2 


II NVINOSHLIWS SZIHVUAIT LIBRARI ES SMITHSONIAN INSTITUTION 


Re = 


NOLLNLLLSNI_ NVINOSHLINS $3 


di 

= o ; 
Z = < = 4 2 = = 
z nei =| a 

6 = S == 5 = . & En 

a an AZ: a CA: iv BR wn 
= o SE NE o sE } AN © ae o 
E = = N z E - SS = = 
= >" = TRS > = N > = > 
7) = an = a ig 2 n 2 d 

S SMITHSONIAN INSTITUTION NOILOLILSNI_NVINOSHLINS S3IHYHBIT LIBRARIES SMITHSONIAN INST 
o 5 5 a 3 5 da 2 
o A =! ne = x = te 3 sal 

| < da < = (PE a < der 
oc = o = EN: ne = x c 

= a ù A = 
m. sei. m u m = m. — 
= o E o EN = o = o 
= 2 = = 4 = ai = 

Ji NVINOSHLINS S31I4YY917 LIBRARIES SMITHSONIAN INSTITUTION NOILNLILSNI NVINOSHLINS S 
is SE Z E E 5 = "3 me ? z 
ao N = m = to = = N o 
DANN E a 5 7 = = à = 

S 5 2 | N >) 
7 = 2 = = E 2 = 
5 a x 2 n 2 m a 

S SMITHSONIAN INSTITUTION NOILNLILSNI NVINOSHLINS SZIHVHAIT LIBRARIES SMITHSONIAN 
[22 Fa Kai un = n =z ER un = 
= < a © 2 = < N = < 
= = SS = E = = N = = 
x 6 GM = a x O WER = 6 
D 2 WA 8 2 3 NI 8 2 
= E a 2 E 2 = Ss 2 = 
> = > ? = > " = N = s_# 
= a iz v > [72 PAU oo 

JI NVINOSHLINS S31yvyg11 LIBRARI ES SMITHSONIAN INSTITUTION NOILALILSNI NVINOSHLIWS sal 
= ae un 5 > = SI 00 
G Yi = a Li B x a = 5 = SS ws 
a aN, N œ = oz DI = ne A NV œ 

FA NE _ LA 2 : = < (È 
LT E = a Up + E 3 : 

o 4 = (©) se A oO — (©) res : 
2 Wen NEY = er z ar 2 x, Se 

S_SMITHSONIAN_ INSTITUTION NOILNLILSNI NVINOSHLINS_S314YHYA|17 LIBRARIES SMITHSONIAN INST 
z 8, Gi = IS ae = = Z r È 
= GI 5 = co = o UY o © 
= py - E F 74 

fe LOE > 2 A 2 2 JL 
EG NF 2 = 2 = a = lő GG A 
“a m 2 m de, m (Ora m 
= 7 Z vw = [723 = (4) 

II NVINOSHLINS S3IUVHAI1 LIBRARIES INSTITUTION NOILNLILSNI NYINOSHLINS SIT 
Z an 3 zen n PS a un Z un 
È = SP ek = < A = < = 4 

. Æ = Z \ = Z x a = = 

3 = NG RW; E > 
ae o Da N ISIN o 2 A © VE © 
È =; E NS = E NS 2 = 2 
= = = RN = = SK + = >’ 

(77) Zz un = Z 7) rea = “a F4 


S. SMITHSONIAN INSTITUTION NOIINLILSNI NVINOSHLINS S31HVH@IT LIBRARIES SMITHSONIAN INST 


oul Tu, 


NVINOSHLINS S31 


NOILNLILSNI 
LIBRARIES 
NOILNLILSNI 
NOILNLILSNI 


N) 


NVINOSHLINS S314V4817_ LIBRARIES 


NVINOSHLINS Saluy4gi] LIBRARIES SMITHSONIAN INSTITUTION NOILNLILSNI 


SAINVNSIT LIBRARIES 


INSTITUTION NOILNLILSNI 


INSTITUTION 
S3143V4917 
INSTITUTION 
INSTITUTION 


S NOILNLILSNI NVINOSHLINS SIIHYVHAI1 LIBRARIES 


NVINOSHLINS SI3lUVUYal1 LIBRARIES 


E 2 i = EEK = 
Z =] hs z esi iz N N = 
oO TE beg (©) ra ca O We. NV o 
n wm LA HY n in aon * N s aa 
Az o Hp == Oo : Ts \ x 
E > 4A 2 = NS = 
3 A tk = ut 3 
af a n 
VI LIBRARIES SMITHSONIAN INSTITUTION NOILNLILSNI NVINOSHLINS S31 
= Fe z he 2 be = 3 ” 
2 = 2 = «4 = a = 
| = < d < p = È = Gi 
S ce E oc = oc = œ 
a n = ma = m = m 
o == o 3 o = o 28. 
= = — FA Mi 2 ai > ar 


. 2 à 
Ce SMITHENNIAN  INGTITIITINN NIDIIQITICATL AIVIRINOCLITIMCG CAIUVUOtIN IIRDRADIECS SMITHSNNIAN ING 


te ti a gp E 


SE 
N 


SS 
N 


Se 
N 


Rows 


D ‘ 2 _ = = un Ó 
RARIES SMITHSONIAN INSTITUTION NOILNLILSNI  NYINOSHLIAS SATHVHB11 LIBRARIES, SMITHSONIA 
= COME = < = PR SU = 
= z = = ni gg, = à 2 
3 2 2 Ma? 70 NT 
NS = = =, = SA = 
> E : A E 3 a 
LOLILSNI _NYINOSHLIWS _ LIBRARIES SMITHSONIAN INSTITUTION NOILNLILSNI NYINOSHLIN 
z úg z sa zZ Di a à 
vw = v Lu Vy. un = un 
- > = = Gg = 3 = 
= \ x = had s; PE A a = 
= N mM — m.r =. m = 
o N = o = © as O 
= + z J = ia 7 
RARIES_SMITHSONIAN INSTITUTION NOILNLILSNI NYINOSHLINS SI3IUYMAIT LIBRARIES ZSMIERSDNG 
IE Z ie z be 
9 2 2 = EL 0 Si = 
= 35 # 2 = 7 WS = 2 5 
D 4 m 2 m no m 2 / 
= n = ” N = nn = 
INLILSNI NVINOSHLIWS S3IHVH811 LIBRARIES. SMITHSONIAN INSTITUTION, NOILALILSNI_ NVINOSHLIM 
Z [22] = es wm = § on z 
= = ie Ne = < NC = RS 
= = = ANS 3 > SN = if z 
o = O NUN TE 5 WN, à E 53 o 
D wig A NW a PN © y D 
= oO! = N o 2 NY am À 
E 2 EIN, 2 EIS 299 È 
/ = > = a = > 4 = 
un 2 un a ñ à 2 vw 
RARIES SMITHSONIAN INSTITUTION, NOILNLILSNI saiyvugr1- LIBRARIES SMITHSONIA 
= Se éz = a z ui | 
= “4 es a ti È SI 
<> e = eur = a “PY? 
© kn = om = m GY 
5 7 > =; = & «| ae ail 
LNLILSNI _NVINOSHLIWS _S31NVYS17 LIBRARIES _ SMITHSONIAN INSTITUTION  NOILOLILSNI_NVINOSHLIN 
EN, = = 6 = 2 ui 
Pa] N = D re n = a 
RE = D È = > 
EIN = >] = ° 2 È 
a NI = 5° = 5 a 
uw am = dA = n = un 
RARIES SMITHSONIAN INSTITUTION, NOILNLILSNI NWINOSHLINS, SAVAIENT E RAR SS CSN 
1 = há = * 
= 5 x = > a 4 Pa — 
NE Na: 22: DAI 
Ss o SON: 7 À LE; 2 >» ASS Ő 
NS 2 ERS 2. E SANE È RY È 
LMLILSNI NVINOSHLIWS SZIUVUGIT LIBRARIES SMITHSONIAN INSTITUTION, NOILOLILSNI_ NWINOSHLIV 
5 ul 5 Ù È È a 
2 az = = = az = 
ei: = = = “e fe S 
| aN mm d m = m A 
o N = o =. O ~ e 
= a = 5 z — = 
| RARIES.SMITHSONIAN INSTITUTION NOILNLILSNI NVINOSHLINS S31uvug11 LIBRARIES SMITHSONIA 
= 23 z E z 3 = 
& = 5 c & 8 es o 
5 2 3 a NR 5 2 = 
Ez > = > N N = > ES 
E a È a NS = a E 
= un Z an à. a ie) pe 
LLALILSNI  NVINOSHLIWS, SZIUVUAIT LIBRARIES SMITHSONIAN_ INSTITUTION NOMS NMINOSELOI 
& Es SEU ee U OU E 
= = us NS = z wAM =| z 
2 5 2 Vu 2 2 N AN: 2 
= eh = WO. 2 e WO 2 E 
n è 
SRARIES SMITHSONIAN INSTITUTION, NOILOLILSNI_NVINOSHLIWS saıavagı7 LIBRARIES SMITHSONIA 
wu = ui z NE ti È u 
ion si a 0 — un aM = un _ 4 A 
e. #3 A = x et SS a = 2.79 Jo 
ivf. a < = N < 2 LA 
= “GY œ NN € e Gif 
sp = ead) Eu) 5 IR SAC 
See yea es 2 JE NES I. SRO IO A AN geet I TA NN, 


AQUILA. 


A MAGYAR ORNITHOLOGIAI KÖZPONT FOLYOIRATA. 


PERIODICAL OF ORNITHOLOGY. x JOURNAL POUR ORNITHOLOGIE. 


ZEITSCHRIFT FUR ORNITHOLOGIE. 


SZERK. REDACT. 


HERMAN OTTO. OTTO HERMAN. 


JAHRGANG IX. EVFOLYAM 


1902. 


CUM TABB. VIII. ET ICONIBUS IV. 


: BUDAPEST. 
A MAGYAR ORNITHOLOGIAI KÖZPONT KIADVÄNYA. 


1902. 


HE 2 a i De 


a 
= . Le. 
s 
. 
, PIE À ¥ h 
+ . 
- ; ie 
2 
® a É 14 
X 
% 
de 
un 
À 
® 
À 
È 3 RETI 
= 
i L 
Tu 19 


Herman 0. 
Szaray L. Er. 


Gaaz G. 


Hreyroxy K. 


VEZENVI A. 
Csörgzr T. 


Brusina Sp. 
MAREK M. 


Br. SNOUCKAERT. 
PunGur Gy. 


Dr. Exama H. 
Hes 0. 
MAO (UL: 0.) 


Gr. Forsäcn K. 


M. O. K. (U. O. C.) 


Herman 0. 


« « 


Csbrery T. 
« « 


Brusına Sp. 


M. O. K. (U. 0. C.) 


TARTALOM. — INHALT. 


A madär-anatomia jelentősége 

Az Anser fabalis és neglectus, — a era 
ridibundus és canus mellesontväzainak 
comparativ osteologiäja. (3 táblával) 


Fecskevonuläs Magyarorszägon az 1899. év 
tavaszän. (2 täbläval) _ = 
Az ido járása a fusti feneke seele 

(1 táblával). . 
A kakuk elec ia és s Magyar- 
ország területén 1897 és 1898-ban . _ 
A madárvonulás Magyarországon az 1900. 
év tavaszän._ _ .. _ Een PASO 
Spalato téli maddmilsen ne 
Szerbia Orniszához. . 
Az 1899. évi foeskevonuläshoz : 
Aviphenologiai megfigyelések Hollandis- 
ban: 
I.  Madärvonuläsi adatok és jegyzetek 
u  Tizennegy év tavaszi adatai. (Báró 
Snouckaert van Schauburg feljegy- 
zései után) _ ._ she 
ui.  Vonuläsi adatok Hollandiából 
Ornithologiai megfigyelések Dániában. . 
Kivonat dr. Frivaldszky Imrének egy jelen- 
teseböl _ _ 2 NAME, Mr 
Egy öreg vadäsz eenithologiai aed == 


Kisebb közlemenyek : 


Feszektörtenetek. — (Jellemzö vonäsok a füsti 
fecske természetrajzähoz) : 
Galyra épült fecskefészek. (Egy szöveg- 
rajzzal) 
A merenyi fecskék 
Becsülettudó fecskék . __ __ 
Fészek a szobai tükör rámáján 


A vándorló fészek .... 3 
Adatok a Falco subbuteo ho e 
Attelepiilés vagy faji terjeszkedés? _ __ 
Fecskék őszi vonulása Zágráb környékén. . 


A madarak megfogyatkozása 


Die Bedeutung der Anatomie der Vögel 
Comparative Osteologie der Brust- 
Schulterapparat von Anser fabalis und 
neglectus, — Larus ridibundus und 
canus. (Mit 3 Tafeln) _ _ & 
Der Frühjahrszug der Rauchschw AL 
in UngarnimJahre1899.(Mit2Tafeln) 
Die Witterung zur Zeit der Ankunft der 
Rauchschwalbe. (Mit 1 Tafel) _ __ __ 
Das Erscheinen des Kukucks in Oester- 
reich und Ungarnim Jahre 1897 u. 1898 
Der Vogelzug in Ungarn im Frühjahre 
19008 
Spalato’s Winter ordi. 
Zur Ornis Serbiens __ = 
Zum Schwalbenzug im ei 1899 Dee 
Aviphänologische Beobachtungen in 
Holland : 
Vogelzugsdaten und Notizen 
Frühjahrs-Daten von vierzehn Jah- 
ren. (Nach den Aufzeichnungen 
des Herrn Br. Snouckaert) 
Zugsdaten aus Holland _ 
Ornitholog. Beobachtungen in 1 Danmark 
Auszug aus einem von Dr. Emerich Fri- 
valdszky mitgetheilten Berichte __ 
Ornithologische Erinnerungen eines al- 
ten Jägers 


Kleinere Mittheilungen : 


Nestgeschichten. — (Charakterzüge zur 
Naturgeschichte der Rauchschwalbe) : 
Ein Schwalbennest auf einem grü- 
nen Zweig. (Mit 1 Textill.) 
Die Schwalben von Mereny 
Artige Schwalben 
Das Nest am Rahmen des Spiegels 
im Zimmer _ . 
Das ambulante Nest 
Zur Biologie des Falco subbuteo 
Übersiedelung oder Verbreitung? _ _ 
Herbstzug der Schwalben in der Um- 
gegend von Zagreb . > 
Die Verminderung der Vögel 


Al 


187 
193 
195 


_ 206 


. 209 


917 
219 
290 


to bo MO 
19 RO RO 19 
era 


te 
co bo 


Hecvrory K. 
Herman 0. 


H. 0. 

ERTL G. 

M. 0. K. (U. 0. C.) 
Uvnazi D. 

NOS Kea USO) 
HAO0;: 


M. O. K. (U. O, C.) 


Herman O. 


M. O. K. (U. O. C.) 


Apro jegyzetek az 1899-iki fecskemegfigye- 
lesrolesn eo ue: OE 

A madarak hasznáról és käräröl czimii 
fejezeihezussee zi e. 

A siketfajd esördifformismusa._ 

Az erdei szalonka fészkeléséhez LME 

Madärvonuläs a magaslatokon ät _ 

Attelelési adatok 19001901 ._ _ 

Mätyäsok kärtekonysäga 

A varju-kérdéshez _. _ _. 

Dresser D. H. E. _ _. 


Intézeti ügyek : 


Változások a M. O. K. hivatalos személyze- 
te bene en = LTÉE TRE 

Az intézet gyüjtemenyei 

Personalia. __ 


A Magyar Ornithologiai Központhoz érke- 


zett nyomtatvänyok jegyzeke 


Kleine Bemerkungen über die Schwal- 
benbeobachtung von 1899 Re 
Zum Kapitel vom Nutzen und Schaden 
der Vogel 2 ye, Aa 
Difformer Schnabel beim Auerhahn __ 
Zum Brüten der Waldschnepfe ..  … 
Der Vogelzug über Gebirgshöhen  __ 
Uberwinterungsdaten (1900— 1901)... ._ 
Die Schädlichkeit der Eichelhäher 
Zur Krähenfrage ER EE KÉS 
D.HSTEGDTeSSOt a 2 Se 


Instituts-Angelegenheiten : 


Veränderungen im amtlichen Personale 
der U. ONCE, LE 2 

Sammlungen des Institutes __ 

An die Ungarische Ornithol. Centrale 
eingelangte Schriften _ 


Nekrolog: 


Nécsey István (1870—1902). Működése a 
M. 0. Központban. (Két szines táblával) 


Dr. Ohlsen Károly (1837—1902)  _ .. 
«Két holt mester kibékitése» 


Függelék : 


A hasznos madarak védelme Magyar- 


OTSZAS ONE Eu ante 


Index avium alphabeticus 
Index gallicus _ _ — 
Index anglicus > _ — - 


Index italicus __ 2 cal pee ATE 


Stefan v. Nécsey (1870-1902). Seine 
Thätigkeit an der U. O. Centrale. — 
(Mt 2 col Ta ten) eee 

Dr. Carl Ohlsen (1837—1902) _ = — 

«Zur Versöhnung zweier todten Meister» 


Supplement: 


La protection des Oiseaux utiles en 
Hongrie i GORE 


233 
234 
239 


… 240 


AQUILA. 


TANI KÖZPONT FOLYOIRATA. 


A MAGYAR MADAR 


PERIODICAL OF ORNITHOLOGY. 
EDITED BY THE HUNGARIAN CENTRAL-BUREAU 
FOR ORNITHOLOGICAL OBSERVATIONS. 


JOURNAL POUR L'ORNITHOLOGIE. 
PUBLIÉ PAR LE BUREAU CENTRAL POUR 
LES OBSERVATIONS ORNITHOLOGIQUES. 


In excelso figit nidum 
Regina avium.... 


ZEITSCHRIFT FÜR ORNITHOLOGIE. 
ORGAN DES UNGARISCHEN CENTRALBUREAUS 
FÜR ORNITH. BEOBACHTUNGEN. 


EOS IX. Jahrg ahrgang 


Nr. 1—4. sz. 1902. Aug. 25. 


Budapest, Jözsef-körüt 65. I. 


A madär-anatomia jelentösege. 
Bevezetés az «Aquila» IX-ik kôtetéhez. 


HERMAN Orré-tol. 


Azok közt az emlékek közt, a melyek a ma- 
gyar tudományos bizottságnak az 1891-ben Bu- 
dapesten megtartott második nemzetközi orni- 
thologiai kongresszus érdekében kifejtett lázas 
működéséhez fűződnek, ránk nézve, a kik ahhoz 
a bizottsághoz tartoztunk, a legszebbek egyike 
az a levél, a melynek a köztiszteletű mester, 
akkor a jénai egyetemen, jelenleg a heidelber- 
gin működő dr. FÜRBRINGER Miksa professor a 
szerzője. 

E levélben annak az «Untersuchungen zur 
Morphologie und Systematik der Vögel, zugleich 
ein Beitrag zur Anatomie der Stütz- und Bewe- 
gungsorgane»* czímű nagyszabásu műnek írója 
nagy örömét fejezi ki, a miért a Budapesten tar- 
tandó kongresszusra a madáranatomia részére 
külön sectiót vettünk tervbe, mint egyáltalá- 
ban első oly sectiót, a mely a kongresszusokon 
ennek a speciális, nagyfontosságú és érdekes 
tudományszaknak volt szánva. 


Mi magyarok, a kiket akkor a speciális orni- 
thologiai kongresszusok terén még nem érhe- 
tett csalódás — mert hiszen az elsőt, a Bécsben 
1884-ben tartottat, a legfelsőbb körök résztve- 
vése a legfényesebbek egyikévé tette — a leg- 
nagyobb buzgalommal láttunk a sectiók hibát- 
lan előkészítéséhez, a mihez az akkori magyar 
kormány mély belátása és bőkezűsége megadta 
a szükséges eszközöket. Kivált az anatomia szá- 
mára halmoztunk mindent össze, a mi a ma- 


* Amsterdam, 1888. két kötetben. 


Aquila, IX. 


Die Bedeutung der Anatomie der Vögel. 


Einleitung zum IX. Bande der «Aquila» 


Von Orto HERMAN. 


Unter den Erinnerungen, welche sich an die 
fieberhafte Thätigkeit des ungarischen wissen- 
schaftlichen Comites für im Jahre 1891 
in Budapest abgehaltenen zweiten internatio- 
nalen ornithologischen Congress knüpfen, bleibt 
für uns, die wir dem Comité angehörten, eine 
der schönsten ein Brief des allverehrten Mei- 
sters, Professor Dr. Max FÜRBRINGER, damals 
an der Universität Jena, derzeit an jener von 
Heidelberg thätig. 

In diesem Briefe gab der Verfasser des gros- 
sen Werkes: «Untersuchungen zur Morpho- 
logie und Systematik der Vögel, zugleich ein 
Beitrag zur Anatomie der Stütz- und Bewegungs- 
organe» * seiner grossen Freude Ausdruck, dass 
für die Anatomie der Vögel auf dem Congresse 
in Budapest eine besondere Section aufgenom- 
men war, überhaupt die erste, welche auf Con- 
gressen dieser speciellen, hochwichtigen und 
interessanten Diseiplin gewidmet wurde. 

Wir Ungarn, die wir damals auf dem Gebiete 
von speciell ornithologischen Congressen noch 
keine Enttäuschungen erleben konnten — war 
doch der erste in Wien 1884 schon durch die 


den 


Betheiligung der höchsten Kreise einer der 
glänzendsten — wir verlegten uns mit dem 


allergrössten Eifer auf die gute Vorbereitung 
der Sectionen, wozu uns die hohe Einsicht und 
Munifizenz der damaligen ung. Regierung die 
nötigen Mittel gab. Besonders für Anatomie 
häuften wir alles zusammen, was in den Samm- 


* Amsterdam 1888, zwei Bände. 


gyar nemzeti- s a kolozsvári múzeumban taläl- 
ható és hasznavehető volt, a többi közt különö- 
sen a mi a madarak vállövére vonatkozott, 
hogy a várva-várt tisztelt mestert tőlünk telhe- 
tőleg méltóan fogadhassuk. 

Sajnos, csalódnunk kellett örömmel teli vára- 
kozasunkban: FÜRBRINGER professor nem moz- 
dulhatott el beteg fiának ágya mellől; a sectio 
ezután egy másikba olvadt bele. 


Az 1900-iki párisi kongresszus már nem ki- 
sérelte meg az anatomiai sectio szervezését; 
működését inkább «gyakorlati irányban) igye- 
kezett kifejteni. Sőt a referátumokat is, a sec- 
tiók eme kristályosodási pontjait, melyek az 
egységet s a mélységet biztosították s az illető 
tudományszak bizonyos időbeli állapotának meg- 
ismerését illetőleg, megbecsülhetetlen értékűek 
voltak, szintén elhagyták. Pedig mily tanúságos 
lett volna Párisban anatomiai sectiót szervezni 
s azon az 1891-től 1900-ig elért haladást be- 
mutatni ! 


A mi egykori kisérletünk azonban, melyet 
1891-ben tettünk, mégis mély nyomot hagyott 


hátra. FÜRBRINGER professor a kongresszust a | 


madáranatomiai ismeretek állásáról szóló, cso- 
dálatraméltó körültekintéssel és világossággal 
megfogalmazott referátummal tisztelte meg s 
ezt kinyomatva szétosztottuk és egyébként is 
terjesztettük. 

A beszámoló czíme : «II. Internationaler Or- 
nithologischer Congress. 3. Section. Anatomie 
der Vögel. Referat von Max FÜRBRINGER. Jena 
und Budapest 1891.» 

Ajanlatosnak tartom, kivalt az 1900-ban mu- 
tatkozo nyilvánvaló hanyatläsra való tekintet- 
ből, hogy a FÜRBRINGER professor beszämolo- 
janak nehäny legmélyebbre hatò mondatät meg- 
ismételjem: kivalt azokat, a melyek arra hi- 
vatottak, hogy bennünket az egyoldalüsäg ve- 
szelyeitöl megövjanak. 

A mödszert illetöleg FÜRBRINGER mindjärt a 
bevezetőben ezt mondja : 

«A madarak anatomiäjanak vagy morpholo- 
giájának tudományos módszere mindig az egyes 
részletek lelkiismeretes vizsgálatából induljon 
ki. Csak a pontos és biztosított részletismeretek 
alapján juthatunk a helyes összegezéshez és ál- 
talánosításhoz, csak minden részében jól ké- 
szült alapon emelhetünk megbizható épületet. 
De nem elégedhetünk meg azzal, hogy az alap- 


| Jungen des ung. National-Museums und jenem 
von Kolozsvár vorhanden und geeignet war, 
u. A. was speciell den Schultergürtel der Vögel 
betraf, um den erwarteten verehrten Meister 
nach Kräften würdig zu empfangen. 

Leider gieng unser aller freudige Erwartung 
in die Brüche: Professor FÜRBRINGER konnte 
und durfte das Krankenbett seines Sohnes nicht 
verlassen ; die Seetion wurde dann mit einer 
anderen verschmolzen. 

Der III. Congress 1900 in Paris wiederholte 
den Versuch einer Section für Anatomie nicht 
mehr und suchte die Erweiterung der Thätig- 
keit mehr in «praktischen Richtungen». Ja 
selbst die Referate, diese Krystallisationspunkte 
der Seetionen, welche Einheitlichkeit und Tiefe 
sicherten und für die Erkenntnis des jeweiligen 
Standes der betreffenden Disciplin von so un- 
schätzbarem Werte waren, wurden in Paris auf- 
gelassen. Und doch! wie wertvoll wäre es ge- 
wesen in Paris die Section für Anatomie zu 
organisieren und den Fortschritt von 1891— 
1900 darzulegen ! 

Der Versuch, welchen wir im Jahre 1891 
machten, hinterliess aber doch eine tiefe Spur. 
Professor FÜRBRINGER beehrte den Congress 
mit einem wundervoll umsichtig und klar ver- 
fassten Referate über den Stand der Kenntnis 
der Anatomie der Vögel, welches gedruckt, ver- 
theilt und auch sonst verbreitet wurde. 

Das Referat betitelt sich: «IL. Internationaler 
Congress. 3. Section. Anatomie der Vogel. Re- 
ferat von Max FÜRBRINGER. Jena und Budapest 
1891». 

Es ist wohl angezeigt, besonders mit Rück- 
sicht auf den offenbaren Rückschritt von 1900, 
einige der einschneidenderen Sätze aus dem 
Referate Professor FÜRBRINGER’s hier zu wieder- 
holen; besonders jene, welche berufen sind, 
uns vor den Gefahren der Einseitigkeit zu 
schützen. 

Hinsichtlich der Methode sagt FÜRBRINGER 
gleich eingangs in seinem Referate: 

«Die wissenschaftliche Methode der Anatomie 
oder Morphologie der Vögel hat stets von der 
gewissenhaften Untersuchung der Einzeldinge 
auszugehen. Nur durch genaue und gesicherte 
Einzelkenntnisse gelangen wir zu richtigen 
Summirungen und Verallgemeinerungen, nur 
auf einer in jedem einzelnen Theile gut fun- 
dirten Basis lässt sich ein Zutrauen erwecken- 
des Gebäude errichten. Aber sie darf sich nicht 


köveket lerakjuk, hanem egyenesen a magasabb 
feladatokat kell szem előtt tartani, akár az dl- 
talános morphologia részei, akár a genealo- 
giák fontos segédeszközei legyenek is azok. 
Csak az ilyen törekvés és ennek sikeres véghez- 
vitele alapján érdemli meg a madarak anato- 
miája az igazi tudomány nevét. 


Ez a nagyfontosságú mondat nagyon élesen 
megvilágítja azt a konkluziót, a melyhez Für- 
bringer akkor jutott, a midőn a madarak vázla- 
tosabb vagy részletesebb rendszereinek alapjait 
vagy anyagát áttekintette, a mint azokat — 
még pedig természetesen a palæontologiai for- 
mákkal együtt Corn, HAECKEL, MENZBIER, SEF- 
BOHM, ÖTEINMANN, DÖDERLEIN, ZITTEL és maga 
FÜRBRINGER — mint a legöregebbek — megal- 
kották. A konklúzió a következő mondatba van 
foglalva: «... a klassifikatorikus fogalmakat 
mint Classis, Subclassis, Superordo, Ordo, Sub- 
ordo, Gens, Superfamilia, Familia és Subfamilia 
az egyes autorok nagyon is eltérő értelemben 
használják: a mit pld. az egyik Classisnak 
vagy Subclassisnak nevez, azt a másik Rendnek 
mondja, a mi az egyiknél Ordo vagy Subordo, 
az a másiknál csak Gens vagy Familia stb.» 


Épen annak a sokszorosan ellentétes értel- 
mezése, a minek egy adott rendszerben fogalom 
szerint állandónak kellene lenni, ebben vannak 
benn az anatomiának leglényegesebb és legbe- 
hatóbb feladatai, tehát az ornithologiának tisz- 
tán leíró részére irányuló döntő befolyása is. 


Ezt a tisztára leíró részt manapság sokszoro- 
san «systematikanak» és a mélyebb, anatomia- 
physiologiai értelemben vett biologiától szinte 
függetlennek értelmezik, míg az utóbbit sokszor 
nem mint magának az életnek tudományát, ha- 
nem mint az élelmódnak vagy a formák visel- 
kedésének ismeretét fogják fel és alkalmazzák ; 
noha nyilvánvaló, hogy a kettő, az igazi bio- 
logia és az igazi systematika szerves összefüg- 
gésben, a tudomány igazi haladására való tekin- 
tetből kölcsönösségi viszonyban van és kell is 
hogy így legyen. Ezeket a fogalmakat is szaba- 
tosítanunk kell, annál is inkább, minthogy a 
közkeletü értelemben használt «systematikä- 
nak» előtérbe nyomulása a biologia s követke- 


darauf beschränken, nur die einzelnen Grund- 
steine herbeizuschaffen, sondern muss unent- 
wegt die höheren Aufgaben, sei es als Theile 
der allgemeinen Morphologie, sei es als gewich- 
tige Hilfsmittel zur Erkenntnis der Genealogien, 
im Auge behalten. Nur bei solchem Streben 
und seiner erfolgreichen Durchführung ver- 
dient sie den Namen einer wahren Wissen- 
schaft. » 

Dieser hochwichtige Satz beleuchtet dann 
sehr scharf die Conclusion, zu welcher Für- 
BRINGER gelangt, nachdem er die Grundlagen 
oder Materialien der kürzeren oder ausführ- 
licheren Systeme der Vögel überblickt, wie 
dieselben — u. z. selbstverständlich einschliess- 
lich der palæontologischen Formen — dureh 
Core, Hacker, MENZBIER, SEEBOHM, STEINMANN, 
DÖDERLEIN, ZITTEL und FÜRBRINGER selbst — als 
die ältesten — entwickelt wurden. Die Conclu- 
sion ist im folgenden Satze enthalten: 

c. . . die elassificatorischen Begriffe Classis, 
Subelassis, Superordo, Ordo, Subordo, Gens, 
Superfamilia, Familia, Subfamilia werden von 
den verschiedenen Autoren in recht verschie- 
denem Sinne gebraucht: was Dieser z. B. als 
Classe oder Subclasse bezeichnet, nennt Jener 
Ordnung, was der Eine als Ordo oder Subordo 
anführt, ist für den Anderen nur Gens oder 
Familia ete. etc.» 

Gerade in dieser vielfach widersprechenden 
Deutung dessen, was aus einem gegebenen 
Systeme als begrifflich fassbar und feststehend 
hervorgehen müsste, liegen die wesentlichsten, 
einschneidendsten Aufgaben der Anatomie, mit- 
hin ihr entscheidender Einfluss auch auf den 
rein beschreibenden Theil der Ornithologie. 

Dieser rein beschreibende Theil wird nun 
heute vielfach als «Systematik» und sozusagen 
als ganz unabhängig von der Biologie, in tiefe- 
rem, anatomisch physiologischem Sinne des 
Wortes, verstanden) wogegen die letztere viel- 
fach nicht als die Wissenschaft des Lebens als 
solches, sondern als Kenntnis der Lebensweise 
oder des Gehabens der Formen aufgefasst und 
gepflegt wird; wo es doch klar ist, dass beide, 
nämlich die wahre Biologie und die wahre Syste- 
matik organisch zusammenhängend, hinsicht- 
lich des wahren Fortschrittes der Wissenschaft 
in Wechselwirkung stehen und stehen müssen. 
Auch diese Begriffe sind zu precisieren, umso- 
mehr, als das Vorwiegen dessen, was nach land- 
läufiger Auffassung als «Systematik» verstanden 

1* 


4 


zéskép az anatomia és physiologia hiányában a 
tudomänyszak elsekélyedéséhez vezet. 

De hadd lássuk, mit mond tovább FURBRINGER, 
még pedig különösen a systematikänak az ana- 
tomiäval való összefüggéséről, illetőleg az utób- 
biak módszereiről. 


«Vajjon lehet-e biztos és messzeható ered- 
ményekhez jutnunk, ha csupán csak a külső 
jegyeket vesszük tekintetbe s a madarak ana- 
tomiáját figyelmen kívül hagyjuk?) — kérdi 
FÜRBRINGER. «Föltetlen tagadás a válaszom! s 
bizonyára kevés oly halandó akad, ki ebben 
velem egyet nem ért.) 


FÜRBRINGER megengedi, hogy különösen te- 
hetséges, éles, biztosszemű «systematikusok» 
intuitiv úton — csaknem ösztönszerűleg — 
rögtön felismerték az organizáczióban rendszer- 
tanilag értékesíthető vonásokat; de az ilyen 
kiváló természetű emberek mindig ritkák vol- 
tak s nem is jártak el mindig egyenlő szeren- 
csével ; nagyon is gyakran jutottak téves útra. 
Mi következik ebből szükségképen ? FÜRBRINGER 
rögtön megfelel erre : 

«A ki biztosan akar haladni, annak nem 
szabad alapos metódusnak hijjával lennie. 
Hogy minden nagyobb osztályokat tárgyaló 
systematikai munkánál szükségünk van a belső | 


jegyekre, hogy a madaranatomia e mellett a 
legkisebb csoportok megkülönböztetésére is fel- 
használható, azt megmutatta NirscH, az öreg 
mester, a ki a külső jegyeknek nagy ismerője és 
elsőrendű systematikai organizátor létére is 
szüntelenül bonczolta egyik madarat a másik 
után; ezt tudjuk továbbá egy Owen, Huxtey, 
Mitnz Epwarps, W. K. PARKER, GARROD és | 
FoRBEs művéből, a kik az anatomiai jegyeknek 
túlnyomó, sőt kizárólagos alkalmazása révén 
sok nagyjelentőségű és biztos taxonomiai ered- 
ményhez jutottak. 


És továbbá : 

«De nagyot tévednénk, ha azt hinnök, hogy 
ez okból a külső jegyek tekintetbe vételétől el 
kell állanunk. Mindkettőnek, a külső és belső 
jegynek egymással összeköttetésben kell lennie 
és az a kutató, a ki ily adatok legnagyobb tö- 
megével rendelkezik, a ki a mellett a saját, 
beható és messzire kiterjedő vizsgálatai alap- | 
ján abban a helyzetben van, hogy a valóban 
primitiv dolgot a másodrendúlól, a progressi- 


wird, ohne Biologie und mithin Anatomie und 
Physiologie zur Verflachung der Diseiplin führt. 

Wir wollen jedoch sehen, was FÜRBRINGER 
des Weiteren ausführt, u. z. speciell hinsicht- 
lich der organischen Verknüpfung der Systema- 
tik mit der Anatomie, beziehungsweise hinsicht- 
lich der Methode der letzteren. 

«Sind sichere und weittragende Ergebnisse 
nur unter Beachtung der äusseren Merkmale 
und obne Berücktsichtigung der Anatomie der 
Vögel zu gewinnen ? fragt FÜRBRINGER. «Ich ant- 
worte mit einem unbedingten Nein! und es 
werden unter den Lebenden wohl nur wenige 
existieren, die darin nicht mit mir überein- 
stimmen». 

FÜRBRINGER giebt die Möglichkeit zu, dass be- 
sonders begabte «Systematiker» von scharfem, 
sicherem Blick intuitiv — beinahe instinetiv — 
die systematisch verwerthbaren Züge in der Or- 
ganisation sofort erkannten ; aber solche be- 
sondere Naturen waren stets sehr selten und 
hatten nicht immer gleich glückliche Momente ; 
gar oft geriethen sie auf falsche Bahnen. Was 
muss hieraus notwendigerweise folgen? FÜRBRIN- 
GER Sagt es sofort: 

«Wer sicher gehen will, darf sich einer 
gründlichen Methode nicht entrathen. Dass 
wir für jede grössere Abtheilungen betref- 
fende systematische Arbeit die inneren Merk- 


male nöthig haben, dass die Vogelanatomie 


aber auch für die Scheidung der kleinsten 
Gruppen von Werth ist, hat unser Altmeister 
Nırzsch uns gezeigt, der, selbst ein grosser 
Kenner der äusseren Merkmale und ein syste- 
matischer Organisator ersten Ranges, nie aufge- 
hört, Vogel auf Vogel zu zergliedern ; das wissen 
wir ferner aus den Arbeiten eines Owen, Hux- 
LEY, Minne Epwarps, W. K. PARKER, GARROD 


| und Forges, die unter vorwiegender oder selbst 


ausschliesslicher Benutzung anatomischer Merk- 
male zu vielen hochbedeutenden und gesicher- 
ten taxonomischen Ergebnissen gelangten.» 

Und weiter: 

«Aber es wäre ein grosser Irrthum, wenn wir 
glauben wollten, darum auf die Berücksichti- 
gung der äusseren Charaktere verzichten zu dür- 
fen. Beide, äussere und innere Merkmale, müs- 
sen verbunden werden, und derjenige Forscher, 
welcher über die grösste Summe derselben ver- 
fügt, welcher dabei durch eigene, eingehende 
und weitreichende Untersuchungen in den Stand 
gesetzt ist, das wirklich Primitive von dem 


vel a relrogradtol, a lényegesebbet es dltuld- 
nosabbat a lenyegtelenebbtol es speczidlisabbtol 
meg tudja különböztetni és a ki különösen min- 
den reszletmunkanal sohasem vesziti el szeme 
elöl az egész organizmust, az ilyen kutatonak 
vannak a legbiztatöbb kilátásai. 


FÜRBRINGER azutän szemügyre veszi a leg- 
kimerit6bb és legjobban kidolgozott ornitholo- 
giai rendszerek némelyikét, így a Cope, SEEBOHM 
és a sajat rendszerét és megällapitja, hogy e 
rendszerek taxonomiai eredményei nem sok 
egyöntetüseyet mutatnak. Ehhez fűzi azután 
azt az intelmét, melyet a következőkben adunk : 


ac Mindenekelőtt óvakodjunk a zöld asztalnál 
végzett oly munkától, a melyhez elegendők a 


korlátolt számban tetszés szerint kiválasztott ! 


vagy másoktól ajánlott, de jelentösegük szem- 
pontjából eléggé meg nem birált jegyek; de 
ismételten és halhatósam utalok az egész madar- 
testnek teljes szervezeti rendszerével együtt való 
saját, alapos és pontos anatomiai álvizsgálá- 
sára — mert csak ez teszi lehetővé, hogy a 
szervezetnek természetes egységes képét nyer- 
jük es annak egyes reszeil természeles Össze- 
függésükben és valódi jelentőségükben itélhes- 
sük meg.» 


Nyugodtan föltehetjük, hogy egy FÜRBRINGER- 
nek 1891-ből való éretten megfontolt szavai ma 
is teljesen érvényben vannak s ma is épen úgy 
megszivlelendők, mint voltak tizenegy évvel 
ezelőtt — sőt talán még inkább, mint akkor ! 


Mert azóta ugyan egyre fokozódik a tisztán 
leirò, vagy a szó inkább közönséges értelmében 
vett «systematizalö» ornithologia terén kifejtett 
tevékenység; tömegesen keletkeznek a perio- 
dikus folyóiratok, melyek, mint mondják, még — 
a közönséges értelemben vett «biologiat» is tár- 
gyalják és már a madárindividum egyéni visel- 
kedésének megállapításáig jutottak. 


Lássuk csak! 
Az egyes világrészek ornisának enummerá- 


cziós megállapítása után következik az egyes 


országokénak feltüntetése, még pedig a politi- 
kai (!) határoknak szigorú figyelembe vételével, 
a melyeken belül azután alkelom akad arra a 


Secundären, das Progressive von dem Relro- 
graden, das Wesentlichere und Allgemeinere 
von dem Unwesentlicheren und Specielleren 
zu unterscheiden, und welcher namentlich bei 
aller Detailarbeit wiemals den Gesammtorga- 
nismus aus dem Auge verliert, ein solcher 
Forscher hat die beste Prognose für sich». 

FÜRBRINGER wirft dann einen Blick auf einige 
der umfassendsten und bestbearbeiteten orni- 
thologischen Systeme, so jenes von Cope, SER- 
BOHM und von ihm selbst, und stellt fest, dass 
die taxonomischen Resultate dieser Systeme 
wenig gleichmässig ausgefallen: sind. Hieran 
knüpft sich dann eine Warnung, welche wie 
folgt lautet: 

«Vor Allem sei gewarnt vor Arbeiten am 
grünen Tisch, die sich mit einer beschränkten 
Anzahl beliebig ausgewählter oder ander wärts 
empfohlener, aber auf ihre Bedeutung nicht 
hinreichend geprüfter Merkmale begnügen: aber 
wiederholt und eindringlich sei hingewiesen 
auf die eigene, gründliche und genaue anato- 
mische Durcharbeitung des gesammten Vogel- 
körpers mit allen seinen Organsystemen, — 
denn nur diese setzt uns in den Stand, ein 
natürliches Totalbild des Organismus zu ge- 
winnen und seine einzelnen Theile in ihrem 
natürlichen Zusammenhange und ihrer wahren 
Bedeutung richtig zu bewrtheilen.» — 

Wir können ruhig annehmen, dass die reiflich 
erwogenen Worte vom Jahre 1891, eines Ge- 
lehrten vom Schlage FùRBRINGERS, auch heute 
ihre volle Geltung haben und heute ebenso be- 
herzigenswert sind wie sie es vor eilf Jahren 
waren — ja vielleicht auch noch mehr als 
dazumal ! 

Denn seither findet wohl eine stetige Zu- 
nahme der Thätigkeit auf dem Gebiete der rein 
descriptiven — oder in des Wortes gewöhn- 
lichem, mehr landläufigen Sinne genommen 
«systematisierenden» — Ornithologie statt; es 
entstehen periodische Zeitschriften in Menge, 
welche auch die «Biologie» — in des Wortes 
gewöhnlichem Sinne zu pflegen vorgeben, 
oder dieses behaupten und schon bis zur Fest- 
stellung des individuellen Gehabens des Vogel- 
individuums anlangen. 

Auf die enummerative Feststellung der Ornis 
der Welttheile folgt die Aufführung jener der 
einzelnen Länder u. z. unter strengster Beach- 
tung der politischen (!) Grenzen, innerhalb wel- 
cher man dann die Gelegenheit hat, für das 


területre nézve mindig új, ott meg addig ki 
nem mutatott fajok «fölfedezesere» ; azután 
következik a közigazgatási területegységeknek, 
tehát a municzipális kerületeknek — provin- 
cziáknak, kormányzóságoknak — ritkábban a 
sokkal fontosabb geografiailag egységes terüle- 
teknek, mint hegységeknek, lapályoknak, sikok- 
nak, folyóterületeknek, tavaknak, szigeteknek 
stb. ornisa; erre jön a városoknak, általában 
helysegeknek leirása s végezetül «Die Ornis 


meines Gartens» — alapjában véve mindez a | 


régi, a mult század közepének Darvin előtti enu- 
merativ sablónja szerint. Istenkáromlás volna 
azt állítani, hogy ennek az eljárásnak semmi a 
tartalma: bár sokszor ingadozó alapokon is, nyer 
a Zoogeogrophia — sajna az egyoldalusagig! 

Hát még a formák ! 

A régi systematikusok specisei, a melyek a 
feladat számára legalább a korszerű philo- 
sophiai felfogásban keresték az alapot több- 
kevesebb sikerrel és legalább következetesen 
haladtak előre, hogy az új kutatóknak a köve- 
tést lehetővé tegyék; ezt a speciest, a megkü- 
lönböztetésnek, tehát ama fogalmak megalkotá- 
sának alpháját, a melyek az alaksorozatoknak, 
csoportoknak, alakköröknek, osztályoknak, ren- 
deknek stb. alapját alkotják, ezt darabokra for- 
gácsolják, még pedig a lehető legfelületesebb 
jegyek alapján, a melyeknek értéke igen gyak- 
ran — az ismeretes «összehasonlitäsi anyagnak 
hianya» miatt és tekintettel a mindenütt jelent- 
kező individualis variálásokra — teljességgel 
nem került birálat alá. 

Ennek a természetes következménye már 
most a nomenklatura szétforgácsolódása, a 
mely a mélyebb megokolás hijján gyakran ön- 
kényen is alapul, következésképen inkább za- 
varó, mint tisztázó hatású. 

Ily módon ugyan az ornithologiai tevékeny- 
ségnek óriási extenzivitása jön létre, a mely 
végtelenségében az óczeánhoz hasonló, de a 
melynek, sajnos, nincs meg a kellő mélysége ! 
A légáram, a mely e felületbe belevág, ritkán 
indít tiszta hullámot, hanem inkább zavarossá 
teszi azt, a mi nem eléggé mély. 

Hogyan is hangzik FüRBINGERnek aranymon- 
dása? 

«Mindenek előtt óvakodjunk a zöld asztalnál 
végzett oly munkától, a melyhez elegendők a 
korlátolt számban, tetszés szerint kiválasztott 
vagy másoktól ajánlott, de jelentőségük szem- 
pontjából eléggé meg nem birált jegyek» stb. 


Gebiet stets neue, dort noch nicht nachgewie- 
sene Arten zu cenldeckem ; — dann folgt die 
Ornis der administrativen Gebietseinheiten, also 
der Bezirke, Kreise — ja richtig ! der Provinzen, 
Gouvernements — seltener der viel wichtigeren 
geographischen Einheiten, wie Gebirge, Niede- 
rungen, Ebenen, Flussgebiete, Seen, Inseln u. 
s. w.; dann folgt das Weichbild der Städte, 
überhaupt Ortschaften und schliesslich «Die 
Ornis meines Gartens» im Grunde genommen 
Alles nach der alten, predarwinischen enum- 
merativen Schablone aus der Mitte des vorigen 
Jahrhundertes. Es wäre eine Blasphemie zu sa- 
gen, dass hierin kein Kern steckt: auf zwar 
nicht immer sicherer Grundlage gewinnt die 
Zoogeographie, leider bis zur Einseitigkeit ! 

Und erst die Formen ! 

Die Species der alten Systematiker, die we- 
nigstens in der zeitgemässen philosophischen 


Auffassung der Aufgabe recht und schlecht 


einen Ankerboden suchten und wenigstens con- 
sequent vorgingen, um den Nachkommen das 
Nachtreten möglich zu machen ; diese Species, 
das Alpha für die Unterscheidung, mithin für 
die Bildung der Begriffe als Grundlagen für 
Formenreihen, Gruppen, Formenkreise, Clas- 
sen, Ordnungen etc. ete., die wird zerfasert und 
zerschlissen u. z. auf alleräusserlichste Merk- 
male hin, deren Wert sehr oft — wegen dem be- 
kannten «Mangel an Vergleichsmateriale» — 
mit Rücksicht auf die allüberall auftretende 
individuelle Abweichung hin — gar nicht ge- 
prüft wurde! 

Eine natürliche Folge hievon istnun das Zer- 
fasern der Nomenclatur, welches wegen Mangel 
an tieferer Begründung, oft sogar auf Willkür- 
lichkeit beruht, daher mehr verwirrend als auf- 
klärend ist. 

Auf diese Art ensteht zwar eine riesige Exten- 
sivität der ornithologischen Thätigkeit, welche 
der Endlosigkeit des Oceans gleicht, leider aber 
keine gehörige Tiefe hat! Der Luftstrom, der in 
diese Fläche eingreift, treibt öfters keine kla- 
ren Wellen, sondern bewirkt die Trübung des- 
sen, was eben keine Tiefe hat. 

Wie lautet doch FÜRBRINGERS goldener Satz ? 

«Vor Allem sei gewarnt vor Arbeiten am 
grünen Tisch, die sich mit einer beschränkten 
Anzahl beliebig ausgewählter, oder anderwärts 
empfohlener, aber auf ihre Bedeutung nicht 
hinreichend geprüfter Merkmale begnügen», 
u ser. 


Gyakran azt a benyomäst nyerjük, mintha 
bizonyos körökben a szakba valò minden bele- 
mélyedéstél való tartözkodäs-fele kapott volna 
lábra. Ez állításomnak egyik frappáns példája 
Krersscnuivrnek a Falco Hierofalco alahkkörerol 
szóló értekezése az «Aquila» VIII. kötetében 
(1901). 

KLEINSCHMIDT, mint ismeretes, az «alakkör» 
eszmejet mar 1900-ban penditette meg a «Jour- 
nal für Ornithologie»-ban (V. folyt., 7. kötet, 
p. 139) és ott részben nagyon mélyreható elvi 
kijelenteseket tett, a többi között azt, hogy a 
«fajfogalom elöiteletetöl» meg kellene szaba- 
dulnunk s helyebe az «alakkört» helyeznünk, 
a mely új nevekkel legyen ellátva s ez által a 
systematikust megkimélje attól, hogy ideje ja- 
vát a régi speciesnevek kikutatásával fecsérelje 
el. HARTERT — nagyon helyesen — úgy véli 
ugyanabban a folyóiratban (1901., V. folyt., 
8. kötet, pag. 210...), hogy ez a mozgalom 
és — fontosságához arányítva mindenesetre 
csak rövides — megokolása mégis csak több 
figyelmet érdemel, mint a mennyiben bizonyos 
rövid «eligazitàsokban» részesült. HARTERT be- 
hatóan és körültekintéssel azon iparkodik, hogy 
a saját szempontjából a KLEINSCHMIDT nézeté- 
nek tarthatatlanságát bebizonyítsa. A faj fo- 
galmát illetőleg azt mondja HARTERT a többi 
közt, hogy a faj a természetben nem fogalom, 
mint KLEINSCHMIDT véli, hanem «megdönthetlen 
tény. 

Erre megjelent KLEINSCHMIDT értekezése a 
a Hierofalco alakköréről az «Aquilaban», (1901, 
VIII. kötet, pag. 1...) megfelelően illusztrálva, 
a melyben KLErsscHmipr felfogása van be- 
mutatva; a «speciest» illetőleg egész határo- 
zottsággal mondja KLEINSCHMIDT: A «species» 
fogalma belecsökönyösödött mar rendszerta- 
nunkba, mint deszkába a rozsdás szeg, a mely 
meg nem lazithatò ... A «subspecies» fogalma- 
val sem jarunk jobban... Ezért is e fogalmak 
használatától eldllok...»; azután az «alak- 
kör» fogalmanak meghatarozasahoz és bemuta- 
tasahoz lat. 

Kurrscumipr elvi kijelentése 
hangzik: «Itt nem arról van szó, hogy rendet 
csináljunk az állatországban, mint a hogy ez a 
nomenklaturában történik, hanem hogy a ren- 
det, a melyet a természet magában mulat, meg- 
találjuk az összehasonlító zoogeographiäban. » 

Ez bizonyára azt jelenti, hogy az «alakkör- 
rel» a emesterségesv és a «természeles» rend- 


ezután így 


Es macht gar oft den Eindruck, als herrsche 
in gewissen Kreisen vor jeder Vertiefung der 
Diseiplin eine gewisse Scheu. Ein frappantes 
Exempel für diesen Satz liefert KILLEINSCHMIDT s 
Abhandlung über den Formenkreis des Falco 
Hierofalco im VIII. Bande der « Aquila» 1901. 

Kreısschmipr hat bekanntlich die Idee des 


«Formenkreises» schon 1900 im «Journal für 


Ornithologie» — V. Folge, Band 7, p. 139 u. 
ff. — angeregt und dort zum Theile sehr tief 


einschneidende principielle Aussprüche gethan, 
u. A. man solle sich von den «Vorurtheilen des 
Artbegriffes» frei machen und an Stelle dessel- 
ben den «Formenkreis» setzen, welcher neue 
Namen erhalten und den Systematiker davor 
bewahren soll seine beste Zeit mit Nachspüren 
nach alten Speciesnamen zu vergeuden. HARTERT 
fand es — sehr richtig -- in derselben Zeit- 
schrift 1901, V. Folge, Band 8, pag. 210 u. ff, 
dass diese Anregung und ihre — allerdings im 
Verhältniss zur Wichtigkeit kurzathmige Be- 
gründung — denn doch mehr Aufmerksamkeit 
verdient, als ihr in gewissem kurzen «Abferti- 
gungen» zu Theil wurde. HARTERT ist bestrebt 
eingehend, mit Umsicht die Unhaltbarkeit der 
Ansicht Kienscampr’s von seinem Standpunkte 
aus zu beweisen. Hinsichtlich des Begriffes der 
Art sagt Harrerr u. A.: Art sei in der Natur 
kein Begriff wie KreINscamipr annimmt, son- 
dern eine unumstössliche Thatsache. 

Hierauf erschien KreınscHhmipr’s Abhandlung 
über den Hierofalco Formenkreis in «Aquila» 
Bd. VIII 1901, pag. 1, u. ff, gehörig illustriert, 
worin die Auffassung KLEINSCHMIDTS demon- 
striert wird; hinsichtlich des Begriffes «Species» 
sagt  KLEINSCHMIDT ganz ausdrücklich: «Der 
Begriff «Species» sitzt nun einmal fest in unse- 
rer Systematik, wie ein alter rostiger Nagel, 
der sich nicht lockern lässt, im Brett... Auch 
mit der «Subspecies» ergeht es uns nicht bes- 
ser ....Ich gebe desshalb diese Begriffe 
auf...»; dann schreitet er an die Definition 
und Demonstration des Begriffes « Kormenkreis» 
heran. 

KEINSCHMIDT s principieller Satz lautet dann: 
«Es handelt sich nicht darum eine Ordnung für 
das Thierreich zu machen, wie es in der Nomen- 
clatur (!) geschieht, sondern die Ordnung, die in 
der Natur selbst liegt, zu finden in der Zoogeo- 
graphie.» 

Das will wohl heissen: 
kreis» ist die Frage des «künstlichen» und des 


mit dem «Formen- 


8 


szer kérdése az ornithologia teren is fel van 
vetve. De mar hogy a zoogeographia eleg-e ah- 
hoz, hogy a minden rendszer legnehezebbiket, 
a lermészeleset, megalkothassuk, az megint mas 
kerdes! 


Épen ez az éles ellentét, a mely KLEïNSCHMIDT 
és HARTERT közt sokszorosan mutatkozik, mind- 
két ornithologusnak tekintélye és az ügy fon- 
tossága bírt engem arra, hogy a Kleinschmidt- 
féle értekezéshez utóiratot csatoljak, a melyben 
a szabad vitatás számára az «Aquilät» rendel- 
kezésre bocsátottam. Avval ijesztettek, hogy az 
értekezéseknek oly özöne fog jönni, a melyet 
egy folyóiratban elhelyezni lehetetlenség. De ez 
nem következett be, noha nyilvánvaló, hogy a 
nagyobbszámú hivatottaktól megindított és szé- 
les alapon haladó vitának a szak mélyítéséhez 
kellett volna vezetnie. 


Ez okból tehát e két ornithologus elvi kijelen- 
tésének kritikai értékét illető tömör szemlét aka- 
rok ide iktatni, hogy a bemélyedésnek szüksé- 
gességére rámutathassak. 


KLEINSCHMIDT elveti a «speciest» a «subspe- 
ciessel» együtt s vele a nomenklatorikus el- 
járást — bizonyára a Linné-féle methodust — 
melyet ő az állatvilág számára készített — tehát 
mesterséges — rendnek mond ; e helyett az alak- 
kör által a természetes rendszert, akarja ki- 
mutatni, a melyet szerinte a zoogeographidban 
találhatunk meg; ezenfelül az alakkör által a 
systematikust a régi speciesnevek után való ke- 
resgéléstől akarja megmenteni. 


Mindenekelőtt arra akarok rámutatni, hogy 
újabb időben gyakran használják a leíró or- 
nithologiában az «exact» kifejezést, a mi azon- 
ban meg nem engedhető, minthogy az ornitho- 
logia, a repülési probléma egyedüli kivételével, 
mint tudományág nem a mathematikán, hanem 
a tapasztalaton alapszik s ha ez a felfogás he- 
lyes, akkor az összes rendszerek egyike sem 
«Systema Nature», hanem csak az embernek 
a természetről szerzett időleges ismereteiről 
adott idóleges methodikus kimutatása; tehát 
valamennyi rendszer a tapasztalati úton szer- 
zett ismereteinknek haladása szerint változó ; 
mert egyik sem végső eredmény, minthogy mind 
csak oly methodus, a mely bennünket egykor 
jobb belátásra van hivatva vezérelni. E kate- 


«nalürlichen» Systemes auch in der Ornitholo- 
gie aufgeworfen. Ob aber die Zoogeographie 
genügt, um das allerschwierigste aller Systeme, 
das Natürliche, zustande zu bringen, das ist 
eine andere Frage ! 

Gerade der schroffe Gegensatz, welcher zwi- 
schen Kreryschmipr und Harrerr vielfach be- 
steht, das Ansehen beider Ornithologen und 
die Wichtigkeit der Sache bewog mich dazu, 
der Kreinscampr schen Abhandlung einen 
Nachtrag beizufügen, worin ich für die freie 


| Discussion die «Aquila» zur Verfügung stellte. 


Man schreckte mich damit, dass es eine Fluth 
von Abhandlungen setzen werde, deren Unter- 
bringung in einer Zeitschrift absolut unmöglich 
sein wird. Das ist aber nicht eingetroffen, trotz- 
dem es auf der Hand liest, das eine auf breiter 
Grundlage, durch mehrere Berufene durchge- 
führte Discussion gewiss zur Vertiefung der 
Disciplin hätte führen müssen. 

So will denn nun ich eine kurze, bündige 
Revue über den kritischen Wert der prineipiel- 
len Aussprüche beider Ornithologen hier ein- 
schalten um auf die Notwendigkeit der Vertie- 
fung hindeuten zu können. 

KLEINSCHMIDT verwirft die «Species» sammt 
«Subspecies», mit ihr das nomenclatorische Ver- 
fahren — soll wohl heissen die Lryni’sche Me- 
thode — welches er eine für das Thierreich 
gemachte — soll heissen künstliche — Ordnung 
nennt; statt dessen will er durch den Formen- 
kreis die «natirliche Ordnung» nachweisen, 
welche in der Zoogeographie zu finden sein 
soll; überdies will er durch den Formenkreis 
den Systematiker vor dem Nachspüren nach 
alten Speciesnamen retten. 

Ich will nun vorerst darauf hinweisen, dass 
in neuerer Zeit in der beschreibenden Ornitho- 
logie oft der Ausdruck «exact» gebraucht wird, 
was aber unstatthaft ist, weil die Ornithologie, 
mit alleiniger Ausnahme des Flugproblemes, 
als Wissenszweig nicht auf Mathematik, sondern 
auf Erfahrung beruht und wenn dies richtig ist, 
so sind alle Systeme sammt und sonders nicht 
«Systema Nature», sondern nur der zeitweilige 
methodische Ausweis der zeitweiligen Kennt- 
nisse des Menschen von der Natur; mithin nach 
Massgabe des Fortschrittes unserer Kenntnisse 
auf dem Wege der Erfahrung alle, sammt und 
sonders, wandelbur ; sie sind nicht Endresultat, 
weil sie sammt und sonders zur Methode gehö- 
ren um einstens zu einer besseren Einsicht zu 


goriaba tartoznak úgy a «nomenklatorikus», 
mint a termeszetes rendszerek is a «formakörök- 
kel» együtt. 


A mi azután a «régi speciesnevek» érezhető 
semmibe vételét illeti, ugy ez a felfogàs épen 
egy ilyen tapasztalaton alapulò tudomanyszak 
lényegére való tekintetből teljességgel tartha- 
tatlan; mert az ornithologia a historia natura- 
lisnak egyik ága, és mindannál a mi historia, 
nemcsak a legújabbnak, hanem a legrégibbnek 
is absolut becse van. Mert hiszen világos dolog, 
hogy az ornithologiából egy tollacskára valóval 
sem tudunk többet, mint a mennyit a mi or- 
nithologus elődeink és mi magunk kikutattunk 
s leírtunk. Hogy a mi elődeinknél csakúgy mint 
magunknál is észlelhető tudatlanság, tudákos- 
ság, tévedés és hasonló, a tudóssal is veleszü- 
letett sajátságok hatása az volt, hogy egy és 
ugyanazon fajt, rendet stb. más-más kutatók 
különböző nevek alatt írtak le, tehát a nomen- 
klaturát megterhelték, az ugyan igaz, de termé- 
szetes is. De a következtetésnek nem annak kell 
lennie, hogy most már az összes «régi speciese- 
ket» egyszerűen el kell mellöznünk, hanem ob- 
jektiv kritikát kell rajtuk gyakorolnunk s mint 
synonymäkat ama legrégibb név mellé sorol- 
nunk, a melylyel az ismeret kezdődik. Ez persze 
kényelmetlen dolog, pontos, időrabló utánjárást, 
éles itéletet igényel, de elkerülhetetlen ; mert a 
folytonosság elhagyása a historiák fonalának el- 
szakadását, következéskép az ismereteinkben 
ütött hézagot jelenti. És épen e miatt — nem 
pedig valami jogi okból — kell ragaszkodnunk 
a «lex prioritatishoz» is. Mindezek ugyan na- 
gyon elemi dolgok, de mikor türelmetlen os- 
tromlók jelentkeznek, a kik a sajnos elkerülhe- 
tetlen ballasztot oly szívesen leráznák, ilyenkor 
bizony helyén van a megismételt kihirdetés. 


Hogy a zoogeographia csakugyan panaceája-e 
a «termeszetes rend» megteremtésének, arra 
majd a záradékban térek rá. Előbb HARTERT-hez 
fordulok. 


Mint tudjuk, HARTERT előtt a species nem 
fogalom, a melyet mellőzni lehet, hanem «meg- 
dönthetlen tényv. Ez a felfogás megfelel LINNÉ 
kijelentésének : «Species tot sunt, guot ab ini- 
tio ereavit infinitum ens» — de a mi LINNÉ-t 

Aquila. IX. 


9 


führen. In diese Cathegorie gehören sowohl die 
«nomenclatorischen», als auch die «natürli- 
chen» Systeme, mit Einschluss der «Formen- 
kreisen». 

Was dann die fühlbare Missachtung der «al- 
fen Speciesnamen» anbelangt, so ist diese Auf- 
fassung gerade auf das Wesen des auf Erfah- 
rung beruhenden Wissenszweiges hin durchaus 
unhaltbar ; denn die Ornithologie ist ein Zweig 
der Historia naturalis, und bei allem, was Hi- 
storie ist, hat nicht nur das Allerneueste, son- 
dern auch das Allerälteste seinen absoluten 
Wert. Die Sache ist ja ganz klar, dass wir von 
der Ornithologie um kein einziges Federchen 
mehr wissen, als was unsere ornithologischen 
Vorfahren und wir selbst erforscht nnd darüber 
geschrieben haben. Dass bei unseren Vorfah- 
ren so gut, als auch bei uns selbst Unkenntniss, 
Überkenntniss, Irrthum und dergleichen ange- 
borene Eigenschaften auch des gelehrten Men- 
schen über ein und dieselbe Art, Ordnung ete. 
unter verschiedenen Namen geschrieben, mit- 
hin die Nomenclatur belastet haben, das ist ja 
wahr, aber auch natürlich. Die Consequenz darf 
aber nicht so lauten, dass nun alle «alten Spe- 
ciesnamen» einfach zu beseitigen sind, sondern 
es ist an ihnen objective Kritik zu üben und 
sind sie als Synonyme dem ältesten Namen, 
mit welchem die Kenntniss beginnt, beizugeben. 
Das ist nun freilich nicht bequem, erfordert ge- 
naues, zeitraubendes Nachspüren, scharfes Ur- 
theil, ist aber auch nicht zu vermeiden; denn 
das Aufgeben der Continuität bedeutet das 
Reissen des historischen Fadens, mithin eine 
Lücke in unserer Kenntniss. Und eben aus die- 
sem Grunde — und nicht etwa aus einem juristi- 
schen — ist auch das «lex prioritatis» hoch zu 
halten. Dass sind nun zwar eigentlich sehr ele- 
mentare Dinge, wenn sich aber ungeduldige 
Stürmer melden, die den leider unvermeidlichen 
Ballast so gerne abschütteln möchten, ist eine 
erneuerte Verlautbarung wohl an Platze. 

Ob die Zoogeographie wirklich eine Panacæe 
zur Schaffung der «natürlichen Ordnung» ist, 
darauf werde ich am Schlusse zurückkommen. 
Vorerst übergehe ich zu Harrerr. 

Wie wir wissen, ist die Species für Harrerr 
kein Begriff, welchen man etwa beseitigen kann, 
sondern eine «unumstössliche Thatsache». Diese 
Auffassung entspricht dem Satze Linni’s : «Spe- 
cies tot sunt, quot ab initio creavit infinitum 
ens», — was aber Linnè durchaus nicht abhielt, 


9 


10 


épen nem akadályozta abban, hogy a «varietà- 
sok» letezeset elismerje vagy megengedje, a mi 
a merev, deistikus alapot mégis csak rögtön 
meglazította. 

A specieseknek a zónák szerinti és a sajátos 
életviszonyok közt jelentkező variabilitását bi- 
zonyára HARTERT se fogja tagadni, tehát azt is 
meg kell engednie, hogy az a «megdönthetlen 
teny» még sem oly abszolute változhatatlan. 
Ép ez a tünet teremtette meg a «varietäsokat» 
és újabban, mint Hartert is mondja, a «sub- 
specieseket», a hármas nomenklatúrát és tegyük 
hozzá — KLEINSCHMIDT nyomán — «a subspe- 
cieseknek a végtelenségig való elszaporodását, 
is, a mely végtelenségben azonban a felfogás 
különfélesége, tehát az autorok szubjektivitása 
igen nagy szerepet játszik. Egy adott ismer- 
tető jegy classificatorikus értékét illetőleg sem 
egyező az egyes ornithologusok felfogása és 
magában véve már több mint ingadozó oly 
fajoknál, kivált alfajoknál, ha az a jegy egy 
példányra vagy csak néhány individuumra van 
alapítva. 


Ez irányban azután találó szavakat mond 
HARTERT. Ott a hol az ornithologiai stúdium- 
nak a hármas nomenklatura révén való melyi- 
téséről és felélesztéséről szól — pag. 111 — 
szószerint ezt mondja: Mindenesetre nehéz 
bizonyos esetekben, kivált a mi mai egyoldalú 
bórstúdiumaink mellett, a melyek az ornitho- 
logia alapjai, bár a tárgyaknak csak kiszáradt 
külső burkdt adják, — azt eldönteni, vajjon 
egy vélt geographiai képviselőt mint egy rokon 
alak alfaját vagy mint önálló fajt tekintsünk-e? 
Ezt eldönteni gyakran nehezünkre esik és gyak- 
ran szorulunk anatomiai, biologiai, midologiai 
s egyéb stúdiumokra, hogy az ilyen kérdést 
megoldhassuk. » 


Mielőtt e mondatot méltànyolnàm, még meg 
akarom jegyezni, hogy a classificatorikus elja- 
rast, kivált a genust illetőleg Harrerr is a me- 
thodushoz szämitja, mint arra hivatottat, «hogy 
az apparátust kezelhessük, hogy egymást meg- 
erthessik», a mi megegyezik az en formuläm- 
mal: «A rendszer a termeszetröl szerzett idö- 
leges ismereteinknek idöleges methodikus ki- 
mutatása, tehát imereteinknek haladásához — 
gyakran hanyatlásához is — mérten változó. 
A végezél nyilván az, hogy a classificatorikus, 
igazán előrevivő munka alapján az igazi «termé- 


«varietates» anzuerkennen oder zuzugeben, was 
wieder den starren, deistischen Standpunkt denn 
doch sofort lockerte. 

Die Variabilität der Species nach Zonen und 
besonderen Verhältnissen wird ja Harrerr ge- 
wiss nicht in Abrede stellen, somit auch zu- 
geben müssen, dass die unumstössliche That- 
sache keine absolut unwandelbare ist. Gerade 
dieser Thatsache entsprangen die «Varietates» 
und in neuer Zeit, wie es Hartert zugiebt, die 
«Subspecies», die trinäre Nomenelatur und fü- 
gen wir bei — nach KLEINSCHMIDT — «das 
Wachsen der Subspecies ins Unendliche», bei 
welcher Unendlichkeit aber die Verschiedenheit 
der Auffassung, also die Subjectivitàt der Aucto- 
ren sehr stark im Spiele ist. Auch ist die Auf- 
fassung hinsichtlich des classificatorischen Wer- 
thes eines gegebenen Kennzeichens bei ver- 
schiedenen Ornithologen nicht die gleiche und 
ist an und für sich mehr als schwankend bei 
Arten, besonders Unterarten, welche auf ein 
Exemplar oder nur wenige Individuen basiert 
sind. 

In dieser Richtung sagt dann Harrert tref- 
fende Worte. Wo er von der Vertiefung und 
Neubelebung des ornithologischen Studiums 
durch die Herbeiziehung der trinären Nomen- 
clatur — p. 111 — spricht, sagt er wörtlich: 
«Schwierig ist es allerdings in gewissen Fällen, 
zumal bei unserem heutigen einseitigen Balg- 
studium, das die Grundlage der Ornithologie 
bildet, obwohl es nur die getrocknete äussere 
Hülle der Objecle vorführt, zu entscheiden, 
ob ein mutmasslicher geographischer Vertreter 
als Unterart einer verwandten Form, oder als 
getrennte Art zu behandeln ist. Das zu ent- 
scheiden ist oft schwer für uns und wir müssen 
oft durch anatomische, biologische, nidologische 
und andere Studien unterstüzt werden, um 
solche Fragen zu lösen». 

Ehe ich diesen Satz würdige, wünsche ich 
noch zu bemerken, dass auch Harrerr das classi- 
ficatorische Verfahren, besonders hinsichtlich 
der Gattung, der Methode zuzählt, dazu berufen, 
«um den Apparat zu handhaben, um einander 
zu verstehen», was congruent meiner Formel 
ist: «Das System ist der zeitweilige methodische 
Ausweis unserer zeitweiligen Kenntnisse von 
der Natur, mithin nach Massgabe des Fort- 
schrittes — oft auch Rückschrittes— der Kennt- 
niss, wandelbar». Das Endziel ist offenbar, ver- 
mittelst der classificatorischen, echt fortschritt- 


szetes rendet» megismerjük, a mit KLEINSCHMIDT 
a zoogeographiai alapon kifejtett «formakör» 
segítségével vel, vagy törekszik elérhetni. 


Mi hät az igazán előrevivő munka alapja? 


Harrerr a bőrstúdiumot, a melyen az orni- 
thologia manap alapul, «egyoldalunak» raada- 
sul még csupán a tárgyak külső burkára alapi- 
tottnak nevezi és rögtön le is vonja belőle a 
helyes következtetést, minthogy a kétséges ese- 
tek eldöntését nem talán a még több bőrben, 
hanem a mélyebbre hatolásban: az anatomiai, 
biologiai, nidologiai stúdiumok igénybevételé- 
ben keresi, sőt ezt a döntés föltételéve teszi. 


Ily módon szépen eljutottunk megint Für- 
BRINGER-hez, a kinek mélyreható kijelentéseit 
ez előadásom elején idéztem. 


A zoogeographia mindenesetre fontos és a 
bőrstúdiumnál nincs is elhanyagolva ; de min- 
dég csak egy eleme a formák közelebbi megis- 
merésének. A természetes rendnek mint vég- 
czélnak megismerésére alkalmas és erre hiva- 
tott classificatorikus jegyeknek jelentőségét, ér- 
tékét mélyebbről kell előkeresnünk, még pedig 
onnan, a hol azt FÜRBRINGER különösen han- 
goztatja és a hova odamutat; mert csak a mé- 
lyebb stúdiumoknak alkalmazása menthet meg 
bennünket az egyoldalúságtól s hozhatja létre 
azt, hogy a mély tudás döntsön ott, a hol ma- 
nap sokszor a tulajdonképen felületességen 
alapuló rutin viszi a szót. 


S mi ennek a bevezetésnek a rendeltetése ? 
Egyszerűen arra van hivatva, hogy bevezetője 
legyen a következő értekezésnek, a melynek 
szerzője azon iparkodik, hogy két közeli rokon- 
ságban lévő faj jegyeinek classificatorikus érté- 
két nem a Harrerr-töl jellemzett bőrstúdium 
alapján, hanem mélyebben okolja meg s egy- 
szersmind bizonyítékot nyújt arra nézve, hogy 
a bőrgyűjtemények mellett könnyen szerezhe- 
tők bizonyos osteologiai részek, a melyeknek 


felgyűjtése, összehasonlító feldolgozása csak a | 


Studium mélyítését jelentené. 


lichen Arbeit die wahre «natürliche Ordnung» 
zu erkennen, was nun KLEINSCHMIDT mit dem 
auf zoogeographischer Grundlage entwickelten 
«Formenkreis» zu erlangen glaubt, oder be- 
strebt ist. 

Was sind nun die Bedingungen der echt fort- 
schrittlichen Arbeit? 

Harrerr nennt das Balgstudium, auf welchem 
die Ornithologie heute fusst, «einseitig», oben- 
drein nur auf der äusseren Hülle der Objecte 
beruhend und zieht sofort die richtige Conse- 
quenz, indem er die Entscheidung in zweifel- 
haften Fällen nicht etwa in noch mehr Bälgen, 
sondern im Tiefergreifen : in der Herbeiziehung 
der anatomischen, biologischen, nidologischen 
Studien sucht, ja diese zur Bedingung der Ent- 
scheidung macht. 

Hiemit sind wir auf die schönste Art wieder 
bei FÜRBRINGER angelangt, dessen tiefeinschnei- 
dende Sätze ich eingangs dieser Darstellung an- 
geführt habe. 

Die Zoogeographie ist gewiss wichtig, beim 
«Balgstudium» auch nicht vernachlässigt ; aber 
sie ist immerhin nur ein Element zur näheren 
Kenntniss der Formen. Die Bedeutung, der 
Wert der zur Erkenntniss der natürlichen Ord- 
nung als Endzweck geeigneten und berufenen, 
classificatorischen Merkmale, 
tiefer hervorgeholt werden, u. zw. dort, wo dies 
durch FÜRBRINGER besonders betont und ange- 
geben wird, denn nur die Vornahme auch des 
tieferen Studiums vermag vor Einseitigkeit zu 
schützen und zu bewirken, dass tiefes Wissen 
dort entscheidet, wo heute vielfach eine eigent- 
lich auf Oberflächlichkeit beruhende Routine 
das grosse Wort führt. 

Und die Bedeutung dieser Einleitung? Sie 
ist einfach berufen als Einleitung der folgenden 
Abhandlung zu dienen, in welchen der Autor 
bestrebt ist, den classificatorischen Wert der 
Merkmale zweier nahe verwandten Arten nicht 
auf dem Wege des von HartERT gekennzeichne- 
ten Balgstudiums, sondern tiefer zu begründen, 
auch als Beweis dessen, dass neben den Balg- 
sammlungen gewisse osteologische Theile sehr 
leicht gewonnen, aufbewahrt und vergleichend 
bearbeitet werden könnten, was denn doch eine 
Vertiefung des Studiums bedeuten würde. 


wirklich muss 


Az Anser fabalis (Lath. 1823) es neglectus 

(Sushk. 1897), — a Larus ridibundus (L. 1758) 

és canus (L. 1758) mellcsontvazainak compara- 
tiv osteologiäja.! 


Härom täbläval. 


Irta : SzaLay L. ELEMÉR. 


Az 1899. ey telén három, a magyar Ornisz- 
ban addig még le nem irt vadlidpeldany került 
a Magyar Ornithologiai Központ gyűjteményébe 
s majdnem egyidejüleg a Nemzeti Muzeum la- 
boratoriumäba is. E madarakröl dr. Madaräsz 
Gyula ismerte fel," hogy azok a Sushkin által az 
«Ibis» 1897. januári füzeteben uj fajként leírt 
Anser neglectusok. Az A. fabalisszal az A. bra- 
chyrynchus és arvensis-szel (e két utóbbinál le- 
írások alapján) történt ôsszehasonlitäsok után 
az átmenet nagyon is szembetűnő és határozott- 
nak tűnt fel ahhoz, hogy az A. neglectus faji 
önállósága szilárdan megállhasson, ellenben 
semmi ok nem látszott az ellen, hogyha már az 
ornithologia elfogadja a subspecieseket az 
A. neglectust mint ilyet sorozni be az A. faba- 
lis mellé. 


Az A. neglectusok mellesontvazaikkal együtt 
a M. O. Központ birtokában lévén, a ker- 
des. tisztázására comparativ eljárást valasztot- 
tam, vizsgälva ezuttal az osteologiai különbse- 
geket egy részt az A. neglectus es fabalis, 
masrészt pedig mas két, a magyar faunaban 
közvetlenül egymás mellett álló, de külön faj- 
ként ismert madáralak között, hogy végezetül 
a két csoportban talált osteologiai eltéréseket 
egymáshoz viszonyítva az A. neglectus és fa- 
balis egymáshoz való systematikai helyzetére 
következtethessek. 


Összehasonlítónak a Larus canus-t és ridi- 
bundus-t választottam, mint a faunában köz- 
vetlenül egymás mellett álló fajokat? s mint- 


1 Elöadatott a m. k. Természettud. Társulat Állat- 
tani szakosztályának ülésén 1902 január 3-án. 


® Dr. Mapardsz Gyura: Anser neglectus SUSHK. 
a magyar Ornisban. Term. Füzetek 1900 május. 


8 Gen. 7. Larus. 17. L. argentatus. 18. L. fuscus. 
19. L. canus. 20. L. ridibundus. Nomenclator avium 
regni Hungariæ. Budapest, 1898. 


Comparative Osteologie der Brust-Schulterap- 

parate von Anser fabalis (Lath. 1828.) und 

neglectus (Sushk. 1897), — Larus .ridibundus 
L. (1758) und canus (L. 1758).! 


Mit drei Tafeln. 


Von ELEMÉR L. v. SZALAY. 


Im Verlaufe des Winters 1899 gelangten drei 
Exemplare einer in der ungarischen Ornis bis 
dahin noch nicht beschriebenen Wildgansart in 
die Sammlung der Ungarischen Ornithologi- 
schen Centrale und etwas später auch in das 
Laboratorium des ungarischen National-Mu- 
seums. An diesen Vögeln erkannte Dr. Junius 
von Maparisz,? dass sie der durch Sushkin im 
Hefte des Ibis vom Jänner 1897 als nova spe- 
cies «Anser neglectus» beschriebenen Art an- 
gehören. Nach Vergleichung dieser Exemplare 
mit A. fabalis, A. brachyrynchus und A. arven- 
sis (bei letzterer auf Grund von Beschreibun- 
gen) schien der Übergang für zu ausgeprägt, 
als dass eine Selbstständigkeit der Art von A. 
neglectus angenommen werden könnte, es war 
dagegen kein Umstand, der, wenn schon die Or- 
nithologie die Subspecies acceptirt, die Einrei- 
hung des A. neglectus neben A. fabalis, für un- 
begründet erscheinen liess. Da sich die Bälge 
von neglectus, wie auch die Brustknochen im 
Besitze der U. O. Centrale befanden, wählte ich 
zur Entscheidung der Sache ein comparatives 
Verfahren: die osteologischen Unterschiede 
einerseits zwischen A. neglectus und fabalis, 
anderseits zwischen zwei in der ungarischen 
Fauna ganz nebeneinander stehenden, jedoch 
als selbstständig anerkannten Vogelformen prü- 
fend die Unterschiede der zwei Gruppen zu 
vergleichen, um so auf die gegenseitige sysle- 
matische Stellung von A. neglectus und fabalis 
folgern zu können. 

Zum Vergleiche wurden Larus canus und ridi- 
bundus, als zwei in der Fauna einander ganz 
nahestehende Arten gewählt.” Da bei der Beur- 


! Vorgetragen in der zoologischen Section der k. 


ung. Naturwissenschaftlichen Gesellschaft am 3. Ja- 
nuar 1902. 

2 Dr. Junius von Mapvaräsz: Anser neglectus 
SusHK. in der ungarischen Ornis. Természetrajzi fü- 
zetek. Mai 1900. 

® Gen. 7. Larus. 17. L. argentatus. 18. L. fuscus. 
19. L. canus. 20. L. ridibundus. Nomenclator avium 
regni. Hungariæ. Budapest, 1898. 


hogy a subspecies megitélésénél a külsö mel- 
lett a biologia és földrajzi elterjedes is dön- 
tők, az összehasonlító csoport megvalasztasa- 
nál másodsorban az volt a czél, hogy az 
ebbe sorozandó két species biologiaja és föld- 
rajzi elterjedésében a különbségek lehetőleg 
ne legyenek nagyobbak mint az A. neglectu- 
sok és fabalis csoportjában. Minthogy azon- 
ban mindkét csoport képviselői egyidőben és 
egyazon helyen is találhatók, a biologiai viszo- 
nyok: életmód, táplálék stb. egyazon csoport 
keretében szintén egyezők, az osteologiai ala- 
pon elért eredményen nem változtathatnak. 


A következő osteologiai jellemzés a Fürbrin- 
ger-fele táblázatok alapján * a két-két legköze- 
lebbről rokon faj mellesontvazainak correlatiot 
tünteti fel. 


Az egyes csontok külön leírása szükség- 
telen, minthogy a táblázatokban foglalt mé- 
retekből a mellcsontváz összes számba vehető 
viszonyai kiolvashatók s e mellett gyors átte- 
kinthetőségük miatt az összehasonlító eljárásra 
igen alkalmasak. 


1. A coraco-scapularis szög nagysága. 


A szög csúcsa a coracoid és scapula közti varratba 
esik, szárait a coracoid s a hajlott scapula képezik. 
Ez utóbbira nézve FÜRBRINGER a mérhető legnagyobb 
és legkisebb szög között veszi fel a szögszárat, de 
beismeri, hogy ez a mérés csak relativ pontosságú, 
s az adatok különböző vizsgálatok szerint igen el- 
térők lehetnek. Megjegyzem, hogy a lágy részektől 
megtisztított ú. n. száraz mellesontväz, melynél azon- 
ban az egyes csontok eredeti helyzetükben változat- 
lanok, részletes földolgozásra feltétlenül a legérté- 


kesebb. 


A. fabalis. 
90° 


A. negl. jf A.negl. 9 
80° 15e 


A. negl. 
75° 


2. Az angulus intercoracoidalis nagysaga. 


A systematikai fejlettséggel általában csökken, mig 
a családokon belül a testnagysäggal általában nő. 
Röpülni nem tudók és jó röpülők közt vegyesen talál- 
hatók nagy intercoracoidál szögek. 


* Untersuchungen zur Morphologie und Systema- 
tik der Vögel. I. Specieller Theil. Amsterdam und 
Jena, 1888. 


13 


theilung von Subspecies nebst Morphologie auch 
die Biologie und geographische Verbreitung ihre 
Bedeutung haben, handelte es sich bei der 
Wahl der vergleichenden Gruppe in zweiter 
Linie darum, dass sich die einzureihenden zwei 
Species weder in der Biologie, noch in der geo- 
graphischen Verbreitung womöglich nicht mehr 
unterscheiden, als A. fabalis und neglectus. 
Da aber die Formen beider Gruppen zur selben 
Zeit und in gleichen Gegenden zu treffen sind, 
die biologischen Verhältnisse: Lebensweise, 
Nahrung u. s: w. innerhalb der Grenze der- 
selben Gruppe ebenfalls die gleichen sind, kön- 
nen sie das auf osteologischer Grundlage er- 
reichte Resultat unmöglich umstossen. 

Folgende osteologische Charakteristik stellt 
die Correlationen der Brust- und Schulterkno- 
chen zweier einander am nächsten verwandten 
Arten auf Grund der osteologischen Tabellen 
von Prof. Dr. Max Fürprınger? dar. Dies 
macht ein separates Beschreiben überflüssig, 
da aus den Angaben der Tafeln alle Verhält- 
nisse der Brustknochen ersichtlich und ver- 
möge ihrer leichten Übersicht zum compara- 
tiven Verfahren sehr geeignet sind. 


1. Grösse des corace scapularen Winkels. 


Die Spitze des Winkels fällt in die Naht zwischen 
Coracoid u. Scapula; die Schenkel werden durch das 
Coracoid u. die gebogene Scapula gebildet. Für letz- 
das Mittel 


grösstmöglichen u. dem kleinsten Winkel an, giebt 


tere nimmt FÜRBRINGER zwischen dem 
jedoch zu, dass diese Messung nur von relativer 
Pünktlichkeit sei, dass somit die Daten je nach dem 
Autor verschieden sein können. Ich bemerke hierbei, 
dass die von den Weichtheilen gereinigten, sogenann- 
ten Trocken-Skelete, bei welchen jedoch die einzelnen 
Knochen in ihrer Lage unverändert blieben, für solche 


Zwecke — wo man die Bänder natürlich nicht benö- 


thigt, — am geeignetesten sind. 
Dai L. ridib. L. canus & L. canus 9 
75° 80° 80° 


2. Grösse des Angulus intercoracoidalis. 


Dieser nimmt mit der systematischen Entwicke- 
lung ab und innerhalb der Familien mit der Körper- 
grösse zu. Man findet bei guten Fliegern u. auch 


unter Flugunfähigen grosse Intercoracoidal-Winkel. 


* Untersuchungen zur Morphologie und Systematik 
der Vögel. I. Spezieller Theil. Amsterdam u. Jena. 
1888. 


A. fabalıs. 
30° 


A. negl. S A.negl. 9 
30° 289 


D 


9. A két coracoid disto-medialis vegeinek 
egymáshoz való viszonya. 


Jelentékeny eltérés nincsen; az Anser cso- 
portban a kérdéses szögletek érintkeznek a neg- 
lectus è -t kivéve. A Larusoknál szintén érint- 
keznek a szögletek. 


4. A processus procoracoideus. 


Az Anser csoportban rövid s csak a scapulá- 
val van synostoticus összeköttetésben, a clavicu- 
lát el nem éri. A három Larusnál relative na- 
gyobb, proximalis élével a claviculához fek- 
szik. 


5. A coraocid legnagyobb hossza mlm-ben. 


FÜRBRINGER mindenütt az illető madár hátcsigolya- 
középhosszát veszi mértékegységül s így számadatai 
Hát- 


csigolyák hijján jelen esetben az absolut méretek is 


a legállandóbb alapon comparativ értéküek. 


tájékoztatók, minthogy közvetlen rokon s általában 
egyforma méretű madarakból álló, tehát már compa- 


rative összeállított csapatokra vonatkoznak. 


A. negl. 2! L. 
96° 


ridib. 


30° 


L. canusg$ L. canus 2 
28° 95° 


3. Gegenseitiges Verhalten der beiden Cora- 
coide am sternalen Ende. 


Dieses weist keine bedeutende Abweichung 
auf. Die genannten Ecken berühren sich mit 
Ausnahme des A. negl. 9, in der Anser-, wie 
auch in der Larus-Gruppe. 


4. Verhalten des Processus procoracoideus. 


Derselbe ist in der Anser-Gruppe kurz und 
nur mit der Scapula synostotisch verbunden, 
erreicht die Clavicula nicht. Bei den drei Larus- 
Exemplaren relative grösser, grenzt mit seinem 
proximalen Abschnitte an die Clavicula. 


5. Grösste Länge des Coracoid (incl. Acro- 
coracoid) in mm. 


FÜRBRINGRR berechnet alles mit der mittleren 


Länge eines Dorsalwirbels, somit sind seine Zahlan- 


gaben auf der beständigsten Grundlage von compa- 


rativem Werthe. In Ermangelung von Dorsalwirbeln 
orientiren auch absolute Masse im angenommenen 
| Falle, da sie sich auf unmittelbar verwandte Arten, 
| also schon comparativ gruppirte Exemplare beziehen. 


A. fabalis. A meglio A.megl.?Q M A negl. 2” L. ridib. L. canus & L. canus 2 
74 80 70 70 al 35 36 
6. A coracoid legnagyobb szélessége m/m-ben. — 6. Grösste Breite des Coracoid in mm. 
A. fabalis. A. negllgi A. negl. 9 A. negl. 9' | L. ridib. L. canus 3 L. canus 2 
29 32 3 31 Il 17 15 


Ezen s a következö pontokban közölt mere- 
tekböl kitünik, hogy a két Anser mellesontvä- 
zaban alaki, a két Larus fajeban határozott 
nagysdgi különbségek az uralkodók. 


7. A coracoid legnagyobb hosszának viszo- 
nya a coracoid legnagyobb szélességéhez, ez 
utóbbit egysegül veve. 


A számítás csak egy tizedes pontosságú több tize- 
desnek a méretek nagy individualis ingadozása miatt 
semmi értéke. A tizedes megalkotásánál azonban javí- 


tást használtam. 


Es ist aus den in diesen und in den folgenden 
Punkten aufgezeichneten Massangaben ersicht- 
lich, dass die Brustschulterapparate der zwei 
Anseres hauptsächlich der Form nach, die der 
zwei Larus- Arten aber der Grösse nach ver- 


schieden sind. 


7. Verhältniss der grössten Länge zur gröss- 
ten Breite des Coracoid, letztere als Einheit 
genommven. 

Bei der Berechnung ist wegen der auch individuell 
grosser Schwankung der Masse überall nur der erste 


Dezimalwert angegeben worden. 


A. fabalis. AE ANT APN AME GIA L. ridib. L. canusg L. canus 2 
9:6 25 2:3 2-3 2-8 2-2 9-4. 


TIER La 


Aquila IX. 1902. 


Acrocoracoid 
= 


Acromion a 


_Fossa glenoidalis Humeri 


Claviculae << 


Le 


5 ; À Procoracoid 
Proc. interclavic. È 


Lin. interm. ext. Coracoidei 


Spina Sterni externa >>. Scapula 


Apex Crislae--- 


Sulc, art. Coracoidei 


___Proc. lat. Coracoidei 


-———- Fenestra (Incisura) 


_ Trabecula lateralis 


Linea pect. post. Sterni* 


AZ ANSER NEGLECTUS 5 MELLCSONTVAZA. 


Brustschulterapparat von Anser neglectus a. 


Tabl 


Ad nat. delin. E. de Szalay. CZETTEL ÉS DEUTSCH, BUDAPEST. 


8. A coracoid legkisebb és legnagyobb szé- 
lessegenek viszonya, az utóbbit véve egy- 
segül. 


A. fabalis. 
0-3 


A. negl. d 
0-2 


A. negl. 9 
0-2 


9. A processus lateralis posterior coracoidei 
hossza, a coracoid legnagyobb szélességét 
egységül véve. 


E nyujtvány legszélső csúcsának a coracoid áteső 
fényben kivehető lateralis széléig való távolsága. Ez 
egyetlen méret azonban csak tájékoztató lehet a nyujt- 
vány felületéről, mely a sternum és az os brachiale-re 
bocsát izmokat. 


A. fabalis. A. 
0-2 


negl. d 
0-2 


A. negl. 9 
02 


10. A foramen supracoracoideum, illetve az 
incisura supracoracoidea alakja és fekvése. 


Mint a legtöbb lidfajnal, úgy az itt targyal- 
taknal is hianyzik. A Larusoknäl foramen supra- 
coracoideum van jelen, varrötüdereknyi a cora- 
coid hossztengelyével párhuzamos hosszúkás 
nyilasok alakjában mindhárom madarnal a co- 
racoid elülsö belsö harmadan. 


(E nyiläsokon haladnak ät a nervus supracoracoi- 
deus és lestöbbször a vasa supracoracoideäk is.) 


A. negli Qu 
0-2 


A: negl. 2" IL; 
0-3 


8. Verhältniss der geringsten und der gröss- 
ten Breite des Coracoid, letztere als Einheit 


gemonvmven. 
L. ridib. L. canus L. canus 9 
0-3 0-4 03 


9. Grösse des Processus lateralis posterior 
des Coracoid, dessen grösste Breite als Hinheit 
genommen. 


Erstere ist die im durchfallenden Lichte bestimm- 
bare Entfernung der äussersten Spitze des Fortsatzes 
Diese An- 
gabe kann jedoch von der Fläche des Fortsatzes nur 


des Coracoid von dessen lateraler Kante. 


annähernd orientiren, welche auf das Sternum und 


das Os brachiale Muskeln entsendet. 


ridib. Ir 
0-5 


canus of 
0-4 


L. canus ? 
03 


10. Verhalten des Foramen swpracoracoi- 
deum, resp. der Incisura supracoracoidea. 


Wie den meisten Gansarten, so fehlt sie auch 
den angenommenen. Bei den zwei Larus-Arten 
ist das Foramen supracoracoideum anzutreffen, 
in der Form von mit der Längsachse des Cora- 
coid parallelen länglichen Öffnungen von nadel- 
| dickem Öhre, bei allen der drei Exemplare am 
vorderen inneren Drittel. 


(Durch diese Oeffnung schreiten der Nervus supra- 


| coracoideus und zumeist auch die Vasa supracora- 


corded.) 
11. A scapula hossza mm.-ben. — 11. Länge des Scapula in mm. 
A. fabalis. A. negl. 4 A.negl.@ A. negl. 2! | L. ridib. L. canus gf  L.canus 9 
oo 100 94 93 45 50 49 


LÜHDER a scapula relativ hosszát egyenes arányba 
állítja a repülőképességgel, míg FÜRBRINGER a leg- 
rosszabb repülőknél, a jégmadárféléknél (?) is hosszú 
scapulákat talált s LÜHDER-rel szemben figyelmeztet 
arra, hogy az innen elágazó izmok a repülésnél is 
fontosak ugyan, de változott életfeltételek között első 
sorban más a functiójuk. (Pl. a szárnyakkal való 
evezés a lebukäsnäl: Impennes.) 


> 


Nach Lünper besteht zwischen der relativen Länge 
der Scapula und der Flugfähigkeit ein gerades Ver- 
hältniss, während FÜRBINGER sogar bei den schlech- 
testen Fliegern den Alcedinidæ (?) lange Scapulae ge- 
funden hat, und macht er gegenüber Lünper darauf 
| aufmerksam, dass die mit der Scapula verbundenen 
Muskeln zwar auch beim Fluge wiehtig sind, jedoch 
bei veränderten Lebensverhältnissen auch andere sehr 
wichtige Functionen (z. B. das Rudern mit den Schwin- 


sen beim Tauchen: Impennes) haben. 


12. A scapula legnagyobb szélessége mm.-ben. — 12. Grösste Breite der Scapula in mm. 


A. fabalis. A. negl.3 A. negl. 9 
7 8 7 7 


A. negl. 8" | 


L. 


ridib. L. canus 3 
3) 4 


L. canus 9 
4 


16 


Az Anser csoportban a scapula szélessége, a meg- 
vastagodott proximal végtél eltekintve, a hátsó 3. ne- 
gyedeig majdnem változatlan, azontúl a margo me- 
dialis rovására fokozatosan fogy s lekerekített apex- 
ben végződik. Larusoknál a viszony hasonló, azonban 
a hossztengely utolsó negyedében a scapula kiszéle- 
sedik s azután a margo medialis lehajlásával hegyes 
csúcsot alkot. Az acromion az Ansereknél kifejezet- 
tebb, mindkét csoportnál izesül a coracoiddal; a fora- 
men triosseum labrum glenoidale scapulare stb. vi- 
szonyairól a 2. ábra tájékoztat. Jellemző, hogy a jobb 
scapula prorimalis fele mind a négy ludnäl határo- 


zoltan erősebb mint a bal. 


13. A scapula legnagyobb hosszának viszo- 
nya a legnagyobb szélességéhez, utóbbit egy - 
ségül véve. 


negl. 3 A.negl. 9 


13 3 13 


A. fabalis. A. 
14 


14. A clavicula összeköttetése a coracoid és 
scapuldval. 


A claviculät az Anser-esoportban erős liga- | 
mentum acrocoracoclaviculare tartja az Acroco- 
racoid alsó belső felszinéhez, melyet a clavicula 
nem fekszik meg, csupán érint margo externu- 
sával, a margo internusät pedig a rövid feszes 
lig. acromio-claviculare az acromionhoz erö- 
siti, melyen a clavieula tühegyes häti vegevel 
1/ 3/4 em.-rel felülemelkedik. (Läsd IL tabla 
1. és 2. rajz.) A claviculat közvetve a proces- 
sus procaracoideshez erősítő lig. procoraco- 
acrocaracoideum a kéznél levò szaraz csonto- 
kon nem érinti, hanem attöl lateral haladva, 


a canalis supracoracoidest szükiti. = 


A két Larus-fajnal a clavicula az acrocora- 
coidhoz, a processus procoracoideushoz 8 az 
acromionhoz is erösül. A három csont dssze- 
köttetese mindket esoportnäl szalagos. 


15. A furcula legnagyobb szélessége 
nım.-ben. 
A furcula ágainak egymástól való legnagyobb tä- 


volsága, mely mindkét csoportban a margo exter- 


A. negl. 


nusok között van a furcula subeoracoidälis részén. 


A. negl. 9 
14 


negl. a 
17 


A. fabalis. A. 


19 44 


A. negl. 


In der Anser-Gruppe ist die Breite der Scapula, 
von deren verdiektem proximalen Ende abgesehen, 
bis zum hinteren 3. Viertel beinahe unverändert, 
darüber hinaus nimmt sie allmälig ab, und endigt in 
einem abgerundeten Apex. 

Bei den drei Larus ist das Verhältniss ähnlich, je- 
doch breitet sich die Scapula in ihrem letzten Viertel 
aus und bildet dann mit dem absteigenden Margo 
medialis ein spitzes Ende. Das Acromion ist bei den 
Anseres ausgeprägter und mit dem Coracoid verbun- 
den; über das Verhältniss des Foramen triasseum, 
labrum glenoidale scapulare ete. orientirt die 2. Zeich- 
nung. Es 
hälfte der rechten Scapula bei allen der vier Gänse 


ist charakteristisch, dass die prorimale 


entschieden stärker ist, als die linke. 


Länge zur 
letztere als 


13. Verhältniss der grössten 
grössten Breite der Scapula, 
Einheit genommen. 


ridib. I. 
15 


L. canus 2 


13 


canus a 


13 


CE E 


14. Verbindung der Claviculae mit dem 
Coracoid und der Scapula. 


Die Clavicula wird in der Anser-Gruppe 
durch das starke Lig. acrocoracoclaviculare an 
die untere innere Fläche des Acrocoracoid be- 
festigt, der die Clavicula nicht aufliegt, sondern 
nur durch ihren Margo externus berührt; den 
Margo internus befestigt das kurze Lig. acro- 
mioclaviculare an das Acromion, das die Clavi- 
cula mit ihrem spitzen dorsalen Ende um 1/2— 
3/4 em. überragt. (Siehe Taf. II. Fig. 1. und 2.) 
Die Clavicula wird durch das sie indirekt an 
den Processus procoracoides befestigende Lig. 
procoraco-acrocoracoideum bei den vorhan- 
denen Trockenskeletons nicht berihrt, sondern 
von ihr lateral verlaufend verengt sie den (4- 
nalis supracoracoides. 

Bei den zwei Larus-Arten wird die Clavicula 
an das Acrocoracoid, an den Processus pro- 
coracoideus und das Acromion befestigt. Die 
Verbindung der drei Knochen ist bei jeder 
Gruppe eine ligamentöse. 


15. Spannung der Furcula in mm. 


Die grösste Entfernung der Furcula-Aste voneinan- 
der in beiden Gruppen ist die zwischen den 2 Margo 
erternus am subcoracoidalen Theile der Furcula. 


L. ridib. ID 


| L. canus 9 
| 29 


99 


=) 


canus d 


28 


9 Ù 


16. A furcula hossza (vetítve ) a hypocleidium 
és pars supracoidalis nélkül mm.-ben. 


Az ägak acrocaracoidalis reszeit összekötö hori- 
zontalis vonal közepétől a furcula hátsó végéig (excl. 
hypocleidium) mért távolság. Közvetlen mérések a 
madármellöv e legváltozóbb alakú csontjáról kevéssé 
tájékoztathatnak. 


A. fabalis. A. 
55 


negli. gi A. negl. 9 


DI 


17. A furcula alakja, tekintettel az dgak 
frontalis görbültsegere. 


A könnyen felötlö U és V alakon kívül FÜRBRINGER 
meg parabolikus és elliptikus typust ällit fel. Ezek 
közöl kettő-három a legtöbb furculin egybeolvad, s 
így a megitelesnel legtöbbször csak hasonlösägröl 
lehet szó. Legjobb tájékoztatást ad a furculàk irön- 


D) BE 


| 
| 
| 
| 
| 


A. negl. 


nal megfeketitett margo externusainak vizszintes lapra | 


való leforgatàsa. A visszamaradt vonal adja a fron- 
talis gérbiiletet. 


Az Anser-esoportban a furcula U alakú, mig 
a Larusoknal inkäbb parabola. Magät az alakot 
tekintve, sem a két lúd, sem a két siraly-fajnal 
nincsenek határozott különbségek. 


18. A clavicula sagittalis görbülete. 


A csoportokon belül ez irányban sincs kimu- 
tatható eltérés: a claviculák nyílirányú görbü- 
lete az Anser-csoportban jól, a Larusoknál meg- 
lehetős gyengén convex. E pont különben ily 
közel rokon alakoknál nem differencziáló ér- 
tékű. 


Pontosabb meghatározását megnehezíti a 
görbület szabálytalanul váltakozó iránya, mely 
aláfelé convexből egyenes és concáv, vagy con- 
cávból convex lehet. Ilyen esetben legjobban 
jellemez a rajz. 

(A görbültség fokát jelelö: igen erősen, erősen, jól, 
meglehetős gyengén stb. meghatározásoknak termé- 
szetesen csak nagy összehasonlító anyag alapján le- 
het értéke, s ezért a XIX. táblázatban az Anser és 
Larusra vonatkozó adatokat használtam fel.) 


Aquila. IX. 


17 


16. Längsdimension (Längsprojeetion) der 
Fureula ohne das Hypocleidium und die 
Pars supracoracoidea in mm. 


Die Entfernung von der Mitte der acrocoracoidalen 
Theile der Äste verbindenden horizontalen Linie bis 
zum hinteren Ende der Furcula (excl. Hypocleidium) 
Unmittelbare Messungen orientiren nur wenig über 


diesen veränderlichsten Knochen des Vogelbrustgürtels. 


ridib. L. 


50 


canus d 


56 


L. canus 9 
34 


CE fe 


17. Form der Furcula, mit Rücksicht auf 
die frontale Krümmung ihrer Aeste. 


Nebst der leicht auffallenden U und V Form unter- 
scheidet noch FÜRBRINGER eine ellyptische und eine 
paraboliseche Form. Von diesen verschmelzen jedoch 
zwei bis drei an den meisten Fureula und handelt 
es sich bei der Beurtheilung zumeist nur um eine 
Ähnlichkeit der Formen. Am sichersten orientirt man 
sich durch Abdrücken der durch Blei geschwärzten 


2 Margo externus der Furcula auf eine Ebene. Die 


| zurückgebliebene Linie gibt die frontale Krümmung. 


In der Anser-Gruppe ist die Furcula U-för- 
mig, bei den zwei Larus-Arten mehr parabo- 
lisch. Der Form nach ergeben sich in beiden 
Gruppen nur belanglose Unterschiede. 


18. Verhalten der sagittalen Krümmung der 
Clavicula. 


Innerhalb der Gruppen lassen sich auch in 
dieser Hinsicht keine Differenzen nachweisen. 
Die sagittale Krümmung der Claviculae ist in 
der Anser-Gruppe gut, bei den Larus-Arten 
ziemlich schwach conyex. Dieser Punkt ist übri- 


| gens bei so nahen Verwandten nicht von diffe- 


renzierendem Werte. Eine präzisere Bestimmung 
wird durch die unregelmässig wechselnde Rich- 
tung der Curve erschwert, die, abwärts aus con- 
vex gerade und concav, oder aus concav convex 
werden kann. In solchen Fällen orientirt eine 
Abbildung am klarsten. 

(Das den Grad der Krümmung bezeichnende «sehr 
stark, stark, gut, ziemlich schwach» ete. hat natürlich 
nur auf Grund grossen Vergleichsmateriales einen 
Wert, weshalb ich die in der XIX. Tabelle über Anser 


Larus angegebenen Daten FÜRBRINGER's benützte.) 


18 


19, Aclavicula fejlettsége, különös tekintettel 
sternalis végére. 


Az A. fabalisnál a furcula-ágak összenövését 
a ventralis oldalon csekély harántkiemelkedés 
mutatja, átellenben a medialis végek egyesülé- 
sénél felfelé irányuló megvastagodás, melynek 
következtében a csont ezen a helyen a legvas- 
tagabb. 


Az A. neglectusoknäl a distalis clavicula- 
végek felfelé még erősebben megvastagodot- 
tak, mig a ventralis részen az egyesülés helye 


síma. 


Noha az egyesülés helyén nyujtvány nin- 
csen, visszafejlődésről, mely a claviculaágak 
distalis részén kezdődik, még nem lehet szó. 


A Larusoknal az egyesülés pontja mögött 
felköralaku tuberculum inteiclaviculare talál- 
ható, melyet -lefelé a crista sterni felhajló 
apexéhez rövid lig. eristoclaviculare, felfelé a 
spina sterni externdhoz hártyás összeköttetés 
erősít. (Lásd II. tábla 3. és 4. rajz.) 


Előbbi az L. canus-fajnál hosszabb, mig 
a L. ridibundusnál az apex cristæ s a tuberc. 
interclaviculare közvetlenül érintkeznek. 


20. A sternumhoz izesülő bordák száma. 


A proc. costales sterni izületfelszínei után 
itélve, a sternummal összeköttetésben volt az 
A. fabalisnál 8, a három A. neglectusnäl 7 borda. 
A Larusoknäl 6. A két lúdfaj közt talált különb- 
ség jellemző, bár nem tévesztendő szem elől, 
hogy a bordák számában individualis és antimér 
ingadozások is gyakoriak. 


= 


FÜRBRINGER 1879-ben, ROSENBERG E. a primatesek 
gerinczoszlopain végzett vizsgálatainak eredményéből 
kiindulva (az os coxæ feltolódása a gerinczoszlopon 


10 


Anser cinereuson végzett vizsgálat alapján a szár- 


s ennek befolyása a gerinczoszlop alakulására) 


nyakra nézve is bebizonyította a gerinczoszlopon való 
eltolódást, mely elülső bordáknak a sternumtól való 
elválása s hátulsóknak hozzánövése által megy végbe. 
Ez ontogeneticus vizsgálatok phylogeneticus értékű 


eredményhez vezettek, a mennyiben az emelkedő 


fejlődéssel a sternum tényleg hátrafelé vándorol. 


A hüllőszerű ősalakok 8—11 nyakcsigolyájával szem- 


ben az Archeopteryæ-nél 10—11, a most élő mada- 


19. Ausbildung der Clavicula, insbesondere 
mit Rücksicht auf ihr hinteres sternales 
Ende. 


Bei A. fabalis repräsentirt die Verwachsung 
der Clavicula-Branchen an der ventralen Seite 
eine geringe transversale Erhebung und der 
gegenüber an der Vereinigung der medialen En- 
den eine nach aufwärts gerichtete Verdickung, 
dem zufolge hier der Knochen der stärkste ist. 
Bei den A. neglectus sind die distalen Clavicula- 
Enden nach aufwärts noch mehr verdickt, wäh- 
rend am ventralen Theile die Stelle der Vereini- 
gung glatt ist. Obschon an der Stelle der Ver- 
einigung kein Fortsatz ausgebildet ist, so han- 
delt es sich dennoch nicht um eine Rückbildung, 
die an den distalen Enden der Claviculae be- 
ginnt. 

Bei den 2 Larus-Arten findet man hinter der 
Vereinigungsstelle ein halbkreisförmiges Tuber- 
culum interclaviculare, das nach abwärts an den 
aufwärts gebogenen Apex cristæ das kurze Lig. 
cristo-claviculare, nach aufwärts, an die Spina 
sterna externa eine membranöse Verbindung 
befestigt. (Siehe Taf. II. Fig. 3. u. 4.) Jenes ist 
bei L. canus bedeutend länger, beim L. ridi- 


| bundus berühren sich unmittelbar der Apex 


eriste und das Tuberc. interclaviculare. 


20. Anzahl der mit dem Sternum verbun- 
denen Rippen. 

Auf Grund der Gelenkflächen der Processus 
costales waren beim A. fabalis S, bei den drei A. 
neglectus 7 Rippen mit dem Sternum verbun- 
den. In der Larus-Gruppe 6. Dieser Unterschied 
ist Jedenfalls bemerkenswert, jedoch ist es nicht 
zu vergessen, dass in der Anzahl der Rippen 
auch individuelle, sogar antinnere Schwankun- 
gen häufig sind. 


Im Jahre 1879 wies FÜRBRINGER auf Grund des E. Ro- 
SENBERG an den Wirbelsäulen der Primates entdeckten 
Resultates (Aufschiebung des Os coxae an der Wirbel- 
säule und dessen Einfluss auf die Gestaltung der 
Wirbelsäule) auf Grund von an 10 Anser cinereus — 
eigentlich Unter- 


Hausgänsen — vorgenommenen 


suchungen auch die Verschiebung der Flügel an der 


| Wirbelsäule nach, was sich durch Ablösung vorderer 


Rippen von Sternum und Anwachsung der hinteren 
vollzieht. Diese ontogenetischen Untersuchungen führ- 
ten zu einem sehr wichtigen Resultate von phylo- 
genetischem Werthe, sintemal das Sternum mit der 
Entwickelung thatsächlich nach rückwärts wandert: 
gegenüber den reptilienartigen Urformen von 8-11 
lässt sich 


Halswirbeln bei Archeopteryx eine Zu- 


raknäl 13—25 nyakesigolyaszaporulat mutatható ki. 
Hasonlölag a repülni nem tudók ásatag alakjainak 
(Dinornis maximus 16; Hesperornis 17) nyakcsigo- 
lyáival szemben az idetartozó s még élő alakok kö- 
zött a nyakcsigolyák száma általában több. (Rhea 17; 
Casuarius 18—19; Struthio 20; Dromaeus 20 —21.) 
A nyakcsigolyäk nagyobb száma a családokon belül 
általában a nagyobb madárfajokat jellemzi. (Anser 
Accipiter és Padiceps-ek között s más viszonyok 
alapján is feltehető, hogy az eredeti viszonyoktól a 
rokon családokban a nagytestű állatok tértek el leg- 
inkább.) 


21. A nyakesigolyak® valamint a nyak és | 


hátcsigolyák fegyüttes) száma. 


Anyag hijján nem volt megállapítható. Für- 


BRINGER az általa megvizsgált összes Larus-nál | 


állandóan 15 nyakcsigolyát talált, melylyel 
szemben az Anser-ek közt jelentékeny az inga- 
dozas: A. fabalis 16; A. cinereus 18; A. cine- 
reus 19. 

A nyak és hátcsigolyák (együttes) száma 
két Larus-fajnal (cinereus és argentatus) 20, 
az Anser-eknél ismeretlen. 


22. A xyphosternum hossza az egész 
sternumhoz viszonyítva." 


A. negl. ? 
0-35 


A. fabalis. A. 
0-32 


negl. 8 
0:34 


Az A. fabalis-nal az arányszám kisebb azért, 
mert a frabeculae laterales sterni jóval rövi- 
debbek, mint az A. neglectus-oknal, hol a margo 
posterior slerni-t 1/2 em.-rel tülhaladjäk. (Lásd 
III. tabla). 


A xyphosternum hossza s a sternum-hoz ize- 
sülő bordák száma között általában fordított a 
viszony, azonban a xyphosternum fajonkint kü- 
lönböző fejlődési energiája, valamint a test- 
nagysággal szemben csak igen kis sternummal 
biróknál, pl. gödényfélék, a sternalis bordák 
száma s a 2yphosternum hossza közt nem ta- 
lálni összefüggést. 


! Lásd FÜRBRINGER: Morph. u. Syst. der Vögel. 
I. pag. 102—110. 

? A gerinezoszlopban az első valódi bordával biró 
csigolya elött levé csigolyak. 

" A spina externa sternit is beleveve. 


A. negl. 2’ 
0:34 


19 


nahme von 10—11, bei den jetzt lebenden Vögeln 
25 
falls ist die Anzahl der Halswirbel bei 


solche von 13 Halswirbeln nachweisen. Gleich- 


den fossilen 
Formen der Ratiten eine kleinere (Dinornis maximus 
16, Hesperornis 17), als bei den jetzt noch lebenden 
Vertretern derselben (Rhea 17; 18—19 ; 
Struthio 20; Dromaeus 20—21). Die grössere Zahl 


der Halswirbel kommt innerhalb 


Casuarius 


der Familien den 
grösseren Vogelarten zu. (Es dürfte, die Grössenver- 
hältnisse unter den Anseres Accipitres und Podicipites, 
wie auch andere Umstände in Betracht ziehend an- 
genommen werden, dass in den verwandten Familien 
diejenigen Arten mit grösserem Körper von den 


Originalverhältnissen am stärksten abwichen.! 


21. Zahl der cervicalen® dorsalen Wirbel. 


Dieselbe war, mangels an Material, nicht zu 
bestimmen. FÜRBINGER fand bei allen von ihm 
untersuchten Larus beständig 15 Halswirbel, 
welchem gegenüber die Schwankung bei den 


| Anseres eine bedeutende ist: A. fabalis 16: 


A. einereus 18; A. cinereus 19. Die gesammte 
Zahl der Hals- und Rückenwirbel ist bei 2 Larus- 
Arten (cinereus und argentalus) 20, bei den 
Anseres unbekannt. 


22. Länge des Aiphosternum die Länge des 


ganzen Sternum als Einheit genommen. 


canus cf 


0:47 


L. canus 9 


| L. ridib. L. 
| 0:47 


045 


Bei A. fabalis ist die Zahl des Verhältnisses 
kleiner, weil die Trabeeulae laterales sterni be- 
deutend kürzer sind, als bei den Exemplaren 
der Art Anser neglectus, wo sie den Margo poste- 
rior sterni um 1/2 em. überragen. (S. Taf. III.) 

Das Verhältniss ist zwischen der Länge des 
Niphosternum und der Zahl der mit dem Ster- 
num verbundenen Rippen ein ungerades, jedoch 
ist zwischen der je nach der Art verschiede- 
nen Entwickelungsenergie, wie auch der Kör- 
pergrösse gegenüber verhältnissmässig kleine 
Sterna habenden Vögeln z. B. Steganopo- 
des — zwischen der Zahl der sternalen Rippen 
und der Länge des Xiphostermum kein Zusam- 
menhang zu finden. 


! Siehe FÜRBRINGER: Morphologie und Systematik 
der Vögel. Amsterdam u. Jena 1888. I. pag. 102-110. 

? Die Wirbel vor dem ersten mit echter Rippe 
verbundenen Wirbel. 

3 Die Spina externa ist zugerechnet. 


23. A xayphosternum legnagyobb szélessége, 
a costosternum szélességét véve egysegül. 
A. negl.g A. negl. 9 
1:10 112 


A. fabalis. 
1:05 


Az A. fabalis és neglectus mellesontvazaiban 
a ayphosternum az, mely a két fajnál alakra 
és arányokra nézve különböző. Az A. neglec- 
tus-oknak az A. fabalis-énal hosszabb trabecula 
lateralis-ei következteben a sternum legnagyobb 
hossza a margo lateralis-ra esik, az A. fabalis- 
nal a sternum közepvonalära; a æyphosternum 
legnagyobb szélessége mindhärom A. neglectus- 
nal a trabecula lateralis distalis csuesaira, az 
A. fabalis-nal a trabecula lateralis közepére ; 
e mellett az A. fabalis-nal az incisura obturata 
medialis széle többé-kevésbbé egyenes, mig az 
A. neglectus-nàl mindket felöl hatàrozottan ki- 
fejezett hegyes nyujtväny, közepen a trabecula 
mediana az incisura obturatd-t szűkíti. 


E viszonyok a két, systematikailag közel 
allé faj mellesontväzait két typusba külônitik : 
az A. fabalis rectangularis, az A. neglectus 
furcalis forma. 


A æyphosternum taxonomicus értékének megitélé- 
sében az ornithologia mindig hajlott a szelsösegek- 
hez. Felhasználták rendszertani alapul, s mikor az 
eredménytelenség kitünt, főleg a margo posterior in- 
dividualis és antimér ingadozásai miatt elvitatták 
taxonomiai fontosságát. Az első irány tulzott volt, 
már csak azért is, mert a természetes rendszer az 
ornithologiában nemcsak egy, hanem az eddig cul- 
tivált összes alapokon sem volt még tisztázható. Vi- 
szont a xyphosternum körvonalainak változékony- 
sägät egyáltalán nem lehet a véletlennek tudni be, 
ellenkezőleg a hártyás és csontos részek differen- 
cziálodásában okozati viszonyokat kell feltételeznünk. 
FÜRBRINGER a különbözőleg ható izomerőkre: a pecto- 
ralis és supracoracoideus izmok alakító hatására 
gondol, és sokkal jogosabban mint BERTHOLD, a ki 
1831-ben a æyphosternum configurátióját az izom- 
tapadás hatásától függetlenül, egyedül a mellesont 
fejlődési typusától tette függővé. 


A xyphosternum trabecula, fenestra és incisura 
viszonyaiban a jelen esetben is van annyi állandó- 
ság, a mely a három A. neglectus példányt közös 
ruházza fel, 


jelleggel s a mi a legfontosabb, a 


közel rokon A. fabalis fajtól mind a három esetben 


A. negl. 9' | L. 
1:06 


23. Grösste Breite des Xiphosternum, Breite 
des Costosternum als Einheit genommen. 
L. canus 4 
0:90 


ridib. 
| 1:04 


L. canus 9 


1:03 


In den Brustschulterapparaten des Anser 
fabalis und neglectus ist das Xiphosternum, wel- 
ches bei den zwei Arten nach Form und Dimen- 
sionen verschieden ist. Bei den Anser neglectus- 
Exemplaren fällt die grösste Länge des Stermum 
infolge der denjenigen des A. fabalis längeren 
Trabeculae laterales auf den Margo lateralis, 
beim A. fabalis in die Mittellinie des Sternum ; 
die grösste Breite des Xiphosternum fällt bei je- 
dem der drei A. neglectus-Exemplare auf die 
distalen Spitzen der Trab. lateralis; beim A. fab. 
auf die Mitte der Trab. lateralis; hierbei ist 
beim A. fabalis der mediale Contour der Inci- 
sura obturata mehr-weniger ein gerader, wäh- 
rend bei A. neglectus beiderseits ein ausge- 
sprochener spitzer Fortsatz, die Incitura obtu- 
rata dureh die Trabecula mediana in der Mitte 
verengt wird. Diese Verhältnisse lassen die 
Sterna der zwei nahe Verwandten in zwei Typen 
einreihen: das von A. fabalis ist eine reetan- 
guläre, das von A. neglectus eine furcate Form. 


In der Würdigung des taxonomischen Werthes des 
Xiphosternum streifte die Ornithologie stets an die 
Extreme. Dasselbe wurde zur systematischen Grund- 
lage verwendet und als sich dessen Erfolglosigkeit 
herausstellte, wurde ihm hauptsächlich wegen der 
individuellen und antimeren Schwankungen des Margo 


| posterior seine taxonomische Bedeutung abgesprochen. 


Diese Richtung war eine verfehlte, schon deshalb, 
weil sich ein natürliches Vogelsystem selbst bei 
Zuhilfenahme aller bisher eultivirten Zweige der 
ist die 


mannigfache Variirung der Umrisse des Xiphoster- 


Ornithologie nicht aufbauen liess. Indess 
num keineswegs blos durch den Zufall zu deuten, 


es sind im Gegentheil in der Differenzirung von 
Knorpel-, Knochen- und Membranensubstanz causale 
Momente zu suchen. FÜRBRINGER denkt an die um- 
gestaltende Wirkung der verschiedenartig wirkenden 
Muskelkräfte, an die Wirkung des m. perctoralis und 
supracoracoideus, weit richtiger, als BERTHOLD, der 


im Jahre 1831 die Configuration des Xiphosternum 


| unabhängig von dem Einflusse der Muskelinsertion 
| nur durch den Bildungstypus des Sternum bestimmt 


hielt. Es ist im Verhältnisse der Trabeculae, Fenestra 
und Incisurae des Xiphosternum auch in gegenwär- 
tigem Falle so viel Constantes, das den drei A. ne- 
einen 


glectus-Exemplaren gemeinsamen Charakter 


verleiht, und was das wichtigste ist: sie von dem 


nahe Artverwandten dem A. fabalis entschieden un- 


határozottan megkülönbözteti, úgy hogy éppen nagy- 
fokú változékonysága a fajrokonság érzékeny fok- 
mérőjévé teszi. 


FÜRBRINGER a æyphosternum-nak comparativ ana- 
tomiai szempontböl csak mäsodrendü fontossagot tu- 
lajdonit, elismerve azonban, hogy óvatos megitélés- 
sel a családok és nemek szétválasztására, föleg pedig 
a fajrokonság felderítésére elsőrendű systematikai 
anyag. A szöveteknek porcz és kötőszövetre való 
szétválásakor a trabeculák, fenestrák és incisurák 
lényegében ugyanabban az elrendezésben lépnek fel, 
a mint az a kifejlődött madárnál is található. 


A két Larus faj közti tökülönbseg ugyancsak 
a sternumokban mutatható ki, azonban nem a 
két szélesség, hanem a sternum hossza és szé- 
lessége közti viszonyban. 


24. A sternum oldalsó hossza a középvonal- 
ban mért hosszához viszonyítva." 
A. fabalis. A. negl. ? 
0°82 0°88 


A. negl. 4 
0:87 


A két méret viszonya a xyphesternum alak- 
jarol is tájékoztat. Az A. neglectus nagyobb 
aränyszämaiban a ayphostermum-oknak a fur- 
calis typhushoz közelesö alakjai elegge kifeje- 
zödnek szemben az A. fabalis faj kisebb aräny- 
számú rectangularis formájával. A furcalis ty- 
pust legmegközelitöbb xyphosternum az A. neg- 
lectus 9'-6, hol a trabecula mediana hátsó 
körvonala concav s így egy sekély de széles %r- 
cisura mediana támadt, a mely kb. 1 cm.-nyi 
mélységével a sternum medialis hosszát meg- 
rövidíti. A Larus-oknál ez irányban talált kü- 
lönbség lényegtelen. 


25. A porczállomány és hártya eloszlása a 
xyphosternumon,. 


Az Anser-csoportban a xyphosternum mind- 
két oldalán egy-egy incisura oblurala (s. semi 
fenestra) lateralis található: æyphosternum 
büneisum, az A. negl. 2 -nél ezenkívül egy 
incisura media impar :? eyphosternum triinci- 


"A processus lateralis anterior és spina externu 
sterni-vel egyetemben. 

° Hz a bemetszés a semifenestra lateralis mellett 
hattérbe szorul, a masik két peldänynäl pedig hiäny- 
zik is. Valöszinü, hogy valamely az A. neglectus-hoz 
közel eső fajnál kifejezettebb incisura media impar 
lenne kimutatható, a mely elvétve és gyengébb fok- 
ban a neglectus-oknál is fellép. 


A. negl. 
0°93 


21 


terscheidet, so dass es eben durch sein grosses Va- 
riiren zum empfindlichen Gradmesser der Artver- 
wandtschaft gemacht wird. 

FÜRBRINGER misst dem Xiphosternum in comparativ- 
anatomischer Hinsicht nur eine Wichtigkeit zweiter 
Ordnung bei, doch gibt er zu, dass es bei umsichti- 
ger Beurtheilung zur Trennung der Familien und 
Arten, besonders aber zur Entdeckung der Artver- 
wandtschaft eine hohe Bedeutung besitzt. Bei der 
Differenzirung der Gewebe in Knorpel und Bind- 
gewebe gewinnen die Trabeculue, Fenestrae und In- 
eisurae ungefähr dieselbe Lage, die sie auch im aus- 
gebildeten Vogel besitzen. 


Der Unterschied zwischen den zwei Larus- 
Arten besteht ebenfalls in den Sferna, jedoch 
nicht im Verhältnisse der zwei Breiten, sondern 
in dem zwischen der Länge und der Breite des 
Sternum. 


24. Laterale Länge des Sternum, die mediale 
Länge desselben als Einheit genommen. 
cu L. ridib. L. L. canus 9 
0:84 0°83 


canus J 


081 


Das Verhältniss der zwei Masse orientiert 
auch über die Form des Niphosternum. In den 
grösseren Zahlen des A. neglectus prägen sich 
die dem furcaten Typus nahestehenden Formen 
genügend aus gegenüber der kleineren Zahl der 
rectangulären Form von A. fabalis. Das dem 
furcaten Typus am nächsten stehende Nipho- 
sternum ist das von A. neglectus 9’, wo die 
hintere Mittellinie der Trabecula mediana con- 
cav ist und so blieb eine seichte, jedoch breite 
Ineisura mediana zurück, die mit ihrer unge- 
fähr 1 cm. Tiefe die mediale Länge des Sternum 
abkürzt. Der bei den Larus-Arten in dieser Hin- 
sicht constatirte Unterschied ist unwesentlich. 


25. Vertheilung der Knorpelsubstanz und 
der Membranen im Xiphosternum. 

In der Anser Gruppe ist beiderseits am Ni- 
phosternum je eine Incisura obturata (s. se- 
mifenestra) lateralis anzutreffen: Xiphoster- 
num büneisum. Beim A. neglectus 2 ' 
dem noch eine Incisura media impar :? Xipho- 


ausser- 


* Mitsammt dem Proc. lateralis anterior und der 
Spina externa Sterni. 

2 Dieser Einschnitt tritt gegenüber der Semi- 
fenestra lateralis in den Hintergrund und ist auch 
bei den anderen zwei Exemplaren nicht vorhanden. 
Wahrscheinlich dürfte bei einer dem A. neglectus 
nahestehenden Art eine mehr ausgeprägte Incisura 
media impar nachzuweisen sein, die ab und zu auch 
bei A. neglectus-Exemplaren vorkommt. 


29 


sum. A ket L. canus xyphosternum-An eltérők 
a bemetszesek: a -nél mindkét felől két be- 
metszés : incisura lateralis et intermedia: acy- 
phosternum quadrineisum, — ugyanez a Larus 
ridibundus-nal is; ezzel szemben a 2 -nel a 
külsö szelen egy ablak: fenestra lateralis, ettöl 
medial egy jóval nagyobb bemetszes, incisura 
intermedia, — így xyphosternum fenestrato in- 
cisum van jelen. (Lasd II. es III. täbla.) 

Az incisurak, fenestrak és trabeculakban, mint 
mar emlitve volt, individualis és antimer elte- 
resek elég gyakoriak. Az A. fubalis xyphoster- 
numaban viszont jelentekeny az assymetria: a 
jobb ineisura szembetünöleg kisebb. 

Az incisuräk, illetve a ket fenestra melysege 
a sternum teljes hosszähoz viszonyitva a követ- 
kező : 


A. fabalis. 
0:24 


A. negl.s <A. negl.L 
0:30 0:29 


A. negl. 9 
0:32 


0703 (Inc. intm. imp.) 


26. Az egesz sternum hossza mm.-ben. 


(Ezen s a következö pontban foglalt meretek a 


mellesont hossz, illetve szélességi irányában egy- 
mástól legtávolabb fekvő két pont közötti távolságot 


jelentik.) 


A. fabalis. 
124 


A. negl. 4 


148 


A. negl. 9 
149 


A sternum s az egész test hosszmérete tudva- 
levöleg szamos fajnäl nines egyenes aranyban 
(pelikänfelek, gemek stb). Jelen esetben mind- 
két csoportba közel rokon fajokat véve fel, ugy 
az Anserek mint a Larusok között a slernum 
itt feltüntetett hosszmerete a testhoszszal teny- 
leg aranyos. 


27. Az egész sternum szélessége mm.-ben. — 


A. fabalis. 
63 


A. negl. & 


73 


A. negl. 2 
65 


A sternum legnagyobb szélessége a Larus 
canus d -et kivéve mindenütt xyphosternum-ra 
esik, azonban a costosternum szélességét illetö- 
leg különböző arányokban: az A. fabalis-nal 
az egész margo lateralis sterni csaknem egé- 
szen párhuzamos és egyenes lefutäsu, irányától 
a trabecula lateralis oldalfelé csak kevéssé tér 
el; az A. neglectus-oknál a margo lateralis 
concay, tehát a Stermum középen karcsú, ellen- 


A. negl. 2! 
138 


A. negl. 2" 
67 


sternum trüneisum. Am Niphosternum der zwei 
Larus-Arten sind die Incisuren abweichend : 
beim d findet man beiderseits zwei Incisuren : 
Incisura lateralis et intermedia: Xiphoster- 
num guadrincisum — dasselbe auch bei Larus 
ridibundus, — dem gegenüber beim ? an dem 
äusseren Margo eine Fenestra lateralis, von die- 
ser medial eine weit grössere Incisur: /ncisur« 
intermedia — somit Niphosternum fenestrato 
incisum. (S. Taf. II. u. III.) Bei den Incisuren, 
Fenestrea und Trabeculae sind individuelle und 
antimere Unterschiede häufig genug. Im X7pho- 
slernu von A. fabalis ist dagegen die Assym- 
metrie eine bedeutende: die rechte Jneisur ist 
auffallend kleiner. Das Verhältniss der Tiefe der 
Incisuren beziehungsweise der zwei Fenestrea 
zur ganzen Länge des Serum ist wie folet: 


L. ridib. L. canus 4 L. canus 2 
0-18: ine lat. = 0:16 fen: lat. = 0:09 
0*14: ine. intm. = 0°13 ine. intm. = 0716 


26. Länge des ganzen Sternun in mm. 


| (Diese und die in den folgenden Punkten enthal- 
| tenen Angaben beziehen sich auf die Entfernung der 
| zwei in der Längs- bez. Breitenrichtung am weitesten 
| liegenden Punkte.) 


L. ridib.  L. canus 3 


62 


L. canus 2 
56 58 

Bekanntlich sind die Länge des Stermum und 

die des ganzen Körpers bei zahlreichen Arten 

| nicht im Verhältniss (Pelecanidae, Ardeidae 

| etc.). Da es sich in diesem Falle in beiden Grup- 

| pen um naheverwandte Arten handelt, ist die 

hier angegebene Länge des Stermum mit der 
Körpergrösse in direktem Verhältniss. 


27. Breite des ganzen Sternwm in mm. 


L. ridib. I: 
| 27 


canus d' 


36 


L. canus 9 
33 


Die grösste Breite des Stemi fällt überall 
mit Ausnahme des Larus canus d auf das 
Xiphosternum, allein mit Rücksicht auf die 
Breite des Costosternum unter verschiedenen 
Verhältnissen: bei A. fabalis ist der ganze 
Margo lateralis sterni beinahe ganz parallel 
und geradlinig, die Trabecula lateralis weicht 
nur wenig seitlich ab. Bei den A. neglectus 
Exemplaren ist der Margo lateralis concav, das 


Aquila IX. 1902. 


Tab. Il. 


Larus ridibundus. 


1. 2. Anser neglectus: 
Coracoid, Scapula es Clavicula 
összeköttetese. 


(Verbindung des Coracoid, der Scapula 
und Clavicula bei Ans. neglectus). 


Ad nat. delin. E. de Szalay. 


Anser neglectus. 


Larus canus d 


+0 


Larus canus 


3. Larus ridibundus : 
Hypocleidium et apex cristae. 


4. Larus canus: 
Hypocleidium et apex cristae. 


CZETTEL ES DEUTSCH, BUDAPEST. 


ben a lrabecula lateralis hátsó vége erősen | 
oldal felé hajlott. 


A ket L. canus mellesontjainak oldalsò kör- 
vonala különbözik. (A két L. canus minden valé- 
szinüseg szerint egy par volt, a mennyiben a 8—10 
db.-böl álló csapatból lelőtt példanyhoz az egyik ma- 
där visszatért s egy ideig felette kerengett. Bonczo- 
läsnäl az elsö himnek, a mäsik tojönak bizonyult.) 
A 9 -nel az egész costostermum jelentékenyen 
szűkebb, mint a d-nél ellenben a xyphosler- 
num harantiranyban hätrafele fokozatosan növe 
a margo pesterior sterni mentén legszélesebb, 
szélesebb mint a különben erdsebb 
d'-nél, hol a sternum legnagyobb szélessége 
legelül a két processus laleralis sterni köze 
esik, 


sternuu 


E különbség, a wyphosternum kiszélesedése a tojo- 
nal ivari különbseget sejtet, mely fiziologikus be- 
folyás, a hasüri szerveknek megnagyobbodäsäval äll- 
hat elö. 


A repülökepesseg a sternum nagyságától általában 
független, a legjobb repülöknel es repülni nem tudök- 
nal egyaránt találhatók nagy és kis sternumok. 
A 


szerint fordított a viszony. LÜHDER complikaltabb 


sternum és a test nagysága között BERTHOLD 
schémát állít fel, azonban FÜRBRINGER szerint mind- 
kettőnél számos a kivétel. A sternum hosszmérete a 


szélességénél ingadozóbb. (FÜRBRINGER I. pag. 128.) 


28. A sternum legnagyobb hosszának viszo- 
nya a sternum legnagyobb szélességéhez ez 
utóbbit egységül véve. 


A. fabalis. 
196 


A. negl. fg A.negl. 2 
9:03 9:18 


A. negl. 
2:06 


Az A. fabalis és neglectusok közti különbseg 
itt csekély, az utóbbiaknál a slernum-nak a szé- 
lessegehez viszonyitott hosszmerete valamivel 
nagyobb. 


Viszont a két Larus-faj ebben a tekintet- 
ben ter el egymástól leginkább: a L. ri- 
dibundus nagy arányszáma a L. canus-okkal 
szemben hoszu, de keskeny sternum-ot jelent, 
mely csaknem olyan hosszu, de jelentékenyen 
szűkebb, mint a L. canus-oké. 

A sorban feltünö az A. neglectus és L. canus 
fajok aränyszämainak állandósága. 


| Vogel zu dem aus einem Schwarm von 8 


Ne 
QT) 


ist in der Mitte des Stern, schlank. Dagegen 
ist das hintere Ende von der Trab. lateralis 
stark nach der Seite gebogen. 

Der Margo lateralis der Sterna ist bei den 
zwei L. canus verschieden. 
waren sehr wahrscheinlich ein 


(Die zwei L. canus 
der eine 
10 Stücken 


erlegten Exemplar bald zurückflog, und eine Weile 


Paar, da 


ober ihm kreiste. Bei der Secirung hat sich das erste 
als Männchen, das zweite als Weibehen erwiesen.) 
Beim ? ist das ganze (osloslermum bedeutend 
schmäler als beim 4, wogegen das \yphoster- 
yum nach rückwärts allmählig zunehmend ent- 
lang des Margo posterior sterni am breitesten 
ist, breiter als 
Sternum, wo die grösste Breite des Stermum 
zuvorne zwischen die zwei Processus lateralis 
Sterni fällt. 


Dieser Unterschied, die Ausbreitung des Xipho- 


beim d sonst von stärkerem 


sternum beim Weibchen lässt eine sexuale Diffe- 


renz ahnen, welcher als physiologischer Einfluss 
durch die Vergrösserung der Organe der Bauchhöhle 
entstanden sein dürfte. 


Die Flugfähigkeit ist von der Grösse des Sternum 


im Allgemeinen unabhängig. Bei den besten, wie bei 


den schlechtesten Fliegern kommen grosse, wie auch 
das Verhält- 
und 


kleine Sterna vor. Nach BERTHOLD ist 


niss zwischen Grösse des Sternum des Kör- 
pers ein ungerades. LÜHDER stellt ein complicirteres 
Schema auf, doch sind der Ausnahmen nach Für- 
BRINGER bei jeden sehr viele. Die Längsdimension des 
Sternum unterliegt grösseren Schwankungen, als die 


Breitendimension, (FÜRBRINGER I. pag. 128.) 


28. Verhältniss der grössten Länge zur 
grössten Breite des Sternwm, letztere als Ein- 
heit genommen. 


L. ridib. 
9:07 


L. canus d' 


1:72 


2 ! 


L. canus 9 


1:76 


Der Unterschied zwischen A. fabalis und 
neglectus ist hier unbedeutend, bei letzteren ist 
die Längsdimension im Vergleiche zur Breite 
des Sternum etwas grösser. Dagegen unter- 
scheiden sich die zwei Larus-Arten in dieser 
Hinsicht am stärksten. Die grosse Verhältniss- 
zahl der Art ridibundus bedeutet den Exempla- 
ren des Lar. canus gegeniber ein langes, je- 
doch schmales Sternum, das beinahe eben so 
lang, aber bedeutend schmäler ist als die von 
Larus canus. 

Auffallend ist die Beständigkeit der Verhält- 
nisszahlender A. neglectus- und L. canus-Arten 


24 


29. Sternumok csoportosttasa, azok relativ 
(hatesigolya közephosszaval mért) hossza 
és szélessége alapjan. 


tulajdonkép a két előző pont összefoglalása, 
a mely csak nagyobb, genusok és ordokat fel- 
ölelö anyag alapjan adhat tanusagot. 


30. A linea interpectoralisnak (linea mus- 
culi supracoracoidei) az egesz sternumhoz 
viszonyított hossza. 


(FÜRBRINGER a linea interpectoralisak a sternum 
legnagyobb hosszához való viszonyát közönséges tör- 
tekben fejezi ki. Ez vagy nagyobb számokhoz vezet 
(pl. A fabalis ?/si; A. neglectus & "/14s stb.) s így 
megnehezíti az összehasonlítást, vagy a törteket egy- 
szerűsítve legtöbbször el kell hanyagolni valamit (pl. 
A. fabalis *!/s1 = ?/s), a mi a pontosság rovására van. 
Apróbb hibáktól, a könnyebb csoportosítás kedvéért 
FÜRBRINGER eltekinthetett, de kisebb anyagnak egé- 
szen a részletekbe menő földolgozásaiban czélszerűbb 


a tizedes tört használata.) 


A. fabalis. 
0:68 


A. negl. 9 
0:58 


A. negl. g' 
0764 


Az A. neglectus faj méreteivel itt is megköze- 
líti a fabalis-t. A két Larus-fajnál a viszonyok 
egyezők. A linea interpectoralis mind a négy 
Anser-en, főként a meglectusd -nél erősen ki- 
fejezett, a Larus-oknäl kevésbbé. Lefutasaban 
az Ansereknel valamivel mediala labrum exter- 
num sulei coracoidei distalis vegetöl kiindulva 
egyenes vonalban halad hätra fele* s a crista 
sternit kb. 8° alatt metszve, valmivel (Az A. neg- 
lectus 2 '-nel a tägultabb lemifenestra latera- 
lis-hoz erve, ennek belsö szelevel parhuzamo- 
san) a linea pectoralis posterior elött olvad 
bele a sik sternumba. 


A Larusoknal a ket vonal ugyanonnan indul 
ki, de sokkal nagyobb, kb. 20° alatt hajlik a 
cristähoz s ennek utolsé distalis negyedeben 
csúcsban találkozva 40°, a L. ridibundus-näl 
39 -U szöget képez. 


A négy Ansernel a 16°-U szög csúcsa 5—6 
cm.-rel a slernum mögé esik. Az Ansereknél a 


crista slerm a margo poslerior előtt végződik s 


* Lásd TIT. tabla. 


A. negl. 
0.56 


29. Vertheilung einiger Sterna mit Rück- 
sieht auf ihre relative Länge und Breite. 


Dieselbe ist eigentlich nur die Zusammen- 
fassung der zwei früheren Punkte, aus der nur 
auf Grund grösseren, Genera und Ordines ent- 
haltenden Materials Schlüsse gezogen werden 
können. 


30. Verhältniss der Länge der Linea inter- 
pectoralis (Linea supracoracoidei) zur gun- 


zen Sternallänge. 
(FÜRBRINGER drückt das Verhältniss der Linea 
interpectorulis zur grössten Länge des Sternum in 
gewöhnlichen Bruchzahlen aus. Dies führt aber ent- 


21 


weder zu grossen Zahlangaben (z. B. A. fabalis "si; 
A. neglectus d 87/148 etc.) und wird somit das Ver- 
gleichen erschwert, oder geht — in kleineren Zahlen 
ausgedrückt (z. B. A. fabalis *'/sı = */s) — auf Rech- 
der Pünktlichkeit. 


konnte FÜRBRINGER mit Rücksicht auf leichte Gruppi- 


nung Von kleineren Fehlern 
rung wohl absehen, ist aber in der Bearbeitung klei- 
neren Materials, wo ganz auf die Details eingegangen 
werden soll, der Gebrauch von Dezimalzahlen zweck- 


dienlicher.) 


pu L. ridib. L. 
0.57 


L. canus 9 
0:62 


canus J' 
0:55 


Auch hier kommt die Art A. meglectus mit 
ihren homogenen Daten der À. fabalis nahe. 
Bei den zwei Larus-Arten ist keine Differenz 
nachzuweisen. Die Linea interpectoralis ist bei 
jeder der vier Anseres, besonders bei A. neg- 
lectus a, gut entwickelt, bei den Larus Exem- 
plaren weniger. In ihrem Verlaufe bei den An- 
seres etwas medial vom distalen Ende des La- 
brum externum sulci coracoidei entspringend, 
geht sie in gerader Richtung nach rückwärts * 
(beim A. neglectus 9 neben der grösseren Semi- 
fenestra lateralis verläuft sie mit dem medialen 
Rande derselben parallel) trifft die Crista Sterni 
unter einem Winkel von ca. 8° und schmilzt 
dann etwas vor der Linea pecloralis posterior 
in die Sternumplatte ein. Bei den 3 Larus 
Exemplaren beginnen sich die zwei Linien eben- 
dort, neigen sich unter viel grösserem Winkel 
von ca. 20° an die Crista und bilden in derer 
letztem distalen Viertel eine Spitze von 40°, 
beim L. ridibundus 35°. 

Bei den vier Anseres fällt die Spitze des 
Winkels von 16° 5—6 cm hinter das Stermunm. 
Die Crista sterni endigt vor dem Margo posle- 


* Siehe Taf. III. 


Tab. Ill. 


u LE LR Zu ee 


| Anser fabalis. Anser neglectus d 


$ 


Anser neglectus 2 Anser neglectus © 


Ad nat. delin. E. de Szalay. CZETTEL ES DEUTSCH, BUDAPEST. 


me 


visszahagyja a planum postpectorale-t, melynek 
felső határa : a linea pectoralis posterior a pla- 
num häromszögenek egyenlö szärait képezi, 
alsó határát a margo posterior sterni. A planum 
legkiterjedtebb az A. neglectus a -nél, legkisebb 
az A. fabalisnal; az A. neglectus 9 -nél a 
margo posterior bemetszettsege következteben 
felköralakü szegélyt alkot. AL. canus 9 -nél 
még kivehető némi planum, a d-nel s a 
L. ridibundusnal azonban mar egészen csöke- 
venyes. (Läsd IL tabla.) 


A linea interpectoralis nagysäga és irânya a mus- 
culus supracoracoideus viszonyáról tájékoztat s ezen 
az alapon taxonomicus értékű. FÜRBRINGER vizsgá- 
latai szerint ezen vonal hossza és a testnagyság kö- 
zött általában fordított a viszony. 


31. A crista alapjának hossza az egész ster- 
numhoz viszonyítva. 


A spina stermi externa s az Anserek-nél e 
mellett még a rövid planum postpectorale ki- 
vételével, a crista alapja mind a hét esetben a 
slernum egész hossztengelyét elfoglalja, úgy 
hogy külön adatokra ezen a helyen nincsen 
szükség. ; 


A crista hosszának FÜRBRINGER sem tulajdonit 
nagy systematikai fontosságot, annál kevésbbé diffe- 
rencziáló értékű egymáshoz egészen közelálló fajok 
között. Az egyéni fejlődés menetében kezdetben rövi- 
debbnek látszik s növése közben a sternumon főleg 
hátrafelé terjed. Hossza és a repülőképesség között 
direct összefüggés nem található. 


32. A crista elülső éle és alapja által kép- 


zett szög nagysága. 


A két szögszár, főleg a margo anterior cristae 
slerm a legtöbb esetben görbe, úgy hogy hatá- 
rozott értékekről szó sem lehet, azonban az 
adatok mégis kifejezhetik az ez irányban meg- 
figyelt különbségeket. 


A két Larus-fajnal a margo anterior erislae 
ventralis felében közel derékszög alatt előre- 
hajlik s a margo ventralissal jelentékeny 


nyujtványt fog közre, melyhez felülről rövid ! 


Aquila, IX. 


rior, und lässt das Planum postpectorale zu- 
rück, dessen obere Grenze: die Linea pectora- 
lis posterior die gleich langen Schenkel des 
Planumdreieckes, seine hintere Grenze der 
Margo poslerior Sterni bildet. Das Planum ist 
bei A. neglectus & am ausgedehntesten, das 
kleinste bei A. fabalis. Bei A. neglectus 9 
bildet es infolge der Concavitàt des Margo po- 
sterior einen halbkreisformigen Saum. Bei L. 
canus ist noch etwas Planum anzutreffen, das- 
selbe ist jedoch beim & und bei Larus ridi- 
bundus schon ganz rückgebildet. (Siehe Taf. II.) 

Die Grösse, Stärke und Richtung der Linea inter- 


pectoralis orientiren über das Verhältniss des M. 


| supracoracoideus und ist somit von taxonomischer 


Bedeutung. Nach FÜRBRINGER's Untersuchungen ist 
das Verhältniss zwischen ihrer Länge und der Körper- 


grösse ein ungerades. 


91. Verhältmiss der Länge der Basis Cristae 
zur ganzen Länge des Sternum. 

Mit Ausnahme der Spina sterni externa und 
nebst dieser bei den Anseres noch des kurzen 
Planum postpectorale erstreckt sich die Basis 
der Crisla in jedem der sieben Fälle über die 
ganze Längsachse des Sternum so, dass es se- 
parater Angaben hier nicht bedarf. 


Der Länge der Grista wird auch von FURBRINGER 
keine grosse systematische Bedeutung beigemessen, 
umso weniger ist sie bei einander ganz nahe stehen- 
den Arten von differencirendem Werthe. Im Gange 
der individuellen Entwickelung erscheint sie im An- 
und erstreckt sich während ihres 


fange kürzer 


Wachsens besonders nach rückwärts am Sternum. 
Zwischen Flugfähigkeit und ihrer relativen Länge ist 


kein direeter Zusammenhang festzustellen. 


22. Grösse des von der vorderen Kante und 
der Basis der Cristi Sterni gebildeten Win- 
kels. 

In der Mehrzahl der Fälle sind beide Äste 
des Winkels, besonders der von Margo anterior 
Ciistae sterni, krumm, so dass von einem fixen 
Werthe keine Rede ist; jedoch können die An- 
gaben die in dieser Richtung hin beobachteten 
Unterschiede dennoch zum Ausdrucke bringen. 
Bei den zwei Larus Arten biegt sich der Margo 
anterior Cristae in seiner ventralen Hälfte fast 
geradwinkelig nach vorne und umfasst mit dem 
Margo ventralis einen bedeutenden Fortsatz, 
an welchen mit kurzem Bande von oben das 
Hypoeleidium befestigt wird. Bei Bestimmung 


4 


LE 
Où 


szalaggal a hypocleidium erösül; a szög méré- 
sénél a margo anterior-nak felső egyenes ré- 
sze vétetett fel a szög elülső szárának. | 


A. fabalis. A. 


90° 


negl. d A. negl. 9 


992 


Az A. fabalis-sal szemben a szög a margo an- | 
terior cristae er6sebb elörehajläsa folytàn mind- 
három negleetus-näl tompabb. A két Larus-fa] 
közt kivehet6 különbseg nincsen. 


Minthogy a crista lemeze a legtöbb esetben többe 
kevésbbé pontos häromszög, a crista elülsö éle és 


basisa által bezárt szögröl a háromszögben a szög 


es szembenfekvö oldal correlatioja alapjan következ- 
tethetünk: tompäbb szög eseten a crista apexe hegye- 
sebb, elöreällöbb s ezzel az egesz erista, basisähoz 
mérten hosszabb; ellenkező esetben az egésznek for- 
dítottja áll fenn. FÜRBRINGER szerint a szög indivi- 
dualisan is változhatik s systematikai következtetésre 
csak akkor használható, ha benne a lényegest a já- 
rulékostól sikerült elválasztani. 


Jelen esetben az A. neglectusok s a három 
Larus példánynál a kérdéses szög teljesen egy- 
forma s így értékét mindkét felől három példány 
erősíti meg. 


Az Anser-eknel feltüntetett különbség er- 
teke attól függ, vajjon a leirt A. fabalis mell- 
csont a faji typussal egyezö-e? Minthogy ez 
több példany hijjan eldöntetlen, kisebb, lé- 
nyegtelen különbsegekre a systematikai meg- 
itélésben nem is tàmaszkodtam. 


33. A crista sterni legnagyobb magassága 
a sternum hosszához viszonyítva. 


FÜRBRINGER a crista magasságát is a hátcsigolyák 
közephosszäval méri; ennek hijján a crista magas- 
sága jelen esetben a sternum hosszához van viszo- 
ott, 


ban arányban van, valamint egymáshoz közeleső fa- 


nyítva, a mely a hol a testhosszával általá- 


jok összehasonlításánál is felhasználható mint mér- 


A. negl. ? " 


des Winkels wurde der obere geradlinige Theil 
als vorderer Schenkel des Winkels angenom- 
men. 


IR L. canus 4 


80° 


ridib. L. canus 9 


Gegenüber A. fabalis ist der Winkel in- 
folge der stärkeren Biegung nach vorne bei allen 
der drei neglectus stumpfer. Bei den zwei Larus 
Arten ist kein Unterschied wahrzunehmen. 


Da die Crista zumeist ein mehr oder weniger re- 
guläres Dreieck darstellt, lassen die vordere Kante 
und die Basis der Crista durch den von ihnen ein- 
geschlossenen Winkel auf Grund der Correlation von 
Winkel und gegenüber liegender Seite folgern: beim 
stumpferen Winkel ist der Apex eristae spitzer, vor- 
stehender und damit im Vergleiche zn ihrer Basis ist 
die ganze Crista länger; im Gegenfalle besteht in 
Allem das Gegentheil. Nach FÜRBRINGER unterliegt 
der Winkel auch individuellen Schwankungen, und 
ist derselbe für systematische Folgerungen nur dann 
das Wesentliche 


zu verwenden, wenn man an ihm 


vom Accessorischen unterscheidet. 


Der fragliche Winkel ist in diesem Falle bei 
den A. neglectus Exemplaren und den 3 Larus 
vollkommen gleich und stützt sich somit sein 
Werth beiderseits auf drei Exemplare. Der 
Werth des bei den Anseres verzeichneten Un- 
terschiedes hängt davon ab, ob das beschriebene 
Sternum von A. fabalis mit dem Typus dieser 
Art übereinstimmt. Da dies Mangels mehrerer 
Exemplare unentschieden ist, habe ich auch 
nicht in der systematischen Folgerung gerin- 
gere Abweichungen in Betracht gezogen. 


33. Grösste Höhe der Crista sterni im Ver- 
hältniss zur Länge des Sternum. 


FÜRBRINGER misst auch die Höhe der Crista mit 
Dorsalwirbeleinheit; in deren Ermangelung ist die 
Höhe der Crista zu der Länge des Sternum in Ver- 
hältniss gebracht, welche dort, wo sie sie zu der 
Körperlänge im Allgemeinen im Verhältniss steht, wie 


auch beim Vergleichen nahe verwandter Arten als 


tekegyseg. Masseinheit gut verwendbar ist. 
A. fabalis. A. negl. f A.negl.2 A.negl. 2' L. ridib. L. canus 4 L. canus 2 
0:28) 0,2486) 0:23) 0-2584) 0-328) 0.3221) 0.3620 


Aszamok mindkét felöl elég zartak. Az A. neg- | 


lectus-ok kisebb ertekeit megmagyarazza a 
hosszabb és szélesebb sternum, mely esetben 
a crista keskenyebb (Firprinerr I. 144). Szé- 


| 
| 


| 


Die Zahlen sind beiderseits ziemlieh constant. 
Die kleineren Zahlen von den A. neglechus er- 
klären sich durch das längere und breitere 
Sternum, was mit niedrigerer Crista Arm in 


pen kifejeződik ugyanez a L. canus-oknäl, hol 
a d nagyobb és szélesebb sternumù  cris- 
tája a kisebb és keskenyebb sternumu 9 -énél 
absolute is alacsonyabb. 


Nevezetes, hogy egyedül a crista magassaga a 
repülökepessegre nezve meg nem döntö; a magas- 
sägot helyettesitheti a sternum erösebb, a kifejtendé 
izomeröre előnyösebb harántirányú görbülettel és 
mindkettö mellett még a szärnyalkat alak és nagy- 
sig szerinti külônfélesége is érvényesül. A legnagyobb 
ertekek FÜRBRINGER szerint a legjobban repülö kis 
testalkatú madarakat illetik, a sternum-nak csekély 
harántirányú görbületével, vagy e nélkül; a legkiseb- 
találhatók. 


Ellenben jó repülőknek is vannak a rosszúl vagy 


bek jobbára a repülni nem tudóknál 


egyáltalán nem repülő madarakénál alacsonyabb 
cristàik, a mikor azonban sokkal fejlettebb a sternum 


harántirányú görbülete. 


34. A labium externum sulei articularis 
coracoidei sterni és a sternum középvonala 
által képzett szög nagysága. 


A. negl. 9 
50° 


A. negl. d 
528 


A. fabalis. 
50° 


Ezen és az intercoracoidal szög nagysaga 
között altalaban forditott viszony all fenn, mely 
alöl azonban néha még rendszertanilag egy- 
máshoz közel álló fajok, sőt egyazon faj kere- 
tében is (A neglegtusg: 50—28, A. neglec- 
tus ? " : 45—26) találhatunk kivételeket. 


A két L. canus között ellenben érvényesül 
a szabály : L. canus a 55— 28, L. canus 9 58— 
25. Megjegyzendő azonban, hogy teljesen pon- 
tos meghatározás egyik szögnél sem lehet- 
séges. 


Seplum interarticulare — a két izületfel- 


szint elválasztó porczczal be nem vont felület | 


a négy Anser között csak a neglectus ? -nel 
mutatható ki, 2 mm.-es függélyes csik alakjá- 
ban, a többieknél az izületfelszinek egymásba 
mennek at; a két Larus-fajnal a spina slerni 
externa dorsalis középvonalán érnek össze. 


x 


À tärgyalt 34 pontban a két esoport tagjai 
közti különbségeket sorra véve e különbségek 


A. negl. Qu | I. 
18° 


97 


Arm geht (FÜRBRINGER J. I. 144). Dasselbe prägt 
sich gut bei den L. canus aus, wo die Crista des 
grösseren und breiteren Stermum des d sogar 
absolute niedriger ist, als die des 9 mit klei- 
nerem und schmälerem Stermum. 


die Höhe 


allein hinsichtlich der Flugfähigkeit noch nicht ent- 


Es ist bemerkenswert, dass der Crista 


scheidet; die Höhe kann durch stark transversale. 
für die zu entwickelnde Muskelkraft günstigere Krüm- 
mung der Brustbeinplatte ersetzt werden, wobei sich 
noch alle Verschiedenheiten nach Form und Grösse 
des Flügels geltend machen. 

Die 


den besten Fliegern vom kleinem Körper zu, 


grössten Werte kommen nach FÜRBRINGER 
mit 
schwacher transversaler, oder ohne Krümmung des 
Sternum ; die kleinsten zumeist den Flugunfähigen. 
Dagegen haben auch gute Flieger noch niedrigere 
Cristae, als Flugunfähige, in welchem Falle aber die 


transversale Krümmung viel stärker ist. 


34. Grösse des vom Labium externum sulci 
articularis coracoidet sterni und der Mittel- 
linie des Sternum gebildeten Winkels. 


ridib. L. 


L. canus 9 
58° 


canus mh 


„ro 
99 


Das Verhältniss der Grösse von diesem, und 
dem intercoracoidalen Winkel ist im allgemeinen 
ein ungerades, es sind jedoch auch Ausnahmen 
sogar bei systematisch einander nahe stehenden 
Arten, ja selbst innerhalb der Art (A. neglectus 
è : 50-28; A. neglectus 9': 45—26) nicht 
selten. 

Bei den zwei L. canus ist dagegen die Regel 


| giltig: L. canus a 55—28; L. canus 9 58— 


nagyobbak a két lúd, mint a két sirälyfaj közt | 


95. Es ist jedoch zu betonen, dass ein ganz prä- 
cises Abmessen bei keinem der zwei Winkel 
möglich ist. 

Das Seplum interarticulare, eine die zwei 
Gelenkfurchen trennende, von Knorpel nicht 
überzogene Fläche, ist unter den 4 Anseres nur 
beim neglectus 9 in der Form eines verticalen 
Streifens von 2 mm. ausgebildet; bei den ande- 
ren gehen die Gelenktlächen ineinander über. Bei 
den zwei Larus-Arten berühren sie sich an der 
Mittellinie der Spina sternia externa. 


x 


Wenn man nun die in den 34 Punkten ge- 
fundenen Unterschiede zwischen den zwei Grup- 
pen der Reihe nach betrachtet, so sind diesel- 
ben in fünf Fällen grösser zwischen den zwei 

4x 


28 


öl esetben,! és nagyobbak a két siraly, mint a 
két ludfaj között lizenhél esetben;? két pont- 
ban összehasonlítást nem tehetttink,? a többi 
tizennegy esetben a viszonyok egyezök, vagy 
emlitesre mélto különbsegek hijjan voltak. 


Ezekből egész biztossaggal az következik, 
hogy a különbség nagyobb a két sirályfaj, mint 
a két lúdfaj mellesontvazaban, s hogy osleolo- 
giailag az Anser neglectus a fabalishoz köze- 
lebb all, mint madarfaundnk két egymással 
közvetlen rokon alakja, melyeket azonban a 
systematika már külön fajoknak ismer. De 
minthogy e különbségek két ily közel rokon 
faj közölt is jelentékenyen nagyobbak, mint 
az átvizsgált két lúdfaj közölt, sokkal valószi- 
núbb, hogy az Anser fabalis mellett a neglec- 
lus nem is mint külön species, hanem csak 
mint külön subspecies jöhet számba. 


E mellett szól nemcsak a mellesontväzra vo- 
natkozó összes viszonyok számban jelentéktelen 
eltérése, hanem a megállapított különbségek 
csekély volta is : az osteologiai jellemzés nyolcz 


Gansarten, als zwischen den zwei Mövenarten,! 
dagegen sind die Unterschiede in zwölf Fällen 
bei den letzteren grésser ;? in zwei Fällen war 
das Vergleichen unmöglich ;* in den anderen 
Fällen waren die Verhältnisse theils gleich, 
theils ohne nennenswerte Unterschiede. 

Aus diesen folgt nun ganz entschieden, dass 
der Unterschied im Brustschulterapparat der 
zwei Möven grösser ist, als bei den zwei Gans- 
arten, und dass Anser neglectus dem A. fabalis 
osteologisch bedeutend näher steht, als zwei zu 
einander unmittelbar verwandte Vogelformen 
unserer Fauna, welche jedoch in der Systema- 
tik für selbstständige Arten gelten. Da aber die 
Unterschiede auch zwischen zwei so nahe ver- 
wandten Arten bedeulend grösser sind, so 
kann auch die Form A. neglectus neben dem 
A. fabalis kaum als selbstständige Species, 
sondern nur als Subspecies betrachtet werden. 

Hierfür sprechen nicht nur die an Zahl so 
grosse Abweichung aller Verhältnisse des Brust- 
schulterapparates, sondern auch wohl der ge- 
ringe Grad der festgestellten Unterschiede: in 
«ch! Fällen derosteologieshen Characterisierung 


lässt sich ein Übergang ganz deutlich verfol- 


pontjában tisztán látható a két faj adataiban | 


az átmenet," azaz a három neglectus példány 
méreteinek ingadozása a fabalis adatát is ma- 
gában foglalja, kilencz esetben kimutatható kü- 
lönbség nincsen," hét esetben pedig egészen 
lényegtelen." Ezzel szemben a két sirälyfaj 
mellesontjat a nagysági viszonyok határozott 
eltérése élesen elkülöníti, az abszolut méretek- 
ben átmenet sehol nincs, de nem is található 
L. canus mellesontvaz, melynek részeiben az 
arányok nagyobb volta a L. ridibundusával 
szemben fel ne tünnék. Bizonysága ennek a 
már említett tizenhét pont, hol a sirályok közti 
különbség nagyobb, mint a két lúdfaj között, 
de főleg a különbségek foka, a mely a két faj 


között már az 5. és 6. pontban éles határt von." 


1 Läsd 1, 20, 24, 25, 26. es 32. pontot. 

CEE NE Ne DO EIRE OFF cys AS). 
pontot. 

5 A 91. és 29. pontban. 

4 Lásd 2, 5, 9, 11, 12, 13, 16. és 34. pontot. 

5 Läsd 3, 4, 10, 14, 17, 18, 21, 29, 31. pontot. 

5 Läsd 6, 7, 19, 23, 27, 28. és 30. pontot. 

TA L. ridibundus coracoidja a L. canus-okénäl 
ennek */e-aval rövidebb s ‘/s-âval vékonyabb, a mi 


igen jelentékeny a ludaknäl egy pontban sem talált 


gen,* das ist, die Schwankung der Daten der drei 
neglectus Exemplare schliesst auch die Zahl- 
angaben des /abalis in sich, in neun Fällen las- 
sen sich keine Differenzen nachweisen, ? in sie- 
ben Fällen sind deren nur ganz unbedeutende.® 


| Dem gegenüber trennt die stark ausgeprägte 


Abweichung der Grössenverhältnisse die Brust- 
schulterapparate der zwei Mövenarten ganz 
scharf von einander, in den absoluten Grôssen- 
angaben ist kein Übergang zu finden, wie auch 
kein Brustschulterapparat von L. canus existirt, 
in dessen Teilen die grösseren Dimensionen dem 
L. ridibundus gegenüber nicht auffallen würden. 
Der Beweis dessen sind die schon erwähnten 
zwölf Punkte, in denen der Unterschied bei den 
Möven grösser ist, als bei den zwei Gansarten, 
zuvörderst jedoch der Grad der Unterschiede, 
der schon im 5. und 6. Punkte eine scharfe 
Grenze zwischen den zwei Arten zieht.” Dem- 


Siehe Punkt 1, 20, 25, 26 und 32. 

eh ENS al zer, Ar ish 
21, 1995 

ONE Oye alls IO aby calles SE 
SAMOA aly NE Wile Pe) Stile 

So « 6,7 th Say 22742830; 

7 Das Coracoid von Larus ridibundus ist um 1/6 
als das von L. canus kürzer und um ‘/s enger, d. i. 
schwächer, was ein sehr bedeutender, bei den Gänsen 
in keinem Punkte constatirter Unterschied ist, um 


1 
2 
3 
4 


E szerint a L. canus és ridibundus közt nines 
hatarozott atmenet az A. fabalis és neglectus 
között pedig az egesz osteologiai jellemzés me- 
neteben követhetö. Felötlöbb elteresek lätsza- 
nak a coraco-scapularis szögben (2.) a stermum- 
hoz izesülö bordák számában (20.) az A. neglec- 
tus faj relative szélesebb xyphosternwm-aban 
(23.) és ennek configuratójában (25.). Az elsőt 
illetőleg a 10°-os szög különbség differencziáló 
értékét elveszi az a körülmény, hogy már a 
3 A. fabalis példánynál is 5°-os eltéréseket ta- 
lálunk, továbbá hogy a kérdéses szög az onto- 
genetikai fejlődéssel is változik,! biztos meghatá- 
rozása pedig a scapula erős görbültsége mellett 
teljesen kizárt. A 2. pontban talált eltérés egé- 
szen lényegtelen, minthogy a bordaszám alá 
van vetve individualis és antimer változások- 
nak is. 


A xyphosternum-on észlelt különbségek 


ellenben már feltétlenül jellemzők, csakhogy 


ennyi eltérés várható is volt és épen az a körül- 
mény, hogy a æyphosternum, a fajrokonság oly 
érzékeny fokmérője lett a megkülönböztető igen 
kis fokú eltérésére vall, mely a többi csontokon 


99 


nach ist zwischen L. canus und ridibundus kein 
deutlicher Übergang, zwischen A. fabalis und 
neglectus lässt sich hingegen derselbe ganz gut 
verfolgen. 

Auffallendere Unterschiede scheinen nur im 
Coraco-scapularen Winkel (2.) in der Anzahl der 
mit dem Stermum verbundenen Rippen (20.) im 
relative breiteren Aiphosternum und in dessen 
Configuration der neglectus Art zu sein. In Betrett 
des ersten benimmt den differenzierenden Werth 
des Unterschiedes von 10 Graden der Umstand, 
dass man schon bei den 3 fabalis Exemplaren 
Unterschiede von 5 Graden constatirt, weiters 
dass fraglicher Winkel sich auch mit der onto- 
genetischen Entwickelung verändert,! wobei ein 
fixes Bestimmen infolge der Krümmung der 
Scapula ganz ausgeschlossen ist. Der im 2. 
Punkte constatirte Unterschied ist, da die An- 
zahl der Rippen individuellen und antimeren 
Änderungen unterliegt, ganz unbedeutend. Da- 
gegen sind die Unterschiede am Xiphosternum 
zweifellos charakterisierende, es war jedoch 
so viel Unterschied auch zu gewärtigen, und 
eben der Umstand, dass das Xyphosternum der 
so empfindliche Gradmesser der Artverwandt- 


schaft, das Unterscheidende geworden, deutet 


ügyszölva nyomtalan maradt. Hogy pedig a | 


ayphosternum contiguratiöja, az incisurak és 
trabeculäk viszonyai mennyire valtozok egyeni- 
leg is, ez kitünt a L. canus faj mellesontvaza- 
ban, a hol pl. a hátsó él körvonalát, az ineisuräk 
és fenesträkat tekintve a L. canus faj sokkal 
hasonlobb a L. ridibundus-hoz, mint saját faj- 
taju nôstényéhez.? 


Az osteologiai viszonyokból itélve az A. fa- 
balis és neglectus egymashoz feltetlenül egészen 


közelällö madaralak, mely mellesontvazaiban | 


tävolrol sem ter el abban a fokban, a mint ez 
az összehasonlitöul felhasznált két lehető kö- 
zel rokonfajnäl kimutathaté volt, ügy hogy az 
osteologia az A. neglectus faji önállóságának 
ellentmond. 


külônbség, daczära, hogy a megvizsgält L. ridibun- 
dus teljesen fejlett, erős példány volt. 

1 FÜRBRINGER I. pag. 31. 

® Lásd a 25. pontot s a II. táblát. 


auf eine sehr geringfügige Differenz hin, die an 
den übrigen Knochen sozusagen spurlos geblie- 
ben ist. Wie eben die Configuration des Xipho- 
sternum das Verhältniss von Ineisuren und der 
Trabeculen auch individuell veränderlich sind : 
ist dies aus dem Brustschulterapparate von L. 
canus ersichtlich, wo z. B. der Umriss der hin- 
teren Grenze der Incisuren und Fenestra darauf 
schliessen lässt, dass das Männchen von L. camus 
dem L. ridibundus mehr als seinem eigenen 
Weibchen ähnlich wire.” 

Aus den osteologischen Verhältnissen fol- 


gernd sind A. fabalis und neglectus nächstens 


verwandte Vögelformen, die inihren Brustschul- 
terapparaten bei weitem nicht in dem Masse 
abweichen, wei dies bei den als Vergleichsmate- 
rial verwendeten zwei ganz nahe verwandten 
Larus-Arten nachweisbar ist, so dass die Osteo- 
logie eine specifische Selbstständigkeit der Art 
A. negleclus abspricht. 


so mehr, da das L. ridibundus-Exemplar ein voll- 
kommen entwickelter alter und starker Vogel gewesen. 
1 FÜRBRINGER I. pag. 31. 
? Siehe Punkt 25. und Taf. II. 


30 


Fecskevonulas Magyarorszagon az 1899. ev 
tavaszan. 


Gvuna1 Gaat Gaston-tol. 


(Két táblával.) 


Alábbiakban van szerencsém a második évi 
magyarországi nagy megfigyelés feldolgozását — 
eredményeiben —a szakkörök elé bocsátani. 


A feldolgozás rendjében teljesen elmult évi 
hasonló tárgyu dolgozatomhoz («Adalékok a 
madárvonulás kutatásához, a füsti fecske 1898. 
évi magyarországi nagy tavaszi megfigyelése 
alapján. Aquila, VII. 1900. p. 8--379») tartot- 
tam magam, melynek alapelveit már ott részle- 
tesebben kifejtettem, azért itt — nehogy feles- 
tisztelettel az ott 
16). 


leges ismetlesekbe essem 
elmondottakra utalok (Aquila. VII. p. 12 


Néhány formai eltérés azonban mégis van. 
Idei 


eredményeit adom, a vonulás nyers anyagá- 
ellenben elmaradt. Nem azért, 


dolgozatomban csupán a feldolgozás 


nak közlése 


mintha a vonulási anyagnak közkincscsé tételét | 


több okból is fontos dolognak el nem ismerném, 
hiszen a mult év feldolgozásánál épen én sür- 
gettem az egész anyagnak közzétételét s tar- 
tom fontosnak ma is, több okból is. Hiszen csu- 
pán az előttünk fekvő egész nyersanyag vizs- 
gálása adhat a vonulás lefolyásáról annak min- 
den legkisebb részletét megvilágító tiszta képet ; 
csupán ez teheti lehetővé azt, hogy annak alap- 
ján mások is esetleg más irányban : újabb mód- 
szerek szerint is kutathassanak ; s másrészt a 
magam munkája hitelességének is ez a nyers- 
anyag az egyedüli okmányszerű bizonyítéka, 
mert kizárólag csakis annak alapján ellenőriz- 
hető, hogy számításaimban s a közlött eredmé- 
nyekben akár szándékosan, akár akaratom elle- 


nére nem-e tévedtem? * 


* Ezen körülményre való tekintettel külön is hang- 
súlyoznom kell, hogy az egész nyersanyag documen- 
tumképen a Magy. Orn. Központ irattárában őriz- 


tetik, s ott minden érdeklődőnek rendelkezésére áll. 


Der Frühjahrszug der Rauchschwalbe in Ungarn 
im Jahre 1899. 


Von Gaston Gaat de GYULA. 


(Mit 2 Tafeln.) 


Im Nachfolgenden habe ich die Ehre die Re- 
sultate der Bearbeitung der zweiten grossen 
Beobachtung in Ungarn, den Fachkreisen vor- 
zulegen. 

In der Methode der Bearbeitung habe ich 
mich ganz an die Principien meiner vorjährigen 
denselben Gegenstand behandelnden Abhand- 
lung (Beiträge zur Erforschung des Vogelzuges 
etc. Aquila. VII. 1900. pag. 8—379) gehalten, 
welche noch einmal zu wiederholen umso ùber- 
flüssiger erscheint, da ich dieselben damals so 
wie so ausführlich besprochen habe. Ich berufe 
mich einfach auf dieselben. 

Einige formelle Veränderungen sind dennoch 
zu erwähnen. 

In meiner heurigen Bearbeitung gebe ich 
nämlich blos die Resultate, ohne das Roh- 
materiale der Zugsbeobachtung. Jedenfalls ein 
grosser Mangel gegenüber der vorjährigen Be- 
arbeitung, denn die grosse Wichtigkeit einer 
ausführlichen Publication des ganzen Materials 
habe ich immer anerkannt, sogar betont, und 
zwar aus mehreren Gründen. Es ist ja hand- 
greiflich, dass blos die Untersuchung des gan- 
zen Rohmateriales von dem Verlaufe des Zuges 
ein vollkommen klares und die kleinsten De- 
tails beleuchtendes Bild geben kann; blos auf 
Grund dessen ist die Gelegenheit gegeben, dass 
auch Andere Untersuchungen anstellen und 
eventuell neue Methoden der Forschung ver- 
suchen können; ganz abgesehen von jenem 
nicht weniger wichtigen Umstande, dass dieses 
Rohmateriale das einzige Documentum der 
Glaubwürdigkeit meiner eigenen Bearbeitung 
bildet, da es blos auf Grund dessen zu control- 
liren ist, ob ich in meinen Berechnungen — 
absichtlich oder gegen meinen Willen — nicht 
geirrt habe.* 


* Mit besonderer Rücksicht auf diesen Umstand 
muss ich ausdrücklich betonen, dass das ganze Roh- 
materiale der heurigen Zugsbeobachtung im Archiv 
der Ung. Orn. Centrale als Documentum aufbewahrt, 
dorten jedem Interessenten zur Verfügung steht. 


Fzeket a mindenesetre fontos tekinteteket 
azonban — miutan a nyersanyagnak kinyom- 


tatàsa esakis igen nagy költseggel lett volna | 


lehetseges — a Magy. Orn. Központ penzügyi 


egyensúlya fentartasanak áldozatul kellett hozni. | 


Ugyanezen okból kellett az idén a napi tér- 
képek (Lásd Aquila. VII. 1900. I-XXX. tábla) 
elkészíttetéséről is lemondani. 


Mindezeknek előrebocsátása után áttérek mar | 
most az idei megfigyelés eredményeinek ismer- 
tetésére, a melyet könnyebb áttekinthetőség 
kedvéért, zónánkint a tavalyihoz hasonló táb- 
lázatokba foglaltam össze. 


31 


Da aber die Publication des Rohmateriales 
nur mit grossen Kosten möglich gewesen wäre, 
mussten wir heuer diese jedenfalls sehr wich- 
tige Rücksichten dem finanziellen Standpunkte 
leider opfern. 

Aus demselben Grunde war es nothwendig 
das Verfertigen der Tageszugskarten (siehe 
Aquila VII. 1901. Tafel I-XXX) ebenfalls zu 
verlassen. 

Nach Voranschickung dieser Aufklärungen, 
übergehe ich nun zur Bekanntmachung der Re- 
sultaten der heurigen Beobachtung, welche ich 
behufs leichterer Übersicht in 
gen ähnlichen — Tabellen zusammengestellt 


der vorjähri- 


| habe. 


| 


XLIVa) zóna (Zone), 44° 30-45 


é. SZ. 
N. Br. 


Keleti hosszü- 


Egész zona: 


Ganze Zone: | 


Az érkezési 


39 


Mart. 3. 


Ingadozäs 


11 


| Mart. 267 


Erkezési 


|Atlag magass. 


sag Ferrötöl | adatok száma | Legkorábban | Legkésőbben | napokban átlag méterekben 
Dfilige Lange | Anzahl der | Srübeften | Spätejten Schwantung Antunftaz Durdfeh. Höhe 
von Serro Anfunftsdaten | | | in Tagen | Duofonitt in Metern 

BASSZA 1 = = = | (Mart. 31) (513 
33°—34° = = == — | = 
34° —95° = = = - | 
35°—36° = — | = 
36°— 37° | (Mart. 26) (87) 
380 1 = — En | (Mart. 30) (80) 
38°— 39° 12 Mart. 18. | Apr. 4 IS | Mart. 246 80 
39°—40° 20 Kg: a 12 Ai) || 02740 RDIES 
40°.—A1° 4 « 10. « 12 34° | «> 28 265 
41°-—49° = = = 
49° —43° > | = — 
43° — 44" — 

| | 


r z 3 : È. SZ. 
XLV. zóna (Zone). 45°— 15° 30" | 

| R. Br. 
Keleti hosszu- | Az érkezési | Ingadozas Érkezési Âtlag magass. 
sag Ferrötöl | adatok szäma | Legkoräbban | Legkés6bben | napokban âtlag méterekben 
Dftliche Länge Anzahl der | — Fritheften | Späteften | Sdwantung Antunfts- Durdich. Höhe 

von Ferro | Anfunftsdaten | | in Tagen Durdidnitt in Metern 
Mart. 7. Apro ri 46 Apr. 656 | 490 


ass | = | (Mart. 20) | (176) 
re | i (Apr. 7:5) | (118) 
a > = (218) CIANI 


Mart. 17. Apr 15-01 30 |, Ta 44 87 


37° 38° 23 a B 11014 a 42 Mart.27-6 © 84 
38°— 39 „au. Ri a 99; « 12. 29 Apr. 1:6 83 
35°__40° 98 anna «18 | 84 « 42 | 1906 
ao Al 8 « 8. va, 41 az SORDI soe 
41°—49 9 = — | («x 8:5)| 882 
49° 43 3 = a u, Ez 
(9° 44°: | = x = | i i 


Egész zona: | | 
: A | 101 Wlan los | No, 46 Apr. 24 — 
Ganze Zone: | | 
| | | 


| é. 82. 


XLV:) zóna (Bone). 45° 30° 146° | 9 Br. 


39° 234° = = = - = 
34° 35 - | = = = — | = 
5° 36 9 | Mart. 4 | Apr 10. | 88 | Mart, 29:9), ; 104 
DOS TION 49 « ills az SE 36 Apr. 0-1 106 
37238 97 “10: Is: 37 Mart. 279 | 87 
38° 392 39 « 10. ‘ 3 35 «50% 90 
39°40 aa lh nn 32 «| Apr. 48) 171 
407— 41 3 « 12 vi a 48 ‘ 61| 470 
41° —49' 15 a sats « 98. | 995. eo 668 
19° — 43 94 è 295 ag 36 «Ae 588 
13°—A4 45 « 18 APR 44 « 84] 669 


Egész zona: 
: ; 300 Mart. 4. 
Ganze Zone: | 


| È. SZ. 
| N. Br. 


XLVI. zona (Zone). 46°—46° 30' 


Ganze Zone: 


Keleti hosszu- | Az ér Dea | | Ingadozäs firkezési | Atlag magass. 
ság Ferrótól | adatok száma | Legkorábban | Legkésébben | napokban | atlag | méterekben 
DOftlihe Lange | Unzabl der |  Arübeften Späteften | Sdhwantung Ankunfts- Durdjdh. Höhe 
von erro Antunftsdaten | in Tagen Durdidnitt | in Metern 
gonone le — = (ut Éz | u = 
33° — 34° 9 | - — — | (Apr.14:5) (243) 
34°— 35° 47 | Mart. 19. | Apr. 15 28 c 86 156 
35°—36° 101 « 15 « 20. 37 « 63 | 166 
36°—37° 63 « 4 « 18 46 eG 22 | 151 
37°—38° 37 es « 16. 40 Mart.29°4 96 
38°—39° 45 « 5 « 155 42 « 28:6 100 
39°—40° 41 « 2 « 153 45 | Apr. 3:6 190 
40° — 41° 18 Mean | Mair... '8 45 | « 10 680 
41° —49° 44 « 7 Apr. 15. 40 « 6-2 | 386 
49° — 43° 59 « 14 « 94. 42 « 72 532 
43° —A4° 16 ae. 95. Ab Aiea 0,2 741 
14° 45° | Di he — | Be AY ce Ras (LO) 
| 
Egész zona: | | 
| 491 Mart. 2. | Mai 8. | 68 Apr. 49 | 


| é. SZ. 


XLVI ZONA (Sone). 46° 30— 47° IN Br 
(. . 


spe asta e Se ET DE Sn = 
33°— 34° | 26 | Mart. 19. | Apr. 18. 38 ‚Apr. 51 270 
34°—35° | 106 Ere «221: 46 | « 4-9 178 
35°—86° | 93 ee} « 0. 43 ‘ 6-4 165 
36°—37° | 69 ptet « 19. 46 ‘ 3-2 193 
AT HE 16 | « 1% « 9 Se « 0-7 101 
38°—39° 35 ieee ere: td 35 ‘ 32 91 
390400 99 BTL a Ál 49 « 4-4 144 
Aue E 31 MS | Mai... 27 | 36 arte 759 
41°— 49° 59 | one, 15:10 3 451 
49° 43° 46 MANS: “OT. | 25 486 
43° 44° 12 | Apr. 6. I | 16 910 
| | 
Bi ie | Mat. 2. |. 59 
Ganze Zone: | 


Aquila. IX. 5 


34 


XLVII. zóna (Zone). 47°—47° 30' 


sig Ferrötöl 
Oftlide Länge 
von Ferro 


34°—35 

39° — 36° 
36°—37° 
37°—38° 
38 —39 
39°—40° 
40°—41 

41°— 42° 
42° —43° 
43° 44 


Egész zóna: 


Ganze Zone: 


Keleti hosszu- | 


| adatok száma | Legkorábban | Legkésébben 
Anzahl der | Früheiten Spateften 


| Unfunftsdaten 


= = | 
Az érkezési 


26 Mart. 4. Apr. 22. 
157 « 8. Con Di} 
96 er IG (Ea 
66 | tn, HIDE Ld: | 
49 « 6 « 18. | 
24 « 9 AN 
49 « 9, a lek || 
55 « 10. « I: 
30 Apr a c 16. 
95 Mart. 94. « 18. 


570 Mart. 4. 


39°—40° 


40°—A1° 
41° — 42° 
49° —A3 


43° —44° 


Egész zona: 


Ganze Zone: 


73 Apr. 18. 
96 «2 « 90. 
83 CAN: RS. 
73 RE Nie fe EG 
18 « Se «90: | 
26 Re OR A 
75 i IE « 19. 
47 « 20. 98. 1] 
5 Apr. 13. a add] 


530 Mart. 1. Apr. 28. 


Ingadozäs 
napokban 


Schwanfung 
in Tagen 


36 


| é. SZ. 
| NR Br. 


Érkezési 
átlag 
Anfunfts= 


| Durdidnitt | 


Atlag magass. 


(Apr. 6:5) 
c 46] 
« 4:3 


« 78 | 


« 61 
« 4:6 
Gh 
3:9 
c 152 


méterekben 


Durdid. Höhe 


in Metern 


XLVIII. zóna (Zone). 18° 48 


RICH 7 E | ] FEN : Re 
Keleti hosszu- | Az érkezési | | | Ingadozas Erkezési |Atlag magass. 


sig Ferrötöl | adatok száma | Legkorábban | Legkesöbben | napokban | átlag méterekben 
Dftliche Länge Anzahl der Srübeften Späteften Schwanfung | Antunfts- Durch}. Höhe 
von Ferro Antunftsdaten | in Tagen | Durofobnitt in Metern 


39°__33° = ET N ES x: EE 
33°— 34 x = E | 

34° —35° 28 | Mart. 25. Apr. 16. 23 | Apr. 92 219 
3 le 101 « BI (UU RIS) 48 « 84 150 
360—379 ] 91 On « 93. | 41 « 106 985 
370380 | 101 RESTA « 0. 38 C0 et ig ao 
382 589° Et: « 20. AA NES at: 
39° —40° 77 « 10. | « 18. 40 I 44 | 140 
10° 41 77 a 10.00; MO tee ei 170 
4A1°—-49° | 30 CR l 01. ASS LO Masse 


49° —43 


Egész zona: | | | | 
‘ | 604 Mart. 3. | Apr. 23. 52 Apr. 81 ! == 
Ganze Zone: | | 


XLVIII., zona 


39° 33° a = = | = | 4 | = 
eh | See ens ee 
340359 | 18 | Apr. 2 | Apr 93 | 99 Apr. 11:9 | 200 
35°—36° 69 | Mart. 94. Base 8 | e Oe 977 
ae | Gone u lo | Mai, 9. FORMER as 
are 2980 58 i ian eno) ito 660 
38°—39° | Sa e Re 48 « 12:9 | 479 
39°—40° | 114 ho oe GE Apr BBE 4] 49 IR 88 | 937 
40° 41° BO u, 14: a 99. AO” Ei 9-10 | Paso 
A1°—49° | a, 2 rio. « 24. | (SE ie eine Tee 
19° 43° a ra Si i 7 ÜLNANTSSE de 
43° A4° | = ae cos : 
| | 
Egész zona: | 2 Pa őt Da | | 
Ganze Bone: | 492 | Mart. 6. | Mai. 12. 68 | Apr. 11:8 | 


36 


XLIX. zóna (Gone). 19°—49° 30 |” 


| R. Br. 


Keleti hosszu- 
sag Ferrötöl 
Dftliche Länge 

von Ferro 


32°— 33° 


33 —34 
34°— 35° 
35° —36 
36°—37° 
37°— 38° 
38°— 39° 
39°—40' 
40°—41° 
41°—49 

49° —43" 
43° —44° 


Egész zöna: 


Ganze Zone: 


32° 33. 


33 —34 
34°— 35 
35° —36° 
36 —37 


DM 38. 
389— 39 


39°—40° 
40°—A1° 
41° 49° 
19° 43° 
43° 44° 


Egész zona: 


Ganze Zone: 


| 
| 
| 


Az érkezési 
adatok száma | 
Anzahl der 
| Antunftsdaten 


167 


XLIX.) zóna (Zone). 49° 30'—50° 


Anl. Apr. 19 13 Apr 463 
Mart. 15 Mai, 08: 50 a sed 595 
« 18. « 4. 48 I 161 767 
« 99. | Apr. 29. 39 - | « 165 630 
iyi, Hi «24. 18 a 145 | 356 

| = - (e (669) 


Mart. 15. Mai. 4. 


| È. SZ. 
|N. Br. 


| Ingadozas | Érkezési Ätlag magass. 
Legkoräbban | Legkésébben napokban atlag meterekben 
Srübeften Spätejten Sdwankung Anfunfts- Durdid. Höhe 
in Tagen Durdídnitt in Metern 


. 148 | 


= (Apr. 


= \(Apr.17:5)| (749) 


EB) 208 


Aquila IX. 1902. 


Boe ANE Deer 


A FUSTIFECSKE 1899-DIKI 
50°, TAVASZI FELVONULA SANAKKE 


MAGYARO RSZAGON 
a földiratj nesyszößek 
50° ätlasai Szerint, 


Clezigielen adato/ WR - Martius. 
ED - April 1-5, E - April 6-10; 
30" BD April 11-15. 


PE 


Kis számok ,m Betitvel “Az ‘let NYyszog 
allomidsainake Wag magassiya meer 


CZETTEL ES | 


— 


IV. Tabla (lafel N) 


Die Gestaltung 
DES FRÜHJAHRSZUGES 
DER RAUCHSCHWALBE 
IN UNGARN i. J. 1899. 
auf Grund Durchschnitte der einzelnen 
geographischen Vierecke . 
wae Marz; Ca -April 1-5; 


II Yngenügende Daten 
ee - April 11-15. 
„SE Verecks 


Ed- April 6-10; 
chnitt des, belres 
ut der 


Fette Zahlen -Ankunfîis - Durchs: 
Kleine Zahlen mit „m. "bezeichnet - Höhendurchschr 
Stationen des betreff Werecks Ut Metern. 


| 
| 
H BUDAPEST 


IV. Tábla (Tafel IV) 


H 


CAS ge A 


Die Gestaltung 
DES FRÜHJAHRSZUGES so 
«dl DER RAUCHSCHWALBE 


MAGYARORSZAGON 


a földirati nesyszögek 
ällagai szerint, 
depelen adatok HI - Martius. 


TI - April 1-5; EI - April 6-10, 
ID April 11-15. 


IN UNGARN i. J. 1899. 


geographischen Vierecke . a 


auf Grund Durchschnitte der einzelnen 


| SAN aes a at. 
rats nd de CI Zngenügende Daten WER -März,; EJ April 15: 
@, r = . . 
His számok ,m betű i age Æm-April 6-10; EM - April 11-15. : 
dllomdsainak à Del Az Melo négyszög 30 
állagmagassága meterelto 


| Fette Zahlen -Ankunfts - Durchschnitt des beireff\ Vierecks 
| Kleine Zahlen mit „m’bezeichnet - Höhendurchschnilt der 
Stationen des betreff Vierecks út Metern 


3-9 


(142 m.) 


- Han 


> 3-5) 


(884m.) 


441307 


Ai 3° nu 


Na 
> 
7 


Sa 
Re 


5 


A fenti 11 táblázat adataiból határozottan 
kitünik, hogy az idei vonulási anyag, a tavalyi- 
nál lényegesen későbbi dátumokat ad. Az idén 
sem vagyunk ugyan híjján martiusi érkezési 
adatoknak, sőt a legkorábbi érkezés az ország 
nagy részében kora martiusi dátumokra esik, 
feltünő azonban az a körülmény (s ezen tény 
constatálásánál a központ irattárában fekvő idei 
vonulási anyagra hivatkozom), hogy a kora, mar- 
tiusi dátumok után, az egész országban stagná- 


lás állott be, s az érkezési adatok zöme martius ! 


utolsó napjaira és aprilis első felére esik. 


Tény azonban, hogy a füsti fecske mégis 
majdnem az egész országban — bár szórványo- 
san — de már martius hónapban constatál- 
tatott, csupán az ország északnyugati szélén 
(XCVIII. «.)34°—35° és XLIX. 357— 36" k. h. 
közé eső négyszögeiben], továbbá az ország 
északkeleti szélén [XLVI. a) 43°--44°, XLVII. 
41°—42°, XLVII. a) 42°—43°, XLVIII. a) 
41°—49°, XLIX. 39°—40° k. h. fokok közé 
eső négyszögeiben] esett a legkorábbi érkezés 
április hó első napjaira. Még pedig : 


111 
315 


13 14 
i 


2 


15 
3 


16 


5 | 
\ 


2 


4 
Si 


7 
4 


8 


5 


9 
4 


10 


E 


9 


| 
3 
2 


I 


1 


9 


2 
2 


6 
3 


Mart. 
in 


Suly: mart. 7—19, tehat martius ho kö- 
zepe. 


A legkés6bbi nap 72 esetben aprilisra és 7 
esetben május ho elejére esik. Vagyis a vonulás 
az ország legnagyobb részén aprilis hó folya- 
mán fejeződött be, s csupán 7 négyszögben nyú- 
lik be a vonulás május hóba. 


37 


Aus den Angaben der obigen elf Tabellen 
erscheint entschieden, dass das heurige Zugs- 
material beträchtlich spätere Daten als das vor- 
jährige ergiebt. Es mangelt uns zwar heuer 
auch nicht an Märzdaten, sogar fällt die frü- 
heste Ankunft im grössten Theil des Landes 
auf frühe Märzdaten, jener Umstand ist jedoch 
jedenfalls auffallend, dass auf die sehr frühen 
März-Ankunftsdaten ganzen Lande eine 
Stagnation folgte, so dass das Gross der An- 
kunftsdaten auf die letzten Märztagen und auf 
Anfang April fällt. (Bei dieser Behauptung be- 
rufe ich mich auf das heurige Rohmaterial, 
welches in der Centrale vorliegt.) 

Es ist aber trotzdem ein Factum, dass die 
erste Ankunft der Rauchsehwalbe beinahe im 
ganzen Lande schon im Monat März constatirt 
worden ist, blos im Nord-West-Ungarn (in den 
geogr. Vierecken : XLVIIIa. 34—35° und XLIX. 
35 36"), ferner im Nord-Osten Ungarns (in den 
geogr. Vierecken: XLVIa. 43—44°: XLVII. 
41—49° ; XLVIIa. 42 —43° ; XLVII. 41—49°: 
XLIX. 39—40°) die erste Ankunft auf Anfang 
April fällt. 


im 


| 


Apr. 
Pi 222495289931 112|6|7 os ee 
31219 | 9 | tben. 
1 APE 1|3|3]|2]1|1]1|1|1|2|1|1]{ see 


Culminirt März 7 19; mithin Mitte März. 

Der späteste Tag fällt in 72 Fällen auf 
| April, und in 7 Fällen auf Anfang Mai. Das 
heisst, es hat sich der Zug im grössten Theile 
des Landes schon während April beendet, er 
streckt sich blos in sieben Viereeken in den Mai 
| hinein. 

Die Vertheilung veranschaulicht die folgende 


| Zusammenstellung: 
Az esetek elosztása a következő : Und zwar: 
Mai 
Apr. |4 {10/12/13 141546/17 18 1920/2129 23/24/95 27 28 99/30! 2 | 3 | 4] 8| 9 (10112) { “km 
in USE o|3 319 5|7 5|3|3|3 11215 2]1]1 1111 E 


Súly apr. 12—-24; tehát aprilis hó közepe. 
Az ingadozás földirati négyszögenkint 8-59 


nap között mozog, a legtöbb esetben azonban | 


31— 50 napot tesz ki. S az idén síkság és hegy- 
vidék között az ingadozás tekintetében lényeges 
különbség alig constatálható. 


A. középszámok s az ezek alapján készített | 


vonulási térkép (Lásd IV. tábla) arról tesznek 
tanuságot, hogy a fecske felvonulása az idén 


Culminirt Apr. 12—24; demnach Mitte April. 

Die Schwankungen bewegen sich innerhalb 
S—59 Tagen, in den meisten Fällen machen sie 
aber 31—50 Tage aus. Es ist ausserdem heuer — 
was die Schwankungen anbetrifft — zwischen 
Ebene und Berggegend keine wesentliche Diffe- 
| renz zu unterscheiden. 

Die Durchschnittszahlen und die auf Grund 
derselben verfertigte Zugskarte (siehe Tafel IV.) 
Ungarns geben davon ein Zeugniss, dass der 


38 


altalaban az egesz orszagban kesobb követke- | 
zett be, a vonulas iranya és az egyes földrajzi | 
régiók egymáshoz való viszonya szempontjából | 
azonban mindenben a mult évi feldolgozás ered- | 
ményét igazoljak. 


Martiusi közepszämokat talalunk az orszag 
legdelibb s tengerszinileg is legalacsonyabb ré- | 
szein. 

Apr. 1—5-ig terjedő közepszamokkal válik 
ki az egész Nagy-Alfôld, a Dunántúl sik négy- 
szögei sa Kis Magyar Alföld. 


Aufzug der Rauchschwalbe heuer im ganzen 
Lande später erfolgte; was aber die Riehtung 
des Fortschreitens und das gegenseitige Ver- 
hältniss der einzelnen geogr. Vierecke anbe- 
langt, so rechtfertigen sie in Allem die Resul- 
tate der vorjährigen Bearbeitung. 
Marz-Durchschnitte ergeben die südlichsten 
und auch hypsometrisch niedrigsten Theile 


i Ungarns. 


Mit Durchschnitten vom |.—5. April separirt 
sich die yrosse ungarische Ebene, die flachen 
Theile des Hügellandes jenseits der Donau 


| und die kleine ungarische Tiefebene. 


Apr. 5—10-ig terjedő közepszamokat adtak a 
Dundntul dombosabb reszei, az északi hegy- 
vidék deli részei s a keleti hegyvidék nyugati 
fele. | 

Végül apr. 11—16-ig valtozo közepszamok- | 
kal válnak ki az ország legészakibb és legkele- | 
tibb s egyuttal tengerszinileg is legmagasabban 
fekvő részei. 

Szóval nem csupán a hegyrajzi alakulás — 
még pedig annak finomabb részletei is — elvitäz- | 
hatlan következetességgel domborodnak ki az | 
idei vonulási adatok alapján, hanem a fokozatos | 
késés is észak felé ujolag is kétségtelenül be- | 
bizonyul. | 

A mit különben az egyes zonak atlagszamai | 
is újból igazolnak : | 


Zóna Atlagszàma 1898-ban ] 


Durchschnitte vom 5.—10. April ergeben das 
Hügelland jenseits der Donau, die südlichen 
Theile der nördlichen Erhebung und der Westen 


| der östlichen Erhebung. 


Durchschnitte vom 11.—16. April ergeben 
endlich die nördlichsten und östlichsten und 
zugleich auch hypsometrisch höchstgelegenen 
Theile des Landes. 

Mit einem Worte prägen sich auf Grund der 
heurigen Daten nicht nur die verschiedenen 
orographischen Gestaltungen — sogar in ihren 
feinsten Details — ganz entschieden und con- 
sequent aus, sondern auch das Vorrücken gegen 
Norden ist unzweifelbar augenscheinlich. 

Letzteres wird übrigens auch durch die Zonen- 
Durchschnitte ebenfalls bewiesen : 


Atlagszama 1899-ben | 


Foie) Bone  Durbfdnitt i. 5. 1898 J AT Durdidnitt i. 3. 1899 J Mart sog 
XLV « « « 273 « Apr. 24 
XLVa) « « « 29-5 « « 3:5 
XLVI « « « 309 « « 49 
XLVIa) « « « 3805 « « 6-2 
XLVII « « « 304 « « 5:9 
XLVIIa) « « c 30-1 « « 5:6 
XLVII « « Apr. 1:3 « « 8-1 
XLVII) « « « 73 « « 11-8 
XLIX « « re) « « 15:4 
XLIXa) « « « (28:5) « c (175) 


Isepipthesisek vagy haladasi görbek (Lasd : 
Aquila VII. 1900. p. 369-370) ellenben az idei | 
vonulási anyag alapján sem construalhatok. 
A mult év eredményei tehát ebben a tekintet- 
ben is beigazolást nyernek. 


| 
| 
A különböző tengerszini fekvés esetleges ha- | 
tásáról — földr. negyszögenkint — a következő | 
tablazat szolgaljon felvilagositasul : 


Isepipthesen oder Fortschrittslinien (siehe : 
Aquila, VII. 1900. p. 369—370) sind aber auf 
Grund des heurigen Materials wiederum nicht 
zu construiren. Die diesbezüglichen Resultate 
des vorigen Jahres werden also heuer bestärkt. 

Über die eventuelle Wirkung der verschiede- 
nen hypsometrischen Lagen sollen — vier- 
ecksweise — die folgenden Tabellen Auskunft 
geben: 


39 


Méterig: Érkezési átlag = 
Von 83-100 | ne ot Mart 246 | à 
Metern: Ank.-Duchichnitt m 
« « « « 976 È 
« « « « 979 ri 
SA — 
« « « « 98-6 = g 
« « « « 99-4. S a» 
les 
« « « « 30:0 SE 
È ws 3 
Li « « Apr. 1:6 See 
ds 3 
2 
« « « « 93 BF es 
@ 3 a 
« « « « 32 s @ 
« « « « LIZA = 
« 100 200 « Mart. 27°4 
« « « « 99-9 
« « ( Ápr. 0-1 
« « « « 0:3 
« « « « 077 
« « « « ae 
« « « « 99 © 
« « « « 39 ne) 
« « « « DES a 
« « « « 3:6 = 
« « « « 36 = 
« « « « 239 = 
« « « « 43 = S 
c SE 
« « « « 43 E = 
« « « « 44 d 2 
© 
« « « « 44 op 2 
« « « « 4-6 E = 
QUE 
« « « « 46 =: Ss 
« « « « 4°9 = 
a = 
« « « « 61 a 
« « « « 6-3 
« « « « 6-4 
« « « « 65 
« « « « 6-6 
« « « « 84 
« « « « 11:9 
«  200—800 « Apr ol 
« « « « 56 
= 
« « « « 6:8 24 
Da x 
« « « « 74 
us) SI 
« « « « 18 a EN CA 
D 6 = A 
« « « « 33 ee 
en 
« « (( « 8-8 4 es 
o So 
« « « « 9-9 So 8 
NN 
« « « « 106 | = SQ 
« « « « 10°6 = e 
jé . = 
c 300-400 « Apr, ASS 
« « « « 6:92 = $e x 
« « « « 7:0 È SE co) 
= Gest a 
« « « « 81 8 S aq 
« « « « 14°5 S| A 
<@ 


40 


Von 400 500 


«500-600 « 
« 600 700 « 
« « « 
« 700 800 « 
« 800 900 « 
« 900 1000 « 


Az egyes zonak s az egesz orszag adatainak 
culminatiojat a 41. lapon läthato tablazat s a 


graphicon (Läsd V. tabla) szemlelteti. 


Úgy e táblázatból, mint a graphicon-tâbläbél | 
az tünik ki, hogy az idén elesen kifejezett cul- | 


minatio nines. A culminatio tulajdonkép harom 
sot négy pentadot is érint, csupán a XLVIIL. a) 
es a XLIX. zona mutat hatarozottabb tetözest. 
Ellenben az egész orszag görbeje mar ismet ha- 
rom pentadban culminäl. 


A miböl aztan azt következtethetjük, hogy | 
az iden a fecske felvonulása nem csupán ke- | 


sobbre esik, hanem, hogy az ország telitése is 
általában lassabban ment végbe. 


S most még csak az 1899-iki országos for- 
mula megállapítása van hátra, a mely az idén 
beérkezett s figyelembe vett 3811 érkezési adat 
alapján a következőkép alakul : 


| Méterig: Érkezésiátlag | 


| Metern : Anf.-Duridnitt | 


Apr. 6:1 
« 6-5 
« 9:0 | Az átlagok átlaga 
« 9-1 Durbidbnitt der 
( 91 Durdidnitte 
« 103 Apr. 9°8 
« 10:9 
« 12°9 
« 143 
a 1 dI Az atlagok atlaga 
x 17 Durdídnitt der 
Durdidbnitte 
en Apr. 1177 
c 15% É 
Apr. 84 
« 10°0 | Az átlagok átlaga 
ed Durehfehnitt der 
« 11:8 Durdídnitte 
© 193 Apr. 11°7 
« 16°5 
Apr. 10:2 | Az atlagok ätlaga 
u 1125} Durbidnitt der 
Mi la Durdidnitte 
« 161 Apr. 13°5 
Ne, 
« 159 | anal 
Apr 199 


| Die Culminationen der Daten der einzelnen 
| Zonen und des ganzen Landes werden durch 
die folgende Tabelle auf pg. 41 und die Gra- 
phikon-Tafel (siehe Tafel V.) veranschaulicht. 

Es ist aus beiden augenscheinlich, dass heuer 
sogar zonenweise keine scharf ausgedrückte 
Culmination vorhanden ist. Sie berührt im 
Gegentheil drei, sogar vier Pentaden, blos die 
Zonen XLVIlle. und XLIX. zeigen eine schär- 
fere Curve, wogegen die des ganzen Landes 
schon wieder eigentlich in drei Pentaden cul- 
| minirt. 

Woraus nun geïolgert werden kann, dass 
der Aufzug der Rauchschwalbe heuer nicht nur 
im Allgemeinen später erfolgte, sondern dass 
auch das Anfüllen (Besiedelung) des Landes 
| überhaupt langsamer von statten gieng. 

Nun bleibt nur noch die Aufstellung der 
Landesformel pro 1899 zurück, welche sich auf 
Grund der heuer eingelaufenen und in Rück- 
sicht genommenen 3811 Ankunfts-Daten fol- 
gendermassen gestaltet: 


LÉ iù ri 


b 
as 
Ro 
Zoo 
= 
Ss 
So 
ae 
aa 
es 
im 


(D IIA TX 


0/98.66— 
BR 


WO 290 


CI OI c ze 1% 
ung da Fi a ve {= _|06/ |sı/ jor? |</ hes lozs | 
afazsso LL nn KŐ la Tala" aal wer red haa 
NT "PN Sijludy snızuew LE, 4 vo 


‘efuoxiyde:s Ou]uoseyazsso 
(RJEL) EIQRL ‘A 


wog mafno$ rag SMONGdvig) ampia 


HPUOZ zsaso zy 


"2061 “XI vinbv 


41 


% 8-66 91 Vo 1-61 | 
SUL: ás hi ta Beier 76 
= | — — = = 
% 00] | % 8.0 | 9% 9:Z % 8.66 
CIAOO, 
709 q | 97 081 
— = | 
c % 001 % 7.0 vo 6-7 % 8.95 
9,G » 
x 0£€ | Lan) | 98 | TE 
% 001 | | oo 8.96 | % 6.16 
LA » 
DE oLe | loge cr 
— —— | | | | | 
% 001 | % 0 | | % G1 | % 7G 
FAO » | | | 
Ge GIG | IT 9 SG 
% 6-66 | o 3.0 | 8.0 | % 1.7 
Ru » | | 
Su 167 1] | |7 Jos 
Xo 001 | ha |%WI | % EG 
GE » | 
545 00£ | 9. JE L 
"9.001 | br |%e 
bee | | En) 
| ME | 
PRI epg | 
L-96 FEN GE CORE — 
muplpang MEMOS Pere: OT g 08 Sc 
“sure Fa lu hs : h I A le 
pm | TOP? e ra 
BIT | sozsso Te N SIII V 


I 


% E0:0 | %o 80:0 | % 8.0 


€ 6 


% LO | % JT 


I | LG se 


| of 


0 6.2 
| 00€ 


[ 
%o 8.TT | % FE 


OFT 


% 9.0 % 9.0 
|} IT 
00 7.0) | Yo 8-0 | % GO 
& | 7 | |] 
Log. hr. |% LO |% 6.0 
8 2 y I 
0/0 9.6 | 0/ 9.6 | 0/4 9.0 | 0/ 9.0 
A A È Je 
% 8-6 |% GE |%YT |%T.O 
El Nos |8 | 8 
| | er 
lp [9096 [dot |% 20 
E B Ja aI 
fo Le | GG hrT |% 8.0 
sp TT ll a 
| % LL | %0% % 9.0 | olo £.0 
\eo GT 6 IN 
| %69 | %G % 6.£ | 
| 5 y 

% G.G 

I I I 


| Vo 9:0 


OXITX 


"KEX 


OTITATX 


TIINTX 


CONAI 


TIATX 


LOTAUEX 


sauce 


wuoz 


Aquila. IX 


Az egész orszäg formuläja. — 


L. (F.) 
LK. (Sp.)— 
(SC) 
À. (D.) 


Vagyis az idei érkezési adatok atlagszama | 
5-9 nappal esik későbbre a tavalyinál; s ha azt 
az előbbi évjáratok átlagszámaival szembeállít- 
juk (Lásd Aguila VIII. 1900. p. 361) az körül- 
belül az 1894. és 1895-ik évfolyamok vonulási 


jellegével egyezik. 


x 


A szakkörök elé van terjesztve immär két jol 
megfigyelt esztendő. Mindkettő elég erős ahhoz, 
hogy azokra építeni lehessen, és az csakugyan 
tagadhatatlan tény, hogy constans eredmények- 
kel állunk szemben. 


A két év eredménye egymást teljesen fedi: a ) 
«mödszer» próbája tehát mindeddig sikerültnek 
mondható. Hogy a jövőben is majd beválik-e? 
Arról kora lenne ma még beszélni, azt el fogja 
dönteni a tapasztalat. Nekem azonban most már 
erős hitem, hogy ha a párisi congressus határo- 
zata szerint legalább egy madárfaj nemzetközi / 
nagy megfigyelése végre lesz hajtva, annak ered- 
ményei igazolni fogják, hogy nem végeztünk | 


teljesen hiábavaló munkát. 


Keszthely, 1901 okt. 10. 


Az idő járása a füsti fecske megjelenésekor. 


(Folytatàsul az Aquila VII. (1900) évfolyamának 380. lapján 
lévő közleményhez.) 


Egy táblával. 


HEGYFOKY KABos-tól. 


Első dolgozatomban, melyben HERMAN OTTÓ 
biztatására 1895-ben a füsti fecske megjele- 
nése és az idő járása között levő kapcsolat ki- 
mutatására vállalkoztam, azon voltam már, 
hogy nemcsak a két szélső, hanem valamennyi 
adatból átlagos értéket számítsak. Midőn 1897- 
ben a horinowesi feljegyzéseket bonczolgattam, 
szükségesnek találtam őket a meteorologiában 


Formel des ganzen Landes : 


Mart. 1. 

Mai 12. 

73 nap (Tage). 
Apr. 6:9. 


D. h. es fällt der Durchschnitt der heurigen 
Daten um 5:9 Tage später als der vorjährige. 
Und wenn wir denselben mit Durchschnitten 
anderer Jahrgänge vergleichen (siehe Aquila, 
VII. 1900. p. 361), so entspricht derselbe am 
meisten noch dem Zugs-Charakter der Jahre 
1894-und 1895. 

x 

Es sind nun zwei gut beobachtete Jahrgänge 
den Fachkreisen vorgelegt. Beide stark genug, 
um darauf bauen zu können, und es ist wirk- 
lich eine unleugbare Thatsache, dass wir con- 
stanten Resultaten gegenüber stehen. 

Die Resultate der beiden Jahrgänge decken 
einander ganz: es kann demnach die Prüfung 
der «Methode» bis jetzt gelungen genannt wer- 
den. Ob sie auch in der Zukunft entsprechen 
wird? Es wäre heute noch all’ zu früh davon zu 


sprechen. Darüber wird die Erfahrung ganz 


| gewiss entscheiden. Schon heute ist es aber 


meine feste Überzeugung, dass wenn im Sinne 
der Bestimmungen des Pariser Congresses eine 
internationale eingehende Beobachtung, wenn 
auch nur einer Vogelart, einmal vollstreckt 


| wird, die Ergebnisse dessen beweisen werden, 
| dass wir nicht gar umsonst gearbeitet haben. 


Keszthely, 1901 oktöber 10. 


Die Witterung zur Zeit der Ankunft der Rauch- 
schwalbe. 


(Fortsetzung zum Aufsatz in Aquila Jahrg. 1900. p. 380.) 


Mit einer Tafel. 


Von JAKOB HEGYFOKY. 


Schon in meiner ersten Discussion, die ich im 
Jahre 1895 auf Ersuchen des Herrn Orto Her- 
MAN in Betreff des Zusammenhanges zwischen 
dem Erscheinen der Rauchschwalbe und dem 
Wetter unternahm, war ich bestrebt, Mittel nicht 
nur aus den zwei extremen, sondern auch aus 
allen Daten zu berechnen. Und als ich im Jahre 
1897 die Beobachtungen von HokINOWES aus- 


divatos eljaras szerint 5—5 naponkint is cso- 
portositani. Kimutattam, mekkora a különbseg 
a köslini és a horinowesi megfigyelések között 
s ekkent ezen egyes adatok 5 napi csoportosi- 
tasabol következtettem az utóbbiak kevésbbé 
megbizható voltára. 1898-ban elővettem «A ma- 
dárvonulás elemei»-t s az Aquila eddigelé meg- 
jelent évfolyamait és az 1890., 1891., 1894., 
1895., 1896. és 1897. évi megérkezési adatokat 
naponkint kiírtam, azután a meteorológiában 
elfogadott pentádok szerint csoportositottam, 
grafikailag feltüntettem s az idő járásával szin- 
tén pentádonkint összemértem és ezen dolgoza- 
tomat 1898. évi november 25-én a Magyar Or- 


nithológiai Központhoz felterjesztettem. Majd | G 
gischen Centrale am 25. November 1898 einge- 


1899. evi szeptember 26-ikan a Szerajevoban 
megtartott ornitholégiai gyülesen ugyancsak az 
Ornithologiai Központ felszólítására kifejtettem, 
hogy az adatok feldolgozásánál kettős módszert 
kövessünk, kiszámítva valamennyi adat szám- 
tani átlagát s feltüntetve őket (tekintélyes meny- 
nyiségök esetén) megszámlálásuk után pentá- 
donkint is. 


A fecske megjelenésének adatait eleinte csak 
a hőmérséklettel vetettem össze, még pedig a na- 
ponkint három izben történt feljegyzések átlaga 
szerint, majd a napi idoterképekre támaszkodva, 


feltüntettem a reggeli hőmérsékletet, jelezve, ha | 


vajjon volt-e éjjeli fagy, vagy sem; szemügyre 
vettem a levegő nyomását, ha vajjon magas, 


vagy alacsony volt-e a barometer állása ; bemu- ! 


tattam a csapadék mennyiségét, megnevezve azt 
is, hogy hány állomáson esett ez eső vagy hó. 


A meteorológia legnagyobb haladást akkor 
tett, mikor szakítottak a régi módszerrel s nem 
elégedtek meg többé a rettenetes módon felsza- 
porodott statisztikai anyagnak, az időt jellemző 
tényezők átlagainak feltüntetésével, hanem mi- 
kor e tényezőket nap-nap mellett térképekre 
írták s az egyidejű állapotot kezdték tanulmá- 
nyozni. 


Ezen körülmény megfontolása birt arra, hogy 
a fecske megjelenésének adatait ne csupán pen- 
tádonkint, hanem naponkint is mérjem össze 
az idő járásával. 


Ennélfogva az 1899-iki adatokat ép úgy fo- 
gom bemutatni, mint az 1898-ikiakkal tettem. 


einandersetzte, erachtete ich es als nothwendig, 


| dieselben, analog des Verfahrens in der Meteo- 


rologie, pentadenweise zu gruppiren. Es stellte 
sich heraus, welche Differenz sich zwischen den 
Beobachtungen von KésrLIN und HoRINOWES er- 
giebt und daraus konnte ich auf den Minder- 
werth der Daten von Hokrnowrs schliessen. Im 


Jahre 1895 wurden die Daten tageweise aus 


«Elemente des Vogelzuges» und den Jahrgän- 
gen der Aquila für 1890, 1891, 1894, 1895, 1896, 
1897 ausgeschrieben, nach Pentaden, wie es in 
der Meteorologie gebräuchlich ist, gruppirt, gra- 
phisch dargestellt und pentadenweise mit der 
Witterung verglichen und wurde die diesbezüg- 
liche Arbeit bei der Ungarischen Ornitholo- 


reicht. Auf der Ornithologen-Versammlung in 
Serajevo 1899, hielt ich am 26. September im 
Auftrage der Ung. Ornith. Centrale einen Vor- 
trag über das Bearbeiten der Beobachtungsdaten 
und plaidirte dafür, man möge die Mittel aus 
allen Daten berechnen und, giebt es viele Daten, 
dieselben auch einzelnweise zählen und penta- 
denweise gruppiren. 

Die Daten desErscheinens der Rauchschwalbe 
wurden anfangs nur mit der Temperatur ver- 
glichen und zwar nach dem Tagesmittel der an 
drei Terminen angestellten Beobachtungen ; 
später aber wurde, gestützt auf die täglichen 
Wetterkarten, die Morgentemperatur mitge- 
theilt und angegeben, ob sich nächtlicher Frost 
einstellte oder nicht; auch wurde in Anbetracht 
gezogen der Luftdruck, ob er hoch oder niedrig 
war; endlich wurde die Regenmenge angegeben, 
sowie die Zahl der Stationen, an welchen Regen 
oder Schnee fiel. 

Es ist eine bekannte Thatsache, dass die gröss- 
ten Fortschritte in der Meteorologie dazumal 
zu verzeichnen gewesen sind, als man die alte 
Methode aufgab und sich nicht mehr begnügte 
mit dem ungeheueren Wulst des statistischen 
Materiales und den daraus resultirenden Mittel- 
werthen der meteorologischen Elemente, son- 
dern, als man die meteorologischen Faktoren 
Tag für Tag in eine Karte einzeichnete und an- 
fieng die gleichzeitigen Zustände zu studieren. 

Eine Überlegung dessen eiferte mich an, die 
Daten des Erscheinens der Rauchschwalbe mil 
dem Wetter nicht nur pentadenweise, sondern 
auch tag-täglich zu vergleichen. 

Ich werde also die Daten des Jahres 1899 
ebenso darthun, wie ich es mitjenen vom Jahre 


6* 


44 


Azután mindkét évet meteorológiai Intezetünk 
által kiadott napi időtérképei alapján részlete- 
sen tüntetem fel, megnevezvén naponkint a 
megérkezési adatokat s előadván mindazt, mit 
az idő járása szempontjából tudni szükséges. 


Az időnek pentádonkint való jellemzésénél 
ugyanazoknak az állomásoknak adataira tá- 
maszkodtam 1899-ben is, mint 1898-ban. 


JAA 
sıtast. 


tablazat megadja a kellö felvilago- 


| 
| 
| 


| 


1598 that. Dann werde ich, gestützt auf die täg- 
lichen Wetterkarten des ungarischen Meteoro- 
logischen Institutes, die Ankunftsdaten Tag für 
Tag nahmhaft machen und dieselben mit dem 
Gang der Witterung vergleichen und dasjenige 
hervorheben, was zum Verständniss des Wetters 
nothwendig ist. 

Bei der Charakterisierung des Wetters nach 
Pentaden stützte ich mich auf die Daten jener 
Stationen, an welche ich mich bei der Darstel- 
lung für 1898 gehalten hatte. Die Tabelle I 
macht uns mit den diesbeziiglichen Daten des 
Erscheinens und der Witterung für 1899 be- 
kannt. 


I. Tablazat. — Tabelle I. 
Az idő a füsti fecske megjelenésekor. — 1899. — Das Wetter zur Zeit der Ankunft der Nauchichwalbe. 


A höfok 
reggel 


A megjelenes | 7 6rakor 


adatai I 
szerint 

Daten 
der Ankunft 


Temperatur 
um 7 Ubr 
Früh laut 

8 Stationen 


Febr. 23—märez. 1. 


Marez. 2—6 
7—11 
19—16 
17—91 
99-96 
27—31 
Apr. 1— 5 815 323 
« 6—10 868 6:7 
« 11—15| 1060 | 73 
« 16—20 S100). 1192} 
« 91—95 38 81 
« 26—30 27 10°3 
Maj 1— 5 12 9-3 
« 6—10 3 11°8 
« 11—15 1 — 
A megjelenés adatai 9811 


Daten der Ankunft 
Legkorábbi megjelenés 
Srübefte Ankunft 
Legkésőbbi megjelenés 
Spatefte Ankunft 


Märez. 1. 
Mäj. 12. 


Az idötartam napjai 


Tage des Zeitraumes 73 
A két szélsőség átlaga "vo 
Mittel der quei Extreme Apr. 6. 


Valamennyi adat âtlaga 
Mittel aller Daten 


ee n 


Apr. 6°9. 


Hany ällomä- 
son van «Op 
höfok a min, 7 órakor reggel| 
8 állomás therm.szerint? 
«O» Grad laut 
Minimum: 
Thermometer 
an mie vielen 
Stationen ? 


Esémennyiség és az esős állomások 
Negenmenge und Negenftationen 


A legnyomäs 


5—5 napi ösz- | 
szeg ällomä- Hany állomáson volt 
| sonkint mm. | 5—5 naponkint es6 ? 
5-5 tägliche | 
| Summen per 
-| Station Mm. 


Luftbrud um 
7 Uhr Frith 


An wie vielen Stationen 


Max. ‚regnete e an 5—5 Tagen? 


Bwiichen : 


37 között 
38 


79 B ES 41 37. “(0 
14 | —|n e 
5 An 16-3 37 Di 
0 CSI ON 6 
14 | 3| 2| — 3-6 37 « 5 
Ai AZ DI SR EE RES ME ne “ES 
5 2 1| 2) 99:1 | 36 a 
0 ll 35:1 | 37 CS 


Láthatjuk, hogy a reggeli hőmérséklet a mar- 
eziusi 7—11-iki és 22—96-iki pentadban igen 
alacsony, 3°4, illetőleg 2-7 fokú a «0» pont 
alatt. S mind a mellett a fecske mar 34 helyen 
mutatkozik a 7—11-iki pentadban. Az éjjelek 
is feltünöen hüvösek, mind a 38 allomason fagy- 


ponton alúl all a hőmérő. A légnyomás orszag- | 
szerte magas, mindössze egy napon (märcz. 9-én) | 


hat némileg alacsony nyomas az idö alakula- 
sara, midön Angolorszag körül tünik fel az ala- 
csony légnyomás középpontja s ennek örvénye 
némileg az ország északnyugati felét is borítja. 
E napon hat helyen mutatkozott a fecske a köz- 
ségek határaiban. 


Marezius 12—16-ika között enyhül az idő. 


A hőmérő reggel 7 órakor 2-6 fokot mutat a fagy- | 


csak 64 feljegyzés mutat «0» és kisebb fokot, 
holott 126 feljegyzés fagypont fölötti hőmér- 


45 


Die Tabelle lásst erkennen, dass die Morgen- 
temperatur in der Pentade 7—11. und 22— 26. 
März sehr niedrig war, hier 2-7, dort 3:4 Grade 
unter dem Gefrierpunkte. Und dessenungeach- 
tet erschien doch die Schwalbe in der ersteren 
Pentade an 34 Stellen. Nicht nur die Mittel- 
temperatur ist sehr niedrig, sondern auch die 
Nächte sind auffallend kühl, an allen 38 Statio- 
nen stand das Thermometer unter Null. Hoher 
Druck lagert über ganz Ungarn, nur an einem 
Tage (am 9. März) stellte sich theilweise auch 
niedriger Barometerstand ein, als eine Depres- 
sion in England auftauchte und sich bis auf den 
westlichen Theil unseres Landes erstreckte. An 
jenem Tage sind 6 Daten des Erscheinens der 
Schwalbe extravillan verzeichnet. 

In der Pentade vom 12-16. März wird das 
Wetter milder. Die Morgentemperatur beträgt 


| 2:6 Grade über Null; an 38 Stationen wurden 


sekletet tüntet fel. A légnyomás magas, az idő | 


száraz, nincs sehol eső az országban. Ezen szép 


s elég enyhe időben 85 helyen vették észre a | 
| ter erschien die Schwalbe an 85 Stellen. 


fecskét. 


A következő pentadban, märezius 17 —21-ike 
között, rosszabbra fordul az idő ; a reggeli hö- 
mérséklet 0-8 fokkal haladja meg csak a fagy- 
pontot, az éjjeli fagy is igen gyakori (112 fel- 
19-én megindult az esőzés s Dél-Magyarorszá- 
gon egy olaszországi légnyomási depresszió ha- 
tása alatt havazik. 20-án csaknem az egész 
országban havazik, Károlyvárosban reggel 7 
órakor 27 cm. magas a hóréteg, egyebütt a dél- 
vidéken 10 cm.-nyi. 21-én nyugaton erős fagy 
állott be, a havazás ott megszünt, különben pe- 
dig, kivált Erdélyben, még havazik. E pentad- 
ban a fecskét 99 helyen látták. A jelentkezés 


tüneményében alig van fokozódás az előbbi | 


pentadhoz képest. 
A következő pentadban, märezius 22— 26-án, 


pangás állott be a fecske felvonulásában. Nem is 
csuda, hiszen a reggeli hőmérséklet 2-7 fokkal 


nap alatt egyre-másra 23-74 mm.-nyi magas viz- 


in den fünf Tagen am Minimumthermometer 
64-mal Grade unter Null, 126-mal über Null 
verzeichnet. Das Barometer steht hoch, das 
Wetter ist trocken, Regen wurde nirgends be- 
obachtet. Bei solch’ schönem und mildem Wet- 


In der folgenden Pentade vom 17-21. März 
veränderte sich das Wetter und wurde ungünsti- 
ger; die Morgentemperatur steht nur um 0-8 
Grad über dem Gefrierpunkte, nächtlicher Frost 
ist sehr häufig (112 Beobachtungen unter, 6-3 
über Null), am 19-ten stellte sich Regenwetter 
ein und in Südungarn schneite es in Folge einer 
aus Italien kommenden Depression. Am 20-ten 
schneite es sozusagen im ganzen Lande, zu Kà- 
rolyvaros betrug die Höhe der Schneedecke um 
7 Früh 27, an anderen südlichen Orten 10 em. 
Am 21-ten stellte sich starker Frost im Westen 
ein, sonst schneite es noch, besonders in Sie- 
benbürgen. Die Schwalbe wurde in dieser Pen- 
tade an 99 Stellen beobachtet. Gegen die frü- 
here Pentade ist kaum eine Steigerung wahrzu- 
nehmen. 

In der folgenden Pentade tritt Stagnation im 
Erscheinen ein. Es kann aber auch nicht Wun- 
der nehmen, sinkt doch die Morgentemperatur 


| auf 2:7 Grade unter Null; Frost wird allgemein 
a fagypont alatt van; a fagy ältalänos (182 fel- | 
Jegyzés fagypont alatt, 3 fagypont fölött), a csa- | 
padék igen bő s 37 közül 19 állomáson ezen öt | 


réteggel egyenlő. Márczius 23-án többnyire ha- 
abermals in Folge einer Barometerdepression 


vazás állott be egy Olaszországból hozzánk ke- 


(182-mal steht das Minimumthermometer unter 
und nur 3-mal über Null), der Niederschlag ist 
sehr ausgiebig und häufig, unter 37 Stationen 
weisen 19 Niederschläge auf, in 5 Tagen fällt per 
Station 23:4 mm. Am 23-ten März schneite es 


46 


rült legnyomäsi depressziò hatása alatt s a delvi- 
déken 30-40 cm. vastag a höreteg. Erdély egyes 
helyein esik az esö s meleg fohn szel fü, ugy 
hogy 10 fokra is felszäll a hömerö higanya, ho- 
lott egyebütt «0» körül all. Märezius 25-én reg- 
gel ujabb havazas indul meg az adriai tenger- 
parton görögországi légnyomäsi depresszio 
miatt s e napon, kiváltképen az Alföldön és 
Erdélyben esik, a hó, sőt nemcsak e napon, ha- 
nem még 26-án is reggel. Csupán néhány nyu- 
gati állomás nem jelent havazást. 25-én reggel 
Erdélyben fagyponton felül, különben ország- 
szerte alatta áll a hőmérő; 26-án általános a 
fagy. 


Márczius 27—31-ike között enyhül az idő s 
habár nyolez állomásunk átlaga reggel 7 órakor 
csak 0.8 fokot tüntet fel a fagypont fölött s éjjeli 


fagy is sok helyütt (134 feljegyzés fagypont alatt, | 


51 fagypont fölött) van még, a fecske mégis fel- 
tünő sok helyen (356) mutatkozik. A légnyomás 
magas, az idő száraz, mindössze 37 állomásunk 
közől 6 jelez csekély (egyre-másra 2-7 mm.) 
csapadékot, északon havat. A hőmérséklet 28-án 
többnyire gyenge déli szél fujdogál. Angol- és 
Norvégország körül 27., 28., 29-én alacsony lég- 
nyomás uralkodik, mely 30. és 31-én Nyugot- 
Oroszország fölé kerül s nálunk előbb delies, 
majd nyugati és északnyugati légáramlást tá- 
maszt. 30. és 31-én reggel már jóval a fagypont 
felett áll a hőmérő s az enyhe idő, mely Európa 
nyugati vidékén már márczius 27-én kezdődött, 
Magyarországra is kiterjedt. 

Április első, második és harmadik pentadjá- 
ban az idő egyre melegszik, az éjjeli fagy szünő- 
félben van, az eső mennyisége azonban fokoz0- 
dik s mig az első pentadban a 37 állomás egyre- 
másra 41 mm.-nyi mennyiséget mutat fel egyen- 
kint, a másodikban 31-71 és a harmadikban 16°3 
mm.-nyire fokozódik e mennyiség. A légnyomás 
egyre csökken s a harmadikban 16°3 mm.-nyire 
fokozódik e mennyiség. A légnyomás egyre csök- 
ken s a harmadik pentadban mindig 760mm.-nél 
kisebb értéket mutat fel. A fecske e három pen- 
tadban jelen meg legtöbb helyen, az összes adat- 
nak 72°/o-a ezen időre esik. Feltünö, hogy a má- 
sodik pentadban alig szaporodnak ez adatok, ho- 
lott a reggeli idő hőmérséklete magas s az éjjeli 
fagy is csak 79 feljegyzéssel szerepel 37 állo- 
másunkon s igy 106 feljegyzés fagypont fölötti 
hőmérsékletet mutat fel. A márczius 27—31 és 


aus Italien und in Südungarn beträgt die Höhe 
des Schnees 30-40 em. In Siebenbürgen fällt 
hie und da Regen und bläst warmer Föhnwind, 
das Thermometer steigt bis auf 10 Grade, hin- 
gegen zeigt es an anderen Orten Grade nur Null. 
Am 25-ten Früh stellte sich neuerdings Schnee- 
wetter ein am Gestade der Adria, in Folge 
einer Depression in Griechenland und tagsüber 
schneite es besonders in der grossen Tiefebene 
und Siebenbürgen, und dauerte das Gestöber bis 
zum 26-ten in der Frühe fort. Nur einige Sta- 
tionen im Westen melden nicht Schnee. Das 
Thermometer steht in Siebenbürgen am 25-ten 
Früh über, sonst im ganzen Lande unter Null. 
Am 26-ten wird der Frost allgemein. 

In der Pentade vom 27— 31. März wird das 
Wetter milder, das Thermometer zeigt, laut den 
Angaben an 8 Stationen Früh 7 Uhr 0°8 Grad 
über Null und obwohl häufig Frost ist (134-mal 
stand das Minimumthermometer an 37 Statio- 
nen unter, und 51-mal über Null), zeigt sich 
doch die Schwalbe verhältnissmässig häufig, an 
356 Stellen. Das Wetter ist bei hohem Luft- 
druck trocken, unter 37 melden nur 6 Stationen 
etwas Niederschlag (per Station 2:7 mm.). Das 
Thermometer steht im Westen am 28-ten in 
der Frühe schon ober Null und meistens weht 
leichter Südwind. Britannien und Norwegen hat 
am 27., 28., 29-ten niedrigen Luftdruck, weleher 
am 50., 31-ten nach West-Russland wanderte 
und in Folge dessen in Ungarn zuerst Süd-, 
dann aber West- und Nordwestwind bläst. Am 
30., 31-ten steht das Thermometer schon merk- 
lich über Null, das Wetter wird auch in Ungarn 
milde, wie es in West-Europa schon am 27-ten 
wahrzunehmen war. 

In der ersten, zweiten und dritten Pentade 
des April dauert die milde Witterung fort, es 
wird fortwährend wärmer, Nachtfrost ist sel- 
ten, der Niederschlag aber steigert sich ; in der 
ersten Pentade gab es im allgemeinen 41, in 
der zweiten 131, in der dritten 16:3 mm. per 
Station. Der Luftdruck sinkt und bleibt in der 
dritten Pentade fortwährend unter 760 mm. 
Die Schwalbe erscheint in diesen drei Pentaden 
an den meisten Stellen, 72% aller Daten ent- 
fallen auf diese 15 Tage. Auffallend ist die That- 
sache, dass in der zweiten Pentade die Ankunfts- 
daten kaum eine kleine Steigerung aufweisen, 
obwohl die Morgentemperatur hoch und Frost 
selten ist (79-mal Stand unter Null, 106-mal 
über Null). Gestützt auf die Daten der Pentade 


az április 1—5 pentadra támaszkodva az áprilisi 
második pentadnak mintegy 1165 adattal kel- 
lene szerepelni s a kulminäcziöt is ebben vär- 
hattuk volna. Ámde ha az 1899-iki légnyomasi 
adatokat az 1898-ikiakkal összevetjük, azon 


eredményre jutunk, hogy a kulmináczió pen- | 


tadjában mindkét évben mindig alacsony lég- 


nyomásunk volt, a megelőző 5 nap közül 3 ala- | 
csony, 2 pedig magas légnyomással birt 1898-ban | 


ép úgy, mint 1899-ben. A látszat tehát az, hogy 
a második pentadban azért nem állott 
1899-ben a kulmináczió, mivel nem volt min- 
dig alacsony légnyomásunk. Igaz, a légnyomási 
viszonyok a kulmináczió előtti pentadban 1899- 
ben épen olyanok, mint 1898-ban abban a te- 
kintetben, hogy 3-szor alacsony és 2-szer magas 


be 


viszonyok nem egyformák; 1899-ben ugyanis 
jóval több csapadék esett a kulmináczió előtti 
pentadban, mint 1898-ban, s így ezen körül- 
mény nyujthatna talán némi támaszpontot a 
fecske megjelenésének adatait illetőleg. 


Aprilis negyedik pentadjában rohamosan 
kevesbednek a megjelenés esetei, az idő jó 
meleg és száraz. 


Megismerkedvén az idő járása és a füsti fecske 


megjelenésének adatai között mutatkozó kap- | 
csolattal általában, szemet nem hunyhatunk / 


azon feltünő tény előtt, hogy a megjelenés kul- 
minácziója mind 1899-ben, mind 1898-ban 
olyan pentadra esik, mikor mind az 5 napig 
alacsony légnyomás terült el Magyarországon. 
Ezen eredmény teljesen egyez azzal, melyet az 
Aguila 1900-ik évfolyama 390. lapján kimutat- 
tam, hogy t. i. a füsti fecske tömeges megjele- 


nése alacsony légnyomás idején esett meg. | 


E szabály mellett most már 7 év szól, kivételt 
képez egy, t. i. az 1894-ik év, mikor folyvást 
uralkodó magas légnyomáskor jelentek meg a 


fecskék. Sajnos, hogy akkor csak 40 helyen tör- | 


tént a megfigyelés. 


Ha kissé részletesen vizsgálgatjuk e két évet, 
mikor összesen 7867 helyen figyelték meg ha- 
zánkban a fecske megjelenését, azon eredményre 
jutunk, hogy 1898-ban márczius 25-ik napjá- 
tól kezdve április 2-ikáig, tehál 9 napon át 


időnk folyvást légnyomási depresszió alatt | 


47 


97— 31. März und 1—5. April kann als wahr- 
scheinlich angenommen werden, dass die zweite 
Pentade des April etwa 1165 Daten mit der Cul- 
mination aller Ankunftsdaten hätte aufweisen 
sollen. Vergleicht man aber den Luftdruck vom 
Jahre 1899 mit jenem von 1898, so stellt sich 
heraus, dass in der Pentade mit der Culmination 
in beiden Jahren niedriger Luftdruck herrschte, 
und dass an den 5 Tagen vor derselben 3-mal 
niedriger und 2-mal hoher Druck über Ungarn 
lagerte, ebenso im Jahre 1899, als 1898. Es hat 
also den Anschein, dass im Jahre 1899 die Cul- 
mination in der zweiten Aprilpentade deshalb 
sich nieht einstellte, weil dazumal nicht jeden 
Tag niedriger Luftdruck herrschte. In der Pen- 
tade vor der Culmination gestalteten sich zwar 
die Verhältnisse des Luftdruckes im Jahre 1899 
ebenso, wie in 1898, nämlich mit 3-mal niedri- 
gem und 2-mal hohem Barometerstand, jedoch 
ist der Niederschlag verschieden, weil im Jahre 
1899 in der Pentade vor der Culmination mehr 
Niederschlag fiel, als in 1898. Vielleicht könnte 
darin ein Anhaltspunkt in Betreff der Ankunfts- 
daten gefunden werden. 

In der vierten Aprilpentade vermindern sich 
die Ankunftsdaten plötzlich ; das Wetter ist gut 
warm und trocken. 

Nachdem wir einigermassen den Zusammen- 
hang der Witterung mit den Ankunftsdaten der 


Schwalbe dargelegt haben, können wir vor jener 


Thatsache nicht vorüber gehen, dass die Cul- 
mination Erscheinens im Jahre 1899 
ebenso, wie in 1898 auf jene Pentade fällt, in 
welcher an allend Tagen niedriger Luftdruck 
über Ungarn lagerte. Dieses Ergebniss stimmt 
vollkommen mit jenem überein, welches ich 
schon früher eruirte und in Aquila Jahrgang 
1900, p. 390 dargethan habe, nämlich, dass das 
Erscheinen der Rauchschwalbe in grösseren 
Massen zur Zeit niedrigen Luftdruckes statt- 
findet. Diese Regel bestätigen jetzt schon 7 
Jahre, Ausnahme macht das Jahre 1894, wo 
die Schwalben bei beständig hohem Luftdruck 
erschienen. Leider weist aber dieses Jahr nur 
40 Daten auf. 

Wenn man diese zwei Jahre etwasausfürlicher 
untersucht und die 7867 Ankunftsdaten etwas 
näher betrachtet, so stellt sich heraus, dass im 
Jahre 1898 vom 25. März bis 2. April, also 
während 9 Tage das Wetter beständig von ba- 
rometrischen Depressionen beherrscht wurde : 


des 


ebenso übten ihren Einfluss Depressionen auf 


48 


állott ; 1899-ben pedig április 8-tol 16-ig, te- 


hát szintén I napig ugyancsak légnyomdsbel | 


depressziök hatottak idöjardsunkra. Az előbbi 
évben e 9 nap a határban való megerkezesi 
adatoknak 51:5, az utóbbiban 442 %/o-dt mu- 
latja fel. Minthogy pedig a megérkezési idő 
mintegy 70 napra terjed, batran allithatjuk, 
hogy a jelenség sulypontja e 9 napra esik. 


E folyóirat mult évi folyamában (390-391. 


1.) emlitettem, hogy a depressziò milyen idövel | 
szokott járni. Elején, jobb oldalán meleg, közepe | 


körül esős, hátsó részén pedig hüvös, viharos 
és tavasz elején sokszor havas idő jár. 


die Witterung im Jahre 1899 aus, und zwar 
vom 8-ten bis 16-ten April, also auch 9 Tage 
lang. Das Erscheinen der Rauchschwalbe 
(extravillan) weiset an den9 Tagen des früheren 
Jahres 51:5, an jenen des letzteren 442% 
aller Daten auf. Da nun aber der Zeitraum zwi- 
schen dem Anfang und Ende des Erscheinens 70 
Tage ausmacht, so kann behauptet werden, dass 
der Schwerpunkt der ganzen Erscheinung auf 
jene 9 Tage fällt. 

Im vorigen Jahrgang dieser Zeitschrift wurde 
erwähnt (p. 390-391), welche Witterung der 
Depression eigen ist. Im vorderen, rechten 
Theile ist es warm, um die Mitte herum regne- 


| risch, im hinteren Theile kühl, stürmisch und 


Az 1898-ik évi märezius 25 és äprilis 2-ika kö- | 


zött a depressziök középpontja mindig nyugotra 
esett Magyarországtól az Alpesek vidékére s 
vonulásuk iránya északra tartott. A depressziók 


tehát jó oldalaikkal fordultak felénk; a szél | 
többnyire erősen fúvott délkelet és dél felől, az | 
idő az évszakhoz képest szokatlan enyhe volt; | 


az eső sem vált hidegre, mert a felhők szintáján 
szinte enyhe déli és délnyugati áramlatoknak 
kellett uralkodniok, mi mellett az ország köze- 
pén, Turkevén, történt felhőmegfigyelések iránya 
bizonyít. 


Az 1899-ik évi április 8-ától 16-ikáig a lég- 
nyomási depressziók részint Angolországban és 
a Skandinaviai félszigeten, részint az Adrián és 
Fekete-tengeren mutatkoztak, sőt 12-én Magyar- 
ország nyugati vidékén is. Ezen légnyomási 
helyzetekben változatosabb volt az idő, mint 
1898-ban márczius 25. és április 2-ika között. 
A megérkezési adatoknak kisebb százaléka 


(44-90/0) esik tehát az 1899-ik évi április 8—16-ig | 


terjedő 9 napos időszakra, mint az 1898-ik évi 
márczius 25. és április 2-ika között levő 9 napra 
(51:59/0). De hogy e tény csakugyan a legnyo- 
más alakjainak különféle helyzetére irandó-e, 
vagy sem, ezt csak több évi adatok fogják meg- 
czáfolhatatlanul igazolni. 


Az 1899-ik évben Gaal Gaston az I. tábláza- 
ton levő kimutatása szerint 5°9 nappal jelent 
meg később a fecske, mint 1898-ban. Ennek 
oka az 1899-ik évi márcziusi időjárásban rejlik, 
mely feltünő módon hidegnek bizonyul, a meny- 
nyiben a reggel 7 órai hőmérséklet a hat pentad 


im Anfange des Frühlings ist oft auch Schnee- 
gestöber wahrzunehmen. 

Im Jahre 1898 lag das Centrum der Depres- 
sionen vom 25-ten März bis 2-ten April immer 
im Westen von Ungarn, in der Umgebung der 
Alpen, und wanderten sie nach Norden. Es war 
also ihre gute Seite gegen unser Land gewen- 
det ; der Wind war meistens starker Südost- und 
Südwind, das Wetter war in Betracht der Jah- 
reszeit ungewöhnlich milde; auch der Nieder- 
schlag brachte nicht Abkühlung, weil bei jener 
Lage in der Wolkenregion ebenfalls milde Süd- 
und Südwestwinde herrschen mussten, wie dies 
die Beobachtungen in der Mitte des Landes zu 
Turkeve darthun. 

Im Jahre 1899 tauchten vom 8-ten bis 16-ten 
April theils in Britannien und auf der Skandi- 
navischen Halbinsel, theils auf der Adria und 
dem Schwarzen Meere Depressionen auf, am 
12-ten sogar in Westungarn. Bei jener Lage der 
Depressionen war das Wetter veränderlicher, 
als im Jahre 1898 zwischen 25-ten März und 
2-ten April. Es fällt also eine geringere Anzahl 
der Daten (442 %) auf die 9-tägige Periode des 
Jahres 1899 zwischen 8-ten und 16-ten April, 
als auf jene des Jahres 1898 zwischen 25-ten 
März und 2-ten April (515 %). Ob jene That- 
sache wirklich der verschiedenen Situation der 
Luftdruckgebilde zugeschrieben werden müsse, 


oder nicht, darüber können nur mehrjährige 


Daten Aufschluss geben. 

Nach der Zusammenstellung der Ankunfts- 
daten des Herrn v. Gaaz auf Tabelle I, erschien 
die Schwalbe im Jahre 1899 um 5-9 Tage spä- 
ter, als im Jahre 1898. Die Ursache dessen liegt 
in der rauhen Witterung des Monats März 1899. 
Die Morgentemperatur der sechs Pentaden be- 


b 


átlaga szerint 0-2 fokot tesz (I. táblázat szerint), 
holott 1898-ban 2°1 fokkal egyenlő (Aquila 
1900. évf. 385. 1.). 1899-ben 722 ízben jegyez- 
tek 39 állomásunkon márcziusban éjjeli fagyot, 
1898-ban pedig 453 ízben. Csapadék, még pedig 
1899-ben többnyire hó alakjában, szinte több 
esett 1899-ben (1813 mm.) mint 1898-ban 
(1624 mm.) 39 állomásunk kimutatása szerint. 


Az első fecskék 1899-ben és 1898-ban egy- 
aránt február végén s márczius első napjaiban 
s az utolsók május 10-ike körül jelentek meg 
és mégis mily roppant különbség mutatkozik e 
tünemény lefolyásában; az egyik esztendőben 
igen korai, a másikban igen késői a kulminá- 
czió ; 1898-ban márcziusra 53°3, 1899-ben csak 


17:9%-a esik az érkezési adatoknak. E tény | 
világos útmutatásúl szolgál, hogy a tünemény | 
helyes értelmezésére nemcsak az szükséges, | 
| dern wie die einzelnen Daten auch nach Penta- 


hogy valamennyi adatnak átlagát számítsuk ki, 
hanem hogy pentadonkint is tüntessük fel az 
esetek számát. Sőt tovább megyek és állítom, 
hogy ha a fecske megérkezését az időjárás alap- 
ján tanulmány tárgyává tenni akarjuk s oly bő 


adatokkal rendelkezünk, mint az 1898 és 1899-ik | 


évekről, azokat az adatokat napról-napra kell 
feltüntetnünk, hogy a kapcsolatot köztök s a 
napi idő között megtalálhassuk. Az idő válto- 
zását legjobban megitélhetjük a napi időtérké- 


pek alapján. Nem mondom, hogy minden nap | 


érkezési adatát ez úton kellő világításban lát- 
hatni, de annyi tény, hogy tisztán csak is így 
látunk s a feltünőbb ugrásokat csak így magya- 
rázhatjuk meg. 


Erre vonatkozólag, Gaal Gastontól eltérőleg, 
feltüntetem a fecske csak a határban való meg- 
jelenésének adatait napról-napra úgy az 1898-ik, 
mint az 1899-ik évről. Felosztottam az egész 
országot négy területre, úgymint: északi vi- 
dékre, nyugoti vidékre, középső vidékre és ke- 
leti vidékre. Jobban szerettem volna, az eddigi 
eljárást követve, északi hegyes, nyugoti dom- 
bos, keleti hegyes vidéket és Alföldet megkülön- 
böztetni, de az 1899-ik évi megfigyelő helyeket 
külön-külön kellett volna a térképen kikeresni, 
mi igen hosszadalmas munka lett volna s végső 
eredményében alig különbözött volna az előbb 
említett felosztástól, miként erről az 1898-ik 
évi adatokból meggyőződtem. Ugyanis fentebbi 
felosztásom szerint 1898-ban a megérkezés át- 

Aquila. IX. 


19 


trágt im Mittel 0-2 (Tabelle D, im Jahre 1898 
hingegen 2:1 Grad (Aquila 1900, p. 385.). Im 
Jahre 1899 wurde an unseren 39 Stationen 729- 
mal Nachtfrost beobachtet, im Jahre 1898 nur 
453-mal. Niederschlag, und zwar meistens 
Schnee, fiel im Jahre 1899 ebenfalls mehr (1813 
mm.), als im Jahre 1898 (1624 mm.). 

Die ersten Schwalben kamen im Jahre 1899 
und 1898 Ende Februar und Anfang März an, 
die letzten um 10-ten Mai herum ; und dessen- 
ungeachtet ist doch der Unterschied im Ver- 
laufe der Erscheinung auffallend gross ; in einem 
Jahre stellt sich die Culmination sehr. frühzei- 
tig, im anderen sehr spät ein; im Jahre 1898 
weiset der März 53:5, im Jahre 1899 aber nur 
17:9 % aller Daten auf. Diese Thatsache giebt 
guten Fingerzeig, wie beim Interpretiren jenes 
Phänomens vorzugehen sei, wie es nicht genügt 
nur das Mittel aller Daten zu berechnen, son- 


den zu gruppiren sind. Ja ich kann sogar be- 
haupten, dass in dem Falle eines Studiums der 
Ankunftsdaten auf Grund der täglichen Wetter- 
karten und bei solch’ grossartigem Materiale, 
wie es die Jahre 1898 und 1899 aufweisen, auch 
Tag für Tag die Summe jener Daten darge- 
than werden müsse, wenn man den Zusammen- 
hang derselben mit dem Wetter suchen will und 


| auch finden möchte. Ich sage nicht, dass die 


Wetterkarte die Ankunftsdaten eines jeden Tages 
in klares Licht stellen werde, allein so viel 
glaube ich sagen zu können, dass wir nur auf 
diese Weise klar sehen und die auffallenderen 
Sprünge uns erklären können. 

Eben deshalb will ich die Ankunftsdaten der 
Jahre 1898 und 1899 Tag für Tag zur Darstel- 
lung bringen und zwar, abweichend von der 
Methode des Herrn v. Gaar, sollen nur die 
Fälle für extravillan angeführt werden. Das 
ganze Land theilte ich in 4 Gebiete ein, näm- 
lich: Nordgegend, Westgegend, Mittlere Ge- 
gend und Ostgegend. Es wäre mir lieber ge- 
wesen, nach dem bisherigen Vorgang, nördliches 
Bergland, westliches Hügelland, östliches Berg- 
land und Tiefebene zu unterscheiden, jedoch 
hätte ich jeden Ort zuerst auf der Wandkarte 
aufsuchen müssen, was eine langwierige Arbeit 


| gewesen wäre und als Endresultat hätte sich 


kaum etwas anderes ergeben, als was die oben- 
genannte neue Eintheilung ergab, wie dies die 
Daten des Jahres 1898 darthun. Es fällt der 
mittlere Ankunftstag im Jahre 1898, laut der 


= 


1 


50 


lagos napja: az északi vidéken április 5°5-ke, a 
a nyugoti vidéken märezius 29'8-ika, a középső 
vidéken märczius 26°7-ike s a keleti vidéken 
április 3°3-ika; holott az eddig használt felosz- 
tás szerint az északi hegyes vidéken április 6°9, 
a nyugoti dombos vidéken marezius 3077, az 
Alföldön márcz. 26-9, s a keleti hegyes vidéken 
apr. 3°5-ike adja a megérkezés átlagos napját. 
Az én mostani felosztásom szerint az északi 
vidék hazánk azon területe, mely a 48-ik szé- 
lességi fokon túl északra fekszik; a többi há- 
rom vidék a 48-ik szélességi foktól délre esik, 
és pedig a nyugoli vidék az ország nyugoti ha- 
tárától, a Ferrötöl számított 37-ik hosszúsági 
fokig, a középső vidék (a nagy Alföld zöme) a 
hosszúság 37—40 foka között terül el, a 40-ik 
hosszúsági fokon túl levő vidék a keleti vidék: 


E négy vidéken a fecske megjelenésének adatai 
1898- és 1899-ben napról-napra a következők : 
(Lásd 51—53. oldalokon.) 


Miként e táblázat tanusítja, a legtöbb adat 
1898-ban márczius 30-ikára, 1899-ben április 
15-ikére esik. A négy vidék közül 1898-ban a 
nyugoti, 1899-ben pedig az északi tünteti fel a 
kulminácziót azokon a napokon, a melyeken az 
országos maximum jelentkezik. 1898-ban a négy 
vidék kulminácziója 5 napon belül (märezius 
28—április 1) jön létre, 1899-ben 12 nap (áp- 
rilis 4— április 15) telik el, mig a megjelenés 
maximuma a négy vidéken kifejlődik. Az a vi- 
dék, mely a 48-ik szélességi foktól délre és a 
40-ik hosszúsági foktól nyugotra terül, 1898-ban 
sokkal több adattal kulminál, mint 1899-ben ; 
ellenkezőleg az ország többi része, a Kárpátok 
vidéke, 1899-ben kulminál több adattal, mint 
1898-ban. 1898-ban a kulmináczió után három 
napra nagy csökkenés áll be, 1899-ben a kul- 
mináczió után közvetlenül áll be a csökkenés s 
a tünemény elég gyorsan végéhez közeleg, 
holott 1898-ban újabb szaporulat mutatkozik s 
a jelenség lassan halad végéhez. 


Mind oly tények ezek, melyek magyarázatra 
várnak, Kisértsük hát az időjárást napról-napra 
feltüntetni, ha vajjon nem lelünk-e abban némi 
útmutatást az eligazodásra. Kezdem az 1898-iki 


neuen Eintheilung, in der Nordgegend auf den 
5:5. April, in der Westgegend auf den 29:8. März, 
in der Mittleren Gegend aufden 267. März und 
in der Ostgegend auf den 3:3. April; hingegen 
ist laut der bisherigen Unterscheidung der mitt- 
lere Tag des Erscheinens auf dem nördlichen 
Bergland der 6:9-te April, auf dem westlichen 
Hügelland der 30°7-te März, auf der Tiefebene 
der 26°9-te März und auf dem östlichen Berg- 
land der 3°5-te April. Laut meiner jetzigen Ein- 
theilung ist das Gebiet jenseits des 48-ten Pa- 
rallelgrades die Nordgegend, diesseits gegen 
Süden sind drei Gegenden, nämlich : Westge- 
gend, von der Landesgrenze bis zum 37-ten 
Längengrade (Ferro); Mittlere Gegend, der Theil 
zwischen dem 37-ten bis 40-ten Längengrade ; 
Ostgegend, vom 40-ten Längengrade bis zur 
östlichen Landesgrenze. Die Mittlere Gegend ist 


| der weitaus grösste Theil der grossen Tief- 


ebene. 

Für diese vier Gebiete sind die Ankunftsdaten 
der Schwalbe für die Jahre 1898 und 1899 tag- 
täglich auf Tabelle II zusammengestellt. (Siehe 
pag. 51—53.) 

Laut der Tabelle fallen die meisten Daten im 
Jahre 1898 auf den 30-ten März, im Jahre 1899 
auf den 15-ten April. Am Tage der Landeseul- 
mination stellt sich die Culmination im Jahre 
1898 auch auf der Westgegend, im Jahre 1899 
auf der Nordgegend ein. Im Jahre 1898 culmi- 
niren alle vier Gebiete im Verlauf von 5 Tagen 
(zwischen 28. März und 1. April), im Jahre 1899 
sind dazu 12 Tage nöthig (vom 4-ten bis 15-ten 
April). Die Gegend südlich vom 48-ten Breiten- 
grade und westlich vom 40-ten Längengrade 
eulminirt im Jahre 1898 mit vielmehr Daten, 
als im Jahre 1899; die anderen Theile des Lan- 
des, die Karpatengegend nämlich, culminiren 
im Jahre 1899 mit mehr Daten, als im Jahre 
1898. Nach der Culmination des Jahres 1898 
stellt sich ein grosses Abnehmen, ein grosser 
Sprung in den Daten ein, im Jahre 1899 ist das 


| rapide Abfallen unmittelbar nach der Culmina- 
| tion wahrzunehmen, und das Ende der Erschei- 


nung kommt schnell heran, im Jahre 1898 
macht sich früher Aufschwung bemerkbar, be- 
vor das Ende langsam herannaht. 

Dies sind lauter Thatsachen, die einer Erklä- 
rung bedürfen. Probieren wir also eine Darstel- 
lung des Wetters Tag für Tag, vielleicht finden 
wir darin einen Fingerzeig, um uns einigermas- 
sen orientiren zu können. Beginnen wir also 


II. Tablazat. — Tabelle IT. 


A fusti fecske a hatärban valö megjelenésének adatai. 
Die AUnfunftsdaten der Nauchichwalbe. — Extravillan. 


IE BR III. IV. I—IV. 
Közepsö videk | Nyugoti videk | Keleti videk Hiszaki vidék Egész ország 
Mittlere Gegend Weftgegend Djtgegend Nordgegend Ganzes Land 


1898 | 1899 |1895 | 1599 | 1898 | 1899 | 1895 | 1899 | 1898 | 1899 

Febr... 295 1 - E = 1 
a 98 1 — | - 1 — 
Marez. | i 1 | 1 1 
März | 2 1 u u 1 — — 1 | 1 
« 3 —-- 1 — — — cs — 1 — | 9 
‘ Al 1 = 4 = = 1 == | 5 
« 5 — A 1 | 9 ==] “a a Sr 1 9 
« 6 — | I | — — — 2 — 3 
: 7 Resi I 3 = 9 dx =» 9 6 
« 8 ae 1 1 ir 1 = 1 9 N 
ì 9 1 5 | 9 = a 2 er 9 7 
‘ 10 9 4 1 3 = | so 9 3 10 
; 11 9 1 5 3 1 at | 2 D MAC 
€ 12 Iso 9 9 a 6 2 1 12. 18 
i 13 4| 3 far ESS = 1 1 1 17 13 
‘ Ia 17 7 13 4 QE (a) = 1 31 14 
« 15 9 3 7 10 De ee ta 4 3 92 | 17 
; 16 6 1 8 9 3 <= 4 3 21 16 
; la |, 7 10 6 ee 4 9 98 15 
‘ i8| 13 10 9 8 4 4 Beleg 35 95 
‘ 19] 15 6 15 6 9 6 8 1 10 19 
A 20} 28 7 97 N 5 4 13 3 73 18 
i ETS ie o 11 9 4 | aa 332 ("anes 
ti 99] 15 8 3 fi 5 1 7 => Aelia 3 
‘ 93| 19 | 4 20 9 opa 16 I 62 7 
i zul 17. 10° |. 40 2 6 Laser State 
; Dr Bese A ORIO | 45 8 19 4 93 8 | 195 97 
A 96. 30 | 12 | 3 3 96 9 19 5 | 119 | 9 
« OT] 47 11 63 10 16 5 39 4 | 158 30 
‘ as 87 ||: 119 89 11 40 CI RE GIR OA TA 47 
‘ 291 75 19 | 101 26 37 9 18 6 | 261 | 60 
‘ Seo 37 | 103: gone 154 COP |i du tű Heese 110 
À 31| 40 93 90 45 33 5 | 45 2219008080 
Apr. ee 31 99 82 53 57 6 78 21 | 248 | 104 
‘ 2| 3 30 69 62 42 16 71 | 31 | 205 | 139 
‘ 210° | 28 39 67 28 14 304 28010100) 137 
‘ 4 7*| 45 20% 83 91 20 29 39 77 ART 
‘ 5 7*| 32 95 64 SE MIT 93%| 97 63% 150 
« 6 Peale 19 START 14010001 46 | Al 106 | 156 
‘ 7 TARA 54 19 9 94 46 | 49 | 116 | 140 
« 8 4 31 AO 19 32 36, |". 53% 1052) 146 
« 9 4 6* 46 | 29* 9 98 36 37 95 100 
‘ 10 5 15 99 71 32 14 41 | 79 | 100 | 209 


Május | 
Mai | 


bo bo N 
do 19 A 


Or à 


(er) 


O oOo =) 


Co N 19 N N DS bt 


I. 


int, 
Közepsö videk | Nyugoti videk 
Mittlere Gegend 


Wejtgeqend 


JEU 
Keleti vidék 


IV. 


Eszakı vidék 


I—IV. 


Egesz orszäg 


1898 | 1899 | 1898 | 1899 | 1898 


Dftgegend Nordgegend Ganzes Land 
1599 | 1598 1899 
28 44 45 105 
0 41 60 62 188 
28 9 41 11 54 24. 139 
53 3 46 18 106 23 295 
55 3 35 26 136 31 241 
19 10 11 17 62 30 96 
19 11 8 31 52 49 82 
4 5 6 29 29 35 34 
3 5 5 21 8 24 16 
4 Il 1 35 13 46 19 
1 4 2 4 3 8 6 
1 4 | 6 1 10 2 
12 4 12 A 
10 5 14 5 
9 — 11 1 
1l 9, 1 9 
Je! 1 11 2 
| 3 — Cole ee 9 5 
-- 1 — 3 3 4 3 
pa: 9 1 6 | 1 8 1 
ni 1} || 4 1 = 
5 | — 3 3 8 3 
- 1| — 1 | 2 1 
2 = 1 3 3 3 
2 — 9 ee 
| = ne 
178 - 2 = 
1 — 1 
+2 «m 1 ae 

| 

| 

| | 
| 


{ Összeg : 
| Summe: 


lb 
Közepsö vidék 
Mittlere Gegend 


Nyugoti videk 


III. 
Keleti videk 
Oftgegend 


Nordgegend 


1898 | 1899 


1898 | 1899 


4 Marez.| 
Febr. DEE März | È 1 
Marez.| _ _ 2-6 
März J ial 

A 12—16 
A 17-21 
« 9996 
« 27—31 
Apres … 1-5 
« 6—10 
« 11—15 
« 16—20 
a 91—95 
« 26—30 
Május | _ an 45 
Mai J 6—10 
« 11—15 


Összeg | | 


Summe | 659 560 
J Összeg %-ban : 
| Summe in % : 
Febr. 25— Many | -4| 02 |, — 
Mätez.\_ 2-6| 0%| 05 
Mrs | 7—11| 09 | 22 
« 12—16 5:9 34 
« 17—91 | 12:6 5:9 
« 22—96| 18:0 1:3 
u 27—31| 45:9 19:5 
APRE 15 11:8 | 28:0 
« 6—10 4:3 15:9 
« 11—15 02 133) 
« 16—20| — 1:8 
‘ | = 
a 26— 30 — — 
Musa] ESB = 
Ma | 6-10 | 
« 11—15 
ne ol | 100-0 | 100-0 | 
Atlagos nap || II. IV. 


Mittlerer Tag | 
Különbség 1898-hoz| 
Differenz gegen 1898 | 


26°7 159 


— 6-2 


1599 


1598 


IV. I—IV. 
Északi vidék | Egész orszäg 
Ganzes Land 
1899 | 1898 | 1899 


535 | 1150 | 1088 | 3615 | 3978 
| 
| 
0-2 = | ae 0:06 
= 0-1 0:3 | o:1 | 04 
0:7 0-1 055 0-5 1:0 
1-9 1:0 | 08| 30] 24 
2-8 3-6 10] 62 | 26 
2:5 7.2 1:6 | 1941 9-7 
69 | 21-2 3:7 | 334 | 10-0 
13-6 | 20:0 | 1%3 | 19:0 | 91-9 
927:8 | 17:8 | 33-8 | 13 29-9 
372] 108 | 868 | 4:8 | 274 
5:80 | 60 eed AT 75 
0-6 3:6 1:2 1:5 | 05 
0-4 | 23 0.9 | O8 | 04 
= 0-6 06] 05 | 02 
— Onl || — 0-1 — 
| 0:03 
100-0 | 100:0 | 100:0 | 100:0 | 99-99 
VAN ave | EN LIVRE 
77 5-5 | 10-4 12) 64 
A| AZON aes 5:2 


or 
> 


märczius 12-ik napjával, melyen mar 14 ada- 
tunk van. 

Märczius 12. Hazánkban az idő derült és szà- 
raz, a reggeli hömerseklet orszägszerte a fagy- 
pont alatt van. Az Adriai tenger környeke es 
Olaszország jó enyhe; Fiume 3:5, Leszina 98, 
Roma 7:9 fok reggeli hömersekletet tüntet fel. 


Déltäjban nalunk is 7—12, söt 12—15 fokra is | 


szäll fel a maximalis hömerö. Magyarorszagon 
magas, de Olaszorszag délnyugoti videken és 
Afrika északi reszen alacsony légnyomäs terül 
el. Az orszàg nyugoti videken (9 helyen) mutat- 
kozik a füsti feeske leginkäbb, keleten mind- 
össze egy helyen tünt fel eddig. 

Märez. 13. Az idő nálunk felhőtlen és száraz. 


Az éjjeli fagy még általános, de a hőmérséklet | 


mar lassankint emelkedik, ügy, hogy a maxima- 
lis thermometer az Alföldön és a Dunántúl 
levő vidéken 10—15 foknyira száll fel. Az ala- 
esony légnyomas, a depressziò közeppontja, job- 
ban közeleg Olaszország felé. A fecske feltünik 
az Alföldön és a nyugoti dombos vidéken. 
Márcz. 14. Az idő hazánkban derült és szá- 
raz. Az éjjeli hőmérséklet még mindig a fagy- 
pont alatt van, de a nappali maximum több- 
nyire meghaladja a 10 fokot, sőt 16 fokra is emel- 
kedik. A szelek gyöngék. Fiume 3-3, Leszina 
8-2, Róma 9-9 hőfokot mutat fel reggel. Az 
olaszországi depresszio elenyészett s egyenletes 
légnyomás borítja Hurópa középső és keleti vi- 
dékét. Olaszországban esős idő van. A fecske az 


Alföldön 17, anyugoti vidéken 13 s a keleti he- | 


gyek között 1 helyen mutatkozott. A szaporulat 
tegnaphoz képest 14 eset. 

Márcz. 15. Hazánkban derült és száraz az 
idő általában véve, az esőnek csak némi nyoma 
van ; az éjjeli fagy jóval csökkent és a maxima- 
lis hőmérséklet 10 fokot halad meg, sőt 18 fokra 
is felszáll. Hazánk és Európa legnagyobb része 
fölött magas légnyomás terül el. — A fecske 
gyérebben mutatkozik, mint tegnap. 

Márcz. 16. Nálunk nagyobbodott a felhőzet 


terjedelme. A hőmérséklet emelkedett, éjjeli | 


fagy az ország keleti részében volt ; a maximalis 
hőmérő többnyire meghaladja a 10 fokot s eléri 
a 17 fokot is. Olaszországban megszünt a teg- 
nap beállott cső, de Europa többi részeiben, 
Ausztriában, Németországban a lecsapódások 
növekedtek. Nálunk is 1—2 mm.-nyi esőzések 
váltották fel a szárazságot; csak Késmárkon 
volt nagy eső. A füsti fecske annyi helyen tünt 
fel, mint tegnap. 


mit dem 12-ten März des Jahres 1898, welcher 
14 Ankunftsdaten aufweiset. 

12. März. Das Wetter ist in Ungarn heiter 
und trocken, die Morgentemperatur steht im 
ganzen Lande unter Null. Die Umgegend der 
Adria und Italien ist gut milde; das Thermo- 
meter steht um 7 Uhr Früh in Fiume auf 3°5, auf 
der Insel Lesina auf 98, in Rom auf 7:9 Grad. 
Um Mittag herum steigt das Maximum auch bei 
uns auf 7-12, ja 12—15 Grad. Über Ungarn 
lagert hoher, über dem Südwesten von Italien 
und Norden von Afrika niedriger Druck. — Die 
Rauchschwalbe zeigt sich meistens (an 9 Orten) 
im Westen des Landes, im Osten nur an einer 
Stelle. 

13. März. Das Wetter ist bei uns trocken, der 
Himmel rein. Nachtfrost ist noch allgemein, die 
Temperatur aber fängt an zu steigen, das Maxi- 
malthermometer zeigt in der Tiefebene und in 
der Westgegend 10—15 Grade. Das Centrum 
der Depression nähert sich Italien. — Die 
Schwalbe erscheint auf der Tiefebene und in 
der westlichen Gegend Ungarns. 

14. März. Das Wetter ist trocken, der Himmel 
unbewölkt. Die Nachttemperatur steht noch 
immer unter Null, das Tagesmaximum über- 
steigt 10 und erreicht 16 Grade. Der Wind ist 
schwach. Die Morgentemperatur weiset inFiume 
33, in Lesina 8-2, in Rom 9-9 Grade auf. Die 
italienische Depression löste sich auf, und 
gleichförmiger Druck lagert über dem mittleren 
und östlichen Theil Europas. — Die Schwalbe 
wurde im Tiefland an 17, in der Westgegend an 
13, in der Ostgegend an 1 Ort wahrgenommen. 
Das Plus macht 14 Fälle gegen gestern aus. 

15. März. Wolkenloses und trockenes Wetter 
herrscht in Ungarn, kaum einige Regenspuren. 
Nachtfrost ist milder geworden, Maximalther- 
mometer übersteigt 10 und erreicht 18 Grade. 
Über Ungarn und Europa lagert hoher Druck. 
— Das Erscheinen der Schwalbe wird etwas 
seltener, als es gestern war. 

16. März. Der Himmel ist theilweise bewölkt. 
Die Temperatur steigt, Nachtfrost ist nur im 
Osten eingetreten, das Maximalthermometer 
steht über 10 und erreicht 17 Grade. In Italien 
hörte es auf zu regnen, in den anderen Theilen 
von Europa, in Österreich, Deutschland mehrte 
sich der Niederschlag. Auch in Ungarn weisen 
einige Orte 1—2 mm. Niederschlag auf, Kés- 
märk hat grossen Regen. — Die Schwalbe er- 
schien heute an ebenso viel Orten, als gestern. 


Märez. 17. Az idö erezhetöen enyhült, éjjeli 
fagy mar csak a keleti hegyes vidéken volt. Az 
esò szamos helyen szemergett, kivalt a deli vi- 
deken és Erdelyben, hol höpelyhek is vegyiiltek 
közeje. A maximalis höfok kisebb a tegnapinäl 


s csak 14-15 fokig emelkedett. A légnyomás 
alacsony. — Keleten nem, de az Alföldön és 


nyugoton 24 helyen mutatkozott a fecske. A sza- | 


porulata az eseteknek 7 tegnaphoz nézve. 


Märez. 18. Az idő enyhe és esős. Éjjeli fagy 
kevés helyen volt a keleti és északi vidéken ; a 
maximalis hőmérő azonban 14 foknál fölebb 
nem emelkedett. — A fecske megjelenésének 
esetei kissé szaporodnak. 


Márcz. 19. Az eső kevesbedett s csak a deli és 
északkeleti megyékben volt még 1—2 m.-nyi 
mennyiség. Az idő még enyhebbre fordult, Éjjeli 
fagyot csak 2 helyen jegyeztek. A maximalis 


TT 
OT 


17. Márz. Das Wetter wurde sehr milde, 
Nachtfrost ist nur auf den östlichen bergigen 
Theilen eingetreten. Regen war an vielen Orten 
in geringer Menge, besonders in der Tiefebene 
und Siebenbürgen, wo auch Schneeflocken fielen. 


| Das Maximalthermometer erhob sich nicht so 


hoch, als gestern und erreichte nur 14-15 
Grade. Der Luftdruck ist niedrig. — Im Osten 
zeiete sich die Schwalbe nicht, in der Tiefebene 
und in der Westgegend kam sie an 24 Orten 
vor. Gegen gestern ist das Plus 7 Fälle. 

18. März. Mildes und regnerisches Wetter 
herrscht. Nachtfrost war an wenigen Orten in 


| der bergigen Gegend von Norden und Osten. 


hömerseklet az Alföldön és a delnyugoti dom- | 


bos vidéken 15—22 fokig emelkedett. A Skan- 
dinäviai felszigeten mely legnyomäsi depresszio 
terül és vihar dühöng. — A fecske megjelenése, 
foképen az Alföldön és nyugoton szaporodik. 


Marez. 20. A felhözet kisebb lett, a hömer- 
séklet a normälisnäl magasabb. Éjjeli fagy csak 
keleten és északon volt 3 helyen. A hőmérséklet 
maximuma többnyire meghaladja a 16 fokot, 
sőt itt-ott 21—22 fokra is felszáll. Sok helyütt 
5 mm.-en alúl gyönge csapadék volt. Az ala- 
csony légnyomás Euröpa északkeleti részén van, 
hol viharos szél uralkodik. — Kiváltképen a 
nyugoti vidéken és az Alföldön, de egyebütt is 
szaporodnak a fecske megjelenésének esetei; a 
növekedés tegnaphoz képest 33. 


Márcz.21. A fecske megjelenésében csökkenés 
állott be, 40 hely a kevesblet tegnaphoz ké- 
pest. — Márczius 20/21 éjjelén a hőmérséklet 
nálunk már erősen lehült, az idő borús s a déli 
megyékben esős. A maximalis hőmérséklet több- 
nyire 10 fokon alul maradt s csak 2 helyen 
emelkedett fel 16—-18 fokra. 


Márcz. 22. A hőmérséklet sülyedt s több he- 
lyen éjjeli fagy is keletkezett. A maximalis ther- 
mometer 10 fokon alúl áll többnyire s legfölebb 
14—15 fokra emelkedik. Az idő szárazra for- 
dúlt és a csapadéknak csak nyoma mutatkozik. 
Olaszország és Afrika között légnyomási de- 


Das Maximum der Temperatur beträgt 14 Grade. 
— Die Fälle des Erscheinens der Schwalbe 
mehren sich etwas. 

19. März. Der Regen liess nach, nur im Nor- 
den und Nordosten fiel noch 1--2 mm. Das 
Wetter wird noch milder. Nachtfrost trat an 
2 Orten auf. 
sich in der Tiefebene und in der westlichen 
Gegend bis auf 15—22 Grade. Auf der Skan- 
dinavischen Halbinsel lagert eine tiefe Depres- 
sion mit Sturmwind. — Die Schwalbe erschien 
an mehreren Orten, als gestern, besonders auf 
der Tiefebene und im Westen. 

20. März. Ausheiterung und die normale 
übersteigende Temperatur ist wahrzunehmen. 
An drei Orten ist nur im Osten und Norden 
Nachtfrost aufgetreten. Das Maximalthermo- 
meter steht über 16 und steigt hie und da auf 
21-29 Grade. An vielen Orten ist geringer 
Niederschlag, 5 mm. nicht übersteigend. Der 
niedrige Luftdruck befindet sich im Nordosten 
von Europa, wo Sturm braust. — Besonders 
auf der Tiefebene und im Westen mehren sich 
die Fälle des Erscheinens der Schwalbe; das 
Plus ist gegen gestern 33. 

91. März. Rückfall ist beim Erscheinen der 
Schwalbe bemerkbar, Minus gegen gestern 40. 
— In der Nacht vom 20/21. März sank die Tem- 
peratur stark, der Himmel ist bedeckt, in der 
Südgegend regnet es. Das Maximalthermometer 
bleibt unter 10 und steigt nur an 2 Orten bis 
auf 16—18 Grade. 

29. März. Die Temperatur sinkt und an meh- 
reren Orten stellte sich Nachtfrost ein. Das 
Maximum bleibt meistens unter 10 und steigt 
höchstens bis 14—15 Grade. Das Wetter wurde 
trockener und zeigt nur Spuren von Regen auf. 
Zwischen Afrika und Italien zeigen sich De- 


Das Maximalthermometer erhob 


56 


pressziok tünnek fel. Reggel Fiumeban 8-1, Le- 
szinaban 135, Rómában 11:1 a hôfok. — 
A fecske megjelenése tegnaphoz merve 7 hely- 
lyel szaporodott. 

Marez. 23. Az ország delnyugoti részét ki- 
veve, mäsutt többnyire éjjeli fagy volt s a hö- 
mérséklet reggel a normalis erteken alul van. 
A maximalis hőmérő 10 fok körül all s csak 1 
helyen emelkedik fel 17 fokra. Délkeleten kevés 
eső esett. Nálunk magas a levegő nyomása, de 
a délibb vidékeken alacsony. — A fecske a Du- 
nántúl levő dombos vidéken és az Alföldön sű- 
rűbben jelen meg ; a szaporulat 22 hely. 


Márcz. 24. Éjjel ugyan még többnyire a fagy- 
pont alatt állott a hőmérő, de reggel az Alföl- 
dön magasabb a hőmérséklet, mint tegnap volt. 
A maximum 10 fokon felül áll s 15—16 fokra 
is felemelkedik. Nálunk a tengerparton erős eső 
van, mely a nyugoti megyékre csak elvétve ter- 
jed gyenge mértékben. Közép-Európát légnyo- 
mási depresszió borítja, melynek Svajez a kö- 
zéppontja. — Kivált a délnyugoti dombos vidé- 
ken sűrűbben mutatkozik a fecske; tegnaphoz 
nézve 19 eset a szaporulat. 

Márcz. 25. A fecske, kivált az Alföldön, sű- 
rűn kezd mutatkozni, összesen 125 helyen. 
Mától kezdve április 2-ikáig bezárólag naponta 
100-nál több helyen tűnik fel. E 9 napra az 
eseteknek 51:5%-a jut. — Legnyomäsi de- 
presszio borítja Európát és északi Afrikát, mely- 
nek középpontja Korzika és Genua közé esik. 
Nálunk délkeleti szél uralkodik s a reggeli hő- 
mérséklet magasabb, mint tegnap volt. Éjjeli 
fagy csak az ország északi részén van néhol. 
Eső a tengerparton s az ország nyugoti részén 
esik, egyebütt száraz az idő. | 

Märez. 26. A légnyomäsi depresszio alig val- 
toztatta helyét. Viharos delkeleti szél dühöng. 
Valamint tegnap, ügy ma is Europa nyugoti ré- 
szén hüvös idö van, a Kärpätok videken pedig 
s így országunkban is a reggeli hőmérséklet 
igen magas. Éjjeli fagy egyik állomásunkon 
sincs, a maximalis hőmérő többnyire 15 fokon 
áll s itt-ott 19 fokig is emelkedik. Sűrű esőzés 
uralkodik az országban a keleti megyék kivéte- 
lével. A fecske megjelenésében némi csökkenés 
állott ugyan be általában, de a száraz keleti vi- 
déken gyarapodás tegnaphoz képest. 

Márcz. 27. A légnyomás eloszlása csak annyi- 
ban változott, hogy a depresszió középpontja 
Francziaországba húzódott. Az idő feltünően 


pressionen. Die Morgentemperatur beträgt in 
Fiume 8-1, in Lesina 13:5, in Rom 11‘1 Grade. 
— Die Schwalbe erschien an 7 Orten mehr, als 
gestern. 

23. März. Mit Ausnahme der südwestlichen 
Gegend zeigte sich meistens Nachtfrost, so dass 
die Morgentemperatur unter der normalen 
bleibt. Das Maximum schwankt um 10 Grade 
herum und steigt nur an einem Ort bis auf 17. 
Im Südwesten fiel etwas Regen. Der Luftdruck 
ist bei uns hoch, im Süden niedrig. — Die 
Schwalbe erscheint in der südwestlichen Ge- 
gend und auf der Tiefebene häufiger, Plus gegen 
gestern 22. 

24. März. Das nächtliche Minimum steht 
meistens unter Null, die Morgentemperatur ist 
aber auf der Tiefebene höher als gestern. Das 
Maximum übersteigt 10 und erhebt sich bis 
auf 15—16 Grade. Am Gestade der Adria haben 
wir grossen Regen, in der Westgegend geringen. 
Eine Depression lagert über Mittel-Europa, mit 
dem Centrum in der Schweiz. — Im südwest- 
lichen Hügelland erscheint die Schwalbe häu- 
figer ; Plus 19. 

25. März. Besonders in der Tiefebene zeigt 
sich die Schwalbe häufiger, im ganzen Land an 
125 Orten. Von heute bis 2. April weist jeder 
Tag mehr als 100 Daten auf. Auf diese 9 Tage 
fallen 51:5 % aller Fälle. — Eine Depression 
lagert über Europa und dem Norden von Afrika, 
mit dem Centrum zwischen Korsika und Genua. 
Ungarn hat Südostwind, die Morgentemperatur 
ist höher als gestern. Nachtfrost ist nur an 
einigen nördlichen Stationen beobachtet worden. 
Am Gestade der Adria und im Westen regnet 
es, sonst herrscht trockenes Wetter. 

26. März. Die barometrische Depression än- 
derte kaum ihren Ort. Der Wind bläst sturm- 
artig aus Südost. Heute ebenso, als gestern ist 
kühles Wetter im Westen von Europa, in der 
Karpathengegend und in Ungarn steht das 
Thermometer früh sehr hoch. Nachtfrost bleibt 
völlig aus; das Maximum beträgt meistens 15, 
ja steigt bis 19 Grade. Mit Ausnahme der öst- 
lichen Gegend herrscht im ganzen Lande Regen- 
wetter. — Im Erscheinen der Schwalbe ist eine 
kleine Minderung zu constatiren, jedoch zeigt 
die trockene Ostgegend gegen gestern ein 
Plus auf. 

97. März. Die Vertheilung des Luftdruckes 
weist nur diese kaum namhafte Änderung auf, 
dass das Centrum sich nach Frankreich hinzog. 


esős, este a keleti megyékre is átmegy az eső s 
nagy mértéket ölt, de nyugoton némi csökkenés 
áll be. Erdélyben a reggeli hőmérséklet igen 
. magas (14-9 fok is), nyugoton azonban már 
némi hüvösödés áll be. A maximum Erdélyben 
20 fok, egyebütt 12 fok körül ingadozik. — 
A fecske általában több helyen mutatkozik, 
mint tegnap, csak a bő esőjű Erdélyben van 
némi csökkenés. A szaporulat 46 eset. 


Márcz. 28. A légnyomási depresszio ma is 
kiterjed egész Hurópára, középpontja kissé 
északra húzódott a német tengerpart és Anglia 
közé. Eső csak kevés helyen van csekély mér- 
tékben. Nyugoton gyenge zivatarok keletkeznek 
és jégeső is hull. Az éjjeli minimalis hőmérsék- 
let csak északon sülyedt le néhol a fagypontig, 
a nappali maximum az Alföldön 19 fokig emel- 
kedett. — Országszerte gyarapodnak a fecske 
megjelenésének esetei, kivált az Alföldön, hol 
beáll a kulmindezio. A szaporulat tegnaphoz 
képest 103 eset, melyekből 40 az Alföldre jut, 
hol märezius 28—29-ikén valamennyi esetei- 
nek 246 9/9-a jelentkezik. 


Márcz. 29. Az alacsony légnyomás közép- 
pontja Angolországban van, hatása Europa ke- 


leti részén gyöngült; eső tengerpartunkon na- | 


gyobb, nyugoti vidékünkön kisebb mennyiség- 


ben volt. Az idő enyhe ; az északi és keleti he- / 


gyes vidéken egy két helyen éjjeli fagy volt; a 
maximalis thermometer 17—20 fok között áll, 
északon azonban csak 10 fok körül. — Mint- 
hogy az Alföldön a kulmináczió elmult, ország- 
szerte tegnaphoz képest nem gyarapodtak a 
megjelenés esetei, de gyarapodtak az Alföldön 
kívül a többi vidéken. A nyugoti dombos vidé- 
ken márczius 29-ik és 30-ik napján egyaránt 
gyakori a megjelenés ; a kulmináczio az utóbbi 
napra esik, de nem domborodik ki élesen. A nyu- 
goti vidék összes eseteinek 17-2 %-a esik mär- 
ezius 29—30-ik napjára. 


Márcz. 30. A fecske megjelenésében ma áll 
be az országos kulmináczio az összes esetek- 
nek 7"1 0/9-ával. Az Alföldön azonban mar csök- 
kenés mutatkozik; a keleti s főkép az északi 
hegyes vidéken azonban gyarapodás köszönt 
be, úgy hogy tegnaphoz képest a szaporulat 24 


eset. — Több helyütt, de csak kevés eső esett, | 
itt-ott zivatarral és jéggel. A maximalis hőmérő | 


kevés kivétellel 15—20 fok között áll; fagy 
Aquila. IX. 


\ 


od 


Es fallt starker Regen, gegen Abend zieht sich 
die Regenarea auch bis in die Ostgegend hin, 
jedoch im Westen nimmt der Regen bei uns ab. 
In Siebenbürgen ist die Morgentemperatur sehr 
hoch (14°9 Grade), im Westen tritt aber schon 
Fallen derselben ein. Das Maximum beträgt in 
Siebenbürgen 20, anderwärts 12 Grade. — Die 
Schwalbe erscheint an mehreren Orten, als ge- 
stern, nur im regenreichen Siebenbürgen an 
wenigeren ; das Plus gegen gestern ist 46. 

98. März. Die Barometerdepression erstreckt 
sich auch heute auf ganz Europa, das Centrum 
bewegte sich etwas nördlich gegen das deutsche 
Meerufer und England. Regen fällt wenig an 
einigen Orten. Im Westen entstehen Gewitter, 
die auch Hagel bringen. Das nächtliche Mini- 
mum fällt nur in der Nordgegend hie und da 
bis zu Null, das Maximum steigt in der Tief- 


ebene bis auf 19 Grade. — Im ganzen Lande, 
besonders in der Tiefebene, erscheint die 


Schwalbe häufig, wo sich auch die Culmination 
einstellt. Das Plus gegen gestern ist 103, wovon 
40 Fälle der Tiefebene zukommen, wo am 28. 
und 29-ten 246 % aller Daten auftreten. 

29, März. Das Centrum der Depression lagert 
über England. Ihr Wirkungskreis ist in Ost- 
Europa schon gering. Bei uns fiel am Gestade 
der Adria ausgiebiger, in der Westgegend ge- 
ringer Regen. Das Wetter ist milde; in der nörd- 
lichen und östlichen Berggegend trat an ein, 
zwei Orten Nachtfrost auf, das Maximum steht 
zwischen 17—20 Graden, jedoch im Norden 
nur auf etwa 10. — Da auf der Tiefebene die 


| Culmination vorüber ist, so ist im Allgemeinen 


eine Vermehrung der Fälle des Erscheinens 
nicht wahrzunehmen, jedoch auf den einzelnen 
Gebieten, mit Ausnahme der Tiefebene, kann 
Zunahme constatirt werden. In der Westgegend 
zeiet sich die Schwalbe am 29. und 30. gleich 
häufig, die Culmination fällt auf den letztge- 
nannten Tag, jedoch ist sie abgestumpft. Von 
den Daten der Westgegend weisen die Tage, 


| des 29. und 30-ten 17:2 0 auf. 


30. März. Laut allen Daten des Landes stellt 
sich heute die Culmination im Erscheinen der 


| Schwalbe ein, und zwar mit 71 %. Die Tief- 


ebene weiset schon Abnahme, die Ost- und be- 

sonders die Nordgegend aber noch Zunahme 

auf. Das Plus ist 24 gegen gestern. — An meh- 

reren Orten regnete es ein wenig, hie und da 

waren Gewitter mit Hagel. Das Maximalther- 

mometer steht meistens auf 15—20 Graden ; 
8 


58 


sehol sines ällomäsainkon, az éjjeli minimum 
többnyire 6— 10 fok között volt. A légnyomäsi 
depresszio kette valt s reszint Közep-Euröpät, 
reszint Nyugot-Euröpät boritja. A helyzet ha- 
sonlit némileg a marezius 26-ikihez. 


Märez. 31. A fecske megjelenése mindenütt 
csökkent. A csökkenés az Alföldön nem feltünő, 
mert ott a kulmináczio már három nappal előbb 
volt, feltünő azonban a Kárpátok vidékén. — 
Fagy sehol sincs, a maximalis hőmérő több- 
nyire 16—21 fok között áll. Itt-ott kevés eső 
esett, az ország északi részén zivatarral és jég- 
gel. A légnyomási depresszio északra, a német 
tengerpartra vonult s idönkre utórésze hat; a 
levegő nyomása mintegy 5 mm.-el emelkedett s 
az ország keleti részén magas értéket ért el. Az 
idő napközben gyorsan változott; Olaszország- 
ból depresszio közeledik s előrészének hatása 
érzik már a délnyugoti vidéken ; a tengerparton 
az eső jelentékenyebb, holott az ország egyéb 
tájai az északi depresszio utórészének hatása 
alatt állanak. 


Apr. 1. Nyugot-Euröpäban a légnyomás el- 
oszlásában nagy változás állott be; az egyik 
depresszio a földközi tenger és Francziaország 
fölött terül el, míg a másik a német tengerpart- 
róla Skandináviai félszigetre húzódott.— E hely- 
zet hasonlít a márczius 25-ikihez s valamint 
akkor, úgy most is gyarapodik a fecske megjele- 
nése tegnaphoz képest, főképen a keleti és északi 
hegyes vidéken, hol ma áll be a kulmindezio. — 
Az előbbi vidék összes eseteinek 160 %-a, 
az utóbbié 128 %-a esik április 1—2-ik nap- 
jára. — A hőmérséklet valamivel magasabb a 
normálisnál, csak egy erdélyi állomáson sülyedt 
az éjjeli minimum a fagypontig, különben igen 
enyhe volt az éj s a nappali maximum megha- 
ladja a 16 fokot s 23 fokig is emelkedik. Az or- 
szág nyugot felében az eső általánossá s a ten- 
gerparton jelentékeny lett. 


Apr. 2. A légnyomäsi depresszió északkeleti 
irányban haladt, középpontja Salzburg környé- 
kén van. Délkeleti szél uralkodik, a hőmérsék- 
let szokatlanul magas reggel és délben egyaránt, 
úgy hogy a maximális thermometer Erdélyben 
94—96 fokig is emelkedik s egy állomás kive- 
telével a minimum 17 foknál alább e vidéken 
nem sülyedt. Az idő esős, főképen az Alföldön, 
Erdély még száraz. — A fecske megjelenésének 


Nachtfrost ist nirgends aufgetreten, das Mini- 
mum beträgt 6—10 Grade. Die Depression spal- 
tete sich in zwei Theile und bedeckt theils 
Mittel-, theils Westeuropa. Diese Situation : 
ähnelt jener vom 26. März. 

31. März. Das Erscheinen der Schwalbe wird 
überall seltener. In der Tiefebene ist dies nicht 
auffallend, weil dort schon 3 Tage seit der Cul- 
mination verflossen sind, jedoch ist die Ab- 
nahme auffallend in der Karpatengegend. — 
Nachtfrost giebt es nicht, das Maximum beträgt 
16-21 Grade. Hie und fiel wenig Regen, in 
der Nordgegend mit Gewitter und Hagel. Die 
Depression wanderte nach Norden auf das 
deutsche Meeresufer und wir befinden uns im 
hinteren Theil derselben ; der Luftdruck stieg 
um 5 mm. und erreiehte in der Ostgegend einen 
hohen Stand. Während des Tages änderte sich 
das Wetter schnell; aus Italien rückt eine De- 
pression heran, deren vorderer Theil schon 
Einfluss auf dieWestgegend ausübt; am Meeres- 
ufer der Adria fällt ziemlich starker Regen, die 
anderen Gebiete des Landes beherrscht der 
hintere Theil der nördlichen Depression. 

1. April. In der Vertheilung des Luftdruckes 
ist in West-Europa eine grosse Veränderung 
eingetreten ; eine Depression lagert über dem 
Mittelländischen Meere und Frankreich, eine 
andere wanderte vom deutschen Meeresufer auf 
die Skandinavische Halbinsel. — Diese Situation 
ähnelt jener vom 25. März und wie damals die 
Schwalbe häufiger erschien, als am vorherge- 
henden Tage, so auch jetzt, besonders im öst- 
lichen und nördlichen Bergland, wo die Culmi- 
nation auftritt, und zwar am 1-2. April dort 
mit 160, hier mit 128% aller Fälle. — Die 
Temperatur ist etwas höher, als die normale, 
nur an einer Station in Siebenbürgen fiel sie 
bis auf Null; das Maximum steht höher als 16 
und erreicht 23 Grade. In der Westhälfte des 
Landes fällt Regen, am Ufer der Adria in grösse- 
rer Quantität. 

9. April. Die Depression wandert in nord- 
östlicher Richtung, ihr Centrum befindet sich 
in der Gegend von Salzburg. Südöstlicher Wind 
herrscht, die Temperatur ist in der Frühe und 
auf Mittag auffallend hoch; in Siebenbürgen 
steht das Maximum auf 24—26, und das Mini- 
mum, mit Ausnahme einer Station, befindet 
sich auf wenigstens 17 Graden. Besonders ist 
auf der Tiefebene Regenwetter, Siebenbürgen 
bleibt noch trocken. — Da die Culmination 


kulminäeziöja elmulvän, a csökkenés tegnaphoz 
merve 43 eset. 

Apr. 3. A fecske feltünése rohamosan csök- 
ken, kivált nyugoton és az Alföldön; a fogyás 
tegnaphoz képest 105 eset. — Az idő esős, kivált 
az Alföldnek jutott bő mennyiség. Keleten reg- 
gel még igen magas (15 fok fölött) a hőmérsék- 
let, de nyugotról már hősülyedés állott be s 
mig itt a maximum csak 17 fokig emelkedik, 
addig Erdélyben még 24 fokon is áll. A légnyo- 
mási depresszió középpontja az Alpesek vidéké- 
ről Magyarország fölé került. 


Apr. 4. A légnyomäsi depresszió középpontja 


Erdély keleti szélén van, a hőmérséklet sülyed | 


s reggel nyugoton alacsonyabb, mint keleten. 
Éjjeli fagy ugyan nem volt, de a maximalis hö- 
merö alig haladja meg nyugoton és az Alföldön 
a 10 fokot, holott Erdelyben még 19-re is fel- 
szall. Viharos szel dühöng, esös idö uralkodik, 
a Dunantul levé vidéken jelentektelen ugyan az 
eső mennyisége, de az Alföldön igen nagy mér- 
téket ölt s meghaladja a 20, sot helyenkint a 
30 mm.-t is. A vihar északi és északnyugoti 
iranyböl törtet. Az északi Karpatokban havas 
esò esett. — A fecske megjelenese a hüvös nyu- 
goton és az esös Alföldön minimumat éri el s 
- az egész országban a csökkenés tegnaphoz ké- 
pest 23 eset. 


Apr. 5. A kulminäczio után ma minimum áll 
be a fecske megjelenésében országszerte ; mind- 
össze 63 helyen tünt fel madarunk, &s pedig 
nyugoton inkabb, mint az Alföldön és Erdely- 
ben. — Az esö csökkenöben van, fökep nyugo- 
ton; keleten még esik s Erdelyben néhol nagyobb 
mennyisegben is. Az északi Karpatokban havas 
eső esett. Éjjeli fagy ugyan nem volt, de a 
maximális hőmérő, főleg Erdélyben és az északi 
hegyes vidéken, igen alant áll, 10 fokig sem 
emelkedik; az ország nyugoti részében azon- 
ban magasabb s 13—17 fok között áll. Időnk 
az Oroszországba vonult s északkelet felé tartó 
légnyomási depresszió hideg utórészének hatása 
alatt áll. 


Ápr. 6. Az idő nagyot változott; a légnyo- 
mási depresszió a kontinens északi részére vo- 
nult, Közép-Európát és hazánkat is magas lég- 
nyomás borítja. A felhőzet oszladozik, az idő 
hűvös, az ország északi és keleti hegyes vidé- 


kén több helyütt éjjeli fagy volt s hópelyhek is ! 


schon vorbei ist, erschien die Schwalbe seltener, 
als gestern. Das Minus ist 43. 

3. April. Das Erscheinen der Schwalbe sinkt 
plötzlich, besonders in der Westgegend und auf 
der Tiefebene. Das Minus ist 105. — Das Wetter 
ist regnerisch, eine grosse Menge Niederschlag 
fiel besonders auf der Tiefebene. Im Osten 
steht das Thermometer in der Frühe noch sehr 
hoch (über 15 Grade), jedoch im Westen stellt 
sich schon Temperaturabnahme ein und das 
Maximum beträgt hier nur 17, hingegen in 
Siebenbürgen noch 24 Grade. Das Centrum 
der Depression rückte aus der Gegend der Al- 
pen nach Ungarn. 

4. April. Das Depressionscentrum befindet 
sich im östlichen Theil von Siebenbürgen, die 
Temperatur fällt und ist in der Frühe im Westen 
niedriger, als im Osten. Nachtfrost kam zwar 
nicht auf, jedoch steigt das Maximum im Westen 
und auf der Tiefebene kaum über 10 Grade, da 
es doch in Siebenbürgen auch mehr als 19 an- 
giebt. Der Wind weht mit Sturmesstärke, das 
Wetter ist regnerisch, die Menge ist im Westen 
gering, auf der Tiefebene hie und da sehr hoch, 
auch mehr als 20—30 mm. Der Sturm kommt 
aus Nord und Nordwest. In den nördlichen Kar- 
paten fällt Schnee. — Im kühlen Westen und 
in der regenreichen Tiefebene ist das Erschei- 
nen der Schwalbe auf ein Minimum gesunken ; 
das Minus beträgt im ganzen Lande 23. 

5. April. Nach der Culmination kommen 
heute die wenigsten Fälle des Erscheinens der 
Schwalbe vor, bloss 63 Orte melden ihre An- 
kunft, mehrere im Westen, als auf der Tief- 
ebene und in Siebenbürgen. — Der Regen fängt 
an aufzuhören, besonders im Westen ; in Sieben- 
bürgen aber regnet es noch, hie und da ziem- 
lich stark. In den Nord-Karpaten fiel Regen mit 
Schnee. Nachtfrost giebt es zwar nicht, jedoch 
bleibt das Maximum, besonders in Siebenbürgen 
und in der nördlichen Berggegend, unter 
10 Grad ; im Westen steht es etwas höher, näm- 
lich zwischen 13—17 Graden. Das Wetter be- 
herrscht der hintere Theil der Depression, 
welche in nordöstlicher Richtung nach Russ- 
land zog. 

6. April. Grosse Veränderung stellt sich bei 
dem Wetter ein ; die Depression wanderte nach 
dem Norden des Continentes, Mittel-Europa und 
auch Ungarn hat hohen Druck. Die Wolken- 
decke zerreisst, das Wetter ist kühl, im Norden 
und Osten des Landes stellte sich an-mehreren 

R* 


60 


hulltak néhol reggel, de mérhető csapadék nincs. 
A maximális hőmérő többnyire 10 fokon alul 
áll, nyugoton azonban és északnyugoton 13 
fokig is emelkedik. — A fecske megint sűrűb- 
ben mutatkozik országszerte, a gyarapodás teg- 
naphoz képest 43 eset. 

Ápr. 7. A tengerpart kivételével csaknem 
országszerte a fagypont alá sülyedt az éjjeli hő- 
mérséklet, nappal azonban 14-16 fokra emel- 
kedik a maximális hőmérő, sőt a tenger mellett 
20 fokra is fölszállott. Eső csak az északi vidé- 
ken van. Magyarországot és Közep-Euröpät ma- 
gas légnyomás borítja. — A fecske tegnaphoz 
mérve újra sűrűbben mutatkozik, főkép nyugo- 
ton és északon, hol megjelenése ápr. 6—9-ik 
napja között aránylag legsűrűbb. 

Ápr. 8. Tegnap 116, ma 105 helyen jelent 
meg a fecske. — Éjjeli fagy alig egy-két helyen 
fordult elő. Reggel az ország északnyugoti ré- 
szében legenyhébb az idő, a hőmérő 11—12 
fokon áll s a nappali maximum 18—21 fokra is 
emelkedik, főkép délnyugoton. Kisebb csapadék 
csak az ország keleti felében van. A légnyomás 
magas, kivált Közép-Európában. Úgy látszik, 
hogy a magas légnyomásból kifelé tartó nyu- 
goti szél, az Alpesekről lecsapódván, országunk 
nyugoti részére olyan dinamikus fölmelegedést 
hozott, mint ezt Bécsben is több izben tapasz- 
talták. Kelet felé ezen áramlás hője csökken. 


Ápr. 9. Éjjeli fagy nincs, az idő enyhe, a 


nappali maximum az Alföldön és nyugoton 22 ! 


fokra is felszáll; keleten kisebb eső esik s ott 
hűvösebb is az idő, mi a sekély oroszországi 
hatására irandó. — 
A fecske főleg északnyugoton és nyugoton mu- 
tatkozik ; összesen 95 helyen jegyezték fel meg- 
jelenését. 

Ápr. 10. A fecske 100 helyen tűnt fel, leg- 
inkább a keleti és északi hegyek között. — 
Éjjeli fagy. nincs, a reggeli hőmérséklet na- 
gyobb, mint tegnap, a maximum 16—19 fok. 


légnyomási depresszió 


A Kárpátok vidékén elterülő mellékdepresszió 
hatása alatt északon és keleten gyenge eső van. 


Apr. 11—12. A fecske megjelenése ritkábbá 
válik (45—62 eset), olyanná lesz, mint volt 
márczius 29, 93-án. 


Aprilis 13—14. Alacsony légnyomással sok 
esőnk van, a Kárpátokban havazik, az idő hű- 
vös. — Kevés (24— 23 eset) fecske mutatkozik. 


Orten Nachtfrost ein, hie und da fallen Früh 
Schneeflocken, jedoch ist der Niederschlag klein, 
winzig. Das Maximum steht meistens auf 10, 
im Westen und Nordwesten auch auf 13 Gra- 
den. — Die Schwalbe erscheint wieder häufiger, 
das Plus ist 43. 

7. April. Mit Ausnahme der Gegend um die 
Adria, sank das nächtliche Minimum meistens 
bis und unter Null, das Maximum aber steigt 
bis 14—16 und im Küstenland bis auf 20 Grad. 
Regen ist nur in der nördlichen Gegend.Über Un- 
garn und Mittel-Europa lagert hoher Druck. — 
Die Schwalbe erscheint wieder häufiger, beson- 
ders im Westen und Norden, wo sie zwischen 
6.—9. April verhältnissmässig am häufigsten 
zu sehen ist. 

8. April. Gestern war die Schwalbe an 116, 
heute an 105 Stellen wahrzunehmen. — Nacht- 
frost war kaum an I—2 Orten zu beobachten. 
Das Wetter ist im nordwestlichen Theil des 
Landes Früh gut milde, das Thermometer zeigt 
11-12 Grade, das Maximum steigt bis auf 
18-21 Grade, besonders im Südwesten. Der 
Luftdruck ist hoch, zumal in Mittel-Europa. 
Es scheint, dass der Westwind, aus dem Luft- 
druckmaximum herauswehend, von den Alpen 
herabstürzend, im Westen des Landes dyna- 
mische Erwärmung hervorbrachte, wie dies in" 
Wien mehrmals zu beobachten war. Gegen 
Osten nimmt diese Wärme ab. 

9. April. Es giebt nicht Nachtfrost, das Wetter 
ist milde, das Maximum erreicht auf der Tief- 
ebene und im Westen 22 Grade ; im Osten fällt 
ein wenig Regen, dort ist es auch kühler, was der 
seichten Depression in Russland zuzuschreiben 
ist. — Die Schwalbe erscheint besonders im 
Nordwesten und Westen und zwar an 95 Orten. 

10. April. Heute sah man die Schwalbe an 
100 Orten, besonders in den östlichen und 
nördlichen bergigen Gegenden. — Nachtfrost ist 
nicht aufgetreten, die Morgentemperatur ist 
höher, als gestern, das Maximum steigt auf 
16—19 Grade. In der Karpatengegend liest 
eine secundäre Depression, welche im Norden 
und Osten von geringem Regen begleitet ist. 

11.—12. April. Das Erscheinen der Schwalbe 
wird seltener (45—62 Fälle), etwa derart, als es 
am 22,—23. März war. 

13.—14. April. Bei niedrigem Druck haben 
wir viel Regen, in den Karpaten fällt Schnee, 
das Wetter ist kühl. — Wenig (24—23 Fälle). 
Schwalben kommen an. 


Apr. 17, 20. Megint több helyen tűnik fel a 
fecske, az elöbbeni napon 42, az utóbbin 46 he- 
lyen. — Aprilis 17-én légnyomäsi depressziò 
terül el a genuai tengeröböl körül; miként 
márczius 25-én, most is meleg délkeleti szél 
uralkodik, úgy hogy a maximális hőmérő 24 
fokra is felszáll. Eső csak a tengerpart körül 
van. Április 20-án meleg idő van, a maximális 
hőfok 20-25 körül ingadozik. A tenger mellé- 
kén és némileg az Alföldön gyenge eső esik. 


A többi napra már kevés eset jut, a fecske 
1898. évi megjelenése végéhez közeledik s így 
ezekre ki sem terjeszkedem. 


Térjünk már most át az 1899. évi adatokra. 
Itt is márczius 12-ikével kezdem. 


Márczius 12. Az idő hazánkban tulnyomóan 
borult, különben száraz és enyhe. Gyenge éjjeli 
fagy csak Erdély és az északi felföld néhány 
állomásán volt. A szél keleti, délkeleti leginkább 
s igen gyenge, sok helyütt szélcsend van. A lég- 
nyomás a Skandinaviai félszigeten s Afrika 
északi részén alacsony, Közép-Európában, ki- 
vált keleten és nyugoton magas. — A fecske 
18 helyen mutatkozik. 


Márcz. 13. Az idő nálunk száraz és enyhe, 
éjjeli fagy csak szórványosan volt, főképen Er- 
délyben. A szél erősebb, mint tegnap s leg- 
inkább északi vidékekről tart felénk. Az alacsony 
légnyomás északon tünöfelben van, Európában 
tegnaphoz képest még fokozódott, Afrikában 
nem igen változott. — A fecske ma csak 13 he- 
lyen tűnt tel. 


Márcz. 14. Tulnyomóan derült és száraz idő 
uralkodik. Szorvänyosan éjjeli fagyok voltak s 
reggel 7 órakor is több helyen még fagyponton 
vagy alatta áll a hőmérő. A szél északias. A lég- 
nyomás Europa közepén magas; északon és 
délen valamivel alacsonyabb. — A fecskét 14 
helyen látták. 


Márcz. 15. Az idő nálunk száraz és derült, 
nappal igen enyhe, éjjel hűvös, sok helyen még 
reggel 7 órakor is fagypont alatt áll a thermo- 
meter. Az északias szelek gyengék. A légnyo- 
más egész Hurópában magas. — A fecske 17 
helyen tűnt fel. 


61 


17. und 20. April. Wieder mehren sich die 
Fälle der Ankunft ; am 17-ten sind 42, am 20-ten 
46 Fälle vorgekommen. — Am 17-ten April liest 
eine Depression am Meerbusen von Genua; 
auch jetzt, wie am 25-ten März, herrscht war- 
mer Südost-Wind, 
steigt auf 24 Grade. Regen fällt nur an der 
Meeresküste der Adria. Am 20-ten April ist 
ebenfalls warmes Wetter, das Maximum erreicht 
20—25 Grade. Im Küstenland und auf der Tief- 
ebene regnet es, die Menge ist jedoch nur gering. 


das Maximalthermometer 


Die übrigen Tage weisen nur eine geringe 
Anzahl der Fälle auf, das Erscheinen der Rauch- 
schwalbe im Jahre 1898 naht dem Ende ent- 
gegen, mithin schliessen wir die Discussion. 

Gehen wir nun aufdie Daten des Jahres 1899 
ein, und beginnen wir auch hier mit dem 12-ten 
März. 

12. März. Das Wetter ist, bei meistens be- 
wölktem Himmel, in Ungarn trocken und milde. 
Leichter Nachtfrost ist nuran einigen Stationen 
Siebenbürgens und des nördlichen Berglandes 
Der Wind ist sehr schwach und 
bläst meistens aus Ost und Südost, hie und da 
ist Windstille. Der Luftdruck ist auf der Skan- 
dinavischen Halbinsel und in Nordafrika nied- 
rig, in Mittel-Europa, vorzüglich im Osten 
und Westen, hoch. — Die Schwalbe erscheint 
an 18 Orten. 

13. März. Das Wetter ist bei uns trocken und 
milde, Nachtfrost stellte sich nur sporadisch ein, 
zumal in Siebenbürgen. Der Wind ist stärker 
als gestern und weht besonders aus nördlichen 
Gegenden. Der niedrige Luftdruck im Norden 
ist im Verschwinden begriffen, sonst aber stieg 
in Europa das Barometer, in Afrika stellte sich 
keine Veränderung ein. — Die Schwalbe wurde 
heute nur an 13 Stellen beobachtet. 

14. März. 
wölkt, das Wetter trocken. Sporadisch zeigte 
Nachtfrost und das Thermometer stand 
auch um 7 Morgens hie und da auf und unter 
Null. Der Wind bläst aus Norden. Der Luftdruck 
ist in Mittel-Europa hoch, im Norden und 
Süden etwas niedriger. — Die Schwalbe sah man 
an 14 Orten. 

15. März. Das Wetter ist bei uns trocken und 
heiter, tagsüber gut mild, in der Nacht kühl, so 
dass auch um 7 Morgens das Thermometer an 
vielen Orten unter Null steht. Schwache Nord- 
winde wehen. Der Luftdruck ist in ganz Europa 
hoch. — Die Schwalbe erschien an 17 Stellen. 


verzeichnet. 


Der Himmel ist meistens unbe- 


sich 


Märez. 16. Az idő derült, száraz és enyhe; 
ejjeli fagy keves helyen volt. A szel gyenge, a 
légnyomäs magas. — A fecske 16 helyen mu- 
tatkozik. 


Marez. 17. A légnyomas még mindig magas. 
Az ég ugyan valamivel felhösebb lett, az idö 
egyébként száraz és nappal igen enyhe, éjjel is 
mindössze négy helyen volt gyenge fagy. — 
A fecske ez enyhe időben is csak 15 helyen 
jelentkezett. 


Márcz. 18. A légnyomás eloszlása feltünően 
változott; északkeleten, Szent-Pétervár körül, 
mély légnyomási depresszió van, mely némileg 
hazánkra is kihat s több helyütt nyugoti szelet 
támaszt ; nálunk részben 760 milimétert vala- 
mivel meghalad, részben alatta marad a nyo- 
más. Az idő különben valamivel hűvösebb, mint 
tegnap volt, egyébként reggel derült és száraz, 
de a nap folyamán északon és északkeleten cse- 
kély csapadék volt. Éjjeli fagy igen sok helyen 
állott be. — Ezen megváltozott légnyomási hely- 
zetben 25 helyen mutatkozott a fecske. 


Märez. 19. A légnyomás nálunk is alacsony, 
a mennyiben a Balkánon másodrendű depresszió 
fejlődött s így az idő általánosan nyugtalanabb, 
csapadékosabb és hűvösebb lett. Élénk északi 
légáramlásunk van. Az ország nyugoti és déli 
vidékén havazik, — A fecske kevesebb helyen (19) 
mutatkozik, mint tegnap. 


Márcz. 20. Reggel még csak a déli vidéken, 
napközben azonban jóformán már az egész 
országban havazik s a hőmérő a tengerpart ki- 
vételével az egész országban reggel a fagypont 
alatt áll és napközben is csak 9 fokig emelke- 
dik a fagyponton felül. Az idő csendes, részint 
gyenge délies, részint északias a szél. A légnyo- 
más alacsony, depresszió részint a Skandiná- 
viai félszigeten, részint Olaszországban van. — 
A fecske 18 helyen tűnt fel. 


Márcz. 21. Havas időnk van, a déli vidéken 
10 cm. körül váltakozik a höreteg, Károlyváros- 
ban a 27 em.-t is eléri, északon azonban kevés 
hó esett. Országszerte fagy, a tengerpart s a 
délkeleti vidék némi része kivételével. A maxi- 
mális hőmérő is csak legfölebb 8 fokig emelke- 
dik. Légnyomásunk alacsony s depresszió van 
Olaszország felső s Németországi keleti vidé- 


16. Márz. Das Wetter ist heiter, trocken und 
mild; Nachtfrost ist an einigen Stationen auf- 
getreten. Der Wind ist schwach, der Luftdruck 
hoch. — Die Schwalbe zeigte sich an 16. Orten. 

17. März. Der Luftdruck ist noch immer 
hoch. Der Himmel ist zwar etwas bewölkter 
als gestern, sonst aber herrscht trockenes Wet- 
ter, tagsüber ist es sehr mild, und auch nachts 
entstand nur an 4 Stationen leichter Frost. — 
Die Schwalbe erschien auch bei dem milden 
Wetter nur an 15 Stellen. 

18. März. In der Vertheilung des Luftdruckes 
stellte sich grosse Veränderung ein; im Nord- 
osten, bei St. Petersburg, liegt eine tiefe Depres- 
sion, die auch auf unser Wetter einen Einfluss 
ausübt und an mehreren Stationen Westwind 
verursacht; der Luftdruck ist demzufolge theils 
etwas unter, theils etwas über 760 mm. Das 
Wetter ist übrigens etwas kühler geworden, 
morgens heiter und trocken, tagsüber aber fiel 
im Norden und Nordosten etwas Regen. Nacht- 
frost war an vielen Orten. — Bei dieser Verände- 
rung im Luftdrucke erschien die Schwalbe an 
25 Stellen. 

19. März. Auch in Ungarn stellt sich nied- 
riger Druck ein ; auf der Balkanischen Halbinsel 
entwickelte 
das Wetter wird unbeständiger, regnerisch und 
kühler. Die Nordwinde werden stärker. Im 
westlichen und südlichen Theil des Landes fällt 
Schnee. — Das Erscheinen der Schwalbe wird 
seltener (19 Stellen). 

20. März. Morgens schneite es nur in der 
südlichen Gegend, im Verlaufe des Tages aber 
auch schon fast im ganzen Lande ; das Thermo- 
meter steht morgens nur am Küstensaume 
über, sonst unter Null und auch das Maximum 
steigt nur bis 9 Grade. Das Wetter ist still, theils 
mit leichtem Südwind, theils mit Nordwind. Der 
Luftdruck ist niedrige, eine Depression liegt 
über der Skandinavischen Halbinsel, die andere 
über Italien. — Die Schwalbe zeigt sich an 
18 Orten. 

21. März. Es herrscht Schneegestöber, in der 
Südgegend beträgt die Schneeschieht 10, in 
Kärolyväros sogar 27 cm.; in Norden ist aber 
wenig Schnee vorhanden. Den Küstensaum und 
einen Theil der südöstlichen Gegend ausgenom- 
men, steht das ganze Land unter Frost. Das 
Maximalthermometer steigt höchstens bis 
8 Grade. Der Luftdruck ist niedrig und eine De- 
pression ist in Ober-Italien, die andere in Ost- 


sich eine secundäre Depression, 


ken. A légäramlat északi. — A fecske mind- 
össze 8 helyen mutatkozik. 


Märezius 22. Hazank nyugoti reszen magas 
légnyomás támadt, a havazás megszűnt, csak 
Erdélyben esik még hó ma reggel, hol a hömer- 
séklet a fagypont körül van, holott nyugoton 
11 foknyira is alája sülyedt. — Fecskét 13 he- 


lyen láttak. 


Márcz. 23. Nálunk magas a levegő nyomása, 
a Keleti tengeren azonban, valamint Korzika 
körül depressziók vannak. A tengerparton esik 
az eső, de az ország egyéb részein igen bőven 
hull a hó, mely kivált a déli vidéken 30—40 
cm. vastag réteggel borítja a talajt. Déli vidé- 
künkön gyengébb a fagy, mint északon. Az 
olaszországi depresszió hatása alatt többnyire 
gyenge délkeleti szelünk van. — A fecske e csu- 
nya időben csak 7 helyen tűnt fel. 


Märez. 24. Az ország déli részén még hó esik, 
Erdélyben eső; egyebütt alig van csapadék. 
A légnyomási depresszió hazánk keleti részét 
borítja, Korzika és Dél-Olaszország körül újabb 
depressziók mutatkoznak. Az ország északnyu- 
goti felében mindenütt erős eszakias légáramlat 
tombol, Erdélyben, a depresszió déli részén, 
azonban délies a szél, s mig ott 2—3 fok a 
hideg, Erdélyben reggel néhutt 11—12 fok a 
meleg a hegyek északi oldalán lecsapódó áram- 
lat miatt. — A fecske 19 helyen mutatkozik. 


Márcz. 25. A depresszió középpontja Olasz- 
országból Leszina fölé került, nálunk alacsony 
a légnyomás, újabb havazás indult meg, mely 
csaknem az egész országra kiterjedt, kivált- 
képen délre és délkeletre. Erdélyben többnyire 
eső esik. A nyugoti vidéken 5 fokos fagy is 
van, a keleti rész fagymentes. A szél több- 
nyire észak felől fú. — A fecske 27 helyen je- 
lent meg. 


Marez. 26. Csak a délkeleti vidéken esik még 
ma reggel is gyengén a hó. A borús keleten 
csekélyebb, a derült nyugoton erősebb a fagy. 
Nagy légnyomás terül el Európa felett. Nálunk 


63 


Deutschland wahrzunehmen. Die Winde kom- 
men aus Norden. — Die Schwalbe erschien nur 
an 8 Stellen. 

99, März. Im westlichen Theil des Landes 
stellte sich hoher Druck ein und das Schnee- 
gestöber hörte auf, in Siebenbürgen schneit es 
aber noch; hier steht das Thermometer mor- 
gens um Null herum, im Westen hingegen fiel 
es bis auf 11 Grade unter dem Gefrierpunkt. — 
Die Schwalbe sah man an 13 Stellen. 

93. März. Bei uns herrscht hoher Druck, 


| jedoch an der Ostsee und bei Korsika sind De- 
pressionen aufgekommen. Am Küstensaume 


der Adria fällt Regen, in den anderen Landes- 
theilen aber Schnee, welcher besonders die süd- 
liche Gegend mit einer 30-40 cm. hohen 
Schicht bedeckt. Im Süden ist leichterer Frost, 
als im Norden. Die italienische Depression lässt 
bei uns leichten Wind aus Südost entstehen. — 
Die Schwalbe erscheint bei diesem abscheu- 
lichen Wetter nur an 7 Orten. 

94. März. In der südlichen Gegend fällt noch 
Schnee, in Siebenbürgen Regen, sonst ist das 
Land ohne Niederschlag. Die Depression liegt 
über Ostungarn, bei Korsika und in Süditalien 
zeigen sich neue niedrige Luftdruckgebilde. In 


| der nordwestlichen Hälfte des Landes weht 


starker Wind aus nördlichen Gegenden, in 
Siebenbürgen aber, am vorderen Rande der De- 
pression, entstehen südliche Winde, wo mor- 
gens auch I1— 12 Grade über Null zu beobach- 
ten sind in Folge des Herabsinkens der Luft- 
strömung an den Bergwänden; im westlichen 
Theil des Landes hingegen steht das Thermo- 
meter in der Frühe auf 2—3 Grade unter dem 
Gefrierpunkte. — Die Schwalbe zeigt sich an 
19 Stellen. 

95. März. Die italienische Depression wan- 
derte nach Osten, ihr Centrum befindet sich 
auf Lesina; bei uns ist niedriger Druck, neuer- 
dings stellt sich Schneegestöber ein und er- 


| streekt sich fast auf das ganze Land, besonders 


auf die südliche und südöstliche Gegend. In 
Siebenbürgen regnet es. Im Westen ist Frost 


| mit 5 Graden wahrzunehmen, der Osten steht 


über dem Gefrierpunkt. Meistens herrscht Nord- 
wind. — Die Schwalbe erscheint an 27 Orten. 

96. März. Schnee fällt heute morgens nur 
noch im Osten, jedoch nur geringe Quantität. 
In der bewölkten Ostgegend ist geringer, in der 
heiteren Westgegend stärkerer Frost. Hoher 
Druck liegt über Europa. Bei uns weht Nord- 


61 
északi szel fü. — A fecske ma csak 22 helyen 
tünt fel. 

Märez. 27. A mai napon 30 helyen lattak 
fecskét. Az esetek ugyan szabálytalanul, de 
egyre szaporodnak a mai naptól kezdve a kul- 
mináczió napjáig, április 15-ig. — A tengerpart 
kivételével reggel az egész országban fagy van 
s északon gyengén havazik. Nappal a maximá- 
lis hőmérő csak 8 fokig emelkedik, Fiuméban 
azonban eléri a 16 fokot. A légnyomás ná- 
lunk is, de főkép délnyugoton magas. Többnyire 
északias a légáramlat, az ország némi vidékén, 
főkép az Alföldön, délies. Az ég csaknem egé- 
szen el van borulva. 

Márcz. 28. A hőmérséklet ugyan emelkedett, 
de azért reggel még többnyire a fagypont alatt 
van; nappal azonban 10-16 fokra is fölszál- 
lott. Légnyomásunk magas, Skótország vidékén 
erősen kifejlődő depresszió mutatkozik, mely- 
nek hatása némileg már nálunk is megérzik a 
keletkező délkeleti légáramlaton. Sok helyütt 
reggel csendes és száraz az idő, mely a nap 
folyamán sem változik esősre. — A fecske 47 
helyen mutatkozik. 

Márcz. 29. Ma már 60 helyen vették észre a 
fecskét. A hőmérő reggel többnyire a fagy- 
haladja a 10 fokot s 16 fokig emelkedik. 
A légáramlat általában délkeleti. Légnyomá- 
sunk ugyan magas, de a norvég depresszió ha- 
tása elől el nem zárkózhatik. Az idő száraz, de 
ködös. 

Márcz. 30. A fecske ma 110 helyen mutatko- 
zott. - 
tig szállott le a hőmérő, de reggel 7 órakor már 
csak három keleti állomáson van fagy. Nap- 
főkép nyugoton, 16—17 


Éjjel ugyan még sok helyen a fagypon- 


közben többnyire, 


fokra szökött fel a maximális thermometer. Az | 


északi depresszió Finnország fölött terül el s 
egy másik a fekete tengeren mutatkozik. Gyenge 
északnyugoti s kevés helyen délkeleti szél fú 
reggel ; az ég borús, eső északkeleten és Erdély- 
ben van a fekete tengeren levő depresszió utó- 
részében. 

Márcz. 31. A Kárpátok északi és keleti vide- 
kén ma is van kisebb mértékű eső a Nyugot- 
Oroszországban tartózkodó alacsony légnyomás 
miatt, mely hazánk északkeleti felére is kiter- 
jed. Nyugoton magas a levegő nyomása. Észak- 
nyugoti és nyugoti erős szél fú. Éjjeli fagy 
alig van 5—6 helyen. A hőmérséklet reggel 
ugyan nem sülyedt még nálunk, de sülyedt a 


wind. — Die Schwalbe erscheint heute nur an 
22 Stellen. 

27. Márz. Heute zeigt sich die Schwalbe an 
30 Orten. Von nun an werden die Fülle des 
Erscheinens bis zum Tage der Culmination am 
15. April häufiger, jedoch nicht immer regelmäs- 
sig steigend, Unterbrechungen stellen sich bei 
der Zunahme ein. — Mit Ausnahme des Küsten- 
saumes ist morgens im ganzen Lande Frost 
wahrzunehmen, im Norden fällt Schnee. Das 
Maximum erreicht nur 8, in Fiume jedoch 
16 Grade. Im Südwesten von Europa und auch 
in Ungarn herrscht hoher Druck. Es wehen 
meistens nördliche Winde, hie und da, beson- 
ders auf der Tiefebene, südliche. Der Himmel 
ist fast total bewölkt. 

28. März. Die Temperatur steigt, jedoch zeigt 
das Thermometer morgens noch meistens Grade 
unter Null, das Maximum 10—16 Grade. In 
Ungarn herrscht hoher Druck, in Schottland 
taucht eine gut ausgebildete Depression auf, 


| welche auch bei uns einigermassen südöstliche 


Luftströmungen aufkommen lässt. Hie und da 
herrscht Windstille mit Trockenwetter. — Die 
Schwalbe erscheint an 47 Stellen. 

99. März. Heute wurde die Schwalbe schon 
an 60 Orten gesehn. — Das Thermometer steht 
morgens meistens über Null, das Maximum be- 
trägt 10, ja auch 16 Grade. Der Wind kommt 
von Südosten. Der Luftdruck ist in Ungarn 
zwar hoch, steht aber unter dem Einfluss der 
Depression in Norwegen. Das Wetter ist trocken 
und neblig. 

30. März. Die Schwalbe erscheint an 110 Stel- 
len. — Das nächtliche Minimum ging zwar noch 
an vielen Stationen unter Null herab, steht 
aber, mit Ausnahme von drei östlichen Orten, 
schon morgens 7 Uhr über Null. Während des 
Tages zeigt das Maximum, besondersim Westen, 
16— 17 Grade. Die nördliche Depression liegt 
über Finnland, eine zweite über dem Schwarzen 
Meere. Leichte Winde wehen aus Norden, hie 
und da aus Südosten ; das Wetter ist trüb, im 
Nordosten und Siebenbürgen fällt Regen, in 
Folge der Depression am Schwarzen Meere. 

31. März. Die Depression in West-Russland 
verursachte auch heute noch in der nördlichen 
und östlichen Karpatengegend etwas Regen. 
Im Westen liegt hoher Druck. Starker Wind 
weht aus Norden und Nordwesten. An 5—6 
Stationen stellte sich Nachtfrost ein. Die Tem- 
peratur fängt an im Westen zu sinken. — Bei 


kontinens nyugoti videken. — A szeles és né- 
mileg magas légnyomasù időben csak 80 he- 
lyen mutatkozott a fecske. 


Ápr. 1. A délnyugoti vidék kivételével min- 
denütt éjjeli fagy volt, a minimális hőmérő 
4— 6 fokig sülyedt a fagypont alá s a maximá- 
lis thermometer sem emelkedett 14 fokon felül. 


Eszaknyugoti szél fú az oroszországi depresszió 


hatása alatt. A légnyomás kissé emelkedett. Az 
idő többnyire szaraz, csak keleten volt csekély 
eső s mint tegnap, ma is, az Alföldön derült az 
ég. — A fecskét 104 helyen vették észre. 


Aprilis 2. Finnországban alacsony, Közép- 


Európában magas a légnyomás. Nálunk keleten / 


van leginkább, még mindig az oroszországi de- 
presszió hatására, mérsékelt mennyiségű eső. 
Az éjjeli hőmérséklet majdnem mindenütt a 


fagypont alá szállott s reggel 7 órakor is, még | 


az Alföldön is, itt-ott a fagypont alatt van. — 
A fecske 139 helyen jelent meg. 


Ápr. 3. Ma 137 helyről jelentették a fecske 
megérkezését. — A légnyomás, a kontinens 
északkeleti csücskét kivéve, egész Európában 
magas. Az éjjeli hőmérő csupán egyes helyeken 
ment a fagypont alá s reggel 7 órakor minde- 
nütt a «0» fölött áll. A nyugoti vidéken a 
maximális thermometer elérte a 20 fokot. A szél 
gyenge, többnyire nyugoti. Az idő borús s nyu- 
goton kevés eső van. 


Apr. 4. Az ország középső és nyugoti vidékén 
a fecske megjelenése eléri kulmináczióját, mely 
azonban igen gyengén van kifejlődve. E két 


vidék összes eseteinek 13°8 %-ät tünteti fel ápr. | 


4— 5-én. — Az ország keleti részén éjjeli fagy 
van s még 7 órakor reggel is fagypont alatt áll 
néhol a hőmérő. Nyugoton kedvezőbbek a vi- 
szonyok, ott nincs éjjeli fagy s reggel 7 órakor 
11 fokig is emelkedik a thermometer. Nap- 


pal a maximális hőmérő 18 fokig száll fel, nem- | 


csak nyugoton, hanem keleten, Kolozsváron is. 
Kevés eső csak a nyugoti vidéken volt, hol az 
ég borús, holott keleten derült. Gyenge keleti, 


délkeleti szél fujdogál. A légnyomás sajátságos | 


eloszlást mutat fel; a kontinens keletén és 
nyugotán magasan áll a barométer s a levegő 
nyomása két hegycsoporthoz hasonlít, melyek 


Î 


| 


dem windigen Wetter mit hohem Druck zeigte 
sich die Schwalbe heute nur an 80 Orten. 

1. April. Mit Ausnahme der südwestlichen 
Gegend, ist überall Frost, so dass das Minimum 
bis 4—6 Grade unter Null herabging, das Maxi- 
mum aber stieg bis 14 über Null. Noch immer 
unter dem Einflusse der russländischen Depres- 
sion weht Nordwestwind. Der Luftdruck wurde 
höher. Das Wetter ist meistens trocken, nur im 
Osten fällt etwas Regen, in der Tiefebene ist 
der Himmel heute, wie er auch gestern war, 
heiter. — Die Schwalbe erscheint an 104 Orten. 

2. April. In Finnland liegt niedriger, in Mittel- 


Europa hoher Druck. Im Osten haben wir auch 


noch heute in Folge der russländischen Depres- 
sion wenig Regen. Die nächtliche Temperatur 
sank fast überall unter Null und steht auch 
morgens noch, sogar auch hie und da in der 
Tiefebene, unter dem Gefrierpunkt. — Die 
Schwalbe zeigte sich an 139 Stellen. 

3. April. Über die Ankunft der Schwalbe lau- 


| fen 137 Berichte ein. — Den äussersten nordöst- 


lichen Züpfel des Continentes ausgenommen, 
liest über Europa hoher Druck. Die nächtliche 
Temperatur ging nur an einigen Stationen bis 
unter Null herab, um 7 Morgens steht das 
Thermometer überall über dem Gefrierpunkt. 
In der Westgegend erreicht das Maximum 
90 Grade. Es weht meistens schwacher West- 
wind. Das Wetter ist trüb, im Westen fällt 
etwas Regen. 

4. April. In der mittleren und westlichen Ge- 
gend ist im Erscheinen der Schwalbe die Cul- 
minalion eingetreten, jedoch nur gering ent- 
wickelt. Auf diesen zwei Gebieten weisen die 
Tage des 4—5. April 13:8% aller Fälle der An- 
kunft auf. — Die östliche Gegend hatte noch 
Nachtfrost, ja um 7 Morgens stand noch das 
Thermometer hie und da unter Null. Im Westen 
sind bessere Verhältnisse vorhanden, dort giebt 
es keinen Nachtfrost und um 7 Früh steht das 
Thermometer stellenweise auch auf 11 Graden. 
Während des Tages aber steigt die Temperatur 
nicht nur im Westen, sondern auch im Osten, 
in Kolozsvar, bis auf 18 Grade. Im Westen ist 
trübes Wetter, es fällt wenig Regen daselbst, 
im Osten ist es heiter. Leichter Wind bläst aus 
Osten und Südosten. Die Vertheilung des Luft- 
druckes ist auffallend; im Westen und Osten 
ist hoher Stand wahrzunehmen, zwei Gebirgs- 
zügen ähnlich, zwischen welchen eine Furche 


között a Keleti tengertől az Adriaig alacsonyabb | niedrigeren Druckes von der Ostsee bis zur 


Aquila. IX. 


9 


66 
. 

légnyomast csatorna vonul végig, érintve Ma- 
gyarország nyugoti vidékét. — A fecskefelvo- 
nulás kulminácziója e légnyomási csatornában, 
mely némileg az alacsony nyomás szerepét 
játszsza, csak gyengén fejlődik ki az Alföldön 
és nyugoton. Összesen 187 adat esik a mai 
napra. 

Ápr. 5. Ma 150 helyen vették észre a fecs- 
két. — Az ország keleti részén gyenge éjjeli 
fagy volt, reggel 7 órakor mindenütt «0» fokon 
fölül áll a hőmérő. A szél kelet és délkelet felől 
lengedez. Nyugoton borús az ég és kevés eső 
esett, itt-ott zivatar és jég kiséretében, keleten 
derült és száraz. Nálunk magas a légnyomás, 
keleten és nyugoton még magasabb, Norvégia 
körül mély légnyomási depresszió van, mely 
hazánkig terjeszti ki hatását. Olaszországban 
kisebb a légnyomás, mint nálunk. 


Ápr. 6. Az idő száraz és enyhe, de Erdélyben 
még mindig éjjeli fagy jár. A légnyomás elosz- 
lása hasonlít a tegnapihoz. Nyugoton derült, 
keleten borult az ég. A szél többnyire észak- 
nyugot felől fú. — A fecske 156 helyen mutat- 
kozott. 


Ápr. 7. Ma valamivel kevesebb helyen (140) 
vették észre a fecskét. — Az ország keleti felében 
5 helyen gyenge éjjeli fagy volt. Az idő tavaszias, 
enyhe. Tegnap 19-ig, ma 22 fokig is szállott fel 
a maximalis thermometer. A tengerparton és 


nyugaton eső volt, néhutt jó bőven. A szél | 


gyenge, részint keleti és délkeleti, részint nyu- 
gati és északnyugati. Nálunk magas a légnyo- 


cziklón dühöng viharos szelekkel. 


Ápr. 8. Az ország nyugati felében igen bő eső 
esik. Többnyire délkeleti s csak elvétve észak- 
nyugati szél fú. Csak két helyen van éjjeli fagy 
Erdélyben. A maximalis thermometer 20, sőt Ko- 
lozsváron 24, fokig emelkedett. Légnyomásunk 
alacsony, két depresszió borítja a kontinenst, 
az egyik Dánia, a másik Itália fölött terül kö- 
zéppontjával. — A fecske 146 helyen tűnt fel ; 
nyugaton, hol nagy eső esik, kevesbednek az 
adatok. 


Apr. 9. A légnyomás eloszlása hasonlít a teg- 
napihoz. Ma főképen az Alföldön esik az eső, 
néhol bőven, kisebb mértékben északon és 
északkeleten. Éjjeli fagy csak Kolozsváron van ; 


Adria sich erstreckt und auch den Westen von 
Ungarn einnimmt. — In dieser Furche, welche 
einigermassen die Rolle einer Depression spielt, 
entwickelt sich die Culmination der Ankunft in 
der Tiefebene und der westlichen Gegend nur 
unvollkommen. Der heutige Tag weist 187 Da- 
ten auf. 

5. April. Heute melden 150 Orte die Ankunft 
der Schwalbe. — Im östlichen Landestheil war 
leichter Nachtfrost, um 7 Morgens stand aber 
das Thermometer schon überall über Null. Der 
Wind bläst von Osten und Südosten. Im Westen 
herrscht trübes Wetter mit etwas Regen und 
hie und da mit Hagel; im Osten ist es heiter 
und trocken. Bei uns ist hoher Druck, beson- 
ders im Osten und Westen, in Norwegen liegt 
eine tiefe Depression, deren Wirkungskreis sich 
bis nach Ungarn ausdehnt. In Italien ist der 
Druck geringer als bei uns. 

6. April. Das Wetter ist trocken und milde, 
in Siebenbürgen ist jedoch noch Nachtfrost. 
Die Vertheilung des Luftdruckes ähnelt dem 
gestrigen. Im Westen ist heiteres, im Osten trü- 
bes Wetter. Der Wind kommt meistens von Nor- 
den. — Die Schwalbe zeigte sich an 156 Stellen. 

7. April. Heute wurde die Ankunft der 
Schwalbe an wenigeren Orten (140) als gestern, 
verzeichnet. — In der östlichen Hälfte des Lan- 
des war an 5 Stationen leichter Nachtfrost. Milde 
Frühlingswitterung herrscht. Gestern stieg das 
Maximalthermometer bis 19, heute bis 22 Grade. 
Am Küstensaume und im Westen war stellen- 
weise ausgiebiger Regen. Leichte Winde wehen 
aus Ost und Südost, aus West und Nordwest. 
Der Luftdruck ist hoch. Auf der Nord- und Ost- 
see liegt eine Cyklone mit stürmischen Winden. 

8. April. Im Westen fällt Regen von grösse- 
rer Quantität. Es weht Südost-, und nur stellen- 
weise Nordwestwind. An zwei Stationen in 
Siebenbürgen ist Nachtfrost aufgekommen. Das 
Maximalthermometer steigt auf 20, in Kolozs- 
var auf 24 Grade. Der Luftdruck ist niedrig, zwei 
Depressionen lagern über dem Continent, die 
eine über Dänemark, die andere über Italien. — 
Die Schwalbe zeigte sich an 146 Orten; im 
Westen, wo starker Regen fällt, wird die An- 
kunft seltener. 

9. April. Die Vertheilung des Luftdruckes 
gleicht der gestrigen. Heute regnete es beson- 
ders auf der Tiefebene, hie und da stärker, 
schwächer im Norden und Nordosten. Nacht- 
frost ist nur in Kolozsvár verzeichnet; das 


a maximalis hőmérő 19 fokig emelkedik. Északi 
és északnyugati szél fú többnyire, Erdélyben és 


Keleten délkeleti az áramlat. — A fecske csak | 


100 helyen tűnt fel, legritkábban az esős Al- 
földön. 


Ápr. 10. Eddigelé még egy napon sem mutat- 


kozott oly sűrűn a fecske, a mint ma, mikor | 


209 helyen vették észre. — Micsoda különös idő 
járt hát ma? A minimalis hőmérő csak Károly- 
városban sülyedt a fagypont alá, s a maximalis 


18 fokig emelkedett; egyébként ma valamivel | 


hűvösebb volt, mint tegnap. Eső némely délke- 
leti állomáson van és pedig az Alföldön s Er- 
délyben, hol nagyobb mértéket is ölt; 38 állo- 


más közűl 13 mutat fel esőt. Nyugaton derült, | 


egyébként pedig borult az ég. A szél északnyu- 


gat és észak felől fú s itt-ott viharos jellemet | 


ölt. Időnk azon légnyomási depresszió hatása 
alatt áll, mely Olaszországból Görögország fölé 
került. Nálunk a nyomás alacsony, nyugaton 
magas. Angol- Norvégország körül is légnyomási 
depressziók tartózkodnak. 


Ápr. 11. A mint tegnap szaporodtak, ma ép 
úgy kevesbednek az adatok; a fecske ma csak 
105 helyen tűnt fel. — Az éjjeli hőmérséklet sok 


helyen megközelítette s négyen el is érte a fagy- ) 


pontot. A reggeli hőmérőn körülbelül oly fokot 
olvastak le, mint tegnap, a maximalis azonban 
20-ig emelkedett. Főkép nyugatias szél fujdogál, 
az ég borús s az ország nyugati felében esik az 
eső. Időnk alakulására a Fekete-tengeren s a 
Skandinaviai félszigeten levő depresszió hat. Lég- 
nyomásunk alacsony. 


Ápr. 12. A fecskék újra sűrűbben mutatkoz- 
nak, 188 helyen. — Nyugaton reggel megindult 
az eső ; úgyszólván országszerte esős idő van, né- 
hol igen bőven hull a csapadék, csak Erdélyben 
gyéren, s itt ma be is áll a kulmináczió, hol 


csak egy állomáson volt még éjjeli fagy. E vidék | 
| April18-99/ seiner Ankunftsdaten auf. Übrigens 
teti fel. Egyébként a reggeli hőmérséklet magas | 
s 12 fokig is emelkedik ; a maximalis thermome- | 
| und Südosten, nur in der nordwestlichen Ge- 


apr. 12—13-än összes eseteinek 18:9 9/9-át tün- 


ter 22 fokon is all. A szél delröl, delkeletröl fu, 
csak az eszaknyugati videken honol nyugati 


áramlat. Légnyomäsunk alacsony, a födepresszio | 


közeppontja a Skandinävi felszigeten, a mäsod- 


67 


Maximum steigt bis auf 19 Grade. Meistens weht 
der Wind aus Norden und Nordwesten, seltener 
aus Südosten, vorzüglich im Osten und Sieben- 
bürgen. — Die Schwalbe erschien nur an 100 
Stellen, am seltensten in der Tiefebene. 

10. April. An keinem Tage zeigte sich die 


| Schwalbe bis jetzt so häufig, als heute, wo sie an 
| 209 Orten beobachtet wurde. — Welch’ besonde- 


res Wetter herrschte also heute? Das nächtliche 
Minimum sank nurin Kärolyväros bis unter Null, 
das Maximum erreichte 18 Grade; im übrigen 
war es heute etwas kühler, als gestern. Regen 
fällt im Südosten, an wenigen Stationen in der 
Tiefebene und in Siebenbürgen, wo er stellen- 
weise auch grössere Beträge aufweist; unter 
38 Stationen regnete es an 13. Der Westen ist 
heiter, die anderen Landesgegenden sind tribe. 
Der Wind weht aus Nordwesten und Norden, 
und zwar hie und da stürmisch. Das Wetter be- 
herrscht jene Depression,welche aus Italien nach 
Griechenland wanderte. Bei uns in Ungarn ist 
niedriger Druck, im Westen hoher. Auch in 
England und Norwegen liegen Depressionen. 

11. April. Wie gestern die Ankunftsdaten ein 
Steigen, so lassen sie heute ein Fallen wahrneh- 
men ; die Schwalbe erscheint an 105 Stellen. — 
Das nächtliche Maximum erreichte an vielen 
Stationen den Gefrierpunkt und sank an 4 Orten 
unter denselben. Die Morgentemperatur ist der 
gestrigen gleich, das Maximum aber steigt bis 
auf 20 Grade. Meistens weht Westwind, in der 
Westhälfte des Landes regnet es, der Himmel 
ist bewölkt. Der Luftdruck ist niedrig ; das Wet- 
ter beherrscht die Depression auf dem Schwar- 
zen Meere und auf der Skandinavischen Halb- 
insel. 

12. April. Die Schwalbe erscheint wieder häu- 
figer, an 188 Orten. — Im Westen stellte sich 
morgens Regenwetter ein, und während des Ta- 
ges regnete es fast im ganzen Lande; hie und 
da fällt Regen in grösserem Maasse, nur in 
Siebenbürgen ist der Niederschlag selten, wo 
heute die Culmination des Erscheinens der 
Schwalbe auftritt, und wo nur an einer Station 
Nachtfrost aufkam. Der Osten weist am 12— 13. 


ist die Morgentemperatur hoch, das Maximum 
erreicht 22 Grade. Der Wind bläst aus Süden 


gend herrscht Westwind. Bei uns, wie im gan- 
zen Europa, liegt niedrieger Druck, die Haupt- 
depression befindet sich über der Skandinavi- 


Ox 


68 


rendi depressziö Magyarorszag nyugati részén 
van. Egész Euröpät alacsony nyomas boritja. 

Apr. 13. A fecske ma csak 139 helyen tünt 
fel. — Az eső fökepen az Alföldön és Erdélyben 
esett. Éjjeli fagy sehol sincs ugyan, de a hömer- 
séklet, Erdély kivételével, országszerte csökkent. 
A szél többnyire kelet, északkelet felől fú. Az ég 
borús. Nálunk alacsony a légnyomás, de a Bal- 
kánfélszigeten és Olaszországban még alacso- 
nyabb. Az északi depresszió feloszlóban van, de 
egy másik, jól kifejlődve, Angolországot borítja 
s nyugati Hurópára terjed. 


Ápr. 14. Az angol depresszio már Magyaror- 
szágon is fejti ki hatását, többnyire déli szele- 
ket támasztva, s jóformán egész Enrópát borítja 
A tengerparton s az ország északnyugati részén 
megindul az eső. Az idő enyhe, fagy sehol sincs, 
a minimalis hőmérő 4—6 fokon all s a maxi- 
malis 16 —20 között ingadozik. — Ennyi helyen. 
mint ma, egy napon sem mutatkozott eddig a 


fecske ; 225 helyen vették ma észre. 
Apr. 15. Ma beáll az országos kulmináczió, 


és pedig 241 esettel, valamennyi adatnak 7-4 
%-aval. Az északi vidéken is ma jelent meg leg- 
több fecske. E vidék összes eseteinek 22-2 %-ät 
mutatja fel ápr. 14, 15-én. -— A légnyomási de- 


presszió középpontja ma is Angolország fölött ! 


terül el s hatása egész Europära kiterjed. Nä- 
lunk nyugaton és északnyugaton eső esik. A szél 
délkelet, dél, délnyugat és nyugat felől fú; 
mint tegnap, ma is jobb oldalával néz felénk a 
depresszió. Fagy sehol nincs, az éjjeli mini- 
mum 8—10, e nappali maximum 14— 25 fok 
között áll. A hőmérsékleti viszonyok ma kétség- 
kívűl a legkedvezőbbek voltak; de hogy ilye- 
nekké alakultak, az a nyugoton feltünt legnyo- 
mási depresszio hatására vezetendő vissza 8 


így ennek a rovására is irandó. Az április 14-ik | 


és 15-ik napján uralkodó kedvező időre az or- 
szág középső vidékén, a nagy Alföldön, 6-2, a 


nyugatin 9:9, a keletin 15"1 s a északin 22°20/-a | 


esik azon adatoknak, melyek a fecske megjele- 
nésére az illető vidéken vonatkoznak. 


Ápr. 16. Az alacsony nyomás középpontja 
Dánia fölé került, Lengyelországban is kisebb 
depresszio van, az idő még melegebb, mint teg- 
nap volt, a szél déli és délnyugati, igen kevés 
eső északon van, — de a kulmináczió elmulván, 
a fecske megjelenése egyszerre csökkent; ma 
mindössze 96 helyen vették észre. 


schen Halbinsel, die seeundäre über dem Westen 
von Ungarn. 

13. April. Die Schwalbe erscheint heute nur an 
139 Orten. — Regen war vorzüglich in der Tief- 
ebene und in Siebenbürgen. Nachtfrost ist zwar 
nicht entstanden, allein die Temperatur fiel, mit 
Ausnahme von Siebenbürgen, im ganzen Lande. 
Der Wind weht meistens aus Ost und Nordost. 
Das Wetter ist trübe. Bei uns herrscht niedriger 
Druck, auf der Balkanischen Halbinsel und in 
Italien ist er noch niedriger. Die nördliche De- 
pression ist in Auflösung begriffen, eine andere, 
gutausgeprägte, liegt über England und erstreckt 
sich auch auf West-Europa. 

14. April. Die englische Depression übt auch 
schon auf Ungarn Einfluss aus, Südwinde ver- 
ursachend und dehnt sich auf ganz Europa aus. 
Am Gestade der Adria und im nordwestlichen 
Landestheil fängt es zu regnen an. Das Wetter 
ist mild, ohne Nachtfrost; das Minimum be- 
trägt 4—6, das Maximum 16—20 Grade. — Die 
Schwalbe erschien heute an 225 Stellen. 

15. April. Die Ankunftsdaten der Rauch- 
schwalbe erreichen ihre Culmination mit 241 
Fällen, d. h. 7-4 % aller Daten. Auch die Nord- 
gegend hat heute ihre Culmination, auf den 
14—15. April entfallen hier 22:2 % aller Da- 
ten derselben. — Das Centrum der Depression 
liegt auch heute über England und ihr Wirkungs- 
kreis erstreckt sich auf ganz Europa. Bei uns fällt 
im Westen und Nordwesten Regen. Der Wind 
weht aus Südost, Süd, Südwest und West; wie 
gestern, ist auch heute die rechte Seite der De- 
pression uns zugekehrt. Kein Nachtfrost ist ver- 
zeichnet, das Minimum steht zwischen S—10, 
das Maximum zwischen 14—25 Graden. Die 
Temperaturverhältnisse gestalteten sich zwei- 
felsohne heute am günstigsten und zwar unter 
dem Einfluss jener Depression, die im Westen 


| entstanden war. Die Ankunftsdaten der Rauch- 
| schwalbe am 14—15. April, zur Zeit des beson- 


ders günstigen Wetters, weisen in der Tiefebene 
6-2, in der Westgegend 9-9, in der Ostgegend 15°1 
und in der Nordgegend 922 % aller Fälle auf. 

16. April. Das Centrum der Haupt-Depression 
liegt über Dänemark, in Polen ist auch eine klei- 
nere aufgetaucht; das Wetter ist noch wärmer, 
als gestern; der Wind weht aus Süd und Süd- 
west, im Norden regnet es ein wenig, — da aber 
die Culmination vorüber ist, so stellt sich im 
Erscheinen der Schwalbe rapide Abnahme ein ; 
blos an 96 Orten wurde sie beobachtet. 


Apr. 17-en is a ket, észak felé vonulò, depresz- 
szio hatása alatt all még az idő, mely enyhe, 
tavaszias. Ma 82 helyen mutatkozott a fecske. 

Ápr. 18. A légnyomás magas, az idő meleg. — 
A fecske 34 helyen tűnt fel. 


Ápr. 19. A depresszió Olaszországban van, 
nálunk többnyire magas a nyomás, az idő me- 
leg. — A fecskét 16 helyen vették észre. 


Ápr. 20. A depresszió nyugati vidékünkön 
van, az idő igen meleg. — A fecske 19 telepen 


tűnt fel. 


Azután nagyon gyérülnek az esetek, a tüne- 
mény vége felé siet. 


Azért rajzoltam az időt oly részletesen, hogy 


kiki maga is véleményt alkothasson arról, ha | 


vajjon van-e vagy nincs kapcsolat az idő napi 
alakulása és a füsti fecske napról-napra való 
megjelenésének adatai között. Az esőt, sajno- 
san, csak reggeltől reggelig tüntetik fel az idő- 
térképek, holott nekünk azt kellene tudnunk, 
ha vajjon nappal esett-e, mikor a fecske meg- 
jelenését megfigyeltük, vagy pedig éjjel, mikor 
a megfigyelés szünetel. De mind a mellett is 
annyit mégis láttunk, hogy a nagyobb eső és a 
kevesebb számú fecskemegjelenés többnyire 
együtt jár. Nem lehetetlen, hogy ez a tény né- 
mileg a megfigyelés hiányosságára vezetendő 
vissza, a mennyiben nem valószínű, hogy tani- 
tóink, kik az adatokat beszolgáltatták, nagyobb 
esőben sétát tennének a határban, hogy a fecske 
megjelenését megfigyeljék. Azért mondom : né- 
mileg, mivel vannak napok, melyeken bő eső 
volt és mégis a határban való megérkezést il- 
letőleg elég bő adatunk is van. Nagy eső után 
azonban többnyire, a depresszió utórészén, ki- 
derül az ég, az idő hűvösre fordul s így a meg- 
jelenésben csökkenés áll be. 


Láthattuk azt is, hogy a légnyomás eloszlá- | 


sának is jut szerep, sőt a legfontosabb szerep, 
mivel az idő minősége a légnyomás eloszlásá- 


tól függ. Ha a depressziók tőlünk nyugati vide- | 


ken mutatkoznak és némileg ott meg is álla- 
podnak, nálunk akkor — a Buys-Ballot-féle szél- 
törvény értelmében — déli légáramlatok támad- 
nak, az idő melegre változik, melyet a keletkező 
eső sem hűvösít meg. Csak, ha a depresszió 


69 


17. April. Auch heute üben beide, nach Nor- 
den hinziehende, Depressionen ihren Einfluss 
auf unser Wetter aus, welches als mildes Früh- 
lingswetter sich darthuet. — Die Schwalbe er- 
scheint an 82 Stellen. | 

18. April. Hoher Luftdruck und warmes Wet- 
ter. — Erscheinungsdaten der Schwalbe sind 34. 

19. April. Depression über Italien, hoher 
Druck bei uns, das Wetter warm. — Schwalbe 
erschien an 16 Orten. 

20. April. Depression im Westen von Ungarn, 
Wetter sehr warm. — Schwalbe zeigt sich an 
19 Stellen. 

Später werden die Fälle sehr selten, die Er- 
scheinung rückt ihrem Ende nahe. 

Das Wetter wurde von Tag zu Tag deshalb 
so ausführlich beschrieben, damit sich der ge- 
neigte Leser selbst ein Urtheil darüber machen 
könne, ob ein Zusammenhang des Erscheinens 
der Rauchschwalbe mit den verschiedenen For- 
men des Wetters sich tag-täglich herausstelle, 
oder nicht. Leider geben die täglichen Wetter- 
karten den Regen nur von einem Morgen bis 
zum anderen an, wo wir doch wissen möchten, 
ob er bei Tag, beim Ankommen der Schwalbe 
fiel, oder in der Nacht. Dessenungeachtet konn- 
ten wir aber doch wahrnehmen, dass grösserer 
Regen und weniger Ankunftsdaten der Rauch- 
schwalbe Hand in Hand gehen. Es ist zwar 
nicht unmöglich, dass diese Thatsache einiger- 
auch der Dürftigkeit der Beobach- 
tung zuzuschreiben sei, da es nicht wahr- 
scheinlich ist, dass unsere Lehrer, welche die 
Daten einsandten, bei Regenwetter einen Spa- 
ziergang im Freien (extravillan) machten, um die 
Ankunft der Schwalbe zu notieren. Ich sage 
darum : einigermassen, weil es Tage mit star- 
kem Regen und doch vielen Daten (extravillan) 
giebt. Nach grösserem Regen aber klärt sich 
der Himmel im hintersten Theil der Depression 
öfters auf, das Wetter wird kühler und das Er- 
scheinen der Schwalbe seltener. 

Auch wurde konstatirt, dass der Vertheilung 
des Luftdruckes eine gewisse, ja die wichtigste 
tolle zufällt, weil das Zustandekommen des 
Wetters von dieser Vertheilung abhängt. Zeigen 
und halten sich einige Zeit die Depressionen 
im Westen auf, dann entstehen — wie es das 
Windgesetz von Buys Ballot erfordert — bei uns 


MASSE 


| südliche Winde, es wird wärmer und das Wetter 


ist auch bei fallendem Regen nicht kühl. Nur 
dann wird der Regen Abkühlung bringen, wenn 


70 


nyugat felöl keletre vändorol, s hatso része te- 
rül el fölöttünk, akkor lesz hideggé az esò is. 


Es most nézzük meg csak a fecskemegjelenés | 
, , . , | 
tiineményének lefolyását az 1898- és 1899-ik év- 


ben még egyszer röviden. Erre legalkalmasabb 
a II. táblázaton levò szazalékszamok és az azo- 
kat feltüntetö grafikon (VI. tabla). 


Az Alföldön 1898-ban gyors tempóban fejlö- 
dik a tünemény s márczius utolsó pentadjában 
az eseteknek 45-9 9/9-ával áll be a kulmináczió 
s utána hirtelen a csökkenés ; 1899-ben lassab- 
ban fejlődik a jelenség, a kulmináczió pen- 
tadja csak 28:0 9/9-át számlálja az eseteknek, 


a csökkenés kisebb mértékű s két pentadban / 


egyforma. A jó idő márcziusban 1898-ban s a | 


sok havazás 1899-ben, főképen a déli vidéken, 
eléggé megokolja a fecskemegjelenés eltérő vol- 
tát e két év tavaszán. 


A nyugati vidéken 1898-ban kisebb mértékű 
a kulmináczio, mint az Alföldön, 1899-ben azon- 
ban nagyobb. A nyugati vidéknek nem jutott 
annyi hó 1899-ben, mint az Alföldnek. 


Az ország keleti és északi részén 1899-ben 
későn, igen jó időben áll be a kulmináczió, azért 
is fejlődik ki legjobban. S mig az 1898-ik évi 
országos kulmináczio idejét és magasságát az 
ország délnyugati fele, az Alföld és a nyugoti 
vidék, szabja meg, úgy 1899-ben az ország észak- 
keleti fele, a Kárpátok vidéke jelöli ki a tetőzés 
idejét. Mivel pedig a kedvezőtlen időjárási vi- 
szonyok miatt 1899-ben a kulmináczió vidéken- 
ként nem ugyanegy pentadban áll be, mint 
1898-ban, azért laposodik el az egész tünemény 
1899-ben. 


A II. táblázaton bemutatom végre a fecske 
megjelenését átlagos napját vidékenkint.Ha nem 
ismernők az idő lefolyását, esudälkoznunk kel- 
lene azon, hogy a Kárpátok vidékén 1899-ben 


kisebb (41—4-6 nap) volt a késés, mint az ország | 


die Depression von Westen nach Osten zieht 
und wir in den hinteren Theil derselben ge- 
langen. 

Und jetzt betrachten wir in Kürze noch ein- 
mal das Phänomen des Erscheinens der Rauch- 
schwalbe im Jahre 1898 und 1899. Dazu eignen 
sich am besten die Zahlen in Procenten ausge- 
drückt, wie sie sich auf Tabelle II vorfinden; 
ebenso das Grafikon auf Tafel VI., welches 
auf diesen basirt. 

Auf der Tiefebene trat das Erscheinen im 
Jahre 1898 in schnellem Gange auf, so dass sich 
in der letzten Märzpentade die Culmination 
mit 45°9 % aller Fälle einstellte und flugs da- 
rauf folgt schnelle Abnahme; im Jahre 1899 
entwickelt sich die Erscheinung langsam, die 
Pentade der Culmination zählt nur 28:0 % 
der Fälle, die Abnahme ist gering und durch 
zwei Pentaden hindurch fast ganz gleichmäs- 
sig. Das schöne, gute Wetterim März 1898 und 
das viele Schneegestöber, besonders in der Süd- 
gegend Ungarns, im Jahre 1899 reicht völlig 


| hin, den verschiedenen Gang des Phänomens 


| in beiden Jahren zu erklären. 


In der westlichen Gegend ist die Culmination 
im Jahre 1898 geringer, als in der Tiefebene ; 
im Jahre 1899 hingegen ist sie stärker entwi- 
ckelt. Es fiel aber auch in der Westgegend im 
Jahre 1899 nicht so viel Schnee, als in der 
Tiefebene. 

In der Ost- und Nordgegen stellt sich die 
Culmination im Jahre 1899 spät, jedoch bei 
sehr gutem Wetter, ein und eben deshalb ent- 
wickelte sie sich auch am ausgeprägtesten. Bei 
der Landes-Culmination des Jahres 1898, so- 
wohl in Betreff des Zeitpunktes als der Höhe 
derselben, spielt die Hauptrolle die südwestliche 
Gegend des Landes, nämlich die Tiefebene und 
der Westen; im Jahre 1899 hingegen über- 
nimmt diese Rolle die nordöstliche Hälfte des 
Landes, die Karpatengegend. Und da wegen 
der ungünstigen Witterungsverhältnisse des 
Jahres 1899 die Culmination auf verschiedene 
Pentaden fällt, nicht wie im Jahre 1898, wo alle 
4 Gegenden in derselben Pentade culminirten, 
so verzieht sich auch der Verlauf der ganzen 
Erscheinung mehr, als im Jahre 1898. 

Die Tabelle II macht uns schliesslich mit 
dem mittleren Ankunftstag der Schwalbe be- 
kannt, wie ihn die 4 Gegenden darstellen. Hät- 
ten wir das Wetter nicht tageweise verfolgt, 
dann müsste es uns Wunder nehmen, dass im 


Aquila IX. 1902. 


A füsti fecske a határban való megjelenésének adatai °/o-ban az ország négy vidékén. 
Die Anfınftsdaten der Nauchichwalbe im % in den vier Landesgegenden. — Extravillan. 


Aprilis 


VI. Tabla (Tafel). 


lie 


16 p 
20 


1898 


többi részén (5"5—6-2 nap). Igy azonban tudjuk, 
hogy az 1899. évi márcziusban főkép a déli és 
nyugati vidéken járt rossz idő, természetesnek 
találjuk hát a nagyobb mértékű késést. 


Hozzájárul ehhez ama körülmény, hogy 
1898-ban az április 3—5-én beköszöntött csú- 
nya idő elnyújtotta, késlette a fecskemegjele- 
nést főkép a Kárpátok vidékén, holott az Al- 
földön már úgyszólván vége volt a felvonu- 
lásnak. 


Ha már most feltesszük a kérdést, hogy mi- 


csoda kapcsolat van az idő és a füsti fecske 
megjelenése között, úgy nem adhatunk más fe- 
leletet, mint ezt: Az idő részint gyorsító, 
részint lassító hatással van e jelenségre. 


Európai megfigyeleseink tehát csak a tünemény | 


lefolyásának okait lesznek képesek jobban és 


jobban felderíteni ; de hogy mi ösztönzi a fecskét | 


arra, hogy elhagyja tartózkodási helyét s tavasz- 
szal hozzánk térjen, ezt csak a helyszinén meg- 
ejtett vizsgálódás fogja tisztába hozni. Nekünk 
első sorban azokat az okokat kellene kifürkész- 
nünk, melyek a fecskét arra birják, hogy őszszel 
tőlünk elköltözzék. 


Hátha hasonló okok szülik a tavaszi vissza- 


térését is; hátha az egyenlítőn túlra oly klima 


alá igyekszik, mint a minőt a nyár folytán ná- 
lunk talált ! 


Ha megfigyeléseinket oly nagyszabásulag foly- 
tatjuk is, például 10 évig, mint 1898- és 1899-ben, 
micsoda eredményre fogunk jutni? Nem másra, 
mint arra, hogy képesek leszünk megmondani, 
hogy melyik nap jelenik meg átlagosan a fecske 
hazánk ezen vagy azon a helyén, mikor látták 
legkorábban vagy legkésőbben? A megjelenés 


71 


Jahre 1899 die Karpatengegend eine kleinere 
Verspátung (41—46 Tage) aufweiset, als die 
übrigen Theile des Landes 5:5—6:2 Tage). So 
aber ist bekannt, dass der März des Jahres 1899 
besonders in der Süd- und Westgegend schlech- 
tes Wetter brachte, mithin ist die grössere Ver- 
spätung in diesen Gegenden ganz begreiflich. 
Dazu kommt der Umstand, dass das abscheuli- 
che Wetter am 3—5. April im Jahre 1898 in 
der Karpatengegend ein Hinderniss in den Weg 
setzte und die Ankunft der Schwalbe ins Steeken 
setzte, dazumal, als das Erscheinen in der Tief- 
ebene schon fast beendigt war. 

Stellt man nach Alledem die Frage, welcher 
Zusammenhang besteht zwischen dem Wetter 
und der Ankunft der Schwalbe, so kann die 
Antwort nur diese sein: Das Wetter wirkt 
beschleunigend oder verzögernd auf die Er- 
scheinung ein. Unsere europäischen Beobach- 
tungen werden also, nach meinem Dafürhalten, 
nur im Stande sein, die Ursachen, die beim 
Verlaufe der Erscheinung wirken, mehr und 
mehr aufzuklären ; was aber die Schwalbe an- 
rest, ihren Aufenthaltsplatz zu verlassen und 
im Frühling zu uns zu kommen, dieses kann 
nur Untersuchung an Ort und Stelle ins Reine 
bringen. Uns sollte es in erster Linie obliegen, 
diejenigen Ursachen zu ergründen, welche die 
Schwalbe zwingen, im Herbst aus unseren Ge- 
genden wegzuziehen. Es wäre nicht unmöglich, 
dass der Frühlingszug auf ähnlichen Ursachen 
beruht; auch nich unglaublich erscheint es 
vorauszusetzen, dass sich unser Vogel, den 
Aequatorüberfliegend, in jene Gegenden begiebt, 
wo er ähnliche Klima-Verhältnisse findet, als 
er im Sommer bei uns antraf. 

Und welches Ergebniss wird sich heraus- 


| stellen, würden die Beobachtungen auch in 


| Jahre 


atlagos napjat délen és alacsonyabb vidéken ko- | 


raiabbnak fogjuk találni, mint az északiabb és 
magasabb fekvésü helyekét. Majd feltàmad ben- 
nünk a vagy, s tudni akarnok, vajjon milyen is 
lenne a megjelenes napja, ha hazänk földje 


Zukunlt, z. B. 10 Jahre lang, in so enormer 
Ausdehnung fortgesetzt werden, als sie im 
1895 und 1899 ins Leben traten? Etwa 
folgendes. Wir werden im Stande sein anzu- 
geben, welcher der mittlere Tag des Erschei- 
nens an diesem oder jenem Orte sei, wann 
die Schwalbe am frühesten und wann sie am 
spätesten bemerkt wurde. Der mittlere Ankunfts- 
tag wird in südlicheren und niedriger gelege- 
nen Gegenden auf ein früheres Datum fallen, 
als auf nördlicherem und höher gelegenem Ter- 
rain. Dann wird man versuchen zu bestimmen, 
welcher sich als der mittlere Tag der Ankunft 
ergeben würde, wenn Ungarn lauter Ebene wäre. 


csupa lapály volna? Tenyezöt fogunk keresni, 
hogy a magasabb fekvésű helyeken való meg- 
jelenést az Alföld sikjára átszámíthassuk ; ak- 
kor azután az egyidejű megjelenések helyeit 
körülbelül az isothermákhoz hasonló vonalakkal 
kötjük majd össze s látni fogjuk, vajjon dél- 
nyugatról, délről, vagy délkeletről történik-e a 
haladás az ellenkező égi táj felé, vagy máské- 
pen megy-e végbe ? 


Majd az eseteket nem csak pentadonkint, ha- 
nem naponkint is fel fogjuk tüntetni, össze fog- 
juk vetni az időjárás tényezőivel s megállapí- 
tandjuk, miféle időben kezd mutatkozni a fecske, 
mikor látható legsűrűbben s mikor és miért ke- 
vesbedik megjelenése? Micsoda körülmények 
hatnak arra, hogy táplálékához korábban vagy 
későbben hozzá juthasson? A kérdéseket még 
szaporíthatjuk is, akár a végtelenig, de a főkér- 
désre : Mi indítja meg a madarak útrakelését ta- 
vaszszal, európai megfigyeléseinkből kielégítő 
feleletet adni képesek nem leszünk. 


A kakuk megjelenése Ausztria és Magyar- 
ország területén 1897- és 1898-ban. 


HEGYFOKY KApos-tól. 


Midőn Carex VenozeL a kakuk 1897- és 
1898-ik évi megérkezését tanulmány tárgyává 
tette,! azon eredményre jutott, hogy e madár 
Ausztria területén 1898-ban korábban jött meg, 
mint 1897-ben: a délibb vidéken azonban az 
1897-ik év valamivel koraibb adatokat mutat 
fel, mint az 1898-ik. 


Ennek okát az időjárásban sejti; hivatkozik | 


saját, Oslawanban történt megfigyeléseire,? me- 
lyek szerint lakóhelyén az 1898-ik év április 
első felében többnyire kedvezőtlen idő volt 
északnyugoti szelekkel, holott második felében 
gyakran dél-délkeleti szél fúvott és kedvező vi- 
szonyok uralkodtak. 

Bármily becsesek is Capex időjárási megjegy- 


! Die Schwalbe. Neue Folge II. Separatabdruck. 
? Ugyanott 16. 1. . 


| 


Man wird also um einen Faktor suchen, der 
uns in den Stand setzen würde, die Ankunftan 
höher gelegenen Orten auf die Fläche der Tief- 
ebene umzurechnen; dann wird man die Orte 
mit gleichzeitiger Ankunft mit Linien, etwa je- 
nen der Isothermen ähnlich, verbinden und 
auf diese Weise darthuen, ob das Fortschreiten 
von Südost, Süd oder Südwest ausgehe und ge- 
gen die entgegengesetzte Weltgegend gerichtet 
sei, oder nicht. 

Auch wird man die Einzelfälle nicht mehr 
pentadenweise, sondern tag-täglich zur Darstel- 
lung bringen, untersuchen den Zustand der 
Witterung und feststellen, bei welehem Wetter 
die Schwalbe zu erscheinen beginnt, wann sie 
am häufigsten gesehen wird, wann und warum 
Abnahme im Erscheinen eintritt; welche Um- 
stände es bedingen, dass sie ihr Futter früher 
oder später auffindet? Ja, man wird die Fragen 
häufen und bis ins Unendliche fortsetzen kön- 
nen, jedoch auf die Hauptfrage : Was reget die 
Vögel zu ihrem Frühlingszug an? — werden 
die europäischen Beobachtungen allein nicht 
im Stande sein, eine befriedigende Antwort zu 
ertheilen. 


Das Erscheinen des Kuckucks in Österreich und 
Ungarn im Jahre 1897 und 1898. 


Von JAKOB HEGYFOKY. 


Als Herr W. Carex das Erscheinen des 
Kuckucks im Jahre 1897 und 1898 zum Gegen- 
stand seiner Studie! wählte, erhielt er als Re- 
sultat, dass der Vogel in Österreich im Jahre 
1898 früher erschien, als im Jahre 1897; im | 
Süden jedoch weiset das Jahr 1897 etwas frü- 
here Daten auf, als 1898. Die Ursache dessen 
vermuthet er in der Verschiedenheit des Wetters 
und beruft sich auf seine Erfahrung, der zu 
Folge an seinem Beobachtungsort zu Oslawan ? 
in der ersten Hälfte des Aprils 1898 meist un- 
günstiges Wetter mit Nordwestwinden, in der 
zweiten aber günstige Witterung mit häufigen 
Süd-Südostwinden herrschte. 

Haben die Wetterangaben des Herrn Capex 


! Die Schwalbe. Neue Folge II. Separatabdruck. 
? Daselbst, p. 16. 


zesei, megis elegteleneknek kell öket tartanunk, 
ha belölök egész Ausztriára következtetést akar | 
vonni. Több meteorológiai állomás adatait kel- 
lett volna tekintetbe vennie s belőlük feltüntetni 
a két évi áprilisi időjárást, hogy meggyőződhet- 
tünk volna, ha vajjon az idő máskép alakult-e 
az 1897-ik évi áprilisban, mint az 1898-ikiben 
s így valóban arra irandó-e a megjelenésben 
való különbség, vagy sem ? 


Ennek megfontolása birt arra, hogy kutassam 
e különbséget s kiderítsem, hogy vajjon miben 
mutatkozik, ha csakugyan sikerül azt megálla- 
pitani. 


En azonban nem csak az osztrák, hanem a 
magyar adatokat * is tekintetbe veszem, midőn 
a kakuk megérkezéséről szólni akarok. És itt 
mindjárt sajnálattal kell megvallanom, hogy az 
időjárási viszonyok feltüntetésénél csak a buda- 
pesti Meteorológiai Intézet napi időtérképei ál- 
lanak rendelkezésemre, melyeken 39 magyar és 
csak 10 osztrák állomás adatai vannak bemu- 
tatva; pedig a megérkezési adat között jóval 
több az osztrák, mint a magyar. 


Ha a kakuk megérkezési (osztrák és magyar) 
adatait pentádonkint csoportosítjuk, a követ- 
kező kimutatást kapjuk : 


auch noch so hohen Werth, so reichen sie doch 
nicht hin zur Beurtheilung des Wetters in ganz 
Österreich. Es sollten die Daten mehrerer Sta- 
tionen in Betracht gezogen werden und auf 
Grund derselben sollte die Witterung des April 
dargestellt werden, um sich überzeugen zu kön- 
nen, ob das Wetter im April 1897 sich anders 
gestaltete, als 1898 und mithin die Differenz 
des Erscheinens in beiden Jahren dem verschie- 
denen Wetter zuzuschreiben sei oder nicht? 

Die Erwägung dessen war es, die mich an- 
spornte zum Erforschen jener Verschiedenheit 
des Wetters der genannten zwei Jahre, falls eine 
solche wirklich vorhanden ist, und worin dieselbe 
zu suchen sei. 

Bei dieser Untersuchung will ich aber nicht 
nur die österreichischen, sondern auch die un- 
garischen Daten * berücksichtigen. Jedoch muss 
ich gleich mit Bedauern bemerken, dass mir bei 
meiner Darstellung des Wetters nur die täg- 
lichen Wetterkarten des ungarischen meteoro- 
logischen Institutes zu Budapest zur Verfügung 
standen, auf welchen sich 39 ungarische und 
nur 10 österreichische Stationen befinden. Die 
österreichischen Daten hingegen sind in Betreff 
der Ankunft des Kuckucks viel zahlreicher als 
die ungarischen vertreten. 

Gruppirt man die beiderseitigen Ankunfts- 
daten des Jahres 1897 und 1898, so erhält man 
folgende Zusammenstellung: 


Összeg — Summe 0/0 
1897 | 1898 1897 | 1898 
| Ms Te A 1 er 0-3 
‘ 12 16 1 1 0-3 0-3 
Is 17— 21 zn = ifs 
a 99. 96 = 1 a 0-3 
‘ 27-31 2 3 0-7 0-9 
INR 5 7 31 9-3 9-9 
« 6—10 94 31 8-0 9-2 
c 11—15 90:6 15-1 
‘ 1620 242 | 41:3 
űj 91—95 21:3 16:9 
‘ 2630 20-9 6-5 
ni A GIRI 1-7 en 


Összeg | 
Summe | 


* Az adatokat az Aquila folyöiratböl vettem. 


Aquila. IX. 


337 100-0 


* Aus den Jahrgiingen der Aquila, 


10 


74 


E két évnek azon közös jellemvonäsa van, 
hogy az adatok kulminäcziôja ugyanegy pen- 
tadra (április 16— 20.) esik ; ámde e kulminäcziö 
1898-ban igen jól van kifejlödve, az adatoknak 
közel fele (41:3 %) esik április 16—20-ik nap- 
jára, holott 1897-ben csak 244% jut e pen- 
tadra. A jelenség sulypontja 1898-ban ketseg- 
kivül e pentadra esik, nem ügy 1897-ben, mely 
evben a megerkezesi adatok negy pentad között 
csaknem egyforman oszlanak meg. 


Erdeklödesünket első sorban az áprilisi ne- 
gyedik (16—20.) pentad vonja magära. Miert 
fejlödött ki az egyik evben a kulminäczié sok- 
kal jobban, mint a másik évben? 


Mielött e kérdésre megfelelnék, elöre kell bo- 
csatanom, hogy a fentebbi adatokröl nem tud- 
juk még, hogy milyen tengerszini magassagra 
es geogräfiai fekvesre vonatkoznak; pedig a 


megjelenés korábbi vagy későbbi volta részben | 
tőlők függ. Hogy az orográfiai és geográfiai ha- | 
tást a kakuk 1897- és 1898-ik évi megjelenésé- / 
ből kiküszöbölhessük s összemérhető adatokra ! 
szert tehessünk, nem tehetünk egyebet, mint | 


azt, hogy csupán azokat a helyeket veszszük te- 
kintetbe, melyeken a megjelenést épen úgy 
1897-ben, mint 1898-ban megfigyelték. Így aztán 
csak 184 adatunk marad. Sot még ezekből is 
hetet* elhagyok, mivel vagy feltünően elütnek 
egymástól, vagy semmi különbséget a két évben 
fel nem mutatnak. E szerint 177 állomásunk 
van, hol a kakuk megjelenését mindkét évben 
feljegyezték, és pedig 146 osztrák és 31 magyar 
helyen. 


Az osztrák állomásokon 1898-ban 1-8, a ma- 
gyar helyeken 0-6 nappal jött meg hamarabb a 
kakuk, mint 1897-ben. 

Ha már most 177 adatunkat közelebbről meg- 
tekintjük, azon eredményre jutunk, hogy a meg- 
jelenés átlagos napja a következő : 


* Ezen helyek a következők: Leme, Putna, Tata- 
row, Jawornik, Zwittau, Olmütz, Platten. 


Beide Jahre haben den gemeinsamen Charak- 
terzug, dass die Culmination der Daten auf die- 
selben Pentade (16-20. April) fällt; im Jahre 
1898 ist dieselbe sehr gut entwickelt, indem der 
16-20. April fast die Hälfte (41:39) aller Daten 
aufweiset, hingegen entfallen auf dieselbe Pen- 
tade des Jahres 1897 nur 24:20 aller Daten. 
Der Schwerpunkt des Phänomens fällt zweifels- 
ohne im Jahre 1898 auf die 4-te Aprilpentade, 
nicht so im Jahre 1897, wo die Daten fast gleich- 
förmig auf vier Pentaden vertheilt sind. 

Unser Interesse beansprucht gewiss am 
meisten die vierte Aprilpentade (16—20). Was 
ist die Ursache dessen, dass die Culmination in 
dem einen Jahre viel besser auftritt, als in dem 
anderen ? 

Bevor ich auf diese Frage antworte, muss 
vorausgeschickt werden, dass wir in Bezug der 
mitgetheilten Daten weder die Seehöhe, noch 
die geographische Lage der Beobachtungsorte 
kennen, obwohl das frühere oder spätere Er- 
scheinen zum Theil davon abhängt. Damit die 
Wirkung der orographischen und geographi- 
schen Verhältnisse auf das Erscheinen des 
Kuckucks 1897 und 1898 eliminiert werde und 
vergleichungsfähige Daten erhalten werden, 
kann man nichts anderes thun, als wenn man 
nur jene Orte in Betracht zieht, an welchen die 
Ankunft des Kuckucks in beiden Jahren ver- 
zeichnet ist. Dann aber bleiben uns nur 184 
Daten. Auch von diesen lasse ich noch 7 fal- 
len,* weil die zwei Jahre entweder sehr grosse, 
oder keine Differenz aufweisen. Mithin bleiben 
uns nur 177 Stellen, an welchen man das Er- 
scheinen des Vogels in beiden Jahren notirte, 
und zwar sind es 146 österreichische und 31 
ungarische Orte. 

An den österreichischen Stationen kam der 
Kuckuck 1-8, an den ungarischen 0-6 Tage im 
Jahre 1898 früher an, als 1897. 

Der mittlere Tag des Erscheinens, genauer 
beobachtet, stellt sich folgendermassen heraus. 


* Die Daten von Leme. Putna, Tatarow, Jawornik, 
Zwittau, Olmütz, Platten. 


75 


A megjelenés ätlagos napja 
Mittlerer Tag des Erfdeinens 


1897 1898 


Âllomäs 


Stationen 


Különbség 1897-hez 


Differenz gegen 1897 


nap késés 
Tag Verjpatung 


april 15° 


1447 { szélességi fok között | als 


| Breitengrad 
47—49 « « 


| 
| 
nap sietés | 
Tag früher f 


april 18° april 17:0 


nap sietés 


| 
J 
| 
3:0 { Tag früher 
| 


49—51 « « april 23° april 20°5 


A 177 ällomäs ätlaga 
Mittel aller 177 Stationen 


nap sietés | 
Tag früher f 


april 17°0 


A kakuk a 177 hely adatai szerint 1898-ban Laut den 177 Daten kam der Kuckuck im 
1:6 nappal korábban jött meg, mint 1897-ben. | Jahre 1898 um 1-6 Tage früher an, als 1897. Die 
A különbség annál nagyobb, minél északiabb | Differenz wird desto grösser, je nördlicher die 
fekvésű a vidék, úgy hogy a 47—49-ik szeles- | Lage ist, nämlich zwischen 47-49 Breitengrad 
ségi fok között csak 1°6, a 49—51-ik szélességi | 1-6, zwischen 49— 51 Breitengrad aber 3-0 Tage. 
fok között 3:0 napot tesz. | Diese Mittelwerthe geben aber nicht zu er- 
kennen, ob die Ankunft im Jahre 1898 wirklich 

Amde ezen ätlagokböl nem tudjuk még, hogy | an den meisten Stellen eine frühere war, als 
vajjon csakugyan a legtöbb helyen jelent-e meg | 1897. Zählt man alle Daten, so stellt sich heraus, 
korábban a kakuk 1898-ban, mint 1897-ben. | dass das Erscheinen: 


Ha adatainkat egyenkint szamba veszszük, azon an 103 Orten im Jahre 1898 ein früheres war, 
eredményt kapjuk, hogy a megjelenes: | als 1897; 
103 helyen korábbi 1898-ban, mint 1897-ben; | an 16 Orten in beiden Jahren ein gleichzei- 
16 helyen egyidejü 1898-ban és 1897-ben; | tiges; 
58 helyen kesöbbi 1898-ban, mint 1897-ben. | an 58 Orten im Jahre 1898 ein späteres war, 


| als 1897. 
E szerint 1898-ban az állomások 58-2 %-a Mithin war die Ankunft im Jahre 1898 an 
korábbi, 41:8 % pedig egyidejű vagy későbbi | 58:2% aller Stationen eine frühzeitigere, an 


megjelenést tüntet fel 1897-hez merve. | 41'8% derselben aber eine gleichzeitige oder 
spätere, als im Jahre 1897. 
Lassuk mar most az egyes eseteket 177 meg- Und jetzt mögen die Daten der einzelnen Tage 
figyelő helyünkön, selbst folgen. 


A kakuk megjelenése. — Das Erjdeinen des Kududs. 


| | 
1807 1895] 1897/1898 1897 1898 1897 1898 | 1897 | 1898 
| | | | 
Märe.15| 1 | — (Apr. SMS — (Apr. 2012715 Összeg — Summe 0/0 
März 26] — | 1 pri 9] 4] 5 [lAprit 21) 11 | 8 | Mare.) _ Märc.) | | 
: | x | 15-31 aller) al 
oe al « 10) 5| 6| « 22/12) 3 | Marg J | März | 
«9 1 —| « 11) 2] 3| « 23] 2] 8 [fApr 1-5 | 5) 10lfäpr. 1-5 | 28] 57 
a Sl ale « 12) 7) 9| « | 7 | 7 |®pril 6-10) 16| 15||%pril 6-10] 90) 85 
Apr. 1 = Date russ oie G6. Al ere ao 115 18:6 | 17:0 
April 2| 2) 3 a 14] 9| 6 « 96/13 | 4] « 16-20) 44) 76] « 1620| 247| 42:8 
Hs | Saale oa a as 30]. a) 21-5) 170 
Cae E « 16| 6 | 12 « 98| 8 | 4| « 96—30| 37| 18] « 26—30|209| 73 
TA) I c 17| 12 | 12 a 99) 5 | 3 | Május] Mäjus | | | 
| szab 1 za A OG 
lea 1807 | 5] 4 Ew el Mai | Mai | | 
Coe atl ge el 19| 7 | 22 | Máj | Összeg Össz | 
| à | Sue |a] Ella] 8 lltovolicoo 
| | Mai [ Summe | | Summe j | 
| | | 


10* 


76 


Ezen szamok a fent közlöttekkel szepen 
egyeznek, jóllehet azoknak csak mintegy felét 
teszik. A kulmináczio itt valami csekély érték- 
kel még magasabbra is emelkedik, mint ott. 

Ezek után kisértsük hát meg kideríteni, hogy 
mi az oka a megjelenésben mutatkozó különb- 
ségnek az 1897-ik és 1898-ik év között. 

Előbb általában, azután majd részletesen is 
mutatom be azon tényezőket, melyek az időt 
jellemzik. Az adatok a reggeli (7—8 órai) álla- 
potot tüntetik fel az időtérképen, nem külön- 
ben az esőt reggeltől reggelig és a maximalis 
hőfokot. 

1898. Április 16. Oroszországban magas (780 


mm.), Angolország északi vidékén pedig ala- | 
csony (760 mm.) légnyomás terül el. Ausztriá- | 


ban és Magyarorszagon delkeleti és deli szel fu. 
A minimális hőmérő Arvaväraljän 2, Egerben 


1, Tarnopolban 1, Klageufurtban 1 fokra a | 


fagypont ala sülyedt, Kolozsvarott, Botfaluban, 
allott; a maximum az Alföldön 18 körül mutat, 
Bécsben 17, Prágában 14 fokot tüntet fel. Ke- 


leti és Közép-Európában száraz, delnyugoton | 


és északnyugoton esős idő van. 

Aprilis 17. Keleten magas (780 mm.) légnyo- 
mas van. Angolorszag északnyugoti vidékén és 
a genuai tengeröbölnel depresszio (755 mm.) 


mutatkozik. Ausztriäban és Magyarorszägon 


keleti és delkeleti szel fü. A minimalis thermo- | 
meter csak Botfaluban all a fagyponton, külön- | 
ben mindenütt fölötte; a maximum az Alföldön 


91 fok körül mutat, Bécsben 19, Pragaban 16 
fokot. A kontinens nyugoti részén eső esik, ki- 
váltképen Angliában, nálunk csak a tenger- 
parton. 

Április 18. A genuai depresszió (750 mm.) 
Európa közepébe vonúlt. Angolország körül is 
depressziók mutatkoznak. A minimum csak 
Botfaluban áll a fagyponton, másutt pedig fö- 
lötte; a maximum az Alföldön 18 fok körül 
mutat, Bécsben 19, Krakóban 16 fokot. A szél 
délkelet felől fú. Ausztriában és Magyarorszá- 
gon sok helyütt eső esik. 

Április 19. A depresszio (/55 mm.) Közép- 


Európából a Keleti-tenger vidékére huzódott; | 


különben Francziaország és Anglia körül is de- 
pressziók (760 mm.) terülnek el. Ausztriában és 
Magyarországon déli és délnyugoti szél fú. 
A minimum Klagenfurtban 2 fokot, másutt töb- 
bet mutat a fagypont fölött; a maximum pedig 
az Alföldön 22 fok körül ingadozik, Bécsben 


Die Zahlen stimmen mit den oben mitgetheil- 
ten gut überein, obgleich sie nur etwa die Hälfte 
jener ausmachen. Ja die Culmination steigt hier 
noch ein wenig höher an, als dort. 

Und jetzt versuchen wir die Ursache des ver- 
schiedenartigen Erscheinens in beiden Jahren 
aufzuklären. 

Das Charakteristische im Wetter möge zuerst 


im Allgemeinen, dann aber auch im Detail her- 


vorgehoben werden. Auf der Wetterkarte sind 
die Morgenbeobachtungen (7”—8 Uhr), ausser- 
dem das Maximum der Temperatur und der Nie- 
derschlag von Früh bis Früh angegeben. 

1898. 16. April. In Russland liegt hoher (780 
mm.), im Norden von England niedriger (760 
mm.) Druck. In Österreich und Ungarn weht 


Südost- und Südwind. Das Minimumthermome- 


ter steht in Arvavaralja 2, Eger (Ungarn), Tar- 
nopol, Klagenfurt 1 Grad unter dem Gefrier- 
punkt, in Kolozsvär, Botfalu, Krakau auf Null, 
sonst über Null; das Maximum schwankt in 
dem Alföld um 18 Grad herum, Wien hat 17, 
Prag 14 Grad. Ost- und Mitteleuropa ist trocken, 
Südwest und Nordwest regnerisch. 


17. April. Im Osten des Continentes liegt ho- 
her Druck (780 mm.), im Nordwesten von Eng- 
land und am Meerbusen von Genua zeigt sich 
eine Depression (755 m.) In Österreich und 
Ungarn weht Ost- und Südostwind. Das Mini- 
mum steht nur in Botfalu auf Null, sonst aber 
höher; das Maximum beträgt im Alföld etwa 
91, in Wien 19, in Prag 16 Grad. Im Westen 
des Continentes regnet es, besonders in Eng- 
land, bei uns nur am Gestade der Adria. 


18. April. Die Depression (750 mm.) zog aus 
der Gegend um Genua nach Mitteleuropa. Auch 
um England herum zeigen sich derartige Ge- 
bilde. Das Minimum steht nur in Botfalu auf 
Null, sonst höher; das Maximum zeigt im Al- 
föld Grade um 18, in Wien 19, in Krakau 16. 
Der Wind kommt aus Südost. In mehreren Sta- 
tionen von Österreich und Ungarn regnet es. 

19. April. Das Depressionscentrum (755 mm.) 
zog in die Ustseegebiete; auch in Frankreich 
und England befinden sich derartige Gebilde 
(760 mm.). In Österreich und Ungarn herrscht 


| Süd- und Südwestwind. Das Minimum beträgt 


in Klagenfurt 2, sonst mehrere Grade über dem 
Gefrierpunkte; das Maximum im Alföld etwa 
22, in Wien 18, in Prag 12, in Krakau 15 Grad. 


18, Prágában 19, Kraköban 15 fokot mutat. Eső 
alig van. Egész Euröpa a nemet depresszio ha- 
tasa alatt all. 

Április 20. Közép-Európában magas légnyo- 
más (765 mm.) terül el. A szél gyenge s több- 
nyire délnyugot és nyugot felől fú. A minimális 
thermometer Árvaváralján és Prágában 4 fo- 
kon, különben magasabban áll; a maximum az 
Alföldön 24 fok körül mutat, Bécsben 18-at, 
Prágában 16-ot, Krakóban 19-et. Alig van ke- 
ves eső. 

Az 1998-ik évi április 16—20-ik napjaira a 
kakuk megjelenésének adataiból 42°8 % jut, 
ellenkezőleg 1897-ben csak 247 %. 

Lássuk már most az 1897-ik évi időt emez 
öt napon. 

1897. Április 16. Közép-Európában magas 

(770 mm.), Olaszországban alacsony nyomás 
van, a genuai tengeröbölben 760 mm. ; észak- 
nyugoton is depresszio (745 mm.) mutatkozik. 
A levegő áramlása Magyarország déli és keleti 
vidékén délies, különben nálunk is, Ausztriában 
is északias. A minimalis hőmérő meghaladja az 
egy fokot a fagypont fölött; a maximum az 
Alföldön 22, Bécsben 7, Prágában 10 fokot mu- 
tat. Északnyugoton és Olaszországban esős 
idő van. 

Április 17. Némileg a tegnapihoz hasonló lég- 
nyomással találkozunk; a genuai depresszió 
tünöfelben van (765 mm.). A minimum csak 
Bregenzben áll a fagyponton; a maximum az 
Alföldön 22, Beesben és Pragaban 15 fokot tün- 
tet fel. A szél többnyire északi, Europa északi 
feleben esös idö jar. 

Aprilis 18. Az északnyugoti depresszio (745 
mm.) Dania fölé került, hatása alatt all Ausztria 
és Magyarország is. A légáramlat többnyire del- 
nyugot és nyugot felöl jon. A minimum Arva- 
varaljan és Klagenfurtban a fagypontig és alaja 
sülyedt; a maximum az Alföldön 20, Béesben 
17, Pragaban 15 fokon all. Eszakon, nem kü- 
lönben az Alpeseken és Karpatokon is esö esik. 

Aprilis 19. A depresszio (745 mm.) a Bottni 
öböl fölött van, Europa nyugoti részén nagy 
(764 mm.) a nyomás. A szél nyugot és észak 
felől fú. A minimum 1 fokig sülyedt csak a 
fagyponton felül; a maximum az Alföldön 16 
körül, Bécsben 12, Prágában 11 fokon áll. Több 
helyen eső van, a Földközi tenger környéke 
száraz. 

Április 20. A depresszio (745 mm.) ott tartóz- 
kodik, hol tegnap volt; hatása egész Európára 


77 


Kaum fällt etwas Regen. Ganz Europa steht un- 
ter dem Einflusse der Depression der Ostsee. 

20. April. Über Mitteleuropa lagert hoher 
Druck (765 mm.). Schwacher Wind bläst, 
meistens aus Südwest und West. Das Minimum 
steht in Prag und Arvaväralja auf 4 Grad über 
Null, sonst höher ; das Maximum im Alföld auf 
circa 24, in Wien auf 18, in Prag auf 16, in Kra- 
kau auf 19 Grad. Kaum etwas Regen. 

Auf den 16—20. April des Jahres 1898 kom- 
men 42:8, auf 1897 hingegen nur 24:79, der 
diesbeziiglichen Ankunftsdaten. 

Betrachten wir nun jene 5 Tage des Jahres 
1897. 

1897. 16. April. Über Mitteleuropa liegt hoher 
(770 mm.), über Italien niedriger Druck; der 
Meerbusen von Genua weiset 760 mm. auf; auch 
im Nordwesten zeigt sich eine Depression (745 
mm.). Im Süden und Südosten von Ungarn wehen 
Südwinde, sonst herrscht bei uns und in Öster- 
reich Nordwind. Das Minimum steht höher als 
1 Grad über Null; das Maximum im Alföld auf 
99, in Wien auf 7, in Prag auf 10 Grad. Im 
Nordwesten und in Italien regnet es. 

17. April. Die Luftdruckvertheilung ist der 
gestrigen ähnlich ; die Depression (765 mm.) in 
Italien verschwindet. Das Minimum steht nur 
in Bregenz auf Null; das Maximum im Alföld 
auf 22, in Wien und Prag auf 15. In der nörd- 
lichen Hälfte von Europa regnet es. 

18. April. Die nordwestliche Depression (745 
mm.) befindet sich über Dänemark und be- 
herrscht das Wetter auch in Österreich und 
Ungarn. Der Wind kommt meistens aus Süd- 
west und West. Das Minimum gieng in Ärva- 
varalja und in Klagenfurt bis und unter den 
Gefrierpunkt herab; das Maximum steht im Al- 
föld auf 20, in Wien auf 17, in Prag auf 15 Grad. 
Im Norden, sowie in den Alpen und Karpaten 
regnet es, 

19. April. Die Depression (745 mm.) befindet 


| sich über dem Botnischen Meerbusen, im Westen 


von Europa liest hoher (764 mm.) Druck. Der 
Wind wehet aus Westen und Norden. Das Mini- 


| mum sank nur bis auf 1 Grad unter dem Gefrier- 


punkt, das Maximum steht im Alföld auf etwa 
16, in Wien auf 12, in Prag auf 11 Grad. An 
mehreren Orten regnet es, die Umgebung des 


| Mittellandischen Meeres ist trocken. 


20. April. Die Depression (745 mm.) befindet 
sich am gestrigen Orte, ganz Europa steht unter 
ihrem Einfluss. Am Mittelländischen Meere liegt 


78 


kiterjed. A Földközi tengeren 760 mm.-es a 
nyomás. A szél nyugoti. A minimális hőmérő 
Magyarország északi és keleti vidékén a fagy- 
pontig és alája is sülyedt ; a maximum az Al- 
földön 18 körül áll, Bécsben 18, Prágában 14 
fokot mutat. Északi Eurépäban esős, délen szà- 
raz idő van. 

Ezen általános jellemzésből kitünik, hogy az 
1897-ik évi április negyediki (16—20) pentad 
hűvösebb és esősebb volt, mint az 1898-ik évi, 
s hogy a légáramlat is változatosabb volt 
1897-ben, mint 1898-ban. A főjellemzője az 
1898-iki időnek azonban azon légnyomást de- 
presszió, melynek középpontja április 17-én 
reggel Genua vidékén mutatkozott s azután 
észak— északkeleti irányban a Keleti tenger 
vidékére húzódott, hol 19-én elenyészett, úgy 
hogy 20-án reggel már magas légnyomás fog- 
lalja el helyét. Ezen légnyomási depresszió 
jobb oldalával fordult Ausztria és Magyar- 
ország felé, enyhe déli szelek uralkodtak s 
a kakuk megjelenésében beállott a kulminá- 
czio. Mivel pedig az 1897-ik évi április negye- 
dik pentadjában a (16—20) ilyen légnyomási 
viszonyok ki nem fejlődtek, a kakuk megjelené- 
sének kulminácziója sem jött létre oly nagy 
mértékben, mint 1898-ban. Ehhez hasonlót lát- 
tunk az 1898- és 1899-ik évi fecskemegjelenésnél 
is. Midőn ugyanis Europa nyugoti vidékén lég- 
nyomási depressziók tartózkodtak, a fecske meg- 
jelenésében beállott a kulmináczió. Az 1879-ik 
évi februárius oly alacsony légnyomást muta- 
tott fel, minő évek hosszú során elő nem for- 
dult, s akkor igen korán jelentek meg nálunk a 
vándorló madarak. (Aquila, 1897. évf. 7—9. 1.). 


Az időnek emez általános jellemzése ugyan 
eléggé képes felvilágosítani az áprilisi negyedik 
pentadot illetőleg úgy az egyik, mint a másik 
évben, mindamellett mégis némileg részletes 
adatokkal is akarok szolgálni, hogy belőlök kiki 
maga is következtetést vonhasson. Meg kell 
azonban jegyeznem, hogy a kiválasztott 12 állo- 
másnak teljes bizonyító ereje csak úgy mutatko- 
zik, ha a napi időtérképet teszszük szemünk elé. 


Az alábbi táblázaton levő adatok tanusit- 
ják, hogy 1898-ban az áprilisi negyedik pentad 
reggel 1-9 fokkal melegebb volt, mint 1897-ben. 
1898-ban a szél főképen délkelet és kelet felől 
fúvott, 1897-ben pedig változékonyabb volt. 
1898-ban kevesebb helyen és kisebb mennyi- 


760 mm. Druck. Westwinde herrschen. Das 
Minimum gieng im Norden und Osten von Un- 
garn bis unter den Gefrierpunkt herab; das 
Maximum steht im Alföld auf circa 18, in Wien 
auf 18, in Prag auf 14 Grad. In Norden von 
Europa regnet es, im Süden ist das Wetter 
trocken. 

Aus dieser Darstellung geht hervor, dass die 
vierte Aprilpentade (16—20.) im Jahre 1897 
kühler und regnerischer war, als 1898, und dass 
auch die Winde im erstgenannten Jahre mehr 
veränderlich waren, als im letztgenannten. Den 
Hauptcharakterzug bildet aber im Jahre 1898 


jene Luftdruckdepression, welche am 17-ten 


April morgens um Genua herum lagert und 
dann in nord-nördöstlicher Richtung zur Ost- 
see wanderte, wo sie am 19-ten sich auflöste, 
so dass am 20-ten schon hoher Druck an ihrem 

Orte aufkam. Diese Depression war mit ihrer | 
rechten Seite gegen Österreich und Ungarn 
gekehrt, es herrschten milde Südwinde und 
die Ankunftsdaten des Kuckucks erreichten 
ihre Culmination. Da aber in der vierten April- 
pentade (16—20.) des Jahres 1897 keine derar- 
tigen Luftdruckverhältnisse sich einstellten, ent- 
wickelte sich auch die Culmination nicht in so 
hohem Masse, als 1898. Ähnliches konnte man 
bei der Ankunft der Schwalbe im Jahre 1898 
und 1899 wahrnehmen. Es stellte sich nämlich 
die Culmination der Ankunft dazumal ein, als 
im Westen von Europa Depressionen hausten. 
Im Jahre 1579 wurde in Februar ungewöhnlich 


| niedriger Luftdruck beobachtet und die Zugvögel 


erschienen bei uns sehr frühzeitig. (Aquila. 
Jahrg. 1897, p. 7—9.) 

Die allgemeine Charakterisierung des Wet- 
ters giebt zwar genug Aufschluss in Betreff der 
vierten Aprilpentade der beiden Jahre, desun- 
geachtet sollen aber doch auch etwas ausführ- 
lichere Daten mitgetheilt werden, damit man 
sich über die Wetterlage auch selbstständig un- 
terrichten könne. Es kann aber nicht verhehlt 
werden, dass das Zeugniss der 12 meteorolo- 
gischen Stationen nur dann volle Kraft aufwei- 
sen würde, wenn man die täglichen Wetterkar- 
ten selbst betrachten wollte. 

Die Daten der folgenden Tabelle lassen er- 
kennen, dass in der vierten Aprilpentade des 
Jahres 1898 die Morgentemperatur um 1‘9 Grad 
höher stand, als 1897. Die Winde wehten 1898 
meistens aus Südost und Ost, im Jahre 1897 
waren sie mehr veränderlich. 1898 regnete es 


segben esett az esö, mint 1897-ben. 1898-ban 
aprilis 18—19-én reggel melegebb van Prägä- 
ban, Kraköban, mint az Alföldön és Pélaban; 
1897-ben ilyesmit nem tapasztalunk. Nem csu- 
dalkozhatunk tehät azon, ha a 48—50-ik szé- 
lessegi fok között elterülö videken 1898-ban 
äprilis negyedik pentadja a kakuk megjelenését 
illetőleg 50, az 1897-ik évi pedig csak 26 adatot 
mutat fel, holott 1898-ban az ötödik pentadban 
18, a hatodikban 5, ellenkezőleg 1897-ben az 
ötödikben 21, a hatodikban 23 eset fordul elő. 

A szél iránya a kövelkező táblázaton a nem- 
zetközileg elfogadott angol kezdőbetűkkel van 
jelölve. C szélcsendet jelent. (Lásd a 80. ol- 
dalon.) 


A kakuk megjelenésének adatai a többi pen- 
tadban jóval kisebbek, mint a negyedikben s 
így velök részletesen foglalkozni nem lehet. 
Megjegyzem még, hogy az 1898-ik évi április 
17—19-én mutatkozó helyzethez hasonló nem 
fordult elő a hónap végéig; 1897-ben pedig 
a légnyomási depressziók nagyon sűrűn válta- 
koztak s az 1898-ik évi április 17—19-ik nap- 
ján feltünt alakhoz hasonló szintén nem állott 
be aprilis végeig. 

Azt hiszem, hogy most már némileg meg- 
foghatóvá válik azon tény, hogy 1898-ban, 
miért jelent meg, főképen az északibb vidéken 
hamarább a kakuk, mint 1897-ben. Ha a meg- 
jelenés adatait kellőképen méltányolni akarjuk, 
alig kerülhetjük el a napi időtérképek közlését 
mindazokról a napokról, melyek ilyen adatokat 
felmutatnak. 


79 


an weniger Orten und in geringerer Quantität, 
als 1897. Im Jahre 1898 war es am 18., 19-ten 
April morgens in Prag und Krakau wärmer als 
im Alföld und in Pola; 1897 ist so etwas nicht 
zu bemerken. Man kann sich also auch nicht 
wundern, wenn in der Gegend zwischen dem 
48. und 50. Breitengrad in der vierten April- 
pentade des Jahres 1898 das Erscheinen des 
Kuckucks 50, im Jahre 1897 aber nur 26 Daten 
aufweiset; hingegen fallen auf die fünfte April- 
pentade 1898 18, auf die sechste nur 5, 1897 
aber auf die fünfte 21, auf die sechste 23 Daten. 

Auf der folgenden Tabelle ist die Windrich- 
tung mit den international angenommenen An- 
fangsbuchstaben bezeichnet. C bedeutet Wind- 
stille. (Siehe pag. 80.) 

Die Daten der anderen Pentaden der Ankunft 
sind viel weniger, als dass sie eine ausführ- 
lichere Darstellung des Wetters erheischen wür- 
den. Bemerkt sei, dass eine ähnliche Wetter- 
lage, als jene vom 17—19. April 1898 bis Ende 
des Monates nicht vorkam ; 1897 ist ein schnel- 
les Wechseln der Depressionen wahrzunehmen, 
eine ähnliche Situation, wie 1898 am 17-19. 
April, aber kam auch jetzt nicht bis letzten 
April vor. 

Jetzt scheint es doch schon etwas begreiflich 
zu sein, warum der Kuckuck im Jahre 1898, 
besonders in der nördlichen Gegend früher an- 
kam, als im Jahre 1897. Will man die Daten 
der Erscheinung gehörig würdigen, dann wird 
man nicht umhin kommen ohne das Mittheilen 
der täglichen Wetterkarten für alle jene Tage, 
welche Erscheinungsdaten aufweisen. 


Az idő április 16. és 20-dik napja között 1897. és 1898-ban. (7 órakor reggel). 


Präga — — 
Krakö._ — 
Tarnopol 
Bregenz 
Bées_. _. 
Ungvár 
Klagenfurt 
Budapest 
Kolozsvár 
Pola 
Szerajevo 
Pancsova — 


Atlagos hémérséklet | 
Temperaturmittel J 


Praga — 
Krakö 
Tarnopol 
Bregenz — — 
BEE he 
Ungvár  — 
Klagenfurt 
Budapest 
Kolozsvar 
Pola . 
Szarajevo 
Panesova... ... 


Összeg (5 nap) 
Summe (5 Tage) 


Prága — — 
Krakö.. — 
Tarnopol — ._ 
Bregenz — 
Bécs. 
Ungvár — 
Klagenfurt 
Budapest 
Kolozsvár... 
Polare 
Szarajevo 
Pancsova_. 


Osszeg 


Summe } 


Hőmérséklet — Temperatur C° 


Das Wetter am 16—20-ten April 1897. und 1898. (Morgens 7 Uhr). 


1898 


00 © »_ NI O 


1 ot 
Oe N > woe 


% | cal 


- 


I | 
b 


A szél és ereje — Wind und Starte 


1897 


16—20 


Prag 
Krafau 
Tarnopol 
Bregenz 
Wien 
Ungvar 
Klagenfurt 
Budapeft 
Kolozsvar 
Pola 
Sarajemo 
Pancsova 


= m 
to SON 


(0 2) 


SW; WINW; C 


0 | 16 


Td ah te; 


Csapadék — Niederfblag Mm. 


SW; W 
6 5 


Prag 
Krafau 
Tarnopol 
Bregenz 
Wien 
Ungvar 
Klagenfurt 
Budapeft 
Kolozsvar 
Pola 
Sarajewo 
Pancsova 

NW; C 

1 10 


1898 


D © > Ww 


19 


Prag 
Krafau 
Tarnopol 
"Bregenz 
Wien 
Ungvar 
Klagenfurt 
Budapejt 
Kolozsvar 
Pola 
Sarajevo 
Pancsova 


ex 


SÌ 


A madarvonulas Magyarországon az 1900. év tavaszán. 


A Magyar Ornithologiai Központ VII. évi jelentése. 


Feldolgozta VEZÉNYI ÁRPÁD. 


Der Bogelzug in Ungarn im Frühjahre 1900. 


VIL. Sahresbericht der Ung. Orn. Centrale. 


Bearbeitet von Arpad Wezenyi. 


Az idei jelentes terjedelemre nezve nagyobb 
a mult évinél, mert a füstifecske vonulasi anya- 
gat, melyet Gaar Gaston ur az 1898 és 1899 
években külön dolgozott fel, az iden ismet a 
többi fajok kereteben targyaljuk. 


A feldolgozas mödszereiben szorosan alkal- 
mazkodtam a mult évben, ScHEnk JAKAB által 
alkalmazott formakhoz, mar esak azért is, hogy 
az Osszehasonlitas minden tekintetben köny- 
nyebb legyen. 


A mult évi feldolgozasböl elmaradt a korab- 
ban, egyezöleg s kesöbben erkezett fajok egybe- 
vetése, mert az előző évek közepszämitäsa mas 
alapon történt ; a folyó évi jelentéshez azonban 
mellékeltem az összehasonlítást, alapúl véve a 


. múlt évi — a sarajevói kongresszus határozata 


szerint alkalmazott — arithmetikai középszá- 
mitäs eredményeit. 


Örömmel konstatälhatjuk, hogy tisztelt meg- 
figyelőink érdeklődése és kitartása nem csök- 
ken, sőt különösen a m. kir. erdőhatóságok je- 
lentéseinek és megfigyelő állomásainak száma 
évről évre szaporodik. 


A M. 0. K. ezúttal is hálás köszönetet mond 


mindazoknak, kik oly odaadó buzgalommal tà- | 
| getreten find. 


mogatjak a madarvonulas ügyét. 


Az 1900. évi megfigyelők névsora : 


Adorján Lőrincz — priv. megf. — Krompach. 
Bikkessy Guido — rend. megf. — Miklösfalu. 


Bod Péter dr. — priv. megf. -— Bacs. 


Aquila. IX. 


Der heurige Bericht it voluminöfer als der vor 
Hergegangene, weil auch der Zug der Nauchjchwalbe, 
welcher in den Jahren 1898 und 1899 durch Herrn 
Gajton von Gaal feparat bearbeitet worden ijt, 


| diesmal wieder mit den anderen Arten zugleich ab- 
gehandelt wurde. 


| Bod Peter Dr. — priv. Beob. in 


Hinfichtlich der Beobachtungsmethode hielt id 
mich ganz an das von Herrn Jakob Schenk an: 
gewandte Verfahren, fon aus dem Grunde, damit 
ein Vergleich mit der früheren Bearbeitung in jeder 
Hinficht ermöglicht und erleichtert werden fol. 

Sn der vorjährigen Bearbeitung batte man das 
Vergleichen der früher, gleichzeitig und fpater an- 
gekommenen Arten im Verbaltnig zu ven früheren 
Landesmitteln weagelajien, weil die Berechnung 
der Mittel vergangener Jahre auf andere Weife 
durchgeführt worden war. Heuer wurde auch diejes 
abgehandelt und zwar auf Grund der Veftimmung 
der Vereinbarungen von Sarajevo — 1899 — 
nämlid auf die arithmetifchen Mittel bafirende 
Rejultate des im vorigen Jahres zum erftenmal an- 
gewandten Verfahrens. 

Neuerdings jehen mir es mit Freude, daß die 
Ausdauer und Liebe zum Face unferer verehrten 
Beobachter ftets diefelbe bleibt, ja jogar die Be- 
rite und Beobadtungsftationen der fon. ung. 
Foritbehörden von Sabr zu Jahr noch zunehmen. 

Die U. 9. €. dankt auch jest Allen, die der Sache 
der Vogelphanologie mit fo hingebendem Eifer bei- 


| Namensverzeichniig der Beobachter im Jahre 


1900. 


Adorján Lorenz — priv. Beob. in — Krompad. 

Bikkessy Guido von — ord. Beob. in — Mitlos- 
fahı. 

Bacs. 


11 


82 


Boroskay Jinos — lev. tag. — Zölyom. 
Buda Adam — lev. tag. — Rea. 

Chernel Istvan — lev. tag. — Köszeg. 
Osatò Janos — tiszt. tag. — Nagy-Enyed. 


Csiszér Aron — priv. megf. — Csomorta. 
Csirgey Laszlo — priv. megf. — Salgoeska. 


Csérgey Titus — rend. megf. — Budapest, Rév- 
fülöp. 

Demkó István — priv. megf. — Orosz-Gadna. 

Devics Károly — priv. megf. — Fehértemplom. 

Ertl Gusztáv — lev. tag. — Lipto-Ujvar. 

Földes János — lev. tag. — Lippa. 

Forgách Károly gróf — tiszt. tag. — Ghymes. 


Erdéhatosagok, magy. kir. — sok száz állomás. 
Gyulai Gaal Ödön — priv. megf. — Badacsony. 


Garda Márton — priv. megf. — Erdő-Szengyel. 
Gauss Viktor — priv. megf. — Szerencs. 
Gergorets Sándor — priv. megf. — Andorhegy. 


Greisiger Mihály dr. — lev. tag. — Szepes- 
Béla. 

Gretzmacher Gyula — lev. tag. — Selmecz- 
bánya. 

Hauer Béla — lev. tag. — Kis-Harta. 

Havliöek Jozsef — rend. megf. — Kupinovo. 

Hegyfoky Kabos — tiszt. tag. — Türkeve. 

Honeczy Odòn — priv. megf. — Ujväsär. 

Horvath Janka — priv. megf. — Egreskäta. 

Juhäsz Béla — priv. megf. — Köhid-Gyarmat. 

Kamaras Bela — priv. megf. — Arad. 

Kiss Kalman dr. — priv. megf. — Simontornya. 


Kiss Lajos — ren 1. megf. — Debreczen. 
Kocyan Antal — lev. tag. — Zuberecz. 

Kunszt Käroly — lev. tag. — Cs.-Somoria. 
Lakatos Käroly — priv. megf. — Isaszegh. 
Lazar Ede — priv. megf. — Keszthely. 

Leszai Ferencz — priv. megf. — Magyar-Gorbò. 


Linder Käroly dr. — rend. megf. — Torda. 
Majläth Jozsef gröf — rend. megf. — Perbenyik. 


Medreczky Istvan — lev. tag. — Ungvar. 


Menestorfer Gusztáv — rend. megf. — Temes- 
Kubin. 


Mezey Arthur 


priv. megf. — Esztergom. 


| Boroskap Johann von — corr. Mtad. in — Zólyom. 
| Buda Adam von — corr. Mtgd. in — Nea. 
| Chernel Stephan von — corr. Mtgd. in — Kößeg. 
Csata Johann von — Ebren-Mtad. in — Nagy: 
Enyed. 
(Csiszér Aron — priv. Beob. in — Csomorta. 
| Csirgey Ladislaus von — priv. Beob. in — Sal: 
questa. 
Csörgen Titus — ord. Beob. in — Vudapejt, Név- 
fülöp. 
Demko Stephan — priv. Beob. in — Orof-Gadna. 
Debics Karl — priv. Beob. in — Fehértemplom. 
| Ertl Gusta — corr. Mtgd. in — Lipto-Ujvar. 
Foldes Johann — corr. Mtgd. in — Lippa. 
| Forgich Karl von, Graf — Ehren Mtad. in — 


i Gbymes. 

| Forstbehörden, königl. ung. — mehrere hundert 
Stationen. 

| Gaal Edmund von, zu Gyula — priv. Beob. in — 

i Badacsony. 


Garda Martin — priv. Beob. in — Erdö-Szengyel. 
Gauss Viktor — priv. Beob. in — Szerencs. 
Gergorets Alexander — priv. Beob. in — Andor- 
hegy. 
Greisiger Michael, Dr. — corr. Mtgd. in — 
Szepes-Bela. 
Gretzmacher Julius — corr. Mtgd. in — Selmecz: 
banya. 
Bauer Bela von — corr. Mtgd. in — Kis-Harta. 
| Gabliteh Joseph — ord. Beob. in — Rupinovo. 
Heguioky Jakob — Ehren Mitgd. in — Turteve. 
Hjonéc;u Edmund von — priv. Beob. in — Ujvasar. 
Horvath Johanna — priv. Beob. in — Egresfata. 
Jubász Bela — priv. Beob. in - - Köhio-Gyarmat. 
Hamaris Bela — priv. Beob. in — Arad. 
| Hiss Koloman Dr. — priv. Beob. in — 
tornya. 
| Kiss Ludwig von — ord. Beob. in — Debreczen. 
| Bocndn Anton von — corr. Mtgd. in — Zuberegz. 
| Yunszt Karl — corr. Mtgd. in — Cs.-Somorja. 
| Lakatos Karl — priv. Beob. in — Jjafegh. 
| Lazar Gde — priv. Beob. in — Reftbely. 
| Leszat Franz von — priv. Beob. in — Magyar 
| Gorbé. 
| Linder Karl Dr — ord. Beob. in — Kolozsvär. 
Majlith Joseph von, Graf — ord. Beob. in — 
Perbenyif. 


Simon: 


| Medrerzky Stephan von — corr. Mtgd. in — 
Ungvar. 

| SHenestorfer Gustat — ord. Beob. in — Temes- 

' Rubin. 


oser Arthur von — priv. Beob. in — Gftergom. 


Mohäcs Isivan — priv. megf. — Czibakhäza. 
Mokry Samuel — priv. megf. — Csanäd-Apäeza. 


Molnar Istvan — priv. megf. — Budapest. 
Nagy Sandor — priv. megf. — Rigäes. 
Paulovits Käroly — priv. megf. — Czegléd. 


Pernyavorovics Bogolyub — priv. megf. — Som- | 


berek. 
Peter Vincze — priv. megf. — Nagy-Czenk. 
Pfennigberger Jozsef — lev. tag. — Béllye. 
Rapp Rezső — priv. megf. — Szajk. 
Ronai P. Jözsef — priv. megf. — Zazriva. 
Schenk Henrik — priv. megf. — Ö-Verbäsz. 
Schenk Jakab — rend. megf. — Budapest. 
Signorino (9) — priv. megf. — Szeged. 
Stettner Markó — rend. megf. — Felsö-Lövö. 
Szabo Karoly — priv. megf. — Zsigard. 
Szalay Lajos Elemér — rend. megf. — Budapest. 


Szalay Lorand — priv. megf. — Budapest. 
Szigethy M. — priv. megf. — Léva. 

Szigeti Rezső — rend. megf. — Szombathely. 
Sziklay Ede — rend. megf. — Jánok. 
Szilvassy Laszlo — rend. megf. — Meleghegy. 


Szlavi Kornél — rend. megf. — Ujvidek. 
Sziits Béla — lev. tag. — Tavarna. 

Szvacsek Mihály — priv. megf. — Pécs. 
Tarján Géza — priv. megf. — Békés-Csaba. 
Tarján Tibor — rend. megf. — Kolozsvár. 
Teleky Jenő gróf — rend. megf. — Poroszló. 


Teleky Pál gróf — rend. megf. — Pribékfalva. 


Tilsch Károly — rend. megf. — Nádasd. 

Tóth Mihály dr. — rend. megf. — Nagyvárad. 

Tuzson János dr. — Selmeez- 
banya. 

Uhlig Karoly — priv. megf. — Budapest. 

Vadas Jenö — lev. tag. — Selmeczbinya. 


— rend. megf. 


Vadäszlap 1900. évf. — sok állomás. 
Wachenhusen Antal — lev. tag. — Arad. 


Werner Miklös — priv. megf. — Temes-Kubin. 


Windisch Ferenez — priv. megf. — Nemet- | 


Ujvar. 
Wokrzal Todor — priv. megf. — Palota-Ilva. 


83 


Mobics Stephan — priv. Beob. in — Gribafbaza. 

Mokry Sammel von — priv. Beob. in — Csandd- 
Aparza. 

Molnar Stephan — priv. Beob. in — Budapeft. 

fagy Alexander — priv. Beob. in — Rigdcs. 

Paulobits Karl — priv. Brob. in — Gzegled. 

Pernpaborobies Bogoljub — priv. Beob. in — 
Somberef. 

Peter Wincenz — priv. Beob. in — nr 

Peennigberger Joseph — corr. Ntgd. in — Bellye. 

Rapp Rudolf — priv. Beob. in — Gif. 

Vonai P. Joseph — priv. Beob. in — Bazriva. 


l e z 5 . 
Schenk Heinricy — priv. Beob. in — O-Verbab. 


Schenk Jakab — ord. Beob. in — Budapeft. 
Signorino (?) — priv. Beob. in — Szeged. 
Stettner Marcus — ord. Beob. in — Feljö-Lövd. 


Szabó Karl — priv. Beob. in — Bsigdrd. 

Szalay Ludwig Elemér von — ord. Beob. in — 
Budapeft. 

Szalan Lorand von — priv. Beob. in — Budapeft. 

Ssigethy Al. von — priv. Beob. in — Léva. 

Szigeti Rudolf — ord. Beob. in — Szombathely. 

Sziklay Eduard von — ord. Beob. in — Sanof. 

Szilbissn Ladislans von — ord. Beob. in — 
Meleghegy. 

Szlabi Gornel — ord. Beob. in — Ujvidéf. 


Szüts Bela von — corr. Mtad. in — Tavarna. 
Ssbacsek Michael — priv. Beob. in — Pécs. 
Tarján Géza — priv. Beob. in — HVéfés-Cjaba. 
Tarján Tibor — ord. Beob. in — Kolozsvar. 


Geleky Eugen von, Graf — ord. Beob. in — 
Boroßlo. 
Celeky Paul von, Graf — ord. Beob. in — Pri- 


bétfalva. 
Gilsch Karl — ord. Beob. in — Nadasd. 


Toth Michael, Dr. von — ord. Beob. in — Nagy: 
varad. 


@uzson Johann Dr. — ord. Beob. in — Selmecz- 
banya. 

Ublig Karl — priv. Beob. in — Budapett. 

Vadas Eugen von — corr. Nitgd. in — Selmecz= 
banya. 


Vadaszlap Jahrg. 1900 — viele Stationen. 


Wlachenhusen Anton — corr. Mtgd. in — Arad. 
Werner Nikolaus — priv. Beob. in Temes- 
Rubin. 


Windisch Franz — priv. Beob. — in Német-Ujvdr. 


Wokrzal Theodor — priv. Beob. in — Palota-Slva. 


Uj megfigyelési állomások az 1900. év tavaszán. 


Neue Beobadtungsftationen im Frühjahre d. 5. 1900. 


Moravei 


Bogyän a 


Rudna 


Temes-Szlatina 


Szajk 
Német-Czernya 
Temes-Rékas 
Leukusest 
Dubest — 

Drinova 
Kosztesd 
Szaszvaros 
Gredistye 
Sebeshely.. .. — 
Priszlop 
Szerdahely 
Szelistyer eee 
Resinar 


Nagy-Disznöd 


XLY. zona. — XLV. Bone. 


45°— 45°30’. 


_ 118—274 m. 


90 m. 


sim. 


45997 — 
33093 — 
15093 — 
36°46'— 
45°29'30" 
38°40'30” 
45°16'— 
39°57'— 


XLVa. zona. — XLVa. 


45°30'—46°. 


131m: 


SO m. 


106 m. 


130—205 m. 


. 270 m. 


. 205—508 m. 


574—1993 m. 


. 208—340 m. 


. 390—993 m. 


1104—1606 m. 


_ 298-451 m. 


525—1023 m. 


533—1201 m. 


426— 1289 m. 


45959 — 
36°19'— 
45° AU! — 
38°99’ — 
45948 — 
33210 
45°50'— 
39°40'— 
45°55'30" 
39°41'30" 
45°41'90" 
39°44'— 
45949 — 
40°50'— 
45°50— 
40° 59’ — 
45°37'30 
40°53’30 
45° 45'45"" 
40°55'— 
45°49'30" 
ANCO 5A 
45 °53'’— 
4.1°98'— 
45 °47'30" 
41°33'— 
45°49'— 
41944 — 
JD 
419497" — 


È. sz. (N. B.) 
Ki (OF) 


« « 


« « 


Com. 


Bäes-Bodrog. 


Torontal. 


Krassó-Szörény. 


. Baranya. 
Torontál. 


Temes. 


Krassó-Szörény. 


Fogaras. 


Szeben. 


Modrus-Fiume. 


tt 


Nagy-Szeben _ . 430—570 m. 
Szäasz-Vesszöd _. 479-656 m. 
Isztina . 477—549 m. 
Nagy-Talmacs _ 403—700 m. 
Vurpod Se _ 487—602 m. 
Holezmany_ 408—591 m. 
Ujegyhaz — . 419—582 m. 
Alezina._ = 421—566 m. 
Oprea Kercisora _ _ = ... 491—903 m. 
Kürpöd.. 452— 601 m. 
Martonhegy _ 452—607 m. 
Földvár... 420—634 m. 
Morgonda_ _ 450—641 m. 
Kis-Sink _… — 430—624 m. 
Voldorf — 549—695 m. 
Illeny 3 472 m 
Lemnek . 500—639 m. 
HONAN zt sz Vég 459 628. mm 
Halmágy .. . 433—602 m. 
Weta 2 2. 2.0.2 02.00 447—631 m: 
Heviz — ea 196 529m. 
Toresvar — +801—1200 m. 
Ö-Tohän _ _ 675—885 m. 
Feketehalom — — — 5989-1294 m. 
Dalnok .. _ 595—815 m. 


45°48’— É. sz. ( 
Re 


41049 
45°58/45" 
41°51'45" 
45°58'50” 
41 °54'30" 
45°40'— 
41°56'— 
45°54! — 
DS => 
45°50'— 
49° 6'— 
45954 — 
49° 7730" 
45° 56 — 
49° 8 — 
45944 — 
49°14'30" 
45°53'30' 
49°16 — 
45°51‘30! 
49°90'20" 
45°48'30" 
Ae A ES 
45958 — 
49093301 
45°50'30!' 
49°30'30!' 
45057 40" 
423820" 
45° 47 — 
49° 40'— 
150592 
429941" — 
45°51 — 
494940" 
45 °52'— 
49° 4.8'— 
45259’ — 
49° 56 — 
45° 59’ — 
49259’ — 
150311 
43° U — 
45235 — 
43° 9— 
45949 - 
43° 7" — 
45°55' — 
43°40'— 


« 


« 


« 


N. 
Ò. 


« 


B.) 
L. 


« 


« 


« 


« 


« 


Com. Szeben. 


Nagy-Küküllő. 


Szeben. 


Fogaras. 
Szeben. 
Nagy-Küküllő. 
Fogaras. 


Nagy-Küküllő. 


Fogaras. 


Nagy-Küküllő. 


Fogaras. 


Brassó. 


Háromszék. 


Nemes Ded _ 
Kadarkut _ 
Kis-Korpad _ 
Töröeske 
Pécs 
Somberek _ 
Nagy-Lak 
Vinga _ 
Csegez __ 
Brad _ 
Nyagra ._ 


Sztanizsa 


Vurful Rosiori __ 


Verespatak 
Groza 
Kisfalud 

Sard 
Gyulafehérvar 
Fels6-Orbò _ 


Maros-Szt-Imre 


Aranyos-Rakos _ 


Tövis _ 
Miriszlò 


Haporton _ 


XLVI. zona. — XLVI. Bone. 


46°—46°30'. 


CR" 


. 213—266 m. 


160 —612 m. 


. 131—180 m. 


600—1130 m. 


. 278—491 m. 


757—1210 m. 


_. 389—805 m. 


_1018 m. 


_993— 19270 m. 


_1901 m. 


. 245—780 m. 


258— 496 m. 


. 220—389 m. 


438—742 m. 


— 230—399 m. 


451-727 m. 


_ 248— 5363 m. 


248—561 m. 


. 281—541 m. 


46926" — 


46914 — 
el 
46°91 — 
BOCA 
46018 
Aa) TSZ 
MG se 
oi 
AGDE 
362207 
4.6°10'— 
oe 
MORE 
AR 
4628 
40"18— 
46° 8 
40998! 

46094 
40°33'— 
46° 10/20" 
40°38'— 
4612 
40° 46’ — 
4.6°18'30" 
40°48 — 
46°13'— 
409547 
Mo (= 
IDE 
ADR 
TIMIDE 
46° 4’— 
TSI 
46° 2/30" 
MODE 
46° 8 — 
41°19'— 
46999"50" 
MISE 
A628 
41°99' 
AGRO DE 
41992130! 
46°19’— 
HS 


« 


« 


{ 


« 


« 


« 


È. sz. (N. B.) 
34°55'— K.h. (0.L) 


Com. 


«€ 


Baranya. 


Csanad. 

Temes. 
Torda-Aranyos. 
Hunyad. 
Torda-Aranyos. 
Hunyad. 


Als6-Fehér. 


Torda-Aranyos. 


Also-Fehér. 


Nagy-Selyk _ 


Asszonyfalva _ 


Salya 


Szasz-Péterfalva _ 


Mardos _ 


Szasz-Ivanfalva 


Medgyes 
Muzsna 
Berethalom . 
Nagy-Kapus 
Szasz-Saros 


Almakerék 


Szasz-Szt-Läszlo 


Nagy-Szöllös _ 


Bese 
Segesvár .. 
Hégen .. 
Apold .. 


Baranykut __ 


Bzäsz-Dälya _ 


Szaz-Rezd _ 
Gagy _ 
Rados _ 
Homoröd ... 


Csomorta 


Csik-Szt-Simon 


427—584 m. 


. 3385—487 m. 


464—558 m. 


_ 562—604 m. 


409— 559 m. 


_ 400—521 m. 


290—541 m. 


412—576 m. 


375—561 m. 


414—542 m. 


318—508 m. 


_ 461—649 m. 


349—520 m. 


. 380—544 m. 


420—619 m. 


. 348—582 m 


500—638 m. 


_ 498— 640 m. 


509—674 m. 


. 925—640 m. 


432—729 m. 


_ 500—731 m. 


573—810 m. 


. 456—622 m. 


716—1151 m. 


_643 m. 


46° 1'30” É. sz. (N. B 
41°49'30"' K. b. 


46° 530" 
41°53'— 
1693/45!" 
41956 — 
46° 1— 
41957"30" 
46° 0'30" 
49° 130" 
46° 7 — 
49° 1'— 
46° 10’— 
49° 1— 
46° 5/30” 
49° 4— 
46° 8'— 
42°11'30" 
46° 740" 
42°13’— 
46° 1915" 
42°13'— 
46° 6407 
42° 19’ — 
46° 12’ — 
42°90'— 
46°15 — 
42°99'— 
46" 9'— 
42°93'30" 
46°13'— 
42°97'30" 
46° 5! 
42°99/30" 
46° 8'40" 
49299 — 
46° 020" 
49°33'30" 
46° 9— 
42°34! — 
46° 12’— 
42938 — 
46722 — 
429949 — 
46° 8'—. 
42947" — 
416° 9130” 
49°57'— 
46024 — 
43932 — 
4.6°15'30" 
43533 — 


« 


« 


« 


(0, 1 Com. Nagy-Küküllő. 


Udvarhely. 


Nagy-Küküllő. 


87 


Verebes 
Csatoszeg 
Tusnad . 
Csik-Szt-Marton 
Futasfalva 
Karatna 

Altorja 


Kezdi-Polyan 


Andorhegy 


Balaton-Ederies __ 


Badacsony 
Monostor-Apati 
Faisz 


Mencshely 


Nagy-Vazsony — 


Vôrôsto 


Magyar-Barnag 


Német-Barnag — 


Kecskemét 
Csanad-Apacza 
Bekes-Gyula 
Olah-Apäti 


Csehi 


640 m. 


_661 m. 


_672—874 m. 


. 6411197 m. 


_612—905 m. 


_620 m. 


594 m. 


609—845 m. 


4.6°13'30" È. sz. (N. B.) 
43°34'30" K. h. (Ò. L.) 


4621430! 
43°34— 
46° 13’ — 
43935 — 
16210 
41588302 
46° 1 — 
43°41'30" 
46° 9790" 
43° AA — 
46° 1'30” 
43°45'— 
46° 4 
4.3 °50’— 


XLVIa. zona. — XLVla 


46°30'—47°. 


997 m. 


119—439 m. 


438 m. 


156—450 m. 


147 m. 


346— 399 m. 


268 m. 


293—370 m. 


- 293—397 m. 


293—419 m. 


=, WDD) rie, 


98 m. 


92 m. 


. 188—269 m. 


= 0m 


16°43'20" 
38.93.02 
4.6°48'30" 
35° 3 — 
46948 — 
a9 — 
4.6°55'30" 
33-3 — 
4.6°30'30"' 
35° 14 — 
4.6°57'— 
35°99'— 
46°59'— 
35°99’ — 
46°58'20" 
31) Way D 
46°58'50! 
35°94/45" 
46°59'— 
35.95 — 
16°55'— 
37929 — 
A633’ — 
3833 — 
46°39’ — 
38°57 — 
4.6°58'— 
39°36'— 
16°59'55” 
392374302. 


. gone. 


É. sz. (N. B.) 
Roh. (Onn) 


Com. Csik. 


« 


Com. Vas. 


Zala. 


Somogy. 


Veszprem. 


Pest-P.-S.-K.-Kun. 
Csanad. 
Bekes. 


Bihar. 


Berpern ő él 


Belényes 


Brátka 


Bánffy-Hunyad. . 


Közeplak .. 


Zutor 


Magyar-Szt.-Pal _ 


Bács 
Nagy-Iklód 
Mekos i 
Erdö-Szengyel 
Monorfalu _ 
Szekes 
Szovata_ 


Alfalu 


Gyergy6-Ditro _ 


Gyergy6-Szt.-Miklos _ 


Gyergyó- Holló 


Gyergyö-Tölgyes _ 


Gyergyö-Bekas _ 


Merem 


Német-Ujvar 


Kis-Német-Szt.-Mihaly 


Aquila, IX. 


_ 269—416 m. 


191—302 m. 


327—790 m. 


554—630 m. 


_ 286—468 m. 


286—450 m. 


_ 408-—603 m. 


356—651 m. 


. 261—403 m. 


368—609 m. 


- 998910 m. 


479-694 m. 


_ 399—521 m. 


421—1119 m. 


_748 m. 


_188—1571 m. 


684—1558 m. 


..659— 1504 m. 


652—1400 m. 


XLVII. zöna. 


46°59 — È. sz. (N. B.) 
39555 — K. h. (0. L.) 


46° 40'— 
40° 1 — 
46°55'"30" 
40°16'20"' 
46959 — 
409429" — 
46958 — 
4.0 °52’— 
46°59'— 
40955 — 
469529 — 
41° 5— 
46°48'— 
41°11 — 
46°59'— 
4.1 °98'’— 
AGDE 
49210 — 
46°38'30" 
49°90'— 
46957 — 
49091! 
46°36'— 
49099! — 
46°35 — 
49944 — 
46° 4.9'— 
43° 10’— 
4.6°48'’— 
43° 10’— 
46° 4.3'— 
43° 17 — 
46°59'30” 
43291 
46957 — 
43°96/— 
46550 — 


43° 34 — 


« 


« 


« 


« 


47°—47°30. 


BUI an, 


47°16'— E. sz. (N. B.) 
33°56 2 Khe (0. In) 


47° 3'40" 
33.5930, 
47° 12 — 
34° 0'— 


XLVII. Zone. 


Com 


« 


Com. 


Szolnok-Doboka. 


Kolozs. 


Maros-Torda. 


Besztereze-Naszod. 


Maros-Torda. 


90 


Ujfalu 1 ERA, 
Kolom _284 m. 
Szent-Péterfa _ 234 m. 
Felsö-Csatar _ 273 m. 
Körmend _ _ pees) ae SIRIO 
Puszta-Cso6 _ 249 m. 
Felsö-Kald__ 155 m 
Nagy-Kamond _134 m 
Rigács _ 151 m 
Kerta _ 140 m 
Magyar-Gencs _ 130 m 
Dabrony _ 144 m 
Vamos 321 m 
Oroszi 175 m 
Salamon 168 m 
Puszta-Miske . . .204 m 
Kolontár 196 m 
Tósok-Berénd 225 m 
Nagy-Ganna 920 m. 
Csekut 241—382 m. 
Ajka 239 m. 


Magyar-Poläny 
Padrag — 
Ajka-Rendek _ 
Eöes 


Varoslöd.. 


291—396 m. 


_276—380 m. 


250—313 m. 


250—291 m. 


495—537 m. 


47° 19 — 
DANS 
ll (= 
SOM E 
ll? si 
VAGO E 
olo — 
SARNO 
go VE 
34°16'90"' 
4.7°20'— 
SA 
47°10'— 
3443 — 
47" 8907 
34059’ — 
A 
BEE 
UTICA IE 
34°56'30" 
47 °99'30" 
34°57'30" 
47°14'30" 
34°59'30” 
47° 3/90” 
Do 9 
47° 9907 
25 DV 
47°14'— 
a 
Aa 
D 7 — 
ME 
n°. 37305 
172 (= 
Boe 
47914 
35° 19’ — 
47° 4'_ 
Sai 
47° 6130! 
35213305 
47° 10/9290" 
Ban a 
AE By 
35,213. (ke 
RS 
35°14'— 
47° 0'20" 
9017 
47° 8740" 


39° 19’ — 


È. sz. (N. B.) 


Kok a 
« « « « 
« « « « 
« « « « 
« « « « 
« « « « 
« « « « 
« « « Veszprém. 
« « « Zala. 
a « c Veszprém. 
« « « Vas. 
« « « Veszprém. 
« « « « 
« « « « 
« « « « 
« « « « 
« « “ « 


Bakony-Szt.-Ivan _ 


SAUCE 
Papa-Teszér 
Szent-Gal _ — 
Fenyöfö 
Töt-Vazsony — 
Bakony-Szt.-Läszlö 


Marko 


Nagy-Hidesküt_ _ 


Varsäny _ — 


(Csesznek 22 =. 


aise ae a 
Oglio === 
Réde 

eo EE — 
Kadarta — — 
Alma e 


Oski Le 


Osi Pr es een 


Kaimad e 
Csakvar 

PAGE TUG u ee es 
Laczhaza 
Egres-Kata _ _ 
Ozegléd _ .. 


Pecze-Szöllös.. .. 


178-211 m. 


92m 


179 m. 


544-511 m. 


_279—449 m. 


326-406 m. 


_211—280 m. 


285—444 m. 


_349--406 m. 


217—293 m. 


_297—473 m. 


Brian 


.261—440 m. 


199—273 m. 


206— 335 m. 


206 m. 


_106—269 m. 


173—953 m. 


113 m. 


Ai 


158—345 m. 


_ 132—229 m. 


102m: 


106 m. 


Osim: 


137 m. 


47° 23'30" 
35°20'— 
47990"30" 
35°21'— 
A7°93'— 


17° 040" 
35.97.9202 
17293 

35298 — 
47° 730! 
35°29’— 
47° 0'30" 
35°99'40" 
47°95'30" 
35°29'50" 
ATEO 
35°33'— 

ATS V2.0" 
35°34’— 
17°90'30! 
35°35’— 

47"96 — 

35735 — 

47° 840" 
353040" 
47° 7"— 


35951 — 
47°18'30" 
35.59 30" 
47°33'307 
362 8 = 
47°25'30" 
36°16/— 
ASA ON 
36°40'— 
1127430 
37 95 — 
47° 10'— 
37°28'— 
47° 9! — 
39°37'30” 


É. sz. (N. B.) 
K. h. (0: L.) 


« « 
« « 
«€ (€ 
« « 
« « 
« « 
« « 
« « 
« « 
« « 
« « 
« « 
« « 
« « 
« « 
« « 
« « 
« « 
a « 
« « 

« « 

« « 
« « 

« « 
« « 


Com. Veszprem. 


« 


12% 


il 


92 


Bagamer 

Szalard — 
iter 
Czéczke _ 
Als6-Lugos_ 
Élesd 

Ossi _ — 
Gegeny .. 
Balyole= pre 
Magyar-Nagy-Zsombor 
Hidalmas 

Bacza 


Retteg . 


Lakompak 
Esztergom 
Tahi-Tétfalu 
Szakällosfalu _ = 


Batiza _ 


Borsa 


47°97'— B.sz.(N.B.) 


dda Lo 

108 m. rt ao 

_140—291 m. i 

209 —462 m. Rae sű € « 

_216—383 m. a + Ae 

933-383 m. sa nl sara 
SL 

_260—376 m. an eli 
Ra 

274—371 m. N. CE 

148-241 m. en sue 

955—476 m. N mat 

951—489 m. no Lea 

237-371 m. a pi Se 

_252—504 m. a « « 


XLVIIa. zona. — XLVIIa. Bone. 


47°30'—48°. 


È 3 47°35'— BE. sz. (N. B.) 
_301—451 m. 34° 8 K.h. (Ö.L) 
- 47" 28’ — 
156-406 m. 96295 « « 
1 47°45'30" 
_158—510 m. 36° 4530" « « 
A7°35'— 
_169 m. 41914 — « « 
17 °A0'— 
180 sm ed ARTE 
41949" — 
70920! 7 
_ 665-9305 m. 7.) « « 


49° 19'40" 


Com. 


« 


« 


Com. 


Bihar. 


Kolozs. 


Szolnok-Doboka. 


Sopron. 
Esztergom. 
Pest-P.-S.-K.-Kun. 
Szatmar. 


Marmaros. 


Salgocska _. 
Zsigard = … 
Hbeezk- — a 
Ozd 

Kiskutlapas.. 
Harskùt — 
Szt.-Lélek = — 
O-Massa _ 
Uj-Massa — — 


Szendrélad — 


Orosz-Gadna = = — 


Szerencs .. 


Munkács _ — 


Szkacsany.. — — 
Kis-Csepeseny 
Kokova 

Mandiska 
Holiesna ... 
Javorinka 

Roynye — 


Muränyik 


XLVII. zona. 


— XLVII. Zone. 


48°-—48°30'. 


190—253 m. 


_ 163—199 m. 


816—955 m. 


_ 572— 940 m. 


— 638m. 


_ 468—834 m. 


329—834 m. 


. 138-312 m. 


194—301 m. 


. 106—207 m. 


ma) 198 m. 


XLVIIIa. zona. 


48°90'— É. sz. (N. B.) 
35°99'— K.h. (0. L.) 
48° AU 
35°33 — 
48°10'30" 
37° 0'— 
ISCR 
27058 
48° 41307 
38° 6/30” 
TINGE = 
382 3307 
189 3'— 
38°10 — 
48° 7'— 
3812’ — 
ieee 
38°15'30" 
ARE 
38295 — 
489941 
38736 — 
48° 10 — 
38°52'— 
48°96'30" 
4.0°93'30" 


« « 


XLVIIIa. Bone. 


48°30'—49°. 


_ 207—367 m. 


478 m. 


. 342—854 m. 


OO hm: 


1000 m. 


_1000 m. 


1100 m. 


_ 800 m. 


É. sz. (N. 


48° 40’ — N. b. 
TG a ((05 Abo) 


So ar 
489 54 — 

36°30'30" 
303430" 


os 


> 
CONI 
o © 
UD on ST 
J A] I I > 
3 


48° 4.7’ — 

37°38'30" 
48°59'30" 
91987304 


Com. Nyitra. 
a. Pozsony. 
« Nógrád. 


« Borsod. 


« Abauj-Torna. 
a Zemplen. 


c Bereg. 


Nyitra. 
« Turöez. 
« Gömör. 


c Lipto. 


94 


A i 48°57'12' É. sz. (N. B.) 3 
= C Fe 
Dikula = 900 m. 37240" 6" K. h. (Ö.L) Com. Lipto. 
A QUE 
Nad-Dikula — _1200 m. ae > a « « « « 
37°41'20 
48°56'18"' 


Fels6-Javornika = _ _ 


1000 m. 


37°41'30" 


293204 
Pod-Osztrö .. 1375 m. SE FREE « « « 
21 49730 
Szepsi. — + 211—401 m, SE « « c Abauj-Torna 
: ; 38 40— 2 
XLIX. zöna. — XLIX. Bone. 
49°—49°30’. 
9°17'—  É. sz. (N. B. A 
Zazriva 662—1341 m. he Hepa eB.) Com. Arya. 


Lipto-Szt.-Ivan 


Cserevnicza _ 


654—1550 m. 


_900 m. 


26049 Kb MON) 
niger 
By io} — 


49° 0/7107 


« « « 


Liptò. 


37236110" 
VO | 

Feketeväg 750 m. 37°36/30" « « « « 
49°— — 

Hlboka _770 m. « « « « 


DIRI 


1. <e> Accentor modularis, (L.) | J. (Sch.) — 15 nap (Tage). 
ce SE Te K.(M.) - Mart. 30. 
MIL p= en (in) O- Verbdsz. | 
XLVI, — Apr. 5.— « Nagy-Enyed. 2. — Acrocephalus arundinaceus, (L.) 
XLVIa. Mart. 30. « Révfülöp. 7 
7 ER DA = BCE (Acrocephalus turdoides, Mer.) 
A pr 5 lorda | XLV. — Mai 2. — (in) Plavna. 
XLVI. — Mart. 29. — « Hegyköz-Szälldo- « — Mart. 25. — « Ujvidek. 
bagy. XLVa. — Apr. 12. — « O-Verbasz. 
ON DO NN dan de XLVIa — « 16. — a Kis-Harta. 
XLVII. — « 28.— « Cs -Somorja. « — « 1,— « Czibakhaza. 
XLVII — MD Uneven: « CE Mode 
XLIX. — « 31. — « Zuberecz. XDVilas KK 94. — « Budapest. 
« == Apr. a NI Lipto-Ujvar. XLVII. — Mai 6. — « Cs.-Somorja. 
XLVIlle. — Apr. 30. — « _Janok. 


Aränylag késò, de typikus 
gadozas feltünően csekély. 


felvonulás ; az in- 


Plavna, túlkéső. 


Ein verhältnißmäßig jpäter, aber typijder Auf: 
zug, mit einer auffallend geringen Schwanfung. 


L. (3.) — Mart. 22. — (in) Ungvár. — 
(XLVII 4.) 


N.-Enyed (XLVI.) 
Torda (XLVIa.) 
Lipto-Ujvär 
(XLIX.) 


5. — « 


Lk. (Sp.) — Apr. 


Plavmna zu jpät. 


L. (3.) — Mart. 25. — (in) Ujvidek (XLV.) 

Lk. (Gp.) — Mai 6.-- a Cs.-Somorja. — 
(XLVIII.) 

J. (Sch.) — 43 nap (Tage). 

K. (M) — Apr. 16. 


3.<— Acrocephalus palustris, (Bronsr.) 


XLVa. — Mai 6. — (in) Ö-Verbäsz. 
XLVIa. — Apr. 29. — « Torda. 
XLVII. — « 94. — « Cs.-Somorja. 


4.<— Acrocephalus streperus, ( VIRILL.) 


XLVa. 


5.<— Alauda arborea, L. 


(Acrocephalus arundinaceus, Gm.) 


— Apr. 13. — (in) O-Verbasz. 


XLVo. — Mart. 4. — (in) Rea. 
XLVI. — Febr. 23. — « Kisfalud. 

« — « 25. — « Felsö-Orbo. 
XLVIa. — Mart. 14. — « Vizakna. 
XLVIIa. — Febr. 21. — « Nadasd. 
XLVII. — Apr. 1.— « Cs.-Somorja. 

« — Mart. 11. — « Selmeczbanya. 

« — Febr. 98. — « Meleghegy. 
NV —— 19. — « Zólyom. 

« — a 27.— « Tavarna. 

« — a 24 — « Ungvar. 

„ Jutolsök. 
zus: Die Lebten 
ALIX. — Apr. 13. — « Lipto-Ujvar. 


Csallokéz-Somorja 
tulkesok, a közepnap 


men kivül hagytuk. 


Die Daten von Cs.-Somorja und Lipto- | 
Újvár find zu jpät, fie fommen alfo bei der Bes | 


Apr. 19 


futolsék 
| die Lesten 


es Lipto-Ujvar adatai 
megallapitàsanal figyel- 


ftimmung des Mittels nicht in Betracht. 
— Febr. 19. — (in) Zólyom XLVIIIa. 


L. (3.) 


Lk. (Sp.) — Mart. 14. — « 
— 24 nap (Tage). 


J. (Sch.) 
K. (M.) 


— Febr. 28. 


Vizakna XLVIa. 


6. <e> Alauda arvensis, L. 


XLIVo. — Febr. 5. — (in) Temes-Kubin. 
XLV. — Apr. 4 — « Bogyan. 
« — Jan. 6.— ua Ujvidék. 
Nae —— bee steak « Ö- Verbdsz. 
« — Febr. 7. — « O-Verbaz. — 
Vonulôk.— Bigler. 
« = « De, = LEE 
« — Mart. 13. — « Brassó. 
XLVI. — Febr. 17. — « Kiralyhalom. 


| XLVI. 


XLVIa. 


(se 


XLVIIT: 


— Febr. 7. 


= « 


I 
= 
Fi 
ch 
to © 


| 
Il 
KO Ut RO O1 do 


D « 

— Febr. 7. 
— Mart. 29. 
— Febr. 21. 
99. 


19. 
nr li Telelt | 

Uberwintertef 
— Febr. 28. 
— Mart. 7. 
— Febr. 9. 
20. 


= « 


= « 


= « 


A MIE 


— Febr. 23. 
— Mart. 12. 


— Febr. 17. 
— « QA, 
— « 26. 
— Mart. 18. 
— Febr. 98. 
— Mart. 16. 
— Febr. 97. 
— « 20. 
— Mart. 7. 
— u ile 
— « 6. 
— Febr. 21. 
— « 91, 
— Mart. 21. 
— Febr. 23. 
« 90. 
=== (( 
— « QA, 
— « 8. 
== AU 1029: 
— Mart. 15. 
« 19. 
— « Ille 


— Febr. 26. 


95 


— (in) Arad. 
Diód. 


Bogyán, CGzibakháza, 
Debreczen adatai fekvesükhez képest kesök, Uj- 
vidék adata pedig telelés, ezeket tehát elimi- 


náljuk. 


Gyulafehérvár. 
Nagy-Enyed. 
Bereczk. 
Sósmező. 
Simontornya. 
Kis-Harta. 
zibakhaza. 
B.-Csaba. 
Magyar-Gorbo. 
Köszeg. 
Szombathely. 
Nagyvärad. 
Siter. 
Nadasd. 
Miklösfalu. 
Köhid- Gyarmat. 
Mácsa. 
Debreczen. 
Cs.-Somorja. 
Nyitra. 
Ghymes. 
Selmeczbánya. 
Meleghegy. 
Balassa-Gyarm. 
Apátfalva. 
Leányvár. 
Bustyaháza. 
Körösmezö. 
Geletnek. 
Dobó. 
Zólyom. 
L.-Teplicska. 
Ujvasar. 
Janok. 
Kakasfalu. 
Tavarna. 
Moesar. 
Ungvár. 
Rózsahegy. 
Zuberecz. 
Liptó-Ujvár. 
Szepes-Bela. 


Kohid Gyarmat és 


Ezek után lássuk a négy terület kozepszamat 


és az adatok eulminatiöjät. 


Die Daten von Bogyan, Gzibafbaza, Kö- 


96 


pid-Gyarmat und Debreczen find zu jpät, 
das Datum von Ujvidéf ift Überwinterung, wes- 
halb diefe eliminiert werden müijen. 

Nun mögen die Mittel der vier geographijchen 
Gebiete und die Culminationen folgen. 


Alfold. — Tiefebene. 


L. (¥.) — Febr. 5. — (in) Temes-Kubin. 
Sk. (Sp.) — Mart. 7. « Siter. 

J. (S50.) — 31 nap (Tage). 

K.(M) — Febr. 17. 


Lk. (Sp.) — Mart. 2. — (in) Simontornya. 
J.(Sch.) — 22 nap (Lage). 
K.(M.) — Febr. 20. 


Keleti hegyvidék. — Oeftlite Erhebung. 


L. ($.) — Febr. 18. — (in) Diód. 
Lk. (Gp.) — Mart. 13. — « Brassó. 


J.(Sh.) — 24 nap (Tage). 
Kk. (M.) — Mart. 2. 


Eszaki hegyvidék. — Miurdlihe Erhebung. 


L. (#.) — Febr. 26. — (in) Janok. 
Dunántúli dombvidék. — Siigelland jenf. der Donan. Lk. (Sp.) _ Mart. 19. — « Zubereez 
(3 adatból. — Aus 3 Daten.) J. (Sd) — 28 nap (Tage) ; 
L: (3.) — Febr. 9. — (in) Nádasd. K. (M.) — Mart. 8. 
A culminätié. — Die Culmination. 
I. IL. IL. II—III. È II. III. II. II. 
579. 10-14. 1-19. 0-4. 95-1. 9-6 Feb IE e EI 
6. — 4. 14. 4. dI 4. 


Az idei vonulast a tavalyinäl kesöbbi adatok, 


tehát későbbi küzépszämok jellemzik. Ennek | 


megfelelően a culminatió febr. 20—24 közé 
esik a tavalyi febr. 10—14-el szemben. 


Legkorábbi az Alföld, a mely az idén két te- | 


lelési adatot szolgaltat; utäna következik a 
Dunantul, melynek közepszama azonban, te- 
kintve azt, hogy esak 3 adaton alapul, nem 
megbizható. 

Jóval későbbiek ezeknél, a hypsometrikus be- 
folyásnak megfelelően, a keleti s az északi hegy- 
vidék középszámai. 

Az országos közép négy nappal később a mult 
évinél. 


Der diesjährige Zug wird durch fpaterer Daten, 
folglich durch fpätere Mittel charakterifirt. Dem 
entjpredend fällt die Culmination zwijchen den 
20—24. Febr. der vorjährigen von 10—14. Febr. 
entgegen. 

Das frühefte Crjdheinen ift auf der Tiefebene, 
aus welder man zwei Überwinterungspaten erhielt; 
hierauf folgt das Hügelland jenjeits der Donau, 
dejien Mittel aber, da dasjelbe bloß auf drei Daten 
bajirt, nicht verläßlich ift. 

Bedeutend jpater als dieje, find die dem Hypjo- 
metrijhen Einfluffe entfpreddenden Mittel der öftli- 
en und nordliden Erhebung. 


Országos közép : 


Landesmittel : 
| L. (3.) — Febr. 5. — (in) Temes-Kubin. — 
(XLIVa) 
Lk. (Sp) — Mart. 19. — « Zuberecz (XLIX.) 


J. (Sd) 
K.(M.) 


— 43 nap (Tage). 
— Febr. 26. 


Me T Ampelis garrula, (L.) 
XLVII. — Ki); (in) Selmeezbänya. 
8. <e> Anas boschas, L. 


XLVIII«. -— Mart. 12. — (in) Zólyom. 
« — Febr. 24. —-« Tavarna. 
XLIX. — u 7. — a L.-Ujvar. 


9,.<— Anas crecca, L. 


XLVa. — Febr. 28. — (in) Ö-Verbäsz. 
XLIX. — Apr. 27.— « L.-Ujvär. 


10. —5 Anas penelope, L. 
(Mareca penelope, L.) 


XLVa. = Mart. 10. — (in) O-Verbasz. 


97 


11.<—> Anas querquedula, L. | 16. Anthus trivialis, L. 
(Querquedula circia, L.) | 4 2 
 XEVae2 Apr. 8. — (in) O-Verbäsz. 
XLV. — Mart. 8. — (in) Plavna. (ERI 2. — « Révfülöp. 
XLVa. — « 19. — « Ö-Verbäsz. « — a 14.— « Torda. 
XLVII. — Apr. 24. — « Selmeczbanya. XLVila. — « 9.- « Nadasd. 
XLIX. — « 24. — a L.-Ujvar. | XLVI. — « 15. — « Cs.-Somorja. 
| XLVIIa. — « 19. — « Zólyom. 
Selmeczbanya es Lipto- Ujvar tülkesök. | « — a 18. — « Tavarna. 
Selmeczbanya und Lipto-Ujvar find zu | « — a 192 — « Ungvar. 
jpät. | XLIX. — Mai 1.— « Zubereez. 
I — Apr. 14. — « Lipto-Ujvär. 
12. <> Anser anser, (L.) | 
(Anser cinereus, Mery.) | L. (À) Em Apr. 2.— 4 Révfülöp. = 
i > | (XLVIa.) 
XLVIa. — Febr. 17. — (in) B.-Csaba. | Lk. (Sp.) — Mai 1. — a Zubereez (XLIX). 
XVII. — [fey ig } « Ungvár. J. (Sd.) — 30 nap (Tage). 
K. (M.) — Apr. 14. 
13 <> Anser fabalis, Larn. 17. <*> Archibuteo lagopus, Brünn. 
reer Ga) | XLIX. — Mart. 11. — (in) Lipté-Ujvar. 
XLVII. — Mart. 10. — (in) Köszeg. 
DZ, SR 
XLVIla. — « 27.— « Terpes. BR a e 
—-D. (S.) XLIVa. — Jan. 28. — (in) Temes-Kubin. 
— K. (©.) | XLV. — Apr. 99. — « Gardinovee. 
14. <> Anthus campestris, (L.) | 19.<> Ardea cinerea, L. 
XLVII. — Apr. 28. — (in) Cs.-Somorja. | XLIVa. — Febr. 28. — (in) Kupinovo. 
« — Jan, = — a Temes-Kubin. 

2 ; | XLV. Ze le Plana: 

15. Anthus pratensis, (L.) | è n | en A Un MU de 
XLIVa. — Jan. 15. — (in) Temes-Kubin. Via a lan — de Kiszeto. 
XLV. — Mart. 23. — « Ujvidék. Kart Apr Ra 
XLVIa. — « 30.— « Révfülöp. | « — Apr. 25. — a Kosztesd. 

( — « 11.— « B.-Csaba. | « -— Mart. 21. — « Alsò-Venicze. 
XLVIIa. — Febr. 17. — « Nädasd. | « —— a  31.— « Also-Komäna. 
XLVIIL — Mart. 17.— « (s.-Somorja. ME — « 98. — « Felsö-Komäna. 
XLVIHa.— « 24. — « Tavarna. | XLVI. — Apr. 96. — « Offenbdnya. 

a — Apr. 3.— « Ungvár. | « — Apr. 4. — « Nagy-Enyed. 

| XLVIa. — Mart. 20. — « Kis-Harta.' 
Temes- Kubin adata, valószinüleg telelés. « — Apr. 5.— « Czibakhaza. 
Das Datum von Temes-Kubin ijt wahrjdeine | XLVII. — Mart. 10. — « Fels6-Eòr. — 
(ich eine Überwinterung. | DK-röl csapa- 
| tosan. 
L. (§.) — Febr. 17. — (in) Nadasd(XLVIIa). | von SO. fchaar- 
Lk. (Sp.) — Apr. 3.— « Ungvär. — | meife. 
(XLVIIIa.) | « — Api; D « Sorok. 
J. (Sch.) — 46 nap (Tage). pees — Apr. 27. — « Szombathely. 
K.(M.) - Mart. 18. XLVII: — Mart. 98. « Poroszló. 


Aquila, IX, 13 


98 


XLVIIa. — Mart. 17. — (in) Pribekfalva. Eine recht regellofe Serie, in welcher man, ge: 
« — « —15.— « Marmaros-Sziget. | rade wie in der von Ardea cinerea, umfonft nad 
XLVI. — « 10.— c (s.-Somorja. Sejepmapigteit jucht. 
« a 19. — « Bustyahaza. 
« — Apr. 10. — « Dombó. L. (¥.)  — Mart. 17. — (in) Pribékfalva. — 
XLVIIIa.— « 10, — « Dubrinics. (XLVIIa.) 
Lk. (Gp.) — Apr. 14 — « Kupinovo. — 
Temes-Kubin adata valöszinüleg telelés. | (XLIVa.) 
Die Angabe von Temes-Rubin if wabribein- | J. (Sch.) — 29 nap (Tage). 
lich eine Überwinterung. K.(M.) — Apr.8. 
Helyenkent feltünö a keses; egyelöre nem 
tudjuk, vajjon igazi vonuläsi adat-e mindez, 
vagy pedig csak a feszkelö helyen valò meg- | > 99. Ardea ralloides, Scop. 
jelenés, tehät valamely mas, kedvezöbb taplal- 
kozási fölteteleket nyujtò területről való attele- | i ee) 
püles a feszkeles tartamara. XLIVa. — Apr. 12. — (in) Kupinovo. 
Minthogy azonban a kitavaszodäs ez evben | « — « 24 — c Temes-Kubin. 
nagyon rendetlen volt, az áprilisi adatok egy | XLV. — « 24. — « Ujvidék. 
reszet meg kell tartanunk. XLVa. — « 28.— « Ö-Verbäsz. 
Stellenweije zeigt fich eine auffallende Ver 


jpätung; einjtweilen wijjen wir noch nicht, ob dieje Normalisan késő dátumok. 
alle echte Zugsdaten find, oder nur ein Crjdeinen | Normal jpäte Daten. 
auf dem Brutgebiete, d. b. eine Uberfiedelung auf 


die Dauer des Brutens von irgend anderen, befjere | L- (X.) — Apr. 12. — (in) Kupinovo. — 
Ernährung bietenden Plagen. | (XLIVa.) 
Indem aber die Frühlingsmwitterung heuer eine | Lk. (Gp.) — « 28.— « O-Verbasz. — 


unregelmafige war, müffen wir auch einige April: (XLVa.) 


daten in Betracht ziehen. J. (Sd.) — 17 nap ((Zage). 


K.(M.) — Apr. 22. 


L. (§.)  — Febr. 28. — (in) Kupinovo. — 
(XLVIa.) Ke ; 
Lk. (Gp.) — Apr. 14.— « Réa(XLVa.) a ann) 
J. (Sch.) — 46 nap (Tage). XLIVa. — Apr. 22. — (in) Temes-Kubin. 
K. (M) — Mart. 24. | XLVa. — « 99, — « 0-Verbisz 
| XLVla. — « 1.— « Kis-Hartas 
| XLVI. — « 22.— « Cs.-Somorja. 


20. Ardea garzetta, L 


Kis-Harta adata koraï. 
| Das Datum von Kis-Harta it zu früh. 


XLIVa. — Apr. 10. — (in) Kupinovo. 


21.<— Ardea purpurea, L. 


YA, <> 1 È 
XLIVa. — Apr. 14. — (in) Kupinovo. = Botaurus stellaris, (L.) 


« — « 10.— « Temes-Kubin. XLIVa. — Mart. 20. — (in) Kupinovo. 


XLV. — Mart. 23. — « Palänka. | « — Jan. 15." Temes-Kubin. 
« — a 31. — « Ujvidék. XLVa. — Mart. 12. — « O-Verbasz. 

XLVa. — Apr. 11.— « O-Verbasz. FRBEYIe — Apr. 18270, Torda. 

XLVla. — « 8. — « Torda. | XLVIII. — Mart. 28. — « Cs.-Somorja. 


XLVIla. — Mart. 17. — u Pribékfalva. | 
| Temes-Kubin datuma telelési adat. 

Igen szabälytalan sorozat; törvenyszerüseget | Das Datum von Temes-Kubin it eine Uber 
hiába keresünk benne, épen úgy, mint az Ardea | winterunga-Angabe. 


cinerea érkezésében. | 


L.(&)  — Mart. 12. — (in) Ö-Verbäsz. — 
(XLVa.) 

Lk. (Sp.) Apr. 13. — « Torda. (XLVIa.) 

J. (Sch.) — 33 nap (Tage). 

K. (M.) — Mart. 26. 


25. <e+ Buteo buteo, (L.) 


(Buteo vulgaris, BecHST.) 


XLV. TE { CE } (in) Ujvidek. 

7 Telel 5 Pies 
XLVa. — | he) « O-Verbäsz. — 
XLVIa. — Mart. 26. — « Révfülöp. 
XLIX. —- Febr. 4 — c Liptò-Ujvar. 


26.<—> Calamodus schenobenus, (L.) 


(Acrocephalus phragmitis, BECHST.) 


XLVa. — Apr. 13. — (in) Ö-Verbäsz. 
DNS 290, — « Kis-Harta. 
« =? LI 32 — « Torda. 


97. V Calidris arenaria, (L.) 


XLVIe. — Mart. 16. — (in) Temes-Kubin. 


28. «> Cannabina linaria, (L.) 
(Acanthis cannabina, L.) 


XLVII. — Jan. 8, 16. — (in) Szepes-Bela. 


29. — Caprimulgus europæus, L. 


XLIVa. — Apr. 22. — (in) Kupinovo. 


SOONG == di PR « O-Verbasz. 
XLVle.. — « 10.— u Gy.-Szt.-Miklôs. 
XLVIIau. — Mai 2.— « Nadasd. 

« — Apr. 192. — « Visegrád. 

« — Mai 6.— « Debreczen. 
XLVIII. — u 6. — « Cs.-Somorja. 

« — Apr. 9.— « Bustyahäza. 
XLVIIIa. — Mai 92. — « Tavarna. 


— (in) Bustyahäza. — 
(XLVIL) 
Debreezen. — 
(XLVIIa.) 
Cs.-Somorja. — 
(XLVIIL.) 


ma), pr 9: 


Lk. (Gp.) — Mai 6.— « 


J. (Gch.) — 28 nap (Tage). 
K. (M) — Apr. 24. 


| XLV. 


99 
30. <> Cerchneis naumanni, (FLeiscr.). 
XLVIa. 


— Apr. 19. — (in) Torda. 


31. <e> Cerchneis tinnunculus, (L.) 


Fed { ed | (in) Ujvidek. 
XLVa. — « — a O-Verbasz 
(SSENVIS loan ee = x Arad: 
XLVIa. — Mart. 27. — c Kis-Harta. 
« — « 20. — « Magyar-Gorbò. 
ENT LOT « Helso-Löyo. 
« — « 110. - « Kôszeg. 
| XLVIIa. — « 5. — « Mácsa. 
« = Hepr 207 x Nalko: 
| XLVII. — Apr. 28. — « (s.-Somorja. 
| « — Au 2. — a Meleghegy. 


| XLVIa. 


'E.(M.) 


Cs.-Somorja adata az idén túlkéső. 
Die Angabe von C3.-Somorja ift heuer zu 
jpät. 


L. (3.) — Febr. 9. — (in) Arad. (XLVI.) 

Lk. (Gp.) — Apr. 2.— « Meleghegy. 
(XLVIIL.) 

J. (Gch.) — 53 nap (Tage). 

— Mart. 12. 


32. — Cerchneis vespertinus, (L.) 


XLIVe. — Apr. 9. — (in) Kupinovo. 
XLVa. — Mai 14.— « Re. 
| XLVI. — Apr. 23.— « Arad. — 
| 15 drb. D S E. 
15 St. S—N. 
« — Mai 3.— « Nagy-Enyed. 
| XLVIa. — Apr. 15.— « Kis-Harta. 
L. (¥.) — Apr. 9. — (in) Kupinovo. — 


(XLIVa.) 


| Lk. Gp.) — Mai 14. — « Réa. (XLVa.) 
J. (Sch.) — 36 nap (Tage). 
K.(M.) — Apr 25. 


33. <> Charadrius alexandrinus, L. 
(Aegialites eantianus, Lath.) 


— Apr. 12. — (in) Kis-Harta. 


100 


34. <> Charadrius dubius, (Scor.) 


XLVa. 
XLVIa. 
XLVIIa. 
XLVII. 
XLVII a. 


« 


XLIX. 


L. (3.) 


Lk. (Sp.) 
J. (SÒ) 
K. (M.) 


35. <> 


XLVa. 
XLVIa. 


36. 


XLIVa. 


XLV. 
XLVa. 


(Aegialites fluviatilis, BECHST. ) 


— Mart. 28. — (in) Ö-Verbäsz. 


— Apr. 18. — u 
— « 6. — « 
= « 19. = 
— a 14, — « 


— Mart. 28. 
— Apr. 5. 


— 4 


— Mart. 


— Apr. 18. — « 
— 22 nap (Tage). 
— Apr. 7. 


Rea. 
Kolozsvar. 
Pribekfalva. 
Cs.-Somorja. 
Zolyom. 
Tavarna. 
Lipto-Ujvär. 


28. — (in) Ö-Verbäsz. — 
(XLVa.) Zólyom 


(XLVIIIa.) 
Rea (XLVa.) 


Charadrius pluvialis, L. 


(Charadrius apricarius, L.) 


— Mart. 4. — (in) Rea. 


— Apr. 10; — x 


Kis-Harta. 


Chelidonaria urbica, (L.) 


(Chelidon urbica, L.) 


- Mart. 22. — (in) Kupinovo. 


Apr. 12. — « 
— il 9. — u 
— Ti à 
— « 14 — u 
— Mart. 38. — « 
— Mai 20.— « 
Apr. 8.— « 
— « Sa 
« 18. — « 
= ig 13. — « 
= Mart. DOM 


= Apr. 26. — a 
- Mart. 31. — u 
— a 31. 
— Apr. 6. 


Temes-Kubin. 


Ogradina. 
Fuzine. 
Ivanovoselo. 
0-Verbasz. 
Réa. 
Kosztesd. 
Szászváros. 
Gredistye. 
Priszlop. 
Szászsebes. 
Szelistye. 


Nagy-Disznód. 
Nagy-Talmács. 


Vurpód. 
Holczmány. 
Ujegyház. 
Alczina. 
Kürpöd. 
Sárkány. 
Persány. 
Alsö-Venicze. 
Uj-Sinka. 


i RNa 


XLVI. 


« 


| 
« 


| XLVII. 


XLVIIL. 


Mai 


Mart. : 


Apr. 


« 


- Mart. 


Apr. 
Mart. 
Apr. 


Mart. : 


Apr. 


« 


3. — (in) Uj-Sinka. Lete- 


lepedés. — Anfie: 
delung. 
Fels6-Komana. 
Holbak. 
Kovaszna. 
Arad. 
Nagy-Enyed. 
(Erdéhat.— Forit- 
behörde. 
Nagy-Enyed. —- 
Apr. 16. Feszkel. 
Niftet. (Csat6.) 
Kis-Harta. 
Czibakhaza. 
Bekes-Csaba. 
Kolozsvär. 
Torda. 
Görgeny-Szent- 
Imre. 
Görgeny-Hodak. 
Görgeny-Liban- 
falva. 
Alsö-Fanesal. 
Laposnya. 
Felsö-Eör. 
geti.) 
Felso- Eör. (Erdö- 
hat. — Forjthe- 
Horde. 

Mérem. 
Rohonez. (Erdö- 
hat. — Forjthe- 
horde. 

Rohonez. — (Szi- 
geti.) 

Köszeg. 

Perenye. 
Német-Gencs. 
Sorok. 
Szombathely. 
Pecze- Szöllös. 
Siter. 

Élesd. 

Ossi. 

Balyok. 
Szerdahely. 
Nädasd. 
Budapest. 

Mácsa. 
Debreczen. 
(is.-Somorja. 


(Szi- 


101 


XLVIM. — Apr. 12. — (in) Ghymes." i Ginige allzufrühe und allzujpäte Daten elimini: 
« =. 9. — « Selmeczbänya. — rend, lafjen wir das Bild der vier geogr. Regionen 
(Vadas.) | und der Culmination folgen. 
€ — « 28. — « Selmeczbanya. | 
(Gretzmacher). | Alföld. — Ticfebene 
« — «© 12 — « Meleghegy. i 4 
« — « 4. — « Kôrôsmezô. — | I. (3)  — Mart. 22. — (in) Kupinovo. 
(Erdöhat.— Forjt- | Lk.(Sp.) — Apr. 9.— « Siter, Debreczen. 
behörde.) | J. (Geh.) — 19 nap (Tage). 
« — « 7.— « Kôrôsmezo. — | K. (M) — Apr. 1. 
(Erdohat.— Forit= | 
behörde.) | Dunántúli dombvidék. — $iigelland jenî. der Donan. 
XLVII: — a 11.— a Zólyom. 
ú O EE et L.(3.)  — Apr. 5. (in) Sorok. 
, re RENT | Lk.(Sp.) — « 21.— « Perenye, Német- 
( — « 29. — « Beneshaza. i Genes. 
A o) UJVÁSÓT. J. (54.) — 17 nap (Tage). 
n ri nl gaan | K. (M) — Apr. 14. 
« — Mai 2.— « Tavarna. 
« pes Apr. ng Ungvär. | Keleti hegyvidék. — Dejtlide Erhebung. 
« zei 6.— « Dubrinies. L. (3) — Mart. 29. — (in) Szäszsebes. 
x TS 17 DA ata Lk. (Sp.) — Apr. 30. — ua Gürg.-Szt.-Imre. 
‘ — « 5.— « Hee Remete. J.(Sd.) — 33 nap (Tage). 
« — 4 16. — « Sztavna. K.(M) — Apr. 12. 
« — « 14. — « Ticha. 
XLIX. Zu > u PEU Eszaki hegyvidék. — Nördliche Erhebun 
‘ — Apr. 30.— a Lipté-Ujvär. | A 
« — Mai 2. — « Szepes-Bela. L. (&-) — Mart. 30. — (in) Macsa. 
Lk.(Sp.) — Mai 4. — « Zuberecz. 
Néhány tülkorai és tülkesö adatot elhagyva, | J.(@d.) — 36 nap (Tage). 
lássuk a négy regiò s a culminatiò képét. K. (M.) — Apr. 16. 
A culminätié. — Die Culmination. 
I IV. 
per EME NT ST een 
OF 6. 12. 18. 14. 6. 4. 6. Be 


Ha a négy földrajzi terület közepszamait a 
mult eviekkel összehasonlítjuk, rögtön szembe- 
ötlik, hogy az idén a Dunántúl később a keleti 
hegyvidéknél. Bár a legtöbb faj későbben jele- 
nik meg a dunántúli dombvidéken, mint a kele- 
ten, mégis — tekintettel az előző évek jelenté- 
seire — hajlandók vagyunk azt hinni, hogy ez 
esetben a dombvidék aránytalanul kevés adata 
volt a középszámra befolyással. 

A culminatiò valamivel koraibb mint a mult 
évi. Az idén a legtöbb érkezés az április 6—10-ig 
terjedő pentadba esik, a mult évi pedig április 
11—15 közé. 

Vergleichen wir die Mittel der vier geographi- 


jen Gebiete mit dem vorjabrigen, fo wird uns fo: | 


fort flar, daß das Hügelland j. d. Donau hinter 
der öjtlihen Erhebung zurückbleibt. Obwohl die 
meiften Arten jpäter auf dem Hügelland, als im 
Often erjcheinen, fo find wir — mit Hinficht auf 
die Meldungen von früheren Jahren — doch dem 
Glauben geneigt, baß diefesmal die auffallend we- 
nigen Daten des Hitgellandes den Einfluß auf das 
Mittel ausübten. 

Die Culmination ift eine etwas frühere, als die 
vorjährige. Die meiften Daten fallen heuer in die 
Pentade von 6—10. April, während die vorjähri- 
gen zwijden den 11-15. April fielen. 


Országos közép : 
Landesmittel : 


L. ($-) — Mart. 22. — (in) Kupinovo. — 
(XLIVa.) 

Lk. (Sp.) — Mai 4. — « Zubereez. — 
(XLIX.) 


J. (Sc).) 
K.(M.) 


14 nap (Tage). 
— Apr. 11. 


37. <e> Chloris chloris, (L.) 
(Ligurinus chloris, L.) 


XIV. — [act } (ín) Ö-Verbäse 

XLV. Mart. 17. — « Piros. 

XLVIII. « 10. — « Meleghegy. 

XLIX. — « 25.— « Liptö-Ujvar. 
38. — Ciconia ciconia, (L.) 


(Cieonia alba, L.) 


XLIVa. zona. — XLIVa. Bone. 
44°30'—45°. 
Alföld. — Tiefebene. 
Mart. 30. — (in) Vrbanja. — 87 m. 


« 7. — « Temes-Kubin. — 82 m. 
Apr. 1.— « Fehertemplom. — 141 m. 
« 1. — a Szerb-Pozsezsena. — 79 m. 


Keleti hegyvidék. — Sejtlihe Erhebung. 


Mart. 27. — (in) Näjdas. — 131— 213 m. 


c 96. — « Berzaszka. — 81—574 m. 
a 27.— « Berzaszka. — 81—574 m. 
K —Ny. 9 68. 
Apr. 2.— « Dalboseez. — 254 m. 


Mart. 27. — « Ogradina. — 58—249 m. 


L. (¥.)  — Mart. 7. — (in) Temes-Kubin. 
Lk. (Gp.) — Apr. 2. — « Dalbosecz. 
J. (Sh.) — 27 nap (Tage). 
K. (M) — Mart. 27. 
XLV. zona. — XLV. Bone. 
45°—45°30'. 
Tengerparti vidék. — Riiftentand. 

Mart. 27. — (in) Vojnie. — 146—209 m. 

Horvat dombvidék. — Erontifches Hügelland. 
Mart. 28. — (in) Lipovljani. 143 m. 

Alföld. — Tiefebene, 


Mart. 25. — (in) Jasenovac. — 94 m. 
« 29, — « Uj-Gradiska. — 45 m. 


| Mart. 29. — 


Mart. 27. — (in) Zupanja. — 86 m. 


« 29. — a Nemei. — 90 m. 
a 28. — « Plävna. — 80 m. 
Apr. 5.— « Karavukova. — 84 m. 
Mart. 28. — « Morovic. — 85 m. 
« 98.— « Ujvidék. — 84 m. 
Apr. 21. — « Nagy-Becskerek. — 83 m. 
«2-10, — « Verseez. — 929= 959 m. 


Karavukova es Nagy-Becskerek tülkesö ada- 
tait elhagyjuk. 

Die alzufpite Daten von Karavufova und 
Iagy:Becsferef wurden eliminiert. 
L. (%)  — Mart. 25. — (in) Jasenovac. 
Lk.(Sp.) — Apr. 2. — « Versecz. 
J. (Sch.) — 9 nap (Tage). 
Kk. (M.) — Mart. 28. 


XLVa. zona. — XLVa. Bone. 
45°30'— 46°. 
Alföld. — Tiefebene. 


Mart. 28. — (in) Bellye. — 87 m. 
« Apatin. — 86 m. 


| Mart. 26. « Doroszlö. — 91 m. 
Febr. 22. — « Ö-Verbäsz. — 85 m. 1 drb. I St. 
| drb. 


Febr. 28 


“U1 St. 
| 8 drb. —K. 
"18 St. SD. 
, | 3 drb. S Ny. 
MINI 
| 20 drb. — Ny. 
‘120 St. —%. 
| Megérk. a fészeknél. 
"| Anfunft am Weite. 
30 drb. — Ny. 
‘130 St. 598. 
| 100 drb. — Ny. 
"1100 St. —®. 
, | 20:drb. —-Ny- 
" | 20 St. +B. 
{ 100 drb. —ENy. 
"| 100 St. NY. 
[ 7 drb. —Ny. 
"17 St. — 98. 
M | 9 drb. —Ny. 
2 St. —W. 
Apr. 4. — (in) Vaddszerdo. — 97 m. 
Mart. 28. — « Temes-Rekas. — 106 m. 


Mart. 23 


91. 


Keleti 
DIE 


6. — 


(in) Kiszeto. — 110 m. 90 drb. — 


« 


« 


« 


D —E. — 90 St. S —_N. 
Balinez. — 125 m. 
Lusos — 125m. — K_Ny. 


esapat. 3 drb. kivalt es DNy. | 


vonult. -— D—W. Schaar. 3 St. 


ausgefchieden und nad SW. ges 


zogen. 
Szuszany. — 137 m. 


hegyvidék. — Sitliche Erhebung. 


(in) Kövesd. — 152 —263 m. — 


« 


3 drb. D CÉ. — 36t.S-MN. | 


Labasinez. 163—291 m. 
Petirs. — 206—303 m. 
Dobrest. — 350 m. 

Dubest. — 270m. — 16 drb. 
DR — 16 Ct. S N, 
Faeset. — 162 m. 


Vajda-Hunyad. — 220—381 m. 


Deva. — 184 m. 

Szaszvaros. — 208—340 m. 
Szdszsebes. — 263 m. 
Szerdahely. — 298—451 m. 
Szelistye. — 525— 1023 m. 
Nagy-Szeben. — 430—570 m. 
(Vadaszlap.) 


Nagy-Szeben. — Apr. 5. töme- | 


gesen D ZE Apr. 6. febaar: 
meije © — Yt. — (Erdohatosag. 
Foritbeborden.) 

Isztina. — 477—549 m. 
Nagy-Talmacs. 403—700 m. — 
Csapat D —É. — Zug 5 —N. 
Vurpod. — 487—602 m. 
Szakadat. — 338—613 m. 
Holezmany. — 408— 591 m. — 
Csapat. —ENy. — Sn einem 
Fluge — MAW. 

Ujegyhaz. — 419—582 m. 
Alezina. — 421-—566 m. 
Felsö-Porumbäk. — 24 drb. 
DK-röl. — 24 St. von SO. — 
Apr. 4. 8 drb. K — Ny. — 
Apr. 4. 8 St. D 2. 
Szerata. — 405—525 m. — 


20 drb. DK-röl. — 20 St. von | 


SD. 

Oprea Kereisora. 491—903 m. 
30 drb. K —> Ny. — 30 Gt. 
DB. 


Streza Kercisora. — 491 m. 


Apr. 


Mart. 31. 


19 


(ee Seen 
Mart. 95: —— ¢ 
Apr. 1.— « 
Mart. 30. — « 

« 28. — « 
Apr. 8.— a 

« A Mi 
Mart. 98. — « 

« 97. « 

« 31 === « 

« 19. — AM 
ie Sd 
Marta 
Apr. 8 — « 
Mart. 16—29. « 


103 


7. — (in) Als6-Ârpäs. — 422m. — 30 drb. 


K —Ny. — 30 St. 9 —%. 
Martonhegy. — 452—607 m. 
Nagy esapat D — B. Größe- 
ver Flug © ON. 

Földvar. — 420—634 m. 
Alsö-Visk. — 426 m. — 100 drb. 
K —Ny. — 100 St.) —%. 
Apr. 7. 100 drb. — Apr. 7. 
100 St. 

Morgonda. — 450—641 m. 
Nagy-Sink. — 476 m. 
Kis-Sink. — 430—624 m. — 


DK —ENy. — SD NM. 
Fogaras. — 430 m. — Apr. 8. 
12 drb. DK-röl. Apr. 8. 12 St. 
von SD. 

Illeny. — 472 m. — 100 drb. 
DK-röl. — 100 St. von SO. 


Sona. — 459-628 m. 
Sarkaicza. — 551—622 m. — 
16 drb. D-röl. — 16 St. von ©. 
Halmagy. — 433—602 m. 
Sarkany. — 470 m. — Apr. 2. 
D-röl esapat. — Apr. 2. in einem 
Fluge von ©. 

Ohaba. — 482 m. 
Also-Komana. — 447—586. 
Uj-Sinka. — 531—1221 m. — 
48 drb. —ENy. — 48 St. NW. 
Apr. 19. 5 drb. — ÉNy. — 
Apr. 12. 5 St. — NW. 

Ugra. — 447—631 m. 
Töresvar. — S01—1200 m. — 
90 drb. D —É. 90 St. S —N. 
Apr. 7. 7 drb. (©t).; Apr. 18. 
40 drb. (St.); 42 drb. (St.) és 
200 drb. (St.) D —É. S +>N. 
Bareza-Ujfalu. — 542 m. 
Tömösi szoros (Pak). — 779 m. 
Nagyobb csapat DK — ENy. — 
Größerer Flug SO — NN. 
Brassó. — 548— 1044 m. 
Ösänezi szoros ($ ap). — 741 m. 
Nagyobb csapat DK —ENy. — 
Groperer Flug SO +>NA. 


Nagy-Borosnyö. — 385 m. 
Dalnok. 595-815 m. 
Kovászna. — 568—922 m. — 


DK-röl — von SD. 


zona adatai gyors elterjedesröl tesznek 


104 


tanusägot, úgy hogy ha Ö-Verbäsz egyedül allo | Apr. 1. 


korai adatatol eltekintünk, az ingadozás jóval | 
kisebb, mint az elözö evekben. | 
Die Daten diejer Zone beweijen eine jchnelle | 
Verbreitung, fo dajs die alleinftebende frühe An- | 
gabe von O-Verbasz abgerechnet, die Schwanfung 
heuer bedeutend geringer als die vorjabrige it. 


J. (Gdh.) 
K. (M.) 


Dunántúli dombvidék. — Hügelland jenj. der Donan. 


Apr. 

« DI 

« DI 

« DE 

» 9, - 

(MIRE 

« il 
Mart. 29. 
Apr. 3. 

a 4. 


Mart. 30. 


(ODE 
« ‘92. 


(i Ry. 


« 26. 


— Febr. 22. — (in) Ö-Verbäsz. 


— 47 nap (Tage). 
— Mart: 30. 


Osanezi szorus 


(Raf). 


9. — « 


XLVI. zóna. — XLVI. Zone. 


46°— 46030. 


3. — (in) Belezna. — 205 m. 


Gyékényes. — 124 m. 
Csurgó. 147 m. 
Alsok. 140 m. 


Csics6. — 156 m. 
Tarany. — 134m. 
Baböesa. — 123 m. | 


Péterhida. — 115 m. 
Böhönye. — 162 m. 
Kaposvar. — 142 m. 


Alfold. — Tiefebene. 


— (in) Szegzard. — 110 m. 


Kiralyhalom. — 102 m. 
Szeged. — 84 m. 

Pécska. — 102 m. 

Arad. — 110 m. — Apr. 23. 
50 drb. vonuló. — Apr. 23. 


50 Si. in Zug. 


Keleti hegyvidek. — Seftliche Erhebung. 


Apr. 
Apr. 


« DI 
Mart. 30. 


Mart. 27. 


) 


Apr. 3. 


« 


1. — (in) Maria-Radna. — 124-153 m. 


Lippa. — 208 m. — (Erdöhat. | 
Forjtbeb.) 

Lippa. — (Földes.) 
Sistaroveez. — 245m. — 60 drb. 
D —É. — 60 St. © —N.— | 
Mart. 31.50 drb. pihenő. Apr. 1. | 
10 drb. D—E. — Mart. 31. | 
50 St. rajtend. Apr. 1. 10 St. 
SN. | 
Mészdorgos. — 316339 m. | 
Dorgos. —- 245 m. | 


Mart. 29. 
Coie 
« 26. - 
« 30. 
Apr. 5 


Apr. 15. 
« DI 

« 4. 

| Mart. 20. 
Apr. 11. 
« 5. 

« ilo 
Mart. 4 

I 2% 
Apr. ©. 
Febr. 97. 
Apr. 12. 
Mart. 28. 

« DI 

me DE 

| Apr. 4. 
« 8. 
Mart. 26. 


— (in) Zabälez. — 217—266 m. 


u 


ia 


s 


Lalasinez. — 143—365 m. 
Tötvarad. — 189—270 m. — 
Csapat Ny — DK. — Sn einem 
Flug von BSD. 
Valyemare. — 283 m. 

Brad. — 278—491 m. Apr. |. 
2000-3000 drb. pihenő. — 
Apr. 1. 2000— 3000 St. rajten. 
Verespatak. — 993—1270 m. 
Ompoly völgy (Thal). — 652— 
1193 m. — K GNy.9 28. 
Offenbanya. — 471 m. 

Galacz. — 460 m. — 4 esapat 
(50—100 drb.) K — Ny. Sn 4 
Flügen 50—100 St.) D —W. 
Fenesäszai völgy (Thal). 820 — 
1371 m. 

Sard. — 258—496 m. 

Krakkö. — 275—500 m. 
Aranyos-Rakos. 431—727 m. 
Tövis. >248—363 m. — 80— 
100 drb. megszallva. — 80— 
100 St. rajten. 

Nagy-Hnyed.— 270 m. —ÉNy. 
— NW. 

Nagy-Enyed. — Apr. 1. ät- 
vonulók. — Apr. 1. Durchzügler. 
(Erdöhat. Forftbeborde.) 
Nagy-Enyed. (Csatò.) 
Karäcsonyfalva. 257—572 m. 
—ÉNy. — NS. 

Nagy-Selyk. 427—584 m. — 
100 drb. DNy —ÉK. 100 St. 
SV — NO. 

Salya. 464—558 m. — 30 drb. 
DNy —K. — 30 St. GB +D. 
Mardos. 402—532. — 120 drb. 
È —D. — 120. St. f +6. 
Szäsz-Ivanfalu. 400—521 m. — 
1 drb. +H. — 1 St. —N. 
Mart. 31. 18 drb. — ER. 
Mart. 31. 18 St. >M. 
Muzsna. 412—576 m. Apr. 
esapat DK —ENy. — Apr. 
in einem Flug SO > MW. 
Apr. 12. csapat DK —> ÉNy. — 
Apr. 12 in einem Flug GO HRW. 
Berethalom. 375-561 m. — 
Ny SD. WB —€. 
Nagy-Kapus. 414-542 m. — 
40 drb. D—ÉK. 40 St.SHNO. 


10. 
10. 


105 


Das Hügelland und die Tiefebene liefern nor: 
male Daten, die der öftlichen Erhebung find aber 
regellos. Der in den vorigen Sahren beobachtete 
doppelte Aufzug war heuer nicht wahrnehmbar, 


| bôcbitens eine Verzögerung des Befliegens, was 
| Die jämmtlichen Zonen der öftlihen Erhebung 


| Lk. (Sp.) — Apr. 15. — u 


| K. (M) 


Apr. 10. — (in) Szasz-Saros. — 318—508 m. 
« 2, — « Almakerek. — 461— 649 m. — 
53 drb. D —É. 53 St. © —N. 
« 2. — « Szasz-Szt.-Laszlò. 349—520 m. 
80—100 drb. DNy — EK. - 
80 St. SW > NO. 
« 2.— « Segesvár. — 348—582 m. — 
25 drb. K—>Ny. 25 St. 95-28. 
Mart. 18. — « Apold. 428—640 m. — 24 drb. 
—ENy. — 24 St. —> NAV. 
« 29. — « Bäränyküt. 509—674 m. 
Apr. 2.— « Szäszdälya. — 525—640 m. 
« 9. — « Szasz-Kezd. — 432 —729 m. 
« 13.—- a Gagy. 500—731 m. DK —ENy. 
SI — NW. 
Mart. 28. — « Erked. 434-682 m. EK —D. 
NO SE. 
Apr. 11.— « Korond. — 781 m. — 120 drb. 
120 St. 
« 2. — c Homoröd. 456—622 m. 22 drb. 
—K. — 22 St. >D. 
« 7.— « Székely-Udvarhely. — 508— | 
625 m. DK —ÉNy. SO RA. | 
« 5.— « Zetelaka. — 561-898 m. — | 
DK —Ny. 69 > IR. 
Mart. 30. — c Gyepes. — 700-804 m. — 
DK — ÉNy. SO NW. 
Apr. 12. — « Szt.-Egyhaz-Olahfalu.— 861— 
1003 m. 
Mart. 27. — « Vargyas. — 652 m. — 50 drb. | 
— DNy. — 50 St. — EM. — 
Apr. 3. több 100 drb. feszkel. 
Apr. 3. mehrere 100 St. nijten. | 
« 27.— « Barót. 541 m. — Nagyobb esa- 
pat DK. felől. — Größerer Flug | 
von SD. 
« 30. — « Tusnäd. — 672— 874 m. 
Apr. 4. — « Osik-Szt-Marton. 641—1197 m. 
Apr. 8. 30 drb —>ÉNy. Apr. 8. 
30 St. — NY. 
« 9.— « Karatna. — 620 m. 
« 9.— « Altorja. — 594 m. 
« 7.— « Kezdi-Szt.-Lélek. 595—712 m. | 
« 7.— « Kézdi-Polyän. — 609— 345 m. | 
« 7.— a Esztelnek. — 614—937 m. 


Mart. 29. Lemheny. — 583—823 m. 
A Dunántúl es az Alföld normális adatokat 
szolgáltat, a keleti hegyvidék adatai azonban 


vegyesek. A mult években tapasztalt kettős fel- 
vonulás az idén nem észlelhető, legfeljebb a 


megszállás elhúzódása, a mi a keleti hegyvidék 
minden zónáját jellemzi. 
Aquila, IX. 


arafterifirt. 
L. (3.) — Febr. 27. — (in) Karacsonyfalva. 


Offenbanya. 
J. (@d.) — 48 nap (Tage). 
— Mart. 81. 


XLVlIa. zona. — XLVI. Bone. 
46°30'— 47°. 


Dunántúli dombvidék. — Hügelland jenf. der Donau. 


Apr. 3. — (in) Szöke-Denes. — 117 m. 

« 20. — c Badacsony. — 128—438 m. — 
10 drb. D +E. 10 St. S —N. 
« 9. — « Nagy-Vazsony. — 268 m. 
Alföld. — Tiefebene. 

Mart. 29. — (in) Kis-Harta. — 98 m. 

Apr. 3.— « Kecskemét. — 122 m. 

Mart. 14. — « Czibakhäza. — 92 m. 

« 29. — c Békés-Csaba. — 90 m. 

Keleti hegyvidék. — Seftlimhe Grhebung. 
Mart. 22. — (in) Belényes. — 191—302 m. 
Apr. 3.— « Albak. — 716—1581 m. 

« 23. — « Banffy-Hunyad. 554—630 m. 

« 6.— a Zutor. — 286—450 m. 

« 3.— « Magyar-Gorbo. 414—690 m. 
Mart. 10. — « Kolozsvár. — 349 m. 

« 25. — a Torda. — 391 m. — (Linder.) 

« 96. — « Torda. (Erdöhat. — %orjtbeh.) 
Apr. 1.— « Nagy-Iklöd. — 261—403 m. 

« 20.— « Teke. — 368—609 m. 

Mart. 20. — c Szasz-Régen. — 398 m. 

« 30.— « Herbus. — 370 m. 

« 21.— « Görg.-Szt.-Imre. 421—700 m. 
Apr. 6.— « Görg.-Üvegesür. 524—1284 m. 
Mart. 23. — c Szoväta. — 421—1119 m. 

« 28.— « Alsö-Fancsal. 606 m. D —E. 

SN. 
Apr. 3.— « Palota-Ilva. — 800 m. 
« 18.— « Laposnya. — 813—1083 m. 
—>D. (©.) 


Mart. 97. Oroszhegy, Varsäg-telep. — 
748—847 m. 60 drb. D CE. 
60 St. © —N. 


14 


106 


Apr. 4. — (in) Alfalu. — 748 m. 

« 4.— « Gyergyö-Ditro. 742—1265 m. 
Mart. 28. — « Gyergyo-Hollé. 648—1388 m. 
Apr. 3.— « Gyergyo-Tôülgyes. — 659— 

1504 m. 150 drb. —ÉK. — 
150 St. — NO. 
L. (§.)  — Mart. 10. — (in) Kolozsvár. 
Lk. (Gp.) — Apr. 23. — « Banffy-Hunyad. 
J. (Gch.) — 45 nap (Tage). 
K.(M.) — Apr. 1. 


XLVII. zona. — XLVII. Bone: 
47°—47°30'. 


Dunántúli dombvidék. — Hügelland jenj. der Donau. 


Mart. 13. — (in) Felso-E6r. — 317—379 m. — | 


Csapatosan D. felöl. Sn Flügen 
von ©. 


Apr. 11. — « Samfalva. — 273 m. 

« 20. — c Rohonez. — 354—527 m. — 
D-röl. — Von ©. 

« 27.— « Monyorökerek. — 215 m. — 

HO, À Köszeg. — 974 m. 

« 4.— « Perenye. — 237 m. — 4 drb. 
Ny-röl. — 4 St. von W. 

« 7.— « Körmend. — 193 m. 

« %— « Sorok. 202 m. DK-röl. Bon SO. | 

« 6. — a Szombathely. — 221 m. 

« 7.— « Nagy-Kamond. — 134m. — 
Csapat DK-röl. Sn einem Flug 
von SD. 

« 10. — « Kerta. — 140 m. DK-röl. — | 


Bon SO. 
Dabrony. — 144 m. D-röl. — 
Von ©. 


Mart. 25. 


« 29. — « Oroszi. — 175 m. 
Apr. 3.— « Salamon. — 168 m. 
« 5. — « Puszta-Miske. — 204 m. D-r61. 
Von ©. 
« 3. — « Kolontár. 196 m. 
Mart. 28. — « Tösok-Berend. — 295 m. D-rél. 
Von ©. 
Apr. 7.— « Nagy-Ganna. — 290 m. 
« 5. — « Csekut. — 241-389 m. DK- 
röl. — Bon ED. 
Mart. 26. — a Ajka. — 239 m. 
Apr. 4. — « Magyar-Poläny. 291—396 m. 
« 4,— « Padrag. — 276—380 m. Csa- 


pat DK-röl. Sn einem Flug SO. 


Apr. 2. — (in) Ajka-Rendek. — 250 —313 m. 
K-röl. Von ©. 
« 9. — « Eôcs. — 250—291 m. — Csa- 
pat K-röl. — Sn einem Fluge 
von 9. 
Febr. 27. — « Varosléd. — 295—537 m. — 
Egyenként E-röl. — Einzeln 
| von N. 
Apr. 5. — « Bakony-Szent-Ivan. — 178— 
911 m. DK-röl. Von SD. 
« 9, — « Szics. — 221 m. — Csapat 
D-röl. In einem Fluge von ©. 
« D. — a Töt-Vazsony. — 326—406 m. 
Csapat Ny-röl. Sn einem Fluge 
von W. 
« 4 — « Bakony-Szt.-Laszlò. — 211— 
280 m. 
« 6.— « Varsany. — 217—293 m. 
« 7.— « Faisz. — 375 m. Csapat K-röl. 
Sn einem Fluge von À. 
Mart. 22. — « Rátót. — 206—333 m. Csapat 
D-röl. Sn einem Fluge von ©. 
« 98.— a Öskü. — 173—953 m. Csapat 
K-rol. Sn einem Fluge von O. 
« 29.— « Osi. — 113 m. D-röl. Yon ©. 
Alföld. — Tiefebene. 
i Apr. 4 — (in) Laczhäza. — 102 m. 
Mart. 30. — « Nagyvárad. — 126-230 m. 
Apr. 8.— « Peeze-Szöllös. — 137 m. 
Mart. 5. — « Bagamer. — 140 m. 
Apr. 10.— « Szalärd. — 108 m. 
Keleti hegyvidék. — Deftlide Erhebung. 
Apr. 13. — (in) Czéczke. — 209—462 m. 
« 14 — « Elesd. — 233—383 m. 
« 15. — « Gegeny. — 274—371 m. 
« 2. — « Szilagy-Somlyò. — 231 m. 
Mart. 28. — « Nagy-Ilonda. — 230 m. 
Apr. 1.— « Deés. — 251 m. 
Mart. 14. — « Bethlen. — 250 m. 
« 30. — « Naszód. — 331 m. 
Apr. 1.— « Besztercze. — 362—599 m. — 


Mart. 2: 


« 


Nagyobb csapat K — Ny. —- 
Größerer Flug O —W. 
Borgö-Prund. — 462—1003 m. 
Ö-Radna. — 531—1180 m. — 
10 drb. Ny—K. 10 St. 8— 9. 
Mart. 30. 30 drb. Ny —K. — 
30 St. W —O. — Apr. 9, 3, 4. 
40—50 drb. Ny —K. — 40— 
50 St. DD. 


Apr. 16. — (in) Dornavölgy (Thal). — 1000 
1600 m. 

Mart. 28. — a Kosnavölgy (Thal. — 864— 
1200 m. 


A Dunántúl nagyobbszamu adatai eklatänsan | 
bizonyitjäk, hogy a gölya e nyugati regiöban | 


leskesöbben jelenik meg. A keleti hegyvidék 
érkezési közepszama marezius 31, az Alfölde 
märczius 30, a Dunantulé pedig aprilis 3. 


Die aus dem Hügellande berftammenden Daten | 


größerer Anzahl geben den eflatanten Beweis, daß 


der Stord in der weltlichen Region am jpätejten | 


ericheint. Das Mittel der öftlihen Erhebung tit der 
31-fte März, jenes des Alföld der 30-te März, jenes 
des Hitgellandes aber der 3:te April. 


L. &)  — Febr. 27. — (in) Varoslòd. 

Lk. (Sp.) — Apr. 27. — « Monyorokerék. 
J. (Sch.) — 60 nap (Tage). 

K.(M.) — Apr. 2. 


XLVIla. zona. — XLVII. Bone. 
47°30'—48°. 


Dunántúli dombvidék. — Hiigelland jenf. der Donan. 


Apr. 5. — (in) Nadasd. — 289—367 m. 
Északi eléhegység. — Nürdliches Vorgebirge. 
Apr. 1.-- (in) Köhid-Gyarmat. 114—224 m. 
« 3. — « Esztergom. 156—406 m. 
« 9.— « Babath. — 183 m. DK —ENy. 
SÒ — RW. 
c 9.— « Mácsa. — 150 m. 
Mart. 20. — « Valko 148—188 m. 
Apr. 9. — « Solymos. — 243—387 m. 
« 8.— » Terpes. — 175m, Nagyobb csa- 
pat — É. — Größerer Flug—N. | 
Alföld. — Tiefebene. 
Mart. 27. — (in) Mezö-Kövesd. — 116 m. 
« 25.— « Poroszlò. — 93 m. (Gróf Te- | 
leki J.) 
« 31. — « Poroszló. (Erdöhat. — Foritbe= 
horde.) 
« 27.— « Mezö-Csät. — 95 m. 
« 25. — a Debreczen. — 121 m. 


Keleti hegyvidék. — Deftlihe Erhebung. 


Mart. 12. — (in) Pribekfalva. — 158 m. — Fe- | 


szekre jött apr. 1. — Erjcheint 
beim Nefte Apr. 1. 


107 


| Mart. 31. — (in) Szakallosfalu. — 169 m. 
| « 22. — « Marmaros-Sziget. 274—600 m. 
Apr. 10.— « Budfalva. — 560—906 m. 
| Mart. 25. — « Nagy-Bocskö. — 307 m. —É. 
| —N. 
| Apr. 14. — « Konyha. — 406—604 m. 
« 1.— « Alsö-Visso. — 455—832 m. 


Az eszaki elöhegyseg kesöbbi adatokat nyujt 
mint a mult évben, de ez a késés a keleti hegy- 
videkhez viszonyitva normälisnak mondhato. 

Das nöroliche Vorgebirge Liefert jpätere Daten 
als im vorigen Sabre, dod) ijt die Verjpatung im 
Verhaltnip zur öftlihen Erhebung als eine normale 
zu nennen. 


L. (3)  — Mart. 12. — (in) Pribekfalva. 
Lk. (Sp.) — Apr. 14 — « Konyha. 
| J. (Sch.) 34 nap (Lage). 
— Mart. 31. 


| K. (M.) 


XLVII. zona. — XLVIII. Zone. 
48°—48°30'. 


Alföld. — Tiefebene. 


Apr. 7. — (in) Cs.-Somorja. — 130 m. 
Eszaki hegyvidék. — Nördliche Erhebung. 
Apr. 6. — (in) Nyitra. — 190 m. 
«  8.-— « Aranyos-Maröth. — 190 m. — 
Tömeges. Maffenbaft. 
« 6-15. « Garamrev. — 211 m. 
| Mart. 21. — « Bacsöfalva. — 427—618 m. 
| Nagyobb csapat È — D. — 
| Größerer Flug N > ©. 
« 23. — « Ipolyság. — 137 m. 
Apr. 5. — « Balassa-Gyarmat. — 148 m. 
| « 2 — « Meleghegy. — 214-477 m. — 
Apr. 11. 150 drb > É. Apr. 
RASOI 
« 2 — « Apatfalva. — 311 m. 
« 23.— « O-Massa. — 468—834 m. — 


4 drb — EK. 4 St. > NO. 
Szendrélad. — 138—312 m. 
Csapat DK — ENy. — Qn ei 
nem Fluge SO — RW. 


Alföld. — Tiefebene. 
| Apr. 4 — (in) Miskolez. — 122-229 m. — 
DK — ENy. SO -> NW. 
Sätoralja-Ujhely. — 118 m. 
« Leányvár. — 110-123 m. 
14* 


| « ar 
| Mart. 29. 


i | 


108 


Északi hegyvidék. — Nördliche Erhebung. 
(in) Huszt. — 168 m. 


Apr No 


« D 


Mart. 28. — 


« 25. 
Apr. 2: — 
Mart. 30. 


(di OL 
ADr TL. 
Mart. 2 


Apr. 4. 
« 25. 


« 


Visk. — 200 m. 4 drb DE. 
4 St. © —N. — Apr. 15. le- 
telepedett. — Apr. 15. ange- 
fiedelt. 
Bustyahäza. — 209 m. 2 drb 
>E — 2 St. N. — Apr. 7. 
10 drb Ny —K. 3 drb — DK. 
10 St. WH. 3 St. — ED. 
Apr. 9. 3 drb—Ny. 3 St.—W. 
Apr. 12. 2 drb.—E. 2 St. > N. 
Also-Apsa. — 279 m. 
Dombó. — 383-—900 m. 
Apsieza. — 386—806 m. — 
Többen vonulva. — Mehrere 
ziehen. 
Felsö-Apsa. — 302-444 m. 
Kabolapolyana. 410-1000 m. 
Csapatosan D >E. In Schaa- 
ven © —N. 
Körösmezö. — 647—843 m. 
4 drb D —K. — 46t. 560. 
Kôrüsmezé. — 647— 843 m. 
Bogdan-Luhi. — 613— 1000 m. 


A mult évihez hasonló, de valamivel későbbi 


adatok. 


Den vorjährigen ähnliche, doc) etwas jpätere 


Daten. 
L. (3) 


J. (Gt.) 
K. (M) 


XLVIIIa. zona. - 


— Mart. 
Lk. (Sp.) — Apr. 
— 36 nap (Tage). 
— Apr. 3. 


21. — (in) Bacsofalva. 
Bogdan-Luhi. 


25. — a 


- XLVIIIa. Bone. 
48°30'- 49°. 


Északi hegyvidék. — Nördliche Erhebung. 


Mart. 20. — (in) Revistyeväralja. -— 398 m. — | 
—E. —N. 
Apr. 10. — « Felsö-Zsadany. — 360—868 m. 


Mart. 31. 
Apr A 


m N 

Geletnek. — 243 m. 
Turoez-Szkleno. 538— 744 m. 
DK —ENy. SD NR. 
Kis-Csepcsény. — 478 m. 
Kunosyägäsa. — 795—938 m. 
D —É. S —h. 

Jalna. — 268-600 m. 30 drb 
K —É, — 30 Gt. D —h. 


Mart. 


28 


98. 
27. 
96. 


1. 


. — (in) Dobó. — 447 m. 


. Telelt 
\Überwintertef 


Mart. 


| 


Kovaesfalva. — 289-416 m. 
Badin. — 373-600 m. 
Zólyom. — 295-500 m. — 
Mart. 29. 5 drb 5 St. 


Apr. 7. 200—300 drb (St.) 
« 94, 150 drb (St.) 
« 31. 95—100 drb (St). 


Zölyom-Lipese. — 375 —600 m. 
Tömegesen EK-röl. — Maffen- 
Haft von ND. 

Borosznò. — 424—863 m. — 
7 drb K—Ny. 7 St. DW. 
Rasztò. — 419-—633 m. — 60 
drb K —Ny. — 6061.5933. 
Nemetfalva. — 461—570 m. — 
17 drb K —Ny. 17 St. 96-38. 
Garam-Szt.-Miklös. 556—789 
m. — 6 drb Ny—DK. — 6 Gt. 
M SD. — Apr. 13. 7 drb 
K -E. — 7 Gt. D —%. 
Garam-Hidveg. — 561-681 m. 


- 1 drb Ny —K. 1 St. 83 —0. 


Jeczenye. — 507—1100 m. 
Péteri. — 461—900 m. 
Rezsöpart. — 400—800 m. — 
DNy —EK. — SY + NI. 
Kis-Garam. — 492-800 m. 
Breznobanya. — 498—900 m. 
Ny —K. 8 > D. — Apr. 14. 
18 pihenö. — Apr. 14. 18 St. 
rajten. 

Szikla. 710-947 m. 400 drb. 
É —D. — 400 St.R —E. 
Beneshäza. — 549—1100 m. 
Mihalytelek. — 620-900 m. 
100 drb. K —Ny. Apr. 12, 15. 
és 25. csapatok K — Ny. — 
Apr. 12, 15. und 25. Flüge 
OH —%. 

Vaezok. 629—1000 m. 27 drb. 
pihenő. — 27 Gt. rajtend. 
Mereny. — 533—1116 m. Egy 


sebesült példány. — Ein ver 
wundetes Gremplar. 
Torna. — 205-366 m. 


Gélniczbanya. — 372—700 m. 
Janok. — 168-267 m. 
Aranyidka. — 695-1000 m. 
Eperjes. — 257-300 m. 
Kassa. — 211-383 m. 


Mart. 23, Apr. 7. Kakasfalu. — 340 m. 

Apr. 2. — (in) Varanno. — 132—300 m. 

Mart. 31. — « Tavarna. — 163—300 m. — | 
Apr. 7. nagy csapatok D —É. | 
Apr. 7. große Flüge. S > MN. 


Alföld. — Tiefebene. 


112 m. 
c Ungvar. — 120—262 m. 1 drb. | 
—E. 1 St. >. — Mart. 30. 
4 drb. —É. 4 St. —N. Apr. 3. | 
Csapat —D. — Flug — 5. — 
Apr. 22. 2 drb.—K. 2 St.—0. 
(Erdöhat. Forjtbeborde.) 
Ungvár. 120 m. (Medreczky.) 
Radvanez. — 136—200 m. 


Mart. 25. — (in) Moesär. — 
« 929. — 


Apr. 7.— « 
Mart. 10—15. « 


Északi hegyvidék. — Nördliche Erhebung. 
Mart. 9— Apr. 3. (in) Dubrinics. — 169—400 m. 


Apr. 7.— « Turja-Remete. — 180-400 m. 
« 10. — « Csornoholova. — 240— 600 m. 

Mart. 31. — « Lyuta. — 525 m. 

Apr. 11.— c Ökörmezö. — 425-627 m. 


Mig a többi zona a mult évhez kepest kesest 
mutat, itt két nappal korábbi az érkezés. Ebből 
is látszik, hogy mily zavarólag hatnak az át- 
vonulási adatok a középszám kiszámításánál. 

Während die übrigen Zonen im Vergleich mit 
dem vergangenen Sabre Verfpätungen aufmeifen, 
ijt eine um zwei Tage frühere Ankunft vorhanden. 
Man fiebt hieraus, wie bedeutend die Durchzugs- 
Daten die Bejtimmung des Mittels ftorend beein- 
f(ufjen. 


L. (3) — Febr. 28. — (in) Dobó. 

Lk. (Sp.) — Apr. 24. — « Kunosvagasa. 
J.(54.) — 56 nap (Tage). 

K.(M) — Mart. 31. 


XLIX. zona. — XLIX. Bone. 


49"— 49930". 


Északi hegyvidék. — Nördliche Erhebung. 
Apr. 11. — (in) Illava. — 250 m. | 
« 7.— « Alsö-Kubin. — 468—700m. | 
c 11.— « Rózsahegy. — 496— 900 m. — | 
200 drb. (St.) 
Mart. 29. — c Jaszenieza. — 616—1051 m. 
Apr. 21. — « Lipto-Ujvär. — 637—1200 m. 


Nagyobb csapat —E. Größerer 


| Apr. 3, 5. — « 


109 


Flug —N. (Erdöhat. — Fort: 

bebürde.) 
Apr. 21. — (in) Lipto-Ujvär. — 637--1200 m. 
50 drb. —ÉK. 50 St. NO. 
(Ertl Gusztav.) 
Szepes-Szombat. — 683 m. — 
Tömeg K — Ny. Waffe D —W. 
Szepes-Béla. — 631—800 m. 
Atvonul6 csapat. Durchziehen- 
der Flug. Apr. 8. 2 drb. (St.) 
Apr. 13. 14 drb. — 14(Gt.) — 
CH, (N) 
Bartfa. — 277—388 m. 


Mart. 3. — « 


« Io. li 


E legészakibb zona jellege meglehetősen 
állandó; az érkezés középszáma megegyezik a 
mult évivel. 


Der Charakter der nördlichiten Zone ijt ein ztem- 
lich bejtändiger; das Mittel ftimmt mit dem vor: 
jährigen überein. 


L. (3) — Mart. 3. — (in) Szepes-Szombat. 
Lk. (Sp.) — Apr. 21.— « Liptö-Ujvär. 


J.(Sd.) — 50 nap (Tage). 
K. (M) — Apr. 3. 
Zona Legkor. | Legkés. | Ingad. | Közep 
Zone Prithejt Spatejt | Schwant. | Mittel 
XLIVa. |Mart. 7.|Apr. 2.| 27 Mart. 27. 
XLV ec, Bl cn E 9 « 98 
XLVa. Febr. 22. « 9. 47 « 30 
XLVI ce yeh) co alah AS È | « 31 
XLVIe. |Mart.10.| « 23.| 45 | Apr. 1 
XLVII Bebra!) id ret 60] 25 | a 2 
XLVIle. |Mart.12.| « 14.| 34|& | Mart. 31 
XLVII | « 21.| a 95.) 36 Apr 
XLVIIe.|Febr. 28.| « 24.| 56 Mart. 31 
XLIX |Mart. 3.| « 21.| 50 Apr. 3 
Alföld. — Tiefebene. 
L.(&) — Febr. 22. — (in) Ö-Verbäsz. 
Lk. (Sp.) — Apr. 10. — « Szalard. 
J.(Sd.) — 48 nap (Tage). 
K. (M) — Mart. 26. 
Dunántúli dombvidék. — Hügelland jenf. der Donan. 
L. (5)  — Febr. 27. — (in) Varosléd. 
Lk. (Sp.) — Apr. 27. — « Monyorokerék. 
J. (Sd.) — 60 nap (Tage). 
K. (M) — Apr. 5. 


110 


Keleti hegyvidék. — ©Oeftlite Erhebung. 


| Északi hegyvidék. — Nördliche Erhebung. 


L. (¥.)  — Febr. 27. — (in) Karacsonyfalva. | L. (F.) —- Febr. 28. — (in) Dobó. 
Lk. (Sp.) — Apr. 23. — « Banffy-Hunyad. | Lk. (Sp.) — Apr. 24. — « Kunosvagasa. 
J.(Sch.) — 56 nap (Tage). J. (@d.) — 56 nap (Tage). 
K.(M.) — Mart. 31. K. (M) — Apr. 3. 
Pentädok — Bentaden 
Zona — Zone | ır III | | | | Iv | | | 
-4| 5-1 | 2-6 | 711 | 1216} 1A | 2226 | 2731) 1-5 | 6-10 | 11-15 | 1620 | 2125 1630 
XLIVa. o 1 = = 1 3 | a = 
XLV. aa Eee) PE art a ee A | 2 
XLVa. | | = | — — 2 = 9 18 16 = | — Bei = 
XLVI. — | i i) ih al ~ 2 7 16 36 CIRIE — | = = 
| | | 
XLVle. | 1 1 9 Ze 9 sl ee 1 ji 
XLVII. — Len I — 2 — SES 16 12 4 1 — ] 1 
XLVII«. = | = 1) | 2.) 3 | Sal eae | — 
XLVII. = | — | - QI 2 5 5 | — | — 2 | — 
XLVIII«. == A = 2 — 2 6 10 9 2 | 1 1 = 
RR Dele 9 | = 
Osszeg | | 95 || 52 |) 45 | 5 5 1 
Summe f | | 
Pentadok — Pentaden 
Régió — Region Te on | | mo 
2024) 25—1 | 2—6 | 7-11 1216/1721 |22—26] 2731) 15 61011-151620 2125 | 2630 
Alföld | | lai | 
Tiefebene } = | | 6 | 3 = 
Dunántúli dombvidék | | ESA E 5 
Hügelland jenjeits d. Donau | | 1 = ST I ir ey | 2) 2 | 23 | 11 | 1 | 2 Tr‘ 1 
Keleti hegyvidék | © | 3 e one euro =e 
Sftliche Erhebung [| — | 1 1 2 4 | 4 | 16 40 | 46 | 20 10 il 
Északi hegyvidék | | | | S a ; 
Nördliche Erhebung } = 1 il > | 4 6 | 15 20 | 18 st Ne al 4 as 
Összeg: — Summe: | | | | | 
| | | 


Régié — Region 


Alfold | 
Tiefebene f 
Dunántúli dombvidék | 
Hügelland jenjeits b. Donau f 
Keleti hegyvidék | 
Ojtlide Erhebung | 
Eszaki hegyvidék | 
Nördliche Erhebung [ 


2-2 45 
ee 
0-7] 1-4 
1:3| 1:3 


A vonulas typusa megegyezik az elözö éve- 
kével. Mint általában a korán érkező fajoknál 
tapasztaljuk, a vonulás nagyon elnyúlik s nem 
oly gyors lefolyású, mint pl. a későn érkező 


fecskénél látjuk. 


Az egyes regiók érkezési sorrendje sem vál- 
tozott: első az Alföld, második a keleti, harma- 
dik az északi hegyvidék s utolsó a Dunántúl. 
E sorrend igazolja a mult évben felállított tételt, 
hogy nyugat felé fokozatos a késés. Ennek bi- 


ot 
ww 


zonyitasa 
szamokat 
Apr. 3. 

A 36°- 
Mart. 31. 


| Mart. 30. 


A 407—44" között levò 


39°9 13:3 6°7 — | — | — — 
10-41 47-81 92:9] 9-1 | 4-9) — | 1 
27-4|30-8|13-7| 6:8) 1-4 | 0-7| = 
19-7 | 97-6| 93-7| 53 | 1-3| 53] — 


ra az országot nyugat— keleti irany- 


ban härom reszre osztva a következö közep- 


nyertük : 


A 32°—36° között levő szelet közepnapja: 


40° között levö szelet közepnapja: 


szelet közepnapja: 


A hypsometrikus befolyas nem bizonyithato 


mar azért sem, mert az adatoknak jorésze nem 
megtelepedés, hanem atvonulas. 
A culminatiò apr. 1—5. közé esik. 


Der Zugstypus jtimmt mit dem der früheren | 


Sabre überein. Der Zug zieht fi, wie wir es bei 


früh anfommenden Arten überall conftatiren, mehr ; 


in die Länge und verläuft bei weitem nicht jo 
rai, wie es bei der jpät anfommenden Schwalbe 
der Fall ijt. 

Die Reihenfolge der Unfunftstage ift in den 
einzelnen Negionen diejelbe geblieben; Die erfte 
ijt die Tiefebene, die zweite die öftliche, die dritte 


die nördliche, die legte das Hügelland j. 0. Donau. | 


Diefe Reihenfolge bezeugt die Nichtigkeit der im 
vergangenen Sabre aufgeftellten Annahme: die all: 


mäblige Verjpätung gegen Weiten zu. Zu diefem | 


Bebufe theilten wir das Land in ojtweitlicher 


Ridhtung in drei Theile, wonach die folgenden Mit- | 


tel gewonnen wurden : 

Mittel des Gebietes  3mwifoen : 
Apr. 3. 

Mittel des Gebietes zwijchen 36° — 40° : Mart. 31. 


32°—36° : 


Mittel des Gebietes zwischen 40° — 44" : Mart. 31. | 


Der hypjometrijche Einfluß läßt fih idon des: 
halb nicht nachweifen, da die Mehrzahl der Daten 
fich nicht auf Befiedelung, fondern auf Durchzug 
bezieht. 

Die Culmination fällt zwiichen 1—5. April. 


L. (3.) — Febr. 22. — (in) O-Verbäsz. — 
(XLVa.) 

Lk. (Sp.) — Apr. 27. — « Monyordkerék. 
(XLVIL) 

J. (Sch.) — 65 nap (Tage). 

K. (M) — Mart. 31. 


39.<— Ciconia nigra, (L.) 


XLIV.  — Mart. 11. — (in) Temes-Kubin. 
XLV. — Apr 19. x Nemei. 
« — Mart. 28. — c Bogyan. 
XLVIlle.— Apr. 1.— « Zölyom. 
« SK 6. — c Kis-Garam. 
« = 1K 4. — « Kosztrina. 
« — « 19. — « Sztavna. 
L.(#)  — Mart. 11. — (in) Temes-Kubin. — 
(XLIVa.) 
Lk. (Gp.) — Apr. 12. — « Nemei (XLV). — 
Sztavna. — 


(XLVIIIa.) 


{11 


J. (5%) 
K. (M.) 


— 33 nap (Tage). 
— Apr. 2. 


40. <—> Circus æruginosus, (L.) 


XLVa. — Febr. 14. — (in) O- Verbdsz. 
€ — Mart. 20. — « Ö-Verbäsz. 
XLVIa. — Mart. 26. —- « Révfülöp. 
« Apr Lorda. 
XLVII. — « 22. — c Cs.-Somorja. 


O-Verbdsz első adata 
szinüleg telelés. 


nagyon korai, való- 


Das Datum von D-VBerbaß ijt zu früh; 
0 


wahrscheinlich eine Überwinternngs-Angabe. 


L.(%) — Mart. 20. — (in) Ö-Verbäsz. — 
(XLVa.) 

Lk. (Sp.) — Apr. 22. — « Cs.-Somorja. — 
(XLVIIL.) 

J. (Sb. — 34 nap (Tage). 

K. (M.) — Apr. 3. 


41. <> Circus cyaneus, (L.) 
XLVa. heine (in) Ujvidek. 
XLVIIIa. — Mart. 94. — « Tavarna. 


49, <— Circus macrurus, (Gm.). 


XLVIIa. — Mart. 7. — (in) Pribekfalva. 


3.<— Circus pygargus, (L.) 


XLVII. — Febr. 19. — (in) Köszeg. 


44. <> Clivicola riparia, (L.) 


(Cotile riparia, L.) 


XLIVa. — Mart. 24. — (in) Kupinovo. 

« — Apr. 16. — « Temes-Kubin. 
XLVa. — a 8.— « O-Verbasz. 
XLVI. — « 20.— « Arad. 
XLVI. « 16.— « Cs.-Somorja. 
XLVIlle. — Mai 18. — « Tavarna. 


Tavarna ismét késő. A gyanítható okot lásd 
az Ardea cinereánál. 


Tavarna tft wieder zu jpat. Die vermutbete 
Made fiebe bei Ardea cinerea. 


112 
L. (¥-) 


J. (Sc).) 
K. (M.) 


45. «> 


XLIVa. 


XLVIa. 


« 


— Mart. 24. — (in) Kupinovo. — 


ts Apr. 20. — « 
— 28 nap (Tage). 


— Apr. 10. 


Columba cenas, L. 


(XLIVa.) 
Arad (XLVI. 


— Febr. 23. — (in) Zengg. 


— Mart. 9. 
— Febr. 


Mart. 
— | 6. 
— Febr. 
Mart. 
— Febr. 


m 


ni 
D urlo Où OT 


— Mart. 
— Febr. £ 


— «a 


— Mart. 12. — 


— Febr. 15. 


- Mart. 
— « 9. 
— Febr. 

Mart. 25. 
Pau 1e OO! 
Febr. 20. 

« 19. 

98. 
18. 
— Mart. 6. 
— Febr. 7. 


Kupinovo. 
Temes- Rubin. 
Fuzine. 
Ivanovoselo. 
Ö-Verbäsz. 
Kövesd. 
Kiszeto. 
Labasinez. 
Petirs. 
Lugos. 
Dobrest. 
Dubest. 
Déva. 

Réa. 
Szerdahely. 
Szelistye. 
Nagy-Sink. 
Sárkány. 
Alsö-Venieze. 
Uj-Sinka. 
Feketehalom. 
Brasso. 
Hosszufalu. 
Kiralyhalom. 
Sistarovecz. 
Meszdorgos. 
Dorgos. 
Zabalez. 
Lalasinez. 
Valyemare. 
Galaez. 
Miriszlo. 


Szasz-Szt-Laszlo. 


Bese. 

Segesvär. 
Apold. 
Szaszdalya. 
Szasz-Kezd. 
Simontornya. 
Magyar-Gorbò. 
G.-Szt.-Imre. 
Felsö-Eör. 
Inezed. 


| XLVII. 


| « 


XLVIIa. 
« 


« 


XLVII. 


— Febr. 22. 
— « 15: 
— Mart. 10. 
— À 5 
— Febr. 
— Mart. 
— Febr. 
— Mart. 
— Febr. 26. 


3 a 


17. 


Mart. 
Apr. 
— Febr. 3. 


— Apr. 
— Mart. 


— i ile. 
— Mart. 
— Febr. 27. — 
— Mart. 1. — 


— (in) 


« 


« 


Kolom. 
Rohonez. 
Koszeg. 
Nemet-Gencs. 
Sorok. 
Szombathely. 
Magyar-Gencs. 
Zsibo. 

Baeza. 

Retteg. 
Bethlen. 

Vacz. 

Maesa. 

Valko. 
Ghymes. 
Magaslak. 
Gyekes. 
Sekely. 
Meleghegy. 
Szilvas. 
Kiskutlap. 
Harskut. 
Leanyvar. 
Kelö. 
Revistyevaralja. 
Felsö-Zsadany. 
Turöez-Szklenö. 
Repistye. 
Bars-Szkleno. 
Kunosyagas. 
Also- Turesek. 
Jalna. 

Badin. 
Zölyom. 
Kovaesfalva. 
Kis-Garam. 
Szikla. 
Mihalytelek. 
Liptö-Teplieska. 
Ujvasar. 
Stoösz. 

Kassa. 
Kakasfalu. 
Keczerpeklén. 
Tavarna. 
Mocsár. 
Ungvár. 
Radvanez. 
Dubrinies. 
Kosztrina. 
Turja-Remete. 
Turja- Remete. 


XLVIHa. — Apr. 2. — (in) Sztavna. 
XLIX. -— Febr. 24 — « Nagy-Bittse. 
« — Mart. 7. — « Rózsahegy. 
« — « 5. — a Lipto-Ujvar. 
( = i 4. — « Szepes-Szombat. 
« — « — 95.— « Szepes-Ofalu. 


Temes-Kubin telelési datumat, tovabba né- 
hány tulkesö adatot elhagyunk. 

Das Uberwinterungs-Datum von Temes- 
Kubin, wie manche zu jpäte Daten würden eli: 
minirt. 


Következnek a négy regio közepszamai s a 
eulminatio. 


Die Mittel und Culminationen der vier Regio: | 


nen find wie folgt: 


Dunántúli dombvidék. — Hiigelland jenf. der Donan. 


L. (X.)  — Febr. 15. — (in) Rohonez. 
Lk. (Sp.) — Mart. 10. — « Kôszeg. 


15 JUL 
ZIA. 
9 


de 


20-24. 
14. 


15—19. 
13}. 


10—14. 
DL 


5—9. 


4. 


A középszámoknak egymáshoz való viszonya 
ismét más, mint a mult évben. A legkorábbi az 


Alföld, utána a Dunántúl és a keleti hegyvidék | 


egyforma középszámmal következnek; a leg- 
későbbi az északi hegyvidék. A mult évben a 


keleti hegyvidék jóval korábbi volt a dunántúli | 


résznél. A culminátió kettős. 
Das gegenfeitige Verhaltni® der Mittel ijt mie 


der eine andere, als das vom vorigen Jahre. Das | 


frübefte Erjcheinen zeigt die Tiefebene, worauf das 
Hügelland j. 0. Donau und die öftlihe Erhebung 
mit gleichem Mittel folgen; als jpatefte fommt die 
nördliche Erhebung. Gm vorigen Sabre gab die 
öftliche Erhebung bedeutend frühere Daten, als 


das Hügelland. Die Culmination ijt eine Dop: | 


pelte. 
Országos közép : 
Landesmittel : 
L. (3) — Febr. 2. — (in) Nagy-Sink. 
(XLVa.) 
Lk. (Sp.) — Mart. 25. — « Szepes-Ofalu. = 
(XLIX.) 
J. (Sh.) — 52 nap (Lage). 
K. (M) — Febr. 27. 


Aquila. IX. 


25 


A. 
15. 


| J.(Sd.) — 24 nap (Tage). 
K.(M.) — Febr. 27. 
Alföld. — Tiefebene, 
| L (3) — Febr. 7. — (in) Moesar. 
| Lk. (Sp) — « 28. — « Kiszeté. 
J.(Sb.) — 22 nap (Tage). 
K. (M) — Febr. 19. 


| Keleti hegyvidék. — Seftliche Erhebung. 
L.(8.)  — Febr. 2. — (in) Nagy-Sink. 

Lk. (Sp.) — Mart. 16. — « Deva, Valyemare. 
| J.(Sdb.) — 43 nap (Tage). 

K. (M.) — Febr. 27. 


Eszaki hegyvidék. — Nördliche Erhebung. 


| 
| IL. (F.) 


A — Febr. 16. — (in) Dubrinics. 
Lk. (Sp.) — Mart. 25. — « Szepes-Öfalu. 
J. (Sh.) — 38 nap (Tage). 

K. (M) — Mart. 6. 


A culminatid. — Die Culmination. 
II. 


17-21. 22-36. 


6. 


7—11. 
Île 


12—16. 


9). 


2—6. 
6. 


46.<—> Columba palumbus, L. 


XLV. — Mart. 8. — (in) Plavna. 
Va MENTON MT Bällye. 
« ( 8. — « Rea. 
| « — Febr. 19. — c Resinär. 
| XLVI. — Mart. 22. « Topanfalva. 
« — Febr. 10. — c Offenbanya. 
( — Mart. 12. — « Toroczkö-Szent- 
Györsy. 
XLVIa. - «a 929. — « Kis-Harta. 
XLVII. — Febr. 21. — « Felsö-Lövö. 
| « — Mart. 14. — « Kőszeg. 
« — Febr. 17. — « Besztercze. 
XLVIIa. — Mart. 6. — « Nadasd. 
« — Febr. 22. — « Nagy-Czenk. 
« — 4 8. — a Visegrád. 
« — « 20.— « Mácsa. 
XLVII. — Mart. 10. — « (s.-Somorja. 
| « — « 4. — « Ghymes. 
« — Mart. 10. — « Kiskutlap. 
« — Apr. 5. « Felső- Hámor. 
« — Mart. 6.— « Leänyvär. 
XLVIIIa. — Jan. 29. — « Szenicz. 
« — Mart. 9%. — « Beneshaza. 


15 


114 


XLVIIIa. — Apr. 18. — (in) Rovnye. 


« — Mai 10. — a Felsö-Javorinka. 
« — Apr. 13. — u Oviz. 
( — Mart. 10. — « Tavarna. 
« Xf 6. — a Mocsár. 
XLIX. — "u 99 — a Zuberecz: 
« — « 11.— « Liptö-Ujvar. 
« — Apr. 7.— « Cservenicza. 
« — Mart. 28. — « Szepes-Béla. 


Szenieznek tulkorai, valamint néhány tulkésd 
adatot elhagytunk. 


Das zu frühe Datum von Szenicz, wie einige 
zu fpate Angaben ließen wir fallen. 


L. (#) — Febr. 8. — (in) Visegrád. — 


(XLVIIa.) 

Lk. (Sp.) — Mart. 28. — « Szepes-Béla. — 
(XLIX.) 

J. (Sch.) — 49 nap (Tage). 

K. (M) — Mart. 5. 


47.<—> Colymbus cristatus, L. 


(Podiceps cristatus, L.) 


XLV. — Mart. 17. — (in) Plavna. 

XLVa. — « 26.— « Ö-Verbäsz. 

XLVII — Apr. 93. — « Felsö-Eör. 

« — Mai 16.— « Sorok. 

XLVIIa. — Mart. 28. — « Budapest-Lagy- 
manyos. 

XLVII. — Apr. 1. — « Cs.-Somorja. 

L. (§.) — Mart. 17. — (in) Plavna (XLV). 


Lk. (Gp.) — Apr. 1.— « Cs.-Somorja. — 
(XLVIIL) 
— 16 nap (Lage). 


Mart. 25. 


48, <e> Colymbus fluviatilis. Tunsr. 


(Podiceps minor, Gm.) 


XLV. — Apr. 1. — (in) Újvidék. 
TW Telelt 4 Py ee 
XLV. — finite © O-Verbdsz. 


Újvidék túlkéső. 
Ujvidek zu jpat. 


49.<— Colymbus griseigena, (Bopp.) 


(Prodiceps griseigena, Bopp.) 


XLV. — Apr. 8. — (in) Ujvidek. 
XLVI. — u 4. — a Nagy-Enyed. 


50. <—> Colymbus nigricollis, (Brum.) 


(Podiceps nigricollis, Sunn.) 


XLVa. — Apr. 2. — (in) Ö-Verbäsz. 

XLVI. — Mart. 7.— « Nagy-Enyed. 
51.<— Coracias garrula, L. 

XLIVa. — Apr. 26. — (in) Kupinovo. 

« — « 16. — « Temes-Kubin. 
XLV. — « 2. — « Gardinovee. 
XLVa. —-Mai 20.— « O-Verbdsz. 
XLVI. — Apr. 28. — « Arad. 
XLVle. = « 20.— « Kis-Harta. 
XLVII. -— «a 27.— « Köszeg. 

« — Mai 7.— « Perenye. 

« — Apr. 29. — « Sorok. 

« —— « lo. = « Szerdahely. 
XLVIIa. — Mai 29. a Nádasdi 

( — Apr. 96. — « Mácsa. 

« _ « 91. — « Valko. 

« — a 98. — c Debreczen. 
XLVII. — « 24.— « Meleghegy. 

« — MU 90. — « Leányvár. 
XLVIIIa. — «  28.— « " Tavarna. 

« — a 20.— « Mocsár. 


O-Verbdsz és Nadasd túlkéső, valószínűleg 
koborlas. 


9-Berbász und Nadasd zu jpät, wahr: 
jcheinlich ein Herumftreichen. 


L.(&) — Apr. 2. — (in) Gardinovce. — 
(XLV.) 

Lk. (Sp.) — Mai 7. — « Perenye. — 
(XLVII.) 

J. (Sch.) — 36 nap (Tage). 

K. (M) — Apr. 28. 


52. CD Corvus cornix corone, (L.) 


XLIX. — Mai 18. — (in) Szepes-Bela. — 
1 drb. Első elö- 
fordulás. — 1 Gt. 


Erftes Vorfommen. 


53. <> Coturnix coturnix, (L.) | XLVIIIa. — Mai 3.- (in) Tavarna. 
(Coturnix dactylisonans, Mey.) S = Apr 16 « Mocsár. 
« — Mai 10. — « Ungvár. 
XLIVa. — Apr. 16. — (in) Kupinovo. XLIX. — « 14.— « Szepes-Béla. 
« — « 10. — « Temes-Kubin. 
MUN — « 15.— « O-Verbasz. Rohoncz és Ujudsdr tülkesö adatait elhagyva, 
« — Mai 14. — « Kövesd. a négy régió képe a következő. 
« — Apr. 16. — « Kiszetò. 
« — Mai 1. — a Petirs. Die zu jpäte Daten von Nohonez und Ujvalar 
« = à 2. — « Rea. meggelaffen, gejtaltet fic) das Bild der vier Negio- 
« — Apr. 15. — « Szerdahely. nen folgendermaßen. 
« — {| 18. — « Brassó. | 
XLVI. — Mai 12 — « Dorgos. Dunántúli dombvidék. — Hügelland jenj. der Donan. 
« — « 9. — « Zabalez. | L. (§-) — Mai 1. — (in) Perenye. 
« — « 4. — « Lalasinez. | Lk. (Sp.) — Mai 10. — « Sorok. 
« = 2. — « Nagy-Enyed. J. (Sch.) — 72 nap (Tage). 
« — U 2. — « Sz.-Szt.-Läszlé. K. (M) — Mai 5. 
« ==, 10. — « Segesvár. 
XLVIa. — « 5. — a Kis-Harta. Alföld. — Tiefebene. 
« — (| 1.— « Békés-Csaba. L.(&) — Apr. 9. — (in) Cs.-Somorja. 
« — « 5. — « Magyar-Gorbö. Lk. (Sp.) — Mai 10. — « Ungvár. 
XLVII. — ua 3.— « Felsö-Eör. J.(Gd.) — 31 nap (Tage). 
« — a 20. — ua Rohonez. K. (M). — Apr. 21. 
« — « 8. — a Kőszeg. 
« rt enna Perenye. Keleti hegyvidék. — Sefilimhe Erhebung. 
« — a 10.— « Borok. L.(3.) — Apr. 15. — (in) Szerdahely. 
« — Apr. 29. — « Nagyvárad. Lk. (Sp.) — Mai 14. — c Kövesd. 
XLVIlle. — Mai 4. — « Nadasd. J.(Sd.) — 30 nap (Tage). 
« = 2. — « Mácsa. 1K (M.) — Mai 2. 
XLVII. — Apr. 9.— « Cs.-Somorja. 
x — Mai 21. « Ghymes. Északi hegyvidék. — Nördliche Erhebung. 
« — Apr. 15. — « Leányvár. L.(3) — Mai 2. — (in) Mácsa. 
XLVIlle. — Mai 20. — « Geletnek. Lk. (Sp.) — Mai 21.— « Ghymes. 
« — « 98. — « Ujväsar. J. (Gch.) — 20 nap (Tage). 
« — « 13. — « Kakastalu. K (M.) — Mai 12. 
A culminätié. — Die Culmination. 
IV. V. 
6-10. 11-15. 10-90. 2125. 26-30. 15. 6-10 11-15. 16-90. 21-95, 
9. 3 4. — 1 14. 4. 4. I. ile 


Az idei vonuläs kepe elter a mult evitöl, a 
mennyiben az érkezés zöme majus hora esik, 
a minek valószinüleg a késő tavaszodas az 
oka. 

A négy földrajzi régió typusa normalis; leg- 
korabbi érkezések az Alföldön vannak; utana 
sorban a keleti hegyvidek, a Dunäntül s az 
eszaki hegyvidek következnek. A mult evben a 
dunantuli dombvideken joval korabbi volt ugyan 
az érkezés, de az idei — bar kevesebb adatunk 
van -— inkább megfelel az általános typusnak. 


Az országos közép 6 nappal későbbi, mint az 
előző évben. 

Das Bild des diesjährigen Zuges weicht vom 
vorjährigen in der Weije ab, dajs nämlich die 
cumulative Erjcheinung auf den Mai fällt, was in 
der ungünftigen Witterung jeine Urfache haben mag. 

Der Typus der vier geographiichen Regionen tit 
normal; die frübeften Anfünfte find auf der Tief- 
ebene; diejer folgen in der Reihe die öftliche Er- 
hebung, das Hügelland jenjeits der Donau und 
die nördliche Erhebung. Sn vorigen Sabre war 


15* 


116 


die Ankunft am Hügellande eine bedeutend frühere, | 
dennod fommt der heurige Zug — trog der gerin- 
geren Zahl der Daten — dem allgemeinen Typus 
näher. Das Landesmittel geftaltet fih um 6 Tage | 
jpäter, wie im vorigen Sabre. | 


L.(&) — Apr. 9.— (in) Cs.-Somorja. — | 
(XLVIIL.) | 

Lk. (Sp.) — Mai 21.— « Ghymes. — 
(XLVIII.) 

J. (Sch.) — 43 nap (Tage). 

K. (M.) — Mai 2. 


54. <— Crex crex, (L.) 


(Ortygometra crex, L.) 


XLIVa. Mai 28. — (in) Temes-Kubin. 
XLVe. — « 1.— « Petirs. 

€ — Apr. 18. — « Brassó. 
XLVI. — Mai 12. — a Dorgos. 

« « 2. — « Zabalez. 

« — « 4. « Lalasinez. 

« « 26. — « Topanfalva. 
XLVla. — « 6. — « Magyar-Gorbo. 
XLVI. — « 4. — « Német-Gencs. 

« — « 14. — « Borok. 
XLVIIa. — « 4. — « Nadasd. 

« « 1.— « Mácsa. 
XLVII — « 5.-— « Ghymes. 

« — Apr. 9.— « Leányvár. 
XLVITa. — Mai 7.— « Geletnek. 

« — « 10.— a Zólyom. 

( = 10. — c Ujvasar. 

( — « 13.— « Kakasfalu. 

« — « 9. — « Tavarna. 

( = Apr. 10. —— « Mocsar: | 

« - Mai 8.— « Szepes-Bela. | 


Leányvár es Mocsár dátumait, bar koraiak- 
nak lätszanak, mint alföldi adatokat a közep- | 
számításnál tekintetbe vettük. | 


Die Daten von Leányvár und Mocsár 
haben wir — obwohl fie anjdeinend zu frühe | 
find — dennod) als Daten der Tiefebene in Bez 
tracht genommen. | 


L. (3.) — Apr. 9. — (in) Leányvár. — 
(XLVIIL.) | 

Lk. (Sp.) — Mai 14. — « Sorok.(XLVIL) | 

J. Sch.) — 36 nap (Lage). 

K. (M.) Mai 4. 


55. Cuculus canorus, L. 


XLIVa. — Apr. 9. — (in) Kupinovo. 

« — « 10.— « Temes-Kubin. 

« — Mart. 31. — « Berzaszka. 
XLV. — Apr. 10. — « Uj-Gradiska. 

« — + « 6. — « Playna. 

« — à DI — à Ujvidék. 
XLVa. — « 6. — « Bellye. 

« — a 29.— a Apatin. 

« — « 12. — a O-Verbasz. 

“ — | 5. — « Temes-Rekäs. 

« =" (i 7. — « Kövesd. 

« == 3. — « Kiszeto. 

« — « 5. — « Labasinez. 

« — d 19. — « Petirs. 

« — « 7.— « Balinez. 

« fe 3.— « Dubest. 

« —— «i i — u er 

« UC ra Kosztesds 

« =: À 8. — a Gredistye. 

« — a 21.— « Sebeshely. 

« — « 11. — « Priszlop. 

« — « 17. — c Szaszsebes. 

« = {i 9. — « Szerdahely. 

« = & 8. — a Szelistye. 

« — « 1. — « Resinär. 

« 04 5. — a Nagy-Szeben. 

« — « (ii Nagy-Talmäcs. 

« — Mart. 24. — « Vurpod. 

« Apr. 6.— « Holezmany. 

« = he 7.— « Ujegyhaz. 

« — AU 8.— « Alezina. 

« — a 11.— « Streza-Kercisora. 

« « 7.— a Kürpöd. 

« = « l.— « Nagy-Sink. 

« — a 20. — c Tôresvär. 

« — « Dil ű Ö-Tohän. 

« - Mart. 20. — « Brassó. 

« — Apr. 15. — « Hosszufalu. 

« — « 15.— « Kovászna. 
XLVI. — a 19.— « Töröcske. 

« — « 8.— « Kiralyhalom. 

« = « 6. — « Arad. 

« mq 9. — « Maria-Radna. 

« — (i 8. — « Sistarovecz. 

« = « 4. — « Mészdorgos. 

« — « 4. — « Dorgos. 

« — « 5. — ua Zabälez. 

( = | 3. — « Lalasinez. 

« — Mart. 29. — c Toötvärad. 

« — Apr. 2.— « Valyemare. 


XLVI. 


XLVII. 


« 


— Apr. 6. — (in) Csegez. 


19 


Topänfalva. 
Abrudbanya. 
Verespatak. 
Zalatna. 
Offenbanya. 
Galacz. 
Fenesaszai völey 
(Thal). 

Sard. 

Krakko. 
Nagy-Enyed. 
Segesvär. 
Kis-Harta. 
Kecskemét. 
Békés-Gyula. 
Olah-A pati. 
Serges. 
Magyar-Gorbo. 
Kolozsvär. 
Gör.-Szt.-Imre. 
G.-Libänfalva. 
G.-Üvegesür. 
Palota-Ilva. 
Laposnya. 
Gyergyö-Tölgyes. 
Felsö-Eör. 
Felsö-Lövö. 
Kis- Nemet-Szt.- 
Mihály. 

Csém. 
Rohoncz. 
Köszeg. 
Nemet-Gencs. 
Sorok. 
Szombathely. 
Szalard. 
Also-Lugos. 
Deés. 

Bethlen. 
Nadasd. 
Miklösfalu. 
Visegrad. 
Vacz. 

Mácsa. 

Valkó. 
Debreczen. 
Pribékfalva. 
Mármaros-Sziget. 
Felső- Vissó. 
Cs.-Somorja. 
Ghymes. 


XLVII. 


XLVIIIa. 


— Mai 
— Apr. 


— Mai 
— Apr. 


aly 


6. — (in) Selmeczbanya. 


8. 


14. - 


21. - 
14. 


i 
29. 


a 


« 


Meleghegy. 
Szt.-Lelek. 
Ö-Massa. 
Diös-Györ. 
Leanyvar. 
Bustyahaza. 
Nemet-Mokra. 
Dombó. 
Kabolapolyána. 
Revistyeváralja. 
Felső-Zsadány. 
Turócz-Szklenó. 
Repistye. 
Bars-Szklenó. 
Alsó-Turcsek. 
Jálna. 

Zólyom. 
Kis-Garam. 
Benesháza. 
Mandiska. 
Nad-Dikula. 
Pod-Osztró. 
Liptó-Teplicska. 
Ujvásár. 

Ó viz. 

Jánok. 

Kassa. 
Kakasfalu. 
Tavarna. 
Mocsár. 
Ungvár. 
Dubrinics. 
Kosztrina. 
Turja-Remete. 
Sztavna. 

Uzsok. 
Rózsahegy. 
Zubereez. 
Liptö-Ujvar. — 
(Ertl.) 

Lipto- Ujvar. — 
(Erdöh. — Forit- 
behörde.) 
Feketeväg. 
Szepes-Béla, 


Ujvidek és Apatin adatai fekvesükhöz képest 
nagyon kesök, Kis- Nemet-Szt.-Mihaly és Csém 
tulkoraiak. 


Die Daten von Ujvidbéf und Apatin find zu 


118 


: Ranen 2 At. RieaMe È Mind bi 
ihren zagen zu pat, KisNemet Szt.-Mihaly Északi hegyvidék, — Nördliche Erpebung. 
und ©sém wieder zu früh. 
L. (3) — Apr. 8. — (in) Meleghegy. 
Dunántúli dombvidék. — Hügelland jenf. der Donan. | Lk. (Sp.) — Mai 6.— « Selmeezbänya. 
BIN, : A 1 — 98 ne > 
L. (¥.) —Apr. 10. — (in) Visegrád. J. (50) 28 nap (Tage). 
Lk. (©p.) — c 30. — « Szombathely. K.(M) — Apr. 18. 
J. (SO.) — 21 nap (Lage). 
K.(M) — Apr. 17. Zonak szerint : 
Kad Zonen: 
Alföld. — Tiefebene. 
L. (&.) LT Apr. 9. (in) Szalard. Zona Legkor. | Legkés. Ingad. Közep 
DE (Sp.) PO TESERO Zone Frübeft Spätejt Swank. Mittel 
Cs.-Somorja. XLIVa. Mart. 31. 
J.(Sd.) — 20 nap (Tage). SA) I TE 
K (M.) N XLVa. Mart. 20. A N 
ALDO Die XLVI 29, ] «°19 mal TRAE 
XLVle. A GE « 28. | 24 | « 14. 
Keleti hegyvidék. — Deftlide Erhebung. ROVER N TT 9. « 30: | 29 = « 14, 
7 XLVIIa « 4. Ca Mile 18|5 « 14 
c N oy = ET c A 3 
L. 8.) Mart. 20. (in) Brassó. XLVII A 6.| «au | 16 a 
Lk. (Sp.) — Apr. 28. — « Laposnya. XLVIIa.| « 9.| Mai 5.| 27 « 19 
Ik (Sch.) — 10 nap (Tage). XLIX « 28 « 9 5 « 30 
K.(M) — Apr. 8. 
A culminatio. — Die Culmination. 
II. IV. V. 
1701 (0996; 907910 d=.) 1610) As, ae 
18 ill 4. 18. 31. 3 ile 6. 6. 8. ile 


A mult évihez hasonlo eredmények. Leg- 
korabbi a keleti hegyvidek, utana az Alföld kö- 
vetkezik ; a Dunantul és az északi reszek majd- 
nem egyidejü erkezest mutatnak. Ezek szerint 
egész hatarozottsaggal allithatjuk, hogy a kakuk 
kelet felöl lepi el hazank területet. 

A zónák táblázatos 6sszehasonlitasabol itélve, 
a geografikus befolyás is érvényesül némileg e 
faj vonulásában. 

A culminátió az idén apr. 4—13-ig, a mult 
évben pedig ápr. 11—20-ig tartott, tehát az 
idei érkezés korábbi, a miről az országos közép 
is tanúskodik. 

Dem vorjährigen ähnliche Erjdeinungen. Frühe: 
jten in der öftlihen Erhebung, worauf die Tief- 
ebene folgt; das Hügelland und die nördlichen 
Theile zeigen fait gleichzeitige Ankünfte. Auf Grund 
Dejjen können wir mit Beftimmtbheit behaupten, daß 
der Rufuf das ungarische Gebiet von Ojten ber 
befliegt. 

Die tabellarifche Vergleichung der Zonen bemeift, 
daß fi) im Zuge diejer Art auch der geographiiche 
Einfluß gewißermafjen geltend macht. 

Die Culmination dauerte heuer vom 4—13-ten 


Apr. ; die diesjährige Ankunft tft alfo eine frühere, 
was auch das Landesmittel beweilt. 


Orszagos forma: 


Landesformel : 
L. (§.)  — Mart. 20. — (in) Brassó (XLVa). 
Lk. (Sp.) — Mai 6.— « Selmeczbanya. — 
(XLVIIL.) 
J. (Sch.) — 48 nap (Tage). 
K.(M.) — Apr. 12. 


56. 66 Cygnus cygnus, (L.). 


(Cygnus musiens, BECHST.) 


XLIVa. — Jan. 28. — (in) Temes-Kubin. — 
7 drb. 7 St. 
XLVI. — Febr. 14. — « Szekely-Kocsärd. 


2 drb. 2 St. 


57.<— Dafila acuta, (L.) 


XLVa. — Mart. 10. — (in) Ö-Verbäsz. 
> INA, = @ 6. — a Kis-Harta. 


58. <e> Emberiza calandra, L. 


(Emberiza miliara, L.) 


N ámban telelt ENTI ; 
XLVa. nei (in) O-Verbäsz. 
XLVI. — Febr. 18. — (in) Kőszeg. 
XLVUI. — Mart. 10. — « Meleghegy. 


7 Telelt ] vr 
XLVIIIa. — iene — « Ungvár. 


59. <e> Emberiza scheeniclus, L. 


£ neleli | 
SONG {itberminterte 


XLVII. — Apr. 


(in) Ö-Verbäsz. 


.— a Cs.-Somorja. 


60. <e> Erithacus rubecula, (L.) 


XLIVa. — Mart. 4. — (in) Kupinovo. 

« — « 29.— a Temes-Kubin. 
RLV. 9 dio interte] — « Ö-Verbäsz. 
XLVa. — Mart. 96. — « Rea. 

XLVIa. — « 24 — « Révfülöp. 

« — a 10.— « Kis-Harta. 

« — N 9. — c Békés-Csaba. 

« — Thsamninterter — « Kolozsvär. 

« — Mart. 22. — « Kolozsvar. 
XLVII. — « 15.— « Kôszeg. 
XLVIla. — « 2. — a Nagy-Czenk. 
XLVII. — « 3. — « Cs.-Somorja. 

« — Apr. 8.— « Selmeczbanya. 
XLVII. — Mart. 27. — « Zólyom. 

« — Apr. 11. — « Kassa. 

« — Mart. 31. — « Tavarna. 

« Earl ont 99. — ua Ungvár. 
XLIX. — Apr. 8.— « Zuberecz. 

« — Mart. 30. — « Lipto-Ujvar. 


Nagy-Czenk és Cs.-Somorja adatai koraiak, 
mig Temes-Kubine kesö. 


Die Daten von Nagy-Ezenf und Cs.-Sp: 
morja find zu früh, Temes-Rubin zu jpät. 
L.(%) — Mart. 4. — (in) Kupinovo. — 

(XLIVa.) 
Lk. (Sp.) — Apr. 11. — « Kassa (XLVIIIa). 
J.(Sdb.) — 39 nap (Tage). 
K. (M.) — Mart. 24. 


61. Falco merillus, (GERINI.) 
(Falco regulus, PALL.) 


XLIX. — Mart. 9. — (in) Lipto-Ujvär. 


119 
62. > Falco subbuteo, L. 


XLVIIa. — Apr. 30. — (in) Nadasd. 
XLVII. 27. — u 


== « 


Cs.-Somorja. 


63. <e> Fringilla cœlebs, (L.) 


MOUNG = en (in) O- Verbdsz. 
XLVI. — Mart.11. — « Arad. 
VAL binaire — la Köszeg. 
« — Mart. 1. — « Koszeg. 
XLVII. — c 17.— « Cs.-Somorja. 
« — Febr. 25. — « Selmeczbanya. 
« — « S. — a Meleghegy. 
XLVIIIa. — Mart. 12. — « Zólyom. 
« — a 99 — « Ungvar. 
XLIX. — « 22 — « Zuberecz. 
| « — « 9. — a Liptó-Ujvár. 
« — Jan. 29. — ua Sz.-Bela.Több<. 


Mehrere a. 


Meleghegy es Szepes- Bela 
lesi adatok. 

Meleghegy und Szepes-Bela find wahr- 
jheinlih Überwinterungs-Angaben. 


valöszinüleg tele- 


L. (#) — Febr. 25. — (in) Selmeczbanya. — 
(XLVIIL.) 

Lk. (Sp.) — Mart. 22. — « Ungvár. — 
(XLVII«.) — 


Zubereez (XLIX). 
J. (SÙ.) 
K. (M) 


— 26 nap (Tage). 
— Mart. 11. 


64. > Fringilla montifringilla, (L.) 


Az utolsók: Die febten : 


XLVa. — Apr. 16. — (in) Ö-Verbäsz. 
XLVI. — Mart. 5. — « Nagy-Enyed. 
XLVIa. — Apr. 7.— « Kolozsvár. 
XLVIIIa. — Mart. 29. — a Ungvár. 
XLIX. — « 22. — « Zubereez. 

« — 4 1. — « Szepes-Bela. 


65. <— Fulica atra, L. 


XLIVa. — Mart. 3. — (in) Temes-Kubin. 
XLV. — a 14.— « Plavna. 

« — « ile = A Ujvidék. 
XLVa. —Febr. 8. — « O-Verbdaz. 
XLVI. — « 13. — « Kiralyhalom. 
XLVla. — « 12.— « Czibakhaza. 


120 


XLVII. — Mai 6. — (in) Felso-E0r. 
XLVUI. — Apr. 7.— « (s.-Somorja. 


Felsö-Eör késő. 
Fels6-Cor zu fpat. 


Csupa alföldi adatunk leven, a közepszam is | 


csak az Alföldre vonatkozik. 


Da jämmtliche Daten aus der Tiefebene ber 
ftammen, fann fid aud) das Mittel nur auf die 


Tiefebene beziehen. 


L. (%.) — Febr. 8. — (in) Ö-Verbäsz. — 
(XLV a.) 

Lk. (Sp.) — Apr. 7.— « Cs.-Somorja. — 
(XLVIII.) 

J. (Sch.) — 59 nap (Tage). 

K. (M) — Mart. 2. 


66. Fuligula clangula, (L.) 


(Bucephala clangula, L.) 


XLVa. — Mart. 7. — (in) Ö-Verbäsz. Utol- | 
sok. Die Lebten. 
XLVla. — Apr. 4. — a N.-Enyed. 


67.<— Fuligula nyroca, (Giup.) 
(Nyroca leucophthalmos, L.) 


— Febr. 26. — 
— Apr. 8. — « 


(in) Ö-Verbäsz. 
Torda. 


XLVa. 
XLVIa. 


68. <o> Gallinago gallinago, (L.) 


(Gallinago scolopacina, Br.) 


XLV. - Mart. 12. — (in) Ujvidek. 
XLVa. — Febr. 26. — « O-Verbasz. 
XLVI. — ua 26.— « Vinga. 
XLVIa. — Mart. 27. — « Révfülöp. 
XLVII. — « 25.— « (s.-Somorja. 
« — « 15. — « Leányvár. 
XLVIIIa. — « 18. — « Mocsár. 


L.(3) — Febr. 26. — (in) Ö-Verbäsz. 
(XLVa). Vinga. 
(XLVI.) 

Lk. (Sp.) — Mart. 27. — « Révfülöp. — 
(XLVIa.) 

J. (Sd.) — 30 nap (Tage). 

K.(M.) — Mart. 13. 


Utol- 
sok. Die Lebten. 


XLVII. 


69. + Gallinago gallinula, (L.) 


XLIVa. — Mart. 24. — (in) Temes-Kubin. 
XLVII. — « 25. « (s.-Somorja. 
XLVIIIa. — Febr. 24. — « Ungvár. 


70. <> Gallinago major, Gu. 


— Mart. 30. — (in) Cs.-Somorja. 


71. — Gallinula chloropus, (L.) 


| XLVa. — Jan. 19. — (in) Ö-Verbäsz. 
« — Mart. 28. — « Ö-Verbäsz. == 
Vonulok. Zügler. 
XLVI. — Mai 7.— « Kis-Harta. 
« — Apr. 8.— « Torda. 
XLVII. — a 17.— « (s.-Somorja. 


O-Verbdsz elsö dätuma telelés, Kis-Harta 


tulkéso. 


Das erfte Datum von O-Verbha ijt eine über- 


winterung; Kis-Harta zu jpät. 


73.<— Grus grus, (L.) 


(Grus cinerea, L.) 


XLIVa. — Mart. 4. — (in) Temes-Kubin. — 
70 drb. — 70 &t. 
XliVa. = Ye « Kovesd ss aordnps 
| D —É. — 15 St. 
SN. 
€ — Apr. 6.— « Labasinez. — 
100-150 darab 
DS == 
100—150 St. 
SI 
« — Mart. 30. — a Petirs. 
« — « 27.— « Lugos DK—ÉNy 
SD NR. 
« Apr. 1.— « Dobrest. 50 drb 
—E. 5081.—_N. 
« - Mai 4. — « Szaszsebes. 
« Mart. 27. — « Uj-Sinka. 
( — Apr. 2.— « Felső-Komána. 
400 drb —ENy. 
400 St. — NX. 
( — Mart. 26. — « Tôrcsvar. 
( — « 27. — « Nagy-Borosnyó. 
« — Apr. 4.— « Koväszna. 


XLVI. — Mart. 21. — (in) Szenta. — 15 drb 
— EK. — 15 St. 
—ND. 
« — a 11. — « Vinga. 
« — « 27.— « Sistarovecz. — 
20 db DNy—EK. 
20 St. SW— MNO. 
« — Mai 5.— ua Dorgos. 
« — Apr. 4.— c Bereezk. —ENy. 
— NW. 
XLVIa. — Mart. 9%. — « Kis-Harta. 
« == 20. — « Bekes-Gyula. 
« — « 21.— « Csehi. 
XLVII. — « 20. — « Felsö-Eör. — 
DK-röl. Bon SD. 
« — | 25. — u Nagyvárad. = 
2 csapat —É. — 
2 Züge N. 
« — « 27.— « Bagamér. 
« — a 25.— « Szalard. 
XLVIIa. — a  22.— « Pribekfalva. 
« — Apr. 11. — « Konyha. 
XLVII. — Mart. 28. — « Leányvár. 
XLVIIIa. — « 20.— « Mocsár. 
« — Apr. 13. — « Ungvár. — 
3 csapat — É. — 
3 Züge ON. 
€ — «a 414 — « Ungvár. — 
4 csapat —R. — 
4 Züge ON. 
« — Mart. 33—29.« Radvänez. 
« — « 17.— a Dubrinies. 
« — « 11. — « Kosztrina. — 
18 drb. —E. — 
18 St. —N. 
« — « 29. — « Turja-Remete. — 
Csapat D —É. — 
Bug © —N. 
« TD Sztayne-D È; 
SN. 
« — Apr. 16. — « Lyuta. 


zdszsebes es Dorgos adatai érthetetlenül 
kesök. 
A Dunántúlról csak egy adatunk lévén, nem 


bocsátkozhatunk az anyag részletes tárgyalásába. 


Die Daten aus Szászsebes und Dorgos 
find unverftändlich fpat. 

Da wir vom Hiigellande bloß ein Datum be: 
figen, fünnen wir uns in eine ausführliche Er- 
flarung des Materials nicht einlafjen. 

Aquila. IX. 


191 


L. (¥.) — Mart. 4 — (in) Temes-Kubin. — 
(XLIVa.) 

Lk. (Sp.) — Apr. 16. — « Lyuta (XLVII). 

J.(Sd.) — 44 nap (Tage). 

K.(M.) - Mart. 26. 


73. <> Hirundo rustica. L. 
XLIVa. zöna. — XLIVa. Bone. 
44°30'— 45". 


Tengerparti videk. Küftenregion. 


Apr. 9. — (in) Zengg. — 7—513 m. 
Alföld. — Tiefebene. 
Apr. 4. — (in) Vrbanja. — 87 m. 
Mart. 25. — « Kupinovo. — 78 m. 
« 27.— « Temes-Kubin. — 82 m. — 
(Menestorfer.) 
Apr. 12.— « Temes-Kubin. 82 m. (Werner.) 
Mart. 26. - « Fehertemplom. 97 m. (Devics.) 
Apr. 12. — u Fehértemplom. — 97 m. — 
(Erdöhat. — Forjtbeh.) 
c 7.— « Szerb-Pozsezsena. — 79 m. 


Keleti hegyvidék. — Öjftlide Erhebung. 
Apr. 8. — (in) Näjdas. — 131— 402 m. 


Mart. 29. — « Berzaszka. — 81—574 m. 
« 30.— c Dalboseez. — 954—682 m. 
« 99. — « Ogradina. — 58—249 m. 
Apr. 6. « Herkulesfürdö. 153—600 m. 


Temes-Kubin es Fehertemplom kesöbbi adatai 
elesnek. Zengg az iden nagyon késò. 

Die jpäteren Daten von Temes-Kubin und 
Febértemplom fallen weg. Zengg ift heuer zu 
jpät. 


L. (3.) Mart. 25. — (in) Kupinovo. 
Lk. (Sp.) — Apr. 9. — « Zengg. 
J. (Sch.) — 16 nap (Lage). 
K. (M) — Mart. 51. 
XLV. zona. — XLV. Bone. 
45°—45°50'. 
Tengerparti vidék. — Riiftenfand. 

Apr. 16. — (in) Jasenak. — 628—729 m. 

« 18.— « Vojnie. — 146—209 m. 


Horvat dombvidék. — Eronatijches Hügelland. 


143 m. 
16 


Apr. 10. — (in) Lipovljani. — 


Alföld. — Tiefebene. 


Apr. 8. — (in) Jasenovac. — 94 m. 

a 6.— « Uj-Gradiska. — 129 m. 
Mart. 30. — c Zupanja. — 86 m. 
Apr. 9. — « Nemei. — 90 m. 

c 1.— « Karavukova. — 84 m. 
Mart. 30. — « Morovié. — 85 m. 

« 30.— « Ujvidék. — 84 m. 

« 27.— « Kovil. — 81 m. 
Apr. 15. — « Nagy-Becskerek. — 83 m. 
Mart. 29. — « Verseez. — 92—252 m. 

Keleti hegyvidék. — Oeftliche Erhebung. 

Apr. 7. — (in) Temes-Szlatina. 315—670 m. 


Ugy lätszik, hogy az iden a tengerparton na- 
gyon megkésett a füsti feeske, ezt bizonyitjäk 
Jasenak és Vojnié adatai s az előbbi zónában 
Zengg. Nagy-Becskerek tulkés6 jelentését elimi- 
naljuk. 

Die Raudfdbmwalbe bat fi) heuer, wie es fcheint, 
auf der Küfte ftarf verfpätet; diefes beweijen die 
Daten von Fasenovac und Vojnic, wie auch in 
der vorigen Zone Zengg. Die allzufpäte Angabe 
Nagy-Becsferet wurde eliminirt. 


L. (3.) — Mart. 27. — (in) Kovil. 
Lk. (©p.) — Apr. 18. — « Vojnic. 
J. (Sh.) — 23 nap (Tage). 

K. (M.) — Apr. 2. 


XLVa. zona. — XLVa. Bone. 
45°30'—46°. 


Alföld. — Tiefebene. 


Apr. 2. — (in) Szajk. — 131 m. 
Mart. 31. — « Bellye. — 87 m. 

« 27.— « Apatin. — 86 m. 

« 25. — a Szonta. — 87 m. 

c 16. — « Doroszlö. — 91 m. 

« 26.— « Ö-Verbäsz. — 85 m. 

« 30. — « Zenta. — 83 m. 

« 98. — « Vadaszerd6. — 97 m. 
Apr. 1.— « Temes-Rékas. — 106 m. 

« 26. — « Jerszeg. — 131 m. 
Mart. 98. « Kiszetó. — 110 m. 
Apr. 4.— « Bälinez. — 125 m. 


Keleti hegyvidék. — Deftlide Erhebung. 
Mart. 29. — (in) Kövesd. — 152—263 m. 
Apr. 3.— « Petirs. — 206— 303 m. 
Mart. 28. — « Dobrest. — 350 m. 


Apr. 


Apr. 


1. — (in) 
6. 
99: 


Leukusest. — 130--205 m. 
Dubest. — 270 m. 

Drinova. — 205—508 m. 
Facset. — 162 m. 
Vajda-Hunyad. 220-381 m. 
Déva. — 184 m. 

Réa. — 360 m. 

Szászváros. — 208-340 m. 
Magura. — 1551 m. 
Gredistye. — 531— 1180 m. 
Sebeshely. — 390--993 m. 
Sebeshely. — 390-993 m. 
Gilesag. — 700-800 m. 
Prigona. — 1513—2061 m. 
Szaszsebes. — 263 m. 
Szdszsebes. — 263 m. 
Szdszsebes. — 263 m. 

Teu. — 750 m. 

Oasa. — 1297—1746 m. 
Odsa — 1227—1746 m. 
Szerdahely. -— 298-451 m. 
Selistye. — 525—1023 m. 
Resinar. — 533—1201 m. 
Nagy-Szeben. — 430—570 m. 
Nagy-Szeben. — 430—570 m. 
Szäsz-Vesszöd. 479-656 m. 
Nagy-Talmäcs. 403— 700 m. 
Holezmany. — 408-591 m. 
Ujegyhäz. — 419-582 m. 
Alezina. — 421—566 m. 
Felsé-Porumbak. — 479 m. 
Felsö-Porumbäk. — 479 m. 
Oprea-Kercisora. 491-903 m. 
Streza-Kercisora. — 491 m. 
Kürpöd. — 452—601 m. 
Als6-Ârpäs. — 422 m. 
Martonhegy. — 452—607 m. 
Als6- Vist. — 426 m. 
Morgonda. — 450-641 m. 
Nagy-Sink. — 476 m. 
Kis-Sink. — 430—624 m. 
Fogaras. — 430 m. 
Fogaras. — 430 m. 
Voldorf. — 549—695 m. 
Illeny. — 472 m. 

Lemnek. — 500—639 m. 
Sebes. — 555 m. 

Sarkaicza. — 551—622 m. 
Sarkany. — 170 m. 
Sárkány. — 470 m. 
Persany. — 495-701 m. 
Alsö-Venieze. — 448 m, 


Apr. 5. (in) Uj-Sinka. — 531— 1221 m. 
« 4 — « Felsö-Komana. — 501 m. 
Mart. 31. — « Héviz. — 496— 529 m. 
« 30. — « Töresvar. — 801—1200 m. 
« 31. — « Holbak. — 788 m. 
« 31. — « Bareza-Ujfalu. — 542 m. 
Apr. 5.— « Brassó. — 548— 1014 m. 
« #4.— « Foldvar — 523 m. 

Mart. 31. — a Hosszufalu. — 691 m. 
Apr. 5.— « Nagy-Borosnyò. — 564 m. 
« 16. — « Dalnok. — 595— 815 m. 

a 4,— c Kovászna. — 568—922 m. 


Tulkoraiak : Sebeshely első adata, és Szerda- 


hely ; ezeken kívül eliminältunk néhány arany- | 


lag késő adatot. 


A keleti hegyvidék késő adatait a hypsome- | 


trikus viszonyok magyarazzak. 
Bu frith find: 
bely und Szerdahely; außer diefen haben 
wir nocd manche verhältnigmäßig jpäte Daten 
fallen [affen. 
Die jpäten Daten der öftlihen Erhebung find 
durch die Hypjometrijden Verhaltnijje erklärt. 


L. (%)  — Mart. 16. — (in) Doroszlo. 
Lk. (Sp.) — Apr. 17. — « Magura. 
J. (SÒ.) — 32 nap (Tage). 

K. (M) — Apr. 3. 


XLVI. zóna. — XLVI. Bone. 
46°—46°30'. 


Dunántúli dombvidék. — sSiigelland jenf. der Donan. 


Apr. 5. — (in) Szenta. — 147 m. 
Alfold. — Tiefebene. 
Mart. 27. — (in) Baböesa. — 123 m. 
Apr. 2. — « Péterhida. — 115 m. 
Dunántúli dombvidék. — Siigelland jenf. der Donau. 
Apr. 6. — (in) Kaposvár. — 142 m. 
Mart. 27. — « Pécs. — 160-612 m. 
Apr. 6.— « Somberek. — 131-180 m. 
Alföld. — Tiefebene. 
Apr. 6. — (in) Szegzärd. — 110 m. 
Mart.28. — « Kiralyhalom. — 102 m. 
« 28. — « Szeged. — 84m. 
Apr. 6.— « Szeged. — 84 m. 
« 5.— « Pécska. — 102 m. 


das erfte Datum von Sebes | 


| 


123 


or fl (in) Arad. 110 m. (Wachenhusen.) 
ne; « Arad. — 110 m. (Kamaräs.) 
Keleti hegyvidék. — Sejtlime Erhebung. 
Mart. 28. — (in) Paulis. — 195-322 m. 
Apr. 2.— « Maria-Radna. — 124-152 m. 
Mart. 27. — « Lippa. — 208 m. (Földes.) 
Apr. 4.— « Lippa. — 208 m. (Erdöhat. 
Foritbehörde.) 
Mart. 27. — « Sistaroveez. — 245 m. 
Apr. 10. — « Mészdorgos. — 148 m. 
« 4 — c Dorgos. — 245 m. 
« 8.— « Zabalez. — 217—266 m. 
« 7.— a Lalasinez. — 143—365 m. 
« 2, — « Tötvarad. — 189—270. m. 
Mart. 29. — « Valyemare. — 983 m. 
« 28. — « Csegez. — 600—1130 m. 
Apr. sel « Czoha. — 870—1245 m. 
Mart. 28. — « Brad. — 278—491 m. 
Apr. 9. — u Nyagra. — 757—1910 m. 
Mart-31. — « Sztanizsa. — 389— 805 m. 
Apr. 17. — « Csertés. — 1002—1230 m. 
« 2. — « Topänfalva. — 540—900 m. 
« 7. — « Topänfalva. — 540—900 m. 
« 6.— « Abrudbánya. — 600 m. 
116: « Abrudfalva. — 600 m. 
« 9. — « Vurful Rosiori. — 1018 m. 
« 7. — « Verespatak. — 993—1270 m. 
Mart. 28. — « Ompoly-vélgy (Thal). — 652 — 
1123 m 
Mai 2. — « V. Ruzi-völgy (Thal). — 920 — 
1136 m. 
| Mart. 25. — « Zalatna.— 440—630 m. 
Apr. 4.— « Zalalna. — 440—630 m. 
Mart. 30. — « Groza hegytető (Berggipfel). — 
1201 m. 
Apr. 1.— « Offenbänya. — 471 m. 
« 9. — « ÖOffenbanya. — 471 m. 
« 6. « Galacz. — 460 m. 
« 9.— « Fenesaszai völgy (Thal). 820— 
1371 m. 
(ay melts « Szkerisora. — 1385 m. 
« 27. — ua Szkerisora. — 1385 m. 
« 1. — « Sard. — 258-496 m. 
Mart. 30. — c Krakkó. — 275-500 m. 
« 29. — « Nagy-Enyed. — 270 m. 
| Apr. 13.— « Nagy-Enyed. — 270 m. 
| « 8 — « Nagy-Selyk. — 497-584 m. 
« 6. — « Asszonyfalva. — 335—487 m. 
« 2. — « Szasz-Peterfalva. 562—604 m. 
Mart. 31. — « Szasz-Ivanfalva. 400—521 m. 
« 28. — « Medgyes. — 290—541 m. 


16* 


Apr. 8. — (in) Muzsna. — 419—576 m. XLVIa. zona. — XLVIa. Bone. 
« 5.— « Berethalom. — 375—561 m. 46°30'_47°. 
Mart. 28. — « Szasz-Saros. — 318—508 m. 
Mai 5.— « Almakerék. — 461—649 m. Dunántúli dombvidék. — Hügelland jenf. der Donau. 
Apr. 21. « Nagy-Szollös. — 330-544 m. | Apr. 2. — (in) Andorhegy. — 297 m. 
« 9. — « Segesvár. — 348-582 m. | Mart. 29. — « Keszthely. — 132 m. 
« 8. — « Hégen. — 500-638 m. Apr. 6. — « Szôke-Dénes. — 117—131 m. 
© @ « Apold. — 428-640 m. « 6.— « Balaton-Szt-Gyôrgy. — 116 m. 
Mart. 29. « Baranykut. — 509-674 m. CS « Balaton-Ederies. 119-439 m. 
© ale « Szaszdalya. — 525— 640 m. «4. « Marezali. — 129 m. 
Apr 1. « Szasz-Kézd. — 439-799 m. (OO « Tapoleza. — 126 m. 
USL « Székely-Keresztüur. — 382m. | « 12. « Mencshely. — 346—399 m. 
C2: « Rados. — 573—810 m. « 3.— « Nagy-Vazsony. — 268 m. 
« 17.— « Korond. — 746—945 m. « 7. — « Vorosto. — 293—370 m. 
(Gs « Zetelaka. — 561—898 m. «“ 4. — » Magyar-Barnag. 293—397 m. 
© 8.— « Gyepes. — 700—804 m. « 9,-— « Német-Barnag.—293—419 m. 
@ ile «© Tizenhetfalu-havas. — 800 m. 
« 16.— « Sat.-Kgyhaz-Olahfalu.— 861- Alföld. — Tiefebene. 
1003 m. | Mart. 30. — (in) Kis-Harta. — 98 m. 
« 13.— « Vargyas. — 652 m. Apr. 7.— u Kecskemét. — 122 m. 
«1. x Barôt — 544 m. | « 1.— « Czibakhäza. — 92 m. 
el Oe « Csik-Szereda. — 670 m. Mart. 29. — « Csanad-Apacza. — 98 m. 
EL: « Csik-Csomorta. 716—1151 m. « 29. — « Békés-Csaba. — 90 m. 
« 2. — « Csik-Szt.-Simon. — 643 m, Apr. 7.— « Bekes-Gyula. — 92 m. 
u 02 c Verebes. — 640 m. 
« VE « Csatószeg. — 661 m. | Keleti hegyvidék. — Seftlide Erhebung. 
« 10. « Cs.-Szt.-Märton. 641—1197 m. | Mart. 28. — (in) Belényes. — 191—302 m. 
« 14.— « Futäsfalva. — 612-905 m. | « 24. — u Brätka. — 327—790 m. 
« 13.— « Karatna. — 620 m. | Apr. 26.— « Pietrasza. — 1550 m. 
« 13.— « Altorja. — 594 m. | « ‘9— «Démos. —675 104m: 
« 12. — « Kézdi-Szt.-Lélek. 595—712m.| « 16.— « Béles. — 932 m 
elle « Kezdi-Polyan. —- 609—845 m. c 15.— « La-Dubul. — 1199—1260 m. 
« 11.— « Esztelnek. — 614-937 m. « 8.— « Banffy-Hunyad. 554-630 m. 
« 7.— « Bereezk. — 592 m « 29. « Dobrus. — 1110 m. 
@ le « Ojtoz. — 624— 968 m. « 13. « Marisel. — 1199 m. 
| « 25.— « Irisora. — 1462—1630 m. 
A hypsometrikus befolyast igazoljak a keleti c 12. — « Magura. — 1300 m. 
hegyvidék egymást támogató késő adatai. | Mart. 30. « Közeplak. — 286-468 m. 
V.-Ruzi, Almakerék, Nagy-Szöllös es Ko- | Apr. 23 « Reketò. — 1210-1307 m. 
rond indokolatlanul kesö datumait nem vehet- c 14 — « Hideghavas. — 1320 m. 
tük figyelembe. E 0 « Meleg-Szamos. — 585 m. 
Den bypfometrifchen Einfluß beweijen die ein: | « Y% — « Magyar-Gorbö. 414—690 m. 
ander unterftitbenden jpäten Daten der öftlichen ae oe = Hideg-Szamos. — 433 m. 
Erhebung. Mart. 31. — « Bács. — 356—651 m. 
Die unbegründet jpäten Daten V-Nuzi, Ama: « 18. — « Kolozsvár. 349 m. — (Erdö- 
terét, Nagy-Szöllös und Korond fônnen hat. — Forjtbeb.) 
wir nicht in Betracht nehmen. « 30. « Kolozsvar. 349 m. — (Tarjan.) 
« 99. — « Torda. — 391 m. — (Linder.) 
L. (§.) — Mart. 25. — (in) Zalatna. Apr.1,4. — « Torda. — 391 m. — (Erdöhat. 
Sk. (Sp.) — Apr. 17.-— « Czoha. Csertés. Forftbehörde.) 
J. (Gch.) — 24 nap (Tage). « 30. — ua Teke — 368—609 m. 
K.(M.) — Apr. 4. Mart. 28. « Erdö-Szengyel. — 353— 510m. 


Mart. 28. 
20. 
99. 
Apr. 3, 6. 


« 


« 


« 


« 


Apr. 


12. 


D. 
Mart. 26. 
10. 
2. 


— (in) Monorfalu. — 479—694 m. 


Szasz-Régen. — 398 m. 
Herbus. — 370 m. 
Görgeny-Szt.-Imre. — 
700 m. 


191 — 


Görgeny-Libanfalva. — 487 — | 


724 m. 


Görg.-Üvegesür. 544— 1284 m. | 


Szovata. — 421—1119 m. 
Alsò-Fanesal. — 606 m. 
Palota-1lva. — 800 m. 
Laposnya. — 813—1083 m. 


Oroszhegy (Varsdg telep). — | 


748—847 m. 


Gy.-Szt-Miklös. 788-1571 m. | 


Néhány korai és késő adatot elhagytunk ; 
Pieträsza és Irisora késő adatait magas fekvé- 
sük érthetővé teszi. 


Einige allzufrühe und zu jpäte Angaben wurden | 
eliminirt. Die jpäten Daten von Pietrasza und | 
Srisora macht ihre hypjometrijde Lage ver: | 


ftandlio. 


L. (3) 


Lk. (Sp.) == Apr. 26. — « 


— Mart. 20. —- (in) Szasz-Régen. 


Pietrasza. 


J. (Sch.) — 37 nap (Lage). 


K. (M) 


Dunántúli dombvidék. — Hügelland jenj. der Donan. | 
Apr. 


— Apr. 6. 


XLVII. zóna. — XLVII. Bone. 


47°—47°30'. 


13. — (in) Felsô-Eôr. — 317—379 m. 


11 


5. 
die 


or 0 NNO O 


= 
RUES SO 


Felsö-Lövö. — 350—410 m. 
Németujvär. — 225-310 m. 
Ujfalu. — 256 m. 

Csajta. — 286 m. 

Rohonez. — 354—367 m. 
Köszeg. — 274 m. 

Perenye. — 239 m. 
Perenye. — 239 m. 
Körmend. — 193 m. 

Sorok. — 202 m. 
Szombathely. — 221 m. 
Csepreg. — 180 m. 
Nagy-Kamond. — 154 m. 
Rigäcs. — 151 m. 

Kerta. — 140 m. 

Dabrony. — 144 m. 
Vamos. — 321 m. 


Mart. 
Apr. 
| Mart. 
Apr. 


= 
pv] 
+ 


| Mart. 
Apr. 


97. 
ile 


a 


9 
19 N 
| 


_— hd 
EIN EI LITT 
| | | | | | 

| 


18 


« 


« 


« 


« 


— (in) Oroszi. — 175 m. 


Salamon. — 168 m. 
Puszta-Miske. — 204 m. 
Kolontar. — 196 m. 
Tétok-Berénd. — 225 m. 
Nagy-Ganna. — 220 m. 
Csekut. — 241—382 m. 

Ajka. — 239 m. 
Magyar-Poläny. 291- 396 m. 
Padrag. — 276-380 m. 
Ajka-Rendek. — 250-313 m. 


Hoes. — 250-291 m. 
Szücs. — 221 m. 
Papa-Teszer. — 179 m. 


Szt.-Gäl. — 344—511 m. 


Fenyôfô. — 272—449 m. 
Tôt-Vazsony. — 326--406 m. 
Marko. — 385444 m. 


Nagy-Hidegkut. 349-406 m. 


Csesznek. — 297-473 m. 
Halsz. 375 m. 

Oszlop. — 261-440 m. 
Rede. — 199-273 m. 
Rátót. — 206-333 m. 
Kadarta. — 206 m. 
Almádi. — 106-269 m. 


Alföld. — Tiefebene. 
. — (in) Egres-Kata. — 106 m. 


Czegléd. — 105 m. 
Túrkeve. — 88 m. 
Nagyvarad. — 126—230 m. 
Siter. 140—291 m. 


Keleti hegyvidék. — Oeftlite Erhebung. 


8. — (in) Elesd. 


93 


Te = 
4. - 


107 
31. — 


— 933 —383 m. 
Szilàgy-Somlyò. — 231 m. 
Zilah. — 267— 567 m. 
Magyar-Nagy-Zsombor. 255 
476 m. 


Hidalmas. — 251-482 m. 
Nagy-[londa. — 230 m. 
Deés. — 251 m. 

Bethlen. — 250 m. 

Zagra. — 521 m. 

Hordò. 340 m. 

Naszod. — 331 m. 
Besztercze. — 362-599 m. 


Romän-Budak. — 530 m. 


Borgö-Prund. 462-1003 m. 
Szt.-Jozsef. — 773 m. 
Les. — 535—1389 m. 


126 


Mart. 27. — (in) Ö-Radna. — 531-1180 m. 


Apr. 3.— « O-Radna. — 531— 1180 m. 
« 4 — « Nagy-Ilva. — 540 m. 
« 3.— « Uj-Radna. — 671—1339 m. 
« 4,— « Magura. — 1930 m. 
« 15.— « Dorna. — 1000—1600 m. 


Kosna. — 864—1210 m. 


tévedés. 


Dabrony’s Datum vom 28-ten Febr. tft wahr: 
fceinlich ein Srrthum. 


L. (§.) = — Mart. 27. — (in) Turkeve. 
Lk. (Sp.) — Apr. 15. — « Dorna. 
J. (©d.) — 20 nap (Tage). 

K.(M.) — Apr. 5. 


XLVIIa. zona. — XLVIa. Bone. 
47°30'—48°. 


Dunántúli dombvidék. — Hiigelland jenf. der Donau. 


Apr. 9. — (in) Nadasd. — 289—367 m. 
« 10. — « Lakompak. — 301-431 m. 
Alföld. — Tiejebene. 
Apr. 9. — (in) Miklösfalu. — 123 m. 


Eszaki eléhegység. — Nördliche Vorgebirge. 


Apr. 7. — (in) Köhid-Gyarmat. 114—224 m. 


Dunántúli dombvidék. — Siigelland jenî. der Donan. 


Mart. 28. — (in) Esztergom. — 156—406 m. 


Apr. 8.— « Telki. — 247 m. 
c 5.— « Budakesz. — 231 m. 
« 9.— « Visegrad. — 346 m. 
Alföld. — Tiefebene. 
Apr. 3. — (in) Budapest. — 108 m. (Schenk.) 
« 12.— « Budapest. — 108 m. (Molnär.) 
« 3.— « Tahi-Tôtfalu. — 108—510 m. 
q 3. u Vácz. — 111 m. 


Eszaki elöhegysög. — Nördliche Vorgebirge. 
Apr. 11. — (ir) Babath. — 183 m. 
Mart. 99. — « Isasegh. — 201 m. 


Apr. 9.— « Valko. — 148—188 m. 
« 9. — « Solymos. — 243—387 m. 
Mart. 29. « Terpes. 175 m. 


| Mart. 30. — 
Dabrony február 28-iki adata valószínűleg | Apr. 10.— « 


| Apr. ai 


Alföld. — Tiefebene. 
Mart. 28. — (in) Poroszlö. — 93 m. (Teleki). 


« 31. — « Poroszló. — 93 m. (Erdöhat. 
Foritbehörde.) 
« 29. — « Debreezen. — 121 m. 


Keleti hogyvidék. — Sftlite Erhebung. 
(in) Pribékfalva. — 158 m. 
Nagy-Somkut. — 197-335 m. 


@ MO: « Szaploneza. — 250—406 m. 

« 1. — « Marmaros-Sziget. 274— 600 m. 
« 7.— « Marmaros-Sziget.274—600m. 
Ti « Budfalva. — 560-906 m. 

« 6. — « Nagy-Bocskò. — 307 m. 

c 13. — « Ronaszék. — 362—600 m. 

« 7.— « Batiza — 480-948 m. 

(aes « Trebusa. — 367—1241 m. 
US: « Fels6-Vissò. — 481—830 m. 

« 13. — « Borsa. — 665—2305 m. 

« 12. — a Fajna-Vissò. — 700—1200 m. 


Normälis sorozat, nagyobb extremitäsok nél- 
kül. 
Normale Serie, ohne größere Extremitäten. 


L. (F.) — Mart. 28. — (in) Esztergom. Po- 
roszlò. 
Lk. (Sp.) — Apr. 13. — « Ronaszék. 


J. (904) 
K.(M.) 


— 17 nap (Tage). 
— Apr. 6. 


XLVIII. zona. — XLVII. Bone. 
48°— 48°30’. 
Alföld. — Tiefebene. 


Apr. 6. — (in) Cs.-Somorja. — 130 m. 
pad 11m. 


Északi hegyvidék. — Nördliche Erhebung. 
Mart. 29. — (in) Nyitra. — 190 m. 


Apr 09 « Ghymes. — 192 m. 
« 4. — « Aranyos-Maröth. — 196 m. 
Mart. 30. — « Leva. — 210 m. 
Apr. 18. « Garamrev. — 211 m. 
« 16. — « Irtvanyos. — 622 m. 
« 21. — ua Bacsöfalva. — 427—618 m. 
« 20. — « Selmeezbanya. — 593— 942 m. 
« 98. « Lenge. — 600 m. 


Mart. 23. — « Sekely. — 630 m. 
Ipolysag. — 137 m. 
Topatak. — 594 m. 


2 
« 2 OD. « 


Apr. 
Mart. 98. 
Apr. 


Sekély, fekvéséhez képest, tülkorai, Lenge és 
Topatak kesök. 


Sefely it, nach feiner Lage zu früh, Lenge 


m 
2 


— (in) Balassa-Gyarmat. — 148 m. 


Rimaszombat. — 208 m. 
Meleghegy. — 214-477 m. 
Apátfalva. — 311 m. 
Szilvás. — 345 m. 


Felső- Hámor. — 468—744 m. 


Uj-Massa. — 323—834 m. 
Ujhuta. — 582 m. 
Alsó-Hámor. — 265— 486 m. 
Diös-Györ. — 183 m 
Szendröläd. — 138-312 m. 


Alföld. — Tiefebene. 


. — (in) Miskolez. — 192 — 


229 m. 


Eszaki hegyvidék. — Nördliche Erhebung. 


8. — (in) Orosz-Gadna. — 


2. 
10. 
Me 


194— 3 


Alföld. — Tiefebene. 


« 


« 


(in) Szerencs. — 106-207 m. 


Satoralja-Ujhely. — 117 m. 
Léanyvar. — 110—123 m. 


Eszaki hegyvidék. — Nördliche Erhebung. 
Mart. 30. — (in) Huszt. — 168 m. 


28. 
29. 
6. 


ie 
5. 
BE 
10. 
6. 
le 
18. 
12. 
16. 
14. 


Visk. — 200 m. 
Bustyahäza. — 209 m. 
Als6-Apsa. — 279 m. 
Nemet-Mokra. — 700 m. 
Dombó. — 383-900 m. 
Apsieza. — 386—806 m. 
Felsö-Apsa. — 302—444 m. 
Brusztura. — 602-1400 m. 
Kabolapolyäna. 410- 
Rah6. — 443 m. 
Raho. — 443 m. 
Körösmezö. — 647 m. 
Kôrüsmezé. — 647 m. 
Bogdan-Luhi. 613—1000 m. 


und Topataf zu fpat. 


L. (8) 


Lk. (Gp.) — Apr. 


J. (Sd) 
K. (M.) 


— Mart. 28. — (im) Visk. 


91. — « Bacsofalva. 


— 95 nap (Tage). 
— Apr. 8. 


01 m. 


1000 m. | 


XLVIlle. zona. — XLVI Ia. Zone. 


48°30'—49°, 


Eszaki hegyvidék. — Nördliche Erhebung. 
6. — (in) Nyitra-Kolos. — 250 m. 


= PI 


Se PON wy 


co 


NO 


Kelö. — 604-900 m. 
Revistyevaralja. — 398 m. 
Felsö-Zsadäny. 360-868 m. 
Geletnek. — 243 m. 
Turöez-Szklend. 588—744 m. 
Repistye. — 514 m. 
Bars-Szkleno. 360 m. 
Kunosvägäsa. — 795—938 m. 
Alsö-Turcsek. 660—1004 m. 
Jalna. — 268-600 m. 
Kecskés. — 400 m. 

Dobò. — 447 m. 

Koväcsfalva. — 289--416 m. 
Dobrovaralja. — 447-753 m. 
Óhegy. — 470-1000 m. 
Badin. — 373-600 m. 
Zólyom. — 295-500 m. - 
(Boroskay.) 

Zólyom. — 295-500 m. — 
(Erdöhat. — Forjtbeborde.) 
Zölyom-Lipese. 375—600 m. 
Buköez. — 538--1566 m. 
Szt.-Andràs. — 424-494 m, 


Raszto. — 419-633 m. 
Nemetfalva. — 461-570 m. 
Garam-Szt-Miklös. — 556- 
789 m. 

Garam-Hidvég. 561—681 m. 
Jeczenye. — 507—-1100 m. 
Peteri. — 461—900 m. 
Rezsöpart. — 400—800 m. 


Kis-Garam. — 492-800 m. 
Karam. — 544-900 m. 


Breznöbänya. — 498-—900 m. 
Szikla. — 710-947 m. 
Dobrocs. — 576-800 m. 


Beneshäza. — 549--1100 m. 
Mihalytelek. — 620-900 m. 
Mihälytelek. — 620-900 m. 


Vaczok. — 629-1000 m. 
Javorinka. —- 1400 m. 
Nyustya. — 285 m. 

Dikula. — 900 m. 
lelso-Javorinka. — 1000 m. 
Lipto-Teplieska. 919-1200 m. 
Ujvasar. — 294-447 m. 
Rozsnyó. — 314 799 m. 


Apr. 10. — (in) 0 )-viz. — 550 m. 
« 13.— « Szomolnok. — 563—900 m. — 
1 drb. 1 St. Apr. 16. Nagyobb 
csapat. — Apr. 16. Größerer 
Flug. 

« 24, — « Krompach. | 
Mart. 24. — ua Göllniezbanya. 372—700 m. 
Apr. 9. — « Janok. — 168—267 m. 

« 16. — « Szepsi — 211—401 m. 

« 10.— « Aranyidka. — 659—1000 m. 

c 8.— a Eperjes. — 257—300 m. 

c 8.— « Kakasfalu. — 375—700 m. 

« 19. — « Keczerpeklén. — 280 m. 

« 19. — c Tavarna. — 163—300 m. | 

Alföld. — Tiefebene. | 
Apr. 10. — (in) Varannò. — 132 m 
« 5. = c Mocsár. — 112—116 m. 


Északi hegyvidék. — Nördliche Erhebung. 


Apr. 12. — (in) Homonna. — 156-550 m. 
« 13. — « Zemplén-Szinna. 216-481 m. 
Alföld. — Tiefebene. 
Mart. 31. — (in) Ungvár. — 120 m. (Erdöhat. 
Foritbehörde.) | 
Apr. 7.— « Ungvar. 120 m. (Medreczky). 
« 6. —- a Radvänez. — 136—200 m. 


Északi hegyvidék. — Nördliche Erhebung. 


Mart. 29. — (in) Dubrinies. — 169-400 m. 
Apr. 8.— « Kosztrina. — 298 —600 m. 
OS: « Turja-Remete. — 180—400 m. 
« 6 c Csornoholova. — 240—600 m. 
« 1.— « Sztavna. — 379—700 m. 
« §8.— a Lyuta. — 525 m. 
« 18.— « Ticha. — 592-972 m. 
« 5. — a Uzsok. — 5611115 m. 
« 24, — « Ökörmezö. 495— 697 m. 


Göllniezbanyatülkorai, továbbá Bars-Szkleno 
es Felsö-Javorinka túlkéső adatait eliminaltuk. 


Das allzufrühe Datum von Göllniczbanya 
ferner die zu jpäten von Bars-Szfeno und 
Felsö-Savorinfa wurden eliminirt. 


L. (&-) — Mart. 29. — (in) Dubrinics. 
Lk. (©p.) — Apr. 28. — « Javorinka. 
J. (SO.) — 31 nap age.) 

K. (M.) — Apr. 11. 


XLIX. zona. — XLIX. Zone. 


49°—49°30'. 


Északi hegyvidék. — Nördliche Erhebung. 


« Da 


« 91 5 « 
« 18. — « 
« 19. — « 
c 17.— « 
« 14. - « 
@ TE — à 
« ile = « 
Mart. 12. — u 
Apr. 14. = « 
« 16. — « 
c >16 « 
c 16. — « 
i bc « 
« i « 
« 30.— « 
« 13.— « 
« 18. - « 
« 10.— « 


| Apr. 16. — (in) Namesztò. — 596— 948 m. 


Illava. — 250 m. 

Nagy-Bittse. — 308—600 m. 
Budatin. — 400—600 m. 
Kisucza-Ujhely. 358—688 m. 
Turöez-Szt-Märton. — 399 m. 
Zazriva. — 662—1341 m. 
Fenyohaza. — 500—1000 m. 
Alsö-Kubin. — 468—700 m. 
Rózsahegy. — 496-900 m. 
Rózsahegy. — 496-900 m. 
Veszele. — 731-876 m. 
Jaszenieza. — 616-1051 m. 
Rabesa. — 654-999 m 
Turdossin. — 569-800 m. 
Trsztena. — 607—770 m. 
Zubereez. — 700—1300 m. 
Brezovieza. — 727-943 m. 
Lipto-Szt-Ivan. 654 —1550 m 
Jablonka. — 664 m. 
Lipté-Ujvär. — 637—1200 m. 
‘Szvarin. — 684-1100 m. 
Vichodna. — 775-900 m. 
Feketevag. — 750 m. 
Szepes-Szombat. — 683 m. 
Szepes-Ofalu. — 500-900 m. 
Szepes-Béla. — 631-800 m. 
Podolin. — 570-800 m. 
Bartfa. — 277—388 m. 


Liptö-Szt-Ivan tulkorai adata valöszinütlen. 


Das allaufrühe Datum von Lipto-Szt.-Jvan 
it unwahricheinlid. 


L.(&) — Apr. 6. — (in) Illava, N.-Bittse. 


Me pie 


«30. « Szepes-Ofalu. 


J. (S0.) — 25 nap (Tage). 
K. (M.) — Apr. 14. 


Lássuk most a zónák s a négy régió közep- 
számait s a culminátiót. 


Laffen wir jest die Mittel der einzelnen Zonen 
und der vier geographifchen Gebiete und die Cul- 
mination folgen. 


199 


' ar Dunántúli dombvidék. Hügelland jeni. der Donan 
Zöna Legkor. Legkes. | Ingad. | Közep È Sei s : i 
Bone Sribeft Späteft | Schwant. | Mittel L. (8-) — Mart. 27. — (in) Pees, Oroszi, 
Ir = 
XLIVe. | Mart.25. | Apr. 9.| 16) | Mart. 31.) | eee , ans > 
XLV Nee Apr. 2 Er U 2 ii 
XLVa. a 16,1 « 17.132] | « 3.| | ICh) — 20 nap (Tage). 
XLVI «095: | 017. 2) « 4.1 | K.(M) = Apr. 6. 
XLVle. | « 020. « 96. | a7 |” « SAI ki 
XLVII OTO IE ie) N |“ 5. Keleti hegyvidék. — Ditliche Erhebung. 
XLVIle. | « 28.| « 13.) 17/8 e 6. L. (¥-) — Mart. 20. — (in) Szasz-Régen. 
SILVI Det a aie ae) E Lk. (Gp.) — Apr. 26. — « Pieträsza. 
PILE yi feet tee | st « | | J, (St) — 38 nap Cage). 
eX Apr 16: 2205025 c 14 È 
K. (M) — Apr. 5. 
Alföld. — Tiefebene. Eszaki hegyvidek. — Nördliche Erhebung. 
L. (&.) — Mart. 16. — (in) Doroszlo. L. (3.) -— Mart. 28. — (in) Visk, N.-Mokra. 
Lk. (Sp.) — Apr. 12. — « Zsigard. Lk. (Sp.) — Apr. 30. — « Szepes-Ofalu. 
J. (Sch.) — 27 nap (Tage). J.(Sch.) — 34 nap (Tage). 
K. (M) — Apr. 1. K. (M). — Apr. 10. 
Pentadok — Pentaden 
Zona — Zone | yy | as | ] | ] 
| | 1-5 | 610 | 1115 | 16-20 | 1-5 | 8-9 
XLIVa. _ - 2 4 1 4 = — — 
XLV. = COMME 5 I 5 = Be ile (E = 
XLVe. 1 a KG 21 2 | 11 Bl a, = da 
XLVI. — — 1 VAN) |) PX) | 95 || 4 _ — 
XLVIa. u 1 2 12 8 | 9 9 192 3 1 
XLVII. _ — = 10 a NEGO 8 = ue 
XLVII. 6 5 15 4 = zahle 
XLVIII. = — — 6 8 14 8 3 1 — 
XLVIIIe. - — — 2 6 29 | 14 7 6 2 
XIE = = = = sale 9 5 9 Ste fd 
SE ; | | 60 | 28 13 4 


Régió — Region 


Alfold 

Tiefebene 
Dunäntuli dombvidék } 
| 
| 
| 
j 


Hügelland jenjeits der Donau 
Keleti hegyvidek 
Ojtlide Erhebung 
Eszaki hegyvidek 
Nördliche Erhebung 


Összeg: — Summe: 


III 


12—16 


Pentädok — Pentaden 


| IV | | 
22-26 |27-31| 1-5 | 6-10 [11-15 | 1620 | 21-25 | 26-30 
A Saale na es I 
= 6 | 16 le 9 = — | — 
adag er A Ve] ya] a 
— 9 
11 | 86 


Regio — Negion 


Alföld N 
Tiefebene 

Dunäntuli dombvidék | 

Hügelland jenjeits der Donau f 

Keleti hegyvidék | 

Oftlide Erhebung fi 

Eszaki hegyvidék ) 
Nördliche Erhebung 


Aquila. IX. 


130 


A füsti fecske idei vonulása az előző évekhez 
képest eltérést mutat. Ez az eltérés abban mu- 
tatkozik, hogy a keleti hegyvidék középszáma 
megelőzi a Dunántúlt, holott az előző években 


| 


ez fordítva volt. Okát ennek a közepszämitäs | 


módjában találom, mely az 1899. evi sarajevöi 
kongresszus óta tudvalevőleg az arithmetikai 
középszámításon alapul. Ha majd a régebbi fel- 
dolgozásokat az újabb methodus szerint át- 


számítjuk, valószínüleg az idei eredményeket | 


érjük el. A per analogiam való következtetés is 
azt bizonyítja, hogy a délről vagy délkeletről 


jövő fajok a keleti hegyvidéken valamivel előbb | 


jelennek meg, mint a Dunántúlon. 

A zónák szerint való elhelyezkedés külömben 
épen olyan, mint a mult években, vagyis az 
észak felé való késés zónáról zónára kimutat- 
ható. A hypsometrikus befolyást bizonyítják a 


| XLVa. 


magas hegyvidéki adatok, melyeknek késése | 


állandó. 


Legerdekesebb azonban a vonulásnak pentá- | 


dokra osztott képe, mely gyors, rohamos elter- 
jedésrél tanuskodik. A tulajdonképeni culmi- 
natio apr. 6.— 10. közé esik. 


Der diesjährige Zug der Nauhjchwalbe weilt in 
Verhaltnif zu den vorigen Jahren eine Abweichung 
auf. Dieje Abweichung zeigt fic) darinnen, dajs das 
Mittel der Hftlichen Erhebung vor dem des Hügel: 


L. (&)  — Mart. 16. — (in) Doroszlö(XLVla). 
Lk. (Sp.) — Apr. 30. — » Szepes-Öfalu. — 
J. (Geh.) — 45 nap (Lage). (XLIX.) 
K. (M) — Apr. 6. 


74.<—> Hydrochelidon nigra, (L.) 
(Hydrochelidon fissipes, L.) 


XLIVa. — Apr. 12. — (in) Temes-Kubin. 
XLV. — a 27.— « Ujvidék. 
| XLVa. — « 27.— « Ö-Verbäsz. 


75.<—> Hypolais hypolais, (L.) 


(Hypolais ieterina, VIEILL.) 


— Mai 10. — (im Ö-Verbäsz. 

| XLVI. — ac 13.— « Köszeg. 

XLVII. — « 2. — « Cs.-Somorja. 
] XGVIIIa. — a 9. — « Zólyom. 
|L.(&)  — Mai 2. — (in) Cs.-Somorja. — 
| (XLVIIII.) 

Zólyom (XLVII a.) 
Lk.(Sp.) — c 13. — « Kôszeg (XLVII) 


landes steht, während dajjelbe in ben früheren | 
Sabren verkehrt war. Die Urjache finde ich in der | 


Methode des Mittel-Ausrechnens, welches jeit der 
Verfammlung in Sarajevo 1899 auf der avithme- 
tijchen Bejtimmung bafirt ijt. Überrechnen wir einft 
die früheren Bearbeitungen nach der neueren Ne 
thode, jo werden wir wahrjcheinlich die diesjährigen 
Rejultate erreichen. Eine Folgerung per Analogiam 


beweijet auch jo viel, dajs die von Süd oder Süd- | 


oft fommenden Arten auf der öftlihen Erhebung 
etwas früher, als auf dem Hitgellande j. db. Donau 
erjcheinen. 

Die Dislocirung nad) den Zonen ijt übrigens 


Heuer diefelbe wie in den vorigen Sabre, indem die | 
7 Lo 


Verjpitung gegen Nord von Zone zu Zone auf 
weisbar Ut. 


Den bypfometrifcben Einfluß bemeifen die Daten | 


der Hochgebirge, deren Verjpatung conftant ijt. 

Am intereffanteften ift aber das auf Pentade ge 
theilte Bild des Zuges, welches eine rajche, rapide 
Verbreitung beweift. Die eigentliche Culmination 
fällt zwijchen den 6—10-ten April. 


J.(Sch.) — 12 nap (Tage). 
K.(M.) — Mai”. 


76. <— Jynx torquilla, L. 


XLIVa. — Mart. 7. — (in) Zengg. 
XLVa. — Apr. 4. — « Béllye. 
« MI 9. — a Rea. 

XLVI. — « 14 — « Nagy-Enyed. 
XLVla. — « 8. — « Békés-Csaba. 
« = di 9. — « Kolozsvár. 
XLVII — « 30. — « Felso-Lovo. 

« — a 11. — « Kôszeg. 
XLVIla. — « 3. — « Nadasd. 
XLVII. — « 14 — « (s.-Somorja. 

« — a 13.— « Selmeczbanya. 

| REV ies oe Gly orm, 

« — MÜ 9. — c Kassa. 

« — a 11.— « Tavarna. 

« — « 920. — a Ungvar. 
XLIX. — « 16.— « Lipto-Ujvär. 

( — « — 20. — « Szepes-Béla. 


lelso-Lövo aránylag késő. 
Felsö-Lövö verhaltnipmapig fpat. 


L.(%) -- Mart. 7. — (in) Zengg (XLIVa.) 
Lk. (Sp.) — Apr. 20. —.« Ungvár. — 
(XLVIIIa.) 


Szepes-Béla. — 
(XLIX.) 


J. (Sch.) — 45 nap (Tage). 
K.(M.) — Apr. 10. 


77.<— Lanius collurio, L. 


XLIVa. — Apr. 16. — (in) Temes-Kubin. 
XLVa. —Mai 1.— « Bellye. 

« ii 5. — « Ö-Verbäsz. 

« — Apr 96. «hea: 
XLVI. — a 25.— a Arad. 
XLVla. — « 28.— u Bekes-Csaba. 

« — a 30:— « Torda. 
XLVI. — Mai 5.— « Felso-Eòr. 

« — Apr. 24. — « Felsö-Lövö. 

« — Mart. 9.— « Felso-Csatar. 

« — Apr. 21. — « Köszeg. 
XLVIle. — « 28.— « Nadasd. 

« — Mai 2.— « Budapest. 
XLVII. — Apr. 28. — « Cs.-Somorja. 

« — Mai 7.— « Selmeczbanya. 
XLVIla. — u 2.— « Zólyom. 

« — Apr. 95. — « Tavarna. 

« — Mai 2. — « Ungvar. 

« = «u 6. — « Szepes-Bela. 


Ha Felso-(saldr feltünően korai és Felsô- kór 
túlkéső adatát elhagyjuk, ismét kifejezésre jut 
az a jelenség, hogy ez a faj a Dunántúlt illetve 
hazánk nyugati részeiben jelenik meg legelőbb. 


Hogy ezt végérvényesen megállapíthassuk, na- | 


| K.(M.) — Mart. 2. 


gyobb anyagra volna sztikségiink. 
Falls wir das zu frühe Datum von Felsi- 


Csatdr wie das zu fpâte aus Felsö-Eör eli | 


miniren, macht fi wieder die Erjeheinung geltend, 
daß dieje Art das Hügelland j. d. Donau, rejpec- 


tive das weltliche Ungarn zuerit bezieht. Zu einem | 


endgiltigen Schluffe wäre ein größeres Material 
nöthig. 


L. (%.) — Apr. 16. — (in) Temes-Kubin. 
(XLIVa.) 

Lk. (Sp.) — Mai 7.— « Selmeczbanya. 
(XLVIIL.) 


J. (©t.) — 22 nap. (Tage.) 
K. (M) — Apr. 29. 


78.<— Lanius minor, Gu. 


XLV. — Mai 2.— i Ujvidek. 
XLVa. — u 1° Béllye. 
« — Apr. 28. — u O-Verbasz. 
« EZ « 14. === « Réa. 
XLVIa — Mai 1. — « Békés-Csaba. 
« — Apr. 30. — « Torda. 


| XLVIIa. — Mai 2.— « Budapest. 

XLVII. — Apr. 28. — « (s.-Somorja. 

XLVIIIa. — « 95.— « Tavarna. 

L.(&) — Apr. 14. — (in) Réa (XLV). 

Lk. (Sp.) — Mai 2.— « Ujvidek (XLV). 
Budapest. 
(XLVII). 

J. (Geh.) — 19 nap (Tage). 


K. (M) — Apr. 27. 


79. <> Larus argentatus. Brünn. 
XLIVa. — Mart. 23. — (in) Révfülöp. 


80. <> Larus canus, L. 
XLVIa. — Apr. 12. — (in) Temes-Kubin. 


81. «> Larus ridibundus, L. 


XLIVa. — Febr. 26. — (in) Temes-Kubin. 
XLVa. — Mart. 6.— c O-Verbasz. 
XLVIe. — Febr.20. — « Kis-Harta. 
| « — Mart. 21. — « Beékés-Csaba. 
| XLVIIa. — Apr. 80. — u Pribékfalva. 
XLVII. — « 10.— ua Cs.-Somorja. 
XLVIIIa. — Mart. 12. — « Zólyom. 
L. (%) — Febr. 20. — (in) Kis-Harta. 
Lk. (Sp.) — Mart. 19. — « Zölyom. 
J.(Gd.) — 21 nap (Tage). 


82. <— Limosa limosa, (L.). 
Limosa »gocephala, (L.). 


XLIVa. — Mart. 16. — (in) Temes-Kubin. 
XLVila. — « 27.— « Poroszló. 


83. <> Locustella fluviatilis, Worr. 


| XLVIa. — Mai 1. — (in) Torda. 


| XLVII. — Apr. 29. — « (s.-Somorja. 


84. <> Locustella luscinioides, (Sav.) 


| XLIVa. — Mart. 9. — (in) Temes-Kubin. 
XLVI. — Apr. 12. — « Nagy-Enyed. 
XLVle.. — ua 15.— « Torda. 


85. <— Locustella nævia, (Bopp.) 


XLIVa. — Apr. 8. — (in) Kupinovo. 
« — Febr. 26. — « Temes-Kubin. 


| XLVa. — Apr. 14 — u Ô-Verbüsz. 


17% 


132 


Temes- Kubin túlkorai. 
Temes-gubin zu früh. 


86. <— Luscinia luscinia, (L.) 


(Erithacus luscinia, L.) 


XLIVa. — Apr. 11. — (in) Kupinovo. 

« — Mart. 27. — « Temes-Kubin. 
XLV. — Apr. 9. — « Bogyan. 
XLVa. — « 13.— « Béllye. 

« _ « 20. — u Ó-Verbász. 

« — « 16. — a Kövesd. 

( — a 13.— « Labasinez. 

« — N 7. Dubest: 

« -— a 15. — « Re. 

XLVI. — à 10.— « Kirälyhalmok. 

« — « 18. — « Nagy-Enyed. 

« — « 18. — « Segesvár. 
XLVIle. — « 14. — « Kis-Harta. 

« == 8. — u Békés-Csaba. 
XLVII. == li 18. — « Perenye. 

« ZUM —eteBethlen: 
XLVllo. — Mai 1. — a Nadasd. 

« — Apr. 10. — « Visegrád. 

« — n NN Babath: 

« = « 4. — c Mácsa. 

« i Me Walko: 

« = « 5. — « Debreezen. 
XLVII. — Apr. 292. — a (s.-Somorja. 
« — a 14 — « Ghymes. 

« — a 13.— ua Leányvár. 
XLVIILa. — «  25.— « Zólyom. 

( — « 30.— « Ujvásár. 

« ET AN OK 

« — « 11.— « Kassa. 

( — Mai 9. « Kakasfalu. 

« — Apr. 18. — « Tavarna. 

« — « 10. — a Mocsár. 

« — « 15. — a Ungvár. 
XLIX. — « 28. — « Nagy-Bittse. 


Az elözö evek jelenteseihez hasonlö, északon | 


kissé megkés6 sorozat. 
Eine den Meldungen der vorigen Sabre ähnliche, 
im Norden etwas verjpätete Serie. 


L. (¥.)  — Mart. 27. — (in) Temes Kubin. — 
(XLIVa.) 

Lk. (Sp.) — Mai 2. — « Kakasfalu. — 
(XLVII a.) 

J (Sd.) — 37 nap (Tage). 


K.(M.) — Apr. 15. 


| XUV! 


87. <> Luscinia philomela, (Brcust.) 


(Erithacus philomela, L.) 


XLVI. — Apr. 18. — (in) Nagy-Enyed. 
XLVla. — « 17.— « Torda. 
XLVIIIa.— a 20.— « Ungvár. 


88. <+> Mergus albellus, L. 
— Febr. 19. — (in) Temes-Kubin. 


89. <> Merops apiaster, L. 


XLIVa. — Mai 
XLIV. — Apr. 


4. — (in) Temes-Kubin. 
4. — « Plavna. 


90.<— Micropus apus, (L.) 


(Cypselus apus, L.) 


| XLIVa. — Apr. 2. — (in) Temes-Kubin. 

| XLVa. - Mai 15. -— c Ö-Verbäsz. 

| « — Apr. 14. — « Réa. 

| XLVlla. — « 30.— « Pribékfalva. 

XLVIII. — « 30. — « Selmeczbanya. 
(Gretzmacher.) 

« — Mai 4.— « Selmeezbänya. — 

(Tuzson.) 

XLIX. « 3. — « Szepes-Béla. 


Ö-Verbäsz adata az idén túlkéső. 
9-Berbász Heuer zu jpät. 


L.(&) —Apr. 2. — (in) Temes-Kubin. — 
(XLIVa.) 
Lk. (©p.) — Mai 3.— « Szepes-Béla. — 
(XLIX.) 
| J.(Sd.) — 32 nap (Tage). 
| K.(M.) — Apr. 22. 


91. Milvus migrans, (Bopp.) 


(Milvus Korschun, Gm.) 


XLIVa. — Mart. 7. — (in) Kupinovo. 

XLVa. — a 27.— « Bellye. 

XLVIa. Apr. 6.— « Torda. 

XLVII — « 16. — c Cs.-Somorja. 

L. (¥-) — Mart. 7. — (in) Kupinovo. — 

(XLIVa.) 

Lk. (Sp.) — Apr. 16. — « Cs.-Somorja. — 

| (XLVIII.) 


J. (SÒ.) 
K. (M. 


— 41 nap (Tage). 
— Mart. 29. 


92. —> Milvus milvus, (L.) 


XLIVa. 
XLVa. 
XLVI. 
XLVII. 
XLVII. 


L. (3) 


Lk. (Sp.) 
J. (Sc.) 
K. (M.) 


SB) <2 


XLVIII. 


94, > 


XLIVa. 


« 
XIV. 
XLVo. 


(Milvus ietinus, Sav.) 


— Febr. 16. — (in) Kupinovo. 
— Mart. 4 — « Réa. 

— « 95.— « Nagy-Enyed. 
— Febr. 26. — « Pribekfalva. 
— Mart. 17. — « Tavarna. 


— Febr.,16. — (in) Kupinovo. — 


— Mart. 95. — u 
— 38 nap (Tage). 
— Mart; 6. 


(XLIVa.) 


N.-Enyed (XLVI). 


Monticola saxatilis, (L.) 


— Apr. 12. 


— (in) Selmeezbänya. 


Motacilla alba, (L.) 


Velelt 


Ta firent (in) Kupinovo. 


— Febr. 23. — « 
wa fi Telelt } 

Uberminterte 
— Mart. 27. — « 


3. — « 


16. — u 


= « 


— Jan. 


— Febr. 18. 


— Mart. 12. — « 
16. 
20. — « 
20. — « 
19. 
17. — u 
18. 
IT: 
Ale 
26. 
93 


Temes-Kubin. . 


Dalbosecz. 
Playna. 
Ivanovoselo. 
Ö-Verbasz. 

I drb. 1 St. 
Ö-Verbäsz. — 
1 drb. — 1 Gt. 
Kövesd. 
Kiszetò. 
Lalasinez. 
Petirs. 


. Dobrest. 


Dubest. 

Deva. 

Rea. 
Szäszsebes. 
Szerdahely. 
Szelistye. 
Nagy-Disznöd. 
Nagy-Szeben. 
Nagy-T'almaes. 
Vurpod. 
Holezmäny. 
Ujegyhaz. 
Ajezina. 
Kürpöd. 


Mart. 95. 

« 30. — 

« 19: 

« 14, — 

ebr. 28. — 

— Mart. 12. - 

« 6. — 

« 6. 

« 6. = 
Jan. 28. — 
Apr. 1. 
Mart. 19. — 

« 18. — 

« 15. — 

« 17. — 

qu PE 

« 9. — 

« 12. — 

« 16. — 

« 20. — 
Apr. 5. — 

— Febr. 22. — 
1. — 
Mart. 30. — 

« 99. - 
Febr. 19. — 
Mart. 23. — 

« 30. — 

« 99, — 

« 26. — 

« 10. — 
Apr? ‘4. — 
Mart. 23. — 

Telelt 
nee 7 

— Mart. 7. — 

« 19. — 

« 19. — 

c 19. — 

« 14. — 

« 24. — 

c 23. - 

« 99. — 

— Apr. 7. — 
— Mart. 24. - 
« 28. — 
« 97. — 


(in) Martonhegy. 


Morgonda. 
Nagy-Sink. 
Kis-Sink. 

Sona. 
Kovaszna. 
Szobb. 

Kutas. 

Kis- Korpäd. 
Kirdlyhalom. 
Arad. 
Maria-Radna. 
Sistarovecz. 
Mészdorgos. 
Dorgos. 
Zabalez. 
Lalasinez. 
Totvarad. 
Csegez. 
Topänfalva. 
Verespatak. 
Offenbánya. 
Sárd. 

Krakkó. 
Maros-Szt-Imre. 
Nagy-Enyed. — 
(Erdőhat.— Forit- 
behörde.) 
Nagy-Enyed. — 
(Csato.) 
Baranykut. 
Székelyudvarh. 
Bereczk. 
Simontornya. 
Dunapataj. 
Czibakhäza. 
Bekes-Csaba. 
(Tarjan T.) 


 Békés-Csaba. — 


(Tarjan G.) 
Magyar-Gorbò. 
Kolozsvär. 

Torda. 

Vizakna. 

Herbus. 

Gorg. Szt-Imre. 
Görgeny - Hodak. 
Görgeny- Liban- 
falva. 
Görg.-Üvegesür. 
Szoväta. 
Als6-Fancsal. 


134 


XLVla. 


— Mart. 28. — (in) Palota-Ilva. | XUVIIIa. — Febr. 27. — (in) Kovaesfalva. 

— a 27.— « Laposnya. c — » 21. « Badin. 

— « 27.— « Gyergyo-Hollé. | « — Mart. 9. — « Zólyom. 

— a 27.— « Gyergyö-Tölgyes. | « — « 11.— « Kis-Garam. 

— « 27.— a Gyergyö-Bekäs. | « — « 26.— « Szikla. 

— a 17. — « Felsé-Hér. | « — «22. — « Beneshaza. 

— « 12. — « Csajta. « — a 21.— « Holicsna. 

— « 12. — « Monyorokerék. « = Ge « Liptö-Teplieska. 
-— Febr. 22. — « Kôszeg. « — a 16. — « Ujvasar. 

— a 95.— « Perenye. | « — a 14 — « Szepes-Véghely. 
— u A127 a Sonok: « = gs” re te O vizi 

— Mart. 15. — « Szombathely. | « — « 13.— « Szomolnok. 

— Febr. 24. — « Nagyvarad. « — « 29. — «, Janok. 

— Mart. 14. — « Zsibo. | « — genoa GER. 

— Febr. 26. — « Deés. | « — c 15. — u Kakasfalu. 

— Mart. 24. — u Borgo-Prund. « — « 13.— « Keczerpeklén. 

— « 6.— a Nadasd. | « — « 192 — « Tavarna. 

— Jan. 17. — « Visegrád. « — « 12 — « Mocsár. 

— Mart. 4. — « Budapest. « — Febr. 20. — « Ungvar.(Erdöhat. 
— Febr. 21. — « Babath. Foritbehörde.) 

— a 24 — u Mácsa. | « — Mart.22. — « Ungvár. — 

— Mart. 11. — « Valkó. | (Medreczky.) 

— « 20.— « Pribekfalva. | « — a 5.— a Dubrinics. 

— « 95.— « Alsd-Viss6. | ( — « 12— « Turja-Remete. 

— Febr. 25. — « (s.-Somorja. | ‘ — a 28.— a Turja-Remete. 

— Mart. 11. — « Gyekés. MIC — « 17.— « Csornoholova. 

— a 11.— « Bacsofalva. | « — « 21.— « Sztavna. 

— « 13. « Selmeczbanya.— « — « 10. — c Lyuta. 
(Tuzson.) « — Apr. 5.— « Uzsok. 

— Apr. 8.— « Selmeczbdnya.— | XLIX. — Mart. 2. — c Nagy-Bittse. 
(Gretzmacher.) | € « 8. — u Rózsahegy. 

— Mart. 17. — « Sekély. IR: — 0. 20. is Aubereon 

Si A Topaler SRO — La d2- IL je A — 

— Apr. 5.— « B.-Gyarmat. | (Ertl.) 

— Mart. 11. — « «Meleghegy. | « — Apr. 12. — « Lipto-Ujvar. — 

— Febr. 27. — u Apatfalva. | (Erdöhat. Fort: 
— Mart. 18. — a Szilvás. | behörde.) 

— a 96. — « Leányvár. | « — Mart. 12. — « Csernovicza. 
TOSI: | « — « 14 — « Szepes-Szombat. 
— « 16. — « Német-Mokra. | « — « 99.— « Szepes-Ofalu. 

— a %.— « Kabolapolyäna. « — a 18. — « Szepes-Bela. 

— Febr. 27. — « Kôrôsmezé. 

— Mart. 21. « Körösmező. Az idén ismét kaptunk telelési jelentéseket ; 
— a %.— « Körösmező. valöszinünek lätszik, hogy a korai adatok, me- 
— Apr. 9.— « Kelö. | lyeket nagyobbrészt elhagytunk, szintén tele- 
— Mart. 30.-- « Revistyeväralja. | lésre vonatkoznak. 

— Apr. 2.— ua Felsö-Zsadany. | 

— Mart. 23. — « Geletnek. , Diejes Jahr erhielten wir abermals Überwinte- 
— « 22,— « Turécz-Szklend. | rungs-Daten; es ijt wahrjcheinlich, dafs jene frühen 
— « 21. c Kunosvagasa. | en Daten, welche wir größtentheils eliminirten, fich 
— Apr. 5.— « Alsö-Turesek. | auch auf Überwinterung bezogen. 

— « A. — a Jalna. | 


Zona Legkor. Legkés. Ingad. | Közep 

Zone Frübeft Spätelt | Scmwanf. | Mittel 
XLIVa. | — — — — 
XLV. | — — — — 
XLVe. Febr. 18. | Apr. 1.|43 Mart. 18. 
XLVI. a e I 18, 
XLVI«. « 7. | Mart. 29. | 23 | (MUORE 
XLVII. q 22. Cees le « 8. 
XLVII«. a 21.) « 25.335 « 8. 
XLVIII. | DEN 26. | 30 Ca ala 
XLVII «. « 20. | Apr. 5. | 45 ee 
XLIX. | Mart. 2. «295828 « 14, 


E tablazat azt mutatja, hogy a geografikus 
befolyas nem érvényesül e faj vonulasanal. 

Dieje Tabelle bemeift, daß fich der geographijde | 
Einfluß bei dem Zuge diefer Art nicht geltend | 
machen fann. 


J.(Sch.) — 24 nap (Tage). 
K.(M.) — Mart. 7. 

Alföld. — Tiefebene. 
|L.@) — Febr. 18. — (in) O-Verbasz. 
| Lk. (Sp.) — Mart.27.— « Plävna. 
| J.(Sch.) — 38 nap (Tage). 

K. (M) — Mart. 5. 


Keleti hegyvidék. — Sjtlime Erhebung. 


L. (FX)  — Febr. 22. — (in) Offenbanya. 
Lk. (Sp.) — Apr. 1.— « Sard. Vurpod. 
J.(Sd.) — 39 nap (Tage). 

K. (M.) — Mart. 21. 


Eszaki hegyvidék. — Nördliche Erhebung. 
L. &)  — Febr. 21. — (in) Babath. Badin. 
Lk. (Sp.) — Apr. Also-Turesek. — 


5. — « 


Dunántúli dombvidék. — Hügelland jenj. der Donan. | Uzsok. 
L. (5) — Febr. 22. — (in) Kőszeg. | J.(Sb.) — 44 nap (Tage). 
Lk. (Sp.) — Mart. 17. — a Felsö-Eör. | K. (M) — Mart. 15. 
A culminätié. — Die Culmination. 
I. II. IV. 
1519, (90-24. 571 93% 7zm 19-16. 17-21. 92-26. ‘27-31, 1-5. 
il 8. 8. The 19. 32. 96. 90. 117 6. 
Az idei eredményt a mult éviekkel össze- | L. (¥.) -— Febr. 18. — (in) Ö-Verbäsz. — 


hasonlítva, valószínűnek látszik, hogy a baräzda- 
billegető vonulása hazánkban nyugatról kelet- 
nek történik; ennek megfelelőleg legkésőbbi a 
keleti hegyvidék középszáma, mely az idén ké- 
sőbb az északi hegyvidékénél. 

Az Alföld és a hegyyidékek érkezése közt | 
levő különbséget a hypsometrikus befolyás 
okozza. 

A culminátió a mult évben kettős volt, az | 
idén normális. 

Auf Grund eines Vergleichs des heurigén Rejul- 
tates mit dem vorjährigen, ergiebt fic) die Wahr- | 
iheinlichfeit, dajs der Zug der weißen Badhftelze in | 
Ungarn von Weiten nach Dit gerichtet ijt; dem ent- 
fprechend ift das Mittel der öftlihen Erhebung das | 
fpâtefte, jpäter als jenes des nördlichen Berglandes. 

Den Unterjchied in der Ankunft auf der Tief: 
ebene und in der auf den Erhebungen bewirkt der | 
bypjometriiche Einfluß. | 

Die Culmination war im vorigen Jahre eine | 
doppelte, heuer ijt fie normal. | 


Országos közép : | 
Landesmittel : 


(XLVa.) 
Alsö-Turesek. — 
Uzsok (XLVII). 


D. — « 


Lk. (Gp.) — Apr. 


J. (Se) 
K. (M.) 


— 47 nap (Tage). 
— Mart. 16. 


95. <e> Motacilla boarula, Tenn. 


XLIVa. — Mart. 8. — (in) Zengg. 
XLVa. — « 27.— « Ö-Verbäsz. 
« — a 8. — « Kosztesd. 
€ 2 i 6.— « Szászváros. 
( « 10, — « Priszlop. 
« — «27. « Nagy-Disznod. 
( — «26. — « Nagy-Talmacs. 
XLVI. — Febr.11. — « Sz.-Udvarhely. 
| XLVIa. —fisrointertey  « Békés-Osaba. 
« — Mart. 18. — « Gör.-Szt.-Imre. 
« — « 98. — « Laposnya. 
( — « — 26. — « Gyergyó-Holló. 
« — « 27.— « Gyergyö-Tölgyes. 
« — « 97. — u Gyergy6-Békas. 
XLVII. — a 20. — « Körösmezo. 
« — Apr. 7. — u Körösmezo. 


156 


XLVIIIa. — Mart. 29. — (in) Felsö-Zsadäny. 
( — Apr. 16. — « Jálna. 
« — Mart. 26. — c Kis-Garam. 
« — a 27.— « Szepes-Véghely. 
XLIX. — « 29. — « Zuberecz. 
« —— « 11. — « Liptó-Ujvár. = 
(Ertl.) | 
« — Apr. 11.— a Liptö-Ujvar. — | 
(Erdöhatösäg. — | 
Foritbehörde.) 
« — Mart. 25. — « Szepes-Béla. 


Szekely-Udvarhely adata tulkorai, Jalnde tul- 
késő. 

Das Datum von Széfely-Udvarhely it zu 
früh, Salina zu jpät. 


L. (3.) —- Mart. 6. — (in) Szászváros. 
(XLVa.) 

Lk. (Sp.) — « 29. — « Felsö-Zsadäny. 
(XLVIIIa.) 

J. (Sh.) — 24 nap (Tage). 

K.(M.) — Mart, 21. 


| J. (Sd) 
K. (M. 


Lk. (Gp.) — Apr. 24. — (in) Nadasd. — 
(XLVIIa.) 

— 21 nap (Tage). 

— Apr. 17. 


98. Muscicapa collaris, BrcHsr. 


XLVIe. — Apr. 13. — (in) Bekes-Csaba. 
« — a 18.— a Kolozsvár. 
« ==, 90. — « Torda. 
EVI Köszeg. 
| « — Mart. 18. — « Hegyköz-Szalldo- 
bagy. 
| XLVIIa. — Apr. 91.— « Nädasd. 
XLVIII. — c 16.— « Cs.-Somorja. 
« — a 20.— a Meleghegy. 
XLVIlla. — « 29.— « Zólyom. 
« — « 90. — c Tavarna. 
« EC A 10. — « Ungvär. 


Tekintve e madär gyors és egyidejü elterjedé- 
set, Hegyköz-Szálldobágy adata valószínűtlen. 
Mit Hinficht auf die fbnelle und gleichzeitige 


| Verbreitung diefer Art, zeigt fic) das Datum von 


96. Motacilla flava, (L.) 


XLIVa. — Apr. 4. — (in) Temes-Kubin. 
XLVa. — Mart. 24. — « O-Verbasz. 
NIE = elon dle « Beékés-Csaba. 
« ANA 8.— « Torda. 
XLVIIa. — « 18 « Budapest, Csepel- / 
sziget (Ynjel.) 
ONAN == eile « Cs.-Somorja. | 
XLVIIIa. — « 2. « Tavarna. | 
L.(5.) — Mart. 24. — (in) O-Verbäsz. — | 
(XLVa.) 
Lk. (Sp.) — Apr. 11. — « (s.-Somorja. — | 
(XLVIIL.) 
J. (Sh.) — 19 nap (Tage). 
K.(M.) — Apr. 3. | 
| 
97. — Muscicapa atricapilla, L. | 
XLIVa. — Apr. 4. — (in) Temes-Kubin. 
XLVla. — « 16. — « Torda. 
XLVIIa. — « 24 — « Nadasd. 
XLVII. — « 16.— « (s.-Somorja. 
XLVIIa.— « 23.— « Tavarna. 
L. (3) — Apr. 4 — (in) Temes-Kubin. — | 
(XLIVa.) — 


K. (M.) 


| Degyköz-Szalldobagy als unwahrjcheinlic. 


L. (3.) — Apr. 10. — (in) Ungvar. — 

| (XLVIll«.) 

| Lk.(Sp.) — a 93,-— « .Kôszeg. (XLVII) 
J. (Sch.) — 14 nap (Tage). 
K.(M.) — Apr. 18. 


99. — Muscicapa grisola, L. 


XLVa. — Mai " 6. — (in) Ö-Verbäsz. 

| « — « 5. — « Réa. 

| XLVIa. — Apr. 30. — « Békés-Csaba. 
XLVII. — « 30. — « Köszeg. 

| XLVIIa. — Mai 8.— « Nadasd. 

| XLVII. — Apr. 28.— « Cs.-Somorja. 

| XLVIIIa. — « 25. — « Ungvar. 
L.(3.) — Apr. 25. — (in) Ungvár. — 

(XLVIlle). 
| Lk. (Sp) — Mai 8.— « Nädasd. — 
| J.(©d.) — 14 nap (Tage). (XLVIIa.) 
— Mai 2. 


100. <> Muscicapa parva, Brcusr. 


XLVII. — Apr. 29. — (in) Felsö-Lövo. 
« — Mai 6.— « Kôszeg. 


101. <> Numenius arcuatus, (L.) 
XLIVa. — Febr. 23. — (in) Temes-Kubin. 
XLV. — Mart. 13. — c Ujvidék. 
XLVa. — « 21.— « Ö-Verbäsz. 
XLVI. — « 16.— « Kirälyhalom. 
XLVla. — « 16.— « Kis-Harta. 
« — Apr. 9.— « Czibakhaza. 
XVI. — « ‘296. a Felsé-Kor. 
« — Mart. 25. — ua Sorok. 
XLVII. — « 28.— « Cs.-Somorja. 
L. (3.)  — Febr. 23. — (in) Temes-Kubin. — | 
(XLIVa.) 
Lk. (Sp.) — Mart. 28. — a (s.-Somorja. — 
(XLVIIL.) 
J. (Sch.) — 34 nap (Tage). | 
K. (M) — Mart. 16. 


102. <> Nycticorax nycticorax, (L.) 


(Nyctiardea nycticorax, L.) 
XLIVa. — Mart. 24. — (in) Kupinovo. 
€ — Apr. 4.— c Temes-Kubin. 
XLV. — « 9. — Plavna. 
« = « 1. — « Ujvidék. 
MTV. — ik 9. — « Ó-Verbász. 
MEV a 24 « Arad. | 


Arad késé. 
Arad zu jpät. 


L. (%) — Mart. 24. — (in) Kupinovo. — 
(XLIVa.) 

Lk. (Sp.) — Apr. 9.— « Ö-Verbäsz. — 
(XLVa.) 

J. (Sh.) — 17 nap (Tage). 

K.(M.) — Apr. 2. 


103. <> Oedicnemus cedicnemus, (L.) 


XLVII. — Apr. 28. — (in) Cs.-Somorja. 


104. <> Oriolus oriolus, (L.) 


XLIVa. — Mai  1.— (in) Kupinovo. | 
« — Apr. 24. — « Temes-Kubin. | 
ive 13 a Plevna | 
« — Mai 4. — « Ujvidék. | 
Ve Fr 97. « Bellvo. | 
« — « 30. — u Ö-Verbäsz. 
« =" TE Kövesd | 


Aquila. IX. 


97 


XLVa. — Apr. 3. — (in) Kiszelo. 
« = di 19. — ac Petirs. 
« — « 20. — « Dubest. 
« — Mai 2.— ua Rea. 
XLVI — Apr. 18.-— « Kirälyhalom. 
« — a 24. — « Arad. 
« — a 21. — « Mészdorgos. 
« — « 10.— « Dorgos. 
« — « 18. — « Zabälez. 
« — a 16.— « Lalasinez. 
( — Mai 1.— « Nagy-Enyed. 
XLVIa. — Apr. 28. — « Kis-Harta. 
« — « 1.— « Czibakhaza. 
« — Mai 2. — « Békés-Csaba. 
( — « 9. — « Magyar-Gorbo. 
( — « 8. — « Görg.-Szt-Imre. 
XLVII. — ua 1. — « Felsö-Eör. 
« = à 8. — « Felsö-Lövo. 
« — Apr. 6.— « Inczéd. 
« — Mai 1. — c Rohonez. 
« — « 6. — « Kőszeg. 
« — « 5. — « Német-Gencs. 
« = « 3.— « Borok. 
« — Apr. 16. — « Szombathely. 
XLVIIa. — Mai 1.— « Nadasd. 
« SE ie 6. — « Mikldsfalu. 
« = ri 2. -— « Visegrád. 
« « 3.— « Budapest. 
« — il 9.— a Valkó. 
« — Apr. 29.— a Debreczen. 
« -Mai 2.— « Pribekfalva. 
XLVII. — « 28. — « (s.-Somorja. 
« — Mai 3. — « Ghymes. 
« — « 15. — « Selmeczbanya. 
« = Apr 30. — « Leányvár. 
XLVIIIa. — Mai 1.— « Zólyom. 
« — « 20.-- « Ujvasar. 
« — « 2. — ua Janok. 
« — Apr. 29. — « Kassa. 
« — Mai 1.— a Tavarna. 
( — Apr. 24. — « Mocsár. 
« — Mai 8.— u Ungvar. 
Ha a tulkorai és tulkesö adatokat elhagyjuk, 


a földrajzi régiók és a culminätié képe így alakul: 
Nach Eliminirung einiger zu früher und zu fpa: 
ter Daten, gejtaltet fid das Bild der geograppi: 


Shen Regionen und der Culmination, wie folgt: 


Dunántúli dombvidék. — Hügelland jenf. der Donau. 
L. (3) — Mai 1. — (in) Felsö-Eör. — 
Rohonez, Nadasd. 


18 


135 

Lk. (Sp.) — Mai 8. — (in) Felso-Lôvo. 
I.(Sh.) — 8 nap (Tage). 

K.(M) — Mai 3. 


Alföld. — Tiefebene. 


L. (§.) — Apr. 13. — (in) Plavna. 
Lk. (©p.) — Mai S.— « Ungvár. 
J. (Sch.) — 26 nap (Tage). 


K. (M) — Apr. 27. 


| 


Keleti hegyvidék. — Sjtlime Erhebung. 
L. (§.) — Apr. 10. — (in) Dorgos. * 
Lk. (©p.) — Mai 8. — « Gör.-Szt.-Imre. - 
J.(Sch.) — 29 nap (Tage). 
K. (M) — Apr. 24. 


Eszaki hegyvidek. — Nördliche Erhebung. 


L. (%.) — Apr. 29. — (in) Kassa. 
Lk. (Sp.) — Mai 15. — « Selmeezbänya. 


J. (Gd.) — 17 nap (Tage). 


| K.(M) — Mai 3. 


A culminätié. — Die Culmination. 
IV. V. 
ES Mme, So Ie e EI Ti 
il ile 6. 4. Te 19. DI il 


A legkoräbbi adatokat adja a keleti hegy- 
videk, utanna az Alföld, majd a Dunantul kö- 
vetkezik, mely utóbbinak kézépszama megegyez 
az északi hegyvidékével. 

Az idei vonulás tehát megerősíti Schenk Ja- 
kab véleményét, t. i. hogy a sárga rigó felvonu- 
lása hazánkban keletről nyugatra történik. 


Die frübeften Daten giebt die öftliche Erhebung, 
welcher die Tiefebene, dann das Hügelland jenf. der 
Donau folgt; das Mittel des legteren jtimmt mit 
dem der nördlichen Erhebung überein. 


Der heurige Zug bejtätigt alfo die Anficht des | 
3. Schenk, daß nämlich der Aufzug der Goldamjel | 


in Ungarn von Oft nad Weft gerichtet it. 


Az országos közép : 
Landesmittel : 


L. (3) — Apr. 10. — (in) Dorgos. (XLVI.) 

Lk. (Sp.) — Mai 15.— « Selmeczbanya.— 
(XLVIII.) 

J. (©d.) — 36 nap (Tage). 

K.(M.) — Apr. 29. 


105. <> Ortygometra parva, (Scor.) 


(Ortygometra minuta, PALL.) 


XIV. — Apr. 1. — (in) Ujvidék. 
XLVa. — Mart. 19. — « O-Verbasz. 


106. — Ortigometra porzana, (L.) 


XLVI. -— Mart. 31. — (in) Ujvidék. 
XLVIII. — Apr. 16. — a (s.-Somorja. 


107. — Pandion haliaëtus, (L.) 


XLVa. — Mart. 30. — (in) Ö-Verbäsz. 
XLVIIL — Apr. 9. — « Cs.-Somorja. 


108. TT Pastor roseus, (L.) 
XLIX. — Jan. 8. — (in) Szepes-Bela. — 
8 drb. — 8 Gt. 


109. <> Pavoncella pugnax, (L.) 


(Philomachus pugnax, L.) 


XLIVa. — Febr. 5. — (in) Temes-Kubin. 
XLVo. — Mart. 6. — « Béllye. 


XLVIa. — Apr. 4. — « Kis-Harta. 


110.<— Phalacrocorax carbo, (L.) 
(Graculus carbo, L.) 


XLIVa. — Mart. 20. — (in) Temes-Kubin. 
XLVIIL — « 10.— « (s.-Somorja. 


I11.<— Phalacrocorax pygmæus, (Pırr.) 


(Graculus pygmæus, PALL.) 


Ea Apr. 7. — (in) Kupinovo. 


XLV. — « 21.— « Ujvidék. 


112. > Phylloscopus acredula, (L.) 


(Ficedula rufa, BECHST.) 


XLVa. — Apr. 5.— (in) Ö-Verbäsz. 
« — dl 5. — ua Réa. 
| XLVI. — « 5. ur Arad. 


XLVI. Apr. 4 — (in) Nagy-Enyed. 
(Erdöhatösag. — | 
Forjtbehirde.) 
€ — a 6. — « Nagy-Enyed. — | 
(Csatò). 
XLVIa. — ua 3.— « Czibakhäza. 
« — Mart. 28. — « Békés-Csaba. 
« — Apr. 5.— « Magyar-Gorbò. | 
« — Mart. 28. — « Kolozsvár. | 
« — « 30.— « Torda. 
XLVII. — Apr. 16.— « Felsö-Eör. 
« — Mart. 30. — « Rohonez. | 
« — « 20.— « Borok. 
« — Apr. 15.— « Szombathely. 
XLVIIa. — Mart. 13. — « Nadasd. 
« — a 14 — « Budapest, Ludo- 
viceum. 
XLVII. — a 9.— « Cs.-Somorja. | 
« — Apr. 2.— « Selmeczbanya. | 
XLVIIa. — Mart. 28. — a Zólyom. 
« RS ee Uova 
XLIX. — Apr. 23. — ua Zuberecz. 
« — « 4.— a Lipto-Ujvar. 
« — Mart. 30. — « 


Szepes-Bela. | 
| 


Felso-Eör, Szombathely es Zuberecz tülkés6 
adatait elhagyva, az országos forma a következő : 
| 
Die zu jpäte Daten von Felss-Cir, Szombat: | 
hely und Zuberecz weglafjend, ijt die Landes: | 
formel die folgende: | 
| 


= 


Y 


L. (&.) 
Lk. (Sp.) — Apr. 


— Mart. 13. — (in) Nadasd (XLVII). | 
5 a OVerbasz ==> | 
(XLVa.) — Réa. | 
(XLVa.) — Arad. | 
(XLVI.) Magyar- | 
Gorbò (XLVI). 
J. (Sc).) 
K (M.) 


— 22 nap (Tage). 
— Mart. 29. 


113. — Phylloscopus sibilator, (Bscusr.) 


(Ficedula sybilatrix, L.) | 


XLVa. — Apr. 15. — (in) Ô-Verbäsz. 

XLVI. — « 14. — « Nagy-Enyed. | 

XLVIa. — « 18.— a Kolozsvár. | 
« — « EN Torda. 

XLVII. — Mart. 25. — « Felsö-Lövo. | 
€ — Apr. 26. — « Kőszeg. | 

XLVlla. — « 26. — « Nädasd. | 
« — « 22, — « (s.-Somorja. 


| XLVII. 


 K. (M) 


— Apr. 1. 
6. 


— (in) Meleghegy. 


XLIX. Liptó- Ujvár. 


= « 


— fü 


Felsö-Lövö, Meleghegy és Lipto- Ujudr adatait, 


| bar föltetlenül biztos megfigyelések, mint «arany- 
| lag korai» adatokat a közép kiszámításánál egy- 
| elôre elhagyjuk. 


Die Angaben von Felsö-Lövö, Meleghegy 
und Lipto-Ujvar, obwohl fie ganz verläßliche 
Beobachtungen find, müfjen wir bei der Beftimmung 
des Mittels als «verhältnißmäßig zu frühe Daten» 
vorläufig außer Acht laffen. 


L. (3) — Apr. 14. — (in) Nagy-Enyed. — 
(XLVL) 
| Lk. (Sp.) — c %6.— « Kőszeg (XLVI). 
Nadasd (XLVIla). 


J. (Sch.) — 13 nap (Tage). 
— Apr. 20. 


114.<— Phylloscopus trochilus, (L.) 


(Ficedula trochilus, L.) 


XLVIIa. — Apr. 15. — « Budapest. 

XLVII. — « 4. — a Cs.-Somorja. 

XDLVIIIa. — « 922. — a Zólyom. 

XLIX. — Mart. 30. — « Szepes-Bela. 

L. (§-)  — Mart. 30. — (in) Szepes-Bela. — 
(XLIX.) 

Lk. (Sp.) — Apr. 22. — « Zólyom. - 
(XLVIlle.) 

J. (Sch.) — 24 nap (Tage). 

K. (M.) — Apr. 18. 


115. — Platalea leucorodia, L. 


XLVIa. 
XLV. 


— Mart. 26. — (in) Kupinovo. 
— Apr. 17. — « Gardinovee. 


116. <A> Plegadis falcinellus, (L.) 


(Ibis faleinellus, L.) 


XLIVa. — Mart. 31. — (in) Kupinovo. 
« — « 24. — c Temes-Kubin. 
XLV. — Apr. 24. — c Ujvidék. 
XLVa. — « 23.— « Ö-Verbäsz. — 
3 drb. —Ny. — 


3 St. — 


{ 20 drb. —Ny. 
| 20 St. > 98. 


18* 


Apr. 30. 


140 


Ci 20 drb. — Ny. 

las i] 20 St. >. 
«6/0 drb. >Ny. 

"140 St, > PV. 


Keves adatunk közt nagy az ingadozas, a 
miert is a közep szamitasanak itt nines helye. 

Unfere wenige Daten zeigen eine große Schwan- 
fung, weshalb hier ein Berechnen des Mittels nicht 
thunlich tft. 


117. Pratincola rubetra, (L.) 


Kevés adatunk lévén, e faj vonulasara nézve 
nem állíthatunk fel tételt, bár úgy látszik, hogy 
az elterjedésnél a geografikus befolyás érvé- 
nyesül. 

Wegen der geringen Zahl der Daten läßt fid 
bier auf den Zug Feine Formel aufitellen, ob: 
wohl, wie es jeheint, der geographijdhe Einfluß fic 
geltend macht. 


L. (3) — Febr. 28. — (in) Bélye. (XLVa.) 

Lk. (Sp.) — Apr. 12. — « Liptö-Ujvar. — 
(XLIX.) 

J.(Sch.) — 44 nap (Tage). 

K.(M.) — Mart. 18. 


119. <> Rallus aquaticus, L. 


XLVa. -- Mart. 26. — (in) Ö-Verbäsz. — 
Az iden kivetelesen nem 
telelt. Heuer ausnabms- 
weije nicht überwintert. 

| XLVI. — « 21. — (in) Budapest. 1 drba 


XLVa. — Apr. 9. — (in) Rea. | 
XLVI. — « 13.— « Nagy-Enyed. | 
XLVII. — « 24. — « (s.-Somorja. 
XLVIIIa.— « 19 — « Tavarna. | 
« — Mart. 22. — « Ungvár. | 
XLIX. — Mai .1.— « Zuberecz. | 
« — Apr. 12. — « Liptö-Ujvär. | 
« — « 30.— « Szepes-Béla. 
L. (3) — Mart. 29. — (in) Ungvär. — 
(XLVIITa.) 
Lk. (Sp.) — Mai 1.— « Zubereez. — 
(XLIX.) | 
J.(Sch.) — 41 nap (Tage). | 
K.(M) — Apr. 16. 
118. — Pratincola rubicola, (L.) 
XLVa. — Febr. 28. — (in) Bellye. 
« — Mart. 2.— « Ö-Verbäsz. 
XLVI. — ac 13.— « Lippa. | 
« — « 12 — « Nagy-Enyed. — | 
Csupa d .Laute d. 
Mart. 25. 9 is. 
Mart. 25. aud 2. | 
(Erdöhatösag. — 
Foritbehörde.) 
« — a 17.— a Nagy-Enyed. — 
(Csaté.) 
XLVIa. « 30.— a Révfülöp. 
« — a 10. « Kolozsvar. 
« — « 11. — « Vizakna. (Csato.) | 
« — a 44. — « Vizakna. (Erdö- | 
hat. Foritbehörde.) 
XLVIla. — « 13.— « Nadasd. 
XLVII. — « 21.— « (s.-Somorja. 
XLVIILa— « 24 — « Tavarna. 
XLIX. — Apr. 7. — « Zuberecz. 
« — Lui 12. — « Liptö-Ujvar. 


Szt-Gellérthegy oldalan 
pihenve. — 1 Stüd an 
der Seite des S;t-Gellert- 
berges rajtend. 


120. <> Recurvirostra avocetta, L. 


XLVIa. — Apr. 15. — (in) Kis-Harta. 


121. — Regulus regulus, (L.) 


XLVII. 
XLVII. 


— Mart. 4. — (in) Köszeg. 
17. — a (s.-Somorja. 


= « 


122. <— Ruticilla phoenicura, (L.) 


XLIVa. — Mart. 29. — (in) Temes-Kubin. 
XLVa. — Apr. 2.— « Bellye. 
( EL ge zur Red. 
XLVI. — c 18.— « Nagy-Enyed. 
XLVIo. — « 9. — « Kolozsvár. — 
XLVII. — Mart. 27. — « Felsö-Lövo. 
XLVIla. — Apr. 18. — « Nadasd. 
XLVII. — c 11.— a Cs.-Somorja. 
« — 4 6. — ua Selmeczbanya. 
(Gretzmacher.) 
« — « 11. — « Selmeczbdnya — 
(Tuzson). 
« — « 11. — a Meleghegy. 
XLVIIIa. — « 19. — « Tavarna. 


XLVIlle. — Apr. 15. — (in) Ungvár. 


XLIX. — ua 18.— « Liptö-Ujvar. 

L. (%) — Mart. 27. — (in) Felsö-Lövö. — 
(XLVII.) 

Lk. (Sp.) — Apr. 14 — « Tavarna. — 


J. (Sh) 
K. (M.) 


— 24 nap (Tage). 
— Apr. 10. 


(XLVIIa.) 


123. > Ruticilla tithys, L. 


XLIVa. — Mart. 27. — (in) Temes-Kubin. 
XLVla. — a 30.— « Révfülöp. 
XLVII. — Apr. 1.— « Felsö-Lövö. 
XLVII a. « 5.— « Nadasd. 
XLVII. — Mart. 25. — a (s.-Somorja. 
a « %6.— « Selmeczbanya — 
(Tuzson). | 
« — Apr. 12. — « Selmeczbanya. 
(Gretzmacher.) 
XLVIIa.— u 5. — « Zólyom. 
« — Mart. 24. — « Tavarna. 
« — « 30. — « Ungvár. 
XLIX. — Apr. 7.— « Zuberecz. 
« — Mart. 28. — « Liptö-Ujvar. 
« — Apr. 6.— « Szepes-Béla. 
L. (5)  — Mart. 24. — (in) Tavarna. — 
(XLVIIIa.) 
Lk. (Sp.) — Apr. 7.— « Zubereez (XLIX). | 


J. Sò.) 
K. (M.) 


— 15 nap (Tage). 
— Mart. 31. 


124. <> Saxicola cenanthe, (L.) 


XLIVa. — Mart. 
XLVa. — Apr. 

« == « 
ONE = ti 

« — Mart. 

« = Apr. 
XLVIa. — Mart. 

« — « 
XLVII. — Apr. 
XLVIIa. — « 
XLVII. — « 

« E « 
XLVIIa. — Mart. 

« — Apr. 
XLIX. — « 


29. 


DE 
de 
5. 
30. 
DI 


99. 


— (im Temes-Kubin. 


Bellye. 
Ö-Verbäsz. 
Nagy-Enyed. 


Haporton (Csatò). | 


Haporton. (Erdö- 


hat. Forjtbehörde.) | 


Revfülöp. 
Kis-Harta. 
Felsö-Lövö. 
Nadasd. 
Cs.-Somorja. 
Meleghegy. 
Tavarna. 
Ungvár. 
Zuberecz. 


XLIX. — Apr. 
L.(3.)  — Mart. 


Lk. (Sp.) — Apr. 
J. (SÒ.) 


K.(M.) — Apr. 


141 


11. — (in) Liptö-Ujvar. 


15. — 


« 


Szepes-Bela. 


94. — (in) Tavarna. — 


23. — « 


6. 


— 31 nap (Tage). 


(XLVII a.) 
Zubereez (XLIX). 


125. «> Scolopax rusticula, L. 


XLIVa. 
« — «a B.- 
« — « 6. 
» — Mart. 29 

XLV — Febr. 22. 
« — Mart. 14. 
« — « 98. 
« = « DE 

XLVa — ua 16. 
« === « 16. 
« == Febr 94. 
« — Mart. 28. 
« — « 14. 
« — « 26. 
« — « 15. 
« — « re 
« = « 18. 
« — Apr. 5. 
« — Mart. 12. 
« — «a 28. 
« — (u 
« « 19: 
« =. 16. 
« = « 95. 
« — « iil. 
« lO 
« = Apr. Ie 
« — Mart. 22. 
« — Apr. 6.- 
« == Mart. ie 
« — a * 98: 
« - — Apr. 10. 
« — Mart. 20. - 
« — Apr. 4. 
« — Mart. 28. 
« = Apr. 9» 
« = Febr. GE 
« — Apr. ie 


— Febr. 21. — (in) Zengg. (Vadasz- 


lap. Sagdzeitung.) 
Zengg. (Erdöhat. 
Foritbehörde.) 
Kupinovo. 
Temes-Kubin. 
Moravce. 
Karavukova. 
Ujvidek. 
Rudna. 
Ivanovoselo. 
Detkovae. 
Bellye. 
Szonta. 
Doroszlé. 
Német-Csernya. 
Kövesd. 
Kiszeto. 
Petirs. 
Dobrest. 
Dubest. 

Déva. 

Réa. 
Szäszsebes. 
Szerdahely. 
Nagyszeben. 
Czood. 
Nagy-Talmacs. 
Vurpod. 
Holezmany. 
Ujegyhaz. 
Alezina. 
Nagy-Sink. 
Persany. 
Alsò-Venicze. 
Felső Komana. 
Zernest. 
Holbak. 
Brassó. 
Kovászna. 


142 


XLVI. 


« 


XLVIa. 


— Mart. 6. — (in) Iharos. 


— Apr. 
— Mart. 
— Apr. 
Mart. 


— AOR 


— « 


— Febr. 2 


— Mart. 


co 


ic 
S 
09 


(en) 


bo 
STORIE 


Kadarkut. 
Töröeske. 
Kaposvar. 
Manfa. 

Arad. 
Maria-Radna. 
Sistarovecz. 
Mészdorgos. 
Dorgos. 
Zabalez. 
Lalasinez. 
Totvarad. 
Sard. 
Toroczko. 
Krakko. 
Nagy-Enyed. — 
(Csato). 


Nagy-Enyed. — | 
(Erdöhatösäg. — | 


Forftbehörde.) 
Bereczk. 
Szt-Gotthard. 
Sümeg. 
Monostor-Apati. 
Simontornya. 
Magyar-Gorbo. 
Magyar-Szt-Pal. 
Kolozsvár. 
Maros-Vásárhely. 
Székes. 
Görg.-Szt-Imre. 
Palota-Ilva. 
Gorg.-Szt-Miklos. 
Farkasfalva. 
Felsö-Lövö. 
Samfalva. 
Xohoncz. 
Bozsok. 
Köszeg. 
Nemet-Gencs. 
Sorok. 
Fels6-Kald. 
Kajmad. 
Csákvár. 
Alesuth. 
Hegyköz-Szalldo- 
bagy. 
Szalard. 
Szilagy-Somlyo. 
Zsibo. 
Besztercze. 


| 
| 
| 
| 


XLVIle. — Apr. 


« = « 


« = « 


XLVIIIa.— « 


1. — (in) Nadasd. 
« == Mart. A 


14. 
20. 


Magyar-Ovar. 
Köhid-Gyarmat. 
Visegrád. (Erdö- 
hat. Foritbehörde.) 
Visegrad. — (Va- 
daszlap. — Sagd: 
zeitung.) 
Budapest. 

Vacz. 

Macsa. 

Valkò. 
Nyiregyhaza. 
Pribekfalva. 
Pozsony. 
Pozsony.(Vadäsz- 
lap. Jagdzeitung.) 
Cs.-Somorja. 
Nyitra. 

Nyitra. (Vadasz- 
lap. Sagdzeitung.) 
Ghymes. 
Köpatak. 
Gyekes. 
Bacsofalva. 
B.-Gyarmat. 
Balogvöley. 
Meleghegy. 

Ozd. 

Apatfalva. 
Szilvas. 
Leányvár. 
Munkács. 
Bustyaháza. 
Német-Mokra. 
Kabolapolyána. 
Körösmezo. 
Körösmezo. 
Szkacsany. 
Felsö-Zsadany. 
Turdez-Szkleno. 
Repistye. 
G.-Szt.-Kereszt. 
Bars-Szkleno. 
Alsö-Turesek. 
Badin. 

Zölyom. 
Kis-Garam. 
Szikla. 
Beneshaza. 
Kokova. 
Liptö-Teplieska. 


Az idei vonulás képe elüt a mult évitôl. 
A Dunantul közepszäma az Alföld elé kerül, a 
minek okát az adatok Öösszevisszasägäban ke- 
reshetjük. Ezt, mint Schenk Jakab is mondja, 
az 1898-iki vonulás feldolgozásában, az erdei 


szalonka rejtett eletmödja, s ennek kévetkezté- 


ben a nehezebb megfigyelés idézi elő. 
Az érkezés, illetőleg a megfigyelés szabályta- 
lanságát, a nagy ingadozás (74 nap) is igazolja. 


Das Bild des heurigen Zuges ijt vom vorjäh: | 


rigen abweichend. Das Mittel des Hiigellandes 
ftebt vor bem der Tiefebene, was in dem Duro: 


einander der Daten jeine Urjachen haben mag. | 


143 


XLVIIa. — Mart. 15. — (in) Ujvasar. bar valöszinü, hogy februariusi adatok egy ré- 
« — « 91. « Szepes-Véghely. | sze teleléssel all összefüggesben. 
« — Apr. 20: c Rozsnyò. | 
« — Mart. 29. « Oviz. Heuer erhielten wir feine Überwinterungsdaten, 
« sii 99% « Kassa. obwohl es mabrjodeinlim ift, das ein Theil der 
« RD: « Kakasfalu. | Februar-Daten mit dem Überwintern in Sujam- 
« — « 95. « Keczerpeklén. menbange ftebt. 
« — « QA, « Tavarna. 
« ef 99. a Ungvár. | Dunántúli dombvidék. — Hügelland jenî. der Donan. 
« Mart. 9—Apr. 16 « Radvanez. L. (5) — Febr. 26. — (in) Farkasfalva. 
« — Mart. 18. « Dubrinics. Lk. (Sp.) — Apr. 1.— « Nadasd. 
« =i) 297: « Kosztrina. J. (©t.) — 34 nap (Tage). 
« — « 18, « Turja-Remete. K. (M) — Mart. 13. 
« =) 80. « Turja-Remete. | 
« en AG 96. « Csornoholova. Alföld. — Tiefebene, 
« — 12 « Sztavna. | L. (3.) — Febr. 6. — (in) Kupinovo. 
« — 4 6. c Lynta. | Lk. (Sp.) — Mart. 29. — « Temes-Kubin. 
XLIX.  — Mart. 21. « Nagy-Bittse. | J. (Sch.) 52 nap (Tage). 
« — Apr. 4. « Rózsahegy. K.(M.) — Mart. 16. 
( — « 13. « Zuberecz. 
« EA 7 « Lipto-Ujvar. — Keleti hegyvidék. — Sftlite Erhebung. 
(Ertl.) L. &) _— Febr. 16. — (in) Sistaroveez. 
« — 8. « Liptö-Ujvar. — | Lk.(Sp.) — Apr. 13.— « Kovászna. 
(Erdöhatösäg. — | J. (Sh.) — 57 nap (Tage). 
Forftbehörde.) | K. (M.) = Mart. 23. 
« — Mart. 8. « Szepes-Szombat. 
ft — Apr. 7. ni Szepes-Ofalu. Északi hegyvidék. — Nördliche Grhebung. 
« — « DI « Szepes-Béla. L. (8-) — Mart. 3. — (in) Pozsony. 
a — Mart. 26. « Bártfa. Lk. (Sp.) — Apr. 20. — « Rozsnyó. 
J. (S4.) — 49 nap (Tage). 
Az idén telelest egy helyről sem jelentenek, | K.(M.) — Mart. 26. 
A culminátió. — Die Culmination. 
II. DI. IV. 
5-9. 10—14. 15—19. 20-94 25—1. 26. 711. 19-16. 17-21. 22%. 27-31. 1-5. 6—10. 11-15. 16—20. 
1. — I. il 8. 8. 6. 15: 35. 98. 15. (93229: DI Ihe 


in feiner Bearbeitung vom Sabre 1898 aus- 
jagt — aus der verborgenen Lebensmeife der Wald: 
| fchnepfe, was das Beobachten jchwierig macht. 
Die Unregelmafigteit der Ankuft, rejpective der 
Beobadtung wird auch burd die bedeutende 
Schwanfung (74 Tage) veranschaulicht. 


— Febr. 6. — (in) Kupinovo. — 
(XLIVa.) 


Lk. (Sp.) — Apr. 20. — « Rozsnyó. — 
| (XLVIII/.) 

J.(Sdb.) — 74 nap (Tage). 

K.(M.) — Mart. 21. 


Diejer Umftand entjteht — wie auch Jacob Schenk | 


144 


126. <> Serinus serinus, (L.) 


(Serinus hortulanus, Koch.) 


XLVe. — Apr. | 9. — (in) Ö-Verbäsz. 
XLVII. — « 22. — « Felsö-Lövö. 
XLVIIa. — « 18.— « Nadasd. 
XLVII — « 7.— a Cs.-Somorja. 
XLVIIIa. — Mart. 28. — « Zólyom. 
« — Apr. 7.— « Ungvar. 
LXIX. — « 16.— « Liptö-Ujvar. 
« — a 13. — « Szepes-Béla. 
L. (X.) — Mart. 28. — (in) Zólyom. — 
} (XLVIIa). 
Lk. (Sp.) — Apr. 22. — « Felsé-Lévò. — 
(XLVII) 
J. (Sd.) — 26 nap (Tage). 


K.(M) — Apr. 11. 


127. -— Sterna hirundo, L. 
(Sterna fluviatilis, NAUM.) 


XLVa. — Apr. 30. — (in) Ö-Verbäsz. 
XUVIII. c 16.— « Cs.-Somorja. 


128. <> Sterna minuta, L. 


XLIVa. — Apr. 12. — (in) Temes-Kubin. 
XLVII. — « 9. — a Cs.-Somorja. 


129. <e> Sturnus vulgaris, (L.) 


XLIVa. — Febr. 24. — (in) Zengg. 


« — 3. — a Kupinovo. 

« = {i 5. — a Temes-Kubin. 
XLV. — Apr. 3.— « Pldvna. 

« — Jan. 8.— « Piros: 
XLVa. — Febr. 5.— « Ö-Verbäsz. 

( — « 90.— « Kövesd. 

« — Mart. 9. — ua Kiszeto. 

« — Febr. 24. — a Labasinez. 

« = « 8. — « Petirs. 

« — Mart. 9. — c Dubest. 

« — 4 6:— ca Rea: 

« — Febr. 25. — « Szerdahely. 
XLVI. — ua 93. — « Kirälyhalom. 

« SEEMED SEAT 

a — Mart. 14. — « Mária-Radna. 

« — Febr. 23. — c Sistaroveez. 


« - « 14 — « Mészdorgos. 


XLVI. — Febr. 27. — (in) Dorgos. 
« — AM 17. — « Zabalez. 
« — ar AG 4a Dalasıncz 
« — « 29. — u Topänfalva. 


« — Mart. 2.— « Offenbanya. 
« — « 1.— ua Megykerék. 


« — Febr. 24. — « Nagy-Enyed 

« — Mart. 10. — « Nagy-Enyed. 

« — « 95.— « Szadsz-Szt-Laszlo. 

« — 4 2. — « Segesvár. 

« — B 98. — « Apold. 

« — « 31. — « Sz.-Udvarhely. 
XLVle. — « 4. — a Simontornya. 

« — Febr. 21. — « Békés-Csaba. 

« — « 24 — « Magyar-Gorbo. 

« — « 26. — « Kolozsvár. 

« — a 26. — « Gör.-Szt.-Imre. 

| XLVII. — « 9%5.— « Felsö-Eör. 

« — Mart. 21. — « Felsô-Lüvo. 

« == ji, 11. — « Szt.-Péterfa. 

‘ — a 10.— « Bozsok. 

« — « 4. — a Puszta-Csoò. 

« — Febr. 15. — c Sorok. 

« — a 95. — « Nagyvárad. 

« — Mart. 93. — « Deés. 
XLVIIa. — Febr. 23. — « Nädasd. 
XLVIU. — « 21: — « Cs:-Somorja. 

« — « 97. — a Ghymes. 

« EE 24. — ua Meleghegy. 

« — a 22.— « Leányvár. 

« — Mart. 4. — « Bustyahaza. 

« — « 3. — a Körösmezo. 

€ — « 12. — « Körösmezö. 
XLVIIIa. — « 4. — « Geletnek. 

« — Febr. 25. — « Zólyom. 

« — a 26.— « Tavarna. 

« — a 14.— « Mocsár. 

« — Mart. 10. — « Ungvár. 

« — « 13. — « Dubrinics. 
XLIX. — « 3. — « Nagy-Bittse. 

« — Febr. 24. — « Szepes-Béla. 


Piros adata telelés; Plavna az egyetlen tul- 


| késő adat. A négy regiò kézépszama s eulminä- 


tidja a következő : 


Das Datum aus Piros ijt eine Überwinterung; 
Plavna ijt die einzige zu fpate Angabe, Die Mit- 
tel und die Culminationen der vier Regionen find 
wie folgt: 


Dunántúli dombvidék. — Siigelland jenf. der Donan. | 


L.(#)  — Febr. 15. — (in) Sorok. 
Lk. (Sp.) — Mart. 21. — a Felsö-Lövö. 


J. (Sch.) — 25 nap (Lage). 
K. (M.) Mart. 3. 
Alföld. — Tiefebene. 
L. (8) — Febr. 3. — (in) Kupinovo. 


Lk. (Sp.) — Mart. 10. — « Ungvár. 


J. (Sch.) — 36 nap (Tage). 
K.(M) — Febr. 20. 
A culminàtiò. - 
Vy nal TIL. 
Si SG NE = ESA 
ile DI IE DI 19: 9° 


A negy regiöt összehasonlitva azt latjuk, hogy 
az Alföld s a többi három régió közepszamai 
közt majdnem két heti különbség van. Oka 


| L. (3) 


'K.(M.) 


| XLVII. — Apr. 23. — 


ennek az, hogy az Alföldön előbb jut a madár | 
taplalekhoz, mint a hegy- és dombvideken, a | 


hol kesöbben kezdödik a kitavaszodäs. A cul- 
minatiö hullámzása ugyanezt bizonyítja. 


Die vier Regionen vergleidend jehen wir, daß 
zwijchen dem Mittel der Tiefebene und den der 
übrigen Negionen ein beinahe zweiwöchentlicher 
Unterjchied vorhanden ijt. Die Urjache liegt darin- 
nen, daß der Vogel auf der Tiefebene früher eine 
Nahrung findet, als auf dem Berg: und Hügellande, 
wo der Frühling erft jpäter den Einzug hält. Die 
Schwanfung der Culinination bemeift dasfelbe. 

L. (5) — Febr. 3. — (in) Kupinovo. — 
(XLIV«.) 
Sz.-Udvarhely. 
(XLVI.) 


Lk. (Sp.) — Mart. 30. — u 


J. (Sch.) 
K. (M.) 


— 56 nap (Tage). 
— Mart. 1. 


130. — Sylvia atricapilla, (L.) 


XLVle. — Apr. 7. — (in) Bekes-Csaba. 
« — « 18.— « Kolozsvár. 
« = à 107 ee Norda: 
DOME 91. — a Felsö-Loövö. 
« — a 18. — « Koszeg. 
NON E On —— 9 ce Nadasde 
XLVII. — « 16.— « (s.-Somorja. 
XLVII a. — « 94. — « Zólyom. 


Aguila. IX. 


Keleti hegyvidék. — Sjtlime Erhebung. 
— Febr. 8. — (in) Petirs. 

Lk. (Sp.) — Mart. 30.— « Sz.-Udvarhely. 

J. (Sch.) — 52 nap (Tage). 

— Mart. 3. 


Eszaki hegyvidék. — Nördliche Erhebung. 
L. (¥.) — Febr. 24. — (in) Nagy-Enyed, 


Magyar-Gorb6. 


Lk. (Sp.) — Mart. 13. — a Dubrinics. 
J.(Sch.) — 18 nap (Tage). 

K. (M) — Mart. 2. 

Die Culmination. 

9-6. TEL 19-16. 17-91. 99-96. 27-31 
8. 6. DI = Be 9 


(in) Tavarna. 
« « 20. « Ungvár. 


L. (3) — Apr. 7. — (in) Békés-Csaba. — 
(XLVIa.) 
Zölyom. — 


(XLVIIa.) 


Lk. (Sp.) PI 94. — a 
J. (S0h.) 
K. (M.) 


— 18 nap (Tage). 
— Apr. 17. 


151. Sylvia curruca, (L.) 


| XLVa. — Apr. 13. — (in) Ö-Verbäsz. 
« — Mi 9. — « Réa. 
| XLVI. — « 4. — « Nagy-Enyed. 
| XLVIa. — Mart.28. — « Révfülöp. 
( — Apr. 7.— « Békés-Csaba. 
« — a 9. — « Kolozsvár. 
| « — « 9. — « Torda. 
XLVII. — « 18.— « Kôszeg. 
XLVIla. — a 13.— c Nadasd. 
XLVII. — « 18.— c (s.-Somorja. 
XLVIlle. — Mai 1.— « Zólyom. 
« — Apr. 10. — « Ungvár. 
XLIX. — Mai 5. « Zuberecz. 
L. (3.)  — Mart. 28. — (in) Révfülöp. — 
(XLV 1a.) 
Lk. (Sp.) — Mai 5.— ua Zubereez. 
(XLIX.) 
J.(Sch.) — 39 nap (Tage). 
K. (M) — Apr. 13. 


19 


146 


132.<— Sylvia nisoria, (Brousr.) 
XLVa. --Mai 1.— (in) Ö-Verbäsz. 
XLVI. — Apr. 18. — « Nagy-Enyed. 
XLVII. — Mai 6.— « Köszeg. 
XLVIIa. — Apr. 30.— « Nadasd. 
XLVII. — Mai 2.— « (s.-Somorja. | 
XLVIlla.— a 2. — « Zólyom. | 
« — 3.— « Ungvar. 
L. (§.) — Apr. 18. — (in) Nagy-Enyed. — 
(XLVL) 
Lk. (Sp.) Mai 6.— « Kőszeg. (XLVIL) | 
J. (Sch.) 19 nap (Tage). 
K. (M.) Apr. 30. 


133. <—> Sylvia simplex, Larn. 


(Sylvia hortensis, BECHST.) 
XLVI. — Mai 5. — (in) Köszeg. | 
XLVIle. — « 8. — c Nadasd. 
XLVII. — Apr. 28. — « (s.-Somorja. 
XLVIHa.— « 18.— « Tavarna. 
« — Mai 3.— « Ungvar. 
XLIX. « 21. — « Zuberecz. | 


Zuberecz ismét késő. 
3uberecz wieder jpät. 


L. 3) 


— Apr. 18. — (in) Tavarna. — 
(XLVII a.) 


Lk. (Sp.) — Mai 8. — ua Nädasd. — 
(XLVIIz.) 

J. (Sch.) — 21 nap (Tage). 

K.(M.) — Apr. 30. 


134. «> Sylvia sylvia, (L.) 


(Sylvia cinerea, BecHST.) 


| 

| 

XLVa. — Apr. 15. — (in) Ö-Verbäsz. | 
XLVII — Mart.28. — u Felsö-Lövo. | 
co Apr re | 
XLVUI. — « 24 — a (s.-Somorja. | 


Felsö-Lövö tülkorai. | 
Felsd-Lövd zu früh. 


135. <— Totanus glareola, (L.) 


XLIVa. 


— Mart. 24. — (in) Temes-Kubin. 


136. > Totanus hypoleucus, (L.) 


(Tringoides hypoleucus, L.) 


XLIVa. — Mart. 24. — (in) Temes-Kubin. 

| XLV. — Apr. 3.— « Ujvidék. 

XLVa. — « 10.— « Ö-Verbäsz. 
« — a 15. — « Réa. 
XLVI. — Mart. 25. — « Arad. 

| XLVIa — « 22. — « Revfülöp. 

« — Apr. 6.— « Kolozsvár. 
XLVIIa. — « 30.— « Pribekfalva. 
XLVIII. — Mart. 28. — a (s.-Somorja. 
XLVII. — Apr. 3. — ua Ungvár. 

| XLIX. — « 13.— « Liptö-Ujvar. 

| L.(#)  — Mart. 22. — (in) Révfülöp. — 

(XLVla.) 
Lk. (©p.) — Apr. 30. — « Pribékfalva. — 

| J.(@d.) — 40 nap (Tage). (XLVII a.) 

| K.(M.) — ‘Apr. 6: 


137. «<> Totanus nebularius, Gunn. 


(Totanus glottis, L.) 


XLIVa. -— Febr. 26. — (in) Temes-Kubin. 
| XLVa. —Apr. 8.— « O-Verbasz. 


138. <e> Totanus ochropus, (L.) 


XLVa. — Mart. 93. — (in) 6-Verbasz. 

| XLVI. —Apr. 4.— a Nagy-Enyed. 
XLVIa. — ua 1.— a Békés-Csaba. 
XLVII. — Febr. 25. — « Nagyvarad. 
XLVII. — Mart. 20. — « (s.-Somorja. 


Nagyon rövid és szabälytalan sorozat. 
Eine zu kurze und unvegelmäßige Serie. 


L. (8.) 


— Febr. 25. — (in) Nagyvärad. — 


(XLVII) 
Lk. (Sp.) — Apr. 4. — « Nagy-Enyed. — 
J. (Sd.) — 39 nap (Tage). (XLVL.) 
K. (M) — Mart. 21. 


139. — Totanus stagnatilis, Becusr. 


XLIVa. — Mart. 20. — (in) Temes-Kubin. 


140. «> Totanus totanus, (L.) 


(Totanus calidris, L.) 


XLVa. — Mart. 21. — (in) Ö-Verbäsz. 
XLVla. — « 5. — « Kis-Harta. 


141. <> Tringa alpina, L. 
XLIVa. — Mart. 27. — (in) Temes-Kubin. 


142. <> Turdus iliacus, L. 


XLVa. — Febr. 28. — (in) Ö-Verbäsz. 
XLVII — Mart. 5. — « Kôszeg. 
XLVI. — Febr. 17. — « Cs.-Somorja. 


143. «> Turdus merula, L. 


XLVa. — Febr. 14. — (in) Ö-Verbäsz. 
XLVI. — Mart. 3. — « Nagy-Enyed. 
XVIe. — {ill} — a Magyar-Gorbe 
XLVII. — « — Wü Szombathely. 

« — Febr. 18. — c Nagyvárad. 
XLVIla. — Mart. 25. — « Alsö-Visso. 
XLVII. — Termici) > À Cs.-Somorja. 

« — Febr. 29. — « Selmeczbanya. 

« — Mart. 2 — « Körösmezö. 
XLVIlle. — Febr. 27. — « Ujvasar. 
XLIX. — Mart. 26. — « Lipto-Ujvär. 

« — « 25. — « Hlboka. 

L. ($.) — Febr. 14. — (in) Ö-Verbäsz. — 
(XLVa.) 

Lk. (Sp.) — Mart. 26. — « Liptö-Ujvar. — 
(XLIX.) 

J. (Sch.) — 41 nap (Tage). 

K. (M) — Mart. 4. 


144.<—> Turdus musicus, L. 


XLVa.  — Febr. 2. — (in) Petirs. 
XLVI. — a 15.— « Mészdorgos. 

« — a 15.— a Dorgos. 

« — | 14. — « Zabälez. 

« Mu Lalasinez. 
XLVIa. — Mart. 21. — « Szoväta. 

« — a 12. — « Palota-Ilva. 
XLVII. — « 2. — a Kôszeg. 
XLVIIa. — Febr. 16. — « Nadasd. 

« — a 28.— « Nagy-Czenk. 

« — Mart. 6. — « Budapest. 

« — « 22.— « Alsö-Visso. 
XLVII. — « 3. — « (s.-Somorja. 

« — Apr. 2.— « Selmeezbänya. 
XLVIIIa. — Mart. 19. — « Zólyom. 

« — Apr. 3.— « Rovnye. 

« — Mart. 22. — « Muranyik. 

« — « 20. — « Kakasfalu. 

« — « 20. — « Tavarna. 

« — a 929, — « Ungvár. 


147 


XLIX — Mart. 27. — (in) Rózsahegy. 
« — Apr. 8.— « Zuberecz. 
« — Mart. 14 — « Liptö-Ujvar. — 
(Ertl.) 
« — Apr. 16. — « Lipto-Ujvar. — 
(Erdöhatösäg. — 
Forjtbehörde.) 

a — Febr.18.— « Szepes-Bela. 
L.(%)  — Febr. 2. — (in) Petirs. (XLVa.) 
L. (Gp.) — Apr. 8.— « Zuberecz (XLIX.) 
J. (Sch.) — 66 nap (Tage). 

K.(M.) — Mart. 10. 


145. <*> Turdus pilaris, L. 


| XLVa. — Febr. 16. — (iu) Ö-Verbäsz. 
XLVIa. — Apr. 10.— « Kis-Harta. 
| XLVI — {jt = « Köszeg. Febr. 19. 
Utolsó. — Lette. 
« — Febr. 18. — « Nagyvárad. 
| XLVII. Febr. 17, Mart. 4. « Cs.-Somorja. 
« — a 98. — « Körösmezo. 
XLVIIIa. — Mart. 21. — a Zólyom. 
« — Apr. 15. — « Tavarna. Utolsök. 
Die Legten. 
« — Mart. 5. — « Ungvár. Utolsó. 
Vette. 
XLIX. — Febr.1—19. « Lipto-Ujvar. 


146. — Turdus torguatus, L. 


XLVIIa. — Apr. 9. — (in) Nádasd. 
XLVII. — Mart. 1. — « Körösmezö. 
XLIX. — Apr. 23. — « Zuberecz. 


147. <> Turtur turtur, (L.) 


(Turtur auritus, GRAY.) 

XLIVa. — Apr. 27. — (in) Kupinovo. 

« CO AT EME Rubin. 
XLV. = di 8. — « Vojnic. 

« — « 5. — « Plavna. 
XLVa — « 6.— « O-Verbasz. 

« — « 30.— « Kovesd. 

« — a 29. — « Kiszeto. 

« — Mai 1. — « Labasinez. 

« — Apr. 5.— « Petirs. 

« — « 94.— c Dubest. 
XLVI — Mai 2.— « Maria-Radna. 

« — Apr. 21. — « Sistarovecz. 

« — « 19. — « Mészdorgos. 

« — « 14 — « Dorgos. 


19% 


XLVI. Apr. 18. — (in) Zabälez. 

« — « 16. — « Lalasinez. 

« — « 94 — « Segesvár. 

« - Mai 6.— « Nagy-Enyed. 
XLVla. — Apr. 6. « Kis-Harta. 

« — « DI c Czibakhaza. 

« « 30, « Békés-Csaba. 

« — ua 27. — ua Magyar-Gorbò. 
XLVIL — « 16. « Felsô-Eôr. 

« — « 15. c Rohonez. 

« — « Ok. « Köszeg. 

« Mai 2. « Német-Genes. 

« Apr. 27. — « Borok. 
XLVIIa. — Mai 1. « Nädasd. 

« Apr. DE « Mácsa. 

« —  U 18. « Valkó. 

« — « 30.— a Debreczen. 
XLVII. — Mai 2. « (s.-Somorja. 
« ADI 28: « Ghymes. 

« — « 14, « Leányvár. 
XDVIIIa. — Mai 2. « Kakasfalu. 

« — Apr. 93.— « Tavarna. 

« — « 15. — « Mocsár. 

« (en 20: « Ungvar. 


Bar az iden — különösen az északi hegyvidek- 
ről — nagyon kevés adatunk van, az össze- 
hasonlítás kedvéért összeállítottuk a négy régió 
képét és a culminátiót. 

Obgleich wir heuer, befonders aus dem nördlichen 


| Északi hegyvidék. -- Nördliche Erhebung. 


L. () 


— Apr. 18. — (in) Valkó. 
Lk. (Sp.) — Mai 9.— « Kakasfalu. 
| J.(S0.) — 15 nap (Tage). 
| K. (M.) — Apr. 24. 
Culminätié. — Die Culmination. 
IV. V. 
1-5. 6—10. 11—15. 16—20. 21-95. 26—30. 1—5. 6—10. 
BE! 4. DI 8. Sr able 


A regiök sorrendje a mult évihez képest jelen- 
tekenyen változott. Ugyanis a Dunántúl, mely 
tavaly az Alföld után következett, az idén az 
utolsó helyen áll. Oka az, hogy a dunántúli s 


| az északi hegyvidéki jelentések száma nem áll 


arányban a másik két régióval. Az eloszlás lassu. 

Die Neibenfolge der Negionen erlitt im Bere 
baltniB zu dem vorigen Sabre eine auffallende 
Amderung, welche darin bejteht, daß das Hügel- 


| land j. d. Donau, welches im vergangenen Sabre 


Gebiet, febr wenig Daten befigen, gaben wir dod | 


mit Nücjicht anf das Verhaltni® der Anfunfts- 


zeiten, das Sugsbild und die Culmination der vier 


Regionen Ungarns. 


Dunántúli dombvidék. — Hügelland jenf. der Dora: 


L. (3.) Apr. 15. — (in) Rohonez. 
L. (Sp.) — Mai 2.— « Német-Gencs. 
J. (Sd.) — 18 nap (Tage). 
K.(M.) — Apr. 25. 
Alföld. — Tiefebene. 
L. (3)  — Apr. 3. (in) Czibakhäza. 


9 


Ik. (Sp) Mei 9. — 
J. (Sh.) — 30 nap (Tage). 


K. (M.) Apr. 18. 


Cs.-Somorja. 


Keleti hegyvidék. — Sjtlime Erhebung. 
L. (§.)  — Apr. 
Lk. (Sp.) — Mai 
J. (Sch.) 


K. (M.) 


5. — (in) Petirs. 
Nagy-Enyed. 


6. — u 


age). 


— 32 nap (® 


— Apr. 23. 


nach der Tiefebene folgte, heuer die lette Stelle 


| einnimmt. Dies dürfte vielleicht davon berftammen, 


dafs die Zahl der Anfunftsdaten des Hügellandes 
und des nördlichen Gebietes zu den anderen der 
zwei Negionen nicht im Verbaltnif jteht. Die Ver 
theiluna ijt eine langjame. 


Apr. 3.=— (in) Czibakhaza. — 


(XLVIa.) 
Lk. (©p.) — Mai 6.— « Nagy-Enyed. — 
J. (Sch.) — 34 nap (Tage). (XLVI.) 
K. (M.) Apr. 21. 


148. > Upupa epops, L. 


Ban eee Apr. 9.—- (in) Kupinovo. 
« — Mart. 29. — c Temes-Kubin. 
XLV. — Apr. 4. — « Bogyan. 
« — \ 3. — a Ujvidék. 
| XLVa. — Mart. 23. — « Béllye. 
« — Apr. 9.— « Kiszeto. 
« — Mart. 26. — c Petirs. 
« — Apr. 12. — « Dubest. 
« — -« 9. — « Réa. 
« — « 11.— « Szerdahely. 
XLVI. — Mart. 24 — « Kiràlyhalom. 
« — Apr. 11.— « Arad. 
a — « 9. — c Sistarovecz. 
« — ‘a 3. — a Dorgos. 
« — « le Mészdorgos. 
« — Mart. 17. — « Zabalez. 


149 


XLVI. — Mart. 15. — (in) Lalasinez. | XLVIIIa. — Mart. 28. — (in) Dubrinics. 
« — Apr. 16.— « Offenbanya. | XLIX. — Apr. 20. — « Lipto-Ujvär. 
« — Mart. 29. — c Nagy-Enyed. — « — a 14. — « Szepes-Bela. 
(Erdohatosag. — | 
Foritbehörde.) Felsô-E6r adata tulkorainak látszik s ezért 
« — Apr. 18. — « N.-Enyed(Csatö). | elhagyjuk. Hasonlökep elmarad néhány aräny- 
» — « 2. — « Bereczk. lag kesö adat. 
Vin x 6. — a Békés-Csaba. | Das Datum von Felsd-Edr erjdeint allzu- 
« — à 7.— « Kis-Harta. | früh, und deswegen wurde es eliminirt. Ebenjo 
« — ( 3. — « Torda. bleiben einige verhältnigmäßig jpäte Daten meg. 
« = à 3. — a Gôr.-Szt.-Imre. 
« ENT TONER Laposnya. Dunántúli dombvidék. — Hügelland jeni. der Donau. 
XLVII. -- Mart. 8. «© Felso-Eòr. (3 adatból. — Aus 3 Daten.) 
« =a GORE « Inczéd. L. (3.) — Mart. 28. — (in) Inezed. 
« — Mai 10.— « Rohoncz. | Lk. (Sp.) — Apr. 12. « Német-Genes. 
( — Apr. 12. « Német-Gencs. | J. (Sch.) — 16 nap (Tage). 
« - « 7.— « Sorok. | K. (M) — Apr. 5. 
« — «  30.— a Szombathely. 
XLVII. — Mai 16.— « Nddasd. Alföld. — Ziefebene. 
« — Apr. 30. — ua Visegrád. L. (.) — Mart. 23. — (in) Bellye. 
« — à 5.— « Budapest. Lk. (Gp.) — Apr. 11. — « Arad. 
« — « 4. — « Debreczen. | J.(Sd.) — 20 nap (Tage). 
XLVI. — Mart. 31. — « (s.-Somorja. | K. (M) — Apr. 4. 
« — Apr. 8.— « Nyitra. | 
« 20 7937 Ghymnes. Keleti hegyvidék. — Sftlihe Erhebung. 
« — « 10.— « Meleghegy. | L. (&.) Mart. 15. -— (in) Lalasinez. 
« — « 8. — u Leanyvar. | Lk. (Gp.) — Apr. 16. — « Offenbánya. 
« — Mart. 27. — « Bustyahaza. | J. (Gb.) 33 nap (Tage). 
XLVIlle. — Mai 4.— « Bars-Szkleno. K. (M.) Apr. 8. 
« — Apr. 19. — « Badin. | 
« Er (GNT Zólyom. Északi hegyvidék. — Nördliche Erhebung. 
« — a 11. — « Kassa. L. (§.)  — Mart. 27. — (in) Bustyahaza. 
« == & 7. — c Kakasfalu. Lk. (Gp.) — Apr. 23. — « Ghymes. 
« — M @ Wain J. (Sd.) — 28 nap (Tage). 
« — « 7. — c Mocsár. K.(M.) — Apr. 10. 
A culminátió. — Die Culmination. 
III. IV. 
19-16. 17-91. 2-96. 97-31. 15. 6-10 M-15. 16-20. 21-25. 
1; ie DE 6. 8. 18% 8. DI il 


Bär a Dunántúlról kevés az adatunk, igazolt- 
nak látszik az az állítás, hogy e faj is kelet felől 
jon, s ennek megfelelően kimutatható a nyugat 
felé való fokozatos késés. 


Az érkezések száma lassan növekszik a cul- 
minátióig. 


Obwohl die Daten des Hiigellandes wenig- find, 
Jo fcheint die Annahme daß auch diefe Art von 
Ojten ber anfommt, dennoch gerechtfertigt, und läßt 


auch die allmählige Verfpätung gegen Welten in 
diefem Sinne nachweijen. 

Die Anzahl der Ankunftsdaten nimmt bis zu der 
Culmination langjam zu. 


L. ($.)  — Mart. 15. — (in) Lalasinez. — 
(XLVL.) 

Lk. (Gp.) — Apr. 23. — « Ghymes. — 
(XLVIIL.) 


J. (Sch.) — 40 nap (Tage). 
| K. (M) — Apr. 5. 


150 


149. <— Vanellus vanellus, (L.) 


XLIVa. — Febr. 10. — (in) 


— 


Kupinovo. 


« Er u 5. Temes-Kubin. 


60 drb. — 60 St. | 


« Plavna. 


DAV 4 { Telelt | 


Überwintertef 


« — Mart, 13. — a Karavukova. 
XLVa. — Mart. 6.— « Bellye. 
« == 19. — « Szonta. 
« — Febr. 20. — « O-Verbasz. — | 
Febr. 21— Mart. 
25. számos Atvo- 
nulé Ny —K. 
Febr. 21—Mart. 
25 mehrere Durch: 
zügler BD. 
« — Mart. 29. « Kiszelo. 
c Coif —— NE 
XLVI. « DI « Nemes-Déd. 
« = 6 5. — « Böhönye. 
« =. iu = © Nagy-Lak. 
« — Apr. 3.— « Offenbdnya. 
« — Mart. 8. — « Nagy-Enyed. 
XLVla. — « bis « Sz6ke-Denes. 
« — « DI « Bize. 
« À 5, = {dm 
« = & 4. « Simontornya. 
« — Febr. 16. — « Kis-Harta. 
« — Apr. 3.— « Czibakhaza. 
4 — Febr. 21. — « Békés-Csaba. 
XLVII. = « 23. — a Felsö-Eör. 
« Mart. 7.— « Felsö-Lövo. 
« == A 1. — « Samfalva. 
« — « 3. — c Bozsok. 
« — AM 3.— « Koszeg. — Mart. 


4-11. erős visz- 


szavonulas — D. | 


Mart. 4—11 ftar- 


XLVIIa. — Febr. 18. — (in) Terpes. 

« — a 20.— « Poroszló. 

« — Mart. 4. — « Pribekfalva. 
XLVII. — Febr. 24. — « Cs.-Somorja. 

« — Mart. 4. — « Salgöcska. 

« — Febr. 24. — « Nyitra. 

« — « 91. — « Ghymes. 

« — « 26. — « Meleghegy. 

« — « 27.— « Apatfalva. 

« — « 99. — « Leányvár. 

« — Mart. 5. — « Bustyahaza. 

« — « 23.— « Körösmezo. 

XLUVIIIa. — « 4. — « Geletnek. 

« == i"! 4. — u Zölyom. 

« — u 5.— ua Beneshaza. 

« — À 5. — « Ujvasar. 

« — « 6. — « Tavarna. 

« — Febr. 15. — « Mocsár. 

XLIX. — Mart. 3. — « Nagy-Bittse. 

« — « 5. — « Rózsahegy. 

« — « 9. — a Zuberecz. 

« — « 4. — « Lipto-Ujvär. 
Egyes tulkésò adatokat eliminältunk, 
Einige allzufpäte Daten wurden eliminiert. 

Dunántúli dombvidék. — Siigelfand jenfeits der Donau. 


L. (¥.) — Febr. 14. — (in) Nagy-Czenk. 
Lk. (Sp.) — Mart. 7. — « Felsö-Lövo. 


J. (Sh.) — 22 nap (Tage). 
Kk. (M) — Mart. 1. 
Alfold. — Tiefebene. 
L. (#) — Febr. 5. — (in) Ternes-Kubin. 


Lk. (Sp.) — Mart. 6. — « 
J.(Gd.) — 30 nap (Tage). 
K. (M.) — Febr. 20. 


Bellye,Nagy-Lak. 


Keleti hegyvidék. — Dejtliche Erhebung. 


fer Rüdzugnad©&. | L. (F.) — Mart. 4. — (in) Pribekfalva. 
« « 3. — « Perenye. Lk. (Gp:) — ur 232 «Deer 
« Febr. 15. c Sorok. | J. (Sch.) — 20 nap (Tage). 
« - Mart. 22. — « Nagyvárad. K. (M) — Mart. 13. 
« = a Dept Mac; | 
XbVile. — Febr. 26. — « Nadasdi Eszaki hegyvidék. — Nördliche Erhebung. 
« — « 14 — « Nagy-Czenk. | L. (3)  — Febr. 18. — (in) Terpes. 
« — Mart. 25. — « Köhid-Gyarmat. | Lk. (Sp) — Mart. 25. — « Köhid-Gyarmat. 
« Febr. 21. — c Mácsa. | J.(©@db.) — 36 nap (Tage). 
‘ EMO Vo | K. (M.) — Mart. 3. 
A culminätié. — Die Culmination. 
Tnt, III 
5—9. 10-14. 1519. (90-94. 95-1, 26 7-11. 19-16, 17-91. 2296. 
ile 2. 4. 10. 4. 93. 2. il ile de 


A régióknak egymáshoz való viszonya toké- 
letesen hasonló a mult évihez. A Dunántúl ismét 
cumulativ adatokat küldött, a keleti hegyvidék 
pedig alig egynehányat. A culminátió márczius 
9—6. közé esik, épen úgy mint tavaly. 

Das gegenfeitige VerbaltniB der Regionen ‘ijt 
gänzlich dem des vorigen Jahres glei. Das Hügel: 
land lieferte wieder cumulative Daten, während 
man aus der öjtlichen Erhebung faum einige er 
hielt. Die Culmination fällt zwijchen den 2—-6-ten 
März, gerade wie im Vorjabre. 

Országos közép : 


Landesmittel : 
L. (5) —Febr. 5. — (in) Temes-Kubin. 
(XLIVa.) 
Lk. (Gp.) — Mart. 25. « Köhid-Gyarmat. 


(XLVIIa.) 
J. (Sch.) 
K. (M.) 


— 49 nap (Tage). 
= Mart. 1. 


Az anyag kritikai feldolgozasat befejezven, a 
szokasos kimutatäsokat mellekeljük. 

A kimutatäsokbôl azonban hiányzanak azok 
a fajok, melyeknek középszámát az adatok elég- 
telensége miatt nem határozhattuk meg. 

Az átteleltek egyharmadrésze typikus vonuló 
<—, melyek közt a Ciconia ciconia is szerepel. 
Ez azonban nem érdemel különös figyelmet, 
mert sebesült (meglőtt) példányról van szó. 

Legtöbb telelési jelentést a Motacilla albá- 
ról kaptunk, mely leggyakrabban telel a vonu- 
lók közül ; egész joggal lehetne biologiai jegyét 
<o>-re változtatni, 


151 


Korábban mint a mult évben érkezett 21, 
egyezően 8, későbben pedig 39 faj. A megfigyelt 
fajok 589/9-a későbben érkezvén, az idei vonulás 


jellege a mult évhez viszonyítva kissé késő, a 


minek oka a késő és rendetlen kitavaszodásban 
keresendő. 

Ezeken kívül mellékeltük a fajok vonulási 
naptárát az érkezés chronologikus sorrendjében. 

Naddem nun die Éritijde Bearbeitung beendet 
it, lafjen wir die Zufammenftellung folgen. 

Gg fehlen jedoch daraus jene Arten, deren Mit: 
tel wegen der Unzulänglichfeit der Daten nicht be- 
rednet werden fonnte. 

Ein Drittel der Arten die überwintert hatten, 
darunter die Ciconia eiconia gehört den typijden 
Bitglern <— zu. 

Der Überwinterung des Stores fann jedoch 
feine bejondere Wichtigkeit beigemejjen werden, da 
es fi um ein franfes (angefchojjenes) Eremplar 
handelt. 

Die meiften Überwinterungsdaten famen uns 
über die Motacilla alba zu, die auch wohl am 
baufigiten von den Züglern überwintert ; mit Necht 
fonnte man fon thr<— Zeichen in <> umändern. 

Früher als im vergangenen Sabre find 21, 
gleichzeitig 8, jpäter 39 Arten angefommen. Da 
58% der beobachteten Arten jpäter eingetroffen 
find, ijt der Charakter des diesjährigen 
Zuges im VerbaltniB zu dem des vergangenen 
Sabres ein etwas jpäter, deffen Grund im 
jpäten und unvegelmafigen Frühjahre zu juchen 
fein dürfte. 

Nebenbei ftellten wir in chronologischer Neihen 
den Zugsfalender der Zugvogel zufammen. 


Az 1900. év folyamán âtteleltek : 


Sm Sabre 1900 überwinterten : 


<e> Accentor modularis (L.) (in) Ö-Verbäsz. 

<a> Alauda arvensis L. « Ujvidék, Ö-Verbäsz, Szombathely. 
<-> Anthus pratensis (L.) « Temes-Kubin. 

<— Ardea cinerea L. « Temes-Kubin, Plavna. 

<— Botaurus stellaris (L.) « Temes-Kubin. 

<e> Buteo buteo (L.) « Ujvidék, O-Verbasz. 

<> Cerchneis tinnunculus (L.) « Ujvidek, 0-Verbasz. 

<> Chloris chloris (L.) « O-Verbasz. 

<—> Ciconia ciconia (L.)* « Merény. 

<—> Circus aeruginosus (L.) « Ö-Verbäsz. 


<> Circus cyaneus (L.) « Ujvidek. 


* Sebesült példány. — Berwundetes Exemplar. 


152 


<e> Columba oenas L. 

<e> Colymbus fluviatilis Dunst. 
<e> Emberiza calandra L. 

<e> Emberiza schoeniclus L. 
<e> Mrithacus rubecula (L.) 
<> Fringilla coelebs (L.) 

<— Gallinula chloropus (L.) 
<— Motacilla alba (L.) 


<> Motacilla boarula TENN. 
<e> Sturnus vulgaris (L.) 
<e> Turdus merula L. 

<> Vanellus vanellus (1). 


(in) Temes-Kubin. 


« 


Ö-Verbäsz. 

Ö-Verbäsz, Ungvär. 

Ö-Verbäsz. 

Ö-Verbäsz, Kolozsvär. 

Ö-Verbäsz, Köszeg, Meleghegy, Szepes-Bela. 

Ö-Verbäsz. 

Kupinovo, Dalboseez, Ö-Verbäsz, Kiralyhalom, Bekes- 

Csaba, Visegräd. 

Bekes-Csaba. 

Piros. 

Magyar-Gorbö, Osallököz-Somorja. 

Plavna. x 
Osszesen 23 faj. 
Sujammen 23 Arten. 


A mult évi kézépszamnal korábban érkeztek : 


Früher als das vorjährige Mittel angefommen : 


Hany nappal ? 


Wie viel Tage ? Arte. 


Fajok. 


13 <e> Cerchneis tinnuneulus, (L.) 


10 <e> Turdus merula, L. 
9 «<> Micropus apus, (L.) 
<—> Lanius minor, Gm. 
<— Milvus milvus, L. 


<—> Motacilla flava, (L.) 
5 «> Lanius collurio, L. 
4 <— Fulica atra, L. 

4 <> Ciconia nigra, (L.) 


<> Milvus migrans, (Bopp.) 


Häny nappal? 
| Wie viel Tage? 


Fajok. — Yrten. 

3 «> Anthus pratensis, (L.) 

3 <— Cuculus canorus, L. 

3 <> Sylvia curruca, (L.) 

3 <— Luscinia luseinia, (L.) 

2 «> Ardea purpurea, L. 

2 <—> Totanus hypoleucus, (L.) 
1 <e> Gallinago gallinago, (L.) 
1 <> Upupa epops, L. 

1 <> Chelidonaria urbica, (L.) 
| <e> Serinus serinus, (L.) 


1 <-> Nycticorax nycticorax, (L.) 


| 
| 


Osszesen 21 faj. 
Zufammen 21 Arten. 


A mult évi küzépszämnak megfelelően érkeztek : 
Dem vorjährigen Mittel ent{predend angetommen : 


<— Phylloscopus acredula. (L.) 

<— Clivicola riparia, (L.) 

<— Jynx torquilla, L. 

<—> Acrocephalus arundinaceus, (L.) 


<-> Muscicapa atricapilla, L. 

<> Phylloscopus sibilator, (Brcust.) 
<> Sylvia nisoria, (BECHST.) 

<— Crex crex, (L.) 


Osszesen 8 faj. 
Sujammen 8 Arten. 


Häny nappal? 
Wie viel Tage ? 


A mult évi közepszämnäl későbben érkeztek : 


Später als das vorjährige Mittel angefommen : 


Fajok. — Arten. 


1 <> Alauda arborea, L. 
<> Sturnus vulgaris, (L.) 
<> Fringilla celebs, (L.) 
<> Scolopax rusticula, L. 


<— Anthus trivialis, L. 
<> Sylvia atricapilla, (L.) 
<-> Vanellus vanellus, (L.) 


1 
1 
1 
1 — Charadrius dubius, (Scor.) 
1 
1 
9 


<— Pratincola rubetra, (L.) 


9 
2 <> Muscicapa collaris, BECHST. 
2 


<— Turtur turtur, (L.) 
3 <> Larus ridibundus, L. 
3 <— Ardea cinerea, L. 
3 <> Grus grus, (L.) 
3 <> Ciconia ciconia, (L.) 


3 <> Caprimulgus europæus, L. 


3 <> Cerchneis vespertinus, L. 
3 <— Oriolus oriolus, (L.) 

3 «> Muscicapa grisola, L. 

4 <—> Alauda arvensis, L. 


Häny nappal ? 
Wie viel Tage ? 


Fajok. — Yrten. 


4 <> Columba cenas, L. 

4 <> Erithacus rubecola, (L.) 
4 <— Colymbus cristatus, L. 

4 —> Saxicola œnanthe, (L.) 

4 <—> Rutieilla phoenicura, (L.) 
5 — Columba palumbus, L. 


5 <> Phylloscopus trochilus, (L.) 


6 <> Turdus musicus, L. 

6 <e> Accentor modularis, (L.) 

6 — Ruticilla tithys. 

6 — Coturnix coturnix, (L.) 

7 <-> Circus æruginosus, (L.) 

7 <> Coracias garrula, L. 

9 <— Sylvia simplex, Lars. 
10 <> Motacilla boarula, Tenn. 
10 — Botaurus stellaris, (L.) 
11 — Motaeilla alba, (L.) 

15 <— Ardea ralloides, Scop. 
20 <+> Numenius arcuatus, (L.) 


Összesen 39 faj. 
Bujammen 39 Arten. 


Magyarország területét az 1900. évi tavaszi vonulás alatt megszállták : 


Ungarns Territorium haben während des Frühjahrszuges i. J. 1900 bejiedelt : 


A következő fajok : 

Die folgenden Arten 
Scolopax rusticula 
Ciconia ciconia 
Ruulcaramwanı oe) e 
Sturnus vulgaris 
Turdus musicus 
Cerchneis tinnunculus 
Columba cnas 
Columba palumbus 
Vanellus vanellus 
Cuculus canorus 
Motacilla alba 
Anthus pratensis 
Ardea cinerea = = — 
Jynx torquilla _ 
Hirundo rustica _ __ 
Chelidonaria urbica _ .. 
(EG ET) ORNE aed. 
Aquila. IX, 


Nap alatt 
Binnen Tagen 


74 


A következő fajok 

Die folgenden Arten 
Pratincola rubicola 
Acrocephalus arundinaceus 
Alauda arvensis 
Coturnix coturnix 
Milvus migrans 
Pratincola rubetra 
Turdus merula 
Upupa epops 
Totanus hypoleucus 
Totanus ochropus 
Erithacus rubecula 
Sylvia curruca . . 
Milvus milvus 
Luscinia luscinia 
Cerchneis vespertinus 
Coracias garrula 
Crex crex . 


Nap alatt 
Binnen Tagen 


20 


5 u SS a 
wor 


so 


154 


A következő fajok Nap alatt A következő fajok Nap alatt 
Die folgenden Arten Binnen Tagen Die folgenden Arten Binnen Tagen 
Oriolus oriolus _ 36 Charadrius dubius..e even 
Circus æruginosus 34 Lirico 2 e eo E 99 
Turtur turtur _ 34 Phylloscopus aeredula "122 
Numenius arcuatus 34 Manns dui du esse e 21 
Botaurus stellaris 33 Museicapa atricapilla _ sox AO 
Ciconia nigra. 33 Sylvia symplex_ he 91 
Micropus apus 32 Lanius minor _ = ENO 
Saxicola œnanthe 31 Motacilla flava. _ SRE 19 
Anthus trivialis 30 Sylvia nisoria — — SAR 
Gallinago gallinago — 30 Sylvia atricapilla Er = 18 
Ardea purpurea 29 Ard easralllordesp EZ es ne > (7 
Caprimulgus europæus 98 Nycticorax nycticorax — = == 17 
Clivicola riparia 98 Colymbus eristatus _ ss iso 
Fringilla coelebs x 26 Accentor modularis e 15 
Serinus serinus 26 Ruticilla tithys MO 
Alauda arborea 24 Muscicapa collaris _ : 14 
Motacilla boarula 24 Muscicapa grisola _ . 14 
Phylloscopus trochilus 24 Phylloscopus sibilator È 13 
Rutieilla pheenicura 24 FYPOlAISINY polls e e 2 


Magyarorszäg vonuläsi naptära 1900-ra. — Ungarns Zugs-Ralender für 1900. 


.<— Pratincola rubicola (L.) 


11. 


Febr. 26. «> Alauda arvensis L. Mart. 30. <e> Accentor modularis (L.) 
« 27.<&> Columba cenas (L.) « 31. — Ciconia ciconia (L.) 
« 98, «> Alauda arborea L. « 31. Ruticilla tithys L. 
Mart. 1. <> Sturnus vulgaris (L.) | Apr. 2. Ciconia nigra (L.) 
« 1.6 Vanellus vanellus (L.) « 9, — Nycticorax nycticorax (L.) 
« 2.<>-Fulica atra L. « 3. Ardea purpurea L. 
« 2, <> Larus ridibundus L. « 3.<—> Circus æruginosus (L.) 
« 4. <e> Turdus merula L. « 3. <—> Motacilla flava, (L.) 
« D.<—> Columba palumbus L. « 5.<—> Upupa epops L. 
« 6.<— Milvus milvus (L.) « 5.<—> Totanus hypoleucus (L.) 
« 10. Turdus musicus (L.) « 6.<— Hirundo rustica, L. 
« 11. <&> Fringilla cœlebs (L.) « 6.<—> Saxicola œnanthe L. 
« 12. <> Cerchneis tinnuneulus (L.) « 7.<— Charadrius dubius (Scop.) 
« 13. <> Gallinago gallinago L. « 10. <— Clivicola riparia (L.) 
« 16. Motacilla alba (L.) « 10. Jynx torquilla (L.) 
« 16. > Numenius arcuatus (L.) « 10. > Ruticilla phenicura (L.) 
« 18. «<= Anthus pratensis (L.) c 11.<—> Chelidonaria urbica (L.) 


<&> Serinus serinus (L.) 


« 21. «&> Totanus ochropus (L.) « 12 <—> Cuculus canorus L. 

« 21.<&> Motacilla boarula TENN. c 13. —> Sylvia curruca (L.) 

« 21. <> Scolopax rusticula L. « 14. <> Anthus trivialis (L.) 

« 24. <—+ Ardea cinerea L. « 15.+— Luscinia luscinia (L.) 

« 24. <> Erithacus rubecula (L.) « 16.-— Acrocephalus arundinaceus (L.) 


5. > Colymbus cristatus L. 
.<— Botaurus stellaris (L.) 

. <> Grus grus (L.) 

. <> Milvus migrans (Bopp.) 
29. — Phylloscopus acredula (L.) 


16. 
il 
Wie 
18. 
18. 


<— Pratincola rubetra (L.) 

<— Muscicapa atricapilla L. 
<— Sylvia atricapilla (L.) 

<— Muscicapa collaris (Becusr.) 
<— Phylloscopus trochilus (L.) 


20. <— Phylloscopus sibilator Brcusr. 
c 21. Turtur turtur (L.) 

« 99.<—> Ardea ralloides, Scop. 

« 29. Micropus apus (L.) 

« 93.<—> Coracias garrula L. 

« 24. Caprimulgus europæus L. 

« 25.<—> Cerchneis vespertinus (L.) 

« 27.<— Lanius minor Gm. 


Spalato téli madarvilaga. 


Irta CSÖRGEY Trrusz. 


A spalatói félsziget téli madárvilágáról szóló 
jelentésemmel megvártam a február közepét, 
abban a reményben, hogy a középeurópai hava- 
zások hajtanak le hozzám valamit, a mi az itteni, 
ezidén nagyon is szegényes madárfaunánkat 
gazdagıtana. Várakozásomban csalódtam ; adok 
annyit, a mennyit épen lehet. 


A terület ismertetésével kell kezdenem, mint- 
hogy a gyomra révén a madár is csak olyan föld- 
hözragadt lény, akár jó magunk s az életviszo- 
nyok ismeretével már a megfelelő faunáról is 
sokat tudunk. 


A mintegy 11 km. hosszúságú félsziget, me- 
lyen Spalato épült, keletről nyugatra nyúlik az 
Adriába, 1— 
harmadáig, a városig, egészben véve alacsonyan 
fensikszerü, mig a tengerbe nyuló végén a 178 m- 
magasságú Monte Mariano emelkedik. Csaknem 
minden talpalatnyi rész művelés alatt van ; csupa 
kökeriteses szőlő es veteményes kert, elszórtan 
olajfákkal beültetve. Még a M. Mariano mere- 
dek lejtői is számtalan keskeny terraszra van- 
nak bontva, föl egészen a St.-Girolamo remete- 
lakásáig. 


-3 km. szélességben. Tövétől két- 


Erdő is volna ugyan a M. Mariano keleti ol- 
dalán, 15 éves Pinus maritima állomány, de 
ez erősen nyugtalanıtott sétálóhely. Mocsaras 


part csak a Paludi-kolostornál van, lármás, élénk | 


forgalmú helyen. Mocsár kettő is van a félsziget 
tövén, délre a Stobreë, északra a salónai mocsár, 
de mindkettő kicsiny, födözetet alig nyújt s 
egyre zavarja a sok ember s a háziállat. 


99.<— Lanius collurio L. 

« 29. Oriolus oriolus (L.) 

« 30. Sylvia nisoria (BEcHsT.) 
« 30. <> Sylvia simplex Lars. 
9.<— Coturnix coturnix (L.) 

a 2.< Museicapa grisola L. 

c. 4. «> Crex crex (L.) 

« 7.<— Hypolais hypolais (L.) 


Spalato’s Winterornis. 


Von Trrus CSÖRGEY. 


Mit dem Berichte über das Vogelleben in Spa- 
lato wartete ich die Mitte Februars in der Hoff- 
nung ab, dass die mitteleuropäischen Schnee- 
fälle auch unsere hiesige, heuer gar zu ärmliche 
Vogelfauna bereichern werden. Meiner Erwar- 
tung enttäuscht, gebe ich nun so viel als möglich. 

Ich muss aus der Beschreibung des Terrains 
ausgehen, da auf Grund seiner Bedürfnisse auch 
der Vogel ein zum Boden gefesseltes Wesen ist, 
wie eben auch wir alle, und indem wir mit der 
Kenntniss der Lebensverhältnisse schon auch 
von der betreffenden Fauna vieles wissen. 

Die etwa 11 Km. lange Halbinsel, auf welcher 
sich Spalato erhebt, ragt von Osten nach West 
in die Adria hinein, und zwar in einer Breite 
von 1—3 Km. Sie bildet von ihrem Grunde bis 
zu ihr Zweidrittel, bis zur Stadt, im Ganzen 
ein niedriges Plateau, während auf ihrem Ende 
sich der 178 m. hohe Monte Mariano erhebt 
Fast bis aufs letzte Plätzchen durchaus kulti- 
virt, stellt das Gebiet einen Complex umwallter 
Wein- und Gemüsegärten mit zerstreut stehen- 
den Olivenbäumen dar. Ja die steilen Hänge 
des M. Mariano wurden auf unzählige schmale 
Terrassen zergliedert, hinauf bis zur Eremiten- 
wohnung des St. Girolamo. Auch Wald wäre 
da, auf dem Osthange des Mariano, ein fünf- 
zehnjähriger Pinus maritima-Bestand, doch ist 
dieser ein stark beunruhigter Spazierort. Sum- 
pfiges Ufer findet sich blos bei dem Kloster 
Paludi, auf einem ebenfalls belebten Orte. 
Higentliche Sümpfe giebt es sogar zwei auf dem 
Grunde der Halbinsel, nach Süden der Stobrec, 
gen Norden der Sumpf von Salona; doch sind 
sie beide von geringem Umfange, ausserdem 
ewig beunruhigt durch Menschen und Haus- 
thiere. 


20* 


156 


Nagyobb, óvatosabb madárnak tehát nem ád 
ez a félsziget sem elegendő táplálékot, sem pe- 
dig nyugalmat, csak a viharok idején szolgál 
rövid tartózkodási helyül. Már a kertekhez szo- 
kott Fringilla- és Sylvia-fajoknak annál többet 
nyújt. 


Errefelé ugyanis nem karóra nevelik a szőlőt, 
hanem a mintegy fél méternyire növesztett tőké- 
ről vizszintesen húzzák szét a venyigét, alacsony 
lugasfélét készítve. Az ép ez okból nem egy- 
könnyen tisztítható szőlő alját fölveri a fű, mely 
magot is hoz, meg bogárvilágot is nevel. A szőlő 


tehát az itt telelő apróságnak elsőrendű táplál- | 
kozási területe, melyet a kökeritesek a széltől | 


is megvédenek. 


De éjjeli tanyában sincsen hiány. A temető 


cziprusfáinak szinte athatlan sűrűségű lombjai 
tömérdek apró énekesnek adnak széltől mentes 
pihenőhelyet. Az igazi természetalkotta vendég- 
fogadó mégis csak a M. Mariano sziklatarajá- 
nak déli oldala, ez az ezernyi apró odutól át- 
lyukgatott vörös és szürke sziklafal, hol az a 
szép, büszke tartású madár, a Monticola solita- 
ria trónol a szédületes magasságban s a hol 
vércsék és ölyvek tartanak déli pihenőt. 


Mikor a lenyugvó nap utolsó sugarai izzanak 
a sziklafalon, csapatosan érkeznek ide a Frin- 
gillá-k és a Ruticillá-k, nótáznak egy keveset s 
végülegymásután surrannak be éjjeli rejtekükbe. 
A Monticola, a Rulicilla tithys s a vörösbegy a 
sziklaodukba vagy a remetelakok üregeibe bujik, 
a pintyfélék pedig a repedéseket kitöltő bokrok- 
ban s a terraszok védett zugaiban álló olajfák 
lombjai közt ülnek el. A sűrűbbé szövődött esti 
homályban megjő a Falco peregrinus is, alacso- 
nyan s nyilsebesen repülve, de hogy hova ült 
el, soha se tudtam meglatni. 


Fekvese es talajviszonyai egyenesen hivatottä 
teszik a spalatoi félszigetet arra, hogy a der- 
mesztö bora és a höviharok napjaira a magas 
kontinensröl leszorult madarsagnak vedelmet 


Einem grösseren, vorsichtigeren Vogel bietet 
demnach diese Halbinsel weder ausreichende 
Nahrung, noch Ruhe, sie dient diesem also 
bloss in den Tagen der Stürme als kurzer Auf- 
enthaltsort. Den in den Gärten heimischen 
Fringilla- und Sylvia-Arten bietet sie aber um- 
somehr. 

Der Weinstock wird hier nämlich nicht auf 
Pflöcke erzogen, sondern man zieht die Sprösse 
der auf etwa halb Meter hoch gewachsenen 
Stöcke wagerecht in die Quere, wodurch eine 
Art niedriger Laube entsteht. Den aus eben 
diesem Grunde nicht so leicht zugänglichen 
Boden bedeckt also der Wasen, welcher sowohl 
Samen erzeugt, als auch eine Käferfauna ent- 
wickelt. In dieser Gegend bilden demnach die 
Weingärten das hervorragendste Nahrungs- 
gebiet, welches durch die Mauereinfassungen 
auch gegen Wind geschützt wird. 

Auch an Nachtquartieren mangelt es aber 


| nicht. Die äusserst dichten Zweige der Cypres- 


sen des Friedhofes dienen unzähligen kleinen 
Sängern als beschützte Ruheplätze. Das wirk- 


| liche, von der Natur errichtete Gasthaus stellt 


aber doch die Südseite des Felsenkammes des 
M. Mariano, jene rothe und graue, von Tausen- 
den kleiner Nischen durchlöcherte Steinwand 
vor, woselbst der schöne, stolze Vogel, die 
Monticola solitaria in der schwindelnden Höhe 
thront, und wo die Falken und Bussarde ihre 
Mittagsruhe geniessen. 

Wenn schon die letzten Strahlen der sinken- 
den Sonne auf der Felswand brennen, erschei- 
nen hier die Schaaren von Fringillen und der 
Ruticilla, um nach einigen kurzen Liedchen 
nacheinander in ihre Schlupfwinkel hineinzu- 
huschen. Die Monticola, Ruticilla tythis und 
Rothkehlchen schlüpfen in die Felslöcher oder 
in die Räume der Eremitenwohnungen, während 
die Fringilla-Arten in den aus den Felsrissen 
gewachsenen Büschen oder zwischen dem Ast- 
werk der in den geschützten Terrassen-Ecken 
stehenden Olivenbäume ihr Schlafplätzchen be- 
ziehen. Im dichteren Gewebe der Abenddämme- 
rung erscheint auch der Falco peregrinus mit 
niedrigem, reissendem Fluge; wo er aber sich 
verbarg, konnte ich nie beobachten. 

Ihrer Lage, wie auch ihren Bodenverhält- 
nissen zufolge ist die Halbinsel von Spalato 
wie berufen, um in den schweren Tagen der 
Bora und Schneestürme den vom hohen Conti- 
nent herabgedrängten Vogelschaaren Schutz zu 


adjon. Ha nem is tula donképeni telelési terü- 
let, de tipikus melegedő dllomes. Mihelyt eny- 
here fordul az idő, rögtön szétszóródik a madär- 
sereg, visszatér a hegyek köze, messzebbre a 
kultura zajától. 


Az eszlelt fajok részletes jegyzeket majd az 
altalanos feldolgozisban közlöm. Most csak a 
föbb formakra terjeszkedem ki. 


Itteni utmutatomnak és partfogomnak, Ko- 
LOMBATOVIC GYÖRGY professornak publikäeziôi 
révén ismeretes mar, hogy a Scolopaa rusticula 
itt tolti el a telet, november elejétől märezius 
végeig. A madärpiaezon rendes jelenseg, eziden 
az enyhe idő folytán a szokottnál csekélyebb 
számban. Ugyanezt mondhatom a (rallinago 
gallinagóról is. Nem ritka az Otis lelrax sem, 
mely a város körüli szölökben szokott lövésre 
kerülni; de csak ősztől tavaszig s többnyire 
csupán a fiatalja. 


A középeurópai ragadozók közül az Accipiter 
nisus e vidék tipikus telelő alakja. Kedvelt 
vadászóterülete a M. Marian védett déli lejtője, 
melynek terraszos szerkezete kitünő alkalmat 
ád néki arra, hogy a gyanutlan pintyfajokat vá- 
ratlan támadásával megkaparinthassa. 


Tömegre a Kringilla coelebs áll első helyen. 
Ezidén is százakra menő, túlnyomólag nősté- 
nyekből és fiatalokból álló csapatait láttam; 
havas teleken pedig ezrével mutatkozik. 


Másodsorban az Alauda arborea következik, 
30—40 főnyi csapatokkal. Egyik legjellemzőbb 
madara e vidéknek; nincs nap, hogy ne halla- 
nám a dallamos hivogató hangját. Az Alauda 
arvensis a környékbeli hegyek közt már állandó 
madár, melyet a Dalmáczia fölött átvonuló észa- 
kabbi seregek százezrei nem csábítanak csatla- 
kozásra. Csak a bóra napjain jön le a félszi- 
getre. 


Az Alauda calandrá-nak már csak az öregjei 
maradnak itt, mig a fiatalok IKOLOMBATOVIÓ 
professzor észlelete szerint délre vonulnak s 
csak áprilisban jönnek meg. Jan. 13-án három 
darabot kaptam e fajból, csupa nagy termetű, 
bizonyára öreg példányt. 


157 
bieten. Obzwar kein eigentliches Überwinte- 
rungsgebiet, ist sie dennoch eine (ypische 
Wärme-Station. Beim Eintreten einer gelinde- 
ren Witterung zerstreuen sich die Vogelmassen 
sofort; sie ziehen in ihre Berge zurück, ent- 
fernter vom Lärm der Culturwelt. 

Die ausführliche Liste der beobachteten Ar- 
ten auf die allgemeine Bearbeitung übrig las- 
send, beschränke ich mich diesmal bloss auf 
die Hauptformen. 

Aus den Publicationen meines hiesigen Füh- 
rers und Schützers, Professor Konomparovic, 
ist bereits bekannt, dass die Scolopax rusticulit, 
schon hier überwintert, und zwar von Anfang 
Novembers bis Ende März. Auf dem Vogel- 
markte ist sie eine gewöhnliche Erscheinung ; 
heuer, infolge der gelinden Witterung in einer 
entsprechend geringeren Anzahl. Dasselbe gilt 
auch für Gallinago gallinago. Nicht selten 
ist auch Otis telrax, den man in den Wein- 
gärten der Umgebung zu erlegen pflegt. Doch 
nur vom Herbste bis zum Frühjahr, auch meist 
bloss junge Exemplare. 

Unter den mitteleuropäischen Raubvögeln ist 
Accipiler msus der typische Wintergast. Er 
kommt im Oktober und verweilt bis zum März. 
Zur Sommerszeit wurde derselbe hier noch nie 
beobachtet. Sein beliebtes Jagdterrain ist der 
südliche Hang des M. Mariano, dessen terrassen- 
artige Construetion ihm das Überrumpeln der 
Fringilla-Arten wesentlich erleichtert. 

Die Masse betreffend steht Fringilla coelebs 
voran. Auch heuer sah ich Schaaren von Hun- 


| derten, meist aus Weibchen und Jungen be- 


stehend; an schneereichen Wintern aber zeigt 
er sich in Tausenden. 

Als zweite in der Reihe folgt ihm die Alauda 
arborea, mit ihren 30—40-köpfigen Truppen. 
Sie ist eine der charakteristischen Formen die- 
ser Gegend; kein Tag vergieng mir, ohne ihre 
melodischen Lockrufe vernommen zu haben. 
Alauda arvensis ist hier schon Standvogel, den 
die Hunderttausende der über Dalmazien vor- 
beiziehenden nördlicheren Schaaren nicht zum 
Anschluss verleiten. Er kommt nur in den Bora- 
Tagen auf die Halbinsel herab. 

Von Alauda calandra halten nur die Alten 
über Winter stand, während die Jungen nach 
den Beobachtungen des Professor KoromBarovrié 
abreisen und erst im April zurückkommen. Am 
13. Januar erhielt ich 3 Stücke dieser Art; lau- 
ter grosswüchsige, gewiss alte Exemplare. 


158 


Egy feeskefajnak, a Cotyle rupestris-nek is 
itt kezdödik mär a telelesi területe. Edzett kis 
madár ez, mely csak a havazasok idején jön le 
a hegyek közül a folyóvölgyekre. Decz. 26-án 
kaptam belőle egyet a Stobreë mocsárról. 


A középeurópai tél enyhe volta miatt nem 

jött meg az idén a 
Sturnus vulgaris 
Accentor modularis 
Corvus frugilegus 
Anser fabalis 
Anser albifrons. 

Helyettük kivételesen itt maradt a Vanellus 
vanellus, melyet elég gyakran láttam a madár- 
piaczon, az Anas boschas, crecca, penelope és 
acula társaságában. 


Vonuläsi adatom máig csak egy van: 3 Anser 
anser február 10-én a madárpiaczon. A vonulás 
megfigyelése nem lesz nehéz, mert a mint érte- 
sültem, az olasz partokról érkező tömegek fő- 
vezet el s a kikötő világító tornyából az éjjeli 
vonulókat is közelről láthatom. 


teménylem, hogy a vonulásról majd gazda- 
gabb anyaggal számolhatok be, mint a mit az 


idei szegényes téli világról nyújthattam. 


Spalato, 1902 febr. 15-én. 


Auch für eine Schwalbenart, Cotyle rupestris 
beginnt das Überwinterungsterrain schon in 
Dalmazien. Ein abgehärtetes Vögelchen dies, 
welches bloss an den Tagen der Schneefälle 
von seinen Bergen in die Flussthäler herab- 
zieht. Am 26. December bekam ich ein Exem- 
plar vom Sumpfe Stobrec. 

Infolge des milden Winters blieben heuer aus: 

Sturnus vulgaris 
Accentor modularis 
Corvus frugilegus 
Anser fabalis 

« albifrons. 

Statt deren blieb ausnahmsweise Vanellus 
cristatus hier, den ich ziemlich oft am Vogel- 
markte unter Anas boschas, ereeca, penelope 
und acuta angetroffen habe. 

Zugsdatum besitze ich bisher bloss das eine : 


13 Anser anser am 10. Februar am Vogel- 


markte. Die Beobachtung des Zuges verspricht 
nicht schwer zu werden, da wie ich hörte, der 
Hauptweg der von den italienischen Küsten an- 
kommenden Massen gerade über der Mitte der 
tiefliegenden Stadt vorbeiführt und indem ich 
vom Leuchtthurme des Hafens auch die nächt- 
lichen Wanderer aus der Nähe betrachten zu 
können glaube. 

Ich hoffe, vom Frühlingszuge ein reicheres 
Materiale, als die von dem heuer so armen 
Winterleben ist, vorlegen zu können. 

Spalato, am 15. Febr. 1902. 


Szerbia Orniszähoz. 


SPIRIDION BRUNISÁ-tól. 


Szerbia madárfaunája az utolsó évtized ele- 
jéig teljesen ismeretlen volt s még most is mint 
«terra incognita» tekinthető. Söt maga az ál- 
talános ornithologiai irodalom is felette sze- 
gény a szerb madarakat illető adatokra nézve ; 
így pl. Frirsch művében találkozunk avval a 
feljegyzéssel, hogy Szerbiában Pelecanus minor 
Rier ejtetett el.! A londoni British Museum 
madárgyűjteményéről összeállított katalogus I. 
kötetéből tudjuk, hogy Hoprk a Fimok folyó 
mellett az Astur brevipes Severrz. egy példá- 
nyát lelövi és hogy ez vy. Htiann A. báró utján 
Londonba került? sat. 


Az első, a ki Szerbia faunáját, flóráját, geá- 
ját a tudományos világ előtt feltárta, tudva- 
levőleg az érdemekben kiemelkedő dr. Panüré 
Jözser volt, kinek hálás nemzete 1897-ben 
érczemléket emelt, melynek leleplezéséhez dr. 
Finrze Emir és én részesültünk abban a meg- 
tiszteltetésben, hogy Belgrád városa részéről 
mint Ausztria és Horvátország képviselői hivat- 
tunk meg. Ezt a kis kitérést csak félreértés 
elkerülése végett tettem, mert, miután Pancré 
főként botanikus volt, minden önálló kutató 
előtt világos, hogy nem lehetett egyszersmind 
a zoologia minden ágában is egyformán jártas 
és tevékeny. Összeállította ugyan pl. Szerbiá- 
nak az első és egyetlen halgyüjtemenyet; 
azonban a szerb madarak gyűjteményét nem 
alapíthatta meg, akár mert nem juthatott el 
mindenüvé, akár mert preparator egyáltalában 
nem állott rendelkezése alatt. Még azt is meg 
kelljegyeznünk, hogy a szerbek épen úgy, mint 
a horvátok, teljességgel nem madaräszok, s 
ennek következtében itt szerfelett nehéz dolog 
madarakhoz jutni. Én pl. itt, a zágrábi piaczon, 
33 év lefolyása alatt még soha sem lällam 
megölt éneklő madarakat elárusítás végett 
kirakva. 


Egészen természetes tehát, ha Pancié — hogy 


1 Vögel Europas. Prag. 1858. pg. 448. T. Fig. 1. 

® Catalogue of the Birds in the British Museum. 
Vol. I. Catalogue of the Aceipitres by R. Bowdler 
Sharpe. London 1874. pg. 111. 


159 


Zur Ornis Serbiens. 


Von Sprripion BRUSINA. 


Bis zum Anfange des letzten Jahrzehntes war 
die Vogel-Fauna Serbiens vollständig unbe- 
kannt und heute 
eine «terra incognita» betrachten. Selbst die 


noch können wir diese als 
alleemeine ornithologische Literatur ist an Da- 
ten über serbische Vögel äusserst arm; so z. B. 
aus Frrescn’s Werk haben wir in Erfahrung 
gebracht, dass Pelecanus minor Rürr. in Ser- 
bien erlegt wurde.! Aus dem ersten Bande des 
Kataloges der Sammlung von Londoner British 
Museum wissen wir, dass Aslur brevipes Sr- 
veriz. von Hopex am Timok Flusse erbeutet 
wurde und dass dieses Exemplar durch Baron 
A. v. Hiern nach London gekommen ist,” usw. 
Flora 


Gea Serbiens der wissenschaftlichen Welt auf- 


Der erste, welcher die Fauna, und 
schloss, war, wie bekannt, der verdienstvolle 
Dr. Joser Panéré, dem die dankbare Nation im 
Jahre 1897 ein ehernes Monument errichtete, 
zu dessen Enthüllung Dr. Emin Trerze und ich 
die grosse Ehre hatten von der Stadt Belgrad 
als Vertreter Oesterreich und Kroatien einge- 
laden zu werden. Diese kleine Digression nur 
um nicht missverstanden zu werden, denn nach- 
dem PanGr6 hauptsächlich Botaniker war, so ist 
jedem selbständigen Forscher klar, dass Panüré 
unmöglich auch in allen Fächern der Zoolo- 
gie gleich bewandert und thätig sein konnte. 
Panoié hat z. B. die erste und einzige Samm- 
lung der Fische Serbiens zusammengestellt; 
eine Samlung aber der serbischen Vögel hat 
er nicht anlegen können, sei es also, dass er 
eben nicht überall nachkommen konnte, sei es 
dass er keinen Präparator zu Verfügung hatte. 
Noch muss man wissen, dass die Serben, ge- 
rade so wie die Kroaten, absolut keine Vogel- 
steller sind und in Folge dessen es bei uns 
höchst schwer fällt sich Vögel zu verschaffen. 
Im Laufe von 33 Jahre habe ich noch nie einen 
todten Singvogel am Agramer Markte zum 
Verkaufe angeboten gesehen. 

Es ist also ganz natürlich, wenn Panüré — 


* Vögel Europas. Prag 1858, S. 448, T. 46, Fig 1. 

? Catalogue of the Birds in the British Museum. 
Vol. I. Catalogue of the Aceipitres by R. Bowdler 
harpe. London S1874. S. 111. 


160 


végre már a kezdetet meginditsa — 1867-ben 
madarai» czımü, szerb nyelven irt 
munkáját kiadja,* mely azonban, mint egyszerű 


compilatio, csak arra való, hogy szerb tanítók és 


c Szerbia 


szerb tanulókra nézve a belföldi madarak tanul- 
mányozását és meghatározását lehetővé tegye. 


És hogy ez így volt, onnan állíthatjuk, hogy 
a felállított europai madaraknak ama kis gyüj- 
teménye, melyet Pandié apránként összeällit- 
gatott, s melyet mi a belgrádi egyetem mu- 
zeumában 
V.-tól Prágában és más termenyrajzi keszit- 
ménykereskedőktől került. Tulajdonképen egy 
speciális szerb gyűjtemény Belgrádban még ma 


ismételten átnézegettünk, FRITSCH 


sincs. Remélhetőleg Szerbiában is nemsokára 
felderül az ornithologia hajnala, miután PERA 
Gvurié tanító úr Stuttgartban Kerrz-nel, Bees- 
ben és Zágrábban a tömés mesterségét elsajá- 
totta. Barátom, Pasa Arsınov tanár is, a ki 
1897 november havától 1898 junius haváig 
nálam dolgozott s magát egészen az ornitho- 
logiára adta, megigérte, hogy a dolognak külö- 
nösen utána fog állani. 


Azt a keveset, a mit mi tehát Szerbia Orni- 
száról akkor tudtunk, megtalálhatni Panëré-nak 
Szerbia madaraihoz irt bevezetéséből és ne- 
mely jegyzeteiből. A bevezetésből különben 
azt is megtudjuk, hogy Pancı6 főként ETTINGER- 
nek a Szerémség, Szlavonia és Horvátország 
madarairól 1857-ben kiadott horvát könyvét és 
Brezz-nek 1856-ban megjelent Erdély faunáját 
követte, mivel azon madárfajoknak, melyek e 
szomszédos területeket lakják, Szerbiát is lak- 
niok Ezenkívül Pandié 
Szerbia madarait saját tapasztalata, illetőleg 


és látogatniok kell. 


látás után és a lakosok bemondása után je- 
gyezgette össze. Másként nem járhatott el és 
csak ennek a körülménynek lehet tulajdoni- 
tani, hogy olyan fajokat is felsorol, melyek 
Szerbiában nem lehetnek honosak, mint pl. 
Hirundo alpestris Kays. Anthus Richardi 
Vieni. Turdus atrigularis Temm. Turdus ob- 
scurus Gu, Pyrrhula enucleator Gounp, Pyr- 
«Glasnik»- 


* Az egykori szerb Tudés-Tärsasäg 


jában. 


um endlich einmal den Anfang zu machen — 
im Jahre 1867 eine Arbeit in serbischer Sprache 
unter dem Titel «Die Vögel Serbiens» heraus- 
gab,* welche aber als eine einfache Compila- 
tion, nur dazu dienen sollte dem serbischen 
Lehrer, den serbischen Studenten das Studium 
und die Bestimmung der einheimischen Vögel 
zu ermöglichen. 

Dass es so war, können wir darum behaup- 
ten, weil die kleine Sammlung montirter euro- 
pdischer Vögel, welche wir wiederholtim Cabi- 
nete der belgrader Hochschule besichtigten, von 
Panéié nach und nach zusammengestellt, von 
V. Frivsch in Prag und anderen Naturalien- 
händlern wurde. Eine eigentliche 
speciell serbische Sammlung existirt in Belgrad 
auch heute nicht. Hoffentlich wird bald auch 
die Morgenröthe der Ornithologie in Serbien 
aufgehen, nachdem der belgrader Lehrer PERA 
Gourié bei Kerrz in Stuttgart, in Wien und 
Agram sich die Ausstopfer-Kunst aneignete. 
Mein Freund, der belgrader Professor Pasa 
Arsınov, welcher von November 1897 bis Juni 
1898 bei mir gearbeitet hat und sich ganz be- 
sonders der Ornithologie widmete, versprach, 
sich der Sache annehmen zu wollen. 

Das wenige, was wir also über die Ornis 
Serbiens damals wussten ist in Panéré Einlei- 
tung und einigen Noten zu seinen «Vögel — 
Serbiens» zu finden, aus welcher Einleitung 
wir auch sonst in Erfahrung gebracht haben, 
wie Panéré hauptsächlich ETTINGER s kroatisches 
Buch über die Vögel Syrmiens, Slavonien’s 
und Kroatiens vom Jahre 1857 und Brezz's 
Fauna Siebenbürgens vom Jahre 1856 gefolst 
ist, nachdem die Vogel-Arten, welche diese 
benachbarten Länder bewohnen, auch Ser- 
bien bewohnen und besuchen müssen. Ausser- 
dem hat Pandié die Vögel von Serbien nach 
eigenen Beobachtungen, nämlich vom Sehen 
aus, oder nach dem Erzählen der Einwohner 
aufgenommen. Anders konnte also Panüré 
nicht verfahren und nur diesem Umstande 
ist es zuzuschreiben, wenn Panüié damals 
auch solche Arten angeführt hat, welche in 
Serbien nieht zu Hause sein dürften, wie 
z. B.: Hirundo alpestris Kays., Anthus Ri- 
chardi Vieill., Turdus atrigularis Temm., Tur- 
dus obscurus Gm., Pyrrhula enucleator Gould., 


erworben 


* Im «Glasnik» der bestandenen serbischen Ge- 


lehrten Gesellschaft. 


rhula erythrina Par, Pyrrhula rosea Temm., 
Passer petronia Pazx., Corvus corone L., Co- 
lymbus torquatus Paun., Podiceps auritus L., 
melyeket Szerbiära nézve egész bizonyossäggal 
meg mäig sem ällapitott meg senki. 

A dolog tisztázására elhatároztam Szerbia- 
nak első ornithologiai átkutatását végrehajtani. 
Legkülönösebben érdekelt a Perdix petrosa 
Lara, az egyik fülespacsirta, t. i. az előttünk 
akkor még mindenesetre ismeretlen Otocorys 
penicillata (Goutp) és a havasi csóka Pyr- 
rhocorax graculus (L.) fajoknak a lehető elő- 
fordulása, mint a melyek Pawció szerint a Ko- 
paonik-hegyen honosak lennének. Erre a czélra 
felkértem egy fiatal zágrábi vadászt és egy ki- 
tömöt, a kik ajánlásokkal és tüzetes utasitä- 
sokkal ellátva, az utazást az intézet költségén 
megkezdték. Azonban, fájdalom, az első nem 
volt szakornithologus, a második pedig épen 
nem vált be. Reméltem, hogy némi ujdonsá- 
gokkal vagy ritkaságokkal gyarapithatom a mi 
szép gyűjteményünket s egyszersmind az akkor 
küszöbön állott második nemzetközi Ornitho- 
logiai Congressus előtt Budapesten bemutatha- 
tom. Ennek a kirándulásnak eredménye még 
csak száz darab bőrt sem tett ki s ezek között 
pedig egyáltalán semmi érdekes sem akadott. 
Így tehát ezt az expedicziót a nem sikerültek 
közé sorozhattuk. 

Később ns. Domprowszxr Ernò lovag egy 
ideig Szerbiában tartózkodott s ebből folyólag 
a Szerbia madarairól készült fontos művet kö- 
szönhetjük neki.* 

Két gyüjtônk tehát 1890 október és novem- 
ber hónapjaiban Nis, Kursumlje közötti vidéken 
és Kopaonik hegységben vadászott. 1894-ben 
még egy kis tojásgyűjteményt szereztem, mely 
a Száva melletti Sabácz környékén keríttetett 
össze. 


Ezek alapján tehát itt 82 madárfajt sorolha- 
tunk fel, melyek az ország biztos lelőhelyeiről 
származnak. E szerint eddig az országnak csak 
az északnyugoti szöglete a Száva melletti Sabácz 
városa körül és a délnyugoti terület Nis és a 
2106 m. magasságú Kopaonik hegység között, 


* Gesammelte Ornithologische Beobachtungen aus 
dem Jahre 1890. (Rumänien, Südungarn, Siebenbür- 
gen, Serbien und Mausfelder Seen.) Mittheilungen d. 
Ornith. Verein in Wien. «Schwalbe», XV. Jahrg., 1891. 
5., 19., 43., 56., 68., 110. oldalokon. 


3 Aguila. IX. 


161 


Pyrrhula erythrina Pall, Pyrrhula rosea 
Temm., Passer petronia Pall, Corvus corone 
L., Colymbus torquatus Pall., Podiceps auri- 
tus L. usw., welche ganz bestimmt bis heute 
noch Niemand für Serbien festgestellt hat. 

Um die Sache zu befördern, fasste ich den 
Entschluss eine erste ornithologische Durch- 
forschung Serbien’s vorzunehmen. Ganz beson- 
ders interessirte mich die sein sollende Perdix 
petrosa Lath., eine Alpenlerche — jedenfalls 
die uns damals noch nicht bekannte Otoco- 
rys penicillata (Gould) und die Alpenkrähe 
Pyrrhocorax graculus (L.), welche Arten nach 
PanGré am Berge Kopaonik zu Hause sein sol- 
len. Zu diesem Zwecke engagirte ich einen jun- 
gen agramer Jäger und einen Ausstopfer, welche 
auf Kosten des Institutes und mit Empfehlun- 
gen und genauen Instruktionen versehen, die 
Reise antraten. Der erste war leider kein Orni- 
thologe vom Fach, der zweite hat sich gar nicht 
bewährt. Ich hoffte manche Neuheit oder Sel- 
tenheit unserer schönen Sammlung zuzuführen 
und diese zugleich dem damals bevorstehenden 
zweiten internationalen ornithologischen Con- 
gresse in Budapest vorlegen zu können. Nicht 
einmal hundert Bälge waren das Resultat die- 
ses Ausfluges, darunter gar nichts von beson- 
derem Interesse; somit war diese Expedition 
als misslungen zu betrachten. 

Später hat sich Ernst Ritter von DomBROWSKI 
eine Zeit lang in Serbien aufgehalten und ihm 
haben wir eine wichtige Arbeit über die Vögel 
Serbiens zu verdanken.* 

Unsere zwei Sammler haben also in den Mo- 
naten October und November des Jahres 1890 
in der Gegend zwischen Nis, Kursumlje und 
dem Kopaonik Gebirge gejagt. Im Jahre 1894 
habe ich noch eine kleine Eier-Sammlung er- 
worben, welche Eier in der Umgebung von Sa- 
bac an der Save gesammelt wurden. 

Dadurch können wir also hier 82 Vogel- 
Arten erwähnen, welche aus verbürgten Fund- 
orten des Landes herstammen. Somit wurde 
bisher nur die nordwestlichste Ecke des Lan- 
des um die Stadt Sabac an der Save und 
das südwestlichste Terrain zwischen Nis und 


* Gesammelte ornithologische Beobachtungen aus 
dem Jahre 1890 ( Rumänien, Südungarn, Siebenbür- 
gen, Serbien und Mausfelder Seen) Mittheilung d. 
Ornith. Ver. in Wien. «Schwalbe» XV. Jahrg. 1891, 
S. 5, 19, 43, 56, 68, 110. 

21 


169 


mely a hatàron egyfelöl Szerbia, mäsfelöl Novi- 
Bazar és Kosovo között terjed, vannak ätku- 
tatva. 

Miutàn Reiser barätom Bulgärianak, Mon- 
tenegronak és (Görögországnak ornithologiai 
kutatäsät befejezte, megtette ujabban Szerbia- 
ban első, s azután az ev őszén mar második 
utazását. Reiser még egyszer fel fogja az or- 
szágot keresni s mint rendesen, remélhetőleg, 
egy alapos munkával örvendeztet meg minket. 
Épen azért helyénvalónak tartom ma azt a ke- 
veset, a mit Szerbiára vonatkozólag birunk, 
mint jelentéktelensége mellett is nem felesleges 
adalékot, a nyilvánosságnak átadni. 


Talán alig szükséges megemlítenem, hogy 
én, mint határozott követője a feltétlen elsőbb- 
ségi törvénynek, mint a melyen kívül semmi 
más nem vezethet a kivánt és szükséges no- 
menklaturai egységhez, a legújabb nomenkla- 
turabeli igazításokat is, a mennyiben t. i. tu- 
domásomra juthattak, elfogadtam. 


2106 m hohe Kopaonik, welcher an der Grenze 
zwischen Serbien einerseits, Novi Bazar und 
Kosovo anderseits sich befindet durchforscht. 

Nachdem Freund Reiser die ornithologische 
Durchforschung Bulgarien’s, Montenegro’s und 
Griechenlands beendet hat, unternahm er 
neuerlich seine erste, im Herbste dieses Jahres 
schon auch seine zweite Reise durch Serbien. 
Reiser wird das Land nochmals besuchen und 
uns hoffentlich wie gewöhnlich mit einer ge- 
diegenen Arbeit beschenken. Ehen darum halte 
ich es heute für angezeigt das Wenige, was wir 
aus Serbien besitzen, als unbedeutenden, aber 
nicht überflüssigen Beitrag, der Öffentlichkeit 
zu übergeben. 

Ich brauche hier kaum zu erwähnen, dass 
ich als entschiedener Anhänger des absoluten 
Prioritäts-Gesetzes, welches uns einzig und al- 
lein zu der gewünschten und nothwendigen 
Nomencelatur-Einigkeit führen wird — auch die 
neuesten, mir zur Kenntniss gekommenen Cor- 
recturen der Nomenclatur angenommen habe. 


Enumeratio avium in Serbia hucdum compertarum. 


Passeres. 

1. Corvus cornix L., 22 a, Kursumlje, 9. 
X. 1890. 

9. Corvus frugilegus L., 1 P., & juv., Nis, 
28. X. 1890. 

3. Colaeus monedula (L.), 1 P. &, Kursumlje 
9. X. 1890; — 1 P. Musak 12. X. 1890, speci- 
men similius forme Corvus collaris DRUMMOND. 

4. Pica pica (L.), 1 P. à juv., Kursumlje 9. 
X. 1890. 

5. Garrulus glandarius (L.); tantum 1 spe- 
cimen in pelli, sine denominatione loci et tem- 
poris dejectionis. 

6. Sturnus vulgaris D., 2 Po, 1 P. 0, 
Nis, 26. X. 1890; tria specimina, omnia ad 
typicam formam pertinentia. 

7. Fringilla caelebs L., 1 P. 2 Kursumlje, 
11. X. 1890. 

8. Passer montanus (L.), 4 0.2 Sabac, 1. 
V. 1894. 

9. Passer domesticus (L.), 1 P. s Kursuml;e, 
5. X. 1890; — 2 P. # et 1 P. 2 Kosmaca 12. 
X. 1890. 


Pirelli: 
20 = Ovum vel Ova. 


10. Coccothraustes coccothraustes (L.), 4 O. 
Orlaca 2. V. 1894. 

11. Ghloris chloris (1), 2 Poo er APRES 
Nis, 3. XI. 1890. 

12. Carduelis carduelis (L.), 1 P. & et 1 P. 
9, Kursumlje, 16. X. 1890. 

13. Pyrrhula pyrrhula (L.), 1 P. a, Banja 
7. X. 1890. | 

14. Miliaria calandra (L.), 1 P. a, et 1 B. 
2, Nis, 26. X. 1890; — 40. Majur, 23. WIE 
1894, et 4. O. 30. VI. 1894. 

15. Emberiza cintrinella L., 2 P. d juv., 
Kursumlje 18. X. 1890; — 1 P. a, Kosmaéa, 
12. X. 1890:— 5 O. Damata, 24. IV. 1894; — 


| 4 0. Majur, 27, IV., 1894. 


16. Emberiza cirlus L. 1 P. 9, Kursumlje, 
10. X. 1890. 

17. Emberiza cia L., 1 P. 2, Banja, 7. X. 
1890. 

18. Alauda arvensis L, 1 P. dg, 1 Po 9; 
Kopaonik 17. X. 1890; — 1 P. 4, Nis, 26. 
X. 1890; — 1 P. 9, Nis, 31. X. 1890. 

19. Galerida arborea (L.), 1 P. 4, Dugi 
dol, 6. X. 1890. 

20. Galerida cristata (L.), 1 P. 9, Kursumlje, 
9. X. 1890.;— 1 P.9, Kursum]je, 8. X. 1890. 


91. Motacilla flava L., 1 P. 2, Banja, 7. X. 


1890. 


22. Motacilla alba L., 1 P ? Kosmaëa, 12. | 
| 6. X. 1890; —2P. 2 Kosmaca 12 et 19, X. 


X. 1890. 

23. Saxicola oenanthe (L.), 1 P. #,1P. 9, 
ambo ex Nis, 26. X. 1890 ; hæ specimina accu- 
rate examinata nihil differunt exemplaribus 
aliorum locorum. 

24. Merula merula (L.), 1 P. 4, Kursum]je, 11. 


X. 1890. ; — 1 P. 2, Kopaonik, 13. X. 1890 ; — | 
1894. Provo | 


2.051. V..1894. et 4.0. 30. VI. 
prope Sabae. 
25. Turdus musicus L., 1 P. 2,24. X. 1890, 


1 P. 9 25 X. 1890 Nis; — 1 P. e Kopaonik, | 


17. X. 1890; — 6 O. Orlaca, 3. V. 1894. 

26. Turdus viscivorus L., 1 P. 2, Kosmata, 
12. X. 1890. 

27. Ruticilla phoenicurus (L.), 1 P. à, 26. 
X. 1890; — 1 P. 9, 25. X. 1890 Nis. 

98. Ruticilla titis (L.), 1 P. 9, Nis, 26. X. 
1890; — 1 P. Rada, 20. X. 1890. 

29. Pratincola rubicola (L.), 1 P. & et 2 P. 
9 Kursumlje, 11. X. 1890; — 1 P. 
19. X. 1890. 

30. Sylvia sylvia (L.), 6 O., Sabac 27. V. 
1894; —- 1 O. Bela bara 30. V. 1894; — 6 ©. 
Drenovac 20. VI. 1894. 

31. Phylloscopus trochilus (L.), 1 P. à, Kur- 
Sumlje, 8. X. 1890. 

32. Acrocephalus palustris (Becasr.), 4 O., 
Sabac 27. V. 1894. 


33. Acrocephalus schoenobaenus (1), 2. 0. | 


Sabac, 29. V. 1894. 

34. Acrocephalus aquaticus (Gm.), 1 P. 4, 
Kursumlje, 5. X. 1890. 

35. Cinclus cinclus (L.), 1 P. a, Banja, 7. 
X. 1890; — 1 P. 4, 18. X. 1890, 1 P. 9, 8. 
X. 1890 Kursumlje. 

56. Remiza pendulina (L.), = Parus pen- 
dulinus L., 7 O. Sabae, 2. V. 1894. 

37. Sitta caesia Wour, 1 P. d Banja 7. X. 
1890. 


38. Lanius excubitor L. 1 P. 2, Nis, 26. X. | 
| 1890. 


1890. 

39. Lamius minor Gm., 4 O., Drenovae, 20. 
VI. 1894. 

40. Lanius collurio L., 
mensis Junii 1894. 

41. Hirundo rustica L., 1 P. juv., Nis, 25. 
X. 1890. 

42. Clivicola riparia (L.), 12 O., Provo, 16. 
VI. 1894. 


11. O., Provo, fine 


d Rata | 


Picariæ. 


43. Dendrocopus major (L.), 1 P. 9, Taéevac, 


1890; — 1 B. ©, Raca 20, X. 1890. 
44. Dendrocopus minor (L.), 1 P. 2 Kos- 


| maca, 18. X. 1890. 


45. Dendrocopus lilfordi SHARPE et DRESSER, 


| 1 P. à, Kosmaéa 17. X. 1900. 


46. Gecinus viridis (L.), 1 P. 2, Trnka, 6. 
X. 1890. 

47. Gecinus canus (Gm.), 1 P. ga, Kopaonik, 
13. X. 1890. 


Anisodactylæ. 


48. Alcedo ispida L., 1 P. 2, Kosmaëa, 19. 


| X. 1890. 


49. Coracias garrulus L., 6 O., Labudovo 
okno, 11. VI. 1894. 
50. Merops apiaster L., 8. 0. Provo, 16. VI. 


| 1894. 


Striges. 
51. Syrnium aluco (L.), 1 P. 9, Nis, 2. X. 
1890. Varietas ferruginei coloris. 
52. Carine noctua (Scop.), 1 P. à, Leskovac, 


| 28) °K. 18905 — 1 Ph gi Pag NS 123. XL 
| 1890. 


53. Bubo bubo (L.) (= Bubo ignavus For- 


| stER, 1817) 1 P. ©, Nis, 30. X. 1890. 


Accipitres. 


54. Buteo buteo (L.), 4 O., 
1894. 

55. Milvus korschun (S. Gm.), 3 0. Mitrovica, * 
19. VI. 1894. 

56. Falco subbuteo L. 5 0. Mitrovica, 21. V. 
1894. 

57. Tinnunculus tinnunculus (L.), 1 P. d 
19. X. 1890; — 1 P. & Kursumlje 17. 
AMP 03 Ni, 30,% 1890: 


Sabac, 94. IV. 


dala, 
X, 1890; - 
Herodiones. 


58. Herodias alba (L.), 1 P. 2, Nis, 24. X. 


59. Garzetta garzetta (L.), 5 0. Zasavica, 


| 20. V. 1894. 


60. Ardeola ralloides (Scor.), 5 0. Zasavica, 
90. V. 1894. 
61. Ciconia ciconia (L.), 1 O. Salas, 19. V. 


| 1894. 


* Mitrovica Serbiensis, nec Slavoniensis. 
Q1* 


164 


62. Platalea leucerodia L., 4 O., Zasavica, 
20. V. 1894. 


63. Plegadis falcinellus (L.), 4 O., Zasavica, | 


20. V. 1894. 
Anseres. 


64. Anas boschas L., 10 O., Siroka bara, 28. 
III. 1894. 

65. Aythya nyroca (Gürnpsr.), 1 P. 9, Nis, 
12. 0., Labudovo okno, 16. VI. 


Columbe. 


66. Columba palumbus L., 2 O., Provo, 30. 
VI. 1894. 

67. Columba oenas L., 2 O., Provo, 8. VI. 
1894. 

68. Turtur turtur (L.), 2 0., Labudovo okno, 
13° Vi, 189427 = 3%0 Provo; 30: Vie 1894 


Gallinze. 


69. Caccabis saxatilis (Wor et Mayer), 2 
B. Nis; 14 XE 1890. 

70. Perdix perdix (L.), 2 P. à, 2,Nis, 23. 
X. 1890; — 1 P. &, Nis, 23. X. 1890. 

71. Colwrnia coturnia (L.), 42 O., Majur, 26, 
28 et 30. VI. 1890. 


Fulicariæ. 


72. Rallus aquaticus L., 1 P. à, Nis, 26. X. 
1890: — 1 O. Labudovo okno, 16. VI. 1894. 


73. Porzana porzana (L.), 1 P. a, Nis, 26. 
x. 1890; — 12 O., Labudovo okno, 11, VE 
1894. 

74. Zapornia parva (Scor.), 5 0., Labudovo 
okno, 11. VI. 1894. 

75. Crex crex (L.), 3 O., Provo, 16. VI. 1894. 

76. Gallinula chloropus (L.), 13 O., Zasavica, 
90 et 30. V. 1894. 

77. Fulica atra L., 11. O., Labudovo okno, 
4. IV. 1894. 


Limicola. 


78. Vanellus vanellus (L.), 3 O., Labudovo 
okno, 16. IV. 1894. 

79. Scolopax rusticula L., 2 P. à, Nis, 27. 
X. 1890. 

80. Gallinago gallinago (L.), 1 P. 4, Nis, 
26. X. 1890. 

81. Gallinago gallinula (L.), 1 P. 2, Nis, 
96. X. 1890. 


Gavie. 


82. Sterna hirundo L., 6 0. Rata, ad ripam 
fluminis Savus. 3. VII. 1894. 


Pygopodes. 


83. Colymbus flaviatilis Tuxsr., 4 O., Labu- 
dovo okno, 16. VI. 1894. 
Zagrabiæ, die 7 Septembris, 1900. 


Az 1899. evi fecskevonulashoz. 
MAREK M. tanártól. (Zengg, Horvátország.) 


(Egy szövegképpel.) 


Mindenfelöl jönnek a panaszok, hogy a fecs- 
kék száma az utóbbi években jelentékenyen 


csökkent. BuxBaum L. úr a fecskék feltünő fo- | 
gyását egy járványszerű betegségnek tulajdo- | 


nitja (Gaea, XXXV. 184), mert megfigyelte, a 
mint a fecskek egyszerre holtan estek le a fak- 


rol. ALLCHIN F. HERBERT ur abban a velemeny- | 
ben van (Gaea, XXXV. 609), hogy a fogyäs oka | 


főleg a franczia- és olaszországi tömeges legyil- 
kolasban, tovabba a hazi veréb elszaporodasa- 
ban keresendő. MarsHaLL tanár hozzáteszi 
(Gaea, u. 0.), hogy jelenleg a megváltozott tar- 
sadalmi viszonyok, a fejlődő ipar stb., nagyon 
előmozdítja a fecskék fogyását. Az úgynevezett 
földművelő helységekből újabb időben gyár- 
városok lettek, a hol a fecskék alig juthatnak 
táplálékhoz ; még hozzá véletlenül sokan össze- 
zúzzák magukat a nagy gyárak és az újabb idő- 
ben oly számos világítótorony élesen világított 
ablakain. 


Én magam is felemlítettem (Gaea, XXXV. 
378), hogy a fecskéket 1898 tavaszán, vonú- 
lásukon egy hirtelen szélroham utólérvén ret- 
tenetesen megtizedelte, a mit Eszéken (Hor- 
vat-Szlavonorszäg), a hol akkor tartózkodtam, 
magam észleltem. Itt Zenggben is, a hol most 
egyév óta tartózkodom, a fecskék száma, a mint 
értesítenek, jelentékenyen csökkent és pedig 
az idei tavaszon is szintén hirtelen szélroham 
volt, a mi a fecskéket és különösen a molnár- 
fecskéket — Chelidonaria urbica (L.) — tize- 
delte. Mielőtt a tavaszi és őszi fecskevonuläs 
lefolyäsät leirnàm, meg akarom ismertetni a 
kegyes olvasöt Zengg fekvesevel. 


Zengg horvät kikötöväroska és a kek Adria 
partjan, a zenggi völgy — «Senjska draga» — 
torkolatänäl fekszik, a mely Vratniktöl (=hegyi 
utcza) keletnyugati irányban vezet ide. A «Senjska 
draga» úgy tavaszszal, mint őszszel nagyon lá- 
togatott vonulási út. A déli oldal hosszában, 
Zenggtől a tengerpartig egy lapos domb nyúlik, 
a Nehaj, melynek csúcspontján a régi Nehajvár 
emelkedik, a török harczok idejéből hires erős- 


165 


Zum Schwalbenzug im Jahre 1899. 


Von Prof. M. Marex (Zengg, Croatien). 


(Mit einem Textbilde.) 


Von allen Seiten wird geklagt, dass in den 


| letzten Jahren die Zahl der Sehwalben bedeutend 


abgenommen habe. Herr L. Buxgaum schreibt 
die auffallende Verminderung der Schwalben 
einer seuchenartigen Krankheit zu (Gaea, 
XXXV. S. 184), denn er beobachtete, wie 
Schwalben plötzlich todt von den Bäumen 
herabfielen. Herr J. HERBERT ALLCHIN ist wie- 
der der Meinung (Gaea, XXXV. S. 609), dass 
die Ursache der Verminderung hauptsächlich 
in dem Massenmord in Frankreich und Italien, 
dann in der Zunahme des Haussperlings zu 
suchen ist. Prof. MARSHALL bemerkt dazu (Gaea, 
ebenda), dass gegenwärtig die veränderten so- 
cialen Verhältnisse, die fortschreitende Industrie 
u. s. w. sehr zur Verminderung der Schwalben 
beitrage. Aus sogenannten Ackerstädten sind 
in neuerer Zeit Fabriksstädte geworden, wo es 
den Schwalben an Nahrung gebricht; zu dem 
erstossen sich viele an den hell erleuchteten 
Fenstern grosser Fabriken und der in neuerer 
Zeit zahlreicherer Leuchthürme. Ich selbst 
machte darauf aufmerksam (Gaea, XXXV. S. 
378), dass die Schwalben im Frühjahr 1898 auf 
ihrer Wanderung von einem plötzlichen Wetter- 
sturze ereilt und furchtbar dezimiert worden 
sind, was ich z. B. in Eszek (Croatien-Slavonien), 
wo ich damals weilte, selbst beobachtete. Auch 
hier in Zengg, wo ich nun seit einem Jahre 
weile, soll die Zahl der Schwalben, wie man 
mir versichert, bedeutend abgenommen haben 
und abermals ist es ein plötzlicher Wettersturz, 
der die Schwalben, und zwar die Mehlschwalbe, 
Chelidonaria urbica (L.) im heurigen Frühjahr 
dezimierte. Bevor ich den Verlauf des Schwal- 
benzuges im Frühjahr und Herbst schildere, 
will ich den geneigten Leser mit der Lage von 
Zengg bekannt machen. 

Zengg ist ein croatisches Hafenstädtchen 
und liest an der blauen Adria, am Ausgang der 
«Senjska draga», des Zengger Thales, welches 
vom Vratnik (= Gebirgspass) in ost-westlicher 
Richtung zur See herabführt. Die «Senjska 
draga» ist im Frühjahr, so wie im Herbst eine 
sehr frequente Zugstrasse. Längs der Südseite 
von Zengg erstreckt sich bis zur Seeküste ein 
flacher Hügel, der Nehaj, auf dessen Culmina-- 


166 


seg, a melyet Lenkovié kapitàny 1558-ban épi- 
tett. 

Ez a domb a vonuläs idejeben, ha hirte- 
len beäll a böra, kedvelt pihenöhelye az ätvo- 
nulò madärvilägnak. Itt gyülekeznek, illetve 
pihennek a fecskek is, mielött tengerentüli uta- 
zasukat megkezdenék. 

Zenggben és környékén csak két fecskefaj 
fordul elö és pedig füstifecske — Hirundo 
rustica (L.) — és a molndrfecske — Chelido- 
naria urbica (L.). — Mivel az utóbbi az idei 
tavaszszal egy egesz hönappal érkezett kesöbb, 
mint a füstifecske, mindkettöjük tavaszi vonu- 
lasat külön akarom targyalni. 


Az első füstifecske márcz. 31-én délután figyel- 
tetett meg és pedig a Nehajon. — Az Ádrián 
felhős, enyhe idő felváltva könnyü, túlnyomóan 
keleti szellövel s szelesenddel. Zenggben dél- 
után meleg volt, gyenge déli légáramlat és 
könnyü eső.F 


Ápril 5-én d. u. 5 órakor három példányt 
figyeltem meg. — Az Ádrián túlnyomóan derült, 
meleg idő, könnyü nyugati fuvalommal. (Dél- 
után.) 

Ápril 7-én egyes példányokat láttam. — Az 
Ádrián derült, meleg idő, leginkább szélcsend; 
a nap folyamán felüdítő Sirocco. 


tionspunkt sich die alte Nehaj-Burg erhebt, 
eine aus den Türkenkriegen berühmte Feste, 
vom Hauptmann Lenkovié im Jahre 1558 er- 
baut. Dieser Hügel ist in der Zugzeit, wenn 
plötzlich Borawetter eintritt, ein beliebter Rast- 
ort für die durehziehende Vogelwelt. Hier sam- 
meln sich, bezw. rasten auch die Schwalben, 
bevor sie ihre Reise über’s Meer antreten. 

In Zengg und Umgebung kommen nur zwei 
Arten von Schwalben vor und zwar die Rauch- 
schwalbe, — Hirundo rustica L. und die Mehl- 
schwalbe, — Chelidonaria urbica (L.). — Da 
letztere im heurigen Frühjahr um einen ganzen 
Monat später eintraf, als die Rauchschwalbe, so 
will ich den Frühjahrszug beider getrennt be- 
handeln. 

Die erste Rauchschwalbe ist am 31. März 
nachmittags beobachtet worden und zwar am 
Nehaj. An der Adria bewölktes, mildes Wetter, 
wechselnd mit leichten, vorwiegend östlichen 
Brisen und Calmen. In der Stadt Zengg Nach- 


| mittag warmes Wetter, schwache südliche Luft- 


April 12-én ismét észleltem néhány pel- | 


dänyt. — Az Adrian félig derült, enyhe idö, észa- 
kon könnyü ÉNy-i szél, délen könnyü, majd 
sebesebb Sirocco ; Zenggben friss déli szél. 

Ápril 14-én csak egyetlenegy fecskét vettem 
észre. — Az Ádrián nagyrészt szomorú, enyhe 
idő; északon délkeleti, délen északnyugati 
szellő. 

Ápril 15-én reggel és estefelé néhány pél- 
dányt figyeltem meg a Nehajon. — Az Ádrián 
komor idő borongott, gyenge Siroccoval és észa- 
kon meglehetős csapadékkal, délen sebes Si- 
rocco és borúlás. 

Ápril 16-án csak egy példányt láttam. — Az 
északi Ádrián kiderült az idő, gyenge délnyugati 
szellő, a déli Ádrián még borus, gyenge Sirocco- 
val. Zenggben gyenge délnyugati szél fujt. 

Ápril 17-én reggel három példányt észlel- 


* Az időjárás meghatározásához saját megfigyelé- 
seimen kívül az Ádriának a cs. és kir. haditengerészet 
pólai hydrografiai hivatala által kiállított nagyon 
tanulságos időjárási jelentéseit használtam. 


strömung und leichter Regen.* 

Am 5. April um 5" p. drei Exemplare. — An 
der Adria vorwiegend heiteres, warmes Wetter, 
mit leichten westlichen Brisen (Nachmittag). 

Am 7. April einige Exemplare. — An der 
Adria heiteres, warmes Wetter, zumeist Calme, 
im Laufe des Tages auffrischender Scirocco. — 

Am 12. April abermals einige Exemplare. — 
An der Adria halbheiteres, mildes Wetter, im 
Norden leichter NW. Wind, im Süden leichter, 
bis frischer Scirocco ; in Zengg frischer Südwind. 

Am 14. April nur eine einzige Schwalbe. — 
An der Adria grösstenteils trübes, mildes Wet- 
ter; im Norden südöstliche, im Süden nord- 
westliche Brisen. 

Am 15. April am Nehaj morgens und gegen 
Abend einige Exemplare. — An der Adria trübes 
Wetter mit leichtem Scirocco und ergiebigen 
Niederschlägen im Norden, frischem Scirocco 
und Trübung im Süden. 

Am 16. April nur ein Exemplar. — An der 
Nord-Adria war das Wetter aufheiternd bei 
leichten SW. Brisen, an der Süd-Adria noch 
trüb bei leichtem Scirocco; in der Stadt leichter 
SW. Wind. 

Am 17. April morgens drei Exemplare; gegen 


* Zur Bestimmung des Wetters benützte ich ausser 
meine eigene Beobachtungen die sehr instruktiven 
Wetterkarten der Adria vom Hydrographischen Amte 
der k. u. k. Kriegsmarine in Pola. 


tem; estefelé egy kis csapatot láttam meg- 
jonni. Elöbbiek, melyeket ezentul naponkint 
megfigyeltem, mäsokkal együtt, a melyek ke- 
sőbb érkeztek, a zenggi gözmalmon költöttek. — 
Az Adrian túlnyomóan derült, helyenkint egy 
kisse borult idö, gyenge, többnyire deli lég- 
aramlatokkal. 


April 18-án este felé számos fecske érkezett 
a Nehajra. — Az Ádrián változó felhőzet, közbe- 


167 


Abend sah ich eine kleine Schar ankommen. Die 
ersteren, welche ich nachher täglich beobacn- 
tete, brüteten, mit noch anderen, die später ein- 
trafen, auf der Zengger Dampfmühle. An 
der Adria vorwiegend heiteres, stellenweise nur 
leicht getrübtes Wetter mit leichten, meist süd- 


lichen Luftströmungen. 


Am 18. April trafen gegen Abend zahlreiche 
Schwalben am Nehaj ein. — An der Adria un- 
beständiges, wechselnd bewölktes Wetter, ein- 


Zengg väros latképe. 


- Ansicht von Zengg. 


Háttérben a Nehaj-dombbal és várral. — Mit dem Nehaj-Hügel und der Burg im Hintergrund. 


közbe futöesö ; enyhe és kimondhatatlanul väl- 
tozó szellő ; Zenggben szélcsend. 


Ápril 19-én elég fecske volt itt, ugyanígy 
90-án s a következő napokban már nem lehe- 
tett többé szaporodást észrevenni. — Az északi 
Ádrián ápril 19-én borúlt idő, helyenkint 
gyenge eső, szélcsend és könnyü délkeleti szellő, 
a déli Ádrián változó felhős idő és erős Sirocco 
volt. A légmérséklet leginkább emelkedett és 
aránylag igen magas volt. Hasonló jellegü volt 
az időjárás a következő napokon is. (Ápril 
22-ig bezárólag.) 

Az imént kifejtett megfgyelésekből követ- 


zelne Regenschauer, mild und unausgespochene, 
variable Brisen ; in Zengg Calme. 

Am 19. April waren genug Schwalben da, 
ebenso am 20. und ist an den folgenden Tagen 
keine Zunahme mehr bemerkbar gewesen. — 
An der Nord-Adria am 19. April trübes Wetter, 
stellenweise leichter Regen, Calmen und leichte 
südöstliche Brisen; an der Süd-Adria war das 
Wetter wechselnd Sci- 
rocco. Die Lufttemperatur ist zumeist gestiegen 
Denselben 


bewölkt und frischer 


und verhältnismässig sehr hoch. 
Charakter hatte das Wetter auch an den folgen- 
den Tagen (bis ineln. 22. April). 

Aus den eben angeführten Beobachtungen 


168 


kezöket läthatjuk : a füstifecske eleinte egyesé- 
vel jött, később csapatokban. Az elsők a «Senjska 
dragà»-n keresztül a kontinensre vonultak ; a 
Zenggben költő fecskék april 17-t61 kezdve ér- 
keztek meg. Ezek kivetel nelkül siroceös idöben 
jöttek, a füstifecske tehát a széllel jön és pedig 
napközben, különösen reggel és este felé. 


A molndrfeeske — Chelidonaria urbica, 
(L.) — érkezése egy egész hónappal később kö- 
vetkezett. 


Az elsőket május 5-én figyeltem meg egy zi- 
vatar alkalmával. Két kis csapat — talán a szá- 
zak maradványa — pihent védett helyen a Ne- 
hajon, egészen az út mellett. Midőn felvertem 
őket, nagyon fáradtan repültek egy kis darabon 
tovább, hogy ott azonnal leereszkedjenek. Úgy 
látszott tehát, hogy éjjel vagy kora reggel ér- 
keztek. — Az északi Ádrián viharos, hideg Bora 
erős csapadékkal, a hegyeken hó ; a déli Ádrián 
sebes Sirocco. 


Május 6-án is estefelé megfigyeltem egy csa- 
pat molnárfecskét a Zengg és Spasovac közötti 
út felett, egy szikla alatt. Mivel a nap ismét 
melegen sütött, az előző nap viszontagságait 
némileg ismét kipihenhették. — Az Ádrián 
gyenge szellő és mindkét északi negyedben de- 
rült, hűvös idő. 


Május 8-án reggel csak néhány példányt 
figyeltem meg. — Az Ádrián változó felhőzet, 
meleg idő, gyenge, többnyire keleti szellő. 


Május 9-én a molnárfecske nagyobb számmal 
jelentkezett; ugyanigy 10-én és a következő 
napokon. Szaporodást többé nem lehetett észre- 
venni. — Az Ádrián május 9-én felhős idő, vál- 
tozó, gyenge szellő (Zenggben gyenge déli szél) 
és eső. Május 10-én változó felhőzet, mérsékel- 


ten meleg idő, gyenge délkeleti, majd delnyu- | 


gati széllel. (Zenggben : S;.) 

Tehát a molnárfecske is déli széllel köszön- 
tött be, még május 5-én is, midőn Zenggben 
heves Bóra dühöngött, a déli Ádrián Sirocco 
volt, a melyet a molnárfecske bizonyára költö- 
zésének folytatására felhasználhatott. Először, 
midőn a zivatar az északi Ádrián megtámadta 
őket, az erős, jéghideg, szembejövő szél, a ned- 


vesség és fáradtság következtében, nagyobb | 


ergiebt sich also folgendes: Die Rauchschwalbe 
kam anfangs einzeln, dann in Scharen. Die 
ersten zogen durch die «Senjska draga» in’s 
Hinterland ; die Zengger Brutschwalben trafen 
seit 17. April ein. Sie kamen durchwegs bei 
sciroccalem Wetter, die Rauchschwalbe zieht 
also mit dem Winde und zwar auch bei Tage, 
insbesondere morgens und gegen Abend. 

Die Ankunft der Mehlschwalbe, — Chelido- 
naria urbica (L.) — erfolgte um einen ganzen 
Monat später. 

Die ersten beobachtete ich am 5. Mai morgens 
während eines Wettersturzes. Zwei kleine Scha- 
vielleicht die Überreste von hunderten — 
ruhten in geschützter Lage am Nehaj knapp 
neben der Strasse. Als ich sie aufjagte, flogen 
sie sehr matt ein Stückchen weiter, um sich so- 
fort wieder niederzulassen. Sie scheinen also in 
der Nacht, bezw. zeitlich morgens angekommen 
zu sein. — In der Nord-Adria stürmische, kalte 
Bora mit starken Niederschlägen, im Gebirge 
Schnee ; in der Süd-Adria frischer Seirocco. 

Auch am 6. Mai beobachtete ich gegen Abend 
unterhalb eines Felsen ober der Strasse, zwie- 
schen Zengg und Spasovac, eine Schar Mehl- 
schwalben. Da die Sonne wieder warm schien, 
scheinen sie sich von den Unbilden des vorher- 
gehenden Tages wieder einigermassen erholt zu 
haben. — An der Adria, bei flauen Brisen, aus 
den beiden nördlichen Quadranten aufheitern- 
des, kühles Wetter. 

Am 8. Mai morgens beobachtete ich nur ein- 
zelne Exemplare. — An der Adria wechselnd be- 
wölktes, warmes Wetter, mit leichten, meist 
östlichen Brisen. 

Am 9. Mai war die Mehlschwalbe schon zahl- 
reich vertreten ; ebenso am 10. und an den fol- 
genden Tagen. Eine Zunahme war nicht mehr 
bemerkbar. — An der Adria am 9. Mai bewölk- 


ren 


| tes Wetter mit variablen, flauen Brisen(in Zengg 


leichter Südwind) und Regenfall. Am 10. Mai 
wechselnd bewölktes, mässig warmes Wetter 
mit leichten SE. bis SW. Winden (in Zengg §,). 

Auch die Mehlschwalbe ist also mit südlichen 
Winden eingetroffen, selbst am 6. Mai, als in 
Zengg heftige Bora wehte, herschte in der Süd- 
Adria sciroccales Wetter, was die Mehlschwalbe 
wohl zur Fortsetzung ihrer Wanderung veran- 
lasst haben mag. Erst als sie in der Nord-Adria 
vom Wettersturz betroffen, scheint eine grosse 
Menge infolge heftigen, eiskalten, conträren 
Windes, infolge Nässe und Ermattung zu 


mennyiség elpusztulhatott. Mäjus 5-én és 6-an 
a füstifeeskekböl is találtak a zenggi úton egyes 
elpusztult példanyokat. Söt meg erösebb ma- 
darak is estek áldozatul a zivatarnak. En ma- 
gam is találtam a Nehajon két félholt gerli- 
czél, május 6-an két lappantyul és három für- 
- jel; Dogıasch præparator úrnak pedig egy pocz- 
gémet, egy üstökös gémet és egy kék vércsét hoz- 
tak. Hogy különben a rossz idöjäräsnak, ha par 
napig tart, mind pusztító hatása van a madär- 
világra, legjobban bizonyítja a márcz. 19—26-1 
zivatar, a melynek száz meg száz különféle 
fajú madár, (én magam több mint negyven fajt 
számoltam meg) esett áldozatul. 


Éghajlati viszonyok következtében a fecskék 
minket sokkal korábban hagynak el, mint más 


helyeket. Zenggnek rendesen forró és száraz | 


nyara van. A táplálékhiány következtében a 
fecskék, miután «fidkaikat» felnevelték, a konti- 
nensre vonúlnak fel. Az idén ugyan a meleg és 
a szárazság miatt semmit sem panaszkodhat- 
tunk, mégis, mikor kis szünidei utazásomról, 
julius 26-án ismét ideérkeztem, feltünően kevés 
fecskét találtam. A legtöbb már elhagyott ben- 
nünket. Előző években, melyek különösen for- 
rók és szárazak voltak, mint megbízható for- 
rásból hallottam, egyetlen fecske sem maradt 
meg nálunk. 


Augusztus első felében már megkezdődött az 
elvonulás; 15-én csak egyeseket — megkésett 
költők — lehetett látni. 


Augusztus 18-án reggel érkeztek az első át- 
vonúlók és pedig molnárfecskék voltak. D. e. 
10 óráig a Nehaj alatt levő út távírósodronyain 
pihentek, s azután tovább vonúltak. — Az Adrián 
félig felhős fülledt idő volt, gyenge délkeleti 
légáramlattal. 


20-án reggel egy csapat molnárfecskét figyel- 
tem meg a távírósodronyokon. — Az Ádrián félig 
derült idő, lanyha keletdélkeleti szellövel. 


A következő napokon csak egyes füsli- vagy 
molndrfeeskeket lehetett látni, csak aug. 27-én 
volt ismét erősebb szaporodás. — Az Ádrián fel- 
hős idő, északon, délen pedig derűs és lanyha 
keleti szellő. 


Aug. 29-én reggel meglehetősen láttam fecs- 
Aquila. IX. 


169 
Grunde den 
Rauchschwalben sind am 5. u. 6. Mai einzelne 
eingegangene Exemplare in den Strassen von 


gegangen zu sein. Selbst von 


Zengg gefunden worden. Aber auch noch kräf- 
tigere Vögel sind dem Wettersturze erlegen. 
Ich selbst fand am Nehaj zwei halberstarrte 
Turteltauben und am 6. zwei Nachtschwalben 
und Wachteln, und Herrn Präparator 
DoBrascH ist eine Zwergrohrdommel, ein Ral- 
lenreiher and Rotfussfalke gebracht worden. 
Wie übrigens solch ein Unwetter, wenn es einige 
Tage anhält, auf die Vogelwelt verderblich ein- 
wirkt, beweist am besten der Wettersturz vom 
19— 26. März d. J. Hunderte und hunderte ver- 
schiedener Vögel (ich zählte mehr als vierzig 
Arten) sind ihm zum Opfer gefallen. 

Infolge klimatischer Verhältnisse verlassen 
uns die Schwalben bedeutend früher, als andere 
Orte. Zengg hat in der Regel einen heissen 
und dürren Sommer. Infolge Nahrungsmangel 
ziehen die Schwalben, 
Kinder» grossgezogen, hinauf in’s Hinterland. 
Heuer hatten wir uns zwar über Hitze und 
Dürre nicht zu beklagen, trotzdem traf ich, 
nachdem ich von einer kleinen Ferienreise am 
96. Juli wieder hier eingetroffen, auffallend 
wenige Schwalben an. Die meisten hatten uns 
schon verlassen. In früheren Jahren, die sich 
durch Hitze und Dürre auszeichneten, soll, wie 
mir von verlässlicher Seite mitgeteilt worden ist, 
nicht eine einzige Schwalbe hier geblieben sein. 

In der ersten Hälfte des August begann schon 
der Rückzug; am 15. sind nur noch einzelne — 
verspätete Bruten — zu sehen gewesen. 

Am 18. August morgens kamen die ersten 
durchzügler hier an und zwar waren es Mehl- 
schwalben. Bis gegen 10% a. ruhten sie auf den 
Telegrafendrähten an der Strasse unter dem 
Nehaj und zogen dann fort. — An der Adria 
Wetter bei leichter 


drei 


nachdem sie «ihre 


halbbewölktes, schwüles 
südöstlicher Luftströmung. 

Am 20. morgens beobachtete ich abermals 
eine Schar Mehlschwalben auf den Telegrafen- 
drähten. — An der Adria halbheiteres Wetter, 
mit flauen E. bis SE.-liehen Brisen. 

An den folgenden Tagen waren hier nur ein- 
zelne Rauch- und Mehlschwalben zu sehen, 
erst am 27. August war wieder eine starke Zu- 
nahme bemerkbar. — An der Adria bewölktes 
Wetter im Norden, heiteres im Süden bei flauen, 
östlichen Brisen. 

Am 29. August morgens beobachtete ich 


29 


170 


két ; este felé azonban egyet sem; a nap folya- 
man tehät elvonültak. — Az Adrian félig derült, 
meleg idö volt es nagyon lanyha, leginkäbb 
siroccoszeri szellő fújt. 


Aug. 30-tól szeptember 7-ig bezárólag csak 
egynéhány fecskét figyeltem meg (mindkét fajt), 
csak szept. 8-án reggel érkezett egy nagy csa- 
pat molnárfecske. A Nehaj alatt levő út távíró- 
sodronyain egy ideig pihentek és a délután fo- 
lyamán vonúltak el. — Az Ádrián derült, nagyon 
meleg idő, észak felé gyenge keleti, délen dél- 
keleti szellő. Szept. 9-e elmúlt a nélkül, hogy 
csak egyetlenegy fecskét is láthattam volna p; 
azonban még szept. 8/9 között levő éjjel is ret- 
tenetes vihar dühöngött, (°/41-t6l Boe, 75 km. 
északnyugatról esővel és jégesővel. 


Szept. 10-én ismét néhány példányt láttam 
(mindkét fajból). 


Szept. 11-én ismét elég számosan voltak itt 
(legtöbben a molnárfecskék). — Az Ádria északi 
részén borino volt és kiderült. 

Szept. 16-ig bezárólag mindkét fajból csak 
egyes példányokat figyeltem meg ; szept. 17-én 
azonban kora reggel megint nagy csapat mol- 
nárfecske érkezett, mely 7 óráig ismét elvo- 
núlt. Délután 4 órakor újból egy más nagy csa- 
pat molnárfecske jött. — Az Adrian sebes Si- 
rocco, az ég félig kiderült, később egészen be- 
felhősődött ; Zenggben d. u. 4 órakor hirtelen 
Bora tört ki, a melylyel az imént említett csa- 
pat érkezett. 

Szept. 18-án és 19-én csak néhány példányt 
láttam ; utóbbi napon csak molnárfecskét. 


20-án este felé megint csapat egy molnár- 
fecske érkezett a Nehajra. — Az Ádrián lanyha, 
változó szellő, leginkább Sirocco; Zenggben 
délután Refoli (szélroham, Windstoss) és csen- 
des, mérsékelten meleg idő volt. 

Szept. 21-én egyet sem figyeltem meg ; 22-én 
csak egyetlenegyet; 23-án egyet sem; 24-én 
reggel két, délután egy példányt, kizárólag mol- 
nárfecskét. Szept. 25-én kettő, 26-án egyet. 


Az utolsót (molnárfecske) október 1-jén reg- 
gel 7 órakor, nagy csapat havasi sarlófecske 
társaságában figyeltem meg; d. e. ?/48-kor ezek- 
kel együtt tovább vonúlt. 


| 


Schwalben genug, gegen Abend sah ich keine; 
sie zogen also im Laufe des Tages fort. — An 
der Adria halbheiteres, bis ganz heiteres, warmes 
Wetter, bei sehr flauen, zumeist sciroccalen 
Brisen. 

Vom 30. August bis incl. 7. September be- 
obachtete ich nur einzelne Schwalben (beide 
Arten), erst am 8. September morgens kam eine 
grosse Schar Mehlschwalben an. Sie ruhten eine 
zeitlang auf den Telegrafendrähten neben der 
Strasse unter dem Nehaj und zogen im Laufe 
des Vormittages weiter. — An der Adria heiteres, 
sehr warmes Wetter, leichte östliche Brisen im 
Norden, südöstliche im Süden. — Der 9. Sep- 
tember verging ohne dass ich eine einzige 
Schwalbe beobachtete ; es herrschte aber auch 
in der Nacht vom 8/9. September ein furcht- 
bares Unwetter (seit ?/11 a. Boe, 57 km., aus 
NW. mit Regen und Hagel). 

Am 10. September sah ich wieder einzelne 
Exemplare (beider Arten). 

Am 11. September waren sie wieder recht 
zahlreich da (zumeist Mehlschwalben). — Im 
Norden der Adria Borin mit Aufheiterung. 

Bis incl. 16. Sept. beobachtete ich nur einzelne 
Exemplare beider Arten; erst am 17. September 
kam wieder eine grosse Schar Mehlschwalben 
zeitlich morgens an und zog bis 7" a. wieder 
fort. Nachmittags um 45 kam abermals eine 
grosse Schar Mehlschwalben an. — An der Adria 
frischer Scirocco bei halbheiterem, bis bewölk- 
tem Himmel; in Zengg setzte um 4° p. plötzlich 
frische Bora ein, mit der die oben erwähnte 
Schar eintraf. 

Am 18. und 19. September beobachtete ich 
nur einzelne Exemplare; an letzterem Tage nur 
Mehlschwalben. 

A 20. gegen Abend traf abermals eine Schar 
Mehlschwalben am Nehaj ein. — An der Adria 
herrschte bei flauen, variablen Brisen (zumeist 
Scirocco ; in Zengg nachmittags einige Refoli) 
ruhiges, mässig warmes Wetter. 

Am 21. September beobachtete ich keine; 
am 22. nur eine einzige; am 23. keine; am 24. 
morgens zwei, nachmittags vier Exemplare, 
durchwegs Mehlschwalben. 

Am 25. September zwei Exemplare, am 26. 
keine. Die letzte (Mehlschwalbe) beobachtete ich 
am 1. Oktober morgens um 7" in Gesellschaft 
einer grossen Schar Alpensegler; um 83/482 a. 
zog sie mit ihnen wieder weiter. 


171 


Avifenologiai megfigyelesek Hollandiaban. 


Uviphinologijhe Beobachtungen in Holland. 


I. Madärvonuläsi adatok és jegyzetek. — I. Vogelzugsdaten und Notizen. 


Br. SNOUCKAERT v. SCHAUBURG. R.-töl. — 


1. Különböző madárfajok első érkezési adatai 


Doornban az 1900. év tavaszán. 


Faj neve — Name der Art 


Turdus musicus L. 
Cannabina cannabina (L.) 
Anthus pratensis (L.) 
Alauda arborea (L.) 


Motacilla alba (L.) 


Pratincola rubicola (L.) _ — _ — 
Ruticilla tithys (Scop.) _ 
Phylloscopus acredula [rufus (Bechst.)] _ 
« tro chiusi (10) en 

Anthus trivialis (L.)__ . 
Yynx torquilla L. 
Saxicola œnanthe (L.) 
Hirundo rustica Li 
Luscinia luscinia (L.) 
Ruticilla phoenicura (L)_ _ _ — _ _ 
Sylvia simplex Lath. 

Coo faery a EW ine sen see 

OMNES Lively (TT) ea Wea ese at ii 
Phylloscopus sibilator (Bechst.) 
CUMPARI ae SITES 


Totanuschypoleueus( Wer ene 
Muscicapa atricapilla L. 

« BESOINS ee ee 
Micropus apus (L.) EN Lo. 
ut kurt nn) ee ee ee oe 
Oriolusrpalbulari. ee 


Chelidonaria urbica (L.) _ _  _ .. 


Ezekböl az adatokbol kitünik, hogy mig egy- 
felöl ha sok faj megtartotta is rendes érkezési 


Von Baron R. SNOUCKAERT v. SCHAUBURG, 


1. Daten über die erste Ankunft verschiedener 
Vogelarten in Doorn im Frühling 1900. 


Erk. nap Darab : ; - 
ni Z = È 
| Ankunftstag Stück DI IBS Bemerkung 
| 
| on | Rendes. 
| Febr. 24. | | | Normal, 
26: | | 
e DA I | Néhany ättelel. 
So | f Einige überwintern. 
(SA 1 
Néhány áttelel, de Doornban még egyszer 
« 97 | Einige überwintern (aber niemals in Doorn’, [sem. 
sa | Különben | Mart. 3-16 
| | Sonft j Mart. 3—16. 
| | Különbe 
« 98. 2 ean 5 Mart. 10—29. 
e I Rendes. 
Apr. 4. 1 Normal. 
9 | Különben | on Fe 72 
« 1% 1 || Sonit Î Mart. 13—30. 
na He 
« 19. I À Se ven | Mart, 31.—Apr. 16. 
99 több | { Rendes. 
ONE mebrere Normal. 
10099; 1 « 
x kevés | { Különben | : 
« 23. wenige | Sonjt TEL 
« 93 1 |{ en Apr. 7-22 
Ar több | { Rendes. 
u ads mehrere | Normal. 
re. { Különben | en 
«96. 1 | Sonft f Apr. 2-15. 
| : | f Rendes. 
Mai 1. 1 | | Normal. 
Különben | 
9 | 91% 
« 2. 1 tea f Apr. 21—28. 
i 9 1 { Rendes. 
= Normal, 
« 9, 1 « 
a | f Különben | Mese ; 
« Si 1 | Sonft j Apr. 17—Mai 1. 
c 9 | { Rendes. 
x 3. = | | Normal, 
« 4. 1 | « 
« 4. 1 « 
« 4. | 2 « 
« 5, 1 « 
« 5. 1 « 
« To 2 u 


Aus diesen Daten ergiebt sich, dass obwohl 


viele Arten ihre normale Ankunftszeit inne- 
idejét, addig másfelől többen nagyon megkésve ! hielten, mehrere sehr verspütet ankamen, was 


VOX 
aa 


172 


jôttek meg, a minek oka bizonyära a rendkivüli 
hideg időjárásra vezethető vissza. Kz különösen 
illeti az április havi jövevényeket, melyek közül 
néhány nagyon későre talált ide, mint: Phyllose. 
acredula, Rutic. phoenicura sat. Ellenben a Mo- 
tac. alba és Prat. rubicola korabban jelentek 
meg mint maskor. 

Egészen megbizható ismerőseim közlései sze- 
rint a Hirundo rustica Leeuwardenben (Fries- 
landi kerület fővárosa), tehát hazánk északi 
felében már április 12-ikén mutatkozott ; ellen- 
ben délebbre fekvő vidékeken, mint Vorschoten 
községben (nem messze Haaga városától) április 
15-én, Bergen-op-zomban pedig, a Schelde folyó 
mellett, április 17-én. Az én adatom - 
93 - 


április 
tehát bizonyára nagyon késői. 


2. Kivonat naplómból 1900 január 1-től 
április 30-áig. 


Januar. 


5-én beküldetett két darab kenderike. è és 9, 
Texel szigeteröl, melyek 3-an és 4-én lövettek ; 
a é -nél a veres szín egész határozottan látszott 
a mellen, sőt némileg a fejen is vörösen fuval- 
lott. Deczember 18-án kaptam volt egy pár ken- 
derikét a Schelde-partröl, a miből kitűnik, hogy 
e faj egyénei nálunk áttelelnek. 


11. Seregélyeknek százakból álló raja tar- 
tózkodik a Hágából Scheveningen felé vezető 
országút közelében, a fövenypartokon. 

24. Key ismerősöm bejelenti a Motacilla alba 
egy példányát a hágai városliget tava mellől. 


95. A Mergus merganser L. egy jóformán 
megviselt példányát küldik be a Zuidersee part- 
Jairo]. 

27. Egesz honapon at, melyet a szekhelyen 
töltöttem, naponként lättam a varosligetben a 
Turdus iliacus L. egy csapatjät, mely a ho és 
fagy daczara sem tävozott. A madarfogok, kiknek 
bizonyára ritka zsákmányul szolgáltak volna, 
buzgón, de eredménytelenül üldözték őket. 


Február. 


5. A pusztán, nem messze Doorn községtől, 
este felé 6 darab nyirfajdot láttam — öt kakast 
és egy tyúkot — a mint a nyirbokrokban a rü- 
gyeket legelték. Ezek a fajdok az utóbbi évek- 
ben az utrechti kerület nyugoti részében, a hol 


wohl auf die exceptionell kalteWitterung zurück- 
zuführen sein dürfte. Dieses betrifft hauptsäch- 
lich die April-Ankömmlinge, wovon einige sehr 
spät eintrafen, so: Phyll. acredula, Rut. phoeni- 
cura, u. s. Ww. Mot. alba und Prat. rubicola er- 
schienen dagegen früher wie sonst. 

Nach Mittheilungen ganz zuverlässiger, mir 
bekannter Personen, wurde Hir. rustica schon 
am 12. April in Leeuwarden (Hauptstadt der 
Provinz Friesland), also im Norden unseres 
Landes beobachtet, dagegen in südlicher gele- 
genen Localitäten wie Dorf Voorschoten (unweit 
der Stadt Haag) 15. April, und Bergen-op-Zoom 
am Scheldefluss 17. April. Mein Datum vom 
93. April ist daher wohl ein sehr spätes. 


2. Auszug aus meinem Tagebuche von 1900. 
1. Jänner 30. April. 


Januar. 


5. Erhalten zwei Bluthänflinge, è und 9, 
von der Insel Texel, welche am 3-ten oder 4-ten 
geschossen; beim & zeigte sich sehr deutlich 
die rothe Farbe auf der Brust, und schimmerte 
dieselbe auch auf dem Kopfe etwas durch. Am 
18. Dezember hatte ich auch ein Paar dieser 
Hänflinge vom Schelde-Ufer erhalten, woraus 
sich ergiebt, dass Individuen dieser Art bei uns 
überwintern. 

11. Ein Schwarm von Hunderten Slaare hält 
sich nahe der Chaussee von Haag nach Scheve- 
ningen auf den Dünen auf. 

94. Ein Bekannter von mir sah an einem 
Teich im Stadtwalde bei Haag eine Motacilla 
alba L. 

95. Ein ziemlich heruntergekommenes Stück 
von Mergus merganser L. von der Zuiderzee- 
küste erhalten. 

97. Während des ganzen Monats (den ich in 
der Residenz zubrachte), salı ich täglich im 
Stadtwalde einen Flug Turdus iliacus L., welche 
auch bei Schnee und Frost dablieben. Sie wur- 
den von Vogelfängern, von denen sie wohl für 
eine seltene Beute gehalten wurden, eifrig aber 
erfolglos verfolgt. 


Februar. 

5. Auf der Haide unweit des Dorfes Doorn 
sah ich gegen Abend sechs Stück Bükhühner, 
5 Hähne und eine Henne in Birkensträuchern 
von den Knospen äsen. Diese Hühner verbrei- 
teten sich in den letzten Jahren in westlicher 


eddig teljesen hiänyzottak volt, elterjedtek. Az 
első darabot 1897-ben tavaszszal láttam. Azóta 
számban nagyon megszaporodtak és már többet 
el is lődözgettek közülök. 


16. Vásárlás útján a Carpodacus erythrinus 
(Pall.) egy him példányának birtokába jutottam, 
mely a megelőző év november 15-én a Gelder- 
landi kerületben fogatott. Ez az ötödik ismere- 
tes példány Hollandiából. Ez a madár, az ő 
igénytelen, minden vörös színt nélkülöző hala- 
vány öltözetével, gyüjteményemben van fel- 
állítva. 

99 


aa 


Az Accenlor modularis (Bechst.) első 
eneke. 

24. Fringilla coelebs L. 68 Turdus musicus L. 
megszólalnak. Az első szép nap annyi tartós 
rossz időjárás és hideg után. 


25. A fekete rigó este megszólal. 


26. Szép idő; sok Aegithalus caudatus (L.) 
mutatkozik, mely különben itt kevés számmal 
jön elő. 

Marezius. 

4. Harelda ylacialis (L.) fajnak egy pompásan 

színezett him példányát kaptam Texel szigete- 


röl. Ez a faj nälunk többnyire nem nagyon | 
| fig; fehlt sogar in vielen Jahren gänzlich ; im 


gyakori, söt sok esztendön at teljesen hiäny- 
zik; a mult évben azonban nagyon sokat zsäk- 
manyoltak belöle. 

7. A Mergulus alle (L.) nöstenyet beküldi 
egy vadasz Scheveningenböl. 

_9. Egyes dolmanyos varjuk vonulnak keletre, 
szep idö és keleti szél mellett. 

11. A dolmanyos varjuk nagyon erős vonu- 
läsban, 3—8 fejből álló csapatokban, keleti 
irányt tartva. Az idő csendes és tiszta ; könnyed 
délk. szél. 

12. Dolmányos varjúk vonulása kevésbbé erős. 


17. A Fratercula arctica (L.) nöstenyet és a 
Mergul. alle (L.) nőstényét küldi"be a scheve- 
ningeni vadász. Ez a két darab mint hulla ta- 
láltatott a tengerparton. A mennyire megtud- 
hattam, a megelőző télen a rákászbúvárnak 
kilencz példánya részint lövés, részint a ten- 
gerparton dögölten találva került kézre, melyek 
egyetlenegynek kivételével, mindnyájan nősté- 
nyek valának. E faj himei, a mint látszik, ná- 
lunk csak egyesével fordulnak elé. Az elhalt 


173 


Richtung über die Provinz Utrecht, wo sie 
früher gänzlich fehlten. Das erste Stück sah 
ich im Frühjahre 1897; seitdem haben sie an 
Zahl sehr zugenommen und sind schon mehrere 
abgeschossen worden. 

16. Durch Ankauf kam ich in den Besitz 
eines männlichen Exemplares von Carpodacus 


| erythrinus (Paz), welches am 15. November 


vorigen Jahres in der Provinz Gelderland ge- 
fangen wurde. Es ist dieses das fünfte bekannte 
Stück für Holland. Der Vogel, der das unschein- 
bare graubraune Kleid ohne jedes Roth trägt, 
ist für meine Sammlung gestopft worden. 

22. Erster Gesang von Accentor moduluris 


| (BECHST.). 


24. Erster Gesang von Fringilla coelebs L. 
und Turdus musicus L.; erster schöner Tag 
nach fortwährender schlechter Witterung und 
Kälte. 

95. Erster 
(Abends). 

26. Schönes Wetter; viele Aegithalus cau- 
datus (L.) gesehen, die hier sonst wenig vor- 
kommen. 


Gesang der Schwarzdrossel 


März. 


4. Erhalten ein prachtvoll ausgefärbtes & von 
Harelda glacialis (L.) von der Insel Texel. 
(Diese Art ist bei uns meistens nicht sehr häu- 


vergangenen Winter sind aber ziemlich viele 
erbeutet.) 

7. Eine Mergulus alle (L.) 2 erhalten von 
einem Jäger in Scheveningen. 

9. Einzelne Nebelkrähen ziehen östlich bei 
schönem Wetter und O.-Wind, 

11. Sehr starker Zug von Nebelkrähen in 


| kleinen Gesellschaften von 3—8 Stück. Rich- 


tung östlich. Wetter still und klar; leichter 
SO.- Wind. 

12. Zug der Nebelkrähen weniger stark. 

17. Erhalten eine Fratercula arctica(L.) ? und 
eine weibliche M. alle (L.) vom Jäger in Sche- 
veningen. Diese beiden Stücke am 
Strande todt aufgefunden. Soweit mir bekannt 
geworden, sind im vorigen Winter neun Exem- 
plare des Krabbenalles theils geschossen, theils 
todt am Meeresgestade gefunden worden. Mit 
nur einer einzigen Ausnahme haben diese Vö- 
gel sich alle als Weibehen erwiesen. Die Männ- 


wurden 


| chen dieser Art kommen bei uns, wie es scheint, 


nur vereinzelt vor; der verstorbene eifrige 


174 


buzgó gyijtonek, van WICKEVOORT ÜROMMELIN- 
nek, a ki negyven éven felüli faradozasaval a 
honi madaraknak majdnem 2000-re menö tekin- 
telyes számát hozta össze pompás gyüjteme- 
nyében, kollekeziöjäban öt darab nőstény, de 
egyetlen him sem volt. Én 1897-ben hét dara- 
bot kaptam, melyek között két him is akadt. 


Április. 


1. A dolmányos varjak vonulása még tart. 

8. Fringilla és sok Turdus pilaris L. vonu- 
lása. Ék. 

17. Egy darab Clivicola riparia (L.) bekül- 
detett a Schelde-partròl; állítólag a Hirundo 
rustica vonuló tömegéből lövetett le. 

19. Dolmanyos varjak még mindig vonulnak. 

93. Ismét egy szép & Harelda hyemalis (L.) 
küldetett be Texel szigetéről. E fajra nézve 
meglehetős későinek látszik ez idő. 


98. Sterna milotica Hass. $ és ? küldetik 
be. Mindkettő a gronningi parton a zátonyon, 
egy álló hálóban fogódott meg, s most bőrgyűj- 
teményemben van. Erre a fajra vonatkozólag 
irodalmunkban igen kevés feljegyzés van. A lei- 
deni múzeumban van egy nyári öltözetű him, 
melyet 1838 augusztus 15-én SCHLEGEL tanár 
lőtt volt. Attól a régi időtől fogya erre a csérre 
vonatkozólag nem merült fel ismeretes adat 
egész 1896 május 16-ig, a mikor hozzám egy 
elfogott nőstényt küldtek be. Kevéssel azután, 
1897 szept. 6-án ugyanott egy téli öltözetű öreg 
him került kézre. Azután ez a faj nem mutat- 
kozott addig, mig most április végén a fentebb 
említett két példány birtokomba nem került. 


Így tehát öt példány ismeretes, melyeknek 
egyike a leideni múzeumban van felállítva, a 
többi négy pedig az én gyűjteményemben van. 
De én azt hiszem, hogy a Sterna milotica ná- 
lunk gyakrabban előfordul, mint gondolnók, de 
vagy egészen elkerüli a figyelmet, vagy a Sterna 
cantiaca Gm. fajjal tévesztődik össze. 


3. Az 1900-iki őszi vonulásból Hollandiában. 
Augusztus. 
11-én. Scheveningennél a tengerparton több 
drb Calidris arenariá-t láttam fiatal tollazat- 
ban; Sterna hirundo-t (és St. macrurá-t ?) 18 
DNy. felé vonúlva. 


Sammler van Wickevoort ÜROMMELIN, der über 
vierzig Jahre thätig war und dessen herrliche 
Sammlung die stattliche Zahl von nahe an 2000 
nur einheimischen Vögeln aufwies, besass fünf 
Weibchen von M. alle und kein einziges Männ- 
chen. Ich erhielt im Jahre 1891 sieben Stück, 
worunter sich zwei Männchen befanden. 


April. 


1. Noch immer Zug von Nebelkrähen. 

8. Zug von Fringillen und vielen Turdus 
pilaris L. N. O. 

17. Eine Clivicola riparia (L.) vom Schelde- 
ufer wurde angeblich 
Massenzug von Hirundo rustica 
geschossen. 

19. Nebelkrähen ziehen noch fortwährend. 

23. Wiederum ein schönes & von Harelda 
hyemalis (L.) von der Insel Texel erhalten ; 
scheint ziemlich spät für diese Art zu sein. 

28. Erhalten è und 9 von Sterna nilotica 
Hass. Beide wurden an der Groninger Küste 
auf dem Wattin einem Stellnetz gefangen und 
sind für meine Sammlung als Bälge präparirt 
worden. Über diese Art ist in unserer omitho- 
logischen Literatur nur sehr wenig aufgezeich- 
net. Im Leidener Museum befindet sich ein & 
im Sommerkleide, das am 15. August 1838 von 
Prof. Sonrecez erlest wurde. Seit jener fernen 
Zeit wurde über diese Seeschwalbe weiter nichts 
bekannt, bis ich ein 9 erhielt, das am 12. Mai 
1896 gefangen wurde. Kurz darauf, 6. Septem- 
ber 1897, wurde ein altes & im Winterkleide 
ebenda erbeutet, und seitdem tauchte die Art 
nicht wieder auf, bis ich jetzt Ende April die 
zwei obengenannten Stücke erhielt. Nur fünf 
Exemplare sind also bekannt, wovon eins im 
Leidener Museum aufgestellt ist, während die 
vier anderen sich in meiner Sammlung befin- 
den. Ich bin aber der Meinung, dass St. nilo- 
tica bei uns häufiger vorkommt, wie man glaubt, 
dass sie jedoch übersehen oder auch mit Sterna 
cantiaca Gm. verwechselt wird. 


aus einem 
herunter- 


erhalten ; 


3. Vom Herbstzuge (1900) in Holland. 
August. 
11. Am Meeresstrande bei Scheveningen be- 
obachtete ich mehrere Calidris arenaria im 


Jugendkleide; auch Sterna hirundo (und St. 
macrura?) nach SW fliegend. Die meisten See- 


A legtöbb csér még ifjú öltözetet visel. Ré- 
czék (sp.?) nagy távolságban, csak távcsővel 


láthatólag, vonúlnak hasonlóan DNy. felé. — | 


Tiszta. DNy. szél. 


Szeptember. 


93. Phylloscopus acredula utolsó szólása hall- 
szik. 


Október. 


1. Az első vonuló erdei pintyek, 5 db. DNy. 
szél. 

2. Egy Nucifraga caryocatactes-t kaptam. Már 
szeptember elején lőttek egy magtorot Arn- 
heimnál. A fővonulás azonban még csak októ- 
berben kezdődött s tetőpontját e hónap első felé- 
ben érte el. Ezeknek a madaraknak a legnagyobb 
része az ország keleti felében vonult at! Utrecht- 
től nyugotra, a partokhoz közel, csak keveset 
lehetett látni. Az utóbbi évtizedek alatt egyszer 
sem fordúlt elő e fajnak a mostanihoz hasonló 
feltünő vonulása. 


5. Bok erdei pinty. — Erős DNy. szél. 

7. Phylloscopus trochilus utoljára 
figyelve. 

9. Pintyek és seregélyek meglehetőn erős 
vonulásban. 

12. Az első dolmányos varjak (Corvus cor- 
nix), tehát nagyon későn. Turdus iliacus, 
erdei- és fenyópintyek, valamint Garrulus 
glandarius vonulásban. — Időjárás hüvös; Ny. 
szél. 

13. Erdei pintyek ezer számra vonúlnak. 
Nagy csapatok bocsátkoznak le a bükkösekben, 
hol a föld a bükkmakkok millióival vannak 
födve. A vonuló seregek között sok fenyopinty 
is van. Időjárás : hideg es borült; nagyon erős 
déli szél, este vihar és eső. 

16. Pratincola rubicola 2 drb., utoljára ész- 
lelve. 

19. Dolmanyos és vetési varjak erős vonu- 
lásban. — Időjárás tiszta, de hideg. É. szél. 

20. Varjak, pacsirták, szölörigo hatalmas 
vonuläsban. — Időjárás csendes. E. szél. 

29. Erdei- és fenyopinty, az utóbbi különö- 
sen nagy csapatokban — szazaval tartözkodik 
a bükkösekben. A Turdus pilaris elöször je- 
lenkezik, — 2 példányban. — Számos vetési 
varjú vonul at, igen magasan. Időjárás tiszta. 
È. szél. 


meg- 


175 


schwalben tragen noch das Jugendkleid. Enten 
(spec. ?) ziehen in grosser Entfernung, nur durch 


ein Fernglas sichtbar, ebenfalls nach SW. 
Wetter klar; Wind NW. 
September. 


25. Phylloscopus acredula zuletzt singend 
gehört. 


Okto ber. 


1. Die ersten ziehenden Buchfinken, 5 Stück, 


| Wind SW. 


2. Eine Nucifraga caryocatactes erhalten. 
Schon Anfang Septembers wurde ein Tanmnen- 
heher bei Arnheim geschossen. Der Hauptzug 
fing aber erst mit Oktober an und fand seine 
Culmination in der ersten Hälfte dieses Mo- 
nats. Weitaus die grösste Zahl dieser Vögel 
zog über den östlichen Theil des Landes; west- 
lich von Utrecht, nahe der Küste, wurden nur 
wenige gesehen. In den letzten Decennien ist 
kein so auffallender Zug dieser Art vorge- 
kommen. 

5. Viele Buchfinken. — Starker SW.-Wind. 

7. Phylloscopus trochilus zuletzt beobachtet. 


9. Ziemlich starker Zug von Finken und 
Staaren. 

12. Die ersten Nebelkrähen (Corvus cornia), 
also sehr spät! Zug von Turdus iliacus, Buch- 
und Bergfinken, sowie auch von Garrulus 
glandarius. Witterung kühl, W.-Wind. 

13. Buchfinken ziehen zu Tausenden ; grosse 
Flüge lassen sich unter den Buchen nieder, 
wo der Erdboden mit Millionen Eekern bedeckt 
ist. Unter den ziehenden Schaaren sind auch 
viele Bergfinken. Witterung kalt und trübe, 
sehr starker Südwind, am Abend Sturm und 
Regen. 

16. Pratincola rubicola (2 Stück) zuletzt ge- 
sehen. 

19. Starker Zug von Nebel- und Saatkrähen. 
Wetter klar, aber kalt. N.-Wind. 

20. Starker Zug von Krähen, Lerchen und 
Weindrosseln. Witterung still. N.-Wind. 

22. Buch- und Bergfinken, letztere in be- 
sonders starken Flügen, halten sich zu Hun- 
derten in Buchen auf. Die ersten Turdus pila- 
ris beobachtet (zwei Stück). Viele Saatkrähen 
ziehen bei dem klaren Wetter sehr hoch vor- 
bei. Nordwind. 


176 


23. Pinty es vetési varjú erős vonulasban. 
Időjárás mint tegnap. Ny. szél. 


November. 


1. Csendes idő és könnyű déli szél mellett a 
varjaknak — főként dolmángos varjaknak, to- 
vábbá pintyeknek, pacsirtáknak és seregélyek- 
nek csapatjai huzódnak. 

5. Otocorys alpestris hozzánk megérkezik. 
Texel szigetéről beküldtek egy nőstényt. 

22. Columba palumbus százával sereglik 
össze, hogy a pintyektől megmaradt bikkmak- 
kot elfogyaszsza. Pintyet már nem sokat lát- 
hatni. 

26. Texel szigetén, cseklével a Sylvia atri- 
capilla egy öreg nőstényét fogták, melyet hoz- 
zám küldtek be. Erre a fajra nézve igen késői 
adat. 

28. Beküldetett 1 drb Charadrius morinel- 
lus ; Hollandiára nézve mindenesetre késő. 

30. Turdus pilaris meglehetős erővel huzó- 
dik; időjárás hideg; EK. szél. 


Deczember. 


17. Doorn közelében az erdei pintyek megint 
gyakran és nagy csapatokban fordúlnak elő, de 
fenyőpintyek nélkül. Honnan jöhetnek ezek a 
pintyek? mert az októberi vonulás óta nagyon 
kevés mutatkozott itt. Ezután az egész hónapon 
át mindennap nagyon sok pintyet észleltem s 
ezek között megint akadt fenyopinty is. 

Megjegyzendő, hogy ezek a pintyek most is 
— január hó — még mindig itt vannak. Gya- 
kori kisétálásaim alkalmával mindenfelé nagy- 
számu csapatokat látok, a mit bizonyára a még 
ma is nagy tömegekben szerteszét heverő bikk- 
makkra lehet visszavinni. 

Doorn, 1901. január 15. 


23. Starker Zug von Finken und Saatkrähen ; 
Wetter wie gestern. W.- Wind. 


November. 


1. Bei stillem Wetter und leichtem Südwind 
ziehen-eine Menge von Krähen (hauptsächlich 
Cornix), Finken, Lerchen und Staare. 

5. Otocorys alpestris bei uns angekommen. 
Ich erhielt ein Weibchen von der Insel Texel. 

22. Columba palumbus ist jetzt zu Hunder- 
ten geschaart um die von den Finken übrig- 
gelassenen Bucheckern zu verzehren. Finken 
werden nicht viel mehr gesehen. 


26. Auf der Insel Texel wurde ein altes è von 
Sylvia atricapilla in einer Dohne gefangen und 
mir zugesandt; für diese Art ein sehr spätes 
Datum. 

98. Erhalten einen Charadrius morinellus ; 
für Holland allerdings spät. 

30. Ziemlich starker Zug von Turdus pila- 
ris; Witterung kalt, NO.-Wind. 


Dezember. 


17. In der Nähe von Doorn sind Buchfinken 
in grossen Flügen wieder sehr häufig, aber 
keine Bergfinken dabei. Woher mögen diese 
Finken kommen ? Seit dem Oktoberzuge liessen 
sich doch so wenige hier sehen. 

Den ganzen weiteren Monat hindurch bei 
obachtete ich täglich sehr viele Finken, wobe- 
sich später auch wieder Bergfinken befanden. 

N. B. Vom 1. Januar bis jetzt sind diese 
Finken noch immer da. Während meinen häu- 
figen Spaziergängen sehe ich überall zahlreiche 
Flüge, was wohl auf die noch heute vorhan- 
dene Menge von Bucheckern zurückzuführen ist. 

Doorn, den 15. Januar 1901. 


4. Adatok különbözö madärfajok elsö megerke- 
zeseröl, Doornban 1901. tavaszan. 


4. Daten über die erste Ankunft verschiedener 


Vogelarten in Doorn im Frühling 1901. 


Faj neve Erk. nap Szélirany Időjárás 

Name Der Art | Untunftstag Windridtung Witterung 

= + = A a 
a Les J Tiszta, de rideg. 
Turdus musicus Mart. 3. D.— 6. Re 

o An ar Erős szél; hideg; sok eső. 
Emberiza citrinella _ __ fi 7. D. Ny 6. 26. | Starker Wind; falt; viel Negen. 

Alauda arborea : 8 BE_RD {È Szép ; hideg szél; jégzApor. 
andaarvensis È bon um. Schön; falter Wind; ein Hageljdauer. 

E i = Nagyon szép; hideg szél. 

Circus PY SATS US yee see € 14. K.— 9. lon idön ; Wind talt. 

A ; Csendes ; meglehetős meleg. 
Cannabina cannabina la: D.— 6. ne Still; ziemlich, warm. jő 
Motacilla alba _ « 22. E K —N.D Éjjel erős fagy; erős, jéghideg szél. 
Pratincola rubicola ar 08, eg Starker Froft über Nadt; heftiger, eisfalter Wind. 
Lanius excubitor Apri 9; D.— ©. | Szép; meleg. 

| Schön, warm. 
Phylloscopus acredula « 3. | D. DN 6.6.8 Erös szel; sok esö; nem hideg. 
Motacilla hava, t 3 | 9 7: — 0.0.2. Heftiger Wind und viel Negen. Nicht kalt. 
+ : 2 a | J Szép, de hideg. 
Ruticilla tithys _ « 5, |Ny.ENy 2. Wt. WB. | | Sain, aber fait. 
a = Csekély eső; később erős szél. 
Saxicola cenanthe ae átl DANS. { Etwas Regen; jpäter ftarfer Wind. 
1 0 | Nyers; eső és jégeső; könnyü egihäboru. 
Phylloscopus trochilus . _ Lo S « € | | Rauh; Regen und Hagel. Leichtes Gewitter. 
DEE, nr { Hideg; nyers; erős szél. 
Anthus trivialis « 12. | HL ENy. NNW. || galt; vaub; heftiger Wind, 
a | Nagyon szép és kellemes. 
Anthus campestris « 18. D.— ©. | Sehr jön und angenebm. 
Ruticilla phœnicura _ _ 
Hirundo rustica i 
Sylvia atricapilla cy 20); D.K. —©.D. Igen sz6p, meleg. 
Luscinia luseinia _ . aa 
Muscicapa grisola « 23. « « 
Cuculus canorus 
a R 7 {Jò, de hüvös; erős szél. 
Muscicapa atricapilla __ 24. LE 2 | Gut, aber kühl; jtarfer Wind. 
> Sa . 97 niga J Szép; hüvös szél. Este eső és vihar. 
Philloscopus sibilator « 241 BM | Schön ; kühler Wind. Abends Regen und Gewitter. 
3 e = Napos ; fri él. 
È p riss SZÉ 
Sylvia hortensis _ «29. D.— ©. ie Sonnig : feifher Wind. 

Ss 2 8 - mes Szép; délután erős vihar és eső. 
Chelidonaria urbica __ = « 30 Ny. W. i Schön; Nagmittags jtartes Gewitter und Negen. 
Micropus apus D 

NEE || Mai 3.) RÉ Oise | (Szép meleg; erös szél, 

Turtur turtur J Schön und warm; ftarter Wind. 
5 5 RR) J Tiszta, nagyon hideg szél. 
Yynx torguilla ee « 4. AA À ar, febr falter Wind. 
Sylvia sylvialee es sz ki 6. É ÉNy — NN. IR. | | Rideg; este eső. 
Oriolus galbula we È 7 0/5 Ar | | Raub, Abends Regen. 

. . = . 2 x 
Clivicola riparia « ile E. — N. | Szép, meleg; hüvös szél; este hideg. 
Maas coll o <= u È J Sdin, warm; fühler Wind ; Abends falt. 


5. Némi jegyzetek az attelelésr6l és 1901-iki 


5. Einige Notizen über Uberwinterung und über 


tavaszi vonulásról, den Frühlingszug 1901. 


1. Corvus cornix L. — Dolmányos varjú. — 1. Corvus cornix L. — Nebelkrähe. — Der 
A vonulás marezius 13-án, szép időjárás és | Zug nach N.-O. fing an am 13. März bei schö- 
keleti szel mellett kezdödött EK. iränyban. | nem Wetter und Ostwind. Am 14. war, bei glei- 


Aquila, IX 


23 


178 


14-iken, a vonuläs, hasonlö idöjaras mellett 
erős volt. A varjak nagyon alacsonyan húzód- 
tak a következő napon is déli szél mellett. 
Az azután következett nagyon hideg, erős s 
folytonosan ÉK. és É. széllel párosúlt időben 
egyetlen dolmányos varjú sem mutatkozott. 
Csak 24-ikén, — miután az időjárás valameny- 
nyire enyhült, — láttam néhányat; 25-én is 
vonúlgatott néhány. Többet láttam más nap 
(26-ikán) az erős éjjeli fagy után; tekintélyes 
magasságban szálltak. Azon este erős hóhullás 
következett, azután csak ápril elsején, mikor 
végre fagy és hó megszűntek, láttam megint 
nehány dolmányos varjút. Ezzel be is fejező- 
dött; a következő napokon nem vettem észre 
már több C. cornix-ot, csak april 8-ikán, a 
Woerden város mellett elhaladó vasútvonatról 
láttam még, egyesében, két megkésett vonulót. 


2. Fringilla coelebs L. — Erdei pinty. Ez a 
faj százával telelt ki községünk környékén. 
A tömegesen kinálkozó bükkkmakkal táplál- 
koztak s itt maradtak daczára hónak és fagy- 
nak. Tudtommal a pintyőkékből egy hullát 
sem találtak; a hótakaró különben nem volt 
nagyon vastag s én sokszorosan láttam, hogy 
a madárkák a hóba magukat majdnem bele- 
ásták, hogy a bikkmakkot elérjék és kiczi- 
bálják. Jóllehet a himek túlnyomó számban 
voltak, mégis a nőstények is jóformán képvi- 
selve voltak. Ezek a rendkivűl népes rajok, — a | 
melyek rövid időre ha eltüntek is, azután megint | 


megjelentek, (hogy ugyanazok voltak-e, ezt ne- 
héz volna megállapítani) — együtt maradtak 

egész ápril hó folyamáig, a mikor kisebb tár- 

saságokra oszlottak. Ápril 7-iken láttam pärba- | 
verődött pintyeket, de a mellett kisebb esapato- | 
kat is ebből a fajból. E hónap 15-ikén, 16-ikán 
és 18-ikán észleltem még kisebb csapatokat és 


pedig az utóbbi napon ÉK-re vonúlva. 19-ikén 
egy nőstény pintyőkét találtam fészkén űlve. 
Úgy látszik épen épitkezésben volt, mert tojá- 
sok nem voltak benne s a lakás még nem egé- 
szen bevégzettnek tűnt fel. 


3. Fringilla montifringilla L. — Fenyó- 
pinty. — Ez a faj is nagy számban telel át. 
Az erdei pintyek között állandóan több fenyo- 
pinty volt észlehető s ezek között sok nőstény. 
Némely csapat majdnem tisztán ez utóbbi faj- 


ból állolt. Némelyek itt késtek egész be április 


cher Witterung, der Zug stark. Die Krähen zo- 
gen sehr niedrig, auch am folgenden Tage bei 
Südwind. Nachher kam sehr kaltes, regneri- 
sches Wetter unter fortwährendem N.-0.- und 
N.-wind, und keine Nebelkrähe liess sich sehen. 
Erst am 24. sah ich einige Stücke, nachdem die 
Witterung sich etwas gebessert hatte, und auch 
am 25. zogen welche. Mehrere beobachtete ich 
am nächsten Tage (26.) nach starkem Frost 
über Nacht ; diese Vögel flogen in beträchtlicher 
Höhe. Am selben Abend trat starker Schnee- 
fall ein, und wurden erst am 1. April, als end- 
lich Frost und Schnee aufhörten, wieder einige 
ziehende Nebelkrähen von mir beobachtet. Da- 
bei blieb es auch; für die folgenden Tage habe 
ich C. cornix nicht mehr notiert; nur sah ich 
noch zwei vereinzelte Nachzügler am 8. April, 
als ich per Eisenbahn an der Stadt Woerden 
vorbeifuhr. 

2. Fringilla coelebs L. — Buchfink. — Diese 
Art überwinterte zu Hunderten in der Umgegend 
unseres Dorfes. Die Vögel nährten sich von den 
massenhaft anwesenden Bucheckern, und blie- 
ben trotz Schnee und Frost bei uns. Meines 
Wissens sind keine todten Finken gefunden 
worden; die Schneedecke war übrigens nicht 
sehr tief und ich sah mehrfach, wie die Vögel 
sich fast imSchnee vergruben, um zu den Eckern 
zu gelangen und dieselben hervorzuholen. Ob- 
wohl die Zahl der Männchen überwiegend war, 
fand ich doch die Weibchen auch stark vertre- 
ten. Diese äusserst starken Flüge, die auch 
wohl auf kurze Frist verschwanden, dann aber 
wieder da waren (ob es dieselben gewesen sind, 
liesse sich wohl schwer ermitteln), blieben bis 
in den April hinein beisammen ; dann lösten 
sie sich in kleinere Gesellschaften auf. Am 7. 
April sah ich gepaarte Finken und auch noch 
kleine Flüge dieser Vögel. Am 15., am 16. und 


am 18. d. M. beobachtete ich noch kleinere Ge- 


sellschaften, am letztgenannten Tage nach N.-O. 
ziehend. Am 19. fand ich ein Finkenweibchen 
auf ihrem Neste sitzend. Es schien eben im 
Nestbau begriffen zu sein, denn Eier waren 
nicht vorhanden und die Wohnung schien mir 
noch nicht ganz vollendet zu sein. 

3. Fringilla montifringilla L. — Bergfink. — 
Auch diese Art hat hier sehr zahlreich über- 
wintert. Stets waren unter den Buchfinken meh- 
rere Bergfinken zu beobachten, wobei viele Weib- 
chen. EinigeFlüge bestanden fast nur aus dieser 
letzten Vogelart. Es verspäteten sich auch welche 


folyamäig ; ennek a hónapnak 16. és 18-án még 
láttam néhány himet, a mely az erdei pintyek 
nagy téli csapatainak itt maradt kis töredékei- 
hez csatlakozott. 


4. Columba palumbus L.— Örvös galamb. — 
Épen mint az erdei pintyek s ugyanazon táp- 
lálékra — a bikkmakkra — utalva, tömegesen 
teleltek ki nálunk ezek a galambok is. Min- 
denütt, a hol csak nehány bikkfa együtt állott, 
bizonyosan lehetett ezen madarak kisebb vagy 
nagyobb csapatait találni. Néha többszörösen s 
jelentékeny rajokba — körülbelöl 300—400 


darab — verődtek össze, melyek felszálláskor | 


messzire elhallszó zajt okoztak. A rajok szintén 
nagyon hosszasan összetartottak, mig végre 
ápril hóban kisebb társaságokra szakadoztak, 


melyek lassanként eltűntek s utoljára csak a | 


költőpárok rendes száma maradt meg. 


A hideg évszakot tehát, mely alatt vidékünk 
madarakban olyan szegény szokott lenni, azidén, 
azén nagy örömemre, három madárfaj bámula- 
tos tömegekben élénkítette meg. És a bikkmakk- 
nak, daczára hogy a rengeteg sok madár száz- 
ezer számra fogyasztotta, s daczára, hogy az 
ember tömegesen gyűjtötte, sok el is taposta- 
tott — mégis csak a mi községünkben — mil- 
liöi keltek ki april havában, minek következ- 
tében a talajt most szép fiatal bikkesemeteknek 
tömött zöld szőnyege fedi. 


5. Muscicapa atricapilla L. — Kormos légy- 
kapó. — Ezek a kedves kis madárkák, melyek 
nálunk csak átvonulnak, e tavaszon gyakori- 


abbak voltak, mint különben szoktak lenni. | 


A szokottnál korábbi időben is köszöntöttek be. 
Feljegyzéseim szerint 1897-ben május 4-ére, 
1898-ban május 2-ikára, 1899-ben máj. 5-ikére, 
1900-ban május 4-ikére esett első megérkeze- 
sük. Az idén ezt a fajt legelsőbben már ápril 
24-ikén láttam három példányban. Május hó 
elsejéig naponta láttam néhányat, ápril 27-ikén 
pedig épen 11 példányt, a mi az itt való viszo- 


nyokhoz valójában jelentékeny szám. Nagyob- | 


bára szép fekete himek voltak, de volt köztük 
egy-egy szürkébb példány is; nőstény cseké- 
lyebb számban. 

6. Aegithalus caudatus (L.). — Oszapo. — 


Ez a faj allitolag nem költ Hollandiäban, en | 


azonban most az ellenkezöröl gyözödtem meg. 
April 10-iken, a szomszedos kertek egyikeben 


179 


bis tief in den April hinein ; am 16., sowie am 
18. d. M. beobachtete noch einige Männchen, 
die sich den kleineren Überresten der grossen 
Winterflüge von Buchfinken angeschlossen 
hatten. 

4. Columba palumbus L. — Ringellaube. 
Ganz wie die Finken und auf dieselbe Nahrung 
von Bucheckern angewiesen, überwinterten 
diese Tauben massenhaft bei uns. Überall, wo 
einige Buchen zusammen stehen, konnte man 
stets kleinere oder grössere Trupps dieser Vögel 
sicher finden. Auch vereinigten sie sich mehr- 
fach zu ganz bedeutenden Flügen von circa 300 
bis 400 Stück, die beim Auffliegen ein weit ver- 
nehmbares Getöse verursachten. Diese Flüge 
hielten sich ebenfalls sehr lange zusammen, bis 
sie sich endlich im April in kleinere Gesell- 
schaften auflösten, die dann allmählich ver- 
schwanden, während nicht mehr wie die übliche 
Zahl an Brutpärchen übrig blieb. 

Die kalte Jahreszeit, in der unsere Gegend 
sonst so vogelarm ist, wurde zu meiner grossen 
Freude in diesem Jahre also von drei Vogel- 
arten in erstaunlicher Menge belebt. Und ob- 
wohl diese zahllosen Vögel die Eckern zu Hun- 
derttausenden verzehrt haben, obwohl diese 
massenhaft gesammelt oder zertreten worden 
sind, so keimten doch im April in dieser Ge- 
meinde allein Millionen dieser kleinen Früchte 
auf, und ist der Erdboden unter den zahlreichen 
Buchen jetzt mit einem schönen grünen Teppich 
von jungen Pflanzen bedeckt. 

5. Muscicapa atricapilla L. — Trauerfliegen- 
schnäpper. — Diese niedlichen kleinen Vögel, 
die bei uns nur durchziehen, waren in diesem 
Frühling häufiger, wie es sonst der Fall zu sein 
pflegt. Auch erschienen sie etwas früher wie ge- 
wöhnlich. Ich notierte ihre erste Ankunft: 1897, 
4. Mai; 1898, 2. Mai; 1899, 5. Mai; 1900, 
4. Mai. Im heurigen Jahre sah ich diese Art 
zuerst schon am 24. April in drei Stücken. 
Bis Anfang Mai beobachtete ich täglich einige, 
am 97. April sogar elf Exemplare, was für hie- 
sige Verhältnisse eine wirklich bedeutende An- 
zahl ist. Meistens waren es schöne schwarze 
Männchen, aber auch beobachtete ich einige 
grauere Stücke; Weibchen nur in geringerer 
Zahl. 

6. Aegithalus caudatus (L.) — Weissköpfige 
Schwanzmeise. — Obwohl diese Art angeblich 
in Holland nicht nisten soll, bin ich jetzt von 
dem Gegentheil überzeugt. Ich fand nämlich 


23% 


150 


találkoztam egy par ószapóval, s később gyak- 
rabban láttam őket saját kertecskémben, dol- 
gozószobám ablakainak közvetlen közelében, az 
alig három-négy méter távolnyira eső lombok 
között mozgolódni, miközben fehér fejecskéjök 
tisztán látható volt. Ápril 16-án mindkét ma- 
dárka tyúkjaimtól fehér tollakat hordogatott a 
csőrében, miből azt lehetett következtetni, hogy 
fészeképítéshez kezdtek. Ez később be is igazo- 
lódott, a mikor nagy sajnálatomra, máj. 8-ikán 
a kész fészket az országúton a földön találtam 


meg. 


Netaláni összetévesztés ki van zárva, mivel- 
hogy az egész közel való környékben sehol sem 
tartózkodott egy másik pár ószapó és az e fé- 
szekben talált tollacskák fehér tyúkoktól valók, 
mint a milyeneket csak én és szomszédaim 
tartunk. 


6. Őszi vonulási megfigyelések 1901-ben 
Hollandiában. 


Szeptember. 


Németországi rövid nyári utazásom után, 
szept. 29-én a hollandiai Domburg (seelandi 
kerület) tengeri fürdőbe érkeztem. Másnap a 
tengerpartot felkeresve, láttam a tengeren egy 
csoport, majd repülő, majd a vízre bocsátkozó 
kormos réczét (Oidemia nigra). Ezek a ré- 
czék állandóan jó távolban maradtak a part- 
tól, mig a hasonlóan nagy számban jelentkező 
csérek nagyobbára a part szomszédságában ha- 
lászgattak. Az utóbbiakból túlnyomóan volt kép- 


viselve Sterna cantiaca, a mely a szomszé- 


dos fövényszigeteken telepekben fészkel és — | 


olyan eredménynyel vé- 
állítólag emelke- 


a mint értesültem - 
delmeztetik, hogy 
döben van, a mi annyival inkább örvendete- 
sebb, mert a faj költő-telepei más helyeken 
nagyobbára eltűntek. A St.-cantiaca eserfajnak 
nagyobb telepei Hollandiäban, a Domburg kö- 
zelében levò fentebb említett fövenyszigete- 
ken kivül még esak az Északi tengerben levö 
kis Rottum-szigeten, Borkumnal vannak. 


szamuk 


A tovabb jegyzett fajok között volt sok si- 
raly (nagyobbara Larus argentatus), Haema- 
lopus ostralegus, Numenius arcuatus, Ardea 
cinerea, Phulacrocorax carbo és egy csapat 


| 


am 10. April ein Pärchen dieser Meisen in einem 
benachbarten Garten und sah es später des 
öfteren in meinem eigenen Giirtchen unmittel- 
bar in der Nähe des Fensters meines Arbeits- 
zimmers sich in den kaum etwa 3 bis 4 Meter 
entfernten Zweigen herumtreiben, wobei ich die 
rein weissen Köpfe ganz deutlich vor mir sah. 
Am 16. April schleppten beide Vögelchen weisse 
Federn von meinen Hühnern im Schnabel fort, 
woraus zu schliessen war, dass sie im Nestbau 
begriffen waren. Dieses erwies sich später auch 
als richtig, indem ich zu meinem Bedauern am 
8. Mai das fertige Nest am Erdboden der Chaussee 
liegen sah. 

Eine etwaige Verwechslung ist ausgeschlos- 
sen, da in der ganzen Umgegend kein zweites 
Schwanzmeisenpaar sich aufhält, und auch die 
im Nest gefundenen Federchen von weissen 


| Hühnern herrührten, wie solche von mir und 


meinen Nachbarn gehalten werden. 


6. Beobachtungen über den Herbstzug 1901 
in Holland. 


September. 


Nach einer kurzen Sommerreise in Deutsch- 
land langte ich am 2. September in das hollän- 
dische Seebad Domburg (Prov. Seeland) an. Am 
folgenden Morgen den Strand besuchend sah 
ich auf dem Meere eine Menge Trauerenten 
(Oidemia nigra) bald fliegend, bald sich auf 
das Wasser niederlassend. Diese Enten hielten 
sich fortwährend ziemlich weit von der Küste 
entfernt, während die ebenfalls zahlreich an- 
wesenden Seeschwalben mehr in der Nähe des 
Strandes fischten. Unter diesen letzteren war 
Sterna canliaca überwiegend vertreten. Diese 
Art brütet kolonienweise auf den benachbar- 
ten sandigen Inseln, und, wie man mich ver- 
sicherte, wird sie erfolgreich geschützt, so dass 


ihre Zahl im Zunehmen begriffen sein soll, 


was um so mehr erfreulich ist, als die Brut- 
kolonien dieser Art andererorts zumeist ver- 
schwunden sind. Grössere Ansiedelungen der 
S. cantiaca giebt es in Holland nur noch auf 
den obengenannten Sandinseln bei Domburg 
und auf der kleinen Nordseeinsel Rottum bei 
Borkum. 

Weiter notierte ich noch Möven (meist La- 
rus argentatus), Haematopus ostralagus, Nu- 


| menius arcuatus, Ardea cinerea, Phalacroco- 


rax carbo und einen Flug Arenaria interpres, 


Arenaria inlerpres, mely iszonyú sietséggel 
kanyarodott dél felé. Itt, a szép, dús növény- 
zetű fövénypartokon láthatók voltak Suxicola 
oenanthe, Hirundo rustica és Ruticilla phoeni- 
cura 9, mig fenn a magasban ket haba so- 
Iyom keringett. 


Domburgban egy hetig tarto idözesem alatt 
a madárvilág viszonyaiban alig volt észreve- 
hető változás. Csak a kormos reeze száma nö- 
vekedett állandóan, úgy hogy végül a tenger ezen 
vendégektől nyüzsgött. Távcsövem segélyével 
tisztán megállapíthattam, hogy a fekete réczék, 
tehát a himek, mennyiségben jóval felülmulták 
a barnákat. 

Ritkabb fajokat nem láttam. 


Mikor szeptember 9-ikén ismét haza kerül- 
tem, a Ruticilla lithys üdvözölt egyszerű éne- 
kével s a Muscicapa grisola is itt volt még. 


10. Chelidon urbica nagy számmal gyüleke- 
zik házamnál s ezek mellett a Hirundo rus- 
lica is nagy mennyiségben van képviselve. 

13. Fratincola rubicola több példánya tar- 


tózkodik még költöhelyeinel a pusztán. Egy | 


ifjú nőstény elejteték. Hasonlókép az Alauda 


arborca fajból 2 példány, és Anthus pratensis | 


meg A. frivialis egy-egy darabja löveték. 


E napon láttam a vonuló szajkó első csa- 
patját (5 drb). 

14. Hirundo rustica és Chelidon 
folyton nagyobb szammal gyülekeznek. 

16. Ruticilla tithys és Sylvia atricapilla ker- 
temben énekelve, (utóbbi csak gyengén). Erdei 
pintyek egyes csapatokban vonúlnak. 

21. Füsti- és molnár-fecske elvonúlnak. El- 
lenben mind több-több Garrulus glandarius 
érkezik északkeletről. E madarak vonulása 
ezen az őszön rendkívül erős volt. Partvidé- 
künk hosszában több napon át ezer számra le- 
hetett látni. 

E napon kaptam a Loxia pytiopsittacus egy 
nősténypéldányát, az elsőt sok év után, mert 
ez a faj, úgy látszik, minket csak kivételesen 
látogat meg. Talán a nem-ismerők néha a L. 
curvivostra fajjal össze is tévesztik. Am én azt 
hiszem, hogy az idevaló legtöbb gyűjtemény- 
ben nincs képviselve. 


urbica 


29. A Phylloscopus acred. hivogató szava, va- 


181 


die sich in rasender Eile dem Süden zuwende- 
ten. Auf den schönen, hier üppig bewachsenen 
Dünen sah ich Saxicola oenanthe, Hirundo 
rustica, und Ruticilla phoenicura 9, während 
awei Lerchenfalken hoch in der Luft herum- 
kreisten. 

Während meines wöchentlichen Aufenthaltes 
in Domburg änderten sich die Verhältnisse in 
der Vogelwelt kaum merkbar. Nur wuchs die 
Zahl der Trauerenten stetig, so dass schliess- 
diesen Gästen wimmelte. 


lich das Meer von 


| Durch meinen Feldstecher konnte ich beobach- 


ten, dass die schwarzen Enten (also wohl die 
Männchen) die braunen an der Zahl weit über- 
trafen. 

Seltenere Arten kamen mir nicht zu 
sicht. 

Also ich am 9. September wieder nach Hause 
kam, begrüsste mich Ruticilla tithys mit ihrem 
einfachen Gesang, und fand ich auch Muscicapa 
grisola noch anwesend. 

10. Viele Chelidon urbica versammeln sich 
bei meinem Hause; auch ist Hirundo rustica 
dabei zahlreich vertreten. 

13. Mehrere Exemplare von Pratincola rubi- 
cola halten sich noch bei ihren Brutplätzen 
auf der Haide auf. Ein jüngeres Weibchen ge- 
schossen. Auch zwei Alauda arborea, und je 
ein Stück von Anthus pratensis und A. trivia- 
lis erlegt. 

An diesem Tage sah ich den ersten Flug 
ziehender Eichelhäher (5 Stück). 

14. Hirundo rustica und Ch. 
sammeln sich in stets grösserer Zahl. 

16. Rutieilla tithys und Sylvia atricapilla 
singend (letztere nur schwach) in meinem Gar- 
ten. Buchfinkenziehen schon in einigen Flügen. 

21. Abzug der Rauch- und Mehlschwalben ; 
dagegen kommen von N. 0. her immer mehr 
Garrulus glandarius. Der Zug dieser Vögel 
ist in diesem Herbste ein ausserordentlich star- 
ker gewesen. Unserer Küste entlang hat man 
sie an vielen Tagen zu Tausenden beobachtet. 

Ich erhielt an diesem Tage ein & Loxia py- 
hopsillacus, das erste seit vielen Jahren, denn 
die Art scheint uns nur ausnahmsweise zu be- 
suchen. Vielleicht wird sie von Nichtkennern 
auch manchmal mit L. cwrvirostra verwechselt. 


Ge- 


urbica ver- 


Immerhin glaube ich dass sie in den meisten 
hiesigen Sammlungen nicht vertreten ist. 

29. Die Lockstimme von Phylloscopus acre- 
dula gehört, sowie auch den Gesang von Ruti- 


152 


lamint a Ruticilla lithys éneke is hallszik. 
Kaptam a Loxia pyliopsillacus 3 drb himet. 


Oktober. 


I. Phylloscopus acredula szól. 

9, Rutieilla tithys és Phyllosc. acred. ismét 
szól. Három drb. Hirundo rustica vonúl, alant, 
DNy. felé. Ezután többet nem láttam. 

3. Sok seregély húzódik DNy. felé. Bekülde- 
tett 2 è és és 9 Loæia pytiopsittacus. Hoz- 
zám tehát egészbe véve nyolez példány került 
e madarakból, hat hím és két nőstény. E faj 
további előjöveteléről többet nem tudok. Pél- 
dányaim egyike, és pedig a legelőször bekül- 
dött, Texel szigetéről származik, a többi, vala- 
mennyi Haarlemnél a fövényhalmok tűlevelű 
erdeiben ejtetett el. 


4. A csilp-csalp fűzike utoljára szól. 


11. Borúlt ég és déli szél. Erős vonulás. Fő- 
ként a pintyek, sok seregély s néhány csapat 
pacsirta vonúlnak. A dolmányos varjút elő- 
ször észleljük ; mindenesetre nagyon késői. Egy 
szomszédos erdész már három hét előtt vélte 
az első Corvus cormia-ot látni. 


12. Beküldetik egy fiatalabb è Stercorarius 
parasiticus és egy è Procellaria leucorrhoa ; 
mindkettő a groningeni parton, a zátonyon, há- 
lóban fogatott. Ma sok (orv. cornix húzódik. 


14. Egy nőstény Sylvia atricapilla jelentke- 
zik kertemben, a hol a bodzabogyókon nyala- 
kodik. 

15. Gyenge keleti szél és szép idő mellett is 
nagyon kevés vonuló madár mutatkozik; ezek 
között 4 db. Turdus iliacus — 
2 drb Lanius excubitor, mely utóbbi faj itt na- 
gyon szükösen fordul elő. 

16. Meleg és csendes idő. Seregelyek tömeg- 
ben vonúlnak; más semmi. Texel szigetéről 
beküldetett két darab Phalaropus hyperbo- 
reus 9 2. 

17. Éjjel a szél Delk. egész délire fordult. 
Idöjäräräs szép, meleg. Seregelyek, pacsirtak 
(Al. arvensis és arborea), mindenféle varjufajok 
pintyek tòmeges vonulasban (a mint én azt 
Doornban soha sem lättam). Megint egyszer 
tapasztaltam, hogy a Corv. cornix nagy csapa- 
taiban több C. frugilegus együtt vonult és hogy 


az elsők — és 


eilla lithys. Erhalten 3 è è von L. pyliopsil- 
lacus. 


October. 


1. Ph. acredula singend beobachtet. 

2. Rut. tithys und Ph. acred. wieder singend 
wahrgenommen. Drei Hirundo rustica ziehen 
niedrig gegen S. W. — Nachher sah ich keine 
mehr. 

3. Viele Staare ziehen nach S. W. Erhalten 
23 è und2 9 9 von L. pyliopsillacus. Bei mir 
sind also im Ganzen acht dieser Vögel einge- 
gangen, 6 Männchen und 2 Weibehen. Über 
weiteres Vorkommen dieser Art ist mir nichts 
bekannt geworden. Eins meiner Exemplare, 
und zwar das ersteingelieferte, stammt von der 
Insel Texel, die anderen wurden sàmmtlich in 
den Nadelwaldungen auf den Dünen bei Haar- 
lem erlegt. 

4. Den Weidenlaubvogel zuletzt singend ge- 
hört. 

11. Starker Zug bei trübem Himmel und Süd- 
wind; hauptsächlich ziehen Finken, auch viele 
Staare und einige Flüge Lerchen. Zuerst Nebel- 
krähen beobachtet, was wohl sehr spät ist. Ein 
benachbarter Förster meinte schon drei Wo- 
chen vordem seine erste Corvus corma gesehen 
zu haben. 

12. Eingegangen ein jiingeres 6 von Slerco- 
rarius parasiticus und ein & von Procellaria 
leucorrhoa, beide auf dem Watt an der Gronin- 
ger Küste in einem Stellnetz gefangen. — Heute 
ziehen viele (7. cornix. 

14. Eine weibliche S. atricapilla zeigt sich in 
meinem Garten, wo sie von den Beeren des 
Flieders näscht. 

15. Bei schwachem Ostwind und schönem 
Wetter nur sehr wenige ziehende Vögel ge- 
sehen, darunter aber vier Turdus iliacus (die 
ersten) und zwei Lanius excubilor, welche letz- 
tere Art hier nur spàrlich vorkommt. 

16. Witterung warm und still. Staare ziehen 
in Menge, sonst nichts. Eingegangen zwei Pha- 
laropus hyperboreus g g von Texel. 

17. Während der Nacht kehrte sich der Wind 
nach S. 0. bis S. Wetter schön nnd warm. 
Massenzug (wie ich ihn hier in Doorn noch 
niemals erlebt habe) von Staaren, Lerchen 
(arvensis u. arborea), allen Krähenarten und 
Finken. Ich beobachtete wieder einmal dass in 
den grossen Flügen von C. cornix auch meh- 
rere C. frugilegus mitziehen und dass auch 


+ pren 


a vetési varjú csoportjaihoz csókák is csatla- 
koztak. E madaraknak tizezrei mind nagyon 
alacsonyan huzödnak, csak kevés méternyire a 
fold szine felett. 

18. Deli szel. Egyetlen vonulö madar sem 
látható. Azóta itt semmi jelentékenyebb vonu- 
lást nem vettem észre, csak még november 
13-ikan és deczember 19-én, az itt mindig ke- 
sőn érkező fenyő rigot — Turdus pilaris — 
nagyobb mennyiségben vonulni. 


Texel szigetéről beküldetett Plectrophenax 
nivalis è és 2 drb. Anthus obscurus. 


November. 


14. Texel szigetéről beérkezik egy Ampelis 
garrula $. - . 

17. Ugyanonnan egy par — d 9 — ugyan- 
abból a fajból. Í 

22. Megintegy ? ugyanonnan, egy öreg hím 
Stercorarius parasiticus példánynyal együtt. 

A csonttolú madarakból, a fentebb említett 
négy példányon kívül többet nem kaptam. 
Azonban több oldalról érkezett hozzám érte- 
sítés ezen fajnak jelentkezésére vonatkozólag, 
miből következtetni lehet, hogy ez őszön Hol- 
landiát jelentékeny számban látogatták meg. 


Deczember. 


18. Midön e napon egész Hollandiäban erös 
hóesés kezdődött és a légsulyméré a 0 fokon 
joval alabb esett, az idöjaras ezen valtozasat 
szamtalan madar vonuläsi tünete kiserte. Li- 
buez, lilek, fenyő rigó igazi tömegekben vonul- 
nak több helyen, főként az Északi tenger mel- 
letti partvidékünkön. Ezen vándorok többsége 
pettyes lilekbol állott, melyeknek igen nagy 
száma fogságba került. Két frieslandi faluban, 
két nap alatt, csapó hálókkal, ezen madarakból 
32,000 darab esett zsákmányúl, mely jó árakon 
kelt el. 


Esyidejüleg Texel szigetén sok Olocorys al- 
pestris-t is észleltek, melyekből kilencz darab 
beküldetett hozzám. 

Doorn, 1902. január 27. 


183 


Dohlen sich den Trupps von Saatkráhen an- 
schliessen. Diese Zehntausende von Vögeln 
ziehen alle sehr niedrig, nur wenige Meter 
über dem Erdboden hinweg. 

IS. Südwind. Keinen einzigen ziehenden 
Vogel beobachtet! Seitdem habe ich hier kei- 
nen weiteren bedeutenden Zug wahrgenom- 
men; nur sah ich noch am 15. November und 
am 19. Dezember die hier immer spät eintref- 
fenden Krammetsvögel (Turdus pilaris) in 
grösserer Zahl vorüberziehen. 

Eingegangen Plectrophenax nivalis è und 
zwei Anthus obscurus von Texel. 


November. 
14. Erhalten eine Ampelis garrula 2 v. Texel. 
1174 « zwei « « & = « 
22. « eine « « 2 « 


zusammen mit einem ebenda erbeuteten alten 
Männchen von Stercorarius parasilicus. 

Mehr wie obengenannte vier Seidenschwänze 
habe ich nicht erhalten ; bei mir sind aber 
mehrere Nachrichten über die Erscheinung die- 
ser Art eingegangen, woraus sich schliessen 
lässt, dass eine ziemlich bedeutende Zahl ihrer 
in diesem Herbst Holland besucht hat. 


Dezember. 


18. Als an diesem Tage über ganz Holland 
starker Schneefall eintrat und das Barometer 
tief unter 0° fiel, wurde dieser Wechsel in der 
Witterung von der Erscheinung von zahllosen 
Zugvögeln begleitet. Ein wahrer Massenzug von 
Kiebitzen, Regenpfeifern und Krammetsvögeln 
(T. pilaris) wurde mehrerorts, hauptsächlich 
an unseren Nordsseeküsten beobachtet. Die 
Mehrzahl dieser Wanderer bildeten Goldregen- 
pfeifer, deren eine Unmasse gefangen wurde. In 
zwei Tagen erbeuteten die Vogelsteller zweier 
Dörfer in Friesland mit ihren Schlagnetzen 
etwa 32,000 Stück dieser Art, welche zu guten 
Preisen Käufer fanden. 

Zu gleicher Zeit wurden auf Texel auch viele 
Otocorys alpestris beobachtet, wovon ich neun 
zugesandt bekam. 

Doorn, den 27. Januar 1902. 


154 


7. Adatok némely madärfajoknak elso megerke- 
zeserol Doornban az 1902. év tavaszan. 


| | 
| Babl Tag | 
| 


Turdus musicus … | 16 Febr. 28. | 
Motacilla alba seu nal Mart.10. || 
Pratincola rubicola 2A O a 10.|) 
Phylloscopus acredula (L.) | 1é ICE 
« trochilus 16 Apr. 2 
Saxicola cenanthe_ 2 us | 
Chloris chloris 1 CCE 
Ruticilla tithys le ce Ke 
Hirundo rustica La cola 
Rutieilla phenicura _ ._ 1 « 16 
Luscinia luscinia | à « 18.|] 
Sylvia atricapilla _ _ | 2858 « 18.1 
Jynx torquilla N | 1 
Anthus campestris NES 90 
Cuculus canorus... - vs | 2 so 
Phylloscopus sibilator 1 
Muscicapa atricapilla 13 ace | 
| 

Sylvia sylvia | 16 « 24. 
HESS turtur _ yal | Mai 2 
Circus pygargus 1 | 
Sylvia simplex ih pel 6 | a 5. 
Muscicapa grisola__ 1 | « 6 
Turdus torquatus 299 « 7. 

| 
Oriolus galbula_ _ _ — STE |) a 110: 

| 
Micropus apus 9 | « 15. 

| 
Lanius collurio_: _ _ ._ 1d GG 21 
Chelidonaria urbica 4 A ACE} 

| 


8. Jegyzetek. (1902). 


Marezius 3-an lattam az 
első dolmanyos varjut Dk. irányban vonulni; 
Dny. szel mellett az idö, reggel koran kisse 
ködös, 


Corvus corma L. — 


kesöbb azonban tiszta és meleg. — 
4-iken egeszen hasonlö idö mellett több darab 
huzödott; 13-ikän Dk. szel mellett nagyon 
sok; 27-iken csak egyeseket jegyeztem, (Dny. 
szél sok esővel). 

Ápril 20-ikán láttam a két legutolsó dara- 


É. Ny. — N. 98. 


É.ÉK.— NN. D. 


K. DK.— 9.6. D. 


DNy.K.— 6.98. bis ©. 


D. DNy. — 6. 6. %. 


7. Daten über die erste Ankunft einiger Vogel- 
arten in Doorn im Frühling 1902. 


Darab- | Nap | Szélirany + E 
Fajok — Arten szám en Időjárás — Witterung 
Windridtung 


J Meglehetös meleg. 
| Ziemlih warm. 


| 


J Szép, enyhe. 
| Schön, mild. 


D.— ©. 


Éjjeli fagy ; szép, de hideg. 
Nadtjrojt; fhôn, aber falt. 


D.— ©. 


Szép, tiszta, hüvös széllel. 
Schön, Harz; Wind kühl. 


É N Csendes, de nagyon hideg. 
RASE Still, aber jehr falt. 

K 5 Sok eső. 
re I 


i Viel Negen. 
| Szep és meleg; erös szél. 
| Schön und warm; ftarter Wind. 


{ Szép és meleg; esendes. 


DK.— 6.9. Schön und warm; ftill. 


Kod; kesöbb szép, meleg. 
Nebel ; jpäter jhon und warm. 


J Nagyon szép és meleg. Este kevés esd, 
|] Sehr jhon und warm. Abends etwas Negen. 


DK. — ©.D. 


Szép és meleg. 
Schön und warm. 


i, =D) Felséges idö. Hüvös szél. 
4 Wetter pradtooll. Wind kühl. 
DNy SR Jó idő; meglehetős hideg. 


Sut, ziemlid falt. 


J 
1 
| Nagyon hideg ; heves szél és jegzäpor. 
Sehr kalt; heftiger Wind und Hageljdauer. 
este heves eső. 
| Sehr jtarfer Nachtfrojt; etwas aufklärend ; 
Abends heftiger Regen. 
| Nyers, jeghideg szél. 
|| Naub, eistalter Wind. 


Kissé hideg, mint a megelözö napo- 
| kon, jégeső nélkül; este eső. 
| Gtwas weniger falt, wie die vorigen Tage; 

fein Hagel; Abends Negen. 

J Nagyon hideg és nyers idő ; erős szél. 
|| Sehr kalt und raub; jtarter Wind. 

| Csendes, meglehetős enyhe idő. 
| Stilles, ziemlid) mildes Wetter. 


| Igen erős éjjeli fagy ; némileg derülö ; 


BR. 


8. Notizen. 1002. 


Corvus cornix L. — Am 3. März sah ich zuerst 
eine Nebelkrähe im N. O. Richtung vorbeizie- 
hen; bei S. W. Wind war das Wetter in der 
Früh etwas nebelig, später aber klar und warm. 
Am 4. zogen bei ganz ähnlichem Wetter meh- 
rere Stücke; am 14. bei S. O. Wind recht viele; 
am 27. notierte ich nur einzelne (Wind S. W. 
mit vielem Regen). Am 30. April sah ich die 
Art zulezt in zwei Stücken, die bei S. O. Wind 


bot, melyek jó magasan vonultak Hk. felé ; idő : 
szép, szél: Dk. 

Phylloscopus acredula (L.) (rufus (Beshst)]. — 
Az itt valö viszonyokhoz képest nagyon korän 
(marezius 19-én erkezett, szep idö és D. szél 
mellett. Eddigi adataim a következök valänak 
Doornböl: márcz. 26. (97.), márcz. 30. (98.), 
märez. 29. (99.), april 12. 1900.), april 3. (1901.). 
Igy tehät a jelen evi, Doornra nezve a legko- 
rabbi adat. A Del-hollandi provinezianak az 
Északi tenger mellett fekvö videkere nézve 
azonban, — hol en azelőtt laktam volt — mar- 
czius 19-ike mar kissé kesö volna; en ott a 
esilp-esalp füzikenek marezius 18-ikanal ke- 
söbbre eső első érkezési adatát sohasem je- 
gyeztem. 

Phylloscopus trochilus L. is elég korán (áp- 
ril 2-án) érkezett meg. Ény. szél és szép tiszta 
idő mellett; máskor ápril 9-ike előtt itt soha- 
sem volt látható vagy hallható. Ez a faj az 
idei tavaszon nálunk felette szép számmal van 
képviselve. Vörösbegy, erdei pinty, erdei pipis. 
barátka poszáta sat. nagyon gyakoriak. Itt a 
madarak apadásáról semmit sem lehet észre- 
venni, sőt sok fajnál (seregély sat.) még inkább 
a szaporodásról lehetne szó. April 3-ikän egy 
területen, mely bizonyára nem volt több 40 
hektárnál, egyebek mellett hét pár czigány 
csaláncsúcsol — Pratincola rubicola — láttam. 

Ruticilla tithys (Scop.). — Május 3-ikán szo- 
bámból, hol gyűjteményem van elhelyezve, egy 
szép fekete hím példányt ejtettem el, mely ab- 
lakomtól nem messze, egy akáczfa száraz ágán 
ült. Más nap, ugyanazon helyen, egy másik 
hangos énekével — ha ugyan A. fithys-nél ének- 
ről lehet szólani — vonta magára a figyelmet. 
Ez a példány az egész alsó felén, a mint köz- 
vetlen közelből igen jól kivehettem, egyforma 
szürke volt. Ez alkalommal, fájdalom, lövő 
pálczán nem volt kezemnél. 


Turdus torguatus L. — Ebből, az eddig itt 
még nem észlelt fajból május 7-ikén egy bükker- 
dőcskében, a pusztán két nőstényt láttam. Ezek 
a madarak nagyon félénkek valának, ugy hogy 
nekem, nagy sajnálatomra, nem sikerült, bizo- 
nyítékul egyet elejtenem. Az örvös rigó nálunk 
csak átvonuló madár, azonban sohasem nagy 
számmal. Tavaszszal, ápril hóban és május 
elején vonul át, mig őszi vonulása szeptember 
második felében és október hóban történik 


155 


und schönem Wetter hoch überhin nach N. 0. 
zogen. 

Phylloscopus acred. (L.) [rufus (Bechst.)]. — 
Kam für hiesige Verhältnissse sehr früh an (19. 
März) bei schönem Wetter und Südwind. Meine 
bisherigen Daten waren folgende: 26. März (97), 
30. März (98), 29. März (99), 12. April (1900), 
3. Apr. (1901). Im heurigen Jahre also das 
früheste Datum Für die an 
Nordsee gelegene Gegend der Provinz Süd- 
Holland, ich vordem meinen Wohnsitz 
hatte, wäre aber der 19. März schon etwas 
spät; ich habe daselbst niemals ein Datum 
später wie 18. März für die erste Ankunft des 
Weidenlaubvogels notiert. 

Phylloscopus trochilus (L.).— War auch recht 
früh (2. Apr.) bei N. W. Wind und schönem 
klarem Wetter; sonst hier nie gesehen oder 
gehört vor dem 9. April. Die Art ist im heu- 
rigen Frühling bei uns überaus zahlreich ver- 
treten. Auch Rotkehlehen, Buchfinken, Baum- 
pieper, Schwarzplättchen u. s. w. sind recht 
häufig. Von einer Verringerung in der Zahl 
der Vögel ist hier nichts zu bemerken, eher 
könnte von einer Zunahme bei vielen Arten 
(Stuare ete ) die Rede sein. Am 3. April sah ich 
auf einem Areal von sicherlih nicht mehr als 
40 Ha. u. a. sieben Pärchen Schwarzkehlchen 
(Pratincola rubicola). 

uclieilla tithys (Scop.). — Am 3. Mai schoss 
ich vom Zimmer aus, wo meine Sammlung sich 
befindet, ein sehr schönes schwarzes à dieser 
Art, das auf einem dürren Ast einer Akazie 
nicht weit vom Fenster sass. Am nächsten Tage 
beobachtete ich genau an demselben Platze ein 
anderes &, das sich durch lautes Singen (wenn 
von Singen bei R. tithys die Rede sein darf!) 
bemerkbar machte. Dieses Stück war auf der 
ganzen Unterseite, wie ich aus nächster Nähe 
sehen konnte, einförmig grau. Leider hatte ich 
diesmal den Schiessstock nicht zur Hand. 

Turdus torquatus L. — Von dieser hier bisher 
noch nicht beobachteten Art sah ich am 9. Mai 
zwei Weibchen in einem Buchenwäldchen auf 
der Haide. Diese Vögel waren sehr scheu, so 
dass es mir leider nicht gelang einen davon als 
Beleg zu schiessen. Die Ringdrossel ist bei uns 
nur Zugvogel, niemals aber sehr zahlreich. Sie 
zieht Ende April und Anfang Mai durch, wäh- 
rend ihr Herbstzug in der zweiten Hälfte des 
September und im Oktober stattfindet. Im Jahre 


für Doorn. der 


wo 


meg. — 1894-ben hurok-päsztäval 14 darabot | 1894 fing ich 14 Stück in meinem Dohnen- 


Aquila. IX. 


24 


186 


keritettem hatalmamba, a mi mar igen fenyes 
eredmény szamba mehet. 


Muscicapa atricapilla L. — Ezt a fajt is meg- 
lehetős erős atvonulasban észleltem ; (ez a légy- 
kapo faj rendkivül ritkän költ nalunk). Az elsö 
példäny april 21-én került szemem ele; 28-an 
különbözö helyeken, 3 darabot, valamint ma- 
jus elsején is 3 darabot láttam. Utoljára május 
21-én figyeltem meg egy példányt. Az átvonu- 
lás tehát, a mennyire megfigyeléseim terjed- 
nek, egy egész hónapig tartott, mely idő alatt 
egészben 13 darabot jegyeztem meg, kivétel 
nélkül mind hímet, nagyobbára igen szép fe- 
kete szinezéssel s kevés esetben szürke tolla- 
zattal. E madarak nagyobbára egyesével, leg- 
fennebb hármasával avagy négyesével vonulnak. 


Hirundo rustica L. — Első érkezés (ápril 15.) 
egészen rendes vala. De az itt letelepülő füsti 
fecskék száma az idén a tavalyinál feltünően 
kevesebb. Biztosan hiszem, hogy a községben 
nem tartózkodik négy vagy öt párnál több, 
nem számítva à kívül fekvő paraszttanyákon 
fészkelő néhány párt; bizonyára igen csekély 
szám. Apus (Micropus) apus és nevezetesen 
Chelidon urbica szokatlanul későre mutatkoz- 
tak, a minek oka bizonyára az ez évi tavasz- 
nak rendkívül hideg és nedves időjárásában 
keresendő. Május 15-én láttam az Apus apus 
két példányát, a mint a templomtornyot körül- 
repkedte (4-én Rotterdamnal már nagy szám- 
ban észleltem volt). A következő nap már el- 
tüntek a madarak és csak későbben, több nap 
mulva bukkant fel megint egy nehány, a me- 
lyek mostanig itt is maradtak. Ch. urbica, 
mely különben legkésőbb május 11-én szokott 
megjelenni, az idén csak 23-án jött meg és 
rendes számmal van képviselve. 

Doorn, 1902. máj. 28. 


stiege, was schon für ein ganz brillantes Resul- 
tat gehalten werden darf. 

Muscicapa atricapilla L. Auch von dieser 
Art beobachtete ich einen ziemlich starken 
Durchzug (Brutvogel ist dieser Fliegenfänger 
Das erste Stück 
kam mir schon am 21. April zu Gesicht; am 
28. sah ich drei Stück an verschiedenen Orten 
sowie auch drei am 1. Mai. Zuletzt beobachtete 
ich ein Exemplar am 21. Mai. Der Durchzug 
währte also, soweit meine Beobachtungen ge- 
hen, einen ganzen Monat, während welchem ich 
im Ganzen 13 Stück bemerkte, ausnahmslos 
Männchen, meist sehr schön schwarz gefärbt, 
in wenigen Fällen grau befiedert. Diese Vögel 
ziehen meist einzeln, höchstens zu drei oder 
vier beisamen. 

Hirundo rustica L. — Die erste Ankunft (15. 
April) war ganz normal. Nur die Zahl der die- 
sen Ort besiedelnden Rauchschwalben steht 
derjenigen von vorigen Jahren bedeutend nach. 
Ich glauhe sicher dass nicht mehr als vier oder 
fünf Pärchen sich im Dorte aufhalten, abge- 
sehen von einigen an ausliegenden Bauern- 
gehöften nistenden Pärchen, immerhin eine 
recht geringe Zahl. Apus (Micropus) apus und 
namentlich Chelidon wrbica zeigten sich 
aussergewöhnlich spät, was wohl auf die excep- 
tionell kalte und feuchte Witterung des heu- 
rigen Frühlings zurückzuführen sein dürfte. 
Am 15. Mai sah ich zuerst zwei A. apus den 
Kirchturm umfliegen (am 4. d. M. hatte ich 
bereits zahlreiche bei Rotterdam gesehen). Am 
nächsten Tage waren diese Vögel aber ver- 
schwunden und erst mehrere Tage später tauch- 
ten wieder einige wenige auf, die bis jetzt auch 
dageblieben sind. Ch. urbica, sonst spätestens 
am 11. Mai anwesend, erschien 1902 erst am 
93. und ist in normaler Zahl vertreten. 

Doorn, den 28. Mai 1902. 


bei uns nur äusserst selten). 


II. Tizennégy ev tavaszi adatai. 


(SNOUCKAERT van SCHAUBURG báró úr feljegyzései 
után.) 


Összeállította : PUNGUR GYULA. 


SNOUCKAERT van SCHAUBURG báró úr, a Magy. 


Orn. Központ tevékeny levelező tagja, a már 
fennebb előrebocsátott adatokon kívül régebbi | 
| oben bereits angeführten Beobachtungen, auch 


megfigyeleseit is szives volt rendelkezesünkre 
bocsatani. 

Ezeket az 1889-t61 kezdve szorgalmasan jegy- 
zett adatokat, a megfigyelesi helyek szerint ren- 
dezve es a közepszamok feltüntetesevel, a kö- 
vetkezökben foglaljuk össze : 


| 
| 


157 


II. Frühjahrs-Daten von vierzehn Jahren. 


(Nach den Aufzeichnungen des Herrn Baron 
SNOUCKAERT van SCHAUBURG, 


Zusammengestellt von J. PunGUR. 


Der Herr Baron SNOUCKAERT van SCHAUBURG, 
eifriges Corresp. Mitglied der Ung. Ornith. 
Centrale, hat unserem Institute, ausser den 
Angaben von früheren Jahren zur Verfügung 
gestellt. Diese, 1599 fleissig notierten 
Frühlings-Daten fassen wir, nach den Beobach- 
tungsstellen und mit Anknüpfung der Mittel- 


seit 


zahlen zusammen wie folgt: 


T. Lisse. 
Földrajzi fekvés : 59214" Ész, — NB. 
Geographijde Lage: | 22°14" Kh. — ©. £. 
Anthus trivialis (L.) Mart. 25 1895 Hirundo rustica (L.) 
Közönséges költő madár. « 9 1896 | Kiválóan közönsöges.— Überaus gemein. 
Gemeiner Brutvogel. en | Apr. 16 1890 
3 ci Mart. 91. ( 
Apr. 29 1890 Mittel | 1 | « 19 1891 
« 19 1891 | « 7 1892 
99 | To) 
x 7 1892 Cuculus canorus (L.) | ose 
« 6 1893 a: > c 90 1894 
Di 8 1894 Kozonseges. — Gemein. n 10 1895 
« 10 1895 Apr. 26 1889 ER 
c 15 1896 « 29 1890 SA 
Mai 1 1891 Mittel J 
SINO Apr. 27 1892 
Mittel « 24 1893 Hypolais hypolais (L.) 
« 17 1894 + | Mai 15 1892 
Chelidonaria urbica (L.) « 93 1895 | « 12 1893 
A Hirundo rustica-näl esekélyebb | « 9 1894 
CT + Mindenesetre korai. Ez évben Nagy- | 14 1895 
Weniger zablreid) wie Hirundo rustica. Britanniäban is rendkivül korai. 5 = 5 
+ Allerdings früh. War in diejem Sabre auc AT 
Apr. 23 1889 in Grop-Britannien auferordentlid) früh. | Közép] 1.19 
er Mai 12. 
Mai 4 1892 BEN, Mittel | 
Kozép 
@ 7 Alissa Mittel Apr. 25. 
Sey tte Limosa limosa (L.) 
à È [Limosa wegocephala (L.)] 
Apr. 10 1895 Emberiza citrinella (L.) Apr. 6 1892 
Közep Apr. 98. Mart. 4 1893 « 21893 
Mittel « 15 1894 « 3 1894 
« 10551895 Mart. 26 1895 
Ciconia ciconia (L.) § 12 1896 Apr. 4 1896 
Mart. 22 1893 Közép | Mart. 10 Közep| Apr. 2 
« 99 1894 Mittel | Mittel] SP ~ 


24 


158 


Luscinia luscinia (L.) 
[Emthacus luscinia (L.)| 


Közönséges. — Gemein. 


Apr. 93 1889 
« 16 1890 
« 24 1891 
@ 25) 150? 
Gallon SE 
« 9 1894 + 
« 1 4 1895 
| Nagyon korai. 
+ Sehr früh. 
Közep = 
a u 


Micropus apus (L.) 
[Cypselus apus (L.)] 


Közönséges. — Gemein. 
Apr. 21 1891 

28159 
Mai 14 1893 

« 25 1894 

Co NGL = alist} 
Közep) Mai 8. 


Mittel " 


Motacilla alba (L.) 


Mart. 10 1893 

« 7 1894 

« 5 1595 

« 7 1896 
Közep 


| Mart. 7 
Mitten) Marl 7. 


Muscicapa atricapilla (L.) 
Atvonulé; Hollandiäban esak kivé- 
telesen költ. 

Durdigler. Brütet in Holland nur ganz 
ausnahmsweile. 


Mai 13 1892 
« 11 1894 
(26551896 


Museicapa grisola (L.) 


Nagyon közönséges. 
Sehr gemein. 


Mai 17 1889 
« 15 1890 
« 4 1891 
« 14 1892 


Mai 5 1893 
« 10 1894 
« 7 1895 
Közep) es 
Mai 10. 
Mittel 


Numenius arcuatus (L.) 


Mart. 13 1896 


Oriolus galbula (L.) 


Nem nagyon böven. 
Nicht jehr zahlreich. 


Mai 6 1889 
« 15 1890 
( 8 1891 
« 8 1892 
« 9 "1895 
« 13 1894 
« 9 1895 


Közép ] 5 
Mai 9. 
Mittel | 


Phylloscopus arcredula (L.) 
[Phillose. rufus (Becust.)| 
Nagyon közönséges. 

Sehr gemein. 


Mart. 13 1893 
« 15 1894 
Oli 895 
« 18 1896 


Közep | | 
Ä Mart. 16. 
Mittel | 
Phylloscopus trochilus (L.) 


Nagyon kozonséges. 
Sehr gemein. 


Apr. 8 1890 
“162 3398} 
« 7 1892 
« 1 1893 
« 2 1894 
Mart. 31 1895 
Apr. 1 1896 
+ Bizonyára késői. 
+ Wohl zu jpat. 
Közep : 
min | APE 


Ruticilla phoenicurus (L.) 


Közönséges, — Gemein. 


Apr. 13 1890 

« 2 1893 

c 8 1894 

c 10 1895 
Közép 


Wer 

Mittel | PS 

Sylvia atricapilla (L.) 
Apr. 26 1892 


Sylvia simplex Lara, 


Gyakori költő madár. 
Haufiger Brutvogel. 


Mai 4 1891 
« 12 1892 
Apr. 24 1893 
Mai 8 1894 
Apr. 25 1895 
Közép | ,, . 
Mittel | Mai 3. 


Sylvia Sylvia (L.) 


Mai 4 1891 
Apr. 20 1893 
« 27 1894 
« 25 1895 


Közep 
; Apr. 26. 
i Km 


Totanus totanus (L.) 


[Totanus calidris (Becust.)] 


Mart. 22 1893 
« 94 1895 
« 91 1896 

Közep 


3 fart. 29. 
Mittel a 


Totanus hypoleucus (L.) 
[Tringoides hypoleucus (L.)| 


Mai 3 1890 
LI SOI 
Gy lish itso) 
Apr. 24 1893 
Mai 17 1894 
« 0551895 
Közep 


Mittel | MAGO 


Turdus musicus (L.) 


Bőszámú költő madár. 
Zahlreicher Brutvogel. 


Febr. 28 1894 
Mart. 10 1895 + 
Febr. 16 1896 


| Február nagyon hideg volt, tartós, 
erős fagyokkal és hóval. 

+ Der Februar febr falt. Anbaltender ftar- 
ter Froft und Schnee. 


Közep | F 


Turtur turtur (L.) 


Közönséges. 


Gemein, 
Mai 1 1889 
Apr. 29 1890 
Mai 1 1891 
« 1 1899 
Apr. 22 1893 
« 28 1894 
« 96 1895 


Közep | 


o i Mittel | SP" 
II. Haag. 
Földrajzi fekves: 52° 4) 


Ciconia ciconia (L.) 


Mart. 27 1892 


Cuculus canorus (L.) 


Apr. 26 1896 


Hirundo rustica (L.) 


Apr. 22 1896 


Luscinia luscinia (L.) 


Apr. 28 1896 


Földrajzi fekvés : 


Motacilla Alba (L.) 


Mart. 4 1891 
« 16 1899 


Phylloscopus acredula (L.) 


[Phylloscopus rufus (Becasr.)] 


Mart. 25 1899 


Ruticilla phoenicurus (L.) 
Apr. 5 1891 
c 95 1896 + 
« 6 1899 
t Nagyon késő. 
Zu jpät. 


Diepenveen. 


52°15' 


Geographijche Lage: | 28°49'52"" Kh. 


Földrajzi fekvés : 5 
Geographiiche Lage: | 922321527 TT: 


Micropus apus (L.) 
[Gypselus apus (L.)| 


Apr. 24 1897 


W oerden. 


9° 4! 


Micropus apus (L.) 
[Cypselus apus (L.)] 


Mai 8 1898 


Esz. — 


Vanellus vanellus (L.) 


Mart. 22 1893 1 
« 2 1894 
« S 1895 
« 7 1896 


t Igen késő. 
t Zu jpät. 


Közep ] 


j Mart. 10. 
Mittel | ane 


Ész. — N. B. 
Geographifche Lage : |  21°57'52" Kh. - 


5 LU 
e Ne 


Turdus musicus (L.) 


Mart. 2 1891 
Febr. 25 1899 
15 1893 


Közep 
9 abe BEL 


Mittel | 


Vanellus vanellus (L.) 


Mart. 27 1899 


N. B. 
DIL 


BD: 


189 


190 


Földrajzi fekves: 
Geographijde Lage: | 23° — 


Alauda arborea (L.) 
Feb. 27 1900 i 
Mart. S 1901 
+ Nehäny ättelelt. 
+ Einige übermwinternd. 
Alauda arvensis (L.) 


Mart. S 1901 


Anthus campestris (L.) 


Apr. 28 1897 
Mai 1 1899 
Apr. 15 1901 

« 20 1902 


Közep | 


ZED: Apr. 24 
Mittel [ő 


Anthus pratensis (L.) 
Feb. 26 1900 1 
+ Nehäny ättelelve. 


+ Ginige überwintevnd. 


Anthus trivialis (L.) 


Apr. 9 1897 
« 16 1898 
« 18 1599 
« 22 1900 
Qu OM ETUI 


Közep | 


Apr. 15: 
Mittel | CP" > 


Cannabina cannabina (L.) 
Feb. 26 1900 
Mart. 15 1901 


Chelidonaria urbica (L.) 


Kevesebb számmal mint a Hir. rus- 


tica. 
Weniger zahlreich wie Hir. rustica. 
Mai 11 1896 


Apr. 24 1899 
Mai 7 1900 
Apr. 30 1901 
Mai 23 1902 
Közep | 


; Mai 7. 
Mittel] 


Doorn. 


SO MIE 


Chloris chloris (L.) 
Apr. S 1902 

Circus pygargus (L.) 

Mart. 14 1901 


Mai 2 1902 


Clivicola riparia (L.) 


Mai 11 1901 


Cuculus canorus (L.) 


Közönséges, 
Gemein. 
Apr. 28 1897 
Rey ales) 
« 94 1899 
Mai 3 1900 
Apr. 23 1901 
(20 902 


Közep | 


Mittel J 


ime, 26: 


Emberiza citrinella (L.) 


Feb. 19 1897 
Mart. 3 1898 
Reb: 11 11899 
Mart. 7 1901 


«A februari adatok». a mint a báró 
ür jelentésében mondja, «valöszinü- 
leg téli vendégekre vonatkoznak, mert 
többen ätteleltek». Ezert 
szimot mellözzük. 

«Die Februardaten beziehen ji) wahr: 
icheinlic)» wie der Herr Baron in jeinem 
Berichte meldet «auf Wintergäjte, benn 
mehrere überwintern.» Defbalb befeitigen wir 
Hier die Mittelzahl. 


a közep- 


Emberiza schoeniclus (L.) 


Egyesével. Nagyon ritka, mivel ez a 
vidék nagyobbära pusztäkböl és erdei 
fenyvesekböl All. 

Sehr vereinzeltes Vorkommen. Die Um: 
gebung bejteht meijtens aus Haiden und 
Kieferwaldungen. 


Mart. 4 1897 
« 10 1898 


52089! Esz. 


Hirundo rustica (L.) 


Kiválóan közönséges. 
Überaus gemein, 


Apr. 16 1897 
« 9 1898 
« 191899 
« 93371900 
« 1971901 
590 
Közep | 


ED Ar a 
Mittel | pr 17 


Hypolais hypolais (L.) 


Doorn körül nagyon gyéren. 
Bei Doorn nur jebr vereinzelt, 


Mai 16 1896 

« 18: 1897 

« 19 1898 
Közep 


Mittel Nuss 


Jynx torquilla (L.) 


Apr. 22 1900 
Mai 4 1901 
Apr. 20 1902 
Közep | 

Apr. 25 
Mittel | ae 


Lanius collurio (L,) 


Mai 12 1901 
« 21 1902 


Lanius excubitor (L.) 


Apr. 2 1901 


Luscinia luscinia (L.) 
[Erithacus luscinia (L.)] 
Közönséges. 

Gemein. 


Apr. 23 1901 


« 18 1902 
er Apr. 22. 
Mittel 


Micropus apus (L.) 
[Cypselus apus (L.)] 


Közönséges. 
Gemein, 


Mai 10 1896 
(0 121899 


« 4 1900 
@ 28) OO 


@ aly ile fo 


KOZED} a a 
co 


Motacilla alba (L.) 
Mart. 11 1897 
« 15 1898 
« 3 1899 4 
Feb. 27 1900 
Mart. 22 1901 
(NE 
+ Kevés ättelelt. 
+ Wenige überwintern. 
Közep | 


a | eee, 


Motacilla flava (L.) 
Apr. 3 1901 


Muscicapa atricapilla (L.) 


Mai 4 1897 


« 2 1898 
« 5 1899 
« 4 1900 


Apr. 24 1901 
qu Qi 1609) 
Közep | 3 
5 0), 
Mittel | PT ? 
Muscicapa grisola (L.) 
Nagyon közönséges. 
Sehr gemein. 
Mai 14 1896 
Apr. 28 1897 
Mai 3 1898 
« 12 1899 
« 4 1900 


Apr. 23 1901 
Mai 6 1902 


Közep | ; 
11 x 
mee En 


Numenius arcuatus (L.) 


Doorn vidékén, a Calluna vulgaris- 
szal benőtt pusztai területeken költ. 
Brütet bei Doorn auf ben mit Calluna vul- 
garis bemwadjenen Haidegründen. 
Mart. 5 1897 
« 16 1898 
«1571899 


Közép | 
È Guai, dal 
Mittel | e 


Oriolus galbula (L.) 
Nem nagy számmal. 
Nicht jehr zahlreich. 
Mai 10 1896 

@ 7 NSIS 
« 3 1898 
GS Tees) 
« 5 1900 
« 6 1901 
1071902 


Közep o 
Mitte ree 
Phylloscopus acredula (L.) 
(Phylloscopus rufus (Brcusr.)] 
Nagyon közönséges. 
Sehr gemein. 
Mart. 26 1897 
« 30 1 898 
« 29 1899 
Apr. 12 1900 
« 2 1901 
Mart. 19 1902 


Közep | E 
> ar. 5 0. 
Tene 


Phylloscopus sibilator 


(BECHST.) 


Mai 2 1900 
Apr. 27 1901 
c 20 1902 


Közép ] 


Apr. 26. 
Mittel |P 7° 


191 


Phylloscopus trochilus (L.) 
Nagyon közönséges. 
Sehr gemein. 
Apr 911597 
« 11 1898 
we ER) 
EEE 
CS POI 
© 2751902 


Közep | 


Mittel | Pr il. 


Pratincola rubicola (L.) 


Calluna vulgaris-szal benőtt fiatal 

erdei fenyves állományokban költ. 

Niftet in jungen, mit Calluna vulgaris 
bewachjenen Riefernbeftinden. 


Mart. 16 1897 

c 10 1899 
Feb. 28 1900 + 
Mart. 23 1901 

(Ch Ohi) 


t A febr. 28-iki megérkezés (1900) fel- 
tünő korai, ellenben a márcz. 29-iki 
kissé késői. 

+ «Die Ankunft am 28. Febr. (1900) ift 
auffallend früh, dagegen diejenige vom 29. 
März ijt ein wenig jpät.» 


Közep 


Mittel | Mart. 15. 


Ruticilla phoenicurus (L.) 


Kozonséges. 
Gemein. 


Apr. 15 1897 
« 14 1898 
« 26 1900 
@ el 
« 16 1902 


Közep | 


ul: 
Mittel | OP" 


Ruticilla tithys (L.) 
Apr. 4 1900 
« 5 1901 
1902 


Közép | 


me 


192 


Saxicola oenanthe (L.) 
Apr 6 189% 
« 20 1898 
« 18 : 1899 
« 23 1900 
« le 
« 8 1902 


Közep Les 
Mitte | APT: 1 
Sylvia atricapilla (L.) 
Meglehet6s gyakori, 
Riemlid) häufig. 
Apr. 25 1897 
« 28 1898 
ne SL tg) 
Mai 2 1900 
Apr. 20 1901 
« 18 1902 


Közep 
; Apr. 24. 
Mittel | 
Sylvia simplex LATH. 
Gyakori költő madár, 
Häufiger Brutvogel, 
Mai 3 1897 
« 3 1898 
« 4 1899 
« 1 1900 


Apr. 29 1901 
Mai 5 1902 


Közep 
4 Mai 2. 

Mittel 

Sylvia sylvia (L.) 


Mindenütt nagyon közönséges, 
Übevatt jege gemein. 


Mai 8 1897 
Apr. 30 1898 
Mai 5 1899 
« 92 1900 
«~ 6 901 
Apr. 24 1902 


Közep | ar_. 
Mai 3. 
Mittel | 


Totanus hypoleucus (L.) 


Mai 3 1900 


Turdus musicus (L.) 


Költő madár; bő számmal, 
Zahlreicher Brutvogel. 


Mart. 6 1897 
Feb. 14 1898 
« 15 1899 
« 24 1900 
Mart. 3 1901 
Feb. 28 1902 


| 
| 
| 
I 


Kozép 


| ; 
Mittel | Febr. 94. 


Turdus torquatus (L.) 


Mai 7 1902 


Turtur turtur (L.) 


Közönséges. 
Gemein. 


Mai 7 1896 
G3) 1897 
Apr. 30 1898 
Mai 5 1899 
9721900 

3 1901 

w 2.1909 


Közep 


Mai 4. 
Mittel Inn 


Vanellus vanellus (L.) 


Febr. 19 1897 
Mart. 17 1898 


1899-ben az enyhe időjárás mellett 
igen nagy számmal áttelelt. 

Hat im X. 1899. bei dem milden Wetter 
\ehr zahlreich überwintert. 


193 


III. Vonuläsi adatok Hollandiából. — III. Zugsdaten aus Holland. 


Dr. Exama H.-t61.* — Von Dr. H. Exama.* 


1899. 
1. Cuculus canorus L. 
Először látták. — Wurde zum erften Male gefehen. 


April 6 Westerwoort. 


Először hallották szölani. — Bum erften Mal gehört. 


April 18 Zevenbergen. 
« 21 Zomeren. 
c 22 Warfhuizen. 
« 25 Enschede. 
« 97 Zevenhuizen. 
Mai 8 Vlissingen. 
c 13 Schoonhoven. 
« 14 Achlum. 
« 15. Dordrecht. 
c 17 Westerwoort. 
« 96 Utrecht. 


[Ide bevonva SNoucKAERT báró 1899-iki adatát 


(april 24) Doornból, a kakuknak 1899-iki meg- 
érkezési középszáma így alakul] : 

(Nehmen wir dazu die von Herrn Baron Snow 
daert aus Doorn vom Jahre 1899 notierte Un: 
gabe (24. April), fo wird das Mittel der Ankunft 
des Rufus]: 


Közep 


ani | ee 


* Itt közöljük dr. Exama H. úrnak az 1899. és 
1901. évekről Hollandiában gyüjtött vonulási adatait 


annak felemlítésével, hogy a zárójel | ] között álló | 


megjegyzések, valamint a középszámok is tőlünk 
erednek. Ezen adatokon kívül dr. Exama H. úr, inté- 
zetünk tevékeny és buzgó tiszteleti tagja, még más, 
nagyon sok és becses adatokkal is lekötelezett, me- 
lyeket részint kivonatosan kéziratban, részint nyom- 
tatványokban küldött be, de a melyek azonban csak 
később, az egyes fajok összefoglaló feldolgozásánál 
fognak felhasználtatni. — Magy. Ornith. Közp. 

* Hier theilen wir die vom Herrn Dr. H. EKAMA; 
in den Jahren 1899 und 1901 in Holland gesammel- 
ten Zugsdaten, mit der Hinweisung mit, dass die in 
Klammern | | stehenden Bemerkungen, so wie auch 
die Mittelzahlen von uns herrühren. Ausser diesen 
Daten verdanken wir unserem thätigen und eifrigen 
Ehrenmitgliede, Herrn Dr. Exama, noch andere, sehr 
viele und werthvolle, theils auszugsweise in Manu- 
scripten, theils in Drucksachen eingesendeten Anga- 
ben, welche indessen erst später, bei den combina- 
tiven Bearbeitungen einzelner Arten verwerthet wer- 
den. — Ung. Ornith. Centr. 


Aquila. IX. 


2. Hirundo rustica L. 


Először jelentkezett. — Zum erften Mal gefeben. 

| April 7. Rosendaal. 

« 13 Zomeren. 

« 17 Sehoonhoven. 

© 16. Amsterdam { 4,"elnlakgimit 

« 19 Warfhuizen { Senta’ ben folgenben. ag, 
| « 90 Amsterdam/Halfwes. 

« 21 Zevenbergen. 

c 24 Schrans bei Leeuwarden. 

A régi fészken. — Beim alten Neft. 

« 26 Zevenhuizen. 

« 28 Amsterdam. 

« 29 Hippolitushoef. 

« 30 Naarden. 


Oly fáradt volt, talán az északi széltől, hogy 
meg lehetett fogni, később tovább repült. 
Sie war jo ermiidet, vielleicht vom Nordwind, daf 
man jie fangen konnte ; jpäter flog jie weiter. 


Mai 4 Vlissingen. 
ù 4 Ryswyk | Régi fészek kijavítása. 
n 6 Zomeren j Ausbefjerung des alten Neftes. 
« S Zaandam | Fészeképités. 
« 18 Schoonhoyen | *eitbau. 


[Ha figyelembe veszszük a doorn-i adatot is 
| (apr. 19. — SnouckAekrr báró), a közepszäm lesz] : 

[Wenn mir auch die Angabe aus Doorn (19. Apr. — 
Baron Snoudaert) in Betracht nehmen, jo wird]: 


Közep | 


1.26, 
en 


1901. 


1. Cuculus canorus L. 


a) Először hallották szólani. — Wurde zum erften Mal 
gehört. 

April 19 Zundert. 
« 20 Zomeren. 
« 21 Maasland. 
« 21 Wageningen. 
« 93 Warfhuizen. 
« 26 Noordwijkerhout. 
« 26 Hollum op Ameland. 
« 27 Rockanje. 
« 29 Utrecht. 

Mai 3 Ryswyk. 
« 5 Zevenhuizen. 


25 


194 


Mai 


« 


7 Hippolitushoef. 
19 Achlum. 


(Doorn adatát (april 23) is figyelembe véve] : 
Mit der Angabe aus Doorn (23. April) : 


b) Utoljára hallották szólani. — Bum letten Mal 
; wurde gehört. 


Közep 


98. 
Mittel 


Jul. végén ; Ende Juli Rockanje. 
Sept. 14 Hollum op Ameland. 
Oct. 14 Wageningen. 


2. Luscinia luscinia L. 
Elöször hallatszott. - 


April 15 Enschede. 
17 Zundert. 


Wurde zum erften Mal gehört. 


« 


3. Corvus cornix L. 


a) Utoljára mutatkozott. — Wurde zum legten Mal 
gejehen. 


Mart. 15 Utrecht. 


J masodik felében 


| in der zweiten Hälfte des Monts} Zomeren. 


« 


a | pial regi | Ryan 
April 2 Dongjem. 

« 5 Amsterdam. 

« 6 Zevenbergen. 

« 7 Harlingen. 

« 12 Hippolytushoef. 

« 13 Texel. 

« 14 Franeker. 

« 17 Achlum. 


a harmadik hetében 
in der 3. Woche 


| 
Megjegyzés. Frieslandböl altalaban marezius 
vegen huzodtak el. 
Anmerkung. Im allgemeinen reijten fie aus 
Friesland Ende März ab. 


} Zevenhuizen. 


Közep, körülb, | 
; PRO BI 
Mittel, circa PI 


b) Ismét jelentkezett. — Sie wurden wieder beobadtet. 


Oct. 8 Franeker. 
c 10 Zevenbergen. 
« 11 Warfhuizen. 


i az elsö héten 


J a masodik héten 
| in der 2. Woche 


10 Utrecht. 


Oct. 
Nov. 


} Gouda 


Közep, körülb. 


Mittel, circa DEL 


4. Ciconia alba L. 


a) Erkezése. — Ankunft. 
Mart. 6 Zevenbergen. 
| c 10 Sontpoort. 
| 
| « 14 Heemstede. 
c 17 Utrecht. 
c 17 Zevenhuizen. 
« 18 Zaandam. 
« 28 Wageningen. 
April 3 Tzum. 
« 7 Zomeren. 
« 8 Mierlo. 
| c 11 Schenkenschaus. 
| c 12 Hartwerd (Bolsward). 
Közep 
> Mart. 25. 
Mittel 
b) Elvonult. — Abgereift. 
elejé : 
Aug. { an Zion } Wageningen. 
0 az elsö par 
are pup eine ear | Franeken. 
È 31 { a mäsik più | 
das andere Paar 


A gôlya 1901 deez. 18-án épen úgy mint a 
megelözö ev deczember 10-én is tette volt, 
visszajött a Sontpoort mellett fekvö Spaarnberg 
mezei birtokra, de csakhamar eltàvozott megint. 

Am 18. Dezember 1901 ift der Storch, gleich 
wie im vorigen Sabre am 10. Dezember, auf das 
Landgut Spaarnberg bei Sontpoort zurücdgefom: 
men und bald wiederum abgereift. 


5. Hirundo rustica L. 


a) Elöször jelentkezett. — Zum erften Mal gefeben. 
April 9 Wageningen. 

« 10 Rysbergen. 

« 14 Rockanje. 

c 15 Ouwerkesh a/d. Amstel. 

« 16 Zevenbergen 

A tomeg csak apr. 16-an jott meg. — Der 
große Aug fam erjt am 16. April an. 
« 18 Warfhuizen 


A fészeképitést esak 2 nappal késébb kezd- 
ték. — Der Nejtbau fing 2 Tage {poter an. 


Sommelsdyk 


Apr. 21-én a régi fészeknél; május 3-án 
fészeképités. — 21. April beim alten Nejte ; 


(0 0) 


| 


7 ; 
in der erften Mode Wageningen. 


3. Mai fing Neftbau an. 


April 19 Zaandam { a ő 
“19. Amsterdam (A, foina 
c 19 Hippolitushoef. 
c 19 Achlum. s 
« 19 Zomeren 
April 7. és 11-én mar egy; 28-án fészek- 
építés. — 7. u. 11. April jhon ein einziger ; 
den 28. Anfang des Nejtbau. 
Mai 2 Hollum op Ameland. 


{ második hetében, 


È ő 
An d 2. Lode von Mai } Zevenhuizen. 


[Doorn adatával —apr. 19 —]: 
(Mit der Angabe aus Doorn (19. April) wird]: 
Közep | 


SI SE 


Ornithologiai megfigyelések 
Hasley területén, Dániában. 


Hezms O.-töl. 


Haslev földrajzi fekvése, körülbelől : 


Dez 
29° 40" k. h. Ferrotol. 


1899. 


Janudr. 


10. — Alauda arvensis, néhány, a mezőn 
énekel. — Corvus frugilegus seregek- | 
ben, mindenütt a mezön. 

17. — Este viharos idő. 

18. — K. tiszta; —2°* — Turdus pilaris, | 
mintegy 100 dbbol álló csapatban dél- | 
felé vonul. 

20. — Anser sp. mintegy 30 drbos falka délre 
vonulva. 


Februar. 


1— 8. — Fagy és kevés hó ; szél változó. | 
9. — Kel. +2. Esözes, hó. — Sturnus vul- | 
garis, 4 db. a mezön. 


10. — DNy. hüvös; +9°. — Alauda arven- 
sis, a mezökön nagyon sok. 


* Celsius, 9 örakor, reggel. 


b) Eltavozott. — Abgereift. 


Aug. 28 Rockanje. 
Sept. 22 Franeker. 
Oct. Sommelsdyk 
Okt. 26-án még öt fiatal fecske volt lat- 
ható. — 26. Oct. wurden nod) fünf junge 
Schwalben beobadtet. 
« 8 Hilversum. 
« 11 Zaandam. 
« 12 Hollum op Ameland. 
f második hetében | {a 
© {inter 2 Bode | Gouda. 
| kozepén een 
új | Mitte October Wageningen. 
Köze . 
ASP | Oct. 2. 
Mittel 


Ornithologische Beobachtungen 


aus Haslev, Danmark. 


Von 0. Hezms. 


Die geographische Lage von Haslev ist un- 
gefähr: 
a? KO) sa, Bie 
99° 40' 6. L. von Ferro. 


1899. 
Januar. . 
10. — Alauda arvensis, einige singend auf 
den Feldern. — Corvus frugilegus 


Schaaren im Felde überall. 

17.— Am Abend stürmisch. 

18. — O. klar; 2°.* — Turdus pilaris, Schaar 
von ca. 100, südwärts überhin ziehend. 

20. — Anser sp. Schaar von ca. 30 nach Sü- 
den überhin ziehend. 


Februar. 


1—8. — Frost und etwas Schnee; Wind wech- 

selnd. 

O. +2. Regengiisse, Schnee schmel- 

zend. — Sturnus vulgaris, 4 auf dem 

Felde. 

10. — SW. frisch +9°. — Alauda arvensis, 
sehr viele auf den Feldern. 


9. — 


* Celsius, um 9 Uhr am Morgen. 


196 


11—12. — D. kevés eső. +6-tol 8°. — Stur- 
mus vulgaris, néhany a värosban és 
költő lädikäknäl. 

13. — D. Némi eső. +8. — Alauda arvensis, 
mindenütt — Sturnus vul- 
garis gyakoribb a költöladıkaknäl. 


a mezön. 


19. — +5°. Sturnus vulgaris, most teljes 
szammal. 
93. — Vanellus cristatus, 29 drbos falka, vo- 


nulva. 


Marezius. 


1—10. — 
erős fagy. — Vanellus cristatus ; gya- 
kori; csapatokban vonulva, vagy a me- 
zökön ; — Anser sp. többször, vonuló 


Valtozò szél: némi ho; hives, néha 


csapatokban. 
13—19. — Ny. Gyakran tiszta ; +6-töl 8°. 
21. — Archibuteo lagopus 2 db. 
20 —96. — È. és K.; fagy —13°; kevés hó. 


99, — Turdus musicus, az erdőben énekel. 
27. — Lanius excubitor, 1 az erdőben. 
Aprilis. 


1—15. — Szel vältozö, gyakran nagyon hüvös, 
sok eső ; +4 — +6°. 
1. — Motacilla alba a mezőkön. 
9. — Milvus regalis az erdöben. — Vanellus 
eristatus, körülb. 20 drbos falka észak- 
nyugotra vonul. 


10. — Ciconia alba, 2 db. magasan keringve. 
11 Erithacus rubecula, 1 a kertben. 
12. — Erithacus rubecula, sok, mindenütt 


az erdöben és a gyepükben énekelve. 

. — Dny. gyenge ; kevés eső, +5°. — Oide- 
mia fusca, esapatok, este eszak felé at- 
vonulva. — Tringa sp. néhäny csapat 
este 10 órakor, Numenius arcuatus 
este, 12 órakor, csapatokban athuzodva. 

16. — Dny., kevés esd, +10°. — Podicipes 

rubricollis)a tóban. — Podicipes erista- 
tus* ugyanott. — Gélya a feszek- 
nel. — Anas penelope, 3 a tonal. — 
Clangula glaucion ugyanott. 
18. — Sawicola venanthe 5 a mezőkön. 
29. — Podicipes rubricollis, teljes számmal. 


* Nehäny itt telelt. 


11—12.— Wind.S.wenig Regen, Tp. +6--+8°. 
Sturnus vulgaris, einige in der Stadt 
und bei den Nistkästen. 

13. — S. etwas Regen; +8°. — Alauda ar- 
vensis, überall auf dem Felde. — Stur- 
nus vulgaris häufiger bei den Nist- 


kästen. 

19. — 45°. — Sturnus vulgaris, jetzt voll- 
zählig. 

93. — Vanellus cristatus, Schaar von 29 


überhin ziehend. 


März. 


1-10. — Wind wechselnd, etwas Schnee, kühl, 
bisweilen starker Frost. — Vanellus 
cristatus, oft in Schaaren überhin zie- 
hend oder auf den Feldern. — Anser 
sp. mehrmals in Schaaren überhin. 
19. — W. oft hell. Tp. +6— +8°. 
21.— Archibuteo lagopus 2. 

20—26. — N. u. 0. Frost —13°, etwas Schnee. 
22. — Turdus musicus, singend im Walde. 
97. — Lanius excubilor, 1 im Walde. 


13 


April. 


1— 15. — Wind wechselnd, oft sehr frisch, viel 
Regen; Tp. +4° —+6°. 

1.— Motacilla alba, 1 auf den Feldern. 

9. — Milvus regalis, 1 im Walde. — Vanel- 
lus cristatus, Schaar von ca. 20 nord- 
wärts überhin ziehend. 

10. — Ciconia alba, 2 kreisend hoch. 

11. — Erithacus rubecula, 1 im Garten. 

12. — Erithacus rubecula, viele überall im 
Walde und in den Hecken, singend. 

15. — SW. schwach ; etwas Regen, +5°. — 
Oidemia fusca, Schaaren nordwärts 
überhin am Abend. — Tringa sp. 
einige Schaaren um 10 Uhr Abends, 
Numenius arcuatus, um 12 Uhr Abends 
eine Schaar überhin. 

16.— SW. etwas Regen, +10°. Podicipes 
rubricollis am See. — Podicipes erista- 
tus* 2 ibid. — Storch beim Neste. — 
Anas penelope, 3 am See. — Clangula 
glaucion, 3 ibid. 

18. — Saxicola oenanthe & auf den Feldern. 

22. — Podicipes rubricollis, vollzählig. 


* Einige überwinternd. 


26. — Dny. csendes ; csekély eső, +12°. 
Oidemia fusca, este néhány csapat ät- 
vonult észak felé. — Phyllopneuste 
trochilus, néhány az erdőben. 

30. — Csendes ; eső; +12° ; délután É. hű- 
vös; éjjel fagy. — Hirundo rustica, 
csapatokban a tavaknál. — Podicipes 
eristatus egy csapatban 15 db., a tavon. 
Budytes flavus 1. 


Május. 

2. — Sylvia curruca, énekelve a kertben. — 
Pratincola rubetra a mezőn. — Archi- 
buteo lagopus 1. 

10. — Luscinia philomela énekelve. — Acti- 


tis hypoleucus a tónál. 

14. — Ruticilla phoemcura, néhány a kert- 
ben és gyepükben. — Muscicapa atri- 
capilla, sok; Sylvia atricapilla 1. — 
Sterna fluviatilis 4 a tonal. — Pratin- 
cola rubetra sok. — Clivicola riparia 
1 csapat; Cypselus apus 1. 

15. — Cypselus apus, sok a városban. — 
Muscicapa grisola, kertben 1. 

16. — Sylvia hortensis, az erdöben és kert- 
ben. — Lantus collurio 1. 


Junius. 


E ho közepetöl kezdve gyakori a Larus 
canus csapatokban ; ritkábban a Larus 
ridibundus a mezökön. — Sterna flu- 
viatilis gyakran a tavakon. 


Julius. 


17.— A tavon sok Sterna fluvialilis és 1 Fu- | 


ligula ferina. 

30. — Clangula glaucion 1, Larus ridibun- 
dus néhány, sok Sterna fluviatilis ifjú 
és öreg, és néhány Larus canus a ta- 


von. — Numenius phaeopus, delelött 
csapatban nyugotra vonulva. — Podi- 
ceps cristatus, 30 öregből álló csapat | 
a tavon. 

Augusztus. 


11. A tavon: Podicipes cristatus nagy esa- 
patban, néhany Sterna fluviatilis és 
Larus canus. 


197 


96. — SW. ; still; etwas Regen; +12°. — 
Oidemia fusca, Abends einige Schaaren 
überhin nordwärts. — Phyllopneuste 
trochilus, einige im Walde. 

30. — Still; Regen +12°; Nachmittags N. 
frisch ; Frost in der Nacht. — Hirundo 
rustica Schaaren an den Seen. — Podi- 
cipes cristatus, eine Schaar von 15 auf 
dem See. — Budytes flavus 1. 


Mai. 


bo 


.— Sylvia currucea, 1 singend im Gar- 
ten. — Pralincola rubetra, 1 auf dem 
Felde. — Archibuteo lagopus 1. 

10. — Luscinia philomela singend. — Actitis 
hypoleucus, | am See. 

..— Ruticilla phoenicura, einige im Garten 
und in den Hecken. — Muscicapa alri- 
capilla viel. — Sylvia atricapilla 1. — 
Sterna fluviatilis 4 am See. — Pratin- 
cola rubetra viele. — Clivicola riparia 
eine Schaar. — Cypselus apus 1. 

15. — Cypselus apus, viele in der Stadt. — 

Muscicapa grisola, 1 im Garten. 
16. — Sylvia hortensis im Garten und im 
Walde. — Lanius collurio 1, 


1/ 


> 


Juni. 


Von Mitte Juni oft Schaaren von Larus 
canus ; seltener Larus ridibundus auf 
den Feldern. — Sterna fluviatilis oft 
an den Seen. 


Juli. 


17. — Sterna fluviatilis viele am See. — 
Fuligula ferina 1 ibid. 

30. — Auf dem See: Clangula glaucion 1, 
Larus ridibundus einige, Sterna flu- 
viutilis viele, junge und alte, und Lu- 


rus canus einige. — Numenius phae- 
opus, eine Schaar Vormittags überhin 
nach Westen. — Podicipes cristatus, 


Schaar von 30 alten auf dem See. 


August. 


. — Auf dem See: Podicipes cristatus, eine 

11. — Auf dem See: Podici) istatus, 
grosse Schaar, Sterna fluviatilis einige, 
Larus canus einige. 


198 


12. — Sylvia hortensis és Phyllopneuste tro- 
chilus a kertben. — Numenius arcua- 
bus, egy csapat délután átvonúl. 

14. — Tiszta, csendes; +20°. Numenius ar- 
cuatus este 11 órakor nagy csoportban 
átvonúlva. 


15. — Sylvia curruca 1, a kertben. 

16. — A tavon : Vanellus eristatus körülbelöl 
30 főből álló csapatban, Larus ridi- 
bundus néhány, néhány Larus canus 
és Sterna fluviatilis. 

15—19. — Hűvösebb. 
19. — Phyllopneuste trochilus 1, a kertben. 


Gypselus apus elvonúlt. Ciconia 
alba elvonult; egy azonban még aug. 


30-án is látható volt. — Lanius col- 
lurio elment, de egy fiatal 29-én meg 


lathato. 


20. — Ény. ; világos ; +19°. Ruticilla phoe- 
micura; Motacilla alba seregenkent a 
mezőkön ; Sylvia hortensis 1; Nume- 
nius arcuatus a tengerparton. 

99 


22. — Muscicapa grisola a kertben. 

Limosa lapponica 2, a tenger- 
öbölnél (Kagebucht). Ugyanott: Actilis 
hypoleucus néhány, 2 Tringa alpina, 


. —— Eny. 


néhány Haematopus ostralegus,- sok 

Larus ridibundus, Sterna fluviatilis és 

minuta. 

Sok Larus canus a tavon. — Totanus 

calidris este, atvonülva. 

26. — Csendes, tiszta. +17°. — A kertben: 
Phyllopneuste trochilus 1 es Sylvia 
einerea 1. 


97. — Csendes, tiszta. +15°. — A kertben: 
Phyllopneuste trochilus 1, 2 Turdus 
musicus. 

98. — K. tiszta; +12°. Turdus musicus a 
kertben ; Sturmus vulgaris a városban 
a koltoladikaknal. 

29. — Dk. ; eső ; +12° ; később Dny. ; felhős. 


Astur nisus 9 2. — Néhany Motacilla 
alba köszälva. 

30. — Dny.; felhös; +14°. Turdus musicus 
1 a kertben; a kertben: Sylvia atri- 
capilla 1 és Ruticilla phoenicura 1 és 
2 a gyepükben. 


Szeptember. 


1. — D. Futó eső. Budytes flavus több csa- 
pat a mezökön. 


12. — Sylvia hortensis und Phyllopneuste 
trochilus, einige im Garten. — Nume- 
mus arcualus, eine Schaar überhin 
Nachmittags. 

14. — Hell, still, +20°. — Numenius arcua- 
tus, grosse Schaaren überhin Abends 
um 11 Uhr. 

15. — Sylvia eurrucea 1, im Garten. 

16. — Am See: Vanellus cristatus/eine Schaar 
von ca. 30, Larus ridibundus einige, 
Larus canus einige, Slerna fluviatilis 
einige und Sterna minuta 1 ibid. 

15—19. — Kühler. 
19. — Phyllopneuste trochilus 1, im Garten. 


Cypselus apus abgezogen. — Ciconia 
alba abgezogen ; jedoch am 30. August 
noch 1 sichtbar. — Lanius collurio 


abgezogen ; jedoch | junger Vogel ist 
noch am 29. August zu sehen. 

20, — NW. ; hell; + 19°.— Ruticilla phoeni- 
cura, Motacilla alba schaarenweise auf 
den Feldern. — Sylvia hortensis 1. — 
Numenius arcuatus 1, am Meeresufer. 


29. — Muscicapa grisola 1, im Garten. 
23. — NW. — Limosa lapponica 2, am Mee- 


resufer (Kagebucht). — Ibidem : Actitis 

hypoleucus einige, Tringa alpina 2, 

Haematopus ostralegus einige, Larus 

ridibundus viele, Sterna fluviatilis 
und minuta viele. 

24. — Larus canus viele am See. — Totanus 
calidris Abends überhin ziehend. 
26.— Still, hell; +17°. — Phyllopneuste 

trochilus 1 und Sylvia cinerea 1, im 


Garten. 

27.— Still, hell; +15°. — Phyllopneuste 
trochilus 1 und Turdus musicus 2, im 
Garten. 


98. — O. hell; 412°. — Turdus musicus im 
Garten; Sturnus vulgaris an den Nist- 
kästen in der Stadt. 

.— SO. Regen; +12°; später SW., be- 
wölkt. — Ashw nisus 9 2. — Motacilla 
alba, einige umherstreifend. 

30. — SW. ; bewölkt; + 14°. — Turdus mu- 

sicus 1, Sylvia atricapilla 1, im Gar- 
ten. — Ruticilla phoenicura 1 ibid., 2 
in den Hecken. 


29 


September. 


1.— S. Regenschauer. — Budytes flavus, 
mehrere Schaaren auf den Feldern. 


2. — Dk. Futó eső. Buteo vulgaris 12 db. 
délelőtt keletre vonúlva. — Motacilla 
alba, 50 dbos csapat a mezőkön. — 
Gerchneis tinnuncula 1. 


5. — Dny. gyengén tiszta; +18°. Rulicilla 
phoenicura mindenfelé sok az erdöben 
es gyepükben, 20-nal tobbet lattam. — 
Budytes flavus kis esapat. — Sylvia 
cinerea 1, a kertben. 

6.— Mint tegnap, azonban felhös, egyes 
futó esökkel. — A kertben: Ruticilla 
phoenicura 1, Muscicapa atricapilla 1, 
Sylvia cinerea 1, Phyllopneuste trochi- 
lus 1. 

7.— K. hűvös, tiszta; +15°. Phyllopneuste 
trochilus 1 a kertben ; Sylvia cinerea 1 
ugyanott. — Ruticilla phoenicura 1 a 
kaposztas földön. — Astur nisus 1. 

8. — Dny.; tiszta; + 15°. A kertben: Eritha- 
cus rubecula 1, Sylvia cinerea 1, és 
atricapilla 1, Phyllopneuste trochi- 
lus 1, Turdus musicus 1. 

14. — Erithacus rubecula 1, a kertben. 

15. — Turdus musicus 1, a kertben. 

16. — Erős eső. Turdus musicus sok a repa- 
földön ; Anthus pratensis 1, ugyanott. 
Cerchneis tinnunculus 1. 

17.— D.; +13°; eső, később tiszta. Alauda 
arvensis csapatokban ätvonülva, éne- 
kelve. 

20. — Dny.; vihar ; futoes6. A kertben : Ruti- 
cilla phoenicura 1, Turdus musicus 1, 
Phyllopneuste trochilus 1, Erithacus 
rubecula 1, Acrocephalus sp. 1. — 
A repaföldön sok Turdus musicus és 
Ruticilla phoenicura, sok. Astur ni- 
sus 1, Gallinago scolopacina 1, Pra- 
tincola rubetra 1; Alauda arvensis, 
tömegesen a szäntöföldeken. 

21. — Dny.; vihar; futó eső. Cerchneis tin- 
nunculus, Alauda arvensis tömegesen 
a szántóföldeken. Saaicola 
néhány, ugyanott. — A répafoldeken : 
Pratincola rubetra 1, Antus pratensis 
néhány, Rulicilla phoenicura néhány. 
Vanellus cristatus, körülb. 15 főből 
allé csapat. 

92. — Hirundo urbica 1, Hirundo rustica 
meg sok; Sturnus vulgaris sok, de nem 
nagy csapatokban. 

23. — Futó eső, +10°. A répafoldon: Tur- 


oenanthe 


199 


2. — SW. Regenschauer. — Buteo vulgaris, 
Vormittags 12, überhin ziehend nach 
Osten. — Motacilla alba Schaar von 50, 
auf den Feldern. — Cerchneis tinnun- 
eulus 1. 

5. — SW., schwach hell; + 18°. — Rulicilla 
phoenicura viele überall im Walde und 
in den Hecken, mehr als 20 gesehen. — 
Budytes flavus kleine Schaar. — Sylvia 
cinerea 1, im Garten. 

6. — Wie gestern, jedoch bewölkt, mit ein- 
zelnen Regenschauern. Im Garten: 
Ruticilla phoenicura 1, Muscicapa atri- 
capilla 1, Sylvia cinerea 1, Phyllo- 
pneuste trochilus 1. 

Va: frisch, hell; +15°.— Phyllopneuste 
Irochilus 1, im Garten; Sylvia cinerea 
L ibid. — Rutieilla phoenicura 1, im 
Kohlacker. — Astur nisus 1. 

8. — SW. ; hell; +15. — Im Garten: liri- 
thacus rubecula 1, Sylvia cinerea 1 und 
atricapilla 1, Phyllopneuste trochilus 1, 
Turdus musicus 1. 

14. — Erithacus rubecula 1, im Garten. 

15.— Turdus musicus 1, im Garten. 

16. — Regen, stark. — Turdus musicus viele 
im Rübenacker; Anthus pratensis | 
ibid. Cerchneis tinnunculus 1. 

17.— S.; +13°; Regen, ‚später hell. — 
Alauda arvensis in Schaaren überhin, 
singend. 

20. — SW. Sturm, Regenschauern. — Im Gar- 
ten: Ruticilla phoenicura 1, Turdus 
musicus 1, Phyllopneuste trochilus 1, 
Erithacus rubecula 1, Acrocephalus 
sp. 1.— Turdus musicus und Ruticilla 
phoenicura viele, im Rübenacker. — 
Astur nisus 1, Gallinago scolopacina 1, 
Pratincola rubetra 1; Alauda arven- 
sis, massenhaft auf den Feldern. 

21. — SW. Sturm, Regenschauern; 11°. - 
Gerchneis tinnunculus, Alauda arvensis 
massenhaft auf den Feldern ; Saricolu 
oenanthe einige ibid. — Im Rüben- 
acker: Pratincola rubelru 1, Anthus 
pratensis einige, Ruticilla phoenicura 
einige, Vamellus cristatus, eine Schaar 
von ca. 15. 

99.— Hirundo urbica 1, Hirundo rustica 
noch viele; Sturnus vulgaris viele, 
aber keine grosse Schaaren. 

.— SO. Regenschauern, + 10°. — Im Rü- 


ISS) 
Du 


dus musicus, sok; Anthus pratensis, 
egyesek; Rulicilla phoenicura, né- 
hänny. — A kertben: Cerchneis tin- 
nunculus 1, Turdus musicus 1, Ruti- 
cilla phoenicura 1. 

26. — Ruticilla phoenicura 1 és Turdus mu- 
sicus 1 a kertben. Motacilla alba 4 
a szántóföldeken. 

99. — Eső, később tiszta; +12°. Alauda ar- 
vensis tömegesen a szántóföldeken, dél- 
felé vonulva. 
gyon sok, délfelé repülve. — Sturnus 


Anthus pratensis na- 


vulgaris most csapatokban. — Hirundo 
Buteo vulga- 
ris egy körülb. 500 főből álló csapat- 


ruslica csapatokban. 


ban, délután 2 órakor, délfelé vonulva. 
Astur nisus 1, Motacilla alba 1. 


30. — D. tiszta, később eső; +19°. Eritha- 
cus rubecula 1 a kertben; Turdus mu- 
sicus ugyanott. — Buteo vulgaris né- 
hány délfelé vonúlva. 


Október. 


1. — Pratincola rubetra 1; Astur nisus 1; 
Cerchneis tinnunculus 1. 


c 


2. — Alauda arvensis tömegesen a szántó- 
földeken, felriasztva délfelé vonulva. 
A répaföldön : Anthus pratensis töme- 
gesen, Ruticilla phoenicura egyesek, 
Turdus musicus, néhany; sok Hirundo 
rustica. 

3.— Hirundo urbica, az utolsó. 

4. — Motacilla alba 4, a kertben. 


5. — Csendes, tiszta; +12°. — Ruticilla 
phoenicura 1, a kertben. — Alauda 


arvensis néhány, délfelé vonuülva. — 
Cuculus canorus, 1 ifjú. 

6. — Gyenge fagy, a 6-ikät megelözö éjen. 
K.; tiszta. — Hirundo rustica, esak 
kevés. 

su folyaman erös fagy. Nap folyaman 
csendes, tiszta. — Hirundo rustica el- 
húzódott. — Buteo vulgaris néhány 
délfelé vonúlva. — Corvus cornia 
egyeseben egesz reggel és delelött del 
felé húzódva. 

18. — Csendes, tiszta; +1°. — Alauda ar- 
vensis atvonulöban enekelve. 


November. 


30. — Turdus iliacus 1. 


benacker : Turdus musicus viele, An- 
thus pratensis einzelne, Ruticilla phoe- 
nicura einige. — Im Garten : Cerchneis 
linnunculus 1, Turdus musicus 1, 
Ruticilla phoenicura 1. 

26.— Ruticilla phoenicura 1, im Garten ; 
Turdus musicus 1 ibid. — Motaeilla 
alba 4, auf den Feldern. 

29. — Regen, später hell; +12°.—- Alauda 
arvensis massenhaft auf den Feldern, 
südwärts ziehend. — Anthus praten- 
sis sehr viele, auch fliegend nach Sü- 
den. — Slurnus vulgaris jetzt in 
Schaaren. — Hirundo rustica in Schaa- 
ren. — Buteo vulgaris, eine Schaar 
von ca. 500 südwärts ziehend um 2 Uhr 
Nachmittags. — Aslur nisus 1, Mota- 
colla alba |. 

30. — S. hell, später Regen; 412°. — Æritha- 
cus rubecula 1, im Garten; Turdus 
musicus 1 ibid. — Buteo vulgaris, 
einige südwärts überhin. 


Oktober. 

1. — Pratincola rubetra 1; Astur nisus 1; 
Gerchneis tinnunculus 1. 

9, — Alauda arvensis massenhaft auf den 
Feldern, wenn aufgescheucht, südwärts 
fliegend. — Im Rübenacker: Anthus 
pratensis massenhaft, Rulicilla phoe- 

einzelne, Turdus musicus 

einige, Hirundo rustica viele. 

3. — Hirundo urbica, letzte. 

4. — Motacilla alba 4, im Garten. 

5. — Still, hell; + 12°. — Ruticilla phoeni- 
cura 1, im Garten. — Alauda arvensis 
einige nach Süden überhin ziehend. — 
Cuculus canorus 1, jung. 

6.— Schwacher Frost im Laufe der Nacht 
zum 6. 0., hell. — Hirundo rustica nur 
wenige. 

8. — Starker Frostim Laufe der Nacht zum 8. 
Still, hell. — Hirundo rustica abgezo- 
gen. Buteo vulgaris einige nach Süden 
überhin. — Corvus cornia während 
des ganzen Morgens und Vormittags 
einzeln südwärts ziehend. 

18. — Still, hell; +1°. — Alauda arvensis 

überhin singend. 


nicura 


November. 
30.— Turdus iliacus 1. 


Deczember. 


3.— A tóban : Podicipes cristalus 20, és sok 
Fulica atra. 
7.— K. —6°. Alauda arvensis körülbelöl 
30 drbos csapat a szántóföldeken. 
14. — Tiszta, mindenütt 2 lab magas ho; 
— 18°. — Alauda arvensis, körülb. 40 
főből allo csapat. — Corvus frugile- 
gus 1. 

16. — K., —12°; magas hó mindenütt. Tur- 
dus pilaris a mezön. 

20. — Corvus frugilegus, néhány. 

25. — Csendes, felhős ; —30°. Corvus frugi- 
legus, néhany. 


1900. 


Január. 


1. — +2°. Turdus pilaris, körülb. 50 f6- 
ből álló csapat dél felé repülve. — 
Corvus frugilegus egyesével, azután 
csak február 9-én 2; febr. 23-án né- 
hány ; 26-án egy csapat; márcz. 12-én 
sok, a mezőn, 15-ike után teljes szám- 
mal. 

10. — Gyenge fagy.— Alauda arvensis, 40 fő- 
ből álló csapat a szántóföldeken ; 16-án 
15 db. ; néhány febr. 16-án, 21-én éne- 
kelnek, 25-én sok. 

16. ——4" ; Dny. gyenge. — Phileremos al- 
pestris, az országúton futkosva, a kö- 
vetkező napokon is láthatók voltak. — 
Lamus excubitor 1, a gyepüben ; 
1 febr. 27-én ; április 20-án 1. 


Február. 


9.— — 25" ; Ny. Sturnus vulgaris 2 a város- 
ban, azután nincs egész 25-ig, akkor 
néhány énekel; márcz. 2-án 30 dbos 


csapat a mezőn; csak márcz. 18-án 


teljes számú. 
13. — Fagy; tiszta. Plectrophanes nivalis 4. 
16. — —6°; K.; vihar ; hó. — Astur nisus 1 
ätrepülve ; 21-én 1; április 19-én 1. 


91. — +5° ; hó olvad. 

25.— +5°; tiszta; Dny. gyenge: néhany 
futé vihar. — Fringilla coelebs, Embe- 
riza citrinella énekel ; Vanellus crista- 
tus 2 db. a mezön, 27-én megint 2; 

Aquila, IX. 


201 


December. 
3. — Podicipes cristatus 20 und Fulica altra 
viele im See. 
7. — 0., — 6°. — Alauda arvensis, Schaar 


von ca. 30 auf den Feldern. 

14. — Hell, Schnee überall 2 Fuss hoch; 
— 18°. — Alauda arvensis, Schaar von 
ca. 40. — Corvus frugilegus 1. 

16.— O.; —11°; Schnee überall. — Turdus 
pilaris 1, auf dem Felde. 

20. — Corvus frugilegus einige. 

95. — Still, bewölkt; —3°. — Corvus frugi- 


lequs einige. 


1900. 
Januar. 


1. +2° Turdus pilaris, eine Schaar von 
ungefähr 50 südwärts fliegend. — Cor- 
vus frugilegus einzelne, dann erst am 
9. Februar 2; 23. Februar einige, 
98-ten eine Schaar; 12. März viele auf 
den Feldern, nach 15. März voll- 
zählig. 

10. — Leichter Frost. — Alauda arvensis,eine 
Schaar von 40 auf den Feldern; am 
16. Jan. eine Schaar von 15, einige am 
16. Febr., singend am 21-ten, viele am 
95. Februar. 

16. — —4°; SW. schwach. — Phileremos al- 
pestris auf der Heerstrasse herumlau- 
fend; auch an den nächsten Tagen ge- 
sehen. — Lanius excubilor 1, in einer 
Hecke; 1 am 27. Febr. ; 1 am 20. April. 


Februar. 


9. — —2°; W. Sturnus vulgaris, 2 in der 
Stadt, dann keine bis am 25. Febr., 
dann einige singend; am 2. März eine 
Schaar von 30 auf dem Felde ; erst am 
18. März vollzahlig. 

13. — Frost; hell. — Plectrophanes nivalis 4. 

16. — —6°; O.; Sturm, Schnee. — Astur ni- 
sus 1 hinüber fliegend ; 1 am 21. Febr. 
und am 19. April. 

21. — —5°; Schnee geschmolzen. 

25. — 4-59; hell; SW.; schwach, einige 
Schauern. Fringilla coelebs, Emberiza 
citrinella singend; Vanellus eristatus 
2 auf dem Felde, dann 2 am 27-ten; 

26 


209 


csak márcz. közepén teljes számmal; 
márczius 22-én egy csapat észak felé 
száll. 

27-től márcz. 7-éig fagy; keleti szél. 


Márczius. 


8.— +2°; D.; este eső. 
11. — 1-6" ; tiszta, csendes. — Turdus me- 
rula énekel. 
13—24. — Fagy, K. szél; majd tiszta, majd 
borúlt. 
25-től április 5-ig. — Nappal fagy, de éjjel 
tiszta; keleti szél. 


Április. 


6. — +1°; K. — Motacilla alba 1. 
8.— K. heves ; eső. — Fulica atra, néhány 
a tavon. 

13.— K. heves; tiszta. — Cicomia alba 3; 
15-én mindenütt a fészkelő helyeken. 

19. — +-7°; Ny. ; borult. — Podicipes rubri- 
collis 4, a tavon. 

20. — +10°; Ny. ; tiszta. — Saxicola oenanthe 
1; azután 27-én 3. 

22. — +7° ; tiszta. — Podicipes cristatus esa- 
patokban a tavakon. — Gallinula chlo- 
ropus 2, Podicipes minor 2 a tavakon. 

27. — Eny.; eső. — Erifhacus rubecula 1 a 
kertben, 1 a mezőn. 


98. — Hirundo rustica, 20 főből álló csapat, | 


azutan csak egyesével egész mäjus 
5-ig. 

29.— 5°; Ny. heves. — Phylloscopus tro- 
chilus esapattal az erdöben, néhany 
enekel. 


Május. 


2. — Sylvia curruca, 1 énekel a kertben. 

3. — Sylvia atricapilla, 1 énekel a kertben. 

6. — +10°; K.; tiszta. — Sterna fluviati- 
lis 2a a tavon. — Calamoherpe phrag- 
mitis 1. — Luscinia philomela éne- 
kel; Budytes flavus 2; Clivicola ripa- 
ria 1, azután csak 22-én a fészkelő 
helyeken, sok; Chelidon urbica 2 s 
csak 22-én sok a fészkelőhelyeken. 

7—20. — Hideg, viharos ; változó szelek ; éjjel 

fagy. 

10. — Muscicapa atricapilla À. 


erst vollzählig nach der Mitte März; 
99, März eine Schaar nordwärts flie- 
gend. 

97.— bis nach 7. März Frost, Ostwind. 


März. 


8.— +2°; S.; Abends Regen. 
11. — +6°; hell, still — Turdus merula 
singend. 
13—24. — Frost, Ostwind, bisweilen hell, bis- 
weilen überzogen. 
95. bis 5. April. Frost am Tage und Nachts 
hell ; Ostwind. 


April. 


6.— +1°; 0. — Motacilla alba 1. 
8. — O., heftig; Regen. — Fulica atra, einige 
auf den Seen. 

13. — O., heftig; hell. — Cicoria alba 3, am 
15-ten überall bei den Niststätten. 

19. — 47°; W., überwölkt. — Podicipes ru- 
bricollis, 4 auf dem See. 

90. — +10°; W., hell. — Saxicola oenanthe 
1; dann 3 am 27-ten. 

99. — +7°; hell. — Podicipes cristatus in 
Schaaren auf den Seen; Gallinula 
chloropus 2, Podicipes minor 2 auf 
dem See. 

27. — NW., Regen. — Erithacus rubecula 1 
im Garten, 1 auf dem Felde. 

98. — Hirundo rustica, eine Schaar von 20, 
dann nur vereinzelt bis am 5. Mai. 

99. — +5° ; W., heftig. — Phylloscopus tro- 
chilus, eine Schaar im Walde, einige 
singend. 


Mai. 


= 


9. — Sylvia curruca 1, singend im Garten. 
3. — Sylvia atricapilla 1, singend im Garten. 
6. — +10°; O., hell. — Sterna fluviatilis 2, 
am See. — Calamoherpe phragmitis 1 ; 
Luscinia philomela singend; Budytes 
flavus 2; Clivicola riparia 1, dann erst 
wieder am 22. bis 5. Juni, viele an den 
Niststätten ; Chelidon urbica 2, erst am 
92. bis 5. Juni, an den Niststätten. 
7—20. — Kalt und stürmisch; Wind wech- 
selnd; Frost des Nachts. 
10. — Muscicapa atricapilla 1. 


11. — Ruticilla phoenicura és Pratincola ru- 

betra. 

Cypselus apus 1; 22-én megint 1; de 

a feszkelöhelyeken egy sincs. 

19. — Jegesö és ho. 

99. — +15°; tiszta, csendes. — Hypolais 
salicaria enekel. 


13. 


Junius. 


93. — Numenius arcuatus 4, délfelé húzódva. 
27. — Podicipes cristatus, sok a tavon ; aug. 
S-an ugyanott 70, aug. 19-en néhany, 
25-én nagyon sok; szept. 30-án na- 


gyon sok; okt. 16-án néhány; decz. / 


29-én 2. — Sterna fluviatilis, néhány 
a tavon; julius 25-én 2; aug. 8-án 
körülb. 10, 18-án este néhány át- 
vonulva. ; 


Julius. 


26. — Phylloscopus trochilus ; aug. 19-én és | 
26-án a kertben 1-1. — Ruticilla | 


phoenicura 1; aug. 13-án | a kertben ; 
megint aug. 29-én, szept. 3-an, 10-én 
és okt. 9-én (az utolsó). 


Augusztus. 


8. — Fuligula cristata, néhány a tavon ; 19. 
es 25-én is néhány ; szept. 2. és 30-án 
néhány csapat; okt. 14., 16. és 28-án ; 


decz. 30-án. — Actilis hypoleucus a 


tóparton 1. 


13. — Tringa alpina este átvonúlva, október | 


15-én este 7 órakor, nyugot felé vonuló 
csapat. 

17. — Cypselus apus elvonúl. — Ciconia 
alba 2, az utolsó. 

18. — Sylvia curruca a kertben. 


91. — Astur msus 2; szept. 7-en 1, 21-én 2, | 


95-én 1; okt. 5., 9., 13., 17. és 24-én. 
95. — Kel. szél, este Eny. ; eső. — Fuligula 
ferina 4 a tavon; okt. 14-én 2 ugyan- 
ott. — Gazlo madarak (Haematopus 


ostralegus?) nagy csapatja este ät- | 


vonul. 


96. — Ek. +15° ; borult. — Muscicapa atri- | 


capilla a kertben. 


DO Hentai Be. Sylvia horten- 


sis 1 a kertben énekelve. 


203 


11. — Ruticilla phoenicura und Pralincola 
rubetra. 

13. — Cypselus apus 1; dann erst wieder 1; 
am 22-ten, aber keine bei den Nist- 
stätten. 

19. — Hagel und Schnee. 

99 — + 15° ; hell, still. — Hypolais salicaria | 


singend. 
Juni. 
93. — Numenius arcuatus 4, südwärts über- 
hin. 
27. — Podicipes eristatus, viele auf dem See; 


8. August ibid. 70; 19. August einige; 
95. August sehr viele; 30. Sept. sehr 
viele; 16. Okt. einige ; 22. Dez. zwei. — 
Sterna fluviatilis, einige am See; 
95. Juli zwei; 8. August ungefähr 10; 
18. Aug. Abends einige tiberhin. 


Juli. 


26. — Phylloscopus trochilus ; 19. und 26. Aug. 
eins im Garten. — Ruticilla phoeni- 
cura 1; 1 im Garten am 13. Aug., aber- 
mals am 29. Aug. 3 und 10. Sept. und 
9. Okt. (letzte). 


August. 


8. — Fuligula eristata, einige auf den Seen; 
dann einige am 19. und 25. August; 
am 2. und 30. Sept. einige Schaaren ; 
14., 16. und 28. Okt. ; 30. Dez. — Ac- 
titis hypoleucus 1, am Seeufer. 

13. — Tringa alpina, Abends überhin; — 
15. Okt. eine Schaar nach Westen über- 
hin Abends um 7 Uhr. 

17. — Cypselus apus hinweggezogen. — Cico- 
nia alba 2 (letzte). 

18. — Sylvia curruca im Garten. 

91. — Astur nisus 2; 1 am 7.,2am21., 1 am 
95. Sept. ; am 5., 9., 13., 17. u. 24. Oct. 

95. — Ostwind, Abends NW., Regen. — Fuli- 
gula ferina 4 auf dem See; 14. Okt. 
2 ibid. grosse Schaaren von Watvö- 
gel (Haematopus ostralegus?) Abends 
überhin. 

96. — NO.; +15°; bedeckt. — Muscicapa 
atricapilla im Garten. 

97. — +12°; hell; NO. — Sylvia horten- 
sis 1, singend im Garten, 

26% 


a 


204 


30. — Muscicapa grisola 2 a kertben ; ugyan- 
ott szept. 5-en 3 és 10-én 4. 
31. — Budyles flavus, az utolsó. 


Szeptember. 


5.— Sylvia cinerea 1 a kertben. 

8. — +8°; csendes, tiszta ; éjjel, 8-an viradö- 
lag fagy. — Hirundo rustica nagy csa- 
patokban ; 10-én sok a kertben; 30-án 
is sok; okt. 2-än éjjel fagy, sokan el- 
vonulnak ; okt. 6-än egyesek, 9-en kö- 
rülbelöl 100 db a szántóföldek felett 
délre vonul, 11-én és 14-en néhany, az 
utolsók. — Chelidon urbica esoportok- 
ban; 15-én a legtöbb elvonùl; 30-án 
néhány, az utolsó. — Sturnus vul- 

garis a városban; 30-án nagy csapa- 

tok a szántóföldeken; okt. 5. és 9-én 
még sok, 13-an nagy csapatok, 16-an 
nagyon sok a kertben, 17-én még csa- 
patok, 19-én a legnagyobb rész el- 
vonül; 20-án még néhány; 22-én egy 
sincs ; 30-án 2; nov. 8-An 1, az utolsó. 

Buteo vulgaris 1 del felé vonulva; 

9-én 1, nyugot felé húzódva; 30-án 

nehäny del fele; okt. 4-én 3 del felé 
kerengve; okt. 9-én 3 delnyugot felé ; 
17-én 2 az erdöszelen. 


13.— +14° ; Eny.; tiszta. 


17. — Turdus musicus néhány a szantofol- 
deken ; 30-án kevés ; okt. 6-an néhány, 
11-én néhány a gyepükben, 16-án és 
17-én a szántóföldeken néhány, az utol- 
sok. — Anthus pratensis néhany a 
repaföldeken, megint néhäny 18-an, 
30-án, továbbá okt. 6-an, 11-én és az 
utolsó 17-én. 


— Alauda arvensis kis 
csapatokban del felé vonulva; 30-án 
sok a szántóföldeken, néhány délre vo- 
núlva, a következő napokon is gya- 
kori; okt. 6-án kisebb számmal, 7-én 
délután egy csapat délre vonúl; okt. 
10-én a szántóföldeken százával, né- 
hány délre vonúl ; megint 13. és 16-án 
sok, néhány reggel, vonúl; 17-én csak 
kevés; 19-én nagyon sok a szántóföl- 
deken; 22-én néhány csapat; 24., 27. 


94. — Csendes, tiszta. 


30. — Muscicapa grisola 2, im Garten ; 3 ibid. 
am 5. Sept., 4 am 10. September. 


31. — Budytes flavus, letzte gesehen. 


September. 


5. — Sylvia cinerea 1, im Garten. 

8. — +8°; still, hell; Frost in der Nacht 
zwischen 7 und 8. — Hirundo rustica 
in grossen Schaaren; am 10-ten viele 
im Garten; 30-ten noch viele; 2. Okt. 
(Frost in der Nacht) viele hinwegge- 
zogen; 6. Okt. einzelne; 9-ten unge- 
führ 100 nach Süden über den Feldern 
fliegend ; 11-ten und 14-ten einige (die 
letzten). — Chelidon urbica in Schaa- 

15-ten die meisten hinwegge- 
zogen ; 28-ten einige, 30-ten (letzte). — 
Sturnus vulgaris in der Stadt; am 
30-ten grosse Schaaren auf den Fel- 
dern: am 5. und 9. Okt. noch viele, 
13-ten grosse Schaaren, 16-ten recht 
viele im Garten, 17-ten noch Schaa- 
ren, 19-ten die meisten hinweg, 20-ten 
noch einzelne, 22-ten keine, 30-ten 
zwei, 8. Nov. eins (letzte). — Buteo 
vulgaris 1, südwärts überhin ; am 9-ten 
eine westwärts; am 30-ten einige süd- 
wirts; 4. Okt. drei südwärts kreisend, 
9-ten drei nach SW.; 17-ten zwei am 
Waldessaum. 

13. — +14°; NW. ; hell. 

17. — Turdus musicus, einige auf den Fel- 
dern ; am 30-ten wenige; 6. Okt. einige; 
am 11-ten einige in den Hecken; 
16-ten einige auf den Feldern, wieder 
einige (letzte) am 17. Oktober. — An- 
thus pratensis, einige in den Rüben- 
äckern; wieder einige am 18. und 
30. Sept., 6. und 11. Okt. ; letzte (1) am 
17. Oktober. 

94. — Still, hell. Alauda arvensis, südwärts 
überhin in kleinen Schaaren ; 30. Sept. 
viele auf den Feldern, einige südwärts 
ziehend, auch häufig an den nächsten 
Tagen; 6. Okt. die Zahl verkleinert, 
7-ten eine Schaar Nachmittags nach 
Süden ; 10-ten auf den Feldern zu Hun- 
derten, einige südwärts ziehend ; wieder 
viele am 13. und 16. Okt., einige zie- 
hend am Morgen ; 17-ten nur wenige; 
19-ten recht viele auf den Feldern; 
99-ten einige Schaaren; 24., 27. und 


ren; 


905 


es 31-én néhány a mezőn; nov. 6-an 31-ten einzelne auf den Feldern ; 6. Nov. 


egy 15 főből álló csapat, 17-én né- eine Schaar von 15; 17. Nov. einige 
hány, az utolsók a mezőn. auf den Feldern (letzten). 

30. — +10° ; Dny. gyenge, tiszta, később eső. 30. — +15°; SW., schwach hell; später Re- 
— Motacilla alba 1; okt. 3-an és 9-én gen. — Motacilla alba 1; am 3. und 9. 
néhány a kert felett ätrepülve. — Mil- Okt. einige über den Garten fliegend. — 
vus regalis repülve 1. — Gallinago Milvus regalis 1, liegend. — Gallinago 
scolopacina 1 a tó partján; okt. 11-én scolopacina 1, am Seeufer; 11. Okt. 
megint 1. wieder 1. 

Oktober. Oktober. 
9. — Éjjel fagy. 4-én +7°; Ny. erős ; tiszta. 2. — Frost in der Nacht; am 4-ten +7°; 
W. stark ; hell. 

5. — +12°; Dny. ; futó eső. — Erithacus ru- 9. — +12°; SW. ; Regenschauern. — Eri- 
becula néhány a gyeptikben; 18-án az | thacus rubecula, einige in den Hecken ; 
erdőben néhány; 19. és 24 en 1—1 a einige im Walde am 18-ten ; 1 im Gar- 
kertben. ten am 19-ten und am 24-ten. 

6. — +10°; Ny. vihar; esd. 6. — +10°; W., Sturm, Regen. 

7.— +12°; Dny. erös. — Gallinago galli- 7.— +12°; SW., stark. — Gallinago galli- 
nula 1. nula 1. 

9. — +12° ; Dny. ; borult. — Fringilla coe- 9. — +12°; SW. ; bedeckt. — Fringilla coe- 
lebs szamos csapatokban, alant, delre lebs, viele Schaaren niedrig südwärts 
vonulva. ziehend. 

10.-- +12° ; Ek. ; esd. — 11-&n +11° ; Dny. 10. — +19° ; NO. ; Regen. Am 11-ten +11°: 
tiszta. SW.; hell. 

15. — +6° ; Dny.; esd; este csendes, tiszta, 15. — +6° ; SW. ; Regen; Abends still, hell, 
hideg. kalt. 

16. — Dk. erős ; tiszta futó esővel. — Anas pe- 16. — NW., stark; hell mit Regenschauern. — 
nelope, néhány a tavon, 28-án és nov. Anas penelope, einige auf einer See, 
11-én megint néhany, wieder einige am 28. Okt. und 8. Nov. 

17. — +10° ; Dny.; tiszta futó esővel. Tur- 17. — +10°; SW. ; hell, Regenschauern. — 
dus viscivorus 2 az erdőszélen. Turdus viscivorus 2, am Waldessaume. 

19. — Éjjel fagy ; +5°; tiszta. 19. — Frost in der Nacht; +5° ; hell. 

20. — Coccothraustes vulgaris 3. — Corvus 20. — Coccothraustes vulgaris 3. — Corvus 
cornix néhány délre vonulva ; a mezőn cornir, einige südwärts tiberhin; auf 
egy 100 tőből álló csapat. — Mringilla dem Felde eine Schaar von 100. — 
montifringilla 30 főből álló csapat; Fringilla montifringilla eine Schaar 
28-án néhány. — Nucifraga caryo- von 30; einige am 28-ten. — Nucifraga 
catactes 2 az erdőben; decz. 4-én 1 caryocatactes 2 im Walde; am 4. Dez. 
ugyanott. eins ibid. 

28. — Clangula glaucion, a tavon néhäny. 28. — Clangula glaucion, einige auf den 

Seen. 
November. 
November. N E 
17. Turdus pilaris, eine Schaar von un- 

17.— Turdus pilaris egy esapat, körülbelöl gefähr 150 auf dem Felde, wieder 
150 db., a mezőn; 20-án, 25-én, nov. grosse Schaaren auf den Feldern und 
8-an, 9-én és decz. 22-én a szantofôl- dem Walde am 20. und 25. Nov. und 
deken és az erdőben nagy csapatok. am 8., 9., und 22. Dezember. 


206 


Kivonat 


Dr. Frıvanpszky ImRÉ-nek «Rövid áttekintése egy 


természetrajzi utazäsnak» ez. jelentéséből." 


Közli a M. 0. Közp. 


Dr. Frivanpszxy IMRE a múlt század har- 
minczas éveiben, látván, hogy Magyarország a 
hozzácsatolt részekkel, valamint Olasz- és Gö- 
rögország a jóniai szigetekkel, továbbá délke- 
leti Oroszország s nevezetesen Tauria is egé- 
szen a Fekete-tenger partjaiig természettudo- 
mányilag meglehetősen ki vannak buvárolva s 
így Europära nézve csak az Ozman birodalom 
hever még felderítetlenül, a szomszédsági jog és 
kötelesség által buzdíttatva, elhatározta, hogy 
e területet kutatások alá fogja vonni. 


E kutatások végrehajtásával, miután azokban 
maga a helyszinen részt nem vehetett, néhány 
arra alkalmas egyént bizott meg, a kik működé- 
söket Törökország területén 1833-ban megkez- 
dék s folytatták 1836-ig bezárólag s egy újabb 
ilyen megbizott expeditio 1841—1845. években 
fejezte be a búvárkodást, mely összesen ki- 
lencz évet vett igénybe. 


Ez utazások eredményéről dr. FRIVALDSZKY 


IMRE rövidbe foglaltan, részint a Magy. Tudós ! 
kurz gefasst, theils in den Jahrbüchern (Bd. IL, 


Társaság Evkönyveinek 2., 3. és 4. köteteiben, 
részint néhany külföldi folyöiratban szamolt be. 


A szóban forgó értekezésben : 


1. ezeknek az utaztatásoknak összes és álta- 
lános vázlatát adja ; 

2. közli a Kréta szigetén végzett legutóbbi 
kirándulások folytán talált újdonságokat. 


Minthogy ezen magyar nyelven írt régi je- 
lentésnek tartalma, — a mint erre minket REI- 
SER OTTMÁR úr figyelmeztetett — külföldön tel- 
jesen ismeretlen, itt közöljük belőle az orni- 
thologiai vonatkozású részeket szóról-szóra át- 
véve. Annyival szivesebben teszszük ezt, mert e 


* Megjelent a királyi magyar Természettudományi 


Társulat Evkönyvei I. köt. (1841—1845.) 163—164. | 


lapjain. 


Auszug 


aus einem von Dr. Em. FRIVALDSZKY unter dem Titel: 
«Rövid áttekintése egy természetrajzi utazäsnak» 
mitgetheilten Berichte.* 


Mitgetheilt von der Ung. Orn. Centrale. 


Als Dr. Em. Frivazpszxy in den dreissiger 
Jahren des vergangenen Jahrhunderts sah, dass 
Ungarn mit den angehörenden Territorien, sowie 
Italien und Griechenland sammt den jonischen 
Inseln, dann das süd-östliche Russland und na- 
mentlich auch Taurien bis an die Küsten des 
Schwarzen Meeres in naturhistorischer Hinsicht 
ziemlich erschlossen waren, und so in Europa 
nur das osmanische Reich noch unerforscht 
war — entschloss er sich, durch Nachbars- 
Recht und Pflicht angespornt — eine Durch- 
forschung der osmanischen Länder durchzu- 
führen. 

Mit der Realisation dieser Durchforschung — 
da er persönlich an Ort und Stelle nieht theil- 
nehmen konnte — beauftragte er einige geeig- 
nete Männer, die diese Arbeit im Jahre 1833 
begannen und bis Ende 1836 fortsetzten. Eine 
neue Expedition 1841—1845 beschloss diese 
Forschungen, welche im Ganzen neun Jahre in 
Anspruch nahmen. 

Über die Resultate dieser Reisen veröffent- 
lichte Dr. EMERICH Frivazpszxy seine Berichte 


III. u. IV.) der Ungarischen Wissenschaftlichen 
Akademie, theils in einigen ausländischen Zeit- 
schriften. 

In der oben angedeuteten Mittheilung giebt er: 

1. die ganze und allgemeine Schilderung die- 
ser Expeditionen ; 

9. macht er die auf der Insel Candia während 
den letzten Excursionen erbeuteten interessan- 
ten Neuigkeiten bekannt. 

Da der Inhalt dieses, in ungarischer Sprache 
verfassten, alten Berichtes — wie uns Herr 
OTHMAR Reiser aufmerksam machte — im Aus- 
lande gänzlich unbekannt ist, theilen wir jene 
Stellen, welche ornithologischer Beziehung sind, 
wörtlich mit. Wir thun es umso lieber, da 


* Erschienen in den «A kir. m. Természett. Tär- 
sulat Evkönyvei (Jahrbücher der kön. ung. Naturwis- 
senschaftlichen Gesellschaft), Bd. I. (1841—1845 J.) 
pg. 163—184. 


dolgok mar nälunk is meglehetösen felede- 
kenysegbe mentek. 


x 


«1834-ben küldötteim allomasuk f6-pontjäul 
Philippopoli videket välasztäk — innet nagy- 
uri fermannal ellätva, batrabban mozoghatvan, 
tavolabb vidékekre is ki-kirandulanak, megjär- 
tak a Despoto, Rodope, Rilo s Stanimäk hegy- 
ség lanczolatait, Szamukov kies, tagas és vi- 
ranydus völgyét . . . (Pe. 166.). 


. . . E kirándulásokon a madarak seregéből 
néhány érdekesebb fajok lőnek szerezve, így 
például: Süve pacsirta ! (Alauda calandra L.), 
czipegő és ezirlo sármány? (Emberiza cia 
et eirlus L.), havasi csalogány? (Accentor al- 
pinus L.), a kaczagó galambnak* válfaja, me- 
lyet némelyek a házi kaczago galamb eredeti 
fajának tartanak, reznek túzok (Otis tetrax L.), 
kis kara 5 (Carbo pygmaeus Pannas.) (Pg. 167.). 


1836-ban a török birodalom déli része, ne- 
vezetesen Macedonia, Salonik és Hortiát vi- 
déke lőn az évi vizsgálódások szinhelye. Hor- 
tiát főállomások helyéről küldötteim a környé- 
ket minden irányban gondosan kikutatták, ki- 
rándultak a sedesi nagy tóhoz, a Vardár folyó 
partjaira, Köröcskő, Kolákia és Lángássa vidé- 
kére, míg végre a Földközi-tenger félszigetén 
tornyosodó s több tekintetben érdekes Szent- 
hegyet is (Monte santo) meglátogaták. 


Itt azonnal észrevehető volt a természet- 
neműeken azon különbség, melyet a mele- 
gebb éghajlat és a tengerparti levegő okoz, 
mi kivált a növényeken és az állatok alsóbb 
seregein tünt föl. (Pg. 168—69.). — A mada- 
rak seregéből mint érdekeseket lehet itt meg- 


! Az itt előforduló magyar nevek nagyobbára, abban 
az időben, a nyelv szelleme ellen csinált s épen azért 
ma már nem is használt nevek. Mi csillag alatt ad- 
juk a megfelelő jó magyar neveket. — Süve pacsirta 
= Fehérszárnyú pacsirta. 


? Czipegő sármány = Bajszos sármány; Czirlö 


sármány — sövény sármány. 
5 Havasi csalogány = Szürkebegy. 
* Kaczagó galamb — nevető gerle. 


5 Kis kara — kis kárókatona. 


907 


diese Publieationen auch bei uns schon ziemlich 
in Vergessenheit geriethen. 


x 


«Im Jahre 1834 erkoren meine Beauftragten 
für ihre Hauptstation die Gegend von Philip- 
popoli, von wo aus sie, mit einem Ferman des 
Sultans versehen, sich leichter bewegen und 
auch auf entferntere Gegenden Ausflüge machen 
konnten. So durchforschten sie die Despoto-, 
Rodope-, Rilo- und Stanimak-Gebirgsketten, so 
wie auch das schöne, breite, flurreiche Samukov- 
Thal (p. 166). 

. . . Während diesen Ausflügen wurden einige 
interessante Arten Vögel erbeutet, wie z. B.: 
Kalanderlerche! (Alauda calandra L.), Zipp- 
und Zaunammern? (Emberiza cia et eirlus L.), 
Alpenbraunelle® (Accentor alpinusL.), eine Va- 
rietät der Lachtaube,* welehe von Manchen als 
die ursprüngliche Art der zahmen Lachtaube 
angesehen wird, Zwergtrappe (Otis tetrax L.), 
Zwergscharbe?(Garbo pygmaeus Rau.) (Pg.167.) 

Im Jahre 1836 wurde der südliche Theil des 
türkischen Reiches, namentlich Makedonien, 
Saloniki und die Umgebung von Hortiat zum 
Wirkungsplatz der diesjährigen Untersuchungen 
gewählt. Von dem Hauptquartier Hortiat durch- 
forschten meine Fachleute die Umgebung in 
allen Richtungen sorgfältig; namentlich unter 
Anderen den grossen See bei Sedes, die Ufer 
des Vardar, die Umgegend von Köröcskö, Kola- 
kia und Langhada auf, bis sie endlich auf der 
Landzunge Hagios Oros ankamen, wo sie auch 
das in vieler Hinsicht interessante Monte Santo 
Gebirge besuchten. Hier machte sich der Un- 
terschied, welchen das wärmere Clima und die 
Küstentemperatur hervorrufen und welcher sich 
hauptsächlich im Pflanzenleben und bei den nie- 
deren Classen der Thiere zeigt, schon auffallend 
bemerkbar. (Pg. 168—169.) — Aus der Classe 
der Vögel sind, als interessante Arten, erwäh- 


1 Die in dem ungarischen Texte vorkommenden 
ungarischen Vogelnamen sind meistentheils in jener 
Zeit, gegen den Geist der Sprache willkürlich fabri- 
zierte Namen, welche heute schon ziemlich aus dem 
Gebrauche gekommen sind. Wir geben hier, unter 
dem Stern, die entsprechenden 
Namen. — Süve pacsirta = Fehérszarnyù pacsirta. 

? Czipeg6 särmany = Bajszos sarmany; Czirlö 
Soveny sarmany. 


guten ungarischen 


sarmany = 
S Havasi csalogány = Szürkebeyy. 
4 Kaczagó galamb = Nevelő gerle. 
5 Kis kara — Kis kárókatona, 


208 


említeni: a szöke keselyüt! (Vultur fuluus 
3riss.), sdrgakarma vércsét (Falco cenchris 
Frisch.), gatyás csuvikol (Strix dasypus 
Bechst.), kék rigot (Turdus eyaneus Gmel.), 
Temminek partiramdt? (Tringa Temminckit 
Leisl.). (Pg. 169.). 

... 1841-ben új küldöttséget rendeztem Con- 
stantinápoly vidékére. Ezen új küldöttség a tö- 
rök főváros környékén eleve két évig fürkész- 
ven; később, 1843-ban az európai török biro- 
dalom szélső déli pontjára, Kréta szigetére ter- 
jeszté ki munkásságát 1845 tavaszáig . . . 


Constantinápoly vidékén, a Bosphorus és 
Vekete-tenger partjai annyira telvék legkülön- 
félébb vizi madarakkal, hogy egészen rendsze- 
rint való dolog, a közeli házak tetején is tarka 
csoportozatit látni letelepedő különféle alak- 
zatú szárnyasoknak. A szennyes keselyű? (Ca- 
thartes percnopterus L.) igen gyakran meg- 
fordúl a magasabb épületek födélormóin, onnét 
ádázan szimatolva a hullák szellőző bűzét. 
(Pg. 172.). 


Kreta szigeten (1843— 45) a madarak közül 
küldötteim több erdekes fajt vevenek észre, ne- 
vezetesen a havasok közelében a szakállas és 
hamvas keselyut, meg nehány előttük ismeret- 
len solymokat; az alsóbb cserjésben a franko- 
lin és vörös foglyot (Perdia francolinus et 
rubra auct.). Ősz felé pedig számtalan és kü- 
lönnemü vandormadarakat, kivált a tenger part- 
jain. — Birtokunkba estek itt a többi között: 
vörhönyös esaltogato* (Saxicola stapazina L.), 
kék rigo (Turdus cyaneus L.), szirti fogoly | 


(Perdix saxatilis L.), fekete-szarnyallyu csér | 
(Glareola melanoptera Petényi), Temminck par- 
tirama® (Tringa Temmincki) (Pg. 173—T4.). | 


A küldöttek visszatérő utjokban, végső kuta- 
täsuk pontján, a bythiniai Olympus tövén älla- 
podtak meg..., melynek vidékén a szennyes 
keselyütS találták, melynek fészkéhez és tojasa- 
hoz is jutottunk.» (Pg. 176.). 

1 Fakó keselyű. 

Temminck partfutója. 

® Dögkeselyű |Neophron percnopterus (L.)) 
Feketetorkü hantmadar. 

Temminek partfutoja. 

Dögkeselyü. 


a 


e 


| TENYI), 


nenswerth : Gänsegeier! (Vultur fulvus Briss.), 
Rötelfalk (Falco cenchris Frisox.), Rauhfuss- 
kauz (Strix ‘dasypus Brcust.), Blaudrossel 
(Turdus cyaneus GMEL.), grauer Zwergstrand- 
läufer ? (Tringa Temminckii Leis.) (pg. 169). 

... Im Jahre 1851 organisirte ich eine neue 
Expedition auf die Umgebung von Constanti- 
nopel, welche in der Gegend von der türkischen 
Hauptstadt zwei Jahre lang sammelte, und spä- 
ter im Jahre 1843 den Schauplatz ihrer Thätig- 
keit in den südlichsten Theil der europäischen 
Türkei, nämlich auf die Insel Candia verlegte, 
wo sie bis zum Frühling 1845 blieb... 

In der Umgebung von Stambul sind die Ufer 
des Bosporus und des Schwarzen Meeres so 
voll verschiedensten Wasservögel, dass 
es eine ganz gewöhnliche Sache ist, bunte Rei- 
hen mancherlei Vögelarten auf den Dächern 
der näher liegenden Häuser zu sehen. Der Aas- 
geier® (Cathartes percnopterus L.) hockt sehr 
häufig auf den Dachfirsten der höheren Gebäude 
und wittert beharrlich nach dem Geruche des 
Aases. (Pg. 172.) 

Auf der Insel Candia beobachteten meine 
Leute (1843—45) mehrere interessante Vogel- 
Arten, namentlich in der Nähe der Schnee- 
gebirge den Bartgeier und den Kullengeier, 
und einige, ihnen unbekannte Falken; im 
Unterholz den Frankolin und das Rothhuhn 
(Perdix francolinus et rubra auct.); gegen 
Herbst unzählige verschiedene Zugvögel zumal 
an den Meeresküsten. Erlegt wurden hier unter 
Andern: Schwarzohriger Steinschmälzer * (Sa- 
aicola stapazina L.), Blaudrossel (Turdus cya- 
neus L.), Steinhuhn (Perdix saxatilis), Step- 
penbrachschwalbe (Glareola melanoptera Pr- 
grauer Zwergstrandliufer® (Tringa 
Temminckii Lersn.). (Pg. 173—74). 

Auf ihrer Rückreise hielten meine Beauftrag- 
ten zum Schluss der Forschungen noch eine 
Station am Fusse des Olymp-Berges, wo sie 
den Aasgeier ® fanden; es gelang ihnen sich 
auch des Horstes und der Eier dieses Geiers 
zu bemächtigen» (pg. 176). 


der 


1 Fakó keselyű. 
2 Temminck partfulója. 

5 Dögkeselyű [Neophvon percnopterus (L.)| 
Feketetorkú hantmadar. 

Temminck partfutója. 

® Dögkeselyű. 


Esy öreg vadasz ornithologiai emlekei. 


Gróf Forescu KAroLy-td]. 


Megfigyeléseim csak Ghymesre s környékére 
vonatkoznak. szorosabban véve a hitbizományi 
birtokomat alkotó négy helységre, melyek kö- 
zül három erdőszélen fekszik, míg a negyedi- 
ket kétoldalról veszi körül az erdö.* 

Az itt telelő madarak számában évek óta 
óriási fogyatkozás mutatkozik. 

A házi veréb (Passer domesticus L.) mely 
azelőtt csaknem káros mennyiségben volt itt, 
hol gyermekkoromban — mintegy 60 évvel ez- 
előtt — 20—30 darabot ejtettem el egy lövésre, 
manap a régebbi állományának csak 10— 
20 %-aban van meg: a hol a verebek azelőtt 
nagy pusztítást vittek véghez, — mint a facza- | 
nosnak, vagy a remizeknek széleire szögellő 
földeken, kivált a búzában s árpában, — ott 
most sokkal kisebb ugyan a kár, de az a ha- 
szon is elveszett már, melyet a verebek a kár- 
tékony rovarok irtásával hoztak; alig lehet 
már feregtöl mentes gyümölcsöt nevelni. 

A ezitrom sármány ( Emberiza eitrinella L.), 
mely különösen télen nagy csapatokban mutat- 
kozott, megvan még ugyan, de a hol előbb 
százak jelentkeztek, most csak 20-as, 30-as 
csapatok láthatók. 

Csodálom, hogy a búbos pacsirtánál (Alauda 
cristata L.) nem észleltem említésre méltó 
megfogyatkozást. 

Az erdeimben fészkelő fekete rigó ( Turdus 
merula L.) a minimumra hanyatlott; még a 
léprigó (T. viscivorus L.) is ritkasággá vált. 


A süvöltő (P. pyrrhula L.) csak kemény te- 
leken fordul elő s évről-évre gyérül. 


Azt természetesnek tartom, hogy a harká- 
lyok kihalófélben vannak, mert fészkelő he- 


lyeik az őserdőknek s velük a száraz odvas 
fáknak kiirtásával elpusztultak — hiszen még | 
a csuszka (Silta europaea L.) is, mely azelőtt | 
nagyon gyakori volt, már alig látható; a /a- 
kopáncsok, a zöld és a szürke küllő nagy ritka- | 


* Ghymes s a hozzátartozó helységek környéke 
eléggé termékeny kötött agyagtalajú halmos vidék, 
mely egy mértföldnyire délfelé a Nyitra- és Zsitva- 
völgybe laposodik el, még termékenyebbé s teljesen | 
síkká válva. | 

Aquila, IX. 


209 


Ornithologische Erinnerungen eines alten Jägers. 


Von Grafen KARL ForGicx. 


Meine Beobachtungen beziehen sich nur auf 
Ghymes und dessen Umgebung, speciell auf 
meinen Majorats-Besitz, der aus vier Ortschaften 
besteht, wovon drei am Waldrande gelesen, 
eine von zwei Seiten mit Wald umgeben ist.* 

An den hier überwinternden Vögeln ist seit 
Jahren eine ungeheure Abnahme bemerkbar. 

Der Spatz (Passer domesticus L.), der früher 
in beinahe schädlieher Quantität hier war, wo 
ich als Knabe vor circa 60 Jahren 20—30 auf 
einen Schuss erlegte — ist auf 10—20% seines 
früheren Standes reducirt, — wo früher die 
Spatzen — in den am Fasangarten oder Re- 
misen angrenzenden Feldern — besonders im 
Weizen- und Gersten-Anbau — viel verwüste- 
ten, ist jetzt der Schaden wohl viel geringer, 


| aber der Nutzen, den die Spatzen durch Ver- 


nichtung schädlicher Insekten leisteten, ist 
auch verschwunden, — man kann kaum mehr 
ein wurmfreies Obst erzielen. 

Der Ammerling (Emberiza eitrinella L.), der 
in grossen Flügen, namentlich im Winter vor- 
kam, ist wohl noch hier, aber wo früher Hun- 
derte, sind jetzt nur 20-—30 in einem Fluge zu 
sehen. 

Bei der Haubenlerche (Alauda cristata) 
wundert es mich, keine nennenswerte Abnahme 
zu merken. 

Die Schwarz- Amsel (Turdus merula), welche 
hier im Walde brütet, ist auf ein Minimum re- 
ducirt, selbst die Misteldrossel (T. viscivorus L.) 
ist zur Seltenheit geworden. 

Der Dompfaffe (P. pyrrhula L.) kommt nur 
in strengen Wintern hier vor und wird von 
Jahr zu Jahr seltener. 

Von den Spechten finde ich es natürlich, 
dass sie dem Aussterben nahe sind, denn ihre 
Nistplätze wurden durch die Abnahme der Ur- 
wälder, und daher der dürren, hohlen Bäume 
zerstört, selbst die Spechtmeise (Sitla euro- 


| paea), welche früher hier sehr häufig war, 


ist nur selten mehr zu sehen; Bunt-, Grau- 


* Ghymes und die dazu gehörigen Ortschaften 


haben Hügelland, ziemlich fruchtbaren, gebundenen 


| Lehmboden, der sich eine Meile abwärts, im Nyitra- 


und Zsitva-Thale verflacht, noch fruchtbarer und 


ganz zur Ebene wird. 


c 
SI 


210 


sagokka lettek; a fekele harkály (Dryocopus 
martius L.) pedig, a mely itt különben sem volt 
gyakori, most mär el sem jön ide. 


A szajkó (Garrulus glandarius L.), noha az 
erdöben költ, tehät a fészke a kiszedetésnek 
nincs annyira kitéve, mint a helységek kòzelé- 
ben költő madaraké, mégis mintegy felényire 
fogyott. Bár nem fészkel odúban, mégis a lá- 
baserdők pusztulása okozhatta a számbeli meg- 
fogyatkozását. A szalakóta (Coracias garrula 
L.) mindég ritka voltitt s ma is az, némely 
évben épen nem is látható. 


A dolmányos- s a vetési varjú (Corvus cor- 
nix és frugilegus L.) nem fészkel erre, de ősz 
utoljára megjön s nagy seregekben marad itt 
télire. 


A csóka (Colaeus monedula), mely ezelőtt 
a dolmányos- és vetési varjak csapataiban nagy 
számmal szálldosott, teljesen elmaradt, a mióta 
azt az öreg bükköst, a melyben költött, letarol- 
ták. A csókának kedvelt fészkelő helye volt 
a nyitrai kegyesrendiek templomának kettős 
tornya; a kolostor restaurálásakor ez a költő- 
telep is elpusztult s azóta a csóka is eltünt. 


A szarkát (P. pica) tavaszszal és nyáron át 
csaknem teljesen ellövetem, mert a vadban 


nagy kárt okoz s mégis telenként nagyobb. 


számmal jelentkezik ; bevandorol oly más bir- 
tokokról, a melyeken kevésbé üldözik és irtják. 


Valamennyi ragadozó madár, a mely régeb- 
ben nagy számmal élt itt, a minimumra van 
redukálva, mióta az egész vidéket, mely azelőtt 
szabad vadászterület volt, erdészek gondozzák, 
a kik a ragadozókat irtják, sajnos, a károsak- 
kal együtt a hasznosakat is, mint a vörös ver- 
csét (Cerchneis linnunculus) és az egerész 
ölyvet (B. buteo) is; az eredmény a fogolyállo- 
mány szaporodása, melyből ott, hol előbb 20— 
30 darabot lőttek, most 200—300-at is ejte- 
nek el. 


A baglyok, úgy látszik, nem fogytak, talán 
azért, mert nem lövetem őket, minthogy ezeket 
inkább hasznosaknak, mint károsaknak tar- 
tom ; a buhú (B. bubo) nem fordul itt elő. 


Az apróbb vándormadarak csaknem a teljes 


und Grünspechte sind äusserst selten; der 
Schwarzspecht (Dryocopus martius L.), der hier 
nie häufig war, kommt gar nicht mehr vor. 

Der Eichelhäher (Garrulus glandarius L.), 
obwohl er im Walde brütet, daher dem Aus- 
nehmen der Nester nicht so ausgesetzt ist, wie 
die in der Nähe der Ortschaften brütenden 
Vögel, ist beiläufig zur Hälfte reducirt. Obwohl 
er kein Höhlenbrüter ist, mag doch die Ursache 
seiner Abnahme im Verschwinden der Hoch- 
wälder liegen. Die Mandelkrähe (Coracias gar- 
rula L.) war und ist hier immer selten, manche 
Jahre gar nicht zu sehen. 

Saat- und Nebelkrähen (Corvus frugilegus 
und cornix) brüten hier nicht, erscheinen aber 
im Spätherbst und verbleiben in grossen Schaa- 
ren über Winter bis zum nächsten Frühjahr. 

Die Dohlen *(Colaeus monedula), welche 
früher mit den Saat- und Nebelkrähen-Schaaren 
stark vermischt herumzogen, sind gar nicht 
seitdem ein alter Buchen- 
bestand, in welchem sie gerne brüteten, abge- 
stockt wurde. Ein beliebter Brüteplatz der 
Dohlen war in der Stadt Nyitra der Doppel- 
thurm der Piaristenkirche; durch die Restau- 
rirung des Piaristenklosters ist dieser Brüte- 
platz auch vernichtet worden, und ist seitdem 
dort keine Dohle mehr sichtbar. 

Die Elster (P. pica) wird bei mir im Früh- 
jahr und über Sommer fast ganz ausgeschos- 


mehr vertreten, 


sen, weil sie ein grosser Schädling für Wild 
ist, doch erscheint sie wieder im Winter in 
grösserer Zahl, sie wandert eben von anderen 
fremden Besitzen zu, wo sie weniger verfolgt 
und gerottet wird. 

Alle Raubvögel, welche früher hier sehr 
zahlreich vorkamen, sind auf ein Minimnm re- 
ducirt, weil die ganze Gegend, wo vormals freie 
Jagd war, jetzt gehegt ist, und die Raubvögel 
verfolgt werden, leider mit den schädlichen 
auch die nützlichen, als da sind: der Thurm- 
falke (Cerchneis linnunculus) und Mäusebus- 
sard (B. buteo); die Folge davon ist die Zu- 
nahme der Rebhihner, wo bei mir früher 
20— 30 geschossen wurden, werden jetzt 2—3 
hundert erlest. 

Die Æulen scheinen nicht abgenommen zu 
haben, vielleicht weil ich sie nicht schiessen 
lasse, ich halte sie eben eher für nützlich, als 
für schädlich; der Uhu (Bubo bubo) kommt 
hier nicht vor. 

Die kleineren Zugvögel sind fast auf dem 


kipusztuläsnak néznek elébe a mezei pacsirla 
(Alauda arvensis) kivetelevel, mely egyik év- 
ben szamosabb, a masikban gyérebb, de egész- 
ben véve mégis állandó létszámban marad, 
minthogy a kalászos vetésekben s takarmány- 
félék közt költ, tehát nem fenyegeti annyira 
fészkét a pusztulás. 


A barázda billegelő (Motacilla alba) csak 
kivételesen fordul elő ; valamikor a legközön- 
ségesebb madarak egyike volt, most pedig oly 
ritka, hogy gyakran hetekbe telik, míg egyet 
láthatni. Ennek is nyilvánvaló az oka; e ma- 
dár a házakon s azok környékén költ és fész- 
két elszedik a gyermekek, a kik szerintem 
egyedüli okai az apró madárság rohamos meg- 
fogyatkozasanak; mert ha például vadászaim 
egyike fészekszedésen rajta is kap egy fiút, a 
törvény értelmében nem nyúlhat hozzá, hanem 
a szülőknek s a községelőljárónak kell őt fel- 
jelentenie, a minek még egyetlen egyszer sem 
volt foganatja ; e bántatlanásg miatt nem ne- 
velhetek két nagy kertemben féregtől mentes 
gyümölcsöt ; mert bár kertjeimben hernyóznak 
és tisztogatnak, a szomszédokéból átmásznak 
vagy átrepülnek a kifejlett rovarok s petét rak- 
nak; e kár ellen a rovarevő madarakon kívül 
nincs más segítség. 


Lakásom mellett lévő fáczánosomban az- 
előtt százával volt a /ülemile (L. luscinia), 
most alig van 10—12; még a fáczántenyész- 
téssel is föl kellett hagynom, mert a kert a 
helység közelében lévén, nem volt megőriz- 
hető, a gyermekek minden fészket megtaláltak, 
s ha hébe-korba hoztak is tojást, az mind ki 
volt már hülve s nem lehetett belőle fiat köl- 
teni. 


A myaktekercs (Jynx torguilla) régebben 
meglehetősen gyakori volt — ma ritkán lát- 
ható. 


Nem értem, miért mutatkozik a vonuló rigó- 
féléknél — Turdidae — is fogyatkozás, ha 
csekély mértékben is. A T. musicust s iliacust 
lövik a szőlőcsőszök, de ez nem árt sokat; a 
fenyőrigó (Turdus pilaris) is, melyet az észa- 
kibb megyékben mint azelőtt, úgy most is tö- 
megesen fognak el, nálunk, ha nem is minden 
télen, de nagyon gyakran s nagy számmal je- 
lentkezett, — most az ilyen telek ritkák. 


211 


Aussterbe-Htat mit Ausnahme der Feidlerche 
(Alauda arvensis), welche in manchen Jahren 
zahlreicher, in anderen weniger häufiger ist, 
doch ziemlich den gleichen Stand behält, weil 
sie in Halmfrüchten und Futtergräsern nistend 
weniger dem Ausnehmen der Nester aus- 
gesetzt ist. 

Die Bachstelze (Motacilla alba) kommt hier 
nur ausnahmsweise vor; gehörte hier zu den 
allergewöhnlichsten Vögeln, jetzt ist sie so sel- 
ten, dass oft Wochen vergehen, bis man eine 
sieht. Der Grund liegt auf der Hand, sie brüten 
in und um Gebäude und werden zur Beute 
der Kinder, die überhaupt glaube ich die ein- 
zige und alleinige Ursache der so rapiden Ab- 
nahme der kleinen Vogelwelt sind ; denn wenn 
beispielsweise einer meiner Jäger einen Buben 
beim Nest-Ausnehmen findet, darf er ihm laut 
Gesetz nichts anhaben, sondern muss ihn den 
Eltern und Ortsrichtern anzeigen, was noch in 
keinem einzigen Falle einen Effect gehabt hat. 
Zufolge dieser Straflosigkeit kann ich in meinen 
zwei grossen Obstgärten kein wurmfreies Obst 
erziehen ; obwohl meine Gärten abgeraupt und 
gepflegt werden, kriechen oder fliegen von den 
Nachbarn die ausgebildeten Insekten herüber 
und legen Hier; zur Verhütung dieses Schadens 
giebt es keine Abhilfe, als die Insekten fressen- 
den Vögel. 

In meinem bei meiner Wohnung gelegenen 
Fasangarten gab es früher Hunderte von Nach- 
ligallen (L. luscinia), jetzt giebt es kaum 10 
bis 12; selbst die Fasanzucht musste ich auf- 
geben, weil der Garten, nahe am Orte gelegen, 
nicht zu schützen war, die Kinder fanden jedes 
Nest, und wenn hie und da Eier gebracht wur- 
den, waren diese immer ausgekühlt und konn- 
ten daraus keine jungen Vögel erzogen werden. 

Der Wendehals (Jyna torquillus) war früher 
ziemlich häufig, jetzt selten zu sehen. 

Warum unter den Drosseln — Turdidae — 
Zugvögel, eine wohl geringe, aber doch eine 
Abnahme bemerkbar ist, begreife ich nicht; es 
werden wohl — musicus, /lacus — von den 
Weingarten-Hütern geschossen, das ist jedoch 
nicht so bedeutend, ebenso der Krammels- 
vogel (Turdus pilaris), der in den nördlichen 
Comitaten früher und auch jetzt massenhaft 
gefangen wurde und wird, war hier, wenn auch 
nicht jeden Winter, jedoch sehr oft und zahl- 
reich erschienen, jetzt sind solche Winter 
selten. 


A seregely (Sturnus vulgaris) különösen a 
hazam körül megszaporodott, mert a lakäshoz 
tartozó 70 holdnyi parkban sok az öreg körisfa, 
hars és fenyü, tovabba a boldogult atyam 1825 
öszen, születesem esztendejeben sok kanadai 
nyárfát (Populus lanigera) ültetett, a melyek 
hatalmas kolosszusokkä növekedtek s rajtuk a 
seregelyek szivesen költenek ; azelött a fiuk 
könnyen megmäsztäk a fakat s kiszedtek a 
feszkeket, de nehany évvel ezelött levagattam 
a nyárfák also ágait; azóta a gyermekek — 
létra hijjan — nem tudnak a fakra feljutni s 
a seregélyek szaporodnak. 


A búbos banka (Upupa epops) régebben 
meglehetősen volt, mindennap lehetett többet 
látni és sokat hallani: most évről-évre fogy, 
ezidén magam junius 10-ikéig se nem láttam, 
se nem hallottam. Minthogy odúban fészkelő, 
érthetőnek tartom a megfogyását. 


A kakuk (Cuculus canorus) is felénél keve- 
sebbre fogyott. A kertekre nézve nagyon hasz- 
nos madár: egy napon a százados kőrisek és 
hársok árnyékában álltam kertemben, egy csa- 
pat processziós-hernyót figyelve meg; ekkor 
egy kakuk az első percz alatt hat hernyót fo- 
gyasztott el úgy, hogy a begye feltünően vastag 
lett -- de meglátott s tovább repült; nagy kár 
volna e madárért, ha ki kellene vesznie ; pusz- 
tulása bizonyára azoknak a gazda-madaraknak 
megfogyatkozásával függ össze, a melyeknek 
fészkébe tojásait rakja. 


Az odúban fészkelők védelme alig lehetséges, 
mert nem hagyhatunk négyszögmérföldekre 
terjedő erdőket ezer éven át a lábukon csak 
azért, hogy odúban fészkelő madarakat tenyészt- 
hessünk; de már a mező- és erdőgazdasághoz 
föltétlenül szükséges különféle rovarirtó mada- 
rat okvetlenül meg kell védenünk, hogy a kár- 
tól megmeneküljünk s szerény véleményem 
szükségesnek tartja : a fészkek védelmét és azok 
pusztításának szigorú büntetését, továbbá a 
fészkelési föltételek megleremteset ott, a hol 
azokat a kultura szükség nélkül megsemmisi- 
tette. 


A bíbicz (Vamellus) azelőtt csak elszórtan 
fordult elő, most nagyobb számban van itt; e 
körülményt csak annak tulajdoníthatom, hogy 


Der Staar (Sturnus vulgaris) hat speciell 
um mein Haus herum zugenommen, weil der 
bei der Wohnung gelegene 70 Joch grosse 
Park viele uralte Eschen, Linden, Fichten ent- 
hält, ferner hat mein seliger Vater im Herbst 
1825 (meinem Geburtsjahre) viele Canadenser 
Pappeln (Populus lanigera) gesetzt, welche zu 
mächtigen Colossen aufgewachsen sind und auf 
denen die Staare mit Vorliebe brüten; früher 
erkletterten die Buben mit Leichtigkeit die 
Bäume und nahmen die Nester aus, vor eini- 
gen Jahren liess ich den Pappeln, die unteren 
Äste wegsägen, und seitdem sind diese Bäume 
ohne Leitern, welche die Buben nicht zur Ver- 
fügung haben, nicht zu erklettern, und die 
Staare nehmen zu. 

Der Wiedehopf (Upupa epops) war früher 
ziemlich vertreten, man sah täglich mehrere 
und hörte viele melden, er nimmt von Jahr zu 


Jahr ab, dies Jahr habe pro persona bis 10. Juni 


keinen, weder gesehen, noch gehört. Da er ein 
Höhlenbrüter ist, begreife ich die Abnahme. 

Der Kukuk (Cuculus canorus) ist auch mehr 
als auf die Hälfte redueirt. Für die Gärten ist 
dies ein gar nützlicher Vogel; eines Tages stand 
ich in meinem Garten im Schatten von Jahr- 
hunderte alten Eschen und Linden — einen 
Zug von ganz entwickelten haarigen Raupen 
beobachtend, da verzehrte ein Kukuk in 
einer Minute sechs Raupen, so dass sein Kropf 
auffallend diek wurde, dann ersah er mich, und 
flog weiter; sehr Schade um diesen Vogel, 
wenn er aussterben sollte; das Eingehen hängt 
offenbar mit der Abnahme seiner Wirthe, in 
deren Nester er seine Eier legt, zusammen. 

Der Schutz der Höhlenbrüter ist kaum mög- 
lich, denn man kann nicht Quadratmeilen und 
Quadratmeilen Wald tausend Jahre lang stehen 
lassen, um in Höhlen brütende Vögel zu züch- 
ten, aber die, für die Feld und Forstwirthschaft 
unumgänglich nothwendigen, Insekten vertil- 
genden diversen Vögel müssen unbedingt ge- 
schützt werden, um uns vor Schäden zu be- 
wahren, — ich halte meine unmaassgebliche 
Meinung aufreeht — Schutz der Nester und 
strenge Strafen auf das Vernichten derselben, 
Schaffung von Nistgelegenheiten, wo solche 
von der Gultur unnéthigerweise zerstört 
wurden. 

Der Kiebitz (Vanellus), der früher hier nur 
vereinzelt vorkam, ist in grösseren Quanti- 
täten da; ich kann dies nur dem zuschreiben, 


a komäromvideki (csallóközi) mocsarak kiszarı- 
tása által ez a madár onnan kiszorittatva ide 
telepedett, s minthogy a gabonaveteseken költ, 
feszkenek kiszedése is nagyon meg van nehe- 
zitve; nekem ezidaig még soha sem hoztak bi- 
bicztojast s nem is hallottam, hogy találtak 
volna. 


A haris (Crea) rendkívüli megfogyäsät nem 
tudom megérteni ; 60 évvel ezelőtt egy vadasz- 
idény alatt 60—80 darabot lőttem, most meg 
mindössze két pár van itt. 


A szalonkafélék, mint a Scolopax rusticula, 
Gallinago major, gallinago és gallinula — a 
mi videkünkröl csaknem teljesen eltüntek, mar 
csak a G. gallinula található 6szutoljin a mo- 
csaras réteken egyesével. Pedig a sárszalonka 
valamikor oly tömeges volt, hogy házam szük- 
ségleteit födözhettem vele ; mióta azonban Gúta 
mellett (a Csallóközben) négy négyzetmértföldnyi 
mocsarat és nedves rétet kiszárítottak és a he- 
gyen át határommal szomszédos Elefánthon a 
Nyitra völgyében a mocsarakat Equisetum ar- 
vense-vel betelepítették és csatornázásokkal ter- 
mékeny rétekké alakították — azóta csaknem 
teljesen eltüntek e madarak. 


Az erdei szalonkát (Scolopax rusticula), 
mely azelőtt Albániában, a görög szigeteken s 
csekély számmal Dalmácziában is telelt, most 
angol, franczia és egyéb nemzetiségű vadászok 
télen át erősen üldözik, százával lövik, s rész- 
ben el is dobják — mert csak a rekord a czél- 
juk — egyszerűen gyilkolják. Nálunk hires 
volt a szalonkavadászat, idényenként 200 s 
még több darab is lövetett, most azonban 
10,000 kat. holdnyi erdőmben évenként mint- 
egy 40, olykor még kevesebb kerűl lövésre. 


tésze lehet benne Helgolandnak is, hol 
ugyan azelőtt is sok szalonkát lőttek, még pe- 
dig csónakosom szavai szerint ladikról, aFahn 
lábánál, féltöltéssel — most azonban felállított 
hálókkal ezrével fogják éjjelenként a szalon- 
kát, azonkívül még lövik is. Úgy vélem. ezek- 
ből a szalonkákból kevés vonul mifelénk, mert 
azt gondolom, hogy Svédországban, Norvégiá- 
ban és Estland északi részein fészkelő példá- 


213 


dass durch die Austrocknung der Komorner 
(Csallóköz) Sümpfe der Vogel von dort verdrängt, 
sich hier ansiedelte, und hier das Eiersammeln, 
weil sie im Getreide brüten, sehr erschwert ist; 
mir wurden bisher nie Kiebitz-Eier gebracht, 
auch hörte ich nicht, dass welche gefunden 
worden sind. 

Was die ausserordentliche Abnahme der 
Wachtelkönige (Crea) betrifft, begreife ich diese 
nicht; vor 60 Jahren schoss ich 60—80 in 
einer Saison, jetzt sind zwei Paare da. 

Die Schnepfen (Scolopax rusticola, Gallinago 
major, gallinago und gallinula) sind aus meiner 
Gegend beinahe ganz verschwunden, bis auf 
G. gallinula, die auf versumpften Wiesen in 
einzelnen Exemplaren im Spätherbste noch 
vorkommt. Die Moorschnepfe war früher so 
häufig, dass ich den Bedarf meines Hauses da- 
mit decken konnte ; seitdem bei Guta in Csallé- 
köz vier [] Meilen Sumpf und nasse Wiesen 
entwässert wurden, und in Elefänth im Nyitra- 
Thale — über dem Gebirge an mich grenzend — 
die Sümpfe mit Equisetum arvense bestockt, 
durch Canalisirungen zu fruchtbaren Wiesen 
umgewandelt fast 
schwunden. 

Die Waldschnepfen (Scolopax rustieola), die 
früher in Albanien, 


wurden 


ganz ver- 


den griechischen Inseln 
und in geringerer Anzahl auch in Dalmatien 
überwinterten, werden jetzt von englischen, 
französischen Nationalitäten 
Jägern im Winter eifrig verfolgt, hunderteweis 
geschossen, theilweise auch weggeworfen — 
nur um einen Record zu erzielen werden sie 
einfach gemordet. Hier war eine 


und anderer 


berühmte 


| Schnepfenjagd, es wurden per Saison 200 Stück, 


auch darüber geschossen, jetzt werden in mei- 
nem zehntausend Catastral-Joch grossen Walde 
Jährlich circa 40 Stücke, mitunter auch weniger 
erlegt. 

Helgoland mag auch beitragen, wo früher 
wohl viele Waldschnepfen geschossen wurden, 
und zwar wie mir mein Bootsführer erzählte, — 
vom Boote aus, auf dem Fusse des Falm, mit 
halber Ladung, — jetzt aber werden die 
Schnepfen in aufgestellten Netzen bei der Nacht 
nach Tausenden gefangen und ausserdem auch 
geschossen. Von diesen Schnepfen denke ich, 
werden wohl wenige hieher ziehen, meiner An- 
sicht nach dürften die in Schweden, Norwegen 
und den nördlichen Theilen von Estland brü- 
tenden Schnepfen ihren Zug über Deutschland 


214 


nyok Német- és Franeziaorszagon vonulnak 


keresztül, nem pedig Boszniän s Dalmäczian 


at — mert ezek a mi szalonkäink. 


Az örvös galamb (Columba palumbus) kis 
számban ugyan, de még megvan ; a kék galamb 
(Columba oenas) tizedrésze fogyott, s ennek 


oka a magnak hagyott többnyire odvas ősrégi | 


tölgyfáknak pusztulásában van: egyszer a bol- 
dogult atyámmal s két barátjával együtt a me- 
zön elszórtan növő vadalma- s vadkörtefák 
alatt állva az esti lesen 72 darabot lőttünk ; ez 
50 évvel ezelőtt volt — most sokszor hétszámra 
sem látni egyet sem s ezt tisztán az őserdők 
megfogyásának tudom be, minthogy a kék qu- 
lamb odúban feszkel. 


A gerle (T. turtur) gyérülését csak annak 
tulajdoníthatom, hogy most lövik e madarat, a 
mi azelőtt nem volt; ez a legkisebb a mi ga- 
lambjaink között s mint minden egyéb vadnál 
a nagyobbat irtják ki előbb, mert a lövést job- 
ban megéri; így van ez a gerlénél is, mint 
Olaszországban látjuk, a hol a vándor- és vizi- 
madarakon kivül már semmi más vad nincsen 
említésre méltó számban. 


A fürjnek (Coturnix) 90 százaléka elpusztult ; 
50 évvel ezelőtt egy esztendőben 500 fürjet 
lőttem, most 15—20 darabot. A meggyérülést 
könnyű magyarázni: a fürj a Nilus deltájában 
telel; azelőtt a felláh-k csak annyit fogtak be- 
lőle, a mennyi a konyhájukra kellett — de 
most azt olvastam valamelyik vadászlapban, 
hogy egy évben két millió fürjet exportáltak 
Francziaországba s Angliába, s ezeknek több 
mint a fele elpusztult, úgy, hogy a tengerbe 
kellett őket dobni, továbbá, az Amalfi püspöknek 
birtoka, a homokból és rekettyésből álló Cap 
Spartivento kevés vagy semmi hasznot sem 
hajtott, mert a Candián átvonuló s a Cap Spar- 
tiventon leszállni kényszerülő fürjeket min- 
denki kedvére fogdoshatta; most hát Olaszor- 
szág új vadászati törvényt hozott, a melynek 
értelmében a püspöké a kizárólagos madárfo- 
gási jog s ő a fürjfogást birtokán egy társulat- 
nak adta bérbe 20,000 lira fejében. A bérlők 
természetesen czelszerü drága hálókkal dolgoz- 
nak, hogy minél több fürjet foghassanak ; ilyen 


[d 


und Frankreich nehmen, nicht aber über Bos- 
nien und Dalmatien, — denn das sind unsere 
Sehnepfen. 

Die Ringeltaube (Columba palumbus) ist 
wohl in geringer Zahl, aber noch vorhanden. 
Wildtaube (Columba oenas) ist auf 10% redu- 
cirt, der Grund ist das Verschwinden der über- 
ständigen, meist hohlen uralten Eichen; einmal 
schossen wir, mein seliger Vater und zwei gute 
Freunde am Anstand, an im Felde vereinzelt 
stehenden wilden Apfel- und Birmbäumen 
postirt, beim Abendeinfall 72 Stücke, dies war 
vor 50 Jahren, — jetzt sieht man oft wochen- 
lang nicht eine — ich schreibe dies rein nur 
der Abnahme der Urwälder zu, weil die Wild- 
taube (Columba œnas) ein Höhlenbrüter ist. 

Die Abnahme der Turteltauben (T. turtur) 
kann ich nur dem zuschreiben, dass sie ge- 
was früher nicht der Fall 
war; sie sind eben die kleinsten der hiesigen 
Tauben und wie bei allem Wild das grösste zu- 
erst ausgerottet wird, weil der Schuss besser 
rentiert, und dann erst das kleinere Wild an 
die Reihe kommt, so ist es auch bei der Taube, 
das sehen wir in Italien, wo ausser Zug- und 
Wasservögeln kein anderes Wild mehr in nen- 
nenswerther Quantität existirt. 

Die Wachtel (Coturnix) ist um 90% reducirt; 
vor 50 Jahren schoss ich 500 Wachteln im 
Jahre, jetzt 10—20. Die Verminderung ist leicht 
zu erklären ; im Delta des Nils überwintert die 
Wachtel, dort fingen die Fellah’s früher nur so- 
viel, als sie zum Essen brauchten, nun las ich 
aber in einer Jagdzeitung, — ich weiss nicht 
mehr in welcher — dass in einem Jahre zwei 
Millionen Wachteln nach Frankreich und 
England exportirt wurden, und davon mehr als 
die Hälfte starben, daher ins Meer geworfen 
werden mussten. Ferner hat der Besitz des Bi- 
schofs von. Amalfi, das Cap Spartivento, aus 
Sand und Ginster bestehend, sehr wenige oder 


schossen werden, 


gar keine Revenuen getragen, weil die, über 


Candia kommenden Wachteln, welche am Cap 
Spartivento einfallen müssen, von jedermann 
frei gefangen werden konnten. Nun hat Italien 
ein neues Jagdgesetz gebracht, zufolge dessen 
der Bischof das ausschliessliche Fangrecht be- 
sitzt, der den Wachtelfang auf seinem Besitz 
an eine Compagnie um 20 tausend Lire ver- 
pachtet hat. Die Pächter arbeiten natürlich 
mit zweckmässigen theueren Netzen, um je- 
mehr Wachteln einzufangen ; solche Apparate 


keszülekeket az egyes ember azelött nem tudott 
megszerezni. 


E körülmenyeket tartom a rohamos fogyàs 
okanak. 


Miután így mar Összeszedegettem régi vadä- 
szati emlékeimet, rátérek a fecskére (Hirundo 
rustica). Egy telet Spanyolorszag deli részén 


es Maroccoban töltöttem, egyet a Saharaban | 


vadászati expediczion, egyet pedig Egyptomban. 


1859-ben egész télen át sem Spanyolország | 


déli részén, sem Maroccóban nem láttam egyet- 
len fecskét sem, csak Gibraltárban véltem né- 
hányat láthatni, de ezek Merops apiasler-ek 
voltak. 


Mikor haza felé utaztam vonaton a Crao 


nevű teljesen kopár, diónyi kavicscsal borított | 


pusztaságon keresztül La Gunguera felől Mar- 
seillebe, azt beszélték, hogy a fecskék ott a 
föld szinén vonulnak éjjelenként a határos 
Camorgue-ig és hogy egy évvel ezelőtt két 
méternyi magasságig feszített hálókban (fides 
penes auctorem) 18 millió fecskét fogtak ; azóta 


13 milliónál többet fogni. 


1857 telén vadászexpedicziót vezettem a 
Saharába s Algiron át való odautaztomban 
1856 decz. végén, valamint a Tuniszon át való 
visszautazásom idején 1857 április végén nem 


215 


konnte sich vorher der Einzelne nicht 
schaffen. 

Diese Umstände halte ich für den Grund der 
rapiden Abnahme. 

Nun ich meine alten Jäger-Erinnerungen 
ausgekramt habe, komme ich auf die Schwalbe 
(Hirundo rustica). Ich habe einen Winter im 
Süden von Spanien und Marocco — einen in 
der Sahara auf einer Jagdexpedition und 
einen in Esypten zugebracht. Den ganzen 
Winter hindurch im Jahre 1859 sah ich weder 
im Süden von Spanien, noch in Marocco eine 
Schwalbe, in Gibraltar ich 
welche zu sehen, es waren jedoch Merops 
apiaster. 

Als ich auf der Heimreise mit der Eisen- 
bahn durch den Crao (eine vollkommen vege- 
tationslose, mit nussgrossen Steinen bedeckte 
Wüste) von La Junquera nach Marseille fuhr, 
sagte man mir, dass die Schwalben dort bei 
der Nacht am Boden, bis in die anstossende 
Camargue zögen, und das Jahr bevor habe 
man Netze zwei Meter hoch aufgestellt und 


(fides penes auctorem) 18 Millionen Schwalben 


an- 


nur vermeinte 


gefangen; seitdem habe ich gelesen, dass ob- 
olvastam, hogy bar a halokat jelentekeny költ- | 
séggel magasabbakka tették, sohasem tudtak | 


wohl man die Netze mit bedeutenden Kosten 
erhöht hat, man es nie mehr über 13 Millionen 
gebracht habe. 

Im Winter 1857 machte ich eine Jagdexpe- 
dition in die Sahara, und sah auf der Hinreise 
über Algerien Ende December 1856 und auf der 


Rückreise über Tunis Ende April 1857 keine 


láttam fecskét, mert az deczemberig mar ügy | 


a Sahelt, az Atlast valamint a Saharät is ätre- 
pülte volt s mär telelö allomasara, Sudanba 
érkezett, visszatertemkor, április végén pedig 
már Europäban volt. 


1869-ben Egyptomban voltam Assuanig 1869 
nov. végétől 1870 februárjáig a nélkül, hogy 
vadásztam volna s a pyramisok körül a mi 
fecskéinknek akkora seregeit láttam, hogy ily 
tömeget eddig lehetetlennek tartottam ; továbbá 
El Beleane-ben — mintegy 200 kilométernyire 


Cairótól — jóval kisebb tömeget láttam, azon- | 


kivül az Egyptomban honos fecske- és Merops- 
fajokat ; itt meg kell jegyeznem, hogy ez utam 
alatt nem volt velem fegyver, tehát nem lőhet- 
tem fecskét — de abban biztos vagyok, hogy 


az a két nagy sereg, a melyet láttam, a mi ! 


Schwalbe, weil sie im December sowohl den 
Sahel, Atlas, als die Sahara schon üherflogen 
hatten und im Sudan zu ihrem Winterauf- 
enthalte schon eingetroffen sind, bei meiner 
Rückreise dagegen Ende April bereits in Eu- 
ropa waren. 

Im Jahre 1869 war ich in Egypten bis As- 
suan (von Anfang November 1869 bis Februar 
1870), ohne zu jagen, sah um die Pyramiden 


herum solche Schwärme von unseren Schwal- 


ben, wie ich sie in solcher Menge nicht für 
môglich gehalten habe, ferner in El Baleane — 
beiläufig 200 Kilometer weit von Cairo, 
einen bedeutend kleineren, — sonst die in 
Egypten heimischen Schwalben und Merops- 
Gattungen; hiebei muss ich bemerken, dass 
ich während dieser Reise kein Gewehr mit- 
führte, daher keine Schwalbe schoss, dessen 
bin ich jedoch sicher, dass die zwei grossen 
Schwärme, welche ich sah, aus unseren heimi- 


216 


fecskénknek Sudanon átvonuló tömege volt. 
Vajjon az Egyiptomban honos, egyesevel röp- 
kedö feeskek közt a mieink is elöfordultak-e, 
nem ällithatom, mert az összes fecskefajoknak 
egyforma a repülése, kezembe pedig egy sem 
került. 


Az egyiptomi Sudanban telelö fecskéket tar- 
tont a mieinknek, mert a Crao-, a Baleari szige- 
szem Franeziaorszägban, Németorszaghan és 
Syäjezban maradnak. Az Egyiptomböl jövök s a 
Cipruson és Candiän pihenök ellenben a mieink. 
A mennyire megtudhattam, ezeket Olaszorszag- 
ban kisebb mennyiségben fogják mint a Craon 
ätvonulökat. 


A figyelésem alatt lévő területen az elöre- 


haladó kultúra bizonyos változásokat hozott | 


létre az utolsó 50 évben, még pedig: a mező- 
gazdaságot intenzivebben üzik, a mennyiben 
több kapásnövényt és takarmányfélét termel- 
nek s kevesebb ugart hagynak; az erdőgazda- 
ság pedig túlnyomó részben 20 és 40 éves — 
s csak kis részben 80—100 éves — fordulókra 
van berendezve, a minek következtében a mag- 
nak hagyott szálerdő elpusztult s a fiatalosok 
nyertek nagyobb tért. 


Mennyiben folytak be ezek e kulturai válto- 
zások az egyes madárfajok pusztulásába, azt 
ebben a czikkemben közölt szerény véleményem 
alapján iparkodtam tisztázni. 


Hogy egyes madárfajok újra föllépnek és el- 
szaporodnak, az szilárd meggyőződésem; ve- 
gyük a harkályokat: Az egész hitbizományi 
birtokomon nem volt fenyüfa, mig egyszer a 
kir. erdészeti felügyelőség azt nem ajánlotta, 
hogy egy 6—700 holdnyi kivágott területet, 
melyen előbb bükk-öserdö volt, luczfenyővel 
(Abies excelsa) fasitsak be, a mi meg is tör- 
tént; a fenyűt oly sűrűn ültették, hogy az a 
tölgyet és bükköt bizonyára el fogja nyomni ; 
továbbá más helyeken, ugyancsak a hitbizományi 
hatóság ajánlatára sok fekete- és vörösfenyüt 
(Pinus austriaca és sylvestris) ültettem ; ez a 
lombos erdőtől a tűlevelűhöz való átmenet 
kétségkívül nagy befolyással lesz a madärfau- 


schen Schwalben, im Zuge in den Sudan be- 
standen. Ob unter den in Egypten heimischen 
einzeln herumfliegenden Schwalben auch un- 
sere vorkamen, kann ich nicht behaupten, weil 
der Flug aller Schwalbengattungen gleichartig 
ist, und ich keine in der Hand beurtheilen 
konnte. 

Die im egyptischen Sudan überwinternden 
Schwalben halte ich für diejenigen, welche zu 
uns kommen, denn die über den Crao — Ba- 
learischen Inseln — und Pythiusen ziehenden 
Schwalben, glaube ich, bleiben in Frankreich, 
Deutschland und Schweiz. Die von Egypten 
kommenden aber, und in Cypern und Candia 
rastenden, sind die unseren. Gefangen werden 
sie, soviel ich erfahren konnte, in Italien in 
geringerer Menge als in Crao. 

Auf dem von mir beobachteten Gebiete hat 
in den letzten 50 Jahren die fortschreitende 
Cultur einige Veränderungen vollbracht, und 
zwar wird die Landwirthschaft intensiver be- 
trieben, nämlich, es werden mehr Hackfrüchte 
und Futtergräser gebaut und weniger Brache 
belassen -— in der Forstwirthschaft ist der 
überwiegend grösste Theil auf 20- und 40-jähri- 
und nur ein kleiner Theil auf 80- bis 
100-jährigen Umtrieb gestellt, in Folge dessen 
verschwand der überständige Hochwald, und 
der Niederwald hat grössere Flächen eingenom- 
men. Inwiefern diese culturellen Veränderungen 
auf die Abnahme einiger Vogelarten eingewirkt 
haben, hierüber bemühte ich mich, in diesem 
Aufsatze meine unmaassgeblichen Bemerkun- 
gen mitzutheilen. 

Dass einzelne Vogelarten wieder auftreten 
und zahlreicher werden, bin ich fest überzeugt, 
z. B. die Spechte. In meinem ganzen Majorats- 
Besitze war kein Nadelholz, nun hat mir das 
kön. Forstinspectorat aufgetragen, eine sechs- 
bis siebenhundert Joch grosse abgetriebene 
Fläche, wo früher Buchenurwald stand, mit 
Fichten (Abies excelsa) zu cultiviren, was be- 
reits auch geschehen ist, die Fichte wurde so 
dieht eultivirt, dass sie die Eichen und Buchen 
jedenfalls unterdrücken wird; ferner habe ich 
an anderen Orten, ebenfalls auf Anrathen der 
Majorats-Behörde, viele Schwarz- und Roth- 
Föhren Pinus Austriaca und Silvestris cultivirt, 
welche schon aufgewachsen sind, — diese 
Veränderung von Laub- zu Nadelholz wird auf 
die Avifauna unstreitig einen grossen Einfluss 
ausüben — besonders denke ich, werden die 


gen 


nara: ugy hiszem különösen a harkalyok fog- 
nak elszaporodni, mert a fenyüerdökben sokkal 
több megfelelő rovartaplalékot — például Hy- 
hurgus typographust — fognak talälni. 


217 


Spechte sich vermehren, weil sie in Nadel- 


hölzern viel mehr entsprechende Insekten- 
Nahrung — beispielsweise Hylurgus typogra- 


phus — finden werden. 


KISEBB KÖZLESEK. — KLEINERE MITTEILUNGEN. 


Feszektörtenetek. 
Jellemzö vonäsok a füstifeeske természetrajzähoz. 
Galyra epült fecskefeszek. 


(Egy szövegrajzzal.) 


A matra-verebélyi Szentkut pusztäröl a füsti 


Nestgeschichten. 
Charakterzüge zur Naturgeschichte der Rauchschwalbe. 
Ein Schwalbennest auf einem grünen Zweig. 


(Mit einer Textillustr.) 


Von der Szentkut-Puszta bei Mátra- Verebély 


fecskének igen érdekes feszket vettük, melynek | erhielten wir ein sehr interessantes Nest der 


Fecskefészek a galyon. — Schwalbennest auf dem grünen Zweig. 


természethü képét a mellékelt szövegrajz tün- 
teti fel. 


A Szentkut puszta Nogradmegyének egyik 
igen szép és folklorisztikailag is igen érdekes 
vidékén, hatalmas erdöseg között fekszik. 


Erröl a feszekröl — melynek erdekessege 
abban all, hogy galyra van épitve, — szives 
átadója, főtiszt. MrHÁnyI CAESÁR rom. kath. lel- 

Aguila. IX. 


Rauchschwalbe, ‘dessen naturgetreue Darstel- 
lung in der Textillustration gegeben wird. 

Die Szentkut-Puszta liegtim Comitate Nograd, 
in einer schönen und auch in folkloristischer 
Beziehung sehr interessanten Gegend, inmitten 
mächtiger Waldungen. 

Von dem erwähnten Neste, dessen interes- 
santester Zug darin besteht, dass es an einen 
belaubten Zweig befestigt ist, hat der gefällige 
Überlieferer, Seine Hochwürden CAESAR von 


98 


218 


kész ur felkeresünkre a következő tájékoztató 
tudósítást adja : 


«A lelkeszi lak elött egy kis erkély — ve- 
randa — állott, melyet en a szabad levegő 


élvezése végett, nyári tartózkodási helyül hasz- 
náltam; volt benne egy asztal is elhelyezve. 
Ez asztal fölött, a tetőzet csúcs-zugjához leg- 
közelebb levő léczre kezdette egy .fecskepár 
építeni fészkét. S minthogy én ezt, a fészekből 
majd esetlegesen lehulló szemét miatt, alkal- 
matlannak találtam, a veranda tetőzetének leg- 
felsőbb lécze alá, egész végig zöld galyakat 
tüzdeltem, hogy ez által a fészek további épi- 
tését lehetetlenné tegyem s a madarat az erkély 
fedele alól kiszorítsam. Azonban e kis gono- 
szok kifogtak rajtam s a sok lelógó galy közül 
egyet, mely jó szilárdan állt, kiválasztottak s 
arra kezdték építeni fészküket. 


Ebben a munkában már nem akadályoztam 
meg őket, söt kiváncsian lestem, 
epitik-e s használatba veszik-e a fészket. 


vajjon föl- 


A fészek rövid idő alatt teljesen elkészült s 
boldog lakói tanyát ütöttek benne. Naponta 
élénk érdeklődéssel kisértem figyelemmel őket 
s nemsokára észrevettem, hogy az egyik foly- 
tonosan a fészekben ül, mig a másik étket hord 
neki, a mi azt sejtette, hogy a kotlás megkez- 
dődött. Egy pár hét mulva kis fiókák csicsegése 
s apró fejecskék föl-földugdosása jelezte, hogy 
a család megszaporodott. 


Sokszor aggódva néztem a fészekre, mert a 
mint a kicsinyek növekedtek s nyugtalanabbak 
lettek, különösen mikor anyjuk étette őket, a 
teher alatt és mozgolódás miatt a galy annyira 
meghajolt és ingott, hogy attól féltem, min- 
denestől leesik s nemcsak a kis madarak, hanem 
velük a ritka kiállítású sárbölcső is tönkre megy. 
Nagy örömemre azonban nem történt semmi 
baleset. 


Erdekes 
egyik öreg fecske azon az ágon, mely a fészket 
tartá, mig 


volt látni, miként húzódott meg az 


párja a fészekben ült. Nem félt, hogy 
az ág s vele a fészek a kétszeres teher követ- 
keztében letörik. Mikor a fiatalok röpködni 
tanultak s már távolabbra is ki-kirepültek a 


MinrÁuyvi, r. kath. Geistlicher, auf unsere Bitte 
folgende Erörterung eingesendet: 


«Vor dem Pfarrhaus stand eine kleine Ve- 
randa, welche ich, um die freie Luft zu genies- 
sen, zum Sommeraufenthalt benützte ; es befand 
sich darin auch ein kleiner Tisch. Über diesem 
Tisch begann ein Schwalbenpaar sein Nest auf 
die dem Gipfelwinkel zunächst stehende Latte 
anzubauen. Da ich dieses, wegen der von dem 
voraussichtlich herkommenden 
Unreinlichkeit, lästig fand, steckte ich unter 
erwähnte Latte der Länge nach grüne 
Reiser, mit der Absicht, dass ich dadurch alle 
Versuche zu einem weiteren Nestbau unmög- 
lich mache und die Vögel von der Veranda 
gänzlich ausschliesse. Die kleinen Schelme 
hielten mich aber zum Besten, indem sie von 
den vielen herunterhängenden, belaubten Rei- 
sern das stärkste und fest stehende erkoren, 
woran sie ihr Nest anzumauern anfingen. 

In diesem Geschäft störte ich sie schon nicht 
mehr, vielmehr passte ich neugierig auf: ob 
sie das Nest fertig machen und es in Gebrauch 
nehmen werden. 

Es wurde in kurzer Zeit beendigt und die 
Glücklichen schlugen in ihm ihr Lager auf. Mit 
regem Interesse beobachtete ich sie täglich. 
und nahm bald wahr, dass das Eine von ihnen 
beständig im Neste bleibt, während das Andere 
ihm fleissig Nahrung bringt ; dies liess ahnen, 
dass das Brutgeschäft begonnen wurde. Nach 
ein Paar Wochen verriethen die keinen Jungen 
mit Zwitschern und mit Hervorstrecken ihrer 
Köpfchen, dass die Familie sich vermehrte. 

Ich schaute aber sehr oft besorgt das Nest 
an, denn das Ästehen — wie die Jungen grös- 
ser und unruhiger geworden, besonders wo sie 
von den Eltern geatzt wurden, neigte sich un- 
ter der Last und wankte infolge der Unruhe 
der Jungen dermassen, dass ich mit Recht 
fürchtete : 
und nicht nur die Vögelchen, sondern auch 
die selten ausgestattete Lehmwiege zu Grunde 
gehen. Doch ist zu meiner Freude kein Unfall 
vorgekommen. 

Es war interessant anzusehen, wie das alte 
Männchen auf dem nämlichen Aste hockte, an 
welchen das Nest befestigt war, während das 
Weibchen im Neste sass. Es fürchtete nicht, 
dass der Ast sammt dem Neste unter der dop- 
pelten Last niederbricht. Als die Jungen ihre 


Neste später 


die 


es werde das Ganze niederstürzen 


feszekböl, estere ismét visszatertek oda, mig a 
két öreg az erkély gerendajan a fészek alatt 
húzódott meg. 


Kiváncsi voltam, vajjon a következő évben 
ismét eliönnek-e. Nagy örömemre eljöttek, a 
gallyon levő fészket elfoglalták s kicsinyeiket 
fölnevelték. Igy volt 1899. és 1900. években. 


Ujabb építkezés miatt az erkélyt elmozdit- 
tattam helyéből s az udvar egy másik részében 
állíttattam fel, mely alkalommal a fészket 
levettem s eltettem azzal a szándékkal, hogy 
megőrzés végett valamelyik fővárosi müzeum- 
nak átadjam. 


Nemeskeri Kiss Pi m. k. földmivelesügyi 
államtitkár úr — midőn a múlt őszön, becses 
látogatásával házamat megtisztelvén, e ritka 
fészket neki megmutattam — azt tanácsolta, 
hogy aM. Ornithologiai központhoz juttassam, 
a mit én alkalom adtán kész örömmel teljesi- 
tettem is.» 


Midőn mi, főtiszt. MiHAuyı CAESÁR úrnak, — ki 
ezen érdekes fecskeépítménynyelgyűjteményün- 
ket gazdagította s e végett a múlt nov. 3-án 
szives volt személyesen is intézetünkbe fáradni 
és később a fentebbi tüzetes tudósítást is be- 
küldeni, — a lekötelező szivessegert itt is hálás 
köszönetet mondanánk, nem tehetjük, hogy 
egyszersmind elismerő hálával ne adózzunk 
Nemeskeri Kiss PáL államtitkár úrnak is, ki 
kegyes megemlékezésével intézetünk iránti ér- 
deklődésének ez alkalommal is félreismerhetlen 
jelét adta. 


Kapcsolatban a főtiszt. MIHÁLYI CAESÁR lel- 
kész úr fennebbi leirásával, hadd találjanak 
még itt helyet a következő apró törtenetkek. — 


IE 0 AAG 


A merényi fecskék. 


A füsti fecskének a már egy kiszemelt fész- 
kelő helyhez egész a makacsságig fokozódó 
ragaszkodását igen feltünően jellemzi a követ- 
kező eset. 

Merény, Szepesmegyének egy kis hegyi vá- 


219 


Flugübungen anfingen und schon auf weitere 
Entfernungen zu fliegen mochten, kehrten sie 
Abends wieder ins Nest zurück, während die 
Alten sich auf den Balken unter dem Neste 
zur Nachtruhe niederliessen. 

Ich war neugierig, ob sie auch künftiges 
Jahr eintreffen Zu meiner 
Freude kamen sie wieder, nahmen 
Nest auf dem Reis wieder in Besitz und zogen 
ihre Jungen auf. So war es in den Jahren 1599 
und 1900. 


Zum Behufe eines neuen Baues, war ich ge- 


werden. grossen 


das alte 


notigt die Veranda zu entfernen und sie in 
einen anderen Theil des Hofes zu transportieren, 
bei welcher Gelegenheit das Nest herunterge- 
nommen und aufgehoben wurde mit der Absicht, 
dass es später einem der hauptstädtischen 
Museen zur Aufbewahrung überliefert wird. 

Pauz von Kiss zu Nemesker erfreute vergan- 
genen Herbst mein Haus mit seinem beehren- 
den Besuche, wo er mir, als ich ihm das Nest 
sehen liess, rieth : ich sollte es der Ungarischen 
Ornithologischen Centrale übergeben ; was ich 
auch, bei Gelegenheit mit der grössten Bereit- 
willigkeit that.» 


Indem wir Sr. Hochwürden Herrn CAESAR von 
Miniuyt, der mit diesem merkwürdigen Schwal- 
benneste unsere Sammlung bereicherte, wobei 
er am 3. November vergangenen Jahres unsere 
Anstalt persönlich besuchte, und später auf 
unseren Wunsch auch den bereits mitgetheil- 
Auf- 
merksamkeit unseren besten Dank auch hier 
ausdrücken, fühlen wir uns veranlasst, zugleich 
auch dem Herrn Staatssekretär Paun v. Kiss 
zu Nemesker, der auch bei der Gelegenheit 


ten Bericht einsendete, für die grosse 


einen unverkennbaren Beweis seiner Gewogen- 
heit für unsere Anstalt darlegte, dankbarste An- 
erkennung zu zollen. 
+ 

Anknüpfend an die Beschreibung Sr. Hoch- 
würden des Herrn Pfarrers Minizyr, mögen 
hier noch folgende kleine Geschichten Platz 
finden. — U. O. C. 


Die Schwalben von Merény. 


Die bis zur Hartnäckigkeit gesteigerte An- 
hänglichkeit der Rauchschwalbe an den ein- 
mal erwählten Nistort wird durch folgenden 
Fall sehr bezeichnend illustriert: 

Merény, eine kleine Bergstadt im Comitate 


28% 


220 


rosa, épitkezési mödja miatt égések következte- 
ben, evek soran keresztül sokat szenvedven, 
máskülönben is annyira elszegényedett, hogy 
az utolsó nagy tüzvész után sok ház esztendő- 
kön át kiépít tlenül maradt. 


Ezen házak egyikében és pedig annak lakó- 
szobájában építé a fészkét s nevelé fel fiókáit 
egy pár fecske. Mikor azután a romok tu- 
lajdonosa az építkezést egyszer mégis keresz- 
tülvihette, a mi ősz folyamán történt, a kö- 
vetkező tavaszon jelentkezett a fecskepár, azon- 
ban nem juthatott az ő zugjához, mivel ebben 
a beüvegezett ablakok megakadályozták. A pá- 
rocska körülrepülgette a házat, százszor és 
százszor az ablakhoz jött, hallatta hangját, 
egyszóval egész viselkedése olyan volt, hogy 
lehetetlen volt kivánságát meg nem érteni. 
A szelidlelkü háztulajdonos megkönyörült raj- 
tuk s az ablakból egy üvegtáblát eltávolított. 
A másik pillanatban már fecskepárunk a szo- 
bában volt, örömlármát csapott s azonnal hozzá- 
látott, hogy fészkét a kedvelt szögletbe be- 
építse. — H. O. 


Becsülettudó fecskék. 


A budapesti városligetben van a városi ven- 
déglő, régi divatú épület, nagy, fedett, kifelé 
üvegfallal védett étkező-csarnokkal és néhány 
különszobával. A nagy csarnok mennyezetét egy 


mestergerenda tartja, a mely megint vakolt ! 


oszlopokra nehezedik. 


Az oszlopoknak párkányszerű oszlopfejei és 
a mennyezet között, a mestergerenda követ- 
keztében, hézag van, melyet a füsti fecskék, 
különösen előbbi időkben, mikor még bőven 
valának, költőhelyül használtak. —— Mindenik 
oszlopfejen, egészen a szélen két-két fecske- 
fészek volt és pedig nem oda függesztve, hanem 
laposan ráépítve. Lenn, közvetlenül az oszlopok 
mellett terített asztalok voltak. Feltünő volt 
nekem, hogy a fészkek alatt, a földön teljesség- 
gel semmi piszok sem volt látható. Nos, midőn 
1901-ben nagy kiállítási munkálataink voltak, 
gyakran ebédeltem CsöRGEY assistens urral 
ebben a csarnokban és szemlélői voltunk a még 
ott költő és a nyitva hagyott üvegfalon át ki- 
és berepülő kevés füsti fecske következő pro- 
cedurájának. Az anyafecske táplálékot hozott, 
kiosztotta, de a már félig tollas fiókák körül 


Szepes, war infolge der Bauart im Laufe der 
Jahre vielfach der Feuersbrunst ausgesetzt 
und verarmte auch sonst so, dass nach der 
letzten grossen Feuersbrunst viele Häuser 


| jahrelang unausgebaut blieben. In eines dieser 


Häuser, und zwar in dessen Wohnzimmer, 
baute nun ein Rauchschwalbenpaar sein Nest 
und erzog seine Jungen. Als aber der Besitzer 
der Ruine doch so weit kam, um den Bau 
durchzuführen, was im Laufe eines Herbstes 
geschah, meldete sich im folgenden Frühjahre 
das Rauchschwalbenpaar, konnte jedoch nicht 
zu seinem Winkel gelangen, weil die mit Glas 
ausgestatteten Fenster dies nicht erlaubten. 
Das Pärchen umflog das Haus, kam hundert- 
mal zum Fenster, liess seine Stimme hören ; 
kurz, es geberdete sich derart, dass sein Wunsch 
nicht missverstanden werden konnte. Der hu- 
mane Sinn des Hausbesitzers hatte ein Erbar- 
men und liess eine Fensterscheibe entfernen. 
Im nächsten Augenblicke war das Schwalben- 
pärchen im Zimmer, erhob ein Freudengeschrei 
und ging sofort daran, das Nest in die liebe 
Ecke hinein zu bauen. — O. H. 


Artige Schwalben. 


Im Stadtpark von Budapest steht das städti- 
sche Wirtshaus, ein altmodischer Bau mit gros- 
ser, gedeckter, nach aussen durch eine Glas- 
wand geschützter Restaurationshalle und eini- 
gen «Extrazimmern». Den Plafond der grossen 


| Halle hält ein Meisterbalken, welcher wieder 


durch gemauerte Säulen gestützt wird. Zwischen 
den gesimsartigen Capitàlern der Säulen und 
der Decke, entsteht in Folge des Meisterbal- 
kens ein Zwischenraum, welcher besonders in 
früherer Zeit, als die Rauchschwalben noch 
häufig waren, von diesen als Nistplatz benützt 
wurde, und standen auf jedem Capitäl, ganz am 
Rande, je zwei nicht angehängte, sondern flach 
aufgebaute Nester der Rauchschwalbe. Unmit- 


| telbar an den Säulen standen gedeckte Tische. 


Es war mir auffallend, dass unter den Nestern 
am Boden kein Schmutz zu sehen war. Als 
wir nun im Jahre 1901 grosse Ausstellungs- 
arbeiten hatten, speiste ich oft auch mit Herrn 
Assistenten CSÖRGEY in dieser Halle und be- 
obachteten wir folgende Procedur der dort noch 
nistenden wenigen Rauchschwalben, welche 
durch die geöffnete Glaswand aus- und ein- 
flogen : die Mutterschwalbe brachte Futter, gab 


elintézni valót talált magának. Hirtelen bökött 
. egyet az egyik fiókán, ez hamarosan kifelé for- 
dità farát, egy nyomintässal kiszorità excremen- 
tumát, melyet csőrével az anyóka azonnal fel- 
fogott s a szabadba kirepülve leeresztett. Egy 
alkalommal láttam, hogy az anyafecske elté- 
vesztvén felfogását, az aláeső hulladék után 
rohant, a nélkül azonban, hogy utólérhette 
volna, mivel az oszlopfal és szék közé hullott. 


A vendéglős úgy vélekedék, hogy nem min- 
denik fecskepár ilyen rigorosus s tényleg a 
fészkek egyike alá egy darab vastag kéreg- 
papir volt alkalmazva. — H. O. 


Fészek a szobai tükör rámáján. 


Nevezett évben egyik füsti fecskepár, ugyan- 
csak a városliget említett vendéglőjében, az osz- 
lop helyett, a belső különszobában, a nagy tükör 
gazdagon ékesített arany rámájának alsó felét 
választá fészkelési helyül ; a vendéglős teljesen 
szabadjára hagyta őket s ők kikölték s felnevel- 
ték fiókáikat nem egészen embermagasságnyira 
levő fészekben, nem gondolva csörömpöléssel, 
csörgéssel, lármával és dohánygőzzel, a melyek 
különösen esős napokon igen erősek valának. 
Kedvezőtlen időjáráskor a fecskék a belsőséggel 
az üveg nélkül való ablakréseken, részben pe- 
dig még a kályhakürtők számára szánt kerek 
nyilásokon át is közlekedtek. A legnagyobb 
mértékben jellemző az a körülmény, hogy a 
sokszor népes és igen vegyes elemekből álló 
közönség gyönyörüségét találta a kedves mada- 
rak sürgés-forgásában és a szülők a magukkal 
hozott gyermekeket a fecskék iránti szeretetre 
és kimeletre oktatták. — H. O. 


A vándorló fészek. 


Egyike a legkedvesebb fecsketörténeteknek 
azonban bizonyára a vándorló fészek. Abban 
az időben, midőn még én nemes Szeged váro- 
sát a magyar országgyűlésen képviseltem volt, 
a tiszai gőzösök egyike e városnál telelt, de 
járatait tavaszszal csak nagyon későn kezdhette 
meg. Egy fecskepárocska, a gőzös ezen tétlen- 
ségét felhasználta, fészkét a kerékdob külső 
oldalára odaépíté és kotlási miveletét meg- 
kezdé. A kapitány szigoruan megrendelé a 
matrózoknak, hogy a madarakat kiméljék, a 
mit különben azok amúgy is, maguk jószántá- 
ból is tettek volna. A gőzös megkezdte járatait 


es ab, machte sich aber an den schon halb- 
befiederten Jungen zu schaften. Plötzlich stupfte 
sie das eine der Jungen, dieses wandte sich 
mit dem Steisse nach aussen, drückte, worauf 
die Mutterschwalbe das Excrement mit dem 
Schnabel ergiff, ins Freie flog und es fallen 
liess. In einem Falle beobachtete ich, dass die 
Mutterschwalbe den Griff verfehlte, dem fal- 
lenden Excrement nachstürzte, ohne es aber 
erlangen zu können, weil es zwischen Säulen- 
wand und Stuhl fiel. Der Gastwirth meinte, 
dass nicht jedes Schwalbenpaar so rigoros ist, 
und thatsächlich war unter einem der Nester 
ein Stück Pappendeckel angebracht. — O. H. 


Das Nest am Rahmen des Spiegels im Zimmer. 


Im senannten Jahre und im nämlichen Wirths- 
haus wählte ein Rauchschwalbenpaar statt dem 
Capitäl den unteren Theil des reich verzierten 
und vergoldeten Rahmen des grossen Spiegels 
im inneren «Extrazimmer» ; der Wirth liess die 
Schwalben gewähren und diese erbrüteten und 
erzogen ihre Jungen in nicht ganz Manneshöhe, 
unbekümmert um Geklirr, Gerassel, Lärm und 
Tabaksqualm, welche an regnerischen Tagen 
sehr stark waren. Bei üblem Wetter verkehrten 
die Schwalben mit dem Innern durch Fenster- 
theile ohne Glas, zum Theil sogar durch runde 
Löcher, welche für Ofenröhren bestimmt wa- 
Im höchsten Grade charakterisirend ist 
der Umstand, dass sich das oft grosse und aus 


ren. 


sehr gemischten Elementen bestehende Publi- 
cum an dem Treiben dieser lieben Vögel er- 
eötzte und die mitgebrachten Kinder zur Liebe 
und Schonung der Schwalbe anleitete. — O. H. 


Das ambulante Nest. 


Eine der lieblichsten Schwalbengeschichten 
ist aber ganz gewiss das ambulante Nest. Zur 
Zeit, als ich noch die edle Stadt Szeged im 
ungar. Reichstage repräsentirte, überwinterte 
einer der Tiszadampfer bei dieser Stadt, konnte 
aber seine Fahrten erst sehr spät im Frühjahre ‘ 
aufnehmen. Ein Schwalbenpärchen benützte 
nun diese Ruhe des Dampfers dazu, sein Nest 
auf der Aussenseite des Radkastens anzubringen 
und das Brutgeschäft zu beginnen. Der Capitän 
befahl strengstens, die Vögel zu schonen, was 
übrigens die Matrosen auch freiwillig thaten. 
Der Dampfer begann seine Fahrten hin und 


19 
(KS) 
bo 


oda s vissza a feszekkel és fecskepärral, mely 
útközben a hajó közvetlen környékén vadäsz- 
gatva, fiókáit szerencsésen felnevelte. HO: 


Adalék a Falco subbuteo biologiajahoz. 


Becses megfigyelésről ad számot PFENNIG- 
BERGER JOZSEF, 
Herman Orrtö-hoz irt soraiban. F. é. maj. 26-án 
a bellyei uradalom egyik elärasztott dunamenti 
rétje fölött vagy 10-12 Falco subbuteo-t látott 
kerengeni, melyek eserek vagy talán inkabb.a 
lappantyuk módjára szalldostak fol s ala, közbe 
gyors fordulatokat végezve a mintegy 40—50 
lépésnyi magasságban. 


intézetünk levelező tagja, a 


A sólymok egyikét lelőve, megtalálta figye- 
lőnk a rejtély nyitját: miért nem törődtek ezek 
a fürge madárrablók a körülöttük szálldosó 
seregélyekkel és fecskékkel. 


A sólyom begye s gyomra tömve volt vala- 
mely zöldesszürke, 11/4—11/2 em. hosszú reczés- 
szárnyú rovarral (talán Phryganea?), a melyet 
e madarak bizonnyára a csörükkel kaptak el, 
mert figyelőnk egyszer sem látta, hogy a lábu- 
kat használták volna. 

A préda megragadásának egy új módozatán 
kívül ez az észlelet annak az állításnak is új 
beigazolását jelenti, hogy a kabasólyom bizo- 
nyos időszakokban első sorban rovar-táplálék- 
kal él. 


HERMAN Orró volt az, a ki már 1864 okt. 
22-én az Erdélyi Muzeum-Egylet gyülésén tar- 
tott értekezésében a Malco subbuteo-t, ezt az 
eddig az ornithologusok részéről tisztán madár- 
pusztitökent ismertetett sólymot, mint első sor- 
ban rovarevöt mutatta be s vette védelmébe. 
Ugyanazon évi jul. 11-én lőtt olyan nőstényt em- 
lit fel, melynek gyomra rovarokkal (főleg (e- 
rambix, Rhyzothrogus és Grepuscularia) volt 
megtömve, oly évszakban, a midőn e sólyom 
a sok fiatal madárból játszva szerezhette volna 
be táplálékát. 


Ugyanő észlelte, hogy a kaba sólyom alkonyat- 
tájban sokszor hosszabb ideig marad egy helyen, 
föl s alá szállongva és sokszor 10—15-ször is 
újra visszatérve, a mit bizonnyára nem tenne, 
ha madárra vadasznek, mert ösztöne bizonyo- 


zurück, sammt Nest und Schwalbenpaar, wel- 
ches unterwegs im nächsten Umkreise jagte 
und die Jungen glücklich erzog. OM 


Zur Biologie des Falco subbuteo L. 


Eine wertvolle Beobachtung meldet uns Joser 
PFENNIGBERGER, corresp. Mitglied unseres Insti- 
tutes, in einem an den Chef gerichteten Briefe. 
Benannter sah am 26. Mail. J. auf dem Herr- 
schaftsgute Bellyeob erhalb einer überschwemm- 
ten Donau-Wiese etwa 10—12 kreisende Baum- 
falken, welche nach Art der Seeschwalben oder 
noch mehr der Nachtschwalben in einer Höhe 
von ungefähr 45 —50 Schritte auf- und ab- 
flogen und mitunter rasche Wendungen aus- 
führten. 

Als er einen der Falken erlegte, erhielt er 
auch die Lösung des Räthsels: warum diese 
flinken Vogelräuber die umherfliegenden Staare 
und Schwalben nicht beachteten. 

Kropf und Magen des Falken war mit grün- 
lichgrauen 11/s—11/2 em. langen Netzflüglern 
(vielleicht Phryganea?) vollgepropft, welche 
diese Vögel gewiss init dem Schnabel erhasch- 
ten, da der Beobachter den Gebrauch der Fänge 
nie wahrnehmen konnte. 

Ausser einer neuen Art und Weise des Er- 
greifens der Beute bedeutet diese Beobachtung 
auch den Beweis jener Behauptung, dass der 
Baumfalke in gewissen Jahreszeiten sich vor- 
herrschend mit Insekten ernährt. 

Orto HERMAN war es, der schon am 22. Okto- 
ber 1864 in seinem in der Sitzung des Er- 
délyi Müzeum-Egylet gehaltenen Vortrage den 
Falco subbuteo, diesen bisher durch den Orni- 
thologen als ausschliesslich Vogelvertilger be- 
schriebenen Falken als einen in erster Reihe 
Insektenfresser vorführte und in seinen Schutz 
nahm. Er führte hiebei ein am 11. Juli 1864 
erlegtes Weibchen auf, dessen Magen mit In- 
sekten (zumeist Cerambix, Rhyzothrogus und 
Crepuscularia) vollgepropft war und zwar in 
einer Jahreszeit, in welcher dieser Falk seine 
Nahrung aus den vielen jungen Vögeln spielend 
sich hätte verschaffen können. 

Er beobachtete auch, dass der Baumfalk 
gegen Abend oft längere Zeit hindurch sich auf 
demselben Orte aufhält, hin- und herfliegend 
oft 10—15-mal zurückkommt, was er gewiss 
nicht thäte, falls er den Vögeln nachginge, da 


san tudatna vele, hogy a madär soha sem 
hagyja el rejtekét, mig veszedelmet lat. Tehät 
a repkedő rovarokra vadászik. A kaba továbbá 
télire elvonúl oly égalj alá, a hol a bogár min- 
denkor megtalálható, ezenkivül karmai rövid- 
sége is inkább a bogárból élő Cerchneis tinmun- 
culus-hoz, mint az Accipiter nisus-hoz hozza 
közelebb, ami mind a mellett szól, hogy a Falco 
subbuteo első sorban rovarevő s a haszon, a 
mit ily módon hajt, felülmulja azt a kárt, a 


melyet apró madarak esetleges elfogása által 


okoz. 
Gsörgey T. 


Áttelepülés vagy faji terjeszkedés? 


A Sylvia nisoridnak az utolsó évtizedben 
hazánk több pontján észlelt feltünő elszaporo- 
dása vetette fel e kérdést. 


A 90-es évek elején Sopron környékének 
minden bokrosät a Syluia cinerea lakta, mig 
a nisoria meglehetősen ritkaságszámba ment. 
Pár év nisoria 
telepedett be, kiszoritva a gyöngebb termetü 
cinered-t, melynek most mar ugyancsak gyeren 
hallik a szava. Minthogy CHERNEL ISTVÁN is 
hasonlót tapasztal Kőszeg vidékén, nyugatról 
keletre haladó bevándorlásra következtethettem 
volna. 


alatt azonban mindenüvé a 


Ámde az 1901-iki aldunai csónakkirándulá- 
som idején a szerémségi hegyeknek a Dunára 
néző bokros szakadékai is zengettek e poszáta 
félre nem ismerhető dalától. Már pedig PETÉNYI 
SALAMON, a ki Naumann-al 1835-ben ugyancsak 
ama vidéken járt, kétségbe vonja, hogy társa 
Sylvia nisorid-t látott volna. E faj tehát ott is 
csak újabban szaporodhatott el. 


Herman Orró is emlékszik még, hogy e ma- 
dár egyike volt ama ritkaságoknak, a melyek 
megszerzésére őt atyja, Perinvi kortársa, egyre 
buzdította — ma pedig megtaláljuk ezt a ma- 
darat a főváros környékén is; még a Gellért- 
hegyről is kaptam kirepült fiókát. 


293 


ihm der Instinkt gewiss zu wissen gäbe, dass 
der Vogel seinen Schlupfwinkel, so lange er 
Gefahr sieht, nicht verlässt. Er jagt also den 
herumschwärmenden Insekten nach. Ferner 
zieht der Baumfalk im Winter nach jenem 
Himmelsstrich, wo Kerfe immer zu haben sind, 
ausserdem bringen ihn auch die Kürze seiner 
Fänge eher der insektenfressenden Cerchneis 
tinnuncula, als dem Aceipiter nisus näher — 
dies alles spricht dafür, dass der Baumfalk in 
erster Reihe Insektenfresser ist und der Nutzen, 
den er auf diese Weise stiftet, jenen Schaden, 
welchen er durch eventuelles Abfangen kleiner 


Vögel verursacht, übertrifft. T. Csérgey. 


Übersiedelung oder Verbreitung ? 


Diese Frage wurde durch die im letzten De- 
cennium an mehreren Punkten Ungarns be- 
obachtete auffallende Vermehrung der Sylvia 
msoria aktual gemacht. 

Anfangs der 90-er Jahre bewohnte noch die 
Sylvia cinerea sämmtliche Gebtische der Um- 
gebung von Sopron, während die Nisoria für 
eine ziemliche Seltenheit galt. Seit einigen 
Jahren aber siedelte sich überall die Nisoria 
ein, verdrängte die bedeutend schwächere Cine- 
rea, deren Stimme man jetzt schon sehr selten 
vernimmt. 

Da auch STEFAN von CHERNEL in Kőszeg 
(ebenfalls Westungarn) ähnliches beobachtete, 
hätte ich auf eine west-östliche Einwanderung 
schliessen können. Doch erschollen auf mei- 
nem in 1901 unternommenen Kahnausflug 
auch die auf die untere Donau blickenden bu- 
schigen Hänge der Szeremer Berge von dem 
Sa- 
der 
Ge- 
der 
das Vorkommen von $. nisoria betreffenden 
Beobachtung seines Gefährten. Diese Art konnte 
sich folglich auch daselbst erst seither ver- 
mehrt haben. 

Auch Orro HERMAN erinnert sich, dass die- 
ser Vogel eine jener Seltenheiten war, auf de- 


unverkennbaren Liede dieser Grasmücke. 
Lamon von Prrényi aber, der in 1835 in 
Gesellschaft Naumann’s ebenfalls in jener 
gend verweilte, bezweifelt die Richtigkeit 


ren Erlegen ihn sein Vater, der Zeitgenosse 
Perényrs, stets anspornte — und heutzutage 
trifft man diese Grasmücke auch in der Um- 
gebung der Hauptstadt an; sogar vom Blocks- 
berg erhielt ich ein flügges Junge. 


294 


A soraim ezimeben foglalt kérdés eldönteset 
az neheziti, hogy hijjäval vagyok olyan adatok- 
nak, melyek megmondanäk, hogy hazanknak 
még mely pontjain s mikor volt észlelhető a 
nisoria elszaporodása. Tudnom kellene továbbá, 
vajjon a külföld, kivált a Nyugat mezőkultúrá- 
jának rohamos haladása nem kényszerítette-e 
a karvalyposzátát arra, hogy hozzánk áttele- 
püljôn ? 


Elsö sorban tehät hazai ornithologusainkat 
kérem fel, tudassäk intézetünkkel, észlelték-e 
s midta észlelik videkükön a Sylvia nisoria 
— esetleg más Sylvia fajok 
rovasara — keresik e tünet okát? 
A S. cinerea például a szántásokat szegő, egé- 


elszaporodását 
s miben 


szen alacsony bokorsorokat lakja nagyon szive- 
sen, mig a nisoria inkább a magasabb és ter- 
jedelmesebb bokrosokra van utalva. E kétféle 
bokortipus egyikének terjeszkedése vagy meg- 
fogyása megmagyarázza-e eléggé a kérdéses 
két faj számbeli viszonyának megváltozását, 
hogy tehát a nisorid-näl csak a táplálkozási 
terület növekedésével járó természetes szapo- 
rodást, vagy a terület változásával meg nem 
okolható betelepülést észlelték-e ? 


Csaknem bizonyosra veszem, hogy a hazánk- 
ban csak néhány éve felfedezett Lanius sena- 
tor L. is így vándorolt be hozzánk újabban; 
mert lehetetlennek tartom, hogy ezt a feltünő 
szinezetű és nyilt helyekre is kijáró madarat 
régebbi figyelőink észre ne vették volna. 


2 


A fajok határainak eltolódása különben a 
létért való küzdelem egyik rendes jelensége s 
vele jár a föld felszinének alakulásával; itt 
elveszít a faj egy területet, amott újat szerez 
helyébe, hogy a tiszta tenyésztéshez szükséges 
bizonyos nagyságú földrészt megtarthassa. 


(STE 


Die Entscheidung der in der Titelzeile ent- 
haltenen Frage wird durch den Umstand er- 
schwert, dass es mir an Daten mangelt, welche 
beantworteten, an welchen Punkten Ungarns 
und wann man die Vermehrung der S. nisoria 
noch wahrnehmen konnte. Ferner brauchte 
ich zu wissen, ob nicht die rapide Entwicke- 
lung der Agrieultur im Auslande, zumal im 
Westen, die Sperbergrasmücke zur Übersiede- 
lung nach Ungarn gezwungen hatte? 

Ich ersuche demnach in erster Reihe un- 
sere heimischen Ornithologen, unser Institut 
benachrichten zu wollen, ob und seit wann sie 
in ihrer Umgebung die Vermehrung der Sylvia 
nisoria — eventuell auf Kosten der anderen 
Grasmückenarten wahrgenommen haben 
und worin sie die Ursache dieser Erscheinung 
suchen? Die S. cinerea bewohnt z. B. sehr 
gerne die die Ackerfelder einsäumenden ganz 


niedrigen Buschreihen, während die S. nisorai 
mehr an die höheren und umfangreicheren 
Gebüsche angewiesen ist. Ob nun die Vermeh- 
rung oder Verminderung eines jener Gebüsch- 
Typen hinreichend die Veränderung des Zahl- 
verhältnisses beider Arten erklärt, ob sie also 
bei der S. nisoria nur eine durch die Vergrös- 
serung des Nahrungsgebietes hervorgerufene 
natürliche Vermehrung, oder aber eine durch 
die Veränderung des Gebietes nicht begründ- 
bare Einsiedelung beobachteten ? 

Ich nehme fast für sicher an, dass auch der 
seit einigen Jahren entdeckte Lanius senator 
L. erst in neuerer Zeit zu uns einwanderte, 
da ich nicht glauben kann, dass dieser auffal- 
lend gefärbte und sich auch an offenen Stellen 
zeigende Vogel der Aufmerksamkeit unserer 
früheren Beobachter entgangen wäre. 

Die Verschiebung der Artgrenzen ist übri- 
gens eine gewöhnliche Erscheinung des Kam- 
pfes uns Dasein und begleitet die Veränderun- 
gen der Erdoberfläche; hier verliert die Art 
ein Gebiet, dort erobert sie sich neue dafür, 
um die zur reinen Zucht nöthige Erdfläche 
gewisser Grösse stets beherrschen zu kön- 
nen. TAGS: 


Fecskék öszi vonuläsa Zagrab környeken. 


Brusina Sprripion-tol. 


Mint elözö evben (1899), az iden is volt al- 
kalmam a Chelidon urbica-nak, mely Zágráb 
városát különben nem lakja, vonulását meg- 
figyelni. 


Aug. 24-én délután 6 és 8 óra közt egymás- 
után három, több száz tagból álló Chelidon- 
csapat gyült össze a Vraz-féle sétányon levő 
pénzügyi épület és a szomszédos «Papok tor- 
nya» tetején és sorban elvonult dél felé. 

25-én délután ismét egy negyedik, körül- 
belül 100 tagú csapat jelent meg, mely azon- 


ban a helyett, hogy a tetőre telepedett volna, | 


mintegy megegyezés szerint, a telefon-drótokon 
szállt meg. 


26-án, korán reggel, ismét vagy 400 darab 
házi fecske szállta meg hosszabb ideig a fenn 
nevezett épületek tetejét s a telefon-drótokat ; 
szárnyaik, tollaik és lábaik letisztogatásával 
rendbeszedték ruházatukat és úgy 9 óra felé 
délelőtt elvonultak. Alig távoztak el ezek, egy 
hatodik csapat, hasonlókép csak száz darab, 
érkezett meg s hamarosan el is vonult. 


Csak szept. 2-án, korán, szállt meg, ismét a 
sétány épületeinek tetején, a mintegy 100 da- 
rabból álló, északfelőlről jövő hetedik és utó- 
csapat, mely nehány óráig pihenést tartott s 
reggeli 8 órakor tovább vándorolt délfelé. 


Egészben véve tehát az idén nem kevesebb, 
mint 1600 Zágrábon keresztül vonuló házi fecs- 
két figyeltem meg. Természetesen nem tudha- 


tom, vajjon azok a csapatok, melyek az első | 


és második napon, vagyis aug. 24-én és 25-én 
délután mutatkoztak, esetleg a harmadik nap, 
aug. 26-án, a délelőtti nagy csapatban nem 
találtattak-e együtt. 


Most már hogyan és hol beszéltek össze az 


első házi fecskék? Ki adta az indulási jelt? | 


Melyikek voltak a trombitások, kik a seregnek 
a riadót fujták? Meddig terjedt a csapatok- 


nak toborzókerülete, melyek évenként Zágrábon | 


mennek át? Hogy van az, hogy mint azt több 
Aquila. IX. 


225 


Herbstzug der Schwalben in der Umgegend von 
Zagreb. 


Von S. Brusına. 


Wie im vorigen Jahre (1899), habe ich auch 
heuer Gelegenheit gehabt, das Abziehen der 
Chelidon urbica, welche sonst die Stadt Agram 
nicht bewohnt, zu beobachten. 

Den 24. August (1900) haben sieh zwischen 6 
und 8 Uhr Nachmittag nacheinander drei, meh- 
rere Hundert Individuen starke Schwärme von 
Chelidon am Dache der Finanz-Gebäude und 
des anstossenden Pfaffenthurmes an der Vraz’- 
schen Promenade gesammelt und sind der Reihe 
nach nach Süden abgezogen. 

Den 25. Nachmittag hat sich wieder ein vier- 
ter Schwarm von gegen 100 Individuen einge- 
funden, welche sich aber statt am Dache, wie 
nach Übereinkommen alle in Reihe und Glied 
nur auf den Telefon-Drähten aufhielten. 

Den 26. Morgens früh haben sich wieder gegen 
400 Stadtschwalben auf den Dächern der oben 
genannten Gebäude und auf den Telefon- 
Drähten lange Zeit aufgehalten, durch Abputzen 
der Flügel, der Federn und der Füsse fleissig 


| Toilette gemacht, und sind gegen 9 Uhr Vor- 


mittag abgezogen. Kaum sind diese fortgegan- 
gen, ist ein sechster Schwarm, ebenfalls von 
nur 100 Stück, angekommen und recht bald ab- 
gegangen. 

Erst am 2. September Früh ist der siebente, 
gegen 100 Individuen starke Schwarm Nachzüg- 
ler, wieder auf die Dächer der Promenade-Ge- 
bäude von Norden gekommen, hat einige Stun- 
den Rast gehalten und ist Morgens um 8 Uhr 
weiter nach Süden gewandert. 

Im Ganzen habe ich also heuer nicht weniger 
als 1600 Stadtschwalben über Agram hinziehen 
beobachtet. Natürlich kann ich nicht wissen, ob 
sich die Züge, welche sich am ersten und zwei- 
ten Tage — d. h. den 24. und 25. August — 
Nachmittag gezeigt haben, nicht vielleicht am 
dritten Tag — den 26. August — im grossen 
Schwarme von Vormittag früh zusammengefun- 
den haben. 

Nun wie und wo haben sich die ersten Stadt- 
schwalben verabredet? Wer hat das Abfahrt- 
Commando gegeben? Welche sind die Trompe- 
ter, welche der Armee zum Aufbruch blasen ? 
Wie weit geht der Recrutirungsbezirk der Züge, 
welche alljährlich Agram passiren ? Wie kommt 

29 


even at megfigyeltük, e madarak mindig a Vraz- 
sétányon tartanak pihenőt? A zágrábi atvonu- 
lók vajjon Kis-Ázsiában, a Perzsa-öböl környé- 
kén, Arábiában vagy Egyiptomban telelnek-e 
át? A Balkán-félszigeten vándorolnak-e keresz- 
tűl, vagy az Adria mentén? Megérkezve hogyan 
és ki adja meg a jelt a csapatok szétoszlására és 
a telelő területeknek az egyes párok által való 
birtokba vételére? Mindez bizonyos rendszer 
szerint történik. Mily keveset tudunk mind- 
erről ! 


Szeptember 7-én Zágrábból és környékéről, a 
különben kozmopolita füsti fecskék — Hirundo 
rustica — is összegyülekeztek és megkezdték 
a vándorlást. Az idén azonban feltünően ke- 
vesen voltak. 


Végül Fransé Smin tanár jelenti nekem 
Karlovácból, hogy október 17-én még egy füsti 
fecske repült be egy kulpaparti ház egyik szo- 
bája ablakán. Vajjon elvesztette ez csapatát, 
vagy betegen hátramaradt? 


Zágráb, 1900 szept. 20. 


A madarak megfogyatkozása. 


Mind általánosabb lesz az affelett való panasz, 
hogy a madarak száma folyton apad. Hogy ez 
a fogyatkozás hazánkban is milyen megdöb- 
bentő méreteket ölt, illusztrálják a következő 
adatok. 

Gróf Forcicn K&rony f. évi május hó 16-án 
kelt leveléből : 

«A haris crex (L.) — a fünek a 
hideg időjárás miatt fennakadt növese követ- 


ATEI 


kezteben elkésve, mäjus 12-én, s annyira cse- 
kély szamban jelent meg, hogy ma — mäjus 
16-an — meg csak kettö észleltetett, holott ez- 
elött ilyenkor mär szaz szamra szokott lenni. 


A fecskék száma évről-évre csökken; ez év- 
ben ismét 95 százalékkal kevesebb van. 


Büdös banka, sárga rigó és gerlicze ez év- 
ben feltünően apad, úgy hogy ritkaság számba 
megy, ha egyes példányokkal találkozunk. 


De az éneklő madarak is általában folyto- 
nosan fogynak, minek okát abban is keresem, 


es, dass — wie wir es durch mehrere Jahre zu- 
fállig beobachtet haben — diese Vögel immer 
wieder an der Vraz’schen Promenade Rast hal- 
ten? Werden die Agramer Züge in Klein-Asien, 
oder um den Persischen Meerbusen, in Arabien 
oder Egypten überwintern? Wandern sie über 
die Balkan-Halbinsel oder längs der Adria? 
Dort angelangt, wie und wer giebt das Signal 
zum Auseinandergehen der Schwärme und Be- 
sitznahme der Winter-Quartiere durch die ein- 
zelnen Ehepaare? Das Alles geht nach einer 
Ordnung vor sich. Wie wenig noch wir darüber 
wissen ! 

Am 7. September haben sich nun auch die 
sonst kosmopolitischen Rauchschwalben — Hi- 
rundo rustica — von Agram und Umgebung 
zusammengefunden und haben die Wander- 
reise angetreten. Heuer waren jedoch auffallend 
wenige. 

Zuletzt meldet mir Prof. Franzo Sup aus 
Karlstadt, dassnoch am 17. October eine Rauch- 
schwalbe durch ein Fenster in ein Zimmer eines 
Hauses am Kulpa-Flusse geflogen kam. Hat 
sie ihren Schwarm verloren, oder ist sie krank 
zurückgeblieben ? 

Zagreb, den 20. Sept. 1900. 


Die Verminderung der Vögel. 


Immer allgemeiner wird die Klage, dass die 


Vögel an der Zahl abnehmen. Welche erschre- _ 


ckende Dimensionen diese Verminderung auch 
in unserem Vaterlande annimmt, beweisen die 
folgenden Angaben. 

Aus dem vom 16-ten Mai I. J. datirten Briefe 
des Grafen KARL FORGÁCH : 

Der Wachtelkönig — Crex crex (L.) — er- 
schien, indem das Gras wegen ungünstiger Wit- 
terung im Wachstum zurückblieb, erst am 12-ten 
Mai und in derart geringer Anzahl, dass man 
heute — am 16-ten Mai — bloss zwei Exem- 
plare beobachtete, während er sonst in dieser 
Zeit schon in Hunderten anwesend war. 

Die Zahl der Schwalben nimmt von Jahr zu 
Jahr ab; heuer sind wieder um 25 Procente 
weniger da. 

Wiedehopf, Goldamsel und Turteltaube ver- 
minderten sich heuer auffallenderweise, so dass 
die Beobachtung einzelner Exemplare dersel- 
ben als eine Seltenheit gilt. 

Die Singvögel nehmen überhaupt stetig an 
Zahl ab, dessen Ursache ich darin suche, dass 


ee 


hogy a törveny tiltja ugyan a madärfeszkek 
pusztitasät, de nem bünteti kellöen». 


Csaré JAnos-nak folyó évi junius 5-én Nagy- 
Enyeden kelt levelébôl hasonlö hireket ka- 
punk: 


«A madarak száma évről-évre apad, oly kevés 
számban azonban, mint ezen a tavaszon, még 
egyszer se érkeztek viszza ; alig lehetett s csak 
elszórtan néhány későn visszatért madarat ta- 
lálni, pedig minden nap, a melyeken rossz idő 
nem bántott, jártam a mezőt és erdőt. 


CHERNEL Istvin, Köszegröl az idei tavaszi 
madárvonulásról folyó junius hó 3-án bekül- 
dött jelentésében a fogyatkozást különösen a 
következő fajoknál hangsúlyozza: Colurnir 
coturnix, Cuculus canorus, lyna torquilla, 
Chelidonaria urbica, Hirundo rustica (a mult 


évi fészkeknek csak egy ötödét foglalta el, 


feltünő keveset láthatni) ; Muscicapa grisola (j6- 
val kevesebb, mint tavaly, az udvarunkon fész- 
kelő is kimaradt), Fringilla coelebs, Alauda 
arvensis, Motacilla alba, Sylvia atricapilla, 
curruca és sylvia, Ruticilla tithys és phoeni- 
cura, Luse. luscinia (L.). 


Luszat Frrencz-nek Magyar-Gorborol folyó 
junius hò 23-ikàn kelt vonulasi jelentésében 
olvassuk, hogy ott az iden a Chelidon urbica 
a régi s még tavaly is épített fészkeknek felét 
sem szállotta meg. 

N AO ce 


Apró jegyzetek az 1899-ik évi fecskemegfigye- 
lesröl. 


A tolnamegyei Gyönkre (149 m.) märezius 
10-én érkezett meg a füsti fecske s märczius 
26-án is röpködött egy darab ide-oda havazás 
közben. 

A baranyamegyei Kórósra (98 m.) marezius 
19-én érkezett a fecske havazás között. 

A baranyamegyei Bodolyára (119—256 m.) 
márczius 24-én nagy havazáskor érkezett a 
fecske. 


A vasmegyei Kohiddn márczius 17-én jelent 
meg a fecske s 19-én ott érte a hó. 


227 


das Gesetz die Zerstörung der Nester zwar ver- 
bietet, aber nicht entsprechend bestraft. 


Aus dem vom 5-ten Juni |. J. aus Nagy- 
Enyed datirten Briefe des Jomann von Csarò ent- 
nehmen wir ähnliche Nachrichten : 

«Die Zahl der Vögel nimmt von Jahr zu 
Jahr ab, doch in einer derart geringen Anzahl, 
wie es in dem diesjährigen Frühlinge der Fall 
war, sind sienoch nie zurückgekommen ; kaum 
dass man hie und da einige verspätete Vögel 
findet, obwohl ich jeden Tages, falls das Wetter 
es mir erlaubte, durch Feld und Wald ging». 


STEFAN v. CHERNEL erwähnt in seinem, aus 
Köszeg am 3-ten Juni 1. J. eingesendeten Be- 
richte über den heurigen Frühjahrszug die 
Abnahme der Vögel mit besonderem Nach- 
drucke bei folgenden Arten: Colurnix cotur- 
nix, Cuculus canorus, Jynæ torquilla, Cheli- 
donaria urbica, Hirundo rustica (nur ein Fünf- 
tel der Nester vergangenen Jahres wurden in 
Besitz genommen; auffallend wenig Schwalben 
sind zu sehen); Muscicapa grisola (um vieles 
weniger als voriges Jahr; auch des Paar, das 
in unserem Hof nistete, blieb aus). Mringilla 
coelebs, Alauda Motaeilla alba, 
Sylvia atricapilla, curruca und sylvia, Ruti- 


arvensis, 


eilla tithys und phoenicura, Luscinia luseinia. 


Franz v. Lészar aus Magyar-Gorbo schreibt 
uns in seinem Zugsberichte dD. 23. Juni I. J., 
dass die Hausschwalben dort heuer nicht ein- 


| mal die Hälfte der alten und noch vergange- 


WONG: 


nes Jahr gebauten Nester bezogen. 


Kleine Bemerkungen über die Schwalben- 
beobachtung von 1899. 


Auf Gyönk in Tolna (149 m.) kam die Rauch- 
schwalbe am 10-ten März und auch am 26-sten 
März flog ein Stück während des Schneefalles 
hin und her. 

Im baranyaer Koros (98 m.) erschien sie am 
19-ten März im Schneefalle. 

Im baranyaer Bodolya (119-256 m.) am 


94-sten März ebenfalls bei einem starken 


| Schneefall. 


In Kohida (Com. Vas) erschien die Schwalbe 
am 17-ten März und wurde am 19-ten durch 
den Schnee ereilt. 


29% 


998 


A sopronmegyei Homokon (124-143 m.) 
märezius 31-en lattàk meg a fecskét. A meg- 
figyelö irja, hogy akkor a fülemilek mar el- 
fagytak ott. 

A sopronmegyei Zsebehdzän (124 m.) mär- 
ezius 1-én jött meg a fecske, de vissza is ment 
s mäsodszor jött meg marezius 23-ân. 


A nyitramegyei divekujfalusi tot nép mar- 
czius 18-án «Szüz Maria fecskéi» nevű ünnepet 
ül, mivel akkoriban szokott ott a fecske meg- 
jönni. Az idén csak április 17-én jött meg. 


A barsmegyei hizeri (169 m.) tanító, Gyar- 
MATHY IMRE, megjegyzi, hogy a fecske a határ- 
ban április 4-ikén jelent meg, s hozzá teszi: 
«Emberemlekezet óta e kedves teremtések oly 
későn még nem jöttek. De okosan is tették. 
Hisz még most is fáznak). 


Az egyik levelező-lapon megjegyezte az ész- 
lelő, hogy nálok évről-évre kevesebb a fecske ; 
egy másikon pedig az áll, hogy a mult 6szszel 
ott hagyta fészkében az anya neveletlen, csupasz 
fiókáit s a többivel ő is útra kelt. — Hát szív- 
telen egy anya volt az. 


Turkeve, 1901 decz. 10-én. 


Hegyfoky Kabos. 


A madarak hasznáról és káráról czímű 
fejezethez. 


Folyó év husvét táján lelátogattam egy pár 
napra Királyhalmára, a hol az erdészeti altisz- 
tek szakiskolája Troporovics m. kir. erdömester 
kitünő vezetése alatt áll. A vadászgyakorlatok- 
nál az uhu-kunyhót is alkalmazzák s naponta 
kijár néhány növendék a pompás éjjeli madár- 
ral az arra alkalmas helyekre. A zsákmány 
rendesen dolmányos varjú, barna kánya 8 
egeresz-ölyv volt; néha Falco lanariust és 
peregrinust is hoznak. Április 2-án reggel né- 
hány dolmányos varjú került, délután ismét 
egynéhány, azonkívül barna kánya és egerész- 
ölyv. 


előtt e ma- 
darak hasznosságának és károsságának a kér- 


Szóba hoztuk a növendékek 


dését s ők úgy nyilatkoztak, hogy a dolmányos 
varjú káros a vadállományra ; a kányát illető- 


Am soproner Homok (124—143) erblickte 
man die Schwalbe am 31-sten März. Der Be- 
obachter schreibt, dass damals die Nachtigallen 
schon alle erfroren waren. 

Am soproner Zsebehdza (124 m.) erschien 
sie am 1-ten März, doch sie kehrte auch zurück 
und kam zum zweitenmale am 23-sten März. 

Das slovakische Volk vom nyitraer Divek- 
ujfalu feiert am 18-ten März den Tag «der 
Schwalben der Jungfrau Maria», nachdem die 
Schwalbe an diesem Tage dort zu erscheinen 
pflegt. Sie kam aber in diesem Jahre erst am 
17-ten April an. 

Em. Gyarmaray, Lehrer von Hizer in Bars 
(169 m.) bemerkt, dass die Schwalbe in der 
Umgebung am 4-ten April erschien, und fügt 
dazu: «Seit Menschengedächtniss erschienen 
diese lieblichen Geschöpfe noch nie so spät. 
Sie handelten aber wohl, da sie auch jetzt noch 
frieren». 

Auf einer Correspondenz-Karte bemerkt der 
Beobachter, dass bei ihnen die Schwalbe sich 
stets vermindert; anderen Karte 
steht wieder, dass eine Schwalbenmutter im 
vorigen Herbste ihre schwachen, kahlen Jun- 
gen zurückliess und mit den anderen abzog. 
Eine herzlose Mutter! 

Turkeve, am 10-ten December 1901. 

Kabos Hegyfoky. 


auf einer 


Zum Capitel vom Nutzen und Schaden der 
Vögel. 


Zu Ostern |. J. besuchte ich auf einige Tage 
Kirälyhalma, wo sich die Fachschule für sub- 
alternes Forstpersonale befindet, welche un- 
ter der vortrefflichen Leitung des kön. ung. 
Forstmeisters Troporovics steht. Zu den Jagd- 
übungen gehört auch die Praxis mit der Uhu- 
hütte, und begeben sich einige Eleven mit dem 
prächtigen Nachtvogel an geeignete Punkte. 
Die Beute besteht zumeist aus Nebelkrähen, 
schwarzen Milanen, Mäusebussards ; manch- 
mal fiel auch Falco lanarius und peregrinus. 
Die Beute betrug am 2. April des Morgens einige 
Nebelkrähen, Nachmittags wieder einige, dazu 
ein schwarzer Milan und ein Mäusebussard. 
Es kam nun vor den Eleven die Frage der 
Nützlichkeit und Schädlichkeit dieser Vögel zur 
Sprache und wurden die Nebelkrähen als für 
den Wildstand schädlich, Milan 


der etwas 


leg haboztak, de megis legtobben békavadasz- 
nak, az egereszölyvet pedig egerpusztitönak s 
igen hasznosnak mondottäk. Amde kérésemre 
az erdomester úr felbonczoltatta a madarakat. 
Az eredmény igen erdekes volt. 

1. A reggel lött dolmanyos varjak gyomra 
egeszen üres volt. 

9. A délután lőtt dolmdnyos varjak gyom- 
rabol csigák és nadmagvak kerültek elo. 

3. A barna kánya begyében ket pelyhes csibe 
volt. 

4. Az egerész ölyv begyében pedig gyermek- 
ökölnyi nyulfiat talaltak. 

Ezen, ad oculos demonstrationak az a pa- 
rancs lett a következménye, hogy ezentúl min- 


den elejtett madarat, a lövetes napszakänak a 
feljegyzesevel, fel kell bontani s a gyomor-, 
illetve begytartalmat vizsgálat ala venni. A hasz- 
nossag és karossag eldüntése az 
vagy az ù. n. «meggyözödes» alapján — bizony 
fabatkát sem er. Herman Otto. 


«erzelem», 


A siketfajd csördifformismusa. 


Tudvalevő, hogy az «Aquila» VIII. k. 293- 


294. lapjain CHERNEL IsTvÁN leírja a sükel- 


fajd —Telrao urogallus — esörenek egy diffor- 
mitasat, a hol az alsó csőrkáva két, nem rész- 
arányos részre volt osztödva. Intézetünk igen 
tisztelt levelező tagja, PFENNIGBERGER JÓZSEF úr, 
főherczegi uradalmi erdőmester Béllyén, e ezikk 
hatása alatt ugyanezen madárfaj alsó csör- 
kávájának egy igen érdekes osztódását küldte 
be hozzánk. Ez tulajdonképen nem is diffor- 
mitás, hanem inkább az alsó csörkava szarús 
részének is a legtökéletesebb dichotomiája, a | 
mi által a két egyenlő kávarész épúgy be van | 


to 
(KS) 
Ne) 


schwankend, aber vorwiegend doch als Frosch- 
fänger, der Mäusebussard als Mäusefresser 
und höchst nützlich angesprochen. Auf meine 
Bitte liess aber der Herr Forstmeister die Vö- 
gel öffnen. Das Resultat war sehr interessant. 

1. Die Nebelkrähen, in der Frühe geschos- 
sen, hatten absolut leeren Magen. 

9. Die Nebelkrähen, Nachmittag geschossen, 
hatten Schnecken und Rohrsamen im Magen. 

3. Der schwarze Milan hatte zwei flaumige 
Küchlein, 

4. der Mäusebussard dagegen einen knaben- 
faustgrossen Feldhasen-Setzling im Kropf. 

Das Ergebnis dieser «demonstratio ad oculos» 
hatte den Befehl zur Folge, von nun an alle 
erlegten Vögel, nebst Bezeichnung der Tageszeit, 
aufzubrechen und auf den Magen- resp. Kropf- 
inhalt zu untersuchen. Die Bestimmung des 
Nutzens und Schadens nach dem «Gefühl» und 
der bekannten «Ueberzeugung» ist gewiss kei- 
nen Schuss Pulver wert. Otto Herman. 


Difformer Schnabel beim Auerhahn. 


Bekanntlich hat im VIII. Band der «Aquila» 
p. 293—294 Herr v. CHENREL unter Anderen 


auch eine Difformitàt beim Schnabel des 
Auerhahnes — Tetrao urogallus — beschrie- 
ben, wo die Theilung des Unnterkiefers in zwei 
unsymmetrische Theile zu sehen war. Unser 
verehrtes corr. Mitglied, Herr erzherzogl. Forst- 
meister JosEF PFENNIGBERGER in Bellye sendet 
uns aus Anlass dieser Publication eine höchst 
interessante Theilung des Unterkiefers dersel- 
ben Vogelort. Das Vorkommen ist eigentlich 
keine Difformität, sonden die denkbar voll- 
kommenste Dichotomie auch des hornigen 


230 

vonva a szarinemi anyaggal, mint a hazi- 
kakas sarkantyüja. Igy a ket félkavat csak a 
torokbör legeleje tartja össze. Ezenkivül ez a 
dichotomia nagyon világosan magyarázza az 
egész organizmus bilateralis voltát is. 


A madár származására nézve csak annyit 
tudatott velünk PFENNIGBERGER úr, hogy neki a 
madarat egy ismerőse küldötte évek előtt Stiriä- 
ból és hogy azt inkább csak kuriózumképen tar- 
togatta. 


Jellemzi azonban az ornithologus gyakorlott 
szemét, hogy az a dolog nem kerülte ki figyel- 
mét. 

A preparatum most a M. 0. K. gyűjtemé- 
nyében foglal helyet. 


H. 0. 


Az erdei szalonka fészkeléséhez. 


Tavalyi és idei megfigyelesek alapjän arra 
a nézetre jöttem, hogy e madár egyes parjai 
évenként kétszer költenek. A mult ev augusztus 
6-ikan talältam egy erösen megkotolt feszek- 
aljat, az idei augusztus 19-én megint egy másik 
fészekaljat 4 drb egészen friss tojással; mind- 
kettőt szálas fenyvesben, holott a tavaszi fész- 
kek rendesen egy éves vágásokban, páfrány- 
bokrok között, vagy rőzserakások alatt szoktak 
lenni, és kiköltésük ápril közepe tájától legké- 
sőbb május 15-ig terjedőleg szokott végbe- 
menni. 


A két különböző fészkelési hely, továbbá a ta- 
vaszi rendes fészkelések és ezen nyáron talált 
fészkek közötti időkülönbözet, mely épen elég 
az első szalonka-nemzedéknek önálló korig való 
nevelésére, arra mutatnak, hogy egyes sza- 
lonkák egy évben ketszer is kôllenek. Ezt a 
nézetet még az is támogatja, hogy a havasok 
alatt huzó szalonkák julius és augusztus hóban 
ép úgy hallatják hivásukat, mint tavaszszal. 

Liptó-Ujvár, 1901 deczember 4. 

Ertl Guszláv. 


Theiles des Unterkiefers, wodurch die zwei 
ganz gleichen Kieferhälften durch die hornige 
Substanz so überzogen, wie etwa der Sporn 
des Haushahnes. Auf diese Art wurden die 
beiden Hälften bloss durch die vorderste Kehl- 
haut beisammengehalten. Überdies demon- 
strierte diese Dichotomie sehr deutlich und 
scharf das bilaterale Wesen des ganzen Orga- 
nismus. . 

Hinsichtlich des Vorkommens des Vogels 
konnte Herr Forstmeister PFENNIGBERGER nur 
so viel angeben, dass er den Vogel vor Jahren 
von einem Bekannten aus Steiermark zuge- 
sendet erhielt und er die Sache mehr als Cu- 
riosität betrachtete. Es ist aber für den geüb- 
ten Blick des Ornithologen bezeichnend, dass 
ihm die Sache nicht entging. Das Präparat 
ziert die Sammlung der U. O. C. OF 


Zum Brüten der Waldschnepfe. 


Meine vor- und diesjährigen Beobachtungen 
brachten mich auf die Ansicht, dass manche 
Pärchen dieser Art jährlich auch zweimal brü- 
ten. Am 6-ten Aug. des Vorjahres fand ich ein 
stark bebrütetes Gelege, am 19-ten Aug. 1. J. 
abermals ein Gelege von 4 ganz frischen Eiern ; 
beide im Tannen-Hochwalde, während die Früh- 
lingsnester regelmässig in einjährigen Schlä- 
gen, in Farnkrautdichtungen oder unter Prü- 
gelholzhaufen zu finden sind und ihre Bebrü- 
tung von ungefähr Mitte April bis spätestens 
zum 15-ten Mai ausgeführt zu werden pflegt. 
Die Verschiedenheit der Nistplätze, ferner die 
zwischen den normalen Frühlingsbruten und 
diesen im Sommer gefundenen Nestern sich 
ergebende Zeitdifferenz, welche hinlänglich zur 
Entwickelung der ersten Schnepfengeneration 
ausreicht, — weisen darauf hin, dass einzelne 
Schnepfen im Jahre auch zweimal brüten. 
Diese Ansicht wird auch dadurch unterstützt, 
dass die unterhalb der Schneeberge streichen- 
den Schnepfen ihren Balzton im Juli und 
Ausust ebenso wie im Frühjahr hören lassen. 

Lipto-Ujvar, am 4-ten Dec. 1901. 

Gustav Ertl, 


Madärvonuläs a magaslatokon ät. 


Ugy tapasztaltam, hogy az erösebb és j6 re- 
pülö fajokat a magas hegyek sem vissza nem tar- 
toztatjak, sem a vett iränytöl el nem terelik, 
mert fölejök emelkedve äthaladnak rajtok. — 
A füsti fecskét pl. a mult tavaszszal a Smreko- 
vicza havason és most 6szszel, véletlenül, a 2664 
meter magas Gerlachfalvi csúcs fölött láttam 
átvonulni mintegy 30 méternyire a csúcs fölött. 
Hasonlóképen a gólyák is átvonultak a Smre- 
koviczai magaslatokon. Hogy vajjon a házi- 
vagy molnárfecske is átvonul-e ilyen magas 
pontokon, azt észlelhetni még nem volt al- 
kalmam. 


Liptó-Ujvár, 1901 deczember 4. 


Ertl Guszláv. 


Áttelelési adatok (1901—1902). 


A Lanius excubitor L., a Lanius minor Gm., 
valamint a mas evekben mindig elvonulö Tur- 
dus musicus L., továbbá a Columba oenas L. 
és Sturnus vulgaris nalunk atteleltek ez iden, 
még pedig az utóbbi madarfajnak egy 30-40 
darabból álló esapatja, a 900 meter magassäg- 
ban fekvő Zsima község szélén szabadban ät- 
telelt juhnyájak közelében, naponként látható 
volt. 

Szerdahely, 1902 május 22. 

Szüts Elemér, m. kir. erdész. 


Apatin környékén ätteleltek: Sturnus vul- 
garis, Molacilla alba, Turdus merula, Ardea 
cinerea es Chloris chloris. 

1902 jun. 5. 

Wahl Ignácz, néptanité. 


Phylloscopus acredula (L.) 1901 deezember 
18-án a Gyöngyös partján. 


Köszeg, 1902. Chernel István. 


Mátyások kártékonysága. E madarak a mult 
(1901) év október és november és az idei már- 
czius havában oly nagy tömegben és oly ijesztő 
módon vetették rá magukat arra a hetvenkét 
vető-ágyra, mely kocsányos-tölgymakkal volt 
bevetve, — hogy a kitünő eredményt mutató 


Der Vogelzug über Gebirgshöhen. 


Ich machte die Beobachtung, dass die hohen 
Gebirge für die stürkeren und besser fliegen- 
den Arten kein Hinderniss bilden, sie auch aus 
ihrer Flugrichtung nicht abzulenken vermö- 
gen, indem solche von den Wanderern überflo- 
gen werden. Die Rauchschwalbe sah ich z. B. 
im vorjährigen Frühling über den Schneeberg 
Smrekovieza und im diesjährigen Herbste zu- 
fälligerweise über der 2664 Meter hohen ger- 
lachfalvaer Spitze etwa 30 m. oberhalb dersel- 
ben vorbeiziehen. Ähnlicherweise übersetzten 
auch die weissen Störche die Höhen von Smre- 
kovieza. Ob auch die Mehlschwalbe solche Hö- 
hen überfliegt, konnte ich bisher noch nicht 
beobachten. 

Lipto-Ujvär, am A-ten Dec. 1901. 

Gustav Ertl. 


Uberwinterungsdaten (1901-1902). 


In unserer Umgebung überwintertete heuer 
Lanius excubitor L. und Lanius minor Gm. 
wie auch der sonst alljährlich wegziehende 
Turdus musicus L., ferner die Columba oenas 
L. und der Sturnus vulgaris L.; eine 30-40 
Köpfe zählende Truppe letzterer war täglich in 
der Nähe jener Schafherden sichtbar, welche 
am Rande des 900 m. hoch liegenden Ortes 
Zsima unter freiem Himmel überwinterten. 

Szerdahely am 22-sten Mai 1902. 

Elemer Szüts, kön. ung. Förster. 


In der Umgebung von Apatin überwinterten : 
Sturnus vulgaris, Motacilla alba, Turdus me- 


| rula, Ardea cinerea und Chloris chloris. 


Apatin d. 5. Juni 1902. 
Ignaz Wahl, Volkslehrer. 


Phylloscopus acredula (L.) am 18-ten De- 
cember 1901 am Ufer des Gyöngyös. 
Köszeg, 1902. Stefan von Chernel. 


Die Schädlichkeit der Eichelhäher. Diese Vö- 
gel warfen sich im Oktober und November des 
vorigen (1901) wie im März dieses Jahres in 
solchen Massen und in derart schreckenhaf- 
ter Weise auf jene zweiundsiebzig Beete, welche 


‚mit den Eicheln der Quercus pedunculala an- 


232 


vetést csak apróra vagdalt boronatövissel való 
befedés útján menthettük meg. 


Csákova, 1902 május hó 31-én. 


Ujházy Dénes, kir. erdőtanácsos. 


A varjú-kérdéshez. 


A Magyar Ornith. Központ előterjesztésére 
dr. Daränyı, kir. földmivelésügyi miniszter úr 
ő nagyméltósága 19936/IV/4. számú f. év már- 
czius hó 1-én kelt körrendeletével szétküldte 
a vetési varjú-ra — Corvus frugileus — vo- 
natkozó, a Központtól kidolgozott és 16 kér- 
dést tartalmazó kérdőívet az összes hatóságok- 
hoz, gazdasági tudósítókhoz, erdészeti és Jöszäg- 
igazgatóságokhoz stb. és f. évi május hó 31-ét 
tűzte ki, mint a visszaküldés határidejét. 


Elküldetett: 1672. 
Visszaérkezett: 1070. 


Ezeken az íveken, a melyekhez CsürGex T. 
kitünő ábrája és rövid szöveg van mellékelve, 
a fősúly a népfölfogás pontos megismerésére 
van fektetve. Az eredményhez képest fognak 
következni a további kérdőívek. A földolgozás 
természetesen 


huzamosabb időt fog igénybe 


venni. 


Intezetünk tisztelt levelező tagja, HAUER BÉLA 
úr Puszta-Bojáron, a kinek egy nagy vetési varjú 
fészektelep áll rendelkezésére, arra igérkezett, 
hogy e madarak megfigyelését egy egész esz- 
tendeig a legpontosabban fogja keresztül vinni, 
még pedig egyszersmind a gyomortartalmakra 
nézve 18, a mi- végett bizonyos időközökben 
madarakat fog elejteni és megvizsgálni. 


M. O. K. 


Dresser D. H. E. 


Ez a világhírű szerzője az Europa mada- 
rairol szóló egyik legremekebb munkának — 
A history of the birds of Europe. Tom. I—VIIL. 
et Suppl. — délkeleti Európából visszatérőben 
a Magyar Ornithologiai Központot megörven- 
deztette és megtisztelte látogatásával. Szellemi- 
leg és testileg ifjú és ruganyos, gomblyukában 
friss Jazmin, csupa kedély — így töltött Dresser 


gebaut waren, — dass wir den sonst vorzüglich 
gedeihenden Anbau nur durch Überdecken mit 
kleingehackten Brachdisteln retten konnten. 

Csäkova, am 31-sten Mai 1902. 
Dionis Ujhdzy, kön. Forstrath. 


Zur Krähenfrage. 


Auf Vortrag der Ung. Ornithologischen Cen- 
trale hat Se. Excellenz der Herr königliche 
Minister für Landwirtschaft, Dr. von DARÁNYI, 
mit Circular-Verordnung vom 1. März 1. J. 
Zahl 19936/VI/4. den auf die Saatkrähe — 
Corvus frugilegus — bezüglichen von der 
Centrale entworfenen, 16 Fragen enthaltenden 
Fragebögen an sämmtliche Behörden, land- 
wirtschaftlichen Berichterstatter, Forst- und 
Gutsverwaltungen u. s. w. versenden lassen, und 
den Rücksendungstermin für 31. Mai l. J. fest- 
gesetzt. 

Versendet wurden 1672. 

Es kamen ausgefüllt zurück 1070. 

Das Hauptgewicht in diesen Bögen, welcher 
T. CsürGey s ausgezeichnete Abbildung nebst 
kurzer Beschreibung des Vogels beigegeben ist, 
wird auf die Pràcisierung der Auffassung des 
Volkes gelegt. Nach Massgabe des Resultates 
werden weitere Fragebögen folgen. (Die Bear- 
beitung wird natürlicherweise längere Zeit in 
Anspruch nehmen). 

Unser verehrtes correspondierendes Mitglied 
Herr Beta von Haver auf Puszta-Bojär, dem 
eine grosse Brutcolonie der Saatkrähe zur Ver- 
fügung steht, hat sich anheischig gemacht, die 
Beobachtung der Vögel ein ganzes Jahr hin- 
durch genauestens zu vollführen u. z. auch 
inel. des Mageninhaltes, zu welchem Behufe in 
gewissen Zwischenräumen Vögel erlegt und 


U. 0. G 


untersucht werden. 


D. H. E. Dresser. 


Dieser weltberühmte Autor eines der herr- 
lichsten Werke über die Vögel Europas — 
A history of the birds of Europe. Tom. I— 
VII. et Suppl. — erfreute und beehrte die 
ungarische Ornithologische Centrale auf sei- 
ner Rückreise aus dem Südosten Europas mit 
seinem Besuche. Jugendlich frisch in Geist 
und Bewegung, im Knopfloche mit frischem 


néhány órát a Központban és láthatólag kelle- 
mesen érintette, mikor itt találta a maga nagy 
művét, még pedig SEEBOHM példányát; továbbá 
a British Museum madarainak teljes Catalogu- 
sát, az «Ibis» egy teljes példányát, még pedig 
a dr. HARTLAUB Guszriv-ét és i. t. 


Dresser most főleg oologiäval, különösen 
pedig a tojások színes phototypographikus re- 
produktiójával foglalkozik. Mutatott és itt is 
hagyott nekünk néhány felülmúlhatatlan ki- 
vitelű kész tojástáblát. DRESSER meglátogatta 
a magyar Nemzeti Muzeumot, a hol végig vizs- 
gálta az ornithologiai osztályt és azután elment 
Sziget-Csepre is Cerva Fr. oologus barátunk- 
hoz, kinek, nagy ügyessége révén, az előre- 
haladott évszak daczára is — junius elején — 
sikerült még két fészekalj Totanus stagnitilis-t 
szereznie DRESSER számára. 


Jak, (0) 


933 


Jasmin, voll Gemütlichkeit verbrachte Dresser 
einige Stunden in der Centrale und war sicht- 
lich angenehm berührt, sein grosses Werk, u. z. 
Seebohm’s Exemplar, und ausserdem den com- 
pletten Catalog der Vögel des British Museum, 
das vollständige Exemplar des 
jenes von Dr. Gusr. HARTLAUB u. s. w. hier 
vorzufinden. 

Dresser ist jetzt hauptsächlich mit Oologie 
und ganz besonders mit phototypographischer 
Reproduction der Eier beschäftigt. Er zeigte 
und hinterliess uns einige fertige Eiertafeln 
von unübertrefflicher Ausführung. Dresser be- 
suchte das ung. Nationalmuseum, wo er die 
ornithologische Abtheilung durchnahm , 
gab sich auch nach Sziget-Csép zu unserem 
Freunde, dem Oologen FR. Cerva, dessen gros- 
ser Geschicklichkeit es gelang für Dresser 


«Ibis» u. z. 


be- 


trotz der vorgeschrittenen Jahreszeit — anfangs 


Juni — noch zwei Gelege des Totanus stagna- 
| tilis zu erbeuten. OT 


INTEZETI ÙGYEK. — INSTITUTS-ANGELEGENHEITEN. 


Vältozäsok a M. O. K. hivatalos szemely- 
zetében. 

CsSÖRGEY-UHLIG Trrusz assistens úr, a m. kir. 
foldmivelésiigyi miniszter önagymeltösäganak 
f. évi 53,850. sz. felhatalmazasa ertelmeben, az 
adjunktusi allasra ideiglenes minösegben alkal- 
maztatott. 

Az assistensi szolgalatra, ugyancsak az em- 
litett miniszteri rendelet értelmében, julius és 
augusztus hónapokra, ideiglenesen ScHENK Ja- 
KAB tanárjelölt úr hivatott be, ki ez idő alatt, 
egyebek mellett, főként a kakuk-vonulásra vo- 
natkozó tanulmányt folytatja. 


Aguila. IX. 


Veránderungen im amtlichen Personale 
der U. 0. C. 

Herr Assistent CsöRGpy-UHLIG Trrus wurde 
auf Grund der Ermächtigung Sr. Exeellenz kön. 
ung. Ministers für Ackerbau unter Nr. 53,850. 
provisorisch mit der Stelle des Adjuncten be- 
traut. 

Im Sinne derselben ministeriellen Verord- 
nung wurde Herr Jaxon ScHENK stud. phil. für 
die Monate Juli und August provisorisch als 
Assistent einberufen, und befasst sich derselbe 
während dieser Zeit, nebst anderen, haupt- 


sächlich mit dem Studium des Kukuks-Zuges. 


30 


934 


Az intezet gyüjtemenyei. Sammlungen des Institutes. 


Ujabb gyarapodäsok. Neuer Zuwachs. 


I. Felallitott madarak és bőrök gyűjteménye. I. Sammlung aufgestellter Vögel und Balge. 
Faj neve. Darabszäm. Ajändekozö neve. 
Name der Art. Zahl der Stücke. Name des Schenkers. 
. Colymbus fluviatilis Tuxsr. 1771. pull. Kunszr K. 
. Sterna hirundo L. ad. 
Sterna hirundo L. pull. — 
Sterna minuta L. en 
Eydrochelidonéni era) Ss ee 
Hydrochelidon leucoptera (Mkıssn. et ScHinz.) 
Anas boscas L. pull. _ _ 
. Charadrius hiaticola L. 1758 
9. Charadrius dubius Scor. ad. 
10. Charadrius dubius Scop. pull. ... 
11. Otis tarda L. pull _ _ = 
12. Perdix perdix, L. melanismus .. 
192Coturnixzscoturniziiy rer 
14. Circus æruginosus (L.) pull. 
15. Aceipiter nisus L. 
16. Cerchneis tinnunculus L. _ 
17. Cerchneis vespertinus (L.) 
18. Falco subbuteo L. .. 
19. Falco merillus GERINI 
20. Dendrocopus minor (L.) 
21. Iynx torquilla L. — 
92. Hirundo rustica L. 
93. Chelidonaria urbica (L.) a es 
24. Clivicola riparia (L.) _ BN te 
95. Ampelis garrula (L.) 
26. Muscicapa grisola L. 
27. « atricapilla L. 
98. « collaris Bucust. È = 
99. Lanius minor Gm. _ 
30. «  collurio L. u 3 
31. Oriolus oriolus L. Re er 
32. Sturnus vulgaris L.. .. 
33. Passer domesticus (L.) 
34. c montanus (L.) 
5. Coccothraustes coccothraustes (L.) 
36. Fringilla cœlebs L.. 
37. « montifringilla L. 
38. Ligurinus chloris (L.) 
39. Cannabina cannabina (L.) 
40. « linaria (L.) — = 
41. Chrysomithris spinus (L.) RENE 
49. Carduelis carduelis (L.) — — — 
A3ASCENOESCIMU (I) PR 
44. Pyrrhula pyrrhula (L.) = ee 


a 


NS pi w 10 


(0 0) 


19 19 = we Ww 19 LO — N 19 19 WILDE E E a EL ey E E [em NO E LL EI E a 


56. 
57. Sitta europea L. ._ 
. Parus maior L. 


60. 


72. 


Faj neve. 
Name der Art. 


5. Calearius nivalis (L.) — 
. Emberiza calandra L. _ 


« citrinella L. 
« schoenielus (L.) .. 


. Alauda arvensis L. 


« arborea L. _ — 
« cristata L. 


. Motacilla alba L. 


« flava L. 


. Anthus pratensis (L.) 


« trivialis (L.) .. 
« campestris (L.) — 


c  cœruleus L. 
« ater L. 
« palustris (L.) 


. Remiza pendulina (L.) __ 
3. Aegithalus caudatus (L.) .. 
64. 
. Troglodytes troglodytes (L.) 
. Cinclus cinclus L. __ 

. Accentor modularis (L.) 

68. 
69. 


Regulus regulus = s 


Sylvia simplex Larn. 
c  sylvia (L.)_ 
c  nisoria (BrcHSsT.) 
c  curruca (L.) 


Acrocephalus arundinaceus (L.) 

« palustris (Brcusr.) … 
. Calamodus schenobenus (L.) — 
. Locustella fluviatilis (Wozr.)_ 
. Phylloscopus sibilator (Brcusr.) 


« trochilus (L.) 
« acredula (L.) _. 


. Hypolais hypolais (L.) 
Slırdussmusieusele | a 


« merula L. 
(on) NI ERA EME 
( viscivorus L. _ 


. Monticola saxatilis (L.) _ 
. Saxicola cenanthe (L.) : 
3. Pratincola rubetra (L) _ = — 


« rubicola (L.) 


. Ruticilla phœnicurus (L.) 


« tithys (L.) 


. Erythacus rubecula (L.). 

. Luseinia luscinia (L.) 
FButsorbuteollie ne 
. Fringilla montifringilla L. — 

. Cerchneis tinnuneulus (L.)_ —_ 


Darabszam. 
Zahl der Stücke. 


—— ee PI a m — LS > 


= We DI a i 19 LD E re em nn «+ | PT A I ne ee PID 1O ne pe N 


LI a è + a ho 


935 


Ajandékozé neve. 
Name des Schenkers. 


Kunszr K. 


Szasò GYÖRGY. 
« « 
Dr. Migronrry L. 
30% 


236 


95. 
96. 
97. 
98. 
SSL 
100. 
. Scolopax rusticula L. pull. 
102. 
103. 
104. 
105. 
106. 
107. 
108. 
109. 
110. 
ola 


101 


Az ajándékozó neve. Küldemények száma. Darabszam. 
Name des Schenkers. Zahl der Sendungen. Zahl der Stücke. 
ERTL Gustav 33 
Monnärı ar 2 46 
HEGYMEGHY Dezső 10 182 
SCHENK HENRIK 10 
Szirrer Jos... 94 
Osszesen | db: 
DOS 
Zusammen | Stück. 
E gyűjtemény összesen 2226 dbot számlál. — Diese Sammlung enthält zusammen 2226 St. 


Faj neve. 
Name der Art. 


Cerchneis vespertinus (L.) 
« cenchris (Nauw.) ER FE 


Ciconia nigra (L.) 
Accentor modularis (L.) 
Gavia arctica (L.) 
Buteo buteo (L.) 


Astur palumbarius (L.)__ 


Anas penelope L. ad. et juv. Si 


Limosa limosa (L.) 
Lanius excubitor L. 


Ortygometra bailloni Vieill. 


Plegadis faleinellus (L.) 
Circus cyaneus L. 
Aceipiter nisus (L.) 
Turdus pilaris L. 

Falco vespertinus 


Faj neve. 
Name der Art. 


. Buteo buteo 

. Anas boschas .. = 
. Astur palumbarius 

. Aquila maculata 

. Pernis apivorus 

. Falco subbuteo — = 
. Cerehneis tinnunculus 

. Falco merillus 

. Accipiter nisus 

. Bubo bubo 

. Syrnium aluco 

. Asio otus 

. Asio accipitrinus — 

. Strix flammea — _ — 
. Carine noctua 


Darabszäm. 
Zahl der Stücke. 


1 


ee nn n 


FAO 


bo 


Se m n UD a 


Osszesen | 150 


Zusammen 


IL Collectio ingluvialium. 


III. Collectio anatomica. 


Darabszäm. 
Zahl der Stücke. 


4 


Bye W 19 > E wore 


m è 19 > la LS 


Ajémdékozé neve. 
Name des Schenkers. 


Dr. MArtonrpy L. 
« « « 
MicHaLus SAND. 
MOLNÁR L. 
Dr. Szirápy J. 
BERCZELLY Gy. 
BÖSZÖRMÉNYI R. 
Szürs AND. jun. 
TARJÁN Tip. 
LAGLER AL. 
Dr. Linper K. 
« « « 
BerczeLLY Gy. 
Haver B. 


WACHENHUSEN ANT. 


sen 


Stück. 
E gyűjtemény jelenleg 459 darabból all. — Diese Sammlung enthält 459 Stücke. 


Ajandékozé neve. 
Name des Schenkers. 


ERTL Gustav. 


Faj neve. Darabszäm. Ajandekozö neve. 
Name der Art. Zahl der Stücke. Name des Schenkers. 


16. Nyctala tengmalmi =; nr bec 1 ERTL Gustav. 
17. Corvus cornix 

18. « frugilegus ._ 
LIMPICAIDICA een 
20. Nucifraga caryocatactes 
21. Garrulus glandarius 
22. Turdus viscivorus 

93. « torquatus 

24. « iliacus 

25. Cuculus canorus 

26. Dendrocopus major 
27. Caprimulgus europæus 
28. Fuligula nyroca 

29. Columba cenas 

30. Vanellus vanellus 

31. Rallus aquaticus 

32. Totanus hypoleucus 
33. Cinclus einelus 

34. Ampelis garrula 

35. Lanius excubitor 

36. Turdus pilaris __ 

37. Colymbus eristatus 
38. Columba palumbus 
39. Phasianus colchicus 
40. Tetrao tetrix 

41. Fulica atra 
49. Nyctiardea nycticorax 
43. Ardea purpurea — 

44. Anas crecca . 

45. Scolopax rusticula 

46. Colymbus nigricollis 
47. « fluviatilis _ — 
48. Gallinago gallinago 

49. Charadrius dubius 

50. Anas querquedula 

51. Hydrochelidon nigra S 
52. Coccothraustes coccothraustes 
53. Emberiza citrinella 

54. Iynx torquilla 

55. Loxia curvirostra 

56. Alauda eristata __ 

57. Alcedo ispida.. 

58. Passer domesticus — 

59. Tichodroma muraria _ 

60. Parus cristatus — 

61. Serinus serinus 

62. Parus ater 

63. Muscicapa grisola 

64. Motacilla boarula 

65. Cannabina cannabina 


ì 
— 1) 


| 
19 © 


bo 


yas a Ss SS Ss 


Oo 45 
© Ww 


= — 1 


c 
© 


1 
= = L 


bo 


ì 
Dern ke = 


} 
19 > 


DI == — 


= = = a IN DO N DO 19 = © 


bo 


(0 0) 


Faj neve. 
Name der Art. 


). Parus major 
67. 
68. 
. Parus coeruleus — 

. Rutieilla tithys eairii = 
. Motacilla alba .. Pa 
T2 
. Passer montanus 
. Tetrao urogallus 


Regulus regulus 
Pyrrhula pyrrhula 


Erithacus rubecula = Era 


Pandion haliætus 


. Gavia septentrionalis 

. Ciconia ciconia 

. Dryocopus martius — 

. Phalaropus lobatus 

. Archibuteo lagopus._ ra 
. Archibuteo lagopus (L.) Rn m 

. Buteo buteo (L.) ad. 2 sternum 

3. Circus æruginosus ad. d sternum 


84. Glaucidium noctuum ad. 7 sternum .. 


110. 


111. Tetrao urogallus L. cranium cum rostro He 


. Dendrocopus leuconotus ad. a sternum 

. Dryocopus martius (L.) ad. 9 sternum ._ 

. Picus viridis L. ad. s sternum 

8. Carduelis carduelis (L.) ad. ¢ et 9 sternum 
. Emberiza scheeniclus L. ad. ? sternum 

. Alauda cristata L. ad. & sternum _ 

. Troglodytes troglodytes (L.) ad. # sternum .. 
92. Turdus pilaris L. ad. g sternum 

. Colymbus griseigena juv. & sternum 

. Larus ridibundus L. juv. — sternum . 

. Seolopax rusticula L. ad. s sternum 

. Falco vespertinus L. sternum __ 

. Tetrao urogallus L. & sternum 

98. 
99. 
100. 
101. 
102. 
103. 
104. 
105. 
106. 
107. 
108. 
109. 


« tetrix L. d sternum 
Mergus albellus L. ? sternum .. 
Charadrius pluvialis L. — sternum 
Hæmatopus ostralegus L. d sternum 
Cerchneis vespertinus L. © ? sternum 
Totanus glareola L. $ sternum 
Glaucidium noctuum (L.) a sternum 
Anas querquedula L. $ sternum 
Cuculus canorus L. sternum 
Hydrochelidon nigra (L.) sternum 
Merops apiaster L. 7 sternum _ 

« « ? 2 sternum 
Gallinula chloropus L. @ sternum 


Osszesen | 
Zusammen J 7 


Darabszam. 


Zahl der 


1 


19 


Der nor Per mr Seo = Le LB a a A a a À Ay A A m m m D 


D po FFF Ke 


Fer 19  iî° HT 


Stücke. 


defect. 


Ajändékozo neve. 
Name des Schenkers. 


ERTL Gustav. 


Sztts BÉLA. 
MoLnar L. 


« « 


WACHENHUSEN ANT. 


PFENNIGBERGER J. 


154 


db. 


Stück. 


E gyüjtemény all jelenleg 375 darabbol. — Diese Sammlung enthält 375 Stücke. 


19 


IV. Collectio nidologica et oologica. 


Faj neve. 
Name der Art. 


. Astur palumbarius 

. Milvus ater. . 

. Circus eruginosus 

. Cerehneis tinnunculus .. 
. Otus vulgaris. 

. Corvus cornix DI 
. Coturnix dactylisonans 

. Gallinula chloropus 

. Crex pratensis 

. Rallus aquatieus (?) 

. Plegadis faleinellus 

. Ardea ralloides 
«purpurea SS lee 
« nycticorax 

. Podiceps minor .. 

« cristatus _. 

. Fulica atra 

. Anas boschas 


= 
ow ON OS Ot = Lo m 


— — 
9 — 


L 


dn —_ nn 
QUIS MS do 


Összesen | 
Zusammen | 


19. Kaptunk főt. MIHÁLYI Caesar lelkész úrtól | 


egy igen érdekes füsti fecske fészket. 


E gyűjtemény tartalmaz 60 darab fészket és 
354 db tojást. 


x 


Itt is hálás köszönettel adózunk az összes 
beküldöknek, különösen pedig ERTL Guszráv, 
SZLÁVY KORNÉL és Kunszr KÁROLY uraknak be- 
cses ajándékaikért, melyekkel intézetünk gyüj- 
teményeit gazdagították. 


Fészekalj. Tojás. Az ajándékozó neve. 
Gelege. Bier. Name des Schenkers. 
| 3 SZLÁVY KORNÉL. 

1 | « « 
| 4 « « 
9 6 « « 
| 1 « « 
1 3 « « 
1 7 « a 
1 l « « 
| 1 « « 
| | « « 
| | « « 
8 95 « « 
7 25 « « 
8 24 « « 
2 7 « « 
| 4 « « 
1 9 « « 
3 10 « « 
49 124 


19. Wir erhielten von Sr. Hochwürden Herrn 
Carsar v. MiHALyı ein sehr interessantes Nest 
der Rauchschwalbe. 

Die ganze Sammlung besteht aus 60 Stück 
Nestern und 354 Stück Eiern. 

x 

Auch hier zollen wir allen Herren Einsen- 
dern, besonders aber den Herren Gusrav ERTL, 
Kornéz Szrivy und KARL Kunszr unsere dank- 
barste Anerkennung für die werthen Geschenke, 
mit welchen sie unsere Sammlungen bereichert 
haben. 


PERSONALIA. 


À M. 0. K. rendes megfigyelöi köze so- 
roztattak : 


Ifj. Szürs Anpor (Székes-Fehérvär), joghall- | 


gato; 


Mornir Lasos körjegyző, Molna-Szecs6d, 
(Vasmegye). 


In die Reihe der ständigen Beobachter 
der U. 0. C. wurden aufgenommen: 


ANDREAS Szürs junior, (Szekes-Fehervär), stu- 
diosus juris; 


Lupwiev. MoLnär, Kreisnotär, Molna-Szecs6d, 
| (Comit. Vas). 


240 


19 


Or à 


w 


bo 9 LO SD 
or 


hae 


A Magyar Ornithologiai Központhoz érkezett An die Ungarische Ornithologische Centrale 
nyomtatvanyok jegyzeke. eingelangte Schriften. 


Ajdndékok. — Geschenke. 


. ALLEN, J. A.: Nomenclatorial Notes on American Mammals. New-York, 1902. 

. AumAsy, G. v. Dr.: Reise nach West-Turkestan und in den Centralen Tien-Shan. (Mitth. d. k. k. 
Geogr. Ges. Wien.) 1901. 

. Arrigoni DEGLI Oppi, E.: Elenco degli Uccelli rari o piu difficili ad aversi conservati nella sua Col- 
lezione Ornitologica Italiana ete. Paris, 1901. 

. Bararczi-Scawarzer Orvò tr.: Psychiatriai beszéd. Budapest. 1902. 


. Barrôky Jözser dr. : A gazdasági munkäsügyi törvények, rendeletek, határozatok gyűjteménye. Buda- 


pest, 1902. 


. Berenpy Bina: A legeltetés és havasgazdälkodäs kérdése. Budapest, 1901. 

. Berenpy B.: A legeltetés kérdése. Budapest, 1902. 

. Beretning om Kvænangens lappiske. — Barnehjems Virksomhed i Aaret 1894. (Niende Aarsberetning.) 
. Beretning om Rotsundelos lappiske. — Barnehjems Virksomhed i Aaret 1900. Tromsö, 1901. 

. BerLepsca, Freih.: Aufhängen von Berlepsch’scher Nistkästen. Gera-Untermhaus, 1900. 

. BERGE, Ros.: Die Vogelsiedlung des Neusatzer Riedes in Ungarn. Berlin, 1902. 


. Bibal daihe Basse cala mi sistes doalla boares ja odda testamenta kanonalas girjid. Kristianiast, 1895. 
Bird Migration in Great Britain and Ireland. — Fourth Interim Report of the Committee. Glas- 
gow, 1901. 


. Bonomr, Agostino : Il Quinto Congresso Zoologico Internazionale di Berlino ete. Rovereto, 1902. 


. Brusina, Sprem. Prof.: Sulle Alche e in specie sult «Alca torda della Dalmazia e della Croazia e sulla 


pretese invasioni del «Phalacrocorax». Boll. della Societa Zoologica Italiana. X. 1901. pg. 213-295. 


. Conwentz: IV. Zoologische Sammlung. Danzig, 1902. 
17. 


Exama, H.: Het verblijt van enkele trekvogels in Nederland in 1901. Utrecht, 1902. 
. Farconıerı, Gu. pr CapreGna : Cattura di due «cosmonettæ histrionica» per la prima volta in Italia. 
Ascoli Piceno, 1902. 


. Festgabe zum fünfundzwanzigjährigen Regierungs-Jubiliium seiner Majestät des Königs Karl von 


Württemberg. Tübingen, 1889. 


. Fnsox, O.: Zur Versöhnung zweier toten Meister. Berlin, 1902. 
. HennIcKE, C. Dr.: Von der Organisation des ärztlichen Standes in Thüringen im Jahre 1899. 
. Hirus Mrcmaer: Beiträge zur Kenntniss der ornithologischen Fauna des Archangelsker Gouver- 


nements. Separat-Abdruck aus: «Ornith. Jahrbuch» XI. 1900, Heft 3. pag. 81106. 


. Horvire G. dr.: A malaria és a szunyogok. Budapest, 1901. 


Tank, E.: Phänologische Mittheilungen. (Jahrg. 1900.) Giessen, 1901. 


5. Inne, E.: Phänologische Mittheilungen. (Jahrg. 1901.) Nürnberg, 1902. 
. Isrvinrry Gyura dr.: A magyar ehető és mérges gombák könyve. 42 szines nyomtatäsu és 150 cinko- 


grafält képpel. Szerz6 kiadäsa. Budapest, 1899. 


. Kxezourek, K.: Weitere Ornithologische Notizen aus der Umgebung von Starkoë bei Caslau. Hal- 


lein, 1902. 


. Koromsarovic, Gs.: O njekim Kraljesnjacima. Spalato, 1895. 
. Kozumsarovié, Gs.: Contribuzioni alla Fauna dei Vertebrati della Dalmazia. Zagreb, 1902. 
. Koske, F.: Ornithologischer Jahresbericht über Pommern für 1901. Stettin, 1902. 


. Lovpon, Har. Bam. und Tscausı, V. Ritt. v.: Coracias garrulus semenowi Loudon et Tschusi nov. sp. 
Hallein, 1902. 


. Lucırero, Armanpo : Avifauna Calabra. Siena, 1901. 


. Maszárn Jozs. gróf: Gazdälkodjunk olcsóbban. Budapest, 1902. 


. Marie Jòzs. gróf: A socialismus multja, jelene és jövője. Budapest, 1901. 
5. MarrorsLLI, Gracinto : Ulteriori osservazioni sull. Athene Chiaradiæ, Giglioli. Milano, 1902. 


241 


. Mearns, Ep. : Descriptions of three new Birds from the Southern United States. Washington, 1902. 
. Mepiò, Moro: Drugo kolo Ihtioloskih Biljezaka. Zagreb, 1901. 
. Mepré, Moso: Sabljarka (Pelecus cultratus L.) i Platnica (Leuciscus virgo Heck.). Dodatak narodnoj 


Nomenclaturi Riba. Sarajevo, 1902. 


. Nivscun, H. Dr.: Einige Bemerkungen über das Nest der Beutelmeise. Gera, 1902. 
. ÖBERHOLSER, H. C.: Catalogue of a Collection of Hummingbirds from Ecuador and Columbia. 


Washington, 1902. 


. ÖBERHOLSER, H. C.: A review of the Larks of the Genus Otocoris. Washington, 1902. 
. Osporn, H. F.: American Focene Primates, and the Supposed Rodent Family Mizodectidæ. New- 


York, 1902. 


. Ousrazer, E. et Craysroocke. J. de: Compte Rendu des Séances du Ille Congrès Ornithologique 


International Paris, 26—30 juin 1900. Paris, 1901. 


. Pavesi, Pierro: Il Settimo Calendario Ornitologico Pavese (1898-1902). Milano. 1902. 
5. Pavesi, P.: L'Ucel delle tempeste nel cuore d’Italia. Siena, 1899. 

. Peréssy Lagos : Emlékeim. Elbeszélések és rajzok 18 képpel. Budapest, 1901. 

. Quiesran, J.: Veiledning til Undersgelse af Lappernes Forhold. Kristiania, 1896. 

. Quicsran, J.: Udsigt over Tromsö seminariums Historie 1326— 1901. Tromsö, 1901. 

. Quisstan, J. und SanpserG, G.: Lappische Sprachproben. Helsingissä, 1888. 


50. Rappe, G. Dr. und Mürter, P.: Bericht über das kaukasische Museum und die öffentliche Bibliothek 


in Tiflis für das Jahr 1901. Tiflis, 1902. 


. Raspaız, M. Xav.: On the Sense of Smell in Birds. (Smithson. Rep. 1899. No. 1238.) 

. Ricamonp, Ca. W.: Ixoreus should replace Hesperocichla. Washington, 1902. 

. Ricamonp, Cu. W.: Two preoccuped avian genera. Washington, 1902. 

. Ricumonp, Ca. W.: The proper name for the Arctic Horned Owl. Washington, 1902. 

. Ricamoxp, Ca. W.: List of Generic Terms proposed for Birds during the Years 1890 to 1900, inclu- 


sive, to which are added Names omitted by Waterhouse in his «Index Generum Avium». 


). Rronmonp, Cu. W.: An early name for the northern form of Sphyrapicus ruber. Washington, 1902. 
57. Ricumonp, Cu. W.: Description of a new subspecies of Stenopsis cayennensis from Curacao. Washing- 


ton, 1902. 


. Ricamonp, Ca. W.: Parus inornatus griseus renamed. Washington, 1902. 

9. Ricumonp, Ca. W.: Descriptions of two new Birds from Trong, Lower Siam. Washington, 1902. 

. Richter Aap. dr. : Az új kir. Botanikus kert Berlin-Steglitz mellett Dahlem-ben. Kolozsvár, 1902. 
. Roses, Reg. C.: Bird-killing as a method in Ornithology. Cambridge, Mass. 1901. 

. RoBinson, W. and Ricamonp, Cu. W.: List of Birds Collected in the vicinity of La Guaira, Venezuela. 


Washington, 1901. (Proc. U. St. Nat. Mus. No. 1247.) 


. Scuatow, Herm.: Über die geographische Verbreitung der afrikanischen Struthioniden. Paris, 1901. 
|. SKAAR, J. N.: Om den finske Bibels Oversættelse og Udgivelse. Tromsö, 1896. 

. Skaar, J. N.: Same-bibbal Jorggalume ja prentedattujume birra. Kristianiast, 1895. 

. SNOUCKAERT van ScHaus. Baron: Ornithologie van Nederland waarnemingen van 1 mei 1901 tot en 


met 30 April 1902. Amsterdam, 1902. 


. Turenemann, J.: Das häufige Vorkommen von Filarien in Lanius collurio. (Ornithol. Monatsber. 


Juniheft) 1902. 


. Tuınnemann, J.: Einiges über Thier- im besonderen Vogelschutz. 1902. 
. THIEnEMANN, J.: Zum Vogelschutz. Königsberg, 1902. 
. THIENEMANN, J.: Über das Aufwachsen und den Federwechsel der Märzente (Anas boscas). Neu- 


damm, 1901. 


. Turenemann, J.: Einiges über die Steppenweihe (Circus macrurus). Neudamm, 1901. 

. Turenemann, J.: Über das Baumen des Iltisses. Neudamm, 1901. 

. Trienemann, J.: Vogelwarte Rossitten : Zug von Scolopax rusticula. Berlin, 1902. 

. THIENEMANN, J.: Vogelwarte Rossitten: Budytes flavus borealis und Stercorarius pomatorhinus ; Zug 


von Nucifraga Car. und Circus macrurus. Berlin, 1901. 


. Tarenemann, J.: Vogelwarte Rossitten : Circus macrurus. Berlin, 1901. 


Aquila. IX, 31 


= we = 


D 1 OT 


16. 


19. 
20. 


21 
22. 
93. 
24. 


DE 


. THIENEMANN, J.: Vogelwarte Rossitten : Otocoris alpestris ; Bombyeilla garrula ; Nyctala tengmalmi ; 


Corvus cornix >< Cory. corone. Berlin, 1901. 


. Timon ZourAn: Józan erkölcs. Egészségtani erkölcstan. — Arad, 1902. 
. Tscausr, V. Ritt. v.: Berichte und Anzeigen. Hallein, 1901. 
. Tscuust, V. Ritt. v.: Ornithologische Kollektaneen aus Oesterreich-Ungarn und dem Ocenpations- 


gebiet. Hallein, 1902. 


. Tscuust, V. Ritt. v.: Ueber das Vorkommen des rotsternigen Blaukelchens im Elbethale. 

. Vancer Jenö dr. : Az ällat- és növénytan tanítása. Budapest, 1902. 

. Vance Jenò dr.: A biologiai kirándulások ezélja és feladata a tanárképzés szempontjából. Bpest, 1902. 
. Wagner János : Physalis pubescens L. Hazánknak egy új bevándorolt növénye. Budapest, 1902. 

|. WERTHER, v. O.: Menschenpflichten. 

. Wusenzi, C. u. CLoprus, G.: Der weisse Storch — Ciconia alba Bechst. — in Mecklenburg. 

. Wisner, C.: Der Vogelzug in Mecklenburg. (I.) — Berlin, 1902. 

. Wusrner, C.: Der Vogelzug in Mecklenburg. (II.) — Berlin, 1902. 

. Zarupny, N. u. Hirms, M.: Neue Vogelarten. Berlin, 1902. 


Cserepéldanyok. — Tausch- Exemplare. 


. Akadémiai Ertesitö. — Budapest. (144. f.) 145—151. f. (1902). 

. Ällatvedelem. Az Orsz. Allatvédé Egyes. Hiv. Közlönye. — Budapest. 

. Anales del Museo Nacional de Montevideo. Fasc. XXII. (1901). 

. Annales de la Faculté des Sciences de Marseille. 

. Annales du Musée d" Hist. Naturelle de Marseille. Bulletin. 

. Arbeiten. (Naturforscher- Verein zu Riga). Heft X. 1901. 

. Archiv für die Naturkunde Liv-, Esth- und Kurlands. — Dorpat (Jurjeff). 

. Atti della Reale Accademia di Scienze, Lettere et Belle Arti di Palermo. (1899.) Vol. V.; (1900 — 


1901.) Vol. VI. 


. Atti della Società Toscana di Scienze Naturali. — Processi Verbali. — Pisa. Vol. XII. pg. 230—266 ; 


XII. pg. 1—39. — Memorie. Vol. XVIII. 1902. 


. Atti della Società Italiana di Scienze Naturali e del Museo civico di Storia Naturale. — Milano. 


Vol. XL. Fasc. 4. — XLI. Fase. 1. 


. Atti dell I. R. Accad. degli Agiati di Rovereto. Vol. VII. 3—4. (1901); Vol. VIII. 1-2. (1902). 

. Augustana Librarys Publications. — Rock Island. Illinois. 1. (1898). 

. Avicula. Giornale Ornithologico Italiano. — Siena. Anno V. f. 47—48.; VI. 49—52. 

. Bergens Museums Aarbog. 

. Bericht der Meteorolog. Commission des Naturforschenden Vereins in Brünn. Jahrg. (1899.) XIX. 1901. 


Bericht des Naturwissenschaftlichen Vereins f. Schwaben und Neuberg (a. V.) — Augsburg. 


. Bericht der Naturwissenschaftl. Gesellschaft zu Chemnitz. 
. Bericht der Oberhessischen Gesellschaft f. Natur- und Heilkunde. — Giessen. XXXIII. 1899 —1902. 


Bericht der Wetterauischen Gesellschaft f. die gesammte Naturkunde. — Hanan. 
Bericht über die Thätigkeit der St. Gallischen Naturwissenschaftlichen Gesellschaft 1900-1901. — 
St. Gallen, 1901. 


. A Borsod-miskolezi közművelődési és Múzeum-Egyesület Évkönyve. (1900). — Miskolez. 1902. 


Budapesti m. k. Állami Vetémagvizsgalé Állomás Jelentése. — Budapest. 

Bulletin de U Institut Botanique de Buitenzorg. No. XIII. (Zoologie I.) 1902. 

Bulletin de U Institut Égyptien. — Le Laire. IV. Ser. Fase. 1—3. 1901. 

Bulletin of the American Museum of Natural History. — New-York. Vol. VII. pgg. 193 —352. Articles 
VI—X.; Vol. VIII. pgg. 45—64 ; 97—160, 225—304 ; Vol. IX. pgg. 1—44, 47—58, 209—220; Vol. 
X. pgg. 15—43, 143—158, 253—298 ; 353—461 ; Vol. XII. pgg. 1—17, 149—156; 195—218, 257 — 
264; Vol. XIII. pgg. 1—18, 63—67, 87—94, 117—183, 191— 199, 219—227, 297—320; Vol. XIV. 
peg. 313—412; Vol. XVI. pgg. 1—22, 77—89, 145— 148 ; 159— 230. 


ì. Bulletin of U. 8. Departement of Agriculture. Division of Biological Survey. — Washington. 


243 


. Bulletin de la Société Impériale des Naturalistes de Moscou. Nouv. Ser. Anne 1902. Nr. 1—2. 
. Catalogue of Canadian Birds. — Ottawa. 

. Ciel et terre. Bruxelles. — XXII. 19—23; XXIII. 1—10. 

. Erdély. Kolozsvár. X. (1901) 8-12; XI. (1902.) 1—5. 

. Erdely Népei. — Kolozsvär. V. (1902) 1. 


. Erdészeti Kisérletek. — Selmeczbänya. III. (1901) 3-4; IV. 1. (1902). 

. Erdészeti Lapok. — Budapest. XLI. 1—7. 

. Értesítő. Erdélyi Mizeum-egylet Orvos-természettudomänyi szakosztälyäböl. — Kolozsvár. XXVI. 
évf. I. Ory. szak. III. f. 

. «Fauna». Mittheilungen aus den Vereinssitzungen vom Verein Luxemburger Naturfreunde «Fauna». 


Jahrg. 11. (1901). 


. Finnish-Ugrische Forschungen. — Helsingfors. Bd. I. Heft. II. (1901). 


. Glasnik Hrvatskoga Naravoslovnoga Druztva. — Zagreb. XIII. 1—6 (1902). 


. Halászat. — Budapest .III. 7—17 (1901 —1902). 


. Helios. — Frankfurt a/O. Bd. XIX. (1902). 

. Jahrbuch des Siebenbürgischen Karpathenvereins. — Hermannstadt. Jahrg. XXI. (1901), XXIL. (1902). 

. Jahrbuch des Naturhistorischen Landes-Museums von Kärnten. — Klagenfurt. 

. Jahresbericht — 12-ter — des Vereins für Naturwissenschaft zu Braunschweig. 1899-1900 und 
1900— 1901. 


. Jahresbericht und Abhandlungen des Naturwissenschaftlichen Vereins in Magdeburg. 1898, 1899. 

. Jahresbericht der Naturforschenden Gesellsch Graubündens. — Chur. Jhg. (1900— 1901), XLIV. 1901. 
. Jahresbericht des Ornithologischen Vereins zu München. IL (1899, 1900.) 1901. 

. Jelentes a m. k. Orsz. Meteorologiai es Foldmagnes. Intezet stb. 1901. evi müködeseröl. — Budapest. 


II. 1902. 


. Jelentés a M. Nemz. Múzeum 1901. évi állapotáról. — Budapest, 1902. 

. Journal of the Asiatic Society of Bengal. — Calcutta. LXX. Part. II. 1. (1901). 

. Kiserletügyi Közlemények. — Budapest. IV. 5.; V. 1-3. 

. Korrespondenzblatt des Naturforschervereins zu Riga. 

. Köztelek. — Budapest, 1901. 94—96. sz. 1902. 1—60. sz. 

. La Feuille Des Jeunes Naturalistes. — Paris. XXXII. Année. 374—382. 

. Landwirtschaftliche Zeitschrift für Oesterreich-Schlesien. — Troppau. 1902. Nr. 1114, 

. Leopoldina. — Halle a/S. XXXVII. 11-12. — XXXVIII. (1902) 1—5. 

. Magyar Iskolai Tanszermüzeum. — Budapest. I. (1900-1901) 1-8. 

. Memoirs of the American Museum of Natural History. Vol. I. Part. VI. (Monograph of the Sesiidæ 


of America, North of Mexico; by Will. Beutenmüller). — New-York, 1901. 


. Memoirs (of the Australian Museum). — Sydney. 
. Memorie. (Mus. Civico di Storia Naturali di Milano). 
. M. kir. Meteorologiai és Féldmagnességi Intézet Evkönyvei. — Budapest. XXIX. köt. III. r. (1898— 


1899). 1901. — XXX. kot. (1900. évf.) I., III. 1902. 


D. M. k. Meteorologiai Intezet Hivatalos kiadvanyai. — Budapest, 1902. V. kötet. 
. Meteorologisch Jaarbook voor 1899. — LI. Jaarg. Uitgegev. door het koninkl. Nederlaudsch Meteorol. 


Institut. — Utrecht. 1902. 


52. Mittheilungen aus dem Osterlande. N. F. 
3. Mittheilungen des Kaukasischen Museums, — Tiflis. Bd. I—IV. (1897-1901). 
i. Mittheilungen des Naturwissenschaftlichen Vereines für Steiermark. — Graz. XXXVII. (Jahrg. 


1900.) 1901. 
. Mittheilungen des Naturwissenschaftlichen Vereines zu Troppau. 
. Museum caucasicum. — Tiflis. II. 1901. 
. Museum f. Naturkunde. — Berlin. 


8. Néplap. Gazdasági heti közlöny. — Budapest. VIII. (1901) 48—52; — IX. 1-31. 


. The Naturalist. A monthly journal of Natural History for the North of England. — Leeds. Nos. 528 — 
539 (1901); — 540—547 (1902). 


. Az Országos Ällatvedö Egyesület Évkönyve 1901-röl. — Budapest. 1902. 

. Potfiizetek. — Budapest, 1901. LXIII-LXIV ; 1902. LXV—LXVI. 

. Proceedings of the American Academy of Arts and Sciences. — Boston. XXXVII. 1-14. 

. Proceedings of the Asiatie Society of Bengal. Nos. IX—XII. (1900) ; III (1901). — Calcutta. 
. Proceedings of the California Academy of Sciences. Zoology. 

. Proceedings of the United Stutes National Museum. — Washington. No. 1247 (1901); 1258, 1267, 


. Naturae Novitates. — Berlin, 1901. 19—24; — 1902. 1—9. 
. North American Fauna. (U. S. Department of Agriculture). — Washington. 


Novitates Zoologicae. (Edit. by Walt. Rotschild, E. Hartert and K. Jordan.) — Tring. Vol. VILI. 
4-5; IX. 1-2. 
Ornithologisches Jahrbuch. — Hallein. XIII. 1—4 (1902). 


i. Der Ornithologische Beobachter. — Bern. I. Jahrg. Nr. 1—30. 
5. Ornithologische Monatsberichte. — Berlin. IX. (1901) 12. — (1902) 1—8. 


Ornithologische Monatsschrift. — Gera-Reuss. XXVII. (1902) Nr. 1-8. 


1271, 1274 (1902). 


3. Records of the Australian Museum. — Sidney. Vol. IV. No. 1, 3, 4. 

. Report of the Secretary of Agriculture. — Washington. 

5. Report of Trustees of the Australian Museum. — Sydney. 

. Revista do Museu Paulista publicada por H. von Ihering. — S.-Paulo. Vol. IV. (1900). 


Rovartani Állomás közleményei. — Budapest. 


. Sami Usteb. I-II. Jakkodkk, 1899, 1900, 1901. — Tromsö. 
. Schriften. Herausg. von der Naturforscher-Gesellschaft bei der Universität Jurjeff, X. 1902. 
. Sitzungsberichte der Naturforscher- Gesellschaft bei der Universität Dorpat. (Jurjeft.) Bd. XII. Heft. 


3. (1900). 


. Die Schwalbe. Berichte des Comites für Ornithologische Beobachtungsstationen in Oesterreich. — 


Wien. Neue Folge. II. 1900—1901. 


. Skrifter. (Kong. Norske Videnskabers Selskak.) — Trondjem. 

. Smithsonian Miscellanious Collections. — Washington. 

. Smithsonian Report. — Washington. 

. Societatum Litterae. — Frankfurt. Jhg. XIV. (1900) 1—12. 

3. A Soproni Allatvedö Egyesület Évkönyve 1900-1901. — Sopron 1902. 

. A Természet. — Budapest. V. (1901/1902). VII—XXIIT. 

. Természetrajzi Füzetek. — Budapest. XXV. (1902) 1-2. 

. Termeszettudomänyi Közlöny. — Budapest. (1901) 388, (1902) 389—395. füzetek. 

. The Auk. — New-York. 1902. 1—3. 

. Transactions of the Academy of Sciense of St. Louis. Vol. X. 9-11, (1900/901) ; XI. 1-5. (1901). 
. Tromsö Museums Aarsberetning. — Tromsö. (1899) 1900 ; (1900) 1901. 

. Tromsö Museums Aarshefter. — Tromsö. 23. (1900) 1901. 

. Vadäszlap. — Budapest. XXIII. 1—21. 

. Verhandlungen des Naturforschenden Vereins in Brünn. XXXIX. (1900) 1901. 

. Verhandlungen und Mittheilungen des Siebenbürgischen Vereines für Naturwissenschaften zu 


Hermannstadt. L. Bd. (1900). 


. Volksblatt. Landwirthschaftliche Wochenschrift. — Budapest. VIII. (1901) 48—52, — IX. 1-31. 
. Yearbook of the United States Department of Agriculture. — Washington. 
. Zeitschrift für Ornithologie und praktische Geflügelzucht. — Stettin. XXVI. (1902) 1—7. 


NEKROLOG. 


NECSEY ISTVAN. 


(1870-1902). 


Müködese a M. 0. Központban. 


Irta: Herman OrTó. 


Két szines táblával. 


Alig 32 éves korában halt meg 1902 márcz. 
26-án a müncheni sebészeti klinikán öngyilkos- 
sági kisérlet következtében, hosszú és nehéz 
szenvedés után Néosey ISTVÁN a festő, a ki mint 
természetrajzi illustrator, sokat igérő pályát 
kezdett, majd a művészetben a legmagasabb 
után törekedett, a nélkül, hogy azt elérhette 
volna. Vége mélyen tragikus. 


Életrajzi adatai édes atyjának közlése sze- 
rint röviden a következők : NÉCSEY ÍSTVÁN szü- 
letett 1870-ben febr. 12-én Verebélyen, Bars- 
megyében, a hol atyja postamester. A gymna- 
siumot Léván a P. P. Piaristáknál végezte és 
itt tette le 1887 jun. 28-án az érettségi vizsgát. 
Katonai kötelezettségének mint tartalékos had- 
nagy tett eleget. Már gyermekkorában kedve 
tellett a festésben, és hajlamát követte, mikor 
1887 őszén Münchenbe ment, a hol 1888/89-ben 
Herrerion tanítványa lett, még pedig úgy, hogy 
előtte még földijenel, HorLósv Simonnäl, tett ki- 
sérletet ; HERTERICHtÖl 1889-ben ismét Horr6sy- 
hoz tért vissza, de még ugyanazon év deczem- 
bereben Párisba ment a hol a Juzran-akadé- 
miaban JuLes LEFÉBVRE tanítványa lett, ott- 
maradt 1891-ig. Hey 1895 märeziusäban hoz- 
zám intézett levelében Nécsey ugyan Constant 
BENJAMIN és Ducer L. tanítványának is vallotta 
magát, de édes atyja kezében csak LEFÉBVRE 
bizonyítványa van meg. Nevezett év áprilisé- 
ben még Páris gallériáiban másolgatott, május- 
ban azután visszatért Verebélyre. Eddig édes 
atyja, NécsEev JOZsEF úr. 


Néosey Istvinnak hozzám intézett első le- 
veleiből kitünik, hogy sokszor tett kisérleteket 
arra nézve, hogy kiállításokon résztvehessen, 


de mindig visszautasították; ez különös kimé- 


STEFAN v. NÉCSEY. 


(1870 — 1902). 


Seine Thatigkeit an der U. 0. C. 


Von Orto HERMAN. 


Mit zwei colorierten Tafeln. 


Am 26-ten März 1902 starb auf der chirur- 
gischen Klinik in Minchen infolge Selbstmord- 
versuches, nach langem und schwerem Leiden, 
kaum 32 Jahre alt, der Maler STEFAN NécsEy, 
der als naturhistorischer Illustrator einen viel- 
verheissenden Anlauf nahm, dann aber in der 
Kunst nach dem Höchsten griff, ohne es errei- 
chen zu können. Sein Ende ist tief tragisch. 

Seine biographischen Daten sind, nach Mit- 
theilung seines Vaters, kurzgefasst die folgen- 
den: STEFAN Néosey wurde am 12-ten Februar 
1870 in Verebely, im Comitat Bars geboren, 
wo sein Vater Postmeister ist. Das Gymnasium 
absolvierte er in Léva bei den P. P. Piaristen 
und bestand dort die Maturitätsprüfung am 28. 
Juni 1887. Er genügte seiner Militàrdienst- 
pflicht als Lieutenant in der Reserve. Schon als 
Kind zeigte er Lust zur Malerei und begab sich 
der Neigung folgend im Herbst 1887 nach Mün- 
chen, wo er 1888/89 Herrericn’s Schüler wurde 
u. z. nachdem er vorher bei seinem Lands- 
manne, Simon Houvösy, einen Versuch machte ; 
von Herreric® kehrte er 1889 wieder zu 
Horrösy zurück, ging jedoch im December des- 
selben Jahres nach Paris, wo er in der Acade- 
mie Junin Schüler JULES Lertevre’s wurde 
und bis 1891 verblieb. In einem im März 1895 
an mich gerichteten Briefe bekannte sich Nécsey 
zwar auch als Schüler BENJAMIN Consrant’s 
und L. Doucer’s ; in den Händen seines Vaters 
befindet sich jedoch nur das 
LevéBvre. Im April des ebengenannten Jahres 
copierte er noch in den Gallerien von Paris 
und kam dann im Mai nach Verebely zurück. 
So weit sein Vater, Herr Joser Nécsey. 

Aus seinen an mich gerichteten ersten Brie- 


Zeugniss von 


fen geht hervor, dass er vielfach Versuche 
machte in Ausstellungen unterzukommen, je- 


| doch stets zurückgewiesen wurde, mit beson- 


246 


letlenséggel a magyar müvészeti körök részé- 
ről történt, a mi mod fölött és tartósan elkese- 
ritette kedélyét es benne valami üldözesi ma- 
niat, söt embergyülöletet keltett; szivesen el is 
vonult és megszerette a magänyt. Tudtommal 
csak egyetlen egyszer ällitott ki képet az elsò 
magyar secessziöban, a regi «Nemzeti Szalon»- 
ban, egy esendeletkepet: «Virägok az asztalon», 
a viragok mellett, mintegy odavetve, volt egy 
pirok is. A kép a perspectiväban el volt hi- 
bazva, és nem talált vevőre. Az arezképfesté- 


szetben tett kisérletei szintén keveset igérő 
eredménynyel végződtek. 
Mikor e sikertelenség következtében már 


éppen a legnagyobb lelki harezot vívta, vélet- 
lenül elolvasta a Magyar Tudományos akadé- 
mia egyik pályázati hirdetését valamely állat- 
család vagy állatnem megismertetésére. NÉCSEY 
a feladatot a festő szempontjából fogta föl; 
nekiállott tehát, lassanként összefogdosta Vere- 
bély környékének összes lepkéit, és jól-rosz- 
szúl lefestette őket. Mikor készen volt, 
küldte a táblákat az akadémiának ; de azt kel- 
lett tapasztalnia, hogy nem festészeti, hanem 
természetrajzi munkáról van szó, tehát fárado- 
zása hiába való volt. 


be- 


Most ismét nekilátott buzgósággal és szivos- 
sággal ; megszerezte magának BERGE és mások 
munkáit, és egész komolyan belemélyedt a 
Lepidopterák tanulmányozásába. Megtanulta az 
ábrázolási mód alaki részét és újból munkához 
látott. A beküldött próbát a Magyar Tud. Aka- 
démia ugyan megdícsérte, de a dolognak mégis 
megvolt a maga bökkenője. Az akadémia épen 
irott természetrajzi monographiát akart, a mely- 
nél a kép csak megvilágító adalék. 


1895 márczius hó első napjaiban levelet kap- 
tam az előttem teljesen ismeretlen Néosextôl, 
a melyben «orszagosan elismert igazságos em- 
ber»-nek szólít, és az en iteletemre bízza : dönt- 
sem el én, vajjon folytassa-e a harczot a meg- 
kezdett irányban vagy nem? Ő jövőjét itéletem- 
től teszi függővé. 


A levélhez lepketáblák voltak mellékelve, a 
melyek rendkívül és alakérzéket 
árultak el, és tán a legjobbak voltak mindazok 
közül, a mit ilynemű dolgokból eddig Magyar- 
országon produkáltak; legfeliebb a potrohra 


éles szin- 


derer Unnachsichtlichkeit seitens der ungari- 
schen Kunstkreise, was sein Gemüth dauernd 


ungemein verbitterte und bei ihm eine Art von 


Verfolgungswahn, ja Menschenhass erzeugte; er 
ging gerne abseits und liebte die Einsamkeit. 
Nur ein einzigesmal stellte er meines Wissens 
in der ersten ungarischen Secession, im alten 
«Nemzeti Szalon» aus, u. z. ein Stilleben 
«Blumen auf dem Tische», neben den Blumen 
wie hingeworfen, auch ein Gimpel. Das Bild 
war in der Perspective verfehlt und fand kei- 
nen Käufer. Seine Versuche im Porträtfach 
hatten auch keinen verheissenden Erfolg. 

Als er durch die Misserfolge eben in grössten 
Seelenkampf gerieth, las er zufällig die Preis- 
ausschreibung der ungarischen Academie der 
Wissenschaften auf eine monographische Dar- 
stellung irgend einer Thierfamilie oder eines 
Genus. Nécsey fasste diese Aufgabe vom ma- 
lerischen Standpunkte auf, ging her, fing nach 
und nach alle Schmetterlinge der Umgebung 
von Verebely zusammen und malte sie schlecht 
und recht. Als er fertig war, sandte er das Ta- 
felwerk an die Academie ein, musste aber er- 
fahren, dass es sich nicht um eine malerische, 
sondern um naturhistorische Aufgabe 
handelt, seine Mühe also verloren war. 

Nun gieng er mit Eifer und Zähigkeit daran, 
verschaffte sich Brren’s und Anderer Werke 
und vertiefte sich ganz ernstlich an das Stu- 
dium der Lepidopteren. Er erlernte die Dar- 
stellungsweise und begann die Abbildungen 
von Neuem. Die eingesandte Probe wurde sei- 
tens der ung. Academie zwar belobt, es hatte 
aber dabei auch sein Bewenden. Die Academie 
wollte eben eine geschriebene naturhistorische 
Monographie haben, wobei die Abbildung bloss 
beleuchend zu wirken hatte. 

In den ersten Tagen des Monates März 1895 
erhielt ich nun von Nécsey, der mir völlig un- 
bekannt war, einen Brief, worin er mich als 
«landesbekannten gerechten Mann» apostro- 
phiert und an mein Urtheil appelliert, ich soll 
entscheiden, ob er den Kampf in der einge- 
schlagenen Richtung fortsetzen soll oder nicht? 
Er mache von meinem Urtheile seine Zukunft 
abhängig. 

Dem Briefe lagen einige Schmetterlings- 
tafeln bei, welche einen ungemein scharfen 
Farben- und Formensinn verriethen und wohl 
das Beste waren, was bis dahin in dieser Art 
in Ungarn produciert wurde; eine Bemerkung 


eine 


nézve lehetett volna megjegyzést tenni ; a szär- 
nyak a maguk nemében tökéletesek voltak. 


Rögtön válaszoltam ; megmondtam, hogy ter- 
mészetraizi illusztrátornak született, hogy leg- 
melegebben föl fogom őt karolni; küldjön el 
egy sorozatot nappali és éjjeli lepkékből; a 
többi az én dolgom lesz. 


Már néhány nap mulva kaptam vagy húsz 
táblát; rögtön megragadtam az alkalmat, hogy 
azokat a kir. magy. Természettudományi Tar- 


tehetség értékére és fontosságára. A képeken 
mindaz, a mi felületképpen terült el Nécsey 
előtt, tehát a kiterjesztett szárny, a legkisebb 
részletig is csodálatosan vissza volt adva; 
mindaz, a mi már plasztikus elemhez tartozott, 
mint a potroh, nem volt tökéletes. A színérzék 
mindenképpen rendkívüli volt. A szinfokozatok 
az egyes sorozatokban, mint pl. a fajokban oly 
gazdag Agrotis genusban, a melyet majdnem 
teljesen kimerített, és másokban szinte mesé- 
sek voltak; nyilvánvaló volt azonban, hogy ő 
nem festette a természetrajzilag vett speczieszt, 
hanem valósággal portraitját adta az előtte 
fekvő individuumnak. Később valósággal bá- 
mulatba ejtette a lepidopterologusokat fajmeg- 
határozásainak biztosságával és a Noctuák meg- 
különböztetésével. 


Minthogy nálam abban az időben egy nagy 
madártani munka terve már készen volt, el- 
határoztam, hogy megteszem a kisérletet NÉ- 
csevvel ezen a téren; mivel a közoktatásügyi 
miniszterium némileg tartózkodóan viselke- 
dett, az akkori földmivelesügyi miniszterhez, 
gróf FEsrerrcs Anporhoz fordultam, a ki rög- 
tön fölfogta egy ily egészen hazai erők által 
előállítandó ornithologiai munka fontosságát, 
és megadta a módot a próba kivitelére. 


Most behívtam Nécsevt a M. 0. K.-ba, meg- 
magyaráztam a feladat mibenlétét és jelentő- 
ségét, oda állítottam az asztalra egy meglehető- 
sen rosszul sikerült boros rigó — Turdus ilia- 
cus — preparatumot, avval a kéréssel, fesse 
azt le úgy, a hogy ő éppen látja. Lefestette a 
madarat minden hibáival együtt; színekben és 
contourokban teljesen kielegitöleg — de a plasz- 
tikus és perspectivikus elemben még sok ki- 
vánni való volt. Erre megmagyaráztam neki a 


247 


liess sich höchstens hinsichtlich des Abdomen 
machen; die Flügel waren in ihrer Art voll- 
kommen. 

Ich antwortete sofort; erklärte ihm, dass er 
zum naturhistorischen Illustrator geboren ist, 
dass mich seiner 
will; er solle mir eine Suite von Tag- und 
Nachtschmetterlingen einsenden ; das Übrige 
sei meine Sache. 

Schon nach wenigen Tagen erhielt ich an 
die zwanzig Tafeln und ergriff sofort die Gele- 


ich wärmstens annehmen 


genheit dieselben in der Fachsitzung der kön. 
sulat szakülesen bemutassam és ramutassak a 


ungarischen Naturhistorischen Gesellschaft vor- 
zuführen, auf den Wert und die Wichtigkeit 
des Talentes hinzuweisen. Auf den Bildern war 
Alles, was absolut plan vor Nécsey lag, also 
der gespannte Flügel, bis ins geringste Detail 
wundervoll wiedergegeben ; Alles was gewisser- 
massen plastisch war, wie das Abdomen, ent- 
sprach nicht vollkommen. Der Farbensinn war 
ganz ungewöhnlich. Die Abstufungen in Reihen, 
wie im an Arten so reichen Genus Agrotis, 
u. A. m., welches er beinahe erschöpfte, waren 
schier fabelhaft; doch war es offenbar, dass er 
nicht die naturhistorische Species malte, son- 
dern das vor ihm liegende Individuum förm- 
lich porträtierte. Später verblüfite er förmlich 
die Lepidopterologen durch die Sicherheit der 
Artbestimmungen und Unterscheidungen der 
Noctuinen. 

Da nun zu jener Zeit der Plan für ein grosses 
Werk über Ornithologie schon zur Reife gedie- 
entschloss ich mich, mit Nécsey 
den Versuch auf diesem Gebiete zu unterneh- 
men; da sich aber das Unterrichtsministerium 


hen war, 


| gewissermassen skeptisch verhielt, wendete ich 


mich an den damaligen Minister für Land- 
wirthschaft, Grafen Anpor FEsrerics, der die 
Wichtigkeit der Herstellung eines ornithologi- 
schen Werkes, u. z. ganz durch heimische 
Kräfte, sofort erfasste und die Mittel zur Probe 
bewilligte. 

Ich berief nun Néosey in die U. 0. C., 
klärte ihm das Wesen und die Bedeutung der 
Aufgabe, stellte ihm ein ziemlich schlechtes 
Präparat einer Weindrossel — Turdus iliacus — 


er- 


| auf den Tisch, mit dem Ersuchen, dasselbe so 


zu malen wie er es eben sieht. Er malte den 
Vogel mit allen Defecten; in Farbe und Con- 
touren ganz genügend — das plastische und 
perspectivische Element liess jedoch viel zu 
wünschen übrig. Hierauf erklärte ich ihm die 


preparatum hibáit és a helyes ábrázolást Dres- 
ser «Birds of Europe» nagy munkája, KEULE- 
mans képei alapján, a melyet megszereztem. 
Rögtön nekilátott a tollak elrendeződésének és 
más részletek tanulmányozásának, és csak- 
hamar odáig jutott, hogy jó preparatumok után 
jó képeket tudott adni, a melyeken azonban 
mindig ugyanaz a hiba volt, t. i. a plasztikus 
elem hiánya és hibás perspektiva. Nem tudtam 
soha eldönteni, vajjon ez a hiba a szemében 
gyökerezett-e, vagy pedig eredeti irányában, 
Hozrésx iskolájának a szinekben, plasztikában 
és perspektivában sokszor a kuszáltságig foko- 
zott szeczessziója hatásában. Bizonyos, hogy 
képeinek a visszautasítása 
plasztika és hibás perspektiva következménye 
volt. Megjegyzem azonban, hogy ott, a hol a 


mindig hiányos 


viszony egyszerű volt, mint a tojásoknál, a 
plaszticzitást teljesen visszaadta ; a hiba a forma 
bonyolulásával fokozódott. 


Arra számítottam azonban, hogy jó képek 
tanulmányozása révén empirikus uton is végre 
el fogja találni a helyes utat. Megszereztem te- 
hät a legjobb képeket; így DRESSER «Birds of 
Europe» 8 kötetén kívül még a kis, fekete 


képekkel ellátott Liwrorn kiadást «Birds of 


Northamptonshire» THORBURN fölülmulhatatlan 
képeivel; egy sorozat szines Thorburn-täblät a 
nagy Lilfort-kiadasböl — Greve, Berlin, repro- 
dukeziôja ; — Howarp Irpy munkáját Gibraltar 
THoRBURN-kepekkel; LILFORD 
munkaibol a fekete tablak amateur-kiadasat, a 


madärvilägarol, 


melyet Parker Londonban még meg tudott sze- 
rezni stb. Néosey e képeket látszólag hide- 
gen, de azért látható eredmenynyel nézegette. 
Arra azonban teljesseggel nem volt rabirhato, 
hogy az állatkertben élet után dolgozzon ; sőt, 
később azt az ajánlatomat, hogy megadom egy 
berlini utazás költségeit, a hol dr. Heck, állat- 
kerti igazgató megigérte volt nekem, hogy min- 
denben kezére fog járni, kereken visszautasi- 
totta. 


Életének megkönnyítése ezeljaböl a millen- 
niumi kiállítás elomunkalatainal is foglalkoz- 
tattam, a hol hättereket festett, ethnographiai 
tärgyakat abrazolt — a részletekben mindent 
kitünően, a plasztikaban és perspektiväban 
gyengén. Egyszer-masszor üdülés czeljabol eth- 
nographiai tárgyakat is gyűjtött a számomra. 


Defecte des Präparates und die richtige Dar- 
stellung nach Keuremans Abbildungen in 
Dressers grossem Werk «Birds of Europe», 
welches ich angeschafft habe. Er verlegte sich 
sofort auf das Studium der Anordnung der 
Federn und anderen Details und war bald so 
weit, dass er nach guten Präparaten gute Ab- 
bildungen fertig brachte, bei welchen jedoch 
immer der nämliche Fehler, der Mangel an Pla- 
stik und fehlerhafte Perspective vorhanden war. 
Ob dieser Fehler im Auge, oder in der ur- 
sprünglichen Richtung lag, welche der oft in 
Farbe, Plastik und Perspective bis zur Ver- 
worrenheit gesteigerten Secession der Schule 
Horvösy’s innewohnte, das konnte ich nicht 
entscheiden. Sicher ist’s, dass auch das Refu- 
sieren seiner Bilder stets infolge mangelhafter 
Plastik und Perspective erfolgte. Ich bemerkte 
aber, dass dort, wo die Verhältnisse einfach 
lagen, wie bei den Eiern, Néosey das Rechte 
zu treffen wusste; mit der Complication der 
Form steigerten sich aber die Fehler. 

Ich rechnete jedoch darauf, dass er durch Be- 
trachtung guter Abbildungen auch empirisch 
doch das Richtige treffen werde, besorgte da- 
her die besten Abbildungen, also ausser Drus- 
sers «Birds of Europe» VIII Bände, die kleine 
schwarze Ausgabe von Litrorps «Birds of 
Northamptonshire», mit den unübertrefflichen 
Abbildungen THorBuRN’s; eine Suite von far- 
bigen Tuorgurx-Tafeln zu Linrorp’s grosser 
Ausgabe — Repr. Greve, Berlin — ; Howarp 
Irpys Werk über die Oris von Gibraltar mit 
Tafeln von THoRBURN; die Amateur-Ausgabe 
der schwarzen Tafeln zu Litrorps Werken, 
welche mir Parker in London noch besorgen 
konnte u. s. f. Nécsey besah diese Werke 
scheinbar kalt, aber mit sichtlichem Erfolg. 
Dazu war er aber absolut nicht zu bewegen, 
im Thiergarten nach dem Leben zu arbeiten ; 


| ja, er lehnte später meinen Antrag, ihm die 


Kosten zu einer Reise nach Berlin zu reichen, 
wo mir Director des zool. Gartens Dr. Hrck 
versprach ihm mit Allem an die Hand gehen 
zu wollen, rundweg ab! 

Zur Erleichterung seiner Existenz beschäf- 
tiete ich ihn auch bei den Vorarbeiten der 
Millenniums-Ausstellung, wo er Hintergründe 
malte, ethnographische Gegenstände abbildete, 
alles im Detail vorfrefflich, im Plastischen und 
in der Perspective schwach. Mitunter sammelte 
er zur Erholung auch für mich ethnographi- 


Ebben az idöben irantam a maga mödja sze- 
rint ragaszkodó és melegen érző volt. Ez a pe- 
riodus volt — édes atyjának bevallása sze- 
rint — életének legboldogabb korszaka. 

Azt az ajánlatot tettem már most NÉCSEY- 
nek, hogy kössön ismeretséget R. L.-sal a kir. 
József-műegyetem kitünő tanárával, én szívesen 
közvetítem. R. a plasztikában és perspektivá- 
ban elsőrangú erő, előzékeny finom ember, a 
ki a legnagyobb szívességgel adna útbaigazi- 
tást, s a kit Maxarr, Zicay és MUNKÁCSY is 
nagyrabecsültek. Ez az ajánlatom volt az első 
zavaró hang. Nécsey majdnem ingerülten vissza- 
utasította azt: Páris után Budapesten már nincs 
tanulni valója ! 

1896 deczemberében határozta el DARÁNYI 
IenAcz miniszter az ornithologiai munka ki- 
adását, nyomában járt a szerző Chernelházi 
CHERNEL ISTVÁN és a művész, N£osey ISTVÁN 
megbizatása, nagyon tisztességes honorarium- 
mal, még pedig az én személyes felelősségemre. 
Nekem már most hozzá kellett látnom. A két 
megbizott meghatározta a képek számát és a 
kivitel módját, a mit azután én revideáltam, 
mire a következő gyakorlat fejlődött ki: CHER- 
NEL annyi preparatumot szolgáltatott, a meny- 
nyit csak tudott, a maradékot a központ sze- 
rezte meg. Nécsey az általános részszel kezdte : 
orismologiával, néhány anatomiai és más elem- 
mel; utána következtek a kiválasztott fajok 
szinesen. A művésznek fölállított præparatu- 
mok és bőrök bocsáttattak rendelkezésére, az- 
után tanulmányozta ezeket és a központban 
levő megfelelő ábrákat. Erre megalkotta a táb- 
lát, a melyet aztán megbiráltam, mire ő foly- 
ton növekedő ellenszenvvel ugyan, de mégis 
megcsinálta a korrekturát. Ily módon a mű 
egészen jól haladt előre. A hiányokat, különö- 
sen a nagyon kirivo háttereket a reprodukczió 
úgy is enyhithette. 


Időközben azonban a Magyar Tudományos 
Akadémia megadta a módot PETÉNYI I. S. or- 
nithologiai hagyatékának földolgozására, a mi- 
vel CsürGex Trrusz urat, a központ asszistensét 
bíztam meg. Elhatároztam, hogy néhány spe- 
czieszt azonnal ki fogok adni, hogy tudomá- 
nyos körökben bebizonyítsam e hagyaték érté- 
kes voltát. Nfosevt az illuszträeziökkal biztam 
meg. Mikor már most a kerecsen sólyom ki- 
adása is következett, és különös fontosságú 
lett a «Falco Feldeggi Scan.» elhatároztam, 

Aquila. IX, 


949 


sche Sachen. Er war mir damals nach seiner Art 
anhänglich und warm zugethan. Diese Periode 
war nach seines Vaters Angabe die glücklichste 
seines Lebens. 

Ich machte nun Nécsev den Antrag, er möge 
mit Professor L. R. am königl. Josefs-Polytech- 
nicum Bekanntschaft schliessen, welche ich 
gerne vemitteln wolle. R. 
Perspective eine Kraft ersten Ranges, ein be- 
Mann, 
Freude Anleitungen giebt, den auch MAKART, 
Zicay und Muxxicsy hochschätzten. Dieser An- 
trag war der Anlass zum ersten Misston, Nkcsry 
lehnte beinahe gereizt ab: er habe nach Paris 
in Budapest nichts mehr zu lernen ! 

Im December 1896 wurde die Herausgabe 
des ornithologischen Werkes durch Minister 


IGnaz v. Dardnyi beschlossen und es erfolgte 


sei in Plastik und 


reitwilliger, feiner der mit grösster 


die Betrauung des Auctors, STEFAN ÜHERNEL von 
Chemelhäza und des Künstlers STEFAN Nécsey 
mit sehr anständigem Honorar u. z. auf meine 
persönliche Verantwortung hin. Ich musste 
nun zugreifen. Die beiden Betrauten bestimm- 
ten Zahl und Ausführungsart der Illustratio- 
nen, was ich dann revidierte, worauf sich fol- 
gende Praxis herausbildete: CHERNEL lieferte 
soviel Präperate als er vermochte, den Rest 
besorgte die Centrale. Nécsey begann mit dem 
allgemeinen Theil: Orismologie und einigen 
anatomischen und sonstigen Elementen; dann 
kamen die gewählten Species in Farben. Dem 
Künstler wurden aufgestellte Präparate und 
Bälge zur Verfügung gestellt, welehe er nebst 
den betreffenden Abbildungen in der Centrale 
studierte. Er componierte hierauf die Tafel, 
welche ich einer Kritik unterwarf, worauf er 
mit steigendem Widerstreben, aber doch die 
Correcturen machte. Das Werk schritt auf diese 
Art ganz gut vorwärts; die Mängel, besonders 
die grellen Hintergründe konnten bei der Re- 
production ohnehin abgestimmt werden. 
Mittlerweile gab aber die ung. Academie der 
Wissenschaften Mittel den ormith. 
Nachlass J. S. Perénvrs zu 
ich Herrn Assistenten Trrus CsôrGey von der 
Centrale betraute. Ich beschloss einige Species 


her um 


bearbeiten, womit 


sofort zu edieren, um in wissenschaftlichen 
Kreisen den Werth des Nachlasses zu bewei- 


sen. Nécsey betraute ich mit den Illustra- 
tionen. Als nun auch die Edition des Würg- 
falken folgte und die Form «Falco Feldeggi 
Scan.» besonders wichtig wurde, beschloss ich 


32 


250 


hogy ezt az alakot is szines tablan fogom mel- 
lékelni. A leydeni muzeum rendelkezésemre 
bocsátotta a madár typusanak* tartott photo- 
graphiäjät, es különben is volt szép anyagunk 
preparatumokbol és börökböl, hozzá irodalom 
is. N£csey nagyon buzgón tanulmányozta ezt 
az anyagot, az idevágó képeket és megalkotta 
egyik legjobb színes tábláját, a mely azonban 
Thorburnnak Howard Irby, Gibraltar Ornisának 
191 oldalán — a kis vándorsólyomnak, Falco 
punicus Levaill — a képére emlékeztetett. Az 
anyaginak a kivitele azonban NÉcsEY speczia- 
lis tehetségéhez képest, igen tökéletes. NÉCSEY 
egész jóhiszeműleg járt el, nyilvánvalóan nem 
tudott magának számot adni arról a leigázó 
hatásról, a melyet az élet után festő THORBURN 
óriási tehetségének minden fogékony kedélyre 
gyakorolnia kell, de különösen a művészi haj- 
lamúra, úgy mindazokra, a kik az életet nem 
ismerték, a mint azt másoknál tapasztaljuk is. 


A budapesti Czerrez-féle intézet egy kitü- 
nően hangulatos chromolithografikus repro- 
duktiót adott a képről, és a mikor az értekezés 
1897. IV. kötetében megjelent, a 
kép ornithologiai körökben valósággal «furo- 
re»-t csinált. Dr. KôniG SÁNDoR tanár Bonn- 
ban, a sólymok egyik legalaposabb ismerője, a 
meglevő Feldegg sólyomképek között a leg- 
jobbnak itélte; KuLeınschmipr barátunk hason- 


az «Aquila» 


loképen. Ennek a sikernek a koronaja azonban 
CoLuert barátomnak, christianiai tanárnak egy 
levele volt, esinältatnäm meg a Rodostethia 
rosea képét Nansen művéhez Nécsey-vel. Bz 
Nécsey-re lâthatoan hatott es rögtön késznek 
nyilatkozott. Elhozattam tehát az eredeti bö- 
röket és Nécsey a kompozitidhoz fogott. A fel- 
adat a következő volt: jeges tájkép, a főalak 
állva, nyugalomban; már a hátterben egy re- 
pülő példány, egészen a háttérben a jég közé 
fagyott, de fölismerhetö «Fram.» 


Kiserletemet, hogy némi direktivakat adjak, 
Néosey heves fejràzassal visszautasította s azt 
mondta, hogy tervével készen van. Még is csi- 
nálta a képet és én azt minden megjegyzés 
nélkül Corzert-hez küldettem. A kép vissza- 
jött, még pedig avval a megjegyzéssel, hogy a 
madár a színeket illetőleg kitünő, de sajnos, 


* A valódi typus, a melyre SCHLEGEL az alakot 
alapította, valószínüleg Prágában van. 


auch diese Form als Farbentafel beizugeben. 
Das Museum zu Leiden stellte mir die Photo- 
graphie der vermeintlichen Type des Vogels * 
zur Verfügung und hatten wir auch sonst ein 
schönes Materialan Präparaten und Bälgen nebst 
Literatur. Nécsey studierte das Material und 
die einschlägigen Abbildungen sehr eifrig, und 
componierte eine der besten Falkentafeln, wel- 
che aber Anklänge an die Abbildung des klei- 
nen Wanderfalken — F. punicus Levaill. — 
von THorBURN — in Howarp Irpys Ornis von 
Gibraltar pag. 191 — wies. Das Stoffliche ist 
aber dem speciellen Talent Nécseys entspre- 
chend sehr vollkommen. Nécsey gieng hiebei 
ganz bona fide vor, er wusste sich offenbar 
nicht Rechenschaft über den überwältigenden 
Eindruck zu geben, welchen das nach dem Le- 
ben arbeitende riesige Talent THORBURNs auf 
jedes empfängliche Gemüth ausüben muss, 
ganz besonders auf das künstlerisch veranlagte, 
wenn es dem Leben ferne stand, wie das auch 
bei anderen wahrzunehmen ist. Das Institut 
CZETTEL in Budapest lieferte vom Bilde eine vor- 
züglich abgestimmte chromolithographische Re- 
production, undals die Abhandlung in «Aquila» 
IV. 1897 erschien, machte das Bild in Orni- 
thologen-Kreisen förmlich «Furore». Professor 
Dr. ALEXANDER Konic in Bonn, einer der besten 
Kenner der Falken, erklärte das Bild als das 
beste unter den vorhandenen Feldegg-Falken- 
Abbildungen; Freund Kreısschuipr desgleichen. 
Die Krone dieses Erfolges war jedoch ein Brief 
meines Freundes Professors Cozzerr in Christia- 
nia, ich möchte das Bild zu Rhodostethia ro- 
sea für Nansens Werk durch Nécsey malen 
lassen. Nécsey war sichtlich berührt und sofort 
bereit. Ich liess also die Original-Bälge kommen 
und Nécsey schritt zur Composition. Die Auf- 
gabe war: Eislandschaft; Hauptfigur stehend, 
in Ruhe; etwas im Hintergrunde ein fliegendes 
Exemplar, ganz im Hintergrunde eingefroren 
und erkennbar das Schiff «Fram». 

Meinen Versuch, einige Directiven zu ge- 
ben, wies Nécsey durch heftiges Kopfschüt- 
teln zurück und meinte, er habe seinen Plan 
fertig. Er brachte das Bild zu Stande und ich 
liess dasselbe ohne jede Bemerkung an CoLLETT 
absenden. Das Bild kam zurück u. z. mit der 
Bemerkung, der Vogel sei in der Farbe vortrefi- 


* Die eigentliche Type, auf welche ScHLEGEL die 
Art basierte, dürfte sich in Prag befinden, 


nem sirály. A madárnak tényleg körülbelül 
olyan alakja volt, mint egy fölrepülni készülő 
seregélynek. Minthogy azonban kulturpolitikai 
szempontokböl a legnagyobb súlyt fektettem 
arra, hogy a képet mindáron magyar erővel 
állíttassam elő, és az egyik Nansen-féle pél- 
dány szétlőtt feje miatt spirituszba volt téve, el- 
kértem azt. Ez drótokkal megtámasztva és föl- 
állítva jól mutatta a farknak a szárnyakhoz 
való viszonyát, a lábak viszonya is a törzshöz 
nagyon jól volt észrevehető. Nécsey boszusan 
megsemmisítette az első képet, hozzálátott a 
másodikhoz és elkészítette. 


A perspektiva azonban nem volt kifogásta- 
lan, a repülő alak nem volt helyesen beállítva 
a térbe, a hajó nem igen akart a háttérbe 
vonulni. 

CoLLert az új képpel szemben érezhetően 
hűvösen viselkedett, Nécsey készségét azonban 
egy szép metszésű norvég szelenezevel viszo- 
nozta. 

Mivel azonban NANSEN európai körutján 
Budapestet is belevette volt úti programmjába, 
azért elhatároztam, hogy megvárom és meg- 
kérdezem a véleményét, a mi meg is történt. 
Nécsey akkor el volt utazva. 


NANSEN a képpel szemben egészben véve el- 
utasítólag viselkedett; a jég nem jó, a hajó 
hasonlóképen; a madár lábai más színűek és 
más egyebek. 

Megigérte, hogy a jeget illetőleg majd egy 
vázlatot fog küldeni — a mi azonban nem jött 
meg, ezt elutasításnak kellett vennem. Ilyen 
körülmények között kértem CoLLETT tanárt, 
hogy küldje vissza a hozzájutott lenyomatokat 
és beleegyezésével megbeszéltem a dolgot HÁRY 
Gyula festővel, a ki képes volt e feladat meg- 
oldására és Czerrez Gy. chromolithographussal. 
HÁRY egészben véve a nékem COoLLETT ál- 
tal megjelölt, s Vasracn Gézától való, élet 
után rajzolt Larus minutus* után alkotta meg 
a typust, a madár színét Néosey után csinálta, 
a tájképet pedig NANSEN művére alapította; a 
repülő madarat megfelelő perspektivába állí- 
totta és a hajót messze a háttérbe helyezte. 


Christiániából csakhamar megérkezett a kri- 
tika, és így hangzott: «a jég színe Nansen 


* FRIVALDSZKY: Aves Hungarie 1891. p. 178. 


251 


lich, aber leider keine Möve. In der That hatte 
der Vogel beiläufig die Figur eines zum Auf- 
fliegen ansetzenden Staares. Da ich aber aus 
culturpolitischen Gründen den grössten Werth 
darauf legte, das Bild um jeden Preis durch 
ungarische Kraft herstellen zu lassen, und eines 
der Nansen-Exemplare mit zerschossenem Kopf 
in Spiritus eingelegt war, erbat ich dasselbe. Es 
wurde mit Drähten gestützt, aufgestellt und so 
wurde das Verhältniss des Schwanzes zu den 
Flügeln, der Füsse zum Leibe sehr gut wahr- 
nehmbar. Nécsey vernichtete ärgerlich das erste 
Bild, schritt an des zweite heran und vollen- 
dete es. 

Die Perspective war aber nicht tadellos, die 
fliegende Figur war im Raume nicht richtig 
eingestellt, das Schiff wollte nicht recht in den 
Hintergrund treten. 

COLLETT verhielt 
gegenüber fühlbar kühl, erwiderte aber die 
Bereitwilligkeit Nfosey's durch eine schön ge- 
schnitzte norwegische Dose. 

Da nun aber Nansen auf seiner Tournée 
auch Budapest in sein Reiseprogramm aufge- 
nommen hatte, entschloss ich mich seine An- 
kunft abzuwarten und seine Meinung zu erbit- 
ten, was auch NÉCSEY war 
damals verreist. 

Nansen verhielt sich der Abbildung gegen- 
über im Ganzen ablehnend; das Eis sei nicht 
gut, das Schiff desgleichen ; die Füsse des Vo- 
gels hatten eine andere Farbe u. A. m. Er 
versprach eine Skizze für das Eis zu senden, 
doch kam diese nicht, was ich als Ablehnung 
auffassen musste. Unter so bewandten Umstän- 
den bat ich Professor Connery, die ihm zuge- 
sendeten Abdrücke zurück zu senden und.beriet 
mit Cotturr’s Einwilligung die Sache mit Maler 
Junius y. Hány, der dieser Aufgabe vollkommen 
gewachsen war, und Chromolithograph J. Czwr- 
rer. Hiry nahm im Ganzen den Typus nach 
der mir durch Covers bezeichneten, von Giza 
vy. VastacH nach dem Leben gemachten Zeich- 


sich dem neuen Bilde 


geschehen ist. 


nung von Larus minulus,* die Farbe des Vo- 
gels nach Nécsey; die Landschaft basierte er 
auf Nansens Werk; der fliegende Vogel wurde 
in gehörige Perspective eingestellt und das 
Schiff weit gegen den Horizont gerückt. 

Die Kritik aus Christiania war bald da und 
lautete: «die Farbe des Eises nach NANSEN'S 


* Frivanoszey: Aves Hungariæ 1891, p. 178. 


32% 


952 


vázlata — mely most mar mellékelve voll — 
nyomán készítendő, a hajóról hiányzik a «var- 
jufészek» ; különben minden kitünő. 

A cvarjúfészekv a hajós norvég népre nézve 


hajónál pedig, minő a 


meg éppen okvetetlen kellék; nem 


megszemélyesített 
«Fram» 
szabad itt semminek se hiänyoznia ! 

Ez a kép, a melyet tehät megis magyar mü- 
vesz keze teremtett es a melyet egy magyar 
mitintézet sokszorosított; elkészült és megje- 
lent; de örök valasztofallà lett köztem és NÉ- 
csEY között. 

Kerülni kezdte a Központot, a hátralevő tab- 
lakat kritikám alól kivonta, mert «Könıe 
CorLETT tanárok elismerése utáni már nem 
türhetett maga fölött senkit ! 

Végre is kénytelen voltam CHERNEL műve szà- 
mára az utolsó táblákat HÁRY-val megfestetni. 


és 


Néosey-nek a ÜHERNEL-fele munka számára 
készült képeket Czettel és Deutsch budapesti 
műintézete sokszorosította, és ÜZETTEL úr — 
a ki Párisban nyerte kiképeztetését — minde- 
nütt kitünően összhangzatossá tette NÉcspy- 
nek túlerős háttereit az alakokkal, miáltal a 
a hatás nagyon fokozódott. Nécsey ennek kez- 
detben ugyan hevesen elleneszegült, a végén 
azonban jobb belátása következtében ÜZETTEL 
urat levélben A mérvadó kri- 
tika többek között RercHENow tanár Mo- 
natsbericht-je - 


megdicserte. 
- a képeket mindjart az ango- 
lokéi utan helyezte. 

Idöközben Nécsey ismét megkisérelte, hogy 
magasabbra emelkedjek. Kezdett egy faczan- 
képet festeni és CsôrGey kitünő preparatumai 
nyomán a madarakat jól el is tudta készíteni, 
a hátteret azonban nem; úgy látszik, hogy ez 
a képe befejezetlen maradt. 


Az 1901-iki magyar műkiállítás számára az- 
után egy interieurt festett és egy ornithologiai 
esendélet-képet: «kuvikok a padlás zugában; ; 
ezeket beküldte a 
A mind a két képet visszautasította. 
Az elégedetlen művészek azután egy «Salon 


budapesti  műkiállításra. 


jury 


des refusées»-t nyitottak, és itt állította ki 
Nécsey képeit, azonfölül pedig szimbolisztikus- 
szeczessziós képekkel illusztrálta a katalogust, 
mint kiáltó tiltakozást wa művész-egylet jury- 
ellen.» Az ornithologiai 
csendélet-kép, a kuvikpart illetőleg, alakilag jó 


jenek zsarnoksäga 


Skizze, welche nun beilag, zu machen; am 
Schiffe fehlt des «Krähennest», sonst Alles 
ausgezeichnet». 

Das «Krähennest» das seefahrende 
Volk der Norweger höchst bezeichnend, beim 
sozusagen personifizierten Schiffe «Fram» ganz 
besonders; nichts darf da fehlen! 

Das Bild doch durch die Hand eines unga- 
rischen Künstlers entworfen, durch ein unga- 
risches Institut verfältigt, wurde dann flott und 
erschien ; ward aber für immer zur Scheide- 
wand zwischen mir und Nécsey. 

Er begann die Centrale zu meiden, die rück- 
ständigen Tafeln der Durchsicht zu entziehen, 
weil er, durch «Professor Kônie und CoLLETT 
anerkannt, Niemand mehr über sich dulden 
könne. » 


ist für 


Schliesslich war ich gezwungen auch die 
restlichen Tafeln für v. CHERNEL s Werk durch 
v. Hiry malen zu lassen. 

Die Abbildungen Nécsey's für vy. CHERNEL'8 
Werk wurden durch das Kunstinstitut Czerren 
und Drursc®a in Budapest vervielfältigt und 
hat Herr CzerteL — in Paris ausgebildet — 
die viel zu starken Hintergründe Néosey’s 
überall vortrefflich abgestimmt, wodurch die 
Wirkung sehr gehoben wurde, wogegen sich 
Néosey anfangs zwar heftig sträubte, schliess- 
lich aber doch ein Einsehen hatte und Herrn 
CzerteL brieflich belobte. 
Kritik — A. Prof. ReicHeNows Monats- 
berichte — rangierte die Abbildungen sofort 
nach den englischen. 


Die massgebende 
u. 


Nécsey abermals den 
Versuch sich höher zu schwingen. Er begann 


Mittlerweile machte 


ein Fasanenbild zu malen, brachte die Vögel 
nach CsöRGEYs vortrefflichen Präparaten gut 
fertig, den Hintergrund jedoch nicht; das Bild 
scheint unvollendet geblieben zu sein. 

Für die Kunstausstellung 1901 malte er 
dann ein Interieur und ein ornithologisches 
Stilleben : «Käutzchen in der Ecke eines Dach- 
und beschickte damit die Kunstaus- 
stellung zu Budapest. Beide Bilder wurden von 


bodens» 


der Jury zurückgewiesen. Die unzufriedenen 
Künstler eröffneten hierauf einen «Salon des 
refusées» und stellte Nécsey seine Bilder hier 
aus, illustrierte überdiess mit symbolistisch- 
secessionistischen Bildern den Katalog, als 
schreienden Protest «gegen die Unterdrückung 
durch die Jury des Kunstvereines». Das orni- 


thologische Stilleben war hinsichtlich des 


Tab. VII. 


Aquila Tom. IX. (1902). 


COTURNIX COTURNIX. 


MELANO-ERYTHRINA. 


FORMA: 


Franklin“ Bud 


colorum Societatis 


triut 


thodo 


I yellow 


TIIA ‘QUI ‘(SO6T) ‘XI “Woy, eımby 


u Fu ni: La 
= des sa RR PT LL Er ee NE ÉRÉB 


volt, a plasztika azonban és a gerendäzat per- 
spektiväja téves volt. Ennek az actio-nak a 
magyar művészetre nem volt érezhető befolyása. 


Ettől kezdve Nécsey a nagy «Naumann», 
majd gróf Zıchy Juno műveinek ethnographiai- | 
archæologiai részének illuszträläsaval foglal- | 
kozott, elöbb Budapesten, majd Kolozsvärott | 
Posta tanár mellett. 


Úgy látszik, hogy szívbeli ügy volt az, a mi 
Nfosey-t végre is a rajzón letevésére birta. Is- 
mét Münchenbe távozott, valószinűleg azért, 
hogy elérje a legmagasabbat: dicsőséget és 
existencziát — és mindkettővel élete boldog- 
ságát ! 

A nagy vállalkozás nem sikerült! 

Meghitt barátokkal intim érintkezésben Né- 
csey igen kedélyes tudott lenni; de mindig bi- 
zonyos üldözési mánia felé hajlott, mindenütt 
rosszakaratot vélt látmi, a mit valószinűleg — 
mint már említve volt — a már korán szenve- 
dett visszautasítások oltottak lelkébe. 


Egészen meg volt benne a képesség arra, 
hogy idejében felismerve és helyesen vezetve, 
nagyot alkosson. 

Vége mély tragikum, melynek mindent ki 
kell egyenlíteni és kibékíteni. 

Családjára nézve, a melyen nagy szeretettel 
csüngött, az egyedüli vigasztaló körülmény az, 
hogy rövid élete nem mult el nyomtalanul. 


+ 


Nem vagyok tájékozva Nécsey mappájának 
ornithologiai hagyatéka iránt. A M. 0. K.-ban 
azonban van egy csomó kép, a melyet Nécsey 
mindjárt kezdetben mint próbalapot készített ; 
ezek között több olyan, a mely tárgyánál fogva 
megérdemli a reproduktiót. Anyagi erőnkhöz 
képest az «Aquila» successive adni fogja a leg- 
fontosabbat ebből a hagyatekböl, annál is in- 
kább, mivel Franklin- Tarsulat-unk, a mely 
az Aguilát kezdete óta nyomtatja, typographikus 
műintézetébe legújabban bevezette a szines 
phototypicus eljárást, minek következtében le- 
hetséges lesz N£osey modorát facsimilében be- 
mutatni. A sort megkezdi : 


1. A fürj barna, szemi-melanisztikus szin- | 

è | 

változata, Coturnix coturnia, L. 1758. VIL | 
tabla. 


953 


Käutzchenpaares gut, die Plastik und das Spar- 
renwerk in der Perspective irrig. Diese Action 
hatte im ungarischen Kunstleben keinen fühl- 
baren Erfolg. 

Von da ab befasste sich Néosey mit Illustra- 
tionen für den grossen «Naumann», dann des 
Theiles 
Werke des Grafen EuGen Zıchy, erst in Buda- 
pest, dann zu Kolozsvär an der Seite Professors 
v. Posra. 

Eine Herzensangelegenheit scheint es gewe- 
sen zu sein, welche Nécsey schliesslich bewog, 
den Stift niederzulegen. Er ging abermals nach 


ethnographisch-archæologischen der 


München, wahrscheinlich um das Höchste zu 
erstreben : Ruhm, Existenz — und durch beide 
das Lebensglück ! 

Der hohe Wurf ist nicht gelungen ! 

Im intimen Verkehr mit vertrauteren Freun- 
den konnte Nécsey sehr gemüthlich sein; doch 
neigte er stets zu einer Art von Verfolgungs- 
wahn, witterte überall bösen Willen, was wohl, 
wie schon erwähnt, die frühzeitig erlittenen 
Zurückweisungen in sem Gemüth verpflanzt 
hatten. 

Er hatte ganz die Eigenschaft: rechtzeitig 
erkannt und gut geleitet, Grosses leisten zu 
können. 

Sein Ende ist tiefe Tragik, welche Alles aus- 
gleichen und aussöhnen muss. 

Für seine Familie, an welcher er mit ganzer 
Liebe hing, bleibt als einziger Trost das Be- 
wusstsein, dass sein kurzes Leben nicht spur- 
los verging. 

+ 

Über den ornithologischen Nachlass in der 
Mappe Nécsey’s bin ich nicht informiert. Im 
Besitze der U. O. C. befindet sich jedoch eine 
Reihe von Bildern, die Nécsey gleich anfangs 
als Probeblätter verfertigt hat; darunter so 
manches, welches wegen des Sujets die Repro- 
duction verdient. Nach Maassgabe der Mittel 
wird die «Aquila» das Wichtigste des Nachlas- 
ses successive umsomehr geben, als das typo- 
graphische Kunst-Institut unserer /ranklin- 
Gesellschaft, welche die «Aquila» von Anfang 
an druckt, neuestens das phototypographische 
Verfahren in drei Farben eingeführt hat, wo- 
durch es möglich sein wird Nfcsev's Manier 
im Facsimile vorzuführen. Wir beginnen mit: 

1. Braune - - semi-melanistische — Farben- 
varietät der Wachtel, Colurnix coturnix L. 
1758. Tafel VII. 


254 


Synoicus lodoisiæ, Verraux et Des Murs, 
Rev. et. Mag. Zool. 1862. p. 225. pl. XI. (Lom- 
bardie). 


ScLATER, Ibis 1862. p. 380; Saunpers Ibis | 


1869. p..393; Sanvin et Sctarmr, Ibis 1877. p. 
129. Grenioni, Ibis 1881. p. 186. 
Maparfsz Gy. szerint Coturnia coturnix >< 


Perdia cinerea L. «Magyaräzo etc.» 1891. 
p. 92. Särosmegye, Magyarorszäg, Nemzeti 
Múzeum. 


HERMAN OTTö szerint a Got. coturmia sötét 
szinvaltozata, OGILVIE Grant «Cat. of the Game 
Birds» Brit. Mus. 1893. p. 234., az «Aquila VI 


236. lapjän jegyzete nyomän kiigazitva. Ugyan- | 


itt még jelezve lett az a nagyon sötét alak Nagy- 
becskerekr6l — a M. 0. K. gyűjteményében. 

Ennek a képnek a kivitele — talän eddig a 
legjobb erre a szinvaltozatra nézve, mintha 
csak teremtve lett volna Nécsey szämära, mi- 
vel itt valösaggal kéjelgett a minutiozus rész- 
letekben. Maparäsz-t nyilvánvalóan a bor ki- 
tägıtäsa és a világos szärfoltok megkeskenye- 
dese — a mi a Perdixre emlekeztet — vezette 
felre. A Franklin-Tarsulat müveszeti osztalya- 
nak reproduktiöja a legpontosabban visszaadja 
az eredetinek minden elönyet és hibajat. 

2. Alauda arborea L. 1759. subspecies (?) 
CHERNELI 1895. VIII. tabla. 

Eredetileg az «Ornithologische Monatsbe- 
richte» IN. (1895.) 9. sz. 143. lapjän, azutan 
dr. Armissy Gy.-töl az «Aquila» III. (1896.) 
209-216. lapján igen behatóan tárgyalva. 


Mint feltünőbb világosabb formának ALMÁSSY 


1. h. a következőképpen adta meg a diagno- 
zist: «Alaudæ arboreæ L. similis, sed colore 
supra pallidiore minus rufescente; ductu su- 
perciliari, mento, pectore et abdomine albo; 
primarum remigum margine exteriore, tectri- 
cium superiorum, alulæ, rectricium maculis 
apicalibus albis; rostro longiore, maxilla, pro- 
ducta mandibulam curva acumine excedente 
distinguenda.» A typusok a Temes-megyében 
levé deliblali futohomokröl erednek. Chernel 
gyűjteménye, 1895. Ennek a képnek a kivitele 
is mutatja a Nécsey modorának minden elő- 
nyét és hibáját; az ágon ülő pacsirta — mivel 
perspektivában van, el van hibázva; a repro- 
ductió pontos. Chernel ezt a formát főmű- 
vében «M. 0. Madarai etc. 1899.» p. 633. nem 
vette subspecziesnek, hanem A. arborea alatt 
csak az irodalom szempontjából érintette. 


Synoicus lodoisie, Verraux et Des-Murs, 
Rev. et Mag. Zool. 1862, p. 225, pl. XI. (Lom- 
bardie.) 

SCLATER, Ibis 1862, p. 380; Saunpers Ibis 
1869, p. 393; Sauvın et Sctarer, Ibis 1877, 
p. 129. Grenroxt, Ibis 1881, p. 186. 

J. Maparasz als Colurnia coturnix x Perdix 
cinerea L. in «Erläuterungen etc.» 1891, p. 99. 
Com. Saros, Ungarn. National-Museum. 

Orto Herman, als dunkle Farbenvarietàt von 
Colurnix coturnix laut OciLvin GRANT, «Cat. 
of the Game Birds», Brit. Mus. 1893, p. 234, 
Fussnote, berichtigt in «Aquila» VI, p. 236. 
Hiezu auch die sehr dunkle Form aus Nagy- 
Becskerek — Coll. U. 0. C. — angezeigt. 

Die Ausführung dieses Bildes, wahrschein- 
lich bis jetzt des besten dieser Farbenänderung, 
war für Néosey wie geschaffen, da er im minu- 
tiösen Detail förmlich schwelste. Maparisz 
wurde offenbar durch Dehnung des Balges und 
besonders durch die Verschmälerung der lich- 
ten Schaftflecken, welche an Perdia erinnern, 
irregeführt. Die Reproduction durch die Kunst- 
abtheilung des Franklin-Institutes wiedergiebt 
aufs Genaueste alle Vorzüge und Mängel des 
Originales. 

2, Alauda arborea L. 1758. subspecies (?) 
Cherneli. 1895. Tafel VII. 

Ursprünglich in «Omithologische Monats- 
berichte III. (1895), Nr. 9, p. 143»; ferner 
Aumäsy, Dr. G. v. in «Aquila» III. (1896), pag. 
209-216 sehr eingehend behandelt. 

Als auffallendere lichte Form durch ALMÁSY — 
l. e. — wie folgt diagnosticiert: «Alaudae 
arboreae L. similis, sed colore supra pallidiore 
minus rufescente; ductu superciliari, mento, 


| pectore et abdomine albo; primarum remigum 


margine exteriore, tectricium superiorum, alulæ, 
rectricium maculis apicalibus albis ; rostro lon- 
giore, maxilla, producta mandibulam curva 
acumine excedente distinguenda.» Die Typen 
stammen aus dem Flugsandgebiet Deliblat, 
Comitat Temes. Coll. CHERNEL 1895. Die Aus- 
führung dieses Bildes zeigt auch alle Vorzüge 
und Fehler der Manier Nécsey’s; die auf dem 
Ast sitzende Lerche ist, weil perspectivisch, 
verzeichnet; die Reproduction ist genau. CHER- 
NEL hat die Form in seinem Hauptwerke «M. 0. 
Madarai etc. 1899» pag. 633 nicht als Sub- 
species, sondern unter A. arborea blos litera- 


| risch aufgenommen. 


Dr. OHLSEN KAROLY. 


(1837—1902). 


1902. január 26-án hunyt el Rómában dr. 
OHLSEN KáÁnRony, Trvapar, SÁNDOR, Caparola 
melléknévvel, kit a sorsa Kielböl telepített Ita- 
liába. Alapos tudással felfegyverkezve műkö- 
dött mint tanár és egyúttal reformator a gaz- 
dászat terén és ő neki köszönheti Italia többek 
között a mezőgazdasági kisérleti állomások in- 
tézményét, a jó marhafajok behozatalát s új 
ültetvényekkel, nevezetesen finom gyümölcsfe- 
lék ültetésével való gyakorlati kisérleteket. 


Ez utóbbi. kisérletek ismertették meg dr. 
OHLSEN-t a 
indították arra, hogy nagy buzgalommal szen- 
telje magát ennek az ügynek, a mihez Italia- 
ban bizony nagy bátorság és tapintatosság volt 
szükséges. Az igaz, hogy Ohlsen ezéljat: a 
hasznos madarak általános és rationalis ve- 
delmét Italia mezögazdasdga érdekében — el- 
erni nem tudta, de annyi bizonyos, hogy az 
eszmének utat tort, a mi az ottani körülme- 
nyek közt mär erdemszämba megy. 


madärvedelem fontossagaval és 


Fontosabb gyüléseket, melyeken madärvede- 
lemmel is foglalkoztak, nem is lehetett elkép- 
zelni dr. OnLSEN nélkül. A kis ősz ember mindig 
elsönek jelent meg, nem azert, hogy 6 legyen 
ott a szövivö, hanem hogy figyeljen, s a maga 
helyen aztän szöt emeljen, mindig nyugodt, 
tärgyilagos formäban. Igy lattuk öt még az 
1900. évi III. nemzetközi ornithologiai con- 
gressuson Pärisban. Agitatorikus tevékenysé- 
gét legbehatöbban a sajtóban — még az olasz- 
ban is — fejtette ki, és ha sikerült egy gon- 
dosan megszerkesztett ezikket valamely lapba 
becsusztatni, úgy azt boldogan küldötte szét 
a szélrózsa minden irányába. E tevékenysége 


által jelentékenyen hozzájárult ahhoz, hogy a | 


madárvédelem iránt való érdeklődest ébren 
tartsa és a közölt tények által éleszsze. 


A madárvilág minden barátja tartsa meg 
Onzsen-t emlékezetében ! 


H. O. 


Dr. CARL OHLSEN. 


(1837—1902). 


Am 26. Januar 1902 starb in Rom Dr. Carn 
THEODOR ALEXANDER OHLSEN mit dem Namen 
Caparora, den das Lebensschicksal aus Kiel 
nach Italien verpflanzt hat. Mittüchtigen Kennt- 
nissen ausgerüstet, bethätigte er sich mit nicht 
gewöhnlichem Erfolg auf dem Gebiete der 
Landwirthschaft als Lehrer und auch als Re- 
formator und verdankt ihm Italien, unter an- 
derem, die Institution der landwirthschaftlichen 
Versuchsstationen, den Import guter Rinder- 
racen, die praktischen Versuche mit neuen An- 
pflanzungen, namentlich solche mit feinem 
Obste. 

Diese letzteren Versuche waren es, welche 
Dr. ÖOatsen die hohe Wichtigkeit des Vogel- 
schutzes erkennen liessen und ihn bewogen, 
sich dieser Sache mit ganzem Eifer zu wid- 
men, wozu in Italien ein grosser Muth und 
feiner Tact gehörten. Es ist wahr, dass Ohlsen 
sein Ziel: allgemeinen, rationellen Schutz der 
nützlichen Vögel im Interesse der Landwirth- 
schaft Italiens nicht erreichen konnte; so viel 
ist jedoch gewiss, dass er der Idee Eingang 
verschaffte, was unter den 
ständen schon Verdienst ist. 

Ohne Dr. OHLSEN waren wichtigere Versamm- 
lungen, welche auch Vogelschutz zum Gegen- 
stande hatten, schon gar nicht mehr denkbar. 


obwaltenden Um- 


Der kleine graue Mann erschien als erster zur 
Stelle, nicht um zu führen und zu leiten, sondern 
um zu beobachten und an geeigneter Stelle sein 
Wort, stets in ruhiger, sachlicher Form zu er- 
heben. So sahen wir ihn noch im Jahre 1900 
auf dem III. internat. Ornithologen-Congresse 
in Paris. Seine agitatorische Thätigkeit ent- 
wickelte er am intensivsten auf dem Wege der 
Presse — auch der italienischen — und wenn 
es ihm gelang, einen vorsichtig verfassten 
Artikel vom Stappel zu lassen, strahlte er von 
Glück und versendete ihn nach allen Rich- 
tungen der Windrose. Durch diese Thätigkeit 
trug er nahmhaft bei, das Interesse für den 
Vogelschutz wach zu erhalten und durch mit- 
getheilte Thatsachen zu beleben. 

Jeder Freund der Vogelwelt bewahrt OnLSEN 
ein treues Angedenken ! ONE: 


256 


«Ket holt mester kibekitese.» Ezen ép oly 
nemesen, mint komoran hangzó czim alatt 
igyekszik dr. Finsc® Orró a «Journal für Or- 
nithologie» 1902. juliusi füzeteben azt a kinos 
hatást enyhiteni, melyet dr. LEVERKÜN PAL isme- 
retes czikke keltett nemcsak az ornithologusok 
közt, hanem Prrénvi J. S. és dr. HARTLAUB 
többi tisztelőinek körében is. Én — és azt hi- 
szem, hogy minden komoly gondolkozásu fér- 
fiúval együtt — belátom, hogy a mód, mely- 
lyel FisscH nemes lelkülete a kiegyeztetes te- 
rére lép, az egyetlen, hogy a köztem és LEVER- 
KÜHN közt fölmerült ellentéteket elsimítsa. Az 
ügy úgyis csak a tudomány tekintélyének s 
azoknak a rovására lenne folytatható, a kik 
már örökre elnémultak s nem védhetik ma- 
gukat. 


Budapest, 1902. julius havában. 


Herman Otto. 


«Zur Versöhnung zweier todten Meister.» 
Unter diesem ebenso edel klingenden, als tief- 
traurigen Titel trachtet Dr. Oro Fınsch im 
«Journal für Ornithologie» 1902, Juli-Heft, 
den peinlichen Eindruck zu mildern, welchen 
Dr. PauL LevEerkünn’s bekannte Publication 
nicht nur in ornithologischen, sondern auch 
weiteren Kreisen bei Verehrern J. S. PETÉNYVS 
und Dr. Harrnaus’s, hervorgerufen hat. Ich — 
und ich glaube jeder ernstdenkende Mann — 
muss es einsehen, dass die Art, wie FixscH's 
Edelmut an die Schlichtung herantritt, die ein- 
zige ist, um der Controverse zwischen mir und 
Leverküan ein Ende zu bereiten. Die Fort- 
setzung konnte ja ohnehin nur auf Kosten des 
Ansehens des Wissenszweiges und noch mehr 
auf Kosten jener fortgesetzt werden, die für 
ewig verstummt, wehrlos sind. 

Budapest, im Juli 1902 

Otto Herman. 


Függelék az «Aquila» IX. kötetehez. 1902, x Supplément de 1 «Aquila» Tome IX. 1902. 


A hasznos madarak védelme Magyarországon. 


Közli 
a M. Ornith. Központ. 


Minthogy külföldről, úgy hatóságoktól, mint | 


társulatoktól és egyes szakemberektől intéze- 
tünkhöz nagyon sokszor jönnek megkeresések 
az iránt, hogy hazai madárvédelmünk állásáról 
tájékoztatást adjunk, az ügy általánosabb ismer- 
tetése végett czelszerünek látjuk dr. DARÁNYI 
Igwsácz magyar kir. földmivelésügyi miniszter- 
nek a mezőgazdaságra nézve hasznos állatok 
oltalmazása érdekében kiadott rendeletét az 
eredeti szövegen kívül franczia nyelven is, úgy 
a mint azt a belga földmivelésügyi miniszte- 
rium felkérésére elkészítettük, közölni. 


M. kir. földmivelésügyi minister. 


24,655. szám. 
VII/1—1901. 


Körrendelet valamennyi törvényhatósághoz. 


A mezőgazdaságról és mezörendörsegröl szóló 
1894. évi XII. t.-ez. 57. és 58. §-a alapján a 
mezőgazdaságra hasznos állatok oltalmazása 
érdekében a törvényhatóságok meghallgatása 
után a belügyi és kereskedelemügyi minister 
urakkal egyetértőleg a következőket rendelem. 


tle Se 
Vedelemben részesítendők a következő alla- 
tok: 


I. Emlősök. 


1. Denevér, népies nevén szärnyas eger, pup 
denever, pup eger stb; minden fajai, minden 
idöben. 

9. Vakondok, kiveve a virägos vetemenyes 
kerteket és csemeteültetvényeket, hol pusztit- 
hatok. 

3. Cziezkanyok fajai, kivéve a vizi eziezkänyt, 
mely a halaszatra käros. 

4. Sin, népies nevén sündisznö, töviskes 
disznó, tövis disznó, töviskes kutya, 
disznó stb. 


SZŐr- 


Aquila. IX. 


La protection des oiseaux utiles en Hongrie. 


Communiqué par l’Institut Centr. Ornithologi- 
que Hongrois. 


Comme il arrive fort souvent que des auto- 
| rites, des associations ou des ornithologues 
étrangers demandent à notre Institut de les 
renseigner sur la facon dont les oiseaux utiles 
sont proteges dans notre pays, nous avons 
jugé convenable de publier, avec une traduction 


française, le texte de l’arrêté-circulaire rendu 
par le Ministre royal hongrois de l'Agriculture, 
| M. le Dr. Ianace DE DARÁNYI, en vue de la pro- 
tection des oiseaux utiles à l’agriculture. Cette 
traduction avait été faite, du reste, à la de- 
mande du Ministère de l'Agriculture de Belgi- 
que. 


| Le Ministre Royal Hongrois de l'Agriculture. 


No 24,655. 
VII/1—1901. 


Arrété-circulaire. 


Conformément à la loi XII de l’année 1894, 
articles 57 et 58, visant la protection des ani- 
maux utiles à l’agriculture et promulguée apres 
avis conforme des municipes, j'arrête ce qui 
suit, d'accord avec MM. les Ministres de l’Inte- 


rieur et du Commerce : 


$ 1. 


Sont à protéger les animaux suivants : 


I. Mammiferes: 
1. Les chauves-souris, toutes les especes, en 


tout temps. 


2. La taupe commune, sauf dans les jardins, 
potagers et pépinières, où il faut l’extirper. 


3. Les musaraignes, sauf la musaraigne 
d’eau, nuisible à la pêche. 


4. Le hérisson. 


II. Madarak.* — II. Oiseaux:* 


a Magyarul | Latinul Francziaul Nemetül Angolul Olaszul 
SE Hongrois Latin Français Allemand Anglais Italien 
1 | Kis fülemile u luscinia Rossignol ordinaire| Nachtigal ue De en Rusignolo 
«nil Luscinia philomela ; Northern nich | Rusignolo-fores- 
9 / n Û mi 9 j. 
2 Magyar fülemile (Bechst.) Grand rossignol Sprosser tingale ER 
3| Kekbegy ie uesızH SSIS gorge- Blsubelehen Blue-throat Pettazzuro 
Häzi rozsda- cu B : Hausroth- È 4 | Codirosso 
farkü Ruticilla tithys L. | Rouge-queue tithys Schwanz Black redstart spazzacamino 
pro eee aay a : Rouge-queue— a 
Ker u rozsda- Ruticilla phoenicu- Rossignol de murailles Gartenroth- Redstart dia 
farkú rus (L.) R sehwanz 
—Rouge-eul. 
Veresbegy aa cus rubecula Rouge-gorge Rothkelchen Foo] si Pettirosso 
3 7 P Se E >  Braunkebliger 
7 Be csalán; ns rubetra | Tarier ordinaire Wiesen- Whinchat Stiaccino 
Nr : schmiitzer 
Czigány esalän- | Pratincola rubicola | Tarier-rubicole— als] 5 
lies (L.) rg nált Wiesen - Stonechat Saltimpalo 
CH a EU ANSE schmätzer 
Hantmadär Saxicola oenanthe | Traquet motteux— Steinschmät Wheathear Culbianco 
i (L.) Cul blane zer 
10| Kövi rigó az saxatilis | Merle de roches Steindrossel Rock-thrush Codirossone 
11] Énekes rigé | Turdus musicus (L.) Grive musicienne | Singdrossel Song-thrush Tordo bottaceio 
12| Fekete rigò Turdus merula (L.)! Merle noir | Sehwarzamsel | Blackbird Merlo comune 
13| Lép rigö ds. viscivorus | Grive-draine Misteldrossel | Mistle-thrush | Tordela 
= = = = | 
x E or A : M 
14| Orvös rigò dra torquatus | Merle à plastron Ringamsel Ring-ouzel ue perio 
15 | Füzikék Phylloscopus | Pouillots Laubsänger Willow-warblers ee: 
3277] = f 7 7 | 
A gent, | Hypolais hypolais | Bec-fin à poitri | 3 Common tree- 
16| Fattyú fülemile DROLE jaune Porte Gartensänger nites Beccafico 
TROIE Cai 7 Bec-fin locustelle, | Heuschrecken- | Grashopper- Forapaglie mac- 
17 | Tücsökmadär Locustella van sänger len ARE Gia. 
| stat = 
1; DI Aquatic-, sedge-| Pagliarolo ; 
18| Sitke Calamodus | Calamodyte Rohrsänger a See | ne 
= SCA ul | = 
19| Nadi rigó nn arun-| Rousserolle Rohrdrossel Be Cannareccione 
na a ene Bigiarella, Ster- 
20 | Poszäta Sylvia prie Babil Grasmücke True warblers ee Si 
21 | Szürkebegy A NES | Fauvette des Alpes | Alpenbraunelle | Alpine accentor | Sordone 
h E | 
aay eyes Troglodytes troglo- | Troglodyte mignon TICA é ae 
29 | Okörszem dytes (L.) Banane Zaunkönig Wren Sericciolo 
* Mi itt a védelemben részesítendő madarak név- | * Voici la liste des oiseaux qui doivent étre 


jegyzékét a magyaron kívül latin, franczia, német, 


angol és olasz nyelven is adjuk. 


mand, anglais et italien. 


protégés, rédigée en hongrois, latin, francais, alle- 


Magyarul Latinul Francziaul Németül Angolul Olaszul 
Hongrois Latin Français Allemand Anglais Italien 
Kirälyka Regulus Roitelets Goldhähnchen | Gold-crests Regolo 
24 | Függő ezinege a naar Mesange rémiz Beutelmeise ine Ut | Fiaschettone 
95 Szakällos Panurus biarmicus | Mésange à mous- Barneiae Bearded reed- chine 
ezinege (L.) tache ling 
en Aegithalus caudatus| Mésange à longue __ | White-headed DEE 
26 | Oszapò (i) ; aus 8 Schwanzmeise longtailed tit. Codibugnolo 
97 | Kék czinege Parus coeruleus L.| Mésange bleue Blaumeise Blue tit Cinciarella 
Mésange charbon- x m 
98 | Szén ezinege Parus major L. niere — Grosse | Kohlmeise Great tit Cinciallegra 
__mésange 
Mésange noire — VE el he 
29 | Fenyves ezinege Parus ater L. Petite charbon- | Tannenmeise ae: Cincia mora 
nière 
30| Bübos ezinege | Parus cristatus L. | Mésange huppée | Haubenmeise | Crested tit en 
i FRE ; er Au ara. | Sumpfmeise | Marsh titmonse; a... 
g1| Barat- ésgyaszos Pre nes et Muss = marais u er: oe Coe e 
czinege ugubris L. e gui re Heine nduss ugubre 
32| Csuszka Sitta europaea L. | Sittelle torche-pot | Kleiber Nuthatch Muratore, 
Piechiotto 
33) Fakusz Uerilia fomiliarioi | ape et Baumläufer Tree-creeper | Rampichino 
familier P comune 
Sziklamaszé 2 i 
; Tichodroma Tichodrome lan A Do 
34 Zen np RAD. FRATE Mauerläufer Wall creeper Murajuolo 
Baräzda n Bergeronnette grise gs : È È 
si billegetö Motaeilla alba T. — Hoche-eul gris Bachstelze Nez Ber 
36] Sárga billegető | Motacilla flava L. ee Kuhstelze ar Cutti 
La mura , | Motacilla b 1 Bergeronnette Graue 2 
37| Hegyi billegetö Tenn. CEE un È Erchstelee Grey wagtail Cutrettola 
38| Reti pipis Anthus Pipi des pres Wiesenpieper | Meadow-pipit | Pispola 
pratensis (L.) Pp 
39] Parlagi pipis Anthus Pipi rousseline Brachpieper Tawni-pipit Calandro 
campestris (L.) 
40 | Erdei pipis Anthustrivialis(L.) Pipi des arbres Baumpieper Tree-pipit Prispolone 
M ZE] Anthus er 8 DEE a en: ge 
41| Havasi pipis EN) Pipi spioncelle Wasserpieper | Water-pipit Spioncello 
42| Mezei pacsirta | Alanda arvensis L. | Alouettedes champs. Feldlerche Sky-lark Lodola 
43] Erdei pacsirta | Alaudaarborea L. | Alouette lulu Heidelerche. Wood-lark Tottavilla 
Pp ‘ Baumlerche ; 
44| Bubos pacsirta | Alauda cristata L. | Alouette cochevis | Haubenlerche | Crested-lark Cappellaccia 
45, Nadi sármány Dune Bruant de roseaux | Rohrammer Reed-bunting Migliarino di 
schoenielus palude 
46 | Kerti sármány Emberisa Bruant ortolan Ortolan Ortolan bunting| Ortolano 


hortulana L. 


8 Magyarul Latinul Francziaul Nemetül Angolul Olaszul 
SE Hongrois Latin Frangais Allemand Anglais Italien 
- | Czitrom Emberiza . : 1 a : } : 
47 SA y SERI, Bruant jaune Goldammer Yellow bunting | Zigolo giallo 
48| Sordély an ily Bruant proyer Grauammer Corn-bunting | Strillozzo 
49 Bajuszos Emberiza cia L. Bruant fou Zippammer Meadow-bunting Zigollo 
sármány muciatto 
| Serinus serinus (L.) : £ E 
50 | Csiesörke | hortulanus Ko Serin Girlitz Serin finch Verzellino 
ő 5 Carduelis Chardonneret Nea: LEE 
51 | Tengeliez carduelis (L.) élégant Stieglitz Goldfinch Cardelino 
52 | Csiz Chrysomitris Tarin Zeisig Siskin Lucarino 
spinus (L.) 
53 | Kenderike en CANNA” | Linotte Bluthänfling Linnet Montanello 
54| Nyiri zsezse I Buena Linotte ordinaire | Birkenzeisig Mealy redpoll | Organetto 
55 | Zöldike Chloris chloris (L.)| Verdier ordinaire | Grünling Greenfinch Verdone 
56| Erdei pinty 13 De eoelebs | bi on ordinaire | Buchfink Chaffinch Fran _ 
À 4 ee Ich 2 : Rose-coloured 4 
57 | Päsztormadär | Pastor roseus (L.) | Martin roselin Rosenstaar starling Storno roseo 
| Ric lé Muscicapa parva | Gobe-mouches Zwergfliegen- | Red-breasted Pigliamosche 
5S) Kis lösykap6 (Bechst.) rougeätre schnäpper flycatcher pettirosso 
7 E n Halsband- È ij 
59 | Örvös légykapó | Muscicapa collaris Gobe-mouches fliegen- Collared | Balia collecllars 
(Bechst.) à collier Es flycatcher 
| | schnäpper 
60 FOR légy- | Muscicapa atrica- | Gobe-mouches | Trauerfliegen- Pied flycatcher | Balia nera 
kapó pilla L. becfigue | sehnäpper 
. | Szürke légy- Museicapa grisola = | Grauer Fliegen- | Common Det 
61 kapó = Gobe-mouches gris | schnäpper flycatcher Pigliamosche 
| 
.9 | Közönséges Chelidonaria Hirondelle bey . : 
62 Massese urbica (La) dettankire Mehlschwalbe | House-martin | Balestruccio 
63 | Füsti fecske Hirundo rustica L. en be Rauchschwalbe pape Rondine 
64] Parti fecske Clivicola riparia Hirondelle Uferschwalbe Sand-martin Topino 
(L.) de rivage 
65 | Sarlós fecske Mieropus apus (L.) Martinet noir — Mauersegler Common swift | Rondone 
(Griffon) 
ee ke | Caprimulgus Engoulevent ; Common 
66| Keeskefejé europaeus L. à d'Europe — | Ziegenmelker nightjar Nottolone 
5 rapaud-volant 
67| Szalaköta Coracias garrulaL.| Rolli Blaurak Common roller Ge 
) 2 g .| Rollier aurake anna 
rel pr, Huppe vulgaire — 5 
68| Bubos banka | Upupa epops L. Boutbout-pupue Wiedehopf Common hoope | Bubbola 
69| Zöld küllő Picus viridis L. | Pic vert Grünspecht es: nase 
Grey-headed Picchio 
70| Szürke küllö Pieus canus Gm. | Pie cendré Grauspecht green wood- | ~ RR 


pecker _ 


261 


Magyarul Latinul Francziaul Nemetül Angolul | Olaszul 
5 Hongrois Latin Français Allemand Anglais Italien 
71 Häromujjü Picoides Pic tridnctel Dreizehen- | Three-toed | Picchio con tre 
| hôcsik tridactylus (L.) I0FLELCROY e specht woodpecker dita 
A Dendrocopus phe eke Grosser Bunt- | Great spotted | Picchio se 
9 
72) Nagy fakopanos major (L.) Eiefeneiohe specht woodpecker maggiore 
a] Közép fa- Dendrocopus A x Di Middle spotted | Picchio rosso 
18 kopäncs medius (L.) Le mr HER woodpecker mezzano 
2 7 Dendrocopus VAR i : Lesser spotted SIR 
74| Kis fakopànes o) Pie épeichette Kleinspecht woodpecker Piechio piccolo 
-„ | Fehérhätü Dendrocopus leu- : E I White-backed Ee > Glee 
5 fakopanes conotus (Bechst.) pecs En e | pen woodpecker bianco 
76| Fekete harkäly Dryocopus martius Pie noir Schwarzspecht Dar: Picchio nero 
(L.) woodpecker 
77| Nyaktekeres Yinx torquilla L. | Torcol Wendehals Coro Torcicollo 
wryneck 
78| Kakuk Cuculus canorus L.| Coucou Kukuk enon Cuctlo 
79| Gyöngybagoly | Strix flammea L. | Chouette effraye Schleiereule Barn-owl Barbagianni 
Chouette Pi a ARTE 
80| Kuvikok Glaucidium chevêche et Steinkauz RA 1 Civetta 
A | chevêchette | ir = s = 
2 È ; ? Hibou sc CRA Small Tufted ; 
81| Füleskuvik Pisorhinascops (L.) ee Zwergohreule Owl 5 Assiolo 
82| Réti fülesbagoly a a Hibou brachyote | Sumpfohreule ee) Gufo di palude 
Fue Vanellus vanellus c DECO E E 
83] Bibiez (L.) Vanneau huppe Kiebitz Lapwing | Pavoncella 
84 Lile- = Charadrius Pluvier | Regenpfeifer Golden plover | Piviere 
juhäszka-fajok Mio P Pp 
85] Székicsér Gareola pratincola Glaréole pratineole Brachschwalbe DIE | Pernice de mare 
(L.) DES i pratincole 
„ | Hydrochelidon Hirondelle de mer | Trauersee- £ a 2 
86 | Kormos szerkö rra (I) épouvantail Köhmalbe Black tern Mignattino 
87 Feherszärnyü Fee leu-| Hirondelle de mer | Weissflügelsee- | White winged | Mignattino 
È szerkö CORI On lencoptère schwalbe black tern. alibianche 
et Schinz) 1 IE - 
88| Danka siräly ee SEO Mouette rieuse Lachmöve eee Gen = 
89| Csóka ee Bun Corneille choucas | Dohle Jackdaw Taccola 


262 


A ki az 1. $-ban felsorolt emlős allato- 
kat és madarakat pusztitja, a madarak feszkeit 
és tojäsait, fiait elszedi vagy azokat hatosagi 
engedély nelkül forgalomba hozza, az 1894. 
XII. t.-ez. 95. $. 0) pontjába ütköző kihägäst 
követ el és 100 (száz) koronäig terjedhető pénz- 
büntetéssel büntethető. 


3.$ 


A jelen rendeletem 1. $-äban felsorolt allato- 
kat elve elfogni, vagy megölni, a madarak fesz- 
két vagy tojásait elszedni csakis tudományos 
czélra és hatósági engedélylyel szabad. 

Csakis hatósági engedélylyel eszközölhető az 
1. §-ban felsorolt madarak fészkeinek és tojá- 
sainak, nem különben az ott felsorolt állatok- 
nak élő vagy holt állapotban való szállítása is. 


N 


A ki az 1. $-ban felsorolt allatoknak fogasara, 
madärfeszek vagy tojasok elszedesere, vagy 
mindezek szällithatäsära engedélyt óhajt kapni, 
annak valamely hazai tudományos intézet, 
szaktudós, vagy természettudományokkal iga- 
zoltan foglalkozó egyéntől, irásban való meg- 
bizást vagy megrendelést kell felmutatni. 


Ezen engedélyek megadására az 1894. évi 
XII. t.-cz. 102. §-ában felsorolt elsöfoku ható- 
ságok illetékesek. 


5. §. 

Hatósági engedély azonban a 4. $-ban fog- 
lalt korlätozasok mellett is esak legfeljebb 10 
drb állat fogására, vagy 10 drb madärfeszek és 
tojás elszedésére adható; s ez a mennyiség is 
csak annyiban, a mennyiben az az illetö allatra 
nézve pusztitàs Jellegével nem bir. 


6. 8. 

Az 1. $-ban felsorolt ällatok fogasara, madär- 
fészkek, tojasok szedesere az engedély a követ- 
kezö minta szerint allitandò ki: 

Engedely. 


Alulirott hatosag 
a ki. 


i lakosnak, 
(tudomanyos intezet, iskola stb., 
termeszettudomänyokkal foglalkozò szakember 
neve). 2-01 Ldarab_-_-(Allatfajta; 
madärfészek, tojás megnevezése) szállítására 


9 


= 


ur 


Celui qui tue les mammiferes et oiseaux 
enumeres au $ 1, qui detruit les nids des 
oiseaux, qui enleve ou qui vend les nids ou 
les petits des oiseaux sans une autorisation 
delivree par l’autorité, commet, aux termes de 
la loi XII de 1894, art. 95, alinéa 0), une con- 
travention passible dune amende jusqu'à 100 
couronnes. 

Les mammifères et oiseaux énumérés au $ 1 
ne peuvent être capturés et les nids et oeufs 
de ces oiseaux ne peuvent être enlevés que 
dans des buts scientifiques, avec l'autorisation 
de l'autorité. 

Cette autorisation est également nécessaire 
pour le transport des mammifères et oiseaux 
vivants mentionnés au $ 1. 


§ 4. 


Celui qui désire prendre l'autorisation de 
l'autorité pour capturer les mammifères et 
oiseaux mentionnés au $ 1, enlever leurs nids 
ou leurs oeufs, doit se munir dune commis- 
sion ou d’une commande écrite délivrée soit 
par une institution scientifique hongroise, soit 
par un naturaliste, soit par une personne 
s'occupant légalement de sciences naturelles. 

L'autorisation est accordée par les autorités 
de première instance mentionnées au $ 102 de 
la loi XII de 1894. 


§ 5. 


L'autorisation requise ne sera cependant 
donnée, avec les restrictions mentionnées au 
$ 4, que pour tout au plus 10 mammifères ou 
oiseaux ou pour 10 nids avec leurs oeufs, et 
seulement dans le cas où cela n'aurait pas le 
caractère de la destruction d’une espèce. 

$ 6. 

L'autorisation pour la capture des animaux 
énumérés au $ 1, ainsi que pour l'enlèvement 
de nids d'oiseaux et d'oeufs, doit être formulée 
comme suit: 

Autorisation. 

L’autorite soussignee accorde à 
habitant à et charge par______(iei le 
nom de l’institution scientifique, de l’ecole, etc., 
ou du naturaliste) de lui procurer .piè- 
ces (ici le nom de l’animal, du nid ou de l’oeuf 


megrendelest kapott, a mai naptol szämitando 
két het tartamára, tehát .... évi. eG) 
_..napjäig terjedő hatälylyal megengedem, 
hogy.............darab._..........(ällat, madärfeszek, 
tojás megnevezése) elfoghasson vagy elszedhes- 
sen s nevezett állatokat élő vagy holt ällapot- 
ban birtokaban tarthassa. 
Kelererrralaması 22 peeset. 


MS: 

Az 1. $-ban felsorolt allatoknak, madarak 
feszkeinek, tojäsainak barmily mödon valò szal- 
litäsära az engedély a következő minta szerinti 
ürlapon adatik : 


Szállítási engedély. 


Alulirott hatóság (állatoknak, 
madarak fészkeinek, tojásainak megnevezése) 
elfogására 
elszedésére 
mutatása alapjan 


szabälyszerü hatósági engedély fel- 
_____l lakosnak meg- 


állatokat 


engedi, hogy a fent megnevezett fészkeket vasuton, 
s tojásokat 


hajón, postán vagy kézben. _ ra szällit- 
hassa. 


Kelt... pecsét 


alana 


8. §. 


A 6. §-ban emlitett engedély csak 14 napig | 
| pendant 14 jours. 


érvényes. 

A szállítási engedély, ha a szállítás vasuton, 
hajón, vagy postán történik, az illető szállító 
vállalat által átveendő és visszatartandó. 

A kézben vagy szekéren való szállításra adott 
engedély is csak 14 napig tartó érvénynyel ad- 
ható ki. 

Ugy a 6., mint a 7. §-ban említett engedély 
csupán az abban megnevezett számu és faju 
állatok, fészkek és tojások szállítására jogosit, 
s csak egyszer használható. 


9. §. 


Jelen rendeletem valamennyi községben a 
szokásos módon kihirdetendő, annak határoz- 
mányaira a mezőőri személyzet külön kiokta- 
tandó s a határozmányok megtartásának ellen- 
őrzése az erdőőri és útfentartási személyzetnek 
is kötelességévé teendő. 

Budapest, 1901. évi márczius hó 18-án. 


Darányi s. k. 


Külön lenyomatott az «Aquila» 
IX. kötetéből, 1902 junius 30-án. 


| 


263 


désiré), l'autorisation de capturer ou d'enlever 
pièces (ici le nom de l’animal, du nid 
ou de l’oeuf visé) et de les garder, vivants ou 
morts, en sa possession. Cette autorisation est 
valable pendant deux semaines à partir d’au- 
jourd’hui, c'est-à-dire jusqu'au (jour, 


mois, année). 
Date 


_signature _sceau. 


§ 7. 


L’autorisation pour le transport des ani- 
maux énumerés au § 1, des nids d’oiseaux et 
d'oeufs, doit être formulée comme suit : 


Autorisation de transport. 


L'autorité soussignée, vu l'autorisation régu- 
lierement délivrée dont est porteur 
de capturer (ici le nom 


habitant à en VUE Penlever 

de l'animal, du nid ou de l’oeuf), l’autorise à 
animaux 

transporter à. les nids en question, 


oeufs 
soit en chemin de fer, en bateau, par la poste, 


soit à la main. 
Date... sceau signature. 


$ 8. 


L'autorisation visée au $ 6 n’est valable que 


Cette autorisation sera retenue par l'agent 
auquel elle aura été présentée. 


L'autorisation visée au § 7 n’est aussi valable 
que pendant 14 jours. 


Les autorisations visées aux $$ 6 et 7 ne 
sont valables que pour les animaux qui y sont 
dénommés, et l’on ne peut en faire usage 
qu'une seule fois. 


§ 9. 


Le présent arrêté devra être publié dans 
toutes les communes, suivant les usages locaux. 
Les agents de la police rurale devront être 
instruits de ses dispositions et le contrôle de 
son application fait également partie des de- 
voirs des gardes forestiers et des cantonniers. 


Budapest, le 18 mai 1901. 
(Signé) Darányi, 


Extrait de l’«Aquila»r, tome IX, 30 juin, 
1902: 


Le 


INDEX ALPHABETICUS AVIUM. 


Nasgeier 208 

Acanthis cannabina (99 : 28) 

Accentor alpinus 207 

— collaris 258 

— modularis 94:1; 151; 153; 154; 
158; 173; 235; 236 

Accipiter nisus 157; 234; 236 

Acrocephalus 199 

aquaticus 163 


arundinaceus 94:2; (95: 4); 
152; 153; 154; 235; 258 
palustris 95:3; 163; 255 
phragmitis (99 : 26) 
schænobænus 163 

streperus 95 : 4 

— turdoides (94 : 2) 

Actitis hypoleucus 197; 198; 203 
Aegialites cantianus (99 : 33) 
— fluviatilis (100 : 34) 
Aegithalus caudatus 173; 179; 
259 


9355 


Alauda arborea 95:5; 153; 154; 
vis YTS Whe Ree 8971905 
935; 938; 954: 959 

— arvensis 95:6; 151; 1538; 154;| 
1576s) 162 ey flee SOM 


196; 199; 
JOIE VERS 


900 ; 
259 


2012010921 


— calandra 157: 207 

— cristata 209; 235; 237; 259 
Alcedo ispida 163; 237 
Alpenbraunelle 207 ; 258 

Alpenjegler 170 

Ammerling 209 

Ampelis garrula 96:7; 183; 234; 


937 
Anas acuta 158 
— boschas 96:8; 158; 164; 234; 
236; 239 
— crecca 96:9; 158; 237 
— penolope 96: 10; 158; 196; 205; 
236 
— querquedula 97 : 11; 237; 
Anser 195; 196 
— albifrons 158 
— anser 97:12; 158 
— cinereus (97 : 12) 
fabalis 12; 97:13; 158 
— neglectus 12 
— segeti.n (97: 13) 
Anthus campestris 97: 
184: 190; 235; 259 
obscurus 183 
pratensis 97:15; 151; 152; 153; 
15%; 171; 181; 190; 199); 200; 
204: 935; 259 


238 


Anser Richardi 160 

— spipoletta 259 

— trivialis 97 : 16; 153; 154; 
181; 187; 190; 235; 259 

Apus apus 186 

Aquila maculata 236 


illo 


Archibuteo lagopus 97:17; 196; 
197; 238 

Ardea alba 97 : 18 

— cinerea 97:19; 151; 153; 154; 


180; 231 
comata (98 : 
garzetta 98: 


29) 
20 
minuta (68 : 25) 

nycticorax 239 

purpurea 98:21; 152; 154; 
239 

ralloides 98:22; 153; 154; 155; 
239 

Ardeola ralloides 163 

Ardetta minuta 98 : 23 

Arenaria interpres 180; 181 

Asio accipitrinus 236; 261 

— otus 236 

Astur brevipes 159 
— nisus 198; 199; 
— palumbaris 236 ; 
Auerhahn 229 
Aythya nyroca 164 


237; 


200; 201; 203 
239 


Bacdftelze 211 

— graue 259 

— meifie 259 

Barazda billegető 211; 259 

Bartgeier 208 

Bibiez 212; 261 

Billegetò, sárga 259 

— barazda 211; 259 

— hegyi 259 

Bläßbuhn 148 : 8 

Blaudroffel 208 

Blaufehlchen 258 

Blaumeije 259 

Blaurafe 260 

Botaurus stellaris 98: 24; 151; 153; 

Bradichwalbe 261 

Bubo bubo 163; 210; 236 

Bübos banka 212; 260 

— pacsirta 209; 259 

— czinege 259 

Bucephala clangula (120 : 66) 

Budfint 175; 176; 178; 181; 
260 

Budytes flavus 197; 199; 202; 204 

Buteo buteo 99:25; 151; 163; 210; 
235 ; 236; 238 


185 ; 


[154 | 


Buteo vulgaris (99:25); 199; 200; 
204 


Büdös banka 226 


Caccabis saxatilis 164 

Calamodus 258 

— schenobenus 99 : 26; 2 

Calamoherpe phragmitis 202 

Calcarius nivalis 235 

Calidris arenaria 99 : 27; 174 

Cannabina cannabina 171; 177; 190; 
234; 237; 260 

— linaria 99 : 28; 234; 260 

Caprimulgus europæus 99 : 29; 153; 
154; 155; 237; 260 

Carbo pygmæus 207 

Carduelis carduelis 162; 234; 238; 
260 

Carine noctua 163; 236 

Carpodacus erythrinus 173 

Cathartes perenopterus 208 

Cerchneis cenchris 236 

— naumanni 99 : 30 


— tinnunculus 99:31; 151; 152; 
154; 199; 200; 210; 234; 235; 
236; 238 

— vespertinus 99:32; 153; 155; 


934; 237; 238 
Certhia familiaris 259 
Charadrius 261 
Charadrius apricarius (100 : 35) 
— alexandrinus 99 : 33 
dubius 100 : 34; 153; 154; 234; 
237 
hiaticola 234 
morinellus 176 
pluvialis 100 : 35; 238 
Chelidon urbica (100 : 36); 181; 186; 
202; 204; 225 
Chelidonaria urbica 100:36; 
1993, Mb ETC ali silva 
187; 190; 227; 234; 260 
Chloris chloris 102:37; 151; 162; 
184; 190; 231; 260 
Chrysomitris spinus 234; 260 
Ciconia alba (102:38); 194; 
198; 202; 203 
— ciconia 102:38; 151; 153; 154: 
163; 187; 189; 238 
— nigra 111:39; 152; 154; 236 
Cinclus cinelus 163; 235; 237 
Circus æruginosus 111:40; 
153; 154; 234; 238; 239 
— maerurus 111 : 42 
— cyaneus 111: 41; 151; 236 
— pygargus 111:43; 177; 184; 190 


152% 
184; 


196; 


151 ; 


Clangula glaucion 196; 197; 205 

Clivicola riparia 111:44; 152; 154; 
16320 11742: 1777:2190521977:2202% 
234; 260 

Coccothraustes coccothraustes 
234; 237 

— vulgaris 205 

Colæus monedula 162; 210 

Columba œnas 112:45; 152; 
154; 164; 214; 231; 237 

— palumbus 113:46; 153; 
164; 176; 179; 214; 237 

Colymbus auritus eristatus 114: 47 ; 

153; 154; 237 

fluviatilis 114:48; 

234; 237 

griseigena 114:49; 

nigricollis 114:50; 

torquatus 161 

Coracias garrula 114:51; 153; 155; 
163; 210; 260 

Corvus corone 161 

— cornix 114: 52; 
182; 184; 200; 205; 210; 
239 

— monadula 261 

— frugilegus 158; 162; 152; 
201; 210; 232; 237 

Cotile riparia (111:44) 

— rupestris 158 

Coturnix coturnix 115: 53; 153; 155; 
164; 214; 227; 234; 253 

— dactylisonans (115 : 53) ; 239 

Crex 213 

— crex 116:54; 
164; 226 

— pratensis 239 

Csalänesües, ezigany 258 

— rozsdas 258 

Csalogany, havasi 207 

Csér 174; 180 

Csicsorke 260 

Csilp-csalp füzike 182; 185 

Csiz 260 

Csóka 183; 210; 261 

Csonttollé madár 183 

Csuszka 209; 259 

Csuvik, gatyás 208 

Cuculus canorus 116:55; 152; 153; 
DA SANS 3) 
1905193; 2005 2125 9275 237; 
238 ; 261 

Cygnus eygnus 118 : 56 

— musicus (118 : 56) 

Cypselus apus (132: 90); (188); (189); 
(191); 197; 198; 203 

Czigány esalanesiics 258 

Czinege, bardt 259 

— búbos 259 

— fenyves 259 

— függő 259 

— gyászos 259 


162; 


154; 
152; 164; 


238 
237 


ie iris. Wile 
937 ; 


195; 


1595715357 155% 


Aquila. IX. - 


Czinege kék 259 
— szakállas 
— szén 259 
Czipegő sármány 207 
Czirlò sármány 209 
Czitrom sármány 209; 260 


959. 


Damka sirály 261 


;| Dafila acuta 118 : 57 


Dendrocopus major 163; 237: 261 

— leuconotus 238; 261 

— lilfordi 163 

— medius 261 

— minor 163; 234; 261 

Doble 183; 210; 261 ) 

— varju 173; 174; 175; 176; 
182; 184; 210; 228 

Dompfaff 209 

Dreigebenipedt 261 

Droffeln 211 

Dryocopus martius 210; 238; 261 

Egerész ölyv 210; 229 

Eichelhäher 181; 210; 231 

Glfter 210 

Glfterjpedjt 261 

Emberiza calandra 119:58; 

23552259 

cia 162; 207; 259 

cirlus 162; 207 

citrinella 162; 187; 

209; 235; 237; 259 

hortulana 259 

miliaria (119 : 58) 

scheniclus 119:59; 152; 

935: 9385259 

Erdei pacsirta 259 

— pinty 175; 178; 185; 260 

— pipis 185; 259 

— szalonka 213; 230 

Enekes rigo 258 

Ente 286 : 10 

Erithacus luscinia (132: 86); (188); 
(190) 

— philomela (132: 87) 

rubecula 119:60; 152; 153; 154; 

196; 199; 200; 202; 205; 235; 

238; 258 

Eulen 210 


152; 


190; 201; 


190; 


Fakopanes fehérhäté 261 

kis 261 

közep 261 

nagy 261 

Fakopanesok 209 

Fakó keselyű 208 

Fakusz 259 

Falco cenchris 208 

merillus 119: 61; 234; 236 
peregrinus 156 

regulus (119: 61) [236 
subbuteo 119: 62 ; 163; 222; 234; 


265 


Faleo vespertinus 236; 238 

Fattyú fülemile 258 

Fecskek 219; 220; 225; 226 

Fecske, füsti 30; 42; 166; 181; 186; 

219°, 297733152260 

hazi 225; 231 

molnar 166; 181 

parti 260 

— sarlös 260 

Feher gölya 196 

l'eherszarnyu pacsirta 207 

— szerkö 261 

Fekete harkaly 210; 261 

Feketeszärnyallyı csér 208 

Feketetorku hantmadar 208 

Feldlerhe 211; 259 

Fenyő rigó 183; 211 

— pinty 175 

Fenyves czinege 259 

Ficedula trochilus (139 : 114) 

Finfen 175; 176; 182 

Sliegenjdnapper, grauer 260 

Fogoly, frankolin 208 

— szirti 208 

— vörös 208 

Fogolymadar 208 

Sranfolin 208 

Fratereula arctica 173 

Fringilla montifringilla 119:64 ; 178; 

205; 234; 235 

celebs 119: 63; 152; 153; 154; 

157; 162; 173; 174; 178; 201; 

205; 227; 234; 260 

Fulica atra 119:65; 153; 154; 164; 
202; 237; 239 

Fuligula elangula 120 : 66 

— cristata 203 

— ferina 197; 203 

— nyroca 120:67; 237 _ 

Függő ezinege 254 

Fülemile 211 

—, fattyú 258 

—, magyar 258 

—, his 258 

Fiilesbagoly, reti 260 

Füleskuvik 261 

Füsti fecske 30; 42; 166; 181; 186; 
PNG, VMAS PVE OBIS Xe) 

Fürj 169; 214 

Füzike, csilp-csalp 182; 185 

Füzikék 258 


Galamb, kék 214 

— örvös 179; 214 

— kaczago 207 

Galerida arborea 162 

— cristata 162 

Gallinago gallinago 120:68; 
154; 157; 164; 213; 237 

— gallinula 120:69; 164; 205; 213 

— major 120:70; 213 


159% 


34 


266 


Gallinago scolopacina (120:68); 198; 
205 

Gallinula chloropus 120:71; 
164; 202; 238; 239 

Gänfegeier 208 

Garrulus glandarius 162; 175; 
210; 237 

Gartenrothihmwan; 258 

Gattenjänger 258 

Garzetta garzetta 163 

Gatyasesuvik 208 

Gavia septentrionalis 238 

— arctica 236 

Gecinus canus 163 

— viridis 163 

Gem, pocz 169 

— üstökös 169 

Gerle 214 

— nevető 207 

Gerlicze 169 ; 226 

Girlit 260 

Glareola melanoptera 208 

— pratincola 261 

Glaucidium 261 

— noctuum 238 

Goldamfel 226 

Goldammer 260 

Goldhähnden 259 

Goldregenpfeifer 183 

Golya, fehér 196 

Graculus carbo (138: 110) 

— pygmæus (138: 111) 

Grasmiide 258 

Grauammer 260 

Graue Bacdjtelze 259 

Grauer Fliegenihnäpper 260 

Grauer Zwergjtrandläufer 208 

Graufpedt 209 ; 260 

Großer Specht 261 

Grus cinerea (120 : 72) 

— grus 120:72; 153; 154 

Grünling 260 

Grünipedt 210; 260 

Gyaszos ezinege 259 

Gyongybagoly 261 


152; 


181; 


Hajnalmadar 259 

Halsbandfliegenjchnäpper 260 

Hæmatopus 180 ; 
203 ; 238 

Hantmadar 258 

—, feketetorku 208 

Harelda glacialis 173 

— hyemalis 174 

Haris 213; 226 

Harkaly 209 

— fekete 210; 261 

Haromugjju hôcsik 261 

Haubenlerche 209; 259 

Haubenmetje 259 

Hausrothihwang 258 

Havasi csalogány 207 | 


ostralegus 198 ; 


Havasi sarlösfeeske 170 
— pipis 259 

Házi rozsdafarkhi 258 
— vereb 209 

— fecske 225 

— — közönséges 260 
Hegyi billegetö 259 
Heidelerde 259 
Herodias alba 163 
Heufchredenjänger 258 
Hirundo rustica 121 : 73 ; 153; 154; 


Wepre Meas ale To A: 
181; 182; 184; 186; 187; 189; 
190; 193; 194; 197; 199. 200), 


202 204 215 22615 72275 

260 

alpestris 160 

urbica 200 

Héesik, háromujjú 261 

Hydrochelidon fissipes (130: 74) 

— leucoptera 234: 261 

— nigra 130:74; 234; 237; 238; 
261 

Hypolais hypolais 130:75; 154; 
155; 187; 190; 235; 258 

— icterina (130 : 75) 

— salicaria 203 


234; 


Ibis faleinellus (139: 116) 


Juhaszkak 261 

Jynx torquilla 130:76; 
ay BO Tale sb Wee. iit? 48 
997; 234; 937 


ey ERA 
los wails 


Kaba sölyom 181; 222 
Kaczagé galamb 207 
Kakuk 72; 212; 261 
Ralanderlerde 207 - 
Kanya, barna 229 
Kara, kis 207 
Karokatona, kis 207 
Keeskefejö 260 
Kekbegy 258 

Kék ezinege 259 

— galamb 214 

— rigó 208 

— vércse 169 
Kenderike 172; 260 
Kerti rozsdafarki 258 
— sarmany 259 
Keselyű, dog 208 
hamvas 208 

fakó 208 

szakallas 208 


— szennyes 208 
| — szöke 208 


Kis fülemile 258 
— kara 207 


| — kárókatona 207 


— légykapo 260 
Riebit 212; 261 


Kiralıyka 259 

Kleiber 259 

Rleinjpedt 261 
Roblmeije 259 

Kormos légykapó 179 ; 
— récze 180; 181 

— szerkö 261 

Kövi rigó 258 
Közönseges hazi fecske 
Rrabbenalle 173 

Kraven 175; 176 
Krammetspogel 183; 211 
Kufuf 72 

Rubftelze 250 

Rufud 212; 261 
Kuttengeier 208 
Kuvikok 261 

Küllö, szürke 209 ; 260 
— 20ld 209; 260 


260 


260 


Ladmôoe 261 

Lachtaube 207 

Lanius collurio 131: 77; 152; 154; 
155; 163; 177; 184; 190; 197; 
198; 234 


— excubitor 163; 177; 182; 190; 
196; 201: 931; 236; 237 
— minor 131: 78; 152; 154; 155; 


163; 231; 234 

Lappantyi 169 

Larus argentatus 131: 79; 180 

— canus 12; 131: 80; 197; 198 

— ridibundus 12; 131: 81; 153; 154; 
197; 198; 238; 261 

Vaubjinger 258 

Légykapó, kormos 179 

— kis 260 

— örvös 260 

— szürke 260 

Léprigó 209 ; 258 

Verde 175; 176; 182 

Lerdenfalfe 181 

Libucz 183 

Ligurinus chloris 234 

Lilék 183; 261 

Pettyes lile 183 

Limosa ægocephala (131: 82; (187) 

— lapponica 198 

— limosa 131: 82; 187; 236 

Locustella 258 

— fluviatilis 131: 83; 235 

— luscinioides 131: 84 

— nævia 131: 85 

Loxia curvirostra 181: 237 

— pytiopsittacus 181; 152 

Luscinia luscinia 132: 86; 152; 
153; 154; 171; 177; 184; 188; 


189; 190; 194; 211; 227; 235; 
258 

— philomela 132: 87; 197; 202; 
258 


Magtörö 175 

Magyar fülemile 258 

Mandelfrähe 210 

Mareca penelope (96: 10) 

Mátyás 231 

Mauerläufer 259 

Wauerjegler 260 

Maufebuffard 210: 229 

Mehlichwalbe 166; 181; 231; 260 

Mergulus alle 173 

Mergus albellus 132: 88; 258 

— merganser 172 

Merula merula 163 

Merops apiaster 132: 89; 163; 238 

Mezei pacsirta 211; 259 

Micropus apus 132: 90; 152; 154; 
155; 171; 177; 184; 186; 188; 
189; 191; 260 

Milan, Ihwarzer 229 

Miliaria calandra 162 

Milvus ater 239 

— ietinus (132: 92) 

— korschun (132: 91) 163 

— migrans 132: 91; 152; 153; 154 

— milvus 132: 92; 152; 153; 154 

— regalis 196; 205 

Miftelbroffel 209; 258 

Mitielfpecht 261 

Molnar fecske 166; 181; 231 


Nevetö gerle 207 

Numenius arcuatus 137: 101; 153; 
154; 180; 188; 191; 196; 198; 
203 

— phæopus 197 

Nucifraga caryocatactes 175; 
937 

Nyctala tengmalmi 237 

Nyctiardea nycticorax (137: 
237 

Nycticorax nycticorax 137 : 102 ; 152; 
154 

Nyroca leucophtalmus (120: 67) 

Nyaktekercs 211; 261 

Nyirfajd 172 

Nyiri zsezse 260 


205 ; 


109) ; 


Oedienemus oedienemus 137: 103 

Odiemia fusca 196; 197 

— nigra 180 

Oriolus galbula 171; 177; 184; 188; 
191 

— oriolus 137 : 104; 153 
234 

Ortolan 259 

Ortygometra crex (116: 54) 

— bailloni 236 

— minuta (138: 105) 

— porzana 138: 106 


s agio ile 


Monticola saxatilis 133: 93; 235;|— parva 138: 105 
258 Otis tarda 234 
— solitaria 156 — tetrax 157; 207 
Motacilla alba 133: 94; 152; 153;| Otocoris alpestris 176: 183 
154; 163; 171; 172; 177; 184;| — penicillata 161 
188; 189; 191; 196; 198; 199;|Otus vulgaris 239 


200}; 202; 905; 211; 
DOSE 31023850959 
— boarula 135: 95; 152; 
— flava 136: 96; 152; 
(775692355959 
Möven 180 
Muscicapa atricapilla 156 


927; 231; 


154; 259 
154; 163; 


971925 


154, 171; 177; 179; 184; 186; 
188-2191-2197.219952202:72035 
234; 260 

— collaris 136 : 98; 153; 154; 234; 
260 


154; 155; 
188; 191; 
234; 237; 


grisola 136: 99; 153; 
ale wae SI TÁSA 
197; 198; 204: 227; 
260 

— parva 136: 100; 260 
Muszkabuvar 285 


Nachtigall 211; 258 

Radbtihwalben 169 

Nadirigo 258 

Nadi sarmany 259 

Nagy fakopanes 261 

Neophron perenopterus 208 

Nebelfrähe 173: 174; 175; 177; 182; 
184; 210; 229 


Ökörszem 258 

Olyv, egerész 210; 229 
Örvös galamb 179; 214 
— légykapó 260 

— rigó 258 

Őszapó 179; 259 
Ószapó-czinege 286 


Pacsirta búbos 209; 259 

— erdei 259 

— fehér szárnyú 207 

— mezei 211; 259 

— süne 207 

Pacsirtäk 175; 176; 182 
Pandion haliaetus 138: 107 ; 238 
Panurus biarnieus 259 

Partfuto, temminck 208 

Parti feeske 260 

Partiram, temminck 206 

Parus ater 235; 237; 259 

— cristatus 237; 259 

— coeruleus 235; 238; 259 

— lugubris 259 

— major 235; 238; 259 

— palustris 235; 259 

Passer domesticus 162; 209; 234; 237 


267 


Passer montanus 162; 234; 238 

— petronia 161 

Pastor roseus 138: 108; 260 

Pasztormadar 260 

Pavoncella pugnax 138: 109 

Pelecanus minor 159 

Perdix franeolinus 208 

— perdix 164; 934 

— petrosa 161 

— rubra 208 

— saxatilis 208 

Pernis apivorus 236 

Pettyes lile 183 

Phalacrocorax carbo 138 : 110; 

— pygmæus 138: 111 

Phalaropus hyperboreus 182 

— lobatus 238 

Phasianus colchicus 237 

Phileremos alpestris 201 

Philomachus pugnax (138 : 109) 

Phyllopneuste trochilus 197; 198; 
199 

Phylloscopus 258 

— acredula 138: 112; 152; 154; 171; 

175; 177; 181; 182; 184; 185: 

188; 189; 191; 231; 235 

rufa (138 : 112) 

— rufus 153; 172; 

(189); (191) 

sibilator 139: 113; 152; 154; 155; 

STE 1847191 ;7235 

sibilatrix (139: 113) 


180 


(185); (188); 


— trochilus 139:114; 154; 163; 
17152115: Mihi 1842 1851.1835 
1916:22.095220340235 


Pica pica 162; 210; 237 

Picoides tridactylus 261 

Picus canus 260 

Picus viridis 238; 260 

Pintyek 175; 176; 182 

Pinty, erdei 175 ; 176 ; 178; 

Pipis, erdei 185; 259 

— havası 259 

— parlagi 259 

— réti 259 

Pisorhina scops 261 

Plectrophanes nivalis 201 

Pleetrophenax nivalis 183 

Platalea leucerodia 164 

— leucorodia 139 : 115 

Plegadis falcinellus 136 : 
236 ; 239 

Pocz gém 169 

Podiceps auritus 161 

eristatus (114: 47); 

griseigena (114 : 49) 

minor L. (114: 48) ; 239 

nigricollis (114: 50) 

Podicipes cristatus 196; 197; 201; 
202; 203 

— rubrieollis 196; 202 

— minor 202 


155 ; 260 


116; 164; 


n 239 


268 


Porzana porzana 164 

Poszata, bardtka 185 

Poszatak 258 

Pratincola rubetra 140:117; 153; 
154; 197; 199; 200; 235; 258 

— rubicola 140:118; 153; 154; 163; 
WAR aS elle Veil 
185; 191; 203; 235; 258 

Procellaria leucorrhoa 182 

Pyrrhocorax graculus 161 

Pyrrhula pyrrhula 162; 209; 234; 238 

— enucleator 160 

— erythrina 160 

— rosea 161 


Querquedula circia (97:11) 


Rakaszbuvar 173 

Nallenreiher 169 

Rallus aquatieus 140: 119; 164; 237; 
239 

Naudhichwalbe 30 ; 42; 166; 181; 186; 
BATE Rie Vere ORS 200) 

Rauhfupfauz 208 

Recurvirostra avocetta 140 : 120 

Rebbübner 210 

Récze, kormos 180; 181 

Regenpfeifer 183; 261 

Regulus 259 

— regulus 140 : 121 ; 235; 238 

Remiza pendulina 163; 235; 259 

Reti fülesbagoly 261 

Reti pipis 259 

Reznek tüzok 207 

higó, énekes 258 

— fenyő 183 

fekete 173; 209; 258 

kövi 258 

kék 208 

lép 258 

nádi 258 

— örvös 185; 258 

— sárga 226 

Rigőfélék 211 

Ringamjel 258 

Ringdroffel 185 

Ringeltaube 179; 214 

Rohrammer 259 

Robrjainger 258 

Robroroffel 258 

Rofenftaar 260 

Rothfupfalte 169 

Rothhubn 208 

Rothtehlden 156; 185: 

Rôthelfalt 208 

Rozsdafarki, házi 258 

— kerti 258 

Rozsdás csaláncsúcs 258 

Ruticilla phcenicura 140 : 122 ; 
154 171-172 TT MALE 
197 ; 198; 199; 200; 203; 
258 


258 


153 ; 
184 ; 
227; 


Rotieilla tithys 141 : 123; 153; 154; 
156; 17155 177; 181: 18257188; 
185; 191997 R35 NOS 

— tithys cairii 238 

— pheenicurus 163; 188; 189; 191; 
935 

— titis 163 


Saatfrähe 175; 176; 183; 210; 232 

Sarga billegetö 259 

— rigó 226 

Sárgakarmú vércse 208 

Sármány, bajszos 207; 259 

ezipegö 207 

czirló 207 

ezitrom 209 ; 259 

—, havasi 170 

kerti 259 

nádi 259 

sövény 207 

Sarlós fecske 260 

Saxicola csnanthe 141:124; 153; 
BASIS TE gio Miss iero 
192; 196; 199; 202; 235: 958 

— stapazina 208 


| Schleiereule 261 


Schnepfen 213 

Sdwalben 219; 220; 226 

Schwanzmeije 179; 259 

Schwarzamjel 209 ; 258 

Schwarzdroffel 173 

Schwarzplättchen 185 

Schwarzohriger Steinfhmäter 208 

Schwarzipedt 210; 261 

Scolopax rustieula 141:125; 153; 
154; 157; 164; 213; 236; 237; 
238 

Scefhmalbe 174; 180 

Seidenjdwang 183 

Seregely 172; 175; 176; 182; 185; 
212 

Serinus hortolanus (144: 126); 260 

— serinus 144: 196 ; 159 ; 154; 234; 
237 ; 260 

Siketfajd 229 

Singdrofjel 258 

Siraly 180 

— danka 261 

Sitke 258 

Sitta cæsia 163 

— europea 209; 235; 259 

Sólyom, kaba 181; 222 

Sordély 260 

Spats 209 

Spedte 209 

Spedtmeife 209 

Sproffer 258 

Stadtihwalbe 225 

Star 17251755176 182571855219 

Steindrofjel 258 

Steinhuhn 208 

Steinfauz 261 


Steinidmäber 258 
— jhwarzohriger 208 
Steppenbradidwalbe 208 


Stercorarius parasiticus 182; 183 
Sterna cantiaca 174; 180 
— fluviatilis 144:127; 197; 198; 


202; 203 

hirundo 144 : 197 ; 164; 174; 234 
macrura 174 

minuta 144: 198; 934 

nilotica 174 

Stieglit 260 

Strix dasypus 208 

— flammea 236; 261 

Sturnus vulgaris 144: 129 ; 152; 153; 


154; 158; 162; 195; 196; 198; 
199; 200; 201; 204; 212; 231; 
Sumpfmeife 259 [234 


Sumpfohreule 261 

Süve pacsirta 207 

Süvöltö 209 

Sylvia 258 

atricapilla 145:130; 153; 154; 
1715717652177 TSE Sasa 
188; 192; 197; 198; 202; 997 
cinerea (146 : 134); 198 ; 199 ; 204; 
eurruca 145: 131 ; 152; 153; 154; 
197; 198; 202; 203; 227; 235 
hortensis (146:133); 177; 197; 
198 ; 203 

nisoria 146 : 139 ; 152; 154; 155; 
22301235 

simplex 146 : 133 ; 153; 154; 155; 
171:01845:2188:21925:9255 

sylvia 146:134; 163; 171; 184; 
188; 192; 227; 235 i 
Synoicus lodoisiæ 254 

Syrnium aluco 163; 236 


Szajko 181; 210 
Szakdllas ezinege 259 
— kesely 208 
Szalakôta 210; 260 
Szalonka, erdei 213 
Szarka 210 

Széki csér 251 

Szén czinege 259 
Szennyes keselyü 208 
Szerkö, feherszärnyu 261 
— kormos 261 
Sziklamaszò 259 
Szirti fogoly 208 
Szőke keselyű 208 
Szölörigo 175 
Szürkebegy 207 ; 258 
Szürke küllő 209 ; 260 
— légykapó 260 


Tannenhärer 175 
Tannenmeife 259 
Temminck partirama 208 


Temminck partfutöja 208 

Tengeliez 260 

Tetrao tetrix 237 ; 238 

— urogallus 229; 238 

Thurmfalfe 210 

Tichodroma muraria 237 ; 259 

Tinnuneulus tinnuneulus 163 

Totanus calidris (146: 140); (188); 

198 

glareola 146: 135 ; 238 

glottis (146 : 137) 

hypoleucus 146 : 136; 152; 153; 

154; 171; 188; 192; 237 

ochropus 146: 138; 153; 154 

nebularius 146 : 137 

stagnatilis 146 : 139 

totanus 146: 140; 188 

Trauerente 180; 181 

Trauerfliegenihnäpper 179; 260 

Trauermeife 259 

Trauerjhwalbe 261 

Tringa 196 

— alpina 147: 141; 198; 203 

— temmincki 208 

Tringoides hypoleucus (146 : 136) ; 
(188) 

Troglodytes troglodytes 235; 238; 258 

Turdus atrigularis 160 

cyaneus 208 

iliacus 147 : 142; 172; 

900; 211; 237 

merula 147: 143; 152; 153; 154; 

202; 209; 231; 235; 258 

musicus 147:144; 153; 154; 163; 

AMIS ETES 89 tes O 2s 

196; 198; 199; 200; 204; 211; 

9311235; 258 


179521825 


Alouette eochevis 259 
— des champs 259 
— lulu 259 


Babillardes 258 

Bec-fin è poitrine jaune 258 
— locustelle 258 

—- riverain 258 
Bergeronnette grise 259 
— jaune 259 

— printanière 259 
Boutbout-pupue 260 
Bruant de roseaux 259 
— fou 260 

— jaune 260 

— ortolan 260 

— proyer 260 


Calamodyte 258 
Charbonnière, petit 259 


| Fauvettes 258 


| Grand rossignol 258 


Turdus pilaris 147:145; 174; 175; 


WG 183s 1957201722095 218; 
235; 236; 237; 238 

— torquatus 147:146; 184; 192; 
237; 258 

— obseurus 160 

— viseivorus 163; 205; 209; 235; 


237; 258 

Turteltaube 169; 214; 226 

Turtur auritus (147: 147) 

— turtur 147: 147; 1535 184; 
164; 171; 177; 184; 189; 
214 

Tücsök madár 258 


155 ; 
199 ; 


Uferjdwalbe 260 

Ubu 210 

Upupa epops 148: 148; 152; 
154; 212; 260 

Üstökös gem 169 


LOI 


Vanellus 212 

— cristatus 196; 198; 199; 201 

— vanellus 150:149; 152; 153; 154; | 
158; 164; 188; 192; 937; 261 

Varjak 175 

Varju, dolmanyos 173; 174; 
176; 177; 182; 184; 210; 2 

— vetesi 175; 176; 210; 232 

Vercse, kek 169 

— sargakarmi 208 

— vörös 210 

Veresbegy 258 

Vetési varjú 175; 176; 210; 232 

Vörhönyös csattogtató 208 

Vörösbegy 156; 185 


175; 
28 


INDEX GALLICUS. 


Chardonneret élégant 260 
Chouette chevêche 261 

— chevêchette 261 
Corneille choucas 261 
Coucou 261 
Crapaud-volant 260 
Cul-blane 258 


Engoulevent d'Europe 260 
Fauvette gorge bleue 258 


Fauvette des Alpes 258 
Glaréole pratincole 261 
Gobe-mouches à collier 260 
— becfigue 260 

— gris 260 

— rougeätre 260 


269 


Vörös vércse 210 
Vultur fulvus 208 


Wachtel 169; 214 
Wacdteltönig 213; 226 
MWaldichnepfe 213; 230 
Wafferpieper 259 
Weidenlaubvogel 182; 185 
Weindvoffel 175 

Meite Badftelze 259 
Weipfliigeljeefdwalbe 261 
Meipfopfige Schwanzmeile 179 
Wendehals 211; 261 
Miedehopf 212; 226; 260 
Wiejenpieper 259 


| Wiefenjdmaber, braunfebliger 258 


— jchwarzfehliger 258 
Wildtaube 214 


| Yynx torquilla 190; 211 


| Zapornia parva 164 


Zaunammer 207 
Zaunfönig 258 
Zelig 260 
Biegenmelfer 260 
Zippammer 207 ; 
Zöldike 260 
Zöld küllő 209 ; 260 
Zwergfliegenihnäpper 260 
Bwergobreule 261 
Bwergrohrdommel 169 
Bwetgidarbe 207 
Bwergtrappe 207 
Bwetgftranbläufer, grauer 208 
Zsezse, nyiri 260 


260 


Griffon 260 

Grimpereau familier 261 
Grive draine 258 

— musicienne 258 
Grosse mésange 259 


Hibou scops 251 

— brachyote 261 
Hirondelle de cheminée 260 
— de fenêtre 260 

— de rivage 260 

— de mer épouventail 261 
— leucoptère 261 
Hoche-cul gris 259 


Huppe vulgaire 260 


Linotte 260 
— ordinaire 260 


Martin roselin 260 


270 


Martinet noir 260 
Merle à plastron 258 
— de roches 258 
- noir 258 
Mésange à longue queue 259 
— à moustache 259 
— bleue 259 
charbonnière 259 
- de marais 259 
— huppée 259 
— lugubre 259 
— noire 259 
— remiz 259 
Mouette rieuse 261 


Petit bœuf 258 

— due 261 

Pie-cendré 260 
épeiche 261 


Accentor alpine 258 


Barn owl 261 
Bearded reedling 259 
Blackbird 258 
Blackheaded gull 261 
Black redstart 258 

tern 261 
— — White winged 261 
— woodpecker, great 261 
Blue headed wagtail 259 

- throat 258 

— tit 259 
Bunting corn 260 

yellow 260 

meadow 260 
— ortolan 259 
— reed 259 


Chaffinch 260 
Chimney-swallow 260 
Coal-tit, European 259 
Collared flycatcher 260 
Common cuckoo 261 
flycatcher 260 
hoope 260 
- nichtingale 258 
— nightjar 260 
- pratincole 261 
— readbrest 258 
roller 260 
- swift 260 
treewarbler 258 
- wryneck 261 
Corn-bunting 260 
Creeper, wall 259 
Tree 259 


Pic-épeichette 261 
— Jeuconote 261 

— mar 261 

— noir 261 

— tridactyle 261 
— vert 260 

Pinson ordinaire 260 
Pipi des arbres 259 
— des prés 259 

— rousseline 259 
— spioncelle 259 
Pluvier 261 
Pouillots 258 


Roitelets 259 

Rollier 260 
Rousserole 258 
Rossignol, grand 258 
— ordinaire 258 


INDEX ANGLICUS, 


Crested tit 259 


| lark 259 


Cuckoo, common 261 


Finch, serin 260 


| Flycatcher, collared 259 
| — common 259 
| — pied 259 


— red-breasted 259 


Golden plover 261 
Gold-crest 259 
Goldfineh 290 


| Grashopperwarbler 258 


Great black woodpecker 261 

— reedwarbler 258 

— spotted woodpecker 261 

— tit 259 

Greenfinch 260 

Green woodpecker 260 

Grey headed green woodpecker 260 
wagtail 259 

Gull, black-headed 261 


Hoope, common 260 
House-martin 260 


Jackdaw 261 


Longtailed tit, white headed 259 
Lapwing 261 

Lark, sky 259 

— crested 259 

— wood 259 

Lesser spotted woodpecker 261 
Linnet 260 

Little owl 261 


Rossignol de muraille 258 
Rouge-cul 258 
Rouge-gorge 258 


| Rouge-queue 258 


— tithys 258 


Serin 260 


Sittelle torche-pot 259 


| 
Tarier ordinaire 258 


— rubieole 258 

Tarin 260 

Tichodrome échelette 250 
Torcol 261 

Traquet motteux 258 

— pätre 258 

Troglodyte mignon 258 


Vanneau huppe 261 
Verdier ordinaire 260 


Marsh titmouse 259 
Martin, house 260 
— sand 260 
Meadow bunting 260 


hee pipit 259 


Meally redpoll 260 
Midle spotted woodpecker 261 
Mistle trush 258 


Nichtingale, common 258 
— northern 258 
Nightjar, common 260 
Northern nichtingale 258 
Nuthatseh 259 


Ortolan bunting 259 
Ouzel, ring 258 
Owl, barn 261 

— little 261 

— short-eared 261 
— small tufted 261 
Owlet, pigmy 261 


Penduline titmouse 259 
Pied flycatcher 260 
Pigmy owlet 261 

Pipit, meadow 259 

— tawny 259 

— tree 259 

— water 259 

Plover, golden 261 
Pratincole, common 261 


Redbreast, common 258 
Red-breasted flycatcher 260 


Redpoll meally 260 
Redstart 258 

— black 258 
Reed-bunting 259 
Reedling, bearded 259 
Reedwarbler, great 258 
Ring-ouzel 259 
Rock-trush 258 

Roller, common 260 
Rose-coloured starling 260 


Sand-martin 260 
Sedge-warblers 258 

Serin finch 260 
Short-eared owl 261 
Siskin 260 

Sky-lark 259 

Small tufted owl 261 
Sombre titmouse 259 
Song trush 258 

Spotted woodpecker lesser 261 
— — middle 261 

Starling, rose-coloured 260 
Stonechat 258 


Assiolo 261 


Balestruecio 260 
Balia col collare 260 
— nera 260 
Barbagianni 261 
Ballerina 259 
Basettino 259 
Beccafico 258 
Bigiarella 258 
Bubbola 260 


Calandro 259 
Cannareccione 258 
Capellaccia 259 
Cardelino 260 
Cincia bigia 259 
— col ciuffo 259 
— lugubre 259 

— mora 259 
Cinciallegra 259 
Cinciarella 259 
Civetta 261 
Codibugnolo 259 
Codirosso 258 

— spazza camino 258 
Codirossone 258 
Cuculo 261 
Culbianeo 258 


Swallow chimney 260 
Swift, common 260 


Tawni-pipit 259 

Tern, black 261 

Tit, blue 259 

— erested 259 

— coal 259 

— great 259 

— longtailed 259 

— white headed 259 
Titmouse marsh 259 

— penduline 259 

— sombre 259 
Tree-creeper 259 
Tree-pipit 259 
Treewarbler common 258 
Three-toed woodpecker 261 
True warblers 258 
Trush, mistle 258 

—, rock 258 

—, song 258 


Wagtail, blue-headed 259 


INDEX ITALICUS. 


Cutti 259 . 
Cutrettola 259 


Fiaschettone 259 
Finco 260 
Forapaglie 258 

— macchiettato 258 
Fringuello 260 


Gabbiano commune 261 
Ghiandaja marina 260 
Gufo di palude 261 


Lodola 259 
Lucarino 260 
Lui grosso 258 
— verde 258 


Merlo commune 258 

— col petto bianco 258 
Migliarino di palude 259 
Mignattino 261 

— alibianche 261 
Montanello 260 
Murajuolo 259 

Muratore 259 


271 


Wastail, grey 259 
— white 259 
Wall-creeper 259 
Warbler, aquatic 258 


| — common tree 258 


— grashopper 258 

— great reed 258 

— sedge 258 

— true 258 

— Willow 258 
Water-pipit 259 
Wheathear 258 
Whinchat 258 
Willow-warblers 258 
Wood-lark 259 
Woodpecker, great black 261 
—, great spotted 261 
—, green 260 

= — grey-headed 260 
—, lesser spotted 261 
i —, middle spotted 261 


| —, thre-toed 261 


| —, white-backed 261 


Wryneck, common 261 


Nottolone 260 


Organetto 260 
Ortolano 259 


Pagliarolo 258 
Pavoncella 261 
Pernice de mare 261 
Pettazzuro 258 
Pettirosso 258 

Piechio a dorso bianco 261 
— cenerino 260 

— con tre dita 261 
— gallinaccio 261 

— nero 261 

— piccolo 261 

— rosso maggiore 261 
— — mezzano 261 
Piechiotto 259 
Pigliamosche 260 

— petti rosso 260 
Pispola 259 

Piviere 261 
Prispolone 259 


Rampichino comune 259 
Regolo 259 
Rondine 260 


> ae 


Rondone 260 
Rusignolo 258 
— forestiero 258 


Saltimpalo 258 Taccola 261 


Serieciolo 258 Topino 260 
Sordone 258 Tordela 258 
Spioncello 254 Tordo bottaccio 258 


A Magyar Ornithologiai Központ 


ajánlja cserébe ornithologiai szakmüvek, zoologiai munkák, tovabba régebbi magyar 


szótárak, szojegyzekek stb. könyvekkel szembe, - 


mig a készlet tart, — a következő nyom- 


tatvanyokat : 


Die Ungarische Ornithologische Centrale 


offerirt gegen zoologische, hauptsächlich aber gegen ornithologische Fachwerke, dann gegen 
ältere ungarische Wörterbücher, Wörterverzeichnisse ete. — solange der Vorrath langt — 
folgende Publicationen : 


Almäsy, Gy. Dr.: Madärtani betekintés a roman 

Dobrudsäba 1 térképpel és 14 fototip. keppel. 
Ornithologische Recognoscirung der rumäni- 

schen Dobrudscha. Mit 1 Karte und 14 photo- 
typ. Bildern. 
Budapest. 1898. 4°. 1—206. [7 K].* 

Blasius,Dr.R.: Entwurf der Statuten des permanen- 
ten internationalen ornithologischen Comités. 
Budapest. 1891. 4°. 1—2 S. [0:10 K]. 

— Bericht über permanente internationale 
ornithologische Comité und ähnliche Einrich- 


das 


tungen in einzelnen Ländern. 
Wien. 1891. (Sonderabdruck aus «Ornis» Jahr- 
gang 1891.) 8°. 1—15 S. [0:80 KI]. 

— Bericht an das ungarische Comité für den 
II. internat. ornithologischen Congress in 
Budapest. — Budapest, 1891. 4°. 1—5 S. 
[010 K]. 

Chernel Istvän: Megjegyzések a mocsäri poszäta 
(Acrocephalus palustris Bechst.) välfajäröl. 
Bemerkungen über die Varietät des Sumpf- 
rohrsängers, Acrocephalus palustris Bechst. 


Budapest, 1894. (Aqu. I. pag. 123—129). 
[0-10 Kj. 

— A költözködő madarak tavaszi megjelenése 
Köszegen. 


Die Frühjahrs-Ankunft der Zugvögel in Köszeg. 
(Aqu. III. 1896. pg. 126—136). [0:20 K]. 

— A fekete varju (Corvus corone L.) Magyarorszäg 
madärvilägäban. 

Die Rabenkrähe (Corvus corone L.) in der Ornis 
Ungarns. — (Aqu. V. 1898. pag. 289— 292). 
[0:10 Kj. 

— A madarak védelme. — 
(Képpel). 

Vogelschutz. — Edelreiher. (Mit 1 Abbildg.). 

(Aqu. VI. 1899. pg. 329—373. [1:50 K]. 
— Czynk Ede, (1 képpel). 

Ed. Czynk. (Mit 1 Bild). 

(Aqu. VI. 1899. pg. 70—81). [0:20 K]. 


A nemes kócsag. 


Chernel István: A madarak hasznos és káros vol- 
táról positiv alapon. 
Über Nützlichkeit und Schädlichkeit der Vögel 
auf positiver Grundlage. 
(Aqu. VIII. 1901. pg. 123-147). [0:50 K]. 
— Rapport sur l'ouvrage intitulé : Les Oiseaux de 
la Hongrie et leur Importance économique. 
Av. 11 Pl. — Budapest. 1900. 4° Pg. 1—22. 
11:50 K]. 
Compte-rendu du II. 
Internat. 
I. Partie officielle. — Budapest. 1892. 4°. 
1—227. [2:50 K]. 
II. Partie scientifique. — Budapest. 1892. Avec 
2 Planches. — 4°. 1—238. [8 K]. 
Csörgey Uhlig Titusz vide Petenyi. 
Czynk, E. : Az urali bagoly (Syrnium Uralense Pall). 
Die Uraleule (Syrnium Uralense Pall). 
(Aqu. IV. 1897. pg. 150—155). [0:10 K]. 
— A kigyaszélyv (Circætus gallieus L.) 
Der Schlangenbussard (Circætus gallicus L.). 
(Aqu. IV. 1897. pg. 254—259). [0:10 KI]. 
Ertl, G. Nidologia et Oologia. 
I. (Aqu. IV. 1897. 155—159). 

II. (Aqu. VIII. 1901. pg. 165—172). [0:20 K]. 
Fischer - Sigwart: A kakuk vonulása a sväjezi 
fensikon s az ezzel szomszédos területeken. 

Uber den Zug des Kukuks in der schweizerischen 
Hochebene und angrenzenden Gebieten der 
Schweiz. 

(Aqu. VI. 1899. pg. 252—261). [0:20 K]. 
Floericke,Dr. C.: A 98-iki tavaszi vonuläs az Alföldön. 
Der 98-er Frühlingszug im Alföld. 
(Aqu. VI. 1899. pg. 262—315). [1 KI. 
Féjelentés (a II. nemzetk. Ornith. Congress). 
I. Hivatalos rész. Budapest. 1892. 4°. 1—227. 
[2:50 K]. 
II. Tudomänyos rész. Budapest. 1892, (2 tabla- 
val). 4°. 1—238. — (L. Hauptbericht, Compte- 
rendu). [3 K]. 


Congrès ornithologique 


* A [] között levò számok az árakat jelentik korona értékben. 
Die in [] gesetzten Zahlen bedeuten den Preis in Kronen. 


Frivaldszky, J.: Aves Hungariæ. 

Budapest. 1891. Ilustrirt. 8° 1—197 pg. [2 K]. 

Fürbringer, M. : Anatomie der Vögel. Referat. 
Budapest. 1891. 4°, 1—48 S. [1:50]. 

Gaal, Gaston: A madärvonuläs Magyarorszägon az 
1894. év tavaszan. 

Der Vogelzug in Ungarn während des Früh- 
jahres 1894. 

(Aqu. I. 1895. pg. 3—84). [2:50 K]. 

— A madärvonuläs Magyarorszägon az 1895. év 
tavaszán. 

Der Vogelzug in Ungarn während des Früh- 
jahres 1895. 

(Aqu. III. 1896. pg. 7—116). [3 K]. 

— A madärvonuläs Magyarorszigon az 1896. ev 
tavaszän. 

Der Vogelzug in Ungarn während des Früh- 
jahres 1896. 

(Aqu. IV. 1897. pg. 44— 104). [2:50 K]. 

— A madärvonuläs Magyarorszägon az 1897. ev 
tavaszän. 

Der Vogelzug in Ungarn während des Früh- 
jahres 1897. 

(Aqu. V. 1898. pg. 226—279). [2:50 K]. 

— Adalékok a madärvonuläs kutatäsähoz a füsti 
fecske 1898. évi magyarorszigi nagy tavaszi 
megfigyelése alapján. 39 táblával. 

Beitráge zur Erforschung des Vogelzuges auf 
Grund der grossen Frühjahrs-Beobachtung der 
Rauchschwalben in Ungarn im Jahre 1898. 
Mit 39 Tafeln. — (Aqu. VII. 1900.1— 391). (16 K]. 

Gegenseitige Vereinbarung hinsichtlich der Be- 
obachtung des Vogelzuges. — Vereinbart zu 
Sarajevo auf der Ornithol. Versammlung vom 
95—99 Sept. 1899. — (Aqu. VIII. 1901. pag. 
147—155). [0:20 KI]. 

Hauptbericht: (II. Internat. Ornith. Congress, 
Budapest 1891). 

I. Offieieller Theil. Budapest 1892. 4°. 1— 227. 
[2:50 K]. 

II. Wissenschaftlicher Theil. Mit 2 Tafeln. 
1892. 4°. 1—238. [3 K]. 

Hegyfoky, K.: Meteorologiai adatok az 1895. évi 
tavaszi madärvonuläs jelentéséhez. 

Meteorolog. Angaben zum Il-ten Jahresberichte 
über den Frühjahrszug der Vögelim Jahre 1895. 
(Aqu. III. 1896. pag. 117— 193). [0:20 K]. 

— A vändormadarak megérkezési adatainak inga- 
dozäsa. 

Die Schwankung der Angaben über die Ankunft 
der Zugvögel. (Aqu.IV.1897.p. 1—25). [0:50 KR]. 

— A francziaorszägi madärvonuläsröl. 

Der Vogelzug in Frankreich. 

(Aqu. VI. 1899. pag. 41—56). [0:30 Kj. 

— Referat über aviphänologische Beobachtungen 
und Bearbeitung der Daten. — Budapest und 
Sarajevo. 1899. 4°. 1—4. [0:20 KI]. 


Hegyfoky, K.: A csehországi madärvonuläsrol. 
Über den Vogelzug in Böhmen. — (Aqu. IV. 
1897. pag. 198— 213). [0:30 K]. 

Herman, 0.: Petenyi J. S., a magyar tudományos 
madärtan megalapitöja. 1799—1855. Életkép. 
Budapest 1891. Arczképpel és szines täbläkkal. 
4°, pag. 1—198. [8 K]. 

— J. S. v. Petényi, der Begründer der wissenschaft- 
lichen Ornithologie in Ungarn. 1799—1855. — 
Ein Lebensbild. — Budapest 1891. Mit 1 lithogr. 
und einer Farbendrucktafel. 4°. 1—137 8. [8 K]. 

— Über die ersten Ankunfts-Zeiten der Zugvögel 
in Ungarn. — Budapest 1891. 4°. 1—42 5. 


[1:50 KR]. 
— A füsti fecske — Hirundo rustica — tavaszi vonu- 
lásáról. 
Der Frühlingszug der Rauchschwalbe — Hirundo 
rustica L. 


Budapest 1894. 1—20 (Aquila I.). [0:50 K]. 

— A madárvonulás elemei Magyarországban 1891-ig. 
(Történeti vázlattal, átnézeti és tájrészi térké- 
pekkel s 4 táblázattal) — Budapest 1895. 
1—237. [5 KI. 

— Die Elemente des Vogelzuges in Ungarn bis 1891. 
(Mit 1 Ubersichts-Karte, 4 Detail-Karten und 
4 Tabellen). — Budapest 1895.4°.1—212.[5 K]. 

— Éles határok és látszólagos megkésések, ezek 
jelentősége a madarak tavaszi vonulásában. 

Scharfe Grenzen und seheinbare Verspátungen ; 
ihre Bedeutung für den Frühlingszug der Vögel. 
(Aqu. III. 1896. pag. 1—G:. [0:20 Kk). 

— Francziaorszäg és a madarvonulàs, 

La France et la migration des Oiseaux. 

(Aquila IV. 1897. p. 39—43. [0:10 K]. 

— A mimikrismusröl. 

Über den Mimikrismus. 

(Aqu. IV. 1897. p. 146—150). [0:20 K]. 

— Északnémetorszäg madärvonuläsänak jelenlegi 
sarkpontja. 

Der gegenwärtige Angelpunkt für den Vogelzug 
in Nord-Deutschland. — (Aqu. IV. 1897. pag. 
230— 253). [0:50 K]. 

— A madärvonuläsröl positiv alapon. 

Vom Zuge der Vögel auf positiver Grundlage. 
(Aqu. VI. 1899. pag. 1—40). [1:50 K]. 

— A madärvedelem. 

Vogelschutz. — (Aqu. VIII. 1901. pag. 205—214). 
[0:20 KI]. 

— A madarak hasznáról és käräröl. Szôvegképekkel 
és 3 táblával. Mutatväny. 

Vom Nutzen und Schaden der Vögel. Mit Text- 
abbildungen und 3 Tafeln. Probe. 

(Aqu. VII. 1901. pag. 279—291). [0:60 K]. 

— et Hegyfoky: Csehorszig vonuläsi adatainak 
birälata. 

Recension der Zugsdaten aus Böhmen. 
(Aqu. IV. 1897. pag. 192—213). [0:50 K]. 


Jablonowski, J.: A varjak mezögazdasägi jelen- 
tősége. Két szöveg-äbräval és 1 táblával. 

Die landwirthschaftliche Bedeutung der Krä- 
hen. — Mit 2 Abbildungen im Texte und 
einer Tafel. 

(Aqu. VII. 1901. p. 214—278). [2 K]. 

Kleinschmidt, O.: A Falco Hierofalco alakköre s a 
magyarországi kerecsenynek benne elfoglalt 
helyzete. 

Der Formenkreis Falco Hierofalco und die Stel- 
lung des ungarischen Würgfalkes in demselben. 
(Aqu. VII. 1901. pag. 1—49). [2 K]. 

Kölcsönös megállapodás a madärvonuläs meg- 
figyelésére. Megällapitva az 1900 szeptember 
25—29-ikén Sarajevoban tartott Ornithologiai 
gyülesen. — (Aqu. VIII. p. 147-155). [0:20 K]. 

Liebe, Dr. Th. und J. v. Wangelin: Referat über den 
Vogelschutz. Budapest. 1891. 4°. 1—18. S. — 
[0:40 K]. 

Lovassy, S. dr.: Az ornithologiai kiällitäs magyar- 
orszägi tojäs- és feszekgyüjtemenyenek Kata- 
logusa. 

Catalog der Ungarischen Eier- und Nester- 
sammlung. 

Budapest 1891. 8°. 1—56. [0:50 K]. 

Madarász, Gy. dr.: Magyarázó a második nemzet- 
közi ornithologiai congressus alkalmäval Buda- 
pesten rendezett magyarországi madarak kiall{- 
tásához. — Budapest. Illustrirt. 8°. p. 1—124. 
[150 K]. 

— Erläuterungen zu der aus Anlass des II. internat. 
ornithologischen Congresses zu Budapest ver- 
anstalteten Ausstellung der Ungarischen Vogel- 
fauna. — Budapest. Illustrirt. 8°. 1—124 S. 
[1:50 K]. 

— A Baldamus fürjröl — Coturnix baldami Chr. L. 
Brehm. (1 szines täbl.) 

Die Baldamus-Wachtel. (Mit 1 Col. Taf.). 

(Aqu. III. 1896. pag. 206—208). [0:50 K]. 

Maday, I.: Referat über den internationalen Schutz 
der für die Bodenkultur nützlichen Vögel. — 
Budapest. 1891. 4°. 1—17. S. [0:40 K). 

M. 0. K.: Az ornithologusok gyűlése Sarajevéban 
az 1899. évi szeptember 25—-29-én. (Jegyzö- 
könyvek). 

Die Ornithologen-Versammlung in Sarajevo 
vom 25—29. September 1899. (Protokolle). 4° 
pag. 1—20. 

(Aqu. VI. 1899. pag. 330—400). [0:20 K]. 

Medreczky, J.: Az eneklö madarak szinvältozäsa a 
szabad természetben és a fogsägban. 

Die Farbenverànderung der Singvögel im Freien 
und in der Gefangenschaft. 

(Aqu. VI. 1899. pag. 374—379). [0:10 K]. 

Meyer, A. B.: Entwurf zu einem Organisations- 
plan des permanenten internat. ornith. Comités. 
Budapest. 1891. 4°. 1—10 S. [0:20 K]. 


Newton, Alfred: Fossil Birds from the forthcoming 
«Dictionary of Birds». — Budapest. 1891. 4°. 
pag. 1—15. [0:80 K]. 

Palacky, J.: A madarak vándorlása L, II. 

La migration des Oiseaux. I. II. 
(Aqu. IV. 1897. pag. 213—230; — V. 
pag. 280—-289.) [1 K]. 

Palmen, Prof. Dr. J. A.: Referat über den Stand 
der Kenntniss des Vogelzuges. — Budapest. 
1891. 4° 1—13 S. [0:30 K]. 

Petényi, J. S. ornithologiai hagyateka. Petényi 
kézirataib6l feldolgozta Csörgey Titusz. — 
I. Pastor roseus L.; —- II. Falco sacer Briss. ; — 
III. Ampelis garrula L. — 3 színes táblával és 


1898. 


szövegkepekkel. 

Nachlass. Aus den Hand- 
schriften J. S. v. Petényis bearb. von Titus 
Csörgey. — I. Pastor roseus L.; — II. Falco 
sacer Briss. ; — IM. Ampelis garrula L. — Mit 
Textbildern und 3 col. Tafeln. —(Aqu. III. 1896. 
p. 149—187 ; — IV. 1897. p. 105—139; — V. 
1898. p. 213— 226.) [250 + 1:50 +1 K=5K). 

Reichenow, Dr. A.: Entwurf von Regeln für die 
zoologische Nomenelatur. — Budapest. 1891. 
4° 1—14 5. [0:30 K]. 

Reiser, 0.: Die Vogelsammlung des bosnisch- 
hercegovinischen Landesmuseums in Sarajevo. 
Illustr.— Budapest. 1891. 87 1—148 5. [1°50 KR]. 

Rzehak, Em.: A seregély — Sturnus vulgaris L. — 
érkezési közepszäma Morvaorszägra nézve. 

Der mittlere Ankunftstag des Staares — Sturnus 
vulgaris L. — für Mähren. 
(Aqu. III. 1896. pag. 197— 205). — [0:20 K]. 

Schenk, J.: A madärvonuläs Magyarorszägon az 
1898. év tavaszán. 

Der Vogelzug in Ungarn während des Früh- 
jahres 1898. 
(Aqu. VI. 1899. pag. 168-251). [2 KI. 
— A madärvonuläs Magyarországon az 1899. év 


Ornithologischer 


tavaszan. 
Der Vogelzug in Ungarn im Frihjahre 1899. 
(Aqu. VIII. 1901. pag. 50—122). — [1:60 K]. 
Sclater, Philip Lutley : The geographical distribu- 
tion of birds. — Bpest. 1891.8°. 1-45 S. [1 K]. 
Sharpe, Bowdler R.: A review of recent attempts 
to classify birds. — Budapest. 1891. 8°. 1 —90 
S. [2 K]. 
Snouckaert van Schauburg : Ornithologiai naplom 
kivonata 1899. évrol. 
Auszug aus meinem ornithologischen Tage- 
buche. 
(Aqu. VIII. 1901. pg. 156—164.) — [0:20 KI. 
Szikla, G.: Egy érdekes level a Száva partjáról. 
Közli aM. Orn. Közp. 
Ein interessanter Brief aus der Save-Gegend, 
Mitgetheilt v. U. O. C. 
(Aqu. IV. 1897. pg. 140—145). — [0:10 KI]. 


Tschusi zu Schmidhoften, V. Ritt. v.: A fürjrol 
(Coturnix coturnix auct.) és annak alakjairl. 
Bemerkung über die Wachtel (Coturnix cotur- 
nix auct.) und ihre Formen. 
(Aqu. IV. 1897. pg. 37—39). [0:20 K]. 


Thaisz, L.: Növenyekkel táplálkozó madarak hasz- 
nos vagy käros voltänak elbiräläsa. 
Kritische Bestimmung der Nützlichkeit und 
Schädlichkeit der pflanzenfressenden Vögel. 
Budapest. 1899, 4°. pg. 1—36. — [1 K]. 


Folytatäsät lasd a boritek hats6 lapjanak beloldalan. 


Fortjegung folgt auf der dritten Seite des Umjchlages. 


A m. k. földmivelesügyi minister kiadványai : 


Im Auftrage des k. ung. Ministers für Ackerbau erschienene Werke: 


CHERNEL ISTVAN: Magyarorszag madarai különös tekintettel gazdasägi jelentöse- 
gökre. Két részben ; 58 szövegkeppel, 15 fekete és 40 színes táblával. Budapest, 1899. 
STEPH. V. CHERNEL: Die Vögel Ungarns mit besonderer Rücksicht auf ihre wirtschaft- 


liche Bedeutung. In 2 Theilen, mit 58 Textillustrationen, 15 schwarzen und 40 colorierten 
Tafeln. Budapest, 1899. In ungarischer Sprache. 


Megrendelhetö a k. m. Természettudomanyi Tär- 
sulatnäl Budapesten (VIII. Eszterhäzy-uteza 16). Bolti 
ára 40 korona, felbörkötesben 46 a Term. 
tud. Tärsulat és az Orsz. Erdészeti Egyesület tagjai, 
24 koronäert, felbörkötesben 30 


korona ; 


valamint intézetek 
koronáért kapják. 


Bestellbar bei der kön. Ung. Naturwissenschaft- 
lichen Gesellschaft (Budapest, VIII. Eszterhäzy-uteza 
16). Ladenpreis 40 Kronen, in Halbleder gebunden 
46 Kronen. Die Mitglieder der. K. Ung. Naturw. 
Gesellschaft und die des Ung. Forstvereines, so wie 
Institute können es für 24 Kronen, in Halblederband 
für 30 Kronen erhalten. 


HERMAN OTTO: 4 madarak hasznáról es kararol. Kepekkel ellátta Csörcey Trrusz. 
100 keppel. Budapest, 1901. Nepies kiadas. 
OTTO HERMAN: Über die Nützlichkeit und Schädlichkeit der Vögel. Ilu- 


striert von Trrus Csörsey. Mit 100 Abbildungen. Budapest. 1901. Volkausgabe. In ungarischer 


Sprache. 

Megrendelhetö a k. m. Termeszettud. Tarsulat- 
nál (VIII. Eszterhäzy-uteza 16). Ära väszonkötesben 
2 kor. 50 filler, 


Dies Werk ist auch durch die K. Ung. Natur- 
wissenschaftl. Gesellschaft (VIII. Eszterhäzy-uteza 16.) 
zu beziehen. Preis für ein in Leinwand gebundenes 
Exemplar 2 Kronen 50 Heller. 


FRANKLIN-TARSULAT NYOMDAJA. 


JUILA. 


A MAGYAR ORNITHOLOGIAI KÖZPONT FOLYOIRATA 


PERIODICAL OF ORNITHOLOGY. x JOURNAL POUR ORNITHOLOGIE. 
ZEITSCHRIFT FÜR ORNITHOLOGIE, 


SZERK. REDACT. 
HERMAN OTTO. OTTO HERMAN. 


JAHRGANG IX. EVFOLYAM 


1902. 


SUPPLEMENTUM. 


BUDAPEST. 
A MAGYAR ORNITHOLOGIAI KÖZPONT KIADVÄNYA. 


1903. 


A | | A In excelso figit nidum 
| ; | e Regina avium.... 


A MAGYAR MADARTANI KÖZPONT FOLYOIRATA. 


PERIODICAL OF ORNITHOLOGY. JOURNAL POUR L’ORNITHOLOGIE. ZEITSCHRIFT FÜR ORNITHOLOGIE, 
EDITED BY THE HUNGARIAN CENTRAL-BUREAU PUBLIÉ PAR LE BUREAU CENTRAL POUR ORGAN DES UNGARISCHEN CENTRALBUREAUS 
FOR ORNITHOLOG!CAT, OBSERVATIONS. LES OBSERVATIONS ORNITHOLOGIQUES. FÜR ORNITH. BEOBACHTUNGEN. 


Ad Tom. IX. (1902) 


Supplementum. 1908. Jan. 30. Budapest, József-körút 65. I 


A madärvonuläs kérdése. Die Frage des Vogelzuges. 


Irta: ScHENK JAKAB. Von JAKOB SCHENK. 


A probléma aviphaenologia neven egyik aga Das Problem ist unter dem Namen Aviphäno- 
a phenologianak, s felöleli a madärelet egyes | logie ein Zweig der Phänologie und umfasst ge- 
idöszakokhoz kötött életjelenségeit mint: meg- | wisse, an bestimmte Zeitabschnitte des Vogel- 
érkezés, költés, eltávozás idejét stb., első sor- | lebens gebundene Lebensäusserungen, wie: An- 


ban azonban a vonulás kérdését. A probléma | kunft, Brutgeschäft, Abzug, u. s. w., — in erster 
e körülvonalozasaboöl kitetszik, hogy az meg- | Linie jedoch die Frage des Zuges. Aus dieser 
lehetös kis terjedelmü, es elsö tekintetre jelen- | Skizzierung des Problems ist es ersichtlich, dass 
tösege is csekélynek latszik. dasselbe von geringer Ausdehnung ist und auch 
| die Bedeutung desselben auf den ersten Blick 
geringfügig erscheinen kann. Das intensivere 
Studium der Frage, das Forschen nach den ver- 

A kérdés behatobb tanulmanyozasa, az elö- | anlassenden Ursachen jedoch überzeust uns 
idéző okok kutatása azonban arról győz meg, | alsbald, dass seine Bedeutung im allgemeinen 
hogy jelentősége egyáltalában nem marad el | den übrigen Zweigen der Ornithologie nicht 
az ornithologia többi agai mögött; az a sok- | nachsteht. Die vielfachen Beziehungen, welche 
fele kapesolat, melyet ez a tünemeny a me- | diese Erscheinung mit der Meteorologie, der 
teorologiaval, madarbiologiaval, sőt a geologià- | Avibiologie, ja auch der Geologie und Zoogeo- 
val, és zoögeographiäval mutat föltétlenül szük- | graphie verknüpfen, erheischen notwendiger- 
segesse teszi e magaban veve is kivalö erde- | weise die Erschliessung dieses an und für sich 
kessegü problema megfejtését. Vegelemzeseben | hochinteressanten Problems. In letzter Instanz 


ez is csak egy, a tünemeny termeszete ältal | ist auch dies nur ein durch die Natur der 
megadott üt, a mely elsö sorban a tünemeny | Erscheinung vorgeschriebener Weg, welcher in 
mozzanatainak megismerésére, vegsö helyen | erster Reihe zur Kenntniss der Erscheinung, 
pedig a keletkezés és fejlödes titkanak lehetö | schliesslich aber zur môglichsten Annäherung, 
megközelítésére — hogy ne mondjuk meg- 


um nicht zu sagen, zur Enthüllung des Ge- 
oldäsära vezet. Az üt e végezél felé, ha talan | heimnisses der Entstehung und Entwickelung 
a probléma kisebb terjedelmenel fogva rövi- | führt. Der Weg zu diesem Ziele hin, zwar we- 
debb is, mint mas tudomänyägaknäl, meg sok | gen der geringen Ausdehnung des Problems 
akadalylyal van elzarva. vielleicht kürzer als der anderer Zweige der 
Wissenschaft, war doch immerhin durch viele 
Hindernisse versperrt. Das Wesen des Problems 

A probléma természete hozza magával, hogy | bringt es mit sich, dass bis jetzt selbst die erste 
eddigelé még az elsö kerdes: hogyan törtenik | Frage: wie der Zug vor sich geht, noch nicht ge- 
a vonulas? sincs tisztàzva. klärt ist. 

Aquila. X, 1 


19 


Sok és kivalö er6 foglalkozott mar a ker- 
dessel, de azert tudomanyossaggal 
megallapitott törvenyeink eddigelé alig van- 
nak. Annäl nagyobb mennyisegben vannak az 
egész általánosságban tartott kijelentések, sen- 
tentiák és a tünemény törvényeinek részleges, 
sokszor felületes ismerésével felállított hypo- 
thesisek. Mint említettük, maga a probléma 
természete okozza nagyrészt, hogy az aviphe- 
nologia igy fejlődött, mivel bizonyos általános 


szigorú 


igazságok és függési viszonyok már kevés meg- 
figyelés alapján is kivehetők s ezek lesznek e 
többé-kevésbbé tarthatatlan hypothesisek for- 
rasaya. 


Hogy milyen viszonyban van problemänk a 
phenologia többi agaival, különösen a phyto- 
phenologiaval, a mely Laxsser K., Dr. Frersch 
K., Dr. Horrmann K. és különösen Dr. Iane E. 
működése következtében mar igen figyelemre- 
méltò eredményeket ért el, azt e helyen éppen 
csak érinteni fogjuk. Idevágó összehasonlító 


munkák még nincsenek, talán azért, mert a 


phytophænologia feladatának természetéhez ké- 
pest sok tekintetben más irányban fejlődött, 
mivel a két probléma sokféle analogiája da- 
czára is csak kevés pontban érintkezik, lévén 
a szabadon mozgó madár és a helyhez kötött 
növény két nagyon is különböző objectum. És 
különben is csak akkor lehet majd összehason- 
lítás tárgyává tenni a mindkét részről elért 
eredményeket, ha az aviphænologia terén is 
lesznek egyes fajokra nézve egész Európára 
kiterjedő földolgozások. Egyelőre érjük be an- 
nak a megállapításával, hogy van a két prob- 
léma között bizonyos analogia; hogy van-e sz0- 
rosabb kapcsolat is, azt a későbbi kutatás lesz 
hivatva eldönteni. 


Nem czelunk ezuttal az aviphænologia tüze- 
tes történetét megadni, megírta ezt Herman 
Ottó «A madárvonulás elemei» ezimü 1895-ben 
Budapesten megjelent alapvető művében, a 
melyet a következőkben sokszorosan fogunk 
nélkül felhasználni, csak altala- 
nosságban fogjuk vázolni a fejlődési menetet, 


hivatkozás 


a különböző irányokat és ennek alapján a 
kutatás jelen feladatait. 


Zwar haben sich schon viele und hervor- 
ragende Kräfte an der Frage versucht, doch sind 
wir bisher kaum im Besitze einiger, durch 
strenge Wissenschaft begründeter Gesetze. Umso 
grösser ist die Zahl der ganz im allgemeinen 
gehaltenen Äusserungen, Meinungen und der 
mit nur theilweiser oft oberflächlicher Kennt- 
niss der Gesetze der Erscheinung aufgestellten 
Hypothesen. Wie schon erwähnt, liegt es gröss- 
tenteils im Wesen des Problems selbst, dass 
die Aviphänologie sich in dieser Weise ent- 
wickelte, denn gewisse allgemeine Wahrheiten 
und Abhängigkeits-Verhältnisse sind schon auf 
Grund weniger Beobachtungen ersichtlich, diese 
werden nun zu Quellen mehr oder weniger un- 
haltbarer Hypothesen. 

In welchem Verhältnisse unser Problem zu 
anderen Zweigen der Phænologie steht, nament- 
lich zu der Phytophænologie, welche infolge der 
Leistungen von K. Lixsser, Dr. K. Frırsch, 
Dr. K. Horrmann und besonders Dr. E. IHNE 
bisher schon sehr bemerkenswerthe Resultate 
erzielt hat, werden wir an dieser Stelle eben 
nur per tangentem erwähnen. Diesbezügliche 
vergleichende Arbeiten existieren noch nicht, 
vielleicht, weil sich die Phytophænologie der 
Natur ihrer Aufgabe gemäss in vieler Hinsicht | 
in anderer Richtung entwickelte, indem die bei- 
den Probleme trotz mehrfacher Analogien nur 
wenig Berührungspunkte aufweisen. Der be- 
wegliche Vogel und die an die Stelle gebun- 
zwei sehr verschie- 
dene Objocte. Auch können die beiderseits . 
erzielten Resultate dann mit einander 
verglichen werden, wenn auch auf dem Gebiete 
der Aviphænologie für einzelne Arten sich über 
ganz Europa erstreckende Bearbeitungen vor- 
handen sein werden. Vorläufig genüge es uns 


dene’ Pflanze sind eben 


erst 


zu constatieren, dass die beiden Probleme ge- 
wisse Analogien besitzen, ob auch eine innigere 
Verbindung besteht, darüber zu urtheilen ist 
erst die spätere Forschung berufen. 

Es ist hier nicht unser Ziel, die eingehendere 
Geschichte der Aviphänologie zu entwickeln, 
diese behandelte Or:o Herman in seinem 1895 
in Budapest erschienenen Fundamental-Werke 
«Elemente des Vogelzuges», welches wir im Fol- 
genden vielfach ohne Berufung benützen wer- 
den, wir skizzieren nur im allgemeinen den 
Verlauf der Entwicklung, die verschiedenen 
Richtungen und auf Grund dieser die gegen- 
wärtigen Aufgaben der Forschung. 


Az első adatok a madarvonuläsröl majdnem | 


kizärolag meteorologiai megfigyelesekkel kap- 
csolatosan lepnek fol, talalkozni velük mar a 


XIT-ik és XIII-ik századból eredő időjárási | 


naplókban. 


A legrégibb systematikus megfigyelések An- 
golországban történtek, hol DERHAM már 
1707-ben figyelt.! Utána következik Orosz- 
ország LERCHE Jarapnak 1730-ból eredő meg- 
figyeléseivel,? Finnlandban LEcHE JÁnos ? figyelt 
1749 óta, Svédországban pedig LINNÉ szervezte 
az első megfigyelő hálózatot 1750-ben.* Fran- 
cziaországban 1754-el kezdődnek az első meg- 
figyelések," Svajezban pedig az 1760-ban Bern- 
ben alakult gazdasági egyesület kezdeményezte 
az első rendszeres megfigyeléseket." Német- 
országban az első megfigyelések 1764-ből va- 
lók.7 A nürnbergi «Fünferhaus» tetején fészkelő 
gólyák visszatérését a szembenlevő «Katzhaus» 
ajtajára jegyezték krétával 1764—1790-ig. 


Ugyancsak Németországban alakult meg 1780- | 


ban a mannheimi «Socielas Meteorologica Pa- 
latina»,® melynek nemsokára majd valamennyi 
európai államból volt megfigyelője. Felölelte 


e társaság a phyto- és aviphænologiät is és | 


ebből erednek Ausztria, Belgium, Italia és Nor- 
végia legrégibb adatai. 1821-ben következett 
Dania MeLcHior® adataival, 1838-ban pedig 
Magyarország, a hol Wierzbicky figyelt először 
Oraviczabányán.!" Végül utolsó helyen követke- 
zik Hollandia, hol az utrechti meteorologiai 
társaság kezdte a megfigyeléseket 1867-ben." 
A pyrenäusi félszigeten, a Balkánon és a többi 


: Philosophical Transactions. London 1708 p. 33. 

? Megfigyelései nincsenek publikálva, az eredetiek 
a szt.-pétervári physikai központi observatorium irat- 
tárában vannak. 

3 Abhandl. d. schwedischen Akademie 1763 p. 279. 

4 Barck: Amenitates Academie 1755. A madär- 
vonulási adatok azonban csak 1775-böl vannak publi- 
kálva. 

5 Aguila VI. pag. 41. 

5 Abhandlungen und Beobachtungen 
ökonomische Gesellschaft in Bern gesammelt 1760. 

7 Westermanns Jahrbuch 1864 p. 165 Dr. Almassy 
Gyorgy ur szíves közlése nyomán. 

8 Ephemerides Soc. Met. Pal. Mannheim 1780— 92. 

? Kjärbölling Scandinaviens Fugle (Haase O. köz- 
lese). 

10 Fritsch K. Denkschriften d. k. Akad. Wien 1867. 

11 Nederlandsch Met. Yarboek. Utrecht 1867. 


durch die 


Die ersten Daten über den Vogelzug treten bei- 
nahe ausschliesslich in Verbindung mit meteo- 
rologischen Beobachtungen auf; zu treffen sind 
sie schon in den aus dem XII. und XIII. Jahr- 


‘ hunderte stammenden Witterungs-Tagebüchern. 


Die ältesten systematischen Beobachtungen 


| wurden in England gemacht, wo DerHAM schon 


1707 Beobachtungen anstellte.! Nachher folgt 
Russland mit den aus 1730 stammenden Be- 
obachtungen? Jaxon LercHe's, in Finnland 
beobachtete JoHANN LECHE ? seit 1749, in Schwe- 
den hingegen organisirte Linné das erste Be- 
obachtungsnetz im Jahre 1750.* In Frankreich 
beginnen die ersten Beobachtungen ° mit dem 
Jahre 1754, in der Schweiz wurden die ersten 
Beobachtungen von der 1760 in Bern gegründe- 
ten Ökonomischen-Gesellschaft begonnen.® In 
Deutschland wurde zuerst 1764 observiert. Die 
Ankunft der auf dem Nürnberger «Fünferhaus» 
nistenden Störche wurde mit Areide auf die 
Thür der vis-à-vis befindlichen «Katzhaus» auf- 
geschrieben.” Ebenfalls in Deutschland entstand 
1780 die Mannheimer «Societas Meteorologica 
Pulatina»,8 welche alsbald beinahe aus sämmt- 
lichen Staaten Huropa’s Beobachter hatte. Diese 
Gesellschaft befasste sich auch mit der Phyto- 
und Aviphänologie und ihr entstammten die 
ältesten Daten Österreichs, Belgiens, Italiens 
und Norwegens. 1821 folgte Dänemark mit den 
Beobachtungen MercHıor's,? 1838 Ungarn, 
wo WIERZBICKY in Oraviczabanya 1 zuerst ob- 
servierte. Endlich an letzter Stelle folgt Hol- 
land, wo die Utrechter meteorologische Gesell- 
schaft 1867 !! die ersten Beobachtungen an- 
stellte. Auf der Pyrenäischen Halbinsel, auf dem 


1 Philosophical Transactions. London, 1708, 5. 33. 

? Seine Beobachtuugen wurden nicht publiziert, 
die Originale befinden sich im Archiv des St. Peters- 
burger physikalischen Central-Observatorium. 

® Abhandl. d. schwedischen Akademie, 1763. S. 279. 

4 Barck: Ameenitates Academiæ, 1755. Die Anga- 
ben über den Vogelzug wurden aber nur aus dem 
Jahre 1775 publiziert. 

5 Aquila, VI, S. 41. 

5 Abhandlungen und Beobachtungen 
ökonomische Gesellschaft in Bern gesammelt, 1760. 

7 Westermanns Jahrbuch 1854 p. 165 Freundliche 
Mittheilung von Herrn Dr. Georg v. Almässy. 

5 Ephemerides Soc. Met. Pal. Mannheim, 1780—92. 

® Kjärbölling Seandinaviens Fugle (Mittheilung v. 
Herrn O. Haase). 

DER SERITSCH.: 
Wien, 1867. 

u Nederlandsch Met. Yarboek. Utrecht, 1867. 

1* 


durch die 


Denkschriften der k. Akademie. 


4 


itt tekintetbe jöhető területeken épen csak 
elvétve kerül egy-egy alkalmi adat, systema- 
tikus megfigyelések ott nem történtek. 


E kis történeti összeállításból látható, hogy 
aviphænologiai megfigyelésekkel legelőbb, hoz- 
zátehetjük még — legintensivebben az északi 
népek foglalkoztak, tehát azok, a kik leginkább 
függnek az időjárástól. Az embernek ősi vágya 
az időjárás ismerete, s mivel ő maga az idő- 
járást megjósolni nem tudta, keresett magá- 
nak ilyen időjósokat az állatvilágból, különös 
előszeretettel pedig vonuló madarakat. A régi 
svéd és finn megfigyelők (Leche J., Bjer- 
kander C., Oedmann S., Ekström stb.) min- 
dig egész sereg szabályt adnak arra, milyen 
mezei és kerti munkát lehet végezni egyik vagy 
másik madárfaj megérkezésekor. Az ujabb írók 
közül Brehm és Gätke szintén még időjósokat 
látnak a madarakban. Jellemző mindezekre a 
törekvésekre a berni gazdasági egyesület munka- 
programmjának egyik pontja, mely szerint a, vo- 
nulás egyes jelenségei kapcsolatba hozandók a 


mezei munkával akként, hogy erre a legked- | 


vezőbb időt épen az egyes madarak érkezései | 
adnák meg. Ugyanilyen ezelzattal figyeltetett | 


a cseh gazdasági egyesület is.! 


Hasonló czel vezette az erdészeket is, bár 
ezek inkább phytophænologiäval foglalkoztak. 
Legérdemesebb kisérletek dr. Ebermayer Ernőé? 
Bajorországban 1869— 82, Frankhauseré? Bern- 
ben szintén 1869—-82-ig és dr. Wimmennauere 4 
Németországban 1885— 94-ig. 


Ugyanide sorolható az orosz kormánynak 
egy rendelete, a melynél fogva a lelkész hiva- 


1 Abhandlungen der k. 
schaft in Prag. 1828—46. 

* A megfigyelések in extenso nincsenek publikälva; 
a Magy. Ornith. Központnak kérésére at lettek engedve 
az eredeti jelentések lemäsoläs végett. 

5 Klimatologische Beob. im Kanton Bern 1869—82. 

* Forstlich 
1585 —94. 


patriot. ökonom. Gesell- 


phen. Beob. in Deutschland. Berlin 


Balkan und in den übrigen hier in Betracht 
kommenden Gebieten aber findet sich nur ge- 
legentlich hie und da eine Angabe, systematische 
Beobachtungen wurden daselbst nicht ange- 
stellt. 

Aus dieser kleinen geschichtlichen Zusam- 
menstellung geht hervor, dass aviphänologische 
Beobachtungen zuerst — und noch dazu am 
eingehendsten — von den nordischen Völkern 
angestellt wurden, also von denjenigen, die von 
der Witterung am meisten abhängig sind. Uralt 
war das Verlangen des Menschen die Witterung 
zu kennen, und weil er selbst nicht im Stande 
war die Witterung zu prophezeien, so suchte 
er nach Wetterpropheten aus der Thierwelt, 
mit besonderer Vorliebe aber Zugvögel. Die 
alten schwedischen und finnischen Beobach- 
ter (J. LEcHE, ©. BJERKANDER, S. OEDMANN, Eck- 
STRÖM u. a.) geben eine Menge Regeln welche 
Feld- oder Gartenarbeiten zur Zeit der Ankunft 
dieser oder jener Vogelart unternommen werden 
können. Unter den neueren Schriftstellern se- 
hen auch Breum und Girke noch Wetterprophe- 
ten in den Vögeln. Charakteristisch für diese 
Bestrebungen ist ein Punkt aus dem Arbeitspro- 
gramme der Berner ökonomischen Gesellschaft, 
nach welchem einzelne Anzeichen der Wande- 
rung mit den landwirthschaftlichen Arbeiten 
in Verbindung zu bringen sind, so zwar, dass die 
geeignetste Zeit für dieselben gerade durch die 
Ankunft einzelner Vögel bezeichnet werde. Mit 
derselben Intention liess auch die böhmische 
ökonomische Gesellschaft ' Beobachtungen an- 
stellen. È 

Einen ähnlichen Zweck verfolgten auch die 
Förster, obzwar diese mehr Phytophänologie be- 
trieben. Zu den verdienstvollsten Leistungen 


gehören die Versuche Dr. Ernst EBERMAYER s? 


in Bayern 1869-89, FRANKHAUSER s ? in Bern, 
ebenfalls 1869—82 und Dr. WIMMENNAUER s 4 
in Deutschland 1885-94. 

Hieran reiht sich auch eine Verordnung der 
russischen Regierung, laut welcher der Seelsor- 


! Abhandlungen der k. patriot. ökonom. Gesellschaft 
in Prag, 1828—46. 

? Beobachtungen in extenso sind nicht publiziert, 
die Original-Aufzeichnungen wurden auf Ansuchen 
der Ung. Ornith. Centrale ihr zum Kopieren über- 
lassen. 

5 Klimatologische Beob. im Kanton Bern, 1869—82. 

* Forstlich phän. Beob. in Deutschland. Berlin, 
1885 —94. 


talböl volt utasitva egy meteorologiai gazda- 
sagi naplö vezetesere, mely kiterjedt az idö- 
járásra, vetési és aratási időkre, phyto- és avi- 
phænologiai jelenségekre. Tartott ez pedig 
1840—60-ig.* 


Nevezhetjük ezt gazdasági meteorologiai 
iránynak. Feldolgozások és összehasonlítások 
a gyakran párhuzamosan jegyzett vetési idők- 
kel és aratási statistikákkal nem történtek. 
Találhatni ugyan itt-ott egyes kijelentese- 
ket, hogy mindig jobb termése volt annak, 
a ki nem vetett a fecskék érkezése előtt, de 
a positiv tények összehasonlítása nélkül haj- 
landó vagyok mindezt csak amolyan paraszt- 
reguláknak tartani. A régi magyar íróknál is 
találkozunk effélékkel. Georgius 
Zombor 1721-ben, Kassán már valamely ujabb 
kiadásban megjelent Galendarium oeconomi- 
cum perpeluum-jaban is vannak; pl. «ha a 


kakuk elöbb szöl, minekelötte a szölövenyige | 


kifakad, jó esztendőnek jele és sok bornak.» 


Egy szóval a kérdés tisztázására, alaposabb 
tanulmányozására még kísérletek se történtek ; 
de a tünemény, mely már a legrégibb idők- 
től kezdve nagy vonzóerőt gyakorolt az em- 
berre, s az a pontosság, a melylyel az egyes 
fajok évenként megjelentek és eltávoztak, való- 
sággal kihivtak az embért arra, hogy időjóso- 
kat alkosson magának belőlük. 


De ha figyelemreméltó elméleti eredményt 
nem is mutathat fel ez az irány, azért a tudo- 
mánynak mégis nagy szolgálatokat tett, a mos- 
tani történeti anyagnak körülbelül a negyed- 
része ennek az iránynak a művelőitől ered, a 


régi megfigyelések pedig majdnem kizárólag | 


tőlük valók. 


Ebből az irányból fejlődött azutan a kiszta 


Lippay de | 


meteorologiai, helyesebben klimatologiat irány. | 


Az allati és növenyi élet minden jelensége 
valamelyes függvenye a temperaturanak, s 
ennek az alapjan vette a meteorologia mükö- 
dése körébe a phenologiat. Hogy mit és meny- 
nyit vártak ezektől a megfigyelesektöl azt egész 


* B. Leyst: Katalog d. meteor. Beob. in Russland, 
St.-Petersburg 1884 nyomán citálva. 


ger amtlich verpflichtet war ein ökonomisch- 
meteorologisches Tagebuch über die Witterung, 
die Zeit des Säens und Erntens, über phyto- und 
aviphänologische Erscheinungen zu führen. Dies 
bestand von 1840 bis 1860.* 

Man kann diese eine landwirthschaftlich 
meteorologische Richtung nennen. Bearbeitun- 
gen und Vergleiche mit der häufig gleichzeitig 
verzeichneten Aussaat- und Erntestatistik wur- 
dennicht gepflogen. Hie und dasind zwar verein- 
zelte Äusserungen anzutreffen, dass immer 
derjenige eine bessere Ernte erziele, der nicht 
vor Ankunft der Schwalbe säe, aber ohne 
Vergleichung des positiven Thatbestandes, bin 
ich geneigt, sie alle in das Gebiet der Bauern- 
regeln zu verweisen. Auch bei alten ungarischen 
Schriftstellern findet man Ähnliches. In dem in 
Kassa 1721 schon in irgend einer neueren Aus- 
gabe erschienenen Calendarium oeconomicum 
perpetuum des GmoRGIUS LippaY DE ZOMBOR 
findet man z. B.: «Schreit der Kukuk früher 
als die Rebe knospet, so kommt ein gutes Jahr 
und viel Wein». 

Mit einem Worte zur Klärung und gründliche- 
ren Erforschung der Frage wurden nicht ein- 


| mal Versuche gemacht, aber die Erscheinung, 


welche schon seit den ältesten Zeiten eine Anzie- 
hungskraft auf den Menschen ausübte und die 
scheinbare Pünktlichkeit, mit welcher einzelne 
Arten alljährlich eintreffen und abziehen, for- 
derten ihn förmlich auf sie als Wetterprophe- 
ten zu betrachten. 

Obzwar diese Richtung keine nennenswerten 
theoretischen Resultate aufzuweisen im Stande 
ist, so erwies sie der Wissenschaft immer- 
hin einen grossen Dienst; ungefähr der vierte 
Teil des bisherigen historischen Materials 
stammt von den Anhängern dieser Richtung, die 
älteren Beobachtungen aber rühren fasst aus- 
schliesslich von ihnen her. 

Aus dieser Richtung entwickelte sich dann die 
rein meleorologische, besser gesagt klimatolo- 
gische Richtung. 

Jede Äusserung des thierischen und pflanz- 
lichen Lebens ist irgend eine Function der 
Temperatur und darauf hin nahm die Meteoro- 
logie die Phänologie in ihren Wirkungskreis 
auf. Was und wie viel von diesen Beobachtungen 
erwartet wurde, wird ganz präzise von HERMANN 


* Auf Grund E. Leyst. Katalog d. meteor. Beob. 


in Russland, S. Petersburg, 1884 zitiert. 


precise kifejti Asmuss HERMANN," mikor azt 
mondja: «jöl tudjuk, hogy ezáltal csak követ- 
kezményt constatálunk az ok megközelítésére. 


Tehát nem annyira megoldandó problémát, 
mint inkább segédtudományt láttak benne. 
Erman Frigyes? már számítja azt a tempera- 
turät, a mely mellett a fecske érkezik. Poc- 
GENDORFF? a tüneményben részint zoologiai, 
részint meteorologiai problémát látott, utóbbit 
épen a temperaturától való függése miatt. 
Utána következett QurTELET,* még későbben 
Fritsch KÁROLY, az ismert ausztriai phænolo- 
gus. Ő már látta, hogy e jelenségeknek a 
temperaturától való függése nem oly egyszerű, 
s hogy az összefüggés kideritése után még 
nincs véglegesen megoldva a kérdés. Igen tar- 
tózkodó és óvatos, mikor azt mondja:° ally 
pontos időmeghatározások gyakorlati haszná- 
ról jelenleg még keveset lehet mondani, meg- 
élégszem azzal, hogy rámutassak arra a benső 
összefüggésre, mely köztük s a szintén hatá- 
rozott periodushoz kötött astronomiai és me- 
teorologiai jelenségek között fennáll. A csil- 
lagos ég évi ephemeridája és az év meteoro- 
logiai kalendáriuma szintén sok olyat tartal- 
maz, a mi a gyakorlati életre semmi, vagy 
nagyon is alárendelt jelentőséggel bír. Egyelőre 
nem is kérdezősködhetik ez után a tudomány, 
nehogy fejlődésében megakadjon.» Meg is elé- 
gedtek rendesen e benső összefüggés hangoz- 
tatásával és megfigyelések gyűjtésével. 


Az utóbbi téren ez az irány tényleg igen nagy 
szolgálatokat tett, a mennyiben a történeti 
anyag legnagyobb része ennek az iránynak 
a mivelőitől ered. Első sorban 
mannheimi Societas Meteorologica Palatina 


említendő a 


" Kämtz Fr. Repert. f. Meteorologie 1861 I. p. 67. 

? Ermann Fr. Archiv f. wissenschaftliche 
Russlands 1845. 

® Poggendorff Annalen d. Physik u. Chemie 
Bd 103 p. 133. 

4 Sur la physique du globe. Bruxelles 1861. 


Kunde 
1833 
5 Ergebnisse mehrjähriger Beob. über d. period. 


Erscheinungen in d. Flora u. Fauna Wiens. Denk- 
schriften der k. Akad. Wien 1865 Abth. I. p. 13. 


Asmuss! mit folgenden Worten ausgeführt : «Wir 
wissen sehr gut, dass wir dadurch bloss eine Fol- 
gerung zur Annäherung der Ursache konstatie- 
ren...» Man sah also darin weniger ein zu lösen- 
des Problem, als vielmehr eine Hilfswissenschaft. 
FRIEDRICH Ermann? berechnet schon die Tem- 
peratur, bei welcher die Schwalbe anzukommen 
pflegt. PoGGENDORFF? erblickt in der Erschei- 
nung teils ein zoologisches, teils ein meteorolo- 
gisches Problem, letzteres eben wegen sei- 
ner Abhängigkeit von der Temperatur. Nach 
ihm folgte QuereLar, i dann später Karn 
Fritsch, der bekannte österreichische Phäno- 
loge. Dieser erkannte schon, dass die Abhän- 
gigkeit dieser Erscheinungen von der Tempera- 
tur nicht so einfach sei und dass nach Klärung 
des Zusammenhanges die Frage noch keines- 
wegs endgiltig gelöst sei. Sehr zurückhaltend 
und vorsichtig sagt er :? «Gegenwärtig ist über 
den praktischen Nutzen solcher genauen Zeit- 
bestimmungen noch wenig zu sagen, ich begnüge 
mich auf den innigen Zusammenhang hinzuwei- 
sen, welcher zwischen ihnen und den ebenfalls 
an bestimmte Perioden gebundenen astrono- 
mischen und meteorologischen Erscheinungen 
besteht. Die jährliche Ephemeride des gestirn- 
ten Himmels und der meteorologische Kalender 
des Jahres enthalten auch sehr vieles, was für 
das praktische Leben von keiner oder doch nur 
sehr untergeordneter Bedeutung ist. Vorläufig 
kann die Wissenschaft gar nicht darnach fra- 
gen, um nicht in ihrer Entwickelung gehemmt 
zu werden». Man begnügte sich auch gewöhn- 
lich mit dem Erwähnen des innigen Zusammen- 
hanges und mit dem Sammeln von Beobach- 
tungen. 

Auf letzterem Gebiete leistete thatsäch- 
lich diese Richtung sehr gute Dienste, indem 
das historische Material grösstenteils von den 
Anhängern dieser Richtung herrührt. In erster 
Reihe ist die Manheimer Societas Meteorologica 
Palatina zu erwähnen, wo diese Beobachtun- 
gen von 1780-92 andauerten; in Württem- 


1 Fr. Kimtz: Repert. f. Meteorologie. 1861, I, S. 67. 

? Fr. Ermann: Archiv f. wissenschaftliche Kunde 
Russlands, 1845. 

3 POGGENDORFF: Annalen d. Physik u. Chemie. 1833, 
Bd. 103, S. 133. 

* Sur la physique du globe. Bruxelles, 1861. 

5 Ergebnisse mehrjähriger Beob. über d. period. 
Erscheinungen in d. Flora und Fauna Wiens. Denk- 
schriften d. k. Akad. Wien, 1865, Abth. I, S. 13. 


1780—92-ig; Württemberghe: ! Plieniger kez- 
demenyezesere 1827—86-ig, Belgiumban ? Que- 
telet és de Selys Longchamps kezdemenyeze- 
sére 1839—72-ig ; Ausztriában? Fritsch Karoly 
vezetése alatt 1854—1877-ig; Sköcziaban 4 
1854— 82-ig; Svajezban® 1866—75-ig; Hol- 
landiaban ® és Morvaországban ? 1867-t61 nap- 
jainkig; Magyarországon ® 1872— 86-ig ; Svéd- 
országban" 1873 —81-ig; Angliában 10 1874-től 
napjainkig ; végül Franeziaorszägban !! 1880 — 
1895-ig tartottak e megfigyelések. Van több 
olyan ország, a melyekben számbavehető anya- 
got csakis a központi meteorologiai intézetek 
gyűjtöttek, p. o. Anglia, Belgium, Franczia- 
ország és Svédország. 

Mélyebbreható feldolgozások és tanulmányok 


bár csekély számban, de vannak, s különösen 
két munkával kell foglalkoznunk, az egyik 
Angot Alfred «Resume des études la 
marche des phenomenes de végétation et la 
migration des oiseaux en France pendant les 
dix années 1881—90» ezimi a franczia met. 
intezet annaleseinek 1894. évfolyamaban meg- 
jelent dolgozata és Hravrory Kapos érteke- 
zese «A füsti fecske vonulasa és a levegö 
egyidejű höfokanak elméleti megallapitàsa» 
Aquila II. évf. p. 111. 

Angot eredményei szerint a vonulás és hö- 


sur 


1 Jahrb. d. k. württ. Landwirth. Vereins 1827-44; 
Jahrb. f. württ. Landeskunde 1845—54 ; 
nines publikälva; 1872—79-ig Jahrb. f. Landeskunde 


1855—71-ig 


u. Statistik; 1880—86-ig Witterungsberichte aus Würt- | 


temberg. 

? Mem. Acad. Roy. Bruxelles 1841—73. 

3 Jahrb. f. Meteor. und Erdmagnetismus. Wien 
1854—77. 


* Quarterly Journal of Scott. Met. Soe. Edinburgh | 


1854—82. 

5 Meteorolog. Beob. d. allg. schweiz. Natur f. Gesell- 
schaft. Bern 1866—75. 

5 Nederlandsch Met. Yarboek, Utrecht 1867—1900. 

7 Bericht d. Meteor. Commission d. Naturf. Ver. 
Brünn 1867—1900. 

® A magy. kir. met. intézet &evkönyvei. Budapest 
1872—86. 

" Flyttfoglarnes ankomsttider i Sverige aren 1873— 


1877 af V. C. Gyllenskidld. Stockholm 1879. A meg- | 


figyelések ninesenek in extenso publikälva, kérésiinkre 
Hildebrandsson ür volt szives a Cuculus canorusra 
vonatkozó összes megfigyeléseket nekünk elküldeni. 


1° Quart. Journal of Roy. Met. Soc. London 1874— | 


1900. 
1! Annales du bureau central meteorologique de 
France. Paris 1880—90, 1895. 


berg! auf Veranlassung PrLieniGer’s 1827-86: 
in Belgien? auf die Inieiative Qurrener’s und 
DE SeLys LoncHamp's 1839-79; in Österreich 3 
unter der Leitung KARL Frirgcn’s 1854---77: in 
Schottland 4 1854—82; in der Schweiz? 1866— 
75; in Holland® und Mähren ? von 1867 bis auf 
unsere Tage; in Ungarn® 1872— 86 ; in Schwe- 
den? 1873— 81 ; in England !° von 1874 bis zu 
unseren Tagen; endlich in Frankreich! 1880 — 
1895. Es gibt mehrere Länder, wo nur die 
meteorologischen Central-Anstalten nennens- 
wertes Material sammelten, z. B. England, Bel- 
gien, Frankreich und Schweden. 

Eingehendere Bearbeitungen und Studien 
sind — obzwar in geringer Anzahl — so doch 
vorhanden, besonders zwei Werke sind es, mit 
welchen wir uns näher befassen müssen, das 
eine ist die im Jahrgange 1894 der Annalen der 
französischen meteorologischen Anstalt erschie- 
nene Arbeit von ALFRED Ancor betitelt: «Re- 
sume des etudes sur la marche des phenomenes 
de vegetation et la migration des oiseaux en 
France pendant les dix années 1881—90», das 
andere die Abhandlung Jako Heeyrory's «der 
Zug der Rauchschwalbe und die theoretische 
Bestimmung des gleichzeitigen Temperaturgra- 
des der Luft». Aquila, Jahre. II, S. 111. 

Nach den Resultaten Ancor's besteht zwischen 


1 Jahrbuch d. k. württ. Landwirth. Vereins 1827 — 
44; Jahrb. f. württ. Landeskunde, 1845—54; von 
1855—71 ist nichts publiziert; Jahrb. f. Landeskunde 
und Statistik, 1872—79; Witterungsberichte aus Würt- 
temberg, 1880—86. 

? Mem. Acad. Roy. Bruxelles, 1841—73. 

8 Jahrb. f. Meteor. und Erdmagnetismus. Wien, 
1854—77. 

* Quarterly Journal of Scott. Met. Soc. Edinburgh, 
1854—82. 

5 Meteorolog. Beob. d. allg. schweiz. Naturf. Gesell- 
schaft. Bern, 1866—75. 

6 Nederlandsch Met. Yarbock. Utrecht, 1867—1900. 

© Bericht d. meteor, Commission d. naturf. Vereins. 
3rünn, 1867—1900. 

® Jahrbücher der kön. ung. meteor. Anstalt. Buda- 
pest, 1872—86. 

® Flyttfoglarnes ankomsttider i Sverige aren 1873— 
77 af V. C. GYLLENSKIOLD. Stockholm, 1879. Die Da- 
ten wurden nicht in extenso publiziert; auf unsere 
3itte hatte Herr HILDEBRANDSSON die Güte sämmt- 
liche Beobachtungen über Cuculus canorus zu über- 
senden. ” 

1 Quart. Journal of Roy. Met. Soc. London, 1874— 
1900. 

1! Annales du bureau central meteorologique de 
France. Paris, 1880—95. 1895. 


merseklet között bensöbb kapesolat nincsen, 
es a temperatura mellett meg mäs, sokkal fon- 
tosabb tényezők hatnak a vonulásra. Követ- 
kezteti ezt abból a tényből, hogy a két meg- 
vizsgált faj — kakuk és füsti fecske — iso- 
chron, azaz egyenlö érkezési napokkal bird 
helyek összekötő vonalai nem esnek össze, 
daczára annak, hogy e két faj érkezési ideje 
igen közel áll egymáshoz, hanem lefolyásuk- 
ban lényegesen eltérnek egymástól. A Magyar 
Ornithologiai Központ évi feldolgozásai ugyan- 
ezt a tanusägot szolgáltatták; kitünt, hogy 
egyes fajok hazánk keleti, mások ismét a nyu- 
gati részein aránytalanul korán érkeznek, hogy 
vannak tehát bizonyos vonulási typusok, a 
melyek egymástól lényegesen eltérnek, s ily- 
formán azt mutatják, hogy egyedül a hőmér- 
séklet nem határozhatja meg a vonulást, 
mert különben minden faj felvonulási typusa 
ugyanaz volna. Hasonló eredményt konstatál 
R. M. Barrıngron.! Az irlandi tengerpart vila- 
gító tornyain és hajóin tett észleletek négy ilyen 
typust adtak. Az elsőhöz azok tartoznak, a me- 
lyek mindenütt előfordulnak, a másodikhoz a 
sziget délkeleti partjain előfordulók, a harma- 
dikhoz a legdélibb részen, s a negyedikhez a 
kiválóan keleti részeken előfordulók. WüÜsTNEI 
K.? szintén ilynemű megfigyeléseket közöl, 
Mecklenburgban több madárfaj tavaszszal észak- 
keletről délnyugat felé vonul. 


Hegyfoky ettől eltérőleg arra az eredményre 
jut, hogy a vonulás és a hőmérséklet között 
van bizonyos szorosabb kapcsolat, csakhogy — 
tegyük mindjárt hozzá — ez az eredmény csak 
a füsti fecskére vonatkozik. Nevezetesen azt a 
két kérdést teszi fel, miért jelenik meg afecske 


hamarább delibb, mint északibb, alacsonyabb | 


mint magasabb fekvésű helyen, és másodszor, 
miért mutatkozik egyik évben korábban mint 
a másikban ugyanegy helyen ? A felelet pedig : 
mert a 94 C. iso- therma — a melylyel pär- 


1 R. M. Barrington. The migration of birds etc. 
London and Dublin, 1900. 


: Wüstnei C. Der Vogelzug in Mecklenburg. Journ. 


f. Ornith. 1902 p. 238. 


dem Zuge und der Temperatur kein inniger Zu- 
sammenhang und nebst der Temperatur wirken 
noch andere, viel wichtigere Faktoren auf den 
Zug ein. Er folgert dies aus der Thatsache, dass 
die Isochronen, das heisst die Verbindungslinien 
der Orte mit gleichen Ankunftstagen bei den 
zwei beobachteten Arten — Kukuk und Rauch- 
schwalbe — nicht zusammenfallen, trotzdem 
die Zeiten der Ankunft beider Arten einander 
sehr nahe stehen, in dem Verlaufe ihres Zuges 
aber wesentlich von einander abweichen. Die 
jährlichen Bearbeitungen der Ung. Ornith. Cen- 
trale erbringen denselben Beweis; es ergab sich, 
dass einzelne Arten in den östlichen, andere 
wieder in den westlichen Teilen unseres Vater- 
landes unverhältnissmässig früh eintreffen, dass 
es also gewisse Zugstypen gibt, welche von ein- 
ander wesentlich abweichen und somit bezeigen, 
dass einzig und allein die Temperatur die Zugs- 
richtung nicht bestimmen könne, denn sonst 
wären die Zugstypen jeder Art dieselben. 

Ein gleiches Resultat constatiert R. M. Bar- 
RINGTON.! Die Beobachtungen an den Leucht- . 


| thürmen und Leuchtschiffen der irischen Küste 


ergeben vier solche Typen. Zu dem ersten ge- 
hören die überall gleichmässig vorkommenden 
Arten, zum zweiten die im südöstlichen Theile 
der Insel vorkommenden, zum dritten die im 
südlichsten Theile und zum vierten die vor- 
nehmlich im östlichen Theile vorkommenden 
Arten. K. Wüsrner? publiciert ebenfalls der- 
artige Beobachtungen, in Mecklenburg ziehen 
mehrere Arten im F rühjahre von Nordost nach 
Südwesten. 

Hesyroky gelangte abweichend hievon zu 
dem Resultate, dass zwischen dem Zuge und 
der Temperatur eine gewisse innigere Beziehung 
herrsche, aber — wir müssen es sogleich hin- 
zufügen — dieses Resultat bezieht sich nur auf 
die Rauchschwalbe. Er stellt namentlich fol- 
gende zwei Fragen auf, warum erscheint die 
Rauchsehwalbe früher in südlicheren, als in 
nördlicheren, an niedriger, als an höher gelege- 
nen Orten und zweitens warum erscheint sie an 
demselben Orte in einem Jahre früher, als in dem 
anderen? Die Antwort lautet: weil die Iso- 
therme von 9:4° C — mit welcher der Zug der 


1 R. M. Barrington, The migration of birds ete. 
London and Dublin, 1900. 
® Wüstnei C. Der Vogelzug in Mecklenburg. Journ. 


| f. Ornith. 1902, p. 238. 


huzamosan halad a fecske vonulása — is előbb 
köszönt be délen, mint északon, előbb alacsony 
mint magas fekvésű helyen, egyik évben koráb- 
ban, másikban későbben. 


A második kérdésre adott felelet áll minden 
egyes fajra, korai tavasz korai vonulást ered- 
ményez minden fajnál, bizonyítva azt, hogy a 
hőmérséklet közvetlen megnyilatkozása mint 
napi időjárás, minden egyes faj felvonulására 
kihat. Az első kérdésre adott felelet szintén 
helyes, de csak a füsti fecskére — esetleg 
nehány más madárfajra nézve is. Gyulai Gaál 
Gaston: «Adalékok a madárvonulás kutatásá- 
hoz a füsti fecske 1898. évi magyarországi 
nagy tavaszi megfigyelése alapjan» czimt 
dolgozatában Aguila VII. pag. 368 szintén rá- 
mutat arra, hogy a füsti fecske vonulása tel- 
jesen az ország hegyrajzi viszonyaihoz alkal- 
mazkodik. Ez pedig egy közel 6000 adat alap- 
ján a legszigorúbban keresztülvitt inductio 
segélyével elért eredmény! Tehát a füsti fecs- 
kére nézve már bebizonyítottnak vebetjük, hogy 
Magyarországon egy 
nál, Hegyfoky számításai szerint 9-4 C.-nal 
érkezik, hogy tehát felvonulása és a hőmér- 
séklet között szorosabb kapcsolat tényleg van ; 
vagy még precisebben kifejezve, a hőmérséklet 
és azok az ismeretlen hatások, melyek létezé- 
sét a különböző vonulási typusok föltétlenül 
bizonyítják, ebben az esetben párhuzamosan 
hatnak, tehát hatásukban egymást nem zavar- 
ják, minek következtében a hőmérséklet befolyá- 
sát sikerült a többiektől elválasztani és világo- 
san kifejezésre juttatni. 


meghatározott hőfok- 


Ha most a gólya felvonulását vizsgáljuk, 
lényegesen eltérő viszonyokat találunk. A gólya 
legkorábban érkezik hazánk keleti vidékein — 
tehát magas fekvésű területen — s csak ez- 
után következnek: alföld, északkeleti vidékek; 
dunántul, területek. Itt tehát 
szó sem lehet arról, hogy még egy aránylag 
oly kis területen is, mint a milyen Magyar- 
ország, meg lehessen allapitani a gólya szà- 
mára egy meghatározott, s az egész területre 
érvényes hőfokot, a mely mellett megérkezik. 
A hőmérsékletnek tehát itt már alarendeltebb 
befolyása van. És ez a typus nem áll egye- 
dül, egyben-másban szintén ilyen sajátságo- 
kat mutat fel a daru, búbos banka, kakuk, 

Aguila. X. 


északnyugati 


Schwalbe parallel vor sich geht — ebenfalls frü- 
her in Süden, als im Norden, früher an tieferen, 
als an höheren Orten, in einem Jahre früher, 
als in einem anderen sich einstellt. 

Die Antwort auf die zweite Frage gilt für jede 
Art, ein zeitlicher Frühling erzielt bei jeder Art 
zeitliche Ankunft, zum Beweise, dass die mit- 
telbare Ausserung 
rung auf den Zug jeder Art von Einfluss ist. 
Die Beantwortung der ersten Frage ist eben- 
falls richtig, aber nur für die Rauchschwalbe, 
vielleicht zufällig auch für andere Vogelarten. 
Gaston GAÁL von GYULA weist in seiner unter 
dem Titel «Beiträge zur Erforschung des Vogel- 
zuges, auf Grund der grossen Frühjahrsbeobach- 
tung der Rauchschwalbe in Ungarn im Jahre 
1898» in der Aquila VII, S. S erschienenen Ab- 
handlung auf S. 368 ebenfalls darauf hin, dass 
der Zug der Rauchschwalbe sich den geogra- 
phischen Verhältnissen vollkommen anpasse. 
Nun ist dies das durch strenge Induktion erhal- 
tene Resultat aus beinahe 6000 Angaben! Mit- 
hin kann man für Rauchschwalbe als 
erwiesen hinnehmen, dass selbe in Ungarn bei 


der Temperatur als Witte- 


die 


einem bestimmten Temperaturgrade, nach den 
Bereehnungen Heeyroxy's bei 94° C eintrifft, 
dass also zwischen dem Zuge und der Tem- 
peratur eine innige Beziehung thatsächlich 
bestehe: oder noch präciser ausgedrückt, die 
Temperatur und jene unbekannten Factoren, 
deren Existenz die verschiedenen Zugstypen 
unbedingt beweisen, wirken in diesem Falle 
hindern sich daher nicht ihren 


Wirkungen, infolge dessen es gelungen ist den 


parallel, in 
Einfluss der Temparatur von den anderen aus- 
zuscheiden und klar zum Ausdrucke zu bringen. 

Wenn wir nun die Heimkehr des Storches un- 
tersuchen, treffen wir wesentlich abweichende 
Verhältnisse an. Der Storch trifft am frühesten 
in den östlichen — also in hochgelegenen — 
Gebieten unseres Vaterlandes ein; dann erst 
kommen das Tiefland, das nordöstliche, das jen- 
seits der Donau gelegene, das nordwestliche Ge- 
biet. Hier kann daher gar keine Rede sein von 
dem Aufstellen eines bezüglich der Ankunft des 
Storches für das ganze Territorium giltigen Tem- 
peraturgrades, nicht einmal eines verhältnis- 
mässig so kleinen Gebietes, wie es Ungarn ist. 
Die Temperatur spielt somit hier eine unter- 


! geordnete Rolle. Und dieser Typus steht nicht 


einzig da, eine oder die andere Eigentümlich- 
keit weist auch der Zug der Kraniche, des Wiede- 


9 


10 


sárgarigó és mások felvonulása. Utalunk to- 
vabbà BARRINGTON és WÜSTNEI fentemlített ered- 
menyeire. Tehat ha több, különbözö vonulasi 
typushoz tartozó fajokat vizsgálunk, arra az ered- 
ményre jutunk, a melyre Angot, hogy t. i. a 
hőmérséklet mellett még más okok is vannak, 
melyek a vonulásra hatnak. A hőmérséklet nem 
kizárólagos ok, habár közvetlen megnyilatko- 


hopfes, Kukuks, Pirols und anderer auf. Wir 
verweisen hier noch auf die schon erwähnten 
Resultate Barrineron’s und Wüstners. Wenn 


| man also mehrere, verschiedenen Zugstypen 


zása mint időjárás a vonulás idejére hatással | 
Witterung sich geltend machend auf die Zeit 


van, közvetett megnyilatkozasa mint geogra- 
phikus és hypsometrikus befolyas nem hat min- 
den egyes faj vonuläsanak a lefolydsdra egy- 
forman. 


Hreyroxy a hőmérsékleten kívül még egyéb 
meteorologiai factorok behatasat is kutatta; 
«Az időjárás a füsti fecske megjelenésekor» * 
czimi dolgozatában azt találja, hogy: «7 ev 
között 6 fordul elö olyan, hogy a füsti fecske 
tömeges megjelenése alacsony legnyomäs ide- 
jére esett.» A légnyomasi depresszidk tehát 
szintén némileg hatni látszanak a vonulás 
idejére. 


Figyelemreméltó kisérletek mindezek a vo- 
nulásnak az időjárástól való függésének a meg- 
ismerésére; látható, hogy e függési viszony 
igen bonyolult, s teljes tisztaságában csak 
akkor fog előttünk állhatni, ha már több faj 
felvonulását erre nézve megvizsgáltunk. Még 
nagy tere nyilik itt a kutatásnak. 


Annyi azonban már most is bizonyos, hogy 
a madárvonulást tisztán meteorologiai ténye- 
zőkkel megmagyarázni nem lehet. Nem oly 
benső a köztük levő összefüggés, hogy a vo- 
nulás minden jelenségét ezekre visszavehet- 
nők. Hogy ez az irány azonban a tünemény 
teljes megismerésére nemcsak jogosult, de szük- 
séges is, azt épen az addig elért eredmények 
bizonyítják. Hogy e mellett lesz-e gyakorlati 
alkalmazása p. o. azoknak a fajoknak a révén, 
a melyek egy constans temperaturánál érkez- 


nek, tudja-e majd a gyakorlati alkalmazott | 


meteorologia hasznát venni, arra idevágó ki- 
sérletek és tanulmányok hiján ma még egy- 
általában nem lehet felelni. 


A meteorologiai iránynyal kapcsolatban még 
a geographikusröl kell megemlekeznünk. 


* Aguila VII. 1900. pag. 380. 


angehörende Arten untersucht, kommt man zu 
demselben Schlusse, wie Ancor, dass nämlich 
ausser der Temperatur auch noch andere Ur- 
sachen den Zug beeinflussen. Die Temperatur 
ist kein ausschliesslicher Factor, obwohl sie als 


des Zuges ihren Einfluss ausübt, ihre indirecte 
Äusserung als geographischer und hypsomet- 
rischer Einfluss wirkt nicht gleichmässig auf 
den Verlauf des Zuges einer jeden Art. 

Hreyroky untersuchte ausser der Tempera- 
tur auch den Einfluss anderer meteorologischer 
Faktoren; in seiner «Die Witterung zur Zeit 
der Ankunft der Rauchschwalbe» * betitelten 
Abhandlung gelangt er dahin, dass: «Unter 7 
Jahren kommen 6 vor, wo das massenhafte An- 
kommen der Rauchschwalbe auf eine Zeit mit 
niedrigem Luftdruck fällt». Die Luftdruck-De- 
pressionen scheinen daher ebenfalls die Zeit des 
Zuges zu beeinflussen. 

Es sind dies insgesamt beachtenswerte Ver- 
suche, um zu erkennen, dass der Zug von der 
Witterung abhängig ist; es ist ersichtlich, dass 
dieses Abhängigkeits-Verhältniss sehr kompli- 
ziert ist und dass es erst dann ganz aufgeklärt 
sein wird, wenn diesbezüglich schon mehrere 
Arten untersucht sein werden. Hier bietet sich 
der Untersuchung noch ein weites Feld. 

So viel steht aber schon gegenwärtig fest, dass 
der Vogelzug durch rein meteorologische Fak- 
toren nicht erklärt werden kann. Der Zusam- 
menhang ist nicht so innig, dass jede Phase 
des Zuges auf sie zurückzuführen wäre. Dass 
aber diese Richtung zur völligen Kenntnis der 
Erscheinung nicht nur berechtigt, sondern auch 
notwendig ist, beweisen die bisher erhaltenen 
Resultate. Ob dieselbe nebstbei eine praktische 
Anwendung finden wird z. B. auf Grund derjeni- 
gen Arten, die bei konstanter Temperatur ein- 
treffen, ob es alsdann der angewandten Meteoro- 
logie von Nutzen sein wird, darauf kann in 
Ermanglung diesbezüglicher Versuche und Un- 
tersuchungen heute noch absolut keine Ant- 
wort gegeben werden. 

In Verbindung mit der meteorologischen 
Richtung muss auch der geographischen ge- 


* Aquila, VII, 1900, S. 380. 


A földrajz tudvalevöleg az egyes területek 
klimatologiai viszonyait is kutatja, s tisztàn 
ilyen klimatologiai szempontböl tekintette a 
madärvonuläsi adatokat is, épen úgy, mint a 
meteorologia, és ez az oka annak, hogy a 
meteorologiai iränynyal kapcsolatban 
gyaljuk. 


tàr- 


Nagyobb szabású kisérletekkel ugyan itt nem 
talälkozunk, de kisebbek elég nagy szammal 
vannak, különösen orosz és finn földön. Az 
orosz geographiai társaság 
belül másfélszáz, az egész birodalomra szét- 
oszló állomásról gyűjtött és publikált avi- és 
phytophænologiai adatokat.! A svéd anthropo- 
logiai és geographiai társaság geographiai sec- 
tiója publikálta GYLLENSKIÖLD feldolgozásában 
azokat az adatokat, a melyeket a svéd meteo- 
rologiai hálózat gyűjtött;? a krakói földrajzi 
társaság pedig 1867—90-ig gyűjtött és publi- 
kált ? ilyen adatokat. A földrajz valódi ezél- 
jaitól már igen messze esvén az aviphæno- 
logia, nagyobb fokú munkásság nem is fejlő- 
dött ki; feldolgozások, az egy GYLLENSKIÖLDÉt 
kivéve nincsenek. Ez az egy se tárgyalja geo- 
graphiai szempontból, hanem részben a biolo- 
giai, részben a meteorologiai irányhoz tartozik. 


1851-ben körül- 


A másik, a meteorologiaitól teljesen külön- 
böző főirány a biologiai. A mig a meteoro- 


logiai irány művelői mindig hálózatos meg- | 


figyelésekre törekednek és következtetéseiket 
mindig sok helyről való megfigyelésekre ala- 
pitjàk, addig a biologiai irány mivelöi majd- 
nem kizárólag egyes specziális, kis körre ter- 
jedő megfigyelésekből következtetnek. A vonu- 
lási tünetekből nem annyira az érkezési, ill. 
eltávozási adatokat választják, hanem főleg a 
vonulást kisérő körülményekre terjesztik ki 


1 CEIbRASI JBTOUMCh COCT. Usb HABALO MOT. 
CIY. Kb OIPEJ. KIMMATA POCOJU, BB 1851. PONY. 
U3AAHJE UMII. PYCCK. lEOTPAPHUECRATO OBII. 
CAHKT IIETEPBYPID 1854. 


? GYLLENSKIÖLD V. C. Flyttfoglames ankomsttider; | 


Sverige aren 1873. 77. Svenska Sällskapet för antro- 
pologi och geografi. Bd. I. 1879. 

3 Sprawozdanie Komisy Fisiografiezneij. 
1867—90. 


Krakow 


11 


dacht werden. Die Geographie untersucht be- 
kanntermassen auch die klimatologischen Ver- 
hältnisse der einzelnen Gebiete und betrachtete 
die Angaben über den Vogelzug ebenso rein 
vom klimatischen Standpunkte, wie die Meteo- 
rologie, dies ist also der Grund, sie in Verbin- 
dung mit der meteorologischen Richtung zu 
behandeln. 

Versuche grösserer Art sind zwar hier nicht 
zu finden, hingegen kleinere in ziemlicher An- 
zahl, besonders auf russischem und finnischem 
Boden. Die russische geographische Gesell- 
schaft publizierte 1851 von ungefähr andert- 
halb hundert im ganzen Reiche verteilten Sta- 
tionen avi- und phytophänologische Angaben.! 
Die geographische Sektion der schwedischen 
anthropologischen und geographischen Gesell- 
schaft publizierte in GYLLENSKIÖLD"s Arbeit die- 
jenigen Angaben, welche das schwedische me- 
teorologische Netz sammelte,” die Krakauer 
geographische Gesellschaft aber sammelte und 
publizierte von 1867 bis 18903 derlei Angaben. 
Da die Aviphänologie von dem eigentlichen 
Ziele der Geographie zu weit entfernt ist, ent- 
wickelte sich auch keine Thätigkeit in grösse- 
rem Massstabe ; Bearbeitungen, mit Ausnahme 
der einen von GYLLENSKIOLD, sind keine vor- 
handen. Auch diese eine behandelt sie nicht 
vom geographischen Standpunkte, sondern ge- 
hört teils der biologischen, teils der meteoro- 
logischen Richtung an. 

Die zweite, von der meteorologischen gänz- 
lich verschiedene Hauptrichtung ist die biolo- 
gische. Während die Anhänger der meteoro- 
logischen Richtung immer bestrebt sind Be- 
obachtungsnetze herzustellen und ihre Folge- 
rungen sich immer auf Beobachtungen vieler 
Orte stützen, ziehen die Anhänger der biolo- 
gischen Richtung fasst ausschliesslich ihre 
Schlüsse aus einzelnen spezialen, auf ein klei- 
nes Gebiet beschränkten Beobachtungen. Unter 
den Zugserscheinungen wählen sie weniger die 
Ankunfts-, beziehungsweise Abzugs-Angaben, 


1 CEIBRAA IBTONMCB COCT. N3b HABJIOA, MOT. 
CIYÆXK, KBOIIPEJI. KIINMATA POCCIM, Bb 1851. TONY. 
USAAHJE UMI. PYCCK. TEOTPAPUMEURATO ObIN. 
CAHRT UETEPBYPTDb. 1854. 

? GYLLENSKIÖLD V. C.: Flyttfoglarnes ankomsttider 
i Sverige aren 1873—77. Svenska Sällskapet for antro- 
pologi och geografi. Bd. I. 1879. 

5 Sprawozdanie Komisy Fisiografiezneij: Krakow 
1867—90. 


Qe 


12 


figyelmüket, arra a mit mindenki a maga 
területén észlelhet. Ennélfogva természetes, 
hogy ez az irány kevesebb vonulási adatot 
eredményezett, de annál több, kisebb-nagyobb 
értekezést a vonulás helyi lefolyásáról és a 
vonulás okairól. Mig a meteorologiai irány 
mivelöi inkább gazdák, erdészek és meteoro- 
logusok, addig a biologiai irányt a dilettáns 
es szakornithologusok és zoologusok karol- 
tak fel. 


Fejlödeseben harom, a biologia fejlödesevel 
közel párhuzamosan haladó städiumot kell 
megkülönböztetni. A legrégibb a submersio- 
theoria, a mely még igen egyszerűen fejti meg 
a problémát, a mennyiben vizek fenekén, bar- 
langokban, odvas fákban stb. telelteti a vo- 
nulókat. A következő az, a melyet ismerteté- 
régibb 
iránynak fogunk nevezni, az utolsó végül az 


sünk további folyamában biologiai 
újabb biologiai irány. Az első a néphit által 
teremtett alapból indul ki s inkább csak hallo- 
másból szerzett adatokra, sokszor rósszul ma- 
gyarázott tényekre épít, a másik positiv meg- 
tigyelesek allit fel 
plausibilis hypothesiseket, mig az utolso segit- 
segül veszi a zoologia, paleontologia és geologia 


alapjan többé-kevésbbé 


legújabb vivmányait. 


Chronologiai sorrendben első helyen a sub- 
mersió theoriát kell említeni. Komoly tudósok 
egész komolyan vitatták annak a lehetőségét, 
hogy fecskék, gólyák stb. őszszel tavak és 
folyóvizek fenekére ereszkednek, vagy odvas 
fákba és sziklaüregekbe bujnak és ott várják — 
némely verzió szerint egész kopaszon — a 
tavaszt. Aristoteles, Olaus Magnus, Etmüller, 
Biberg, Wallerius, Forster és kiválóan a dan- 
zigi Kuen hívei voltak e felfogásnak, egész 
tekintélyes irodalma is van e theoriának s 
talán nem érdektelen felemlíteni, hogy Geoftroy 
St. Hilaire a párisi akadémia egyik seanceán 
érdemesnek találta jelenteni, hogy a Pyrá- 
neusok egyik barlangjában szintén látott ily 
telelő fecskéket. A danzigi Kreım több köny- 
vet sereg, többnyire 
«szemtanuk» által bizonyított esetet sorol fel 
theoriája mellett. Hogy e szemtanuk szava- 


is irt erről és egész 


sondern richten ihr Augenmerk hauptsächlich 
auf die den Zug begleitenden Umstände, auf 
das, was jeder in seinem Bereiche beobachten 
kann. Demzufolge ist es nur natürlich, dass aus 
dieser Richtung weniger Zugsdaten, aber umso- 
mehr grössere und kleinere Abhandlungen über 
die localen Einflüsse und Ursachen des Zuges 
entstanden. Während zu den Anhängern der 
meteorologischen Richtung mehr Landwirte, 
Forstleute und Meteorologen zählen, schlossen 
Richtung Dilettanten, 
sowie Fachornithologen und Zoologen an. 

In ihrer Entwicklung sind drei, mit der Ent- 
wickelung der Biologie beinahe parallel lau- 
fende Stadien zu unterscheiden. Die älteste ist 
die Submersions-Theorie, die das Problem 
noch sehr einfach löst, indem sie die Ziehen- 


sich der biologischen 


den am Grunde von Gewässern, in Höhlen, 
überwintern lässt. 
Demnächst folgt diejenige, welche wir im Ver- 
laufe unserer Erörterung als die ältere biolo- 
gische Richtung bezeichnen werden, und end- 
lich die neuere biologische Richtung. Die erste 
geht vom Volksglauben aus und baut sich mehr 
vom Hörensagen von oftmal schlecht ausge- 
lesten Thatsachen auf, die zweite stellt mehr 
weniger plausible Hypothesen auf Grund posi- 
tiver Beobachtungen auf, wohingegen die letzte 
die neuesten Errungenschaften der Zoologie, 
Paläontologie und Geologie zu Hilfe nimmt. 
In ehronologischer Reihenfolge muss zuerst 
Submersions- Theorie erwähnt werden. 
Ernste Gelehrte verfochten ganz ernst die Mög- 
lichkeit, dass Schwalben, Störche u. a. sich im 
Herbste auf den Grund von Seen und Flüssen 
versenken, oder sich in hohlen Bäumen und 
Felsenhöhlen verkriechen und dort — nach 
mancher Version ganz kahl — den Frühling 
erwarten. Aristoteles, Olaus Magnus, Etmüller, 
Biherg, Wallerius, Forster und besonders der 
Danziger Kner waren Anhänger dieser Auffas- 
sung, die Theorie hat eine ganz beträchtliche 
Litteratur, und es wird vielleicht nicht unin- 
teressant sein zu erwähnen, dass GEOFFROY St. 
Hilaire auf einer Sitzung der Pariser Aka- 
demie es für berichtenswert fand, dass er in 
einer Höhle der Pyräneen ebenfalls überwin- 
ternde Schwalben sah. Der Danziger KLEIN 
und führt 
eine Menge von meistens durch Augenzeugen 
erwiesenen Fällen als Beweis seiner Theorie an. 
Wie es um die Glaubwürdigkeit dieser Augen- 


hohlen Bäumen u. s. w. 


die 


schrieb mehrere Bücher hierüber 


hihetésége milyen, mutatja az a szinten «hi- 
teles» törtenet, mely szerint a Rhone jege 
alatt 14 eleven golyat talaltak, meg pedig oly 


helyzetben, hogy minden egyes gólya beledugta | 


a csőrét az előtte levőnek a hátuljába. 


Hogy mennyire volt elterjedve ez a fölfogás, 
mutatja kiválóan az a körülmény, hogy több 
tudós, közöttük Jenner EpwarDp ! a himlőoltás 
feltalálója, és PoGGENDOREF ? a híres physikus 
érdemesnek tartották, ellene síkra szállani. 
JENNER annyira ment, hogy egy kazári fecské- 
vel kisérletet is tett, hogy tud-e tényleg ki- 
tartani a víz alatt; persze 1 percz alatt el- 
pusztult. 


Honnan ered ez a néphit, arra már 1763-ban 
megfelelt Lnone JÁnos.? A víz jobban tartja a 
meleget mint a levegő, s éjjel sok meleg sza- 
badul fel a víz párolgása által; ez a melegség 
oka annak, hogy a fecskék és más madarak 
elvonulásuk előtt és közvetlenül megérkezé- 
sük után, tehát még a hidegebb évszakokban, 
a nádban vesznek éjjeli szállást. Egyik-másik — 
kizárólag fiatalok — aztán bele is esik a vizbe 
és elpusztul. Őszszel nagyon sok ily szeren- 
csétlenül járt fecskét lehet nádas vizekben 
találni. 


Innen eredhet ez a néphit, a mely azután 
a tudományban a submersió theoria nevet 
kapta, s ha bár alig talál valami hasznavehe- 
tőre e régi poros könyvek forgatója, talál oly 
szemtanuk által igazolt hihetetlenül naiv dol- 
gokat, a melyekért talán mégis érdemes volt 
fáradni. 


A régibb biologiai irány elveit és törekvéseit 
talán legjobban jellemzik Homeyer * — ennek 
az iránynak egyik legtypikusabb képviselőjé- 
nek — a szavai; szerinte első sorban figye- 
lendők a vonulás és evvel kapcsolatban a szél 
iránya, az időjárás, fő- és visszavonulások 


1 Some obsery. on the migrat. of birds Phil. Trans - 
act. 1824. p. 11. Német kivonat: Frorieps Notizen 
1824. VI. p. 289. 

* POGGENDORFF: Annalen d. Physik 
1833. Bd. 103, p. 133. 

8 Witterungsbeobachtungen zu Abo 1749—60. Ab- 
handl. d. k. schwed. Akad. Übersetzt von G. KASTNER. 
1763. pag. 279 —280. 

+ Die Wanderungen der Vögel ete. Leipzig 1881. 


und Chemie 


zeugen steht, erhellt aus der ebenfalls «glaub- 
würdigen» Geschichte, laut welcher sich unter 
dem Eise der Rhone 15 lebende Störche fan- 
den und zwar in der Situation, dass jeder sei- 
nen Schnabel in dem Hinterteile seines Vor- 
dermannes stecken hatte. 

Wie sehr diese Auffassung verbreitet war, 
beweist der Umstand, dass mehrere Gelehrte, 


| unter ihnen Epwarp JENNER, Entdecker der 
| Pockenimpfung, 
| rühmte Physiker es für angezeigt fanden gegen 


und PoGGENDORFF,” der be- 
sie aufzutreten. JENNER ging so weit, dass er 
mit einem Mauersegler den Versuch anstellte, 
ob er thatsächlich unter Wasser aushalten 
könnte ; in einer Minute war er freilich todt. 

Woher dieser Volksglaube stammt, betonte 
schon 1763 JoHANN LEcHE.” Das Wasser hält 
die Wärme besser als die Luft und des Nachts 
wird durch die Verdunstung des Wassers viel 
Wärme frei; diese Wärme nun ist die Ursache, 
dass die Schwalben und andere Vögel vor ihrem 
Wegzuge und gleich nach ihrer Ankunft, also 
noch während der kälteren Nächte, in Röhrich- 
ten ihr Nachtlager aufschlagen. Ab und zu fällt 
auch eine — ausnahmlos Junge — ins Wasser 
und geht zu Grunde. So findet man im Herbste 
in mit Rohr bestandenen Gewässern viele auf 
diese Weise verunglückte Schwalben. 

Hieraus dürfte der Volksglaube entsprungen 
sein, den die Wissenschaft nachher mit dem 
Namen Submersionstheorie belegte und obzwar 
man kaum etwas Nützliches findet beim Durch- 
stöbern der alten verstaubten Bücher, findet 
man doch so viele durch Augenzeugen bestä- 
tigte unglaublich naive Dinge, dass es sich viel- 
leicht doch der Mühe lohnt. 

Die Prinzipien und Bestrebungen der älteren 
biologischen Richtung charakterisieren viel- 
leicht am besten die Worte Homeyer’s,t eines 
typischen Repräsentanten 
nach ihm sind in erster Reihe zu betrachten 


dieser Richtung; 


der Zug und in Verbindung mit ihm die Wind- 
richtung, die Witterung, Haupt- und Rückzüge 


1 Some obsery. on the migrat. of birds Phil. Trans- 
act. 1824. p. 11. Deutscher Auszug: 
1824. VI. S. 289. 

® POGGENDORFF: Annalen der Physik u. 
1833. Bd. 103, S. 133. 

3 Witterungsbeobachtungen zu Abo. 1749—60. Ab- 
handl. d. k. schwed. Akad. Übersetzt v. G. KÁSTNER. 
1763. S. 279-—80. 

4 Die Wanderungen der Vögel ete. Leipzig. 1881. 


Frorieps Notizen 


Chemie. 


14 


stb. stb., mig az érkezési és elköltözesi adatok 
csak harmad vagy negyedsorban következne- 
nek. A yonulas okaira valö következtetesek 
aztàn ezeken az adatokon alapulnak, és mint 
ilyenek nem általános érvényűek, hanem épen 
úgy helyhez kötöttek, mint ezek a megfigye- 
lések. 


Történtek ugyan itt is kisérletek a centra- 
lisatióra, s egy ma is élő ily intézménye en- 
nek az iránynak a permanens nemzetközi 
ornithologiai bizottság, de ezek a hálózat sűrű- 
ségét és az anyag mennyiségét tekintve meg 
se közelítik a 
hálózatokat.! 


meteorologia által szervezett 


Ezeknek a megfigyeléseknek a commentá- 
lása, és azután az okok kutatása képezi a 
régibb biologiai irányhoz tartozók majdnem 
kizárólagos munkáját. E munkásság jellemzé- 
sére ismét Homeyerhez fordulunk, 
idézett művének az egyes fejezeteit. Ezek: 
A madár hazája és téli szállása; a vonulás 
iránya, szél, időjárás; napi vonuläsok ; pihenő 
állomások ; 
vonulässal biró évek; csapatvezetők; változó 
elterjedés ; gyülekező állomások ; hely és irány- 
érzék; a vonulás okai; helyi megfigyelések. 


ritka vonulók; erős és gyenge 


A megfigyelő állomás szerint azután nagyon 
különböző, sokszor ellentétes nézetek merültek 
föl, s hogy mily mérvűek ezek, arról számot 
ad HERMAN Orto értekezése «A madárvonulás- 
ról positiv alapon» Aquila VI. p. 1, a mely- 
ben szembe vannak állítva az összes auctorok 
nézetei. Illustrálás ezéljából mi csak a vonu- 
lás okaira vonatkozó nézeteket közöljük a kö- 
vetkező összeállításban : 


II. Frieves császár? uralkod. 1194—1250 ; 
hőmérséklet, táplálkozás és valami közelebbről 
meg nem határozható előérzet. 


Linné ® 1757. Táplálkozás és hőmérséklet. 


1 Az igazság kivánja azt a megjegyzést, hogy az 
állandó nemzetközi ornithologiai bizottság kezdemé- 
nyezéséből egyetlen megfigyelő állomás sem kelet- 
kezett, valamint egyetlen. módszeres feldolgozása a 
madárvonulásnak sem készült. Szerk, 

? Geschichtlicher Abriss d. Ornith. von F. A. L. 
THIENEMANN. Rhea II. 1849. 

® Dissertatio Migrationes Avium. Upsaliæ 1757. 


felsorolva 


u. 8. W., u. s. w. während die Angaben über An- 
kunft und Abzug nur in dritter und vierter 
Linie zu folgen hätten. Die Schlussfolgerungen 
auf die Ursachen des Fluges stützen sich dann 
auf diese Angaben und haben als solche keine 
allgemeine Giltigkeit, sondern sind ebenso lo- 
kaler Natur, wie diese Art der Beobachtungen. 

Zwar war man auch hier bestrebt zu zentra- 
lisieren und eine auch heute noch bestehende 
Institution dieser Richtung ist das permanente 
internationale ornithologische Comite, welches 
aber in Bezug auf die Dichte des Netzes und 
die Menge des Materials mit den durch die Me- 
teorologie hergestellten Netzen den Vergleich 
nicht aushält.! 

Die Commentation dieser Beobachtungen und 
das Forschen nach ihren Ursachen bilden bei- 
nahe die ausschliessliche Thätigkeit der An- 
hänger der älteren biologischen Richtung. Um 
diese Thätigkeit zu charakterisieren, wenden 
wir uns wieder an Homeyer, indem wir die ein- 
zelnen Abschnitte seines zitierten Werkes an- 
führen. Diese sind: Heimath und Winterqua- 
tier des Vogels, Richtung des Zuges, Wind, 
Wetter ; tägliche Wanderungen, Rastsstationen ; 
seltene Zugvögel; Jahre mit starkem und 
schwachem Zuge; Führer; Wechselnde Ver- 
breitung; Sammelstationen ; Orts- und Richt- 
sinn, Ursachen des Zuges, locale Beobach- 
tungen. 

Je nach den Beobachtungsstationen entstan- 
den dann sehr verschiedene, oftmal ganz entge- 
gengesetzte Meinungen auf, welchermassen, er- 
wähnt Orro Herman in seiner Abhandlung «Der 
Vogelzug auf positiver Grundlage» Aquila, VI. 
S. 1, wo die Ansichten sämtlicher Autoren an- 
geführt sind. Zur Olustrierung führen wir nur 
die auf die Ursachen des Zuges sich beziehen- 
den Meinungen in folgender Zusammenstel- 
lung an: 

Kaiser FrieprIcH d. Il? 1194-1250. 
Temperatur, Ernährung und ein nicht näher 
bestimmbares Vorgefühl. 

Lınn&,? 1757. Ernährung und Temperatur. 


reg. 


! Der Wahrheit zur Steuer sei hier ausgesprochen, 
dass das P. J. O. C: bisher keine einzige Station 
creirte und keine einzige methodische Bearbeitung 
des Zuges der Vögel durchgeführt oder veranlasst 
hat. Red. 

? Geschichtlicher Abriss d. Ornith. von F. A. L. 
THIENEMANN. Rhea, II. 1849. 

8 Dissertatio Migrationes Avium. Upsaliæ. 1757, 


JENNER! 1894. Költes és az evvel együtt járó 
nagyobb taplalekszükseglet. 

Fager F.? 1826. A vándorlás és hazatérés 
ösztöne, hőmérséklet és táplálkozás. 

BRrHm Cu. L.? 1828. Se hőmérséklet, se 


táplálékhiány, hanem az időjárás iránti elő- / 


érzet. 

Exstrom C. U.* 1829. Se a táplálék, se a 
hőmérséklet nem kizárólagos okok; hanem va- 
lamilyen, a tapasztalat, ill. emlékező tehetség 
által erősbített ösztön. 


POGGENDORFF " 1833. Táplálék, hőmérséklet | 


és a nemi ösztön. 


BrEHM Car. L." 1855. Egy csodálatos elö- | 
| Ahnungs-Vermögen. 


erzesi képesség. 
Dr. Mippenporrr A.” 1855. A klimatologiai, 


mágneses és mas hasonló befolyások nem ki- | 


zarölagos okok, maga a jelenség lényege még 
titok. 


Dr. Hieronymus ® 1857. A hőmérséklet talán | 
| vielleicht alleinige, jedenfalls aber Haupt- 


az egyedüli, de mindenesetre a föok. 


Birrner G. J.2 1858. A madarvonulas egy 
bővebben meg nem határozható ösztön. 

Bream A.10 1861. Éhség és szerelem. 

Homryer E." 1881. Hőmérséklet, világosság, 
táplálék, haza, nemi ösztön, légáramok, társas 
élet. 

PARKER H.” 1883. Táplálkozás. 

HaRrwic!? 1885. Szinte kizárólagos ok a täp- 
lálkozás, a hőmérséklet és világosság igen alá- 
rendeltek. 


* JENNER E. Some observ. on the migr. of birds. 
Philosoph. Transact. 1824. p. 11. 

* Das Leben der hochnordischen Vogel 1826. 

® Der Zug der Vögel, Okens Isis 1828. p. 912. 

4 Zerstreute Bemerkungen über schwed. Zugvogel. 
Okens Isis 1829. p. 696. 

5 POGGENDORFF: Annalen d. Physik u. Chemie 1833. 
Bd. 103, p. 133. 

5 Der Zug d. Vögel. Naumannia III, 1855. p. 238. 

7 Dr. A. v. Mippenporrr: Die Isepipthesen Russ- 
lands. St. Petersburg 1855. 

8 Uber das periodische Verschwinden vieler Vögel 
zur Herbstzeit. Cab. Journal f. Ornith. 1857. p. 385. 

® Aphorismen über die Wanderungen der Vögel. 
Naumannia 1858. p. 321. 

1% Das Leben d. Vögel 1861. 

1! Die Wanderungen d. Vögel ete. Leipzig 1881. 

12 On nidification and migration in NW. Ceylon. 
Ibis 1883. 

18 Zum Vogelzuge. Cab. Journal f. Ornith. 1885. 
p. 427. 


15 


JENNER, 1824. Brütung und damit verbun- 
denes grösseres Nahrungsbedürfnis. 

F. FABER,? 1826. Wanderinstinkt und Heim- 
kehr, Temperatur und Ernährung. 

Cu. L. Brexm 1828. Weder Wärme-, noch 
Nahrungsmangel, sondern Vorgefühl gegen die 
Witterung. 

C. A. Exström,* 1829. Ausschliessliche Ur- 
sachen weder Nahrung, noch Temperatur, son- 
dern irgend ein durch die Erfahrung, be- 
ziehungsweise durch die Erinnerung verstärk- 
ter Instinkt. 

POGGENDORFF,’ 1833. Nahrung, Temperatur 
und Geschlechtstrieb. 

Cu. L. BreHm, 1855. Ein wunderbares 

Dr. A. Mipprenporrr,’ 1855. Klimatologische, 
magnetische und andere ähnliche Einflüsse 
sind nicht ausschliesslich Ursache, das Wesen 
der Erscheinung selbst ist noch ein Geheimnis. 

Dr. Hırronymus,® 1857. Die Temperatur ist 


ursache. 

G. J. Birrner,’ 1858. Die Wanderung ist ein 
weiter nicht definierbarer Instinkt. 

A. Brenm,!° 1861. Hunger und Liebe. 

E. Homeyer,!! 1881. Temperatur, Licht, Nah- 
rung, Heimath, Geschlechtstrieb, Luftströmun- 
gen, geselliges Leben. 

H. Parker, 1883. Ernährung. 

Harrwia,!® 1855. Beinahe ausschliessliche 
Ursache ist die Ernährung ; die Temperatur und 
das Licht sind sehr untergeordneter Natur. 


* E. JENNER: Some observ. on the migr. of birds. 
Philosoph. Transact. 1824, p. 11. 

? Das Leben der hochnordischen Vögel. 1826. 

® Der Zug der Vogel, Okens Isis. 1828. S. 919. 

* Zerstreute Bemerkungen über schwed. Zugvogel. 
Okens Isis. 1829. S. 696. 

5 POGGENDORFF: Annalen d. Physik u. Chemie. 1833. 
Bd. 103. S. 133. 

5 Der Zug der Vögel. Naumannia, III. 1855. S. 288. 

7 Dr. A. v. MIDDENDORFF: Die Isepipthesen Russ- 
lands. St. Petersburg. 1855. 

® Über das periodische Verschwinden vieler Vögel 
zur Herbstzeit. Cab. Journal f. Ornith. 1857. S. 385. 

" Aphorismen über die Wanderungen der Vögel. 
Naumannia, 1858. S. 321. 

1% Das Leben der Vögel. 1861. 

1! Die Wanderungen der Vögel etc. Leipzig, 1881. 

2 On nidification and migration in NW. Ceylon. 
Ibis. 1883. 

"3 Zum Vogelzuge. Cab. Journal f. Ornith. 1885 
S. 427. 


16 


Menzprar! 1886. Taplälekszerzes. 

Tristram C. R.? 1888. Költes, táplálkozás és 
hőmérséklet. 

Girre H.? 1891. Se táplálkozás, se hömer- 
séklet, hanem valami ösztön. 

MARTORELLI! 1892. A hőmérséklet nem el- 
határozó ok, hanem inkább a táplálkozás. 

Ancor A." 1895. A hőmérséklet nem elha- 
tározó ok. 

Braun FR." 1899. Táplálkozás. 


Korántsem akarjuk evvel az összeállitással 
ennek az iránynak a meddőségét demonstrálni, 
habár kétségkívül van valami meddő az örö- 
kös tapogatózásban, a mely minden auctornál 
előfordul és nem egynél abban végződik, hogy 
az ösztönre utal mint végső okra, mert mind- 
ezek daczára ez az irány igen sok becses 
anyagot hordott idők folyamán. 
A tünemény teljes megismeréséhez hozzátarto- 


össze az 
zik a vonulás helyi lefolyásának az ismerete is, 
már pedig ezt, ha teljesen nem is, de már jó- 
részben elvégezték ennek az iránynak a mi- 
velői. Ez a főérdeme is, és ha az utoljára 
felvetődő «miert» nemcsak hogy 
ép oly kevéssé, de még kevésbbé tud meg- 
felelni, mint a meteorologiai vagy az ezt kö- 
vető újabb biologiai irány, annak főoka épen 


kérdésére 


a feldolgozott anyag kis terjedelmében rejlik, 
mindig csak a vonulás helyi alakulását veszi 
figyelembe, annak nagy területen való lefolyá- 
sát nem vizsgálja, és innen származik az a 
bizonytalanság és ingadozás, a mely épen a 


végső ok kutatása körül fömerült. 


Az általános bizonytalanság nem egyszer 
arra is vezette a kutatókat, hogy a madarak- 
tulajdonítsanak. 
Az a csodálatos tájékozódó képesség, a 


nak egy speciális érzéket 


mit 
nemcsak a madaraknál, hanem minden állat- 


1 Die Zugstrassen d. Vögel im europäischen Russ- 
land. Bull. de la Soc. Imp. d. Nat. de Moscou 1886. 
pag. 291. 

? The polar origin of life considered in its bearing 
on the distribution and migration of birds. Ibis 1888. 

5 Die Vogelwarte Helgoland. Braunschweig 1891. 

: Le mute regressive delli Ucelli migranti 1892. 

5 Annales du bureau central meteorologique. Paris 
189 

5 Der Vogelzug. 
p. 537 és 1599 p. 95. 


OT 


Cab. Journal f. Ornith. 1898 


MENZBIER,! 1886. Nahrungserwerb. 

C. R. Tristram,? 1888. Brütung, Ernährung 
und Temperatur. 

H. Gärke,? 1891. Weder Ernährung, noch 
Temperatur, sondern irgend ein Instinkt. 

MarrorEL1I,* 1892. Die Temperatur ist nicht 
veranlassende Ursache, sondern die Ernährung. 

A. Ancor, 1895. Die Temperatur ist keine 
veranlassende Ursache. 

Fr. Braun,® 1899. Ernährung. 

Wir wollen keineswegs durch diese Zu- 
sammenstellung die Unfruchtbarkeit dieser 
Richtung demonstrieren, obwohl das fortwäh- 
rende Herumtasten, das bei jedem Autor zu 
Tage tritt und bei so manchem auch mit 
der Berufung auf den Instinkt — als letze Ur- 
sache — endet, etwas Unfruchtbares an sich hat; 
immerhin hat aber diese Richtung im Laufe 
der Zeit viel schätzbares Materiale zusammen- 
getragen. Zur vollständigen Kenntnis der Er- 
scheinung gehört auch die Kenntnis des loka- 
len Verlaufes des Zuges, nun aber haben dies, 
wenn auch nicht vollständig, so doch grössten- 
teils, die Anhänger dieser Richtung gethan. 
Dies ist auch ihr Hauptverdienst und wenn 
auch sie das zuletzt erscheinende «Warum» 
ebensowenig, oder noch weniger zu beantwor- 
ten im stande sind, als die meteorologische oder 
die ihr folgende neuere biologische Richtung, 
so ist die Hauptursache gerade in der gerin- 
gen Ausdehnung des bearbeiteten Materials zu 
finden, die immer nur auf die lokale Gestal- 
tung des Zuges ihr Augenmerk richtet, deren 
Verlauf auf grösserem Gebiete nieht nach- 
forscht, und daraus nun jene Ungewissheit und 
Schwankung hervorgehen lässt, die eben beim 
Forschen nach der Endursache zu Tage tritt. 

Die allgemeine Ungewissheit verleitete die 
Forscher gar manchmal für die Vögel ein 
spezielles Organ anzunehmen. Das wunderbare 
Orientierungs - Vermögen, das uns nicht nur 
bei den Vögeln sondern, bei sämtlichen Thieren 


! Die Zugstrassen der Vögel im europäischen Russ- 
land. Bull. de la Soc. Imp. d. Nat. de Moscou. 1886. 
pr 291% 

? The polar origin of life considered in its bearing 
on the distribution and migration of birds. Ibis. 1888. 

5 Die Vogelwarte Helgoland. Braunschweig. 1891. 

* Le mute regressive delli Ucelli migranti. 1892. 

5 Annales du bureau central meteorologique. Paris. 
1895. _ 

6 Der Vogelzug. Cab. Journal f. Ornith. 1898. S. 537. 


nal megbämulunk, Mippenporrrot is mägnes- 
hypothesisének fölállítására indítja. Szerinte a 
madár tökéletes mágnes és mint ilyen a mág- 
neses polushoz igazodik vonulása alkalmával. 
Mások elektromos hatásokat, ismét mások idő- 
járás iránti előérzéket tételeznek fel. 


A zoologia mai stádiumában lehetetlen 
ugyan a madarak számára ilyen speciális érzé- 
ket, ill. érzékeket feltételezni, de azért még 
most is áll Mippenporrenak 1855-ben kifeje- 
zett panasza. Azt kérdi, vajjon meg lehet-e a 
vonulással kapcsolatban föllépő rejtélyes jelen- 
ségeket a madárszervezet fokozottabb műkö- 
déséből magyarázni? A felelet — igy foly- 
tatja — igen lealázó a zoologiára, a mennyi- 
ben ez eddig semmit se tett e kérdés tisztá- 


zására. Nem vagyok a zoologia terén annyira 


járatos, hogy teljes biztossággal allithatnek, 
de néhány a repülés megfejtésére vonatkozó 
munkán kívül alig találtam olyat, a mely 
evvel a kérdéssel foglalkoznék. Dr. Mapanász 
Gyura ezirányú kisérlete! szintén még a régi 
csapáson mozog. A madár pneumaticitási rend- 
szerét a hal hólyagjához hasonlítja, mint fejlő- 
désében homolog, működésében pedig analog 
szervhez. E pneumaticitási rendszer a légnyo- 
más és ennek kapcsán az időjárás felismeré- 
sére képesítené a madarat. Ez az állítás csak 
egyetlenegy a madáréletből vett példával van 
illustrálva, tudományosan beigazolva nincs. 


Ezzel az iránynyal kapcsolatosan említjük 
meg HELM F.? és Lucanus F.?" működését. A ki- 
indulási pont, mint ismeretes, GÄTKE suecica- 
theoriäja volt, a melynek megdöntésére már jó- 
részt a legmegbízhatóbb eszközhöz, a kisérlet- 
hez folyamodtak. Működésük a régebbi biologiai 
irányt jellemző momentumokra terjed ki, külö- 
nös tekintettel a vonulás magasságára és se- 


1 Die Pneumatieität der Vögel und ihre Rolle beim 
Ziehen. Ornith. Monatsb. 1899. pag. 162. 

? Helm F. Höhe und Schnelligkeit des Wander- 
fluges. Journ. f. Ornith. 1900, p. 435 és 1901, p. 289. 

3 Lucanus F. Die Höhe des Wanderfluges auf Grund 
aeronautischer Beobachtungen. Journal f. Ornithologie, 
1902 %p. 1. 


Aquila. X. 


17 


in Staunen versetzt, veranlasste selbst MIDDEN- 
DORFF zur Aufstellung seiner Magnetismus- 
Hypothese. Nach ihm ist der Vogel ein wahrer 
Magnet und richtet sich als solcher während 
des Zuges nach dem magnetischen Pole. Andere 
setzen elektrische Wirkungen, wieder andere 
Vorgefühl der Witterung voraus. 

Nach dem heutigen Stande der Zoologie ist 
es zwar unmöglich bei den Vögeln solch ein 
spezielles Organ, beziehungsweise Organe, vor- 
auszusetzen, doch ist auch heute noch MippEn- 
porFr’s im Jahre 1855 ausgedrückte Klage be- 
rechtigt. Er stellt die Frage hin, ob man die 
mit dem Zuge in Verbindung stehenden rätsel- 
haften Erscheinungen durch die gesteigerte 
Thätigkeit des Vogelorganismus erklären 
könne? Die Antwort — fährt er fort — ist sehr 
erniedrigend für die Zoologie, nachdem sie bis- 
her noch nichts gethan zur Klärung dieser 
Frage. Ich bin auf dem Gebiete der Zoologie 
nicht so bewandert, um mit völliger Gewissheit 
dies behaupten zu können, aber mit Ausnahme 
einiger auf die Lösung des Fluges Bezug haben- 
der Arbeiten fand ich kaum hierauf Bezüg- 
liches. Der diesbezügliche Versuch ! Dr. Junius 
Maparisz's bewegt sich auch noch im alten 
Geleise. Er vergleicht das pneumatische System 
des Vogels mit der Schwimmblase der Fische, 
als mit einem in der Entwicklung homologen, 
in der Wirkung analogen Organe. Dieses pneu- 
matische System würde den Vogel befähigen, 
den Luftdruck und mit ihm die Witterung zu 
erkennen. Diese Behauptung ist nur durch ein 
einziges, dem Vogelleben entnommenes Bei- 
spiel illustriert, wissenschaftlich bestätigt ist sie 
nicht. 

In Verbindung mit dieser Richtung erwähnen 
wir noch die Arbeiten von F. Hem? und F. 
v. Lucanus.? Der Ausgangspunkt war, wie be- 
kannt, die Suecicatheorie Girkn’s, zu deren 
Wiederlegung sie sich schon zum guten Theile 
des verlässlichsten Mittels, des Experiments 
bedienten. Ihre Arbeiten beziehen sich auf die 
charakteristischen Momente der älteren biolo- 
gischen Richtung, besonders aber auf die Höhe 


1 Die Pneumaticität der Vögel und ihre Rolle beim 
Ziehen. Ornith. Monatsb. 1899. S. 162. 

° Helm F. Höhe und Schnelligkeit des Wander- 
fluges. Journ. f. Ornith. 1900 p. 435, 1901 p. 289. 

® Lucanus. Die Höhe des Wanderfluges auf Grund 
aeronautischer Beobachtungen. Journal für Ornitho- 
logie, 1902 p. 1. - 


18 


bessegere. Hzım F. volt a kezdeményező; a 
sebesseg megallapitàsara folhasznalja a posta- 
galambokkal es mas madarakkal való közvetlen 
kisérletek ütjän nyert eredmenyeket, a magas- 
ságot illetőleg pedig utal a léghajosok megfigye- 
léseire, melyek szerint a felsőbb regiókban igen 
alacsony hőmétséklet uralkodik s hogy ott vo- 
nulókkal nem lehet találkozni. Ennek nyomán 
Lucanus F. közölt igen figyelemre méltó ada- 
tokat a léghajósok megfigyelései és saját kisér- 
letei alapján. Arra az eredményre jut, hogy a 
vonulók rendesen 1000 méter relativ magassá- 
gon alul és mindig a legalacsonyabb felhők 
alatt vonulnak, mert kisérletek útján nyert ered- 
mények bizonyítják, hogy a madár csak akkor 
tud tájékozódni, ha látja a földet. Nagyobb ma- 
gasságba már csak azért se kell emelkednie, 
mert 1000 métes relativ magasságon túl a 
messzelátás a leghajósok tapasztalata szerint 
már csökken. 


A rendelkezésre álló anyag még csekély ugyan, 
de már ebből is látható, hogy az ilynemű pozi- 
tiv adatokat nyujtó megfigyelések és kisérletek 
döntő szerepet fognak játszani a vonulás tör- 
vényeinek megállapításában, a mennyiben a régi 
becslések és legtöbbször csak föltevéseken ala- 
puló számítások helyett positiv tényeket nyuj- 
tanak a következtetés számára. 


Még egy kérdésre kell evvel az iránynyal 
kapcsolatban A biologiai 
irány képviselői általában kevésre becsülik az 


kiterjeszkednünk. 


első érkezést, illetőleg utolsó mutatkozást jelölő 
megfigyelési adatokat. HomryerR szerint ezek 
csak harmadik vagy negyedik sorban következ- 
nek, dr. Maparisz GyuLA pedig idézett érteke- 
zésében hasznavehetetlen laptölteléknek tartja 
őket. PALMÉN is csak alárendelt fontosságot 
tulajdonít nekik. A mi véleményünk más, és 
a következőkben megkiséreljük álláspontunkat 
megokolni. a 


Az aviphænologia feladata a madárvonulást 
mondhatjuk előidézett — körül- 
mények felismerése, végső okainak ha nem is 


előidéző - 


teljes kideritése, de legalabb annyira való meg- 
közelítése, a mennyire a többi tudományág 
meg tudja közelíteni a maga problémáit. Na- 
gyon természetes, hogy e végezél érdekében 


und Schnelligkeit des Wanderfluges. Die Ini- 
ciative ergriff F. Hem; zur Ermittelung der 
Schnelligkeit bediente er sich derjenigen Resul- 
tate, welche durch Experimente mit Brieftauben 
und anderen Vögeln gewonnen wurden, bezüg- 
lich der Höhe verweist er auf die Beobachtungen 
der Luftschiffer, laut welchen in den höheren 
Regionen sehr niedrige Temperaturen herrschen 
und dort keine Zugvögel zu treffen seien. Nach 
ihm machte F. v. Lucanus sehr beachtungs- 
werthe Mittheilungen auf Grund der Beobach- 
tungen von Luftschiffern und eigener Experi- 
mente. Er kommt zu dem Resultate, dass die 
Zugvögel im allgemeinen unter 1000 Meter re- 
lativer Höhe und immer unter den niedrigsten 
Wolken ziehen, indem experimentell erhaltene 
Beweise dafür sprechen, dass sich der Vogel 
nur dann orientieren kann, wenn derselbe die 
Erde in Sicht hat. Sich in grössere Höhen zu 
erheben hat er schon deshalb nicht nöthig, weil 
die Fernsicht nach Erfahrung der Luftschiffer 
über 1000 M. relativer Höhe schon abnimmt. 

Das zur Verfügung stehende Materiale ist 
zwar noch gering, aber schon aus diesem ist zu 
ersehen, dass derartige positive Angaben er- 
gebende Beobachtungen und Experimente in 
der Bestimmung der Zugsgesetze eine entschei- 
dende Rolle spielen werden, indem dieselben 
an Stelle der früheren Abschätzungen und zu- 
meist auf Hypothesen beruhenden Berechnun- 
gen der Schlussfolgerung positive Daten liefern. 

Noch eine Frage müssen wir in Verbindung 
mit dieser Richtung berühren. Die Anhänger 
der biologischen Richtung schätzen im allge- 
meinen die Daten über die erste Ankunft, re- 
spektive über den Abzug gering. Nach HomEYER 
folgen sie erst in dritter und vierter Linie, 


| Dr. Junius Maparisz aber hält sie in seiner 


zitierten Abhandlung geradezu für unnützes 
Zeitungsfüllsel. Auch PALMÉN schreibt ihnen 
nur eine untergeordnete Rolle zu. Unsere Mei- 
nung ist eine andere und in folgendem wollen 
wir versuchen unseren Standpunkt zu moti- 
vieren. 

Die Aufgabe der Aviphänologie ist das Er- 
kennen derjenigen Umstände, die den Vogel- 
zug verursachen — sozusagen verursachten — 
das Aufklären der Ursachen, wenn auch nicht 
vollständig, so doch annähernd so weit, als die 
übrigen Wissenschafts-Zweige ihre Probleme 
anzunähern im stande sind. Es ist sehr natür- 
lich, dass im Interesse dieses Zweckes der Ver- 


ismerni kell a vonuläsnak egeszen a reszle- 
tekbe terjedö lefolyäsät. A részleteket épen a 
biologiai irany szolgältatja, de vilagos, hogy 
egy ilyen, egyes fajoknál óriási területekre 
kiterjedő és mindenütt más és másféleképen 
módosuló tünemény teljes megismerésére ezek 
a részletek nem elegendők. Kell tehát egy oly 
mozzanatot keresni a tünemény lefolyásában, 
a mely több-kevesebb biztossággal megragad- 
ható, az illető helyre mindig jellemző és főleg 
más helyekről nyert ily adatokkal könnyen 
összehasonlítható. Ilyen mozzanat pedig csak 
egy van, az érkezés ill. elköltözés napja. 
Tagadhatatlan, hogy épen ennél lehet a leg- 
lelkiismeretesebb megfigyelő is leginkább téve- 
désnek kitéve, de mivel ez megtörténik min- 
den egyes megfigyelővel kivétel nélkül, az 
ebből származó hiba egy csekély határok kö- 
zött ingadozó állandó mennyiség, a mely az 
eredményre, az adatok viszonylagos eloszlására 
befolyást nem gyakorol. A lehetőleg pontosan 
megállapított adat ill. középszám 
sohasem czél, hanem csak eszköz. Az érkezési 
és elköltözési adatok a vonulás nagy területen 
való lefolyásának a megismerésére szolgálnak, 
s mint ilyenek, ha nem is szükségesebbek, de 


érkezési 


legalább is épen olyan szükségesek, mint a | 


vonulás lefolyására és a vonulást kisérő körül- 
ményekre vonatkozó megfigyelések. 


Az újabb biologiai irány, melyet zoogeo- 
graphikusnak is lehetne nevezni, mivel a pro- 
bléma megközelíthetése ezeljaböl igénybe veszi 
a zoogeographia s ezzel kapcsolatban a palæ- 
ontologia és geologia eredményeit, megfigyelé- 
seket már egyáltalában nem gyűjt. A régibb 
biologiai irány által teremtett alapon dolgo- 
zik tovább már tisztán speculativ szellemben. 
Kevesebbet foglalkozik a vonulás okaival, in- 
kább a vonulás genesisével. PALMÉN ezt így 
fejezi ki: Y «Arra a kérdésre, hogy mi indította 
jelenlegi vonulóink őseit a vonulásra, talán 
sohase lehet megfelelni, de a descendenctheoria 
alkalmazásával ez nem is szükséges, mert ez- 
zel a kérdés így módosul, milyen okokból és 
milyen formában keletkezett a vonulás szo- 


* Om foglarnes flyttingsvägar. Stockholm, 1874. 
Német kiadás. Die Zugstrassen der Vögel. Leipzig, 
1886. 


19 


lauf des Zuges bis in seine Details bekannt 
sein muss. Die Einzelheiten liefert gerade die 
biologische Richtung, doch ist es einleuchtend, 
dass zur vollständigen Kenntnis einer Erschei- 
nung, die sich bei einzelnen Arten auf riesige 
Gebiete erstreckt und sich überall anders gestal- 
tet, diese Details nicht genügen können. Es muss 
daher im Verlaufe der Erscheinung nach einem 
Moment gesucht werden, das mit mehr weniger 
Gewissheit erfasst, den betreffenden Ort jedes- 
mal charakterisiert und hauptsächlich mit den 
von anderen Orten erhaltenen Angaben leicht 
zu vergleichen ist. Es gibt nur ein solches Mo- 
ment, den Tag der Ankunft, beziehungsweise 
des Abzuges. Unstreitig kann gerade bei die- 
sem auch der gewissenhafteste Beobachter am 
meisten Irrtümern ausgesetzt sein, weil dies 
aber ausnahmslos bei jedem Beobachter vor- 
kommt, ist der daraus entstehende Fehler eine 
zwischen engen Grenzen schwankende eonstante 
Grösse, welche auf das Resultat, auf die relative 
Verteilung der Angaben keinen wesentlichen 
Einfluss ausüben kann. Das mögliehst genau 
konstatierte Ankunftsdatum, beziehungsweise 
die Mittelzahl ist niemals Zweck, sondern nur 
Mittel. Die Ankunfts- und Abzugs-Angaben die- 
nen zur Kenntnis des Verlaufs des auf grossem 
Gebiete stattfindenden Zuges und sind als sol- 
che — wenn auch nicht notwendiger — doch 
gewiss ebenso notwendig, wie die Beobachtun- 
gen des localen Verlaufs des Zuges. 

Die neuere biologische Richtung, die auch 
zoogeographische genannt werden könnte, weil 
sie zum Annähern des Problems die Resultate 
der Zoogeographie und mit ihr auch die der 
Paläontologie und Geologie benützt, sammelt 
gar keine Beobachtungen. Sie schreitet auf dem 
durch die ältere biologische Richtung gebahn- 
ten Wege weiter in rein spekulativem Sinne. 
Sie befasst sich weniger mit den Ursachen des 
Ziehens, als mit der Genesis des Zuges. PALMÉN 
drückt dies folgendermassen aus: * «Die Frage, 
was die Vorahnen unserer gegenwärtigen Zug- 
vögel zum Ziehen veranlasste, kann vielleicht 
niemals beantwortet werden, aber es ist mit 
Hilfe der Deszendenz-Theorie auch gar nicht 
notwendig, weil sich durch sie die Frage dahin 
ändert, aus welchen Ursachen und in welcher 


1874. 
Deutsche Ausgabe: Die Zugstrassen der Vögel. Leip- 
zig, 1886. 


* Om foglarnes flyttingsväger. Stockholm. 


90 


kása! Végelemzésében a két kérdés lenyegi- 
leg nem különbözik, de az alkalmazott möd- 
szer különbsége világosan látható. Szóval, a 
mig a régibb biologiai irány a jelen körül- 
mények között keresi a vonulás okait, addig 
az újabb a multba megy vissza és földünk 
régebbi korszakaiban keresi azt az indító okot, 
a mely mostani vonulóinkat vonulásra kény- 
szerítette. Ez kétségtelenül a legmodernebb, és 
fejlődésében is legújabb és teljesen jogosult 
irány, éppen csak korai még, mivel magát a 
tüneményt s annak lefolyását még nagyon is 
kevéssé ismerjük. S habár nem egy figyelemre- 
méltó munka van ezen a téren, ezeket a tüne- 
mény lefolyásának biztosabb ismerete nélkül 
csak többé-kevésbbé plausibilis hypothezisek- 
nek kell tartanunk, a melyeknek valódi értékét 
ma még nem tudjuk megbecsülni. 


Megindítója és egyik legbuzgóbb munkása 
ennek az iránynak PaALMÉN J. A.; munkája : 
Om foglarnes flyttingsvágar — a madarak 
vonulási útjai — Stockholm, 1874. Nem rész- 
letezhetjük e helyen ezt az érdekes munkát, 
csak éppen a fő szempontokat fogjuk kiemelni. 
Faunistikai alapon a tizenkilenez methodice 
kivalasztott madärfaj szämära bizonyos szük 
hatärok között elterülö s a legkülönbözöbb 


hajlasokban haladó vonulási utakat állapít meg | 


s ezekre alapítja a vonulási teljes genesisét. 


A mai vonulási utak maradványai azoknak 
a főutaknak, a melyeken a faj régebben észak 
felé terjedt. A vonulási utak biztos tudása 
módot nyujt az egyes fajok földrajzi elterje- 
désének a fejlődését megismerni. A rendes 
vonulási utakról letévedt individiumok ha páro- 
sodtak a faj kiterjesztésére, egyszersmind új 
varietások keletkezésére adták meg a lökést 
(Wagner M. theoriäja)* éppen ez a körülmény 
teszi annyira fontossá a vonulás szempontjá- 
ból is a subspeciesek és geographiai varietások 
tanulmányozását. A vonulás kóborlásból fej- 


Mortrz: Die Darwin" sche Theorie und 
1868. 


* WAGNER 
das Migrationsgesetz der Organismen. Leipzig, 


Form ist die Gewohnheit des Ziehens entstan- 
den?» Im wesentlichen sind beide Fragen gar 
nicht verschieden, aber der Unterschied der 
angewandten Methode ist leicht ersichtlich. 
Mit einem Worte, während die ältere bio- 
logische Richtung die Ursachen des Ziehens 
unter den gegenwärtigen Verhältnissen sucht, 
greift die neuere in die Vergangenheit zurück 
und sucht in den älteren Perioden unserer 
Erde jene veranlassende Ursache, die unsere 
jetzigen Zugvögel zum Ziehen zwang. Es ist 
dies unstreitig die modernste und in ihrer 
Entwiekelung auch die neueste, vollkommen 
berechtigte Richtung, nur ist sie noch ein 
wenig verfrüht, weil wir die Erscheinung selbst 
und ihren Verlauf noch allzu wenig kennen. 
Und obzwar es auf diesem Gebiete beachtens- 
werte Arbeiten gibt, können sie ohne sicherer 
Kenntnis des Verlaufs der Erscheinung nur für 
mehr weniger plausible Hypothesen gehalten 
werden, deren wahren Wert man heute noch 
nicht zu schätzen vermag. 

Angebahnt und zugleich am eifrigsten kul- 
tiviert wurde diese Richtung von J. A. PALMÉN ; 
sein Hauptwerk ist: Om foglarnes fiyttingsvà- 
gar — die Zugstrassen der Vögel — Stock- 
holm, 1874. Wir können an diesem Orte in die 
Einzelheiten dieser interessanten Arbeit nicht 
eingehen, nur gerade die Hauptmomente wer- 
den wir hervorheben. Auf faunistischer Basis 
bestimmt er die zwischen engen Grenzen sich 
erstreckenden und in vielfachen Krümmungen 
sich dahinziehenden Zugstrassen 19 methodisch 
gewählter Vogelarten und auf diese gründet er 
die vollständige Genesis des Zuges. Die heuti- 
gen Zugstrassen sind Reste jener Hauptstras- 
sen, auf welchen in früherer Zeit die Art sich 
gegen Norden verbreitete. Die sichere Kenntnis 
der Zugstrassen bietet Gelegenheit, die Ent- 


| wicklung der geographischen Verbreitung der 


einzelnen Arten kennen zu lernen. Von den 
gewohnten Zusstrassen abgewichene Individuen 
haben — wenn sie sich gepaart — zur Ver- 
breitung der Art, zugleich zur Entstehung 
neuer Varietäten den Anstoss gegeben (M. Wac- 
NER s Migrationstheorie),* daher lässt eben die- 
ser Umstand auch vom Standpunkte des Zuges 
das Studium der Subspezies und geographischen 
Varietäten so wichtig erscheinen. Das Ziehen 


Theorie und 
1868. 


* WAGNER Moritz: Die Darwin’sche 
das Migrationsgesetz der Organismen. Leipzig, 


lödött, s hosszú ideig tartott fejlődés alatt 
jutott mostani stádiumába, a mikor a vonu- 
lási utak ismerete a fajnál már traditionális 
lett. A kérdés további fejlesztésére kiválóan fon- 
tos a fiatalok tanulmányozása, hogy így az 
ontogenetikai folyamatból következtethessünk 
a philogenetikaira. 


Mindezek az eredmények azonban a vonu- 
lási utak létezéséhez vannak kötve, s PALMÉN 
ismételten rámutatott erre a kapcsolatra,! mar 
pedig az újabb kutatások azt eredményez- 
ték, hogy — legalább a jobban megvizsgált 
fajok, ily szűk határok között elterülő utakon 
nem vonulnak. Azonban csak PALMÉN kötötte 
az összes eredményeit a vonulási utak léte- 
zéséhez, valójában az összefüggés nem oly 
szoros, mivel hasonló eredményeket a későbbi 
kutatás is nyert a vonulási utak egyenes taga- 
dásával. Föerdeme Pazménnek mindenesetre 
abban van, hogy új irányt adott a kutatásnak, 
melyet az elődeinek tekinthető Ecxsrröm,? Fa- 
BER? és LÖFFLER! éppen csak sejtetni enged- 
tek, utódai pedig több sikerrel kifejlesztettek. 


A vonulási utakkal már Pazmén előtt is 
foglalkoztak RappeE,? Mippenporrr SÁNDOR?" 
SWEERTZOW ” utána pedig még MENZBIERő és 
Dixon,’ de ezek főleg a vonulási utak con- 
statálásával foglalkoztak és nem adták meg 


azoknak azt a jelentőséget, a melyet BALMÉN. 


A vonulási utakról beszélve, nem hagyhat- 
juk említés nélkül azt a nagy bizonytalansá- 
got és éles ellentétet, a mely ezen a téren ural- 
kodott, sőt részben még ma is uralkodik. 
A míg egyrészről kiváló kutatók állítják azok 


* PALMÉN: Zur Discussion der Zugstrassen. Cab. 
Journal f. Ornith. 1879, pag. 135. 

2 Eckstrôm. Zerstreute Bemerk. üb. schwed. Zug- 
vögel Okens Jin 1829 p. 696. 

5 Das Leben der hochnordischen Vögel. 1826. 

* Preussische Provinzblätter. 1834 pag. 476. 

5 Reisen im Süden und Osten Sibiriens. St.-Peters- 
burg, 1863. 

5 Sibirische Reise. Bd. IV. 1873—74. 

7 Allg. Uebersicht d. aralo-tianschanischen Ornit. 
Cab. Journ. f. Ornith. 1873—76. 

8 Die Zugstrassen d. Vogel im europ. Russland. 
Bull. d. la Soc. Imp. d. Nat. Moscou, 1886 p. 291. 

® The Migration of British Birds 1895. 


91 


entwickelte sich aus dem Streichen und gelangte 
während seiner lange Zeit währenden Entwicke- 
lung in sein heutiges Stadium, wo die Kennt- 
nis der Zugstrassen für die Art schon zur 
Tradition geworden ist. Für die weitere Ent- 
wicklung der Frage ist das Studium der Jungen 
besonders wichtig, um aus dem ontogenetischen 
Verhalten auf das philogenetische schliessen 
zu können. 

Doch sind alle diese Resultate an die Exi- 
stenz der Zugstrassen gebunden und PALMÉN 
verwies wiederholt auf diesen Zusammenhang, 
nun aber haben die neueren Untersuchungen er- 
geben, dass — wenigstens die genauer erforsch- 
ten Arten — auf solchen zwischen engen Gren- 
zen gelegenen Strassen nicht ziehen. Jedoch 
knüpfte nur PaLmen sämtliche Resultate an 
die Existenz der Zugstrassen, in Wirklichkeit 
ist der Zusammenhang nicht so enge, denn ähn- 
liche Resultate ergab auch die spätere Forschung 
mit direkter Negation der Zugstrassen. Das 
Hauptverdienst PaLméN's besteht jedenfalls da- 
rin, der Forschung eine neue Richtung gebahnt 
zu haben, welche die als seine Vorgänger zu 
betrachtenden Eckström,? FABER? und LÖFFLER* 
gerade nur ahnen liessen, seine Nachfolger hin- 
gegen mit mehr Erfolg weiter entwickelten. 

Mit den Zugstrassen befassten sich auch 
schon vor PALMÉN RADDE," ALEXANDER MIDDEN- 
DORFF,® SWEERTZOW,? nach ihm aber noch Menz- 
BIER ® und Dixon,” sie befassten sich aber haupt- 
sächlich nur mit dem Constatieren der Zug- 
strassen, ohne ihnen jene Bedeutung beizule- 
gen, wie PALMEN. 

Die Zugstrassen behandelnd dürfen wir jene 
Ungewissheit und jenen scharfen Contrast, der 
auf diesem Gebiete herrschte, ja teilweise auch 
heute noch herrscht, nicht unerwähnt lassen. 
Während einerseits hervorragende Forscher 


1 PALMÉN: Zur Diskussion der Zugstrassen. Cab. 
Journal f. Ornith. 1879. S. 135. 

* Zerstreute Bemerkungen über schwed. Zugvogel 
Okens Iris 1829 p. 696. 

® Das Leben der hochnordischen Vögel. 1826. 

* Preussische Provinzblätter. 1834. S. 476. 

5" Reisen im Süden und Osten Sibiriens. St. Pe- 
tersburg. 1863. 

5 Sibirische Reise. Bd. IV. 1873—74. 

7 Allg. Übersicht der aralo-tianschanischen Ornis. 
Cab. Journ. f. Ornith. 1873 — 76. 

5 Die Zugstrassen d. Vögel im europ. Russland. 
Bull. d. la Soc. Imp. d. Nat. Moscou. 1886. p. 291. 

" The Migration of British Birds. 1895. 


29 

létezését, addig másrészről éppen olyan kiváló 
kutatók ezt határozottan tagadják és ezzel 
szemben azt állítják, hogy a vonulás széles 
arczvohalban (front) megy végbe. A két ellen- 
tétes állítás határozottsága már maga is arra 
utal, hogy mindkét vonulási nem exclusività- 
sát tagadjuk, még inkább ha behatóbban vizs- 
gáljuk ezeket a utakat, p. o. Drxonnak Zágráb, 
Laibach, Zürich Basel, Paris, Rouen, Ports- 
mouth útvonala. A kutatás jelen stadiumának 
legjobban megfelel HERMAN Orré ! tétele : «A vi- 
szonyok változása szerint mindkét vonulási alak 
fennáll, s mig az álvonulók útirányokat lätsza- 
nak követni, a költőterület megszállása és be- 
népesítése inkább a terjeszkedés fogalmával 
fejezhető ki.» 


PALMÉN szellemében dolgoztak tovább dr. 
WEISMANN Acosr, Braun FRIGYES és dr. DEICH- 
LER KERESZTÉLY ; az első az üutyonalak elismeré- 
sevel, a ket utöbbi azok tagadasaval. 


Dr. Wersmann Äcost? a jegkorszakra viszi 
vissza a vonulas keletkezését. Mostani vonu- 
loink akkor a tropusok alatt éltek és a gleeserek 
visszahuzödäsaval lépést tartva, észak felé ter- 
jeszkedtek. A mostani vonulási utak azoknak 
az ősrégi utaknak a maradványai, a melyeken 
a fajok észak felé elterjedtek A vonulás eleinte 
teljesen iránynélküli kóborlás volt, s csak ké- 
sobben fejlődött ki a tulajdonképeni vonulás. 
Kifejlesztésében főszerepet játszotta a natu- 
ralselectio, mivel csak azok az individiumok 
maradtak meg, a melyek helyes útirányt vá- 
lasztottak. Az utak ismerete traditionális lett 
a fajnál. 


Hasonló nézeteket vall BRAUN FRIGYES.? Sze- 
rinte vonulóink őshazája szintén a tropusokban 
keresendő, már arra való tekintettel is, hogy 
p. 0. a fecskék légykapók stb. nem szerezhették 
faji jegyeiket mostani mérsékelt éghajlatunk 


* A vonulásról positiv alapon. Aquila VI. pag. 1. 

* Ueber das Wandern der Vögel. Sammlung ge- 
meinverst. wissenschaft. Vorträge. Herausg. v. R. Vir- 
cHow u. Fr. v. HOLTZENDORFF. Berlin, 1878, XIII. Ser. 
Heft 291. 

® Der Vogelzug. Cab. Journal f. Ornith. 1898 pag. 
537, 1899, pag. 95. 


ihre Existenz behaupten, leugnen anderseits 
ebenso hervorragende Forscher dieselbe ganz 
bestimmt und behaupten ihr gegenüber, dass 
der Zug in breiter Front vor sich gehe. Die 


| Bestimmtheit in beiden, einander entgegenge- 


setzten Behauptungen weist selbst schon darauf 
hin, die Exklusivität beider Zugformen zu leug- 
nen, umsomehr, wenn man die Strassen näher 


| prüft z. B. Dixon's Zugstrasse über Zágráb, 


Laibach, Zürich, Basel, Paris, Rouen, Ports- 
mouth. Dem gegenwärtigen Stadium der For- 
schung entspricht am besten Orro HERMAN s ! 
Satz: «Den veränderten Umständen zufolge be- 
stehen beide Zugsformen, und während Durch- 
zügler Zugstrassen einzuhalten scheinen, wird 
die Besiedelung und Bevölkerung des Brut- 
gebietes besser durch den Begriff des Ausbrei- 
tens wiedergegeben». 

Im Sinne Paumén’s arbeiteten ferner Dr. A. 
Weismann, Frivz Braun und Dr. CHRISTIAN 
DEICHLER ; ersterer mit Anerkennung der Zug- 
strassen, letzterer mit Leugnung derselben. 

Dr. Aucust Weismann? führt die Entste- 
hung des Ziehens bis in die Eiszeit zurück. 
Unsere jetzigen Zugvögel lebten damals in tro- 
pischen Breiten und verbeiteten sich mit dem 
Zurückziehen der Gletscher immer mehr gegen 
Norden. Die gegenwärtigen Zugstrassen sind 
Überreste jener vorweltlichen Strassen, auf 
welchen sich die Arten gegen Norden hin ver- 
breiteten. Das Ziehen war anfangs ein rich- 
tungsloses Streichen und erst später entwickelte 
sich das eigentliche Ziehen. An seinem Zu- 
standekommen spielte die Natural-Selection 
die Hauptrolle, weil nur diejenigen Individuen 
sich zu erhalten vermochten, welche die rechte 
Richtung getroffen. Die Kenntnis der Wege ist 
bei der Art zur traditionellen geworden. 

Ähnliche Ansichten äussert auch Frırz 
Braun. Nach ihm ist das Stammvaterland un- 
serer Zugyögelarten ebenfalls in den Tropen zu 
suchen, schon mit Rücksicht darauf, dass z. B. 
die Schwalben, Fliegenschniipper u. a. ihren 
Artcharacter nicht in unserem jetzigen gemäs- 


* Der Vogelzug auf positiver Grundlage. Aquila 
NYAS TS ale 

2 Über das Wandern der Vögel. Sammlung ge- 
meinverst. wissenschaftl. Vorträge. Herausgegeben 
v. R. VircHow und Fr. v. HoLTZENDORFF. Berlin, 1878. 
XIII. Ser. Heft 291. i 

® Der Vogelzug. Cab. Journal f. Ornith. 
S. 537, 1899. S. 93. 


1898. 


alatt. A jegkorszak lassankénti eltünésével az- 
után észak felé terjeszkedtek. E később vonu- 
lássá fejlődött terjeszkedés egyik főoka a költési 
időszak bekövetkezésével előállott nagyobb táp- 
lálékszükséglet volt, s ez a táplálékszerzés ma 
is egyik főoka a vonulásnak. 


Dr. DEICHLER KERESZTÉLY * még egy lépéssel 
hátrább megy s a tertiärkorba viszi vissza a 
vonulás keletkezését. Vonulóink őshazáját a 


mi égövünk alá helyezi, csakhogy a tertiär | 


korszakban itt tropikus klima uralkodott, s 
akkor szerezték meg faji jellegüket. Vonulóink 
akkor állandók vagy legfeljebb kóborlók vol- 
tak. A tertiärkorszakot követő jégkorszak a 
tropusokba űzte őket a hidegebb évszak be- 
alltàval, a honnan tavaszszal költés ezéljából 
visszatértek azokra a területekre, a melyek még 
a jégkorszak alatt is állandóan jégmentesek 
voltak. Hosszú idők folyamán ez az évenkénti 
el- és visszavonulás ösztönné fejlődött, a mely 
az időjárástól és táplálékhiánytól függetlenül 
működik, s vonulásra készteti madarainkat már 
oly időben, a mikor táplálék még bőven van. 


Ez a hypothesis tényleg elég plausibilis és 
egyezik a zoogeographia azon eredményével, 
hogy madárfajaink földrajzi elterjedésének az 
alapja a tertiär korszakban gyökerezik. A vonu- 
lással kapcsolatban fellépő tünemények egy 
részét meg is lehet vele magyarázni, de még 
mindig marad sok olyan, a mire kielégítő vá- 
laszt nem tud adni. Vegyük példának okául 
csak a szintén óriási méreteket mutató kelet- 
ről nyugat felé történő vonulást, vagy a külön- 
böző vonulási typusokat stb. Végeredményében 
ennél az iránynál is oda jutunk, hogy még 
kevés a positivum, tulsok a speculativ elem. 


Jogosultsága, mint említettük föltétlenül van. 
A vonulás megitélésénél mindenesetre szük- 
séges figyelembe venni a zoogeographia palx- 
ontologia és geologia eredményeit, de majd 
csak akkor, és akkor behatóan, ha maga a 
tünemény már jobban lesz ismeretes, mint a 


* Der Vogelzug. Cab. Journal f. Ornith. 1900, pag. 
106. 


93 
sigten Klima erworben haben konnten. Mit dem 
langsamen Schwinden der Eiszeit verbreiteten 
sie sich dann gegen Norden. Eine Hauptursache 
dieser später zum Ziehen sich entwickelten Ver- 
breitung war das beim Eintritte der Brutzeit sich 
einstellende grössere Nahrungsbedürfniss, und 
auch heute ist der Nahrungserwerb eine Haupt- 
ursache des Ziehens. 

Dr. CHRISTIAN DEICHLER* geht noch um 
einen Schritt weiter zurück und setzt die Ent- 
stehung des Ziehens in die Tertiärzeit zurück. 
Das Stammvaterland unserer Zugvögel verlegt 
er in unsere Breiten, nur dass in der Tertiär- 
zeit hier tropisches Klima herrschte ; ihre Arts- 
Charaktere haben sie sich damals erworben. 
Unsere Zugvögel waren damals Stand- oder 
höchstens Strichvögel. Die auf die Tertiärzeit 
folgende Eiszeit jagte sie bei Eintritt der käl- 
teren Jahreszeit in die Tropen, von wo sie dann 
im Frühjahre mit Eintritt der Brutzeit in jene 
Gebiete zurückkehrten, welche auch während 
der Eiszeit dauernd eisfrei bleiben. Während 
langer Zeit wurde dieses Hin- und Herziehen 
zum Instinkte, welcher unabhängig von Witte- 
rung und Nahrungsmangel wirkt und unsere 
Zugvogel schon zu einer Zeit zum Ziehen nö- 
tigt, wenn noch Nahrung reichlich vorhan- 
den ist. 

Diese Hypothese ist thatsächlich plausibel 
und stimmt auch mit den Resultaten der Zoo- 
graphie überein, dass der Grund zur geographi- 
schen Verbreitung unserer Vogelarten aus der 
Tertiärzeit stammt. Ein Teil der mit dem Zuge in 
Verbindung auftretenden Erscheinungen ist da- 
mit auch zu erklären, immerhin bleibt noch vie- 
les übrig, was sie nicht genügend zu lösen ver- 
mag. Nehmen wir nur z. B. das ebenfalls riesige 
Dimensionen erreichende Ziehen von Osten 
nach Westen oder die verschiedenen Zugstypen 
u. s. w. In ihrem Endresultate gelangen wir 
auch bei dieser Richtung dahin, dass sie noch 
wenig Positives enthält, und spekulativ ist. 

Berechtigung hat sie — wie erwähnt — un- 
bedingt. Bei der Beurteilung des Zuges sind 
die Resultate der Zoogeographie, Paläontologie 
und Geologie jedenfalls in Betracht zu ziehen, 
aber erst dann, und dann gründlich, wenn die 
Erscheinung selbst schon besser bekannt sein 
wird, als sie es heute ist, weil man erst dann 


* Der Vogelzug. Cab. Journal f. Ornith. 1900. 


S. 106. 


24 


milyen ma, mert csak akkor fogjuk tudni, hogy 
voltaképpen hogyan kell felällitani a kérdést. 


x 


A kerdesnek itt vazolt fejlödese mutatja màr 
az utat, a melyen haladnunk kell, hogy czelt ér- 
junk. Szándékosan ismertettük ezt behatóbban, 
mivel a mindig objectiv történeti tények leg- 
jobban világíthatják meg a kérdést. Első sor- 
ban megállapítandók a tünemény lefolyásának 
a törvényei, mert a végső ok már oly benső össze- 
függésben van a keletkezés és fejlődés titkával, 
hogy csak ezzel együttesen deríthető ki; a 
törvények megállapítása azonban végezhető 
munka és éppen ez legyen a feladatunk. Az út 
e végezél felé még igen hosszú, mivel egyen- 
getése sokak együttműködését követeli meg. 


A főfeladat jelenleg néhány jobban megfigyelt 
fajnak megvizsgálni a vonulását elterjedésük- 
nek egész területén, még pedig vonulási ada- 
tok alapján, a melyek — mint említettük — 
azt az egyetlen mozzanatot adják, a mely min- 
den területre nézve jellemző és könnyen, át- 
tekinthetően viszonyba állítható. És éppen 
ebből a szempontból szükséges sokak együt- 
működése, mivel jelenleg még nagy területek 


vannak, a melyeken a vonulás megfigyelése | 


még meg se kezdődött, míg másokon az eddig 
gyűjtött anyag még elégtelen. Ez az első lépés, 
a mely megtéve még nincsen, s bár mielőbb siker 
koronázná HERMAN Orrónak ez ügyben tett 
lépéseit a III. nemzetközi ornithologiai kon- 
gresszuson. 


A második lépés ezután a gyűjtött anyag 
feldolgozása. A Magyar Ornithologiai Központ 
erre nézve két utat választott. HERMAN Orré 
kezdeményezésére évről-évre kiadott vonulási 
jelentéseiben ismerteti a vonulás lefolyását 
Magyarországon. 1898 1899-ben a füsti 
fecske vonulásának a megismerésére tömeges 
megfigyelést és rendezett, mind a kettő már 
fel is van dolgozva. Az eredmény az, hogy 
egész Európában Magyarország vonulási viszo- 
nyai vannak legjobban feltárva, s hogy a füsti 


18 


zu wissen vermag, wie die Frage eigentlich 
aufzustellen ist. 
x 


Die hier skizzierte Entwicklung der Frage 
weist den Weg schon an, der einzuschlagen ist, 
um zum Ziele zu gelangen. Wir haben ihn vor- 
sätzlich eingehender erörtert, weil die immer 
objektiven historischen Thatsachen die Frage 
am besten zu beleuchten im Stande sind. Zu- 
erst sind die Gesetze des Verlaufes der Erschei- 
nung zu ergründen, die Endursache ist schon 
der Frage der Entstehung und Ent- 
wickelung in so inniger Verbindung, dass sie 
nur gemeinschaftlich mit derselben aufgeklärt 
werden kann; die Feststellung der Gesetze 
aber ist eine Arbeit, die bewältigt werden kann, 
und gerade das soll unsere Aufgabe sein. Der 
Weg zum Endziele ist noch sehr lang, weil er 
nur durch Mitwirken vieler geebnet werden 
kann. Die Hauptaufgabe besteht gegenwärtig 
darin, den Zug einiger besser beobachteten 
Arten auf ihrem ganzen Verbreitungsgebiete 
zu erforschen und zwar auf Grund von Zugs- 
daten, welche — wie erwähnt - das einzige 
Moment bieten, das für jedes Gebiet charakte- 
ristisch ist und ein leichtes, übersichtliches 
Vergleichen gestattet. Gerade von diesem 
Standpunkte aus ist das Mitwirken vieler not- 
wendig, weil es gegenwärtig noch viele Gebiete 


mit 


| giebt, in welehen die Beobachtung des Zuges 


noch gar nicht begann, während in anderen 
das bisher gesammelte Materiale noch unzu- 
reichend ist. Dies ist der erste Schritt, der bis- 
her noch nicht geschah, wären doch nur je 
früher die Schritte Orro Herman’s von Erfolg, 
die er auf dem III. internationalen ornitholo- 
gischen Congresse in Paris in dieser Angele- 
genheit gethan. 

Der zweite Schritt ist dann die Bearbeitung 


| des gesammelten Materiales. Die Ung. Ornith. 


Centrale hat diesbezüglich zwei Wege gewählt. 
Auf Veranlassung Orto Herman’s veröffentlicht 
sie in ihren von Jahr zu Jahr herausgegebenen 
Zugsberichten den Verlauf des Zuges in Un- 
garn. In den Jahren 1898 und 1899 veranstal- 
tete sie auch eine Massenbeobachtung be- 
hufs Kenntnis des Zuges der Rauchschwalbe, 
welche beide auch schon bearbeitet sind. 
Das Resultat ist, dass im ganzen Europa die 
Zugsverhältnisse Ungarns am besten dargestellt 
sind und dass der Frühjahrszug der Rauch- 


fecske tavaszi vonulasat Magyarorszägon mar 
idestova teljesen ismerjük. 


A másik utat szintén Herman Orré mutatta 
meg. «A füsti fecske tavaszi vonulasäröl» — 
Aguila I. 1894. pag. 9. — czimű alapvető érte- 
kezésében összeszedte az összes akkor ismeretes 
adatokat s azokat összehasonlította, s a tanu- 
ságok igazolták a módszer helyességét. Jelen- 
leg ismét egy nagyobb szabású ily feldolgozás 
van folyamatban a Magyar Ornithologiai Köz- 
pontban : a kakukra vonatkozik és annak egész 
elterjedési körére terjed ki. Ennek a befejezése 
után ismét más és más vonulási typushoz tar- 
tozó fajok vonulása — tavaszi és őszi — kerül 
vizsgálat alá, mivel ily módon megismerjük a 
vonulásnak fajok és területek szerinti módo- 
sulását, jórészben a meteorologiai viszonyok 
befolyását, a localis hatásokat stb. szóval min- 
dent, a mi a további következtetésnek alapul 
szolgálhat. 


Jól ismerjük azokat a nehézségeket, a melyek 
minduntalan föl fognak merülni azon a csapá- 
son, melyen elindultunk, s nem is áltatjuk 
magunkat azzal, hogy azokat minden egyes 
esetben el fogjuk majd háríthatni, de ha — a 
legrosszabb esetet véve — csak annak a belátá- 
sára jutnánk is, hogy rossz irányban indultunk, 
munkánk akkor sem lesz elveszve a tudo- 
mányra nézve. Egy tapasztalattal és, sok a kuta- 
tás folyamán előálló tanusággal gazdagabb 
lesz a tudomány, alapjául a jövendő kutatás- 
nak. Ha nem sikerült az egyik kisérlet, sike- 
rülni fog a másik, ha nekünk nem, sike- 
rülni fog másnak. Nem képzelhetjük, hogy épen 
a madárvonulás volna az egyetlen tünemény, 
a melynek a törvényeit meg ne lehessen álla- 
pitani. Az a körülmény, hogy a végső ok talán 
örökre titok marad, egyáltalában nem vonhatja 
maga után a kérdés teljes elejtését ; törvenyei- 
nek ismerete nélkül hézag marad természet- 
tudományi ismereteinkben, mely éppen a tüne- 
mény sokszerű kapcsolatánál fogva nem egy 
téren éreztetné zavaró hatását a természet- 
tudományok további fejlődésében. 


Aquila, X. 


schwalbe in Ungarn schon ab und zu vollstän- 
dig bekannt ist. 

Den zweiten Weg wies ebenfalls Orro HERMAN 
an. In seiner Fundamental-Abhandlung «Der 
Frühjahrszug der Rauchschwalbe» — Aquila I. 
1894, S. 9. — sammelte er sämmtliche bis da- 
hin bekannte Daten, verglich dieselben und 
durch die Ergebnisse wurde die Richtigkeit der 
Methode gerechtfertigt. Gegenwärtig ist in der 
Ung. Ornith. Centrale wieder eine grösser an- 
gelegte Bearbeitung im Zuge; selbe bezieht 
sich auf den Kuckuck und umfasst dessen gan- 
zes Verbreitungsgebiet. Nach Beendigung die- 
ser kommt wieder der Zug — Frühjahrs- und 
Herbstzug — anderen Zugstypen angehören- 
der Arten zur Beobachtung, weil auf diese 
Weise die Modifikation des Zuges nach Arten 
und Gebieten, zum grossen Teile der Einfluss 
der meteorologischen Verhältnisse, die lokalen 
Wirkungen u. s. w. bekannt werden, mit einem 
Worte alles das, was weiteren Schlussfolgerun- 


gen als Basis dienen kann. 


Im vollen Bewusstsein jener Hindernisse, 
die auf dem nunmehr betretenen Pfad fort- 
während auftreten werden, und ohne uns der 
Hoffnung hinzugeben, sie alle in jedem Falle 
beseitigen zu können, ist unser Wirken auch 
dann noch nicht für die Wissenschaft verloren, 
wenn wir — den schlechtesten Fall genom- 
— auch nur zu der Einsicht kämen, in 
unreehter Richtung geschritten zu sein. Um 
eine Erfahrung und um viele im Laufe der 
Forschung sich ergebende Lehren als Basis 
künftiger Forschungen ist die Wissenschaft 
bereichert worden. Wenn ein Versuch schei- 
tert, gelingt ein anderer, gelingt er uns nicht, 
so gelingt er anderen. Es ist nicht einzusehen, 
warum gerade der Vogelzug die einzige Erschei- 
nung wäre, deren Gesetze sich nicht feststellen 
liessen. Der Umstand, dass die letzte Ursache 
vielleicht ewig ein Geheimnis bleibt,kann durch- 
aus nicht zum gänzlichen Aufgeben der Frage 
führen ; ohne Kenntniss ihrer Gesetze bleibt 
eine Lücke in unseren naturwissenschaftlichen 
Kenntnissen, die eben wegen dem vielseitigen 


men 


Connexe dieser Erscheinung, wohl auf so man- 
chem Gebiete in der weiteren Entwicklung der 
Naturwissenschaften von störendem Einflusse 
wäre. 


A Magyar Ornithologiai Központ 


ajánlja cserébe ornithologiai szakmüvek, zoologiai munkák, továbbá régebbi magyar 
szótárak, szójegyzékek stb. könyvekkel szembe, — mig a készlet tart, — a következő nyom- 
tatványokat : 


Die Ungarische Ornithologische Centrale 


offerirt gegen zoologische, hauptsaehtich aber gegen ornithologische Fachwerke, dann gegen 
ältere ungarische Wörterbücher, Wörterverzeichnisse ete. — solange der Vorrath langt — 
folgende Publicationen : 


Almäsy, Gy. Dr.: Madärtani betekintes a romän 
Dobrudsäba 1 térképpel és 14 fototip. keppel. 
Ornithologische Recognoscirung der rumäni- 
schen Dobrudscha. Mit 1 Karte und 14 photo- 
typ. Bildern. 
Budapest. 1898. 4°. 1—206. [7 K].* 

Blasius, Dr.R.: Entwurf der Statuten des permanen- 
ten internationalen ornithologischen Comités. 
Budapest. 1891. 4°. 1—2 S. [0:10 KI. 

— Bericht über das permanente internationale 
ornithologische Comité und ähnliche Einrich- 
tungen in einzelnen Ländern. 

Wien. 1891. (Sonderabdruck aus «Ornis» Jahr- 
gang 1891.) 8°. 1—15 S. [0:30 K]. 

— Bericht an das ungarische Comité 
II. internat. ornitholog. Congress in Bpest. — 
Budapest, 1891.4°. 1—5 S. [0:10 K). 

Chernel Istvan : Megjegyzések a mocsári poszáta 
(Acrocephalus palustris Bechst.) válfajáról. 
Bemerkungen über die Varietät des Sumpf- 
rohrsüngers, Acrocephalus palustris Bechst. 


für den 


Budapest, 1894. (Agu. I. pag. 123—129). 
[0-10 Kj. 

— A költözködő madarak tavaszi megjelenése 
Köszegen. 


Die Frühjahrs-Ankunít der Zugvögel in Köszeg. 
(Aqu. III. 1896. pg. 126—136). [0:20 K]. 

— A fekete varju (Corvus corone L.) Magyarország 
madárvilágában. 

Die Rabenkrähe (Corvus corone L.) in der Ornis 
Ungarns. — (Aqu. V. 1898. pag. 289— 292). 
[010 K]. 

— A madarak védelme. — 
(Képpel). 

Vogelschutz. — Edelreiher. (Mit 1 Abbildg.). 

(Aqu. VI. 1899. pg. 329—-373. [1:50 KI. 
— Czynk Ede. (1 képpel). 

Ed. Czynk. (Mit 1 Bild). 

(Aqu. VI. 1899. pg. 70—81). [0:20 K]. 
Chernel Istvän: A madarak hasznos és käros vol- 
täröl positiv alapon. 

Über Nützlichkeit und Schädlichkeit der Vögel 
auf positiver Grundlage. 

(Aqu. VIII. 1901. pg. 123—147). [0:50 K]. 


A nemes kócsag. 


Chernel István: Rapport sur l’ouvrage intitulé : 
Les Oiseaux de la Hongrie et leur Importance 
économique. Av. 11 Pl. — Budapest. 1900. 4° 
Pg. 1—22. [1:50 KI. 

Compte-rendu du II. 
Internat. 

I. Partie officielle. — Budapest. 1892. 4°, 
1— 227. [2:50 K]. 
II. Partie scientifique. — Budapest. 1892. Avec 
2 Planches. — 4°. 1—238. [3 K]. 
Csörgey Uhlig Titusz vide Petenyi. 
Czynk, E.: Az urali bagoly (Syrnium Uralense Pall). 
Die Uraleule (Syrnium Uralense Pall). 
(Aqu. IV. 1897. pg. 150 —155). [0:10 K). 
— A kigyäszölyv (Circætus gallicus L.) 
Der Schlangenbussard (Circætus gallicus L.). 
(Aqu. IV. 1897. pg. 254— 259). [0:10 K]. 
Ertl, G. Nidologia et Oologia. 
I. (Aqu. IV. 1897. 155—159). 

II. (Aqu. VIII. 1901. pg. 165—172). [0:20 K]. 
Fischer Sigwart: A kakuk vonulása a sväjezi 
fensikon s az ezzel szomszédos területeken. 

Uber den Zug des Kukuks in der schweizerischen 
Hochebene und angrenzenden Gebieten der 

Schweiz. 
(Aqu. VI. 1899. pg. 252961). [0:20 K]. 

Floericke,Dr. C.: A 98-iki tavaszi vonuläs azAlföldön. 

Der 98-er Frühlingszug im Alföld. 
(Aqu. VI. 1899. pg. 262—315). [1 K]. 

Féjelentés (a II. nemzetk. Ornith. Congress). 

I. Hivatalos rész. Budapest. 1892. 4°. 1— 227. 

[2:50 K]. 
IT. Tudományos rész. Budapest. 1892. (2 täblä- 
val". 4°. 1—938. — (L. Hauptbericht, Compte- 
rendu). [3 K.] 

Frivaldszky, J.: Aves Hungariæ. 

Budapest. 1891. Illustrirt. 8° 1—197 pg. [2 K]. 

Fürbringer, M. : Anatomie der Vögel. Referat. 
Budapest. 1891. 4°. 1—48 S. [1:50]. 

Gaal, Gaston: A madärvonuläs Magyarorszägon az 
1894. év tavaszán. 

Der Vogelzug in Ungarn wührend des Früh- 
jahres 1894. 

(Aqu. II. 1895. pg. 3—84). [2:50 K]. 


Congrès ornithologique 


* A [) között levò számok az árakat jelentik korona értékben. 
Die in [ ] gesetzten Zahlen bedeuten den Preis in Kronen. 


Gaal, Gaston: A madarvonulis Magyarorszigon 
az 1895. ev tavaszän. 

Der Vogelzug in Ungarn während des Früh- 
jahres 1895. 

(Aqu. IH. 1896. pg. 7—116). [3 K]. 

— A madärvonuläs Masyarorszägon az 1896. ev 
tavaszán. 

Der Vogelzug in Ungarn während des Früh- 
jahres 1896. 

(Aqu. IV. 1897. pg. 44— 104). [2:50 K]. 

— A madärvonuläs Magyarorszägon az 1897. ev 
tavaszan. 

Der Vogelzug in Ungarn während des Früh- 
jahres 1897. 

(Aqu. V. 1898. pg. 226—279). [2:50 K]. 

— Adalékok a madärvonuläs kutatásához a füsti 
fecske 1898. évi magyarorszägi nasy tavaszi 
megfigyelése alapján. 39 táblával. 

Beiträge zur Erforschung des Vogelzuges auf 
Grund der grossen Frühjahrs-Beobachtung der 
Rauchschwalben in Ungarn im Jahre 1898. 
Mit 39 Tafeln. — Aqu.VII. 1900. 1—391). [16 K]. 

Gegenseitige Vereinbarung hinsichtlich der Be- 
obachtung des Vogelzuges. — Vereinbart zu 
Sarajevo auf der Ornithol, Versammlung vom 
25—29 Sept. 1899. — (Aqu. VIII. 1901. pag. 
147—155). [0:20 K]. 

Hauptbericht: (II. Internat. Ornith. 
Budapest 1891). 

I. Offieieller Theil. Budapest 1892. 4°. 1997, 
[2:50 K]. 

II. Wissenschaftlicher Theil. Mit 2 Tafeln. 
1892. 4°, 1—238. [3 K]. 

Hegyfoky, K.: Meteorologiai adatok az 1895. évi 
tavaszi madärvonuläs jelentéséhez. 

Meteorolog. Angaben zum Il-ten Jahresberichte 
über den Frühjahrszug der Vögelim Jahre 1895. 
(Aqu. III. 1896. pag. 117—193). [0:20 K]. 

— À vändormadarak megérkezési adatainak inga- 
dozäsa. 

Die Schwankung der Angaben über die Ankunft 
der Zugvögel. (Aqu.IV.1897.p.1—95). [0:50 K]. 

— A francziaorszägi madärvonuläsrél. 

Der Vogelzug in Frankreich. 

(Aqu. VI. 1899. pag. 41—56). [0:30 K]. 

— Referat über aviphänologische Beobachtungen 
und Bearbeitung der Daten. — Budapest und 
Sarajevo. 1899. 4°. 1—4. [0:20 K]. 

Hegyfoky, K.: A csehországi madärvonuläsrol. 

Über den Vogelzug in Böhmen. — (Aqu. IV. 
1897. pag. 198— 213). [0:30 K]. 

Herman, 0.: Petenyi J. S., a magyar tudományos 
madärtan megalapítója. 1799-1855. Életkép. 
Budapest 1891. Arczképpel és szines täbläkkal. 
4°, pag. 1—198. [8 K]. 

— J. S. v. Petényi, der Begründer der wissenschaft- 
lichen Ornithologie in Ungarn. 1799— 1855. — 
Ein Lebensbild. — Budapest 1891. Mit 1 lithogr. 
und einer Farbendrucktafel. 4°. 1—137 8. [8 K]. 


Congress, 


Herman, 0.: Über die ersten Ankunfts-Zeiten der 
Zugvogel in Ungarn. — Budapest 1891. 4°. 
1— 42 S. [1:50 K]. 

— A füsti feeske — Hirundo rustica 


tavaszi vonu- 
lásáról. 

Der Frühlingszug der Rauchschwalbe — Hirundo 
rustica L. 

Budapest 1894. 1—20 (Aquila I.). [0:50 K]. 

— Amadärvonuläs elemei Magyarországban 1891 -ig. 
(Történeti väzlattal, átnézeti és tajrészi térké- 
pekkel s 4 táblázattal. — Budapest 1895. 
1—237. [5 K]. 

— Die Elemente des Vogelzuges in Ungarn bis 1891. 
(Mit 1 Übersichts-Karte, 4 Detail-Karten und 
4 Tabellen). — Budapest 1895. 4°. 1219, 

[5 K]. 

— Éles határok és látszólagos megkésések, ezek 
jelentősége a madarak tavaszi vonulásában. 

Scharfe Grenzen und seheinbare Verspätungen ; 
ihre Bedeutung für den Frühlingszug der Vögel. 
(Aqu. III. 1896. pag. 1—6\. [0:20 KI]. 

- Francziaorszig és a madärvonuläs. 

La France et la migration des Oiseaux. 
(Aquila IV. 1897. p. 39-43). [0:10 K]. 

— A mimikrismusröl. 

Über den Mimikrismus. 

(Aqu. IV. 1897. p. 146—150). [0:20 K]. 

— Északnémetország madárvonulásának jelenlegi 
sarkpontja. 

Der gegenwärtige Angelpunkt für den Vogelzug 
in Nord-Deutschland. — (Aqu. IV. 1897. pag. 
230— 353). [0:50 K]. 

— A madärvonuläsröl positiv alapon. 

Vom Zuge der Vögel auf positiver Grundlage. 
(Aqu. VI. 1899. pag. 1—40). [1:50 K]. 

— A madärvedelem. 

Vogelschutz. — (Aqu. VIII. 1901. pag. 205— 214). 
[0:20 KI. 

- A madarak hasznáról és käräröl. Szôvegképekkel 
es 3 täbläval. Mutatväny. 

Vom Nutzen und Schaden der Vögel. Mit Text- 
abbildungen und 3 Tafeln. Probe. 

(Aqu. VIII. 1901. pag. 279—291). [0:60 K]. 

— et Hegyfoky: Csehország vonulási adatainak 
biralata. 

Recension der Zugsdaten aus Böhmen. 

(Aqu. IV. 1897. pag. 192—213). [0:50 K]. 

Jablonowski, J.: A varjak mezögazdasägi jelen- 
tősége. Két szöveg-abräval és 1 táblával. 

Die landwirthschaftliche Bedeutung der Krä- 
hen. — Mit 2 Abbildungen im Texte und 
einer Tafel. 

(Aqu. VII. 1901. p. 214— 278). [2 K]. 

Kleinschmidt, 0.: A Falco Hierofalco alakköre s a 
magyarországi kerecsenynek benne elfoglalt 
helyzete. 

Der Formenkreis Falco Hierofaleo und die Stel- 
lung des ungarischen Würgfalkes in demselben. 
(Aqu. VIII. 1901. pag. 1-49). [2 K]. 


Le, MIR LT ERO J PÒ 
’ ER Te ded T ù ~ m4 det 
RCE E ERIN e VAART 4 
2 3 adige RE LES té 
7 +, 7 


Kölcsönös megállapodás a madärvonuläs meg- 
figyelésére. Megällapitva az 1900 szeptember 
95—29-ikén Sarajevoban tartott Ornithologiai 
syülesen. —- (Aqu. VIII pag. 147—155). 
[0:20 K]. 

Liebe, Dr. Th. und J. v. Wangelin: Referat über den 
Vogelschutz. Budapest. 1891. 4°. 1—18. S. — 
[040 KI]. 

Lovassy, S. dr.: Az ornithologiai kiällitäs magyar- 
orszägi tojäs- és fészekgyüjteményének Kata- 
logusa. 

Catalog der Ungarischen Eier- und Nester- 
sammlung. 

Budapest 1891. 8°. 1 —56. [0:50 Kj. 

Madaräsz, Gy. dr.: Magyarizò a mäsodik nemzet- 
közi ornithologiai congressus alkalmäval Buda- 
pesten rendezett magyarországi madarak kiälli- 
tásához. — Budapest. Illustrirt. 8°. p. 1—124. 
[1:50 KI. 

— Erläuterungen zu der aus Anlass des II. internat. 
ornithologischen Congresses zu Budapest ver- 
anstalteten Ausstellung der Ungarischen Vogel- 
fauna. — Budapest. Illustrirt. 8°. 1—124 S. 
[1:50 K). 

— A Baldamus fürjröl — Coturnix baldami Chr. L. 
Brehm. (1 szines tabl.) 

Die Baldamus-Wachtel. (Mit 1 Col. Taf.). 

(Aqu. III. 1896. pag. 206—208). [0:50 K]. 

Maday,I.: Referat über den internationalen Schutz 
der für die Bodenkultur nützlichen Vögel. — 
Budapest. 1891. 4°. 1—17. S. [0:40 K]. 

M. 0. K.: Az ornithologusok gyűlése Sarajevéban 
az 1899. évi szeptember 25—29-én. (Jegyzö- 
könyvek). 

Die Ornithologen-Versammlung in Sarajevo 
vom 25—29. September 1899. (Protokolle). 4° 
pag. 1—20. 

(Aqu. VI. 1899. pag. 330—A00). [0 20 K]. 

Medreczky, J.: Az eneklö madarak szinvältozäsa a 
szabad természetben és a fogságban. 

Die Farbenveránderung der Singvögel im Freien 
und in der Gefangenschaft. 

(Aqu. VI. 1899. pag. 374—379). [010 K]. 

Meyer, A. B.: Entwurf zu einem Organisations- 
plan des permanenten internat. ornith. Comités. 
Budapest. 1891. 4°. 1—10 S. [0:20 K]. 

Newton, Alfred: Fossil Birds from the fortheoming 
«Dictionary of Birds». — Budapest. 1891. 4°, 
pag. 1—15. [0:30 K]. 

Palacky, J.: A madarak vändorläsa I., IL 

La migration des Oiseaux. I. II. 

(Aqu. IV. 1897. pag. 213—230; — V. 1898. 
pag. 280—-289.) [1 K]. 

Palmen, Prof. Dr. J. A.: Referat über den Stand 
der Kenntniss des Vogelzuges. — Budapest. 
1891. 4° 1—13 S. [030 K]. 


Petényi, J. S. ornithologiai hagyatéka. Petényi 
kezirataiböl feldolgozta Csérgey Titusz. — 
I. Pastor roseus L.; — II. Falco sacer Briss. ; — 
III. Ampelis garrula L. — 3 szines täbläval és 
szovegképekkel. 

Ornithologischer Nachlass. Aus den Hand- 
schriften J. 5. v. Petényi’s bearb. von Titus 
Csörgey. — I. Pastor roseus L.; — II. Falco 
sacer Briss.; — III. Ampelis garrula L. — Mit 
Textbildern und 3 col. Tafeln.—(Aqu. III. 1896. 
p. 149-187; -- IV. 1897. p. 105-139; — V. 
1898. p. 213—226.) [2:50 + 150 +1K=5K). 

Reichenow, Dr. A.: Entwurf von Regeln für die 
zoologische Nomenclatur. — Budapest. 1891. 
4° 1—14 5. [0:30 K]. 

Reiser, 0.: Die Vogelsammlung des bosnisch- 
hercegovinischen Landesmuseums in Sarajevo. 
Illustr.— Budapest. 1891.8° 1—148 S. [1:50 K]. 

Rzehak, Em.: A seregély — Sturnus vulgaris L. — 
érkezési kòzépszima Morvaorszägra nézve. 

Der mittlere Ankunftstag des Staares — Sturnus 
vulgaris L. — für Mähren. 

(Aqu. III. 1896. pag. 197—205). — [020 KI. 

Schenk, J.: A madärvonuläs Magyarorszägon az 
1898. év tavaszän. 

Der Vogelzug in Ungarn während des Früh- 
jahres 1898. 

(Aqu. VI. 1899, pag. 168—251). [2 K. 

— A madärvonuläs Magyarorszigon az 1899. ev 
tavaszán. 

Der Vogelzug in Ungarn im Frühjahre 1899. 
(Aqu. VIII. 1901. pag. 50—122). — [1:60 K]. 

Sclater, Philip Lutley : The geographical distribu- 
tion of birds. — Bpest. 1891.8°. 1—455. [1 K]. 

Sharpe, Bowdler R.: A review of recent attempts 
to elassify birds. — Budapest. 1891. 8°. 1—90 
S. [2 K]. 

Snouckaert van Schauburg : Ornithologiai naplöm 
kivonata 1899. évrol. 

Auszug aus meinem ornithologischen Tagebuche. 
(Aqu. VIII. 1901. pg. 156—164.) — [0:20 KI]. 

Szikla, G.: Egy érdekes level a Száva partjáról. 
Közli aM. Orn. Közp. 

Ein interessanter Brief aus der Save-Gegend. 
Mitgetheilt v. U. O. C. 

(Aqu. IV. 1897. pg. 140—145). — [0:10 K]. 

Thaisz, L.: Növenyekkel táplálkozó madarak hasz- 
nos vagy käros voltänak elbiräläsa. 

Kritische Bestimmung der Nützlichkeit und 
Schädlichkeit der pflanzenfressenden Vögel. 
Budapest. 1899, 4°. pg. 1—36. — [1 K]. 

Tschusi zu Schmidhoffen, V. Ritt. v.: A fürjröl 
(Coturnix coturnix auct.) és annak alakjairöl. 

Bemerkung über die Wachtel (Coturnix cotur- 
nix auct.) und ihre Formen. 

(Aqu. IV. 1897. pg. 37—39). [0:20 K]. 


EL, 


Bas 


At A 


LEA 


j SEI Die Bedeutung der Anatomie der Vogel . ik 
Comparativ osteologi:ja az Anser fabalis Comparative Diteologie der Bruit: Schulter: eu 
‚es neglectus, — a Larus ridibundus és. . apparát von Anser fabalis und neglec- |}. | 
Er . canus mellcsontvázának. @ táblával). tus, — Larus ridibundus. und canus. K 2— 
pe aR he ee HV D à (Mat 3 Tafeln) _ | U 
ESS gee We È ‘(Aquila IX. — 1902.—pg: 129). ne 
ARTO Magyarorszigon az 1899. Der Srühjahrszug der eae alte in “aha 
ev tavaszán. (2 táblával)  _ _ Ungarn im Sabre 1899. (Mit 2 Tafeln) NE 
Az idő járása a füsti fecske Gene Die Witterung zur Beit Der NL = K 240 ese 
sekor. (i tabläval)_ z se dia (Mit 1 Tate), i "PER 
Ka BE 4 “(Aquila I. — 1902. —pg. 30 —72 
À Si Akakuk megjelenése Ausztria és Magyar: Das Crjdeinen = Qududs’ in ene hr 
Fat sonde területén, 1897 és 1898-ban _ und Ungarn im Sabre 1897 und. 1898 _ RS 40 
RE | : _ (Aguile IX. — 1902.—pg. 72— 80.) é 


4 


A ER ENT Magyarországon - ‘az Der BVogelzug in Angan im Frate | 
. 1900. év tavaszán .. - 1900 s FRE RE APE PRES 
“(Aquila e ao 1902. ps. 81— 155 N 


Spalato téli ti madárvilága Pas sE Spalato’s Winterotnis 9 0 
Aquila Do — 1902. — pg. 159—158.) 


Szerbia Ornistiboz ig? >. Bit Ornis Serbiens u... LU 
re IX. — 1902. —pg. 159—165.) 


Az 1899. di fecskevonulishoz. fi szöveg- Zum „Shmalsenyus à um 1 Sabre 1899. ac 


RETI PR es 1 Tertilluitr.) . 
| à “(hui ee — - 1902. pe: 165-170.) 


Avifenologiai megfigyelések Holland Uviphinologifhe Beobachtungen in 
“ban è Holland: à à 
1% Maddrvonnlio adatok és jegyzetek. — BogelzugSdaten und RUE Rs ie 
u.  Tizennégy év tavaszi adatai _ 0. Frühjahrsdaten von ba, hn. Sehen RN. 
in. Vonulisi adatok Hollandiából . : BugSdaten in Holland .. pato: 9 
: \ BI (Aquila IX. — 1902.—pe. 171-195.) 


1 


Ornithlogiai Hesheyalksck Dániában... Drnitologijde Beobachtungen in Danmark | | 40 gi 
s (Aquila IX. — 1902. “pps 195-205.) | Ai 


“Gr. Foncion . Egy öreg vadász ornithologiai emlékei Ounitologiiche PRES eines alten | 


4 BIG Kg te a Jägers FAR RAIN i RO ET 
= “4 fAquila IX. — 1902.—pg. 209-217. ) à ir 
* Fészektôrténetek : Reftgeichichten : 
Galyra épült fecskefészek. (1 szövee- . Ein Schwalbenneft auf: einem quiimen 
rajzzal). : Zweig (Mit 1 Tertilluftr.).. 
‚A merenyi fecskék. — Boochiettudd Die Schwalben von Mereny. — Artige att 
Ae Se "fecskék, — Fészek a szobai tükôr © ee — Das Veit am Rahmen Kiba i 
LO ramajan, — A vándorló fészek _ des Spiegels int aeg Das ra: VE 
i gt RE NER | ambulante Neft ©... :, (E 
a Reet} at ta (Aanila IX! 193 ps. 217—222.) | 
"N eosey- Istvan (18701902) működése e M. 5 Stefan v. Nécsey ( 1870-—1902) Seine Thôtig: | 
i Parts re felt an dev ED. Centrale. (Mit, 2 color, Tafeln)! K 1°50 
Tim SR en IX. — 1902. pos 245—254.) ~~ | 
n Son RT (IRE rs NI LOTS De yet a 


A de: vonatkozó HONOR. es. kivánlatok, Reni altalaban mindennemű kiil- 


szerkeszti : § HERMAN o T T Ò 


{ vr 


pinta Tärsul at és Hani Tintin pena Pois 10 ko: 
szdmara 25 frank. Az előfizetési pénzelea ; » Magyar:0 rnithotogiai . 
_ VIII. ker. Jözsef-körut 65. sù 2: emelet“ czim du külde i 
"nem fogadunk el. dint er ARTO 

" Az intézet rendes + megfigyelőt a on udito! à ing yen ban Dia 


i 


EN sz er E ii Sa PSE 
x CORNE 


( Prinumeration, | 


Das pose der Vagaviséhen Ornithotogische en | Centrale 


4". 


x si à ih, 
+ * ATA APE mae 


sa D eee ui = 
È Redacteur : outro HERMAN Sé <a SARDE. 
1e da 


erscheint Jalil tele. déréhsoitttieh in 4 Boften, der Bud in I Stärke von 38 -50 “Bag 


| Der Prünumerationspreis ‚für einen Tuben beträgt für "Roi alan ver 
(die Mitglieder der ke. ung. Naturwissenschaftlichen. Gesellschaft und des ung. La 
Forstéereins erhalten es für 10 Kronen); für das Ausland 25 Frank. "Die Pränumer 7 
gelder sind an die ,, Unga rische Urnithologische Centrale, Budapest, VIII 5 
körut 65. I. St einzusenden. aan RENATE wird: nicht > 


DD) 


a ‘Abonnement. : 


Le on du Bureau Central Ornithologigue de Hong 


parait en quatre fascicules par am, forment un. vo 


-Le prix de l'abonnement pour wir an est 16 coun 
pour les membres de la Sonidte Pol: le des Soi ; 


a ES pas das Lasi pi U 


MM. leg observateurs Heure du B 7 


. 
+ 


“Scurk J. A madärvonuläs kérdése .. . 


= x x s N 


PS 


Im Auftrage dos k. ung. M inisters fa r - Ackerbau erschien 1e 
Ke? 


bile ISTVAN: Mag ee madarai különös tekintettel gazdasági i jelet sé- 


| gòkre. Két részben ; 58 Bay PERE DBD 15 fekete os 40 szines Mes du 1899 


Ti . 
EN 


Tafeln. Budapest, 1699; In siigurigchet Sprache. 


Megrendelheté a k. m. Természettudomänyi Tär- | Bestellbar bei der kön. Ung. Naturwissen: 


" Sulatnál Budapesten (VIII. Eszterházy- -uteza 16). Bolti use, Gesellschaft (Budapest, VII. Eszterhäz 
ra I SAONE, Re pas inni 465 porta, a Term. 16). Ladenpreis 40 ‚Kronen, in Halbleder 8 


cs aline intezetek 94. Korte, “félborkotéshen 307 Gesellschaft und die des Ung. Forstvereine 


| "koronáért kapják. IR 


-100 képpel. Budapest 1901. Népies kiadäs. 
OTTO SEEN: Uber die si a und Schädlichkeit- der Paget. mm 


Sprache. ; el ia A: 
k ‘ { 

\cgrendelhetf à k. m. Természettud. Tarsulat- Dies Werk ist sich: dureh. die Kruse: 

nál (VIII. Eszterhäzy-uteza 16). Ara yaszonkétésben  wissenschaftl. Gesellschaft (VIL. Eszterhäzy- t 

2 kor. 50 fillér. \ (Ri zu bezichen. Preis für ein in Leinwand _gebund 


Exemplar 2 Kronen 50 Heller, 


Feéskevonulás RUE on az La Der ribjabrsug der Nauchichwalbe in 


‚ev tavaszán. (2 täbläval) _ ._ - Ungarn im Sabre 1899. (Mit 2 Tafeln) | - 
Sax idő járása a füsti fecske "megjelenő Die Witterung zur Beit der vas der (K 2:40 — 
sekor. (1 táblával). _. _ … Nauchichwalbe. (Mit 1 A tele Re 


er (Aquila. IX. — 1902.—pg. 30-72.) 
Era ne CO Ausztria és Magyar: Das Crideinen des Kududs in Shen 


orszä területén 1897 és 1898-ban . —. und Ungarn im Sabre 1897 und 1898? K — 40 
g g 
(Aquila IX. — 190%. —pg. 72—80.) 
i % 
A TRA a pai az Der Vogelzug in a im oe È 
1900. ‚ev tavaszán... x 1900. FAR a A 
A (Aquila Tr = - 1902.— pg. si—155) 
x Spalato teh’madärviläga 2 Spalato” 3 Winterornis — 
dpr (Aquila IX. — 1902. »— pg. 155— 158.) © JB 
: Szerbia Orniszihoz .. Egr Bur Drnis Serbiens | ER NES ae 
Ray (Aquila IX. — 1902. —pg. 159-165.) 
Az 1899. evi feeskevonulishoz. (1 szöveg- cain eh im See 1399. DE 
mia AT I Tertilluftr.) > 
“(Aquila IX. — 1902. — pg. 165-170.) 
i Kritdriologiai megfigyelések Hollandiä- Aviphanologit jche Benbeihlungen in 
“ban: Holland : Í va 
.I. Madarvonulisi adatok és jegyzetek __ Vogeluasdaten und Notizen. Be 
: 7.1 Tizennégy év tavaszi adatai... Srühjahrsdnten von eee Jahren BS -80 
II.  Vonuläsi Adatok Hollandiából . .. .. Suasdaten in Holland. SR 
(Aquila IX. — 1909. —pg. 171-195.) + of 
Ornitholetn megfigyelések Däniäban _  Drnitologijche Beobachtungen i in Danmark. Kin ù 
- (Aquila IX. — 1902. — pg. 195— 205.) I 


“Egy öreg vadász ornithologiai dhjlckei Drnitolog. Erinnerungen eines alten agers LK 
- : (Aquila IX. — 1902.—pg. 209— 217.) (CRE 


- || Feszektörtenetek : Neitgeichichten : 
M: 0:K. w. 0. 0) Galyra épült fecskefészek. (1 szöveg- Cin Schwalbennejt auf einem grünen Aap gees 
N rajzzal) Hweig (Mit 1 Tertillujtv.). | RE 
«Herman O. : A merényi fecskék — Becsülettudó Die Schwalben von Mereny. — Artige RER 
RE EN: - feeskék. — Fészek a szobai tükör Schwalben. — Das Neft am Spiegel- 
"Támáján. — A vándorló fészek . . rahmen. — Das ambulante eft | > 


(Aquila Ix. — 1909. — pg. 917-990) 


CR . Nécsey Istvan (1870—1902) működése a M. Stefan v. Nécsey ( 1870-1902) e Seine Thätig- 
ve O. központban. (2 szines táblával) feit an der U. ©. Gentrale. (Mit 2 color. Fajen) }K 150 
: (Aquila IX. 1902.— pg. 245—254.) i "o 


A madärvonuläs kördass sed = Die Frage des Vogelzuges _ cd SRS IR. RCE 
è (Aquila TX. 1909, ie a A 1:50. 


Sr de ide vonatkozó ajánlatok és levi lato) valamint általában mindennemű Æül- 
. demények À 


. Herman Otto főnök n nevére, az intézet Had ohivatelebn, Hudapest, VIIL, Jözsef-körüt 65. JE 
5 ndök. ERS (o 
Chiesa Offerte und, Desideratu, sowie überhnupt alle Sendungen sind an 


En SA előfizetési ára a belföld Een 16 ER E lo m. Terme 
. tudomány yi Társulat és Országos Erdészeti Egyesület tagjai 10 korondért ] ıpjak vit 
számára 25 frank. Az előfizetési pénzek a, „Magyar Ornithologiai Központ, Budapı 
. ker. Tózsef-körút 65. sz. I. emelet" ezim alatt küldendő Li Sele i sce 
if nem fogadunk el. : PER ER 
| da: intézet rendes megfigyelői a foly a ingyen kapják. pi = So 


ji à N > que 4 ete TERME 
pi # st a Sz 4 rs NES È è, a 


 Prännmeration. SERA I 


S * a 


Das Organ der Ungarischen Ornithologischen Centrale 


+ 


AQUILA " ‘_ 


Redacteur: OTTO HERMAN 


ur ee der k. unig. eee pals a und des ca ‚andes 
| Forstvereins erhalten es für 10 Kronen); für das Ausland 25 Frank. Die Prà, inum, Er 
gelder sind an die „ Ungarische Ornithologische Centrale, Budapest, VII I: JÓ: 2 
körút 65. I. St.‘ einzusenden. Halbjährige Prinumeration wird nicht angenom 
Die a Beobachter der ala grhalten die Seti ti 


vi % 


hi È 2 E 
= À f iy # 


Abonnement. gape i E 


Le journal du Bureau Central Ornithologique de Hongrie AS 


= < AQUILA — i 


Redacteur: OTTO HERMAN AA 


TESI 
. Le prix de abonnement ee un an est 16 couronnes pour Ta mars fő 1g couro 


Jözsef-körut 65. VA 3. 
On n uo pas des abonnements pour moins e un am. 


ah 7 à 
ISHLINS 


Sh 
NI 
SI 


S3!4V4g17 LIBRARIES 


4SONIAN INSTITUTION NOILNLILSNI 


Saas (ASCE RAR GES 


ISHLINS SIIUVYEII 


N INSTITUTION NOILMLILSNI 


LIBRARIES 


NVINOSHLIWS 
NVINOSHLIWS 


OS 


NOILNLILSNI 


ISONIAN INSTITUTION 


NOILNLILSNI 


saluvygi7 LIBRARIES 


S3IYVHEIT LIBRARIES SMITHSONIA 


=z = a = 
AA o o = o 
Ÿ OE = = = 
N E m Éz E 
n un m an 
à, = = un Se 
4SONIAN INSTITUTION NOILNLILSNI NVINOSHLINS S31YVY911 LIBRARIES SMITHSONIAN 
2 sp u z a z da u z 
< NER = < = PL We = =< 
= N 4 tk hal Z 4 SN N =. = 
o \ D PR, O L 9 GER = 2 
2 LM 2 di 2 RR 2 2 
È 2 Wh = = E wz È 
= ren 3 5 = a 
= 
ISHLINS S3I1YVY911 LIBRARIES SMITHSONIAN INSTITUTION NOILALILSNI NVINOSHLIWS — 
sa pi ae 2 3 x 
x ui ui uw La wu 
Ni = 2 a gat Ad = 3 MW = 
o Ne œ — o. LA A = œ = Na N x 
NE = SGA è < 2 BO = 
N = 4 = GA A >. 
Sa a o 44 3 © a a 
eee z mil = 4 = e res 
HSONIAN INSTITUTION NOILNLILSNI _NVINOSHLINS _S314vV4917 SMITHSONIAN 
m z Ir » = an = n Ta 
7 =" © — 
JEG w = œ = w = 4 (ce) 
ln, 2 E 2 N = 2 = Gig, 2 
LE Vi. > = > VANE > DB Gf 
FELD — a WAY E 2 res gl ee 
YO ae i = N E e Fr E = 
m Co) m N S 2 m n m 
a = (77) da = v = (77) h 
OSHLIWS SANTA Tas E MERNOK Ete MKE OMAN INSTITUTION NOILNLILSNI_ NVINOSHLINS SS TA WEELE 
a + a "e a 
= < s = < N = =< = _ d 
= by, =z = = à = = = 
> Ta: = 8 No > 2 = 
o ty. 2 un an DO wR n È a a 
SH Mi NN S ZEN ő È g 
= / he z E NN 2 = 2, 
> Pte PIRRO A 3 ca 
HSONIAN INSTITUTION NOILOLILSNI _NVINOSHLIWS SI UV 817 LIBRARIES SMITHSONIAN INSTITUTIO 
_ un 3 > u ; 3 
Dr fa Li a u Li yy, 
ARE = 2 : 2 = dg 
ALE ‚< E È: E z SE 
TH; = oc =| oz = x 5 
a m o ca _ € - _ 
o = _ o = o 
z =. 2 4 > = pri , | 
OSHLINS S31YVY#911 LIBRARIES SMITHSONIAN INSTITUTION NOILNIILSNI SIIUVUEI 
La = Fs = ta = Fes = 
N o = o : o = = 
MI = ee i i = = — 
‘a di = =) = È >) 
N È 2 Eg 2 E 3 = 
N E = > = + = = 
n n a 
N z > z D z a z 


LIZAI DALLO 


S31#V#411 LIBRARIES 


hares a r= eri [751 >. 
SMITHSONIAN _ INSTITUTION NOILOLILSNI NVINOSHLINS SIIUVUYGI 
dés en a al A si 
* wn a (02) — 
= oc = o 
A < A < 
= œ = a 
9 |a 5 = 
er ba J j 
NVINOSHLINS 53 Iyvyg Pie LIBRARI ES_ SMITHSONIAN INSTITUTO, 
o ~ o È er 
E 3 E = 
È > = “> 
E = F = 
SMITHSONIAN INSTEINTION SMOLIN NVINOSRTIN RA IUVUEII 
K 3 = = 
SN 2 Ag 5 
2 N te) wu o 
\NŸ Z US =, 
SI z > 
NVINOSHLIWS SIIUVEEI LIBRARIES SMITHSONIAN 
= À = 
5 ui 7 
N a x ; I 
i UN. = < ef 
RE e E 
SYD a 2 a 
5 N 9 E 9 
ad 
SMITHSONIAN INSTITUTION NOILNLILSNI NVINOSHLINS S31UYYUY 


INSTITUTION NOILNLILSNI 


ANSIAINOLHII MO ©5351 ya ais 


S3IYYUYEIT LIBRARIES SMITHSONIAN 


INCTITIITIC 


CLATUCARITAR 


ip oo ıaADDı cc 


ES SMITHSONIAN INSTITUTION NOILNLILSNI NVINOSHLINS SIIUVUAIT 


d § ű a 2 
\ ©. = ra = x 
a) < = < = < 
S| œ : = x = œ 
Pipe: © = 5 = 
= z a 2 CI (LI 
NI _NVINOSHLINS S31YVY911 LIBRARIES SMITHSONIAN INSTITUTION 
os z ie z a 
oO cai œ = 47, œ 
er =. 0 E GE, 2 
2) > = > = bj Wiss 
ja = > ER 
m N = m = m 
wn _ w = vw 
ES SMITHSONIAN INSTITUTION NOILNLILSNI NVINOSHLINS SIIUVYGIT 
(29) Zi ihe v z a È 
= = = < = di 
4 = K A . 2 = 21) 
CRT fa} N ge : © sa 4 
Ì (72) vw : N [77] ha n pa 
lo) ZT NN © “x o WE 
ae E SN 2, = Si 
= ee 5 > 
SNI_NVINOSHLINS S314VH#9171 LIBRARIES SMITHSONIAN INSTITUTION 
= a = 2 = 
07) u = [77 
„eben FE A => = 
4) = JE = = k = 
3 S s E s E 
o a o = e) 
= = = LI = 
ES _SMITHSONIAN_ INSTITUTION NOILNLILSNI NVINOSHLINS SIIUVUHEII 
z ul Leni = {= == 
S a S a át © 
N + D = = 
Alt. = DI =) 
=| in ae > = >" = 
9 Lo a = = = 
un m un m un 
= | u = wo à = 
e WIIDDSRAINS SS luvud ML BRARI ES „SMITHSONIAN INSTITUTION 
< = sE K = E CS 
n a È 
fe =e 5 Ni Sr S GN 
È N 7 È AS 
È 7 AN e N 
=: > = > = 
[77] a v * = n : 
ES SMITHSONIAN INSTITUTION NOILNLILSNI NVINOSHLINS SIIUVHAIT 
= « 5 40 = w N Si 
4) X. SA ip = x 3 AAS x 
È EL = < = WS < 
J = Gy \ € 
Yo (4 3 [19] = YQ co 
Ai z =! 2 Mur En 
SNI _NVINOSHLINS_ S31I4V491I7 LIBRARIES SMITHSONIAN INSTITUTION 
ee = Lo 6 LE 
\ © = ® e géz s 
È) > 2 = > PL: 
7 = = 2 iii, A 2 
ur” i 
a E © = n 
ES SMITHSONIAN INSTITUTION NOILNIILSNI NVINOSHLINS 
(4 Z % n = a 
£ Bi” = = = 
= 2] Ő A _= = 
NIE 2. da 5 1: E 
Sr = AW 9 È 2 
= = x WS Zs = e 
2 Fhe) i ae a 2 
SNI_ NVINOSHLIWS S314VY4411 LIBRARIES SMITHSONIAN INSTITUTION 
2 ARE is 2 hd ; 2 
v È = ” D a 
=. x i n = 
2 NN = 2 < = 
È N we 
© n E ni E 
= ® 4 2 a = 
ES SMITHSONIAN INSTITUTION NOILNLILSNI_NVINOSHLIWS saluvudii 
a 
(e) = o = NE O 
= “DI == à = 
Bu Sy © 5 > N 5 
ß > > > MQ 2 
- E = È 
b = 
A z 2 Ne 
SHLIAS SA1HVU4I1_ LIBRARIES SMITHSONIAN INSTITUTION 


- LIBRARIES SMITHSONIAN _INS 
= 4h = 
a == Fi + CU 
fy % 
3 A A 3 x 
= * ith en 
3 = GV 3 4 
= £ (©) 
2 se | z 
NOILALILSNI _NVINOSHLINS SA 
a a > = 
© — 
= 2 I, 
E N EE 
5 NN Sa 
z DAS = 
LIBRARIES, SMITHSONIAN_ INS 
ER = su 
ra | z 
NG; 9 
T WON © = 
= NS Z = 
LS E = 
NOILNLILSNI_ NVINOSHLINS, SI 
= = NS œ 
cc = SS 
< = NO E 
MEQ & 
di 3 NS ma 
= = ; er 
_LIBRARIES_ SMITHSONIAN _INS 
© = di 
[oo] = ‘om 7 
x = 2 fz 
» ES > {È 
a = ce 
ba z È 
NOILNLILSNI NVINOSHLINS S3 
wn z (92) 
= ee = 
DL: 04 
4 È 29 
> @ 3 > 
LIBRARIES SMITHSONIAN _ INS 
= SO = 
v = i A 49 
2 LY AP = 
g = LZ ip 4 
= a UY = 
2 a 2 
Fa AI 
NOILMLILSNI_NVINOSHLINS _ $4 
5 GERA = 
= == k / 
È > = (8 
= o — \z 
E sn KG 
2 m SN 2 
LIBRARIES SMITHSONIAN IN: 
= "x 0 = 1 
N = = 
z ‘ = z 
Nr 
2 Na 7 2 
E NIS O E 
E NZ = 
= “SE > = 
à = 
®NOILNLILSNI” NVINOSHLINS $3 
on > 5" an 
œ = B c (2 
[ca = NN + 
(so) 5 NS a 
3 = j a 
LIBRARIES SMITHSONIAN IN: 
ás ék Ci 
D ő E 
[va] aa 4 © 
+ 4 fy 
2 Ve: aldo à 
3 72. 
2 rk Gy = 
d 
NOILNLILSNI NVINOSHLINS S3 
en =» wa; w 


ONE 
rs 


LL PS eS 


ANIA 


BANG 
ue 


CSS 


ro 
SS eee 


CRC ESS 
DE Te re