ZÌSì.fchi'T '.iti fjgj
WmiBBf ito . i i.i il . !^
9HHn|
ÎWaÊÊÈËÈ
Iwwin'jcu
T^^tM. ... 357
Ausländische Arbeiten auf dem Gebiete
der Vogelmarkierungen 362
Vogelzugsjiaten und Notizen aus Neer-
langbroek 367
Kisebb közlések. — Kleinere Mitteilungen.
Schenk H. Megfigyelések az Acrocephalus streperus
horticolus (Naum.)-tóI
Dr. Fromm G. A kis poszáta — Sylvia curruca (L.) —
családi életéről
Müller P. Az építkezés ellentétes hatása a fecskék
megtelepedésére
Leicht J. Hogyan szabadítják meg magukat a fecs-
kék repített fiaiktól ?
Radetzky D. A függöczinke fészkelése
Gólya és vízisikló
„ Bíbicz mint fennsiklakó
Beobachtungen über Acrocephalus stre-
perus horticolus (Naum.) 377
Aus dem Familienleben der Zaungras-
mücke — Sylvia curruca (L.) — . . 379
Entgegengesetze Wirkung der Bauart auf
die Ansiedelung der Schwalben . . . 380
Wie die Schwalben sich ihrer grossgezo-
genen Jungen entledigen ? 381
Das Nisten der Beutelmeise 382
Storch und Wassernatter 382
Der Kiebitz als Hochebenebewohner . . 382
Obosz E. Chelidonaria iirbica (L.) es Passer do-
mesticus (L.) baroza
Fernbach K.-né. Fészekpusztító házi veréb
Db.MihalovitsÖ. Mérgezett fürjek
Dr. Ostbrmaybb M. Szénczinege különös halála . . .
Kir. M. 0 K. Madárvédelem a s/.iillökben
KabAoso» G. Téli etetés és szöllöiloncza
Kenessky L. Téli etetés
Karácson (i. Verébirtási kísérletek
Fernbach K ne. Ragadozó madarak irtása Babapusztán
Tbodobovics F. A tinaruu tyúk megtelepitési kísérlete .
Hegymeohy D. Asio aecipitrinus (L.)
Szemere L. Strix flammea L. késői költése . . .
Leonhardt V. Pastor roseus L •
Vadas J. Tichodroma muraria L
I!k M annsbf.ro A. Sasok gyakori előfordulása Erdélyben
Szomjas G.
Hausmann E.
Kir. M. 0. K.
Vbbnulbth C.
Victor F. M.
Ekama H.
Pascsenko Sz.
Menesdorfer G
Herman 0.
Schenk J.
Buteo ferox (Gm.) a Hortobágyon és
egyéb megfigyelések
Adatok az uráli bagoly erdélyi előfor-
dulásához ....
Ampelis garrula L megjelenése 1911
telén
A Nucifraga caryocatactes macrorrhyncha
Bkhm. magyarországi inváziója 1911
őszén
.Jegyzetek Német-Délnyugatafrikából
Ornitbophaenologiai adatok Latrunból .
Az 1910. évi madárvonulás Hollandiában
Madárvonulási adatok Jaroslawból . .
Madártani megfigyelések Sarajevóban és
környékén ,
Nemzetközi madárvédelem
Az „Institut International d'Agriculture
de Rome" és a madárvédelem . . .
„Institut Ornithologique de France" . .
Levelezés . .
A Magyar Földrajzi Társaság Alföldi
Bizottsága ornithologiai tervezetének
vázlata
Tervezet a dabas iirböi homok, liomok-
erdö, szikes mocsárterületek tanul-
mányozására
Első jelentés
Kampf zwischen Chelidonaria urbica (L.)
und l'asser domesticus (L.) ....
Der Hanssperling als Nestplünderer . .
Giftige Wachteln
Seltsamer Tod einer Kohlmeise ....
Vogelschatz in den Weingärten . . .
Winterfütterung und Kebenwickler . .
Winterfütterung
Sperlingvertilgungsversuche
Raubvogelvertilgung in Babapuszta . .
Der Einbürgerungsversuch des Inambu
Asio aecipitrinus L.)
Späte Brut von Strix flammea L. . . .
Pastor roseus L
Tichodroma muraria L
Häufiges Vorkommen von Adlern in Erdély
ßuteo ferox (Gm.) im Hortobágy und an-
dere Beobachtungen
Daten über das Vorkommen der Uraleule
in Erdély
Das Erscheinen von Ampelis garrula L.
im Winter 1911
Die Invasion von Nucifraga caryocatactes
macrorrhyncha Brhm. in Ungarn im
Herbst 1911
Notizen aus Deutsch Südwest-Afrika . .
Ornithophaenologische Daten aus Latrun
Der Vogelzug in Holland im Jahre 1910
Vogelzugsdaten aus Jaroslaw ....
Ornithologische Beobachtungen in Sara-
jevo und Umgebung
Internationaler Vogelschutz
Das „Institut International d'Agriculture
de Rome* und der Vogelschutz . . .
„Institut Ornithologique de France" . .
Korrespondenz
Skizze des ornithologischen Arbeitsplanes
der Alföld-Kommission der Ung. Geo-
graphischen Gesellschaft
Plan zur Durchforschung des Sand -, Sand-
wald-, Saliter- und Sumpfgebietes von
Dabas-Ürbö
Erster Bericht
383
383
384
385
386
387
388
388
389
390
391
391
391
391
391
392
394
394
399
400
401
403
404
405
409
409
411
413
417
417
Intézeti ügyek — Institutsangelegenheiten 422
Personalia *-'"
Gyűjtemények — Sammlungen 4'-'
Könyvtári kimutatás — Bibliotheks-Ausweis i-'
Necrologus .... 435
Könyvismertetések — Bücherbesprechungen 442
Index alphabeticus avium 445
AQUILA.
A MAGYAR KIRÁLYI MADÁRTANI KÖZPONT FOLYÓIRATA.
PERIODICAL OF ORNITHOLOGY.
EDITED BY THE ROYAL HUNGARIAN
CENTRAL BUREAU FOR ORNITHOLOGY.
JOURNAL POUR L'ORNITHOLOGIE.
PUBLIÉ PAR LE BUREAU CENTRAL
ORNITHOLOGIQUE ROYAL HONGROIS.
ZEITSCHRIFT FÜR ORNITHOLOGIE.
ORGAN DER KÖNIGLICH UNGARISCHEN
ORNITHOLOGISCHEN CENTRALE.
Nr. 1—4. sz. 1911. Dec. 20. Budapest, IL, Debrői-út 15. Évfolyam XVIII. Jahrgang-.
„Aviatika" és Ornithologia.
Mert ez már egyszer úgy van ! A nagy,
mélyreható és nagykiterjedésű mozgalom, a
mely a legműveltebb, a tudás terén vezető
népeket, azoknak hivatott osztályait áthatotta
és magával ragadta előbb-utóbb a legilleté-
kesebb köröket is érintette és megnyilatko-
zásra indította; hiszen az „ aviatikánál" az
ember röpülése a kérdés, a melynek legfejlet-
tebb formái, a legfőbb biológiai jelentőség
szerint éppen a madarakat jellemzik és ebben
van az „aviatika" és ornithologia közötti
kapocs.
A Berlinben összeült ötödik nemzetközi orni-
thologiai kongresszus alkalmával, mely fényes
lefolyású volt, doktor Reichenow tanár, ki Né-
metországban, de nemzetközi viszonylatban is
magas rangban áll és nem egykönnyen tér el
választott szakmájától, bevezető előadásában
az aviatikai áramlat behatása alatt, a képzel-
hető legfényesebb Areopág színe előtt így
nyilatkozott : 1
„Legújabb időben két jelenség alkotja ki-
válólag a modern themát és élénk vitatkozás
tárgyát : a madárröpülés és a madárvonulás.
A röpülés azért, mert az ember a már szá-
zadok óta kitűzött czélt, hogy a madártól a
levegő fölötti uralmat elragadja, megközelí-
tette és azért, mert az aerotechnika terén
elért legújabb vívmányok a madárröpülés be-
ható tanulmányozásán alapulnak. Az utolsó
évek nagyszámú, a madárröpülést illető meg-
1 Bericht über die Arbeiten des fünften internat.
Ornith. Kongresses. VI. Vorträge: „Über die Fort-
schritte und den gegenwärtigen Stand der Ornitho-
logie. Pag. 115—132. A hely 127. 1.
Aquila XVIII.
„Aviatik" und Ornithologie.
Es nützt alles nichts! Die grosse intensive
und extensive Bewegung, welche in der Gesell-
schaft der fortgeschrittensten, auf dem Gebiete
des Wissens führenden Völker und ihre berufe-
nen Klassen ergriff und mit sich fortreisst,
musste früher oder später auch die speziellsten
Kreise, jene der Ornithologie berühren und zur
Äusserung bewegen: handelt es sich doch bei
der „Aviatik" um den Flug des Menschen,
dessen höchst entwickelte Formen von höch-
ster biologischer Bedeutung eben die Welt der
Vögel charakterisieren; das ist der Zusammen-
hang zwischen Aviatik und Ornithologie.
Gelegentlich des fünften internat. Kongresses
der Ornithologen, welcher in Berlin bei glän-
zender Beteiligung verlief, sprach Professor
Dr. Reichenow, der in Deutschland aber auch
international in der Ornithologie einen hohen
Rang einnimmt und nicht leicht vom speziellsten
Fach abschweift, in seiner Eröffnungsrede unter
dem Eindruck der „aviatischen" Strömung vor
dem denkbar glänzendsten internationalen
Areopag der Ornithologen vom Fach, wie folgt.1
„Zwei Erscheinungen sind in neuester Zeit
besonders moderne Themata und werden aufs
lebhafteste erörtert: der Vogel 'flug und das
Wandern. Der Flug deshalb, weil der Mensch
jetzt dem schon seit Jahrhunderten verfolg-
ten Ziel, dem Vogel die Beherrschung der
Luft streitig zu machen, nahe gekommen ist
und weil die neuesten Erfolge der Aero-
technik auf sorgfältiges Studium des Vogel-
fluges sich gründen. Die zahlreichen Wahr-
1 Bericht über die Arbeiten des fünften internat.
Ornith. Kongresses Berlin. VI. Vorträge. Pag. 115 —
132. „Über die Fortschritte und den gegenwärtigen
Stand der Ornithologie." Diese Stelle: p. 127.
1
figyelései, ;i melyeknél a léghajózás, a fizikai
kísérletek és különösen az amerikai Egyesült-
Államokban végzett teleszkópi megfigyelé-
sek jutottak érvényre, azt eredményezték,
hogy azok a túlzott fogalmak, a melyik a
madárröpülés magasságáról és sebességéről
uralkodtak, a szerényebb nézeteknek engedték
át a tért . . . *
Abban a beszédben, a melyet az idegen
államok képviselőinek nevében mondottam, én
sem birtam az aviatika áramlatának ellent-
állani, a midőn így szóltam:1 „A modern
törekvések legmagasabb pontja mindenesetre
az ember igyekezete, hogy a föld rögétől el-
szakadjon. Megkísérli óriási léggömbökkel és
a röpiilőgéppel, a mely utóbbi mindinkább
egy nagy röpülő madárhoz kezd hasonlítani.
A léggömb azon van, hogy a levegő hatal-
mas áramlataival, különösen a hirtelen szél-
rohamokkal győzedelmesen megküzdjön ; hogy
sikerül-e, az vitatható — én nem hiszem. a
A röpiilőgép madárszerűségre törekszik, a
nélkül, hogy jelenleg annak biztonságát el-
érhetné : mihelyt a hajtó erő megszűnik, kö-
veti a gép a nehézkedés törvényét s rende-
sen az emberrel együtt el van veszve. De a
jövő az övé, mert niadárszerűen az ember is
csak azoknak a természeti törvényeknek az
alapján fog röpülhetni, a melyek a niadár-
röpülésben és általában az állatvilág repülé-
sében nyilatkoznak ; a levegő meghódítása
csak ezek erejével válik lehetségessé."
„Az idő szellemére nézve jellemző az, hogy
a rögtől való szabadulás vágyában nem az
ideális vágy, az ideális magasság a rugó,
hanem — a hatalmak részéről --a Melinit,
az Ekrasit könnyű alkalmazása a mélységben,
ott, a hol az ember él és törekszik..."
Daczára mindazoknak a fizikai kísérletek-
nek és a teleskopiummal való megfigyeléseknek
a fejlődés elért fokát — mind a két irány-
ban véve - - a következő két esemény élesen
jellemzi. A világsajtó legelőbbkelő képes
lapjai csak az imént hozták a póruljárt, pléh-
' I'. o., pag. 33—34.
s Vesd össze Herman 0.: „A röpülés kérdése*.
Aquila XV. 1908.
nehmungen, die über den Vogelflug in den
letzten Jahren gemacht worden sind, wobei
Luftschiffahrt, physikalische Experimente und
die besonders in den Vereinigten Staaten aus-
geführten Telcskopbeobachtungen erfolgreich
mitgewirkt, haben das Ergebnis gehabt, dass
die übertriebenen Vorstellungen, die man früher
über die Höhe und Schnelligkeit des Vogel-
rluges hatte, auf bescheidenere Anschauungen
zurückgeführt worden sind . . ." (Pag. 127 — 128.)
Auch ich vermochte mich nicht dem Ein-
tlusse der „ a viatischen" Strömung zu entzie-
hen und sprach in der Hede, welche ich im
Namen der Delegierten der auswärtigen Staa-
ten hielt, u. a. wie folgt1: „Den höchsten
Punkt moderner Bestrebungen bildet aber
unstreitig der Drang im Menschen: sich end-
lich von der Scholle loszureissen. Er versucht
es mit Riesenballonen und mit der Flugma-
schine, welche letztere oft dem fliegenden
Grossvogel zu ähneln beginnt. Die erstere
Art — der Ballon - trachtet den Kampf
mit der furchtbaren Gewalt der Luftströmung,
besonders mit den „unverhofften YVindstüssen"
— siegreich zu bestehen; ob es gelingt, das sei
dahingestellt — ich glaube es nicht.2 Die letz-
tere, die Flugmaschine, strebt dem Vogel nach,
ohne dessen Sicherheit — heutzutage — zu er-
langen ; denn hört die treibende Kraft zu wirken
auf, folgt die Maschine dem Gesetz der Schwere
und ist meist samt Mensch verloren. Die Zu-
kunft gehört aber ihr; denn vogelartig wird
auch derMensch nur kraft der sich im Vogelfluge
und überhaupt im Fluge der Tierwelt offenbaren-
den Naturgesetze „die Luft besiegen" können".
„Bezeichnend für den Geist unserer Zeit
ist es, dass bei dem Bestreben, sich von der
Scholle zu trennen, nicht immer die ideale
Sehnsucht nach idealer Höhe und idealer Frei-
heit die Triebfeder bildet, sondern — seitens
der Gewalten — die leichte und sichere Art
der Anwendung von Melinit und Ekrasit in
der Tiefe, wo der Mensch lebt und waltet ..."
Trotz aller Versuche, sei es physikalischen,
sei es Beobachtungen mit dem Teleskop, wird
die erlangte Höhe der Entwicklung der bei-
den Richtungen durch folgende zwei Vorfälle
ganz scharf charakterisiert : Die vornehmsten
illustrierten Organe der illustrierten Welt-
1 Ebendort, pag. 33—34.
s Vergi. 0. Herman „Zum Flugproblom'' Aquila.
XV. 1908.
böl alkotott óriás léghajó, a „Deutschland"
képét, a mint könyökösen megtörve és be-
horpasztva, mint egy régi kályhacső, ház-
tetőkön feküdt és igazán siralmas képet
nyújtott. Ugyanez időtájban járt pórul az
osztrák hadi léggömb, a „Lebaudy", a me-
lyet egy hatalmas szélroham támadott s a
mely csak úgy menekült a franczia „Patrie"
ismeretes sorsától, hogy majdnem ugyanabban
a pillanatban, a melyben a tartó legénység
ereje végleg elfogyott volna, egy különösen
hatalmas szélroham földhöz vágta úgy, hogy
a szövete megrepedt, a gáz kiáramlott s a lég-
gömb, mint roncs, a földön fekve maradt.
Az összes magyarázatoknak, következteté-
seknek és részben szépítéseknek nincs értelme,
mert a katasztrófák főoka a fizikai alaptörvé-
nyeknek könnyelmű elhanyagolásában ; azok-
nak a melyek a levegőáramlatoknak a felüle-
tekre gyakorolt hatásáról szólnak, a melyeknek
hatása annál nagyobb, minél könnyebb a
gáz, a mely a léggömb emelkedését eszközli.
Egy éleselméjű németnek igaza volt, a midőn
Zeppelin gróf alkotásait a „Schönwetterballon"
(szépidőléggömb) névvel illette.
A második sorban — de csak sorrend
szerint — áll a dynamikus röpülés készüléke :
a röpülőgép, az aeroplán, a monoplán és bi-
plán, a szárnyszerüen álló felület szerint el-
nevezve.
A kritériumot az a „pilota" és röpülőgépe
szolgáltatta, a ki és a mely Parisban kor-
szakalkotásra lett volna hivatott. A bizalom
oly erős volt, hogy Francziaország kormánya
külön csoportban foglalt állást, hogy a fényes
eseménynek tanuja legyen. De hát nem így
történt. Oly körülmények folytán, a melyek
nincsenek teljesen felderítve, a „pilota"1 rö-
piilőgépével az imént kiemelt csoportba ron-
tott, elütött egy minisztert, ki holtan maradt
a gyepen és jelentékenyen megsebesítette a
miniszterelnököt. A tanulság pedig ebből az
eseményből világosan az, hogy a röpülőké-
szülék nem volt „a pilota* hatalmában.
A főirány, a melyet a röpiilőkészülékek
követnek, valóban időszerű, világosan szólva,
„modern". A törekvés naiv és primitiv for-
mája, a mint azt az öreg Icarus viaszszár-
presse, brachten erst vor kurzer Zeit das Bild
des verunglückten blechernen Riesenballons
„Deutschland", der gleich einer geknickten,
eingedrückten und verbogenen alten Ofenröhre
auf Gebäuden dalag und wirklich einen kläg-
lichen Eindruck machte. Ohngefähr zur sel-
ben Zeit verunglückte der österreichische
Kriegsballon „Lehaudij" , den ein gewaltiger
Windstoss zusetzte, und der nur dadurch dem
Schicksal des französischen Ballons „Patrie"
entging, dass er beinahe in dem Moment,
als die Kraft der haltenden Mannschaft ganz
zu Ende war. durch einen besonders starken
Windstoss zu Boden geschleudert wurde, wo-
durch die Hülle barst, das Gas entwich und
der Ballon als Wrack am Boden liegen blieb.
Alle Erklärungen, Folgerungen und zum
Teil Beschönigungen haben keine Geltung,
denn die Grundursache der Katastrophen liegt
in der Nichtbeachtung oder leichtsinnigen
Missachtung desphysikalischen Grundgesetzes,
welches über den Druck des Luftströmungen
auf Flächen handelt und dessen Wirkung umso
grösser ist, je leichter das Gas, welches den
Ballon zum Steigen bringt. Ein witziger Deut-
scher hatte ganz recht, als er meinte : die Bau-
werke des Grafen von Zeppelin kann man füg-
lich „Schönwetterballone" nennen. Ganz recht!
In zweiter Reihe — jedoch nur dem Ent-
stehen nach — steht der dynamische Flug,
die Flugmaschine, das Aeroplán, Monoplan
und Biplan, je nach Art und Zahl der im
ganzen flügelartig gestellten Flächen benannt.
Das Kriterium lieferte jener „Pilot" und
sein Flugapparat, der in Paris berufen gewe-
sen wäre eine Epoche zu bilden. Das Ver-
trauen war so fest, dass in einer besonderen
Zuschauergruppe Frankreichs Regierung ihren
Stand einnahm um Zeuge des glänzenden
Erfolges zu sein. Es kam aber bedeutend
anders I Infolge von Umständen, die nicht ganz
klar dargelegt wurden, fuhr der „Pilot" mit
seinem Flugapparat mitten in die bezeichnete
Gruppe hinein, streckte einen Minister tot zu
Boden und verwundete — gerade den Konseils-
präsidenten nicht unerheblich. Die Lehre aus
dem Vorfalle war offenbar die, dass der „Pilot"
den Flugapparat nicht in seiner Gewalt hatte.
Die Hauptrichtung, welche Entwickelung
und Verwendung der Flugapparate einschlug,
ist ganz zeitgemäss, um deutlich zu sprechen:
„modern". Das naive und primitive Wesen
1*
4
nyaival terein tette, persze ezernyi ezerszer
van felülmúlva és csak a forma általános
vázlata tart fenn bizonyos hasonlatosságot.
Ha Icarus csakugyan a levegőbe emelkedhe-
tett volna, nagyban és egészben nagy ma-
dárhoz hasonlított volna és a modern Blériot
is hasonlít röptében azokhoz a parimenti ma-
darakhoz, a melyek bevont nyakkal és hátra-
nyujtott hosszú lábakkal röpülnek, legjobban
a gólyatöcs vagy gólyasneffhez (Himantopus),
azzal a mélyrevágó különbséggel, hogy a
madárnál a szárnycsapás, a Blériot-nál a
forgócsavar adja a hajtóerőt; a madárszárny
csapdos, holott a Blériot szárnyalakú szerke-
zet merev, mozdulatlan. Itt tehát csak a forma
hasonlít.
Ez irányzatnál már semmi ideális sincsen,
nem az ember fölemelkedése — helyesebben
a rögtől való elszakadás — hanem arról a
magasságról van szó, a melynek végső czélja
például az erősségekbe való belátás, be-
tekintés a haderő megoszlásába, a tárgyak-
nak és tömegeknek robbanószerekkel való
megdobálása, mint hadiczél.
A repülőgépek egy másik irányzata : az
„őrületes szerencsevadászat".
A midőn Blériot elsőnek röpülte át Franczia-
ország felől a kanálist, tulajdonképpen kiütötte
a hordó csapját. Az első sikert nem aknázta
ki a következők javára, lemondott a verse-
nyekben való személyes részvételről, hanem
úgynevezett Blériot-repülőgépekre gyárat ala-
pított. Minthogy azonban a Wright-féle biplán
hatalmas versenyt indított, ebből lázas üzelem
fakadt : Blériot-monoplán, vagy Wright- biplán V
a miben aztán más szerkezetek is résztvettek.
A látszólagos összevisszából azután, —
mint Vénusz a kagylóból — kikelt a díjak
kiírása, a mely azután a repülésben, tehát
a magasban, éppen úgy, mint a lóversenynél
a mélységben a versenyt a totalisateurrel
együtt instiiuálta. Kezdődött a verseny oly
díjakkal, a melyek egy polgári vagyonnak
feleltek meg; ez a versenyzőknél a kapzsisá-
got és a merészséget ingerelte, a kiknél
des Bestrebens des alten Icarus mit seinen
Wachsflügeln ist freilich tausend und aber
tausendfach überboten und nur die Skizze
der Form im allgemeinen hält eine gewisse
Ähnlichkeit aufrecht. Icarus, falls er sich
wirklich in die Lüfte geschwungen hätte,
würde im ganzen einen grossen Vogel dar-
gestellt haben und der moderne Blériot- Appa-
rat ähnelt im Fluge jenen Strandvögeln, die
mit einzogenem Halse und weit nach hinten
gestreckten Läufen fliegen, am besten wohl
dem Strandreiter — Himantopus — mit dem
Unterschied, dass beim Vogel der Flügelschlag,
beim Blériot-Apparat die rotierende Schraube
arbeitet ; der Flügel des Vogels schlägt, der
flügelartige Teil des Blériot-apparates dagegen
starr ist; es ist also nur die Ähnlichkeit der
ganzen Gestalt vorhanden.
Das Moderne in der Richtung besteht darin,
dass ihr nichts Ideales mehr anhaftet, also
nicht das Erheben des Menschen — oder
richtiger das Losreissen — von der Scholle,
sondern die Gewinnung der Höhe das End-
ziel ist, welche den Einblick z. B. in Festun-
gen, in die Verteilung der Streitkräfte, das
Bewerfen der Objekte und Massen mit Ex-
plosionsstoffen zu Kriegszwecken gestattet.
Eine andere Richtung der Bestrebungen der
Flugapparate ist eine „rasende Jagd nach
dem Glück."
Als Blériot, als erster, von Frankreich aus
den Kanal fliegend überquerte und bei Dover
landete, schlug er eigentlich den Spund aus
dem Fass. Er beutete nicht den Erfolg seines
ersten gelungenen, epochalen Fluges zu Gun-
sten der folgenden Flüge aus, sondern er
entsagte der ganzen persönlichen Beteiligung
an den Flügen und gründete eine Fabrik
für Monoplane, sogenannte Blériot-Apparate.
Da sich aber die Konkurrenz der Amerikaner,
der Gebrüder Wright mit dem Biplan ganz
gewaltig meldete, erfolgte ein Treiben und
Hasten, ein fieberhaftes Bestreben: ob Mono-
plan Blériot, oder Biplan Wright, worin dann
auch andere Konstruktionen teilnahmen. Dem
scheinbaren Durcheinander entstieg dann, wie
Venus der Muschel, das Preisausschreiben,
welches den Wettbewerb im Fluge, also in
der Höhe, ganz analog mit dem Rennen der
Pferde in der Tiefe, nebst Totalisateur, insti-
tuierte. Man begann mit Preisen von der
Höhe eines anständigen bürgerlichen Ver-
utóvégre is inkább bizonyos akrobata merész-
ségről, mint alapos hozzáértésről, vagy a siker
előfeltételeiről volt szó.
„Record!" vált jelszóvá ! Record a távol-
ságban, az időben, a magasságban és kü-
lönböző változatokban, ezek voltak a felada-
tok és mindenre volt és vau külön díj.
Az tagadhatatlan, hogy a gyorsaság érde-
kében a szerkezetek gyöngíttettek, a mint ezt
a szerkezeteknek a gyakori lezuhanáskor való
tökéletes összerombolása bizonyítja.
Mindenre akad díj, csak egyre nem : oly
szerkezetre, mely a lezuhanást megakadá-
lyozza vagy legalább végzetes következmé-
nyeiben megenyhíti.
Ennek az észszerű irányzatnak fölkarolása
abban a pillanatban vált indokolttá, a mely-
ben a hajtóerő, a motor, annyira fejlődött,
hogy önmagát, a szerkezetet, az aviatikust
és újabban már egy vendéget is elbírt.
Az erő e fölöslege a szerkezet és egyálta-
lában a röpülés biztonságára lett volna
hivatva.
A feladat aránylag könnyen elgondolható.
Tudjuk, hogy a csavar hatása, a melynek
csavarosán lejtő felülete a madárszárnynál is
lényeges, két főirányban hat, még pedig a
tengely beállításához képest, úgymint víz-
szintesen és függőlegesen. A közvetlen át-
menet a vízszintes és függőleges irány kö-
zött egyazon tengelyen azért lehetetlen, mert
könyökösen forgó és ható csuklót nem is-
merünk.
A motor erejét tehát két részre kell bon-
tani. A nagyobb részt a röpülőgépre és ter-
helésre, a kisebbik részt a lezuhanás ellen
védő vagy azt enyhítő készülékre kellene fordí-
tani. A biztonsági készülék tengelyének függő-
legesen, felső végen a csavarral, mely föl-
felé hat, kellene beállítva lenni.
Abban a pillanatban, melyben a főmótor-
ban, vagy általában a röpülőkészü lékben va-
lami hiba támad, a mely lezuhanással fenye-
get, indul a felfelé ható biztonsági készülék,
hogy a lezuhanást esetleg legalább enyhítse.
A megszerkesztés hivatottak feladata.
mögens; das reizte die Habsucht und die
Kühnheit der konkurrierenden Flieger, bei
denen am Ende weniger von Verständnis als
von Akrobatenkühnlieit die Rede und letztere
die Vorbedingung für den Erfolg war.
„Behord" wurde die herrschende Losung.
Rekord in Entfernung, Höhe, Zeit, in verschie-
denen Verquickungen, das waren Aufgaben
und gab es für alles Speziaipreise.
Es ist notorisch, dass zu Gunsten der Schnel-
ligkeit, die Apparate verschwächt wurden, wie
dies bei zahlreichen Abstürzen die totale Zer-
trümmerung der Apparate bewies.
Für alles gab und gibt es Preise, nur für eines
nicht : für eine Vorrichtung, welche den Absturz
verhütet oder zum mindesten soweit abschwächt,
dass die verhängnisvollen Folgen ausbleiben.
Der Zeitpunkt für diese rationelle Richtung
war in dem Moment angezeigt, wo der Motor
soweit entwickelt war, dass er sich selbst,
den Apparat, den „Aviatiker" und — neue-
stens — schon einen Gast zu tragen imstande
war. Das Plus der Kraft sollte zur Sicherung
des Apparates und des Fluges überhaupt dienen.
Die Aufgabe ist verhältnismässig leicht
denkbar. Wir wissen, dass die Schraube,
deren gewundene schiefe Fläche auch beim
Flügel des Vogels wesentlich ist, besonders
in zwei Hauptrichtungen wirkt, u. z. je nach
der Einstellung der Achse horizontal und
vertikal. Der Übergang von der horizontalen
zur vertikalen Richtung auf einer und derselben
Achse ist deswegen unmöglich, weil die Me-
chanik, selbst auf der heutigen Höhe ihrer Ent-
wickelung, ein rotierendes Gelenk nicht kennt.
Die Kraft ded Motors müsste also in zwei
Teile zerlegt, angewendet werden, u. zw. der
grössere Teil für den eigentlichen Flugappa-
rat und seine Belastung, der kleinere Teil
für den Sicherheitsapparat gegen Absturz,
oder wenigstens zur Verminderung der Folgen
des Absturzes. Für diesen Sicherheitsapparat
ist die vertikal gestellte, also nach oben trei-
bende Achse, mit der den Flugapparat senk-
recht hebenden Schraube bestimmt.
In dem Moment, wo im Hauptmotor oder im
Apparat überhaupt ein Defekt entsteht, der
einen Absturz zur Folge haben kann, wird der
nach oben wirkende Sicherheitsapparat in Be-
wegung gesetzt, um zum mindesten den Ab-
sturz zu lindern. Die Ausarbeitung und Aus-
führung des Projektes ist Sache der Berufenen.
Must már elhagyom ezt a sort, hogy más-
felé térhessek.
Mindazok a megfigyelések, a melyek a ma-
dárröpiilés tanulmányozását teleszkóppal illet-
ték, úgy azoknak átvitele a repülőgépre az
ember dynamikus repülésére kevés értékkel
bírnak s a mi mégis értékes, az a mozgás
pusztán mechanikáját és a szerkezetet illeti.
A különbség a röpülő madár és a szerkezet-
tel röpülő ember között az volt és az ma-
rad, hogy a röpülő madár saját magának
repülőgépe, mely tehát él, érez, akar, észre-
vesz, tapasztal, a mely önnön szerkezetén ural-
kodik, röpülését akarva módosítja, kezdi és
végzi; holott az ember röpülőgépe, a leg-
tökéletesebb is, holt anyagból áll s az em-
bernek csak a fáradságosan szerzett tapasz-
talás erejéig, nem is alávetve, hanem ma
még inkább csak jó szerencsére van kiszol-
gáltatva.
A repülőgépnél tehát alapjában véve az
életműködés helyettesítéséről van szó, oly
szerkezettel, mely holt anyagból való ; a szer-
kezet tehát csak alaki hasonlósággal birhat,
így csak forma szerinti másolata az élő szer-
vezetnek.
Éppen úgy, mint a tenger színe alatt járó
hajó alakja szerint a halat utánozza és utá-
nozni kénytelen. így a repülőgép is — a leg-
magasabb fejlődést érve is — alakilag madár
lesz és az marad, mert csak ebben az alak-
ban lehetséges a modifikált működés.
Természethistóriai tekintetben a repülés
valami más 1
A madárröpülésnek a természetben való
tárgyalása nagy és egyike a legvonzóbb fel-
adatoknak, de már az első lépéseknél is
bizonyos bizonytalanságot érzünk, mint a
pontosan meghatározott, összehasonlító anyag
hiányának következményét.
Hol találunk egy specziálisabb bárcsak jel-
zést is : hogyan tükröződik a röpülés sajá-
tossága a szervezetben — csontváz, izomzat
— sa szárny tollazatában ? Hogyan alakul
Ich will nun diese Flucht verlassen und
mich einer anderen Richtung zuwenden.
Sämtliche Beobachtungen des Vogelfluges
mittels Teleskops und sonst, sowie die Über-
tragung derselben auf den Flugapparat, haben
für den dynamischen Flug des Menschen
vermittels des Flugapparates eigentlich wenig-
Wert und was von Wert ist, ist das rein
Mechanische in der Bewegung und im Wesen
der Konstiuktion. Der Grundunterschied zwi-
schen dem fliegenden Vogel und dem ver-
mittelst Flugapparates fliegenden Menschen ist
und bleibt für immer der, dass der flugfähige
Vogel selbst sein eigener /■ lugapparat ist, der
da lebt, fühlt, trill, wahrnimmt, erführt, der
den Eigenapparat beherrscht, seinen Flug
seinem Willen gemtis modifiziert, beginnt und
einstellt; wogegen der Flugapparat des Men-
schen, auch der vollkommenste, aus toter
Masse besteht und bloss der mühsam erwor-
benen, auf Erfahrung ruhenden Einsicht des
der Auflassung nach verschiedenen Menschen
— nicht unterworfen, sondern heute beinahe
auf gut Glück überantwortet ist.
Es handelt sich also bei der Flugmaschine
um die Substituierung der Lebegsfunktion des
lebenden Vogels durch eine mechanische, aus
todtem Stoff bestehende Konstruktion, die
naturgemäs bloss ein formaler Abklatsch des
lebenden Organismus sein kann.
So gut wie das submarine Schiff der Form
nach den Fisch nachahmt und nachahmen
muss, so wird auch der Flugapparat, selbst
auf der Höhe seiner Entwicklung, der Form
nach ein fliegender Vogel sein und bleiben
müssen; denn nur in dieser Form ist seine
modifizierte Funktion überhaupt möglich.
Der Flug aber, in naturhistorischer Bezie-
hung, das ist etwas anderes !
Die Erörterung des Fluges der Vögel in
der Natur ist eine der höchsten und zugleich
anziehendsten Aufgaben für exakte Beobach-
tung; bei den ersten Schritten jedoch über-
kommt uns sofort ein Gefühl der Unsicherheit,
die natürliche Folge des Mangels an genau
bestimmtem und vergleichendem Material.
Wo findet sich auch nur eine speziellere
Andeutung darüber, wie sich die Art des
Fluges im Bau — Skelett und Muskulatur —
und in der Art der Befiederung des Flügels
spiegelt? Wie sich das Verhältnis des Motors
— Brustmuskels — zum Flug einer gegebenen
a motor — nicllizoni — egy adott faj röpii-
léséhez ? hogyan változik a rokon fajok soro-
zatában, hogy alakkört jellemezzen?
Hogyha azt kérdjük, mi rendeltetése van
a repülésnek a madárra és a madár által a
természetben, azonnal a fejlődés sorozatai
előtt állunk, a mely — csak mostkori for-
mákat véve is, — azokkal kezdődnek, a me-
lyek nem tudnak röpülni, mint : a kivi, a
casuar, a striiez s a mely sorozatok a leg-
jobb röpülőkön át a még máig is megfejtet-
len „vitorlázó" repüléshez — Segelflug —
vezetnek át. És hogy ha azután — zónánk-
ban maradva - azokat a fajokat veszszük
szemügyre, a melyek az évszakok folyamá-
ban helyüket változtatják — eljutva az egyen-
lítőn túli tájakra is — így a „természet ház-
tartásában" behatásukat cserélik, akkor szük-
ségképpen arra a végső következtetésre kell
jutnunk, hogy a madarak repülésének tanul-
mányozása, úgy, a mint az a szervezetben
tükröződik és lényeges része szerint hivatva
van, hogy biológiai tekintetben az ornitholo-
giának lényeges része legyen; sőt kell hogy
legyen, még csak most következik.
A nyomban szembeszökő különbségek és
fokozatok úgy, a mint a röpülésben, mint
mozgásban nyilatkoznak, azoknak biológiai
jelentősége a madárvilágban specziális tanul-
mányt igényelnek, a melynek meghatározásai
hivatva vannak arra, hogy éles világosságot
vessenek a madárra s szervezetének változa-
tossága révén az abban kifejezett biológiai
jelentőségére a jelenségek sorában, a mi a
tudományra nézve legfőbb érdekkel bír.
Nincs érdekesebb, mint például a mi nap-
pal röpülő négy fecskefajunkat, tehát a füsti
fecskét (Hirundo rustica), a molnárfecskét
(Chelidonaria urbica), a parti fecskét (Clivi-
cola riparia) és a kazári fecskét (Micropus
apus), a melyek Alföldünk némely környékén
gyakran egy időben röpülnek, a röpülésre
nézve pontosabban megfigyelni. A füsti fecske
nyilaló, gyakran közvetlenül a földszínhez
igazodó röpülése, mely csak néha mutat kis
emelkedést — a préda elragadása ; a rövi-
debb vonalakban, néha verdeső röpülése a
molnárfecskének; a rövidebb vonalakból álló,
néha keringő röpülése a parti fecskének ;
végre a kazári fecskének sajátos a szárny-
alkotásból eredő, szinte villanva nyilaló röpii-
Spezies gestaltet'? wie es sich in der Reihe der
unterscheidbaren verwandten Arten abändert
und damit einen Formenkreis charakterisiert?
Wenn wir die Frage aufwerfen : welche
Bestimmung der Flug für den Vogel und
durch den Vogel für die Natur hat, dann
stehen wir sofort vor der Reihe der Entwicke-
lung, welche - - bloss die rezenten Formen
genommen — mit jenen Formen beginnt, die
überhaupt nicht fliegen können, wie Aptéryx,
Casuarius, Struthio und über die besten Flie-
ger hinweg zum — auch heute noch undefi-
nierbaren — ■ Segelflug hinanreicht. Wenn wir
dann in logischer Folge — und in der eige-
nen Zone verbleibend — jene Arten betrach-
ten, die im Laufe der Jahreszeiten ihren Stand-
ort — selbst durch Wanderungen bis in trans-
äquatoriale Gebiete — verändern, mithin ihre
Einwirkung im „Haushalt der Natur" abwech-
selnd übertragen, so müssen wir notwendiger-
weise zu dem Schlüsse gelangen, dass das
spezielle Studium des Fluges der Vögel, wie
er sich in den Orgauen spiegelt und in bio-
logischer Beziehung ein wesentlicher Teil
der Ornithologie werden soll, ja werden muss,
von nun au erst zu erfolgen hat.
Die sofort ins Auge springenden Unterschiede
und Stufenfolgen im Fluge als Bewegung und
die biologische Bedeutung derselben in der
Vogelwelt, erheischen ein spezielles Studium,
dessen Feststellungen berufen sind ein schar-
fes Licht auf den Vogel und durch die Mannig-
faltigkeit reiner Organisation endlich auf die
darin ausgesprochene biologische Bedeutung in
der Reihe der Erscheinungen zu werfen, was für
die Wissenschaft von höchster Bedeutung ist.
Nichts Interessanteres gibt es, als z. B.
unsere vier, bei Tage fliegenden, bzw. jagen-
den Schwalbenarten, also Rauchschwalbe —
Hirundo rustica — , Mehlschwalbe — Cheli-
donaria urbica — , die Uferschwalbe — Oli-
vicola riparia — , endlich der Turmsegler —
Micropus apus — , welche an gewissen Ört-
lichkeiten unseres Tieflandes oft zu gleicher
Zeit fliegen, auf den Flug hin genauer zu
beobachten. — Der dahinschiessende, oft
knapp über dem Boden führende Flug der
Rauchschwalbe, der nur manchmal eine kurze
Erhebung zeigt — den Moment des Ergreifens
der Beute — ; der durch Flattern unterbrochene
in kürzeren Linien führende Flug der Mehl-
schwalbe; der aus kurzen Linien, auch Krei-
8
lése, a mely a Nap nyugtához illeszkedve,
mind magasabb égtájon folyik, mindezek jól
különböznek és nyilván a szintén megkülön-
böztethető röpiilésü prédához, a rovarokhoz
illeszkednek, a melyek szintén légrégiókhoz
BÍmulnak, a melyek a fecskéknek is meg-
felelnek. Melyek ezek a régiók? melyek a
rovarok ?
Könnyen beláthatjuk, hogy mélyebben ku-
tatva, meg kell arról győződnünk, hogy nem
az eredmények, hanem a hézagok nagyok.
Reichenow az ornithologia állását vázoló
kitűnő dolgozatában ' ismerteti a rendszere-
ket, a melyek a madáralakok osztályozására
felállíttattak. Linné rendszerét, mert mestersé-
ges, logikus névvel illeti, a melyet ma sem
nélkülözhetünk, a mi helyes is. A többé-
kevésbbé természetes rendszereket Reichenow
genealogiai-aknak nevezi. Szorosan véve a ma-
dárnak szervezete és működése, úgy ezeknek
eltérései felismeréséhez mind a két módszer
szükséges; a kritériumot a biologia élesebb
és finomabb megfigyelése kell hogy nyújtsa,
mert csak ez határozhatja és becsülheti meg
azt, a mi a szervezetben tipikus, normális és
eltérő.
Maga a láb vagy a mellcsont, magára, nem
elég, mert nem az alak, hanem lényeg al-
kotja kutatásunk nagy feladatát. Magának az
életnek felismeréséhez az alak csak eszköz,
úgy az egyes fajnál, mint annak más for-
mákkal való kapcsolataiban és föl az állat-
világ egészéhez a természet egyetemében.
Az „aviatika" tartsa szeme előtt, hogy
készülékei még tökéletességük legmagasabb
fokán sem érhetnek föl a röpülő madárban
lüktető életig, azt nem helyettesíthetik ; hogy
tehát arról van szó, hogy a motor eröfölös-
legét a madárszervezet és funkcziója meg-
közelítésére fordítva ezt főfeladatnak tekintsük.
Lillafüreden, 1911 augusztusban.
Herman Ottó.
1 Az ötödik madártani congressusról szóló jelen-
tésben.
sen zusammengesetzte Flug der Uferschwalbe,
endlich der ganz eigentümliche, durch den
sichelartigen Hau der Flügel bedingte, meist
schiessende Flug des Turmseglers, der im Ver-
hältnis zum Untergange der Sonne stets höher
und höher steigt, sind gut differenziert und
der ebenfalls differenzierten fliegenden Beute
angepasst, die auch gewisse Luftregionen ein-
hält, welche auch der Schwalbenart zu ent-
sprechen scheinen — welches sind die Regio-
nen? welche sind die Insektenarten? — Man
sieht leicht, dass wir bei tieferem Eindringen
zu der Überzeugung gelangen müssen: nicht
die Resultate, sondern die Lücken sind grossi
Reichenow skizziert in seiner ausgezeichne-
ten Übersicht des Standes der Ornithologie,1
die verschiedenen Systeme, die zur Klassifi-
kation der Vogelformen aufgestellt wurden.
LiNNÉs System nennt er das logische, weil
künstliche, dessen die Ornithologie auch heute
nicht entraten kann, was auch ganz richtig ist.
Die mehr-weniger natürlichen Systeme nennt
Reichenow die genealogisclten. Strenge genom-
men gehören zur Erkenntnis des Vogels und
seiner Verschiedenheiten nach Bau und Funk-
tion beide Methoden zusammen; das Kriterium
muss die schärfere, feinere Beobachtung der
Biologie bilden, denn sie allein ist der Wert-
messer des Typischen, Normalen und der Ab-
weichungen im Organismus.
Der Fuss allein oder das Brustbein für
sich, können nicht genügen, weil nicht die
Form, sondern das Wesen die grosse Aufgabe
unseres Forschens ist ; die Form ist ein Behelf
zur Erkenntnis des Lebens selbst, sowohl bei
einer gegebenen Art, als auch der Verknüpfun-
gen mit anderen Formen tierischen Lebens und
die Auffassung des Tierreiches selbst in seinem
Verhältnisse zur gesammten Natur.
Die ..Aviatik" muss es vor Augen halten,
dass ihre Apparate selbst auf der Höhe gröss-
ter Vollkommenheit, nie das pulsierende Le-
ben des fliegenden Vogels enthalten und er-
setzen werden; dass also die rationelle Ver-
wendung des Kraftüberschusses des Motors
zur Annäherung an die Funktion des Baues
des Vogels die Hauptaufgabe bleiben muss.
Lillafüred im August 1911.
Otto Herman.
1 Ira Bericht über den V. intern. Ornith. Kongresa.
p. 118 u. f.
A madárvonulás Magyarországon
az 1910. év tavaszán.
A Magyar Kir. Ornithologiai Központ XVII. évi
jelentése.
Feldolgozta Lambrecht Kálmán,
a M. K. 0. K. gyakornoka.
1891 május 18-án — tehát kerek húsz
évvel ezelőtt — tette le Herman Ottó a Buda-
pest székesfővárosban ülésező második nemzet-
közi ornithologiai kongresszus asztalára azt
a húszoldalas dolgozatát,1 a melyből később
a magyar ornithophaenologiai irodalom alapját
megvető nagy műve : „A m ad ár vonulás elemei
Magyarországban 1891-ig — Budapest, 1895",
és maga a Magyar Királyi Ornithologiai Köz-
pont is fakadt. Joggal várhatná mindenki,
hogy most, a második decennium fordulóján
intézetünk összefoglalólag számoljon be az
eddigi megfigyelések eredményéről. A Magyar
Királyi Ornithologiai Központ azonban bevárni
kívánja azt az időt, a mikor XX. évi jelen-
téséről számolhat be, a mi 1913-ban követ-
kezik el. Ennek feldolgozójára vár tehát az
a feladat, hogy az intézet húsz évi rendszeres
megfigyelései és az azt megelőző történeti
adatok alapján egységes képet adjon a madár-
világ tavaszi mozgalmáról : a felvonulásról,
Magyarország területének megszállásáról és
a fészekfoglalásról.
Jelentésem nagyjában az eddigiekhez hason-
lóan tagolódik. A feldolgozás a már évek
hosszú sora óta gyakorolt módszer szerint
történt.2 Tájékoztató bevezetés után a jobban
megfigyelt fajok felvonulásának és fészek-
foglalásának jellemzése következik. A meg-
figyelők névsorát az új megfigyelő állomások
jegyzéke követi a földrajzi fekvés pontos meg-
határozásával. Ezt követi a vonulási anyag,
ezúttal először nem alfabetikus, hanem syste-
matikai sorrendben közölve, a mi által az
egymáshoz közelálló fajok és családok adat-
anyaga áttekinthetőbb és összehasonlíthatóbb.
1 »A madarak költözése. Az első megérkezés ide.
jéröl Magyarország területén." (Pótfüzetek a Termé-
szettudományi Közlönyhöz, XXIII. k. 3. pf. 1891.
pag. 97 — 117.)
2 Ismertetését 1. Aquila Tom. XVI. 1909. pag. 7.
Aquila XVIII.
Der Vogelzug in Ungarn im Früh-
jahre 1910.
XVII. Jahresbericht der Königl. Ungar.
Ornithologischen Cen trale.
Bearbeitet von Koloman Lambrecht,
Praktikant der K. U. 0. C.
Am 18. Mai 1891 - also gerade vor '20
Jahren — legte Otto Herman dem in der Haupt-
und Residenzstadt Budapest tagenden II. Inter-
nationalen Ornithologen-Kongresse jene Ab-
handlung vor,1 welche die Grundlage seines
späteren, die ungarische ornithophaenologische
Literatur begründenden grossen Werkes: „Die
Elemente des Vogelzuges in Ungarn bis 1891
- Budapest, 1895" — wurde und als deren
weitere Folge die Königlich Ungarische Orni-
thologische Centrale selber entstand. Man
könnte mit vollem Rechte erwarten, dass
unser Institut jetzt, am Wendepunkte des
zweiten Dezenniums, einen zusammenfassen-
den Bericht über die bisherigen Beobachtun-
gen vorlegen werde. Doch beabsichtigt die
Königlich Ungarische Ornithologische Centrale
dies erst im Jahre 1913, gelegentlich der
Veröffentlichung ihres XX. Jahresberichtes
zu tun. Dem Bearbeiter dieses Jahresberich-
tes wird die Aufgabe erwachsen, auf Grund
der zwanzigjährigen methodisch durchgeführ-
ten Beobachtungen unseres Institutes, sowie
auf Grund früherer historischer Daten eine
einheitliche Darstellung über die Frühlings-
bewegung der Vogelwelt zu geben.
Die Einteilung meines Berichtes gleicht
derjenigen der bisherigen. Die Bearbeitung
geschah nach der schon seit langen Jahren
üblichen Methode.'2 Auf die orientierende Ein-
leitung folgt die Charakterisierung des Auf-
zuges und der Besiedelung, resp. der Nest-
besiedelung der besser beobachteten Vogel-
arten. Dem Namensverzeichnisse unserer
Beobachter folgt die Liste der neuen Be-
obachtungsstationen mit genauer Angabe ihrer
geographischen Lage. Hierauf folgt das |ihae-
nologische Datenmaterial, in diesem Jahre
zum ersten Male nicht in alphabetischer, sondern
in systematischer Reihenfolge veröffentlicht, wo-
1 .Über die ersten Ankunftszeiten der Zugvögel
in Ungarn. (Frühjahrs-Zug.)" Vorbericht für den II.
Internat. Ornitholog. Kongress von Otto Herman.
» Siehe Aquila Tom. XVI. 1909. pag. 7.
2
Ill
Következik végül az áttelelt fajuk jegyzéke,
a vonulási naptár és függelékként az intéze
tünkhöz beküldött horvátországi vonulási anyag.
Ez az utóbbi adatanyag azonban nincs az
egyes fajokon belül orogeograpliiailag ren-
dezve, csupán alfabetikus sorrendben.
Fogadják mindazok a megfigyelők és ni.
kir. erdőhatóságok, a kik lelkiismeretes és
pontos megfigyeléseik beküldésével intéze-
tünket támogatták, egyenként és összesen a
Magyar Királyi Ornithologiai Központ igaz
köszönetét önzetlen munkásságukért.
Az Aquila XVI. kötetének (1909) 3—4.
oldalain ismertetett tavaszi vonulási bejelentő
lapok és főleg a rendes megfigyelőink által
beküldött naplók adatai kiczédulázás után fajok
szerint rendeztettek. Az egyes fajokon belül
az adatokat a következő öt földrajzi regio sze-
rint csoportosítottam :
durch das Datenmaterial der einander nahe ste-
henden Arten und Familien leichter übersehbar
and vergleichbar wird. Kndlich folgt die Liste
der überwinternden Arten, der phaenologische
Kalender und als Anhang das zu uns einge-
schickte kroatische phaenologische Datenmate-
rial. Dies letztere ist aber innerhalb der einzel-
nen Arten nicht in orogeographischer, sondern
nur in alphabetischer Reihenfolge gegeben.
An diesel- Stelle ergreife ich mit Freuden
die Gelegenheit, allen unseren Beobachtern,
sowie den Königlich Ungarischen Forstbehör-
den, die durch Einsendung ihrer gewissen-
haften und präzisen Beobachtungen die Kö-
niglich Ungarische Ornithologische Centrale
unterstützten, für ihre uneigennützige Tätig-
keit im Namen unseres Institutes meinen
inniggefühlten Dank auszusprechen.
Nach Bearbeitung der im XVI. Band (1909)
pag. 3—4 der Aquila kundgemachten Ein-
tragelisten des Frühlings-Vogelzuges und be-
sonders jener der Tagebücher unserer ordent-
lichen Beobachter wurde das Datenmaterial
nach den Arien geordnet. Innerhalb der ein-
zelnen Arten wurden die Daten nach folgen-
den fünf geographischen Regionen gruppiert:
I. Dunántúli dombvidék. - Hügelland jenseits der Donau.
II. Kis (nyugati) Alföld. — Kleine (westliche) Tiefebene.
III. Nagy Alföld. — Grosse Tiefebene.
IV. Keleti hegyvidék. - - Östliche Erhebung.
V. Északi hegyvidék. Nördliche Erhebung.
Minden región belül külön-külön, délről
északnak haladva az adatokat fél szélességi
fokot felölelő zónákba soroltam ; a zónákban
az irány nyugatról keletnek tart. A fél-fokos
északnak haladó szélességi övekkel eliminál-
ható az északi szélesség késleltető hatása
A már így rendezett anyag - - a csupán a
feldolgozóra jelentőséggel bíró zónális beosztás
külön megjelölése nélkül — az, a mi e jelen-
tés zömét teszi. A velünk közölt megjelenési
napok közül a legkevésbbé valószinüeket tel-
jesen elhagytam ; azok, a melyek kevésbbé
valószínűek, eursiv írással vannak szedve és
számításba nem vétettek.
A megjelenési napok abszolút értékei össze-
adva és az adatok számával elosztva, adják
Innerhalb jeder Region habe ich die Daten,
von Süden nach Norden schreitend, in je
einen halben Breitengrad umfassende Zonen
eingereiht; in den Zonen ist die Richtung
westöstlich. Durch diese Einteilung konnte
von der verspätenden Einwirkung der wach-
senden Breite Abstand genommen werden.
Das schon so geordnete Datenmaterial bildet
den Hauptteil meines Berichtes; die Anfuh-
rung der einzelnen Zonen ist unterblieben,
da diese nur für den Bearbeiter von Wich-
tigkeit ist. Von den uns eingesendeten An-
kunftsdaten habe ich jene, welche auf Wahr-
scheinlichkeit gar keinen Anspruch haben,
ganz weggelassen ; diejenigen, welche nicht
wahrscheinlich sind, wurden mit Kursiv-
11
a régió, illetve az országos középnapot; ezt
egybevetve a történeti középnappal : állapít-
hatjuk meg a vonulás jellegét.
A fészek vagy fészektelep elfoglalására
vonatkozó adatokat ezúttal is zárójelben és
„f" betűvel ellátva az első érkezésre vonat-
kozó adat mellé helyeztem. így pl. Scolopax
rusticola nál a „Mart. 4. (Mart. 8. f.) Kapos-
vár" adatnál „Mart. 4." jelenti az első érke-
zést, „(Mart. 8. f.)" pedig a fészek elfogla
lásának idejét.
A vonulási irányok jelölése ezúttal is az
internacziouális módon történt : N === észak,
S = dél, E = kelet, W = nyugat.
A vonulási anyagban közölt 166 megfigyelt
madárfaj közül a vonuló fajok száma 142.
Legtöbb adatot a füsti fecskéről — Hi/rwido
rustica L. — (811) és fehér gólyáról —
Ciconia ciconia L. — (589) kaptunk. Régi
megállapodás szerint csakis azon fajok közép-
napját számítjuk ki, a melyekről legalább
négy adatunk van. Négynél kevesebb adat
szólt a 142 vonuló faj közül 41 fajról ; a
fennmaradó 101 faj közül a vonulási naptár-
ban közölt adatok szerint
a történeti középnél korábban érkezett 66 faj
„ „ középnek megfelelően „ 8 „
„ „ középnél későbben „ 27 „
úgy hogy az 1910. évi tavaszi vonulás jellege
határozottan korai. Hogy ez mennyiben kon-
gruál a meteorológiai viszonyokkal, azt az
ezen jelentés után következő meteorológiai
tárgyalás világítja meg Hegyfoky Kabos tollá-
ból fakadva.
Az egyes fajok felvonulását a területi közép-
számok alapján jellemezhetjük ; nagyon ter-
mészetes, hogy csak azon fajokét, a melyekről
kellő számú jelentés érkezett be. A jobban
megfigyelt fajok felvonulásának jellemzése itt
következik. Megjegyzem, hogy minden közép-
schrift gedruckt und nicht in Rechnung ge-
zogen.
Die Summe des absoluten Wertes der An-
kunftsdaten dividiert durch die Zahl der Daten
gibt den Mitteltag der Region, resp. des Lan-
des. Der Charakter des Zuges wird so be-
stimmt, dass man den LandesMitteltag mit
dem historischen Mitteltage vergleicht
Die auf die Besiedelung des Nestes oder
der Nestkolonie bezüglichen Daten habe ich
auch diesmal in Parenthese und mit dem
Buchstaben „f" (f = fészkel, d. h. nistet)
bezeichnet und neben das Datum des ersten
Erscheinens gesetzt. Bei Scolopax z. B. be-
deutet „Mart. 4. (Mart. 8. f.) Kaposvár" der
4. März den Ankunftstag, der 8. März das
Besiedelungsdatum des Nestes.
Die Bezeichnung der Zugrichtungen geschah
auch diesmal nach der internationalen Weise :
N == Nord, S = Süd, E = Ost, W == West.
Unter den im Frühlinge 1910 beobachteten
166 Vogelarten waren 142 Arten Zugvögel.
Die meisten Daten beziehen sich auf die
Rauchschwalbe — Hirundo rustica L. (811)
und auf den weissen Storch -- Ciconia cico-
nia L. (589). Laut einer alten Bestimmung
werden nur die Mittel jener Arten ausge-
rechnet, auf welche sich wenigstens 4 Daten
beziehen. Unter den 142 beobachteten Vogel-
arten waren 41 solche, über welche wir
weniger als 4 Daten erhielten ; von den übri-
gen 101 Arten erschienen laut den Daten
des Zugkalenders im Jahre 1910 :
früher als das historische Mittel 66 Arten,
dem historischen Mittel entsprechend 8 „
später als das historische Mittel 27 „
so dass der Zugscharakter im Frühjahre 1910
entschieden ein früher war. inwiefern dies
mit den meteorologischen Verhältnissen über-
einstimmt, das behandelt die meinem Jahres-
berichte folgende Abhandlung des Herrn
Jakob Hegyfoky.
Die Charakterisierung des Zuges der ein-
zelnen Arten natürlicherweise nur der-
jenigen, über welche wir mehr als 4 Daten
besitzen, geschieht auf Grund der Mittel der
geographischen Gebiete. Die Charakterisie-
rung des Zuges der besser beobachteten Ar-
2*
12
szám mellett zárjelben feltüntettem, hogy hány
adatból lett kiszámítva, a miből következtetés
vonható a megbízhatóság fokára.
Hirundo-typus szerint felvonult fajok.
A füsti fecske — Hirundo rustica L. —
ú. n. normális typusa alatt azt a felvonulási
módot értjük, a melyet délen és az alacsonyan
fekvő területeken korai érkezés, északon és a
magas hegyvidéken megfelelő késés jellemez.
Intézetünk utolsó három évi megfigyelései azt
mutatták, hogy a Hirundo-typus szerint a
következő fajok vonulnak fel :
Füsti fecske — Hirundo rustica L.
Molnár fecske — Chelidonaria urbica (L)
Vadgerle — Turtur turtur (L.)
Fürj — Coturnix coturnix (L.)
Haris - - Crex crex (L.)
Kis fülemüle — Luscinia luscinia (L.)
Ezekhez járultak az idén a :
Daru — Grus gr us (L.)
Sárga rigó — Oriolus oriolus (L.)
Búbos banka — Upupa epops (L.)
Régebben e typus szerint vonultak fel még
a szürke gém — Ardea cinerea L. — és a
csil-csal füzike — Phylloscopus acredula L. —
a melyeket ez évben a Motaeilla-typushoz
kellett sorolnom.
A füsti fecske - - Hirundo rustica L. -
felvonulása teljesen a Hirundo-typus szerint
történt, a mennyiben legkorábban érkezett meg
az Alföldre és a Kis-Alföldre, nyomban utána
a Dunántúlra, megfelelően késett a keleti
hegyvidéken és az északi hegyvidéken.
ten folgt weiter unten. Es muss bemerkt
werden, dass nach jedem Mittel in Paren-
these die Zahl der Daten angefahrt ist, um
dadurch einige Orientierung über den Grad
der Zuverlässigkeit zu geben.
Nach Hiruiulotypns ziehende Arten.
Unter dem sogenannten Normaltypus der
Rauchschwalbe — Hirundo rustica L. — ver-
stehen wir den durch frühe Ankunft im Sü-
den und, auf den nieder gelegenen Gebieten
und durch, entsprechende Verspätung im Nor-
den und auf den hohen Gebirgsgegenden
charakterisierten Zug. Nach den letzten drei-
jährigen Beobachtungen unseres Institutes
ziehen in dieser Weise die folgenden Arten :
Rauchschwalbe - - Hirundo rustica L.
Mehlschwalbe — Chelidonaria urbica (L.)
Turteltaube — Turtur turtur (L.)
Wachtel -- Coturnix coturnix (L.)
Wiesenschnarrer - - Crex crex (L.)
Nachtigall - - Luscinia luscinia (L.)
Im Frühjahre 1910 zogen nach diesem
Typus noch die folgenden Arten :
Kranich - - Grus grus (L.)
Pirol - - Oriolus oriolus (L.)
Wiedehopf - - Upupa epops (L.)
In den vorigen Jahren zogen nach diesem
Typus auch der Graureiher — Ardea cinerea
L. - - und der Weidenlaubsänger — Phyllo-
scopus acredula Pall. — ; jedoch musste ich
diese beiden Arten heuer dem Motacillatypus
einreihen.
Der Aufzug der Rauchschwalbe — Hirundo
rustica L. — geschah nach reinem Hirundo-
typus, indem sie zuerst auf der grossen, resp.
kleinen Tiefebene angekommen sind, sofort
hernach jenseits der Donau, entsprechend
später auf der östlichen und nördlichen Er-
hebung, wie das aus den Regionenmitteln
ersichtlich ist :
I. Apr.
II. „
8. (90).
7. (17).
III. Apr. 7. (127).
IT. „ 11. (314).
T. Apr. U. (263).
A fészekfoglalásra, tehát a terület meg-
szállására vonatkozó területi középszámok
némileg eltérnek és nem mutatják a meg-
Die sich auf die Besiedelang des Nestes
beziehenden Regionenmittel divergieren etwas
und zeigen nicht das entsprechende Verhält-
13
felelő viszonyt, a minek magyarázata az lehet,
hogy már a megérkezési adatok maguk is
rendesen egyidejűleg a fészekfoglalást jelentik,
így tehát a fészekfoglalást külön jelentő adatok
— a melyeknek száma viszonylag különben
is igen kicsiny - - leginkább azokra az indi-
viduumokra vonatkoznak, a melyeket bizonyos
külső tényezők hatása késleltetett a fészek-
foglalásban. Erre vonatkozó adataink a követ-
kezők :
nis. Der Grund kann darin liegen, dass ge-
wöhnlich die Ankunftsdaten selber auch echon
die Daten der Nestbesiedelung bedeuten ;
daher beziehen sich alle jene separat mitge-
teilten Daten über die Nestbesiedelung -
deren Anzahl übrigens verhältnismässig sehr
klein ist — in erster Linie auf solche Indi-
viduen, welche sich in der Besiedelung des
Nestes durch äussere Umstände verspäteten.
Die Regionen mittel sind folgende :
I. Apr. 15. (32).
II. „ 12. (7).
III. Apr. 10. (65).
IV. „ IG. (128).
V. Apr. 23. (122).
Ezek értékére vonatkozólag rá kell mutat-
nom arra, hogy a fészekfoglalási adatok száma
a megérkezési adatoknak csak egy harmadára
rúg, a mi megerősíti fent közölt következte-
tésemet.
A molnár fecske — Chelidonaria urbica (L.)
— ez évben is a legközvetlenebbül csatla-
kozik a füsti fecskéhez ; felvonulása tiszta
Hirundo-typust mutat, ha eltekintünk a Kis-
Alföld kevés adatból számított területi közép-
számától. Erről a regióról különben is mindig
oly kevés adattal rendelkezünk, hogy nem csoda
a középszám gyakori zavaró hatása. — Leg-
korábban érkezett a molnárfecske az Alföldre,
később a Dunántúlra és keleti hegyvidékre,
legkésőbb az északi hegyvidékre, a mint ezt
a területi középszámok mutatják:
Bezüglich des Wertes der obigen Regionen-
mittel muss ich hervorheben, dass die Zahl
der Nistungsdaten nur ein Drittel der An-
kunftsdaten ist.
Der Frühjahrszug der Mehlscliwalbe — Che-
lidonaria urbica (L.) — stand auch heuer
am nächsten zu jenem der Rauchschwalbe.
Der Aufzug zeigt einen reinen Hirundotypus,
abgesehen von dem Mittel der kleinen Tief-
ebene. Von dieser Region bekommen wir
übrigens immer wenige Daten, so dass die
häufige störende Einwirkung der aus diesen
wenigen Daten berechneten Mittel ganz natür-
lich erscheint. Die Mehlschwalbe ist zuerst
auf der Tiefebene angekommen, etwas später
jenseits der Donau und auf der östlichen
Erhebung, zuletzt auf der nördlichen Erhe-
bung, wie dies die Regionenmittel zeigen:
I. Apr. 13. (53).
II. „ 15. (9).
III. Apr. 9. (86).
IV. „ 13. (207).
V. Apr. 16. (188).
Fészekfoglalása teljesen normálisnak mond-
ható, mert az Alföld után a Dunántúl, ez
után a keleti hegyvidéken és legkésőbb az
északi hegyvidéken foglalta el fészkét, tehát
szigorúan alkalmazkodott minden régió klima-
tológiai viszonyaihoz, ekként :
Die Besiedelung des Nestes geschah in
normaler Weise, indem sie zuerst auf der
Tiefebene erfolgte, etwas später jenseits der
Donau, dann auf der östlichen Erhebung und
zuletzt auf der nördlichen Erhebung. Die
Besiedelung des Nestes passte sich streng
den klimatologischen Verhältnissen jeder Re-
gion an, deshalb bezeichne ich sie als normal.
Die Regionenmittel sind die folgenden :
1. Apr. 17. (24).
II. kevésadat — wen. Daten
III. Apr. 15. (42).
IV. „ 20. (89).
V. Apr.
.)•>
(88).
14
A vadgerle — Turtur tartar (L.) — eddigi
megfigyeléseink szerint tavaszszal szintén a
Hii'iindo-typus szerint vonult fel. Ez évben
azonban a keleti és északi hegyvidéken szo-
katlanul korán jelent meg, sőt a keleti begy-
vidéken az Alfölddel egyidejűleg, a mi eleddig
e fajnál csak 1901 és 1902-ben történt meg,
a mikor szintén egyidejűleg, illetve egy nappal
korábban érkezett a keleti hegyvidékre, mint
az Alföldre.1 Területi középszámai ez évben
a következők :
Laut unseren bisherigen Beobachtungen
zog die Turteltaube — Tartar turtur (L.) -
im Frühjahre auch nach Hirondotypos. Im
Jahre 1910 aber erschien sie auf der öst-
lichen und nördlichen Erhebung aussergewöhn-
lich früh, auf der östlichen Erhebung sogar
zur selben Zeit wie in der Tiefebene, was
bisher nur in den Jahren 1901 und 1902 vor-
kam, in welchen Jahren die Turteltauben
ebenfalls gleichzeitig, resp. um einen Tag
früher auf der östlichen Erhebung als auf
der Tiefebene ankamen. 1 Die heurigen Re-
gionenmittel sind folgende :
I. Apr. 16. (65).
II. „ 20. (12).
III. Apr. 14. (79).
IV. „ 14. (122).
V. Apr. 17. (123).
A Kis-Alföld ápr. 20-as érkezési közép-
száma túl késői ; a keleti és északi hegy-
vidék területi középszámai pedig aránytalanul
koraiak.
A fürj — Coturnix coturnix (L.) — ez évi
felvonulása tiszta Hirundo-typust mutat : leg-
korábban az Alföldre érkezik, két nappal
később a Dunántúlra, jóval később a keleti
és északi hegyvidékre :
Das Regionenmittel der kleinen Tiefebene
(Apr. 20) ist zu spät, die Ankunftsdaten der
östlichen und nördlichen Erhebung sind hin-
gegen unverhältnismässig frühe.
Der heurige Aufzug der Wachtel — Cotur-
nix coturnix (L.) — zeigt reinen Hirundo-
typus ; zuerst kommt sie auf der Tiefebene
an. um zwei Tage später jenseits der Donau,
bedeutend später auf der östlichen und nörd-
lichen Erhebung.
I. Apr. 20. (49).
II. „ 19. (8).
III. Apr. 19. (73).
IV. „ 30. (103).
V. Mai. 2. (94).
Ugyancsak jellegzetesen normális Hirundo-
typust mutat a haris — Crex crex (L.) -
felvonulása is, ha a Kis Alföld kevés számú
adatból számított területi középszámától elte-
kintünk. Ebben az esetben az Alföldön való
megérkezés után négy nappal érkezik a Dunán-
túlra, három nappal ezután a keleti hegy-
vidékre és végül három nappal ezután az
északi hegyvidékre :
Ebenso rein charakterisierten Hirundotypus
zeigt der Wiesenschnarrer — Crex crex (L.)
— abgesehen von den aus wenigen Daten
berechneten Regionenmitteln der kleinen Tief-
ebene. Vier Tage nach der Besiedelung der
Tiefebene kommt er jenseits der Donau an,
drei Tage später auf der östlichen Erhebung
und noch drei Tage später auf der nörd-
lichen Erhebung :
I. Mai. 1. (43).
IL „ 2. (6).
III. Apr. 27. (44).
IV. Mai. 4. (81).
V. Mai. 7. (94).
A Jais fülemüléről — Lasciala luscinia (L.)
— a közölteknél jóval több adatot kaptunk;
azokat azonban, a melyek a keleti hegy-
Aquila Tom. XV. (1908) pag. 8.
Bedeutend mehr Daten als publiziert wur-
den, haben wir über die Nachtigall — Lu-
scinia luscinia (L.) — bekommen. Die von
1 Aquila Tom. XV. (1908) pag. 8.
15
vidéknek a Királyhágón túl eső részéről szár-
maztak : magyar fülemüle Luscinia /iliilo-
niela (Bechst.) — adatoknak vettük, mert ezen
a vidéken a kis fülemüle a ritkaságok közé
tartozik. A Királyhágón túli teriilet adatainak
helyesbítésével érthető meg az is, hogy a
his fülemüle a keleti hegyvidéken az Alföld-
höz viszonyítva két nappal késik csak. Tud-
nunk kell ugyanis, hogy a keleti hegyvidéknek
a Királyhágón innen cső része főleg domb-
vidék és előhegység, a melynek nem is lehet
a vonulásra oly késleltető hatása, mint a
keleti hegyvidék magas hegységeinek és az
ötödik regio északi szélességi fekvésének.
A kis fülemüle területei középszámai, a má-
sodik regio középszámától eltekintve, Hirundo-
typust mutatnak az alábbiak szerint :
jenseits des Királyhágó stammenden Daten
beziehen sich nämlich auf die ungarische
Nachtigall — Luscinia philomela (Bechst.) — ,
weil die Meine Nachtigall auf diesem Gebiete
eine Rarität ist. Es muss nämlich in Betracht
gezogen werden, dass der diesseits gelegene
Teil der östlichen Erhebung hauptsächlich aus
Hügelland und Vorgebirge besteht, welches
auf den Vogelzug keine so verspätende Wir-
kung auszuüben vermag, wie die Hochgebirge
der östlichen Erhebung und die nördliche
Lage der V. Region. Die Regionenmittel der
ungarischen Nachtigall zeigen, abgesehen
von jenen der II. Region, Hirundotypus, wie
dies aus den nachstehenden Daten hervorgeht :
I. Apr. 14. (65).
II. „ 16. (11).
III. Apr. 13. (85).
IV. „ 15. (56).
V. Apr. 20. (103).
A szürke gém
a csil-csal füzike
— eddig szintén
- Arclea cinerea L. — és
- Phylloscopus acredula L.
a Hirundo-typushoz sorol-
tattak, bár már évekkel ezelőtt jelezte Schenk
Jakab,1 hogy valószínűleg mindkettő a Mota-
cilla-typushoz lesz sorolandó. Ez évben mind-
két faj területi középszámai tiszta Motacilla-
typust mutatnak ; tárgyalásukra is ott kerül
a sor.
A múlt években a daru, sárga rigó és
búbos banka többé-kevésbbé Ciconia-typus
szerint vonultak fel. 1910 tavaszán azonban
mindhárom faj megfelelően késett északon
és a magas hegyvidéken, tehát a keleti hegy-
vidéknek a Királyhágón túl eső részén is és
így a Hirundo-typushoz kellett sorolnom.
A daru — Grus grus (L.) — legkorábban
érkezett az Alföldre, jóval később és egy-
idejűleg a két hegyvidékre. A Kis-Alföldről
és Dunántúlról, mivel ott csak kivételesen
száll meg, adatot nem kaptunk. Területi közép-
számai a következők :
Bisher wurde auch der Graureiher — Ardea
cinerea L. — und der Weidenlaubsänger —
Phylloscopus acredula L. — zu dem Hirundo-
typus gerechnet, obwohl Jakob Schenk es
schon vor einigen Jahren andeutete, ' dass
beide Arten wahrscheinlich dem Motacilla-
typus zugerechnet werden müssen. Heuer
zeigten die Regionenmittel beider Arten reinen
Motacillatypus, wie wir dies in der Folge
sehen werden.
In den letzten Jahren zogen der Kranich,
der Pirol und der Wiedehopf im allgemeinen
nach dem Ciconiatypus. Im Frühlinge 1910
aber verspäteten sich beide Arten im Norden
und auf dem Hochgebirge, also auch auf dem
Gebiete jenseits des Királyhágó der östlichen
Erhebung, weshalb ich sie dem Hirundotypus
anreihen musste.
Der Kranich — Grus grus (L.) - - kam
zuerst auf der Tiefebene, bedeutend später
und gleichzeitig auf den zwei Erhebungen
an. Von der kleinen Tiefebene und von jen-
seits der Donau bekamen wir keine Daten,
da er diese Gebiete nur ausnahmsweise be-
siedelt. Ihre Regionenmittel sind die folgenden :
III. Mart. 16. (37).
IV. Mart. 24. (84).
V. Mart. 24. (22).
1 Aquila Tom. XVI. (1909) pag. 12.
1 Aquila Tom. XVI. (1909) pag. 12.
16
A sárga rigó - Orlolas oriolus (L.) -
ez évi felvonulása tiszta Hirundo-typus szerint
történt : legkorábban az alföldeken, arányosan
késve a Dunántúl, a keleti és északi hegy-
vidéken, területi középszámok szerint a követ-
kező időpontokon :
Der heurige Aufzug des Pirols — Oriolus
oriolus (L.) — zeigt reinen Hirundotypus :
nach den Tiefebenen besiedelte er mit ver-
hältnismässiger Verspätung das Gebiet jenseits
der Donau und beide Erhebungen in jeder
Region in den folgenden Tagen :
I. Apr. 28. (63).
II. „ 26. (11).
III. Apr. 26. (91).
IV. Mai. 1. (115).
V. Mai. 3. (88).
A búbos banka - - Upupa epops (L.) ■
szintén Hirundo-typust mutat, ha eltekintünk
a Kis-Alföld területi középszámától, a minek
indokolt volta már ismételten kifejtetett. Terü-
leti középszámai:
Der Wiedehopf - Upupa epops (L.) —
zeigt auch den Hirundotypus, abgesehen von
dem Regionenmittel der kleineu Tiefebene.
Die Regionenmittel sind die folgenden :
I. Apr. 8. (58).
II. „ 12. (13).
III. Apr. 6. (88).
IV. „ 11. (166).
V. Apr. 20. (138).
Ciconia-typus szerint felvonult fajok.
A fehér gólya felvonulási módjáról elneve-
zett Ciconia-typus jellemzője : korai érkezés
az alföldeken és a keleti hegyvidéken, nagy
késés nyugaton és északnyugaton. Ilyeu módon
vonultak fel eddig a fehér gólya — Ciconia
ciconia (L.) ; daru — Grus grus (L.) ; sárga
rigó — Oriolus oriolus (L); búbos banka —
Upupa epops (L.).
1910 tavaszán azonban csak a fehér gólya
vonult fel e szerint a typus szerint ; a daru,
sárga rigó és bi'ibos banka a Hirundo-typushoz
csatlakoztak, a mint ezt föntebb már láttuk is.
A /eher gólya — Ciconia ciconia (L.) —
ezévi felvonulása meglehetősen tiszta Ciconia-
typust mutat ; legkorábban az Alföldre, nyom-
ban utána a keleti hegyvidékre, majd a Dunán-
túlra és az északi hegyvidékre érkezik. A 13
adatból számított Kis Alföld területi közép-
számától eltekinthetünk.
Ciconiatypus.
Die Charakteristik des nach der Zugs-
weise des weissen Storches benannten Ciconia-
typus ist folgende : frühe Ankunft auf der
Tiefebene und auf der östlichen Erhebung
und grosse Verspätung auf den westlichen
und nordwestlichen Gebieten. Nach diesem
Typus zogen bisher : der weisse Storch —
Ciconia ciconia (L.) ; Kranich — Grus grus
(L.) ; Pirol - - Oriolus oriolus (L.) ; Wiedehopf
— Upupa epops (L.).
Im Frühlinge 1910 zog aber nur der weisse
Storch in dieser Weise ; der Kranich, Pirol
und Wiedehopf zogen, wie wir es schon oben
gesehen, nach dem Hirundotypus.
Der heurige Frühlingszug des weissen
Storches - - Ciconia ciconia (L.) zeigt ziem-
lich reinen Ciconiatypus, indem er zuerst auf
der grossen Tiefebene angekommen ist, sofort
hernach erschien er auf der östlichen Erhebung,
zuletzt jenseits der Donau und auf der
nördlichen Erhebung. Das aus 13 Daten
berechnete Regionenmittel der kleinen Tief-
ebene können wir ausser acht lassen.
I. Apr.
4. (68).
III. Apr. 1. (125)
I. „
4. (13).
IV. „ 3. (225).
V. Apr. 7. (158).
17
Fészekfoglalása is meglehetősen követi a
felvonulási középszámok viszonyát, csak a
Dunántúlon mutat késést, a minek oka az
adatok kicsiny száma. A területi középszámok
a következők :
Die Nestfoesiedeluitg geschah in derselben
Weise, indem ihre Regionenmittel in derselben
Beziehung zu einander stehen, wie die Regio-
nenmittel des Aufzuges. Nur jenseits der
Donau zeigt sich eine Verspätung, deren
Grund die geringe Zahl der Daten bildet.
Die Rejnonenmittel sind folgende :
I. Apr. 15. (11).
II. Kevés adat. Wen. Daten.
III. Apr. 5. (-19).
IV. , 7. (20).
V. Apr. 16. (13).
A kakuk norniáltypusa.
Der Nornialtypus des Kukuks.
A kakuk felvonulása eddigi megfigyeléseink
szerint önálló normáltypust mutat, a melyet
korai érkezés jellemez a keleti hegyvidéken és
egész felvonulásában a különböző régiók
szerint változó dajkálóinak fészkelési idejé-
hez alkalmazkodik, a mi életmódjából ter-
mészetszerűleg következik is. Területi közép-
számai ekként alakultak :
Der Kukuk zieht — nach den bisherigen
Beobachtungen unseres Institutes — nach
einem selbständigen Nornialtypus, charakte-
risiert (lurch frühe Ankunft auf der östlichen
Erhebung. Der Kukuk passt sich während
seines Frühjahrszuges der in jeder Region
variierenden Brutzeit seiner Pflegeeltern au,
was aus seiner Lebensweise ganz naturgemäss
hervorgeht. Das Verhältnis der Regionen-
mittel ist folgendes :
I. Apr. 14. (86).
II. , 18. (11).
III. Apr. 16. (106).
IV. „ 11. (275).
V. Apr. 18. (259).
A korán érkező fajok normális typusa
a fehér barázdabillegető — Motacüla alba L. —
után neveztetett el Motacilla-typusnak. Jel-
lemzői : korai érkezés nyugaton, késés keleten.
így vonultak fel eddigi megfigyeléseink sze-
rint a
Fehér barázdabillegető — Motacilla alba L.
Hegyi billegény — Motacilla boarida Penn
Mezei pacsirta — Alauda arvensis L.
Seregély — Sturnus vulgaris L.
Bibicz — Vanellus vanellus (L.)
Éneklő rigó — Turdus musicus L.
Kék galamb - - Columba oenas L.
Örvös galamb — Columba palumbus L.
Erdei szalonka — Scolopax rusticola L.
Aquila XVIII.
Der Noriualtypus der frühankoiiniienden
Arten
wurde nach der Zugsweise der weissen Bach-
stelze — Motacilla alba L. — Motacillatypus
benannt. Charakterisiert wird er durch frühe
Ankunft auf den westlicheil und Verspätung
auf den östlichen Gebieten. Nach unseren bis
herigen Beobachtungen zogen in dieser Weise
die folgenden Arten :
Weisse Bachstelze — Motacilla alba L.
Gebirgsstelze - - Motacilla boarula Penn.
Feldlerche - - Alauda arvensis L.
Star — Sturnus vulgaris L.
Kiebitz — Vanellus vanellus (L.)
Singdrossel — Turdus musicus L.
Hohltaube — Columba oenas L.
Ringeltaube — Columba palumbus L.
Waldschnepfe
Scolopax rusticola L.
3
18
Ezekhez járultak 1910 tavaszán a régebben
a Hirundo-typushoz sorolt
Szürke gém - - Ardea cinerea L.
Csil-csal füzike — Phylloscopus acredula Pall.
továbbá a
Házi rozsdafarkú - - Ruticilla tithys L.
Kerti rozsdafarkú — Ruticilla phoenicura L.
Az éneklő rigóról ez évben kevés adat
érkezett, úgy hogy jellemzésétől el kell
állanom.
A fehér barázdabillegető — Motacilla alba L.
— hű maradt typusához annyiban, hogy nyu-
gaton egy héttel korábban érkezett meg, mint
keleten ; zavarólag csupán az Alföld korai
középszáma hat. Területi középszámai a követ-
kezők:
Nach Motacillatypus zogen im Frühjahre
1910 noch die bisher zum Hirundotypus
gezählten zwei Arten :
Graureiher — Ardea cinerea L.
Weidenlaubsänger — Phylloscopus acre-
dula Pall.
hernach die zwei Roischwänze :
Hausrotschwanz — Ruticilla tithys L.
Gartenrotschwanz — Ruticilla phoenicura L.
Über die Singdrossel bekamen wir heuer
wenige Daten, so dass ich von der Charak-
terisierung ihres Zuges absehen muss te.
Die weisse Baclistelze — Motacilla alba L.
— blieb ihrem Typus insofern treu, dass sie
auf den westlichen Gebieten um eine Woche
früher ankam, als auf den östlichen ; nur das
verfrühte Regionenmittel der grossen Tief-
ebene wirkt störend. Die Regionenmittel
sind die folgenden :
I. Mart. 6. (73).
IL „ 9. (13).
III. Mart. 5. (90).
IV. . 12. (255).
V. Mart. 12. (231).
A hegyi liïlegény — Motacilla boarnla
Penn. — ez évi felvonulása, eltekintve az
Alföld kevés számú adatából számított közép-
napjától, szintén Motacilla-typus szerint történt,
amennyiben legkorábban érkezett a Dunán-
túlra, az Alföld késői középszáma a kevés
adatnak tulajdonítható, késett keleten és
északon, amint ezt a területi középszámok alább
mutatják :
Der Aufzug der Gebirgsstclze — Motacilla
boarula Penn. — geschah heuer — abgesehen
von dem aus wenigen Daten berechneten
Regionenmittel der Tiefebene — auch nach
Motacillatypus, indem sie zuerst jenseits der
Donau ankam ; das späte Regionenmittel der
Tiefebene kann der geringen Zahl seiner
Daten zugeschrieben werden ; sie verspätete
sich auf den östlichen und nördlichen Gebieten,
wie dies aus den Regionenmitteln ersicht-
lich ist :
I. Mart. 7. (8).
III. Mart. 16. (15).
IV. „ 14. (87).
V. Mart. 15. (78).
Ide soroltatott a múltban a mezei pacsirta
is — Alauda arvensis L., — a melynek terü-
leti középszámai ez évben a következők voltak :
Hierher wurde früher auch die Feldlerche
- Alauda arvensis L. — eingeteilt, deren
Regionenmittel heuer die folgenden sind :
I. Febr. 25. (70).
II. , 24. (14).
III. Febr. 22. (85).
IV. Mart. 1. (143).
V. Mart. 1. (160).
19
A seregély - - Sturiius vulgaris L. — ez
évben igen korán jelentkezett az Alföldön,
északi késésének viszonya a keleti hegyvidék
középszámához olyan, hogy nem vall tiszta
Motacilla -typusra, mindamellett e helyen
kellett meghagynom, mert más typüshoz való
sorolására nincs még elegendő történeti
adatunk. Területi középszáinai a következők
voltak :
Auch der Star — Stnrnus vulgaris L. -
erschien auf der Tiefebene sehr früh ; das
Verhältnis der Regionenmittel der beiden
Erhebungen entspricht derjenigen des Mota-
cillatypus nicht, dennoch musste ich diesi'
Art noch hierher rechnen, da wir auf Grund
der geringen historischen Daten nicht berech-
tigt sind den Star einem anderen Typus
zuzurechnen. Die Regionenmittel waren fol-
gende :
I. Mart. 1. (33).
IL „ 7. (7)
III. Mart.
IV. ,
(73).
(105).
V. Mart. 9. (64)
A bíbicz —
szintén feltűnő
Vanellus vanellus (L.)
korán érkezett a Alföldre,
de ezzel szemben áll az, hogy legkésőbben
keleten érkezett meg és ezért egyelőre szintén
Motacilla-typusnak vehető a felvonulás jel-
leme, a melynek területi középszáinai így
alakultak :
Der Kiebitz — Vanellus vanellus (L.) —
erschien auf der Tiefebene auch auffallend
früh, dem entgegen steht jedoch die Tatsache,
dass er zuletzt auf den östlichen Gebieten
erschien ; aus diesem Grunde ist der Charakter
des Aufzuges als Motacillatypus zu betrachten.
Das Verhältnis der Regionenmittel ist folgendes:
I. Mart. 1. (63).
II. „ 2. (14).
III. Febr. 27. (71).
IV. Mart. 21. (24).
V. Mart. 16. (61).
Tiszta Motacilla-typus szerint vonult fel az
örvös galamb — Colámba palunibus L. — ,
a mint ezt a következő arányok mutatják :
Reinen Motacillatypus zeigt der Aufzug der
Ringeltaube — Colimi ha palunibus L — , was
die folgenden Regionenmittel beweisen :
I. Mart. 1. (81).
II. Febr. 2ö. (14 .
III. Mart. 5. (54).
IV. „ 12. (100).
V. Mart. 6. (146).
a melyek szerint tényleg legkorábban nyuga-
ton, legkésőbben keleten érkezett meg.
Meg sem közelíti e faj felvonulási typusá-
nak tisztaságát a Icék galamb — Coluinba
oenas L. — a melyet azonban, a történeti
anyag elégtelensége miatt, e helyen kellett
meghagynom. Területi középszáinai a követ-
kezők :
aus welchen hervorgeht, das die Ringeltaube
zuerst auf den westlichen, zuletzt auf den
östlichen Gebieten eintraf.
Die Reinheit der Zugsweise dieser Art wird
nicht einmal annähernd von jener der Hohl-
taube - - Columba oenas L. — erreicht, den-
noch musste ich dieselbe noch hier erörtern,
da das historische Material noch zu gering
ist, um den Zugscharakter dieser Art genau zu
bestimmen. Die Regionenmittel sind folgende:
I. Febr. 24. (50).
III. Febr. 22. (58).
IV. , 24. (174).
V. Mart. 4. (142).
L'O
Az erdei szalonka — Scolopax rusticola L.
- területi középszamainak aránya olyan, mint
a nmlt években volt, úgy hogy csak fenn-
tartással tekinthető felvonulása Motacilla-typus-
nak. a mit az alábbiak igazolnak is:
Die Regionenmittel der Waldschnepfe -
Scolopax rusticola L. — zeigen dasselbe
Verhältnis, wie in den früheren Jahren, so
dass die Zugsweise dieser Art nur mit Vorbe-
halt als Motacillatypus behandelt werden kann,
wie dies aus den nachstehenden Regionen-
mitteln ersichtlich ist :
I. Mart. 5. (83).
IL „ 9. (15).
III. Mart.
IV. „
4.
16.
(80).
(•209).
V. Mart. 17. (227)
Említettem már, hogy az eddig a Hirundo-
typushoz sorolt szürke gém — Ardea cinerea
L. — és esil-csal füzike — Phylloscopus
acredula Pall. — ez idén meglehetősen tiszta
Motacilla-typus szerint vonult fel, csupán az
északi hegyvidék késése teheti e két fajnak
a Motacilla-typussal felvonuló fajok közé való
sorozását kétségessé. A Dunántúl határozottan
különváló korai teriileli középszáma azonban
indokolttá teszi. Területi középszámaik :
Es wurde schon erwähnt, das die bisher
zum Hirundotypus gezählten Arten: Graureiher
- Ardea cinerea L. — und Weidenlaubsänger
Phylloscopus acredula Pall. — heuer in
ihrem Zuge ziemlich reinen Motacillatypus
zeigten ; nur die nördliche Verspätung kann
die Einreihung beider Arten zu den nach
Motacillatypus ziehenden Arten zweifelhaft
machen; das frühe Regionenmittel jenseits der
Donau jedoch lässt die Einreihung berechtigt
erscheinen. Nachstehend die Regionenmittel :
Ardea cinerea L.
I. Mart. 1!). (22).
III. Mart. 22. (58).
IV. Apr. 2. (62).
V. Apr.
(2i;
Phylloscopus acredula Pall.
I. Mart. 26. (33).
III. Mart. 30. (45).
II. „ 29. (4).
IV. Apr. 4. (89).
V. Apr. 6. (75).
Ez évben először kaptunk a házi -- Riili-
cilla tithys L. — és kerti rozsdafarkúról —
Ruticilla phoeiiiciira L. annyi adatot,
hogy területi középszámaik is megállapíthatók
voltak. Ezeknek alapján kimondhatom, hogy
mindkét faj határozottan a korán érkező fajok
normális typusa szerint vonid fel, a mit területi
középszámaik viszonyából első pillantásra
tisztán látni :
Heuer haben wir über den Hausrotschwanz
— Ruticilla tithys L. — und Gartenrotschwanz
— Ruticilla phoenicura L. — das erste Mal
eine solche Anzahl von Daten bekommen, dass
auch die Regionenmittel bestimmbar waren,
aus welchen ersichtlich ist, dass beide Arten
nach dem Normaltypus ihr frühankommenden
Arten ziehen. Dies zeigen die nachstehenden
Regionenmittel :
I. Mart. 29. (18).
Ruticilla tithys L.
III. Mart. 31. (15).
IV. Apr. 9. (31).
V. Apr. 8. (63).
21
I. Apr. 1. (24).
Ruticilla phoenicnra L.
111. Apr. 6. (31).
IV. . 9. (35.)
V. Apr. 9. (07).
Az alább következő két faj területi közép-
számainak aránya annyira határozatlan, hogy
a rendelkezésemre álló történeti anyag csekély
volta miatt sem lehet felvonulásuk jellemzését
ez idő szerint megkísérelni s ezért minden
kommentár nélkül egyszerű leközlésükre szo-
rítkozom.
A nyaktekercs — Jynx torquilla L. —
területi középszámai :
Die Regionenmittel der nachstehenden zwei
Vogelarten schwanken in solchem Masse, dass
auf Grund des zur Verfügung stehenden ge-
ringen historischen Materiales von der Charak-
terisierung ihres Zuges abgesehen werden
musste und deshalb gebe ich die Daten ohne
jeden Kommentar.
Die Regionenmittel des Wendehalses — Jynx
torquilla L. — sind folgende :
I. Apr. 13. (16).
III. Apr. 5. (15).
IV. .. 17. (46).
V. Apr. 13. (79).
a szalakótáéi Coracias garrula L.
pedig a következők :
I. Apr. 11). (37)
II. Mai. 2. (5).
und die der Mandelkrähe
mia L. - sind folgende :
Coracias gar-
ni. Apr. 24. (42).
IV. , 23. (18).
V. Apr. 29. (25).
Ugyancsak ez évben kaptunk a sárga hïl-
legényről — Motacilla flava L. — először
annyi adatot, hogy területi középszámai is
megállapíthatók voltak. Tekintetbe véve azon-
ban, hogy a keleti és északi hegyvidékeken
a ritkaságok közé tartozik, nem lehet remé-
nyünk arra, hogy felvonulásáról tiszta képet
kapjunk. Eltekintve a Kis Alföld késői közép-
számától, Motacilla-typusra mutat :
Auch über die gelbe Bachstelze — Mota-
cilla flava L. — haben wir heuer zum ersten
Male so viele Daten erhalten, dass die Regionen-
mittel bestimmbar waren. Wenn wir aber
bedenken, dass diese Art auf den beiden Er-
hebungen zu den Raritäten gehört, können
wir keine Hoffnung hegen, ihre Zugsweise
jemals festzustellen. Abgesehen von dem späten
Regionenmittel der kleinen Tiefebene, zeigen
die Regionenmittel den Motacillatypus :
I. Apr. 5. (17).
II. Apr. 20. (4).
III. Apr. (J. (28).
Ezekben számoltam be az 1910. év tavaszán
jobban megfigyelt fajok felvonulásáról és
fészekfoglalásáról. Mielőtt a továbbiakra térnék,
egy kéréssel fordulok a Magyar Királyi Orni-
thologiai Központ nevében megfigyelőinkhez.
Mindazok előtt, a kik az ornithophaenolo-
giával behatóbban foglalkoznak, ismeretes,
hogy többen tettek már kísérletet annak el-
Die Charakteristik des Zuges und der Nest-
besiedelung der besser beobachteten Arten
im Frühjahre 1910 ist hiermit beendigt. Vor
allem anderen trete ich hier im Namen der
Königl. Ungarischen Ornithologischen Centrale
an unsere Beobachter mit einer Bitte heran:
Jedermann, der sich mit der Ornithophaeno-
logie eingehender befasst hat, weiss es, dass
schon mehrere Experimente stattgefunden
22
döntésére, vájjon a tavaszi felvonuláskor az
egyes fajok pclilcini/ai között milyen az arány
nem és kor szerint. A búvárok nézete e téren
meglehetősen különböző, a pontosan meg-
figyelő biológusok két fényessége azonban
teljesen egyetért a nemele szerinti felvonulás
kérdésében. Az egyik Darwin, a ki megbíz-
ható angol és amerikai természetvizsgálók
megfigyelései alapján határozottan állítja, hogj
mindig a hímek — még pedig az öreg hímek
— érkeznek meg először.1
A másik Gatke, a kinek évtizedeken át
folytatott phaenologiai megfigyelései szerint
Helgolandon tavaszszal mi mir h fajnál először
a legszebb öreg hímek érkeznek meg, ezekhez
csatlakoznak később öreg nőstények ; a fel-
vonulást a fiatalok fejezik be.2
Hazánk területén ez irányú megfigyelések
mindezideig nem történtek. Magam is érzem
és meg tudom érteni, a mit Gatke is hang-
súlyoz,3 hogy nagy nehézségekbe ütközik a
kérdés megfigyelése, mert hiszen a vonulás
szempontjából megfigyelt legtöbb faj nemei
között szinezetbelileg a távolból észlelhető
különbség nincs. Egy mód van csupán a
kérdés eldöntésére és ez az anatómiai vizs-
gálat. Erre azonban már a madárvédelem szem-
pontjából sem gondolok. Egy faj van csupán,
a melynek első érkező példányai országszerte
vadászat tárgyát képezik és ez az erdei szalonka
— Scolopax rusticola L. — Arra kérném
tehát vadász-megfigyelőinket, hogy az aggatnia
került szalonkák nemét állapítsák meg és
közöljék intézetünkkel. Elérnők ezáltal azt,
hogy az ornithophaenologiai vizsgálat kibő-
vülne és a mikor majd három év múlva inté-
zetünk beszámol két évtizedes rendszeres
megfigyeléseiről, ez a beszámoló lehetőleg hű
és teljes képét fogja adni a madárvilág tavaszi
mozgalmának.
1 Darwin Charles : „Die Abstammung des Men-
schen". Univ. -Bibi. Tom. I. pag. 321.
2 Gàtke H. „Die Vogelwarte Helgoland". Herausg.
von Prof. Dr. R. Blasius Braunschweig. 1900.11. Aufl.
pag. 1 18 — 114.
3 I. h. pag. 104.
haben, um zu erforschen in welchem Zahlen-
verhülf)n^<' ihr /udiri/Inni ili / finii lìu-ii Arten
während des Frühlingszuges nach Alter und
Geschleckt stehen. Die Naturforscher weichen in
ihren bezüglichen Meinungen ziemlich stark
auseinander. Doch zwei Leuchter unter den
gewissenhaft beobachtenden Biologen stimmen
in der Frage des Aufzuges nach Geschlechtern
überein. Der eine ist Charles Darwin, der
auf Grund der Beobachtungen verlässlicher
englischer und amerikanischer Naturforscher
behauptet, dass immer die Männchen — und
zwar die alten Männchen — zuerst ankommen.1
Der andere ist Gatke, der auf Grund seiner
durch mehrere Jahrzehnte hindurch fortgesetz-
ten phaenologischen Beobachtungen behaup-
tet, dass in Helgoland im Frühjahre hei allen
Arten zuerst die schönsten alten Männchen
eintreffen, zu diesen kommen S| äter die alten
Weibchen; den Zug beendigen die Jungen.2
Bei uns Ungarn fanden derartige For-
schungen bisher noch nicht statt. Ich fühle
es und kann es verstehen, was auch Gätke
betont,3 dass die Lösung der Frage auf grosse
Hindernisse stösst, weil ja bei den beiden
Geschlechtern der phaenologisch beobachteten
meisten Arten kein, aus grösserer Ferne wahr-
nehmbarer Farbenunterschied vorhanden ist.
Nur eine Methode liegt vor, mit welcher die
Frage gelöst werden kann, und das ist die
anatomische Forschung, von welcher ich aber
schon auf Grund des Vogelschutzes absehen
muss. Eine Vogelart haben wir nur, deren
erste Ankömmlinge im ganzen Lande gejagt
werden und diese ist die Waldschnepfe —
Scolopax rusticola L. — Meine Bitte an
unsere Beobachter wäre die folgende: sie mögen
das Geschlecht der erlegten Waldschnepfen
feststellen und das Resultat uns mitteilen.
Wir könnten dadurch erreichen, dass die
ornithophaenologische Forschung erweitert
würde, und, wenn nach drei Jahren unser
Institut seinen Bericht über seine zwanzig-
jährigen Beobachtungen vorlegen wird, dieser
ein möglichst treues und vollständiges Bild
der Frühlingsbewegung derVogelwelt darstelle.
' Charles Darwin : .Die Abstammung des Menschen".
Univ.-Bibl. Tom. I. pag. 321.
'Hermann Gätke: , Die Vogelwarte Helgoland".
Herausgegeben von Prof. Dr. Rudolf Blasius Braun
schweig, 1900. II. Auf! pag. 113-114.
3 Ebenda pag. 104.
28
Az 1910. évi megfigyelők névsora.
Namensverzeiehnis der Beobachter im Jahre 1910.
Ajtai K. Gyula, pr. m. (pr. B.)1 Kolozsvár.
Baky Miklós, r. m. (o. B.), Kúnszentmiklós.
Bálint István, pr. m. (pr. B.), Makó.
Bikkessy Gumó, r. ni. (o. B.), Mosón.
Bittera Gyula, pr. m. (pr. B.), Kismarton.
Blum János, pr. ín. (pr. B.), Rogendorf.
Bodnár Bertalan, r. m. (o. B.), Hódmezővásár-
hely.
Bogár Venczel, pr. m. (pr. B.), Kemecse.
Boros József, pr. m. (pr. B.), Budapest.
Boroskay János, 1. t. (k. M.), Zólyom.
Brengl János, pr. m. (pr. B.), Puszta-Tomaj.
Buda Ádám, 1 t. (k. M.), Béa.
chernelházi Chernél István, t. t. (E. M.), Kőszeg.
Csató János, t. t. (E. M.), Nagyenyed.
Cseh Károly, r. m. (o. B.), Lazony.
Csiba György, pr. ra. (pr. B.), Révleányvár.
Csörgey Titus, 1. t. (k. M.), Budapest.
Diósy Ede, pr. m. (pr. B.), Komárom.
Diósy Gyula, r. m. (o. B.), Tata.
Dörgő Dániel, r. m. (o. B.), Mezőtúr.
Ehik Gyula, pr. m. (pr. B.), Brassó.
Endrey Elemér, pr. m. (pr. B.), Ogyalla.
M. k. Erdôhatosâgok — sok száz megfigyelő ;
K. uno. Forstbehörden — viele hundert
Beobachter.
Fazekas László, pr. m. (pr. B.), Urbő.
Fekete Antal, r. ni. (o. B.), Zsibó.
Fernbach Károlyné, r m. (o. B.), Babapuszta.
Finta Lajos, pr. m. (pr. B.), Tékes.
Fogassy Sándor, r. ni. (o. B.), Patkányospuszta.
dr. Fromm Géza, r. m. (o. B.', Ráczkeve.
Fürst Adolf, pr. ni. (pr. B.), Hegyhátgyer-
tyános.
dr. Gaál István, r. m. (o. B.), Déva.
Gálik Károly, pr. ni. (pr. B.), Kelebia
dr. Greisiger Mihály, I. t. (k. M.), Szepesbéla.
Greschik Ernő, r. m. (o. B.), Szepesváralja.
Greschik Jenő, r. m. (o. B.), Lőcse.
dr. Grodkovszky Gusztáv, pr. m. (pr. B.),
Leibicz.
dr. Győrffy István, pr. m. (pr. B.), Lőcse.
Habekost Alajos, pr. m. (pr. B.), Nagyenyed.
Hahn Imre, pr. m. (pr. B.), Nyíregyháza.
Hajdú István, r. m. (o. B.), Hajós.
Hajdú Mátyás, pr. m. (pr. B.) Bonum-puszta.
Hauer Béla, 1. t. (k. M.), Kisharta.
Hausmann Ernő, r. ni. (o. B.), Türkos.
Hf.gyfoky Kabos, t. t. (E. M. |, Túrkeve.
Hegymeghy Dezső, r. m. (o. B.), Megyercs.
Hesz Béla, pr. m. (pr. B.), Véniénd.
Hidvéghy Sándor, pr. m. (pr. B.), Gicz.
Holicska János, r. m. (o. B.), Garamsálfalva.
Horn János, pr. m. (pr. B.), Tyej.
Hótay Ferencz, r. m (o. B.), Szászkabánya.
Ifkovits Sándor, pr. m. (pr. B.), Magyarka-
nizsa szállás.
Janisch Sándor, pr. m. (pr. B.), Sebesváralja.
Juhász Károly, r. m. (o. B.), Bodony.
Kákosy János, pr. m. (pr. B.), Vasvár.
Kamarás Béla, pr. m. (pr. B.), Szekszárd.
Kasparek Károly, pr. ni. (pr. B.), Bát.
T kenessei Kenessey László r. m. (o. B.), Pettend.
dr. Kirchner József, r. m. (o. B.), Rudolfsgnád.
Kirnbauer János, pr. ni. (pr. B.), Ujkörtvélyes.
Kiss Géza, r. m. (o. B.), Göd
Kiss Lajos, r. m. (o. B.), Debreczen.
Kocyán Antal, 1. t. (k. M.), Zuberecz.
Kolbenháyer Kálmán, pr. m. (pr. B.), Gádoros.
Kolbenheyer Gyula, r. m. (o. B.), Helpa.
Kosztka László, r. m. (o. B.), Izsák.
Kovács Péter, pr. m. (pr. B.), Mores.
Kubacska István, pr m. (pr. B.), Nyíregyháza.
Kulcsár János, pr. ni. (pr. B.), Szalafő.
Külley János, r. m. (o. B.), Zalagógánfa.
Kürtösi József, pr. m. (pr. B.). Kondoros.
Lágler Aladár, pr. m. (pr. B.), Sopronszent-
márton.
Lázár József, pr. m. (pr. B.), Söjtör.
Leicht József, pr. m. (pr. B.), Sacza.
dr. Lendl Adolf, r. m. (o. B.), Budapest.
Lengyel Imre, pr. m. (pr. B.) Arad.
Lészai Ferencz, r. m. (o. B.), Magyargorbó.
Lezniczky Bertalan, pr. in. (pr. B.), Csikós-
gorond.
Lintia Dénes, r. m. (o. B.), Temesvár.
Lossonczy Gyula, pr. ni. (pr. B.), Szinyérváralja.
Magdits Károly, r m. (o. B.), Nagyvárad.
1 pr. m. ipr. B.) = privát megfigyelő (privater Beobachter);
r. m. (o. B.) = rendes megfigyelő (ordentlicher Beobachten :
1. t. (k. M.) = levelező tag (korrespond. Mitglied) ;
t. t. (E. M.) = tiszteleti tag (Ehren-Mitglied).
24
gr Majláth József, t. t. (E. M.), Perbenyik.
báró Mannsberg Arvéd, pr. m. (pr. B.), Kolozsvár.
dr. Mauks Károly, r. in. (o. B.), Algyógy.
Máuks Vilmos, r. ni. (o. B.), Tátraháza.
Medreczky István, 1. t, (k. M.), Ungvár.
MEBZLENi Meszleny Pál, pr. m. (pr. B), Velencze.
Menesdorfer Gusztáv r. m. (o. B.), Pancsova.
Miklós Ödön, pr. m. (pr. B.), Székesfehérvár.
Molnár Gyula, r. m. (o. B.), Hódság.
Müller Péter, pr. in. (pr. B ), Tenieskubin.
Nádasy Kálmán, pr. in. (pr. B.), Szentgotthárd.
Nagy Dezső, pr. in. (pr. B.) Budapest.
dr. Nagy Jenó, r. m. (o. B.), Ujverbász.
Néher Antal, Mitteilungen über die Vogelwelt,
Wien, X. - - Bellye.
Nozdroviczky Lajos, pr. m. (pr. B.), Zsitkócz.
Osztián Kálmán, r. m. (o. B.), Naszód.
Őry Ferencz, pr. ni. (pr. B.), Szaturó.
Party József, r. m. (o. B.), Doronilás.
Pawlas Gyula, r. m. (o. B.), Eperjes.
Péter Ignácz, pr. ni. (pr. B.), Baranyasellye.
Péter Imre, pr. m. (pr. B.), Szada.
Péter Józsa, pr. m. (pr. B.), Nagyczenk.
Platthy Árpád, 1. t. (k. M.), Kékkő.
Pósner Bódog, r. m. (o. B.), Arad.
Rácz Béla, r. m. (o. B.), Szerep.
Radrtzky Dezsô, r. ni. (o B.), Tárnok.
Répászky István, pr. m. (pr. B.), Mándok.
Roediger Lajos, pr. ni. (pr. B.), Kovászna.
Sarvájcz Péter, pr. m. (pr. B.), Dinnyés.
Schenk Henrik, r. ni. (o. B.), Overbász.
Schenk Jakab, 1. t. (k. M.), Budapest.
Schmidt Jenő, pr. m. (pr. B.), Káld.
Schuster János, pr. m. (pr. B), Barátudvar.
Schuh Viktor, pr. m. (pr. B.), Bellye.
Schwartz József, pr. m. (pr. B.), Lőcse.
Simák Ferencz, pr. m. (pr. B.), Nagyhalász.
Spahr Keresztély, pr. ni. (pr. B.), Pancsova.
Stoll Ernő, r. ni. (o. B.), Újtelek.
Aczélné Stoll Ida, pr. m. (pr. B.), Nyíregyháza.
Szabados Pál, pr. ni. (pr. B.), Nagyvárad.
Szabó Márton, pr. ni. (pr. B.), Orosháza.
Szalay Antal, pr. m. (pr. B.), Kopács.
Szalay Béla, r. ni. (o. B.), Répáspuszta.
dr. Szalay L. Elemér, r. m. (o. B.), Moson-
bánfalu.
Szeöts Béla, 1. t. (k. M.), Tavarna.
dr. Szlávy Kornél, 1. t. (k. M .), Újvidék.
Tafferner Béla, pr. ni. (pr. B.), Lugos.
dr. Tarján Tibor, r. m. (o B ), Békéscsaba.
Thuróczy Ferencz, pr. m. (pr. B.), Szikla.
Tóth Béla, r. m. (o B.), Antalfalva.
Vadászlap 1910, több állomás ; mehrere Stationen.
Vaszary Ernő, r. m. (o. B.), Ravazd.
Veverán István, pr. ni. (o. B.), Abony.
Vincze Gyula, pr. m. (pr. B.), Aranyosmarót.
Wachenhusen Antal, 1. t. (k. M.), Besztercze-
bánya.
Wáhl Ignácz, r. m. (o. B.), Apatin.
Warga Kálmán, pr. m. (pr. B.), Budapest
Weninger Antal, r. m (o. B.), Mosonbánfalu.
Wokrzál Tódor, pr. m. (pr. B.), Kernyecsa.
25
Új megfigyelő állomások 1910 tavaszán.1 — Neue Beobachtungs-Stationeii im Frühjahre 1910.
Állomás — Static
Algyógyfelfalu
Állampuszta .
Alsólyubkova
Álsómoécs . .
Alsópalojta
Alsózsuk .
Babapuszta
Bányabükk
Batka . . .
Bekényerdö •
Bocska . . .
Bodai erdő
Bonumi tanyák
Brezova
Bucsuin-Izbita
Csanádi erdő .
Csemicz . .
Csórva . . .
Erdészvölgy (Lonka
Fekértó-puszta
Felsőhági . .
Felsőmocsár .
Gájspitz . .
Gerbovecz . .
Gyalmár . .
Gyökös . . .
Hajós . . .
Hüvöspatak (-völgy)
Jersnik . . .
Kelebia
Kel mák
Kernyécsa . .
Kilics . . .
Kiskapocs .
45°55'
46°43'
44°39'
45°29'
48°12'
46051'so-
45°52'
46°41'
45°53'
47°57'
46°33'
47°38'
46°33'
48°40'
46°15'
46° 9'
49° 6'
46°16'
47°57'
46°21'
49° 5'
46°45'
45°39'
44°52'
45°54'
48°24'
46°25'
48°34'
45°53'
46°15'
46° 5'
45°11'
48 5'
48°50'
-Ki.,;!'
36°44'
39°33'
42°59'
36°59'
4i°28'
37° r
41°19'
37°47'
38°28'
34°35'
39°15'
38°18'
3512'
40°49'
38°11'
37°14'
37°29'
41°43'
37° 5'
37°49'
42°31'
36°48'
39°41'
40°54'
36°49'
36°47'
41°13'
39°40'
37°13'
39°33'
39°18'
35°33'
37° 8'
301
97
204
1079
208
558
114
600
87
158
164
150
90
379
1002
81
560
107
500
139
900
430
88
309
207
477
92
526
4c2
140
143
138
112
588
Állomás — Station
Kokava . .
Ko ni ani ik .
Kotor . .
Kőröshegy .
Köszörűkőhegy
Lédecz . . .
Magyarkanizsa
Magyarkereszt ur
(Zsebeháza)
Meszics
Mokragy
Nyitrajablonicz
Papszer
Recsk . .
Revucza
Rogendorf .
Sebesváralja
Söjtör . .
Szabados .
Szászcsór .
Szil . . .
Sztebna
Szvinicza .
Terecselpatak
Thebe-puszta
Tiszafejéregyh
Turbaczil
Úrvölgy (Máramar
Usztyi-Hoverla
Vámosderecske
Vittencz . .
Volkány . .
Zálha . . .
a za
os)
49° 5'
48°16'
46°21'
46°50'
47°29'
48°24'
46° 4'
47°31'
45° 6'
49°14'
48°37'
46°52'
47°56'
48°58'
45°32'
49° 1'
46°40'
48°43'
45°53'
47°30'
48°18'
44°30'
48°ir
48° 2'
47°57'
48°24'
47°59'
48°10'
47°31'
48°34'
45°38'
47°11'
37°28'
42° 7
34°29'
35°35'
36°33'
35°56'
37°43'
34°51'
39° 4'
36°59'
35° 5'
34° 2'
37°47'
36°57'
38°11'
38°57'
34°32'
38°
41°15'
34°54'
42° 3'
39°46'
41°33'
38°13'
41°35'
41°46'
41°46'
42°10'
34° 5'
35°18'
43° 5'
41°12'
H
787
860
136
130
248
209
86
126
239
600
208
280
200
600
82
283
193
413
400
126
702
67
350
348
290
1298
444
2058
341
204
600
342
1 A többieket 1. Aquila Tom. XIII— XV. — Die übrigen in Aquila Tom. XIII- -XV.
»
- Colymbiis griseigena, Bodd.
III. Mart 20. Óverbász.
3. < — ► Colymbiis nigricollis, (Brehm )
III. Apr. 1. Óverbász. I V. Mai. 8. Zólyom.
III. Mart. 10. Hódság.
4. *^> Colymbiis fluviatilis, Tunst.
III. Apr. 1. Hódmezővásár-
hely.
III. Apr. 5. Kúnszentmiklós
III. Mart. 18. Budapest.
5. •*—*■ Larus argentatus, Brünn.
in. Mart. 8. Pancsova. III. Mart. 12. Nyíregyháza.
6. -*— >■ Larus canus, L.
III. Jan. 29. Pancsova. IV. Mart. 19. Tiirkös.
I. Mart, 25. Zalagógánfa.
III. „ 6. Pancsova.
m. Febr. 3. Óverbász.
7. <-&> Larus ridibundus, L.
III. Febr. 24. Székesfehévár.
III. Mart, 7. Pettend.
III. „ 2. Tárnok.
III. Mart. 10. Kiínszentmiklós
III. Febr. 18. Nyíregyháza.
8. ■*+> Larus minutus, Pall.
I. Mai. 10. Kőszeg.
III. Febr. 19. Rudolfsgnád.
9. <— > Sterna hirundo, L.
III. Apr. 2. Hódmezővásár- III. Apr. 26. Mezőtúr,
hely.
10. «— > Hydrochelidon hybrida, (Pall
III. Mai. 16. Újverbász.
27
III. Mai. ö. Rudolfsgnád.
11. -*— *■ Hydrochelidon nigra, (L.).
III. Apr. 17. Hódság.
III. Mai. 16. Ujvérbász.
III. Apr. 18. Óverbász.
12. ■«— >- Phalacrocorax cari»», (L.).
III. Apr. 14. Dunacséb
13. +** Mergus merganser, L.
III. Jan. 12. Pancsova.
14. +*+ Mergus serrator, L.
m. Febr. 6. Óverbász.
15. <*> Mergus albellus, L.
III. Febr. 3- Óverbász.
16. +++ Fuligula fuligula, L.
III. Mart. 24. Óverbász.
17. •<— »■ Fuligula ferina, (L.).
III. Mart. 6. Óverbász.
III. Febr. 5. Óverbász.
18. •*— *■ Fuligula nyroca (Güld.).
III. Jan. 12. Mezőtúr.
V. Mart. 29. Zólyom.
V. Mai. 1. Mohragy.
19. -f+> Fnligula clangula, (L).
III. Febr. 18. Óverbász.
I. Febr. 18. Zalagógánfa.
III. Febr. 11. Pancsova.
III. „ 3. Óverbász.
20. *^> Anas boschas, L.
III. Febr. 20. Hódmezővásár-
hely.
III. Mart. 2. Székesfehérvár.
III. Febr. 25. Velencze.
III. Febr. 6. Tárnok.
III. Apr. 3. Kunszentmiklós
III. Jan. 12. Mezőtúr.
â8
I. Mart. 26. Zalagógánfa.
21. « — ► Anas streperà, L.
III. Febr. 26. Rudolfsgnád.
III. Mari. 27. Óverbász.
I. Mart. 26. Zalagógánfa.
ni. Febr. 20. Rudolfsgnád.
22.
Anas penelope, L
III. Febr. 19. Óverbász.
III. Mart. 27. Arad.
III. Febr. 18. Izsák.
IV. Mart. 19. Türkös.
I. Mart. 4. Zalagógánfa.
III. Febr. 25. Pancsova.
III. Mart, 18. Óverbász.
23.
Anas querquedula, L
III. Mart. 1. Hódmezőv'ásár-
hely.
IV. Febr. 20. Naszód.
V.Apr. 11. Zólyom.
V. Mart, 4. Breznóbánya
V. Mai. 1. Mohragy.
I. Febr. 18. Zalagógánfa.
24.
Anas crecca, L.
III. Febr. 26. Pancsova.
III. „ 6. Rudolfsgnád.
III. Febr. 5. Óverbász.
I. Mart. 4. Zalagógánfa.
25. •«— >- Spatula clypeata, (L).
III. Apr. 8. Rudolfsgnád.
III. . 13. Óverbász.
III. Mart. 18. Hódmezővásár-
hely
26.
Dafìla acuta, (L.)
I. Mart, 26. Zalagógánfa.
III. Febr. 18. Pancsova.
I. Mart, 28. Zalagógánfa.
Az utolsók. — Die Letzten.
27. +*->■ Anser fabalis, Lath.
II Mart 18. Komárom. Az
utolsó. - - Die Lelzte.
III. Jan. 22. Pancsova.
III. Jan. 10. Budapest.
IV. Mart. 1. Kolozsvár.
V. Febr. 22. Bât.
I. Febr. 7. Fertőfehéregy-
háza.
II. Febr. 21. Mosonbánfalu.
28.
Anser anser, (L.
III. Febr. 25. Rudolfsgnád.
III. Mart, 9. Makó.
III. Febr. 3. Izsák.
III. Mart. 17. Velencze.
III. Febr. 19. Ungvár.
29. *&> Cygnus cygnus, (L.).
III. Jan. 5. Pancsova. | III. Apr. 10. Bellye.
29
30. <«> Charadrins pluviali*, L
1. Mart. 9. Zalagógánfa.
31. ■**> Charadrins morinellus, L.
V. Jan. 5. Hei /in.
32.
Charadrins dnhius, Scop.
III. Apr. 9. Overbász.
III. Apr. 8. Nagyvárad.
V. k\
r. 16. Ta vani a.
III.
„ 17. Arad.
V.
10. Geletnek.
33. +-
► Vanellus vanellus, (L.)
I.
6. Kiliti.
Mart.
4. Kisbéreiül.
Mart.
Febr.
22. Sukoró.
Febr.
15. Németpalkonya.
„
12. Felsőlövő.
Mart,
6. Savanyúkút.
Apr.
4. Pola.
Febr.
25. Németújvár.
i)
2. Siklósd.
Febr.
9. Csurgó.
/>
28. Csém.
Apr.
19. Petőfalva.
Mart.
7. Szobb.
Mart.
12. Rohoncz.
Mart.
10. Sopronszentmárton
Febr.
27. Nagyatád.
Febr.
25. Kőszeg.
)í
2. Sopronkertes.
„
12. Görgeteg.
Mart
2. Borsmonostor.
»
2. Kismarton.
„
18. Kaposvár.
»
4. Körmend.
„
8. Sopronnyék.
»
16. Répáspuszta.
Febr.
22. Sorokpuszta.
»
2. Czinfalva.
Mart.
1. Sásd.
Mart. 22. Szombathely.
Febr.
22. Szentmargitbánya.
n
14. Tékes.
»
4. Locsmánd.
n
28. Fertőfehéregyháza.
Febr.
27. Szentgotthárd.
Apr.
28. Köveshút.
Mart.
8. Malomháza.
Mart.
1. Zsitkócz.
Febr.
21. Vasszécseny.
Febr.
28. Csepreg.
B
25. Milej.
S
23. Vasvár.
Apr.
8. Nagyczenh.
»
15. Zalaegerszeg.
Mart.
4. Hegyhátgyertyános
Febr.
22. Feketeváros.
»
22. Söjtör.
Apr.
15. Nyögér.
Mart.
8. Jánosháza.
»
5. Vasboldogasszony.
Febr.
18. Káld.
»
8. Ravazd.
n
3. Pölöske.
o
18. Zalagógánfa.
Febr.
22. Bókod.
Apr.
4. Nagykapornak.
Mart.
12. Kemenesszent-
n
27. Tata.
Mart.
2. Tűrje.
péter.
M
26. Madár.
0
16. Keszthely.
Febr.
12. Várkesző.
Mart.
3. Héreg.
m
12. Marczali.
„
22. Ajka.
»
17. Mogyorósbánya.
»
3. Kőröshegy.
Mart.
4. Ugod.
»
16. Csolnok.
Febr.
21. Igal.
Febr.
22. Gicz.
Apr.
3. Budakeszi.
»
26. Tab.
.,
27. Polgárdi.
Mai.
16. Pilisszentlászló.
Mart. 2. Iván.
Febr. 21. Mosonbánfalu.
„ 21. Barátudvar.
11. Hövej.
Mart. 2. Bogyoszló.
II.
Mart. 15. Csorna.
„ 5. Halászi.
Febr. 24. Kóny.
„ 26. Gyirmóth.
Mart. 3. Győr.
„ 9- Patkányos
Apr. 10. Nagyécs.
Febr. 25. Komárom.
Mart. 8. Kiirt.
„ 15. Csallóköz-Soniorja.
Apr. 16. Nagysenkvicz.
30
HI.
Apr. 10. Borcsa.
Febr. 26. Doroszló.
Febr. 22. Szabadszállás.
Febr. 4. Pancsova.
„ 16. Hódság.
„ 10. Keczel.
Mart. 10. Tenieskubin.
„ 27. Ujverbász.
„ 24. Izsák.
Febr. 27. Fehértemplom.
„ 4. Overbász.
„ 20. Bonumi tanyák.
Mart. 20. Palona.
Mart. 6. Mohol.
„ 21. Székesfehérvár.
„ 10. Dunabökény.
„ 13. Rogendorf.
„ 21. Pákozd.
„ 21. Palánka.
17. Temesság.
„ 8. Dinnyés.
„ 18. Dunacséb.
Febr. 20. Bruckenau.
Mart. 12. Velencze.
Febr. 28. Újvidék.
Apr. 8. Jerszeg.
Febr. 15. Tárnok.
„ 26. Alsókabol.
Mart. 6. Somogyudvarhely.
Mart. 10- Ráczkeve.
Apr. 16. Felsökabol.
5. Bolhó.
Febr. 24. Kúnszentmiklós.
Febr. 25. Dunagárdony.
Febr. 25. Dunaszekcső.
, 21. Sári.
„ 10. Rudolfsgnád.
Apr. 14. Doromlás.
„ 28. Sőregpuszta.
„ 28. Torontálerzsébet-
Mart. 13. Vaskút.
Mart, 10- Abony.
lak.
Febr. 25. Hajós.
Febr. 20. Mezőtúr.
„ 23. Oppova.
„ 25. Jánoshalma.
Mart. 7. Alattyán.
Apr. 4. Antalfalva.
Mart. 6. Fehértópuszta.
Febr. 22. Szerep.
Mart. 18. Versecz.
Febr. 23. Csórva.
Mart. 14. Nagyvárad.
„ 7. Darány.
„ 20. Királyhalom.
Febr. 12. Poroszló.
Febr. 20. Oszró.
Mart. 4. Hódmezővásárhely.
Mart. 17. Hajduhadház.
„ 26. Baranyabaksa.
. 12. Makó.
„ 5. Nyíregyháza.
Mart. 9. Villány.
„ 10. Bezdin.
„ 8. Darvasmohaerdő
„ 22. Rácztöttös.
Febr. 24. Csála.
Apr. 26. Csonkaerdö.
Febr. 25. Mohács.
Mart. 25. Mondorlak.
Febr. 22. Sárerdő.
Mart. 12. Bezdán.
3. Silingyia.
„ 21. Kemecse.
Mart. 31. Drávatorók.
„ 11. Dunapata j.
Febr. 28. Révleányvár.
„ 31. Méhespetres.
Febr. 18. Solt.
Mart. 8. Mándok.
Febr. 26. Szonta.
„ 28. Állampuszta.
„ 1. Nagydobrony.
„ 19. Bácsordas.
Febr. 26. Csikósgorond.
IV.
Apr. 13. Plavisevicza.
Apr.
2. Tenke.
Mart.
17. Désakna,
Febr. 2. Jersnik.
Mart.
14. Korbest.
Apr.
10- Magyarlápos.
Mart. 26. Nagyszeben.
u
10. Szamosfalva
Mart.
10. Nagysajó.
Apr. 6. Ujegyház.
Apr.
5. Disznajó.
n
12. Nagyilva.
Mart. 26. Alsóvist.
!!
6. Szakadat.
Mai.
18. Avas felső falu.
Febr. 20. Dorgos.
Miirt.
17. Székelyvarság.
Apr.
10. Kápolnokmonostor
Mart. 20. Berzova.
»
16. Gyergyótölgyes.
„
10. Taraczköz.
Febr. 22. Lalasincz.
»
15. Zsibó.
Febr
28. Rozália.
„ 28. Nagyenyed.
Apr.
5. Gyökeres.
Apr.
10. Mojszin.
Febr. 9. Ipolyszalka.
Mart. 25. Börzsöny.
„ 3. Nagymaros.
Apr. 13. Szokolya.
Febr. 21. Göd.
„ 28. Váczbottyán.
Mart. 20- Babathpuszta.
2. Szada.
Febr. 13. Isaszeg.
Mart. 14. Berezel.
, 2. Valkó.
Febr. 10. Hévizgyörk.
31
Apr.
11. Gyöngyössólymos.
Mart.
6. Körösmező.
Apr.
21. Ökörmező.
Mart.
5. Bodony.
Mai.
2. Uszfyihoverla.
V
15. Illava.
Febr.
26. Kecsk.
Febr.
23. Búrszentgyörgy.
»
8. Nagybicscse.
n
23- Terpes.
Mart.
29. Unin.
Mart.
15. Turóczszentmárton
Mart.
17. Fehérszék.
Apr.
26. Nyitrajablonicz.
»
13. Veszele.
g
5. Felsődiós.
»
27. V 'Menez.
»
8. Lokcza.
Apr.
12. Kilics.
Mart.
10. Trencsén.
»
24. Németlipcse.
Febr.
24. Lédecz.
j)
8. Bán.
,j
10. Zubrohlava.
Mart.
2. Garamkissalló.
„
14. Brezova.
»
tí. Bobró.
Apr.
4. Bakabánya.
Apr.
10. Felsöbotfalu.
Febr
26. Cseraicz.
Febr.
25. Bât.
Mart.
15. Chinorány.
Mart.
19. Trsztena.
Apr.
15. Ipolyság.
n
2. Zólyom.
»
21. Brezovicza.
Mart.
20. Parassapuszta.
»
6. Dobrókirályi.
»
11. Jablonka.
M
23. Balassagyarmat.
»
13. Breznóbánya.
Mai.
1. Oravicze.
»
12. Gács.
Febr.
22. Rozsnyó.
Mart.
29. Szvarin.
Febr.
20. Losoncz.
Mart.
28. Jászó.
»
19. Tátraháza
Mai.
24. Salgótarján.
Febr.
25. Szepsi.
i>
19- Szepesbéla.
Mart.
28. Técső.
Apr.
8. Sacza.
Apr.
9. Feketekút.
Mai.
25. Talaborfah a.
Mart.
5. Kassa.
Mart
12. Szentmihályfalva.
Apr.
19. SzentmihályMrt-
Apr.
25. Boroszló.
»
12. Sebesváralja.
vélyes.
Mai.
7. Nagyberezna.
Î)
13. Bártfa.
Mart.
11. Pozsarova.
Apr.
20. Bercsényifalva.
»
15. Zboró.
Apr.
3. Turbaczil.
Mart.
9. Sóslak.
Apr.
20. Girali.
Mart.
20. Apsinecz.
Apr.
14. Kelecsény.
»
5. Felsővízköz.
34.
III. Apr. 10. Rudolfsgnád.
III. „ 16. Királyhalom.
Oedicnenuis oedicnemus, (L.).
III. Mart. 28. Hódmezővásár-
III. Apr.
8. Tárnok.
hely.
III. „
8. Sőregpuszta
III. Apr. 15. Izsák.
35. *— y Recurviroslra avocetta, L.
II. Mart. 16. Mosonbánfalu.
36. ■*— -1- Hiinaiitopiis liimaiitopus, L.
II. Apr. 19. Mosonbánfalu. III. Apr. 24. Pancsova.
III. Mart. 13. Pancsova.
37 -(-^- Pavoncella pugnax, (L.
III. Mari. 27. Óverbász.
III. Mart. 20. Hódmezővásár-
hely.
III. Apr. 6. Óverbász.
38. «— »- Totanus hypoleuens, L.
III. Apr. 8. Nagyvárad.
III. „ 5. Ungvár.
V. Apr. 8. Mokragy.
32
I. Mart. 25. Zalagógánfa.
II. „ 20- Komárom.
39. *^>- Totanus ochropus, (L).
III. Mart. 17. Pancsova.
III. „ 20. Hódság.
III. „ 18. Óverbász.
III. Apr. 5. Nagyvárad.
IV. Mart. 2(3. Tiirkös.
I. Mart. 25. Zalagógánfa.
40.
Totanus glareola, (L.).
III. Apr. 5. Óverbász.
Ill Mart. 29. Nagyvárad.
IV. Apr. 22. Tiirkös.
I. Mart. 25. Zalagógánfa.
II. Apr. 1. Mosonbánfalu.
41. -«*> Totanus totanus, (L.).
II Apr. 9. Komárom.
III. Mart, 18. Pancsova.
III.
16. Hódság.
III. Mart. 21. Óverbász.
III. Febr. 2. Tárnok.
42. •*- * Totanus stagnating, Bechbt.
I. Apr. 8. Zalagógánfa.
43. •«— >■ Totanus nebularius, Gusn.
III. Mart. 13. Óverbász.
44.
III. Mart. 28. Pancsova.
Limosa limosa, (L.).
III. Apr. 2. Békésgyula.
45.
Nuinenius arcuatus, (L.).
I.
Mart.
14. Répáspuszta.
ni.
Mart
6. Óverbász.
III. Febr.
1 1 . Tárnok.
I.
»
26. Zalagógánfa.
ni.
_,
20. Rogendorf.
III. „
25. Kúuszent-
II.
Febr.
6. Mosonbánfalu.
ni.
9. Hajós.
iniklós.
II.
Mart,
2. Komárom.
m.
8. Csórva.
HI. ,
21. Sőregpuszta.
III.
»
6. Pancsova
ni.
V
8. Királyhalom.
III. Mart.
16. Mezőtúr.
m.
Apr.
29. Dunacséb
m.
»
2. Hódmezővásár-
III. Apr.
13. Nagyvárad.
ni.
Febr.
26. Rudolfsgnád.
hely.
Ill Mart.
28. Nyíregyháza
ni.
»
1. Bellye.
m.
Febr.
5. Izsák.
III. Febr
26. Kemecse.
ii r.
Mart.
31. Hódság.
in.
Jan.
14. Dinnyés.
V. Apr.
5. Gerény.
46. ■**-*• Nuinenius phaeopus, (L.).
III. Mart. 13. Pancsova.
33
I. Apr. 21. Zalagógánfa.
II. Mart. 20. Komárom.
III. „ 21. Pancsova.
47. •*-*-*■ Gallinaio major. Gm.
HI. Mart. 16. Rudolfsgnád.
III. „ 8. Torontál-
erzsébetlak.
III. Mart. 28. Hódmezővásár-
hely.
III. „ 22. Kúnszontmiklós
48. *»+• Gallinago gallinago, (L.).
I. Mart. 27. Kőszeg.
I. „ 9. Zalagógánfa.
I. Febr. 25. Tata. (Telel. -
Überwintert.)
III. Mai. 11. Torontálerzsé-
betlak.
III. Febr. 28. Rudolfsgnád.
111. Mart. 1. Hódság.
III. „ 17. Ujverbász.
III. Febr. 26. Óverbász.
III. Mart. 8. Künszent-
miklós.
HI. Mart. 16. Lazony.
IV. . 29. Türkös.
IV. „ 1. Szászfenes.
IV. . 22. Naszód.
V. „ 29. Zólyom.
I. Mart. 25. Zalagógánfa.
I. „ 4. Fertőfehéregy-
háza.
49. *^> Gallinago gallinula, (L.).
III. Mart. 13. Pancsova.
III. „ 3. Rudolfsgnád.
III. , 10. Hódság.
III. Mart. 12. Kúnszentmiklós
V. . 19. Zólyom.
V. „ 31. Tavarna.
50. «-&> Scolopax rusticola, L.
Febr. 20. (Mart. 4. f.) Kis
Mart.
7. (Apr.20.f.)Pölöske.
Febr.
28. Káld.
herend.
ÎÎ
8. Nagykapornak.
Mart.
7. Kemenesszentpéter
Mart. 8. Németpalkonya.
„
1. Tűrje.
»
6. Várkesző.
. 11. Pola.
„
12. Marczali.
«
3. Ajka.
„ 7. Kotor.
»
5. Kőröshegy.
)í
7. ügod.
Febr. 13. Csurgó.
»
8. Igal.
jí
3. Gicz.
Mart. 6. Szobb.
n
8. Tab.
»
24. Csesznek.
Febr. 25. Nagyatád.
»
6. Kiliti.
Apr.
10. Veszprém.
Mart. 14. Görgeteg.
»
8. Felsőlövő.
Febr.
25. Várpalota,
Febr. 4 Lábod.
Febr.
26. Borostyánkő.
Mart.
1. Fehérvárcsurgó.
Mart. 4. (Mart. 8. f.) Kapos-
„
24. Németujvár.
n
4 Polgárdi.
vár.
Apr.
3. (Apr. 5. f.) Csém-
»
3 Sukoró.
„ 10. Répáspuszta.
Febr.
24. Rohoncz.
„
15. Köszörűkőhegy.
„ 1. Sásd.
Mart.
2. Kőszeg.
Febr.
16. Savanyúkút.
, 8. Tékes.
îî
12. Borsmonostor.
Mart.
14. Márczfalva.
„ 9. Véménd.
»
12. Sorokpuszta.
»
15. Sopronszentmárton
15. Szentgotthárd.
Apr.
18. {Apr. 26. f.) Szom-
»
8. Petőfalva.
„ 10. Szarvaskend.
bathely.
»
2. Szarvkő.
Febr. 14. Zsitkóc.
Mart.
13. Locsmánd.
»
7. Sopronkertes.
Mart. 8. Hegyhátsál.
«
16. Köveskút.
»
6. Kismarton.
.. 12. Milej.
»
5. Vasszécseny.
))
10. Sopronnyék.
4. Zalaegerszeg.
Febr.
23. Vasvár.
»
7. Czinfalva.
Febr. 25. Vasboldogasszony.
Mart
10. Hegyhátgyertyános.
„
5. Szentmargitbánya,
Mart. 7. Bocska.
»
14. Nyögér.
»
4- Fertőfehéregyháza
Aquila XVIII.
5
34
Febr. 24. Malomháza.
Mart. 10. Csepreg.
Febr. 24. Feketeváros.
Mart. 10. Magyarkereszt úr.
„ 10. .Jánosháza.
„ 8. Eavazcl.
irt. 2. Bókod.
Mart. 16. Pilisszentlélek.
„ 14. Mudar.
Febr. 28. Pilismaróin.
1. Héreg.
Mart. 1. Pilisszentkereszt
5. Csolnok.
„ 2. Budakeszi.
., 10. Perbál.
„ 2. Visegrád.
„ 1. Pilisszentlászló.
II.
Mart. 7. Iván.
„ 10. Hó vej.
„ 4. Bogyoszló.
, 14. (Apr. 19. f.) Szil.
„ 12. Csorna.
Febr. 26. Mosón.
Mart. 26. Kóny.
„ 19. Gryirmóth
„ 9. Patkányos.
1. Nagyécs.
Mart. 4. Neszmély.
„ 20. Kiirt.
„ 5. Csallóközsoniorja.
16. Nagysenkvicz.
Febr. 24. Vágsellye.
III.
Mart.
27. Borcsa.
Febr.
25. Brtickenau.
Febr.
27. (Mart. 2. f.) Sziget-
Febr.
20. Pancsova.
»
18. Jerszeg.
újfalu.
Mart.
5. Tenieskubin.
Febr.
20. Keped.
V
28. (Apr. 24. f.) Sári.
„
7. Fehértemplom.
24. Somogyudvarhely.
Mart.
15. Nagyvárad.
Febr.
20. Palona.
Mart.
2. Bolhô.
»
1. Szalárd.
Mart.
3. Dunabökény.
Apr.
24. f. Szigetvár.
Apr.
4. Bodai erdő.
Febr.
24. (Mart, l.f.)Palánka.
Mart.
8. Dunaszekcső.
Mart.
10. (Mart. 20. f.)
Apr.
2. Dunacséb.
Febr.
21. Doromlás.
Hajduhadház.
Mart.
10. Újvidék.
»
28. Nagybaracska.
»
15. Nyíregyháza.
Apr.
2. Alsókabol.
»
28. Hajós.
»
11. Darvasmohaerdő.
Mart.
14. Felsőkabol.
Mart.
10. (Mart. 14. f.) Ke-
«>
22. Csonkaerdő.
Apr.
7. Nagybecskerek.
lebia.
»
1. Sárerdő.
Mart
6. f. Darány.
n
16. Csórva.
u
1. Miskolcz.
Febr.
5. Sellye.
n
2. Hódmezővásárhely.
»
12. Sárospatak.
Mart.
2. Oszró.
n
11. Bezdin.
»
10. Sátoraljaújhely.
Febr.
21. Páprád.
»
1. Pécska.
»
18. Pálfölde.
Mart.
4. Baranyabaksa.
n
1. Csálai erdő.
»
1. Révleány vár.
n
6. (Mart.l6.f.) Villány.
»
21. Mondorlaki erdő.
»
24. Mándok.
Febr.
23. Rácztöttös.
Febr
15. (Febr. 24. f.) Kel-
«
5. Nagydobrony.
»
18. Mohács.
mák.
Febr
28. (Mart. 12. f.) Csi
Mart.
11. Kopács.
Mart.
6. Borossebes.
kósgorond.
Febr.
23. Drávatorok.
V
20. Dunapataj.
Mart.
23. Beregszász.
»
23. Méhespetres.
„
2. Solt.
Febr
28. Munkács.
»
13. Gájspitz.
n
15. Szabadszállás.
Mart
15. Nagybereg.
V
25. (Mart. 20. f.) Bács-
Febr
25- Izsák.
«
15. Nagyszőllős.
ordas.
Mart
6. Békés.
»
2. Lazony.
■»
24. Doroszló.
»
5. Gyula.
„
5. Ungvár.
Mart.
19. Mohol.
T>
5. Pákozd.
n
17. Zúgó.
Febr
22. Temesság.
_
1. Velencze.
»
18- Társahegy.
Mart.
4. Vadászerdő.
Febr
18. Tárnok.
V
4. Ungdarócz
»
15. Mosnicz.
Febr
28. Unghosszúmező.
IV.
35
Mart.
18. Szerbpozsezsena.
Apr.
5. Kerer havas.
Apr.
8. Dalnok.
n
24. Najdás.
Mart.
26. Szászcsór.
Mart.
14. Kovászna,
s
12. Szászkabánya.
Apr.
lő. Teu.
»
5. Allios.
Febr.
23. (Ápr. 10. f.) Ger-
»
15. Sugág.
V
11. Lippa.
bovecz.
Mart.
7. Kelnek.
Febr.
17. Máriaradna.
Mart.
29. Szvinicza.
Apr.
18. Bisztra.
Mart.
4. Sistarovecz.
Apr.
5. Schnellersruhe.
Mart.
26. Szerdahely.
„
2. Mészdorgos.
Mart.
5. Eibenthal.
Apr.
4. Szelistye.
Febr.
22. Petirs.
W
10. Plasevicza.
Mart.
13. Nagydisznód.
Mart.
1. Dorgos.
„
2. Dubova.
n
10. (Mart. 11. f.) Nagy-
Febr.
12. Berzova.
Febr.
26. Ogradina.
szeben.
li
22. Lalasincz.
„
26. Jeselnicza.
»
18. Vesztény.
»
24. Tótvárad.
»
7. Meszics.
Apr.
6. Alsósebes.
>î
25. Soborsin.
Apr.
10. Marul.
Mart.
23. Felek.
23. Szaturó.
Mart.
7. Malomvíz.
n
7. (Apr.20.f.)Ujegyház.
Mart.
3. Ziinbro.
Apr.
30. Alsómoecs.
')
26. Felsöporumbák.
Mart.
12. Zám.
Mai
26. Felsömoecs.
»
17. Alczina,
*i
8. Vaskoh.
Febr.
21. Szilas.
»
17. (Apr. 1. f.) Szeráta.
»
16. Felvácza.
Mart.
9- Buchberg.
»
15. (Apr. 1. f.) Szkoré.
Apr.
8. (Apr. 12. f.) Nagy-
Febr.
27. Vermes.
Febr.
21. (Mart. 8. f.) Stréza
halinágy.
Mart.
25. Kövesd.
Kerczisora.
Mart.
14. Riskulicza.
Febr.
27- Lalasincz.
Mart.
10 Oláhujfalu.
Apr.
13 Bulzesd.
Mart.
7. Tápia.
t»
21. Felsőárpás.
Mart.
14. Brad.
V
4. Jersnik.
Tt
20. Alsóárpás.
Apr.
26. Szkerisora.
n
1. Szelcsova.
»
20. Szentágota.
Mart.
12. Boicza.
n
2. Bakamező.
Jl
15. Felsőucsa.
»
15. Lemasoja,
„
7. Tinkova.
»
1. (Mart,3f) Felső vist.
Apr.
5. f. Zalatna.
n
26. Vörösmart.
»
2. Dragus.
Mart
3. Magyarigen.
n
6. Németgladna.
n
13- Nagysink.
Febr.
24. Nagyenyed.
„
20. Valemare.
jí
1. Felsőszombatfalva.
Mart.
18. Somogyom.
»
13. Szintyest.
Apr.
2. Bráza.
Apr.
3. Berethalom.
»
1. (Apr. 20. f.) Gross.
Mart.
10. Dézsán.
Mart.
15. Zágor.
Febr.
28. Bulza.
»
2. Fogaras.
)>
28. Alinakerék.
Mart.
25. Ohábabisztra.
»
15. Kisberivoj.
»
20. Pród.
Apr.
13. Homosdia
»
14. Sebes.
Febr
24. Szászszentlászló.
Mart.
8. Kostéj.
')
12. Sarkaicza.
»
28. (Matt. 15. f.) Szász
99
16 Pozsoga.
n
3. Nagyberivoj.
nádas.
»
29. Ruszkabánya.
»
22. Alsókomána.
Mart. 29. Apold.
Febr.
19. Tyej.
Ayr.
11. Zemest.
Apr.
2. Fehéregyháza.
Mart.
5. Roskány.
Mart.
14. (Mart.20.f.)Ötohán.
Mart.
14. Szászdálya.
»
14. Radulesd.
„
5. Volkány.
Jun.
15. Székelykeresztúr.
„
4. Boóz.
»
14. Krizba.
Mart.
16. Kőhalom.
Febr.
14. Déva.
Apr.
10. Veresmart.
Mai
4. Zetelaka.
Mart
10. Réa.
9
14. Türkös.
Apr.
9. Székelyzsombor.
Mart.
15. Nagyág.
Mart.
27. Élőpatak.
»
3. Erdőfüle.
»
25. Puj.
Apr.
10. (Apr. 26. f.) Hosszú-
Mart.
4. Csíkszentkirály.
4pr.
20. Alsóvárosviz.
falu.
i
19. Futásfalva.
jg
15. Magura.
Mart,
14. Káinok.
?1
15. (Apr. 20. f.) Karat-
Mart.
20. Kudsir.
»
19. Gidófalva.
navolál.
o
19. Felsőpián.
»
12. Nagyborosnyó.
»
16. (Apr. 18. f.) Torja
36
Mart.
22. Aldos.
.Mari.
17. Disznajó.
Mart.
7. Szászlekencze.
»
20. Szárazpatak.
»
7. Alsómocsár.
»
14. Naszód.
»
8. Kézdiszent kereszt.
Mart.
2. Felsőmocsár.
Apr.
15. Teles.
»
25. Kézdimartonos.
Apr.
1. Görgényhodák.
Mart.
14. Besenyő.
Apr.
5. Bereczk.
»
9. Görgénylibánfalva.
»
16. Kisrebra.
.Mart.
20- Ojtoztelep.
Mart,
29- Görgényüvegcsűr.
»
18. (Mart.26.f.)Román-
Mai
9. Sósmező.
»
9. Dosz.
budák.
Mart.
4. Tenke.
»
18. (Mart. 26. f.) Sza-
Apr.
6. Dombhát.
Febr
23. Salvi.
kadat.
Mart.
30. Marosborgó.
Mart.
21. Magyarcséke.
**
31. Laposnya.
Apr.
15. Kosna.
»
19 Bohrest.
Apr.
10. Felsövenicze.
»
15. Ujradna.
»
10. Bulz.
10. Székelyvarság.
»
25. Persahavas.
V
8. Belényes.
M
6. Maroshévíz.
»
9. Dornavölgy.
Apr.
22. Urszoja.
Mai.
10. Gyergyóremete.
19. Tema.
')
16. Albák.
Apr.
22. Oyergyóaìfoìii.
Tî
24. QyergyőbÉlbor.
»
13. Runk.
»
24. Gyergyóditró
Mart.
10. Csererdő.
»
14. Dámes.
„
9. Gyergyóújfalu.
Febr.
25. Szinyérváralja.
A/ai
2 (Mai 14 f.)
Mai.
7. (Mai. 10. f) Gyer-
Mart.
17. (Apr. 5. f.) Avas-
Magura.
gyóborszék.
felsőfala.
il/(ii
7. Mariéi
Apr.
6. Kilyénfalva.
Apr.
2. Kápolnokmonos-
Febr.
23. Algyógy.
»
4. (Mai. 2. f.) Tekerö-
tor. (?)
Mart.
20. Hideghavas.
patak.
Febr
26. Felsőbánya.
»
2. Egerbegy.
n
21. [Mai. 2. f.) Gyer-
Mart.
11. Taraczköz.
J)
11. Melegszamos.
gyószentmiklós.
„
23. Krács.
»
17. Magyargorbó.
Mart.
20. Margitta.
»
7. Tiszafehéregyház.
»
17. Kolozsvár.
»
6. (Mart. 15 f.) Élesd.
n
2. (Mart. 28. f.) Nagy-
n
15. Kékes.
30. Össi.
bocskó.
»
17. Teke.
Febr.
28. Zsibó.
Apr.
8. Rónaszék.
n
4. Zselyk.
Mart.
15. Gyökeres.
Mart,
11. Ürvölgy.
»
15. Kissajó.
Apr.
3. Zálha.
Apr.
6. Terebesfejérpatak.
„
16. Dedrád.
Mart.
3. Désakna.
!)
2. Dragoni érfalva.
»
15. Bátos.
Apr.
2. Magyarlápos.
Mart.
20. (Mart. 30. f.) Havas-
„
10. Szászrégen.
Mart,
13. Dés.
mező.
Apr.
14. Herbus.
M
11. Bethlen.
Apr.
10. Mojszin.
»
18. Nyárádszereda.
»
18. Lajosfalva.
V.
Mart.
1. Ipolyszalka.
Febr.
20. (Mart. 12. f.)
Mart.
3. Garamszentbene
Febr.
27. Börzsöny.
Valkó.
dek.
Mart.
9. Márianosztra.
8. Hévizgyörk.
»
10. Újbánya.
»
3. Zebegény.
Mart,
12. Gyöngyössolymos.
ÎÎ
8. (Apr. 2. f.) Baka
»
1. Kospallag.
Febr.
28. Bodony.
bánya.
»
3. Nagymaros.
j«
18. Recsk.
»
2. Bat."
»
8. f. Szokolya.
Mart.
5. (Mart. 18 f ) Be-
Apr.
29. Alsóhámor.
M
5. Váczbottyán.
kény erdő.
Mart.
16. Magaslak.
Febr.
28. Szada.
»
16. Fehérszék.
n
4. Kemencze.
Mart,
1. Babathpuszta.
Febr.
27. Kilics.
»
17. Selmeczbánya.
Febr.
22. Galgamácsa.
Mart.
9. Lédecz.
w
1. Ipolyság.
Mart.
16- Isaszeg.
»
10. Kistapolcsány.
»
2. Parassapuszta.
A/ir
25. f. Berezel.
■«
12. Garamkissalló.
„
2. Tópatak.
37
.Mart
6. Korpona.
Mart.
10. (Mart. 28. f.)
Mart.
\-2. Alsószabadi.
„
1. Magasmajtóny.
Yittencz
„
20. (Apr. 4. f.) Rezső-
»
11. Gyökös.
„
4. Ótura.
part.
"
24. Balassagyarmat.
íj
10. Verbó.
Apr.
27. Kisgaram.
P
15. Alsópalojta.
.1/'/'.
20. (Apr. 25. f.) Felső-
„
0. Szikla.
Febr
25. Losoncz.
botfalu
n
16. Feketebalog.
»
18. Salgótarján.
Mart.
10. Trencsén.
Mart.
14. Breznóbánya.
Mart.
12. (Apr. 11. f.) Kazár.
Febr.
15. Bán.
Apr.
16. Krupkapuszta.
28. Rimaszombat.
Mart.
2. Chinorány
Mart.
19. Benesháza.
M
27. Ózd.
20. Oszlány.
Jí
31. Maluzsina.
»
27. Thebepuszta.
„
10. Nyitrarudnó.
»
27. Mihálytelek.
ÍJ
4. Répáshuta.
n
20. Dóczifűrész.
íj
26. Erdőköz.
Febr. 27. Ujmassa.
»
14. Németpróna.
W
26. Vaczok.
Mart.
6. Hollós.
»
20. Madarasalja.
„
26 Gömörvég.
*J
5. Varbó.
»
29. Gyertyánfa.
Mart.
6. Klenócz.
n
4. Djhuta.
»
5. Revistyeváralja.
»
1. Nyustya.
»
1. Parasznya.
»
6. Bükköskút.
„
22. Tiszolcz.
n
2. Diósgyőr.
îî
10. Felsőzsadány.
Apr.
14. Helpa.
T)
14. Sajóbábonv.
1. Geletnek.
Mart.
6. Ratkó.
„
6. Tallya.
»
14. (Apr. 25. f.) Znió-
jí
21. Pónikkohó.
»
10. Erdőbénye.
váralja.
r
6. Szabados.
»
20- Erdőhorváti.
Apr.
6. Turócz-Szklenó.
ii
9. Rozsnyó.
Apr.
16. Hátmeg.
Mart.
29. Repistye.
Apr.
10. (Apr. 25. f.)
Mart.
5. Bustyaháza.
V
5. Szklenófiirdő.
Teplicska.
»
23. (Apr." 12. f.) Köves-
„
3. Teplafő.
i}
18. Szomolnok.
liget.
Apr.
6. Körmöczbánya.
Mart
29. Stósz.
»
15. Talaborfalva.
Mart
18. Saskőszékely.
Apr.
5. Szomolnokhuta.
Apr.
18. Alsószinevér.
*J
22. Kövesmocsár.
Mart
2. (Apr. 1. f.) Alsó-
Mart.
30. Erzsébetliget.
íj
8. Zólyomkecskés.
meczenzéf.
„
17. Széleslonka.
Mart.
9. Dobó.
V
12. (Apr. 20. f.) Felső
»
18. Gánya.
v
9. Zólyombucs.
meczenzéf.
»
10. Dombó.
n
3. Kovácsfalva
»
5. Jászó.
»
28. Terecselpatak.
Jun.
28. Ohegy.
Febr
24. Szepsi.
^4j«\
20. {Apr. 22. f.) Felsö-
Mart.
6. Zólyom.
Mart.
9. Sacza.
apsa.
V
14. Erdőbádony.
0
16. Kassa.
n
1. Brusztura.
»
8. Beszterczebánya.
»
12. Delnekakasfalva.
Mart.
19. (Apr. 10. f.) Gyer-
Apr.
9. Dobrókirályi.
JJ
15. Boroszló.
tyánliget.
Mart
7. Szelese.
ÌÌ
8. Keczerpeklén.
Apr.
4. Turbaczil.
„
18. Felsőmicsinye.
ÍJ
10. Keczerlipócz.
Marl
22. Kaszómező.
»
7. Garamsálfal va.
JJ
17. Vörösvágás.
n
19. Rahó.
Mai.
18. Kallós.
»
16. Rankfüred.
Apr.
5- Apsinecz.
Mart.
14. Perhát.
„
15. Nagyazar.
»»
5. Kőrösmező.
}>
13. Oszada.
Febr.
28. Varannó.
»
12. Tiszabogdány.
íj
15. Pónik.
„
27- Tavarna.
Mart.
21. Sztebna.
Jí
7. Zólyomlipcse.
íj
27. liomonna.
Apr.
14. Usztyi-Hoverla.
Apr.
17. Koritnyicza.
Mart.
16. Szinna.
Mart.
10. Burszentgyörgy.
Mart.
14. (Apr. 6. utolsó —
Apr.
11. Alsóhunkócz.
„
17. (Apr. 23. f.) Unin.
der Letzte) Garam-
Mart.
10. Ungpéteri.
»
19. Nyitrajablonicz.
szentandrás.
»
~). Gerény.
„
1. Berencsváralja,
jí
15. Garampéteri.
»
21. Felsődomonya.
»
7- Brezova.
»
17. Jeczenye.
n
1 2. Nagyláz.
íí
18. Miava.
jj
19. Lopér.
n
10. Kisberezna.
:-
Febr
28. Nagyberezna.
Mart
Ifi. Likavka.
Apr.
8. Felka.
Apr.
?."<. lirri-si'iiijifrilra.
.
2. Hrboltó.
Mart
26. Sárberek.
.Mart.
20. Kispásztély.
Apr.
1 . Uevisne.
TÏ
30 Tátraháza.
»
15. Sóslak.
Mart.
21. Rózsahegy.
Apr.
3. Koronahegyfiirdő.
Febr
28. (Mart. 27. f.) Köhler.
»
6. Lucski.
Mart
30. Leibicz.
Mart.
15. Csontos.
Apr.
18. Lokcza.
Irin-
23. Szepesbéla.
„
22. Turjaremete.
Mart.
28. Németlipcse.
Apr.
13. Podolin.
V
31. Sóhát.
Apr.
26. Parasztdubova.
„
21. Lőcse.
»
5. Poroskő.
Mart.
23. Námesztó.
TI
19. Feketekút
H
24. Kelecsény.
Apr.
5. Bobró.
11
28. Héthárs.
Apr.
10. Majdánka.
„
5. Liptószentiván.
Mart
15. Szentraihályfalva.
Mart,
25. (Apr. 3. f.) Ökör-
Mart.
30. Liptóujvár.
»
5. Eperjes.
mező.
Apr.
20. {Mai. 10. f.) Ora-
n
18. (Apr. 10. f.) Sebes
Apr.
9. Felsőszinevér.
meze.
váralja.
Mart.
20. Illava.
Mart.
20. Kokava.
n
18. Bártfa.
n
5. (Mart. 28. f.) Nagy-
»
22. (Apr.l8.f.)Szvarin.
V
21. Zboró.
bicscse.
»
\'t. Vichodna.
í)
13. Lipnikpnszta.
n
8. Turóczszent-
Apr.
10. Feketevág-
»
15. Girált.
m ártón.
Vichodna.
B
9. Felsővizköz.
Apr.
8. Fenyőiláza.
»
21. Szentiványit Csorba-
Apr.
20. Alsóli])nicza.
Mart.
L6. (Apr. 20. f.) Par-
tó.
n
25. Felsölipnicza.
nicza.
29. Csorba.
6. 'J'átralomnicz.
»
27. Felsózubricza.
51.
Grus grns, (L.).
Mart. 5. Nyögér.
III.
Apr.
28. Boresa.
Mart.
13. Arad.
Mart.
5. Darvasmohaerdő
Febr.
24. Rudolf'sgnád.
Apr.
12. Solt.
V
5. Sárerdő.
Mart.
11. Versecz.
„
6. Állampuszta.
)í
28. Nagyerdő.
Apr.
14- Gájspitz.
Mart.
19. Békés.
»
26. Kemecse.
Mart.
14. Temesság.
Apr.
2. Gyula.
Apr.
6. Révleány vár.
»
13. Vadászerdő.
Mart.
14. Kúnszentniiklós.
Febr.
28. Mándok.
)i
20. Mosnicz.
Apr.
13. Szerep.
Apr.
10. Nagydobrony.
Febr.
26. (Mart. 29. f.)
Febr.
24. Nagyvárad.
Mart.
19. Csikósgorond.
Bruckenau.
Apr.
2. Szalárd.
Mart.
2. Beregszász.
Mart.
18. Kepéd.
Mart.
19. Bodai erdő.
Febr.
16- Nagybereg.
„
29. Hajós.
n
2. Debreczen.
Mart.
7. Nagyszőllős.
Apr.
3. Bezdin.
Apr.
5. Hajdúhadház.
Febr.
24. Társahegy.
Mart.
13. Csálai erdő.
Mart.
27. Nyíregyháza.
Mart.
15. Ungdarócz.
IV.
39
Apr.
2. Szvinicza.
Apr.
1. (Mohán.
Mart.
10. Albák.
»
10. Schnellersruhe.
»
20. Volkáuy.
n
16. Béles.
Mart.
6. Plavisevicza.
Mart.
19- Élőpatak.
»
15. Mariéi.
»
17. Jeselnicza.
Apr.
6. Hosszúfalu.
n
6. Magyargorbó.
»
18. Kernyecsa
Mai.
5. Káinok.
„
11. Teke.
Apr.
30. Álsómoécs.
Apr.
2. Gidófalva.
»
16. Szászrégen.
»
30. Felsőmoécs.
Mart.
16. Nagyborosnyó.
»
23. Nyárádszereda.
Mart,
27. Buchberg.
Apr.
15. Dalnok.
»
25. Felsóvenicze.
-
15. Jersnik.
Febr.
16. Ko vászna.
»
16. Székelyvarság.
8
14. Bakamező.
Mart.
18. Allios.
Apr.
8. Gyergyórenietc.
M
15. Vörösmart.
»
21. Lippa.
Mart.
14. Gyergyóalt'alu.
»
18. Valeniáre.
«)
18. Máriaradna.
»
7. Gyergyóújtalu.
»
19. Gross.
Febr
22. Sistarovecz.
Apr.
17. Gyergyóborszék.
»>
10. Tyej.
»
27. Berzova.
Mart.
7. Kilyénfalva.
M
15. Magura.
Mart.
14. Soborsin.
»
25. Gyökeres.
Apr.
8. Nagydisznód.
Apr.
19. Vaskoh.
»
19. Désakna.
B
5. Nagyszeben.
»
7. Boicza.
Apr.
6. Magyarlápos.
Mart.
30. Porcsesd.
Mart.
18. Topánfalva.
Mart,
9. Dés.
Apr.
8. Alsósebes.
>ï
14. Székelyzsombor.
»
19. Szászlekencze.
»
6. Felek.
»
22. Karatnavolál.
*)
11. Teles.
*)
2. Ujegyház.
»
17. Torja.
»
8. Marosborgó.
»
1. Oláhujfalu.
»
20. Szárazpatak.
Febr
14. Nagyilva.
Mart.
18. Alsóárpás.
n
6. Kézdimartonos.
Mart.
7. Dornavölgy.
Apr.
6. Kisberivoj.
n
18. Ojtoztelep.
Apr.
4. Csererdő.
„
6. Nagyberivoj.
V
7. Sósmező.
»
6. Kápolnokmonost
Fobr
20. Alsókomána.
»
17. Tenke.
»
15. Havasmező.
Apr.
5. Zernest.
„
25. Korbest.
Mart
5. Mojszin.
Mart.
26. Törcsvár.
Apr.
9. Bulz
16. Belényes.
»
14. Borsa.
V.
Apr.
5. Hátmeg.
Mart
19. Huszt.
"
14. Herincse.
n
24. Técső.
V
21. Alsószinevér.
»
5. Körtvélyes.
«
10. Tercselpatak.
Mart.
27. Gánya.
Apr.
26. Apsinecz.
Mart.
17. TJngpéteri.
»
15. Kispásztély.
Apr.
8. Kisberezna.
Mart.
26. Nagyberezna.
Apr.
6. Hercsényifalva.
Mart.
21. Sóslak.
Mart. 13. Csontos.
„ 16. Turjaremete.
Ajir. 2. Sóhát.
Mart. 1. Poroskő.
Apr. 6. Kelecsény.
„ 9. Ökörmező.
Mart. 12. Sebesváralja.
III. Mart. 30. Hódmezővásár-
hely.
52. ■^e> Uallus aqnaticus, L.
III. Apr. 6. Szerep.
III. Mart, 18. Budapest.
40
53.
■*— ► Crex crex, (L).
I.
14. Borostyánkő.
Mai.
Ò. Kislierend.
Mai.
Mai.
12. Sopronszentmárton
Apr
14. Csurgó.
Apr.
29. Németújvár.
»
11. Szarvkő.
Mai
13. Szobb.
»
19. Cseni.
»
7. Sopronkertes.
r»
10. Nagyatád.
Mai.
4 Rohoncz.
Apr
i'. Sopronnyék.
Apr.
27. Görgeteg.
Apr.
26. Borsmonostor.
Mai
4. Fertőfehéregyháza.
W
17. Kaposvár.
»
23. Könnend.
»
6. Csepreg.
Mai.
3. Répáspuszta.
Mai.
25 . Sorókpuszta:
n
2. Nagyczenk.
Apr.
26. Sásd.
)>
10. Szombathely.
Apr.
12, Jánosháza.
Mai.
12. Milej.
. Apr.
24. Vasszécseny.
Mai.
17. Ravazd.
»
19. Zalaegerszeg.
Mai.
10- Vasvár.
Apr.
28. Bókod.
„
Ki. Söjtör.
»
31. Hegyhátgyertyános.
M
8. Tóváros.
Mai.
5. Vasboldogasszony.
„
1. Nyögér.
Mai.
3. Madár.
ii
31. Pölöske.
»
7. Zalagógánfa.
»
9. Héreg.
5Ï
5. Nagykapornak.
„
10. Ugod.
»
16. Mogyorósbánva.
»
15. Marczali.
Apr.
23. Polgárdi.
Apr.
19. Csolnok.
)t
15. Tab.
Mai.
3. Sukoró.
Mai.
1. Perbál.
13. Kiliti.
»
18. Nagymarton.
Mai.
4. Pilisszentlélek.
'1
18. Felsőlövő.
»
1. Budakeszi.
II.
Mai. 4. Csorna.
„ 26. Kóny.
Mai. 10. Gyirmóth.
Apr. 13. Patkányos.
,, 27. Komárom.
Mai. 8. Neszmély.
Apr. 28. Kiirt.
III.
Mai.
1. Borcsa.
Apr.
28. Újvidék.
»
9. Dunagárdony.
n
13. Rudolfsgnád.
»
16. Darány.
„
7. Baranyabaksa
„
30. Villány.
»
28. Rácztöttös.
»
13. Gájspitz.
Mart
. 2. Mohol.
Mai.
12. Temesság.
V
9. Vadászerdő.
Apr.
30. Mosnicz
„
25. Bruckenau.
„
30. Jerszeg.
Mai.
4. Kepéd.
Apr.
3. Bolhó.
Mai.
3. Doromlás.
Apr.
20. Nagybaracska.
„
28. Hajós.
Mart
. 18. Királylialom.
Mai.
2. Hódmezővásár-
hely.
»
13. Bezdin.
Apr.
23. Pécska.
Mai.
5. Buttyin.
Apr.
24. Gyula.
Mai.
3. Pákozd.
Apr.
10. Ráczkeve.
Mai.
1. Kúnszentmiklós
»
7. Sári.
»
S. Sőregpuszta.
Mai. 7. Abony.
Apr. 25. Mezőtúr.
Mai 5. Szerep.
Apr. 18. Nagyvárad.
„ 29. Szalárd.
13. Hajdúhadház.
„ 25. Nyíregyháza.
Mai. 4. Darvasmohaerdő.
, 6. Sárerdő.
Apr. 25. Révleányvár.
Mai. 11. Mándok.
5. Csikósgorond.
Apr. 24. Nagybereg.
Mai. 3. Lazony.
6. Ungvár.
4. Unghosszúmező.
IV.
41
Mai.
13. Szerb -l'ozsezsciia.
Mai.
20. Hosszúfalu.
18. Berzászka.
„
4. Gidófalva.
4. Gerbovecz.
0
29. Ko vászna.
i»
7. Szvinicza.
,,
2. Allios.
«
8- Schnollersruhe.
»
4. Lippa.
Apr.
25. Plavisevicza.
t>
2. Máriaradna.
Mai.
7. Ogradina.
Apr.
19- Sistarovecz.
„
7. Jeseluicza.
Mai.
10. Pctirs.
Apr.
30. Szilas.
.,
3. Dorgos.
Mai.
2. Bachberg.
Apr.
20. Berzova.
Apr.
ß. Vermes.
M ai.
8. Lalasincz.
Mai.
12. Labasincz.
„
7. Tótvárad.
Apr.
29. Tápia.
Apr.
27. Szaturó.
Mai.
3. Bakamező.
Mai.
12. Zimbró.
Mart.29. Németgladna.
n
3. Zum.
Apr.
25. Szintyest.
Apr.
24. Vaskoh
Mai.
11. Gross.
Mai.
14. Felvácza.
Apr.
27. Bulza.
,,
15. Riskulicza.
„
26. Homosdia.
»
10. Brad.
g
12. Kostej.
»
10. Boicza.
Mai.
12. Tyej.
»
26. Topánfalva.
„
5. Roskány.
„
2. Pród.
„
14. Boóz.
„
1. Szásznádas.
Apr.
10. Nagydisznód.
•j
15. Segesvár.
Mai.
9. Nagyszeben.
"
1. Rzékelyzsombor.
6. Felek.
V
6. Erdôfiile.
tt
10. üjegyház
»
6. Bereczk.
10- Alczina.
n
3. Tenke.
Apr.
8. Fogaras.
Apr.
10. Korbest.
Mai.
14. Volkány.
Mai.
13. Dobrest.
»
9. Türkös.
Mai.
2. Bulz.
Apr.
24. Belényes.
Mai.
20. Magyargohrbó.
>>
7. Kolozsvár.
„
14. Zselyk.
„
16. Disznajó.
..
9- Alsómocsár.
»
8. Dosz.
Apr.
25. Szakadat.
Mai.
25. Fdsőfalva.
t)
:í(K Maroshévie.
n
li. Kiesd.
,,
9. Zilah.
n
5. Szilágycseh.
s
2. Zsibó.
8- Hidalmás.
n
20 Gyökeres.
B
5. Désakna.
Apr.
18. Magyarlápos.
Mai.
8. Naszód.
Jim.
2. Teles.
Mai.
19. Besenyő.
»
28. Románbudák.
,,
20. lTjradna.
»
10. Valemare.
n
17. Csererdő.
Apr.
18. Kápolnokmonostoi
»
14. Felsőbánya.
»
10. Taraczköz.
»
18. Aknasugatag.
„
15. Havasmező.
Apr.
20. Mojszin.
V.
Mai.
10. Börzsöny.
Apr.
17. Garamkissalló.
Mai.
5- Huszt.
»
14. Márianosztra.
„
26. Bakabánya.
n
6. Visk.
n
14. Kóspallag.
Mai.
10. Ipolyság.
Apr.
27. Técső.
TÏ
6. Nagymaros.
»
4. Maga8majtény.
Mai.
27. Talaborfalva.
»
12. Szokolya.
»
1. Balassagyarmat.
»
8. Alsószinevér.
»
15. Babath puszta.
»
1. Alsópalojta.
„
7. Körtvélyes.
n
2. Galgamácsa.
„
20. Gács.
Apr.
12. Gánya. '
Apr.
30. Berezel.
Apr.
28. Losoncz.
Mai.
25. Nyitrajablonicz
Mai.
2. Valkó.
Mai.
5. Zagyvapállálva.
„
8. Berenesváralja
Apr.
14. Hévízgyörk.
Mart. 11. Salgótarján.
Mai.
10. Miava.
Mai.
3. Bodony.
Apr.
30. Kazár.
.Tun.
27. Vittenrz.
Apr.
22. Terpes.
Mai.
2. Sajóbábony.
„
2. Verbó.
Mai.
3. Bekényerdő.
M
20. Erdőbénye.
Apr.
25. Chinoránv.
,.
7. Pehérszék.
)»
18. Erdőhorváti.
Mai.
11!. Nyitrarúdnó.
"
4. Felsődiós
Aquila XVIII.
Apr.
15. Hál incg.
»
Ili. Geletnek.
G
42
Mai.
25. Znió váralja.
Mai.
lo. Alsómeczenzéf.
'■
15. Turóczszklenó
■2. Jászó.
13. Szklenófürdő.
„
6- Szepsi.
»
12. .Körmöczbánya.
n
22. Boroszló.
,.
21. Saskőszékely.
»
'.t. Keczerpeklén.
Apr.
28. Kovácsfalva.
„
4. Keczerlipócz.
Mai.
17. Dobrókirályi.
24. Vörösvágás.
3. Garamsálfalva.
»i
3. Varannó.
•a
13. Zólyomlipcse.
"
11. Ta várna.
»
21. Garamszentandrás.
»
3. Alsóhunkócz.
M
12. Breznóbánya.
»
8. Gerény.
n
14. Benesháza.
..
6. Bercsényifalva.
S
20. Mihálytelek.
..
2. Kispásztélv.
"
15. Erdőköz.
»
10. Köblér.
n
2. Helpa.
V
9. Kelecsénv.
IS. Pónikkohó.
»
14. Ökörmező.
»
S. Teplicska.
'1
10. Illava,
»
22. Zsolna.
Mai. 17. Tnróozszentniái'imi.
ltj. Parnicza.
„ H). Etevisnye.
.. 21. Mokragy.
„ 18- Németlipcsc.
Apr. 15. Parasztdubova.
Mai. 17. Szvarin.
„ 19. Szepesófalu.
„ 14. Tátraháza.
15. Koronahegyfürdő.
9- Szepesbéla.
„ 24. Podolin.
„ 9. Eperjes.
„ 29. Bártfa.
„ 19. Zboró.
8. Lipnikpuszta.
., 16. Girált.
54. •*—>■ Ortygométra porzana, (L.
I. Mart, 25. Zalagógánfa.
III. Apr. 8. Óverbász.
III. Febr. 25. Izsák.
IV. Apr. 13. Kolozsvár.
55. •*—*■ Ortygométra parva, (Scop.).
III. Mart, 25. Bellyé j III. Mart. 17. Makó V. Mai. 9. Zólyom
56. <— * Ortygométra pusilla, (Pai.l.).
III. Apr. 0. Óverbász.
I. Febr. 12. Szentgotthárd.
III. Apr. 15. Pancsova.
III. .. 14. Rudolfsgnád.
57. ■*—>■ Gallinola ehloropns, (L.).
III. Mart. 8. Hódság.
III. Apr. 4. Mohol.
III. .. 8. Hódmezővásár-
hely.
III. Apr. (J. Nagyvárad.
IV. .. 6. Deva.
V. ,. 1."). Késmárk.
58.
Fulicn atra, L.
I. Febr. 17. Fertőfehéregy-
háza.
II. .. 21. Mosonbánfalu.
II. Apr. 2tj. Komárom.
III. Febr. 28. Rudolfsgnád
III. Febr. 10. Torontál-
Erzsébetlak.
III. Mart. 1. Apatin.
in. Febr. 15. Hódság.
III. Mart. 2. Rogendorf.
III. Febr. 24. Izsák.
III. Man. 1. Székesfehérvár
III. , 9. Dinnyés.
III. Febr. 20 Velencze. .
III. Mart. 10. Kúnszentmiklós
III. ,. 18. Budapest.
43
59. «** Plegadis fatcinelíns, (L.).
Apr. 30. Fertőfehéregyháza. III. Apr. L6. Ujverbász.
I. Felír. Iti. Fertőfehéregy-
há/.n.
60.
Platalea leacorodia, L.
III. Apr. li). Pancsova.
III. .. 19. Rudolfsgnád.
III. Mart. 14. Kúnszent-
miklós.
I. Apr. 8. Palona.
I. „ 18. Dunabökény.
I Mart. 81. Bellye.
I. Apr. 3. Bezdán,
I. .. 8. Jerszeg.
61.
Gieonia nigra, (L.)
III.
Mart. 16- Hódmezővásár-
V. Mart.
9. Tavarna.
hely.
V. „
19. Nagyláz.
III.
2!). Nagydobrony.
V. Apr.
5. Kisberezna.
IV.
Apr. 19. Erdőfrile.
V. Mai.
3. Lr/hir:.
IV.
„ 5. Bányabiikk.
v. ,
•í. /'. Si'hesrdralja
62.
Ciconia ciconia, (L.
Apr.
5. (Apr. IT. f.) Kis-
Apr.
17. Kőröshegy.
Apr.
2. Csesznek.
béreiül.
3. Tab.
»
17. Veszprém.
t)
2. f. Németpalkonya.
n
13. Kiüti.
n
2. Várpalota.
„
1-2. Pola.
r>
26. Borostyánkő.
„
16. Polgárdi.
»
1."). (Apr. 24. f.) Kotor.
•)
7 (Apr. 10. f.) Neret-
Mart.
30. (Apr. 4. f.) Sukoró.
n
2. (Apr. 6. f) Csurgó.
ti j vár.
Mai.
2. Savanyú kíit.
li. (Apr. 27. f.)Szobb.
23. {Mai. 12. f.) Csém.
Apr.
22. Petőfalva.
»
10. Nagyatád.
.,
6. Borsmonostor.
»
7. Kismarton.
„
17. Görgeteg.
n
5. (Apr. 12. f.) Kör-
n
22. Czinfalva.
.Mart.
26. Kaposvár.
mend.
»
22. Fertőfehéregyháza
Apr.
2 (Apr. 26. f.) Répás-
Mart.
28 Sorokpuszta.
.,
9. Csepreg.
paszta.
Apr.
9. Szombathely.
..
7- Nagyczenk.
ìi
10. Sásd.
Mait.
30. (Apr. 14. f.) Locs-
Mart.
28. Feketeváros.
Mart,
29- Tékes.
mánd.
Apr.
13. Ma°:yarkeresztur.
Apr.
9. Véménd.
Apr.
6. Köveskút.
Mart.
12. Jánosháza.
„
4. Szentgotthárd.
10. Vasszécseny.
Apr.
12. liarn:<1.
Mart.
25. Zsitkócz.
V,
1. (Apr. 18. f.) Vasvár.
Mart.
30. Bókod.
Apr.
1. Papszer.
„
8. Hegyhátgyertyános.
Apr.
4. Tata.
_
29. Milej.
„
11. Nyögér.
Mart.
26- Tóváros.
„
18. Zalaegerszeg.
11. (Àpr. 12. f.) Kaid.
Apr.
6. Madár.
Mart.
14. Söjtör.
w
5. Zalagógánfa.
»
19. Héreg.
»
31. Bocska.
Mart.
26. Kemenesszentpéter.
»
12. Mogyorósbánya.
Apr.
1 . Pölöske.
Apr.
6. Várkesző.
»
9. Pilisszentkereszt.
„
11. (Apr. 14. f.) Tűrje.
Febr. 28. Ajka
..
3. Budakeszi.
Mart
Ki. Keszthely.
Apr.
12. Ugod.
Mart.
28. Visegrád.
Mai.
/. /'. Marczali.
-
4. Gicz.
6*
44
II.
Apr. 2. Mosonbánfalu.
„ 6. Barátudvar.
Mart. 8. Hövej.
Apr. 5. Bogyoszló.
. 13. Szil.
Apr. 1. (Apr. 24. f.) Csorna.
5. Halászi.
„ 5. Kóny.
„ 5. (Apr. 17. f.) Patká-
nyos.
Apr. 6. Gyirmóth.
Mart 29. Komárom.
Apr. 4. Kürt.
23. Csallóköz-Somorja.
Mai 10. Xayi/saikricz.
III.
Apr.
3. Borcsa.
Mart.
26. (Mart. 30. f.) I báva-
Marl
26. Magyarkanizsa.
Mart.
19. Pancsova.
torok.
n
20. f. Hódmezővásár-
Apr.
11. Sztarcsova.
Apr.
24. Méhespetres
hely.
Mart.
26. (Apr. 1. f.) Temes-
îï
2. Apatiii.
Apr.
6. (Apr. 14. f.) Makó.
kubiii.
Mart.
29. ''Apr. 9. f) Szonta
4. Bezdin.
24- Fehértemplom.
Apr.
6. Gájspitz
Mart.
24. (Apr. 13. f.) Pécska.
30. Kamaristya.
„
2. f. Bácsordas.
Apr.
11. Csálai erdő.
Apr.
3. (Apr. 8. f.) Va.jszka.
,,
1. ( A pr.6.f.> Doroszló.
„
4. Arad.
Mart.
28. (Apr. 6. f.) Paiona.
Mart.
31. (Apr. 15 f.) Hódság.
»
5. (Apr. 20. f.) Mondor-
Apr
2. (Apr. 7. f.) Umia-
15. Ujverbász.
laki erdő.
bökény.
Apr.
5. Overbász.
..
16. Kuvin.
Mart.
28. (Apr. 7. f.) Palánka.
«
6. Zenta.
„
29. Borosjenő.
Apr.
4. Dunacséb
2. Bátka.
Mart.
9. Kelmák.
„
3. (Apr. 5. f.) Újvidék.
2. Mohol.
Apr.
7. Silingyia.
Ti
1. (Apr. 5. f.) Alsó-
»
3. Rogendorf.
«
29. Buttyin.
kabol.
„
4. Temesság.
Mart.
28. Dunapata j.
Mart.
30. (Apr. 8 f.) Felső-
4. Gyirok.
29. f. Solt.
kabol.
„
3. Vadászerdő.
Apr.
1. f. Állampuszta.
»
26. (Apr. 3. f.) Duna-
w
5. (Apr.l2.f.)Mosnitz.
Mart.
8. (Apr. 8. f.) Szabad-
gárdony.
Mart.
28. (Apr. 16. f.)
szállás.
V
28. Rudolfsgnád.
Bruckenau.
r
31. Keczel.
V
28. Torontálerzsébet-
„
21. Jerszeg.
Mart
27. Izsák.
lak.
Apr.
4. Kepéd.
Apr.
5. Kondoros.
16. Nagybecskerek.
.,
3. Lúgos.
Apr.
5. Gádoros.
M
27. Oppova.
a
15. Somogy udvarhely.
Mart
10. Bonum tanya.
_
27. (Mart. 30. f.) Antal-
9. Bolhó.
„
24. Orosháza.
falva.
13. Szekszárd
Apr.
8. Békés.
Apr.
9. Tógyer
,.
8. (Apr. 11. f.) Du na -
Mart.
16. Gyula.
„
4. Versecz.
szekcső.
Apr.
2. Békésgyula.
6. Darány.
„
4. (Apr. 6 f.)I)oromlás.
-
3. (Apr. 19. f.) Szé-
Mart
26. (Apr. 2. f.) Oszró.
Mart
29. (Apr. 12. f.: Nagy-
kesfejérvár
Apr.
2. (Apr. 10.f.)Páprád.
baracska.
Marl
29. (Apr. 7. f.) Pákozd
„
6. Baranyabaksa.
,,
28. Vaskút.
25. Dinnyés.
„
5. (Apr. 15. f.) Villány.
Apr.
3. (Apr. 5. f.) Hajós.
Apr.
2. Tárnok.
Mart
26 (Apr. 12. f.) Rácz-
„
9. Jánoshalma.
„
5. (Apr. 9. f.) Rácz-
töttös.
„
6 Fehértópuszta
keve.
Apr.
12. Mohács.
2. Kelebia.
..
1. Kúnszentmiklós.
Mart
27. Béllye.
„
8. Csórva.
Mart
17. (Apr. 16. f) Sári.
-
31. f. Kopács.
Mart
26. (Mart, 30. f.) Király-
Apr.
6. Söregpuszta.
Apr.
3. (Apr. 5. f.) Bezdáh.
halom.
3. (Apr. 11. f.) A bony
45
Mari.
23. (Apr. l.f.)Mezőtúr.
Mart.
l'I. Nagyerdő.
Apr.
l.(Apr.27.f.)Mándok.
Apr.
3. Karezag.
„
22. f. Darvasmohaerdő.
Mari.
16. Nagydobrony.
Mart.
23. (Apr. 3. f.) Szerep.
Apr.
4 f. Csonkaerdő
Apr.
1. Gsikósgorond.
Apr.
2. (Apr 15 f.) Nagy-
Szatmárnémeti.
4. Beregszász.
várad.
V
4. Sárerdő.
10. Munkács.
Apr.
-20. (Mai. 1. f) Szálán 1.
28. Sárospatak.
8. Nagybereg.
„
8. Poroszló.
Mart.
i';{. (Mart. 26. f.) Sátor
»
2. Xaíívszőllős.
Mart.
5. Boriai erdő.
aljaujhely.
Mart
30. Lazony.
Apr.
2. Debreczen.
Apr.
4. (Apr. 12. f.) Ke-
Apr.
5. Társahegy.
Mart.
25. Hajdúhadház.
mecse.
Mart.
20. Ungvár.
„
12. {Apr. 30. f.) Nyír-
Mart.
26. (Mart. 30. f.) Pál-
Apr.
22. Ungdarócz.
egyháza.
Mart.
földe.
27. Révleányvár.
»
6. Unghosszúinező.
IV.
Apr.
12. Szerbpozsezsena.
Mart.
19. Déva.
Apr.
12. Dézsán.
19. Najdás.
20. f. Hátszeg.
Mart,
18. (Apr. 4. f.) Fogaras
Mart.
30. Berzászka.
Apr.
4. Nagyág.
Apr.
5. Ki sberi voj.
Apr.
4. Gerbovecz.
.,
13. Puj.
»
6. (Apr. 12. f.) Sebes
„
6. Szvinicza.
10. Gyalmár.
„
7. Margin en.
n
6. Schnellersruhe.
«
12. Ósebeshely.
„
20. Sarkaicza.
Mart.
27 Eibenthal.
Mart.
15. Magura.
„
5. (Apr. 8. f.) Nagy-
»
14. Plavisevicza.
Apr.
12. Kudsir.
berivoj.
19. Dubova.
„
2. Szerdahely.
Mart.
31. Alsókomána.
Apr.
4. Ogradina.
»
3. Szelistye.
..
29. Zernest.
„
4. Jeselnicza
Mart.
26. Nagydisznód.
Apr.
17. Törcsvár.
12. Meszics.
Apr.
15. (Apr. 20. f.) Nagy-
Mart.
17. f. Otohán.
,,
14. Kemyecsa.
szeben.
Apr.
4. Holbák.
Mart.
20. Temesszlatina.
Mart.
16. Vesztény
3. Volkány.
Apr.
4. Petrozsény.
Mai
6. Kistalmács.
»
18. Krizba.
Mart.
20. Szilas.
Apr.
6. Nagytalmács.
Mart.
30. Apácza.
Apr.
6. Buchberg.
'j
20- Porcsesd.
«
31- Veresniart.
5. Vermes.
Mart,
23. Felek.
»
31. Hidvég.
»
27. Kövesd.
29. Ujegyház.
Apr
9 Földvár.
4. Labasincz.
Apr.
4. Felsőporumbák
„
1. Szászhermány.
„
3. Tápia.
Mart.
29. Alczina.
Mart. 30. Élőpatak.
14. (Mai ,20./'.)Jersiiik.
Mart.
28. (Apr. 4. f.) Szeráta.
Apr.
21. Hosszúfalu.
i
2. (Apr. 20. f) Baka-
28.(Apr. 6. f.) Szkoré.
10. Káinok.
mező.
Apr.
8. (Apr 13. f.) Stréza
Apr.
6. Gidófalva.
Mart
29. Vörösmart.
Kerczisora.
Mart.
22. (Apr. 19. f.) Nagy-
Apr.
15. Valemare
1. Oláhujfalu.
borosnyó.
4. (Apr. 10. f.) Szin-
,,
5. Felsőárpás.
Apr.
12. Dalnok.
tyest.
*)
3. Alsóárpás
Mart
22. Kovászna.
4. Gross
Mart
21. Szrntágota.
Apr.
20. Osdola.
3. Homosdia.
Apr.
3. Felsőucsa.
..
4. Allios.
25. Kostej.
8. Alsóvist.
»
4. Lippa,
13 Pozsoga.
Mart
28. (Apr. l.f.) Felsővist
Mart.
22. Máriaradna.
4. Ruszkabánya.
Febr
25. Nagy sink.
Apr.
2, Sistarovecz.
,.
5. Tyej.
Apr.
3. Bráza.
«
7. Mészdorgos.
16
Apr.
5. Petirs.
Mart.
28. Csíkszereda.
Mart.
30. Gyergyóditró.
7- Dorgos.
..
30. Futásfalva.
'•
30. Gyergyócsoma
Mart
30. Berzova.
•»
29. Apr. 25. f.) Karat-
falva.
..
31. Lalasincz.
navolál.
Apr.
7. Gyergyóujfalu.
Apr.
2. Tótvárad.
28. Torja.
Mai
7. Oyer gy óbor szék.
6. Soborsin.
Apr.
7. Kászonimpér.
Mari.
l'.'! Kilyéufalva.
31. Szaturó.
Mai.
//' Aldos.
J)
21. Tekerőpatak.
„
7. Zimbró.
Apr.
Iti. Szárazpatak.
Febr.
28.Gyergyószentniiklós
Man
ir». Vaskoh.
»
11. (Apr. 14. f.) Kézdi-
Apr.
24. Gyergyóholln
12. (Apr. 16. f.) Nagy-
szentkereszt,
,,
12. Gyergy('ibékás.
halm'ágy.
V
14. Esztelnek.
Febr
26. Mezőtelegd.
16. Riskulicza,
n
14. Csomortán.
Mart.
5. Margitta.
„
8. Brad.
..
1. f. Kézdimartonos.
Apr.
4. Szilágycseh.
»
27. Szkerisora.
n
4. f. Bcreczk.
Man.
27. Zsibó.
it
29. Boicza.
Mart.
10. Sósmező.
Apr.
2. Hidalmás.
Apr.
3. Biidesitza.
Apr.
2. Tenke.
„
6. (Apr. 28. f.) Gyö-
„
1. Szohodol.
,,
28. Magyarcséke.
keres.
Mart.
17. Topánfalva.
Mart.
26. Korbest.
n
Ô. Zálha.
Apr.
7- Abrudbánya.
Ajir.
9. Üobrest,
8. Nagyilouda.
7. Abrudfalva.
,,
17. Bulz.
..
2. Désakua,
„
Hi. Nagyalmás.
.Mart.
14. Belényes.
,.
3. Magyarlápos.
»
10. Bucsum Izbita.
„
28. Albák.
Mart.
21. Dés.
11. Zalatna.
Mai.
13. Runk.
Apr.
6. Bethlen.
4. (Mai. 1. f.) Nagy-
Apr.
8. Bántryhunyad.
Mart.
9. Szászlekencze.
enyed.
Mart.
15. Dámes.
Apr.
2. Naszód.
,.
11). Alsóbajom.
Apr.
3. Algyógy.
12. Hordó.
,,
5. Dicsőszentmárton.
„
4. Magyargorbó.
,
8. Teles.
Mai.
i'. Harangláb.
Mart.
18. Alsójára.
.,
29. Besenyő.
Apr.
18. Soniogyoni.
„
30. Kolozsvár.
18. Kisrebra.
^
3. Szászsáros.
„
s. (Mart. 17. f)Torda.
Mart.
20. Besztercze.
Mart
29- Erzsébetváros.
Apr.
8. Kékes.
Apr.
4. Nagysajó.
Apr.
8. Zágor.
„
21. Teke.
Mart.
12. Fokira,
„
11. Almakerék.
»
11. Zselyk.
.1/"/.
23. Románbudiik.
Mart,
20. Pród.
íj
8. Marosvásárhely
Apr.
5. Dombhát.
Apr.
2. Szásznádas.
-
21. Kissajó.
Mart.
28. Nagyilva.
18. Segesvár.
Mart.
15. Dedrád.
Apr.
1 1 Újra dna
..
10. Ápold.
Apr.
15- Bátos.
7. Tesna.
..
6. Havad.
»
4- Szászrégen.
7- Kosna.
»
14. Fehéregyháza.
Mart.
29. Nyárádszereda.
Mart.
25. Gyergyobélbor.
Mart.
28. Szászdálya.
30- Disznajó.
21. Csererdő.
,.
21. Szászkézd.
Apr.
29- Alsómocsár.
Apr.
5. Szinnyérváralja.
Apr.
7. Szászkeresztúr.
22. Felsőmocsár.
Mm.
8. (Mai. !■'>. ['.) Avas-
i
1. Székelykeresztúr.
Febr.
5. Xyárádremete.
fdsöfalu.
4. Kőhalom.
Apr.
6. Szakadat.
Apr.
3. Kápolnokmonostor.
10. Székelyudvarhely.
14. Szováta.
Mai.
ti. Szaploncza.
••
9- Zetelaka.
Apr.
18. Illyésmező.
Apr.
18. Taraczköz.
»
2. (Apr. 16. f.) Szé-
Mart
29. Felsősófalva.
Mai.
'.-'/ '. Krács.
kelyzsombor.
Apr.
22. Felsővenicze.
Mart
14. Falusugatag.
Mai.
2. Lövéte.
..
6. Székelyvarsáü.
?»
10. Tiszafehéregyház.
Apr.
1. Erdőfüle.
Mai.
•5. /'. Maroshévíz.
Mai.
17. Aknasugatag.
Mart.
30. (Jsikrákos.
Mait,
31. Gyergvóremete
Apr.
9. Farkasrév.
••
15- Csikszentkirály.
»
18. Gyergyóalfalu.
17
27- Kapnikbánya.
47
Apr. 14. Budfalu.
Mart. 20. Nagybocskó.
Apr. 13. Barczánfalva.
Apr. 28. Dragomérfalva.
27. Felsővisó
Apr. 6. Havasmező.
.. 20. Mojszin.
21. Lajosfalva.
Apr.
S. Ipolyszalka.
Apr.
15. Talaborfalva.
Apr.
25. Yaezok.
..
30. Nagymaros.
20 Alsószinevér.
3. Sajóréve.
.Mart
30. Görl.
18. Erzsébetliget.
n
7. Szabados.
Apr.
1. Vaczbottyán.
,,
5. Széleslonka.
"
3. Stósz.
-
13. Szada.
Mai.
4. (Mai. 10.f.)Dombo.
v
16. Alsómeczenzéf.
••
3. Babathpnszta.
Apr.
25. Terecselpatak.
»
5. Felsőmeczenzéf.
..
6. Oalíi'aniácsa.
"
29. Brusztura.
Mai.
4. Jászó.
4. Isaszeg.
îî
25. Apsinecz.
Apr.
8. (Apr. 13. f.) Szepsi
n
9. (Apr. 20. f.) Berezel.
Mart
7. Kőrösmező.
8. Sacza.
"
9. Valkó.
»
Iti. Búrszentgyörgy.
Mart,
18. Kassa.
-
7. (Apr. 15- f ) Hévíz-
Apr.
22. Bereu csyáralja.
Apr.
28. Lemes.
györk.
„
8. Trencsén.
Mart.
13. Delnekakasfalva.
5- Gyöngyössolymos.
14. Bán.
,j
15. Boroszló.
11. (Apr. 21. f.) Recsk.
Mai.
ti. Chinorány.
Apr
11. Keczerpeklén.
9. (Apr.20.f.)Terpes.
Apr.
!t. Nyitrarüdnó.
„
1 2. Keczerlipócz.
4. Fehérszék.
„
20. Németpróna.
„
14. Ránkfüred.
20. Kilics.
„
13. Bükköskút.
Mart.
25.(Apr.l0.f.)Varannó
7. Kistapolcsány
Mai.
24. Oeletnek.
Apr.
18- Homonna.
»
6. Garamkissalló.
Apr
11. Zniő váralja.
„
22. Szinna.
Mart.
25. Gararnszeiit-
Mai
1. Saskőváralja
Mart
10. (Apr. 7. f.) Ung-
benedek.
Apr.
15. Körmöczbánya
péteri.
Apr.
2. Bakabánva
».
22. Saskőszékely.
Apr.
21. Gerény.
»
7. Bát.
,.
14. Kövesmocsár.
n
5- Felsődonionya.
Mart.
25- Ipolyság.
,.
5. Dallosfiirész.
Mart.
14. Nagyláz.
Apr.
15. f. Parassapuszta.
y>
15. Zólyomkecskés.
»
24. Kisberezna.
»
13. Tópatak.
..
13. Dobó.
n
31- Bercsényifalva.
V
14. Magasmajtény.
Mart
31. Zólyom.
V
24. (Mai. 8. f.) Kis-
Mai.
7. Gyökös.
Apr.
12. Erdőbádony.
pásztély.
Apr.
2. Balassagyarmat.
Mart.
14. Garamsáltalva.
Apr.
10. Sóslak.'
Mart.
17. Losoncz.
Mai.
5. Kallós.
Mart.
20. (Apr. 26. f.) Köblér
Apr.
1. Kazár.
Mart
23. Zólyomlipcse.
Apr.
4. Turjareniete.
Mart.
30- Rimaszombat.
Apr.
5. ReMicza.
•1
10- Poroskő.
Mai.
2. Thebepuszta.
Mart.
23. Garamszentandrás.
Mart.
26. Kelecsény.
Mart.
4- Sajóbádonj .
Apr.
11. Garampéteri.
„
Iti. Majdánka.
Apr.
22. Tállya.
n
9. Kiskapocs.
»
18. Ökörmező.
tt
22. Erdöbénye.
„
11. Lopér.
Apr.
25. f. Felsőszinevér.
2. (Apr. 10. f.) Erdő-
n
lü. Alsószabadi.
„
16. Biava.
horváti.
n
10. Rezsőpart.
»
20. Nagybicscse.
_
5. Hátineg.
»
26. Karám.
•■
18. Zsolna.
V
24. Huszt
26 Szikla.
B
7. Turóczszent marton.
ÍJ
3. Visk.
10. Breznóbánya.
'J
6. Parnicza.
Mart.
26. Herincs.
n
26. Dobrócs.
Mart,
8. Revisnye.
Apr.
23- Kövesliget.
„
23. Benesháza.
Febr. 24. Rózsahegy.
Mart,
30. Técső.
n
13- Mihály telek.
Apr.
2. Mokragy.
V
29. Kricsfalva.
Mart.
22. Erdőköz.
■•
11. Mutnom.
is
Mart
];; Veszele.
Apr.
30. Oravicze
Apr
il Eperjes.
Apr.
5 Lokcza.
.
14. Cbizsné.
9. (Apr. IS. f.)Sebes
Mai.
3. Nénietlipcse.
»
19- Vichodna.
váralja.
Apr.
15. Parasztdubova.
Mai.
7. Csorba.
.,
2. Bártfa.
Mart.
lo. Namesztó.
Apr.
20. Tátralomnicz.
..
4. Zboró.
Apr.
6. Zubrohlava.
Mai.
1. Felka.
_
4. f. Lipnikpuszta.
Mart-
29 Bjelipotok.
Apr
2. Tátraháza
7. Girált.
Apr.
6. Bobró.
■>i
15. Koronahegyfürdő.
„
1 1. Felsővizköz.
»
4. Csemicz.
It
21. Leibicz.
„
30. Rabcsicze.
Mm
28. Liptószentiván.
Mart
29. Szepesbéla.
Mart.
25. Alsólipnicza.
Apr.
18. Jablonka.
Apr.
8. Podolin.
Mai.
7. Felsölipnicza.
Mai.
6. Liptóujvár.
Mart.
26- Lőcse.
24. Szentmihályfalva.
Apr.
13. Felsőzubricza.
63.
Nycticorax nycticorax, (L.).
I.
Mai.
10. Szentíjütthard.
III
Apr.
12. Rudolfsgnád.
II.
Apr.
10 Komárom.
III.
3. Bellye.
III.
„
3- Pancsova.
III.
25. Drávatorok.
III.
„
9. Palona.
III.
)j
26. Méhespetres.
III.
„
26. Dunacséb.
III.
Mart
13. Hódság.
III.
Mai.
7. Felsökabol.
III.
Apr.
14. Babapuszta.
III.
Apr.
27. Dunagárdony.
III.
III.
n
14. Overbász.
9. Mohol.
Ill Apr.
13. Hajos.
III. ..
19 Királybalom.
III. ..
8. Hódmezővásár
hely.
III. „
8. (Apr. 10. f.)
Makó.
111. ..
12. Kemecse.
I. Mart. 20. Répáspuszta.
I. Febr. 16. Fertőfehéregy-
háza.
II. Mart. 25 Komárom.
64.
Botaurus stellaris, (L.)
III. Mai.
6. Pancsova.
Ill
Mart. 24. Hódmezővásár-
II. Apr.
28. Bellye.
hely.
III. Mart.
J 2 Ujverbász.
III.
17. Kúnszentniiklós
Ill Febr.
5. Overbász.
III.
5. Kemecse.
III. Apr. 21. Rudolfsgnád.
HI. ., 28. Baba puszta.
65.
Ardetta minata, (L
III. Mai. 16- Ujverbász.
HI. Apr. 27. Overbász.
III. Apr. 30. Hódmezővásár-
hely.
III. Apr. 25. Bell} e.
66.
Ardea ralloides, Scop.
III. Apr. 4. Hódság.
III. ., 16. Ujverbász.
III. Apr. 14 Overbász.
Febr. 24. (Mart. 16. f.jCsurgó.
Mart. 13. Kaposvár.
„ 20- Répáspuszta.
67. « — ► Ardea cinerea, L.
I.
Mart. 23. Szentgotthárd.
., 12. Zsitkócz.
Apr. 2. Milej.
Apr. 2. Zalaegerszeg.
8. Nagykapornak.
Mart. 25. f. Marczali.
49
Mart. 1. Nemetujvár
Apr. 10. Borsmonostor.
„ 2. Sorokpuszta.
Mart. Il'- Szombathely.
Mai. J. (Mai. 7. /.) Kiiris-
kt'it .
Man. 25. Vasszécseny.
17. Vasvár.
2. f. Nyögér.
18. Zalagógánfa.
I'd Kemenesszentpéter
Febr. 23. Várkesző.
Apr. 24. (Apr. 27. f.) Sukoró.
„ 4. Petőfalva.
Mart. 20. Kismarton.
Febr. 14. Fertőfehéregyháza.
Mart. l".). Csepreg.
2. Feketeváros.
II.
Apr. 2. Csorna.
Mai. 16. f. Kány
Febr. 28. Gyirmóth.
Febr. 3. f. Neszmély.
2(j. Csallóközsouiorja.
III.
Apr.
2. Borcsa.
Apr.
4. f. Oájspitz.
Apr.
8. (Apr. 27. f.) Szabad
Mart.
13. Pancsova.
Febr.
26. Uoroszló.
szállás.
„
29. Tenieskubin.
Mart.
17. Hódság.
Mart.
7. Békés.
Febr.
17. Palona
Apr.
4. ( »verbász.
S
20. Békésgyula.
Apr.
15. Újvidék.
Mart.
12. Mohol.
Apr.
10. Székesfehérvár.
Febr.
18. (Mart. 20. f.)Alsó-
Apr.
18. Rogendorf.
•*
6- Pákozd.
kabol.
Mart.
28. Temesság.
n
5. f. Dinnyés.
Mart.
14. Felsőkabol.
ï)
23. (Mart.27.f.)Gyirok
Jan.
17. (Mart, 12. f.) Rácz
4 (Apr. 10. f) Duna-
Apr.
8. (Apr. 16. f.) Mos-
kéve.
gárdouy.
nicza
Apr.
2. Kúnszentmiklús.
Febr.
28. f. Torontálerzsé-
»
4. Bruckenau.
Mart.
13. (Apr. 22. f.) Sári.
betlak.
î)
1. Jerszeg.
n
15. Sóregpuszta.
Mart.
29. Oppova.
Mart.
8. Bolhó.
„
22. Mezőtúr.
11. Darány.
»
16. Dunaszekcsö.
Apr.
5. Karczag.
n
5. Oszró.
Apr.
2. Jánoshalma.
»
14. Nagyvárad.
Febr.
23. f. Páprácl.
n
4. Csórva.
»
21. Hajduhadház.
Apr.
6. Haraiiyabaksa.
»
10. Királyhalom.
Mart.
24. Nagyerdő.
7. Villány.
Mart.
10. Hódmezővásárhely.
Apr.
20. Csonkaerdö.
Mart.
14. Mohács.
Apr.
8. f. Makó
Mart.
16. Kemecse.
»
17. Kopács.
Mart
16. Bezdin.
Apr.
3. Révleányvár.
Apr.
8. Bezdán.
„
27. Pécska.
Mai.
14. Mándok
Mart.
30. Drávatorok.
V
18. Csálai erdő.
Apr.
21. Nagydobrony.
31. Méhespetres.
Apr.
6. Solt.
Mart.
29. Ungvár.
Apr.
13. Szond.
Apr.
12. Társahegy.
IV.
Apr. 29. Szerbpozsezsena.
Mart. 5. Alsólynbkova
Apr. 6. Plavisevicza.
.. 10. (.»gradina
9. Jeselnicza,
, 4. Nagydisznód.
Mart. 29. (Mart. 31. f.) Nagy-
szeben.
Aquila XVIII.
Mart. 18. Vesztény.
Apr. 6. Nagytalmács.
„ 2 Alsósebes.
Mart, 26. Felek.
Apr. i. Ujegyház.
4. Felsőporumbák.
9- Strézakerczisora.
, 3. Oláhujfalu.
Apr. 3. Alsóvárpás.
5. Felsőucsa.
Mart. 26. Alsóvist.
Apr. 15 Dézsán
„ 12. Fogaras.
Mart. 29. f. Kisberivoj.
Apr. 12. Sarkaicza.
„ 11. Nagy beri voj.
50
Apr.
111. Alsókomána.
Mari.
■2'.). Kőhalom.
Apr.
2. /sii.,'..
13
1. (Apr. 5. f.) Ótohán.
V
9. Erdőfii le.
Mart.
30. (Apr. 28. f.) Gyö-
Mart.
26. Földvár.
Apr.
7. Székely/sombor.
keres.
19. Türkös.
Mart
29. Tenke.
Apr.
7. Zálha.
Apr.
18. Élőpatak.
Mai.
3. Melegszamos.
Mart.
L5. Désakna.
6. (Apr. 10. f.) Gidó-
Mari
16. A pallida.
Apr.
7. Magyarlápos.
falva.
Apr.
13. Kékes
.!/'.
9. /. Bethlen.
»I
12. Dalnok.
1. Zselyk.
Mart.
1 1 . Földra.
»
8. Petírs.
<)
20. Disziiajo.
Apr.
19. Marosborgó.
8. Dorgos.
Mart.
27. (Apr. 4 f.) Szakadat
.,
7. Kápolnokmonostor
Mart.
25. Berzova.
Apr.
18. Felsővenicze.
Mart.
2. Szaploncza.
14. Lalasincz.
..
.9. f. Qyergyóremete.
,,
14. Taraczköz.
\pr.
6. (Apr. 10. f.) Nagy-
n
21. Gyergyóalfalu.
Apr.
/. f. Tiszafehéregyház
halmágy.
«
21. (Apr. 24. f.) Gyer-
j>
3. Farkasrév.
Mart.
15. Alsószolcsva.
gyóborszék.
Mart.
18. Rozália.
Apr.
20. Nagyenyed.
.
IS. Zilah.
»
5. Mojszin.
V.
Mart
23. /'. Nagymaros.
Mart.
Hi. Körtvélyes.
Apr.
2. (Apr. 15. f.) Héviz-
•>•>
17. Szentniihály
györk.
körtvélyes.
„
16 Balassagyarmat.
Apr.
24. Gánya.
„
11. Rim arali ó.
Mart.
30. Dombó.
n
13. Kereczke
Apr
10. Felsoapsa
Mm.
12. Huszt.
»
24. Kőrösmező.
Mart.
27. Visk.
M
22. Trencsén.
Apr.
4. Bustyaháza.
Mart.
19. Zólyom.
Mart.
22. Técső.
Mai.
t0- Boroszló.
Apr.
25. Kricsfalva.
Apr.
5. Bomonna.
-
10. Talaborfalva.
25. Széleslonka.
»
12. Kisberezna.
Apr.
16. Kispásziély.
Mart
. 14. Sáslak.
Apr.
4. Kelecsény.
Mai.
/. f. Ökörmező.
Apr.
8. Parasztdubova.
Mart. 29. f. Bobra.
Apr.
23. Jablonka.
«
11. Ghizsne.
Ì7
20. Felka.
»
20. f. Szentniihály
falva.
;i
8. Eperjes.
Mai.
3. Felsővízköz.
68.
Ardea purpurea, L
I.
Apr.
2.
Répáspuszta
III.
Apr.
7.
Dunabökény.
11.
n
9.
Komárom.
IH.
26.
Dunacséb.
II.
15.
Farkasdpuszta.
III.
„
28.
Dunagárdony.
111.
n
24.
Panoso va.
III.
Mart.
24.
Rudolfsgnád.
III.
Mart
UK
l'ululili.
III.
Apr.
20.
Bellye.
III. Apr. 27. Drávatorok.
III. 28. Méhespetres.
III. 4. Hódság.
III. .. Ili. K.jverbász
III. . 3. Óverbász
I. Mart. 20. Répáspuszta.
I. „
III. Apr.
12. Zalagógánfa.
3. P;
ancsova.
69.
Ardea alba, E
III. Apr. 30. Dunacséb.
III. „ 6. Torontál-
erzsébetlak.
III. Mart. 27. Bellye.
III. .. 20. Kunszent-
miklós.
70. •*— *■ Ardea garzella, L
/. Febr. 14. Fertő féhéregyháza.
:.l
71. *^> Colámba oenas, L.
I.
Mart. 5. Igal.
Felír
12. Kisherend.
Febr. 24 Polgárdi.
Mart.
10. Kotor.
Mai. -'. Tab.
20- Sukoró.
Febr.
6 Csurgó.
Apr. 30. Kiliti
„ 24. Nagymarton.
..
21. Szobb.
Mart. 10. Borostyánkő.
Apr. IO. Márczfalva.
..
18. Nagyatád.
Febr. 24. Németújvár.
Mart. 5. Sopronszont marton
..
7. Görgeteg.
Apr. 24. Csém.
2. Petőfalva.
7. Kaposvár.
Mart. 20. Eohoncz.
Febr. 14. Kismarton.
„
20. Répáspaszta.
Febr. 25- Kőszeg.
„ 21. Czinfalva.
„
24. Sásd.
Mart. 2. Sorokpuszta
19. Szentmargitbánya.
,,
14. Zsitkócz.
Febr. 19. Locsmánd.
„ 16. Fertőfehéregyháza
„
18. Milej.
Mart. 20. Köveskí/t.
Mart. 2. Malomháza.
Mart.
5. Zalaegerszeg.
Febr. 22. Vasszécseny.
Febr. 25. Nagyczenk.
»
3. Söjtör.
„ 18. Vasvár.
Mart. 19. Mayyarkeresztur.
Febr.
28- Vasboldogasszony.
Mart. 3. Nyögér.
Febr. 24. Jánosháza.
iì
15. Bocska.
Febr. 22. Zalagógánfa.
„ 21. Ravazd
Marl
. 30. Pölöskc.
, 19. Várkesző.
„ 20. Bókod.
Febr.
20. Nagykapornak.
„ 17. Ajka.
Apr. 10. Csolnok.
„
27. Tűrje.
„ 22. Ugod.
Mart. 2. Pilisszentlélek.
t>
15. Keszthely.
Mart. 28. Gicz.
„ 1. Pilismarót.
Mart.
12. Marczali.
Apr. 7. Veszprém.
„ 14. Budakeszi.
Mai.
8. Köröshegy.
„ 20. Pilisszentlászló.
II.
Febr. 20. Iván.
Mart. 20. Csorna.
Apr. 1. Gyirmóth
Febr. 28. Nagyées.
Febr. 6. Kürt.
Apr. 4. Csallóközsomorja.
III.
Febr. 18. Pancsova.
Febr. IS. Méhespetres.
Febr.
8. Pécska.
Mart. 2. Palánka.
Mart. 8. Szonta.
Apr.
25. Mondorlaki erdő
Febr. 15. Duuacséb.
Febr. 25- Gájspitz.
Mart.
11. Borosjenő.
Apr. 20. Újvidék.
Mart 12. Ujverbász.
Febr.
17. Kelmák.
Mart. 8. Alsókabol.
.. 6. Mohol.
Mart.
8. Silingyia.
„ 30. Felsökabul.
11. Temesság.
Jan.
19. Buttyin.
Febr. 17. Torontálerzsébet-
Apr. <ì. Gyi/rok.
Febr
4. Borossebes.
lak.
M art. 21. Vadászerdö.
Mart,
18. Dunapataj.
Apr. 2. Oppora.
„ 7. Mosnicz.
Febr.
19. Solt.
Febr. 8. Darány.
Febr. 16. Bruckenau.
„
7. Szabadszállás.
8. Oszró.
8. Jerszeg.
»
20. Izsák.
17. Páprád.
Mart. 11. Kepeit.
■•
20. Pákozd.
,, 25. Baranyabaksa.
Febr. 12. Somogyudvarhely.
»
2. Pettend.
Mart. 16. Villány.
Mart. 9. Dunaszekcső.
»
24. Ráczkcve.
Febr. 1. Rácztöttös.
, 5. Nagybaraeska.
Mart.
5. Kúnszentmiklós.
Mart. 26. Mohács.
.. 10. Vaskút.
Tï
31. Karczag.
Febr. 17 Drávatorok.
„ 1. Hódmezővásárhely.
»
11. Nagyvárad.
52
Mart. 1 1. Szalárd.
Febr. I. Bodaj erdő.
Apr 10. TTajduhadhdz.
Apr. 2. Nyiregyhá a
Febr. II. Darvasmohaerdő.
Mart. W. < sonkaerdő.
Febr. 24. Sárerdő.
Mart. LO. Sárospatak.
18. Sátoraljaújhely.
7. Kl'IIK'CM'.
Febr. Ili. Révleányvár.
10 Nagydobrony.
Mart. ',). Beregszász.
Febr. IS. .Munkács.
-"). Nagybereg
br. 20. Nagyszőllős.
22. Lazony.
6. Ungvár.
4. Társahegy.
, 25. Zúgó
., 28. Ungdaróez
IS. Unghossziírrező.
IV.
Felír.
19. Szerbpo/.sezsena
Mart. 2í. Déva.
Mart.
14. Türkös.
„
3. Szászkabánya.
„ 1. Réa.
B
8. Élőpatak.
»J
24. Alsólyubkova.
Febr. 28. Nagyág.
V
1. Gidófalva.
«
5. Berzászka.
„ 24. Pnj.
»
9. Nagyborosnyó.
Apr.
W. Oerbovecz.
18. Alsóvárosvíz.
Febr.
28. Allios.
Mart.
I(.) Szvinicza.
.. 26. üsebeshely.
Mart.
10 Lippa.
19. Schnellersrnhe.
9. Kudsir
Febr.
16. Sistarovecz.
Febr.
23. Eibenthal.
15. Felsőpián.
.
2. Meszdiirgns.
Muri
'i~>. f'larisrrir,:«.
Mart. 21 . Eererhavas.
..
1. l'etirs.
Febr.
28. Ógradina.
Febr. 21 Szászcsór.
»
2. Dorgos.
Mart.
L6. Jeselnicza.
. 17. Sugág.
Mart.
2. Berzova.
57
ö. Temesszlatina.
,. 19. Kelnek.
„
2. Lalasincz.
U
20. M örül
„ 26. Szerdahely.
Febr.
15. Szaturó.
Apr.
/. Pojánamörul.
„ 26. Szelistye.
..
26. Zimbró
y
29. Fels inuecs.
Mart. 17. Nagydisznód.
H
17. Zám.
Febr.
8. Szila s
Felír. 28. Nagyszeben.
,,
15. Vaskoh.
i
20. Buchberg.
Mart. 7. Yesztóny.
»
19. Felvácza.
?»
4. Kóvesd
„ 26- Kistalinács.
22. Riskuücza
,.
9. Labasincz.
20. Boicza-
„
22. Bulzesd.
,.
3. Táj >ia.
4. Alsósebes.
0
22. Brád.
25. Jersnik.
Febr. 18. Szakadat.
Apr.
14. Felsővidra.
i)
9. Szelcsova.
18. Ujegyház
Mart.
4. Ti ipánfal va
2-r). Bakamező.
Mar:. 6 Felsőporumbák.
19. Abrudbánya.
-
15. Tinkova.
Febr. 17. Alczina.
„
18. Bucsum.
„
25. Vörösmart.
„ 23. Szeráta.
12. Zalát na
')
14. Németgladna.
„ 23. Szkoré.
Febr
26- Magyarigen.
M
20. Vaiolila re.
M.ut. 23. Strézakerczisora.
Apr.
2. Szásziván.
10. Szintyest.
Apr. 3. Oláhújfalu.
Febr
14. Váldhid.
'.). Gross.
„ 13. Fclsüárpás.
Mart,
4. Almakerék.
8. I'.iil/.a.
4. Alsóárpás.
„
21. Pród.
Mart,
L5: Ohábabisztra.
Febr. 11. Nagysink.
Febr
21 . Szászszentlászló.
Febr
3. Homosdia.
Apr. 14. Bráza.
.,
21. Segesvár.
«
IS. Kóstéj.
9. Dézsán.
„
12. Szászdálya.
M
24. Pozsoga.
19. Kisberivoj.
M
8. Szászkézd.
4pr.
6. Buszkaoánya
Mart. 20. Sarkaicza.
Mart
16. Szászkereszt úr.
Febr
21.Tyej.
Apr. 19. Nagyberivoj.
1 5. Székelykeresztur
1 1. Roskány.
Mart, 26. Zernest.
'ï
7. Zetelaka.
20. Radulesd.
Febr. 15. Ótohán.
Febr
2l • Székelyzsombor.
.l/rl/7
21. Kismuncsel.
Mart. 20. Holbák.
.
22. Lövéte.
Febr
20. Boóz.
26. Volkány.
»
19. Erdőfüle.
53
Apr.
Mart.
Apr.
Mart
Apr.
Mai.
Febr
Mart,
Febr
Apr.
Marl.
Apr.
Febr,
.Mart
Febr.
r,
Apr.
Mart.
Febr
6. Csíkszentkirály.
10. karatnavolál.
2. Kászoninipér,
6. Aklos.
4. Szárazpatak.
6. Kézdi/martonos.
7. Bereczk.
22. Teiike.
;ì. Korbest.
9. Dobrest.
1. Múl/..
12. Belényes.
14. Urszoja.
15. Albàk.
(). Hunk.
9 Mêles.
14. Magura.
11. Marid.
27. Egerbegy.
9. Melegszamos.
7. Kolozsmonostor.
24. Kolozsvár.
26. Kékes.
2. Zselyk.
20. Dedrád.
10. Bátos.
Ili. Szászrégen.
Febr.
L6.
Alsómocsár.
l.
Felsőmocsár
»
28.
Görgényhodák.
Apr.
/.
Oörgénylibánfalva.
Mart.
)
Görgényüvegcsür.
Kehr.
14.
Dos/,.
,.
20.
Szakadat.
.,
27.
Felsősófalva.
„
5.
Székelyvarság.
Ajir.
16.
Maroshéviz.
Mai.
r>.
Oyergyőremete.
Apr.
22.
(Ji/iTf/i/ónlfalu.
Mart.
16.
Gyergyóújfalu.
14.
Kilyénfalva.
..
11.
Tekerőpatak.
Febr.
.).)
Kiesd.
Mari.
20.
Ossi.
„
4.
Zilali.
„
14.
Szilágycseh.
Fiíbr.
5.
Zsibó.
„
5.
Hidal m ás.
Mart.
2
Gyökeres.
.1/0'.
2.
Désakna.
Mart.
9.
Magyarlápos.
Febr.
9.
Des
Mart,
20.
Bethlen
A/o-.
2.
Zágra.
Mari.
8
Szászlekencze.
Febr. L5. Hordó.
„ 24. Teles.
Mart. 4- Besenyő.
1(>. Ivisrebra.
Apr. I Parva.
Febr. 1 I. Nagysajó.
2;i. Roniáubudák
Mart. IO. Na -vi Iva.
Apr. -Y Ujradna.
tO. Vaîemare.
Marl, 22. Persaliavas.
Apr. Í8. Tesna.
Febr. 17. Avasfelsőfalu.
Mart. ){. Szaploncza
Febr. 24. Taraczköz.
Mart. 10. Falusugatag.
2 Tiszafehéregyház.
Febr. 24. Aknasugatag
Mart 4. Nagybocskó.
Fel,,-. 23. Rozália.
„ '25. Jód.
Mart. lí). Dragomérfalva.
„ 22. Romuli.
„ 29. l/.as/,aesal.
30. Havasmező.
1. Mojszin.
. {/>r 22. Borsabánya
V
Febr.
22 Börzsöny.
Febr.
23. Kemencze.
Mart.
12. Hermese.
Mart.
14. Márianosztra.
20. Parassapnszta.
Febr.
25. Bustyaháza.
Febr.
26. Kóspallag.
Mart
1 1. Korpona.
Mart.
1 2. Kövesliget.
Apr.
9. Szokolya.
Febr.
2-r). Gyökös.
Febr.
25. Técső.
Febr.
'S>. Váczbottyán.
Mart.
15. Gáes.
a
23. Kricsfalva.
n
15. Babathpuszta.
Febr.
13. Losonc/,.
Mart.
15. Talaborfalva.
.,
20. Galganiáesa.
Mart.
3. Salgótarján
,.
20. Kökényes
Mart.
15. Mere/.el.
7. Kazár
Febr.
Ki. Körtvélyes.
Febr.
14. Valkó.
Febr.
24. Rimarahó.
A/ir.
II. Seentmihálykörl
w
26. Modonv.
„
24. Rimaszombat.
vélyes.
»
25. Recsk.
Ajir.
7. Thebepuszta.
Febr.
2.".. Gánya.
Y)
12. Bekényerdő.
Febr.
22. Répáshuta.
Mart.
3. Dombó
»
20. Fehérszék.
..
20. Djmassa.
5. Felsőapsa.
Mart.
7. Felsődiós.
1)
21. Iljliuta.
Ajir.
4 Raiw.
Febr.
24. Lédecz.
17. Sajóbábony.
Mari.
7. Kőrösmező
Apr.
I:' Kistapolesány
Mart.
16. Tállya.
Apr.
10. Nyitrajablonicz
Mart
4. (! ara m rév.
12. Erdőhorváti.
Febr.
24. Berencsváralja.
„
16. Bakabánya.
Febr
15. Csarnatő.
Mart.
13. Miava.
Febr.
10. Magaslak.
28. Kereczke.
Mai.
/. Vittencz.
n
28. Irtványos.
15. Visk,
Mart.
3. Felsőbotfiilu
54
Febr.
26. Trencsén.
Mart.
10. Ratkó.
Mart.
4. Illava.
Mart.
3. Bán.
.,
25. Teplicska.
»
1. Nagybicscse.
Febr.
22. Nyitraradnó.
„
25. stósz.
,,
14. Turóczszentmárton.
Mart.
20. Dóczifűrész.
22. Szomolnokhuta.
Febr.
2. Hrboltó.
M
10. Németpróna.
1. Alsómeczenzéf.
Mart.
s. líevisne.
"
10. Gyertyánfa.
1. Felsőmeczenzéf,
22. Rózsahegy.
Mai.
6. Znióváralju.
Febr.
l'.t. Jászó.
Apr.
l'i. Veszele.
Mait.
13. Turóczszklenó.
.I///-.
18. Szepsi.
Mai.
io Lokcza.
n
13. Körmöczbánya.
Febr.
20. Sacza.
Apr.
2 Parasztdubova.
Febr
i'lí. Saskőszékely.
Apr
28. Kassa.
Mart.
14. Zubrolilava.
Mart.
1. Garamberzencze.
Mart.
22. Doroszló.
»
10. Bobró.
î)
3. Zólyomternye.
Febr.
21. Keczerpeklén.
„
3. Jablonka.
„
3. Dobó.
»
22. Keczerlipócz.
19. Liptóujvár.
»
8- Zólyonibucs.
„
26. Vörösvágás.
Apr.
8. Orancze.
Febr.
24. Zólyom.
24. Rankfüred.
"
l'i. Chizme.
Mart.
4. Dobrókirályi.
„
27. Varannó.
Mart.
29. Csorba.
»
4. Szelese.
»
25. Tavarua.
„
16. Szepesófalu.
Febr.
28. Garam sálfalva.
„
20. Homonna.
..
5. Sárberek.
Mart.
10. Kallós.
Mart.
14. Alsóhuukócz.
20- Koronahegyfürdő.
»
8. Perhát.
Febr.
23. Ungpéteri
Apr.
(i. Podolin.
»
12. Pónik.
„
12. Gerény.
Mart.
4. Lőcse.
»
11. Zólyomlipcse.
4. Nagyláz.
Apr.
9. Feketekút.
"
9. Libetbánya.
Mart.
1. Kisberezna.
„
17. Héthárs.
»
6. Garampéteri.
„
7. Nagyberezna.
Marl.
1. Sebesváralja.
*i
6. Jeczenye.
Febr.
28. Bercsényifalva.
Febr.
21. Bártfa.
»
3. Rezsőpart.
Mart.
1. Kispásztély.
,,
25. Zboró.
w
11. Kisgaram.
,,
1. Sóslak.
25. Girált.
8. Karám.
Febr.
15. Köblér.
Mart.
7. Felsővizköz.
..
20. Feketebalog.
Mart.
11. Turjaremete.
••
28. Rabcsicze.
„
20. Krupkapuszta.
Febr
18. Sóhát.
»
15. Alsólipnicza.
8. Dobrócs.
Mart.
16. Poroskő.
..
l(j. Felsőlipnicza.
'J
1. Klenócz.
72. *-
6. Kelecsény.
24. Ökörmező.
> Collimila palimibiis. L.
I.
22. Milej.
25. Alsózubricza.
Febr.
20. Kisherend.
Febr
Mart
1. Németujvár.
»
16. Németpalkonya.
Mart
5. Zalaegerszeg.
Febr
22. Csém.
»
4. Pola.
»
25. Vasboldogasszony.
Mart
10. Rohoncz.
„
12. Csurgó.
Apr.
2. Pölöske.
8. Kőszeg.
Mart.
9. Szobb.
Febr
21. Nagykapornak.
Febr
9. Borsmonostor.
Febr.
23. Nagyatád.
Mart.
2. Tűrje.
„
17. Körmend.
»
26. Görgeteg.
»
14. Marczali.
»
24. Sorokpuszta.
,,
26. Kaposvár.
»
14. Kőröshegy.
Mart
12. Szombathely.
Mart
8. Répáspuszta.
»
3. Igal.
Febr
20 Locsmánd.
Febr
24. Sásd.
Febr
21. Tab.
r
24. Köveskút
»
20. Tékes.
Mart.
4. Kiliti.
..
23. Vasszécseny.
»
13. Szentgotthárd
»
14. Felsőlövő.
»
20. Vasvár.
«
13. Zsitkócz.
V
8. Borostyánkő.
"
25. Hegyhátgyertyános
55
Mart.
9. Nyögér.
Apr.
13.
Siklósa.
Febr
23. Jánosháza.
Febr.
19. Káld.
Mart.
2.
Márczfalva.
„
IS. Ravazd.
Mart,
14. Zalagógánfa.
Mai
/.
Petöfalva.
„
25. Bókod.
..
6. Kemenesszentpéter
Mart.
3.
Szarvkő.
Mart.
S. Tata.
Febr
2;!. Várkesző.
,.
7.
Sopronujlak.
>ï
10. Madár.
Mart.
28. Ajka.
Febr.
20.
Sopronkertes.
Febr.
27. Héreg.
Febr
27. Ugod.
Mart.
4.
Kismarton.
Mart.
7. Mogyorósbánya.
21. Gicz.
14.
Sopronnyék.
„
10. Csolnok.
Mart.
10. Csesznek.
Febr.
26.
Cziufalva.
Febr.
10. Perbál.
Apr.
//. Veszprém.
24.
Szentmargitbánya.
„
28. Pilisszentlélek.
.Mart.
24. Várpalota.
Mart.
7.
Fertőfehére gy h á /.a .
Mart.
8. Pilismarót.
..
23. Polgárdi.
»
22.
Malomháza.
Febr.
12. Pilisszentkereszl
Febr.
14. Sukoró.
»
3.
Csepreg.
íj
19. Budakesz.
Apr.
23. Köszörukohegy.
n
18.
Nagyczenk.
22. Visegrád.
Mart.
4. Savanyúkút.
»t
10.
Feketeváros.
Mart.
3. Pilisszentlászlú.
••
17- Nagymarton.
y
18.
Magyarkeresztur.
II.
Mart. 3. Iván.
.. 10. Hövej.
7- Bogyoszló.
„ 2. Csorna.
5. Halászi.
Febr. 21. Kóny.
Mart. 3. Gyirmóth.
Febr. 19. Patkányos.
„ 28. Nagyécs.
Mart. 21. Komárom.
Febr. 26. Neszmély.
„ 9. Kürt.
26. Csallóköz- Somor ja.
15. Nagysenkviez.
.. 21. Vágsellye.
111.
Febr.
18. Pancsova.
Mart.
8. Doroszló.
Febr.
10. Pákozd.
Mart.
1. Fehértemplom
„
14. Mohol.
Mart.
8. Veleucze.
»
7. Palona.
Apr.
1. Vadászerdő.
„
7. Pettend.
Febr.
26. Dunabökény.
Febr
20. Bruckenau.
Jan.
22. Tárnok.
Mart.
12. Dunacséb.
»
27. Jerszeg.
Mart.
14- Kunszentmiklós
„
14. Alsókabol.
Mart.
20. Kepéd.
■»
27. Sári.
Apr.
1. Felsőkahol.
Febr.
18. Somogyudvarhely.
Febr.
27. Sőregpuszta.
Febr.
18. Dunagárdony.
i»
27. Bolhó.
Mart.
9. Alattyán.
Mart,
12. Darány.
Mart.
22. Dunaszekcső
Apr.
2. Nagyvárai!.
4. Oszró.
26. üoromlás.
Mart.
25. Szalárd.
Febr.
19. Páprád.
11. Szklenó.
»
5. Kispásztély.
n
4. Teplafő.
0
3. Sóslak.
»
30. Körmöczbánya.
y>
13. Köblér.
»
11. Kövesmocsár.
»
6. Turjaremete.
„
3- Jálna.
Febr.
15. Sóhát
»
17. Dallosfürész.
Mart.
20. Poroskő.
„
20. Zólyomkecskés.
..
9. Kelecsény.
„
3. Garamberzencze.
T)
18. Majdánka.
„
3. Dobó.
Apr.
25. Ökörmező.
n
8. Zólyombucs.
Mart.
7. Illava.
»
7. Kovácsfalva.
n
4. Nagybiccse.
s
1. Óhegy.
r>
16. Zsolna.
»
14. Zólyom.
Febr.
27. Turóczszentmárton
„
8- Erdőbádony.
Apr.
12. Pamicza.
V
18. Dobrókirályi.
Mart.
13. Likavka.
•a
18. Szelese.
W
16. Revisne.
••
6. Garamsálfal va
»
8. Lokcza.
Apr
15. Oszada.
Apr.
2. Németlipcse.
Mart.
30. Zólyomlipcse.
Mart.
31. Parasztdubova.
Apr.
13. Koritnyieza.
»
7- Nameszto.
Febr.
25. Luzsna.
Mai.
10. Trsztena.
Mart.
15. Garamszentandrás.
..
9. Brezovicza.
n
17. Garampéteri.
Mart.
19. Kokava.
Apr.
12. Rezsöpart.
r>
10. Szvarin.
Febr.
23. Szikla.
S
20. Vichodna.
Mart.
1. Breznóbánya.
Apr.
1. Fekete vág-
»
6. Benesháza.
Vichodna.
Apr.
1. Maluzsina.
Mart.
1. Szeutiványi-
Febr.
28. Mihálytelek.
Csorbató.
»
28. Erdőköz.
•)
26. Csorba.
Mart.
15. Klenócz.
»
8. Tátralomnicz.
i
13. Nagyrőcze.
»
16. Szepesófalu.
»
3. Pónikkohó.
»
8. Tátraháza.
■n
5. Szabados.
Febr.
21. Szebesbéla.
7?
18 Teplicska.
Apr.
1. Lőcse.
Ayr.
20. Szomolnok.
Mart.
3. Szentmihályfalva.
Mart.
29. Stósz.
n
10. Eperjes.
n
4. Alsómeczenzéf.
„
15. Sebesváralja.
.,
2. Felsőmeczenzéf.
Febr.
25. Bártfa.
Febr.
22. Jászó.
íj
27. Zboró.
23. Szepes.
»
26. Lipnikpuszta.
Mart.
1. Sacza.
Apr.
8. Girált.
n
12. Lemes.
»
7. Felsövízköz.
;,s
73.
Tartar tartar (L.).
I.
Apr.
19. Kisherend.
Apr.
10. Cséin.
Mai.
8. Sopronszentmárton
Febr
18. Németpalhonya.
„
25. Rohoncz.
»
1. Petőfalva.
Apr.
7. Fola.
„
29. Kőszeg.
Apr.
13. Szarvkő.
»
21. Csurgó.
Febr
12. Borsmonostor.
V
26. Sopronkertes.
••
27. Szobb.
Apr.
26. Körmend.
T)
18. Kismarton.
»
26. Nagyatád.
Mai.
6. Sorokpuszta.
Mart
10. Sopronnyék.
7}
17. Görgeteg.
Apr.
26. Szombathely.
Apr.
25. Szentmargitbánya.
»
17. Kaposvár.
n
26. Locsmánd.
íj
20. Fertőfehéregyháza
Mart.
27. Répáspuszta.
Mai.
4. Köveskút.
)>
20. Malomháza.
15. Tékes.
Febr
20. Vasszécseny.
JS
29. Csepreg.
Mai.
11. Szentgotthárd.
Apr.
23- Vasvár.
n
12. Xagyczenk.
Apr.
10. Sásd."
„
25. Hegyhátgyertyános.
»?
20. Feketeváros.
»
12. Papszer.
Mart,
5. Nyögér.
j?
25. Magyarkeresztár.
Mai.
2. Müej.
Apr.
19. Káld.
rt
22. Jánosháza.
Apr.
25. Zalaegerszeg.
îï
27. Zalagógánfa.
V
17. Ravazd.
»
10. Vasboldogasszony.
«
30- Kemenesszentpéter
»
20. Bókod.
Mai.
8. Pölöske.
26. Várkesző.
»
23. Madár.
Apr.
25. Nagykapornak.
w
11. Ajka.
»
26. Mogyorósbánya.
»
26. Tűrje.
»
27. Ugod.
»
19. Csolnok.
„
22. Marczali.
Febr
25. Oicz.
»
30. Perbál.
Mart
19. Kőröshegy.
Apr.
16. Várpalota.
Mart
31. Pilisszentlélek.
9. Tab.
»
21. Polgárdi.
Apr.
20. Pilismarót.
»
9. Kiliti.
Mart.
18. Sukoró.
»
25. Pilisszentkereszt.
»
13. Felsőlövő.
Apr.
26. Köszörűkőhegy.
TI
24. Budakeszi.
Apr.
28. Borostyánkő.
Mai.
16. Vámosderecske.
»
17. Visegrád.
»
19. Németujvár.
»
2. Pilisszentlászló.
II.
Apr. 26. Iván.
„ 20. Hövej.
.. 26. Bogyoszló.
„ 28. Csorna.
Apr. 28. Magyaróvár.
Mai. 18. Kóny.
„ 6. Gyirmóth.
Apr. 22. Patkányos.
„ 16. Nagyécs.
Apr. 17. Komárom.
„ 16. Neszmély.
„ 1. Csallóköz- Somorja.
8. Nagysenkvicz.
III.
Apr.
20. Borcsa
Apr.
29. Dunagárdony.
Apr.
13. Bellye.
f)
5. Pancsova
n
16- Rudolfsgnád.
n
18. Drávatorok.
n
26. Fehértemplom.
»
25. Oppova,
n
20. Méhespetrrs.
»
22. Palona.
„
13. Darány.
n
20. Gájpitz.
Mart
31. Palánka.
Mart.
6. Oszró.
*>
25. Bácsordas.
»
11. Dunacséb.
Apr.
26. Páprád.
.,
28. Doroszló.
Apr.
18. Újvidék.
»
15. Baranyabaksa.
.Mart
9. Babapuszta.
»
12. Alsókabol.
Mart.
16. Villány.
Mai.
7. Overbász.
»
2. Felsőkabol.
Apr.
15. Rácztöttös.
Apr.
23. Mohol.
59
Mart
23. Rogendorf.
Apr.
29. Kelmák.
Apr.
LS. Alanyán.
Apr.
13. Temesság.
„
16. Buttyin.
»
26. Szerep.
«
1. Gyirok.
..
13. Dunapataj.
n
4. Nagyvárad.
-
4. Vadászerdő.
»
27. Solt.
»
17. Szalárd.
„
29 Mosnicz.
-
21. Szabadszállás.
27. Budapest.
i
28- Bruckenau
V
25. Keczel.
w
26. Bodai erdő.
,,
9. Jerszeg.
n
23. rzsák
7>
L3. Eajdúhadház.
25. Keped.
Mai.
2. Gádoros.
Mart
20. Nyíregyháza.
»
22. Somogyudvarhely.
Apr.
26. Békéscsaba
»
5. hur vasmoha erdő
»
Ili. Bolhó.
„
10. Békés
Apr.
16. Sárerdő.
»
20. Doromlás.
Mai.
/. (J y nia.
„
23. Sárospatak.
»
23. Vaskút.
Mart
28. Székesfehérvár.
»
19. Kemecse.
V
27. Hajós.
Apr.
22. Pákozd.
n
18. Révleány vár.
Mart
15. Fehértópuszta.
•■
20. l'ettend.
Mai»
9. Mándok.
Apr.
26. Csórva.
»
20. Tárnok.
»
4. Nagydobrony .
9
22. Királyhalom.
Mart
27. Ráczkeve.
Mart.
7. Nagybereg.
Mai.
7. Magyarkanizsa.
Mm.
2. KúnszentmiMós.
Apr.
19. Nagyszőllős.
Apr.
19. Hódmezővásárhely.
»
2. Sári.
n
17. Lazony.
»
27. Bezdin.
Apr.
24. Sőregpuszta.
w
21. Zúgó.
Felr
7. Pécsha.
M
24. Abony.
»
30. Ungvár.
Mart
17. Csálai erdő.
Mai.
1. Karczag.
Mai.
5. Társahegy.
Apr.
15. Mondorlaki erdő.
Apr.
29. Unghosszúmező.
IV.
Apr.
30. Szerbpozsezsena.
Apr.
23. Bulza.
Mart.
10. Fogaras.
,.
10. Alsólyubkova.
î)
26. Homosdia.
Febr
6. Alsókomána.
*i
20. Berzászka.
Mart.
26. Kostej.
Apr.
14. Ótohán.
Mai.
29. Gerbovecz.
Apr.
21. Pozsoga.
Mart.
13. Holbák.
.,
9. Szvinieza.
9. Roskány.
Apr.
26. Volkány.
10- Schnellersruhe.
»
8. Radulesd.
»
26. Élőpatak.
10. Plavisevicza.
»5
2. Boóz.
»
2. Káinok.
Apr.
28. Dubova.
Mai.
12. Nagyág.
n
11. Gidófalva.
Mart
30. Ogradina.
Apr.
30. Alsóvárosvíz.
Mart.
8. Nagyborosnyó
■•
31. Jeselnicza.
Mai.
2. Romoszhely
Apr.
26. Osdola.
22. Meszics.
Apr.
1. Kudsir.
,.
10. Allios.
Mai.
3. Felsőmoecs.
H
20. Sugág.
»»
17. Lippa.
Apr.
20. Szüas.
Mart.
30. Szerdahely.
n
22. Máriaradna.
-
9- Buchberg'.
Apr.
20. Szeìistye.
14. Sistarovecz.
»
15. Vermes.
Mart.
10. Nagyszeben.
V
24. Mészdorgos.
„
24. Labasincz.
Felr
23. Vesztém).
n
26. Petirs.
H
16. Tápia.
Mart.
6. Felek. "
»
20. Dorgos.
•*
6- Jersnik.
Apr.
20. üjegyház.
»
18. Berzova.
9
20. Szelcsova.
30. Szeráta.
n
15. Lalasincz.
*T
20. Bakamező.
»
30. Szkoré.
Mai.
9. Zimbro.
28. Tinkova.
»
17. Strézakerczisora.
Apr.
7. Zám.
28. Vörösmart.
V
10. Oláhújfalu.
„
26. Abrudbánya.
Mart
1 7. Németgladna.
'.'
11'. Alsóárpás.
Tí
3. Zalatna.
Apr.
-J.4. Valemare.
Mart
\'t. Dragus.
Mart
6. Nagyenyed.
18. Szintyest.
W
14. Felsőszombatfalva.
Mai.
2. Somogy om.
,.
19. Gross.
Apr.
10. Dézsán.
Apr.
25. Váldhíd.
(ill
Mart
7. Álmakerék.
Mai.
2. Kékes.
Mai.
20. Teles.
Apr.
27. Pród.
Apr
21. Teke.
Mart.
l'7. Besenyő.
■■
15. Szászoádas.
*
8. Zselyk.
Mai.
1 Xagysajó.
»
20. Segesvár.
»
4. Dedrád
»
8. Románbudák.
Febr
23. Fehéregyháza.
*>
23. Nyárádszereda.
Mart
15. Dombhát.
Mart.
5. Székelykeresztúr.
5. Disznajó.
Apr.
13. Nagyilva.
Apr.
29. Kőhalom.
Mai.
6. Alsómocsár.
Mart.
20. Csererdő.
Mart.
12. Székelyzsombor.
Apr.
5- Görgény üvegcsűr.
Mai.
8. Avasfelsőfalu.
Mai.
25. Erdöfüle.
Mai
7. Szakadat.
Apr.
16. Kápolnokinonostor
Apr.
23. Bereczk.
„
6. Laposnya.
V
20. Felsőbánya.
„
1 2. Ojtoztelep.
Apr.
25. Székelyvarság.
n
5. Szaploncza
»
30. Tcnke.
Mai.
2. Gyergyóalfalu.
»
8. Taraczköz.
Mart.
1. Korbest.
Apr.
30. Szilágy cseh.
Mart.
2. Krács.
Apr.
16. Bulz.
V
23. Zsibó.
Apr.
28. Aknasugatag.
n
26. Algyógy.
"
10. Gyökeres.
y>
22. Farkasrév.
11
25. Egerbegy.
ÎÎ
12. Désakna.
Miri.
24. Nagyhocskó.
Mai.
7. Magyargorbó.
V
16. Magyarlápos.
Apr.
19. Izaszacsal.
"
7. Kolozsvár.
»
Mai.
18. Szászlekencze.
3. Naszód.
•)
20. Mojszin.
T.
Apr.
14. Börzsöny.
Apr.
27. Gyökös.
Apr.
28. Nyitrajablonicz.
n
l'i;. Márianosztra.
„
28. Balassagyarmat.
„
28. Berencsváralja.
n
16. Zebegény.
Mart.
1. Alsópalojta.
„
24. Brezova.
n
24. Kospallag.
Apr.
23. Gács.
V
28. Miava.
»
24. Nagymaros.
»
13. Losoncz.
n
15. Vittencz.
n
13. Szokolya.
Mai.
19. Salgótarján.
Mai.
21. Ótura.
„
26. Göd.
Apr.
12. Kazár.
V
3. Verbó.
11
21. Váczbottyán.
il
10. Rimaszombat.
Apr.
30. Trencsén.
»
22. Szada.
ii
20- Thebepuszta.
Mai.
7. Bán.
»
17- Babatpuszta.
»
24. Répáshuta.
Mart.
15. Chiuorány.
,.
23. Galgamácsa.
Mai.
4. Hollós.
Mai.
2. Nyitrarudnó.
ii
19. Isaszeg.
8. Varbó.
Apr.
28. Dóczifürész.
Mart
10. Berezel.
Mart
7. Parasznya.
Mai.
6. Felsőzsadány.
Apr.
27. Valkó.
Apr.
21. Sajóbábony.
.,
2. Geletaek.
y
20. Hévizgyörk.
Mai.
/."<. Erdöbénye.
Mart
18 Znióváralja.
D
24. Gyöngyössolymos.
»
8. Erdőhorváti.
..
15. Körmöczbánya.
Mart
25. Bodony.
Apr.
18. Hátmeg.
.1/«í.
23. Sasköszékely .
Apr.
26. Terpes.
Mai.
7. Kereczke.
Apr.
15. Dobó.
11
22. Bekényerdő.
Mart
28. Huszt
n
21. Zólyombucs.
»
27. Fehérszék.
»
2. Herincse.
n
27. Zólyom.
»
27. Felsődiós.
Apr-
11. Técső.
Mai.
1. Dobró királyi.
*)
23. Kilics.
»
26. Talaborfalva.
Apr.
1. Szelese.
V
15. Garamkissalú.
»
24. Alsószinevér.
„
12. Garamsálfalva.
»
18. Bakabánya.
■n
26. Széleslonka.
Mai.
8. Kallós.
Mai.
2. Irtványos.
»
9. Körtvélyes.
9. Perhát.
Apr.
23. Kemencze.
>i
12. Gánya.
Apr.
10. Zólyomlipcse.
r
13. Parassapuszta.
V
9. Dombó.
Mai.
9. Garamszentan■ Coturnix coturnix, (L.).
I.
Apr.
5. Kislierend.
Apr.
15. Németujvár.
Mai.
7. Köszörűkőhegy.
*ì
12. Csurgó.
íj
15. Csém.
Apr.
30. Vámosderecske.
Mai.
11. Szobb.
Mai.
2. Rohoncz.
Mai.
7. Sopronszentmárton
•>■>
9. Nagyatád.
»
12. Kőszeg.
Apr.
21. Petőfalva.
Apr.
26. Görgeteg.
Apr.
24. Borsmonostor.
»
23. Sopronkertes.
Mart
17. Kaposvár.
„
25. Körmend.
îï
20. Kismarton.
Apr.
27. Répáspuszta.
Mai.
9. Sorohpuszta.
V
2. Sopronnyék.
9
24. Sásd.
Apr.
28. Locsmánd.
w
15. Szentmargitbánya.
J)
30. Szentgotthárd.
Mai.
12. Köveshút.
»
27. Fertőfehéregyháza
îî
22. Milej.
Apr.
16. Vasszécseny.
Mai.
6. Csepreg.
n
12. Zalaegerszeg.
Mai.
10. Vasvár.
Apr.
28. Magyarkeresztur.
r>
21. Söjtör.
"
6. Hegyhátgyertyános
Î7
17. Jánosháza.
»
27. Vasboldogasszony.
Apr.
27. Nyögér.
Mai.
9. Havazd.
Mai.
22. Pölöske.
*»
16. Káld.
Apr.
18. Tóváros.
Apr.
26. Nagykapornak.
„
20. Zalagógánfa.
Mai.
4. Madár.
»
24. Tűrje.
r>
25. Kemenesszentpéter
Mai.
9. Mogyorósbánya.
Mai.
11. Márczali.
»
19. Várkesző.
Apr.
12. Gsolnok.
Apr.
23. Kőröshegy.
V
14. Ajka.
Mai.
15. Perbál.
y>
21. Tab.
Mai.
12. Ugod.
»
18. Pilisszentlélek.
Mai.
8. Kiüti.
Apr.
28. Gicz.
••
8. Pilisszentkeres/.t.
»
1. Ujkörtvélyes.
»
7. Polgárdi.
Apr.
6. Budakeszi.
Apr.
18. Borostyánkő.
Mari
27. Sukoró.
Mai.
24 Visegrád.
Apr. 11. Mosonbánfalu.
, 26. Hövej.
„ 14. Bogyoszló.
II.
Apr. 17. Csorna.
Mai. 17. Kóny.
„ 16. Gyirmóth.
Apr. 17- Patkányos.
Apr. 26- Nagyécs.
,. 26. Kürt.
16. Nagysenkviez.
62
III.
Apr.
30. Borcsa.
Apr.
15. Hódság.
Apr.
16. Bonumi tanyák.
14- Pancsova.
ti
28. Overbász.
»
26. Békéscsaba.
Mai.
3. Tcmeskubin.
)»
25. Mohol.
-
29. Gyula.
Apr.
19. Fehértemplom.
JJ
14. Rogendorf.
Mai.
2. Székesfehérvár.
V
21. Falánka.
Mai.
11. Temesság.
n
29. Pákozd.
»
25. Dunacséb.
Apr.
24- Vadászerdő.
r>
17. Fettend.
Mai.
2. Újvidék.
»
25. Mosnicz.
r>
26. Tárnok.
Apr.
2. Alsókabol.
"
18. Bruckenau.
n
6. Báczkeve.
0
30. Felsőkabol
»
20. Jerszeg.
»
29. Kúiis/.mtmiklós.
>1
20. Torontál-
Mai.
3. Kepéd.
»
9. Sári.
erzsébetlak.
Mart.
22. Bolhó.
Apr.
23. Sörei; puszta.
r>
27. Nagybecskerek.
»
18. Dunaszekcső.
„
^5. Abony.
„
29- Oppova.
Febr
22. Doromlás.
17. Mezőtúr.
»
22. Versecz.
Apr.
22. Nagybaracska.
»
16. Szerep.
Mart
19. Darány.
»
23. Vaskút,
»
6. Nagyvárad.
Apr.
25. Oszró.
»
21. Hajós.
»
15. Bodai erdő.
Mart.
16. Páprád.
n
28. Jánoshalma.
Mart
19- Hajduhadház.
»
5. Baranyabaksa.
Mai.
3. Kelebia.
Apr.
28. Nyíregyháza.
Apr.
28. Villány.
Febr
23. Királyhalom.
•5
21. Darvasmoha erdő
Mart
20. Rácztöttös.
Apr.
29. Hódmezővásárhely.
Mai.
8. Sárerdö.
Apr.
4. Mohács.
Mai.
2. Makó.
Apr.
23- Kemecse.
n
22. Bellye.
»
9. Bezdin.
»
23. Piévleányvúr.
»
8. Bezdán.
Mart
17. Pécska.
Mai.
8. Mándnk.
»
22. Drávatorok.
Mai.
10. Csálai erdő.
■»
4. Nagybereg.
T)
23. Méhespetres.
V
23. Mondorlaki erdő.
Apr.
22. Lazony.
»
12. Szonta.
Apr.
24. Dunapataj.
»
28. Ungvár.
0
9. Gájspitz.
V
26. Állampuszta.
»
29. Társaheg}'.
»
10. Bácsordas.
Mari
. 2. Szabadszállás.
Mai.
9. Zúgó.
»
10. Doroszló.
Apr.
»
24. Keczel.
25. Gádoros.
«
4. Unghosszúmezö.
IV.
Mai.
12. Szerb-Pozsezsena.
Mai.
14. Tinkova.
Apr.
6. Fogara s .
•*
20. Berzászka.
Apr.
28. Németgladna.
»
14. Ótohán.
»
4. Gerbovecz.
„
28. Szintyest.
Mai.
10. Volkány.
„
13. Szvinicza.
Mai.
10. Gross.
))
li. Tiirkös.
Apr.
29. Schnellersruhe.
Apr.
28. Homosdia.
..
10. Hosszúfalu.
„
7. Plavisevicza.
Mai.
2. Pozsoga,
»
2. Gidófalva
Mai.
6- Ogradina.
»
12. Tyej.
B
4. Nagyboros nyö
»
4. Jeselnicza.
n
4. Eoskány.
Apr.
20. Osdola.
Mart. 10. Meszics.
»
11. Boóz.
Mart
20. Allios.
Apr.
15. Szilas.
Apr.
17. Déva,
r
18. Lippa.
V
28. Buchberg.
Mart. 18. Nagydisznóul.
Mai.
4. Mari áradna.
„
3. Vermes.
Mai.
9. Nagyszeben.
Apr.
14. Sistarovec/.
V
29. Labasincz.
„
1). Vesztény.
Mai.
8. Mészdorgos.
y)
20. Tápia.
?»
18. Alsósebes.
„
7. Petirs.
n
30. Jersnik.
Apr.
27. Felek.
Apr.
28. Dorgos.
J1
25. Szelcsova.
Mai.
10. Ujegyház.
Jj
29. Berzova.
n
24. Bakamező.
n
10. Alczina,
•n
24. Lalasincz.
63
Mai. 11.
Apr. 20.
Mai. 10.
. 7.
Apr. 20.
Mai. 14.
Apr. 20.
Mai. 17.
.. lö.
.. 10.
, 28.
Apr. 15.
Mai. 2.
Apr. 30.
Mai. 15.
.. 4.
Apr. 27.
Mai. 3.
Apr. 30.
Mai. 4.
Tótvárad.
S/.aturó.
Zimbro.
Zám.
Vaskói).
Felvácza.
Nagyhalmágv.
Riskulicza.
Brad.
Boicza.
Topánfalva.
Nagyenyed.
Pród.
Szásznádas.
Segesvár.
Szászdálya.
Szászkézd.
Száazkeresztur.
Kőhalom.
Zetelaka.
Székelyzsombor.
Apr. 20. Erdőfüle.
„ 30. Torja.
Mai. 1. Tenke.
Apr. 1. Korbest.
Mai. 10. Dobresl.
Apr. 17- Belényes.
Mai. 1 1 . Algyógy.
„ 14. Magyargorbó.
Apr. 29. Kolozsvár.
„ 24. Kékes.
Mart. 21. Teke.
Mai. 11. Zselyk.
„ 20. Decìnhl.
„ 16. Disznajó.
4. Alsómocsár.
„ 10. Dosz.
Apr. 22. Szakadat.
Mai. 5 Szováta.
9. Gyergyóalfalu.
2. Gyergyóditró.
Mai.
11. Gyergyócsomafalva
Apr.
30. Margitta.
Mai.
6. Össi.
»
7. Züah.
Apr.
25. Zsibó.
»»
29. Gyökeres.
„
19. Zálha.
Mai.
14. Désakna.
Apr.
19. Magyarlápos.
Mai.
7. Bethlen.
"
1 1 . Naszód.
»
30. Teles.
V
18. Besenyő.
»
10. Románbudák.
n
14. Csererdő.
Apr.
20. Sziny érváralj a.
»
19. Kápolnokmonostor.
Mai.
20. Taraczköz.
»
11. Aknasugatau.
Apr.
2. Nagybocskó.
))
20. Mojszin.
V.
Apr.
18. Börzsöny.
Mai.
17. Márianosztra.
»
11. Kóspallag.
»
7. Nagymaros.
„
9. Szokolya.
„
1. Váczbotfyán.
„
3. Szada.
Apr.
24. Babathpuszta.
V
30. Galgamácsa.
n
16. Isaszeg.
14. Berezel.
Mai.
2. Valkó.
Apr.
26. Hévizgyörk.
Mai.
7. Bodony.
Apr.
15- Recsk.
ÌT
20. Terpes.
Mai.
1. Bekényerdő.
n
8. Fehérszék.
A]ir.
,30. Felsődiós.
„
16. Kilics.
Mai.
8. Kistapolcsánv.
Apr.
15. Garamkissalló.
»
9. Bakabánya.
Mai.
2. Kemencze.
Apr.
20. Selmeczbánya.
..
16. Korponi.
Mai.
3. Magasniajtény.
Mai.
20. Gyökös.
Apr.
27. Felsőbotfalu.
Apr.
28. Balassagyaruiat.
Mai.
7. Trencsén.
Mai.
8. Alsópalojta.
•n
1. Bán.
Apr.
28. Gács.
„
2. Chinorány.
Mai.
2. Losoncz.
»
17. Nyitrarudnó.
.,
5. Zagyvapálfal va.
n
28. Géléinek.
w
11. Salgótarján.
»
26. Znióváralja .
Apr.
25. Kazár.
n
29. Bepistye.
»
29. Sajóbábony.
»
28. Seklenófürdö.
Mai.
12. Erdőhorváti.
Apr.
18. Dobó.
-
11. Kereczke.
»
19. Zólyombucs.
t»
10. Huszt.
„
19. Kovácsfalva.
"
7. Técső.
Mai.
13. Dobrókirályi.
„
2ő. Taláborfalva.
n
26. Szelese.
»
6. Alsószinevér.
„
4. Garamsálfalva
»
20. Körtvélyes.
Apr.
17- Zólyomlipcse.
»
3. Felsőapsa.
Mai.
19. Garampéteri.
Apr.
21. Apsinecz.
Apr.
30. Rezsőpart.
Mai.
1. Körösmező.
)»
26. Breznóbánya.
Apr.
2 1 . Burszentgyörgy.
Mart. 20. Stósz.
Mai
22. Nyittrajablonicz.
Mai.
2. Jászó.
*)
10 Berencsváralja.
Apr.
20. Szepsi.
n
1. Brezova.
Mai.
19. Sacza.
y>
3. Miava.
^
16. Boroszló.
Jan
20. Vitien r:.
„
16. Keczerpeklén.
»
2. Okira.
V
8. Keczerlipócz.
»
1. Verba.
»
16. Vörösvágás.
64
Mai.
3. Varannó.
8. Tavarna.
3. Alsóhunkócz.
.,
26. Ungpéteri.
Apr.
30. Kisberezna.
Mai.
8. Bercsényifalva
Apr.
28. Kispásztély.
Mai.
8. Köblér.
Apr.
24 Poroskő.
Mai.
12. Kelecsény.
»
12. Ökörmező.
7. Illava.
Mai.
24. Zsolna.
Mai.
1. Szvarin.
V
I 7. Turóczszentmárton.
n
31. Szepesófalu.
„
16. Parnicza.
n
14. Tátraháza.
V
11. Revisne.
10. Koronahegy fürdő
»
24 Mokragy.
Apr.
13. Lőcse.
»
24. Németlipcse.
Mai.
29. Héthárs.
Apr.
20. Parasztdubova.
»
12. Szentmihályfalva.
Febr
4. Namesztó.
H
10. Eperjes.
Apr.
20. Zubrohlava.
V
8. Sebesváralja.
Febr
2. Bobra.
»
12. Bártfa.
Jun.
11. Liptószentiván.
»
12. Zborő.
»
2. Jablonka.
n
8. Lipnikpuszta.
n
6. Liptóújvár.
111. Jan. 3. Pancsova.
75. *^> Circus cyaneus, (L.).
III. Mart. 2. Rudolfsgnád.
IV. Mart. 13. Kolozsvár.
III. Mart. 2. Rudolfsgnád.
III. , 17. Hódság.
76. ■*—+ Circus aerugiuosus, (L.).
III. Mart. 21. Óverbász.
III. Mart. 1. Arad.
IV. Apr. 6. Kolozsvár.
III. Febr. 28. Pancsova.
III. Mart. 19. Óverbász.
III. „ 20. Hódmezővásár-
hely.
77.
Milvus uiilvus (L.).
III. Mart. 15. Lazony.
IV. Apr. 16. Türkös.
V. Apr. 10. Geletnek.
V. Mart. 17. Zólyom.
V. ,. 11. Tavarna.
V. . 2. Vichodna.
78.
Milvus migrans, (Bodd.).
I. Mart. 22. Snkoró. Hl. Mart. 16. Pákozd.
III. „ 6. Torontálerzsébetlak I
IV. Apr. 15. Türkös.
IV. . 15. Kolozsvár.
79. <— *■ Circaetus gallicus, (Gm.).
in. Apr. 11. Nagyvárad.
I. Febr. 22. Zalagógánfa.
III. „ 23. Pancsova.
80. <-^> Buteo buteo, (L.)
III. Mart. 2. Hódmezővásár-
hely.
IV. „ 9- Szászkabánya.
IV. Febr. Ili. Zsibó.
V. Mart. 3. Zólyom.
V. , 18. Tátraháza.
Im
81. ^^ Cerchneis tinminculiis, (L).
1.
Jan.
14. Véménd.
[.
„
25. Kőszeg.
I.
Mart.
11!. Zalagógánfa.
I.
»
21. Sukoró.
IT.
Apr.
29. Kürt.
in.
Febr
7. Pancsova.
in.
»
24. Hódság.
III. Mart. 12. Mohol.
III. ,
7. Királyhaloin.
III. „
8. Hódmezővásár
hely.
III. .
16. Pákozd.
UI. Febr
25. Velencze.
III. „
18. Pettend.
III. Mart. 15. Budapest.
III. , 26. Kemecse.
IV. Febr. 21. Kolozsvár.
IV. Mart. l.Zsibo.
IV Apr. 13. Zólyom.
V. „ 19. Tátraháza.
V. „ 2. Eperjes.
82. •<— >• Cerchneis cenchris, (Naum.).
I. Mai. 4. Kőszeg. I IV. Apr. 23. Türkös.
I. Apr. 27. Zalagógánfa.
III. Febr. 26. Rudolfsgnád.
III. Apr. 12. Babapuszta.
III. „ 21. Óverbász
83. ■*— ■> Cerchneis vespertinus, (L.).
III. Mart. 6- Csórva.
III. Apr. 8. Királyhalom.
III. „ 20. Hódmezővásár-
hely.
III. ., 7. Izsák.
III. Mart. 24. Pettend.
III. Apr. 5. Nagyvárad.
IV Mai. 12. Gyalmár.
IV. Apr. 23. Türkös.
84.
Falco subbnteo, L.
Apr.
rt. 18. Szentgotthárd.
II.
Apr. 14. Kürt.
III.
Apr. 26. Pettend.
■. 25. Zalagógánfa.
HL
III.
Jan. 14. Pancsova.
Apr. 28. Óverbász.
V.
Mai. 10. Tavarna.
85. •
<— ► Cocains canorus, L.
1.
14. Vasboldogasszony.
5. Nemetpalkonya.
Apr
Apr
. 15. Szombathely.
13. Pola.
»
13. Bocska.
„
16. Locsmánd.
12. Kotor.
Mai
4. Pölöshe.
lì
20. Köveskút.
8. Csurgó.
Apr
14. Nagykapornak.
77
7. Vasszécseny.
17. Szobb.
«i
23 Marczali.
Tï
6. Vasvár.
10. Nagyatád.
H
19. Kőröshegy.
»
19. Hegyhátgyer-
15. Görgeteg.
77
23. Tab.
tyános.
13. Kaposvár.
„
15. Kiliti.
■7
21. Nyögér.
16. Répáspuszta.
7)
7. Ujkörtvélyes.
„
12. Káld.
15. Sásd.
Ti
26. Felsőlövő
77
21. Zalagógánfa.
10. Tékes.
17. Borostyánkő.
Ȕ
17. Kemenesszent
17. Szentgotthárd.
»
12. Csém.
péter.
7. Zsitkócz.
77
12. Bohoncz.
„
20. Várkesző.
7- Papszer.
•7
22. Kőszeg.
;,
13. Ajka.
10. Milej.
V
12. Borsmonostor.
»1
13. Ugod.
5. Zalaegerszeg.
n
12. Körmend.
••
18. Gicz.
5. Söjtör.
77
17. Sorokpuszta.
n
16. Csesznek.
Aquila XVIIÍ.
66
Apr. 20. Veszprém
„ 18. Várpalota.
s. Polgárdi.
„ 13. Sukoró.
Ki. Köszörükőhegy.
24. Su ran yíikál.
26. Nagymarton.
„ 23. Siklósa.
„ 22. Sopronszentmárton
6 Márczfalva.
, 25. Petöfalva
„ 22. Szánkó.
„ 17. Sopronujlak.
Apr. Ili Sopronkertes.
(>. Kismarton.
18. Sopronnyék.
22. Czinfalva.
22. Szentmargitbánya.
„ 21. Fertőfehéregyháza.
„ 21. Malomháza.
2. Csepreg.
16. Nagyczenk.
„ 21. Feketeváros.
„ 25. Magyarkeresztur.
„ 17. Jánosháza.
17. Ravazd.
Apr. 8. Bókod.
. 26. Madár.
16- Iléreg.
16. Mogyorósbánya.
. 18. Csolnok.
„ 30. Perbál.
15. Pilisszentlélek.
8. Pilismarót.
„ l.~>. Pilisszentkereszt.
6. Budakeszi.
„ Ili. Visegrád.
11. Pilisszentlászló.
II.
Apr. 25. Iván.
„ 20. Hövej.
17. Bogyoszló.
„ 30. Szil.
„ 9. Csorna
Apr. 27. Magyaróvár.
„ 21. Halászi.
Mai. 28. Kóny.
Apr. 28. Gyirmótlt.
„ 16. Patkányos.
„ 17. Nagyécs.
Apr. 16. Komárom.
18. Neszmély.
., 19. Kürt.
„ 23. Csallóköz.-omorja.
„ 15. Nagyseukviez.
III.
Apr.
27. Borcsa.
Apr.
16. Bezdán.
Apr.
16. Vaskút.
»
23. Pancsova.
»
18. Drávatorok.
»
15. Hajós.
Mai.
7. Temeskubin
»
20. Méhespetres.
»
22. Jánoshalma.
Apr.
9. Fehértemplom.
Mai.
2. Apatiti.
»
24. Fehértópuszta.
17. Kamaristya
Apr.
20. Szonta.
••
12. Kelebia.
17. Palona.
V
20. Gáj spitz.
n
15. Csórva.
13. Dunacséb.
24. Bácsordas.
,.
18- Királyhalom.
2(1. Újvidék.
»
27. Doroszló.
Mai.
6 . M" y y a rkan izsa .
15. Aisókabol.
„
17. Hódság.
Apr.
17. Hódmezővásárhely
25. Felsókabol.
„
28 Ujverbász.
»
10. Csanádi erdő.
23. Dunagárdony.
„
27. Overbász.
»
8. Bezdin.
16. Rudolfsgnád.
»
3. Mohol.
»
9. Pécska.
Mai.
8. Torontálerzséhetlak
»
18. Kogendort'.
„
4. Csálai erdő.
Apr.
15. Nagybecskerek.
«
5. Temesság.
«
13. Arad.
n
21. Oppova.
»
7. Gyirok.
n
17. Mondorlaki erdő.
»
4. Antalfalva.
»
6. Vadászerdő.
9. Kuvin.
»
10. Darány.
»
5- Mosnicz.
4. Kelmák.
»
5. Oszró.
»
6. Bruckenau.
5. Buttyin.
7)
18. Páprád.
V
6. Jerszeg.
19. Borossebes.
»
15. Baranyabaksa.
»
10. Kepéd.
17. Dunapataj.
„
16. Villány.
ÍJ
18. Somogyudvarhely.
23. Solt.
»
11. Bácztöttös.
»
8. Bolhó.
30. Állampuszta.
'•
25 Mohács.
9. Doronüás.
18. Szabadszállás.
»
18. Bellye.
«
20. Nagybaracska.
18. Keczel.
67
Apr.
14. Izsák.
Apr.
24. Alattyán.
Apr. 26.
Kemecse.
y>
28. Orosháza.
Mai.
2. Szerep.
„ 25.
Pálfölde.
»
18. Békés.
,.
11. Nagyvárad.
„ 8.
Révleányvár.
,.
13. Gyula.
Apr.
5. Szálán 1.
„ 20.
M tll nini,-.
íj
29. Székesfehérvár.
,.
15. Poroszló.
„ 5.
Nagydobrony.
«
14. Pákozd.
■■
11. Bodai erdő.
.. 14.
Csikósgorond.
»
28. Pettend.
■i
22. Debreczen.
„ 6.
Beregszász.
n
19. Tárnok.
»
8. Nyíregyháza.
, 12.
Nagybereg.
n
10. Ráczkeve.
»
18. Nagyerdő.
„ 1.
Nagyszőllős.
»
19. Kunszentmiklós.
..
10. Darvasmohaerdő.
.. 1-5.
Lazony.
ìì
21. Söregpuszta.
Mai
2. Csonkaerdő.
., 17.
Ungvár.
n
17. Abony.
A]ir.
10. Sárerdő.
, 17.
Társahegy.
Mart
21. .Mezőtúr.
..
10- Párospatak.
„ 21.
Zúgó.
Apr
18. Karczag.
1)
IS. Sátoraljaújhely.
„ 4.
Unghosszúmező
iy.
.Apr.
9. Szerbpozsezsena.
Apr.
11. Szintyest.
Apr.
14. Boicza.
"
8. Najdás.
•'
3. Gross.
n
4. Nagytalmács.
Y>
26- Szászkabánya.
»
2. Bulza.
«
9. Porcsesd.
Fcbr
4. Alsóhjuhkova.
íj
4. Ohábabisztra.
«
14. Alsósebes.
Apr.
9. Berzászka.
)î
10. Homosdia.
»
8. Felek.
B
9. Gerbovecz.
•n
7. Kostej.
n
15. Szakadat.
„
11. Szvinicza.
»
4. Pozsoga.
»
6. Ujegyház.
8. Schiiellersriihe.
n
9. Ruszkabánya.
n
8. Felsőporumbák.
•n
12 Eibenthal.
»
4. Tyej.
n
6. Alczina.
„
13. Plavisevicza.
w
4. Roskány.
n
12. Szeráta.
■»
9. Dubova.
„
4. Radulesd.
»
10. Szkoré
4. Ogradina.
ír
7- Kismunesel.
»
12. Strézakerczisora.
n
5- Jeselnicza.
V
3. Boóz.
V
7. Oláhujfalu.
-
4. Meszics.
..
5. Déva.
>!
13. Felsőárpás.
»
15. Kernyecsa.
»
6. Nagyág.
íj
8. Alsóárpás.
»
12. Teinesszlatina.
"
4. Alsóvárosvíz.
..
6. Szentágota.
.■
4. Mörul.
n
7. Osebeshely.
„
14. Felsőucsa.
16. Pojánamörul.
.,
20. Magura.
.
13. Felsővist.
12. Alsónioees.
»
17. Priszlop.
Jí
10. Dragus.
„
10. Felsőmoecs.
»
5. Kudsir.
6- Nagysink.
o. Szilas.
D
6. Felsőpián.
H
10. Felsőszombatfalva
)j
3. Buchberg.
11
12. Kererhavas.
»
13. Bráza.
Mari
. 6. Vermes.
_
li Szászcsór.
r
10. Dézsán.
Apr.
5. Kövesd.
Mai.
6. Teu.
6. Foga ras.
»
6. Labasincz.
Apr.
4. Sugág.
»
7. Kisberivoj.
n
5. Tápia.
„
5. Kelnek.
w
9. Sebes.
»
4. Jersnik.
Mai.
8. Bisztnt.
.,
12. Marginen.
„
6. Szelcsova.
Apr.
21. .Szerdahely.
fi
13. Sarkaicza
„
3. Bakaniező.
»
6. Szelistye.
iíarí. 14. Nagyberivoj.
n
7. Tinkova.
n
11. Nagydisznód.
Apr.
6. Zernest.
Mart.
30. Vörösmart.
»
12. Nagyszeben.
»
14. Törcsvár.
Apr.
ű'2. Németgladna.
.,
S. Yesztény.
»
16. Otohán.
w
6. Válemáre.
n
11. Kistalmács.
„
18. Holbák.
(,S
Apr.
14. Volk;. ii.v.
Apr.
13. Szászszentlászló.
Apr.
8. Bátos.
18. Veresmart.
Mart.
10. Szásznádas.
n
18. Szászrégen.
îl
l'i'. Türkeis.
Apr.
S. Segesvár.
n
23. Nyárádszereda.
,,
8. Élőpatak.
1)
11. Ápold
»
4. Alsómocsár.
n
10. Hosszúfalu.
10. Fehéregyháza.
»
11. Felsőniocsár.
»
15. Káinok.
-
1:2. Szászdálya.
»
13. G örgény szentimre.
„
9. Gidófalva.
í)
9. Szászkézd.
»
16. Görgényhodák.
Mari
12. Nagyborosiiijtt.
■•
10 Szászkeresztur.
r>
11. Nyárádremete.
Apr.
4. Dalnok.
i>
9. Székelykeresztur.
n
25. Görgénylibánfalva.
»
11. Kovászna.
,,
14. Kőhalom.
íj
9. Görgényüvegcsűr.
)1
18. Osdola,
»
13. Zetelaka.
r
8. Dosz.
14. Allios.
»
18- Székelyzsombor.
»>
6. Szakadat.
8. Lippa.
»
14. Erdőfüle.
»
10. Szováta.
•;
6. Máriaradna.
»
28. Csikszentkirály.
«
15. Ilyésniező.
n
5. Sistarovecz.
"
15. Futásfalva.
Mai.
0. Felsősófalva.
)>
9. Mészdorgos.
n
12. Karatnavolál.
Apr.
26. Laposnya.
„
5. Petirs.
,,
14. Torja.
n
9. Felsővenicze.
il
10- Dorgos.
Mai.
4. Kászonimpér.
n
14. Székelyvarság.
»
4. Berzova.
Apr.
18. Aklos.
Mai.
18. Ma rosin' riz.
»
5. Lalasincz.
Mart
26. Szárazpatak.
»
2. Gyergyóremete.
»
8. Tótvárad.
Mart
. 5. Kézdiszentkereszt.
Apr.
22. Gyergyóalfalu.
»
5. Soborsin.
Apr.
5. Kézdimartonos.
«
20. Gyergyóditró.
»
6. Szaturó.
»
19. Bereczk.
Mai.
2. Gyergyócsomafalva.
»
8. Zimbró.
«
12. Ojtoztelep.
Apr.
14. Gyergyóujfalu.
»
3. Zám.
,,
7. Sósmező.
»>
16. Gyergyóborszék.
H
20. Vaskók.
'>
8. Tenke.
n
13. K ilyénfalva.
»
7- Felvácza.
Mai.
5. Magyar csele.
„
28. Tekerőpatak.
»
8. Nagyhalmágy.
Apr.
11. Korbest.
»
18. Gyergyószentmiklós
»
8. Riskulicza.
6. Dobrcst.
■n
16- Gyergyótölgyes.
J)
10. Bulzesd.
„
5. Bulz.
»
19. Gyergyóbékás.
Jî
7. Brád.
,,
20. Belényes.
*J
11. Margitta.
»
7. Felsővidra.
,.
16. Urszoja.
„
6. Élesd.
»
11. Szkerisora
»
17- Pietrásza.
„
5. Őssi.
J)
10. Boicza.
y>
8. Albák.
n
15. Zsibó.
»
15. Lemasoja.
15. Runk.
rj
9. Hidalmás.
»
1. Budesicza.
»
5. La Dubul.
»
8. Gyökeres.
"
9. Szohodol.
w
11. Béles.
11
6. Zálha.
'>
4. Topánfalva.
„
15. Dámes.
i
5. Nagyilonda.
)ï
6. Abrudbánya.
„
6- Dobrus.
'i
6. Désakna.
M
4. Abrudfalva.
«
28. Magura.
„
9. Magyarlápos.
»
6- Nagyalmás.
-
15. Mariéi.
„
5. Dés.
'•
5. Bucsum-Izbita.
5. Algyógy.
Mart
. 24. Bethlen.
»
8 Bucsum.
»
10. Egerbegy.
Apr.
7. Zágra.
»
10. Zalatna.
V
15. Melegszamos.
i>
15. Szászlekencze.
Mart. 5. Alsószolesva.
"
7- Alsójára.
„
10. Naszód.
10. Magyarigen.
„
14. Kolozsvár.
»
9. Hordó.
Apr.
2. Baromlaka.
2. Torda.
„
30. Teles.
»
8. Somogyom.
v,
6- Kékes.
»
11. Besenyő.
1
10. Váldhid.
))
10. Teke.
»
8. Kisrebra.
»
6- Zágor.
*)
7. Zselyk.
T)
28. Nagysajó
.,
5. Almakerék.
25. Kissajó.
Mai.
4. Fokira.
6. Pród.
Mai
3. Dedrád.
Apr.
12. Románbudák.
69
Apr.
17. Dombhát.
Apr.
7. Felsőbánya.
Apr.
12. Urvölgy.
»
10. Marosborgó.
Marl
. 9. Szaploncza.
»
16. Terebesfejérpatak
10. Nagyilva.
Apr.
15. Taraczköz.
„
7. Rozália.
15. Ujradna.
n
18. Krács.
V
18. Jód.
Mai.
2. Valemare.
»
18. Falusugatag.
r
20. Dragoniérfalva.
Apr.
23. Persahavas.
Mart. 10. Tisza fehéregyház.
»
18. Romuli.
26. Dornavölgy.
Apr.
6. Aknasugatag.
»
18. Izaszacsal.
»j
18. Tesna.
»
5. Farkasrév.
n
11. Felső vissó.
a
20. Kosna.
»
15. Kapnikbánya.
»
12. Havasniező.
»
16. Gyergyóbélbor.
»?
17. Budfalu.
»
26. Borsa.
»
30- Csererdő.
»
7. Nagybocskó.
»
26. Fájna.
n
17- Szinyérváralja.
»
15. Rónaszék.
«
21. Borsabánya.
„
7. Avasfelsőfalu.
»
15. Barczánfalva.
»
30. Pojána rotunda.
n
3. Kápolnokmonostor.
»
7. Erdészvölgy.
»
25. Lajosfalva.
Apr.
21. Ipolyszaka.
Apr. 18. Kemencze.
Apr.
8. Kövesliget.
-
16. Börzsöny.
17. Selmeczbánya
5. Técső.
,.
15. Márianosztra.
, 21. Ipolyság.
15. Kricsfalva.
»
15. Zebegény.
, 18. Parassapuszta.
8. Talaborfalva.
,,
15. Kóspallag.
15. Tópatak.
16. Alsószinevér.
n
16. Nagymaros.
18. Korpona.
13. Erzsébetliget.
ii
16. Szokolya.
, 16. Magasmajtény.
13. Széleslonka.
Ì1
10. Göd.
, 16. Gyökös.
7. Körtvélyes.
»
18. Váczbottyán.
, 14. Balassagyarmat.
7. Szentmihálykört-
»
16. Szada.
15. Alsópalojta.
vélyes.
«
15. Babatpuszta.
, 16. Gács.
n
9. Gánya.
,.
13. Galganiácsa.
, 14. Losoucz.
»
16. Dombó.
„
12. Isaszeg.
Mi
ii. 16. Salgótarján.
•)
16. Tercselpatak.
r
16. Berezel.
Ap
v. 24. Kazár.
„
10. Felsőapsa.
'"
8. Valkó.
9. Rimarahó.
»
14. Brusztura.
»
17- Hévizgyörk.
10. Rimaszombat.
»
19. Bertyánka.
„
6. Bodony.
, 9. Thebepuszta.
M
17. Gyertyánliget.
»
9. Recsk.
, 15. Répáshuta.
»
17. Turbaczil.
n
15. Terpes.
, 1. Ujmassa.
»
14. Kaszómező.
V
4. Bekényerdő.
„ 14. Hollós.
„
28. Turbát torkolata.
10. Fehérszék.
r 15. Ujhuta.
n
10. Rahó.
Mai.
24. Csodás.
, 12. Diósgyőr.
»
25 Apsinecz.
Apr.
15. Felsődiós.
10. Sajóbábony.
»
16. Körösmező.
»
3. Kilics.
„ 25. Tállya.
íj
28. Tiszabogdány.
»
17- Kistapolcsány.
Ma
i. 5- Erdőbénye.
jj
30. Sztebna.
Mart. 15. Qaramkissalló.
Ap
r. 20. Erdőhorváti.
Mart. 28. SósMs.
Apr.
30. Garamszentbenedek
„ 16. Hátmeg.
Apr.
19. Komárnik.
»
14. Újbánya.
„ 15. Csarnatő.
'?
15. Búrszentg}rörgy.
n
15. Garamrév.
14. Kereczke.
n
21. Unin.
v>
6. Bakabánya.
„ 10. Dolha.
»
25. Nyitrajablonicz.
n
19. Bát.
„ 5. Huszt.
V
18- Berencsváralja.
„
7. Alsóhámor.
., 10. Visk.
„
6. Brezova.
„
21. Magaslak.
6. Heriucse.
»
24. Miava.
»
15. irtványos.
18. Bustyaháza.
Mai.
2. Vittencz
70
Mart. 9. Ohtra.
Apr.
14. Kisgaram.
Apr
Apr
28. Verbo.
e
24. Karám.
»
-
15. Felsőbotfalu.
iì
22. Szikla.
n
..
18. Trencsén.
n
7. Breznóbánya.
..
n
21. Bán.
M<>rl. 24. Dobrócs.
n
"
24. Chinorány.
v>
25. Benesháza.
:
»
29. Oszlány.
»
30. Malii/.sin-i.
Mai
•■
10. Nyitrarudnó.
n
29. Mihálytelek.
Apr
n
21. Dóczifürész.
r>
16. Erdőköz.
„
»
13. Németpróna.
íj
29. Vaczok.
„
»
10. Madarasalja.
"
20. Gömörvég.
»
»
17. Felsőhámor.
V
15. Nyusrya.
»
»
20. Revistyeváralja.
íí
14. Tiszolcz.
.,
»
4. Bükköskút.
Mai.
1. Helpa.
„
»
13. Felsőzsadány.
Apr.
14. Batkó.
Mai.
»
21. Geletnek
Mart S3. Nagyi \ i
Apr
»
25. Znióváralja.
Apr.
14. Sajóréve.
Mai.
»
30. Turóczszklenó.
n
17. Pónikkohó.
„
Mai.
5. Repistye.
■•
5. Szabados.
Apr
Apr.
14. Szklenófürdő.
..
15. Rozsnyó.
Mai.
»
21. Teplafő.
Mai.
1. Teplicska.
Apr.
»
26- Körmöczbánya.
Apr.
29. Szoniolnok.
Mai.
■•
15. Saskőszékely.
»
10. Stósz.
Apr.
»
18- Kövesmocsár.
„
26. Szomoliiokliuta.
Mai.
»
18. Jálna.
»
17. Alsóineczenzéf.
«
»
20. Dallosfürész.
„
17. Felsőmeczenzéf.
..
16. Zólyomkecskés.
n
28. Jászó.
Apr.
16. Garamberzencze.
»
14. Szepsi.
Mai.
»
13. Dobó.
íj
22. Sacza.
JT
»
10. Zólyombucs.
»
16. Kassa.
"
»
24. Kovácsfalva.
„
20. Delnekakasfalva.
Apr.
»
16. Óhegy.
Mai.
3. Boroszló.
»
»
15. Zólyom.
Apr.
16. Keczerpeklén.
Mai.
„
22. Erdőbádony.
n
18. Keczerlipócz.
Apr.
»
16. Dobrókirályi.
»
15. Vörösvágás.
..
»
21. Szelese.
n
18. Rankfüred.
•*
»
21. Felsőmicsinye.
»
16. Nagyazar.
„
w
19. Garamsálfalva.
J7
16. Tavarna.
»
»
22. Perhát.
r>
6. Homoima.
Mai.
3. Ószada.
»
25. Szinna.
Mai.
Apr.
21. Pónik.
»
10. Alsóhunkócz.
Apr.
„
22. Zólyomlipcse.
íj
16. Ungpéteri.
ö
»
13. Koritnyicza.
»
17. Gerény.
Mai.
?»
26. Luzsna.
w
15. Felsődomonya.
Apr.
»
8. Libetbánya.
„
10. Nagyláz.
»
«
25. Garamszentandrás.
10. Kisberezna.
Ji
ji
20. Garampéteri.
i>
14. Nagyberezna.
íí
„
26. Jeczenye.
»
12. Bercsényifalva.
»
21. Kiskapocs.
»
16. Kispásztély.
Mai.
*•
29. Lopér.
M
16. Sóslak.
Ȓ
»
28. Alsószabadi.
n
1 2. Köblér.
„
**
26. Rezsőpart.
»
21. Csontos.
■n
7. Turjaremete.
15. Sóhát.
L8. Poroskő.
14. Kelecsény.
21. Majdánka.
4. Ökörmező.
L3. Hüvőspatak.
fi. Felsőszinevér.
12. Illava.
2 1. Nagybicscse.
18. Zsolna.
26. Turóczszentmárton.
17. Fenyőliáza.
18. Parnicza.
2. Revisnye.
17. Rózsahegy.
2. Mokragy.
17. Műin
25. Veszele.
9. Lokcza.
30. Németlipcsr.
9. Paraszt dubo\ a.
30. Namesztó.
4. Zubrohlava.
8. Bjelipotok.
2. l'urdossin.
30. Bobró.
11. Trsztena.
12. Brezovicza.
4. Liptószentiván.
30. Jablonka.
26- Liptónjvár.
10. Oravicze.
30. Chizsne.
19. Kokava.
26. Szvarin.
17. Vichodna.
28. Feketevág
Vichodna.
7. Szentiványicsorbató
29. Csorba.
27. Tátralomiiiez.
2. Felka.
29. Szepesófalu.
26. Sárberek.
27. Tátraháza.
25. Koronahegyfürdő.
27. Szepesbéla.
4. Podolin.
9. Lőcse
4. Feketekút.
18. Héthárs.
71
Apr. 26. Szentmihályfalva.
„ L'i'. Eperjes.
„ 15. Sebesváralja.
„ 12. Bánfa.
Apr. 15. Zboró.
„ 17. Lipnikpuszta.
15. Girált.
„ 20. Felsővízköz.
Mai. 18. Rabcsicze.
Apr. 30. Alsólipnicza.
Mai. 3. Felsőlipnicza.
„ 1. Felsőzubricza.
86.
Jynx torquilla, L.
I.
Apr. 8. Csurgó.
„ 27. Sásd.
. 10. Milej.
„ 17. Söjtör.
Mai. 3. Vasboldogast
Apr. 27. Nagykapornak.
„ 17. Borostyánkő.
Apr.
3. Körmend.
„ 19. Vasszécseny.
„ 13. Vasvár.
Mai. 19. Ugod.
Apr. 2. Polgárdi.
„ 14. Sukoró.
., 27. Sopronkertes.
13. Kismarton.
Apr. 14. Fertöfehéregyháza.
„ 17. Jánosháza.
17. Ravazd.
„ 15. Madár.
13. Mogyorósbánya.
„ 8. Csoluok.
,, 28. Filisssen/lélek.
II.
Fébr.10. Csontit.
Mai. 29. Kiint/.
Apr. 16. Patkányos.
Apr. 14. Kürt.
„ 18- Nagysenkvicz.
III.
Apr. 14. Villány.
Mart. 18. Rácztöttös.
„ 20. Méhespetres.
Apr. 17. Overbász.
„ 27. Vadászerdö.
„ 30. Gyirok.
„ 5. Briiekenau.
Mai. 3. Doromlás.
Apr. 27. Kelebia.
„ 25. Csálai erdő.
18. Izsák.
13. Pákozd.
Mart. 12. Pettend.
Apr. 9. Nagyvárad.
„ 8. Budapest.
Mart. 10. Bodai erdő.
Apr. 14. Kemecse.
„ 25. Nagybereg.
„ 14. Nagyszőllős.
„ 10. Zúgó.
„ 16- Ungvár.
Mai. 10. Túrsahetjtj.
IV.
Apr.
24. Szászkabánya.
Apr.
3. Nagyszeben.
Mai.
9. Segesvár.
n
17. Dubova.
..
5. Uj egyház.
Apr.
8. Székelyzsombor
•n
7. Jeselnicza.
V
17. Felsővist.
n
11. Erdőfüle.
»
12. Kernyecsa.
»
14. Türkös.
n
27. Sósmező.
»
28. Felsőmoecs.
V
4. Sistarovecz.
n
15. Algyógy.
íj
9. Vermes.
r>
13. Lalasincz.
ti
14. Magyargorbó.
Mai.
17. Németgladna.
Tt
28. Zimbró.
n
16. Kolozsvár.
Apr.
15. Szintyest.
ÎÎ
26. Nagyhalmágy.
Mai.
6. Zselyk.
»
12. Gross.
Mart
18. Abrudbánya.
s
10. Dedrád.
»
9. Bulza.
Apr.
23. Magyarigen.
Apr.
10. Székely va:
»?
10. Kostéj.
Mai.
8- Nagyenyed.
»
22. Ossi.
I?
13. Réa.
Apr.
7. Szászszentlás/.ló.
n
5. Désakna.
72
Apr. 12. Szászlekencze.
„ 8. Naszód.
Mart. 26. Besenyő.
Apr. 27. Nagysajó.
Apr. 29. Románbudák.
Mai. 7. Ujradna.
Apr. 16. Farkasrév.
Apr.
12. Rozália.
22. Izaszacsal.
15. Felsővisó.
30. Mojszin.
V.
Apr.
13. Márianosztra.
Apr.
15. Felsőapsa.
Mart
12. Sacza.
íj
28. Nagymaros.
n
15. Brusztura.
Mai.
5. Boroszló.
Mart
19. Szokoly.
Mart
22. Turbaczil.
Apr.
9. Tavarna.
Mai.
1. Yáczbottyán.
Apr.
21. Unin.
')
23. Alsóhunkócz.
Apr.
13. Szada.
»
18. Berencsváralja.
»
10. Nagyláz.
Mai.
5. Galgamácsa.
»
10. Vitteucz.
«
5. Kisberezna.
Apr.
11. Berezel.
Mai.
24. Verbó.
V
29. Nagyberezna.
_
6. Hévízgyörk.
Apr
14. Felsőhámor.
it
4. Bercsényifalva
')
21. Bodony.
„
7. Geletnek.
»
17. Kispásztély.
»
25. Recsk.
Mai.
4. Znióváralja.
„
4. Küblér.
,
12. Terpes.
»
15. TuróczszMenó.
%
12. Sóhát.
Mart.
25. Garamkissalló.
n
15. Körmöczbánya.
n
6. Kelecsény.
Apr.
12. Újbánya.
Apr.
15. Zólyom.
»
9. Ökörmező.
»
28. Bakabánya.
Mart
21. Beszterczebánya.
n
29. Parnicza.
Mart.
16. Alsóhámor.
Apr.
15. Garamsálfal va.
„
26. Revisne.
Apr.
17. Magaslak.
»
14. Zólyomlipcse.
»
18. Mokragy.
„
13. Kemencze.
„
13. Garamszentandrás
n
6. Szvarin.
íí
15. Korpona.
»
15. Kisgaram.
n
16. Késmárk.
„
8. Magasniajtény.
n
14. Breznóbánya.
ïî
15. Leibicz.
»
30. Balassagyarmat.
„
15. Benesháza.
î)
30. Szepesbéla,
»
2. Losoncz.
»
10. Maluzsina.
Apr.
10. Lőcse.
Mart
14. Zagyvapálfalva.
»
26. Mihálytelek.
n
10. Eperjes.
Apr.
9. Sajóbábony.
»
16. Helpa.
„
11. Sebesváralja
»
16. Csarnatő.
„
21. Pónikkohó.
îî
12. Bártfa.
»
9. Huszt.
»
1. Teplicska.
ti
14. Zboró.
Mai.
20. Talaborfalva.
»
7. Stósz.
»
10. Lipnikpuszta.
Mart.
26. Alsószinevér.
W
29. Jászó.
»
15- Girált.
Apr.
12. Dombó.
„
13- Felsővizköz.
III. Mart. 15. Palona.
Merops apiaster, L.
III. Mai. 6. Rudolfsgnád.
Apr. 19. Kisherend.
„ 6. Csurgó.
„ 4. Szobb.
„ 4. Nagyatád.
5. Görgeteg.
88. ■*— *■ Upupa epops, L.
I.
Mart. 30. Kaposvár.
Apr. 4. Répáspuszta.
Mart. 20. Sásd.
Apr. 9. Szentgotthárd.
„ 10. Zsitkócz.
Apr. 5. Milej.
„ 20. Zalaegerszeg.
„ 14. Söjtör.
„ 9. Vasboldogasszony.
„ 10. Bocska.
73
Mai.
28. Pölöske.
Apr.
14. Hegyhátgyertyánös.
Apr.
9. Szentmargitbánya.
Apr.
29. Nagykajjornak.
»
12. Nyögér.
»
6. Fertőfehéregyháza
»
11. Tűrje.
n
14. Káld.
»
11. Malomhá/..'i.
»
(J. Marczali.
B
12. Zalagógánfa.
„
7. Csepreg.
»
13. Kőröshegy.
n
9. KemenesszentpétiT
„
11. Nagyczenk.
B
15. Tab.
V
20. Várkesző.
n
25. Feketeváros.
Mart
28. Kiliti.
lì
15. Ajka.
Mai.
3. Magyarkeresztur.
Apr.
26. Borostyánkő.
»
6. Ugod.
Apr.
19. Jánosháza.
ìì
4. Németújvár.
»
22. Oicz.
„
11. Havazd.
»
3. Csém.
»
1. Csesznek.
»
8. Bókod.
»
15. Borsmonostor.
»
7. Polgárdi.
»
6. Madár.
„
15. Körmend.
n
11. Sukoró.
»
8. Héreg.
„
7. Sorokpuszta.
yy
4. Köszörűkőhegy.
H
17. Mogyorósbánya.
lì
8. Szombathely.
Mai.
1- Petőfalva.
n
9. Csolnok.
»
8. Locsmánd.
Apr.
15. Sopronujlak.
„
30. Perbál.
,,
23. Köveskíd .
„
11. Sopronkertes.
»
22. Pilisszentlélek.
„
8. Vasszécseny.
»
7. Kismarton.
„
6. Budakeszi.
»
6. Vasvár.
»
4. Sopronnyék.
5. Czinfalva.
«
5. Visegrád.
II.
Apr. 11. Iván.
5. Hövej.
„ 11. Bogyoszló.
„ 17. Csorna.
„ 27. Magyaróvár.
Apr.
6 Kóny.
8. Gyirmóth.
12. Patkányos.
12. Nagyécs.
Apr. 13. Komárom.
„ 9. Neszmély.
„ 15- Kürt.
„ 20. Csallóközsomorja.
„ 20. Nagysenkvicz.
III.
A]>r.
3. Pancsova.
Apr.
9. Drávatorok.
Mart.
27. Somogyiul varhely.
il
21. Fehértemplom.
O
10. Méhespetres.
Apr
15. Bolhó.
»
9. Dnnacséb.
»
15. Apatin.
»
30. Dunaszekeső.
„
20. Újvidék.
ÍT
9. Szonta.
»
26. Doromlás.
n
2. Alsókabol.
n
8. Gáj spitz.
»
13. Nagybaracska.
»
24. Felsökabol.
»
8. Bácsordas.
»
11. Vaskút.
Mart
30. Dunagárdony.
„
10. Doroszló.
»
27. Hajós.
Apr.
3. Rudolfsgnád.
r>
7. Hódság.
»
25. Jánoshalma.
„
6. Torontálerzsébetlak
»
12. Babapuszta.
Mart
. 9. Fehértópuszta.
»
6. Oppova.
„
5. Ujverbász.
Apr.
24. Kelebia.
«
12 Antalfalva.
»
1. Overbász.
Mart
19. Csórva.
?T
12. Darány.
»
5. Mohol.
Apr.
5. Királyhalom.
IÎ
4. Oszró.
„
3. Rogendorf.
„
7. Magyarkanizsa.
»
13. Páprád.
„
5. Temesság.
Mart
28. Hódmezővásárhely
»
11. Baranyabaksa.
Mart
21. Gyirok.
Apr.
9. Bezdin.
»
15. Villány.
»
19. Vadászerdő.
■n
10. Pécska.
Î1
5. Rácztöttős.
Apr.
3 Mosnicz.
n
5. Csal ai erdő.
»»
24?Mohács.
V
1. Bruckenau.
»
15. Mondorlaki erdő.
tt
8.Bellye.
V
8. Jerszeg.
»
6. Borosjenő.
»
1. Bezdán.
Aquila XVIII.
»
4. Kepéd.
"
12. Kelmák.
10
74
Apr.
5. Buttyin.
Apr.
10. Ráczkeve.
Apr. 4. Darvas nohaerdő
Mart
3. Dunapataj.
»
3. Kunszentmiklós.
„ 14. Csonkaerdő.
Apr.
7. Solt.
H
21. Sári.
„ 7. Sárerdő.
-
6. Szabadszállás
n
5. Sőregpuszta.
10. Sárospatak.
,
2. Izsák.
n
4. Abony.
„ 6. Kemecse.
»
5. Kondoros.
»
19. Mezőtúr.
Mart. 22. Révleányvár.
Mart.
19. Bonumi tanyák.
n
9. Szerep.
Apr. 20. Mándok.
Apr.
3. Orosháza.
„
5. Nagyvárad.
Mart. 12. Beregszász.
5. Békés.
„
10. Szalárd.
Apr. 6. Nagybereg.
9. Gyula.
»
9. Budapest.
„ 2. Nagyszőllős.
Mart
6. Székesfehérvár.
ÏT
4. Bodai erdő.
„ 6. Ungvár.
Apr.
11. Pákozd.
»
8. Debreczen.
, 8. Társahegy.
»
28. Fettend.
»
20. Hajdúhadház.
. 12. Zúgó.
»
11. Tárnok.
»
4. Nyíregyháza.
„ 29. Ungdarócz.
IV.
Apr.
15. Szerb-Pozsezsena.
Apr.
6. Bulza.
Apr. 2. Bráza.
»
6. Szászkabánya.
«
2. Ohábabisztra.
„ 12. Dézsán.
Mart.
21. Alsólyubkova.
Mart.
24. Homosdia.
„ 10. Fogaras.
Apr.
12. Berzászka.
Apr.
7. Koslej.
„ 3. Kisberivoj.
„
11. Gerbovecz.
•»
12. Pozsoga.
„ 2. Nagyberivoj.
„
16. Sz vini ez.
V
7. Ruszkabánya.
„ 8. Otohán.
,
25. Schnellersruhe
77
19. Tyej.
Mart. 10. VóUeá/ny.
»
8. Eibenthal.
»
6. Roskány.
Apr. 10. Türkös.
»
6. Piavi se vicza.
V)
5. Déva.
„ 10. Hosszúfalu.
»
26. Dubova.
13. Réa.
„ '28. Káinok.
»
20. Ogradina.
9. Gyalmár.
11. Gidófalva.
„
9. Jeselnicza.
7. Ósebeshely.
„ 6. Nagyborosnyó.
Mart
. 4. Herkulesfür dö.
12. Romoszhely.
„ 14. Lippa.
Apr.
2. Meszics.
9. Kudsir.
Mart, 17. Sistarovecz.
îi
13. Kernyecsa.
17. Szerdahely.
Apr. 14. Mészdorgos.
71
18. Temesszlatiua.
10. Szelistye.
„ 7. I'etirs.
Mart.
24. Mörul.
7. Nagyszeben.
„ 14. Dorgos.
Apr.
10. Pojána-Mönil.
19. Kistalniács.
„ 2. Berzova.
»
26. Felsőmoecs.
18. Porcsesd.
„ 5. Lalasincz.
6. Szilas.
14. Alsósebes.
„ 11. Zimbró.
»
3. Buchberg.
2. Felek.
„ 26. Nagyhalmágy.
TÎ
8. Vermes.
6. U.jegyház.
„ 15. Szohodol.
»
5. Kövesd.
11. Felsőporúmbák.
„ 30. Abrudbánya.
Mai.
8. Labasincz.
6. Alczina.
9. Bucsum Izbita.
Apr.
6. Tápia.
15. Szeráta.
„ 15. Bucsum.
»
17. Szelcsova.
16. Szkoré.
„ 22. Zalatna,
»
10- Bakamező.
13. Strézakerczisora.
Febr. 26. Alsószolcsva.
»
11. Tinkova.
7. Olálníjfalu.
Mart. 11. Magyarigen.
»
12. Vörösmart.
8. Felsőárpás.
„ 30. Nagyenyed.
»
11. Németgladna.
5. Alsóárpás.
„ 15. Zágor.
»
16. Válemáre.
6. Felsőucsa.
Apr. 23. Pród.
»
18. Szintyest.
»
6. Alsóvist.
„ 6. Szászszentlászló
>i
11. Gross.
Mart
26. Felsővist.
Mart. 12. Szásznádas.
75
Apr.
15. Segesvár.
Apr.
23. Alsómocsár.
A pi-
13. Szászlekencze.
Mart
27. Szászkézd.
8. Felsőmocsár.
li
17. Naszód.
Apr.
7. Szászkeresztúr.
„
1"2. Görgényhodák.
Mart. 15. Teles.
»
10. Székelykeresztúr.
„
11. Nyárádremete
Mai.
20. Besenyő.
"
7. Kőhalom.
»
6. Görgény liba nfa Iva.
Apr.
11. Nagysajó.
»
7. Zetelaka.
»
9- Görgényüvegcsűr.
9. Románbudák.
••
20. Székelyzsombor
»
14. Dosz.
Mart.
20. Marosborgó.
Tf
9. Erdőfüle.
,.
14. Szakadat.
«
8. Nagy Uva.
r
15. Futásfalva.
«
25. Szováta.
„
18. Újradna.
„
13. Karatnavolál
Mai.
4. Felsősófalva.
Mai.
â5. Persahavas.
»
13. Torja.
Apr.
18. Laposuya.
Apr.
29. Dornavölgy.
»
4. Aklos.
S
21. Felső venicze.
Mai.
3. Csererdő.
77
11. Szárazpatak.
»
14. Székelyvarság.
Mart
8. Szaploncza.
Mart.
21. Kézdimartonos.
»
4. Maroshévíz.
Apr.
6. Avasfelsőfalu.
Apr.
25. Bereczk.
áfái ÍJ. Gyergyóremete.
»
16- Kápolnokmonostor
„
7. Ojtoztelep.
»
10. G y erg íj óal falu.
»
9. Felsőbánya.
Mai.
16. Sósmező.
Mart,
31. Kilyénfalva.
»
14. Taraczköz.
Mai t.
19. Tenke.
.Feòr. 50. Gyergyószentmiklós
Mai.
6. Krács.
Apr.
4. Bulz.
Mart
7. Gyerggóbékás.
Mart
15. Tiszafehéregyház.
»
7- Magura.
Apr.
11. Élesd.
r>
17. Farkasrév.
S
13. Algyógy.
»
4. Őssi.
Apr.
7. Nagybocskó.
»
9. Magyargorbó.
»
11. Szilágycseh.
y>
9. Barczánfalva.
g
14. Kolozsvár.
TT
1. Zsibó.
n
20. Terebesfejérpatak.
Mart
. 4. Kékes.
»
15. Hidalmás.
„
7. Rozália.
Apr.
14. Teke.
„
3. Gyökeres.
»
18. Jód.
w
13. Zselyk.
»
12. Zálha.
Mart.
27. Dr agomér falva.
ÍJ
10. Marosvásárhely.
n
7. Désakna.
3/ai.
10. Harasmezö.
Mii.
/. Dedrád.
»
2. Magyarlápos.
ü/rtW
. 1. Alo j szín.
Apr.
13- Nyárádszereda.
Mart,
29. Dés.
Apr.
15. Fájna.
n
10. Disznajó.
Apr.
13. Zágra.
»
14. Borsabánya.
Apr.
Mart.
14. Ipolyszalka.
Apr.
6. Bodony.
A pr.
7. Gács.
14. Börzsöny.
n
17. Recsk.
•I
10- Losonc/..
16. Márianosztra.
»
15. Terpes.
_
8. Kazár.
16. Zebegény.
Mart
17. Bekényerdő.
s
7. Rimaszombat
12. Kóspallag.
Apr.
5- Fehérszék.
Mai.
1. Thebepuxzta,
21. Nagymaros.
„
12. Csodás.
Apr.
30. Répáshuta.
12. Szokolya.
,.
11. Felsődiós.
.,
19. Ujmassa.
5. Göd.
ÍJ
7. Kilics.
»
2. Ujhuta.
9. Váczbottyán.
»
5. Bakabánya.
•j
10. Sajóbábony.
4. Szada.
„
5. Bát.
»
15. Tállya.
3. Babathpuszta.
Mai.
4. Kemencze.
n
20- Erdőhorváti.
7. Galgamácsa.
Apr.
10. Parassapuszta,
»
10. Hátmeg.
2. Isaszeg.
»
18. Magasmajtény.
»
9. Csarnatő.
26. Berezel.
»
14. Korpona.
»
1 2. Kereczke.
6. Valkó.
10. Gyökös.
»
10. Huszt.
18. Hévizgyörk.
»
12. Balassagyarmat.
;j
10. Visk.
23. Gyöngyössolymos.
»
15. Alsópalojta.
»
6. Herincse.
10*
76
Apr.
16. Bustyaháza.
Apr.
15. Geletnek.
Apr.
14 Xagyb rezna.
JJ
13- Kövesliget.
JJ
23. Teplafő.
»
14. Bercsényifalva.
Mart.
20. Técső.
»
1. Saskőszékely.
Mmt. 10. Kispá'ztély.
Apr.
12. Kricsfalva.
n
15. Zólyombucs.
Apr.
lö. Sóslak.
n
8. Talaborfalvn.
»
6. Zólyom.
»
8. Köblér.
M
25. Erzsébetliget.
n
8. Erdőbádony.
B
18. Turjaremete.
»
12. Széleslonka.
Mart
10. Beszt&rczébánya.
Mai.
2. Poroskő.
T)
5. Körtvélyes.
Apr.
29. Szelese.
Apr.
14. Keleesény.
V
1. Szentmihálykört-
„
5. Garam sálfal va.
6. Ökörmező.
vélyes.
Mai.
12. Garamszentandrás.
„
16. Hűvöspatak.
16. Gánya.
Apr.
7. Rezsőpart.
?»
29. Nagybicscsi'.
Mai.
10. Dombó.
,,
17. Breznóbánya.
JJ
8. Túróczszentmárlon.
Apr.
5. Felsőapsa.
«
9. Maluzsina.
-
29. Parnicza.
»
11. Pozsarova.
Mai.
3. Teplicska.
Mai.
2. Rózsahegy.
n
18. Gyertyánliget.
Apr.
13. Szomolnok.
-
8. Mókragy.
»
17. Turbaczil.
Mart.
28. Stósz.
»
1. Veszele.
n
10- Kaszómező
Apr.
18. Alsómeczenzéf.
Mart
26. Lucski.
»
16. Apsinecz.
»
25. Jászó.
Apr.
15. Zubrohlava.
„
8. Kőrösmező.
„
9. Szepsi.
71
10. Bobró
Mai.
3. Tiszabogdány
w
8. Sacza.
JJ
12. Liptóujvár.
Apr.
30. Sztebna.
»
1. Kassa.
Mart. 8. Koka ni.
„
19. Sóskási védkerület
Mai.
1. Boroszló.
Mai.
7. Szvarin.
jj
14- Usztyihoverla.
Apr.
9. Keczerpeklén.
Mart
. 2. Vychodna.
»>
11. Búrszentgyörgy.
Î)
9. Keczerlipócz.
Apr.
16. Felsőhági.
v
26. Berencsváralja.
V
15. Vörösvágás.
„
16. Szent mihály fal va.
Mai.
6. Vittencz.
„
9- Rankfüred.
JJ
12. Eperjes.
Mart. 11. Ótura.
»
2. Varannó.
JJ
15. Sebesváralja.
Mai.
20. Verbó.
»
9. Tavarna.
„
12. Bártfa.
3. Felsőbotfalu.
»
20. Alsóhunkócz.
JJ
15. Zboró.
Apr.
22. Trencsén.
n
8. Ungpéteri.
„
16. Lipnikpuszta.
»
17. Nyitrarudnó.
w
9. Gerény.
11
12. Girált.
n
28. Felsőhámor.
89. *■
12. Felsődomonya.
11. Nagyláz.
-*■ Coracias garrula, L.
I.
27. Borostyánkő.
n
11. Felsővízköz.
Apr.
20. Kisherend.
Mai.
Mai.
3. Zalagógánfa.
»
8. Németpalkonya.
Apr.
30. Németújvár.
w
2. Kemenesszentpéter
»
18. Csurgó.
„
28. Csém.
Apr.
3. Várkesző.
»
29. Szobb.
»
30. Kőszeg.
Mai.
13. Ugod.
Mai.
3. Nagyatád.
V
16. Körmend.
Apr.
24. Sukoró.
Apr.
20. Görgeteg.
Mai.
7. Sorokjmszta.
Mai.
7. Sopronkertes.
n
13. Kaposvár.
Apr.
28. Szombathely.
«
10. Kismarton.
»
15. Sásd.
Mai.
3. Locsmánd.
„
4. Fertőfehéregyháza.
JJ
20. Milej.
Apr.
30. Köveskút.
Apr.
29. Jánosháza
Mai.
3. Zalaegerszeg.
»
25. Vasszécseny.
íj
18. Ravazd.
Apr.
29. Vasboldogasszony.
V
22. Vasvár.
Mart. 26. Madár.
1/ar
. 26. Pölöske.
»
30. Hegyhátgyertyános
Apr.
27. Mogyorósbánya.
Mai.
7. Nagykapornak.
V
28. Nyögér.
Mai.
4. Perbál.
Apr.
28. Marczali.
Mai.
3. Káld.
Apr.
23. Budakeszi.
77
Mai. 8. Iván.
„ 5. Csorna.
II.
■Imi. 4. Kónij.
Apr. 25. Patkányos.
Mai.
3. Neszmély.
7. Kürt.
III.
Febr
. 15. Dunacséb.
Apr.
27. Doroszló.
Apr.
21. Csálai erdő.
Apr.
20. Újvidék.
n
16. Hódság.
»
17. Szabadszállás.
»
20. Alsókabol.
Mai.
7. Babapuszta.
)ï
28. Békés.
»
28. Rudolfsgnád.
Apr.
27. Óverbász.
it
28. Pákozd.
Mai.
11. Torontálerzsébet-
n
2. Rogendort'.
»
24. Kunszentmiklós
lak.
»
27. Gyirok.
»
30. Sári.
Apr.
30. Antalfalva.
Febr
22. Bruckenau.
V
28. Sőregpuszta.
n
11. Darány.
Apr.
14. Jerszeg.
Mai.
8. Nagyvárad.
»
28. Páprád.
„
20. Somogyudvarhely.
Apr.
25. Hajduhadház.
»
20. Baranybaksa.
«
9. Bolhó.
■»
26. Sárerdő.
»
30. Villány.
»
26. Dunaszekcső.
»
22. Kemecse.
«
13- Rácztöttös.
„
27. Doromlás.
Mai.
1. Révleány vár.
Mart. 18 Méhespetres.
»
28. Hajós.
»
7. Mándok.
Apr.
8. Szonta.
Ti
25. Jánoshalma.
Apr.
10. Nagybereg.
»
2. Gájspitz.
Mai.
27. Csórva.
2. Királyhalom.
Mai.
4. Társahegy.
IV.
Mai.
6. Meszics.
Mart. 26. Kisberivoj.
Mai.
14. Disznajó.
íj
2. Felsőmoecs.
„ 25. Nagyberivoj.
M
14. Székelyvarság
Apr.
15. Szilas.
Mai. 11. Türkös.
»
12. Maroshévíz.
w
29. Németgladna.
Apr. 26. Sistarovecz.
Apr.
26. Gyökeres.
Mart. 12. Szintyest.
Mai. 9. Segesvár.
Mart
. 2. Désakna-
»
12. Nagy ái/.
Apr. 26. Székely zsombor.
Mai.
23. Nagysajó.
Apr.
9. Nagyszeben.
„ 30. Erdőfüle.
Mart
26. Dombhát.
Mart
. 20. Strézakerczisora.
, 11. Tenke.
Apr.
30. Persahavas.
Apr.
1. Oláhujfalú.
Mart. 12. Dobrest.
Mai.
20. Avasfelsőfalu.
»
2. Alsóárpás.
Mai. 1. Kolozsvár.
Apr.
1. Nagybocskó.
Mai.
25. Nagy sink.
Apr. 17. Zselyk.
«
3. Jód.
Apr.
1. Fogaras.
Febr. 2. Bátos.
Mai.
10. Márianosztra.
Apr.
23. Isaszeg.
»
6. Zebegény.
Mart. 27. Berezel.
Mi irt
6. Nagymaros.
Mai.
2. Valkó.
Mai.
9. Szokolya.
Apr.
IS. Hévizgyörk
Apr.
26. Váczbottyán.
»
20. Bodony.
y>
30. Szada.
»
26. Recsk.
Mai.
2. Babathpuszta.
»
10. Terves.
Apr.
8. Galgamácsa.
»
24. Fehérszék.
Apr. 18. Garainkissalló.
„ 10. Bát.
„ 23. Losoncz.
„ 15. Répáshuta.
Mai. 9. Sajóbábony.
„ 5. Erdőhorváti.
Apr. 1. Talaborfalva.
Mart- 30. Alsószinevér.
78
Mai. 9. Körtvélyes.
Mart. :' l. túiiiya.
Apr. 25. Felsőapsa.
5. Kőrösmező.
Vai. 18. .lászó.
„ 21. Szepsi.
Apr. 28. Sacza.
Mai. 1. Boroszló.
Apr. 1. Köhler.
Apr. 1. Kdecsény.
„ 5. Ökörmező.
„ 14. Nagybicscse.
Mai. li. Szcntmihálvfalva.
90.
Caprimulgas europaeus, L.
I.
I.
Apr.
Mai.
19. Répáspuszta.
9. Hegyhátgyer-
III. Mai.
ni. „
7. Babapuszta
15. Ujverbász.
tyános.
III. ,
7. Overbász.
1.
I.
Apr.
17. Kaid.
25. Kismarton.
III. Apr.
HI. .
24. Hajós.
21- Királyhalom
I.
I.
I.
I.
Mai.
Apr.
6. Mogyorós-
bánya.
15. Patkányos.
26. Rudolfsgnád.
25. Rácztöttös.
III. „
HI. „
IV. Mai.
IV. Apr.
28. Pécska.
28. Sóregpuszta
6. Gross.
28. Bulza.
IV.
Mai.
12. Kisbéri vi íj.
IV.
V
5. Tiirkös.
IV.
Apr.
26. Sistarovecz.
IV.
»
29. Algyógy.
IV.
Mai.
3 Göd.
V.
Apr.
17. Szada.
V.
»
2. (ralf/amáesa
V.
Mai.
7- Zólyom.
V.
»?
9. Tavarna.
V.
«
14. Szvarin.
I. Apr.
I. Mai.
I. Apr.
I. Mai.
I. Apr.
1. Feh:
I. Apr.
I. „
I. „
I- ,,
I. Mai.
I. Apr.
I. »
I. -,
I. .,
II. „
III. „
III. Mai
III. Apr.
III. Mai
IH. Apr.
HI. „
III. „
III. Mai.
III. Mart. 15.
III. Apr. 29.
HI. Mai. 10.
8.
2
18.
9.
20.
26.
25.
15.
10.
14.
1.
25.
1.
29.
17.
24.
5.
1.
8.
5.
21.
16.
24.
10.
Csurgó.
Szentgotthárd.
Nagykapornak.
Borostyánkő.
Németújvár.
Rohoncz.
Kőszeg.
Körmend.
Sorokpuszta.
Vasszécseny.
Vasvár.
Nyögér.
Ugod.
Kismarton.
Madár.
Patkányos.
Pancsova.
Újvidék.
Alsókabol.
Dunagárdony.
Baranyabaksa.
Villány.
Ujverbász.
Overbász.
Dunaszekcsö.
Nagybaracska.
Vaskút.
91. ■*— ► Micropus apus, (L.)
III. Apr. Iß. Csálai erdő. V. Apr.
III. Mart. 28. Szabadszállás. V. „
III. Mai. 10. Székesfehérvár V. „
III. Apr. 11 Mezőtúr. V. „
III. „ 9. Nagydobrony. V. „
III. „ 24. Ungvár. V. ,.
IV. „ 2. Németgladna. V. Mai.
IV. Mai. 2. Tiirkös. V. Apr.
IV. Apr. 10. Székelyzsombor V. Mai.
IV. ., 27. Erdőfüle. V. Apr.
IV. Jun. 18. Aklos. V. .
IV. Apr. 27. Kézdimartouos. V. Mai.
IV. „ 11. Tenke. V. ,
IV. „ 9. Zselyk. V. Apr.
IV. „ 10. Bátos. V. Mai.
IV. Mai. 19. Laposnya. V. „
IV. Apr. 10. Székelyvarság. V. „
IV. „ 16. Gyergyóborszék V. „
IV. „ 25. Gyökeres.
IV. Mai. 27. Románbudák- V. „
IV. Apr. 30. Felsőbánya. V. Apr.
IV. „ 9. Dragomérfalva. V. Mai.
IV. , 30. Mojszin. V. Apr.
V. „ 30. Börzsöny. V. ,.
V. „ 11. Szokolya. V. Mai.
V. „ 2. Váczbottyán. V. „
V. „ 16. Berezel. V. „
9. Bodony.
15. Terpes.
3. Bekényerdő.
27. Magasmajtéuy.
23. Balassagyarmat
20. Losoncz.
7. Sajóbábony.
25. Talaborfalva.
11. Alsószinevér.
19. Gánya.
21. Dombó.
1. Felsőapsa.
4. Pozsarova.
25. Vittencz.
4. Geletnek.
12. Znióváralja.
5. Szelese.
9. Garamszent-
andrás.
10. Szikla.
24. Breznóbáuya.
30. Helpa.
24. Pónikkohó.
12. Teplicska
6. Jászó.
7. Boroszló.
10. Keczerpeklén.
79
V. Mai. 10. Keczerlipócz.
V. „ 20. I örösvágás.
V. Apr. 26. Köblér.
V. ,, 18. Parasztdubova
V
Mai.
20. Zubrohlava
V.
»
9. Késmárk.
V.
n
10. Leibicz.
V.
»
11. Szepesbéla
V.
»
8. Lőcse.
V. Mai.
2. Sebesváralja
V. .
9 Bánfa.
V. .
9. Zboró.
V. Apr.
16. Girált.
Apr. 10. Csurgó.
„ 25. Szentgotthárd.
„ 27. Pülöske.
„ 30. Nagykapornak.
„ 18. Németujvár.
) <_
> Olivicola riparia,
I.
12. Sorokpuszta.
CL.)-
Apr.
Apr. 26. Polgárdi.
Mai.
7. Locsmánd.
„ 7. Sukoró
Apr.
14. Vasszécseny.
„ 19. Ravazd.
Mai.
1. Vasvár.
„ 15. Madár.
Apr.
20. Nyögér.
II.
Jun- S. Kónij.
Apr. 20. Gyirmóth.
„ 24. Patkányos.
Apr. 23. Kürt.
III.
Apr.
26. Újvidék.
Apr.
18. Mohol.
Apr.
4. Pákozd.
»
14- Alsókabol.
„
21. Gyirok.
»
17. Ráczkeve.
„
14. Dunagárdony.
Mart
15. Dunaszekcső.
iì
30. Kunszentmiklós
Mai.
6. Torontálerzsébetlak
Apr.
22. Vaskút.
*>
24. Mezőtúr.
Apr.
24. Baranyabaksa.
»
10. Makó.
n
10. Poroszló.
„
15. Villány.
»
20. Bezdin.
Mart
29- Nyíregyháza.
V
18. Mohács.
«
11. Pécska.
Apr.
14. Kemecse.
Mart
24. Méhespetres.
»
22. Csálai erdő.
«
18. Nagyszőllős.
Apr.
11. Újverbász.
6. Overbász.
n
»
16. Arad.
15. Gádoros.
n
19. Ungvár.
IV.
Apr.
8. Néinetgladna.
Apr.
15. Lippa.
Apr.
15. Bátos.
Mai.
22. Gyalmár.
*i
16 Berzova.
w
17. Szakadat.
Apr.
18. Ujegyház.
»
18. Lalasincz.
»
15. Székelyvarság.
»
11. Alsóárpás.
9
8. Zimbro.
t)
23- Gyergyószent-
»
10. Fogaras.
»
5. Boicza.
miklós.
»
2. Kisbéri voj.
»
18. Székelyzsombor.
n
15. Gyökeres.
n
3. Nagyberivoj.
*)
8. Erdőfüle.
»
7. Dés.
«
22. Türkös.
Mai.
10. Sósmező.
*i
22. Újradna.
Mai.
2. Gidófalva.
Apr.
9. Tenke.
>»
5. Dragomérfalva.
Apr.
3. Dalnok.
n
8. Zselyk.
„
30. Mojszin.
80
V.
Apr.
is. Börzsöny.
Apr.
16. Herincse.
Aiir.
20. Kisberezna.
„
26. Zebegény.
„
15. Kövesliget.
1)
17. Nagyberezna.
»
25. Szokolya.
«
20. Táborfalva.
»
25. Kispásztély.
16. Göd.
Mai.
1. Alsószinevér.
,.
18. Köblér.
30. Bercael.
Apr.
18. Dombó.
Mai.
8. Parnicza.
n
28. Hévizgyörk.
n
23. Vittencz.
Apr.
10- Parasztdiibova.
»
24 Recsk."
V
15. Felsőbotfalu.
n
20- Zubrohlava.
„
20. Terpes.
»
16. Geletnek.
«
20. Trsztena.
V
12. Garamkissalló
n
14. Szikla.
Mai.
7. Szentmihály-
n
2. Balassagyarmat.
Mai.
3. Teplicska.
falva.
n
27. Sajóbábony.
»
10. Jászó.
n
1. Sebesváralja.
n
21. Huszt.
»
13- Boroszló.
Apr.
20. Girált.
93. ^+
Chelidonaria íubica, (L.
I.
25. f. Rohoncz.
.
Apr
14. Kisherend.
Mart
Apr.
13. f. Szarvkő.
„
10. (Apr. 12. f.) Csurgó.
Apr.
13. Kőszeg.
Mai.
6. Sopronkertes-
Mart
30. Kaposvár.
»
2. (Apr. 9- f.) Bors-
n
10. Kismarton.
Apr.
6. Répáspuszta.
monostor.
«
6. f. Sopronnyék.
Mai.
1. Sásd.
»
14. f. Könnend.
r
5. (Mai. 7. f.) Czin-
Apr.
6. Véménd.
»
6. Sorokpuszta
falva.
B
9. Szentgotthárd.
V
25. Szombathely.
Apr.
7. Szentmargitbánya.
»
14. (Apr. 18. f.) Pap-
"
26. f. Locsmánd.
i.
6. Fertőfehéregyháza.
szer.
»
21. Köveskút.
»
14. Csepreg.
»
10. (Apr. 26. f.) Milej.
»
6. Vasszécseny.
„
10. Nagyczenk.
»
16. (Apr. 22. f.) Zala-
»
14. Vasvár.
.
17. Feketeváros.
egerszeg.
„
16. f. Nyögér.
«
10. (Apr. 16. f.) Magyar-
„
2. Söjtör.
»
13. Zalagógánfa.
keresztur.
fl
26. f. Vasboldogasszoiiy
TI
22. Várkesző.
n
19. Jánosháza.
„
10. Pölöske.
„
23. Ajka.
»
3. (Apr. 22. f.) Bókod.
13- Marczali.
„
12. Ugod.
»
17. f. Madár.
fl
25. f. Kőröshegy.
W
5. Gicz.
n
28. Mogyorósbánya.
»
14. Igal.
n
16. Polgárdi.
»
3. (Apr. 16. f) Csolnok
„
13. Tab.
»
21. Sukoró.
n
3. f. Pilisszentlélek.
»
14. Felsőlövő.
Ti
21. f. Savanyúkút.
!J
14. {Mai. 8. f.) Pilis-
»
15. Borostyánkő.
n
23. Nagymarton.
szentkereszt.
u
6. (Apr.8.f.)Német-
»
25- f. Márczfalva.
»
6. f. Budakeszi.
ujvár.
»
20. (Mai. 18. f) Pető-
»
23. f. Pilisszentlászló.
»
20. Csém.
falva.
II.
Apr.
6. Iván.
Apr.
15. Csorna.
Miti.
7- Mosonbánfalu.
Mai.
8. f. Kóny.
Apr.
10. (Apr. 17. f.) Barát-
Apr.
16. Gyirmóth.
n
udvar.
n
19. (Apr. 23. f.) Patkà-
Mai.
24. Bogyoszló
nyos.
8. Komárom.
16. (Apr. 28. f.) Kürt.
24. Csallóközsomorja.
.9. (Mai. 14. f.) Nagy-
senkvicz.
III.
81
Apr.
5. {Mai. 2. /'.) Borcsa.
Apr.
6 Rogendorf.
Apr.
19. Söregpuszta.
„
4. Pancsova.
n
7. (Apr. 13.f.)Tenies-
»
8. (Apr. 17. f.) Abony.
y>
5. Teineskubin.
ság.
«
9. (Apr. 12. f.) Mezőtúr.
„
7.(A2)r.23.f.)?ahnvA.
..
G. Vadászerdő.
„
9. Alattyán.
Mart
. 8. Paldnka.
n
20. (Apr.27.f.)Mosnicz.
n
6 (Apr. 12. f.) Szerep.
Apr.
25. (Apr. 30. £) Újvidék.
»
5. (Apr.25.f.)Brucl
14. (Apr. 16. f.) Gádoros
n
4. Nagydobra ny.
petres.
»
7. {Mai. 15. f.) Gyula.
jj
11. (Apr. 14. f.) Csikós-
y>
13- Apatia.
„
8. Székesfehérvár.
gorond.
n
6. (Apr. 10. f.) Bács-
»
15. (Apr. 20. f.) Pákozd
»
10. (Apr. 19. f.) Munkács
ordas.
„
12. (Apr.24.f.)Pettend.
»
10. f. Nagybereg.
n
7. Doroszló.
5)
4. (Apr. 8 f.) Tárnok.
»
14. Lazony.
»
5. Overbász.
<>
17. f. Ráczkeve.
0
7. (Apr. 11. f.) Zúgó.
V
8. Mohol.
'»
9. (Apr. 10. f.) Kiin-
szentmiklós.
fí
7. (Apr. 15. f.) Ungvár.
IV.
Apr. 3. Szászkabánya.
Apr.
6- (Apr. ll.f.)Ogradina.
Apr.
20. Vörösmart.
„ 9. Berzászka.
»»
19. f. Meszics.
Mart
29. (Apr. 11. f.) Német-
, 5. (Apr. 18. f.) Ger-
„
7. Kernyecsa.
gladna.
bovecz.
v
10. Alsómoecs.
Apr.
15. Valemáre.
12. Szvinicza.
»
6. f. Felsőmoecs.
»
9. (Aprl2f.)Szitnyest.
„ 18. Schnellersruhe.
r>
3. Buchberg.
»
12. (Apr. 16 f.) Gross.
„ 15. (Apr. 27. f.) Eiben-
»
8. f. Tápia.
r>
7. (Apr. 12. f.) Bulza.
thal.
„
17. (Apr. 23. f.) Baka-
»
17. Homosdia.
„ 15. Plavisevicza.
mező.
„
10. f. Kostej.
7. (Apr.U.f.)Dubova.
„
18. (Mai. 2. f.) Tinkova.
»
11. Pozsoga.
Aquila XVIII.
li
82
Apr.
10. Tyej.
Apr.
1 1. Nagyborosnyó.
Apr.
6. (Apr. 10. f.) Ojtoz-
»
11. Roskány.
Mart
24. Dalnok.
telep.
yy
13. Radulesd.
Apr.
25. Allios.
„
20. Scsmező.
»
12. Boóz.
»
5. f Apr. 18. f.) Lippa.
.,
9. (Apr. 27. f.) Tenke.
Mart
30. Déva.
r>
10. Máriaradna.
Mart
21. Magyarcséke.
Apr.
1. Alsóvárosvíz.
*7
20. (Apr. 26 f.) Sista-
Apr.
12. (Apr. 17f.) Korbest.
»
5. Osebeshely.
rovecz.
»
18. f. Dobrest.
»
20. Magura.
»
17. (Apr. 20. f.) Mész-
»
9. f. Bulz.
V
17. Ronioszhely.
dorgos.
Mart. 14. Belényes.
»
12. Priszlop havas.
Y)
8. Petirs.
Apr.
20. f. Urszoja.
Mai
5. Kudsir.
»
16. (Apr.20.f.)Dorgos.
n
27. Pietrása.
Apr.
7. Felsőpián.
»
10. (Apr. 16. f.) Ber-
V
16. Albák.
»
12. Szászcsór.
zova.
28. Dámes.
T)
7. Kelnek.
»
10. (Apr. 11. f.)Lala-
12. (Apr. 28. f.) Magura
i)
10. Szerdahely.
sincz.
»
8. Algyógy.
„
19. (Apr.21.f.)Szelist\ e.
»
7. Szaturó.
29. Hideghavas.
Mart
23. f. Nagydisznód.
»
7. (Apr. 12. f.) Zinibró.
19. Egerbegy.
Apr.
11. (Apr. Í2. f.) Nagy-
„
10. Zani.
21. Melegszamos.
szeben.
Mart
16. Vaskoh.
17- Magyargorbó.
»
9. Vesztény.
Apr.
16. Birtin.
13- Kolozsvár.
15. Boicza.
15. Bulzesd.
14. Kékes.
7. Porcsesd.
Mai.
3. f. Felsővidra.
15. f. Teke.
16. Alsósebes.
Apr.
20. f. Lemasoja.
12. (Apr. 18. f.) Zselyk.
19. Felek.
»
6. f. Topánfalva.
29. (Mai. 4. f.) Dedrád.
10. (Mai.2/.)Újegyház.
M (irt. 14. Abrudbánya.
10. Bátos.
13. (Apr. 16. f.) Felső-
Apr.
18. Nagyalmás.
1. (Mai. 5. f.) Disz-
porumbák.
»
12. Zalatna.
najó.
10. {Mai.l.f.) Alczina.
w
29. f. Magyarigen.
15. (Apr. 16. f.) Felső-
6. (Apr 11. f.) Streza-
»
6. (Apr. 8. f.) Nagy-
mocsár.
kerczisora.
enyed.
20. Görgényszentimre.
8. Oláhujfalu.
V
10. (Apr.l5.f.)Somo-
Mai.
4. (Mai. 11. f.) Gör-
10. Felsőárpás.
gyoni.
gényhodák.
9. Alsóárpás.
»
14. Zá sor.
Apr.
6. (Apr.l7.f.)Nyárád-
12. (Apr. 28. f.) Szent-
„
6. (Apr. 13. f.) Pród.
remete.
ágota.
Ji
14. f. Segesvár.
n
12. (Apr. 16. f.) Gör-
»
6. (Apr. 20. f.) Felső-
„
12. Apold.
génylibánfalva.
vist.
»
12. Fehéregyháza.
»
16. (Apr. 20. f.) Gör-
i»
14. Felsöszombatfalva.
Mai.
7. f. Szászkézd.
gényüvegesűr.
y
20. Bráza.
Apr.
12. f. Szászkeresztur.
«
16. Dosz.
»
15. Fogaras.
»
1. Székelykeresztur.
w
13. (Apr. 20. f.) Sza-
»
2. f. Kisberivoj.
»
10. f. Székelyudvarhely
kadat.
»
6. Nagyberivoj.
n
15. Zetelaka.
„
18. Laposnya.
JT
10. Alsókomána.
n
10. (Apr. 18. f.) Szé-
V
12. Felsővenicze.
Mart
19- {Apr. 25. f.)Zeraest.
kelyzsombor.
»
11. (Apr. 18. f.) Székely-
Apr.
5. f- Törcsvár.
8. Lövéte.
varság.
B
7. Ótohán.
lì
14. Erdőfüle.
V
2. Maroshévíz.
10. (Apr.20.f.)Volkány.
il
23. Karatnavolál.
„
15- Gyergyóreinete.
„
10. Türkös.
It
24. f. Torja.
Mai
5. f. Gyergyóalfalu.
V
18. Élőpatak.
lì
7. (Apr. 9. f.) Aklos.
Apr.
28. Gyergyócsomafalva
»
1. Hosszúfalu.
Ti
10. (Apr.l2.f.)Kézdi-
Mai.
1. f. Gyergyóújfalu.
„
19. f. Káinok.
martonos.
Apr.
25. (Apr. 28. f.) Gyer-
A/ai.
1. Grido falra.
»
10. Bereczk.
gyóborszék.
83
Apr.
26. Tekerôpatak.
Apr.
22. Nag} sajó.
Apr.
10. (Apr. 12. f.) Nagy-
S
6. (Apr. 12. f.) Gyer-
„
7. Románbudák.
bocskó.
gyótölgyes.
»
17. f. Marosborgó.
*>
14. f. Rónaszék.
ïj
10. Élesd.
»
10. (Apr.l5.f.)Nagyilva
„
18. Barczánfalva.
Mai.
2. (Mai. 5. f.) Össi.
»
17. tJj'radna.
»
10. (Apr.l3.f.)Terebes-
Apr.
17. Zilah.
s
23. Válemare.
fejérpatak.
')
7. (Apr. 12. f.) Zsibó.
»
17. Persahavas.
„
9. (Apr. 12. f.) Rozália
)»
8. Hidalmás.
Mni.
21. Dornavölij ij .
„
17. Jód.
0
11. (Apr. 25. f.) Gyöke-
n
4. Tesila.
„
7. Dragomérfalva.
res.
Apr.
17. Kosna.
„
15. (Apr. 18 f.) Romuli
Mart
30. Zálha.
.1/«/.
15. f. Gyergyóbélbor.
M
23. f. Izaszacsal.
Apr.
6. Désakna.
Apr.
19. Csererdő.
»
17. (Apr. 30. f.) Felső-
Mart.
25. Magyarlápos.
»
6. f. Avasfelsőfalu.
visó.
Apr.
11. Dés
Mart
25. Kápolnokinonostor.
»
15. f. Havasniező.
»1
29. (Mai. 7. f.) Szász-
Apr.
10. Felsőbánya.
»
25. Mojszin.
lekencze.
H
20- Taraczköz.
»
24. f. Borsa.
•)
5. f. Naszód.
„
8. (Apr. 18. f.) Krács
»
25. (Mai. 5. f.) Fájna.
a
10. f. Hordó.
„
10. f.Tiszafehéregyház.
Apr.
16. Borsabánya.
Mai.
15. Teles.
M
18. f. Kapnikbánya.
»
17. Pojána Rotunda.
Apr.
10. (Apr.l3.f.)Besenyő.
„
21. Budfalu.
»
16. (Apr. 19. f.) Lajos-
»?
9. {Apr. 30. f.) Parva.
falva.
V.
Apr.
12.- (Apr. 30. f.) Mária-
Apr.
11. (Apr. 25. f.) Baka-
Apr.
8. (Apr. 12. f.) Sajó-
nosztra.
bánya.
bábony.
„
8. (Apr. 27. f.) Kós-
Mart
. 2. Bat.
»
6. (Apr. 12. f.) Tállya
pallag.
Apr.
16. Magaslak.
w
10. (Apr. 14. f.) Erdő-
Mart,
24. f. Nagymaros.
«
18. Irtványos.
bénye.
Apr.
8. f. Szokolya.
«
15. Keniencze.
IÏ
18. (Apr. 25. f.) Erdő-
)j
1. (Apr. 3. f.) Vácz-
w
22. Selmeczbánya.
horváti.
bottyán.
i
8. Ipolyság.
„
12. f. Hátmeg.
„
8. Szacìa.
„
20. Tópatak.
1)
26. Csarnatő.
Mai.
4. Babathpiis/.ta.
u
7. (Apr. 13. f.) Kor-
'J
15. Huszt.
Apr.
15. f. Galgamácsa.
pona.
V
10- Herincse.
a
14. f. Isaszeg.
u
25. Magasmajtény.
n
1. (Apr. 5. f.) Bustya-
»
10. (Apr. 12. f) Berezel.
»
16. (Apr. 20. f.) Gyökös.
háza.
»
8. Valkó.
Mart
20. (Apr. 22. f.) Balassa-
»J
10. f Kövesliget.
»
6- Hévizgyörk.
gyarmat.
n
6. (Apr. 24. f.) Técső
„
13. (Apr.24.f.)Bodony.
Apr.
15. Alsópalojta.
»
10. Kriesfalva.
»
6. (Apr. 14. f.) Recsk.
„
6. Gács.
^
10. Talaborfalva.
'5
12. (Apr. 16. f.) Terpes.
>»
4. Losoncz.
Mai.
1. Alsószinevér.
„
18. (Apr.29.f.)Bekény-
Mai.
25. Salgótarján.
Apr.
3. Széleslonka.
erdő.
Apr.
19. (Apr. 21. f.) Kazár.
V
13. (Apr. 15- f.) Kört-
n
21. (Apr. 26. f.) Fehér-
)j
12. f. Rimaszombat.
vélyes.
szék.
Mai.
2. f Thebepuszta.
»
14- Szentmihálykört-
»
26. (Mai. 6. f.) Csodás.
Apr.
29. f. Répáshuta.
vélyes.
»
11. (Mai. 28. f.) Felső-
»
24. Varbó.
»
9. (Apr. 16. f)Gánya
diós.
„
18. üjhuta.
Mart
20. (Mai 15. f.) Dombó
»
12. Garamkissalló.
„
18. f. Diósgyőr.
Apr.
8. Tercselpatak.
11*
84
Apr.
25. (Mai. 3. f.) Felsö-
Apr.
12. (Apr. 14- f.) Garam-
Apr.
22. Sóhát.
apsa.
szentandrás.
»
21. Poroskő.
Mai.
3. Brasatura.
t»
20. Garampéteri.
»>
16. (Apr. 26. f.) Maj-
Apr.
27. (Mai. 3. f.) Gyer-
Mai.
1. Lopér.
dánka.
tyánliget.
»
5. Alsószabadi.
»
10. (Apr. 24 f.) Ökör-
7)
15. (Apr. 26. f.) Rahó.
Apr.
6. f. Kezsőpart.
mező.
»
24. f. Apsinecz.
»
15. Szikla.
Mai.
17. Hűvöspatak.
n
13. (Apr. 21. f.) Körös-
•n
15. Breznóbánya.
A j i r .
25. (Mai. 1. f.) Felső-
mező.
V
19. Benesháza.
szinevér.
»
26. f. Tiszabogdány.
í)
16. (Mai.7.f.)Maluzsina.
»
24. (Apr. 29.f.)Nagy-
»
18. f. Koniárnik.
»
14. Mihály telek.
bicscse.
„
16. (Apr. 29. f.) Usztvi-
')
15. Erdőköz.
n
18. f. Zsolna.
hoverla.
*»
19- Vaczok.
■a
16. Turóczszentmárton.
Mai.
15. Nyitrajdbloniez.
ÍJ
9. (Apr. 12. f) Gömör-
„
24. (Mai. 4. f.) Párnicza.
Apr.
16. Berencsváralja.
vég.
Mai.
2. Revisne.
Mart
. 24. f. Brezova.
»
15. Klenócz.
Apr.
24. (Mai. 12. f.) Rózsa-
Apr.
29. (Mai. 5. f.) Vittencz.
r>
17. Nyustya.
hegy.
Mai.
6. (Mai. 29. f.) Ótura.
"í
2. Tiszolcz.
»
14. Mokragy.
V
11. (Mai. 16. f.) Felső-
«
17. Ratkó.
Mai.
16. Veszele.
botfalu.
n
12. Nagyrőcze.
ÏÏ
17. Lokcza.
Apr.
15. (Apr. 19. f.) Tren-
^
15. Sajóréve.
Apr.
20. Parasztdubova.
csén.
îï
5. Szabados.
»
24. f. Zubrohlava.
»
12. (Apr. 20. f.) Bán.
w
15. Rozsnyó.
B
20. Bobró.
»
10. Németpróna.
n
17. f. Teplicska.
„
19. f. Trsztena.
V
18- Madarasalja.
«
20. f. Stósz.
»
20. f. Brezovicza.
yy
21. (Apr.27.f.)Geletnek.
»
15. f. Szomolnokhuta.
Mai.
2. Liptószentiván.
V
17. (Mai. 7. f.) Znió
ìì
20. f. Alsómeczenzef.
Mari
. 1. Jablonka.
váralja.
»
10. f. Felsőmeczenzéf.
Mai.
15- Liptóujvár.
»
17. Turóczszklenó.
Mm.
26. Jászó.
Apr.
20. (Mai. 2.f)Oravicze.
»
17. Teplafő.
Apr.
11. (Apr. 20. f.) Szepsi.
»
11. (Mai.8.f.) Szvarin.
»
17. Körmöczbánya.
n
29. Sacza.
n
20. Feketevág Vy-
n
29. Saskőszékely.
»
16. f. Kassa.
chodna.
n
26. Kövesmocsár.
Mart. 13. Boroszló.
»
24. (Apr. 28. f.) Szent-
»
10. Zólyomkecskés.
Apr.
10. (Apr. 15. f.) Nagy-
iványi Csorbató.
»
20. Zólyomternye.
azar.
Mai.
10. Csorba.
»
9. Dobó.
»
30. Tavarna.
Apr.
21. Tátralomuicz.
n
17. Zólyombucs.
n
19. (Mai.l.f.)Homonna,
»
24. f. Felka.
■n
16. Kovácsfalva.
»
18. (Mai 9. f.) Alsó-
Mai.
3. Szepesófalu.
Mai.
13. Óhegy.
hunkócz.
Apr.
29. (Mai. 2. f.) Tátra-
Apr.
10. Zólyom.
n
16. Ungpéteri.
háza.
»
lö- Beszterczebánya.
n
11. (Apr. 19. f.) Gerény.
n
29. Szepesbéla.
»
6. (Apr. 11. f.) Szelese.
»
10. Felsödomonya.
»
15. Lőcse.
»
8. (Apr. 26. f.) Garam -
»
12. f. Nagyláz.
»
15. f. Szentmihályfalva
sálfalva.
V
10. Kisberezna.
»
20. Eperjes
T>
28. Kallós.
V
18. Nagyberezna.
n
14. (Apr. 15. f.) Sebes-
TÎ
15- Oszada.
»
26. Bercsényifalva.
váralja.
n
8. Pónik.
n
15. (Apr. 19. f.) Kis-
«
19. (Apr. 27. f.) Zboró.
»
15. (Mai. 1. f.) Zólyom-
pásztély.
n
14. Lipnikpuszta.
lipcse.
»
14. Sóslak.
»
15. f. Girált.
»
21. Korytincza.
V
28. f. Köblér.
»
19. (Mai. 5. f.) Felsö-
n
20. Revucza.
»
14. (Apr. 22. f.) Turja-
vizküz.
»>
29. Luzsna.
remete.
»
20. f. Alsólipnicza.
85
94. ■>
— > Hirnndo rustica, L.
1.
10. Borostyánkő.
A [ii-
1 1. Kishereiul.
Apr.
Mart
9. (Mai. 5. f) Pető
Mart
29. f- Néraetpalkonya.
7Ï
3. (Apr. 5. f.) Német-
falva.
Apr.
3. Pola.
újvár.
Apr.
14. Sopronujlak.
»
16. Kotor.
16. {Mai. 10. f.) Cseni.
»
11. (Apr. 16. f.) Sopron
n
6. (Apr. 10. f.) Csurgó
Mart
20- Rohoncz.
kertes.
n
6. Szobb.
Apr.
8. (Apr. 29.f.) Kőszeg.
»
6. Kismarton.
n
5. Nagyatád.
■
8. Borsnionostor.
»
7. Sopronnyék.
_
7. Görgeteg.
y>
12. Körmend.
»
13. Czinfalva.
n
2. Kaposvár.
n
6. .Sorokpuszta.
V
5. Szentmargitbánya.
n
8. Répáspuszta.
"
9 f. Szombathely
„
9. Fertőfehéregyháza
n
12. Sásd.
„
13. f. Locsmánd.
13. f. Malomháza.
-
10. (Apr. 22. f.) Tékes
»
9. Köveskát.
„
7. Csepreg.
rt
12. Véniénd.
V
13. (Apr. 20. f.) Vas-
ÎÏ
8. (Apr. 25. f.). Nagy-
n
6. (Mai. 7. f.) Szent-
szécseny.
czenk.
gotthárd.
n
6. (Apr. 18. f.) Vasvar.
r>
9. Feketeváros.
„
11. Zsitkócz.
n
13. Hegyhátgyertyános
O
10. (Apr. 22. f.) Magyar
-
4. (Apr. 6. f.) Papszer.
»>
19. Kákí.
keresztúr.
Mart
15. (Apr. 25 f.) Milej.
n
8- (Apr. 15. f.) Zala-
»
15. Jánosháza.
Apr.
14. (Apr. 18. f.) Zala-
gógánfa.
»
14. Ravazd.
egerszeg.
V
10. (Apr. 29. f.) Keme-
r>
8. Tata.
Mart.
21. Söjtör.
nesszentpéter.
6. Tóváros.
Apr.
25. f. Vasboldogasz-
n
4. Várkesző.
n
8. f. Madár.
szony.
-
17. Ajka.
'J
19. f. Héreg.
.,
14. Bocska.
lî
22. Ugod.
n
15. Ul/íM.í0./'.)Mogyo
»
5. Pölöske.
V
4. Gicz.
rósbánya.
n
6. Nagykapornak.
V
6. Csesznek.
»
2. (Apr. 21. f.) Csol-
,.
13. Tűrje.
g
6. (Apr. 1") f.) Vesz-
uok.
Mart,
24. Keszthely.
prém.
Mart
15. Perbál.
Apr.
13. (Apr.30f.)Marezali.
•n
L6. Várpalota.
Apr.
14. Pilisszentlélek
W
7. Boglár.
»
9. Polgárdi.
„
12. Pilismarót.
»
19. Kőröshegy.
Mart
27. (Apr. 6.) Sukoró.
Mart.
17. (Apr. 11. f.) Pilis-
»
12. (Apr. 19. f.) Igal.
Apr.
16. (Apr. 19.) Köszörű-
szentkereszt.
»
21. Tab.
kőhegy.
»
17. (Mart. 26. f.) Buda-
Mai.
4. Kiìiti.
v>
10. (Mai. 16. f.) Nagy-
keszi.
Apr.
9. Újkörtvélyes.
marton.
Apr.
10. Visegrád.
rt
13. (Apr. 16. f.) Felső-
»
12. (Apr. 17. f.) Siklósd.
»
20. (Apr. 23. f.) Pilis-
lövő.
y>
7. Sopronszentmárton.
szentlászló.
II.
Apr. 7. Mosonbánfalu
Apr. 9. Mosón.
Apr.
10. Nagyécs.
„ 9. (Apr. 16. f.) Barát-
„ 8. Halászi.
»>
16. Komárom.
udvar.
„ 11. f. Kóny.
'J
8. Neszmély.
Mart. 7. (Mai. 1. f.) Hövej.
„ 15. f. Gyirmóth.
V)
12. (Mai. 16. f.) Kürt.
Apr. 13. Bogyoszló
„ 6. (Apr. 10. f.)
Ti
18. Csallóközsomorja.
„ 13. f. Szil.
Patkányos.
Mart.
16. (Mart. 30. f.) Nagy
„ 12. (Apr. 20. f.) Csorna.
senkvicz.
8G
III.
A pr.
4. (Apr. 25. f.) Borcsa.
Febr
25. (Apr.5.f.)Ujverliás/
Apr.
5. Izsák.
5>
2. Pancsova.
Apr.
1. Overbász.
77
5. Kondoros.
„
7. Sztarcsova.
„
18. (Apr. 28. f.) Zenta.
..
8. (Apr. 9. f.) Gádoros.
Mart.
28. (Apr. 3. f.) Temes-
n
26. Bátka.
*7
5- (Apr. 25. f.) Boniii.ii
kubin.
77
8. Mohol.
tanyák.
„
3. fehértemplom.
77
1. Rogendorf.
77
6. Orosháza.
Apr.
1. Kamaristye.
„
18. Temesság.
77
8. Békéscsaba.
a
7. Vajszka.
77
6. f. Gyirok.
77
7. {Mai. 23. f.) Békés.
11
6. (Apr. 12.f.)Palona.
77
5. (Apr. 15. f.) Vadász-
„
6. [Mai. 10. /'.) Gyula.
12. f. Dunabökény.
erdő.
77
5. Székesfehérvár.
7. (Apr. 19. f.) Palánk a
„
6. (Apr. 20. f.)
Mart.
30. (Apr. 5. f.) Pákozd.
•i
18. (Apr. 24. f.) Duna-
Bruckenau.
Apr.
5. Dinnyés.
cséb.
.,
9. Jerszeg.
.,
8. {Apr.23.f.)¥ettená.
„
4. (Apr. 30. f.) Újvidék.
'7
15. (Apr. 20. f.) Kepéd.
77
5. (Apr. 17. f.) Rácz-
15
6. (Apr. 10. f.) Alsó-
»
2. (Apr. 6. f.) Lúgos.
keve.
kabol.
„
13. Somogyudvarhely.
77
6 (Apr. 12. f.) Kún-
»
4. (Apr. 6. f.) Felső-
Mart.
29. Bolhó.
szentmiklós.
kabol.
Apr.
6. Szekszárd.
Mart.
17. (Apr. 22. f.) Sáii.
«
6. (Apr. 10. f.) Duna-
»
6. (Apr. 25. f.)
Apr.
6. Sőregpuszta.
gárdony.
Doromlás.
77
5. (Apr. 9. f.) Abony.
Mart.
27. (Apr. 9. f.) Rudolfs-
5)
5. (Apr. 22. f.) Nagy-
77
5. (Apr. 11. f.) Mezőtúr.
gnád.
fa aracska.
77
16. Túrkeve.
iYòr
6. {Febr. 8. f.) Toron-
„
10. (Apr. 12. f.) Vaskút.
„
7. Karczag.
tálerzsébetlak.
ï)
6. (Apr. 11. f.) Hajós.
77
6. (Apr. 9. f.) Szerep.
Apr.
9. (Apr. 25. f.) Nagy-
»
16. Jánoshalma.
77
5 (Apr. 12. f.) Nagy-
becskerek.
lì
8. f. Fehértópuszla.
várad.
»
7. Oppova.
«
3. f. Kelebiá.
77
13. (Apr.20.f.)Szalánl.
t>
8. (Apr. 12. f.) Antal-
n
6. Csórva.
77
7. Budapest.
falva.
n
5. (Apr. 9. f.) Király-
„
8. (Apr. 10. f) Po-
5. Tógyer.
halom.
roszló.
U
6. Versecz.
»
4. Hódmezővásár-
77
5. Bodai erdő.
Mart.
30. D arány.
hely.
77
9. Debreczen.
Apr.
4. (Apr. 10. f.) Oszró.
Mart
16. (Apr. 10. f.) Makó.
77
18. (Apr. 22. f.) Hajdu-
n
4. (Apr.29.fJP&pràd.
Apr.
15. Bezdin.
hadház.
»
5. (Apr. 21. f.) Baranya-
»
10. (Apr. 15. f.) Pécska.
77
5. (Apr. 11. f.) Nyír-
baksa.
„
9. (Apr. 25. f.) Csálai
egyháza.
«
4. Villány.
erdő.
77
24. f. Nagyerdő.
»
2. [Jim.l5.f.)Moliàcs.
»
10. Mondorlaki erdő.
„
6. f. Darvamohaerdő.
»
1 . Belly©.
*>
18. Kuvini határ.
77
13. (Apr. 14. f.) Csonka-
»
7. (Mai. 5. f.) Bezdán.
>í
6. Borosjenő.
erdő
»
8. f. Dráva torok.
«
7. f. Kelmák.
77
20. (Apr. 24. f.) Sáros-
»
8. Méhespetres
ÎT
4. f. Silingyia.
patak.
„
8. Apatin.
V
6- Buttyin.
77
10. (Apr. 16. f.) Sátor-
»
16. (Apr. 28. f.) Szonta.
„
7. Borossebes.
aljaújhely.
»
15. Gáj spitz.
Mart.
12. Dunapataj.
77
7. (Apr. 17.f.)Kemecse.
»
5. (Apr. 15. f.) Bács-
A] ir.
8. Solt.
77
13. (Apr. 25. f.) Pál-
ordas.
77
4. (Apr. 6. f.) Állam-
földe.
»
6. (Apr.l4.f.)Doroszló.
puszta.
77
4. (Apr. 14. f.) Rév-
M
3. Hódság.
„
6. Szabadszállás.
leányvár.
»1
14. Babapuszta.
77
8. Keczel.
77
2. Xagydobrony.
87
Apr. 5. (Apr. 10. f.) Csikós-
gorond.
Mart. 28. (Apr. 3. f.) Bereg-
szász.
Apr. 14. Nagybereg.
Mart. 30. (Apr. 15. f.) Nagy-
szőllős.
Apr. 10. Lazony.
„ 6. (Apr. 17. f.) Ungvár.
Apr. 10. Társahegy.
, 13. (Apr. 17. f.) Zugo.
„ 23. Ungdarócz.
„ 6. Unghosszúniezo.
IV.
Mart.
31. f. Szerbpozsezsena.
Apr.
8. Homosdia.
Apr.
7. (Apr.30.f.)Alczina.
Apr.
6. (Apr. 16. f.) Xa.jilas.
,,
8. Kostej.
»
23. Szeráta.
«
5. Szászkabánya.
»
8. Pozsoga.
»
24. Szkoré.
Febr
5 (il/í/rí. 2. f.) Akó-
»
7. (Apr. 12.f.)Ruszka-
»
14. (Apr. 16. f.) Stréza-
lyubkova.
bánya.
kerczisora.
Api*.
G. Berzászka.
•o
10. (Mai. 17. f.) Tyej
„
6. (Apr. 13. f.) Oláh-
,,
15. Gerbovecz.
15
8. Roskány.
ujfalu.
■n
8- Szvinicza.
»
10. Radulesd.
»
10. (Apr. 18. f.) Felső-
n
10. (Apr. 15. f.) Schnel-
Mai.
15. Kismtmcsel.
árpás.
lersruhe.
Apr.
9. Boóz.
V
10. Alsóárpás.
V)
12. (Apr. 28. f.) Eiben-
u
4. Déva.
»
7. (Apr. 22. f.) Szent-
thal.
»
5. Rèa.
ágota.
„
12. Plavisevicza.
11
7. Hátszeg.
»
6. Felsőucsa.
»
6. f. Dubova.
n
8. Nagyág.
V
9. Alsóvist.
„
7. (Apr. 11. f.) Ógra-
?>
6. Puj.
7t
6. (Apr. 10. f ) Felső-
dina.
11
9. Alsóvárosviz.
vist.
»
6. Jeselnicza.
Yi
5. Osebeshely.
n
17. Dragus.
„
7. Herkulesfiirdő.
t»
15. Magura.
V
3. Nagysink.
»
6. (Apr.20.f.)Meszics.
JÏ
13. Romoszhely.
J>
16. Felsőszombatfalva
11
21. Temesszlatina.
»
21. Priszlop havas.
n
10. f. Bráza.
M
12. (Apr. 16. f.) Pojána-
«
6. Kudsir.
»
15. Dézsán.
mörul.
U
6. Felsőpián.
»
15. Fogaras.
u
5. Petrozsény.
„
14. Kererhavas.
ìì
6. Kisberivoj.
ÎÎ
5. (Apr. 10. f.) Mörul.
»
6. Szászsebes.
»
9. (Apr. 16. f.) Sebes.
D
6. Alsómoecs.
»
8. Szászcsór.
»
8. (Apr. 15.f.) Marginen.
U
6. Felsőmoecs.
.,
30. Teu.
„
15. Sarkaicza.
V
8. Szilas.
11
6. Sugág.
TJ
5. f. Nagyberivoj.
»
16. f. Vernies.
11
9. Kelnek.
»
10. Alsókomána.
•n
10. Kövesd.
Mai.
1. Biszira.
Mart
21. Zernest.
„
8. Labasincz.
Apr.
16. Szerdahely.
Apr.
8. Törcsvár.
„
10. Tápia.
«
8. (Apr.lO.f.)Szelistye.
»
12. (Apr. 15. f.) Ótohán.
„
22. Jersnik.
Mart
18. Nagydisznód.
u
12. Holbak.
„
6. Szelcsova.
Apr.
10. (Apr. 14. f.) Nagy-
»
6. (Apr.l6.f.)Volkány.
1)
17. Bakamező.
szeben.
»
12. Krizba.
»
8. (Apr.25.f.)Tinkova.
„
6. Vesztény.
ti
8. Apácza.
„
10. f. Vörösmart.
V
16. kistalmács.
y
2. Szászmagyaró.
Mart
21. (Apr. 8. f.)Német-
11
16. Boicza.
n
12. Veresmart
gladna.
»
4. Nagytalmács.
íj
12. Földvár.
Apr.
8. Válemáre.
n
20. Alsósebes.
íj
7. Türkös.
»
6- (Apr. 8. f .) Szintyest.
5Í
9. Felek.
»
6. Szászhermány.
»
11. (Apr. 14. 1) Gross.
»
6. Szakadat.
ii
27. f. Élőpatak.
»
10. (Apr. 17. f.) Bulza.
»
7. (Apr. 30. f.) Uj-
il
10. (Apr. 20. f.) Hosszú-
«
5. (Apr. 10. f.) Ohába-
egyház.
falu.
bisztra.
»
10. Felsóporumbák.
»
21. Káinok.
Apr.
6. (Apr. 9. f.) Girlo
Mart
18. (Mart. 26. f.) Alsó-
Apr.
5. Sósmezó.
falva.
szolcsva.
„
7. (Apr. 19.~f.) Tenke
0
3. (Apr. 10. f.) Nagy-
Apr
8. Magyarigen.
«
7. (Apr. ll.f.) Korbest
borosnyó.
„
ti. (Apr. 8. f.) Nagy-
Mai.
1. f. Dobrest.
,,
15. Dalnok.
enyed.
,,
24. Belényes.
»
16. Kovászna,
JS
23. Alsóbajom.
Apr.
22. Urszoja.
„
5. (Apr. 20. f.) Lippa.
tt
8. Dicsőszentmárton.
'i
27. l'ietrása.
n
9. Máriaradna.
ri
13. Harangláb.
Mai.
2. Gurarási.
,,
8. (Apr. 16. f.) Sistaro-
»
15. (Apr. 20. f.) So-
Apr.
13. (Apr. 19. f.) Albák.
vecz.
mogy om.
TI
26. Runk.
14. (Apr. 25. f.) Mész-
n
4. Szász- Sáros.
„
20. La Dubul
dorgos.
'5
9. (Apr. 17. f.)
TT
6. Béles.
t
8. (Apr. 15. f.) Petirs.
Váldhid.
»Î
16. Bánffyhunyad.
"
5. (Apr. 10. f.) Dorgos.
TT
7. (Apr. 12. Zöm.)
TT
28. Dámes.
il
14. (Apr.l8.f)Berzova.
Erzsébetváros.
H
29. Dobrus.
ii
6. (Apr.9. f.)Lalasincz.
M
12. (Apr. 18. f.) Zágor.
TT
7. (Apr.29. f.) Ma-ura
»
6. (Apr. 12. f.) Tót-
TT
22. Almakerék.
"
26. Mariséi.
várad.
»
12. (Apr. 17. f.) Prod.
TT
8. Algyógy.
V
7. Soborsin.
Ì1
10. Százszentlászló.
»
25. Hideghavas.
TT
6. Szataro.
»
8. f. Szásznádas.
TT
19. Melegszamos.
»
6. Zimbro.
»
7. Segesvár.
It
9. (Apr. 12. f.) Magyar-
n
6. Zára.
TT
6. Fehéregyháza.
gorbó.
Mart
15. Vaskoh.
»
8. (Apr. 11. f.) Szász-
TT
9. (Apr. 18. f.) Alsó-
Apr.
3. Csúcs.
dálya.
jára.
n
6. (Apr. 7. f.) Fel-
TT
27. Szászkézd
»
6. Kolozsvár.
vácza.
TT
7. (Apr. 8. f.) Szász-
»
2. (Apr. 13. f.) Torda.
»
20. (Apr. 25. f.) Nagy-
keresztúr.
TT
7. Kékes.
hal mágy.
„
20. Székelykeresztur.
n
9. f. Teke.
»
6. (Apr. 7. f.) Risku-
„
26. Kőhalom.
TT
18. (Mai. 3. f.) Zselyk.
licza.
tt
8. f. Székelyudvarhely
T
23. Marosvásárhely.
»
18. Bulzesd.
tt
15. Zeletaka.
TT
22. Kissajó.
»
10. Czoha.
ji
8. (Apr. 14. f.) Székely-
TT
21. (Apr.25.f.)l)edrád.
»
6. (Apr. 8. f.) Brad.
zsombor.
TT
15. Bátos.
»
14. Lepus.
tt
5. Lövéte.
»
1 1. Szászrégen.
»
12. Felsővidra.
»
8. Erdőfüle.
T)
11. Herbus.
TT
10. Szkerisora.
»
15. Csikrákosi borviz.
Mail
26. (Mart. 31. f.) Nyá-
Mart
28. (Mart, 30. f.)Boicza.
v
15. Csíkszereda.
rádszereda.
Apr.
15. Lemasqja.
ti
14. (Apr. 25. f.) Futás-
Apr.
4. (Mai. 10. f) Disz-
»
2. (Apr. 15. f.) Bude-
falva.
najó.
sicza.
»
25. Karatnavolál.
TT
16. (Apr. 20. f.) Felső-
»
17. Szohodol.
IT
7. (Apr. 23. f.) Torja.
mocsár.
„
5. (Apr. 15. f.) Topán-
„
23. Kászonimpér.
9. Görgényszentimre.
falva.
TT
16. (Apr. 27. f.) Aklos.
V
14. (Apr. 20. f.) Gör-
tt
6. (Apr. 10. f.) Abrud-
»
6. f. Szárazpatak.
gényhodák.
bánya.
'1
12. (Apr. 14. f.) Kézdi-
«
9. Nyárádremete.
IT
5. (Apr. 6. f.) Abrud-
szentkereszt.
"
16. (Mai. 1. f.) Görgény-
falva.
TI
12. Esztelnek.
libánfalva.
TT
14. (Apr. 22. f.) Nagy-
TT
10. f. Csomortán.
0
12.(Apr.l8.f.)Görgény-
almás.
TT
8. (Apr. 14. f.) Kézdi-
üvegcsür.
TT
12. Bucsum-Izbita.
martonos.
»
12. (Apr. 14. f.) Dosz.
»
27. Bucsum.
»
7. (Apr. 26. f.) Ojtoz-
»
6. (Apr. 17. zöm.) Sza-
»
9. Zalatna.
telep.
kadat.
89
Apr.
8. (Apr.l3.f.)Szováta.
Apr.
9. Nagyilonda.
Apr. 28. Felsőbánya.
5. (Apr.l8.f.)Felső-
V
14. Désakna.
„ 8. f. Szaploncza.
sófalva.
»
14 Magyarlápos.
.. 7. (Apr. 20. f.) Taracz
10. Felsővenicze.
„
7. (Apr. 10. f.) Dés.
köz.
6. (Apr. 24. f.) Székely-
n
16. Bethlen.
„ 16. f. Krácsfalu.
varság.
n
6. (Apr. 7. f.) Zágra.
„ 9. Máramarossziget.
21. Maroshévíz.
„
23. Szárlekencze.
„ 7. (Apr. 28. f.) Falu-
18. (Apr. 19. f.) Gyer-
..
6. (Apr. 13. f.) Naszód.
sugatag.
gyóremete.
}}
10. (Apr. 12. f.) Hordó.
„ 9. Tiszafejéregyliáz.
2. (Apr. 29. f.) Gyer-
«
9. Teles.
„ 8. Aknasugatag.
gyóalfalu.
„
7. (Apr. 12. f.) Bes-
„ 6. Farkasrév.
23. Gyergyócsomafalva
senyő.
„ 14. Budfalu.
20. (Apr.26 f.)Gyergyó-
»
10. Kisrebra.
„ 6. f. Nagybocskó.
ujfalu.
v
21. Besztercze.
,, 14. Rónaszék.
23. Gyergyóborszék
JT
9 Parva.
„ 11. Barczánfalva.
IG. Kilyéufalva.
»
12. Nagysajó.
„ 18. Erdészvölgy.
6. (Apr. 26. f.) Teke-
»
6. Földra.
„ 8. Úr völgy.
rőpatak.
„
17. Roniánbudák.
9. (Apr. 17. f.) Rozália
18. (Apr.28.f.)Gyergyó-
14. Borgóprund.
„ 16. Jód.
szentmiklós.
Mai.
4. Dombhát.
„ 17. (Mai. 3. f.) Drago-
16. Gyergyóliollós.
Apr.
14. (Apr. 20. f.) Maros-
mérfalva.
10. (Apr. 11. f.) Gyer-
borgó.
, 14. (Apr. 21.f.)Ro.nuli
gyótölgyes.
»
16. Ujradna.
„ 12. (Apr. 21. f.) Izasza-
8. (Apr.l8.f.)Gyergyó-
20. Valemare.
csal.
békás.
n
17. Persahavas.
,, 11. Felső visó.
5. Margitta.
»
30. Dornavölgy.
„ 20. f. Havasmező.
4. f. Élesd.
»
18. (Apr. 23. f.) Tesna.
„ 15. f. Mojszin.
15. (Apr. 17. f.) Ossi.
»
16. Kosna.
„ 16. (Apr. 18. f.) Borsa.
10. (Apr. 15. f.) Zilah.
»
14. (Mai. l.f.)Gyergyó-
„ 30. Fájna.
13. (Apr. 17. f.) Zsibó.
bélbor.
16. f. Borsabánya.
11. Hí dalmás.
«
11. Sziny érváralj a.
„ 20. Pojána rotunda.
9. (Apr.30. f.) Gyökeres.
»
14. Kájiolnokmonostor.
„ 14. (Apr. 17. f.) Lajos
10. Zálha.
falva.
Apr.
5. Ipolyszalka.
Apr.
12. Galgamácsa
Apr.
6. Aranyosmarót.
12. (Apr. 20. f ) Nagy-
8 (Apr. 15. f.) Berezel.
»
9. Kistapolcsány.
börzsöny.
„
10. (Apr. 17. f.) Valkó.
»
13. Garamszent-
8. (Apr. 15. f.) Mária-
•n
5. (Apr. 18. f.) Héviz-
benedek.
uosztra.
györk.
»
16. Garamrév.
16. Zebegény.
î)
6. Gyöngyössolymos.
n
10. (Apr. 20. f.) Baka-
11. (Mai. 2. f.)Kós-
n
8. (Apr.21.f.)Bodony.
bánya.
pallag
Mart.
25. (Apr. 16. f.) Recsk.
n
8. Bât.
20. Nagymaros.
Apr.
6. (Apr. 10. f.)Terpes.
„
22. Alsóhámor.
3. f. Szokolya.
n
7. (Apr.l6.f.)Bekény-
«
18. (Apr. 28. f.) Magas
7. Gőd.
erdő.
lak.
6. Váczbottyán.
„
7. Fehérszék.
„
15. Irtványos.
7. Szada.
w
6. (Mai. 20. f.) Felső-
V
14. Kemencze.
7. (Apr. 10.f.)Babath-
diós.
Mai.
4. Selmeczbánya.
puszta.
»
7. Kilics.
Apr.
8. Ipolyság.
Aquila XVIII
12
90
Apr.
10. f. Parassapuszta.
Apr.
10. Terecselpatak.
Mai.
1. (Mai. 15 f.)Turócz-
Mai.
11. Tópatak.
n
15. (Apr. 18. f.) Felsö-
szklenó.
Apr.
8. (Apr. L3.f.)Korpona
apsa.
Apr.
16. Krpislyr.
»
16. Magasmajtény.
«
24. (Apr. 30. f.) Brusz-
„
13. Szklenófürdő.
Mai.
2. (Mai. 7. f.) Gyökös.
tura.
Mai.
2. Saskőváralja.
Mart.
24. Balassagyarmat.
Mai.
8. Bertyánka.
Apr.
9. (Mai. 15. f.) Kör-
Apr.
15- f. Alsópalojta.
Apr.
14. Gyertyánliget.
möczbánya.
»
2. (Apr. 16. f ) Lo-
»
24. Tui-baczil.
Mai.
12. Saskőszékely.
soncz
»
9. f. Kaszómező.
Apr.
14. Jálna.
Mai.
1. f. Salgótarján.
26. Turbát torkolata.
n
30. Dallosfürész.
Apr.
7. (Apr. 16. f.) Kazár.
»
14. Rahó.
Mai.
15. Zólyomkecskés.
»
7. Rimarahó.
„
24. f. Apsinecz.
Apr.
23. Garamberzencze.
»
10. (Apr. 11. f.) Rima-
V
13. (Apr. 20. f.) Kőrös-
Mai.
5. Dobó.
szombat.
mező.
Apr.
10. (Apr. 22. f.) Ortud.
î)
21. Thebepuszta.
„
21. (Apr. 26. f.) Tisza-
»
15. Zólyombucs.
»
27. Répáshuta.
bogdány.
V
20. (Apr. 29. f.) Tajó.
V
14. Uj massa.
JJ
15. Sztebna.
T)
21. Kovácsfalva.
„
14. (Apr. 19. f) Hollós.
»
17. (Apr. 18. f.)
„
7. Zólyom.
Mai.
4. Újhuta.
Komárnik.
»
18. Erdőbádony.
Apr.
19. Parasznya.
jj
29. (Mai. 4. f.) Usztyi-
Mart
. 6'. (Mart, 30. f.) Besz-
»
6. (Apr. 16. f.) Diós-
hoverla.
terczebánya.
győr.
n
4. (Apr. 13. f.) Búr-
Apr.
8. Dobrókirályi.
ïï
14. (Apr. 17. f.) Sajó-
szentgyörgy.
»
3. Szelese.
báb ony.
»
18. Unin.
n
21. Felsőmicsinye.
ï»
12. (Apr. 15. f.) Tállya.
Mai.
14. {-Tun. 1. f.) Nyitra-
»
16. (Mai. 1. f.) Garam-
jj
8. (Apr. 15. f.) Erdő-
jablonicz.
sálfalva.
bénye.
Apr.
14. (Apr.24.f.)Berencs-
Mai.
8. (Mai. 15. f.) Kallós
»
18. (Apr. 22. f.) Erdő-
váralja.
Apr.
16. Perhát.
horváti.
Mart
26. Biezova.
n
15- Pónik.
Mart
. 29. (Apr. 2. f.) Hátmeg.
Apr.
5. (Apr. 12. f.) Miava.
»
10 (Apr. 18. f.) Zólyom-
Apr.
16. Csarnatő.
«
7. (Apr.l6.f.)Vittencz.
lipcse.
„
9. f. Kereczke.
Mai.
29. Otura.
»
8. (Apr. 14. f.) Libet-
n
10. Dolha.
A pr.
18. (Apr. 24. f.) Verbo.
bánya.
n
6. Huszt.
„
8. (Apr. 20. f.) Felső-
„
7. (Apr. 16. f.) Garam
5. f. Visk.
botfalu.
szentandrás.
»
7. Herincse.
.,
17. (Apr. 20. f.) Tren-
jj
9. (Apr. 17. f.) Garam
»
3. (Apr. 7. f.) Bustya-
cséu.
péteri.
háza.
jj
10. Chinorány.
«
10. (Apr. 15. f.) Jecze
»
14. Técső.
jj
12. Oszlány.
nye.
M
6. Kricsfalva.
„
9. Nyitrarudnó.
»
10. (Apr. 17. f.) Kis-
a
5. (Apr.lO.f.)Talabor-
„
17. Dóczifúrész.
kapocs.
falva.
r>
17. Madarasalja.
»
17. Lopér.
»
21. Alsószinevér.
jj
19. Felsőhámor.
»
2. Alsószabadi.
n
6. (Apr. 14. f.) Erzsé-
»
12. Gyertyánfa.
jj
18. (Apr. 20. f.) Rezső
betliget.
JJ
26. Kelő.
part.
M
10. Szélesloiika.
Mart
. 30. Revistyeváralja.
M
15. (Apr. 17. utolsó) Kis
T>
10. (Apr. 16. f.) Kört-
Apr.
15. Biikköskút.
garam.
vélyes.
Mart
. 2ö. Felsőzsadánv.
V
13. Karám.
»
7. (Apr. 14. f.) Szent-
Apr.
16. (Apr. 24. f.) Gelet-
»
28. Szikla.
mihálykörtvélyes.
nek.
V
16. Feketebalog.
„
14. (Apr. 18. f.) Gánya.
jj
17. (Mai. 9. f.) Znio-
»
9. Breznóbánya.
M
10. (Mai. 5. f) Dombó
váralja.
ÎJ
16. Krupkapuszta.
91
Apr.
13. Dobrócs.
Apr.
10. (Mai. 27. f.) Nagy-
Mai.
11. f. Brezovicza.
»
15. Benesháza.
berezna.
Apr.
24. Liptószentiván.
»
11. Mihálytelek.
9
9. Bercsényifalva.
„
10. Jablonka.
V
5. Erdőköz.
"
10. (Mai. 9. f.) Kis-
»
23. (Apr. 30. f.) Liptó-
„
15. Vaczok.
pásztély.
njvár.
'I
7. Gömörvég.
»
15. Sóslak.
«
15. (Apr. 22. f.) Ora-
V
14. Klenócz.
»
10. (Apr. 28. f.) Köblér.
vicze.
'1
12. Xyustya.
„
7. Csontos.
„
20. Chizsne.
H
2. Tiszolcz.
»
12. (Apr. 20. f.) Turja-
n
21. f. Kokava.
V
15. Helpa.
remete.
»
29. (Mai. 4. f.) Szvarin.
»
14. Ratkó.
»
10. (Apr. 20. f.)Sóhát.
»
18. Vychodna.
j.
7. Nagyrőcze.
»
14. Poroskő.
»
14. (Apr. 22. f.) Fekete-
n
15. Sajúréve.
»
9. (Apr. 24. f.) Kele-
vág Vychodna.
Mal
10. Pónikkohó.
csény.
Mai.
10. Szentiványi Csór-
Apr.
15. f. Szabados.
»
13. (Apr. 28. f) Maj-
ható.
n
15. f. Rozsnyó.
dánka.
„
8. Csorba.
r>
13. f. Teplicska.
IJ
7. (Apr. 8. f.) Ökör-
Apr.
18. (Apr. 21. f.) Tátra-
V
12. Szomolnok.
mező.
lomnicz.
>1
13. Stósz.
„
17. (Apr. 28. f.) Felső-
»
26. (Apr. 30.) Felka.
Mai.
5. Szomolnokliuta.
szinevér.
»
30. (Mai. 3. f.) Szepes-
Apr.
10. Alsómeczenzéf.
■n
14. Illava.
ófalu.
y>
12. (Mai. 3. f.) Felső-
V
6. (Apr. 25. f.) Nagy-
»
16. (Apr. 24. f.) Sár-
meczenzéf.
bicscse.
berek.
n
4. f. Jászó.
„
14. Zsolna.
ÍJ
25.(Mai.2.f.)Tátraháza.
»
6. (Apr. 10. f.) Szepsi.
n
16. Turóczszentmárton.
„
25. Koronahegyfürdő.
»
9. Sacza.
i>
15. Fenyőháza.
ÍJ
15. (Mai. 3. f.) Leibicz.
0
10. Kassa.
»
26. (Mai. 4. f.) Par-
»
10. Szepesbéla.
K
2. Lemes.
nicza.
7>
26. Podolin.
n
16. (Apr. 20. f.) Delne-
»
25. Likavka.
v>
2. Lőcse.
kakasfalva.
»
19. Hrboltó.
»
15. Feketekút,
y>
24. (Apr. 29. f.) Boroszló
»
25. (Apr. 29. f.) Revis-
Mai.
3. (Mai. 18. f.) Héthárs.
»
27. Keczerpeklén.
nye.
Apr.
15. f. Szentmihályfalva
»
27- Keczerlipócz.
n
23. Rózsahegy.
»
16- Eperjes.
»
28. Vörösvágás.
„
15. Mokragy.
n
15. (Apr. 28. f.) Sebes-
»
29. Ránkfüred.
V
15. Veszele.
váralja.
»
12. (Apr. 15. f.) Nagy-
Mai.
3. (Mai. 18. f.) Lokcza.
n
14. (Apr. 17. f.) Bártfa.
azar.
Apr.
29. (Mai. 4. f.) Német-
i»
16. (Apr. 19. f.) Zboró.
ii
7. (Apr. 29. f.)Varannó
lipcse.
»
17. (Mai. 2. f.) Lipnik-
y>
17. Tavára a.
»
24. Parasztdubova.
puszta.
»
14. (Apr. 25. f.) Ho-
n
29. Námesztó.
„
25. Girált.
monna.
»
27. Znbrohlava.
„
15. (Mai. 3. f.) Felső-
»
20. Szinna.
■n
17. Bjelipotok.
vízköz.
»
18. (Mai. 2. f.) Alsó-
»
25. (Mai. 10. f.) Tur-
»
28- Rabcsicze.
hunkócz.
dossin.
»
2. (Apr. 15. f.) Alsó-
■*
18. Ungpéteri.
19. Bobró.
lipuicza.
»
6. (Mai. 2. f.) Gerény.
Mai.
2. Csemicz.
«
26. Felsőlipnicza.
Mart. 14. (Apr. 20. f.) Kis-
«
9. f. Trsztena.
Mai.
3. (Mai. 13. f.) Felső-
berezna.
zubricza.
12'
dà
95.
Muscicapa grisola, L.
I.
Mai.
1. Képáspuszta.
ül. Mai. 7. Arad.
V.
Mu l . :' i. (iartiwxzi nt-
I.
„
12. Ujkörtvélyes.
II]. Apr. 26. Békéscsí
iba.
andrás.
I.
„
7. Kőszeg.
III. Mart. 28. Pettend.
V.
Apr. 19. Breznóbánya
I.
»
7. Zalagógánfa.
III. Apr. 23. Ungvár.
V.
„ 11. Maluzsina.
I.
Apr.
l'I. Kismarton.
IV. „ 20. Türküs.
V.
Mai. 14. Tavarna.
III.
»
2. Rudolfsgnád.
IV. „ 27. Algyógy
V.
„ 11. Bfokragj .
III.
Mai.
. Hosszúfalu.
„ 22. Hévizgyörk.
Mart. Ki. Jászó.
Apr. 18. Berzova.
„ 15. Bodony.
Apr. 22. Sacza.
Mai. 4. Zimbro.
, 15. Terpes.
Mai. 9- Boroszló.
Apr. 6. Aklos.
„ 20. Felsődiós.
Apr 23. Tavarna.
Mai. 2. Kézdimartonos.
Mai. 1. Bakabánya.
.. 26- Ungpéteri.
Apr. 9. Algyógy.
Apr. 6. Kemeneze.
Mai. 3. Nagyberezna.
, 1. ZselyTc.
„ 23- Magasmajtény.
Apr. 20. Kispásztély.
Mai. 8. Dedrád.
Mart. 23. Losoncz.
Mart. 17. Sóslak.
Apr. 9. Székely varság.
Mai. 11. Sajóbábony.
Apr. 8. Köblér.
Mai. 3. Gyergyóalfalu.
Mart. 14. Huszt.
„ 20. Parnicza.
Apr. 11. Dé sa lena.
Mai 25. Talaborfalva.
„ 13. Rózsahegy.
Mart. 18. Szászlekencze.
Apr. 20. Alsószinevér.
„ 16. Zubrohlava.
„ 18. Barczán falva.
Febr. 25. Körtvélyes.
Mart. 30. Srbesráralja.
Febr. 25. Rozália.
Mai 4. Felsőapsa.
Apr. 18. Bártfa.
Apr. 13. Dragomérfalva.
Apr. 27. Geletnek.
„ 18. Zboró.
Mai. li. Havasinező.
Mart. 20. Zniöváralja.
Mai. 18. Garamsálfalva.
„ 18. Girált.
III. Mai. 2. Pettend.
98. ■* — >■ Muscicapa parva, Bechst.
IV. Mai.
V. ..
8. Türkös.
2. Tavarna.
V. Mai. 10. Tátraháza,
99.
Lanius minor, Gm.
I Apr.
20. Kishereiid.
III. Apr.
28. Rudolfsgnád.
III. Mai.
6. Ráczkeve
I. .
30. Répáspuszta.
Ili- .
30. Antalfalva.
III. Apr.
28. Szerep.
1. Mai.
2. Vasvár.
III. Mai.
4. Overbász.
IV. Mai.
4. Zinibró.
I- »
10. Zalagógáufa.
III. .,
3. Arad.
IV. Apr.
24. Alsózsuk.
I. Apr.
21. Kismarton
III. „
7. Izsák.
V. Mai.
11. Geletnek.
II. Mai.
1. Kürt.
III. .
2. Gádoros.
V. ,
8. Tavarna.
100. ■* — ► LaniiiN senator, L.
IV. Mai. 7. Gross. I IV. Mai. 6. Bulza.
101. *-►
Lanius collurio, L.
I.
Apr.
26. Répáspuszta.
II. Mai.
4. Patkányos.
III.
Apr.
28. Vaskút.
I.
»
28- Szentgotthárd.
II. „
6. Kiirt.
III.
Mai.
8. Királyhalom.
I.
Mai.
4. Ujkörtvélyes.
III. Apr.
21. Rudolfsgnád.
III.
Apr.
30. Hódtnezővásár
I.
■»
10. Zalagógáufa.
III. Mai.
1. Bellye.
hely.
I.
Mart
29. Szentmargitbánya
III. ,
7- Babapuszta.
III.
Mai.
6. Arad.
I.
Mai.
4. Fertőfehéregy-
HL ,
2. Overbász.
III.
V
7. Izsák.
háza.
III. ,
1. Rogendorf.
III.
»
8. Sőregpuszta.
94
III.
Apr.
30. Szerep.
V. Mart. 25. Göd.
V.
Mai.
7. Garamszent-
III.
Mai.
21. Budapest.
V. Mai.
7. Zagyvapál-
andrás.
III.
w
13. Ungvár.
falva.
V.
TI
5 Breznóbánya
IV.
»
2. Türkös.
V. „
8. Geletnek.
V.
Apr.
28. Helpa.
IV.
„
2. Algyógy.
v. „
9. Zólyom.
V.
Mai.
9. Tavarna.
IV.
»
0. Kolozsvár
V.
n
13- Tátraháza.
IV.
»
12. Naszód.
V.
»
8. Eperjes.
I. Apr. 13. Zagyvapálfalva.
102. CD Coitus t'rugilegus, L.
V. Febr. 1. Bat.
V. Apr. 29. Zólyom.
V. Mart, 17. Tátraháza.
103. -
*— ► Oriolus oriolns, (L.).
I.
7. Kőszeg.
Apr.
26. Kisherend.
Mai.
Mai.
6. Sopronkertes.
Mart. 17. Csurgó.
Apr.
14. Borsmonostor .
îî
3. Kismarton.
Mai.
10. Szobb.
„
29. Körmend.
Apr.
8. Sopronnyék.
99
2. Nagyatád.
»
28. Sorokpuszta.
n
30. Czinfalva.
-,
5. Görgeteg.
»
27. Szombathely.
r>
30. Szentmargitbánya
Apr.
15. Kaposvár.
Mai.
5. Locsmánd.
»
30. Fertőfehéregy-
„
24. Répáspuszta.
„
8. Köveskút.
háza.
»
24. Sásd.
Apr.
22. Vasszécseny.
Mai.
2. Csepreg.
»J
29. Szentgotthárd.
Mai.
1. Vasvár.
„
4. Nagyczenk.
„
28. Milej.
Apr.
24. Hegyhátgyertyános.
Apr.
27. Feketeváros.
»
26. Zalaegerszeg.
Mai.
2. Nyögér.
»
28. Magyarkeresztur.
Mart. 14. Söjtör.
Apr.
27. Káld.
V
28. Jánosháza.
Apr.
28. Vasboldogasszony.
O
27- Zalagógánfa.
„
30. Ravazd.
»
28. Pölöske.
>ï
24. Kemenesszentpéter
Mai.
7. Tata.
!ï
28. Nagykapornak.
n
12. Ajka.
»
5. Tóváros.
Mai.
17. Marnali.
Mai.
15. Ugod.
»
4. Madár.
»
7. Kőröshegy.
Apr.
25. Gicz
Apr.
23. Héreg.
y
13. Tab.
Mai.
I . Csesznek.
»
29. Mogyorósbánya.
Apr.
27. Kiliti.
Apr.
22. Polgár di.
„
20. Csolnok.
Mai.
1. Ujkörlvélyes.
n
20. Sukoró.
Mai.
20. Perbál.
»
7. Felsőlövő.
Mai.
2. Köszörűköhegy.
»
1. Pilisszentlélek.
»
13. Borostyánkő.
«
9. Nagymarton.
Apr.
25. Pilismarót.
Apr.
28. Németujvár.
Apr.
30. Sopronszentmárton
Mart. 29. Pilisszeutkereszt.
»
26. Csém.
»
29. Petőfalva
Mai.
7. Budakeszi.
Mai.
7. Rohoncz.
T)
30. Sopronujlak.
Apr.
27. Visegrád.
II.
Mai. 7. Iván.
Apr. 14. Mosonbánfalu.
„ 23. Barátudvar.
„ 26. Hövej.
„ 28. Bogyoszló.
Apr. 27. Csorna.
Mai. 14. Kong.
Apr. 20. Gyirmóth.
„ 17. Patkányos.
Apr. 22. Nagyécs.
Mai. 8. Komárom.
„ 2. Kiirt.
Mart. 19. Csattóközsomorja.
Apr. 1. Naggsenkviez.
III.
95
Apr.
27 . Borcsa.
Apr.
27. Temesság.
Apr.
30. Orosháza.
Mai.
2. Pancsova.
»
Í3. Gyirok.
»
21. Békés.
V
2. Tenieskubin.
„
12. Vadászerdö.
„
14. Gyula.
Apr.
26. Fehértemplom.
"
28. Mosnicz.
»
28. Székesfehérvár.
S
26. Palona.
Mai.
2. Bruckenau.
T»
25. Pákozd.
ÎJ
21. Dunacséb.
Apr.
18. Jerszeg.
»
27. Fettend.
w
24. Újvidék.
Mai.
8. KepecL
Mai.
2 Tárnok.
»
25. Alsókabol.
Apr.
2. Somogyudrarhehj.
Apr.
28. Kúnszeutmiklós.
n
30. Felsőkabol.
»)
14. Bolhó.
»
30. Sári.
»
26. Dunagárdony.
Mai.
2. Dunaszekcső.
•n
27. Sőregpuszta.
»
22. Rudolfsgnád.
Apr.
24. Doromlás.
lì
26. Abony.
»
24. Toron tálerzsébetlak
»
14. Nagybaracska.
Mai.
1. Karczag.
»
25. Nagybecskerek.
M
29. Vaskút.
Apr.
20. Szerep.
„
26. Oppova.
»
27. Hajós.
»
25. Nagyvárad
Main
11 Antalfalva.
n
29. Jánoshalma.
Mai.
1 1. Szalárd.
Api*.
18. Darány.
»
22. Fehértópuszta.
«
15. Budapest.
»
9. Oszró.
n
29. Kelebia.
Apr.
26. Bodai erdő.
„
22. Páprád.
n
27. Csórva.
»
29. Debreczen.
n
26. Baranyabaksa.
n
20. Királyhalom.
n
11. Hajduhadház.
»
18. Villány
„
26- Magyarkanizsa.
»
6. Nyíregyháza.
»
/. Rácztöttös.
Mar
!. 27. Hódmezővásárhely.
»
27. Darvasmoha erdő
M
2. Mohács.
Apr.
10. Csanádi erdő.
„
18. Sárerdő.
„
26. Bellye.
Mai.
1. Bezdin.
Mai.
8. Sárospatak.
Mai.
4. Bezdán.
Apr.
26. Csálai erdő.
Apr.
28. Kemecse.
Apr.
25. Drávatorok.
Mai.
1. Arad.
Mai.
3. Pálfölde.
n
27. Méhespetres.
Apr.
28. Mondorlaki erdő.
Apr.
28. Róvleányvár.
T»
14. Apafin.
»
27. Kelmák.
Mai.
10. Mándok.
o
13. Gájspitz.
y>
15. Buttyin.
Apr.
18. Nagybereg.
,,
26. Bácsordas.
»
25. Dunapataj.
n
1. Nagyszállás.
n
19. Hódság.
„
28. Solt.
n
24. Lazony.
»
28- Babapuszta.
»
25. Állampuszta.
»
25. Társahegy.
Mai
1. Újverbász.
ÎJ
20- Szabadszállás.
»
30. Ungvár.
»>
3. Overbász.
»
27. Keczel.
Mai.
1. Zúgó.
Apr.
21. Mohol.
!)
28. Izsák.
Apr.
29. Ungdarócz.
r>
2. Rogendorf.
Mai.
3. Gádoros.
Mai.
2. Unghosszúmező.
IV.
Apr.
28. Szerbpozsezsena.
Apr.
27. Kernyecsa.
Apr.
17. Valemáre.
Mai.
2. Najdás.
»
28. Temesszlatina.
»
19. Szintyest.
Apr.
18. Szászkabánya.
Mai.
2. Alsómoecs.
»
19. Gross.
V
6. Alsólyubkova.
»
1. Felsőmoecs.
TÌ
19. Bulza.
n
28. Berzászka.
Apr.
24. Szilas.
V)
13. lioskány.
Mai.
6. Szvinicza.
„
18. Buchberg.
„
12. Iíadidesd.
_
11. Schnellersruhe.
n
25. Vermes.
•)
17. Déva.
•n
2. Eibenthal.
»
30. Labasincz.
Mai.
20. Nagyág.
Apr.
30- Plavisevicza
»
25. Jersnik.
Apr.
27. Alsóvárosviz
Mai.
1. Ogradina.
„
30. Szelcsova.
■a
28. Bomoszhely.
Apr.
27. Jeselnicza.
Mai.
4. Tinkova.
Mai.
2. Kudsir.
Mart. 29. Meszics.
»
3. Németgladua.
Apr.
15. Szerdahely.
96
Apr.
29. Szelistye.
Apr.
10. Boicza.
Mai.
2. Qlyésmező.
Mart.
7. Nagyszeben.
Mai.
1. Magyarigen.
Apr.
11. OyergyóhoUó,
Apr.
27. Felek.
»
6. Nagyenyed.
Mai.
4. Élesd.
„
30. Uj egyház.
»
2. Váldhid.
»
S. Össi.
Mai.
5. Alczina.
Apr.
18. Zácjor.
V
li. Zilah.
»
6. Strézakerczisora.
Mai.
4. Pród.
Apr.
27. Hidalmás.
Apr.
2. Oláhujfalu.
Apr
26. Szásznádas.
,,
18. Gyökeres.
Mai.
1. Felsőárpás.
Mai.
2. Segesvár.
»
15. Zálha.
Apr.
3- Alsóárpás-
„
2. Szászdálya.
n
16. Nat/yilonda.
Mai.
1. Felsöucsa.
„
2. Szászkézd.
»
23. Désakna.
»
15. Alsóvist.
»
6. Szászkeresztúr
16. Mctí/yarlápios.
Apr.
24. Dézsán.
»
1. Székelyzsombor.
Mai.
2. Dés.
5. Fogaras.
Tt
1. Erdőfüle.
»
3. Bethlen.
»
13. Sarkaicza.
11
13. Bereczk.
Apr.
25- Szászlekencze.
Apr.
20. Volkány.
n
14. Sósniező.
Mai.
1. Naszód.
Mai.
4- Türkös.
Apr.
18. Tenke.
„
15. Teles.
„
7. Hosszúfalu.
Mai.
8. Bulz.
»
1. Nagysajó.
»
2. Káinok.
Apr.
27. Belényes.
»
8. Románbudák.
„
29. Gidófalva.
»
27. Algyógy.
»
20. Persahavas.
M»r<
. 17. Dalnok.
•)
15. Magyargorbó.
»
10. Csererdő.
Mai.
4. Osdola.
Mai.
3. Kolozsvár.
»
7. Avasfelsőfalu.
Apr.
24. Allios.
Mart
.31. Kékes-
Apr.
16. Kápolnokmonostor
»
27. Lippa.
Apr.
25. Teke
Mai.
6 Felsőbánya.
»
28. Máriaradna.
Mai.
5. Zselyk.
»
1. Szaploncza.
30. Sistarovecz.
Apr.
24. Dedrád.
Apr.
8. Taraczköz.
Mai.
6. Mészdorgos.
»
15. Bátos.
Mai.
10. Krács.
?>
2. Petirs.
»
26. Nyárádszereda.
»
8. Aknasugatag.
Apr.
25. Dorgos.
Mai.
8. Disznajó.
Apr.
20. Kapnikbánya.
»
26. Berzova.
„
5. Alsómocsár.
Mai.
1. Nagybocskó.
»
30. Lalasincz.
»
2. Felsőmocsár.
»
8 Rónaszék.
»
24. Szaturó.
„
8. Görgény szentimre.
Apr.
27. Barczánfalva.
Mai.
9. Zimbro.
Apr.
29. Görgényhodák.
„
8. Drayomérfalva.
Apr.
28. Vaskoh.
Mai.
2. Nyárádremete.
»
19. Izaszacsal.
»
30. Nagyhalmágy.
H
4. Dosz.
Mai.
9. Felsővissó.
»
8. Riskidicza.
Apr.
30. Szakadat.
Apr.
15. Borsa.
w
8. BrH.
Mai.
2. Szováta.
„
3. Fájna.
Apr.
30. Börzsöny.
Apr.
26. Isaszeg.
Mai.
5. Bakabánya.
»
29. Márianosztra.
»
30 Berezel.
Apr.
15. Alsóhámor.
Mai.
8. Zebegény.
»
28. Valkó.
»
29. Kemeneze.
■o
3. Kóspallag.
»
26. Hévizgyörk.
n
10. Selmeczbúnya.
Apr.
29. Nagymaros.
»
26. Bodony.
Mai.
2 Ipolyság.
Mai.
2. Szokolya.
»
29. Terpes.
Apr.
17. Parassapuszta.
Apr.
28. Gőd.
»
27. Bekényerdő.
Mai.
2. Magasmajtény.
Mai.
2. Váczbottyán.
Mai.
2. Fehérszék.
»
7. Gyökös.
Apr.
26. Szada.
Apr.
29. Felsődiós.
Apr.
28. Balassagyarmat
»
26. Babathpuszta.
»
27. Kilics.
Mai.
1. Alsópalojta.
..
21. Galgamácsa.
»
20. Garamkissalló.
Apr.
26. Gács.
97
Apr.
25. Losoncz
Mart. 15. Bertyárika.
Mai.
6. Keczerlipócz.
Mai.
4. Zagyvapálfiilva.
„
l-l. Tiszábogdány.
..
8. Vörösvágás.
Apr.
29. Salgótarján.
Apr.
21. Búrszentgyörgy.
„
3. Tavarna.
Mai.
4. Kazár.
Mai.
8. Berencsváralja.
Apr.
7. Ungpéti ri.
Apr.
24. Rimaszombat.
n
14. Vittencz.
Mai.
10. Gerény.
»
23. Thebepuszta.
Mari 15. Otura.
Apr.
30. Nagyláz.
Mai.
7. Hollós.
Juh.
1. Verbó.
')
12. Kisberezna.
A/'f.
9. Diósgyőr.
Apr.
3. Felsőből falu.
Mai.
11. Xagyberezna.
Mai.
5. Sajóbábony.
»
14. Trenesén.
»
5. Kispásztély.
»
15. Erdöbénye.
Mai.
15. Chinorány.
»
3. Köblér.
')
3. Erdőhorváti.
»
3. Nyitrarudnó.
„
14. Ökörmező.
Apr.
18. Hátmeg.
»
7. Geletnek.
»
7. Illava.
Mai.
1. Csarnatő.
Apr.
14. Dobó.
Apr.
6. Nagybicscse.
if
9. Kereczke.
Mai.
7. Zólyom.
Mai.
8. Mokragy.
10. Dolha.
4. Garamsálfalva.
»
14. Tátrahá/.a.
Apr.
30. Huszt
„
10. Kallós
Mart. 28. Koronahegy fii n lő
Mai.
6. Visk.
Mai.
22. Helpa.
Mai.
26. Podolin.
Apr.
28. llerincse.
Apr.
28. Ratkó.
Apr.
4. Feketekiit.
Mai.
4. Técső.
Mart
. 28. Stósz.
»
13. Héthárs.
Apr.
28. Kricsfalva.
Mai.
5. Alsómeczenzéf.
Mai.
10. Szentmihályfalva.
Mai.
20. Talaborfalva.
;j
7 Felsömeczenzéf.
„
8. Eperjes.
Mart. 15. Alsószinevér
Apr.
29. Jászó.
»
9. Sebesváralja.
Mai.
1. Erzsébetliget.
Mai.
7. Szepsi.
„
6. Lipnikpuszta.
Apr.
27. Körtvélyes.
Apr.
26. Sacza.
»
13. Bártfa.
Mai.
8. Gánya.
»
30- Kassa.
íj
15. Zboró.
»
10. Dombó.
Mai.
12. Boroszló.
Apr.
ő. Gir ált.
Apr.
25. Felsőapsa.
»
6- Keczerpeklén.
w
15. FelsővízMz.
104. <-e-> Sturnus vulgaris, L.
Mart.
10. Kishereiid.
Febr.
10. Néraetpalkonya
Mart.
2. Csurgó.
5. Szobb.
TÏ
10. Nagyatád.
Febr.
9. Görgeteg.
„
7. Kaposvár.
Mart.
5. Répáspuszta.
Febr.
20. Sásd.
„
19. Szentgotthárd.
M
23. Zsitkócz.
Apr.
10. Milej.
Mart
12. Söjtör.
Apr. 15. Vasboldogasszony .
Mart.
21. Sukori'i.
Mart. 4. Nagykapornak.
»
10. Sopronszentmárton
„ 8. Újkörtvélyes.
V
5. Sopronkertes.
Febr. 23. Németujvár.
Apr.
2. Sopronnyék.
Mart. 20. Csém.
Febr.
25. Szentmargitbánva.
Febr. 25. Kőszeg.
Mart.
7- Csepreg.
Mart. 17. Körmend.
»
25. Feketeváros.
„ 14. Sorokpuszta.
n
5. Magyarkeresztur.
„ 10. Szombathely.
))
3. Jánosháza.
„ 23. Lor.smánd.
„
16. Ravazd.
Febr. 22. Vasszécseny.
Febr
24. Bókod.
„ 24. Vasvár.
»
23. Héreg.
„ 26. Zalagógánfa.
»
24. Budakeszi.
20. Gicz.
Febr. 20. Mosonbánfalu.
„ 19- Barátudvar.
„ 18. Hövej.
II.
Apr. 16. Patkányos.
Mart. 17. Nagyécs.
Mart. 14. Kürt.
„ 20. Csallóközsomorja.
„ 25. Nagysenkvicz.
13
98
III.
Febr.
21. Pancsova.
Febr. 27. Doroszló.
Mart. 25. Dunapataj.
Mart,
9. Temeskubin.
Jan. 27. Hódság.
Febr. 24. Szabadszállás
Febr.
28. Kamaristya.
Febr. 22. Ujverbász.
21. Keczel.
»
23. Palona.
„ 5. Overbász.
Mart, 2. Bonunii tanyák.
Mart,
12. Dunabökény.
Mart. 3. Mohol.
Febr. 27. Hékéscsaba.
»
11. Dunacséb.
„ 13. Rogendorf.
, 20. Gyula.
«
2. Újvidék.
12. Temesság.
„ 4. Székesfehérvár.
»
26. Alsókabol.
„ 1. Gyirok.
Mart. 23. Pákozd.
»
25. Felsökabol.
Febr. 27. Vadászerdö.
„ 6. Velencze.
„
2. Dunagárdony.
Mart, 15. Bruckenau.
„ 12. Pettend.
Febr.
28. Torontálerzsébet-
Febr. 21. Jerszeg.
1. Tárnok.
lak.
Mart. 16. Lúgos.
„ 16. Sári.
Mart.
11. Oppova.
„ 25. Somogy udvarhely.
Febr. 25. Sőregpuszta
M
1. Antalfalva.
Febr. 4. Bolhó.
Mart. 11. Nagyvárad.
Febr.
9- Darány
„ 22. Dunaszekcsö.
„ 2. Szalárd
ií
26. Oszró.
Mart. 28. Doromlás.
1. Nyíregyháza.
21. Páprád.
„ 8. Nagybaracska.
Febr. 18. Darvasmohaerdő
Mart,
1. Baranyabaksa.
2. Vaskút.
Mart. 20. Csonkaerdő.
5. Villány.
Febr. 28. Hajós.
Febr. 22. Sárerdő.
»
3. Rácztöttös.
Mart. 2. Fehértópuszta.
„ 24. Keinecse.
Febr.
16. Mohács.
„ 29. Kelebia.
„ 27. Révleányvár.
Mart.
10. Bezdán.
Febr. 22. Királyhalom.
Febr. 26. Nagydobrony.
»
14. Drávatorok.
„ 21- Magyarkanizsa.
Mart. 3. Csikósgorond.
S
16. Méhespetres.
Apr. 4. Hódmezővásárhely.
Febr. 21. Munkács.
»
7. Szonta.
Febr. 24. Pécska.
3. Nagybereg.
))
19. Gájspitz.
Mart. 24. Csálai erdő.
Mart. 8. Nagyszőllős.
Febr
17. Bácsordas.
Febr. 21. Arad.
Mart. 2. Buttyin.
„ 3. Lazony.
IV.
Mart.
21. Alsólyubkova.
Mart,
7. Szelistye.
Febr.
17. Dáluok.
H
28. Gerbovecz.
Febr.
9. Nagydisznód.
Apr.
18. Osdola.
Febr.
26. Szilas.
Mart.
15. Nagyszeben.
Mart.
12. Allios.
Mart.
2. Buchberg.
Febr.
12. Vesztény.
V
2. Lippa.
»
19. Kövesd.
Mart.
10. Felek.
*J
1. Sistarovecz.
Febr.
22. Labasincz.
Febr.
18. Ujegyház.
»
19. Mészdorgos.
Mart.
8. Tápia.
i>
18. Alczina.
»
18. Petirs.
Febr
3. Jersnik.
Mart.
17. Szeráta
Febr.
26. Dorgos.
n
25. Németgladna.
i>
19. Szkóré.
»
1. Berzova
Mart.
12. Szintyest.
»
19. Strézakerczisora.
»
26. Lalasincz.
Febr.
28. Gross.
Apr.
15. Oláhujfalu.
Mart.
12. Zinibro.
Mart.
20. Bulza.
Febr
20. Nagysink.
yy
4. Felsővidra.
»
19. Homosdia.
Mart
12. Sebes.
l'ebr
15. Topánfalva.
»
5. Kóstéj.
M
8. Marginen.
Mart.
13. Abrudbánya.
»
26. Pozsoga.
Apr.
8. Otohán.
»
10. Zalarna.
Apr.
1. Béa.
Febr
28. Hosszúfalu.
Febr
10. Alsószolcsva
Mart.
20. Sugág.
Mart
15. Nagyborosuyó.
Mart.
9. Magyarigen.
99
Febr.
28. Nagyenyed.
Mart.
12. Kissajó.
Mart.
23. Hordó.
Mart.
11. Váldhíd.
Apr.
.") Dedrád.
„
10. Teles.
J»
21. Pród.
Febr.
20. Herbus.
»
16. Besenyő.
Febr.
26. Szászszentlászló.
Mart.
4. Disznajó.
Febr.
18. Nagysajó.
Mart.
2. Szásznádas.
Febr.
26. Felsőniocsár.
Mart.
10. Románbudák.
Febr.
26. Ápold.
Mart.
3. Nyárádremete.
»
3. Nagyilva.
lì
13. Szászdálya.
Febr.
19. Dosz.
»
22. Csererdő.
Mart.
14. Szászkézd.
„
18. Szakadat
Febr.
22. Felsőbánya.
„
20. Szászkeresztur.
Mart.
10. Székelyvarság.
Mart.
10. Taraczköz.
»
7. Kőhalom.
V
12. Kilyénfalva.
Febr.
26. Krács.
Apr.
5. Zetelaka.
Febr.
28. Zilah.
Apr.
11. Máramarossziget.
Mart.
10. Székelyzsonibor.
16. Zsibó.
Mart.
7. Tiszafehéregyház
»
5. Erdőfüle.
Mart.
7. Hidal más
)t
17. Aknasugatag.
Apr.
8. Kézdimartonos.
n
20. Gyökeres.
»
20. Farkasrév.
Febr.
20. Tenke.
„
26. Zálha.
Apr.
2. Nagybocskó.
Mart.
4. Dobrest.
8
13. Désakna.
Febr.
7. Barczánfalva.
M
7. Albák.
„
26. Magyarlápos.
Apr.
6. Ter ebes fejérpatak
Febr.
28. Magyargorbó.
Febr.
19. Dés."
Febr
25. Rozália.
»
27. Kolozsmonostor.
Mart.
3. Bethlen.
»
26. Jód.
»
15. Kékes.
Febr.
25. Szászlekencze.
Mart.
7. Havasmező.
Mart.
4. Teke.
»»
22. Naszód.
»
15. Mqjszin.
Febr
23. Zselyk.
Apr.
2. Borsabánya.
V.
Apr.
3. Zebegény.
Apr.
14. Sajóbábony.
Febr.
25. Jászó.
Mart.
8. Nagymaros.
Mart.
10. Tállya.
n
24. Szepsi.
n
3. Váczbottyán.
Apr.
6. Erdőhorváti.
»
25. Sacza.
Febr.
26. Babathptiszta.
»
18. Hátmeg.
Mart.
15. Keczerpeklén.
Mart.
20. Galgamácsa.
Mart.
9. Kereczke.
«
15. Keczerlipócz.
»
18. Isaszeg.
Apr.
3. Dolha.
w
18. Vörösvágás.
»
7. Berezel.
Mart,
1. Visk.
Febr.
24. (Febr. 26. f.) Tt
0
19. Valkó.
«
5. Técső.
várna.
V
4. Hévízgyörk.
Febr.
25. Kricsfalva.
Mart.
26- Alsóhunkócz.
«
18. Bodony.
Apr.
1. Talabor falva.
»
29. Ungpéteri.
Apr.
15. Hecsk.
Mart.
13. Széleslonka.
Apr.
24. Nagyláz.
Mart,
16. Terpes.
»
2. Körtvélyes.
Mart.
19. Kisberezna.
Apr.
11. Bekényerdő.
■n
9. Szentmihálykörtvé-
Febr
15. Sóslak.
Febr
20. Fehérszék.
lyes.
Apr.
6. Köblér.
Mart.
7. Felsődiós.
Apr.
8. Gánya.
„
14. Sóhát.
n
18. Garamkissalló.
»
11. Bombo.
Mart.
31. Poroskő.
«
18. Újbánya.
Mart.
13. Terecselpatak.
»
7. Kelecsény.
»>
12. Bakabánya.
n
6. Kőrösmező.
w
4. Ökörmező.
V
7. Bát.
»
26. Unin.
'J
20- Nagybicscse.
Apr.
7. Irtványos.
»
15. Trencsén.
»
28. Parnicza.
Mart.
28. Magasniajtény.
»
12. Chinorány.
Febr
28- Revisnye.
Apr.
2. Balassagyarmat.
»
5. Geletnek.
Apr.
2. Mokragy.
Febr
15. Losoncz.
»
7. Saskőszékely.
Mart
5. Lokcza.
Apr.
21. Kazár.
6. Dobó.
»
27. Németlipcse.
»
20. Varbó.
Febr
19. Zólyom.
Apr.
28- Parasztdubova.
V
11. Parasznya.
Apr.
2. Dobrókirályi.
Mart.
20. Zubrohlava.
19'
LOO
Mart. 6. Csemicz.
„ 4. Késmárk.
17. Tátraháza.
Mart. 1. Szepesbéla
„ 9. Eperjes
„ 11*. Sebesváralja.
Febr. 23. Zboró.
.Mart. 2. Girált.
„ 20. Àlsólipnicza.
Apr. 4. Felsözubricza.
105. CD Coccothraustes coecothraustes, (L.).
II. Febr. 14. Komárom.
III. Febr. 12. Bellye.
III. Mart, 30. Budapest.
IV. Mart. 1 1. Algyógy.
106.
I. Jan. 25. Kőszeg.
III. Mart. 1. Babapuszta.
III. Jan. 29. Overbász, első
— Erster.
Fringilla montifringilla, (L.
III. Mart. 17. Overbász, utolsó
— Letzter.
III. Febr. 20. Ungvár, utolsó
- Letzter.
V. Jan. 26. Breznóbánya.
V. Mai 6. Tátraháza,
utolsó — Letzter.
I. Febr.
20. Véménd.
I. »
25. Kőszeg.
I. Mart.
9. Vasvár.
II. .
16. Magyaróvár.
III. Mart.
8. Makó.
III. Jan.
2. Arad.
III. Mart.
1. Budapest,
énekel — singt.
107. *&> Fringilla coelebs, L.
III. Mart. 5. Ungvár.
IV. „ 8. Szászkabánya.
IV. Febr. 16. Algyógy.
V. „ 9. Bât.
V. Apr. 12. Zólyom.
V. Mart. 1. Besztercze-
bánya.
V. „ 14. Szikla.
V. Jan. 25. Breznóbánya.
(V. Mart, 9. Breznóbánya,
énekel — singt)
V. „ 3. Maluzsina.
V. , 2. Helpa.
V. „ 12. Fenyőháza.
V. „ 13. Zuberecz.
V. Febr. 25. Tátraháza.
I. Febr. 25. Kőszeg, első
Erster.
III. Mart. 21. Babapuszta.
III. Jan. 28. Budapest.
108. <^> Chloris chloris, (L).
(III. Febr. 22. Budapest,
énekel — singt.)
IV. Mart. 25. Brassó.
IV. Mart. 30. Algyógy.
V. ., 19. Znióváralja.
V. „ 12. Geletnek.
V. „ 20. Breznóbánya.
109. V Camminila flarirostris, (L.)
IH. Febr. 12. Nagyvárad.
110. CD Camminila cannabina, (L.)
V. Febr. 25. Breznóbánya. V. Febr. 25. Szepesbéla.
I. Apr. 12. Vaskút.
111. <*> Chrjsoniitris spiniis, (L.)
III. Febr. 12. Budapest
IV. „ 18. Bucsum.
IV Jan. 25. Algyógy.
im
I. Apr. 4. Kőszeg, első
Erster.
III. Jan. '40. Orerhiis:.
112. <-&> Serinus serinas, (L
III. Mart. 27. Izsák.
III. Apr. l-l. Nagyvárad.
III. Febr. IS. Ungvár.
IV. Apr. 18. Türkös.
V. Apr. 5. Breznóbánya.
Y Mart. 16. Tavarna.
V. Apr. 1 . Eperjes.
I. Jan. 28. Kőszeg.
III. Febr. 2. Budapest.
113. CD Pyrrhula pyrrhula, (L).
III. Febr. 20. Ungvár, utolsó
— Letzter.
V. Mart. 29. Tavarna, utolsó
- Letzter.
114. ^ Loxia curvi rostra, (L).
I. Mart. 17. Kőszeg. III. Febr. 20. Ungvár, utolsó — Letzter.
I. Febr. 25. Kőszeg, első
Erster.
II. , 22. Komárom.
III. Mart. 14. Rudolfsgnád.
III. „ 5. Bellye.
115. -<-©> Emberiza calandra, L.
III. Mart. 8. Nagybaracska.
III. „ 10. Királyhalom.
III. Febr. 17. Arad.
III. Mart. 4. Pettend.
III. Apr. 12. Kúnszentmiklós.
III. Mart, 4. Szerep.
IV. „ 8. Szászkabánya.
IV. Febr. 27. Algyógy.
V. Mart. 10. Breznóbánya.
116. -<— > Emberiza eia, L.
IV. Apr. 10. Türkös.
II. Mart, 21. Kürt,
III.
17. Hódság.
117 ■ Emberiza scboeniclus, L.
III. Mart. 18. Makó.
IV. Mart. 16. Kolozsvár.
IV. „ 6. Apahida.
118.
I. Mart. 12. Kőszeg.
III. Apr. 11 Rogendorf.
III. Mart. 2. Királyhalom.
III. Febr. 25. Izsák.
IV. Mart. 2. Türkös.
Alauda arborea, L.
IV. Mart. 12. Zimbró.
IV. „ 28- Magyarigen.
IV. Febr. 20. Algyógy.
IV. „ 27. Kolozsmonos-
tor.
IV. Mart. 20. Kolozsvár.
V. „ 1. Szada.
V. „ 3. Zólyomlipcse.
V. Febr. 25. Tavarna,
V. „ 25. Tátraháza.
119. <^> Alauda arvensis, L
Febr 4. Kisherend.
„ 12. Csurgó.
Mart, 5. Szobb.
Febr. 24. Nagyatád.
Mart. 2. Görgeteg.
Febr. 20. Kaposvár.
Febr. 20. Répáspuszta.
„ 15. Tékes.
Mart. 9. Véménd.
10-2
Febr.
20. Szentgotthárd.
Febr.
19. Vasszécseny.
Febr. 20. Kismarton.
Mart.
3. Papszer.
n
20. Vasvár.
„ 21. Czinfalva.
Febr.
15. Milej.
»
25. Heg\ hátgyertyá-
19. Szentmargitbánya.
■»
16. Zalaegerszeg.
nos.
Mart. cS. Fertőfehéregyháza
»
24. Söjtór.
Mart,
2. Nyögér.
„ 2. Malomháza.
n
18- Vasboldogasszony.
Febr.
22. Káld.
Febr. 21. Csepreg.
»
18. Nagykapornak.
n
18. Zalagógánfa.
Mart. 12. Nagyczenk.
»
26. Tűrje.
?>
21. Kemenesszentpéter
Febr. 26. Feketeváros.
w
22. Marczali.
»t
18. Várkesző.
Mart. 1. Magyarkeresztur.
»
20. Kőröshegy.
Mart
15. Ajka.
Febr. 24. Jánosháza.
3>
27. Felsőlövő.
Febr.
15. Gicz, énekel- singt,
„ 21. Ravazd.
»
18. Tab.
»
18. Csesznek.
Mart. 2 Bókod.
»
21. Borostyánkő.
13. Polgárdi.
Febr. 23. Tata.
»
18. Németnjvár.
Mart.
22. Sukoró.
Mart. 19. Tóváros.
Mart,
14. Rohoncz.
»
6. Savanyúkút,
„ 2. Madár.
Febr
22. Kőszeg, első —
»
19. Nagymarton.
Febr. 18. Héreg.
Erster.
Febr.
24. Sopronszent-
„ 27. Mogyorósbánya.
Mart.
7. Borsmonostor.
márton.
Mart. 7. Csolnok.
Febr
13. Körmend.
Mart.
6. Petőfalva.
Febr. 22. Perbál.
»
14. Sorokpuszta.
Febr.
28. Szarvkő.
Mart. 3. Pilisszentlélek.
w
I!
12. Szombathely.
19. Locsmánd.
Mart.
4. Sopronkertes.
Febr. 24. Budakeszi.
„ 24. Visegrád.
II
Mart. 28. Pilis szentlászló.
Febr. 27. Iván.
17. Mosonbánfalu.
„ 25. Barátudvar.
„ 14. Höyej.
Febr. 20. Bogyoszló.
„ 20. Csorna.
Mart. 5. Magyaróvár.
„ 3. Gyirmóth
Febr. 24. Patkányos.
Febr. 22. Komárom.
„ 26. Neszmély.
15. Kürt.
Mart, 2. Csallóközsomorja.
Febr. 25. Nagysenkvicz.
III.
Febr. 20. Pancsova.
Febr. 25. Bezdán.
Mart. 12. Jerszeg.
Mart. 3. Temeskubin.
Mart. 1. Drávatorok.
Febr. 24. Somogyudvarhely.
„ 3. Fehértemplom.
Febr. 28. Méhespetres.
Mart. 1. Bolhó.
„ 2. Dunabökény.
Mart. 18. Apatiti.
„ 22. Dunaszekcsö.
„ 7. Dunacséb.
„ 8. Szonta.
Mart. 6. Vaskút.
„ 16. Alsókabol.
„ 15. Gájspitz.
Febr. 21. Hajós.
„ 18. Felsőkabol.
„ 1. Bácsordas.
„ 17. Jánoshalma.
Febr. 22. Dunagárdony.
Febr. 20. Doroszló.
18. Fehértópuszta.
Mart, ll.Torontálerzsébetlak
„ 23. Hódság.
Mart. 20. Kelebia.
Febr. 24. Antalfalva.
„ 17. Ujverbász, első —
Febr. 19. Csórva.
Mart. 3 Darány.
Erster.
„ 19. Királyhalom.
„ 24. Oszró.
Mart. 16. Zenta.
„ 20. Magyarkanizsa.
Febr. 23. Páprád.
1. Mohol.
„ 15. Hódmezővásárhely
„ 18. Baranyabaksa.
1. Gyirok.
„ 20. Makó.
Febr. 16. Rácztöttös.
„ 3. Vadászerdő.
„ 5. Bezdin.
Mart. 27. Mohács.
Febr. 18. Mosnicz.
„ 21. Pécska.
Febr. 14. Bellve.
„ 21. Bruckenau.
Mart. 6. Csálai erdő.
103
Febr.
1.
Butty in.
v
23.
Borossebes.
Mart.
1.
Dunapataj.
Febr.
21.
Solt.
Mart.
12.
Állampuszta.
Febr.
18.
Szabadszállás.
B
4.
Keczel.
»J
18.
Kondoros.
n
5.
Izsák.
V
22.
Gádoros.
»
8.
Bonami tanyák
■»
23.
Orosháza.
»
16.
Gyula.
V
11.
Székesfejérvár.
Mart. 23.
Pálozd.
Jan. 28. Dinnyés.
Febr. 19. Pettend.
8. Tárnok.
28. Ráczkeve
16. Kúnszentmiklós.
23. Sári.
13- Abony.
„ 10. Mezőtúr.
16. Alattyán.
„ 22. Szerep.
Mart. 2. Nagyvárad.
Febr. 25. Szalárd.
„ 25. Debreczen.
Mart. 5. Hajduhadház.
Febr. 18. Nyíregyháza.
„ 19. Darvasmoha erdő
Febr. 25. Csonka erdő.
Mart. 11. Sátoraljaújhely.
Febr. 15. Kemecse.
„ 24. Révleányvár.
Mart. 8. Mándok.
Febr. 27. Csikósgorond.
Mart. 17. Beregszász.
„ 2. Munkács.
Febr. 3. Nagybereg.
„ 20. Lazony.
„ 20. Ungvár.
. 24. Zúgó.
Mart. 8. Társahegy.
Febr. 27. Ungdarócz.
„ 24. Unghosszúmező
IV.
Febr. 22. Szerbpozsezsena.
Febr
24. Alczina.
Febr. 26. Mészdorgos.
„ 28. Szászkabánya.
»
24. Szeráta.
6. Petirs.
„ 22. Alsólyubkova,
»
25. Szkoré.
„ 15. Dorgos.
„ 24. Berzászka.
Mart.
3. Strezakerczisora.
Mart. 28. Berzova.
Mart. 17. Szvinicza.
»
10. Oláhujfalu.
Febr. 20. Lalasincz.
Febr. 18. Eibenthal.
Febr
20. Felsőárpás.
„ 23. Szaturó.
Mart. 4. Plavisevicza.
Mart.
13. Alsóárpás.
„ 26. Zimbro.
Febr. 23. Meszics.
Febr.
28. Felsőucsa.
, 20 Zám.
Mart. 8. Temesszlatina.
Mart.
5. Felsővist.
Mart, 12. Abrudbánya.
Febr. 26. Buchberg.
Febr
23- Dragus.
„ 17. Bucsum Izbita.
„ 26. Vermes.
n
22. Felsőszombatfalva.
„ 18. Magyarigen.
Mart. 17. Labasincz.
r>
28. Bráza.
Febr. 23. Nagyenyed.
. 10. Tápia.
»
25. Dézsán.
Mart. 12. Almakerék.
„ 2. Jersnik.
n
20. Fogaras.
„ 21. Pród.
Febr. 10. Bakamező.
Mart.
1. Kisberivoj.
„ 20. Szásznádas.
„ 27. Németgladna.
yy
6. Sebes.
„ 7. Segesvár.
Mart. 2. Szintyest.
„
11. Marginen.
4. Ápold.
Febr. 15. Balza.
»
4. Sarkaicza.
Febr. 15. Szászdálya.
Mart. 19. Homosdia.
»
1. Nagyberivoj.
Apr. 4. Szászkézd.
Febr. 22. Kostej.
»
16. Holbak.
Mart. 15. Szászkeresztúr.
Mart. 11. Tyej.
»
18 Volkány.
„ 10. Székelykeresztur.
Febr. 21. Roskány.
li
18. Brassó.
2. Szókelyudvarhel}
Mart. 4. Boóz.
Febr.
25. Élőpatak.
„ 4. Zetelaka.
Febr. 26. Déva.
w
27. Hosszúfalu.
„ 3. Székelyzsombor.
Mart. 14. Rèa.
»
26. Káinok.
Febr. 26. Erdőfiile.
Febr. 24. Puj.
»
26. Gidófalva.
„ 28. Futásfalva.
Mart. 12. Osebeshely.
Mart.
12. Nagyborosnyó.
Mart. 14. Karatnavolál.
Febr. 22. Szelistye.
»
3. Dalnok.
Febr. 26. Torja.
Mart. 29. Nagydisznód.
Febr.
28. Osdola.
„ 25- Szárazpatak.
„ 21. Nagyszeben.
Mart.
4. Allios.
„ 24. Kézdimartonos.
Febr. 24. Újegyház.
Febr.
25. Lippa.
„ 24. Bereczk.
„ 26. Felsőporumbák.
»
19. Sistarovecz.
Febr. 10. Tenke.
104
Febr. 24. Sályi, énekel —
Febr.
19. Dosz.
Mart.
■2. Hordó.
singt.
»
-_'f). Szakadat.
n
1 . Teles.
Mart. 31. Korbest.
„
18. Székelyvarság.
i>
5. Besenyő.
„ lü. Dobrest.
•'/"
6. Maroshévíz.
Febr.
24. Nagysajó.
Febr. 21. Bulz.
Mari
28. Oyergyóremete.
n
24. Románbudák.
„ 24. Algyógy.
H
15. Gyergyóalfalu.
Apr.
2. Nagyura.
„ 24. Magyargorbó
»
30. Gyergyóditró.
Mart.
9. Űjradna.
„ 27. Kolozsmonostor.
ÍT
6. Gyergyócsorua-
„
25. Valemare.
„ 20. Kolozsvár.
falva
»
1. Persahavas.
Mart. 30 Kékes.
T)
8- Gyergyóújfalu.
»
28. Gyergyóbélbor.
Febr. IS. Teke.
Mart.
3. Kilyénfalva.
»
1. S/.in vérváralja.
Mart. 17. Zselyk.
Febr
28. Tekerőpatak.
»
5. Avasfelsőfalu.
„ 14. Kissajó.
Mart.
1. Gyergyószent-
Febr.
23. Felsőbánya.
„ 12. Dedrád.
miklós.
n
28. Taraczköz.
Febr. 28. Bátos.
Febr.
27. Gyergyótölgyes.
Mart.
1. Krács.
„ 25. Herbus.
Mart.
7. Gyergyóbékás.
n
25. Nagybocskó.
Mart. 5. Nyárádszereda.
»
25. Ossi.
Febr. 21. Barczánfalva.
J. Disznajó.
ÎÏ
23. Zilah.
»
26. Jód.
Febr. 26. Felsőmocsár.
Febr.
23. Zsibó.
Mart.
26. Dragomérfah a
„ 21. Görgényszentimre.
Mart.
7. Üésakna.
Apr.
14. Izaszacsal.
Mart. 25. Görgényhodák.
Febr.
22. Dés.
Mart.
8. Havasmezö.
Febr. 17. Görgényüvegcsür.
V
Mart.
17. Bethlen.
4. Szászlekencze.
»
5. Mojszin.
V.
Febr.
7. Ipolyszalka.
Febr. 25. Ipolyság.
Mart.
11. Brusztura.
Mart.
2. Börzsöny.
„ 26. Parassapuszta,
Apr.
21. Apsinecz.
Febr
6. Márianosztra.
Mart. 4. Tópatak.
Mart.
8. Kőrösmező
„
23- Zebegény.
„ 9- Korpona.
Febr.
24. Búrszentgyörgy
0
22. Kóspallag.
Febr. 24 Magasmajtény.
Mart.
6. Unin.
»
22. Nagymaros.
Mart. 1. Gyökös.
»
25. Nyitrajablonicz
7)
24. Szokolya.
Febr. 12. Balassagyarmat.
Febr.
25. Berencsváralja.
)»
18. Göd.
„ 22. Gács.
Mart.
3. Berzova.
r>
18. Váczbottyán,
„ 10. Losoncz.
n
6. Miava.
n
16. Babatlipuszta.
„ 24. Salgótarján.
»
4. Ótura.
»
21 i. Galgamácsa.
Mart. 4. Kazár.
„
2. Verbó.
„
25. Berezel.
Febr. 26. Rimaszombat.
i
8. Felsőbotfalu
n
21. Valkó.
„ 26. Sajóbábony.
n
16. Trencsén.
„
21. Bodony.
Mart. 16. Tállya.
»
10 Bán
n
17. Recsk.
„ 10- Erdőhorváti.
„
5. Oszlány
»
21. Terpes.
17. Hátmeg.
Febr.
21. Xyitrarudnó.
»
8. Bekényerdő.
Febr. 28. Huszt.
Mart.
17. Dóczifürész.
»
22. Fehérszék.
Mart 4. Herincse.
Apr.
18. Madarasalja.
Mart
4. Felsődiós.
„ 17. Kövesliget.
Mart
8. Felsőhámor.
Febr
20. Újbánya.
Febr. 19. Técső.
Febr
22. Geletnek.
V
25. Bakabánya.
Mart. 6. Kricsfalva.
n
23. Znióváralja.
»
24. Zsarnóczai fűrész.
Febr. 25. Körtvélyes.
»
28. Turóczszkleno.
■n
19. Bát.
Mart. 12. Szentmihály-
Mart.
10. Teplafö.
V
22. Kemencze.
körtvélyes.
Febr.
23. Körmöczbánva.
Mart
1. Selmeczbánya.
„ 15. Gánya.
Mart.
2. Saskőszékclv.
105
Mart
19. Zólymnkecskés.
Febr
25. Felsömeczenzéf.
Febr
25. Nanieszto.
Febr
24. Garamberzencze.
7>
21. Jászó
T)
22. Zubrohlava.
»
18. Dobó.
Ì1
17. Szepsi.
Mart.
6. Bjelipotok.
Mart.
7. Zólyombucs.
»
4. Sacza.
Febr
25. Turdossin.
Febr
15. Zólyom.
Mart.
2. Kassa.
»
23. Bobró.
Mart.
1. Beszterczebánya.
Febr
25. Delnekakasfalva.
r>
20. Trsztena.
Apr.
2. Dobró királyi.
Mart.
7. Keezerpeklén.
Mart.
1. Zuberecz.
Mart.
14. Szelese.
»
8. Keczerlipócz.
Febr
20. Brezovicza.
Febr
27. Garamsálfalva.
ti
12. Vörösvágás.
Apr.
1. Liptószentiván
Mart.
10. Zólyomlipcse.
Febr 28. Bankfüred.
Febr
6. Jablonka.
»
1. Garamszentandrás.
n
_2. Varannó.
Apr.
3. Oravicze.
«
1. Garam péteri.
„
22. (Febr. 25. f.) Ta-
Febr.
24. Chizsne.
Febr.
27. Jeczenye.
varna.
Mart.
2. Szvarin.
Mart.
15. Lopér.
n
24. Homonna.
■»
9. Vvchodua.
»
6. Alsószabadi.
Febr.
16. Ungpéteri.
ô
29. Csorba.
»
10. Rezsőpart.
íl
14. Gerény.
n
8. Tátralomnicz.
»
14. Szikla.
Mart.
6. Nagyláz.
»
28. Felka.
»
5. Feketebalog.
n
12. Nagyberezna.
»
26. Szepesófalu.
Febr.
25. Breznóbánya.
„
2. Bercsényifalva.
»
24. Tátra háza.
Mart.
5. Krupkapuszta.
Mart.
3. Sóslak.
Febr.
23. Szepesbéla.
»
8. Benesháza.
Febr.
20. Köblér.
Mart.
11. Lőcse.
»
10. Mihálytelek
Mart.
10. Sóhát.
,,
18. Feketekút.
»
2. Erdóköz.
»
14. Ulava.
Febr.
21. Eperjes.
»
23. Vaczok.
Febr.
28. Nagybicscse.
»
21. Sebesváralja.
»
20. Klenócz.
n
22. Zsolna.
n
18. Bártfa.
n
3. Tiszolcz.
Mart.
1. Turóczszentmárton.
îï
22. Zboró.
«
1. Helpa
Apr.
4. Parnicza.
„
22. Lipnikpuszta.
4f?r.
16. Batkó.
Mart.
22. Revisne.
Febr.
25. Girált.
Febr.
28. Pónikkohó.
n
28. Rózsahegy.
Mart.
5. Felsővízköz.
Mart.
20. Teplicska.
Febr.
28. Mutnom.
Febr.
23. Rabcsicze.
V
20. Stósz.
„
25. Lokcza.
Mart.
10. Alsólipnicza.
Febr.
27. Alsómeczenzéf.
Mart.
21. Parasztdubova.
Febr.
24. Felsőlipnicza.
120. *** Otocorys alpestris, (L.).
IU. Febr. 23. Királyhalom. III. Febr. 18. Izsák.
121. OD Aiithus spipoletta, (L.).
IV. Mart. 2. Türkös.
122. ■*—*■ Anthus campestri*, (L).
III. Apr. 18. Izsák.
123.
Anthus triviális, (L.)
I. Apr. 9- Répáspuszta.
I. , 17. Kőszeg.
II. „ 16. Komárom.
II. „ 24. Kürt.
Aquila XVIII.
III.
Apr.
5. Óverbász.
V
III.
Febr
20. Pettend.
V
III.
Apr.
15. Ungvár.
V
IV.
„
13. Türkös.
V
IV.
n
14. Kolozsvár.
Mart. 20. Breznóbánya.
Apr. 17. Maluzsina.
17. Tavarna.
„ 19. Tátraháza.
14
106
124.
Aiithus pratensis, (L).
I. Mart. 24. Kőszeg.
III. Apr. 9. Hódmezővásár-
III. Febr. 25. Izsák.
III. Febr. 11. Pancsova.
hely.
III.
„ 27. Békéscsaba.
III. „ 19. Óverbász.
V. Apr. 25. Tátraháza
125.
« — ► Motacilla alba, L.
i
Mart. 10. Németpalkonya.
Febr.
22. Borostyánkő.
Mart.
25. Sopronszentmárton
„ 26. Kotor.
Mart.
2. Nénietújvár.
J)
4. Szarvkő.
Febr. 22. Csurgó.
n
16. Kohoncz.
»
7. Csáva.
Mart. 4. Szobb.
Febr.
28. Kőszeg.
y>
2. Sopronkertes.
„ 14. Nagyatád.
»
27. Körmend.
»
9. Sopronnyék.
Febr. 27. Görgeteg.
Mart.
9. Sorokpuszta.
B
5. Czinfalva.
„ 25. Kaposvár.
„
22. Szombathely.
»
2. Szentmargitbánya.
Mart. 6. Képáspuszta.
V
10. Locsmánd.
Febr.
14. Fertőfehéregyháza
Febr. 24. Sásd.
»
25. Köveskút.
Mart.
8. Malomháza.
Mart. 8. Tékes.
»
8. Vasszécseny.
»
20. Nagyczenk
Febr. 28. Véménd.
r>
5. Vasvár.
Febr.
22. Feketeváros.
„ 21. Szentgotthárd
Febr
20. Hegyhátgyertyános
Mart.
8. Magyarkeresztur.
Mart. 14. Zsitkócz.
Mart.
3. Nyögér.
„
12. Jánosháza.
„ 6. Milej.
Febr.
20. Káld.
•n
5. Ravazd.
„ 15. Zalaegerszeg.
Mart.
1. Zalagógánfa.
„
10. Bókod.
„ 2. Söjtör.
»
9. Kemenesszentpéter
14. Madár.
Apr. 2. Yasboldogasszony .
»
10. Várkesző.
Febr.
26. Héreg.
Mart. 22. Bocska.
Febr.
27. Ajka.
Mart.
10. Csolnok.
„ 6. Nagykapornak.
Mart.
8. Ugod.
J?
2. Perbál.
„ 2. iMarczali.
Febr.
21. Gicz.
rí
7. Pilisszentlélek.
„ 14. Kőröshegy.
Mart.
24. Csesznek.
r>
11. Pilismarót.
, 17. Tab.
V
9. Sukoró
Febr.
23. Pilisszentkereszt.
Febr. 18. Kiliti.
V
5. Köszörükőhegy.
Mart.
5. Budakeszi.
„ 28. Újkörtvélyes.
7)
19. Savanyúkút.
n
2. Visegrád.
Mart. 19. Felsőlövő.
ÏÎ
15. Nagymarton.
i)
3. Pilisszentlászló.
Mart, 2. Iván.
Febr. 26. Mosonbánfalu.
Mart. 7. Barátudvar.
„ 5. Bogyoszló.
„ 10. Csorna.
Mart.
II.
8. Halászi.
7. Gyirmóth.
14. Patkányos.
10. Nagyécs.
Mart. 14. Komárom.
„ 16. Neszmély.
„ 10. Kürt.
„ 16. Csallóközsomorja.
Apr. 1. Nagysenkvicz.
III.
Febr. 22. Pancsova.
Mart. 28. Temeskubin.
„ 26. Fehértemplom.
Febr. 24. Kamaristya.
Febr. 24. Palona.
„ 28. Dunabökény.
Mart. 21. Dunacséb.
„ 15. Újvidék.
Mart 15. Alsókahol.
Febr. 22. Felsőkabol.
„ 25. Dunagárdony.
„ 15. Budolfsgnad.
107
Mart. 8. Torontálerzsébet-
Febr
20. Doromlás.
Febr
24. Ráczkeve.
lak.
Mart
4. Hajós.
Febr
16. Kúnszentmiklós
Febr. 23. Oppova.
,,
19. Jánoshalma.
Mart.
14. Sári.
Mart. 28. Antul [nini.
n
7. Fehértópuszta.
Febr
25. Sőregpuszta.
„ 16. Versecz.
r>
6. Kelebia.
Mart. 15. Abony.
„ 8- Darány.
Febr
23. Csórva.
»
7. Mezőtúr.
„ 4. Oszró.
V)
24. Királyhalom.
Apr.
2. Karczag.
Febr. 25 Páprád.
yy
i'4 .Magyarkanizsa.
Mart.
6. Szerep.
„ 26. Baranyabaksa.
Mart.
2. Hódmezővásárhely.
n
15. Nagyvárad.
Apr. 5. Villány.
»
17. Makó.
„
14. Szalárd.
Febr. 22. Rácztöttös.
»
29. Bezdin.
Jan.
8. Budapest.
Mari. 18. Mohács.
Febr
24. Pécska.
Mart.
20. Bodai erdő.
Febr. 19. Méhespetres.
„
22. Osálai erdő.
»
15. Hajdúhadház.
Mart. lö. Apatiti.
Mart.
21. Arad.
Febr
16. Nyíregyháza.
„ 26. Szonta.
V
21. Mondorlaki erdő.
Mart.
8 Sárerdő.
Febr. 5. Gájspitz.
«
12. Kelmák.
y
3. Sárospatak.
„ 19. Bácsordas.
»
13. Silingyia.
n
5. Sátoraljaújhely.
Mart. 14. Hódság.
•)
12. Buttyin.
„
8- Kemecse.
Febr. 25. Óverbász.
»
5. Solt.
10. Pálfölde.
Mart. 4. Mohol
*
3. Állampuszta.
Tf
3. Révleányvár.
„ 15. Rogendorf.
v>
15. Szabadszállás.
r>
25. Mándok.
„ 7. Temesság.
»
14. Keczel.
„
14. Nagydobrony.
7. Gyirok.
Febr
15. Izsák.
„
4. Csikósgorond.
„ 5. Vadászerdő.
Mart.
23. Kondoros.
»
25. Munkács.
„ 16. Mosnicz.
Febr.
17. Bonumi tanyák.
íj
13. Nagybereg.
„ 20- Bruckenau.
Mart.
21. Orosháza.
»
8. Nagyszőllős.
„ 10- Jerszeg.
»
8. Gyula.
»
10. Lazony.
3. Kepéd.
n
12. Pákozd.
„
5. Zúgó.
Febr. 23. Somogyudvarhely.
»
3. Pettend.
»
14. Társahegy.
Mart. 8. Bolhó.
»
1. Tárnok.
»
18. Ungvár.
„ 29. Dunaszekcsö.
p
21. Unghosszúmező
IT.
Mart.
16. Szerbpozsezsena.
Mart,
2. Alsómoecs.
»
14. Szászkabánya.
Febr.
24. Felsőmoecs.
»
8. Alsólyubkova.
Mart.
13- Szilas.
V
16. Berzászka.
»
4. Buchberg.
»
21. Szvinicza.
n
11. Vermes.
n
17. Schnellersruhe.
_
12. Kövesd.
»
10. Eibenthal.
V
15. Labasincz.
■»
24. Plavisevicza.
«
6. Tápia.
»
29. Dubova.
V
7. Szelcsova.
»
1. Ogradina.
»
19. Bakamező.
J)
7. Jeselnicza.
»
15. Tinkova.
»
15. Herkulesfürdő
»
18. Vörösmart,
•n
14. Meszics.
V
3. Németgladna.
Febr
17- Kernyecsa.
t)
12. Valemare.
Mart.
6. Temesszlatina.
„
10. Szintyest.
n
16. Mörul.
„
1. Gross.
»
8. Pojánamörul.
n
9. Bulza.
Mart.
9. Óhababisztra.
»
16. Homosdia.
TJ
10. Kostej.
»
17. Pozsoga.
»
9. Ruszkabánya.
Jl
9. Tyej.
»
7. Roskány.
»
13. Radulesd.
fi
5. Booz.
»
15. Déva.
Febr
18. Réa.
Mart.
6. Nagyág.
Febr
9. Puj.
Mart.
15. Alsóvárosviz.
»
7. Osebeshely.
»
20. Priszlop havas
»
8. Kudsir.
14*
108
Mart
13. Felsőpián.
Mart
17. Kovászna.
Mart.
12. Zetelaka.
»
1") Szászcsór.
»
18. Osdola.
»
17. Székelyzsombor.
Apr.
3. Teu.
„
22. Allios.
Apr.
12. Lövéte.
Mart
17. Sugág.
n
3. Lippa.
Mart
IS. Erdőfüle.
14. Kelnek.
Febr
13. Máriaradna.
n
15. Csikszentkirálv.
Apr.
3. Bisztra.
Mart
10 Sistarovecz.
»
21. Futásfalva.
Mart
17. Szerdahely.
Jí
14. Mészdorgos.
»
15. Karatnavolál.
„
5. Szelistye.
„
4. Petirs.
»
16. Torja.
Febr
20. Nagydisznód.
„
8. Dorgos.
»
20. Kászonimpér.
Mart
25. Nagyszeben.
»
8. Berzova.
V
15. Aklos.
0
23. Kistalmács.
Febr
27. Lalasincz.
V
18. Szárazpatak.
»
13. Boicza.
Mart.
3. Tótvárad.
n
Ò. Kézdimartonos.
»
11. Porcsesd.
n
12. Soborsin.
„
21. Bereczk.
»
16. Alsósebes.
Febr
27. Szatnró.
»
14. Ojtoztelep.
n
7- Szakadat.
Mart
10. Zimliro.
Apr.
17. Sósmező.
T>
7. Újegyház.
„
13- Zám.
Mart
10. Tenke.
t>
18. Felsöporumbák.
Febr
15. Vaskoh.
jí
17. Korbest.
ÏJ
16. Alczina.
Mart.
4 Felvácza.
»
22. Dobrest.
»
30. Szeráta.
»
2. Riskulicza.
»
8. Bulz.
w
28. Szkoré.
»
4 Bulzesd.
Febr
12. Belényes.
Î)
10. Strézakerczisora.
»
6. Brád.
Mart. 27. Urszuja.
»
14. Oláhújfalu.
»
18- Felsővidra.
íj
10. Albák.
»
18. Felsőárpás.
»
12. Szkerisora.
Apr.
4. Dámes.
n
16. Alsóárpás.
■fí
7. Boicza.
Mart.
13. Dobrus.
»
7. Szentágota.
V
16. Lemasoja.
Apr.
4. Magura.
»
16. Felsőucsa.
„
28- Budesitza.
Mart.
5. Algyógy.
n
20. Felsővist.
»
15. Szohodol.
n
18. Egerbegy.
«
2. Dragus.
»
1. Topánfalva.
r>
15. Melegszamos.
Febr
26. Nagysink.
»
22. Abrud bánya.
»
18. Magyargorbó.
»
28. Felsőszombatfalva.
V
14. Abrudfalva.
»
20. Alsójára.
Mart.
2. Bráza.
»
10. Nagyalmás.
»
2. Kolozsmonostor.
n
20. Dézsán.
»
13. Bucsum Izbita.
J>
16. Kolozsvár.
Febr
28. Fogaras.
Y>
2. Bucsum.
7)
2. Torda.
Mart.
2. Kisberivoj.
„
18. Zalatna.
„
1. Teke.
»
11. Sebes.
Febr.
15. Alsoszolcsva.
»
10. Kissajó.
n
14. Marginen.
Mart.
12. Nagyenyed.
7)
10. Dedrád.
»
18. Sarkaicza.
»
30. Muzsna.
.
15. Szászrégen.
n
2. Nagy beri voj.
»
20. Somogyoui.
»
14. Disznajó.
?»
24. Alsókomána.
„
13. Váldhíd.
n
18. Felsőmocsár.
»
15. Zernest.
„
18. Zágor.
n
17. Görgényhodák.
„
8. Törcsvár.
»
5. Alniakerék.
«
17. Oörgénylibánfalva.
r>
17. Ótohán.
V
12. Pród.
n
20. Görgényiivegcsűr.
V
18. Holbák
»
2. Szászszentlászló.
n
6. Szakadat.
»
19. Volkány.
»
10. Szásznádas.
n
21. Szováta.
»
24. Veresmart.
»
7. Segesvár.
»
7. Illyésmező.
»
13. Türkös.
Apr.
6. Havad.
Apr.
7 . Felsösófalva.
„
17. Élőpatak.
Mart.
8. Fehéregyháza.
Mart.
16. Laposnya.
»
10. Hosszúfalu.
»
4. Szászkézd.
V
5. Felsővenicze.
Febr
22. Káinok.
»
15. Szászkeresztúr.
»
6. Székelyvarság.
Mart.
13. Gidófalva.
14. Székelykeresztur.
,.
19. Gyergyóremete.
»
15. Nagyborosnyó.
3)
19. Kőhalom.
Apr.
18. Gyergyóditró.
4pr.
16. Dalnok.
»
11. Székelyudvarhely.
Mart.
17. Gyergyócsomafalva
109
Mart.
17. Gyergyóujfahi.
Febr
24. Naszód.
Mart
13. Tiszafehéregyház.
Apr.
Í5. Qyergyóborszék.
Mart.
8. Teles.
»
20. Aknasugatag.
Mart.
11. Kilyénfalva.
„
20. Parva.
n
16. Farkasrév.
»
18. Tekerőpatak.
»
18. Nagysajó.
Apr.
19. Budfalu.
»
10. Gyergyószent-
»
8. Fokira.
Mart.
10. Nagybocskó.
miklós.
„
20. Románbudák.
n
23. Rónaszék.
»
18. Gyergyótölgyes.
Apr.
lo. Dombhát.
ji
13. Barczánfalva.
r>
7. Margitta.
Mart.
18. Marosborgó.
n
13. Erdészvőlgy.
n
22. Élesd.
Apr.
5. Xagyilva.
»
12. Úrvölgy.
n
10. Össi.
)i
3. Ujradna.
»)
17. Terebesfejérpatak
n
8. Zilah.
Mart.
14. Persahavas.
Âpr.
14. Rozália.
Febr.
25. Zsibó.
„
17. Dornavölgy.
Mart.
22. Jód.
Mart.
19. Hidalmás.
»
20. Tesna.
„
4. Dragomérfalva.
n
10. Gyökeres.
»
27. Kosna.
s
19. Izaszacsal.
n
16. Zálha.
»
20. Gyergyóbélbor.
»
17. Felsővissó.
»
28. Nagyilonda.
»
8. Szinyérváralja.
»
5. Havasmező.
w
23. Désakna.
Apr.
2. Avasfelsöfalu.
»
1. Mojszin.
»
28. Magyarlápos.
»
8. Kápolnokmonostor.
rí
15. Borsa
»
15. Dés.
Mart.
17. Felsőbánya.
n
17. Fájna.
Febr
16. Bethlen.
»
11. Szaploncza.
Apr.
7. Borsabántja.
Mart.
21. Zágra.
„
15. Taraczköz.
Mart
20. Pojána Rotunda.
»
20. Szászlekencze.
n
22. Krács.
18. Máramarossziget.
M
16. Lajosfalva.
Mart. 5. Ipolyszalka.
Febr.
17. Garamrév.
Mart.
6. Diósgyőr.
„ 10. Börzsöny.
tt
24. Bakabánya.
»
12. Sajóbábony.
„ 14. Márianosztra.
Mart.
5. Bát.
»
6. Tállya.
Febr. 24. Kóspallag.
Jan.
10. Alsóhámor.
3J
5. Erdőbénye.
Mart. 26. Nagymaros.
Mart.
21. Magaslak.
»
11. Erdőhorváti.
„ 5. Szokolya.
7)
16. Irtványos.
»
29. Hátmeg.
„ 20. Göd.
»
1. Kemencze.
Apr.
2. Csarnatö.
„ 2. Váczbottyán.
„
5. Ipolyság.
Mart
13. Kereczke.
„ 1. Szada.
»
13. Parassapuszta.
»
21. Dolha.
„ 1. Babathpuszta.
„
12. Korpona.
Febr
26. Huszt.
Febr. 24. Galgamácsa.
»
10. Magasmajtény.
Mart
7. Visk.
Mart. 13- Isaszeg.
„
10. Gyökös.
»
9. Herincse.
, 11. Valkó.
Febr
12. Balassagyarmat.
Apr.
1. Bustyaháza.
a 9. Gyöngyössolymos
Mart.
12. Gács.
»
18. Kövesliget.
„ 2. Bodony.
n
7. Losoncz.
Mart.
5. Técső.
Febr. 24. Recsk.
„
30. Salgótarján.
w
24. Kricsfalva.
Mart 15. Terpes.
»
21. Kazár.
J>
28. Talaborfalva.
„ 2. Bekényerdő.
V
2. Rimarahó.
)>
10. Erzsébetliget.
„ 18. Fehérszék.
Febr
27. Rimaszombat.
»
13. Széleslonka.
Apr. 7. Csodás.
Mart.
15. Répáshuta.
>J
21. Körtvélyes.
Mart. 8. Felsődiós
„
15. Ujmassa.
Apr.
1 . Szentmihálykörtvé
„ 5. Kilics.
Apr.
10. Hollós.
lyes.
„ 10. Kistapolcsány.
»
13. Varbó.
Mart.
22. Gánya.
Apr. 8. Garamkissalló.
Mart.
1. Ujhuta,
»
21. Dombó.
Mart. 3. Újbánya.
Apr.
15. P rasznya.
Ȓ
18. Terecselpatak.
110
Apr.
5. Felsőapsa.
Apr.
8. Felsömicsinye.
Mart.
14. Keczerlipócz.
Mart.
15. Brusztura.
Mart.
1. Garamsálfalva.
.,
15. Vörösvágás.
»
17. Gyertyánliget.
71
12. Perhát
»
14. Kankfüred.
»
19. Turbaczil
Febr
9. Ószada.
»
]_'. Nagyazar.
n
16. Kaszómező.
Mart.
3. Zólyomlipcse.
»
20. Varannó.
i)
15. Turbát torkolata.
»
15. Koritnicza.
»
5. Tavarna.
»
18. Rahó.
T)
15- Revucza.
Apr.
16. Szinna.
n
5. Kőrösmező.
»
1. Luzsna.
n
2. Alsóhunkócz.
n
15. Tiszabogdány.
»
12. Libetbánya.
Mart.
20. Ungpéteri.
»
18. Sóskási védkerület.
Febr
28. Garamszentandrás.
»
10. Gerény.
il
18. Koniárnik.
Mart.
10. Garampéteri.
Apr.
9. Felsödomonya.
»
26- Usztyi Hoverla.
„
15. Jeczenve.
Mart.
17. Nagyláz.
ìì
14. Búrszentgyörgy.
»
10. Kiskapocs.
»
11. Kisberezua.
n
22. Unin.
n
18. Lopér.
»
5. Nagyberezna.
n
20. Nyitrajablonicz.
ìì
10. Alsószabadi.
„
18. Bercsényifalva.
n
9. Berencsváralja.
»
9. Rezsőpart.
Febr
25. Kispásztély.
n
8. Miava.
»
12. Kisgaram.
Mart.
9. Sóslak.
Febr
26. Vittencz.
M
12. Karám.
Apr.
20. Köblér.
Mart.
10. Ótura
»
10. Szikla.
Febr
J14. Csontos.
n
8. Verbó.
lì
16. Feketebalog.
Mart.
13- Túrj are mete.
»
20. Felsőbotfalu.
Febr.
26. Breznóbánya.
Febr
26. Sóhát.
ÌÌ
22. Trencsén.
Mart.
16. Krupkapuszta.
Mart.
5. Poroskö.
n
8. Bán.
Ti
12. Dobrócs.
»
12. Kelecsény.
Febr
24. Chinorány.
ìi
9. Benesháza.
»
15. Majdánka.
Mart.
15. Oszlány.
ìì
5. Maluzsina.
T)
12- Ökörmező.
H
13. Nyitrarudnó.
y>
2. Mihálytelek.
ìì
30. Hűvöspatak.
il
15. Dóczifűrész.
1. Erdőköz.
J)
16. Biava.
„
28. Madarasalja.
„
10. Vaczok.
ìì
10. Nagybiccse.
Febr
25. Felsőhámor.
»
8. Gömörvég.
ìì
12. Zsolna.
Mart.
16. Gyertyánfa.
»
4. Klenócz.
n
4. Turóczszentmárton
Apr.
4. Kelő.
ìì
3. Nyustya.
n
8. Fenyőháza.
Mart.
22. Bükköskút.
ìì
1. Tiszolcz.
n
10. Parnicza.
»
13. Felsőzsadány.
n
17. Ratkó.
Apr.
6. Revisne.
»
25. Geletnek.
»
10. Nagyrőcze.
Mart.
14. Rózsahegy.
»
9. Znióváralja.
ìì
7. Sajóréve.
»
8. Mutnom.
»
13. Turóczszklenó.
n
16. Pónikkohó.
„
15. Lokcza.
n
8. Repistye.
n
3- Szabados.
n
4. Namesztó.
»
7. Szklenó fürdő.
Febr
26. Rozsnyó.
ìì
7. Zubrohlava.
»
2. Teplafő.
Mart.
21. Teplicska.
ìì
14. Bjelipotok.
»
10. Körmöczbánya.
»
13. Szomolnok.
»
26. Turdossin.
tt
9. Saskőszékely
ìì
23. Stósz.
ìì
8. Bobró.
n
18. Kövesmocsár.
„
20. Szomolnokhuta.
il
15. Csemicz.
i»
5. Jálna.
18. Alsómeczenzéf.
n
9. Trsztena.
A;;r.
5. Dallosfürész.
14. Felsőmeczenzéf.
„
11. Zuberecz.
Mart.
19. Zólyomkecskés.
Febr
24- Jászó.
y>
8. Brezovicza.
n
2. Garamberzencze.
ìì
11. Szepsi.
Apr.
16. Liptószentiván.
n
1. Dobó.
Mart.
9. Sacza.
Mart.
10. Jablonka.
il
1. Zólyombucs.
»
6. Kassa.
„
17. Liptóujvár.
»
6. Óhegy.
M
20. Lemes.
Apr.
7. Oravicze.
w
8. Zólyom.
»
11. Delnekakasfalva.
2. Chizsne.
»
13. Dobrókirályi.
n
14- Boroszló.
Mart.
6. Szvarin.
»
15. Szelese.
»
13. Keczerpeklén.
«
21. Vvchodna.
Ill
Mart.
20. Feketevág Vy-
Mart.
1. Leibicz.
Mart. 17. Sebesváralja.
chodna.
„
4. Szepesbéla.
Febr. 19. Bártfa.
8
10. Szentiványi Csór-
n
28. Podolin.
, 25. Zboró.
ható.
«
21. Lőcse.
Mart. 17. Lipnikpuszta.
J>
14. Tátralomnicz.
Apr.
3. Feketekút.
„ 18. Girált.
7>
16. Szepesófalu.
n
16. Héthárs.
Apr. 7. Fdsövizköz.
7)
19. Sárberek.
Mart.
15. Szentniihályfalva.
„ 3. Rabcsicze.
J>
16. Tátraháza.
t»
2. Eperjes.
Mart. 25. Alsólipnicza.
V
23. Koronahegyfürdő.
„ 24. Felsőzubricza
126. <^> Motacilla boarula, Penn.
I.
Febr.
28. Csurgó.
Mart,
5. Németujvár.
Mart.
5. Kaposvár.
Jaìi.
20. Kőszeg.
Apr.
15. Milej.
Apr-
25. Sorokpuszta.
»
12. Söjtör.
»
18. Köveskút.
»
5. Vasboldogasszonij.
Mart.
12. Vasszécseny
»
10. Pölöske.
Apr.
14. Nyögér.
11.
Febr.
21. Hövej.
Apr.
15. Bogyoszló.
Apr. 11. Polgárai.
Mart. 14. Sukoró.
Apr. 10. Petőfalva.
Febr. 27. Sopronkertes.
Mart. 17. Feketeváros.
Febr. 28. Pilisszentlélek.
Apr. 16. Csorna.
Mart. 14. Fehértemplom.
„ 5. Nagybecskerek.
„ 3. Darány.
„ 21. Baranyabaksa.
Apr. 14. Drávatorok.
Mart. 16. Babapuszta.
HL
Mart. 29. Mohol.
„ 28. Somogyudvarhely.
, 2. Bolhó.
Apr. 6. Dunaszekcsö
Jan. 18. Arad.
Mart. 16. Keczel.
Mart. 10. Székesfehérvár.
„ 14. Pákozd.
„ 16. Mezőtúr.
Apr. 5. Csonkaerdő.
Mart. 21. Kemecse.
„ 16. Társahegy.
IV.
Apr.
22. Szerbpozsezsena.
Apr.
1. Tinkova.
Mart,
28. Nagyszeben.
Mart.
12. Alsólyubkova
Febr.
3. Németgladna.
n
24. Kistalmács.
»
26. Berzászka.
Mart.
1. Gross.
V
19. Boicza.
Apr.
13. Oerbovecz.
n
20- Pozsoga.
Apr.
12. Porcsesd.
Mart.
23. Szvinicza.
Apr.
7. Kismuncsel.
r>
10. Alsósebes.
»
25. Schnellersruhe.
Mart.
7. Osebeshely.
Mart.
3. Strézakerczisora
J)
15. Eibenthal.
Apr.
10. Priszlop havas.
iì
13. Felsőárpás.
Y>
29. Plavisevicza.
Mart
21. Kererhavas.
n
10. Felsővist,
»
10. Temesszlatina.
Febr.
23- Szászcsór.
Apr.
4. Bráza.
Febr
24. Felsőmoecs.
T)
23. Sugág.
Mart.
5. Kisberivoj.
Mart.
9. Szelcsova.
Mart.
2. Nagydisznód.
»
7. Nagyberivoj.
112
Mart. 7. Törcsvár.
Apr. 4. Otohán.
Mart. 21. Brassó.
7. Türkös.
Apr. 1. Élőpatak.
Mart. 13. Hosszúfalu.
„ 3. Káinok.
14- Gidófalva.
„ 20. Kovászna.
a 15. Dorgos.
„ 10. Berzova.
Febr. 27. Lalasincz.
Mart. 6. Zimbro.
„ 4. Felvácza.
„ 2. Riskulicza.
„ 5. Brád.
„ 7. Boicza.
„ 3. Topánfalva.
„ 18. Abrudbánya.
„ 18. Zalatna.
, 14. Váldhid.
Apr. 1. Pród.
Mart. 15. Szászkézd.
„ 13. Székelyudvarhely.
„ 15. Zetelaka.
„ 30. Erdöfüle.
„ 20. Karatna volai.
„ 31. Aklos.
Mart. 17. Kézdiniartonos.
„ 17. Ojtoztelep.
„ 16. Sósmező.
Mai. 2. Ghirarási.
Mart. 15. Albák.
„ 14. Algyógy.
„ 21. Melegszamos.
Apr. 22 Kékes.
Mart. 9. Kissajó.
Febr. 22 Herbus.
22. Görgényszentimre.
Mart. 10. Görgényhodák.
„ 21. Nyárádremete.
„ 21. Görgénylibánfalva.
„ 23. Görgényüvegcsur.
„ 7. Dosz.
„ 9. Ilyésmezö.
Apr. 13. Laposnya.
Mart. 10. Székely varság.
Apr. 9. G-yergyóremete.
Mart. 29. Gyergyóalfalu.
„ 28. Gyergyócsomafalva
Apr. 5. Oyergyóujfalu
„ 20. Gyergyóborszék.
Mart. 21. Kilyénfalva.
Apr. 5. Tekeröpatak.
Mart. 18. Gyergyószent-
miklós.
Apr. 4. QyergyóhoUó.
„ 3. Gyergyótölgyes.
„ 5. Gyergyóbékás.
„ 8 Gyökeres.
„ 16- Oésakni.
Apr. 2. Teles.
Mart. 24. Párva.
„ 22. Románbudák.
„ 20. Marosborgó.
„ 21. Ujradna.
„ 20. Valemáre.
Apr. 17. Persa havas.
Mart. 20. Dornavölgy.
„ 30. Gyergyóbélbor.
„ 17. Avasfelsőfalu.
s 17. Felsőbánya.
Apr. 7. Taraczköz.
, 4. Barczánfalva.
Mart. 4. Dragomérfalva.
„ 15. Romuli.
„ 27. Izaszacsal.
„ 23. Felsővisó.
„ 26. Havasmező.
„ 15. Mojszin.
Apr. 5. Borsabánya.
„ 16. Pojána Rotunda.
Mart. 29. Lajosfalva.
V.
Mart.
8. Börzsöny.
Apr.
10. Szentmihálykört-
Mart.
3. Zsarnóczakohó
„
13. Szokolya.
vélyes.
Mai.
5. Znióváralja.
Apr.
11. Hévízgyörk.
Mart
30. Gánya.
Mart.
11. Teplafő.
Mart.
19. Bodony.
Apr.
7. Dombó.
0
13. Dallosfűrész.
»
3. Recsk.
r>
7. Terecselpatak.
ÎJ
14. Zólyombucs.
Apr.
5. Csodás.
Mart
25. Felsőapsa.
»
30. Szelese.
,,
2. Garamkissalló.
n
18. Brusztura.
»
8. Garamsálfalva.
Mart.
10. Bakabánya.
»
21. Turbaczil.
Apr.
7. Kallós.
Apr.
17. Alsóhámor.
23. Turbát torkolata.
Mart.
4. Oszada.
Mart.
22. Gyökös.
s
19. Rahó.
»
15. Revucza.
»
15. Alsópalo.jta.
»
17. Apsinecz.
H
3. Luzsna.
Apr.
2. Kazár.
„
9. Körösmező.
r>
1. Garampéteri.
Mart.
15. Új massa.
„
18. Tiszabogdány.
Apr.
8. Jeczenye.
n
26. Hollós.
»
23. Sóskás védkeriilet.
Mart.
11. Kiskapocs.
Apr.
15. Hátmeg.
n
18. Komárnik.
»
20. Lopér.
Mart.
14 Csarnatő.
s
25. Usztyi Hoverla.
Apr.
20. Alsószabadi.
D
24. Herincse.
Apr.
/. Vittencz.
Mart.
16. Kisgaram.
»»
25. Talaborfalva.
Mart.
17. Dóczifűrésze.
»
17. Karám.
Apr
23. Alsószinevér.
TT
26 Madarasalja.
»
20. Feketebalog.
Mart.
20. Erzsébetliget,
TT
8. Gyertyánfa.
Febr.
27. Breznóbánya.
113
Mart.
20. Krupkapuszta.
Apr. 22. Szepsi.
Mart.
13. Fenyőháza.
n
17. Dobrócs.
Mart. 30. Boroszló.
r>
10. Parnicza.
n
10. Benesháza.
„ 4. Kisberezna.
n
16. Rózsahegy.
Febr
28. Maluzsina.
„ . 18. Nagyberezna.
Apr.
HO. Parasztdubova.
Mart.
22. Mihálytelek.
„ 3. Kispásztély.
Mart.
16. Zuberecz.
n
22. Erdőköz.
„ 8. Sóslak.
»
16. Kokava.
n
10. Vaczok.
„ 8- Köblér.
„
9. Szvarin.
y>
19- Gömörvég.
„ 3. Turjaremete.
n
24. Vychodna.
y>
6. Tiszolcz.
Febr. 15. Sóhát.
»
16. Tátraháza.
•n
15. Helpa.
Mart. 12. Kelecsény.
»
25. Koronahegyfürdő
Apr.
9. Sajóréde.
„ 22. Majdánka.
»
1. Szepesbéla.
Mart.
18. Teplicska.
„ 17. Ökörmező.
Apr.
3. Feketekút.
Apr.
2. Stósz.
Apr. 3. Hüvöspatak.
Mart.
18. Sebesváralja.
Mart
20. Alsómeczenzéf.
Mart. 17. Felsőszinevér.
Apr.
17. Bártfa.
»
21. Felsömeczenzéf.
„ 18. Nagybicscse.
i»
17. Zbóró.
Apr.
10. Jászó.
»
5. Girali.
127.
Motacilla flava, L.
I.
Febr. 24. Csurgó.
Apr.
8. Köveskút.
Mart. 24. Szentmargitbánya.
Apr. 2. Répáspuszta.
Mart. 16. Vasszécseny .
Apr. 6. Fertőfehéregyháza
„ 6. Papszer.
Apr.
12. Vasvár.
Mart. 12. Nagyczenk.
, 10. Milej.
.»
2. Nyögér.
„ 19. Feketeváros.
„ 2. Vasboldogasszony.
„
5. Zalagógánfa.
„ 28. Magyar keresztúr.
, 25. Pölöske.
Mart.
27. Kemenesszentpéter
Apr. 2. Bókod.
Mart. ti. lgal.
Apr.
6. Várpalota.
Mart. 19. Madár.
Febr. 21. Borostyánkő.
rí
4. Polgárdi.
„ 25. Pilisszentlélek.
Mart. 18. Xémetujvár.
r>
5. Sopronszentmárton.
Apr. 2. Pilismarót.
„ 4. Körmend.
„
3. Petőfalva.
Mart. 23. Pilisszentkereszt.
Mart.
28. Kismarton.
II.
Apr. 29. Bogyoszló.
Apr.
25. Csorna.
13. Patkányos.
Apr. 12. Kiirt.
III.
Apr.
10. Pancsova.
Febr. 26. Mohács.
Apr. 8. Csórva.
Mart.
19. Temeskubin.
Apr. 15. Méhespetres.
„ 7. Királyhalom.
Apr.
1. A sókabol.
Febr. 25. Doroszló.
1. Hódmezővásárhely
Mart.
24. Rudolfsgnad.
Apr. 4. Hódság.
Mart. 29. Borosjenő.
Apr.
6. Torontál erzsébet-
Mart. 22. Overbász.
, 29. Solt.
lak.
„ 30. Mohol.
18. Szabadszállás.
»
4. Oszró.
„ 16. Rogendorf.
Apr. 5. Izsák.
Mart.
20. Baranyabaksa.
„ 18. Mosniez.
Mnrt.18. Székesfehérvár.
Apr.
8. Villány.
Apr. 22. Nagybaracska.
Apr. 5. Tárnok.
Aquila XVIU.
15
114
Apr. 8. Kunszentniiklós.
„ 16. Sőregpuszta.
Mart. 7. Mezőtúr.
Apr. 20. Karezag.
Apr. 6. Szerep.
„ 16. Nagyvárad.
Mart. 4. Nyíregyháza.
Apr. 10. Keniecse.
Mart. 21. Nagyszállás.
Apr. 19. Ungvár.
Mart. 22. Unghosszúmezö.
Mart. 15. Bodony.
V.
Apr. 20. Losoncz.
7. Kazár.
Mart. 1 7. Sebesváralja.
128. +*+ Motacilla flava borealis, Sundew
IV. Mart. 2. Kolozsvár.
129. ■*-*->■ Motacilla melanocephala, Licht.
III. Apr. 30. Óverbász.
130. '^ Regulus ignicapillus. (Brhm. Temm.).
III. Apr. 9. Székesfehérvár. HI. Mart. 29. Budapest. IV. Apr. 18. Türkös.
131. '"^ Regnlus regulus, (L).
I. Febr. 7. Kőszeg. IH. Mart. 29. Budapest.
132. ■*»*• Accentor modularis, (L.).
I. Mart. 25. Kőszeg, első
Erster.
III. Apr. 26. Vaskút.
III. Mart. 16. Békéscsaba.
III. Mart. 19. Budapest.
III. „ 22. Ungvár.
IV. „ 25. Brassó.
ÍV. Mart, 24. Türkös.
V. Jún. 6. Helpa.
V. Mart. 16. Tátraháza.
V. Apr. 1. Szepesbéla.
133.
Sylvia nisoria, (Bechbt.).
I. Mai. 6. Kőszeg, első —
III. Mai. 1. Óverbász.
IV. Mai.
6. Türkös.
Erster.
III. Apr. 13. Királyhalom.
III. Mai. 5. Ungvár.
V. „
3. Tavarna
134.
Sylvia simplex, Lath.
I. Mai. 4. Répáspuszta.
m. Apr.
13. Nagyvárad.
II. Apr. 17. Komárom.
III. *
26. Ungvár.
IH. „ 8. Pettend.
IV. Mai.
6. Türkös.
IE. „ 13. Abony.
IV. Apr.
29. Kolozsvár.
IH. „ 28. Szerep.
V. Mai. 1. Garamszentandrás.
V. „ 15. Breznóbánya.
V. Apr. 27. Tavarna.
V. Mai. 10. Tátraháza.
V. Apr. 19- Szepesbéla.
115
I. Apr. 20. Kőszeg, első
Erster.
II. , 21. Komárom.
III. , 17. Hódság.
135. ■*— > Sylvia sylvia, (L.).
12. Óverbász.
III. Apr
III. ,
III. „ 25. Izsák
4. Rogendorf.
IV. Apr. 24. Tiirkös.
IV. „ 18. Kolozsvár.
V. Mai. 13. Breznóbánya.
V. „ 7. Tátraháza.
I. Apr. 14. Kőszeg, első
Erster.
II. „ 11. Komárom.
III. „ 10. Óverbász.
lu. . 25. Izsák.
III. „ 10. Békéscsaba.
136. «— >- Sylvia curruca, (L.).
IH. Apr. 2. Pettend.
ni. „ 6. Tárnok.
III. „ 7. Kúnszentmik-
lós.
III. ì 14. Budapest,
ni. , 10. Ungvár.
IV. „ 5. Rèa.
IV. Apr.
IV. .
IV. ,
V. ,
V. .
v. „
22. Tiirkös.
19. Algyógy.
11. Kolozsvár.
25- Breznóbánya.
21. Tátraháza.
16. Eperjes.
137.
Sylvia atricapilla, (L.).
I. Apr. 27. Répáspuszta.
III. .Tun.
6. Ráczkeve.
V. Mai.
5. Garamsál-
I. „ 10. Kőszeg, első —
III. Apr.
7. Kúnszent-
falva.
Erster.
miklós.
V. Apr.
29. Garamszent-
II. „ 24. Patkányos.
IH. ,
22. Budapest.
andrás.
II. „ 12. Komárom.
HI. ,
24. Ungvár.
V. ,
30. Breznóbánya
IU. Mart. 15. Bellye.
IV. .
13. Rèa.
v. ,
23. Sacza.
III. Apr. 17. Óverbász.
IV. Mai.
8. Tiirkös.
V. ,
25. Tavarna.
III. „ 19. Vaskút.
IV. Apr.
16. Algyógy.
V. Mai.
5. Tátraháza.
III. „ 16. Békéscsaba.
IV. .
18. Szamosfalva
V. Apr.
20. Eperjes.
III. Mart. 26. Pettend.
(Kolozsvár).
138.
I. Apr. 20. Kisherend.
I. „ 16. Répáspuszta.
I. , 15. Zalagógánfa,
első — Erster.
III. „ 21. Palona
A otocephalus arundinaceus, (L.).
III.
Apr.
16. Dunacséb.
IU. Apr.
22. Vaskút.
III.
„
18. Dunagárdony.
III. „
3. Hódmezővásár-
III.
n
11. Újverbász.
hely.
III.
»
5. Óverbász.
III. „
22. Székesfehérvár
III.
»
18. Mohol.
IV. Mai.
4. Tenke.
III.
»
9. Rogendorf.
139. -«-^Acrocephalus streperus, (Vieill.).
IV. Mai. 5. Tiirkös.
140. •*— *■ Acrocephalus streperus horticolus, (Naom.).
III. Apr. 20. Óverbász.
15*
116
141. ■* — *■ Acrocephalus palustris, (Bechst.).
III. Apr. 3. Hódság. V. Mai. 7. Tátraháza.
142. «— > Calaiuodus melanopogon, (Temm.).
III. Apr. 12. Pancsova. III. Apr. 1. Székesfehérvár.
143. *— ► Calamodus schoenobaenus, (L.)
III. Apr. 6. Overbász. IV. Apr. 16- Kolozsvár.
144. * — ► Locustella fluviatili^, Wolf.
IV. Apr. 10. Naszód.
145. <—*■ Locustella naevia, (Bodd.).
III. Apr. 9. Overbász. V. Mai. 13. Tavarna.
146. •*—>■ Locustella luscinioides, (Sav.).
III. Apr. 9. Dinnyés. IV. Apr. 16. Kolozsvár.
I. Mai. 8. Kőszeg, első
Erster.
III. , 12. Újverbász.
147. 4 — *■ Hypolais hypolais, (L.).
III. Apr. 2. Izsák.
III. ., 10. Budapest.
V. Mai. 7. Breznóbánya.
V. . 5. Tavarna.
V. Mai. 11. Mokragy.
V. . 10. Tátraháza.
V. „ 17. Szepesbéla.
148.
I. Apr. 22. Kőszeg, első •
Erster.
II. „ 16. Komárom.
III. Mart. 20. Babapuszta.
III. Apr. 15. Újverbász.
Phylloscopus sibilator, Becbbt.
III. Apr. 16. Overbász.
III. . 17. Vaskút.
III. , 23. Izsák.
III. „ 10. Békéscsaba.
III. Mart. 15. Pettend.
III. Apr. 18. Budapest.
IV. Apr. 17. Algyógy.
IV. „ 16. Kolozsvár.
V. Mai. 7. Breznóbánya.
V. Apr. 8. Tavarna.
V. , 19. Tátraháza.
II. Apr. 11 Komárom.
III. „ 25. Újverbász.
III. „ 5. Overbász.
III. Mart. 20. Pettend.
149.
Phylloscopus trochilus, (L.).
III. Apr.
18. Abony.
V. Apr.
8. Zólyom.
III. .
15. Budapest.
V. .
18. Mokragy.
IV. „
11. Türkös.
v. ,
18. Tátraháza
IV. Mai.
11. Algyógy.
v. „
12. Szepesbéla
IV. Apr.
16 Kolozsvár.
117
150. •*— »- Phylloscopus acredula, (Pall.).
I.
Apr.
11. Kisherend.
Mart
14. Kőszeg, első -
Mart. 14. Fertőfehéregyháza
Mart.
22. Csurgó.
Erster.
„ 13. Nagyczenk.
Febr.
20- Kaposvár.
„
25. Sorokpuszta.
Apr 16. Feketeváros.
Mart.
25. Szentgotthárd
n
26. Vasszécseny.
Mart. 10. Magyar keresztúr.
Apr.
12. Milej.
n
20. Vasvár.
„ 18. Ravazd.
Mart.
15. Zalaegerszeg.
»
9. Ugod.
„ 28. Bókod.
n
24. Vasboldogasszony.
»
11. Nagymarton.
Apr. 5. Tóváros.
Apr.
20. Nagykapornak.
Apr.
5. Sopronszentmárton
Mart. 28. Madár.
Mart.
25. Kiliti.
)î
29 Petöfalva.
„ 19. Héreg.
Apr.
2. Felsőlövő.
n
21. Szarvkö.
Apr. 6. Mogyorósbánya.
Mart.
22- Borostyánkő.
„
16. Sopronújlak.
„ 11. Csolnok.
Apr.
7. Németujvár.
»
3- Sopronkertes.
„ 21. Pilisszentlélek.
n
9. Csém.
Mart.
13. Kismarton.
„ 13. Pilisszentkereszt.
Mart.
28. Rohoncz.
Apr.
Mart.
2. Sopron nyék.
21. Czinfalva.
Mart. 12. Pilisszentlászló.
II.
Apr. 30. Bogyoszló.
„ 2. Kóny.
Apr. 2. Patkányos.
Apr. 1. Neszmély.
Mart. 16. Kürt.
III.
Mart
13. Pancsova.
Apr.
5. Újverbász.
»
8. Szabadszállás.
n
23. Fehértemplom.
»
5. Overbász.
Apr.
8. Gádoros.
Apr.
26. Újvidék.
Mart.
28. Mohol.
y>
6. Székesfehérvár.
il
18. Alsókabol.
Apr.
5. Rogendorf.
Mart.
23. Pettend.
Mart
24. Felsőkabol.
»
2. Gyirok.
»
21. Ráczkeve.
»
21. Dunagárdony.
•>
1. Vadászerdő.
Apr.
7. Kúnszentmiklós
»
27. Antalfalva.
»
14. Kepéd.
V
6. Abony.
Apr.
2. Darány.
Mart.
20. Lúgos.
Mart.
21. Mezőtúr.
„
10. Osztró.
Apr.
3. Bolhó.
Apr.
29. Karezag.
Mart.
15. Baranyabaksa.
»
4. Nagybaracska.
11
5. Szerep.
„
10. Villány.
Mart.
22. Vaskút.
n
13. Nagyvárad.
Apr.
12. Mohács.
»
24. Kelebia.
n
6. Budapest.
n
6. Bezdán.
Apr.
6. Királyhalom.
n
15. Csonkaerdő.
Mart.
21. Bácsordas.
Mart.
16. Pécska.
n
16. Sátoraljaújhely.
»
25. Doroszló.
V
15. Csálai erdő.
»
3. Ke mecse.
Apr.
11. Hódság.
n
27. Arad.
Mart.
28. Nagyszőllős.
Mart.
20. Babapuszta.
Apr.
4. Buttyin.
»
24. Ungvár.
IV.
Mart. 18. Szerbpozsezsena.
Apr. 5. Eibenthal.
„ 18. Plavisevicza.
Apr. 5. Jeselnicza.
„ 1. Alsómoecs.
Mart. 23. Kövesd.
Apr. 17. Szelcsova.
„ 1. Tinkova.
Mart. 7. Szintyest
118
Apr.
1. Gross.
Mart
20. Volkány.
Apr.
6. Szováta.
Mart
20. Bulza.
n
22. Tiirkös.
Mart
. 7. Felsővenicze.
Apr.
6. Kostej.
»
12. GUdófalva,
Apr.
16. Gyergyóalfalu.
Mart.
28. Pozsoga.
„
4. Osdola.
Mart
LO. Zsibó.
„
17. Röskány.
»
14. Máriaradna.
Apr.
1. Gyökeres.
n
22. Boóz.
»
27. Mészdorgos.
w
12. Nagyilonda.
»
30. Puj.
»
18. Petirs.
Mart.
25. Désakna.
Apr.
10. Osebeshely.
Apr.
1. Dorgos.
Apr.
15. Magyarlápos.
»
12. Kudsir.
»
10. Berzova.
n
10. Betlen.
Mart.
19. Szelistye.
»
9. Zimbro.
«
5. Szászlekencze.
30- Nagydisznód.
Mart.
21. Zám.
«j
9. Teles.
V
9. Nagyszeben.
Apr.
21. Abrudbánya.
»
18. Nagysajó.
Apr.
12. Szakadat.
„
25. Magyarigen.
V
20. Románbudák.
„
6. Újegyház.
ïi
10. Székelyzsombor.
V
12. Marosborgó.
»
6. Alczina.
»
9. Erdőfüle.
■»
15. Ujradna.
Mart.
17. Szeráta.
Mart.
28- Karatnavolál.
n
17. Kápolnokmonostor
„
15. Strézakerczisora.
Apr.
8. Kászoniinpér.
»
5. Szaploncza.
Apr.
6. Oláhújfalu.
íj
6. Aklos.
»
25. Taraczköz.
»
8. Alsóárpás.
»
12. Kézdiniartonos.
Mari
. 2. Tiszafehéregyház.
„
9. Felsőucsa.
„
13. Bereczk.
»
17. Farkasrév.
«
4. Felsővist,
»
4. Ojtoztelep.
»
25. Nagybocskó.
»
6. Dragus.
»
25. Sósmező.
»
5. Barczánfalva.
»
6. Felsőszonibatfalva.
„
6. Bulz.
Apr.
12. Rozália.
Mart.
30. Bráza.
Mai.
3. Béles.
«
10. Dragomérfalva.
Apr.
10. Dézsán.
Mart.
26. Algyógy.
«
6. Izaszacsal.
»
6. Fogaras.
»
27. Magyargorbó.
„
2. Felsővisó.
n
5. Kisberivoj.
„
22. Kolozsvár.
„
7. Havasmező.
»
5. Nagyberivoj.
Apr.
8. Zselyk.
»
20. Mojszin.
»
9. Zernest.
„
6. Nyárádremete.
»
17. Borsa.
»
11. Ütohán.
»
7. Görgényüvegcsür.
6. Szakadat.
»
38. Fájna.
V.
Apr. 20.
„ 12.
„ 5.
. 5.
Mart. 26.
Apr. 25.
. 9.
Mart. 28.
Apr. 20.
. 7.
. 30.
Mart. 17.
Mai. 1.
Mart. 28.
Apr. 5.
„ 12.
. 11.
Ipolyszalka.
Börzsöny.
Márianosztra.
Kóspallag.
Nagymaros.
Szada.
Babatbpuszta.
Berezel.
Hévizgyörk.
Bodony.
Recsk.
Fehérszék.
Csodás.
Felsődiós.
Bakabánya.
Magaslak.
Irtványos.
Apr.
8. Tópatak.
Apr.
22. Szentmihálykört
»
6. Magasmajtény.
vélyes.
»
9. Gyökös.
.,
17. Gánya.
»
13 Balassagyar-
Mai.
8. Dombó.
mat.
Apr.
30. Terecselpatak.
»
15. Alsópalojta.
ií
15. Felsőapsa.
»
3. Losoncz.
)>
14. Turbaczil.
n
17. Kazár.
y>
14. Rahó.
27. Répáshuta.
Mart
. 2. Komárnik.
Mart.
14. Sajóbábony.
Apr.
7. Usztyi Hoverla.
Apr.
. 2. Huszt.
Mart.
21. Berencsváralja.
Mart.
24. Kövesliget.
Apr.
30. Vittencz.
Apr.
24. Técső.
Mai.
12. Verbó.
»
1. Talaborfalva.
Mart.
15- Dóczifürésze.
»
8. Alsószinevér.
Apr.
29. Felsöhámor.
8. Széleslonka.
»
9. Geletnek.
Mart.
14. Körtvélyes.
•n
30. Znióváralja.
119
Apr.
12. Saskőszékely.
Mart
5. Alsómeczenzéf.
Apr.
6. Revisne.
»
14. Zólyomkecskés.
Apr.
2. Felsőmeczenzéf.
Mart
31. Parasztdubova.
0
17. Óhegy.
7)
30. Jászó.
Apr.
22. Zubrohlava.
Mart
17. Zólyom.
Mart.
16. Boroszló.
»
10. Brezovicza.
Apr.
30. Szelese.
Apr.
5. Keczerlipócz.
n
17. Liptószentiván.
Mart.
10. Garamsálfalva.
n
10. Vörös vágás.
n
18. Jablonka.
Apr.
30. Perhát.
„
9. Tavarna.
„
29. Liptóújvár.
Mart.
25. Zólyomlipcse.
Mai.
6. Alsóhunkócz.
»
6. Szvarin.
Apr.
5. Garamszentandrás.
Mart
4. Kisberezna.
i>
6. Tátraháza.
Y>
11. Rezsőpart.
Apr.
10. Nagyberezna.
Mai.
2. Koronahegy fürdő
n
20. Feketebalog.
V
30. Bercsényifalva.
Apr.
10. Leibicz.
V
10. Breznóbánya.
»
25. Kispásztély.
„
11. Lőcse.
„
20. Krupkapuszta.
Mart.
17. Sóslak.
„
20. Szentmihályfalva.
8
7. Mihálytelek.
n
25. Köblér.
»
6. Eperjes.
»
29. Pónikkohó.
Apr.
9. Hűvöspatak.
»
9. Sebesváralja.
Mart
29. Stósz.
»
11. Likavka.
»
24. Girált.
151.
Turdus torquatus, L.
I. Mart. 18. Csurgó.
IV. Mart.
22. Bereczk.
IV.
Mart
21. Felsődiós.
I. Apr. 14. Vasboldogasz-
IV. »
24. Ojtoztelep.
V.
»
11. Huszt.
szony.
IV. Febr
9. Tenie.
V.
»
10. Kőrösmező.
I. „ 10. Nagykapornak.
IV. Mart.
16- Székelyvarság.
V.
»
16. Komárnik.
I. Mart. 30. Mogyorós-
IV. Apr.
25. Gyeryyóalfalu.
V.
Apr.
8. Túróczszklenó.
bánya.
IV. Mai.
16. Oyergyóborszék
V.
ïî
8. Körmöczbánya
II. „ 10. Kóny.
IV. Febr
12. Gyergyószent-
V.
»
11. Szikla.
II. Apr. 27. Patkány os.
miklós.
V.
»
5. Havasmező.
IH. „ 13. Alsókabol.
IV. Apr.
27. Désakna.
V.
»
12. Stósz.
III. Mai. 1. Villány.
ív. .
1. Szászlekencze.
V.
»
26. Jászó.
III. Mart. 31. Mohol.
IV. .
4. Avasfelsőfalu.
V.
Mart.
10. Kispásztély.
ül. Mai. 8. Dunaszékcső.
IV. Mart.
23. Felsőbánya.
V.
9
28. Köblér.
III. Febr. 23. Pettend.
IV. Apr.
10. Barczánfalva.
V.
»
8. Ökörmező.
III. Mart. 29. Ungvár.
IV. Mart.
22. Jód.
V.
Apr.
26. Pamicza.
IV. Apr. 2. Eibenthal.
IV. Apr.
22. Mojszin.
V.
„
12. Rózsahegy.
IV. „ 21- Németgladna.
IV. Mart.
31. Pojána Ro-
V.
»
15. Parasztdubova.
IV. Mart, 17. Dézsán.
tunda.
V.
»
16. Zubrohlava.
IV. , 7. Türkös.
IV. „
18. Szokolya.
V.
Mart.
16. Szvarin.
IV. „ 28. Székelyzsombor
IV. „
6. Berezel.
V.
Apr.
26. Szentmihály-
IV. Apr. 30. Erdöfüle.
IV. Apr.
18- Bodony.
falva.
IV. Mart, 20. Kézdimartonos.
V.
»
14. Sebesváralja.
152. +&+ Turdus menila, L.
I. Mart. 10. Zalaegerszeg.
m.
Mart.
3. Hódmezővásár-
III.
Febr.
9. Budapest,
m. Febr. 20. Pancsova.
hely.
énekel — singt
IH. Mart. 11. Ajitalfalva.
m.
Febr.
18. Bezdin.
III.
»
27. Társahegy.
III. Febr. 10. Bellye.
in.
Mart,
4. Mondorlaki
IV.
Mart.
3. Türkös.
III. Mart, 16. Babapuszta.
erdő.
IV.
M
18. Torja.
IH. Febr. 21. Óverbász.
ni.
Febr.
19. Székesfehérvár
IV.
n
5. Dobrest.
Hl. „ 24. Magyarkanizsa.
m.
»
22. Sári.
IV.
Febr.
20. Algyógy.
120
IV.
Febr
10. Dés.
V. Febr.
8. Pozsarova.
IV.
»
16. Marosborgó.
V. Mart.
16. Tnrbaczil.
IV.
»
24. Aknasugatag.
V. „
6. Kőrösmező.
V.
•n
3. Körtvélyes.
v. ,
27. Usztvi Boverla.
V.
V
16. Szentmihály-
V. Febr.
4. Zólyom.
körtvélyes.
V. „
24. Garamszent-
andrás
V. Mart. 7. Szikla.
V. Jan. 23. Breznóbánya.
V. Mart. 12. Felsőszinevér.
V. Apr. 8. Mokragy.
V. Mart. 2. Chizsne.
V. „ 1. Tátraháza.
153.
I. Febr. 25. Kőszeg.
I. Mart. 19. Zalagógánfa, utolsó
III. Febr. 12 (Jan. 10.) Pancsova.
III. Mart. 10. Rudolfsgnád.
III. „ 16. Babapuszta.
III. Febr. 11. Óverbász.
Turdus pilaris, L.
Letzter.
III. Febr. 19. Ungvár, utolsó — Letzter.
IV. Mart. 4. Vista.
IV. Febr. 21. Gőd.
V. Apr. 13. Tavarna, utolsó — Letzter.
V. „ 12. Tátraháza, utolsó — Letzter.
III. Mart. 6- Óverbász.
IH. „ 11. Izsák.
154.
Turdus iliacus, L.
III. Febr. 26. Nagyvárad.
V. Mart. 14. Geletnek.
V. Apr. 8. Zólyom.
V. Mart. 17. Tátraháza.
155. OD Turdus viscivorus, L.
III. Mart. 20. Babapuszta.
IV. Mart.
9. Dobrus.
IV. Febr. 16. Homosdia.
IV. Apr.
7. Mariéi.
IV. , 23. Magura.
V. Apr. 11. Szikla.
V. Jan. 20. (Febr. 18.) Stósz.
V. Mart. 10. Ökörmező.
156.
Turdus musions, L.
I. Mart. 9. Répáspuszta.
I. „ 8. Kőszeg, első
Erster.
I. „ 8. Zalagógánfa.
I. Febr. 28. Gicz, énekel -
singt.
I. Mart. 23. Kismarton.
II. „ 9. Magyaróvár.
III. Febr. 20. Pancsova.
III. Mart. 11. Izsák.
III.
Mart.
17. Budapest.
V.
Mart.
7. Zólyom.
III.
Apr.
5. Ungvár.
V.
8
1. Szikla.
IV.
Mart.
8. Szászkabánya.
V.
ti
3. Maluzsina.
rv.
»
26. Türkös.
V.
Apr.
2. Fenyőháza.
IV.
Febr.
25. Algyógy.
V.
„
8. Mokragy.
IV.
„
20. Kolozsvár.
V.
Mart.
17. Vcyhodna.
V.
Mart.
13. Sajóbábony.
V.
H
12. Tátralomnicz
V.
„
6. Nyitrarudnó.
V.
»
22. Felka.
V.
„
1. Geletnek.
V.
»
15. Tátraháza.
V.
»
12. Szepesbéla.
157.
Monticola saxatilis (L.).
I. Apr. 11. Vasboldog-
in. Apr. 12. Buttyin.
asszony.
III. Mai. 3. Ungvár.
I. „ 14. Nagykapornak.
IV. Apr. 19. Eibenthal.
I. „ 5. Kismarton.
IV. Mart. 16. Németgladna
Hl. „ 18. Dunaszekcső.
IV. Apr. 9. Alsóárpás.
IV. Mart. 11. Dézsán.
IV. Apr. 7. Fogaras.
IV. .. 18. Kisberivoj.
IV. „ 17. Nagyberivoj.
IV. „ 12. Felvácza.
121
IV. Apr. 12. Bucsum.
V.
Mai.
5. Felsődiós.
V Apr.
18. Vittencz.
IV. , 12. Désakna.
V.
Apr.
25. Magasmajtény.
v. ,
26. Felsőbotfalu.
IV. ., 30. Mojszhi.
V.
Sfai.
10. Alsószinevér.
v. „
7. Teplicska.
IV. „ 6. Pojána Rotunda
V.
»
1. Felsőapsa.
V. Mai.
5. Jászó.
V. „ 25. Bodony.
v. ,
10. Boroszló.
158.
Saxicola oenantne, (L.).
I.
Mart. 31. Kisherend.
III.
Apr.
16. Arad.
I.
Apr. 3- Répáspuszta.
III.
»
5. Izsák.
I.
„ 9. Visegrád.
III.
V
7. Kondoros.
III.
„ 8. Rudolfsgnád.
III.
»
14. Gádoros.
III.
Febr. 28. Torontál-
III.
»
1. Pettend.
erzsébetlak.
III.
TJ
5. Tárnok.
III.
Apr. 4. Antalfalva.
III.
Mart.
28. Szerep
III.
„ 10. Overbász.
III.
Apr.
10. Nagyvárad
ni.
„ 10. Vaskút,
ni.
»
5. Budapest.
in.
„ 5. Királyhalom.
III.
»
15. Ungvár.
IV.
Mart. 12. Zimbro
IV.
Apr.
9. Algyógy.
IV.
»
8. Kolozsvár.
V.
..
29. Zagyvapálfalva
V.
JT
5. Oeletnek.
V.
n
12. Zólyom.
V.
„
14. Sacza.
V.
V
7. Tavarna.
V.
»
30. Tátraháza.
V.
„
6. Leibicz.
V.
»
26. Szepesbéla.
159.
Pratincola rnbetra, (L.).
m. Mai.
7. Babapuszta.
III.
Mart
19. Ungvár.
HI. Apr.
10. Overbász.
IV.
Apr.
20. Türkös.
III. Mart.
12 Izsák.
IV.
»
9. Algyógy.
m. .
14. Velencze.
IV.
,.
13. Kolozsvár.
V.
»
19. Geletnek.
V. Apr. 25. Tavarna.
V. „ 28. Tátraháza, első
— Erster.
V. ., 25. Szepesbéla.
160.
Pratincola rubicola, (L.).
I. Apr.
20. Kisherend.
III. Mart.
12. Izsák.
IV.
Febr.
27. Algyógy.
I. Mart.
16. Kőszeg, első —
III. Apr.
1. Pettend.
rv.
Mart.
15. Kolozsvár.
Erster.
HI. „
12. Tárnok.
V.
»
14. Szada.
III. Apr.
5. Újverbász.
IH. Mart.
2. Nagyvárad.
V.
Mai.
3. Zagyvapálfalva
m. „
6. Rogendorf.
III. ,
23. Njírbogdány.
V.
Apr.
5. Geletnek.
III. Mart.
16. Vaskút.
IV. „
24. Türkös.
V.
.,
12. Zólyom.
m. „
21. Arad.
IV. Febr.
20. Nagyenyed.
V.
Mart.
23. Tavarna.
161.
Ruticilla tithys, (L.).
I.
Mart.
22. Csurgó.
Mart. 18. Kőszeg, első —
Apr.
5. Petőfalva,
Apr.
3. Szentgotthárd.
Erster.
Mart
29. Sopronkertes.
n
25. MHej.
„ 21. Locsmánd.
»
20. Kismarton.
Mart
22. Söjtör.
„ 6. Vasvár.
»
28. Szentmargitbánya
Apr.
8. Vasboldogasszony.
Apr. 16. Hegyhátgyertyános
Apr.
17. Madár.
Ji
1. Újkörtvélyes.
Febr 20. Xyögér.
Mart.
24. Mogyorósbánya.
V
16- Németújvár.
Apr. 3. Polgárdi.
Apr.
20. Csolnok.
»
11. Rohoncz.
Aquila XVÜI.
Mart. 27. Nagymarton.
Mai.
5. Pilisszentlélek.
16
122
Apr. 24. Patkányos.
II.
Mai. 4. Kürt.
Mart. 5. Dunagárdony.
„ 20. Doroszló.
„ 24. Mohol.
Apr. 12. Dunaszekcső.
Mart. 21. Csálai erdő.
III.
Mart. 13. Izsák.
Apr. 7. Gádoros.
„ 2. Ráczkeve.
„ 7. Kúnszentniiklós.
15. Mezőtúr.
Apr. ti. Nyíregyháza.
Mart. l'.'í. Keniecxe.
Apr. 19. Mándok.
„ 15. Xagvbereg.
Mart. 22. Ungvár.
Apr. 9. Eibentkal
„ 8. Felsőmoecs.
„ 27. Vermes.
Mart. 15. Xémetgladna.
Apr. 20. Szintyest.
„ 17. Gross.
„ 8. Szerdahely.
„ 10. Ú.jegyház.
6. Alsóárpás.
„ 5- Fogaras.
„ 13. Türkös.
IV.
Apr. 10. Gidòfalva.
„ 12. Zinibro.
Mart. 14. Segesvár.
„ 31. Erdőfüle.
„ 26. Karatnavolál.
Apr. 8. Aklos.
„ 28. Kézdimartonos.
„ 5. Székelyvarság.
„ 10. Gyergyóujtalu.
„ 8. Kilyénfalva.
„ 9. Tekerőpatak.
Apr. 9. Gyergyószentmiklús.
„ 6. Élesd.
„ 25. Gyökeres.
„ 19. Désakna.
„ 9. Szászlekencze.
Mart. 20. Marosborgó.
Apr. 7. Persahavas.
„ 17. Budfalu.
„ 17. Izaszacsal.
Mai. 10. Havasmező.
Apr. 25- Mojszin.
Apr. 7. Börzsöny.
Mart.
23. Garamsálfalva.
Apr.
25. Tnrjaremete.
Mai. 2. Márianosztra.
Apr.
12. Perhát.
y>
16. Sóhát,
Mart, 27. Berezel.
„
9. Zólyomlipcse.
Mart. 1'.). Ökörmező.
Apr. 27. Hévízgyörk.
Mart
20- Garamszentandrás.
Apr.
6. Felsőszinevér.
„ 26. Recsk.
Apr.
2. Rezsőpart.
Mart.
31. Nagj-bicscse.
„ 14. Terpes
„
2. Breznóbáuya.
•n
23. Zsolna.
Mart. 20. Felsődiós.
Mart.
23. Maluzsina.
y.
26. Parnicza.
Apr. 5. Bakabánya.
Apr.
8. Teplicska.
Apr.
14. Rózsahegy.
Mart. 28. Magasniajtény.
7Ì
14. Stósz.
»
8. Mokragy.
Apr. 20. Losoncz.
19. Alsómeczenzéf.
»
7. Lokcza.
„ 8. Hátmeg.
»
15. Felsőmeczenzéf.
V
10. Zubrohlava.
Mai. 28. Talaborfalva.
»
15. Jás/.ó.
Mai.
10. Liptószentiván.
Apr. 30. Alsószinevér.
Mai.
2. Boroszló.
Apr.
4. Szvarin.
Mart. 21. Körtvélyes.
Mart.
21. Keczerpeklén.
n
5. Tátralom ni ez.
Apr. 6. Dombó.
n
22. Keczerlipócz.
Mart.
21. Szepesófalu.
„ 20. Felsőapsa.
■n
25. Vörösvágás.
Apr.
6. Tátraháza.
Mart. 29. Brusztura.
»
23. Tavarna.
„
7. Koronahegyfürdő
„ 20. Gyertyánliget.
Mai.
2. Alsóhunkócz.
Mart.
16. Szepesbéla.
„ 25. Turbaezil.
Apr.
18. Ungpéteri.
rt
29. Eperjes.
Apr. 30. Kőrösmező.
J5
25. Nagj-berezna.
Apr.
8. Szepesváralja.
„ 13. Búrszentgyörgy.
n
26. Kispásztély.
v
17. Bártfa.
„ 6. Berencsváralja.
„
7. Sóslak.
n
17. Zboró.
Mart. 20. Geletnek.
11. Köblér.
Mart.
31. Lipnikpuszta.
,, 19. Znióváralja.
Apr.
10. Girált.
123
162.
Ruticilla phoeiiicura, (L.).
I.
Apr.
19. Kisherend.
Apr.
5. Nagykapornak.
Apr.
20. Petőfalva.
Mart.
26. Csurgó.
Mart,
18. Németújvár.
»
1. Csáva.
Apr.
3. Répáspuszta.
Apr.
6. Kőszeg, első -
Mart.
13. Kismarton.
Mart.
24. Szentgotthárd.
Erster.
V
20. Szentmargitbánya
Apr.
15. Zsitkócz.
„
2. Körmend.
Apr.
8. Mogyorósbánya.
„
14. Milej.
Mart.
20. Locsmánd.
»
13. Csolnok.
Mart.
28. Söjtör.
Apr.
9. Vasszécseny.
„
9. Pilisszentkereszt.
Apr.
9. Vasboldogasszony.
Mart.
25. Vasvár.
27. Polgárdi.
»
8. Visegrád.
II.
Mart. 31. Patkánvos.
Apr. 20. Kürt.
III.
Apr. 7. Pancsova.
„ 7. Alsókabol.
Mart. 15. Dunagárdony.
Apr. 2. Rudolfsgnad.
„ 4. Baranyabaksa.
„ 16. Méhespetres.
Mart. 17. Doroszló.
„ 23. Babapaszta
Apr. 5. Újverbász.
„ 4. Mohol.
„ 9. Rogendorf.
Apr. 2. Vadászerdő.
„ 5 Dunaszekcső.
„ 19- Doromlás.
„ 6. Királyhalom.
Mart. 25. Csálai erdő.
Apr. 2. Solt.
Mart. 17. Szabadszállás.
Apr. 5. Izsák.
„ 9. Gádoros.
„ 5. Békéscsaba.
Febr. 25. Velencze.
Apr. 18. Pettend.
5. Tárnok.
5. Sőregpuszta.
„ 13. Mezőtúr.
„ 10. Nagyvárad
„ 12. Budapest.
„ 25. Nyíregyháza.
„ 9. Kemecse.
„ 17. Mándok.
„ 12. Lazony.
„ 30. Ungvár.
IV.
Apr.
16. Eibenthal.
Apr
11. Türkös.
Mai.
16. Maroshéviz.
»
8. Felsőmoecs.
Mart,
20. Hosszúfalu.
Apr.
5. Tekeröpatak.
Mart.
15. Németgladna.
Apr.
9. Gidófalva.
Mart. 15. Gyergyószentmiklós
Apr.
17. Szintyest.
»
20. Sistarovecz.
Apr.
7. Gyergyótölgyes.
r>
18. Gross.
»
19- Mészdorgos.
Apr.
30. Gyökeres.
»
17. Kostej.
•?
3. Zimbro.
V
24. Désakna.
13. Réa.
■»
7. Segesvár.
»
2. Szászlekencze.
»
8. Szerdahely.
Mart,
22. Erdőfüle.
Mart.
27. Marosborgó.
»
10. Ujegyház.
Apr.
8. Torja
Apr.
12. Persahavas.
»
11. Alczina.
y>
28. Sósmező.
Mai.
10. Ara s felső falu.
»
3. Alsóárpás.
»
16. Kolozsvár.
Apr.
24. Felsőbánya.
Mart
. 1- Felsöucsa.
Mart.
23. Kissajó.
»
8. Barczánfalva.
Apr.
2. Fogaras.
Apr.
30. Dedrád.
Mai.
5. Havasmező.
»
10. Zernest.
»
6- Székelyvarság.
Apr.
25. Mojszin.
16«
124
Apr.
14. Marian oszt ra.
Mart.
25. Sóskás.
Mai.
2. Boroszló.
Mart
. 3. Szada.
Apr.
16. Unin.
Apr.
26. Tavarna.
Apr.
11. Berezel.
»
5. Berencsváralja.
V
12. Ungpéteri.
»
25. Hévizgyörk.
M art
17. Ótura.
Ti
23. Nagyberezna.
*»
28. Bodony.
Mai.
6. Verbo.
Ti
24. Kispásztélv.
JS
11. Recsk.
Apr.
14. Madarasalja.
n
4. Sóslak.
»
20. Terpes.
»
19. Felsőhámor.
„
9. Köblér.
»
7. Felsődiós.
Mart.
16. Geletnek.
tt
20. Sóhát.
ÏÏ
15. Bakabánya.
n
2. Znióváralja.
Mart
24. Ökörmező.
»
12. Magaslak.
Apr.
30. Turóczszklenó.
M
28. Nagybicscse.
»
12. Losoncz.
n
30. Körmöczbánya.
»
28. Parnicza.
»
19. Thebepuszta.
»
14. Dallosfűrész.
»
27. Revisne.,
»
5. Hátmeg.
»
8. Zólyom.
Apr.
8. Rózsahegy.
»
8. Huszt.
»
3- Szelese.
11. Mokragy.
»
26. Alsószinevér.
Mart.
19. Garamsálfalva.
Mai.
5. Liptószentiván
Mart.
15. Körtvélyes.
»
23. Garamszentandrás.
Apr.
7- Vychodna.
Apr.
20. Gánya.
Apr.
17. Kisgaram.
»
5. Tátralomnicz.
»
6. Dombó.
»
15. Breznóbánya.
»
15. Tátraháza
»
20. Felsőapsa.
Mart.
23. Maluzsina.
»
10. Leibicz.
„
4. Brusztura.
Apr.
19. Teplicska.
ri
15. Podolin.
Mart.
22. Gyertyánliget.
»
10. Stósz.
V
14. Lőcse.
r>
28. Turbaczil.
„
10. Alsómeczenzéf-
n
12. Eperjes.
Apr.
29. Kőrösmező.
„
5. Jászó.
„
15. Bártfa.
»
24. Tiszabogdány.
Mart.
14. Sacza.
»
25. Zboró.
163. ^»> Erithacus rabecula, (L.).
I Mart.
6. Répáspuszta.
III. Mart
21. Nyíregyháza.
V. Febr
22. Garamsálfalva
I- „
9. Kőszeg, utolsó
III. ,
20- Kemecse.
V. Mart
25. Zólyomlipcse.
— Letzter.
III. „
12. Lazony.
v. „
23. Garamszent-
I. »
6. Kismarton.
III. Apr.
5. Ungvár.
andrás.
II. .
27. Kürt,
IV. Mart
18- Szászkabánya.
V. Febr
5. Breznóbánya.
m. Apr.
3. Pancsova.
IV. ,
10. Réa.
V. Mart
29. Maluzsina.
IH. ,
2. Rudolfsgnád.
IV. „
17. Brassó.
V. Apr.
4. Mihálytelek.
III. Febr
20. Hódság.
ív. „
14. Türkös.
V. Mart.
15. Helpa.
III. Mart.
14. Mohol.
ív. ,
18. Algyógy.
v. .
29. Stósz.
III. „
27. Vaskút,
ív. »
14. Vista.
V. Jan.
16. Sacza.
ID. Febr.
25. Királyhalom.
IV. „
30. Naszód.
V. Apr.
5. Szvarin.
III. Mart,
28. Csanádi erdő.
v. ,
29. Huszt.
V. Mart.
16- Tátraháza.
in. ,
13. Kondoros.
V. Apr.
6. Sóskás.
V. „.
22 Szepesbéla.
IH. .
31. Székesfehérvár
V. „
12. Nyitrarudnó.
v. „
8. Eperjes.
III. „
10. Tárnok.
V. Mart,
17. Madarasalja.
v. „
19. Sebesváralja.
III. ,
19. Budapest.
v. „
16. Zboró.
164. ■*— *■ Cyanecula suecica, (L.).
III. Apr. 2. Óverbász. III. Apr. 9. Kemecse. V. Apr. 28. Zagyvapálfalva.
125
165.
Luscinia insania, (L.
Apr.
14. Kisherend.
Apr. 13. Borsmonostor.
Apr.
14 Kismarton.
Mar
!. Í0. Németpalkonya.
„ 17. Körmend.
»
8. Sopronnyék.
Apr.
7. Csurgó.
„ 11. Sorokpuszta.
n
20. Czinfalva.
y>
4. Szobb.
„ 15 Szombathely.
r>
17. Sopron.
„
8. Nagyatád.
„ 20. Locsmánd.
»
■ 16. Szentmargitbánya.
»
12. Répáspuszta.
„ 16. Köveskút
»
14. Fertőfehéregyháza
„
15. Sásd.
„ 11. Vasszécseny.
>)
18. Malomháza.
»
14. Zsitkócz.
„ 6. Vasvár.
»
14. Csepreg.
„
10. Milej.
„ 16. Hegyhátgyertyános
»
12. Nagyczenk.
»
8. Zalaegerszeg.
„ 13. Nyögér.
»
17. Feketeváros.
»
16. Söjtör.
, 14. Káld.
»
21. Magyarkeresztúr.
V
7. Vasboldogasszony.
„ 26. Zalagógánfa.
n
7. Jánosháza.
Mart
29. Pöloske.
„ 20- Kemenesszentpéter
»
11. Ravazd.
Apr.
7. Nagykapornak.
. 22. Ajka.
»
20. Bókod.
n
22. Tűrje.
n 3. Ugod.
n
3. Madár.
»
16. Marczali.
„ 19. Gicz.
n
14. Mogyorósbánya.
»
18. Kőröshegy.
„ 18. Polgárdi.
Mart
. 17. Csolnok.
»
18. Tab.
„ 12. Sukoró.
»
15. Perbál.
'j
14. Kiliti
„ 18. Köszörű kőhegy.
Apr.
19. Pilisszentlélek.
i/ai.
6. Borostyánkő.
„ 21. Petőfalva.
„
17. Pilismarót.
Apr.
16. Néni etu jvár.
„ 15. Szarvkő.
«
15. Pilisszentkereszt.
»
22. Csém.
„ 4. Sopronujlak.
Mart
. 17. Budakeszi.
n
22. Kőszeg, első —
Erster.
„ 21. Sopronkertes.
Apr.
8. Visegrád.
16. Iván.
II.
Apr. 22. Barátudvar.
1. Hövej.
„ 11. Bogy oszló.
„ 12. Csorna.
Apr. 18. Mosón.
Mai. 1. Gyirmóth.
Apr. 15. Patkányos.
Apr. 16. Nagyécs.
„ 17. Komárom.
„ 15. Neszmély.
„ 19. Kürt.
Apr. 12. Borcsa
„ 12. Pancsova.
Mart. 30. Temeskubin.
Apr. 9. Fehértemplom.
„ 10. Palona.
„ 20- Dunacséb.
„ 13. Újvidék.
„ 8. Alsókabol.
„ 20. Felsőkabol.
„ 12. Dunagárdony.
„ 8. Torontálerzsébetlak
„ 10. Nagybecskerek.
„ 15. Oppova.
III.
Apr. 10. Páprád.
„ 12. Baranyabaksa.
, 4. Villány.
„ 7. Rácztöttös.
8. Mohács.
, 15. Hellyé.
„ 5. Bezdán.
„ 16. Drávatorok
18. Méhespetres.
„ 15. Szonta.
„ 5. Gájspitz.
„ 23. Bácsordas.
. 22. Doroszló.
Apr.
19. Hódság.
»
15. Biibapuszta.
Mart
27. Mohol.
Apr.
8. Rogendorf.
»
11. Gyirok.
»
10. Vadászerdő.
Mart.
27. Mosnicz.
Apr.
16. Bruckenau
„
24. Lúgos.
»
14. Somogyudvarhely
jy
6. Nagybaracska.
»
12. Vaskút.
V
14. Hajós.
126
Apr. 10. Fehértópuszta.
„ 4. Kelebia.
„ 6. Királyhalom.
„ 10. Hódmezővásárhely.
, 17. Makó.
„ 20. Bezdiii.
„ 5. Csálai erdő.
„ 23. Mondorlaki erdő.
„ 20. Kelmák.
„ 6. Buttyin.
„ 26. Állampuszta.
„ 19. Gádoros.
„ 7. Békéscsaba.
„ 14. Békés.
„ 26. Székesfehérvár.
Apr.
12. Pákozd.
Apr.
24. Nagyerdő.
4. Pettend.
Mart. 28. Darvasmohaerdö
14. Tárnok.
Apr.
3. Csonkaerdő.
6. Ráczkeve.
n
6. Sárerdő.
21. Kúnszentiniklós.
»
14. Sárospatak.
28. Sári.
n
16. Kemecse.
16. Sőregpuszta.
n
16. Révleányvár.
24. Abony.
»
25. Mándok.
18. Mezőtúr.
»
27. Beregszász.
14. Alattyán.
«
17. Nagybereg.
25. Szerep.
n
24. Lazony.
12. Nagyvárad.
»
13. Ungvár.
7- Szalárd.
„
19. Társahegy.
8. Bodai erdő.
»
30. Ungdarócz.
13. Debreczen.
n
16. Unghosszúmező.
20. Hajdúhadház.
IV.
Apr.
Mai.
Apr.
9. Szerbpozsezsena.
Apr.
3. Tinkova.
Apr.
9. Zimbro.
9. Najdás.
»
25. Németgladna.
»
26. Vaskoh.
14. Szászkabánya.
»
15. Válemáre.
„
10. Korbest.
12. Berzászka.
9
16. Szintyest.
Mai.
10. Dobrest.
2. Gerbovecz.
.7
13. Gross.
Apr.
12. Bulz.
13. Szvinicza.
11. Bulza.
»
27. Belényes.
18. Schnellersruhe.
»
16. Homosdia.
B
26. Élesd'
17. Eibenthal.
„
17. Kóstéj.
V
19. Zilah.
28. Plavisevicza.
„
13. Pozsoga.
y>
15. Szilágycseh.
15. Dubova.
t)
17. Réa.
))
17. Gyökeres.
13. Ogradina.
rt
20. Allios.
»
24. Szentbenedek.
20. Jeselnicza.
»
15. Lippa.
Mai.
2. Csererdő.
2. Meszics.
M
8. Máriaradna.
Apr.
24. Szaploncza.
15. Kernyecsa.
0
9. Sistarovecz.
í»
20. Taraczköz.
6. Vermes.
1Ï
18. Mészdorgos.
»
29. Farkasrév.
5. Kövesd.
n
1. Dorgos.
»
30. Barczánfalva.
10. Labasincz.
n
8. Berzova.
n
1. Dragomérfalva
10. Jersnik.
Mart
30. Lalasincz.
»
6. Izaszacsal.
13. Szelcsova.
Apr.
10. Tótvárad.
n
15. Mojszin.
Apr.
15. Börzsöny.
Apr.
17. Galgamácsa.
Apr.
2. Bekényerdő.
17. Márianosztra.
„
14. Isaszeg.
»
13. Fehérszék
10. Zebegény.
„
14. Berezel.
»
9. Felsődiós.
17. Kospallag.
»
15. Valkó.
»
12. Kilics.
22. Nagymaros.
n
23. Hévízgyörk.
íí
12. Garamkissalló.
15. Göd.
n
15. Gyöngyössolymos.
Mai.
4. Oaramszentbenedeh
11. Váczbottyán.
n
13- Bodony.
Apr.
13. Bakabánya.
13. Szada.
„
14. Recsk.
jì
10. Bát.
17. Babathpuszta.
o
12. Terpes.
„
13- Kemencze.
127
Apr. 28. Ipolyság.
„ 15. Parassapuszta.
„ 9. Magasmajtény.
„ 23. Gyökös.
„ 28. Balassagyarmat.
„ 28. Alsópalojta.
16. Gács.
„ 12. Losoncz.
, 20. Kazár.
„ 13. Rimaszombat.
Mai. 3. Thebepuszta.
Apr. 18. Diósgyőr.
„ 14. Sajóbábony.
„ 15. Tállya.
„ 23. Erdőhorváti.
„ 12. Hátmeg.
. 20. Huszt.
„ 16. Bustyaháza.
„ 17. Técső.
„ 5. Talaborfalva.
Mai. 1. Alsószinevér.
Apr. 21. Körtvélyes.
„ 24. Szentmihálykörtvé-
lyes.
„ 20. Gánya.
Mai. 6. Dombó.
Apr. 24. Terecselpatak.
Mai. 1. Felsőapsa.
Apr. 25. Búrszentgyörgy.
166.
Apr.
7. Felsőmoecs.
»
5. Szilas.
ÏÎ
16. Tyej.
»
7. Déva.
n
10. Algyógyfelfalu
M
28. Szászcsór.
Mai.
8. Nagyszeben.
Apr.
11. Porcsesd.
»
12. Ujegyház.
„
12. Alczina.
JÏ
8. Felsőárpás.
»
8. Kisbéri voj.
»
7. Nagyberivoj.
Mai.
12. Volkány.
Apr.
3 Nagyborosnyó.
»
20. Lemasoja.
Mai.
2. Nyitrajablonicz.
Apr.
6. Homonna.
Apr.
17. Berencsváralja.
r>
18. Alsóhunkócz.
Mai.
7. Vittencz.
»
20. Gerény.
»
5. Verbo.
*t
15. Felsődomonya.
Apr.
20. Felsőbotfalu.
,t
14. Nagyláz.
»
21. Trencsén.
»
1. Kisberezna.
)7
11. Bán.
Mai.
10. Nagyberezna.
n
20. Chinorány.
Apr.
25. Bercsényifalva.
Mai
16. Oszlány.
Mai.
1. Kispásztély.
Apr.
16. Nyitrarudnó.
Apr.
26. Köblér.
»»
27. Geletnek.
»
22. Turjaremete.
»
24. Zólyombucs.
Mai.
8. Poroskő.
»
13. Kovácsfalva.
Apr.
12. Illava.
»
22. Zólyom.
»
24. Nagybicscse.
Mai.
1. Dobrókirályi.
Mai.
9. Fenyőháza.
Apr.
17. Garamsálfalva.
n
8. Lokcza.
Mai.
6. Teplicska.
Apr.
8. Parasztdubova.
Apr.
30. Alsómeczenzéf.
Mai.
5. Nameszto.
y
28. Jászó.
»
3. Bobró.
y)
29. Szepsi.
»
16. Szvarin.
»
20. Sacza.
»
29. Héthárs.
„
11. Kassa.
Apr.
13- Szentmihályfalva.
>J
26. Boroszló.
Mai.
5. Eperjes.
„
17. Keczerpeklén.
»
5. Sebesváralja.
»
17. Keczerlipócz.
Apr.
20. Bártfa.
n
25. Vörösvágás.
n
27. Zboró.
n
20. Rankfüred.
»
20. Lipnikpuszta.
s
22. Tavarna.
Mai.
1. Girált.
Apr.
12. Felsővízköz.
. *-* ]
Luscinia philomela, (Bech
BT.).
IV.
Apr.
30. Zalatna.
Apr.
20. Görgényszentimre
n
28. Magyarigen.
„
30. Görgényhodák.
»
25. Nagyenyed.
Mai.
1. Dosz.
»
25. Váldhíd.
Apr.
20. Szakadat.
„
27. Pród.
Mai.
11. Maroshéviz.
n
15. Segesvár.
"
10. Gyergyóalfalu.
8
14. Szászdálya.
,,
4. Tekerőpatak.
îï
5. Szászkeresztúr.
V
1. Gyergyószent-
n
19. Kőhalom.
miklós.
n
14. Székelyzsombor.
„
5. Hidalmás.
Mart. 21. Béles.
Apr
21. Désakna.
Apr.
10. Algyógy.
»
14. Magyarlápos.
»
19. Teke.
»
12. Dés.
Mai.
9. Zselyk.
»
8. Bethlen.
ï>
2. Dedrád.
r>
22. Szászlekencze.
Apr.
23. Herbus.
Mai.
9. Besenyő.
Mai.
1. Disznajó.
128
Az 1909/1910. evi télen áttelelt fajok
jegyzéke.
Verzeichnis derjenigen Arten, welche
im Winter 1909/1910 überwinterten.
1. Colymbns griseigena Bodd. Óverbász.
2. Colymbns nigricollis (Brehm). Óverbász.
3. Colymbns fluviatilis Tunst. Ujverbász, Óverbász.
4. Sterna hirundo L. Rudolfsgnad.
5. Laras ridibnndns L. Tata, Rudolfsgnad.
6. Fnlignla ferina (L.) Ujverbász.
7. Fuligula nyroca (Güld.) Mezőtúr, Ujverbász.
8. Anas boschas L. Zalagógánfa, Tata, Rudolfsgnad, Ujverbász, Óverbász. Hódmezővásárhely.
9. Anas querquedula L. Tata, Hódmezővásárhely.
10. Anser fabalis Lath. Zalagógánfa, Tata, Rudolfsgnad, Budapest, Pancsova.
11. Anser anser, (L.) Pancsova.
12. Vanellus vanellus (L.) Répáspuszta, Deliblat.
13. Totanns totanns (L.) Tata, Ujverbász.
14. Nnmenius arcuatus (L.) Zalagógánfa, Tata, Óverbász, Dinnyés.
15. Gallinago gallinago (L.) Tata.
16. Scolopax rusticola L. Tata, Rudolfsgnad, Dobozmegyer.
17. Rallus aqaaticns L. Tata, Óverbász.
18. Gallinula chloropus (L) Ujverbász, Óverbász, Hódmezővásárhely.
19. Fnlica atra L. Óverbász.
20. Ardea cinerea L. Tata, Mosonbánfalu, Rudolfsgnad, Ráczkeve.
21. Columba oenas L. Répáspuszta, Rudolfsgnad, Baranyabaksa, Babapuszta, Bolhó, Hód-
mezővásárhely, Buttyin, Mándok, Lalasincz, Szada, Naszód, Nagyenyed.
22. Columba palumbus L. Répáspuszla, Rudolfsgnad, Hódmezővásárhely, Tárnok, Nagyenyed.
23. Coturnix coturnix (L.) Rudolfsgnad, Doromlás, Óveriiász.
24. Circus niacrurus (Gm.) Ujverbász.
25. Circus cyaneus (L.) Pancsova, Óverbász.
26. Milvus milvus (L) Pancsova.
27. Buteo buteo (L.) Rudolfsgnad, Ujverbász, Óverbász, Hódmezővásárhely, Zsibó.
28. Cerchneis tinnuncnlus (L.) Rudolfsgnad, Ujverbász, Óverbász, Hajós, Hódmezővásár-
hely, Szerep, Véménd.
29. (?) Cerchneis cenchris Naum. Rudolfsgnad
30. (?) Cerchneis vespertinns (L.) Ujverbász, Pancsova.
31. Falco snbbuteo L. Ujverbász.
32. Sturnus vulgaris L. Rudolfsgnad, Hódmezővásárhely.
33. Fringilla coelebs (L.) Kőszeg, Óverbász, Arad, Budapest, Eperjes.
34. Chloris chloris (L.) Békéscsaba, Tátraháza,
35. Emberiza calandra L. Tata, Óverbász, Ujverbász.
36. Emberiza schoeniclus L. Ujverbász. Óverbász.
37. Alauda arvensis L. Zalagógánfa, Rudolfsgnad, Ujverbász, Hódmezővásárhely, Izsák,
Sárerdő. Szada.
38- Motacilla alba L. Ujverbász. Hódmezővásárhely, Budapest.
39. Motacilla boarula L. Tata, Kernyecsa.
40. Accentor modularis (L.) Eperjes
41. Tardus torquatus L. Pettend.
42. Turdus menila L. Zalagógánfa, Komárom, Rudolfsgnad, Hódmezővásárhely, Békéscsaba,
Budapest. Kazár.
43- Pratincola rubicola (L.) Óverbász.
44. Ruticilla tithys (L.) Szada.
45. Erithacus rubecula (L.) Kőszeg, Babapuszta, Békéscsaba, Szada, Zagyvapálfalva.
129
Magyarország vonulási naptára a történeti anyag
alapján (1910-ig bezárólag), az 1910. év jellegre,
a terület megszállásának, ill. az átvonulásnak
időtartama.
Zngskalender Ungarns auf Grund des histori-
schen Materiales (inklusive 1910), Jahrescharakter
für lîMO, Zeitdauer der liesiedelung, resp. des
Durchzuges.
A megszállás, ill.
itvonulás
a -g
s . -
Faj — Art
Történeti
közép
Historisches
1910. évi
közép
Mittel fúr
Az lniO. év
jellege
Zugscharakter
Hány
nappal
Um
wiöviol
időtartama napokban
Zeitdauer der Besiedelung
resp. des Durchzuges in
Tagen
a történeti anyag
191&ben
O PJ
CO J
Mittel
1910
des Jahres 1910
Tage
tanúsága szerint
laut dem histori-
schen Materiale
im
Jahre
1910
1
Anser fabalis Lath
Febr.
28
Mart. 10
Késő — Spät
10
58
35
2
A aas boschas L.
Mart.
1
Febr. 16
Korai — Früh
13
76
28
3
»
5
Mart. 4
Korai — Früh
1
74
25
4
t»
6
Febr. 14
Korai — Früh
20
68
22
5
Alauda arvensis L. .
„
6
27
Korai — Früh
7
92
61
6
Columba oenas L.
tj
6
.Mart. 1
Korai — Früh
5
89
73
7
Dafila acuta (L.) .
»
7
—
—
—
70
—
8
Sturnus vulgaris L. .
»
8
Mart. 4
Korai — Früh
4
76
59
9
Vanellus vanellus (L.) .
„
8
. 4
Korai — Früh
4
92
76
10
Emberiza calandra L. .
»
8
„ *
Korai — Früh
4
68
26
11
Anser anser (L.) .
)>
9
Febr. 22
Korai — Früh
15
90
43
12
Alauda arborea L. .
n
9
Mart. 5
Korai — Früh
4
66
37
13
Fulica atra L.
n
10
Febr. 26
Korai — Früh
12
86
37
14
Larus ridibundiis L.
»
10
Mart. 3
Korai — Früh
7
61
51
15
Turdus menila L. .
**
11
Febr. 28
Korai — Früh
11
78
47
16
Fringilla coelebs L. .
»
12
Mart. 4
Korai — Früh
8
58
26
17
Anas penelope L.
12
» 8
Korai — Früh
4
78
38
18
Fuligula nyroca (Gold.)
„
13
—
—
—
63
—
19
Circus cyaneus (L.) .
„
13
—
—
—
78
—
20
Numenius arcuatus (L.) .
•n
13
Mart. 7
Korai — Früh
6
79
72
21
Columba palumbus L. .
■»
13
. 9
Korai — Früh
4
89
85
22
Motacilla alba L.
»
13
„ io
Korai — Früh
3
75
62
23
Fuligula ferina (L.) .
»
14
—
—
—
58
—
24
Larus canus L. .
»
14
—
—
—
63
—
25
Turdus iliacus L.
n
15
Mart. 14
Korai — Früh
1
75
42
26
Gallinago gallinago (L.).
»?
16
. 6
Korai — Früh
10
71
21
27
Anas querquedula L.
n
16
„ 8
Korai — Früh
8-
66
51
28
Cerchneis tinnunculus (L.)
r>
16
„ 9
Korai — Früh
7
101
85
29
Chloris chloris (L.) .
11
16
„ 15
Korai — Früh
1
46
34
30
Emberiza schoeniclus L.
n
16
. 16
Megfel.- Entsprach.
0
70
16
31
*>
16
.. 30
Késő — Spät
14
110
50
32
n
17
—
—
—
85
—
33
Turdus niusicus L. .
•*
17
Mart. 12
Korai — Früh
5
74
48
34
Pavoncella pugnax (L.) .
,.
19
—
—
—
61
—
35
Gallinago gallinola (L.) .
ïj
19
Mart. 1")
Korai — Früh
4
62
39
36
Milvus milvus (L.) .
„
19
. 19
MegfeL- Entsprach.
0
98
48
37
Larus argentatus Brunn.
»
20
—
—
—
38
—
38
Totanus totanus (L.)
V
20
Mart. 17
Korai — Früh
3
91
67
39
Pratincola rubicola (L.) .
20
„ 23
Késő - Spät
3
64
60
40
Scolopax rasticola L.
»
21
.. 13
Korai — Früh
8
94
75
41
A
Motacilla boarula Penn. .
quila XVIII.
V
21
. 14
Korai — Früh
7
77
44
17
130
ù
_ °
a S
co T3
C ci
Faj Art
Történeti
közép
Historisches
Mittel
1910. évi
közép
Mittel für
1910
Az 1910. év
jellege
ZugscharaktiT
des Jahres 1910
Hány
nappal
t,n
wieviel
Tage
A megszállás, ill. átvunulás
időtartama napokban
Zeitdauer der Besiedelung
resp. des Durchzuges in
Tagen
a történeti anyag
i szerint
laut dem histori-
schen Materiale
1910-ben
im
Jahre
1910
42
Fuligola fuligula (L.)
Mart.
22
73
43
Numerous phaeopus (L.)
n
23
—
—
—
56
44
Phalacrocorax carbo (L.) .
»
23
—
—
—
63
45
Antlnis pratensis (L.).
»
23
Mart. 13
Korai — Früh
IO
81
74
46
Botaurns stellarla (L.) .
V
23
-, 14
Korai — Früh
9
86
83
47
Erithacus rubecula (L.) .
V
23
„ 20
Korai — Früh
3
63
52
48
Limosa limosa (L.) ....
»
24
—
—
—
57
—
49
Circus aeruginosas (L.) .
M
24
Mart. 16
Korai — Früh
8
53
37
50
Oolymbus eristatus L. . . .
»
24
. 26
Késő — Spät
2
62
28
51
Charadrius pluvialis L. . .
«
26
—
—
—
61
—
52
»
26
Mart. 21
Korai — Früh
5
91
76
53
„
26
, 30
Késő — Spät
4
105
75
54
»
27
—
—
—
82
—
55
Accentor modularis (L.)
n
27
Mart 22
Korai — Früh
5
68
17
56
Totanus ochropiis (L.) .
»
27
. 23
Korai — Früh
4
82
20
57
Colymbus fluviatilis Tunst.
n
28
„ 24
Korai — Früh
4
70
37
58
Spatula clypeata (L.)
»
28
» 26
Korai — Früh
2
84
41
59
Totanus nebularius Gunn. .
n
29
—
—
—
70
—
60
Turdus torquatus L. ...
„
29
Mart. 29
Megfel.- Entsprech.
0
69
47
61
Colymbus griseigena Bodd. .
»
30
—
—
—
49
—
62
Gallinago major Gm.
»
30
Mart. 24
Korai — Früh
6
68
45
63
Ruticilla tithys (L.)
M
30
Apr. 6
Késő — Spät
7
66
59
64
Apr.
1
4
Késő — Spät
3
58
35
65
Calamodus melanopogon (Temm.)
»
2
—
—
—
52
—
66
Phylloscopus acredula (Pall.) .
2
Apr. 2
Megfel.- Entsprech.
0
63
48
67
Ciconia ciconia (L.) ....
2
4
Késő — Spät
2
109
71
68
Circaëtus gallicus (Gm.) .
»
3
—
—
—
41
—
69
Colymbus nigricollis (Behm)
»
3
—
—
—
56
—
70
Emberiza eia L
»
3
—
—
—
69
—
71
Milvus migrans (Bodd.) .
1
3
Mart. 27
Korai — Früh
7
90
41
72
Cyanecula suecica (L.) .
»
5
—
—
—
50
—
73
Gallinula chloropus iL.)
»
5
Apr. 6
Késő — Spät
1
90
49
74
Ortygomctra parva (Scop.)
»
6
—
—
—
81
—
75
Platalea Ieucorodia L. .
Jï
6
—
—
—
62
—
76
Charadrius dubius Scop.
»
6
Apr. 12
Késő — Spät
6
72
9
77
Ortygometra pusilla (Pall.)
»
7
—
—
—
44
—
78
M
7
Apr. 6
Korai — Früh
1
68
42
79
Nycticorax nyeticorax (L.)
»
7
» 7
Megfel. -Entsprech.
0
67
46
80
Saxicola oenanthe (L.) .
n
7
. 9
Késő — Spät
2
81
34
81
Hirundo rustica L. .
»
7
.. 11
Késő - Spät
4
85
74
82
Ardea purpurea L. . . .
»
7
„ 13
Késő — Spät
6
65
36
83
Totanus hypoleucus (L.)
M
8
, 7
Korai — Früh
1
69
4
84
Ruticilla phoenicura (L.) .
»
8
„ 8
Megfel.- Entsprech.
0
08
65
85
Totanus stagnatilis Bechst.
9
—
—
—
65
—
86
Serinus serinus (L.)
10
Apr. 3
Korai — Früh
7
59
34
87
Totanus glareola (L.) .
»
10
,, 5
Kfirai — Früh
5
69
29
131
Sorszám
Laufende Nr.
Faj - - Art
Történeti
közép
Historisches
Mittel
1910. évi
közép
Mittel für
1910
Az 1910. év
jellege
Zugscharakter
des Jahres 1910
Hány
nappal
Um
wieviel
Tage
A megszállás, ill. átvonulás
időtartama napokban
Zeitdauer der Besiedelung
resp des Durchzuges in
Tagen
a történeti anyag
tanúsága szerint
laut dem histori-
schen Materiale
1910-ben
im
Jahre
1910
88
Oedicnemus oedicnemus (L.) ,
Apr. 10
Apr. 9
Korai — Früh
1
59
20
89
■ io
, 12
Késő — Spät
2
66
62
90
. io
. 19
Késő — Spät
9
72
54
91
Ortygometra porzana (L.) .
„ H
Mart. 26
Korai — Früh
16
68
48
92
Phylloscopus trochilus (L.)
- 11
Apr. 1 4
Késő — Spät
8
71
53
93
Himantopus hiinantopus (L.) .
„ 13
—
—
59
94
Anthus triviális (L.) .
» 13
Apr. 15
Késő — Spät
2
65
17
95
Sterna hirundo L.
. 14
—
—
64
96
Chelidonaria urbioa (L.)
n I4
Apr. 13
Korai — Früh
1
74
61
97
Jynx torquilla L
„ 14
„ 13
Korai — Früh
1
67
62
98
Pratincola rubetra (L.) .
. 15
. 9
Korai — Früh
6
70
48
99
Sylvia curruca (L ) .
» 15
. 13
Korai — Früh
2
88
24
100
Anthus campestris (L.) .
„ 16
—
—
58
101
Recurvirostra avocetta L. .
. Iß
—
—
64
102
Cuculus canonia L
n I6
Apr. 14
Korai — Früh
2
66
54
103
Plegadis f'alcinellus (L.)
„ 17
—
—
52
104
Locustella luscinioides (Sav.) .
17
—
—
68
105
Phylloscopus sibilator Bechst.
. 17
Apr. 14
Korai — Früh
3
62
54
106
, I7
, 16
Korai — Früh
1
79
76
107
Luscinia luscinia (L.)
., 18
.. 16
Korai — Früh
2
55
44
108
Olivicola riparia (L.)
„ 18
. 18
Megfel.. Entsprach.
0
73
60
109
Muscicapa atricapilla L.
. I9
, 16
Korai — Früh
3
57
26
110
Muscicapa collana Bechst.
. I9
. 20
Késő Spät
1
46
43
111
Sylvia atricapilla (L.) .
» 20
. 19
Korai — Früh
1
64
55
112
Calaraodus schoenobaenus (L.)
„ 21
—
—
48
—
113
Larus minutus Pall.
, 21
—
—
67
—
114
Cerchneis vespertinus (L.) .
■ 21
Apr. 12
Korai — Früh
9
77
68
115
Acrocephalus arundinaceus (L.)
* 21
. 16
Korai — Früh
5
51
32
116
Sylvia Sylvia (L.)
„ 22
„ 22
Megfel.- Entsprach.
0
71
40
117
Hydrochelidon nigra (L.)
» 22
24
Késő — Spät
2
77
30
118
Ardea ralloides Scop. .
„ 22
Mai. 5
Késő — Spät
13
62
22
119
Monticola saxatilis (L.) .
„ 23
Apr. 20
Korai — Früh
3
66
36
120
Luscinia philomela (Bechst.) .
„ 23
„ 21
Korai — Früh
2
47
40
121
Cerchneis cenchris (Naum.) . .
n 25
—
—
20
—
122
Sylvia simplex Lath.
„ 25
, 27
Késő — Spät
2
62
38
123
Coracias garrula L
„ 25
27
Késő — Spät
2
64
47
124
Acrocephalus streperus (Vieill.)
; 26
—
—
—
50
—
125
Caprimulgus europaeus (L.)
„ 26
Apr. 29
Késő — Spät
3
54
33
126
Ardetta minuta (L.) .
» 27
. 30
Késő — Spät
3
54
26
127
Locustella naevia (Bodd.) .
„ 28
—
—
—
55
—
128
Micropus apus (L.) ....
. 28
Apr. 24
Korai — Früh
4
74
42
129
Oriolus oriolus (L.) ....
. 28
„ 29
Késő — Spät
1
58
41
130
Coturnix coturnix (L.) .
. 30
„ 26
Korai — Früh
4
75
65
131
Muscicapa grisola L. . . .
,. 30
.. 28
Korai — Früh
2
53
42
132
., 30
Mai. 1
Késő — Spät
1
58
22
133
Locustella fluviatilis Wolf.
Mai. 2
—
—
—
74
—
17*
132
a -a
■* s
S «£
CO Ti
!- 3
O eS
CO J
Faj — Art
Történeti
közép
Historisches
Mittel
1910. évi
közép
Mittel für
1910
A/. 1910. év
jellege
Zugscharakter
des Jahres 1910
Hány
nappal
Um
wieviel
Tage
A megszállás, ill. átvonulás
időtartama napokban
Zeitdauer der Besiedelung
resp. des Durchzuges in
Tagen
a történeti anyag
tanúsága szerint
laut dem histori-
schen Materiale
1910-ben
im
Jahre
1910
134
135
136
137
138
139
140
141
142
Merops apiaster L
Sylvia nisoria (Bechst.)
Hypolais bypolais (L.) .
Acrocephalus palustris (Bechst.)
Muscicapa parva (Bechst.) .
Hydrochelidon hybrida (Pall.)
Mai. 2
. 3
. 3
» 4
4
■ 6
. 6
. 8
. 14
Mai. 4
Mai. 1
Mai. 2
Mai. 4
5
Késő — Spät
Korai — Früh
Korai — Früh
Korai — Früh
Korai — Früh
2
2
2
2
3
65
57
45
33
60
50
60
48
30
23
24
46
58
9
Függelék.
(Horvát megfigyelések 1910 tavaszán.)
Anhang.
(Kroatische Beobachtungen im Frühjahre 1910.;
Anas boschas, L.
Febr. 23. Zengg.
Febr. 28. Grabovnica.
Anser fabalis, Lath.
Mart. 9. Kozarevac.
„ 11. Sebenik.
Febr. 19. Sesvete.
Mart. 14. Grabovnica.
Febr. 19. Hrastilnica.
Vanellns vanellns, (L.).
Febr. 24. Morovics.
Mart. 19. Sesvete.
„ 10. Storginagreda.
Mart. 9. Brzaja.
Febr. 23. Dolnjimiholjac.
Mart. 7. Grabovnica.
Febr. 14. Kebel.
Mart. 6. Kozarevac.
Scolopax rusticola, L.
Mart. 7. Lies.
„ 7. Miklous.
6. Ogulin.
„ 1. Samarica.
„ 20. Sesvete.
Mart. 3. Sokolovac.
„ 12. Storginagreda.
„ 3. Snhaja.
, 3- Vranovina.
Febr. 12. Zengg.
Ciconia nigra, (L.).
Apr. 4. Morovics.
133
Mart. 18. Grabovnica.
„ 22. Ivanovoselo.
Apr. 20. Javor.
Mart. 25. Kozarevac.
Apr. 3. Lipovljani.
Apr. 5. G. Garesnica.
Mart. 18. Grabovnica
Febr. 21. Brsljanica.
19. Brzaja.
„ 26. Cadjavica.
„ 25. G. Garesnica.
Mai. 9. Grabovnica.
Febr. 21. Ivanovoselo.
Ciconia ciconia, (L.).
Mart. 27. Miklous.
„ 18. Morovic.
Apr. 12. Samarica.
Mart. 19. Sesvete.
Ardea cinerea, L.
Febr. 23. Gudovac.
Coluinba oenas, L.
Febr. 20. Kozarevac.
„ 19. Kostajnovac.
„ 21. Miklous.
Jan. 3. Novoselo.
Febr. 15. Popovac.
,, 23. Radatovic.
Mart. 23. Storginagreda.
„ 28. Suhaja.
„ 8. Vranovina.
B 28. Vukinac.
„ 23. Zupanje.
.Mart. 25. Kozarevac.
„ 26. Sesvete.
Febr. 15. Samarica.
„ 19. Sesvete.
Mai. 10. Sibenik.
Mart. 2. Stojdraga.
Febr 8. Storginagreda.
„ 26- Vrtlinska.
Febr. 9. Dereza.
„ 23. Gornjavas.
Columba palumbus, L.
Febr. 22. Javor.
„ 2. Morovic.
„ 23. Stojdraga.
Apr. 9. Sungeri.
Mart. 7. Zengg.
Apr. 22. Brsljanica.
Febr. 20. Cirkvenica.
Apr. 15. Grabovnica.
„ 16. Ivanovoselo.
„ 29. Javor.
Turtur turtur, (L.).
Apr. 20- Kostajnovac.
„ 26. Kozarevac.
Mai. 6. Radatovic.
Apr. 24. Samarica.
„ 20. Sesvete.
Febr. 27. Sokolovac.
Apr. 12. Srbkapela.
„ 17. Stojdraga.
21. Storginagreda.
„ 19. Vrtlinska.
Mai. 11. Zengg.
Apr. 24. Brzaja.
„ 26. Grabovnica.
Coturnix coturnix, (L.).
Mai. 26. Mrkopalj.
Mart. 14. Straroselo.
Mai. 15- Vranovina.
„ 11. Zengg.
Cuculus canonia, L.
Apr.
12. Babinarjeka.
Apr.
21. Grabovnica.
Apr.
9- Miklous.
Ti
18. Bedeniêka.
V
19. Gornjevas.
»
16. Morovic.
»
5. Blatnica.
)>
27. Finme.
»
28. Mrzlavodic
»
15. Bojna.
n
4. Ivanovoselo.
»
15. Novoselo.
V
8. Brljanica.
Mai.
22. Jasenak.
Mart
28. Oblaj.
»
26. Brzaja.
Apr.
9. Javor.
Apr.
17. Ogulin.
ti
22. Bukovac
V
16. Jelenje.
»
5. Popovac.
fi
19. Cameralmoravice.
*T
14. Kostajnovac.
v
21. Radatovic.
V
25. Cirkvenica.
Mai.
6. Lie.
»
5. Samarica.
»
12. G. Garesnica.
Apr.
20. Maligradac.
n
15. Sesvete.
IM
Apr. G. Sokolovac.
„ 6. Staroselo.
Man. 6. Stojdraga.
Apr. 9. Brljanica.
„ 7. Brzaja.
Mari. 15. Cerina.
Apr. 28. Fiume.
Apr. 7. Gornjevas.
Mai. 14. Jasenak.
6- Javor.
Apr. 7. Bedenicka.
„ 6. Brljanica.
„ 15. Cameralmoravice.
„ 11. G. Garesnica.
„ 14. Grabovnica.
„ 6. Fiume.
„ 5. Ivanovoselo.
„ 13. Kostajnovac.
„ 22. Lie.
Mart. 25. Hrastelnica.
Febr. 21. Bedenicka.
19. Brljanica.
Mart. 18. Brzaja.
Febr. 26. Grabovnica.
„ 18. Habjanovac.
Febr. 27. Bedenicka.
Mart. 13. Gornjevas.
Febr. 18. Grabovnica.
Mart 14. Ivanovoselo.
„ 6. Javor.
„ 19. Kozarevac.
Mart. 29. Cii'kvenica.
Apr. 8. Miklous.
Apr. 14. Storginagreda.
.. 13. Suhaja.
Upupa epops, L.
Apr. 6. Kostajnovac.
„ 9. Fopovac.
Mart, 24. Samarica.
Apr. 5. Sesvete.
Coracias garrula, L.
Apr. 24. Blatnica.
Chelidonaria urbica, (L.).
Apr. 26. Kosna.
„ 16. Ogulin.
Mai. 10. Novoselo.
Apr. 21. Radatovic.
Hirundo rustica, L.
Apr. 4. Lipovljane.
„ 13. Miklous.
„ 11. Morovic.
Mai. 6. Mrzlavodica.
Apr. 18. Ogulin.
„ 8. Popovac.
„ 7. ßavnagora.
9. Samarica.
„ 9. Sesvete.
Oriolus oriolus, (L.).
Apr. 26. Popovac.
Sturnus vulgaris, L.
Mart. 7. Kostajnovac.
Febr 19. Kozarevac.
Mart. 2. Lies.
„ 1. Miklous.
Febr. 21. Njemci.
Motacilla alba, L.
Mart. 21. Mrzlavodica.
„ 13. Novoselo.
Febr 25. Ogulin.
Mart. 12. Popovac.
„ 13. Prgomelj.
Febr. 22. Radatovic.
Luscinia luscinia, (L.).
Apr. 12. Samarica.
Apr. 8. Vranovina.
„ 8. Yrtlinska.
Mai. 11. Zengg.
Apr. 11. Storginagreda.
„ 18. Suhaja.
„ 6. Yrtlinska.
. 14. Zengg.
Apr. 10. Samarica.
„ 7. Vrtlinska.
9. Vukrinec.
Apr. 8. Sokolovac.
„ 6. Storginagreda.
„ 12. Suhaja.
„ 14. Sunger.
Mart. 22. Vezisce.
Apr. 5. Vrbauja.
Mart. 5. Vranovina.
Apr. 12. Zengg.
„ 4. Zupanje.
Mai. 2. Zengg.
Mart. 4. Popovac.
Febr. 21. Samarica.
, 24. Sibenik.
„ 27. Sokolovac.
B 24. Storginagreda.
Mart. 9. Ravnagora.
11. Samarica.
3. Stojdraga.
„ 20. Storginagreda.
„ 25. Tuk.
„ 7. Vranovina.
Mart. 15. Vranovina.
23. Vuksinec.
135
Az 1910. évi tavaszi madárvonulás
és az idö járása.
Irta : Hegyfoky Kabos.
Ha az 1910. évi vonulást az I. táblázaton
feltüntetett 32 faj szerint ítélnők meg, ana
az eredményre jutnánk, hogy az 1894— !!><>*.
évi időszakhoz képest 0'8 napos késés mutat-
kozik s igy csaknem normálisnak mondhatnók
azt ; pedig nem az.
Az 1910. évi megfigyelés némely fajnál
feltűnően kevés adattal gyarapította az eddigi
anyagot, még pedig oly fajoknál, melyeknél
különben sem rendelkeztünk valami bő ada-
tokkal. Ezeknél már a 15 éves (1894—1908)
átlag sem volt oly biztos, mint azoknál a
fajoknál, a melyek évről évre sok helyen
képezték a megfigyelés tárgyát. Midőn tehát
az 1910. év jellemző sajátságát a vonulás
korai vagy késői voltát illetőleg fel akarjuk
tüntetni, a 32 faj közül némelyeket okvetet-
lenül ki kell hagynunk számításunkból. Ezek
a fajok a következők : Pratincola rubicola,
Ardea cinerea, Grus grus, Rutieilla tithys.
A hol a kevés adattal szereplő faj megegyezik
a sok adattal bíró fajjal, ott a kihagyás nem
volna megindokolva s így néhány kevés adatú
fajt is felhasználhatunk az általános eredmény
kiszámításánál.
Ha tehát az 1910. évi tavaszi vonulást az
emiitett négy faj elhagyásával 28 faj után
ítéljük meg, arra az eredményre jutunk, hogy
13 faj korán, 10 későn, 5 a rendes időben
jelent meg; vagyis, hogy a megjelenése a
38 fajnak a normális 15 éves átlagnál 0-2
nappal korábbi. Ez a 0'2 nap oly csekélység,
hogy az 1910. évi vonulást általában teljesen
rendesnek mondhatjuk. De csakis általában
az. Az egyes fajoknál feltűnőbb eltéréseket
találunk.
Ezek az eltérések kétfélék. Azok a fajok,
melyek legkorábban szoktak megjelenni, az
1910. évi tavaszszal a szokottnál korábban
jöttek meg, még pedig mintegy két nappal ;
azok pedig, a melyek márczius végső s április
első tíz napján szoktak megjönni, mintegy
négy nappal késtek ; a többiek hol egy nappal
előbb, hol később jelentek meg, csupán csak
Der Vogelzug und die Witterung im
Frühling des Jahres 1910.
Von J. Hegyfoky.
Betrachtet man den Vogelzug im Jahre
1910, gestützt auf die Daten der Tabelle I
von 32 Arten, so stellt sich eine Verspätung
um 0'8 Tage gegen das Mittel von 15 Jahren
(1894 — 1908) heraus. Man könnte also dieses
Jahr als ein normales ansehen und doch ist
dies nicht der Fall.
Die Beobachtungen im Jahre 1910 ver-
mehrten unsere bisherigen Daten bei mancher
Art in sehr geringem Mass. besonders bei
solchen, die auch sonst nur gering vertreten
waren und deren 15jährige (1894 — 1908)
Mittel nicht denselben Grad der Bestimmtheit
aufweisen konnten wie jene der Spezien mit
zahlreichen Daten aus den einzelnen Jahren.
Diese Arten können also nicht Anspruch ma-
chen iu Betracht gezogen zu werden, wenn
es sich um die Feststellung dessen handelt,
ob das Jahr 1910 einen frühzeitigen oder
verspäteten Zug darstellt. Wir lassen also
von unseren 32 Arten folgende weg : Pratin-
cola rubicola, Ardea cinerea, Grus grus und
Ruticilla tithys ; behalten aber jene Arten
mit wenigen Angaben, die mit den anderen
besser übereinstimmen und das allgemeine
Resultat nicht alterieren.
Die anderen 28 Arten ergeben folgendes :
13 kamen im Frühling des Jahres 1910
frühzeitig, 10 verspätet, 5 normal an, mit-
hin stellt sich als allgemeines Resultat ein
um 0*2 Tage frühzeitigeres Ankommen als
im Mittel der 15 Jahre heraus. Eiue um
Ol' Tage frühzeitigere Ankunft ist fast Null
gleich, mithin kann das Jahr 1910 als ein
im
allgemeinen
fast völlig
normales ange-
sehen werden; jedoch nur im allgemeinen,
weil bei manchen Arten auffallendere Ab-
weichungen auftreten.
Diese Abweichungen sind zweierlei. Jene
Arten, die am frühesten ankommen, trafen
im Jahre 1910 um 2 Tage früher ein ; die
aber, welche iu den letzten Tagen des Mo-
nates März und iu den ersten zehn Tagen
des April erscheinen, verspäteten sich um vier
Tage ; die übrigen, mit Ausnahme von Turtur
und Coturnix, die um 3 — 6 Tage früher als
normal ankamen, weisen bald eine Verspä-
136
a Turtur és Coturuix képez 3 — 6 napos korai
megérkezésével kivételt.
.1; 1910. évi tavaszi vonulási tehát, n d
Siebenbürgei
öld. — Nördl.
13 ... .
Tief
. De
i (3
Ho
eben<
mau
;hlan
ì (3 S
(4 St
i (3 S
t.)
) •
It)
H
H
H
-4-8
-3-4
-4-8
-5-3
-44
4
4
-f
4
05
09
02
11
05
i
— I. Die Ankunftsdaten.
139
IV.
1-5
6-10
59
57
5
57
32
6
98
8
185
7
53
2
L5
3
131
2
436
22
113
28
29
5
95
14
40
12
171
43
1081
106
23
3
50
8
45
27
285
77
1148
90
240
35
46
12
Tin
71
52
1!)
6
37
18
4
3
3
25
19
7
27
Il 15
1620
21-
26-30
V.
1-5
6-10
12
LO
3
10
19
6
95
12
67
1
26
1
6
1
86
n
279
29
109
26
25
1
67
IS
34
33
156
63
845
66
16
3
68
IO
73
33
477
144
1723
314
512
170
77
30
1008
16!»
154
47
24
2
73
27
15
6
24
1
14
27
7
11
4
8
3
8
3
11
s
2
H
163
11
70
14
15
1
59
4
21
14
124
29
508
37
18
67
4
82
26
484
124
1955
163
795
112
124
49
1089
161
353
88
29
2
139
36
41
9
56
10
62
• IO
12
10
108
7
48
12
6
41*
11-9
53*
89
79*
103
99
86
97
9-4
56*
4-8'
8-1
13-6
165
39
5
5
15
101
17
336
30
8
2
31
1
3S
22
419
48
1338
106
730
HO
81
21
782
166
442
79
42
6
365
72
92
16
189
21
151
4.".
5
38
12
43
5
21
9
1
17
5
5
26
7
136
18
9
34
9
150
13
505
4:,
284
41
'49
9
351
70
249
36
32
5
438
64
85
13
376
46
244
45
32
1
66
17
3
10
1
11
3
98
12
5
84
14
296
31
170
2o
27
16
131
56
129
21
34
3
390
83
87
38
573
135
341
56
75
6
105
25
20
1
11-15
36
3
16 2
10-4
141
11-3
164
95
L7-3
71*
11-2
i:ii
15 7
119
8-4"
100
10 8
24
11
141
15
90
17
15
4
41
20
124
15
9
2
211
17
64
20
4:i!i
91
434
46
136
9
289
60
l'i
10
3
32
3
34
:;
9
5
in
7
36
6
9
1
75
21
32
ir,
203
47
297
46
77
14
309
61
10 4
12-2
113
107
106
6
5
13
3
2
3
15
21
2
12
4
44
16
145
29
30
3
213
40
16-211
20-5
18-9
19 5
190
19 2
5
2
23
1
84
11
4
Í8
21
2125
2
1
35
3
38
9
VI.
26-30 31-4 5-9
3
13
4
14
2
Összeg
Sminile
19-5
207
20-6
21-9
182
17-3
Ki::
15 6
16 2
18-0
177
197
17-5
163
185
-(-0-2
—01
-j-0'4
4-0-4
+ 0-1
+03
0-0
4111
-4 0'S
| n:;
2127
472
2637
427
1728
282
1412
233
1658
395
4376
662
513
27
217
19
1170
189
4139
614
:i:;s
167
402
42
916
144
329
128
1004
246
5882
589
132
12
298
27
356
160
2268
463
8050
811
3006
543
450
159
4456
727
1568
316
196
23
1740
102
444
127
2002
368
I860
327
371
33
1175
268
A megjelenés
átlagos napja
Mittlerer
Ankunftstag
1910
II. 27.
III. 1.
III. 4.
III. 4.
III. 9.
III. 10.
III. 12.
III. 23.
III. 14.
III. 13.
III. 30.
III. 20.
III. 31.
IV. 6.
IV. 2.
IV. 4.
IV. 4.
IV. 9.
IV. 8.
IV. 12.
IV. 11.
IV. 13.
IV. 14.
IV. 14.
IV. 16.
IV. 19.
IV. 16.
IV. 27.
IV. 29.
IV. 26
V. 4.
V. 4.
Eltérés az iso-I—
l'.iiw. évi állagtól
Abweichung vom
.Mitlei 1884—1908
- I O I
o
10
5
4
4
3
4
1
-p-0'8
B Verspätung
Jegyzet. — Bemerkung.
1 Az 1898. évi 3615 adat 250-re, az
1 évi 3278 adat 442-re kisebbíttetett.
— Die 3615 Daten des Jahres 1898
« miien auf 250, jene des Jahres 1899
vini 3278 auf 442 verringert.
18*
1 Ht
a füsti fecske, kakiik, búbos banka, házi
fecske igen gyéren mutatkozik eme hűvös
napokban, ellenkezőleg rohamosan, midőn
április 6—10 között meleg idő jár, mikor is
hirtelen áll be a kulminácziójuk.
\ I. táblázatról meg kell jegyeznem, hogy
az ötnaponkinti csoportosításoknál előbb .vz
L894 L909. ovi adatokat mutatóin be, úgy
azután az 1910. évieket, hogy a különbségei
legott észrevehessük. A megjelenés átlagos
napját az 1894 — 1909. évi adatoknál nem
tettem ki, mivel a már kiszámított 15 éves
(1S94 — 1909) átlagot egy év miatt újra vál-
toztatni nem akartam. Elegendő, ha a jövőben
öt-öt év után számítjuk ki a megjelenés átlagos
napját újra. mivel egy-egy év ezen az átlagon
nem változtat, legfeljebb néhány tizednapot.
A II. táblázat adatai bővebb magyarázatra
nem szorulnak. Ezen a táblázaton is a 15 éves
(1894—1908) átlaghoz mértem az 1910. évi
adatokat. Az átlagos megjelenési napnak és a
hőmérsékletnek eltérése 1910-ben ugyanazon
15 éves (1894 — 1908) átlaghoz van hozzámérve.
März), hingegen zeigt sich Hirundo, Cuculus,
I [pupa Chelidonaria in diesen kalten Tagen sehr
selten : jedoch an sehr vielen Orten, als zwi-
schen dem 6—10. April warmes Wetter herrscht
und flugs stellt sich die Kulmination ein.
Xu Tabelle I sei bemerkt, dass zuerst die
Summen der Pentaden für die Jahre 1894—
1909 und dann diejenigen von 1910 dargetan
sind, um die Differenzen sogleich zu erkennen.
1 »er mittlere Ankunftstag für die Periode 1894 —
1909 wurde nicht berechnet, weil ein Jahr an
demlojährigen Mittel (1894— 1908) kaum mehr
als eine Änderung von einigen Zehnteltagen
ausmacht. Es genügt in Zukunft die Mittel
nach Verlauf eines Lustrums neu zu bilden.
Die Daten der Tabelle II bedürfen keiner
näheren Besprechung. Auch hier wurde das
Jahr 1910 mit dem 15jährigen (1894—1908)
Mittel verglichen. Da der mittlere Ankunftstag
des Jahres, wie die Temperatur der Frühlings-
monate für 1910 mit dem 15jährigen Mittel
verglichen wurden, beruhen die Schlussfolge-
rungen auf gleichzeitigen Angaben.
IL A hőmérséklet. (7*..+ 2",.-\- 9"p.) : 3. C°. IL Die Temparatur.
1894-1908
Febr. Mart.
Apr.
Mai.
1910
Febr.
Mart.
Apr. Mai.
1910 Eltérés-Abweichung-
Febr.
Mart.
Apr. Mai.
I.
Prlireczen
Turkeve
Szeged
IL
Zágráb
Keszthely
Budapest
H- valla
III.
Nagj s/.cben
Marosvásárhely. . . .
Kolozsvár
IV.
Iglò
\kiiaszlatina
I agvár
j Nagy-Alföld . . .
' I Grosse Tiefebene
l Dunántúli vidék .
II | Jenseits d. Donau
I Erdély ■
'" i Siebenbürgen . •
l Északi felföld
IV. j Nördl. Hochland .
Stationes 13
03
o-i
09
23
1-8
11
0-6
0-6
■1-0
15
■2-7
1-3
■0-5
4-7
5-1
57
6-8
62
5-4
49
3-8
38
31
2-2
3-7
4-4
10-2
10-3
111
11-2
111
10-4
99
9-5
98
8-6
7-0
93
100
160
162
167
16-0
16-4
15-7
15-2
152
153
14-5
13'4
14'2
15-7
4-6
47
58
5-4
4-4
52
4-1
3-8
4-4
33
1-5
4-8
5-2
4-8
55
6-7
(7-6)
(6-6)
68
5-8
38
(3 7)
2-7
25
5-1
5-8
104
106
111
(11-2)
10-6
104
9-8
9-7
104
9-1
7-2
98
107
16-5
167
16-7
(16-4)
151
16-4
15-5
15-5
156
152
13-2
157
16-8
+ 4-9
+ 4-8
■01
+ 0-4
+ 4 9 +1-0
+ 3-1
+ 2-6
+ 4-1
+ 3-5
+ 4-4
-t-5-4
+ 4-8
+ 4-2
+ 61
+ 5-7
+ 0-8
+ 0-4
+ 1-4
+ 09
00
— 01
-04
1 + 0-3
+ 1-4
+ 1-4
+ 0-2 +0 5
+ 0-3 +0-5
00 0 0
00
0-5
o-o
01
+ 02
+ 0-6
+ 0-5
+ 0-2
+ 0-5
+ 0-7
+ 0-4
— 1-3
+ 0-7
+ 0-3
+ 0-3
+ 0-3
+ 0-7
— 0-2
+ 1-5
+ 1-1
0-2
1-4
•1-0
1-5
0-1
5-2
5-8
3-6
3-4
4-6
10-5
10-6
9-3
8-8
9-9
16-3
15-8
15-0
14-4
154
50
4-8
3-8
3-8
4-:t
5-7
6-7
3-4
4-5
51
10-7
10-5
9-7
9-2
100
16-6
15-8
154
152
15 7
+ 4-8
+ 3-4
+ 4-8
+ 5-3
+ 4-4
+ 0-5
+ 0-9
— 0-2
+ 1-1
+ 0-5
+ 0-2
-01
+ 0-4
+ 0-4
+ 0 1
+ 0-3
0-0
+ 0-4
+ 0-8
+ 0-3
J41
Hazai ragadozó madaraink gyomor-
és köpettartalom-vizsgálata.
II. Baglyok.
Irta : Dr. Greschik Jenő.
A baglyok különleges testalkata, furcsa
huhogó hangja, főleg pedig rejtett életmódja
mindmegannyi tulajdonság, mely a nagyon
is könnyen babonára hajló nép lelkivilágát
ősidőktől kezdve sajátságos, kísérteties kép-
zetekkel tömte meg. Az indogermán mytho-
logia tele van ilyen képzetekkel, a bagoly a
rossz fogalma. A Rigveda az éjjel járkáló
szörnyeteget khargalâ-hoz hasonlítja, a mi
A. de Gübernatis l szerint bagoly ; a Panca-
tantra a baglyot a halál istenéhez hasonlítja,
a Mahâbhârata-b&n a gonosz szellem olyan,
mint a bagoly. Csekély eltérés a mythologiai
képzettől van a felfogásban a görög és római
természetbúvároknál, pl. Plinius 3 a rómaiak
legnagyobb természettudományi írója ezt írja
a búimról : „A huhu valóban vészthozó madár,
különösen egész államokra nézve rossz omen,
éjjeli rémkép, mely borzasztó, megközelít-
hetetlen pusztaságokon lakik, a hangja nyögés,
nem éneklés. Ha egyszer városban vagy egy-
általában nappal mutatkozik, akkor megjele-
nése borzasztó szerencsétlenségre vall. De
több esetről tudok, mikor magánházakon ült,
anélkül hogy valaki ezért életével lakolt volna.
Sohasem repül oda, a hova akar ; mert a
sors irányítja röptét. Sextus Palpelius Hister
és Lucius Pedanius konzulsága alatt egy buhu
a kapitolium szentélyébe repült és a várost
e miatt czeremóniákkal és áldozatokkal meg
kellett tisztítani". Columella de re rust.3 10,
348 olvashatjuk : „Amythaon fia (Melampus,
orvos és jós), ki sokat tanult Chiron-tól, fedezte
fel a mesterséget, a villámot az épületektől
azáltal elhárítani, hogy azokon baglyokat feszí-
tett keresztre". Ezt fontos leszögezni a madár-
védelem szempontjából is, mert ezzel a babo-
nával helylyel-közzel még a XX. században is
találkozunk. Nem lehet feladatom e helyen
továbbra is követni a régebbi természetbúvárok
élénk fantáziájáról tanúskodó idevágó iratait,
1 Die Thiere in der indogermanischen Mythologie.
Leipzig, 1*74, pag. 526.
- II. 0. Lenz: Zoologie der alten Griechen und
Römer. Gotha. 185i>, pag. 291 után idézve.
3 U. o. pag. 293.
Aquila XVIII.
Magen- und Gewölluntersuehungen
unserer einheimischen Raubvögel.
II. Eulen.
Von Dr. Eugen Gtbeschik.
Die eigenartige Körperform der Eulen,
ihre eigentümliche Stimme, ganz besonders
jedoch ihre verborgene Lebensweise sind
lauter Ursachen, geeignet die leicht zum Aber-
glauben neigende Gedankenwelt des Volkes
seit den ältesten Zeiten mit eigentümlichen,
gespensterhaften Vorstellungen zu bereichern.
In der indogermanischen Mythologie finden
wir eine Menge derartiger Vorstellungen.
Der Rigveda vergleicht das in der Nacht
umherwandelnde Ungeheuer mit einer Khar-
galâ, was nach A. de Gübernatis1 eine Eule ist;
im Pancatantra wird die Eule mit dem Gott
der Toten verglichen ; im Mahâbhârala ist
der Geist des Bösen ebenfalls mit einer Eule
verglichen. Von der mythologischen Auifassung
wenig verschieden ist die der griechischen und
römischen Naturforscher. Plinius,'-2 der grösste
Naturforscher der Römer, sagt über den Uhu:
„ Der Uhu ist ein wahrer Unglücksvogel, na-
mentlich für ganze Staaten von abscheulicher
Vorbedeutung, ein nächtliches Scheusal, das
schauerliche, unzugängliche Einöden bewohnt,
und eine Stimme hat, die stöhnend, nicht
singend klingt. Sieht man ihn einmal in Städten
oder überhaupt am Tage, so deutet seine
Erscheinung auf ein fürchterliches Unglück.
Doch weiss ich mehrere Fälle, wo er auf
Privathäusern gesessen hat, ohne dass jemand
deswegen ums Leben kam. Nie fliegt er,
wohin er will ; denn das Schicksal lenkt
seinen Flug. Unter dem Konsulat des Sextus
Palpelius Hister und Lucius Pedanius flog
ein Uhu bis ins Allerheiligste des Kapitols und
die Stadt musste deswegen durch Cerimonien
und Opfer gereinigt werden" . In Columella de
re rust:'' 10, 348 ist zu lesen: „Der Sohn des
Amythaon (Melampus. Arzt und Weissager),
der viel von Chiron gelernt, habe die Kunst
erfunden, den Blitz von Gebäuden dadurch
abzuhalten, dass man Eulen daran kreuzigte".
1 Die Thiere in der indogermanischen Mythologie.
Leipzig, 1874, pag. 526.
- II. Ö. Lenz : Zoologie der alten Griechen und
Römer. Gotha, 1856, pag. 291.
1 Ibid. pag. 293.
18a
142
csupán MiBKOLCzi Gabpáb ' „Egy jeles vadkert"
czímü munkájából akarok még egy helyet
idézni, így pag. 508: -Az éjjelivarjak igen
gonosz körmű madarak, éjjel járkálnak, kiál-
toznak, alkalmatlanságot szereznek a' több
madaraknak, és őket éjjeli nyugovások köz-
ben is vadászszák. A nap világot el nem szen-
vedhetik ; a régi temető helyekben, a boltos
vagy beszakadott sirokbanés romlásra hanyat-
ló« kőfalakban szoktak fészket rakni ; a galam-
boknak és tsokáknak tojásit fel-hajhászszák
és megiszszák, sőt azonokkal viaskodni is
szoktak. A mellyben ki-ábrázoló képei lehetnek
a lopóknak, tolvajoknak, varáslóknak, nyala-
ko. lóknak és több efféléknek: a kik a setét
éjjet szeretik, a világosságot pedig gyűlölik,
mert sok dolgok esnek ollyak éjjel, mellyeket
sok megveszett elméjiiek-is nappal szégyen-
lenek, sőt-nem mernék nieg-tselekednr.
Már maga az a körülmény, hogy a baglyok
éjjeli állatok, olyankor járnak táplálék után,
mikor más alszik, elegendő volt ahhoz, hogy
mindenféle rosszat fogjanak rájuk. Ki tudja,
mi mindent nem pusztítanak el olyankor,
mikor senki sem látja ? Ez a balhiedelem, ez
az elfogultság mindmáig fenntartotta magát
népünk legszélesebb rétegeiben. Találóan
mondja Herman Ottó kis madárkönyve második
kiadásának előljáró szavában: „ . . . mi tűrés-
tagadás van benne, a magyar nép nyilt lelke
nem szereti az éjszaka sötétjében cselekvő
madarat és ha kezébe kerül, bizony még ma
is akad vidék, a hol ezt a hasznos madárfajt
a csűr kapujára szegezik. . . ."
Pedig hogy a nép igazságtalanul ítéli meg
a baglyokat és bennök épp legjobb barátjait
* Egy jeles vadkert. 1769. Franzius Farkas eredeti-
jének fordítása.
Diese Stelle ist wichtig, schon vom Stand-
punkte des Vogelschutzes aus, da man diesem
Aberglauben hie und da noch im XX. Jahr-
hundert begegnet. Meine Aufgabe ist es nicht,
hier noch weiter die diesbezüglichen Schriften
der alten Naturforscher, welche oft von einem
regen Geist ihrer Verfasser zeugen, zu ver-
folgen, bloss nur aus dem Werke, besser
gesagt Übersetzung Miskolczi Gaspárs „Egy
jeles vadkert" will ich noch eine Stelle in
deutscher Übersetzung zitieren, so pag. 508 :
„Die Nachtkrähen sind sehr schlimnikrallige
Vögel, gehen in der Nacht umher, schreien,
bereiten anderen Vögeln Verdrass und ma-
chen auch während deren Nachtruhe Jagd
auf sie. Das Sonnenlicht können sie nicht
leiden ; in alten Friedhöfen, in gewölbten oder
eingestürzten Gräbern, und in Verfall geratenen
Mauern pflegen sie zu nisten ; die Eier der
Tauben und Dohlen suchen sie auf und
trinken sie aus. ja sie kämpfen sogar mit
ihnen. In welcher Eigenschaft sie als Vor-
bilder der Stehler, Diebe, Zauberer, Lecker-
mäuler und mehr dergleichen sein könuen.
die die finstere Nacht lieben, das Licht aber
scheuen, weil viel solche Dinge bei Nacht
geschehen, welcher sich bei Tage sogar viele
Wüteriche schämten, ja sogar nicht einmal
tun würden".
Schon allein der Umstand, dass die Eulen
nächtliche Tiere sind, zu einer Zeit ihrer
Nahrung nachgehen, wenn andere schlafen.
war genug, alles Böse ihnen zuzuschreiben.
Wer weiss, was sie nicht alles vertilgen zu
einer Zeit, da sie niemand sieht ? Diese
falsche Auffassung, dieses Vorurteil hat sich
bis zum heutigen Tage in den breitesten
Schichten unseres Volkes erhalten. Treffend
sagt Otto Herman im Vorworte der zweiten
Auflage seines Buches: Über Nutzen und
Schaden der Vögel ':..... es nutzt alles Leugnen
nicht, das offene Gemüt des ungarischen Vol-
kes liebt nicht den im Dunkel der Nacht
schaffenden Vogel und wenn er ihm in die
Hände kommt, gibt es noch heute Gegenden,
wo man diese nützliche Vogelart an das
Scheunentor nagelt. ..."
Wie ungerecht das Volk die Eulen beurteilt
und in ihnen eben seine besten Freunde ver-
folgt, zeigt die Untersuchung ihrer Nahrung.
Zu derartigen Untersuchungen können wir
sich sehr leicht Material verschaffen. Die
143
üldözi, mutatja táplálékuk vizsgálata. Igen
könnyen szerezhetünk ilyenfajta vizsgálatuk-
hoz anyagot a köpetek révén. A baglyok
ugyanis táplálékuk emészthetetlen részeit,
szőröket, csontokat, chitinrészeket, bizonyos
időközökben gomolyag alakjában kiökrendezik.
Minthogy pedig a baglyok bizonyos fákat külö-
nös előszeretettel szoktak felkeresni, azokon
tartván nappali pihenőjüket, ezeket a fákat
ismerve, nagyon könnyen szedhetjük alóluk
a köpeteket. Innen van az, hogy Iegtöbbnyire
csupán a köpeteket vizsgálták a baglyok mezo-
és erdőgazdasági helyzetének tisztázásával
foglalkozó búvárok. Helyénvalónak találom itt
felsorolni azokat a búvárokat, kik alapos
köpettartalom- vizsgálataikkal hathatósan elő-
mozdították baglyainkról való ismeretünket.
Németországban Altum már 1863-ban publi-
kálta a „ Journal für Ornithologie '-ban bagoly-
köpet vizsgálatainak eredményét. Utána JXikel
temérdek bagolyköpetet vizsgált meg. rámu-
tatva a baglyok hasznára. Az újabb búvárok
közül főleg Dr. Borig G. tanár említendő, ki
a Berlin-dahlem-i Kaiserliche Biologische
Anstalt für Land- und Forstwirtschaft zoológiai
laboratóriumában páratlan gazdag köpet- és
gyomortartalom-sorozatokat vizsgált meg. Nagy
érdeme, hogy ő alkalmazta először a madarak
mező- és erdőgazdasági helyzetének gyakran
nehezen tisztázható kérdésének biztosabb meg-
oldására a pozitiv kutatás egyik ágát : a kísér-
letit, mely abban áll, hogy fogságban tartott
madarakon etetési kísérleteket végeznek. A
madarakat tágas ketreczekben tartják oly
hőmérséklet mellett, mely a szabadban levőnek
megfelel.
Az etetési kísérlet czélja feleletet adni a
következő két kérdésre :
1. Mennyi táplálékot vesz a madár magához?
2. Milyen táplálékot részesít előnyben?
Az első kérdés megoldásához nem föltét-
lenül szükséges oly táplálékot adni a madár-
nak, milyent a szabad természetben talál,
hanem elegendő, ha pótétket adunk, mely
kellő arányban tartalmazza a szükséges táp-
anyagokat, azonkívül föltétel még. hogy az
illető madár szívesen vegye magához. Hogy a
kapott eredményt arra a táplálékmennyiségre,
melyet a szabadiján élu madár vesz magához,
lehessen vonatkoztatni, szükséges még egy
összehasonlító anyag, mely mindkét tápanyag-
Eulen werfen nämlich die unverdaulichen Beste
ihrer Nahrung, Haare, Knochen, Chitinteilchen
in gewissen Zeiträumen in Form eines Ballens
aus. Da weiter die Eulen gewisse Bäume
mit ganz besonderer Vorliebe immer wieder
aufsuchen, auf welchen sie ihre Tagesruhe
abhalten, können wir -- uns diese Bäume
merkend — sehr leicht unter ihnen die Gewölle
zusammenklauben. Daher kommt es, dass die
mit der forst- und landwirtschaftlichen Bedeu-
tung der Eulen sich befassenden Forscher
meistens nur Gewölle untersuchten. Am Platze
finde ich es hier, diejenigen Forscher aufzu-
führen, die durch gründliche Gewöllunter-
suchungen wesentlich zur tieferen Kenntnis
der Eulen beitrugen.
In Deutschland publizierte Altum schon 1863
im „Journal für Ornithologie" das Besultat
seiner Euleiigewölle-Untersuchungen. Nach
ihm untersuchte Jäckel eine riesige Menge
Eulengewölle und wies auf deren grossen
Nutzen. Aus des Reihe der neueren Forscher
ist besonders Prof. Dr. G. Rurig zu nennen,
der im zoologischen Laboratorium der Kaiser-
lichen Biologischen Anstalt für Land- und
Forstwirtschaft zu Berlin-Dahlem überaus
reiche Serien an Gewöllen und Mägen unter-
suchte. Sein grosses Verdienst ist es, dass
er zur leichteren Lösung der sich oft schwierig
zeigenden Frage über die land- und forst-
wirtschaftliche Bedeutung der Vögel als erster
eine neue Methode der positiven Forschung
herbeizog, nämlich das Experiment : an gefan-
genen Vögeln werden Fütterungsversuche an-
gestellt. Die Vögel werden in geräumigen
Käfigen gehalten, bei einer Temperatur, welche
der dranssen entspricht.
Der Fütterungsversuch bezweckt auf fol-
gende zwei Fragen Aufschlus zu geben :
1. Wieviel Nahrung nehmen die Vögel
zu sich ?
2. Welche Nahrung bevorzugen sie ?
Zur Lösung der ersten Frage ist es nicht
unbedingt notwendig, dem Vogel ein Futter
zu reichen, wie er es im Freien findet, es
genügt ein Ersatzfutter, welches im richtigen
Mengenverhältnis die nöthigen Nährstoffe ent-
hält, ausserdem muss es der betreffende Vogel
gern nehmen. Um das gewonnene Resultat
auf die Nahrungsmenge, welche der freilebende
Vogel zu sich nimmt, beziehen zu können,
ist noch ein Vergleichsmittel nötig, welches
18a*
114
ban megvan, ez az ú. n. Trockensubstanz =
szárazanyag, ..mely úgy a pótételnél, mint
a szabadban talált tápláléknál könnyen meg-
állapítható. A naponta megevett táplálék száraz
anyagát a madár élő súlyára vonatkoztatva,
képet kapunk a faj táplálékszükségletéről".1
Álljon itt példakép egy kísérlet, melyet Rörig
egy macskabaglyon (Svrnium aluco L.) végzett.
A kísérlet L903 febr. 11-től márcz 17-ig, tehát
35 napig tartott. A bagoly súlya a kísérlet
elején 47") g, végén 482 g. Ezen idő alatt
megevett patkányokból, egerekből, tengeri
malaczokból 2380 g-t, naponta tehát 68 g-t.
Ha a szárazanyagtartalom 35%i akkor a
naponkénti szárazanyagszükséglet 5%-a az
élősúlynak. Mihez Rörig megjegyzi, hogy a
szabadban és nyáron még több táplálékot
vehet magához.
A második kérdésre az etetési kísérlet főleg
az apró rovar- és magevő madaraknál alkal-
mazható, a ragadozóknál a gyomor- és köpet-
tartalom-vizsgalatok elegendőenvilágítják meg.
A rovarevő madarakkal való kísérletezést
Placzek2 támadása indította meg; szerinte a
rovarevő madarak károsak, mert sokkal több
hasznos rovart pusztítanak, mint károsat. Még
tovább ment Salvadori, ki még Placzek előtt
azt mondta: ..minél több apró madár van egy
területen, annál több káros rovar található ott'.
mire Berlepsch '' báró találóan jegyezte meg:
..nem ott van a legtöbb rovar, hol legtöbb a
madár, hanem ott, hol sok rovar lép fel,
nemsokára sok madár is gyűl össze". Körig
direkt hasznos rovarnak csak a kultúrnövények
beporzásánál közreműködő rovarokat és cse-
kélyebb mértékben az élősdi rovarokat tartja.
Hangsúlyozza, hogy a virágrovarok, különböző
okoknál fogva, mint madártáplálék egyálta-
lában számba sem vehetők. Az élősdi rovarok
pedig, melyeknek mezőgazdasági hasznát
gyakran túl szokták becsülni, a madaraktól
1 G. Rörig : Die wirtschaftliche Bedeutung- der
•Iwelt als Grundlage des Vogelschutzes. Berlin,
1910, pag. 7.
- Placzek: Vogelschutz oder Insektenschlitz. Brunn,
1897.
3 Der gesamte Vogelschutz. Gera-Unterrnhaus, 1903,
pag. 4.
beiden Xahnmii-sstoffeu gemeinsam ist. es ist
dies die sogenannte Trockensubstanz, ..welche
sowohl für die Bestandteile des Ersatzfutters,
als auch für diejenigen der im Freien auf-
genommenen Nahrung leicht festgestellt werden
kann. Indem man die Trockensubstanz des
täglich verzehrten Futters auf das Lebend-
gewicht des Vogels bezieht, erhält man eine
Vorstellung über das Nahrungsbedürfnis der
Arten".1 Als Beispiel mag hier ein Experiment
dienen, welches Hörig mit einem Waldkauz
(Syrnium aluco L.) machte. Das Experiment
dauerte vom 11. Februar 1903 bis zum 17. .März,
also 35 Tage. Gewicht des Kauzes am Anfang
des Experiments 475 g, am Ende 482 g.
Während dieser Zeit verzehrte er an Hatten.
Mäusen. Meerschweinchen 2880 g. täglich
also 68 g. Wenn die Trockensubstanz 35%
beträgt, ist der tägliche Bedarf 5% des Lebend-
gewichtes. Zu dem bemerkt Rurig noch, dass
in der Freiheit und im Sommer der Verbrauch
an Nahrung wohl noch stärker sei.
Zur Lösung der zweiten Frage kommt der
Fütterungsversuch besonders hei den kleinen
Insekten- und Körnernfressern zur Anwen-
dung, bei den Raubvögeln genügen die
Magen- und Gewölluntersuchungen. Das Expe-
riment mit den Insektenfressern begann auf
den Angriff Placzek.-.'- Seiner Ansicht nach
seien die insektenfressenden Vögel schädlich,
weil sie bedeutend mehr nützliche als schäd-
liche Insekten vertilgen. Noch weiter ging
Salvadori, der sich in dieser Hinsicht noch
vor Placzek folgenderweise aussprach : ..Je
mehr kleine Vögel in einer Gegend sind, desto
mehr schädliche Insekten finden sich deselbst
vor", worauf Freiherr v. Berlepsch3 treffend
bemerkte: „Nicht, wo es die meisten Vögel
gibt, gibt es die meisten Insekten, sondern
wo viele Insekten auftreten, linden sich auch
bald viele Vögel ein". Körig hält direkt nütz-
lich nur die bei der Bestäubung der Kultur-
pflanzen eine Bolle spielenden Blüteninsekten
und im geringeren Masse die .Schmarotzer-
insekten. Er betont. da>-s die Blüteninsekten
1 G. Rurig : Die wirtschaftliche Bedeutung der
Vogelwelt als Grundlage des Vogelschutzes. Berlin,
1910, pag. 7.
s Placzek: Vogelschutz oder Insektenschutz. Brunn,
1897, pag. 16.
3 Der gesamte Vogelschutz. Gera Untermhaus, 1903,
pag. 4.
145
nincsenek nagyobb üldözéseknek kitéve, mint
más, alakra velük egyező rovarok. Az etetési
kísérlet kiderítette továbbá, hogy a madarak
a rovarokat különböző fejlődési fokon veszik
magukhoz, ha netán egy faj hernyóját nem
szívelik, bizton megeszik petéjét s viszont.
„Ennek következtében nem helyes, ha pl.
valaki azt mondja, hogy a czinegék az apácza-
lepkéknek nem árthatnak valami nagyon, mivel
a lepkét és hernyót nem eszik. E helyett
sokkal alaposabban távolítják el a káros rovar-
nak a kéregrepedések között fekvő petéit és
bábjait." A kísérlet szerint az apró madarak
rovarpetéket nagy mennyiségben vesznek
magukhoz. 3 kék és 3 fenyőczinege keverék-
étel és lisztkukacz mellett naponta ezenkívül
még 2000 apáczalepkepetét vett magához,
mikor pedig a keverékétket elvették tőlük
és kevesebb lisztkukaczot adtak, naponta
8000 — 9000 petét ettek meg. Még sok más érde-
kes dologra vetett fényt az etetési kísérlet,
erre azonban itt nem térhetek ki. (A ki bővebb
felvilágosítást óhajt, olvassa el Rörig 6. müvét:
Die wirtschaftliche Bedeutung der Vogelwelt als
Grundlage des Vogelschutzes. Berlin, 1910.)
Ezekkel a felhozott példákkal csak mutatványt
akartam adni arról a fényes eredményről,
melyet a kísérletezés terén már is elért a
Kaiserliche Biologische Anstalt.
Bagolyköpetvizsgálatokat végeztek még na-
gyobb számmal : Freiherr Geye von Schwep-
penburo, kinek érdeme az is, hogy a mező-
és erdőgazdaságra fontosabb 5 bagolyra
vonatkozólag különböző búvárok eddigi köpet-
tartalom-vizsgálatait táblázatban összeállította,
Baer és Uttendöefek, W. Leisewitz, C. Loos és
mások. Az egyes fajok tárgyalásánál bővebben
fogok rátérhetni e búvárok eredményeire.
Jóllehet a temérdek köpet- és gyomortar-
talom-vizsgálat kétségtelen bizonyítékát adta
a kisebb baglyok nagy mező- és erdőgazda-
sági jelentőségének, akadtak és akadnak ma
is a vadászok körében, kik a szaklapokban
Aquila XVIII.
aus verschiedenen Gründen für die Ernährung
der Vögel fast gar nicht in Betracht kommen.
Den Schmarotzerinsekten, deren wirtschaft-
licher Wert oft überschätzt wird, stellen die
Vögel nicht mehr, als allen anderen, ihnen
im Äusseren ähnlichen Kerbtieren nach. Die
Fütterungsversuche bewiesen ferner, dass die
Vögel die Insekten in verschiedenen Ent-
wicklnngsstadien zu sich nehmen; verzehren sie
die Raupe einer Insektenart nicht, so fressen sie
sicher die Puppe und umgekehrt. „Es ist darum
nicht richtig, wenn z. B. gesagt wird, dass
die Meisen den Nonnen keinen erheblichen
Abbruch tun könnten, da sie die Falter und
Raupen verschmähen. Dafür beseitigen sie um
so gründlicher die zwischen den Rindenrissen
sitzenden Eier und Puppen des Schädlings."
Die Versuche lehrten, dass die Kleinvögel
Insekteneier in grosser Menge zu sich nehmen.
3 Blau- und 3 Tannenmeisen verzehrten neben
Mischfutter und Mehlwürmern täglich etwa
2000 Nonneneier, ja, als ihnen das Misch-
futter entzogen und weniger Mehlwürmer
gereicht wurden, täglich 8000—9000 Stück.
Noch auf viele andere interessante Dinge
machten die Fütterungsversuche aufmerksam,
welche ich jedoch hier weiter nicht aufzählen
kann. (Wer sich hierüber näher interessiert,
lese das Werk G. Röriq, Die wirtschaftliche
Bedeutung der Vogelwelt als Grundlage des
Vogelschutzes. Berlin, Paul Parey, 1910.) Mit
den hier erwähnten Beispielen wollte ich
nur einige Proben von den glänzenden Er-
folgen geben, welche die Kaiserliche Biolo-
gische Anstalt schon bisher auf dem Gebiete
des Experimentes zu verzeichnen hat.
Eulengewölle untersuchten noch in grösserer
Anzahl : Freiherr Geyr von Schweppenburq,
dessen Verdienst es auch ist, die bisherigen
Gewölluntersuchungen verschiedener Forscher
für die 5 der Land- und Forstwirtschaft wich-
tigsten Eulen tabellarisch zusam mengestellt zu
haben, Baer und Uttendörfer, W. Leisewitz,
C. Loos und andere. Bei Besprechung der
einzelnen Arten werde ich noch näher auf
die Resultate genannter Forscher eingehen
können.
Obzwar die im grossen Masstabe unter-
nommenen Gewöll- und Magenuntersuchungen
unstreitig die grosse Bedeutung der kleineren
Eulen für die Land- und Forstwirtschaft fest-
stellten, gab es und gibt es noch heute unter
19
L46
minduntalan olyan megBgyelésekról adnak hírt.
melyek szerint a baglyok károsak a vadászatra
nézve. Legérdekesebb egy vadász támadása
a .Wild und Hund" 1 Silfi, évf-nak 90. lapján.
Jla a természetbúvár meleg szobában folyton-
folyvást ezen ragadozó madárcsalád köpeteit
veti alapos vizsgálatnak alá — mely családnak
hasznosságát, ismétlem, nem tagadjuk, — és
erre alapítja azután votumját : ,Az összes
bagolyfajok — a buhu kivételével - abszolút
hasznosak!" úgy mi ezt a jó hírnevet saját
vadászszempontunkból és ellentétes megfigye-
lések alapján egyáltalában nem erősíthetjük
meg." Nos és mik ezek az ellentétes megfigye-
lések? Az. hogy legjámborabb baglyunk, az
erdei fülesbagoly is el-elfog néha egy-egy apró
vadat. Ezeknek a megfigyeléseknek a doku-
mentumait különben a köpettartalom-vizsgálat
is regisztrálja. Ha azonban ilyenféle támadá-
sokkallépnek fel vadászaink, akkor ezzel csak
arról tesznek tanúbizonyságot, hogy a gyonior-
és köpettartalom-vizsgálatok feladatát teljesen
félreismerik. A tömeges gyomor- és köpettarta-
lom-vizsgálatnak ugyauis az a feladata, hogy az
egész fajt. mint ilyent, mező- és erdőgazdasági
szempontból a kellő világításba helyezze. Az
illető fajon belül mindig lesznek egyének,
melyek máskép viselkednek, melyeket esetlég-
helyi hatások és egyéni hajlamok rablásra
késztetnek. Az emberek között is akadnak
rablógyilkosok ! A vadászoknak eme ellentétes
megfigyelései tehát ügy foghatók fel, mint
kivételek a szabály alól. Minthogy pedig a
vadászok szaklapjaikban mindig csak ezeket
az ellentétes megfigyeléseket teszik közzé,
teljesen helytelen, egyoldalit fogalmakat sze-
reznek az illető fajról. Ennek szomorú ered-
ménye azután az, hogy még mindig óriási
számban szerepelnek vadászati statisztikáink-
ban a baglyok. Hogy pozitiv adattal szolgáljak,
.Magyarország vadlelövése az 1907- évben"
(A m. kir. orsz. statiszt. hivatal által össze-
gyűjtött adatok alapján összeállítva r) szerint
lelőttek nevezett évben a magyar birodalom
területén 11.593 fülesbaglyot. 1S.73S egyéb
bagolyfélét ; elől vezet valamennyi megye
között Somogy, hol 1298 fülesbaglyot és 1632
egyéb baglyot lőttek. A fülesbaglyok alatt
főleg az erdei fülesbaglyot (Asio otus L.) és a réti
fülesbaglyot (Asio accipitriuus Páll.), tehát épp
1 Vadász-Lap, 1908, pag. 488.
den Jägern, die in Fachzeitschriften Beobach-
tungen mitteilen, nach denen die Eulen der
Jagd schädlich seien. Interessant ist der Angriff
eines Jägers im ..Wild und Hund" 1896,
pag. 30: „Wenn der Naturforscher in warmer
Stube immer und immer wieder die Gewölle
dieser Raubvogelgattung — der wir ja, ich wie-
derhole dies, ihre Nützlichkeit nicht absprechen,
— einer umständlichen Prüfung unterzieht
und darauf sein Votum stützt : „Die sämt-
lichen Eulenarten sind — mit Ausnahme des
rhu — absolut nützlich!" so können wir
dieses Leumundszeugnis von unserem Stand-
punkte als Jäger und auf Grund gegenteiliger
Beobachtungen keineswegs unterschreiben. "
Nun und welcher Art sind denn diese gegentei-
ligen Beobachtungen? Dass manchesmal auch
die harmloseste Eule. z. B. unsere Waldohr-
eule ein zur niederen Jagd gehörendes Tier
fängt. Die Dokumente derartiger Beobach-
tungen registriert ja auch die Gewöllunter-
suchung. Wenn aber unsere Jäger mit der-
artigen Angriffen kommen, so bezeugen sie
dadurch nur, dass sie die Aufgabe der Magen-
und Gewölluntersuchungen gänzlich missver-
stehen. Die massenhaften Magen- und Gewöll-
untersuchungen haben nämlich den Zweck,
die land- und forstwirtschaftliche Bedeutung
einer ganzen Art als solcher festzustellen.
Innerhalb einer gewissen Art werden immer
einzelne Individuen sein, welche sich anders
betragen, welche vielleicht örtliche Verhält-
nisse und individuelle Eigenschaften zum Raube
zwingen. Auch unter den Menschen gibt es
Raubmörder ! Die gegenteiligen Beobach-
tungen der Jäger kann man daher als Aus
nähme voti der Regel auffassen. Da weiter
die Jäger in ihren Fachzeitschriften immer nur
diese gegenteiligen Beobachtungen bringen,
bekommen sie ganz falsche, einseitige Begriffe
von einer gewissen Art. Das traurige Resultat
dieser Auffassung ist, dass in unseren Abschuss-
Listen die Eulen noch immer in riesiger Anzahl
vertreten sind. Um positive Dateu zu geben,
wurden nach .Ungarns Wildabschuss-Liste
vom Jahre 1907' (auf Grund eingesammelter
Daten der königl. ungarischen statistischen
Reichsaiistalt zusammengestellt) ' in den Län-
dern der ungarischen Krone genannten Jahres
11,593 Ohreulen, 18,738 andere Eulen geschos-
1 Yadasz-Lap, 1908, pag. 488.
147
leghasznosabb baglyainkat kell érteni, mert a
hatalmas bulin és a kis fiilesbagoly csak
minimális mennyiségben kerül puskavégre.
Persze a baglyok a vadászatilag kártékony
vadak lajstromában vannak.
A vadászoknak ama mondása, hogy minden
köpet- és gyomortartalom- vizsgálatnak daczára
nekik nyitott szemmel résen kell állniok a
szabad természetben, igazságot rejt magában.
A gyomor- és köpettartalom-vizsgálók soha-
sem tagadták a szabadban való megfigyelés
szükségességét, mert hiszen a gyomorvizsgálat
csak arra ad feleletet : mit eszik a madár,
a mellékkörülményeket, hogyan fogja meg
zsákmányát stb., a megfigyelés hivatott kide-
ríteni. A megfigyelésnek a szabadban s a
vizsgálatnak a „meleg szobában" tehát ki
kell egymást egészítenie. Nem szabad továbbá
tisztán a hasznossági elv szemmeltartásával
gyakorolni a madárvédelmet, ma mindinkább
az ethikai és aesthetikai szempontok kezdik
a madárvédelmet irányítani, különösen mióta
a természeti emlékek fenntartásának eszméje
vert gyökeret az emberek lelkében. Áll pedig
ez különösen a ragadozó madarakra nézve;
egyikük-másikuk — a szirti sas és méltó
társa, a buhu - - maholnap már csak termé-
szeti emlék lesz !
A gyomor- és köpettartalom- vizsgálatok terén
különben még sok a teendő, velők is úgy
vagyunk, mint sok más munkával, minél többet
dolgozunk rajta, annál több újabb és újabb
momentum lép föl. Pedig nagyarányú mun-
kásság folyik e téren úgy Amerikában, mint
Európában Amerikában, Washingtonban az
U. S. Department of Agriculture. Division of
Ornithology and Mammalogy-ja a mezőgazda-
ságra nézve több értékes vizsgálatot végzett,
így — hogy csak a fontosabbakat említsem —
Walter B. Barrows és E. H. Schwarz 1 gyomor-
tartalmi vizsgálatok alapján tisztázták az
1 The common crow of the United States,
letin Nr. 5. 1895.
Bill-
sen ; allen andern Koniitaten geht Komitat
Somogy voran, wo allein 1298 Ohreulen und
U>H'2 andere Eulen abgeschossen wurden.
Unter den Ohreulen sind besonders die Wald-
ohreule (Asio otus L.) und die Sumpfohreule
(Asio aeeipitrinus Pall.), also unsere nütz-
lichsten Eulen zu verstehen, weil der mäch-
tige Uhu und die kleine Ohreule nur in sehr
kleiner Zahl zum Abschuss gebracht werden.
Die Eulen sind natürlich auf der Liste in der
Rubrik : Jagdlich schädliche Tiere aufgeführt.
Die Aussage der Jäger, dass sie trotz aller
Gewöll- und Magenuntersuchungen mit wach-
samem Auge in der freien Natur einhergehen
müssen, hat Berechtigung. Die sich mit Magen-
und Gewölluntersuchungen befassenden For-
scher stellten nie die Notwendigkeit der Be-
obachtung in freier Natur in Abrede, da
doch derartige Untersuchungen nur auf die
Frage Antwort geben : was frisst der Vogel,
die Nebenumstände : wie fängt er seine Beute
etc., sollen die Beobachtungen im Freien auf-
klären. Das Beobachten im Freien und das
Untersuchen „in der warmen Stube" müssen
daher einander ergänzen. .Man muss ferner
den Vogelschutz nicht rein vom Utilitäts-
prinzipe aus betreiben, heute üben ethische
und aesthetische Momente immer mehr ihren
Einrluss auf die Richtung des Vogelschutzes
aus, besonders seit der Gedanke an die Erhal-
tung der Naturdenkmäler die Menschheit
erfasst hat. Kann man doch dies ganz besonders
auf die Raubvögel anwenden, einer oder der
andere — der Steinadler und sein ebenbür-
tiger Geselle der Uhu sind heut-morgen nur
Naturdenkmäler mehr I
Auf dem Gebiete der Magen- und Gewöll-
untersuchungen ist übrigens noch viel zu tun,
auch hier gilt das, was bei vielen anderen
Arbeiten, je mehr wir daran arbeiten, desto
mehr neue Momente treten auf. Obzwar eine
rege Tätigkeit auf diesem Gebiete in Amerika
wie in Europa zu beobachten ist. In Amerika,
in Washington machte das U. S. Department of
Agriculture, Division of Ornithology and Mam-
malogy für die Landwirtschaft mehrere wert-
volle Untersuchungen. So, um nur die wich-
tigsten zu erwähnen, klärten Walter B. Barrows
und E. A. Schwarz1 auf Grund von Magen-
1 The common crow of the United States. Bul-
letin Nr. 6. 1895.
19*
148
amerikai varjú (Corvus americanus) mezőgazda-
sági helyzetét, W. B. Barrows 1 és Sylvester D.
Judd a pedig a verébét. Európában a berlini
Kaiserliche Biologische Anstalt-on kiviil újab-
ban az „Ornith. Gesellschaft in Bayern" is
megkezdte miniszteri támogatással a gyomor-
tartalom-vizsgálatokat; eredményeit évi kiad-
ványaiban 3 teszi közzé. Francziaországban
a párisi Muséum d'histoire naturelle-ben Flo-
rent Prévost ' kezdte meg a vizsgálatokat.
A M. kir. Ornithologiai Központ továbbra is
kötelességének ismeri, a mennyire csak lehet-
séges, még fokozottabb buzgalommal folytatni
idevágó vizsgálatait.
Feladatomat már most az alábbiak fogják
képezni : a magyar anyag — a M. Kir. Orni-
thologiai Központ gyűjteménye alapján — vizs-
gálati eredményét adni, olyanformán, mint
első közleményemben tettem, azonkívül egy-
szersmind a német eredményeket is ismertetni
úgy, hogy lehetőleg egységes képet kapjunk
a baglyok mező- és erdőgazdasági szerepéről.
Minthogy pedig e sorok a gazda- és erdész-
közönségnek is vannak szánva, a baglyoknak
— legalább a fontosabbaknak — képét is adjuk,
a köpet képével együtt, már csak azért is,
mert a kép pótolja a hosszadalmas leírást.
Többek előtt ismeretlen lesz az alábbiak-
ban helykímélés czéljából gyakran csak latin
nevén felsorolt emlős állat, azért itt a beve-
zetésben adom a latin nevek magyar jelen-
tését :
Untersuchungen die landwirtschaftliche Be-
deutung der amerikanischen Krähe (Corvus
americanus), W. B. Barrows ' und Sylvester D.
Judd2 die des Sperlings. In Europa beschäftigt
sich ausser der Kaiserl. Biologischen Anstalt
in Berlin neuerer Zeit auch die „Ornitli.
Gesellschaft in Bayern" unter ministerieller
Unterstützung mit Magenuntersuchungen, die
Resultate werden in den jährlichen Verhand-
lungen der Gesellschaft publiziert. In Frank-
reich fing die Untersuchungen Florent Prévost 3
im Pariser Muséum d'histoire naturelle an. Die
Königl. Ung. Ornithologische Centrale kennt
es als ihre Pflicht auch für weiter, im mög-
lichst noch grösserem Masstabe ihre dies-
bezüglichen Untersuchungen fortzusetzen.
Meine Aufgabe wird nun im Folgenden sein:
die Resultate, welche die Untersuchungen des
ungarischen Materials auf Grund der Ingluvien-
Sammluiig der Kgl. Ung. Ornith. Centrale er-
gaben, mitzuteilen, wie ich es schon in meiner
ersten Mitteilung machte, ausserdem aber auch
die deutschen Resultate mitteilen, damit wir
ein möglichst einheitliches Bild über die land-
und forstwirtschaftliche Bedeutung der Eulen
bekommen. Da weiter diese Zeilen auch für
das Land- und Forstpersonal bestimmt sind,
geben wir auch die Abbildungen der Eulen —
wenigstens der wichtigeren, allein schon darum,
weil ein Bild oft eine weitschweifige Beschrei-
bung erspart.
Mehreren dürften die im folgenden aus
Raumersparnis häutig nur lateinisch gegebenen
Säugetiernamen unverständlich sein, darum
mag hier in der Einleitung auch der deutsche
Namen neben dem lateinischen stehen.
Microtus arvalis Pall. = mezei poczok. — Feldmaus.
Microtus agrestis L. = csalitjáró poczok. — Ackermaus.
Microtus ratticeps Keys. u. Bl. = patkányfejű poczok. - - Nordische Wühlmaus.
Microtus amphibius L. = vízi poczok. - - Mollmaus oder Wasserratte.
Mus decumanus Pall. = vándor patkány. — Wanderratte.
Mus musculus L. = házi egér. — Hausmaus.
Mus sylvaticus L. = erdei egér. — Waldmaus.
Mus agrárius Pall. = pirók egér. — Brandmaus.
1 The English Sparrow in North America. Bulletin 1.
1889.
- The Relation of Sparrows to Agriculture. Bul-
letin Nr. 15. 1901.
3 Verhandlungen der Ornithologischen Gesellschaft
in Bayern. München.
4 Observations sur le régime alimentaire des Oiseaux.
Omis, 1899, Nr. 3, pag. 121.
1 The English Sparrow in North America. Bulletin 1.
1889.
5 The Relation of Sparrows to Agricolture. Bul-
letin Nr. 15. 1901.
3 Observations sur le regime alimentaire des Oiseaux.
Omis, 1899, Nr. 3, pag. 121.
149
Mus minutus Pall. = törpe egér. — Zwergmaus.
Evotomys glareolus Schreb. = erdei poczok. — Waldwühlmaus.
Erinaceus europaeus L. = sündisznó. — Igel.
Sorex araneus L. = erdei cziczkány. — Waldspitzmaus.
Sorex minutus L. = törpe cziczkány. — Zwergspitzmaus.
Neomys fodieus Pall. = vizi cziczkány. — Wasserspitzmaus.
Crocidura russulus Herm. = házi cziczkány. — Hausspitzmaus.
Talpa europaea L. = vakondok. — Maulwurf.
Spermophilus citillus L. = ürge. — Ziesel.
Cricetus vulgaris Desm. = hörcsög. — Hamster.
Lepus europaeus Páll. = mezei nyúl. — Feldhase.
Putorius nivalis L. = menyét. — Kleines Wiesel.
liiilni. — Uhu. — Bubo bubo (L.).
Legnagyobb fülesbaglyunk hazánk sziklás
hegyi erdeiben, a Duna ligeteiben fordul elő.
Chernél szerint leggyakoribb Felső-Magyar-
országon a Kárpátokban. Erdélyben és az
Alduna mellékén. Márczius végén, még inkább
áprilisban költ.
A m. kir. Ornithologiai központ gyomortar-
talom-anyaga a következő:
Unsere grösste Ohreule bewohnt die felsigen
Bergwälder und Donau-Auen unseres Vater-
lindes. Nach v. Chernél ist sie in Ober-Un-
garn, in den Karpaten, in Siebenbürgen und
an der unteren Donau am häufigsten. Ende
März, noch mehr im April horstet sie.
Das Ingluvien-Material der Kgl. Ung. Orni-
thologischen Centrale ist folgendes :
1. Liptóujvár. 1899. Nov. 17. Mus decumanus. Pall. I.1)
2. Görgényszentirnre. 1901. Dec. 1. Csontok. — Knochen.
3ä Oraviczabânya, 1903. Apr. Coleoptera, Erinaceus europaeus L. tüskéi. — Stacheln.
4. Russ, 1907. Febr. 1. Microtus arvalis Pall. 12, Mus sylvaticus L. 1.
5. SsolnoJc-Doboka m., 1907. Febr. Tollfoszlánvok. — Federreste (unbestimmbar).
6. Gödöllő, 1908. OU. 29. Insect».
7. Bonyha, 1908. Dec. 20. Mus musculus L. 1.
8. Bonyha. 1909. Jan. 8. Egérszőr. — Mäusehaare.
Ónod {Borsod m.), 1909. Febr. 1. 2 kavics. — 2 Kieselsteine.
Hátszeg, 1909. Dec. 12 Microtus agrestis L. 1, Microtus arvalis Pall. 2.
Nagyenyed, 1910. Máj. 8. Corvus 1.
Kászonfeltíz, 1910. Április 16. Potamobius astacus L. 1, Mus decumanus Pall. 2, Putorius
nivalis L. 1, Microtus amphibius L. 1, Microtus arvalis Pall. 7, Erinaceus europaeus L.
tüskék. (Stacheln), Bonasa bonasia (L.) toll (Feder), számos békacsont — viele Frosch-
knochen.
Csíhkozmás, 1910. Máj. 21. Nagyobb emlős (róka?) csontjai. — Knochen eines grösseren
Säugetieres (Fuchs?), Microtusok metszőfogai. -- Schneidezähne von Microtiden.
14. Marosillye, 1910. Dec. 26. Microtus arvalis Pall. 3.
9.
10.
11.
12.3
13
1 A leltári szám után azon esetben, ha több pél-
dányról van szó, a példányszám, utána a lelőhely,
a gyűjtés ideje és a gyomortartalomban talált álla-
tok felsorolása számszerint következik.
- Fiatalon felnevelt és 1 éves korában kiszabadult
buhú gyomortartalma a 9. — 10. nap után.
3 Fészeknél lelt maradékok.
1 Nach der Inventar-Nummer folgt in solchen Fäl-
len, wo es sich um mehrere Exemplare handelt, die
Zahl derselben, dann Fundort, Zeit und ziffermässige
Aufzählung der im Mageninhalt gefundenen Tiere.
s Mageninhalt eines jung aufgezogenen und im
Alter von einem Jahre entflohenen Uhus nach dem
9—10. Tage.
3 Beim Horst gefundene Reste.
150
A gyomortartalom vizsgálal s a fészeknél
leli maradékok mutatják, hogy a buhú nem
nagyon válogatós. A nagyobb emlősöktől az
apró egerekig mindent megeszik, még a sün-
disznói sem veti meg, még pedig olyankor
sem, mikor bőven akad egyéb táplálék. Békát
és rovarokat is es/.ik.
Röriq 3 keletporoszországi példány gyom-
rában 2 nyulat, egy nagyobb madár marad-
ványait és húsrészeket; 1 nyugatporoszországi-
ban (Blanken felde) 5 egeret; 1 pomerániaiban
(Reinfeld) 1 egeret; 4 szibériai példányban
2 nyúl részeit, 1 kecskegödölyét és valószí-
nűleg egy süketfajdtyúk részeit; 1 csehor-
szágiban 1 egeret és 5 lótetűt; 2 magyar-
országiban egeret; 1 bukovinai példányban
meghatározhatatlan tollakat és szőröket; 1
kulmbachiban pedig 1 foglyot talált.
Rzehak E.-nek alkalma volt 8 drb Bestwin
(Galiczia) környékéről származó buhúköpetet
megvizsgálni. A köpetek, szerinte nagy, hen-
geres vagy idomtalan gomolyagok, a leg-
nagyobbnak hossza 97-2 cm, átmérője 31/;,
cm; a gömbölyded formájúak megközelítik
az egerésző ölyv közepes tojásait. A köpetek-
ben 2 nagy fakopáncs, 1 nyúl, 1 erdei egér
és egy kisebb emlős volt, a nyúl meg volt
serétezve.
Jäckel köpet- és gyomortartalom-vizsgá-
latainak eredménye: erdei egér. patkány,
mezei poczok, fiatal és öreg sündisznó, nyúl,
őzgida, süketfajd, nyírfajd, császármadár,
fogoly, varjú, seregély.
Groschupp R. egy buhú gyomrában mezei
poczkot talált.
Leisewitz W. 10 lengyelországi és szibériai
példányban 1 repülő mókust, többször madár-
részeket, nyúlrészeket, közönséges mókust.
2 vándorpatkányf. 1 menyétet, mezei poczkot,
Lagomys sp.-t és sarki nyulat talált.
Chernki, 3 magyarországi példányban egeret.
1 szajkót, madármaradványokat, nyúlszőrt és
húst talált. Ugyané búvár könyvében találunk
adatokat, hogy a buhút pisztránglopáson is
érték. Érdekes Mojsissovics megfigyelése, melv
szerint öreg buhúk a Drávafokon macska-
baglyokkal neveltek föl egy fészekaljat. Az
irodalomban találunk továbbá áriatokat, hogy
a szarvasborjakat is megtámadja.
Dil' Magenuntersuchunui'ii und die beim
Horste gefundenen Reste zeigen, dass der
I 'liii nicht sehr wählerisch ist. Von den grös-
seren Säugetieren angefangen bis zu den
kleinen Mäusen verzehrter alles, auch den Igel
verschmäht er nicht und zwar auch zu einer
Zeit, wenn an übriger Nahrung kein Mangel
ist. Auch Frösche und Insekten frisst er.
Rörig fand in 3, aus Ostpreussen stammen-
den Exemplaren 2 Hasen, Reste eines grös-
seren Vogels und Fleischteile ; in einem west-
pri'iissischen (Blankenfelde)ö Mäuse ; in einem
pommerischen (Reinfeld) 1 Maus; in 4 sibi-
rischen Exemplaren waren Reste zweier Hasen,
1 Ziegenkitzlein und wahrscheinlich Keste einer
Auerhenne ; in einem böhmischen 1 Maus und
Ò Maulwurfsgrillen; in 2 ungarischen Mäuse;
ein Exemplar aus der Bukowina hatte unbe-
stimmbare Federn und Haare und 1 Kulm-
bacher 1 Rebhuhn.
Rzehak E. hatte Gelegenheit 8 Stück aus
der Gegend von Bestwin (Galizien) stammende
Uhu-Gewölle zu untersuchen. Die Gewölle
sind nach ihm grosse, walzenförmige oder
unförmige Ballen, die Länge des grössten
war 9Vä cm, Diameter 3V3 cm ; die rundli-
chen Formen ähneln den mittleren Eiern des
Mäusebussards. In den Gewöllen waren 2
grosse Buntspechte, 1 Hase, 1 Waldmaus
und ein kleineres Säugetier, der Hase hatte
Schrotkörner.
Die Gewöll- und Magenuntersuchungen
Jäckels ergaben : Waldmäuse, Feldmäuse,
junge und alte Igel, Hasen. Rehkitzen. Auer-
hühner, Birkhühner, Haselhühner, Rebhühner,
Krähen, Stare.
Groschup, R. fand im Magen eines Uhus
Feldmäuse.
Leibewitz, W. fand in 10 polnischen und
sibirischen Exemplaren 1 Flugeichhorn, mehr-
mals Vogelreste, Hasenreste. 1 gemeines Eich-
horn, 2 Wanderratten. 1 Wiesel, Feldmäuse,
Lagomys sp. und 1 Schneehasen.
v. Chernél fand in 3 ungarischen Exem-
plaren Mäuse. 1 Eichelhäher, Vogelreste, Hasen-
haare und Fleisch. Im Werke dieses Forschers
finden wir auch Daten, wonach der Uhu auch
beim Forellenfang ertappt wurde. Interessant
ist die Beobachtung Mojsisbovics' : Alte Uhus
fütterten am Drávafok mit Waldkäuzen ihre
Jungen auf. In der Literatur finden wir weiter,
dass er auch Hirschkälber angreift.
151
Összegezve a különböző búvárok által kapott
pozitív eredményt, kétségtelen, hogy ez a
hatalmas erejű bagoly rendkívül káros a vad-
állományra nézve. A szarvasborjútól kezdve
az apró vadig, fogolyig mindent rabol. Ma
azonban már a buhú is nemsokára a ritka
madarakhoz fog tartozni, még nálunk is. A
tömeges lelövés, fészekkiszedés erősen meg-
apasztotta ezt az alkalmazkodni úgy látszik
nem igen tudó madarat, száma folyton fogy.
Védelmére azért máris felhozhatjuk az aestheti-
kai szempontot, a mely méltó társával a kőszáli
sassal együtt bizonyos reservatiókat, védett
helyeket fog kijelölni számára, hogy a végső
kipusztulástól megmentse. Nem szabad a
vadásznak megfeledkeznie arról a hasznáról
sem, a mit a bagolykunyhón tesz. Tehát ott,
a hol még több pár fészkel, lőjük, apaszszuk
meg számát, ahol azonban messze vidéken
már csak egy maradt, hagyjuk meg természeti
emléknek!
Különös, hogy jóllehet meglehetős sok
bagolygyomrot és köpetet vizsgáltam meg,
mostanáig a csalitjáró poczkot (Microtus agre-
stis L.) csak egyetlenegy esetben, éppen egy
buhú gyomrában, melyet 1909 decz. 12-én,
Hátszegen lőttek, sikerült megtalálnom. Úgy
látszik, hogy ez a poczok, melyet a patkány-
fejűvel együtt csak nem régen mutatott ki
faunánkban Méhely Lajos1, meglehetősen ritka
minálunk. Németországban sokat találnak
bagolyköpetekben.
Die von verschiedenen Forschern stammen-
den 'positiven Untersuchungen zusammenfas-
send kommen wir zu dem Resultat dass diese
starke Eule für den Jagdbestand unstreitig
sehr schädlich ist. Vom Hirschkalb angefangen
bis zum Rebhuhne raubt sie alles. Heute jedoch
wird auch der Uhu bald, sogar in Ungarn zu
den seltenen Vögeln zählen. Das starke Ab-
schiessen. Horstausheben hat die Zahl dieses
scheinbar sich wenig anzupassen verstehen-
den Vogels sehr vermindert, sein Bestand wird
immer weniger. Zu seinem Schutze können
wir daher bereits den ästhetischen Stand-
punkt vorbringen, welcher ihm mit seinem
ebenbürtigen Genossen, dem Steinadler gewisse
Reservationen, geschützte Stellen geben wird,
um ihn vom völligen Untergang zu retten.
Der Jäger darf auch den Nutzen nicht ver-
gessen, den er ihm auf der Aufhätte leistet.
Also, wo noch mehrere Paare horsten, mögen
wir ihn abschiessen, seine Zahl vermindern,
wo aber auf weitem Gebiete nur mehr ein
einzelner geblieben, lassen wir ihn als Natur-
denkmal !
Eigentümlicherweise fand ich bis jetzt —
obzwar ich ziemlich viele Eulenmägen und
Gewölle untersuchte, nur ein einzigesmal,
eben im Magen eines Uhus, welcher 1909
am 12- Dez. bei Hátszeg erlegt wurde, die
Ackermaus (Microtus agrestis L.). Es scheint
dass dieses Tier, welches mit der nordischen
Wühlmaus für unsere Fauna erst vor kurzer
Zeit von Ludwig v. .Méhely1 festgestellt wurde,
bei uns in Ungarn ziemlich selten ist. Im
Deutschland wird sie häufig in den Eulen-
gewöllen gefunden.
Erdei fülesbagoly. — Waldohreule. — Asio otus (L.).
Csaknem varjúnagysigú, feltűnő hosszú
fülei eléggé megkülönböztetik többi baglyaink-
tól. Hazánkban mindenütt közönséges, úgy
fenyves, mint lomberdőkben. Áprilisban költ.
Kedvencz fái alatt könnyűszerrel gyüjthetjük
össze köpeteit, melyek hoszszúkásan gömböly-
dedek. 100 drb közepes hossza, szélessége
1 V. ö. Dr. Méhely Lajos: .Két új poezokfaj a
magyar faunában". Állattani közlemények 1908.
Fast von Krähengrösse, ihre auffallend lan-
gen Federbüsche kennzeichnen sie genügend
vor unseren übrigen Eulen. In Ungarn ist
sie überall gemein, in Nadel- und Laubwäldern.
Brütet im April. Unter ihren Lieblingsbäumen
können wir ihre länglichrunden Gewölle
leicht zusammenlesen. Die mittlere Länge,
1 Dr. Méhely Lajos : „Két új poezokfaj a magyar
faunában." Állattani Közlemények. 1908.
152
és magassága Rörio szerint 4-9 — 21 — 18 cm,
közepes súlyuk 3.1 gr.
Tavalyi közleményemben1 már beszámol-
tam az addigi magyar anyag vizsgálatáról.
Ebben az esztendőben köpetgyüjteményünk
Breite und Höhe im Durchschnitt von 100 Stück
beträgt nach Roma 49— 2'1 — 1'8 cm. Das
mittlere Gewicht ist 3'1 g.
In meiner vorjährigen Mitteilung" gab ich
schon das bisherige ungarische Material. In
diesem Jahre erhielt unsere Gewöllsammlung
wieder Zuwachs. Insbesonders sandte Frau
1. ábra. Erdei fülesbagoly. — Abb. 1. Waldohreule.
szaporodott. Nevezetesen Fernbach KÁROLY-né
volt ismét szives nagyobb anyagot bácsér-
babapusztai birtokáról beküldeni:
Karl v. Fernbach von ihrem Bácsér-Baba-
pusztaer Gute in freudlichster Weise wieder
grösseres Material :
82. 200 drb (St.) Bácsér- Bababuszta, 1910. Nov. Microtus arvalis Pall. 271, Mus sylvaticus
L. 7. Mus musculus L. 3, Passer 1.
83. 100 drb (St.) Bácsér- Babapuszta, 1911. Jim. Microtus arvalis Pall. 157, Mus sylvaticus
L. 10. Mus musculus L. 2, Mus minutus Pall 1, Passer 2, Parus 2.
Aquila. XVII. 1910, p. 176-179.
L Aquila. XVII. 1910, pag. 176—179.
153
Az újonnan megvizsgált 300 köpet csak
megerősíti a tavaly kapott eredményt: az
erdei fülesbagoly kétségtelenül leghasznosabb
baglyunk. A két czinege a rengeteg számú
poczok mellett számba sem jöhet. A magá-
nyosan álló parkban tanyázó bácsér-baba-
pusztai baglyok a környék legjobb egérpusz-
titói.
A fenti anyagon kívül alkalmam volt még
Csörqey TiTus-tól, az intézet titkárától tanul-
mányi kirándulásai alkalmával gyűjtött köpe-
teket megvizsgálnom:
Die Untersuchung der neu eingelaufenen
300 Gewölle bestätigt nur das vorjährig
gewonnene Resultat : Die Waldohreule ist
unstreitig unsere nützlichste Eule. Die zwei
Meisen kommen bei der riesigen Menge der
Feldmäuse gar nicht in Betracht. Die den
einsam stehenden Park von Bácsér-Babapuszta
bewohnenden Waldohreulen sind die besten
Mäusevertilger der Gegend.
Ausser obigem Material hatte ich noch
Gelegenheit die vom Sekretär unseres Insti-
tutes, Titus Csörgey auf seinen Studien-Exkur-
sionen gesammelten Gewölle zu untersuchen.
84. 165 drb (St.) Kiskunhalas, Fehértó-erdö, 1911 telén {Winter). Microtus arvalis Pall. 240,
Mus sylvaticus L. 44, Mus musculus L. 4, Mus agrárius Pall. 1, Passer domesticus
L. 18, Passer montanus L. 5.
85. 10 drb (St.) Tolnatamási, 1911 telén (Winter). Microtus arvalis Pall. 14, Mus sylvaticus L. 3.
Rengeteg mennyi-
ségű köpetet vizsgál-
tak meg a német bú-
várok.
Altdm a köpetekben
következő állatokat ta-
lált: erdei egér, törpe
egér, vízi poczok, erdei
poczok, mezei poczok,
sok csalitjáró poczok,
erdei cziczkány, madár.
Jäckel 939 köpetet
vizsgált át, melyekben
26 vakond, 19 czicz-
kány, 135 erdei egér,
9 vízipoc/.ok, 17 erdei
poczok, 95 csalitjáró
poczok, 788 mezei po-
czok, 36 madár — közöttük 1 erdei pinty,
8 béka, 9 cserebogár, 16 ganajtúró, 27 ló-
tetű, 7 tücsök, több bogár és néhány sáska
volt.
Baer és Uttendőrfer Niesky környékén
gyűjtöttek köpeteket. 38 köpetben 69 gerin-
czest és néhány bogarat találtak: 10 erdei
cziczkány, 20 pirók egér, 2 erdei egér, 4
egér, 21 mezei poczok, 10 erdei poczok, 1
csalitjáró poczok, 2 fiatal nyúl vagy üregi
nyúl, 4 ganajtúró. Később Uttendőrfer egy-
maga folytatta vizsgálatait. Gnadenfrei vidé-
kén, Sziléziában 1898— 1901-ig 1814 drb
köpetet gyűjtött. A vizsgálat eredménye: 9
vakondok, 3 cziczkány, 2944 mezei poczok,
Aquila XVIII.
2. ábra. Erdei fülesbagoly köpet.
Abb. 2. Gewölle der Waldohreule.
Riesig viel Gewölle
untersuchten die deut-
schen Forscher.
Altum fand in den Ge-
wöllen folgende Tiere:
Waldmäuse, Zwerg-
mäuse, Wasserratten,
Waldwühlmäuse, Feld-
mäuse, viele Acker-
und Waldspitzmäuse,
Vögel.
Jäckel untersuchte
939 Gewölle, in wel-
chen 26 Maulwürfe, 19
Spitzmäuse, 135 Wald-
mäuse, 9 Wasserratten,
17 Waldwiilhmäuse,
95 Acker m äuse, 788
Feldmäuse, 36 Vögel — darunter 1 Buch-
fink —, 8 Frösche, 9 Maikäfer, 16 Ross-
käfer, 27 Maulwurfsgrillen, 7 Grillen, mehrere
Käfer und einige Heuschrecken waren.
Baer und Uttendőrfer sammelten bei Niesky
Gewölle. In 38 Gewöllen fanden sie 69 Wir-
beltiere und einige Käfer : 10 Waldspitzmäuse,
20 Brandmäuse, 2 Waldmäuse, 4 Mäuse, 21
Feldmäuse, 10 Waldwühlmäuse, 1 Ackermaus,
2 Junghasen oder Kaninchen, 4 Rosskäfer.
Später setzte Uttendőrfer seine Untersuchungen
allein fort. Aus der Gegend von Gnadenfrei,
in Schlesien sammelte er in den Jahren
1898—1901 1814 Stück Gewölle. Resultat der
Untersuchung : 9 Maulwürfe, 3 Spitzmäuse,
20
154
2 csalitjáró poczok, 1 vizi poczok, 196 egér.
többnyire erdei, 1 fiatal nyúl sp.? 8 magevő,
1 fogoly. 24 meghatározhatatlan madár, 4
béka, néhány cserebogár és ganajtúró.
Gryr v. Schweppenbürq báró Bedburg, Müd-
dersheim (Rheinland), Osterwieck a. Harz és
Berlin környékéről összesen 1564 drb köpetet
szedett össze, melyekben a legnagyobb
számmal a mezei poczok és erdei egér volt.
Talált még erdei cziczkányt, házi cziczkányt,
nagy pelét, erdei poczkot, csalitjáró poczkot,
vakondokot egy esetben fiatal nyulat, 1—1
pintyet, kenderikét, verebet, czitromsármányt,
rovarevő madarat, zöldikét, békát.
Érdekesek azok a vizsgálatok, melyeket
ugyanezen búvár Berlepsch báró seebachi
madárvédelmi kísérleti telepéről kapott anya-
gon végzett. Az anyagot, 500—600 köpet, 2
pár erdei fülesbagoly fészke mellől szedték,
tartalmuk: 3 házi cziczkány, 317 erdei egér,
1 pirók egér, 15 erdei poczok, 1 vizi poczok,
3 csalitjáró poczok, 574 mezei poczok. 1 hör-
csög, 1 üregi nyúl, 10 madár, 1 — 1 csere-
bogár, Geotrupes és Necrophorus gerraanicus.
A madarak közül csak 3 volt rovarevő, a
többi: 1 megyvágó, 2 citromsármány, 1 — 1
veréb, kenderike (?) és pinty (?). A seebachi
anyag vizsgálatának eredménye ugyanaz, mint
a magyar bácsér-babapusztaié: még madár-
védelmi telepeken sem okoz kárt az apró
madárságban az erdei fülesbagoly.
Wiedemann 250 köpetben a következő álla-
tokat találta: 1 vakondok, 1 erdei cziczkány,
22 erdei egér, 527 mezei poczok, 30 csalit-
járó poczok, 56 más egér, 2 kis madár.
Parrot 8 példány gyomrában csak egeret
és 2 cserebogarat talált.
Leisewitz 154 gyomortartalmat vizsgált meg
következő eredménynyel: 264 mezei poczok,
27 erdei egér, 19 cziczkány, 1 törpe egér,
1 menyét, 1 kis madár, 1 vörösbegy, 1 rigó,
1 kis magevő, 1 kis rovarevő, 25 cserebogár,
12 ganajtúró, 2 lepke, 2 földi hernyó, 3 más
rovar.
Rörig 358 példány gyomrában talált: 708
egeret, 1 patkányt, 10 cziczkányt, 4 verebet,
3 királykát, 2 sármányt, 1 közepes madarat,
1 esetben tojáshéjt, 1 békát, 7 szer ganaj-
2944 Feldmäuse, 2 Ackermäuse. 1 Wasser-
ratte, 196 Mäuse — meistens Waldmäuse — ,
1 Junghase sp. ?, 8 Körnerfresser, 1 Rebhuhn,
24 unbestimmbare Vögel. 4 Frösche, einige
Maikäfer und Rosskäfer.
Freiherr Geyr v. Schweppenburo brachte aus
den Gegenden Bedburg, Müddersheim (Rhein-
land), Osterwick a. Harz und Berlin 1564 St.
Gewölle zusammen, in welchen grösserenteils
Feldmäuse und Waldmäuse waren. Ausserdem
waren noch Waldspitzmäuse, llausspitzmäuse,
grosse Siebenschläfer, Waldmühlmäuse, Acker-
mäuse, Maulwürfe, in einem Falle ein Jung-
hase, je 1 Finke, Hänfling, Sperling, Gold-
ammer, Insektenfresser, Grünling, Frösche
nachzuweisen.
Interessant sind diejenigen Untersuchungen,
welche genannter Forscher an dem von der
Vogelschutzstation des Freiherrn v. Beri.epsch
in Seebach stammenden Material machte. Die
Gewölle — 500 — 600 Stück. — wurden neben
den Nestern zweier Waldohreulen aufgelesen,
ihr Inhalt war: 3 Hausspitzmäuse, 317 Wald-
mäuse, 1 Brandmaus, 15 Waldwühlmäuse, 1
Wasserratte, 3 Ackermäuse, 574 Feldmäuse,
1 Hamster, 1 Kaninchen, 10 Vögel, je 1 Mai-
käfer, Geotrupes und Necrophorus germanicus.
Von den Vögeln waren nur 3 Insektenfresser,
die anderen : 1 Kirschkernbeisser, 2 Gold-
ammern, je 1 Sperling, Hänfling (?) und Fink(?)
Das Ergebnis des untersuchten Materials von
Seebach gleicht dem ungarischen von Bácsér-
Babapuszta vollkommen: sogar in Vogelschutz-
stationen tut die Waldohreule den Kleinvögeln
keinen Abbruch.
Wiedemann fand in 250 Gewöllen folgende
Tiere: 1 Maulwurf, 1 Waldspitzmaus, 22 Wald-
mäuse, 527 Feldmäuse, 30 Ackermäuse, 56
andere Mäuse, 2 kleine Vögel.
Parrot fand in den Mägen von 8 Exem-
plaren nur Mäuse und 2 Maikäfer.
Leisewitz untersuchte 154 Mageninhalte mit
folgendem Resultate : 264 Feldmäuse, 27 Wald-
mäuse, 19 Spitzmäuse. 1 Zwergmaus, 1 Wiesel,
1 Kleinvogel, 1 Rotkelchen, 1 Drossel, 1 kleiner
Körnerfresser, 1 kleiner Insektenfresser, 25
Maikäfer, 12 Rosskäfer, 2 Schmetterlinge,
2 Erdraupen, 3 andere Insekten.
Rökig fand in den Mägen 358 Exemplare:
708 Mäuse. 1 Ratte, 10 Spitzmäuse, 4 Sperlinge,
3 Goldhähnchen, 2 Ammern. 1 mittleren Vogel,
1-mal Eierschalen, 1 Frosch, 7-mal Rosskäfer,
155
túrót, 5-ször cserebogarat, 3-szor lótetüt, 3-szor
meghatározhatatlan bogarat, egyszer kalló-
cserebogarat és egyszer 1 nagy éjjeli lepkét.
Rörio köpettartaloni-vizsgálatai ezrekre rúgnak;
nem tudom itt részletesen felsorolni Német-
ország különböző vidékeiről kapott köpetvizs-
gálatait, csak a végső eredményt adhatom,
melyben egyszersmind benne van a többi búvár
vizsgálata.
Németországban eddig 6257 drb erdei füles-
bagolyköpetet vizsgáltak meg Eredmény :
Káros állatok:
Hörcsög 2
Pele 1
Egér 1,545
Erdei poczok 118
Mezei poczok 8,497
Összesen . 10,163
Hasznos állatok:
Mezei nyúl, fiatal )
Üregi nyúl )
Vakondok 41
Cziczkány 65
Madár 171
Összesen . 283
Gazdaságilag közömbös állatok:
Béka 47
Összesen
47
Százalékban kifejezve:
Hasznos állatok 2'5%
Káros állatok 97-0u/0
Gazdaságilag közömbös állatok 0 5%
Ezek a számok elég világosan bizonyítanak
az erdei fülesbagoly hasznossága mellett.
Temérdek káros rágcsáló pusztításával leg-
messzebbre menő kíméletet érdemel.
5-mal Maikäfer, 3-mal Maulwurfsgrillen, 3-mal
unbestimmbare Käfer, 1-mal Walker und 1-mal
einen grossen Nachtschmetterling. Die Gewöll-
untersuchungen Rörigs belaufen sich auf Tau-
sende, ich kann hier unmöglich ausführlich
seine aus den verschiedenen Gegenden Deutsch-
lands stammenden Gewölluntersuchungen mit-
teilen, nur das Endresultat, in welchem auch
die Untersuchungen der anderen Forscher mit
inbegriffen sind, geben. In Deutschland wurden
bisher 6257 St. Waldohreulen-Gewölle unter-
sucht. Resultat :
Schädliche Tiere :
Hamster 2
Siebenschläfer 1
Mäuse 1.545
Wald Wühlmäuse 118
Feldmäuse . . 8.497
Zusammen 10.163
Nützliche Tiere:
Junghasen Ì g
Kaninchen j
Maulwürfe 41
Spitzmäuse 65
Vögel 171
Zusammen 283
Wirtschaftlich gleichgültige Tiere :
Frösche 47
Zusammen 47
In Prozenten :
Nützliche Tiere 2.5%
Schädliche Tiere 97.0%
Wirtschaft! gleichgültige Tiere . 0.5%
Diese Zahlen sprechen deutlich für die
Nützlichkeit der Waldohreule. Durch Vertilgen
einer riesigen Menge schädlicher Nager ver-
dient sie unseren weitestgehenden Schutz.
20*
156
Heti fülesbagoly. — Sompfolireule. -- Asio accipitrlnns (Páll.
Olyan nagyságú, mint előbbi, azonban
hosszabb szárnyai nagyobbnak tüntetik fel;
feje aránylHg kicsiny, fülei rövidebbek, s
ezért gyakran nem is vehetők észre. Tavaszi és
főleg őszi költözéskor hazánkban közönséges,
egyes helyeken költ is májusban, júliusban.
Szétszórtan heverő köpeteit épp oly könnyen
szedhetjük, mint előbbiéit, alig különböznek
tőle. Rurig szerint közepes hosszuk 41 mm,
átmérőjük 22 mm, közepes súlyuk 2'54 g.
A magyar anyag a következő:
Von der Grösse der vorigen, ihre längeren
Flügel lassen sie jedoch grösser erscheinen;
ihr Kopf ist verhältnismässig klein, Feder-
büsche kürzer und darum oft gar nicht be-
merkbar. Auf ihren Frühjahrs- und besonders
Herbstwanderungen ist sie in Ungarn häufig,
auf einigen Stellen brütet sie auch im Mai, Juli.
Ihre verstreut liegenden Gewölle kann man
eben so leicht zusammenklauben, wie die der
vorigen Art, sie unterscheiden sich auch kaum
von diesen. Nach Roma ist ihre mittlere Länge
41 mm, Durchmesser 22, mittleres Gewicht
2-54 g.
Das ungarische Material ist folgendes :
1. 4 drb (St.) Velencze, 1895. Nov. Microtus arvalis Fall. 7, Mus sylvaticus L. 4.
2. 2 drb (St.) Velenose, 1895. Nov. Microtus arvalis Pall. 10.
3. 3 drb (St.) Velencze, 1895. Nov. Microtus arvalis Pall. 8, Mus sylvaticus L. 1.
4. 3 drb (St.) Szentgotthárd (Erdély), 1896. Nov. Mus musculus L. 2, Microtus arvalis
Pall. 1. Fringillidae 2.
5. 2 drb (St.) Szentgotthárd (Erdély), 1896. Nov. Microtus arvalis Pall. 2, Mus sylvaticus
L. 1, Fringillidae 1.
6. 2 drb (St.) Csala (Fehér m.), 1896. Nov. Microtus arvalis Pall. 3, Mus sylvaticus L. 1,
Mus musculus L. 1.
7. 4 drb (St ) Csala (Fehér m.), 1896. Nov. Microtus arvalis Pali,. 4. Mus sylvaticus L. 4.
8. 5 drb (St.) Csala (Fehér m.), 1896. Nov. Microtus arvalis Pall. 7, Mus sylvaticus L. 5,
Crocidura russulus Herm. 2-
9. 6 drb (St.) Csala (Fehér m), 1896. Nov. Microtus arvalis Pall. 5, Mus silvaticus L. 5,
Mus musculus L. 1.
10. 6 drb (St.) Velencze, 1896. Dec. Microtus arvalis Pall. 6, Mus sylvaticus L. 6
11. 2 drb (St.) Velencze, 1896. Dec. Microtus arvalis Pall. 6, Mus sylvaticus L. 1, Mus mus-
culus L. 1.
12. 6 drb (St.) Csala (Fehér m.), 1897. Mart. Microtus arvalis Pall. 8, Mus sylvaticus L. 1,
Mus musculus L. 1, Passer 1.
13- 7 drb (St.) Csala (Fehér tri.), 1897. Mart. Microtus arvalis Pall. 11, Mus sylvaticus L. 1.
14. 3 drb (St.) Csala (Fehér m.), 1897. Mart. Microtus arvalis Pall. 5, Mus sylvaticus L. 5,
Mus musculus L. 2.
15. 6 drb (St.) Csala, 1897. Mart. Microtus arvalis Pall. 9, Mus sylvaticus L. 4, Mus mus-
culus L. 1.
16. 7 drb (St.) Csala, 1897. Mart. Microtus arvalis Pall. 9, Mus sylvaticus L. 4, Crocidura
russulus Herm. 3.
17. 7 drb (St.) Csala, 1897. Mart. Microtus arvalis Pall. 4, Mus sylvaticus L. 6, Mus mus-
culus L. 1.
18- 7 drb (St.) Csala, 1897. Mart. Microtus arvalis Pall. 11, Mus sylvaticus L. 3, Mus mus-
culus L. 1.
19. 6 drb (St.) Csala, 1897. Mart. Microtus arvalis Pall. 9, Mus sylvaticus L. 5.
20. 5 drb (St.) Csala, 1897. Mart. Microtus arvalis Pall. 3, Mus sylvaticus L. 6, Passer 1,
Spermophilus citillus L. 1.
21. 6 drb (St.) Csala, 1897. Mart. Microtus arvalis Pall. 4, Mus sylvaticus L. 5.
22. 4 drb (St.) Kethely, 1897. Okt. 23. Microtus arvalis Pall. 2, Mus sylvaticus L. 1.
157
3. ábra. Réti fülesbagoly.
Abb. 3. Sunipfohreule.
23. 3 drb (St.) Kethelij, 1897. Nov. 2. Microtus ni-
valis Pall. 2.
24. 2 drb (St.) Sajloskál, 1897. Nov. 23 Microtus
arvalis Pall. 1.
25. 6 drb (St.) Kőszeg, 1898. Jan. Microtus arvalis
Pali,. 7.
26. 5 drb (St.) Kőszeg, 1908. Jan. Microtus arvalis
Páll. 8.
27. 6 drb (St.) Kőszeg, 1898. Jan. Microtus arvalis
Páll. 8.
28- 5 drb (St.) Kőszeg. 1898. Jan. Microtus arvalis
Páll. 8.
29. 5 drb (St.) Kőszeg. 1898. Jan. Microtus arvalis
Páll. 6, Emberiza citrinella L. 1, Curculionida 1.
30. 7 drb (St.) Kőszeg, 1898. Jan. Microtus arvalis
Páll. 5. Több vadrózsamag. — Mehrere Kerne
von Rosa canina L.
31. 6 drb (St.) Kőszeg, 1898. Jan. Microtus arvalis
Pall. 4, Telephorus 1.
32. 6 drb (St.) Kőszeg, 1898. Jan. Microtus arvalis Pall. 8.
33. 7 drb (St.) Kőszeg, 1898. Jan. Microtus arvalis Pall. 7.
34. tj drb (St.) Kőszeg, 1898. Jan. Microtus arvalis Pall. 6.
35. 4 drb (St.) Kőszeg, 1898. Jan. Microtus arvalis Pall. 8, Sorex araneus L. 1.
36. 5 drb (St.) Kőszeg, 1898. Jan. Microtus arvalis Pall. 7.
37. 4 drb (St.) Kőszeg, 1898. Febr. Microtus arvalis Pall. 11.
38. 5 drb (St.) Kőszeg, 1898. Febr. Microtus arvalis Pall. 8, Curculionida 1.
39. 4 drb (St.) Kőszeg, 1898. Febr. Microtus arvalis Pall. 8, Geotrupes 1, Aphodius 1, Cur-
culio 1.
40. 3 drb (St.) Kőszeg, 1898. Febr. Microtus arvalis Pall. 7.
41. 4 drb (St.) Kőszeg, 1898. Febr. Microtus arvalis Pall. 6.
42. 6 drb (St.) Kőszeg, 1898. Febr. Microtus arvalis Pall. 8, Mus sylvaticus L. 1.
43 6 drb (St.) Kőszeg, 1898. Febr. Microtus arvalis Pall. 5.
44. 4 drb (St.) Középhantos (Fehér m.), 1898. Mart. Microtus arvalis Pall. 5, Mus musculus
L. 4, Mus sylvaticus L. 2, Sorex araneus L. 1. Geotrupes 1
45. Kőszeg, 1898. Mart. 17. Microtus arvalis Pall. 4, Telephorus 1 álcza — Larve.
46. 5 drb (St.) Középhantos, 189*. Apr. Microtus arvalis
Pall. 4, Mus musculus L. 3, Fringilla 1, Geotrupes 2.
47. 5 drb (St.) Középhantos, 1898. Apr. Microtus arvalis
Pall. 7, Mus sylvaticus L. 3, Sorex araneus L. 1.
48. 3 drb (St.) Középhantos, 1898. Apr. Microtus arvalis
Pall. 4, Mus sylvaticus L. 5, Mus musculus L. 1.
49. 3 drb (St.) Közéjihantos, 1898. Apr. Microtus arvalis
Pall. 6, Mus sylvaticus L. 2, Mus musculus L. 2
Sorex araneus L. 1.
50. 6 drb (St.) Középhantos, 1898. Apr. Microtus arvalis
Pall. 1, Mus sylvaticus L 5, Mus musculus L. 2,
Putorius nivalis L. 1, Passer 1, Geotrupes 2.
51. 4 drb (St.) Kőszeg, 1998. Mart. 8. Microtus arvalis Pall. 6.
52. Liptóújvár, 1901. Sept. 10. Egérszőr. — Mäusehaare.
53. Komárom, 1901. Sept. 20. Microtus arvalis Pall. 2,
Mus sylvaticus L. 3.
54. Bogga, 1901. Sept. 22. Egérszőr. — Mäusehaare.
4. ábra. Réti fülesbagoly köpet.
Abb. 4. Gewölle der Sumpfohreule.
158
55. Nemesócsa, Sept. 22. Microtus arvalis Pau,. 2, Mus sylvaticus L. 2, Mus musculus L. 1.
56. Liptóújvár 1900. Jan. 16. Egérszőr. — Mäusehaare.
57. Komárom, 1903- Mart. 7. Microtus arvalis Páll. 3.
58. Óverbász, 1904. Jan. 28. Mus sylvaticus L. 8.
59. Óverbász, 1904. Nov. 13. Mus sylvaticus L. 1.
60. Óverbász, 1905. Febr. 10. Microtus arvalis Páll. 1, Mus sylvaticus L. 5.
61. 6 drb (St.) Keszeg falu, 1905. Nov. 2 Microtus arvalis Pali,. 13, Mus sylvaticus L. 2.
62. •) drb (St.) Keszegfalu, 1905. Nov. 2. Microtus arvalis Páll. 14, Mus sylvaticus L. 1.
63. 6 drb (St.) Keszeg falu, 1905. Nov. 2. Microtus arvalis Páll. 14.
64. 7 drb (St.) Keszegfalu, 1905. Nov. 2. Microtus arvalis Páll. 16.
65. Keszegfalu, 1905. Nov. 2. Microtus arvalis Páll. 3.
66. Keszeg falu, 1905. Dec. 1. Egérször. — Mäusehaare.
67. Keszegfalu, 1906. Jan. 31. Sorex araneus L. 2.
68. Keszegfalu, 1906. Febr. 2. Microtus arvalis Páll. 2.
69. Keszegfalu, 1906. Febr. 25. Egérszőr. — Mäusehaare.
70. Illmìc, 1906. Okt. 18. Microtus arvalis Pall. 1, Perdix perdix (L.) 1.
71. 2 drb (St.) Óverbász, 1905. Nov. 23. Microtus arvalis Páll. 4, Mus sylvaticus L. 1,
Putorius nivalis L. 1.
72. Komárom, 1907. Aug. 30. Alauda 1.
73. Ujverbász, 1907. Okt. 15. Mus agrárius Páll. 2-
74. Szigetcsép, 1907. Dec. 1. Microtus arvalis Páll. 2, Mus sylvaticus L. 1.
75. Törökbecse, 1908. Febr. 20. Microtus arvalis Páll 1, Mus musculus L. 1, Crocidura rus-
sulus Herm. 2.
76. Csála, 1908. Febr. 17. Microtus arvalis Páll. 1, Mus sylvaticus L. 1.
77- Óverbász, 1908. Febr. 15. Madárlollfoszlányok. — Vogelfederreste.
78. Gödöllő, 1908. Okt. 22. Turdus 1.
79. Óverbász, 1908. Okt. 19. Mus sylvaticus L. 2, Madártollfoszlányok. - - Vogelfederreste.
80. Szentmárton, 1908. Sept. 26. Mus musculus L. 1.
81. Komárom, 1908. Dec. 28. Microtus arvalis Páll. 1.
82. Óverbász, 1908. Okt. 7. Mus sylvaticus L. 1.
83. Bácsalmás, 1908. Dec. 22. Microtus arvalis Pali,. 2.
84. Temeskirályfalu, 1909. Jan. 21. Mus sylvaticus L. 4.
85. Dőlni Miholjac. 1909. Nov. 25. Microtus arvalis Páll. 3.
86. Kovasincz, 1909. Nov. 28. Microtus arvalis Páll. 5.
87. Szélszeg, 1910. Sept. 16. Microtus arvalis Páll. 3-
88. Erzsébetváros, 1909. Nov. 24. Microtus arvalis Páll. 3.
89. Nagygombos, 1909. Jan. 30. Mus sylvaticus L. 3.
90. Dunaharaszti, 1910. Sept. 10. Microtus arvalis Páll. 2.
91. Aradmácsa, 1910. Aug. 30. Microtus arvalis Páll. 2, Mus decumanus Pali,. 1, Mus mus-
culus L. 1.
92. Szélszeg, 1910. Sept. 16. Microtus arvalis Páll. 2.
93. Szélszeg, 1910. Sept. 16. Microtus arvalis Páll. 1.
94. Rákos, 1909. Sept. 22. Chloris chloris (L ) 1.
95. Óverbász, 1909. Mart. 2. Mus sylvaticus L. 1.
159
A megvizsgált gyomor- és köpettartalmak
száma 304, melyekben a következő állatok
részeit találtam, hónapok szerint is feltün-
tetve :
Die Zahl der untersuchten Mägen und
Gewölle beträgt 304, in welchen ich die Reste
folgender Tiere, auch nach Monaten geordnet,
fand :
A faj neve
Name der Art
Darab
Stück
Jan.
Febr.
Mart.
Aor
Aug.
Sept.
Oct.
Nov.
Dec.
Microtus arvalis Pall. . .
Mus svlvaticus L
Mus agrárius Pall. . . .
Mus decumanus Pall. . .
Egérszőr — Mäusehaare 5 eset
(Fälle)
Crocidura russulus Herm.
Spermophilus citillus L.
Putorius nivalis L. . . .
Emberiza citrinella L. . .
Alauda
Chloris chloris (L.) . . .
Turdus .
Madártollfoszlányok — Feder-
reste 2 eset (Fälle) . .
Insecta 8 eset (Fälle) . . .
A megvizsgált gyomrok és kö-
petek hónapok szerint kö-
vetkezőkép oszlanak meg:
Die untersuchten Mägen und
Gewölle verteilen sich auf
die einzelnen Monate fol-
genderweise :
409
118
27
2
1
7
6
1
2
3
4
1
1
1
1
304
82
10
1
3
1
2
73
58
7
1
1
o
1
2
38
91
43
10
3
1
1
2
2
71
22
15
8
2
1
1
1
2
22
2
1
1
1
2
10
5
2
2
1
10
3
4
2
1
1
9
124
26
4
2
1
3
67
17
8
1
1
12
A vizsgálatból kitűnik, hogy ez a bagoly
is kiváltkép egérfélékkel táplálkozik, őszszel
a tarlókon, a felvidéken a burgonyaföldeken
tartózkodva temérdek rágcsálót pusztít el.
Hébe-korba elfog egy-egy apró madarat is,
de ez a rengeteg számú poczok és egér
mellett számba sem jöhet.
A külföldi vizsgálatok ugyanilyen ered-
ményre vezettek.
Altum 7 réti fülesbagolyköpetben 1 erdei
egeret, 3 törpe egeret, 1 erdei poczkot, 16
Die Untersuchung zeigt, dass sich auch
diese Eule besonders von Mäusearten nährt.
Im Herbste auf den Stoppeln, in den oberen
Gegenden in den Kartoffeläckern sich auf-
haltend, vertilgt sie eine Unmenge von Nagern.
Hie und da fängt sie auch einen kleinen
Vogel, dies kommt jedoch bei der grossen
Zahl der Feld- und Waldmäuse gar nicht in
Betracht.
Die deutschen Untersuchungen ergaben das-
selbe Resultat :
Altum fand in 7 Sumpfohreulen- Gewöllen
1 Waldmaus, 3 Zwergmäuse, 1 Waldwühl-
160
csalitjáró poczkot és 1 erdei cziczkányt
talált.
JXckbi, szerint Lbu praeperator, ki össze-
vissza vagy 300 drbot tömött ebből a fajból.
csaknem mindi-' kizárólag egereket talált a
gyomrukban, egyes esetekben madarakat; egy
gyomor tele volt cserebogárral.
Leisewitz 26 példány gyomrát vizsgálta
meg következő eredménynyel: 48 mezei
poczok, 3 erdei egér, 5 cziczkány, 1 mezei
pacsirta, 1 poszáta, 1 béka, és 2 esetben
meghatározhatatlan madárrészek.
Rurig 101 példány gyomrában a következő
állatokat találta: 180 egér, 1 cziczkány, 2
sármány, 1 zöldike, 1 kakuk, 1 haris, 1
pacsirta, 11 más kis madár és 1 nagyobb
madár, 1 esetben pók. 480 köpet vizsgálata
pedig a következő eredményt adta:
Káros állatok:
Egér Hl
Erdei poczok ....... 7
Mezei poczok . 864
Összesen . 982
Hasznos állatok:
Madarak . . 9_
Összesen . 9
Százalékban kifejezve:
Káros állatok 99°/0
Hasznos állatok 1%
A réti fülesbagoly tehát minden tekintetben
kíméletet érdemel.
maus. 16 Ackermäuse und 1 Waldspitz-
maus.
Nach .IXckp.i, fand Präperator Leu, der
etwa 300 Stück dieser Art präparierte, in
den Mägen fast ausschliesslich Mäuse, in einem
Falle Vögel; ein Magen war mit Maikäfern
vollgestopft.
Leibewitz untersuchte die Mägen von 26 Exem-
plaren mit folgendem Resultate: 48 Feldmäuse,
3 Waldmäuse, 5 Spitzmäuse, 1 I eldlerche,
I Grasmücke, 1 Frosch und in zwei Fällen
unbestimmbare Vögelreste.
Rörig fand in 101 Mägen folgende Tiere :
180 Mäuse, 1 Spitzmaus, 2 Ammern, 1 Grün-
ling, 1 Kuckuck, 1 Wiesenkönig, 1 Lerche,
II andere Kleinvögel und 1 grösseren Vogel,
einmal eine Spinne. 480 Gewölluntersuchungen
ergaben folgendes Resultat:
Schädliche Tiere :
Mäuse 111
Waldwühlmäse 7
Feldmäuse . . 864
Zusammen 982
Nützliche Tiere :
Vögel
Zusammen
In Prozenten :
Schädliche Tiere 99%
Nützliche Tiere 1%
Die Sumpfohreule verdient also in jeder
Hinsicht unseren Schutz.
Uráli bagoly. — Habichtseule. Srynium uralense (Paia.)
A buhú után legnagyobb baglyunk. Hosszú,
ékalakú farka és nagysága eléggé különböz-
teti meg a macskabagolytól, melylyel főleg
vadászok szokták összetéveszteni. Hazánk
hegyes vidékein az újabb vizsgálatok szerint
nem ritka, s rendesen költ.
A m. kir. Ornithologiai központ anyaga a
következő :
Nach dem Uhu unsere grösste Eule. Ihr
langer, keilförmiger Schwanz und ihre Grösse
unterscheiden sie genügend vom Waldkauz, mit
dem sie oft von den Jägern verwechselt wird
In den Gebirgsgegenden Ungarns ist sie
den neueren Forschungen nach nicht selten
und brütet auch regelmässig.
Das Material der Königl. Ungarischen Omi-
thologischen Centrale ist folgendes :
161
1. Görgényszentimre, 1903. Jan. 17. Evotomys glareolus Schreb. 2.
2. Oörgényszentimre, 1903. Jan. 26. Microtus arvalis Pall. 2.
3. Görgényszentimre, 1903. Febr. 4. Microtus arvalis Pall. 2.
4. Görgényszentimre, 1903. Febr. 12 Sorex araneus L. 4.
5. Görgényszaitimre, 1903. Nov. 28. Talpa europea L. I.
6. Görgényszentimre, 1904. Jan. 31. Microtus arvalis Pall. 3.
7. Békéscsaìia. l!>04. Sept. 18. Microtus arvalis Pall. Putorius nivalis L. 1.
8. Béa, 1907. Jan. 18. Microtus arvalis Pall. 3.
9. Fellen, 1907. Jan. 23. Microtus arvalis Pall. 1.
10. Felka, 1907. Jan. 23. Microtus arvalis Pall. 1, Evotomys glareolus Schreb. 1.
11. Rèa, 1907. Jan. 30. Microtus arvalis Pall. 2.
12. Csenger, 1906. Dec. 11. Microtus arvalis Pall. 4, Sorex araneus L. 1.
13. Hadad, 1907. Jan. 17. Mus sylvaticus L. 1.
14. Lasztomér, 1907. Mart. Microtus arvalis Pall. 1. Nagyobb emlős csontja. — Knochen
eines grösseren Säugetieres.
15. Lasztomér, 1907. Mart. Microtus arvalis Pall. 1. Csontok. — Knochen.
16- Lasztomér, 1907. Mart. Csontok. - - Knochen. - - Madár — Vogel 1.
17. Lasztomér, 1907. Mart. Csontok. — Knochen.
18. Lasztomér, 1907. Mart. Csontok. — Knochen. Corvus. 1.
19. Lasztomér, 1907. Mart. Csontok. — Knochen.
20. Lasztomér, 1907. Mart. Csontok. — Knochen.
21. Lasztomér, 1907. Mart. Microtus arvalis Pall. 2.
22. Lasztomér, 1907. Mart. Csontok. — Knochen.
^2a. Lasztomér, 1907. Mart. Széttépett varjú és házi galamb maradványai. — Reste einer
zerrissenen Krähe und Haustaube.
23. Lasztomér. 1907. Mart. Microtus arvalis Pall. 3. Nagy csoniok. — Grosse Knochen.
24. Deslié (Bosznia), 1907. Okt. 15. Sorex araneus L. 1, Evotomys glareolus Schreb. 1, Mus-
cardinus avellanarius L. 1.
25. Felsöilosva, 1907 Mart. 28. Coleoptera.
26. Nagypöstyen, 1907. Mart. 3. Perdix perdix (L.) 1.
27. Bilak, 1903. Mart. 20. Mus sylvaticus L. 1.
28 Alvácza, 1908. Jan 26. Corvus 1.
29. Ruszkabdnya, 1907. Okt. 11. Mus sylvaticus L. 2.
30. Batta, 1907. Nov. 7. Sorex araneus L. 1.
31. Lippa, 1910. Febr. 15 Mus sylvaticus L. 1.
32. Tar, 1910. Apr. 8. Microtus arvalis Pall. 1, Passer 1, Fringilla 1.
33. Uz, 1909. Okt. 2. Geotrupes. 2
34. Gcrnyeszeg, 1910. Dec. 15. Microtus arvalis Pall. 4.
35. Draksinyest, 1902. Nov. 27. Talpa europaea L. 1.
36. Görgényszentimre, 1903 Mart. 2. Microtus arvalis Pall. 1.
37. Bdlincz, 1903. Mart. 6. Microtus arvalis Pall. 1, Rana sp. 1.
38. Görgényszentimre, 1903. Mart. 10. Sorex araneus L. 1.
39. Görgényszentimre, 1903. Jan. 11. Microtus arvalis Pall. 1, Evotomys glareolus Schreb. 1.
40. Eperjes, 1910. Okt. 14 Madártollfoszlányok. — Federreste.
41. Árvaújfalu, 1910. Okt. 25. Microtus arvalis Pall. 1.
Aquila XVIIÎ. 21
162
A megvizsgált 42 gyomorban és köpetben
a következő állatokat találtam:
In den 42 untersuchten Mägen und Gewöllen
land ich folgende Tiere :
A faj neve
Name rlcr Art
Darab
Stück
Jan.
Febr.
Mart.
Apr.
Sept,
Oct.
Nov.
I Ice
.Minimis arvalis Pall. . ■
Mus svlvatieus L
Evotomys glareolus Schreb . . .
Talpa europaea L
Sorex araneus L
Muscardinus avellanarius L. . .
Putorius nivalis L
Nagyobb emlősök — Grössere Säu-
getiere 9 eset (Fälle) ....
Aves
Corvus
Columba
Perdix perdix (L.)
Passer
Fringilla
Rana
Coleoptera 2 eset (Fälle) . . .
A megvizsgált gyomortartalmak és
köpetek hónapok szerint követ-
kezőkép oszlanak meg :
Die untersuchten Mägen und Ge-
wölle verteilen sich auf die ein-
zelnen Monate folgenderweise
35
5
5
2
8
1
1
42
13
1
4
10
9
1
9
—
1
—
2
—
1
—
1
—
1
1
1
—
1
—
17
A táblázat szerint az uráli bagoly főtáp-
láléka a rágcsálók, e mellett azonban a va-
dászatra kártékonynyá is válik az által, hogy
az apró vadat is megdézsmálja — a talált
csontok nagyobbrészt nyulak csontjai lehettek.
Sajnos az anyag csekélysége nem elegendő
ahhoz, hogy általánosabb következtetéseket
vonhassunk e faj mező- és erdőgazdasági
helyzetére. Azért egyelőre meg kell eléged-
nünk a tények egyszerű felsorolásával.
A külföldi anyag is nagyon kicsiny.
Jáckel csak két példány gyomortartalmát
kiizli, az egyikben egerek, a másikban vakon-
dok és néhány ganajtúró volt.
Röris 4 keletporoszországi példányt vizsgált
meg. háromban csak egeret, egyben pedig
egy meghatározhatatlan közepes nagyságú
madarat talált.
Der Tabelle nach machen die Hauptnahrung
der Uraleule Nager aus, daneben wird sie
jedoch durch Wegfangen zur niederen Jagd
gehörender Tiere auch schädlich — die
gefundenen Knochen dürften Hasenknochen
gewesen sein. Leider ist das vorhandene Mate-
rial zu klein, um über die land- und forst-
wirtschaftliche Bedeutung dieser Art allgemei-
nere Folgerungen machen zu können. Darum
müssen wir uns vorläufig mit der Aufzählung
der Tatsachen begnügen.
Auch das auswärtige Material ist sehr gering.
Jäckel teilt bloss den Mageninhalt zweier
Exemplare mit ; in einem waren Mäuse, im
anderen ein Maulwurf und einige Rosskäfer.
Rörki untersuchte 4 ostpreussische Exem-
plare, 3 hatten nur Mäuse, eines einen unbe-
stimmbareil Vogel von mittlerer Grösse.
163
Macskabagoly. — Waldkaiiz. Syrnium aluco L.
Gömbölyű nagy fejével, lazán ülő tollaza-
tával elég nagy madár. Hazánk erdeiben
mindenütt közönséges. Márcziusban költ. Neki
is vannak kedvencz fái, melyeken aludni
szokott, ezek alatt szedhetjük köpeteit, melyek
különben nem oly gyakoriak, mint az erdei
füles bagolyéi. Valamivel szélesebbek, mint
rokonáé, egyébként nagyon hasonlók. Bakr és
Uttendörfer szerint hosszuk körülbelül 6 cm,
átmérőjük 4'/* cm.
Anyagunk a következő :
Mit seinem runden Kopfe, lose sitzenden
Gefieder ist er ein ziemlich grosser Vogel.
In den Wäldern Ungarns ist er überall gemein.
Brütet im März. Auch er hat Lieblingsbäume,
auf welchen er zu schlafen pflegt, unter
ihnen linden wir seine Gewölle, welche übrigens
nicht so häufig wie die der Waldohreule sind.
Sie sind etwas breiter, als bei der Wald-
ohreule, anderenteils sind sie ihnen sehr
ähnlich, nach Baer und Uttendörfer beträgt
ihre Länge 6 cm, ihr Durchmesser 4VS cm.
Unser Material ist folgendes :
1. Csallóközsomorja, 1897. Febr. 6. Közepes nagyságú magevő madár. — Ein mittelgrosser
körnerfressender Vogel.
2. Csallóközsomorja, 1897. Febr. 27. Sorex araneus L. 3, Emberiza citrinella L. 1.
3. Kethely, 1897. Nov. 2. Microtus arvalis Pai.l. 3.
4. Csallóközsomorja, 1897. Apr. 19. Microtus amphibius L 1, Melolontha.
5. Csallóközsomorja, 1899. Febr. 17. Madártollfoszlányok. — Federreste.
6. Királyerdő (Pozsony m), 1901. Dec. 8. Microtus ratticeps Keys. & Blas. 1, Evotomys
glareolus Schreb. 2, Sorex araneus L. 1.
7. Királyerdő, 1901. Dec. 8. Mus sylvaticus L. 3.
8. Ószöny, 1902. Mai. 1. Melolontha 22, Corvus juv. 1, Pyrrhula 1.
9. Görgényszentimre, 1902. Okt. 16. Evotomys glareolus Schreb. 2, Mus musculus L. 2,
Mus sylvaticus L. 2, Alauda 1, Hirundo sp. 2, Locusta 1.
10. Komárom, 1903. Mart. 18. Passer 1.
11. Magyarország, 1904. Mart. 6. Passer 1.
12. Komárom, 1904. Okt 26. Microtus arvalis Pali,. 1, Carduelis carduelis (L.) 1, Passer
domesticus L. 1, Labidura 1.
13. Overbász, 1907. Nov. 17. Emberiza calandra L. 1, Chloris chloris (L.) 1.
14. Iìiarosberény, 1904. Nov. 8 Microtus arvalis Pall. I, sok hernyó — viele Raupen.
15. Iharosberény, 1904. Nov. 19. Putorius nivalis L. 1.
16. Overbász, 1904. Nov. 20. Mus musculus L. 2.
17. Overbász, 1904. Dec. 7. Chloris chloris (L.) 2
18. Szigetcsép, 1904. Dec. 16. Passer 1.
20. Overbász, 1904. Dec. 18. Mus agrárius Pall. 1.
21. Overbász, 1904. Dec. 18. Mus sylvaticus L. 2, Mus musculus L. 1.
22. Komárom, 1905. Jan. 18. Pica pica (L.) 1.
23. Pogányszentpéter, 1905. Jan 30. Madártollfoszlányok. — Federreste.
24. Komárom, 1905. Jan. 31. Pica pica (L.) 1.
25. Overbász, 1905. Febr. 17. Microtus arvalis Pall. 3, Mus sylvaticus L. 2.
26. Iharosberény, 1905. Mart. 3. Carabus 1.
27. Iharosberény, 1905. Jun. 2. Talpa europaea L. 1, Gryllotalpa vulgaris L. 1.
28. Iharosberény, 1905. Jun. 2. Mus sylvaticus L. 1, Dendrocopus sp. 1.
30. Debreczen, 1906. Okt. 10. Microtus arvalis Pall. 1, Mus musculus L. 1, Parus sp. 1.
31. Szigetcsép, 1906. Okt. 31. Microtus arvalis Pall. 1.
32. Keszegfalu, 1906. Okt. 29. Sorex araneus L. 3.
21*
164
33. Budapest, 1906. Dec. 15. Mus agrárius Pau,. 3, Crocidura russata Herm 1.
34. Mramorák, 1906. Nor. 26. Passer 3.
35. Párnica, 1907. Febr. 9. Mus musculua L. 1. Sorex araneus L. i.
37 Gnêzda, 1907. Febr 19. Egérszőr. — Mäusehaare.
38 Óverbász, 1907. Aug. 23. Talp:, europaea L. 1, Coleoptera.
39 Meqyercs 1907. Nov. 8. Microtus arvalis Pai.l. 1, Mus sylvaticus L. Z.
40' Szigetcsép, 1907. Mai. 14. Meloloutl.a vulgaris L. L, Fringilla sp. 1.
ntj-^a
5. ábra. Macskabagoly. — Abb. 5. Waldkau/..
41. Russ, 1907. Mart. 8. Mus musculus L. 1.
42. Kesztolcz, 1907. Mart. 18. Lárva 1 — Larve.
43. Russ, 1907. Mart. 4. Microtus arvalis Pall. 2.
44. Tiszasalamon, 1908. Mai. 3. Microtus aniphibius L. 1, Vesperugo sp. 1, Passer 2, számos
rovar. — viele Insekten.
45. IÄszka {Zemplén m.), 1907. (M. 24. Microtus arvalis Pall. 1.
46. Liszka, 1907. Okt. 24. Crocidura rusculus Herm. 1, Insecta.
47. Galgócz, 1908. Nov. 8. Talpa europaea L. 1.
165
48. Szigetcsép, 1907. Dec. 25. Passer 1, álcza 4 — Larven.
49. Szepetk, 1908. Mart. 19. Parus sp. 1.
50. Zebegény, 1909. Jan. 3. Egérszőr. — Mäusehaare.
51. Arad, 1907. Nov. 10. Egérszőr. - - Mäusehaare.
52. Zebegény, 1909. Jan. 3. Passer 1.
53. Bars m., 1909. Mart. 28. Insecta.
54. Arad, 1909. Jan. 4. Egérszőr. — Mäusehaare.
55. Moldva, 1909. Febr. 28. Mus sylvaticus L. 1.
56. Győr, 1909. Febr. 1. Mus sylvaticus L. 1.
57. Sásd, 1908. Dec. 26. Álczák. — Larven.
58. Arad, 1909. Jan. 31. Mus sylvaticus L. 2, Crocidura russulus Hebm. 2.
59. Zebegény, 1909. Jan. 3. Perdix perdix (L.) 1.
60. Csála, 1907. Dec. 8. Perdix perdix (L.) 1.
61. Fazekasboda, 1908. Dec. 30. Mus sylvaticus L 1. Passer 2.
(5. ábra. Macskabagoly-köpet. — Abb. 6. Gewölle des Waldkauzes.
62. Kőszeg, 1907. Jul 7. Lucanus cervus L. 1, Carabus violaceus L. 1.
63. Zalaegerszeg. 1909. Noi: 23. Microtus arvalis Pall. 1, Mus sylvaticus L. 1.
64. Násztu, 1909. Febr. 28. Mus agrárius Pall. 1.
65. Doljni-Miholjac, 1909. Nov 28. Mus sylvaticus L. 1.
66. Csíkszentmárton, 1910. Dec 22. Microtus arvalis Pall. 5.
67. Szepetk, 1909. Dec. 6. Sitta europaea L. 1.
68. Felsődacsolány, 1910 Febr. 26. Mus sylvaticus L. 1.
69. Németlad, 1910. Mart. 30. Mus sylvaticus L. 1, Lepus europaeus L. 1, Geotrupes 1.
70. Arad, 1910. Febr. 10. Mus sylvaticus L. 1, Parus coeruleus L. 1.
71. Kőszeg, 1899. Dec. 30. Passer 1.
72. Budakesz, 1909. Nov. 7. Microtus arvalis Pall. 1, Mus sylvaticus L. 1, Mus musculus
L. 1, Passer 1.
73. Csíkcsekefalva, 1911. Jan. 12. Microtus arvalis Pall. 1, Passer domesticus L. 1.
74. Nagyvázsony, 1909. Jan. 8. Insecta.
75. 18 drb (St.) Csallóközsomorja, 1903. Mart. Microtus arvalis Pall. 4, Microtus ratticeps
Keys & Blas. 3, Evotomys glareolus Scheeb. 6, Sorex araneus L. 3, Sorex minutus
L. 2, Geotrupes 1.
76. Lengyeltóti, 1910. Dec. 5. Microtus arvalis Pall. 1, Mus sylvaticus L 1.
77. Nagymaros, 1911. Febr. 17. Passer 2, Fringilla sp 1.
166
Megvizsgáltam összesen 91 drb gyomrot és
köpetet, melyben a következő állatok voltak:
Ich untersuchte im ganzen Ol St. Mägen
und Gewölle, in welchen folgende Tiere waren:
A faj neve
Name der Art
■2-«
=3 'S
Qt»
27
4
2
10
24
9
5
3
12
2
4
1
1
1
1
1
1
1
3
17
2
1
2
1
1
1
2
2
1
2
01
B
fa
sa
Q.
<
'3
c
s
3
•-s
a
<
O.
O
O
>
o
55
o
a
Microtus arvalis Pali
Microtus ratticeps Keys & Blas . . .
Evotomys glareolus Schreb ....
Egérszőr — Mäusehaare 4 eset (Fälle) .
Aves meghatározh. — unbestimmb. 3 eset
(Fälle)
1
2
2
2
1
2
2
1
10
3
6
1
1
1
5
o
1
2
1
1
12
6
3
6
1
1
3
2
1
o
t-t
1
2
3
27
l
1
1
1
1
1
2
1
1
2
1
3
1
1
1
1
2
1
1
1
1
1
4
2
2
3
3
1
1
1
1
1
3
7
7
5
3
1
1
1
1
1
4
1
12
6
1
2
7
1
4
1
1
2
4
1
1
2
15
Alauda sp
Chloris chloris (L.)
Passer sp
Perdix perdix (L.)
Gryllotalpa vulgaris L
Insecta 13 eset (Fälle)
A megvizsgált gyomortartalmak és köpe-
tek hónapok szerint következőkép osz-
lanak meg :
Die untersuchten Mägen und Gewölle
verteilen sich auf die einzelnen Monate
folgenderweise :
167
A fenti táblázatból kitűnik, hogy a macska-
bagoly is főképpen rágcsálókkal táplálkozik,
azonban sokkal nagyobb mértékben, mint
társai, az apró madarakat is elfogja, még
pedig nem csupán a téli hónapokban, hanem
tavaszszal is. Az apró vadat is megdézsmálja,
úgy hogy ott, a hol gyakori, különösen pedig
madárvédelmi telepek közelében, fáczáuyosok-
ban nem tűrendő.
A patkányfejű poczok (Microtus ratticeps
Keys. & Blas.) újabb négy példányát sikerült
ezúttal a macskabagoly köpetében megtalál-
nom. Az egyik a pozsonymegyei Királyerdő-
ből való, honnan tavaly is került egy példány,
erdei fülesbagoly gyomrából, ' a többi csalló.
közsomorjai példány.
Altom 208 köpetben hermelint, vándor-
patkányt, házi, erdei, törpe egeret, erdei
poczkot, vízi poczkot, mezei poczkot, csalit-
járó poczkot, vízi, házi, erdei és törpe czicz-
kányt, vakoudokot. mókust, czitromsármányt,
fatetüt, fehér barázdabillegetőt, 15 más apró
madarat és több bogarat talált.
Jäckel 133 köpetet vizsgált meg következő
tartalommal : 5 vakondok, 7 vízi, 12 közön-
séges, 4 törpe és 28 fehérfogú cziczkány,
7 vándorpatkány, 28 házi és erdei egér, 1 kis
menyét, 8 vízi, 4 erdei, 9 csalitjáró- és 139
mezei poczok, 1 meghatározhatatlan madár,
1 kakuk, különféle bogár, béka, hernyó, lepke,
darázs és lótetű. Jäckel arra a következte-
tésre jut, hogy a költési időszakban és télen
túlnyomólag káros, egyébként pedig a haszon
és kár egyenértékű.
Baer és Uttendörfer 133 köpetben 8 vakon-
dokot, 22 erdei cziczkányt, 42 egeret, 173 mezei
poczkot. 54 erdei poczkot, 9 csalitjáró pocz-
kot, 3 vízi poczkot. 1 fiatal nyulat. 50 ma-
darat, 22 békát és néhány bogarat talált.
Később Uttendörfer még 97 köpetet vizsgált
át, melyekben az előbbi fajokon kívül még
denevért, vízi cziczkányt, mezei cziczkányt,
ragadozó madarat, 6 halat, 2 csukát és ismét
aránylag sok madar.it talált.
Geyr von Scbwf.ppenburc; Müddersheim és
Marburg a. d. L. vidékén gyűjtött 68 köpet-
1 V. ö. Aquila XVII. 1910. pag. 179.
Aus obiger Tabelle ist ersichtlich, dass auch
der Waldkauz sich vorwiegend von Nagern
nährt, aber auch in grösserem Masse als seine
Genossen die kleinen Vögel fängt, und zwar
nicht allein in den Wintermonaten sondern
auch im Frühling. Auch die Niederjagd dezi-
miert er, so dass man ihn an Stellen, wo er
häufig vorkommt, besonders in der Nähe von
Vogelschutzstationen, Fasanerien nicht dulden
kann.
Ich konnte wiederum die nordische Wiihl-
ratte (Microtus ratticeps Keys. & Blas.),
diesmal in den Gewöllen des Waldkauzes,
nachweisen. Das eine Exemplar stammt aus
Királyerdő, Kom. Pozsony, woher auch das
eine vorjährige Exemplar, aus dem Magen
einer Waldohreule ' stammt, die anderen sind
Csallóközsomorjaer Stücke.
Altüm fand in 208 Gewöllen: Hermelin,
Wanderratten, Haus-, Wald-, Zwergspitzmäuse,
Waldwühlmäuse, Wasserratten, Feldmäuse,
Ackermäuse, Wasser-, Haus-, Wald und Zwerg-
spitzmäuse, Maulwürfe, Eichhörnchen, Gold-
ammern, Baumläufer, weisse Bachstelzen, 15
andere Kleinvögel und mehrere Käfer.
Jäckel untersuchte 133 Gewölle mit fol-
gendem Inhalte : 5 Maulwürfe, 7 Wasser-, 12
gemeine, 4 Zwerg- und 28 Feldspitzmäuse,
7 Wanderratten, 28 Haus- und Waldmäuse,
1 kleines Wiesel, 8 Wasserratten, 4 Wald-
wühlmäuse, 3 Acker- und 139 Feldmäuse, 1 un-
bestimmbarer Vogel, 1 Kuckuck, verschiedene
Käfer, Frösche, Raupen, Schmetterlinge, We-
spen und Maulwurfsgrillen. Jäckel kommt zu
der Schlussfolgerung, dass er in der Brnt-
periode und im Winter vorwiegend schädlich
sei, übrigens wäre jedoch Nutzen und Schaden
im Gleichgewicht.
Baer und Uttendörfer fanden in 133 Ge-
wöllen 8 Maulwürfe, 22 Waldspitzmäuse, 42
Mäuse, 173 Feldmäuse. 54 Waldwühlmäuse,
3 Ackermäuse, 3 Wasserratten, 1 Junghasen,
50 Vögel. 22 Frösche und einige Käfer.
Später untersuchte Uttendörfer noch 97 Gewölle
in welchen ausser obigen Arten noch Fleder-
mäuse, Wasserspitzmäuse, Feldspitzmäuse,
Raubvögel, 6 Fische, 2 Hechte und wieder
verhältnismässig viele Vögel waren.
Geyr von Schweppenburg fand in 68 aus
der Gegend von Müddersheim und Marburg
1 Vgl. Aquila XVII. 1910. p. 179.
168
ben vakondokot, törpe és erdei cziczkányt,
erdei egeret, vízi, csalitjáró, erdei, mezei
poczkot, fiatal nyulat, rigót, házi verebet,
erdei pintyet, békát, gyíkot és bogarat talált.
Szerinte a macskabagoly haszna nagyobb a
kárnál, de a kisebb baglyok között neki van
legtöbb rováson.
Leisewitz 11 példány gyomrában 18 mezei
poczokra, 1 erdei egérre, 1 vakondokra,
3 cziczkányra, 2 madárra s néhány rovarra
akadt.
Rörig vizsgálatai szerint 244 példányban
volt: 1 fiatal nyúl, 1 menyét, 204 egér, 2 vizi
poczok, 1 patkány, 1 hörcsög, 29 cziczkány.
7 vakondok, 1 fogoly, 2 galamb, 10 zöldike,
7 czitromsármány, 4 veréb, 4 erdei pinty.
2 szajkó, 2 czinege. 2 pacsirta, 2 lombzenér,
1 rigó, 1 seregély, 1 fatetü, 1 ökörszem,
1 vörösbegy, 1 csiz, 1 sordély, 5 más apró
madár, 34 esetben béka, 2 esetben gyík,
1-szer hal, 1-szer hazátlan, 1-szer házas csi-
gák, 13 esetben cserebogár, 11-szer ganaj -
túró, 5-ször futoncz, 3-szor vizibogár, 2-szer
czinczér, 1-szer cziczindela, ormányos bogár,
dögbogár, pattanó bogár, 7-szer meghatároz-
hatatlan bogár, 1-szer bogárálcza, 7-szer földi
hernyó, 5-ször szöcske és sáska, 6-szor lótetű.
Rörio köpetvizsgálatainak száma 637 db.
Összeállítása szerint mostanáig 119ö db köpetet
vizsgáltak meg Németországban. Eredmény :
Káros állatok :
Patkány 16
Egér 251
Erdei poczok 104
Mezei poczok 1,361
Összesen 1,732
Hasznos állatok :
Mezei nyúl, fiatal 3
Vakondok 81
Cziczkány 137
Denevér 1
Madár 14:*
Összesen 364
a. d. L. gesammelten Gewöllen Maulwürfe,
Zwerg-, Waldspitzmäuse, Waldmäuse, Wasser-
ratten, Ackennäuse, WaldwühlmäuBe, Feld-
mäuse, Junghasen, Drosseln, Haussperlinge,
Buchfinken, Frösche, Eidechsen und IKäfer.
Nach ihm ist der Nutzen des Waldkauzes
grösser als der Schaden, aber von den klei-
neren Eulen hat er am meisten auf dem Ge-
wissen.
Leisewitz fand in den Mägen von 11 Exem-
plaren: 18 Feldmäuse, 1 Waldmaus, 1 Maul-
wurf, 3 Spitzmäuse, 2 Vögel und einige
Insekten.
Nach den Untersuchungen Rörius waren in
244 Exemplaren : 1 Junghase, 1 Wiesel, 204
.Mäuse, 2 Wasserratten, 1 Ratte, 1 Hamster,
29 Spitzmäuse, 7 Maulwürfe, 1 Rebhuhn,
2 Tauben. 10 Grünlinge, 7 Goldammern,
4 Sperlinge, 4 Buchfinken, 2 Eichelhäher,
2 Meisen, 2 Lerchen, 2 Laubsänger. 1 Drossel,
1 Star, 1 Baumläufer. 1 Zaunkönig, 1 Rot-
kehlchen, 1 Zeisig, 1 Grauammer, 5 andere
Kleinvögel, in 34 Fällen Frösche, 2-mal Ei-
dechsen, 1-mal Fische, 1-mal Gehäuse-, 1-mal
Nacktschnecken, 13-mal Maikäfer, 11-mal Ross-
käfer. 5-mal Laufkäfer, 3-mal Wasserkäfer,
i^-mal Böcke, 1-mal Sandlaufkäfer, Rüsselkäfer,
Aaskäfer, Schnellkäfer, 7-mal andere Käfer,
1-mal Käferlarven, 7-mal Erdraupen, 5-mal
Heuschrecken und Grashüpfer, 6 malMaulwurfs-
grillen.
Rörig untersuchte ausserdem 637 Gewölle.
Im ganzen wurden laut ihm in Deutschland
bis jetzt 1198 St. Gewölle untersucht. Resultat:
Schädliche Tiere :
Ratten 16
Mäuse 251
Waldwühlmäuse 104
Feldmäuse 1,361
Zusammen 1,732
Nützliche Tiere :
Junghasen 3
Maulwürfe 81
Spitzmäuse 137
Fledermaus 1
Vögel 142
Zusammen 364
Gazdaságilag közömbös állatok :
Menyét1 2
Mókus J 1
Béka 52
Hal ._^ . . ■ 9_
Összesen 64
Százalékban kifejezve :
Hasznos állatok 17%
Káros állatok 80%
Gazdaságilag közömbös állatok . 3°/0
E bagoly táplálékának pozitív vizsgálata
kiderítette tehát azt, hogy korántsem állít-
ható a többi hasznos egérpusztitó társaival
egy sorba. Ezekhez az adatokhoz járni Loos C.2
megtigyelése, mely szerint egy fiatal, földi
üregbe zárt macskabagolyhoz az öregek csupa
éneklő madarat, fiatal nyulat meg foglyot vittek.
169
Wirtschaftlich gleichgültige Tiere :
Wiesel1 2
Eichhörnchen1 1
Frösche 52
Fische 9
Zusammen 64
In Prozenten :
Nützliche Tiere 17%
Schädliche Tiere 80%
Wirtschaftlich gleichgültige Tiere 3°/o
Die positiven Untersuchungen der Nahrung
dieser Eule ergaben also, dass sie bei weitem
nicht in eine Reihe mit den anderen nütz-
lichen Mäusevertilgern gestellt werden darf.
Zu diesen Daten kommt die Beobachtung
von C. Loos,'3 nach welcher zu einem jungen,
in eine Erdhöhle gesperrten Waldkauz die
Alten lauter Singvögel, Junghasen und Reb-
hühner trugen.
Kuvik. - - Steinkauz. — Glaucidium noctnum (Retz).
Zömök testű, alig galambnagyságú, farka
rövid, alig látszik ki az összecsukott szárin ak
alól. Hazánkban közönséges úgy a városok-
ban, mint az erdőkben. Májusban költ. Ked-
vencz tartózkodási helyein, tornyokban, romok-
ban, kőfejtőkben, erdők fái alatt szedhetjük
kicsiny, hengeres köpeteit.
A M. Kir. Ornithologiai központban a követ-
kező anyagot találtam :
Von gedrungener Gestalt, kaum Tauben-
grösse, Schwanz kurz, kaum von den zusammen-
gelegten Flügeln hervorschauend. In Ungarn
in den Städten wie in den Wäldern gemein.
Brütet im März. Auf seinen Lieblingsplätzen,
Türmen, Ruinen, Steinbrüchen, Waldbäumen
können wir seine kleine walzenförmigen Gewölle
sammeln.
Ich fand in der Kgl. Ung. Ornithologischen
Centrale folgendes Material :
1. 2 drb (St.) Szentgotthárd {Erdély), 1897. Apr. Microtus arvalis Pall. 1, Lacerta sp. 1,
Gryllotalpa vulgaris L., Curculionida 2, Cetonia hirta L. 1, Cicindella campestris 1,
Aphodius 2, Harpalina 1, Melolontha 1.
3. Csallóközsomorja, 1896, Jan 27. Magevő madár. — Körnerfresser 1.
4. Csallóközsomorja, 1896. Febr. 5. Microtus arvalis Pall. 1.
5. Ószőny, 1901. Mai. 11 Coleoptera.
6. Magyarország, 1898. Mart. 11. Passer 1.
7. Szigetcsép, 1901. Apr. 23. Passer 1
8. Szigetcsép, 1901. Apr. 29. Melolontha vulgaris L. 1, Melolontha hyppocastani 1, Harpalus 1.
9. Zombor, 1901. Mai. 9. Gryllus campestris L. 2, Gryllotalpa vulgaris L. 2, Geotrupes 1.
1 V. ö. Röwo megjegyzését : .Die wirtschaftliche
Bedeutung der Vogelwelt als Grundlage des Vogel-
schutzes", pag. 43.
5 Ornithologische Monatsschrift, XXX., p. 575 — 578.
Aquila XVIII.
1 Vgl. die Anmerkung Kökiqs in „Die Wirtschaft
liehe Bedeutung der Vogelwelt als Grundlage des
Vogelschutzes" p 43.
» Ornithologische Monatsschrift XXX, p. 575—578.
22
170
7. áhra Kuvik.
Abb. 7. Steinkauz.
10. Szigetcsép, 1901. Mai. 20. Dorcadioii 1,
I lister 1.
1 1. Szigetcsép, 1901. .Tun. 1. Egérszőr. —
.Miiii se haare. Coleoptera.
12. Ráczkeve, 1901. Jan. 21. Silpha 9, Ca-
rabus 5, Lacerta agilis L. 1.
13 Komárom. 1902. Nor. /.','. Coleoptera.
11. Komárom, 1903. Aug. 10 Zabrus 10,
Pterostichus 18, Geotrupes 1, Copris 1,
Locusta 2, Carabus cancellatus 4.
lö. Szigetcsép, 1904. Apr. 28. Egérszőr.
Mäusehaare Melolontha 1.
1 7- Szigetcsép, 1904 Apr. 30. Tollfoszlányok.
— Federreste Coleoptera.
18. Szigeteséi), 1904. Apr. 10. Coleoptera.
19. Szigetcsép, 1904. Apr. 22. Számos (viele)
Coleoptera.
22. Keszegfalu, 1905. Apr. 2. Microtus ar va-
lis Pall. 2. Insecta.
23. Keszegfalu, 1905. Okt. 8. Microtus arva-
lis Pall. 2.
24 2 drb (St.) Csalóközsomorja, 1896. Mai. 12.
Igen sok (sehr viele) Melolontha vulgaris L.
25. Keszeg falu, 1907. Mart. 17. Számos (viele)
Coleoptera.
26. Keszegfalu, 1907 Apr. 16. Coleoptera.
27. Megyercs, 1907. Nov. 19. Microtus arvalis Pall 1.
28. Suska, 1907. Dee. 22. Coleoptera
29. Macsevics, 1907. Dec 28 Földes részek. — Erdige Bestandteile.
30. B. Pozsezsena, 1907. Dec. 22. Földes részek. - Erdige Bestandteile.
31. Szigetcsép, 1907. Jim. 26. Locusta 1, Coleoptera 1.
32. Szigetcsép, 1907. Apr. 4. Insecta.
33. Megyercs^ 1908. Febr. 5. Lárva, Larve 1, Coleoptera 2.
34. Megyercs, 1908. Jan. 12. Egérszőr. — Mäusehaare. Tollfoszlány. - Federreste.
35. Megyercs, 1908. Jan. 21. Mus musculus L. 1.
36. Szacsal, 1908. Apr. 8. Tollfoszlány. — Federreste.
Coleoptera.
37. Óverbász, 1907. Dec. 3. Egérszőr. — Mäusehaare.
Coleoptera.
38. Laskod, 1908. Sept. 3. Tollfoszlány. — Federreste.
Rana sp. 1, Geotrupes 1.
39. Németlad, 1908. Okt. 28. Coleoptera.
40. Németlad, 1908. Nov. 28. Egérszőr — Mäusehaare.
41. Szigetcsép, 1908. Apr. 17. Több (mehrere) Rana, Co-
leoptera.
42. 7 drb (St.) Szigetcsép, 1908. Mai. 1. Microtus arvalis
Pall. 3, Mus sylvaticus L. 2. Mus musculus L. 1,
Geotrupes 3.
43. Szigetcsép, 1908. Okt. 22. Mus sylvaticus L. 1.
44. Szigetcsép, 1908. Mart. 29. Sok apró csiga. — Viele „ ..
. ' 8. ábra. Kuvik köpet.
kleine Schnecken. Abb 8 GewöUe des Steiukau2es
45. Szigetcsép, 1908 Mai. 24. Rana, Coleoptera. (Nach G. Rörig.)
171
46. Szigetcsép, 1908. Apr. 17. Rana, Coleoptera.
47- Szigetcsép, 1908. Jan. 17. Mus musculus L. 1.
48- Gödöllő, 1908. Dec. 12 Microtus arvalis Pall. 1.
49. Vaja, 1909. Okt. 13. Microtus arvalis Pall.
50. Keszegfalu, 1909. Jul. 26. Coleoptera.
51. Megyercs, 1909. Febr. 8. Mus sylvaticus L. 1, Microtus arvalis Pall. 1.
52. Szélszeg, 1910. Mai. 19. Számos (viele) Melolontha vulgaris L.
53. Futak, 1910. Apr. 16. Gryllus 3.
54. Szentpéter (Brassó m.), 1909. Aug. 18. Microtus arvalis Pall. 2, Geotrupes 1.
55. Megyercs, 1908. Jan. 12. Microtus arvalis Pall. 1.
56. Kismarton, 1910. Dec. 7. Microtus arvalis Pall. 1.
Megvizsgáltam 60 drb gyomor- és begy-
tartalmat a következő eredménynyel :
Im ganzen untersuchte ich 60 St. Mägen
und Gewölle mit folgendem Inhalte :
A faj neve
Name der Art
á*
£
Microtus arvalis Pall
Mus sylvaticus L
Mus musculus L
Egérszőr — Mäusehaare 5 eset (Fälle)
Aves sp. 5 eset (Fälle)
Passer
Lacerta sp
Rana sp. 4 eset (Fälle)
Csiga — Schnecken 1 eset (Fall) . .
Melolontha 5 eset (Fälle)
Gryllotalpa vulgaris L
Insecta 30 eset (Fälle)
Földes részek — Erdige Bestandteile
2 eset (Fälle)
A megvizsgált gyomortartalmak és kö-
petek hónapok szerint következőkép
oszlanak meg :
Die untersuchten Mägen und Gewölle
verteilen sich auf die einzelnen Monate
folgenderweise :
16
4
3
60
A kuvik tehát egerek mellett főleg rova-
rokkal táplálkozik. Gyomra gyakran tömve
van cserebogarakkal. Néha néha elfog egy-
egy apró madarat is, de ez számba se jöhet
a nagy haszon mellett, a mit egyébként tesz.
Mindenütt kímélendő madár !
Altüm szerint 10 köpetben volt: 6 egér,
főleg törpeegér, 9 mezei, 1 erdei poczok, 1
erdei cziczkány, 11 bogár.
3 15
11
Der Steinkauz nährt sich also ausser Mäusen
vorwiegend von Insekten. Sein Magen ist oft
voll von Maikäfern. Hie und da fängt er auch
einen kleinen Vogel, dies dürfen wir ihm
jedoch nicht zu hoch anschlagen bei dem
Nutzen, den er uns übrigens stiftet. Ein überall
zu schützender Vogel !
Nach Altum waren in 10 Gewöllen : 6 Mäuse,
meistens Zwergmäuse, 9 Feldmäuse, 1 Wald-
wühlmaus, 1 Waldspitzmaus, 11 Käfer.
22*
172
Jäckel 241 köpetben talált : 6 erdei egeret,
103 mezei, 1 csalitjáró poczkot, 1 mezei
cziczkányt, 2 kisebb madarat, nagy meny-
nyiségű Geotrupes stercorarins-t, Carabus
eancellatust, catenulatus-t. convexus-t, granu-
latus-í, l'terostichus-t, Harpalus-t, nagyobb
Staphilinus fajokat. Aphodius-t, Silpha-t, For-
ficula auricularia-t és Gryllus canipestris-t.
Baeb és Uttendörfer 62 köpetet vizsgáltak
meg: 1 denevér, 5 erdei cziczkány, 13 egér,
1 vándorpatkány. 78 mezei. 7 erdei, 6 csa-
litjáró, 1 vizi poczok, 7 házi veréb, 2 házi
galamb. Sok ganajtúró, cserebogár, Carabus
hortensis, Chrysomela, ormányos bogarak és
rovarálczák. A házigalambokra csak a leg-
nagyobb inség vitte őket télen.
Geyr von Schweppenburg báró vizsgálatai
szerint 130 köpetben volt 80 mezei, 1 erdei
poczok, 5 erdei egér, 210 fülbemászó, 22 Otio-
rhynchus, 2 Geotrupes stercorarius, 2 Geo-
trupes sylvaticus, 9 Carabus.
Pyl Th. a kuvik 16 köpetében egeret.
ganajtúrót temetőbogarat, dögbogarat, Cara-
bus-t, gabonafutrinkát, Aphodius-t, bábot és
Agelastica-t talált.
Rörig 59 példányban 40 egeret, 2 czicz-
kányt, 2 czinegét, 1 verebet, 2 más apró
madarat, 6-szor ganajtúrót. 3-szor futonczot,
1-szer dögbogarat, cserebogarat és bogárál-
czát, 17-szer meghatározhatatlan bogarat,
8-szor Agrotis-t, 1-szer szúnyoglárvát és 6-szor
fülbemászót talált. Rörig azonkívül 787 drb
köpetet vizsgált meg. Összesen 1230 köpet
tartalma ismeretes. Eredmény :
Káros állatok:
Hörcsög 1
Patkány 1
Egér 93
Erdei poczok 11
Mezei poczok 1,042
Összesen . . 1,148
Hasznos állatok :
Cziczkány 7
Denevér 1
Apró madár 16
Házi galamb 2
Összesen . . 26
Gazdaságilag közömbös állatok :
Béka 1
Összesen . . 1
Jäckel fand in 241 Gewöllen: 6 Waldmäuse,
103 Feldmäuse, 1 Ackermaus, 1 Feldspitzmaus,
2 kleinere Vögel, viele Geotrupes stercora-
rius. Carabus cancellatus, catenulatus, con-
vexus, granulatus, Pterostichus, Harpalus. grös-
sere Staphilinus- Arten. Aphodius, Silpha, For-
ti ciila auricularia und Gryllus campestris.
Baer und Uttesuörfer untersuchten 62 Ge-
wölle : 1 Fledermaus, 5 Waldspitzmäuse, 13
.Mäuse. 1 Wanderratte, 78 Feldmäuse, 7 Wald-
wühlmäuse, 6 Ackermäuse, 1 Wasserratte, 7
Haussperlinge. 2 Haustauben. Viele Rosskäfer,
Maikäfer, Carabus hortensis, Chrysomela, Rüs-
selkäfer und Insektenlarven. Auf die Haus-
tauben brachte sie nur die strengste Winternot.
Nach den Untersuchungen Geyr von Scbwep-
pexburgs waren in 130 Gewöllen: 80 Feld-
mäuse, 1 Waldwühlmaus, 5 Waldmäuse, 210
Ohrwürmer. 22 Otiorhynchus, 2 Geotrupes
stercorarius, 2 Geotrupes sylvaticus, 9 Carabiden.
Pyl Th. fand in 16 Gewöllen des Stein-
kauzes: Mäuse, Rosskäfer, Todtengräber. Aas-
käfer, Carabiden, Getreidelaufkäfer, Aphodius.
Lederlaufkäfer, Puppe des weissen Spinners
und Erlenblattkäfer.
Rörig fand in 59 Exemplaren 40 Mäuse,
2 Spitzmäuse, 2 Meisen, 1 Sperling, 2 andere
Kleinvögel. 6-mal Rosskäfer, 3-mal Laufkäfer,
1-mal Aaskäfer, Maikäfer und Käferlarven,
17-mal unbestimmbare Käfer, 8-mal Agrotis,
1-mal Mückenlarven und 6-mal Ohrwürmer.
Ausserdem untersuchte Rörig noch 787 St.
Gewölle. Bekannt sind 1230 Gewöllunter-
suchungen. Resultat :
Schädliche Tiere :
Hamster 1
Ratte 1
Mäuse 93
Waldwühlmäuse 11
Feldmäuse . . 1,042
Zusammen . 1,148
Nützliche Tiere :
Spitzmäuse 7
Fledermaus 1
Kleinvögel 16
Haustauben . 2
Zusammen . . 26
Wirtschaftlich gleichgültige Tiere :
Frösche 1
Zusammen . 1
173
Százalékban kifejezve :
Hasznos állatok 2°/0
Káros állatok 98%
Gazdaságilag közömbös állatok 0'08 = 0
In Prozenten :
Nützliche Tiere 2%
Schädliche Tiere 98 7„
Wirtschaftlich gleichgültige Tiere 0.08=0
Gyöngybagoly. — Schleiereule. — Strix flammea L.
Gyönyörű rajzolatú baglyunk csaknem varjú-
nagyságú. Hazánkban padlásokon, tornyokban,
romokban, galaniduezokban tanyázik, de nem
mondható gyakorinak. Márcziusban költ. Kö-
petei aránylag igen hosszúak s a megszáradt
gyomornedvtől gyakran fénylők.
Anyagunk meglehetősen csekély, bizonyí-
téka annak, hogy nálunk ez a faj nem olyan
közönségesen előforduló, mint Németországban.
Diese wunderschön gezeichnete Eule hat
fast Krähengrösse. Sie hält sich in Ungarn
auf Böden, Türmen, Ruinen, Taubenschlägen
auf, sie kommt aber nicht eben häufig vor.
Brütet im März. Ihre Gewölle sind verhältnis-
mässig lang und oft vom erhärteten Magen -
schleim glänzend.
Unser Material ist ziemlich klein, ein Beweis,
dass diese Art bei uns nicht so häufig, wie
in Deutschland ist.
9. ábra. Gyöngybagoly. — Abb. 9. Schleiereule.
1. Komárom, 1903 Febr. 9. Microtus arvalis Pall.
1, Mus musculus L. 3, Sorex araneus L. 1.
2. ÓUcz, 1904. Sept. 22. Microtus arvalis Pali.. l\
Mus sykaticus L. 2.
3. Ujverbász, 1904. Nov. 17. Egérszőr. -- Mäuse-
haare.
4. 4 drb (St.) Overbász, 1904. Nov. Microtus arva-
lis Pall. 2, Mus sylvaticus L. 1, Crocidura
russulus Herm. 1.
5. Overbász, 1904 A"or. Microtus arvalis Pall. 2,
Coleoptera
G. Overbász, 1905. Jan. 20. Passer 2.
7. Overbász, 1905. Febr. 28. Passer I.
8. Keszegfalu, 1905. Dec 1. Microtus arvalis Pall.
4, Sorex araneus L. 1.
9. Zalaegerszeg, 1906. Jan. 16. Mus musculus L.
1, Talpa europaea L. 1.
10. Keszegfalu, 1906. Dec. 30. Microtus arvalis
Pall. 4. Sorex araneus L. 3.
11 Megyercs, 1907. Nov. 12. Microtus arvalis Pall.
2, Sorex araneus L. 4
12. Hosszúpályi, 1907. Mai 7. Coleoptera.
13. Overbász, 1907. Dec. 27. Passer domesticus L. 2.
14. Apahida, 1908. Dec. 1. Passer 2.
15. Malcad, 1903. Mart. 30. Egérszőr. — Mäuse-
haare.
16. Retteg, 1908. Oct. 14. Mus sylvaticus L. 1.
17. Arad, 1908. Passer 3.
18. Arad, 1908. Passer 4.
21. Overbász, 1909. Mart. 1. Egérszőr. — Mäuse-
haare.
174
22. Budapest, 1909. Apr. 10. Microtus arvalis Pali, 1.
23. Pinczéd, 1909. Dec. 20. Microtus arvalis Pall. Mus sylvaticus L 1
24. Nagijnyires, 1909. Mart. 10. Rongy. — Fetzen.
25. Kistúr, 1911. Febr. 8. Microtus arvalis Pall 2.
A megvizsgált 26 gyomor- és köpettarta-
lomban a következő állatokat találtam : Mi-
crotus arvalis Pall. 21, Mus sylvaticus L. 5,
Mus musculus L. 4, egérszőr 3 esetben, So-
rex araneus L. 9, Crocidura russulus Herm. 1,
Talpa europaea L. 1, Passer 14, Coleoptera
2 esetben.
A gyöngybagoly a rágcsálók mellett főleg
cziczkányokra vadászik. Figyelemre méltó a
sok veréb, melyet a kis anyagban találtam.
In den 20 untersuchten Mägen und Gewöllen
fand ich folgende Tiere : Microtus arvalis
Pall. 21, Mus sylvaticus L. 5, Mus musculus
L. 4, Mäusehaare in 3 Fällen, Sorex araneus
L. 9, Crocidura russulus Herm. 1, Talpa
europaea L. 1, Passer 14, Coleoptera in 2
Fällen. Die Schleiereule jagt neben Nagern
meistens Spitzmäuse. Beobachtungswert sind
die vielen Sperlinge, welche ich in dem kleinen
Material fand.
10. ábra. Gyöngybagoly köpet.
Abb. 10. Gewölle der Schleiereule. (Nach G. Roma).
Németországból éppen ezen bagolyról van
legtöbb köpetvizsgálatunk.
Altum 703 köpetben a következő állatokat
találta : 16 denevér, 76 vizi cziczkány, 349
házi cziczkány, 1154 erdei cziczkány, 3 ván-
dor patkány, 237 egér, 23 vízi poczok, 34
erdei poczok, 48 csalitjáró poczok, 588 mezei
poczok, 1 vakondok, 19 veréb, 2 sarlós fecske,
1 zöldike.
Jäckel 9,472 köpetet vizsgált meg. Volt ben-
nük : 37 denevér, 47 vakondok, 7346 czicz-
kány (1009 vízi, 2328 erdei, 227 törpe és
3782 házi cziczkány), 2 mogyorós pele, 38
vándorpatkány, 7584 házi- és erdei egér,
13,825 poczok (181 erdei, 47 vízi. 373 csa-
litjáró, 13,274 mezei poczok), 3 kuvik, 1
kecskefejő, 18 sarlósfecske, 16 füsti és házi
fecske. 36 házi rozsdafarkú, 13 mezei pa-
Aus Deutschland Hegen eben von dieser
Eule die meisten Gewölluntersuchungen vor.
Altum fand in 703 Gewöllen folgende Tiere:
16 Fledermäuse, 76 Wasserspitzmäuse, 349
Ilausspitzmäuse, 1154 Waldspitzmäuse, 3 Wan-
derratten, 237 Mäuse, 23 Wasserratten, 34
Waldwühlmäuse, 46 Ackermäuse, 588 Feld-
mäuse, 1 Maulwurf, 19 Sperlinge, 2 Turm-
segler, 1 Grünling.
Jäckel untersuchte 9472 Gewölle. Es waren
darinnen : 37 Fledermäse, 47 Maulwürfe, 7346
Spitzmäuse (1009 Wasser-, 2328 Wald-, 227
Zwerg- und 3782 Hausspitzmäuse), 2 Hasel-
mäuse, 38 Wanderratten, 7584 Haus und Wald-
mäuse, 13,825 Wühlmäuse (181 Waldwühl-
mäuse, 47 Wasserratten, 373 Ackermäuse,
13,274 Feldmäuse, 3 Steinkäuze, 1 Ziegen-
melker, 18 Turmsegler, 16 Rauch- und Haus-
175
esina, 2 seregély, 6 sármány, 286 házi veréb,
6 mezei veréb, 1 meggyvágó, 1 fürjcsibe,
116 tavibéka és számos rovar.
Döbner. Jäckel szerint 36 köpetben 1 fürjet,
3 sarlós fecskét, 2 meghatározhatlan madár-
részt, 7 vízi cziczkányt, 17 erdei, 4 házi,
5 mezei cziczkányt, 7 házi, 1 törpe egeret,
0 erdei- és 33 mezei poczkot talált.
Baer és Uttendörfer 11 köpetben vakon-
dokot, cziczkányt, mezei poczkot és verebet
találtak.
Geyr von Schweppenburo báró Lipp bei Bed-
burg, Müddersheim, Maubach (Eifel), Holt-
heide b. Straelen (Rheinland), Terporten.
Disternich, Kellenberg, Hochkirchen, Liissem,
Niederelvenich, Konradsheim, Ostervvieck
a/Harz, Gladbach és Vettweiss környékéről
összesen 2821 drb köpetet gyűjtött össze,
melyekben főképpen rágcsálókat talált.
Rörio 24 példány gyomrában 30 egeret,
19 cziczkányt, 1 galambot, 3 czinegét és 1
más apró madarat talált, megvizsgált azon-
kívül 251 köpetet is. Szerinte a mostanig
megvizsgált összes köpetek száma 13,232.
Eredmény :
Káros állatok :
Patkány 66
Egér 9,620
Erdei poezok 326
Mezei poezok 19,104
Mogyorós pele 2
Összesen 29,118
Hasznos állatok :
Vakondok 76
Cziczkány 12,975
Denevér 68
Madár . . . 657
Összesen 13,776
Gazdaságilag közömbös állatok :
Menyét 1
Béka 161
Összesen 162
Százalékban kifejezve :
Hasznos állatok 32%
Káros állatok 67'6°/0
Gazdaságilag közömbös állatok . 0'4°/0
schwalben, 36 Hausrotschwänzen, 13 Feld-
lerchen, 2 Stare, 6 Ammern, 286 Haussperlinge,
6 Feldsperlinge, Kirschkernbeisser, 1 Wachtel-
küchlein, 116 Teichfrösche und viele Insekten.
Döbner fand nach Jäckei, in 36 Gewöllen :
1 Wachtel, 3 Turmsegler, 2 unbestimmbare
Vogelreste, 7 Wasserspitzmäuse, 17 Wald-
spitzmäuse, 4 Hausspitzmäuse, 5 Feldspitz-
mäuse, 7 Hausmäuse. 1 Zwergmaus, 6 Wald-
wühlmäuse und 33 Feldmäuse.
Baer und Uttendörfer fanden in 11 Gewöllen
Maulwürfe, Spitzmäuse, Feldmäuse und Sper-
linge.
Freiherr Geyr von Schweppenburo sammelte
aus den Gegenden Lipp bei Bedburg. Müdders-
heim, Maubach (Eifel), Holtheide bei Straelen
(Rheinland), Terporten, Disternich, Kellenberg,
Hochkirchen, Lüssem, Niederelvenich, Kon-
radsheim, Ostenvieck a. Harz, Gladbach und
Vettweiss 2821 Stück Gewölle, in welchen er
grösserenteils Nager fand.
Rörio fand im Magen von 24 Exemplaren
30 Mäuse, 19 Spitzmäuse, 1 Taube, 3 Meisen
und 1 anderen Kleinvogel, untersuchte ausser-
dem 251 Gewölle. Nach ihm beträgt die Zahl
der bis jetzt untersuchten Gewölle 13,232.
Resultat :
Schädliche Tiere :
Ratten 66
Mäuse 9,620
Waldwühlniäuse 326
Feldmäuse 19,104
Haselmäuse 2
Zusammen 29.118
Nützliche Tiere :
Maulwürfe 76
Spitzmäuse 12,975
Fledermäuse 68
Vögel . . ■ 657
Zusammen 13,776
Wirtschaftlich gleichgültige Tiere :
Wiesel 1
Frösche .... . . ■ . 161
Zusammen 162
In Prozenten :
Nützliche Tiere 32 %
Schädliche Tiere 67-6%
Wirtschaftlich gleichgültige Tiere 0"4%
170
A köpetekben tömegesen előforduló czicz-
kányok adják a magas számot a hasznos
állatok százalékában. Altum szerint a gyöngy-
bagoly főleg a hasznos cziczkányokat pusztítja
s így haszna nem olyan nagy, mint a többi
bagolyé. Jack el a köpetekben főleg rágcsálókat
találr s arra a következtetésre jutott, hogy Altum
köpetei egy cziczkányokban gazdag évben
gyüjttettek. Viszont Jäckel állítását ellensúlyozza
ALTUM-nak az a vizsgálata, melyet ugyanakkor,
ugyanazon helyen tartózkodó macskabaglyon
végzett, ennek köpeteiben csaknem tisztán ege-
rek voltak. Szerinte ott, a hol a cziczkányok
gyakoriak, a gyöngybagoly ezeket szedi, ott, a
hol ritkábbak, egereket fogdos. Rörig véleménye
szerint egyes példányok különös előszeretet-
tel viseltetnek a cziczkányok iránt és ez a
tulajdonság átszármazhatik egy vidék összes
gyöngybaglyaira. Szerinte a cziczkánypusztí-
tás nem általános jellemvonása a fajnak,
hanem egyes példányok különlegessége.
Geye von Schweppenburq szerint a cziczká-
nyok száma a köpetekben attól függ, hogy
milyen gyakoriak ezek az apró rovarevők egy
adott vidéken s ennélfogva évenként külön-
böző.
Dm hohen Prozentsatz nützlicher Tiere
geben die in den Gewöllen gefundenen vielen
Spitzmäuse. Nach Altum vertilgt die Schleier-
eule besonders die nützlichen Spitzmäuse und
so ist ihr Nutzen nicht so gross wie bei den
anderen Eulen. Jäckel fand in den Gewöllen
grösserenteils Nager und kommt zur Schluss-
folgerung, dass \ltums Gewölle in einem an
Spitzmäusen reichen Jahre gesammelt wurden.
Diese Behauptung Jäckels wiederlegt Altumb
Untersuchung, welche er an dein zur selben
Zeit und am selben Orte sich aufhaltenden Wald-
kauz anstellte, in dessen Gewöllen fast lauter
Mäuse waren. Seiner Meinung nach fängt die
Schleiereule dort, wo viele Spitzmäuse sind,
diese, wo sie seltener vorkommen, Mäuse
Nach Rörig haben einzelne Exemplare eine
besondere Vorliebe für Spitzmäuse und diese
Eigenschaft kann sich auf alle Schleiereulen
einer Gegend fortpflanzen Also wäre die Spitz-
mäusevertilgung nicht eine allgemeine Charak-
tereigentiiinlichkeit der Art, sondern eine Spe-
zialität gewisser Individuen.
Nach Geyr von Schweppenburq hängt die Zahl
der Spitzmäuse in den Gewöllen von dem ab,
wie häufig diese kleinen Insektenfresser in
einer gewissen Gegend vorkommen und ist
daher jedes Jahr verschieden.
Használt irodalom.
Benutzte Literatur.
Altum, B. Die Nahrung unserer Eulen. Journal für Ornithologie. XI, 1803. S. 41 u. 217.
— Die Nahrung unserer Waldohreule Ibid. XII. 18G-1. S. 429.
Baer, W. u. Uttendörfer, 0. Auf den Spuren gefiederter Räuber. Ornithologiscbe Monatsschrift
XXII, 1897. S. 77.
Chernél J. Magyarország madarai. Budapest, 1899. II. köt., p. 437.
- Adatok húsevő madaraink táplálkozásának kérdéséhez. — Beiträge zur Nahrungsfrage unserer
carnivoren Vogelwelt. Aquila, XVI, 1909. p. 145.
Gevr von Schweppenburq, H. Gewöll Untersuchungen. Ornithologische Monatsschrift XXIX, 1904. S. 262.
— Untersuchungen über die Nahrung einiger Eulen. Journal für Ornithologie. LIV, S. 534.
- Die Nahrung der Waldohreule. Wild und Hund, 1907, S. 99.
- Gewölluntersuchungen aus der Versuchs- und Musterstation für Vogelschutz des Freiherrn von
Berlepseh zu Seebach. Ornithologische Monatsschrift. XXXVI, 1911, S. 181.
Greschik J.-E. Hazai ragadozómadaraink gyomor- és köpettartalom vizsgálata. I. — Magen- und
Gewölluntersuchungen unserer einheimischen Raubvögel. I. Aquila, XVII. 1910. p. 168.
Herman O. A madarak hasznáról és káráról. Budapest, 1908.
Jäckel, A. J. Systematische Übersicht der Vögel Bayerns. München u. Leipzig. 1891.
Leisewitz, W. Untersuchungen über die Nahrung einiger land- und forstwirtschaftlich wichtigen
Vogelarten. Verhandlungen d. Ornitb. Gesellschaft in Bayern. 1905. S. 194.
177
Liíisewitz, W. Über neuere UnterBuchungen und Beiträge zur Kenntnis der Nahrung der Vögel. Ibid.
1906, S. 265.
— Untersuchungen des Inhaltes von Raubvögelmägen. Ibid. 1909, S. 156.
Loos, C. Etwas über die Ernährung des Waldkauzes. Ornithologische Monatsschrift, 1905, 8. 575.
— Beobachtungen über den Waldkauz im „Teufelsgrunde1' im Jahre 1907. Ibid. 1907, S. 380.
Naumann. Naturgeschichte der Vögel Mitteleuropas. Neue Bearb. Bd. V. Raubvögel.
Parrot, C u. Leisewttz, W. Untersuchungen zur Nahrungsmittellehre der Vögel. — Verh, d. Ornith.
Gesellsch. i. Bayern, 1904, S. 436.
Röric:. Gr. Magenuntersuchungen land- und forstwirtschaftlich wichtiger Vögel. Arbeiten aus der Bio-
logischen Abteilung für Land- und Forstwirtschaft am Kais. Gesundheitsamt«. Bd. I, S. 1.
— Studien über die wirtschaftliche Bedeutung der insektenfressenden Vögel. Untersuchungen über
die Nahrung unserer heimischen Vögel, mit besonderer Berücksichtigung der Tag- und Nacht-
raubvögel. Ibid. Bd. IV; S. 1, 51.
— Magenuntersuchungen heimischer Raubvögel. Ibid. Bd. V, S. 237.
- Magen- und Gewölluntersuchungen heimischer Raubvögel. Ibid. Bd. VII, 1909, S. 473.
— Die wirtschaftliche Bedeutung der Vogelwelt als Grundlage des Vogelschutzes. Mitteilungen aus
der Kais. Biol. Anst. für Land- und Forstwirtschaft. H. 9, 1910.
Rzkhak, E. Materialien zu einer Statistik über die Nützlichkeit oder Schädlichkeit gewisser Vogel-
arten. Untersuchungen von Uhugewöllen. Ornithologische Monatsschrift, XXI, 1896, S. 14.
Uttendörker, 0. Raubvögelspeisezettel. Ornithologische Monatsschrift, XXVI. 1901, S. 299.
— Rauhvogeltaten 1901 und 1902. Ibid. XXVIII. 1903, S. 198.
Aquila XVIII 23
ITS
A tövisszúró gébics (Lanius collu-
rio L.) haszna és kára.
i.
A Lanius collnrio L. táplálkozásának
vizsgálatáról.
Irta : Szeöts B
m. a.
Alkalmaztatásom helyén, Hadik -Barkóczy
Endre gróf tavarnai uradalmában múlt évben
a pusztítandó káros madarak közé, lödíj kitű-
zésével, a tövisszúró gébics is bevétetett.
Az irtásban magam is részt vettem s egy-
idejűleg az erdészeti személyzet által lőtt
gébicseket is magamhoz kérettem. Már kezdet-
ben feltűnt, mily kevés a lelőttek közt a
nőstény s ez okból a nemeket is feljegyeztem.
Kiderült, hogy a 150 holdnyi parkban május
10-től június 12-ig tartó irtás eredménye 107
hím és csak 14 nőstény volt. Az általam lőtt
63 darab gyomortartalmát pedig kivétel nélkül
a bogárság szolgáltatta.
Ezidén a M. Kir. Ornithologiai Központtól
azt a megbízást kaptam, hogy a mennyiben
a gébicsirtás továbbra is megmarad, a gyűj-
tött gyomortartalmakat szakszerű vizsgálat
czéljából az intézetbe kiildjem be. Egyben az
Oriolus-fészkek alá köpetgyűjtés czéljából ki-
feszített tüllháló alkalmazására is felhívattam.
Mindkettőre vállalkoztam és a háló alkalma-
zását a gébicsfészkeknél is tervbe vettem.
A gébicsvizsgálatot e madár nálunk tartóz-
kodásának egész idején folytattam, hogy táp-
lálkozásának lehetőleg összefüggő, teljes képét
kaphassam.
A gyomortartalmak dobozain az aznapi idő-
járást is jeleztem. Gondot fordítottam a tojók
lövésére is. Ezek sokkal óvatosabbak és rava-
szabbak a hímeknél. A május 7-től 24-ig lőtt
első 50 gébicsnél a hímek és tojók szám-
aránya nem mutat akkora különbséget, mint
a múlt évben, de így is majdnem kétszer
annyi a d, mint a 5. Az 50 ingluvium haszno-
saknak mutatja a gébicseket, mert a csere-
Nutzen und Schaden des Dorn-
drehers (Lanius collurio L.).
i.
Untersuchungen über die Nahrung des
Dorndrehers.
Von Béla y. Szeöts,
Als Angestellter in der Herrschaft dis
Grafen Andreas von Hadik-Barkóczy in Tavarna
Hess ich schon im vorigen Jahre den Dorn-
dreher als schädlichen Vogel abschiessen und
setzte auf denselben eine Schussprämie aus.
An dem Abschuss nahm auch ich teil und
wurden die durch das Forstpersonal erlegten
Dorndreher gleichzeitig an mich eingeliefert.
Schon gleich am Anfang fiel es mir auf, dass
sich wenig Weibchen unter den erlegten
Exemplaren befanden, weshalb ich auch bei
jedem das Geschlecht notierte. Es stellte sich
heraus, dass in dem 75 Hektar grossen Parke
vom 10. Mai bis 12. Juni 107 Männchen und
nur 14 Weibchen erlegt wurden. Der Magen-
inhalt der von mir erlegten 63 Exemplare
bestand ausschliesslich aus Käfern.
Heuer erhielt ich von der Königl. U. O. C.
den Auftrag, die gesammelten Mageninhalte,
falls der Abschuss des Dorndrehers auch
heuer durchgeführt werden sollte, behufs fach-
gemässer Untersuchung dem Institute einzu-
liefern. Gleichzeitig wurde ich auch aufge-
rufen, behufs Sammeins von Gewöllen unter
das Nest des Pirols ein Tüllnetz auszuspan-
nen. Beide Aufträge wurden von mir ange-
nommen und nahm ich mir vor, das Netz
auch unter dem Dorndreherneste anzubringen.
Die Untersuchungen über die Nahrung des
Dorndrehers wurden von mir während der
ganzen Zeit des Hierseins unseres Vogels
gepflogen, damit sich ein möglichst komplettes
Bild derselben ergebe.
Auf den Mageninhalt-Etiketten wurde auch
die Witterung angegeben, welche am Sammel-
tage herrschte. Dem Abschüsse der Weib-
chen wurde diesmal grössere Sorgfalt ge-
widmet. Dieselben sind viel vorsichtiger und
schlauer als die Männchen. Bei den vom 7-
bis 24. Mai erlegten 50 Dorndrehern zeigte
sich diesmal kein so grosser Unterschied in
der Anzahl der Männchen und Weibchen,
wie im vorigen Jahre, doch war die Zahl der
I Til
bogárjárás alatt kizárólag e bogarakkal táp-
lálkoztak.
A június 18-ig egybegyűli újabb esoporl
öreg példányai közül Ili volt hím, 7 nőstény.
Ez újabb 50 gyomortartalomban, úgy látom,
csak egy esetben van egérmaradvány : a többi
csupa bogár — lótetű, tücsök stb. alkat-
része. Ez időben már négy gébicsfészek alatt
feszítettem ki a köpetgyűjtő hálót. Ezekbe
július folyamán bőven hullott a köpet, a
melyek egyikében csontokat is találtam. Szep-
tember 8-áig 145 dobozra való gyomortartalom
és köpet gyűlt egybe. E harmadik csoportban
az elejtett nőstények száma 22% volt.
Eddigi észleleteim alapján az a véleményem,
hogy a Lanius collurio L. fölött mégsem lehet
pálczát törni, mert csak a fiókák etetése alatt
nyúlnak hébe-korba idegen fészkek Bókáihoz,
de főtáplálékuk a köpetek tanúsága szerint
még ekkor is a bogárságból telik ki.
A döntő szót a beküldött gyomortartalom
szakszerű vizsgálatának eredményétől teszem
függővé.
II.
Újabb adatok a tövisszúró gébics (Lanius
collurio L.) táplálkozásáról.
Irta : Csíki Ernő.
Az Aquila 1904. évi XI. kötetének 281 1 288.
lapján foglalkoztam a tövisszúró gébics táp-
lálkozásával, a M. Kir. Ornithologiái Központ
gyűjteményében akkoriban volt (>2 gyomor-
tartalom alapján. Vizsgálataim alapján akkori-
ban kétségbevontam azt, hogy a tövisszúró
gébics táplálékát rovarokon kívül kisebb
gerinczesek (egerek, cziczkányok, madarak,
hüllők, kétéltűek) is képeznék. Az akkor meg-
vizsgált anyag az ország különböző részeiből
származott.
Ez alkalommal azzal a gazdag anyaggal
óhajtok foglalkozni, melyet id. Szeüts Béla úr
gyűjtött Tavarna környékén és mely hivatva
van az ő megfigyeléseit kiegészíteni. Szeöts
â â noch immer fast doppell so gross, als
die der 99. Laut den 50 tngluvien muss der
Dorndreher als nützlich betrachtet weiden,
weil sich in denselben - wir hatten Mai-
käferplage ■ ausschliesslich nur Maikäfer
befanden.
Unter den bis zum 18. .Inni eingelangten
alten Vögeln waren L6 Männchen, 7 Weib-
chen. Die neuerdings eingesammelten 50
Mageninhalte enthielten lauter Grillen-, Käfer-,
Maulwurfsgrillen- usw. Fragmente, nur in
einem befanden sich, wie ich zu sehen glaubte,
Mäusereste. Zu dieser Zeit hatte ich schon
vier Netze behufs Sammeins von Gewöllen
angebracht. Während des Monats Juli sam-
melten sich dort Gewölle in Menge und fami
ich in einem derselben auch Knochen. Bis zum
8. September waren 145 Schachteln mit Magen-
inhalten und Gewöllen gefüllt. In dieser dritten
Gruppe betrug die Anzahl der Weibchen 22° ,
Laut meinen bisherigen Untersuchungen
bin ich der Meinung, dass man den Dorn-
dreher doch nicht verdammen darf, indem
sie sich nur während der Fütterungszeit hie
und da an den Jungen anderer Vögel ver-
greifen, doch besteht ihre Nahrung auch zu
dieser Zeit hauptsächlich aus Käfern.
Das entscheidende Wort muss noch von
der genauen Untersuchung der eingelieferten
Mageninhalte abhängig gemacht werden.
11.
Neuere Daten über die Nahrung des Dorn-
drehers (Lanius collurio L.).
Von E. Csíki.
Im XI. Band der Aquila (1904,p.280- -288)
befasste ich mich mit der Nahrung des Dorn-
drehers, nach dem Mageninhalt von 62 Exem-
plaren aus der Sammlung der Königl. Ung.
Ornithologischen Centrale. Nach meinen da-
maligen Untersuchungen bestritt ich, dass dem
Dorndreher ausser Insekten auch kleinere
Wirbeltiere (Mäuse, Spitzmäuse, Vögel, Kriech-
tiere und Lurche) zur Nahrung dienen. Das
seinerzeit untersuchte Material stammte aus
verschiedenen Gegenden des Landes.
Bei dieser Gelegenheit will ich mich mit
jenem reichhaltigen Material befassen, welches
Herr Béla Szeöts ben. in der Umgebung von
Tavarna sammelte und welches zur Ergänzung
23*
ISII
összesen a tövisszúró gébics 145 gyomor-
tartalmát gyűjtötte és küldötte be a Magyar
Királyi Ornithologiai Központnak. Ezt kiegé-
szíti ínég három fészek alatt gyűjtött köpet.
A megvizsgált anyag, mely mind Tavarna
környékéről való, a következő :
63.1 1911. V. 7. d d. — Melolontha Ippo-
castani F.
64. 1911. V. 9. t? d. — Melolontha Ippo-
castani F.
65. 1911. V. 9. d d. — Melolontha hippo-
castani F. (2).
66. 1911. V. 9. 7 d. Melolontha Ippo-
castani F.
67. 1911. V. 9. d d. - Melolontha Ippo-
castani F.
68. 1911. V. 10. d d. — Melolontha hippo-
castani F.
69. 1911. V. 11. ű d. - Melolontha hippo-
castani F. (2).
70. 1911. V. 11. e d. — Melolontha «ippo-
castani F.
71. 1911. X. 11. d ci. — Melolontha Ippo-
castani F. (2).
72. 1911. V. 11. d d. - - Melolontha Ip-
pocastani F., Valgus hemipterus L.. Lacon
murinus.L.
73. 1911. V. 11. â ti. — Melolontha hipp.,
castani F.
74. 1911. V. 11. ■' d. — Melolontha hippo-
castani 1".
75. 1911. V. 11. '/. - Hymenoptera sp.,
Epeira sp.
76. 1911. V. 13. S d. - Melolontha hippo-
castani F. (2)., Liophleus tesselatus Mii.i... For-
mica rufa L.
77. 1911. V. 13. ? d. -- Melolontha Ippo-
castani F. (Kavics-szemecske).
78. 1911. V. 13. d d. — Melolontha hippo
castani F.
79. 1911. V. 13. ad. — Melolontha hippo-
castani F.
80. 1911. V. 13. d d. - - Hister cadaveri-
nus Hoffm.. Melolontha hippocastani 1'.
1 Folytatólagos leltári a/.áni. A gyűjtés napja és
a nemi jegy után álló ./ betű derült időt. h borait
iilíit és e esős időt jelent.
seiner Beobachtungen dienen soll. Herr Szbüts
sammelte den Mageninhalt von 145 Exemplaren
des Dorndrehers und sendete dieses Material
der Kgl. Ungarischen Ornithologischen Centrale
ein. Dies ergänzt ausserdem das unter drei
Nestern gesammelte Gewölle.
Das untersuchte Material,\velches ausnahms-
los aus der Umgebung von Tavarna stammt,
ist folgendes :
81. 1911. V. 13. '■ d. Melolontha hippo-
castani F.
82. 1911. V. 14. ■' il. — Melolontha hippo-
castani I'
83. 1911. V. 14. d d. — Melolontha hippo-
castani F., Camponotus pubescens F. (2).
84. 1911. V. 16. d ri. — Melolontha vulga-
ris F., Liophloeiis tesselatus Müh,. (2), Steno-
bothrus sp.
85. 1911. V. 17. 9 b.— Melolontha hippo-
castani F., Liophloeiis tesselatus Müll.
Sii. 1911. V. 17. d d. — Melolontha hippo-
castani F.
87. 1911. V. 17. d d. — Melolontha hippo-
castani F.. Limonius aeruginosus Ol.. Har-
pactor iracundus Scop.
88. 1911. V. 17. d d. — Melolontha hippo-
castani F. (2), Liophloeus tesselatus Müll.
89. 1911. V. 19. d e. — Ocypns edentnlns
Block., Melolontha hippocastani F.. Khizotro-
gus aequinoctialis Hbst.
90. 1911. V. 19. d e. — Gryllotalpa vul-
garis L.
91. 1911. V. 19. r? e. — Aphodius luridus
F. var. nigripes F.. Melolontha hippocastani F ..
Tanymecus palliatus F.. Aranearum sp.
92. 1911. V. 19. ? e. - Khizoïrogus aequi-
noctialis Hbst.
93. 1911. V. 19.5 e. — Melolontha hippo-
castani F., Camponotus pubescens F. (12),
Formica rufa L. (6).
94. 1911. V. 22. 9 d. — Harpalus aeneus F.,
Harpalus distinguendus Dli-t. (2), Melolontha
hippocastani F. (3), Camponottus pubescens F.
(4), Formica rufa L. (2).
95. 1911. V. 22. S d. Rhizotrogus
aequinoctialis Hbst., Liophloeus tesselatus
Müll. (2).
1 Fortlaufende Inventarnumnier. Ein d hinter dem
Datum und dem Geschlechtszeichen bedeutet einen
klaren, ein b einen bewölkten und e einen regneri-
schen Tag.
ISI
96. 1911. y. 22. T d. - Harpalus aeneas F.
Pterostichus cupreas L., Agonum vidtium Panz.,
Melülonthu hippocastani F.
97. 1911. V. 23. ff i. — Melolontha hippo
castani F. (2).
98. 1911. V. 23. d b. Harpalus di-
stinguendus Dura. (3). Gryllus sp.
99. 1911. Y. 23. 3 6. -- Melolontha hip-
pocastani F. (2).
100. 1911. V. 23. c? /y. - Melolontha hip-
pocastani F. (2).
101. 1911. V. 23. 3 b. - Melolontha hip-
pocastani F.. Gryllotalpa vulgaris L.
102. 1911. Y. 23. t t. - - Harpalus di-
stinguendus Duft. (4), Âphodins granarius L..
Melolontha hippocastani F.
103. 1911. V. 23. 3 I. - - Harpalus dis
tiuguendus Duft. (4), Brachynus explodens
Duft., Melolontha hippocastani F.
104. 1911. V. 23. 3 h. Melolontha hip-
pocastani F.
105. 1911. V. 23. Ì b. - Melolontha vul-
garis F.
106. 1911. Y. 24. 3 d. — Harpalus di-
stingnendus Duft. (2). Pterostichus cupreus L.,
Melolontha hippocastani F.(2),Limonius aerugi-
nosus Oliv.
107. 1911. Y. 24. 3 d. - Pterostichus
cupreus L., Ocypus edentulus Block. Melo-
lontha hippocastani F.
108. 1911. V. 24. <3 d. — Melolontha vul-
garis F. (2).
109. 1911. Y. 24. d d. Harpalus di-
stinguendus Dut. (2), Pterostichus cupreus L.
(2), Pterostichus nigrita F., Melolontha hippo-
castani F.
110. 1911. V. 24. ? d. - - Melolontha hip-
pocastani F.
111. 1911. V. 24. ? d. — Harpalus aeneus
F., Pterostichus cupreus L. (9), Melolontha
hippocastani F.
112. 1911. V. 24. 3 d. — M.-lolontha hip-
pocastani F. (3).
113. 1911. V. 28. d d. Harpalus aeneus
F. (2), Harpalus distinguendo Duft., Staphy-
linus en thropterus L., Byrrhus pilula L.,
Melolontha hippocastani F., Capsidarwin sp.
114. 1911. V. 28. ' d. - Melolontha hip-
pocastani F., Goniphus sp.
I L5 1911. V. 2s. 3 d. - Ocypus eden-
tulus Block., Melolontha hippocastani F. (3),
Camponotu8 pubescens F. (2).
116. 1911. Y. 28. 3 d. Melolontha hip-
pocastani F.. Exocentrus adspersus Mui.s.
117. 1911. V. 28. 3 d. - Melolontha hip-
pocastani F. (2), Hypera sp.
lis. 1911. V. 30. ■' d. silpha obscura
!.. Melolontha hippocastani F.
119. 1911. Y. 30. f d. - Harpalus aeneus
F.. Onthophagus fracticornis Preybsl. (2),
Gryllotalpa vulgaris L.
120. 1911. V. 30. í d. - Onthophagus
fracticornis Preyssl., Melolontha vulgaris F.,
Gryllotalpa vulgaris L.
121. 1911. V. 30. 5 d. Harpalus ,li-
stinguendus Duft., Gryllotalpa vulgaris L.
122. 1911. Y. 30. 9 d. Onthophagus
verticicornis Laich.. Melolontha vulgaris F. (2),
Dolycoris baccarum L., Aranearum sp.
123. 1911. VI. <>. 3 d. Polydrosus
sericeus Schall., Gryllotalpa vulgaris L.
124. 1911. VI. 6. ? d. — Anisodactylus sp.,
Melolontha vulgaris F., Tropinota Iurta Poda,
Epeira sp.
125. 1911. VI. 7. 3 d. — Carabus sp.larva,
Melolontha vulgaris F., Epeira sp.
126. 1911. VI. 7. 2 d. -- Abax ater Yill..
Melolontha vulgaris F., Vespa vulgaris L.
127. 1911. VI. 10. 9 e. -- Cicindela cam-
pestris L., Onthophagus verticicornis Laich.,
Onthopagus fracticornis Preyssl. (2), Oniti-
cellus fulvus Goeze., Tropinota Iurta Poda.
128. 1911. VI. 10. ? e. Onthophagus
fracticornis Preyssl., Aphodins fimetarius L.,
Melolontha vulgaris F., Philonthus sp., Apion
sp., Formica rufa L.
129. 1911. VI. 10. juv. e.1 Harpalus
sniaragdinus Duft. (2), Silpha obscura L.,
Hymenopterorum sp., Aranearuni sj). (3—4).
130. 1911. VI. 10. ju - Onthophagus
vacca L. (2). Ochodaeus chrysomeloides
Schrnk. (2), Harpalus sp. (2).
131. 1911. VI. 10. juv. e. - Melolontha
vulgaris F., Camponotus pubescens F. (3).
132. 1911. VI. IO. juv. e. Rhizotrogus sol-
stitialis L., Melolontha vulgaris F . Phytonomus
sp., Microtus arvalis Pali,, (néhány csontja és
zápfoga. — Einige Knochen und Molarzahn).
\ 129 — 133. tételek alattiak S napes fiókák.
1 Die unter Nr. 129 133 aufgeführten Exemp'are
sind 8 Tage alte Junge.
182
L33. 1911. VI. I<>. /"• '• Oiithophagus
taurus Schreb. 2), Melolontha vulgaris F.
L34. 1911. VI. 12. d. Harpalus di-
stinguendus Duft., [chneumonidarum sp., Aelia
acuminata L.
L3ö. 1911. VI. 12, juv. '/.' - Pterostichus
niger Scball. (2), Oodcs helopioides F.
136. 1911. Tl. 12. juv. d. -- Melolontha
vulgaris F., Otiorhynchus sp., Epeira sp.
137. 1911. VI. 12. juv. d. - Pterostichus
nigrita F., Melolontha vulgaris F.
138. 1911. VI. 12. juv. d. Pterostichus
cupreus L., Pedinus femoralis L.
139. 1911. VI. 12. juv. . Pterostichus
vulgaris 1... Silpha obscura 1... Melolontha
vulgaris F., Byrrhus pillila L.
153. 1911. VI. IS. juv. b. Harpalus sp.,
Byrrhus pilula L. (2).
154. 1911. VI. IS. juv. b. -- Melolontha
vulgaris F. (;!). Gryllotalpa vulgaris L.
L55. 1911. VI. IS. juv. b. -- Pterostichus
vulgaris L. (2), Byrrhus pilula L., Pentato-
midarum sp.
156. 1911. VI. 18. juv. b. — Pterostichus
vulgaris L., Byrrhus pilula L., Gryllotalpa
vulgaris L.
157. 1911. VI. 18. juv. b. Silpha ob-
scura L., Byrrhus pilula L., Gryllotalpa vul-
garis L. (2).
158. 1911. VI. 18. juv. b. —Pterostichus
sp., Silpha obscura L.
159. 1911. VI. 18. juv. b. - Silpha ob-
scura L., Gryllotalpa vulgaris L.
160. 1911. VI. 18. db. Pterostichus
cupreus L., Melolontha vulgaris L.
161. 1911. VI. 18. <3 b. — Harpalus aeneus
F., Harpalus distinguendus Duft. (6), Staphy-
linus olens Müll.
162. 1911. VI. IS. 9b.-- Harpalus sp.,
Ochodaeus chrysoineloides Schrnk., Gryllotalpa
vulgaris L.
163. 1911. VI. 28. juv. e.A -- Gryllotalpa
vulgaris L. (2). (Kavics. - - Steinchen).
164. 1911. VI. 28. juv. e. - - Melolontha
vulgaris F., Gryllotalpa vulgaris L. (4).
165. 1911. VI. 28. juv. e. - Harpalus
sp. (2), Gryllotalpa vulgaris L. (4), Steno-
bothrus sp.
166. 1911. VI. 28. juv. e. - Melolontha
vulgaris F., Gryllotalpa vulgaris L. (2).
167. 1911. VII. 9. d1 d. Camponotus
pubescens F. (2), Stenobothrus sp.
168. 1911. VII. 9. <3 ,1. - Cicindela ger-
manica L., Tettix bipunetata L., Aphrophora
spumaria L., Arauearum sp. (2).
169. 1911. VII. II. e? dì. - - Pterostichus
cupreus L. (2), Camponotus pubesceus F. (4).
170. 1911. VII. 11. juv. d. — Pterostichus
sp., Gryllus campestris L.
171. 1911. VII. 13. J b. Gryllotalpa
vulgaris L., Homopterorum s]).
A 135 — 140. sz. alattiak egy fészekből való fiókák.
A 144—159. sz. fiókák fészekből valók.
A 163 166. sz. alattiak fészekből való fiókák.
1 Nr. 135 140 sind Junge aus cincin Nőst.
! Nr. 144 — 159 sind Junge aus Nest.
" Nr. 163—166 sind Junge aus Nest.
is:',
172. 1911. VII. 15. •'' d. Camponotus
pubescens F. (15), Formica ruta L.
173. 1911. VII. 15. juv. d. - Cicindela
germanica L.. Ophonus azureus Duft., Har-
palus (listiiiíi'iiendus Duft. (3), Calathus fuscipes
Goeze, Stenohothrus sp.
174. 1911. VII. 15. juv. d. Harpalus
sp. (2), Anisodactylus spurcaticornis Dkj.
175. 1911. VIT. 18. cf d. Carabus sp.
larva, Ophonus griscus Panz., Harpalus di-
stinguendus Duft. (3).
176. 1911. VII. 20. â d. - Camponotns
pubescens F., Formica rufa L. (3).
177. 1911. VII. 22. juv. c? d. - - Carabus
sp. larva, Palomena prasina L
178. 1911. VII. 27. juv. d. Carabus
cancellatus III., Silpha obscura L., Steno-
bothrus sp.
179. 1911. VII. 28. J d. - - Camponotus
pubescens F. (2), Locusta viridissima L.
180. 1911. VIII. 9. â b. Stenobo-
thrus sp.
181. 1911. VIII. 9. juv. b. - Ophonus
calceatus Duft., Stenobothrns sp. (2), Aelia
acuminata L.
182. 1911. VIII. 11. juv. d. Silpha
obscura L., Stenobothrns sp.
183. 1911. VIII. 11. juv. d. Amara
communis Panz., Lasius fuliginosus Latr. (30),
Stenohothrus sp.
184. 1911. VIII. 15. de.— Ophonus azu-
reus Duft., Pterostichus niger Schall., Byrrhus
pilula L., Stenobothrus sp.
185. 1911. VIII. 15. juv. e. — Ptero-
stichus cupreus L. (3), Mycetochara axillaris
Payk.
186. 1911. VIII. Ib. juv. e. — Camponotus
pubescens F. (3).
187. 1911. Vili. 17. juv. d. - Ophonus
pubescens Mull., Zabrus tenebrioides Goeze (2),
Aranearum sp. (3).
188. 1911. VIII. 17. d d. Gryllus cam-
pestris L., Acridiidaruin sp., Egérszőr — ■ Mäuse-
haare (Microtus sp.).
189. 1911. VIII. 22. juv. d. -- Ophonus
griseus Panz., Harpalus distinguendus Duft.,
Pterostichus niger Schall., Stenobothrns sp. (3).
L90. 1911. VIII. ','4. juv. d. Gryllus
campestris L. (3).
191. 1011. VIII. 28. juv. d. - (in Ibis
campestris L., Stenobothrns sp. (3).
192. 1911. Vili. 28. juv.d. —Ophonus pu
bescens Müll., Harpalus smaragdinusDuirr. (2),
Stenobothrus sp. (2).
193. 1911. VIII. 29. juv. d. — Camponotus
pubescens F. (3), Gryllus campestris L., Ste-
nobothrns sp. (2).
194. 1911. IX. 1. juv. d. - Ophonus
pubescens Müll. (3), Harpalus distinguendus
Duft. (2), Stenobothrus sp.
195. 1911. IX. 1. juv. d. — Ophonus cal-
ceatus Duft. (3), Camponotus pubescens F. (4).
196. 1911. IX. 1. juv. d. — Ophonus cal-
ceatus Duft., Stenobothrus sp.
197. 1911. IX. 1. juv. d. — Ophonus cal-
ceatus Duft. (2), Stenobothrus sp. (3).
198. 1911. IX. 3. juv. d. — Ophonus ho-
spes Strm., Ophonus calceatus Duft., Harpalus
rubripes Duft., Geotrupes vernalis L. var.
autumnalis Er., Vespa germanica L.
199. 1911. IX. 3. juv. d. — Harpalus
smaragdinus Duft., Aphodius tìmetarius L.,
Phytouomus punctatus F., Hernyó — Raupe,
Stenobothrus sp. (2), Aelia acuminata L. (2).
200. 1911. IX. 3. juv. d. - - Ophonus cal-
ceatus Duft. (4), Geotrupes mutator Marsh.,
Hernyó - - Raupe, Stenobothrus sp.
201. 1911. IX. 3. juv. d. — Ophonus pu-
bescens Müll., Ophonus calceatus Duft. (2),
Larinus sturnus Schall., Stenobothrus sp. (2),
Palomena prasina L. (2).
202. 1911. IX. 4. d d. Gryllus cam-
pestris L. (2), Stenobothrus sp. (3).
203. 1911. IX. 5. juv. d. -- Ophonus pu-
bescens Müll. (2), Ophonus calceatus Duft. (2).
204. 1911. IX. 5. juv. d. — Zabrus tene-
brioides Goeze. (2), Silpha obscura L.
205. 1911. IX. 6. juv. e. — Ophonus uo-
spes Sturm. (2), Zabrus tenebrioides Goeze (2).
206. 1911. IX. 7. juv. e. - - Phytouomus
sp., Vespa vulgaris L. (8), Camponotus pu-
bescens F. (4), Hernyó — Raupe.
207. 1911. IX. 7. juv. e Zabrus tene-
brioides Gobze, Camponotus pubescens F. (7).
184
Azonkívül :i gyűjtött köpetek összetétele a
következő volt :
Die Zusammenstellung
Gewölle war folgende :
der gesammelten
I. 1911. TI. 13—27. Silpha obscura L.,
Serica holosericea Scop., Khizotrogus solsti-
tialis L., Melolontha vulgaris F., Agriotes pilo-
sus Leske, Vespa vulgaris L., Camponotus
pubescens F., Cossus cossus L. (hernyó -
Raupe), Dénias coryli L. (?).
II. 1911. VI. 27.— Vil. 7. Pterostichus vul-
garis L., Ocypus edeutulus Block, Silpha
obscura L., Phosphuga atrata L. var. bruu-
nea Hbst., Byrrhus pilula L., Otiorhynchus
lavandus Germ., Aegosoma scabricorne Scop.,
Stenobothrus sp.
III. a) 1911. VI. 13—21. Silpha carnata
Creotz., Melolontha vulgaris F., Melanotus
castanipes Paye., Liophloeus tesselatus Müll.,
Vespa vulgaris L., Gryllotalpa vulgaris L.,
Muridarum sp. (Csont — Knochen).
HI. b) 1911. VI. 13—21. Emus maxillosus L.,
Necrophorus sp., Silpha carina ta Creutz., Silpha
obscura L., Phosphuga atrata L., Phosphuga
atrata var. brunnea Hbst., Melolontha vulgaris
F., Otiorhynchus orbicularis F., Liophloeus
tesselatus Müll., Vespa germanica L., Formica
ruta L., Gryllotalpa vulgaris L., Muridarmn
sp. (Csontok — Knochen I.
III. e) 1911. VI. 21—23. Pterostichus vul-
garis L., Staphylinus erythropterus L., Necro-
phorus vespillo L., Silpha cannata Creutz.,
Silpha obscura L., Phosphuga atrata L., Melo-
lontha vulgaris F., Vespa vulgaris L., Aranea-
ruin sp.
IV. a) 1911. VI. 13—20. Ophonus griseus
Panz., Pterostichus punctulatus Schall., Ptero-
stichus cupreus L, Pterostichus vulgaris L.,
Necrophorus vespillo L., Silpha obscura L.,
Melolontha vulgaris F., Helix sp. (Juv).
IV. 6) 1911. VI. 20—27. Harpalus distin-
guendus Duft., Emus maxillosus L., Silpha
cannata Creutz., Phosphuga atrata L., Phos-
phuga atrata var. brunnea Hbst., Melolontha
vulgaris F., Agriotes sputator L., Cleonus sp.,
Helix sp. (juv.).
A tövisszúró gébics gyomortartalmában te-
hát a következő állatok voltak találhatók :
Im Mageninhalt des Dorudrehers waren
also folgende Tiere zu finden :
Emlősök (Mammalia).
Mezei poczok. - Microtus arvalis Pall. Muridae sp. ?
Puhatestűek (Mollusca).
Helix sp. juv. (2 eset. — 2 Fälle).
Rovarok (Insecta).
a) Bogarak (Coleoptera).
Cicindela campestri» L.
— germanica L. (2 eset. — 2 Fälle).
Carabus cancellatus III.
- sp. larva (3 eset. — 3 Fälle).
Oodes helopioides F.
Ophonus azureus Duft. (2 eset. — 2 Fälle).
— griseus Panz. (3 eset. — 3 Fälle),
pubescens Müll. (6 eset. - - 6 Fälle).
- calceatus Duft. (8 eset. — 8 Fälle).
— hospes Sturm. (2 eset, — 2 Fälle).
Harpalus aeneus F. (7 eset. - - 7 Fälle).
Harpalus distinguendus Duft, (lü eset. —
16 Fälle).
- smaragdinus Duft. (3 eset. — 3 Fälle).
— rubripes Dut.
- sp. (6 eset. --6 Fälle).
Auisodactylus spurcaticornis Diu.
— sp.
Amara communis Panz.
Zabrus tenebrioides Goeze. (4 eset. - 4 Fälle).
Pterostichus punctulatus Schall. (3 eset. —
3 Fälle).
L85
2 Fiillc.)
(2 eset. -
-1 Fälle).
Pterostichus cupreus L. (14 eset. — 14 Fälle 1.
- niger Schall. (4 eset. - - 4 Fälle).
- vulgaris L. (8 eset. -- 8 Fälle).
— nigrita F. (3 eset. — 3 Fälle).
— sp. (2 eset. -- 2 Fälle).
Abax ater Villa.
Calathus fuscipes Goeze.
Agonuni viduum Panz.
Brachynus explodens Duft.
Emus maxillosus L. (2 eset.
Staphylinus erythropterus L
2 Fälle)'
Ocypus olens Mi i
— edeutulus Block (4 eset.
Philonthus sp.
Necrophorus vespillo L. (2 eset — 2 Fälle).
— sp.
Silpha cannata Creutz. (4 eset. — 4 Fälle).
— obsura L. (15 eset. — 15 Fälle).
Phosphuga atrata L. (4 eset. — 4 Fälle).
— — var. brunnea Herbst (3 eser. :>
Fälle).
Hister cadaverinus Höffm.
Byrrhus pilula L. (8 eset. -- 8 Fälle).
Onthophagus taurus Schreb.
— vacca L. (2 eset. — 2 Fälle).
— fracticornis Preyssl. (6 eset. — 6 Fälle).
— verticicornis Laich. (2 eset. — 2 Fälle).
Oniticellus fulvus Goeze.
Aphodius subterraneus L.
— fimetarius L. (2 eset. — 2 Fälle).
— granarius L.
— luridus F. var. nigripes F.
Geotrupes mulator Marsh.
Geotrupes vernalis L. var. autumnalis I.
Ochodaeus chrysoineloides Schrnk. (2 eset.
— 2 Fälle).
Serica holosericea Scop.
Nhizotrogus aequinoctialis Heebbt. (-"> eset.
— 3 Fälle).
— aestivus Ol.
- solstitialis L. (3 eset. — 3 Fälle).
Melolontha vulgaris F. (30 eset. — 30 Fälle).
— hippocastani F. (51 eset. 51 Fälle).
Tropinota hirta Poda (2 eset. 2 Fälle
Valgus hemipterus !..
Lacon murinus L.
Limonius aeruginosus Ol. (2 eset. 2 Fälle).
Melanotus castanipes Payk.
Agriotes pilosus Lebke.
— sputator L.
Mycetochara axillaris Payk.
Pedinus feuioralis L.
Otiorhyuchus lavandus Germ.
— orbicularis F.
— sp.
Polydrosus sericeus Schall.
Tanymecus palliatus F.
Liophloeus tesselatus Mill. (7 eset. - 7
Fälle).
Cleouus sp.
Lariiius sturnus Schall.
Hypera sp.
Phytouomus punctatus F.
— sp.
Apion sp.
Aegosoma scabricorne Scop.
Exocentrus adspersus Mm
b) Hártyásszárnyúak [Hymenoptera)
Ichueumonidaruni sp.
Camponotus pubescens F. (1(J eset. - l'.l
Fälle).
Formica ruta L. (7 eset. 7 Fälle)
Lasius fuliginosus Latb.
Vespa vulgaris L. (li eset.
— germanica L. (2 eset.
Hymenopterortim sp.
- li Fälle).
2 Fälle)
('(ISSUS nisslis L.
e) Lepkék (Lepidoptera).
(hernyó. - Raupe). Demas coryli L.V
Hernyó. — Raupe. (5 eset. •"> Fälle).
dl Álreczésszárnyúak (Pseudoneuropli rd).
(i phus sp.
Aquila XVllI.
24
186
e) l\fj!/e)ie*s-'ir)ì!/i<. bei der Unter-
suchung des grauen Fliegenschnäppers am
Bienenhause des Försters Vinzksz Pétkr in
Nagyczenk am stärksten fühlen. Es gelang
mir nämlich damals, bei gleichzeitiger anhal-
tender Beobachtung des Vogels aus den am
Lauerplatze gesammelten Gewöllen festzustel-
len, dass unter den vor meinen Allien aus dem
Schwärme herausgefangenen Bienen nicht
eine einzige Arbeiterin war, indem die Über-
reste der gefundenen 40 Bienen ausschliess-
lich von Drohnen herstammten.1 Wenn man
nun bedenkt, dass das erwähnte Bienenhaus
stets nur ein einziger, und allem Anscheine
Aquila Ioni. XII. 1905. pag. 331—334.
192
elhibázott dolog leti volna, lia a vizsgálatot
a czeiiki erdő légykapóinak rakásra lövésével
kezdtem volna.
Főképpen ez a tapasztalat, meg az arany-
málinkó (Oriolus) sokszorosan vitatott gazda-
ji szerepének vizsgálata késztetett arra,
hogy a rovarevők köpeteinek gyűjtését n
pihenő- és lesölielyek. de különösen a fészkek
alati elhelyezett hálókicai is megkíséreljem.
Az első próbákra id. Szeöts Béla, intézetünk
régi buzgó munkatársa volt szíves ezidén vál-
lalkozni. Tavamén (Zemplén ni.) szerzett
becses észleleteit, a melyekből e hálók szer-
kezetének és alkalmazásának tökéletesedése
is remélhető, saját szavaiban adom e helyt :
„Az Oriolus fészke alá készítendő zöld tüll-
háló alkalmazását avval a szándékkal Ígér-
tem meg. hogy azt egyúttal a Lanius col-
lurio-fészkek alatt is megkísérlem. A sárga
rigófészkek megőrzése az itteni nép babonája
miatt csaknem lehetetlen, mert ezt használja
tehene beteg tőgyének füstölésére, mint egye-
düli biztos szert. így minden megszerezhető
fészket könyörtelenül levág, hogy birtokába
ejtse a „csodaszert".
Az uradalom gyümölcsösében, tehát meg-
lehetősen védett helyen, sikerült egy sárga-
rigó- és négy tövisszúró-gébicsfészket talál-
nom. Hozzáláttam tehát a háló elkészítéséhez.
A zöld tüll mérete szerint 75 cm hosszú, 65
cm széles darabot vágtam le, ezt beszeget-
tem és négy sarkára spárgát várattam s ezzel
a háló készen volt. Az első fészekalj kike-
lése után azonnal kivittem a hálót és azt a
fészek alá. attól 30 cm távolságra kifeszí-
tettem. A háló közepébe két darab galamb-
tojás nagyságú követ tettem, részint hogy a
szél ne nagyon mozgassa, részint hogy a
bent levő köpet egy helyen gyűljön össze.
A/, első napokban csakis a fáról lehullott
levelek és ágak voltak a hálóban, habár az
öregek szorgalmasan etettek. Ebből aztkövet-
nach derselbe Fliegenschnäpper und auch
dieser nur an gewissen Tagen besuchte, ist es
leicht einzusehen, wie gänzlich verfehlt es ge-
wesen ware, wenn ich damals die Untersuchung
mit dem Niederknallen sämtlicher Fliegen-
schnäpper jenes Waldes begonnen hätte.
Hauptsächlich diese Erfahrung und dann
die Erforschung der vielfach bestrittenen
wirtschaftlichen Eolle des Pirols (Oriolus)
bewog mich dazu, dass ich das Sammeln der
Gewölle auch mit Hilfe des u/nter den Ruhe-
und Lauerplätzen, besonders aber unter den
Xestem ausgespannten Seizes versuche.
Die Verwirklichung der ersten Proben ha-
ben wir Bbla von Szeöts, dem verdienstvollen
Mitarbeiter unseres Instituts zu danken.
Seine in Taranto (Kom. Zemplén) erwor-
benen wertvollen Erfahrungen, aus welchen
auch die Vervollkommnung der Koustruktion
und Anwendungsweise dieser Netze zu hoffen
ist, führe ich hier im originalen Wortlaute
vor: „Die Anwendung des unter ein Oriolus-
Nest auszuspannenden grünen Tüllnetzes ver-
sprach ich mit der Absicht, dasselbe gleich-
zeitig auch unterhalb der Lanius collurio-
Nester zu versuchen. Die Behütung der
Pirolnester ist wegen des Aberglaubens des
hiesigen Volkes fast unmöglich, da dasselbe
diese zum Beräuchern der kranken Euter
der Kühe als einzig sicher wirkendes Mittel
verwendet, desshalb ein jedes erreichbares
Nest erbarmungslos abschneidet, um in den
Besitz dieses ..Arcanums" zu gelangen.
Im herrschaftlichen Obstgarten, also an
ziemlich geschütztem Orte, gelang mir doch
ein Pirolnest und vier Dorndreherneste auf-
zufinden. Ich schritt nun zur Verfertigung
der Netze. Ich schnitt nach den Maassen <\v^
grünen Tülls ein 75 cm langes und 65 ein
breites Stück ab, Hess es umsäumen und an
die vier Ecken lange Fäden nähen, womit
das Netz schon fertig war. Nach dem Aus-
schlüpfen des ersten Geleges trug ich das
Netz sofort hinaus und spannte dasselbe 30 cm
unterhalb des Nestes aus. In die Mitte des
Netzes legte ich zwei Steinchen von Taubenei-
grösse, teils damit es der Wind nicht zu sehr
bewege, teils um die Gewölle in seiner Mitte
zu versammeln.
In den ersten Tagen waren bloss vom
Baume heruntergefallene Blätter und Astchen
darinnen, obwohl die Alten rìeissi^ fütterten.
193
keztettem, hogy a köpetet a fiatalok a fészekbe
öklündüzik és az öregek kihordják. Mihelyt
a tiatalok a fejüket a fészek szélén pihen-
tetni tudtak, a köpetek beperegtek a hálóba,
részint kis hosszúkás csomókba összetapadva,
részint széthullva Ezt a hangyák hamar
észrevették és mindjárt hozzáláttak a szét-
hordáshoz. Ezen azután úgy segítettem, hogy
naponta szedtem ki a háló tartalmát és később
zacherlint szórtam a hálóba ; ez utóbbi azután
segített.
Sikerült azután a sárgarigófészek lakói
köpetéből is egy kis adagot összegyűjteni,
míg a gébicsek bőven szolgáltatták azt. A háló
tehát igen jól bevált. Egy ideig ugyan gya-
nakodva nézték az öregek, főleg a sárga-
rigók, de azután győzött a szülői szeretet és
gyors tempóban jártak a fészekre, etetve a
soros fiókákat. Néhány nap múlva a háló
kifeszitése után esős idő állt be. a háló zöld
színét megfakitotta, majdnem kifehérítette, de
erre az öreg madarak már egyáltalában nem
reagáltak. Képünk (12. ábra) is egy ilyen ki-
fakult hálót tüntet fel. A háló, azt hiszem,
alkalmas lesz más fiókák köpetének gyűjté-
sére is."
Ezekhez az észleletekhez még csak azt
kell hozzáfűznöm, hogy a bemutatott gyűjtő
háló mai szerkezete — bár éppen egyszerű-
ségénél fogva a madár előtt legkevésbbé gyanús
- nem tekinthető véglegesnek. A háló szöve-
tében, környezetenként változó színében és
szerkezetében is sokféle módosítás végezhető
még. Ilyen a többi közt — az entomologusok
gyűjtőhálójának mintájára — a hálótölcsér
aljára erősített gyüjtőüveg, melyet a szövet-
hez hasonlóra festünk, a hálónak hangyákat
elriasztó anyaggal való impregnálása stb., már
a meddig mindez a madarak gyanújának fel-
keltése nélkül lehetséges. A kezdet sikerei
mindenesetre követésre buzdítok.
Hieraus schloss ich darauf, dass die Jungen
ihre Gewölle ins Nest hineinwürgen und diesel-
ben von den Alten entfernt werden. Sobald aber
die Jungen ihre Köpfe auf den Nestrand
legen konnten, rollten die Gewölle ins Netz,
teils in längliche Hallen zusammengeklebt,
teils zerfallen. Dies bemerkten die Ameisen
allzubald und begannen sie zu verschleppen.
Dem wurde nun so abgeholfen, dass ich den
Inhalt des Netzes alltäglich herausnahm und
später das Netz mit Zacherlin bestäubte :
letzteres half auch
Später gelang es mir dann auch von den
Gewöllen der jungen Pirole eine kleine For-
tion zu sammeln, während die Dorndreher
solche reichlich lieferten. Das Netz bewährte
sich also recht gut. Anfangs betrachteten es
die Alten, besonders die Pirole, etwas arg-
wöhnisch, dann siegte aber die Elternliebe
doch; sie beflogen in raschem Tempo das
Nest und fütterten die an die Keihe kom-
menden Jungen.
Einige Tage nach dem Ausspannen des Netzes
stellte sich Regenwetter ein, welches die grüne
Farbe bleichte, das Netz fast weiss machie.
doch reagierten die alten Vögel gar nicht
mehr darauf. Unser Bild (Abb. 12.) zeigt auch
ein derart abgeblasstes Netz. Dieses Netz wird
sich, meines Erachtens, auch beim Sammeln
derGewölle anderartiger Jungvögel bewähren."
Diesen Beobachtungen habe ich nur noch
so viel beizufügen, dass die heutige Kon-
struktion des vorgeführten Sammelnetzes -
obwohl dasselbe gerade wegen seiner Ein-
fachheit den Vögeln am wenigsten verdächtig
erscheint — keinesfalls als endgiltig betrachtet
werden kann. In dem Stoffe, in der nach
Art der Umgebung verschiedenen Färbung
und Einrichtung wird noch manches zu än-
dern sein. Das wäre unter anderem — nach
Muster der von Entomologen verwendeten
Sammelnetze — ein unterhalb des Netztrich-
ters befestigtes Sammelglas, welches dem
Netze ähnlich zu färben wäre, das Impräg-
nieren des Netzes mit Stoffen, welche die
Ameisen fernhalten u. a. in , natürlich inso-
weit dies alles ohne Erweckung des Arg-
wohns seitens der Vögel möglich ist. Die
Erfolge des Anfanges können entschieden
zur Forlsetzung anspornen.
Aquila Will
HU
Elvi szempontok
a madárvédelem és a rovarirtás
megítélésében.
Irta : Lóhy JózsBF.
A madár hasznos és káros voltának, meg-
ítélésében, annak idején, a mikor a mai
madárvédelem eszméje a nagyközönség előtt
még ismeretlen és érthetetlen volt, a párisi
nemzetközi kongresszus idejében megalakult
Herman Ottó jndicziumában egy vélemény,1
mely a madár gazdasági jelentőségét szaba-
tosan határozta meg. Elolvashatjuk újra :
„Maga a természet nem ismer sem hasz-
nos, sem káros madarat, mert az ő háztartá-
sára nézve a madár - - éppen úgy mint más
élő lény is - szükséges szervezet, mely magá-
ban foglalja a szaporodás és korlátozás esz-
közeit is. a ragadozók és nem ragadozók
képében — nem tekintve a táplálkozási viszo-
nyok változásait.''
„A hasson és kár fogalmái csal- az ember
gazdasági érdeke teremti mei/, különösen az
az eljárás, a mely minden gazdaság lényege
és abban áli, hogy az ember a termesztmé-
nyéket tömegekbe zsúfjlja s ezzel megadja
tömegesen u: el et [eltét elekéi oly szervezetek —
a kérdéshez alkalmazkodva, a madarak2
számára is, a melyek a természet szempont
jából, normális viszonyok közüli, sem haszon,
sem kár tekintetében fel sem tűnhetnének."
Ebben a szabatos meghatározásban impli-
citer benne van — „a kérdéshez alkalmaz-
kodva" — a vele alternáló kérdésnek a meg-
fejtése is, hogyan és mikor válik kártevővé
a rovar? Mert az ember tömegekbe zsúfolja
a termesztményeket, ezek között a gazdasági
növényeket és ezeken felszaporodik a káros
rovar.
1 A madárvédelem a párisi nemzetközi gazdasági
kongresszuson. Természettudományi Közlöny 1889.
XXI. pag. 260.
* Megjegyzem : káros madarak számára. A héját
vette fel például.
Prinzipielle Standpunkte
zur Beurteilung des Vogelschutzes
und der Insektenvertilgung.
Von Josbpb \. L08Y.
Zur Beurteilung dessen, ob ein Vogel nütz-
lich oder schädlich sei. hat Otto Herman seiner-
zeit, nämlich zur Zeit des Pariser Inter-
nationalen Kongresses, als der Gedanke des
modernen Vogelschutzes den breiteren Schich-
ten der Gesellschaft noch unbekannt und
unbegreiflich war. die Ansicht ' aufgestellt,
dass diese Frage nur durch die genaue
Erwägung der wirtschaftlichen Bedeutung der
Vögel beantwortet könne. Es mögen seine
Worte liier neuerdings angeführt werden :
„Die Natur selbst kennt weder nützliche
noch schädliche Vögel, weil in ihrem Haus-
halte der Vogel, ebenso wie jedes andere
lebende Wesen, ein notwendiger Organismus
ist. welcher die Mittel zur Vermehrung und
Beschränkung in Gestalt der Raubvögel und
der nicht vom Raube lebenden Vögel in sich
trägt, abgesehen von den Schwankungen der
Ernährungsverhältnisse."
„Der Begriff' der Nützlichkeit ami Schäd-
lichkeit wurde dwrch das wirtschaftliche Inter-
esse des Menschen geschaffen und hauptsäch-
lich dasjenige Vorgehen, welches das Wesen
jeder Landwirtschaft ist und darin besteht,
dass dei- Mensch die Gewächse in Massen
erzeugt und zusammendrängt und damit mas-
senhaft auch für solche Organismen* Lebens-
bedingungen schafft, welche vom Standpunkte
der Natur, unter normalen Verhältnissen, weder
in Bezug auf den Nutzen, noch auf den Schaden
auffallen würden."
In dieser präzisen Bestimmung ist auch
implizite enthalten - „an diese Frage ange-
passt" - - die Lösung der damit alternieren-
den Fragen, nämlich auf welche Art und
wann das Insekt schädlich wird? Denn der
Mensch drängt die Gewächse in Massen
zusammen, unter diesen auch die landwirt-
schaftlichen Pflanzen, und im Verhältnis zu
diesen vermehren sich die Insekten.
' Der Vogelschutz auf dem Pariser Internation. Kon-
gress Természettudományi Közlöny 1 889. XXI. p. 260.
' Hierunter sind auch, an diese Frage angepasst,
die Vögel, u. zw. die schädlichen Vögel zu verstehen.
Als Beispiel wurde der Habicht angeführt.
I U5
Szomorú valóság az, hogy mint kultúrátok
egyhangúbbá és sivárabbá válik a föld színe,
szaporodik rajta a káros rovar és pusztul a
hasznos madár. Azt mesterségesen szaporítja
fel az embernek föld mivel ő munkája, mert
területet és táplálékot ad neki és ezt ugyanaz
a munka az otthonától fosztja meg, száműzi,
kiirtja.
.Mert a káros rovar mesterségesen szaporít
tátik, okszerűnek látszik : a madarai is mester*
ségesen keli megtartani, hogy a rovarirtásban
ráeső, megfelelő részt elvégezhesse. Ezt a
ráeső részt, a munka mennyiségében, nem a
gazdálkodó ember önző követelése, hanem a
madár természete szabja meg. A rovarirtás-
nak azt a részét, a melyre szervezete épség-
ben tartása miatt a madár már nem köteles
és pedig a nagyobb részét más írtótényezők-
nek s ezek között -- és a jövőt tekintve -
magának az embernek kell végrehajtani, ha
tudja.
Kérdés, hogyan teheti ezt meg? Manapság
mindenből, még a rovarirtásból is tudományt
és ennek megfelelően módszereket csinálunk.
Sokan az alapos irtás hívei és mechanikus
és chemikus eljárásokon törik az eszüket.
Mások a természet védő eljárásainak ellesé-
séből, megismeréséből táplálkozva, a termé-
szetadta segítség biztosítására törekszenek.
Az a mesterséges, ez a természetes védeke-
zés a kár ellen. A mesterséges : összehord
minden mérget a drogériák raktárából, a ter-
mészetes : minden megfigyelést, tapasztalatot,
a melyből haszonnal következtetni lehessen.
Az első : sok kísérletet, a második : nagy tanul-
mányt igényel. Részemről a másodikat tartom
módszerében tökéletesebbnek és több ered-
ményt is várok tőle. Mert nézzük !
Legtöbb káros rovarnak az élete úgy folyik,
hogy kimenekül az ember mesterséges írtó-
Es ist eine traurige Wahrheit, dass das
Angesicht der Erde, wie unter einem Kultur-
Huche, einförmiger und wüster wird, dass
sich die Insekten vermehren und die nütz-
lichen Vögel verschwinden Jene werden
durch den Ackerbau des Menschen künstlich
vermehrt, weil sie zu Moden und zu Nahrung
kommen, und diese werden durch eben die-
selbe Tätigkeit ihres Heinis beraubt, ver-
bannt und vernichtet.
Weil die schädlichen Insekten künstlich
vermehrt werden, erscheint es daher rationell,
auch ilie Vögel künstlich zu erhalten, damit
sie den auf sie entfallenden Anteil an der
Insektenvertilgung verrichten können. Dieser,
auf die Vögel entfallende Anteil an der
Arbeit, wird nach seiner Quantität, nicht nach
der Forderung des eigennützigen Landwirtes
bestimmt, sondern durch die Natur des Vogels.
Derjenige Teil der Insektenvertilgung, welchen
der Vogel zur Aufrechterhaltung seines Orga-
nismus auszuführen nicht mehr gezwungen ist.
wird in der Zukunft zum grössten Teile durch
andere Vertilgungsfaktoren, also namentlich
durch den Menschen selbst — insoferne es
ihm möglich ist — vorzunehmen sein.
Es ergibt sich nun die Frage, wie dies
ermöglicht werden könnte? Heutzutage wird
aus allem, also auch aus der Insektenver-
tilgung eine Wissenschaft gemacht und dem-
entsprechend eine Methode aufgestellt. Viele
sind Anhänger einer radikalen Vertilgung der
Insiditeli mittels mechanischer Verfahren oder
rheinischer Agentien und zerbrechen sich dar-
über die Köpfe. Andere wieder möchten die Vor-
gänge der Natur belauschen und gestützt auf
die der Erkenntnis entspriessenden Erfahrun-
gen, die durch die Natur selbst gebotene
Hilfe heranziehen. Jenes ist der künstliche.
dieses aber der natürliche Schutz gegen den
Schaden. Zum künstlichen Schutz werden
aus den Droguerien alle möglichen Gifte
zusammengetragen ; der natürliche Schutz
entnimmt seine Massregeln aus den Beobach-
tungen und Erfahrungen. Der erstere erheischt
viele Versuche, der letztere viel Studium.
Meinerseits erachte ich den letzteren als
methodisch vollkommener und erwarte auch
mehr Erfolg von demselben. Denn, lasst
uns sehen !
Der Lebenslauf der meisten Insekten ist so
gestaltet, dass das Insidi! den künstlichen Ver-
ier
196
módszerei alól. Mesterkélt furfanggal Le nem
győzhető. Biológiai előnyeit csak a madár, a
fürkész, a penészgomba, a baktérium biológiai
előnyei küzdhetik le. addig, a míg természetes
egyensúlyiján tartjak egymást, vagy valami
hirtelen elemi beavatkozás: árvíz. fagy. zúz-
mara, akkor, ha az egyensúly felbillent. A kul-
túra az egyensúlyt mindenütt a káros rovar
előnyére bontja meg. e miatt a szaporodásában
gátolt madárnak, fürkésznek, penésznek és a
kornak mindegyre löi>b és /öl/h időre van
szüksége, hogy azt utóiérje. Az ember a nagy
kártevők (szőlőtetű, vértetű, búzalegyek) leg-
többjével szemben megalkudni : osztozkodni
kénytelen, gyakran egészen tehetetlen és tét-
lenül az ismeretlen segítséget várja.
Ha megélhetési viszonyaink között szük-
séges rossz a káros rovarnak, az élő progresz-
sziv terményadónak a nevelése, mely a ter-
mény zsúfolásával velejár, a szükséges jó
tennivaló a madárnak és a fürkésznek a gon-
dozása. Ha másként nem lehet, mesterséges
módon mert a káros rovar is természetelle-
nes, mesterséges módon részesül előnyben.
Minden rovarirtó törekvésnek ez a valóság
már magában véve megadja a pozitív pro-
grammot. Így fogja fel hivatását az, a ki
látja a helyzetét és felismeri a tennivalóját
így küzdenek Észak-Amerikában, a hol a
hasznos madarat telepitik s újabban a hasz-
nos rovart, a fürkészt is tenyésztik. A számító
praktikus amerikai ráér mindezzel bíbelődni,
mert belátja, hogy — noha a mesterséges
írtások kenő, fenő, súroló, taposó, locsoló.
permetező, gőzölő és büzölő módszereiben
is messze felülmúlja az ó-világot - - nincsen
annyi gummisátra, annyi eyanhydrogénje.
hogy vele erdőt, kertet, mezőt beborítson,
bemérgezzen és nincsen annyi pénze, a mely-
nichtungsmethoden de- Menschen entschlüpft.
Mit künstlichen Kniffen kann es nicht be-
kämpft werden. Heine biologischen Vorteile
können nur durch die biologischen Vorteile
der Vögel, Schlupfwespen, Schimmelpilze und
Bakterien bekämpft werden und nur so lange,
als diese im natürlichen Gleichgewicht blei-
ben— oder durch eine Überschwemmung, einen
Frost, oder einen Reif, weil dann das Gleich-
gewicht gestört wird. Die Kultur stört das
Gleichgewicht überall zugunsten der schäd-
lichen Insekten und benötigt daher der in
seiner Vermehrung behinderte Vogel, die
Schlupfwespe, der Schimmelpilz und die
Krankheit immer mehr und mehr Zeit, um
das verlorene Gleichgewicht einzuholen. Der
Mensch wird gezwungen, sich mit den meisten
der grossen Schädlinge abzufinden (lieblaus,
Blutlaus. Getreidefliege), mit ihnen zu teilen
und oft steht er ihnen ganz hilflos gegenüber,
die Hilfe von dem Unbekannten erwartend.
Wenn es für uns eine Lebensbedingung
ist. das notwendige Übel, nämlich die schäd-
lichen Insekten, diese lebende progressive
Produktionssteuer zu züchten, welche mit der
Zusammendrängung der Produkte Hand in
Hand geht, so ergibt sich von selbst das
Gute, welches wir zu stiften haben, nämlich
die Fürsorge für die Vögel und Schlupfwespen.
Wenn nicht anders möglich, auf künstlichem
Wege, weil auch das Insekt auf unnatür-
lichem Wege, künstlich zu seinem Vorteil
kommt.
Die>e Wahrheit weist schon an und für
sich auf das positive Programm hin. welches
wir bei der Insektenvertilgung zu befolgen
haben. So erfasst derjenige seinen Beruf,
der die Lage klar sieht und erkennt, was er
zu tun habe. So kämpft man in Amerika,
wo die nützlichen Vögel schon seit langem
angesiedelt werden und wo seit kurzem auch
ein nützliches Insekt, die Schlupfwespe ge-
züchtet wird. Der berechnende praktische
Amerikaner findet Zeit, sich mit all dem zu
beschäftigen, weil er einsieht, dass. obwohl
er durch seine künstlichen Vertilgungsmetho-
den wie Schmieren, Reiben, Stampfen. Begies-
sen, Bespritzen, Dämpfen und Räuchern die
alte Welt bei weitem übertrifft, nicht genug
Gnmmizelte beschaift werden können und
auch nicht genügend Cyanhydrogen erzeugt
werden kann, um damit Wälder. Gärten und
197
[yd a föJszaporitotl madárnak és fürkésznek
;i munkáját megfizethetné.
Meri a ik'm/ nagy dolog. A megmentett
haszonnal arányban kell lennie.
Az irtásra kiadott pénznek és az ezzel
megmenthető vagyonnak bizonyos helyes meg-
engedhető arányban, „living wage"-ban kell
lennie. Ne áldozzunk kevesebbet, ne többet
a kelleténél. A gabona, a kenyér, a melynek
Sanderson1 és Hollrung becslése szerint 10"', -a
(.'Ì00.000.000 dollár) semmisül meg a káros
rovar rágóján, természetesen a legtöbb kiadást,
áldozatot érdemli meg. Többet mint a gyü-
mölcs- vagy a fahozadék. A mezőre több költ-
hető, mint a kertre és az erdőre. Röviden :
a veszélyeztetett helyek védendők. .4 veszély-
ben levő szántón több pénz költhető el, mint
a szikes homokon. Az irtásokra kiadható pénz-
mennyiségnek a fertőzött terülrt nagyságával
nagyobbodni kellene A ki sok rovart szaporít,
sokat irtson. A nagy uradalmak ne pusztítsák
a rovar szaporításával a kis ekzisztencziákat.
Gondoljunk csak arra vissza, hogyan ter-
jedt Magyarországon az Apion, mely ma telje-
sen megseminisiti a heremag termelését, vagy
a Cleonus répabogár, mely ugyancsak meg-
nagyobbítja szedetésével a gazda üzemi ki-
adásait. S a mint nő a kártszenvedo terület.
úgy fogy az inasra fordítható pénzmennyiség
is, e miatt még idejében be kell zárni a
kasszát, hogj ki ne ürüljön és a hanyagság
vagy balsikeres mesterséges irtások miatt
elözönlött területeken a kárt „elemi csapás" -
nak kell minősíteni.
Minden közönséges káros rovar lassú fel-
szaporodásával meglepetésszerűen állhat be
az az állapot, a mikor a fertőzött terület meg-
1 Sanderson E. I) : Insects injurions to staple crops.
New-York. 1902.
Felder einzudecken und zu vergiften und dass
er nicht genug Geld hat, um die Arbeit der
vermehrten Vögel und Schlupfwespen zu
bezahlen.
Denn das Geld ist eine grosse Sache.
Es muss mit dem geretteten Nutzen im Ver-
hältnis stehen.
Das für die Vertilgung aufgewendete Geld,
und mit diesem der hiedurch zu rettende Teil
des Vermögens, müssen in einem gewissen
annehmbaren Verhältnisse zu einander stehen,
indem sogenannten ..living wage". Man opfere
weder zu wenig, noch mehr als notwendig.
Die Brotfrüchte, bei denen der Schaden durch
Insektenfrass laut Einschätzung durch San-
l'ERSox l und Holi.rong 10% 2 beträgt, verdienen
natürlich die grössten Ausgaben und Opfer.
Mehr als die Obstbäume oder Holzbäume.
Ulf die Felder kann mehr verwendet werden,
als auf die Gärten oder Wälder. Genauer
ausgedrückt : die gefährdeten Stellen sind zu
schützen. Auf ein gefährdetes Ackerfeld kann
mehr O-eld verwendet werden, als auf einen
sodahältigen Sandboden. Die Menge des zur
Vertilgung verwendeten Geldes soll im Ver-
hältnis zur Grösse des infizierten Gebietes
wachsen. Wer viel Insekten vermehrt, soll
auch viel vertilgen. Die grossen Grundbesitze
sollen die kleineren Existenzen nicht mit der
Vermehrung der Insekten zugrunde richten.
Rufen wir uns ins Gedächtnis zurück, wie
das Apion, welches heute die Kleesamen-
ernle gänzlich vernichtet, sich in Ungarn ver-
breitete : oder der Rübenkäfer Cleonus. welcher
dadurch, dass er gesammelt werden muss,
die Betriebskosten des Landwirtes namhaft
verteuert. Und in dem Maasse, als das geschä-
digte Gebiet sich vergrössert, verringert sich die
Menge des für die Vertilgung aufzuwendenden
Geldes, und darum muss die Kasse noch
beizeiten geschlossen werden, damit sie sich
nicht ganz entleere und der Schaden, der auf
den befallenen Gebieten durch Nachlässigkeit
oder durch eine misslungene künstliche Ver-
tilgung entstanden ist, wird als „Elementar-
schaden" hingestellt.
Bei der langsamen Vermehrung eines jeden
schädlichen Insektes kann ganz unverhofft
1 Sanderson E. I).: Insects injurious to staple crops
New- York, 1902.
! MO.000,000 Dollar.
198
mentésére már gondolni sem lehetne, ha min-
den szabadulás pénzbe kerülne. így van ma
ez a mezőn, az erdőn, a lml csak helyei
cserélget a káros rovar és így vannak a ker-
tek, a melyekben a szomszédok hanyagsága
miau folytonos a káros rovar inváziója, a
kár es örökös a veszteség és bosszúság.
A drótférgek (Elateridae), cserebogarak, búza-
legyek (Cecidomyia, Chlorops, Oscinis frit,
Chortophila), Bzalmadarázs (C'ephus pygmaeus),
Apion, repczebogarak (Meligethes, Haris, Ento-
moscelis), sárgafarú- (Porthesia chrysorrhoea),
gyapjas- (Ocneria dispari, gyűrűs-pillék (Ga-
stropacha neustria), a kis faragó (Zeuzera p.),
vértetfl (Schyzoneura 1.), szőlőtetü (Phylloxera),
vértes bogarak (Coraebus, Agrilus, Anthaxia),
aknázó fenyűmoly (Steganoptycha abiegana),
és sok más káros rovarral szemben az ember
csakhamar tehetetlen, mert ezeket méreggel
elénii vagy agyontaposni nem lehet.
A beteg növény sem bír el minden kenő-
csöt. Hányan próbálták az összezsugorodott
levelekben rejtőző levéltetünek vagy hernyó-
nak az irtását és nem sikerült. Hányszor
ártottak az őszi baraczknak, a rózsának, leper-
zselték a zsenge levelét és virágát ?
A rovarirtó chemikus és mechanikus appa-
rátusok szükség idején hamar csődöt mon-
danak, erőltetni sem lehet a dolgot, mert a
pénz korán, időre elapad akkor, a mikor a
gazdasági berendezésekhez alkalmazkodott, e
miatt hozzájuk ma már bensőleg tartozó,
mondhatnám : domesztikált káros rovarok ellen
fordul.
E hiányok miatt a legtökéletesebb rovar-
irtás is — ha hivatalos, ha nem az — a
jelentősebb pontokon, csak kis szigetekben,
rendszertelenül és kapkodva védekezhetik és
csak ott ér el ideig-óráig tartó nyugalmat.
a hol idején érkezett és szabadon taposhat.
Nagy területen, szerteosztott nagy tömegek-
nek a kiirtását a szántón, erdőn és kertben,
bölcsen és hallgatagon a véletlenre bízza.
Maga lemond az irtásról, csak ex kathedra
ein Zustand eintreten, wo an die Rettung des
infizierten Gebietes nicht mehr gedacht werden
könnte, wenn jede Befreiung tield kosten
würde. So ist dies heute auf den Feldern,
im Walde, wo die schädlichen Insekten nur
den Platz wechseln, und so ist es in den
Gärten, in welchen infolge der Machlässigkeil
der Nachbarn eine fortwährende Invasion von
schädlichen Insekten stattfindet, was mit
dauerndem Verluste und ewigem Ärger ver-
bunden ist.
Den Drahtwürmern (Elateridae). Maikäfern,
Getreidefliegen (Cecidomyia. Chlorops, Oscinis
frit, Chortophila), Strohwespen. Apion. Raps-
käfer (Meligethes, Baris, Entomoscelis), den
Goldaftern i Porthesia chrysorrhoea), Schwamm-
spinnern (Ocneria dispar), Kingelspinnern (Ga-
stropacha neustria), den Blausieben (Zeuzera
p.), den Blutläusen (Schyzoneura 1). der Reblaus
(Phylloxera), den Panzerkäfern (Coraebus,
Agrilus, Anthaxia). Kiefernminiermotten (Stega-
noptycha abiegana) und vielen andern schäd-
lichen Insekten gegenüber ist der Mensch
fast ohnmächtig, weil man diese mit Gift
nicht erreichen und auch nicht zusammen-
treten kann.
Die kranke Pflanze verträgt auch nicht
jede Salbe. Wie viele versuchten es, die sich
im verschrumpften Blatte bergende Blattlaus
oder Raupe zu vertilgen und es gelang nicht,
Wie oft wurden Pfirsiche, Rosen beschädigt,
deren zarte Blätter und Blüten versengt?
Die chemischen und mechanischen Appa-
rate, welche zur Insektenvertilgung verwendet
werden, versagen im Notfall nur zu oft den
Dienst, und Gewalt nützt hier auch nichts,
denn das Geld geht gar bald und eben dann
aus, wenn es gegen die. ich möchte sagen :
domestizierten schädlichen Insekten verwendet
werden soll, welche sich bereits an die Land-
wirtschaft angepasst haben und heute schon
innig mit derselben verbunden sind.
Infolge dieser Mängel kann auch die voll-
kommenste Insektenbekämpfungsmethode —
ob von amtswegen oder nicht — an den
wichtigeren Punkten nur in kleinen Inseln,
systemlos und hin und her tastend Schutz
bieten und zeitweilige Kuhe tritt nur dort ein,
wo der Schutz noch zur rechten Zeit gekom-
men ist und frei stampfen kann. Die Ver-
tilgung grosser, auf ausgedehnten Gebieten
zerstreuter Massen, wie auf Ackerfeldern.
I -.Iti
és post f-'sta, akadémikus értékű monográfiát,
szakvéleményt és tanácsot küld a kárvallott
gazdáknak.
A véletlenben találkoznak a hivatalos kár-
védelem és a kárvallott gazda reménysége.
Es a véletlennek szerencsére aktiv munkásai
vannak, a melyek a természetben oki függé-
sekben felidézve segítséget hozhatnak. Ezek
a madár, a fürkész, a betegség, a víz, a
fagy vagy más.
A mesterkélt rovarirtó módszerek hívei is
túlsók balsikerük miatt, a véletlennek minden
szereplő körülményét kénytelen-kelletlen szá-
mításba veszik. S mert végső reményük egy
eljövendő, ismeretlen, de minden esetben
várva várt segítségben rejlik, ez feledteti el
azt. hogy legtöbb nagy rovarirtás lassan le-
lanyhul és végre abbanhagyják. A vértetüről
ma már alig beszélnek az országban, tiz év-
vel ezelőtt végveszedelme volt az almafáknak.
A tél hidegében is bizhatnak. Elveik fenn-
tartásával a beteg hernyókat összeterelik.
hogy vészt idézzenek elő. Hívják a renyhe-
kórt, az egértífuszt, az lsariát. de még elő-
idézni nem tudják. A kísérlethez hiányzik a
kellő tanulmány, mely okot, módot nyújthatna
a sikerhez.
Es mert a véletlen segítségben készültsé-
günk, ismereteink mai fokán még mindig
remélnünk kell. és mert a gombákkal, haczil-
lusokkal való irtás, életük hiányos ismerete
miatt, tűéi;' nagyon kétséges értékű : az élet
koordinált összefüggéseiben közelebb álló,
könnyebben megérthető természetes rovarirtó
tényezőket kell keresnünk és meg is talál-
hatjuk ezeket a rovarevő madarakban s a ro-
vart pusztító fürkészdarázsokban és legyekben.
Ezek között kell a segítőiiiunkásokat meg-
keresni.
Az ember mesterségesen változtatta meg
a föld színét és ezzel minden növénv és állat
Wäldern und Gärten, wird schweigend und
weise dem Zufalle überlassen. Die Vertilgung
versagt den Dienst und nur von der Kathedra
werden, post festa, Monographien von akade-
mischem Werte, Fachgutachten und Rat-
schläge an die geschädigten Landwirte erteilt.
Im Zufalle trifft der ämtliche Schutz mit
der Hoffnung des Landwirtes zusammen. Zum
Glück verfügt der Zufall über aktive Mit-
arbeiter, welche im kausalen Zusammenhange
mit der Natur hervorgerufen, Hilfe bringen
können. Dies sind die Vögel, die Schlupf-
wespen, die Krankheiten, das Wasser, der
Frost und andere.
Die Anhänger der gekünstelten Insekten-
vertilgunsmethoden ziehen, infolge ihrer nur
zu vielen Misserfolge, nolens volens alle sich
zufällig ergebenden Umstände in Rechnung.
Denn ihre letzte Hoffnung ist auf ein zu
kommendes unbekanntes Etwas gerichtet,
aber in jedem Falle auf eine langersehnte
Hilfe, die vergessen macht, dass die meisten
grossen Insektenvertilgungsaktionen abgeflaut
sind und endlich ganz aufgegeben werden
mussten. Von der Blutlaus, die vor zehn Jahren
die Apfelbäume mit gänzlicher Vernichtung
bedrohte, wird heute im ganzen Lande kaum
mehr gesprochen. Auch zur Kälte des Winters
haben sie Zuversicht. Unter Aufrechterhaltung
ihrer Prinzipien werden die kranken Raupen
zusammengetrieben, damit sie eine Gefahr
hervorrufen. Sie rufen die Faulkrankheit herbei,
den Mäusetyphus, die Isaria, aber erzeugen
können sie diese noch nicht. Zu den Ver-
suchen fehlt das nötige Studium, welches die
Mittel und Wege zum Erfolge bieten könnte.
Und weil wir bei dem heutigen Stande
unserer Bereitschaft und unserer Kenntnisse,
noch immer auf den Zufall angewiesen sind,
und weil die Insektenvertilgung mit Pilzen
und Bacillen wegen der mangelhaften Kennt-
nis ihres Lebens noch immer von problema-
tischem Werte ist, so müssen wir diejenigen
natürlichen und leichter verständlichen Fak-
toren aufsuchen, welche sich im koordinierten
Zusammenhange mit dem Leben von selbst
bieten, und diese Faktoren finden wir in den
Vögeln und in den insektenvertilgenden
Schlupfwespen und Fliegen. Unter diesen
haben wir unsere Hilfsarbeiter zu suchen.
Der Mensch hat das Antlitz der Erde künst-
lich verändert und hiedurch in die Lebens-
l'I II I
életviszonyaiba erőszakkal avatkozott bele.
Az allatok természetes elhalálozási szániát
(Vernichtungsziffer) általában a madárra nézve
tetemesen nagyobbá tette, a káros rovarra
nézve azonban, melyet a termények össze-
zsúfolásával szaporít, aránytalanul kisebbe.
A modern gazdasági berendezések : óriás
szántok, sorvetés, egyhangú vetemenyforgok.
a trágyázás, az ugarolás, a bokorirtás, mind
csak a gazdasági rovaroknak kedvez. Az
állatból annyi marad életben, a mennyi megél:
a madárból elvétve egynehány, a rovarból
milliók.
Ha egy pár madár öt évig él és ez alatt
eventi' négy költéssel négy fiókát nevel fel.
utódaiban, ha azok is mind életben marad-
nának, tíz év multán már 2,000.000,000-xa
szaporodnék fel. Ez a sereg megadná a rovar-
ság bármilyen szaporodása arányának meg-
felelő ellensúlyt.1 Ma azonban a madarat a
fészkelés akadályai, az üldözés, az év na-
gyobb részében pusztító élelemhiány annyira
irtja, hogy nem a megélhető biológiai maxi-
mum, hanem egy a megsemmisüléssel küzdő
minimum marad életben.
Az a madársereg is a fészkelés módjaiban,
új táplálék szerzésében szüntelenül keresi a
megalkuvást, alkalmazkodást. »Sok alkalmaz-
kodik, de csak rövid időre és aztán pusztul.
A fecskék a mai építkezés miatt fogynak, a
gólya a száradó rét tücskeire fanyalodik.
És akkor, a mikor a gyérülő madár a helyét
keresgéli és nem találja : meddő, nagyhangú
szóviták mérlegelik a gazdasági értékét, tel-
jesen feledve, hogy ma már a madár a kultúr-
területeken régi természetes életkörülményeit
elvesztette és e miatt káros vagy hasznos
volta, idő, hely és alkalom folytonos alakító
beavatkozása miatt mereven meg nem hatá-
rozható. Ma a felszaporított káros rovar gazda-
1 Pr. Dr. K. Kraepklin: Die Beziehungen der Tiere
zueinander und zur Pflanzenwelt p. 37.
Verhältnisse jeder Pflanze und jedes Tieres
gewaltsam eingegriffen. Die natürliche Ver-
nichtungsziffer der Tiere hat er im allge-
meinen und besonders die der Vögel bedeutend
vermehrt, diejenige der schädlichen Insekten
aber, welche er dureli Zusammendrängung
der Pflanzen vermehrt, im Verhältniss bedeu-
tend wenige]-. Die modernen landwirtschaft-
lichen Einrichtungen : die riesigen Äeker, die
Reihensaaten, die eintönige Wechserwirt-
schaft, das Düngen, das Brachen, die Gestrlipp-
ausrodung, all dies begünstigt nur die Insekten.
Von den Tieren bleiben soviele am Leben,
als leben können ; von den Vögeln hie und
da einer, von den Insekten — Millionen. Wenn
ein Vogelpaar fünf Jahre laug lebt und während
dieser Zeit in vier Brüten vier Junge erzieht,
so würde sich die Zahl der Nachkommen,
wenn alle am Leben blieben, am Ende des
zehnten Jahres auf 2,000.000,000 vermehrt
haben. Dieses Heer würde das gehörige Gegen-
gewicht gegen jedwede Vermehrung der In-
sekten bilden.1 Heutzutage werden aber die
Vögel durch Verhinderung im Nisten, durch
Verfolgung, durch empfindlichen Futtermangel
während des grösseren Teiles des Jahres,
sosehr der Vernichtung preisgegeben, duss nicht
das biologische Maximum, sondern das mit
dem Verderben kämpfende Minimum am Leben
bleibt.
Sowohl in Bezug auf die Art des Nestbaues,
wie auch in Bezug auf die Beschaffung neuen
Futters, sucht dieses Vogelheer immer handels-
eins zu werden und sich anzupassen. Viele
passen sich an, jedoch nur auf kurze Zeit,
dann gehen sie zugrunde. Die Schwalben
schwinden infolge der heutigen Bauweise und
der Storch ist auf die Grillen der trocken-
gelegten Wiesen angewiesen. Und wenn die
immer seltener werdenden Vögel ihre Plätze
suchen und nicht finden: dann wird in unfrucht-
baren, lauten Wortgefechten ihr landwirt-
schaftlicher Wert abgewogen, ganz ver-
gessend, dass der Vogel heutzutage in den
Kulturgel änden seine alten natürlichen Lebens-
bedingungen nicht mehr finden kann und dass
infolge dessen seine Nützlichkeit oder Schäd-
lichkeit, wegen des fortwährend umgestal-
tenden Eingreifens der Zeit, des Ortes und
1 Pr. Dr. K. Kraepeun. Die Beziehungen der Tiere
zueinander und zur Pflanzenwelt, p. 37.
L'Ili
sági jelentőségét a pusztuló madár biológiai
értékével párhuzamba állítani nem lehet. /■-'.
anakronizmus volna.
abból a körülbelül megbecsülhető vagyon-
ból, a mely a káros rovarság rágóján veszne
el, bizonyos százalékot megment a fürkész,
kevesebbet a madár, a kór, az időjárás és
legkevesebbet a mesterséges rovarirtás. Ila
a gazda a madár jelentőségét bírálja, úgy ne
tekintse azt gépnek és a munkáját ne a régi
biológiai korreláczió mértékével 1 — LÌ0/o"oan
állapítsa meg. A százalék csak akkor fog
növekedni, ha a madarat, a melyet a kultúra
fészkétől és régi, megszokott táplálékának
egy részétől foszt meg, új alkalmazkodásra
neveli és szoktatja. Hogy a madár tanulé-
kony, azt a piroslábú vércse, a vetési varjú,
a fogoly, a gólya és másokon, a mi sáskáink
természetes pusztítóin kívül, az idegen pásztor-
madár (rózsaszínű seregély) is, fészkelése
módjában, a Hortobágyon megmutatta ; és az,
hogy az ember nem tanul, az is bebizonyo-
sodott, mert a sáskaterületeu a fészkelésre
gólyának, seregélynek módot nem nyúj-
tottak, nem marasztották, sőt irtották a ma-
darat és a fészkeket a kóbor ezigányoktól
is későn tudták megóvni.
A Darwin és ÜRAEPBUN-féle geometriai ha-
ladványok csakúgy alkalmazhatók a rovar,
mint a madár szaporaképességének a kis/.a
niítására. Es ha Keaepelin túloz az évi négy
költés felvételében, magam — ellenkezőleg
túlzottan alacsony mértékkel fogok mérni,
hogy az életben maradó kevés madár érté-
kéről adjak számot. Felveszem, hogy egy
rovarevő madár párja öt évig él és évente
csak egyetlen egy párt szaporít. A természe-
tes elhalálozások után, tíz év múlva 1000 pár
az utód. Ha ez a 200(1 madár csak 30 napig
eteti rovarral fiókáit és a nyújtott rovarok
között naponkint csak 20 káros akad, akkor
a tizedik évben 1.200,000 káros rovart pusz-
títanak el. annak szaporodása idejében. Az
elődök (500 pari a tizedik évben kerek szám-
Aquila XVUI.
der Gelegenheit, nichl mehr mit ganzer Starr-
licit bestimmt werden kann. Heute kann dit
landwi/rtschaflMche Bedeutung der vermehrten
schädlichen Insekten mil dem biologischen
Werte der dem Untergang zugehenden Vögel
indít meli)- ni Parallele gestellt werden. !>/•
wäre 'in Anachronismus.
Von dem ungefähr abschätzbaren Vermö-
gen, welches durch Insektenfrass zugrunde
geht, wird ein gewisses Prozent durch die
Schlupfwespen, etwas weniger durch die Vö-
gel, die Krankheiten und das Wetter gerettet.
am wenigsten aber durch die künstliche
Insektenvertilgung. Wenn der Landwirt die
Bedeutung der Vögel einer Kritik unterzieht.
so betrachte er sie nicht als Maschinen und
bezifi'ere deren Arbeit nicht auf Grund der
alten biologischen Korrelation auf 1 — 2°/0-
Der Prozentsatz wird nur dann steigen, wenn
er die Vögel, welche die Kultur ihrer Nester
und eines Teiles ihrer alten gewohnten Nah-
rung beraubt hat, erzieht und angewöhnt.
Dass der Vogel gelehrig ist, das haben ausser
unseren einheimischen Heuschreckenvertilgern,
wie der Rotfussfalke, die Saatkrähe, das Reb-
huhn, der Storch und andere, auch der hier
nicht heimische Rosenstaar durch seine Nest-
bauart auf der Hortobágyer Puszta bewiesen,
und dass der Mensch nicht lernt, wurde da-
durch bewiesen, dass den Störchen und Staaren
auf dem von Heuschrecken befallenen Gebiete
keine Gelegenheit zum Nisten geboten wurde;
die Vögel wurden sogar vernichtet und die
Nester konnten gegen herumstreichende Zigeu-
ner nur zu spät verteidigt werden.
Die D.uiwiNSchen und KraephunscIicu geo-
metrischen Progressionen können eben sowohl
zur Berechnung der Vermehrungsfähigkeit der
Insekten, als auch auf die der Vögel ange-
wendet werden. Und wenn auch Keabpblin
in der Annahme von jährlich vier Brutzeiten
übertreibt, so werde ich, im Gegenteil mit
übertrieben niedrigem Masse messen, um über
die wenigen am Leben bleibenden Vögel
Rechnung zu legen. Ich nehme an, dass ein
Paar insektenfressender Vögel 5 Jahre lebt und
jährlich nur ein einziges Paar als Nachkommen
hat. Nach Abrechnung der natürlichen Todes-
fälle werden nach 10 Jahren 1000 Paar Nach-
kommen da sein. Wenn diese 2O0O Vögel
ihre Jungen mir während 30 Tagen mit
Insekten füttern .und unter den täglich ver-
26
202
ban 600,000 kártevői pusztítottak el. Ha isméi
feltételezem, hogy ennek a rovarságnak a
tizedrésze nőstény volt és bennük csak 20
peto pusztult el, akkor az a 2000 madár rá-
adásul inét: 3.600,000 petét is elpusztítói t.
mig tíz év alatt elődeikkel együtt ezenfelül
szintén 600,000 rovart és 1.200.00(1 petét
irtottak. 2000 madár életbenmaradása ebben
az esetben tíz év alatt 7.200.000 káros
rovai pusztulásával volna egyenértékű. Hogy
milyen alacsonyan becsültem, kitűnik abból,
hogy az egy évi átlag hasznot egy madárra 600
káros rovarban vettem fel. Mondjuk most, hogy
Kraepelin a czinkére, én a varjúra gondolok.
Kraepelin czinkéi négy költéssel tíz év után
évente csak 300 káros rovarral, az utolsó évben
600,000.000,000 (hatszáz milliárdot) pusztí-
tanának el. Kézenfekvő tanulság, hogy —
mert megvan ez a nagy különbség a hasz-
nos madarak gazdasági értékei között, — az
egyik madarat jobban kell védeni, mint a
másikat, kivált, ha elhalálozási arányuk kö-
zött is van olyan különbség, mint a czinke
és a varjú természetes pusztulása között.
Ugyancsak nagyjában megbecsülendő az a
vagyon, a melyet a fürkész, darázs és légy
ment meg. 1907-ben az angol lapok 1 világ-
szerte kürtölgették Hunter J. S. kansasi egye-
temi tanárnak a nevét, a ki az Egyesült-
Államok nyugati részében a búzának egyik
rovarellenségét egy fürkész tenyésztése által
tönkretette, mert ezzel 2.000,000 font sterling
értékű búzát mentett meg. A fürkészt 12.01.10
ládikában tenyésztette.
Ugyancsak nagy hírnévre tett szert Loomis
H. dr., az American Bible Society képviselője,
a ki Japánból küldte el a gyapjas pillének
{Ocnerria) fürkész-ellenségét az Egyesiilt-
1 The Illustrated London News 1907 okt. -V
speisten Insekten sich auch inn- 20 schädliche
finden, so werden indem loten Jahre 1.200.000
Stück' schädlicher Insekten vertilgt worden
sein, in der Zeit, wo die Insekten sich audi
vermehren. Die Vorfahren (500 Paar) sollen
in dem lOten Jahre rund 600,000 Schäd-
linge vertilgt haben. Wenn ich nun wieder
annehme, dass ein Zehntel dieser Insekten
Weibchen waren und mit diesen durchschnitt-
lich 20 Eier zugrunde gingen, so haben die
2OII0 Vögel überdies noch 3.600,000 Eier ver-
nichtet, und ausserdem ihre Vorfahren im
Laufe von 10 Jahren zusammen noch 600, 000
Insekten und L.200,000 Eier. Das Amleben-
bleiben der 2000 Vögel wäre in diesem
Falle, während zehn Jahren, der Vernichtung
von 7. 200,000 schädlichen Insekten gleich-
zusetzen. Wie niedrig ich geschätzt habe,
geht aus dem hervor, dass ich den durch-
schnittlichen Wert eines Vogels per Jahr mit
600 schädlichen Insekten angenommen habe.
Sagen wir, Kraepelin hätte auf die Meise,
und ich auf die Krähe gedacht. Die Meisen
Kraepeuns würden mit vier Brüten, jährlich
nur 300 schädliche Insekten angenommen, im
letzten Jahre 600,000.000.000 (sechshundert
Milliarden) vertilgt haben. Es liegt auf der
Hand, dass zwischen der landwirtschaftlichen
Werten der Vögel Unterschiede bestehen
und darum soll der eine Vogel mehr Schutz
gemessen als der andere ; besonders wenn
auch bezüglich der Sterblichkeit so grosse
Differenzen bestehen als wie zwischen dem
natürlichen Absterben bei der Meise und bei
der Krähe.
Ebenso kann im Grossen das Vermögen
geschätzt werden, welches durch die Schlupf-
wespen. Wespen und Fliegen gerettet wird.
Im Jahre 1907 trugen die englischen Blätter'
den Namen J. S. Hunters, eines Professors
an der Universität in Kansas, in die Welt,
welchem es gelungen war im westlichen Teile
der Vereinigten Staaten einen Feind des
Getreides durch Züchtung von Schlupfwespen
zu vernichten, wodurch Getreide im Werte
von 2.000,000 Pfund Sterling gerettet wurde.
Die Schlupfwespen züchtete er in 12,000
hölzernen Kästchen.
Ebenso erwarb sich Dr. H. Loovne. Ver-
treter der Amerikanischen Bibel-Gesellschaft
1 The Illustrated London News vom 5. Okt. 1907.
203
Államok kormányának, a melyet olt kellő he-
lyen, ügyes fogással — akárcsak a niéket
szaporítanak.
A fürkészi a tenyésztőládák megvédik az
időjárás, a madarak, a rovarok és más pusz-
tító körülmények támadásaitól, halálozási
arányuk mesterségesen a minimumra van le-
szállítva, hogy biológiai birokversenyre kel-
hessenek a káros rovarság mesterségesen
felszaporított maximumával.
A német Ackerbau-Ministeriumnak 1891.
év januárjában tartott enquete-jén elhatározták,
hogy az apáezapillangó fürkészszúrta hernyói,
a paraziták tenyésztése végett összegyűjtetnek.
A „Verhandlungen der Forstwirte in Mähren
u. Schlesien" a parazita darázsok nevelésére
hívja fel a figyelmet. (Om. Jahrb. 1901.
pag. IGT.)
Állítsuk párhuzamba a káros rovarnak és
a fürkésznek a szaporodását. 10 káros rovar
és ugyanannyi fürkész nőstény, mely csak
egy évig él, ha 10 nőstényt szaporít, 10 év
alatt 10,000.000,000 (tíz "milliárd) nőstény
utóddal folytatja az életet. Minden fürkész
nőstény — mondjuk a megfelelő káros rovar
nőstényét és a benne levő 10 nőstény-petét
elpusztítja. Tíz év után tehát 100 milliárd
nőstényrovart pusztít el. Az ivadéksorok 10
milliárd nőstényt pusztítottak el. A káros hím
rovarokat számításba sem vettük. E szerint
10 nőstény fürkész életbentartása, 10 év alatt,
110 milliárd káros rovar nőstényét öli meg
és megéri azt a hasznot, a mit ennyi kár-
tevőtől megment.
Ebből megérthetjük, hogy a fürkész, darázs
és légy óvása, nevelése, a mi Európában
jámbor szándék, Amerikában miért praktikus
törekvés- Amerikában, a hol a mesterséges
irtómódszerek között a legnagyobb méreghez,
a cyanhydrogénhez, a végsőig jutottak.
A mesterséges eszközökkel irtó felfogás
egyoldalú merev szempontjában annyira egy-
oldalúvá torzult, hogy a madarat is úgv érté-
grossen Ruhm, weil erden Feind des Schwainm-
spinners (Ocneria)der amerikanischen Regie-
rung zukommen Hess: diese Wespe wird dori
an geeigneten Orten künstlich gerade so
vermehrt, wie die Biene.
Die Schlupfwespen werden gegen die Un-
bilden der Witterung, gegen die Vögel, Insekten
und andere schädliche Einllüsse geschützt und
deren Mortalität künstlich auf ein Minimum
reduziert, damit sie den biologischen Ring-
kampf mit dem künstlich hinaufgetriebenen
Maximum der Insekten aufnehmen können.
Das deutsche Ackerbauministeriuni hat bei
der im Jahre 1S91 stattgehabten Empiete
beschlossen, dass die durch Schlupfwespen
angestochenen Raupen des Nonnenspinners
zwecks Züchtung von Parasiten gesammelt
werden sollen. Die „Verhandlungen der Forst-
wirte in Mähren und in Schlesien" lenken
die Aufmerksamkeit der Forstwirte auf die
Züchtung von parasitären Wespen. (Orn.
Jahrbuch 1901. pag. 1117.)
Ziehen wir eine Parallele zwischen der
Vermehrung der schädlichen Insekten und (lei-
der Schlupfwespen. Nehmen wir 10 Weibchen
von schädlichen Insekten und 10 Weibchen
von Schlupfwespen, welche nur ein Jahr
leben; wenn ein Weibchen nur 10 weibliche
Nachkommen hiuterlässt, so wären in 10 Jahren
10,000.000,000 (zehn Milliarden) weibliche
Nachkommen vorhanden. Wenn jedes Schlupf-
wespenweibchen ein Insektenweibchen mit
den in ihr befindlichen 10 weiblichen Eiern
vernichtet, so werden in 10 Jahren 100
Milliarden Insektenweibchen vertilgt worden
sein. Die Nachkommenreihen werden je 10
Milliarden Insektenweibchen vernichtet haben.
Die Männchen von schädlichen Insekten haben
wir nicht in Rechnung gezogen. Demnach
werden durch Lebenderhaltung von 10 Schlupf-
wespenweibchen, im Laufe von 10 Jahren,
1 10 Milliarden von schädlichen Insekten-
weibchen getötet und dieses Verfahren ist so
viel wert, wie viel Wert es vom Schaden
bewahrt.
Aus diesem können wir verstehen, warum
der Schutz und die Züchtung der Schlupf-
wespen, Wespen und Fliegen, was in Europa
nur ein frommer Wunsch ist, in Amerika ein
praktisches Streben ist. In Amerika, wo man
bei den künstlichen Yernichtungsinethoden
bis zum Aussersten, zur Anwendung des (\ au-
26"
L'Ili
keli, mint egj mesterséges irtási módot s ;i
fiirkészről teljesen megfeledkezik.
Mit olvasunk a madárról ?
Rieri a gyapjas hernyót (Ocneria) egyszer
fészekodun látták bolyozni, e miatt az összes
odúkat le akartak vétetni a fákról. A fészek-
odun szemet szúrt a hernyó valakinek, de ott,
a hol tanyázni szokott, a törzsön, az ágak
hónaljában, senki sem látja. A czinke meg
az almamoly hernyóját és bábját a fa derekára
kötött ránczos papirkéregból szedegette ki.
A tűzrevaló papírból egy-két bábot lehullatott.
Nem követett-e el súlyos vétséget ezzel, hogy
az ember írtómunkáját így megzavarta? Ki
állítaná ezt komolyan? És mégis vita tárgyai
voltak ezek a közel múltban s velük sok más
hasonló eset. Mondhatok még néhány példát.
A gráczi „Bund der Vogdfreunde" és a schön-
brunniak károsnak tapasztalták a fekete rigót,
mert a kertek gyümölcsét pusztította. Hiba
esett. Túlságosan felszaporították ókét és
elfeledtek elég fagyalt és galagonyát adni
nekik. Marshall W. a poszátát ( (laszországban
füge- és gyümölcspusztítónak, károsnak ismerte
meg. Tavaszi életmódját elfeledte, úgy, a mint
azt sokszor elfeledik, a mikor ez a madár a
rigóval, ezinkével, meggyvágóval a cseresznyét,
epret vagy a szőllőt csemegézi. A fecske sok
apro gariajbogarat és méhet kap el. A pintyek
telén néhány rügyet is lecsípnek. Megtörtént.
hogy a seregélyek fiatal luczfenyvesben száll
lak le, sok ágat lehajlítottak, sokat letörtek.
A nádban a szálak letörésével mindig kárt
okoznak. A madár ilyen bűnlajstromából köte
tekét lehetne írni és az egyoldalú ítélet fel
sem mentené a madarat.
Bizony vita tárgya volt ez mind és sok más
s az volt annak a kárnak az értéke is, a
melyet a rovarevő madár akkor okoz, a mikor
véletlenül egy rovarirtó fürkészt csúsztat le
a torkán.
hydrogens, dieses äussersl starken Giftes
gelangt ist. Die Vertilgung mittels künstlicher
Agentien ist in ihrer einseitigen, starren Auf-
fassung soweit gekommen, dass auch der
Vogel nur als eine künstliche Vertilgungs-
methode bewertet wird, während die Schlupf-
wespen ganz vergessen werden.
Was steht vom Vogel zu lesen?
Weil man die Wollraupe (Ocneria) einmal
auf einem Nistkasten sich einspinnen sah.
wollte man die sämtlichen Nisthöhlen von
den Bäumen entfernen. Auf dem Nistkastrn
fiel jemandem die Raupe auf, aber dort, wo
sie zu hausen pflegt, auf dem Baumstamme,
in den Bügen der Zweige, sah sie niemand.
Die Meise wiederum hat die Apfelmotten-
Ranpen und Larven aus dem auf den Baum
gebundenen gefalteten Papier herausgepickt.
Aus dem zu verbrennenden Papier Hess sie
ein-zwei Larven auf den Boden fallen. Hat sie
nicht ein schweres Verbrechen dadurch began-
gen, dass sie die vertilgende Arbeit des
Menschen störte? Wer möchte dies ernst
behaupten? Und dennoch waren solche und
solchen ähnliche Fällein jüngster Zeit Gegen-
stand von Diskussionen. Ich kann noch ein
paar Beispiele auführen. Der Grazer „Bund
der Vogelfreimde" und die Schönbrunner
fanden, dass die Schwarzamsel schädlich sei,
weil sie das Obst der Gärten vernichtet. Es
war ein Fehler geschehen. Sie war übermässig
vermehrt worden und man vergass ihr genü-
gend Hartriegel und Weissdorn zu geben.
W. Marshall erkannte die Grasmücke in Italien
als schädlich für die Feigen und das Obst.
Er vergass ihre Frühlingslebensweise. so wie
oft vergessen wird, dass dieser Vogel mit
der Amsel, der Meise, dem Kernbeisser von
den Kirschen, Maulbeeren und Trauben nascht.
Die Schwalbe schnappt viele kleine Mistkäfer
und Bienen weg. Die Finken zwicken im
Winter auch einige Knospen weg. Es ist vor-
gekommen, dass die Stare sich im jungen
Lärchenbestande niederliessen und viele Aste
niederdrückten, manche auch brachen. Aus
dem Sündenregister der Vögel Hessen sich
Bände zusammenstellen und ein einseitiges
Urteil würde die Vögel auch nicht freisprechen.
All dies und vieles andere war Gegenstand
des Streites, sowie auch der Schaden, welchen
der insektenfressende Vogel dann verursacht,
wenn er zufällig eine insektenveriilaende
205
Placzek li. «Ír. régóta hangoztatja, hogy a
rovarevő madár több kart tes/,, mint hasznot.1
Ujabban is kiemeli, hogy, különösen beteg,
inücziúlt hernyókat kedvel a madár. (?) Talán
azt képzeli, hogy válogatja.
Es ki nem emlékeznék a nagy varjú-vitára,
melyet Kork; dr. 1900-ban indított meg azzal.
hogy a lóganéjjal, homokkal és egyéb földi
jókkal telt begyű, éhes madarat a vegyész
mérlegére helyezte. A mi gazdáink is figyelni
és lőni kezdték a fekete madarat. Országok-
szerte vitáztak. Az argumentumokban azt
hiszem — Danklbb M., („Vogel- oder Iiisekten-
weltschmera? Orn. Monatschr. 1902. 87— KM.
pp.) jutott a végsőig, mikor Körig mellett.
Placzbk második- pontja ellen, (cit. Placzek
130. p..) mely azt mondja: „A varjú fertő-
zött: tachinás, fürkészés hernyót, bábot is
megeszik", — apodiktikiisan megjegyzi, hogy
a fürkészek pajort, drótférget és földben
élő álczát nem fertőznek meg S van fürkész,
mely fürkészi pusztít, miáltal a haszon elimi-
nálódik. A vita, a melyet a képzelet szeszélyes
szárnyai ide oda hajszoltak, ezzel a mai isme-
retek határait érte el; a varjú életmódját sem
ismerték és e madártól a teljesen távoleső
ismeretlen fürkészek keresésére indulhattak.
A pozitív tudásban mind hamar kimerültek.
Csak a fecsegők győzték szóval. Azok pedig
mindenről tradáltak, csak arról nem beszéltek,
a mi a meddő szóvitát bezárja, hogy a varjú
a fürkészszel szembetalálkozott és a gonosz
meo-ette a fürkészi.
A fürkészszel sokai»' senki sem törődött.
Nem is vették észre. A levéltetvek, paizs-
tetvek irtásakor hány katiczabogarat, Anthri-
bust, fátyolkaálczát stb. (Chrysopa, Hemero-
bius) pusztít el a petroleumos szappanoldat,
1 Verh. d. Naturf. Ver. Briinn, 1897. XXXV. Sep.
30. pp. — Orn. Jahrb. 1901. pa». 121 — 180. Zur Klarung
in der Vogelschutz, Frage.
Schlupfwespe in seinen Schlund hinunter-
gleiten lässt.
Dr. B. Placzek lässt schon seit langem ver-
lauten, dass die insektenfressenden Vögel
mehr Schaden anrichten als Nutzen.1 Neuer-
dings hebt er hervor, dass die Vögel beson-
ders kranke, infizierte Raupen lieben (?). Viel-
leicht glaubt er, dass die Vögel die Raupen
aussuchen. Und wer erinnert sich nicht des
grossen Krähenstreites, welchen Dr. RöRiaim
Jahre 1900 dadurch heraufbeschwor, dass er
Vögel, deren Magen mit Pferdemist, Sand
und ähnlichen guten Sachen gefüllt war, auf
die chemische Wage legte. Auch unsere Land-
wirte beobachteten den schwarzen Räuber
und begannen ihn zu schiessen Im ganzen
Lande entbrannte der Streit, Wie mir scheint,
gelangte in den Argumenten M. Dankler am
weitesten, als er auf Rurigs Seite gegen den
zweiten Punkt Placzeks Stellung nimmt, der
sagte: „Die Krähe frissi auch durch Tachi-
nen und Schlupfwespen infizierte Raupen und
Puppen", und dazu apodiktisch bemerkt, class
die Schlupfwespen Engerlinge, Drahtwürmer,
Larven und andere in der Erde lebende Tiere
nicht infizieren- Und es gibt Schlupfwespen,
die die Schlupfwespen selbst vernichten, wo-
durch der Nutzen zunichte gemacht wird.
Der Streit, welcher auf den Flügeln einer
launischen Einbildung hin- und herflatterte,
erreichte dadurch die Grenzen unseres heuti-
gen Wissens ; man kannte noch nicht einmal
die Lebensweise der Krähe und begab sich
auf die Suche nach den von den Vögeln
gänzlich abweichenden Schlupfwespen. Das
positive Wissen war gar bald erschöpft, Nur
die Schwätzer siegten mit Worten. Diese
aber sprachen von allem, nur von dein nicht,
was den unfruchtbaren Streit zu Ende ge-
bracht hätte, nämlich dass die Krähe und
die Schlupfwespe einander gegenüber stan-
den und die Löse die Schlupfwespen aufge-
fressen hat.
Um die Schlupfwespen kümmerte sich lange
niemand. Sie wurden gar nicht bemerkt. Wie-
viele Marienkäfer, Anthribiis, Florfliegeri etc.
(Chrysopa, Heinerobius) gehen bei der Ver-
tilgung der Blattläuse, Sehildlänse, durch die
1 Verh. d. Naturf. Ver. Brunn, 1897. XXXV. Sep.
30 pp. — Orn. Jahrb. 1901. pag. 121—180. Zur Klärung
in der Vogelschutz-Frage.
206
A hernyók pörkölésekor mennyi Tachinalegyet,
fürkészt, bábrablót süniek meg. Egérírtáskor
a foszfor, strichnin mennyi foglyot, fáczánt,
varjút, baromfit, ölyvet, vércsét, kutyát, macskái
[Hisztit el. A szénkéneg, acetylén, világító gáz,
kéndioxvd problematikus sikere mellett, mennyi
balesetet okozhat.
A madárnak nem gondja az irtás. Nem
gépezet és nem is dolgozik napszámba. Élő
lény, tele szeszélylyel. Jó és rossz tulajdon-
ságokkal, akárcsak az ember. Az ételében
meg válogatós. A pásztormadár — teszem —
evett a hortobágyi sáskából, de tovább is
szállt és megkóstolta a Kis-Alföld szöcskéit
és a Nyitra völgyének tücskeit, a melyek
abban az időben mind felszaporodóban voltak.
Egy csapatja a hegyek közé Lakácsra is
tévedt, a hol vagy nyolez esett a vadász-
szenvedélynek áldozatul.
A gólya — tagadhatatlan ott van mindenhol
a ma száradó réteken, a régi mocsarak helyén
s a hol régen békát, csigát szedegetett, ott
ma a rét sáskáit és tücskeit fogdossa.
S noha a madár nem írtógépezet, mégis
időtlen idő óta töméntelen hasznot szerez.
Egy vércse napjában 80 poczkot is megeszik.
Egy egy kakuk gyomrában 4 drb gyapjas
(Ocneria), 88 darab búcsújáró (Cnethócampa)
hernyót talált Chernei, I.1 Egy kék czinke,
mely a rovarság idényében naponta 475-ször,
egy légykapó, mely 537-szer is etet, jelentős
hasznot .jelent, csak meg kell lesni, meg kell
ismerni.
A rovarirtás szempontjában is tanulmányozni
kell a madarat, mert a legközelebb eső' és
olcsó segitség. Csak egy van, a mi olcsóbb
és az a fürkészek hadseregének a szervezése,
a mely szintén sikerrel bíztat. A mesterkéltség
kudarczai, a költséges kísérletek hajótörései
1 Aquila Tom. Vili. 1901. p. 140.
mit Petroleum versetzte Seifenlösung zugrunde.
Wieviele Tackinafiiegeu, Schlupfwespen, Pup-
penräuber werden bei der Raupenverbren-
nung mitverbrannt. Wieviele Rebhühner, Fasa-
nen, Krähen. Hühner, Bussarde, Turmfalken,
Hunde, Katzen werden bei der Mäusevertil-
gung mittels Phosphor und Strich nin mitver-
giftet. Wieviel Unglücksfälle verursacht der
Schwefelkohlenstoff, das Acetylen, «las Leucht-
gas, das Kohlendioxyd, trotz seines proble-
matischen Erfolges.
Die Insektenvertilgung geht den Vogel
nichts an. Er ist keine Maschine und arbeitet
auch nicht im Taglohn. Er ist ein lebendes
Wesen, voll von Launen. Mit guten und schlech-
ten Eigenschaften, gerade wie der Mensch.
In der Nahrung aber ist er wählerisch. Der
Rosenstar, z. B. frass von den Heuschrecken
auf der Hortobágyer Puszta, aber er flog
auch weiter und kostete von den Heuschrek-
ken der kleinen Tiefebene und von den
Grillen des Nyitratales, welche zu jener Zeit
in der Vermehrung begriffen waren. Ein
Schwann verirrte sich auch in die Berge
nach Lakács, wo ungefähr acht der Waid-
mannslust zum Opfer fielen.
Unleugbar ist der Storch überall vorhan-
den auf jenen austrocknenden Wiesen, welche
die Stelle der alten Sümpfe einnehmen, wo
er früher Frösche und Schnecken finden
konnte, während er heute nur Heuschrecken
und Grillen fangen kann.
Und obwohl der Vogel keine Vertilgungs-
maschine ist, so stiftet er seit undenklichen
Zeiten ungeheuren Nutzen. Ein Turmfalke
verzehrt bis zu 30 Feldmäuse täglich. Im
Magen eines Kuckucks fand St. Chernki. ' 4
Stück Schwammspinner (Ocneria) und 88
Stück Prozessionsspinner- (Cnethocampa) Rau-
pen. Eine Blaumeise, welche während der
Insektensaison täglich 475mal füttert und
ein Fliegenschnäpper, der 537mal füttert, be-
deuten einen namhaften Nutzen, man muss
sie nur belauern, erkennen.
Auch vom Standpunkte der Insektenvertil-
gung muss man den Vogel studieren, denn er
ist die nächste und billigste Hilfe. Nur eine gibt
es, die billiger ist, und das ist die Organisa-
tion von Schlupfwespenarmeen, welche gleich-
falls guten Erfolg verspricht. Die Misserfolge
1 Aquila. Tom. VIII. 1901 p. 140.
207
a természet korrelativ életkapcsolatainak meg-
mentéséi és javítását követelik meg annál
inkább, meri a mesterséges irtások ritka sikereit
is csak a biológiai egyensúlyozó tényezők
együttműködése adja meg.
A madár és a fürkész (Ichneumon, Tachiua
stb.) ott van minden veszélyeztetett területen.
Megjön. Ha közelről jön, idején érkezik, lia
messziről, akkor késik. De jószántából meg-
jön és magára vonja a figyelmet. És hogy
segítség, az le nem tagadható.
Éppen ez a tapasztalat alapja annak a fel-
fogásnak, a mely egyrészt a hasznos madarat
védi és tenyészti, másrészt a fürkész darazsak
és legyek elszaporodását ápolással és neve-
léssel elősegíti. Készen tartja a természet-
nynjtotta se^élycsapatokat a káros rovar-
inváziók ellen. Czélja a védelem szervezése
a káros rovarok elhatalmasodása ellen.
A nagyszabású törekvés mélyebb tanulmányi
és munkafelosztást kíván. A madár védelmet
a madártani állomások, a hasznos rovar védel-
mét a rovartani állomások vezessék. Munkájuk
összevágó legyen éppen úgy, mint a milyen
egybevágó a madár és a fürkész védő mun-
kája a káros rovarok megfékezésében. Minden-
esetre a gazdasági érdekeknek ilyen irányit
megoltalmazása. az irtókísérletek tapogatód-
/.asainál telili körültekintést, figyelmet, tapasz-
talatot, egyszóval tanulmányt kivan és ezen-
felül a gazdák részéről is mélyebb megértési
és több segítséget. És itt. a hol viszonylagos
életkapcsolatok szövevényes hálózatáról van
szó, mellőzni kell az egyoldalii mechanikus
felfogások kicsinyes kritikáit, a melyek a
legszűkebb körben tett tapasztalatok után, a
tér és idő végtelen arányaiban általánositan
akarnak.
Általánosítsuk a természetes védekezés gon-
dolatát, terjeszszük a hasznos madár és a
der Kunstgriffe, das Scheitern der teuren
Experimente erheischen die Errettung und
Verbesserung der korrelativen Lebensanglie-
derungen der Natur, um so mehr, weil die we-
nigen Erfolge, die durch künstliche Vertilgung
erzielt wurden, nur dem Zusammenwirken
der das Gleichgewicht erhaltenden Faktoren zu
verdanken sind.
Der Vogel, die Schlupfwespe (Ichneumon.
Tachina etc.) ist auf jedem gefährdeten Gebiete
zugegen. Kommen sie aus der Nähe, so ist
es noch zur rechten Zeit, kommen sie aber
aus der Ferne, dann ist es zu spät, Aber
sie kommen aus freiem Antriebe und ziehen
die Aufmerksamkeit auf sich. Und dass dies
eine Hilfe ist, lässt sich nicht leugnen.
Eben diese Erfahrung bildet die Basis jener
Auffassung, welche einerseits die nützlichen
Vögel schützt und züchtet, anderseits die
Vermehrung der Schlupfwespen und Fliegen
durch Pflege und Züchtung unterstützt. Sie
hält die durch die Natur gebotenen Hilfs-
tnippen bereit, um sie der Insekteninvasion
entgegenzustellen. Ihr Zweck ist die Organi-
sation des Schutzes gegen die Übermacht der
schädlichen Insekten. Dieses grosszügige
Streben verdient ein tieferes Studium und
Arbeitsteilung. Den Vogelschutz mögen die
ornithologischen Institute, den Schutz der
nützlichen Insekten (kongruent) die entomo-
logischen Institute leiten. Ihre Arbeit möge
übereinstimmend sein, ebenso wie die Arbeit
der Vögel und Schlupfwespen in der Nieder-
haltung der schädlichen Insekten überein-
stimmend ist. Auf .jeden Fall erheischt die
derartige Beschirmung der landwirtschaftlichen
Interessen angesichts des llerumtappens,
welches bei den Vertilgungsversiiclieu zu be-
merken ist, sehr viel Umsicht, Aufmerksam-
keit und Studium und setzt auch von Seite
der Landwirte tieferes Verständnis und mehr
Hilfeleistung voraus. Und hier, wo es sich
um das labyrintartige Netz der korrelativen
Lebensangliederungen handelt, wären die
kleinlichen Kritiken der einseitigen mecha-
nischen Auffassung zu vermeiden, welche
man, nach den in engsten Kreisen gemachten
Erfahrungen, gerne in Zeit und Raum-
grenzen übersteigende Proportionen hinaus
verallgemeinern möchte.
Verallgemeinern wir den Gedanken des
natürlichen Schutzes und verbreiten wir den
L'OS
hasznos rovar védelmét, olyan széles arányok-
ban, a melyek a kicsinyeskedés) meg nem
engedik.
A káros nvar ellen mozgósitsnk a hasznos
rovart és a hasznos madarat! Mindenekelőtt
azonban többet tanulmányozzunk, a tapasz-
taltakat őrizzük meg és közöljük egymással.
Az a nagy változás, mely a föld felszínén
életkapcsolatokai szakgat szét és újakat bogoz
össze, a mely írtja a madarat és szaporítja a
káros rovart, új tudnivalókat és új gondol
hoz felszínre.
.Minden idő meghozza a maga tennivalóját.
Hosszas ráfogások és találgatások után szük-
ségessé vált annak az eldöntése, hogy mit is
evett a madár? Azóta okultak ezen. Álta-
lánosan vizsgálják a madárbegy tartalmát-
A M. Kir. Ornithologiai Központ 1899. év óta.
mielőtt a varjúkérdés megindult volna.
Koepert 0. dr.1 1898-ban, Placzek B. és Pleyel
.1. 1901-ben kívánatosnak tartotta, hogy az
( »rnithologia az Entomologiával egyesüljön és
általánossá vált ez a kívánság; A Magyar
Kir. Ornithologiai Központ vizsgálatait ebben
a szellemben vezeti.
A rovartani kísérleti állomásoknak tenni-
valóját is megszabja a tényleges állapot tudni-
valója. A legjelentősebben káros rovarok
listáját az ornithologus kezébe kellene adniok,
hogy tudhassák, mi a keresnivaló. Közösen
állapítanák meg a madár gazdasági hasznát.
Ma a rovartanban a fürkész legyeket, dara-
zsukat kell megismerni. Kitapasztalni értéke-
síthető biológiai tulajdonságaikat, tenyészteni
és a veszélyben forgó területekre idején elszál-
lítani őket.
Madár, fürkész, kémiai és mechanikai irtás
hasznáról azonban csak akkor alkothatunk
megközelítőleg is fogalmat, ha a Rovartani
Állomások szemléltetően elénk állítják azt az
1 Ornith. Monatsschr. 1898. p. 8. Vogelschutz oder
Insektenschutz V
Sehnt/, der nützlichen Vögel und nützlichen
Insekten in solchen Proportionen, welche jede
Kleinlich keitskramerei ausseid iessen.
Gegen die schädlichen Insekten mögen die
nützlichen Insekten und Vögel mobilisier!
werden ! Vor allem aber lasst uns mehr stu-
dieren und die gesammelten Erfahrungen
einander mitteilen.
Die grosse Veränderung, welche auf der
Erdoberfläche Lebensbande trennt und neue
zusammenfügt, welche die Vögel vertilgt und
die schädlichen Insekten vermehrt, bringt
neues Wissenswertes mit sich und erzeugt
neue Sorgen.
. .lede Zeit bringt ihr eigenes Arbeitspro-
gramm mit sich. Nach langen Verleumdungen
und Hinundherraten stellte sich endlich
die Notwendigkeit ein, festzustellen, was der
Vogel eigentlich frissi ? Seitdem zog man
daraus die Lehre. Seitdem wird der Magen-
inhalt allgemein untersucht. Die Kgl. Ung.
( »rnithologische Centrale tut dies seit 1899,noch
bevor die Krähenfrage aufgeworfen wurde.
Dr. 0. Koepert hielt es im Jahre 1898,1
B. Placzek und J. Pleyel hielten es im Jahre
1901 für wünschenswert, dass die Ornithologie
mit der Entomologie vereint werde und dieser
Wunsch wurde zum allgemeinen. Die Kgl.
Ung. Ornithologische Centrale führt ihre Unter-
suchungen in diesem Sinne.
Auch die Agenden der entomologischen
Versuchsanstalten werden durch das Wissens-
werte des faktischen Znstandes bestimmt. Sie
hätten die Liste der hervorragendsten schäd-
lichen Insekten den Ornithologen zu behän-
digen, damit diese wissen, was sie zu suchen
haben. Der wirtschaftliche Wert der Vögel
würde dann im gegenseitigen Einvernehmen
festgestellt werden.
Heute müssen in der Entomologie die Schlupf-
fliegen und Wespen erkannt werden. Ihre
verwertbaren biologischen Eigenschaften müs-
sen herausgefunden werden, diese Insekten
selbst aber gezüchtet und auf die gefährdeten
Gebiete beizeiten transportiert werden.
Vom Nutzen der Vögel, Schlupfwespen, der
chemischen und mechanischen Vertilgung
können wir uns aber erst dann einen Begriff
machen, wenn die entomologischen Anstalten
1 Ornith. Monatsschrift, 1808, pag. 8. Vogelschutz
oder Insektenschutz ?
209
évkönyvet, folyóiratot vagy térképet a melyen
a fontos káros rovarok mozgalmát és kár-
tevéseiknek aranyait leolvashatjuk. Mert bizo-
nyos, hogj az első kérdés as, milyen nagy
Magyarországon » káros rovar jelentősége,
mely alá a madár- és a fürkészkérdés, vala-
mint a mesterséges írtások eredményei, mint
természetesen alájatartozók, csak másodsor-
ban fontosak Mennyi a kár és mennyi ebből
a megmenthető ?
A madárvonulás magyar megfigyelő hálóza-
tához megfelelően szervezni kellene a rovar-
kár-tudositást, mert az 1889 óta szervezeit
rovarkár-tudósító és az ezt pótló gazdasági
tudósítói intézmény - - a védelem szempont-
jaitól nézve — be nem vált. Csak a legfon-
tosabb rovarok mozgalmát kísérné szemmel a
Rovartani Állomás és a meteorológiai jelzé-
sekhez hasonló olcsó módon, évente egy vagy
több vázlatos térképen bemutatná azok elő-
fordulását, feltüntetné az okozott kár nagy-
ságát, a rendszeres irtás eredményeit, hogy
a madár- és fürkésztenyésztők tudhassák, hová
kell mozgósítani az ellensúlyozó milicziát, a
madár- és fürkész-seregeket, hogy a gazdák
végre is lássák a védelemre szoruló vagyon
értékét, megértsék a veszedelem fontosságát,
a törvény- meghagyta irtás rendszeresen végre-
hajtható és ellenőrizhető legyen és a mit első-
nek kellett volna kiemelnem: a rovarirtó intéz-
mények munkája általánosabban ismert, meg-
értett, méltányolt, pozitivabb és rokonszenvesebb
legyen.
A mi Állami Rovartani Állomásunkkal sincs
másképp A tanulmányozások nehézségein kétes
értékű mérgekkel kísérletezve túl nem teheti
magát. Megkésett utasításaival és nem gaz-
daságos s e mellett problematikus receptjeivel
nem koczkáztathatja a gazdaközönség rokon-
Aquila XVIII.
uns diejenige Landkarte, Jahrbuch oder
periodische Zeitschrift anschaulich vor Augen
stellen, von welchen wir die Bewegung der
wichtigsten schädlichen Insekten sowie das
Verhältnis des durch sie verursachten Schadens
ablesen könnten. Denn es ist gewiss, dass
die erste Frage die ist, welche Bedeutung die
schädlichen Insekten für I ngarn haben : die
Vogel- und Schlupfwespenfrage sowie auch
die Resultate der künstlichen Vertilgung wären,
als der obigen Frage natürlich untergeordnet,
erst in zweiter Linie von Wichtigkeit. Wieviel
ist der Schaden und wieviel davon könnte
gerettet werden ?
Dem ungarischen ornithologischen Beobach-
tungsnetze des Vogelzugs entsprechend, wäre
die Insektenschaden-Berichterstattung zu or-
ganisieren, weil die im Jahre 1889 organisierte
Institution der Insel; lenschaden-Berichter-
statter und die dieselbe ergänzende Institution
der landwirtschaftlichen Berichterstatter sich,
vom Standpunkte des Schutzes, nicht be-
währt hat, Die entomologische Station hätte
nur die Bewegung der wichtigsten Insekten
im Auge zu behalten und jährlich einmal oder
mehrmal, mittels skizzierter Landkarten, in
der Art und ebenso billig wie etwa die me-
teorologischen Anzeigen, das Vorkommen der
Insekten, Grösse des verursachten Schadens,
die Erfolge der systematischen Vertilgung den
Landwirten vor Augen zu bringen, damit
die Vögel- und Schlupfwespenzüchter wissen,
wohin die das Gleichgewicht zu erhalten be-
stimmten Milizen, die Heerscharen der Vögel
und Schlupfwespen zu lenken seien, und
damit die Landwirte endlich den Wert des
des Schutzes bedürftigen Vermögens, die
Grösse der Gefahr beurteilen lernen, und
dass die durch das Gesetz vorgeschriebene
Insektenvertilgung systematisch durchführbar
und kontrollierbar sei; es möge ferner —
und dies hätte ich an erster Stelle hervor-
heben sollen — die Arbeit der entomolo-
gischen Institute allgemein mehr bekannt
werden, besser verstanden, gewürdigt, positi-
ver und sympathischer sein.
Auch bei unserer staatlichen entomologischen
Station ist es nichi anders. Die Schwierig-
keiten des Studiums können durch Versuche
mit Giften von zweifelhaftem Werte nicht
überwunden werden. Mit verspäteten Anwei-
sungen, schlechten, nicht sehr ökonomischen
27
210
szenvét. Sőt arra kell törekedni, hogy a nagy-
közönséget is bevonja a tanulmányozások
munkájába, adatokat, megfigyeléseket gyűjt-
sön, a melyekből egyik-másik használható
ötletnek szülőoka leint.
A Rovartani Állomás gyakorlati útját, küz-
delmének nehéz és fáradságos voltát az éven-
ként előforduló káros rovarság eloszlásainak
térképei és a közönségnek szánt magyarázó
czikkek érthetővé tennék. A bemutatott áttekin-
téshez igazodnék a gazda óvintézkedése, a
Rovartani Állomás tudományos és gyakorlati
munkaprogrammja. ebben a madár és a für-
kész védelme, ehhez alkalmazkodnék a Madár-
tani központ telepítő akciója és minden ter-
mészetes eszközökkel küzdő tevékenység, mehj
egy elérhető, új természetes biológiai egyensúly
li < iyreállítására törekszik.
Megjegyzés. Intézetünk barátja és munka-
társa, Lósy József, nagy érdemet szerzett ma-
gának avval, hogy a sokat és legutóbb már
szenvedélyesen vitatott rovar- és madárkérdést
a nyugodt, tudományos szemlélődés útjára
terelte és a gazdasági kérdés körül folytatott.
a kérdés fontosságához illő, beható vizsgála-
tok irányát megszabta és kijelölte. Az ő elvi
álláspontja intézetünk álláspontjával tökéle-
tesen egyezik és semmi kétség, hogy meg-
egyezik minden komoly szakférfiúéval is, a
ki szorosan biológiai kérdésben a tudományt
és a gyakorlatot kölcsönös, helyes viszonyba
helyezni törekszik.
Lósy József czikke után most már az elvek
gyakorlati alkalmazása következnék — és
első alapnak elő kellene venni azokat a
konkrét eseteket, a melyeknek keletkezése,
lefolyása és megszűnése a szakirodalomból ki-
vehető és így az okokra megvizsgálható lenne.
Ilyen szakirodalom — mely hazánkra vonat-
kozva mindenki számára hozzáférhető volna,
- nines. Az ú. n. röpívek és a hírlapi jel-
und nebstbei problematischen Rezepten wird
die Sympathie des landwirtschaftlichen
Publikums aufs Spiel gesetzt. Das Streben
sollte darauf gerichtet sein, sogar das grosse
Publikum in die Arbeit des Studiums hinein-
zuziehen, damit es Daten und Beobachtungen
sammle, in denen sich hie und da manches
Wertvolle finden Hesse.
Der praktische Zweck der entomologischen
Station, die Schwere und Mühsal ihres Kampfes
würden dem Publikum durch die Verteilung
von das jährliche Vorkommen der schädlichen
Insekten veranschaulichenden Landkarten und
erklärenden Artikeln verständlich gemacht
werden. Die Schutzmassregeln des Land-
wirtes, das wissenschaftliche und praktische
Arbeitsprogramm der entomologischen Station,
und innerhalb desselben der Schutz der Vögel
und Schlupfwespen, würden sich nach der hier
angeführten Übersicht zu richten haben und
dieser hätte sich auch die Vogelansiedelungs-
aktion der Ornithologischen Centrale anzu-
passen, sowie auch jede mit na'ürliehen Mitteln
kämpfende Tätigkeit, /reiche die Herstellung
eines erreichbaren, neuen, natürlichen biolo-
gischen Gleichgewichtes anstrebt.
Bemerkung. Der gute Freund und Mit-
arbeiter unseres Institutes, Josef v. Lósy erwarb
sich ein grosses Verdienst, dass er die so viel-
fach und in letzter Zeit schon leidenschaftlich
erörterte Insekten- und Vogelfrage zur ruhigen
Erörterung zurückführte und dadurch die Rich-
tung angegeben hat, in welcher die Unter-
suchungen in dieser wirtschaftlich so wichtigen
Frage zu leiten wären. Sein prinzipieller Stand-
punkt entspricht vollkommen jenem unserer
Anstalt und es unterliegt keinem Zweifel, dass
er auch der eines jeden ernsten Fachmannes
ist, der bestrebt ist in einer streng biologischen
Frage die Wissenschaft und die Praxis in
ein richtiges Verhältnis zu bringen.
Nach dem vorstehenden Artikel unseres
Freundes sollte nun die praktische Anwendung
der Prinzipien folgen, wozu als erstes Funda-
ment jene in der Fachliteratur enthaltenen
konkreten, auf unser Land bezüglichen Fälle,
welche nach ihrer Entstehung, Entwicklung
und dem Aufhören bekannt sind und auf ihre
Ursachen geprüft werden könnten, berufen
wären.
211
legi tárgyaiásott e hiányt nem pótolják. Én
azon vagyok, hogy a más hivatása, nem szo-
rosan biológiai irodalomban mégis található,
alkalmas anyagot megtaláljam, összeállítsam,
a következtetéseket kivonjam és közzétegyem.
Mert semmi kétség, hogy a mostani eljárás,
mely nem a biológiára, hanem mechanikára
i's a méreip-i' van alapítva, ellentétben van a
tudománynyal, az ebből merített rationális cse-
lekvéssel.
Az amerikaiak eljárása és sokszoros nagy
sikere ezt világosan bizonyítja.
Herman < Ittó.
Eine solche auf Ungarn bezügliche Fach-
literatur fehlt aber. Die sogenannten Flug-
blätter und die mehr journalistischen Er-
örterungen entsprechen diesem Zwecke nicht.
Ich bin also bemüht, das geeignete .Material
auch aus der nicht speziell biologischen Li-
teratur nach Möglichkeit doch zu beschaffen,
um daraus zu folgern und es zu publizieren.
Denn es ist unzweifelhaft, dass das jetzige
Verfahren, welches sich nicht auf die Biologie,
sondern auf Mechanik und auf Gifte stützt,
der Wissenschaft nicht entspricht und zu
keinen rationellen Schutzmassregeln führen
kann.
Das Verfahren der Amerikaner und die
durch dasselbe erzielten grossen Erfolge be-
weisen dies klar.
Otto Herman.
212
Gyakorlati madárvédelmünk
1909— 11-ben.
Irta : Csörgry Titüs.
Az egyre fontosabb gazdasági tényezőnek
bizonyuló rovarevő raadárság védelmére és
mesterséges szaporítására irányuló mozgalom,
az intézkedések módozatait megszabó területi
sajátosságoknak immár 10 év óta tartó kuta-
tása folytán a kísérletezés jellegéből mind-
inkább kiemelkedve a magvar földön is ezól-
tudatos, reális munkává lett.
A vedelem manap is főképpen az odulakó
madárfajok — első sorban a czinegefélék -
gyarapítására irányul, míg a szabadon fész-
kelők telepítése jóval kisebb területen s csak
a legutóbbi években indult meg. Ez egyrészt
onnan ered, hogy nálunk — legalább is a
halmos és hegyes tájakon — a bokorlakók
dolgában még jóval egészségesebbek a viszo-
nyok, mint például Németországban s így
nálunk a hasznos odulakók hiánya volt annál
is szembeötlőbb. .Másrészt meg propagativ
szempontból is czélszerűbb volt az odulakók-
nak csekély fáradságot és befektetést is hamar
megháláló védelmén kezdeni. Az így támadt
felbuzdulás majd a szabadon fészkelőknek
jóval több fáradsággal és költséggel járó
telepítése terén is megtermi gyümölcseit, a
mint annak örvendetes példái már is mutat-
koznak.
Az utóbbi évek döntő erejű tapasztalatai,
a melyek egybegyűjtésében intézetünk hiva-
talos apparátusán kívül társadalmunknak mond-
hatni minden osztálya részt vett. abban csú-
csosodnak ki, hogy a BEBLEPSCH-féle mester-
séges fészekodvak a magyar viszonyok követelte
kezelésben nemcsak hogy teljesen pótolják a
természetes faodvakat, hanem több szempont-
ból még előny ösebbek is azoknál.
Mint már e helyt régebben megírtam,1 a
Berlepsch féle müodvak magyar mintái a veréb-
irtás megkönnyebbítése czéljából már eleve
1 Aquila 1907, 1908, 1909
Der praktische Vogelschutz in
Ungarn in den Jahren 1909-11.
Von Titus Csörguy.
Jene Bewegung, welche sich auf den .Schutz
der als Btets wichtigeren landwirtschaftlichen
Faktor erkannten insektenfressenden Vögel
richtet, ist auf Grund der bereits 10jährigen
Erforschung jener Lokalverhältnisse, welche
die nötigen Verfügungen bestimmen, immer
mehr den Charakter des Experimentierens
ablegend, auch auf dem ungarischen Boden
zu zielbewusster realer Arbeit geworden.
Der Schutz richtet sich auch heutzutage
noch vorwiegend auf die Vermehrung der
Höhlenbrüter, in erster Eeihe der Meisenarten,
während die Ansiedelung der Freibrüter in
bedeutend kleinerem Kreise und erst in den
letzten Jahren in Bewegung kam. Die Erklä-
rung liegt einerseits darin, dass bei uns
- wenigstens auf den hügeligen und gebir-
gigen Gebieten — die Freibrüter betreffend
noch bedeutend gesündere Verhältnisse, als
z. B. in Deutschland herrschen und deshalb
bei uns der Mangel an Höhlenbrütern um so
mehr in die Augen stach. Anderseits war es
aber auch vom propagatorischen Gesichts-
punkte aus vorteilhafter, die Aktion mit dem
schon wenig Mühe und Auslagen rasch beloh-
nenden Schutze der Höhlenbrüter zu beginnen.
Der hiedurch erweckte Eifer wird auch auf
dem Gebiete des bedeutend mehr Mühe und
Auslagen erfordernden Schutzes der Freibrüter
seine Wirkung geltend machen, wie das die
erfreulichen Beispiele bereits beweisen.
Die ausschlaggebenden Erfahrungen der
letzteren Jahre, an deren Einsammeln ausser
dem amtlichen Apparate unseres Instituts so-
zusagen sämtliche Klassen unserer Gesell-
schaft beteiligt waren, kulminieren darin, dass
die vi in BERLEPscHSchen Sisthöhlen in der
durch die ungarischen Verhältnisse erfor-
derten Anwendungsweise die Naturhöhlen
nicht nur vollkommen ersetzen, sondern in
mehreren Hinsichten noch vorteilhafter als
jene sind.
Wie ich schon früher berichtete,1 sind die
ungarischen Modelle der von BERLEPscHSchen
künstlichen Nisthöhlen behufs Erleichterung
1 Aquila 1907, 1908, 1909.
Q
Ü
X.
a ir.
>
x
w
cr.
t/>
O
OS
Q
z
D
a
os
o
t.
-a
V «3
<
a
S ő
—
■-. 3
S — t/î
Ü
Q
H
:0
01
>
X
O
w
"3
C/3
c
Cil
3
O
t/1
Ci
(/)
Q
3
i:
.
"u
W
J
t/î
Q
J
t/3
1
X
<
y
-
J
-o
<
—
c
>
CA
a
1
D
o:
>
■O
3
H
te
O
O
c
li
ed
O
>■
bD
X
<2
^
Cl.
■r,
:0
3
a
<
213
leemelhető fafedéllel készültek és a fészkelés
idején lehetőleg liftenként revideáltatnak.
Ilyenkor eleinte csak a verébfészkeket távo-
lítottak el az odvakból, tudva, hogj az ilyen
szalmával és tollakkal teletömött öregbe más-
különben a czinege nem települne.
Nemsokára azonban már mindentele hasz-
nált fészekanyai; eltávolítását is ajánlanom
kellett. A margitszigeti kísérleti telepen ugyanis
1908 nyarán azt tapasztaltam, hogy egyes
fészekodvakban már az alkalmazás második
évében tömérdek madárbolha, toUtetű és atka
fejlődik, a melyet a madarak bizonyára a
természetes faodvakból hurczoltak be.
Könnyű volt most már megérteni, miért
nem szeret a czinege évenként másodszor is
ugyanabban az odúban fészkelni s keres a
j unitisi keltéshez lehetőleg más odút'? Miért
készít a harkály is lehetőleg minden évben
új fészkelöüreget y Miért telepszik számos
odulakó inkább a műfészekbe, semmint a régi
harkályoduba, miért foglalja el a műodvak
közül is lehetőleg a legutóbb kihelyezettet ?
Ez utóbbinak eklatáns példáját szolgáltatta
a iohári-szentlőrinczi eset. Ott ugyanis az
erdöör ama újabb 80 fészekodut. a melyet
Kecskemét városa a telep kiegészítésére szánt,
a levélbeli utasítást félreértve, egy teljesen
friss vágás csupaszon meredező hagyásfáin
helyezte el. E terület a dús aljnövényzete
környezethez mérten annyira kedvezőtlennek
látszott, hogy az eredményről már eleve
lemondtam. S íme, ezek az odvak dúsan be
voltak népesítve szén- és kékczinegével, sőt
háromban a fakopáncs (Dendrocopus major
L.) is költött ! S ugyanekkor a szomszédos
vágás tavaly hasznait fészekodvai javarészt
lakatlanul maradtak !
E madarak tehát cserben hagyva a min-
denképpen kedvező környezetben levő rég
feszekodvaikat. a teljességgel védtelenül álló.
ita, féregtől mentes új odvakba települ-
tek at. Meg a harkályok is jobbnak találták a
levegőtől szabadon körüljárt, tehát száraz és
der Bekämpfung der Sperlinge schon von
jeher mit abhebbarem Deckel verfertigt und
werden dieselben in der Brütezeit tunlichst
wöchentlich revidiert. Hiebei wurden anfangs
nur die Sperlingsnester entfernt, wohl wissend,
dass son^r eine derart mit Stroh und Federn
vollgepropfte Bohle auch keine Meise mehr
benützen würde. Nicht lange darauf musste
ich aber auch das Entfernen allerlei ver-
brauchter Nestmaterialien empfehlen. Auf der
Versuchsstation auf der Margareteninsel
machte ich nämlich im Sommer 1908 die
Erfahruni;, dass sich in manchen Nisthöhlen
bereits im zweiten Ja lue ihrer Verwendung
zahllose Vogelflöhe, -Läuse und -Hüben ent-
wickeln, welche die Vögel wahrscheinlich noch
aus den natürlichen Baumhöhlen einschleppten.
Dadurch wurde nun leicht erklärlich, warum
die Meise nur ungerne im selben Jahre in
derselben Höhle abermals brütet und zur
zweiten Brut im Juni tunlichst eine andere Höhle
sucht? Warum selbst der Specht möglichst alle
Jahre eine neue Bruthöhle verfertigt ? Warum
so vielen der Höhlenbrüter die künstliche Brut-
höhle lieber als die alte Spechtwohnung ist.
warum sie auch unter den künstlichen Höhlen
tunlichst die zuletzt ausgesetzten benützen ?
Ein eklatante- Beispiel lieferte hiezu der
Fall in Kohári-Szentlőrmcz. Dort hatte näm-
lich der Heger jene neueren 30 Nisthöhlen,
welche die Stadt Kecskemét zur Ergänzung
der Anlage hinsendete, die schriftliche Anwei-
sung unrichtig erklärend, auf den fast kahlen
Überständern eines neuen Schlages befestigt.
Dieser < »rt erschien im Vergleich mit der
dicht bewachsenen Umgebung derart unvor-
teilhaft, dass ich auf einen Erfolg schon im
voraus verzichtete. Und siehe, diese Höhlen
waren durch Kohl- und Blaumeisen reich
besetzt, ja in 3 Höhlen brütete auch der
grosse Buntspecht (Dendrocopus major L.)
und gleichzi iti- ist ein grosser Teil der vor-
jährigen Nisthöhlen im benachbarten Schlage
unbewohnt geblieben ! Diese Vögel hatten
also ihre in jeder Hinsicht günstiger Umgebung
angebrachten früheren Niststätten verlassen
und sind in die zwar gänzlich schutzlos
hängenden, aber von Ungeziefer reinen neueren
Nisthöhlen übersiedelt. Sogar die Spechte
fanden in diesen von der Luft frei umwehten.
deshalb stets trockenen und dazu reinen
Nisthöhlen etwas Bessere-, als ihre selbst-
I'll
i! mellett tiszta műodul a magukvájta dohos
és gyakran férges üregnél.
Az azóta számos helyen észlelt hasonló
tünetek megdönthetetlenül bizonyítják, hogy
a műodu alkalmazása inéi; a természetes t'a-
odvakban bővelkedő öreg erdőkben is aján-
latos.
[gazolják továbbá azt, hogy a műodvak
rendszeres tisztogatása nem hogy elriasztólag
hatna az odnlakó madárra, — mint azt ré-
gebben hitték, hanem még keresettebbekké
teszi azokat.
A tisztogatást legalább is évenként egyszer,
az őszi hónapokban végezzük, az élősdieket
tartalmazó fészekanyagokat lehetőleg tűzben
semmisítve meg, szükség esetén az odút kénnel
is kifüstölve. Még jobb azonban, ha a hasz-
nált fészekanyagot minden költés befejezése
után azonnal eltávolítjuk. Ezzel az eljárással
rendesen sikerül ugyanabban az odúban éven-
ként két, sőt néha három költést is elérnünk.
Ugyanakkora szaporulathoz tehát csak fele-
annyi odúra van így szükségünk.
A gondozást megkönnyítendő, a gyakorlati
madárvédelem szempontjából legfontosabb A
és B jelű odúkat már eleve úgy helyezzük
el, hogy azokhoz bármikor könnyen hozzá-
férhessünk. 4 m-nél magasabbra a szálerdőkben
sem kell mennünk, mert ott is kikereshetjük
az alacsonyan lombosodó fákat s ezek alsó
ághónaljába szegezhetjük az említett odvakat.
A nagyobb, óvatosabb madarak megtelepíté-
sére szolgáló odúk rendszeres tisztogatásáról
természetesen le kell mondanunk, ha csak
nem sikerül ezeknek az odvaknak lakóit is
fokozatosan kisebb odumagasságokhoz szok-
tatnunk.
A tavaszi és nyári odutisztogatásnak külön-
ben, kivált gyümölcsösökben az a haszna is
van, hogy a különösen esős. hűvös időben
az odufedelek alá húzódó hernyókat is könnyű
szerrel tömegesen irthatjuk. Oszszel meg az
esetleg telelésre behúzódott hernyókat semmi-
síthetjük meg. A fészekodu ily módon már
verfertigte, dumpfe nini oft mit Ungeziefer
behaftete Höhlung.
Die seither an vielen Orten beobachteten
änhlichen Erscheinungen liefern den unan-
fechtbaren Beweis dafür, dass die Verwen-
dung der künstlichen Höhlen auch in den
mit Naturhöhlen reichlich versehenen alten
Waldungen zweckdienlich ist. Sie beweisen
ferner, dass das systematische Reinigen der
Nisthöhlen nicht nur keinesfalls abschreckend
auf die Höhlenbrüter wirkt — wie man es
früher annahm — sondern dass dieselben
dadurch sogar bevorzugter werden.
Das Reinigen wird wenigstens einmal im
Jahre, in den Herbstmonaten durchgeführt,
wobei die das Ungeziefer bergenden Nist-
materialien tunlichst im Feuer vernichtet,
nötigenfalls die Höhlen mit Schwefel aus-
geräuchert werden. Noch besser ist es aber,
wenn die verbrauchten Nestmaterialien nach
Beendigung einer jeden Brut sofort entfernt
werden. Durch dieses Verfahren kann man
gewöhnlich jährlich 2, ja manchmal auch S
Brüten in derselben Nisthöhle erreichen. Zu
einer gleich grossen Vermehrung sind also auf
diese Weise nur halb so viele Nisthöhlen nötig.
Um die Versorgung leichter zu machen,
pflegen wir die vom Standpunkte des prak-
tischen Vogelschutzes wichtigsten Höhlen-
modelle A und B von jeher derart anzubringen,
dass uns dieselben stets leicht zugänglich
seien. Über die Höhe von 4 m braucht man
auch im Hochwalde nicht zu steigen, indem
man auch dort die tiefer belaubten Bäume aus-
suchen und die erwähnten Höhlen in die
unteren Astwinkel derselben befestigen kann.
Auf das systematische Reinigen jener Höhlen,
welche für die Ansiedelung grösserer, scheuerer
Vögel bestimmt sind, müssen wir selbstver-
ständlich verzichten, ausser es gelingt uns
auch die Bewohner jener Höhlen sukzessive
an geringere Höhen zu gewöhnen.
Mit dem Reinigen der Höhlen zur Früh jahrs-
und Sommerszeit ist übrigens besonders in
Obstkulturen auch jener Nutzen verbunden,
dass man hiebeiauch die Raupen, welche sich
besonders in kühlen Regentagen gerne unter
die Höhlendeckel verkriechen, mit leichter
Mühe massenhaft vernichten kann. Im Herbst
kann man wieder die eventuell zur Über-
winterung in die Höhlen gekrochenen Raupen
vertilgen. Hiedurch hat sich die Nisthöhle
215
tübb helyen kiváló hernyőírtó készüléknek
bizonyult, nem csak kertekben, hanem erdők-
ben is.
Ebből azonban éppen nem következik, hogy
a gyümölcsösökben esetleg gondozatlanul
hagyott fészekodvak egyes kitelelő hernyó-
fajok tömeges elszaporodását okozhatnák. Ha
ugyanis ily — már megtörtént — állitásnak
csak némi alapja is volna, ezek a hernyók
már régen csapásai volnának Németországnak,
hol a csavarokkal lezárt fedelű fészekodvak
százezreinek sem tavaszi, sem őszi tisztoga-
tása a legutóbbi időkig szokásos nem volt.
E helyett Németországban az igy alkalmazott
fészekodvakkal is annyira sikerült a rovarkárt
csökkenteni, hogy e madárvédelmi eszközök
egyre fokozódó elterjedése ott
is főképpen ennek a sikernek
köszönhető.
Intézetünk fészekoclumintája
újabban annyiban módosult,
hogy fedele nem lapos, hanem
domború felületű „széldeszká-
ból" készült, mely tapasztalat
szerint legalább is kétszer oly tartós, mint
a régebbi, mert az esővíz rajta meg nem
áll. (13. ábra.) E mellett olcsóbb is, mert a
széldeszka a fűrésztelepeken hulladékszámba
megy.
A fedéldeszkát különben most is az alulról
hozzásrófolt s az odu belsejét csak elől
érintő fadugasz rögzíti. Egyedüli hátránya,
hogy ezt a fadugaszt minden odúhoz külön
kell hozzáigazítani, a mi nagyon gondos
munkát igényel, mert az odutönk utólagos
zsugorodására is számítani kell. Egyelőre
mégis csak ez a szerkezet látszik a legjobb-
nak. A biireni gyárban már évek óta készülő
czementfedél helyben tartósabb ugyan, de
csapja nem idomítható és törékenységénél fogva
szállítása drága.
13. ábra. — Abb. 13
A fedéldeszkának fémrugókkal, kapcsok-
kal stb. leemelhetőleg való megerősítése pe-
lici uns an mehreren Orten als ausgezeich-
neter Haiipenrri-lili/iint/s-A //parat bewährt,
und zwar nicht nur in Gärten, sondern auch
in Wäldern.
Daraus folgt aber durchaus nicht, dass
in Obstgärten etwa ohne Aufsicht gebliebene
Nisthöhlen die massenhafte Vermehrung ge-
wisser überwinternder Raupenarten verur-
sachen könnten. Wenn nämlich eine solche
- bereits geschehene — Behauptung nicht
total grundlos wäre, müssten solche Raupen
schon seit lange her eine Geissei Deutschlands
sein, wo das Reinigen der Hunderttausende
der durch Schrauben fest verschlossenen Nist-
höhlen bis auf die jüngste Zeit weder im
Frühjahre noch im Herbste üblich war. Statt
dessen gelang es in Deutschland auch bei
dieser Anwendungsweise der Nisthöhlen den
Insektenschaden derart zu verringern, dass
die stets zunehmende Verbreitung dieser Geräte
auch dort vorwiegend diesen
Erfolgen zu verdanken ist.
Das Nisthöhlenmodell unse-
res Instituts wurde neuerdings
insoferne verändert, dass sein
Dachbrett nicht flach, sondern
gewölbt ist, aus Randbrettern
verfertigt, welche erfahrungs-
gemäss mindestens zweimal so lange als
flache Bretter aushalten, indem das Wasser
von diesen leicht ablaufen kann. (Abb. 13.)
Dabei sind dieselben auch billiger, weil die
Randbretter in den Sägewerken zu den Ab-
fallstoffen gezählt werdeu.
Das Dachbrett wird übrigens auch jetzt
(lurch eine von unten allgeschraubte Holz-
scheibe fixiert, welche das Innere der Höhle
nur vorne berührt. Dasselbe hat zwar den
Nachteil, dass diese Holzscheibe bei einem
jeden Deckel einzeln anzupassen ist, was eine
recht sorgfältige Arbeit erfordert, indem man
auch auf die nachträgliche Schrumpfung
des Höhlenstrunks rechnen muss. Einstweilen
scheint jedoch diese Konstruktion die beste
zu sein. Die in der Nisthöhlenfabrik zu Büren
schon seit Jahren erzeugten Zementdeckel
sind zwar an Ort und Stelle dauerhafter, doch
kann man ihre Fixierzapfen natürlich nicht
einzeln anpassen, auch ist ihr Transport
wegen ihrer Gebrechlichkeit kostspielig.
Die zum Abheben eingerichtete Befestigung
der Dachbretter durch federnde Eisenplatten.
216
dig; mint azt ;i mull évben Berlepsob .1. báró
nagy gonddal és szigorú kritikával végzett
kísérleteiből láthattam, a gyors rozsda
miatt nem bizonyult ezélszerűnek. Mind-
addig tehát, ni ía: az eges/, fészekodu szá-
mára valamilyen hidegen mintázható és szi-
lárduló, nem zsugorodó, nem repedező mes-
terséges faanyagot nem találunk, a mostani
szerkezetnél kell maradnunk.
Az odutönköt annyiban módosítottuk, hogy
alkalmaztattuk rajta a biireni gyárnak vízleve-
zető lejtőjét, a melynek szabadalma RerlepbchJ.
báró lekötelező szívességéből Magyarországra
ki nem terjesztetett. Tapasztalva azonban,
hogy a csak kevéssé is előre vagy oldalt
dűlő odút felhőszakadás esetén ez a szerkezet
sem védi meg mindig a beázástól, az odvakat
lehetőleg függőlegesen iparkodunk elhelyezni.
A BERLEPscH-féle .1, B, D és F odúnak meg-
felelő mintáink közül a S bizonyult oly univer-
zális eszköznek, mely a kis kékczinegétől a nagy
fakopáncsig minden fon tosabb odulakónk meg-
telepítésére alkalmas. Az A-minta mindinkább
kiszorul a használatból, mert öble a népes
czinegecsaládoknak kissé szűk s ez gyak-
ran okozza a gyengébb, letiprott fiókák pusz-
tulását, a mi a B odúnál alig észlelhető.
A mennyiben azonban kétségtelenül bebizo-
nyulna, hogy a czinegék általában jobban
szeretik a szűk bejárót s a 7>-odnt inkább
terjedelmesebb öbléért, semmint a tágabb
bejáróért részesítik előnyben, megszívlelendő
lesz Dr. Eckart Vilmos tanácsa.1 Ez esetben az
új A minta a régi 3'2 cm-es röplyttkmérettel,
de a B nek megfelelő tágas fészekiireggel
készülne.
Egy másik újítás volna a Klinge M. -féle és
Helms 0. dr. szívességéből birtokunkba került
Onüth. Monatsschrift. 1911, 9. f. 354. I.
Haken U a hatte sich wegen des baldigen
Durchrostens auch nicli bewährt, wie ich das
im Vorjahre aus den mit Sorgfalt und strenger
Kritik durchgeführten Versuchen des Freiherrn
II ws v. Berlepscb erfahren konnte. So hume
uns also für die Nisthöhle nicht irgendwelche
kalt modellierbare und erstarrende, weder
zusammenschrumpfende, noch rissig werdende
künstliche Holzstoffe zur Verfügung stellen
werden, müssen wir bei der jetzigen Kon-
struktion bleiben.
Der Höhlenstrunk wurde insofern modifiziert,
dass wir daran jene von der Fabrik Küren
ausgehende und zur sicheren Ableitung des
Regenwassers bestimmte Abschrägung anbrin-
gen Hessen, deren Patentschutz aus der ver-
bindlichen Gefälligkeit des Freih v. Berlepsch
auf Ungarn nicht ausgebreitet wurde. Nach-
dem wir aber erfuhren, dass im Falle eines
Wolkenbruches die auch nur etwas nach vorne
oder nach der Seite geneigten Höhlen auch
durch diese Vorrichtung nicht immer völlig ge-
sichert werden, trachten wir die Nisthöhlen
tunlichst senkrecht zu befestigen.
Unter den v. B-ERLEPscitschen A. B, D und
F entsprechenden Höhlenmustern erwies sich
Modell /»' als jenes Universalgerät, welches,
von der kleinen Blaumeise an bis zum grossen
Buntspecht, für die Ansiedelung aller unserer
wichtigeren Höhlenbrüter geeignet ist. Mustere,
geht in der Verwendung stets mehr zurück,
weil seine Höhlung für die zahlreiche Meisen-
familie etwas zu eng ist und hiedurch oft
das Verderben der schwächeren, niedergetre-
tenen Jungen verursacht, was bei Modell B
kaum vorkommt. Falls es sich aber zweifellos
erweisen würde, dass den Meisen im allgemei-
nen ein engeres Flugloch lieber ist und sie die
Höhle B eher um das geräumigere Innere, als
um den weiteren Eingang bevorzugen, wird
man den Vorschlag Dr. Wilhelm Eckarts beher-
zigen müssen.1 In diesem Falle würde die
neuere Form A unter Beibehaltung des alten
Flugloch-Durchmessers von 3'2 cm mit der
geräumigen Höhlung der Form B zu ver-
fertigen sein.
Eine weitere Neuerung wäre die von M.
Klinge konstruierte Certhia-Höhle, welche
durch die Gefälligkeit des Dr. 0. Helms in
unseren Besitz gelangte. Wie wir aus den For-
1 Ornith. Monatsschrift. 1911. H. 9 , pag. 354.
217
Certhia-odu. Mini Bbrlbpsch észleletéiből tud-
juk, a többnyire szűk kéregrepedésekben fész-
kelő fakúsz az ép, friss műodvak helyett
inkább a harkályoktól szétvagdalt rozoga odu-
marádványokat kedveli Klinge ;i kéregrepe-
dést iparkodva utánozni s ;i/.t uiiuel avultabb
külsővel ellátni, négy deszkából az .l-odu
hosszmetszetének megfelelő lapos fél-odut ké-
szített, a melyet vastag fa törzsére erősítve,
kéregdarabokkal szegez be. Az oda bevált.
Tekintve azonban aggasztó romlékonyságát,
különösen fedelének vízálló voltát illetőleg
evenként gondosan revideálandó volna.
A félig nyitott C (Beri.epsch .F.)-odu, mely
kezdetben túlságosan
mély üregünek bizo-
nyult, módosított alak-
jában is gyéren népesül
nálunk. Nyilván azért,
mert a szürke légykapó
és a barázdabillegető
számára természetes
fészkelőhely is elég
akad. Másrészt azonban
ez az odu eső és jég-
verés idején mindenféle
madárnak sűrűn fel-
keresett menedékhelye
s kedvelt hálótanyája.
14. ábra.
KLINGE-féle
Certhia-Hóhle
A mezei veréb tola-
kodása ellen készült
Berlepsch Al odumintá-
val nem kísérleteztünk,
mert ezen a ±7 cm-re szűkített röplyukon
csak a kisebb czinegefajok férnek be, a
veréb nem, de a gyakorlati madárvédelem
szempontjából nálunk legfontosabb szénczinege
sem. S minthogy nálunk a/, egy méteren alul
elhelyezett odvak sem bizonyultak verébtől
menteseknek a védekezés, a hol lehet, lövés-
sel és fogással, egyebütt a teljes fészekaljak
megsemmisítésével végezhető csupán.
A müodvakban megtelepült madárfajaink
száma, különösen a nag} D-odu forgalomba
kerültével egyre nő. Meghonosult bennük a
nálunk már rendkívül megfogyoti kék galamb
Aquila XVIII.
schnngen des Freih. v Bbrlepsch wissen, liebt
der meist in Rindenspalten brütende Baum-
läufer statt der wohlerhaltenen Kunsthöhlen
mehr die von Spechten zerhackte verwitterte
Ruine derselben. Klinge hatte nun. indem er
den Rindenspalt nachzuahmen und diese Kopie
mit tunlichst verwittertem Äusseren zu ver-
sehen trachtete, aus 4 Brettstücken eine dem
Längsschnitte einer I Höhle entsprechende
flache Höblenhälfte zusammengefügt und die-
selbe an einen dicken Baumstamm befestigend,
mit Rindenstücken übernagelt. Die Höhle
bewährte sich. Mit Hinsicht auf ihre bedenk-
liche Verderblichkeit müsste sie aber, be-
sonders auf die Wasser-
dichtigkeit ihrer Über-
dachung alljährlich
sorgsam überprüft wer-
den.
Die Halbhöhle C (v.
Berlepsch F), welche
sich anfangs für etwas
zu tief erwies, wird
auch in ihrer modifi-
zierten Form bei uns
sehr schwach bevöl-
kert. Gewiss aus dem
Grunde, weil für Graue
Fliegenschnäpper und
Bachstelzen auch na-
türliche Nistplätze noch
in Fülle da sind. An-
dererseitsbewährte sich
aber diese Höhle bei
Regenwetter und Hagel als ein von allerlei
Vogelarten häufig aufgesuchter Zufluchtsort
und gerne benutzter Schlafraum.
Mit dem, behufs Kernhaltens der Feldsper-
linge verfertigten Höhlenmuster .1 , machten
wir keine Versuche, weil sich durch das auf
2'7 cm verengte Flugloch zwar nur die
kleinsten Meisenarten, nicht aber die Feld-
sperlinge durchzwängen können, ebenso wenig
aber die für den praktischen Vogelschutz bei
uns wichtigsten Kohlmeisen hindurch kommen.
Indem sich ferner bei uns auch die unterhalb
1 m angebrachten Höhlen keinesfalls spatzen-
sicher erwiesen, kann die Bekämpfung der
Sperlinge bloss durch U)schuss und Fang
und wo das nicht möglich, durch Vernich-
tung der vollzähligen (Jelege bewerkstelligt
werden.
28
14 Abb.
Certhia-odu.
von M. Klinge.
218
(Coluiuba (ifiias L.), a szalakóta (Coracias
garrula L.), a fcuvife (Glaucidium noctuum Retz)
ós Algyógyon, Mai ks Carol? dr. telepén bagoly-
féléink legkedvesebbike, a kis fülesJawik
(Pisorhina scops L.) is, mely immár har-
madik éve fészkel ott. A kisebb odvak lakói
közt elég 'gyakori az örvös légykapó (Musci-
capa coliaris Bechst.), sőt Herkulesfürdön kar-
mos légykapó (Muscicapa atricapilla L.) is
akadt.
Egyidejűleg azonban az odulakók ellensé-
geinek száma is gyarapodott.
Az ország keleti felén a pelék — a nagy.
kerti és mogyorós pele — léptek fel pusz-
títóan. Herkulesfiirdő fészekodvait már az első
évben oly tömegesen szállták meg, annyi
czinegefészket dúltak fel, sőt az egyetlen
Muscicapa atricapilla L. tojásait is kiitták,
hogy téli álmuk idején való felkeresésü-
ket is el kellett rendelni, mert gyérítésük
a nyári revízió alkalmából kevéssé sikerült.
A tojás kiivásában valóságos művészek. Míg
az erdei egér egy nagy lyukat tör a tojásba,
ezek két kis lyukat harapnak belé s úgy
szívják ki a tartalmát.
Az Alföld erdeiben, különösen pedig a
halasi Fehértón az erdei egér (Mus sylvaticus
L.) fosztogatta az odulakók fészkeit. 1908-ban
35 fészekoduban találtunk ily egereket s az
azóta évenként megismételt irtás daczára is
alig fogytak. Ez idén azonban, bár az enyhe
tél is hasznukra volt, csaknem teljesen kipusz-
tultak. Csak csont- és szőrmaradványaik voltak
fellelhetők az erdő egyetlen fenyőcsoportjá-
ban, az ott telelt erdei fülesbaglyok (Asio otus
L.) garmadábau heverő köpeteiben. Az egyik
kártevőtől tehát, melynek pusztulását két év
előtti jelentésemben „a baglyok betelepülé-
sétől" vártam, egy időre megszabadult a
Fehértó-erdő. A harkályok kártétele azonban,
mely a műodvak jelentékeny részének fel-
Die Zahl der in den Kunsthöhlen angesie
(leiten Vogelarten zeigt, besonders seitdem
die grosse D-Höhle in Gebrauch gestellt
wurde, eine stetige Zunahme. So wurde die
bei uns schon ungemein verminderte Hohl-
taube (Columba oenas L.l, die Blaurake
(Coracias garrula L.), der Steinkautz (Glau-
eidium noctuum Rf.tz) und in Afgvúgy, durch
Dr. Karl Mauks auch die lieblichste unserer
Eulenarten, die Zwergohreule (Pisorhina scops
L.). welche dort schon seit 3 Jahren brütet,
künstlich angesiedelt. Unter den Bewohnern
der kleineren Höhlenmuster ist der Halsband-
Fliegenschnäpper (Muscicapa coliaris Bechst. I
ziemlich häufig, ja in Herkulesfürdö wurde
auch ein Trauer fliegenschnnpper (Muscicapa
atricapilla L.) angetroffen.
Gleichzeitig nahm aber auch die Zahl der
Feinde unserer Höhlenbrüter zu.
In der östlichen Hälfte des Landes sind
die Siebenschläfer — Myoxus glis, nitedula
und avellanarius — verheerend aufgetreten.
In Herkulesfürdő überfielen sie die Nisthöhlen
in solcher Menge, hatten so viele Meisenbruten
vernichtet, ja die Eier der einzigen Muscicapa
atricapilla L. ausgesogen, dass man ge-
nötigt war sie auch während ihres Winter-
schlafes aufsuchen zu lassen, indem ihre Ver-
minderung durch die sommerliche Höhlen-
revision nur teilweise gelungen ist. Das Aus-
saugen der Eier verstehen sie wirklich meister-
haft. Während nämlich die Waldmaus eine
einzige grosse Öffnung in das Ei schlägt,
beisst der Siebenschläfer zwei feine Löcher in
dasselbe und schürft durch diese den Inhalt
heraus.
In den Wäldern der Tiefebene, besonders
in Fehértó bei Halas, hat die Waldmaus (Mus
sylvaticus L.) die Nester der Höhlenbrüter
geplündert. Im Jahre 1908 fanden wir solche
Mäuse in 35 Nisthöhlen und ihre Zahl hat
trotz der unsererseits alljährlich wiederholten
Vernichtung kaum merklich abgenommen.
Heuer aber sind sie trotz des für sie sehr
günstigen, gelinden Winters, fast gänzlich
ausgestorben. Bloss ihre Knochenreste und
Haare konnte man noch in der einzigen
Tannengruppe des Waldes, in den haufen-
weise liegenden Gewöllen der daselbst über-
winternden Waldohreulen (Asio otus L.)
auffinden. Von diesem Schädlinge, dessen Ver-
nichtung laut meines vor 2 Jahren geschrie-
219
kopácsolásában s ezzel számos czinegeköltés
megsemmisitésében nyilvánult, még egyre tart.
A csőrnyomokból ítélve a zöld küllő (Pious
viridis I-.) a tettes, mely a neki szűk röp-
lyukon be nem férvén, mindig az odu olda-
lának legvékonyabb helyét töri be. Minthogy
más erdőben ily nagymértékű kártételt nem
észleltünk, valószínű, hogy ez a káros szokás
csak egyes harkályoknak tulajdonsága s igy
ellene a tettenért kárlevő ellövésével sikerrel
lehetne védekezni.
Sok bajt okozott a lódarázs (Vespa crabro
L.) is, mely a fedél dugaszára függesztve
fészkét, számos odu lakóját kényszeríté to-
jásai elhagyására és ily módon egész erdő-
részeket képes elnépteleníteni. Az odvak
tavaszi és nyáreleji vizsgálatát tehát már ez
a körülmény is szükségessé teszi. Mert csak
ilyenkor lehet e darázs szaporodásának a
szfíkszájií lepkeháló segélyével gátat vetni.
Az odulakóknak különben, bár bizonyara
csak elvétve, a hlgyók közt is akad ellensége.
Eddig két helyen sikerült a kigyót fészek-
rabláson érni: a tótsóvári m. kir. erdőhivatal
területén „egy ismeretlen kígyófaj" négy odút
fosztott ki. Visegrádon pedig Láglek Gúla
m. kir. erdőtanácsos észlelete szerint az erdei
sikló — Aesculap -kígyó — (Coluber longis-
simus Laur.) ette ki az odvakból a tojást, sőt
a fiókokat is.
Az odulakók védelméről fokozatosan a
szabadon fészkelőkre is kiterjedő intézkedések
során figyelemre méltó kísérletet végzett Sípos
Antal herczegi uradalmi főerdész Körmenden.
Hogy addig is, a míg a Bi;ni,EPscn-rendszerű
ágcsomók kifejlődnek, minél több viharálló
fészekalapzatot létesítsen, 12 cm átmérőjű és
4 cm mély sodronykosáricákat erősített fákra
és bokrok közé. il">. es 16. ábra.)
benen Berichtes „nur durch das Ansiedeln
von Bulen erhofft werden kann", wurde hieniit
der Fehértó-Wald auf eine Zeit befreit. Der
Schaden der Spechte jedoch, welcher im
Aufhacken eines grossen Teiles der Nisthöhlen
und hiedurch in der Vernichtung vieler Meisen-
bruten besteht, dauert noch immer fort. Den
Schnabelspuren nach muss der Grünspecht
(Picus viridis L.) fier Täter sein, welcher,
da er durch das enge Flugloch nicht hinein
kann, stets die dünnste Stelle der Höhlen-
wand durchzuhauen pflegt. Indem man in
anderen Waldungen eine derartig grosse Be-
schädigung nicht beobachten konnte, erscheint
es für wahrscheinlich, dass diese schlechte
Gewohnheit nur gewissen Individuen eigen ist
und deshalb durch Erlegung des auf frischer
Tat ertappten Missetäters mit Erfolg verhindert
werden könnte.
Viel F bei verursachten auch die Hornissen
(Vespa crabro L ), welche ihre Nester auf
die Dachscheibe der Höhlen hängen, dadurch
viele Höhlenbewohner zum Verlassen der Eier
nötigten und auf solche Weise ganze Wald-
striche zu entvölkern imstande sind. Die
Revision der Höhlen im Frühjahr und Sommer
macht also schon dieser Umstand notwendig.
Denn nur in dieser Zeit kann dem Über-
handnehmen dieser Hornissen durch Anwen-
dung des kleinkalibrigen Schmetterlingsnetzes
vorgebeugt werden.
Die Höhlenbewohner haben übrigens, wenn
auch gewiss nur in vereinzelten Fällen, auch
die Schlangen zu ihren Feinden zu zählen.
Bisher gelang an zwei Orten Schlangen beim
Nestraub zu ertappen : in der kön. ung. Forst-
verwaltung Tótsóvár hat „eine unbekannte
Schlangenart vier Nisthöhlen ausgeraubt",
während in Visegrád, laut Beobachtung des
k. u. Forstrates Julius LAgler, eine Aeskulap-
Schlange (Baumnatter = Coluber longissimus
Laur.) aus den Nisthöhlen Eier und auch Junge
verschlang.
In der Reihe jener Verfügungen, welche
vom Schutz der Höhlenbrüter immer mehr
auf den der Freibrüter ausgedehnt werden,
hatte Anton Sipos, fürstl. Oberförster in Kör-
mend, beachtenswerte Versuche bewerkstelligt.
Um auch bis dahin, bis sich die nach der
v. BERLEPscHSchen Methode erzeugten Astquirle
entwickeln können, tunlichst viele wetterfeste
(Testunterlagen zu schaffen, befestigte er 12 cm
28*
220
Utóbbiak üresen maradtak. A fákon le-
vőkbe azonban 8 pár tengelic*, és zöldike
rakta fészkét, még pedig nagy vadgesztenye-
fák vízszintes ágain, tehát oly helyeken, hol
kertészollóval ágcsomókat uevelni nem lehet.
S ha még hozzáveszszük azt is. hogy külö-
nösen egyes magevő énekeseknek ingó fa-
ágakra rakott fészkét mily gyakran sodorja
le a szélvihar, e kosarakkal való további
kísérletezés czélszerűnek látszik.
A sodronyszövetet zöld olajfestékkel be-
vonva s azon nedvesen földdel behintve, a
környezethez hasonlóbbá is tehetnök.
breite inul 1 cin tiefe Drahtkörbchen auf
Bäume und Sträueher. (Abb. 15. und IG.)
Letztere blieben unberührt. In jenen aber,
welche auf den Bäumen wann, nisteten 8
Pärchen Distelfinke und Grünlinge, und zwar
auf wagerechten Asten der Rosskastanien-
bäume, folglich an solchen Stellen, wo man
durch Schnitt keine Astquirle erziehen kann.
Wenn man noch bedenkt, wie angemein viele,
auf schwankende Äste gebaute Nester —
besonders solche der Finkenarten — vom
Sturmwind abgeworfen werden, scheint ein
weiteres Experiment mit diesen Körbchen
zweckdienlich zu sein. Das Drahtgewebe
könnte man mit grüner Ölfarbe bestreichen
und in noch feuchtem Zustande mit Erde
bestaubt der Umgebung ähnlicher machen.
15. ábra. — Abb. 15.
A sodronykosárba rakott tengeliczfészek maradványa '
Reste des Distelfink-Nestes im Drahtkörbchen.2
1(3. ábra. - Abb. 16.
Sodronyból készült fészekalapzat.
Nestunterlagc aus Drahtgeflecht.
Ha nem tudnók, hogy még a sűrű bok-
rokban is mily kevés a fészkelésre igazán
alkalmas ágesornó, meglepőnek találhatnánk,
hogy a maÜ mü-
odut, .SO téli etetőt és 60 kii madárkalácsol
osztott szét ily módon.
A liasznos madarak ismeretének terjeszté-
sére szánt színes madárképek sorozatát újabb
in beachttingswerten Füllen auch Vogelschatz-
geräte kostenfrei überlassend. Hauptsächlich
an Lehrer, Kleingutsbesitzer und Obstzüchter
wurden auf diese Weise in den letzten zwei
Jahren 750 Nisthöhlen. 80 Flitterapparate und
t)0 kg Futtersteine abgegeben.
Die Serie der zu Verbreitung der Kennt-
nisse berufenen farbigen Vogelbilder ver-
ábra.
Abb. li
1. Barátezinege fészke a
nagy fakopáncs odvában,
farus palustris L.-Nest in
der Hohle des Dendrocopus
major !..
'2. A zöld küllő odva.
.Nisthöhle des Piena
viridis I..
3. Csuszkafészek a nagy
fakopáncs kikorhadt odvá-
ban, szűkre tapasztott röp
lyukkal.
Sitta europaea L.-Nest in
ausgefaulter Höhle des Den-
drocopus major L.. mit ver-
klebtem Flugloch.
20 fajjal növelte, köztük a hat rigófajjal is,
hogy a vadászat tárgyául meghagyott fenyő-
rigót (Turdus pilaris L.) a laikus is biztosan
megkülönböztethesse a törvényvédte fajoktól.
A képes levelezőlap méreteiben készült szín-
nyomatok közül négy rigó képét a mellékelt
mt'ilap szemlélteti.
grosserìe es mit neueren 20 Arten, darunter
mit den Bildern unserer 6 Drosselarten, damit
den für Jagdzwecke freigegebenen Kramets-
vogel (Turdus pilaris L.) auch der Laie sicher
von den gesetzlich geschützten Arten zu
unterscheiden vermöge. Von den in Post-
kartengrösse reproduzierten Farbendrucken
sind die Abbildungen von 4 Drosseln auf
der beigefügten Kunstbeilage vorgeführt.
■22:)
A zárthelyi oktatás czéljaira a madárvéde-
leni minden fontosabb eszközét egybegyűj-
tötte. eredetiben, képben vagy kicsinyített
mintákban. Az òsi fészkelésmód bemutatására
harkályodvakat rejtő fatörzsinetszetek szol-
gálnak, mig a műodvak lakóinak jellemző
fészekanyaga üvegburákban van a mellékelt
ábrák szerint szemléltető módon kiállítva.
(17. és 18. ábra.)
A mennyire iparkodik intézetünk, hogy a
komolv érdeklődő elé a madárvédelemnek
Zur Belehrung im geschlossenen Räume
sammelte das Institut alle die wichtigeren
Geräte des Vogelschutzes, in Originalen, in
Abbildungen oder verkleinerten Modellen. Zur
Demonstration der ursprünglichen Nistweise
dienen Spechthöhlen enthaltende Baumstamni-
Durchschnitte, während die charakteristischen
Niststoflfe der Kunsthöhlenbewohner in Glas-
stürzen auf anschauliche Weise untergebracht
sind. (Abb. 17. und 18.)
So sehr auch unser Institut trachtet, dem
sich ernst Interessierenden ein möglichst über-
1.
4.
LS. ábra. - Abb. 18.
1. Csuszka: 2. szénczinege ; :ì. mezei veréb ; 4 — ö. kékezinege müodúbói kivett fészke.
Aus Kunsthöhlen entnommene Nester von : 1. Sitta europaea L., 2. Parus major I... íí. Passer montanus 1.
4—5. Parus coerulens L.
minél könnyebben áttekinthető képét tárhassa,
annyira óvakodik a válogatás nélkül minden-
kire való erőszakoskodás látszatától is. E
helyett az igazán hivatott egyéneket kutatja
fel, a kiket szóval és tettel támogat, felada-
tukká téve, hogy mihelyt pozitív eredményt
sikerült elérniök — de csak is ekkor — isme-
rőseiket egybehiva, azokat követésiikre buz-
dítsák. Sok meddő tapogatódzás és a vele
járó elkedvetlenedés kerülhető el ily módon.
Meg aztán egyetlen, takaros czinegetiakkal
teli műodu bemutatása meggyőzőbb a leg-
szebb szónál is és a madártelepítő által meg-
sichtliches Bild des Vogelschutzes vorzuführen,
ebensosehr hütet es sich auch vom Anscheine
des Aufdringens an jedermann ohne Wahl.
Statt dessen forscht es die wirklich berufenen
Individuen aus. welche es dann mit Wort
und Tat unterstützt, ihnen zur Aufgabe stel-
lend, dass sie, sobald sie positive Erfolge
aufweisen köunen — aber nur dann —
ihre Bekannten versammelnd, dieselben zur
Nachahmung aneifern. Viel nutzloses Ilerunt-
tappen und hieraus erfolgende Verstimmung
kann auf diese Weise vermieden werden
Und dann ist auch die Demonstration einer
224
mentett egyetlen gyümölcsös láttára egész
községek mozdultak már meg.
Ámde nem elég csupán a felnőtteket meg-
mozdítanunk. Ezzel csak a jelent biztosítjuk.
A jövő az ifjúság kezébe van letéve és azon
múlik, mennyire sikerül a gyermeknek több-
nyire kíváncsiságon alapuló madárpusztitó
hajlama helyébe a megtartás és alkotás vágyát
nevelni, mennyire válik be a „Madarak és Fak
napja", hazai iskoláink egyik legszebb ünnepe,
melynek tartalmasabbá tételét az Országos
Állatvédő Egyesület pálya dijak kitűzésével
mozdítja elő. Kérdőívein ezidén 3000-nél több
helyről jött ez ünnep megtartásáról szóló érte-
sítés, a mi félmillió gyermek részvételével
egyenlő. Nem kevésbé biztató jel, hogy a
fentnevezett egyesület létesítette „Országos
Ifjúsági Madárvédő Ligába" ezidén már
300,000 ifjú lépett be, avval a fogadalommal,
hogy a madarat kíméli és mások bántalmaítól
is megóvja.
A jelenbe térve vissza, vázlatomat intéze-
tünkbe az elmúlt két év folyamán érkezett
kérdőívek feldolgozásával folytatom. Bár csak
szemelvényekből áll ez az anyag, mégis,
hazánk minden jellemző területéről hírt ád,
jellemezve a védelmet is, meg a védőt is.
A madárvédelem eredménye 1909-ben.
159 kérdőív anyagából feldolgozva.
Az 1 — 115. sz. kérdőív az állami madár-
védelmi telepeken megvizsgált 3216 odúról,
a 116 — 159. sz. pedig a magántulajdonban
lévő 1937 fészekoduról ad jelentést.
A hatóságok és magáuuiegfigyelők sorszám
szerint :
einzigen, mit schmucken Meisenjungen voll-
gepfropften Nisthöhle überzeugender als die
schönsten Worte unii aus dem Anblick eines
durch künstliche Ansiedelung der Vögel erret-
teten Obstgartens wurden schon ganze Dörfer
bewogen.
Doch auch das genügt noch nicht, wenn
wir nur die Erwachsenen bewegen. Dadurch
können wir bloss die Gegenwart sichern. Die
Zukunft liegt auf den Schultern der Jugend
und richtet sich darnach, inwieweit es uns
gelingt, an Stelle der meist der Neugierde ent-
stammenden Neigung der Kinder zur Vogel-
vertilgung die Lust des Erhaltens und Schaffens
zu erwecken, inwieweit sich der Vogel- und
liaumtag, eines der schönsten Feste unserer
Schulen bewähren wird, welches unser Landes-
Tierschatzverein durch Ausschreiben von Kon-
kurs-Prämien inhaltsreicher zu machen trachtet.
Die von dem erwähnten Vereine versende-
ten Fragebogen berichten über mehr als
3000 Orte, wo heuer dieses Fest gehalten
wurde, was mit der Beteiligung von einer
halben Million Kinder gleichbedeutend ist. Ein
nicht minder gutes Zeichen ist auch jenes,
dass in die durch obengenannten Verein
geschaffene „ Landes- Jugendliga für Vogel-
schutz" in diesem Jahre schon 300,000 Jüng-
linge eingetreten sind, mit dem Gelübde, dass
sie den Vogel schonen und denselben auch
vor Misshandlungen anderer schützen werden.
In die Gegenwart zurückkehrend, setze ich
diese Skizze mit der Bearbeitung der in den
verflossenen 2 Jahren in unser Institut zurück-
gelangten Fragebogen fort. Obwohl zwar
dieses Materiale nur aus Spezimens besteht,
benachrichtigt es uns doch von allen charakte-
ristischen Gegenden Ungarns, bezeichnend
sowohl den Schutz als auch den Beschützer.
Die Ergebnisse des Vogelschutzes im
Jahre 1909.
Aus dem Materiale von 159 Fragebogen bearbeitet.
Die Fragebogen 1 — 115 berichten über
3216, auf den staatlichen Vogelschutzanlagen
untersuchten Nisthöhlen, während Nr. 116 —
159 sich auf 1937, in Privateigentum be-
findliche Kunsthöhlen beziehen.
Die Behörden und Privatbeobachter waren
in der Reihenfolge der Fragebogen :
22.-,
Magyar kir. erdőigazgatóság: Besztercze-
bánya 1—12, Kolozsvár 13— 26,Lugos 27— 33,
Lippa 34 — 43; in. kir. főerdőhivatal : Liptó-
újvár 44 — 52, Nagybánya 53 — 55, Ungvár
5G — 64; m. kir. erdőhivatal : Apatin 65, Gödöllő
66—69, Orsova 70—75, Tótsóvár 76—83.
Szászsebes 84—88, Zsarnócza 89 — 98; ni. kir.
szakiskolák és kisérletügy 99 — 102; in. kir.
gazdasági akadémia Debreczen 103; m. kir.
földmívesiskolák 104—115. Továbbá:
116. Ory Ferencz, Szaturó ; 117. Fernbach
Károlyné, Babapuszta; 117a. Scherk Gyula,
Bácsalmás; 118 Körmöczbánya városa ; 119.
Győr város gazd. hivatala ; 120. Visznek köz-
ség; 121. Wéber Gyula, Marosvásárhely;
122. vértesi Tóth Imre, Selmeczbánya ; 123.
Dr. Mauks Károly, Algyógy ; 124. Mohács
[stván, Czibakháza; 125. Kohner Adolf, Puszta
Mizse ; 126. Kisújszállás városa; 127. Gróf
Teleki Istvánné, Tancs ; 128 Feszty Béla,
Ógyalla; 129. Kuthy Ottó, Bustyaháza; 130.
Gajdóczky János, Salgótarján; 131. Túrmező
jegyzősége; 132. Rákosligeti sportklub; 133.
Schuszter János. Rákosliget ; 134. almási
Balogh Lóránt, Budapest ; 135. Andreánszky
Antal, Tahitótfalu; L'ili. Justi Karoly, Török-
bálint ; 137. Keczel község; 13S. Borbély
Lajosné, Budapest; 139. Dr. Fromm Géza,
Ráczkeve ; 140. Pozsony város vizművezető-
sége ; 141. Dr. Mankovics Rezső, Bártfa ;
142. Soproni Állatvédő-Egyesület ; 143. Nyír-
egyháza város gazd. hivatala; 144. Stoll Ernő,
Nyíregyháza ; 145. Matolcsi János, Iglò ; 146.
Purpráger János. Zilah; 147. Tapsony Mátyás,
Zilah ; 148. Fehér István ref. lelkész, Malom;
149- Uhlyarik Albin, Szamosújvár; 150. áll.
főgymnasium. Szamosújvár; 151 gróf Korniss
Károly, Szentbenedek ; 152. Sipos Antal,
Körmend ; 153. Karácson Géza, Veszprém ;
154. Vurdics Ignácz, Tihany ; 155. Zanathy
Bódog, Zalaapáti; 156. Nagykanizsa városa;
157. Bor< ss László, Sátoraljaújhely; 158.
Kiskunhalas városa ; 159. Kecskemét városa.
A megvizsgált fészekodvak száma 5153.
Ezek közül:
Die Zahl der untersuchten Nisthöhlen ist
5153.
Elfoglalt: — Es wurden bezogen von:
Szénczinege (Parus major L.) — Kohlmeise . .
Kékczinege (Parus coeruleus L.) — Blaumeise .
Barátczinege (Parus palustris L.) — Sumpfmeise
Fenyvesczinege (Parus ater L.) — Tannenmeise
Búbosczinege (Parus eristatus L.) — Haubenmeise
Csuszka (Sitta europaea L.) — Kleiber . . .
Fakúsz (Certhia familiáris L.) — Baumläufer
Seiegély (Sturnus vulgaris L.) — Star ....
Nyaktekercs (Jynx torquilla L.) — Wendehals .
Kerti rozsdafarkú (Ruticilla phoenictira L.) — Garten-
rotschwanz
Házi rozsdafarkú (Ruticilla tithys L.) - - Hausrotschwanz
Örvös légykapó (Muscicapa coliaris Bechbt.) — Halsband-
tliegenschnäpper
Szürke légykapó (Muscicapa grisola L.) — Grauer
Fliegenschnäpper
Barázdabillegető (Motacilla alba L.) — Weisse Bachstelze
Búbos banka (Upupa epops L.) — Wiedehopf . . .
Kék galamb (Columba oenas L.) — Hohltaube . . .
Nagy fakopáncs (Dendrocopus major L.) — Grosser
Buntspecht
Fiileskurik (Pisorhina scops L.) — Zivergohreule . .
Egyéb „hasznos madár" — Andere „nützliche Vögel".
Aquila XVIII.
összesen
zusammen
77Q odut
( ÍO Hohlen
212 „
47 „
29 .
22
26 l
14 .
17 ,
176 „
103 „
29 „
28
28
•>
4
1
163
29
-J-_'i;
Höhlen
Mezei és házi veréb (Passer montanus et P. doniesticus
L.) - - Sperlinge zusammen 821 o
Egy éb állat (denevér, mókus, pele, egér, darázs, méh
stb.) — Andere Tierarten (Fledermaus, Eichhörn-
chen, Siebenschläfer, Maus. Hornisse. Biene etc.)
93
Hasznos madár foglalt el
tehát összesen . . . 1691 odút = 33°/o
Veréb foglalt el összesen 821 „ = 16%
Egyéb állat foglalt el 93 „ 2%
Összesen : 2605 odút = 51%
Nist-
Von nützlichen Vögeln wurden h5h,en
folglich bewohnt . . . . 1691 = 33%
Von Sperlingen 821 = 16°/0
Von anderen Tierarten ... 93 = 2%
Zusammen: 2605 = 51%
Kiváló eredményt sikerült elérni: a rad-
vánczi és óvizi erdögondnokság, a rimaszom-
bati földmivesiskola és a királyhalmi erdőőri
szakiskola területén, továbbá Selmeczbányán,
Sopronban és Körmenden.
Minden odu üresen maradt: a reketói, tát-
rai, dévai, kudzsiri, brodi m. kir. erdőgond-
nokságok területén.
Csak veréb fészkelt: a berzovai, lippai,
szászsebesi, békéscsabai állami telepeken,
továbbá Bácsalmáson és Rákosligeten.
Nyolcz megfigyelőnk a felnevelt fiókák
számát is megállapította. E szerint volt:
Hervorragende Erfolge hatten : kön. Forst-
verwaltungen Radváncz und Óviz. Ackerbau-
schule in Rimaszombat, Forstschule Király-
halom, ferner die Anlagen in Selmeczbánya,
Sopron und Körmend.
Dagegen zeigte sich gänzlicher Misserfolg
in den Forstverwaltungen Reketó. Tátra, Déva,
Kudzsir und Brod.
Ausschliesslich Sperlinge brüteten auf den
staatlichen Anlagen Berzova, Lippa, Szász-
sebes, Békéscsaba, ferner in Bácsalmás und
Ríikosliget.
Acht Beobachtern gelang auch die Zahl
der Jungen festzustellen, u. zw.:
Szénczinege — Kohlmeise .
Kékczinege — Blaumeise
Barátczinege — Sumpfmeise
Nyaktekercs — Wendehals .
Csuszka — Kleiber . . .
ino család 1907 fiókával, az átlag:
. lOö Familien Laut Junge, Durchschnitt:
Barázdabillegető
10
jt
80
4
»
32
18
n
140
3
M
15
Weisse Bachstelze 12
8
7-8
5
60
Az 1088 czinegecsalád szaporulata a 8-as
átlag alapján e szerint 8704, a többi hasz-
nos madár 603 családjáé pedig az 5-ös átlag-
gal 3015. A megvizsgált odvak hasznos
lakóinak ez évi szaporulata tehát kerekszám
12,000 fiókára becsülhető.
Téli etetés.
A 157 állomáson 207 készülék szolgált e
czélra, még pedig 175 gyári minta (37 kunyhó-,
28 dúcz-, 65 szekrény- és 23 ablaketető) és
32 egyéb házilag készült berendezés. Ezek
Die Vermehrung der lObS Meisenfamilien
beträgt folglich — laut Durchschnittsziffer 8 —
8704 Junge, die der übrigen 603 Familien
aber — laut Durchschnittsziffer 5 — 3015
Junge. Die diesjährige Vermehrung der in
den untersuchten Nisthöhlen gefundenen nütz-
lichen Vogelarten kann auf rund 12,000
Junge geschätzt werden.
Winterfütterung.
In 157 Stationen dienten 207 Vorrichtun-
gen diesem Zwecke, u. zw. 175 Erzeugungen
der Nisthöhlen fabrik Debreczen (37 Futter-
häuser. 28 Taubenschlag-Modelle. 65 Futter-
227
közt a 15 eletőereszen kívül: nyitott láda,
fára szegezett deszkaeresz, kőszegi rekeszes
etető, kerti lugas asztala, fára és eresz alá
akasztott tökhéj, verandán sodronyra akasz-
tott tyúhtojásnyi faveder. Utóbbit Lági.er Gyula
erdőtanácsos a verebek tolakodása ellen alkal-
mazta Visegrádon. Ezekre az ingó vedrekre
ugyanis csak czinegék jártak, verebek nem.
Tapsony M. (Zilah) a hasonló czélból l/s m-nyi
czérnára akasztott faggyút a nyaraló padlá-
sán helyezi el, hol a czinege rendesen fel-
keresi s zavartalanul fogyasztja. Egy helyen
végül — Sipob A., Körmend — az olvasztott
madárkalácscsal leöntött fenyűfa is szerepelt.
Az éleimül adott zsiradékok olajos és lisz-
tes magvak (faggyú, háj, szalonna, tepertő,
napraforgó-, tök-, kendermag, mák, dió stb.)
45 esetben madárkalácscsá egyesítve, egyebütt
pedig külön adagolva kerültek az etetőkbe.
Két helyen a lenyúzott dúvadak húsával etet-
ték a czinegéket.
A magevőkre is kiterjedő etetés gabona-
hulladékkal, czirok-, köles-, muharmaggal és
tengeridarával történt.
Az évi fogyasztás vértesi Tóth Imre selmecz-
bányai etetőin 80 liter kendermag, 2 kg tök-
mag, 5 kg napraforgó és 4 kg marhafaggyú volt.
Az etetők látogatói főképpen czinegék —
szén-, kék-, barát-, fenyves- és búbosczinege
— helyenként 50 — 100 is egyszerre. Továbbá
csuszka, fakúsz, fakopáncs, feketerigó, erdei
és fenyőpinty, meggyvágó, veréb, czitromsár-
mány, sordély. Mindezek az üvegkerettel védett,
BERLEPscH-rendszerü készülékeken észlelve.
A karókra rakott gyékényből készült „etető-
eresz" -re ezeken kívül rájárt az őszapó czinege
(Aegitlialus caudatus L.) is, mely a zárt ete-
tőkbe nem száll s többnyire csak az olvasztott
kästen, 23 Fensterfutterkästchen) und 32
andere, häuslich hergestellte Apparate. Unter
letzteren waren ausser 15 „Futterdächern";
offene Kisten, auf Bäumen angebrachte Bretter-
dächer v. CHERNELSche Gitter-Fütterungs-
apparate, Veranden-Tische, auf Bäume und
unter Hausdächeru aufgehängte Kürbiss-
schalen, auf Draht hängende Holzwipfchen
von Hühnereigrösse. Letztere benützte königl.
Forstrat Julius Laqler in Visegrád zum Fern-
halten der Sperlinge. Diese herum seh wan-
kenden Näpfchen wurden nämlich nur von
Meisen, nicht aber von Sperlingen besucht.
M. Tapsony in Zilah befestigte zu ähnlichem
Zwecke die Talgbrocken auf l/t m langen
Bindfaden, u. zw. auf dem Dachboden des
Gartenhauses, wo dieselben von Meisen stets
aufgesucht und unbehelligt verspeist wurden.
Auf einem Orte — Körmend, A. Sipos —
wurden auch die mit geronnenen Futtersteinen
begossenen Fichtenbäumchen angewendet.
Die zum Verfüttern benützten Fettstoffe,
öl- und mehlhaltige Kerne (Talg, Speck,
Sonnenblumen- und Kürbiskerne, Hanfsamen
Mohn, Walnüsse etc.) wurden in 45 Orten
als Futtersteine vermengt, ansonsten unver-
mischt in die Futterapparate gesetzt. An 2
Orten fütterte man die Meisen mit Raubtier-
kadavern
Den Samenfressenden wurden Getreide-
abfälle, verschiedene Hirsensämereien und
Maisschrot dargereicht.
Der jährliche Nahrungsverbrauch auf den
Fütterstellen des Emerich v. Tóth in Selmecz-
bánya : 80 Liter Hanfsamen, 2 kg Kürbis-
kerne, 5 kg Sonnenblumenkerne und 4 kg
Rindertalg.
Die Fütterstellen wurden vorwiegend von
Meisen — Parus major, coeruleus, palustris,
ater und cristatus — stellenweise in Scharen
von 50 — 100 Köpfen besucht. Ferner kamen
Sitta, Certhia, Dendrocopus, Turdus merula ;
Fringilla coelebs und montifringilla, Coco-
thraustes, Passer, Emberiza citrinella und ca-
landra. Alle diese wurden in den durch Glas-
scheiben geschützten v. BERLEPscH'schen Appa-
raten beobachtet.
Die aus Stangen, Ästen und Strohmatten
hergestellten Futterdächer besuchte aber
ausser den erwähnten Arten auch die Schwanz-
meise (Aegithalus caudatus L.) welche sich
in geschlossene Futterapparate nicht hinein-
29*
±JK
madárkalácscsal leöntött fenyűfácskákra csal-
ható.
Az etetőeresz különben is valamennyi készü-
léknél kedveltebbnek bizonyult, mert a leg-
kevésbé mesterkélt s a 19-ik ábrán látható
szerkezetben úgy a fán, mint a földön lakó
madaraknak — fáczánoknak, pacsirtáknak
egyaránt megfelel. Használatát csak az korlá-
tozza, hogy a behavaztatástól meg nem óvható s
igy csak állandó felügyelet mellett vagy ennek
híján az üveges etetőkkel kombinálva alkal-
mazható.
getraut und gewöhnlich nur auf die mit
Talgmischung begossenen Nadelbäumchen an-
zulocken ist.
Dieses Futterdach wurde übrigens unter
sämtlichen Apparaten am meisten bevorzugt,
da dasselbe am wenigsten gekünstelt aus-
sieht und vermöge seiner durch beigefügte
Abb. 19. erörterten Konstruktion sowohl den
Baum- als auch den Erdbewohnern - Fa-
sanen, Lerchen, Ammer — zugänglich ist.
Seine benützung ist nur dadurch etwas ein-
geschränkt, dass derselbe gegen Wirbelschnee
nicht geschützt ist, folglich nur bei bestän-
diger Aufsicht oder Mangels dieser mit
den durch Glasrahmen geschützten Apparaten
kombiniert verwendbar ist.
I
19. ábra. Etető-eresz.
Abb. 19. Futterdach.
A czinegék egy helyt elsősorban a teper-
tőt és faggyút ették, azután a tökmagot és
napraforgót s csak legvégül a kendermagot.
Az etetők körül nagyon bizalmasakká váltak
s Nagymaroson a készülék naponkénti meg-
töltését jelző füttyre voltak szoktathatok.
Egyik ablaktetőn a kékczinegék voltak a
merészebbek s bár kisebbségben voltak, míg
ettek, nem eresztették oda a szénczinegéket.
Babapusztán a különben oly óvatos vetési
varjú is ellepte egy izben a park fenyves-
sűrűségébe rejtett etetőkunyhót. Sajnos, a
ragadozómadarak is mindinkább hozzászok-
nak. A karvalyt már ismételten találták a
Die Meisen verzehrten auf einem Orte zu-
erst die Speckgriebe und den Talg, dann
die Kürbis- und Sonnenblumenkerne und
zuletzt erst den Hanfsamen. Sie wurden bei
den Fütterstellen ungemein zahm und Hessen
sich in Nagymaros auf einen das tägliche
Füllen des Fütterapparates avisierenden Pfiff
gewöhnen. Auf einem Fenster-Futterkästcheu
waren die Blaumeisen die kühneren und
liessen, obwohl sie in Minderzahl waren, die
Kohlmeisen nicht zu.
In Babapuszta wurde das in ein Fichten-
dickicht versteckte Futterhaus einst sogar
von den sonst so vorsichtigen Saatkrähen
überfallen. Leider gewöhnen sich zu diesen
Apparaten auch die Raubvögel stets mehr
und mehr. Den Sperber hat man wieder-
229
kunyhó asztalán lesen ülve s az etető tete-
jéről kis sólymot (Falco nierillns Gekini) is
lőttek már.
Szabadon fészkelők védelme.
Részint a fészkelőhelyek gyarapításában,
részint a fészkek és fiókák felügyeletében és
oltalmazásában nyilvánult. Az állami telepe-
ken Gledicia-. Maciura- és luczfenyő-élősövé-
nyek 21 helyen, bokrosok 6, éjjeli szállásul
szolgáló fenyvessúrűségek 4, vegyes remíszek
2 helyen létesültek ily czélból.
Másutt a meglévő bokrosoknak nyeséssel
való sűrítése, a száraz avar meghagyása, a
nyári bokornyírásnak hatósági tilalmazása
(Sopron), fészekanyagul szolgáló szőrpamutok
kirakása, a fészkeknek macska ellen tövissel
való körülbástyázása, itatok létesítése, a nép-
nek a madárvédelmi törvény szigorára való
figyelmeztetése, a kihágások megtorlása,
szarkák, varjak, ragadozómadarak, de kivált
a kóbor macskák erélyes üldözése szolgálta
a szabadon fészkelők érdekét.
A magántulajdonú telepek közül kiemelendő
e téren Babapuszta, hol a park 3500, részben
bogyótermő cserjével szegetett körül s két
itató létesült ; továbbá Algyógy, 800 m hosszú
kettős élősövény létesítésével; Tancs 500 m-es
orgonabokor-sövénynyel, 26 holdnyi hegy-
oldal erdősítésével, vízmosások befásitásával.
Körmenden pedig a lombfákra kötözött sodrony-
kosár- fészekaljakkal történt sikeres kísérlet.
Jegyzetek:
Természetes vagy mesterséges fali üregek
lakóiról.
Mesterséges fali odúnak egyedül Körmend-
ről jött híre. A 10 B mintájú fali odu azon-
ban lakatlanul maradt, „mert hűvös helyen
van". A természetes falrések lakói közt túl-
nyomólag a házi és kerti rozsdafarkú, azután
holte Mule auf dem Futtertische auf der Lauer
sitzend ertappt und vom Dache solcher Appa-
rate erlegte man auch schon den Merlin (Falco
merillus Gkrini).
Schutz der Freibrüter.
Derselbe bestand teils in Vermehrung der
Nistgelegenheiten, teils in Aufsicht und Schatz
der Nester und Jungen. Auf den staatlichen
Anlagen errichtete man zu diesen Zwecken
lebende Zäune aus Gleditschia, Maclura und
Fichte an 21 Orten, Gebüsche an 6, als
Winterzuflucht dienende Nadelholzdickichte
an 4, gemischte Remisen an 2 Orten.
Die übrigen, im Interesse der Freibrüter
getroffenen Verfügungen waren : durch Be-
schneiden bewirktes Verdichten der vorhan-
denen Gebüsche. Behalten des trockenen
Laubes, behördliches Verbot gegen das Be-
schneiden der Gebüsche zur Sommerszeit (in
Sopron), Aussetzen von Tierhaarbüscheln zu
Nistzwecken, Schutz der Nester gegen Katzen
durch Stachelwerk, Herrichtung von Vogel-
tränken, Warnen des Volkes vor der Strenge
des Vogelschutzgesetzes, Ahndung der Über-
schreitungen desselben, energische Verfolgung
der Elstern, Krähen, Raubvögel und beson-
ders der wildernden Katzen.
Unter den Privatanlagen ist in dieser Hin-
sicht Babapuszta hervorzuheben, wo der Park
mit 3500 meist beerentragenden Büschen
umsäumt und mit zwei Vogeltränken ver-
sehen wurde; ferner Algyógy, durch Errichtung
eines 800 m langen zweifachen lebenden
Zaunes ; Tancs mit 500 m langem Flieder-
zaune, Aufforstung einer Berglehne, Bepflan-
zung der Wasserrisse ; Körmend, mit den als
Nestunterlagen auf Laubbäumen befestigten
Drahtkörbchen.
Bemerkungen:
Über die Bewohner der natürlichen oder
künstlichen Mauerlöcher.
Über künstliche Mauernischen wurde nur
aus Körmend berichtet. Die 10, der Kunst-
höhle B entsprechenden Brutstätten blieben
jedoch unbewohnt, mutmasslich „weil sie auf
kühler Stelle sind". Als Bewohner der natür-
i»:iu
a szürke légykapó, barázdabillegető, végül
hat esetben szén-, egjr esetben kékczinege
volt észlelhető.
Verebek viselkedése és irtása.
A legtöbb helyen károsnak minősültek,
minthogy a czinegéket, rozsdafarkúkat, ba-
rázdabillegetőket, egy helyen a nyaktekercset
is kiverték az odvakból, elfoglalva a házi
fecske fészkeit is. Egyedül a szénczinegéről
jegyeztetett fel egy esetben, hogy a verebet
sikerült elűznie.
Az odvak alacsonyan való elhelyezése mit
sem használt, az 50 cm-nyire lévőkbe is
betelepültek (akárcsak a Margitszigeten). Riasz-
tással, lövéssel, fészkek és tojások állandó
szedésével védekeztek ellenük.
Néhány helyen azonban kíméletben voltak
részesíthetők. így Visegrádon, hol különösen
a mezei veréb a rovarevő madarak jó her-
nyózótársának bizonyult; Bácsalmáson pedig
azért, mert egyéb rovarevő híján a mezei
verébre kellett a hernyózást bízni.
Algyógyon a királyhalmi tapasztalat ismét-
lődött meg. Ott ugyanis az erdőszéleken ezré-
vel tanyázik a mezei veréb, az erdő mélyében
lévő fészekodu-telepre azonban eddig nem
látogatott el.
A hol cserépből készült műodvak fafészek-
odvakkal vegyesen vannak, utóbbiakat vá-
lasztja s a cserépodukat átengedi a czine-
géknek. Feltűnően nyilvánult ez Zilah két
telepén, hol a Tapsony Mátyás által szerkesz-
tett cserépkorsó-odvakban csupa czinege
(egyik helyen 20 pár) fészkelt, míg a faodvak-
ban kizárólag verebek laktak, kiszorítva on-
nan a czinegéket.1
1 Kérdés azonban, így lesz e ez továbbra is, nem
szoknak e idővel a cserépoduhoz is ? — Cs. T.
lichen Mauerlöcher wurden vorwiegend Ruti-
cilla tithys und phoenicura, dann Muscicapa
grisola, Motacilla alba und zuletzt in 6
Fällen Parus major, einmal Parus coeruleus
beobachtet.
Benehmen und Bekämpfung der Sperlinge-
Sie erwiesen sich an den meisten Orten
als schädlich, indem sie die Meisen, Rot-
schwänze und Bachstelzen, manchenorts auch
den Wendehals aus den Nisthöhlen vertrieben
und auch die Nester der Mehischwalben okku-
pierten. Bloss von der Kohlmeise wurde in
einem Falle notiert, dass sie den Sperling
vertreiben konnte.
Das niedrige Placieren der Nisthöhlen be-
währte sich nicht, indem die Sperlinge auch
solche von 50 cm Höhe bezogen (gerade
wie dies auf der Margareten-Insel der Fall
war!). Man bekämpfte sie durch Scheu-
chen, Abschiessen, beständige Vernichtung
der Brüten.
An einigen Orten konnte man sie jedoch
schonen. So in Visegrád, wo sich besonders
die Feldsperlinge nebst anderen Insekten-
fressern ebenfalls als tüchtige Raupen ver-
tilger erwiesen ; in Bácsalmás ferner deshalb,
weil daselbst wegen Mangels an sonstigen
Insektenfressern das Abraupen einzig durch
die Feldsperlinge bewirkt werden konnte.
In Algyógy wiederholte sich die in Király-
halma gemachte Erfahrung. Dort haust näm-
lich der Feldsperling am Waldrande zu
Tausenden, ohne die im tiefen Walde errich-
teten Nisthöhlenanlagen zu behelligen.
Wo die tönernen Nisturnen mit Holzhöhlen
vermischt angebracht sind, bezieht der Sper-
ling die hölzernen und überlässt die Tonurnen
den Meisen. In auffallender Weise zeigte sich
dies auf 2 Anlagen in Zilah, wo in den
durch Mathias Tapsony konstruierten Nistkrügen
lauter Meisen (an einer Stelle 20 Paare)
brüteten, während in den hölzernen Nisthöhlen
ausschliesslich Sperlinge hausten, nachdem
sie die Meisen aus diesen verdrängt hatten.1
1 Es ist jedoch fraglich, ob dies auch weiter so
bleiben wird ; ob sich die Sperlinge mit der Zeit
nicht auch an die Tonurnen gewöhnen werden. T. Cs.
231
A fészekodvak kezelésénei szerzett tapasz-
talatok.
A fészekodvak általában kielégítő tartóssá-
gát Gajdóczky János (Salgótarján) oly módon
fokozza, hogy a kérget leszedve, szürkés-
barna olajfestékkel vonja be azokat. „így
nem repedeznek meg és a madarak épp úgy
kedvelik ; a macskák pedig lecsúsznak róluk,
különösen ha kissé ferdén függesztettnek fel."
A C-odu (Berlbpsch F) legtöbb helyen fészek
nélkül maradt. Éjjeli szállásul azonban szol-
gált czinegékn-'k is, másutt meg egy pár
feketerigónak is egész télen át.
A feltűnően kedvelt, vagy került elhelye-
zést illetőleg most is nagyon megoszlók a
sokféle jellegű vidékről eredő tapasztalatok.
Túlnyomólag mégis a lomboktól részben fe-
dett, de nem túlságosan beárnyékolt odvak
részesültek előnyben, akár élősövény karóin,
akár fák ághónaljai alatt, vagy bokroktól
övezett törzseken voltak. Egy helyt, 156 odu
közül, a fiatalosokban lévők voltak sokkal
kedveltebbek, mint a rudaserdőkben és ker-
tekben elhelyezettek. Visegrádi tapasztalat
szerint az odu környékét dendrinnel vagy
más karboltartalmú szerrel permetezni csak
télen szabad s nem tavaszszal, mert e szerek
szaga elriasztja a madarat. A kertkerítés
oszlopain 1 m magasan lévő odvakat külö-
nösen a nyaktekercsek kedvelik.
A fészekodvaknak az első költés végeztével
történt azonnali kitisztítása nagyon hasznosnak
bizonyult a pápai m. kir. földmivesiskola kert-
jében, hol a fiókák kirepülése után gondosan
kitisztított és újra fűrészporozott odvak egyi-
kében a czinegék háromszor költöltek egij
évben.
Kagadozók viselkedése.
Az etetők környékén leggyakrabban talál-
ható házi macskán kívül vadmacskát, rókát,
nyestet, görényt és menyétet észleltek ; a
Erfahrungen während der Behandlung der
Nisthöhlen.
Die im allgemeinen genügende Haltbarkeit
der Nisthöhlen trachtet Johann Gajdóczky in
Salgótarján in der Weise zu erhöhen, dass
er die vorher entrindeten Höhlen mit grau-
brauner Ölfarbe überzieht. „So werden sie
nicht rissig und sind von den Vögeln gerade
so beliebt ; die Katzen aber gleiten von
solchen herunter, besonders wenn sie etwas
schräg aufgehängt sind."
Die Höhle C (v. Berlepsch F) blieb zumeist
ohne Brut. Als Schlafstelle wurde sie jedoch
auch von Meisen, anderorts von einem Amsel-
pärchen den ganzen Winter hindurch benützt.
Die Placierung der auflallend begünstigten
oder gemiedenen Nisthöhlen betreffend sind
die von Gebieten sehr verschiedenen Cha-
rakters herstammenden Meinungen auch jetzt
noch sehr geteilt. Vorwiegend wurden jedoch
die durch Laub teiliveise verdeckten, jedoch nicht
allzusehr beschatteten Nisthöhlen am meisten
bevorzugt, seien sie entweder auf Pfählen
der lebenden Zäune, unter Astwinkeln oder
aber mit Gebüsch umgebenen Baumstämmen
angebracht. An einem Orte waren — unter
156 Nisthöhlen — die im Jungebestand viel
mehr als jene im Stangenwalde oder in Gärten
angebrachten bevorzugt. Laut einer in Visegrád
gemachten Erfahrung ist das Besprengen
der Umgebung der Höhlen mit Dendrin oder
anderen karbolhältigen Stoffen nur im Winter,
nicht aber im Frühjahre gestattet, indem der
Geruch solcher Mitteln die Vögel verscheucht.
Die auf Gartenzaunpfählen 1 m hoch befestig-
ten Nisthöhlen lieben besonders die Wende-
hälse.
Die nach erfolgter erster Brut sofort durch-
geführte Reinigung der Nisthöhlen erwies sich
im Garten der Ackerbauschule in Pápa als
sehr vorteilhaft, indem dort in derselben
Höhle, welche nach dem Ausfliegen der Jungen
stets sofort sorgsam gereinigt und mit frischer
Sägemehlfüllung versehen wurde, die Meisen
in demselben Jahre dreimal brüteten.
Benehmen der Schädlinge.
Ausser der in der Nähe der Fütterstellen
am häufigsten angetroffenen Hauskatze be-
obachtete man daselbst Wildkatzen, Füchse.
232
szárnyasok közt héját, karvalyt, kis sólymot.
A nyári kártevők közt Gajdóczky János Salgó-
tarjánból a tövisszúró gébicset (Lanius col-
lurio L.) említi, a mely „a szabadon fészkelők
fiait pusztítja esős időben !"
Az odulakók ellenségei közt ezidén kígyó
is szerepel. A tótsóvári m. kir. erdőhivatal
területén : „egy ismeretlen kigyófaj négy odú-
ból kipusztította a tojásokat ; tetten érve
agyon veretett." A visegrádi erdőgondnokság
vezetője szerint pedig : „A kerti nagy sikló1
(Coronella aesculapii L.) is figyelemmel kísé-
rendő. Bekúszik az odúba, megeszi a tojást,
sőt az apró fiókát is. Egyet tetten értünk."
Végül Dr. Mauks Károly algyógyi észlelete
szerint: „Júniustól kezdve pelék kezdtek az od-
vakba költözni, részben puha fészket készítve,
egy esetben a fűrészporra települve. Egy
Muscardinus avellanariust (L.) és három
Myoxus nitedula (PALL.)-t fogtam."
Vélemények, javaslatok.
54. Láposbánya. „A madárvédelem tekin-
tetében e vidék kisközségeiben üdvös intéz-
kedések tehetők közvetlenül a tanítók útján.
Láposbánya, Misztótfalu és Misztótbánya elemi
iskoláiban, iskolaszéki elnök lévén, bőségesen
volt alkalmam meggyőződni, hogy a tanítók
a gyermekeket mily szeretettel ösztönzik a
madárvédelemre s úgyszólván minden gyerek
annyira ambiczionálva van, hogy önként lép
fel az esetleges madárpusztítások felfedezé-
sére. Az ügy továbbfejlesztésére jutalmakat
kellene kitűzni olyanok részére, a kik a véde-
lemben különösen kitűnnek. Az énekesmadarak
oltalmazása ugyanis, a mi jóbírü gyümölcs-
termő vidékünkön, különös fontosságú."
Kende, m. kir. főerdőmérnök.
67. Nagymaros. Igen kár, hogy iskoláink
és hatóságaink a madárvédelem ügyét még
Más néven erdei sikló, Coluber longissimus Ladr.
Edelmarder, Iltisse und Wiesel: von den
Raubvögeln aber Habichte, Sperber und Merlin-
falken Unter den Schädlingen während der
Brütezeit erwähnt Johann Gajdóczky aus Salgó-
tarján den Dorndreher (Lanius collurio L.),
welcher „die Jungen der Freibrüter vernichtet,
ii. zw. bei Regenwetter!"
Als Feinde der Höhlenbrüter wurden heuer
auch Schlangen beobachtet. Königl. Forst-
verwaltung Tótsóvár berichtet: „Eine unbe-
kannte Schlangenart vernichtete die Eier in
4 Höhlen; auf /rischer Tat ertappt, wurde die-
selbe erschlagen." Laut Bericht des Leiters
der Forstverwaltung Visegrád: „Die grosse
Gartennatter1 (Coronella aesculapii L.) ist
auch zu beachten. Dieselbe schlüpft in die
Nisthöhlen, verschlingt Eier und sogar kleine
Junge. Eine erwischten wir dabei."
Dr. Karl Mauks schreibt ferner aus Algyógy:
„Von Juni an begannen die Siebenschläfer
sich in den Nisthöhlen einzurichten, teils
weiche Nester bauend, in einem Falle bloss
die Sägemehlunterlage benutzend. Ich erbeu-
tete 1 Muscardinus avellanarius (L.) und
3 Myoxus nitedula Pall."
Bemerkungen, Anträge.
Bericht 54, Láposbánya. „Im Interesse des
Vogelschutzes könnten in den kleinen Ort-
schaften dieser Gegend erfolgreiche Ver-
fügungen getroffen werden, u. zw. unmittelbar
durch die Lehrer. In den Volksschulen Lápos-
bánya, Misztótfalu und Misztótbánya konnte
ich mich als Vorstand des Schulrates reich-
lich überzeugen, wie liebevoll die Lehrer ihre
Zöglinge zum Vogelschutz aneifern und sozu-
sagen ein jedes Kind derart ambitionierten,
dass es zur Anzeige einer eventuellen Vogel-
vertilgung freiwillig bereit ist. Behufs weiterer
Fortschritte sollte man Prämien für jene
aussetzen, welche sich im Schutze besonders
auszeichnen. Der Schutz unserer Singvögel
ist nämlich in unserer im besten Rufe ste-
henden Obstgegend besonders wichtig."
Kende, königl. ungar. Oberforstingenieur.
Ber. 67, Nagymaros. „Es ist sehr schade,
dass unsere Schulen und Behörden den Vogel-
1 Auch Baumnatter (Coluber longissimus Laub.)
genannt.
233
mindezidáig kellőképpen felkarolni nem tudják.
E tekintetben a megfigyelő sajnálatos tapasz-
talatokat szerezhet.
Vermes, m. kir. erdőmérnök.
69. Visegrád. A madárvédelem érdekében
a megyei gazdasági egyesületek útján is
propaganda volna csinálandó. Népszerű elő-
adások kiküldötteik részéről, különösen gyü-
mölcstermő vidéken, eredménynyel járna.
Különösen ha az egyesület megbízható gaz-
dáknak eleinte odúkat és esetleg madár-
kalácsot is adna.
Ha látnák majd — mint nálam látták is
hogy a nyári hernyózást milyen szépen
elvégzik a megszoktatott madárcsaládok a téli
etetés és madárodvak fejében, úgy ez a jó
ügy még a legkonzervatívabb hitetlenek közt
is mindinkább több hívet fog találni.
Ez irányban már Pest vármegye törvény-
hatósági gyűlésén felszólaltam s úgy tudom,
a megyei gazdasági egyesület útján az első
munkálatok folyamatban vannak.
Lágler Gyula, m. kir. főerdőtanácsos.
105. Rimaszombat. Noha a fészekodvak
csak az idén rakattak ki és rendszeres téli
etetés csak ez évben eszközöltetett, az ered-
mény nagyon szépnek mondható. A madarak
szaporodása szembetűnő. Biztosan meg volt
állapitható, hogy egy magyar hold területű
házi kertben a m m darák, különösen a czinegék,
a gyapjas pille petéit és álczáit teljesen el-
pusztították. Tél idején, az etetés mellett is
nagy pusztítást vittek végbe a pajzstetűben
és a hernyófészkekben.
Feketk Pál. in. kir. földm. isk. igazg.
schütz bisher noch immer nicht hinreichend
heben konnten. Der Beobachter kann in
dieser Hinsicht bedauerliche Erfahrungen
machen."
Vermes, k. u. Forstingenieur.
Ber. 69, Visegrád. Im Interesse des Vogel-
schutzes wäre auch durch die landwirtschaft-
lichen Vereine der Komitate eine Propaganda
zu machen. Populäre Vorträge entsendeter
Fachmänner wären besonders in Obstgegen-
den von grossem Erfolge. Besonders wenn
die Vereine anfangs an verlässliche Landwirte
Nisthöhlen und eventuell auch Futtersteine
verteilen möchten.
Wenn dieselbe dann sehen würden -- wie
sie das bei mir bereits sahen — wie schön
die zugewöhnten Vogelfamilien für die Win-
terfütterung und Nisthöhlen das sommerliche
Abraupen verrichten, so würde diese gute
Sache auch im Kreise der konservativsten
Ungläubigen stets mehr Anhänger finden.
In dieser Richtung hatte ich bereits auf
einer Munizipalsitzung des Komitats Pest das
Wort ergriffen und es sind meines Wissens
die ersten Verfügungen des landwirtschaft-
lichen Vereines bereits getroffen worden."
Julius Lágler, k. u. Oberforstrat.
Ber. 105, Rimaszombat. Obwohl die Nist-
höhlen nur heuer ausgesetzt und auch die
systematische Winterfütterung erst in diesem
Jahre begonnen wurde, ist der Erfolg als
sehr schön zu bezeichnen. Die Zunahme der
Vögel ist auffallend. Es war sicher festzustel-
len, dass in einem Hausgarten von der Grösse
eines ungarischen Joches1 die Vögel, haupt-
sächlich die Meisen die Eier und Larven des
Wollspinners gänzlich vernichteten. Im Winter
verübten sie — trotz der Fütterung — auch
in den Schildläusen und Raupennestern grosse
Verwüstungen.
Paul Fekete, k. u.Direktor d. Ackerbauschule.
1 Etwa 2 Morgen.
Aquila XVIII.
30
234
A madár réde lem eredménye 1910-ben.
122 kérdőív anyagából feldolgozva.
Az 1 — 115. sz. kérdőív az állami madár-
védelmi telepeken megvizsgált 4970, a 116 —
122. sz. pedig a magántulajdoni 820 fészek-
odúról szól.
A hatóságok és a megfigyelők sorszám
szerint:
Die Resultate des Vogelschutzes i. J. 1910.
Aus dem Materiale von 122 Fragebogen bearbeitet.
Die Fragebogen von 1—115 berichten
über 4970 auf den staatlichen Vogelschutz-
anlagen untersuchten Nisthöhlen, während
sich die Nummern 116 — 122 auf 820 im
Privatbesitze befindliche Nisthöhlen beziehen
Die betreffenden Behörden und Private
sind in der Reihenfolge der Fragebogen :
M. kir. Erdőigazgatóság : Beszterczebánya
1—17, Kolozsvár 18—29, Lúgos 30-35,
Máramaros 36 — 50. Főerdöhivatal : Lippa
51—60, Liptóújvár 61 — 67, Nagybánya 68—
71, Ungvár 72—81. Erdőhivatal: Apatin 82,
Bustyaháza 83, Gödöllő 84 — 87, Orsova 88 —
91, Tótsóvár 92-98, Szászsebes 99—105,
Zsarnócza 106 — 113. M. kir. erdőőri szak-
iskola Királyhalom 114. M. kir. gyümölcs-
termelési kísérleti állomás Tyej 115. Magán-
felek: Dr. Mauks Károly, Algyógy 116; Ke-
nessey László, Pettend 117; Csanádi káp-
talan uradalma, Parácz 118; Sipos Antal, Kör-
mend 1 19; Selymessy Ferencz, Kecskemét 120;
Selymessy Ferencz, Kiskunhalas 121 ; dr. Da-
rányi Ignácz, Télizöldespuszta 122.
A megvizsgált fészekodvak száma : 57.90.
Ezek közül :
Die Zahl der untersuchten Nisthöhlen
war: 5790.
Elfoglalt :
Es wurden bezogen von :
Szénczinege (Parus major L.) — Kohlmeise .
Kékczinege (Parus coeruleus L.) - - Blaumeise .
Barátczinege (Parus palustris L.) — Sumpfmeise
Fenyvesczinege (Parus ater L.) — Tannenmeise
Bubosczinege (Parus eristatus L.) - - Haubenmeise
Csuszka (Sitta europaea L.) — Kleiber . . .
Fakúsz (Certhia familiáris L.) — Baumläufer
Seregély (Sturnus vulgaris L.) — Star ....
Nyaktekercs (Jynx torquilla L.) — Wendehals .
Kerti rozsdafarkú (Ruticilla phoenicura L.) — Garten-
rotschwanz
Házi rozsdafarkú (Ruticilla tithys L) — Hausrotschwanz
Örvös légykapó (Muscicapa coliaris Bechst.) — Halsband-
fliegenschnäpper
Szürke légykapó (Muscicapa grisola L.) — Grauer Fliegen-
schnäpper
Barázdabillegető (Motacilla alba L.) - - Weisse Bachstelze
Búbosbanka (Upupa epops L.) — Wiedehopf . .
Harkály (Dendrocopus et Picus sp. ?) — Specht .
Szalakóta (Coracias garrula L.) — Blaurake . . .
Kuvik (Glaucidium noctuum Retz) - - Steinkautz
Füleskuvik (Pisorhina scops L ) — Zwergohreule
Egyéb „hasznos madár" — Andere „Nützliche Vögel'
Mezei és házi veréb (Passer montanus et P. domesticus
L.) — Sperlinge
1123 Nisthöhlen
246 .
84 „
82 „
20 „
96 .
47 .
51 „
201 .
101 .
32 .
14 .
5 „
13 ,
5 ,
11 .
2 .
2 .
2 „
117 ,
638 .
235
Menyét (Mustela sp. ?) — Wiesel
Denevér (Vespertilio sp. ?) — Fledermaus . .
Pele (Myoxus sp. ?) — Siebenschläfer . . .
Mókus (Sciurus vulgaris L.) — Eichhörnchen
Egér (Mus sp.) — Maus
Darázs (Vespa sp.) — Wespe
Méh (Apis sp.) — Biene
Hangya (Formica sp. ?) — Ameise ....
Hasznos madár foglalt el
tehát, 2254 odút = 39°/„
Veréb 638 „ = 11%
Egyéb állat . . . . . 281 ,. = 5%
Összesen . . 3173 odút = 55%
Von nützlichen Vögeln wur
den folglich bewohnt
Von Sperlingen . . .
Von anderen Tierarten
Zusammen .
a odut
° Nisthöhlen
31 ,
öö „
6 „
28 .
55
1 ,
17 .
ir-
. 2254 höhlen
. 638 „
• 281 „
= 39%
= 11%
= 5°/,
3173
Nist-
höhlen
= 55%
Az újabban forgalomba került nagy D-odü
lakói közt a baglyokon, szalakótán és búbos-
bankán kívül seregélyt, szénczinegét, csuszkát,
fakaszt és nyaktekercset is észleltek. Ez két-
ségtelenül a tágasabb öblű odúnak a fiókák
fejlődésére kedvezőbb s ez okból keresettebb
volta mellett bizonyít.
A fiókaszapor illatról is pontos észleleteket
küldött :
Theodorovics Ferencz, Királyhalma; Sely-
messy Ferencz. Herkulesfűrdő ; Dr. Mauks K.,
Unter den Bewohnern der in neuerer Zeit
dem Gebrauche übergebenen grossen Höhle
Modell D wurden ausser Eulen, Blauraken
und Wiedehopfen auch Stare, Kohlmeisen,
Kleiber, Baumläufer und Wendehälse be-
obachtet. Dieser Umstand spricht entschieden
dafür, dass die geräumigere Höhle der Ent-
wickelung der Jungen gedeihlicher und aus
diesem Grunde bevorzugter ist.
Auch über die Zahl der Jungen berich-
teten :
Algyógy ; Kenessey László, Pettend ; Sipos
Antal, Körmend.
Széuczinege — Kohlmeise
Kékczinege — Blaumeise.
Barátczinege — Sumpfmeise
Seregély — Star . . .
Nyaktekercs — Wendehals
Ol O Pàr
^iö Paar
1922 i°»*ra1'
der Di
az átlag
írchschniU
9 .
80 „
»
3 .
24 „
»
27 „
135 .
»
24 .
154 ,
»
.91
9
8
5
7
A költés időszakában végzett revideálás
különben az ivadék pusztulásnak gyakran je
lentékeny arányaira i.s rávilágít, a mint azt
Dr. Mauks KAroly alábbi észleleteiből láthatjuk:
Parus major L.: 14 fészekben kikelt 108
fióka, kirepülés előtt elpusztult 11 fióka.
Utóbbiak közül 10 darabot 1 — 2 napos
korukban hagyták el az öregek ; az odu
lakott verandán volt. sürün háborgatott
1 Az első költés maximuma egy esetben 15 fióka,
Pettenden. A második költés átlaga 6 fióka.
Durch die in der Brutperiode durchge-
führte Revision erhellt übrigens auch die oft
erhebliche Vernichtungsziffer der Jungen, wie
dies die folgenden Beobachtungen des Dr. Karl
Mauks beweisen :
Parus major L. : 14 Nester enthielten 108
Junge ; vor dem Flüggewerden gingen
11 Junge ein. Von letzteren wurden 10 im
Alter von 1 — 2 Tagen von den Alten
verlassen ; die Höhle war auf einer be-
1 Das Maximum der ersten Brut betrug in einem
Falle — in Pettend — 15 Junge. Durchschnitt der
zweiten Brut 6 Junge.
30*
236
helyen. A 15. fészekaljat tojás korában
pusztították el a pelék (Mvoxns nitedula
Páll.).
Parus eoeruleus L.: 4 fészekben kikelt 45
fióka, kirepiilés előtt elpusztult 9 Ezek
egyike éhen veszett, mert a fészek szőr-
szálai lábára csavarodva, kirépülését
megakadályozták. Más 8 fióka a nap
hevének erősen kitett odúban veszett el,
talán fulladás folytán.
Parus palustris L.: A 7 fiókát tollas korában
pele marta agyon.
Jynx torquilla L.: 2 fészekben 13 fióka és
3 zápon maradt tojás. A 3. fészekalj
tollasadó fiókáit valószínűleg pele marta
agyon.
A fenti kimutatás 1865 czinegecsaládjának
szaporulata több évi tapasztalat alapján ez
esetben is csak 8-as átlaggal véve 15,420 fióka,
a többi hasznos madárfaj 389 családjáé
pedig az 5-ös átlaggal 1945. A megvizsgált
odvak hasznos lakóinak 1910. évi szaporu-
lata tehát 17,000 fiókára becsülhető. Ezek
nagyobb része, mintegy 9000 fióka most is a
szénczinege ivadéka.
Az odvakkal elért eredmény az egyes erdő-
hatóságoknál a terület vagy az elhelyezés
többé-kevésbbé megfelelő volta szerint rend-
kívül különböző. így a hasznos madarak lakta
fészekodvak százalékszáma egyes erdőható-
ságok területén 80%-ig megy, másutt a 12%-ot
sem éri el.
Kiváló eredményről szól a 2, 22, 30, 33,
36, 43, 46, 68, 72, 73, 77, 81, 82, 114, 115,
116, 117, 119. sz. jelentés, köztük a király-
halmi ni. kir. erdőőri szakiskola 74%-os, a
rimaszombati ni. kir, főldmívesiskola 87%,-os,
Dr. Mauks Károly Algyógyon 88%-°s fészke-
léssel.
Ezekkel szemben túlnyomólag vagy kizáró-
lag veréb fészkelt a 35, 43, 51, 53, 58. sz.
kérdőívek szerint.
Teljes eredménytelenségről szól a 21, 29,
32, 40, 41 és 104. sz. jelentés.
wohnten Veranda, folglich auf oft beun-
ruhigtem Orte. Das 15. Gelege wurde
noch in Eiern von Gartenschläfern (Myoxus
nitedula Pall.) zerstört.
Parus eoeruleus L.: In vier Nestern 45 Junge;
vor dem Flüggewerden neun Junge einge-
gangen. Eines starb an Hunger, indem
es mit den Füssen an den Haaren des
Nestinneren hängen blieb und nicht ent-
fliehen konnte. Andere acht Junge starben
in einer dem Sonnenbrande stark aus-
gesetzten Höhle, vermutlich an Erstickung.
Parus palustris L. : Die sieben schon befie-
derten Jungen wurden von Siebenschlä-
fern getötet.
Jynx torquilla L. : In zwei Nestern 13 Junge
und drei faule Eier ; die halbbefiederten
Jungen des dritten Geleges wurden -
wahrscheinlich durch Siebenschläfer —
totgebissen.
Die Vermehrung der oben angeführten 1865
Parus-Fainilien beträgt - auf Grund mehr-
jähriger Erfahrung auch diesesmal nur mit
der Durchschnittsziffer 8 genommen — 15,420
Junge, die der 389 Familien der übrigen
nützlichen Arten mit Durchschnittsziffer 5
aber 1945. Die Vermehrung der nützlichen Be-
wohner der untersuchten Höhlen beträgt folg-
lich i. J. 1910 gegen: 17,000 Junge. Ihr
grösserer Teil, etwa 9000 Junge, besteht auch
diesmal aus Kohlmeisen.
Die mit den Kunsthöhlen erreichten Erfolge
sind je nach der mehr oder minder geeigneten
Umgebung oder Anwendungweise ungemein
verschieden. So stieg der Prozentsatz der von
nützlichen Vögeln bewohnten Höhlen bei eini-
gen Forstbehörden bis 80 %• während der-
selbe anderorts nicht einmal 12% erreichte.
Hervorragende Erfolge berichten die Mel-
dungen 2, 22, 30, 36, 43, 46, 68, 72, 73,
77, 81, 82, 114, 115, 116, 117, 119, unter
diesen die königl. Forstschule Királyhalom
mit 74u/o> königl. Ackerbauschule in Rima-
szombat mit 87%, Dr. Karl Mauks in Algyógy
mit 88% u- a- ni-
Dagegen brüteten in den Höhlen vorwiegend
oder ausschliesslich Sperlinge laut Meldungen
35, 43, 51, 53, 58.
Gänzlichen Misserfolg berichten die Frage-
bogen 21. 29, 32, 40, 41 und 104.
I1;;:
A sikertelenség okául Kőrösmezőn és Sziklán
a teriilet magas fekvése és zord klímája, Malu-
zsinán, Karúmon, Rezsőparton és Lunkány-
ban a természetes faiiregek bőséges száma van
megemlítve. Utóbbi körülmény aligha a valódi
ok, mert hiszen a fészekodvak sok más, ter-
mészetes faodvakban hasonlóképpen bővel-
kedő helyen igen jól népesültek. A padarányi
erdei odutelepnél például az első év gyenge
eredményének egyszerűen az az oka, hogy
azon a tájon a czinegeálloniány csaknem tel-
jesen kiveszett s a téli etető, mely az átvonuló
czinegerajokat ott fogta volna, az erdőtől
17 km-nyire eső községben működött. így
azután megtörtént, hogy a különben pompás
környezetben igen jól elhelyezett fészekodvak-
ban örvös légykapót is háromannyit találtam,
mint czinegét. Az időközben beszerzett újabb
etető biztosra vehető hatása daczára is évekbe
fog telni, míg az ottani czinegeálloniány nor-
málisra lesz emelhető.
Téli etetés.
A 122 állomáson összesen 177 készülék
vagy berendezés szolgált eczélra: 19 kunyhó-,
24 dúcz-, 62 szekrény-, 35 ablak-, 8 Parus-,
17 ereszes etető és 8 más berendezés (lugas-
asztal, ablakdeszka, dúczra szegezett bádog-
doboz stb.).
A hamburgi „Parus "-etető Körmenden igen
jól bevált, zavartalanul működött és sok láto-
gatója volt
Eleimül 37 helyen madárkalács, egyebütt
különféle zsiradék, olajos és lisztes mag :
kender-, tök-, napraforgómag, mák, dió, búza-
ocsú, árpa, kukoricza, köles, czirok, főtt rizs
stb. adatott. A fogyasztás helyenként jelen-
tékeny volt. így a valkói m. kir. erdőgond-
nokság e télen 2 hektoliter napraforgót, 1 hl
tökmagot és 10 kg faggyút etetett el.
Néhány helyen róka-, nyest-, mókus- és
házinyúlhússal etették a czinegéket.
Als Ursache dieses Misserfolges wurden in
Kőrösmező und Szikla die hohe Lage und
das rauhe Klima, in Maluzsina, Karám, Rezső-
part und Lunkány die Fülle an natürlichen
Baumhöhlen erwähnt. Letzterer Umstand kann
kaum als richtiger Grund aufgefasst werden,
indem ja die Kunsthöhlen in vielen anderen,
an Naturhöhlen ebenfalls reichen Gegenden
sehr gut besetzt waren. So z. B. liegt die
Ursache der erstjährigen schwachen Besiede-
lung im Walde Padurány einfach darin, dass
in jener Gegend der Meisenbestand fast gänzlich
ausgestorben war und der Winterfutterapparat,
welcher die durchziehenden Meisenscharen
festhalten sollte, in der vom Walde 17 Kilo-
meterentfernten Ortschaft fungierte. So konnte
es geschehen, dass ich in den sonst in präch-
tiger Umgebung sehr gut angebrachten Nist-
höhlen sogar der Halsband fliegenschnäpper
dreimal so viele als Meisen fand. Trotz der ge-
wiss unausbleiblichen Wirkung des inzwischen
erworbenen neueren Futterapparates wird es
noch viele Jahre dauern, bis der Meisen-
bestand dort aufs Normale gebracht wird.
Winterfütterung.
In 122 Stationen dienten 177 Futterappa-
rate oder sonstige Einrichtungen diesem Zwecke,
u. zw.: 19 Futterhäuser, 24 Taubenschlag-
Apparate, 62 Futterkästen, 35 Fensterkästchen,
8 Parus-Modelle, 17 Gitterformen und 8 an-
dere Einrichtungen (Veranden, Fensterbretter
u. a.).
Modell „Parus" aus Hamburg bewährte sich
in Körmend sehr gut, funktionierte tadellos
und war stark besucht.
Gefüttert wurde an 37 Orten mit „Futter-
steinen", sonst mit verschiedenen Fettstoffen,
öl- und mehlhaltigen Sämereien : Hanfsamen,
Kürbis- und Sonnenblumenkernen, Mohn,
Walnüssen, Korn, Gerste, Mais, Hirse, ge-
kochtem Reis u. a.
Der Verbrauch an diesen Stoffen war
mancheorts ein bedeutender. So verfütterte
die königl. ung. Forstverwultung Valkó in
diesem Winter 2 hl Sonnenblumenkerne, 1 hl
Kürbiskeme und 10 kg Talg.
An einigen Orten wurden die Meisen mit
Fuchs-, Marder-, Eichhorn- und Kaninchen-
Kadavern gefüttert-
238
Az etetőket az odulakó czinegék minden
faja, azután csuszka, fakúsz, királyka, nagy
és kis fakopáncs, a magevők közül erdei és
fenyőpinty, meggyvágó, házi és mezei veréb,
csicsörke, kenderike, tengelicz, csíz és czit-
romsármány látogatta. Egy helyt az öszapó-
czinege is mutatkozott, még pedig az etető-
kunyhóban 1
Az etetőereszt egy esetben a verebek tel-
je-én okkupálták, meghiúsítva az etetés sike-
rét. Más helyt (115.) egy szénczinege sokáig
nem eresztette társait az etetőkhöz, úgy hogy
végre is le kellelt lőni.
Szabadon fészkelök védelme.
Minthogy az állami kísérleti telepek leg-
többje fával és bokorsűrüséggel már amúgy
is dúsan el van látva, a szabadon fészkelők
szaporodásának előmozdítása főképpen a fész-
kek és azok lakóinak őrzésével s a káros
emlősök és madarak üldözésével történt.
A meglevő bokrosok élősövényekkel való
szaporítását 17 helyről jelentették; 2 esetben
remiszültetés, 1 esetben a meglévő bokrosok-
nak nyeséssel való sűrítése, 2 helyen pedig
itatóhelyek létesítése látszott szükségesnek.
A magántulajdonú telepeken ezek az intéz-
kedések történtek:
Algyógyon, Dr. Maukb Károly részéről :
2000 méteres gledicsiasövény, tölgyesben téli
menedékül szolgáló 200 m-es fenyvesbozót,
gyökér- és rőzserakások
Pettenden, Kenesbey LÁszLó-nál: 3 gledicsia-
rőzsehalmaz (egyben fülemüle, másban ökör-
szem fészkelt), 2 madáritató.
Körmenden, Sípos Antal részéről: itató úgy
készítve, hogy „a földbe lenyúlik belőle egy
20 cm átmérőjű 1 m hosszú betoncső, mely
alul betonnal van elzárva. Ezáltal elértem azt,
hogy az itató vize nyáron nem melegszik oly
gyorsan fel s például a múlt télen, naponta
reggel meleg vizet töltve be, egész napon át
nem fagyott be, sőt ritka esetben hűlt le
-+- 3 C fokra; éjjelre azután egy megfelelő
Die Futterstellen besuchten ausser sämt-
lichen höhlenbewohnenden Meisenarten auch
Kleiber, Baumläufer, Goldhähnchen, grosser
und kleiner Buntspecht, von den Körner-
fressern Buchfinke, Kirschkernbeisser, Haus-
und Feldsperling, Girlitz, Hänfling, Distel-
rink, Erlenzeisig und Goldammer. An einem
( >rte zeigte sich auch die Schwanzmeise, und
zwar im v. BERLEPScHSchen Futterhause !
Bei einem „Futterdache" wurde die Meisen-
fütterung durch die Menge der Sperlinge
vereitelt. Anderorts hinderte eine streitsüchtige
Kohlmeise das Füttern derart, dass sie
schliesslich erlegt werden musste.
Schutz der Freibrüter.
Auf den ohnehin schon mit Baum und Ge-
büsch reich bewachsenen staatlichen Vogel-
schutzanlagen — zumeist Forstverwaltungen
— wurde die Vermehrung der Freibriiter
hauptsächlich durch Überwachung der Nester
und deren Bewohner, wie auch durch Ver-
folgung der Raubtiere gefördert.
Die Vermehrung der Buschdickichte durch
lebende Zäune erfolgte an 17 Orten ; in 2
Fällen wurde das Anlegen von Remisen,
einerorts das duch Schnitt bewirkte Ver-
dichten der Gebüsche, an 2 Stellen die Her-
richtung von Vogeltränken für notwendig
erachtet.
Auf den Privatanlagen geschah diesbe-
züglich folgendes :
In Algyógy, durch Dr. Karl Madks : 2000 m
langer Gleditschia-Zaun, im Eichenwalde ein
als Winterzuflucht dienendes 200 m langes
Fichtendickicht, Anlegen von Wurzel- und
Reiserhaufen.
In Fettend, durch László v. Kenebsey : 3
Gleditschia-Reiserhaufen (in einem brütete
eine Nachtigall, in einem anderen ein Zaun-
könig) ; 2 Vogeltränken.
In Körmend, durch Anton Sipos : Vogeltränke
„woraus eine 20 cm im Durchmesser betra-
gende und 1 m lange, unten abgeschlossene
senkrechte Betonröhre in die Erde führt. Hie-
mit erreichte ich, dass sich das Wasser darin
im Sommer nicht so bald erwärmt, anderseits,
wie im vergangenen Winter, täglich mit warmem
Wasser gefüllt, tagsüber nicht zufror und selten
unter -f- 3 C sank : übernachts bedeckte ich
239
deszkalappal fedtem le. De volt is egész
télen olyan lubiczkolás az itatóban, hogy
öröm volt nézni".
Továbbá a bevezetésben a 15. és 16. ábrán
bemutatott sodronykosár- fészekalapzatok, me-
lyekről feltalálójuk ezt irja: „a bokrokban lé-
vőket nem használták fel a madarak; a nagy
vadgesztenyefákra kötözöttek közül nyolc/ban
tengeliczek és zöldikék költöttek, egymástól
alig 1 m-es távolságban. A kosarak felkötése
a kilombosodás előtt történt és számítva arra,
hogy a nagy lomb az ágat majd kissé le
fogja húzni, a fészek úgy köttetett fel. hogy
pereme kissé a fa felé (befelé) lejtett, s a
kilombosodás után került csak vízszintes hely-
zetbe. Kötözőanyagul lenolajba áztatott zsine-
get használok".
Jegyzetek:
A természetes vagy mesterséges fali üregek
lakói.
A természetes fali üregek lakójaként 3 helyen
házi-, 1 helyen kerti rozsdafarkú és szénczinege,
4 esetben barázdabillegető és 3 helyen veréb
van megemlítve. 2 pár kékczinege költött
továbbá molnárfecske fészkében s 1 pár a
kandeláber tetején lévő üres vasgolyóban.
A Körmenden készült felnyitható mesterséges
téglarésben barázdabillegető fészkelt.
A verebek viselkedése és irtása.
A hol nagyobb számban élnek, mindenütt
károsoknak minősültek és lövéssel (15 helyen),
fészkeik és ivadékaik elpusztításával (20
helyen), az anyamadaraknak este az odvak-
ból való kifogdosásával (2 helyen) védekez-
tek ellenük több-kevesebb eredménynyel.
dieselbe mit einem entsprechenden Brett-
dache. Es gab aber auch den ganzen Winter
hindurch ein Herumplätschern in der Tränke,
dass es eine Freude war*.
Ferner jene in der Einleitung in Abb. 15 und
16 vorgeführten Draldkorb-Nesttmterlaiieii.
von welchen ihr Erfinder folgendes berichtet:
„Die in den Gebüschen angebrachten wurden
von den Vögeln nicht angenommen ; in jenen
aber, welche ich auf grosse Rosskastanien-
bäume befestigte, brüteten 8 Pärchen Distel-
finken und Grünlinge, kaum 1 m von einander
entfernt. Die Befestigung der Körbchen geschah
noch vor der Entwickelung der Belaubung und
zwar wurde daraufgerechnet, dass das Gewicht
der Belaubung den betreffenden Ast etwas
herunterbiegen werde, das Körbchen wurde
derart angebunden, dass sein dem Stamme
zugewendeter Innenrand etwas tiefer lag,
folglich erst zur Zeit der völligen Belaubung
in wagrechte Lage kam. Als Bindestoff
benütze ich einen in Leinöl getränkten Hanf-
faden".
Bemerkungen:
Über die Bewohner der natürlichen oder
künstlichen Mauerlücker.
Als Bewohner der natürlichen Mauerlöcher
wurden an 3 Orten Ruticilla tithys L., an einem
Orte Ruticilla phoenicura L. und Parus major
L., in 4 Fällen Motacilla alba L. und an 3
Orten Passer sp. ? beobachtet. 2 Pärchen von
Parus coeruleus brüteten ferner in Mehl-
schwalbennestern, 1 Pärchen im kugelförmi-
gen Endansatz eines eisernen Kandelabers.
Die in Körmend — A. Sipos — zum Öffnen
eingerichteten künstlichen Mauernischen waren
von Motacilla alba L. bewohnt.
Benehmen and Bekämpfung der Sperlinge.
Wo diese in grösserer Anzahl vorkommen,
erwiesen sie sich überall als schädlich und
wurden durch Abschiessen (15 Orte), Ver-
nichtung ihrer Brut (2 Orte), abendliches Her-
ausfangen der brütenden Weibchen (2 Orte)
mit mehr-minder grossem Erfolge bekämpft.
240
Csak három helyen voltak megtűrhetők.
így: 36. sz. jelentés szerint: „Minden
A-odut elfoglaltak, a czinegék azonban a
B-odvakban zavartalanul költhettek." 42. sz.
jelentés : „Bár az odvak felét elfoglalták,
kárt nem okoztak, mert gabonatermesztés
híján itt rovarokkal élnek. (Mezőhát.) 87. sz.
jelentés: „Nem bántom, mert ez is szor-
galmas hernyózó. Itt nincs annyira elszapo-
rodva, hogy hasznosságát felülmúló kárt
okozna." (Visegrád.)
Bettenden főképpen az etetőnél alkalmat-
lankodtak ; etetőlétrát állítottak fel, a melyen
nem tudtak kapaszkodni. Ugyancsak onnan
írja Kenessey László: „Egy fészekoduból
négy csupasz verébfiókát egy szomszédos
üres odúba raktam : az öregek két óra alatt
visszahordták őket. Egy-egy verébfiókát czi-
negefészekbe tettem. Az egyik cziuege ki-
dobta, a másik elvállalta és felnevelte."
Körmenden a házi veréb a barázdabille-
gető fiókáit a fali résből kiszórta s kettőt
agyonvágott közülök.
Az odukezelésnél szerzett tapasztalatok.
Az odvak tartóssága a most már négy éves
tapasztalat szerint megfelelő, csupán a fedél-
deszkák bizonyultak romlékonynak. E bajon
az időközben forgalomba hozott domború
fedéldeszka van hivatva segíteni.
A minták közül a tágasabb B odu mutat-
kozott kedveltebbnek. Egy helyt viszont a
czinegék a kis A-mintát kedvelték feltűnően,
a B odúkat a nyaktekercseknek engedve át.
Az elhelyezést illetőleg egy újabb helyen is
mutatkozott az a Királyhalmán és Algyógyon
már észlelt jelenség, hogy a verebek az
Nur an 8 Orten konnte man sie dulden.
So laut Bericht Nr. 36: „Sie okkupierten
sämtliche /1-IIöhlen; die Meisen konnten
jedoch in den I?-Höhlen ungestört brüten".
Ber. Nr. 42, Mezőhát: „Obwohl dieselben die
Hälfte der Nisthöhlen eroberten, wurden sie
nicht schädlich, indem sie sich hier an Man-
gel von Getreidebau mit Insekten ernähren".
Bericht Nr. 87. Visegrád: „ich verfolge
die Sperlinge nicht, indem auch diese Heissige
Raupen vertilger sind. Sie sind hier auch nicht
derart vermehrt, dass sie einen ihren Nutzen
überwiegenden Schaden verursachen könnten".
In Fettend wurden sie besonders bei den
Futteranlagen lästig; man stellte deshalb
einen gitterförmigen Futterapparat auf, woran
sie sich nicht anklammern konnten. Aus dem-
selben Orte schreibt auch László v. Kejjessey:
„Aus einer Nisthöhle setzte ich 4 Junge,
nackte Sperlinge in eine benachbarte leere
Höhle ; die Alten trugen sie in 2 Stunden
zurück. Dann legte ich je ein Sperlingjunges
in die Nester der Kohlmeisen. Die eine warf
den Sperling hinaus, die andere nahm es an
und fütterte es auf.
In Körmend warf der Haussperling die
Jungen der Bachstelze aus der Mauernische
und erschlug ihrer zwei.
Erfahrungen während der Behandlung der
Nisthöhleu.
Die Dauerhaftigkeit der Kunsthöhlen kann
auf Grund vierjähriger Erfahrung als ent-
sprechend erachtet werden, bloss die Dach-
bretter zeigten eine ungenügende Wider-
standsfähigkeit. Dieser Mangel wird durch
die inzwischen in Gebrauch gesetzten gewölb-
ten Dachbretter tunlichst beseitigt.
Unter den Höhlenmodellen hatte sich die
geräumigere ß-Höhle als mehr beliebt er-
wiesen. Einerorts dagegen bevorzugten die
Meisen die kleinen Höhlen A ganz auffallend
und haben die ß-Modelle den Wendehälsen
überlassen.
Betreffs der Placierung machte sich jene
in Királyhalma und Algyógy bereits beobach-
tete Erscheinung neuerorts bemerkbar, dass
nämlich die Sperlinge bloss die am Wald-
rande angebrachten Nisthöhlen überfielen, so
241
erdőszélen levo odúkat foglalták el s így az
erdő mélyében levőket a czinegék békében
lakhatták.
Káros allatok viselkedése és irtása.
Az emlősök közt a házi macskák és a
pelék adtak a legtöbb panaszra okot. Előb-
biek állandóan a fészkek körül ólálkodnak,
elüldözve vagy elfogva öreg és fiatal mada-
rakat. Az odulakók fészkét is kiforgatják ;
gyakran láthatók az odvak fedelén is lesel-
kedve.
Az odvakat fosztogató pelék meg Algyó-
gyon és különösen Herkulesfürdőn léptek fel
pusztitóan. Utóbbi helyt a nagy és kerti
pele (Myoxus glis és nitedula Páll) gyérítése a
tavaszi revideálás alkalmából, ú{.) fiatal pele
elfogásával csak kis részben sikerült, mint-
hogy az üregeknek rendesen sikerült meg-
ugraniok. Intézkedés történt tehát, hogy a
fészekodvak télen is megvizsgáltassanak, a
mikor is a téli álomba merült öreg pelék is
elfoghatok.
A kerti pele Algyógyon hét barátczinege-
íiókát ölt meg és hulláik fölé fészkelt; kiir-
tott egy nyaktekercsfészekaljat is és való-
színűleg az egyik czinege, valamint egy
vörösbegy tojásait is ez pusztította el.
Egy-egy esetben a mókus és a nyest kár-
tétele is észlelhető volt.
A szárnyas ragadozók közül leginkább a
karvaly, azután a kis sólyom (Falco merillus
Gerini) mutatkozott. Fogásukra oszlopvasak
és héjakosarak voltak alkalmazva.
Észrevételek, indít vány ok.
A téli etetés olcsóbbá tétele érdekében a
garamszentandrási m. kir. erdőgondnokság azt
javasolja, hogy az állami gazdaságokban
termelt kendermag egy része a/, egyes madár-
védelmi telepeknek küldessek meg etetési
czélokra.
Kbnbssbï László írja l'ettendról : „Ezidén
a zöldség- és gyümölcsfélék alig szenvedtek
Aquila XVIII.
ihiss dir in der Tiefe '!<■■< Waldes aufgehängten
Höhlen in ungestörtem Besitze der Meisen
Ideiben konnten.
Benehmen und Bekämpfung der Schädlinge.
Unter den Säugetieren gaben die Haus-
katzen und Siebenschläfer Veranlassung zu
den meisten Klagen. Erstere lauern stets um
die Nester herum, verscheuchen oder ver-
nichten alte und junge Vögel. Sie berauben
auch die Nester der Höhlenbrüter; werden
gar oft auf den Höhlendeckeln lauernd ange-
troffen.
Die Siebenschläfer, diese Höhlenplünderer,
traten in Algyógy und besonders in Herkules-
fürdő verheerend auf. Letzteren Ortes gelang
die bei der Frtihjahrrevision versuchte Ver-
minderung der beiden Schläferarten (Myoxus
glis L. und M. nitedula Pali,.) nur mangelhaft,
indem die Alten alle entwischten und bloss
29 Junge erbeutet werden konnten. Es wurden
deshalb Verfügungen getroffen, dass die Nist-
höhlen auch des Winters untersucht werden,
um auch die im Winterschlaf erstarrten alten
Exemplare einsammeln zu können.
Der Gartenschläfer ermordete in Algyógy
7 junge Sumpfmeisen und nistete über ihren
Kadavern ; vernichtete auch ein Wendehals-
gelege und zerstörte die Eier einer Meise und
eines Rotkehlchens.
In je einem Falle war auch der Schaden
des Eichhörnchens und des Edelmarders fest-
zustellen.
Unter den Raubvögeln wurden zumeist die
Sperber und Merlinfalken bemerkbar. Man
wehrte sich gegen diese mit Pfahleisen und
Habichtskörben.
Bemerkungen, Anträge.
Um die Winterfütterung billiger zu machen,
machte die königl. Forstverwaltung Garam-
szentandrás den Vorschlag, dass ein Teil des
auf den staatlichen Landwirtschaften erzeugten
Hanfsamens unter den Vogelschutzanlagen zu
Fütterungszwecken verteilt werde.
L. v. Kenessey berichtet aus Fettend : ..Heuer
hatten die Gemüse- und < »listarteli kaum von
den Raupen zu leiden, während dieselben im
31
242
hernyóktól, mig 1909-ben, a inig fészekoduni
nem volt. .1 káposztát teljesen felették."
A két évi eredményt a hasznos odulakók
szempontjából egybevetve, az utóbbi év úgy
a település százalékszámát, mint a fióka-
szaporulatát illetőleg jelentékeny haladást
mutat. Már hogy ez a czélszerűbb kezelésnek,
vagy a kedvezőbb időjárásnak köszönhető-e,
egyelőre biztosan meg nem állapítható.
Vorjahre 1909, als ich noch keine Nisthöhlen
hatte, der Kohl gänzlich vernichtet wurde."
Wenn wir nun die obigen Resultate der
beiden Jahre mit Hinsicht auf die nützlichen
Höhlenbrüter vergleichen, zeigt uns das letztere
Jahr sowohl im Prozentsatze der Besiedelnng
als auch in der Vermehrungsziffer der Jungen
einen bedeutenden Fortschritt. Ob aber dieser
l'mstand der entsprechenderen Behandlung
oder der günstigeren Witterung zuzuschreiben
ist, konnte bisher nicht endgiltig festgestellt
werden.
20. ábra. — Abb. 20.
Kerti rozsdafarkú fészke szivardobozban, esővíztől
elpusztult tojásokkal. Borbély Lajosné ajándéka.
Ruticilla phoenicura L.-Nest in einer Zigarrenkiste.
Das Gelege durch Regenwasser vernichtet. Geschenk
der Frau Ludwig von Borbély, Budapest.
21. ábra. — Abb. 21.
Harkálytól t'elkopácsolt fészekodú a Margitszigetről.
Von Spechten angehackte Nisthöhle auf der Mar-
gareteninsel.
243
A kék vércse fészkelésének tárgya-
lása az irodalomban.
Irta : Schenk Jakab.
Az ornithologia fejlődése folyamán már
kezdettől fogva különösen két irányzat dom-
borodott ki élesebben : az egyik az úgyneve-
zett szisztematikus, a másik a széltében bio-
lógiainak, újabban oekologwAnak nevezett irány-
zat. A két irányzat jelenleg meglehetősen
szembekerült egymással, s ez onnan van, hogy
a természetes fejlődés rendjén a szisztema-
tika jóval megelőzte az oekologiát, mely
hatalmasan föllendült testvére mellett sokáig
csak a hamupipőke szerepére volt kárhoztatva.
A fejlődésnek ezt a menetét természetes-
nek kell tartanunk, mert hiszen a legszebb oeko-
logiai megfigyelések is értéktelenekké válnak,
mihelyt a fajra nézve kétségek merülnek föl.
A faji jelleg megállapítása pedig mindenkoron
a szisztematika föladata volt. A determinálás-
hoz a külső morphológiai bélyegek túlnyomó
nagy részben elégségeseknek bizonyultak, sőt
a holt madáron, vagy a madárbőrön csakis
azokat találta meg a kutató. Az oekologiai
tulajdonságok mint determináló jegyek nem
szerepelhettek s így az ornithologia ezen
első alapvető szakaiján az oekologiai kutatás
is csak kevés figyelemben részesülhetett. Az
oekologia fejlődését csak az újabb kutatási
irányzat mozdította elő, a mely nem annyira
valamely faj rendszertani helyzetének a meg-
állapítását tűzi ki czélul, hauem előtérbe he-
lyezi azt a kérdést, hogy az illető faj mi-
képpen helyezkedik el a természetben és
mi a szerepe a természet háztartásában.
A vázolt fejlődési menet mellett csak ter-
mészetes, hogy oekologiai tudásunk a legtöbb
fajra vonatkozólag még rendkívül hézagos,
nagyon sokszor hibás is. A ki valaha össze-
foglalóan, egységes egészbe öntve akarta
tárgyalni valamely faj oekologiáját, csak-
hamar arra a meggyőződésre kellett jutnia,
hogy e föladat megoldása a mai viszonyok
között még a lehetetlenséggel határos, annyira
Die Darstellung des Brutgesehäftes
des Rotfussfalken in der Literatur.
Von Jakob Schenk.
Im Entwicklungsgänge der Ornithologie
waren es vornehmlich zwei Richtungen, welche
sich schon seit jeher besonders prägnant
gegenüberstanden: die ersteist die sogenannte
systematische, die andere die allgemein hio-
logische, in neuerer Zeit ökologische genannte
Richtung. Die beiden stehen sich derzeit
ziemlich scharf gegenüber, was dadurch her-
vorgerufen wurde, dass die Systematik dem
natürlichen Entwicklungsgänge entsprechend
die Ökologie weit überholte, so dass letz-
tere neben ihrer mächtig entfalteten Schwester
lange Zeit hindurch die Rolle des Aschen-
brödels spielen musste. Dieser Entwicke-
lungsgang muss als natürlich betrachtet wer-
den, indem auch die schönsten ökologischen
Beobachtungen wertlos sind, sobald bezüglich
der Artzugehörigkeit Zweifel wach werden.
Die Bestimmung des Artcharakters war aber
seit jeher Aufgabe der Systematik. Zur Deter-
minierung erwiesen sich die äusseren mor-
phologischen Merkmale in den weitaus meisten
Fällen als genügend und sind am toten Vogel
oder am Balge schliesslich nur diese zu finden.
Die ökologischen Eigenschaften konnten als
zur Determination dienende Merkmale keine
Rolle spielen und so musste es denn kommen,
dass der Ökologie in dieser ersten grund-
legenden Periode der Ornithologie nur wenig
Aufmerksamkeit gewidmet wurde. Die Ent-
wickelung der Ökologie wurde erst durch
die neuere Forschungsrichtung begünstigt,
welche nicht die Bestimmung der systema-
tischen Stelle irgend einer Art als Aufgabe
betrachtet, sondern die Frage über die von
der betreffenden Art im Haushalte der Natur
gespielte Rolle, über die Stellung derselben
in der freien Natur in den Vordergrund stellt.
Es ist nur natürlich, dass bei einem solchen
Entwicklungsgänge, wie der hier geschil-
derte, unser ökologisches Wissen über die
meisten Arten noch sehr lückenhaft und viel-
fach fehlerhaft ist. Wer jemals die Ökologie
irgend einer Vogelart zusammenfassend, zu
einem einheitlichen Ganzen gefügt darstellen
wollte musste bald zu der Überzeugung
gelangen, dass die Lösung dieser Aufgabe
::i*
244
hézagosak és ellentmondók az idevágó iro-
dalmi adatok. Az ily irányú kísérletek igen
beszédes tanúságot szolgáltatnak arról, hogy
mennyire szükséges egész oekologiai tudásunk
alapos revíziója, különösen pedig a nemze-
dékről nemzedékre szálló, újból és újból
kritika nélkül elfogadott hibás adatok kikü-
szöbölése.
Az elmondottakat valósággal ad oculos
demonstrálja a kékvércse fészkelésére vonat-
kozó irodalom. Azért választottam éppen ezt
a fajt, mert az erről szóló ismeret pontosan
meghatározott történeti dátummal kezdődik,
t. i. PiíTÉNYiuek az „Isis" 1830- évfolyamá-
ban közölt levelével, s így a fejlődés minden
fázisa, valamint az adatok elterjedése végig
az irodalomban mindenütt nyomon követhető.
A vizsgálat eredménye egyrészt az, hogy a
kérdésben éppen a döntő mozzanatra nézve
nem tudott egyöntetű megállapításokat terem-
teni a kutatók munkája, másrészt pedig az,
hogy a meglevő eredeti forrásművek közül
éppen a legjobbak adatai nem tudtak érvé-
nyesülni és a tudomány közkincseivé válni,
úgy hogy az eredeti forrásmunkákban talál-
ható ellentét és zavar a többiben hatványo-
zott mértékben nyilvánul. Mindezek következ-
tében a kék vércse fészkelésének csak félig-
meddig is precziz tárgyalása a. ritka kivételek
közé tartozik.
Ezt az ornithologiai kutatásra nem éppen
hízelgő eredményt egyrészt annak kell tulaj
donitani, hogy a kutatók sok esetben kiniu-
tathatólag maguk sem voltak tisztában a kér-
dés lényegével, megfigyeléseiket tehát gyakran
tévesen interpretálták, másrészt pedig annak,
hogy az irodalmi források fölhasználása az
esetek túlnyomó nagy részében kritika nélkül
történt. Különösen ez az utóbbi körülmény
okozta azt, hogy a kék vércse fészkeléséről
szóló tárgyalásokban a tévedések egész lán-
czolata fejlődött ki.
Az irodalmi források alább következő kro-
nologikus sorrendben történő tárgyalása során
mindenütt korrigálom a hibás adatokat s ku-
derzeit noch an die Unmöglichkeil grenzt,
indem die hieher gehörigen Daten der Lite-
ratur allzu lückenhaft und einander wider-
sprechend sind. Diesbezügliche Versuche geben
beredte Zeugnisse darüber, wie notwendig eine
gründliche Revision unseres gesamten ökolo-
gischen Wissens wäre, besonders die Elimi-
nation der von Generation zu Generation
immer und immer wieder ohne Kritik an-
genommenen fehlerhaften Daten.
Das liier Gesagte wird durch die auf das
Brutgeschäft des Rotfussfalken bezügliche
Literatur wirklich ad oculos demonstriert.
Ich wählte deshalb gerade diese Art, weil
unsere hieher gehörige Kenntnis mit einem
genauen historischen Datum beginnt, nämlich
mit einein Briefe Petényis, welcher im Jahr-
gange 1830 der Zeitschrift „Isis" veröffent-
licht wurde, so dass sämtliche Phasen der
\\ eiterentwickelung, sowie die Verbreitung
der Daten in der Literatur überall auf das
genaueste verfolgt werden kann. Das Resultat
der Untersuchung ist einerseits, dass die
Arbeit der Forscher gerade für das entschei-
dende Moment der Frage keine einheitlichen
Ergebnisse feststellen konnte, anderseits aber,
dass von den vorhandenen originalen Quellen-
werken gerade die Daten der besten nicht
durchdringen und zum Gemeinschatz der Wis-
senschaft werden konnten, so dass der Wirr-
warr und Widerspruch, welcher in den Original-
arbeiten herrscht, in den übrigen in noch
erhöhtem Masse zum Ausdruck kommt, und
daher eine nur einigermassen präzise Dar-
stellung des Brutgeschäftes des Rotfussfalken
unter die seltenen Ausnahmen gehört.
Dieses für die ornithologische Forschung
nicht besonders schmeichelhafte Resultat wird
einerseits dadurch hervorgerufen, dass in vielen
Fällen nachweisbar die Forscher selbst nicht
im Klaren sind mit dem Wesentlichen der
Frage, daher ihre Beobachtungen oft falsch
interpretieren, anderseits dadurch, dass die
Benützung der einschlägigen Literatur in den
weitaus meisten Fällen ohne Kritik geschieht.
Besonders infolge des letzteren Umstandes
konnte sich in den auf das Brutgeschäft des
Rotfussfalken bezüglichen Darstellungen eine
ganze Kette von Irrtümern entwickeln.
In der unten folgenden, in chronologischer
Reihenfolge vor sich gehenden Behandlung der
einschlägigen literarischen Quellen werden die
245
tatom azok eredetét, valamint fönnmaradásuk
és elterjedésük valószínű okait. A minél tel-
jesebb tárgyalás értlekében jórészt fölhasz-
náltam az idevágó gazdag orosz irodalmat is.
melynek anyagát a nyelvi nehézségekre valu
tekintettel, többnyire egész részletesen adom.
Kiterjeszkedem ilymódon a kék vércse fészke-
lésére vonatkozó kérdések egész komplexu-
mára, nevezetesen azokra az oekologiai problé-
mákra, melyek Petényi monográfiájában vetőd-
tek fölszinre.
A forrásgyűjteményt teljesnek nem mond-
hatom, de a számottevő források legjobb tudá-
som szerint mind megvannak, s így a leszű-
rődő tanulságokhoz ebből a szempontból kétely
nem férkőzhetik.
Az első idevágó forrás annak az ornitho-
logiai remekműnek az őse, mely a viszonyok
sajátságos találkozása révén leginkább hozzá-
járult a kékvércse fészkelésére vonatkozó
helytelen adatok terjesztéséhez. Czime :
Naturgeschichte tier Land- und Wasservögel
des nördlichen Deutschlands und angrenzender
Länder nach eigenen Erfahrungen entworfen,
und nach dem Leben gezeichnet von Johann
Andreas Naumann und Friedrich Naumann. 4 kötet.
Pótlék. Harmadik füzet. Köthen, 1808, p. 14.
A kékvércse fészkeléséről szószerint a követ-
kezőket mondja : „Nem tudom, hol fészkel s
épp oly kevéssé tudom, hogyan és miképpen
rakja meg a fészkét."
Ránk nézve abból a szempontból fontos ez
a forrás, hogy nincs benne semmi föltevés
vagy eszme, mely akár csak a kegyelet ré\ én
is irányíthatta volna Naumann J Frigyes később
keletkezett es szívósan védett sejtelmeit a
kékvércse fészkeléséről, melyekkel először a
következő munkában találkozunk:
Johann Andreas Naumann's Naturgeschichte
der Vögel Deutschlands; újból kiadta annak
fia Naumann János Frigyes. I. kötet, Leipzig.
1822, p. öl 7.
falschen Daten überall korrigiert, dann Unter-
suchungen über deren Entstehung, Existenz-
fähigkeit und Verbreitung gefühlt. Im Inter-
esse der je vollständigeren Behandlung
aller dieser Verhältnisse, benutzte ich auch
einen guten Teil der einschlägigen reichen
nissischen Literatur, deren Materiale ich der
sprachlichen Schwierigkeiten wegen meistens
sehr ausführlich reproduziere. Auf diese Weise
wird der ganze auf das Brutgeschäft des
Rotfussfalken bezügliche Fragenkomplex be-
handelt und werden besonders auch jene
ökologischen Probleme herbeigezogen, welche
in der von Petényi herstammenden Monographie
enthalten sind.
Ob die einschlägige Literatur ganz voll-
ständig hier angeführt ist, möchte ich nicht
behaupten, doch sind die wesentlichen meines
besten Wissens nach sämtlich berücksichtigt
und können daher die sich ergebenden Resultate
in dieser Hinsicht nicht angezweifelt werden.
Die erste hierhergehörige Quelle ist Ahne
jenes ornithologischen Meisterwerkes, welches
infolge der eigentümlichen Verkettung der
Umstände das meiste zur Verbreitung falscher
Daten bezüglich des Brutgeschäftes des Rot-
fussfalken beitrug. Der Titel denselben lautet :
Naturgeschichte der Land- und Wasser-
vögel des nördlichen Deutschlands und angrän-
zender Länder nach eigenen Erfahrungen
entworfen, und nach dem Leben gezeichnet
von Johann Andreas Naumann und Friedrich Nau-
mann. Bd. 4. Nachtrag. Drittes Heft. Köthen.
1808, pag. 14.
Bezüglich des Brutgeschäftes des Rotfuss-
falken enthält dasselbe wörtlich folgendes :
„Wo er brüthet ist mir nicht bekannt und
eben so wenig wie und auf was Art sein
Nest u. d. gl. angelegt ist".
Für uns ist diese Quelle deshalb von Wich-
tigkeit, weil darin keine Idee oder Hypothese
enthalten ist, welche, wenn auch nur aus
Pietätsgründen, zu den bezüglich des Brut-
geschäftes des Rotfussfalken später entstan-
denen und zäh verteidigten Vermutungen
J. Friedrich Naumanns Aulass gegeben hätten ;
dieselben sind zuerst in folgendem Werke
enthalten :
Johann Andreas Naumann's Naturgeschichte
der Vögel Deutschlands aufs Neue heraus-
gegeben von dessen Sohne Johann Friedrich
Naumann. Bd. I. Leipzig. 1822, pag. 517.
246
„Nem tudjuk, legalább nem biztosan, hogy
hová és hogyan rakja a fészkét. Valószínűleg
fákon van. faodvakban vagy sziklaüregékben."
Innen indul ki a tévedéseknek az a hosszú,
egészen a legújabb korig vezető lánczolata,
a mely a kékvércse fészkelésének számos
tárgyalásait jellemzi. A mit Naumann itt csak
sejtelemként mondott ki, valószínűleg a vörös
vércsével való közeli rokonságra alapítva, az
később mindinkább elveszítette sejtelemjel-
legét; pl. Hennicke K. 1903-ban és Bau S.
1905-ben (Friederich könyvének új kiadásában)
mint megállapított valóságot tárgyalják azt,
hogy a kékvércse sziklaodvakban vagy maga-
rakta fészekben költ.
Lehetetlen evvel a megállapítással kapcso-
latosan rá nem mutatni arra a valósággal
hihetetlen hatásra, melyet Naumann a későbbi
ornithologiai irodalomra gyakorolt. Egy sej-
telme, melyet bizonyos kautélákkal később is
fönntartott, sokkal hatalmasabbnak bizonyult,
mint a magyar és orosz szerzőknek idevágó
pozitív megfigyelései, melyek utóvégre is a
kékvércse hazájából származtak. Megfelelően
szerényebb keretekben ismétlődik itt az a
jelenség, a mikor Newton A. óriási tekintélye
egy századdal megkésleltette az achromatikus
lencse föltalálását, Ha valahol, úgy itt döntő
szerepet vitt az irodalom fölhasználásában az
auktoritás elve, a mely már eleve is kirekeszti
azt az eshetőséget, hogy Naumanní korrigálni
lehessen, holott az „errare humánum est"
alapján ő is tévedhetett, különösen akkor, a
mikor nem a saját megfigyeléseit irta meg.
A mi Naumann sejtelmét illeti, föltétlenül
jogosnak és logikusnak is kell tartani. A vörös-
es fehérkörmű vércsével való közeli rokonság-
alapján nagyon valószínű volt, hogy ez a
rokonság a fészkelőhely megválasztásában is
kifejezésre jut, Hogy a tények ezt a föltevést
megezáfolták, az csak arról tanúskodik
mint annyi más és más esetben hogy az
emberi logika csak ritka szerencsés esetekben
számit annyi tényezővel, a mennyi a valóság-
megközelítéséhez szükséges. Más szempontból
„Es ist nichts bekannt, wenigstens nicht
mit Gewissheit, wo und auf was Art sein
Nest u. d. gl. angelegt ist. Wahrscheinlich
befindet es sich auf Bäumen, in Baumhöhlen
oder Felsspalten."
Hier beginnt jene lange, bis zur allerneuesten
Zeit reichende Kette der Irrtümer, welche
für die Behandlung des Brutgeschäftes des
Rotfussfalken bezeichnend ist. Was Naumann
hier nur als wahrscheinlich, auf die nahe
Verwandtschaft mit dem Turmfalken gegrün-
dete Vermutung ausspricht, verlor später immer
mehr den Charakter einer Vermutung; so wird
z. B. von C. Hennicke im Jahre 1903 und
A. Bau im Jahre 1905 (im neuen Friederich)
das Brüten des llotfussfalken in Felsspalten
oder in selbstgebauten Horsten als Tatsache
hingestellt.
Im Anschlüsse an diese Feststellung ist es
unmöglich jenes wirklich unglaublichen Ein-
flusses nicht zu gedenken, welchen Naumann
auf die spätere ornithologische Literatur aus-
übte. Eine Vermutung, welche er mit gewissen
Vorbehaltungen auch später aufrechthielt,
erwies sich viel mächtiger als die einschlä-
gigen positiven Beobachtungen der ungarischen
und russischen Autoren, welche schliesslich
der wahren Heimat des Vogels entstammten.
Es wiederholte sich hier in entsprechend be-
scheidenerem Masstabe jener Fall, wo Newtons
kolossale Auktorität das Erfinden der achro-
matischen Linse für ein Jahrhundert verspä-
tete. Wenn irgendwo, so spielte hier in der
Benützung der Literatur das Prinzip der Auk-
torität eine entscheidende Kolle ; es erschien
sozusagen im voraus schon ausgeschlossen,
dass Naumann korrigiert werden könne, selbst
auch in jenen Fällen, wo er sich — errare
humanuni est — ebenfalls irren konnte, beson-
ders da, wo er selbst keine eigenen Beobach-
tungen hatte.
Was die Vermutung Naumanns betrifft, so
muss dieselbe unbedingt als logisch und
berechtigt angesehen werden. Auf Grund der
nahen Verwandtschaft mit dem Turm- und
Rötelfalken war es sehr wahrscheinlich, dass
sich diese Verwandtschaft auch in der Wahl
der Brutplätze geltend machen wird. Dass die
Tatsachen diese Annahme widerlegten, be-
zeugt nur, wie in so vielen anderen Fällen,
dass die menschliche Logik nur in wenigen
Glücksfällen mit so viel Faktoren rechnet,
247
ítélve meg a dolgot kétségtelen, hogy az ;i
lényeges különbség, a mely egyrészt a vörös-
es fehérkörmii, másrészt a kékvércse oekolo-
giájában ily önkénytelenül és minden tendenczia
nélkül megnyilvánult, föltétlenül ;izok mellett
szól, a kik a tisztára síksági madárrá fejlődött
kékvércséi külön génuszba sorolják.
A következő forrás, Thienemann F. A. L. :
Systematische Darstellung der Fortpflanzimg
der Vögel Europas. I. köt. Leipzig, 1825. p. 8,
még szintén azt mondja, hogy „az, a mit a
madár fészkeléséről tudunk, csak sejtelmeken
alapul."
Ezek után következik az első biztos hír a
kék vércse fészkeléséről Petényi J. Salamon-
nak egy Brehm K. LajosIioz intézett levelé-
ben, mely Okén „Isis"-ének 1880-iki évfolya-
mának 796 — 798. lapjain Brehm utóiratával
ellátva jelent meg : idevágó részlete a követ-
kező :
„Fontos megfigyelések a kék vércséről, Ery-
thropus vespertinus Br. (Falco vespertinus Linn
rulipes Beseckb) Petbény czinkotai
(Magyarország) lelkész tir levelei alapján közli
Brehm.
Ez a madártan iránt lelkesedő derék fiatal
lelkész 1830 márczius 15. a következőket irja :
1826 május 23-án, a Péterin tartott espe-
rességi gyűlés alkalmával, kora reggel, míg
többi lelkésztársam még aludt, a Péteri mellett
levő biliéi erdőben néhány Falco rufipest
láttam, egyet egy odvas tölgyből kizavartam,
lelőttem és tojásait, a melyeket a német
omithologusok közül legalább eddigelé még
senki se irt le, kiszeitem. 4 db volt, és habár
meglehetősen töröttek, azon kellemetlen kö-
rülmény folytán, hogy éppen kibújni készülő
fiak voltak bennük, mégis elküldöm Önnek
avval a kéréssel, hogy nevem alatt adjon
hirt erről a leletről az ornithologiai világnál;,
ha csak eddig valaki már meg nem előzött
volna. Küldhettem volna ugyan szebbeket is,
a mi a jövőben meg is történik majd, de
als zur Annäherung der Wirklichkeit not-
wendig sind. Vom anderen Standpunkte
betrachtet erscheint es unzweifelhaft, dass
der wesentliche l'nterschied, welcher in der
Ökologie einerseits des Turm- und Rötelfalken,
anderseits in derjenigen des Rotfussfalken in
so spontaner Weise ohne jegliche Tendenz
zum Ausdrucke kam, jedenfalls jenen Recht
gibt, welche den zum Charaktervogel der
Ebenen entwickelten Rotfussfalken in ein
besonderes Genus trennen wollen.
Die nächste Quelle, Thienemann F. A. L.:
Systematische Darstellung der Fortpflanzung
der Vögel Europas. Bd. I. Leipzig, 1825, pag. 8
besagt ebenfalls nur : „was man von der Fort-
prlanzungsgeschichte dieses Vogels weiss,
beruht nur auf Vermutungen".
Nun folgt die erste sichere Nachricht über
das Brutgeschäft des Rotfussfalken in einem
an Chr. Ludwig Brehm gerichteten Briefe
.). Salomon Petényis, erschienen mit einer Nach-
schrift Brbhms versehen im Jahrgange 1830,
pag. 796 — 798 von Okens „Isis" ; der hieher-
gehörige Teil lautet folgendermassen :
„ Wichtige Beobachtungen über den rotfiissi-
gen Falken, Erythropus vespertinus Br. (Falco
vespertinus Linn. rufipes Besecke) von dem
Herrn Pfarrer von Pethény zu Czinkota in Un-
garn, aus dessen Briefen mitgetheilt von Brehm.
Dieser für die Vogelkunde begeisterte junge,
würdige Geistliche schreibt mir am 15. März
1830:
Den 23. May 1826 bey Gelegenheit unseres
Senioralconvents in Péten l war ich so glück-
lich in dem nahe bey Péten' gelegenen
Billaer 2 Walde, ganz früh, waehrend die
anderen Amtsbrüder noch schlummerten,
mehrere Falco rufipes zu bemerken, einen
aus einer hohlen Eiche vom Neste auszutreiben,
zu schiessen, und seine Ey er, welche wenigstens
unter den deutsehen Ornithologen bis jetzt
keiner beschrieben hat, auszunehmen. Es
waren ihrer 4 an der Zahl, und ich schicke
sie Ihnen alle vier, aber freylich wegen
des unangenehmen Umstandes, dass sie fast
zum Auskriechen reife Junge enthielten, recht
zerbrochen, mit der Bitte, diesen Fund, wenn
ihn noch Niemand gemacht und beschrieben
hat. unter meinem Namen den Ornithologen
1 Recte : Péteri.
2 Recto : Billeer.
248
éppen ezeket az először találtakat akartam
bemutatni.
Ezt, a nyáron át Pest környékén minden
ligetben, a folyók fás szegélyein és erdőszé-
leken legközönségesebb vércsét magyarul
kis vércsének, azaz kis ölűnek nevezik ; némely
vidéken annyira gyakori, hogy néhány puska-
lövésnyi távolságra 4, 5, sőt 10 db is látható.
a mint rétek, ugarok, fűz- vagy nyárfák fölött
lebegnek, szítálnak, egymás fölé emelkednek,
egymással veszekednek, vagy a szarkákat
üldözik, és vijjogó hangjukat hallatják. Már
áprilisban érkeznek és szeptember vagy ok-
tóber havában végleg elvonulnak. Gyomruk-
ban csupa bogarat találtam és pedig főleg
ganajtúrókat, a melyeket részben a levegőben
fognak el, részben a földről szednek föl.
Fészkét csak a legelső alkalommal találtam
odvas fában, a hol a tojások mohával és szőr-
rel kibélelt gyökérzeten feküdtek. Minden
egyébb tojományát szarkafészkekben találtam.
Nemcsak a múltévieket, vagy az elhagyotta-
kat veszi birtokába, hanem a lakottakat is, a
melyekből gyakran társaságban kergeti el a
tulajdonosokat, hogy 4—5 tojását lerakhassa.
Ezek igen különbözők, sötét rozsdavörösen,
majd sötétebben, majd világosabban, sűrűbben
vagy ritkábban, hol erősebben, hol gyengéb-
ben, nagyobbszeműen vagy finomabban fol-
tosak.1
' Ezek a tojások rendkívül hasonlítanak a vércse-
tojásokhoz, éppen olyan változatosak a színben és
rajzban, annyira, hogy fehéres alappal bírókat is
lehet találni, de mindig- kisebbek. Br."
Brehm utóíratának idevonatkozó részei a
következők :
„Minden természetvizsgáló bizonyára örül
velem együtt, hogy végre biztos hírt kaptunk
a kék vércse fészkeléséről, és ezért vala-
mint a küldött tojásokért ezennel nyilvánosan
rovom le köszönetemet tisztelt barátomnak.
Legkülönösebbnek tartom azonban azt, hogy
a kék vércse elűzi fészkeikről a szarkákat,
holott ezeknek éppen oly veszedelmes fegy-
vereik vannak, mint neki magának. Ha még
bekannt zu machen. Ich könnte Ihnen zwar
schönere Exemplare schicken, was auch künftig
geschehen wird : allein ich wollte diese zuerst
gefundenen Ihrem Ange darstellen. Dieser
im Sommer um Pest auf allen Auen, an allen
baumreichen Flüssen und in den meisten
Vorhölzern gemeinste Falke kommt unter dem
ungarischen Namen Kisbércse ' d. h. kleiner
Stnssroi/el vor; er ist in mancher Gegend so
häutig, dass man auf etliche Schussweiten
4, 5 ja 10 Stück über den Wiesen, Brach-
feldern, Weiden und Pappelbäumen schweben,
rittein, sich im Fluge übereinander erheben,
einander beunruhigen und mit den Elstern
kämpfen sieht, wobey sie ihre knirrenden
Töne hören lassen. Sie kommen schon im
April an, und verlassen uns im September
und Oktober gänzlich. In ihrem Magen be-
merkte ich nichts anderes als Käfer, und
zwar vorzüglich Mistkäfer, welche sie theils
in der Luft wegfangen, theils von der Erde
aufnehmen. Das Nest fand ich nur das
allererste Mal in einem hohlen Baume, wo
die vier Eyer auf Wurzelwerk, welches mit
Moos und Haaren ausgefüttert war, lagen.
Alle anderen Horste dieses Vogels, welche
ich sah, standen in Elsternestern. Er nimmt
nicht bloss vorjährige, oder verlassene, sondern
auch bewohnte, von denen er die Besitzer
oft gesellschaftlich wegjagt, um seine 4 bis 5
Eyer hineinzulegen. Diese sind sehr ver-
schieden, roströthlich, bald dunkler, bald heller,
bald dichter, bald dünner, bald mehr, bald we-
niger, bald gröber, bald feiner, dunkel gefleckt,3
s Diese Eyer haben die grösste Ähnlichkeit mit
denen der Thurmfalken, ändern wie bei diesen in
der Farbe und Zeichnung ab, so dass man einige mit
weisslichem Grunde findet, sind aber stets kleiner. Br."
Die hierhergehörigen Teile von Brehms
Nachschrift lauten folgendermassen :
„Jeder Naturforscher freut sich gewiss mit
mir, dass wir endlich über die Brut des Roth-
fussfalken sichere Nachricht erhalten haben,
und ich danke meinem geehrten Freunde
dafür und für die gütigst übersandten Eyer
hier öffentlich.
Am merkwürdigsten aber ist es mir, dass
der Rothfussfaike die Elstern von den Nestern
vertreibt, da diese doch ebenso gefährliche
Waffen haben, wie er selbst. Nimmt man dabei
1 Recte : Kis vércse.
249
fölveszszük azt is. hogy az csak több fajta-
bélijének az egyesülése révén lehetséges,
ágy az ilyen egyesülés valósággal példátlan.
Az közönséges dolog, hogy tarsaságban fész-
kelő madarak egyesülve védelmezik a fész-
keiket, de arra nem ismerek esetet, hogy
egyesüljenek arra, hogy egy pártól elvegyék
,i fészket. Annál különösebb a fenti meg-
li jívelés."
E közlemény szerint 1830-bcm lényegileg
már tisztázva volt a kék vérese fés:kelése.
Habár Petényi későbbi monográfiája még sok
új részletet hozott, a fő elv, az idegen fészek
elfoglalása, már itt is félreérthetetlenül ki
volt mondva; saját szavai szerint „fészkét
csak a legelső alkalommal találtam odvas fá-
ban, minden egyéb tojományát szarka fészekben
leltem". A németnyelvű publikálás következ-
tében ez az ismeret az egyetemes tudomány
számára hozzáférhetővé volt téve. Ily körül-
mények között valósággal hihetetlen, hogy
a „gyökérzettel, szőrrel és mohával kibélelt
odu" szerepel legtöbbször mint fészkelési
hely, ellenben a szarkafészek elfoglalása igen
gyakran csak mint állítólagos fészkelési mód
van föltüntetve. A sziklaüregekről itt szó
sincs, a német irodalomban pedig alig aka-
dunk a kék vércse fészkelésének oly tárgya-
lására, a melyben elő ne fordulnának.
A sziklaüregekben való fészkelést a svájezi
források is előszeretettel emlegetik. Az első
idevágó forrás: Dr. Schinz H. 1! Naturge-
schichte und Abbildungen dei Vögel. Leipzig.
1833, p. 21. erre nézve a következőket mondja :
..Készkelését még nem ismerjük. Követ-
keztetve abból a fészekből, melyeit Svájcz-
ban egy elérhetetlen sziklában találtak, úgy
látszik, hogy a vércse módjára ő is sziklában
költ; vájjon fákon is, a/, nem tudjuk."
Schinz később egyszerűen elhallgatta ezl
az adatot s így annak részleteseid) megezáfo-
lása fölösleges.
A kék vércse fészkelésére vonatkozó hely-
telen adatok egyik legnevezetesebb fonása
Dr. GiiOobb K. L. Vollständiges Handbuch
Aquila XVIII.
an. dass ihm diess bloss durch die \ ereiuigung
mit mehrern seines Gleichen möglich wird:
so ist eine solche Vereinigung ohne Beyspiel.
Das ist etwas Gewöhnliches, dass sich gesell*
schaftlich brütende Vögel zur Verteidigung
ihrer Nester vereinigen, aber mir ist kein
Beyspiel bekannt, dass sie dies thnn, um
einein Paare das Nest abzujagen, Umso merk-
würdiger ist die oben angeführte Beobachtung."
Laut diesem Berichte war das Brutgeschäft
des Rotfussfalken vm Jahre 1830 seinen
Hauptzügen nach scimi, geklärt, obwohl die
spätere Monographie Phtknyis noch viele neue
Details brachte, war das Hauptmoment, näm
lieh das Okkupieren der fremden Horste,
schon hier unzweideutig ausgesprochen : seine
eigenen Worten lauten: „Das Nest fami Ich
mir dus allererste Mal in entent hohlen Baume,
alle anderen Horstestanden in Elsternestern.''
Durch die in deutscher Sprache erfolgte Ver-
öffentlichung war diese Kenntnis für die Wis-
senschaft zugänglich gemacht. Unter solchen
Verhältnissen ist es fast unglaublich, dass
hauptsächlich „die mit Wurzelwerk, Moos und
Haaren ausgefütterte Baumhöhle" als Nistplatz
angegeben wird, während das Okkupieren
der Elsterhorste sehr oft nur als angebliche
Xistweise angeführt wird. Der Felsspalten wird
hier gar keine Erwähnung getan, während
kaum eine Darstellung des Brutgeschäftes des
Rotfussfalken in der deutscher Literatur zu
finden ist, in welcher dieselben nicht vor-
kommen würden.
Das Brüten in den Felsspalten wird noch
besonders in der Literatur der Schweiz mit
Vorliebe erwähnt. Die erste einschlägige Quelle
Dr. H. E. Schinz: Naturgeschichte und Abbü
düngen der Vögel. Leipzig, 1833, pag. 21,
besagt diesbezüglich folgendes :
„Über die Fortpflanzung ist noch nichts
bekannt. Nach einem in der Schweiz in einem
Felsen entdeckten N'este, zu welchem man
aber nicht gelangen konnte, scheint er wie
der Thurmfalke in Felsen zu bauen, ob auch
auf Bäumen, wissen wir nicht."
Schinz ist später stillschweigend über diese
Angabe hinweggegangen und kann daher die
eingehendere Widerlegung derselben als un-
nötig betrachte! werden.
Zu den merkwürdigsten Quellen der auf
das Brutgeschäft des Rotfussfalken bezüglichen
falschen Daten ist Dr. K. L. Gloqbr: Voli-
Zi
250
der Naturgeschichte der Vögel Europas. Bres
lau. 1834, pag. 33.
„Gyakrabban, mini hogy odvas fákban m
rakna egy gyökérzetből, m oli ál nil és szőrből
készülő fészket. » csókák s még szívesebben
a szarkák kényelmesebb fészkeit foglalja el.
Ezek közül még az újonnan épülteket, és
lakotrakat is elfoglalja, úgy hogy egy pár
segítségül össze hív több szomszédot a tulaj-
donosok elzavarására. 4 — 5 tojása vöröses,
ritkábban fehér alapon rozsdavörös majd vilá-
gosabban, majd sötétebben, durvábban vagy
finomabban, sűrűbben vagy ritkábban foltos."
A tárgyalás kétségtelenül PETKNYinek az
.. Zm"-ben megjelentelső megfigyelésein alapul,
de sajnos a forrás megnevezése nélkül. Olybá
tűnik föl a dolog, mintha Gloger csak emlé-
kezetből közölné az adatokat s ezért láthatólag
kényelmetlenül is érzi magát az adatok repro-
dukálása közben — elárulja azt különös stílusa
s valószínűleg ez az oka annak, hogy
Petényi adatainak ez a variácziója kevésbbé
szerencsésen sikerült. E miatt válik a faod-
vakban való egyetlen feszkelési eset typikus.
bár kisebb mértékben használt feszkelési
módozattá s ezért szerepel a gyökérzet stb. a
faoduban mint magarakta fészek. A csóka-
fészkek elfoglalása Gloger saját találmánya,
s valószínűleg a faodvak és a fészekfoglalás
tényének összekapesolásából fakadt, bár az
is lehet, hogy Naumann „sziklaüregei'' inspi-
rálták. Német földön azonban elfogadták a
csókafészkekben való költést s az idevágó
adatok BAEDECKERben (1855), XAUMAsxban (18ti0
és 1899), Friederich 1905 évi kiadásában
találhatok föl.-
GiiOGERnek e helytelen adatai hosszabb
életűek lettek, mint a hogyan sejteni lehetett
volna Elterjedésüket és fönnmaradásukat pedig
az a körülmény biztosította, hogy Naumann J. Ft.
átvette őket s evvel hitelességüket igazolta.
X.uMANN-nak ez az eljárása annal föltünóbb,
mert hiszen éppen úgy érvényt szerezhetett
volna a tőle magától közölt helyes adatoknak
is, melyeket magyarországi útján közvetlenül
ständiges Handbuch der Naturgeschichte der
Yöiicl Europas. Breslau, 1834, pag. 33.
.Öfter, als er in hohlen Bäumen ein Genist
von Würzelwerk sammt Moos und Haaren
selbst zusammenträgt, nimmt er die Nester
der Dohlen, noch lieber die bequemeren der
Elstern ein. Von diesen bemächtigt er sich
sogar frisch gebauter und bewohnter, indem
alsdann ein Pärchen zur Vertreibung der Eiiren-
thiimer noch mehrere Nachbaren als Gehülfen
herbeiruft. Die 4—5 Eier sind auf röthlichem,
seltener weisslichem Grunde roströthlich.
bald heller, bald dunkler, gröber oder feiner,
dichter oder sparsamer gefleckt."
Diese Darstellung fusst unzweifelhaft auf
Pbtenyis in der „Isis" erschienenen Beobach-
tungen, leider ohne Quellenangabe. Es hat
ganz den Anschein, dass Gloger aus der
Erinnerung schöpfte, denn er fühlt sich bei
der Reproduktion der Daten augenscheinlieh
etwas unbehaglich — es verrät dies der son-
derbare Stil — und ist höchstwahrscheinlich
dies die Ursache, dass diese Variation der
PETÊxYisi-T :
Voyage dans la Russie méridionale. Vol. III.
Paris, 1841—42. pag. 82.
„Ich kann noch eine andere Tatsache fest-
stellen, nämlich die, dass der Kott'ussfalke
häufig die Nester der Elstern benützt. In
Kowalewka am Bug fand ich drei von diesem
Falken besetzte Nester, deren Bau es unzweifel-
haft Hess, dass sie ursprünglich von Fistern
gebaut wurden." l
Obwohl dieser Bericht etwas lückenhaft ist.
so stimmt derselbe bezüglich des Haupt-
moments dennoch mit Petényis Beobachtungen
überein. Durchdringen konnte zwar auch dieser
nicht, doch ist derselbe mehr oder minder
ausführlich bei Dresser(1871), Willibald (1886),
Brehm A. (1892) und Menzbier (1895) vorzufinden.
Dr. A. Lindermayer: Die Vögel Griechen
lands. „Isis", 1843, pag. 328.
Enthält bezüglich der Grenzen des Brut-
gebietes das negative Datum, dass der Rot-
fussfalke in Griechenland nicht brütet. Die
Quelle ist deshalb erwähnenswert, weil das
Brüten in Griechenland später von mehreren
Autoren behauptet wurde, während die neues-
ten Forschungen von 0. Reiser die Richtig-
keit dieser ältesten Angaben bezeugen.
Nach einer Pause von 10 Jahren wird das
Brutgeschäft des Rotfussfalken von Chr. J.
Hanák in Emlősök és madarak képes természet-
rajza. Pest, 1853, pag. 202 wieder erwähnt,
doch ist hier nur so viel angegeben, das
dasselbe von Petényi entdeckt wurde.
„Nest und Eier wurden im Jahre 1826 von
Salamon von Petényi im Walde von Bille, und
im Auwäldchen von Rákoskeresztúr im Comi-
tate Pest entdeckt."
Hanák erhielt diese Angabe von Petényi selbst,
da er laut dem Vorworte als Ratgeber erwähnt
wird. Im Berichte der ..Isis" fehlt das „Auwäld-
chen von Rákoskeresztúr", eine andere Quelle
aber existiert nicht. Wabrscheinlicb über-
nahmen später v. Lovasby und Lakatos von hier
aus die Kunde von der Entdeckung Petényis,
da ansonsten bei ihnen die Spuren des Berichles
in der „Isis" jedenfalls vorhanden wären.
Zu den in geringer Anzahl auftauchenden
Originalquellen gehört auch Dr. G. Radde :
1 Dresser : Birds of Europe nyomán idézve.
Zitat nach Dresser : Birds of Europe.
253
nithólogie Südrusslands Journal f. Orniti).
1854, p. 54.
„A Dnieper mellett fészekrakás kii/ben talál-
tam őket, úgy láts/.ik, hogy legjobban szere-
tik erre a czélra a magas fűzfákat."
Szemmelláthatólag csak futólagosan végzett
megfigyelésekről van szó, Radde pedig sohase
tért vissza többé erre a tárgyra, hogy kiegé-
szíthette vagy korrigálhatta volna ezt a
fészekrakásra vonatkozó adatát. Az irodalom-
ban különösen a „magas fűzfák" szerepelnek,
így a következő munkákban: Dressée (1871).
Willibald (1886), Brehm (1892), Új Naumann
(1899) es Friederich 1905. évi kiadása.
A következő forrásmunka az egyedüli a kiil
földön, melyben hivatkozás történik Petényi föl-
fedezésere. de még ez a hírneves oologiai
munka se tudta a kék vércse fészkelésére
vonatkozó későbbi tárgyalásokat a helyes útra
téríteni. Ez a forrásmunka:
Die Eier <•/■ europäischen Vögel. Természet
után festette Baedbcker F. \V. J. 1. köt. Leip-
zig és Iserlohn, kb. 1855 (lapszámozás nélkül).
„Az újabb természetvizsgálók közül Pethényi,
ezelőtt lelkész, azután a pesti állattani múzeum
őre. volt az első. a ki megtalálta ennek
a vércsének a fészkét. Ez a fészek odvas
tölgyben volt. vékony gallyakból, gyökérzet-
ből és puha anyagból volt rakva: a tojások
száma 4 volt. Talán idegen fészkekben is költ.
pl. csóka- vagy szarkafészkekben."
Ez a csodálatos adatkeverék részben bizo-
nyára Beehm K. LiAJostól származott, a ki mint
munkatárs szerepel. Valószínűleg visszaemlé-
kezett Petényi levelére, melyet egy negyed
századdal ezelőtt ő maga közölt. Annál cso-
dálatosabb, hogy az ..Isis' ben megjelent
közlemény nincs híven reprodukálva, meri
különben aligha kerülhetett volna bele ez a
rész: „talán idegen fészkekben is költ" stb.
Miként történhetett meg ez a dolog, miért
mellőzte Beehm azt a közleményt, melynek ö
maga is annyi elismeréssel adózott, arra nézve
seinnii nyomra se akadtam. Valószínű, hogj
az eredeti jelentés nem vit kéznél s Brkhm
csak emlékezetből irt. Gwans „esókaf észkei "
itt jelentkeznek először.
/,'r iträge rur Oí nithólogie Südrusslands. Journ.
f. Ornith. 1854, pag. 54.
..Ain Dnieper fand ich sie beim Nestbau;
hohe Weiden scheinen hierzu die liebsten
Pianine zu sein."
Es handelt sich augenscheinlich nur um
ganz flüchtige Beobachtungen. Radde selbst
kehrte nie wieder auf dies Thema zurück
behufs Ergänzung oder Korrektion dieser auf
den Nestbau bezüglichen Angabe. In der Lite-
ratur waren es vornehmlich die „hohen Wei-
den", welche des öfteren erwähnt wurden, so
bei Dresser (1871), Willibald (1886), Beehm
(1892), Neuer Naumann (1899) und Friederich
Ausgabe von 1905).
Die nächste (Juelle ist die einzige des Aus-
lands, in welcher der Entdeckung Petbnyis
Erwähnung getan wird, doch konnte selbst
dieses berühmte oologische Werk die auf das
Brutgeschäft des Rotfussfalken bezüglichen
späteren Darstellungen nicht in die richtige
Bahn lenken. Diese Quelle ist:
Die Eier der europäischen Vögel. Nach
der Natur gemalt von F. W. J. Baedbcker.
Bd. I Leipzig und Iserlohn, ca. 1855. (Ohne
Pagination.)
„Der Erste unter den neueren Naturfor-
schern, der den Horst dieses Falken fand.
war Pethényi. früher Pfarrer, dann Gustos am
zool. Museum zu Pest. Der Horst stand in
einer hohlen Eiche in der Nähe von Pest,
war von dünnen Reisern, Wurzeln und weichen
Stoffen gebaut und enthielt 4 Eier. Vielleicht
brütet er auch in fremden Nestern, z. 1!. der
Dohlen und Elstern."
Dieses wunderliche Datengeiniscli stammt
teilweise jedenfalls von Chi:. Ludwig Beehm,
der Mitarbeiter des Werkes war. Wahrschein-
lich erinnerte er sich noch des Briefes von
Petényi, welchen er vor einem Viertel Jahr-
hundert veröffentlichte. Umso wunderbarer ist
es, dass derin der „Isis" veröffentlichte Bericht
nicht treu reproduziert ist. da ansonsten dieser
Passus „vielleicht brütet er auch in fremden
Nestern etc." kaum hineingelangt wäre. Wie
dies geschehen konnte, warum Brkhm diese Ver-
öffentlichung, welcher er seinerzeit so grossen
Beifall zollte, ignorierte, konnte ich nicht
ausfindig machen. Wahrscheinlich lag der
Originalbericht nicht vor. und schrieb B
nur aus der Erinnerung. Gloöers Dohlennester
kommen hier zum erstenmal vor.
254
Az angol irodalom első és legnevezetesebb
forrásmunkája, melyre majdnem valamennyi
későbbi angol forrás támaszkodik, így külö-
nösen Dresber, a következő:
Hbwitson W. C. : (Jolmircd illustrations of
the eggs of british Birds. 3 kiadás. London.
1856, Vol. I. pag. 28.
„Cochrane úr volt oly szerencsés, hogy ezt
a fajt Magyarországon a fészkelési idény
alatt figyelhette meg ; tőle kaptam egy tojás-
sorozatot és a következő érdekes megfigye-
léseket.
A kék vércse április közepén érkezik ebbe
az országba, s már a következő hónap ele-
jén vannak tojásai. Ù maga nem rak -fész-
ket, hanem elfoglalja a dolmányos és vetési
varjak, vagy szarkák fészkeit, és pedig
vagy erőszakkal, vagy a múltévi elhagyot-
takat. Cochrane tir azt is állítja, hogy egy-
szer Corvus corone fészkében is találta a
tojásait ; ezek száma ritkábbon 6, többnyire
azonban 4 vagy 5; néha egymagában van a
fészek a fán, máskor pedig 6—7 is van egy
fán egy telepben, mint pl. a vetési varjakéi
Angliában. Cochrane tir bizonyára éppen úgy
meg volt lépetve, mikor telepekben találta
ezt a fajt. mint mi is akkor, a mikor Nor-
végiában fölfedeztük a fenyőrigók fészek-
telepeit.
A CucHRANEtől gyűjtött tojások méretei
1 37— 147 X 113— 116 inch."
Az angol madártani munkák kivétel nélkül
erre a közleményre hivatkoznak, a mikor a
kékvércse fészkelését tárgyalják. Átvették azt
Dresser (1871, 1902), Varrell (1871), Seebohm
(1883, 1896), Sharpé (1896), sőt átvették azt
Menzbier (1895) és Aeeiooni (1904) is, daczára
annak, hogy több helytelen adal van benne.
Petényi1 szerint Cochrane H. A. 1848 tava-
szán járt Magyarországon, s írásaiból kitűnik,
hogy többször érintkeztek egymással. Van két
CocHRANEtől PETÉNYihez intézett leveliink is, de
ezt a kérdést nem érintik. Alig hihető azon-
ban, hogy társalgásuk folyamán szóba ne
került volna a kékvércse, mint magyar spe-
czialitás s PETÉNYinek az „Isis "-beli közle-
mény megjelenése után nem is volt oka rá,
1 Madártani töredékek Petényi J. Salamon irataiból.
Feldolgozta Csörgey Titüs. Budapest, 1904. pag. 98.
Die erste und bemerkenswerteste englische
Quelle, auf welche sich fast alle späteren
englischen Darstellungen stützen, so besonders
Dresser, ist folgende :
Hewitsoh H. C. : Coloured illustrations of
the eggs of british Birds. 3 edit. London,
1856, Vol. I, pag. 28.
„Herr Cochrane war so glücklich diese Art
in Ungarn während der Brutzeit zu treffen,
und von ihm erhielt ich eine Eierserie und
die folgenden interessanten Beobachtungen :
Der Rott'ussfalke erscheint in diesem Lande
Mitte April und legt schon mit Beginn des
folgenden Monats seine Eier. Ein eigenes
Nest baut derselbe nicht, sondern er usurpiert
Nebel- und .Saatkrähen- sowie Elsternester
entweder mit Gewalt, oder verlassene vor-
jährige. Herr Cochrane erwähnt auch, dass
er die Eier in einem Neste von Corvus corone
fand; die Zahl derselben ist seltener li.
zumeist aber 4 oder 5 ; manchmal ist das
Nest allein auf einem einzelnen Baume, manch-
mal sind deren 6 — 7 auf einem Baume in
einer Kolonie, wie in England diejenigen der
Saatkrähen. Herr Cochrane war gewiss ebenso
erstaunt diese Art kolonienweise brütend zu
finden, wie wir es waren bei der Entdeckung
der Wachholderdrossel - Kolonien in Nor-
wegen.
Die Maasse der von Cochrane gesammelten
Eier betragen 1 37— 147X1 13— 116 inch."
Die englischen ornithologischen Werke
stützen sich ohne Ausnahme auf diesen Bericht.
sobald es sich um das Brutgeschäft des Rot-
fussfalken handelt. Derselbe wurde übernom-
men von Dresser (1871, 1902). Yarreli, (18711,
Seebohm (1883, 1896), Sharpé (1896), sogar
auch von Mhnzbier (1895) und Arriqom (1904),
trotz der verschiedenen Ungenauigkeiten,
welche derselbe enthält.
A. H. Cochrane war nach Petényi1 im Früh-
jahre 1848 in Ungarn, und erhellt es aus
seinen Schriften, dass sie öfter mit einander
verkehrten. Es sind auch zwei von Cochrane
an Petènti gerichtete Briefe vorhanden, welche
auf ein sehr gutes Verhältnis schliessen lassen.
aber für diese Frage ansonsten ohne Belang
sind. Es ist kaum denkbar, dass bei solchen
1 Csörgey Titus: Ornithologischr Fragmente aus
den Handschriften von J. 8. ». Pete'ngi. Gera-Unterm-
haus, 1905, pag. 106.
255
hogy erre vonatkozó megfigyeléseit titokban
tartsa. E?A különben se szokta megtenni, tanús
kodik róla több Magyarországon járt ornitho-
logue útleírása. Az az apodiktikus állítás, hogy
„ő maga nem rak fészket", tehát a közlemény
leglényegesebb része, bizonyára PbtényiíoI ered,
mert ez a tény maga olyan, hogy csak huza-
mosabb idejű megfigyelés alapján tisztázható;
— Petényi adatai nélkül alig lehetett volna
ez a közlemény ennyire kimerítő és biztos
hangú.
Ezt a fölfogást megerősíti az a körülmény
is, hogy Cochrane tárgyalásában többrendbeli
hiba található. Különösen föltűnő hiba az, a
mikor Corvus corone fészekben talált kék-
vércsetojásokról emlékezik meg. A fekete varjú
tudvalevőleg szerfölött ritka madár Magyar-
országon, melynek fészkelését a lehetetlen-
ségek közé kell utalni. A költési időszak
helytelen, mert túlkorai. Május elején alig
hogy megkezdődik a fészekfoglalás, eltelik
egy hónap is, mig a tojás lerakásához jutnak.
Nagyon különös dolog a telepes fészkelés
említésénél az, hogy nem veszi észre azt, hogy
tulajdonképpen vetési varjak telepén fészkel-
tek a kékvércsék.
Ezek a hibás adatok óvatosságra intenek
annyival is inkább, mert Cochrane inkább
gyűjtő volt, mint ornithologus.
Az angolirodalom azonban elfogadta I Iochrane
adatait, melyek az összes hibákkal egyetem-
ben mentek át a későbbi munkákba. A döntő
tán itt is az volt, hogy Hewitson közölte,
Dresser pedig elfogadta az adatokat, a melyek-
nek azután a maga nagy tekintélyével való-
sággal passepartout-t adotta többi munkában
való megjelenésre. Az eset élénken emlékez-
tet arra, a mely a német irodalomban tette
lehetővé a téves adatok elterjedését.
A következő forrás a legújabb időkig iga-
zolatlanul maradt szinguláris fészkelőhelyet
állapitana meg, illetőleg történeti kútfőt szol-
Gesprächen die ungarische Spezialität • — der
Liotfussfalke — unerwähnt geblieben wäre,
und Petényi hatte nach der Publikation in
der „Isis" keine Ursache, seine diesbezüglichen
Beobachtungen hintanzuhalten, es lag dies
auch nicht in seiner Natur, wovon so mancher
Reisebericht Zeugnis ablegen kann. Die apodik-
tische Behauptung „ein eigenes Nest baut
derselbe nicht", also das Wesentlichste des
Berichtes dürfte mit Bestimmtheit von Petényi
herrühren, da ja schliesslich durch die Natur
der Tatsache bedingt wird, dass dieselbe Hin-
durch längere Zeit hindurch durchgeführte
Beobachtungen festgestellt werden kann, —
der Bericht über die Beobachtungen aus einem
Frühjahre würde ohne Petényi« Angaben kaum
so ausführlich und sicher gehalten worden sein.
Diese Auffassung wird noch durch den
Umstand erhärtet, dass in der CocHRANESchen
Darstellung mehrfach Fehler vorkommen. Ein
besonders auffallender Irrtum ist das Nest
von Corvus corone, in welchem die Eier des
Rotfussfalken gefunden worden seien. Die
Rabenkrähe ist in Ungarn bekanntlich äusserst
selten, und muss deren Brüten hier in das
Reich der Unmöglichkeit verwiesen werden.
Die Angabe der Brutzeit ist unrichtig, nämlich
viel zu früh. Anfang Mai beginnt kaum das
Okkupieren der Nester und dauert es dann
noch einen Monat, bis er zum Eierlegen kommt.
Sonderbar ist die Angabe über das kolonie-
weise Brüten ohne dessen zu gedenken, d;iss
die Rotfussfalken eigentlich in einer Saat-
krähenkolonie nisteten.
Die Uugenauigkeiten mahnen jedenfalls zur
Vorsicht und dies um so mehr, als Cochrane
mehr Sammler als Ornithologe war. In der
englischen Literatur jedoch wurden Cochranes
Daten akzeptiert und verpflanzten sich die-
selben mit samt der Irrtümern in die späteren
Darstellungen. Entscheidend war hier gewiss
ebenfalls der Umstand, dass dieselben als
neue Daten von Hewitson veröffentlicht, und
dann von Dresser akzeptiert wurden, die grosse
Auktorität des letzteren gab ihnen dann ein
w irkliches Passepartout für den Einlass in die
übrigen Werke. Der Fall erinnert Lebhaft an
den. Welcher in der deutschen Literatur das
Verbreiten von Irrtümern ermöglichte.
Die folgende Quelle würde einen bis auf
die neueste Zeil unbestättigl gebliebenen sin-
gularen Brutplatz feststellen, respektive könnte
256
gáltatna arról, hogy a kékvércse fészkelő-
területe az utolsó félszázad alatt messze kelel
felé tolódott vissza, ha iliaca a tárgyalás
kételyeket nem fakasztana a fészkelésre nézve.
A forni s :
Dr. Müller J. W. báró : Beitrüge zur Finnin
des Mittelmeerbeckens. Jotirn. f. Ornith., IV.
L856, p. 215, 216.
..Hz a szép kis sólyom szabálytalan idő-
közökben látogat el a Provence-ba, a hol néha
fészkel is ; néha évek telnek el a nélkül,
hogy csak egy is mutatkoznék, más években
azonban nagy csapatokban jelentkeznek a
tavaszi időszakban. A hol összefüggő fás
teriiletek erdőt alkotnak, melyek közelében
legelők is találhatók, ott előszeretettel fészkel
szilfákon vagy tölgyeken. Fészkét jól összerótt,
erősen összetartó gallyakból rakja. A fészek
bélése, mely mohából és finom fűszálakból
áll. megkülönbözteti ezt a fészket más raga-
dozó madarak fészkeitől. Egy június elején
36' magasságban talált kész fészek külső
átmérője 40 cm. teljes magassága 30 cm,
mélysége ". cm. belvilága 19 cm volt."
A közölt méretek szerint a szóbanforgó
fészek kétségtelenül varjúfészek volt; a kék-
vércse magarakta fészke föltétlenül kisebb-
méretű volna, a mint az Cerva megfigyeléseinél
majd látható. Az ebből a körülményből fakadó
kételyeket meg oak megerősíti az, hogy a
tojásokat egyáltalában föl se említi. A tárgya-
lásnak ez a hiányossága elég okot szolgáltat
arra, hogy azt teljesen mellőzhessük.
Eredeti megfigyeléseken alapuló forrás a
következő : Taczanowbky — szóbeli közlése —
Villini, nitiin VII. 1857, p. 182.
..Falco rufipes és cenchris, melyek a lengyel
királyságban fészkelnek, és pedig az első faj
elég gyakran, megérkezésük után igen okosan
azonnal birtokukba veszik azelőtti fészkeiket,
fészekodvaikat stb. és nagy bátorsággal verik
vissza mindazokat a támadókat, a melyek
előbb fészkelnek, mint ők maguk. Ilyen módon
néha három és több héten át tartják meg-
szállva kiválasztott fészkelési helyeiket, addig
a míg maguk is tojni kezdenek."
eine geschichtliche Urkunde dazu liefern.
dass sich das Brutgebiet «les Rotfussfalken
in den letzten 50 Jahren weit nach Osten
verschob, wenn die Darstellung selbst keine
Zweifel an dem Brüten wachrufen würde.
Die Quelle ist:
Baron Dr. J. \Y. v. Moübb : Beiträge zur
l-'iniini des Mittelmeerbeckens. Jotirn. f. Ornith.
IV. 1856, pag. 215, 216.
..Dieser schöne kleine Falke kommt in
unregelmässigen Perioden in die Provence,
wo er auch zuweilen nistet; manchmal ver-
gehen mehrere Jahre, ohne dass man einen
zu Gesicht bekommt, in anderen Jahren, im
Frühling, erscheinen sie in grossen Haufen.
Wo zusammenhängende Hölzer einen Wald
bilden, und Triften oder Viehweiden in der
Nahe sind, legt er gerne seinen Horst auf
Ulmen oder Eichen an. Derselbe besteht aus
Reisern, die gut und stark verbunden sind.
Die innere Ausfütterung, aus Moos und feinen
(Jräsern bestehend, unterscheidet denselben
von anderen Raubvogelhorsten. Sein äusserer
Durchmesser betrug bei einem soeben fertig
gewordenen Horste, welchen ich Anfangs
Juni 36' hoch vom Boden fand, 40 cm, die
ganze Höhe 30 cm, Tiefe ■"> cm. innerer Durch-
messer 19 cm."
Laut den Massen ist der beschriebene Horst
unzweifelhaft ein Krähennest ; der selbstge-
baute Horst des Rotfussfalken wäre unbedingt
kleiner, wie sich bei den Beobachtungen von
Cerva zeigen wird. Die aus diesem Umstände
entspringenden Zweifel werden noch dadurch
verstärkt, dass die Eier überhaupt gar nicht
erwähnt werden. Diese Mangelhaftigkeit der
Darstellung gibt genügende Ursache zur Prä-
terierung derselben.
Auf unmittelbaren Beobachtungen hissende
Quelle ist auch folgende:
Taczanowshys mündliche Mitteilung in Nau-
ma/rmia. VII. 1857, pag. 1.82.
..Falco rufipes und cenchris, welche beide
im Königreich Polen, der erste ziemlich häufig,
brüten, nehmen klüglicher Weise die von
ihnen früher benutzten Horste. Baumhöhlen etc
gleich bei ihrer Ankunft in Beschlag und
schlagen mit grossem Muthe alle früher als
sie selbst brütenden Eindringlinge zurück. So
halten sie ihre gewählten Nistplätze bis zur
Zeit des Beginnes ihrer eigenen Portpflanzung,
oft ;! Wochen und länger besetzt."
257
Ez a tárgyalás klasszikus példája annak,
hogy a tényleg helyes megfigyelésből miként
lehet éppen homlokegyenest ellenkező követ-
keztetéseket vonni. Lehetetlen észre nem
venni, hogy a kék vércse állítólagos fészek-
védelme nem egyéb, mint a Petényi tői leírt
fészekfoglalás. A megfigyelés teljesen azo-
nos, csak az interpretálás különböző. Alihoz
természetesen kétség se férhet, hogy e szin-
guláris interpretáczióval szemben a megfigye-
lők ama többségének kell igazat adni, mely
a megérkező kék vércsék viselkedésében a
fészekfoglalást állapítja meg.
A kék vércse fészkelésének egyik legneve-
zetesebb, a helyes adatok terjedését legerő-
sebben gátló forrásmunkája a régebbi madár-
tani irodalomnak kétségtelenül legkiválóbb
terméke :
Naumann J. Fr. : J. A. Naumann'* Natur-
geschichte der Vögel Deutschlands. XIII. rész.
Pótlások. Stuttgart, 1860, p. 114.
„Ez a csinos sólyom Magyarország külön-
böző, nemcsak dombos sőt egészen sík vidé-
kein is fészkel, pl. Pesttől néhány mértföld-
nyire keletre, habár nem valószínűtlen, hogy
legalább még inkább kelet felé a hegységek
határán a közönséges vércse módjára alka-
lomadtán sziklaüregekbe, meredek sziklafalak
és mély szakadékok nyílásaiba is rakja a
fészkét. A fentjelzett vidéken leginkább
kész szarkafészkeket foglal el, a melyeket a
tulajdonosok többnyire nem engednek át oly
készségesen, úgy hogy a sólyompár többnyire
kénytelen néhány társát segítségül hívni,
bogy közös erővel zavarják el a szarkákat.
Egyébként állítólag faodvakba is rakja a
tojásait finom gyökórzetre, mohára és szőrre;
minthogy azonban azon a vidéken a fák
egyáltalában nem gyakoriak, és megfelelő
magasaágban levő odvakkal ellátottak még rit-
kábban fordulnak elő, s minthogy továbbá a
varjú és csókafészkeket nem foglalja el oly
szívesen, azért ott rendesen a kényelmesebb
szarkafészkekbeu az udvarok közelében neve-
lődik föí az ivadéka. Május végen vagy
június elején található 4 — h tojása, a melyek
a legkisebb sólyomtojások közé tartoznak,
hasonlítanak a kis sólyoméihez, vagy ezeknél
alig nagyobbak, átlagban V/., hüvelyk hosz-
Aquila XVIII.
Diese Darstellung gibt ein klassisches
Beispiel dafür, wie man aus tatsächlich rich-
tigen Beobachtungen genau entgegengesetzte
Schlussfolgerungen ziehen kann. Ms ist unmög-
lich nicht wahrzunehmen, dass das angebliche
Verteidigen des Horstes genau dasselbe ist,
wie bei Petényi das Okkupieren des Nestes.
Die Beobachtung ist genau dieselbe, nur die
Interpretation eine andere Es kann natürlich
kein Zweifel darüber obwalten, dass dieser
singularen Interpretation gegenüber jenen, in
Mehrzahl vorhandenen Beobachtern Glauben
geschenkt werden muss, die in dem Verhalten
der ankommenden Rotfussfalkeu die Okkupa-
tion des Nestes feststellten.
Eine der nennenswertesten und die Ver-
breitung der richtigen Daten über das Brut-
geschäft des Botfussfalken am meisten
verhindernde Quelle ist das unbedingt her-
vorragendste Werk der älteren ornitholo-
gischen Literatur :
J. Fr. Naumann: J. A. Naumanns Natur-
geschichte der Vögel Deutschlands. XIII. Theil.
Nachträge. Stuttgart, 1860, pag. J 14.
„Dieser hübsche Falke pflanzt sich in ver-
schiedenen, auch in blos hügeligen oder ganz
ebenen Gegenden Ungarns fort, z. B. ein
paar Meilen östlich von Pest und anderwärts,
obgleich nicht unwahrscheinlich, dass er
wenigstens an den Grenzen der Gebirge noch
weiter östlich gelegentlich auch in Felsen-
rissen oder in Spalten hoher Erdwände und
tiefer Schluchten, nach Art des Turmfalken,
seinen Horst anlegen mag. In obiger Gegend
erkämpft er sich gewöhnlich ein fertiges Klster-
nest dazu, das die Erbauer, die dort sehr
häufig, meistens nicht so gutwillig hergeben,
als dass das Falkenpaar, einer zu hartnäckigen
Verteidigung nicht gewachsen, sich nicht
zuweilen gezwungen sähe, andere seines
Gleichen zu Hülfe zu rufen, um gemeinschaft-
lich die Elstern daraus zu vertreiben. Sonst
soll er auch in Baumhöhlen seine Eier auf
feines Wurzelwerk, Moos und Haare legen ;
da aber in dortiger Gegend Bäume überhaupt
nicht häufig, und solche mit Höhlungen in
angemessener Höhe viel zu selten sind, auch
Krähen- oder Doldennester weniger gern
von ihm usurpiert weiden, so sieht man dort
am gewöhnlichsten in den bequemeren Elster-
nestern und deshalb in der Nähe der Gehöfte
seine Brut aufkommen. Zu Ende des Mai
i»:»s
sziiak és l'/i hüvelyk szélesek, alakjukra
nézve közelebb állanak a gömbhöz, mint az
oválishoz, finom szemcsés, sima, de fénytelen
héjjuk van, a melynek alapszíne sárgásfehér,
de csak helyenként látható, minthogy majd-
nem egészen befedik azt halványabb vagy
sötétebb rozsdabarna szinű márványszerű
rajzolatok, foltok és pontok. Ebből a szem-
pontból is csalódásig hasonlítanak a kis
sólyom tojásaihoz, valamint abban is, hogy
halványabb vagy sötétebb, gyengébb vagy
erősebb, ritkább vagy sűrűbb rajzolataik követ-
keztében egymástól is nagyon eltérnek, de
színezetük mégis kevésbbé vöröses, vagy a
vörösbarna szin sötétebb mint azoknál."
Ez az első kimerítő tárgyalás a következő
elemekből van összerakva.
1. Glooer adatai: a „gyökérzettel, mohával
és szőrrel kibélelt" faodvakban való fészkelés;
a csókafészkek elfoglalása ; részben a tojások
leírása és talán azok száma s végül a szarkák
elzavarására való szövetkezés
2. Naumann 1837. évi közlése Petényi adatai
nyomán.
3. Petényi adatai, melyeket 1835-ben közölt
NAUMANNnal (1. alább) : a varjúfészkek elfog-
lalása, az udvarok környékén levő szarka-
fészkek okkupácziója, a költési időszak első
helyes megjelölése.
4. Naumann saját adatai a tojások nagysá-
gáról, részben azok színéről, továbbá a már
korábban nyilvánított sejtelem, melyről a
PETÉNYitől kapott adatok daczára sem tudott
lemondani.
Az „Isis"-ben megjelent közleményt Naumann
úgy látszik nem ismerte, legalább nem hasz-
nálta föl.
Az a kérdés már most: mi késztette Naumanní
arra, hogy ezt a részben helyes, részben hely-
telen adatokat tartalmazó tárgyalást nyújtsa
a kékvércse fészkeléséről, holott a PetényiíőI
kapott adatokat annál is inkább fölhasznál-
hatta volna, mert saját megfigyelései erről a
kérdésről nem voltak. A sok lehető föltevés
közül már eleve is ki kell rekeszteni azt, a
mely Naumanní tudatos mellőzéssel vádolná.
oder Anfangs Juni findet man seine 4 bis 5
Eier, die zu den kleinsten Falkeneiern gehören,
denen des Merlin an Grösse gleichen oder
diese kaum etwas übertreffen, durchschnittlich
l'/L, Zoll lang und l1/* Zoll breit sind, an
Gestalt der Kugelform näher als dem Oval
stehen, eine feinkörnige, glatte, doch nicht
glänzende Schale haben, deren Grundfarbe
gelblichweiss,doch wenig oder nur stellenweise
zu sehen ist, weil sie von einem blassen
und dunkleren Rothbraun in marmorartigen
Zeichnungen, Spritzflecken und Punkten fest
verdeckt wird. Auch hierin sind sie denen
vom Merlinfalken täuschend ähnlich, auch
hinsichtlich der bleicheren oder dunkleren,
der schwächeren oder stärkeren, selteneren
oder gehäufteren Zeichnung unter sich nicht
wenig verschieden, ihre Färbung indessen
weniger in Roth gehalten, oder das Braun-
roth düsterer als bei jenen."
Diese, neben Petényis erstem Berichte, aus-
führlichste Schilderung ist folgendermassen
zusammengesetzt :
1. Glogers Daten: das Nisten in der mit
„Wurzelwerk, Moos und Haaren" ausgelegten
Baumhöhle ; das Okkupieren der Dohlen-
nester; teilweise Beschreibung der Eier und
vielleicht auch deren Anzahl und schliesslich
das gesellschaftliche Vertreiben der Elstern.
2. Naumanns eigener Bericht vom Jahre 1837
auf die Daten Petényis gestützt.
3. Petényis Daten, welche er im Jahre 1835
Naumann mitteilte (s. u.): Okkupieren der
Krähenhorste und der in der Nähe der Höfe
befindlichen Elsternhorste, erste richtige Be-
stimmung der Brutzeit.
4. Naumanns eigene Daten über die Grösse,
teilweise über die Farbe der Eier, dann die
schon früher geäusserte Vermutung, welcher
er, trotz der von Petényi erhaltenen Daten,
nicht entsagen konnte.
Der Bericht in der „Isis" war. wie es scheint,
Naumann nicht bekannt, benutzt wurde er
wenigstens nicht.
Es ist nun die Frage, was Naumann bewog
über das Brutgeschäft des Rotfussfalken diese
teilweise richtige, teilweise falsche Daten
enthaltende Darstellung zu geben, wo er doch
die von Petényi erhaltenen Daten umso mehr
benützen konnte, als er über diese Frage
keine eigenen Beobachtungen hatte. Aus den
möglichen Hypothesen muss diejenige schon
259
Hogy erre nézve eloszlassak minden kétséget,
idézem Petényito vonatkozó sorait, a mint
azok nagy munkája IX. részének 454. lapján
találhatók: „buzgó, sok ismerettel bíró orni-
thologus, segédőr a pesti Nemzeti Múzeumnál,
az én jóságos kísérőm valamenn\i magyar-
országi utamon, a kinek sok önfeláldozásáért
végtelenül lekötelezettnek érzem magamat, s
a kinek mindezért ezennel teljes szivemből
fakadó köszönetet mondok " Magától értetődő
dolog, hogy ily kijelentéseket nem tehetett
külön-külön mindazoknál a fajoknál, a melyekre
nézve adatokat kapott PetènyiîoI, s igy ez a
kékvércsénél el is maradt.
Másrészt azonban tény az is, hogy Peiknyi-
nek alig szerezhetett volna nagyobb örömet,
mintha fölfedezését, mely ornithologiai pályája
kezdetére esett s igy érthetően igen becses
volt előtte, megemlítette volna és éppen erre
a fajra vonatkozó bőséges anyagát részlete-
sebben adta és méltányolta volna. Petényi ezt
valóban kissé zokon is vette, a mint az hátra-
hagyott irataiból szerencsésen megmenekült
kékvércse monográfiájának következő szavai-
ból világosan kitűnik :
..Noha ez a vércse az emberi lakás közelében
fészkel — mert hiszen másképp nélkülözné
azokat az alkalmatos helyeket, a melyek táp-
lálókát szolgáltatják, ügy a fészkeket is. a
melyekre reászorul — még sincsen példa reá,
hogy úgy, mint legközelebbi fajrokonai : a
közönséges és fehérkarmű vércse rendesen
teszik, emberi lakásra, magas épületekre, tor-
nyokra, falakra, romokra, várakra vagy vár-
falakra, végre sziklákra bár csak pihenni is
szállott, legkevésbbé pedig, hogy azokon meg
telepedett volna. Még vonulás közben sem
teszi ezt, mert ilyenkor is inkább telepedik
a mező puszta földjére, az utakra, az ugar
rögeire, a kaszab» bancsíkjaira. india fákra,
ezek között leginkább a fűzekre és nyárfákra,
a melyek mindenütt találhatók Igy pl. soha-
sem láttam a kékvércsét a budai Gellérthegy
sziklásán, odúiban, a hol pedig a közönséges
vércse minden évben fészkel ; noha a közel-
ben fekvő Nádor-kertben a kékvércse rendesen
im voraus ausgeschlossen werden, welche
Naumann einer geflissentlichen [gnoration be-
schuldigen möchte. Pin diesbezüglich jeden
Zweifel auszuschliessen, gebe ich hier das
Zitat seiner auf Petén yi bezüglichen Äusserung,
welche sich im IX. Teile seines Werkes.
pag. 454 befindet: „Eifriger und kenntniss-
reicher Ornitholog, Procustos am National-
Museum zu Pest um] mein gütiger Begleiter
auf allen meinen Reisen in Ungarn, für dessen
viele Aufopferungen ich mich unendlich ver-
pflichtet fühle und ihm hiermit öffentlich von
ganzem Herzen meinen wärmsten Dank dar-
bringe."
Solche Enunziationen konnten natürlich nicht
bei jeder Vogelart gemacht werden, über
welche er von Petényi Daten erhielt, und so
blieb dieselbe zufällig gerade beim Rotfuss-
falken aus.
Anderseits hätte er jedoch Petényi kaum
eine grössere Freude machen können, als wenn
er seine Entdeckung, welche auf den Beginn
seiner oriiithologischen Laufbahn fiel und ihm
daher sehr wertvoll waren, erwähnt hätte
und sein eben für diese Art sehr reichhaltiges
Materiale ausfürlicher gegeben und gewürdigt
hätte. Petényi verargte ihm dies auch einiger-
massen, wie dies aus folgendem Teile seiner
der Vernichtung glücklicherweise entronnenen
Rotfussfalken- Monographie auch klar hervor-
geht :
„Wenngleich dieser Falke von menschlichen
Wohnungen nie sehr weit brütet, da er ja
sonst weder Acker, noch Triften, die; ihm
wegen seines Futters, noch Krähen- und
Elsternnester haben könnte, an welche er so
sehr angewiesen ist, ist dennoch kein Beispiel
bekannt, dass er sich je nach Art seiner
zwei nächsten Verwandten u. zw.: des Cerch-
neis tmnunculus und Naumannii auf mensch-
liche Wohnungen, Indie Gebäude, auf Gemäuer,
Türme, Kirchen, Schlösser, Stadt- oder
Festungsmauern, Ruinen, Felsen gesetzt oder
diese gar bewohnt, als Ruhe , Schlaf- oder
Brutplätze gebraucht hätte. Dies thut er nicht
einmal während seines Durchzuges ; denn er
setzt sich entweder im freien Felde auf die
blosse Erde, oder auf Fahrstrassen, auf die
Schollen der Brache, oder auf Erdhäufchen
der Wiesen, manchmal auf Bäume, besonders
Weiden, Pappeln, welche es doch überall
giebt, nie aber auf Gemäuer u. dgl. So habe
33*
L'HO
tanyázott és költött. Azt sem tapasztaltam
soha, hogy a Hamzsabég magas partomlásai-
ban, a hol pedig rendesen legalább tíz pár
közönséges vércse és számos csóka fészkelt
s a hol úgy a repedésekben mint a lyukakban
is éléi;- kész, elfoglalható fészekre találhatott,
valaha megtelepedett, vagy ott csak mutat-
kozott volna is ; noha az alig puskalövésnyire
levő, a Duna ágaitól elválasztott szigetek fáin
már költött.
Hogyha már most a százszorosan meg-
bizonyosodott tapasztalást az állatok életmód-
jában is szabálynak veszszük, akkor kimond-
hatjuk, hogy a házakon, falakon, omló partokon,
romokon és sziklákon való megtelepedés, ille-
tőleg fészkelés nem felel meg e vércse ter-
mészetének, mert ha költés idején választaná
ezeket, akkor egyébkor sem kerülné, a mint-
hogy minden madár, még költözködéskor is
— pl. a füsti fecske — olyan helyeket keres
föl, a hol fajbelije költött. A falak tekinteté-
ben hasonló jelenséget a kék vércsénél itt
Magyarországon, a hol pedig ezrével költ,
addig nem észleltünk s éppen azért nem
állhat meg NAUMANNnak amaz állítása, a melyet
nagy madárműve első kötetének pótlékában
kifejezett, a mely szerint a kékvércse, „nem
éppen lehetetlen, hogy keleten legalább a
hegységek határán, sziklnrepedésekben. vagy
földomlások szakadékaiban, mélyebb szurdo-
kokban pedig a közönséges vércse módjára
fészket rak" ; ez nincs e madár életmódjának
alapos ismeretére alapítva s tartok tőle, hogy
a jövőben a tapasztalás sem fogja igazolni,
mint nem igazolta NAUMANNnak nem egy állí-
tását, a mely ritka madarak előfordulására
vonatkozott. Helyesebb lett volna, ha Naumann
beérné azokkal az adatokkal, a melyekkel
neki 1835-ben szolgáltam. Az is csak puszta
sejtelem, a mit Naumann pótolva állit, hogy
t. i. a kék vércse „fák odvaiban is finom gyö-
kerekre, mohára és szőrre rakja tojásait".
Csak egyetlen egyszer — lS26-ban — tapasz-
taltam Péteriben, hogy tojásait — s ekkor
ith ihn nie auf dem an Löchern und Absätzen
so reichen Felsen des Ofner Blocksberges
— wo jährlich mehrere Paar Cerchneis brüten
und auch sonst widmen — gesehen, obwohl
er gleich in dem unweit des Blockberges
gelegenen Palatinal-Küchengarten brütend vor-
kommt. Ebenso habe ich nie bemerkt, dass
er sich in den hohen Uferabstürzen bei
Hamzsabég — in deren steilen Wänden wenig-
stens zehn Pärchen Cerchneis thmunculus,
ausserdem viele Dohlenpaare brüten, und wo
er in den Rissen und Löchern schon fertige
Nester finden und occupieren könnte — je
angesiedelt, oder dort auch nur gezeigt hätte,
trotzdem er kaum auf Schussweite auf den,
sozusagen an diese Ufer anstossenden. durch
Donauarme getrennten Inseln hauset und
dort auf verschiedenen Bäumen brütet.
Wenn wir nun die hundertfach bewährte
Erfahrung und Beobachtung der Tiere als
eine Regel in deren Lebensart annehmen,
entspricht es nicht der Natur dieses Falken.
Gebäude, Gemäuer, Uferlöcher, Ruinen, Felsen
und dergleichen zu bewohnen ; denn würde
er dies zur Brutzeit thun, dann würde er
solche Objecte — nach eben denselben Erfah-
rungsregeln auch ausser der Brutzeit
besuchen, weil ja alle Vögel, sogar auch
während des Zuges, wie z. B. die Rauch-
schwalben, solche Plätze aufsuchen, wo sie
oder Ihresgleichen, gebrütet haben. Hinsicht-
lich der Gemäuer und dergleichen haben wir
beim Hotfussfalken — wenigstens hier in
Ungarn, wo ihrer jedoch viele Tausende Paare
brüten — bis jetzt nie dergleichen bemerkt.
Eben deswegen sind jene, in Naumanns Nach-
trägen zum I. Band seiner „Naturgeschichte
der Vögel Deutschlands", pagina 114, wie
folgt ausgesprochenen Vermutungen : „ob-
gleich es nicht unwahrscheinlich ist etc."
durchaus nicht auf eine genauere Beobach-
tung der Lebensart dieses Falken gegründet,
oder daraus hergeleitet, und ich befürchte,
dass sich Naumanns Vermutung schwerlich je
bewähren wird, wie auch so manch andere,
wirklich oft sehr gewagte Vermutung, bezüglich
des Vorkommens höchst seltener Vögel durch
ihre später geschehene Beobachtung nicht
bestätigt wurde. Es wäre von Seite Naumanns
wahrscheinlich besser gewesen, sich in Bezug
auf die Fortpflanzung dieses Vogels damit zu
begnügen, was er darüber schon im Jahre
L'Ili
sem faoduba, hanem — egy tiilkefélébe rakta,
mely a fán széltörés folytán keletkezett : a
t'a egy rágásban magánosan állott s nagyon
valószínű, hogy a fészket itt is eredetileg
más madárfaj rakta."
Szembetűnik azonnal, hogy bár a neheztelés-
nek is van szava ebben a tárgyalásban, ez
mégis tulajdonképpen rendszeres vitairat an-
nak a czáfolására, hogy a kék vércse szikla-
üregekbe, romokba stb. rakja a fészkét.
Csak mellékesen akarok itt rámutatni arra
a nagyfontosságú tényre, hogy Petényi e bizo-
nyítás során mint első alkalmazza az oeko-
logiai korreláczió éhét; tisztán ki van mondva,
hogy a sziklaüregekben, romokban stb. való
fészkelés azért lehetetlen, mert ellentétben
áll a faj egyelj oekologiai tulajdonságaival
Önkénytelenül is fölmerül az a kérdés,
hogy honnan és miért keletkezett ez a terje-
delmes, még a legapróbb részletekre is kiter-
jedő bizonvítgatás ? Tán nem csalódom, ha
abban keresem az okot, hogy a két kutató
sokszorosan tárgyalta egymás között ezt a
kérdést. Lehet, hogy Petényi a sziklaüregekben
való fészkelés kérdésére vonatkozólag nem
találta el a megfelelő hangot, lehet, hogy az
eredményes, hosszú ornithologiai működésére
visszatekintő Naumann viszont Petényi fölfede-
zését nem tudta kellően méltatni, a tény az,
hogy mind a két tudós idevágó előadása kétség-
telenül polemikus s ez azt bizonyítja, hogy
talán több ízben is sikertelenül igyekeztek eg) -
mást igazukról meggyőzni. Az ellentétek ki-
egyenlítése nem sikerült s bizonyára ez volt
az oka annak, hogy Naumann a lehetőségig
mellőzte Petényi megfigyeléseit. Ez a mellő-
zés kihat Naumann stílusára is. Különösen az
első mondat, a maga különös szerkezetével
nagyon idegenszerűen érint Naumann megszo-
kott világos és szabatos előadásával szemben.
1835 von mir als Thatsache mitgeteilt erhal-
ten hat.
Auch das ist nur blosse Vermutung, was
Naumann weiters auf derselben Seite sagl :
„sonst soll er auch in Baumhöhlen seine Eier
auf feines Wurzelwerk, Moos und Ilaare legen."
Ich habe nur ein einzigesmal — 1826 — im
Mai zu Péteri gesehen, dass er seine Hier,
und zwar nicht in einer Baumhöhle, sondern
blos in der Nische eines, oben durch den
Wind abgebrochenen, im Waldschlage einsam
stehenden Eichenbaumes und ganz wahr-
scheinlich nicht im selbstgemachten, sondern
vorhin durch einen anderen Vogel bereiteten
und verlasseneu Neste gelegt hatte."
Es muss sofort in die Augen fallen, dass
wenn auch in dieser Darstellung die Appre-
hension zum Worte gelangt, dieselbe eigentlich
eine regelrechte Polemik bildet, in welcher
das Brüten des Rotfussfalken in Felsspalten,
Ruinen usw. bestritten wird. Es soll hier
nur nebenbei auf die wichtige Tatsache hin-
gewiesen werden, dass sich Petényi zu diesem
Zwecke als erster der ökologischen Korrelation
bedient; es wird klar ausgesprochen, dass
das Brüten in Felsspalten usw. schon deshalb
unmöglich sei, weil dasselbe mit den übrigen
ökologischen Eigenschaften der Art im Wider-
spruche steht.
Es fragt sich ganz unwillkürlich, weshalb
und warum diese ausführliche, sieh auf die
kleinsten Details erstreckende Beweisführung"?
Ich glaube mich nicht zu irren, wenn ich
die Frsache darin suche, dass die beiden
Forscher diese Frage des öfteren unter sich
besprachen. Möglich, dass Petényi bezüglich
des Nistens in Felsspalten nicht den rechten
Ton traf, möglich, dass dei- auf eine lange,
erfolgreiche ornithologische Laufbahn zurück-
blickende Naumann Petényis Entdeckung nicht
genügend würdigte - Tatsache ist, ilass die
hieher gehörigen Darstellungen beider For-
scher einen unzweifelhaft polemischen Cha-
rakter tragen, was nur dadurch hervorgerufen
werden konnte, dass sie sich mehrmals, jedoch
erfolglos zu überzeugen trachteten. Das
Schlichten der Gegensätze gelang nicht, und
kann dies die Ursache sein, dass Naumann die
Beobachtungen Petényib nach Möglichkeit
ignorierte. Diese Ignoration ist auch an Nau-
manns Stil ersichtlich, so besonders im ersten
Satze, dessen eigentümliche Konstruktion sehr
262
Mind a két kutatót e faj fészkelési viszonyai-
nak tárgyalásánál bizonyos kényelmetlen ér-
zés lepte meg, mely természetszerűen kifej-
lődik oly kérdések felelevenítésénél, melyek-
ben sokszoros és nem is hevesség nélkül
folytatott viták sem tudták az ellentéteket
kiegyenlíteni.
Azt hiszem, nem tévedek, a mikor erre a
körülményre vezetem vissza a két mesternek
ebben a kérdésben egymással szemben elfog-
lalt álláspontját, mely tudományos meggyőző-
désükhöz való ragaszkodásuk következménye
volt, tehát nem volt kicsinyes alapja. A tudo-
mány szempontjából azonban egy sajnálatos
következménye megvolt ennek a dolognak,
s ez az, hogy hosszú időre meghiúsult az
egyetlen alkalom, a mely a kék vércse fész-
kelésére vonatkozó helyes adatok elterjedé
sét biztosíthatta volna. Naumann óriási tekin-
télye mellett ez éppen olyan könnyen és
biztosan ment volna mint az évtizedeken át
elfogadott és részben bizonyára még sokáig
élő helytelen adatok terjesztése.
Az eset nemcsak abból a szempontból érde-
kes, hogy mily semmisnek látszó körülmé-
nyek idézhetik elő hibás adatok terjedését,
hanem arra nézve is, hogy milyen hatalmas
befolyást gyakorolt Naumann az utána követ-
kező generácziók ornithologiai működésére.
Valósággal megingathatatlan tekintély még
ott is, a hol nem a közvetlen megfigyelésből
merített. Bár mindenki tudta, az adatok föl-
használásánál nem gondolt rá senki, hogy
Naumann az őszi időszakban látogatott el
Magyarországra, a mikor tehát a fészkelést
már meg nem figyelhette. Az eset minden-
képpen érdekes példa a hibás irodalmi ada-
tok keletkezésére és terjedésére nézve.
Idősorrendben a következő forrás Dr. Lin-
deemaybrA. : Die Vögel Griechenlands. Passau,
1860, p. 16, ugyancsak a szerzőnek már
említett első híradásával szemben a kék vércse
Görögországban való fészkeléséről tesz emlí-
tést. Állítólag magas fákra rakja fészkét.
Mondanom sem kell, hogy már ez az állítás
is valószínűtlenné teszi a fészkelést.
befremdend anmutet gegenüber Naumanns
gewöhnlicher klaren und präzisen Darstel-
lungsweise. Beid" Forscher wurden bei der
Behandlung der Brutverhältnisse des Rot-
fussfalken von einem gewissen unbehaglichen
Gefühle übermannt, welches sich unbedingt
entwickeln muss, wenn sich bei öfter wieder-
holten, nicht ohne Schärfe geführten Polemiken
die Gegensätze nicht schlichten lassen.
Ich glaube kaum fehlzugehen, wenn ich
den in dieser Frage eingenommenen Stand-
punkt der beiden Forscher auf diesen Umstand
zurückführe, welcher eine Folge des Fest-
haltens an einer wissenschaftlichen Über-
zeugung war, daher keine kleinliche Ursache
hatte. Für die Wissenschaft hatte dies jedoch
die bedauerliche Folge, dass für lange Zeit
hindurch die einzige Gelegenheit zur Verbrei-
tung der richtigen Daten über das Brutgeschäft
des Rotfussfalken vereitelt wurde. Bei der
hohen Auktorität Naumanns wäre dies voraus-
sichtlich eben so leicht gelungen, wie die
Verbreitung der noch Dezennien hindurch
akzeptierten und jedenfalls noch langlebigen
unrichtigen Daten.
Der Fall ist nicht nur in der Hinsicht
interessant, dass wirklich nichtig erscheinende
Umstände das Verbreiten der falschen Daten
hervorrufen können, sondern auch in der
Beziehung, welch mächtigen Einfluss Naumann
auf die folgenden omit hologischen Generationen
ausübte. Er ist eine unumstössliche Auktorität
auch dort, wo er keine unmittelbaren Beobach-
tungen bietet. Jedermann musste es wissen,
dachte jedoch bei der Benützung der Daten
nicht daran, dass Naumann im Herbste Ungarn
bereiste, daher das Brutgeschäft auch nicht
beobachten konnte. Der Fall gibt ein in jeder
Beziehung interessantes Beispiel zur Ent-
stehung und Verbreitung falscher Literatur-
angaben.
InchronologischerReihenfolgeist die nächste
Quelle Dr. A. Lindermayer: Die Vögel Griechen-
lands. Passau, 1860, pag. 16. Gegenüber dem
schon erwähnten ersten Berichte desselben
Verfassers wird hier der Botfussfalke als
Brutvogel Griechenlands angeführt. Angeblich
sollte er seinen Horst auf hohen Bäumen
anlegen. Es muss vielleicht nicht besonders
hervorgehoben werden, dass schon durch
diese Behauptung allein das Brüten unwahr-
scheinlich gemacht wird.
LT,:!
Morris F. Ü. : Natural History of the Nests
and Eggs of British Birds. London, 1856 —
1861, Vol. I, 1861, p. 28. l
„Fészkeléséről azt állítják, hogy faodvakban
költ s hogy néha szarka- vagy egyéb madár-
fészkekbe rakja tojásait."
A tárgyalás forrása ügylátszik Baedbckeb
műve volt.
A következő forrás közvetlen megfigyelé-
sen alapuló adatokat nyújt, a melyek azon-
ban helytelenül interpretáltattak.
Tyzenhauz Hr. K.: Oologia ptaJcow polskich.
Feldolgozta W. Taczanowsky. Varsó, 1862,
p. 35, 36.1
„Végül 1851-ben nyilt alkalmam megtalálni
fészkeiket Wolhyniában Kowelsko vidékén.
Május elején két pár érkezett meg a falu
végén elterülő mocsár égerfaligetébe. Nem
gondolva arra, hogy ilyen alkalmatlan helyen
fészkelnének, az egyik nőstényt lelőttem.
A másik pár megmaradt és csakhamar rakni
kezdte hitvány fészkét egy tört csúcsú égerfa
tetején mintegy három ölnyi magasságban.
Rakta pedig apró száraz vesszőkből és kibélelte
mohával, meg friss fűvel. Mikor a fészek
elkészült, a nőstény néhány napig állandóan
ült benne s végre május 18-án lerakta az
első tojást . . . Következő évben július 1-én
két fészket találtam a mocsár fölött elterülő
erdő szélén fenyőfákon ; ezek csak fűvel vol-
tak bélelve, kiszedtem belőlük 5 — 5 tojást."
A továbbiakban elmondja, hogy Skinder a
Fekete-tenger partvidékén 7 párból álló fész-
kelő telepet talált. A fészkek varjúfészekhez
hasonlítottak ; az öreg madarak lármázva véd-
ték költésüket. Végül elég részletes leírást
ad a tojásokról s a következő méreteket
adja: 3P0 X 260, 33 0 X 250, 32"0 X 260.
A tárgyalásból kétségtelenül kiderül, hogy
a szerző nem tudott a kékvércse rendes fész-
kelési módjáról ; arra nem is gondolt, hogy
költési' számára idegen fészket foglaljon el s
így Skkdeb nyilvánvaló tévedését nem korri-
gálja. Kétség se férhet hozzá, hogy Skinder
1 A forrást Reiser 0. úrnak köszönöm.
Morris F. 0. : Nativral History of the Nests
and Eggs of British Birds. London, 1856—61.
Vol. I. 1861, pag. 28.1
„Über das Nisten behauptet man, dass
er in Baumhöhlen brütet und manchmal seine
Eier in die Horste der Elstern oder in andere
Vogelnester lege."
Quelle dieser Darstellung war, wie es
scheint, Baedecker.
Die nächste Quelle gibt wieder auf unmit-
telbarer Beobachtung beruhende Daten, die-
selben wurden jedoch falsch interpretiert.
Hr. K. Tyzenhauz: Oologia ptakoiv pols/nch.
Bearbeitet von W. Taczanowsky. Warschau,
1862, pag. 35, 36. l
„ Endlich hatte ich im Jahre 1852 Gelegen-
heit seinen Horst in Wolhynien, in der Gegend
von Kowelsko aufzufinden. Anfang Mai erschie-
nen zwei Paare in einem Erlengehölze des
am Ende des Dorfes gelegenen Sumpfes. Da
ich nicht daran dachte, dass sie auf diesem
ungeeigneten Gebiete brüten werden, erlegte
ich das eine Weibchen. Das zweite Paar
verblieb und begann bald seinen liederlichen
Horst auf der Spitze einer abgebrochenen
Erle in ungefähr 3 Klafter Höhe zu bauen.
Derselbe wurde aus schwachen, trockenen
Reisern gebaut und mit Moos und frischen
Gräsern ausgefüttert. Als der Horst fertig
war, sass das Weibchen eine Zeitlang ständig
darin und legte am 18. Mai endlich das
erste Ei. Im nächsten Jahre fand ich am
1. Juli 2 Nester am Rande des oberhalb des
Sumpfes gelegenen Waldes auf Nadelbäumen;
diese waren nur mit Gras ausgefüttert und
entnahm ich jedem derselben 5 Eier."
Im nachfolgenden wird erwähnt, dass Skin-
der an der Küste des Schwarzen Meeres eine
aus 7 Paaren bestehende Kolonie fand. Die
Horste glichen Krähennestern; die Alten ver-
teidigten lärmend ihre Brut. Schliesslich wird
eine ziemlich ausführliche Beschreibung der
Eier gegeben. Eiermasse sind folgende :
31-0X26-0, 33-0X250, 320X200.
Aus der Darstellung geht unzweifelhaft
hervor, dass dem Verfasser die normale Nist-
weise des Rotfussfalken nicht bekannt war;
er dachte gar nicht daran, dass der Botfuss-
falke für seine Brut auch fremde Nester okku-
piere und korrigiert deshalb auch den augen-
1 Die Quelle verdanke ich Herrn 0. Reiser.
LT, I
egy elhagyott vagy elfoglalt varjútelepen találta
a kékvércse fészektelepét. Ilyen körülmények
között nem tulajdoníthatok döntő fontosságot
annak az állításnak, hogy a kék vércse maga
rakta a fészkét. Nem akarom ab ovo lehetet-
lenségnek minősíteni azt, hogy itt valóban a
kék vércse magarakta fészkét sikerült meg-
találni, de utalnom kell arra, hogy a meg-
figyelő nem volt tisztában a kék vércse fész-
kelésének leglényegesebb mozzanatával, mely
nélkül pedig föltétlenül megbízható megfigye-
lés el se gondolható. Az adatokat tudomásom
szerint, a későbbi szerzők közül senki se
használta föl.
Ujabb fészkelési módot emlit a következő
forrás :
Schlegel II.: Museum il' Histoire Naturelle
des Pays Bas. T. II. Leide, 1862, p. 32.
Falcones.
„ Háztetőkre rakja a fészkét, s tojásai hason-
lítanak a kába sólyoméihoz.1'
Nem tudtam megállapítani, hogy honnan
vette Schlegel ezt a háztetőn való l'észkelést,
a mely később is előkerül még. Alighanem
ez is csak olyan sejtelem, mely a fehérkarmú
vércsével való rokonságra van alapítva.
Ootheca Wólleyana. Edited by A. Newton.
Part I. London. 1864, p. 110-1 12. x
A gyűjteményben három kékvércsetojás
volt. melyekről sikerült kimutatni, hogy Cochrane
gyűjtéséből eredtek. 1863 május 21- én kelt
levelében Cochrane megadja a gyűjtés helyét
és idejét is; ez Tiszaföldvár, 1850 június 2.,
a hol annak idején több száz darabot gyűjtött.
Newton ezek alapján megállapítja, hogy az
angol ornithologusok az első authentikus kék
vércsetojásokat CocHRANEnak köszönhetik.
Ujabb adatok arról, hogy Cochrane Magyar-
ország mely vidékein járt, de lényegeset nem
mond.
Skrbenskv báró levélbeli közlése a Falco
rufipesröl. Der Zoologische Garten. VI, Frank-
furt. 1865, p. 109.
„Valamennyi fészek a fák koronáinak leg-
magasabb részébe voll rakva ; a madár nagy-
1 A forrást Reiser 0. úrnak köszönöm.
scheinlichen Irrtum Skindres nicht. Es unterliegt
keinem Zweifel, dass Skinder die Rotfussfalken-
Kolonie in einer verlassenen oder okkupierten
Saatkrähen-Kolonie fand Unter solchen Um-
ständen kann der Behauptung über den Horst-
bau des Rotfussfalken keine entscheidende
Wichtigkeit beigemessen werden. Es kann
zwar nicht ab ovo als Unmöglichkeit gestem-
pelt werden, dass hier wirklich der selbst-
gebaute Horst des Rotfussfalken aufgefunden
wurde, doch muss daraufhingewiesen werden,
dass der Beobachter mit dem wichtigsten
Momente des Brutgeschäftes des Rotfussfalken
nicht im klaren war, und dass ohne diese
Kenntnis ein unbedingt zuverlässiges Beobach-
ten undenkbar ist. Die Daten wurden meines
Wissens von keinem späteren Autor benützt.
Eine neue Nistweise gibt die folgende
Quelle an :
II. Schlegel: Museum d'Histoire Naturelle des
Pays Bas. T. II. Leide, 1862, p. 32. Falcones.
„Er legt seinen Horst auf Hausdächern an;
seine Eier gleichen denen des Baumfalken."
Ich konnte nicht ausfindig machen, von wo
Schlegel dieses Nisten auf den Hausdächern
hernahm, welches auch später noch zum
Vorschein kommt. Möglicherweise ist auch
dies nur eine Vermutung, welche auf die Ver-
wandtschaft mit dem Rötelfalken gegründet ist.
Ootheca Wolleyana. Edited by A. Newton.
Part. I. London, 1864, pag. 110 — 112.1
Die Sammlung enthielt 3 Eier des Rotfuss-
falken, von welchen nachgewiesen wird,
dass sie von Cochrane gesammelt wurden.
In einem vom 21. Mai 1863 datierten Briefe
gibt Cochrane auch Ort und Datum an : Tisza-
földvár. 2. Juni 1850, wo er seinerzeit mehrere
hundert Exemplare sammelte.
Newton konstatiert auf Grund dieser Daten
die Tatsache, dass die englischen Ornithologen
die ersten Rotfussfalkeneier Cochrane ver-
danken.
Es sind dies neue Daten, welche Gegenden
von Cochrane bereist wurden; Wesentliches
ist jedoch nichts enthalten.
Freiherrn v. Skrbensky's briefliche Mitteilung
über Falco rufipes. Der Zoologische Garten.
VI Frankfurt. 1865, pag. 109.
„Die Horste standen sämmtlich im obersten
Theil der Krone, waren im Verhältnisse zum
1 Pi« Quölle verdanke ich Herrn 0. Reiser.
l'i,:
ságához képest föltűnően nagyok voltak, lazán
és rosszul összetákolva. Május második feli-
ben 4 — 5 tojás volt bennük, a melyek sárgás
vagy zöldesfehérek, néha fahéjbarnák voltak.
barnavörös pontokkal és foltokkal igen vál-
tozatosan voltak behintve. A költés alig tartott
tovább 14 napnál."
Skrbessky Ahonyban nagy fészoktelepet
fedezett fel, s itt szerezte megfigyeléseit,
melyekből kétségtelenül kitűnik, hogy a kék
vércsék elhagyott varjútelepen ütöttek tanyát.
Hangsúlyozni akarom itt is a/.t a körülményt,
hogy a megfigyelés helyes, az interpretálás
azonban téves, mert a megfigyelő nem ismerte
a kék vércse fészkelési viszonyait. Helyesen
van megadva a fészkelési idő is, ellenben a
költés időtartama, valamint a tojások szin-
leirása helytelen. Az adatokat részben átvettek
Lovassy és tőle Lakatos, fölemlítette LbvbrkOhn.
Brehm A. E.: Illustriertes Tierleben. Bd. Ill,
Hildburghausen, 1866, p. 429.
„Májusban készül a fészke, melyet vagy
maga szokott rakni, vagy pedig szarkafészek-
ből szerelni. A tulajdonosok ezt egykönnyen
át nem engedvén, a vércsék gyakran erős
küzdelmet vívnak, hogy czéljukat elérhessék;
úgy mondják, hogy saját fajtájabeliek közül
segítőtársakat is hív ilyenkor. Azt is állítják,
hogy a kék vércse szívesen fészkel faodvak-
ban, s ez az adat nem is valószínűtlen. A
fészekalj négy-öt tojásból áll, melyek igen
kicsinyek, gömbalaknak, stb."
Tisztára Naumann adatain alapuló tárgyalás,
kiegészítve avval, hogy a kék vércse maga
is rak fészket. Utóbbi állítás forrása ismeret-
len, s így annál kevésbbé vehető figyelembe.
mert BaBHiiuek idevágó saját megfigyelései
nem voltak.
Dubois Cu. F. et Alph. : Les Oiseaux de
VJSurope.'KIÌ Ser. T. I. Bruxelles. 1868, p. (17). '
„A fészek apró gallyakból, gyökérzetből és
mohából készül, a legtöbb esetben azonban
a szarka fészkét foglalja el, es elibe rakja
tojásait; ha ez nagyobb ellenállást fejtene ki,
ágy társait segítségül hívja. Ezek csakhamar
' A forrást Reiser 0. árnak köszönöm.
Aquila XVIII.
Vogel auffallend gross, aus grobem Materiale
ziemlich locker und lüderlich zusammengefii
und enthielten in der zweiten Hälfte des Mai
4 bis •") gelblich oder grünlichweisse, mitunter
auch blass zimmtbraune, mit braunrothen
Punkten und Flecken sehr verschieden gezeich-
nete Eier. Die Brütezeit betrug kaum über
14 Tage."
Skbbensky entdeckte in Abony eine grosse
Brutkolonie und sammelte hier seine Beobach-
tungen, aus welchen es unzweifelhaft hervor-
geht, dass die Rotfussfalken in einer verlas-
senen Saatkrähen-Kolonie hausten. Ich will
auch hier betonen, dass die Beobachtung,
richtig, die Interpretation jedoch falsch ist,
indem der Beobachter die Nistverhältnisse
des Rotfussfalken nicht kannte. Die Angabe
der Brutzeit ist richtig, die Brutdauer und
Farbenangabe der Hier jedoch falsch. Die
Daten wurden teilweise vonLovASSî und Lakatos
übernommen und von Lbverkühs erwähnt.
Beehm A. E. : Illustriertes Tierleben. Bd. III.
Hildburghausen, 1866, pag. 429.
„Der Horst wird im Mai angelegt und
entweder selbst gebaut oder aus einem Elster-
neste hergerichtet. Ein solches geben die
rechtmässigen Besitzer nicht gutwillig her;
das Falkenpaar muss daher harte Kämpfe
bestehen, um sein Ziel zu erreichen: er soll.
wie man sagt, oft andere seiner Art zur Hilfe
herbeirufen. Man hat behauptet, dass der
liothfussfalk gern auch in Baumhöhlungen
niste, und diese Angabe ist durchaus nicht
unwahrscheinlich. Die vier bis fünf Eier, aus
denen das Gelege besteht, situi sehr klein,
kugelig usw."
Ganz auf die tÍAOMANNSche gegründete Dar-
stellung, ergänzt mit der Behauptung, dass der
Vogel auch selbst einen Horst baut. Quelle
dieser letzteren Behauptung ist unbekannt
und kann um so weniger in Betracht gezogen
werden, als Brehm keine eigenen diesbezüg-
lichen Beobachtungen hatte.
Ch. F. et Auen. Dubois: Les Oiseaux de
VEurope.XK Ser. T. I. Bruxelles, L868,p (17 .'
„Der Horst wird aus schwachen Keisern,
Wurzeln and Moos hergestellt; meistens wird
jedoch ein Elsteruest okkupiert und legt ei-
in dieses seine Hier; leistet diese grösseren
Widerstand, so ruft er Seinesgleichen zu
In.' Quelle verdanke ich Herrn Û. 1;
34
üüt;
hozzá is látnak, hogy a törvényes birtokost.
;t ki többé-kevésbbé erős liarcz titán engedni
kényszerül, elűzzék."
Naumann adatainak variácziója.
Huuülin M. T. : Ornithologie Nordost afri ka s
etc. I. kötet, I. rész. Cassel, 1869, pag. 40.
„A kékvércse északkeleti Afrikában nem
egészen rendes téli vendég. Többnyire 6 — 12
tagból álló társaságokban érkezik Alsóegyip-
tomba úgy szeptemberben, nappal a tarlókon
tartózkodik, a melyek fölött szitálva ide-oda
kóborol, a hol sáskák vannak, a melyeket ez
a vércse gyakran röptében is megeszik ; néha
aztán leereszkednek ringó durah-szálakra,
apróbb bokrokra, sövényekre és kerítésekre,
s csak az éj beálltával indulnak alacsonyan
szállva az éjjeli tanyára, tamariszk, vagy
nabaqu-fákra."
Azért adjuk itt ezeket a téli szálláson hasz-
nált tartózkodási helyekre vonatkozó meg-
figyeléseket, mert igen jól találnak Petényi
fent adott érvelésével, és teljesen meg-
egyeznek Csató alább következő, s az átvo-
nulás közben használt tartózkodási helyekre
vonatkozó megfigyeléseivel. Mindakettő meg-
erősíti PETÉNYinek azt az állítását, hogy a falak,
romok, sziklák stb- megszállása ellenkezik a
kék vércse természetével, s azért még vonulás
közben se érinti azokat.
Goebel H. : Notizen über drei Vögel des
Archangelschen Gouvernementes. Journ. f. Or
nith. XVII. 1869, p. 322.
„Az umani kormányzóságban rendesen az
itt igen gyakori szarkák fészkeit foglalja el,
különösen akkor, ha nedves lapályok vannak
a közelben."
Goebel H : Ein Ausflug an die Dnjepermün-
dung. Journ. f. Ornith. 1870, p. 144.
„A Leman környékbeli pusztáról, Odessa
mellett még néhány igen szép fészekaljat
kaptam, köztük Tinnunculus alaudarius, cen-
chris- és vespertinus tojásokat odvas fűz-
fákból és földi lyukakból."
Goebel H. : Die in den Jahren 1867 — 69
im Umanscìien Kreise beobachteten Vögel,
Journ. f. Ornith. XVIII. 1870. p. 195.
Hilfe. Oie sind auch bald dabei, um die recht-
mässigen Besitzer, welche nach einem mehr
oder minder starken Kampfe nachgeben müs-
sen, zu verjagen."
Eine Variation der NAUMANNSchen Daten.
M. Tu. v. Hedown: Ornithologie Nordost-
Afrikas etc. I. Bd. I. Abtheilung. Cassel,
1869, pag. 40.
„Wir haben den Rothfussfalken als nicht
ganz regelmässigen Wintergast in Nordost-
Afrika kennen gelernt. Gewöhnlich erscheint
er aber in Gesellschaften von 6 — 12
Stück im September in Unteregypten, hält
sich den Tag über auf Stoppelfeldern, über
denen er rüttelnd hin und her schweift und
wo es zahlreiche Heuschrecken gibt, welche
diese Falken oft im Flug verzehren ; zuweilen
lassen sie sich dann auf schwanken Ourah-
halmen, kleinen Büschen, Hecken und Zäunen
nieder und streichen erst mit Einbruch der
Nacht niedrig auf ihre Standorte. Tamarisken
oder Nabaqu-Bäumen, zu."
Wir geben diese Beobachtungen über die
Aufenthaltsorte im Winterquartier, weil die-
selben den obigen Ausführungen Petknyis
sehr gut zustatten kommen und mit den
Beobachtungen von Csató (weiter unten) über
die Aufenthaltsorte während des Durchzuges
vollkommen korrespondieren. Beide bekräf-
tigen Petényis Aussage, dass es nicht der
Natur des Rotfussfalken entspricht, Gemäuer,
Ruinen, Felsen etc. zu bewohnen, und dass
er diese Objekte auch während des Zuges
nicht frequentiere.
Goebel H. : Notizen über drei Vögel des
Archangelschen Gouvernements. Journ. f. Ornith.
XVII. 1869, pag. 322.
„Hier im Umanschen Kreise nimmt er regel-
mässig die Nester der Elstern, die hier sehr
gemein sind, in Beschlag, besonders wenn
sie in der Nähe feuchter Niederungen sich
befinden.'
Goebei, H. : Ein Ausflug an die Dnjeper-
mündung. Journ. f. Ornith. 1870, pag. 144.
„Von der Steppe in der Umgegend des
Leman bei Odessa erhielt ich noch einige
sehr schöne Gelege, darunter Tinnunculus
alaudarius, cenchris und vespertinus aus hohlen
Weiden und Erdlöchern."
Goebel H. : Die in den Jahren 1867 - 69
im Umanschen Kreise beobachteten Vögel.
Journ. f. Ornith. XVIII. 1870, pag. 195.
267
„Igen gyakori fészkelő, mely nagyon sokszor
szarkafészkekben költ; nedves lapályok közelé-
ben szeret tartózkodni.
Fészekaljak :
1867-ben első V. 9. 4 friss tojás,
utolsó V. 28. 3 „
1868-ban első V. 17. 3 „
utolsó VI. 9. 1 „
1st ',«,)- ben első V. 20. 1 „
utolsó VI. 15. 5 költött tojás.
Méretek :
Fészekaljak
száma
1867-ben 2
1868-ban 3
1869 ben 5
Hosszúság
Átlag max. min.
37 38 36
36 37 35
37 38 36
Szélesség
átlag max. min.
29
29 29 2S
29
A tojások színezete úgy látszik kevésbbé
variál, mint Tinnunculus alaudariusnál ; kevés
kivétellel többnyire fehéres alapszint és csepp-
alakú sötét vagy világosabb (vér) vörös sűrű
rajzolatot találtam."
Minthogy Goebel összesített adatai még
később következnek, itt nem méltatom most
ezeket az előzetes közléseket, csak arra a
tényre akarok utalni, hogy az irodalom ezek-
ről a megfigyelésekről tudomást nem vett,
holott közvetlenül a fészkelőterületen végzett
megfigyelésekről lévén szó, s ilyen előkelő
elterjedt folyóiratban látván napvilágot, szinte
kínálkoztak arra, hogy a régi hibás adatok
helyére kerüljenek.
Dr. Fritsch A. : Naturgeschichte der Vögel
Europas. Prag, 1870, p. 70.
„Odvas fákba rakja a fészkét, esetleg
elhagyott vagy lakott csóka- és szarkafészkeket
foglal el s 4—5 tojást tojik, melyek vöröses
alapon különféleképpen rozsdavörös színűek."
Naumann adatainak kivonata.
Boodaniiw M. : A volgavidéki fekete fold mu-
dar- és állatvilága. Kasan, 1871, p. 49.
(Orosz nyelven.) '
„A pusztai kerületekben nagy számban
fészkel, míg az erdős kerületekben aránylag
ritka. A kékvércsék szántóföldek közelében
fekvő erdőkben fészkelnek és itt tartózkod-
nak addig, a míg a fiókák szárnyra kelnek ."
1 A forrást és annak fordítását Harms M. úrnak
köszönöm.
„Recht häufiger Brutvogel, der sehr oft in
Elsternestern horstet; liebt die Nähe von
feuchten Niederungen.
Gelege :
L867 erstes 9. Mai von 1 frischen Eiern,
letztes 28. „
1868 erstes 17. ,
letztes 9. .Inni
1869 erstes 20. Mai
letztes 15. Juni
3
3
1
I
5 bebrütete
Maasse :
Gelege-
zahl
•)
1867
1868 3
1869 5
Länge
I). .Max. Min.
37 38 36
36 37 35
37 38 36
Breite
D. Max. Min.
29
29 29 28
29
Was die Färbung der Eier anbetrifft, so
scheint sie weniger zu variieren, als bei
Tinnunculus alaudarius, ich habe mit wenigen
Ausnahmen meist weissliche Grundfarbe,
mit tropfenähnlicher, dunkler und hellerer
rothen (Blutroth) dichtstehenden Zeichnung
gefunden."
Indem Gobbels gesamte Beobachtungen erst
später folgen, lasse ich diese vorläufigen
Berichte unberührt und möchte nur soviel
erwähnen, dass die Literatur von diesen Daten
keine Kenntnis nahm, trotzdem es sich um
unmittelbare Beobachtungen handelte, welche
in einem so vornehmen Journal erscheinend
geradezu prädestiniert waren an Stelle der
früheren falschen Daten zu treten.
Dr. A. Fritsch : Naturgeschichte der Vögel
Europas. Prag, 1870, pag. 70.
„Sein Nest baut er in hohlen Bäumen, oder
benutzt alte oder frische Dohlen- oder Elster-
nester und legt 4—5 Eier, die auf röthlichem
Grunde verschieden roströthlich geileckt sind."
Auszug der NADMANNSchen Daten.
Bogdanow M. : Die Vögel und Tiere des
Schwarzerdgebietes dir Wolgagegend. Kasan.
1S71 (Kussisch),' pag. 49.
„In den Steppenkreisen kommter in grosser
Zahl vor, in den Wahlkreisen ist er verhältnis-
mässig selten. Die Rotfussfalken nisten in
Wäldchen, welche an Feldern gelegen sind, und
halten sich hier bis zum Ausfliegen der Jungen"
1 Die Quelle uud deren ( bersetzung verdanke ich
Herrn M. Hai:
34*
iîliS
Főleg a kék vércse fészkelési területének
kiterjedésére és a tartózkodási helyre szol-
gáltat adatokat :
Hiírman Ottó: ^1 Mezőség. II. Erdélyi Múzeum-
egylet Évkönyvei. Kolozsvár, 1871 — 73 p. 57.
„Rendesen az udvar körüli jegenyefákon
költ" (szarkafészkekben). v
Fontos adat a „még inkább kelet felé a
hegységek határán" való fészkelés szempont-
jából, a hol Naumann föltevése szerint szikla-
üregekben is fészkelhetne.
Jellemző erre a tiszta síkságiakévá fejlő-
dött madárra, hogy a hegyvidéktől körülzárt
dombos síkság jellegű Mezőségben települ
meg és kerüli a tulajdonképpeni hegyvidéket,
a hol sziklaüregekben fészkelhetne.
Deesser li. E. : A History of the birds of
Europe London, 187Ì -81, Vol. VI. p. 93.
Falco vespertinus, 1871.
Főleg a Hewitson által közölt CocHRANE-féle
adatokra támaszkodik ; szerepelnek még Nord-
mann és Radde adatai. A tojások leírása Dresser
által Magyarországon gyűjtött 9 példányról
való. Ezek közül 4 db Tázlárról (nem pedig
„Lazlár ' ról) való s ezeket Dresser Frivalds/ky
János-íó] kapta. Nagyságuk maximumban
1"5 X 1*2, minimumban 135 X 115 inch.
A fiókák pehelyruhája fehér -- ez a pe-
helyruha első helyes leírása.
CocHKANEiiak már említett helytelen adatai
korrektura nélkül vannak átvéve, igy pl. a
magyarországi Corvus corone fészek is.
Yarreld W. : A History of British Birds.
IV. ed., London, 1871—73, p. 71.
Ugyancsak Cochrane adatai Hewitson nyo-
mán ugyanazokkal a tévedésekkel. Tojás-
méretei: 1*37— L47XL13 — ITO inch. szinten
Hewitson adatai.
HoLTz L. : über Brutvògél Südrusslands.
Journ. f. Ornith. XXI, 1873, p. 140.
,.A fészekrakáshoz szolgáló anyag a külső-
höz ágak, a béléshez hársfaháncs. A tojás
1 Pótló megjegyzés Herman 0. : Petényi J. S. élet
rajzában. Budapest 1891, p. 77.
Gibt hauptsächlich über die Grenzen des
Brutgebietes und über den Aufenthaltsort
Aufschlüsse.
Herman 0. : A Mezőség. II. Erdélyi Muzeum-
egyletÉvkönyvei. Kolozsvár, L87 1 — 7:!. pag.57.
„Brütet gewöhnlich in der Umgebung der
Gehöfte auf Pyramidenpappeln" (in Elster-
nestern).1
Wichtige Angabe über das Brüten „noch
weiter nach Osten an der Grenze der Gebirge",
wo dieser Falke nach der Annahme von
Naumann auch in Felsspalten brüten könnte.
Es ist charakteristisch für diesen vollkom-
men zum Bewohner der Ebenen entwickelten
Vogel, dass er sich in der von Bergen um-
schlossenen Hiigelebene Mezőség ansiedelt,
das eigentliche Bergland jedoch, wo er in
Felsspalten brüten könnte, meidet.
Dresser H. E. : A History of the bints of
Kor,,,,,: London, 1871—81. Vol. VI., pag. '.13.
Falco vespertinus 1871.
Stützt sich diesbezüglich hauptsächlich auf
die Daten von Cochrane, welche nach Hewitson
zitiert werden. Ausserdem werden noch die
Beobachtungen von A. v. Nordmann und G. v.
Radde gegeben. Die Beschreibung der Eier wird
nach neun in Ungarn gesammelten Exem-
plaren Dressers gegeben. Viere derselben stam-
men aus Tázlár (nicht Lazlár) und erhielt
Dresser dieselben von Johann v. Frivaldszky
in Budapest. Grösse derselben im Maximum:
1 5 X 1"2 inch, im Minimum 1'35 X 1*15
inch.
Das DunenMeid wird weiss angegeben —
die erste und richtige Beschreibung desselben.
Die bei Cochrane schon weiter oben berühr-
ten Ungenauigkeiten, namentlich das Nest
von Corvus corone, werden ohne weitere Kor-
rektur augeführt.
W. Yarreli, : A History of British Bin/s
IV. edit. London 1871—73, pag. 71.
Ebenfalls Cochranes Daten ans Hewitson
ebenso ungenau wie dort. Die Eiermaasse
137— 147 X 113— 1-16 inch, ebenfalls aus
Hewitson.
Holtz L.: Über Brutvögel Südrusslands.
Journ. f. Ornith XXI. 1873, p. 140.
Horstbaumaterial zum Rohbau: Zweige, zur
.1 usfütterung : Lindenbast.
1 Ergänzende Bemerkung in Herman 0. : ./. S. v.
Frinivi. Budapest, 1891, pag. 86
Jli'.l
lerakásának ideje június közepe. A tojások
különféle költési stádiumban vannak. Egy
hármas fészekalj alapján a méretek a követ-
kezők :
hosszúság : átlag 36 mm, minimum 36 mm,
maximum 37 mm.
szélesség : átlag = maximum = minimum =
28 mm.
BoiiTZ leírása alapján mindenkinek arra
kell gondolnia, hogy a kékvércse magarakta
fészkét írta le. Itt is megismétlődik az az eset,
hogy a szerző nem lévén tisztában az illető
faj természetrajzával, öntudatlanul is, és egyéb-
ként helyes adatok alapján, téves közléseket
ad a kérdésről. Hogy itt szó se lehet a kék
vércse magarakta fészkéről, arra nézve elég-
nek tartom a hivatkozást arra a körülményre,
hogy Holtz 1871-ben Goebkl vendége volt, l
a ki a kék vércse fészkelésére vonatkozó
igazán kimerítő tárgyalásában okvetlenül
megemlítette volna Holtz szerencsés lele-
tét, a melyre ő hosszú évek során se tudott
ráakadni.
Savi C. P. : Ornitologia Italiana. Opera
postuma del Prof. Savi. 1. Firenze, 1873, p. 179-
„Hogy fészkel-e a kék vércse Olaszország-
ban, azt nem tudom. Az auktorok szerint erdő-
széleken levő magas fákra rakja a fészket,
de lehetőleg igénybeveszi az elhagyott szarka-
fészkeket is, hogy a fészekrakástól szabadul-
jon. Schlegel szerint Görögországban, a hol
néhány pár fészkel, háztetőkre rakja a fész-
két. Számszerint 3— 6 tojása meglehetős
gömbalakii, világos szürkés vöröses, sötét
barnavörös foltokkal behintve. "
Indifferens, a/, irodalmi adatokai föltételesen
elfogadó tárgyalás. Schlegel adatai szerint
Görögországban fészkelne a kék vércse, de ez
Reiser legújabb adataival ellenkezik ; a ház-
tetőkön vab'i l'es/.kelés különben szinten igen
lerontja az adat bitelét.
FiiivAi.nszKY Imkh : Jellemző adatok Magyar-
ág faunájához. Akad. Évkönyvek XI.
(1864 69) IV darab L865 re Budapest. L876,
pag Wl'.i.
1 Goebel M.: Die Vögel des Kreises Uman. p. 31.
I.ri/pzeit: Mitte Juni.
Die Hier zeigen verschiedene Brutstadien.
Eiermaasse von drei Eiern eines Geleges:
Lunge: Durchschnittlich 36 mm. Minimum
36 mm. Maximum 37 nun.
Breite: Durchschnittlich = Minimum
Maximum = 28 mm.
Auf Grund der Beschreibung von Holtz
muss man jedenfalls auf den Gedanken kom-
men, dass er den selbstgebauten Horst des
Kotfussfalken beschrieb. Auch hier wieder-
holt sich der Fall, dass der Verfasser mit
dem Wesen der Frage nicht im klaren ist
und deshalb auf Grund richtiger Beobach-
tungen unabsichtlich falsche Daten über illé-
seiben gibt. Dass es sieh hier nicht um deu
selbstgebauten Horst des Rotfussfalken han-
deln kann, diesbezüglich glaube ich, dass es
genügend ist, sich auf den Umstand zu be-
rufen, dass Holtz im Jahre 1871 bei Goebel
zu Gast war,1 der es in seiner wirklich aus-
führlichen Darstellung der Brutverhältnisse
des Rotfussfalken kaum unterlassen hätte,
den glücklichen Fund von Holtz, welches
gleichen er während langer Jahre nicht fin-
den konnte, zu erwähnen.
Savi C. P. Ornitologia Italiana. Opera pos-
tuma del Prof. Savi. Bd. I. Firenze, 1873, p. L79.
„Ob der líotfussfalke in Italien brütet, weiss
ich nicht. Laut den Auktorén baut er -ein
Nest auf grosse Bäume am Waldrande, doch
benützt er womöglich auch alte verlassene
Nester der Elstern, um sich vom Nest bauen
zu entheben. Schlegel berichtet, dass er in
Griechenland, wo er in einigen Paaren brü-
tet, sein Nest auf Hausdächern errichtet. Die
3 — 6 Eier sind ziemlich kugelförmig, hell
graurötlich mit dunklen braunroten Flecken
übersäet."
Indifferente, die Literaturquellen nur be-
dingungsweise akzeptierende Darstellung. Laut
Schlegel soll der Rotfussfalke in Griechenland
horsten, doch steht dies mil Reisers neuesten
Forschungen im Widerspruche. Das Nisten
auf Hausdächem schadet der Glaubwürdigkeit
der Angabe ebenfalls.
Embrice v. Frivaldszky : Jellemző adatok Ma-
gyarország faunájához. Akad. EvkönyvekXI.
(1864 (Üt) IV. Stück tur L865. Budapest,
L876, pag. 139.
1 Gokbbl H.: Die Vögel des Kreises Uraan, p. 31.
270
„Nálunk kivált az alföldön s a Cserháton
erdős s ligetes helyiségeken, ősszel az ugar-
földeken igen gyakori; itt évenként rendesen
költ ; fészkében, melyet többnyire varjúk és
szarkáktól erőszakol ki, áprilisban négy-öt
rozsdavöröses, világosabban vagy sötétebben
tarkáit tojása található."
A fészkelés maga és a tojások száma helyes,
de a fészkelési idő feltétlenül túlkorai — lehet,
hogy az „április" „lapsus calami" „május"
helyett. Említésre méltó talán még az, hogy
ebben a közleményben van a kékvércsének
(â és 9) első magyarországi képe.
Lovassy Sándor : A magyarországi sólyom-
félék fészkelési módjairól. Természettudományi
Közlöny VIII. Budapest. 1876, pag. 111.
„A rónák erdeit lakja. Szántóföldek, legelók
s egyáltalán szabad terekkel határos erdőkben
fészkel. Erdőszerü facsoportokban is feltalál-
ható fészke. Fészkét és tojásait először kitűnő
ornithologusunk, néhai Petényi Salamon János
fedezte fel Pestmegyében a biliéi erdőben.
A fészek anyagát galyak, agyag, eyökerek,
gyapjú stb. képezi, mely rendesen varjak és
szarkák elhagyott, vagy azoktól — gyakran
erős harcz által — elerőszakolt fészke, általa
kijavítva. Némelykor tágas természetes faod-
vakban is költ. Májusban rakja le tojásait.
Négy-öt tojásainak alapszíne sárgásfehér, rozs-
davörös s barnafekete foltokkal; a foltok
egyenletesen vannak eloszolva, miáltal a raj-
zolat az egész felszínen egyöntetűnek látszik.
A héj belső felszíne sárgásfehér. A tojások
hossza 3'5 cm, szélessége 3'0 cm. Tojásait
a nőstény 18 napig üli.
Tojása a Thiiinncuh.is alaudrtrins. Hypo-
triorchis subbuteo s aesalon tojásaitól csakis
csekélyebb nagysága, az Accipiter visusètòì
pedig a héj belső felszíne által különbözik."
Petényi ,,Isis"-beli levele óta ez a legkime-
rítőbb és legpontosabb hír a kék vércse fész-
keléséről ; főleg saját megfigyelésekre támasz-
kodik és teljesen megegyezik Petényi adataival.
Az nem tűnik ki a közleményből, hogy ismerte-e
Petényi levelét. Nem hihető azonban, hogy
behatóbban ne méltatta volna PETÉNYinek ezt
„Bei uns ist er besonders in der Tiefebene
iind im Cserhát an bewaldeten Stellen oder
in Auen, im Herbste auf den Brachfeldern
recht häufig; er nistet auch hier alljährlich
und findet man in seinem Horste, welchen
er den Krähen oder Elstern gewöhnlich ge-
waltsam abjagt im April 4 — 5 rostbraune,
heller oder dunkler gezeichnete Eier."
Die Nistweise selbst und die Eieranzahl
sind richtig angegeben, die Zeit der Eier-
ablage aber unbedingt viel zu früh — mög-
licherweise ein „lapsus calami" statt „Mai".
Erwähnenswert ist vielleicht noch, dass diese
Schrift die erste aus Ungarn bekannte Abbil-
dung des Rotfussfalken (r? und 9) enthält.
Alexander v. Lovassy: A magyarországi só-
lyomfélék fészkelési módjairól. Természettudo-
mányi Közlöny VIII. pag. 111. Budapest, 1876.
„Bewohnt die Wälder der Tiefebene. Ni-
stet in solchen Wäldern, welche an Felder,
Viehweiden und überhaupt an freie Plätze
stossen, auch in Baumgruppen. Nest und Eier
wurden zuerst von weiland J. S. v. Petényi,
unserem hervorragenden Ornithologen im
Walde von Bille im Komitate Pest entdeckt.
Horstbaumaterial bilden Zweige, Lehm, Wur-
zeln,Wolle usw. und wird der Horst gewöhnlich
in verlassenen oder mit Gewalt -- oft nach
harten Kämpfen — eroberten und von ihm
ausgebesserten Krähen- und Elsternestern an-
gelegt. Manchmal nistet er auch in weiten,
natürlichen Baumhöhlen. Seine Eier legt er
im Mai. Die Grundfarbe der 4 — 5 Eier ist
gelblichweiss mit rostroten und schwarz-
braunen Flecken ; diese Flecken sind gleich-
massig verteilt, wesshalb die Zeichnung auf
der ganzen Oberfläche einheitlich erscheint.
Das Innere der Schale ist gelblichweiss; die
Länge beträgt 3'5, die Breite 3 cm. Die Eier
brütet das Weibchen im 18 Tagen aus.
Die Eier unterscheiden sich von denen des
Tinnunculus alaudarius, Hypotriorchis sub-
buteo und aesalon nur in der geringeren Grösse,
von denen des Accipiter nisus durch die ver-
schieden gefärbte Innenseite der Schale."
Es ist dies seit dem Erscheinen von Petényis
Briet in der „Isis" der eingehendste und ge-
naueste Bericht über das Brutgeschäft des
Rotfussfalken, welcher sich hauptsächlich auf
eigene Beobachtungen stützt und mit Petényi
vollständig korrespondiert. Ob Lovassy Petényis
Publikation kannte, ist nicht zu entnehmen.
271
a felfedezését, s igy valószínű, hogy csak
HanAk révén szerzett erről tudomást.
Habár nem bizonykodik oly határozottsággal
az ellen, hogy ez a sólyom fészket rakna,
azért ő is csak az elfoglalt fészkek kijavítá-
sáról emlékezik meg. A „tágas természetes
faodvak," a melyekben „némelykor* szintén
költ, igen jól találnak Petènti idevágó adatai-
val. Egészen új dolog a 18 napos költési
időszaknak pontos megállapítása. A tojások
leírásában is új adatok vannak, így a héj
belső fölszine mint megkülönböztető jegy.
Riebenthal 0.: Die Raubvögel Deutsehlands
etc. Cassel, 1876, p. 287.
„Fészkét magas fűzfákra rakja. Hacsak teheti
szarkafészkekben költ, ha ezek nedves rétek
közelében vannak "
Ezután Müller adatai következnek, I. pag.
256.
„A fiókák neveléséről keveset tudunk ; mint-
hogy azonban költőfolttal bíró hímet lőttek,
azért föltehető, hogy ez is résztvesz a köl-
tésben, ellentétben a vörös vércsével, mely ezt
nem teszi.''
Radde és Goebel adatai. Első megállapítása
annak, hogy a költést a hím és nőstény fel-
váltva végzik.
Sintenis Testvérek: Zur Omis der Dob-
rudscha. Journ. f. Ornith. XXV. 1877, p. 61.
„Közönséges a Dunadelta erdeiben, a hol
telepesen fészkel és pedig elhagyott szarka-
fészkekben."
Az egyetlen hitelt érdemlő adat a kék vércse
dobrudzsai fészkeléséről ; néhány szóval is oly
preczize megadja a kék vércse fészkelésének
legjellegzetesebb tulajdonságát, hogy alig lehet
kétségbevonni a megfigyelés helyességét, da-
czára annak, hogy a legújabb időben nem
kisebb kutató, mint Reiser 0. egyenesen két-
ségbevonja a kék vércse dobrudzsai fészke-
lését. L907 ápr 17-én kelt levelében erre
vonatkozólag a következőket írja : ..Az iroda-
lomban még mindig vannak idevágó téves
adatok, így pl. a kék vércse fészkelése Bul-
gáriában és a Dobrudzsában. A valóságban
a Balkán-félsziget egész területén mindeddig
Es ist jedoch kaum wahrscheinlich, dass er
die Entdeckung desselben nicht eingehender
behandelt haben würde, und dürfte die Kunde
desselbend aber jedenfalls Hanák entnommen
sein.
Ein Selbstbauen des Horstes wird zwar
nicht so energisch bestritten wie bei Petényi,
doch wird auch hier nur das Ausbessern der
okkupierten Nester erwähnt. Auch die „wei-
ten natürlichen Bautnhohlen", welche „manch-
mal" angenommen werden stimmen sehr gut
mit Peténtis Daten. Ein ganz neues Element
bildet die sichere Feststellung der Brutzeit
mit 18 Tagen. Auch die Beschreibung der
Eier zeigt einige neue Momente, so die Innen-
seite der Schale als Unterscheidungskriteriuni
von ähnlichen Eiern.
0. v. Riesenthal: Die Raubögcl Deutsch-
lands etc. Oassel, 1876, pag. 287.
„Zum Nestbau dienen ihm hohe Weiden.
Wenn er irgend kann, bemächtigt er sich der
Elsternester, wenn sie in der Nähe feuchter
Wiesengründe stehen."
Es folgen dann die Angaben Müllers vide
pag. 256.
„Über die Erziehung der Jungen ist wenig
bekannt; da ein Männchen mit Brutflecken
geschossen worden ist, darf man annehmen,
dass'es auch brütet, im Gegensatze zum Thurm-
falken, welcher sich damit nicht beschäftigt."
Die Angaben von Radde und Goebel. Erste
Feststellung dessen, dass Männchen und Weib-
chen abwechselnd brüten.
Gebrüder Sintenis : Zur Omis der Dob-
rudseha. Journ. f. Ornith. XXV. 1877, p. 61.
„Gemein in den Delta Wäldern, wo er
kolonienweise brütet und zwar in alten El-
sternestern."
Die einzige glaubwürdige Angabe über das
Brüten des Rotfussfalken in der Dobrudscha,
mit einigen Worten wird die charakteristichste
Eigenschaft des Brutgeschäftes des Rotfuss-
falken so treffend angegeben dass man an
der Richtigkeit der Beobachtung kaum Zwei-
fel hegen kann, trotzdem in der neuesten
Zeit das Brüten des Rotfussfalken in der
Dobrudscha von keinem geringeren Forscher
als 0. Heiser geradezu bezweifelt wurde. In
einem vom 17- April 1Ü07 datierten Briefe
schreibt er diesbezüglich folgendes:
„In der Literatur sind noch immer einige
Unrichtigkeiten, so z. B., dass der Rotfuss-
272
m il; senki sem talált fészkelő párt, mert ez a
vércse itt mindenütt csak átvonuló: tavaszszal
észak felé tart és csak gyér számban látható,
őszszel délnek vonul." A két megbízható adat
egybevetése arra mutatna, hogy a kék vércse
az utolsó harmincz esztendő alatt veszett ki
a Dobrudzsából, mint fészkelő madár.
Goebel H. : Über die Vögel des V manschen
Kreises. Pótlék. Journ. f. Ornith. 1879, p. 266.
„1875-ben ugyanazon a fán két vetési varjú-
fészket is találtam, a melyek a kék vércsétől
voltak elfoglalva ; az egyik fészekalj feltűnő
kis méreteket mutatott: 33X25-5. 32X26,
32X25*5; súlyuk egyenként 16, 15, 17 gran
volt."
Az első tojássúlyok.
Goebel apróbb előzetes közlesei után most már
sorra kerül összes adatait egyesítő munkája :
Goebel II.: Die Vögel des Kreises l'unni stb.
St. -Petersburg, 1870, p. 22—27.
„Nyári tartózkodási helyét legszívesebben
nedves lapályok, mocsarak és folyók közelé-
ben, kertekben és faülíetvén vekben választja;
gyér tölgyesekben már ritkábba i, a sűrű szál-
erdőben sohase található."
Maga talán sohase rak fészket a kék vércse.
hanem ezen a vidéken legszívesebben a varjú-
telepek vagy szarkák, ritkábban a dolmányos
varjak fészkeit foglalja el. Ennek következté-
ben teljes fészekaljak alig találhatók június
eleje előtt, a mikor a fiatal varjak és szarkák
már kirepültek; ha azonban már előbb is
szert tehet valamelyik fészekre, akkor alig
költ későbben, mint a vörös vércse, mert
L872-ben már június elsején találtam hat fiókát
egy dolmányos varjú rakta fészekben. Né/.etem
szerint a kék vércse telepes fészkelésére is
ugyanaz áll, a mit a vörös veresénél emlí-
tettem ; ezt t. i. az idézi elő, hogy véletlenül
sok alkalmas fészkelőhely van egymás köze-
lében, mert hiszen egész magányosan fekvő
kertekben is évről évre találhatók egyes fesz-
falke in Bulgarien und der Dobrudseha brüte.
In Wirklichkeit hat im gesamten Gebiete der
Balkanhalbinsel noch kein Mensch ein Horst-
paar gefunden, denn überall zieht der Falke
hier nur durch: gegen Norden im Frühjahr
und spärlich zu beobachten, im Herbst ge-
gen Süden.
Das Resultat der beiden zuverlässigen Be-
obachtungen wäre daher, dass der Rotfuss-
falke während der letzten dreissig Jahre
aus der Dobrudseha als Bratvogel ver-
schwand.
Goebel EL: Über die Vögel des Umansehen
Kreises. [Nachtrag). Journ. f. Ornith. 1879,
pag. 266.
„1875 fand ich auf ein und demselben
Bauine zwei Horste der Saatkrähe von die-
sem Falken belegt; das eine Gelege à 3
Stück zeichnete sich durch ungemeine Klein-
heit aus: 33X255, 32X26, 32X255 mm.
bei 16, 15, 17 Gran Gewicht."
Die ersten Eiergewichte.
Nach diesen kleineren vorläufigen Berichten
Goebel folgt nun seine Arbeit, welche seine
bisherigen Daten vereinigt. Es ist dies:
Goebel H. : Die Vögel des Kreises Uman
etc. St. -Petersburg, 1879, p. l'2— "27.
„Den Sommeraufenthalt wählt er am lieb-
sten in der Nähe von feuchten Niederungen,
Sümpfen und Flüssen, in Gärten und Baum-
plantagen, in lichten Eichenwäldern findet
man ihn selten, im geschlossenen, dichten
Hochwalde niemals.
Selbst baut E vespertinus wohl nie einen
Horst, sondern nimmt hier zu Lande am lieb-
sten die Nester in Saatkrähen-Kolonien oder
von Pica caudata, zuweilen auch von Corvus
cornix ein. Daher findet man auch volle
Gelege nicht vor Anfang Juni, nachdem die
jungen Krähen und Elstern schon ausgeflo-
gen sind ; gelingt es ihm jedoch früher eines
Nestes habhaft zu werden, so legt er nicht
später als T. alaudarius, denn schon am 1. Juni
1872 fand ich sechs einige Tage alte Junge
in einem Horste, der augenscheinlich von C.
cornix erbaut war. Auch für den Rothfuss-
falken gilt, meiner Ansicht nach, das vom
Thurmfalken in Bezug auf das kolonienweise
Brüten Gesagte; die vielen zufällig nahe-
stehenden Brutstellen begründen es, denn
man findet auch in ganz einsam liegenden
Gärten Jahr aus, Jahr ein ein einzelnes Brut-
273
kelő párok, holott a valódi telepes fészkelőknél
egy fészkelő pár megjelenése után már rövid
idő múlva is sok új pár települ hozzájuk.
Egy fészekalj normálisan 4—6 tojásból áll.
A gyűjteményemben levő 1U8 tojás méretei
a következők :
Átlag max. min.
Hosszúság 36'5 mm 415 mm 320 mm
Szélesség 294 „ 31-5 „ 25.5 „
Súly 20.9 gran 24 gran 15 grati
Ezeken kivül részletes tojásleírást tartal-
maz a munka, valamint gondos összeállítást,
miként, lehet a kék vércse tojásait a vörös
vércse tojásaitól megkülönböztetni. Az ide-
vágó rendkívül fontos és szubtilis vizsgálatok
eredménye szerint a megkülönböztetés a leg-
több esetben lehetséges, de a tojások bizo-
nyos százalékára nézve az összetévesztés
lehetősége mindig fönnmarad.
Első tekintetre megállapítható, hogy Gobbel
és Petényi megfigyelései nemcsak lényegükben,
hanem részleteikben is teljesen összevágnak.
Az adatok kritikai megbirálása szempontjából
igen fontos az a megállapítás, hogy azok a
kutatók, a kiknek sokszoros alkalmuk volt
saját tapasztalatokat gyűjteni, tökéletes egy-
értelműséggel tárgyalják a kérdést. Ily módon
csak természetes, ha ezeket a megfigyelési
eredményeket tekintjük normának, nem pedig
azokat, a melyek futólagos megligyelésekből
és azok téves interpretálásaiból adódtak.
Csodálatos fátum üldözi éppen azokat a
tárgyalásokat, a melyek helyes képet nyúj-
tanak a kérdésről. így Goebei, kimerítő és
minden tekintetben helyes adatai éppen csak
Sebbohm műveibe tudtak bejutni, ellenben a
német irodalom nem vett tudomást róluk.
Palmkn J. A. és SundmanG.: Finnische Vogel-
eier. Helsingfors, 1881, p. XII.
„1875. jun. 13-án Gorkiban (60V2° é. sz.)
egy odvas fenyőben 4-es fészekaljat talál-
Aquila XVIII.
paar vor, oline dass im Laufe (lei1 Zeit an-
dere sich demselben anschliessen, während
bei wirklich von Natur gesellig brütenden
Vögeln das Erscheinen eines Brutpaares in
kurzer Zeit die Ansiedelung vieler anderer
Paare nach sich zieht.
Die Normalzahl der Eier eines Geleges
ist 4 — 6 Stück.
Die Maasse von 108 Eiern meiner Samm-
lung sind:
Dsch. Max. Min.
Länge 36'5 mm 415 mm 320 mm.
Breite 29"4 , 3P5 „ 25"5 „
Gewicht 209 grau 24 gran 15 gran
Ausserdem enthält die Arbeit eine aus-
führliche Beschreibung der Eier, sowie eine
sorgfältige Zusammenstellung, wie die Eier
des Rotfussfalken von denen des Turmfalken
unterschieden werden können. Laut diesen
ausserordentlich genauen und subtilen Unter-
suchungen ist das Unterscheiden in den meisten
Fällen möglich, doch verbleibt für einen ge-
wissen Prozentsatz die Möglichkeit einer Ver-
wechslung noch immer oifen.
Es ist auf den ersten Blick zu sehen, dass
die Beobachtungen Goebei.s und Petényis nicht
nur im Wesentlichen, sondern auch in den
Details vollkommen übereinstimmen. Für die
kritische Beurteilung der Daten ist diese
Feststellung sehr wichtig, da gerade diejeni-
gen Autoren, welche vielfache Gelegenheiten
hatten, eigene Beobachtungen zu sammeln,
die Frage vollkommen einheitlich behandeln.
Es ist daher nur natürlich, wenn diese Be-
obachtungsresultate als Norm gelten müssen,
nicht aber jene, welche auf flüchtige Be-
obachtungen und deren unrichtige Interpre-
tation gegründet sind.
Ein sonderbares Fatum scheint jedoch
gerade jene Berichte zu verfolgen, welche
ein richtiges Bild der Frage hätten ergeben
können. So konnten die ausführlichen und
in jeder Beziehung richtigen Daten Gobbblb,
nur in Seebohms Werke Einlass finden, wäh-
rend die deutsche Literatur dieselben nicht
zur Kenntnis nahm.
Palmer J. A. und Sundmann G.: Finnische
Vogeleier. Helsingfors, 1881, p. XII.
„Am 13. Juni 1875 wurde in Gorki (601/,,0
N. Br.) in einer hohlen Fichte ein 4-er Ge-
35
274
tak, melyek közül három darab a következő
méretekkel birt :
382 X 29"5, 382 X 29'5, 373 X 304 mm."
Lakatos Károly : Magyarország nappali
orrmadarai. Szeged, 1882, p. 42.
„Úgy látszik ő maga nem épít, hanem
elhagyott szarka- és varjúfészekben vagy
faodúban költ. Tanyáját mint a közönséges
vércse, emberi lakok közelében szereti fölütni.
Többnyire magas jegenyén és fehér nyárfán
fészkel, elhagyott vagy elerőszakolt szarka-
fészkekben. Többször magas ákáczon is talál-
hatjuk a fészkét, de ezek előzőleg mindig
szarkák által használtattak. A „Marostő"
füzeserdő szélén fehér nyárfa csoportozaton,
közvetlenül a csőszház mellett már évek óta
fészkel néhány pár hollók társaságában. Egyéb-
ként leginkább csak kisebb - nagyobb társa-
ságokban, néhol azonban óriási kolóniákban
is fészkel, főleg rétek, legelők, általában sza-
bad terekkel határos erdőkben, s nagy bő-
séggel tenyészik és pedig ugyanott évről
évre. Az ily nagyterjedelmű fészektelepek
azonban megelőzőleg mindig varjak vagy szar-
kák által használtattak ; annyit ismerek, s oly
közönséges valamik az Alföldön, hogy elő-
sorolásukat egészen fölöslegesnek tartom."
Általában LovAssvra támaszkodik, de saját
megfigyeléseket is közöl, nevezetesen a kék
vércse fészektelepeiről, s határozottan tagadja,
hogy maga rakna fészket.
Hausmann V. megfigyelései I. Jahresbericht
(1882) des Com. f. ornith. Beob. in Öst.-Ung.
Omis I. Wien, 1883, p. 24.
„Csak egyszer, június havában, találtam
fészkét 4 tojással" . . .
Hausmann ERNönek a kir. M. 0. K.-ban levő
kézirata ezt a híradást a következőkkel egé-
szíti ki: „1875-ben fészkelt a tömösi méhes-
kertekben, de nem tudnám megmondani, hogy
régi szarkafészekben vagy pedig magarakta
fészekben."
Seebohm H. : A History of British Birds.
Vol. I. London, 1883, p. 43.
„A kék vércsék telepesen fészkelnek s
5 — 6 fészek is van egy fán. Azt mondják,
hogy nagyon ritkán vagy tán sohase raknak
maguk fészket, hanem elfoglalják a dolmá-
nyos varjak és szarkák elhagyott fészkeit,
különösen pedig a vetési varjakéit. Cochrane
lege gefunden, von welchem drei die folgen-
den Maasse hatten:
38-2 X 29-5, 382 X 295, 37-3X304 nun."
Karl Lakatos: Mnyyarország nappali orv-
mada/rai. Szeged, 1882, p. 42.
„Wie es scheint, baut er kein eigenes
Nest, sondern nistet in verlassenen Elster-
und Krähennestern, oder in Baumhöhlen. Er
wohnt wie der Thurmfalke gern in der Nähe
der Wohnungen des Menchen. Meistens ni-
stet er auf Pyramiden- oder Silberpappeln in
verlassenen oder eroberten Elsternestern. Oft
findet man seinen Horst auch auf hohen Aka-
zien, doch wurde derselbe zuvor immer von
Elstern benutzt. Am Saume des Weidenwaldes
„Marostő", ganz nahe am Hegerhaus nisten
schon seit Jahren einige Paare in Gesell-
schaft einiger Kolkraben in einer Silberpap-
pelgruppe. Ansonsten nistet er in kleineren
oder grösseren Gesellschaften, stellenweise
aber auch in riesigen Kolonien, doch wurden
dieselben zuvor immer von Elstern oder Krä-
hen benützt; ich kenne deren eine Menge
und sind dieselben in der Tiefebene eine
derartig gewöhnliche Erscheinung, dass ich
es für ganz überflüssig halte, dieselben aufzu-
zählen."
Stützt sich im grossen und ganzen auf
Lovassy, gibt aber auch mehrere eigene Be-
obachtungen, namentlich über die grossen
Kolonien des Rotfussfalken, mit der bestimm-
ten Verneinung des Selbstbauens eines Horstes.
Hausmann W. in I. Jahresbericht (1882) des
Com. f. ornith. Beob. in Öst.-Ung. Omis I.
Wien, 1883, p. 24.
„Nur einmal fand ich im Juni ein Nest
mit 4 Eiern" . . .
Das Manuskript von Ernst Hausmann in der
königl. U. 0. C. ergänzt diesen Bericht noch
folgendermassen : „Im Jahre 1875 brütete
derselbe in den Bienengärten bei Tömös,
doch könnte ich nicht angeben, ob in einen
alten Elsterneste oder im selbstgebauten
Horste".
Seebohm H. : A History of British Birds
Vol. I. London, 1883, p. 43-
„Der Rotfussfalke nistet kolonienweise und
sind manchmal 5- 6 Nester auf einem Baum.
Man sagt, dass er sich nur sehr selten, oder
nie einen eigenen Horst baue, sondern die
verlassenen Nester der Nebelkrähen und El-
stern, besonders aber der Saatkrähen okku-
IT;
azt mondja, hogy Magyarországra április köze-
pén érkeznek és korán májusban költenek."
Ezekután Goebel adatai következnek. Tojás-
méretek : hosszúság 1'6 — L25, szélesség
1-2— 10 incl.
Indifferens, a relata refero elvére helyez-
kedő tárgyalás, a mely azonban jó forrásra
támaszkodik, és Cochrane tévedéseit se repro-
dukálja.
Dr. Willibald E. : Die Nester und Eier
der in Deutschland etc. brütenden Vögel. III.
kiadás, átdolgozta Dürhien Bruno. Leipzig,
1886, p. 9.
„Radde szerint fákon van a fészke, több-
nyire magas füzeken, Nordmann szerint pedig
legtöbbször szarkafészkeket foglal el. Június-
ban van teljes négy-öt tojásból álló fészek-
alja, tojásai alig kisebbek, mint a vörös
vércsééi."
Lutz K. Gr. : Die Raubvögel Deutschlands.
Stuttgart, 1887.
„A kék vércse leginkább fűzfákon fészkel."
A forrás Radde.
Dr. Russ K. : Vögel der Heimat. Wien. 1887,
p. 370.
„A fészek állítólag legtöbbször faodvakban
található, vagy pedig csóka- és szarkafészkek
használtatnak."
A GLOGER-NAUMANN-féle adatok egy variá-
cziója.
Lazarini L. báró megfigyelései. III. Jahresb.
(1884) d. Com. f. ornith. Beob. in Öst.-Ung.
Ornis. 1887, p. 32.
„Később értesültem róla, hogy ezek a sóly-
mok a Lanserköpfe1 szikláin fészkeltek."
A közlemény formája se olyan, hogy hitelt
ébresztene ily fölötte kétes esetben, mikor a
kék vércse fészkelő területének ily messze
nyugat felé való kiterjesztéséről és a síkság-
ról a hegyvidékre való kitelepítéséről van
szó. Az egész közlemény, így a sziklákon való
fészkelés is téves informáczió eredménye.
Reiser 0. megfigyelései. III. Jahresbericht
(1884) d. Com. f. ornith. Beob. in Öst.-Ung.
Ornis, 1887, p. 32.
„Fészkeltek a rothweini kastély lakatlan
részében." A fiókák szárnyrakelése után az
1 Innsbruck mellett.
piere. Cochbanb berichtet, dass sie in Ungarn
Mitte April ankommen und früh im Mai brü-
ten."
Es folgen demnach die Daten von Gobbkl.
Eiermaasse sind: Länge 1'6 — 1*25, Breite
1-2-10 inch.
Indifferente, auf dem Standpunkte des Prin-
zipes „relata refero" befindliche Darstellung,
welche sich jedoch auf eine gute Quelle stützt
und auch Cochrane« Irrtümer nicht reprodu-
ziert.
De. E. Willibald: Die Nester und Eier der
in Deidschland etc. brütenden Vögel. III.
Aufl. Umgearb. von Bruno Dürhien. Leipzig,
1886, pag. 9.
„Horst, nach Radde's Angabe, auf Bäumen,
gern auf hohen Weiden, nach Nordmanns Mit-
theilung wird nieist ein Elsternest benutzt.
Gelege im Juni, vier oder fünf Eier, reich-
lich so gross wie die des Thurnifalken."
Lutz K. G. : Die Raubvögel Deutschlands.
Stuttgart, 1887.
„DerRothfuss falk horstet meist auf Weiden."
Die Quelle ist Radde.
Dr. K. Russ : Vögel der Heimat. Wien, 1887,
pag. 370.
„Das Nest soll meistens in hohlen Bäumen
stehen oder auch in Dohlen- und Krähen-
nestern errichtet werden."
Eine Variation der GLOGER-NAUMANNSchen
Daten.
L. Baron Lazarini im III. Jahresbericht (ISSI)
des Com. f. ornith. Beob. in Öst.-Ung. Ornis,
1887, pag. 32.
„Wie ich später erfuhr, hatten diese Fal-
ken bei den Lanserköpfen ' gehorstet.
Schon die Form des Berichtes ist nicht
geeignet dazu, um Vertrauen zu erwecken
in einem solch äusserst zweifelhaften Falle,
wo es sich um eine so weite Verschiebung
des Brutgebietes nach Westen und um eine
Übersiedelung aus der Ebene in das Hoch-
gebirge handelt. Der ganze Bericht, so auch
das Brüten auf Felsen ist Ergebnis einer
falschen Information.
0. Reisers Beobachtung im III. Jahres-
bericht (1884) d. Com. f. ornith. Beob. in
Öst.-Ung. Ornis, 1887, pag. 32.
„Hat heuer in dem anbewohnten Theile
des Roth weiner Schlosses genistet." Nach
1 Bei Innsbruck.
35*
276
egész család egy százados hársfa üregeiben
együtt töltötte az éjszakát.
Petényi és Goebel megfigyeléseire támasz-
kodva, továbbá az oekologiai korreláczió elvét
szem előtt tartva még Reiser megfigyelésének
helyességét is kétségbevontam. Idevágó leve-
lemre Reiser 1907 június 2 án kelt levelében
a következőképpen tisztázta a kérdést :
„Az a kétely, a mely a kék vércsének a
rothweini kastélyban (Marburg a/Drau) való
fészkelésére vonatkozólag fölmerült, teljesen
jogosult.
Én magam egy pillanatig se hiszek már e
megfigyelés helyességében. Az eset a követ-
kező volt: Az emiitett környéken akkoriban
kétségteleuül fészkelt egy pár kék vércse, a
miről az 1884. évi szünidőben személyesen is
meggyőződhettem, a mikor a fiókák éppen
szárnyrakeltek. Minthogy azonban csak június
végén hagytam oda a bécsi gazdasági főiskola
tantermeit, a rotlnveini uradalmi vadásztól,
Wutte Aujostól, későbbi kísérőm sok balkáni
utamon, és egyébként igen megbízható meg-
figyelőtől kérdezősködtem, hogy hol fészkeltek
a vércsék, s tőle a szóban forgó kétségtelenül
helytelen felvilágosítást nyertem. A valóság-
ban a madarak bizonyára az említett, és máig
is meglevő óriás hársfa valamely elhagyott
fészkében vagy odvában költötték ki fiaikat."
Az épületeken, romokon való fészkelés,
melynek lehetőségét Petényi oly hévvel két-
ségbevonja, tehát tényleg nem bizonyult való-
ságnak.
Strohbach megfigyelései Chemnitzben, X.
Jahresbericht d. Ausschusses f Beob. Stat.
d. Vögel Deutschlands, Journ. f. Ornith. 1887,
p. 372.
„A tojások hosszátmérője 39 — 42 mm,
keresztátmérőjük pedig 33 — 35 mm volt.
Mindenütt ockersárga alapszínen elmosódott
szürkésbarnán foltosak. A 6 tojást 2 — 2 napi
időközben tojta le. A költés tartama 20 nap.
A fiókák szürkéssárgás pehelyben bújtak ki.
A fiatalok ruhája alul világos vörösessárga
kissé elmosódott hosszanti rajzolattal, fölül
sötét szürkebarna, minden toll világosabban
szegve. A viaszhártya, szemkör és lábak vilá-
gos narancsvörösek. Október 16-án déli időben
dem Flüggcwerden der Jungen übernachteten
Jung und Alt in den Höhlungen einer alten
Linde.
Auf die Beobachtungen Petbnyis und Goebels
gestützt und ausserdem das Prinzip der ökolo-
gischen Korrelál ion vor Augen haltend, musste
ich auch die Richtigkeit der REisERSchen
Beobachtung bezweifeln. Auf meine dies-
bezügliche Frage erhielt ich von Reiser am
2. Juni 1907 ein Schreiben, in welchem der
Tatbestand folgendermassen geklärt wird :
„Betreffs des Brütens des Rotfussfalken im
Rothweiner Schloss bei Marburg a/Drau sind
Sie vollkommen im Rechte die Beobachtung
zu beanständen.
Ich selbst glaube heutzutage keinen Augen-
blick mehr an die Richtigkeit dieser Beobach-
tung. Die Sache verhält sich so: In der
betreffenden Gegend hat damals bestimmt ein
vereinzeltes Paar Rotfussfalken gebrütet, wie
ich dies persönlich 1884 zur Ferienzeit fest-
stellte, wo die Jungen eben flügge waren.
Da ich aber erst Ende Juni die Hörsäle der
Hochschule für Bodenkultur in Wien verlassen
hatte, befragte ich den Revierjäger Alois
Wutte in Rothwein, meinen späteren Begleiter
auf vielen Balkanreisen und sonst sehr ver-
lässlichen Beobachter, wo die Falken genistet
hätten, worauf er mir die zweifellos unrich-
tige Auskunft erteilte. In Wirklichkeit haben
die Vögel gewiss entweder in einer Höhlung
oder in irgend einem alten Neste der besagten
riesigen Linde, welche heute noch steht, ihre
Jungen ausbrütet.''
Das Brüten in Gebäuden und Ruinen, welches
von Petényi so lebhaft bestritten wurde, Hess
sich daher auch diesmal nicht nachweisen.
Strohbachs Beobachtungen in Chemnitz.
X. Jahresbericht d. Ausschusses f. Beob.
Stat. d. Vögel Deutschlands. Journ. f. Ornith.
1887, pag. 372.
„Die Eier hatten einen Längsdurchmesser
von 39—42 mm und einen Querdurchmesser
Von 33 — 35 mm. Sie sind von durchweg ocker-
gelber Grundfarbe, graubraun verwaschen
gefleckt. Die 6 Eier wurden in Zwischen-
räumen von 2-2 Tagen gelegt. Brütezeit
20 Tage. Die Jungen entschlüpften in grau-
gelblichem Flaum. Das Jugendkleid ist am
Leib ein helles Rötlichgelb mit wenig ver-
waschener Längszeichnung, auf dem Rücken
dunkelgraubraun, jede Feder heller gesäumt.
1^77
az egész család eltávozott a fészkelési helyről
DNy. felé."
Hogy miféle madarat tigyelt megittSTROHBACH,
azt utólag már nem lehet megállapítani, de
semmiesetre se lehetett a kék vércse, mint-
hogy egyetlen egy adat se vonatkoztatható
erre a fajra.
A tojásméretek túlnagyok, a költés tartama
tálhosszú, a fiókák pehelyruhája (Dresser,
Petényi,1 Chernél és Madarász szerint) fehér
és nem szürkéssárgás, a tojások valamint a
tiatalok ruhájának a színe rossz, az elvonulás
túlkéső. Ilyen körülmények között e megfigye-
lések hitelességéhez oly kétségek férkőznek,
melyek azok teljes mellőzését követelik.
Biblz E. A. : Fauna der Wirbel thi ire Sie-
benbürgens. II. kiadás. Hermannstadt, 1888,
p. 29/
„A töniösi méhesekben költött 1875-ben."
Hausmann említett csonka adata.
Zarudny N.: Az orenbwrgi vidék madárfww-
nája. Szentpétervár, 1SSS. p. 202. (Orosz
nyelven).2
„Kedvencz tartózkodási helyét vizek köze-
lében levő ritkás ligetek alkotják, a hol
különböző, sáskákban bővelkedő száraz rétek
és pusztaságok is találhatók. A mint fészkelő-
helyüket megszállották a kék vércsék naponta
több vadászkirándulást is tesznek a környéken.
A szünetekben és különösen naplemente előtt
a fészkelő tanyákon gyülekeznek, a hol még
sokáig röpködnek és kiáltásaikkal megtöltik
a levegőt. Nagy területen szétszórt rajba
egyesülve kergetőznek, különböző magassá-
gokban röpködnek és gyakran oly magassá-
gokba emelkednek, hogy a színbeli nagy
különbség daczára még az éles szemű meg-
figyelő se tudja az egyes madarak nemét
fölismerni. Ily gyülekezések alkalmával vá-
lasztják a még magános hímek a párjukat.
A kecses és pajzán nőstények azonban nem
egykönnyen engednek számos udvarlójuk sür-
gető kéréBének, hanem még nagyon sokáig
hajszoltatják magukat a fák koronái között,
miközben majd a magasba emelkednek, majd
pedig hirtelenül lezuhannak. A hímek állan-
dóan versenyeznek szerelmük tárgyáért a
1 A német kiadásból kimaradt a „/Wir;" szó, de
a magyarban megvan.
- A fordítást Häkms M. úrnak köszönöm.
Wachshaut. Augenring und Fusse sind licht
Orangeroth. Am l(i. Oct. gegen Mittag verliess
Jung und Alt in SYV. Richtung den Brutplatz."
Welche Vogelart Strohbach hier beobachtete,
bleibt zweifelhaft, ein Rotfnssfalke war es
ganz sicher nicht, denn es stimmt von den
angeführten Daten kein einziges für denselben.
Die Maasse der Eier sind viel zu gross, ebenso
die Anzahl derselben, die Brutzeit zu lang,
der Flaum der Jungen (nach Dresser, Petényi,1
Chernél, Madarász) weiss, nicht graugelblich,
die Farbe der Eier, sowie des Jugendkleides
unrichtig angegeben, der Wegzug ausser-
ordentlich spät. Unter solchen Umständen
muss von einer Benützung derselben gänzlich
abgesehen werden.
E. A. Bielz : Finnm dir WirbrUhiere Sieben-
bürgens. It. Autl. Hermannstadt, 1888, pag. 29.
„In den Bienengärten am Tömös 1875
brütend."
Das unvollständige Datum Hausmanns.
Zarudny X. : Ornithologische Fauna des
Orenburger Gebietes. St.-Petersburg, 1888,
pag. 202. (Russisch).'3
„Seinen Lieblingsaufenthalt bilden dünn-
bestandene Wäldchen in der Nähe von
Gewässern mit trockenen Wiesen und Steppen,
welche reich an verschiedenen Heuschrecken
sind. Haben die Rotfussfalken ihre Brutplätze
bezogen, so unternehmen sie täglich mehrere-
mal Jagdexkursionen in die umliegende (legend.
In den Zwischenpausen und besonders kurz
vor Sonnenuntergang sammeln sie sich an
ihren Brutplätzen, wo sie noch lange herum-
fliegen und die Luft mit ihrem Geschrei er-
füllen. In einem weit zerstreuten Schwärme
vereinigt jagen sie sich einander nach, fliegen
in verschiedenen Höhen, und erheben sieh
oft in solche Höhen, dass ein scharfsichtiger
Mensch das Geschlecht des Vogels nicht,
unterscheiden kann, trotz des grossen Unter-
schiedes in der Färbung. Während solcher
Versammlungen suchen sich die noch nicht
gepaarten Männchen ihre Lebensgefährtin aus.
Die reizenden koketten Räuberinnen geben
den dringenden Werbungen ihrer vielen Ver
ehrer nicht so bald nach, sondern Lassen
dieselben lange Zeil /wischen Baumwipfeln
1 In der deutschen Ausgabe fehlt des Wort „weiss",
in' der ungarischen i>t es jedoch vorhanden.
■ Die Übersetzung verdanke ich Herrn M. HlBMS.
â?8
repült-s gyorsaságában és ügyességében. Ha
a kiválasztott helyet már elfoglalták a varjak
és ezek állandó kísérői a csókák, akkor még
csak növekszik az érdeklődés ezen úgyszól-
ván szórakoztató séták iránt. A szemtelen és
ügyes csókák többedmagukkal megtámadnak
egyes kék vércséket, melyek a főrajtól elkülö-
nültek és kezdik azt hajszolni. A sokkal ügye-
sebb és gyorsabb kék vércse készakarva meg-
lassítja röpülését, egész közelre engedi üldö-
zőit, majd pedig ezekre nézve váratlan fordu-
lattal és gyorsabb repüléssel maga mögött
hagyja őket. Ez a játék nagyon izgatólag
hat a csókákra, melyek minden erejüket meg-
feszítik, hogy a kis rablókat utóiérhessék, de
hiába. Többször észleltem, hogy a kányák is,
melyek ily gyülekezéseket messziről láttak,
szintén idejöttek, a kék vércsékkel együtt
keringőztek és letekintgettek. A kányák két-
ségtelenül arra gondoltak, hogy itt bőséges
prédát találhatnak. A házasságkötés után
nemsokára a fészekrakást kezdik meg a pá-
rocskák. Minthogy ez a vércsefaj éppen úgy
mint többi fajrokona, ebben a szakban mű-
vészi rátermettségben és válogatott ízlésben
szűkölködik, azért igen gyorsan és az első
tojás lerakása előtt már jó régen készen van
a fészek. A házastársak igen vonzódnak egy-
máshoz, s ha az egyiket lelövik, a másik még
sokáig gyászol érette és bánatának kifeje-
zést is ad. Minthogy ez a madárfaj igen
társaságszerető, azért sokszor több fészket
is raknak egymás mellé. Gyakran láttam
fákat, melyek helyenként teljesen el voltak
borítva száraz ágak és galyak halmazával ;
mindezeket a kék vércsék hordták össze s
a halmazokban részint mély, részint sekély
fészekgödröket készítettek. Többnyire való-
ságos fészket rak a kék vércse, mely külső-
leg durván összerótt száraz gallyakból, bel-
sőleg pedig puha száraz fűből, kevés toll-
ból és pehelyből áll. Nem ritkán a vörös
vércse, vetési varjú, csóka és szarka elha-
gyott fészkeit is elfoglalja. Utóbbi esetben
megfigyeltem azt, hogy a tulajdonképpeni
fészket elfoglalta az egyik pár, a másik pe-
dig megfelelő átalakításokkal a tetőt vette
birtokába. Szívesen fészkel faodvakban is ;
itt vagy fészket rak, vagy pedig megelégszik a
pudvával. Kivételesen oly fészket is találtam
egyízben, mely a földre bozót közé volt rakva,
daczára annak, hogy a környéken sok volt
hinter sich herfliegen, oder über offenen Stellen
sich hoch in die Luft erheben, um darauf
wieder schnell herabzufliegen. Die Männchen
wetteifern miteinander ununterbrochen in der
Schnelligkeit und Gewandtheit des Fluges um
den Gegenstand ihrer Liebe. Wenn die erwählte
Stelle schon von Saatkrähen und deren bestän-
digen Begleitern, den Dohlen besetzt ist, so
wächst das Interesse am Beobachten die-
ser sozusagen Belustigungsspaziergänge noch
mehr. Die frechen gewandten Dohlen greifen
zu mehreren vom Hauptschwarme abgesonderte
Falken an und beginnen denselben nachzu-
jagen. Der ungleich gewandtere und scheuere
Falke verlangsamt absichtlich seinen Flug,
lässt die Verfolger auf nahe Entfernung
ankommen, um diese dann durch eine für sie
unerwartete Wendung und rascheren Flug
wieder weit hinter sich zurückzulassen.
Diese Manöver wirken auf die Dohlen sehr
erregend, sie strengen alle ihre Kräfte an,
um den gewandten kleinen Räuber einzuholen,
aber vergeblich. Ich bemerkte mehrere Male,
dass Milane, welche eine solche Ansammlung
schon von weitem sahen, herbeigeflogen
kamen, mit den Falken zusammen schwebten
und scharf herunterspähten. Ohne Zweifel
werden die Milane gedacht haben, dass hier
reiche Ausbeute zu machen sei. Bald nach
der Eheschliessung schreiten die Pärchen
zum Nestbau. Indem diese Falken in diesem
Fache — ebenso wie alle ihre Verwandten —
wenig artistische Begabung und ausgesuchten
Geschmack besitzen, so beenden sie den Bau
sehr schnell und schon lange vor dem Legen
des ersten Eies. Die Anhänglichkeit der Gatten
zu einander ist sehr gross, und erlegt man
einen, so trauert der andere lange Zeit um
ihn und gibt seinem Kummer Ausdruck. Da
diese Vögel sehr gesellschaftlich sind, so
baueu sie oft mehrere Nester nebeneinander.
Ich sah oftmals Bäume, welche stellenweise
vollständig überdeckt waren von Haufen trocke-
ner Äste und Zweige, welche von den Vögeln
herbeigeschleppt waren und zwischen denen
hie und da teils flache, teils tiefe Nest mulden
gelegen waren. Gewöhnlich baut der Rotfuss-
falke ein wirkliches Nest, welches äusserlich
aus grob ineinander geflochtenen trockenen
Astchen, innen aber aus weichem trockenen
Gras und unbedeutender Menge Federn und
Daunen besteht. Nicht selten nimmt er ver-
279
a fészek elhelyezésére alkalmas fa is. Mint
már emiitettem, a kék vércse gyakran vetési
varjak társaságában is fészkel. Egyízben igen
érdekes példáját láttam társaságszeretetének.
Egy vízszintes ágon 11 fészek volt, melyek
közül a 9 közbülsőt a kék vércse, a szélsők
közül pedig az egyiket a csóka, a másikat
a vörös vércse foglalta el. Mindezek a mada-
rak láthatólag békésen éltek egymással. Az
első tojásokat május végén találtam. A teljes
fészekalj 1 — 5, ritkán 6 tojást számlál (Evers-
mann szerint 2 — 3). Színükről csak annyit
akarok megjegyezni, hogy sok tojás rendkí-
vül vékony, kiszáradt nyálkás hártyával van
borítva s ezért olybá tűnik föl, mintha lak-
kal volna bevonva. A fiókák június végén
hagyják el a fészket. A kék vércsék főtáp-
láléka nyáron át főleg sáskákból s csak kis
mértékben gyíkokból áll, erre mutat ürülékük
vörös szine is. Tavaszszal és őszszel más rova-
rokat is fogdosnak, továbbá apró rágcsálókat,
kis madarakat (például a sága billegetőt) és
békákat. A fiókák szárnyrakelése után a kék
vércsék áttelepednek a száraz rétekre és
pusztákra, de éjszakára vagy pedig nagy
melegek alkalmával még visszatérnek a fákra."
Teljes szövegében adtam ezt az érdekes
közleményt egyrészt azért, mert nyelvi nehéz-
ségek miatt az irodalom eddig alig vehetett
róla tudomást, másrészt pedig azért, mert súlyt
helyezek arra. hogy az „altera pars" a maga
egészében szerepeljen az alább következő
kritikában. Bár tisztára közvetlen megfigye-
léseket nyújt ez a tárgyalás, mégis fölmerül
az a gyanú, hogy az interpreláczió helyenként
itt is téves. Első sorban is nem az az állítása
ejt gondolkodóba, hogy a kék vércse maga
is rak fészket, hanem az, hogy az idegen
lassene Nester des Turmfalken, der Saat-
krähe, Dohle und Elster an. In letzterem
Falle konnte ich beobachten, dass das eigent-
liche Nest von einem Paare, das Dach aber
mit nötigem Umbau von einem anderen Paare
besetzt wurde. Gern nistet er in Baumhöhlen;
hier baut er ein wirkliches Nest, oder begnügt
sich einfach mit dem Mulm. Als Ausnahme
fand ich einmal ein Nest, welches auf die
Erde in Gestrüpp gebaut war, ungeachtet
dessen, dass in der Umgebung viele zusagende
Bäume standen. Wie schon oben gesagt, nistet
der Rotfussfalke oft in Gemeinschaft mit Saat-
krähen. Einmal konnte ich ein sehr interes-
santes Beispiel seiner Gesellschaftlichkeit
beobachten. Auf einem horizontalen Aste
befanden sich 11 Nester, von welchen die
9 mittleren demRotfussfalken.von den äusseren
aber je eines der Dohle und dem Turmfalken
angehörten. Augenscheinlich wohnten alle
diese Vögel friedlich nebeneinander. Die ersten
Eier fand ich Ende Mai. Das volle Gelege
schwankt zwischen 1 und 5 Eiern, sehr selten 6
(nach E versmann 2 — 3). Über die Farbe sei
nur so viel gesagt, dass viele Eier von einer
äusserst dünnen, ausgetrockneten schleimigen
Schicht überzogen sind, wesshalb sie glänzen,
als ob sie lackiert wären. Die Jungen ver-
lassen das Nest Ende Juni. Die Hauptnahrung
der ßotfussfalken wird im Sommer selten aus
Eidechsen, hauptsächlich aber aus verschie-
denen Heuschrecken gebildet, womit auch die
rötliche Farbe ihres Kotes zu erklären ist.
Im Frühling und Herbst fangen sie auch andere
Insekten, kleine Nager, kleine Vögel (z. B. die
gelbe Bachstelze) und Frösche. Mit dem Aus-
Hiegen der Jungen siedeln die Rotfussfalken
in die Steppe und trockene Wiesen über,
aber zur Nachtruhe oder bei grosser Hitze
kehren sie zu den Bäumen wieder."
Dieser interessante Bericht wurde ganz in
extenso gegeben, einerseits deshalb, weil
die Literatur infolge sprachlicher Schwierig-
keiten bisher keine Kenntnis davon nehmen
konnte, anderseits weil Gewicht darauf gelegt
werden musste, dass die nachfolgende Kritik
nicht nur auf Bruchstücke gegründet erscheine.
Obwohl diese Darstellung nur unmittelbare
Beobachtungen enthält, muss der Verdacht
dennoch wach werden, dass die Interpretation
derselben stellenweise unrichtig ist. Die Kritik
wird in erster Linie nicht durch die Behauptung
I>NO
fészkek elfoglalását szinte kivételesnek tün-
teti föl. Meg kell állapítani, hogy evvel ellen-
tétbe jut az összes orosz és magyar meg-
figyelőkkel. Növeli a gyanút az az állítása,
hogy .a kék vércse gyakran vetési varjak
társaságában is fészkel". A ki a kék vércse
természetrajzát ismeri, az nem is gondolhat
inast, mint azt, hogy kék a vércsék ilyenkor
a vetési varjak elhagyott vagy erőszakkal
elfoglalt fészkeiben költenek. Tudvalevő dolog,
hogy a kék vércse csakis a kész fészkek
kedvéért telepszik meg a varjútelepen, a hol
állandó harczot kell folytatnia a varjakkal, sőt
egyébként ideális fekvésű erdőkben is csak
azért nem fészkel, mert nincs bennük varjú-
telep, a mint ez különösen a Hortobágyon
látható. Ezt okvetlenül fel kellett volna emlí-
teni, s miután Zaruuny ezt nem tette, evvel
utat engedett annak a gyanúnak, hogy idevágó
megfigyeléseit nem minden esetben interpre-
tálta helyesen.
A kék vércséktől összehordott száraz gallyak
és ágak halmazában rakott fészkek csak meg-
erősítik ezt a gyanút. A leírás kissé homályos,
de ha szó szerint veszszük, a mint másként
nem is vehetjük, akkor itt csak egy régi
gólya vagy nagyobb ragadozó madár fészkének
a romjairól lehet szó. Figyelembe kell venni
azt, hogy az ilyen „halmaz" csak úgy állhat
meg a fán, ha erősebb és nehezebb agak
alkotják az alapot, mert csakis ezekkel lehet
a faágak közeit áthidalni. Egyáltalában nem
valószínű, hogy a kék vércsék bánni tudjanak
az ilyen építményhez szükséges vastag és
súlyos ágakkal s hogy azonfelül még akkora
anyat;felesleget hordjanak össze, mint a milyent
a leírás említ.
A fészekfoglalás mellett szól a közlemény-
nek az a része is, mely szerint „az első tojás
lerakása előtt már jó régen készen van a
fészek". A kék vércse természetrajza alapján
sokkal valószínűbb az a feltevés, hogy a már
herausgefordert, dass der Rotfussfalke einen
eigenen Horst baue, sondern dadurch, dass die
Okkupation der fremden Nester fast als Aus-
nahme angegeben wird. Es muss dem entgegen
festgestellt werden, dass dies im Gegensatze
zu sämtlichen angarischen und russischen
Beobachtern steht. Bestärkt wird der Verdacht
noch durch die Bemerkung, dass der Rotfuss-
falke häutig auch in Gesellschaft der Saat-
krähen brüte. Wem die Natur des Rotfuss-
falken bekannt ist der kann gar nichts anderes
denken, als dass die Rotfussfalken hier in
verlassenen oder mit Gewalt okkupierten
Krähennestern nisten. Es ist ja bekannt, dass
sic li die Rotfussfalken nur wegen dieser
fertigen Nester in den Saatkrähenkolonien
ansiedeln, wo sie mit den Saatkrähen fort-
während zu kämpfen haben, und dass sie in
ansonst ideal erscheinenden Wäldern nur
darum nicht nisten, weil sich keine Saatkrähen-
kolonie darin befindet, wie dies besonders
im Hortobágy zu sehen ist. Diese Umstände
hätten jedenfalls erwähnt werden müssen,
und da es von Zarudny unterlassen wurde,
gab er dem Verdachte Raum, dass seine
diesbezüglichen Beobachtungen nicht in allen
Fällen richtig interpretiert sind.
Die von den Rotfussfalken zusammen-
getragenen Haufen von trockenen Reisern und
Ästen, in welche die Nester gebaut waren,
verstärken noch diesen Verdacht. Die Beschrei-
bung ist etwas unklar, nehmen wir dieselbe
jedoch wörtlich, wie es anders auch nicht
möglich ist, so kann es sich hier nur um
die Ruinen eines alten Storch- oder Raubvogel-
horstes handeln. Es muss in Betracht gezogen
werden, dass sich ein solcher „Haufen" nur
dann auf einem Baume halten kann, wenn ein
aus stärkeren, gröberen Asten gebautes Gerüst
vorhanden ist, weil nur auf diese Weise die
Aste überbrückt werden können. Es erscheint
durchaus unwahrscheinlich, dass die Rotfuss-
falken mit solchen dicken, schweren Ästen
umgehen können und dazu noch einen solchen
Überfluss von Baumateriale zusammentragen
würden, wie dies aus der Beschreibung her-
vorgeht.
Für die Nestokkupation spricht auch noch
der Teil des Berichtes, laut welchem sie den
Bau schon lange vor dem Legen des ersten
Eies beendigen. Auf Grund der Lebensweise
des Rotfussfalken isi es viel wahrscheinlicher,
281
kész fészket idejekorán birtokba vette és
őrizte az illető pár.
A földre rakott fészek, bár a környéken
elég alkalmas fa is volt, szintén azt a gon-
dolatot ébreszti fel, hogy inkább a kevésbé
biztos, de kész fészket foglalta el, semhogy
maga rakna fészket.
Egyáltalában nagyon valószínűtlen, hogy a
kék vércse itt ennyire megváltoztassa a szo-
kásait. Bizonyos, hogy minden területhez külön-
külön kell alkalmazkodnia valamely madár-
fajnak, de ez az alkalmazkodás ebben az
esetben legfeljebb arra terjedhetne ki, hogy
más madárfajok fészkeit foglalja el. Maga a
fészekfoglalás ténye nem változhatik.
Mindezek daczára azonban azt hiszem, hogy
végleges ítélettel várnunk kell, a míg újabb
megfigyelések vagy igazolják Zarudny közlé-
sét, vagy tényleg bebizonyítják, hogy egyes
megfigyeléseinek interpretálásában tévedett.
Addig azonban döntő szerepük nem lehet és
fenntartással kell fogadni őket.
Dk. Menzbier M. A. : Ornithologie du Tur-
kestan. Moscou, 1888—1893, p. 339, 340.
Zarudny megfigyeléseit adja egész részle-
tesen, kibővítve avval, hogy a költést a hím
és nőstény felváltva végezik.
Dr. Fatio V. és Dr. Studer T. : Catalogue
des Oiseaux de la Suisse. Genève et Berne,
1889, I. p. 57.
„Néhány megfigyelő azt állítja, hogy a kék
vércse Svájczban helyenként fészkel Mbissneb
szerint költött Meiringen mellett, de odavaló
megfigyelőnk még átvonulóban, vagy csak alkal-
milag vali» előfordulásában se látta. Stauppbb
szerint Luzernben fán fészkelt egy pár egy
kis erdőben.''
A sziklákon való fészkelest. mely főleg
svájczi jelentésekben szokott felmerülni, itt
legalább is kétségbevonják.
A luzerni fészkelést közelebbi adatok hiá-
nyában nem lehet ellenőrizni s így fenntar-
tással kell azt fogadni.
Aquila XVIII.
dass der fertige, beizeiten in Besitz genom-
mene Horst von dem betreffenden Paare ge-
hütet wird.
Das auf den Hoden gebaute Nest, trotz-
dem genügend geeignete Bäume in der Nähe
waten, erweckt ebenfalls den Gedanken, dass
der Rotfussfalke lieber das weniger Schutz
bietende fertige Nest in Besitz nimmt, als
dass er ein eigenes Nest baue.
Es erscheint überhaupt wenig wahrschein-
lich, dass der Rotfussfalke seine Lebensweise
hier so stark verändert habe. Sicher ist jeden-
falls, dass sich irgendeine Vogelart jedem
Gebiete separat anpassen muss, doch könnte
sich eine Anpassung in diesem Falle nur
darauf erstrecken, dass die Nester anderer
Arten okkupiert werden ; die Tatsache der
Nestokkupation selbst bliebe unverändert
Trotz allem, glaube ich jedoch, dass mit
dem endgültigen Urteile noch gewartet wer-
den muss bis neuere Beobachtungen, entwe-
der die Richtigkeit von Zarudnys Daten be-
zeugen oder aber tatsächlich beweisen, dass
die Interpretation einiger Beobachtungen un-
richtig war. Bis dorthin kann denselben je-
doch keine entscheidende Rolle zuerkannt
werden und müssen dieselben mit Vorbehalt
benützt werden.
Dr. M. A. Menzbier: Ornithologie du Tur-
kestan. Moscou, 1888—1893, p. 339, :i40.
Zarudnys Beobachtungen ganz ausführlich,
ergänzt mit der Behauptung, dass .Männchen
und Weibchen abwechselnd am Brutgeschäfte
teilnehmen.
Dr. V. Fatio und Dr. Th. Studbr: Catalogue
des Oiseaux de la Suisse. Genève et Herne,
1889, I. p. 57.
„Einige Beobachter geben au. dass der
Rotfussfalke in der Schweiz stellenweise brüte.
Meisbnbb erwähnt, dass er in Meiringen ni-
stete, doch sah ihn unser dortiger Mitarbeiter
nicht einmal als Durchzügler, oder gelegent-
lich vorkommend. Nach Stauppbb brütete ein
Paar in Luzern auf den Bäumen eines Wäld-
chens."
Das Brüten in Felsen, welches vornehmlich
in schweizerischen Berichten vorzukommen
pflegt, wird hier zum mindesten bezweifelt.
Das Brüten in Luzern kann mangels nä-
herer Angaben nicht kontrolliert werden, muss
daher mit Vorbehalt aufgenommen werden.
■■•s
282
L. Olphe-Galliard : Contrib. a la Faune
Ornith. de L'Euro2>e Occid. Fase. XIX. Lyon,
Berlin 1889, pag. 96.
„Gyakran elfoglalja a szarka fészkét.
Schlegel szerint Görögországban a házak tete-
jére rakja fészkét. Magas fákon fészkel
Lindermayer szerint. "
Saját megfigyelések hiányában csekély iro-
dalomra támaszkodó a kérdés lényegét nem
érintő tárgyalás.
Herman 0. : Petényi J. S. A magyar tudo-
mányos madártan megalajntója. Budapest,
1891, p. 45—79.
Ebben az életrajzban található az eddig
megjelent legkiinerítöbb monografia a kék
vércséről, melyet Petényi hátrahagyott iratai-
ból Chernél István és néhai Dr. Tadscher Gyula
állítottak össze.
A német kiadás a II. nemzetközi madártani
kongresszus tiszteletire készült ünnepi irat volt,
melyet a kongresszus minden egyes tagja meg-
kapott. Schalow H. ezenkívül még külön is
felhívta a figyelmet erre a még ki nem adott
Cerchneis vespertinus tanulmányra a német
madártani egyesület 1891. évi szeptember
havában tartott ülésén (Journ. f. Ornith. 1891,
p. 430).
Ezek után már most azt hihetné az ember,
hogy a PETÉNYi-féle megfigyelések érvényesü-
lésének többé mi se állott útjában, különösen
ha tekintetbe veszi azt a még sok év elmul-
tával is megnyilvánuló őszinte rokonszenvet,
melyet a kongresszus emléke a magyarság
és ennek ornithologiai törekvései iránt föl-
ébresztett. Nem így történt. Eltekintve Lever-
KLHNnek egy igen elismerő megemlékezéséről,
egyedül csak Chernél munkáiban találkozunk
Petényi idevágó adatainak csorbítatlan repro-
dukcziójával. A külföldi irodalom ezúttal se
vett róluk tudomást; továbbra is érvényben
maradtak a régi hagyományos források téves
közlései.
Minthogy a legújabb idjíben újból is meg-
jelent ez a kékvércse-monografia,1 azért az
adatok részletes közlését mellőzendőnek tar-
1 Csörget Titus : Madártani Töredékek etc. Buda
pest, 1904.
L. Olphe Galliard: Contrib. a la Faune
Ornith. de L Eur ope Occid. Fase. XIX. Lyon.
Berlin. 1889, pag. 96.
„Okkupiert häutig Elsternester. Brütet nach
Schlegel in Griechenland auf Hausdächern.
Nistet nach Lindermayer auf hohen Bäumen."
In Ermangelung eigener Beobachtungen
auf ein geringes Quellenmaterial gestützte,
das Wesen der Frage unberührt lassende
Darstellung.
0. Herman : J. S. v. Petényi, der Begründer
der wissenschaftlichen Ornithologie in Ungarn.
Budapest, 1891.
Diese Biographie enthält p. 49 — 87 eine
von Stefan v. Chernél und weiland Julius Tau-
scher aus den hinterlassenen Notizen Petényis
zusammengestellte Monographie des Rotfu>s
falken, die ausführlichste Veröffentlichung,
welche über diese Art bisher erschien. Die-
selbe erschien als „Festschrift zu Ehren des
ziveiten internationalen Ornithologischen Kon-
gresses", von welcher jedes Mitglied des Kon-
gresses ein Exemplar erliielt. Ausserdem wurde
von H. Schalow in der Septembersitzung 1891
der Deutschen Ornithologischen Gesellschaft
(Journ. f. Ornith. 1891, p. 430), die Aufmerk-
samkeit noch besonders auf diese „bisher
unedierte Studie über Cerchneisvespertinus L."
aufgerufen.
Nach all diesem könnte man glauben, dass
dem Einzüge der PETÉNYischen Daten in die
einschlägige Literatur nichts mehr im Wege
stand, besonders, wenn man die sich noch
auch nach Jahren kundgebende aufrichtige
Sympathie in Betracht zieht, welche der
Kongress für Ungarn und dessen ornitholo-
gische Bestrebungen erweckte. Es kam
anders. Abgesehen von einer sehr anerken-
nenden Erwähnung seitens Leverkühn ist
die Reproduktion der PETÉNYischen Daten
einzig und allein nur in Chernels Schriften
zu finden. Die ausländische Literatur nahm
dieselben auch diesmal nicht zur Kenntnis und
behielten die falschen Daten, als Überliefe-
rungen der alten Quellen, auch weiterhin ihre
Geltung.
In allerneuester Zeit wurde diese Rotfuss-
falkenmonographie der wissenschaftlichen Welt
neuerdings vorgelegt 1 und sehen wir deshalb
1 Titos Csörget: Ornithologische Fragmente etc.
Gera Unternihaus, 1905.
283
torn. Csak egy pontjára akarok kiterjeszkedni,
nevezetesen arra az elméleti fejtegetésre,
raelylyel Petényi megkísérelte annak a meg-
okolását, hogy miért nem rak fészket a kék-
vércse.
Az idevonatkozó részlet (pag. 65) a következő:
„Hogy maga rakjon fészket, erre ez a
vércsefaj reá sem ér. Rendesen későn
április közepénél alig korábban, sokszor még
későbben is — érkezik; sőt ha a tél felújul,
megesik, hogy a kék vércse csak április végén
jön meg hozzánk. Eltelik néhány nap, mig a
többi, már megtelepedett madár között tájé-
kozódik, míg kipiheni a nagy út fáradalmait
s jól táplálkozva annyi erőre kap, hogy a
harczot felvehesse ; arra is kell egynéhány
nap, hogy párosodjon, úgy hogy május első
hete, sokszor közepe is letelik, mire tojni
kezdhet ; a tojásokat az elfoglalt fészkekben
rendesen csak május 20 — - 26-ika körül talál-
hatjuk meg.
Ha már most oly későn — április közepén,
sőt ha május elején is — a fészkek rakásá-
hoz látna, akkor számításba kell venni azt is,
hogy ott, a hol alkalmas helyekre akad, tele-
pesen szeret fészkelni, így a jobb helyekért
társai ellen küzdelmet kellene folytatnia, a
mi annál több időt venne el, minél makacsab-
bak a verekedők, tehát nehezebben engedné-
nek egymásnak, mint a hogyan engednek
nekik a szarkák és varjak.
Egyáltalában sietniök kell, hogy a költést
és különösen a fiak nevelését befejezzék ;
tehát korábban is kell hozzáfogniok, mert
későbben kezdik, s már augusztusban a fiakkal
együtt az elköltözésre készülnek, vagy éppen
már költözködnek is."
Kétségtelen dolog, hogy ez az elmélet a
Xu-.iwMial folytatott vitatkozásokból fakadt.
Habár Pbtényi álláspontja még tisztára teleolo-
gikus, a mi korábbi hivatásának szinte ter-
mészetes következménye, mégis feltalálható
benne a szelekczió gondolata, különös éles-
von einer ausführlichen Reproduktion der dies-
bezüglichen Beobachtungen ab.
Nur einen Punkt möchte ich eingehender be-
handeln, nämlich Pbtényis theoretische Be-
gründung dessen, warum der Kotfussfalke
kein eigenes Nest baut. Der diesbezügliche
Passus lautet (pag. 71) folgendermassen :
„Dazu, dass er sich selbst ein Nest erbaue,
hat dieser Falke überhaupt zu wenig Zeit.
Er kommt meistens spat, kaum früher als
Mitte April, oft auch noch später an ; ja wenn,
die Witterung ungünstig ist und sich ein
Nachwinter einstellt, erscheinen sie sogar erst
Ende April auf ihren gewohnten Brutplätzen.
Auch hier streifen sie, als frisch angekom-
mene Gäste, als Fremdlinge unter den schon
lange ansässigen anderen Vögeln einige Tage
umher, teils um auszuruhen, teils um sich
durch Ruhe und durch reichliches Futter zum
Kampf zu kräftigen; ja es vergehen selbst
dann noch mehrere Tage, bis die Paarung
erfolgt, so dass oft schon die erste Maiwoche
oder die erste Hälfte des Mai vergeht, ehe
sie Eier zu legen anfangen, welche man ge-
wöhnlich erst am 20 — 26. Mai in den okku-
pierten Nestern findet.
Wenn sie nun so spät — nämlich Mitte,
ja wenn auch Anfangs Mai — Nester zu bauen
anfangen, so ist in Rechnung zu ziehen, dass
Falken überhaupt schlechte Nestbauer sind,
daher der Bau wenigstens zehn Tage dauern
würde; ferner wäre zu berücksichtigen, dass
sie, wo sich dazu geeignete Plätze finden,
meist in Kolonien beisammen brüten, also um
die besseren Plätze kämpfen müssten, was
umso länger dauern würde, weil sie als gute,
mutige Kämpfer einander viel schwerer wei-
chen würden, als wie dies die Krähen und
Elstern tun müssen.
Sie müssen sich überhaupt beeilen, ihr
Brutgeschäft, insbesondere die Erzielung ihrer
Kinder zu vollenden, daher damit auch frü-
her beginnen und sich im August samt ihren
Jungen zum Fortziehen vorbereiten, oder wirk-
lich schon auf dem Zuge begriffen sein müs-
sen."
Diese Theorie entsprang zweifellos auch
den mit Nadmann geführten Disputationen. Ob-
wohl Pbtényis Standpunkt noch rein teleologisch
ist eine sozusagen natürliche Folge seines
früheren Berufes — ist der Selektionsgedanke
dennoch darin enthalten, mit besonderer
36»
284
seggel pedig az intraspecziális szelekczióé.
Ez a körülmény különösen azért emlitésre-
méltó, mert az elmélet még Darwin fellépése
előtt keletkezett. Petényi elmélete a Darwin
után szokásossá vált következtetési módszer
szerint körülbelül így hangzanék:
Az említett körülmények folytán azok a
kék vércsék, melyek maguk rakták a fészkükéi,
mindig későbben költöttek, mint azok, melyek
idegen fészket foglaltak. Minthogy specziális
rovartáplálékuk folytán korai elvonulásra
kényszerülnek, azért a fészekrakok fiai mindig
kevésbbé voltak kiképezve és a nagy útra
előkészítve, tehát főleg ezekből került ki az
a silányabb anyag, mely a létért való küzde-
lemben nem tudott megállani s így a ..natural
selection" folyamán túlsúlyra jutott a fészek-
parazita generáczió, mely az intraspecziális
szelekczió törvényei szerint végre egyedül
uralkodóvá lett. l'urÉNYinél éppen csak a sze-
lekczió szava hiányzik, különben teljesen
azonos az elmélete evvel a modernizálttal,
mely ebben az alakjában éppen olyan elfo-
gadhatónak látszik, mint a legtöbb hasonló
elmélet, a mely manapság egyes fajok élet-
nyil vaníliásainak megmagyarázására általáno-
san el van terjedve és részben el is fogadva.
Csak mellesleg akarom felemlíteni azt hogy
PüTÉNYinek ez az elmélete nem állhat meg,
mert pl. a későn elvonuló, sőt igen gyakran
át is telelő vörös vércse, legalább a magyar
Alföldön szintén idegen fészket foglal el, ha
tornyokon, romokon stb. nem talál alkalmas
fészkelőhelyet. Pedig ennek volna „ideje" !
Itt főleg csak azt akartam kiemelni, hogy
Petényi szerint a madár életmódja nem terem-
tődött, hanem fejlődött s hogy e fejlődés meg-
magyarázásához már Darwin előtt is a sze-
lékezió gondolatát vette igényié. Az emiitett
részleten kívül bizonyítja ezt még az is, a
hol a kék vércse telepes fészkelését igyekszik
megmagyarázni. "Erre nézve a ..Madártani
Töredékek" 59. lapján a következőket írja:
„Minthogy a kék vércse legtöbbnyire csak
rovarokkal, még pedig olyanokkal él, a melyek
Schärfe aber die intraspeziale Selektion. Die-
ser Umstand ist deshalb besonders erwähnens-
wert, weil seine Theorie noch vor Darwin
entstand. Petényis Theorie würde in der seit
Darwin üblich gewordenen Folgerungsweise
ungefähr folgendermassen lauten:
Infolge der angeführten Umstände brüteten
diejenigen Kotfussfalken, welche einen eige-
nen Horst bauten, immer später als diejeni-
gen, welche fremde Nester okkupierten. In-
dem sie zufolge ihrer speziellen Insekten-
nahrung zu frühem Wegzuge gezwungen sind,
waren die Nachkommen der Nestbauer immer
weniger ausgebildet und zu der langen Reise
weniger vorbereitet, weshalb auch haupt-
sächlich diese dasjenige minderbefähigte .Ma-
teriale ergaben, welches im Kampfe ums Da-
sein ; icht bestehen konnte, so dass im Laufe
der „Natural selection" die nestusurpierende
Generation das Übergewicht erhielt und nach
den Gesetzen der interspezialen Selektion
schliesslich die alleinherrschende wurde. Bei
Petényi fehlt nur das Wort Selektion, anson-
sten ist seine Theorie vollkommen identisch mit
dieser modernisierten, welche in dieser Gestalt
geradeso akzeptabel erscheint, wie die mei-
sten ähnlichen Theorien, welche zur Erklä-
rung spezieller Lebensäusserungen einzelner
Tierarten heutzutage allgemein verbreitet,
teilweise auch angenommen sind. Nur neben-
bei möchte ich betonen, dass diese Theorie
Petényis nicht bestehen kann, weil ja z. B.
der spätziehende, oft sogar überwinternde
Turmfalke, wenigstens auf der grossen unga-
rischen Tiefebene gleichfalls fremde Nester
okkupiert, wenn er auf Türmen, Ruinen usw.
seine geeigneten Nistplätze auffindet. Der-
selbe hätte also rZeit" genügend. Hier wollte
ich hauptsächlich das hervorheben, dass nach
Petényi die Lebensweise einer Vogelart nicht
als miterscltaffeii, sondern als mitentwickelt
angesehen werden muss und dass Petényi zur
Erklärung dieser Entwickelung schon vor
Darwin den Selektionsgedanken zu Hilfe nahm.
Ausser dem hier behandelten Teile seiner
Monographie, wird dies auch durch das be-
wiesen, wo er das kolonienweise Nisten
des Rotfussfalken zu erklären versucht. Er
schreibt diesbezüglich in den rOrnithologischen
Fragmenten" p. 63 folgendes:
„Dieser Falke, da er meist nur von Kerfen
- und zwar von solchen, die oft zu Millió-
285
milliószámra teremnek, mint tücskökkel, sás
kákkal, csere- és ganajbogarakkal, nincsen
oka az irigykedésre s innen van. hogy társa-
ságban él, megfér egymással s e tekintetben
egyetlen az európai ragadozó madarak között."
A telepes fészkelés feltételeként igen helye-
sen a táplálékszerzés módja szerepel, habár
a kék vércsénél a kenyéririgység hiánya nem
lehet közvetlen oka a telepes feszkelésnek.
inert hiszen nem csak telepesen, hanem magá-
nyosan is fészkel. A telepes fészkelés ennél
a fajnál csak másodlagos következménye annak
az oekologiai sajátságnak, hogy a telepesen
fészkelő vetési varjú fészkeit elfoglalja. Maga
az elv azonban, t. i. a kenyéririgység hiánya
csakugyan döntő föltétele a telepes fészke-
lésnek, mert a kenyérirígységnek ez a hiánya
onnan ered, hogy a fészkelési hely más mint
a táplálékszerzési terület. Minden madár, a
mely ugyanoly természetű helyen szerzi táp-
lálékát, a milyenen fészkel, nagyságához,
illetőleg táplálékszükségletéhez mért körzetet
igényel, melyet idegenekkel szemben meg-
védelmez; evvel szemben általában véve tele-
pesen fészkelnek mind azok a fajok, melyek
táplálékszerzési területe más, mint a fészke-
lési terület. Mint közvetlen ok ilyenkor is
legtöbbször az a körülmény szerepel, hogy a
nagy kiterjedésű egyöntetű táplálkozási terü-
leten csak szórványosan akadnak alkalmas
fészkelöhelyek, a hová ennélfogva össze-
szorulnak az itt megélhetést találó madarak,
mint pl. a vetési varjak a művelés alatt levő
földek ligeteiben, a tengeri madarak a part
alkalmas szikláin stb.
Látható ezekből is, mily széles látókörrel es
aprólékos gondossággal irta meg Petényi amaga
kék vércse monográfiáját, mely arról is neve-
zetes, hogy az elsők közé tartozik, melyekben
oekologiai jelenségek mint megoldandó prob-
lémák szerepelnek, melyek megoldási kísér-
leteiben már Darwin előtt is a szelekczió csirái
mutatkoznak. Teljesen megokolt ennélfogva,
ha a kék vércse fészkelésének tárgyalásában
nénin der Abenddämmerung vorkommen, /,. B.
Grillen, Heuschrecken, .Mai nnd Mistkäfern
usw. - lebt, also keine Ursache hat, futter-
neidisch zu sein, ist der geselligste und mit
seinesgleichen der verträglichste aller euro-
päischen Raubvögel".
Als Bedingung des kolonieweisen Bratens
wird sehrrichtig die Ernährungsweise bezeich-
net, obwohl der Mangel des Futterneides bei
dem Rotfussfalken kaum die unmittelbare Ur-
sache des kolonieweisen Brütens sein kann,
da diese Art ja bekanntlich nicht nur kolonie-
weise, sondern auch in einzelnen Paaren brü-
tet. Das kolonieweise Brüten ist bei dieser
Art eine sekundäre Folge derjenigen ökolo-
gischen Eigenschaft, dass die Nester der
kolonieweise nistenden Saatkrähen okkupiert
werden. Das Prinzip selbst aber, nämlich der
Mangel des Futterneides ist jedenfalls ent-
scheidender Faktor des kolonieweisen Bratens,
indem dasselbe dadurch bedingt wird, dass
die Brutsteile von der Nahrungsstelle gänzlich
verschieden ist. Jeder Vogel, dessen Nahrungs-
stelle und Brutstelle gleichgeartet ist, bean-
sprucht ein seiner Grösse, respektive seinem
Nahrungsbedürfnisse entsprechendes L'évier,
welches er fremden Eindringlingen gegen-
über verteidigt; dem gegenüber braten im
allgemeinen alle jene Arten, deren Brut- und
Nahrungsgebiet nicht gleichgeartet ist, kolo-
nienweise. Als unmittelbare Ursache wirkt
hier meistens der Umstand, dass in dem aus-
gedehnten, gleichförmigen Nahrungsgebiete
nur sporadisch geeignete Brutplätze vorhan-
den sind, wo daher sämtliche Vögel, welche
ihre Lebensbedingungen hier auffinden, zu-
sammengedrängt werden, wie z. B. die Saat-
krähen in die Wäldchen, welche sich inmit-
ten der bebauten Felder befinden, die See-
vögel auf geeigneten Felsen usw.
Es ist hieraus ersichtlich, mit welch weitem
Gesichtskreise und mit welch minutiöser Sorg-
fältigkeit Petényi bei der Verfassung seiner
Etotfnssfalken-Monographie verfuhr, welche
auch noch deshalb bemerkenswert ist. dass
sie die erste ist. in welcher ökologische
Erscheinungen als der Lösung harrende
Probleme hingestellt sind, und wo in den
Lösungsversuchen schon vor Darwin die Keime
der Selektion vorhanden sind. Ks ist demnach
vollkommen begründet, wenn bei Behandlung
des Brutgeschäftes des Rotfussfalken zur
286
éppen ezt a monográfiát veszszük zsinórmér-
tékül a többi tárgyalás adatának felülbírálá-
sához.
Bréhms Tierlehen. Újból földolgozta De.
Pbchubl Loeschb : Madarak. III. kötet. Leipzig
und Wien, 1892, p. 263.
Saját megfigyelések hiányában Nordmann,
Radde és részben Naumann adatai.
Homever S.: Nach Ungarn und Siebenbür-
gen. Ornith. Monatsschrift, 1892, p. 414.
„A bielitzi erdőben az utolsó évek alatt
kb. 15 pár kék vércse fészkelt régi szarka-
fészkekben. Elszórtan kb. 20 szarka- és varjú-
fészket láttam, azonkívül múltévi (kisebb)
fészkeket, melyeket a kék vércsék maguk
raktak."
A kék vércse magarakta fészkének kritériu-
maként csak annak kisebb volta szerepel,
a mi azonban egyúttal a régi, tetőnélkiil szű-
kölködő szarkafészeknek is a kritériuma,
úgy hogy ennek az adatnak az alapján nem
dönthető el a kérdés, hogy rak- e a kék vércse
fészket, vagy sem.
Dr Leverkühn P. : Bericht über eine Reise
nach Ungarn. Főjelentés a II. nemzetközi
madártani kongresszusról. II. rész. Budapest,
1892, p. 222. A sülysápi út.
„Egy szóval se akarok nyilatkozni erről a
fajról, melynek életrajzát Petényi János, a
magyar Naumann, oly fölümúlhatatlan kime-
rítőséggel és lelkesedéssel írta meg ! Petényi
határozott állítása szerint a kék vércse sohase
rak fészket. Rosszul venné ki magát, ha ezt
a százszoros tapasztalat során bebizonyított
tényt egy eset alapján kétségbe vonnám. De
be kell vallanom, hogy az egyik fészekről,
a melyet magam hoztam le (most a strassburgi
múzeumban van), nem tudtam eldönteni, hogy
miféle madár rakhatta azt, A másik fészek a
mit fent a fán megnéztem, régi szarkafészek
volt."
Leverkühn eddig az egyedüli a külföld
ornithologusai közül, a ki a kék vércse fész-
keléséről szólván megemlékezik PetényiföI.
Igen jellemző tény ez, ha tekintetbe vesz-
szük, hogy Leverkühn a madártani irodalom
terén mily óriási tudás fölött rendelkezik.
Petényi adatait teljes mértékben el is fogadja,
daczára annak, hogy a szerencsés véletlen
következtében tán módjában volt oly fészket
kritischen Überprüfung der übrigen Arbeiten
gerade diese Monographie als Grundlage
genommen wird.
Brehtns Tierleben. Neubearbeitet von Dr.
Pechuel-Loesche : Vögel. Bd. III. Leipzig und
Wien, 1892, pag. 263.
In Ermangelung eigener Beobachtungen
die Daten von Nordmann, Radde und teilweise
Naumann
A. v. Homeyer: Nach Ungarn und Sieben-
bürgen. Ornith. Monatsschrift. 1892. pag. 414.
„Im Bielitzer Akazienwald haben in den
letzten Jahren ca. 15 Paare Abendfalken
meistens in alten Elsternestern gehorstet. Ich
sah hier zerstreut ca. 20 Elster- und Krähen-
nester, auch alte, vorjährige, selbstgebaute
(kleine) Nester vom Abendfalken. *
Das Kriterium des selbstgebauten Horstes
wird hier nur darin angegeben, dass derselbe
kleiner ist, was jedoch zugleich auch das
Kriterium der alten dachlosen Elsternester
bildet, so dass auf Grund dieser Daten die
Frage, ob der Rotfussfalke einen Horst baue,
oder nicht, unentschieden bleibt.
Dr. Paui, Leverkühn : Bericht über eine Reise
nacli Ungarn. Hauptbericht des II. internat,
ornith. Kongresses. IL Teil. Budapest, 1892,
pag. 222. Tour nach Süly- Sáp.
„Ich mag mit keinem Worte mich über
diesen Vogel äussern, dessen Biographie
der Naumann Ungarns, Johann v. Petényi in
so unübertrefflich exakter und begeisterter
Weise geschrieben hat ! • Nach Petènyis
bestimmten Versicherungen baut der Rotfuss-
falk nie ein Nest selbst. Es wäre vermessen,
eine auf hunderte von Beobachtungen gestützte
Erfahrung auf Grund eines Falles antasten
zu wollen. Indessen muss ich gestehen, dass
ich bezüglich des einen von mir selbst geholten
Nestes (jetzt im Strassburger Museo) voll-
kommen rathlos bin, wem als Erbauer ich es
zuschreiben sollte ! Das andere von mir oben
im Baume besichtigte war ein altes Elsternest."
Leverkühn ist bisher der einzige ausländische
Ornithologe der im Anschlüsse an das Brut-
geschäft des Rotfussfalken Petényi erwähnt. Es
ist dies eine ungemein bezeichnende Tat-
sache, wenn man in Betracht nimmt, über welch
ausserordentlich umfangreiches ornitho-litera-
risches Wissen Leverkühn verfügte. Petènyis
Daten werden von ihm auch ohne Vorbehalt
akzeptiert, trotzdem er infolge eines glück-
287
találnia, a mely legalább bizonyos fokig a
kék vércse saját készítése volt. Miután :t
fészek pontosabb leírása hiányzik, azért csak
sejtésként mondhatom, hogy ez is amolyan
fölszerelt régi szarkafészek lehetett, a milyent
az alábbiakban Cerva Frigyes ir le. A fészek
különben szerencsére megvan és így a kér-
dés még eldönthető.
Csató János : Die Verbreitung und Lebens-
weise der Tagraubvögel in Siebenbürgen}
Főjelentés a II. nemzetközi madártani kon-
gresszusról. II. rész. Budapest, 1892, p. 123.
„A síkság és dombos vidék3 terjedelmes
rétjeit és mezőit látogatja legnagyobb elő-
szeretettel.
Alacsonyan a föld fölött repülnek, iveznek,
leszállnak egy-egy rovarra, leülnek a földre,
vakondtúrásokra, vagy alacsony bokrokra,
ha ugyan akad ilyen a területen."
Fontos megfigyelések abból a szempontból,
hogy még a hegyvidéken se keresi föl a
sziklákat, melyek Petényi szerint nem felel-
nek meg e vércsefaj természetének, hanem
itt is a mezőkön, ligetekben, vagyis azokon
a helyeken tartózkodik, melyeket fészkelése
idején szokott felkeresni.
Dr. Taschenbërg 0. : Die Avifauna in der
Umgebung von Halle. Ornith. Monatsschrift.
XVIII, 1893, p. 136.
„. . . evvel szemben a Falco rufipest csak
1885 óta ismerik mint vidékünk fészkelő
madarát a dölaui pusztáról (Schlüter adata)."
Ez volna a kék vércse legnyugatibb fész-
kelő helye, melyet éppen szinguláris voltára
való tekintettel több részletességgel kellett
volna tárgyalni, mert így hiányzik az alap,
melyen az adatok hitelessége eldönthető
lett volna.
1 Részben megjelent mix Zeitschrift f. d. gesummte
Ornith. II. Budapest, 1885, p. 405.
s Főleg a Mezőségen, a hol fészkel is.
lichen Zufalles vielleicht in der Lage war,
einen Horst zu finden, welcher bis zu einem
gewissen Grade Selbstbau des Rotfussfalken
war. Indem die genauere Beschreibung des
Horstes fehlt, kann es nur als Vermutung
hingestellt werden, dass dieser eventuell
ebenfalls ein derartig montierten- Horst war,
wie ihn weiter unten Friedrich Cerva be-
schreibt. Der Horst ist ja glückliher weise
vorhanden, die Frage kann daher noch ent-
schieden werden.
Johann v. Csató : Die Verbreitung und Lebens ■
weise der Tagraubvögel in Siebenbürgen.1
Hauptbericht des II. internat, ornith. Kon-
gresses. II. Teil. Budapest, 1892, pag. 123.
Ausgedehnte Wiesen und Getreidefelder in
den Ebenen und hügeligen Gegenden ä sind
ihre bevorzugten Aufenthaltsorte.
Hier zerstreut sich ihre Schar in loser
Verbindung nach Nahrung suchend, welche
aus Kerfen besteht.
Sie fliegen nicht hoch über dem Boden,
beschreiben Kreise und fallen auf ein erspähtes
Insekt nieder, setzen sich mitunter auf die
Erde, auf Maulwurfshügel oder auf niedere
Gesträuche, wenn solche im Gebiete vorhan-
den sind."
Wichtige Beobachtungen in der Hinsicht,
dass diese Falkenart auch in den Bergland-
schaften nicht die Felsen aufsucht, welche
laut Petényi nicht der Natur des Vogels ent-
sprechen, sondern sich auch hier an die Felder
und Auwäldchen hält, d. i. an jene Boden-
gestaltungen, welche auch zur Brutzeit fre-
quentiert werden.
Dr. 0. Taschenberg : Avifauna in der Um-
gebung von Halle. Ornith. Monatsschrift. XVIII.
1893, pag. 136.
. . . dagegen ist Falco rufipes erst seit 1885
als Brutvogel in unserem Faunengebiete, näm-
lich iu der Dölauer Heide, zur Beobachtung
gekommen (Schlüter).
Es wäre dies der westlichste Brutplatz des
Rotfussfalken, welcher daher gerade mit Hin-
sicht auf die Rarität eines solchen Falles
etwas ausführlicher hätte behandelt werden
sollen, indem so jede Grundlage zur Beurtei-
lung der Glaubwürdigkeit fehlt.
1 Erschien auch teilweise in Zeitschrift für die
gesammte Ornithologie. II. Budapest, 1885, pag. 40.">.
! Hauptsächlich die Mezőség genannte Landschaft,
wo er auch brütet.
_>S,x
RiBSBNTBAL 0 : Die Raubvögel Deutschlands
etc. Cassel, 1894. p. 29.
„Szívesen fészkel szarkafészkekben és 4 — 5
tojást tojik."
E tárgyalás egyetlen hibája az. hogy kissé
szűkszavú ; szinte csodálatos, hogy hiányza-
nak Naumann adatai.
Wenzel K. : Ornithologisches aus der Urn-
ing von Halle. Ornith. Monatsschrift XX.
1895, p. 151.
L885 óta még 1893-ban és 1894 ben is
fészkelt a kék vércse a dölaui pusztán ; itt
is hiányzanak azonban a közelebbi részletek,
melyek az adat elfogadásához okvetlenül szük-
ségesek volnának.
Menzbier M.: Ares Rossini'. Moszkva. L895,
II. p. 25. (orosz nyelven I.
Saját megfigyelései nincsenek, de össze-
foglalóan tárgyalja az orosz incüfigyelök —
Goebel. Zarudxy és Szomov (1. alább) — adatait.
Reiser 0. és Fühbbb X.: Materialien sa
einer Omis balcanica. IV. Montenegro. Wien
1896, p. 93.
.Montenegróban ez a csinos vércse csak
tavaszi és őszi átvonulásai alkalmával szokott
megfordulni. Átvonulásaik alkalmával csak
mélyebb fekvesú kiterjedt pusztaságokat ked-
velnek, melyek nem szűkölködnek teljesen
magányosan álló nagy fákban."
Első sorban szintén abból a szempontból
fontos, hogy még átvonulásaik alkalmával is
csak a síkságokat látogatják s még a par
excellence sziklaországban. Montenegróban is
kerülik a sziklákou való tartózkodást.
Seebohm H. : Coloured Figures of the Eggs
of British Birds. Sheffield. 1896, p. 7.
Tökéletesen ugyanazok az adatok, melye-
ket Seebohm már 1883-ban közölt.
Sharpé R. B.: .1 Handbook of the Birds of
Great-Britain. London, 1896, Vol. II. p. 207.
SEEBOHimak 1883-ban és 1896-ban közölt
adatai.
Szomov X.: Faune ornühologique 'la gouver-
nement Kharkov). Kharkow. 1897,p.400 — 405
(orosz nyelven).1
.A megérkezés után az egész kékvércse-
társaság megtelepül a kiválasztott helyen és
1 E vonzó és részletes tárgyalás fordítását Meszbier
M. tanár úrnak és Harms M. úrnak köszönöm.
0. KiF.sENTHAL : 1 ' >ie Raubvögel Deutschlands
etc. Cassel, 1894, pag. 29.
„Er horstet gern in Elstemestern und legt
bis 5 Hier."
Der einzige Mangel dieser Darstellung ist
deren Knappheit : wirklich wunderbar ist das
Fehlen der N'ai jMAHHSChen Daten.
K. Wekzel: Ornithologisches aus der Um-
gebung von Halle. Ornith. Monatsschrift. XX.
1895, pag. 151.
Seit 1885 nistete der Rotfussfalke auch in
den Jahren 1893 und 1894 in der Dölauer
Heide ; auch hier fehlen jedoch die näheren
Details, welche zur Akzeptierung der Angabe
unbedingt notwendig wären.
M. Menzbier: Aves Rossiae. Moskwa, 1895,
IL, pag. 25 (Russisch).
In Ermangelung eigener Beobachtungen eine
sehr ausführliche, zusammenfassende Darstel-
lung der Daten der russischer Beobachter
Goebel, Zarudsy, Ssomow (s. u.).
0. Reiser und L. v. Führer: Materialien zu
einer Omis balcanica. IV. Montenegro. Wien,
1896, pag. 93.
.Für Montenegro ist der hübsche Roth-
fussfalke bloss als Durchzugsvogel im Früh-
jahr und Herbst zu betrachten. Auf ihrem
Durchzuge berühren die Rothfussfalken nur
ausgedehnte, tiefer gelegene wüste Ebenen,
die womöglich einzelner hoher Bäume nicht
ganz entbehren."
Ebenfalls in der Beziehung wichtige Daten,
dass der Rotfussfalke sogar während seines
Durchzuges nur die Ebene frequentiert und
auch in dem par excellence Felsenland Mon-
tenegro die Felsen meidet.
H. Seebohm: Coloured Figures ot' the Eggs
of british Birds. Sheffield, 1896, p. 7.
Genau dieselben Daten, welche Seebohm im
Jahre 1883 veröffentlichte.
R. B. Sharpé : A Handbook of the Birds of
Great Bi itain. London, 1896. Vol. II.. pag. 207.
Die von Sebbohm 1883 und 1896 veröffent-
lichten Daten.
Ssomow N. : Faune ornithologiqiie dit gouver-
nement Kharkow. Kharkow, 1897, (Russisch),1
pag. 400-405.
.Nach der Ankunft siedelt sich die ganze
1 Die Übersetzung dieser anziehenden und ausführ-
lichen Schilderung verdanke ich den Herren Prof.
M. Menzbier und M. Harms.
-SU
az időjáráshoz képest 7 — 10 napig marad ott;
ebben az időben egyes kimagasló fákon töltik
az éjszakát, néha oly nagy számban, hogy
elborítják az egész fát. Napközben a játékok
alkalmával a kék vércsék seregestől roppant
magasságokba emelkednek. Kis idő múlva
párokba szakadoznak a kék vércsék és meg-
kezdődik a költés. Párj m szerzése közben a
him a fák koronái között és ligetek tisztásai
fölött űzi a nőstényt. Ilyenkor tökéletesen
megváltozik a repülésük ; hosszú ivekben
ritkább, de annál erőteljesebb szárnycsapá-
sokkal szállanak. Ha kertekben vagy parkok-
ban telepedtek meg. úgy ilyen időtájt kiáll-
hatatlanná válnak kiáltozásaik miatt. Ilyen a
kék vércsék viselkedése szép meleg idő alkal-
mával. Ha azonban hideg, szeles vagy ködös
az idő, akkor rosszkedvűek és csöndesek ;
nagy esőzések alkalmával is találtam tökéle-
tesen átázott kék vércséket, melyek szomo-
rúan és ügyetlenül mászkáltak a fák vastag
ágain, hogy ott megkeressék szűkös táplálé-
kukat. Néhány pár rögtön a visszatérés után
birtokba veszi a régi fészket ; a nőstény
gyakran beleül, de egyelőre még nem tojik.
Rendesen kisebb facsoportokban, folyómenti
ligetekben, pusztai erdőcskékben és a falu
kertjeiben fészkelnek ; nagy erdőkben nem
költ.
A kék vércsék többnyire égerligetekbeu
települnek meg, a hol sokszor egész telepeket
találtam kányák és vörös vércsék társaságá-
ban ; sokkal ritkábban találhatók magányosan
fészkelő párok. A kék vércse rendesen nem
rak fészket, hanem elfoglalja más madarak
elhagyott fészkeit, többnyire szarkafészkeket,
a mikor még azt a fáradságot se veszi magá-
nak, hogy a tetejét lehordaná. A kék vércse
magarakta fészke különböző fákon és magas-
ságokban található, ritkán magasan ; legrit-
kábban fenyőfákon fészkel a kék vércse.
A mi vidékünkön gyakran fészkelnek faod-
vakban is, és pedig nem csak széles Szajnák-
ban, hanem keskeny bejárattal bírókban is;
az erősebb oldalágak odvaiban is költenek, de
Aquila XVIII.
Rotfussfalken-Kolonie am auserkorenen Plat/c-
an und verbleibt dort so je nach der Witte-
rung 7 — 10 Tage lang; zu dieser Zeit lassen
sie sich zur Nachtruhe auf einzelnen hohen
Bäumen nieder, oft in so grosser Anzahl,
dass der ganze Baum von ihnen bedeck) ist.
Während der Spiele am Tage erheben siili
die Rotfussfalken in ganzen .Scharen in un-
endliche Höhen. Nach einiger Zeit trennen
sich die Rotfussfalken in Paare und schreiten
zur Brut. Wenn das Männchen um das Weib-
chen wirbt, treibt es dasselbe mit Geschrei
durch die Gipfel der Bäume und über offene
Stellen der Haine vor sich her. Hiebei ändert
sich der Flug vollständig; derselbe geschieht
in weiten Bögen und es werden seltenere aber
umso tiefere Schläge mit den Flügeln gemacht.
Falls sie sich im Garten oder Parke ange-
siedelt haben, werden sie zu dieser Zeit durch
ihr Geschrei geradezu unerträglich. Dies ist
das Gebärden der Rotfussfalken bei schönem
und warmem Wetter. Ist es aber kalt, nebe-
lig oder windig; so werden dieselben ver-
stimmt und still; auch bei starkem Regen-
wetter konnte ich ganz durchnässte Rotfuss-
falken beobachten, welche still, traurig und
unbeholfen auf den dicken Ästen der Bäume
herumkletterten, um ihre karge Nahrung zu
suchen. Einige Paare nehmen sofort nach der
Rückkehr vom alten Neste Besitz, das Weib-
chen setzt sich oft in dasselbe, zum Eier-
legen schreitet es jedoch noch nicht. Zum
Nisten werden meist kleine Gehölze, in Fluss-
niederungen gelegene Auwäldchen, Waldin-
seln in der Steppe, die Gärten der Dörfer
gewählt; in grossen Wäldern nistet er nicht.
Meistens nisten die Rotfussfalken in Erlen-
gehölzen und habe ich hier bisweilen ganze
Kolonien in Gemeinschaft mit Milanen und
Turmfalken angetroffen, weit seltener stösst
man auf einzeln nistende Paare Gewöhnlich
baut der Rotfussfalk selbst kein Nest, sondern
ergreift Besitz von verlassenen Nestern an-
derer Vögel, am häufigsten von denen der
Elstern, in welchem Falle er sich aber nicht
die Mähe nimmt, das Dach derselben abzu-
tragen. Das selbstgebaute Nest der Rotfuss-
falken befindet sieh auf verschiedenen Bäu-
men und in verschiedener Höhe, selten hoch;
am seltensten nistel der Rotfussfalk auf Kie-
fern. In unserer Gegend nisten sie auch sehr
häutig in Baumhöhlen, dabei nicht nur in
37
290
soha se messzire a törzstől. A kék vércse
magarakta fészkén általában semmiféle sajá-
tosságokat se mulat, néha azonban igen gondo-
san vékony égergallyakból és néhány szalma-
szálból van finiva, mint az 56. számú fészek.
Ez a fészek igen erős, félgömbalakú és a
gallyak, melyekből készült, nem érnek túl a
fészek szélén ; a sekély csésze körül lassan-
ként emelkedik a fészek pereme, mely igen
gondosan van rakva ; a csésze alja száraz
fűszálakkal, néhány üresrozskalászszal és tépett
hársfaháncscsal van kirakva.
A fészek méretei :
Átmérő 280 mm
Magasság 130 „
A csésze átmérője .... 180 „
mélysége .... 65 „
A teljes fészekalj 4 — 6 tojásból áll, melyek
május közepén (régi naptár) még nem köl-
töttek . . .
Tojásméretek :
Hosszúság 39-3, 39"0, 395, 38'0, 38"3, 38"3,
38-0, 38-1, 40-4, 364, 360, 35"0, 350, 390,
39-0, 38-9, 42-0 mm.
Szélesség 31-6, 31*7, 31'8, 31-2, 30U 310,
29-8, 31-2, 32-0, 29'3, 30-0,30-2, 315, 317,
31-2, 30-2, 290 mm.
A költésben a hím fölváltja a nőstényt, de
csak rövid időre ; egyébként táplálékot keres
számára. A mint megjelenik a hím, kicsalo-
gatja a nőstényt a fészekből és átadja neki
a prédát ; sohase rakja azt a fészek szélére.
A költési idő vége felé és éjjel csak a nőstény
költi a tojásokat.
A tojásokon nagyon buzgóan ül a madár
s nem hagyja el azokat a fa első megkopog-
tatására. Ha valami veszély fenyegeti a fészket,
akkor a tulajdonosok élesen vijjognak és
bátran megtámadják a zavarót ; ez a kiáltás
a szomszédban levő kék vércséket is odahívja,
de ezek csak kiáltoznak, a nélkül hogy meg-
támadnák a tolakodót. A fészek környékén
mutatkozó ragadozókat bátran megtámadják,
solchen mit breiter Öffnung, sondern auch in
solchen mit schmaler Spalte; sie nisten auch
in verschiedenen Höhlungen der dicken Seiten-
äste, in diesem Falle aber niemals weit vom
Stamme. Das selbstgebaute Nest des Rotfuss-
falken bietet im allgemeinen keinerlei Eigen-
tümlichkeiten, zuweilen ist es jedoch äusserst
sorgfältig aus dünnen Erlenreisern gewunden
mit einer geringen Menge von Strohhalmen,
wie z. B. das Nest Nr. 56. Dieses Nest ist
sehr fest, halbkugelförmig und die Reiser, aus
welchen es gebaut ist, ragen nicht über den
äusseren Nestrand hinaus; der Nestrand um
die flache Mulde erhöht sich allmählich und
ist sehr sorgfältig gebaut; die Mulde ist mit
trockenen Grashalmen, einigen leeren Roggen-
ähren und zerfasertem Lindenbast ausgelegt.
Die Dimensionen des Nestes sind :
Durchmesser des Nestes . 280 mm
Höhe 130 „
Durchmesser der Mulde . 180 „
Tiefe 65 ,
Volle Gelege, aus 4 — 6 Eiern bestehend,
findet man noch unbebrütet Mitte Mai (a.
St.) an . . .
Eiermaasse :
Länge: 393, 390, 39-5, 380, 38"3, 38-3,
380, 38 1, 404, 36-1, 360, 35'0, 350, 390,
39-0, 38-9, 42-0 mm.
Breite: 316, 317, 318, 312, 300, 310,
29-8, 31-2, 32-0, 293, 30"0, 302, 315, 317,
31-2, 30-2, 29-0 mm.
Das Männchen löst das Weibchen beim
Brüten ab, aber nur auf kurze Zeit; in der
übrigen Zeit sucht es Nahrung für dasselbe.
Sobald das Männchen erscheint, lockt es das
Weibchen aus dem Neste heraus und über-
gibt diesem die Beute ; niemals wird diese
auf das Nest gelegt; zum Schiusa der Brut-
zeit und während der Nacht sitzt ausschliess-
lich das Weibchen auf den Eiern.
Auf dem Neste sitzt der Vogel sehr fest
und verlässt dasselbe nicht immer auf das
erste Anklopfen am Stamme. Droht dem Neste
irgendeine Gefahr, so erheben die Besitzer
desselben ein arges Geschrei und fallen den
Störefried sehr mutig an ; dieses Geschrei ruft
auch die Rotfussfalken aus der Nachbarschaft
herbei, doch diese schreien nur, ohne über
den Eindringling herzufallen. Alle unweit vom
291
csak a sárgarigó elől menekülnek lehető
gyorsan. A fiókák június első napjaiban (r. n.)
bújnak ki. 1877-ben igen kedvező volt az
időjárás s akkor június 10-én már majdnem
anyányiak voltak a fiókák, ellenben 1875-ben
ugyanabban az időben még alig hogy kibújtak.
A meddig még kicsinyek a fiókák, addig a
hím csak rágcsálókat hord a fészekbe s a
nőstény egyedül eteti őket, a mint azonban
már kissé megerősödtek (10 — 15 nap múlva),
akkor a nőstény is vadászatra indul. Ebben
az időben a fiak már ugyanazt a táplálékot
kapják, mint az öregek, t. i. rovarokat, (főleg
Orthopterákat és Coleopterákat), gyíkokat,
apró rágcsálókat és varas békákat (Bufo vul-
garis). A rovarokra nézve rendkívül kedvező
1876-ik évben a kék vércsék a kakukkal
együtt rengeteg tömegű Vanessa polychloros
hernyót pusztítottak el. A táplálékmarad-
ványok tömegesen találhatók a fészek alatt,
mert az öregektől vagy tiókáktól elejtett pré-
dát többé nem veszik föl. A fiókák június
utolsó napjaitól július közepéig (r. n) tartó
időköz alatt hagyják el a fészket ; 1888 július
21-én hatnapos fiókákat találtak, melyek való-
színűleg az első költés elpusztulása követ-
keztében megkésett második költésből szár-
maztak. A legkésőbbi reptetést 1878 augusztus
13-án (r. n.) figyeltem meg.
A fiókák reptetése után a család még 10 — 14
napig tartózkodik a fészkelőhely környékén,
míg egy hét múlva az öregek elhagyják a
fiókákat, s ezek önállóak lesznek. Nem sokkal
ezután az összes kék vércsék áttelepednek a
mezőkre s pusztaságokra, honnan azonban
még az első időben éjszakára visszatérnek a
folyók mellé, később pedig szénaboglyákon
vagy magányos pusztai erdőkben töltik az
éjszakát.
Az evező- és farktollakat már a fészeknél
veszítik el a kék vércsék, míg a többi tollazat
kicserélődése csak a fiókák tollasodása és
repítése idejében kezdődik és összeesik a
Neste vorbeifliegenden Raubvögel werden mu-
tig angegriffen, nur vor dem Pirol ergreifen
sie schleunigst die Flucht. Die Jungen schlüp-
fen in den ersten Junitagen (a. St.) aus. Im
Jahre 1877 waren infolge ungemein günsti-
ger^Witterung im Frühjahre die Jungen am
10. Juni (a. St.) schon nahezu flügge, wäh-
rend sie im Jahre 1875 zur selbigen Zeit eben
erst ausgekrochen waren. Solange die Jun-
gen noch sehr klein sind trägt das Männchen
nur Nager in das Nest und das Weibchen
füttert die Jungen allein; sobald aber diese
etwas heranwachsen (nach 10 — 15 Tagen)
begibt sich auch das Weibchen auf die Jagd.
Zu dieser Zeit wird den Jungen dieselbe
Nahrung gereicht, von welcher sich auch die
Alten ernähren, nämlich Insekten (hauptsäch-
lich Orthoptera und Coleoptera), Eidechsen,
kleine Nager und Kröten (Bufo vulgaris). In
dem für die Insekten aussergewöhnlich gün-
stigen Jahre 1876 vernichteten die Rotfuss-
falken gemeinsam mit den Kukuken eine
Unmasse Raupen von Vanessa polychloros.
Die Reste aller dieser sind in Menge unter
dem Neste zu finden, da eine von den Alten
oder den Jungen fallengelassene Beute nicht
mehr angerührt wird. Die Jungen verlassen
das Nest gewöhnlich mit den letzten Tagen
des Juni bis Mitte Juli (a. St.); am 21. Juli
(a. St) 1888 wurden sechs Tage alte Junge
gefunden; augenscheinlich entstammten sie
einer zweiten, durch Vernichtung der ersten
hervorgerufenen Brut. Das allerspäteste Aus-
fliegen beobachtete ich am 13. August (a. St.)
1878.
Nach dem Ausfliegen der Jungen hält sich
die Familie noch 10 — 14 Tage am Brutplatz
auf, nach Verlauf noch einer weiteren Woche
verlassen die Alten die Jungen und diese
werden selbständig. Bald darauf siedeln alle
Rotfussfalken ins Feld und in die Steppe
über, von wo aus sie jedoch die erste Zeit
zur Nacht noch in die Flussniederungen zu-
rückkehren, späterhin verbringen sie die Nacht
auf Heuhaufen oder in abgelegenen Steppen-
gehölzen.
Der Verlust der Schwung- und Steuerfedern
beginnt bei den Rotfussfalken schon am Neste,
der Wechsel des Kleingefieders aber erfolgt
erst während der Befiederung und dem Aus-
fliegen der Jungen und fällt mit dem Aus-
wandern in die Steppe zusammen. Bei den
37*
.'iL'
pusztaságba való kivonulás időpontjával. Az
egyéves kék vércséknél a vedlés olyan sokáig
tart, hogy még szeptember közepén is talál-
hatók átvonulok, himek, melyeknél az előző
évi evezők még nincsenek valamennyien egy-
Bzinüekkel helyettesítve. Nálunk a kék vércsék
már életük első evében költenek átmeneti
ruhában, t. i. az apró tollazat új - szürke
- de az evező- és farktollak még az előző
évből valók, miket a fészekben kapott; ugyan-
így költenek a fiatal nőstények is. Nem talál-
koztam azonban oly fészkelőpárral, melynél
mindegyik átmeneti ruhában lett volna."
A tojások leírásától eltekintve teljes szöve-
gében adtam ezt a nyelvi nehézségek követ-
keztében bajosan hozzáférhető, igazán gondos
és kimerítő tárgyalást, mely egyes részletei-
ben még Petényi monográfiáját is kiegészíti
s így a kék vércse fészkelésének teljes isme-
retéhez okvetlenül szükséges. A hosszú ideig
tartott gondos megfigyeléseken alapuló tár-
gyalásnak két sebezhető pontja van : az egyik
a kék vércse magarakta fészke, a másik pe-
dig a túlnagy tojásmérték. Minthogy a szerző
láthatólag tökéletesen tisztában van a kék
vércse fészkelési módjával, azért errevonat-
kozó állításait el kell fogadni s legfeljebb
csak az adatok kritikai revideálásáról lehetne
szó. Különösen föltűnő, hogy ez a valósággal
fészekparazitává fejlődött vércsefaj oly gon-
dosan és művészileg font fészket rakhatna,
mint a milyen itt említve van. Mind a három
Cerchneis-faj fészekrakását éppen az jellemzi,
hogy hiányzik náluk az alapozási képesség
— cenchris és tinnunculus épületeken, romo-
kon, odvakban stb. fészkel, a vespertinus
és tinnunculus ' fészekbitorlók — s ezért a
legnagyobb mértékben föltűnő s a kék vércse
természetrajzával össze nem egyeztethető do-
log, hogy maga rakná a fészkét. Az oekolo-
giai korreláczió elve szerint legfeljebb csak
a kész alapra fölszerelt fészekről lehetne szó,
s erre vonatkoznék első sorban a revízió.
A kék vércse fészkelésének megfigyelői közül
Petényi, Lovassy és Cerva mellett Goeb t és
Szomov nyújtják a legkimerítőbb és legtöbb
1 Petényi erre nézve azt irja, hogy szabadon fára
magarakta fészkét e fajnak sohase találta s ugyan-
azt állítja Lovassy is.
jährigen Rotfussfalken zieht sich die Mauser
so in die Länge, dass man noch Mitte Sep-
tember auf dem Durhzuge Männchen findet,
bei welchen die vorjährigen Jugendschwingen
nicht alle durch einfarbige ersetzt sind. Bei uns
nisten die Rotfussfalken schon im ersten Jahr im
Übergangsgefieder, d h. bei den Männchen
ist das Kleingefieder ganz neu — grau -
aber die Schwung- und Steuerfedern sind vor-
jährig, noch vom Neste her; ebenso nisten auch
die jungen Weibchen Es begegnete mir jedoch
kein Brutpaar, bei welchem beide Geschlechter
im Übergangskleide gewesen wären."
Von der Beschreibung der Eier abgesehen
wurde diese infolge sprachlicher Schwierig-
keiten nur schwer zugängliche, wirklich sorg-
fältige und ausführliche Darstellung, welche
in einzelnen Teilen sogar Petényis Darstellung
ergänzt und daher zur vollständigen Kenntnis
des Brutgeschäftes desKotfussfalken unbedingt
notwendig ist, in extenso gegeben. Die auf
langjährige sorgfältige Beobachtungen gegrün-
dete Darstellung hat zwei verwundbare Stellen:
die erste ist der selbstgebaute Horst des
Rotfussfalken, die andere die viel zu grossen
Eiermaasse. Indem der Verfasser mit der
Nistweise des Rotfussfalken augenscheinlich
vollkommen im Klaren ist, müssen seine dies-
bezüglichen Angaben
werden
und könnte höchstens von einer kritischen
Revision der Daten die Rede sein. Besonders
auffallend ist der Umstand, dass diese sich
zum wirklichen Nestparasiten entwickelte Fal-
kenart einen so sorgfältig und kunstvoll
gewundenen Horst baue, wie ihn diese Be-
schreibung erwähnt. Der Horstbau aller drei
Cerchneis-Arten wird ja gerade dailurchcharak-
terisiert, dass ihnen die Fähigkeit zur Anlage
des Unterbaues fehlt — cenchris und tinnun-
culus nisten in Gebäuden, Ruinen, Baum-
höhlen usw., vespertinus und tinnunculus1 sind
Nestparasiten, weshalb es in höchstem Maassr
auffallend und eine mit der Natur des Rotfuss-
falken unvereinbare Erscheinung ist, dass
derselbe einen eigenen Horst baue. Auf Grund
des Prinzipes der ökologischen Korrelation
kann es sich hier höchstens um einen auf
fertige Unterlage montierten Horst handeln
1 Petényi sehreibt diesbezüglich, dass er einen trei
auf Bäumen errichteten eigenen Horst dieser Art
niemals fand, und dasselbe behauptet auch v. Lovassy.
293
gondosságra valló adatokat s ezért igen kívá-
natos volna, ha ezek alapján a kék vércse fész-
kelését illetőleg teljesen egybehangzó összefog-
laló tárgyalást lehetne alakítani. Szomov megfi-
gyelései még nem illeszkednek bele tökéle-
tesen az említett többi megfigyelő adatai közé
s a kételyek föl m eriilését elősegítik a túlnagy
tojásméretek is. Arra nincs elegendő alap,
hogy idevágó megfigyelései visszautasíthatok
volnának, elfogadásukhoz azonban kellő revizió
és annak nyomán az adatok újból való meg-
erősítése — esetleg azok visszavonása —
szükséges.
Suschkin P.: Die Vögel des Gouvernements
Ufa. Moszkva, 1897, p. 88 (orosz nyelven).1
„EvERSMANN szeriut a kék vércse közönséges
az Ural hegységnek erdőben szűkölködő do-
begységeiben, de ritkább észak felé, a hol
nincsenek pusztaságok
A párzás május közepén kezdődik. Én csak
egyes párokban találtam fészkelő kék vércsé-
ket, de Pleske T. Birsk kerületéből telepet
említ. A fiókák repitése Ufa környékén július
végén történik.
Öreg, vedlésben levő madarak július végén
találhatók ; a vedlés igen lassan megy végbe
és a kék vércse a vedlése befejezésénél jóval
korábban vonul el."
A kék vércse földrajzi elterjedésére és
vedlésére vonatkozó adatok.
Lileord Lord : Coloured Figures of the Birds
of the British Islands. Vol. I. London, 1897,
p. 46.
„E vércsefaj fészkeléséről nincsenek saját
megfigyeléseim s ezért utalok Dresser „Birds
of Europe" czímű művére."
Fischer-Sigwart H. : Ornilhologische Beobach-
tungen aus der Schweiz. 1895. Az Ornith.
JiihrbnehVUl. 1897, p. 11, reczenziója nyomán.
1 A forrást és fordítását Harms M. úrnak kö-
szönöm.
und würde sich die Revision in erster Linie
auf diesen Umstand beziehen. Unter den
Beobachtern des Brutgeschäftes des Rotfuss-
falken geben neben Petényi, Lovassy und
Cerva, Goebel und Ssomow die ausführlichsten,
und auf die grösste Sorgfalt zeigenden Daten,
weshalb es sehr zu wünschen wäre, auf
Grund derselben eine vollkommen einheitliche,
zusammenfassende Darstellung über das Brut-
geschäft des Rotfussfalken zusammenzuschmie-
den. Ssomows Beobachtungen schmiegen sich
den übrigen noch nicht vollkommen an, und
werden die Zweifel auch noch durch die
allzugrossen Eiermaasse genährt. Es ist jedoch
keine genügende Grundlage vorhanden, seine
hierhergehörigen Beobachtungen zurückzu-
weisen, doch ist zur Akzeptierung derselben
jedenfalls noch eine entsprechende Revision
und auf Grund derselben eine neuere Bestär-
kung der Daten, eventuell eine Widerrufung
derselben notwendig.
Suschkin P. : Die Vögel des Gouvernements
Ufa. Moskau, 1897, pag. 88 (Russisch).'
„Nach Eversmann ist der Rotfussfalk gemein
in den waldarmen Vorbergen des Ural und in
den Steppen des Orenburger Gebietes, aber
selten weiter nach Norden, wo keine Steppen
vorhanden.
Die Paarung beginnt Mitte Mai. Ich fand
den Rotfussfalken nur in einzelnen Paaren
brütend, aber Th. Pleske erwähnt eine Kolonie
im Kreise Birsk. Die Jungen fliegen, wenigstens
bei Ufa, Ende Juli aus.
Alte mausernde Vögel trifft man Ende Juli
an ; die Mauser geht langsam vor sich und
für den Winter zieht der Rotfussfalk ab, lange
bevor er seine Mauser beendet hätte."
Auf die geographische Verbreitung und
auf die Mauser des Rotfussfalken bezügliche
Daten.
Lilford, Lord: Coloured Figures of the
Birds of the British Islands Vol. I. London,
1897, pag. 46.
„Über die Brutverhältnisse dieser Falkenart
besitze ich keine Erfahrungen, und verweise
auf Dessers Werk Birds of Europe."
H. Fischer- Sigwart : Ornith ologische Beobach-
tungen aus der Schweiz 1895. Nach der Recen-
sion im Ornith. Jahrbuch VIII., 1897, p. 41.
1 Die Quelle und deren Übersetzung verdanke ich
Herrn M. Härms.
J! It
„Egy pár Falco vespertina júniusban egy
s/.ikhifaloii volt látható. . ."
( ilvbá tűnik föl ez az adat, mintha a kék
vércse a sziklafal valamely üregében fész-
kelt volna; eddigelé azonban egyetlen egy
ilyen eset se bizonyult be s Fatio se emlé-
kezik meg ezekről a Svájczban időről időre
fölmerülő hírekről, melyek a kék vércse
fészkeléséről, nevezetesen sziklafalakon való
megtelepedéséről szólnak.
Johansbn H. : Ornithologische Beobachtungen
int Gouvernement Tomsk ivührend des Jahres
1897. Ornith. Jahrbuch. IX. 1898, p. 190.
Tomszk közelében egy kékvércsepár fész-
kelni akart egy oszlop tetején levő mélye-
désben.
A faodvakban való fészkelés szempontjából
említésre méltó adat. Megfelel a PetényiîôI
említett, fülké'-nek és Lovabby „tágas" termé-
szetes faodvának, mert hiszen felülről nyitott.
Dr. Hennicke R. K. : Naumann, Naturge-
schiehte der Vögel Mitteleuropas. Új kiadás.
V. kötet. Ragadozók. Földolgozta Riesenthal 0.
Gera-Untermhaus, 1899, p. 131.
Szóról szóra a már Naumann „Pótlékok"
czímü kötetéből ismert tárgyalás, kibővítve
SíROHBACHnak Riesenthal által is megbízhatat-
lanoknak jelzett adataival s a fiókáknak Dr.
Blabius REzsotől eredő részleges leírásával.
Chernél I. Mag gar or szag madarai. Buda-
pest, 1899, II. kötet, p. 426.
Az egyedüli szerző, a ki Petényi megfigye-
léseire alapítja a kék vércse fészkelésének
tárgyalását, Ezeken kívül részben Dr. Lovassy
adatai is szerepelnek, így pl. a költés tarta-
mának 18 napban való megállapítása. A tel-
jesen korrekt tárgyalásban legfeljebb a tojás-
méretek szorulnak némi korrekczióra, mert
a 36'7— 387X263— 31-7 mm bői számított
átlag kissé nagy. Tán kevés és véletlenül
nagyobb méretű fészekaljak nyomán lettek
megállapítva.
Dr. Fatio V. : Faune des Vertébrés de la
Suisse. Vol. II. Hist. Nat. des Oiseaux. Part
I. Genève et Bale, 1899, p. 143.
-Májusban fészkel. Gallyakból és szálakból
lazán összerótt fészke többnyire fákon van
„Falco vcspertinus zeigte sich im Juni an
einer Felswand."
Die Angabe erweckt den Anschein, als
hätte der Rotfussfalke an der Felswand ge-
brütet ; bisher hat sich jedoch noch kein
einziger diesbezüglicher Fall bewahrheitet
und auch Fatio lässt diese von Zeit zu Zeit
in der Schweiz auftauchenden Gerüchte über
das Brüten des Rotfussfalken in Felsspalten,
unerwähnt.
H. Johanben : Ornithologische Beobachtungen
im Gouvernement Tomsk während des Jahres
1897. Ornith. Jahrbuch IX. 1898, pag. 190.
In der Nähe von Tomsk beabsichtigte ein
Rotfussfalkenpaar in der Vertiefung, welche
sich auf dem Scheitel eines Pfostens befand,
zu nisten.
Bezüglich des Nistens in Baumhöhlen er-
wähnenswerte Angabe. Diese Vertiefung ent-
spricht der von Petényi angegebenen „Nische",
sowie den „weiten natürlichen Baumhöhlun-
gen " Lovabbyb, indem dieselbe von oben her
offen ist.
Dr. C. R. Hennicke : Naumann, Naturge-
schichte der Vögel Mitteleuropas. Neue Aus-
gabe. Bd. V. Raubvögel, bearbeitet von 0. v.
Riesenthal. Gera-Untermhaus, 1899, pag. 131.
Enthält die schon reproduzierten Daten aus
Naumanns „Nachträgen" Wort für Wort, erwei-
tert mit den auch von Riesenthal als unzuver-
lässig befundenen Daten Strohbachs und mit
der teilweisen, Dr. Rudolf Blasius entstam-
menden Beschreibung des Danenkleides der
Jungen.
St. v. Chernél: Maggarország Madarai. Bu-
dapest, 1899, Bd. II. p. 426.
Der einzige Verfasser, welcher die Darstel-
lung des Brutgeschäftes des Rotfussfalken auf
Petényis Beobachtungen gründet, Ausser die-
sen sind auch teilweise Lovabbyb Daten vor-
handen, so z. B. die IStägige Brutdauer. In
der vollkommen korrekten Darstellung bedür-
fen höchstens die Eiermaasse einer Korrek-
tur, weil der aus 367— 387 X 26"3 — 31 7
berechnete Durchschnitt etwas zu gross ist.
Vielleicht standen nur wenige, zufällig etwas
grosse Gelege zur Verfügung.
Dr. V. Fatio : Faune des Vertébrés de la
Suisse. Vol. II. Hist. Nat. des Oiieaux. Part, I.
Genève et Bale, 1899, p. 143.
„Brütet im Mai. Sein aus Zweigen und
Halmen lose gebautes Nest steht meistens
295
rétek és vizek közelében ; állítólag gyakran
fészkel háztetőkön, úgyszintén költ f aodvakban
is, de sokszor megelégszik a szarkafészkek-
kel. A tojások száma 4 — 5, ritkábban 6- A
méretek 35—38X29-30 mm."
Tömören érinti majdnem az összes fészke-
lési módokat, melyek forgalomba kerültek,
de .feltűnő, hogy éppen a sziklákat mellőzi,
holott az idevágó adatoknak Svájcz a klasz-
szikus hazája Valószínűleg nem voltak meg-
bízható forrásai. A maga rakta fészek leírásának
forrását nem tudtam megállapítani. A ház-
tetőkön való fészkelést bizonyára SchlegelíőI
vette. A faodvak tán NaumannìóI erednek, míg
a tojások száma és méretei ÜREssERre vallanak.
Dr. Madarász Gy. : Magyarország madarai.
Budapest, 1899-1903, p. 225.
„A fészekben ülő fiókákat hófehér pelyhek
borítják, csőrük és lábaik világossárgás szaru-
szinűek ; szemük szürkésbarna. Magyarországon
a lapályos vidékeken mindenütt gyakori. Fész-
ket nem épít magámik, hanem elhagyott varjú-
fészkekben költ; különösen kedveli a vetési
varjú kolóniáit."
Szűkszavú, több lényeges mozzanatot mel-
lőző tárgjalás, de a fiókák pehelyruhájának
eddig legpontosabb leírása.
Dr. Rey J. : Die Eier der Vögel Mittel-
europas. Gera-Untermhaus, 1900, p. 23.
„Június elején három négy tojás található
a kék vércse fészkében. Többnyire szarka-
fészekben üti fel tanyáját. A tojások igen
hasonlók a vörös vércse tojásaihoz, de kiseb-
bek és finomabb a héjjuk. A legtöbbnél a
foltok intenzivebb színűek, mint más fajoknál
s színezetükben több a barna, mint a vörös.
Nagyságuk és súlyuk körülbelül középen van
a vörös és fehérkarmú vércsékéi között. A gyűj-
teményemben levő negyven darabnak nagysága
és súlya a következő: átlag 36'7X29'0 mm,
maximum 398X32-3 mm, minimum 34.0X288
és 36-5X27-3 mm. Átlagsúlyuk 1321 gr."
Bár a legmodernebbek közé tartozik ez az
oologiai munka, a kék vércse fészkelésének
tárgyalása még se teljesen korrekt. Nemcsak
auf Bäumen, nicht weit von Wiesen und Was-
ser; angeblich nistet er öfters auch auf Haus-
dächern oder in Baumhöhlen, begnügt sich
aber auch mit Fisternestern. Die Zahl der
Eier beträgt vier bis fünf, seltener sechs. Die
Maasse sind 35— 38 X 29—30 mm."
Berührt ganz kurz, fast sämtliche in Um-
lauf geratene Nistweisen autfallenderweise
jedoch ohne der Felsen zu erwähnen, für
welche die Schweiz doch der klassische Boden
ist. Es fehlte wahrscheinlich an zuverlässigen
Beobachtungen. Woher die Beschreibung des
selbstgebauten Nestes stammt, konnte nicht
ausfindig gemacht werden. Das Nisten auf
Hausdächern mag wohl Schlegel entnommen
sein. Die Quelle der Baumhöhlen könnte Nau-
mann sein, Anzahl und Maasse der Eier stehen
Dressers Angaben am nächsten.
Dr. J. v. Madarász. Magyarország Madarai.
Budapest, 1899—1903, p. 225.
„Die Dunenjungen sind mit schneeweissem
Flaume bedeckt, Schnabel und Füsse sind
hellgelblich hornfarben, das Auge ist grau-
braun. — Ist in ebenen Gegenden Ungarns
überall häufig. — Baut sich kein eigenes Nest,
sondern brütet in verlassenen Krähennestern;
liebt besonders die verlassenen Saatkrähen-
kolonien."
Sehr knappe, mehrere wesentliche Momente
unerwähnt lassende Darstellung, jedoch die
bisher genaueste Beschreibung des Dunen-
kleides.
Dr. E. Rey: Die Eier der Vögel Mittel-
europas. Gera-Untermhaus, 1900, p 23.
„Anfang Juni belegt der Rotfussfalke seinen
Horst, den er meistens in Elsternester anlegt
mit drei bis vier Eiern, die denen des Turm-
falken sehr ähnlich, aber kleiner und zart-
schaliger sind. Bei der Mehrzahl ist auch die
Fleckung intensiver als bei anderen Arten,
auch hat ihre Färbung mehr braune Töne als
rote. In Bezug auf Grösse und Schwere ste-
hen sie etwa in der Mitte zwischen denen
des Turmfalken und des Rötelfalken. Vierzig
Exemplare meiner Sammlung haben folgende
Maasse und Gewichte: Durchschnitt 36'7X
29-0 mm. Maximum 398X32-3 mm. Mini-
mum 34-0 X 288 und 365 X 27"3 mm. Sie
wiegen durchschnittlich 1'321 gr."
Obwohl dieses oologische Werk zu den mo-
dernsten gehört, ist die Darstellung des Brut-
geschäftes des Rotfussfalken dennoch nicht
L'Ufi
túlságosan szűkszavú, hanem még tárgyi hiba
is van benne s ez a kékvércse fészekaljának
három-nég] tojásban való megállapítása. Rey
úgy látszik csak a gyűjteményében levő fészek-
aljakat vette tekintetbe s az irodalmat nem-
csak crrevouatkozóan, de általában is csak
igen szűkös mértékben használta fel, daczára
annak, hogy idevágó saját megfigyelései nem
voltak.
Fischer A.: Cerehneis vespertinits (Linn.).
Zeitschrift f. Oologie, XI. 1901, p. 168.
„Mult év május végén a Lech ligetekből,
Augsburg mellett öt tojásból álló fészekaljat
kaptam. A fészek négy méter magasságban
egy közepes nagyságú fenyőn volt elhelyezve.
A rendkívül typikus rajzolatú tojások gyengén
vöröses színűek, igen finoman foltosak és első
tekintetre fölismerhetek, mint a kék vércse
tojásai.
Méretek 36X285 mm, súly L34 gr."
A szinguláris fészkelőhelyek közé tartoznék,
de Goebel a tojások nagysága és súlya között
fönnálló ellentét alapján kétségbevonja a meg-
figyelés helyességét.
Dresser H. E. : A manual of palaearctic Birds.
London, 1902, p. 550.
„Fákon fészkel, gyakran elhagyott fekete
varjú- és szarkafészkekben, s júniusban három-
négy tojást rak. Méreteik r45Xl'16 inch."
Hibás és hiányos tárgyalás, melyben Coch-
rane és Rey adatai ismerhetők fel.
Dr. Hennicke R. K. : Die Raubvögel Mittel-
europas. Gera-Untermhaus, 1903, p. 90.
„A kék vércse előszeretettel fészkel régi
szarkafészkekben, faodvakban, sziklaüregek-
ben és partomlások lyukaiban, éppen úgy,
mint a vörös vércse. Május végén vagy június
elején négy-öt tojást rak a nőstény, melyek
átlagos nagysága 36X29 mm. A fiak szürkés-
sárga pehelylyel borítottak."
Az „Üj Naumann" helyes és téves adatai,
az utóbbiak még tetézve avval, hogy Naumann
sejtelme a sziklaüregekben való fészkelés
lehetőségéről itt már tényként szerepel.
Dr. Arriqoni degli Oddi E. gróf: Manuele
di Ornitologia Italiana. Milano, 1904, p. 74.
ganz korrekt. Dieselbe ist nicht nur allzu
knapp abgefasst, sondern enthält auch direkte
Fehler, so die mit 3— 4 Eiern als vollständig
angegebene Gelegeanzahl. Wie es scheint,
zog Hey nur die in seiner Sammlung befind-
lichen Gelege in Betracht und benützte die
einschlägige Literatur nur in sehr beschränk-
tem Masse, trotzdem er selbst über keine eige-
nen Beobachtungen verfügte.
Fischer A.: Cerchneis respertinus (Linn.).
Zeitschrift für Oologie XL 1901, p. 168.
„Ende Mai vorigen Jahres erhielt ich von
den Lechauen bei Augsburg ein Gelege (fünf
Eier) vom Abendfalken. Das betreffende Ge-
lege wurde einem Horste entnommen, welcher
zirka 4 m hoch auf einer mittleren Fichte
stand. Die äusserst typisch gezeichneten Eier
sind schwach rötlich, sehr fein gefleckt, auf
den ersten Blick als solche des Abend falken
zu erkennen.
Maasse : 36 X 285 mm. Gewicht: 134 g."
Würde den singularen Brutstellen zugehö-
ren, doch wird die Richtigkeit der Beobach-
tung von Goebel bezweifelt, u zw. auf Grund
des Gegensatzes, welcher zwischen dem
Gewichte und den Maassen der Eier be-
steht.
H. E Dresser: A manual of palaearctic
Birds. London, 1902, pag. 550.
„Nistet auf Bäumen, oft in verlassenen
Rabenkrähen- und Elsternestern und legt im
Juni 3 — 4 Eier. Die Maasse betragen 1 -15X
1.16 inch."
Unrichtige und mangelhafte Darstellung,
in welchen Cochranes und Reys Daten erkennt-
lich sind.
Dr. C. R. Hennicke: Die Raubvögel Mittel-
europas. Gera-Untermhaus, 1903, p. 90.
„Die Rotfussfalken nisten gern in alten
Elsternestern, in Baumhöhlen, Felsenrissen
und Erdspalten, ähnlich wie die Turmfalken.
Ende Mai oder Anfang Juni legt das Weib-
chen seine vier bis fünf Eier, die im Durch-
schnitt 36X29 mm messen. Die Nestjungen
sind in graugelblichen Flaum gehüllt."
Richtige und unrichtige Daten nach dem
„neuen Naumann" , letztere noch damit er-
gänzt, dass Naumanns Vermutungen bezüglich
des Brütens in Felsspalten hier schon als
Tatsachen behandelt sind.
Conte Dr. Arrigoni degli Oddi: Manuele di
Ornitologia Italiana. Milano, 1904, p. 74.
297
„Magyarországon és déli Oroszországban
telepesen fészkel, úgy hogy egy-egy fán néha
öt-hat fészek is van. Fészket nem rak, hanem
elhagyott szarka- és varjúfészkeket foglal el,
melyeket azután a maga módja szerint ki
szokott javítani. Májusban és júniusban négy-
hat tojást tojik,melyek méretei 36 0X29 1 mm."
Általában Dresser Birds of Europe adatain
alapuló feltűnően korrekt tárgyalás. Az elfog-
lalt fészkek kijavításának forrása ismeretlen.
Chernél I. : Brehm A- Az állatok világa.
Madarak. A magyar viszonyokhoz alkal-
mazta — . III. kötet. Budapest, 1904, p. 318.
Igen részletes és korrekt tárgyalás Petényi
nyomán.
C8ÖRQEY T. : Madártani Töredékek Petényi J.
Salamon irataiból. Budapest, 1904. pag.
50-78.
Itt is megvan az 1891-ben megjelent mono-
grafia, de az eddigi jelek szerint hasonló
sorsban részesül, mint PETÉNYinek 75 évvel
ezelőtt megjelent első idevonatkozó közle-
ménye. Az azóta megjelent külföldi irodalom
ezúttal se vett tudomást erről az alapvető
tárgyalásról, mely pedig abban az időben látott
napvilágot, mikor a magyar madártan a kül-
földön már pozicziót vívott ki magának. Az
eddig megjelent irodalmi források ismertetése
pedig mindenkit meggyőzhet arról, hogy míg
a kék vércse fészkelésének tárgyalását nem
erre a monográfiára alapítják, addig teljes és
korrekt tárgyalás el se képzelhető.
Bau S. : Naturgeschichte der deutschen Vögel.
Irta Friederich C. G., V. kiadás. Feldolgozta — .
Stuttgart, 1905, p. 430.
„A fészkeléshez a dombok lankás lejtőit, sőt
még a hegyek meredekebb omlásait is jobban
szeretik, mint a nyílt szabad síkságot. Külö-
nösen kedvelik a sziklafalakat, a hol alkalmuk
nyílik fészkeik elhelyezésére. Ha itt azután
még néhány magas fa is találkozik, akkor ez
gyülekezési helye lesz ezeknek az amúgy is
társas hajlamú vércséknek, úgy hogy néha
nagy társaságok verődnek itt össze. Magyar-
országon csóka- és szarkafészkeket szokott
elfoglalni, még újonnan rakottakat is, úgy
hogy azokból kiűzi a tulajdonosokat. Egyéb-
Aquila XVm.
„Nistet in Ungarn und Südrussland auf
Bäumen in Kolonien, so dass auf einem
Baume oft 5 — 6 Nester zu finden sind. Selbst
baut er kein Nest, sondern nimmt verlassene
Elster- und Saatkrähennester in Besitz, welche
er auf seine Weise ausbessert. Im Mai und
Juni legt er 4 — 6 Eier, deren Maasse 366X
29-1 sind."
Eine im allgemeinen auf Dresser, Birds
of Europe gestützte, auffallend korrekte Dar-
stellung. Die auf Ausbesserung des Horstes
bezügliche Quelle ist mir nicht bekannt.
St. v. Chernél: Brehm A. Az állatok világa.
Vögel, den ungarischeil Verhältnissen ange-
passt von — . Bd. III. Budapest, 1904, p. 318.
Sehr ausführliche und korrekte Darstellung
nach Petényi.
T. Csörgey: Ornithologische Fragmente aus
den Handschriften von J. Salamon v. Petényi
Gera Untermhaus, 1905, p. 54—85.
Auch hier ist die im Jahre 1891 erschie-
nene Monographie enthalten, doch scheint
derselben ein gleiches Los zuteilwerden, als
der vor 75 Jahren erschienenen ersten
Veröffentlichung Petényis. Die seither erschie-
nene ausländische Literatur nahm auch dies-
mal keine Notiz von dieser grundlegenden
Abhandlung, trotzdem dieselbe schon in dem
Zeitalter erschien, als sich die ungarische
Ornithologie auch schon im Auslande eine
Position errungen hatte. Die Besprechung der
bisher erschienen Quellenwerke muss jeder-
mann überzeugt haben, dass nur dann eine
vollständige und korrekte Darstellung über
das Brutgeschäft des Rotfussfalken erreicht
werden kann, wenn dieselbe auf diese Mono-
graphie basiert wird.
A. Bau: Naturgeschichte der deutschen Vö-
gel etc. von. C. G. Friederich. V. Auflage.
Bearbeitet von — . Stuttgart, 1905, p. 430.
„Zum Standort für ihre Horste bevorzugen
sie sanfte Gehänge der Hügel, selbst steilere
Abfälle der Berge mehr als die freie offene
Ebene. Besonders sind ihnen Felswände er-
wünscht, wo sie Gelegenheit finden, ihre Horste
zu bergen. Sind hier noch einige hohe Bäume
zu finden, so gibt das einen Anziehungspunkt
für diese ohnehin geselligen Falken, so dass
sich zuweilen recht grosse Gesellschaften zu-
sammenfinden. In Ungarn nimmt er zur Brut
gerne alte Dohlen- und Elsternester, selbst
neuangelegte, indem er die sich widersetzen-
38
JUS
ként fákon is szokott fészkelni, különösen
magas fűzfákon, azonkívül faodvakban, ha
azok elég nagyok, sziklaüregekben stb."
Naumann adatainak e csodálatos variácziójá-
ban kulminál az az irányzat, mely saját meg-
ligvelésck hiányában valamely elismerttekintély
már sokszorosan elvariált tárgyalása nyomán
újabb eredeti formájú tárgyalást kivan nyúj-
tani. Innen ered azután, hogy a síkságnak
ez a jellegzetes madáralakja specziális domb-
én hegyvidéki madárként van feltüntetve.
Naumann ismeretes sejtelme a sziklákon való
fészkelésről egyenesen föszabálylyá válik, mi-
nek következtében a kék vércse oekologiája
tökéletesen hamis színben van feltünietve.
Ez a tárgyalás valósággal klasszikus példáját
nyújtja annak, hová vezethet az irodalmi
források elégtelen és kritika nélkül való fel-
használása. Egyébként még Radde magas fűzfái
ismerhetők fel ; a tojásméretek a Key félék.
Reiber 0 : Materialien zur einer Omis bal-
ccmica. III. Görögország. Wien, 1905, p. 326.
..A szárazföld sík részeiben egybehangzó
jelentések szerint átvonulása alkalmával min-
denütt előfordul.
Dr. KRüPERrel egyetértőleg tökéletesen való-
színűtlennek tartom, hogy E. vespertinus fész-
kelne Görögországban. Lindermayer és Mühle
gróf idevágó adatai nem állják meg helyüket
és nincsenek bizonyító példányokra alapítva."
A földrajzi elterjedés szempontjából emlí-
tésreméltó adatok.
Goebel H. : Erythropus vespertinus. Zeitschrift
für Oologie und Ornithologie. 1905, p. 45. 72.
151 tojás közül, melyekből 130-at magam
gyűjtöttem, csak 28-nak van 132 cg-nál nagyobb
súlya. Mindezek a tojások oly méretekkel
bírnak, melyek egyik vagy másik irányban túl-
terjednek az átlagokon.
Evvel szemben Fischer A. úr a Lech
ligeteiből kapott tojásokat, melyek méretei
360X28 5X134 cg. E fészekalj méreteihez
viszonyítva a súly oly nagy, hogy önkény-
telenül is kételyeket fakaszt aziránt, hogy
tényleg Erythropus vespertinus tojásoké?
den Eigentümer verjagt. Sonst legt er auch
seinen Horst auf Bäumen an, gern auf hohen
Weiden; auch in Baumhöhlen, wenn sie gross
genug sind; in Felsspalton u. a."
In dieser merkwürdigen Variation der Nau-
MANNSchen Daten kulminiert jene Richtung,
welche in Ermangelung eigener Beobachtun-
gen auf Grund der schon vielfach variierten
Darstellung einer anerkannten Auktorität noch
eine neuere, der Form nach originale Darstel-
lung geben will. Auf diese Weise kommt es
dann, dass dieser Charaktervogel der Ebene
als ein spezieller Bewohner des Hügel- und
Berglandes hingestellt sind. Naumanns bekannte
Vermutung über das Nisten in Felsspalten
wird hier zur Ilauptregel, weshalb die Öko-
logie des Rotfussfalken in gänzlich falsches
Licht gestellt wird. Diese Darstellung ergibt
ein wirklich klassisches Beispiel dafür, wohin
die ungenügende und kritiklose Benützung
der Literaturquelleu führen kann. Ansonsten
sind noch Raddes hohe Weiden zu erkennen;
die Eiermaasse sind die REYSchen.
0. Reiser: Materialien zu einer Omis bal-
canica. III. Griechenland. Wien, 1905, p. 326.
„ Den ebenen Teilen des Festlandes fehlt
er auf seiner Wanderung nach übereinstim-
menden Berichten wohl nirgends.
Das Brüten von E. vespertinus in Griechen-
land halte ich in Übereinstimmung mit Dr Krü-
per für durchaus unwahrscheinlich. Die An-
gaben Lindermayer und Graf von der Mühles
hierüber sind nicht stichhältig und es liegen
denselben keinerlei Beweisstücke zugrunde."
Bezüglich der geographischen Verbreitung
erwähnenswerte Daten.
Goebel H.: Erythropus vespertinus. Zeitschrift
für Oologie und Ornithologie 1905, p. 45, 72.
„Unter 151 Eiermaassen, die von Eiern
genommen sind, von denen ich persönlich
130 ausgehoben habe, überschreiten das Ge-
wicht von 132 cg bloss 28 Stück. Alle diese
Eier zeichnen sich durch Maasse aus, welche
in der einen oder anderen Richtung stark das
Durchschnittsmass aus den gewogenen und
gemessenen Eiern übertreffen.
Nun finde ich aber als Mass eines vom
Lechfelde Herrn A. Fischer ' zugetragenen
Geleges 36"0 X 28"5 X 134 cg. Dieses Gelege
besitzt so niedrige Maasse bei so schwerem
Gewicht, dass es unwillkürlich Zweifel wach-
ruft an seine Zugehörigkeit zu E. vespertinus.
299
A kék vércsének ily messze nyugit ton való
fészkelése rendkívül érdekes, de a tojások
méretei és súlyadatai sajnos nem eléggé meg-
bízhatók.tt
Fischer adatainak helyreigazítása mellett
fontos a tojások méretei és súlya között
fennálló viszonynak mint determináló jegynek
az alkalmazása.
Kollibay P.: Die Vögel der preussiscìien
Prolins Schlesien. Breslau, 1906, p. 191.
„Tobias Lajos különös esetet említ, mikor
Niesky vidékén egy pár megszállt egy szarka-
fészket és a benne levő tojásokat kidobálta.
Az 1845 április 24-én a fészek mellől elejtett
öreg cf a lohsai gyűjteményben van. A korai
dátum minden esetre föltűnő, minthogy ez a
madárfaj csak május végén szokott költeni."
Szinguláris fészkelési területen meghiúsított
fészkelési kísérlet ; kár, hogy a madarat ellőt-
ték, mielőtt a költés megkezdődött volna. A
korai dátum, bár föltűnő, mégse teszi való-
színűtlenné az esetet, mert hiszen a fészek
birtokbavétele a megérkezés után már rövi-
desen megkezdődik. Tán nem tévedés az a
föltevésem, hogy itt oly párról van szó, mely-
nél a nemi ösztön korábban lépett föl, s
ennek következtében korábban indult s már
átvonulásuk alkalmával érte el azt a fokot,
a mely a fészek megszállására késztette.
Buda A. : A Cerchneis vespertinus (L.) fész-
kelése Beán. Aquila XIII., 1906, p. 169.
„1903-ban három pár fészkelt Réa vízmenti
égerberkeiben szarkafészkekben.
A tojásszedésnél igen nyugtalanok voltak
a kék vércsék: vészkiáltásukra a szomszéd-
ból segítségükre jöttek más fészkelő párok
s oly veszedelmesen csapkodtak a mászó
gyerek felé, hogy végre is lövéssel kellett
őket elriasztani.
A tojásméretek a következők :
360 X 29-0, 378 X 290, 37"6 X 29 6,
37-0 X 29-8.
40-0 X 330, 34 5 X 29-5.
365 X 28'0 (két tojás összetörött).
Das Brüten des Rotfussfalken so weit nach
Westen zu ist höchst interessant, die Maass-
und Gewichtsangaben sind leider nicht ge-
genügend unanfechtbar."
Neben der Berichtigung der FiscHEBSchen
Daten ist es von Wichtigkeit, dass das Ver-
hältnis, welches zwischen den Maassen und
dem Gewichte der Eier besteht, als Determi-
nationsmerkmal angewendet werden kann.
Kollibay P.: Die Vögel der preussischen
Provinz Schlessien. Breslau, 1906, p. 191.
„Louis Tobias erwähnt eines besonderen
Falles, wo ein Pärchen in einem Obstgarten
der Nieskyer Gegend ein Elsternest in Besitz
genommen und die Eier der rechtmässigen
Eigentümer herausgeworfen hatte. Das am
24. April 1845 am Horste erlegte alte ni> sondern mit an den Gaumen gebrachter
breiter Zunge mit freier Spitze als Laut gesprochen;
— ö wie in Körper, o wie in Öhr. ü wie in füllen,
ü wie in Tür.
315
Nevükön is szólítja őket :
„Laczi, Laczi, Laczi, Laczi!"
„Czila, Czila, Czila, Czila P
„Piczi Kata, piczi Kata, piczi Kata, piczi
Kata!'
A hosszas hívásra sorban megjelenik a sok
fióka. A gondos mama észreveszi, hogy a
vásott gyermekek elrongyolták a czipójüket
s rájuk szól szemrehányó figyelmeztetéssel :
„Czipő, czipö, czipő!"
Igen rongyos a czipő s megint más, új
„Czipö kék, czipő kék, czipö kék!"'
Várjatok, majd ad az apátok ! És csakugyan
ott terem az apa és látván a sok neveletlen
kölykét az apjának, erélyesen utasítja őket
rendre :
„Pacsit kölyök, pacsit kölyök, pacsit, pacsit,
pacsit kölyök!"'
S midőn az egyik-másik megszeppent gye-
rek bőgni kezd a szidásra,
„ Csitt kölyök ! csitt !" szóval hallgattatja el.
Nemsokára a gyerekek enni kérnek, mert
hiszen mikor nem volna éhes a fiók czinege?!
De úgylátszik, hogy nincs mit adni nekik,
mert azt mondja az öreg, hogy
„Nincs, nincs vacsora, (mert) piczi, piczi
(az élés-kamara/"
De íme épp jókor hozok én nekik egy kis
elemózsiát. A kíváncsi czinege-anyukom rög-
tön ott terem s szaporán kérdi:
„Bácsi, bácsi, bácsi ! . . . Mit visz, mit visz?"
— Hozok, még pedig apróra vágott sajt-,
ostyepka-héját. Ez kell a czinkének I Kife-
jezést is ad örömének az éhes szárnyas e
szavakkal :
„Szép, szép vacsora, . . . Szép, szép kamara!"
Igen ám, de ott a macska ; a czinegék
félve, panaszkodva mondják :
„Czinkét öli, czinkét öli!"
Selbst beim Namen nennt sie sie :
„Ladislaus, Ladislaus, Ladislaus!" (Laczi
abgekürzt, schmeichelnd: Laczi.)
„ Cäcilia, Cäcilia, Cäcilia !" (Abgekürzt: Cila).
„Klein' Käthe, Klein' Käthe!" (Abgekürzt
von Katalin ; piczi = winzig.)
Auf ihr Rufen kommen die vielen Kleinen
der Reihe nach ; die sorgsame Mutter bemerkt
dass ihre Schuhe zerrissen sind und spricht :
„Schuhe, Schuhe, Schuhe!"
Die Schuhe sind sehr zerrissen, da sagt sie:
„Schuhe braucld's, Schulte braucht' s !" (kék
aus kellene = brauchen.)
Wartet, der Vater bringt! Er kommt und
sieht die ungezogenen Rangen und sagt :
„ Schön Händchen, Range, schön Händchen,
Bange !"
Wenn dann der eine raunzt, spricht der Alte :
„Schweig, Bange, schweig, Bange!"
Es dauert nicht lange, so bitten die Jungen
um Nahrung, denn wann wäre die Meise nicht
hungrig!? Es scheint aber nichts da zu sein,
denn der Alte spricht :
„Nichts, nichts Abendbrot, (denn) klein
Kämmerlein !"
Da bringe aber ich (der Beobachter) ein
wenig Essen. Das kleine Meisenmütterchen
ist sofort zur Stelle und fragt:
„ Onkel, Onkel, Onkel, was trägst ?"
— Ich bringe kleingeschnittenen Käse,
Ostyepka- (eine beliebte slovakische Käseart)
Rinde. Das will das Meis'chen, es sagt auch:
„Schön Abendmahl . . . schön Kämmerlein !"
Ja, da ist aber die Katze. Die Meisen spre-
chen fürchtend und klagend :
,Sie tötet die Meisen!"
40*
316
Egy göröngy elég a ravasz ellenségnek,
hogy átvesse magát a kerítésen, mire a meg-
könnyebbüli kis szárnyasok vigan kinevetik a
felsült ragadozót :
„Hehehe, hehehe, hehehe!"
Különben tavaszszal minálunk a czinege arra
is figyelmezteti ;iz embereket, hogy könnyebb
ruhát öltsenek magukra :
„ Piczi ködmön, piczi ködmön, piczi ködmön ! "
Eltekintve a czinege soknyelvfiségétől, van
ám ő neki saját igazi nyelve és éneke is,
melyet az énekre oly kedvező, kellemes idő-
járású múlt (1910. évi) tavaszszal megfigyel-
tem és úgy a melódiáit, mint a szöveget,
szótagokat a lehetőség, az én hallásom sze-
rint lejegyeztem s a czikk végén mellékle-
ten közlöm.
Több évi megfigyelésem alapján megjegy-
zem, hogy mint minden madárfaj úgy a szén-
czinege is az egyed, a vidék, az időszakok
különfélesége, sőt évek szerint is különböző-
képen énekel. Egy-egy vidék czinegéinek
más-más madár-tájszólása van, sőt az egyes
családokból származó egyedek is ugyanazon
a vidéken némileg eltérő nüanszszal szólnak.
Azt is megfigyeltem, hogy ugyanazon egyed
is minden évben más modulatióval énekel.
Valamint az is igaz, hogy minden ember
máskép hallja és írja le a madarak énekét,
főleg a szöveget, szótagokat. *
Jelen első kísérletem első sorban kérelem
akar lenni, hogy a finomabb hallású, zene-
értő egyének figyeljék meg és jegyezzék le
a madarak énekét, mely a zeneszerzők fan-
táziájára csak termékenyítőleg hathat. 2
1 L. pl. Dr. A. Voigt : «Exkursionsbuch zum Stu-
dium der Vogelstimmen Dresden. 1906. H. Schultze?
ez. érdekes, de többnyire csak általánosságban mozgó
müvét s főleg a szénczinege énekére vonatkozó
részét. 88—90. 1.
1 A zene viszonylata nem az egyedüli, a melynek
érdekében lehet és van a madarak énekének meg-
figyelése. Lehet még hatása a nyelvészetre, mert az
értelmezett hang a nyelv szellemének tüköré is; és
nagy jelentősége lesz arra, a mit folklore alatt értünk,
a mennyiben a hangok értelmezése az adott nép
lelkületét jellemző módon adja vissza. Csak üdvös
lehetne a vizsgálatnak a nemzetiségekre való kiter-
jesztése s az anyagnak összehasonlító tárgyalása. H. 0.
Eine Erdkrume genügt, um den verschla-
genen Feind zu vertreiben und die Kleinen
lachen den Feind aus :
„Hehe, hehehe, hehehe!"
Im Frühjahr mahnt uns übrigens die Meise,
wir mögen leichtere Kleidung anziehen :
„Klein Böckchen, Mein Röckchen .'"
Abgesehen von der Vielsprachigkeit der
Meise, hat sie auch ihre eigene wahre Sprache
und ihren Gesang, welche ich im sehr geeig-
neten angenehmen Jahre 1910 beobachtet
und die Melodien silbengetreu niedergeschrie-
ben habe, freilich nach meinem Gehör, wie
dies die Beilage zeigt.
Auf Grund einer mehrjährigen Beobachtung
bemerke ich, dass so wie jede andere Vogel-
art, auch die Kohlmeise ihrer Individualität,
der Gegend, der Jahreszeit, ja den Jahren
nach, verschieden singt. Die Meisen einer
gewissen Gegend haben ihren besonderen
Dialekt ; ja sogar die aus verschiedenen Fa-
milien stammenden Individuen einer und der-
selben Gegend weisen Verschiedenheit in
ihrem Gesang. Auch das habe ich beobach-
tet, dass ein und dasselbe Individuum in
jedem Jahr den Gesang anders moduliert.
Auch das ist wahr, dass jedermann den
Gesang anders hört und nach Silben und
Text anders niederschreibt. 1
Mein erster Versuch will vor allem eine
Bitte sein, damit sich Männer mit feinem Ge-
hör und musikalischen Kenntnissen mit dem
Vogelgesang befassen mögen, der die Phan-
tasie der Komponisten fruchtbar machen
kann.2
1 Siehe z. B. in Dr. A. Voigt: Exkursionsbuch
zum Studium der Vogelstimmen. Dresden 1906. H.
Schulze. Das Werk ist interessant, bewegt sich aber
meist in Allgemeinheiten, hauptsächlich der Gesang
der Kohlmeise pag. 88 — 90.
! Die Beziehung auf die Musik ist nicht die ein-
zige, welche die Beobachtung des Vogelgesangs
anzeigt. Derselbe kann auch auf die Sprachforschung
dadurch einwirken, dass der sprachlich erfasste Gesang
der Spiegel der Sprache selbst sein kann ; auch folk-
loristisch kann die Beobachtung wichtig sein, weil
der unterlegte sprachliche Sinn das Seelenleben eines
gegebenen Volkes charakteristisch wiedergibt. Es
wäre von Wichtigkeit, die Untersuchungen auch auf
die Nationalitäten auszudehnen, schon im Interesse
des vergleichenden Studiums. O. H.
317
A többi megfigyelt faj ii következő :
A kerti rozsdafarkú (Ruticilla plioenicura L.)
éneke.
Volt az én kertemben egy szép színes s még
szebb szavú madárka, mely három év tavaszán
sok gyönyörűséget szerzett itt a Gyömbér
alján, hol a hűvösebb éghajlat alatt a nálánál
jobb énekű fülemile, énekeseink királya, már
nem fészkelvén, hivatva van azt pótolni.
Volt, de már nincsen. Hiába várom már
három éve. Nem jön vissza, mert számos tár-
sával, úgy látszik, végkép elmaradt, eltűnt s
a legutolsó években egész vidékünkön alig
láttam többet két pár kerti rozsdafarkúnál.
Igaza van nagyérdemű és tisztelt igazgatónk-
nak, Herman Orróuak, ki panaszomra azt
mondotta, hogy a mi kedves énekeseink egész
nagy csoportja aligha nem a déli népek falánk
gyomrának esett áldozatul.
Nagyon sajnálom elpusztulását s hogy némi
emléket állítsak neki, igyekezem visszaadni
énekét szótagokban, a hogyan azt két évi,
kivált kora reggeli megfigyelés után leje-
gyeztem.
A Ruticilla phoenicura hívogató szava :
víd . . . víd . . . víd, mely tek-tek-tek-, vagy
t'k-t'k-t'k-íéle kattogásban végződik.
Egész verseket énekel, melyek elő- és utó-
részre oszlanak.
Az első rész : jí-riorio, jí-tyiotyio, jí-tyiutyiu,
jí-tyuityui, jí-tyityityityi, jí-huihui, ji-hüihüi,
jí-viiivüi, jí-üiüi, jí-vivivivi, jí-cücücücü, jé-
tyetyetyetye, jé-veveveve, jé-vüivüi, stb.
Az utórész még változatosabb, még pedig
ezen változatait sikerült lejegyeznem : csihi
csihi, csiri csiri, csics csuí, eie cüi, eie cvr\
eie ciò, eie cuic, ci cut, jic kr', jicki jicki,
jic kükü, bíbic bíbic, inibii bülbül, jic firic
firic, jej pürü, jej pürütír, csicsi baba, csicsi
pini, idiici, céjőr, szényör, csics csurín, cs'rcs,
csics csere csics, csics csirics, csics csviri csi,
csücsü jicki, dió dió, ci kvebek, csres esuics
esuics, csics csr', bilbicka, esperes szí, eie küí,
eli- Mö, eie firic, eie ciò, csics kurics, csics
purutir, csi csiri csiri, csics csürí, csres csúi,
szirup szirup, bisz küí, esik csres, csrk ut,
cserép cserép, csi! esni, csiu riu, csres esui,
csrk kiii, esik kvr, esi esiirii ik. csics firicski,
esik kiii, csics kiri, stb.
Die übrigen Arten :
Der Gartenrotsckwanz. (Ruticilla phoeni-
cura L.)
In meinem Garten war ein farbigschüner sin-
gender Vogel, welcher mir, hier am Fusse des
Gyömbér,wo das Klimarauheristund die Königin
unserer Sänger, die Nachtigall nicht mehr
nistet, drei Jahre hindurch viel Freude bereitete.
Der Vogel war, ist aber nicht mehr. Seit drei
Jahren erwarte ich ihn vergebens. Er kommt
nicht zurück, er blieb mit vielen seiner Art-
genossen aus. Er verschwand und ich sah
in den letzten Jahren kaum zwei Paare dieser
Art. Unser Direktor, Herr Otto Herman, hat
recht, er sagte mir auf meine Klage, dass
eine grosse Zahl unserer lieben Sänger dem
Magen der Völker des Südens zum Opfer falle.
Ich bedaure den Verlust lebhaft und
trachte das Andenken des Lieblings durch
Wiedergabe seines Gesanges in Silben wie-
derzugeben, so wie ich diesen zwei Jahre
hindurch, besonders zeitig in der Frühe be-
obachtete und niederschrieb.
Der Lockruf der Ruticilla phoenicura lautet:
víd . . . víd . . . víd,
welcher mit tek-tek-tek- oder t'k-t'k-t'k- artigem
Schnalzen endet.
Der Vogel singt ganze Verse, die in zwei
Teile zerfallen.
Der erste Teil lautet : jí-riorio, ji-tyiotyio,
ji-tyiutyiu, ji-tyuityui, jí-tyityityityi, ji-httihui,
ji-hüihüi, ji-vüivüi, ji-üiüi, ji-vivivivi, ji-cü-
cücücü, jé-tyetyetyetye, jé-veveveve, jé-vüivüi,
usw.
DerEndteilistabwechslungsvollerundgelang
es mir folgende Elemente festzustellen : csihi
csihi, csiri csiri, csics csuí, eie cüi, eie evr,
eie ciò, eie cuic, ci cui, jic kr', jicki jicki,
jic kükü, bíbic bíbic, bilbil bülbül, jic firic
firic, jej pürü, jej pürütír, csicsi baba, csicsi
plíu, idúci, céjör, szényör, csics csurín, cs'rcs,
csics csere csics, csics csirics, csics csviri csi,
csücsü jicki, dió dió, ci kvebek, csres esuics
esuics, csics csr', bilbicka, esperes szí, eie küí,
eie kiä, eie firic, eie ciò, csics kurics, csics
purutir, csi csiri csiri, csics csürí, csres csúi,
szirup szirup, bisz küí, esik csres, csrk ui,
cserép cserép, csil csal, csiu riu, seres csui,
csrk küí, esik kvr, esi csürü ik, csics firicski,
esik küi, csics kiri, usw.
.'lis
Az elő- és utórészt így köti versbe :
ji-rio rio: esihi csihi, stb. jí-tyio tyio: esiri
csiri. jí-tyiu tyiu : csicsi plíu, stb. jí-tyui tyui:
csics csurín, stb. jí-tyi tyi tyi tyi: esik kvr,
Stb. jírhui Inti: bis: küí, stb. jí-hüi hiti : esics
csere csics, stb. ji-viii vüi : csacsit jicki, stb.
ji-iii üt : jir firir firir, stb. jí-riri rivi : liilliil
bülbül, stb. ji-cii cü cü cü : ci kvelek, stb.
jé-tyetyetyetye : csík küí, stb. jé-veueveve :
h/l/iicka, stb. jé-vüi vüi: szényör, stb.
Az előrész után gyakran más madarak éne-
két utánozza, pl. a pintyőkét (Fringilla
coelebs L.) : jí-tyio tyio : csucsuríu, a czinegét
ji-rio rio: cserép cserép, a csil-csal füzikét
(Phylloscopus acredula L.) : jé-tyetyetyety :
csil csal, stb.
Míg ö énekel, más gyengébb énekesek
mintegy csodálkozva, szájtátva, sőt bizonyos
féltékenységgel hallgatják s ha egy ideig
elhallgat a szapora szavú hangversenyző, ezek
kezdenek rá, mintha próbálnák, nem felej-
tették-e éneküket, vagy mintha meg akarnák
mutatni, hogy ők is tudnak ám énekelni !
így pl. a pintyőke :
csisz, csisz, csisz, esi esi esi esi csiu csiu
csucsu ríu,
tyisz, tyisz, tyisz, tyi tyi tyi tyi tyiu tyiu
tyutyu ríu,
tyisz, tyü tyü tyü tyü, tyiu tyiu tyütyüré,
tyisz tyiu tyiu, tyiu tyütyü ríu,
tyisz, tyisz, tyisz, tyiu cucii ré, stb.
Sőt megszólal a szintén mester énekes, a
géze (Hypolais hypolais L.) :
Doktor Cseh, doktor Cseh ; doktor visz visz,
doktor bikfic,
para visz visz, "para visz visz, para visz
visz, csaucsaucsau, íhaha, íhdha,
esek esek esek tülerí, esek esek esek tülerí,
tüleri liileri tüleri tüleri, kiríjo, kiríjo, kiríjo.
És fecseg a világba, se vége, se hossza.
Közben utánozza a kakas kukorékolását, a
macska nyávogását, énekes társai hangját, a
ragadozó tövisszúró gébics kein kehr hangját ;
de a mi kerti rozsdafarkúnk nem hallgatja
sem a pintyőkét, sem a czinegét, sem verseny-
társát a gézét, sem az erőlködő s szárnyait
Den ersten und den Endteil verbindet er
wie folgt :
ji-rio rio : csihi csihi, usw. jí-tyio tyio : csiri
csiri, jí-tyiu tyiu: csicsipltu, usw. ji-tyuityui:
csics esurin, usw. ji-tyi tyi tyi tyi : esik kvr,
usw. ji-hui hui: bisz kiii, usw. ji-hüi hüi:
csics csere csics, usw. ji-vüi vüi: csücsü jicki,
usw. ji-üi üi: jic firic firic, usw. ji-vivivivi:
hllliil liiilhiil, USW. ji-CÜ fii CÜ eil : ci l.fehek,
usw. jé-tyetyetyetye : csík küí, usw. jé-veveveve :
bilbicka, usw. jé-vüi vüi: szényőr, usw.
Nach dem ersten Teil ahmt er oft andere
Vögel nach, z. B. den Buchfink (Fringilla
coelebs L.) : jí-tyió tyió : csucsuríu. die Meise :
ji-rio rio: cserép cserép, den Zülp-Zalp (Phyl-
loscopus acredula h.) jé-tyetyetyetye: csil csal:
usw.
Solange der Gartenrotschwanz singt, schwei-
gen die schwächeren Sänger verdutzt, ja mit
einer gewissen Eifersucht, und wenn der
Gartenrothschwanz schweigt, heben sie an
als würden sie versuchen, ob sie ihren Gesang
nicht vergassen, oder als wollten sie zeigen,
dass auch sie Sänger sind. So z. B. der
Buchfink :
csisz, csisz, csisz, esi esi esi esi csiu csiu
csucsu ríu,
tyisz, tyisz, tyisz, tyi tyi tyi tyi tyiu tyiu
tyutyu ríu,
tyisz, tyü tyü tyü tyü, tyiu tyiu tyütyüré,
tyisz tyiu tyiu tyiu tyütyü ríu,
tyisz, tyisz, tyisz, tyiu cücü ré, usw.
Ja es mischt sich auch der Meistersänger,
der Laubvogel (Hypolais hypolais L.) drein,
wie folgt :
Doktor Cseh, doktor Cseh ; doktor visz visz,
doktor bikfic,
para visz visz, para visz visz, para visz
visz, csaucsaucsau, íhaha, íhalta,
esek esek esek tülerí, esek esek esek tülerí,
liileri tüleri tüleri tüleri, kiríjo, kiríjo, rijo.
Und er schwatzt ohne Ende in die Welt
hinein, ahmt den Ruf des Hahnes, der Katze,
das kehé kehè des Dorndrehers nach ; aber unser
Gartenrotschwanz hört weder den Buchfinken,
noch die Meise, nicht den wettbewerbenden
Laubvogel, noch den die Flügel lüftenden
grauen Fliegenfänger mit seinem monotonen
319
folyton próbálgató szürke légykapó monoton
ce, cc hangját, sem az apró láncz csörgését
utánzó csicsörkét, sem a tengelicze és ken-
derike szapora szavát, sem a mezei poszáta
£ra-kogását, „Száz liba egy sorban" nótáját :
Allegro.
-t
mz^m
j— t— -¥-
Csi - esi - esi
CSI - CSI - CSI,
hanem beoson a padlásra s ott legyet s más
férget keresgélve hallatja víd-víd-vid szavát.
Majd midőn megsokalja a sok fecsegést,
a legmagasabb fa tetejére kap, újra elhall-
gattatja versenytársait változó sza\ aval s a
világért sem engedné el elsőbbségét.
1910 októberében megjelenvén a kertem-
temben, az idén először a Hypolais hypolais L.
arpeggio-motivumait utánozta :
í
A sármány (Emberiza citrinella L.).
1910. február 4-én kezdett hangicsálni elő-
ször. A míg nagyobb csapatban ülve : cp, esp,
crp, csrp hangokat hallatott, addig magában
már megkezdte a primitiv cececececezést.
Febr. 10-én már tisztábban, 12-én egész tisz-
tán énekelte egyszerű, de a tavasz közeledésé-
nek hirdetése miatt szívesen hallgatott nótáját :
cc, cc Ton und nicht den, wie fein' Kettchen
rasselnden Girlitz, den Stieglitz, den Hänfling,
nicht den Ruf der Feldirrasmücke : er ver-
schwindet auf dem Boden, um Fliegen zu
fangen und lässt den vid vid-vld-Rni erschallen.
Wird ihm d;is Geschwätz zu viel, fliegt er
auf den Gipfel des Baumes und bringt mit
seinem Gesang die Rivalen zum Schweigen.
Denn er will der erste sein.
Im Oktober 1910 liess er zum erstenmal
das Arpeggiomotiv vom Laubvogel hören :
%.
W-
Die Goldammer (Emberiza citrinella L.)
Sie begann am 4. Februar 1910 Ton zu
geben. Im Schwärm liess sie das cp, esp, crp,
csrji hören ; allein begann sie schon das mo-
notone cececece = zezeze züi.
Am 10. Februar tönte es reiner, am 12.
ganz rein und lautete :
«eeÉIIzÈecE
Ce - ce ce - ce ce - ce ce - ce ce - ce ce - ce ce - ce ce - ce - ce ce.
(Jellemző és a folklorisztikai érdekre kivá-
lóan reáutaló a sármány énekének magyará-
zata a felföldi tótságnál, a mint azt Vidonyi
József megszólaltatta (Vasárnapi Újság 1886.
616. oldal). Vidonyi szerint a sármány ezt
mondja [helyes tótsággal ft. Mattinak úr szerint] :
(Es ist charakteristisch und auf das folklo-
ristische Interesse weisend, wie die Slovaken
Oberungarnsden Gesang derGoldammer deuten
[laut J. Yidonyi im Vasárnapi Újság 1886
S. 616] ; darnach sagt der Vogel :
Zie zie
Keel vy
zie zie zie zie zie
cho - vas
zie
zie bez
— od
de
le
ti,
ti.
A fordítás ez :
Baj, baj, baj gyermek nélkül ;
Felneveled — elröpül.
H. O.)
Schlecht, schlecht, schlecht, schlecht ohne
Kinder,
Ziehst du sie auf, weg fliegen sie. O. H.)
320
A pintyőke (Fringilla coelebs L.).
Az lítlO télen a kerti etetőhöz járt s a mit
a czinegék elejtettek, fölszedegette. Január
25—29-, február 5 — 6. hangja gyorsan össz-
ejtve : tyiu, vagy tyuv. Mikor a fáról elrö-
pülni készült : tyatyak, tyatyak hangokat hal-
latott. Vad, félénk, bizalmatlan volt párja
nélkül a hím. Február 12-én: csin, csin,
csin csin szótagokat hangoztatott, Márczius
20-án, midőn a párja megérkezett, kezdte
szép, üditő tavaszi dalát.
A kékczinege (Parus coeruleus L.).
1910 jan. 23 — febr. 5-ig járt az etetőre.
Mikor alatta álltam, a fán Parus major L. :
cserrerererereje gyanánt a
Der lindi link (Fringilla coelebs L.).
Der Vogel kam im Winter 1910 zum Futter-
apparat im fiarten und was die Meisen ver-
streuten, das nahm er auf. Jänner 25 — 29
und Februar 5 — 6 ist die Stimme ein rasches
tyiu oder tyuv. Wenn er vom Baum abflie-
gen wollte, Hess er den Ruf: tyatyak, tyatyak
vernehmen ; ohne Weibchen blieb der \'<>lt<*I
furchtsam, wild, unvertraut. Am 12. Februar
lautete der Ruf: csin, csin, csin, csin. Am
20, März als sein Weibchen ankam, begann
sein schöner, belebender Frühlings-Gesang.
Die Blaumeise (Parus coeruleus L.).
Kam vom 23. Jänner bis 5. Februar
zum Futterapparat. Als ich darunter stand
erscholl auf dem Baum stat des cerrerercrere
der Kohlmeise, der folgende :
*- ß- *-
k
*- £ A
?-
m
csrrr - re - cse • cse - cse • cse
csrrr-re-cse-cse-cse-cse
EEf
m
csrrr - re - cse - cse - cse - cse
hangokat hallatta, midőn pedig elmentem az ging ich fort, flog sie mit :
útjából,
M. ßL ß. ß- m- M.
■ß- ß-
£
SZÍ - SZÍ- SZÍ -SZÍ - SZÍ - SZI
SZÍ - SZÍ - SZÍ - SZÍ- SZÍ - SZÍ
hangokkal szállt az etetőre.
auf den Futterapparat,
AQUILA TOM. XVIII. 1911.
A szénczinege (Parus maior L.) tavaszi énekének
fejlődése 1910-ben.
Megfigyelte és leírta MATUNÁK MIHÁLY esperes-plébános Breznóbányán.
Der Gesang der Kohlmeise (Parus maior L.) nach seiner
Entwickelung im Jahre 1910.
Von MICHAEL MATUNÁK Dechant Pfarrer in Breznóbánya.
Tétem eaek/.t
Pira - pi,
pun - pi,
cserre-re-re • re-re, cserre - re - re -re - re - re - re,
^frfr* J 5 f %^J-[^T^-^g
csín csra.
csm csín csa-ra-ra, csín csín csara-ra,
Jm. 10-in
katicát
fama*
tlrtfTf tfTf 1 - itftftftf ■ - iT.f rfilfe^
La -ci la ci la-ci, la - ci,
ka - cei ka • e i ka-cai ka - cai,
ka-tyi ka - tyi ka-tyi ka-tyif
cu • cha-la cii-eba - la cu,
cip -ka-la cip-ka-la ci,
-fi S-
cibé ci-bé,
ci-ccipé, ci-cirhé, csi-csir-hé,
pi -pi - pi - pi - pi - pi.
ssfl - pi -pi, szi - pi pi.
cserre -re -re -re-re,
^-[fyf-yff^rrr 1-iî^^g^Hi -\h
h
csekltoke-ke-ke-ke.
f f f f 9 f
cün - cä cserre -re-re -re -re,
t t
cain - caio - caeire - re - re - re - re,
I^xixxx-m^tI y uj -t^yl t rr_ r ifefe*
tyün ■ tylín cserre • re - re - re - re
m
csün-csün - cser-re - re-re • re -re, csin - csin - cee-re-re, «in -csin - cse -rè- re, csin, csin, csín,
Lfyjlf^fyîyl [ fr y fr » T »fe
7 -
cali csli,
csli celi cali,
celi cali cali cali, 3, 4, 3, 3 thli, 3 thi.
m
ì_yX»LJt-i-:ì yl^yilTyTyfryll^ | fr rgJL?^
pim - pi.
va - pi.
pira - p:m - pi,
szib pzib.
pszt csa-ra - ra-ra-ra-
cse-rep cse-rep cse-rep
sze-rep sze-rep sze-rep, pi-cit pi-cit csararararara.
Február 7-én
£f[ffffîif1;tf-t^
fity-fity
« O 0 » 9
pl • pi pi pl pl • pl.
cucii azi pi - pi - pi pi - pi. c(i cu pi - cit csara - rara ■ rara, csara ra ■ rara -ra,
$
-\if:fif[tLîUiMxîiTlTlf&Xiîsï
ka-csi ka-csi ka-csi ka cai ka-csi-ka
ka - ci ka - ci ka ci ka ri ka-ci ta ■ ci ka-ci ka ci ka - ci ka
Fihruár 8-án
ci - cipapkat, ci - cipapkat, pi-ci padcialj, pi ci padmuly pi ci paikuuy. pi ci patkâay, pic: kodmün pici koimüa ùiert enyhe
iiió volt.
t'eőr a-e»
febr. Wën
êmêM
■S- 4 -«- -í-
ä
csín - esi - esi, csín esi -cai, c sin- esi, osin-csi
txiiiri-#tttri-ifrtrfrff
bz da bz da bz da bz da.
brda brda brda brda.
^trtrWi-itrfj^
pr da pr-da pr - da pr - da,
«y
psz-da psz-da psz-da psz-da,
-fi- 4- 4
pf da pf da pf - da pf - da 6, 6, 5, 9, 10. 8, 9, 7, 6, brda 6, 7, 7, 7, 8, 6, 5, prd»
pitypitypitypity 4, 3, 3, 6 pity
4- £f 4 -#..£-• 4-4.
Febr llén
pity pi-pity, pity pipity, pity pi pity
f
4- 4- -!»--
r
pity pi pity pipity, 3, 11, 8 pitypipity, 3, 8, fity fi-fity 2,4 tvityit,
4 4-
m^^m^m^n
3= =
c!i kiinklinc, cu klinklinc, eli klinklinc, cü bic-bic, cü bikfic
cGkvinkvinc, ctikvinkvinc,
4 *-.
ci ci ka ka ci ci-ka kacic, ka ci ci-ka ka ci ci ka ka ci ■ ci ka ka ci ci- kaka ci]- ci -kaka cicka.
íüééé
ka-ka ci ci ka ka ci ci - ka-ka 12-szer 10,8cicikaka eie és cicka végződéssel, ka-tyika-tyi ka-tyi ka-tyi.
» y » I I» fH y I k^ì
ft *f\ f
^HW-+
4, 11, 7, 6, 9, 6, 4, 7, 3-szor, pis pis
4-4- 4-4-
Febr. 12-én
á ci - ci pap kat ci • ci - pap-kat, ci ci pap kat eie
4- -f- -fi- -fi- -fi- 1 i. J(
-gsj" — g=j— ;— es;
áci-ci-ka-ka ci • ci - ka - ka ci- ci - ka - ka cic-ka, 5, 4-saer
f- 4 -fi- 4 -fi- -fi- -M--*-
4- 4- 4-4 44- A-Jfi- -fi--*-
*==
ci végződéssel, tyi-tyi-ké tyi-tyi-ké tyi-tyi-ké' tyi-tyi-tyi,
-f- M- -f- -f- -j* -»*■
tyi-tyi-ké tyi-tyi, ti - tiké ti • ti ké ti ti,
-*• 4-' ^ ;£ £f ±_ +
à
E
Ê
- — e=
5
3, 2 tiliké tlti, 3 tì'iké tititi
la ■ ci ka - la - ka la - ka la cit - ka la - cik - ka la - ka ■ la,
»■ -#- ■£■• a -&- +-
miu'a^U^bLH- 1 1 Milli m^i^
La - cik -kft- la - cii-ka - ia-cik ka-la ka-la,
la -ci-ta -la ka la, laci ka la ka la ka la cik ka la cik ka la - ka-la.
g 1—1 i
rrrtrf
-f- -\--f-
rtì^
fafty* t7\J-^f=^^
) ,-
,o »li j i, l, i, ï, a, 2, *, i, Z-ttot. '-* ci La-.-: l'a - lo Pa lo, La-.-i Ls-ci Pi - lo Fa lo. tSbbeslir
fnW.fffrfê
Azuián halk, tompa hangon +; ^ Ft'jon -£■
fl , ? T f ' — t-
+■ * £*:£*.£■£■£
:-.
1
-
+■ -f- 1> -f-
i
tyo-ri, tyo-rij, szo-rij, Gyuri tübbstör pacsit kölyök pacsit kölyök pacsit pacsit pacsit kölyök.
**f f f * f- +■ -r
pacsit pacsit pa-CBit kölyök, pa-csit pa-csit pa-csit kölyök, többször.
Rekedt hangon
m
* if e » *
f * «
Ftir. 13-án
E
cserép cse-rep cserép,
eze-rep szerep sze-rep
tff,f ■ ftf..fr£r. - iff iffff
3, 2, 3,4,4, 3, 4, 2, 5, 5, 3-szor ugyanaz.
Gyorsan
tyo-ri, Gyn ri mint fentebb fity £iy fity, ci - bá, ci-bó.
szű szü, co • cü - cü • cü 1, 2, 3, 4-Bzer,
JHHH*-
szít szit trrr, 2, 2, szít trrr
-o- 4- -r- -<- -e-
JjtjJr i - 1 û t tfu- i TJLf űű i rJUrJTJ
ßebr. I4rin
m
bz - da bz - da isi - da bz-ds bz - da bz da
í ic í e c.
ka-ci ks- ci ka-ci kr. ■ ci ka-ci ka -ci ka-ci ka-ci
3
■*-
^=¥^
cse-rep cse-rep cse-rep
3, 4-szer
ftir. 19-én | A. _h
Lì y Ê y P-u£-^
c* ct üt ct ct ttr Ezentúl újabb motívumokat na.:
321
Capri sziget kis madarai.
Capri, 1911 április 21.
Itt. e szigeten valósággal gyönyörködni
lehet a sokféle madárban, a mely pihenőt
tart, észak felé való vándorlása közben Van
itt citrom-, narancs-, babér-, olaj- és s/.ent-
jánoskenyérfa, melyeknek örökzöld lombjai
között a madarak jó búvóhelyet találnak. Sok
fa különböző idősorrendben virágzik és vi-
rágzott le. Tehát madár bőven van a szemem
előtt és hallom is őket. A mint a hideg
tramontana szél eláll, a nap pedig kilmvik
a felhők mögül, mintegy taktusütésre indul
meg a hangverseny különféle hangnemben
és ütemben, össze-vissza trillázva.
A madárfogdosásnak jó helye ez a sziget,
pedig a törvény itt is tiltja már néhány év
óta és a carabinieri-k vigyáznak a madarakra,
a sok északi idegen ellenőrzése mellett. A ma-
darakat nyilvánosan piaczra nem hozzák már,
legfeljebb titokban árulják, különösen húsvét
táján. Mondják, hogy nem merik mutogatni
az idegeneknek, mert azok a rab madarat
nem akarják látni és szemrehányást tesznek
érte.
A régi hires Pagano-féle szállodában, hol
a falakat 50 éven keresztül sok átutazó festő-
művész telefestette értékes képekkel, látni
lehet egy odafestett árkus papirost, egy német
nyelvű hirdetményt 1883-ból, a következő
sorokkal: .Felhívatnak a vendégek a mada-
rakat védelembe venni, a piaczon árusított,
kalitkába zárt madarakat szabadon ereszteni,
a kertekben és máshol felállított madár-
kelepczéket elpusztítani. A helyi hatóság es
a csendőrök az idegeneket e ténykedésben
támogatni fogják".
Akár tiltja most már a törvény és a csendőr,
húsvét táján mégis sokat fogdosnak össze,
mert kellenek a templomban a nagyszombati
ünnepi szertarfáslioz. Fiúk. leányok, fiatal
caprii asszonyok kendőbe rejtve hozzák a
különféle rabénekeseket és várják az idő-
pontot, a glóriát, a mikor leeresztik a füg-
gönyt s megszólal az orgona, csengetyű és
a Rómából „visszaérkezett" harang. Végig-
néztem ezt az érdekes jelenetet. Feszülten
várták a pillanatot. Már elővett'' a rejtekéből
ki-ki a madarát, simogatták, csókolgatták a
halaira ijedt szegény párát. Egyik-másik
Aquila XVIII.
Die kleinen Vögel der Insel Capri.
Capri, den 21. April 1911.
Auf dieser Insel kann man sich wirklich
an den vielen Vögeln ergötzen, die hier auf
ihrer Wanderung gen Norden ausruhen. Es
gibt hier Zitronen-, Orangen-, Lorbeer-, Öl-,
Johannisbrotbäume, in deren ewiggrünem Laub
die Vögel unte Unterkunft finden. Die Hiiume
blühen in verschiedenen Zeiten. Ich habe
also viele Vögel vor Augen und höre sie.
So wie die kalte Tramontana zu blasen auf-
hört und die Sonne aus den Wolken tritt,
beginnt, wie auf einen Taktschlag das Kon-
zert in verschiedenen Tonarten und Rhythmen,
durcheinander trillernd.
Die Insel ist für den Vogelfang gut ge-
eignet, obzwar seit einigen Jahren das Gesetz
den Vogelfang verbietet und die Carabinieri,
unter Kontrolle der vielen Nordländer, auf die
Vögel aufpassen. Die Vögel werden nicht
mehr auf den Markt gebracht; höchstens unter
der Hand werden sie verkauft, und ganz
besonders zu Ostern. Man sagt, man wage
sie den Fremden nicht zu zeigen, denn diese
wollen die Gefangenen nicht sehen und ma-
chen Vorwürfe.
Im alten berühmten Hotel Pagano, wo die
Wände seit ôfj Jahren von fahrenden Künst-
lern oft mit wertvollen Bildern bemalt sind,
sieht man einen gemalten Bogen Papier von
1883, mit folgenden deutschen Zeilen: „Die
Gäste werden aufgefordert die Vögel in Schutz
zu nehmen; die auf dem Markte in Käfigen
feilgebotenen zu befreien ; die in Gärten und
sontswo aufgestellten Vogelfalleu zu zerstören.
Die Lokalbehörden und die Gendarmerie
werden die Fremden hierin unterstützen".
Ob es nun das Gesetz und die Gendarmerie
verbietet oder nicht, so werden zu Ostern
viele Vögel zusammengefangen, denn man
braucht sie für die feierliche Zeremonie am
Ostersamstag. Jungen. Mädchenjunge Frauen
von Capri bringen die gefangenen Sänger
in Tüchern verborgen und erwarten den Mo-
ment, das Gloria, wo der Vorhang herabge-
lassen wird, die Orgel ertönt, die kleinen
Glöckchen und die aus Rom zurückgekehrten
(Hocken ertönen. Ich habe diese interessante
Szene zu Ende angesehen. Man erwartete
den Moment mit Spannung. Alle hielten den
Vogel fertig, streichelten ihn, sie küssten die
41
322
ügyesebb kisiklott az ügyetlenebb kezekből.
inéi;- előbb, mint szabad lett volna, morajt és
derültséget okozva, mikor a hivők feje fölött
keringve repdesett. Itt különben nincs az az
ájtatos csend, mint nálunk.
Itt a megváltó pillanat ! Lehull az oltárt el-
takaró függöny, kigyúlnak a villamos izzó-
lámpák, megjelenik a fényben a feltámadt
Krisztus szines szobra az oltár fölött, meg-
csendül az orgona, zúgnak a harangok, éle-
sen cseng az oltár mellett egy csengetyű,
felhangzik az alleluja, örönizúgás és csipogás.
A templom egy perez alatt tele van madár-
ral. Jelenti a felszabadult lelket, az örömöt.
De felszabadulást és örömöt jelent a ma-
daraknak is, a melyek közül még sok kering
a magas boltozatok alatt, de legtöbb a poros
párkányokra ül és az ablakokhoz ütődik. Az
ablakokat mise után mind kinyitják, mégis
igen sok megnyomorodik. Láttam egyet a
sűrű tömeg közé esni, a közeli piaezon pedig
egy gyereket, a mint egy kiszenvedett ma-
darat a földhöz vágott. Mikor hozzáközeledtem,
ijedten dugta a kabátja alá. Láttam másnap
a templomban egy visszamaradt madarat az
egyik ablakban. De a legfőbb baj az, hogy a
madarakat nem hálós csapdával fogják, ha-
nem olyannal, a mely többé-kevésbé megsérti
a madárkát és a templomban való eleresztés
után igen sok úgy is kiadja páráját.
A csapdának, az öreg vadászgazdám és a
kertészlegény elbeszélése szerint, háromféle
alakja van.
Magyarázták nekem, hogy habár újabban
tilos madarat fogni és az idegenek sem sze-
retik, ez oly régi szokás, hogy nem lehet
elnyomni.
Miféle madarak voltak a templomban el-
eresztve? A kertészlegény, ki a körülöttem
levő kertben dolgozgat és ért a madárfogás-
hoz, ott volt a templomban is, bemondta a
neveiket, leginkább caprii tájszólásban.
Ezek :
1. galamb (colomba);
2. fülemüle (rosignolo) ;
3. baccarulla (?) ;
zu Tode erschreckten, armen Gefiederten.
II it und da entschlüpfte ein geschickter Vogel
dry ungeschickten Hand, bevor es an der
Zeit war, was grosses Gemurmel und Lachen
auslöste, als der Vogel über den Köpfen
llatterte. Hier herrscht übrigens nicht solche
feierliche Stille wie bei uns.
Der erlösende Moment ist da ! Der Vor-
hang fällt, die elektrischen Glühlampen be-
ginnen zu leuchten und über dem Altar er-
scheint die farbige Bildsäule Christi, die
Orgel erbraust, die Glocken ertönen --am
Altar erklingt ein schrilles Glücklein ; Freuden-
gesumm und Vogelstimmen ! Die Kirche ist
in der Minute von Vöglein erfüllt. Sie ver-
künden den befreiten Geist, die Freude.
Das bedeutet aber auch für die Vögel Be-
freiung, die in den hohen Gewölben kreisen;
die meisten setzen sich auf die staubigen
Gesimse, viele fliegen mit den Köpfen an
die Feuster und an das elektrische Licht.
Nach dem Hochamt werden alle Fenster ge-
öffnet. Aber dennoch werden viele Vöglein
verkrüppelt. Einen sah ich in die Menge
herabfallen. Ich sah auf dem nahen Platz,
wie ein Junge einen ausgerungenen Vogel
zu Boden schlug. Als ich nahte, verbarg er
das Opfer unter dem Rock. Tags darauf sah
ich in der Kirche auf dem Fenstergesims
noch einen Vogel. Der Hauptanstoss liegt aber
darin, dass man die Vögel nicht mit Netz-
fallen, sondern mit solchen fängt, die den
Vogel beschädigen, so dass die in der Kirche
freigelassenen Vögel meist verenden.
Nach Aussage meines alten Jäger-Haus-
wirtes und des Gärtners, gibt es dreierlei
Fallen.
Sie meinten, dass, obzwar neuestens der
Vogelfang verboten und die Fremden dagegeu
sind, dies eine so alte Gewohnheit ist, dass
man sie nicht unterdrücken kann.
Welche Vögel in der Kirche waren, das
erklärte mir der Gärtnergehilfe, der in dem
mich umgebenden Garten arbeitete, den Vogel-
fang versteht. Er war in der Kirche gegen-
wärtig und diktierte mir die Namen im Dialekt
von Capri.
Es sind :
1. Taube (colomba) ;
2. Nachtigall (rosiguolo);
3. baccarulla (?) ;
323
4. palomella (talán palombella= vadgalamb);
5. corasciabola (?) ;
6. capobianco vagy zelecchia, fején egy
selymes fehér folt, szemén keresztül egy
fekete folt, mint a bábaszarkánál, de kisebb ;
7- fucarola (?), farka vörösesbarna ;
8. rigó (tordo) ;
9. calandrino (?) ;
10. succhiafiori (?), kezemben volt. Akkora,
mint a hüvelykujjam. Ezt jeleztem a múlt-
kori kártyában. Szürkés sárgászöldes madár,
virágokra ül. Szószerint lefordítva „virágszívót"
jelent ;
11. vörösbegy (pettirosso), nem biztos, mert
elmentek ;
11', pintyőke (fringuello), ritkán, mert ne-
hezen fogható ;
13. sármány (cardorella) ;
14. veréb;
15. stiglicz (cardellino).
Lehetett ott még többféle is, melyeknek
megállapításához szakértő kellett volna.
A kertekbe néző terraszról sokféle madarat
lehet látni. A már említett vendéglősöm, a ki
csak fürjre, gerliczére, vadgalambra és néha
szalonkára vadászhat, mert más vad nincs,
távcsővel megismertetett néhány madárral.
Láttuk a sármányt, pintyőkét, szénczinegét
(trentacinque), azután egyet, a melynek fején,
nyakán, egy vagy több sötét sáv húzódik.
Úgy nevezte : tortocollo, mert szó szerint
csavarja a nyakát. Eszembe jutott, hogy
öcsém madároduiban nyaktekercs is fészkel,
tehát ez volt.1
Észleléseim még a következők :
Fürjek (Quaglia): A hálókban már fogtak
néhányat, lőttek is. Különben a süni rajokat
csak ezutánra várják, de hálókat az utolsó
három napban már mindenhol felállítottak a
sziklás partok mentén.
Gerlicze (Tortora): Már fogtak egy-kettőt.
Bubosbanka (Upupa vagy copulata): a
kertészlegény fogott egyet.
Elment 10 nap előtt a vörösbegy.
1 Helyes! — Szerk.
4. palomella (vielleicht palombella = Co-
llimila paluinbus L.);
5. corasciabola (?) ;
6. capobianco oder zelecchia, am Kopf
ein weisser seidenartiger Fleck, durch die
Augen ein schwarzer Fleck, wie beim grossen
Würger, aber kleiner;
7. fucarola (?), Schwanz rötlichbraun;
8. Drossel (tordo) ;
9. calandrino (?) ;
10. succhafiori(?). So gross wie mein Dau-
menfinger. Darüber schrieb ich auch schon
in meiner letzten Postkarte. Der Vogel ist
graulich, gelblichgrün, besucht die Blumen.
Wörtlich übersetzt bedeutet es „Blumen-
sauger" ;
11. Rotkehlchen (pettirosso), nicht sicher,
denn sie waren schon fort;
12. Buchfink (fringuello), selten, schwer zu
fangen ;
13. Goldammer (cardorella) ;
14. Sperling ;
15. Stieglitz (cardellino).
Es können noch mehrere gewesen sein,
wozu aber ein Fachmann nötig gewesen wäre.
Von der Terrasse, mit dem Ausblick auf
die Garten, konnte man noch vielerlei Vögel
sehen. Mein schon erwähnter Gastwirt, der
nur auf Wachteln, Turteltauben, AVildtauben
und Schnepfen jagte, weil anderes Wild nicht
da ist, machte mich mit dem Fernrohr noch mit
einigen Vögeln bekannt. Wir sahen die Gold-
ammer, den Buchfinken, die Kohlmeise (trenta-
cinque), dann einen Vogel, auf dem Kopfe
mit mehr Streifen, einem oder mehreren auf
dem Halse. Er nannte ihn Tortocollo, denn
er wendet wirklich den Hals. Es fiel mir ein,
dass in den Nisthöhlen meines jüngeren
Bruders ein Wendehals nistet, es war also
dieser.1
Meine weiteren Beobachtungen sind noch :
Wachtehi (Quaglia) einige wurden schon
im Netz gefangen und geschossen. Die dich-
ten Scharen werden erst erwartet, Netze
wurden aber in den drei letzten Tagen auf
dem felsigen Ufer schon überall aufgestellt.
Turteltaube (Tortora) schon zwei gefangen.
Wiedeho2)f (Upupa oder Copolata), der Gärt-
ner erbeutete einen.
Rotkehlchen ging vor 10 Tagen fort.
1 Richtig! — 0. H.
41*
324
Egész éven ál itt vannak: Kétféle veréb
(az egyik mezei veréb, barnásabb feje van),
a stiglicz, a szénczmege, a pintyőke, a capu-
tone (?), a cardellone vagy verdone (?)/ a sár-
mány, többféle fecske.
A fürjhálók rúdjai 10—15 meter magasak.
Hajnalban 4 — 7 óráig érkeznek és repülnek
a hálóba, melynek számos (30 — 50) ránczá-
ban megakadnak.
Pálob Ede.
Megjegyzés. Ez a leírás tökéletesen talál
avval, a melyet igen tisztelt barátom Berlepsch-
Seebach János báró évekkel ezelőtt az olasz
madárfogásról közreadott és nagyon örven-
detes, hogy a madárvédelemben Olaszország-
ban haladás szökik szembe. Ezt el kell ismer-
niük azoknak, a kik azelőtt nagyon keményen
rászóltak az olasz tömeges madárgyilkolásra.
Az erdő énekesei igen érdekes enyhítést köszön-
hetnek a villamos világításnak a templomokba
való bevezetésének. Akkoron, a mikor Berlepsch
és utána én, irtunk: a templomok világítása
vastag viaszgyertyákkal történt, úgy hogy a
Glóriánál szabadon bocsátott kis madarak, a
gyertyafénytől megvakítva, a lángba repültek,
nyomorultul megperzselődtek és elpusztultak.
Most már csak koponyáikat horpasztják be
az elektrikus világítás üvegkörtéjén és nem
is mindenik, a mit mind a két tekintetben
mint enyhítést kell felfognunk, már azért is,
mert bizonyos tekintetben az akasztásnak
kegyelemből golyó által való kivégzésére
emlékeztet. De haladás van, mert — mint
mondva volt, — nem minden madár pusztul
el és egy sem perzselődik, egy sem sül meg
elevenen.
Herman Ottó.
1 Arrigoni Degli Oddi „Manuale Ornithologia Ita-
liana", Milano 1904., p. 450. szerint a verdone =
Chloris chloris L.
SzERK.
Das ganze Jahr hindurch sind da: zwei
Sperlingsarten : einer mit braunerem Kopf
ist der Feldsperling.
Stieglitz, Kohlmeise, Fink, dann capatone,
{■indettone, oder verdone,1 die Goldammern,
Schwalben
Die Stangen der Wachtelnetze sind 10 — 15
Meter hoch. Die Wachteln kommen in der
Morgendämmerung, zwischen 4 — 7 Uhr an
und fliegen in die Netze, an deren Maschen
(30 — 50) sie hängen bleiben.
Eduard Pálos.
Bemerkung. Diese Beschreibung deckt sich
mit jener, welche mein verehrter Freund Hans
Freiherr von Berlepsch-Seebach vor Jahren über
italienischen Vogelfang veröffentlichte und es
ist erfreulich, dass im Vogelschutz in Italien
jedenfalls ein Fortschritt in die Augen springt.
Das müssen jene anerkennen, die vordem
sehr strenge Worte gegen den italienischen
Vogelmord en masse gebrauchten. Eine sehr
interessante Milderung verdanken die San pri-
des Waldes der Einführung des elektrischen
Lichtes in die Kirchen. Zur Zeit, als Bbklepsch
— und nach ihm ich — schrieb, war die
Beleuchtung der Kirchen mit dicken Wachs-
lichtern gebräuchlich, so dass die beim Gloria
freigelassenen Vögelein, vom Kerzenlicht ge-
blendet, in die Flamme flogen und jämmerlich
versengt umkamen. Jetzt stossen sie nur ihre
Köpfe an den Glasbirnen der elektrischen
Beleuchtung ein und nicht jeder, was jeden-
falls in beiden Beziehungen als Milderung
aufgefasst werden muss, schon weil es ge-
wissermassen der Begnadigung — statt Galgen
zu Pulver und Blei gleichkommt. Aber
ein Fortschritt ist es doch, denn wie gesagt,
nicht alle Vögel kommen um und keiner wird
mehr lebendig versengt und zu Tode geschmort.
Otto Herman.
1 Verdone = Chloris chloris L. Abbigoni Degli Oddi
„Manuale Ornithologia Italiana" Milano 1904., p. 450.
Red.
325
A madárvédelem hasznáról.
\ èrtesi Tóth Imre, Selmeczbánya v. gazda-
sági előadója, régi buzgó madárvédő, a in.
kir. földmívelésügyi miniszter által 1909-ben,
a városi gyümölcstelepnek adományozott 60
fészekodu és egy etető felügyelője, a kinek
már az első évben sikerült ott 37 család hasz-
nos odulakó madarat megtelepítenie, 1911
márczius 25-iki levelében ezt írja:
Ürömmel jelentem, hogy védelmem alatt,
az én körömben évenkint 400 — 500 éneklő
madár fészkel zavartalanul. A czinegék meg-
honosodtak, fészkelnek, csak — sajnos —
nálam a fákon már nem igen találnak élel-
met, hozzám csak az etetőre járnak, nincs
hernyó, nincs bogár.'
A városban is iparkodunk a madárvéde-
lemnek, etetésnek híveket szerezni és öröm-
mel jelentem, hogy ez sikerült is, sokan fog-
lalkoznak ezzel, ha nem is oly nagy mérték-
ben, mint én és Kisiblyén a főiskola, de
mégis jelentőséggel bír az, ha 15—20 helyen
is találnak a madarak terített asztalt télen,
mikor a hó mindent beföd.
A múlt héten a környéken iparkodtam pro-
pagandát csinálni a madárvédelemnek, de
nem szívesen fogadták, mert azt hiszik, hogy
a hernyókat legbiztosabban az ember tudja
kiirtani, pedig ez nem áll.
Én évenként sokat költöttem a hernyók
irtására és ez sohasem volt tökéletes, nekem
magamnak kellett utánanézni, hogy jó legyen,
3 — 4-szer is és a kár is megvolt. Most pedig
3 — 4 év óta se hernyóírtás, se kár; utána-
nézés sem szükséges, a madár tökéletes mun-
kát végez. Eltűntek az araszoló hernyók, nincs
rügyfúró és más ormányos, nincs almamoly.
Azelőtt egész almafák nem nyíltak ki, a
rügyfúró tönkretette. Az almamoly ellen rend-
kívül költségesen védekeztem. Erre sincs
semmi szükség. Egyszóval a madarak mun-
kájáról a legfényesebb eredményeket jelent-
hetem.
Vom Nutzen des Vogelschutzes.
Herr Emerich Tóth v. Vertus, wirtschaftlicher
Referent der Stadt Selmeczbánya, ein alter
Vogelschützer, berichtet in einem Schreiben
vom 25. März 1911, dass es ihm gelungen
ist mit Hilfe der, durch den königl. Minister
für Ackerbau bewilligten 60 Nisthöhlen und
einem Futterapparat 37 nützliche Höhlenbrüter
zu kolonisieren.
Mit Freuden melde ich, — sagt der Refe-
rent — dass unter meinem Schutz in meinem
Wirkungskreis 400 — 500 Singvögel ungestört
nisten. Die Meisen haben sich festgesetzt,
sie nisten, nur schade, dass sie bei mir auf
den Bäumen nicht mehr Nahrung finden —
sie kommen nur zum Futterapparat — es
gibt keine Raupen, keine Insekten!
Wir bestreben uns, auch ihm Weichbild
der Stadt für Vogelschutz und Fütterung
Propaganda zu machen und melde ich mit
Freuden, dass es uns gelungen ist, und viele
pflegen diese Richtung, wenn auch nicht in
dem Grade wie ich und die Forstakademie
in Kisiblye (Versuchsanstalt), aber es ist
doch von Bedeutung, wenn die Vögel an
15 — 20 Stellen gedeckten Tisch finden, wenn
im Winter der Schnee alles bedeckt.
Vor kurzem bestrebte ich mich in der
Umgebung für Vogelschutz Propaganda zu
machen, es ging aber nicht, denn dort glaubt
man, dass die Raupen durch den Menschen
am sichersten vertilgt werden können ' Das
ist unrichtig.
Ich habe jährlich für Vertilgung der Raupen
grosse Opfer gebracht, der Frfolg war aber
nie vollkommen, ich musate selbst nach-
schauen, 3 — 4mal, und Schaden gab es oben-
drein. Jetzt aber seit 3 — 4 Jahren gibt, es
keine Raupenvertilgung noch auch Schaden;
das Nachschauen entfällt ; die Vogelarbeit ist
vollkommen. Es verschwanden die Spanner-
raupen, es gibt keine Knospenstecher und
andere Rüssler, keine Apfelmotten.
Vor Jahren blühten die Apfelbäume nicht,
die Knospenstecher vernichteten alles. Gegen
diese Plage verteidigte ich mich mit grossen
Kosten. Das ist jetzt nicht mehr nötig. Mit
einem Worte, ich kann über die Vogelarbeit
die glänzendsten Resultate melden.
326
Jelentés az 1911. évi madár-
jelölésekröl.
Irta : Schenk Jakab.
Habár a madárjelölési kísérletek nagymér-
tékű népszerűsítéséhez nem csekély mértékben
hozzájárultak az ellenük intézett, éppen olyan
heves, mint alaptalan támadások, melyek állan-
dóan fölszínen tartották a kérdést és érdeklő-
dést keltettek föl irányában, mégis rövid időn
belül való, meglepően széleskörű elterjedésüket
első sorban az eddig elért jelentős eredmények-
nek kell tulajdonítani. Mindjobban gyökeret
vert az a meggyőződés, hogy az oekologiai
vizsgálatok továbbfejlesztése érdekében fel-
tétlenül szükség van erre a módszerre, mert
segélyével azok, a faj oekologiájának meg-
értéséhez és megoldásához nélkülözhetetlen
törvényszerűségek is megállapíthatók, melyek
csakis az egyén ismerete révén mutathatók ki.
Mindjobban kitűnik, hogy az idevágó adatok
értékessége nem szűnik meg azok érdekes-
ségével, avval t. i., hogy pl. a gólya Dél-
afrikában telel, hogy gémeink egy része Dél-
olaszországba és Sziczitiába vonul, hogy a
füsti fecske visszatér a régi fészkére stb.,
hanem azon túl is folytatódik, mikor azt kell
kérdezni, miért telel úgyszólván egész Európa
góíyaállománya egy tömegben túl az egyenlítőn,
miért vonulnak Magvarország és Németország
dankasirályai, holott Angliából alig mennek
tovább az angol partoknál, hogyan van az
mégis, hogy a kontinentális Larus ridibundus
még szubspeczitíkusan se különbözik a sziget-
országitól, micsoda törvényszerűségek nyilvá
nulnak meg a rendelkezésre álló fészkelő
területek és téli szállások megszállásában, miért
változnak egyes fecskepárok már a második
költés alkalmával, mások viszont miért marad-
nak együtt éveken át és stb. ? Mindezeket,
a faj oekologiájára rendkívül fontos kérdése-
ket a jelölési kísérletek eredményei vetették
felszínre. így csak természetes, hogy ezeket
rövid idő alatt úgyszólván mindenütt fel-
Bericht über die Vogelmarkierun-
gen im Jahre 1911.
Yon Jakob Schenk.
Obwohl die grosse Popularität der Berin-
gungsversuche in nicht geringem Muasse jenen
ebenso heftigen als grundlosen Angriffen zu
verdanken ist, welche die Frage ständig auf
der Oberfläche hielten und das Interesse für
dieselbe erweckten, so muss deren innerhalb
kurzer Zeit in auffallend weiten Kreisen er-
folgte Verbreitung dennoch hauptsächlich den
bisherigen bedeutenden Resultaten zuge-
schrieben werden. Es fasst die Überzeugung
immer stärkere Wurzeln, dass behufs YY'eiter-
entwickelung der oekologischen Studien diese
Forschungsmethode unentbehrlich ist, indem
man mit Hilfe derselben auch diejenigen, zur
Klärung und zum Verständnisse der Oekologie
der Art unbedingt notwendigen Gesetzmässig-
keiten erkennen kann, welche sich nur durch
die Kenntnis des Individuums ergeben kön-
nen.
Es wurde immer evidenter, dass die hie-
hergehörigen Daten nicht nur interessant.
sondern wirklich wertvoll sind, und dass
dieser Wert durchaus nicht durch die ein-
fachen Tatsachen, dass z. B. der Storch in
Südafrika überwintert, dass ein Teil der
Reiher nach Italien und Sizilien zieht, dass
die Schwalbe ihr früheres Nest besiedelt
usw. erschöpft ist, sondern auch noch ferner-
hin besteht, da sich im Anschlüsse an diese
Tatsachen auch solche Fragen aufdrängen :
weshalb überwintert fast der gesamte Storch-
bestand Europas in einer Masse jenseits des
Aequators, weshalb sind Deutschlands und
Ungarns Lachmöven Zugvögel, während die
englischen kaum weiter als die englische
Küste gehen, wie kommt es trotzdem, dass
sich die kontinentale Larus ridibundus von
der insularen nicht einmal subspezifisch unter-
scheidet, welche Gesetzmässigkeiten bestehen
in der Besiedelungsweise der zur Verfügung
stehenden Winterquartiere und Brutgebiete,
weshalb gehen manche Schwalbenpaare schon
bei der nächsten Brut auseinander, während
andere Jahre hindurch zusammenhalten usw. V
All diese, für die Oekologie der Art unge-
mein wichtigen Fragen, wurden durch die
Resultate der Vogelmarkierungsversuche auf-
327
karolták, a lud intenzívebb niívelésnek örvend
a madártan.
így Németországban a rossitteni madár-
vártán dr. Thienemann J. vezetése alatt egy-
részt folytatódtak a kísérletek, másrészt pedig
dr. WmaoLD H. a helgolandi madárvártán
is mindjárt nagyobb inertekben kezdte azokat
és Streesemann munkálatai révén Délnémet-
országra is kiterjesztette őket a Bajor Madár-
tani Egyesület. Dániaiján Mortensen K. foly-
tatja már 1899-ben megkezdett kísérleteit.
Hollandiában a leydeni Országos Museum
kebelében alakult egy madárjelölési bizottság
Van Oort vezetése alatt, s ugyanitt Delsman
H. C. már két év óta végeztet gólyajelöléseket.
Angliában és Skócziában, a hol a „British
Bird" folyóirat (Szerk. Witherby H. F.) és az
aberdeeni egyetem természetrajzi osztálya
(vezető Thomson J. A.) vezetik a kísérlete-
ket, ezidén is ezrivel és ezrivel jelöltek ma-
darakat. Oroszországban is megkezdődtek a
kísérletek és pedig Stoll F. E. munkálatai
révén a rigai természetvizsgáló egyesület
Kielkondban létesült biológiai állomása kereté-
ben. A kísérletek eredményeinek általánosí-
tásához nagyban hozzájárulnak majd az észak-
amerikai jelölések, melyeket Grant W. W.
elnöklete alatt az „American Bird Banding
Association" fog végeztetni.
A kísérleteknek ez a nagyarányú kifejlesz-
tése természetesen a Kir. M. 0. K.-ot is arra
indította, hogy ezúttal is tőle telhetőleg részt
vegyen a mozgalomban és a már megkezdett
jelöléseket ezentúl is folytassa, minthogy
különben is valamely kutatási módszernek
egyidejűleg nagy területen való keresztülvitele
következtében az eredmények értéke jóval
nagyobbá válik. A módszer tekintetében vál-
tozás nem történt. Ezúttal is első sorban a
fiatal madarak kapták a lábgyűrűket s csak
egyes igen megbízható s megfelelő gyakor-
lattal rendelkező munkatársaink jelöltek öreg
madarakat is, különösen fecskéket. A módszer
változatlanságát természetesen főleg az a
körülmény idézi elő, hogy az öreg madarak
geworfen und ist es daher nur natürlich, dass
dieselben innerhalb kurzer Zeit fast überall
Aufnahme fanden, wo sieh die Ornithologie
einer intensiveren Pflege erfreut.
So wurden z. B. in Deutschland die Vogel-
niarkierungen einerseits an der Vogelwarte
Rossitten durch Dr. .1. Thiknemann fortgesetzt,
anderseits aber auch an der Vogelwarte
Helgoland durch Dr. H. Wbigold gleich zum
Anfange in grösserem Maasstabe begonnen,
und von der Ornithologischen Gesellschaft in
Bayern durch Streesemannh Arbeiten auch auf
Süddeutschland ausgebreitet. In Dänemark
setzt Chr. Mortensen seine 1899 begonnenen
Versuche auch fernerhin fort. In Holland ent-
stand im Schosse des Reichsmuseums in
Leyden unter der Leitung von Van Oort eine
Beringungs-Kommission und werden hier
auch durch C. H. Delsman seit zwei Jahren
Storchmarkierungen durchgeführt. In Eng-
land und Schottland, wo diese Versuche von
der Zeitschrift „British Birds" (Red. H. F.
Witherby) und von der naturhistorischen Sek-
tion der Universität Aberdeen (Leiter J. A.
Thomson) geführt werden, wurden auch heuer
Tausende und Tausende Vögel markiert.
Auch in Russland wurde mit den Versuchen
begonnen und zwar wurden dieselben von
E. Stoll durchgeführt, als zu den Arbeiten
der biologischen Station Kielkond des Natur-
wissenschaftlichen Vereines in Riga gehörend.
Zur Verallgemeinerung der Versuchsergeb-
nisse lassen die Markierungen, welche in Ame-
rika von der .American Birds Bunding Asso-
ciation" unter Leitung von W. W. Grant be-
gonnen werden, wichtige Beiträge erhoifen.
Die hochgradige Ausbreitung des Ring-
experimentes musste naturgemäss auch die
Königl. U. 0. C dazu bewegen, auch diesmal
nach Möglichkeit an der Bewegung teilzu-
nehmen und die schon begonnenen Versuche
auch fernerhin fortzusetzen, indem durch
gleichzeitiges Durchführen einer Forschungs-
methode auf grossen Gebieten die Resultate
bedeutend grösseren Wert erhalten. Die Be-
ringungsmethode blieb die frühere. Auch dies-
mal wurden in erster Linie im Neste befind-
liche Jungvögel markiert, und nur einige
sehr zuverlässige und entsprechende Praxis
besitzende Beobachter beringten auch alte
Vögel, besonders Schwalben. Dass in Sache
der Methode keine Änderung vorgenommen
328
összefogdosása igen nehézkes. A vizsgálatok
sorún igen gyakran érzékenyen érezhető az
öreg madarak vonulására és viselkedésére
vonatkozó ismeretünk hiányossága, 'le sajnos
ezidén se volt az intézet módjában a sok
költséget, főleg sok időt igénylő munkálatok
végeztetése. A jövő feladatai közé tartozik
ennek a kérdésnek a lehető felkarolása is.
még pedig első sorban a nálunk fészkelő
madarak megjelölése, mert ezek nyújthatják
azokat az adatokat, melyek az eddigi kutatá-
sok eredményeinek kiegészítésére a legalkal-
masabbak- Az átvonuló madarak jelölése szin-
tén értékes eredményeket szolgáltat, a mint
ezt Mortunsen és Thienemann Anas crecea, ill.
Corvus comirc-jelölései bizonyítják, de a fiókák
jelölése révén elért eredmények szerves ki-
egészítő részét első sorban mégis csak a fész-
kelő madarak jelölése nyújthatja.
A megjelölt fajokra nézve az idén még
szintén nem történt változtatás, ill. a jelölést
nem terjesztettük ki újabb fajokra. Az intézet
alkalmazottai a költési idő rövidségére való
tekintettel első sorban csak azokat a helyeket
kereshetik fel, a hol rövid idő alatt is nagyobb-
számú jelölést lehet végezni. Ebben a kérdés-
ben egyúttal az a szempont is döntött, hogy
jelentős eredmények csakis huzamosabb ideig
megszakítás nélkül folytatott jelölések révén
várhatók, s így nem volt tanácsos az eddigi
fajokon még távolról se befejezett kutatásokat
félbeszakítani. Az újabb fajok felvétele is a
jövő feladata, miként a fészkelő madarak
jelölése, melyek valószínűleg együttesen kerül-
nek megoldásra.
Az elmondottak alapján az 1911- évi madár-
jelölési körutam bizonyos redukezióktól el-
tekintve nagyjában ugyanaz volt. mint az
előző években. Ezt a redukcziót első sorban
a gólyajelöléseknél vittem keresztül. Itt az a
szempont volt az iránytadó, hogy az eddigi
tömeges jelölések révén főbb vonásaiban már
ismeretes a gólya vonulása, a hiányzó rész-
wurde, liegl hauptsächlich an dem Umstände,
dass das Einfangen der alten Vögel mit ver-
schiedenen Schwierigkeiten verbunden ist.
Während der Untersuchungen macht sich die
Mangelhaftigkeit unserer auf den Zug und
das Verhalten der alten Vögel bezüglichen
Kenntnis oft sehr empfindlich fühlbar, doch
war leider auch diesmal keine Möglichkeit
vorhanden, diese, grosse Kosten verursachen-
den und hauptsächlich viel Zeit in Anspruch
nehmend en Arbeiten durchzuführen. Die womög-
liche Förderung dieser Aufgabe gehört zu den
Aufgaben der Zukunft, und zwar sollen haupt-
sächlich Brutvögel markiert werden, indem
diese jene Daten ergeben können, welche
zur Ergänzung der bisherigen Resultate am
geeignetsten erscheinen. Das Markieren der
Durchzügler ergibt zwar ebenfalls wertvolle
Resultate, wie dies die A >i as crecca- und Corvus
comix- Markierungen von Chr. Mortensen und
Dr. J. Thienemann beweisen, doch kann die
organische Ergänzung der durch das Beringen
der Jungvögel erreichten Resultate nur durch
das Markieren der Brutvögel erhofft werden.
Bezüglich der markierten Arten wurden
heuer ebenfalls noch keine Veränderungen
vorgenommen, d. h. es wurde der Versuch
nicht auf neue Arten ausgebreitet. Infolge
der Kürze der Brutzeit können die Angestell-
ten des Institutes hauptsächlich nur jene
Gebiete besuchen, wo auch während kurzer
Zeit eine grössere Anzahl Markierungen durch-
geführt werden kann. Entscheidend war
diesbezüglich auch der Umstand, dass wesent-
liche Resultate nur durch längere Zeit ununter-
brochen durchgeführte Markierungen erhofft
werden können, weshalb es nicht ratsam
erschien, die für die bisherigen Arten noch
lange nicht abgeschlossenen Untersuchungen
zu unterbrechen. Die Aufnahme neuer Arten
ist ebenfalls wie das Markieren der alten Vögel
noch eine Aufgabe der Zukunft und werden
beide voraussichtlich gemeinschaftlich zur Aus-
führung gelangen.
Auf Grund des Angeführten war meine
Markierungs-Rundreise im Jahre 1911 von
eiidgen Reduktionen abgesehen dieselbe wie
in den vorigen Jahren. Die Reduktion wurde
in erster Linie bei den Storch markierungen
vollzogen. Hier war der Gesichtspunkt ent-
scheidend, dass auf Grund der bisherigen
Massen-Markierungen der Storchzug in seinen
329
leteket csak uz éveken át, lehetőleg évről
évre ugyanazokon a pontokon végzett jelölések
szolgáltathatják. A választásnak itt természe-
tesen azokra az állomásokra kellett esnie, a
melyeken rövid idő alatt is lehetőleg sok
fióka jelölhető. Ilyenek elsősorban a bellyei
fő berezegi uradalom területén fekvő Bellye,
Kopács és Várdarócz községek, a hol ezúttal is
Scbuh Viktor úr szives előzékenysége és közre-
működése tette lehetővé a jelülések eredményes
keresztülvitelét. A kivitelben ezúttal is segítsé-
gemre voltak Nèher Béla úr Bellyén, Szalay
Antal és Kaszap István urak Kopácson, BuzÁs
Kálmán úr Várdaróczon. A Duna-Tisza köze
egyik legjelentősebb gólyatanyája Ilaria pest-
megyei község, a hol, miként eddig is, Hauer
Béla úr készítette elő a jelöléseket. Az ország
északkeleti részének egyik legnagyobb gólya-
czentrumát Tiszatarján, Tiszakeszi és Mező-
csát községek alkotják, a jelöléseket ezidén
is Platthy Árpád úr szíves segítségével végez-
tem. Az előbbiekhez közel lévén és elég tekin-
télj es gólyaállománya folytán Rakamaz község-
ben is jelöltem, ezúttal is Szomjas Gusztáv űr
szíves közreműködésével. A kis Alföldön, bár
nincsenek nagyobb gólyatelepek. Fogassy Sán-
dor úr mintaszerű rendezésével mégis nagyobb
mennyiségű gólyafióka jelöltetett Győr, Po-
zsony és Mosón vármegyék területein.
Nagyobbniennyiségű gólyajelöléseket végez-
tek ezidén is Leber Antal úr Szatmár megyé-
ben, Tompa Kálmán úr Brassó és Háromszék
megyékben, Baky Miklós és ifj. Kálmán Sándor
urak Pest megyében és Molnár Gyula úr Militics
bácsmegyei községben.
Gémeket Újvidéken, Bellyén és Kisfalud
szigeten jelöltem dr Szlávy Kornél, Schuh
Viktor és Horváth István urak szives segít-
ségével. Kzeken kívül Radetzky Dezső úr végzett
gémjelöléseket Háros szigetén.
Aquila XVUI.
Hauptzügen schon bekannt ist, und dass die
noch fehlenden Momente durch Jahre hindurch
an den Dämlichen Stationen ausgeführte Mar-
kierungen erreicht werden können. Die Wahl
niusste naturgemäss auf .jene Stationen fallen,
wo in kurzer Zeit möglichst viele Jungstürche
markiert werden können. Solche sind in erster
Linie die auf dem Gebiete der erzherzoglichen
Herrschaft Bellye liegenden Gemeinden Bellye,
Kopács und Várdaróc/., wo das Gelingen
der Markierungen auch diesmal der gütigen
Zuvorkommenheit und Mitwirkung des Herrn
Viktor Schuh zu verdanken war. In der Aus-
führung waren mir auch diesmal Herr Béla
Néher in Bellye, die Herren Anton v. Szalay
und Steean Kaszap in Kopács und Herr Koloman
BuzAs in Várdarócz behilflich. Eine der bedeu-
tendsten Storchkolonien des Gebietes zwischen
Donau und Tisza ist die Gemeinde Harta des
Koniitates Pest, wo Herr Bêla v. Hauer die
Markierungen in der bisherigen Weise vor-
bereitete. Eine der grössten Storchansamm-
lungen des nordwestlichen Teiles bilden die
Gemeinden Tiszatarján, Tiszakeszi und Mező-
csát, wo ich die Markierungen auch diesmal
unter gütiger Mitwirkung des Herrn Árpád v.
Platthy ausführte. Infolge seiner Nähe zu dem
vorigen Gebiete und des ziemlich ansehnlichen
Storchbestandes markierte ich auch in der Ge-
meinde Rakamaz mit freundlicher Mithilfe des
Herrn Gustav v. Szomjas. In der kleinen Tief-
ebene befinden sich zwar keine grösseren
Storchkolonien, doch konnte durch die muster-
haften Vorbereitungen des Herrn Alexander
v. F0GA88Y dennoch eine grössere Menge Jung-
störche in den Komitaten Győr, Pozsony und
Moson gezeichnet werden.
Eine grössere Anzahl von Storchmarkierun-
gen wurde auch diesmal von Herrn Anton
Leber im Komitate Szatmár, von Herrn Koloman
Tompa in den Komitaten Brassó und Három-
szék, von den Herren Nikolaus v. Baky und
Alexander Kálmán jun. in den Komitaten Pest
und von Herrn Julius Molnár in Militics (Komitat
Bács-Bodrog) vollzogen.
Reiher markierte ich heuer in Újvidék, Bellye
und auf der Insel Kisfalud unter gütiger
Mitwirkung der Herren Kornél v. Szlávy, Viktor
Schuh und Stefan v. Horváth. Ausserdem mar-
kierte Herr Desiderids v. Radetzky auf der
Insel Háros.
42
;::;> min volt) és nincs füles zárókészü-
léke. Valamivel vastagabb alutniniumszalag-
ból készült, s így külön zárokészülék nélkül
is jól tart. Felirata „Ornithologia. Budapest".
Dieselbe Erfahrung machte auch Dr. Karl
Maukb Laut seinen Beobachtungen fanden die
Vögel den Ring am ersten Tage noch unbe-
quem, pickten an demselben herum, zogen
den Fuss in die Höhe u. s. \v. nach 2 — 3
Tauen kümmerten sie sich jedoch nicht im
mindesten daruin und flogen ebenso munter
umher wie früher ohne Bing. Von den bering-
ten Kohlmeisen brütete auch eine in der
künstlichen Nisthöhle, welche sich in der
Nähe îles Futterapparates befand. Dr. Kaki.
M \iks fing auch die beiden Kleiber ein, welche
den Futterapparat besuchten und beringte sie.
Nach der Beringung verschwanden beide,
besuchten jedoch nach 2 — 3 Tagen wieder
regelmässig den Futterapparat. Das auf dem
Hausdache brütende Bachstehewpaar behielt
trotz der Beringung seine alte Niststätte. Hier
machte er die interessante Erfahrung, dass
der Ring das Männchen durchaus nicht störte,
das Weibchen jedoch im Laufen eine Zeit-
laug hinderte ; es pflegte bei dieser Gelegen-
heit zu hinken. Beim Schreiten jedoch hin-
derte der Ring durchaus nicht.
Bezüglich der beim Schwalbenmarkieren
erhaltenen Resultate verweise ich auf den
Bericht von Béla v. Szeöts im heurigen Jahr-
gange der Aquila. Von seinen, mit grosser
Umsicht geführten Untersuchungen möchte
ich hier nur die Tatsache fixieren, dass nach
dem Auskriechen der Jungen die alten Vögel
selbst durch Störungen, welchen sie infolge
der Markierungen ausgesetzt waren, nicht zum
Verlassen der Brut und Brutstätte veranlasst
wurden. Die Markierungsversuche dürfen da-
her mit gutem Gewissen auch in dieser Hinsicht
nicht angegriffen werden.
Die kleinen Unannehmlichkeiten, welche als
Folge des Tragens der Ringe auftreten, ent-
standen hauptsächlich daraus, dass unser
früheres, zum Beringen der Kleinvögel dienen-
des Schwalbenringmuster für mehrere Arten
zu gross war. besonders wegen des Ver-
schlusses. Um diesem Mangel abzuhelfen wur-
den heuer neue Schwalbenringe angefertigt,
deren Durchmesser kaum 2 mm beträgt (bei
den früheren waren es 3 mm) und welche
keinen separaten Verschlussapparat besitzen.
Dieselben werden aus einem etwas dickeren
Aluniiniumbande hergestellt und halten des-
halb auch ohne separaten Verschluss ganz
gut Aufschrift ist „Ornithologia Budapest."
333
Rigó- és seregélynagyságú madarak jelö-
lésére ez az új fecskegyúrű már kicsi volna,
s ezért új gyűrűminta vált szükségessé, mely-
nek a .rigógyűrő" nevet adtuk. Átmérője
4 min. szintén füles zárokészülék nélkül,
erősebb aluminiumszalagból készült. Felirata :
„Ornith. Közp., Budapest".
Több megfigyelőnk sasokat is óhajtván
jelölni, evvel a kívánsággal is számolnunk
kellett, s külön „sasgyűrfi" készíttetése vált
szükségessé. Átmérője 25 mm. Zárókészüléke
nincs, mert a 2 mm vastag aluminiumlemez-
ből készült gyűrű szétnyitása csak arravaló
eszközzel lehetséges. Felirata: „M. kir. Ornith.
Központ, Budapest". Súlya minden vaskossága
mellett is csak 15 gramm.
A gólyajelölések alkalmával ezúttal is azt
tapasztaltam, hogy bár lassan, de állandóan
fogy az állomány, amint ez az alábbi táblá-
zatból kitűnik.
Zum Zeichnen der Vögel von Drossel- und
Staren.n'rösse wäre dieser Ring schon zu enge,
weshalb ein neues Ringmuster notwendig
wurde, welches den Namen „Drosselring"
erhielt. Derselbe hat ebenfalls keinen separaten
Verschluss, wurde aus einem stärkeren Alu-
miniumbande mit der Aufschrift „Ornith. Közp.
Budapest" hergestellt; Durchmesser 4 mm.
Indem mehrere Mitarbeiter auch Adler be-
ringen wollten, mnssten wir auch mit diesem
Wunsche rechnen und ein neues Ringmuster
den „Adlerring" herstellen lassen. Durch-
messer beträgt 25 mm. Verschlussapparat
keiner, indem das Öffnen des aus einem 2 mm
dicken Aluminiumbande hergestellten Ringes
ohne entsprechendes Werkzeug unmöglich ist.
Aufschrift: „M. Kir. Ornith. Központ Buda-
pest". Gewicht ist trotz aller Massigkeit nur
15 Gramm.
Bei Gelegenheit der Storchmarkierungen
niusste ich auch diesmal die Erfahrung machen,
dass der Bestand zwar langsam aber stetig
herabgeht, wie dies aus folgender Tabelle
hervorgeht.
Jelölő állomások
Markierungs-Stationen
Ű3
« ö
si ci
CS G>
O
35 "3
io io
Megszállott
fészkek
Besetzte
Horste
1911
1910
Üres
fészkek
Leere
Horste
1911
1910
Ágostonfalva .
Amacz . . .
Apácza . .
Árapatak . .
Baka ....
Batizvasvári
Bellye . . .
Biharnagybajom
Bogyiszló . .
Bölön . . .
Bőős ....
Csáklyó . . .
Dercsika
Dusnok . . .
Egri ....
Farkasd . .
Foktő . . .
Földvár . . .
4
4
1
4
6
1
1
2
9
8
1
7
18
6
3
6
7
11
9
19
13
1
334
Jelölő állomások
Markierungs-Stationen
fészekaljai jelölt.
lu emlitem meg, hogy egy gyűjteménj meg-
vétele ügyében I'M 1 június 19-én a Fertő
környékén járva megállapíthattam, hogj az
illmiczi kiserdő közelében levo nádasban három
Ardea albát láttam, a mini a nádasba le
ereszkedtek. Bizonyára itt fészkeltek, [limiez
határában a Fertő pariján Recurvirostra avo-
cetta fészekaljai találtam.
Az idei munkálatok és ezekkel kaposolatos
tapasztalatok rövid vázolása után mosl már
áttérhetek :i mull évi jelentés óta nyeri ered-
mények ismertetésére. Kezdeni ezúttal is a
fehér gólyá-vsi az évfolyamok sorrendjében.
A Imi a kor nincs felemlítve, on mindig
fiatal madárról van szó, mely még a fészek-
ben kapta a gyűrűt.
Az 1908, évi jelölésből ezidén egyetlen egj
példány sem kerüli meg. A százalékarány
lehal marad az eddigi, t. i. 2'6.
Az 1909. évi jelölésből csak kél példányról
kaptunk hírt, ezek közül isaz egyik csak elkéseti
bejelentés miau maradt az idénre, meri még
1910 ben került kézre Tekintettel arra. hogy
az 1908 evi jóval kisebb számú jelölésből
még a rákövetkező esztendőben 1 példányról
érkezeit hír, meglehetős csalódást keltett az
1909. évi jelölés, melynek másodéves példá-
grunde gehen, da sich die Eltern auch dann
nicht um sie kümmern, wenn sie trotz des
Falles am Leben bleiben.
ausser der Reiher [Colonie beiludet sich
auf der Insel noch eine Kolonie von Cor-
riis frugüegus, in welcher auch einige Cer
chneis vespertinus Paare Horste okkupierten.
Als Brutvögel beobachtete ich noch folgende:
Milrus migrans, Cerchneis tinnunculus, Cor
VUS nirilii'. 'l'urlili I urini-. Orinliis OrioluS,
WringiUa coelebs und Sylvia atricapüla.
Einige Kilometer südlich von Budapest
befindet sich die Donauinsel llaros. wo schon
seit langer Zeit her eine Nachtreiher-ILolonie
vegetierte. Vor einigen Jahren schien dieselbe
schon endgültig eingegangen zu sein, seit
2 — Í? Jahren wurden jedoch wieder neue
Siedelungsversuche gemacht. Herr Dbsidbrius
v. Rapktzky zeichnete hier Inner ungefähr 1">
Gelege.
liier möchte ich erwähnen, dass ich behufs
Ankaufes einer Vogelsammlung für das Insti-
tut ani L9. Juni UHI die Umgebung des
FertŐSeeS besuchte und in einem liohrsliïche
desselben nahe dein kleinen [lliniczer Walde
drei Stück Ardea allm sah, welche sich n
das Rohr niederliessen. Jedenfalls brüteten
sie hier. In der lllmiczer Gemarkung fand ich
auch knapp am Seeufer das Nest von Recur-
virostra un, retta.
Nach dieser kurzen Skizze der heurigen
Arbeiten und der Resultate, welche sich hie
bei ergaben, kann ich. jetzt auf die Schilderung
der seit dem vorigen Jahre erhaltenen Resul
tate übergehen. Auch diesmal beginne ich mit
dem irrisici! Slnrclic und gebe die Daten in
der Reihenfolge der Markierungsjahrgänge.
Wo das Alter nicht besonders angegeben
ist, handelt es sich überall um flugunfähige
Jungvögel, welchen der Ring noch im Neste
angelegt wurde.
Vom Jahrgange 1908 wurde uns über kein
einziges Exemplar berichtet. Der Prozentsatz
bleibt daher der bisherige, nämlich 2'6
Vom Jahrgange Í909 erhielten wir nur
über zwei Exemplare Berichte und war auch
von diesen der eine nur ein vom vorigen Jahre
stammender verspäteter, da der Vogel noch
im Jahre 1910 aufgefunden war Mil Hinsicht
auf den l instand, dass der Jahrgang t908,
wo doch viel weniger Exemplare markiert
wurden, im zweiten Jahre noch vier Daten
339
iiyai kii/Jil csak egyetlen egyet jeleztek. Az
L909-ben megjelöli L209 gólyafióka közül
eddigelé 14 példányról van értesülésünk, a
mi közelítőleg ÍJ százaléknak felel meg.
A két eset adatai a következők :
1. Jelöltem L 909 június 25-én Bácsordason
18(51 szánni gyűrűvel; elevenen fogságba
került 1911 július 11-én Szabadkán, tehát
75 kilométernyire északnyugati iráinban a
jelölési helytől. Bejelentette Balázs Drzbö.
A gólya tehát két esztendőnél tovább viselte
a gyűrűt. Természetesen azonnal tudakozód-
tunk a kézrekerülés körülményei iránt, kissé
abban is reménykedvén, hogy végre fészkelő
gyürüs gólyára akadtunk, de csak annyit
tudhattunk meg, hogy sérült szárnyú példány
volt, melyet azelőtt nem láttak a megfogás
helyén. Néhány nap alatt meggyógyult a
madár, melyet kérésünkre Balázs D. szabadon
bocsátott. Közelebbi részletek hiányozván,
legfeljebb csak kombinácziókba lehetne bo-
csátkozni a különben igen érdekes esetről,
de a pozitívum csak annyi, hogy ez a másod-
éves példány a költési idő alatt a szülőhely
közelében tartózkodott.
2. Jelölte 1909 június havában a bellvei
uradalom sarokerdei szivattyútelepén Schuh
Viktor 1 9~>ií szánni gyűrűvel. Holtan találták
1910 február 28 án Smalkloof farínon, Volk-
rusttól (Transvaal) északnyugati irányban,
27° 21' d.sz. és 29° 51' k. h. alatt, Lands ,,
F. J. H. szerint ez a gólya nekirepüli a
sürgönydrótnak s ennek következtében pusz-
tult el.
Az 1910. évi jelölés, tebál az egyéves állo-
mány szolgáltatta ezúttal is a legnagyobb
kontingenst. Az elpusztult példányok ezúttal
kivétel nélkül Afrikában találtattak s így,
habár sok tekintetben bővítettek a gólya vo-
nulásara vonatkozó eddigi tudásunkat, mégis
az ín még egyes ismeretlen részeire ezek is
adósok maradtak a válaszszák Tudomásunkra
jutott 15 eset; minthogy 1910. év folyamán
1121 gólya .jelöltetett, a százalék 1'4. tehát
lieferte, erregte der geringe Beitrag des Jahr-
gangs 1909, von dessen zweijähriger Genera-
tion nur ein einziges Exemplar aufgefunden
wurde, nicht geringe Täuschung. Von den
1209 Storchjungen, welche im Jahre 1909
gezeichnet wurden, erhielten wir bisher über
14 Exemplare Kunde, was annähernd 1"2 Pro-
zent ausmacht.
Die Daten der beiden Fälle sind folgende:
1. Gezeichnet von mir am 25. Juni 1909
in Bácsordas mit Ring Nr. 1861 : lebend ge
fangen am 11. Juli Hill in Szabadka, d i.
75 Kilometer nordöstlich vom Geburtsorte.
Berichtet von Dksiderius Balázs. Der Vogel
trug daher den Ring über zwei Jahre lau::.
Natürlich erkundigten wir uns soforl über
die näheren umstände der Gefangennahme,
da wir ein klein wenig Hoffnung hegten ein-
mal einen Ringstorch als Brutvogel angetrof-
fen zu haben, doch konnten wir nur so viel
in Erfahrung bringen, dass es ein flügellahmes
Exemplar war, welches früher dort, wo es
gefangen wurde, nicht zu sehen war. Der Vo-
gel gesundete nach einigen Tagen und wurde
von D. Balázs dann freigelassen. In Ermange-
lung näherer Details könnte man sich über
den recht interessanten Fall nur in Kombi-
nationen einlassen, doch bliebe das Positivum
immerhin nur so viel, dass sich dieses zwei-
jährige Exemplar in der Nähe des Geburts-
ortes aufhielt.
2. Gezeichnet im Juni 1909 am Pumpwerk
Sarokerdő der Herrschaft Hellyé von Viktor
Schuh mit King Nr. 1952. Tot aufgefunden
am 28. Feber 1910 auf der Farm Schnial-
kloof, nordwestlich von Volksrust (Transvaal)
unter 27° 21' S. Hr. und 29' 51' Ö. L. Laut
F. .1. H. Landsberg flog dieser Storch gegen
den Telegraphendraht und ging infolgedessen
zugrunde.
Der Jahrgang 1910, also die erstjährige
Generation lieferte auch diesmal den grössten
Heilrag. Die Exemplare wurden diesmal ohne
Ausnahme in Afrika aufgefunden. Obwohl
diese Daten unser Wissen über den Storch-
zug in vielen Beziehungen erweiterten, blieben
dieselben über gewisse noch unbekannte
Teile der Reiseroute noch immer die Ant-
worl schuldig. Es kamen uns 15 Fälle zur
Kenntnis; indem im Jahre 1910 die Anzahl
der gezeichneten Störche 1121 betrug, so er-
gibt sich der Prozentsatz zu Fl. und ist der-
i
340
már az első évben kedvezőbb, mini az 1909-iki
jelölés kél évfolyama.
Az adatok a következők :
|. Jelölte 1910 június ^li-an Majbrszki
[st\ Lu a bellyei uradalom sarokerdei szivattyú-
telepén, L938 számú gyűrűvel. Holtan találta
1910 december 31-én Dalinyebo törzsfőnök
.halara Kann Bashee-ban, Mount Ayliff kör-
nyékén, Délafriku Kapföld tartományában.
A leletet Eu Tum Ball jelentette be.
2. Jelölte 1910 június 20-án ifj. Kálmán
Sándor Bogyiszló pestmegyei községben. 2402
számú gyűrűvel. Tört szárnynyal fogták 1910
deczember 31-én Aliens. Post Biggarsberg
mellett, Natalban, Délafrikában. Wahren E,
a Natal Governement Museum igazgatója, kö-
zölte az esetet a Magyar Nemzeti Múzeum
állattárának igazgatójával, dr. Horváth GézÁval,
a ki viszont a Kir. M. O. K.-ot értesítette.
3. Jelölte 1910 július 12-én ifj. Kálmán
Sándor Dusnok pestmegyei községben, 241")
számú gyűrűvel. Holtan találta Geldart Róbert
11)11 márczius 4-én Bulwer mellett, Natalban,
Délafrikában.
4. Jelölte 1910 július 1-én Lébhr Antal
Egri szatmármegyei községben, 2537 számú
gyűrűvel. Kutyák ölték meg 1910 deczember
28-án Melsetter közeieben, déli Rhodesiában.
A bejelentő E. A. Nobbb, a Department of
Agriculture igazgatója, a ki egyúttal a gyűrűt
is beküldte.
5. Jelöltein 1910 június 19-én Szentfülöp
bácsbodrogmegyei községben, 3198 számú
gyűrűvel. Holtan találtak 1910 deczember
15-én Waterkloofban, Vaalkop mellett, Trans-
v álban. Az esetet W. J. Basson a „De Volk-
stem" 11110 deczember 20-iki számában kö-
zölte, mely az erről szobi újságszelvényt a
Kir. M 0. K.-nak is beküldte.
ti Jelöltem 1910 június 23-án Bellye ba-
ranyamegyei községben, 3291 számú gyűrű-
vel. Holtan találta Swart J. J. 1911 márczius
11-én Zanddrilt mellett, Brits közelében,
Transvál Rustenburg kerületében. Az esetet
közölte a „De Volkstem" 1911 június 16 iki
száma, de kérésünkre S wart J. J. közvetlenül
a Kir. M. 0. K -tal is közölte az adatokat.
Ezeken kívül Delsman H. C. is küldött érte-
sítést.
selbe schon im ersten Jahre günstiger, als
die ersten zwei Jahrgänge von L909.
Die Daten sind folgende :
I Gezeichnet am 26. Juni l'-HO von Stefan
Majerszky am Pumpwerke Sarokerdő der Herr-
schaft Bellye mit Bing Nr. 1938 Tot auf-
gefunden vom Häuptlinge Dalinyebo am 31.
Dezember 1910 auf der Farm Jyalara, bei
Bashee in der Gegend von Mount Ayliff, Cape
Colony, Südafrika. Der Fund wurde von Eli
Tom Bau. gemeldet.
2. Gezeichnet am 20. Juni 1910 von Ale-
xander Kálmán jün. in Bogyiszló, Kom. Pest.
mit Ring Nr. 2402. Flügellahm eingefangen
am 31. Dezember IDI U bei Aliens, Port Big-
garsberg, Natal, Südafrika. E. Warren, Direk-
tor des Natal Governement Museum teilte
den Fall dein Direktor der Zoologischen Ab-
teilung des Ung. National Museums Dk. G.
V Horváth mit, der dann die Königl. U 0.
C. verständigte.
3. Gezeichnet am 12. Juli 1910 von Ale-
xander Kálmán ,iun. in Dusnok, Koni, l'est,
mit King Nr. 241"). Tot aufgefunden am 4.
März 1911 von Robert Geluart bei Bulwer,
Natal, Südafrika.
4. Gezeichnet am 1. Juli 1910 von Antun
Leber in Egri, Kom. Szatmár mit Ring Nr.
2537. Von Hunden getötet am 28- Dezember
1910 bei Melsetter in Süd-Rhodesien. Der
Berichterstatter E. A. Nobbs, Direktor des De-
partment of Agriculture, sandte uns auch den
Bing ein.
5. Gezeichnet von mir am 19. Juni 1910
in Szentfülöp, Koni. Bács-Bodrog, mit King
Nr. 3198. Tot aufgefunden am 15. Dezember
1910 in Waterkloof bei Vaalkop, Transvaal.
Der Fall wurde von W. J. Basson in der Nr.
von 20. Dezember 1910 der Zeitung „De
Volkstem" veröffentlicht, welche ihrerseits
den Zeitungsausschnitt der Königl. U. 0. C.
übersandte.
6. Gezeichnet von mir am 23. Juni 1910
in Bellye Kom. Baranya, mit King Nr .'Î291-
Tot aufgefunden am 11. März bei Zanddrilt,
in der Nähe von Brits, Distrikt Rustenburg,
Transvaal. Die Kunde brachte die Nummer
vom 16. Juni 1911 der Zeitung „De Volk-
stem" und wurden auf unsere Bitte die Daten
von Swart J. .1. auch unmittelbar der Königl
U. 0. C. mitgeteilt. Ausser diesen berichtete
auch II. C. Delsman über den Fall.
341
7. Jelöltem 1910 június 24-én Kopács
baranyamegyei községben, Bellye mellett,
354:2 számú gyűrűvel. A gólya sorsáról a
közelebbi adatuk hiányoznak. A bejelentő
Witherry II. F, a „British Birds1' szerkesz-
tője, Frey H.-tól kapta a gyűrűt, melyet
meg is küldött az intézetnek -- avval a meg-
jegyzéssel, hogy 1910 deczember havában
vették le egy gólyáról, Ritfontein mellett,
Pretoria közelében.
8. Jelöltem 1910 július 9-én Rakamaz
szabolcsmegyei községben, 3606 szánni gyűrű-
vel. Holtan találta Grobleb H. J. 1911 január
12-én Uitdrai farínon, Zoutpansberg járásban,
Transválban. A hírt dr. Gunning J. W. B., a
Transvaal Museum igazgatójának köszönjük.
9. Jelöltem 1910 július 7-én Sárosmező
ungmegyei községben, 3668 szánni gyűrűvel.
Holtan találta Bieters C. L. 1911 június 5-én
Otterhoek farmon, Harrismith mellett. Oranje
államban. Állítólag a hideg ölte meg A be-
jelentő Budapest város tanácsának küldte
un -'j; az értesítést. Ezenkívül Clark J. Frank
is megküldte az értesítést a „Natal Witness"
egy közleménye alapján, valamint Leviseli: M.,
az Oranje Free State Museum titkára, a ki-
nek megküldték a gyűrűt, hogy azt a múzeum-
ban elhelyezze
10. Jelöltem 1910 június 25-én Várdaróc/,
baranyamegyei községben, Bellye mellett,
8712 számú gyűrűvel. Agyonverte a jég 1910
deczember havában Strath Campbell farmon,
Ilimeville mellett. Xatal polelai kerületében.
A bejelentést, valamint a gyűrűt is. Clark J.
FcwKtiak köszönjük.
11. Jelöltem 1910 Junius 26-án llarta
pestmegyei községben, 3729 szánni gyűrűvel.
Holtan találta Werdbrmann Otto 1911 márczius
2-án Kilossában. Német-Keletafrikában. A be-
jelentő, a ki egyúttal a gyűrűt is megküldte,
a következőket írja az esetről : „A halál okát
nem tudóin megmondani, mert már holtan
találtam a madarat. Valószínűnek tarlóm,
hogy a magas fűben valami macskaféle raga-
dozónak esett áldozatul. Hogy Keletafrikában
eddigelé még nem találtak jelölt gólyát, annak
tán az az oka. hogy még nagyon kevés ill
az európai." Werderman a ..Wild und Hund"
7. Gezeichnet von mir am 24. Juni 1910
in Kopács. Kom. Baranya, bei Bellye mit
l i i n u Nr 3542. Die näheren Daten über das
Erlangen des Ringes fehlen. Der Bericht-
erstatter. 11. F. Witiierby Redakteur der Zeit-
schrift „British Birds" erhielt den Ring, wel-
chen er dem Institute auch zusandte, von
H. Frey mit der Bemerkung, dass derselbe
im Dezember 1910 bei Ritfontein, in der
Nahe von Pretoria einem Storche abgenom-
men sei.
8- Gezeichnet von mir am 9. Juli 1910 in
Rakamaz, Kom. Szabolcs, mit Ring Nr. 8606.
Tot aufgefunden von H. J. Grobler am 12.
Jänner 1911 auf der Farm Uitdrai, Distrikt
Zoutpansberg, Transvaal. Die Kunde verdan-
ken wir Dr. J. W. B. Gunning, Direktor des
Transvaal Museums.
9 Gezeichnet von mir am 7. Juli 1910 in
Sárosmező, Kom Ung mit Ring Nr. 3663 Tot
aufgefunden am 5. Juni 1911 von C. L. l\u-
TFRs auf der Farm Otterhoek, bei Harrismith
im Staate Oranje. Angeblich wurde derselbe
von der Kälte getötet. Der Berichterstatter
verständigte den Magistrat der Stadt Buda-
pest. Ausserdem erhielten wir die Kunde von
J. Frank Clark auf Grund eines Berichtes der
Zeitung „Natal Witness", und auch von M.
Leviseur, Sekretär des „Oranje Free State
Museum" wohin der Ring behufs Bewahrung
eingesandt wurde.
10. Gezeichnet von mir am 25. Juni l'.HO
in Várdaróc/,. Komitat Baranya, bei Bellye.
mit Ring Nr. 3712. Vom Hagel erschlagen
im Dezember 1910 auf der Farm Strath-
Campbell bei II meville, Distrikt Polela, Xatal.
Bericht, sowie Ring wurden von Frank J.
Clark eingesendet.
11. Gezeichnet von mir am 2IÍ. Juni 191.0
in Harta, Komitat Pest, mit Ring Nr. 3729.
Tot aufgefunden von Otto Werdermann am
2. März 1911 in Kilo sa. 1 >euisch-< Ist-Afrika.
Der Berichterstatter, der uns zugleich auch
den Ring einsandte, schreibt über den Fall
folgendes: „Todesursache könnte ich nicht
angeben, da ich den Vogel schon verendet
auffand. Ich halte es für wahrscheinlich, dass
er in dem Indien Grase einem katzenartigen
Raubtiere zum Opter liei. Dass in Deutsch-
Ost-Afrika bisher noch keine gezeichneten
Störche aufgefunden wurden, hat vielleicht
die Ursache, dass es hier noch sehr wenig
342
1911 április 28-iki számában is közölte az
esetet.
12. Az előbbinek testvére, mely a 3730
számú gyűrűt kapta. Elejtették 1911 július
23-án Pirrie Missionban, King Williaiustown
mellett, a Kapföldün. Az értesítést Godfbbi
Robert küldte meg. Eddig ez a legdélibb
hely. a hol Magyarországon jelölt gólyát
találtak.
13. A 3744 számú gyűrűvel jelölt gólya
ugyancsak llartán jelöltetett, a fentiekkel egy
napon. Biccabd W. 1911 aug. 15-ről kelt leve-
lében arról értesít, hogy Zand fontéin mellett
(Pietersburg kerület. Transvál) a gólya lábát
találta meg. Szóval a kimúlás pontos dátuma
ismeretlen. Ez a példány öreg madár volt,
melyet segédmunkásom a jelölés alkalmával
a fészekben megfogott, mikor fiait melen-
gette. Az idén kerestük és tudakozódtunk,
hogy visszajött-e a gyűrűs gólya, de senki se
látta az illető fészekben ; mind a két gólya-
szülő jelöletlen volt Csak ezt az egyetlen
öreg példányt sikerült megjelölni s a véletlen
éppen ennél hiúsította meg legalább egy eset-
ben való biztos megállapítását annak, hogy
a gólyák a régi fészekre térnek vissza. Annyi-
ban azonban mégis érdekes ez az eset, hogy
az öreg és fiatal gólyák egy területen telelnek;
azt ugyan eddig se lehetett kétségbevonni,
de még nem is volt teljesen bebizonyítva.
14. Jelöltem 1!)10 július 6-án Tusa zemplén-
megyei községben 3856 számú gyűrűvel. A
gyűrű 1910 november 25 én került Haedenbebq
C. B. a délafrikai közp. sáskairtó bizottság
titkárának kezéhez, a ki az értesítéssel együtt
a gyűrűt is megküldte. A lelőhely Avondale,
Ermelo kerület, Transvál.
15. Jelöltem 1910 július 7-én Fogas ung-
megyei községben 3873 számú gyűrűvel. Le-
lőtték 1911 június 17-én Chebebe mellett,
Mumbwa kerületben E. Ny. Rhodesiában A
gyűrűs lábat Tbenoweth E. megküldte a trans-
váli múzeumnak. Az értesítést Dr. Gunning
J. W. B. és Haagneb A. küldték meg.
Evvel Afrikában talált gólyáink száma ösz-
szeseu 26-ra emelkedett.
Europäer gibt". Über den Fall berichtete
\\ ii;m;kmann auch in der Nummer vom 28.
April 1911 von „Wild und Hund".
Il' Geschwister des vorigen, gezeichnet
mit Ring Nr. 3730. Wurde am 13. Joli 1911
in der Pirrie Mission, bei King-Williamstown
im Kapland erlegt. Bericht von Bobért God-
frey. Bisher der südlichste Punkt, wo ein
gezeichneter ungarischer Storch vorkam.
13. Gezeichnet mit Ring Nr. 3744 am
gleichen Tage, wie die vorigen, ebenfalls in
Harta. W. Biccabd berichtet in einem Briefe
vom 15. August 1911, dass bei Zandfontein
(Distrikt Pietersburg, Transvaal) der beringte
Fuss dieses Storches aufgefunden wurde. Das
genaue Datum der Verendung ist also un-
bekannt. Dieses Exemplar w;ir ein alter Vo-
gel, welcher von meinem Hilfsarbeiter wäh-
rend der Markierung auf dem Neste gefangen
wurde, als derselbe seine Jungen wärmte.
Bei der heurigen Markierung suchten wir
denselben und erkundigten wir uns, ob der-
selbe zurückgekommen sei, doch hatte ihn
niemand in dem betreffenden Neste gesehen,
beide Storcheltern waren heuer unberingt.
Es gelang uns nur dieses ein/.ige alte Exem-
plar zu beringen und vereitelte der Zufall
gerade diese einzige Möglichkeit zur sicheren
Bestimmung, dass auch die Störche an ihren
früheren Horst zurückkehren. Insoweit hat
der Fall immerhin Interesse, dass alte und
junge Störche das gleiche Winterquartier be-
suchen, was zwar auch bisher nicht bezwei-
felt werden konnte, jedoch noch nicht un-
mittelbar bewiesen war.
14. Gezeichnet von mir am 6. Juli 1910
in Tusa, Komitat Zemplén, mit Bing Nr. 3856.
Den Ring erhielt C. B. Hardenberg, Sekretär
der südafrikanischen Heuschreckenvertilgungs-
Zentralkommission am 25. November 1.911,
der uns den Bericht und auch den Ring zu
sandte. Der Fundort war Avondale, Distrikt
Ermelo, Transvaal.
15. Gezeichnet am 7. Juli 1910 in Fogas,
Komitat Ung, mit Ring Nr. 3~*73. Erlegt am
17. Juni 1911 in Chebebe. Distrikt Mumbwa,
X.-W. -Rhodesien. Der Ring wurde von E.
Trenoweth an das Transvaal-Museum einge-
sandt. Den Bericht verdanken wir Dr. J. W.
B. Gunning und A. Haagner.
Die Anzahl unserer in Afrika aufgefunde-
nen gezeichneten Störche beträgt hiemit liti.
343
Az 1911. évi jelölésből ezideig csak egy
gólyafióka sorsa ismeretes, a mely azonban
új adattal gyarapítja a gólya vonulási Ht-
jára vonatkozó ismeretünket. A szóbanforgó
gólyariókát. melyet július 7-én Mezőcsáton
jelöltem meg a 4179 számú gyűrűvel, már
augusztus 17-én Yamboli mellett, Bulgáriá-
ban holtan találta Barthélémy atya. ki egy-
úttal a gyűrűt is megküldte. Yamboli az
észak-déli irányban haladó Tundja folyó mel-
lett fekszik a Balkán déli oldalán. A folyó
iránya egyenesen a Dardanellákhoz vezet s
kétségtelennek tartom, hogy ez a lelőhely a
gólyáktól leginkább frekventált útirányban
fekszik. Az adat mindenesetre haladást jelent
az eddigi bizonytalansághoz képest, mert hiszen
a magyar gólyáknak Európán át követett
útjairól jóformán semmit se tudtunk. Az eddig
ismert adatok Szerbiából és Krassószörény
megyéből nézetem szerint eltévedt példányokra
vonatkoznak.
Meg kell állapítanunk, hogy a fehér gólya
vonulási utjának ismerete sokkal lassabban
halad előre, mint a téli szállásó, mindazonáltal
az idei eredmények megint kisebbítették a
„terra incognita" -k terjedelmét. A két rhodesiai,
valamint a németkeletafrikai lelőhely kapcso-
latosan a bulgáriaival újabb pontokat jelölnek
a gólyák már sejtett útvonalán. Az eddigi
adatok tanúságait összegezve a gólya időszakos
tartózkodási helyeinek, átvonulási területeinek
alakját óriási fához lehetne hasonlítani, mely-
nek gyökérzete Délafrikát, törzse az átvonulási
területet, koronája pedig a fészkelő területet
borítja. Az elágazás valószínűleg a Földközi
Tenger északkeleti zugánál, az Iskanderoun
öbölnél kezdődik ; innen indul ki a hatalmas
északnyugati főág, melynek első mellékágazatai
a kis-ázsiai fészkelőterületet borítják, végső
elágazásai pedig Dániáig és Hollandiáig1 (bizo-
1 Delsman H. C. 1911 X. 25. kelt levelében arról
értesített, bngv 1910 és 1911 ben összesen 34 gólyát
Von dem im Jahre Î911 durchgeführten
Storclnnarkifi mit/en gelangte bisher nur ein
Fall zu unserer Kenntnis, welcher jedoch
unsere Kenntnis des Storchzuges durch ein
neues Datum erweitert. Dieser Jungstorch, wel-
chen ich am 7. Juli in Mezőcsát mit Ring Nr 4179
versah, wurde schon am 17. August von P.
Barthélémy, der auch den Ring einsandte, bei
Yamboli in Bulgarien tot aufgefunden. Yam-
boli liegt neben dem in nord -südlicher Rich-
tung niessenden Tundja- Flusse an der Süd-
seite des Balkangebirgszuges. Die Richtung
des Flusses führt in gerader Linie nach den
Dardanellen und scheint es mir unzweifel-
haft, dass sich der Fundort in einer von
den Störchen am meisten frequentierten Zugs-
linie befindet. Das Datum bedeutet jeden-
falls einen Fortschritt gegenüber der bisherigen
Unsicherheit, da ja über den Weg der unga-
rischen Störche in Europa fast nichts bekannt
war. Die bisherigen Daten aus Serbien und
dem Komitate Krassó- Szörény bezogen sich
meiner Ansicht nach auf verirrte Exemplare.
Wie es sich aus den bisherigen Daten
ergibt, schreitet unsere Kenntnis des Durch-
zugsgebietes viel langsamer fort als jene
über das Winterquartier, doch wurde die
Ausdehnung der ..Terra incognita" durch
die heurigen Daten wiederum etwas vermin-
dert. Die Fundorte in Rhodesien und Deutsch-
Ostafrika, verbunden mit dem Fundorte in
Bulgarien, ergeben wieder neue Punkte auf
dem schon bisher geahnten Reisewege des
Storches. Die Resultate der bisher zur Kennt-
nis gelangten Daten zusammenfassend, kann
die Form der vom Storch periodisch als
Aufenthaltsort und während des Durchzuges
frequentierten Gebiete mit einem ungeheuren
Baume verglichen werden : das Wurzelwerk
bedeckt Südafrika, der Stamm stellt das
Durchzugsgebiet dar und die Krone ver-
zweigt sich auf dem Brutgebiete, Die Ver-
zweigung der Krone beginnt vermutlich am
Nordostwinkel des Mittelländischen Meeres
an der Bucht bei Iskanderoun : hier beginnt
der mächtige nordwestliche Nebenast. dessen
erste Verzweigungen die Brutstellen in Klein-
asien darstellen und fernste Ausläuter die
Brutgebiete in Dänemark und Holland1 (ver-
i II. Dki.smann berichtet in einem Schreiben
vom 25. out. 1911, dass er mit Ringen der Vogel-
:i4t
nyara Svédországig is) érnek. A képet még
kiegészíthetjük avval, hogy valószínűleg a
Dardanelláknál ebből az északnyugati főágból
egj hatalmas ág északkelet felé nyúlva Orosz-
országot borítja. Dr. Kayoobodofp Demeter2
vizsgálatai szerint ugyanis Oroszországban a
gólya előnyomulása északkeleti irányban tör-
ténik, tehát éppen merőlegesen arra az irányra,
a melyet tavaszi vonulásaik alkalmával Közép-
és Nyugat-Európában szoktak követni a fész-
kelőterületre v'sszavonuló gólyák. Hogy az
északnyugati főágban hasonlóan van-e észak-
keleti főág is, mely az ázsiai fészkelőterületek
egy részét borítaná, arról jelenleg még sem-
mit se tudunk.
A vonulási elméletekhez érdekes ellenőrző
adatot szolgáltat a hartai gólyatestvérpár esete.
A 3729 számú márczius elején már Német-
Kelet-Afrikában volt a fészkelőterület felé
vezető úton, a 3730 számú pedig július 23-án
még King-Williamstown-ban tartózkodott a
gólyaelterjedés déli határvonalán. Habár egyes
esetekből nem lehet általános érvényű követ-
keztetéseket vonni, mégis rá kell mutatni erre
az esetre, mely semmiképpen se támogatja a
vonuláselméleti kutatóktól eredő azt a föl-
tevést, hogy a fiókákat az öregek vezetik a
téli szállásba és viszik vissza a fészkelőterü-
letre s ily módon valósággal tanítják őket a
vonulásra.
A vonulás kutatása szempontjából igen
érdekes jelenségre figyelmeztetnek a délafrikai
megfigyelők. Újabb időben mind több és több
jelöltetett Hollandiában a rossitteni madárvárta gyűrűi-
vel, melyek közül egy példányt Felsö-Sziléziában
találtak. Ügy látszik tehát, hogy még Hollaadia is
ahhoz a területhez tartozik, melyről a gulyák a
Balkánon éa Kis Ázsián keresztül Délafrikába mennek
téli szállásra.
: KaygorodoffD. tanár l't 11 január 12-röl kelt leve-
lében arról értesített, hogy az 1895 — 1909. időközben
199 állomáson gyűjtött Glü megfigyelésre támaszkodva
vizsgálta a fehér gólya tavaszi fölvonulását európai
Oroszországban s e vizsgálat eredménye szerint „a
fehér gólya tavaszi fölvonulásának iránya európai
Oroszországban kifejezetten délnyugat északkeleti".
Ez a tény a leveléhez mellékelt térképvázlaton is
félreérthetetlenül kifejezésre jutott.
amtlich auch Schweden) bedecken. Das Bild
kann noch damit ergänzt werden, dass ver-
mutlich in der Gegend der Dardanellen aus
diesem nordwestlichen Hauptaste ein starker
nordöstlicher Ast nach Bussland reichend,
dessen Brutgebiete bedeckt. Laut den Unter-
suchungen von Dimiti;y v. Kayoorodoff* ist
die Richtung des Frühjahrszuges des weissen
Storches in Etusslancl eine nordöstliche, also
vertikal auf die Richtung, welche die auf
ihre Brutgebiete in Westeuropa zurückkehren-
den Störche einhalten. Ob neben dem nord-
westlichen Hauptaste auch ein nordöstlicher
Hauptast besteht, welcher sich auf einen
Teil der asiatischen Brutgebiete verzweige, ist
derzeit noch total unbekannt.
Zur Kontrollierung der Zugstheorien ergibt
das Geschwisterpaar von Harta sehr interes-
sante Daten. Das mit Ring Nr. 3729 ge-
zeichnete war Anfang März schon in Deutsch-
Ost-Afrika auf dein Wege nach dem Brut-
gebiete der Art begriffen, während sich das
andere am 23. Juli noch in King-Williams-
town an der Südgrenze des Verbreitungs-
gebietes aufhielt. Obwohl man aus einzelnen
Fällen keine Schlussfolgerung von allgemei-
ner Giltigkeit ziehen darf, muss doch auf
diesen Fall hingewiesen werden, welcher die
von Zugstheoretikern stammende Hypothese,
wonach die Jungen von den Alten in die
Winterquartiere und zurück auf das Brutgebiet
geführt und so zum Ziehen angelernt wer-
den, auch nicht in geringsten bestätigt.
Bezüglich des Studiums des Vogelzuges
machen uns unsere südafrikanischen Beobach-
ter auf eine ungemein interessante Erschei-
warte Rossitten in den Jahren 1910 und 1911 ins-
gesamt 34 Störche in Holland markierte, von welchen
ein Exemplar in Oberschlesien aufgefunden wurde.
Es scheint daher, dass auch Holland noch jenem
Gebietskomplexe angehört, von welchem die Störche
über den Balkan und über Kleinasien nach dem in
Südafrika gelegenen Winterquartiere ziehen.
-' Prof. D.v.Kayoorodokf berichtet in einem vom 1:2.
Januar 1911 datierten Briefe, dass er den Frühjahrszug
des Storches im europäischen Kussland auf Grund
von 610 Beobachtungen, welche in den Jahren 1895 —
1909 an 199 Stationen gesammelt wurden, unter-
suchte, und das Resultat fand, „dass der Frühjahrs-
einzug des weissen Storches im europäischen Kuss-
land eine ausgesprochene Südwest nordöstliche Rieh
tung habe". Diese Tatsache kam auch auf der Karte,
welche dem Schreiben beigelegt war, unzweideutig
zum Ausdruck.
345
univa marad Délafrikába li az oltani tél ideje
alatt is Több közlemény is foglalkozik evvel
a jelenséggel. így pl. Dr Gunnimg .1. W. B.
Pretoriából 1911 júl. 14-iki kelettel a követ-
kezőket írja: „Az utóbbi években mindig több
és több gólya marad itt. Az állatkert közelében
levő mezőkön naponta látható hat darab. Igen
bizalmasak és 100 yanlnyira megközelíthetők.
A mennyire jó látcsővel kivehető, nincsenek
gyűrűzve; tollazatúk jó állapotban van. egész-
ségük is jó; semmiképpen se keltik azt a
benyomást, hogy beteg madarak volnának."
Haagnkr A. K.. ugyancsak Pretoriából, 1911
június 28-án kelt levelében a következőket
írja erről a kérdésről: „Különös, de igaz,
hogy a gólya mindinkább állandósul. Éppen
must kaptam értesítést arról, hogy King-
Williamstown, White River és Sabi mellett
e hónap folyamán még mindig voltak kisebb
csapatok. Az állatkert fölött 3 darab repült
el 3 — 4 nappal ezelőtt."
A „The Natal Witness" 1911 augusztus 2f>-iki
számában a kérdésre vonatkozólag a követ-
kező adatok találhatok : Zoutpansberg mellett
május 6-án, King-Williamstown mellett pedig
május 24-én láttak egy párt. Június 11-én
Debe és Pirrie között (King-Williamstown
környékén) 80 darabot figyeltek meg.
Ezeket a megfigyeléseket megerősítik azok
az esetek, — az idén szám szerint három, —
a mikor június, illetve július hónapokban
találtak Délafrikában jelölt gólyákat. Az első
ilyen eset már az 1910. évben történt, s így
most már 4 jelölt gólyánkról tudjuk, hogy
Délafrikában töltötték nemcsak a telünket, de
a nyarunkat is. Mindenesetre rendkívül fel-
tűnő jelenség ez a gyakori előfordulás, ha
tekintetbe veszszük, hogy a gólyáknak ez a
szokása egészen újkeletű. Igen fontos kér-
dés, hogy állandósul-e és mivel kapcsolatos
ez a jelenség. A kutatásba evvel váratlanul
egészen új mozzanat kerül bele, mely egye-
lőre még inkább csak érdekes, de kétségtelen
Aquila XVIII.
nung aufmerksam. In neuerer Zeit verblei en
immer mehr und mehr Störehe in Südafrika
auch für die Zeit des dortigen Winters. Meh-
rere Berichterstatter befassen sieh mit dieser
Erscheinung So schreibt ■/.. B. Dr. .J. \V. 1'».
Gunning vom 14. Juli 1911 aus Pretoria fol-
gendes: „In den letzten Jahren verbleiben
immer mehr und mehr Störche hier. Auf den
Feldern in der Nähe des Zoologischen »'ar-
ten sind täglich sechs Stück zu sehen. Sii'
sind sehr zutraulich und können bis zu 100
Yard angenähert werden. So weit man es
mit einem guten Feldstecher wahrnehmen
kann, tragen sie keinen Ring; das Gefieder
ist unversehrt, die (xesundheit ist ebenfalls
in gutem Zustande und machen die Vogel
durchaus nicht den Eindruck als ob sie krank
wären."
A. K. Haagner schreibt uns ebenfalls aus
Pretoria vom 28. Juni 1911 über diese Frage
folgendes: „Es ist eine sonderbare, jedoch
wahre Erscheinung, dass der Storch hier im-
mer mehr und mehr ständig wird Gerade
jetzt erhielt ich die- Kunde, dass sich im
Laufe dieses Monats in King-Willamslown, am
White River und bei Sabi noch immer klei-
nere Flügge aufhielten. Vor 3 — 4 Tagen
Hogen drei Stück über den Zoologischen
Garten."
In der Nummer vom 26- August 1911 des
Journals „The Natal Witness" befinden sich
folgende auf diese Frage bezügliche Daten.
Bei Zoutpansberg wurde am li. Mai. bei Kirig-
Williamstown am 24. Mai ein Paar beobach-
tet. Am 11. Juni wurden zwischen Debe und
Pirrie (Gegend von King-Willamstown) Sil
Stück gesehen.
Diese Beobachtungen werden durch jene Fälle
bestärkt, — im heurigen Jahre insgesamt drei —
in welchen gezeichnete Störche in den Mona-
ten Juni und Juli in Südafrika aufgefunden
wurden. Der erste diesbezügliche Fall geschah
schon im Jahre 1910, so dass uns jetzt schon
vier Fälle bekannt sind, wo unsere Störche
nicht nur den palaearktischen Winter, sondern
auch den Sommer in Südafrika verbrachten.
Es ist dieses häufige Vorkommen jedenfalls
eine äusserst auffallende Erscheinung, wenn in
Betracht gezogen wird, dass diese Gewohnheit
von den Störchen eist in neuester Zeit ange-
nommen wurde. Es ist eine sehr wichtige
Frage, oh sich diese Erscheinung als kon-
44
346
oly feladat, melyet a folytatólagos jelölések
révén okvetlenül szemmel kell tartani.
Valóban sajátságos és egyelőre még alig
magyarázható jelenség az, hogy míg Dél-
afrikában még a mi nyarunk ideje alatt is
találunk jelölt gólyákat, addig a fészkelő-
területen a legnagyobb ritkaságok közé tar-
tozik az ilyen lelet. Az idén mindössze egy
ilyen esetről tudok. Hauer Béla értesitése
szerint Harta községben fészkelő madár volt
egy jelölt gólya, de senki sem akadt, a ki
a gólya lelövése árán akarta volna a kétség-
telenül rendkívül érdekes és értékes adatokat
megszerezni. A jövőre megfigyeltetjük az illető
fészket, s ha visszatérne a jelölt gólya, úgy
gondoskodunk valami expediensről, hogy a
gyűrű feliratát a gólya elpusztítása nélkül is
megtudhassuk.
Az a kérdés, hogy miképpen helyezkednek
el a fiókák a fészkelőterületen, még mindig
teljesen nyílt és az eddigi tapasztalat szerint
még sokáig kell folytatni a jelölési kísérlete-
ket, míg elegendő errevonatkozó anyagot re-
mélhetünk.
A dankasirályra, vonatkozó újabban be-
érkezett adatok a következők :
Az 1908. évi jelölésből egy példány került
meg (jelölte Csörgey Titub június 19-én, a
velenczei tavon, 777 számú gyűrűvel) 1911
márczius 7-én, a nápolyi öbölben. Az esetet
dr. Schettino M. jelentette be s egyúttal be-
küldte a gyűrűt is, melyről a domború fel-
irat majdnem tisztára lekopott, csak a homorú
vésetű szám maradt épségben.
Az 1909- évi velenczei tavi jelölésből az
idén egy példány sem került meg.
Az 1910. évi jelölésből a következő pél-
dányokról kaptunk értesítést:
1. Jelölte június 15-én dr. Greschik J., a
velenczei tó dinnyési részén, 1425 számú
gyűrűvél; lövetett 1911 május 15-én Sár-
stant erweisen wird und wodurch dieselbe
hervorgerufen sein dürfte. In die Forschung
wird dadurch ganz unerwartet ein vollkommen
neues Element eingeführt, welches vorläufig
eine mehr interessante, aber jedenfalls solche
Aufgabe darstellt, welche durch fortgesetztes
Markieren der Störche unbedingt weiter ver-
folgt werden muss.
Es ist eine eigentümliche, vorläufig kaum
erklärbare Erscheinung, dass während in Süd-
afrika auch zur Zeit unseres Sommers ge-
zeichnete Störche aufgefunden werden, im
Brutgebiete ein derartiger Fund zu den gröss-
ten Seltenheiten gehört, Heuer gelangte nur
ein einziger diesbezüglicher Fall zur Kenntnis.
Laut dem Berichte von Béla v. Hauer war in
Harta ein gezeichneter Storch Brutvogel, doch
fand sich niemand dazu bewogen, das jeden-
falls interessante und wertvolle Datum durch
Abschuss des Storches zu erwerben. Im näch-
sten Jahre lassen wir das betreuende Nest
beobachten und sollte der gezeichnete Storch
zurückkehren, so werden wir trachten, einen
Expedienten zu finden, damit uns die Auf-
schrift des Ringes auch ohne Aufopferung
des Storches bekannt werde. Die Frage der
Dislozierung der Jungvögel auf dem Brut-
gebiete ist noch immer often und müssen laut
den bisherigen Erfahrungen die Markierungs-
versuche noch lange Zeit hindurch fortgesetzt
werden, bis diesbezüglich genügendes Mate-
riale erhofft werden kann.
Über die Lochmöve sind folgende neuere
Daten eingelaufen:
Aus dem Markierungsjahrgange 1908 wurde
ein Exemplar — gezeichnet von T. Csörqbí
am 19. Juni mit Ring Nr. 777 im See von
Velencze — am 7. März 1911 in der Bucht
von Neapel aufgefunden. Der Fall wurde uns
von Dr. M. Schettino mitgeteilt, der zugleich
auch den Ring einsandte. Die Aufschrift,
welche auf unseren älteren Ringen nicht ein-
graviert ist, war fast gänzlich abgenützt, nur
die eingravierte Nummer blieb unversehrt.
Vom Jahrgange 1909 wurde heuer kein
Exemplar aufgefunden.
Vom Jahrgange 1910 erhielten wir über
folgende Exemplare Nachrichten :
1. Gezeichnet von Dr. E. Greschik am
15. Juni in dem Dinnyései- Teile des Ve-
lenczeer Sees mit Ring Nr. 1425; erlegt am
15. Mai 11)11 in Sárába, Kom. Fehér, in der
.117
abán. Fejér megyében, a jelölési hely köz-
vetlen környékén. Szikla G. értesítése.
2. Jelöltem június ll-én a velenczei tavon.
1453 számú gyűrfivel ; lövetett Pyrgos görög-
országi város közelében. 1911 január havá-
ban. A hír az Athénben megjelenő „Neon
Asty" napilap 1911 január 26-iki számában
jelent meg, de a gyűrű száma tévesen 1953-
nak volt megadva. Az értesítést az athéni
cs. és kir. osztrák-magyar konzulátusnak kö-
szönjük, a közelebbi részletek beszerzését,
valamint a gyűrű beküldését sok utánajárás-
sal a patraszi cs. és kir. osztrák-magyar
konzulátus végezte.
3. Jelöltem június ll-én a velenczei tavon,
1745 számú gyűrűvel; lövetett 1911 január
20-án Krst mellett a Száván, Bród közelé-
ben. Az értesítést és a gyűrűt Myohl BuACAnak
köszönjük.
4. Jelöltem június ll-én a velenczei tavon,
17")1 számú gyűrűvel; lövetett 1911 márczius
havában Finalese melleit, Olaszország mode-
llai tartományában. A hírt a Firenzében meg-
jelenő „Diana" folyóirat 191 1. évfolyamának
51. lapján Alessandrini, a madár elejtője kö-
zölte. A közleményre Ghidini A. hívta fel a
Kir. M. 0. K. figyelmét.
5. Jelölte június ll-én Kknessky L. a ve-
lenczei tavon, 1889 számú gyűrűvel, melyről
D'Alessio M. Castelvolturnóból 1911 márczius
30-iki kelettel azt írja, hogy elküldte a Kir.
M. 0. K-nak. A gyűrűt nem kaptuk meg,
úgyszintén a leletre vonatkozó részletesebb
adatokat sem.
Az 1911. évi jelölésből eddig csak egy
adatot kaptunk.
Jelölte 1911 május 29-én Loos Kürt a
Hirnsen taván Csehországban. 1644 számú
gyűrűvel; állítólag egy karvaly ütötte le 1911
július ll-én Lindenau mellett, Zwickau köze-
lében, Csehország északi részében, a jelölési
hely környéken. A hírt Libsner A. küldte meg.
Megállapítható mindezekből, hogy a danka-
sirályról beérkezett adatok ezúttal is jelenté-
kenyen bővítették, úgy magára a faj vonu-
lására, mint általában a vonulásra vonatkozó
tudásunkat.
A legértékesebb adatot szolgáltatja az 191 1
május 15-én Sárabán, a fészkelő telep köz-
nnmittelbaren Nähe des Markierungsortes
Bericht von (ì. Szikla.
2. Gezeichnet von mir am 11. Juni auf
dem Velenczeer See mit King Nr. 1453: er-
legt in der Nähe der Stadt Pyrgos in Grie-
chenland im Jänner Hill. Die Nachricht
erschien in der Nummer vom 26 Jänner
1911 des athenischen Journals ..Neon Asty".
wo die Ringnummer jedoch irrtümlich als
1953 angegeben war. Die Benachrichtigung
verdanken wir dem k. u k. österr.-ungar.
Konsulat in Athen, die Einziehung der wei-
teren Erkundigungen wurde mit vieler Mühe-
waltung von dem k. u. k. österr.-ung. Kon-
sulat in Patras vollzogen, welches auch den
Ring erwerben Hess.
3. Gezeichnet von mir am 11. Juni im
See von Velencze mit Ring Nr. 1745 ; er-
legt am 20. Jänner 191 1 bei Krst auf der
Save in der Nähe von Bród. Die Nachricht
und den Ring erhielten wir von Braca Myohl.
4. Gezeichnet von mir im See von Velencze
mit Ring Nr. 1751 ; erlegt im März 1911 bei
Finalese, Provinz Modena, Italien. Die Nach-
richt wurde im Jahrgange 1911, p. 51 des
in Florenz erscheinenden Journals ..Diana"
vom Erleger Alessandrini veröffentlicht. Auf
die Notiz wurde die Königl. U. 0. C. von
A. Ghidini aufmerksam gemacht.
5. Gezeichnet von L. v. Kenessey am 11.
Juni im Velenczeer See mit Ring Nr. 1889,
von welchem M. d'ALESsio in Castelvolturno
vom 30. März 1911 schreibt, dass er den-
selben an die Adresse der Königl. U. 0. C.
abgesendet habe. Den Ring konnten wir
nicht erhalten, ebensowenig wie die auf den
Fund bezüglichen näheren Angaben.
Von dem Jahrgange 1911 wurde bisher
nur ein Fall bekannt.
Gezeichnet von Kurt Loos am 29. Mai
1911 auf dem Teich bei Hirnsen in Böhmen
mit Ring Nr. 1644 ; angeblich von einem
Sperber geschlagen am 11. Juli 1911 in
Lindenau bei Zwickau, Nordböhmen, in der
Umgebung des Markierungsortes Die Nach-
richt erhielten wir von A. Lissnbe.
Es ist aus all diesem ersichtlich, dass die
über die Lachmöve eingelaufenen Daten auch
diesmal unsere Kenntnis über den Zug der
Art selbst, aber auch über den Zug im all-
gemeinen wesentlich bereicherten. Die wert-
vollste Angabe ist jedenfalls diejenige, welche
44-
:;is
vétlen környékén kézrekerült példány, mely-
ről biztosan megállapítható, hogy a fészkelés
idejére a szülőtelepre tért vissza, természete-
sen fészkelés czéljából. Ez az első idevágó
ailatunk. s azt bizonyítja, hogy a fiókák egy
része ennél a fajnál is a születési helyen
települ meg szaporítás czéljából, mint a ho-
gyan ez a füsti fecskére nézve már bebizo-
nyult. Tudvalevő dolog ugyanis, hogy erre a
kérdésre vonatkozó eddigi adatok — főleg a
rossitteniek, -- inkább azt a feltevést támo-
gatták, hogy a fiókák nem térnek vissza arra
a telepre, melyről származtak.
Érdekes és szintén új adat a januári elő-
fordulás a Száván, mely a mellett szól, hogy
a nálunk telelő dankasirályok részben a ná-
lunk fészkelőkből kerülnek ki, holott eddig azt
kellett gondolnunk, hogy a Magyarországon
telelő példányok északibb vidékekről valók.
Új adatot szolgáltat a Pyrgos mellett elejtett
dankasirály is : délkelet felé ez adja meg az
előfordulás határpontja t .
Jelentős adatokat nyújtott ezidén a gém-
jelölés is. (Az összes adatok itt is fiókakoruk-
ban jelölt példányokra vonatkoznak.)
Az 1908. évfolyamból a 982 számmal je-
lölt, üstöhösgém került kézre, melyet június
20 án az Obedszka barai gémtelepen jelöl-
tem. A madarat 1911 június közepe táján
lőtték Lompalanka mellett, Bulgáriában. Az
értesítést Müller W. küldte a Kir. M. 0. K.-nak;
tudakozódásunkra még avval az állítással
egészítette ki a jelentést, hogy ez az üstökös-
gém az elejtés helyén fészkelő madár volt
Ennek az adatnak a tanúságával éppen ellen-
kezik az. a melyet az 1909- évfolyamból ke-
rült két példány szolgáltat. Az egyik madár
itt is üstökösgém, melyet Schuh V. jelölt
július 12-én a bellyei uradalom gémtelepén,
274 számú gyűrűvel. Néher B. értesítése
szerint ezt a madarat 1911 június 15-én a
bellyei tó mellett lelőtték. Ez a példány tehát
a szülőtelepre tért vissza a fészkelés ide-
jére, s valószínűleg tagja volt annak a kis
fészkelő telepnek-, melyet az idén a bellyei
sich auf das am l">. Mai 191 I in Sárába in
unmittelbarer Nahe des Geburtsortes erlegte
Exemplar bezieht, von welchem der sichere
Beweis der Rückkehr an die Geburtskolonie,
jedenfalls behufs Brütens, geliefert wird. Es
ist das erste hiehergehörige Datum, welches
beweist, dass sich ein Teil der Zugvögel
auch bei dieser Art an dem Geburtsorte
behufs Fortpflanzung ansiedelt, wie dies von
der Rauchschwalbe schon bewiesen ist. Es
ist bekannt, dass die bisherigen Erfahrun-
gen, hauptsächlich diejenigen, welche in Rossit-
ten gemacht wurden, mehr die Annahme zu
unterstützen schienen, dass sich die Zug-
vögel nicht in den Kolonien ansiedeln, aus
welchen sie herstammen.
Ein interessantes und neues Datum ist
auch das Vorkommen im Jänner auf der
Save, aus welchem folgt, dass die vielen
bei uns überwinternden Lachmöven zum Teile
auch einheimische Brutvögel sind, wogegen
man bisher annehmen sollte, dass die bei
uns überwinternden Exemplare nordische
Brutvögel sind. Ein neues Datum ist auch
das Vorkommen in Pyrgos, welches den
Grenzpunkt des Vordringens nach Südost
bildet.
Bedeutungsvolle Ergebnisse lieferten heuer
auch die Reihermarkieiungen. (Sämtliche
Daten beziehen sich auch hier auf solche
Vögel, welche alsNestlinge gezeichnet wurden.)
Aus dem Jahrgange Í90S wurde der mit
Ring Nr. 982 versehene Schopfreiher aufge-
funden, welchen idi am 20 Juni in der
Obedska bara markierte. Der Vogel wurde
ungefähr Mitte Juni 1911 bei Lompalanka
in Bulgarien erlegt. Die Nachricht erhielten
wir von W. Miller, der auf unsere Anfrage
seinen Bericht noch mit der Versicherung
ergänzte; dass dieser Schopfreiher am Erle-
gungsorte Brutvogel war.
Die beiden folgenden Daten, welche der
Jahrgang 1909 lieferte, ergeben ein ganz
entgegengesetztes Resultat, wie der voran-
gehende Fall. Der eine Vogel war auch hier
ein Schoßfreiher, welcher von V. Schuh am
12. Juli in der Reiherkolonie der Herrschaft
Hellyé mit Ring 274 gezeichnet wurde. Laut
dem Berichte von B. Nmua; wurde dieser
Vogel am 15. Juni am Beiheer Teiche er-
lebt Dieses Exemplar kehrte daher zur
Brutzeit an den Geburtsort zurück und war
349
uradalom vörösgemtelepe mellett levő fűz-
fákon láttam.
A másik madár vörösgém volt, melyet június
17-én jelöltem a bellyei uradalom gémtele-
pén, 945 számú gyűrűvel. Valicai I. értesítése
szerint 1911 augusztus havában lőtték le a
madarat Kopácson, a szülőtelep közvetlen
környékén. Ennél a példánynál nem lehet
a szülőtelepre való visszatérést oly határozott-
sággal kimondani, mint az előbbi esetben, mint-
hogy augusztusiján már kezdődik a vonulás, de
igazán ritka véletlen volna ennek a madár-
nak idevetődése augusztus havában, ha valami
más, távoleső telepen fészkelt volna. Minthogy
az eddigi tapasztalatokkal nem ellenkezik,
azért egész biztosnak vehető, hogy ez a
vörösgém az idén feszkelt a bellyei uradalom
gémtelepén, tehát a szülőtelepén.
Az 1910-iki évfolyamból a következő ada-
tokat kaptuk :
1. Vörösgém, Jelölte Schuh V. a bellyei ura-
dalom gémtelepén július havában, 626 számú
gyűrűvel; elejtette 1910 augusztus 25 én
dr. Tóth Gy. Kamaristyén. a szülőhely kö-
zelebbi környékén. Az értesítést és a gyűrűt
Molnár Gy. megfigyelőnk küldte meg.
2. Vörösgém. Jelöltem június 24-én a bellyei
uradalom gémtelepén, 783 számú gyűrűvel-
Elejtette Dara E. báró 1910 szeptember ha-
vában Gaccamo mellett, Palermo tartományban;
A hírt, melyre Ghidjni A. figyelmeztetett ben-
nünket, a firenzei ..Diana'" hozta 1911. év-
folyamának J9. lapján.
3. Szürkegém. Jelöltem június 17-én a
lukácsfalvi Fehértavon, 629 számú gyűrűvel;
elejtette Mülleb M. 1911 szeptember 18 án
Pancsova mellett. A hírt a „Weidmannsheil"
1911. évfolyamában a 460. lapon közli.
Az 1911. évi jelölések közül eddig három
esetről kalitunk értesítést.
1. Vörösgém. Jelöltem június 29-én a bellyei
uradalom gémtelepén, 1043. számú gyűrűvel;
elejtették 1911 augusztus 20-án Apatinban.
vermutlich Mitglied jener kleinen, auf den
Weidenbäumen neben der Purpurreiherkolonie
ie Königl. Ungarische
Ornithologische ( 'entrale unternahm den
ersten Schritt, welcher bezweckt, unsere
freunde und Kollegen in Südafrika, die
der dortigen Ornithologischen Union an-
gehören, zu bewegen : damit sie dem
Verhalten des weissen Storches — Ciconia
'ironia L. — Aufmerksamkeit widmen und
ihre Erfahrungen publizieren. Die Haupt-
momente der Beobachtung wären :
I. Ankunft auf südafrikanischem Gebiet,
möglichst simultan beobachtet.
II. Verhalten des Vogels während des
Aufenthaltes.
III. Ab- resp. Rückzug des Vogels
zur eigentlichen Heimat (gen Norden).
IV. Verhalten der Eingebornen dem
Storche gegenüber : ob er geschossen
und verzehrt wird?
Es liegt auf der Hand, dass — wenn
die Sache gelingt — wir von dieser
korrespondierenden Beobachtung wichtige
Aufschlüsse erhoffen können.
Herr Alwin Ha. \g.nlr, Honorar-Sekretär
und Schatzmeister der „South African
Ornithologists Union", wird den Anfang
machen.
Budapest, Ende November Hill.
Otto Herman,
Dir. dor Königl. U. 0. C.
357
A füsti fecskék jelölése közben
szerzett tapasztalataim.
Irta : Szböts Iií:i.\.
A M. Kir. Ornithologiai Központ felszólí-
tása folytán az idén már negyedízben végez-
tem maciárjelöléseket. Az eredmény érdeké-
ben főleg a füsti fecske jelölésére fordítottam
fősúlyt; mert falun lakván, ezek tömeges
megjelölése, így az eredmény biztosítása, nem
járt nagy nehézséggel. A gazdasági épületek,
istállók, jó fészkelőhelyek lévén, bőven szol-
gáltatták a jelölendő anyagot.
A megjelölt fecskék mennyiségét és a je-
lölésből kifolyó eredményeket évek szerint az
alábbiakban foglalom össze. Első sorban a
jelöltek számát sorolom fel.
Jelöltem
az 1908.
, 1909.
.. 1910
.. 1911.
évben . . .
94 darabot
• 181 „
• 264 „
. 301 „
im Jahre 1908 .
.. 1909 .
„ 1910 .
.. ,. 1911 .
Összesen ■
. 840 darabot
Zusa
Ergebnisse meiner
Rauchschwalben markier ungen.
Von Béla v. Szböts.
Dem Aufrufe der Königl. U. 0. C. folgend,
vollzog ich limer schon zum vierten Male
Vogelmarkierungen. Im Interesse der Resultate
legle ich das Hauptgewicht auf das Markieren
der Rauchschwalben. Auf dem Laudi' wohnend,
machte das massenhafte Markieren derselben,
daher die Sicherung des Resultates keine
Schwierigkeiten. Die Stallungen und Wirt-
schaftsgebäude bieten gute Nistgelegenheiten
und gaben daher reichliches Markierungs-
Materiale.
Die Anzahl der gezeichneten Schwalben
sowie die Resultate führe ich unten in der
Reihenfolge der Jahrgänge an. Zuerst folgt
die Anzahl der Markierungen.
Ls wurden gezeichnet :
94 Exemplare
181
264
301
A jelölést kezdetben a fészekben levő fia-
talokon végeztem, később öregeket is fogtam
és jelöltem, a melyeket éjjel kellett a költés
helyén összefogdosnom. A jelölési eredménye-
ket a következőkben vázolhatom.
.1: Í909. év. Az 1908. évben megjelölt
fecskék téli szállásáról semmi hír nem ér-
kezett, így a visszatértökre kellett nagyobb
figyelmet fordítanom. Tehát a füsti fecskék
megérkezése után, április 24-én egy éjjeli
fecskefogást rendeztem. Ehhez egy kétágú
létrát és egy lámpást használtául a követke-
zőképpen A létrát csekély világítás mellett a
fészekben ülő öreg fecskék alá helyeztem,
hogy tájékozva legyek majd a sötétben, hol
ülnek a fecskék. Ezután a lámpát eloltva,
felkúsztam a létrán és óvatosan tapogatózva
fogtam meg a fecskét. Többször sikerült a
párt is egyszerre megfogni. A befogáshoz
később villamos lámpást használtam, a mely
igen jól bevált, mert annal a gyújtás és el-
oltás egy pillanat müve.
Zusammen 840 Exemplare
Im Beginne wurden nur Nestlinge gezeich-
net, später jedoch auch alte Vögel, welche
bei Nacht auf den Xestern eingefangen werden
mussten. Die Markierungsresultate können fol-
gendermassi'ii skizziert werden.
Das Jahr 1909. Vom Winterquartiere der
im Jahre 1908 gezeichneten Vögel wurde
keine Kunde erhalten, weshalb sich die Arbei-
ten daraufrichten mussten die Wiederkehr zu
bestimmen. Nach der Rückkehr dei- Schwalben
wurde am 24. April ein nächtlicher Schwalben-
einfang inszeniert. Hiezu wurde eine Stehleiter
und eine Lampe in folgender Weise benutzt:
Die Leiter wurde bei geringer Beleuchtung
unter das Nest gestellt, in welchem die alten
Schwalben schliefen, und orientierte ich mich,
damit ich dieselben in der Dunkelheit auf-
finden könne. Dann wurde die Lampe aus-
gelöscht, ich kletterte die Leiter hinauf und
ergriff nach vorsichtigem Herumtasten die
Schwalben. Mehrfach gelang es auch des
Paares habhaft zu werden Später benützte ich
beim Kiiifangen eine elektrische Lampe, welche
sich sehr gut bewährte, weil hier das Aus-
löschen im Augenblicke vollzogen werden kann.
358
Az emiitett napon, április 24 én több öreg
fecskét fogtam és láttam el alumiuiumgyűru-
vel Egy aztán kezembe került, a melyen az
L908. év augusztus 18-án rátett 334 számú
gyűrűt találtam. Tehál az első kézzel fogható
adat :i visszatérésre. Június 22-én pedig ke-
zembe kerül! :i 335 szánni gyűrűs, a melyet
szintén 1908 augusztus 18-án jelöltem meg,
ugyanabban ;i helyiségben, ahol az előbbit.
Mind a két fecske mint öreg lett megjegyezve.
Ez évben több gyűrűs fecskét nem találtam,
tehát azon voltam, hogy még több fecskét
jelöljek meg, főleg azért is, hogy a fiatalok
sorsáról is megtudjak valamit.
Az öreg füsti fecskék éjjeli összefogásának
idejét azonban meg kellett változtatnom, mert
azt tapasztaltam, hogy az éjjel megzavart
fecskék elhagyják fészkelőhelyüket. Többek
között egy helyiségben, a hol so!; fészkelő
pár volt, egy ilyen éjjeli zavarás után csak
egy maradt hű fészkéhez. Bevártam tehát,
míg a fészekaljak kikelnek. Ez be is vált,
mert akkor a szülői szeretet legyőzte a félel-
met, a fiókák felnevelődtek. Megesett ugyan,
hogj a megzavart pár hímje nem hált többé
a fészekben, hanem künn maradt valahol.
A jelölési adatok és eredmények beküldése
után a Kir. M. 0. K. érdemes igazgatójától
oly fölszólítást koptam, hogy törekedjem üreg
párokat megjelölni, hogy a következő évben
a (tárok összetartására kapjak bizonyítékot.
Sikerült is még ez évben négy biztos párt
megjelölni.
.1; 1.910. év. Ez évben, okulva a multakon,
az öreg fecskéket csak akkor fogdostam össze,
mikor már fiókái voltak. így került a kezembe
négy darab múlt évben megjelölt és vissza-
tért füsti fecske, ezek között a l'407 és
2403 számú, a melyeket a múlt évben mint
fiókákat jelöltem meg. így jutottam tehát ahhoz
a bizonyítékhoz is, hogy a fiatal fecskék visz-
szatérnek szülőhelyükre. A múlt évben meg-
jelölt négy pár közül, sajnos, nem került egy
sem birtokomba, tehát az összetartás kérdése
még mindig függőben maradt. Sőt egy körül-
mény megingatni látszott e feltevést. Az eset
Am erwähnten Tage, am 24. April kamen
mir mehrere alte Schwalben in die Hand.
welche ich dann markierte. Ein Exemplar
trug den am L8. August L908 angelegten
Ring 334. Es war dies der erste handgreif-
liche Beweis für die Rückkehr. Am 22. Juni
kam mir das mit Hing Nr. 335 gezeichnete
Exemplar zu Händen : dasselbe wurde eben-
falls am l's. August 1908 und in derselben
Räumlichkeit gezeichnet wie das vorige. Heide
wurden als alte Vögel gezeichnet. In diesem
Jahre wurden keine weiteren gezeichneten
Vögel aufgefunden und trachtete ich deshalb
noch mehr Schwalben zu zeichnen, haupt-
sächlich auch deshalb, um über die Jungen
etwas zu erfahren.
Den Zeitpunkt des Einfangens der alten
Vögel musste ich jedoch verlegen, da ich
die Erfahrung machte, dass die nachts ein-
gefangenen Schwalben ihre Xiststellen ver-
lassen. So blieb in einer Räumlichkeit, wo
mehrere Paare brüteten, nach eiuer solchen
nächtlichen Störung nur ein Paar der Nist-
stelle treu. Ich wartete daher bis die Jungen
ausgekrochen waren. Dies bewährte sich auch,
da dann die elterliche Liebe stärker als die
Furcht war und die Brut aufkam. In einigen
Füllen kam es vor, dass das Männchen des
gestörten Paares über Nacht nicht mehr im
Neste schlief, sondern irgendwo draussen ver-
blieb.
Nach dem Einsenden des Markierungs-
berichtes wurde ich von dem verdienstvollen
Direktor der König]. U. 0. C. aufgefordert, ge-
paarte Vögel zu zeichnen, um im nächsten
Jahre bezüglich des Zusammenhaltens dersel-
ben Beweise zu erhalten. Es gelang inirauch
noch in diesem Jahre, vier sichere l'aare zu
zeichnen.
Das Jahr MIO. In diesem Jahre begann
ich das Einfangen der alten Vögel, durch
die vorjährigen Erfahrungen gewitzigt, erst
dann, als sie schon Junge hatten. Es ge-
langten vier, im vorigen Jahre gezeichnete
Exemplare zu mir, davon diejenigen mit
Nr. 2407 und 2403, welche als Nestlinge
markiert wurden. Auf diese Weise erhielt
ich den Nachweis, dass die Zugvögel an
den Geburtsort zurückkehren. Von den im
vorigen Jahre gezeichneten vier Paaren kam
mir audi nicht ein einziges zu Banden und
blieb daher die Frage des Zusammenhaltens
359
a következő: Egy gyűrűvel ellátott par tele-
pedett meg az uradalmi iroda előszobájában.
Hogy ne zavarjam őket, nem akartam befogni,
csak a mikor már Mókáik lesznek. Egy napon,
mikor a nőstény jó ideje ülte tojásait, a fészek
alatt négy darab megkötött és összetört tojást
találtam. .Megnéztem a fészket, tényleg üres
volt, a tojások tehát ebből kerültek ki. Mi
lehetett ennek az oka, mikor a fészekhez
máskép, mint létrán semmi nem férhetett. Nem
maradt más hátra, mint tovább figyelni. Egy
fecske be is járt a fészekre, később párosan ;
mind a kettőn gyűrű volt. Egy idő múlva lát-
tam, hogy a tojó ismét üli fészekalját, tehát
bevártam, míg fiókái kikelnek ; ezeket aztán
július 25-én meg is jelöltem, egyidejűleg, a
hely alkalmas lévén, nappal megfogtam az
öreg párt is, ezeken a .'5551 és 3562 számú
ez évben rátett gyűrűket találtam. Utána néz-
tem jegyzetemben és azt láttam, hogy az ez
év május 5-én megjelölt 3551 számú fecské-
nek párja akkor a 3550 számú volt. Tehát
nem maradt más hátra, mint keresni a 3550
számú öreg fecskét. De a több éjjeli össze-
fogás daczára eredményre nem jutottam. E
tényt úgy vélem megmagyarázni, hogy a pá-
rok nősténye (a 3550 számú) elpusztult, a
him más párt és véletlenül egy gyűrűvel meg-
jelöltet szerzett magának, a mely a fészek-
ben talált tojásokat kilökte onnan.
Ez évben sikerült aztán 10 biztos párt meg-
jelölni, így több kilátásom volt a jövő évi
eredményre. Megjegyzem, hogy a párokat a
befogás helye szerint jegyeztem fel azért is.
hogy mennyire ragaszkodnak a párok előző
ivi fészkelő helyükhöz. Az említett iroda elő-
szobájában egy másik pár is költött. Ezeket
július 8-án megjelöltem a 43011 és 4317 számú
gyűrűvel, megjegyzem itt. hogy a 4417 számú
fecskén a már egyszer emiitett 2403 számú
mult évben rátelt gyűrűt találtam, tehát ez
noch in Schwebe. Ein Umstand schien sogar
dagegen zu sprechen. Der Fall war folgen-
der: Ein beringtes Paar bezog ein Nesl im
Vorzimmer der herrschaftlichen Kanzlei. Um
dieselben nicht zu stören, beabsichtigte ich
sie erst dann einzulangen, wenn sie schon
Junge lialicn werden. An einem Tage, als
das Weibchen schon lange brütete, fand ich
unter dem Neste vier angebrütete zerbro-
chene Eier. Ich besichtigte das Nest, das-
selbe war tatsächlich leer; die Eier waren
also wirklich von hier. Was konnte hier
vorgefallen sein, da man das Nest nur mit
Hilfe einer Leiter erreichen konnte. Es blieb
nichts anderes übrig, als weiter zu beob-
achten. Eine Schwalbe beilog das Nest noch
immer, später waren es ihrer zwei und waren
beide beringt. Nach einer Zeit sah ich das
Weibchen wieder brüten, weshalb ich war-
tete, bis die Jungen ausschlüpfen. Dieselben
wurden dann am 25. Juli auch beringt, und
da die Lokalität dazu geeignet war, wurden
auch die Alten eingefangen und fand ich an
denselben die heuer angelegten Ringe Nr.
3551 und 3562 vor. In meinen Notizen nach-
sehend, land ich jedoch, dass das Paar
von 3551 am 5. Juni dieses Jahres den Ring
Nr. 3550 erhielt. Es blieb nun nichts anderes
übrig, als die Schwalbe 3550 ausfindig zu
machen. Das mehrere Nächte hindurch ver-
anstaltete Einfangen blieb jedoch erfolglos.
Ich lege mir den Tatbestand so aus, dass
Nr. 3550, das Weibchen, zugrunde ging, das
Männchen sich daher ein anderes Paar er-
warb, welches zufällig auch beringt war und
die im Neste vorgefundenen Eier heraus-
warf.
In diesem Jahre gelang es mir dann, zehn
sichere Paare zu zeichnen und hatte ich su
mehr Aussicht auf Erfolg im nächsten Jahre.
Es möge bemerkt werden, dass bei den
Paaren auch die Räumlichkeit, in welcher
sie gezeichnet wurden, notiert ist, u. zw.
schon deswegen, um in Erfahrung zu brin-
gen, in welchem Masse sie an ihren im
vorigen Jahre innegehabten Niststellen fest-
halten. Im Vorzimmer der erwähnten Kanzlei
brütete noch ein zweites Paar, welches am
8. Juli die Hinge 4309 und 4417 erhielt;
ZU bemerken ist. dass die Schwalbe Xr. 4417
den schon im vorigen Jahre angelegten Ring
2403 getragen hatte, daher ein zurückgekehr-
360
is egy visszatért fióka volt. Annyival érde-
kesebb pár volt ez.
Végül megemlítem, hogy szeptember 7-én
egy elpusztult Chelidonaria urbica L. került
a kezembe, a melyen a 2033 szánni gyűrűt
találtam. E gyűrűt feljegyzésem szerint az
1909. év június 29-én, mint fiatalra tettein
rá. A véletlen tehát egy újabb adattal a mol-
nár fecskék visszatérését is beigazolta.
Az 1911. év. A füsti fecskék április 18-án
érkeztek meg. Az iroda előszobáját április
27-én egy pár elfoglalta, mint észrevettem,
mindkettőn karika volt. A múlt évi fészek
egyike (a másik gazdátlan maradt) télen le-
esett, egy újat május 4-én kezdtek építeni.
A fészek május 11-én már készen volt, fiókái
június 8-án keltek ki. Tehát még négy napig
vártam és június 12-én megfogtam az öreg
párt és az óhajtott eredményt elértem, rajtuk
volt a múlt év július 8-án rátett 4309 és
4417 számú gyűrű. Ezek tehát hűségesen
összetartottak és szolgáltatták az első adatot
a párok összetartására. E pár első költése
öt fíókából állott, ezeket is megjelöltem.
Augusztus 13-án a második költés fiókái is
megértek jelölésre, ez alkalommal ellenőrzés-
képpen újból megfogtam az öregeket, az ez
idén június 12-én rátett új, 4238 és 4241
számú gyűrűket rajtuk találtam, tehát a má-
sodik költés alatt is együtt voltak. A második
költés négy fiókáját szintén megjelöltem.
Az ez évben megtalált nyolcz darab vissza-
tért fecske között több párt nem találtam,
de találtam a múlt évi biztos párból egyet,
egyet más, gyűrű nélküli párral ; ebből lát-
szik, mennyi pusztul el a vonulás alatt. De
látszik az is, hogy a tömeges jelölésre kell
törekednünk, hogy több eredményt érjünk el,
mert a felsoroltak mégis rámutatnak arra,
hogy az eredmény bizonyos arányban van a
megjelöltek számával.
ter JuugVOgel war. Dieses Paar war also
umso interessanter.
Schliesslich mag noch erwähnt werden,
dass ich am 7. September eine verunglückte
Mehlschwalbe erhielt, welche mit Hing 2033
gezeichnet war. Nach meinen Notizen erhielt
dieselbe den Hing am 29. Juni als Nest-
vogel. Der Zufall ergab durch dieses neue
Datum den Nachweis, dass auch die Mehl-
scliwalbeu zurückkehren.
Das Jahr 1911. Die Rauchschwalben kamen
am 18. April an. Das Vorzimmer der Kanzlei
wurde am
April von einem Paare be-
Szolgáljou bizonyítékul e kis összeállítás :
Kezembe került : az 1908. évben megjelölt
94 darabból 2 darab ;
sucht, beide waren beringt. Von den im
vorigen Jahre verbliebenen Nestern war eines
im Winter herabgefallen, dieses wurde am
4 Mai neugebaut. Das andere blieb ohne
Inhaber. Das Nest war am 11. Mai fertig
die Jungen schlüpften am 8. Juni aus. Ich
wartete daher noch vier Tage und fing am
12. Juni das Paar ein. Endlich hatte ich
das ersehnte Resultat, denn sie trugen die
im vorigen Jahre angelegten Ringe 4309
und 4417. Diese hatten daher treu zusam-
mengehalten und lieferten den ersten Beweis
einer Dauerehe. Die erste Brut dieses Paares
bestand aus fünf Jungen, welche ebenfalls
beringt wurden. Am 13. August waren auch
die Jungen der zweiten Brut so weit, dass
sie beringt werden konnten ; bei dieser Ge-
legenheit fing ich behufs Kontrolle auch die
Alten wieder ein und trugen dieselben tat-
sächlich die am 12. Juni angelegten Ringe
4238 und 4241. Dieselben hielten daher auch
bei der zweiten Brut zusammen. Die vier Jungen
der zweiten Brut wurden gleichfalls beringt.
Von den in diesem Jahre aufgefundenen
zurückgekehrten acht Rauchschwalben wurde
kein sicheres Paar mehr angetroffen ; ich
fand jedoch ein Exemplar eines vorjährigen
sicheren Paares mit einem Exemplare ohne
Ring gepaart. Es ist hieraus ersichtlich, wie
viele während des Zuges zugrunde gehen.
Es ist jedoch auch das ersichtlich, dass man
trachten muss, massenhaft zu markieren,
wenn man Resultate erhalten will, da ja die
augeführten Fälle jedenfalls darauf hinwei-
sen, dass die Resultate mit der Anzahl der
Markierungen kongruent sind.
Es beweist dies folgende kleine Statistik :
Von den im Jahre 1908 gezeichneten 94
Exemplaren bekam ich zwei Stück.
361
az 1909. évben megjelölt ISI darabból
4 darálj ;
az 1910. évben megjelölt 264 darabból 8
darab, vagyis százalékban kifejezve 2 — 2'/.,%-
Az idei éjjeli összefogás egy másik újabb
eredményt is hozott. Június 16-án az öreg
párok után kutatva, a Tavarnától í1/., kilo-
méternyire fekvő kis majorban egy gyűrűs
fecske került a kezembe, a melyen a 2908
számú gyűrűt találtam. E gyűrűt, mint fcl-
jegyzésemből láttam, 1909. évi július Ili án
mint fészekben levő fiatalra Tavarnán az
igás istállóban tettem rá. Egy másikon pedig
4435 számú gyűrűt találtam, ezt pedig 1910.
év július 22-én, mint fiatalt szintén Tavarnán
az ököristállóban jelöltein meg. E két eset
megerősíteni látszik azt a feltevést, hogy az
idei május hóban Tavarnától G kilométer-
nyire eső Majoros községben a távirdadióton
tisztán látott gyűrűs füsti fecske szinte az én
jelölésemből való, vagyis hogy a Tavarnán
jelölt fecskék a következő évben a környé-
ken eloszlanak. Ez lehet az oka annak is,
hogy az aránylag kis helyen végzett tömeges
jelölésből oly kevés gyűrűs kerül a kezembe.
Sajnos, ez évben nem volt elég időm ez
irányban kutatni, de a jövő évben erre is
okvetlen szakitok időt magamnak. Végül meg-
jegyzem, hogy a visszatért és kézbekerült
megjegyzett fecskékről leszedett gyűrűk mind
a Központ gyűjteményébe kerültek.
A jelöléssel eddig végzett munkámat azzal
látnám megjutalmazva, ha legalább egy álta-
lam megjegyzett fecskéről jönne hír a fecskék
téli szállásáról.
Von den im Jahre 1909 gezeichneten 181
Exemplaren wurden aufgefunden vier Stück.
Von den im Jahre 1ÍI10 gezeichneten 204
Exemplaren bekam ich acht Stück oder in
Prozenten ausgedrückt 2 — 21/i°/'h.
Das heuer durchgeführte nächtliche Ein-
fangen ergab auch ein anderes Resultai.
Am 16 Juni, als ich nach beringten Paaren
suchte, erhielt ich in dem von Tavarna
IV2 Kilometer entfernt liegenden Meierhofe
eine Schwalbe mit King 2908. Aus meinen
Notizen ersah ich, dass dieser Ring am 1(>.
Juli 1909 einem Nestlinge in Tavarna im
Stalle der Zugpferde angelegt wurde. Ein
anderes Exemplar hatte den Ring 44MÒ :
dieser wurde am 22. Juli 1910 einem Nest-
linge ebenfalls in Tavarna im Uehsenstalle
angelegt. Die beiden Fälle scheinen die An-
nahme zu bestärken, dass die heuer im Mai
in der von Tavarna sechs Kilometer entfern-
ten Gemeinde Majoros auf der Telegraphen-
leitung gesehene Ringschwalbe ebenfalls von
mir gezeichnet wurde, dass also die in Tavarna
gezeichneten Schwalben sich im nächsten
Jahre in der Umgebung verbreiten. Dies
könnte auch die Ursache davon sein, dass
trotz den an einer Örtlichkeit von verhältnis-
mässig kleiner Ausdehnung vollzogenen mas-
senhaften Markierungen so wenig beringte
Exemplare aufgefunden werden.
Leider hatte ich heuer keine Zeit, um in
dieser Richtung Nachsuche halten zu können,
doch werde ich nächstes Jahr auch dazu
Zeit linden. Schliesslich möchte ich noch
bemerken, dass sich die von den zurück-
gekehrten Schwalben abgenommenen Ringe
sämtlich in der Sammlung der Königl. U.O.C,
befinden.
Meine Markierungsarbeiten würde ich da-
mit belohnt finden, wenn eine von mir ge-
zeichnete Schwalbe in dem Winterquartier
angetroffen würde.
Aquila XVIII.
46
362
Külföldi munkálatok a madár-
jelölés terén.
Tekintettel arra a nagy érdeklődésre, nie
lyet a madárjelölési kísérletek mindenütt föl-
keltettek, rövid kivonatot adunk a külföldön
folyó munkalatokról, első sorban Angliáról, a
hol oly mértékben karolták fel az ügyet, mini
tán selml másutt. A munkálatokai Skócziá-
ban J. Arthur Thomson tanár vezetése alatt az
„Aberdeen University", a tulajdonképpeni
Angliában pedig Witherbv H. F., a ..British
Birds" szerkesztője végzi.
A skőt munkálatokról A. Landsborougb Thom
son „ The Possibilities of Bird Marking" etc.
(Proceedings of the Royal Physical Society of
Edinburgh. Vol. XVIII. p. 204-218.) adott
értékes történeti visszapillantással ellátott tá-
jékoztatást, melyből röviden a következőket
közöljük :
A jelölésre fölírásos és sorszámmal ellátott
aluminiumgyűrűk szolgálnak. Nyolczféle nagy-
ság van, köztük ovális alakúak is, egyes gáz-
lók jelölésére. A négy kisebb mintának nincs
külön zárókészüléke, a többi négy gyürűfajta
a rossitteni minta alapján nálunk is alkalma-
zásban levő zárókészülékkel van ellátva.
A történeti visszapillantás adatai a követ-
kezők :
1890-től kezdve a northumberlandi herczeg
alnvicki birtokán több éven át jelölt erdei
szalonkákat. A gyűrűbe „N" betű és az évszám
volt belevésve.
1899-ben Mortensen Dániában,
1903 ban Thienemann Németországban,
1908- ban a Kir. M. 0. K. Magyarországon
kezdték meg a jelölési kísérleteket.
1909-ben alakult az ..American Bird Ban-
ding Association".
Angliában Tomlinson seregélyeket kezdett
jelölni Musselburghban, Edinburgh mellett,
1904-ben. Gurney M. J. H. a Bass Rock szik-
lán szúlafiókákat jelölt „Bass lìock 1904"
íölirású gyűrűkkel. Hamilton M. J. 1905-ben
erdei szalonkákat jelölt „B. C." jegyű gyű-
rűkkel ; Ardilaun lord is jelült erdei szalon-
kákat, a gyűrűk fölirata ..A. Cong.". Graham ri.
Ausländische Arbeiten auf dem Ge-
biete der Vogelmarkierungen.
Mit Hinsicht auf das hohe Interesso, welches
die Vogelmarkierungen überall erweckten, ge-
ben wir einen kurzen Auszug der ausländi-
schen Arbeiten, in erster Linie1 derjenigen in
England, wo die Sache in dem Grade geför-
dert wurde, wie vielleicht nirgends sonst.
Die Versuche weiden in Schottland unter
Führung des Prof. J. Abthub Thomson von der
..Aberdeen University im eigentlichen Eng-
land von 11. F. Witherby, Redakteur der Zeit-
schrift „British Birds" geführt.
Von den schottischen Arbeiten gibt A. Landb-
borough Thomson in seiner Arbeit .. The Possi-
bilities of Bint* Marking etc." (Proceedings
of the Royal Physical .Society of Edinburgh
Vol XVIII. p. 204—218.) eine mit wertvollem
historischen Rückblicke versehene Darstellung,
welcher wir in aller Kürze folgendes ent-
nehmen:
Die Markierungen werden mittels Alumi-
niumringen, welche Aufschriften und eine lau-
fende Nummer haben, durchgeführt. Es wer-
den insgesamt acht Ringarten benützt, darun-
ter auch ovale zum Beringen einiger "VVasser-
vögel. Die vier kleineren Ringarten haben
keinen separaten Verschluss, die übrigen sind
mit Verschlüssen nach dem Rossittener Muster
versehen :
Die Daten der historischen Skizze sind
folgende:
Vom Jahre 1890 beringte der Herzog von
Northumberland auf seiner Besitzung Alnvick
mehrere Jahre hindurch Waldschnepfen.
In die Ringe waren der Buchstabe „X"
und der Jahrgang eingraviert.
Im Jahre 1899 begann Mortensen in Däne-
mark, im Jahre 1903 Thienemann in Deutsch-
land und im Jahre 1908 die Königl. U. O. C.
in Ungarn die Markierungen.
Im Jahre 1909 entstand die „ American Birds
Banding Association".
In England begann Tomlinson in Mussel-
burgh bei Edinburgh im Jahre 1904 Stare zu
zeichnen. M. J. H. Gurney zeichnete auf dem
Hass Rock Felsen Tölpel- Jungen mit Ringen,
welche die Aufschrift ..Bass Rock 1904" trugen.
M. J. Hamilton zeichnete im Jahre 1905
Waldschnepfen; die Ringe hatten die Auf-
schrift „B. C." Auch Lord Ardilaun zeichnete
363
különféle réczefajokkal kísérletezett : gyűrűin
..R. G." jegj van.
1908-ban Ticehurst C. B. kezdett jelölni
Mortensen 1 1 \ < > 1 1 1 ; 1 1 1 . gyűrűinek fölirata „Tice-
hurst Tenterei en".
1909-ben kezdődött a tömeges jelölés; az
első erről szóló hirt az aberdeeni egyetem
természetrajzi osztálya hozta; néhány héttel
később Withkkby II. F. kezdeményezte a „Bri-
tish Binls'-ben propagált munkálatait s ugyan-
ebben az évben a ..Country Life" is hozzá-
fogott a jelölésekhez. Tomlinson vállalata aztán
beleolvadt az aberdeenibe. TicEHUKST-é pedig
a „British Birds'ébe.
Behatóan tárgyalja ezután a gólyajelölések
eredményeit, a Dániában, Németországban,
Magyarországon elért eredmények kapcsán,
majd röviden ismerteti az erdei szalonkára
vonatkozó eredményeket, melyek úgy lát-
szik - - ellentétesek a gólyajelöles revén el
ért eredményekkel, a mennyiben nem adnak
határoz itt vonulási utakat es teli szállásokat.
Az aberdeeni jelölés eddig nem szolgálta-
tott jelentősebb eredményeket. Egy nagyobb
bíbicz-sorozatből, melyek 1010 nyarán mint
fiókák jelöltettek Skóczia északkeleti részé-
ben a következő példányokról kaptak érte-
sülést :
1910 okt. havában Oporto mellett (Portugália)
nov. 18. Thurles mellett (Irland)
22. Frenehpark mellett (Irland)
deez. 29. Elvas mellett (Portugália déli
része)
1911 febr. ö. Mitchelstown mellett (Irland)
„ „ 13. Croagh mellett (Irland)
A fakó sirályok majdnem kizárólagosan az
angol partokon találhatók éppen így a dan-
kasirályok is ; utóbbiak közül Bayonne-ban is
találtak egy példányt, Francziaország Gironde
megyéjében.
Euy énekes rigót Portugáliában leltek, egy
átvonulóban megjelölt öreg seregélyt Saltda-
len mellett. Norvégiában, a sarkkör közelében.
Waldschnepfen : seine Ringe trugen die Auf-
schrift „A. Cong."
lì. Graham machte Versuche mit diversen
Entenarten; seine Ringe haben die Aufschrift
„K. <;.•■
Im Jahre 1908 begann Tht.ihkst, angeregt
durch Mortensen zu markieren: seine Iiin - -
trugen die Aufschrift .. Ticehurst Tenterden".
Im Jahre 1909 begannen die Massenmar-
kierungen; die erste Nachricht brachte die
naturhistorische Sektion der Universität Aber
deen, einige Wochen später begann EL F.
Witherby seine in „British Birds" propagierte
Tätigkeit und in demselben Jahre unternahm
auch ..Country Life" Markierungen.
Später verschmolz das Unternehmen von
Tomlinson in das von Aberdeen und dasjenige
von Ticehurst in das von „British Birds".
Es werden dann die Resultate der Storch-
markierungen im Ansehlusse an die dänischen
deutsehen und ungarischen Ergebnisse geschil-
dert und kurz die Resultate der Waldschnep-
fen-Markierungen erwähnt, welche mit den-
jenigen der Storchmarkierungen im Wider-
spruche zu stehen scheinen, da sich weder
reguläre Reiserouten noch Winterquartiere
bestimmen Hessen.
Die Aberdeener Markierungen ergaben noch
keine bedeutenderen Resultate. Von einer
grösseren Kiebitzserie, im Sommer 1910 im
Nordosten von Schottland als Nestlinge ge-
zeichnet, wurden folgende Exemplare auf-
gefunden :
Im Oktober 1910 bei Oporto (Portugal)
Am 18. Novemb Thurles (Irland)
.. 22. Novemb Frenehpark (Irland)
., 29. Dezemb. „ .. Elvas (Südporlugal)
5. Feber 1911 .. Mitchelstown
(Irland)
13. Feber
Croagh (Irland I
Die Heringsmöven werden fast ausschliess-
lich an der englischen Küste angetroffen,
ebenso auch die Lachmöven, von welcher Art
jedoch ein Exemplar auch in Bayonne. in
der Gironde, Frankreich, aufgefundem wurde.
Eine Singdrossel wurde in Portugal ange-
troffen, ein als I »urchziigler gezeichneter Stai-
in Saltdalen, Norwegen, in der Nähe des
Polarkreises.
46'
364
Egy esetben itt is bebizonyult, hogy a füsti
fecske visszatér a régi fészkére.
Avval a konklúzióval zárul az érdekes köz-
lemény, hogy egyelőre az a legczélszerübb
eljárás, ha főleg néhány kiválasztott fajról
igyekszünk minél több adatot szerezni. Ké-
sőbb sorra kerülhetnek a többiek és a ritka
fajok is.
A , British Birds" akcziójából származó
eredményeket YVithbrry 11. F., a munkálatok
vezetője nevezett folyóirat V. évfolyamának
(1910—1911.) 158. lapján a „The British
Birds Marking Scheme etc." czimü köz-
leményében ismerteti, melynek érdekesebb
adatai a következők:
1911-ben 9500 madarat jelöltek a munka-
társak ; az eddigi összes jelölések száma kö-
zel 20,000.
Altalános érvénynyel bíró következtetésekre
az eddigi eredmények még nem jogosítanak,
mert a már rendelkezésre álló adatok kevés
egyöntetűséget mutatnak, a mint az a követ-
kezőkből látható.
Négy fekete rigó közül, melyek 1909 június,
július és augusztus havában jelöltettek, kettőt
1910 július, augusztus havában a jelölés terü-
letén találtak, a másik kettőt 1911 június és
július havában szintén ott lelték föl, de már
az a fekete rigó, melyet 1910 júniusában
Glasgowban gyűrűztek, 1911 január hónap-
ban Pembroke grófságban tartózkodott.
Januárban megjelölt seregélyek közül igen
sokat találtak a jelölés helyén márcziustól
októberig, de egy februárban megjelölt pél-
dány Berkshire-ből Kentbe távozott. Két má-
sik seregély, melyeket szeptemberben jelöl-
tek Lincolnshire-ben, deczember havában Pem-
broke és York grófságokban került kézre, de
egy októberben jelölt példány a következő
év márczius havában a jelölés helyén talál-
tatott.
Két Glasgowban 1909 és 1910 június ha-
vában jelölt bíbicz közül az egyiket 1909
november havában déli Francziaországban, a
másikat 1911 februárban Kilkenny mellett Ir-
landban lelték meg.
Két füsti fecske, melyek Lancashire-ben és
Staflbrdshire-ben kapták a gyűrűket, Franczia-
ország Indre et Loire és Charente-Inférieure
megyéiben kerültek kézre.
In einem Falle wurde mich hier der Nach-
weis erbracht, dass die Rauchschwalbe an
das alte Nest zurückkehrt.
Der interessante Artikel schliesst mit der
Konklusion, dass es vorläufig am zw eck mas-
sigsten sei. darnach zu trachten, über einige
ausgewählte Arten je mehr Daten zu erhalten.
Später kommen dann die übrigen, sowie die
selteneren Arten an die Reihe.
Über die Resultate, welche sich aus den
Arbeiten der Zeitschrift „British Birds erga-
ben, berichtet der Leiter dieser Arbeiten 11.
F. Witherby im V. (1910/11) Jahrgange der
genannten Zeitschrift pag. 158 unter dem
Titel „The British Birds Markings Scheine etc.",
deren interessantere Daten die folgenden sind:
Im Jahre 1911 wurden von den Mitarbeitern
9500 Vögel gezeichnet, die Gesamtanzahl
der bisherigen Markierungen beträgt annähernd
20,000.
Die bisherigen Resultate berechtigen noch
nicht zum Aufstellen allgemein gültiger Ge-
setzmässigkeiten, indem die zur Verfügung
stehenden Daten noch sehr wenig Einheit-
lichkeit aufweisen, wie dies aus folgendem
zu ersehen ist.
Von vier im Juni. Juli und August 1909
gezeichneten Amseln wurden zwei im Juli und
August 1910, zwei andere im Juni und Juli
1911 auf dem Markierungsgebiete angetroffen,
eine andere im Juni 1910 bei Glasgow mar-
kierte Amsel jedoch hielt sich im Jänner 1911
in der Grafschaft Pembroke auf.
Im Jänner gezeichnete Stare wurden vom
März bis Oktober häufig im Markierungsge-
biete angetroffen, ein im Feber gezeichnetes
Exemplar jedoch wanderte aus Berkshire in
die Grafschaft Kent. Zwei andere Stare, welche
im September in Lincolnshire die Ringe er-
hielten, wurden in den Grafschaften Pembroke
und York aufgefunden, während sich ein im
Oktober gezeichnetes Exemplar im März des
nächsten Jahres im Markierungsgebiete aufhielt.
Von zwei, im Juni 1909 und 1910 gezeich-
neten Kiebitzen wurde ein Exemplar im No-
vember 1909 in Südfrankreich, das andere
im Feber 1911 bei Kilkenny in Irland auf-
gefunden.
Zwei in Lancashire und Staffordshire ge-
zeichnete Rauchschwalben wurden in Frank-
reich in den Departements Indre et Loire
und Charente-Inférieure angetroffen.
365
Rengeteg adat halmozódott össze a danka-
sirályról, a melyek majd külön földolgozást
igényelnek. Mi úgy tudjuk, hogy túlnyomó
nagy részük az angol belvizek és partok men-
tén került kézre. így tehát Angliából még
a fiatal példányok is alig vonulnak, mert
ez a teriilet beleesik még abba az izothermá-
lis — január havi (I fokos izotherma által
határolt zónába, melybe pl. Magyarország
és Németország dankasirályai kénytelenek el-
vonulni a tél hidege elöl.
Kétségtelen, hogy az Angliában történő je-
lölési kísérletek a szigetország földrajzi hely-
zetére való tekintetből is a legnagyobb figyel-
met érdemlik, mert nélkülük csonkák marad-
nának a kontinentális eredmények s így a
milyen örvendetes jelenség azok nagyméretű
felkarolása, éppen olyan kívánatos azok további
folytatása is.
Dániában Mortensen H. K., kinek nevéhez
fűződik a jelölési kísérletek kezdeményezése,
az anyagi eszközöktől megszabott szerény
keretekben bár, de lankadatlan buzgalommal
folytatja kísérleteit. Újabb eredményeiről
„Meddelelse om nogle Ringfugle" czímű czik-
kében a Dansk Omithologisk Forenings
Tidsskrift V. évf. 115. stb. lapjain számol
be. Ezúttal a szürke gémre vonatkozó adato-
kat ismerteti. Az eredmény csak bizonyos
mértékig kongruens a magyar génijelölések
révén nyert eddigi eredményekkel, a mennyi-
ben itt úgyszólván valamennyi adat szerint
kétségtelen a délnyugati irányban történő
elvonulás, illetőleg telelés. A magyar jelölé-
sek lényegileg ugyan szintén ezt az eredményt
szolgáltatták, de nem olyan tisztán, mert
igen sok lelőhely lényeges eltérést mutat a
főiránytól. A különbséget bizonyára a jelölési
állomások földrajzi helyzete idézheti elő, a
dán jelölési állomás tengerpartok közelében
fekszik, úgy hogy természetesnek kell venni,
ha a szárnyrakelő gémfiókák nem a tenger-
nek vágnak neki, hanem a szárazföldi utat
veszik.
Ezeken kivül a fekete gólyáról, egerész-
ölyvről és viharsirályról közöl egyes adatokat ;
Eine Menge Daten häufte sich an über
die Lachmöve, welchen eine separate Be-
handlung zugedacht ist Unseres Wissens wurde
der grösste Teil derselben den Küsten und
Binnengewässern Englands entlang angetroffen,
wonach aus England selbst die Jnngvögel
nicht fortziehen, wahrscheinlich deshalb, weil
das Gebiet noch in jene isothermale Zone
gehört - 0- gradige Jänner Isotherme
welche die Lachmöven Deutschlands und
Ungarns behufs Uberwinterns aufzusuchen ge-
zwungen sind.
Es kann kein Zweifel darüber bestehen,
dass die englischen Markierungsversuche schon
mit Rücksicht auf die geographische Lage
des Inselreiches die grösste Aufmerksamkeit
beanspruchen, indem dieselben zur Ergänzung
der kontinentalen Ergebnisse unbedingt not-
wendig sind. Diese grossangelegte Förderung
der Markierungsversuche ist daher sehr er-
freulich und deren Fortsetzung im höchsten
Grade wünschenswert.
In Dänemark werden die Versuche von
11 Chr. Mortensen, mit dessen Namen die
Initiative der Markierungsversuche verbunden
ist, zwar in dem bescheidenen Rahmen der
zur Verfügung stehenden Geldmittel, jedoch
mit unermüdlichem Eifer weitergeführt. Seine
neueren Resultate sind in dem Artikel „Med-
delelse om nogle Ringfugle" im V. Jahrgang
p. 115 etc. der Dansk Ornithologisk Fore-
nings Tidsskrift enthalten. Diesmal werden
die auf den Fischreiher bezüglichen Daten
vorgeführt. Die Resultate sind nur teilweise
den ungarischen kongruent, indem hier fast
sämtliche Daten übereinstimmend die süd-
westliche Zugsrichtung, resp. südwestlich gele-
gene Gebiete als Winterquartier bezeichnen.
Die ungarischen Resultate lieferten zwar im
Wesentlichen das nämliche Ergebiis. jedoch
nicht ganz so klar, indem sehr viele Fund-
orte von der Hauptrichtung bedeutend ab-
wichen. Der Unterschied dürfte wahrschein-
lich auf der geographischen Lage der Mar-
kierungsstationen beruhen — die dänische
Markierungsstation ist in der Nähe von
Meeresküsten gelegen, weshalb es als natürlich
betrachtet werden muss, dass die flüggen
Jungreiher ihren Weg nicht über das Meer,
sondern über Land nehmen.
Ausserdem werden über den Schwarzstorch,
Mäusebussard und über die Sturmmöve einige
m\
kár, hogy eddigi eredményeiről nem adotl
még összefoglaló áttekinthető tárgyalást, mei}
eddigi működéséi kellően megvilágíthatná.
Németországban a Dr. Thienemann vezetése
alatt már régebben eredményesen működő
Etossittenben elhelyezett madárjelölési állo-
máshoz egy újabb csatlakozott Helgoland szi-
getén Dr. Weigolb 11. vezetése alatt. Első
jelentése „IL Jahresbericht der Vogelwarte
Helgoland" czímén .hmm. f. Oruith. 1911.
évi külön füzetének 195. stb. lapjain jelent
meg. Az ezüstös sirályokkal végzett kísérle-
teiből kiderült, hogy azok nem vonulnák, a
dankasirályok ugyanazt az eredményt adták,
mint a rossitteni jelölések : a január havi
0 fokú izothermális zónában levő téli szál-
lást a tengerpart és belvizek mentén haladva
érik el-
Legérdekesebbek azok a jelölései, melye-
ket a Helgoland szigetén átvonuló madarakon
végez. Habár még teljesen a kezdet stádiu-
mában vannak, úgy hogy még nem leint
tisztán látni, mégis mintha azt sejtetnék, hogy
Helgolandban ugyanaz a madár, tehát eset-
leg madárcsapat egymásután többször is meg-
figyelhető, hogy tehát az átvonuló csapatok
nem mindig új jövevények, hanem olyanok
is, melyek magáról a szigetről kerekedtek
föl egy-két órai, esetleg egy-két napi ott tar-
tózkodás után. Akárhogyan is álljon a dolog,
annyi bizonyos, hogy a Helgolandon végzett ma-
dárvonulási megfigyeléseknek a tudomány mai
állásában csak akkor lesz meg az igazi jelen-
tőségük, ha a megfigyelésekkel egyidejűleg
madárjelölések is történnek. A két kutatási
irányzat a legtökéletesebben kiegészíti egy-
mást és alapos a remény, hogy a munkála-
tok lelkes vezetője együttes alkalmazásukkal
élesen belevilágíthat abba az eddigelé még
nagy fokban ismeretlen folyamatba, melyet a
madárvilág átvonulása alkot.
Km. M. 0. K.
Daten veröffentlicht; schade, dass wir bisher
keine zusammenfassende übersichtliche Dar-
stellung seiner bisherigen Resultate besitzen,
welche die Bedeutung seiner bisherigen Tätig-
keit in das richtige Licht stellen würde.
In Deutschland gesellte sich der unter Lei-
tung des Vogelwartes Dr. J. Thienemann schon
seit langer Zeit mit Erfolg wirkenden Mar
kierungsstation Rossitten eine neue hinzu, uzw.
die Vogelwarte Helgoland unter der Leitung
von Dr. 11. Weigold. Der erste Bericht erschieß
als „H. Jahresbericht der Vogelwarte Helgo-
land'' im Sonderheft des Jahrganges 1911
des Journ. für Ornith. p. 19ö etc. Die Ver-
suche an den Silbermöven ergaben, dass diese
Vögel nicht ziehen, die Lachmövenmarkierun-
gen lieferten das nämliche Resultat, wie die
Rossittener: das in der 0° Isotherme des Mo-
nates Januar gelegene Winterquartier wird längs
der Küste oder den Binnengewässern entlang
wandernd erreicht.
Das grösste Interesse gebührt jedoch jenen
Markierungen, welche an Helgoländer Durch-
zugsvögeln vollzogen werden. Obwohl sich
diese noch im Anfangsstadium befinden, so
dass man noch nicht klar sehen kann, er-
wecken dieselben dennoch die Ahnung, dass
in Helgoland ein und derselbe Vogel, even-
tuell ein und derselbe Flug auch mehrmals
nacheinander beobachtet werden kann, dass
also die durchziehenden Vögel nicht immer
auch neue Ankömmlinge sein müssen, sondern
auch solche sein können, welche nach einer
Rast von 1 — 2 Stunden, eventuell 1 — 2 Tagen
von der Insel selbst sich auf den Weg mach-
ten. Wie sich auch in Wirklichkeit die Sache
verhalten möge, soviel steht jedenfalls fest,
dass die Zugsbeobachtungen in Helgoland im
derzeitigen Stadium der Forschung nur dann
die richtige Bedeutung erhalten können, wenn
dieselben gleichzeitig mir Markierungsversu-
chen ausgeführt werden. Die beiden Forschungs-
methoden ergänzen sich in der vollkommen-
sten Weise und ist gründliche Hoffnung vor-
handen, dass der begeisterte Leiterder Arbeiten
durch gleichzeitige Anwendung dieser Metho-
den unsere Kenntnis über die noch immer
in hohem Grade unbekannten Durchzugs-
erscheinungen der Vögel wesentlich berei-
chern wird.
Königl. U. 0. C.
367
Madárvonulási adatok és jegyzetek
Neeiiangbroekböl.
Br. StíOl CK U'.l.'l' \ . Si ii u BURQ lí.-töl.
III. közlemény. '
Vogelzugsdaten und Notizen aus
Neerlangbroek.
Von Baron Snouckaert v. Schauburq.
III. Bericht. '
Tavaszi vonulás liH)(J. - Frühjahrszug 1906.
Febr.
Mart.
Apr.
lo.
19.
4.
5.
< 'omis corax.
'l'uni us musicus,
Dendrocopus minor.
Motaciüa alba.
Vanellus vanellus.
li. Prätincola rubicola.
Phylloscopus acredula.
Iliiiiiiiln rustica.
( 'hloris chloris.
Motaciüa flava.
Ciconia ciconia.*
Sylvia atricapilla.
L3. Phylloscopus trochilus.
1.
li.
7.
7.
10.
12.
Apr. 13. Aiillms triviális.
„ 20. Çoccothraustes coccothraustes.
22. Totanus ochropus.
„ 23. Lusdnia luscinia.
23. Rutieilla phoenicura.
29. Muscicapa grisola
30. Cuculus canorus.
Mai. 5. Micropus n/ms (Amsterdam).
„ 6. Sylvia sylvia.
„ 6. „ simplex.
„ 7. Turtur turtur.
„ 7. Oriolus oriolus.
14. Hypolais hypolais.
Kiegészítő jegyzetek.
Január 3. 200-as csapat Fringiìla coelebs
és montifringilla. 5. Fuligula hyemalis juv.
8. Botaurus steüaris. 9. Sin rims vulgaris
énekel. 17. Turdus vienila először szól.
19. strias &oscAas párban. 21. Procellaria
leucorrhoa. 23. Tnnlns jiiluns átvonul. 26. .á«-
ser brachyrhynchus. 27. Botaurus stellaris.
Február 1. Procellaria leucorrhoa. 2. Gavia
septèntrionalis. 3. Fuligula hyemalis .">. Sok
Regulus és Aegithalus caudatus ; Tyrrhula.
H. Larus marinus juv. 7. Tnnlns pilaris
vonul; 3 Emberiza calandra. 15. Chrysomitris
spinus. 16. .-l/V" hmlu ; Pyrrhula. \"i. Ster-
corarius pomatorhynus juv., Fringüla coelebs
először szól. 20. Corvus corax.
Márczius 3. Columba oenas%; Accentor
modularis énekel; sok Tnnlns pilaris vonul
északkelet felé, oly magasságban, hogy alig
láthatók. Sturnus vulgaris százával. (í. Sok
Tunlns pilaris. 7. Corvus cornix szórványo-
san vonul északkeletnek. S. 'Turdus iliacus
1 Az előzök Aquila IX. p. ITI és XII. p. 288.
! Párja csak 26 ári érkezett
Ergänzende Notizen.
Januar 3. Ein Flug von 200 Stück /•>///
/////« coelebs und montifringilla. 5. Fuligula
hyemalis juv. 8. Botaurus stellaris. 9. Sturnus
vulgaris singt. 17. Erster Gesang der Tnnlns
merula. 19. yiîias boschas gepaart. 21. /Vo-
cellaria leucorrhoa. 23. Turdus pilaris zieht
(lurch, ^(i. 4//.SI7- brachyrhynchus. 27. ßo-
taurus stellaris.
Februar 1. Procellaria leucorrhoa. 2. Gavia
septèntrionalis. 3. Fuligula hyemalis. .">. Viele
Regulas und Aegithalus caudatus ; Pyrrhula.
<>. Larus marinus juv. 7. Tur us pilaris
zieht durch ; 3 Emberiza calandra- lö. ' 7i*//-
somitris spinus. 1(>. 4/m tnnlu; Pyrrhula.
17. Stercorarius pomatorhynus juv., erster
Schlag von Fringilla coelebs 20. ( n/r"..
corax
März 3. < 'ninni1 a oenas ?; Acceulnr modur
laris singend; viele Turdus pilaris ziehen
sehr hoch, kaum sichtbar. Xonlost. Sinrnns
vulgaris zu Hunderten, (i. Viele Turdus pila-
ris. (. Corvus cornix zieht zerstreut Nordost.
1 Die vorangehenden sind in Aquila IX, p. 171 und
XII. p. 288 enthalten.
2 Das Paar kam ersi am 26. an.
368
elvonulóban, 3 Turdus viscivorus egyes Cor
vus comix példányok. 12, 14, 20. Sok Tur-
dus pilaris. 14. Alca torda 20. Larus ma-
jav. 26. Corvus corniz vonul. 30. ( 'o-
himba oenas; 150 Columba palumbus és sok
Tmiltis iliacus.
Április 2. Sok Tu ni us iliacus. 4. Még _
Cnri'i- cornix. 8. Sok Turdus iliacus; 150
- frugüegus északkeletnek vonul. 11. ( '"r-
r/í> comix utolsó példányok; Tun/us visci-
vorus tojás (itt ritka!). 12. Tanins musicus
és mcmla fészkek. 23. .-Inas boschas fiókák.
2t>. Garral/is glandarius még csapatban.
Május 6. Tardus viscivorus fészek 3 anyánj i
fiókával. 17. Totanus hypoleucus a kertem-
ben; azelőtt sohase láttam.
Őszi vonulás 190(5.
Július 24. Tringa subarcuata c7 Texel szi-
getéről. Nyár derekán már több ízben kaptam
ezeket a madarakat ; ezek vagy igen korai
vonulók, vagy pedig pár nélkül maradt kó-
borló példányok.
Augusztus ő. Még egy Micropus apus. kö-
vetkező napon ismét egy. 7 Yaiirllns ca/w/lus
-»■ DNy. 9. Első Accipiter nisus: este Capri-
mulgus europaeus. 27. 2 Scolopax rusticola;
tán itt lettek kiköltve, vonulóknak páratlanul
koraiak volnának. '29- 31. Sylvia Sylvia, An-
thus pratensis és /'rah inula ralidra gyakoriak.
Szeptember 7. Sok Hirundo rustica ; CAe-
lidonaria urbica már nincs, mert az idevalók
elvonultak. 8. Igen sok Muscicapa grisola.
Limosa lapponica <3 juv. A mezőkön ren-
geteg Motaeilla flava, Sa. ricala oenanthe,
Alauda arvensis. 9. .Sok Hirundo rustica.
Chelidonaria urbica nincs. 10. Kevés Hirundo
rustica és Muscicapa grisola. 13. Hirundo
rustica gyülekezése a falu tornyán. Chelido-
naria urbica nincs. Még 2 darab Muscicapa
grisola. Első Muscicapa atricapilla (itt nem
fészkel); 3 Tartar tarlar. 14. Micropus apus,
kétségtelenül megkésett átvonuló. 1<>. Sok
Hirundo rustica és néhány ( 'helidonaria
urbica ; 3 Muscicapa grisola, melyek másnap
s itt voltak inéi;-. 17. Mindenütf sok Hirundo
s. Turdus iliacus im Abzüge; 3 Tanlas visci-
vorus, einzelne Corvus cornix 12, 14, 20.
viele Tanlas pilaris. 14. Alca ton/a. 20. La-
rus marinas juv 2<>. Corvus cornix ziehend.
:{0. Coliniilm muas; 150 Columba palumbut
und viele Turdus iliacus.
April 2. Viele Tm-iias iliacus. 4. Noch
2 Corvus cornix. 8.Viele Tanlas iliacus; 1 ô< >
Carias frugilci/us ziehen Nordost. 11. Letzte
Exemplare von ('m ras cornix: Ei von Tur-
dus viscivorus (hier selten !). 12. Nester von
Turdus musicus und menila. 23. Junge von
ylnas boschas. 2. Tunlas viscivorus Nest mit 3 flüggen
Jungen. 17. Totana-- hypoleucus in meinem
Garten ; vorher niemals beobachtet.
Herbstzug 190(>.
Juli 24. Tringa subarcuata d von der Insel
Texel. Habe Vögel dieser Art schon mehr-
mals im Hochsommer erhalten ; sind entweder
recht frühe Zugvögel, oder nicht gepaarte,
herumschweifende Exemplare.
August •">. Noch ein Micropus apus, am
nächsten Tage noch ein Stück. 7 Vanellus
vaneUus * SW. 9. Erster Accipiter nisus;
abends eine Caprimulgus europaeus. 27. Zwei
Scolopax rusticola, vielleicht hier ausgebrü-
tete Exemplare ; für Zugschnepfen beispiellos
früh. 29 — 31. Sylvia sylvia, Anthus pratensis
und Pratineola rubelra häufig.
September 7. Viele Hirundo rustica, keine
Chilid, manu urbica, weil die hiesigen schon
fortgezogen sind. S. Sehr viele Muscicapa
grisola. Limasa lapponica Muscicapa gri-
sola, welche noch am folgenden Tage hier
waren. 17. überall viele Hirundo rustica :
36Ô
rustica: utolsó Turtur twrtwr. Is. Első Buteo
bilico. 19. Hirundo rustica mindenütt, ( heli-
donaria urbica nincs; sok Moíacilla alba.
'li). Sok Hirundo rustica és Chelidonaria
urbica; sok csapat — DNy. 21. Sok Hirundo
rustica, Chelidonaria urbica nincs. 22. Sok
Hirundo rustica, 3 Muscicapa grisola. 29. Kez-
dődik Carmins glandarius vonulása.
Október 1. 2 Hirundo rustica, 3. Sok ///'-
raiiilu rustica. 4. szintén : első átvonuló FVm-
;'//« coelebs. 5. Fringiüa coelebs tömegesen
vonul, Sturnus vulgáris és Alatala arvensis
kevésbbé. . Soli v
lopax rusticola. 13. Tringa maritima. 14. CAa-
radrius morinellus és Archibuteo lagopus.
20. 10 Sturnus vulgaris - DNy. 27—30.
Naponkint Chrysomitris spinus.
Deczember 3. Phalaropus fulicarius és 2
Procellaria leucorrhoa. •"». /.aras annulas.
Stercorarius pomatorhynus, Procellaria leucor-
rhoa. Phalaropus fulicarius ; fehértarka Turdus
Aquila XVI II
letzte Tarlar tact av. is. Erster Buteo buteo.
19. Hirundo m. lien üb. Tall. Chelidonaria
urbica nirgends : viele Motacilla alba. 20. Hi-
rundo rustica und Chelidonaria ,i vb,, -a zahl-
reich ; viele Flüge nach -+ SW. 21. Viele
H ira mio rustica, keine Chelidonaria a, -lom.
22. Viele Hirundo rustica, '■'> Muscicapa grisola.
29. Zug von Camdn- glandarius fängt an.
Oktober 1. ■_' Hirundo rustica . 3. Viele
Hirundo rustica. 4. ebenfalls; erste Durch-
zügler von Fringiüa coelebs. ö. Fringiüa
coelebs zieht massenhaft, Sturnus vulgaris
und Alauda an en-is weniger, (i. Erste Cor-
vus eovin.c; mich immer viele Hirundo rustica.
S. Fringiüa coelebs zu Tausenden : erste Tur-
dus üiacus; Sturnus vulgaris . Ruticiüa tithys
(diese Art hier noch nie beobachtet). 9. Re-
gulas ìgnicapillus. IO. Noch immer einige
Hirundo rustica; Corvus covai. c. frugilegus
und Sturnus vulgaris ziehen. 11. Starker Zug
von Sturnus vulgaris, Fringiüa coelebs. Alauda
arvensis. Corvus comix, Anilins triviális und
pratensis. 12. Einige Hirundo rustica, li. Tur-
dus visdvorus. 15. Fringiüa coelebs zieht;
2 Hirundo rustica. |S. Viele Tarda- dimoi-.
19. Viele Fringiüa coelebs, Alauda arvensis
und Sturnus vulgaris ziehen. 20. Letzte Mo-
tacilla alba und Hirundo rustica: viele Stur-
nus vulgaris; Alauda arvensis ziemlich.
23. Viele Alauda arvensis ziehen, ebenso
Sturnus vulgaris und Fringiüa coelebs: 30
Chrysomitris spinus (die ersten). Procellaria
leucorrhoa. 24. Dendrocopus minor: Rallus
aquaticus und .l>ío oiws durchziehend. 25. Nur
einzelne Corvus frugilegus sichtbar. 29. Alauda
arvensis, Turdus üiacus, Sturnus vulgaris und
Fringiüa coelebs ziehen. 30. Falco peregrinus
juv. 31. Stercoraria^ parasiticus. Viele Vögel
ziehen. Chrysomitris spinus, Corvus corrive
und frugilegus, Fringiüa coelebs: 1 Accipiter
nisus.
November 3. Numenius arcualus und Sco-
lopax rusticola häufig. 4. Erste Turdus pila-
ris; Numenius arcuatus durchziehend. •">. Viele
Scolopax rusticola. 13. Tringa -maritima.
14. Charadrius morinellus und Archibuteo
lagopus. 20. 10 Sturnus valgum- ' SW.
27—30. Täglich Chrysomitris spinus.
Dezember 3. Phalaropus fulicarius und
2 Procellaria leucorrhoa. ">. Laras minutus,
Stercorarius pomatorhynus, Procellaria leu-
corrhoa, Phalaropus fulicarius; weissgefleckte
47
370
»irrida. <». Anas penelope X DafUa acuta d.
11. Junius musicus. 13. Anas penelope X
Dafila ".ruta ' . IS 22. Naponként Ta nias
pilaris. 27. Sok Tarila* visdvorus, pilaris,
iliaeus és menda; Chrysoniitris spinus.
•js. Shnaas vulgaris, Anilins pratensis.
'l'a ni as menda. 6. .Uri* penelope X Dafila
arala d1. 11. Tunlas musicus. 13. Anas /lene-
lope X /><>///" acuta cf. 18— 22. Täglich
Turdus pilaris. 27. Viele Tania- visdvorus,
pilaris, lina as und merula; Chrysomitris spi-
nus. 2N. Stainas vulgaris. Anilins pratensis.
Tavaszi vonulás 1907. — Frühjalii sziig 1ÍI07.
Febr. 24. Tanins musicus.
Mart. 4. Vanellus vanellus.
„ 17. Motaeilla alba.
„ 21. Dendrocojius minor.
„ 24. Phylloscopus acredula.
„ 29. Colunnia tintas.
30. Hirundo rustica.
Apr. 12. Phylloscopus trochüus.
20. A ut li us triviális.
„ 22. Luscinia luscinia.
Apr.
Mai.
4. Mirrn/ms n/ms.
5. Ghelidonaria urbica.
5. Turtur tartar.
11. Sylvia airicapilla.
(i. „ simplex.
1. Cuculus canorus.
7. Muscicapa ansala.
13. Oriolus oriolus
13. Hypolais hypolais.
Kiegészítő jegyzetek.
Január 3. Telelő Tardus musicus. 4. Cocco-
thraustes coccothraustes és 'Tanins mscivorus.
5. Piallar riicorax graculus <3 , az első péklány,
a mióta gyűjtök ; ugyancsak az Északi-tenger
partjáról kaptam egy üreg példány Fratercula
arcticat. 7. Tardas iliacus. 8. 15 Chryso-
mitris spinas. 24. Ettől a naptól kezdve na-
ponkint megjelenik Tardas iliacus, visdvorus
es pilaris a kertemben. 27. Chloris ridons :
a faluban egy Falica álra, mely fajt itt ínég
nem figyeltem meg. 31. Első Sturnus vulgaris.
Február 13. Laras canus a házamnál.
18. Chrysomitris spinus. 24. Columba palum-
bus szól. 20. Fringilla coelebs szól. Coi i
monedula és Corvus frugüegus este * EK.
Márczius 1. Accentor moduláris énekel.
4. Tardus menila énekel. 7. »Sok Vanellus
vanellus vonni; kezdődik ('nrras comix el-
vonulása 15. Larus ridibundus. 17 — 33. '/'»<-
aits /liants nagyszabású átvonulása; az el-
ejtett példányok mind a közönséges észak-
keleti fajhoz tartoznak.
Április 3. Első Vari-Has vanellus tojás.
7. Aeçpthalns candatas párban. 10. Két Tur-
Ergänzende Notizen.
Januar 3. Überwinternde Turdus musicus.
4. Coccothraustes coccothrausles und Turdus
visdvorus. 5. Phalacrocorax graculus ?, das
erste Exemplar, seit ich sammle ; ebenfalls
von der Nordseeküste erhielt ich auch ein
Exemplar von Fratercula aretica. 7. Tanins
iliacus. 8. l-j Chrysomitris spinus. 24. Von
diesem Datum an erscheinen in meinem Gar-
ten täglich Turdus iliaeus, visdvorus und
pilaris. 27. Chloris chloris; im Dorfe eine
Fulica atra, eine Art, die ich h>er noch
niemals konstatierte. 31. Erster Sturnus vul-
garis.
Februar 13. Laras ca nus bei meinem Hause.
18. Chrysomitris spinus. 24. Columba palum-
bus gurrt zuerst. 20. Fringilla coelebs schlägt,
Colaeus monedula und Corvus frugilegus zie-
hen abends ->- NO.
März 1. Accentor moduláris singt. 4. Tur-
dus memln singt. 7. Vanellus vanellus zie-
hend; Abzng von Corvus cornix fängt an.
lö. Larus ridibundus. 17 23. Grossartiger
Durchzug von Turdus iliacus: die erlegten
Exemplare erweisen sich alle als der gewöhn-
lichen nordöstlichen Form angehörend.
April 3. Erste Eier von Vanellus vanellus.
7. Aegithalus caudatus gepaart. 10. Zwei
371
dus musicus kotol : Turdus iliacus még min-
dig vonul. l-l. Turtln- Hinein tojások: utolsó
Corri** cornir. is. Cyanecula leucocyanea ' .
22. Anas boschas 5 fiókával. Erithaeus rúbe-
cwZa-fészek 3 tojással. 27. Columba palumbus
egynapos fiókája : Turdus pilaris vonul.
Május 13. Turdus musicus szárnyrakelt
fiókák. Caprimulgus europaeus. Lanius sena-
tor d és 2 Limburgból.
Őszi vonulás 1ÍMI7.
Július 13. Cuculus canorus utolsó szólása.
25. Mieropus apus gyülekezik ; Perdix perdix
10 tojáson ül. 27. Tringa temmincM Texel
szigetéről. 30. Perdix perdix fiókák kikeltek.
31. Mieropus apus már csak 2 drb., Hágá-
ban még sok.
Augusztus 8., 13. Totanus oehropus, itt
ritka. 15. Első Accipiter nisus ; ez kezdi meg
a ragadozóvonulást, mely az idén igen jelen-
tékeny volt. 27. Utolsó Mieropus apus.
Szeptember 13. Hii undo rustica ós Cheli-
chniaria urbica gyülekeznek. 20. 2 Falco sub-
buteo. 22. Sok Chelidonaria urbica, ellenben
Hirundo rustica nincs, 2 Motacilla alba.
30. Chelidonaria urbica, Falco merillus vo-
nulása.
Október 1. Sturnus vulgaris ós Vanellus
vaneüus vonul; 5 Accipiter visus. 3. Néhány
Chelidonaria uibica, 1 ' 'aprimulgus európai us,
1 Motacilla alba. 1. Utolsó Chelidonaria ur-
bica, sok Motacilla a'ba. 0. Első Chrysomitris
spinus, Sturnus vulgaris vonulás. 10. Igen
sok Sturnus vulgaris, kevés Fringilla coelebs
vonul. Nucifraga caryocatactes macrorhynchus
és fehéren tarkázott Turdus tor quatus. 11. Első
6 Corvus cornir, Sturnus vulgaris. 12—10.
Madár nincs ; Charadrius apriearius parcziális
albinóját kaptam. 1Î. Sturnus vulgaris. 22. Tur-
dus iliacus. Sturnus vulgaris ós Fringilla
coelebs vonulás. 29. < 'orvus frugilegus es cor-
nix, Sturnus ml, /uns es Fringilla codi lis
vonulnak.
Október hó egész folyamán igen sok raga-
dozó vonult, többnyire Falco merillus és Cer-
chneis tinnunculus, de különösen Accipiter
Turdus musicus brüten ; Turdus iliacus zieht
noch immer. 14. Kiér von Turdus merula,
letzte CorimS COrnix. IS. Cijuiiefiiln Ini,
nea tf. 22. Anas boschas mil 5 Jungen. Nest
von Erithacus rubecula mit 3 Eiern. 27. Ein
T;ig altes Junges von Columba palitiiibns :
Turdus pilaris zieht
Mai 13. Ausgeflogene Junge von Turdus
musicus. Caprimulgus europaeus. Lanius se-
nator c? und ? aus Limburg;.
Herbstzug 1907.
Juli 13. Letzter Ruf von Cuculus canorus.
25. Ansammlung von Mieropus apus ; Perdix
perdix brütet auf 10 Eiern. 27, Tringa tem
iriincl.i von der Insel Texel. 30. Jungen von
Cenli.r perdix ausgekrochen. 31. Micropus
apus hier noch zwei, in Haag in grosser
Menge.
August S., 13. Totanus ochropus, hier sel-
ten. 15. Erster Accipiter nisus; dieser eröffnet
den Raubvogelzug, der heuer ein ganz be-
deutender war. 27. Letzter Micropus apus.
September 13. Ansammlung von Hirundo
rustica und Chelidonaria urbica 20. Zwei
Falco subbuteo. 22. Viele ( 'helidonaria urbica,
aber keine Hirundo rustica; 2 Motacilla
"Uni. 30. Zwei Chelidonaria urinai, Zug von
FalcO Diri ill US.
Oktober 1. Zug von sturnus vulgaris und
VanelVm vanellus; Ò Accipiter nisus. 3. Einige
Chelidonaria urbica, 1 Caprimulgus euro-
paeus, 1 Motacilla alba. 4. Letzte Chelido-
naria Urbica, viele Mo Infiliti tillm !». Erster
Chrysomitris spinus, Zug von Sturnus mi-
liaris. 10. Sehr viele Sturnus vulgaris, wenige
Fringilla coelebs ziehen. Nucifraga caryoca-
tactes macrorlij/iicbus und weissgerieckte Tur-
dus torquatus. 11. Erste Corvus comix, li
Stück: Sturnus vulgaris- 12 10. Keine Vö-
gel: partiellen Albino von Charadrius apri-
rà ri us erhalten. 17. sin mus ml, /uns. 22. Zug
von Turdus /linens. Sturnus vulgaris und
Fringilla coelebs. 2'.». Zug von Co mis frugi-
legus, tt, mir. Sturnus ruh/ans und Fringilla
coelebs.
Während des ganzen Monates Oktober fand
ein zahlreicher Raubvogelzug, zumeist von
Falco merillus und Cerehneis tinunculus, und
17'
372
nisus. Rigó kevesebb volt, mini más években
evvel szemben azonban Nucifraga ismét gya-
kori volt. Ezek a megfigyelések megegyeznek
TaiBNEMANNiiak ugyanerre az időközre vonat-
kozó megfigyeléseivel (Orn. Monatsber. L908,
p. Cd. Ritka vonuló is akadt. így 26-án
Aquila maculata clanga cf.
NovembeiTÖl kevés a följegyezni való. Sco
lopax rus icola elég gyakori voll más fajok
kevésbbé. 12-én Oedicnemus oedicnemus és
teljesen fehér Phasianus colchicus S került
hozzam, [gen gyakori volt Columba pa'umbus,
föltűnő ritkán mutatkozott Garrulus glandar
rius daczára a jó makktermésnek.
Deczember 3. Turdus musicus. 30 13 da-
rab Arilin cinerea ; ez a faj évenként több
példányban is telel nálunk liú és fagy daczára.
vor allem von Accipiter nisus statt. Drosseln
weniger, wie in anderen Jahren, dagegen Nuci-
fraga wiederum einmal recht häufig. Diese
Beobachtungen decken sieh mit Thibnemannb
Beobachtungen für denselben Zeitraum (Orn.
Monatsber. 1908 |>. 6). Auch einen seltenen
Gast hatten wir. so am 2(5. einen Aquila
maculata clanga cf.
Vom November ist nicht viel zu verzeich-
nen. Scolopax rusticola war ziemlich häufig,
andere Arten weniger. Am 12. erhielt ich
einen Oedicnemus oedicnemus und eine rein-
weisse Phasianus colchicus Henne. Sehr häufig
war Columba palumbus, auffallend selten
zeigte sich Garrulus glandarius trotz des
reichlichen Eichelertrages.
Dezember 3. Turdus musicus 30. 1-'! Stück
Ariim riunii : diese Art überwintert jedes
Jahr in mehreren Exemplaren trotz Schnee
und Eis.
Tavaszi vonulás 1908. - Frühjahrszug 1908.
Febr
12.
»
12.
Mart
15.
V
20.
»
20.
,,
24.
n
24.
y>
31.
Apr.
9.
y>
24.
"
28.
»
30.
Turdus musicus.
Vanellus vanellus.
Emberiza citrinella.
Motacilla alba.
( 'olumba oenas.
Phylloscopus acredula.
Pyrrhula pyrrhula europaea.
Hirundo rustica.
Ciconia ciconia
Phylloscopus trochilus-
Luscinia luscinia.
i 'uculus canorus.
Apr. 30 Muscìcapa atricapüla.
Mai. 1. Ghelidonaria urbica.
1. Bylina atricapüla.
2. Anthus tri riaiis.
2. Turtur turine.
'■'>. Muscicapa grisola.
„ 4. ButiciUa phoenicura.
4. Sylvia sylvia.
4. Micropus apus.
4. Sylvia simplex.
5. Oriolus oriolus.
Kiegészítő jegyzeteli.
Januar 1. Számtalan Columba palumhus
telel. 3. Turdus iliacus es menila, továbbá
Fiìnijilla coelebs. 4. Egy diet Ardea cinerea
egész télen át itt volt ; kertemben egy Den-
drocopus minor. 7. 40 Chrysomitris spinus.
23. Totanus ochropus.
Február 3. Sturnus vulgaris kis csapatok-
ban. 8. Megfagyott Botaurus Uellaris. 13. Tur-
dus musicus tegnap érkezett, ma énekel.
14. Columba palumbus első bugása, is. Tur-
dus menda énekel.
Ergänzende Notizen.
Janaar 1. Unzählige Columba palumbus.
3. Turdus iliacus und menda, sowie Frin-
ijilln coelebs. 4. Ein-zwei Ardea cinerea wa-
ren den ganzen Winter hier; in meinem
Garten ein Dendrocopus minor. Î. 40 Chry-
somitris spinus J3. Totanus ochropus.
Februar 3. Sturnus vulgarism kleinen Flü-
gen. 8. Erfrorener Botaurus stettaris. 13. Tur-
dus musicus gestern angekommen, singt heute.
14. Erstes Ruck sen von Columba palumbus.
15. l'uni us menila singt.
373
Hárczins :$. Fringilla coelebs először szól.
16. Sok Vanellus vanellus. 19. Anas boséhas
12 tojáson. 21. Comi* eornix sok - ÉK.
22 — 28-ig Corvus eornix mindig kevesebb.
'Mi. Corras nirni.r szórványos: Tardus pilaris;
Motacilla alba S is megérkezett ; Turdus
m t/síén* fészket rak.
Április <>. Corvus eornix 1 darab; i' '/'?#/
rtws mwsictís-fészek, az egyikben 4 tojás,
ít. Sok Hirundo rustica érkezett. 14. Anas
boschas 10 fiókával ; Turdus merulan&k két
tojása van. 16. Megérkezett a másik gólya
is. 17. Corvus eornix 1 darab 'Élv. 19. Öt
Coccothra listes coccothraustes\ itt voltak néhány
napon át. 29. Columba palumbus fiókák.
.Május 4. Muscicapa coliaris, az első pél-
dány, a mely friss állapotban erről a vidék-
ről a kezembe került.
Őszi vonulás 1908.
Az itt tartózkodó gólyapár éppen úgy, mint
a múlt évben is, ezidén sem fészkelt. Aug.
15-én láttam utoljára párjával, 24-én már
csak egy példány volt itt.
Chelidonaria urbica szeptember 15-én.
Hirundo rustica 17-én vonult el.
Október 2. Első Turdus pilaris és Buteo
buteo. 9. Első ( 'orvus eornix.
November 3. Charadrius dominicus fulvus
ad. ? gyűjteményemnek ez a harmadik, Hol-
landiában elejtett példánya. November havá-
ban alig volt ('illumini palumbus, inert se a
tölgy, se a bükk nem hozott makktermést.
15-én 4 darabot láttam, 20-án pedig kettőt.
Ezen a napon az Északi-tenger partjáról a
következő madarakat kaptam : több Procel-
laria leucorrhoa, lì Phalaropus fulicaríus,
1 Tringa maritima.
Dec.zember havában Columba palumbus
nagyobb számban mutatkozott. .*{ án 12 darab
hált a kerteniben. A hónap végén a környé-
ken sok Mamin arvensis es Sturnus vulgaris,
valamint egj ' 'ardueUs earduelis.
Harz :». Erster Schlag von Fringilla coelebs.
It». Viele Vanellus vanellus. 19. Anas boschas
brütet auf 12 Eiern. 21. Viele Corvus
■ NO. 22 ".'s. Corvus comix abnehmend.
30. Corvu comix ein/ein: Turdus pilaris;
Motacilla alba . auch angekommen ; Nestbau
von l'uni n.s mu suns.
April 6. Corvus comix 1 Stück : zwei
Nester von Turdus musicus, das eine mit
4 Eiern. 9. Viele Hirundo rustica angekom-
men. 14. Anas boschas mit 10 Jungen ; Tur-
dus merula-Nest mit 2 Eiern. Hi. Ankunft
des zweiten hiesigen Storches. ÌÌ. Eine Cor-
vus corma: ->- NO. 19. 5 Coccothraustes coeco-
thraustes, welche sirh einige Taue lang
hier aufhielten. 29. Junge von Columba pa-
lumbus.
Mai 4. Muscicapa coüaris, das erste Stück,
welches ich jemals frisch erhalten habe.
Herbstzug 1908.
Das hiesige Storchpaar hat in diesem Jahre
ebenso wenig, wie im vorigen, hier gebrütet.
Zuletzt sah ich sie zu zweien am 15. August,
am 24. war nur mehr ein Exemplar hier.
Chelidonaria urbica verschwand am 15.
September, Hirundo rustica am 17.
Oktober 2. Erste Turdus pilaris und Buteo
buteo. 9. Erste Corvus comix.
November 3. Charadrius dominicus fulvus
ad. 2, das dritte in Holland erbeutete Exem-
plar meiner Sammlung. Im Monate November
waren kaum einige Columba palumbus zu
sehen, weil weder Eiche noch Buche heuer
Früchte getragen hatten. Am 15. sah ich
4 Stück, am 20. sogar nur zwei. An diesem
Tage erhielt . ich von der Nordseeküste fol-
gende Vögel : mehrere Procellaria leiicurrhoa.
zwei Phalaropus fulicarius, einen Tringa ma-
ritima.
Im Dezember zeigte sich Columba palum-
bus in grösserer Anzahl; am 3. schliefen
12 stärk in meinem Garten. Ende des Mo-
nates waren in der Umgebung viele Manila
arvensis und Sturnus vulgaris, sowie ein
Carduelis cardudis zu sehen.
; 74
Tavaszi vonulás 1909. - Früh jähr szag 1909.
Febr. 27. Turdus musicus.
.Mart. 11. ' 'ól/umba o< nas.
14. Motacüla alba.
18 Vanellus vanellus.
2.'!. Emberiza citrinella.
„ 26. Ciconia ciconia.
., 30. Hi/rundo rustica.
Apr. r>. Phylloscopus acredulu.
„ 15. „ //>/<<<.
.. .lö. AnthuS trinili/.-.
Ili. f 'helidonaria wbica.
„ 19. Luscinia luscinia.
Api-. 19. Ruticilla phoenicura.
22. í untili-- canorus.
„ 22. Tartar tiirtur.
22. Sylvia atrieapilla.
„ 26. .. >.///'í''/.
„ 26- » -llli/'lr.r.
27. Muscicapa grisola.
Mai. •"">. „ atricapüla.
„ 6. Oriolus oriolus.
„ 8. AficrqpMS apus.
19. Hypólais hypolais.
Kiegészítő jegyzetek.
Ardea cinerea telelt; egy ízben 8 darabot
láttam együtt. A lelőtt példányok kövérek és
jó húsban voltak, gyomrukban Arvicolida-
maradványok. Columba palumbus ezen a télen
is rengeteg volt, daczára annak, hogy nem
volt makktermésünk.
Január 1. Huit Colymbus fluriatilis. 8. Élve
elfogott Ortygometra porzana 9. Totanus
ochropus. 28. Tardas viscivorus.
Február 4. Chrysomitris spinus; néhány
napig voltak itt. 9. Sturnus vulgaris énekel.
19. Megkezdődik Dendrocopus minor commi-
uni as (a hollandi kis fakopáncsok az angol
formához tartoznak) átvonulása. Ez a madár-
faj szórványosan késő tavaszig vonul. Főleg
hímeket láttam. 24. és 25-én újra Chryso-
mitris spinus. 28. Parus atricapillus rhenanus
KÓ.EIN8CHM.
Márczius 7. Tardus menda első éneke.
23. Erithacus rubecula első éneke. 29. Meg-
érkezett Motacüla alba 9-e.
Április 11. Az első Hirundo rustica óta
ma láttam a második példányt. 15. Rengeteg
Corvus comix, másnap kevesebb.
Május 7. Anas boschas éppen kikelt íiókák-
kal. 14. Röpített Turdus menda -fiókák.
15. Pyrrhula pyrrhula europaea-íészek 5 kissé
költött tojással.
Ergänzende Notizen.
Ardea cinerea überwinterte; einmal sah ich
ihrer eine Gesellschaft von 8 Stück beisam-
men. Die erlegten Exemplare waren fett und
wohl bei Wildpret, ihr Magen enthielt Reste
von Arvicoliden. ( 'olumba palumbus war auch
diesen Winter in Menge, trotzdem weder
Eicheln noch Buchensamen vorhanden waren.
Januar I. Ein verendeter Colymbus ftuvia-
tüis. 8. Lebend gefangenes Ortygometra por-
zana. 9. Totanus ochropus. 2S. Turdus visci-
vorus.
Februar 4. Chrysomitris spinus, dieselben
waren einige Tage lang hier. 9. starmi-- vul-
garis singt. 19. Beginn des Durchzuges von
Dendrocopus minor comminutus (die hollän-
dischen Vögel gehören zu der englischen
Form). Diese Vögel ziehen einzeln bis spät
in den Frühling hinein durch. Ich beobach-
tete fast nur Männchen. 24. und 25. neuer-
dings Chrysomitris spinus. 28. Paru* atri-
capillus rhenanus Kleinschm.
März 7. Erster Gesang von Turdus menda.
23. Erster Gesang von Erithacus rubecula.
29. Ankunft der Motacüla alba ?.
April 11. Seit Ankunft der ersten Hirundo
rustica erschien i'ine zweite Rauchschwalbe.
15. Corvus corni.c in Menge, am anderen
Tage weniger.
Mai 7. Anas boschas mit eben ausgekroche-
nen Jungen. 14. Flügge Junge von Turdus
inrrula. Ib. Pyrrhula pyrrhula europaea-Nest
mit 5 etwas angebrüteten Eiern.
375
(►szi vonulás 1909.
A gólyapár ez idén se fészkelt; utoljára
augusztus 21-én láttam 2 darabot a fészeknél;
valószínűleg az idevalók voltak.
Július Iti. Anyányi Coccothraustes cocco
thraustcs-űóka..
Szeptember 2. Muscicapa grisola eteti eg}
fiókáját : Sylvia simplex anyányi Rókája.
',. Micrópus apus. 15-én éppen kikelt Co-
lumini palumìms-uÒksi. 22. Első Chrysomitris
spinus. 24. Amsterdam közelében lövetett
( 'olymbus griseigena 9.
Október -1. Utolsó Motacüla alba és Che-
lidonaria urbica. <>. Két Corvus corax. 10. ( 'o-
lumba paZwmOMS-tojáshéj, melyből á fióka
éppen kikelt. 11. Utolsó Hirundo tustica.
Kezdődik Fringilla coelebs vonulása : 13-án
tömegesen voltak, 15-én jött Fringilla monti-
fringilla is. is. Első Corvus cornix, a kör-
nyéken már szeptember 29-én látták az elsőt,
29. Tömeges vonulás : varjuk, többnyire Cor-
vus frugilegus, ludak, pintyek, pacsirták, pi-
tyerek, seregélyek stb. A következő napon
főleg varjak, rigók (különösen Tun/us pilaris
és iliacus) es seregélyek vonultak. Azontúl
semmi; hiszen '_'9-én minden elment.
Columba palumbus az idén ismét gyakori-
sok telel, éppen így sok Fringilla coelebs és
montifringilla és különösen sok l'uni* átér.
A Lo i /«-invázióról magam semmit se lát-
tam és másoktól is csak jelentéktelen híreket
kaptam róla.
November folyamán az északi partvidékről
két Stercorari h s pomatorhynus és egy Pro-
cellaria leucorrhoa jutott birtokomba.
Deczemberben többször láttam kertemben
egj Turdus musicus-t. 20. Sok Turdus iliacus.
II erbst zug 1909.
Das Storchenpaar bat heuer wiederum
nicht gebrütet; am 21. August sah ich am
Horste zum letztenmal 2 Stück, wahrschein-
lich waren es die hiesigen.
Juli lt». Flügges Junges von Coccothraustes
coccothraustes.
September 2. Muscicapa grisola füttert ein
Junges; flügges Junges von Sylvia simplex.
7. Micropus apus. 15. Eben ausgekrochenes
Junges von Columba palumbus. 22. Erster
Chrysomitrii ipinus. 24. In der Umgebung
von Amsterdam wurde ein Colymbus grisei-
gena 9 erlegt.
Oktober 4. Letzte MotaciUa alba und Che-
lidonaria urbica. tl. 2 Corvus corax. 10. Eine
Columba palumbus-Eierschale gefunden, aus
dem das Junge eben erst ausgekrochen war.
11. Letzte Hirn min rustica. Zug von Frin-
gilla coelebs beginnt ; am Li. massenhaft, am
15. erschien auch Fringilla montifringilla.
IN. Erste ('ami* comix, in der Umgebung
wurde die erste schon am 29. September ge-
sehen. 29. Massenzug von Krähen, haupt-
sächlich Corn's frugilegus, Gänsen, Finken.
Lerchen, Piepern, Staren usw. Am nächsten
Tage zogen hauptsächlich Krähen, Drosseln
(besonders Turdus pilaris und iliacus) und
Stare. Darnach keine Vögel, alles war ja am
29. vorbeigeeilt.
('illumini palumbus ist heuer wieder häufig;
viele überwintern, ebenso viele Fringilla
coelebs und montifringilla, besonders aber
viele Parus ater.
Von der Loxia- Invasion bemerkte ich per
sönlich nichts und erhielt auch nur unbedeu-
tende Mitteilungen davon.
Im Laufe des Monates November erhielt
ich von der Nordseeküste zwei Stercorarius
pomatorhynus und eine Procellaria leucorrh
Im Dezember sah ich in meinem Garten
öfters Turdus musicus. 20. Viele Turdus
US.
Tavaszi vonulás 1910.
Febr. 18. Turdus musicus.
21. VaneUus m m Um.
Mart. 1. Collimilo ornas.
3. Cannai, ma ra II lia la mi .
Frühjahrszug 1910
Mart
Apr.
't. Emberiza citrinella.
7. MotaciUa alba.
12. Phylloscopus acredula.
13. Un nmlo rUSth
376
Apr. 15. Phylloseopus trochüus.
16. Sylvia atricapilla.
„ 18. Ciconia ciconia.
19. Cuculus canorus.
20. Lusdnia Insilimi.
„ -J'.l. Ruticilla /ilinriiiriini.
_ 30. A ill li us triniti is.
Apr. 30. Muscicapa grisola.
Mai. •"). Tiirliir turlnr.
„ 13. Sylvia simplex.
1"). Oriohts oriolus.
„ 16. Chelidonaria urbica.
22. Micropus aims.
„ 24. Hypolais hypolais.
Kiegészítő jegyzetek.
Frint/illa coelebs és montifringilla tömege-
sen teleltek s nagy számban telelt Columba
palumbus is. Sturnus vulgaris rengeteg csa-
patokban telelt s a csókákkal együtt a réte-
ken keresték táplálékukat. Tardus iliacus
márczius és április hónapokban tömegesen
vonult át. Chrysomitris spinus sokkal gyako-
ribb volt, mint más években.
Egyes fajok feltűnő későn érkeztek, így kü-
lönösen Chelidonaria urbica. Daczára annak,
hogy nagyon vigyáztam, csak május 16 án
láttam az elsőket, de akkor egyszerre sok
jelent meg.
Ergänzende Notizen.
Friiiijilla coelebs und montifringilla über-
winterten massenhaft, ebenso auch Columba
palumbus. Sturnus vulgaris überwinterte in
enorm grossen Scharen und suchte mit den
Dohlen gemeinsam auf den Wiesen Nahrung.
Tardus iliacus zog im März und April massen-
haft durch. Chrysomitris sj/inus war dieses
Jahr viel häufiger als sonst.
Einige Arten erschienen auffallend spät,
so besonders Chelidonaria urbica. Obwohl
ich auf diese scharf acht hatte, gelang es
mir bis 16. nicht ein einziges Exemplar zu
sehen, dann waren aber plötzlich ihrer meh-
rere da.
■Til
Kisebb közlések.
Megfigyelések az Ácrocephalus streperus
liorticolus (NAUM.)-ról. A szisztematikailag
tökéletesen még nem tisztázott nádi poszáta-faj
első előfordulását 1906 tavaszán figyeltem
meg :i ( 'ala/modus schoenóbaenus fészkének
kutatása alkalmával, mely faj szinten akkori-
ban fészkelt először vidékünkön. Az első, a
mi föltűnt, a sajátságos ének volt. Azonnal
nem ismertem rá a madárra, de az „Uj Nau-
mann" csakhamar rávezetett.
Az „Uj Naumann" szűkszavú tárgyalása
arra ösztönzött, hogy gondosabban figyel-
jem ezt a madarat. Nem sokára meg is talál-
tam az első fészket, mely a kertünket hatá-
roló nádas szélén egy náddal átnőtt „nádsö-
vénybe volt rakva. A feszek egyik oldala a
nádsövény egyik keresztkötésére, szabad ol-
dala pedig két avar és egy friss nádszálra
volt rakva.
A második fészket ettől 15 lépésnyire talál-
tain süni nádasban négy nádszálra kötve.
Az (dső feszek külseje avar nádlevelekből>
fűszálakból, nádbugákból és tollakból áll, bel-
seje pedi,«;' finomabb avar nádlevelekből s
néhány fosztott friss nádlevéllel van kibélelve.
Az egész meglehetős laza és nem kelti a
nádi poszáta fészek benyomását, mert felső
széle nincsen befelé hajlítva.
Külső magassága 105 cm.
szélessége 7'5 „
Belső magassága 6"0
Legkisebb belső szélessége . 4'5
Legnagyob „ „ . 60 „
A talaj fölött való magassága . 60 „
A második fészek általában szebb és erő-
sei)!) kivitelű; külseje friss nádlevelekből es
szálakból, nádbugákból, néhány fűszálból és
tollból áll, belseje pedig csupa fosztott friss
nádlevéllel van szépen kibélelve. A fészek
pereme alig észrevehetően be van hajlítva.
Aquila XVIII.
Kleinere Mitteilungen.
Beobachtungen über Ácrocephalus stre-
perus liorticolus (\u\i.) Das erste Vorkom-
men dieser systematisch noch nicht völlig
geklärten Rohrsängerarl beobachtete ich im
Frühjahre 1906 gelegentlich der Suche nach
Cala/modus schoenobaemis-ìSestem, welche An
sich ebenfalls heuer hier zum ersten .Male
häuslich niederliess. Das erste, was mir auf-
fiel, war der eigenartige Gesang. Ich erkannte
zwar den Vogel nicht sofort, doch konnte
ich ihn nach dem „Neuen Naumann" hald
bestimmen.
Die knappe Behandlung dieser Ar! im
„Neuen Naumann" bewog mich diese Vögel
fleissiger zu beobachten. Bald fand ich auch
das erste Nest, welches ganz am Bande eines
unseren Garten abgrenzenden Rohrteiches in
einem mit Rohr durchwachsenen Rohrzaune
angelegt war- Die eine Seite des Nestes lag
fest auf einer Querleiste des Rohrzaunes,
während die freie Seite an zwei dürren Bohr-
stengeln und einem frischen Sprösslinge be-
festigt war.
Das zweite Nest fand ich etwa 15 Schritte
von diesem entfernt im dichteren Röhricht,
dasselbe war an vier Bohrstengeln befestigt.
Das erste Nest ist aussen von alten trok-
kenen Rohrblättchen, Grashalmen. Rohrfahnen
und einigen Federn hergestellt, inwendig mit
feineren alten Rohrblättchen und einigen ge-
schlissenen frischen Rohrblättchen ausgepol
stert. Der ganze Bau ist ziemlich locker und
macht überhaupt nicht den Eindruck eines
echten Rohrsängernestes, da der obere Rand
nicht eingebogen ist.
Äussere Höhe 10 5 cm.
„ Breite 7'5 „
Innere Höhe 60 „
Kleinste innere Breite . . . 4'5
Grösste „ „ . . . 6"0 „
Höhe vom Untergrunde . 60
Das zweite Nest ist durchschnittlich schö-
ner und fester gebaut, auswendig aus frischen
Rohrblättchen, Fasern, Rohrfahnen, einigen
Grashalmen und auch einigen Federn her-
gestellt, inwendig ganz mit geschlissenen
frischen Rohrblättchen schön ausgepolstert,
Nestrand kaum merklich eingebogen.
48
378
Külső magassága 9'0 cm.
„ szélessége 70 „
Belső magassága 5'5 ,.
szélessége 4'5 „
Ez a fészek mocsaras talajon állott 130
méter magasságban.
A fészekrakás elég gyorsan megy végbe,
minthogy a második fészek négy nap alatt
teljesen kész volt ; az ötödik napon már egy
tojás volt benne.
Tartózkodási helyéül legszívesebben a nádat
választja, de mindig a legkevésbbé sűrű he-
lyeken és mocsaras talaj fölött, a hol külön-
féle mocsári növények is találhatók és csakis
a nádas szélén. A sűrű, szabad vizben álló
nádasokat kerüli, legalább az a 6 — 7 pár, a
melyet megfigyeltem, csakis így viselkedett.
Fákon sohase láttam.
Fészkük környékén csakhamar elárulja őket
fáradhatatlan éneklésük, melyet kora reggel-
től késő estig hallatnak. A madár egyáltalá-
ban nem óvatos és 2 — 3 lépésről megfigyel-
hető. Éneklés közben mindazonáltal csak ne-
hezen látható, mert ilyenkor kizárólagosan a
legsűrűbb nádlevelek között, tartózkodik. Táp-
láléka szerzésekor, a mikor kénytelen lejebb
ereszkedni, már óvatosabb, lia észreveszi, hogj
megfigyelik.
Bizonyító példányok szerzése czérjából ló-
szőrhurkokat raktam a fészek köré, melyekben
hamarosan meg is fogódtak. A mikor meg-
fogtam a nőstényt, a hím kitátott csőrrel se-
gítségére sietett és pedig oly közelségbe,
hogy szinte a kezemet érintette. Ez azonban
nem akadályozta meg abban, hogy rövid idő
múlva ő is hasonló sorsra ne jusson.
Éneke bizonyos tekintetben a Calamodus
schoenobaenus énekéhez hasonlít. Hogy meny-
nyiben hasonlít az Acrocephalus streperus
énekéhez, azt nem tudom eldönteni, mert ez
a faj nálunk csak szórványos átvonuló s így
énekét nem ismerem.
Az Acrocephalus streperus horticohis mint
utánzó alig marad el az Acrocephalus palustris
mögött, mert úgyszólván mindent utánoz, a mita
közelben hallani szokott. Isív hallottam tőle
Äussere Höhe 9'0 cm.
„ Breite 70 „
Innere Höhe 5'5 »
„ Breite 4'5 „
Dieses Nest stand auf moorigem Unter-
gründe in einer Höhe von 1'30 m.
Der Nestbau geht ziemlich rasch von stat-
ten, indem das zweite Nest in vier Tagen
fix und fertig war: am fünften Tage lag schon
ilas erste Ei darin.
Seinen Aufenthalt nimmt er am liebsten
im Bohr, aber immer an den lichtesten Stel-
len mit moorigem Untergrunde, wo auch ver-
schiedene Sumpfpflanzen wachsen, und nur
am Bande. Dichtes oder im freien Wasser
stehendes Bohr meidet er. wenigstens konnte
ich an den 6 — 7 Paaren, welche sich heuer
hier zeigten, nur dieses Verhalten beobachten.
Auf Bäumen sah ich unseren Vogel nie.
Dort, wo sie sich häuslich niederlassen.
verraten sie sich bald durch ihren unermüd-
lichen Gesang, welcher vom frühen Morgen
bis Abends spät zu hören ist. Er ist durch-
aus nicht scheu und lässt sich aus einer
Entfernung von 2 — 3 Schritten beobachten.
Wenn er singt, ist er jedoch trotzdem schwer
zu erblicken, da er sich dann fast ausschliess-
lich hoch im dichtesten Bohrblätter Walde
aufhält. Geht er seiner Nahrung nach, wozu
er sich weiter nach unten begeben muss, so
wird er doch etwas vorsichtiger, wenn er
sich beobachtet sieht.
Um Belegexemplare zu erhalten, legte ich
Haarschlingen um das Nest, in welchen sie
sich bald fingen. Als sich das Weibchen
ting, kam das Männchen demselben mit auf-
gesperrtem Schnabel zu Hilfe, u. zw. so
nahe, dass es meine Hände fast berührte.
Doch wurde es davon nicht abgehalten, sich
bald danach auch selbst zu fangen.
Der Gesang ähnelt in manchem dem des
Calamodus schornofiaeiius. Inwiefern derselbe
dem Gesänge von Acrocephalus streperus
ähnelt, kann ich nicht entscheiden, da diese
Art bei uns nur spärlicher Durchzügler ist
und ich auch sonst keine Gelegenheit hatte,
den Gesang desselben hören zu können.
Acrocephalus streperus horticulus ist ein
fast nicht minderer Spötter als Acrocephalus
palustris, da er fast alles nachahmt, was er
in der Nähe hört. Ich hörte von ihm das
â?9
a fusti fecske és a veréb csiripelését, az
Aerocephalus arundinaceus énekét, a kékbegy
éles hívó hangját, a vörösvércse, vörösgém
szavát, néhány mocsári madár hangját és né-
hány ismeretlen, nálunk elő nem forduló madár
hangjait.
Éneklés közben többször kiemelkedik a
náderdőből, hogy néhány lépéssel tovább re-
püljön, néha egy kicsit el is verekszik faj-
társaival.
A költés ideje valószínűleg június elejétől
június közepéig tart : a két fészekaljat június
8-án és 15-én gyűjtöttem.
1907 tavaszán újra megfigyeltem két pari,
de legnagyobb utánjárásom daczára sem tud-
tam fészekre akadni.
Schenk Henrik, Overbász,
A kis poszáta — Sylvia curruca (L.)
családi életéről. Balatonarácsi kertünk kettős
rózsafasorában, ebédlő asztalunktól alig 1'/.,
méternyire volt e virgoncz kis madár fészke.
A hím óvatosabb ; a közeli diófán ugrál
vagy üldögél, de mindig úgy, hogy ág vagy
levél födje el előlünk. A nőstényt a kotlás-
iján időnként felváltja. A fészekről mindkettő
egyenesen száll el, vissza azonban mindig
óvatosan bujkálva jönnek. Az első tojást június
:13-án rakta1; a madár sokat forgatja, párjának
halk csettegésétől kisérve. Egészen közelre
bevár s csak ha kezünk mozdul, ugrik le a
fészekről a földre, hol felborzolt tollazattal,
szárnyverdesve nagy cserregéssel fut bokortól
bokorig, oly közelre várva, hogy csaknem el-
érhetjük. Minél messzebbre csalta így az em-
bert, annál nagyobb lármát csap, hempereg
a földön, míg végre valamelyik bokorban el-
vész szemünk elől. Ha ilyenkor a fészek felé
megyünk \iss/.a, abba hagyja ezt a játékot
s magasba kapva, csettegő hangokat hallatva
eltűnik.
1 Bizonyára második költési kísérletről van szó,
Kir. M. 0. K.
Gezwitscher der Rauchschwalbe und des
Sperlings, den Gesang von Acrocephalus
arundinaceus, den scharfen Ruf des Blaukehl-
chens, den Ruf des Turmfalken, Purpurreihers
und einiger Sumpfvögel, sowie einiger unbe-
kannten, bri uns nicht vorkommenden Arten.
Wenn er singt, erhebt er sich öfters aus
dem Rohrdickichte, um einige Schritte weiter
zu fliegen, zuweilen zankt er sich auch mil
seinesgleichen ein wenig herum.
Brutzeit ist wahrscheinlich Anfang bis Mitte
Juni: die zwei Gelege wurden am S. uml
15. Juni gesammelt.
Im Frühjahre 1907 beobachtete ich wieder
zwei Paare, doch konnte ich trotz grösster
Nachsuche kein Nest linden.
Heinrich Schenk, Overbász.
Aus dem Familienleben der Zaungras-
mücke — Sylvia curruca (L.). In der Rosen-
allee unseres Gartens in Balatonalmádi, kaum
17s ni von unserem Speisetische entfernt, be-
fand sich das Nest dieses kleinen munteren
Vogels. Das Männchen ist scheuer ; es sitzt
oder oder hüpft auf dem nahen Nussbaume
herum, jedoch immer darauf achtend, dass es
durch einen Ast oder ein Blatt vor uns ver-
deckt werde. Zeitweise löst es das Weibchen
im Brüten ab. Von dem Neste fliegen beide
immer direkt ab, auf das Nest begeben sie
sich jedoch immer vorsichtig sich verborgen
haltend. Das erste Ei wurde am 23. Juni1 ge-
legt; der Vogel wendet die Eier oft um ; sein
Paar begleitet dies mit leisem Schmatzen.
Der brütende Vogel liisst uns ganz in seine
Nähe, nur wenn sich unsere Hand rührt.
springt er vom Neste auf den Boden, wo er
mit aufgesträubtem Gefieder flügelschlagend
und mit lautem Schreien von einem Strauche
zum anderen hüpft, uns so nahe kommen las
send, dass wir ihn fast erhaschen können.
Je weiter er uns auf diese Weise lockt, umso
stärker wird sein Geschrei; er wälzt sich auf
dem Boden herum, Ins er schliesslich in einem
Busche verschwindet. Begib! man sich nun
zum Neste zurück, so lässi er von diesem
Spiele ab. erhebt sich und verschwindet un-
ter schmatzenden Lauten.
' Em handelt sich jedenfalls um run- /«■■ite Brut.
Königl. l.o C.
48*
380
Míg a tojásokon ült, a közeli lámpa fényé-
vel nem törődött. Mikor azonban már csupasz
iiókái voltak, a lámpavilágra kiugrott a fé-
szekből, csendben eltűnt s míg a lámpa égett,
nem tért vissza. A sötétben azután lehetett
hallani, mint lopakozik vissza a fészekre.
Mihelyt a fiókák tollasodni kezdnek, kiül-
nek a fészek szélére, úgy hogy az öregek
alig győzik visszaverni őket. 15 nap alatt telje-
sen kifejlődnek és közelítésre a fészekből ki-
ugorva elfutnak. Ezután már az öreg se keresi
fel a fészket, hanem az apróságokat nagy
cserregéssel elcsalogatja onnan.
Ük. Fromm Géza.
Az építkezés ellentétes hatása a fecske
megtelepedésére. Már régebben, de különö-
sen mióta a fecskék jelölésével foglalkozom,
feltűnt, hogy Besenyőn és vidékén, melyet
gyermekkorom óta ismerek, a molnár fecskék
száma évről évre fogy, a füsti fecskéké pedig
növekszik.
Még ezelőtt 10 — 15 évvel is alig volt ház,
melynek eresze alatt 5 — 10 pár molnár fecske
ne fészkelt volna. Ma pedig ritka az az eresz,
a hol 1 — 2 pár fészkel és ha akad is az előző
évekről fészek, az vagy üres, vagy verebek
lakják. Az újonnan épített fészkekben is rit-
kán költ, vagy legfeljebb egyszer; második
költésre már más hajlékot keres.
Ámde nem minden háznál van ez így. A
nádfödeles ház ereszén most is annyi a fészek
- sőt több is - - mint régen volt. A cserép-
tetős eresz az, hol csak elvétve találhatni.
Nyilvánvaló tehát, hogy a cseréptető a mol-
nár fecske fészkelésére alkalmatlan : ez tehát
e madár áttelepülésének az oka.
A cserép ugyanis, különösen pedig a falun
leginkább használatos fekete színű, mohon
szedi be a nap melegét s azt átbocsájtva, az
So lange der Vogel brütete, kümmerte er
sich aneli um das Licht der nahen Lampe
nicht. Als er jedoch schon nackte Junge hatte,
sprang er beim Erscheinen des Lichtes vom
Neste, verschwand in aller Stille und kehrte
auch so lange die Lampe brannte, nicht auf
das Nest zurück. Im Dunkeln konnte man
dann hören, wie er sich auf das Nest zurück-
schlich.
Sobald sich die Jungen befiedern, setzen
sie sich auf den Nestrand, so dass die Alten
sie kaum oft genug zurückdrängen können.
Binnen 15 Tagen sind sie ganz entwickelt
und springen bei einer Annäherung aus dem
Neste. Zu dieser Zeit begeben sich auch die
Alten nicht mehr auf das Nest, sondern trach-
ten die Jungen durch lautes Schnalzen davon
wegzulocken. _. ,, ,,
ÜK G E ZA l'KUMM.
Entgegengesetzte Wirkung »1er Bauart
auf die Ansiedelung der Schwalben. Schon
früher war es mir auffallend, besonders aber
seitdem ich Schwalben beringe, dass in
Besenyő und dessen Umgebung, welche ich
seit meiner Kindheit genau kenne, die Mehl-
schwalben von Jahr zu Jahr weniger, die
Rauchschwalben aber häufiger werden.
Noch vor 10 — 15 Jahren gab es kaum ein
Haus, an welchem nicht 5 — 10 Mehlschwalben-
paare genistet hätten. Heutzutage jedoch fin-
det man selten ein Haus, wo noch 1 — 2 Paare
nisten und sind auch die früheren Nester
entweder unbewohnt oder von Sperlingen
besetzt. Auch in den neugebauten Nestern
brüten sie nur selten oder höchstens einmal;
zur zweiten Brut suchen sie sich eine andere
Stätte.
Es ist jedoch nicht bei jedem Hause so.
An den Häusern mit Rohrdächern sind auch
jetzt noch so viele Nester vorhanden, oft
auch noch mehr, als in früheren Jahren. Die
Häuser mit Ziegeldächern sind diejenigen,
wo nur selten Mehlschwalben zu finden sind.
Es ist daher augenscheinlich, dass die Ziegel-
dächer zum Nisten der Mehlschwalbe unge-
eignet sind und dass hier die Ursache der
Übersiedelung zu finden ist.
Der Dachziegel, besonders aber der in den
Dörfern übliche schwarze, absorbiert die Son-
nenwärme in hohem Grade, durchlässt dann
381
alatta való tartózkodást tűrhetetlenné teszi.
Az éjjeli hideg ellen viszonl nem adja meg
a nagyon is szükséges védelmet. Ks talán
ennek tulajdonítható az is, hogy a cseréptetős
eresz alatt fészkelő fecskéknek rendesen csak
2 — 3-as fészekalja van.
Maga a fészekrakás módja sem oly kényel-
mes és tartós, mint a nádt'ödeles eresz alatt.
.! forni cserép alatt << sur gyorsan szárad s
esaltai sulúit veszítve I" /unió erejéből, 4. lapján említettem,
hogy a szőllőben a zsalun keresztül beszok-
tattam a czinkéket ;i présházba, a hol egy
asztalon terítve van a tányérbélmag s a télen
mintegy 50 darab czinege lakmározott. Nem
kerül többe, mint vagy 20 liter tányérbél-
magba á 12 fillér. Igen fontos eredményként
jelenthetem, hogy az idén sem az én szel-
lőmben, sem a körülöttem levők szőllejében
liire sem volt a szőllőilonczának, míg a tőlem
távolabb eső szőllősgazdák szőllejében a sze-
mekben a kukacz károkat okozott. Ezt egye-
dül a czinkék téli etetésének tulajdonítom.
Karácson Géza.
wird. Seine Obstbäume sind dessenungeachtet
üppig und schön. Der Weingarten selbst aber
blieb von dem Rebenwickler verschont. Ob
wohl auch dieses letztere als Werk der
Meisen betrachtet werden kann ?
Die Antwort unseres Instituts lautete toi
gendermassen : ..Der Vogelschutz, namentlich
die Vermehrung der Meisen übt auch auf
die Weinkultur eine nnbezweifelbare Wir
kung aus. Die Baupen des erwähnten Reben-
wicklers verbringen nämlich den Winter an
den berindeten Teilen der Weinstöcke und
an den Rebenpfählen. Die Meisen unter-
ziehen erfahrungsgemäss auf ihren vom
Herbst bis Frühjahr dauernden Streifzügen
die Weinstöcke und Rebenpfahle sehr genau
und lesen von denselben alle Raupen, Lar-
ven und Eier ab.
Indem jedoch der Weinstock auch eine
Menge solcher Feinde hat, welche im Früh-
jahr und Sommer vertilgt werden müssen,
also zu einer Zeit, wo sich die Meisen lieber
in den Obstbäumen als in dem schon belaub-
ten Weinstocke aufhalten, ist es zweckmässig,
auch die Hühner in den Weingärten aus-
zusetzen welche als Vertilger von Adoxus
obscurus, Peritelus familiáris. Otiorhynchus
sulcatus und Anomala vitis die Reinigungs-
arbeiten der Meisen in dem Weingarten auf
das vorteilhafteste ergänzen.
komm., r. 0. C.
Winterfütterung und lieben Wickler. Auf
Seite 264 des Jahrganges 1910 der Àquila
berichtete ich schon darüber, dass ich die
Meisen durch die Spalten der Jalousien in
das Kelterhaus lockte, wo ein Tisch mit
Sonnenblumenkernen für sie gedeckt war:
während des Winters köstigten ungefähr ólt
Meisen daran. Es kostete nicht mehr als l'II
Liter Sonnenblumensamen, der Liter zu 12
Heller. Als sehr wichtiges Resultat kann ich
berichten, dass heuer weder in meinem Wein-
garten, noch in denen der nächsten Um-
gebung eine Spur des Rebenwicklers zu
linden war. während in den entfernteren die
Raupe in den Leeren Schaden verursachte.
Ich kann diese- Resultat nur der Winter-
fütterung der Meisen zuschreiben
Géza Karácson.
49*
388
Téli etetés. Igen sok czinege kosztosom
van, nemcsak az etetőkön, hanem szelíd csó-
káim ketreczébe is bejárnak s ott a csókák-
kal egy tányérból esznek. Ebben a szemte-
lenségben különösen a szén és kékczinege
tündökölnek. A csókák ketreczébeh két fészek-
odut állítottam fel, mindegyikben 5 — 6 szén-
czinke éjjelez. Az etetőkre a harkályon kívül
a csuszka is rájár, vagy öt darabot látok na-
ponta s a mezei verebeket elkergetik az ete-
tőkről.
Kenessey László "f.
Verébírtási kísérletek. A fészekodvakat
bitorló verebek ellen a röplyuk köré négy
szögre erősített vörös pamutfonállal is próbát
tettem, de sikertelenül. A veréb semmibe sem
vette. Tapasztaltam továbbá, hogy a veréb-
fészket hiába távolítjuk el az odúból, mert a
veréb újra csak visszarakja. De ha a kido-
bott fészek helyébe egy marék lószőrt teszünk.
a veréb oda többé nem fészkel. Ebben sincs
azonban köszönet, mert az így hajléktalanná
tett verebek a sürgőssé vált letojáshoz kész
fészket keresve, a czinegéket üldözik ki odvaik-
ból. Míg ha fészküket meghagyjuk, abba tojnak
le s nem zavarnak mást. A verébfészkeket
tehát csak az illető verébpárok elpusztítása
után tanácsos megsemmisíteni. Minthogy a
lődözés nincs mindenütt megengedve, de meg
a verebek óvatossága folytán nem is jár tar-
tós eredménynyel, irtásukat az odvak mellé
helyezett lépvesszővel fogom megkísérelni.
Természetesen kellő felügyelet mellett, hogy
ha véletlenül czinege kerülne a lépre, azon-
nal kiszabadíthassam.
Karácson Géza.
Jegyzet. A fenti észleletek a mellett szólnak,
hogy a verébfészkeket legczélszerübb akkor
Winterfütterung. Ich habe eine Menge
Meisen als Kostgänger nicht nur auf den
Futterapparaten, sondern auch in den Volieren
meiner zahmen Dohlen, wo sie mit diesen
aus einer Schüssel fressen. In dieser Dreistig-
keit gehen Kohl- und Blaumeisen voran. In
die Voliere der Dohlen Hess ich zwei Nist-
höhlen einstellen, in jeder nächtigen •"> — 6
Kohlmeisen. Die Futterapparate werden neben
den Spechten auch vom Kleiber besucht ; ich
sehe täglich ungefähr fünf Stück, welche die
Feldsperlinge von den Futterapparaten ver-
jagen.
L.ADISLAU8 V. KbNEBBEY T.
Sperlingvertilgungsversuche. I'm die Sper-
linge von den Nisthöhlen fernzuhalten, band
ich einen an vier Nägeln befestigten roten
Wollfaden um das Flugloch, doch blieb der
Versuch ohne Erfolg, indem sich die Sper-
linge durchaus ncht darum kümmerten. Ich
machte weiters auch die Erfahrung, class
man das Sperlingsnest umsonst aus der Nist-
höhle entfernt, indem der Sperling dasselbe
wiederum baut. Gibt man jedoch an Stelle
der herausgeworfenen Nester eine Handvoll
Rosshar, so nistet der Sperling nicht wieder
dort. Es bringt jedoch auch dieses Verfahren
wenig Nutzen, indem die auf diese Weise
obdachlos gewordenen Sperlinge behufs bal-
diger Eierablegung fertige Nester aufsuchen
und die Meisen aus ihren Nisthöhlen ver-
jagen. Lässt man dagegen ihre Nester in
Ruhe, so legen sie ihre Eier in diese ab
und stören dann keine anderen Vögel. Es
ist daher ratsam, die Nester erst nach der
Vertilgung des betreffenden Sperlingspaares
zu zerstören. Indem das Schiessen nicht
überall erlaubt ist und dadurch auch infolge
der Vorsichtigkeit der Sperlinge keine dauern-
den Resultate erlangt werden können, werde
ich das Einfangen mittels Leimruten ver-
suchen. Es muss dies natürlich unter gehöri-
ger Aufsicht geschehen, damit die sich even-
tuell fangenden Meisen sofort freigelassen
werden können.
Géza Karácson.
Anmerhmg. Die obigen Beobachtungen
ergaben das Resultat, dass die Sperlings-
389
megsemmisíteni, a mikor az öt tojás mar le
van rakva. Ilyenkor gyakran rajta érjük a
kotló verebet is s rendesen el is foghatjuk
kézzel.
Ki ií. M. 0. K
Ragadozó madarak irtása Babapnsztán.
Tízholdas parkunkba, melyet kétoldalról tölgy-
es ákáczerdő szeg be s mely messze környé-
ken az egyedüli fás és bokros terület, a múlt
év őszén és telén oly sok ragadozó, főképpen
karvaly szállt meg esténként, hogy leányom 1 91( l
szeptember 8-tól 1911 január -JO ig egymaga
29 karvalyt, 3 kis sólymot, 7 egerészölyvet,
továbbá 3 szajkót ejtett el. A vadászatnál
saját eredeti módszerét követte, melynek helyes
voltát az elért szép eredmény bizonyítja.
Estefelé sétált az erdő szélén s várta a
beröpülő madarakat. Azok mind nyugatról
érkeztek, a napsütéses oldalról, hol az erdő
meg volt világítva. 0 a keleti oldalon járt.
Megfigyelte, körülbelül hova ülnek a madarak
s nyugodtan megvárta az esti szürkületet,
míg azok elaludtak Ekkor bement az erdőbe
s minthogy a lombtalan fákon ülő madarakat
könnyű volt észrevennie, egészen közelre
lopódzva, kényelmesen leszedhette azokat,
néha egymásután egy fáról kettőt is.
A karvalyok rendesen magasan ültek a fa
tetején, függőleges tartásban; s ha néha
valamelyik álmosan fel is rebbent, kissé odább
megint letelepedett. Az egerészölyv még
álmosabb és még lomhább s megesett, hogy
elsőre messziről elhibáztatva is. még köze-
lebbre engedte a vadászt s a második lövésre
sem mozdulva, a harmadikra esett le. A kis
sólyom annál vigyázóbb: az első lövésre,
felébredve, elrepül. Nappal meg a legnagyobb
óvatosság mellett is alig kö/elíthető meg.
nester dann am zweckmässigsten zerstört
werden, wenn die fünf Eier schon abgelegt
sind. Bei dieser Gelegenheit kann man auch
den brütenden Sperling oft antreffen und den-
selben mit der Hand gewöhnlich auch er-
greifen.
Komm,. I . 0. C
Ezeken az esti vadászatokon leányom 1 — 2
szarkát is lőtt, de lig} mondja, még a kopasz
Raubvogel Vertilgung in Babapuszta. Unser
fünf Hektar grosser Park, beiderseits von
Eichen- und Akazienwald umrahmt, ist in
weitem Umkreise das einzige Husch- und
Waldgebiet. Im Herbste und Winter des
vorigen Jahres (1910) wurde derselbe gegen
Abend von so vielen Raubvögeln besucht,
dass meine Tochter vom 8. September UHI)
bis 20. Jänner 1911 allein 29 Sperber, 8 Mer-
linfalken, 7 Mäusebussarde und 8 Eichelhäher
erlegte. Bei der Jagd befolgte sie ihre eigene
Methode, für deren Richtigkeit das erhaltene
schöne Resultat den Beweis liefert,
Gegen Abend spazierte sie am Waldrande
und erwartete die einfliegenden Vögel, welche
sämtlich von der beleuchteten Westseite her
erschienen. Sie befand sich an der (Istseite,
beobachtete, wo sich die Vögel beiläufig
niederliessen, und erwartete dann ruhig die
Dämmerung, bis dieselben einschliefen. Sie
begab sich dann in den Wrald, und da es
leicht war, die Vögel auf den unbelaubten
Bäumen wahrzunehmen, schlich sie sich ganz
nahe heran und holte sie bequem herab, von
einem Baume oft auch zwei Stück.
Die Sperber sassen gewöhnlich in auf-
rechter Stellung hoch oben in der Spitze der
Bäume und wenn auch hie und da einer im
Halbschlafe aufflog, Hess er sich in der Nähe
bald wieder nieder. Der Mäusebussard ist
noch schläfriger und unbeholfener und i-t es
vorgekommen, dass er. auf den ersten Schuss
verfehlt, den Schützen noch näher heranliess,
sogar auf den zweiten Schuss nicht abflog
und erst auf den dritten Schuss fiel. Umso
vorsichtiger ist der Merlinfalke; auf den ersten
Schuss erwacht er und fliegt fort. Tagsüber
kann er selbst bei grösster Vorsicht kaum
angenähert werden.
Auf diesen abendlichen Jagden erlegte
meine Tochter auch einige Elstern, welche
jedoch auch auf den unbelaubte n Bäumen
390
fán is nehéz észrevenni, mert kissé vízszin-
tesen ül. Az első lövésre ez is figyelmes lesz.
Fernbach KAbolyné.
Jegyzet. A ragadozók e szokatlan mértékű
invázióját valószínűleg a múlt évben az Alföl-
det sújtó egérjárás idézte elő. Erre vall az
a körülmény, hogy a Babapusztáról intéze-
tünkbe került karvalyok gyomortartalma is
- néhány verében és czinegén kívül — tiil-
nyomólag egérből állott. Az egerészölyvekben
csakis egér volt található. Az az ólyvszerfi
madár tehát, a melyet ott egy ízben a fog-
lyok üldözésén értek, valószínűleg héja [Astwr
palumbarius L.) volt.
Kik. M. 0. ív
A tinanui-tyúk megtelepítés! kísérlete.
A szegedi vadásztársulat 1902-ben hat darab
tinamu-tyúkot szerzett be avval a czélzattal,
hogy azokat szabadon bocsássa és meghono-
sítsa. A tyúkok azonban oly szelidek voltak,
hogy bárki is kézzel összefogdoshatta őket
s így a biztos pusztulás elöl további telepí-
tési kísérletek végett fölajánlották azokat az
erdőőri szakiskola vezetőjének.
A tinamuk május végén érkeztek Király-
halmára s egyelőre a tágas, füves kamrába
helyeztem őket azzal a tervvel, hogy legalább
egy költést bevárok s azután csibéstül helye-
zem ki őket. Augusztus hó közepéig vártam
a költéssel, miután addig be nem követke-
zett s egv darab el is hullott, a szakiskola
erdejében kibocsátottam őket. Még vagy
8- — 10 napig láttuk őket az erdő árnyasabb
részein s egy hónapig nyomoztam őket az
erdőn arról, hogy a lombhulladékkal vasta-
gon bevont területeken a lombrétegen át a
talajig menu lyukakat fúrtak és felásták a
lombot. Osz elején azonban teljesen és vég-
legesen nyomuk veszett.
Teodorovus Feeencz.
schwer wahrgenommen werden können, da
sie i'twas wagerecht sitzen. Auf den ersten
Schuss werden auch diese aufmerksam.
Frau Karl v. Fbbnbach.
\iimrrkung. Diese ungewöhnlich starke
Invasion der Raubvögel wurde wahrscheinlich
durch die Mäuseplage verursacht, welche im
vorigen Jahre das Alföld heimsuchte. Es
spricht dafür auch der Umstand, dass die
von Babapuszta unserem Institute eingesam-
melten Sperber ausser einigen Meisen und
Sperlingen vorwiegend Mäuse im Magen hatten.
In den Mäusebussarden waren nur Mäuse
aufzufinden. Jener bussardartige Vogel, welcher
dort einmal bei der Verfolgung der Rebhühner
angetroffen wurde, konnte daher nur ein
Hühnerhabicht sein.
KöNIGL. ü. 0. C.
Der Einbürgerungsversuch des Inainbu.
Im Jahre 1902 erwarb die Jagdgesellschaft
in Szeged 6 Stück Inambuhühner, um die-
selben auf ihrem Gebiete freizulassen und
einzubürgern. Die Hühner waren jedoch so
zahm, dass sie von jedermann mit der Hand
eingefangen werden konnten, weshalb die-
selben behufs Vermeidung des sicheren Todes
und zu weiteren Einbürgerungsversuchen dem
Leiter der Forstwart-Fachschule übergeben
wurden.
Die Inambus gelangten Ende Mai nach
Királyhalma, wo ich ihnen vorläufig eine weite
Fasankammer mit Grasboden einrichtete mit
der Absicht, wenigstens eine Brut abzuwarten,
und sie dann samt den Küchlein auszu-
setzen. Ich wartete bis Mitte August auf die
Brut; indem dieselbe bis dahin nicht zustande
kam, und ein Stück einging, so Hess ich sie
in den Wald der Fachschule aussetzen. Noch
8 — 10 Tage lang sahen wir sie in den schat-
tigeren Teilen des Waldes und noch einen
Monat lang fand ich ihre Spuren im Walde;
sie durchlöcherten nämlich die Laubdecke
bis auf den Grund in jenen Waldteilen, welche
mit einer dicken Schichte von abgefallenem
Laube bedeckt waren. Anfangs Herbst wa-
ren sie jedoch spurlos und auf immer ver-
schwunden.
FrANTZ TliODÜKOVlTB.
391
Asio accipitrinus (L.) L911. aug. 6-án
Tömörden (Komárom m.) c! Asio accipitrinus
lövetett. Minthogy ez a faj hazánk több vidé-
kén fészkel, azért nem valószínűtlen, hogy
ez az előfordulás is fészkelésre mutat.
Beoymeghi I i
Strix flammea L. késői költése. Csikszent-
mártonon a járásbirósági épület padlásán 1911
ang. 27-én villámcsapástól megszédített nős-
tényt ütöttek le s hoztak hozzám. Felbontá-
sakor benne egy teljesen kifejlett kemény
tojáson kívül még négy tojás annyira fejlett
L6 -20 mm átmérőjű - volt, hogy a
bagoly azokat is letojta volna pár nap alatt.
Szbmbre László.
Pastor roseus L. 1909 május 28-án 30 da-
rabot figyeltem meg Segesváron.
Leonhakdt Vilmos.
Tichodroma muraria (L.) 1911 febr 19-én
ritka madárvendég látogatott el Selmeczbá-
nyára. A bányászati főiskola épületén egy
hajnalmadár mutatkozott. Nagyon bizalmas
volt, úgy hogy lelövése igen könnyű leti
volna, de nem tudtam magamat rászánni,
hogy ezt a végtelen kedves madarat gyűjte-
ményünkbe helyezzem nagyon régi vedlett
példányunk kelyére.
Vadas Jenő.
Sasok gyakori előfordulása Erdélyben.
Megfigyeléseimet főleg a nyári időszakban a
szolnokdobokamegyei Szentbenedek község
ben és környékén végeztem. Különösen az
1907. és 1908. években láttam nagyobb szám
ban sasokat. így 1907 július 25-től augusztus
5-ig kb. hatszor láttam Aquila maculata pò-
marina Brhm. és két ízben Aquila maculata
ciani/» Pall, példányokat. Augusztus 2-án
Aquila melanaëtus (L.) 30 lépésre vaila be
a kocsit. Augusztus 31-én egyszerre négy
Asio aceipitrinos (L.). Am 6. August 1911
wurde in Tömörd (Kom. Komárom) ein Asio
accipitrinus <3 erlegt. Indem diese Art in
mehreren Gregenden Ungarns brütet, ist es
nicht unwahrscheinlich, dass sich auch dieses
Vorkommen auf Brüten bezieht.
Debidekils v. Heqymbghy.
Späte Brut von Strix flammea L. Am 27.
August l'.lll brachte man nur vom Speicher
des Gerichtsgebäudes in Csikszentmárton ein
vom Blitzschlage betäubtes Schleiereulen-
weibchen, in welchem sich neben einem ganz
entwickelten hartschaligen Ei noch 1 andere
— Durchmesser Iti- l'i) mm befanden,
welche die Eide binnen wenigen Tagen jeden-
falls auch abgelegt hätte.
Liadislaus v. Szemére.
Pastor roseus L. Am 28. Mai 1909 be
obachtete ich 30 Stück in Segesvár.
Wilhelm Leonhakdt.
Tichodroma muraria (L.). Am 19. Feber
1911 wurde Selmeczbánya von einem seltenen
Vogelgaste besucht. Auf dem Gebäude der
Akademie für Bergbau zeigte sich ein Mauer-
läufer. Derselbe war sehr zutraulich, so dass
eine Erlegung desselben sehr leicht gewesen
wäre, doch konnte ich mich nicht dazu ent-
schliessen den unendlich lieben Vogel an
Stelle des sehr alten und in Mauser befind-
lichen Exemplares unserer Sammlung zugute
kommen zu lassen.
Eugen v. Vadas.
Häufiges Vorkommen von Adlern in Er-
dély. Meine Beobachtungen machte ich haupt-
sächlich in den Sommermonaten in der Ge-
meinde Szentbenedek und deren Umgebung
im Komitate Szolnokdoboka. Besonders in den
Jahren 1907 und L908 sah ich Adler in grös-
serer Anzahl. So beobachtete ich vom 25. Juli
bis 5. August L907 ungefähr sechsmal Aquila
maculata pomarina Brhm. und zweimal Aquila
maculata clanga Pall. Am 2. August erwartete
mich ein Exemplar von Aquila melanaëtus (L.)
bis auf 30 Schritte. Am 31. Augusl sah ich
392
sassal találkoztam, köztük az egyik Aquila
chrysaëtus (L.) és három . I . mélanaëtus (L.) volt.
L908-ban mindenütt közönséges volt a kis
és fekete békászó sus; szirti és parlagi sasok
is állandóan mutatkoztak : egyízben Aquila
chrysaëtus fulvu-s (L.) példányt is láttam.
1909-ben már jóval kevesebb volt a sas.
Meg vagyok róla győződve, hogy a parlagi
sas L907-ben költött i(t; békászó sas rendesen
fészkel.
Bakó Mannsberg Aevéd.
Buteo ferox (Gm.) a Hortobágyon és egyéb
megfigyelések. Néhány év óta évenként több-
ször is megfordulván a Hortobágyon, arra a
tapasztalatra kellett jutnom, hogy a pusztai
ölyv Magyarországon egyáltalában nem az a
ritkaság, a minek eddig gondoltuk, mert évről
évre előfordul a Hortobágyon, még pedig ren-
desen több példányban is. Lőttem már hét
darabot és láttam legalább 30-at, Rendesen
a földön vagy kútágasokon láttam; estére az
erdőkbe szállanak éjjeli tanyára. Táplálékát
tapasztalatom szerint főleg szöcskék es sás-
kák alkot ák. mert gyakran láttam, a mint
a földön kányamódra űzte ezeket.
1911 augusztus 5-én és 6-án jártam a Hor-
tobágyon ; teljesen kopár volt, s madarat is
csak keveset láttam. Néhány lluteo ferox
mellett öt Aquila mélanaëtus képviselte az
ornisz érdekesebb részét. Ezeken kívül volt
néhány bíbicz, széki csér, holló, 3—4 gólya,
sok kékvércse, szarka és varjú.
Sokkal élénkebb volt a madárélet 1911 már-
czius '.)-én. a mikor tömérdek Anser albifrons,
Anns trecca, Da/ila acuta, Anas penelope,
Anas strepeva, Anas boscas, Vanellus vanel-
lus lepte el a Hortobágyot. Láttam ezeken
kívül egy Haliaëtus albacilla-t, néhány Stwrnus
vulgaris-t ós egy Falco merülus-t.
1910 deczember havában mérhetetlen meny-
nyiségű Anser fabalis es albifrons volt a
vier Adler zu gleicher Zeit, es waren drei
Stück Aquila mélanaëtus (L.) und ein Aquila
chyraëtus (L.).
Im Jahre 1908 waren Aquila maculala
pomarina und clanga überall häutig und zeig-
ten sich auch Aquila chrysaëtus und mélana-
ëtus Ständig; einmal sali ich auch ein Exeni
piar von Aquila chrysaëtus fuiras (L.).
Im Jahre 1909 gab es schon bedeutend
weniger Adler.
Ich glaube bestimmt, dass Aquila mélana-
ëtus (L.) im Jahre 1907 bei uns gebrütet hat :
Aquila maculata pomarma brütet hier regel-
mässig.
Baron Arved v. Mannsbi rg.
Buteo ferox (Gm.) im Hortobágy und
andere Beobachtungen. Seit einigen Jahren
besuche ich jährlich mehrmals das Horto-
bágy und machte bei diesen Gelegenheiten
die Erfahrung, dass der Steppenbussard
für Ungarn durchaus nicht die Seltenheit ist,
als welche man denselben bisher betrach-
tete, indem derselbe jedes Jahr im Hortobágy
vorkommt, u. zw7, gewöhnlich in mehreren Exem-
plaren. Ich ertegte schon sieben Exemplare
und beobachtete wenigstens 30- Gewöhnlich
sah ich sie auf dem Boden oder auf Brunnen-
schwengeln: abends begeben sie sich zur
Nachtruhe in die Wälder. Seine hauptsäch-
lichste Nahrung bilden meiner Erfahrung nach
Heuschrecken und Grashüpfer, indem ich ihn
des öfteren beobachtete, als er denselben auf
dem Boden nach Milanenart hüpfend nach-
stellte.
Am 5. und G. August 1911, als ich im
Hortobágy war, fand ich dasselbe ganz öde
und auch ziemlich vogelarm vor. Neben eini-
gen Buteo ferox bildeten fünf Aquila mela-
i/arlus den interessanten Teil der Ornis. Aus-
serdem waren einige Kiebitze, Brachschwalben,
Kolkraben, 3 — 4 Störche, sowie viele Rotfus-
falken, Elstern und Krähen vorhanden.
Viel regeres Vogelleben herrschte am 9. März
1911, als das Hortobágy von Unmassen von An-
ser albifrons, Anas trecca, Da/ila acuta, Anas
penelope, Anas streperà, Anas hoschas und Va-
nellus iuiicIIiis bedeckt war. Ausserdem be-
obachtete ich einen Haliaëtus alludila, einige
Sturnus vulgaris und einen Falco inerillus.
Im Dezember Kill) waren im Hortobágy
Unmassen von Anser fabalis und albifrons
393
Hortobágyon, « megfigyeltem a Cnlearius
nivalis-t is.
Igen érdekes voll az 1911 nov. 8. és 9-i
hortobágyi kirándulás. A már nagy számban
itt levő Anser fabalis között megtaláltam egj
régi ismerősömet, egy partialis albínót, mely-
nek jobb szárnya teljesen fehér. Ezt a pél-
dányt már évek óta ismerem és pedig a
Hortobágy tói kissé északra fekvő majorom
mellett elterülő ú. n. Gellértszékről, a hol
— miután zavarni nem engedem — 2 — 3 hétig
is el szokott tanyázni egy csapat .4 user faba-
lis, köztük ez a partialis albinó. Ebből azt
következtetem, hogy a vetési ludak (bizo-
nyára egyéb madarak is) évről évre mindig
egy vonalon haladnak vonulásaik alkalmával
s ugyanazokat a szállóhelyeiket keresik fel.
Azért merem koczkáztatni ezt az állítást,
mert valósággal a véletlen netovábbja volna,
hogy egyidejűleg még egy ilyen, ehhez töké-
letesen hasonló albinó létezzék.
Bizonyítja ezt az állításomat még az is,
hogy a Hortobágyon éveken át megjelent az
Anser fabalis egg teljes albinója. A Hortobá-
gyon nagy számban járó lúdvadászok közül
igen sokan ismerték ezt a példányt, mely
abból a szempontból is nevezetes, hogy a
nálunk előforduló fehér vadludak nem szükség-
képpen Chen hyperboreus példányok.
Vadlúd már temérdek volt a Hortobágyon;
láttam a következő fajokat: Anser fabalis,
.1. neglectus, A. albifrons interniedius és ,!.
a. finnmarchicus. Rengeteg sok Anas boschas
és stilerà valamint Pufiin, acuta is volt.
Ezenkívül volt sok VaneUus vanellus, 3— 4
Falco merülus, I Falco peregrinus és lana-
rius, Regidus regulás, Erithacus rubeeula,
Turins pilaris, Ealiaëtus albicitta, több Cha-
i'iilrius pluvialis, néhány Stumus vulgaris
és 1 Corvus corax. Nem lett, volna teljes a
sorozat, ha ezúttal is nem lőttem volna egy
Buteo ferox példányt. Hogy az idén még
novemberben is itt volt, azt annak tulajdo-
A.|uila XVIir.
vorhanden und beobachtete ich aneli Calcarius
nivalis.
Ungemein interessant war der Besuch des
Hortobágy am 8. und it. November 1911. Un-
ter den schon in grosser Anzahl vorhandenen
Anser fabalis fand ich einen alien Bekannten,
einen partiellen Albino, dessen rechter Flu
gel total ici'/ss ist. Dieses Exemplar ist mir
schon seit Jahren bekannt u. zw. von dem so-
g( nannten Gellértszék, welcher sich in der
Nahe meines vom Hortobágj etwas nördlich
gelegenen Meierhofes befindet, wo sich eine
Schar Anser fabalis, da ich dieselben nicht
stören lasse, 2 — 3 Wochen lang anzuhal-
ten pflegt, unter ihnen auch dieser par-
tielle Albino. Ich schliesse hieraus, dass die
Saatgänse (jedenfalls auch andere Vögel)
während ihrer Herbstzüge von Jahr zu Jahr
immer dieselbe Reiseroute einhalten und im-
mer dieselben Rastplätze aufsuchen. Ich wage
deshalb diese Behauptung aufzustellen, weil
es ja das Nonplusultra eines Zufalles wäre,
wenn ganz zu gleicher Zeit ein dem bekann-
ten vollkommen gleichender Albino existieren
würde.
Meine Behauptung wird auch noch durch
den Umstand verstärkt, dass im Hortobágy
Jahre hindurch ein vollständiger Albino von
Anser fabalis zu erscheinen pflegte. Vielen
Jägern, welche wegen der Gänsejagd das
Hortobágy besuchen, war dieses Exemplar
bekannt, welches auch noch in der Hinsicht
von Tnteresse ist, dass man in Ungarn vor-
kommende weisse Gänse nicht unbedingt als
Exemplare von ( 'hen hyperboreus ansprechen
muss.
Wildgänse waren sclmn massenhaft vorhan-
den; ich beobachtete folgende Arten: Anser
fabalis, A. neglectus, A. albifrons intermedins
und A.a. finnmarchicus. Ungeheure Mengen
von Anas boschas, A. streperà und Dafila
acuta waren ebenfalls hier. Ausser diesen gab
es viele Yanellus vanellus, 3—4 Falco merü-
lus, je ein Falco peregrinus, F. Imitimi*. Re-
gulus regulus, Erithacus rubecula, Turdus
/liions und Ealiaëtus albicüla, mehrere Cha-
radrius pluvialis, einige Stumus vulgaris und
ein Corvus com.,-. Die Reihe wäre nicht voll-
ständig gewesen, wenn ich nicht noch ein
Exemplar von Buteo feroa erlegt hätte. Mass
sich dieser Vogel hier noch im November
aufhielt, glaube ich dem Umstände zusclirei-
50
394
nítoni, hogy az idei ősz sokáig enyhe volt s
a Hortobágyiul csak úgy hemzsegett a temér-
dek egér.
Szomjas Gusztáv.
Adatok az uráli bagoly erdélyi előfor-
dulásához. Ez évben (1911) Erdélyből ismét
szép számban kaptam uráli bagolyokat (Syr-
iiiiiin ural&nse Pali,.); a hozzám beküldött pél-
dányok a következő helyekről származnak :
ben zu können, dass der heurige Herbst sehr
milde war und dass das Hortobágy von Un-
massen von Mäusen nur so wimmelte.
( rl st W V. SZOM I 18.
Daten fiber »las Vorkommen der Ural-
eule in Erdély. Heuer erhielt irli wieder eine
stattliche Anzahl von Uraleulen (Syrnium ura-
lensc Pall.) aus Erdély ; die an mich eingesen-
deten Exemplare stammen von folgenden < hrt-
schaften :
Jan.
7. Brassó.
Sept
17. Székelykeresztúr.
Okt.
29. Berethaloni.
«
19. Tusnád.
Okt.
fi. Földvár.
„
31. Bodola.
Apr.
11. Predeal.
»
8. Sepsiszentgyörgy.
Nov.
2. Alsórákos.
•Inn.
13. Gyulafalva (peliely-
,,
12. Zabola,
4. Brassó.
tollazatban. -
-im
..
17- Barátos.
V
9. Brassó.
Flaumkleid).
•>
19- Csikszépvíz.
11
14. Tátraiig.
Aug.
4. Komandó.
lì
23. Kovászna.
S
19. Magyarigen
»
23. Kovászna.
»
22. Palotailva.
H.«
lUSmann
Ernő.
Ernst Haué
Ampelis garrula L. megjelenése 1911
telén. Kisebb invázió volt az idei télen is,
de csak kevés helyen és későn jelentkeztek,
többnyire kisebb csapatokban. Az alábbi érte-
sítéseket kaptuk :
Nagy csapatokban jelentkezett Tavarnáu
1911 január 30-án. Szeöts Béla értesítése.
Dr. Lendl Adolf praeparatoriuniába február
5-én került egy példány Poroszlóról.
Dr. Tarján Tibor értesítése szerint február
7-én Békéscsabán 12 darabból álló csapat
mutatkozott, mely 14-éig volt ott.
Fekete Andor február 15-én Szurduk szol-
nokdobokamegyei községben 25 — 30 darabot
látott.
Az utolsó kis csapatot dr. Óváry Pál jelezte
Torzsáról (Bács- Bodrog ni.) márczius 18-ról.
Kir. M. 0. K.
A Nucifraga caryocatactes macrorhyncha
Brhm. magyarországi inváziója lfll l őszén.
Minthogy még a legutóbbi napokban is kap-
tunk idevágó jelentéseket, azért végleges
ítéletet nem alkothatunk az invázió méretei-
Das Erscheinen von Ampelis garrula L.
im Winter 1911. Eine kleinere Invasion fand
auch dieses Jahr statt, doch erschienen die
Vögel nur an wenigen Stellen, sowie sehr
spät und meistens nur in geringer Menge.
Folgende Berichte liefen ein :
In Tavarna erschienen am 30. Januar 1911
grosse Flüge. Bericht von Béla v. Szeöts.
Das Präparatoriuni von Dr. Adolf Lendl
erhielt am 5. Feber ein Exemplar aus Poroszló.
Laut dem Berichte von Dr. Tibor Tarjám
zeigte sich am 7. Feber ein Flug von 12
Stück in Békéscsaba, welcher sich bis 14.
hier aufhielt,
Andreas Fekete beobachtete am 15. Feber
in Szurduk, Komitat Szolnokdoboka 25— 30
Stück.
Der letzte kleine Flug wurde von Dr. Paul
v. Ovar worn 18. März aus Torzsa (Kom. Bács-
Bodrog) gemeldet.
KöNIGL. U. 0. C.
Die Invasion von Nucifraga caryocatactes
macrorhyncha Brhm. in Ungarn im Herbste
1911. Indem noch während der letzten Tage
einschlägige Berichte einliefen, kann über die
Dimensionen der Invasion noch kein abschlies-
395
rôl, mégis a rendelkezésre álló anyui;' tanú-
sága szerint a mozgalom kiterjedt majdnem
az egész országra és mindenütt kisebb-nagyobb
csapatokban jelentek meg a vendégmadarak.
Széltében feltűnést keltettek különösen bizal-
mas viselkedésükkel, melynek igen sok áldo-
zatul is esett. A mozgalom első hirét dr. Lendl
Adolf praeparatórin mának köszönjük, a hova
évek sora óta nem érkezett annyi magtörő,
mint az idén, a hol tehát a mozgalom invázió
jellegével rögtön tisztában voltak. A hozzánk
beküldött jelentésben ugyan néhány példány
mint európai magtörő szerepel, de úgy lát-
szik csak azért, mert a meghatározásnál túl-
ságos súlyt fektettek a fark szélesebb fehér
csíkjára és arra a meghatározó jegyre, hogy
a felső csőr hosszabb, mint az also. Az in-
tézetbe küldött példányok alapján ez a két
kritérium nem elegendő minden egyes eset-
ben, mert van olyan madarunk is, melynél
csakis a csőr plasztikája, annak karcsú volta
mutatta azt, hogy a szibériai formával van
dolgunk. A jegyzékben felsorolt példányokat
tehát valamennyit a szibériai formához tarto-
zónak veszsziik, annyival is inkább, mert pl.
a Keszthelyről küldött két madár mint európai
van feltüntetve, holott Lovassy Sándor közle-
ményei szerint ezek a szibériai formához tar-
toztak.
A dr. Lendl ADOLP-féle jegyzék a követ-
kező :
sendes Urteil gegeben werden, doch war natii
dem zur Verfügung stehenden Materiale fasi
das ganze Land überall in grösseren und
kleineren Flügen von den Gästen über-
schwemmt. Überall erregten sie grosses Auf-
sehen, besonders durch ihr zutrauliches Be-
nehmen, welchem auch viele zum Opfer Helen.
Die erste Kunde über die Invasion verdanken
wir dem Präparatorium von Dr. Adolf Lbndl,
an welches seit Jahren nicht so viel Tannen-
häher eingesendet wurden, als heuer, weshalb
man hier mit dem Invasionscharakter der lie-
wegung sofort im klaren war. In dem uns
zugesandten Berichte sind zwar einige Exem-
plare als der europäischen Form angehörend
bezeichnet, doch wie es scheint nur deshalb.
weil bei der Bestimmung allzugrosses Ge-
wicht auf die breitere Schwanzbinde und auf
den längeren Oberschnabel gelegt svurde. Auf
Grund der Exemplare, welche unserem Insti-
tute zugesandt wurden, erwiesen sich diese
beiden Kriterien nicht in jedem Falle als
genügend, da wir auch solche Exemplare
besitzen, an welchen es nur die Plastik des
Schnabels, nämlich dessen Schlankheit ver-
riet, dass der Vogel der sibirischen Form
angehört. Die im Berichte befindlichen Daten
nehmen wir deshalb sämtlich als solche, welche
sieh über die sibirische Form beziehen, und
dies um so mehr, als z. B. die Exemplare von
Keszthely als zur europäischen Form gehörig
bezeichnet wurden, während doch dieselben
nach Dr. Alexander v. Lovassys unten folgender
Mitteilung der sibirischen Form angehörten.
Die Dr. Adolf LendlscIio Liste ist folgende:
Sept. 7. Kolozsvár (Com. Kolozs).
Iß. Szamosfalva ((.'om. Kolozs).
„ 19. Tornócz (Com. Nvitra).
„ 20. Nyitra (Com. Nyitni i.
„ 21. Mád (Com Zemplén).
„ 23. Szováta (Com Maros Torda)
„ 26. Nógrád (Com. Nógrád).
„ 26- Zalagógánfa (Com. Zala).
26- Tápiógyörgye (Com. Pest).
„ 29. Keszthely (Com. Zala).
„ 80. Budapest, Zugliget.
Oct. 5. Lakompak (Coni. Sopron).
Oct. (>• Keszthely (Coni. Zala).
„ 7. Kohóvölgy (Com. Szolnok-Doboka).
!). Újmajor (Com. Győr).
LO- Sárospatak (Com Zemplén).
10. Szentes (Com. Csongrád).
., 10. Periasz (Com. Torontáli.
„ 11. Jászóvár (Com. J.-N.-K.-Szolnok).
„ 12. Bács (Com. Bács-Bodrog).
12. Bőnyrétalap (Coni. Győr).
„ Ifi. Dunapentele (Com. Fejér).
„ 18. Drávatamási (Com. Somogy).
Táplálkozásukról egy adat szól: Budapes
ten a Zugligetben az érett paradicsomot csi-
pegették.
Über die Nahrung isi eine Mitteilung vor-
handen: im Zugliget bei Budapest hackten
sie die reifen Paradeisäpfel an.
50*
396
A magyar szaklapokban a következő ada-
tokat találjuk :
Szept. 1-tiil okt. 15-ig állandóan láttak
Szovátán (Maros- Torda m.). (Illtéb Tiboh : A
szibériai havasi szajkó előfordulása hazánk-
ban. Természettud. Közlöny XLIIÍ. 1911,
p. 863
Szept. 23-án 2 darabot lőttek Less község-
ben. Bihar m. (Lacsny I. L. : A szibériai
havasi szajkó előfordulása hazánkban. Ter-
mészettud. Közlöny XLIII. 1911, p. 863.)
Okt. 8-án Budapesten a Zugligetben egy
példányt látott dr. Entz Géza. (Természet-
tud. Közlöny XLIII. 1911, p 829.)
Szept. 27. és Okt. 4-én egy egy példányt
lőttek Keszthelyen (azonosak a de. Lenül
jegyzékében említett példányokkal, a melyek-
nél a praeparatóriumba való érkezés napja
van föltüntetve). (Dr. Lovassy Sándor: A szi-
bériai magtörő ez évi magyarországi meg-
jelenése. Természettud. Közlöny XLIII. 1911,
p. 891.) A bejelentés szerint a szöllőkben
a diókat dézsmálták.
Nov. 5-én Baranyaszentlőrinczen lőttek egy
példányt. (Róna Jenő: A szibériai havasi szajkó
előfordulása Baranyában. Természettud. Köz-
löny XLIII. 1911, p. 927.)
Október havában Eperjesen is előfordult.
ÍB. L. A mogyorószajkó. Zool. Lapok, Nili.
1911, p. 2590
Közvetlenül az intézethez érkeztek a követ-
kező adatok:
Szept 24-én Zámolyon, Fejér megyében,
Mihók Ottó figyelt meg egy példányt.
Szept. 28. Zalagógánfáról Külley János
megfigyelőnk küldött egy typikus példányt.
Szept. 28-án Tárnokról Radetzky Dezső kül-
dött szintén typikus példányt.
Szept. 28-án Láng Gyola figyelt meg egy
példányt Csákvár mellett Fejér megyében.
Szept. 30 án Kolozsvár környékén 1 2 — 14
darabból álló csapat jelentkezett, ezek közül
egy példányt elejtettek, mely az Erdélyi Kár-
pát-Egyesület közvetítése révén a Kir. M. 0. K.-
hoz került.
Október elején Szomjas Gusztáv megfigyelőnk
jelentése szerint Nyíregyháza vidékén elég
gyakori volt. Leginkább a szőllők között tar-
In den angarischen Fachblättern sind fol-
gende Daten enthalten :
Vom 1. Sept. bis 15. okt. wurden die Gäste
in Szovâta (Komita) Maros-Torda) gesehen.
(Tiberius v. Illyés: A szibériai havasi szajkó
előfordulása hazánkban. Természettud. Köz-
löny XLIII. 1911. ]). 863.)
Am 23. Sept. wurden in Less. Kom. Bihar,
zwei Exemplare erlegt. iL L. v Lacsny: A
szibériai havasi szajkó előfordulása hazánkban.
Természettud. Közlöny XLIH. 1911. p. 863.)
Am S. Oktober wurde bei Budapest im
Zugliget ein Exemplar von Dr. Géza Entz
beobachtet. (Természettud. Közlöny XLIII.
1911. p. S29.)
Am 27. Sept. und 4. Okt. wurde in Keszt-
hely (es sind dies dieselben, wie in der
LENDLSchen Liste, bei welchen der Tag ange-
geben ist, an welchem die Vögel in das
Präparatorium gelangten) je ein Exemplar
erlegt. (Dr. Alexander v. Lovassy : A szibériai
magtörő ezévi megjelenése. Természettud.
K../.löny XLIII. 1911. p. 891.) Laut dem Be-
richte holten sie aus den Weingärten die Nüsse.
Am 5. Nov. wurde ein Exemplar in Bara-
nyaszentlörincz erlegt. (Eugen Róna: A szibériai
havasi szajkó előfordulása Baranyában Ter-
mészettud Közlöny XLIII. 1911. p. 927.)
Im Oktober wurden sie auch in Eperjes
gesehen iL. B. A mogyorószajkó. Zool. Lapok
XIII. 1911. p. 259.)
Direkt an unser Institut gelangten folgende
Daten :
Am 24. Sept. wurde von Otto Mihók ein
Exemplar in Zámoly. Kom. Fejér, beobachtet.
Am 28. Sept. wurde von unserem Beobachter
.Iohann v. Külley ein typisches Exemplar ein-
gesandt.
Am 28. Sept. erhielten wir auch von un-
serem Beobachter Di v. Radetzky aus
Tárnok. Kom. Fejér, ein typisches Exemplar.
Am 2s. Sept. beobachtete Juliüb Lang ein
Exemplar bei Csákvár, im Komitate Fejér.
Am :!0 Sept. erschien bei Kolozsvár ein
Flug von 12-14 Stück, aus welchem ein
Exemplar erlegt wurde und durch Vermitte-
lung des Erdélyi Kárpát- Egyesület in die
Königl F. o ( '. gelangte.
Anfang Oktober waren sie laut dem Berichte
unseres Beobachters Gustav v. Szomjas in der
Umgebung von Nyíregyháza ziemlich häufig.
397
tózkodtak s igen bizalmasan viselkedtek, ligj
hogy igen könnyű dolog volt őket lelőni.
Ebben az időtájt Tiszadadán is lövetett egj
példány.
Október elején szinten Nyíregyháza köze-
lében, Ramoesaházán is megfigyelték inada-
rnnkat. Borsó Imre közlése szerint többnyire
kisebb csoportokban jártak fűzfabokros ka-
szállókon, legelőkön, de bejöttek a faluba is,
a hol sokszor látták őket istállók tetején
állani s kémszemlét tartani.
Okt. 5. körül Szepesszombaton és Sátor-
aljaújhelyen lőttek egy-egy példányt, melyek
Neubauer Zoltán leibiczi praeparatoriuiiiába
kerültek.
Okt. 7-én Rácz Béla megfigyelőnk küldött
ejry példányt Szerepről. Ez szintén a faluban
az istálló tetején tartózkodott, majd leszállt
az udvarra, a hol lelőtték.
Okt. 7-én Ha.idu István lev. tagunk lőtt egy
példányt Dunapatajon, (Pest m.). melyet meg
is küldött.
Okt. 11. Séi.ley Lajos Tiszacsegén, a Hor-
tobágy szélén figyelt meg néhány példányt.
Okt. 11-én Királyhelmeczről, okt. 12-én Csik-
csekefalváról kapott egy-egy példányt Szemééi
László.
Okt. 13-án Döbkentky Sándor lőtt egy dara-
bot Galántán.
Okt. 15-én Visegrádon jelentkeztek ; Lágler
Gyula erdőtanácsos közlése szerint a jelzett
dátum után még többször is észleltettek, de
mindig csak kevés számban.
Okt. 17-ig Hegymeghy Dezső a következő
helyekről kapott példányokat, illetve értesítést
az előfordulásáról.
Győr, Győrszentiván, Győrszentjános, Vének
(Győr m.), Tömörd, Ógyalla (Komárom in.),
Kabold (Sopron m.).
Okt. lN-án Pinkeet Zsigmond Kiskunfélegy-
házáról küldött egy példányt.
Nov. idején (Is/.tiw Kálmán megfigyelőnk
értesítése szerint Dés város környékéi való-
sággal elözönlötték a vendégmadarak; az
adatol báró Mannsberg Arvéd is megerősítette.
Sie hielten sich hauptsächlich in den Wein-
gärten auf, waren sehr zutraulich, so dass es
Leicht war, dieselben zu erlegen. Zur nämlichen
Zeit wurde auch in Tiszadada ein Exemplar
erlegt.
Anfang Oktober wurde unser Vogel eben-
falls in der Nähe von Nyíregyháza, namentlich
in Ramocsaháza beobachtet. Laut dein Berichte
von Emeeich Borsó hielten sie sich besonders
auf den mit Weidenbü sehen bestandenen Wie-
sen und Viehtriften auf, doch kamen sie auch
in das Dorf, wo man sie oft auf den Stall-
dächern am Ausluge beobachten konnte.
Beiläufig am 5. Oktober wurde je ein Exem-
plar in Szepesszombat und Sátoraljaújhely
erlegt : beide gelangten in das Präparatorium
von Zoltán Neubauer in Leibicz.
Am 7. Oktober sandte uus Béla Rácz, unser
Beobachter in Szerep ein Exemplar. Dieses
hielt sich ebenfalls im Dorfe, auf einem Stall-
dache auf, von wo es in den Hof flog und
dort erlegt wurde.
Am 7. Oktober erlegte unser korresp. Mit-
glied Stefan v.Hajdu in Dunapataj ein Exemplar,
welches er auch einsandte.
Am 11. Oktober beobachtete Ludwig v. Sélley
in Tiszacsege, am Rande des Hortobágy einige
Exemplare.
Am 11. Oktober erhielt unser Beobachter
Ladislaus v. Szemére ein Exemplar aus Király-
helmecz, am 12. Oktober eines aus Csik-
csekefalva.
Am 1 3. Oktober erlegte Alexander v. Döbrentey
ein Exemplar in Galánta.
Am 15. Oktober wurden sie in Visegrád
beobachtet; laut Forstrat Julius Laglee wurden
sie auch später noch beobachtet, aber immer
nur in geringer Anzahl.
Bis zum 17. Oktober erhielt Desiueem
Hegymeghy von folgenden Orten Exemplare
und Berichte über das Vorkommen :
Győr, Győrszentiván, Győrszentjános, Vének
(Kom. Győr), Tömörd, Ógyalla(Kom. Komárom),
Kabold (Kom. Sopron.)
Am IS. Oktober wurde uns ein Exemplar
aus Kiskunfélegyháza von Sigismond Pinkert
zugesandt.
Anfang November wurde die Umgebung
der Stadt Des laut dem Berichte unseres
Beobachters Koioman (»-/tun von den Gästen
sozusagen überschwemm! : diese Angabewurde
auch von Baron Aevbd \. Mannsbki.'. bestärkt.
398
Nov. 2-áu Pleteniiczáról, Pozsega megyé-
ből jelzett egy példányt Sajgó Endre; ez az
egyetlen hír, melyet az invázióra vonatkozó-
lag Horvátországból kaptunk.
Nov. 9-én Kisújszálláson lőttek egy pél-
dányt. Bana István bejelentő szerint e hónap
idejétől kezdve látták őket a vidéken.
Nov. 15-én gróf Wass Béla küldött egy
Mezőzáhon lőtt példányt avval az értesítéssel,
hogy e madarak elárasztották az egész Mező-
séget. Mindenütt látni belőlük erdőkben, ker-
tekben s szentgothárdi parkjában is tartóz-
kodott vagy hét pár.
November 25-én db. Dorning Henrik még
Budapesten a Köztemető közelében látott egy
példányt, mely a Iótrágyában kotorászott. Igen
bizalmas volt, 4 — 5 lépésre is bevárta a
közeledőt.
Az erdélyi előfordulásról Hausmann Ernő kül-
dött még adatokat, melyek a következők :
Okt. 9. Kisekemező (Kisküküllő m.) . . 3drb
„ 12. Szászkézd (Xagykükiillő m.l . . 1 .,
„ 14. Medgyes „ . . 1 ..
„ 23 Székelykeresztúr (Udvarhely m.) 2 ..
Nov. 2. Válaszút (Kolozs m ) . . . . 1 „
9. Segesvár (Nagyküküllö m.) . . ;> „
„ 11. Berethalom „ . . 3 „
.. 16. Nagysink , . . 1 „
.. 25. Sávos (Fogaras in.) . . . . I ..
Levelének a kérdésre vonatkozó szószerini
való szövege a következő :
„Az idei ősz folyamán sok olyan helyről
küldtek hozzám magtöröket, a hol ezt a ma-
darat azelőtt sohase látták vagy lőtték. Első
tekintetre fölismertem, hogy valamennyi pél-
dány a „ macro rhyncha" alakhoz tartozik.
Ennélfogva tehát más vidékről való mag-
törökről van szó, mert a brassói hegyvidéken,
a hol a miigtörö állandó madár, csakis vas'ag-
csőrű példányok fordulnak elő. Kivételesen
némely évben azonban vékonycsörű példá-
nyokat is lőttem. A brassói hegyvidéken és
környéken őszszel a magtörő úgyszólván tisz-
tára mogyoróval táplálkozik, melyeket, miként
ismeretes, köveken vagy fatörzseken igen
ügyesen szokoit fölvagdosni oly módon, hogy
Vom 2. November wurde ein Exemplar aus
Pleternicza (Koni. Pozsega) von Andreas Sajgó
gemeldet ; es ist dies das einzige Datum,
welches uns über die Invasion aus Kroatien
zukam.
Am 9. November wurde ein Exemplar in
Kisújszállás erlegt. Laut dem Berichte von
Stephan Bana wurden sie seit Anfang dieses
Monats gesehen.
Am 15. November sandte uns Graf Béla
v. Wash ein in Mezőzáh erlegtes Exemplar
und berichtete zugleich, dass die ganze
Mezőség von diesen Vögeln überschwemmt
sei : auch in seinem Parke zu Szentgothárd
waren ungefähr sieben Paare zu sehen.
Am 25. November wurde von Dr. Heinrich
Dorning noch in Budapest beim Kerepeser
Friedhofe ein Exemplar beobachtet, welches
sich am Pferdemiste zu schaffen machte. Der
Vogel war sehr zutraulich und Hess den
Beobachter bis auf 4 — 5 Schritte heran.
Bezüglich des Vorkommens in Erdély er-
hielten wir von Ernst Hausmann folgende
Daten :
9. Oct. Kisekemező (Kom. Kisküküllő) 3 St.
li'. „ Szászkézd (Kom. Nagyküküllö) 1 ..
14. .. Medgyes
I
23. .. Székelykeresztúr (Kom. Udvarh.) 2 ..
2. Nov. Válaszút (Kom. Kolozs) 1 ..
9. .. Segesvár (Kom. Nagyküküllö) 3 „
11. .. Berethalom „ „ 3 „
Ki. .. Nagysink „ .. 1 ..
2"). „ Sávos (Kom. Fogaras) 1 ..
Sein hiehergehöriger Bericht lautet im ur-
sprünglichen Wortlaute folgendermassen :
..Im Laufe dieses Herbstes erhielt ich aus
vielen Orten Tannenhäher zugesendet, wo
dieser Vogel sonst nie beobachtet oder erlegt
wurde. Ich erkannte auf den ersten Blick,
dass sämtliche Exemplare der Form „macro-
rhyncha" angehörten.
Demzufolge haben wir es also mit aus an-
deren Gegenden stammenden Vögeln zu tun,
da in unseren Gebirgen bei Brassó, wo der
Taunenhäher Standvogel ist, nur dickschnäb-
lige anzutreffen sind. Ausnahmsweise erlegte
ich auch in manchen Jahren einen dünn-
schnäbligen Tannenhäher. Hier in den Gebir-
gen bei Brassé und Umgebung nährt sich
der Nucifraga im Herbst fast nur von Hasel-
nüssen, die er, wie bekannt, auf Steinen oder
399
ujjai között tartja a mogyorói Egyébként a
magtörő minden évszakban szert tud tenni
mogyoróra, még tél idejében, nagy hó alkal-
mával is mindig csuk mogyorómaradványok
találhatok az elejtett példányok gyomrában.
A hozzám került példányoknál a felső káva
4 — 5 milliméterre] hosszabb az alsónál: ilyen
alakú csőrrel ez a madár semmiképpen se
tudna mogyorót fölvágni.
Ez a körülmény tehát kétségtelen bizonyí-
tékot szolgáltat arról, hogy ezek a madarak
oly vidékről valók, a hol nem terein mogyoró,
a hol tehát nincs alkalmuk a mogyoróval való
táplálkozásra. Hazai példányaink sohase jön-
nek le a síkságra, de még a Türkös, Bács-
falu, Hosszúfalu és Brassó községekben köz-
vetlenül a hegység lábánál fekvő nagykiter-
jedésű gyümölcsösökbe se.
A fentemlített példányok közül 12-nek a
gyomrában rovarokat és fölismerhetetlen mag-
vakat találtam, négy példány gyomra pedig
tömve volt kendermaggal. A kendermagot
pedig csakis a sikságon. a mezőkön találhat-
ták ezek a madarak."
A Kir. M. 0. K.-hoz beküldött példányok
gyomra többnyire tücsköt, ormányos bogarat,
futrinkát és szöcskét tartalmazott. A Mező-
záhról való példány begye és gyomra tömve
volt kendermaggal.
A mozgalom, úgy látszik, még jelenleg is
tart; különösen érdekesek volnának az eset-
leges visszavonulásra vonatkozó adatok- Tisz-
telettel kérjük megfigyelőinket, hogy a kérdést
a tél, illetve a tavasz folyamán ügyelem m el
kisérjék s az esetleges adatokról az intéze-
tet értesíteni szíveskedjenek.
Kii:. M. 0. K.
dem Vogel unmöglich.
eine
Baumästen sehr geschickt aufhackt, indem
er die Haselnuss mit den Zehen festhält
Übrigens weiss sich der Nucifraga zu jeder
Jahreszeit Haselnüsse zu verschallen, selbst
im Winter bei liefern Schnee erlegten Exem-
plaren findet man im Magen derselben immer
Haselnussreste.
Bei den mir eingesendeten Exemplaren
überragt der Oberschnabel den Uhterschnabel
um 4— ö mm. Mit einem so geformten Schna-
bel wäre es
Haselnuss aufzuhacken.
Dieses ist also ein sicherer Beweis, dass
die oben erwähnten Vögel aus einer Gegend
stammen, wo der Haselstrauch nicht vor-
kommt und demzufolge die Vögel auch nie
Gelegenheit haben, sich vom Kern der Hasel-
nüsse zu nähren.
Unsere einheimischen Tannenhäher kom-
men nie in die Ebene, vermeiden es aber
auch sehr, in die, so wie bei Türkös, Bácsfalu,
Hosszúfalu und Brassó unmittelbar am Fusse
der Gebirge liegenden ausgedehnten Obst-
gärten zu kommen.
Bei zwölf Stück von den oben erwähnten
Exemplaren fand ich im Magen Insekten und
unkenntliche Sämereien. Vier Stück aber hat-
ten den Magen und Kropf vollgestopft mit
Hanfsamen.
Hanfstauden konnten die Vögel doch nur
in der Ebene, also am Feld finden!"
In dem Magen der an die Königl. U. 0. C.
eingesandten Exemplare wurden hauptsäch-
lich Grillen, Rüssel- und Laufkäfer sowie
Heuschrecken gefunden. Das Exemplar aus
Mezőzáh hatte Kropf und Magen vollgestopft
mit Hanfsamen.
Die Invasion dauert dem Anscheine nach
auch jetzt noch fort ; besonders interessant
wären eventuell die Daten über den Rück-
zug. Wir ersuchen hiemit unsere Beobachter,
der Frage während des Winters und kom-
menden Frühjahres weitere Aufmerksamkeit
zu widmen und etwaige Beobachtungen dem
Institute mitzuteilen.
Köxi
u. o. c.
Jegyzetek Német-Délnyugat af likából. Az
első fecskecsapatokat 1911-ben augusztus
24-én láttam ; egyes példányok már két nap-
Nbtizen ans Deutsch-Sudwest-Afvika. Den
ersten Schwalbenflug beobachtete ich heuer
am 24. August ; einzelne Exemplare waren
Kill
pal ezelőtt mutatkoztak. A máskor gyakori
fehér gólyából az idén csak egyetlen egy pél-
dányt láttunk. Valószínű, hogy az abnorniis
szárazság következtében maradtak el.
Okonjati Farm, Okowakuatjivi (Kalkfeld)
mellett ,. „
\ HNiiiiETH Larry.
Oinithophaenologiai adatok Latrunból.
Victor F. M. atya 1910. évi megfigyelései:
Jan. 6. Özönvízszerű esővel rengeteg Alauda
urrensis, néhány Turrhis merula, Twrdus
pilaris és sok Vanellus vanellus érkezett.
Utóbbiak még a hónap vége előtt elvonultak.
Febr. 19. Hwundu rustica és ('lieliilnuiinu
wrbica megjöttek; néhány Mieropus apus
is látható.
Febr. 20. Néhány Fringüla coelebs.
Febr. 28. Sem Fringüla coelebs, sem egyéb
téli vendég nem látható ; csak néhány fecske
jelentkezett a hónap végén.
Márcz. 19. Ciconia ciconia és Grus grus
csapatokban érkeznek a téli szállásból.
Márcz. 20. A beállott hideg idővel egy-
idejűleg néhány Fringüla coelebs is mutat-
kozik, ezek azonban hamarosan eltűntek.
Apr. 8. Carduelis earduelis, Pycnonotus
xanthopygus fészket raknak ; megérkezett
Coturnix coturnix.
Ápr. 15. Merops apiaster érkezése.
Apr. 30. Sok Oriolus oriolus érkezett; ezek
a madarak nem sokáig szoktak itt tartóz-
kodni.
Okt. 2. Az első billegények és egyéb vo-
nuló madarak érkezése.
Okt. 8. Százával és ezrével érkeznek a
billegények, sok ragadozótól kísérve.
Okt. 12. Merops apiaster és fecskék el-
vonulása.
Decz. 2. Sok fecske É - D.
Decz. 20. Néhány fecske.
Decz. 21. Fringüla coelebs és Turdus merula
érkezése.
schon vorgestern zu sehen. Von dem früher
häutigen weissen Storche sahen wir heuer
nur ein einziges Exemplar. Wahrscheinlich
blieben sie infolge der abnormen Dürre aus.
Farm Okonjati, bei Okowakuatjivi (Kalkfeld).
Carry Vrnuleth.
Ormthophaenologische Daten aus Latron.
Beobachtungen im Jahre 1910 von P. F. M.
Victor :
6. Jan. Mit einem sündHutartigen Regen
erscheinen Massen von Alauda arvensis,
einige Turdus merula, Turdus pilaris und
viele Vanellus vanellus. Letztere zogen noch
vor Ende des Monats ab.
19- Febr. Hirundo rustica und Chelido-
naria urbica sind angekommen ; auch einige
Mieropus apus sind zu sehen.
20. Febr. Einige Fringilla coelebs.
28. Febr. Weder Fringilla coelebs noch
andere Wintergäste sind zu sehen ; nur einige
Schwalben zeigten sich Ende des Monats.
19. März. Ciconia ciconia. und Grus grus
erscheinen in Flügen aus dem Winterquartier.
20. März. Mit dem Eintritte der kalten
Witterung zeigen sich auch einige Fringüla
coelebs, welche jedoch bald verschwanden.
3. April. Garduelis carduelis und Pycnonotus
xanthopygus bauen ihre Nester; Coturnix
coturnix ist angekommen.
15. April. Merops apiaster angekommen.
30. April. Viele Oriolus oriolus angekommen;
diese Vögel pflegen sich hier nicht lange
aufzuhalten.
2. Okt. Ankunft der ersten Bachstelzen
und anderer Wintergäste.
8- Okt. Die Bachstelzen kommen zu Hun-
derten und Tausenden begleitet von vielen
Raubvögeln.
12. Okt. Abzug der Schwalben und Merops
apiaster.
2. Dez. Viele Schwalben N<-S.
20. Dez. Einige Schwalben.
21. Dez. Ankunft von Fringilla coelebs und
Turdus merula.
401
Az IMO. évi niadáivoniilás Hollandiában.
Közli dr. Ekama 11.
\'. közlemény.1
Der Vogelzug in Holland im .laine 1910
Zusammenstellung von Dr B. Ekama. V Bericht :
( 'ucuhts canorus L.
Első megszólalás : -
Erster Ruf
Leuvenumsche
Mijnsheerenland
Apr. 27.
Eekendorp
Mai. 7
bosch
Mart. i>6.
Zomeren
. 27.
Rijswijk
, 8
Blerick
Apr. 14.
Borculo
.. 28.
Leerdani
» 8
Westschouwen
, 16.
Dreischor
.. 28.
Lekkerkerk
. 10
Zevenbergen
„ 17.
Oegstgeest
.. 30.
Hoogkarspel
.. 12
Ameide
. 24
Gameren
„ 30.
Frederiksoord
„ 12
Krimpen a/d Lek
,, 25.
Nieuvverk. a/d IJsel
Mai. 2.
Hollum
. 14
Hillegersberg
.. 25.
Hendrik Ido Ambacht „
Nijkerk
., Iti
Deil
. 25
de Bilt
. 5.
Apeldoom
., 19
Utolsó megszólalás : -
Letzter Ruf:
Geldernialsen
Jul. 5.
líijswijk
Jul. L5.
Ameide
Jul. 22
Borculo
» 5.
Nieuwerkerk
. 16.
Solium
Aug. 7
Hirundo rustica L.
Else
megjelenés : — Die erste
gesehen :
Westmaas
Mart.
6.
Ameide Apr.
13.
Leerdani
Apr.
18
Blerick
Apr.
5.
Oegstgeest
13.
Krimpen a/d Lek
»
20
Hoek van Holland
n
5.
Zomeren „
i;ì.
Hollum
U
21
Gameren
5?
8.
Nieuwerk. a/d IJsel
13.
Weesp
Î1
22
Hekendorp
.,
10.
Goes
11.
Zevenbergen
n
23
Sommelsdijk
B
11.
Lekkerkerk „
14.
de Bilt
V
23
Borculo
ii
12.
Loenen/Nieuwersluis „
15.
Hillegersberg
»
24
Dordrecht
»
12.
Schaesberg „
15.
Heerde
25
Hoogkarspel
»
12.
Mijnsheerenland
16.
Geldermalsen
"
25
Heemstede
13.
Vreeland „
17.
Dreischor
n
27
Leiden
»
13.
Apeldoorn
Mai.
11
Az
utolsó]
;at látták : - - Die letzten
wurdei
l gesehen :
de Bilt
Sept
5.
Oegstgeest Sept
29.
Ameide
( >ct.
11
Zomeren
»
L5.
Dordrecht < >-
Krimpen a il Lek
..• 16.
Nieuwerk.
a il Usel
27.
Wassenaar
9.
Zevenbergen
,. 21.
Gameren
29.
Oegstgeest
.. IO.
Solium
.. 25.
Borculo
„
29.
Hekendorp
.. 1 1
A/, elsők megérkeztek: - Die ersten angekommen
Dubbeldam
Sept. l'5.
Moordrecht Oct.
9.
Ameide
Oct.
14.
Heemstede
.. 26.
Hollum
9.
Rotterdam
_
15.
Hekendorp
Oct. 4.
Nieuwerk. a/d Usel
10.
Zomeren
„
15.
Alblasserdain
.. 6.
Zevenbergen
11.
Borculo
..
15.
Locnen a'd Vecht
.. 6.
Oegstgeest
14.
Scheveningen
23.
Hoogkarspel
.. 8.
Lekkerkerk
14.
Apeldoorn
-
26.
Dreischor
. 8.
( 'iconia vtcoiiia (L.).
Leerdam
29.
Az elsők nu
gérkeztek : - - Die ersten
sind angekommen :
Bolnes
Jan. 12.
Mynsheerenland1 Mart.
.)
Ameide1
Mart
9.
Arkel
, 12.
Zoelen l
2
Zegwart
..
9.
Dm ten
n 23.
Klaaswaal „
■ )
Gameren
10.
Velzen
. 26.
Hendrik IdoAnibaclit1 „
3.
Wetermeer
11.
Hillegersberg '
Febr. 8.
Nykerk
3.
Nieuwerk. a/d Usel
11.
Westmaes1
, 27.
de Bilt
4.
Kinderdijk '
..
12.
Zomeren
., 28.
Montfoort
4
Zall-Bommel
25.
Lekkerkerk1
Mart. 1.
Geldermalsen
r>.
Borculo
Apr.
11.
Tynaart1
L
Bleiswijk „
7.
Sliedrecht1
»
12.
Dubbeldam
. 1.
Leerdam ' „
7.
Bunscholen1
"
23.
Kivonult : - Weggezogen :
Nieuversluis
Aug. 4.
Ameide Aug
27.
Dubbeldam
Sept
. 5
Hoogkarspel
.. 23.
Bordilo
28.
IJselmonde
n
7
Leerdam
„ 25.
Nieuwerk. a/d Usel „
Wageningen Sept
30.
1.
Zevenbergen
9
Vanellus vaneUus (L.).
Az elsők megérkeztek: -- Die ersten angekommen:
Westschouwen
iVbr
18.
Goes
Febr. 23.
Heerde
Febr. 28
Hekendorp
19.
Oostenboer
.. 23.
Bol s ward
Mart. 2
Echten
19.
Geldermalsen
.. 24
Oegstgeest
.. 3.
Nieuwleusen
21.
Huinerwold
.. 24.
Westmaas
4
Hillegersberg
r
21.
Hollum
.. 24.
's Graveland
.. 6
Nieuwerk. a/d Use
23.
Zalt-Bommel
Borculo
,. 26.
.. 28.
Gameren
.. 9
Régi fészkére érkezett.
Ankunft an ilas alte Nest.
io;;
Rijawijk
1 1 « »lin m
Nov. 27.
28
Elvonult: Weggezogen:
Borculo
Nov. 29
Ameide
I tord rech l
Dee 2.
. IO.
Hadárvouulási adatok Jaroslawhól. Meg-
figyelő Pabcsbnko Szbrgkj.
Őszi vonulás 1910.
Aug. 18. Micropus apus elvonulása kezdő
dik. 19. Kezdődik Parus ater vonulása apró
csapatokban. 22. Fringilla coelebs nagy csa-
patokban vonul. 23. Hirundo rustica csapa-
tokban vonul, holott egyes fészkekben még
fiókák vannak. 24. Néhány Micropus apus.
25. Muscicapa grisola vonulása kezdődik.
27. Utolsó Hirundo rustica fiókák reptetése.
31. Grus grus vonulása kezdődik. Cannabina
linaria csapatokban érkezik északról.
Szeptember 11. l' rat incola rubelra vonul.
13. Chrysomitris spinus nagy csapatokban.
14. Ruticüla phoenicura vonul. 15. Corvus
frugilegus vonulása kezdődik. 10. Paru* ater
nagy mennyiségben vonul. 21. Alauda arvensis
vonulása. 22. Kezdődik Erithacus rubecula
vonulása. 20. 18 darab Grus grus. 27. Anthus
tri nal i* vonul. 29. Erithacus rubecula nagy
számban vonul.
Okt. 2. Utolsó csapat Hirundo rustica :
utolsó Phylloscopus trochilus, Regulus regulus
vonulása. 8. Utolsó Alauda arvensis és Frin-
gilla coelebs. 9. Utolsó Carras frugilegus.
10. Tinicola enucleator érkezése. 30. Vinicola
enucleator nagy csapatokban : a város köze-
lében 60 darab Ampelis garrula.
Vogel zugsda ten aus Jaroslaw. Beobachter
Sergej Paschtbchbnko.
Herbstzug 1910.
Aug. IS. Beginn des Wegzuges von Mi-
cropus apus. 19. Beginn des Zuges von Parus
ater in kleinen Flügen. 22. Fringilla coelebs
zieht in grossen Flügen. 23. Hirundo rustica
zieht in Flügen, während sieh in einigen
Nestern noch .hinge befinden. 24. Einige
Micropus a jais. 26. Zug von Muscicapa grisola
beginnt. 27. Die letzten Jungen von Himmln
rustica fliegen aus. 31. Zug von Gru* grus
beginnt. Cannabina linaria erscheint in Flügen
aus Norden.
Sept. 11. Prati uculu ruhet ra zieht. 13.
Chrysomitris spinus scharenweise. 14. L'uti-
cilla phoenicura zieht. 15. Beginn des Zuges
von ( 'omis frugilegus. 16. Parus nier zieht
in grossen Schwärmen. 21. Zug von Alauda
arvensis. 22. Besinn des Zuges von Erithacus
rubecula. 26. 18 St. Grus gras. 27. Anthus
triviális zieht. 29. Erithacus rubecula zieht
in grosser .Menge.
Okt. 2. Letzter Flug von Hirn min rustica;
letzter Phylloscopus trochilus. Zug von Regulus
regulus. 8 Letzte Alauda arvensis und Frin-
güla coelebs Í*. Letzte Corvus frugilegus. 16.
Pinicola enucleator kommt an. 30. Pinicola
enucleator in grossen Flügen: in der Nähe
der Stadt 60 Ampelis garrula.
'/'uras.:! vonulás 1911. Frühjahrszug 191Í.
Mart. i'Ij. Corvus frugilegus.
Apr. 1 . Manila arborea.
2. , arvensis-
'.). Fringilla coelebs
4. Sturnus vulgaris.
4. Cannabina linaria.
6. Parus rulibuiiilus.
7. Emberiza schoeni-
clus
11. Punlus menda
11!. Anser unser.
Apr. L3. Tu ni as pilaris.
14. .. iliacus.
„ lö Xuiiu ums arcutitus.
16. Punlus musicus.
16. Gallinago gaüinago.
1 7. Anthus pratensis.
LS Grus uras
„ 18. Scolopax rusticola.
25. Anthus triviális.
., 25. Archibuteo lagopus.
Apr.
26. Phylloscopus acri -
itala .
27- ' 'yam cula suecica
27. M/h us migrans.
28. Ruticittaphoenicura
28. Muscicapa atrica-
/lilla.
29. ( 'ueulus eaiinrus.
29. Phylloscopus trochi
las.
30. Jynx tor quitta.
51*
IUI
Mai. 1 Hirundo i ustiea
6. Motacilla flava.
,, S. Lusdnia phümra la
13. Sylvia atricapilla.
Mai. L3. Oriolus oriolus
„ 14. Sylvia simplex.
I"). Hypolais hypolai
„ 20. Mirrnjnis apte-.
Mai. 21. M'uscì* •!/"> gì isola.
„ 24 Pinicola erythrina
24. Acrocephalus dünn ■
toruw.
Madártani megfigyelések Sarajevóban es
környékén. Megfigyelő Menbsdorfbr Gì bztáv.
1910. évi megfigyelések.
Május 11. Trebevic hegyen 2 Bonasa bo-
nasia és 2 Caccabis saxatilis : sok Xucifrai/a
caryocatactes.
Jún. 23. Trebevic hegyen Motacilla boarula
jnv.
Jiil. 7. Jahorinán 2 Gypaëtus barbahts ad.
és egy juv. 11. Bukovéken 2 Caccabis saxa-
tüis, 1 Faim féldeggi, 2 Bubo bubo. 1 Gyps
fulvus.
Aug. 24. Micropus apus, 20-as csapat vo-
nul ; Hirundo rustica gyülekezik.
Szept. 2. Chelidonaria urbica vonul: 20
darab Micropus apus. 11. 40 Ilii" mio rustica
-*■ D. 17. Oriolus oriolus; 200 Sturnus vul-
garis -*■ D. li). Aquila chrysaëtm. 24. 200
Chelidonaria urbica és 10O Hirundo rustica
-*■ D. 27. Muscìcapa grisóla.
Okt. 5. Chelidonaria urbica; Hirundo
rustica; este átvonulnak Ardea cinerea, Ardea
purpurea és Nycticorax nycticorax.
Decz. 20. Motacilla alba és boarula. 1
Falco peregrinus.
Ornithologische Beobachtungen in Sara-
jevo unii Umgebung. Beobachter Gustav
Menesdorfer.
Beobachtungen im ./altre 1910.
Mai 11. Auf dem Trebevicberge 2 Bonisa
bonasia und 2 Caccabis saxatilis: viele Nuci-
fraga caryocatactes.
Juni 23. Auf den Trebevicberge Motacilla
boarula juv.
Juli 7. Auf der Jaliorina 2 alte und ein
junger Gypaëtus barbatus. 11. in Bukovek 2
Caccabis saxatilis, 1 Falco feldeggi, 2 linla
bubo. 1 Gypus fulvus.
Aug. 24. Ein Flug von 20 Stück Micropus
apus zieht. Hirundo rustica sammelu sich.
Sept. 2. Chelidonaria urbica zieht. 2(1
Micropas apus 11. 40 Hirundo rustica -*■ S.
17. Oriolus oriolus; 200 Sturnus vulgaris -*■ S.
li). Aquila chrysaëtus. 24. 200 Chelidonaria
urbica und 100 Hirundo rustica -*■ S. 27.
Mitseien/, a grisóla.
Okt. 5. Chelidonaria urbica; Hirundo ru-
stica; abends ziehen Ardea cinerea, Ardea
purpurea und Nycticorax nycticorax.
Dez. 20. Motacilla alba und boarida ; 1
/•'(//<■ jjei c//rinus.
1911. éri megfigyelések. — Beobachtungen im .fahre 1911.
Jan. I. Motacilla alba, M. boarula. 7. 25
Larus ridibundus. 8. Anthus spipoh-Va. 1
.l/v/,7/ cinerea. 9. Colymbus fluviatili^, Aegi-
thalus vagans, 4 Alerti*, ispida. 12. 20 r<>-
liiiuha oenas. 21. 2'urcZws pilaris. 22. 1
Larus ridibundus, I /'ml incoia rubicola, 5
'/'"tonus In hin ns
Febr. 18. Pavoncella pugnax, Anas quer-
quedula, Anthus spipoletta, ('inclus cinclus,
Alcedo ispida. 19. Cerchneis tinnunculus,
Accipiter nisus, Linns canus, Aims trecca,
Anas In, selnis. GaUinago gaUinago, 11 Co-
lymbus fluviatilis, Turdus musicus. 23. Eri-
thaeus rule Inda. 2t>. 30 Turdus pilaris.
Mart. 8. Alauda arvensis, Sturnus vulga-
ris. 10. Alauda arborea 13. 350 Turdus
pilaris, 15 'I'm il ns viseivorus. 17. Tringa
minuta, Ruticüla phoenicura. 19. 20 Chara-
drius pluvialis, òu Galli natio gaUinago, 1
.1;/nív unser. 2 PhyUoscopus acredula, Sylvia
stile'm 25. 20 VaneUus vaneüus, A Numenius
arenatus.
Apr. 11. Saxicola oenanthe, 70 Pyrrhocorax
pyrrhocorax. 17. Proti net, In raliéira, Pratin-
cola rubicola, Lusdnia luscinia. 20. Hirundo
rustica. 23. Dr'mlns oriolus, Cueulus canorus.
Mai. 4. Upupa epops, Tartar tartar. 12.
Lanius collurio. 15. Ardea raUoides, Crea
crex, Charadrius hiaticola Gaüinula chloro-
jins. Co/nit, Im palumbus. 1*. •///"' lorquilla.
21. V-'a/cry subbate». 26. Chelidonaria urbica.
29. Coturnix coturnix.
105
Nemzetközi madárvédelem. A Magyar Ki-
rályi Omithologiai Központ munkái, a nélkül,
hogy erre törekedtünk volna, mégis propa-
gandát csinálnak.
Hollandia. J. A van Vollbnhovb» mérnökár
(Nijmegenben) fáradságot nem ismerő agitá-
lása folytán az állatvédő-egyesület kebelében
külön madárvédelmi szakosztály alakult, a
mely, példánkat köveive, a raczionális irány-
ban indult, a mi a józan gondolkodású hol-
land nép jellemének is leginkább megfelel.
Van Vollenhoven úr velünk már évek óta
levelezésben állott, nem sajnálva a fáradságot,
elment a berlini ötödik nemzetközi omitholo-
giai Kongresszusra, hogy intézetünk vezetőjét
személyesen megismerje. Visszatérve hazájába,
munkához látott. Erős a meggyőződésünk,
hogy van Vollenhoven úr titkársága korszakot
jelent és melegen üdvözöljük Hollandia derék
férfiait a munkában.
Francziaorszáf/. A szakkörök előtt ismere-
tes, hogy a raczionális, tehát nem szentimentá-
lis irányzatú és expressis verbis a mező- és
erdőgazdaság javára szolgáló madárvédelmi
mozgalom visszanyúlik 1868-ig,1 felvettelett
pedig a német mező- és erdőgazdák XXVI-ik
közgyűlésén. Ez a mozgalom elvezetett az
1873. évi nemzetközi mezőgazdasági Kon-
gresszushoz, a melyen Francziaországot Boitel
M. képviselte és a melyen előterjesztettek
M \kenzeller jegyzékei ; erre az a külön de-
klaráczió következett, a mely egyrészt Olasz-
ország, másreszt .Magyarország és Ausztria
(Visconti-Venosta és gróf Anhrássy Gyula) kö-
zött jött létre, de semmi gyakorlati következ-
ménye nem volt. Ezt követte a Bécsben meg-
tartott első nemzetközi omithologiai Kongresz-
szus, a melynek egyezményei szinten gyakor-
lati következmény nélkül maradtak, a mi
nem csoda, mert a nemzetköziség nagyon
hézagos volt. Az ezt követő. Budapesten
1891-ben megtartott második nemzetközi or-
nithologiai Kongresszus — a mely nemzetközi-
leg erősen látogatott volt — a madárvédelem
1 Az egész mozgalom tiiiiéneti fejlődését össze-
foglaltam a következő, magyar és angol nyelven
megjelent müvemben: .Az 1902. évi nemzetközi
madárvédelmi egyezmény és Magyarország*. Buda-
pest, 1907. — The international Convention etc.
Budapest 1907.
Internationaler Vogelschutz. Ganz nube
absichtigt machen die Arbeiten unserer Ornith.
Zentrale doch Propaganda.
Holland. Durch rastlose und unermüdliche
Anregungen des Herrn Ingenieurs J. A. vak
Vollbnhoven in Nijmegen kam im Schosse
des Tierschutzvereinea eine eigene Sektion
für Vogelschutz zustande, welche unserem
Beispiele folgend, die rationelle Richtung ein-
schlug, was ja auch dem Charakter der nüch-
tern denkenden Holländer bestens entspricht
Herr van Vollenhoven stand mit uns seit Jahren
in brieflichem Verkehr, Hess sich die Mühe
nicht verdriessen, die Heise nach Berlin
zum fünften internationalen Ornithologen
Kongress zu unternehmen, um die persön-
liche Bekanntschaft des Leiters unserer Zen-
trale zu machen. Heimgekehrt schritt er ans
Werk. Wir sind fest überzeugt, dass das
Sekretariat des Herrn van Vollbnhovbn eine
Epoche bedeutet und wir begrüssen herzlichst
die wackeren Manner in Holland an der Arbeit.
Frankreich- Den Fachkreisen ist es bekannt.
dass die Bewegung' für Vogelschutz, u. zw. für
die rationelle -- also nicht sentimentale —
Richtung, und, expressis verbis, zu Gunsten
der Land- und Forstwirtschaft, bis auf das
Jahr 1868 zurückgreift1 und auf der XXVJ.
Generalversammlung der deutschen Land- und
Forstwirte aufgeworfen wurde. Diese Bewe-
gung führte zum internationalen landwirt-
schaftlichen Kongress vom Jahre 1873, wo
Frankreich durch M. Boitbl vertreten war,
wo die Listen Marenzellbbs vorgelegt wurden :
dann folgte die separate Deklaration, welche
zwischen Italien einerseits timi Ungarn und
Osterreich anderseits (Visconti-Venosta und
Graf Julius AndrAssy) vereinbart wurde, jedoch
keine praktischen Folgen hatte. Dann folgte
der erste internai. Ornithologen- Kongress in
Wien, dessen Vereinbarungen auch keine
praktischen Folgen hatten : kein Wunder, da
die Internationalität grosse Lücken aufwies.
Hierauf kam der zweile internat. ( »raithologen
Kongress in Budapest 1891, der international
sehr stark beschickt war. die ganze Frage
1 Die historische Darstellung der ganzen Bewegung
habe ich im folgenden Werke angarisch und
englisch zusammengofassl „The international
Convention for the Protection of Birds concluded in
IDOL1 and Hungary*. Budapest, ino?
406
egész kérdését kitűnő referátumokban foglalta
össze és érezhetően hatott arra, hogy a Pa-
risba tervezett nemzetközi Konferenczia, a me-
lyet megelőzött a Hágában tartott tanácskozás,
megtartassék. A nagy nemzetközi Konferenczia
1895 június 25-én Parisban meg is tartatott.
Hivatalosan képviselve volt ezen 17 állam, és
pedig a következők :
Németország 5
Magyarország 2
Ausztria 2
Belgium 2
Spanyolország 2
Francziaország 1"
"Nagybritannia 3
Görögország 2
'Olaszország 1
Luxemburg 1
Monaco 1
'Hollandia 2
Portugálba . 1
"Oroszország 1
Svédország 1
Norvégia 1
Svájcz I1
összesen 32 delegátussal, köztük kiváló szak-
emberekkel. Ez a tanácskozás vezetett azután
a még napjainkban is érvényes, 1902 már-
czius 19-én Parisban kötött egyezményhez,
a melyet azonban már csak 13 állam irt alá.
Kedvezőtlen hatást gyakorolt az, hogy Nagy-
britannia, a melyet „Sir Herbert Eüstache
Maxwell Bart. M. P., Howard-Saunders, Member
of the Zoological and Linnean- Society és Fran-
i is Dundas Harford, Second Secretary of the
British Embassy at Paris" képviseltek, nem
csatlakozott az egyezményhez2 és álláspontját
nem idokolta meg. Ebből a vázlatból kitűnik,
hogy Francziaország vezetett, de a későbbiek
folyamán nem vettünk észre semmi nemzet-
1 A csillaggal megjelölt államok az egyezményt
nem írták alá.
- Helyénvalónak tartom Angliának a párisi 1895
június 25-iki nemzetközi tanácskozáson részt vett
képviselőit név szerint felsorolni (1. müvemben a 102.
oldalon), mert legújabban azon van Anglia, hogy
bizonyos madárfajok nemzetközi védelemben része-
sittessenek. Az egyezmény alkalmat adott a jegyzék
kiegészítésére. Angliának egyszerűen csatlakoznia
kellene az egyezményhez és fel kellene használnia
annak előnyeit
des Vogelschutzes in ausgezeichneten Refe-
raten ztisammenfasste und fühlbaren Eintliiss
auf das Zusammentreten der für Paris bestimm-
ten internationalen Konferenz, der noch eine
Beratung in Haag voranging, ausübte. Oie
grosse internationale Konferenz fand am 25.
.Inni 1895 in Paris statt. Sie war amtlieh
beschickt von 17 Staaten, u. zw.:
Deutschland 5
Ungarn _
Österreich 2
Belgien 2
Spanien 2
Frankreich 10
*Grossbritannien 3
Griechenland 2
'Italien 1
Luxemburg 1
Monaco 1
♦Holland 2
Portugal 1
*Russland 1
Schweden 1
Norwegen 1
Schweiz 1 '
mit 32 Delegierten, darunter ausgezeichnete
Fachmänner. Diese Beratung führte dann zu
der auch heute noch in Kraft bestehenden
Konvention vom 19. März 1902 von Paris,
welche aber nun mehr von 13 Staaten unter-
zeichnet wurde. Keinen günstigen Eindruck
machte es, dass Grossbritannien, welches
durch „Sir Herbert Eustache Maxwell Bart.
M. P., Howard -Saunders, Member of the
Zoological- and Linnean-Society und Francis
Dundas Harford, Second Secretary of the
British Embassy at Paris" vertreten war, der
Konvention nicht beitrat2 und die Ursache
seines Verhaltens nicht angab. Wir ersehen
aus dieser Skizze, dass Frankreich den Vorrang
hatte, doch bemerkten wir in der Folge keine
1 Die mit einem Stern bezeichneten Staaten haben
die Konvention nicht unterschrieben.
: Ich finde es für angemessen, die Vertreter Eng-
lands auf der internationalen Konferenz vom 25. Juni
1895 in Paris namentlich anzuführen (siehe auch mein
Buch pag. 102), denn neuestens ist England bestrebt,
den internationalen Schutz gewisser Vögel zu erwir-
ken. Die Konvention bot Gelegenheit die Listen zu
ergänzen. England sollte einfach der Konvention
beitreten und deren Vorteile benutzen.
tur
közi tevékenységet sein exten/.ive, sein inten
zive. Nagy örömet szerzett nekünk Dr. Kbheiq
Hknry úr, midőn ;i Société Vinicole de la
Gironde részére tőlünk néhány clichét kért,
a melyek népszerű kiadványainkban megje-
lentek ; kérte pedig azon czélból, hogy a
Franeziaország némely vidékén rosszul álló
madárvédelemről készülő népszerű müvében
felhasználja. Könyvét már meg is írta és ha
ez tárgyi szempontból nem is kifogástalan,
mégis hivatva van arra, hogy az ügyet szol-
gálja. A Kehrig úrral való összeköttetésünk
alapján került kezünkbe az egyik szőlészeti
lapnak: -La feuille vinicole de la Gironde;
Bordeaux" 1911 április 13-iki, (15-ik) száma, a
melyből megtudtuk, hogy Deux-Sèvres départe-
ment 32 iskolájában hatóságilag jóváhagyott
alapszabályokkal bíró madárvédő-egyesületek
vannak.
A kihágás dorgálás által büntettetik, a
visszaesés a kizárást vonhatja maga után ; a
buzgó tagok ellenben dicséretben részesülnek,
vagy nevük a „tableau d'honneur"-be vezet-
tetik be. A tagok általában véve szívesen
vetik alá magukat az alapszabályoknak és a
vétségek mindinkább ritkulnak. Az eredmény-
ről egy tanító ezt írja: „A madarak és fész-
kek pusztítása mintegy varázslatszerűen meg-
szűnt : a gyermekek nemcsak a madarakat
kímélik, de más állattal sem bánnak rosszul".
Egy másik tanító kifejezi abbeli meggyőző-
dését, hogy a hernyókat nagyrészben a ma-
darak pusztították el. Többen azt írják, hogy
az erdők és sövények most sokkal népeseb-
bek a madaraktól.
A Marnemegyei nyilvános fiúiskolái madár-
védő-egyesület alapszabályai így szólnak :
1. A tanulók a gazdászat érdekében tár-
sulatba tömörülnek, a melynek czélja a hasz-
nos állatok védelme (beleértve az eddig üldö-
zött lángbagoly t, kuvikot, bőregeret és sün
disznót.
2. Tag lehet minden írni-olvasni tudó. he-
tedik életévét betöltött tanuló.
3. Az ügyeket egy bizottság vezeti, mely
áll a tanítóból (elnök), alelnökből, titkárból
és három ülnökből. Könyvet vezetnek, melybe
minden tag érdeme fel van jegyezve.
4. Minden iskolában fali képen láthatók
lesznek a hasznos és káros madarak.
internationale Tätigkeit, weder extensiv, noch
intensiv. Eine glosse Freude bereitete es uns.
als Herr Dr. Hi.nkv Kbhsig von der Société
Vinicole de la Gironde von uns einige Klischees
erbat, welche in unseren populären Ausgaben
über Vogelschutz enthalten sind, da er die
Absicht habe, ein populäres Werk über
Vogelschutz, der in Frankreich in manchen
Gegenden im Argen liegt, zu verfassen. Er
schrieb auch das Büchlein und wenn das-
selbe sachlich auch nicht ganz tadellos ist,
so ist es doch geeignet der Sache zu dienen.
Durch diese Verbindung kam uns auch das
Organ für Weinbau: „La feuille vinicole de
la Gironde, Bordeaux, April 13. 1911 Nr. ló-
in die Hände, woraus wir erfuhren, dass es
im Departement Deux-Sèvres in 32 Schulen
Vogelschutz-Vereine gibt, welche behördlich
sanktioniert sind. Die Übertretung wird mit
Rüge bestraft, der Rückfall kann Ausschlies-
sung zur F'olge haben. Die eifrigen Mitglieder
werden belobt, oder ins „Tableau d'honneur"
eingetragen. Die Mitglieder unterwerfen sich
den Statuten gerne und die Verstösse werden
stets seltener. Über den Erfolg schreibt ein
Lehrer: Die Vertilgung der Vögel und der
Nester hörte wie auf einen Zauberschlag auf;
die Kinder behandeln nicht nur die Vögel,
sondern auch andere Tiere gut. Ein anderer
schreibt, er sei überzeugt, dass die Raupen
zum grossen Teil durch die Vögel vernichtet
wurden. Mehrere schreiben, dass der Wald
und die Hecken jetzt besser bevölkert sind.
Die Statuten der öffentlichen Knabenschule
in Marni lauten :
1. Die Schüler bilden im Interesse der
Wirtschaft eine Gesellschaft, deren Zweck
der Schutz der nützlichen Tiere ist (einbe-
zogen sind der gelbe Kauz, Nachtkauz, Fle-
dermaus und der Igel, die bisher verfolgt
wurden).
2. Mitglied kann jeder des Lesens and
Schreibens kundige Schüler werden, der das
7. Lebensjahr erreicht hat.
3. Die Angelegenheit besorgt eine Kom-
mission, die aus dem Lehrer (Präsident), einem
Vizepräsidenten, einem Sekretär und drei Bei-
sitzern besteht. Sie führen ein Buch über die
Verdienste der Schüler.
4. In jeder Schule werden die nützlichen
und schädlichen Vögel auf Wandtafeln dar-
gestellt.
408
•"). A tápok tartózkodnak a fészkek kirab-
lásától, ha fészket találnak, arról jelentést
tesznek az elnöknek.
li. A vétkes tagot az elnök megdorgálja :
visszaesés esetében kizárható.
7. Ha a tanuló 13 éves korában az iskolát
elhagyja, bizonyítványt kap arról, hogy a
társulat lapja volt.
8. A kitüntetést érdemlők a párisi anya-
társulattól elismerő okiratot, érmet, stb. kapnak.
9. Minden politikai vagy vallási vita tiltva
van.
Az Irais-i egyesület alapszabályai :
1. Minden tag köteles tudni a Grammont-
törvényt.
5. Szombaton a tanító felolvassa a beér-
kezett jelentéseket ; a bűnösök a padból ki-
lépnek és a pódium körül kört képeznek.
9- A kihágásokról vezetett jegyzék az
iskolavezető tudomására hozatik.
Ez az érem egyik oldala. »Sajnos, van azon-
ban egy másik oldala is. az iskolán kívül !
Ugyancsak a „Feuille vinicole de la Gironde"
írja 1911. évi augusztus 31-iki (35-ik) szá-
mában a következőket:
„Kis madarak tömegen pusztítása.
Még mindig benne vagyunk a kátyúban. A
Conseil Général kívánságára a prefektus jelt adott
:i hrkatombára, mert megengedte a paesirták és
más kis vonuló madarak lelövését és elfogását.
Ez a törvény nyilt megsértése, most, a mikor
a rovarok annyi kárt okoznak. Igaz, hogy az
engedély csak a vadászat idejére szól. de ki
tudja, nem fogja-e meghosszabbítani a prefektus
azon túlra i*.
Ürügyül azt hozzák fel, hogy sok szegény
család a fogásból él. Pacsirta elnevezés alatt
azután más madarat is pusztítanak és mindezt
néhány izgága választó kedvéért.
Reméljük, hogy a miniszter nem fog késni a
rendcsinálással."
Ehhez azt a megjegyzést fűzzük, hogy a
sérelmes rendelet még mindig annak az el-
avult nézetnek következménye, hogy a ma-
dár (különösen az ehető) res mill ins.
'>. Die Mitglieder enthalten sich des Aus-
nehmens der Nester : finden sie ein Nest, so
melden sie es dem Präsidenten.
li. Das schuldige Mitglied wird vom Prä-
sidenten gerügt. Der Rückfall wird mit Aus-
schliessung bestraft.
7. Tritt der Schüler ins 13. Lebensjahr und
verlässt die Schule, erhält er ein Zeugnis,
dass er Mitglied der Gesellschaft war.
8. Die verdienstvollen Mitglieder erhalten
vom Mutterverein in Paris Belobung (ehrende
Anerkennung, Medaille usw.).
9- Jeder politische oder religiöse Streit ist
verpönt.
Die Statuten des Vereines von irais:
1. Jedes Mitglied ist verpflichtet das Gesetz
Grammont zu wissen.
5. Am Sonnabend liest der Lehrer die
eingegangenen Meldungen \'or, die strafbaren
Schüler treten aus der Bank und bilden um
das Podium einen Kreis.
9. Die Liste der Übertretungen wird dem
Schulvorsteher vorgelegt.
Das ist der Avers der Sache. Leider hat
dieselbe einen traurigen Revers, ausserhalb
der Schule! Ebenfalls die ..Feuille vinicole
de la Gironde" vom 31. August 1911. Nr. 35
schreibt wie folgt :
.. Massenvertilgung kleiner Vögel.
Wir stecken noch immer im Bösen. Auf Wunsch
des Conseil Oénéral gab der Präfekt das Zeichen
zur Hekatombe, denn er hat verfügt, dass man
die Lerchen und andere kleine Vögel schiessen
darf Das ist jetzt, wo die Insekten so grossen
Schaden verursachen, eine offenbare Verletzung
des Gesetzes. Es ist wahr, dass die Erlaubnis
bloss für die Jagdsaison gilt, man kann aber
nicht wissen, ob der Präfekt nicht eine Verlän-
gerung bewilligt.
Als Vorwand für die Erlaubnis wird vor-
gebracht, dass viele arme Familien vom Vogel-
fang leben. Unter dem Namen Lerche werden
aber dann auch andere Vögel vernichtet und
alles wegen einiger — lauter Wähler ! Wir hotten,
der Minister wird nicht säumen, Ordnung zu
schaffen."
Wir fügen hier die Bemerkung hinzu. das>
dieser Rückfall noch immer Folge der alten
Anschauung ist : der Vogel (besonders der
essbare) sei res nullius.
LÔ9
Az „Institut International d'Agriculture
de Rome" és a madárvédelem. Nevezeti
intézet 1911 május havában tartott közgyű-
lése alkalmával a madárvédelemre vonatkozó-
lag :i követkéz i") határozatot fogadta el :
1. A közgyűlés tudomásul veszi, hogy 20
állam a törvényhozás útján hathatós védelem
alá helyezte a hasznos madarakat s megelé-
gedésére szolgál az a tény, hogy három
államnál ez az intézkedés az „Institut Inter-
national d'Agriculture" 1909. évi közgyűlési
határozatából kifolyólag jött létre.
2. Tekintettel arra, hogy mennyire fontos
a gazdára nézve a madárvédelem, a köz-
gyűlés elhatározza, hogy a hozzájárult álla-
mokkal közli az erről a kérdésről összegyűj-
tött anyagot s egyúttal felszólítja őket a
védelem kiegészítésére ; azokban az államok-
ban, a melyekben ebben az irányban még
semmi sem történt, lépések teendők, hogy a
madárvédelmet életbe léptessék s ily módon
a hasznos madarak egyetemes hozzájárulás-
sal védelem alá helyeztessenek.
3. A közgyűlés szükségesnek tartja a kér-
dés menetének figyelemmel való kísérését s
felszólítja az állandó bizottságot, hogy az
ezen a téren elért eredményekről a legköze-
lebbi közgyűlésen tájékoztatást nyújtson.
„Institut Ornithologique de France". Az
„Institut Ornithologique de France" eszméjét
propagálja Meneoaux A. tanár a Revue Fran-
raise (V Ornithologique III. 1911. évfolyamá-
nak 106 — 111. lapjain megjelent „La Pro-
tection rationnelle des oiseaux" czímű közle-
ményében, melyben tervét a következőkben
körvonalozza :
„Az első lépés volna egy franczia ornith.
bizottság alakítása, melynek tagjai legalább
félévenként üléseznének. Hatáskörébe tartoz-
nának nemcsak a madarak, de a vadászat
tárgyát alkotó vad is. Ez jelölne ki védelem
alatt álló területeket és madártelepeket, hiva-
talos mintatelepeket, megcsinálná a vonuló
madarakra vonatkozó szabályzatokat a vadá-
szat szabályozását, az abszolút hasznos ma-
darak jegyzékét és azokét, melyek időnként
Aquila XVIII.
lias „Institut International d'Agriculture
de Rome" und der Vogelschutz. Dieses
Institut akzeptierte in der Generalversamm-
lung im Mai KU 1 bezüglicli des \ og( Ischutzes
folgenden Beschluss :
1. Dil- Generalversammlung nimm! es zur
Kenntnis, dass 20 Staaten dir nützlichen
Vögel im Wege der Gesetzgebung unter wirk-
samen Schutz stellten und gereichl <■> der-
selben zur Befriedigung, dass bei drei Staaten
diese Verordnungen dem Beschlüsse der Gene-
ralversammlung dis ..Institut International
d'Agriculture" vom Jahre 1909 entsprungen
sind.
2. Mit Rücksicht auf die grosse Wichtig-
keit des Vogelschutzes für den Landwirt,
beschliesst die Generalversammlung, den bei-
getretenen Staaten das über dir Frage ein-
gesammelte Materiale mitzuteilen und diesel-
ben zur Ergänzung des Schutzes aufzufordern;
in jenen Staaten, in welchen in dieser Rich-
tung noch nichts geschehen ist. sind Schritte
zu unternehmen, um den Vogelschutz ins
Leben treten zu lassen, damit die nützlichen
Vögel mit allgemeiner Solidarität unter Schutz
gestellt werden.
3. Die Generalversammlung erachtet es als
notwendig, die Frage weiter zu verfolgen
und fordert die ständige Kommission auf, die
nächste Generalversammlung ülni- die ein-
schlägigen Resultate zu orientieren.
„Institut Ornithologique «le France". Dem
Projekte eines ..Institut Ornühologique 'Ir
France1- macht A. Mbnbgaux Propaganda in
seinem Artikel ..La Protection rationnelle des
oiseaux' pag. 106 — 111 des Jahrganges 111
1911 der Revue Française à" Ornithologiqm :
für den Plan des Instituts wird hier folgen-
der Entwurf gegeben :
..Der erste Schritt wäre die Bildung einer
Ornithologischen Kommission für Frankreich,
deren Mitglieder mindestens zweimal im Jahre
eine Versammlung abzuhalten hätten. In den
Wirkungskreis derselben gehörten nicht nur
die Vögel, sondern auch das jagdbare Wild.
Di.se Kommission hätte die Schongebiete,
die unter Schutz zu stellenden Vogelkolonien,
sowie die amtlichen Musterstationen zu be-
stimmen, die Verordnungen bezüglich der
Zugvögel herzustellen, die Jagd zu regeln.
410
károsak és meggátolná még a káros fajok
végleges kipusztítása! is.
De hogy ezek a rendszabályok hatásosakká
váljanak, szükséges, hogy ezekéi a nemzet-
közi ornith. bizottság az egész világban és
minden országban keresztül vigye. Erre nézve
évente egy gyűlési kellene tartani.
A franczia bizottság alakítása egy ornith.
es vadászati intézet létesítését vonná maga
után, mely úgyszólván a gyakorlati iskola
volna, a hol a madarat és a vadat tanul-
mányoznák, tudományos, gazdászati és keres-
kedelmi szempontból, valamint a fenntartás
és szaporítás szempontjából is. A személyzet
állana igazgatóból, preparatorokból, kerületi
felügyelökből, egy ornithologiai és egy vadá-
szati felügyelőből.
A kutatást úgy tudományos, mint gyakor-
lati irányban kellene vezetni
A tudományos kutatás körébe tartoznék a
táplálkozás, az anatómiai vizsgálat, az allatok
psychologiája és pathologiája.
A gyakorlati kísérletezés felkarolná a ma-
dár- és vadvédelmet, azok szaporítását, nép-
szerű iratok terjesztését, jutalmazást, elemi
iskolákban való propagandát, nyilvános fel-
olvasást, a vadőrök ornithologiai kiképzésit.
kertek és telepek létesítését, ünnepélyek ren-
dezését (ilyen pl. a madarak és fák napja.
mel\ Északamerikában és Magyarországon
már UHUI óta meg van).
die Verzeichnisse der absolut nützlichen, sowie
aucli derjenigen \ ögel zusammenzustellen,
welche zeitweise schädlich werden können
und schliesslich das Ausrotten der schäd-
lichen Arten zu verhindern.
Damit jedoch diese Massregeln tatsächlich
aneh die gewünschte Wirkung erreichen, ist
es notwendig, dass dieselben von der Inter-
nationalen Ornithologischen Kommission auf
der ganzen Weh in sämtlichen Staaten
durchgeführt werden. Diesbezüglich müsste
jährlich eine Versammlung abgehalten werden.
Die Bildung der französischen Kommission
würde die Gründung eines ornithologischen
und jagdlichen Instituts nach sich ziehen,
welches sozusagen die praktische Schule
wäre, wo Vogel und Wild vom wissenschaft-
lichen, ökonomischen, kommerziellen, sowie
auch vom Standpunkte der Erhaltung und
Vermehrung studiert würden. Das Personal
würde aus einem Direktor, aus Präparatoren,
aus Kreis-Inspektoren und aus einem ornitho-
logischen und jagdlichen Oberinspektor be-
stehen.
Die Forschung müsste in wissenschaftlicher
und praktischer Richtung geleitet werden.
Der wissenschaftlichen Forschung würde
die Nahrungsfrage, die Anatomie. Psychologie
und Pathologie der Tiere angehören.
Die praktischen Versuche hätten sich auf
Schutz und Vermehrung von Vogel und Wild,
Verbreitung volkstümlicher Schriften. Beloh-
nungen, Propaganda in den Volksschulen,
öffentliche Vorlesungen, ornithologische Bil-
dung- der Forstwarte. Anlegung von (unten
und Musterstationen, Arrangieren von Festen
(z. B. Bauin- und Vogeltag), welcher in Nord-
amerika und Ungarn schon seit 1906 existiert)
zu beziehen.
Ill
Levelezés. Korrespondenz.
Heydbb Richard úr Rochlitzból (Szászország)
:i következő hangulatos levele: intézte inté-
zetünk vezetőjéhez :
„Igen tis/.telt Uram !
Néhány hete, hogy az üniik Magyarorszá-
gán átutaztam és a sok benyomás arra indít,
hogy Önnek, uram. némelyekről rövid jelen-
tést küldjek azokról, a mik Önnek nem
újak, de mégis érdekesek.
Mint Zimmermann Rodoif úr kísérője, ki
előbb utazott el. kirándultam Szebenből a
Czibin hegységbe, a hol azonban a gonosz
idő okából csak erős köszvényt szereztem,
annyira, hogy vissza kellett térnem és le
kellett mondanom a Dobrudsába tervezett
kirándulásról. De azért szép számú, nekem
új madárfajt figyelhettem meg, mint : a baj-
szos'sarmányt, az örvös légykapót, a mogyoró-
szajkót, a havasi pityert, az örvösrigót, a
havasi szürkebegyet stb. De sasokhoz, kese-
Ivükhöz, hollókhoz nem volt szerencsém.
Feledhetetlen az a napom, május 23-ika,
a melyet a Czibin mellékén töltöttem. Ez a
pompás vadvízvölgy, szegve magas szikla-
falakkal, egész hosszában, a mennyire bejár-
tam, mélyen a lomberdő szintáján vonul ; de
a sziklafalak felső gerinczén már sok fenyő
áll. Zúgva rohan a kristályos habzó viz a
csillámpala tömbökön át a völgyben, helyen
ként szép zuhatagokat alkotva. A partok üde
zöldben ragyogtak; a barátka poszáta és az
ökörszem azon erőlködtek, hogy a vizek zúgá-
sát énekükkel legyőzzék. Egy hegyi bille-
gető vízellenében repült, egy vízirigó márto-
gatva ült egy kövön. E valóban nagyszerű táj
láttára élénken emlékeztein vissza a -
cseh „Svájczra" ; mint ott. úgy itt is egj
kanyarodáson hirtelen megjelent eg) vándorsó-
llerr Richard Heydbb aus Rochlitz (Sachsen)
il den Leiter unseres Institute
genden Brief:
„Hochgeehrter Herr !
Vor einigen Wochen tun ich durch Ihr
Ungarn gefahren und die zahlreich gesam
mellen Eindrücke veranlassen mieli. Ihnen
kurz einiges zu berichten, das Ihnen zwar
nicht neu. aber doch von Interesse -ein dürfte.
AN Begleiter des Herrn Rod. Zimmermann,
der mir vorausgefahren war. habe ich von
Hermannstadt aus eine Exkursion in das
Czibiner Gebirge mitgemacht, mir dori aber
bei schlechter Witterung einen nachdrück-
lichen Rheumatismus geholt, so dass ich um-
kehren musste unii einen geplanten Ausflug
in die Dobrudscha - zu meinem Leidwesen
natürlich — nicht mit ausführen konnte. Eine
ganze Anzahl mir neuer Vogelarten konnte
ich beobachten: Zippammer, Halsbandfliegen-
fänger, Tannenhäher, Wasserpieper, Ring-
drossel, Alpenbraunelle usw. .Mit Adlern,
Geiern, Kolkraben hatte ich indessen kein
Glück.
Unvergesslich wird mir ein Tag bleiben,
der 23. Mai. an dem ich eine Exkursion
längs des Czibinflusses ausführte. Dieses
prachtvolle Wildbachtal, von hohen Fels-
partieen umsäumt, Iiegl in dir ganzen Aus-
dehnung, in der ich es besuchte, tief unten
im Laubholzgebiet, doch stehen auf den obe-
ren Felszinnen schon viele Fichten. Rau-
schend und schäumend stürzten die klaren
Fluten dieses Wassers über Blöcke aus
Glimmerschiefer hinab zutal, zuweilen schöne
Wasserfalle bildend. Die Ufer prangten im
saftigsten Grün, Sylvia atricapilla und Troglo
dytes troglodytes suchter durch ihre schmet-
ternden Weisen das Donnern des Wassers zu
übertönen. Eine Motacilla boarula flog tlugs
aufwärts und eine < 'inclus cinclus sass wip-
pend auf einem Stein. Beim Anblick dieser
wahrhaft grossartigen Szenerie wurde ich
lebhaft erinnert an einzelne Stellen der
Sachs.- böhmischen Schweiz: wie dort, so er
schien auch liier, plötzlich um einen Fels bie
gend, ein Falco peregrinus, um dann für
längere Zeit auf einer dürren, weit seitwärts
in die Schlucht geneigten Birke aufzubau-
412
lyom, hogy azután egy száraz, messze a szaka-
dékba nyúló nyírfVtra felüljön. Egy durván
összetákolt padról sokáig néztem a tagba-
szakadt ficzkót, a mint tollászkodott és azután
elpihent. Szemem a padra tévedt, hol sok
név között nagy betűkkel, mélyen bevésve
Cztnk Ede neve olvasható. Semmi kétség,
hogy ez a tizenkét évvel ezelőtt elhányt
( ízynk Ede, fogarasi ornithologus emléke.
Mély tisztelettel és alázattal maradtam a
t. Magyar Ornithologiai Központnak híve
Rochlitz, 1911 június 18-án.
Richard Heydee."
men. Von einer roh zusammengefügten Hank
aus, die zufällig im Grund stand, sah ich
lange dem vierschrötigen (iesellen zu. wie er
sich putzte und dann behäbig der Buhe
pflegte. Mein Blick fiel auf die Bank und
neben vielen anderen Namen las ich ..E. v.
Czynk", in grossen Lettern tief eingegraben
ins weiche Holz den Namen des bekannten
Ornithologen aus Fogaras !
Ich zweifle nicht daran, dass dieses Er-
innerungszeichen wirklich von dem vor 12
Jahren verstorbenen Eduard v. Czysk herrührt.
Mit den besten Grössen und Wünschen für
die U. 0. C. zeichnet hochachtungsvoll und
ergebenst
Rochlitz, den 18 Juni 1911.
Richard Heydee. *
413
A Magyar Földrajzi Társaság
Alföldi Bizottsága ornithologiai ter-
vezetének vázlata.
Irta Herman Ottó.
A Nagy Alföld kutatása.
A Magyar Földrajzi Társaság kebelében
Lóczy L. és Cholnoky J. egyetemi tanárok
vezetése alatt évekkel ezelőtt bizottság ala-
kult, mely a Balaton és közvetlen környéké-
nek természetrajzi, történeti és néprajzi át-
kutatását tűzte ki feladatául. Ez a kutatás
be van fejezve, legfontosabb eredményei
közölve vannak. Ugyanez a bizottság kiegé-
szített alakban arra alakult, hogy a magyar
Alföldet vegye elő. Minthogy a föladat ornitho-
logiai része több erőt és anyagot igényel,
mint a mennyi a bizottságnak rendelkezésére
áll s minthogy ez a munkálat összeesik a
Kir. M. Ornith. Központéval, a bizottság veze-
tősége ehhez fordult.
A Kir. M. Ornith. Központ a m. kir. Föld-
mív. Minisztérium beleegyezése alapján (1911.
évi 15098/XI. 3. szám) vállalta is a fölada-
tot, megállapította a programmot, és Schenk
Jakab adjunktus azonnal elővette a Pest me-
gyében levő dabas-ürbői futóhomok- homokos
erdő szikes és mocsaras területet.
A következőkben adjuk az általános és
részletes tervei és az első munkálatra vonat-
kozó jelentést.
A Magyar Földrajzi Társaság Alföldi Bizott-
sága ornithologiai tervezetének vázlata.
Az Alföldi Bizottság 1911. évi közgyűlésén benyuj
totta Hkrman OttO a Kir. M. Ü. K. igazgatója.
Az Alföld ornithographiájának oly tüzetes
megállapításában, a mely a többi munkálat
kereteihez illó legyen, a következő menetet
kellene követni :
1. Tekintettel a történeti időben lefolyt és
még folyó átalakulásra, a mely különösen a
Skizze des ornithologischen Arbeits-
planes der Alföld-Kommission der
Ung. Geographischen Gesellschaft
Von Otto Herman.
Die Durchforschung des ungar. Tieflandes.
Vor Jahren bildete sich im Schosse der
Tilg. Geographischen Gesellschaft unter Lei
tung der Universitätsprofessoren L. v. Lóczì
und F. v. Cholnoky eine Kommission, welche
sich die naturgeschichtliche, historische und
ethnographische Durchforschung des Balaton-
sees und seiner engeren Umgebung zum Ziel
steckte. Die Durchforschung ist beendet und
ihre wichtigsten Resultate sind publiziert.
Diese Kommission konstituierte sich nun in
ergänzter Form, um das ungarische Tiefland
Alföld - - vorzunehmen. Da der ornitholo-
gische Teil der Aufgabe mehr Kräfte und
Mittel erfordert, als solche der Kommission
zur Verfügung stehen und die Arbeit mit
jener derKönigl. Ungarischen Ornithologischen
Centrale zusammenfällt, wendete sich die Lei-
tung der Kommisson an dieselbe.
Die Königl. Ungarische Ornithologische
Centrale hat mit Bewilligung des königl. un-
garischen Ministeriums für Ackerbau (Zahl
15,098/XI. 3. vom Jahre 1911) die Aufgabe
übernommen, ihr Programm festgestellt und
Herr Adjunkt Jakob Schenk hat sofort die
Flugsand-, Sandwaldung-. Saliter- und Sumpf-
komplexe von Dabas-l'riiö im Pester Konntat
vorgenommen.
In folgendem geben wir den Hauptplan,
den Detailplan und den Bericht über die erste
Arbeit.
Skizze des ornithologischen Arbeitsplanes
der Alföld-Konimission der Ungarischen
Geographischen Gesellschaft.
Eingereicht in der Generalversammlung der Alföld-
Kommission vom Jahre litll von Otto Hbbma»,
Direktor der Königl. V. 0 C
Bezüglich eingehender Feststellung einer
Omithographie des Uföld, welche dem Rah-
men der anderen Arbeiten würdig zu sein hat.
müsste folgender Gang innegehalten werden:
1. Mit Hinsicht auf die in historischer Zeit
vor sieh gegangenen und noch vor sich gehen-
IN
vízrajz tekintetében történt s az egész faunát.
különösképpen pedi»- a madárvilágot jelenté-
kenyen átalakította, a dolog természeténél
fogva is a történeti vázlat elkerülhetetlen.
A vázlat forrásai azok a régi munkák, a
melyek az ornithologiára nézve is nyilatkoz-
nak, nem kevésbbó mindazok a jegyzőköny-
vek és adatok, a melyek a törvényhatóságok
irattáraiban találhatók s a tömeges tartózko-
dásra, fészkelésre, hasznosításra (tojásszedés)
vonatkoznak.
2. Magának az ornisznak felvétele a status
praesens alapján volna végzendő, még pedig
a relative legszilárdabb alapon, t. i. a fész-
kelő fajok megállapítása, másodsorban az elő-
fordulások és e mellett a vonulás jelenségei.
Az alapmunkálat ennélfogva faunisztikai jel-
legű lenne, t. i. megállapítása és az állandóan
ott tartózkodó, a rendesen ott fészkelő és az
éppen csak megjelenő fajok szisztematikus elő-
sorolása, felszerelve a teljes irodalmi forrá-
sok kimutatásával.
3. Az ornithophaenologiai rész tanulmányo-
zása és kifejtése abban leli legfőbb indokát,
hogy először az Alföld egy határozott jellegű
terület, a melyen a madárphaeneologiai viszo-
nyok sokszorosan az északi szélesség és keleti
hosszúságtól függetlenül is nyilatkoznak, a
mely jelenségnek még különös nyomatékot
az is kölcsönöz, hogy az ország nyugati részén
fekvő úgynevezett Kis Alföldnek jelenségei a
Nagy Alföldéivel kongruensek. A megállapí-
tások azért is nagy tudományos értékkel bír-
nak, mert az országon kívül létező alföldekkel
az összefüggés vagy ellenkezője csak ezen
az úton állapítható meg.
4. Területileg véve rendkívül fontos a még
meglevő homokterületek, különösen a Deliblat
orniszának és mozgalmainak megállapítása.
továbbá a meg meglevő szikes területeké, a
melyek ofnithologiai tekintetben is már eddigi
ismereteink szerint sok sajátossággal bírnak.
5. A végrehajtás tekinteté.ben a legfőbb
feltételek a következők volnának:
a) Az eredmények központosítása egy he-
lyen, pl. a Kir. M. 0. K.-ban. hogy azok
den Umwälzungen, welche besonders in der
Hydrographie geschahen und die ganze Fauna,
besonders aber die Ornis bedeutend umgestal-
teten, ist eine historische Skizze naturgemäss
unerlässlich. Die Quellen dieser Skizze bilden
jene alten Schriften, welche auch auf die
Ornithologie Bezug nehmen, nichtsdesto-
weniger auch jene Protokolle und Daten,
welche in den Archiven der Behörden zu
finden sind und sich auf das massenhafte
Vorkommen, Nisten und Ausnützen (Eiersam-
meln) beziehen.
2. Die Aufnahme der Ornis wäre auf Grund
des status praesens vorzunehmen und zwar
als relativ sicherste Grundlage, die Bestim-
mung der Brutvögel, in zweiter Linie das
Bestimmen des Vorkommens und der Zugs-
erscheinungen. Die Grundarbeit hätte demnach
faunistischen Charakter und wäre eine syste-
matische Aufzählung der ständig vorkom-
menden, der regelmässig brütenden und eben
nur vorkommenden Arten, begleitet mit dem
Ausweise sämtlicher literarischen Quellen.
3. Studium und Ausbildung des ornitho-
phaenologischen Teiles finden darin ihre grosse
Berechtigung, dass das Alföld ein Gebiet von
bestimmtem Charakter ist, in welchem sich
die ornithophaenologischen Verhältnisse viel-
fach unabhängig von dem Einflüsse der nörd-
lichen Breite und östlichen Länge offenbaren,
welcher Erscheinung auch noch das einen
besonderen Nachdruck verleiht, dass diese
Erscheinungen mit jenen des kleinen Alföld,
welches an der Westgrenze Ungarns gelagert
ist. kongruent sind. Diese Bestimmungen haben
auch deshalb grossen wissenschaftlichen Wert,
weil die Zusammengehörigkeit mit den auslän-
dischen Tiefebenen, oder das Entgegengesetzte
nur auf diesem Wege bestimmt werden kann.
4. Spezielle Gebiete betreffend wäre es
ausserordentlich wichtig die noch existieren-
den Sandgebiete, namentlich die Ornis der
Deliblat und deren Bewegungen zu bestim-
men, ausserdem die noch vorhandenen Sali-
tergebiete zur erforschen, welche in ornitho-
logischer Hinsicht schon laut unserer der-
zeitigen Kenntnis viele Eigentümlichkeiten
aufweisen.
5- Bezüglich der Durchführung wären die
hauptsächlichsten Bedingungen die folgenden :
a) Zentralisierung der Resultate an einer
Stelle), z. B in der König!. U. < ». C, damit
U5
szorosan meghatározhatók legyenek és majdan
a földolgozónak rendelkezésére álljanak.
6) Minthogy nincs kilátás arra, hogy nagyobb
arányú specziális kiküldetések költsége ren-
delkezésre álljon, meg kellene maradni annál
a fölvetett eszménél, hogy minden intézet, a
melynek gyűjteményeiben az ornithologia is
gondozás tárgya, ezentúl bizonyos időn át
gyűjtőit az Alföldre küldje s a kirándulások
eredményét a Kir. M. 0. K.-al közölje, leg-
főképpen áll ez pedig a Kir. M. 0. K. kikül-
dötteire és ugyanez intézet megfigyelő appa-
rátusára nézve is. Magának a Magyar Földrajzi
Társaság Alföldi Bizottságának gondoskodni
kellene arról, hogy a kutatásra kiszálló szak-
emberek az illetékes Minisztérium tol külön-
külön kutatási engedélyt kapjanak, vagy
kapjon általánosan engedélyt a Kir. M. O.K.,
ki a miniszteri engedélyre hivatkozva, a
kutatókat látja el engedélylyel, illetőleg iga-
zolványnyal, ugyanez állana a fegyverenge-
délyre nézve is. Mindazt, a mi a specziális
fölszereléshez szükséges, a Kir. M. 0. K. állí
tana ki, kivévén a fegyvereket, a melyekre
uézve csak megokolt esetben történnék külön
intézkedés.
6. A mennyiben a gyújtott anyag alkalmas
volna, az befogadtatnék a Kir. M. 0. K.. eset-
leg más intézetek gyűjteményeibe és ebben
rejlenek megokolása annak, hogy ezek az
intézetek saját dotácziójukból is járuljanak a
kiküldetések költségeinek fedezéséhez. A töb-
biekre nézve inasának a bizottságnak kellene
gondoskodnia arról, hogy a fontosabb terüle-
tek specziális kutatásához szükséges kisebb-
nagyobb költségek fedezetet nyerjenek. Külön
megjegyzendő, hogy itt a gyűjteményekbe
fölvehető tudományos anyag jön tekintetbe.
7. A mi a kutatókai illeti, nagj sajnálat-
tal kell jelentenem, hogy chernelhAzi Chernél
István úr, a ki mint teljesen független ember,
eddig nagy mozgékonyságot fejtett ki. mond-
juk egyelőre, kijelentette, hogy másnemű
elodázhatkm elfoglaltság miatt a munkálatban
dieselben genau bestimmt werden können,
behufs Benützung seitens des zukünftigen
Bearbeiters.
I>\ Indem keine Aussicht vorhanden ist,
dass die Mittel für grösser angelegte spezielle
Expeditionen zur Verfügung stehen werden,
sollte man bei dem schon aufgeworfenen Ge-
danken verbleiben, dass jedes Institut, in
dessen Sammlungen auch die Ornithologie
gepflegl wird, in Zukunft seine Sammler in
das Alföld entsende und das Resultat der
Exkursionen der Königl. I'. < >. ('. mitteile,
hauptsächlich aber besteht dies für die Ent-
sendeten der K. I'. ( ». C. und für den Be-
obachtungs-Apparat dieses Institutes. Die
Alföld-Kommission der Ungarischen Geogra-
phischen Gesellschaft hätte dafür zu sorgen,
dass die behufs Forschungen entsendeten
Fachmänner von den betreffenden Ministerien
Forschungs-Bewilligungen erhalten, oder aber
dass der Königl. U. 0. ('. eine Universal-
Bewilligung erteilt werde, welche dann mit
Berufung auf die ministerielle Bewilligung die
Forscher mit Bewilligungen resp. Legitima-
tionen versieht. Dasselbe wäre auch für die
Erteilung der Waffenbewilligungen gültig. Alles,
was zur speziellen Ausrüstung notwendig ist.
würde die Königl. U. 0. C. bestreiten, mil
Ausnahmt? der Waffen, für welche nur in
begründeten Fällen besondere Veranstaltungen
getroffen werden könnten.
6. Im Falle das gesammelte Materiali' ent-
sprechend wäre, würde dasselbe diu Samm-
lungen der Königl. U. 0. C. oder eventuell
anderen Instituten einverleibt werden, und
darin wäre der Umstand begründet, dass
diese Institute auch ihn- eigene Dotation
für die Kosten der Entsendungen verwenden.
Für die übrigen müsste die Kommission selbst
dafür sorgen, dass die zur speziellen Durch-
forschung der wichtigeren Gebiete notwendigen
grösseren oder geringeren Geldmittel wir-
handen seien. Besonders zu bemerken ist.
dass hier das in die Sammlungen einverleib
bare wissenschaftliche Materiale in Betracht
kommt.
7. Was die Forscher selbst anbelangt, so
muss ich mit Bedauern melden, das Stbpah
Chernél v. Cheraelháza, der als gänzlich un-
abhängig bisher grosse Rührigkeit bewies.
sagen wir vorläufig, infolge andersartiger
unverschiebbarer Inanspruchnahme an den
410
részt nem vélni. .\ K ir. M. 0. K. részéről a
specziálisabb kiküldetésekben Csörgey Titub
iitk:'ir úr és Schenk Jakab adjunktus úr, továbbá
dr. Greschik Jenő asszisztens ár készséggel
rendelkezésre állanak. A Nemzeti Múzeum
részéről db. Fényes Dezső úr jelenlétté ki
készségét. A többiekre nézve a Kir. M. 0 K.
mindent el fog követni, hogy megfigyelőinek
gárdájából különösen azokat nyerje meg, a
kik az Alföldön, illetőleg annak közelében
laknak. Ezeknek felkérését a Kir.M. 0. K.-ra
kellene bízni. Azt azonban, hogy az Alföld
törvényhatóságai és a közigazgatási közegek
pártolásra fölkéressenek, a Magyar Földrajzi
Társaság Alföldi Bizottságának kellene esz-
közölnie.
A Kir. M. 0. K. igyekezni fog, hogy a ki-
szemelt és felkért személyi apparátust leg-
alább egy tanácskozás czéljából összehozza,
megfelelő szervezetet létesítsen és ekkor a
tisztelt bizottságnak az egész vállalkozásról
tiszta képet nyújtson.
Végezetül álljon még itt, hogy az Alföld
madárvilágának tisztán faunisztikus kimuta-
tása már más úton is biztosítva lesz. még
pedig azáltal, hogy Schenk Jakab a Kir.
M. 0. K. adjunktusa elvállalta a Kir. Termé-
szettudományi Társulat megbízásából, mint a
Faunakatalogus szerves részét, a madarak
enumeráczióját, a melyből az Alföldre vonat-
kozók aránylag könnyű szerrel és mindenkor
külön kimutathatok lesznek. De ez csak végső
szükségre lesz elégséges, mert a bizottság
specziális irányánál fogva az enumeráczión
kívül a még csak megállapítandó biológiai
viszonyok tanulmányozása, tehát az ismeret
mélyítése válik föladattá, a mire nézve jelen
tervezet az általános útmutatást magában is
foglalja.
Arbeiten nicht teilnehmen kann. Seitens der
Königl. U. 0. ('. stehen zum Zwecke spezieller
Entsendungen Herr Sekretär Titvs Csöroby,
Herr Adjunkt Jakob Schenk und Herr Assistent
Dr. Eugen Greschik bereitwilligst zur Ver-
fügung. Seitens des National-Museums meldete
sich Herr Dr. Desiderici v. Fényes. Bezüglich
der übrigen wird die Königl. D. 0. C. alles
anwenden, um aus ihrer Beobachtergarde die-
jenigen zu gewinnen, die in dem Alföld oder
in dessen Nähe wohnhaft sind. Die Autfor-
derung derselben wäre der Königl. U. 0. C.
anheimzustellen. Das Auffordern der Be-
hörden und Verwaltungsorgane jedoch wäre
Aufgabe der Alföld-Kommission.
Die Königl. U. 0. C. wird trachten, das
ausersehene und aufgeforderte Personale wenig-
stens zu einer Beratung zusammenzubringen,
eine entsprechende Organisation herzustellen
und dann der geehrten Kommission von dem
ganzen Unternehmen ein klares Bild zu geben.
Zum Schlüsse sei hier noch bemerkt, dass
eine rein faunistische Zusammenstellung der
Omis des Alföld auch schon auf einem an-
deren Wege gesichert ist, und zwar dadurch,
dass Jakob Schenk, Adjunkt der Königl. U. 0. < ..
von der Königl. Ungarischen Naturwissen-
schaftlichen Gesellschaft betraut, für den Fan-
nenkatalog Ungarns die Enumeration der Vögel
auf sich nahm, aus welcher dann die auf das
Alföld bezüglichen sich verhältnismässig leicht
separat ausweisen lassen. Doch wäre dies
nur für den Notfall genügend, weil der Kom-
mission ihrer speziellen Richtung entsprechend
ausser der Enumeration noch die Aufgabe
obliegt, die noch später zu bestimmenden
biologischen Verhältnisse zu erforschen, d. i.
die Kentnis zu vertiefen, wozu die allgemeine
Anleitung schon in dieser Skizze gegeben
wird.
117
Első kutatás.
Tervezet a dabas ürbói homok, homok-
erdö, szikes mocsávterületek tanulmányo-
zására.
Schenk Jakab adjunktustól.
A területről már a XVIII. század közepén
emlékezik meg Bél Mátyás. Madárbősége
akkor is csodálatot keltett s így a program mot
szem előtt tartva, nagyon fontos volna a terü-
let fölvétele a jelenben, még pedig annál is
inkább, mert a készülő Duna-Tisza csatorna
éppen ezt a vidéket fogja átszelni és rész-
ben még ma is meglevő jellegéből kivetkőz-
tetni.
Állandó tanyának, központi fekvésénél fogva,
legjobb volna az ürbőpusztai csárda, a hon-
nan a szunyogpusztai, apaji mocsarak, a
Szittyó, melyet szintén a lecsapolás fenyeget.
a peszéri erdő és a homokteriiletek legnagyobb
része gyalogszerrel is elérhetők. A csárda
teljesen magánosan álló épület a pusztaság
közepén, úgy hogy az egész időt a megfigye-
lésnek és tanulmányozásnak lehet szentelni.
Kiszállás ideje május li'-től kb. június
4-ig. A terület közelségét tekintve már elő-
zőleg is ki lehetne szállani egy-egy napra
előzetes tájékozódás szerzése czéljából és hogy
a vonulási viszonyok legalább valami csekély
részben tanulmányozhatók legyenek.
Első jelentés.
Az Igazgató úrtól az Alföld tudományos
kutatására alakult bizottság munkálataiban
való részvétel czéljából a dabas-ürbői, vala-
mint ezekkel szomszédos mocsaras, szikes és
homokos területek madárfaunájának megálla-
pításával megbízatván, 1911. évi május hó
14-től június 2-iir bejártam az említett terü-
leteket s az itt szerzett tapasztalatokról a
következő előzetes jelentest bátorkodom be
terjeszteni.
Az alábbi területeken végeztem tanul-
mányokat:
Aquila XVIII.
Die erste Forschung.
Plan zur Durchforschung des Sand-, Sand-
wald-, Saliter- und Sumpfgebietes von
Dabas-Ürbö.
Von Adjunkten Jakob Si hbnk.
Das Gebiet wird schon Mitte des .Will.
Jahrhunderts von Matthias Bél erwähnt. Der
Vogelreichtum desselben erregte damals Be-
wunderung und wäre es daher, das Pro-
gramm vor Augen haltend, sehr wichtig, das
Gebiet im derzeitigen Zustande zu durchfor
sehen, und dies um so mehr, als der projek-
tierte Donau-Tisza-Kanal gerade dieses Ge-
biet durchschneiden und dasselbe aus dem
teilweise noch heute bestehenden Urzustände
entrücken wird.
Als ständiges Quartier würde sieh ihrer
zentralen Lage gemäss die Csárda auf der
Ürbő-Puszta am besten eignen, von wo aus
die Sümpfe von Szúnyog und Apaj, der
ebenfalls von der Entwässerung bedrohte
Szittyó-Sumpf, der Peszérer Wald und der
grösste Teil der Sandgebiete auch zu Fuss
erreichbar sind. Die Csárda steht gänzlich
isoliert inmitten der Puszta, so dass die
ganze Zeit dem Studium und der Beobach-
tung gewidmet werden kann.
Exkursionsdauer vom 12. Mai bis beiläufig
4. Juni. Mit Hinsicht auf die Nähe des Ge-
bietes könnte dasselbe auch schon vor dieser
Zeit auf ein-zwei Tage besucht werden be-
hufs vorläufiger Orientierung und damit dem
Studium der Zugsverhältnisse wenigstens
etwas Zeit gewidmet werden könne.
Der erste Bericht.
Vom Herrn Direkor behufs Teilnahme an
den Arbeiten der zur wissenschaftlichen
Durchforschung des All'old bestehenden Kom-
mission mit dem Studium der Vogelwelt der
Sumpf-. Saliter- und Sandgebiete von Dabas-
Ürbö und Umgebung betraut, durchforschte
ich vom II. Mai bis 2. .Inni P.ll 1 die ei
wähnten Gebiete und gebe im folgenden
einen vorläufigen Bericht über die hier ge-
sammelten Erfahrungen.
Folgende Gebiete wurden durchforscht:
U8
I i Im» puszta környékén; Sári Nagyvíz,
borzashegyi turjány, nagy Szittyó, Apaj puszta
szikesei, Bugyi székek.
Dabas környékén: Peszéri homok és homok-
talajú erdőterületek, gyóni Nagyviz és kör-
nyező homokterületek.
Kunszentmiklós határa: nagykiterjedésű
szikesek és a Laposrét, Pozsáros nevezetű
nádas tavak.
Izsák környéken: Csirahomok, Csiraszék,
Kolomtó, Orgoványi Nagyrét.
Kutatásaimat az illető birtokos és bérlő
urak szívességéből mindenütt akadálytalanul
elvégezhettem, s minthogy elegendő idő is
állott a rendelkezésemre, azért a jelzett terü-
letek jelenlegi orniszáról meglehetősen teljes
képel szerezhettem. Nem akarok elébevágni
a későbbi földolgozónak, azonkívül a gyűjtött
anyag tüzetes vizsgalata és osztályozása hosz-
szabb időt igényel s ezért ebben az előze-
tes jelentésemben csak az általános szem-
pontokat érinthetem. Ide tartozik első sorban
az, hogy az emiitett területek az Altold
jellegzetes madárvilágának megállapítására
kiválóan alkalmasak. Bármennyire jelleg-
zetes is ez a madárvilág, azt már most
is jelezhetem, hogy kevés kilátásunk van
oly madaralakok fölfedezésére, melyek az
Alföldre nézve endemikus fajok volnának.
A kutatás első sorban csak az egyes föld-
alakulatok jellegzetes orniszának. valamint a
terület sajátosságaiban gyökerező oekologiai
viszonyok megállapítására szorítkozhatik. Ez
az eredmény már a megfigyelés első idejében
jelentkezik, s így az én megfigyeléseim is
főleg ezekre a mozzanatokra vonatkoznak.
Az egyes területek jellegzetes madaraiként a
következőket állapíthattam meg.
Szikes területek: Jellegzetes madáralakok:
Charadrius alexandrinus és Glareola praiin-
cola; más talajon nem fészkelnek.
Hetek és kas/állók : \'ich ist, so muss ich schon jetzt betonen,
dass sehr wenig Aussicht vorhanden ist,
solche Arten zu entdecken, welche als ende-
mische Arten des Alföld gelten könnten. Die
Forschung wird sieh in erster Linie auf die
Bestimmung der charakteristischen Ornis der
verschiedenen Bodengestaltungen, sowie auf
das .Studium der durch die Bodenverhältnisse
bedingten ökologischen Eigentümlichkeiten
beschränken müssen. Dieses Ergebnis lässt
sich schon gleich in der ersten Zeit der
Beobachtung erkennen und beziehen sich
daher meine Studien hauptsächlich auf diese
Momente. Als Charaktervögel gewisser Ge-
biete konnte ich folgende feststellen:
Auf Salitergebieten : Charadrius .i>nt-
drinus und Glareola pratineol a : brüten nur
auf Saliterboden.
Auf Wiesen und Weidegelände : Yanellus
vanellus, Toianus totanus, Totanus stagnati-
US, Pavoncella pugnax, Limosa limosa. Spa-
tula clypeata, Dupla acuta, Anas querquedula.
Gallinago gaUinago.
I l'I
Turjányok (sekélyvizű, kákás-kutya
tavak): Ortygonu tra parva, poi zana és / m
Galli/nula chloropus, Hyd Ion nigra et
leucoptera, Botaurus stellaris, Fuliyida ferina,
Embeì izasch iclus, Motaeilla /{ava (ha jószá
járások vannak a közelben), Cal'imodus
schoenobaenus.
ílelyvizü és nádas tavak:
Ulis, eristatus és főleg nigrieollis, Fulica 'ira.
Rallies aquaticus. Platalea '<< i (rilka),
An/in purpurea, Calamodus melanopogon,
Emberiza schoeniclus, Acrocephalus arundina-
ceus, Anser anser, Anns boschas, Fuligula
nyroca, Ardetta minuta. Circus aerugmosus,
Loeusteìla luscmioides, Hydrochelidon nigra.
Homokos teriiletek: Oedicnemus oedicne-
mus, Anthus eampestris, kelyenkénl Alauda
arbori' i.
Homokos erdők: Sylrnák, Luscinia lusci-
niii. Upupa epops, Turtur turtur, Columba
palumbus (fenyvesben), Lantus collurio, I'
ilin perdiœ, Corvus frugilegus, Cerchneis ve-
spertinus, Oriolus oriolus.
Meg kell jegyeznem, hogy ezek a megál-
lapítások még itt-ott hézagosak és javításokra
s/.orulnak, nemcsak azért, mert az Alföldnek
csak kis részére vonatkoznak, hanem azért is.
mert a madárvilág éppen az idén rendkívül
szegényes voli a korábbi évekhez képest. Bár
mindenütt igen sok volt a víz, s bár a terü-
letek nagy része még majdnem teljesen az
ősi állapotában van. úgy hogy valósággal
ideális költőhelyeket nyújthatnának specziális
madárviláguknak, a madárállomány távolról
sem akkora, mint a mekkorát a terület el-
bírna. Az idén a ritkább madárvilág majdnem
teljesen kimaradt, s a közönségesebb fajok
közül is számosan igen megfogyott számban
jöttek vissza.
A gyűjtés eredményén - mely a M. Kir.
Ornith. Központban van - ez a sajnálatos
körülmény érthetővé is vált, mert hiányoznak
a ritkább fajok és azok tojásai, de viszont
maga a gyűjtés anyaga arról tanuskodhatik,
hogy a vázolt madárszegénység tulajdonkép-
pen csak relativ. Számszerinl gyűjtöttem
62 praeparált madarat es 452 datali tojást,
de könnyen gyűjthettem volna még legalább
kétszerannyi tojást, ha éppen csak ez a czél
In Brüchen (seichte, mit Binsen und Hunds-
milch bestandene Teiche : i h ygonu ti a pai va,
porzana und pusilla, Gallinola ehi
Hydrochelidon nigra und leucoptera, Botau-
rus siellaris, Fui Emberiza sch
niclu >. iciUa flava 'wenn Viehtriften in
der Nähe sind is schoenobaenus.
In tiefen Rohrteicheii : Colymbus fh
tilis, us, hauptsächlich aber nigrieollis,
Fulica atra, Rallus aquaticus, Platalea leu-
cori , mrpurea, < alamodus
pogon, i<
phalus arundinaceus, Anser anser, Anas
boscluis, Fuligula nyroca, Ardetta minuta,
i 'irr. is aeruginosus, /.• i luscinwià
Hydrochelidon nigra.
Auf Sandgebieten: Oedicnemus oedicne-
mus, Anilin- eampestris, stellenweise Alami"
arborea.
In Sandwaldungen: Sylviden, Lus<
inn'. I rpupa epop ■ I urlur turtur, ' o
lumba palumbus (im Nadelwald). Lantus col
lurio, Perdix perdue, ' orvus frugilegus,
Cerchneis vespertinus, Oriolus oriot
E s muss betoni werden, dass diese Ergeb-
nisse noch lückenhaft sind und noch mancher
Korrektionen bedürfen, nicht nur weil sieh
dieselben nur auf einen geringen Teil des
Alföld beziehen, sondern auch deshalb, weil
die Vogelwelt den früheren Jahren gegen-
über gerade heuer ausserordi atlich spärlich
vertreten war. Obwohl überall sehr viel
Wasser vorhanden war und trotzdem sicli
der grösste Teil der Gebiete fast noch ganz
im Urzustände befindet, so dass dieselben
ihrer speziellen Vogelwelt wahrhaft ideale
Brutplätze bieten könnten, isi der Vogel-
bestand bei weitem ineht so gross, wie ihn
das (iebiei ertragen könnte. Heuer blieb die
seltenere Vogelwelt fast ganz aus und kamen
auch viele von den gewöhnlichen Arten in
herabgeminderter Anzahl zurück.
Au den Sammlungen welche -ich in
der königl. U. 0. C. befinden - machte sich
dieser bedauerliche Umstand auch fühlbar,
indem dir selteneren Arten und deren Eier
fehlen, dwell zeigt das gesammelte Material
anderseits auch dahin. das> dir geschilderte
Vogelarmut in gewissen Beziehaugen nur eine
relative ist. Es wurden 62 präparierte Vögel
und 452 Hier gesammelt, doch hätte ich leicht
noch das Hu). pehe dieser Eiermengen sam-
4l20
lebegett volna szemem előtt. Ezt csak annak
a jellemzésére hozom föl, hogy jelenlegi relativ
madárszegénysége mellett is még igen sok
madárnak nyújt fészkelőtanyát a jelzett vidék.
A jelenlegi viszonyok mellett azonban el-
kerülhetetlenné válik különösen a réti madár-
világ lassú fokozatos pusztulása. Egyelőre a
ritkább és kényesebb fajok vesznek ki, azután
a többire is rákerül a sor. Oka ennek egy-
részt a „tikmony ázás" = bibicztojásszedés,
másrészt a vadászati viszonyok rendezetlen-
sége. A bibieztojásszedést a főváros közel-
sége igen lukrativ üzletté fejlesztette, annyira,
hogy a helyszínén 50—60 fillért is adnak egy
bibicztojásért. Habár az illetékes hatóságok
is ellenőrzik már a bibieztojásszedést. mégis
legeredményesebben itt a fővárosban lehetne
annak gátat vetni az árusítók szigorú meg-
büntetésével. A kereslet megszűnése lenyomná
a csábító árakat s így okvetlenül csökken-
tené a mind nagyobb méreteket öltő bibiez-
tojásszedést, a melynek természetesen minden
egyéb tarka tojás is áldozatul esik.
A vadászati viszonyok rendezetlensége
akként értendő, hogy rendkívül nehéz az orv-
vadászat ellenőrzése s így a tilalmi időnek a
betartása. A kultúrából már a legutolsó boj-
tár is elsajátított annyit, hogy puskája van.
A végtelenbe vesző síkon már kilométerekre
látja a „gyanús" alakok közeledését s így
lehetetlen a tettenérés. Miután úgyszól-
ván senki se vadászik a saját területén,
azért senki se kíméli a vadat s a költés
alatt éppen a leginkább beváró anyamadarak
pusztulnak. Ilyen viszonyok között tulajdon-
képpen azon kell csodálkozni, hogy egyálta-
lában van még számottevő vadállomány ezen
a különben ideális területen. Ezeknek a viszo-
nyoknak az orvoslására, sajnos, mit sem lehet
tenni, vagy pedig csak oly anyagi áldozatok
árán, a melyekkel a területet mind termé-
szeti emléket lehetne fenntartani, melyre
specziális természetrajzi viszonyai egyenesen
praedestinálják is. Az idevágó tárgyalásokat
annál inkább is meg lehetne kezdeni, mert a
megfelelő terület-komplexum megvétele alig
mein können, wenn es mir daran gelegen
gewesen wäre. Ich erwähne dies nur haupt-
sächlich um zu zeigen, dass diesis Gebiet
trotz seiner relativen Vogelarmut auch heute
noch sehr vielen Vögeln Brutgelegenheiten
bietet.
Unter den heutigen Verhältnissen ist jedoch
der allmähliche stetige Ruin besonders der
Vogelwelt der Grasflächen unausbleiblich.
Vorläufig verschwinden die selteneren und
heikleren Arten, später kommt die Reihe auch
an die übrigen. Die Ursache ist einerseits
im Kiebitzeiersammeln, andererseits in den
ungeordneten Jagdverhältnissen zu finden.
Das Kiebitzeiersammeln entwickelte sich in-
folge der Nähe der Hauptstadt zu einer aus
serst lukrativen Beschäftigung, so dass hier
an Ort und Stelle 50—60 Heller für ein
Kiebitzei bezahlt werden. Obwohl jetzt auch
schon die betreuenden Behörden dem Kiebitz-
eiersammeln zu steuern versuchen, könnte
man dasselbe hier in der Hauptstadt am er-
folgreichsten bekämpfen, nämlich durch das
strenge Bestrafen der Händler. Die Abnahme
des Begehrs würde die verlockenden Preise
herabmindern, und auf diese Weise das stetig
in höherem Maasse betriebene Kiebitzeier-
sammeln, welchem natürlich alle bunten Eier
zum Opfer fallen, jedenfalls einschränken.
Die Ungeordnetheit der Jagdverhältnisse
ist dergestalt zu verstehen, dass es ausser-
ordentlich schwierig ist der Wilddieberei zu
steuern und auf diese Weise die Schonzeit
einzuhalten. Von der Kultur hat sich auch
schon der letzte Hirtenknabe soviel ange-
eignet, dass er irgendeine Flinte besitzt. Auf
der sich ins Unendliche verlierenden Ebene
werden „verdächtige" Elemente schon von
weitem erblickt und ist das „auf frischer
Tat Ertappen" ein Ding der Unmöglichkeit.
Indem fast niemand auf seinem eigenen Jagd-
gebiete jagt, so wird auch keine Schonzeit
eingehalten und fallen während der Brutzeit
gerade die am schwersten abfliegenden Brut-
weibchen zum Opfer. Unter solchen Verhält-
nissen ist es wirklich zum Verwundern, dass
auf diesem ansonst idealen Gebiete überhaupt
noch irgendwelcher Wildbestand verblieben
ist. Zur Sanierung dieser Verhältnisse lässt
sich leider kaum etwas machen, oder aber
nur mit solchen Geldopfern, mittels welchen
sich das Gebiet als Naturdenkmal erhalten
421
igényelne túlmagas költségeket, minthogy a
földek művelésre alkalmatlanok.*!
Ezekben vázoltain főbb vonásaiban ezen
első, inkább tájékoztató jellegű kiküldetés
eredményeit s kérem Igazgató urat, hogy e
jelentésemet tudomásul venni kegyeskedjék.
Egyben hálás köszönetet mondok a kikülde-
tésben megnyilvánult bizalomért, melynek tőlem
telhetőleg igyekeztem meg is felelni.
liesse, wozu dasselbe durch seine speziellen
Naturverhältnisse geradezu prädestiniert ist.
Die diesbezüglichen Unterhandlungen könn-
ten um so mehr in Angriff genommen werden, da
der Ankauf eines entsprechenden Gebiets-
komplexes mit Hinsieht auf die ühkultivier-
barkeit des Hodens kaum mit allzu grossen
Kosten verbunden wäre.
Biemit hätte ich in grossen Zügen über
die Ergebnisse dieser ersten, gewissennassen
Orientierungsexkursion berichtet und ersuche
ich Herrn Direktor, diesen Bericht zur Kennt-
nis zu nehmen. Zugleich spreche ich meinen
Dank aus für das Vertrauen, welches in der
Entsendung zum Ausdrucke kam, und wel-
chem ich nach besten Kräften zu entsprechen
trachtete.
422
Intézeti ügyek.
A Magyar Királyi Ornitholögiai Közponl
Si i.-i s ví Béla v. b. t. t., földniívelésügyi
m kir. miniszter úr intézkedése folytán a Buda-
pest II. kerületében, Debrői-út 15. sz. alali
fekvő m. kir. központi szőlészeti kísérleti
állomás és ampelológiai intézet negyedik pa-
villonjába költözött át. Intézetünk ez által
nemcsak megfelelő helyiséget nyert, hanem
fennmaradása is biztosíttatott. Most már vég-
leg az állatni intézetek sorában van és szilárd
talajon állva, végre saját fejlesztésén munkál-
kodhat. Az Intézet tagjai és munkatársai a
Miniszter úr iránt, intézkedéséért mély hálára
vannak kötelezve. Az Intézet az átköltözés
által hozzájutott az élet és a maga fejlődé-
sének három főtényezőjéhez : világossághoz,
levegőhöz és pormentességhez. Eddigi helyén
mindhárom tényező csak részben volt meg.
Szerény kezdetéből kiindulva, — a mely a
Nemzeti .Múzeumban elhelyezett két kicsiny
szobából és egy lakásból állott, a II. nem-
zetközi ornitholögiai kongresszus irodájának
ideiglenes bútorzatával és Herman Ottó köny-
veivel — az Intézet mai szervezetével való-
ban fejlettnek mondható, a mely saját maga
neveltr szakerőivel dolgozik és a külföld
szakkörei előtt is figyelembe vétetik.
A danzigi „Westpreussischer Botanisch-
Zoologische Verein" kebeléből 1911 július
2-ától 20-áig egy 29 férfi és 10 nőből álló
kirándulócsapat indult a ..Kelet kapujá"-ig,
egészen Herczegovina szivébe. Az út Buda-
pesten át vezetett és itt első sorban a Magyar
Királyi Ornitholögiai Központot érte a kirán-
dulók megtisztelő látogatása. A kirándulók
mindent nagy érdeklődéssel tekintettek meg,
a mi németek részéről természetes is. Schenk
adjunctus térképek és példányok alapján
ismertette módszerünket és néhány elért ered-
ményt és azon volt. hogy a nagy társaságot
a sajnos szűk helyiségben kielégítse, a mi a
kirándulás vezetőjének. Dr. Lakowitz tanárnak
nyomtatásban megjelent jelentése szerint si-
került is.
Instituts- Angelegenheiten.
Die Königl. Ungarische Ornithologische
Centrale ist infolge Verfügung Sr. Exzellenz
des Herrn königl. Ministers für Ackerbau,
wirkl. < .eíiein ira tes Béla Grafen Serényi, in den
Pavillon IV des königl. ung. Ampelologischen
Institutes in Budapest, II. Bezirk, Debrői-úl 15,
übersiedelt. Die Anstalt hat hiedurch nicht
nur ein entsprechendes Lokal, sondern auch
an Stabilität gewonnen. Sic erscheint nun in
der Reihe der Staatsanstalten und kann nun
auf festem Boden stehend, an ihrer eigenen
Entwickelung arbeiten. Die Arbeiter der
Anstalt sind dein Herrn Minister für seine
Verfügung zu grösstém Danke verpflichtet.
Die Anstalt gewann durch die Übersiedelung
drei Haupt .edingungen für das Leben, mithin
auch tur ihr Prosperieren : Licht, Luft und
möglichste Staubfreiheit. Alle drei Bedingun-
gen waren in der bisherigen Unterkunft nur
teilweise vorhanden. Aus sehr bescheidenen
Anfangen (zwei kleine Zimmer einer Wohnung
im Nationalmuseum, mit der provisorischen
Möblierung der Kanzlei des II. Internationalen
Ornithologischen Kongresses und den Büchern
Otto Hermans) erscheint die Anstalt in ihrer
heutigen Verfassung wirklich entwickelt, mit
selbsterzogene n Kräften arbeitend und auch
vor den Fachkreisen des Auslandes in Beach-
tung stehend.
Der rVestpreussischo Botanisch-Zoolo-
gische Verein in Danzig entsandte in der
Zeit vom 2. bis 20. Juli 1911 aus seinem
Schosse eine Gruppe von 29 I len en und
Damen als Exkursionsgruppe zuden „Eingangs-
pforten des Orients", bis in die Herzegovina
hinein. Die Fahrt führte über Budapest und
hier wurde vor allem der Königl. Ung. Oruith.
Centrale die Ehre eines Besuches zuteil.
Herrn und Damen besichtigten alles mit
grossem Interesse, wie das .ja von Deutschen
nicht anders zu erwarten ist. Adjunkt Schenk
erläuterte die Methode und einige gewonnene
Resaltate an der Hand von Karten und Belegen
und trachtete die grosse Gesellschaft in der
leider engen Lokalität zu befriedigen, was
auch laut dem gedruckten Berichte >\i^ Führers
der Exkursion. Prof. Dr. Lakowitz, gelungen ist.
123
Personalia.
Több évi buzgó közreműködésük alapján
1911. év folyamán a következő urak vétettek
föl a Kir. M. <». K. rendes megfigyelői közé:
i mik Ernő
Hesz Béla
Leicht József
Partì Józsei
l: 1,'ky Dezső
Rbpászky István
Rimler Pál
Schmidt Jenő
Veyerán [stán.
Aul' Grund ihren mehrjährigen eifrigen
Tätigkeit vurden folgende Herren zu ora
liehen Beobachtern dru Königl. I". 0. C. er-
nannt:
GrBSCHIK, ERNST
IIksz, Bei
Leicht, Ji
Pari , , Josef v.
\ ! . I
Radetzky, Dbstderu
Rbpászky, Stefan v.
RiMLER, I'ui,
Schmidt Ei g
Stefan.
Gyűjtemények. — Sammlungen.
I. Madárgyüjtemény. Vogelsammlung.
Felállított madarak. -- Aufgestellte Vögel.
(Gyarapodás 1911 november :;<>-iy-. Zuwachs l>is zum 30 November 1911.)
Faj neve
Name der Art
Accipiter nisus L. ; ad.
â ad.
Falco Bierillus (Gerini) : .juv.
Buteo buteo (L.) ç juv. .
' JUV. . .
Turdus viscivorus L. ' ad. .
Ampelis garrulus L, '2 9.
Turdus pilaris L. ' ad. . .
Alauda i-ristata L. ad. . .
Picus viridis L
Calamodus melanopogon (Temm
Locustella luscinioides (Sav.) 6
('inns aeruginosus (L.) ?
Tetrao urogallus L. â ad. .
Buteo buteo (L.) ....
rlydrochelidon leucoptera (Meisn
Schinz.) '7 ad
Hydrochelidon nigra (L.)
Vanellus vanellus (L.) 2 'ad., 2
Totanus totanus (L.) 2 <3 ad.
Pavoncella pugnax L. s ad.
Limosa limosa (L.) ,' ad.
Ortygometra parva (Sein-.) ¥
Dalila acuta L '" ad. . . .
ad. . . .
Spatula clypeata (L.) , ad .
Anas querquedula L. , ad.
Turtur turtur 1 L.) ; ad. .
<'
w
Lelőhely és dátum
Fundort und Datum
Bácsér 1910 nov. 28.
.. 1911 jan. 9.
1910 dec, 11.
.. 1910 nov. 30.
1910 dec. 11.
1911 Jan. 9.
Tavarna 1911 febr. 15.
1911 febr. 13.
1911 febr. 15.
Szerep 1911 febr. 17>
Tököl 1910 jan.
Balatonboglár 191 Lápr22.
1911 ápr. 25.
1911 ápr 25.
Bucsinhavas 1911 ápr. 30.
Malomvíz L910 szept. 1.
Darabszám Adományozó neve
Anzahl .Vaine des Gebers
(rbö Hill
máj.
L5.
,. 1911
máj.
20.
.. 1911
máj.
L8
26.
.. 1911
máj.
17-
i'ii.
1911
máj.
17.
.. 1911
máj.
19.
1911
máj
29.
Izsák 1911
jiin
1.
Ürhő 1911
máj.
17.
.. 1911
máj.
17.
.. 191 1
máj.
26.
Peszéri erdő 191 1 máj. ±1.
Fkrnbach Karolyné
! • Bí'.I,.
Rácz Bi !.
1 !er\ \ Károly
1 il GEÌ TlTI -
DTbmár Károly
Barthos •■
Schenk Jakab
424
Faj neve
Name der Ari
Luscinia luscinia L. ' ad.
Lanius minor Gm. t? . .
Upupa epops L. d1 ad. .
Falci» subbuteo L. e? ad.
Alauda arvensis L e? ad.
Oriolus oriolua (L.) . . .
Anser fabalis Lath. . . .
Syrrhaptes paradoxus (Pall.)
Yaiiellus vanellus (L.) albino ,
Tringa subarcuata (Gold.)
Arenaria interpres (L.) . .
Tringa alpina L
Charadrius morinellus L.
Calamodus schoenobaenus (L
Ardea alba L
Platalea leucorodia L. . .
Ardea cinerea L
Himantopus himantopus (L.)
Numenius arcuatus (L.) .
„ phaeopus (L.) . .
Colymbus auritus L. ad. . .
Larus argentatus L. juv.
Stercorarius parasiticus (L.)
Totanus nebularius Gunx.
Anser albifrons (Scop.) . .
Pavoncella pugnax L. . .
Scolopax rusticola L. . .
Rubo bubo (L.)
Lelőhely és dátum Darabszám
Fundort und Datum Anzahl
Peszéri erdő 1ÍII1 máj. 22. 1
l rbő l'.ill máj 26 I
Peszéri erdő IUI 1 máj. 21 .
„ 1911 mái. 22. I
Adományozó nove
Muni'- des I I
Urbô 1(111 máj. 20.
1
„ 1911 máj. 26.
1
Mosonbánfalu
1
1908 máj. 26.
1
1908 jun. 9.
1
--
1
1
—
1
—
•>
1
—
1
1
1
1
1
Schober Gottfried
hagyatékából, vétel -
Kauf
—
1
—
1
—
1
—
1
—
2
—
1
—
1
■)
—
1
Kükiülőszéplak 1911
b
ani Petbicevich Hor\ vrn
okt. 30.
1
Arthur
Összesen — Zusammen
68 db (St.)
Bőrök.
Bälge
F:ij neve
Name der Art
Orex crex (L.)
Loxia curvirostra L. juv.
Cannabina cannabina (L.) c? juv
Accipiter nisus (L.) 2 ?, 2 juv
Buteo buteo L. 9 juv. . .
Turdus viscivorus L. â juv.
Turdus torquatus alpestris(BRHM.
Ö" j»v
Ampelis garrulus L. cf ad
Buteo buteo (L.) â . . .
? ad. . .
Lelőhely és dátum
Fundort und Datum
Szerep 1910 Jul 28.
Temesgyarniat 1910 aug. 29.
Budapest 1910 nov. 20.
Bácsér-Babapuszta
1910 nov. (l.v.
1911 Jan. 9.
Tavarna 1911 febr. U>.
Kismarton 1910 dec. 25.
Felsőtárkány 1911 ápr. 2.
Tata 1911 febr. 19.
Algyógy 1911 máj. 2~>.
1911 nov. 21.
litr.ihszan
Anzahl
1
l
1
4
1
1
1
Adományozó ne*««:
Name des Gebers
Riez Béla
Lintia DÉNES
Feenbach Kábolyné
Fernbach MARTHA
id. Szeöts Béla
BlTTBRA GyL'LA
Gesztes Lajos
Diósy Gyula
Dr. Mauks Károly.
IlT,
Faj neve
Name der Art
Anas streperà L. c? . .
„ querquedula L. <5 .
Botaurus stellaris I; ? .
Numenius arcuatus (L.) c?
Limosa limosa (L.) â 9 .
Totanus totauus (L.) c? 9
Pavoncella pugnax L. 9 .
Vanellus vanellus (L.)
Charadrius alexandrinus L. 3
Bydrochelidon leucoptera (Meibh
et Schinz.) ^ ad. . . .
Hydrochelidon nigra (L.) c? .
Pica pica (L.) 9 . .
Cerchneis vespertinus (L
Colomba palumbus L. S
Turtur turtur (L.) 9 .
Oriolus oriolus (L.) 9 .
Lanius collurio L. o* .
Muscicapa grisola L. $
Hypolais hypolais L. 6
Phylloscopus sibilator Bbchbt.
Calamodus schoenobaenus (L.) ?
Motacilla flava L. ie Ingluviensammlung zälili derzeitig
leale- 15,834 darabból áll. 15,834 Stücke.
111. Csonttant gyűjtemény. Osteologische Sammlung.
Barthob Gyula 1 sternum
Döbrentei Sándor 1
Ferdinándy Béla 1 „
Fernbach Károlyné 16 ,
Dr. Györffy István 2 cranium
Kenessey László f 1 sternum
Dr. Lendl Adolf 12 „
Schenk Jakab H „
Szemere László 1 »
id. Szeötb Béla _ • . 3 „
Összesen -- Zusammen . . 49
IV. Feszek- és tojásgyűjteinény. - Nest- und Eiersammlung.
Feszek Tojás
.Nest Ki
Bittera Gyula 1
Borbély Lajosné 4 —
Csöroey Titus 1 -
Fernbach Károlyné 1 —
Hegymbghy Dezsö — 1
Kir. M. O. K. gyűjtése 2
Páll Béla 1
Iîadetzky Dezső 1
Schenk Jakab ~ 480
Sipos Antal • ■ • • 1 ~
Összesen — Zusammen . . 19 485
Fogadják az adományozók intézetünk hálás Empfangen die geehrten Einsender unseren
köszönetét. besten Dank
127
Könyvtári kimutatás. Bibliotheks-Ausweis.
A) A in. k. Földniirelésügyl Ministerium kiadványai. - Ausgaben des kön. nng. Ackerbauministerl s.
1. Zimmermann Ágoston, dr.: Anatómiai gyakorlatok, Bpesf 1910.
2. 11. Internationaler Jagdkongrcss, Wien.
3. A világ gabonatermése ül 10.
4. Mezőgazdasági napszámbérek Magyarországon 1909.
5. DuBRAvszKY Róbert: A magyar mezőgazdasági kisérletügyi intézmények.
6. l'tmutató a gazd. tudósítók számára 1910.
7. Magyarország a wieni nemzetkőzi vadászati kiállításon.
8. Magyarország földmívelésUgye 1909.
9. Néplap XVIII. 1911. — Volksblatt .Will. lull.
10. Földművelésügyi Értesítő. XXII. 1911.
11. Kisérletügyi Közlemények XIV. 1911.
12. Tiszti czímtár XXX. 1911.
IS) Szerzőktől beküldött nyomtatványok. — Von den Verfassern eingesendete Schriften.
1. Abbot, Clington G.: The Home-Life of the Osprey, London 1909.
2. Allen, J. A.: Collation of Brisson's Genera of Birds with those of Linnaeus.
•'i. Arrioom degli Oddi, Conte E. : Hierofalco cherrug. — Notizie supra un individuo albino di
mestolone o spatula clipeata. Note sul secondo congresso
della caccia a Vienna 1910. — Nota ornitologica sopra la
recente cattura della Geoeichla Sibirica in Italia, Comme-
morazione di Bowdler Sharpé.
4. Beetham, Bentley: The Home-Life of the Spoonbill. London 1910.
ô. Beetiiam, Bentley: Photography for Bird-Lovers, London 1911.
6. Biro. G. von: h atalog der schweizerischen Vögel VII., VIII.
7. Ekama, Dr. E. : Het verblijf van enkele trekvogels in Nederland in 1910
8. Fischer, F.: Die Vogelwelt des Königsberger Oberteichs.
9. Ghigi, Prof. Alessandro: Ricerche sistematiche e sperimentali sulle Numidinae.
10. Greschik Jenő, dr.: Adatok a hazai egérformák (Murinae) zápfogainak ismertetéséhez (Stoma-
tologiai Közlöny 1911.)
11. Herman, Otto: Kurze Übersicht d. Organisation u. Arbeit der K. I . 0. C.
12. Ihne, Dr. E. : Phaenologische Mitteilungen 1909.
13. Kehrio. Henri: Pour de meilleures récoltes, Bordeaux 1911.
14. K. Kissházy Ágoston: Az államvasutak mint az országos madárvédelem legfontosabb
segédeszköze.
15. Knauer, Dr. Friedrich: Die Kennzeichnung verseli. Wandervögel im Dienste d. Erforschung
d. Vogelzuges.
16. Lampe Ed.: Zur Wirbeltierfauna des Regierungsbezirkes Wiesbaden.
17. Linder ('.: Beobachtungen auf einer ornith. Reise nach Irland im Juni 19 1(1.
18. Lindner, Di: Franz: Massnahmen z. Schutz d. Seevögel auf Hiddonsee.
19. Máday Izidor:* Vogelschutzbestrebungen in Ungarn.
20. Máday Ízidob es Chernél István: Madárvédelmi törekvések Magyarországban.
21. Marék. Prof. M.: Wann ziehen im Herbst misere Wachteln weg?
428
22. Martorelli, Prof. Giacinto: Nota supra un exsemplare di Fringillide. — Le variazioni della
Merala torquata. — Esposizione critica di alcuni recenti studi
sulle migrazioni degli ucelli.
23. Mingaui), G.: Rapport sur les travaux de la Société (Zoologie).
24. Mortensen, Chr. C. : Meddelelse om nogle Ringfugle.
2"). Xkudiiam, James G. : Practical Nomenclature.
26. Oldys, Henry: Current items of Interest. — Introduction of the Hungarian Partridge into the I . S.
27. Ornith. Gesellschaft, Basel: Jahresbericht 1910.
28. Poncy, Robert: Contribution à l'étude des moeurs de la mouette rieuse.
29. Reiser, 0.: Liste der Vogelarten (Nordostbrasilien 1903), Wien 1910.
30. Schenk Jakab: Das Experiment in der Vogelzugsforschung, Berlin 1910.
31. Shrubsole, W. H : The Protection of useful Birds in Hungary.
32. Snouckaert van Schauburg, Baron: Ornithologie van Nederland 1909/10.
33. Strassen, Dr. Otto zu: Brehms Tierleben. VI., VII., Leipzig 1911.
34. Iim. Szabó Sándor: A madárvédelemről.
35. Szomjas Gusztáv: Madárjelölés.
36. Thomson, A. Landhborough: The possibilités of Bird-marking.
37. Tribuna: Notizincole di piccola caccia bresciana.
38. Tschusi, Victor R. von: Seglerdurchzug im Juni. — Zwei Spötter. — Ornithologische Notizen
— Ein Beringungsresultat. — ('ber palaearktische Formen. — Ornitho-
logische Literatur Osterr.- Ungarns 1909. — Kollektaneen ans
Österr.-Ungarn 1909.
39. Voigt, Dr. Alwin: Unsere Singvögel, Leipzig.
40. WeiqoiiD, Dr. Hugo: II. Jahresbericht, Vogelwarte Helgoland 1910. — Die Vogelwarte Hel-
goland einst und jetzt und die Methoden der Vogelzugsforschung.
41. Zimmermann, R. : Nutzen und Schaden unserer Vögel. Leipzig. - Tiere der Heimat, Leipzig.
42. Zoológiai Lapok: 1911. évi XIII. évi.
C) Ajándékok. — Geschenke.
1. Csíki Ernő: Rovartani Lapok IV — XVII. (1910) szerzőtől és I — 111. Lambrecht K. úrtól.
2. König Alexander: Avifauna Spitzbergensis, Bonn 1911.
3. Révkomáromi: A modern vallás, Bpest 1911, Rohonczy János úrtól,
Z>) Vásárolva. — Gekauft.
1. Állattani Közlemények. X. 1911.
2. Anatomischer Anzeiger Bd. 39., 40. v. Bardeleben. Jena.
3. Archiv für mikr. Anatomie 77. 78. Hertwig. 0. Waldeyer. W. Bonn.
4. Archiv, Verein d. Freunde d. Naturgeschichte, LXI — LXII1.
5. Arbeiten d. Kais. biol. Anstalt f. Land- und Forstwirtschaft, Berlin Vili. 1. 2. 3.
ti. Barthels, Philipp: Beitrag zur Histologie d. Oesophagus d. Vögel. Leipzig 1895,
7. Berajach, Nucifraga 23 — 30.
8. Bernd, Ad. Hugo: Die Entwickelung des Pecten, Bonn 1905.
9. Bernstein. Dr. Julius: Lehrbuch der Physiologie. Stuttgart 1894.
19. Botanikai Közlemények. X. 1911.
11. Buch der Welt: 1843-i évfolyam.
12. Budapesti czím- és lakjegyzék. XXXIII. 1911.
13. Bulletin, Brit. Orn. Club: XXVI.
14. Bütow-Pyritz, A.: Zur Biologie der Waldschnepfe, Berlin-Schöneberg,
ir,. Cassinia, Philadelphia XIV. 1910.
16. Conwentz, IL: Beitrüge zur Naturdenkmalpflege 1. 5, II. 1.
IJ'.I
17. Eckhardt, Dit W. R.: Wetterlage und Vogelzug,
1*. Entz-MAqocsy: Az élők világa (A műveltség könyvtára), Budapest.
19. Falco, VI.
20. Gadow, Hans: Klassen u. Ordnungen d. Tierreichs, Vögel, Leipzig 1891, 3. k.
21. Geographen Kalender 1911.
22. Geologen Kalender 1911.
23. Heidkcke, Ernst: Über den Sohnabelwulst d. jugendlichen Sperlings.
24. Heinroth. Dr. 0.: Die Krautente, Neudamm 1910.
25. Hertwig. Oskar: Allgemeine Biologie, 3 Aufl., Jena 11)09.— Lehrbuch der Entwickelungsgesoh.
d. Menschen u. d. Wirbeltiere, 9. Aufl., Jena 1910.
26. Hiesemann, M.: Lösung d. Vogelschutzfrage, Leipzig 1911.
27. The Ibis. V. 1911.
28. Jahreshefte d. Württ. V. f. vaterl. Naturk. L1V. (1897) — LXVI. (1910).
29. Kasz, Prok. Dr. M. : Das Orientierungsvermögen d. Insekten u. Vögel, Each 1903.
30. Lakatos Károly: Magyarország orvmadárfaunája, Szeged 1910.
31. Magyar Botanikai Lapok. X. 1911.
32. Magyar Nyelvőr. XL. 1911.
33. Meerwarth, H. : Lebensbilder, 11. 33 — 42.
34. Meyer, Paul Ernst: Studien über d. Oberliautgebilde des Vogelfusses.
35. Mitteilungen über die Vogelwelt. XI. 1911,
36. Muret Sanders: Enzykl. Wörterbuch, engl. -deutsch u. dentsch-engl. Berlin-Schöneberg 190.S.
37. Ogilvie, Grant : Bulletin Brit. Orn. Club. XXVI.
38. Der Ornithologische Beobachter. IX. 1911/12.
39. Phaenol. Karte d. Frühlingseinzuges im Grossherzoglum Hessen.
40. Revue française d'Ornithologie III. 1911.
41. Rörig, Dr. G.: Tierwelt u. Landwirtschaft, Stuttgart 1906.
42. Schafe, Dr. Ernst: Die wildleb. Säugetiere Deutschlands, Neudamm HUI.
43. Schuberg, Dr. Aug.: Einführung in die Technik d. zool. Labor., Bd. I. Leipzig IHK!.
44. Stern, Margarete : Histologische Beiträge zur Sekretion der Bürzeldrüse.
45. Stöhr, Dr. Philipp: Lehrbuch der Histologie, 14. Aufl., Jena 1910.
46. Stricker, S : Handbuch d. Lehre von den Geweben, Leipzig 1871.
47. Szakáll Gyula: Házi szárnyasok boneztana, Bpest 1897.
48. Szymonowicz, Dr. Lad.: Lehrbuch der Histologie, 2. Aufl., Würzburg 1909.
49. Der Weidmann, XLII. 1911.
50. Wessely, Josef: Der europ. Flugsand u. seine Kultur, Wien 1873.
51. Wetschesloff, Michael: Beiträge z. Kenntnis d. Nasendrüsen bei d. Vögeln.
52. Wiedersheim, Dr. Robert : Vergleichende Anatomie der Wirbeltiere, Jena L9Ü9. VII. Aull.
53. Wild und Hund. XVII. 1911.
54. Zeitschrift f. Oologie. XX. 1910/11.
55. Zoologisches Adressbuch, Berlin 1911.
K) Cserr\ iszony. — Tausvliverkchr.
I. Europa.
Hungária.
1. Budapest: Egyetemi kör: Egyetemi Lapok. XXIV. L911.
2. . K. M. Természettud. Társulat : Természettud. Közlöny. XLIII. 1911. l'ótflizetek.
XLHi. nu.
;j. A magyar mezőgazdák szövetkezeié: Mezőgazdák. Will. l'.Ml.
t30
1. Budapest: M. K. Szőlészeti Kíséri. Áll. és Ampel. Intézet: Közleményei. — Évkönyv.
I— III. 1906—1908.
5. M. K. Országos Meteor. Intézet és Földmágn. Intézet : Jelentés. VIII., IX. —
Évkönyvei. XXXVIII. 1—4. — Hivatalos kiadványai. IX. 1909.
li. .. M. K. Állami Vetömagvizsgáló Állomás: Jelentés.
7. Magyar Nemzeti Múzeum: Annales Historico Naturales. VIII. 1910. — Jelentés. 1910.
8. .. Múzeumok és Könyvtárak felügyelősége : Értesítő. V. 1911.
9. Magy. Tud. Akadémia: Akadémiai Értesítő. XXII. 1911.
KI. .. A M. K. Áll. Rovartani Állomás.- időhöz nem kötött közleményei.
11. .. Országos Erdészeti Egyesület: Erdészeti Lapok. L. 1911.
12. „ Országos Magyar Gazdasági Egyesület: Köztelek XXI. 1911.
13. Országos Magyar Vadászati Védegylet: Vadászlap. XXXII. 1911.
14. „ Országos Állatvédő-Egyesület: Állatvédelem. VIII. 1911. -- Évkönyve. 1909.
15. „ „ „ „ A madarak és fák napjáról. 1910.
16. „ Egyetemi természeti. -szövetség : Évkönyv I — VI. 1909/10.
17. Kolozsvár: Erd. Múzeum-Egylet O.-T. Sz. : Értesítő.
IS. .. Erdélyrészi Kárpát-Egyesület: Erdély XX. 1911.
1'.». Nagyszeben: Siebenbürg. Verein für Naturw.: Verli. u. Mitteilungen XL. 1910.
20. „ Siebenbürgischer Karpathen- Verein : Jahrbuch XXX. 1910.
21. O-Gyalla: M. K. Orsz. Met. és Földmágnességi Observatorium: Megfigyelések
22. Selmeczbánya: M. K. Közp. Erd. Kísérleti Áll.: Erdészeti kísérletek. XIII. 1911.
21. Zágráb: Hrvatsko Prirodoslovno Drustvo : (Soeietas Hist.-nat. Croatica) : Glasnik. XXII. XXIII.
2 1. „ Hrvatska Ornitoloska Centrala: Izvjestaj. X.
Austria.
25. B r ü n n : Mährisches Landesmuseum : Zeitschrift. XI.
26. „ Naturforschender Verein: Verband!. XLV1II. 1909. — Bericht d. met. Komm. XXVI. 1906.
27. Graz: Naturwissensch. Verein für Steiermark: Mitteilungen. XLYII.
28. Hall ein: Tschusi, Vier. Ritter von: Ornith. Jahrbuch. XXII. 1911.
29. Klagenfurt: Naturhist. Landes-Museum von Kärnten: Jahrbuch. — Garinthia.
30. , Weidmannsheil. XXXI. 1911.
31. Kr ak a u : K. Akad. d. Wissenschaften : Sprowadaenie. XL1V. - Rozprawy. 8. 9. A , S. 9. /.'. 1 908/09.
32. Prag: Böhmischer Forstverein: Vereinsschrift f. Forst-, Jagd- u. Naturk. 1911/12.
:»:!. „ I). naturw. u. med. Verein „Lotos": Sitzungsber. XLV — LVIII. (1910).
34. Un ver e to: I. R. Accademia degli Agiati: Atti. XVII. 1911.
35. Wien: K. k. Landwirt.-bakt. u. Pflanzensch. -Station : Mitteilungen. — Bericht 1910.
Bosnia.
36. Sarajevo; Bosn.-herz. Zemaljski Musej : Materialien zu einer Omis Balcanica.
Belgium.
37. Bruxelles: Chasse et Pêche XXIX/XXX. 1910/11.
38. Liège: Société Géologique de Belgique: Annales. XXXVII. 1910.
39. „ Soc. R. Zool. et Malacologique : Annales XLIV. XLV. 1909/ lu.
Britannia et Hibernia.
10. D ubi in: Royal Dublin Society : Scientific Proceedings XIII. 1 — 10. — Economie Proceedings. ILI. 2.
41. „ The Irish Naturalist. XX. 1911.
12. Glasgow: Natural History Society: The Glasgow Naturalist. — II. 1909/10.
13]
4;í. London: British Birds v. V. 1911/12.
44. „ R. 8. for the P. of Birds: Bird Notes [V. L910 II Report. 1910. Feathcx
and Facts.
45. „ Int. Committee: (»mis. XIII.
4(5. „ The Zoologist. XV. 1911.
17. Tring: Rothschild's Museum: Novitates Zoológiáé. XVII. X\'lll. 1. 2.
Dania.
18. Kjöbenhavn: Dansk (»ni. Forening: Tidskrift \r. Hill.
49. „ Naturh. Forening: Vidensk. Meddelelser. I
Gallia.
50. Marseille: Faculté des Sciences: Annales. XIX.
51. , Musée d'Histoire Naturelle: Annales. XI. Xil. 1908.
52. Paris: La Feuille des Jeunes Naturalistes. XI. I. 1910/11.
53. ., Musée d'Histoire Naturelle: Bulletin. 4. ~>. 1010.
Germania.
54. Altenburg: Naturi. Ges. des Osterlandes: Mitteilungen. XXXIII. 1ÜU7/10.
55. Augsburg: Naturw. Verein f. Schwaben und Neuberg: Bericht.
56. Berlin: li. Frii:dlXnder und Sohn: Naturae Novitates. XXXIII. — Bericht LXII.
57. „ K. I'r. Akademie d. W.: Abhandlungen (pbys. math.) 1910.
58. .. Ant. Reichenow, Prof. Dr.: Ornithologische Monatsberichte. XIX. 1911.
59. „ Ges. für Heimatkunde der Prov. Brandenburg: Brandenburgja. XIX. 1910.
60. Frankfurt a/M. : Mahlau ec Waluschmiut : Zool. Beobachter. LH. 1911.
61. Frankfurt a/O.: Naturw. Verein: Helios. XXVI.
62. Braunschweig: Verein für Naturwissenschaften: Jahresbericht. XVI. 1907/09,
63. Danzig: Westpr. Provinzial-Museum : Amtlicher Bericht.
64. „ Naturforschende Gesellschaft : Schriften.
65. Gera-Reuss: Deut. V. z. Schutze der Vogelwelt: Ornith. Monatsschrift. XXXVI. 1911.
66. Giessen: Oberhess. Ges. für N. u. Heilk. : Naturw. Abt. Ber. III. — Med. Abt. Ber. V
67. Halle: Kais. Leopoldino-Carolinische D. Ak. der Naturf. : Leopoldina. XLVII. 1911.
68. Hamburg: Naturw. Verein: Abhandl. XIX. 3. 4. 5. -- Verband. XVII. XVIII.
69. Hanau: Wetterauische Ges. für die ges. Naturkunde: Bericht.
7 I
114. Kisohineff: Société des naturalistes: Trudy. II. I. 1908/9.
Ilo. Moscou: Soc imp. d'acclimatation: Dnevnik. VII. 1907/9.
110. „ Société Impériale des Naturalistes: Bulletin. XXIV. 1910.
117. St. Petersburg: Musée Zool. de l'Ae. d. Se: Annuaire XV.
115. Riga: Naturforscher- Verein : Árliciten. XII. XIII. — Korrespondenzblatt. I. III. LIV,
119. Till is: Museum Caucasicum : Die Sammlungen. Mitteilungen. V. 1. 2. 3.
Serbin.
120. lieo}; rad: Muzej Srpske Zemlje n 1910 g. Üiluvijalni mekusci iz okoline Beograda.
Elementi vlagìnske dore.
Succia.
121. Lund: Kongl. Universitet : Akademische Abhandlungen. — Aarskreifter.
122. Stockholm: Kongl. Vetenskaps Ak. : Arkiv for Zoologi. VII. 1.
123. Upsala: Kongl. Universitet: Arsskrift. -- Results of the Swedish Expédition IV. - Swedish
Exploration in Spitzbergen.
II. Asia
124. Batavia, Java: Kon. Naturk. Ver. : Naturkundig Tijdskrift. I. XIX.
12-~>. „ D Dép. de l'agriculture: Bulletin.
126. Buitenzorg, Java: Institut Botanique: Bulletin. -- Mededeclingen.
127. Calcutta: Indian Museum: Records V. — Memoirs III.
128. Colombo: The Museum: Spolia Zeylauica. XXIV — XXVI.
129. Tokyo: Zool. Inst.: Contributions 77/711.
III. Africa.
Ill'.i.
130. Cairo; Institut Egyptien: Bulletin. III. 2. -- Memoirs V. 2., 3. - VI. 2.
131. Capetown: South Air. Museum: Annals V. 6. 7. 8. -- Report 1908. I'
132. Modderfontein: South African Ornithologists' Union: The Journal. VI
133. Pretoria: Transvaal Museum: Annals II. -- Annual Report.
IV. America meridionalis.
134. Buenos-Aires: Museo Nacional: Anales XIII. XIV.
130. La Plata: Museo de La Plata. -- Anales -- Revista XVII. Catalogo de la s. antrop.
13«. Lima: Soc. Geografica: Boletin XXV. I. 2. 3. — Memoria XXII.
137. Montevideo: Museo Nacional: Anales, ser. II. t. I. és VII.
135. Rio de Janeiro: Museu Nacional: Archives.
139. S. Paulo: Museu Paulista : Revista. — As aves do Brazil. -- Kanna braziléira II.
V. America septentrionalis
140. Albany. N.-Y.: New- York State Libr. : Bulletin. L35/139.— Memoirs,
141. Ann Arbor: Michigan Ac. of Se; Annual Report XII.
Aquila XVIII.
434
112. Berkeley: Univ. of. Cal.: Publications V. VII. — Brida and M; tais of the 1909
Alexander Alaska Expedition.
143. Boston: Am. Ac. of Ails and Sciences: Proceedings. XLVI. 1910/11.
Ml Chicago: Chicago Academy: Bulletin III., VII.
145. Davenport, .Iowa: Academy of Sciences: Proceedings. XII. 223 — 240.
14(i. Madison: Wisconsin Ac: Transactions. XVI.
147. Mexico: Museo National de hist. nat. : La Naturaleza I. 1. 2.
L48. , Soc. cientifica „Ant. Alzate" : Memóriás. XXVIll.
1 19. Michigan: Academy of Science: Ann. Report XI.
150. Minneapolis: Minn. Ac: Proceedings. III. IV. 1906 10.
151. New-York: American Museum of Natural History: Bulletin. XXX. 8. — Memoirs.
152. „ „ Audubon Society: Educational Leaüets, 45 — 48. — Special Leaflets.
153. Oberlin, 0. : John Lynds : The Wilson Bulletin. XXIII. 1911.
154. Ottawa (Canada): Dep. of Mines: John Macoun, Catalogue of Canadian Birds.
155. Philadelphia: Academy of. Nat. Sciences: Proceedings. LXII.
156. „ Zoological Laboratory: Contributions XI. XVI. 1905/10.
157. Pi tt8b urgh, Pa. : Carnegie Museum: Annals. VI. 2. 3. 4. — Memoirs IV. 2. 5. 6. — Reports : XIII.
— Founders Day. XIV.
158. Rock Island. 111.: Augustana, College: Publications.
159. San Francisco, Cal.: Cal. Academy of Sciences: Proceedings I. p. 7 — 288.
160. Santa Clara, Cal.: Cooper Urn. Club: The Condor. XIII. 1911.
161. St. Louis, Mo.: Academy of Science: Transactions. XVIII. 1 — 6. XIX. 1—10.
162. Urbana: 111. State Laboratory: Bulletin IX.
163. Washington: Smithsonian Institution: Report on Progress 1910. — Contributions. XIV. XV.
Proceedings. XXXVII. — Bulletin. 73 — 75.
164. „ Division of Biological Survey: North-American Fauna. 32. 34. Bulletin. 35 — 39.
165. „ Secretary of Agriculture: Report. — Yearbook.
VI. Australia.
166. Brisbane: Queensland .Museum: Annals. VIII. IX.
107. Melbourne: National Museum: Memoirs III.
168. Sydney: Australian Museum: Records. VIII. — Report of Trustees.
I:;:,
NECROLOGUS.
Ghymesi és gácsi gróf Forgách
Károly tiszteleti tag.
A folyó év márczius havának 22. napján
elvesztettük magas korában ;i Királyi Ma-
gyar Ornithologiai Központ tiszteleti tagját,
GHYMB8I É8 QÁC81 GRÓF FoRQÁCH KÁROLYT, 0 Fel-
sége, Magvarország koronás királyának való
ságos belső titkos tanácsosát. Tetőtől talpig
vadász volt és olyan jellem, a minő nap-
jainkban mind kevesebb és kevesebb akad.
Meidlingben született 1824 szeptember den;
élete delén — 34 éves korában tette
meg mint természetvizsgáló vadász első útját
a trópusokba, ú. m. Algirba és Tunisba, a
honnan gazdag zsákmánynyal tért vissza és
megvetette nagyszerű trófea-gyűjteményének
alapját. Két évvel később — 1859-ben —
beutazta .Marokkót, tíz evvel később pedig
1st;1.) ben - Egyiptomot. Kz időben kez-
dett acclimatisatiós kísérletekkel foglalkozni,
többek között a muHon meghonosításával, a
mi nagy vadaskertjében sikerült is. Pompás
agancsgyűjteményét a budapesti Mezőgazda-
sági Múzeumnak ajándékozta. A madárélet
megfigyelőjévé és madárvédővé úgy látszik
egy Francziaországbau észlelt megfigyelése
tette. Felkereste ott délen a < 'rao szikla-
vidékét és megfigyelte a fecskefogási : a mi
ott mértföldekre terjedő felállított hálókkal
történik. Az őszi vándorútjukon kifáradt fees
kék óriási rajai a föld színe felett alacsonyan
vonulnak és százezerszámra esnek áldozatul
az ember kapzsiságának, hogy olajban kon-
zerválva kereskedelmi forgalom lia kerüljenek.
A mikor a Királyi Magyar Ornithologiai
Központ a madárvonulás megfigyeléséi válasz-
totta irányul, FoboAch qhób azonnal munkába
állott es élete végéig hűséges es valóban
pontos megfigyelője maradt az Intézetnek.
A mint véget ért a tavaszi vonulás, bekül-
dötte a megfigyelt fajok érkezési jegyzékét
és a mint befejeződött az őszi elvonulás,
azonnal megjött a gróf jegyzéke : még az
év vége előtt megjött az Aquila előfizetési
Ehrenmitglied Graf Karl Forgách
von Ghymes und Gáes.
Am 22. März 1. .1. stari) hochbetagl auf
seinem Stammschlosse das Ehrenmitglied der
Kön. Ungarischen Ornithologischen Centrale,
wirklicher Geheimrat Sr. Majestät des Königs
von Ungarn, Karl Grai von Forgács vom Ghymrb
und Gács. Vom Wirbel bis zur Zehe Jäger
vor dem Herrn, ein Charakter, wie sie in
unserer rasch lebenden Zeil stets seltener
werden. Geboren zu Meidling im Jahre L824
am 4. September, unternahm er, schon auf
der Höhe des Maiinesalters (.'J4 .lahre alt)
stehend, als naturforschender Jäger Beine
erste Reise nach den Tropen, n. zw. nach
Algerien und Tunis, von wo er reich mit
Heute beladen heimkehrte und den Grund
zu seiner grossartigen Trophäen Sammlung
legte. Zwei Jahre später - 1859 bereiste
er Marokko, zehn Jahre später 1869
Ägypten. Dann verlegte er sich auf Akkli-
matisationsversuche, u a. mit dem Mufflon,
welcher Versuch in seinem grossartigen Wild-
park gelang. Seine prächtige Geweihsamm-
lung kam als Schenkung in das schöne
staatliche Landwirtschaftliche Museum in
Budapest. Zum Beobachter und Beschützer
der Vogelwelt scheint ihn eine Beobachtung
in Frankreich gemacht zu haben. Er be-
suchte dort im Süden das Steinfeld Crao
und beobachtete den Schwalbenfang: wie
derselbe dort mit meilenweit gestellten Netzen
betrieben wird. Die auf dem Herbstzuge er-
müdeten Schwalben in riesigen Scharen,
nahe am Boden ziehend, fallen der Hab-
sucht des Menschen zu hunderttausenden
zum Opfer, um in Öl konserviert im Handel
vertrieben zu werden.
Als die Königl. !'. 0. C. in der Beobach-
tung des Vogelzuges Richtung nahm, stellte
sich Graf Forgách sofort ein und blieb bis
zum Knde seines Lebens ein treuer und
wirklich auf die Stunde pünktlicher Beob
achter der Anstalt. So wie der Frühjahrs-
aufzug beendet war, kam die Liste der be-
obachteten Arten, und wie der Herbstzug
vorbei war, kam die Liste des Grafen; noch
vor Jahresschluss kam der Pränumerations
136
ára, daczára annak, hogy tiszteletpéldány)
kapott Támogatót! !
GhYMESI BS GÁC81 QRÓF FoRGÁCH KÁKOLY Íl-0-
dalmilag is működött : útirajzai régi hazai
sportlapunkban, a „Vadász- éa Versenylap "-
ban jelentek mee.
Nyugodjék békében
H. 0.
Dr. warthauseni báró König
Richard tiszteleti tag.
1911 január 4-én elhunyt Warthausen vára-
lján DR. WABTHA08BN1 BÁRÓ KöNIG RlCHARD és a
várkastélv parkjában január 17-én örök nyu-
galomra helyeztetett.
Abban a pillanatban, a melyben e rövid
életrajzi adatot papírra vetem, felmerülnek
lelkemben a Budapesten 1891-ben megtartott
Il-ik nemzetközi ornithologiai kongresszus
emlékei, a melyen warthauseni bakó Kőnk; is
részt vett és a külföldi résztvevők közül
eltalálta a szerenesés alaphangot és hangadó
is volt.
Hogy ez mikép történt, alább ki fog tűnni.
A Bécsben megtartott első kongresszus,
Rudolf trónörökös személyes résztvétele mel-
lett, fényesen folyt le; a tudományos becset
sokak által látogatott előadásokon olyan
szabású búvárok adták, mint Homeyer, Brehm A..
Blasius, a kiket a trónörökös barátságával
tisztelt meg. De hát mindenkor úgy volt és
úgy van manapság is es ez nagyon ter-
mészetes - hogy a hol igen magas állásii
személyek lépnek fel. ott mindenki előre
törekszik. Hogy vájjon ornithologus-e, az
csak mellékkérdés volt ; első sorban is más
tulajdonságok jutottak érvényre és innen
ered az. hogy a Béesben megalkotott nem-
zetközi szervezet, egynémely viszonylatában,
nem mondható a legszerencsésebbnek. Az
elnök és titkár messze laktak egymástol a
bizottsági tagok pedig szét voltak szórva az
egész földkerekségen. Tanácskozásiéi tehát
szó sem lehetett és a vezetők legjobb belá-
tásuk szerint intézkedtek.
A legközelebbi kongresszus székhelyévé
fővárosunk lett kiszemelve-, a nagybizottság-
betrag auf die Aquila, trotz der Berechti-
gung, sie frei zu erhalten. Kr unterstützte!
Graf Karl Forg.mh von Ghymre und GAcs
war auch schriftstellerisch tätig: seine Reise-
berichte erschienen im alten vaterländischen
Sportblatt „Vadász- és Versenylap".
Friede seiner Asche !
O. H.
Ehrenmitglied Dr. Freiherr Richard
König von und zu Warthausen.
Am 4. Jänner 1911 starb auf Schlot
Warthausen Dr. Frkiherr Richard König von
lni> zu Warthausen und wurde am 17. Jänner
im Parke des Schlosses Warthausen zur
Ruhe bestattet.
In dem Augenblicke, in welchem ich diese
kurze biographische Note zu Papier bringe
tauchen in meiner Serie die Erinnerungen
an den II. Internationalen Ornitbologen-Kon-
gress von 1891 in Budapest auf, an welchem
auch Freiherr König von Warthausen teilnahm
und seitens der ausländischen Teilnehmer so
glücklich war. den richtigen Grundton für
die Zusammenkunft zu treffen und anzugeben.
Wie das kam. wird sich bald herausstellen.
Der erste Kon gr ess (1884) in Wien, unter
persönlicher Teilnahme des Kronprinzen
Rudolf, nahm einen sehr glänzenden Verlauf;
das wissenschaftliche Relief gaben durch
glänzend besuchte Vorträge Männer, wie
Homeyer, A. Brehm, R. Blasius, die der Kron-
prinz, man kann sagen, mit seiner Freund-
schaft beehrte. Wie das natürlich war und
ist : wo sehr hohe Personen auftreten, drängt
sich alles heran. Ob Ornithologe. das war
erst die zweite Frage; an erster Stelle ka-
men andere Eigenschaften zur Geltung und
so kam es, dass die in Wien geschaffene
internationale Organisation, in mancher Be-
ziehuni:, nicht die glücklichste genannt wer-
den konnte. Präsident und Sekretär wohnten
weit auseinander und die Komitee-Mitglieder
waren auf dem Erdenrund verstreut. Von
liner Beratung konnte also keine Rede sein
und die Hauptleiter disponierten, jeder be-
sonders, nach Gutdünken.
Ungarns Hauptstadt. Budapest, svar als
nächster Kongressort ausersehen, im grossen
437
ban azonban csal; egy tag képviselte hazán-
kat. A mikor azután közeledett a második
kongresszus ideje, Magyarország részéről a
tudományos rendezést át kellett valakire
ruházni es irányadó körök véleménye az én
személyemben összpontosult. A gazdasági
rész intézése Szalay Ibeébb, a vallás- és köz-
oktatásügyi m. kir minisztérium osztálytaná-
csosára bizatott. A nemzetközi bizottsággal
való érintkezést annak tiikára, dr. Hayek
(Bécs) közvetítette: csakhamar meggyőződ
tünk azonban arról, hogy erről az oldalról
sem tudományos, sem anyagi támogatásra
nem számíthatunk.
Rövidesen határozva, a derék magyar
bizottság által támogatva és bízva a magyar
kormánynak tudományos kérdések iránt min-
dig tanúsított áldozatkészségében, megkezd-
tük a szervezést, gondoskodtunk külföldi szak-
értők előadásairól, szakosztályokat, kiállítást,
tnintamegfigyelést és tájékoztató referátumok-
ból egész irodalmat teremtettünk. A legse-
rényebb munkálkodás közben, mint a derült
égből lecsapó villám, úgy ért bennünket a
meyerlingi tragédia és már-már úgy tetszett,
hogy a kongresszus nem fog összeülni. Mi
azonban folytattuk a munkát, újra műkö-
désbe hoztuk a szervezetet és közvetlenül a
kongresszus előtt tanácskozásra hívtuk össze
a nemzetközi bizottságot. Főleg arról volt
szó, hogy az állandó nemzetközi bizottság pénz-
kezelésében rendet teremtsünk. A szigorúan
bizalmas tanácskozás eredménye az lett, hogy
a titkárságnak nem adható meg a felment-
vén}'. Az eszmecsere olykor igen éles volt,
de minden törekvés, mely oda irányult, hogy
a pénzkezelés a záróülésen csak enyhén
tétessék szóvá, megakadt Fatio. Finsch, Mid-
DBNDORPF, Collett és mások határozott maga-
tartásán.
A határozat Dainokles kardjaként lebegett
a kongresszus fölött és most már első sor-
ban arra kellett törekedni, hogy a jó hangulat
biztosítva legyen. De hogyan és hol kell meg-
ragadni a különböző elemek kedélyét ? A kon
gresszus megnyitásának előestéjén, mikor a
Komitee war aber Ungarn nur durch einen
Fachmann vertreten. Als nun die Zeit es mil
sich brachte, das< der zweite Kongress denn
doch abgehalten werden musste, galt es das
wissenschaftliche Arrangement seitens I n
garns jemand zu übertragen und man einigte
sich an massgebender Stelle in meiner Per
son. Das Wirtschaftliche wurde dem damali-
gen Sektionsrat im Ministerium für Kultus
und Unterricht, Embrice von Szálai übergeben,
Der Kontakt mit dem internationalen Komitee
geschah im Wege des Sekretärs desselben,
Dr. Hayek [Wien), und kamen wir sehr bald
zu der Überzeugung, dass von dieser Seite
weder wissenschaftlich noch wirtschaftlich
etwas zu erhoffen ist.
Kurz entschlossen, von einem tüchtigen
ungarischen Komitee unterstützt und der in
wissenschaftlichen Dingen nie versagenden
Munifizenz der ungarischen Regierung sicher,
nahmen wir die Organisation des Ganzen in die
Hände, besorgten auch die Vorträge von aus-
ländischen Auktoritäten. sehnten Sektionen,
eine Ausstellung, Musterbeobachtungen und
eine ganze Literatur von orientierenden lie-
feraten und sonstigen Arbeiten. Inmitten der
eifrigsten Arbeit fuhr wie ein Blitz vom kla-
ren Himmel, die erschütternde Tagödie von
Meyerling hernieder und es hatte anfangs den
Anschein, dass der Kongress nicht zustande
kommen werde. Wir setzten aber die Arbeiten
fort, brachten die Organisation wieder in
Fluss und beriefen knapp vor dem Kongress
1891 das internationale Komitee zu einer
Vorberatung zusammen. Es handelte sich
hauptsächlich darum, Ordnung in der Geba-
rung des permanenten internationalen Komi-
tees zu scharten. Die streng vertraulichen
Beratungen führten zu dem Schluss. dass
dem Sekretariat die Décharge nicht erteilt
werden kann. Die Diskussion war zum Teil
sehr scharf, aber alle Bemühungen, der Ge-
barung in der Schluss-Sitzung ein .Mäntelchen
umzuhängen, scheiterten an der entschiedenen
Haltung der Fatios, Finschb, von Miüdbndorffs,
Colletta u. a.
Mer Beschlus- hing aber doch wie das
Schwert des Damokles über dem Geiste des
Kongresses und es handelte sich nun in erster
Reihe darum, eine gute Stimmung /.u sichern.
Wie -olite man aber die verschiedenen Ele
mente fassen wie und woV
438
kongresszus tagjai már szép számmal voltak
együtt, társasvacsorára gyűltünk össze a Hun-
gária-szállóban, a mely elkülönített helyen
tartatott s a hol a tagok tetszésszerinti asz-
taloknál foglaltak helyet : czigánybanda is
kéznél volt.
Felismerve a kedvező alkalmat, alkalmas
pillanatban poharat ragadtam és toastomban
nagyjából a következőket mondottam : „Olyan
illőben élünk, a melyben a társadalom, mélyen
széttagolva, kölcsönös bizalmatlansággal van
telítve, a melyben a világ nagyhatalmai han-
goztatják a kölcsönös tiszteletet és legtel-
jesebb békeszeretetet, de e közben a „si vis
pacem, para bellum1' közmondás értelmében
cselekesznek, a mi azonban talán még sem
legméltóbb kifejezése a kölcsönös bizalom-
nak. De van egy pont, van a gyűlölködő
hajsza közepette egy oázis, a melyen a leg-
különbözőbb nemzetek komoly férfiai talál-
koznak és a valódi békemunkára egyesül-
nek. Ez az oázis a tudomány, a békemunka
pedig ennek művelése és az ebből fakadó
haladás. Üdvözlöm a tudomány embereit, a
kik Magyarországon talállak meg a béke-
oazisf, ide jöttek, hogy a tudomány szol-
gálatában az ornithologia terén legjobb tudá-
sukat felajánlják, hogy ez által a legnagyobb
békeszerzőnek : a felvilágosulásnak és huma-
nitásnak hódoljanak. Üdvözlöm őket a ma-
gyar bizottság nevében, a magam nevében és
sokszorosan félreismert hazám nevében!"
A toast nem tévesztette el hatását. Szólásra
emelkedett egy szikár termetű, komoly, ma-
gas és nyílt homlokú, mély tekintetű férfiű.
\Y m:thauseni de. báró König Richard volt, a
nagy német oologus. minden szépnek és
tanulságosnak gyűjtője és ápolója. Megval-
lotta, hogy vegyes érzelmekkel indult útnak,
de most már mindennel tisztában van. Abban
országban, a hol idegen búvárokat úgy üdvö-
zölnek, mint az az imént történt, ott nyiWa áll
az ín az előrehaladásra és a hol elOhaladás
van, ott otthonos a humanitás és a nemes-
szívűség. Tudja, hogy Magyarország a múlt
Knapp am Vorabende der Eröffnung des
Kongresses, als schon eine sehr stattliche
Anzahl Mitglieder beisammen war, wurde
verabredet, das Abendessen im Hotel Hun-
gária zu nehmen, wo die Mitglieder zwar in
einem abgesonderten liatitn. aber je nach
Neigung an verschiedenen Tischen Platz
nahmen ; auch Zigeunermusik war zur Hand.
Ich nahm die günstige Gelegenheit wahr.
ergriff im geeigneten Momente das Glas, nahm
eine freie Stellung ein und sprach einen
Toast in beiläufig folgendem Sinne: ..Wir
leben in einer Zeit, wo die Gesellschaft, tief
zerklüftet, von gegenseitigem Misstrauen er-
füllt ist, wo die Gewaltigen der Welt voll
sind von Beteuerung der grossen gegenseiti-
gen Hochachtung und der vollkommensten
Friedensliebe, dabei aber nach dem lateini-
schen Spruche verfahren, der da lautet: „Si
vis pacem, para bellum", was für die Be-
festigung des gegenseitigen Vertrauens viel-
leicht doch nicht das geeignetste Verfahren
ist. Und doch gibt es einen Punkt, eine
Oase mitten im gehässigen Getriebe, wo sich
ernste Männer der verschiedensten Nationen
treffen und zur wahren Friedensarbeit ver-
einigen. Diese Oase ist die Wissenschaft, die
Friedensarbeit ist ihre Pflege und der dai aus
hervorgehende Fortschritt. Ich begrüsse die
Männer der Wissenschaft, die in Ungarn die
Friedensoase erblickten, herbeikamen, um im
Dienste der Wissenschaft auf dem Gebiete
der Ornithologie ihr Bestes einzusetzen und
dadurch dem wahren Friedensstifter: der
Aufklärung und der Humanität zu huldigen.
Ich begrüsse sie im Namen des ungarischen
Komitees, im eigenen Namen, ja im Namen
meines so vielfach verkannten Vaterlandes 1"
Der Toast verfehlte nicht die Wirkung.
Es erhob sich ein ragender, ernster Mann
mit hoher, offener Stirn, tiefblickendem For-
scherauge zur Erwiderung.
Es war Freiherr Dr. Richard König von und
■ix Warthausen, der grosse deutsche Oologe.
Sammler und Pfleger alles Schönen und Lehr-
reichen. Er gestand es. dass er die Reise
mit gemischten Gefühlen antrat, nun aber
vollkommen im Klaren ist. In einem Lande,
wo fremde Forscher so begrüsst werden, wie
soeben hier, ist der Weg für den Fortschritt
frei und offen, und wo Fortschritt ist. ist
die Humanität und der Edelsinn zuhause. Er
139
ban saját testével védelmezte me;; a Nyugat
czivilizáczióját a barbarizmus elönyoniulásával
szemben és nagy örömet okoz neki. hogy
meggyőződhetett róla, hogy Magyarország
nagy múltjához méltóan maga is azon dol-
gozik, a mit régen vérével oltalmazott meg :
az igazi haladáson ! Kljén Magyarország !
A zenekar zúgó tussot húzott.
Ezzel meg volt találva az alaphang, álta-
lánossá is vált és még a leghallgatagabb
férfiak szava is megeredt. Megtörtént, hogy
az öreg Xantus János, a „legkonokabb néma"
toastot mondott Angliára, a mire a kedélyes
Sharpé B. R. válaszolt. Ez a hangulat ural-
kodott az egész kongresszuson át, sőt a
kirándulások alkalmával tapasztalt meleg ven-
dégszeretetet még fokozta is. Ez a kedvező
hangulat biztosította a kongresszus harmoni-
kus lefolyását és nem kevéssel járult ahhoz,
hogy a mit az ornithologia terén nyújtottunk,
osztatlan elismerést aratott.
A legfontosabb eredmény azonban az volt,
hogy gróf Csáky Albin vallás- és közoktatás-
ügyi miniszter ajánlatot tett az iránt, hogy
az ornithologia művelése egy intézet szerve-
zésével biztosittassék. Az intézet létre is jött
a Királyi Magyar Ornithologiai Központ ké-
pében. Most már érthető, miért őrizzük me;'
a derék svábnak, tiszteleti tagunknak emlékét
mindenkoron.
Nyugodjék békében !
II. 0.
Dr. Parrot Károly,
tiszteleti tag, a müncheni Ornithologiai Egyesület
megalapítója és vezetője.
Érzékeny veszteség érte az ornithologiát
dr. Parrot Károly halálával, a ki lSfi? feb-
ruár 4-én született Castellben, Délfranczia-
országban és 1911 január 28-án hunyt el
Münchenben súlyos operáczió következtében.
Alaposan képzett orvos, derék anatómus és
biológus volt. a ki az ornithologiát magasabb
szempontból tekintette és a kiben nyoma sem
volt a rajgyártás dühének. Xeni saját magái
wisse es. dass I ngarn in der Vergangenheit
die Zivilisation des Westens oft mit Beinern
Leibe gegen das Vordringen des Barbaris-
mus deckte, und es ist für ihn eine hohe
freude. nun zu erfahren, dass Ungarn sei-
ner grossen Vergangenheit würdig, heute
seihst wacker an dem mitarbeitet, was es
früher mit seinem Blute beschützt hat: am
wahren Fortschritt 1 Hoch [Jngarnl Die Musik
stimmte einen rauschenden Tusch au.
Damit war die Stimmung getroffen, sie
wurde allgemein und selbst die grössten
Schweiger liesseil sich hören, l'user alter
Johann v. Xantcs. der „verstockteste Schwei-
ger", brachte es bis zu einem Toast auf Eng-
land timi der gemütvollste Engländer R. B.
Sharpé erwiderte. Diese Stimmung hielt den
ganzen Kongress hindurch an und wurde
durch die warme Gastfreundschaft während
der Exkursionen noch gesteigert. Diese günstige
Stimmung war es. die den harmonischen Ver-
lauf des Kongresses sicherte und nicht zum
geringen Teil dazu beitrug, dass unsere
Leistungen auf dem Gebiete der Ornithologie
ungeteilte Anerkennung ernteten.
Das weitaus wichtigste Resultat aber war.
dass Kultus- und Unterrichtsminister Graf
Albin Csáky den Auftrag erteilte, die Pflege
der Ornithologie in Form einer Institution
zu sichern. Die Institution kam zustande, es
ist die Königlich Ungarische Ornithologische
('entrale. Man wird nun begreifen, warum
wir dem edlen Schwallen, unserem Ehren-
mitgliede. stets ein warmes Andenken be-
wahren werden.
Er ruhe sanft! «». II.
Ehrenmitglied Dr. Karl Parrot,
Gründer und Leiter der ornithologischen Gesellschaft
in München
Ein sehr empfindlicher Verlust für die Orni-
thologie ist der Tod Dk. Kaki Pakrots, der
am 4. Feber 1867 zuCastellin Unterfrauken
geboren, am 28. Jänner 11)11 in München
einer schweren Operation erlag. Ein gründ-
lich gebildeter Arzt, tüchtiger Anatom and
Biologe, betrachtete er die Ornithologie vom
höheren Standpunkte und hatte nichts von
der hastenden Speziesmacherei au sich. Er
440
tartotta szem előtt, hanem az ornithologiát ;
ezt akana szolgálni.
Ez az irány ébresztette fel szervezőtehet-
ségér és vezette a Bajor Ornithologiai Egye-
sület („Ornithologische Gesellschaft in Bayern")
megalapításához. De mielőtt a megoldáshoz
látott, meglátogatott engem Budapesten egy
Hirsch nevű úrral, a kinek azóta nyoma ve-
szett ; tájékozódott Központunk keletkezése
és állása felől, de kifejezést adott aggályai-
nak : vájjon sikerülhetne e hasonló dolog Bajor-
országban? A pesszimizmus felé hajolva,
a mi jele a benne akkor már rágódó bajnak
szakemberekről jobbára lemondólag nyi-
latkozott, abban a hiszemben, hogy velük
nem vághat neki. Én az öreg Garibaldiról
szóló anekdotával hangoltam kedvre. A mikor
ugyanis egy angol meglátogatta az agg sza-
badsághőst Caprera szigeti magányában, azt
mondotta a tábornoknak, hogy különösen
azóta tiszteli, a mióta tudja : milyen alvezé-
rekkel érte el históriai tényeit a mi czél-
zás volt bizonyos üzleti vállalatokra. Garibaldi
így válaszolt: „Uram, enni kell; ha jó ké-
sem van, avval vágok ; ha rossz a késem,
hát evvel vágok ; ha pedig nincs késem,
akkor az ujjaimmal és fogaimmal tépek, mert
enni kell." Azután meg: ha mély hóban kell
vezetni, a haladás a menet élén haladó térfiú-
tól függ ; az ő ereje és akarata teszi meg
az első lépéseket -- a többi követi és már
könnyű a dolga. Gyenge testében erős aka
rattal tette meg gárdája élén az első lépése-
ket a közöny mély havában és sikerült !
A Bajor Ornithologiai Egyesület gyászolva
állotta körül alapitójának ravatalát.
Velem szemben Parrot nagyon kedves és
ragaszkodó volt. A londoni III. nemzetközi
ornithologiai kongresszus idején a Norfolk-
szállóban tanyázó magyar gárdához csatla-
kozott. De a dolgot nem fogta könnyű olda-
láról, a szakosztályok értekezletein a késő
éjszaka óráiban is dolgozott ; a berlini V.
kongresszus idején kedélye nyomott volt, a
mi azonban nem gátolta mejr a munkában :
hielt nicht sich, sondera die Ornithologie vor
Augen : dieser wollte er dienen.
Diese Richtung weckte sein Organisations-
talent und führte zur Gründung der „Omi-
thologischeii Gesellschaft in Bayern". Bevor
er aber an die Lösung herantrat, besuchte
er mich in Budapest mit einem Herrn Hirsch,
den ich aber seitdem aus den Augen ver-
loren habe, informierte sich über Entstehung
und Stand unserer Centrale, äusserte aber
sehr viele Skrupeln : ob etwas Ähnliches in
Bayern wohl gelingen könnte V Zum Pessi-
mismus neigend — wohl ein Symptom des
schon damals in ihm nagenden Wurmes
schilderte er Männer vom Fach meist ab-
sprechend und meinte, man könne es mit ihnen
nicht wagen. Ich machte ihm mit der Anek-
dote vom alten Garibaldi Mut. Als nämlich
ein Engländer den alten Freiheitshelden in
seiner Zurückgezogenheit auf Caprera be-
suchte, sagte er dem General, er verehre ihn
besonders, seitdem er es wisse, mit welchen
Untergeneralen er seine historischen Erfolge
errungen hat — eine Anspielung auf gewisse
geschäftliche Unternehmungen. Garibaldi er-
widerte : „Ja, Herr, essen muss man ; habe
ich ein gutes Messer, schneide ich damit ;
habe ich nur ein schlechtes, dann schneide
ich mit diesem ; habe ich keines, dann reisse
ich mit den Fingern und Zähnen, denn essen
muss man". Und dann: bei der Führung in
tiefem Schnee liegt das Vorwärtskommen am
vordersten Mann : seine Kraft und sein star-
ker Wille teuft die ersten Fusstapfen — die
anderen folgen und haben es leicht — Parrut
ging und machte die Organisation Mit star-
kem Willen im siechen Körper teufte er an
der Spitze seiner Kohorte die ersten Schritte
im tiefen Schnee der Gleichgültigkeit und es
ging !
Die „Ornithologische Gesellschaft in Bayern"
stand trauernd an der Bahre ihres Gründers.
Mir war Parrot sehr lieb und anhänglich.
Zur Zeit des III. internationalen Kongresses
in London, schloss er sich der ungarischen
Kohorte an. die im Hotel Norfolk tafelte. Er
nahm aber die Gelegenheit nicht von der
leichten Seite und arbeitete bis in die Nacht
an den Verhandlungen der Sektionen ; beim
V. Kongress in Berlin war seine Stimmung
schon eine gedrückte, was ihn aber an der
Arbeit nicht hinderte : sein Wille, zu leisten,
Ill
komolyan és erősen akart szolgálni. És érté-
kesen is szolgált.
Dr. Parrot Károly tudott érvényesülni, ezt
bizonyítják az ornithologiai szaklapokban
megjelent nekrológok sorozatai.
Kár a tudós, komoly, erős akaratú férfiúért;
kár, hogy a férfikor delét elérve, korán kel-
let elhagynia az élet mezejét !
Nyugodjék békében
H. 0.
Kenessei Kenessey László, a Királyi
Magyar Ornithologiai Központ rendes meg-
figyelője fiatalon, de nagy buzgalommal és
odaadással az ügy iránt a fehérmegyei Pet-
tenden elhunyt. Részt vett az 1899. évi
serajevói összejövetelen ; hü, buzgó és szol-
gálatkész megfigyelője voli Intézetünknek.
Főleg a dunai szigetek madárvilágának tanul-
mányozására és kedvenczeink okszerű védel-
mére készült, de a sors megakasztotta mun-
kájában. Béke poraira !
Rendes megfigyelőink sorából elvesztettük
Malesevits Emil urat is. Derekasan szolgált.
11. 0.
war ernst und stark. Ind er leistete Wert-
volles.
Dr. Karl Parrot kam zur Geltung, das be-
weisen sämtliche Nachrufe, die in den Schrif-
ten unseres Faciles erschienen sind.
Schade um den wissenden ernsten Mann
mit dem starken Willen, dass <-v auf der
Hölie des Mannesalters angelangt, sehr vor-
zeitig sein Leben lassen musste !
Er ruhe im Frieden !
0. II.
Ladislaus Kenessey von Kenesse, ordent-
licher Observator der Königl. U. 0. C. starb
jung an Jahren, aber voll Eifer und Hinge-
bung an das Fach, zu Fettend, im Komitate
Fehér. Er nahm im Jahre 1899 an der Zu-
sammenkunft in Sarajevo teil und wurde ein
treuer, tieissiger und dienstfertiger Observator
unserer Anstalt. Er rüstete sich, besonders
die Ornithologie der Donauinseln zu erfor-
schen und für den rationellen Schutz unserer
Lieblinge einzurichten. Das Schicksal wollte
es nicht zulassen. Friede seiner Asche !
Aus der Reihe unserer ordentlichen Obser-
vatoren schied noch Herr I mil Malesevits
aus dem Leben. Er leistete Tüchtiges.
(i. II.
Aquila XVIII.
4-1 -J
Könyvismertetések." Bücherbesprechungen.*
I troli ms Tierleben. Allgemeine Kunde des Tierreichs. IE Bände. Mit über 2000 Abbil-
dungen im Text und auf mehr als 500 Tafeln in Farbendruck, Kupferätzung und Holzschnitt,
sowie L3 Karten Vierte, vollständig neubearbeitete Auflage, herausgegeben von l'rof. Db. Otto
zu: Strassen, unter .Mitarbeit von l'rof. Di: Ludwig Heck, l'rof. Du. lì. Heymonb, l'rof. Du. W.
Marshall-}-, Du. 0. Steche und l'rof. Dr. Fr. Werner. Leipzig und Wien 1911. Bibliographisches
Institut. Preis geb. in 13 Halblederbänden je II! Mark.
Brehm korszakalkotó nagy műve most indult
meg negyedik kiadásában. Az új kiadás új
szellemben, a tudomány mai álláspontjának
megfelelően van átdolgozva. O. zur: Strassen
a „Die neuere Tierpsychologie" szerzője, fő-
képpen Jacques Loeb teóriájára támaszkodva,
állást foglalt az állatvilág omberítése ellen.
Felfogását belevitte az űj Brehmbe is. A régebbi
kiadásokban olvashattunk az állatok érzelmei-
ről, szerelméről, gyűlöletéről, intelligenciájá-
ról, eszéről ; az újban az értelem helyébe az
állati ösztön csodálatos czélszerűsége és finom-
sága lépett. Az állatbarátok közül sokan saj-
nálni fogják, hogy eme felfogás értelmében
kedvenczeik egyszerű reflexmechanizmusokká
degradálódtak, de ha beleélik magukat ebbe
az új felfogásba, csakhamar látni fogják, hogy
ilyenformán még érdekfeszítőbbek az állatok
cselekedetei. Fontos követelménynek tettek
eleget, hogy nagyobb súlyt fektettek az ana-
tómiai alkat és a belső részek működésének
ismertetésére. Az egész művet pedig áthatja
a fejlődéstan, a származástan eszméje. A mun-
kának egyik mindenkori tőerőssége az illusz-
trácziókban volt; az új kiadásban is pompásak-
nak mondhatók. Különösen kienieleudők W.
Kuhnert remekeinek gyönyörű hármas- és
négyesszínü reprodukcziói. Újítás, hogy a ma
már minden téren nélkülözhetetlenné vált
fényképek is helyet kaptak a munkában.
Előttünk van a madarak osztályának eddig
megjelent 2 kötete. A madarakat W. M uíshali,
dolgozta át, ki sajnos, nem végezhette be
teljesen munkáját, időnek előtte elragadta a
* Ebbe ;i rovatba egyelőre csak azokat a könyve
kel veszszük be, melyek hozzánk ismertetés czéljából
beküldetnek.
Brehms epoche macii endes grossangelegtes
Werk beginnt jetzt in vierter Auflage zu er-
scheinen. Die neue Auflage wird in neuem
Geiste, dem heutigen Stande der Wissen-
schaft gemäss bearbeitet. < '. zu: Strassen,
Verfasser von „Die neuere Tierpsychologie",
nahm bekanntlich, in der Hauptsache sich auf
die Theorie Jacques Loebs stützend, gegen die
Vermenschlichung des Tierlebens Stellung.
Seine Auffassung vertritt er auch im neuen
Brehm. In den älteren Auflagen konnten wir
von den „Gefühlen, Lieben, Hassen, Intelli-
genz und Verstand" der Tiere lesen, in der
neuen Auflage finden wir an Stelle des Ver-
standes die wunderbare Zweckmässigkeit und
Feinheit der tierischen Instinkte. Viele unter
den Tierfreunden werden bedauern, dass die-
ser Auffassung nach ihre Lieblinge zu ein-
fachen Reflexmechanismen degradiert wurden,
jedoch die Sache näher betrachtet, werden
sie bald einstdien, dass auf diese Art die
Handlungen der Tiere noch viel interessanter
sind. Die Bearbeiter leisteten einem grossen
Bedürfnisse Genüge, als sie auf den anato-
mischen Bau und auf die Funktion der inne-
ren Teile mehr wie früher eingingen. Das
ganze Werk durchflutet der Entwickelungs-
gedanke. Eine der Hauptstärken des Werkes
waren seit jeher die Illustrationen, diese sind
auch in der neuen Autlage prachtvoll zu nen-
nen. Ganz besonders sind hervorzuheben die
sehr gelungenen Reproduktionen in Drei- und
Vierfarbendruck der Meisterwerke W. Kuknerts.
Line Neuerung ist. dass die heutzutage schon
überall unentbehrlich gewordenen photogra-
phischen Aufnahmen in dem Werke ebenfalls
Platz fanden.
Vor uns liegen die bisher erschienenen
zwei Bände der Klasse Vögel. Die Vögel be-
arbeitete W. Marshall, durch den Tod leider
* In diese Rubrik werden vorläufig nur diejenigen
Werke aufgenommen, welche uns direkt zur Bespre-
chung eingesendet weiden.
il:;
halál. A meglévő kéziratot Fr. Hempeluann és
az egész imi kiadója, 0. züb Strasse» folytai
ták és öntötték egységes tonnába. A mada-
rakról szóló első kötet - az egész munka
VI. kötete az általános rész után Gadow
szisztematikái rendszere nyomán a struczokat,
búvárokat, pinguinokat, viharmadarakat, gólyá-
kat, ludakat osa ragadozó madarakat tárgyalja.
A szövegben 1!. Kbetschmer, Abbildungen im Text
und 4 Chromo-Tafeln. (Naturwissenschaftliche Bibliothek für .lugend und Volk.) In Original-
leinenband M L80. Verlag von Quelle und Meyer in Leipzig. L911.
Kedves kis könyvecske fekszik előttünk.
Voigt tanár, ki a klasszikus „Exkursionsbuch
zum Studium der Vogelstimmen "-t irta, a szer-
zője. Fziittal ismét derekasat végzett. Kivezet
bennünket a nagy város forgatagából az út-
testre, kertbe, temetőbe, ligetbe, fenyvesbe,
mocsárba, avarföldre, a hegyi patakhoz, folyó-
hoz, rétre, s végül a magas hegvek köze.
hogy megismertessen mindeme tájak madár-
Ein Helles kleines Ruch liegt uns vor.
Prof. Voigt, der das klassische „Exkursions-
buch zum Studium der Vogelstimmen", schrieb,
ist sein Verfasser. Diesmal leistete er wieder
Vorzügliches. Kr führt uns au- dem Getriebe
der Grosstadt auf die- Landstrasse, in den
Garten, in den Friedhof, in die Auwälder.
Nadelwälder, auf Moor und Heide, zum Ge-
birgsbach, zu stillen Wässern, auf Wiesen
56*
m
világával. Hbllbach, Harder és Kleinschmidt 4
színes táblája díszítik a könyvet.
und ins Hochgebirge, um uns mit der Vogel-
welt all dieser Gegenden bekannt zu machen.
Vier Chromotafeln von Hemsbach. Herder und
Kleinschmidt zieren das Buch.
Photography for Hird-Lovers. By Bentley Bebtham, F. Z. S.. with 16 full page Plates
Ö s. Net. London, Witherby & Co. 1911.
Bentley Beetham „The Home-Life of the
Spoonbill, The Stork, Some Herons" pompás
könyvek szerzője, ezúttal valóban praktikus
czélokat szolgáló könyvet adott ki. A fény-
képezésnek egyik legnehezebb ága kétségte-
lenül a madárfényképezés. Szerző ebben a
könyvben rendkívül hasznos útmutatást ad
a fészekfényképezésre, fiatal madarak fény-
képezésére, hogyan lophatjuk be a lefényké-
pezendő madarat, tárgyalja a rejtekhelyről
való fényképezést, csalétekkel hogyan fény-
képezhetünk, útmutatást ad, mit csináljunk a
sziklás tengerparton, mikor kötelek segítsé-
gével kell megközelítenünk a madarakat, szól
továbbá a madarak színes fényképezéséről,
a kinematografiáról s végül a fogságban tar-
tott madarak fényképezéséről. A könyvhöz
adott táblák valóban mintaszerűek. Különösen
érdekesek fészekfölvételei, melyek nem csu-
pán magát a fészket, hanem környékét, a
vidéket is bemutatják
Bentley Beetham. Verfasser von ..The Home-
Life of the Spoonbill. The Stork. Some
Herons" gab diesmal ein wirklich praktische
Zwecke verfolgendes Buch heraus. Einer der
schwierigsten Zweige der Photographie ist
unstreitig die Vogelphotographie. Verfasser
gibt in diesem Buche sehr nützliche Winke
zu Nestaufnahmen, zu Aufnahmen von jun-
gen Vögeln, wie wir die zu photographieren-
den Vögel anpirschen sollen, behandelt das
Photographieren aus einem Versteck mit einer
Lockspeise, gibt Anleitung, was zu tun sei,
um auf der felsigen Meeresküste mittels des
Seiles die Vögel anzunähern, spricht über
die Autochromphotographie und Kinemato-
graphie der Vögel und über das Photogra-
phieren der Vögel in der Gefangenschaft.
Die dem Buche beigegebenen Tafeln sind
wirklich musterhaft. Besonders interessant
sind die Nesteraufnahmen des Verfassers,
welche nicht nur das Nest, sondern auch die
Umgebung, die Gegend bringen.
Tlie Home-Life of the Osprey. Clinton G. Abbott. With thirty-two mounted plates. Crown
quarto. Cloth bound. 6 s. Net. London. Witherby & Co. 1911.
Clinton G. Abbott- nak, az ..American Orni-
thologists Union" tagjának könyve méltó pen-
dantja H. B. Macpherson „The Home-Life of
a Golden- Eagle" munkájának. Az északame-
rikai halászó sast (Pandion haliaétus caroli-
nensis) mutatja be pompás fényképfölvéte-
egy részét Howard H.
A leírásban érdekes
sas életéből ; különösen
becsesek a szerzőnek a sas fészkénél tett
megfigyelései. Ornithologusok és természet-
barátok gyönyörűséggel fogják forgatni e
könyvet.
in elveknek
lekben,
Cleaves
adatokat közöl eme
szolgáltatta.
Das Buch von Clinton G. Abbott, Mitglied
der „American Ornithologists' Union" ist ein
würdiges Pendant zu H. B. Macpersons „The
Home-Life of a Golden-Eagle". Verfasser
zeigt uns den nordamerikanischen Fischadler
(Pandion haliaëtus carolinensis) in prächtigen
photographischen Aufnahmen, von denen ein
Teil von Howard H. Cleaves stammt. In der
Beschreibung finden wir interessante Beobach-
tungen aus dem Leben des Fischadlers; be-
sonders wertvoll sind die Beobachtungen des
Verfassers am Horste. Ornithologen und Natur-
freunde werden dieses Buch mit Wohlgefallen
studieren.
41.-)
INDEX ALPHA BET I CU S AVI IM.
Accentor coliaris (Scop.). 411.
- modularis (L.). 114. 128.130.367.
370.
Accipiter nisus 5.
Locustella fluviatili* (Wolf.). 116. 131.
- luscinioides (Sav.). 116. 131. 419.
423.
— naevia (Bodd.\ 116. 131. 337.
Loxia curvirostra (L.l. 101. 331. 37",
424.
Lusciuia luscinia L.) 12. 14. 125. 131.
134. 138. 238. 322. 367. 370. 372.
374. 376. 401. 404. 419. 424.
- philomela (Bechst. 15. 127. 131.404.
Mergus albellus L. 27.
— merganser L. 27.
— serrator L. 27.
Merops apiaster L. 72. 132. 400.
Mieropus apus (L.). 7. 78. 131. 174.
331. 352. 367. 368. 370. 371. 372.
374. 375. 376. 400. 403. 404.
Milvus migrans (Bodd.). 64. 128. 130.
338. 403.
- milvus (L.). 64. 129.
Monticola saxatilis (L.) 120—131.
Motacilla alba L. 17. 18. 106. 128.
129. 134. 138. 167. 225. 226. 234.
239. 240. 331. 332. 367. 369. 370.
371. 372. 373. 374. 375. 383. 404.
— boarulaPenn. 17. 18. 111. 128. 129.
138. 331. 404. 411.
- flava L. 21. 113. 130. 367. 368. 404.
419. 425.
— flava borealis Sundew 1 L4.
— melanocephala Licht. 114.
Muscicapa atrieapilla L. 92. 131. 218.
368. 372. 374. 403.
— collaris Bechst. 92. 131. 218—225.
234. 237. 373. 411.
— grisola L. 92. 131. 191. 217.225.
230. 234. 319. 331. 367. 368 369.
370. 372. 374. 375. 376. 403. 404.
425.
- parva Bechst. 93. 132.
Nucifraga caryocatactes i L.). 395. 398.
404. 411. 425.
macrorrhyncha Brhm. 371.
394—399. 425.
Nnmenius arcuatus (L). 32. 128. 129.
369. 403. 404. 424. 425.
— phaeopus (L.). 32. 130. 424.
Nycticorax nycticorax (L ). 48. 130.
331. 336. 337. 338. 350. 404.
117
5. 16
'.14.
193.
.'.11.
372.
374.
. 425
. 42.
L30.
74. 411).
419.
i ledicncmua oedicnemus (L.) 31 131.
331. 372. 418.
Oriolus oriolus (L. . 12. 1
131. 134. 138, 17«. 192.
:;nt;. :;:;i 338. 367. 370.
376. 400. 401. 418. 424
Ortygometra parva (Scop
:::;;. 419. 4l':;.
— porzana (L.). 4:!. L31. 3
— pusilla (l'ali. I. 42. 130.
Otocorys alpestris (I.. LOI
Pandion haliaëtaa carolinensis 444.
Parus ater L. 225. 227. 234. 238.
375. 403.
— atricapillus rlieuanus Kleinschm.
374.
— cristatus L. 225. 227. 234 338.
- eoeruleusL.165. 166.206.213 223.
225. 226. 227. 228. 230. 234. 235,
236. 238 239. 320. 388.
major L. 188. 213. 223. 225.
226. 227. 230. 234. 235. 238. 239.
313. 314. 3ir,. 316. 320. 323. 324.
331. 332. 354. 355. 385. 3*8.
— palustris L. 222. 225. 226. 234.
235. 236. 2:1-1. 241.
Passer domesticus (L.). 148. 153. 163.
165. 168. 173. 175. 226. 230. 234.
238. 2311. 240 303. 307. 324.331.
383
- niontauus (L.). 153. 175. 217. 22:',.
226. 230. 234. 2.Ì8. 324. 388.
Pastor roseus (L.) 201. 20i;. 391.
Pavoncella pngnax (L.). 31. 120. 404.
418. 423. 424. 425.
Peidixperdixil.i. 150. 154. lui. 162.
165. KG. 168. 201. 371. 418.
Phalacrocorax carbo 1 L.). 27. 130. 335.
— graculus 1 1. 370.
- pygraaeus (Pali.). 331. 336.
Phalaropus fulicarius (1. I 369.373.
Phasiamis colchicua !.. 372.
Phylloscopua acredula (L. . 12. 15. 18.
20. 117. 130. 138. 318. 367. 370.
372. 374. :î75. 403. 404.
- sibilator Bechst. 116. 131. 425.
— trochilus (L. . 116. 131. 367 370.
372. 374. 376. 403.
Pica pica (L.). 163. 166. 248. 249. 250.
251. 252. 2.",::. 254. 257. 258. 263.
205. 266.267.268. 269. 270. 271.
272. 274. 275. 278. 282. 280. 288.
289. 295. 296. :97. 299.300.301.
302. 303. 304. 305 306, 301
392. 425.
Picus canus Gm. 331.
viridis L. 219. 222. 42:;.
Pinicola enncleator (L.), 103.
Pinicola erythrinus l'ail. 1 40).
Pisorhina sc.ips (I..). 21s. 225. 234.
Platalea lencorodia I.. 4::. 130. 419.1
124.
Plegadis falcinellus (L.). i :. 131. : 11.
336.
Pratincola rubelra (L.). 121. L31.368.
40:;. 404 Í25
- rubicola (L.). 121. 12s. 129. L35.
138. 367 404.
Procellaria leucorrhoa Vieill. 367. 369.
373. 375.
Pycnonotus xanthopygus iHempr. et
Ebrenb.) 400.
Pyrrhocorax pyrrhocorax (1, ) 404.
Pyrrbula pyrrhula (L.). 101. 166.331.
- europaea (Vieill. > :!72. :'.74.
Kallus aquaticua L. 39. 128. 130 369
419.
Recurvirostra avocetta. L. 31. 131.
338.
Regulus ignicapillus (Brhm. Temin.).
114. 369.
— regulus (L.). 114. 393. 403.
Remiza peuduliua (L.). 382.
Ruticilla phoenicura (L.). 18. 20. 21.
123. 130. 138. 225. 229. 230. 234.
239. 242. 317. 318. 319. 331. 307.
372. 374. 376. 403. 404.
- tithys (L.). 18. 20. 121. 128. L30.
135. 138. 174 225. 229. 230. 234.
239. 369.
Saxicola oenanthe (L.). 121. 130.
331. 368. 404. 425
Scolopax rusticola L. 11. 17. 20.
33. 128. 129. 132. 138. 323.
363. 368. 369. 372. 403. 424.
Serinus seriuus (L.). 101. 130.
Sitta europaea L. 165. 166. 222.
225. 226. 227 234. 235. 238.
332. 386.
Spatula clypeata (L.). 28. 130. 418.
Stercorarius pomarinns Temm.
369. 375.
— parasiticus (L.). 369. 424.
Sterna hirundo L. 26. L28. 131.
Stnx flammea L. 17:;. 331. 391.
Sturuus vulgaris L. 17. 19. 97.
129. 134. 137. 138. 150. L68
204. 225. 234. 235. 331. 33::.
362. 363. 364. :;67. 369. 370.
372. 37:;. 374. 375. 376. :!92.
40:;. 404.
Siila bassana L.). 362.
Sylvia atricapilla il..). 115. L31.
338 367 370. 372 374. 376.
411.
138.
22.
362.
238.
223.
331.
423.
367.
407.
12S.
175.
353.
371.
393.
138.
loi.
Sylvia nimica d.i. 115 131. 187 131.
379.
— iiisoria (Bechst.). 114. 132.
— simplex Lath. 114 131. 367. 370.
:;72. :174. 375. 376. 404.
sylvia (I. 1. 115. 131. 319. :i:'.l 367.
368. 372. 374 UM
Syrnium aluco il..). 144. 150. 11',:'.
109. 170.
— oralense (l'ail.). 160-162. 394.
Syrrhaptea paradoxus 1 l'ail. 1 424.
Tetrao vogatine I.. 150. 42:;. 44 ",
— tetrix L. 150. 391.
Tinamua rufescens 390.
Totanus glareola (I..). 32. 130.
— hypoleucns I. . 31. 1:10. 368.
- aebularius (Gunn. 32. 130. 424.
- ochropns (L.). 32. 130. 367. 371.
372. 374.
- atagnatilia (Bechst.) 32. 130. 418.
— totanus (L.). 32. 128. 129. M)4.
41S 423. 425.
Tringa alpina L. 424.
— maritima Brunii. 369. ::7:!.
— minuta Leisl. 404.
— subarcuata (Giild.) 368. 424.
— temmincki Leisl. 371.
Troglodytes troglodytes (L. 1. 168.
238. 411.
Turdus iliactis L. 120 129.367.368.
369. 370. 371. 372. 375. :s76. 40::.
— menila L. 119. 128.129.204. 227.
231. 331. 364. 307. 368. 370. 371.
372. 373. 374. 400. 400.
— mnsicus L. 17. 120. 129. 138.
331. 303. 367. 368. 370. 371. 372.
373. 074. 375. 403. 4114. 425.
— pilaris !.. 120. 222. 251. 331. 367.
368. 369. 070. 371. 370. 375. 393.
400. 40::. 404. 42:;.
— torquatus L. 119. 128. 130. 371.
411.
- alpestris (Brhm.). 424.
— viscivorns !.. 120. 331. 368. 369.
370. 074. 401. 423. 424.
Turtur turtiir (L.). 12. 14. 58. 131.
133. 135. 130. 138. 323. 338 307
368. 369. 370. 372. 374. 376. 404.
419. 423. 425.
Upupa epopa !.. 12. 15. 16. 72. 131.
134. 138. 140. 225. 234. 235 314.
32:',. 331. 404. 419. 424.
Vanellns vanellus (I..) 17. 19.29. 128.
129 132. 138. 314. 331. 303. 301.
307. 368. 370. 371. 372 373. 374.
375. 382. 3,92 393, OUI 1112 OU.
Us 423. 124 125 113
Előfizetés.
A Magyar Királyi Omithologiai Központ folyóirata az
AQUILA
szerkeszti : HERMAN OTTÓ
évenként négy füzetben, az évfolyam 35 — 50 ívnyi terjedelemben jelenik mey.
Egy évfolyam előfizetési ára a belföld számára 16 korona (a k. m. Természettudományi Tár-
sulat és Országos Erdészeti Egyesület tagjai 10 koronáért kapják) ; a külföld számára 25 frank. Az
előfizetési pénzek a „Magyar Királyi Omithologiai Központ, Budapest, Il.ker., Debrői-út 15.-
c.zhn alatt küldendők be. Félévi előfizetést nem fogadunk el.
A folyóiratot a tiszteleti és levelezötagok, kik közölni való kéziratokat, vagy a könyvtár részére
nyomtatványokat küldenek be, valamint a jelentéseiket rendesen beszolgáltató megfigyelők tisztelet-
példányid kapják.
Pränumeration.
Das Organ der Königlich Ungarischen Ornithologi selten Centrale
AQUILA
Rédacteur : OTTO HERMAN
erseheint jährlich in 4 Heften, der Band in der Stärke von 35 — 50 Bogen.
Der Pränumerationspreis für einen Jahrgang beträgt für das Inland 16 Kronen, für das
Ausland 25 Frank. Die Pränumerationsgelder sind an die „Königlich Ungarische Orni-
thologisc/ie Centrale, Budapest, IL, Debrői-út 15." einzusenden. Halbjährige Pränumeration wird
nicht angenommen.
Ehren- und korrespondierende Mitglieder, die Manuskripte für die Zeitschrift oder Publikatio-
nen für die Bibliothek einsenden, dann die ständigen Beobachter, die ihre Berichte regelmässig ein-
senden, bekommen die Zeitschrift gratis.
Abonnement.
Le Journal du Bureau Central Ornitftologique Royal . Hongrois
AQUILA
Rédacteur : OTTO HERMAN
paraît en quatre fascicules par an, formant un volume de 35 à 50 feuilles environ.
Le prix de l'abonnement pour un an est de 16 couronnes pour la Hongrie, et de 25 francs
pour l'étranger. Les montants d'abonnement sont à adresser au „Bureau Central Ornitholo-
gique Moyal Hongrois" à Budapest, IL, Debrői-út 15.
On n'accepte pas des abonnements pour moins qu'un an.
MM. les membres honoraires et corresptondants, qui envoyent des manuscripts pour le journal
ou des publications pour la bibliothèque, comme aussi MM. les observateurs réguliers du Bureau reçoivent
le journal gratuitement.
Hornyánszky Viktor, Budapest.
"^rctfjfffiwii iìftsft*5
AMNH UBHARY
100099793
SSffi'-CTÌffi
i-ga^gjy
ìyat*** "TV h f »ihWUi WnMUtf W » i ■ m '. w* frf w HMmm Jl> mìw im ait' >i>Mi > i li Jt.*MJi
aateJfcüK
■« "<" ìi»«'ì8iPi88ftftflH8)M1tf^lMiWllllCllMW.'Sill!