőrhurkokat raktam a fészek köré, melyekben hamarosan meg is fogódtak. A mikor meg- fogtam a nőstényt, a hím kitátott csőrrel se- gítségére sietett és pedig oly közelségbe, hogy szinte a kezemet érintette. Ez azonban nem akadályozta meg abban, hogy rövid idő múlva ő is hasonló sorsra ne jusson. Éneke bizonyos tekintetben a Calamodus schoenobaenus énekéhez hasonlít. Hogy meny- nyiben hasonlít az Acrocephalus streperus énekéhez, azt nem tudom eldönteni, mert ez a faj nálunk csak szórványos átvonuló s így énekét nem ismerem. Az Acrocephalus streperus horticohis mint utánzó alig marad el az Acrocephalus palustris mögött, mert úgyszólván mindent utánoz, a mita közelben hallani szokott. Isív hallottam tőle Äussere Höhe 9'0 cm. „ Breite 70 „ Innere Höhe 5'5 » „ Breite 4'5 „ Dieses Nest stand auf moorigem Unter- gründe in einer Höhe von 1'30 m. Der Nestbau geht ziemlich rasch von stat- ten, indem das zweite Nest in vier Tagen fix und fertig war: am fünften Tage lag schon ilas erste Ei darin. Seinen Aufenthalt nimmt er am liebsten im Bohr, aber immer an den lichtesten Stel- len mit moorigem Untergrunde, wo auch ver- schiedene Sumpfpflanzen wachsen, und nur am Bande. Dichtes oder im freien Wasser stehendes Bohr meidet er. wenigstens konnte ich an den 6 — 7 Paaren, welche sich heuer hier zeigten, nur dieses Verhalten beobachten. Auf Bäumen sah ich unseren Vogel nie. Dort, wo sie sich häuslich niederlassen. verraten sie sich bald durch ihren unermüd- lichen Gesang, welcher vom frühen Morgen bis Abends spät zu hören ist. Er ist durch- aus nicht scheu und lässt sich aus einer Entfernung von 2 — 3 Schritten beobachten. Wenn er singt, ist er jedoch trotzdem schwer zu erblicken, da er sich dann fast ausschliess- lich hoch im dichtesten Bohrblätter Walde aufhält. Geht er seiner Nahrung nach, wozu er sich weiter nach unten begeben muss, so wird er doch etwas vorsichtiger, wenn er sich beobachtet sieht. Um Belegexemplare zu erhalten, legte ich Haarschlingen um das Nest, in welchen sie sich bald fingen. Als sich das Weibchen ting, kam das Männchen demselben mit auf- gesperrtem Schnabel zu Hilfe, u. zw. so nahe, dass es meine Hände fast berührte. Doch wurde es davon nicht abgehalten, sich bald danach auch selbst zu fangen. Der Gesang ähnelt in manchem dem des Calamodus schornofiaeiius. Inwiefern derselbe dem Gesänge von Acrocephalus streperus ähnelt, kann ich nicht entscheiden, da diese Art bei uns nur spärlicher Durchzügler ist und ich auch sonst keine Gelegenheit hatte, den Gesang desselben hören zu können. Acrocephalus streperus horticulus ist ein fast nicht minderer Spötter als Acrocephalus palustris, da er fast alles nachahmt, was er in der Nähe hört. Ich hörte von ihm das â?9 a fusti fecske és a veréb csiripelését, az Aerocephalus arundinaceus énekét, a kékbegy éles hívó hangját, a vörösvércse, vörösgém szavát, néhány mocsári madár hangját és né- hány ismeretlen, nálunk elő nem forduló madár hangjait. Éneklés közben többször kiemelkedik a náderdőből, hogy néhány lépéssel tovább re- püljön, néha egy kicsit el is verekszik faj- társaival. A költés ideje valószínűleg június elejétől június közepéig tart : a két fészekaljat június 8-án és 15-én gyűjtöttem. 1907 tavaszán újra megfigyeltem két pari, de legnagyobb utánjárásom daczára sem tud- tam fészekre akadni. Schenk Henrik, Overbász, A kis poszáta — Sylvia curruca (L.) családi életéről. Balatonarácsi kertünk kettős rózsafasorában, ebédlő asztalunktól alig 1'/., méternyire volt e virgoncz kis madár fészke. A hím óvatosabb ; a közeli diófán ugrál vagy üldögél, de mindig úgy, hogy ág vagy levél födje el előlünk. A nőstényt a kotlás- iján időnként felváltja. A fészekről mindkettő egyenesen száll el, vissza azonban mindig óvatosan bujkálva jönnek. Az első tojást június :13-án rakta1; a madár sokat forgatja, párjának halk csettegésétől kisérve. Egészen közelre bevár s csak ha kezünk mozdul, ugrik le a fészekről a földre, hol felborzolt tollazattal, szárnyverdesve nagy cserregéssel fut bokortól bokorig, oly közelre várva, hogy csaknem el- érhetjük. Minél messzebbre csalta így az em- bert, annál nagyobb lármát csap, hempereg a földön, míg végre valamelyik bokorban el- vész szemünk elől. Ha ilyenkor a fészek felé megyünk \iss/.a, abba hagyja ezt a játékot s magasba kapva, csettegő hangokat hallatva eltűnik. 1 Bizonyára második költési kísérletről van szó, Kir. M. 0. K. Gezwitscher der Rauchschwalbe und des Sperlings, den Gesang von Acrocephalus arundinaceus, den scharfen Ruf des Blaukehl- chens, den Ruf des Turmfalken, Purpurreihers und einiger Sumpfvögel, sowie einiger unbe- kannten, bri uns nicht vorkommenden Arten. Wenn er singt, erhebt er sich öfters aus dem Rohrdickichte, um einige Schritte weiter zu fliegen, zuweilen zankt er sich auch mil seinesgleichen ein wenig herum. Brutzeit ist wahrscheinlich Anfang bis Mitte Juni: die zwei Gelege wurden am S. uml 15. Juni gesammelt. Im Frühjahre 1907 beobachtete ich wieder zwei Paare, doch konnte ich trotz grösster Nachsuche kein Nest linden. Heinrich Schenk, Overbász. Aus dem Familienleben der Zaungras- mücke — Sylvia curruca (L.). In der Rosen- allee unseres Gartens in Balatonalmádi, kaum 17s ni von unserem Speisetische entfernt, be- fand sich das Nest dieses kleinen munteren Vogels. Das Männchen ist scheuer ; es sitzt oder oder hüpft auf dem nahen Nussbaume herum, jedoch immer darauf achtend, dass es durch einen Ast oder ein Blatt vor uns ver- deckt werde. Zeitweise löst es das Weibchen im Brüten ab. Von dem Neste fliegen beide immer direkt ab, auf das Nest begeben sie sich jedoch immer vorsichtig sich verborgen haltend. Das erste Ei wurde am 23. Juni1 ge- legt; der Vogel wendet die Eier oft um ; sein Paar begleitet dies mit leisem Schmatzen. Der brütende Vogel liisst uns ganz in seine Nähe, nur wenn sich unsere Hand rührt. springt er vom Neste auf den Boden, wo er mit aufgesträubtem Gefieder flügelschlagend und mit lautem Schreien von einem Strauche zum anderen hüpft, uns so nahe kommen las send, dass wir ihn fast erhaschen können. Je weiter er uns auf diese Weise lockt, umso stärker wird sein Geschrei; er wälzt sich auf dem Boden herum, Ins er schliesslich in einem Busche verschwindet. Begib! man sich nun zum Neste zurück, so lässi er von diesem Spiele ab. erhebt sich und verschwindet un- ter schmatzenden Lauten. ' Em handelt sich jedenfalls um run- /«■■ite Brut. Königl. l.o C. 48* 380 Míg a tojásokon ült, a közeli lámpa fényé- vel nem törődött. Mikor azonban már csupasz iiókái voltak, a lámpavilágra kiugrott a fé- szekből, csendben eltűnt s míg a lámpa égett, nem tért vissza. A sötétben azután lehetett hallani, mint lopakozik vissza a fészekre. Mihelyt a fiókák tollasodni kezdnek, kiül- nek a fészek szélére, úgy hogy az öregek alig győzik visszaverni őket. 15 nap alatt telje- sen kifejlődnek és közelítésre a fészekből ki- ugorva elfutnak. Ezután már az öreg se keresi fel a fészket, hanem az apróságokat nagy cserregéssel elcsalogatja onnan. Ük. Fromm Géza. Az építkezés ellentétes hatása a fecske megtelepedésére. Már régebben, de különö- sen mióta a fecskék jelölésével foglalkozom, feltűnt, hogy Besenyőn és vidékén, melyet gyermekkorom óta ismerek, a molnár fecskék száma évről évre fogy, a füsti fecskéké pedig növekszik. Még ezelőtt 10 — 15 évvel is alig volt ház, melynek eresze alatt 5 — 10 pár molnár fecske ne fészkelt volna. Ma pedig ritka az az eresz, a hol 1 — 2 pár fészkel és ha akad is az előző évekről fészek, az vagy üres, vagy verebek lakják. Az újonnan épített fészkekben is rit- kán költ, vagy legfeljebb egyszer; második költésre már más hajlékot keres. Ámde nem minden háznál van ez így. A nádfödeles ház ereszén most is annyi a fészek - sőt több is - - mint régen volt. A cserép- tetős eresz az, hol csak elvétve találhatni. Nyilvánvaló tehát, hogy a cseréptető a mol- nár fecske fészkelésére alkalmatlan : ez tehát e madár áttelepülésének az oka. A cserép ugyanis, különösen pedig a falun leginkább használatos fekete színű, mohon szedi be a nap melegét s azt átbocsájtva, az So lange der Vogel brütete, kümmerte er sich aneli um das Licht der nahen Lampe nicht. Als er jedoch schon nackte Junge hatte, sprang er beim Erscheinen des Lichtes vom Neste, verschwand in aller Stille und kehrte auch so lange die Lampe brannte, nicht auf das Nest zurück. Im Dunkeln konnte man dann hören, wie er sich auf das Nest zurück- schlich. Sobald sich die Jungen befiedern, setzen sie sich auf den Nestrand, so dass die Alten sie kaum oft genug zurückdrängen können. Binnen 15 Tagen sind sie ganz entwickelt und springen bei einer Annäherung aus dem Neste. Zu dieser Zeit begeben sich auch die Alten nicht mehr auf das Nest, sondern trach- ten die Jungen durch lautes Schnalzen davon wegzulocken. _. ,, ,, ÜK G E ZA l'KUMM. Entgegengesetzte Wirkung »1er Bauart auf die Ansiedelung der Schwalben. Schon früher war es mir auffallend, besonders aber seitdem ich Schwalben beringe, dass in Besenyő und dessen Umgebung, welche ich seit meiner Kindheit genau kenne, die Mehl- schwalben von Jahr zu Jahr weniger, die Rauchschwalben aber häufiger werden. Noch vor 10 — 15 Jahren gab es kaum ein Haus, an welchem nicht 5 — 10 Mehlschwalben- paare genistet hätten. Heutzutage jedoch fin- det man selten ein Haus, wo noch 1 — 2 Paare nisten und sind auch die früheren Nester entweder unbewohnt oder von Sperlingen besetzt. Auch in den neugebauten Nestern brüten sie nur selten oder höchstens einmal; zur zweiten Brut suchen sie sich eine andere Stätte. Es ist jedoch nicht bei jedem Hause so. An den Häusern mit Rohrdächern sind auch jetzt noch so viele Nester vorhanden, oft auch noch mehr, als in früheren Jahren. Die Häuser mit Ziegeldächern sind diejenigen, wo nur selten Mehlschwalben zu finden sind. Es ist daher augenscheinlich, dass die Ziegel- dächer zum Nisten der Mehlschwalbe unge- eignet sind und dass hier die Ursache der Übersiedelung zu finden ist. Der Dachziegel, besonders aber der in den Dörfern übliche schwarze, absorbiert die Son- nenwärme in hohem Grade, durchlässt dann 381 alatta való tartózkodást tűrhetetlenné teszi. Az éjjeli hideg ellen viszonl nem adja meg a nagyon is szükséges védelmet. Ks talán ennek tulajdonítható az is, hogy a cseréptetős eresz alatt fészkelő fecskéknek rendesen csak 2 — 3-as fészekalja van. Maga a fészekrakás módja sem oly kényel- mes és tartós, mint a nádt'ödeles eresz alatt. .! forni cserép alatt << sur gyorsan szárad s esaltai sulúit veszítve I" /unió erejéből, 4. lapján említettem, hogy a szőllőben a zsalun keresztül beszok- tattam a czinkéket ;i présházba, a hol egy asztalon terítve van a tányérbélmag s a télen mintegy 50 darab czinege lakmározott. Nem kerül többe, mint vagy 20 liter tányérbél- magba á 12 fillér. Igen fontos eredményként jelenthetem, hogy az idén sem az én szel- lőmben, sem a körülöttem levők szőllejében liire sem volt a szőllőilonczának, míg a tőlem távolabb eső szőllősgazdák szőllejében a sze- mekben a kukacz károkat okozott. Ezt egye- dül a czinkék téli etetésének tulajdonítom. Karácson Géza. wird. Seine Obstbäume sind dessenungeachtet üppig und schön. Der Weingarten selbst aber blieb von dem Rebenwickler verschont. Ob wohl auch dieses letztere als Werk der Meisen betrachtet werden kann ? Die Antwort unseres Instituts lautete toi gendermassen : ..Der Vogelschutz, namentlich die Vermehrung der Meisen übt auch auf die Weinkultur eine nnbezweifelbare Wir kung aus. Die Baupen des erwähnten Reben- wicklers verbringen nämlich den Winter an den berindeten Teilen der Weinstöcke und an den Rebenpfählen. Die Meisen unter- ziehen erfahrungsgemäss auf ihren vom Herbst bis Frühjahr dauernden Streifzügen die Weinstöcke und Rebenpfahle sehr genau und lesen von denselben alle Raupen, Lar- ven und Eier ab. Indem jedoch der Weinstock auch eine Menge solcher Feinde hat, welche im Früh- jahr und Sommer vertilgt werden müssen, also zu einer Zeit, wo sich die Meisen lieber in den Obstbäumen als in dem schon belaub- ten Weinstocke aufhalten, ist es zweckmässig, auch die Hühner in den Weingärten aus- zusetzen welche als Vertilger von Adoxus obscurus, Peritelus familiáris. Otiorhynchus sulcatus und Anomala vitis die Reinigungs- arbeiten der Meisen in dem Weingarten auf das vorteilhafteste ergänzen. komm., r. 0. C. Winterfütterung und lieben Wickler. Auf Seite 264 des Jahrganges 1910 der Àquila berichtete ich schon darüber, dass ich die Meisen durch die Spalten der Jalousien in das Kelterhaus lockte, wo ein Tisch mit Sonnenblumenkernen für sie gedeckt war: während des Winters köstigten ungefähr ólt Meisen daran. Es kostete nicht mehr als l'II Liter Sonnenblumensamen, der Liter zu 12 Heller. Als sehr wichtiges Resultat kann ich berichten, dass heuer weder in meinem Wein- garten, noch in denen der nächsten Um- gebung eine Spur des Rebenwicklers zu linden war. während in den entfernteren die Raupe in den Leeren Schaden verursachte. Ich kann diese- Resultat nur der Winter- fütterung der Meisen zuschreiben Géza Karácson. 49* 388 Téli etetés. Igen sok czinege kosztosom van, nemcsak az etetőkön, hanem szelíd csó- káim ketreczébe is bejárnak s ott a csókák- kal egy tányérból esznek. Ebben a szemte- lenségben különösen a szén és kékczinege tündökölnek. A csókák ketreczébeh két fészek- odut állítottam fel, mindegyikben 5 — 6 szén- czinke éjjelez. Az etetőkre a harkályon kívül a csuszka is rájár, vagy öt darabot látok na- ponta s a mezei verebeket elkergetik az ete- tőkről. Kenessey László "f. Verébírtási kísérletek. A fészekodvakat bitorló verebek ellen a röplyuk köré négy szögre erősített vörös pamutfonállal is próbát tettem, de sikertelenül. A veréb semmibe sem vette. Tapasztaltam továbbá, hogy a veréb- fészket hiába távolítjuk el az odúból, mert a veréb újra csak visszarakja. De ha a kido- bott fészek helyébe egy marék lószőrt teszünk. a veréb oda többé nem fészkel. Ebben sincs azonban köszönet, mert az így hajléktalanná tett verebek a sürgőssé vált letojáshoz kész fészket keresve, a czinegéket üldözik ki odvaik- ból. Míg ha fészküket meghagyjuk, abba tojnak le s nem zavarnak mást. A verébfészkeket tehát csak az illető verébpárok elpusztítása után tanácsos megsemmisíteni. Minthogy a lődözés nincs mindenütt megengedve, de meg a verebek óvatossága folytán nem is jár tar- tós eredménynyel, irtásukat az odvak mellé helyezett lépvesszővel fogom megkísérelni. Természetesen kellő felügyelet mellett, hogy ha véletlenül czinege kerülne a lépre, azon- nal kiszabadíthassam. Karácson Géza. Jegyzet. A fenti észleletek a mellett szólnak, hogy a verébfészkeket legczélszerübb akkor Winterfütterung. Ich habe eine Menge Meisen als Kostgänger nicht nur auf den Futterapparaten, sondern auch in den Volieren meiner zahmen Dohlen, wo sie mit diesen aus einer Schüssel fressen. In dieser Dreistig- keit gehen Kohl- und Blaumeisen voran. In die Voliere der Dohlen Hess ich zwei Nist- höhlen einstellen, in jeder nächtigen •"> — 6 Kohlmeisen. Die Futterapparate werden neben den Spechten auch vom Kleiber besucht ; ich sehe täglich ungefähr fünf Stück, welche die Feldsperlinge von den Futterapparaten ver- jagen. L.ADISLAU8 V. KbNEBBEY T. Sperlingvertilgungsversuche. I'm die Sper- linge von den Nisthöhlen fernzuhalten, band ich einen an vier Nägeln befestigten roten Wollfaden um das Flugloch, doch blieb der Versuch ohne Erfolg, indem sich die Sper- linge durchaus ncht darum kümmerten. Ich machte weiters auch die Erfahrung, class man das Sperlingsnest umsonst aus der Nist- höhle entfernt, indem der Sperling dasselbe wiederum baut. Gibt man jedoch an Stelle der herausgeworfenen Nester eine Handvoll Rosshar, so nistet der Sperling nicht wieder dort. Es bringt jedoch auch dieses Verfahren wenig Nutzen, indem die auf diese Weise obdachlos gewordenen Sperlinge behufs bal- diger Eierablegung fertige Nester aufsuchen und die Meisen aus ihren Nisthöhlen ver- jagen. Lässt man dagegen ihre Nester in Ruhe, so legen sie ihre Eier in diese ab und stören dann keine anderen Vögel. Es ist daher ratsam, die Nester erst nach der Vertilgung des betreffenden Sperlingspaares zu zerstören. Indem das Schiessen nicht überall erlaubt ist und dadurch auch infolge der Vorsichtigkeit der Sperlinge keine dauern- den Resultate erlangt werden können, werde ich das Einfangen mittels Leimruten ver- suchen. Es muss dies natürlich unter gehöri- ger Aufsicht geschehen, damit die sich even- tuell fangenden Meisen sofort freigelassen werden können. Géza Karácson. Anmerhmg. Die obigen Beobachtungen ergaben das Resultat, dass die Sperlings- 389 megsemmisíteni, a mikor az öt tojás mar le van rakva. Ilyenkor gyakran rajta érjük a kotló verebet is s rendesen el is foghatjuk kézzel. Ki ií. M. 0. K Ragadozó madarak irtása Babapnsztán. Tízholdas parkunkba, melyet kétoldalról tölgy- es ákáczerdő szeg be s mely messze környé- ken az egyedüli fás és bokros terület, a múlt év őszén és telén oly sok ragadozó, főképpen karvaly szállt meg esténként, hogy leányom 1 91( l szeptember 8-tól 1911 január -JO ig egymaga 29 karvalyt, 3 kis sólymot, 7 egerészölyvet, továbbá 3 szajkót ejtett el. A vadászatnál saját eredeti módszerét követte, melynek helyes voltát az elért szép eredmény bizonyítja. Estefelé sétált az erdő szélén s várta a beröpülő madarakat. Azok mind nyugatról érkeztek, a napsütéses oldalról, hol az erdő meg volt világítva. 0 a keleti oldalon járt. Megfigyelte, körülbelül hova ülnek a madarak s nyugodtan megvárta az esti szürkületet, míg azok elaludtak Ekkor bement az erdőbe s minthogy a lombtalan fákon ülő madarakat könnyű volt észrevennie, egészen közelre lopódzva, kényelmesen leszedhette azokat, néha egymásután egy fáról kettőt is. A karvalyok rendesen magasan ültek a fa tetején, függőleges tartásban; s ha néha valamelyik álmosan fel is rebbent, kissé odább megint letelepedett. Az egerészölyv még álmosabb és még lomhább s megesett, hogy elsőre messziről elhibáztatva is. még köze- lebbre engedte a vadászt s a második lövésre sem mozdulva, a harmadikra esett le. A kis sólyom annál vigyázóbb: az első lövésre, felébredve, elrepül. Nappal meg a legnagyobb óvatosság mellett is alig kö/elíthető meg. nester dann am zweckmässigsten zerstört werden, wenn die fünf Eier schon abgelegt sind. Bei dieser Gelegenheit kann man auch den brütenden Sperling oft antreffen und den- selben mit der Hand gewöhnlich auch er- greifen. Komm,. I . 0. C Ezeken az esti vadászatokon leányom 1 — 2 szarkát is lőtt, de lig} mondja, még a kopasz Raubvogel Vertilgung in Babapuszta. Unser fünf Hektar grosser Park, beiderseits von Eichen- und Akazienwald umrahmt, ist in weitem Umkreise das einzige Husch- und Waldgebiet. Im Herbste und Winter des vorigen Jahres (1910) wurde derselbe gegen Abend von so vielen Raubvögeln besucht, dass meine Tochter vom 8. September UHI) bis 20. Jänner 1911 allein 29 Sperber, 8 Mer- linfalken, 7 Mäusebussarde und 8 Eichelhäher erlegte. Bei der Jagd befolgte sie ihre eigene Methode, für deren Richtigkeit das erhaltene schöne Resultat den Beweis liefert, Gegen Abend spazierte sie am Waldrande und erwartete die einfliegenden Vögel, welche sämtlich von der beleuchteten Westseite her erschienen. Sie befand sich an der (Istseite, beobachtete, wo sich die Vögel beiläufig niederliessen, und erwartete dann ruhig die Dämmerung, bis dieselben einschliefen. Sie begab sich dann in den Wrald, und da es leicht war, die Vögel auf den unbelaubten Bäumen wahrzunehmen, schlich sie sich ganz nahe heran und holte sie bequem herab, von einem Baume oft auch zwei Stück. Die Sperber sassen gewöhnlich in auf- rechter Stellung hoch oben in der Spitze der Bäume und wenn auch hie und da einer im Halbschlafe aufflog, Hess er sich in der Nähe bald wieder nieder. Der Mäusebussard ist noch schläfriger und unbeholfener und i-t es vorgekommen, dass er. auf den ersten Schuss verfehlt, den Schützen noch näher heranliess, sogar auf den zweiten Schuss nicht abflog und erst auf den dritten Schuss fiel. Umso vorsichtiger ist der Merlinfalke; auf den ersten Schuss erwacht er und fliegt fort. Tagsüber kann er selbst bei grösster Vorsicht kaum angenähert werden. Auf diesen abendlichen Jagden erlegte meine Tochter auch einige Elstern, welche jedoch auch auf den unbelaubte n Bäumen 390 fán is nehéz észrevenni, mert kissé vízszin- tesen ül. Az első lövésre ez is figyelmes lesz. Fernbach KAbolyné. Jegyzet. A ragadozók e szokatlan mértékű invázióját valószínűleg a múlt évben az Alföl- det sújtó egérjárás idézte elő. Erre vall az a körülmény, hogy a Babapusztáról intéze- tünkbe került karvalyok gyomortartalma is - néhány verében és czinegén kívül — tiil- nyomólag egérből állott. Az egerészölyvekben csakis egér volt található. Az az ólyvszerfi madár tehát, a melyet ott egy ízben a fog- lyok üldözésén értek, valószínűleg héja [Astwr palumbarius L.) volt. Kik. M. 0. ív A tinanui-tyúk megtelepítés! kísérlete. A szegedi vadásztársulat 1902-ben hat darab tinamu-tyúkot szerzett be avval a czélzattal, hogy azokat szabadon bocsássa és meghono- sítsa. A tyúkok azonban oly szelidek voltak, hogy bárki is kézzel összefogdoshatta őket s így a biztos pusztulás elöl további telepí- tési kísérletek végett fölajánlották azokat az erdőőri szakiskola vezetőjének. A tinamuk május végén érkeztek Király- halmára s egyelőre a tágas, füves kamrába helyeztem őket azzal a tervvel, hogy legalább egy költést bevárok s azután csibéstül helye- zem ki őket. Augusztus hó közepéig vártam a költéssel, miután addig be nem követke- zett s egv darab el is hullott, a szakiskola erdejében kibocsátottam őket. Még vagy 8- — 10 napig láttuk őket az erdő árnyasabb részein s egy hónapig nyomoztam őket az erdőn arról, hogy a lombhulladékkal vasta- gon bevont területeken a lombrétegen át a talajig menu lyukakat fúrtak és felásták a lombot. Osz elején azonban teljesen és vég- legesen nyomuk veszett. Teodorovus Feeencz. schwer wahrgenommen werden können, da sie i'twas wagerecht sitzen. Auf den ersten Schuss werden auch diese aufmerksam. Frau Karl v. Fbbnbach. \iimrrkung. Diese ungewöhnlich starke Invasion der Raubvögel wurde wahrscheinlich durch die Mäuseplage verursacht, welche im vorigen Jahre das Alföld heimsuchte. Es spricht dafür auch der Umstand, dass die von Babapuszta unserem Institute eingesam- melten Sperber ausser einigen Meisen und Sperlingen vorwiegend Mäuse im Magen hatten. In den Mäusebussarden waren nur Mäuse aufzufinden. Jener bussardartige Vogel, welcher dort einmal bei der Verfolgung der Rebhühner angetroffen wurde, konnte daher nur ein Hühnerhabicht sein. KöNIGL. ü. 0. C. Der Einbürgerungsversuch des Inainbu. Im Jahre 1902 erwarb die Jagdgesellschaft in Szeged 6 Stück Inambuhühner, um die- selben auf ihrem Gebiete freizulassen und einzubürgern. Die Hühner waren jedoch so zahm, dass sie von jedermann mit der Hand eingefangen werden konnten, weshalb die- selben behufs Vermeidung des sicheren Todes und zu weiteren Einbürgerungsversuchen dem Leiter der Forstwart-Fachschule übergeben wurden. Die Inambus gelangten Ende Mai nach Királyhalma, wo ich ihnen vorläufig eine weite Fasankammer mit Grasboden einrichtete mit der Absicht, wenigstens eine Brut abzuwarten, und sie dann samt den Küchlein auszu- setzen. Ich wartete bis Mitte August auf die Brut; indem dieselbe bis dahin nicht zustande kam, und ein Stück einging, so Hess ich sie in den Wald der Fachschule aussetzen. Noch 8 — 10 Tage lang sahen wir sie in den schat- tigeren Teilen des Waldes und noch einen Monat lang fand ich ihre Spuren im Walde; sie durchlöcherten nämlich die Laubdecke bis auf den Grund in jenen Waldteilen, welche mit einer dicken Schichte von abgefallenem Laube bedeckt waren. Anfangs Herbst wa- ren sie jedoch spurlos und auf immer ver- schwunden. FrANTZ TliODÜKOVlTB. 391 Asio accipitrinus (L.) L911. aug. 6-án Tömörden (Komárom m.) c! Asio accipitrinus lövetett. Minthogy ez a faj hazánk több vidé- kén fészkel, azért nem valószínűtlen, hogy ez az előfordulás is fészkelésre mutat. Beoymeghi I i Strix flammea L. késői költése. Csikszent- mártonon a járásbirósági épület padlásán 1911 ang. 27-én villámcsapástól megszédített nős- tényt ütöttek le s hoztak hozzám. Felbontá- sakor benne egy teljesen kifejlett kemény tojáson kívül még négy tojás annyira fejlett L6 -20 mm átmérőjű - volt, hogy a bagoly azokat is letojta volna pár nap alatt. Szbmbre László. Pastor roseus L. 1909 május 28-án 30 da- rabot figyeltem meg Segesváron. Leonhakdt Vilmos. Tichodroma muraria (L.) 1911 febr 19-én ritka madárvendég látogatott el Selmeczbá- nyára. A bányászati főiskola épületén egy hajnalmadár mutatkozott. Nagyon bizalmas volt, úgy hogy lelövése igen könnyű leti volna, de nem tudtam magamat rászánni, hogy ezt a végtelen kedves madarat gyűjte- ményünkbe helyezzem nagyon régi vedlett példányunk kelyére. Vadas Jenő. Sasok gyakori előfordulása Erdélyben. Megfigyeléseimet főleg a nyári időszakban a szolnokdobokamegyei Szentbenedek község ben és környékén végeztem. Különösen az 1907. és 1908. években láttam nagyobb szám ban sasokat. így 1907 július 25-től augusztus 5-ig kb. hatszor láttam Aquila maculata pò- marina Brhm. és két ízben Aquila maculata ciani/» Pall, példányokat. Augusztus 2-án Aquila melanaëtus (L.) 30 lépésre vaila be a kocsit. Augusztus 31-én egyszerre négy Asio aceipitrinos (L.). Am 6. August 1911 wurde in Tömörd (Kom. Komárom) ein Asio accipitrinus <3 erlegt. Indem diese Art in mehreren Gregenden Ungarns brütet, ist es nicht unwahrscheinlich, dass sich auch dieses Vorkommen auf Brüten bezieht. Debidekils v. Heqymbghy. Späte Brut von Strix flammea L. Am 27. August l'.lll brachte man nur vom Speicher des Gerichtsgebäudes in Csikszentmárton ein vom Blitzschlage betäubtes Schleiereulen- weibchen, in welchem sich neben einem ganz entwickelten hartschaligen Ei noch 1 andere — Durchmesser Iti- l'i) mm befanden, welche die Eide binnen wenigen Tagen jeden- falls auch abgelegt hätte. Liadislaus v. Szemére. Pastor roseus L. Am 28. Mai 1909 be obachtete ich 30 Stück in Segesvár. Wilhelm Leonhakdt. Tichodroma muraria (L.). Am 19. Feber 1911 wurde Selmeczbánya von einem seltenen Vogelgaste besucht. Auf dem Gebäude der Akademie für Bergbau zeigte sich ein Mauer- läufer. Derselbe war sehr zutraulich, so dass eine Erlegung desselben sehr leicht gewesen wäre, doch konnte ich mich nicht dazu ent- schliessen den unendlich lieben Vogel an Stelle des sehr alten und in Mauser befind- lichen Exemplares unserer Sammlung zugute kommen zu lassen. Eugen v. Vadas. Häufiges Vorkommen von Adlern in Er- dély. Meine Beobachtungen machte ich haupt- sächlich in den Sommermonaten in der Ge- meinde Szentbenedek und deren Umgebung im Komitate Szolnokdoboka. Besonders in den Jahren 1907 und L908 sah ich Adler in grös- serer Anzahl. So beobachtete ich vom 25. Juli bis 5. August L907 ungefähr sechsmal Aquila maculata pomarina Brhm. und zweimal Aquila maculata clanga Pall. Am 2. August erwartete mich ein Exemplar von Aquila melanaëtus (L.) bis auf 30 Schritte. Am 31. Augusl sah ich 392 sassal találkoztam, köztük az egyik Aquila chrysaëtus (L.) és három . I . mélanaëtus (L.) volt. L908-ban mindenütt közönséges volt a kis és fekete békászó sus; szirti és parlagi sasok is állandóan mutatkoztak : egyízben Aquila chrysaëtus fulvu-s (L.) példányt is láttam. 1909-ben már jóval kevesebb volt a sas. Meg vagyok róla győződve, hogy a parlagi sas L907-ben költött i(t; békászó sas rendesen fészkel. Bakó Mannsberg Aevéd. Buteo ferox (Gm.) a Hortobágyon és egyéb megfigyelések. Néhány év óta évenként több- ször is megfordulván a Hortobágyon, arra a tapasztalatra kellett jutnom, hogy a pusztai ölyv Magyarországon egyáltalában nem az a ritkaság, a minek eddig gondoltuk, mert évről évre előfordul a Hortobágyon, még pedig ren- desen több példányban is. Lőttem már hét darabot és láttam legalább 30-at, Rendesen a földön vagy kútágasokon láttam; estére az erdőkbe szállanak éjjeli tanyára. Táplálékát tapasztalatom szerint főleg szöcskék es sás- kák alkot ák. mert gyakran láttam, a mint a földön kányamódra űzte ezeket. 1911 augusztus 5-én és 6-án jártam a Hor- tobágyon ; teljesen kopár volt, s madarat is csak keveset láttam. Néhány lluteo ferox mellett öt Aquila mélanaëtus képviselte az ornisz érdekesebb részét. Ezeken kívül volt néhány bíbicz, széki csér, holló, 3—4 gólya, sok kékvércse, szarka és varjú. Sokkal élénkebb volt a madárélet 1911 már- czius '.)-én. a mikor tömérdek Anser albifrons, Anns trecca, Da/ila acuta, Anas penelope, Anas strepeva, Anas boscas, Vanellus vanel- lus lepte el a Hortobágyot. Láttam ezeken kívül egy Haliaëtus albacilla-t, néhány Stwrnus vulgaris-t ós egy Falco merülus-t. 1910 deczember havában mérhetetlen meny- nyiségű Anser fabalis es albifrons volt a vier Adler zu gleicher Zeit, es waren drei Stück Aquila mélanaëtus (L.) und ein Aquila chyraëtus (L.). Im Jahre 1908 waren Aquila maculala pomarina und clanga überall häutig und zeig- ten sich auch Aquila chrysaëtus und mélana- ëtus Ständig; einmal sali ich auch ein Exeni piar von Aquila chrysaëtus fuiras (L.). Im Jahre 1909 gab es schon bedeutend weniger Adler. Ich glaube bestimmt, dass Aquila mélana- ëtus (L.) im Jahre 1907 bei uns gebrütet hat : Aquila maculata pomarma brütet hier regel- mässig. Baron Arved v. Mannsbi rg. Buteo ferox (Gm.) im Hortobágy und andere Beobachtungen. Seit einigen Jahren besuche ich jährlich mehrmals das Horto- bágy und machte bei diesen Gelegenheiten die Erfahrung, dass der Steppenbussard für Ungarn durchaus nicht die Seltenheit ist, als welche man denselben bisher betrach- tete, indem derselbe jedes Jahr im Hortobágy vorkommt, u. zw7, gewöhnlich in mehreren Exem- plaren. Ich ertegte schon sieben Exemplare und beobachtete wenigstens 30- Gewöhnlich sah ich sie auf dem Boden oder auf Brunnen- schwengeln: abends begeben sie sich zur Nachtruhe in die Wälder. Seine hauptsäch- lichste Nahrung bilden meiner Erfahrung nach Heuschrecken und Grashüpfer, indem ich ihn des öfteren beobachtete, als er denselben auf dem Boden nach Milanenart hüpfend nach- stellte. Am 5. und G. August 1911, als ich im Hortobágy war, fand ich dasselbe ganz öde und auch ziemlich vogelarm vor. Neben eini- gen Buteo ferox bildeten fünf Aquila mela- i/arlus den interessanten Teil der Ornis. Aus- serdem waren einige Kiebitze, Brachschwalben, Kolkraben, 3 — 4 Störche, sowie viele Rotfus- falken, Elstern und Krähen vorhanden. Viel regeres Vogelleben herrschte am 9. März 1911, als das Hortobágy von Unmassen von An- ser albifrons, Anas trecca, Da/ila acuta, Anas penelope, Anas streperà, Anas hoschas und Va- nellus iuiicIIiis bedeckt war. Ausserdem be- obachtete ich einen Haliaëtus alludila, einige Sturnus vulgaris und einen Falco inerillus. Im Dezember Kill) waren im Hortobágy Unmassen von Anser fabalis und albifrons 393 Hortobágyon, « megfigyeltem a Cnlearius nivalis-t is. Igen érdekes voll az 1911 nov. 8. és 9-i hortobágyi kirándulás. A már nagy számban itt levő Anser fabalis között megtaláltam egj régi ismerősömet, egy partialis albínót, mely- nek jobb szárnya teljesen fehér. Ezt a pél- dányt már évek óta ismerem és pedig a Hortobágy tói kissé északra fekvő majorom mellett elterülő ú. n. Gellértszékről, a hol — miután zavarni nem engedem — 2 — 3 hétig is el szokott tanyázni egy csapat .4 user faba- lis, köztük ez a partialis albinó. Ebből azt következtetem, hogy a vetési ludak (bizo- nyára egyéb madarak is) évről évre mindig egy vonalon haladnak vonulásaik alkalmával s ugyanazokat a szállóhelyeiket keresik fel. Azért merem koczkáztatni ezt az állítást, mert valósággal a véletlen netovábbja volna, hogy egyidejűleg még egy ilyen, ehhez töké- letesen hasonló albinó létezzék. Bizonyítja ezt az állításomat még az is, hogy a Hortobágyon éveken át megjelent az Anser fabalis egg teljes albinója. A Hortobá- gyon nagy számban járó lúdvadászok közül igen sokan ismerték ezt a példányt, mely abból a szempontból is nevezetes, hogy a nálunk előforduló fehér vadludak nem szükség- képpen Chen hyperboreus példányok. Vadlúd már temérdek volt a Hortobágyon; láttam a következő fajokat: Anser fabalis, .1. neglectus, A. albifrons interniedius és ,!. a. finnmarchicus. Rengeteg sok Anas boschas és stilerà valamint Pufiin, acuta is volt. Ezenkívül volt sok VaneUus vanellus, 3— 4 Falco merülus, I Falco peregrinus és lana- rius, Regidus regulás, Erithacus rubeeula, Turins pilaris, Ealiaëtus albicitta, több Cha- i'iilrius pluvialis, néhány Stumus vulgaris és 1 Corvus corax. Nem lett, volna teljes a sorozat, ha ezúttal is nem lőttem volna egy Buteo ferox példányt. Hogy az idén még novemberben is itt volt, azt annak tulajdo- A.|uila XVIir. vorhanden und beobachtete ich aneli Calcarius nivalis. Ungemein interessant war der Besuch des Hortobágy am 8. und it. November 1911. Un- ter den schon in grosser Anzahl vorhandenen Anser fabalis fand ich einen alien Bekannten, einen partiellen Albino, dessen rechter Flu gel total ici'/ss ist. Dieses Exemplar ist mir schon seit Jahren bekannt u. zw. von dem so- g( nannten Gellértszék, welcher sich in der Nahe meines vom Hortobágj etwas nördlich gelegenen Meierhofes befindet, wo sich eine Schar Anser fabalis, da ich dieselben nicht stören lasse, 2 — 3 Wochen lang anzuhal- ten pflegt, unter ihnen auch dieser par- tielle Albino. Ich schliesse hieraus, dass die Saatgänse (jedenfalls auch andere Vögel) während ihrer Herbstzüge von Jahr zu Jahr immer dieselbe Reiseroute einhalten und im- mer dieselben Rastplätze aufsuchen. Ich wage deshalb diese Behauptung aufzustellen, weil es ja das Nonplusultra eines Zufalles wäre, wenn ganz zu gleicher Zeit ein dem bekann- ten vollkommen gleichender Albino existieren würde. Meine Behauptung wird auch noch durch den Umstand verstärkt, dass im Hortobágy Jahre hindurch ein vollständiger Albino von Anser fabalis zu erscheinen pflegte. Vielen Jägern, welche wegen der Gänsejagd das Hortobágy besuchen, war dieses Exemplar bekannt, welches auch noch in der Hinsicht von Tnteresse ist, dass man in Ungarn vor- kommende weisse Gänse nicht unbedingt als Exemplare von ( 'hen hyperboreus ansprechen muss. Wildgänse waren sclmn massenhaft vorhan- den; ich beobachtete folgende Arten: Anser fabalis, A. neglectus, A. albifrons intermedins und A.a. finnmarchicus. Ungeheure Mengen von Anas boschas, A. streperà und Dafila acuta waren ebenfalls hier. Ausser diesen gab es viele Yanellus vanellus, 3—4 Falco merü- lus, je ein Falco peregrinus, F. Imitimi*. Re- gulus regulus, Erithacus rubecula, Turdus /liions und Ealiaëtus albicüla, mehrere Cha- radrius pluvialis, einige Stumus vulgaris und ein Corvus com.,-. Die Reihe wäre nicht voll- ständig gewesen, wenn ich nicht noch ein Exemplar von Buteo feroa erlegt hätte. Mass sich dieser Vogel hier noch im November aufhielt, glaube ich dem Umstände zusclirei- 50 394 nítoni, hogy az idei ősz sokáig enyhe volt s a Hortobágyiul csak úgy hemzsegett a temér- dek egér. Szomjas Gusztáv. Adatok az uráli bagoly erdélyi előfor- dulásához. Ez évben (1911) Erdélyből ismét szép számban kaptam uráli bagolyokat (Syr- iiiiiin ural&nse Pali,.); a hozzám beküldött pél- dányok a következő helyekről származnak : ben zu können, dass der heurige Herbst sehr milde war und dass das Hortobágy von Un- massen von Mäusen nur so wimmelte. ( rl st W V. SZOM I 18. Daten fiber »las Vorkommen der Ural- eule in Erdély. Heuer erhielt irli wieder eine stattliche Anzahl von Uraleulen (Syrnium ura- lensc Pall.) aus Erdély ; die an mich eingesen- deten Exemplare stammen von folgenden < hrt- schaften : Jan. 7. Brassó. Sept 17. Székelykeresztúr. Okt. 29. Berethaloni. « 19. Tusnád. Okt. fi. Földvár. „ 31. Bodola. Apr. 11. Predeal. » 8. Sepsiszentgyörgy. Nov. 2. Alsórákos. •Inn. 13. Gyulafalva (peliely- ,, 12. Zabola, 4. Brassó. tollazatban. - -im .. 17- Barátos. V 9. Brassó. Flaumkleid). •> 19- Csikszépvíz. 11 14. Tátraiig. Aug. 4. Komandó. lì 23. Kovászna. S 19. Magyarigen » 23. Kovászna. » 22. Palotailva. H.« lUSmann Ernő. Ernst Haué Ampelis garrula L. megjelenése 1911 telén. Kisebb invázió volt az idei télen is, de csak kevés helyen és későn jelentkeztek, többnyire kisebb csapatokban. Az alábbi érte- sítéseket kaptuk : Nagy csapatokban jelentkezett Tavarnáu 1911 január 30-án. Szeöts Béla értesítése. Dr. Lendl Adolf praeparatoriuniába február 5-én került egy példány Poroszlóról. Dr. Tarján Tibor értesítése szerint február 7-én Békéscsabán 12 darabból álló csapat mutatkozott, mely 14-éig volt ott. Fekete Andor február 15-én Szurduk szol- nokdobokamegyei községben 25 — 30 darabot látott. Az utolsó kis csapatot dr. Óváry Pál jelezte Torzsáról (Bács- Bodrog ni.) márczius 18-ról. Kir. M. 0. K. A Nucifraga caryocatactes macrorhyncha Brhm. magyarországi inváziója lfll l őszén. Minthogy még a legutóbbi napokban is kap- tunk idevágó jelentéseket, azért végleges ítéletet nem alkothatunk az invázió méretei- Das Erscheinen von Ampelis garrula L. im Winter 1911. Eine kleinere Invasion fand auch dieses Jahr statt, doch erschienen die Vögel nur an wenigen Stellen, sowie sehr spät und meistens nur in geringer Menge. Folgende Berichte liefen ein : In Tavarna erschienen am 30. Januar 1911 grosse Flüge. Bericht von Béla v. Szeöts. Das Präparatoriuni von Dr. Adolf Lendl erhielt am 5. Feber ein Exemplar aus Poroszló. Laut dem Berichte von Dr. Tibor Tarjám zeigte sich am 7. Feber ein Flug von 12 Stück in Békéscsaba, welcher sich bis 14. hier aufhielt, Andreas Fekete beobachtete am 15. Feber in Szurduk, Komitat Szolnokdoboka 25— 30 Stück. Der letzte kleine Flug wurde von Dr. Paul v. Ovar worn 18. März aus Torzsa (Kom. Bács- Bodrog) gemeldet. KöNIGL. U. 0. C. Die Invasion von Nucifraga caryocatactes macrorhyncha Brhm. in Ungarn im Herbste 1911. Indem noch während der letzten Tage einschlägige Berichte einliefen, kann über die Dimensionen der Invasion noch kein abschlies- 395 rôl, mégis a rendelkezésre álló anyui;' tanú- sága szerint a mozgalom kiterjedt majdnem az egész országra és mindenütt kisebb-nagyobb csapatokban jelentek meg a vendégmadarak. Széltében feltűnést keltettek különösen bizal- mas viselkedésükkel, melynek igen sok áldo- zatul is esett. A mozgalom első hirét dr. Lendl Adolf praeparatórin mának köszönjük, a hova évek sora óta nem érkezett annyi magtörő, mint az idén, a hol tehát a mozgalom invázió jellegével rögtön tisztában voltak. A hozzánk beküldött jelentésben ugyan néhány példány mint európai magtörő szerepel, de úgy lát- szik csak azért, mert a meghatározásnál túl- ságos súlyt fektettek a fark szélesebb fehér csíkjára és arra a meghatározó jegyre, hogy a felső csőr hosszabb, mint az also. Az in- tézetbe küldött példányok alapján ez a két kritérium nem elegendő minden egyes eset- ben, mert van olyan madarunk is, melynél csakis a csőr plasztikája, annak karcsú volta mutatta azt, hogy a szibériai formával van dolgunk. A jegyzékben felsorolt példányokat tehát valamennyit a szibériai formához tarto- zónak veszsziik, annyival is inkább, mert pl. a Keszthelyről küldött két madár mint európai van feltüntetve, holott Lovassy Sándor közle- ményei szerint ezek a szibériai formához tar- toztak. A dr. Lendl ADOLP-féle jegyzék a követ- kező : sendes Urteil gegeben werden, doch war natii dem zur Verfügung stehenden Materiale fasi das ganze Land überall in grösseren und kleineren Flügen von den Gästen über- schwemmt. Überall erregten sie grosses Auf- sehen, besonders durch ihr zutrauliches Be- nehmen, welchem auch viele zum Opfer Helen. Die erste Kunde über die Invasion verdanken wir dem Präparatorium von Dr. Adolf Lbndl, an welches seit Jahren nicht so viel Tannen- häher eingesendet wurden, als heuer, weshalb man hier mit dem Invasionscharakter der lie- wegung sofort im klaren war. In dem uns zugesandten Berichte sind zwar einige Exem- plare als der europäischen Form angehörend bezeichnet, doch wie es scheint nur deshalb. weil bei der Bestimmung allzugrosses Ge- wicht auf die breitere Schwanzbinde und auf den längeren Oberschnabel gelegt svurde. Auf Grund der Exemplare, welche unserem Insti- tute zugesandt wurden, erwiesen sich diese beiden Kriterien nicht in jedem Falle als genügend, da wir auch solche Exemplare besitzen, an welchen es nur die Plastik des Schnabels, nämlich dessen Schlankheit ver- riet, dass der Vogel der sibirischen Form angehört. Die im Berichte befindlichen Daten nehmen wir deshalb sämtlich als solche, welche sieh über die sibirische Form beziehen, und dies um so mehr, als z. B. die Exemplare von Keszthely als zur europäischen Form gehörig bezeichnet wurden, während doch dieselben nach Dr. Alexander v. Lovassys unten folgender Mitteilung der sibirischen Form angehörten. Die Dr. Adolf LendlscIio Liste ist folgende: Sept. 7. Kolozsvár (Com. Kolozs). Iß. Szamosfalva ((.'om. Kolozs). „ 19. Tornócz (Com. Nvitra). „ 20. Nyitra (Com. Nyitni i. „ 21. Mád (Com Zemplén). „ 23. Szováta (Com Maros Torda) „ 26. Nógrád (Com. Nógrád). „ 26- Zalagógánfa (Com. Zala). 26- Tápiógyörgye (Com. Pest). „ 29. Keszthely (Com. Zala). „ 80. Budapest, Zugliget. Oct. 5. Lakompak (Coni. Sopron). Oct. (>• Keszthely (Coni. Zala). „ 7. Kohóvölgy (Com. Szolnok-Doboka). !). Újmajor (Com. Győr). LO- Sárospatak (Com Zemplén). 10. Szentes (Com. Csongrád). ., 10. Periasz (Com. Torontáli. „ 11. Jászóvár (Com. J.-N.-K.-Szolnok). „ 12. Bács (Com. Bács-Bodrog). 12. Bőnyrétalap (Coni. Győr). „ Ifi. Dunapentele (Com. Fejér). „ 18. Drávatamási (Com. Somogy). Táplálkozásukról egy adat szól: Budapes ten a Zugligetben az érett paradicsomot csi- pegették. Über die Nahrung isi eine Mitteilung vor- handen: im Zugliget bei Budapest hackten sie die reifen Paradeisäpfel an. 50* 396 A magyar szaklapokban a következő ada- tokat találjuk : Szept. 1-tiil okt. 15-ig állandóan láttak Szovátán (Maros- Torda m.). (Illtéb Tiboh : A szibériai havasi szajkó előfordulása hazánk- ban. Természettud. Közlöny XLIIÍ. 1911, p. 863 Szept. 23-án 2 darabot lőttek Less község- ben. Bihar m. (Lacsny I. L. : A szibériai havasi szajkó előfordulása hazánkban. Ter- mészettud. Közlöny XLIII. 1911, p. 863.) Okt. 8-án Budapesten a Zugligetben egy példányt látott dr. Entz Géza. (Természet- tud. Közlöny XLIII. 1911, p 829.) Szept. 27. és Okt. 4-én egy egy példányt lőttek Keszthelyen (azonosak a de. Lenül jegyzékében említett példányokkal, a melyek- nél a praeparatóriumba való érkezés napja van föltüntetve). (Dr. Lovassy Sándor: A szi- bériai magtörő ez évi magyarországi meg- jelenése. Természettud. Közlöny XLIII. 1911, p. 891.) A bejelentés szerint a szöllőkben a diókat dézsmálták. Nov. 5-én Baranyaszentlőrinczen lőttek egy példányt. (Róna Jenő: A szibériai havasi szajkó előfordulása Baranyában. Természettud. Köz- löny XLIII. 1911, p. 927.) Október havában Eperjesen is előfordult. ÍB. L. A mogyorószajkó. Zool. Lapok, Nili. 1911, p. 2590 Közvetlenül az intézethez érkeztek a követ- kező adatok: Szept 24-én Zámolyon, Fejér megyében, Mihók Ottó figyelt meg egy példányt. Szept. 28. Zalagógánfáról Külley János megfigyelőnk küldött egy typikus példányt. Szept. 28-án Tárnokról Radetzky Dezső kül- dött szintén typikus példányt. Szept. 28-án Láng Gyola figyelt meg egy példányt Csákvár mellett Fejér megyében. Szept. 30 án Kolozsvár környékén 1 2 — 14 darabból álló csapat jelentkezett, ezek közül egy példányt elejtettek, mely az Erdélyi Kár- pát-Egyesület közvetítése révén a Kir. M. 0. K.- hoz került. Október elején Szomjas Gusztáv megfigyelőnk jelentése szerint Nyíregyháza vidékén elég gyakori volt. Leginkább a szőllők között tar- In den angarischen Fachblättern sind fol- gende Daten enthalten : Vom 1. Sept. bis 15. okt. wurden die Gäste in Szovâta (Komita) Maros-Torda) gesehen. (Tiberius v. Illyés: A szibériai havasi szajkó előfordulása hazánkban. Természettud. Köz- löny XLIII. 1911. ]). 863.) Am 23. Sept. wurden in Less. Kom. Bihar, zwei Exemplare erlegt. iL L. v Lacsny: A szibériai havasi szajkó előfordulása hazánkban. Természettud. Közlöny XLIH. 1911. p. 863.) Am S. Oktober wurde bei Budapest im Zugliget ein Exemplar von Dr. Géza Entz beobachtet. (Természettud. Közlöny XLIII. 1911. p. S29.) Am 27. Sept. und 4. Okt. wurde in Keszt- hely (es sind dies dieselben, wie in der LENDLSchen Liste, bei welchen der Tag ange- geben ist, an welchem die Vögel in das Präparatorium gelangten) je ein Exemplar erlegt. (Dr. Alexander v. Lovassy : A szibériai magtörő ezévi megjelenése. Természettud. K../.löny XLIII. 1911. p. 891.) Laut dem Be- richte holten sie aus den Weingärten die Nüsse. Am 5. Nov. wurde ein Exemplar in Bara- nyaszentlörincz erlegt. (Eugen Róna: A szibériai havasi szajkó előfordulása Baranyában Ter- mészettud Közlöny XLIII. 1911. p. 927.) Im Oktober wurden sie auch in Eperjes gesehen iL. B. A mogyorószajkó. Zool. Lapok XIII. 1911. p. 259.) Direkt an unser Institut gelangten folgende Daten : Am 24. Sept. wurde von Otto Mihók ein Exemplar in Zámoly. Kom. Fejér, beobachtet. Am 28. Sept. wurde von unserem Beobachter .Iohann v. Külley ein typisches Exemplar ein- gesandt. Am 28. Sept. erhielten wir auch von un- serem Beobachter Di v. Radetzky aus Tárnok. Kom. Fejér, ein typisches Exemplar. Am 2s. Sept. beobachtete Juliüb Lang ein Exemplar bei Csákvár, im Komitate Fejér. Am :!0 Sept. erschien bei Kolozsvár ein Flug von 12-14 Stück, aus welchem ein Exemplar erlegt wurde und durch Vermitte- lung des Erdélyi Kárpát- Egyesület in die Königl F. o ( '. gelangte. Anfang Oktober waren sie laut dem Berichte unseres Beobachters Gustav v. Szomjas in der Umgebung von Nyíregyháza ziemlich häufig. 397 tózkodtak s igen bizalmasan viselkedtek, ligj hogy igen könnyű dolog volt őket lelőni. Ebben az időtájt Tiszadadán is lövetett egj példány. Október elején szinten Nyíregyháza köze- lében, Ramoesaházán is megfigyelték inada- rnnkat. Borsó Imre közlése szerint többnyire kisebb csoportokban jártak fűzfabokros ka- szállókon, legelőkön, de bejöttek a faluba is, a hol sokszor látták őket istállók tetején állani s kémszemlét tartani. Okt. 5. körül Szepesszombaton és Sátor- aljaújhelyen lőttek egy-egy példányt, melyek Neubauer Zoltán leibiczi praeparatoriuiiiába kerültek. Okt. 7-én Rácz Béla megfigyelőnk küldött ejry példányt Szerepről. Ez szintén a faluban az istálló tetején tartózkodott, majd leszállt az udvarra, a hol lelőtték. Okt. 7-én Ha.idu István lev. tagunk lőtt egy példányt Dunapatajon, (Pest m.). melyet meg is küldött. Okt. 11. Séi.ley Lajos Tiszacsegén, a Hor- tobágy szélén figyelt meg néhány példányt. Okt. 11-én Királyhelmeczről, okt. 12-én Csik- csekefalváról kapott egy-egy példányt Szemééi László. Okt. 13-án Döbkentky Sándor lőtt egy dara- bot Galántán. Okt. 15-én Visegrádon jelentkeztek ; Lágler Gyula erdőtanácsos közlése szerint a jelzett dátum után még többször is észleltettek, de mindig csak kevés számban. Okt. 17-ig Hegymeghy Dezső a következő helyekről kapott példányokat, illetve értesítést az előfordulásáról. Győr, Győrszentiván, Győrszentjános, Vének (Győr m.), Tömörd, Ógyalla (Komárom in.), Kabold (Sopron m.). Okt. lN-án Pinkeet Zsigmond Kiskunfélegy- házáról küldött egy példányt. Nov. idején (Is/.tiw Kálmán megfigyelőnk értesítése szerint Dés város környékéi való- sággal elözönlötték a vendégmadarak; az adatol báró Mannsberg Arvéd is megerősítette. Sie hielten sich hauptsächlich in den Wein- gärten auf, waren sehr zutraulich, so dass es Leicht war, dieselben zu erlegen. Zur nämlichen Zeit wurde auch in Tiszadada ein Exemplar erlegt. Anfang Oktober wurde unser Vogel eben- falls in der Nähe von Nyíregyháza, namentlich in Ramocsaháza beobachtet. Laut dein Berichte von Emeeich Borsó hielten sie sich besonders auf den mit Weidenbü sehen bestandenen Wie- sen und Viehtriften auf, doch kamen sie auch in das Dorf, wo man sie oft auf den Stall- dächern am Ausluge beobachten konnte. Beiläufig am 5. Oktober wurde je ein Exem- plar in Szepesszombat und Sátoraljaújhely erlegt : beide gelangten in das Präparatorium von Zoltán Neubauer in Leibicz. Am 7. Oktober sandte uus Béla Rácz, unser Beobachter in Szerep ein Exemplar. Dieses hielt sich ebenfalls im Dorfe, auf einem Stall- dache auf, von wo es in den Hof flog und dort erlegt wurde. Am 7. Oktober erlegte unser korresp. Mit- glied Stefan v.Hajdu in Dunapataj ein Exemplar, welches er auch einsandte. Am 11. Oktober beobachtete Ludwig v. Sélley in Tiszacsege, am Rande des Hortobágy einige Exemplare. Am 11. Oktober erhielt unser Beobachter Ladislaus v. Szemére ein Exemplar aus Király- helmecz, am 12. Oktober eines aus Csik- csekefalva. Am 1 3. Oktober erlegte Alexander v. Döbrentey ein Exemplar in Galánta. Am 15. Oktober wurden sie in Visegrád beobachtet; laut Forstrat Julius Laglee wurden sie auch später noch beobachtet, aber immer nur in geringer Anzahl. Bis zum 17. Oktober erhielt Desiueem Hegymeghy von folgenden Orten Exemplare und Berichte über das Vorkommen : Győr, Győrszentiván, Győrszentjános, Vének (Kom. Győr), Tömörd, Ógyalla(Kom. Komárom), Kabold (Kom. Sopron.) Am IS. Oktober wurde uns ein Exemplar aus Kiskunfélegyháza von Sigismond Pinkert zugesandt. Anfang November wurde die Umgebung der Stadt Des laut dem Berichte unseres Beobachters Koioman (»-/tun von den Gästen sozusagen überschwemm! : diese Angabewurde auch von Baron Aevbd \. Mannsbki.'. bestärkt. 398 Nov. 2-áu Pleteniiczáról, Pozsega megyé- ből jelzett egy példányt Sajgó Endre; ez az egyetlen hír, melyet az invázióra vonatkozó- lag Horvátországból kaptunk. Nov. 9-én Kisújszálláson lőttek egy pél- dányt. Bana István bejelentő szerint e hónap idejétől kezdve látták őket a vidéken. Nov. 15-én gróf Wass Béla küldött egy Mezőzáhon lőtt példányt avval az értesítéssel, hogy e madarak elárasztották az egész Mező- séget. Mindenütt látni belőlük erdőkben, ker- tekben s szentgothárdi parkjában is tartóz- kodott vagy hét pár. November 25-én db. Dorning Henrik még Budapesten a Köztemető közelében látott egy példányt, mely a Iótrágyában kotorászott. Igen bizalmas volt, 4 — 5 lépésre is bevárta a közeledőt. Az erdélyi előfordulásról Hausmann Ernő kül- dött még adatokat, melyek a következők : Okt. 9. Kisekemező (Kisküküllő m.) . . 3drb „ 12. Szászkézd (Xagykükiillő m.l . . 1 ., „ 14. Medgyes „ . . 1 .. „ 23 Székelykeresztúr (Udvarhely m.) 2 .. Nov. 2. Válaszút (Kolozs m ) . . . . 1 „ 9. Segesvár (Nagyküküllö m.) . . ;> „ „ 11. Berethalom „ . . 3 „ .. 16. Nagysink , . . 1 „ .. 25. Sávos (Fogaras in.) . . . . I .. Levelének a kérdésre vonatkozó szószerini való szövege a következő : „Az idei ősz folyamán sok olyan helyről küldtek hozzám magtöröket, a hol ezt a ma- darat azelőtt sohase látták vagy lőtték. Első tekintetre fölismertem, hogy valamennyi pél- dány a „ macro rhyncha" alakhoz tartozik. Ennélfogva tehát más vidékről való mag- törökről van szó, mert a brassói hegyvidéken, a hol a miigtörö állandó madár, csakis vas'ag- csőrű példányok fordulnak elő. Kivételesen némely évben azonban vékonycsörű példá- nyokat is lőttem. A brassói hegyvidéken és környéken őszszel a magtörő úgyszólván tisz- tára mogyoróval táplálkozik, melyeket, miként ismeretes, köveken vagy fatörzseken igen ügyesen szokoit fölvagdosni oly módon, hogy Vom 2. November wurde ein Exemplar aus Pleternicza (Koni. Pozsega) von Andreas Sajgó gemeldet ; es ist dies das einzige Datum, welches uns über die Invasion aus Kroatien zukam. Am 9. November wurde ein Exemplar in Kisújszállás erlegt. Laut dem Berichte von Stephan Bana wurden sie seit Anfang dieses Monats gesehen. Am 15. November sandte uns Graf Béla v. Wash ein in Mezőzáh erlegtes Exemplar und berichtete zugleich, dass die ganze Mezőség von diesen Vögeln überschwemmt sei : auch in seinem Parke zu Szentgothárd waren ungefähr sieben Paare zu sehen. Am 25. November wurde von Dr. Heinrich Dorning noch in Budapest beim Kerepeser Friedhofe ein Exemplar beobachtet, welches sich am Pferdemiste zu schaffen machte. Der Vogel war sehr zutraulich und Hess den Beobachter bis auf 4 — 5 Schritte heran. Bezüglich des Vorkommens in Erdély er- hielten wir von Ernst Hausmann folgende Daten : 9. Oct. Kisekemező (Kom. Kisküküllő) 3 St. li'. „ Szászkézd (Kom. Nagyküküllö) 1 .. 14. .. Medgyes I 23. .. Székelykeresztúr (Kom. Udvarh.) 2 .. 2. Nov. Válaszút (Kom. Kolozs) 1 .. 9. .. Segesvár (Kom. Nagyküküllö) 3 „ 11. .. Berethalom „ „ 3 „ Ki. .. Nagysink „ .. 1 .. 2"). „ Sávos (Kom. Fogaras) 1 .. Sein hiehergehöriger Bericht lautet im ur- sprünglichen Wortlaute folgendermassen : ..Im Laufe dieses Herbstes erhielt ich aus vielen Orten Tannenhäher zugesendet, wo dieser Vogel sonst nie beobachtet oder erlegt wurde. Ich erkannte auf den ersten Blick, dass sämtliche Exemplare der Form „macro- rhyncha" angehörten. Demzufolge haben wir es also mit aus an- deren Gegenden stammenden Vögeln zu tun, da in unseren Gebirgen bei Brassó, wo der Taunenhäher Standvogel ist, nur dickschnäb- lige anzutreffen sind. Ausnahmsweise erlegte ich auch in manchen Jahren einen dünn- schnäbligen Tannenhäher. Hier in den Gebir- gen bei Brassé und Umgebung nährt sich der Nucifraga im Herbst fast nur von Hasel- nüssen, die er, wie bekannt, auf Steinen oder 399 ujjai között tartja a mogyorói Egyébként a magtörő minden évszakban szert tud tenni mogyoróra, még tél idejében, nagy hó alkal- mával is mindig csuk mogyorómaradványok találhatok az elejtett példányok gyomrában. A hozzám került példányoknál a felső káva 4 — 5 milliméterre] hosszabb az alsónál: ilyen alakú csőrrel ez a madár semmiképpen se tudna mogyorót fölvágni. Ez a körülmény tehát kétségtelen bizonyí- tékot szolgáltat arról, hogy ezek a madarak oly vidékről valók, a hol nem terein mogyoró, a hol tehát nincs alkalmuk a mogyoróval való táplálkozásra. Hazai példányaink sohase jön- nek le a síkságra, de még a Türkös, Bács- falu, Hosszúfalu és Brassó községekben köz- vetlenül a hegység lábánál fekvő nagykiter- jedésű gyümölcsösökbe se. A fentemlített példányok közül 12-nek a gyomrában rovarokat és fölismerhetetlen mag- vakat találtam, négy példány gyomra pedig tömve volt kendermaggal. A kendermagot pedig csakis a sikságon. a mezőkön találhat- ták ezek a madarak." A Kir. M. 0. K.-hoz beküldött példányok gyomra többnyire tücsköt, ormányos bogarat, futrinkát és szöcskét tartalmazott. A Mező- záhról való példány begye és gyomra tömve volt kendermaggal. A mozgalom, úgy látszik, még jelenleg is tart; különösen érdekesek volnának az eset- leges visszavonulásra vonatkozó adatok- Tisz- telettel kérjük megfigyelőinket, hogy a kérdést a tél, illetve a tavasz folyamán ügyelem m el kisérjék s az esetleges adatokról az intéze- tet értesíteni szíveskedjenek. Kii:. M. 0. K. dem Vogel unmöglich. eine Baumästen sehr geschickt aufhackt, indem er die Haselnuss mit den Zehen festhält Übrigens weiss sich der Nucifraga zu jeder Jahreszeit Haselnüsse zu verschallen, selbst im Winter bei liefern Schnee erlegten Exem- plaren findet man im Magen derselben immer Haselnussreste. Bei den mir eingesendeten Exemplaren überragt der Oberschnabel den Uhterschnabel um 4— ö mm. Mit einem so geformten Schna- bel wäre es Haselnuss aufzuhacken. Dieses ist also ein sicherer Beweis, dass die oben erwähnten Vögel aus einer Gegend stammen, wo der Haselstrauch nicht vor- kommt und demzufolge die Vögel auch nie Gelegenheit haben, sich vom Kern der Hasel- nüsse zu nähren. Unsere einheimischen Tannenhäher kom- men nie in die Ebene, vermeiden es aber auch sehr, in die, so wie bei Türkös, Bácsfalu, Hosszúfalu und Brassó unmittelbar am Fusse der Gebirge liegenden ausgedehnten Obst- gärten zu kommen. Bei zwölf Stück von den oben erwähnten Exemplaren fand ich im Magen Insekten und unkenntliche Sämereien. Vier Stück aber hat- ten den Magen und Kropf vollgestopft mit Hanfsamen. Hanfstauden konnten die Vögel doch nur in der Ebene, also am Feld finden!" In dem Magen der an die Königl. U. 0. C. eingesandten Exemplare wurden hauptsäch- lich Grillen, Rüssel- und Laufkäfer sowie Heuschrecken gefunden. Das Exemplar aus Mezőzáh hatte Kropf und Magen vollgestopft mit Hanfsamen. Die Invasion dauert dem Anscheine nach auch jetzt noch fort ; besonders interessant wären eventuell die Daten über den Rück- zug. Wir ersuchen hiemit unsere Beobachter, der Frage während des Winters und kom- menden Frühjahres weitere Aufmerksamkeit zu widmen und etwaige Beobachtungen dem Institute mitzuteilen. Köxi u. o. c. Jegyzetek Német-Délnyugat af likából. Az első fecskecsapatokat 1911-ben augusztus 24-én láttam ; egyes példányok már két nap- Nbtizen ans Deutsch-Sudwest-Afvika. Den ersten Schwalbenflug beobachtete ich heuer am 24. August ; einzelne Exemplare waren Kill pal ezelőtt mutatkoztak. A máskor gyakori fehér gólyából az idén csak egyetlen egy pél- dányt láttunk. Valószínű, hogy az abnorniis szárazság következtében maradtak el. Okonjati Farm, Okowakuatjivi (Kalkfeld) mellett ,. „ \ HNiiiiETH Larry. Oinithophaenologiai adatok Latrunból. Victor F. M. atya 1910. évi megfigyelései: Jan. 6. Özönvízszerű esővel rengeteg Alauda urrensis, néhány Turrhis merula, Twrdus pilaris és sok Vanellus vanellus érkezett. Utóbbiak még a hónap vége előtt elvonultak. Febr. 19. Hwundu rustica és ('lieliilnuiinu wrbica megjöttek; néhány Mieropus apus is látható. Febr. 20. Néhány Fringüla coelebs. Febr. 28. Sem Fringüla coelebs, sem egyéb téli vendég nem látható ; csak néhány fecske jelentkezett a hónap végén. Márcz. 19. Ciconia ciconia és Grus grus csapatokban érkeznek a téli szállásból. Márcz. 20. A beállott hideg idővel egy- idejűleg néhány Fringüla coelebs is mutat- kozik, ezek azonban hamarosan eltűntek. Apr. 8. Carduelis earduelis, Pycnonotus xanthopygus fészket raknak ; megérkezett Coturnix coturnix. Ápr. 15. Merops apiaster érkezése. Apr. 30. Sok Oriolus oriolus érkezett; ezek a madarak nem sokáig szoktak itt tartóz- kodni. Okt. 2. Az első billegények és egyéb vo- nuló madarak érkezése. Okt. 8. Százával és ezrével érkeznek a billegények, sok ragadozótól kísérve. Okt. 12. Merops apiaster és fecskék el- vonulása. Decz. 2. Sok fecske É - D. Decz. 20. Néhány fecske. Decz. 21. Fringüla coelebs és Turdus merula érkezése. schon vorgestern zu sehen. Von dem früher häutigen weissen Storche sahen wir heuer nur ein einziges Exemplar. Wahrscheinlich blieben sie infolge der abnormen Dürre aus. Farm Okonjati, bei Okowakuatjivi (Kalkfeld). Carry Vrnuleth. Ormthophaenologische Daten aus Latron. Beobachtungen im Jahre 1910 von P. F. M. Victor : 6. Jan. Mit einem sündHutartigen Regen erscheinen Massen von Alauda arvensis, einige Turdus merula, Turdus pilaris und viele Vanellus vanellus. Letztere zogen noch vor Ende des Monats ab. 19- Febr. Hirundo rustica und Chelido- naria urbica sind angekommen ; auch einige Mieropus apus sind zu sehen. 20. Febr. Einige Fringilla coelebs. 28. Febr. Weder Fringilla coelebs noch andere Wintergäste sind zu sehen ; nur einige Schwalben zeigten sich Ende des Monats. 19. März. Ciconia ciconia. und Grus grus erscheinen in Flügen aus dem Winterquartier. 20. März. Mit dem Eintritte der kalten Witterung zeigen sich auch einige Fringüla coelebs, welche jedoch bald verschwanden. 3. April. Garduelis carduelis und Pycnonotus xanthopygus bauen ihre Nester; Coturnix coturnix ist angekommen. 15. April. Merops apiaster angekommen. 30. April. Viele Oriolus oriolus angekommen; diese Vögel pflegen sich hier nicht lange aufzuhalten. 2. Okt. Ankunft der ersten Bachstelzen und anderer Wintergäste. 8- Okt. Die Bachstelzen kommen zu Hun- derten und Tausenden begleitet von vielen Raubvögeln. 12. Okt. Abzug der Schwalben und Merops apiaster. 2. Dez. Viele Schwalben N<-S. 20. Dez. Einige Schwalben. 21. Dez. Ankunft von Fringilla coelebs und Turdus merula. 401 Az IMO. évi niadáivoniilás Hollandiában. Közli dr. Ekama 11. \'. közlemény.1 Der Vogelzug in Holland im .laine 1910 Zusammenstellung von Dr B. Ekama. V Bericht : ( 'ucuhts canorus L. Első megszólalás : - Erster Ruf Leuvenumsche Mijnsheerenland Apr. 27. Eekendorp Mai. 7 bosch Mart. i>6. Zomeren . 27. Rijswijk , 8 Blerick Apr. 14. Borculo .. 28. Leerdani » 8 Westschouwen , 16. Dreischor .. 28. Lekkerkerk . 10 Zevenbergen „ 17. Oegstgeest .. 30. Hoogkarspel .. 12 Ameide . 24 Gameren „ 30. Frederiksoord „ 12 Krimpen a/d Lek ,, 25. Nieuvverk. a/d IJsel Mai. 2. Hollum . 14 Hillegersberg .. 25. Hendrik Ido Ambacht „ Nijkerk ., Iti Deil . 25 de Bilt . 5. Apeldoom ., 19 Utolsó megszólalás : - Letzter Ruf: Geldernialsen Jul. 5. líijswijk Jul. L5. Ameide Jul. 22 Borculo » 5. Nieuwerkerk . 16. Solium Aug. 7 Hirundo rustica L. Else megjelenés : — Die erste gesehen : Westmaas Mart. 6. Ameide Apr. 13. Leerdani Apr. 18 Blerick Apr. 5. Oegstgeest 13. Krimpen a/d Lek » 20 Hoek van Holland n 5. Zomeren „ i;ì. Hollum U 21 Gameren 5? 8. Nieuwerk. a/d IJsel 13. Weesp Î1 22 Hekendorp ., 10. Goes 11. Zevenbergen n 23 Sommelsdijk B 11. Lekkerkerk „ 14. de Bilt V 23 Borculo ii 12. Loenen/Nieuwersluis „ 15. Hillegersberg » 24 Dordrecht » 12. Schaesberg „ 15. Heerde 25 Hoogkarspel » 12. Mijnsheerenland 16. Geldermalsen " 25 Heemstede 13. Vreeland „ 17. Dreischor n 27 Leiden » 13. Apeldoorn Mai. 11 Az utolsó] ;at látták : - - Die letzten wurdei l gesehen : de Bilt Sept 5. Oegstgeest Sept 29. Ameide ( >ct. 11 Zomeren » L5. Dordrecht < >- Krimpen a il Lek ..• 16. Nieuwerk. a il Usel 27. Wassenaar 9. Zevenbergen ,. 21. Gameren 29. Oegstgeest .. IO. Solium .. 25. Borculo „ 29. Hekendorp .. 1 1 A/, elsők megérkeztek: - Die ersten angekommen Dubbeldam Sept. l'5. Moordrecht Oct. 9. Ameide Oct. 14. Heemstede .. 26. Hollum 9. Rotterdam _ 15. Hekendorp Oct. 4. Nieuwerk. a/d Usel 10. Zomeren „ 15. Alblasserdain .. 6. Zevenbergen 11. Borculo .. 15. Locnen a'd Vecht .. 6. Oegstgeest 14. Scheveningen 23. Hoogkarspel .. 8. Lekkerkerk 14. Apeldoorn - 26. Dreischor . 8. ( 'iconia vtcoiiia (L.). Leerdam 29. Az elsők nu gérkeztek : - - Die ersten sind angekommen : Bolnes Jan. 12. Mynsheerenland1 Mart. .) Ameide1 Mart 9. Arkel , 12. Zoelen l 2 Zegwart .. 9. Dm ten n 23. Klaaswaal „ ■ ) Gameren 10. Velzen . 26. Hendrik IdoAnibaclit1 „ 3. Wetermeer 11. Hillegersberg ' Febr. 8. Nykerk 3. Nieuwerk. a/d Usel 11. Westmaes1 , 27. de Bilt 4. Kinderdijk ' .. 12. Zomeren ., 28. Montfoort 4 Zall-Bommel 25. Lekkerkerk1 Mart. 1. Geldermalsen r>. Borculo Apr. 11. Tynaart1 L Bleiswijk „ 7. Sliedrecht1 » 12. Dubbeldam . 1. Leerdam ' „ 7. Bunscholen1 " 23. Kivonult : - Weggezogen : Nieuversluis Aug. 4. Ameide Aug 27. Dubbeldam Sept . 5 Hoogkarspel .. 23. Bordilo 28. IJselmonde n 7 Leerdam „ 25. Nieuwerk. a/d Usel „ Wageningen Sept 30. 1. Zevenbergen 9 Vanellus vaneUus (L.). Az elsők megérkeztek: -- Die ersten angekommen: Westschouwen iVbr 18. Goes Febr. 23. Heerde Febr. 28 Hekendorp 19. Oostenboer .. 23. Bol s ward Mart. 2 Echten 19. Geldermalsen .. 24 Oegstgeest .. 3. Nieuwleusen 21. Huinerwold .. 24. Westmaas 4 Hillegersberg r 21. Hollum .. 24. 's Graveland .. 6 Nieuwerk. a/d Use 23. Zalt-Bommel Borculo ,. 26. .. 28. Gameren .. 9 Régi fészkére érkezett. Ankunft an ilas alte Nest. io;; Rijawijk 1 1 « »lin m Nov. 27. 28 Elvonult: Weggezogen: Borculo Nov. 29 Ameide I tord rech l Dee 2. . IO. Hadárvouulási adatok Jaroslawhól. Meg- figyelő Pabcsbnko Szbrgkj. Őszi vonulás 1910. Aug. 18. Micropus apus elvonulása kezdő dik. 19. Kezdődik Parus ater vonulása apró csapatokban. 22. Fringilla coelebs nagy csa- patokban vonul. 23. Hirundo rustica csapa- tokban vonul, holott egyes fészkekben még fiókák vannak. 24. Néhány Micropus apus. 25. Muscicapa grisola vonulása kezdődik. 27. Utolsó Hirundo rustica fiókák reptetése. 31. Grus grus vonulása kezdődik. Cannabina linaria csapatokban érkezik északról. Szeptember 11. l' rat incola rubelra vonul. 13. Chrysomitris spinus nagy csapatokban. 14. Ruticüla phoenicura vonul. 15. Corvus frugilegus vonulása kezdődik. 10. Paru* ater nagy mennyiségben vonul. 21. Alauda arvensis vonulása. 22. Kezdődik Erithacus rubecula vonulása. 20. 18 darab Grus grus. 27. Anthus tri nal i* vonul. 29. Erithacus rubecula nagy számban vonul. Okt. 2. Utolsó csapat Hirundo rustica : utolsó Phylloscopus trochilus, Regulus regulus vonulása. 8. Utolsó Alauda arvensis és Frin- gilla coelebs. 9. Utolsó Carras frugilegus. 10. Tinicola enucleator érkezése. 30. Vinicola enucleator nagy csapatokban : a város köze- lében 60 darab Ampelis garrula. Vogel zugsda ten aus Jaroslaw. Beobachter Sergej Paschtbchbnko. Herbstzug 1910. Aug. IS. Beginn des Wegzuges von Mi- cropus apus. 19. Beginn des Zuges von Parus ater in kleinen Flügen. 22. Fringilla coelebs zieht in grossen Flügen. 23. Hirundo rustica zieht in Flügen, während sieh in einigen Nestern noch .hinge befinden. 24. Einige Micropus a jais. 26. Zug von Muscicapa grisola beginnt. 27. Die letzten Jungen von Himmln rustica fliegen aus. 31. Zug von Gru* grus beginnt. Cannabina linaria erscheint in Flügen aus Norden. Sept. 11. Prati uculu ruhet ra zieht. 13. Chrysomitris spinus scharenweise. 14. L'uti- cilla phoenicura zieht. 15. Beginn des Zuges von ( 'omis frugilegus. 16. Parus nier zieht in grossen Schwärmen. 21. Zug von Alauda arvensis. 22. Besinn des Zuges von Erithacus rubecula. 26. 18 St. Grus gras. 27. Anthus triviális zieht. 29. Erithacus rubecula zieht in grosser .Menge. Okt. 2. Letzter Flug von Hirn min rustica; letzter Phylloscopus trochilus. Zug von Regulus regulus. 8 Letzte Alauda arvensis und Frin- güla coelebs Í*. Letzte Corvus frugilegus. 16. Pinicola enucleator kommt an. 30. Pinicola enucleator in grossen Flügen: in der Nähe der Stadt 60 Ampelis garrula. '/'uras.:! vonulás 1911. Frühjahrszug 191Í. Mart. i'Ij. Corvus frugilegus. Apr. 1 . Manila arborea. 2. , arvensis- '.). Fringilla coelebs 4. Sturnus vulgaris. 4. Cannabina linaria. 6. Parus rulibuiiilus. 7. Emberiza schoeni- clus 11. Punlus menda 11!. Anser unser. Apr. L3. Tu ni as pilaris. 14. .. iliacus. „ lö Xuiiu ums arcutitus. 16. Punlus musicus. 16. Gallinago gaüinago. 1 7. Anthus pratensis. LS Grus uras „ 18. Scolopax rusticola. 25. Anthus triviális. ., 25. Archibuteo lagopus. Apr. 26. Phylloscopus acri - itala . 27- ' 'yam cula suecica 27. M/h us migrans. 28. Ruticittaphoenicura 28. Muscicapa atrica- /lilla. 29. ( 'ueulus eaiinrus. 29. Phylloscopus trochi las. 30. Jynx tor quitta. 51* IUI Mai. 1 Hirundo i ustiea 6. Motacilla flava. ,, S. Lusdnia phümra la 13. Sylvia atricapilla. Mai. L3. Oriolus oriolus „ 14. Sylvia simplex. I"). Hypolais hypolai „ 20. Mirrnjnis apte-. Mai. 21. M'uscì* •!/"> gì isola. „ 24 Pinicola erythrina 24. Acrocephalus dünn ■ toruw. Madártani megfigyelések Sarajevóban es környékén. Megfigyelő Menbsdorfbr Gì bztáv. 1910. évi megfigyelések. Május 11. Trebevic hegyen 2 Bonasa bo- nasia és 2 Caccabis saxatilis : sok Xucifrai/a caryocatactes. Jún. 23. Trebevic hegyen Motacilla boarula jnv. Jiil. 7. Jahorinán 2 Gypaëtus barbahts ad. és egy juv. 11. Bukovéken 2 Caccabis saxa- tüis, 1 Faim féldeggi, 2 Bubo bubo. 1 Gyps fulvus. Aug. 24. Micropus apus, 20-as csapat vo- nul ; Hirundo rustica gyülekezik. Szept. 2. Chelidonaria urbica vonul: 20 darab Micropus apus. 11. 40 Ilii" mio rustica -*■ D. 17. Oriolus oriolus; 200 Sturnus vul- garis -*■ D. li). Aquila chrysaëtm. 24. 200 Chelidonaria urbica és 10O Hirundo rustica -*■ D. 27. Muscìcapa grisóla. Okt. 5. Chelidonaria urbica; Hirundo rustica; este átvonulnak Ardea cinerea, Ardea purpurea és Nycticorax nycticorax. Decz. 20. Motacilla alba és boarula. 1 Falco peregrinus. Ornithologische Beobachtungen in Sara- jevo unii Umgebung. Beobachter Gustav Menesdorfer. Beobachtungen im ./altre 1910. Mai 11. Auf dem Trebevicberge 2 Bonisa bonasia und 2 Caccabis saxatilis: viele Nuci- fraga caryocatactes. Juni 23. Auf den Trebevicberge Motacilla boarula juv. Juli 7. Auf der Jaliorina 2 alte und ein junger Gypaëtus barbatus. 11. in Bukovek 2 Caccabis saxatilis, 1 Falco feldeggi, 2 linla bubo. 1 Gypus fulvus. Aug. 24. Ein Flug von 20 Stück Micropus apus zieht. Hirundo rustica sammelu sich. Sept. 2. Chelidonaria urbica zieht. 2(1 Micropas apus 11. 40 Hirundo rustica -*■ S. 17. Oriolus oriolus; 200 Sturnus vulgaris -*■ S. li). Aquila chrysaëtus. 24. 200 Chelidonaria urbica und 100 Hirundo rustica -*■ S. 27. Mitseien/, a grisóla. Okt. 5. Chelidonaria urbica; Hirundo ru- stica; abends ziehen Ardea cinerea, Ardea purpurea und Nycticorax nycticorax. Dez. 20. Motacilla alba und boarida ; 1 /•'(//<■- liiiuha oenas. 21. 2'urcZws pilaris. 22. 1 Larus ridibundus, I /'ml incoia rubicola, 5 '/'"tonus In hin ns Febr. 18. Pavoncella pugnax, Anas quer- quedula, Anthus spipoletta, ('inclus cinclus, Alcedo ispida. 19. Cerchneis tinnunculus, Accipiter nisus, Linns canus, Aims trecca, Anas In, selnis. GaUinago gaUinago, 11 Co- lymbus fluviatilis, Turdus musicus. 23. Eri- thaeus rule Inda. 2t>. 30 Turdus pilaris. Mart. 8. Alauda arvensis, Sturnus vulga- ris. 10. Alauda arborea 13. 350 Turdus pilaris, 15 'I'm il ns viseivorus. 17. Tringa minuta, Ruticüla phoenicura. 19. 20 Chara- drius pluvialis, òu Galli natio gaUinago, 1 .1;/nív unser. 2 PhyUoscopus acredula, Sylvia stile'm 25. 20 VaneUus vaneüus, A Numenius arenatus. Apr. 11. Saxicola oenanthe, 70 Pyrrhocorax pyrrhocorax. 17. Proti net, In raliéira, Pratin- cola rubicola, Lusdnia luscinia. 20. Hirundo rustica. 23. Dr'mlns oriolus, Cueulus canorus. Mai. 4. Upupa epops, Tartar tartar. 12. Lanius collurio. 15. Ardea raUoides, Crea crex, Charadrius hiaticola Gaüinula chloro- jins. Co/nit, Im palumbus. 1*. •///"' lorquilla. 21. V-'a/cry subbate». 26. Chelidonaria urbica. 29. Coturnix coturnix. 105 Nemzetközi madárvédelem. A Magyar Ki- rályi Omithologiai Központ munkái, a nélkül, hogy erre törekedtünk volna, mégis propa- gandát csinálnak. Hollandia. J. A van Vollbnhovb» mérnökár (Nijmegenben) fáradságot nem ismerő agitá- lása folytán az állatvédő-egyesület kebelében külön madárvédelmi szakosztály alakult, a mely, példánkat köveive, a raczionális irány- ban indult, a mi a józan gondolkodású hol- land nép jellemének is leginkább megfelel. Van Vollenhoven úr velünk már évek óta levelezésben állott, nem sajnálva a fáradságot, elment a berlini ötödik nemzetközi omitholo- giai Kongresszusra, hogy intézetünk vezetőjét személyesen megismerje. Visszatérve hazájába, munkához látott. Erős a meggyőződésünk, hogy van Vollenhoven úr titkársága korszakot jelent és melegen üdvözöljük Hollandia derék férfiait a munkában. Francziaorszáf/. A szakkörök előtt ismere- tes, hogy a raczionális, tehát nem szentimentá- lis irányzatú és expressis verbis a mező- és erdőgazdaság javára szolgáló madárvédelmi mozgalom visszanyúlik 1868-ig,1 felvettelett pedig a német mező- és erdőgazdák XXVI-ik közgyűlésén. Ez a mozgalom elvezetett az 1873. évi nemzetközi mezőgazdasági Kon- gresszushoz, a melyen Francziaországot Boitel M. képviselte és a melyen előterjesztettek M \kenzeller jegyzékei ; erre az a külön de- klaráczió következett, a mely egyrészt Olasz- ország, másreszt .Magyarország és Ausztria (Visconti-Venosta és gróf Anhrássy Gyula) kö- zött jött létre, de semmi gyakorlati következ- ménye nem volt. Ezt követte a Bécsben meg- tartott első nemzetközi omithologiai Kongresz- szus, a melynek egyezményei szinten gyakor- lati következmény nélkül maradtak, a mi nem csoda, mert a nemzetköziség nagyon hézagos volt. Az ezt követő. Budapesten 1891-ben megtartott második nemzetközi or- nithologiai Kongresszus — a mely nemzetközi- leg erősen látogatott volt — a madárvédelem 1 Az egész mozgalom tiiiiéneti fejlődését össze- foglaltam a következő, magyar és angol nyelven megjelent müvemben: .Az 1902. évi nemzetközi madárvédelmi egyezmény és Magyarország*. Buda- pest, 1907. — The international Convention etc. Budapest 1907. Internationaler Vogelschutz. Ganz nube absichtigt machen die Arbeiten unserer Ornith. Zentrale doch Propaganda. Holland. Durch rastlose und unermüdliche Anregungen des Herrn Ingenieurs J. A. vak Vollbnhoven in Nijmegen kam im Schosse des Tierschutzvereinea eine eigene Sektion für Vogelschutz zustande, welche unserem Beispiele folgend, die rationelle Richtung ein- schlug, was ja auch dem Charakter der nüch- tern denkenden Holländer bestens entspricht Herr van Vollenhoven stand mit uns seit Jahren in brieflichem Verkehr, Hess sich die Mühe nicht verdriessen, die Heise nach Berlin zum fünften internationalen Ornithologen Kongress zu unternehmen, um die persön- liche Bekanntschaft des Leiters unserer Zen- trale zu machen. Heimgekehrt schritt er ans Werk. Wir sind fest überzeugt, dass das Sekretariat des Herrn van Vollbnhovbn eine Epoche bedeutet und wir begrüssen herzlichst die wackeren Manner in Holland an der Arbeit. Frankreich- Den Fachkreisen ist es bekannt. dass die Bewegung' für Vogelschutz, u. zw. für die rationelle -- also nicht sentimentale — Richtung, und, expressis verbis, zu Gunsten der Land- und Forstwirtschaft, bis auf das Jahr 1868 zurückgreift1 und auf der XXVJ. Generalversammlung der deutschen Land- und Forstwirte aufgeworfen wurde. Diese Bewe- gung führte zum internationalen landwirt- schaftlichen Kongress vom Jahre 1873, wo Frankreich durch M. Boitbl vertreten war, wo die Listen Marenzellbbs vorgelegt wurden : dann folgte die separate Deklaration, welche zwischen Italien einerseits timi Ungarn und Osterreich anderseits (Visconti-Venosta und Graf Julius AndrAssy) vereinbart wurde, jedoch keine praktischen Folgen hatte. Dann folgte der erste internai. Ornithologen- Kongress in Wien, dessen Vereinbarungen auch keine praktischen Folgen hatten : kein Wunder, da die Internationalität grosse Lücken aufwies. Hierauf kam der zweile internat. ( »raithologen Kongress in Budapest 1891, der international sehr stark beschickt war. die ganze Frage 1 Die historische Darstellung der ganzen Bewegung habe ich im folgenden Werke angarisch und englisch zusammengofassl „The international Convention for the Protection of Birds concluded in IDOL1 and Hungary*. Budapest, ino? 406 egész kérdését kitűnő referátumokban foglalta össze és érezhetően hatott arra, hogy a Pa- risba tervezett nemzetközi Konferenczia, a me- lyet megelőzött a Hágában tartott tanácskozás, megtartassék. A nagy nemzetközi Konferenczia 1895 június 25-én Parisban meg is tartatott. Hivatalosan képviselve volt ezen 17 állam, és pedig a következők : Németország 5 Magyarország 2 Ausztria 2 Belgium 2 Spanyolország 2 Francziaország 1" "Nagybritannia 3 Görögország 2 'Olaszország 1 Luxemburg 1 Monaco 1 'Hollandia 2 Portugálba . 1 "Oroszország 1 Svédország 1 Norvégia 1 Svájcz I1 összesen 32 delegátussal, köztük kiváló szak- emberekkel. Ez a tanácskozás vezetett azután a még napjainkban is érvényes, 1902 már- czius 19-én Parisban kötött egyezményhez, a melyet azonban már csak 13 állam irt alá. Kedvezőtlen hatást gyakorolt az, hogy Nagy- britannia, a melyet „Sir Herbert Eüstache Maxwell Bart. M. P., Howard-Saunders, Member of the Zoological and Linnean- Society és Fran- i is Dundas Harford, Second Secretary of the British Embassy at Paris" képviseltek, nem csatlakozott az egyezményhez2 és álláspontját nem idokolta meg. Ebből a vázlatból kitűnik, hogy Francziaország vezetett, de a későbbiek folyamán nem vettünk észre semmi nemzet- 1 A csillaggal megjelölt államok az egyezményt nem írták alá. - Helyénvalónak tartom Angliának a párisi 1895 június 25-iki nemzetközi tanácskozáson részt vett képviselőit név szerint felsorolni (1. müvemben a 102. oldalon), mert legújabban azon van Anglia, hogy bizonyos madárfajok nemzetközi védelemben része- sittessenek. Az egyezmény alkalmat adott a jegyzék kiegészítésére. Angliának egyszerűen csatlakoznia kellene az egyezményhez és fel kellene használnia annak előnyeit des Vogelschutzes in ausgezeichneten Refe- raten ztisammenfasste und fühlbaren Eintliiss auf das Zusammentreten der für Paris bestimm- ten internationalen Konferenz, der noch eine Beratung in Haag voranging, ausübte. Oie grosse internationale Konferenz fand am 25. .Inni 1895 in Paris statt. Sie war amtlieh beschickt von 17 Staaten, u. zw.: Deutschland 5 Ungarn _ Österreich 2 Belgien 2 Spanien 2 Frankreich 10 *Grossbritannien 3 Griechenland 2 'Italien 1 Luxemburg 1 Monaco 1 ♦Holland 2 Portugal 1 *Russland 1 Schweden 1 Norwegen 1 Schweiz 1 ' mit 32 Delegierten, darunter ausgezeichnete Fachmänner. Diese Beratung führte dann zu der auch heute noch in Kraft bestehenden Konvention vom 19. März 1902 von Paris, welche aber nun mehr von 13 Staaten unter- zeichnet wurde. Keinen günstigen Eindruck machte es, dass Grossbritannien, welches durch „Sir Herbert Eustache Maxwell Bart. M. P., Howard -Saunders, Member of the Zoological- and Linnean-Society und Francis Dundas Harford, Second Secretary of the British Embassy at Paris" vertreten war, der Konvention nicht beitrat2 und die Ursache seines Verhaltens nicht angab. Wir ersehen aus dieser Skizze, dass Frankreich den Vorrang hatte, doch bemerkten wir in der Folge keine 1 Die mit einem Stern bezeichneten Staaten haben die Konvention nicht unterschrieben. : Ich finde es für angemessen, die Vertreter Eng- lands auf der internationalen Konferenz vom 25. Juni 1895 in Paris namentlich anzuführen (siehe auch mein Buch pag. 102), denn neuestens ist England bestrebt, den internationalen Schutz gewisser Vögel zu erwir- ken. Die Konvention bot Gelegenheit die Listen zu ergänzen. England sollte einfach der Konvention beitreten und deren Vorteile benutzen. tur közi tevékenységet sein exten/.ive, sein inten zive. Nagy örömet szerzett nekünk Dr. Kbheiq Hknry úr, midőn ;i Société Vinicole de la Gironde részére tőlünk néhány clichét kért, a melyek népszerű kiadványainkban megje- lentek ; kérte pedig azon czélból, hogy a Franeziaország némely vidékén rosszul álló madárvédelemről készülő népszerű müvében felhasználja. Könyvét már meg is írta és ha ez tárgyi szempontból nem is kifogástalan, mégis hivatva van arra, hogy az ügyet szol- gálja. A Kehrig úrral való összeköttetésünk alapján került kezünkbe az egyik szőlészeti lapnak: -La feuille vinicole de la Gironde; Bordeaux" 1911 április 13-iki, (15-ik) száma, a melyből megtudtuk, hogy Deux-Sèvres départe- ment 32 iskolájában hatóságilag jóváhagyott alapszabályokkal bíró madárvédő-egyesületek vannak. A kihágás dorgálás által büntettetik, a visszaesés a kizárást vonhatja maga után ; a buzgó tagok ellenben dicséretben részesülnek, vagy nevük a „tableau d'honneur"-be vezet- tetik be. A tagok általában véve szívesen vetik alá magukat az alapszabályoknak és a vétségek mindinkább ritkulnak. Az eredmény- ről egy tanító ezt írja: „A madarak és fész- kek pusztítása mintegy varázslatszerűen meg- szűnt : a gyermekek nemcsak a madarakat kímélik, de más állattal sem bánnak rosszul". Egy másik tanító kifejezi abbeli meggyőző- dését, hogy a hernyókat nagyrészben a ma- darak pusztították el. Többen azt írják, hogy az erdők és sövények most sokkal népeseb- bek a madaraktól. A Marnemegyei nyilvános fiúiskolái madár- védő-egyesület alapszabályai így szólnak : 1. A tanulók a gazdászat érdekében tár- sulatba tömörülnek, a melynek czélja a hasz- nos állatok védelme (beleértve az eddig üldö- zött lángbagoly t, kuvikot, bőregeret és sün disznót. 2. Tag lehet minden írni-olvasni tudó. he- tedik életévét betöltött tanuló. 3. Az ügyeket egy bizottság vezeti, mely áll a tanítóból (elnök), alelnökből, titkárból és három ülnökből. Könyvet vezetnek, melybe minden tag érdeme fel van jegyezve. 4. Minden iskolában fali képen láthatók lesznek a hasznos és káros madarak. internationale Tätigkeit, weder extensiv, noch intensiv. Eine glosse Freude bereitete es uns. als Herr Dr. Hi.nkv Kbhsig von der Société Vinicole de la Gironde von uns einige Klischees erbat, welche in unseren populären Ausgaben über Vogelschutz enthalten sind, da er die Absicht habe, ein populäres Werk über Vogelschutz, der in Frankreich in manchen Gegenden im Argen liegt, zu verfassen. Er schrieb auch das Büchlein und wenn das- selbe sachlich auch nicht ganz tadellos ist, so ist es doch geeignet der Sache zu dienen. Durch diese Verbindung kam uns auch das Organ für Weinbau: „La feuille vinicole de la Gironde, Bordeaux, April 13. 1911 Nr. ló- in die Hände, woraus wir erfuhren, dass es im Departement Deux-Sèvres in 32 Schulen Vogelschutz-Vereine gibt, welche behördlich sanktioniert sind. Die Übertretung wird mit Rüge bestraft, der Rückfall kann Ausschlies- sung zur F'olge haben. Die eifrigen Mitglieder werden belobt, oder ins „Tableau d'honneur" eingetragen. Die Mitglieder unterwerfen sich den Statuten gerne und die Verstösse werden stets seltener. Über den Erfolg schreibt ein Lehrer: Die Vertilgung der Vögel und der Nester hörte wie auf einen Zauberschlag auf; die Kinder behandeln nicht nur die Vögel, sondern auch andere Tiere gut. Ein anderer schreibt, er sei überzeugt, dass die Raupen zum grossen Teil durch die Vögel vernichtet wurden. Mehrere schreiben, dass der Wald und die Hecken jetzt besser bevölkert sind. Die Statuten der öffentlichen Knabenschule in Marni lauten : 1. Die Schüler bilden im Interesse der Wirtschaft eine Gesellschaft, deren Zweck der Schutz der nützlichen Tiere ist (einbe- zogen sind der gelbe Kauz, Nachtkauz, Fle- dermaus und der Igel, die bisher verfolgt wurden). 2. Mitglied kann jeder des Lesens and Schreibens kundige Schüler werden, der das 7. Lebensjahr erreicht hat. 3. Die Angelegenheit besorgt eine Kom- mission, die aus dem Lehrer (Präsident), einem Vizepräsidenten, einem Sekretär und drei Bei- sitzern besteht. Sie führen ein Buch über die Verdienste der Schüler. 4. In jeder Schule werden die nützlichen und schädlichen Vögel auf Wandtafeln dar- gestellt. 408 •"). A tápok tartózkodnak a fészkek kirab- lásától, ha fészket találnak, arról jelentést tesznek az elnöknek. li. A vétkes tagot az elnök megdorgálja : visszaesés esetében kizárható. 7. Ha a tanuló 13 éves korában az iskolát elhagyja, bizonyítványt kap arról, hogy a társulat lapja volt. 8. A kitüntetést érdemlők a párisi anya- társulattól elismerő okiratot, érmet, stb. kapnak. 9. Minden politikai vagy vallási vita tiltva van. Az Irais-i egyesület alapszabályai : 1. Minden tag köteles tudni a Grammont- törvényt. 5. Szombaton a tanító felolvassa a beér- kezett jelentéseket ; a bűnösök a padból ki- lépnek és a pódium körül kört képeznek. 9- A kihágásokról vezetett jegyzék az iskolavezető tudomására hozatik. Ez az érem egyik oldala. »Sajnos, van azon- ban egy másik oldala is. az iskolán kívül ! Ugyancsak a „Feuille vinicole de la Gironde" írja 1911. évi augusztus 31-iki (35-ik) szá- mában a következőket: „Kis madarak tömegen pusztítása. Még mindig benne vagyunk a kátyúban. A Conseil Général kívánságára a prefektus jelt adott :i hrkatombára, mert megengedte a paesirták és más kis vonuló madarak lelövését és elfogását. Ez a törvény nyilt megsértése, most, a mikor a rovarok annyi kárt okoznak. Igaz, hogy az engedély csak a vadászat idejére szól. de ki tudja, nem fogja-e meghosszabbítani a prefektus azon túlra i*. Ürügyül azt hozzák fel, hogy sok szegény család a fogásból él. Pacsirta elnevezés alatt azután más madarat is pusztítanak és mindezt néhány izgága választó kedvéért. Reméljük, hogy a miniszter nem fog késni a rendcsinálással." Ehhez azt a megjegyzést fűzzük, hogy a sérelmes rendelet még mindig annak az el- avult nézetnek következménye, hogy a ma- dár (különösen az ehető) res mill ins. '>. Die Mitglieder enthalten sich des Aus- nehmens der Nester : finden sie ein Nest, so melden sie es dem Präsidenten. li. Das schuldige Mitglied wird vom Prä- sidenten gerügt. Der Rückfall wird mit Aus- schliessung bestraft. 7. Tritt der Schüler ins 13. Lebensjahr und verlässt die Schule, erhält er ein Zeugnis, dass er Mitglied der Gesellschaft war. 8. Die verdienstvollen Mitglieder erhalten vom Mutterverein in Paris Belobung (ehrende Anerkennung, Medaille usw.). 9- Jeder politische oder religiöse Streit ist verpönt. Die Statuten des Vereines von irais: 1. Jedes Mitglied ist verpflichtet das Gesetz Grammont zu wissen. 5. Am Sonnabend liest der Lehrer die eingegangenen Meldungen \'or, die strafbaren Schüler treten aus der Bank und bilden um das Podium einen Kreis. 9. Die Liste der Übertretungen wird dem Schulvorsteher vorgelegt. Das ist der Avers der Sache. Leider hat dieselbe einen traurigen Revers, ausserhalb der Schule! Ebenfalls die ..Feuille vinicole de la Gironde" vom 31. August 1911. Nr. 35 schreibt wie folgt : .. Massenvertilgung kleiner Vögel. Wir stecken noch immer im Bösen. Auf Wunsch des Conseil Oénéral gab der Präfekt das Zeichen zur Hekatombe, denn er hat verfügt, dass man die Lerchen und andere kleine Vögel schiessen darf Das ist jetzt, wo die Insekten so grossen Schaden verursachen, eine offenbare Verletzung des Gesetzes. Es ist wahr, dass die Erlaubnis bloss für die Jagdsaison gilt, man kann aber nicht wissen, ob der Präfekt nicht eine Verlän- gerung bewilligt. Als Vorwand für die Erlaubnis wird vor- gebracht, dass viele arme Familien vom Vogel- fang leben. Unter dem Namen Lerche werden aber dann auch andere Vögel vernichtet und alles wegen einiger — lauter Wähler ! Wir hotten, der Minister wird nicht säumen, Ordnung zu schaffen." Wir fügen hier die Bemerkung hinzu. das> dieser Rückfall noch immer Folge der alten Anschauung ist : der Vogel (besonders der essbare) sei res nullius. LÔ9 Az „Institut International d'Agriculture de Rome" és a madárvédelem. Nevezeti intézet 1911 május havában tartott közgyű- lése alkalmával a madárvédelemre vonatkozó- lag :i követkéz i") határozatot fogadta el : 1. A közgyűlés tudomásul veszi, hogy 20 állam a törvényhozás útján hathatós védelem alá helyezte a hasznos madarakat s megelé- gedésére szolgál az a tény, hogy három államnál ez az intézkedés az „Institut Inter- national d'Agriculture" 1909. évi közgyűlési határozatából kifolyólag jött létre. 2. Tekintettel arra, hogy mennyire fontos a gazdára nézve a madárvédelem, a köz- gyűlés elhatározza, hogy a hozzájárult álla- mokkal közli az erről a kérdésről összegyűj- tött anyagot s egyúttal felszólítja őket a védelem kiegészítésére ; azokban az államok- ban, a melyekben ebben az irányban még semmi sem történt, lépések teendők, hogy a madárvédelmet életbe léptessék s ily módon a hasznos madarak egyetemes hozzájárulás- sal védelem alá helyeztessenek. 3. A közgyűlés szükségesnek tartja a kér- dés menetének figyelemmel való kísérését s felszólítja az állandó bizottságot, hogy az ezen a téren elért eredményekről a legköze- lebbi közgyűlésen tájékoztatást nyújtson. „Institut Ornithologique de France". Az „Institut Ornithologique de France" eszméjét propagálja Meneoaux A. tanár a Revue Fran- raise (V Ornithologique III. 1911. évfolyamá- nak 106 — 111. lapjain megjelent „La Pro- tection rationnelle des oiseaux" czímű közle- ményében, melyben tervét a következőkben körvonalozza : „Az első lépés volna egy franczia ornith. bizottság alakítása, melynek tagjai legalább félévenként üléseznének. Hatáskörébe tartoz- nának nemcsak a madarak, de a vadászat tárgyát alkotó vad is. Ez jelölne ki védelem alatt álló területeket és madártelepeket, hiva- talos mintatelepeket, megcsinálná a vonuló madarakra vonatkozó szabályzatokat a vadá- szat szabályozását, az abszolút hasznos ma- darak jegyzékét és azokét, melyek időnként Aquila XVIII. lias „Institut International d'Agriculture de Rome" und der Vogelschutz. Dieses Institut akzeptierte in der Generalversamm- lung im Mai KU 1 bezüglicli des \ og( Ischutzes folgenden Beschluss : 1. Dil- Generalversammlung nimm! es zur Kenntnis, dass 20 Staaten dir nützlichen Vögel im Wege der Gesetzgebung unter wirk- samen Schutz stellten und gereichl <■> der- selben zur Befriedigung, dass bei drei Staaten diese Verordnungen dem Beschlüsse der Gene- ralversammlung dis ..Institut International d'Agriculture" vom Jahre 1909 entsprungen sind. 2. Mit Rücksicht auf die grosse Wichtig- keit des Vogelschutzes für den Landwirt, beschliesst die Generalversammlung, den bei- getretenen Staaten das über dir Frage ein- gesammelte Materiale mitzuteilen und diesel- ben zur Ergänzung des Schutzes aufzufordern; in jenen Staaten, in welchen in dieser Rich- tung noch nichts geschehen ist. sind Schritte zu unternehmen, um den Vogelschutz ins Leben treten zu lassen, damit die nützlichen Vögel mit allgemeiner Solidarität unter Schutz gestellt werden. 3. Die Generalversammlung erachtet es als notwendig, die Frage weiter zu verfolgen und fordert die ständige Kommission auf, die nächste Generalversammlung ülni- die ein- schlägigen Resultate zu orientieren. „Institut Ornithologique «le France". Dem Projekte eines ..Institut Ornühologique 'Ir France1- macht A. Mbnbgaux Propaganda in seinem Artikel ..La Protection rationnelle des oiseaux' pag. 106 — 111 des Jahrganges 111 1911 der Revue Française à" Ornithologiqm : für den Plan des Instituts wird hier folgen- der Entwurf gegeben : ..Der erste Schritt wäre die Bildung einer Ornithologischen Kommission für Frankreich, deren Mitglieder mindestens zweimal im Jahre eine Versammlung abzuhalten hätten. In den Wirkungskreis derselben gehörten nicht nur die Vögel, sondern auch das jagdbare Wild. Di.se Kommission hätte die Schongebiete, die unter Schutz zu stellenden Vogelkolonien, sowie die amtlichen Musterstationen zu be- stimmen, die Verordnungen bezüglich der Zugvögel herzustellen, die Jagd zu regeln. 410 károsak és meggátolná még a káros fajok végleges kipusztítása! is. De hogy ezek a rendszabályok hatásosakká váljanak, szükséges, hogy ezekéi a nemzet- közi ornith. bizottság az egész világban és minden országban keresztül vigye. Erre nézve évente egy gyűlési kellene tartani. A franczia bizottság alakítása egy ornith. es vadászati intézet létesítését vonná maga után, mely úgyszólván a gyakorlati iskola volna, a hol a madarat és a vadat tanul- mányoznák, tudományos, gazdászati és keres- kedelmi szempontból, valamint a fenntartás és szaporítás szempontjából is. A személyzet állana igazgatóból, preparatorokból, kerületi felügyelökből, egy ornithologiai és egy vadá- szati felügyelőből. A kutatást úgy tudományos, mint gyakor- lati irányban kellene vezetni A tudományos kutatás körébe tartoznék a táplálkozás, az anatómiai vizsgálat, az allatok psychologiája és pathologiája. A gyakorlati kísérletezés felkarolná a ma- dár- és vadvédelmet, azok szaporítását, nép- szerű iratok terjesztését, jutalmazást, elemi iskolákban való propagandát, nyilvános fel- olvasást, a vadőrök ornithologiai kiképzésit. kertek és telepek létesítését, ünnepélyek ren- dezését (ilyen pl. a madarak és fák napja. mel\ Északamerikában és Magyarországon már UHUI óta meg van). die Verzeichnisse der absolut nützlichen, sowie aucli derjenigen \ ögel zusammenzustellen, welche zeitweise schädlich werden können und schliesslich das Ausrotten der schäd- lichen Arten zu verhindern. Damit jedoch diese Massregeln tatsächlich aneh die gewünschte Wirkung erreichen, ist es notwendig, dass dieselben von der Inter- nationalen Ornithologischen Kommission auf der ganzen Weh in sämtlichen Staaten durchgeführt werden. Diesbezüglich müsste jährlich eine Versammlung abgehalten werden. Die Bildung der französischen Kommission würde die Gründung eines ornithologischen und jagdlichen Instituts nach sich ziehen, welches sozusagen die praktische Schule wäre, wo Vogel und Wild vom wissenschaft- lichen, ökonomischen, kommerziellen, sowie auch vom Standpunkte der Erhaltung und Vermehrung studiert würden. Das Personal würde aus einem Direktor, aus Präparatoren, aus Kreis-Inspektoren und aus einem ornitho- logischen und jagdlichen Oberinspektor be- stehen. Die Forschung müsste in wissenschaftlicher und praktischer Richtung geleitet werden. Der wissenschaftlichen Forschung würde die Nahrungsfrage, die Anatomie. Psychologie und Pathologie der Tiere angehören. Die praktischen Versuche hätten sich auf Schutz und Vermehrung von Vogel und Wild, Verbreitung volkstümlicher Schriften. Beloh- nungen, Propaganda in den Volksschulen, öffentliche Vorlesungen, ornithologische Bil- dung- der Forstwarte. Anlegung von (unten und Musterstationen, Arrangieren von Festen (z. B. Bauin- und Vogeltag), welcher in Nord- amerika und Ungarn schon seit 1906 existiert) zu beziehen. Ill Levelezés. Korrespondenz. Heydbb Richard úr Rochlitzból (Szászország) :i következő hangulatos levele: intézte inté- zetünk vezetőjéhez : „Igen tis/.telt Uram ! Néhány hete, hogy az üniik Magyarorszá- gán átutaztam és a sok benyomás arra indít, hogy Önnek, uram. némelyekről rövid jelen- tést küldjek azokról, a mik Önnek nem újak, de mégis érdekesek. Mint Zimmermann Rodoif úr kísérője, ki előbb utazott el. kirándultam Szebenből a Czibin hegységbe, a hol azonban a gonosz idő okából csak erős köszvényt szereztem, annyira, hogy vissza kellett térnem és le kellett mondanom a Dobrudsába tervezett kirándulásról. De azért szép számú, nekem új madárfajt figyelhettem meg, mint : a baj- szos'sarmányt, az örvös légykapót, a mogyoró- szajkót, a havasi pityert, az örvösrigót, a havasi szürkebegyet stb. De sasokhoz, kese- Ivükhöz, hollókhoz nem volt szerencsém. Feledhetetlen az a napom, május 23-ika, a melyet a Czibin mellékén töltöttem. Ez a pompás vadvízvölgy, szegve magas szikla- falakkal, egész hosszában, a mennyire bejár- tam, mélyen a lomberdő szintáján vonul ; de a sziklafalak felső gerinczén már sok fenyő áll. Zúgva rohan a kristályos habzó viz a csillámpala tömbökön át a völgyben, helyen ként szép zuhatagokat alkotva. A partok üde zöldben ragyogtak; a barátka poszáta és az ökörszem azon erőlködtek, hogy a vizek zúgá- sát énekükkel legyőzzék. Egy hegyi bille- gető vízellenében repült, egy vízirigó márto- gatva ült egy kövön. E valóban nagyszerű táj láttára élénken emlékeztein vissza a - cseh „Svájczra" ; mint ott. úgy itt is egj kanyarodáson hirtelen megjelent eg) vándorsó- llerr Richard Heydbb aus Rochlitz (Sachsen) il den Leiter unseres Institute genden Brief: „Hochgeehrter Herr ! Vor einigen Wochen tun ich durch Ihr Ungarn gefahren und die zahlreich gesam mellen Eindrücke veranlassen mieli. Ihnen kurz einiges zu berichten, das Ihnen zwar nicht neu. aber doch von Interesse -ein dürfte. AN Begleiter des Herrn Rod. Zimmermann, der mir vorausgefahren war. habe ich von Hermannstadt aus eine Exkursion in das Czibiner Gebirge mitgemacht, mir dori aber bei schlechter Witterung einen nachdrück- lichen Rheumatismus geholt, so dass ich um- kehren musste unii einen geplanten Ausflug in die Dobrudscha - zu meinem Leidwesen natürlich — nicht mit ausführen konnte. Eine ganze Anzahl mir neuer Vogelarten konnte ich beobachten: Zippammer, Halsbandfliegen- fänger, Tannenhäher, Wasserpieper, Ring- drossel, Alpenbraunelle usw. .Mit Adlern, Geiern, Kolkraben hatte ich indessen kein Glück. Unvergesslich wird mir ein Tag bleiben, der 23. Mai. an dem ich eine Exkursion längs des Czibinflusses ausführte. Dieses prachtvolle Wildbachtal, von hohen Fels- partieen umsäumt, Iiegl in dir ganzen Aus- dehnung, in der ich es besuchte, tief unten im Laubholzgebiet, doch stehen auf den obe- ren Felszinnen schon viele Fichten. Rau- schend und schäumend stürzten die klaren Fluten dieses Wassers über Blöcke aus Glimmerschiefer hinab zutal, zuweilen schöne Wasserfalle bildend. Die Ufer prangten im saftigsten Grün, Sylvia atricapilla und Troglo dytes troglodytes suchter durch ihre schmet- ternden Weisen das Donnern des Wassers zu übertönen. Eine Motacilla boarula flog tlugs aufwärts und eine < 'inclus cinclus sass wip- pend auf einem Stein. Beim Anblick dieser wahrhaft grossartigen Szenerie wurde ich lebhaft erinnert an einzelne Stellen der Sachs.- böhmischen Schweiz: wie dort, so er schien auch liier, plötzlich um einen Fels bie gend, ein Falco peregrinus, um dann für längere Zeit auf einer dürren, weit seitwärts in die Schlucht geneigten Birke aufzubau- 412 lyom, hogy azután egy száraz, messze a szaka- dékba nyúló nyírfVtra felüljön. Egy durván összetákolt padról sokáig néztem a tagba- szakadt ficzkót, a mint tollászkodott és azután elpihent. Szemem a padra tévedt, hol sok név között nagy betűkkel, mélyen bevésve Cztnk Ede neve olvasható. Semmi kétség, hogy ez a tizenkét évvel ezelőtt elhányt ( ízynk Ede, fogarasi ornithologus emléke. Mély tisztelettel és alázattal maradtam a t. Magyar Ornithologiai Központnak híve Rochlitz, 1911 június 18-án. Richard Heydee." men. Von einer roh zusammengefügten Hank aus, die zufällig im Grund stand, sah ich lange dem vierschrötigen (iesellen zu. wie er sich putzte und dann behäbig der Buhe pflegte. Mein Blick fiel auf die Bank und neben vielen anderen Namen las ich ..E. v. Czynk", in grossen Lettern tief eingegraben ins weiche Holz den Namen des bekannten Ornithologen aus Fogaras ! Ich zweifle nicht daran, dass dieses Er- innerungszeichen wirklich von dem vor 12 Jahren verstorbenen Eduard v. Czysk herrührt. Mit den besten Grössen und Wünschen für die U. 0. C. zeichnet hochachtungsvoll und ergebenst Rochlitz, den 18 Juni 1911. Richard Heydee. * 413 A Magyar Földrajzi Társaság Alföldi Bizottsága ornithologiai ter- vezetének vázlata. Irta Herman Ottó. A Nagy Alföld kutatása. A Magyar Földrajzi Társaság kebelében Lóczy L. és Cholnoky J. egyetemi tanárok vezetése alatt évekkel ezelőtt bizottság ala- kult, mely a Balaton és közvetlen környéké- nek természetrajzi, történeti és néprajzi át- kutatását tűzte ki feladatául. Ez a kutatás be van fejezve, legfontosabb eredményei közölve vannak. Ugyanez a bizottság kiegé- szített alakban arra alakult, hogy a magyar Alföldet vegye elő. Minthogy a föladat ornitho- logiai része több erőt és anyagot igényel, mint a mennyi a bizottságnak rendelkezésére áll s minthogy ez a munkálat összeesik a Kir. M. Ornith. Központéval, a bizottság veze- tősége ehhez fordult. A Kir. M. Ornith. Központ a m. kir. Föld- mív. Minisztérium beleegyezése alapján (1911. évi 15098/XI. 3. szám) vállalta is a fölada- tot, megállapította a programmot, és Schenk Jakab adjunktus azonnal elővette a Pest me- gyében levő dabas-ürbői futóhomok- homokos erdő szikes és mocsaras területet. A következőkben adjuk az általános és részletes tervei és az első munkálatra vonat- kozó jelentést. A Magyar Földrajzi Társaság Alföldi Bizott- sága ornithologiai tervezetének vázlata. Az Alföldi Bizottság 1911. évi közgyűlésén benyuj totta Hkrman OttO a Kir. M. Ü. K. igazgatója. Az Alföld ornithographiájának oly tüzetes megállapításában, a mely a többi munkálat kereteihez illó legyen, a következő menetet kellene követni : 1. Tekintettel a történeti időben lefolyt és még folyó átalakulásra, a mely különösen a Skizze des ornithologischen Arbeits- planes der Alföld-Kommission der Ung. Geographischen Gesellschaft Von Otto Herman. Die Durchforschung des ungar. Tieflandes. Vor Jahren bildete sich im Schosse der Tilg. Geographischen Gesellschaft unter Lei tung der Universitätsprofessoren L. v. Lóczì und F. v. Cholnoky eine Kommission, welche sich die naturgeschichtliche, historische und ethnographische Durchforschung des Balaton- sees und seiner engeren Umgebung zum Ziel steckte. Die Durchforschung ist beendet und ihre wichtigsten Resultate sind publiziert. Diese Kommission konstituierte sich nun in ergänzter Form, um das ungarische Tiefland Alföld - - vorzunehmen. Da der ornitholo- gische Teil der Aufgabe mehr Kräfte und Mittel erfordert, als solche der Kommission zur Verfügung stehen und die Arbeit mit jener derKönigl. Ungarischen Ornithologischen Centrale zusammenfällt, wendete sich die Lei- tung der Kommisson an dieselbe. Die Königl. Ungarische Ornithologische Centrale hat mit Bewilligung des königl. un- garischen Ministeriums für Ackerbau (Zahl 15,098/XI. 3. vom Jahre 1911) die Aufgabe übernommen, ihr Programm festgestellt und Herr Adjunkt Jakob Schenk hat sofort die Flugsand-, Sandwaldung-. Saliter- und Sumpf- komplexe von Dabas-l'riiö im Pester Konntat vorgenommen. In folgendem geben wir den Hauptplan, den Detailplan und den Bericht über die erste Arbeit. Skizze des ornithologischen Arbeitsplanes der Alföld-Konimission der Ungarischen Geographischen Gesellschaft. Eingereicht in der Generalversammlung der Alföld- Kommission vom Jahre litll von Otto Hbbma», Direktor der Königl. V. 0 C Bezüglich eingehender Feststellung einer Omithographie des Uföld, welche dem Rah- men der anderen Arbeiten würdig zu sein hat. müsste folgender Gang innegehalten werden: 1. Mit Hinsicht auf die in historischer Zeit vor sieh gegangenen und noch vor sich gehen- IN vízrajz tekintetében történt s az egész faunát. különösképpen pedi»- a madárvilágot jelenté- kenyen átalakította, a dolog természeténél fogva is a történeti vázlat elkerülhetetlen. A vázlat forrásai azok a régi munkák, a melyek az ornithologiára nézve is nyilatkoz- nak, nem kevésbbó mindazok a jegyzőköny- vek és adatok, a melyek a törvényhatóságok irattáraiban találhatók s a tömeges tartózko- dásra, fészkelésre, hasznosításra (tojásszedés) vonatkoznak. 2. Magának az ornisznak felvétele a status praesens alapján volna végzendő, még pedig a relative legszilárdabb alapon, t. i. a fész- kelő fajok megállapítása, másodsorban az elő- fordulások és e mellett a vonulás jelenségei. Az alapmunkálat ennélfogva faunisztikai jel- legű lenne, t. i. megállapítása és az állandóan ott tartózkodó, a rendesen ott fészkelő és az éppen csak megjelenő fajok szisztematikus elő- sorolása, felszerelve a teljes irodalmi forrá- sok kimutatásával. 3. Az ornithophaenologiai rész tanulmányo- zása és kifejtése abban leli legfőbb indokát, hogy először az Alföld egy határozott jellegű terület, a melyen a madárphaeneologiai viszo- nyok sokszorosan az északi szélesség és keleti hosszúságtól függetlenül is nyilatkoznak, a mely jelenségnek még különös nyomatékot az is kölcsönöz, hogy az ország nyugati részén fekvő úgynevezett Kis Alföldnek jelenségei a Nagy Alföldéivel kongruensek. A megállapí- tások azért is nagy tudományos értékkel bír- nak, mert az országon kívül létező alföldekkel az összefüggés vagy ellenkezője csak ezen az úton állapítható meg. 4. Területileg véve rendkívül fontos a még meglevő homokterületek, különösen a Deliblat orniszának és mozgalmainak megállapítása. továbbá a meg meglevő szikes területeké, a melyek ofnithologiai tekintetben is már eddigi ismereteink szerint sok sajátossággal bírnak. 5. A végrehajtás tekinteté.ben a legfőbb feltételek a következők volnának: a) Az eredmények központosítása egy he- lyen, pl. a Kir. M. 0. K.-ban. hogy azok den Umwälzungen, welche besonders in der Hydrographie geschahen und die ganze Fauna, besonders aber die Ornis bedeutend umgestal- teten, ist eine historische Skizze naturgemäss unerlässlich. Die Quellen dieser Skizze bilden jene alten Schriften, welche auch auf die Ornithologie Bezug nehmen, nichtsdesto- weniger auch jene Protokolle und Daten, welche in den Archiven der Behörden zu finden sind und sich auf das massenhafte Vorkommen, Nisten und Ausnützen (Eiersam- meln) beziehen. 2. Die Aufnahme der Ornis wäre auf Grund des status praesens vorzunehmen und zwar als relativ sicherste Grundlage, die Bestim- mung der Brutvögel, in zweiter Linie das Bestimmen des Vorkommens und der Zugs- erscheinungen. Die Grundarbeit hätte demnach faunistischen Charakter und wäre eine syste- matische Aufzählung der ständig vorkom- menden, der regelmässig brütenden und eben nur vorkommenden Arten, begleitet mit dem Ausweise sämtlicher literarischen Quellen. 3. Studium und Ausbildung des ornitho- phaenologischen Teiles finden darin ihre grosse Berechtigung, dass das Alföld ein Gebiet von bestimmtem Charakter ist, in welchem sich die ornithophaenologischen Verhältnisse viel- fach unabhängig von dem Einflüsse der nörd- lichen Breite und östlichen Länge offenbaren, welcher Erscheinung auch noch das einen besonderen Nachdruck verleiht, dass diese Erscheinungen mit jenen des kleinen Alföld, welches an der Westgrenze Ungarns gelagert ist. kongruent sind. Diese Bestimmungen haben auch deshalb grossen wissenschaftlichen Wert, weil die Zusammengehörigkeit mit den auslän- dischen Tiefebenen, oder das Entgegengesetzte nur auf diesem Wege bestimmt werden kann. 4. Spezielle Gebiete betreffend wäre es ausserordentlich wichtig die noch existieren- den Sandgebiete, namentlich die Ornis der Deliblat und deren Bewegungen zu bestim- men, ausserdem die noch vorhandenen Sali- tergebiete zur erforschen, welche in ornitho- logischer Hinsicht schon laut unserer der- zeitigen Kenntnis viele Eigentümlichkeiten aufweisen. 5- Bezüglich der Durchführung wären die hauptsächlichsten Bedingungen die folgenden : a) Zentralisierung der Resultate an einer Stelle), z. B in der König!. U. < ». C, damit U5 szorosan meghatározhatók legyenek és majdan a földolgozónak rendelkezésére álljanak. 6) Minthogy nincs kilátás arra, hogy nagyobb arányú specziális kiküldetések költsége ren- delkezésre álljon, meg kellene maradni annál a fölvetett eszménél, hogy minden intézet, a melynek gyűjteményeiben az ornithologia is gondozás tárgya, ezentúl bizonyos időn át gyűjtőit az Alföldre küldje s a kirándulások eredményét a Kir. M. 0. K.-al közölje, leg- főképpen áll ez pedig a Kir. M. 0. K. kikül- dötteire és ugyanez intézet megfigyelő appa- rátusára nézve is. Magának a Magyar Földrajzi Társaság Alföldi Bizottságának gondoskodni kellene arról, hogy a kutatásra kiszálló szak- emberek az illetékes Minisztérium tol külön- külön kutatási engedélyt kapjanak, vagy kapjon általánosan engedélyt a Kir. M. O.K., ki a miniszteri engedélyre hivatkozva, a kutatókat látja el engedélylyel, illetőleg iga- zolványnyal, ugyanez állana a fegyverenge- délyre nézve is. Mindazt, a mi a specziális fölszereléshez szükséges, a Kir. M. 0. K. állí tana ki, kivévén a fegyvereket, a melyekre uézve csak megokolt esetben történnék külön intézkedés. 6. A mennyiben a gyújtott anyag alkalmas volna, az befogadtatnék a Kir. M. 0. K.. eset- leg más intézetek gyűjteményeibe és ebben rejlenek megokolása annak, hogy ezek az intézetek saját dotácziójukból is járuljanak a kiküldetések költségeinek fedezéséhez. A töb- biekre nézve inasának a bizottságnak kellene gondoskodnia arról, hogy a fontosabb terüle- tek specziális kutatásához szükséges kisebb- nagyobb költségek fedezetet nyerjenek. Külön megjegyzendő, hogy itt a gyűjteményekbe fölvehető tudományos anyag jön tekintetbe. 7. A mi a kutatókai illeti, nagj sajnálat- tal kell jelentenem, hogy chernelhAzi Chernél István úr, a ki mint teljesen független ember, eddig nagy mozgékonyságot fejtett ki. mond- juk egyelőre, kijelentette, hogy másnemű elodázhatkm elfoglaltság miatt a munkálatban dieselben genau bestimmt werden können, behufs Benützung seitens des zukünftigen Bearbeiters. I>\ Indem keine Aussicht vorhanden ist, dass die Mittel für grösser angelegte spezielle Expeditionen zur Verfügung stehen werden, sollte man bei dem schon aufgeworfenen Ge- danken verbleiben, dass jedes Institut, in dessen Sammlungen auch die Ornithologie gepflegl wird, in Zukunft seine Sammler in das Alföld entsende und das Resultat der Exkursionen der Königl. I'. < >. ('. mitteile, hauptsächlich aber besteht dies für die Ent- sendeten der K. I'. ( ». C. und für den Be- obachtungs-Apparat dieses Institutes. Die Alföld-Kommission der Ungarischen Geogra- phischen Gesellschaft hätte dafür zu sorgen, dass die behufs Forschungen entsendeten Fachmänner von den betreffenden Ministerien Forschungs-Bewilligungen erhalten, oder aber dass der Königl. U. 0. ('. eine Universal- Bewilligung erteilt werde, welche dann mit Berufung auf die ministerielle Bewilligung die Forscher mit Bewilligungen resp. Legitima- tionen versieht. Dasselbe wäre auch für die Erteilung der Waffenbewilligungen gültig. Alles, was zur speziellen Ausrüstung notwendig ist. würde die Königl. U. 0. C. bestreiten, mil Ausnahmt? der Waffen, für welche nur in begründeten Fällen besondere Veranstaltungen getroffen werden könnten. 6. Im Falle das gesammelte Materiali' ent- sprechend wäre, würde dasselbe diu Samm- lungen der Königl. U. 0. C. oder eventuell anderen Instituten einverleibt werden, und darin wäre der Umstand begründet, dass diese Institute auch ihn- eigene Dotation für die Kosten der Entsendungen verwenden. Für die übrigen müsste die Kommission selbst dafür sorgen, dass die zur speziellen Durch- forschung der wichtigeren Gebiete notwendigen grösseren oder geringeren Geldmittel wir- handen seien. Besonders zu bemerken ist. dass hier das in die Sammlungen einverleib bare wissenschaftliche Materiale in Betracht kommt. 7. Was die Forscher selbst anbelangt, so muss ich mit Bedauern melden, das Stbpah Chernél v. Cheraelháza, der als gänzlich un- abhängig bisher grosse Rührigkeit bewies. sagen wir vorläufig, infolge andersartiger unverschiebbarer Inanspruchnahme an den 410 részt nem vélni. .\ K ir. M. 0. K. részéről a specziálisabb kiküldetésekben Csörgey Titub iitk:'ir úr és Schenk Jakab adjunktus úr, továbbá dr. Greschik Jenő asszisztens ár készséggel rendelkezésre állanak. A Nemzeti Múzeum részéről db. Fényes Dezső úr jelenlétté ki készségét. A többiekre nézve a Kir. M. 0 K. mindent el fog követni, hogy megfigyelőinek gárdájából különösen azokat nyerje meg, a kik az Alföldön, illetőleg annak közelében laknak. Ezeknek felkérését a Kir.M. 0. K.-ra kellene bízni. Azt azonban, hogy az Alföld törvényhatóságai és a közigazgatási közegek pártolásra fölkéressenek, a Magyar Földrajzi Társaság Alföldi Bizottságának kellene esz- közölnie. A Kir. M. 0. K. igyekezni fog, hogy a ki- szemelt és felkért személyi apparátust leg- alább egy tanácskozás czéljából összehozza, megfelelő szervezetet létesítsen és ekkor a tisztelt bizottságnak az egész vállalkozásról tiszta képet nyújtson. Végezetül álljon még itt, hogy az Alföld madárvilágának tisztán faunisztikus kimuta- tása már más úton is biztosítva lesz. még pedig azáltal, hogy Schenk Jakab a Kir. M. 0. K. adjunktusa elvállalta a Kir. Termé- szettudományi Társulat megbízásából, mint a Faunakatalogus szerves részét, a madarak enumeráczióját, a melyből az Alföldre vonat- kozók aránylag könnyű szerrel és mindenkor külön kimutathatok lesznek. De ez csak végső szükségre lesz elégséges, mert a bizottság specziális irányánál fogva az enumeráczión kívül a még csak megállapítandó biológiai viszonyok tanulmányozása, tehát az ismeret mélyítése válik föladattá, a mire nézve jelen tervezet az általános útmutatást magában is foglalja. Arbeiten nicht teilnehmen kann. Seitens der Königl. U. 0. ('. stehen zum Zwecke spezieller Entsendungen Herr Sekretär Titvs Csöroby, Herr Adjunkt Jakob Schenk und Herr Assistent Dr. Eugen Greschik bereitwilligst zur Ver- fügung. Seitens des National-Museums meldete sich Herr Dr. Desiderici v. Fényes. Bezüglich der übrigen wird die Königl. D. 0. C. alles anwenden, um aus ihrer Beobachtergarde die- jenigen zu gewinnen, die in dem Alföld oder in dessen Nähe wohnhaft sind. Die Autfor- derung derselben wäre der Königl. U. 0. C. anheimzustellen. Das Auffordern der Be- hörden und Verwaltungsorgane jedoch wäre Aufgabe der Alföld-Kommission. Die Königl. U. 0. C. wird trachten, das ausersehene und aufgeforderte Personale wenig- stens zu einer Beratung zusammenzubringen, eine entsprechende Organisation herzustellen und dann der geehrten Kommission von dem ganzen Unternehmen ein klares Bild zu geben. Zum Schlüsse sei hier noch bemerkt, dass eine rein faunistische Zusammenstellung der Omis des Alföld auch schon auf einem an- deren Wege gesichert ist, und zwar dadurch, dass Jakob Schenk, Adjunkt der Königl. U. 0. < .. von der Königl. Ungarischen Naturwissen- schaftlichen Gesellschaft betraut, für den Fan- nenkatalog Ungarns die Enumeration der Vögel auf sich nahm, aus welcher dann die auf das Alföld bezüglichen sich verhältnismässig leicht separat ausweisen lassen. Doch wäre dies nur für den Notfall genügend, weil der Kom- mission ihrer speziellen Richtung entsprechend ausser der Enumeration noch die Aufgabe obliegt, die noch später zu bestimmenden biologischen Verhältnisse zu erforschen, d. i. die Kentnis zu vertiefen, wozu die allgemeine Anleitung schon in dieser Skizze gegeben wird. 117 Első kutatás. Tervezet a dabas ürbói homok, homok- erdö, szikes mocsávterületek tanulmányo- zására. Schenk Jakab adjunktustól. A területről már a XVIII. század közepén emlékezik meg Bél Mátyás. Madárbősége akkor is csodálatot keltett s így a program mot szem előtt tartva, nagyon fontos volna a terü- let fölvétele a jelenben, még pedig annál is inkább, mert a készülő Duna-Tisza csatorna éppen ezt a vidéket fogja átszelni és rész- ben még ma is meglevő jellegéből kivetkőz- tetni. Állandó tanyának, központi fekvésénél fogva, legjobb volna az ürbőpusztai csárda, a hon- nan a szunyogpusztai, apaji mocsarak, a Szittyó, melyet szintén a lecsapolás fenyeget. a peszéri erdő és a homokteriiletek legnagyobb része gyalogszerrel is elérhetők. A csárda teljesen magánosan álló épület a pusztaság közepén, úgy hogy az egész időt a megfigye- lésnek és tanulmányozásnak lehet szentelni. Kiszállás ideje május li'-től kb. június 4-ig. A terület közelségét tekintve már elő- zőleg is ki lehetne szállani egy-egy napra előzetes tájékozódás szerzése czéljából és hogy a vonulási viszonyok legalább valami csekély részben tanulmányozhatók legyenek. Első jelentés. Az Igazgató úrtól az Alföld tudományos kutatására alakult bizottság munkálataiban való részvétel czéljából a dabas-ürbői, vala- mint ezekkel szomszédos mocsaras, szikes és homokos területek madárfaunájának megálla- pításával megbízatván, 1911. évi május hó 14-től június 2-iir bejártam az említett terü- leteket s az itt szerzett tapasztalatokról a következő előzetes jelentest bátorkodom be terjeszteni. Az alábbi területeken végeztem tanul- mányokat: Aquila XVIII. Die erste Forschung. Plan zur Durchforschung des Sand-, Sand- wald-, Saliter- und Sumpfgebietes von Dabas-Ürbö. Von Adjunkten Jakob Si hbnk. Das Gebiet wird schon Mitte des .Will. Jahrhunderts von Matthias Bél erwähnt. Der Vogelreichtum desselben erregte damals Be- wunderung und wäre es daher, das Pro- gramm vor Augen haltend, sehr wichtig, das Gebiet im derzeitigen Zustande zu durchfor sehen, und dies um so mehr, als der projek- tierte Donau-Tisza-Kanal gerade dieses Ge- biet durchschneiden und dasselbe aus dem teilweise noch heute bestehenden Urzustände entrücken wird. Als ständiges Quartier würde sieh ihrer zentralen Lage gemäss die Csárda auf der Ürbő-Puszta am besten eignen, von wo aus die Sümpfe von Szúnyog und Apaj, der ebenfalls von der Entwässerung bedrohte Szittyó-Sumpf, der Peszérer Wald und der grösste Teil der Sandgebiete auch zu Fuss erreichbar sind. Die Csárda steht gänzlich isoliert inmitten der Puszta, so dass die ganze Zeit dem Studium und der Beobach- tung gewidmet werden kann. Exkursionsdauer vom 12. Mai bis beiläufig 4. Juni. Mit Hinsicht auf die Nähe des Ge- bietes könnte dasselbe auch schon vor dieser Zeit auf ein-zwei Tage besucht werden be- hufs vorläufiger Orientierung und damit dem Studium der Zugsverhältnisse wenigstens etwas Zeit gewidmet werden könne. Der erste Bericht. Vom Herrn Direkor behufs Teilnahme an den Arbeiten der zur wissenschaftlichen Durchforschung des All'old bestehenden Kom- mission mit dem Studium der Vogelwelt der Sumpf-. Saliter- und Sandgebiete von Dabas- Ürbö und Umgebung betraut, durchforschte ich vom II. Mai bis 2. .Inni P.ll 1 die ei wähnten Gebiete und gebe im folgenden einen vorläufigen Bericht über die hier ge- sammelten Erfahrungen. Folgende Gebiete wurden durchforscht: U8 I i Im» puszta környékén; Sári Nagyvíz, borzashegyi turjány, nagy Szittyó, Apaj puszta szikesei, Bugyi székek. Dabas környékén: Peszéri homok és homok- talajú erdőterületek, gyóni Nagyviz és kör- nyező homokterületek. Kunszentmiklós határa: nagykiterjedésű szikesek és a Laposrét, Pozsáros nevezetű nádas tavak. Izsák környéken: Csirahomok, Csiraszék, Kolomtó, Orgoványi Nagyrét. Kutatásaimat az illető birtokos és bérlő urak szívességéből mindenütt akadálytalanul elvégezhettem, s minthogy elegendő idő is állott a rendelkezésemre, azért a jelzett terü- letek jelenlegi orniszáról meglehetősen teljes képel szerezhettem. Nem akarok elébevágni a későbbi földolgozónak, azonkívül a gyűjtött anyag tüzetes vizsgalata és osztályozása hosz- szabb időt igényel s ezért ebben az előze- tes jelentésemben csak az általános szem- pontokat érinthetem. Ide tartozik első sorban az, hogy az emiitett területek az Altold jellegzetes madárvilágának megállapítására kiválóan alkalmasak. Bármennyire jelleg- zetes is ez a madárvilág, azt már most is jelezhetem, hogy kevés kilátásunk van oly madaralakok fölfedezésére, melyek az Alföldre nézve endemikus fajok volnának. A kutatás első sorban csak az egyes föld- alakulatok jellegzetes orniszának. valamint a terület sajátosságaiban gyökerező oekologiai viszonyok megállapítására szorítkozhatik. Ez az eredmény már a megfigyelés első idejében jelentkezik, s így az én megfigyeléseim is főleg ezekre a mozzanatokra vonatkoznak. Az egyes területek jellegzetes madaraiként a következőket állapíthattam meg. Szikes területek: Jellegzetes madáralakok: Charadrius alexandrinus és Glareola praiin- cola; más talajon nem fészkelnek. Hetek és kas/állók : \'ich ist, so muss ich schon jetzt betonen, dass sehr wenig Aussicht vorhanden ist, solche Arten zu entdecken, welche als ende- mische Arten des Alföld gelten könnten. Die Forschung wird sieh in erster Linie auf die Bestimmung der charakteristischen Ornis der verschiedenen Bodengestaltungen, sowie auf das .Studium der durch die Bodenverhältnisse bedingten ökologischen Eigentümlichkeiten beschränken müssen. Dieses Ergebnis lässt sich schon gleich in der ersten Zeit der Beobachtung erkennen und beziehen sich daher meine Studien hauptsächlich auf diese Momente. Als Charaktervögel gewisser Ge- biete konnte ich folgende feststellen: Auf Salitergebieten : Charadrius .i>nt- drinus und Glareola pratineol a : brüten nur auf Saliterboden. Auf Wiesen und Weidegelände : Yanellus vanellus, Toianus totanus, Totanus stagnati- US, Pavoncella pugnax, Limosa limosa. Spa- tula clypeata, Dupla acuta, Anas querquedula. Gallinago gaUinago. I l'I Turjányok (sekélyvizű, kákás-kutya tavak): Ortygonu tra parva, poi zana és / m Galli/nula chloropus, Hyd Ion nigra et leucoptera, Botaurus stellaris, Fuliyida ferina, Embeì izasch iclus, Motaeilla /{ava (ha jószá járások vannak a közelben), Cal'imodus schoenobaenus. ílelyvizü és nádas tavak: Ulis, eristatus és főleg nigrieollis, Fulica 'ira. Rallies aquaticus. Platalea '<< i (rilka), An/in purpurea, Calamodus melanopogon, Emberiza schoeniclus, Acrocephalus arundina- ceus, Anser anser, Anns boschas, Fuligula nyroca, Ardetta minuta. Circus aerugmosus, Loeusteìla luscmioides, Hydrochelidon nigra. Homokos teriiletek: Oedicnemus oedicne- mus, Anthus eampestris, kelyenkénl Alauda arbori' i. Homokos erdők: Sylrnák, Luscinia lusci- niii. Upupa epops, Turtur turtur, Columba palumbus (fenyvesben), Lantus collurio, I' ilin perdiœ, Corvus frugilegus, Cerchneis ve- spertinus, Oriolus oriolus. Meg kell jegyeznem, hogy ezek a megál- lapítások még itt-ott hézagosak és javításokra s/.orulnak, nemcsak azért, mert az Alföldnek csak kis részére vonatkoznak, hanem azért is. mert a madárvilág éppen az idén rendkívül szegényes voli a korábbi évekhez képest. Bár mindenütt igen sok volt a víz, s bár a terü- letek nagy része még majdnem teljesen az ősi állapotában van. úgy hogy valósággal ideális költőhelyeket nyújthatnának specziális madárviláguknak, a madárállomány távolról sem akkora, mint a mekkorát a terület el- bírna. Az idén a ritkább madárvilág majdnem teljesen kimaradt, s a közönségesebb fajok közül is számosan igen megfogyott számban jöttek vissza. A gyűjtés eredményén - mely a M. Kir. Ornith. Központban van - ez a sajnálatos körülmény érthetővé is vált, mert hiányoznak a ritkább fajok és azok tojásai, de viszont maga a gyűjtés anyaga arról tanuskodhatik, hogy a vázolt madárszegénység tulajdonkép- pen csak relativ. Számszerinl gyűjtöttem 62 praeparált madarat es 452 datali tojást, de könnyen gyűjthettem volna még legalább kétszerannyi tojást, ha éppen csak ez a czél In Brüchen (seichte, mit Binsen und Hunds- milch bestandene Teiche : i h ygonu ti a pai va, porzana und pusilla, Gallinola ehi Hydrochelidon nigra und leucoptera, Botau- rus siellaris, Fui Emberiza sch niclu >. iciUa flava 'wenn Viehtriften in der Nähe sind is schoenobaenus. In tiefen Rohrteicheii : Colymbus fh tilis, us, hauptsächlich aber nigrieollis, Fulica atra, Rallus aquaticus, Platalea leu- cori , mrpurea, < alamodus pogon, i< phalus arundinaceus, Anser anser, Anas boscluis, Fuligula nyroca, Ardetta minuta, i 'irr. is aeruginosus, /.• i luscinwià Hydrochelidon nigra. Auf Sandgebieten: Oedicnemus oedicne- mus, Anilin- eampestris, stellenweise Alami" arborea. In Sandwaldungen: Sylviden, Lus< inn'. I rpupa epop ■ I urlur turtur, ' o lumba palumbus (im Nadelwald). Lantus col lurio, Perdix perdue, ' orvus frugilegus, Cerchneis vespertinus, Oriolus oriot E s muss betoni werden, dass diese Ergeb- nisse noch lückenhaft sind und noch mancher Korrektionen bedürfen, nicht nur weil sieh dieselben nur auf einen geringen Teil des Alföld beziehen, sondern auch deshalb, weil die Vogelwelt den früheren Jahren gegen- über gerade heuer ausserordi atlich spärlich vertreten war. Obwohl überall sehr viel Wasser vorhanden war und trotzdem sicli der grösste Teil der Gebiete fast noch ganz im Urzustände befindet, so dass dieselben ihrer speziellen Vogelwelt wahrhaft ideale Brutplätze bieten könnten, isi der Vogel- bestand bei weitem ineht so gross, wie ihn das (iebiei ertragen könnte. Heuer blieb die seltenere Vogelwelt fast ganz aus und kamen auch viele von den gewöhnlichen Arten in herabgeminderter Anzahl zurück. Au den Sammlungen welche -ich in der königl. U. 0. C. befinden - machte sich dieser bedauerliche Umstand auch fühlbar, indem dir selteneren Arten und deren Eier fehlen, dwell zeigt das gesammelte Material anderseits auch dahin. das> dir geschilderte Vogelarmut in gewissen Beziehaugen nur eine relative ist. Es wurden 62 präparierte Vögel und 452 Hier gesammelt, doch hätte ich leicht noch das Hu). pehe dieser Eiermengen sam- 4l20 lebegett volna szemem előtt. Ezt csak annak a jellemzésére hozom föl, hogy jelenlegi relativ madárszegénysége mellett is még igen sok madárnak nyújt fészkelőtanyát a jelzett vidék. A jelenlegi viszonyok mellett azonban el- kerülhetetlenné válik különösen a réti madár- világ lassú fokozatos pusztulása. Egyelőre a ritkább és kényesebb fajok vesznek ki, azután a többire is rákerül a sor. Oka ennek egy- részt a „tikmony ázás" = bibicztojásszedés, másrészt a vadászati viszonyok rendezetlen- sége. A bibieztojásszedést a főváros közel- sége igen lukrativ üzletté fejlesztette, annyira, hogy a helyszínén 50—60 fillért is adnak egy bibicztojásért. Habár az illetékes hatóságok is ellenőrzik már a bibieztojásszedést. mégis legeredményesebben itt a fővárosban lehetne annak gátat vetni az árusítók szigorú meg- büntetésével. A kereslet megszűnése lenyomná a csábító árakat s így okvetlenül csökken- tené a mind nagyobb méreteket öltő bibiez- tojásszedést, a melynek természetesen minden egyéb tarka tojás is áldozatul esik. A vadászati viszonyok rendezetlensége akként értendő, hogy rendkívül nehéz az orv- vadászat ellenőrzése s így a tilalmi időnek a betartása. A kultúrából már a legutolsó boj- tár is elsajátított annyit, hogy puskája van. A végtelenbe vesző síkon már kilométerekre látja a „gyanús" alakok közeledését s így lehetetlen a tettenérés. Miután úgyszól- ván senki se vadászik a saját területén, azért senki se kíméli a vadat s a költés alatt éppen a leginkább beváró anyamadarak pusztulnak. Ilyen viszonyok között tulajdon- képpen azon kell csodálkozni, hogy egyálta- lában van még számottevő vadállomány ezen a különben ideális területen. Ezeknek a viszo- nyoknak az orvoslására, sajnos, mit sem lehet tenni, vagy pedig csak oly anyagi áldozatok árán, a melyekkel a területet mind termé- szeti emléket lehetne fenntartani, melyre specziális természetrajzi viszonyai egyenesen praedestinálják is. Az idevágó tárgyalásokat annál inkább is meg lehetne kezdeni, mert a megfelelő terület-komplexum megvétele alig mein können, wenn es mir daran gelegen gewesen wäre. Ich erwähne dies nur haupt- sächlich um zu zeigen, dass diesis Gebiet trotz seiner relativen Vogelarmut auch heute noch sehr vielen Vögeln Brutgelegenheiten bietet. Unter den heutigen Verhältnissen ist jedoch der allmähliche stetige Ruin besonders der Vogelwelt der Grasflächen unausbleiblich. Vorläufig verschwinden die selteneren und heikleren Arten, später kommt die Reihe auch an die übrigen. Die Ursache ist einerseits im Kiebitzeiersammeln, andererseits in den ungeordneten Jagdverhältnissen zu finden. Das Kiebitzeiersammeln entwickelte sich in- folge der Nähe der Hauptstadt zu einer aus serst lukrativen Beschäftigung, so dass hier an Ort und Stelle 50—60 Heller für ein Kiebitzei bezahlt werden. Obwohl jetzt auch schon die betreuenden Behörden dem Kiebitz- eiersammeln zu steuern versuchen, könnte man dasselbe hier in der Hauptstadt am er- folgreichsten bekämpfen, nämlich durch das strenge Bestrafen der Händler. Die Abnahme des Begehrs würde die verlockenden Preise herabmindern, und auf diese Weise das stetig in höherem Maasse betriebene Kiebitzeier- sammeln, welchem natürlich alle bunten Eier zum Opfer fallen, jedenfalls einschränken. Die Ungeordnetheit der Jagdverhältnisse ist dergestalt zu verstehen, dass es ausser- ordentlich schwierig ist der Wilddieberei zu steuern und auf diese Weise die Schonzeit einzuhalten. Von der Kultur hat sich auch schon der letzte Hirtenknabe soviel ange- eignet, dass er irgendeine Flinte besitzt. Auf der sich ins Unendliche verlierenden Ebene werden „verdächtige" Elemente schon von weitem erblickt und ist das „auf frischer Tat Ertappen" ein Ding der Unmöglichkeit. Indem fast niemand auf seinem eigenen Jagd- gebiete jagt, so wird auch keine Schonzeit eingehalten und fallen während der Brutzeit gerade die am schwersten abfliegenden Brut- weibchen zum Opfer. Unter solchen Verhält- nissen ist es wirklich zum Verwundern, dass auf diesem ansonst idealen Gebiete überhaupt noch irgendwelcher Wildbestand verblieben ist. Zur Sanierung dieser Verhältnisse lässt sich leider kaum etwas machen, oder aber nur mit solchen Geldopfern, mittels welchen sich das Gebiet als Naturdenkmal erhalten 421 igényelne túlmagas költségeket, minthogy a földek művelésre alkalmatlanok.*! Ezekben vázoltain főbb vonásaiban ezen első, inkább tájékoztató jellegű kiküldetés eredményeit s kérem Igazgató urat, hogy e jelentésemet tudomásul venni kegyeskedjék. Egyben hálás köszönetet mondok a kikülde- tésben megnyilvánult bizalomért, melynek tőlem telhetőleg igyekeztem meg is felelni. liesse, wozu dasselbe durch seine speziellen Naturverhältnisse geradezu prädestiniert ist. Die diesbezüglichen Unterhandlungen könn- ten um so mehr in Angriff genommen werden, da der Ankauf eines entsprechenden Gebiets- komplexes mit Hinsieht auf die ühkultivier- barkeit des Hodens kaum mit allzu grossen Kosten verbunden wäre. Biemit hätte ich in grossen Zügen über die Ergebnisse dieser ersten, gewissennassen Orientierungsexkursion berichtet und ersuche ich Herrn Direktor, diesen Bericht zur Kennt- nis zu nehmen. Zugleich spreche ich meinen Dank aus für das Vertrauen, welches in der Entsendung zum Ausdrucke kam, und wel- chem ich nach besten Kräften zu entsprechen trachtete. 422 Intézeti ügyek. A Magyar Királyi Ornitholögiai Közponl Si i.-i s ví Béla v. b. t. t., földniívelésügyi m kir. miniszter úr intézkedése folytán a Buda- pest II. kerületében, Debrői-út 15. sz. alali fekvő m. kir. központi szőlészeti kísérleti állomás és ampelológiai intézet negyedik pa- villonjába költözött át. Intézetünk ez által nemcsak megfelelő helyiséget nyert, hanem fennmaradása is biztosíttatott. Most már vég- leg az állatni intézetek sorában van és szilárd talajon állva, végre saját fejlesztésén munkál- kodhat. Az Intézet tagjai és munkatársai a Miniszter úr iránt, intézkedéséért mély hálára vannak kötelezve. Az Intézet az átköltözés által hozzájutott az élet és a maga fejlődé- sének három főtényezőjéhez : világossághoz, levegőhöz és pormentességhez. Eddigi helyén mindhárom tényező csak részben volt meg. Szerény kezdetéből kiindulva, — a mely a Nemzeti .Múzeumban elhelyezett két kicsiny szobából és egy lakásból állott, a II. nem- zetközi ornitholögiai kongresszus irodájának ideiglenes bútorzatával és Herman Ottó köny- veivel — az Intézet mai szervezetével való- ban fejlettnek mondható, a mely saját maga neveltr szakerőivel dolgozik és a külföld szakkörei előtt is figyelembe vétetik. A danzigi „Westpreussischer Botanisch- Zoologische Verein" kebeléből 1911 július 2-ától 20-áig egy 29 férfi és 10 nőből álló kirándulócsapat indult a ..Kelet kapujá"-ig, egészen Herczegovina szivébe. Az út Buda- pesten át vezetett és itt első sorban a Magyar Királyi Ornitholögiai Központot érte a kirán- dulók megtisztelő látogatása. A kirándulók mindent nagy érdeklődéssel tekintettek meg, a mi németek részéről természetes is. Schenk adjunctus térképek és példányok alapján ismertette módszerünket és néhány elért ered- ményt és azon volt. hogy a nagy társaságot a sajnos szűk helyiségben kielégítse, a mi a kirándulás vezetőjének. Dr. Lakowitz tanárnak nyomtatásban megjelent jelentése szerint si- került is. Instituts- Angelegenheiten. Die Königl. Ungarische Ornithologische Centrale ist infolge Verfügung Sr. Exzellenz des Herrn königl. Ministers für Ackerbau, wirkl. < .eíiein ira tes Béla Grafen Serényi, in den Pavillon IV des königl. ung. Ampelologischen Institutes in Budapest, II. Bezirk, Debrői-úl 15, übersiedelt. Die Anstalt hat hiedurch nicht nur ein entsprechendes Lokal, sondern auch an Stabilität gewonnen. Sic erscheint nun in der Reihe der Staatsanstalten und kann nun auf festem Boden stehend, an ihrer eigenen Entwickelung arbeiten. Die Arbeiter der Anstalt sind dein Herrn Minister für seine Verfügung zu grösstém Danke verpflichtet. Die Anstalt gewann durch die Übersiedelung drei Haupt .edingungen für das Leben, mithin auch tur ihr Prosperieren : Licht, Luft und möglichste Staubfreiheit. Alle drei Bedingun- gen waren in der bisherigen Unterkunft nur teilweise vorhanden. Aus sehr bescheidenen Anfangen (zwei kleine Zimmer einer Wohnung im Nationalmuseum, mit der provisorischen Möblierung der Kanzlei des II. Internationalen Ornithologischen Kongresses und den Büchern Otto Hermans) erscheint die Anstalt in ihrer heutigen Verfassung wirklich entwickelt, mit selbsterzogene n Kräften arbeitend und auch vor den Fachkreisen des Auslandes in Beach- tung stehend. Der rVestpreussischo Botanisch-Zoolo- gische Verein in Danzig entsandte in der Zeit vom 2. bis 20. Juli 1911 aus seinem Schosse eine Gruppe von 29 I len en und Damen als Exkursionsgruppe zuden „Eingangs- pforten des Orients", bis in die Herzegovina hinein. Die Fahrt führte über Budapest und hier wurde vor allem der Königl. Ung. Oruith. Centrale die Ehre eines Besuches zuteil. Herrn und Damen besichtigten alles mit grossem Interesse, wie das .ja von Deutschen nicht anders zu erwarten ist. Adjunkt Schenk erläuterte die Methode und einige gewonnene Resaltate an der Hand von Karten und Belegen und trachtete die grosse Gesellschaft in der leider engen Lokalität zu befriedigen, was auch laut dem gedruckten Berichte >\i^ Führers der Exkursion. Prof. Dr. Lakowitz, gelungen ist. 123 Personalia. Több évi buzgó közreműködésük alapján 1911. év folyamán a következő urak vétettek föl a Kir. M. <». K. rendes megfigyelői közé: i mik Ernő Hesz Béla Leicht József Partì Józsei l: 1,'ky Dezső Rbpászky István Rimler Pál Schmidt Jenő Veyerán [stán. Aul' Grund ihren mehrjährigen eifrigen Tätigkeit vurden folgende Herren zu ora liehen Beobachtern dru Königl. I". 0. C. er- nannt: GrBSCHIK, ERNST IIksz, Bei Leicht, Ji Pari , , Josef v. \ ! . I Radetzky, Dbstderu Rbpászky, Stefan v. RiMLER, I'ui, Schmidt Ei g Stefan. Gyűjtemények. — Sammlungen. I. Madárgyüjtemény. Vogelsammlung. Felállított madarak. -- Aufgestellte Vögel. (Gyarapodás 1911 november :;<>-iy-. Zuwachs l>is zum 30 November 1911.) Faj neve Name der Art Accipiter nisus L. ; ad. â ad. Falco Bierillus (Gerini) : .juv. Buteo buteo (L.) ç juv. . ' JUV. . . Turdus viscivorus L. ' ad. . Ampelis garrulus L, '2 9. Turdus pilaris L. ' ad. . . Alauda i-ristata L. ad. . . Picus viridis L Calamodus melanopogon (Temm Locustella luscinioides (Sav.) 6 ('inns aeruginosus (L.) ? Tetrao urogallus L. â ad. . Buteo buteo (L.) .... rlydrochelidon leucoptera (Meisn Schinz.) '7 ad Hydrochelidon nigra (L.) Vanellus vanellus (L.) 2 'ad., 2 Totanus totanus (L.) 2 <3 ad. Pavoncella pugnax L. s ad. Limosa limosa (L.) ,' ad. Ortygometra parva (Sein-.) ¥ Dalila acuta L '" ad. . . . ad. . . . Spatula clypeata (L.) , ad . Anas querquedula L. , ad. Turtur turtur 1 L.) ; ad. . <' w Lelőhely és dátum Fundort und Datum Bácsér 1910 nov. 28. .. 1911 jan. 9. 1910 dec, 11. .. 1910 nov. 30. 1910 dec. 11. 1911 Jan. 9. Tavarna 1911 febr. 15. 1911 febr. 13. 1911 febr. 15. Szerep 1911 febr. 17> Tököl 1910 jan. Balatonboglár 191 Lápr22. 1911 ápr. 25. 1911 ápr 25. Bucsinhavas 1911 ápr. 30. Malomvíz L910 szept. 1. Darabszám Adományozó neve Anzahl .Vaine des Gebers (rbö Hill máj. L5. ,. 1911 máj. 20. .. 1911 máj. L8 26. .. 1911 máj. 17- i'ii. 1911 máj. 17. .. 1911 máj. 19. 1911 máj 29. Izsák 1911 jiin 1. Ürhő 1911 máj. 17. .. 1911 máj. 17. .. 191 1 máj. 26. Peszéri erdő 191 1 máj. ±1. Fkrnbach Karolyné ! • Bí'.I,. Rácz Bi !. 1 !er\ \ Károly 1 il GEÌ TlTI - DTbmár Károly Barthos •■ Schenk Jakab 424 Faj neve Name der Ari Luscinia luscinia L. ' ad. Lanius minor Gm. t? . . Upupa epops L. d1 ad. . Falci» subbuteo L. e? ad. Alauda arvensis L e? ad. Oriolus oriolua (L.) 1 — 1 1 1 1 1 Schober Gottfried hagyatékából, vétel - Kauf — 1 — 1 — 1 — 1 — 2 — 1 — 1 ■) — 1 Kükiülőszéplak 1911 b ani Petbicevich Hor\ vrn okt. 30. 1 Arthur Összesen — Zusammen 68 db (St.) Bőrök. Bälge F:ij neve Name der Art Orex crex (L.) Loxia curvirostra L. juv. Cannabina cannabina (L.) c? juv Accipiter nisus (L.) 2 ?, 2 juv Buteo buteo L. 9 juv. . . Turdus viscivorus L. â juv. Turdus torquatus alpestris(BRHM. Ö" j»v Ampelis garrulus L. cf ad Buteo buteo (L.) â . . . ? ad. . . Lelőhely és dátum Fundort und Datum Szerep 1910 Jul 28. Temesgyarniat 1910 aug. 29. Budapest 1910 nov. 20. Bácsér-Babapuszta 1910 nov. (l.v. 1911 Jan. 9. Tavarna 1911 febr. U>. Kismarton 1910 dec. 25. Felsőtárkány 1911 ápr. 2. Tata 1911 febr. 19. Algyógy 1911 máj. 2~>. 1911 nov. 21. litr.ihszan Anzahl 1 l 1 4 1 1 1 Adományozó ne*««: Name des Gebers Riez Béla Lintia DÉNES Feenbach Kábolyné Fernbach MARTHA id. Szeöts Béla BlTTBRA GyL'LA Gesztes Lajos Diósy Gyula Dr. Mauks Károly. IlT, Faj neve Name der Art Anas streperà L. c? . . „ querquedula L. <5 . Botaurus stellaris I; ? . Numenius arcuatus (L.) c? Limosa limosa (L.) â 9 . Totanus totauus (L.) c? 9 Pavoncella pugnax L. 9 . Vanellus vanellus (L.) Charadrius alexandrinus L. 3 Bydrochelidon leucoptera (Meibh et Schinz.) ^ ad. . . . Hydrochelidon nigra (L.) c? . Pica pica (L.) 9 . . Cerchneis vespertinus (L Colomba palumbus L. S Turtur turtur (L.) 9 . Oriolus oriolus (L.) 9 . Lanius collurio L. o* . Muscicapa grisola L. $ Hypolais hypolais L. 6 Phylloscopus sibilator Bbchbt. Calamodus schoenobaenus (L.) ? Motacilla flava L. ie Ingluviensammlung zälili derzeitig leale- 15,834 darabból áll. 15,834 Stücke. 111. Csonttant gyűjtemény. Osteologische Sammlung. Barthob Gyula 1 sternum Döbrentei Sándor 1 Ferdinándy Béla 1 „ Fernbach Károlyné 16 , Dr. Györffy István 2 cranium Kenessey László f 1 sternum Dr. Lendl Adolf 12 „ Schenk Jakab H „ Szemere László 1 » id. Szeötb Béla _ • . 3 „ Összesen -- Zusammen . . 49 IV. Feszek- és tojásgyűjteinény. - Nest- und Eiersammlung. Feszek Tojás .Nest Ki Bittera Gyula 1 Borbély Lajosné 4 — Csöroey Titus 1 - Fernbach Károlyné 1 — Hegymbghy Dezsö — 1 Kir. M. O. K. gyűjtése 2 Páll Béla 1 Iîadetzky Dezső 1 Schenk Jakab ~ 480 Sipos Antal • ■ • • 1 ~ Összesen — Zusammen . . 19 485 Fogadják az adományozók intézetünk hálás Empfangen die geehrten Einsender unseren köszönetét. besten Dank 127 Könyvtári kimutatás. Bibliotheks-Ausweis. A) A in. k. Földniirelésügyl Ministerium kiadványai. - Ausgaben des kön. nng. Ackerbauministerl s. 1. Zimmermann Ágoston, dr.: Anatómiai gyakorlatok, Bpesf 1910. 2. 11. Internationaler Jagdkongrcss, Wien. 3. A világ gabonatermése ül 10. 4. Mezőgazdasági napszámbérek Magyarországon 1909. 5. DuBRAvszKY Róbert: A magyar mezőgazdasági kisérletügyi intézmények. 6. l'tmutató a gazd. tudósítók számára 1910. 7. Magyarország a wieni nemzetkőzi vadászati kiállításon. 8. Magyarország földmívelésUgye 1909. 9. Néplap XVIII. 1911. — Volksblatt .Will. lull. 10. Földművelésügyi Értesítő. XXII. 1911. 11. Kisérletügyi Közlemények XIV. 1911. 12. Tiszti czímtár XXX. 1911. IS) Szerzőktől beküldött nyomtatványok. — Von den Verfassern eingesendete Schriften. 1. Abbot, Clington G.: The Home-Life of the Osprey, London 1909. 2. Allen, J. A.: Collation of Brisson's Genera of Birds with those of Linnaeus. •'i. Arrioom degli Oddi, Conte E. : Hierofalco cherrug. — Notizie supra un individuo albino di mestolone o spatula clipeata. Note sul secondo congresso della caccia a Vienna 1910. — Nota ornitologica sopra la recente cattura della Geoeichla Sibirica in Italia, Comme- morazione di Bowdler Sharpé. 4. Beetham, Bentley: The Home-Life of the Spoonbill. London 1910. ô. Beetiiam, Bentley: Photography for Bird-Lovers, London 1911. 6. Biro. G. von: h atalog der schweizerischen Vögel VII., VIII. 7. Ekama, Dr. E. : Het verblijf van enkele trekvogels in Nederland in 1910 8. Fischer, F.: Die Vogelwelt des Königsberger Oberteichs. 9. Ghigi, Prof. Alessandro: Ricerche sistematiche e sperimentali sulle Numidinae. 10. Greschik Jenő, dr.: Adatok a hazai egérformák (Murinae) zápfogainak ismertetéséhez (Stoma- tologiai Közlöny 1911.) 11. Herman, Otto: Kurze Übersicht d. Organisation u. Arbeit der K. I . 0. C. 12. Ihne, Dr. E. : Phaenologische Mitteilungen 1909. 13. Kehrio. Henri: Pour de meilleures récoltes, Bordeaux 1911. 14. K. Kissházy Ágoston: Az államvasutak mint az országos madárvédelem legfontosabb segédeszköze. 15. Knauer, Dr. Friedrich: Die Kennzeichnung verseli. Wandervögel im Dienste d. Erforschung d. Vogelzuges. 16. Lampe Ed.: Zur Wirbeltierfauna des Regierungsbezirkes Wiesbaden. 17. Linder ('.: Beobachtungen auf einer ornith. Reise nach Irland im Juni 19 1(1. 18. Lindner, Di: Franz: Massnahmen z. Schutz d. Seevögel auf Hiddonsee. 19. Máday Izidor:* Vogelschutzbestrebungen in Ungarn. 20. Máday Ízidob es Chernél István: Madárvédelmi törekvések Magyarországban. 21. Marék. Prof. M.: Wann ziehen im Herbst misere Wachteln weg? 428 22. Martorelli, Prof. Giacinto: Nota supra un exsemplare di Fringillide. — Le variazioni della Merala torquata. — Esposizione critica di alcuni recenti studi sulle migrazioni degli ucelli. 23. Mingaui), G.: Rapport sur les travaux de la Société (Zoologie). 24. Mortensen, Chr. C. : Meddelelse om nogle Ringfugle. 2"). Xkudiiam, James G. : Practical Nomenclature. 26. Oldys, Henry: Current items of Interest. — Introduction of the Hungarian Partridge into the I . S. 27. Ornith. Gesellschaft, Basel: Jahresbericht 1910. 28. Poncy, Robert: Contribution à l'étude des moeurs de la mouette rieuse. 29. Reiser, 0.: Liste der Vogelarten (Nordostbrasilien 1903), Wien 1910. 30. Schenk Jakab: Das Experiment in der Vogelzugsforschung, Berlin 1910. 31. Shrubsole, W. H : The Protection of useful Birds in Hungary. 32. Snouckaert van Schauburg, Baron: Ornithologie van Nederland 1909/10. 33. Strassen, Dr. Otto zu: Brehms Tierleben. VI., VII., Leipzig 1911. 34. Iim. Szabó Sándor: A madárvédelemről. 35. Szomjas Gusztáv: Madárjelölés. 36. Thomson, A. Landhborough: The possibilités of Bird-marking. 37. Tribuna: Notizincole di piccola caccia bresciana. 38. Tschusi, Victor R. von: Seglerdurchzug im Juni. — Zwei Spötter. — Ornithologische Notizen — Ein Beringungsresultat. — ('ber palaearktische Formen. — Ornitho- logische Literatur Osterr.- Ungarns 1909. — Kollektaneen ans Österr.-Ungarn 1909. 39. Voigt, Dr. Alwin: Unsere Singvögel, Leipzig. 40. WeiqoiiD, Dr. Hugo: II. Jahresbericht, Vogelwarte Helgoland 1910. — Die Vogelwarte Hel- goland einst und jetzt und die Methoden der Vogelzugsforschung. 41. Zimmermann, R. : Nutzen und Schaden unserer Vögel. Leipzig. - Tiere der Heimat, Leipzig. 42. Zoológiai Lapok: 1911. évi XIII. évi. C) Ajándékok. — Geschenke. 1. Csíki Ernő: Rovartani Lapok IV — XVII. (1910) szerzőtől és I — 111. Lambrecht K. úrtól. 2. König Alexander: Avifauna Spitzbergensis, Bonn 1911. 3. Révkomáromi: A modern vallás, Bpest 1911, Rohonczy János úrtól, Z>) Vásárolva. — Gekauft. 1. Állattani Közlemények. X. 1911. 2. Anatomischer Anzeiger Bd. 39., 40. v. Bardeleben. Jena. 3. Archiv für mikr. Anatomie 77. 78. Hertwig. 0. Waldeyer. W. Bonn. 4. Archiv, Verein d. Freunde d. Naturgeschichte, LXI — LXII1. 5. Arbeiten d. Kais. biol. Anstalt f. Land- und Forstwirtschaft, Berlin Vili. 1. 2. 3. ti. Barthels, Philipp: Beitrag zur Histologie d. Oesophagus d. Vögel. Leipzig 1895, 7. Berajach, Nucifraga 23 — 30. 8. Bernd, Ad. Hugo: Die Entwickelung des Pecten, Bonn 1905. 9. Bernstein. Dr. Julius: Lehrbuch der Physiologie. Stuttgart 1894. 19. Botanikai Közlemények. X. 1911. 11. Buch der Welt: 1843-i évfolyam. 12. Budapesti czím- és lakjegyzék. XXXIII. 1911. 13. Bulletin, Brit. Orn. Club: XXVI. 14. Bütow-Pyritz, A.: Zur Biologie der Waldschnepfe, Berlin-Schöneberg, ir,. Cassinia, Philadelphia XIV. 1910. 16. Conwentz, IL: Beitrüge zur Naturdenkmalpflege 1. 5, II. 1. IJ'.I 17. Eckhardt, Dit W. R.: Wetterlage und Vogelzug, 1*. Entz-MAqocsy: Az élők világa (A műveltség könyvtára), Budapest. 19. Falco, VI. 20. Gadow, Hans: Klassen u. Ordnungen d. Tierreichs, Vögel, Leipzig 1891, 3. k. 21. Geographen Kalender 1911. 22. Geologen Kalender 1911. 23. Heidkcke, Ernst: Über den Sohnabelwulst d. jugendlichen Sperlings. 24. Heinroth. Dr. 0.: Die Krautente, Neudamm 1910. 25. Hertwig. Oskar: Allgemeine Biologie, 3 Aufl., Jena 11)09.— Lehrbuch der Entwickelungsgesoh. d. Menschen u. d. Wirbeltiere, 9. Aufl., Jena 1910. 26. Hiesemann, M.: Lösung d. Vogelschutzfrage, Leipzig 1911. 27. The Ibis. V. 1911. 28. Jahreshefte d. Württ. V. f. vaterl. Naturk. L1V. (1897) — LXVI. (1910). 29. Kasz, Prok. Dr. M. : Das Orientierungsvermögen d. Insekten u. Vögel, Each 1903. 30. Lakatos Károly: Magyarország orvmadárfaunája, Szeged 1910. 31. Magyar Botanikai Lapok. X. 1911. 32. Magyar Nyelvőr. XL. 1911. 33. Meerwarth, H. : Lebensbilder, 11. 33 — 42. 34. Meyer, Paul Ernst: Studien über d. Oberliautgebilde des Vogelfusses. 35. Mitteilungen über die Vogelwelt. XI. 1911, 36. Muret Sanders: Enzykl. Wörterbuch, engl. -deutsch u. dentsch-engl. Berlin-Schöneberg 190.S. 37. Ogilvie, Grant : Bulletin Brit. Orn. Club. XXVI. 38. Der Ornithologische Beobachter. IX. 1911/12. 39. Phaenol. Karte d. Frühlingseinzuges im Grossherzoglum Hessen. 40. Revue française d'Ornithologie III. 1911. 41. Rörig, Dr. G.: Tierwelt u. Landwirtschaft, Stuttgart 1906. 42. Schafe, Dr. Ernst: Die wildleb. Säugetiere Deutschlands, Neudamm HUI. 43. Schuberg, Dr. Aug.: Einführung in die Technik d. zool. Labor., Bd. I. Leipzig IHK!. 44. Stern, Margarete : Histologische Beiträge zur Sekretion der Bürzeldrüse. 45. Stöhr, Dr. Philipp: Lehrbuch der Histologie, 14. Aufl., Jena 1910. 46. Stricker, S : Handbuch d. Lehre von den Geweben, Leipzig 1871. 47. Szakáll Gyula: Házi szárnyasok boneztana, Bpest 1897. 48. Szymonowicz, Dr. Lad.: Lehrbuch der Histologie, 2. Aufl., Würzburg 1909. 49. Der Weidmann, XLII. 1911. 50. Wessely, Josef: Der europ. Flugsand u. seine Kultur, Wien 1873. 51. Wetschesloff, Michael: Beiträge z. Kenntnis d. Nasendrüsen bei d. Vögeln. 52. Wiedersheim, Dr. Robert : Vergleichende Anatomie der Wirbeltiere, Jena L9Ü9. VII. Aull. 53. Wild und Hund. XVII. 1911. 54. Zeitschrift f. Oologie. XX. 1910/11. 55. Zoologisches Adressbuch, Berlin 1911. K) Cserr\ iszony. — Tausvliverkchr. I. Europa. Hungária. 1. Budapest: Egyetemi kör: Egyetemi Lapok. XXIV. L911. 2. . K. M. Természettud. Társulat : Természettud. Közlöny. XLIII. 1911. l'ótflizetek. XLHi. nu. ;j. A magyar mezőgazdák szövetkezeié: Mezőgazdák. Will. l'.Ml. t30 1. Budapest: M. K. Szőlészeti Kíséri. Áll. és Ampel. Intézet: Közleményei. — Évkönyv. I— III. 1906—1908. 5. M. K. Országos Meteor. Intézet és Földmágn. Intézet : Jelentés. VIII., IX. — Évkönyvei. XXXVIII. 1—4. — Hivatalos kiadványai. IX. 1909. li. .. M. K. Állami Vetömagvizsgáló Állomás: Jelentés. 7. Magyar Nemzeti Múzeum: Annales Historico Naturales. VIII. 1910. — Jelentés. 1910. 8. .. Múzeumok és Könyvtárak felügyelősége : Értesítő. V. 1911. 9. Magy. Tud. Akadémia: Akadémiai Értesítő. XXII. 1911. KI. .. A M. K. Áll. Rovartani Állomás.- időhöz nem kötött közleményei. 11. .. Országos Erdészeti Egyesület: Erdészeti Lapok. L. 1911. 12. „ Országos Magyar Gazdasági Egyesület: Köztelek XXI. 1911. 13. Országos Magyar Vadászati Védegylet: Vadászlap. XXXII. 1911. 14. „ Országos Állatvédő-Egyesület: Állatvédelem. VIII. 1911. -- Évkönyve. 1909. 15. „ „ „ „ A madarak és fák napjáról. 1910. 16. „ Egyetemi természeti. -szövetség : Évkönyv I — VI. 1909/10. 17. Kolozsvár: Erd. Múzeum-Egylet O.-T. Sz. : Értesítő. IS. .. Erdélyrészi Kárpát-Egyesület: Erdély XX. 1911. 1'.». Nagyszeben: Siebenbürg. Verein für Naturw.: Verli. u. Mitteilungen XL. 1910. 20. „ Siebenbürgischer Karpathen- Verein : Jahrbuch XXX. 1910. 21. O-Gyalla: M. K. Orsz. Met. és Földmágnességi Observatorium: Megfigyelések 22. Selmeczbánya: M. K. Közp. Erd. Kísérleti Áll.: Erdészeti kísérletek. XIII. 1911. 21. Zágráb: Hrvatsko Prirodoslovno Drustvo : (Soeietas Hist.-nat. Croatica) : Glasnik. XXII. XXIII. 2 1. „ Hrvatska Ornitoloska Centrala: Izvjestaj. X. Austria. 25. B r ü n n : Mährisches Landesmuseum : Zeitschrift. XI. 26. „ Naturforschender Verein: Verband!. XLV1II. 1909. — Bericht d. met. Komm. XXVI. 1906. 27. Graz: Naturwissensch. Verein für Steiermark: Mitteilungen. XLYII. 28. Hall ein: Tschusi, Vier. Ritter von: Ornith. Jahrbuch. XXII. 1911. 29. Klagenfurt: Naturhist. Landes-Museum von Kärnten: Jahrbuch. — Garinthia. 30. , Weidmannsheil. XXXI. 1911. 31. Kr ak a u : K. Akad. d. Wissenschaften : Sprowadaenie. XL1V. - Rozprawy. 8. 9. A , S. 9. /.'. 1 908/09. 32. Prag: Böhmischer Forstverein: Vereinsschrift f. Forst-, Jagd- u. Naturk. 1911/12. :»:!. „ I). naturw. u. med. Verein „Lotos": Sitzungsber. XLV — LVIII. (1910). 34. Un ver e to: I. R. Accademia degli Agiati: Atti. XVII. 1911. 35. Wien: K. k. Landwirt.-bakt. u. Pflanzensch. -Station : Mitteilungen. — Bericht 1910. Bosnia. 36. Sarajevo; Bosn.-herz. Zemaljski Musej : Materialien zu einer Omis Balcanica. Belgium. 37. Bruxelles: Chasse et Pêche XXIX/XXX. 1910/11. 38. Liège: Société Géologique de Belgique: Annales. XXXVII. 1910. 39. „ Soc. R. Zool. et Malacologique : Annales XLIV. XLV. 1909/ lu. Britannia et Hibernia. 10. D ubi in: Royal Dublin Society : Scientific Proceedings XIII. 1 — 10. — Economie Proceedings. ILI. 2. 41. „ The Irish Naturalist. XX. 1911. 12. Glasgow: Natural History Society: The Glasgow Naturalist. — II. 1909/10. 13] 4;í. London: British Birds v. V. 1911/12. 44. „ R. 8. for the P. of Birds: Bird Notes [V. L910 II Report. 1910. Feathcx and Facts. 45. „ Int. Committee: (»mis. XIII. 4(5. „ The Zoologist. XV. 1911. 17. Tring: Rothschild's Museum: Novitates Zoológiáé. XVII. X\'lll. 1. 2. Dania. 18. Kjöbenhavn: Dansk (»ni. Forening: Tidskrift \r. Hill. 49. „ Naturh. Forening: Vidensk. Meddelelser. I Gallia. 50. Marseille: Faculté des Sciences: Annales. XIX. 51. , Musée d'Histoire Naturelle: Annales. XI. Xil. 1908. 52. Paris: La Feuille des Jeunes Naturalistes. XI. I. 1910/11. 53. ., Musée d'Histoire Naturelle: Bulletin. 4. ~>. 1010. Germania. 54. Altenburg: Naturi. Ges. des Osterlandes: Mitteilungen. XXXIII. 1ÜU7/10. 55. Augsburg: Naturw. Verein f. Schwaben und Neuberg: Bericht. 56. Berlin: li. Frii:dlXnder und Sohn: Naturae Novitates. XXXIII. — Bericht LXII. 57. „ K. I'r. Akademie d. W.: Abhandlungen (pbys. math.) 1910. 58. .. Ant. Reichenow, Prof. Dr.: Ornithologische Monatsberichte. XIX. 1911. 59. „ Ges. für Heimatkunde der Prov. Brandenburg: Brandenburgja. XIX. 1910. 60. Frankfurt a/M. : Mahlau ec Waluschmiut : Zool. Beobachter. LH. 1911. 61. Frankfurt a/O.: Naturw. Verein: Helios. XXVI. 62. Braunschweig: Verein für Naturwissenschaften: Jahresbericht. XVI. 1907/09, 63. Danzig: Westpr. Provinzial-Museum : Amtlicher Bericht. 64. „ Naturforschende Gesellschaft : Schriften. 65. Gera-Reuss: Deut. V. z. Schutze der Vogelwelt: Ornith. Monatsschrift. XXXVI. 1911. 66. Giessen: Oberhess. Ges. für N. u. Heilk. : Naturw. Abt. Ber. III. — Med. Abt. Ber. V 67. Halle: Kais. Leopoldino-Carolinische D. Ak. der Naturf. : Leopoldina. XLVII. 1911. 68. Hamburg: Naturw. Verein: Abhandl. XIX. 3. 4. 5. -- Verband. XVII. XVIII. 69. Hanau: Wetterauische Ges. für die ges. Naturkunde: Bericht. 7 I 114. Kisohineff: Société des naturalistes: Trudy. II. I. 1908/9. Ilo. Moscou: Soc imp. d'acclimatation: Dnevnik. VII. 1907/9. 110. „ Société Impériale des Naturalistes: Bulletin. XXIV. 1910. 117. St. Petersburg: Musée Zool. de l'Ae. d. Se: Annuaire XV. 115. Riga: Naturforscher- Verein : Árliciten. XII. XIII. — Korrespondenzblatt. I. III. LIV, 119. Till is: Museum Caucasicum : Die Sammlungen. Mitteilungen. V. 1. 2. 3. Serbin. 120. lieo}; rad: Muzej Srpske Zemlje n 1910 g. Üiluvijalni mekusci iz okoline Beograda. Elementi vlagìnske dore. Succia. 121. Lund: Kongl. Universitet : Akademische Abhandlungen. — Aarskreifter. 122. Stockholm: Kongl. Vetenskaps Ak. : Arkiv for Zoologi. VII. 1. 123. Upsala: Kongl. Universitet: Arsskrift. -- Results of the Swedish Expédition IV. - Swedish Exploration in Spitzbergen. II. Asia 124. Batavia, Java: Kon. Naturk. Ver. : Naturkundig Tijdskrift. I. XIX. 12-~>. „ D Dép. de l'agriculture: Bulletin. 126. Buitenzorg, Java: Institut Botanique: Bulletin. -- Mededeclingen. 127. Calcutta: Indian Museum: Records V. — Memoirs III. 128. Colombo: The Museum: Spolia Zeylauica. XXIV — XXVI. 129. Tokyo: Zool. Inst.: Contributions 77/711. III. Africa. Ill'.i. 130. Cairo; Institut Egyptien: Bulletin. III. 2. -- Memoirs V. 2., 3. - VI. 2. 131. Capetown: South Air. Museum: Annals V. 6. 7. 8. -- Report 1908. I' 132. Modderfontein: South African Ornithologists' Union: The Journal. VI 133. Pretoria: Transvaal Museum: Annals II. -- Annual Report. IV. America meridionalis. 134. Buenos-Aires: Museo Nacional: Anales XIII. XIV. 130. La Plata: Museo de La Plata. -- Anales -- Revista XVII. Catalogo de la s. antrop. 13«. Lima: Soc. Geografica: Boletin XXV. I. 2. 3. — Memoria XXII. 137. Montevideo: Museo Nacional: Anales, ser. II. t. I. és VII. 135. Rio de Janeiro: Museu Nacional: Archives. 139. S. Paulo: Museu Paulista : Revista. — As aves do Brazil. -- Kanna braziléira II. V. America septentrionalis 140. Albany. N.-Y.: New- York State Libr. : Bulletin. L35/139.— Memoirs, 141. Ann Arbor: Michigan Ac. of Se; Annual Report XII. Aquila XVIII. 434 112. Berkeley: Univ. of. Cal.: Publications V. VII. — Brida and M; tais of the 1909 Alexander Alaska Expedition. 143. Boston: Am. Ac. of Ails and Sciences: Proceedings. XLVI. 1910/11. Ml Chicago: Chicago Academy: Bulletin III., VII. 145. Davenport, .Iowa: Academy of Sciences: Proceedings. XII. 223 — 240. 14(i. Madison: Wisconsin Ac: Transactions. XVI. 147. Mexico: Museo National de hist. nat. : La Naturaleza I. 1. 2. L48. , Soc. cientifica „Ant. Alzate" : Memóriás. XXVIll. 1 19. Michigan: Academy of Science: Ann. Report XI. 150. Minneapolis: Minn. Ac: Proceedings. III. IV. 1906 10. 151. New-York: American Museum of Natural History: Bulletin. XXX. 8. — Memoirs. 152. „ „ Audubon Society: Educational Leaüets, 45 — 48. — Special Leaflets. 153. Oberlin, 0. : John Lynds : The Wilson Bulletin. XXIII. 1911. 154. Ottawa (Canada): Dep. of Mines: John Macoun, Catalogue of Canadian Birds. 155. Philadelphia: Academy of. Nat. Sciences: Proceedings. LXII. 156. „ Zoological Laboratory: Contributions XI. XVI. 1905/10. 157. Pi tt8b urgh, Pa. : Carnegie Museum: Annals. VI. 2. 3. 4. — Memoirs IV. 2. 5. 6. — Reports : XIII. — Founders Day. XIV. 158. Rock Island. 111.: Augustana, College: Publications. 159. San Francisco, Cal.: Cal. Academy of Sciences: Proceedings I. p. 7 — 288. 160. Santa Clara, Cal.: Cooper Urn. Club: The Condor. XIII. 1911. 161. St. Louis, Mo.: Academy of Science: Transactions. XVIII. 1 — 6. XIX. 1—10. 162. Urbana: 111. State Laboratory: Bulletin IX. 163. Washington: Smithsonian Institution: Report on Progress 1910. — Contributions. XIV. XV. Proceedings. XXXVII. — Bulletin. 73 — 75. 164. „ Division of Biological Survey: North-American Fauna. 32. 34. Bulletin. 35 — 39. 165. „ Secretary of Agriculture: Report. — Yearbook. VI. Australia. 166. Brisbane: Queensland .Museum: Annals. VIII. IX. 107. Melbourne: National Museum: Memoirs III. 168. Sydney: Australian Museum: Records. VIII. — Report of Trustees. I:;:, NECROLOGUS. Ghymesi és gácsi gróf Forgách Károly tiszteleti tag. A folyó év márczius havának 22. napján elvesztettük magas korában ;i Királyi Ma- gyar Ornithologiai Központ tiszteleti tagját, GHYMB8I É8 QÁC81 GRÓF FoRQÁCH KÁROLYT, 0 Fel- sége, Magvarország koronás királyának való ságos belső titkos tanácsosát. Tetőtől talpig vadász volt és olyan jellem, a minő nap- jainkban mind kevesebb és kevesebb akad. Meidlingben született 1824 szeptember den; élete delén — 34 éves korában tette meg mint természetvizsgáló vadász első útját a trópusokba, ú. m. Algirba és Tunisba, a honnan gazdag zsákmánynyal tért vissza és megvetette nagyszerű trófea-gyűjteményének alapját. Két évvel később — 1859-ben — beutazta .Marokkót, tíz evvel később pedig 1st;1.) ben - Egyiptomot. Kz időben kez- dett acclimatisatiós kísérletekkel foglalkozni, többek között a muHon meghonosításával, a mi nagy vadaskertjében sikerült is. Pompás agancsgyűjteményét a budapesti Mezőgazda- sági Múzeumnak ajándékozta. A madárélet megfigyelőjévé és madárvédővé úgy látszik egy Francziaországbau észlelt megfigyelése tette. Felkereste ott délen a < 'rao szikla- vidékét és megfigyelte a fecskefogási : a mi ott mértföldekre terjedő felállított hálókkal történik. Az őszi vándorútjukon kifáradt fees kék óriási rajai a föld színe felett alacsonyan vonulnak és százezerszámra esnek áldozatul az ember kapzsiságának, hogy olajban kon- zerválva kereskedelmi forgalom lia kerüljenek. A mikor a Királyi Magyar Ornithologiai Központ a madárvonulás megfigyeléséi válasz- totta irányul, FoboAch qhób azonnal munkába állott es élete végéig hűséges es valóban pontos megfigyelője maradt az Intézetnek. A mint véget ért a tavaszi vonulás, bekül- dötte a megfigyelt fajok érkezési jegyzékét és a mint befejeződött az őszi elvonulás, azonnal megjött a gróf jegyzéke : még az év vége előtt megjött az Aquila előfizetési Ehrenmitglied Graf Karl Forgách von Ghymes und Gáes. Am 22. März 1. .1. stari) hochbetagl auf seinem Stammschlosse das Ehrenmitglied der Kön. Ungarischen Ornithologischen Centrale, wirklicher Geheimrat Sr. Majestät des Königs von Ungarn, Karl Grai von Forgács vom Ghymrb und Gács. Vom Wirbel bis zur Zehe Jäger vor dem Herrn, ein Charakter, wie sie in unserer rasch lebenden Zeil stets seltener werden. Geboren zu Meidling im Jahre L824 am 4. September, unternahm er, schon auf der Höhe des Maiinesalters (.'J4 .lahre alt) stehend, als naturforschender Jäger Beine erste Reise nach den Tropen, n. zw. nach Algerien und Tunis, von wo er reich mit Heute beladen heimkehrte und den Grund zu seiner grossartigen Trophäen Sammlung legte. Zwei Jahre später - 1859 bereiste er Marokko, zehn Jahre später 1869 Ägypten. Dann verlegte er sich auf Akkli- matisationsversuche, u a. mit dem Mufflon, welcher Versuch in seinem grossartigen Wild- park gelang. Seine prächtige Geweihsamm- lung kam als Schenkung in das schöne staatliche Landwirtschaftliche Museum in Budapest. Zum Beobachter und Beschützer der Vogelwelt scheint ihn eine Beobachtung in Frankreich gemacht zu haben. Er be- suchte dort im Süden das Steinfeld Crao und beobachtete den Schwalbenfang: wie derselbe dort mit meilenweit gestellten Netzen betrieben wird. Die auf dem Herbstzuge er- müdeten Schwalben in riesigen Scharen, nahe am Boden ziehend, fallen der Hab- sucht des Menschen zu hunderttausenden zum Opfer, um in Öl konserviert im Handel vertrieben zu werden. Als die Königl. !'. 0. C. in der Beobach- tung des Vogelzuges Richtung nahm, stellte sich Graf Forgách sofort ein und blieb bis zum Knde seines Lebens ein treuer und wirklich auf die Stunde pünktlicher Beob achter der Anstalt. So wie der Frühjahrs- aufzug beendet war, kam die Liste der be- obachteten Arten, und wie der Herbstzug vorbei war, kam die Liste des Grafen; noch vor Jahresschluss kam der Pränumerations 136 ára, daczára annak, hogy tiszteletpéldány) kapott Támogatót! ! GhYMESI BS GÁC81 QRÓF FoRGÁCH KÁKOLY Íl-0- dalmilag is működött : útirajzai régi hazai sportlapunkban, a „Vadász- éa Versenylap "- ban jelentek mee. Nyugodjék békében H. 0. Dr. warthauseni báró König Richard tiszteleti tag. 1911 január 4-én elhunyt Warthausen vára- lján DR. WABTHA08BN1 BÁRÓ KöNIG RlCHARD és a várkastélv parkjában január 17-én örök nyu- galomra helyeztetett. Abban a pillanatban, a melyben e rövid életrajzi adatot papírra vetem, felmerülnek lelkemben a Budapesten 1891-ben megtartott Il-ik nemzetközi ornithologiai kongresszus emlékei, a melyen warthauseni bakó Kőnk; is részt vett és a külföldi résztvevők közül eltalálta a szerenesés alaphangot és hangadó is volt. Hogy ez mikép történt, alább ki fog tűnni. A Bécsben megtartott első kongresszus, Rudolf trónörökös személyes résztvétele mel- lett, fényesen folyt le; a tudományos becset sokak által látogatott előadásokon olyan szabású búvárok adták, mint Homeyer, Brehm A.. Blasius, a kiket a trónörökös barátságával tisztelt meg. De hát mindenkor úgy volt és úgy van manapság is es ez nagyon ter- mészetes - hogy a hol igen magas állásii személyek lépnek fel. ott mindenki előre törekszik. Hogy vájjon ornithologus-e, az csak mellékkérdés volt ; első sorban is más tulajdonságok jutottak érvényre és innen ered az. hogy a Béesben megalkotott nem- zetközi szervezet, egynémely viszonylatában, nem mondható a legszerencsésebbnek. Az elnök és titkár messze laktak egymástol a bizottsági tagok pedig szét voltak szórva az egész földkerekségen. Tanácskozásiéi tehát szó sem lehetett és a vezetők legjobb belá- tásuk szerint intézkedtek. A legközelebbi kongresszus székhelyévé fővárosunk lett kiszemelve-, a nagybizottság- betrag auf die Aquila, trotz der Berechti- gung, sie frei zu erhalten. Kr unterstützte! Graf Karl Forg.mh von Ghymre und GAcs war auch schriftstellerisch tätig: seine Reise- berichte erschienen im alten vaterländischen Sportblatt „Vadász- és Versenylap". Friede seiner Asche ! O. H. Ehrenmitglied Dr. Freiherr Richard König von und zu Warthausen. Am 4. Jänner 1911 starb auf Schlot Warthausen Dr. Frkiherr Richard König von lni> zu Warthausen und wurde am 17. Jänner im Parke des Schlosses Warthausen zur Ruhe bestattet. In dem Augenblicke, in welchem ich diese kurze biographische Note zu Papier bringe tauchen in meiner Serie die Erinnerungen an den II. Internationalen Ornitbologen-Kon- gress von 1891 in Budapest auf, an welchem auch Freiherr König von Warthausen teilnahm und seitens der ausländischen Teilnehmer so glücklich war. den richtigen Grundton für die Zusammenkunft zu treffen und anzugeben. Wie das kam. wird sich bald herausstellen. Der erste Kon gr ess (1884) in Wien, unter persönlicher Teilnahme des Kronprinzen Rudolf, nahm einen sehr glänzenden Verlauf; das wissenschaftliche Relief gaben durch glänzend besuchte Vorträge Männer, wie Homeyer, A. Brehm, R. Blasius, die der Kron- prinz, man kann sagen, mit seiner Freund- schaft beehrte. Wie das natürlich war und ist : wo sehr hohe Personen auftreten, drängt sich alles heran. Ob Ornithologe. das war erst die zweite Frage; an erster Stelle ka- men andere Eigenschaften zur Geltung und so kam es, dass die in Wien geschaffene internationale Organisation, in mancher Be- ziehuni:, nicht die glücklichste genannt wer- den konnte. Präsident und Sekretär wohnten weit auseinander und die Komitee-Mitglieder waren auf dem Erdenrund verstreut. Von liner Beratung konnte also keine Rede sein und die Hauptleiter disponierten, jeder be- sonders, nach Gutdünken. Ungarns Hauptstadt. Budapest, svar als nächster Kongressort ausersehen, im grossen 437 ban azonban csal; egy tag képviselte hazán- kat. A mikor azután közeledett a második kongresszus ideje, Magyarország részéről a tudományos rendezést át kellett valakire ruházni es irányadó körök véleménye az én személyemben összpontosult. A gazdasági rész intézése Szalay Ibeébb, a vallás- és köz- oktatásügyi m. kir minisztérium osztálytaná- csosára bizatott. A nemzetközi bizottsággal való érintkezést annak tiikára, dr. Hayek (Bécs) közvetítette: csakhamar meggyőződ tünk azonban arról, hogy erről az oldalról sem tudományos, sem anyagi támogatásra nem számíthatunk. Rövidesen határozva, a derék magyar bizottság által támogatva és bízva a magyar kormánynak tudományos kérdések iránt min- dig tanúsított áldozatkészségében, megkezd- tük a szervezést, gondoskodtunk külföldi szak- értők előadásairól, szakosztályokat, kiállítást, tnintamegfigyelést és tájékoztató referátumok- ból egész irodalmat teremtettünk. A legse- rényebb munkálkodás közben, mint a derült égből lecsapó villám, úgy ért bennünket a meyerlingi tragédia és már-már úgy tetszett, hogy a kongresszus nem fog összeülni. Mi azonban folytattuk a munkát, újra műkö- désbe hoztuk a szervezetet és közvetlenül a kongresszus előtt tanácskozásra hívtuk össze a nemzetközi bizottságot. Főleg arról volt szó, hogy az állandó nemzetközi bizottság pénz- kezelésében rendet teremtsünk. A szigorúan bizalmas tanácskozás eredménye az lett, hogy a titkárságnak nem adható meg a felment- vén}'. Az eszmecsere olykor igen éles volt, de minden törekvés, mely oda irányult, hogy a pénzkezelés a záróülésen csak enyhén tétessék szóvá, megakadt Fatio. Finsch, Mid- DBNDORPF, Collett és mások határozott maga- tartásán. A határozat Dainokles kardjaként lebegett a kongresszus fölött és most már első sor- ban arra kellett törekedni, hogy a jó hangulat biztosítva legyen. De hogyan és hol kell meg- ragadni a különböző elemek kedélyét ? A kon gresszus megnyitásának előestéjén, mikor a Komitee war aber Ungarn nur durch einen Fachmann vertreten. Als nun die Zeit es mil sich brachte, das< der zweite Kongress denn doch abgehalten werden musste, galt es das wissenschaftliche Arrangement seitens I n garns jemand zu übertragen und man einigte sich an massgebender Stelle in meiner Per son. Das Wirtschaftliche wurde dem damali- gen Sektionsrat im Ministerium für Kultus und Unterricht, Embrice von Szálai übergeben, Der Kontakt mit dem internationalen Komitee geschah im Wege des Sekretärs desselben, Dr. Hayek [Wien), und kamen wir sehr bald zu der Überzeugung, dass von dieser Seite weder wissenschaftlich noch wirtschaftlich etwas zu erhoffen ist. Kurz entschlossen, von einem tüchtigen ungarischen Komitee unterstützt und der in wissenschaftlichen Dingen nie versagenden Munifizenz der ungarischen Regierung sicher, nahmen wir die Organisation des Ganzen in die Hände, besorgten auch die Vorträge von aus- ländischen Auktoritäten. sehnten Sektionen, eine Ausstellung, Musterbeobachtungen und eine ganze Literatur von orientierenden lie- feraten und sonstigen Arbeiten. Inmitten der eifrigsten Arbeit fuhr wie ein Blitz vom kla- ren Himmel, die erschütternde Tagödie von Meyerling hernieder und es hatte anfangs den Anschein, dass der Kongress nicht zustande kommen werde. Wir setzten aber die Arbeiten fort, brachten die Organisation wieder in Fluss und beriefen knapp vor dem Kongress 1891 das internationale Komitee zu einer Vorberatung zusammen. Es handelte sich hauptsächlich darum, Ordnung in der Geba- rung des permanenten internationalen Komi- tees zu scharten. Die streng vertraulichen Beratungen führten zu dem Schluss. dass dem Sekretariat die Décharge nicht erteilt werden kann. Die Diskussion war zum Teil sehr scharf, aber alle Bemühungen, der Ge- barung in der Schluss-Sitzung ein .Mäntelchen umzuhängen, scheiterten an der entschiedenen Haltung der Fatios, Finschb, von Miüdbndorffs, Colletta u. a. Mer Beschlus- hing aber doch wie das Schwert des Damokles über dem Geiste des Kongresses und es handelte sich nun in erster Reihe darum, eine gute Stimmung /.u sichern. Wie -olite man aber die verschiedenen Ele mente fassen wie und woV 438 kongresszus tagjai már szép számmal voltak együtt, társasvacsorára gyűltünk össze a Hun- gária-szállóban, a mely elkülönített helyen tartatott s a hol a tagok tetszésszerinti asz- taloknál foglaltak helyet : czigánybanda is kéznél volt. Felismerve a kedvező alkalmat, alkalmas pillanatban poharat ragadtam és toastomban nagyjából a következőket mondottam : „Olyan illőben élünk, a melyben a társadalom, mélyen széttagolva, kölcsönös bizalmatlansággal van telítve, a melyben a világ nagyhatalmai han- goztatják a kölcsönös tiszteletet és legtel- jesebb békeszeretetet, de e közben a „si vis pacem, para bellum1' közmondás értelmében cselekesznek, a mi azonban talán még sem legméltóbb kifejezése a kölcsönös bizalom- nak. De van egy pont, van a gyűlölködő hajsza közepette egy oázis, a melyen a leg- különbözőbb nemzetek komoly férfiai talál- koznak és a valódi békemunkára egyesül- nek. Ez az oázis a tudomány, a békemunka pedig ennek művelése és az ebből fakadó haladás. Üdvözlöm a tudomány embereit, a kik Magyarországon talállak meg a béke- oazisf, ide jöttek, hogy a tudomány szol- gálatában az ornithologia terén legjobb tudá- sukat felajánlják, hogy ez által a legnagyobb békeszerzőnek : a felvilágosulásnak és huma- nitásnak hódoljanak. Üdvözlöm őket a ma- gyar bizottság nevében, a magam nevében és sokszorosan félreismert hazám nevében!" A toast nem tévesztette el hatását. Szólásra emelkedett egy szikár termetű, komoly, ma- gas és nyílt homlokú, mély tekintetű férfiű. \Y m:thauseni de. báró König Richard volt, a nagy német oologus. minden szépnek és tanulságosnak gyűjtője és ápolója. Megval- lotta, hogy vegyes érzelmekkel indult útnak, de most már mindennel tisztában van. Abban országban, a hol idegen búvárokat úgy üdvö- zölnek, mint az az imént történt, ott nyiWa áll az ín az előrehaladásra és a hol elOhaladás van, ott otthonos a humanitás és a nemes- szívűség. Tudja, hogy Magyarország a múlt Knapp am Vorabende der Eröffnung des Kongresses, als schon eine sehr stattliche Anzahl Mitglieder beisammen war, wurde verabredet, das Abendessen im Hotel Hun- gária zu nehmen, wo die Mitglieder zwar in einem abgesonderten liatitn. aber je nach Neigung an verschiedenen Tischen Platz nahmen ; auch Zigeunermusik war zur Hand. Ich nahm die günstige Gelegenheit wahr. ergriff im geeigneten Momente das Glas, nahm eine freie Stellung ein und sprach einen Toast in beiläufig folgendem Sinne: ..Wir leben in einer Zeit, wo die Gesellschaft, tief zerklüftet, von gegenseitigem Misstrauen er- füllt ist, wo die Gewaltigen der Welt voll sind von Beteuerung der grossen gegenseiti- gen Hochachtung und der vollkommensten Friedensliebe, dabei aber nach dem lateini- schen Spruche verfahren, der da lautet: „Si vis pacem, para bellum", was für die Be- festigung des gegenseitigen Vertrauens viel- leicht doch nicht das geeignetste Verfahren ist. Und doch gibt es einen Punkt, eine Oase mitten im gehässigen Getriebe, wo sich ernste Männer der verschiedensten Nationen treffen und zur wahren Friedensarbeit ver- einigen. Diese Oase ist die Wissenschaft, die Friedensarbeit ist ihre Pflege und der dai aus hervorgehende Fortschritt. Ich begrüsse die Männer der Wissenschaft, die in Ungarn die Friedensoase erblickten, herbeikamen, um im Dienste der Wissenschaft auf dem Gebiete der Ornithologie ihr Bestes einzusetzen und dadurch dem wahren Friedensstifter: der Aufklärung und der Humanität zu huldigen. Ich begrüsse sie im Namen des ungarischen Komitees, im eigenen Namen, ja im Namen meines so vielfach verkannten Vaterlandes 1" Der Toast verfehlte nicht die Wirkung. Es erhob sich ein ragender, ernster Mann mit hoher, offener Stirn, tiefblickendem For- scherauge zur Erwiderung. Es war Freiherr Dr. Richard König von und ■ix Warthausen, der grosse deutsche Oologe. Sammler und Pfleger alles Schönen und Lehr- reichen. Er gestand es. dass er die Reise mit gemischten Gefühlen antrat, nun aber vollkommen im Klaren ist. In einem Lande, wo fremde Forscher so begrüsst werden, wie soeben hier, ist der Weg für den Fortschritt frei und offen, und wo Fortschritt ist. ist die Humanität und der Edelsinn zuhause. Er 139 ban saját testével védelmezte me;; a Nyugat czivilizáczióját a barbarizmus elönyoniulásával szemben és nagy örömet okoz neki. hogy meggyőződhetett róla, hogy Magyarország nagy múltjához méltóan maga is azon dol- gozik, a mit régen vérével oltalmazott meg : az igazi haladáson ! Kljén Magyarország ! A zenekar zúgó tussot húzott. Ezzel meg volt találva az alaphang, álta- lánossá is vált és még a leghallgatagabb férfiak szava is megeredt. Megtörtént, hogy az öreg Xantus János, a „legkonokabb néma" toastot mondott Angliára, a mire a kedélyes Sharpé B. R. válaszolt. Ez a hangulat ural- kodott az egész kongresszuson át, sőt a kirándulások alkalmával tapasztalt meleg ven- dégszeretetet még fokozta is. Ez a kedvező hangulat biztosította a kongresszus harmoni- kus lefolyását és nem kevéssel járult ahhoz, hogy a mit az ornithologia terén nyújtottunk, osztatlan elismerést aratott. A legfontosabb eredmény azonban az volt, hogy gróf Csáky Albin vallás- és közoktatás- ügyi miniszter ajánlatot tett az iránt, hogy az ornithologia művelése egy intézet szerve- zésével biztosittassék. Az intézet létre is jött a Királyi Magyar Ornithologiai Központ ké- pében. Most már érthető, miért őrizzük me;' a derék svábnak, tiszteleti tagunknak emlékét mindenkoron. Nyugodjék békében ! II. 0. Dr. Parrot Károly, tiszteleti tag, a müncheni Ornithologiai Egyesület megalapítója és vezetője. Érzékeny veszteség érte az ornithologiát dr. Parrot Károly halálával, a ki lSfi? feb- ruár 4-én született Castellben, Délfranczia- országban és 1911 január 28-án hunyt el Münchenben súlyos operáczió következtében. Alaposan képzett orvos, derék anatómus és biológus volt. a ki az ornithologiát magasabb szempontból tekintette és a kiben nyoma sem volt a rajgyártás dühének. Xeni saját magái wisse es. dass I ngarn in der Vergangenheit die Zivilisation des Westens oft mit Beinern Leibe gegen das Vordringen des Barbaris- mus deckte, und es ist für ihn eine hohe freude. nun zu erfahren, dass Ungarn sei- ner grossen Vergangenheit würdig, heute seihst wacker an dem mitarbeitet, was es früher mit seinem Blute beschützt hat: am wahren Fortschritt 1 Hoch [Jngarnl Die Musik stimmte einen rauschenden Tusch au. Damit war die Stimmung getroffen, sie wurde allgemein und selbst die grössten Schweiger liesseil sich hören, l'user alter Johann v. Xantcs. der „verstockteste Schwei- ger", brachte es bis zu einem Toast auf Eng- land timi der gemütvollste Engländer R. B. Sharpé erwiderte. Diese Stimmung hielt den ganzen Kongress hindurch an und wurde durch die warme Gastfreundschaft während der Exkursionen noch gesteigert. Diese günstige Stimmung war es. die den harmonischen Ver- lauf des Kongresses sicherte und nicht zum geringen Teil dazu beitrug, dass unsere Leistungen auf dem Gebiete der Ornithologie ungeteilte Anerkennung ernteten. Das weitaus wichtigste Resultat aber war. dass Kultus- und Unterrichtsminister Graf Albin Csáky den Auftrag erteilte, die Pflege der Ornithologie in Form einer Institution zu sichern. Die Institution kam zustande, es ist die Königlich Ungarische Ornithologische ('entrale. Man wird nun begreifen, warum wir dem edlen Schwallen, unserem Ehren- mitgliede. stets ein warmes Andenken be- wahren werden. Er ruhe sanft! «». II. Ehrenmitglied Dr. Karl Parrot, Gründer und Leiter der ornithologischen Gesellschaft in München Ein sehr empfindlicher Verlust für die Orni- thologie ist der Tod Dk. Kaki Pakrots, der am 4. Feber 1867 zuCastellin Unterfrauken geboren, am 28. Jänner 11)11 in München einer schweren Operation erlag. Ein gründ- lich gebildeter Arzt, tüchtiger Anatom and Biologe, betrachtete er die Ornithologie vom höheren Standpunkte und hatte nichts von der hastenden Speziesmacherei au sich. Er 440 tartotta szem előtt, hanem az ornithologiát ; ezt akana szolgálni. Ez az irány ébresztette fel szervezőtehet- ségér és vezette a Bajor Ornithologiai Egye- sület („Ornithologische Gesellschaft in Bayern") megalapításához. De mielőtt a megoldáshoz látott, meglátogatott engem Budapesten egy Hirsch nevű úrral, a kinek azóta nyoma ve- szett ; tájékozódott Központunk keletkezése és állása felől, de kifejezést adott aggályai- nak : vájjon sikerülhetne e hasonló dolog Bajor- országban? A pesszimizmus felé hajolva, a mi jele a benne akkor már rágódó bajnak szakemberekről jobbára lemondólag nyi- latkozott, abban a hiszemben, hogy velük nem vághat neki. Én az öreg Garibaldiról szóló anekdotával hangoltam kedvre. A mikor ugyanis egy angol meglátogatta az agg sza- badsághőst Caprera szigeti magányában, azt mondotta a tábornoknak, hogy különösen azóta tiszteli, a mióta tudja : milyen alvezé- rekkel érte el históriai tényeit a mi czél- zás volt bizonyos üzleti vállalatokra. Garibaldi így válaszolt: „Uram, enni kell; ha jó ké- sem van, avval vágok ; ha rossz a késem, hát evvel vágok ; ha pedig nincs késem, akkor az ujjaimmal és fogaimmal tépek, mert enni kell." Azután meg: ha mély hóban kell vezetni, a haladás a menet élén haladó térfiú- tól függ ; az ő ereje és akarata teszi meg az első lépéseket -- a többi követi és már könnyű a dolga. Gyenge testében erős aka rattal tette meg gárdája élén az első lépése- ket a közöny mély havában és sikerült ! A Bajor Ornithologiai Egyesület gyászolva állotta körül alapitójának ravatalát. Velem szemben Parrot nagyon kedves és ragaszkodó volt. A londoni III. nemzetközi ornithologiai kongresszus idején a Norfolk- szállóban tanyázó magyar gárdához csatla- kozott. De a dolgot nem fogta könnyű olda- láról, a szakosztályok értekezletein a késő éjszaka óráiban is dolgozott ; a berlini V. kongresszus idején kedélye nyomott volt, a mi azonban nem gátolta mejr a munkában : hielt nicht sich, sondera die Ornithologie vor Augen : dieser wollte er dienen. Diese Richtung weckte sein Organisations- talent und führte zur Gründung der „Omi- thologischeii Gesellschaft in Bayern". Bevor er aber an die Lösung herantrat, besuchte er mich in Budapest mit einem Herrn Hirsch, den ich aber seitdem aus den Augen ver- loren habe, informierte sich über Entstehung und Stand unserer Centrale, äusserte aber sehr viele Skrupeln : ob etwas Ähnliches in Bayern wohl gelingen könnte V Zum Pessi- mismus neigend — wohl ein Symptom des schon damals in ihm nagenden Wurmes schilderte er Männer vom Fach meist ab- sprechend und meinte, man könne es mit ihnen nicht wagen. Ich machte ihm mit der Anek- dote vom alten Garibaldi Mut. Als nämlich ein Engländer den alten Freiheitshelden in seiner Zurückgezogenheit auf Caprera be- suchte, sagte er dem General, er verehre ihn besonders, seitdem er es wisse, mit welchen Untergeneralen er seine historischen Erfolge errungen hat — eine Anspielung auf gewisse geschäftliche Unternehmungen. Garibaldi er- widerte : „Ja, Herr, essen muss man ; habe ich ein gutes Messer, schneide ich damit ; habe ich nur ein schlechtes, dann schneide ich mit diesem ; habe ich keines, dann reisse ich mit den Fingern und Zähnen, denn essen muss man". Und dann: bei der Führung in tiefem Schnee liegt das Vorwärtskommen am vordersten Mann : seine Kraft und sein star- ker Wille teuft die ersten Fusstapfen — die anderen folgen und haben es leicht — Parrut ging und machte die Organisation Mit star- kem Willen im siechen Körper teufte er an der Spitze seiner Kohorte die ersten Schritte im tiefen Schnee der Gleichgültigkeit und es ging ! Die „Ornithologische Gesellschaft in Bayern" stand trauernd an der Bahre ihres Gründers. Mir war Parrot sehr lieb und anhänglich. Zur Zeit des III. internationalen Kongresses in London, schloss er sich der ungarischen Kohorte an. die im Hotel Norfolk tafelte. Er nahm aber die Gelegenheit nicht von der leichten Seite und arbeitete bis in die Nacht an den Verhandlungen der Sektionen ; beim V. Kongress in Berlin war seine Stimmung schon eine gedrückte, was ihn aber an der Arbeit nicht hinderte : sein Wille, zu leisten, Ill komolyan és erősen akart szolgálni. És érté- kesen is szolgált. Dr. Parrot Károly tudott érvényesülni, ezt bizonyítják az ornithologiai szaklapokban megjelent nekrológok sorozatai. Kár a tudós, komoly, erős akaratú férfiúért; kár, hogy a férfikor delét elérve, korán kel- let elhagynia az élet mezejét ! Nyugodjék békében H. 0. Kenessei Kenessey László, a Királyi Magyar Ornithologiai Központ rendes meg- figyelője fiatalon, de nagy buzgalommal és odaadással az ügy iránt a fehérmegyei Pet- tenden elhunyt. Részt vett az 1899. évi serajevói összejövetelen ; hü, buzgó és szol- gálatkész megfigyelője voli Intézetünknek. Főleg a dunai szigetek madárvilágának tanul- mányozására és kedvenczeink okszerű védel- mére készült, de a sors megakasztotta mun- kájában. Béke poraira ! Rendes megfigyelőink sorából elvesztettük Malesevits Emil urat is. Derekasan szolgált. 11. 0. war ernst und stark. Ind er leistete Wert- volles. Dr. Karl Parrot kam zur Geltung, das be- weisen sämtliche Nachrufe, die in den Schrif- ten unseres Faciles erschienen sind. Schade um den wissenden ernsten Mann mit dem starken Willen, dass <-v auf der Hölie des Mannesalters angelangt, sehr vor- zeitig sein Leben lassen musste ! Er ruhe im Frieden ! 0. II. Ladislaus Kenessey von Kenesse, ordent- licher Observator der Königl. U. 0. C. starb jung an Jahren, aber voll Eifer und Hinge- bung an das Fach, zu Fettend, im Komitate Fehér. Er nahm im Jahre 1899 an der Zu- sammenkunft in Sarajevo teil und wurde ein treuer, tieissiger und dienstfertiger Observator unserer Anstalt. Er rüstete sich, besonders die Ornithologie der Donauinseln zu erfor- schen und für den rationellen Schutz unserer Lieblinge einzurichten. Das Schicksal wollte es nicht zulassen. Friede seiner Asche ! Aus der Reihe unserer ordentlichen Obser- vatoren schied noch Herr I mil Malesevits aus dem Leben. Er leistete Tüchtiges. (i. II. Aquila XVIII. 4-1 -J Könyvismertetések." Bücherbesprechungen.* I troli ms Tierleben. Allgemeine Kunde des Tierreichs. IE Bände. Mit über 2000 Abbil- dungen im Text und auf mehr als 500 Tafeln in Farbendruck, Kupferätzung und Holzschnitt, sowie L3 Karten Vierte, vollständig neubearbeitete Auflage, herausgegeben von l'rof. Db. Otto zu: Strassen, unter .Mitarbeit von l'rof. Di: Ludwig Heck, l'rof. Du. lì. Heymonb, l'rof. Du. W. Marshall-}-, Du. 0. Steche und l'rof. Dr. Fr. Werner. Leipzig und Wien 1911. Bibliographisches Institut. Preis geb. in 13 Halblederbänden je II! Mark. Brehm korszakalkotó nagy műve most indult meg negyedik kiadásában. Az új kiadás új szellemben, a tudomány mai álláspontjának megfelelően van átdolgozva. O. zur: Strassen a „Die neuere Tierpsychologie" szerzője, fő- képpen Jacques Loeb teóriájára támaszkodva, állást foglalt az állatvilág omberítése ellen. Felfogását belevitte az űj Brehmbe is. A régebbi kiadásokban olvashattunk az állatok érzelmei- ről, szerelméről, gyűlöletéről, intelligenciájá- ról, eszéről ; az újban az értelem helyébe az állati ösztön csodálatos czélszerűsége és finom- sága lépett. Az állatbarátok közül sokan saj- nálni fogják, hogy eme felfogás értelmében kedvenczeik egyszerű reflexmechanizmusokká degradálódtak, de ha beleélik magukat ebbe az új felfogásba, csakhamar látni fogják, hogy ilyenformán még érdekfeszítőbbek az állatok cselekedetei. Fontos követelménynek tettek eleget, hogy nagyobb súlyt fektettek az ana- tómiai alkat és a belső részek működésének ismertetésére. Az egész művet pedig áthatja a fejlődéstan, a származástan eszméje. A mun- kának egyik mindenkori tőerőssége az illusz- trácziókban volt; az új kiadásban is pompásak- nak mondhatók. Különösen kienieleudők W. Kuhnert remekeinek gyönyörű hármas- és négyesszínü reprodukcziói. Újítás, hogy a ma már minden téren nélkülözhetetlenné vált fényképek is helyet kaptak a munkában. Előttünk van a madarak osztályának eddig megjelent 2 kötete. A madarakat W. M uíshali, dolgozta át, ki sajnos, nem végezhette be teljesen munkáját, időnek előtte elragadta a * Ebbe ;i rovatba egyelőre csak azokat a könyve kel veszszük be, melyek hozzánk ismertetés czéljából beküldetnek. Brehms epoche macii endes grossangelegtes Werk beginnt jetzt in vierter Auflage zu er- scheinen. Die neue Auflage wird in neuem Geiste, dem heutigen Stande der Wissen- schaft gemäss bearbeitet. < '. zu: Strassen, Verfasser von „Die neuere Tierpsychologie", nahm bekanntlich, in der Hauptsache sich auf die Theorie Jacques Loebs stützend, gegen die Vermenschlichung des Tierlebens Stellung. Seine Auffassung vertritt er auch im neuen Brehm. In den älteren Auflagen konnten wir von den „Gefühlen, Lieben, Hassen, Intelli- genz und Verstand" der Tiere lesen, in der neuen Auflage finden wir an Stelle des Ver- standes die wunderbare Zweckmässigkeit und Feinheit der tierischen Instinkte. Viele unter den Tierfreunden werden bedauern, dass die- ser Auffassung nach ihre Lieblinge zu ein- fachen Reflexmechanismen degradiert wurden, jedoch die Sache näher betrachtet, werden sie bald einstdien, dass auf diese Art die Handlungen der Tiere noch viel interessanter sind. Die Bearbeiter leisteten einem grossen Bedürfnisse Genüge, als sie auf den anato- mischen Bau und auf die Funktion der inne- ren Teile mehr wie früher eingingen. Das ganze Werk durchflutet der Entwickelungs- gedanke. Eine der Hauptstärken des Werkes waren seit jeher die Illustrationen, diese sind auch in der neuen Autlage prachtvoll zu nen- nen. Ganz besonders sind hervorzuheben die sehr gelungenen Reproduktionen in Drei- und Vierfarbendruck der Meisterwerke W. Kuknerts. Line Neuerung ist. dass die heutzutage schon überall unentbehrlich gewordenen photogra- phischen Aufnahmen in dem Werke ebenfalls Platz fanden. Vor uns liegen die bisher erschienenen zwei Bände der Klasse Vögel. Die Vögel be- arbeitete W. Marshall, durch den Tod leider * In diese Rubrik werden vorläufig nur diejenigen Werke aufgenommen, welche uns direkt zur Bespre- chung eingesendet weiden. il:; halál. A meglévő kéziratot Fr. Hempeluann és az egész imi kiadója, 0. züb Strasse» folytai ták és öntötték egységes tonnába. A mada- rakról szóló első kötet - az egész munka VI. kötete az általános rész után Gadow szisztematikái rendszere nyomán a struczokat, búvárokat, pinguinokat, viharmadarakat, gólyá- kat, ludakat osa ragadozó madarakat tárgyalja. A szövegben 1!. Kbetschmer, Abbildungen im Text und 4 Chromo-Tafeln. (Naturwissenschaftliche Bibliothek für .lugend und Volk.) In Original- leinenband M L80. Verlag von Quelle und Meyer in Leipzig. L911. Kedves kis könyvecske fekszik előttünk. Voigt tanár, ki a klasszikus „Exkursionsbuch zum Studium der Vogelstimmen "-t irta, a szer- zője. Fziittal ismét derekasat végzett. Kivezet bennünket a nagy város forgatagából az út- testre, kertbe, temetőbe, ligetbe, fenyvesbe, mocsárba, avarföldre, a hegyi patakhoz, folyó- hoz, rétre, s végül a magas hegvek köze. hogy megismertessen mindeme tájak madár- Ein Helles kleines Ruch liegt uns vor. Prof. Voigt, der das klassische „Exkursions- buch zum Studium der Vogelstimmen", schrieb, ist sein Verfasser. Diesmal leistete er wieder Vorzügliches. Kr führt uns au- dem Getriebe der Grosstadt auf die- Landstrasse, in den Garten, in den Friedhof, in die Auwälder. Nadelwälder, auf Moor und Heide, zum Ge- birgsbach, zu stillen Wässern, auf Wiesen 56* m világával. Hbllbach, Harder és Kleinschmidt 4 színes táblája díszítik a könyvet. und ins Hochgebirge, um uns mit der Vogel- welt all dieser Gegenden bekannt zu machen. Vier Chromotafeln von Hemsbach. Herder und Kleinschmidt zieren das Buch. Photography for Hird-Lovers. By Bentley Bebtham, F. Z. S.. with 16 full page Plates Ö s. Net. London, Witherby & Co. 1911. Bentley Beetham „The Home-Life of the Spoonbill, The Stork, Some Herons" pompás könyvek szerzője, ezúttal valóban praktikus czélokat szolgáló könyvet adott ki. A fény- képezésnek egyik legnehezebb ága kétségte- lenül a madárfényképezés. Szerző ebben a könyvben rendkívül hasznos útmutatást ad a fészekfényképezésre, fiatal madarak fény- képezésére, hogyan lophatjuk be a lefényké- pezendő madarat, tárgyalja a rejtekhelyről való fényképezést, csalétekkel hogyan fény- képezhetünk, útmutatást ad, mit csináljunk a sziklás tengerparton, mikor kötelek segítsé- gével kell megközelítenünk a madarakat, szól továbbá a madarak színes fényképezéséről, a kinematografiáról s végül a fogságban tar- tott madarak fényképezéséről. A könyvhöz adott táblák valóban mintaszerűek. Különösen érdekesek fészekfölvételei, melyek nem csu- pán magát a fészket, hanem környékét, a vidéket is bemutatják Bentley Beetham. Verfasser von ..The Home- Life of the Spoonbill. The Stork. Some Herons" gab diesmal ein wirklich praktische Zwecke verfolgendes Buch heraus. Einer der schwierigsten Zweige der Photographie ist unstreitig die Vogelphotographie. Verfasser gibt in diesem Buche sehr nützliche Winke zu Nestaufnahmen, zu Aufnahmen von jun- gen Vögeln, wie wir die zu photographieren- den Vögel anpirschen sollen, behandelt das Photographieren aus einem Versteck mit einer Lockspeise, gibt Anleitung, was zu tun sei, um auf der felsigen Meeresküste mittels des Seiles die Vögel anzunähern, spricht über die Autochromphotographie und Kinemato- graphie der Vögel und über das Photogra- phieren der Vögel in der Gefangenschaft. Die dem Buche beigegebenen Tafeln sind wirklich musterhaft. Besonders interessant sind die Nesteraufnahmen des Verfassers, welche nicht nur das Nest, sondern auch die Umgebung, die Gegend bringen. Tlie Home-Life of the Osprey. Clinton G. Abbott. With thirty-two mounted plates. Crown quarto. Cloth bound. 6 s. Net. London. Witherby & Co. 1911. Clinton G. Abbott- nak, az ..American Orni- thologists Union" tagjának könyve méltó pen- dantja H. B. Macpherson „The Home-Life of a Golden- Eagle" munkájának. Az északame- rikai halászó sast (Pandion haliaétus caroli- nensis) mutatja be pompás fényképfölvéte- egy részét Howard H. A leírásban érdekes sas életéből ; különösen becsesek a szerzőnek a sas fészkénél tett megfigyelései. Ornithologusok és természet- barátok gyönyörűséggel fogják forgatni e könyvet. in elveknek lekben, Cleaves adatokat közöl eme szolgáltatta. Das Buch von Clinton G. Abbott, Mitglied der „American Ornithologists' Union" ist ein würdiges Pendant zu H. B. Macpersons „The Home-Life of a Golden-Eagle". Verfasser zeigt uns den nordamerikanischen Fischadler (Pandion haliaëtus carolinensis) in prächtigen photographischen Aufnahmen, von denen ein Teil von Howard H. Cleaves stammt. In der Beschreibung finden wir interessante Beobach- tungen aus dem Leben des Fischadlers; be- sonders wertvoll sind die Beobachtungen des Verfassers am Horste. Ornithologen und Natur- freunde werden dieses Buch mit Wohlgefallen studieren. 41.-) INDEX ALPHA BET I CU S AVI IM. Accentor coliaris (Scop.). 411. - modularis (L.). 114. 128.130.367. 370. Accipiter nisus 5. Locustella fluviatili* (Wolf.). 116. 131. - luscinioides (Sav.). 116. 131. 419. 423. — naevia (Bodd.\ 116. 131. 337. Loxia curvirostra (L.l. 101. 331. 37", 424. Lusciuia luscinia L.) 12. 14. 125. 131. 134. 138. 238. 322. 367. 370. 372. 374. 376. 401. 404. 419. 424. - philomela (Bechst. 15. 127. 131.404. Mergus albellus L. 27. — merganser L. 27. — serrator L. 27. Merops apiaster L. 72. 132. 400. Mieropus apus (L.). 7. 78. 131. 174. 331. 352. 367. 368. 370. 371. 372. 374. 375. 376. 400. 403. 404. Milvus migrans (Bodd.). 64. 128. 130. 338. 403. - milvus (L.). 64. 129. Monticola saxatilis (L.) 120—131. Motacilla alba L. 17. 18. 106. 128. 129. 134. 138. 167. 225. 226. 234. 239. 240. 331. 332. 367. 369. 370. 371. 372. 373. 374. 375. 383. 404. — boarulaPenn. 17. 18. 111. 128. 129. 138. 331. 404. 411. - flava L. 21. 113. 130. 367. 368. 404. 419. 425. — flava borealis Sundew 1 L4. — melanocephala Licht. 114. Muscicapa atrieapilla L. 92. 131. 218. 368. 372. 374. 403. — collaris Bechst. 92. 131. 218—225. 234. 237. 373. 411. — grisola L. 92. 131. 191. 217.225. 230. 234. 319. 331. 367. 368 369. 370. 372. 374. 375. 376. 403. 404. 425. - parva Bechst. 93. 132. Nucifraga caryocatactes i L.). 395. 398. 404. 411. 425. macrorrhyncha Brhm. 371. 394—399. 425. Nnmenius arcuatus (L). 32. 128. 129. 369. 403. 404. 424. 425. — phaeopus (L.). 32. 130. 424. Nycticorax nycticorax (L ). 48. 130. 331. 336. 337. 338. 350. 404. 117 5. 16 '.14. 193. .'.11. 372. 374. . 425 . 42. L30. 74. 411). 419. i ledicncmua oedicnemus (L.) 31 131. 331. 372. 418. Oriolus oriolus (L. . 12. 1 131. 134. 138, 17«. 192. :;nt;. :;:;i 338. 367. 370. 376. 400. 401. 418. 424 Ortygometra parva (Scop :::;;. 419. 4l':;. — porzana (L.). 4:!. L31. 3 — pusilla (l'ali. I. 42. 130. Otocorys alpestris (I.. LOI Pandion haliaëtaa carolinensis 444. Parus ater L. 225. 227. 234. 238. 375. 403. — atricapillus rlieuanus Kleinschm. 374. — cristatus L. 225. 227. 234 338. - eoeruleusL.165. 166.206.213 223. 225. 226. 227. 228. 230. 234. 235, 236. 238 239. 320. 388. major L. 188. 213. 223. 225. 226. 227. 230. 234. 235. 238. 239. 313. 314. 3ir,. 316. 320. 323. 324. 331. 332. 354. 355. 385. 3*8. — palustris L. 222. 225. 226. 234. 235. 236. 2:1-1. 241. Passer domesticus (L.). 148. 153. 163. 165. 168. 173. 175. 226. 230. 234. 238. 2311. 240 303. 307. 324.331. 383 - niontauus (L.). 153. 175. 217. 22:',. 226. 230. 234. 2.Ì8. 324. 388. Pastor roseus (L.) 201. 20i;. 391. Pavoncella pngnax (L.). 31. 120. 404. 418. 423. 424. 425. Peidixperdixil.i. 150. 154. lui. 162. 165. KG. 168. 201. 371. 418. Phalacrocorax carbo 1 L.). 27. 130. 335. — graculus 1 1. 370. - pygraaeus (Pali.). 331. 336. Phalaropus fulicarius (1. I 369.373. Phasiamis colchicua !.. 372. Phylloscopua acredula (L. . 12. 15. 18. 20. 117. 130. 138. 318. 367. 370. 372. 374. :î75. 403. 404. - sibilator Bechst. 116. 131. 425. — trochilus (L. . 116. 131. 367 370. 372. 374. 376. 403. Pica pica (L.). 163. 166. 248. 249. 250. 251. 252. 2.",::. 254. 257. 258. 263. 205. 266.267.268. 269. 270. 271. 272. 274. 275. 278. 282. 280. 288. 289. 295. 296. :97. 299.300.301. 302. 303. 304. 305 306, 301 392. 425. Picus canus Gm. 331. viridis L. 219. 222. 42:;. Pinicola enncleator (L.), 103. Pinicola erythrinus l'ail. 1 40). Pisorhina sc.ips (I..). 21s. 225. 234. Platalea lencorodia I.. 4::. 130. 419.1 124. Plegadis falcinellus (L.). i :. 131. : 11. 336. Pratincola rubelra (L.). 121. L31.368. 40:;. 404 Í25 - rubicola (L.). 121. 12s. 129. L35. 138. 367 404. Procellaria leucorrhoa Vieill. 367. 369. 373. 375. Pycnonotus xanthopygus iHempr. et Ebrenb.) 400. Pyrrhocorax pyrrhocorax (1, ) 404. Pyrrbula pyrrhula (L.). 101. 166.331. - europaea (Vieill. > :!72. :'.74. Kallus aquaticua L. 39. 128. 130 369 419. Recurvirostra avocetta. L. 31. 131. 338. Regulus ignicapillus (Brhm. Temin.). 114. 369. — regulus (L.). 114. 393. 403. Remiza peuduliua (L.). 382. Ruticilla phoenicura (L.). 18. 20. 21. 123. 130. 138. 225. 229. 230. 234. 239. 242. 317. 318. 319. 331. 307. 372. 374. 376. 403. 404. - tithys (L.). 18. 20. 121. 128. L30. 135. 138. 174 225. 229. 230. 234. 239. 369. Saxicola oenanthe (L.). 121. 130. 331. 368. 404. 425 Scolopax rusticola L. 11. 17. 20. 33. 128. 129. 132. 138. 323. 363. 368. 369. 372. 403. 424. Serinus seriuus (L.). 101. 130. Sitta europaea L. 165. 166. 222. 225. 226. 227 234. 235. 238. 332. 386. Spatula clypeata (L.). 28. 130. 418. Stercorarius pomarinns Temm. 369. 375. — parasiticus (L.). 369. 424. Sterna hirundo L. 26. L28. 131. Stnx flammea L. 17:;. 331. 391. Sturuus vulgaris L. 17. 19. 97. 129. 134. 137. 138. 150. L68 204. 225. 234. 235. 331. 33::. 362. 363. 364. :;67. 369. 370. 372. 37:;. 374. 375. 376. :!92. 40:;. 404. Siila bassana L.). 362. Sylvia atricapilla il..). 115. L31. 338 367 370. 372 374. 376. 411. 138. 22. 362. 238. 223. 331. 423. 367. 407. 12S. 175. 353. 371. 393. 138. loi. Sylvia nimica d.i. 115 131. 187 131. 379. — iiisoria (Bechst.). 114. 132. — simplex Lath. 114 131. 367. 370. :;72. :174. 375. 376. 404. sylvia (I. 1. 115. 131. 319. :i:'.l 367. 368. 372. 374 UM Syrnium aluco il..). 144. 150. 11',:'. 109. 170. — oralense (l'ail.). 160-162. 394. Syrrhaptea paradoxus 1 l'ail. 1 424. Tetrao vogatine I.. 150. 42:;. 44 ", — tetrix L. 150. 391. Tinamua rufescens 390. Totanus glareola (I..). 32. 130. — hypoleucns I. . 31. 1:10. 368. - aebularius (Gunn. 32. 130. 424. - ochropns (L.). 32. 130. 367. 371. 372. 374. - atagnatilia (Bechst.) 32. 130. 418. — totanus (L.). 32. 128. 129. M)4. 41S 423. 425. Tringa alpina L. 424. — maritima Brunii. 369. ::7:!. — minuta Leisl. 404. — subarcuata (Giild.) 368. 424. — temmincki Leisl. 371. Troglodytes troglodytes (L. 1. 168. 238. 411. Turdus iliactis L. 120 129.367.368. 369. 370. 371. 372. 375. :s76. 40::. — menila L. 119. 128.129.204. 227. 231. 331. 364. 307. 368. 370. 371. 372. 373. 374. 400. 400. — mnsicus L. 17. 120. 129. 138. 331. 303. 367. 368. 370. 371. 372. 373. 074. 375. 403. 4114. 425. — pilaris !.. 120. 222. 251. 331. 367. 368. 369. 070. 371. 370. 375. 393. 400. 40::. 404. 42:;. — torquatus L. 119. 128. 130. 371. 411. - alpestris (Brhm.). 424. — viscivorns !.. 120. 331. 368. 369. 370. 074. 401. 423. 424. Turtur turtiir (L.). 12. 14. 58. 131. 133. 135. 130. 138. 323. 338 307 368. 369. 370. 372. 374. 376. 404. 419. 423. 425. Upupa epopa !.. 12. 15. 16. 72. 131. 134. 138. 140. 225. 234. 235 314. 32:',. 331. 404. 419. 424. Vanellns vanellus (I..) 17. 19.29. 128. 129 132. 138. 314. 331. 303. 301. 307. 368. 370. 371. 372 373. 374. 375. 382. 3,92 393, OUI 1112 OU. Us 423. 124 125 113 Előfizetés. A Magyar Királyi Omithologiai Központ folyóirata az AQUILA szerkeszti : HERMAN OTTÓ évenként négy füzetben, az évfolyam 35 — 50 ívnyi terjedelemben jelenik mey. Egy évfolyam előfizetési ára a belföld számára 16 korona (a k. m. Természettudományi Tár- sulat és Országos Erdészeti Egyesület tagjai 10 koronáért kapják) ; a külföld számára 25 frank. Az előfizetési pénzek a „Magyar Királyi Omithologiai Központ, Budapest, Il.ker., Debrői-út 15.- c.zhn alatt küldendők be. Félévi előfizetést nem fogadunk el. A folyóiratot a tiszteleti és levelezötagok, kik közölni való kéziratokat, vagy a könyvtár részére nyomtatványokat küldenek be, valamint a jelentéseiket rendesen beszolgáltató megfigyelők tisztelet- példányid kapják. Pränumeration. Das Organ der Königlich Ungarischen Ornithologi selten Centrale AQUILA Rédacteur : OTTO HERMAN erseheint jährlich in 4 Heften, der Band in der Stärke von 35 — 50 Bogen. Der Pränumerationspreis für einen Jahrgang beträgt für das Inland 16 Kronen, für das Ausland 25 Frank. Die Pränumerationsgelder sind an die „Königlich Ungarische Orni- thologisc/ie Centrale, Budapest, IL, Debrői-út 15." einzusenden. Halbjährige Pränumeration wird nicht angenommen. Ehren- und korrespondierende Mitglieder, die Manuskripte für die Zeitschrift oder Publikatio- nen für die Bibliothek einsenden, dann die ständigen Beobachter, die ihre Berichte regelmässig ein- senden, bekommen die Zeitschrift gratis. Abonnement. Le Journal du Bureau Central Ornitftologique Royal . Hongrois AQUILA Rédacteur : OTTO HERMAN paraît en quatre fascicules par an, formant un volume de 35 à 50 feuilles environ. Le prix de l'abonnement pour un an est de 16 couronnes pour la Hongrie, et de 25 francs pour l'étranger. Les montants d'abonnement sont à adresser au „Bureau Central Ornitholo- gique Moyal Hongrois" à Budapest, IL, Debrői-út 15. On n'accepte pas des abonnements pour moins qu'un an. MM. les membres honoraires et corresptondants, qui envoyent des manuscripts pour le journal ou des publications pour la bibliothèque, comme aussi MM. les observateurs réguliers du Bureau reçoivent le journal gratuitement. Hornyánszky Viktor, Budapest. "^rctfjfffiwii iìftsft*5 AMNH UBHARY 100099793 SSffi'-CTÌffi i-ga^gjy ìyat*** "TV h f »ihWUi WnMUtf W » i ■ m '. w* frf w HMmm Jl> mìw im ait' >i>Mi > i li Jt.*MJi aateJfcüK ■« "<" ìi»«'ì8iPi88ftftflH8)M1tf^lMiWllllCllMW.'Sill!