—— TOS 16>, | AQUILA Vol, 113 a oe PUL Ut A Magyar Madartani Intézet - 18 JUL 2007 (KvVM Madartani Intézete) évkOnyve Bi a ae Annales Instituti Ornithologici Hungarici 2006 Fundavit Established by Otto Herman Foszerkeszto Editor-in-chief; G@bor Magyar 000080946 AQUILA 2006 i THE NATURAL | peTORY MUSEUM y | 48 JUL 2007 | EXCHANGED | TMG LIBRARY Pe eRRMEC Se ee 8S cet “eo oo rE AQUILA A MAGYAR MADARTANI INTEZET (KVVM MADARTANI INTEZETE) EVKONYVE ANNALES INSTITUTI ORNITHOLOGICI HUNGARICI 2006 FOSZERKESZTO EDITOR-IN-CHIEF FUNDAVIT ESTABLISHED BY OTTO HERMAN GABOR MAGYAR VOL. 113 BUDAPEST, 2006 Foészerkeszt6 — Editor-in-Chief Magyar Gabor Szerkesztobizottsag Baldi Andras DSc, dr. Bankovics Attila, dr. Kalotas Zsolt, Lengyel Szaboles PhD, Magyar Gabor PhD és Nechay Gabor A szerkeszto munkatarsa — Assistant to the Editor Magyar Katalin Kiadja a KVVM megbizasabol a Fert6é—Hansag Nemzeti Park Igazgatésag © Kornyezetvédelmi és Viziigyi Minisztérium, 2006 ISSN 0374-5708 Felelos kiado: Dr. Magyar Gabor Késziilt: ADVEX Design Studio Kft. Felel6s vezet6: Herbaly Laszlo tigyvezeté Tartalomjegyzék — Contents BARBACSy ZOLTAN: A szalaf6i 6serdé madark6ézésségének 6sszehasonlité elemzése 1994-ben és 2006-ban végzett felmérés alapjan Kovacs GABor: A 2006-0s arvizi és belvizi arasztasok hatasa a hortobagy déli és nyugati teriileteinek madarvilagara KATONA CSABA: A darazsélyv (Pernis apivorus), az egerészélyv (Buteo buteo), a héja (Accipiter gentilis), és a holl6 (Corvus corax) fészkelésének vizsgalata a Heves—Borsodi- rakar amore ecu UNIS 2 Loe} S010 ere ee eR ome Me Pe UR COT cr RRO Sn cReeny CTE Ory IF). OLAH JANOS & ZALAI TAMAS: A szélesfarku halfarkas (Stercorarius pomarinus) XX. sza- rs or NEMETH AKOS & PIGNICZKI CSABA: A vastagesorti flizike (Phylloscopus schwarzi) harmadik MAS yArOLSZApt AdAis.AZ IZSAKI K-OLON-lOTON.o..¢..cnaneonnereneus ie sanhsayerpagorpon ener ssocske Gemsshcessines nenes MAGYAR GABOR: Megjegyzések néhany vitatott fajrol Magyarorszag madarainak névjegyzé- Si Ane eR 3 ES AE PO ReGen NOR ROOT 80: A AOR Day in Proc TN HRCA A MME NB: Az MME Nomenclator Bizottsag 2002. évi jelentése a Magyarorszagon ritka ma- eta Ae KOOR CHUM OM ct cette eso cha co a ee a a ee ae eee MME NB: Az MME Nomenclator Bizottsag 2003. évi jelentése a Magyarorszagon ritka ma- ofall Re CMON ONE CHUM AERO sc cch ee as i ard eee uta ae ePa deat conc ayo Neen Rat wd Cele soe Mace oe Se MME NB: Az MME Nomenclator Bizottsag 2004. évi jelentése a Magyarorszagon ritka ma- GFAP ORS GON CUMS ANON pr tocsgenavaecsereseadteuste anocmtone-eosapatnrtabeteranacanveW inate reastere fe tatters Poecere En ear KARCZA ZSOLT & MAROSI NORBERT: A Madargytrtizési k6zpont 2004—2005. évi jelentése......... Révid kézlemények KovAcs GABor: B6élémbikak (Botaurus stellaris) csoportos légi harca ........cceeeeeeeeeeeeeeeees KovAcs GABoR & KOVACS GERGELY KAROLY: Enekes hattyuk (Cygnus cygnus) és apacaludak (Branta leucopsis) nyari megjelenése 2005-ben a Hortobagyon ...............00+ l PROMMER MATYAS: Atnyaral6 pusztai élyv (Buteo rufinus) Esztergom kornyékén................- 1 HorvATH ZOLTAN: Ujabb adat egerészdlyvfidka rétisasfészekben térténd megfigyelésérdl.... | KATONA CSABA: Kék vércse (Falco vespertinus) fészkelése Rimaszombat hataraban............. ] KOVACS: GERGELY KARnowys Haris (Crex-crex) Debrecen beltentileten stk. Wl. kentl tie i KovAcs GApor: Megfigyelés a Hortobagyon atnyaralo darvak (Grus grus) szikes pusztai tap lkozasarcl qJayl.. O00 SL LiOL PRE, BIAS, IIR TA LI, GLE edewhg Mc tended l SoLTI BELA: Nyilfarku halfarkas (Stercorarius longicaudus) eléfordulasa Btden dA. Ae l REKASI JOZSEF: Adatok a Ferté-Hansag Nemzeti Parkban 2002-ben gytirtiz6tt madarakrol SylitattgGtetvelkero) (Phtlmmaptiera) NLA. Leh. Wed Mlehedledih bens Ls l Emri TAMAS, GYURE PETER, NEHEZY LASZLO & ZOLD BARNA MIHALY: A fecskesiraly (Larus sabini) negyedik magyarorszagi ClOfOrdulasa.............cececceesceeeseteeetenseteteeneeeeeneens ] Emri TAMAS, FARKAS ROLAND, NEHEZY LASZLO & ZOLD BARNA MIHALY: A térpekuvik (Glaucidium passerinum) kilencedik magyarorszagi elOfordulasa...........cccceeeeteeee l KovAcs GABor: Bubospacsirtak (Galerida cristata) csapatos téli megjelenése szikes Pusztat ELGHELYEKEM .....0cismiccesssseonnessatetienersasneieneneteretnsndernsuoueenvensuensesnctbsganncemnp nyt aiden, 1 PAstr CsABA: A csonttolliak (Bombycilla garrulus) ujabb hazai invazidja 2005/2006 ENS ce SR Ee US Sy EE ES a ey ON rence eee ee ene l KovAcs GABor: Kékbegy (Luscinia svecica)-fidka éneklése jUlius VEgEN...........::cceceeereees KovAcs GABor: Foltos nddiposzata (Acrocephalus schoenobaenus) fészkelése 16sz- PUA ERP ETIR ssicdan-i'ctalannnee srharensad aenematnnn tea heon-ibiespes ptr tee fog BPS TOROK HUNOR ATTILA & PETRILLANE BARTHA ENIKO: Vandorftizike (Phylloscopus inornatus) eléfordulasa a barabasi Kaszomyi-hegyen.............srsesnsssssserstesetecesatecatonne tonnes KovAcs GABor: Nagy érgébics (Lanius excubitor) kiil6nés zsakmanyolasa sekély vizbol..... KovAcs GABor: Dolmanyos varji (Corvus corone cornix) sikeres kéltése egy hortobagyi veseiibiitdenskisen. cielicoses. dots ceticAG asl eens tel Oh Be ROD ROE Short Communications GABorR KovAcs: Aerial fighting between Bitterns (Botaurus Stellaris) ......ccccccseseseeseeseeeseess GABOR KovAcs & GERGELY KovAcs: Summer occurrence of Whooper Swan (Cygnus cygnus) and Barnacle Goose (Branta leucopsis) on the Hortobagy in 2005... MATYAS PROMMER: Oversummering Long-legged Buzzard (Buteo rufinus) near Eszter- ZOLTAN HorvATH: Further observations on Common Buzzard (Buteo eee) chick found ina White-tailed Baplé (Haliaeetus GiPiCilia) WOst..,......-2c0sc) \Begécsizhalastavak 10.7. kériil +2 megf.* COOMA. [ijav. = |= aletonszctayereys OO kee 7 SS PS eater] 1960.10.27. [ijuv. [sotét_[Nagylozs [Stu A. (Warga, 1967) Sse. 1961.07.23-24. [lad | S Pécs, Pellérdi-to \ ; Tihan | juv. 1991.09.14. [tad ll juv. | 1999.09.20-29. juv. 1999.09.24-25. 1 juv. Bathory I, ifj. Olah J., Ecsedi Z., Zalai T., Borbath P., Tar J. uv. 1. tablazat. A szélesfarki halfarkas (Stercorarius pomarinus) elofordulasai a XX. szazadban Ma- gyarorszagon (az 1999-es adatok datuma vastagon szedve, az MME NB Altal nem biralt és prepara- tummal meg nem erésitett megfigyelések *-gal jelélve) Table 1. Pomarine Skua observations (Stercorarius pomarinus) in Hungary during the 20th Century (date of records from 1999 are in bold; unverified records are marked with an asterisk) 45 if}. Olah J. & Zalai T. nagyobb természetes tavakat (Balaton, Ferté), a nagy kiterjedéstii mesterséges tavakat, ha- lastavakat, tarozokat (Hortobagy), valamint a folyovizeket részesitette elonyben. Az 1999-es invazié Mint lathattuk, a szélesfarku halfarakas az 1999-es évt6l eltekintve csak ritka kdborl6 volt a XX. szazadban Magyarorszagon. 1999 észén egy korabban nem tapasztalt méretti bedzénlése rajzolédott ki a hazai megfigyelék adatai alapjan. A szeptembert6l novemberig terjed6 idészakban 21 fiatal példanyt lattak hazankban (1. tablazat). Az els6é példanyt szep- tember 20-an a zalai Mikldsfai-halastavakon figyelték meg, amelyet ezutan orszagszerte kévettek az észlelések. Szeptember utolso hetében mar 10-11 példany id6zétt hazankban és oktdéber 13-ig 6sszesen 15 példanyt lattak. Ezutan még felttint oktober 16-an, 22-én és 23- an is egy-egy példany, majd az invazio utolso példanyait a Balatonon figyelték meg no- vember 7-én. Itt érdemes megemliteni, hogy oktober 17-én a Ferté ausztriai oldalan is meg- figyeltek egy fiatal példanyt. Magyarorszagon 6sszesen 9 példanyt lattak a Dunantulon és 12 példanyt az Alféldén. A legtébb madarat a Balatonon (5 el6fordulas), illetve a Horto- bagy és a Tisza-to térségében (4, illetve 3 eldfordulas) regisztraltak, de Szeged hataraban (3 eléfordulds), Biharugra térségében (2 eléfordulds) és a tatai Oreg-tavon (2 eléfordulas) is tobbszér eldkeriilt. Emellett egy-egy megfigyelés szarmazik a Miklosfai- és a Rétszilasi- halastavakrol is. Kivétel nélkiil az 6sszes megfigyelt egyed fiatal példany volt. A vilagos és a s6tét szinvaltozatu madarak szama k6zel megegyezett (10:9), tovabba két atmeneti szine- zetu madarat is lattak. Legtobbszér egyesével mutatkozott, de egy-egy tertileten helyenként két példanyt (Balaton, Hortobagy, Szeged, Tisza-to), sdt a hortobagyi Bivalyhalmi-halasta- von (1999. oktéber 4.) harom példanyt is lattak egyiitt, melyek kéziil egy sdtét szinezett példany elpusztult (Ecsedi & Olah, 2004). Osszességében egyetlen év kézel azonos szamu adatot produkalt, mint egyéb XX. sza- zadi elofordulasai egyiittvéve. Megbeszélés Hazankban a szélesfarku halfarkas ritka, rendszerteleniil atvonulo faj, amely leginkabb az 0szi honapokban, szeptember k6zepét6! november kézepéig mutatkozik. Az irodalom- bdl, illetve az MME NB archivumabol ésszegytyjtétt 46 példany 41 XX. szazadi adatabol 21 példanyra vonatkozo 19 adata 1999-b6l szarmazik. Evtizedenként mindéssze egy-egy eléforduldsa volt e fajnak hazankban, de az 1910-es és az 1930-as években egyaltalan nem is keriilt el6. Az 1990-es évekt6l valamelyest nétt a megfigyelések szama, de még ettd] az id6tél fogva sem keriilt eld minden évben. A legtébb hazai megfigyelés a Balatonon (8), illetve a Hortobagyon és az ahhoz kézeli Tisza-tavon (7, illetve 3 el6fordulas) tértént. Legtébbszér nagyobb allévizeken, folyovizeken és kiterjedt halastavakon mutatkozott. Az 1999-es invazié soran csak fiatal madarakat figyeltek meg hazankban. Feltételezhet6, hogy az 1999-es évhez hasonlo fiatal madarakb6l allé invaziok korabbi években is lezajlottak. Két évben legalabb két fiatal egyedet észleltek az 1999-es 46 A szélesfarku halfarkas a XX. szazadban Magyarorszagon adatok idépontjanak megfelelé idészakb6l Magyarorszagon, igy az 1999-eshez hasonlé bedzénlés feltételezhetd 1903-ban (hdérom preparatum a faj 6szi atvonuldsara jellemz6 id6- szakbol), illetve 1960-ban (két oktdberi preparatum, illetve két tovabbi példany megfigye- lése). Az emlitett éveken kiviil még 1991-ben is volt legalabb két adata a szélesfarku hal- farkasnak, ekkor a két megfigyelés k6ziil az egyik 6reg madarra vonatkozott. 1999-ben korabban még nem tapasztalt nagysagh bedzénlését észleltiik a fajnak. A szeptembert6l novemberig terjed6 idészakban 21 példanyt lattak a hazai megfigyel6halozat résztvevoi, amelybdl 9 a Dunantulrdl és 12 az Alféldr6l szarmazik. Ezenkiviil egy példanyt a Fert6 ausztriai oldalan is lattak okt6berben. Magyarorszagon megfigyelték a Balatonon (5 példany), a Hortobagyon (4 példany) és a Tisza-tavon (3 példany), a szegedi halastavakon (3 példany), a tatai Oreg-tavon (2 példany), a biharugrai halastavakon (2 példany), a Rétszilasi-halastavon (1 példany) és a Miklosfai-halastavon (1 példany). A vilagos, vala- mint a s6tét szinvaltozatu példanyok aranya kézel egyenléen oszlott meg, és kivétel nélkiil minden megfigyelt egyed fiatal volt. Legtébbszér csak egy példanyt lehetett latni, de al- kalmanként egy tertileten két példany is feltint (Balaton, Szeged, Hortobagy, Tisza-to), sot a Hortobagyon harmat is lattak egyiitt. Ezzel az invazidval tehat megkétszerezodétt a XX. szazadi eldfordulasok szama Magyarorszagon. Megjegyzend6, hogy az MME NB 4ltal nem hitelesitett, szélesfarku halfarkasként je- lentett 14 adat k6ziil hat a szeptember-oktoberi ,,jellemz6” intervallumba, és tovabbi 4 meg- figyelés novemberre esik. Az idépontok nem zarjak ki, hogy ezeknek az adatoknak egy része valoban szélesfarku halfarkasra is vonatkozhatott, de a megfigyelés k6ériilményei vagy a megfigyelt bélyegek régzitése nem tette lehet6vé az adat kétséget kizar6 mddon térténd hitelesitését. K6szonetnyilvanitas Mindenek el6tt készénet illeti azon terepi munkatarsakat, akik megfigyeléseikkel és an- nak leirasaval hozzajarultak az 1999-es invazio adatsoranak minél pontosabb értékeléséhez. Kiilén k6sz6net dr. Hadarics Tibornak, aki az MME NB 6sszegytjtétt archiv adatait ren- delkezéstinkre bocsatotta. Irodalom Bankovics A. (1989): A Nomenclaturai Alland6 Bizottsag jelentése, 1988. Madartani Tajékoztaté 1989. (julius—-december), p. 48-49. Bankovics A. (1992): A Nomenclatura Bizottsag jelentése az 1990-es évr6l. Madartani Tajékoztato 1992. (julius—-december), p. 46-48. Bankovics A. (1993): Az MME Nomenclatura Bizottsaganak jelentése az 1991. évr6él. Madartani Tajékoztaté 1993. (jalius—december). p. 46-48. Csaba J. (1967): Madartani adatok Chernel Istvan naploibol. Aquila 73-74, p. 171-174. Ecsedi Z. & ifj. Olah J. (2004): Szélesfarka halfarkas In Ecsedi Z. (szerk.): A Hortobagy madarvilaga. Hortobagy Természetvédelmi Egyesiilet, Balmazujvaros, 588 p. Fdba R. (1921): Stercorarius pomarinus. Aquila 28, p. 185. 47 if}. Olah J. & Zalai T. Karpati L. (1998): Szélesferku halfarkas In Haraszthy L. (szerk.); Magyarorszag madarai. MezOgazda Kiado, Budapest. p. 171-172. Keve A. (1960): Magyarorszag madarainak névjegyzéke. Nomenclator avium Hungariae. Madartani Intézet, Budapest. 89 p. Keve A. (1974): A Balaton siralyai. Aquila 78-79, p. 107-132. Keve A. (1984): Magyarorszag madarainak névjegyzéke. Nomenclator avium Hungariae. Akadémiai Kiado, Budapest, 99 p. Lendl A. (1903): Faunisztikai és vonulasi adatok. Aquila 10, p. 262. Lendl A. (1905): Faunisztikus adatok. Aquila 12, p. 345. Magyar G. (1995): Az MME Nomenclator Bizottsag 1994. évi jelentése ritka madarfajok magyaror- szagi elofordulasarol. Aquila 102, p. 199-208. Magyar G. (1997): Az MME Nomenclator Bizottsag 1995. évi jelentése a Magyarorszagon ritka madarfajok elofordulasarol. Trizok 2, p. 1-10. Magyar G. & Hadarics T. (1995): Az MME Nomenclator Bizottsag 1993. évi jelentése ritka madar- fajok magyarorszagi el6fordulasarol. Aquila 102, p. 193-198. Magyar G., Hadarics T., Waliczky Z., Schmidt A., Nagy T. & Bankovics A. (1998): Nomenclator avium Hungariae. Magyarorszag madarainak névjegyzéke. Madartani Intézet, Budapest, 202 p. MME Nomenclator Bizottsag (1998a): Az MME Nomenclator Bizottsag 1996. évi jelentése a Ma- gyarorszagon ritka madarfajok elofordulasarol. Tuzok 3, p. 41-52. MME Nomenclator Bizottsag (1998b): Az MME Nomenclator Bizottsag 1997. évi jelentése a Ma- gyarorszagon ritka madarfajok eldfordulasarol. Tuizok 3, p. 137—154. MME Nomenclator Bizottsag (1998c): Az MME Nomenclator Bizottsag jelentése a Magyarorszagon ritka madarfajok 1988 elétti elofordulasairél. Aguila 103-104, p. 101-114. MME Nomenclator Bizottsag (1999): Az MME Nomenclator Bizottsag 1998. évi jelentése a Magyar- orszagon ritka madarfajok eléfordulasarol. Tuzok 4, p. 105-117. MME Nomenclator Bizottsag (2000): Az MME Nomenclator Bizottsag 1999. évi jelentése a Magyar- orszagon ritka madarfajok elofordulasarol. Trizok 5, p. 1-16. MME Nomenclator Bizottsag (2001a): Az MME Nomenclator Bizottsag 2000. évi jelentése a Ma- gyarorszagon ritka madarfajok elofordulasarol. Tuzok 6, p. 105-119. MME Nomenclator Bizottsag (2001b): Az MME Nomenclator Bizottsag 2001. évi jelentése a Ma- gyarorszagon ritka madarfajok eldfordulasarol. Tuzok 6(4), in press. Osztroluczky P. (1929): Stercorarius pomarinus Temm. Aquila 34-35, p. 384. Schmidt E. (1973): Faunisztikai jegyzetek I. Aquila 76-77, p. 183-186. Sterbetz I. (1974): A hédmezovasarhelyi Tisza-artér természetvédelmi teriileteinek madarvilaga. Aquila 78-79, p. 45—80. Waliczky Z. (1993): Az MME Nomenclatura Bizottsaganak jelentése az 1992. évr6l. Madartani Tajé- koztaté 1993. (julius—december), p. 49-56. Warga K. (1967): Stercorarius-fajok a magyar faunaban és a szakirodalomban. A hazai gytjtemé- nyekben lév6 Stercorarius példanyok feliilvizsgalata. Aquila 73-74, p. 51—73. 48 Aquila (2006), Vol. 113, p. 49-51 © K6rnyezetvéedelmi és Viztigyi Minisztérium, 2006 A VASTAGCSORU FUZIKE (PH YLLOSCOPUS SCHWARZI) HARMADIK MAGYARORSZAGI ADATA AZ IZSAKT KOLON- TOROL Németh Akos — Pigniczki Csaba Abstract NEMETH, A. & PIGNICZKI, CS. (2006): The third Hungarian record of Radde’s Warbler (Phylloscopus schwarzi) from Kolon-t6. Aquila 113, p. 49-51. A juvenile Radde’s Warbler was trapped and ringed at Kolon-t6, near Izsak (central Hungary) on the 3rd of October, 2005. This was the third record of this species in Hungary. The authors give a detailed description of the trapped individual and a summary on the status of the species in Hungary. Key words: Phylloscopus schwarzi, bird ringing, accidentals, vagrancy, Hungary, Kolon-to. Authors’ address: Németh Akos, Kolon-tavi Madarvarta, H-6070, Izsak, Matyo-duil6, Hungary; E-mail: akos472@freemail.hu Pigniczki Csaba, Kiskunsagi Nemzeti Park Igazgatosag, H-6000, Kecskemét, Liszt F. u. 19., Hungary; E-mail: pigniczkics@freemail.hu Bevezetés 2005. oktober 3-an egy fiatal vastagcsort fiizikét fogtunk az izsaki Kolon-tavon, az Als6-Maty6i-téltésen felallitott halosorban. A madarat meggytruztiik, részletes leirast és bizonyito fényképfelvételeket készitettiink rola, felvettiik fontosabb biometriai adatait, majd 12:30-kor tobb, a helyszinre sieté gytirizé és madarmegfigyeld jelenlétében szabadon engedtiik. A j6 kondicioban lévo fiizike minden gond neélktil elrepiilt, és par percig még tavcsovel megfigyelheté volt a Madarvarta koriili akacfakon. Az 6szi madargylruzések soran mar tébb, Magyarorszagon ritkanak szamit6d madarfaj keriilt el6 a kolon-tavi Madarvartan, igy az els6 magyarorszagi barna fiizike (Phylloscopus fuscatus) 2002-ben (Németh & Pigniczki, 2004a), valamint a hetedik és nyolcadik magyarorszagi rozsdas nadiposzata (Acrocephalus agricola) 1999-ben, illetve 2002-ben (Németh & Pigniczki, 2004b). A kolon-tavi vastages6ért fiizike befogasanak kériilményei A vastages6rt fiizikét a 10 Oras ellenérzésben, a masodik haloallasban fogtuk, a Kolon- t6 lapi jellegti nadasaban, a parttol kb. 50-100 m-re. A befogas napjan borongos, de még kellemes hdémérsékletii 6szi idéd volt. E napon egyebek k6zétt 28 csilpcsalpfiizikét (Phylloscopus collybita), 1 fitiszfiizikét (Phylloscopus trochilus) és 96 kék cinegét (Parus 49 Németh A. & Pigniczki Cs. caeruleus) fogtunk. A csilpcsalpfiizike esetén oktober 2-an indult egy, a korabbi napokhoz képest erdsebb, elnyulé vonulasi hullam, mely oktober 8-an 63 példanyban érte el a maxi- mumat. A kék cinegénél oktober 3-4n indult meg ez az intenzivebb, szintén elnyulo vonu- lasi hullam, mely maximumat 329 befogott példannyal ugyancsak oktober 8-an érte el. A vastagesOrti fiizike is feltehetden ezzel a nagyobb csilpcsalpfiizike- és kékcinege-hullammal érkezhetett a Karpat-medencébe. A barna fiizike 2002-es befogasakor szintén erés kékci- nege-vonulast tapasztaltunk (Németh & Pigniczki, 2004a). A kolon-tavi vastagesort fiizike leirasa A vastagesért fiizikének szembetiinéen nagy feje és vastag, erds csére volt, ettd] elte- kintve alkata hasonlitott a csilpcsalpfiizikéére. Szarnya kitarva kerek, a kézevezoknek a harmadrendti evez6k6n valo tulnyulasa révid. A befogott madar felsé csérkavaja feketés, az also cs6rkavajanak a vége feketés, tove pedig sargas; a két szin kézt a hatar kb. a cs6rkava felénél van. A fejmintazatat meghatarozta a vastag, erds szem6ld6ksavja, mely a szem mégétt, majdnem a tarkonal elvékonyodott, és az ive egy kicsit lefelé megtért. A személdéksav elél, a szem vonalaig meleg arnyalatu, enyhén zsemleszini, mig e zsemleszini rész mégétt finom ci vk D T Ge 2 Gee Swe ie. dieSoth (0) rom 7 : a Kaas Waqe. od) cent inh? sda epey ail = mage (9 Fem Oe Wan ire, wenn 0 lm ort «PAP pb oteayal? sopilemnggen ow Gs A e OD Ady : AW \ ; : oom my Aiea A i hit gell ar Fe tenslote 't a 7 _ sy anakagay, de pt th cies y 1 pam, geen ae) pen! omar gan iii 2A Where ¥, > ~~! ° aie sy hig RE A dale Apt sew, fa alent e : E a Oe no ee jet OC) ghediogetl sala same (age BY ae Dry FT ¢ a et hat at re a — q as 7 7 ici ee eee ee ee cere a EA te a arama da tuidina in ad ONS iy mec ta tryed eee v- Brew dw cme of Pakhit * abbot Meairiivetridiily, Mage ile eit in See if SeaiA.eh YOR BA a om Beet Chad ard Ho daaeabar & semtaatoy e's, 4 | wi, ae > MANY a cave pprareknee S Seetbaniah eal Ream [aa A gy ey 9 O1L-2OF acta nae wnsmaseA ate aa aa - a 4s 9 OM ee eileen Aquila (2006), Vol. 113, p. 91-105 © Ko6rnyezetvedelmi és Viztigyi Minisztérium, 2006 AZ MME NOMENCLATOR BIZOTTSAG 2003. EVI JELENTESE A MAGYARORSZAGON RITKA MADARFAJOK ELOFORDULASAROL MME Nomenclator Bizottsag Abstract MME NOMENCLATOR BIZOTTSAG (2006): The 2003 report of the Hungarian Checklist and Rarities Committee on rare birds in Hungary. Aquila 113, p. 91- 105. For the 16th report of the Hungarian Checklist and Rarities Committee 212 records were considered of which 92% were accepted (182 records of 44 different species in category A and three records of three species in category E). Out of the records from the year 2003, 92% were accepted (52 records out of 62 were accepted in category A and two records in category E). Highlights of 2003 were the first record of Aythya collaris and also the first record of Aythya affinis in Category A. Further noteworthy records of the year were the 9th record of Neophron percnopterus, 10th record of So- ciable Plover Chettusia gregaria, 4th record of Larus sabini, 4th record of Melano- corypha calandra, 3rd record of Ceftia cetti, 9-11th records of Acrocephalus agri- cola, 5th record of Phylloscopus inornatus and the 4th record of Emberiza melano- cephala. At the time of finishing the report a total of 301 species were known to have occurred in Hungary during the year 2003. Cettia cetti bred in Hungary for the first time and Lanius excubitor bred in Hungary for the second time. Authors’ address: MME Nomenclator Bizottsag, H-1121 Budapest, K6Ité utca 21. Key words: rarities report, Hungary. Bevezeteés A Magyar Madartani és Természetvédelmi Egyestilet Nomenclator Bizottsaga (MME NB) 16. jelentése a 2003-ban észlelt és jelentett ritkasagok hitelesitett adatait tartalmazza. E jelentésben tessziik kézzé a 2003-as évb6l szarmazo, de 2004-ben bekiild6tt és biralt adato- kat is. A 2003-ban biralt, de 2001-b6] vagy korabbi évekb6l szarmazo adatokat a 2001-es (MME NB, 2001b), a 2002-b61 szarmazo adatokat a 2002-es jelentésben (MME NB, 2006) tettiik k6zzé. A 2003. évi adatok lezarasa és 6sszesitése céljabol az MME NB 2003. marcius 7—8-an a biikki Rejteken, 2003. december 5—6-an K6szegen, majd 2004. november 26-an Tatan ilt dssze. 2003-ban az alabbi személyek vettek részt a bizotts4g munkajaban (abécé sorrend- ben): dr. Hadarics Tibor (titkar), dr. Magyar Gabor, Nagy Tamas, ifj. Olah Janos, Schmidt Andras (titkar), dr. Sos Endre, Végvari Zsolt és Zalai Tamas. E jelentés 6sszeallitasa soran a Nomenclator Bizottsag 212 adatot vizsgalt meg (ebben nem szerepelnek azok a fajok, amelyekr6l nem kell jelentést késziteni, csak az adataikat gylijtjiik). A bektildétt jelentések k6ziil a bizottsag 44 faj 182 adatat fogadta el A kategori- a MME NB aba, harom faj egy-egy adatat E kategdriaba; illetve négy faj tiz kéltési adatat hitelesitette (mely Ssszesen 92%-a a megvizsgalt adatoknak). A 2003-bol szarmazo 62 adatbol 52-t A kategoridsnak, kettét E kategoriasnak fogadtunk el; illetve két faj harom fészkelési adatat hitelesitettiik (ez a bekiild6tt 2003-as adatok 92%-a). A fajok neve mégétt zardjelben olvashat6 szamadatok a faj bizonyitott magyarorszagi el6forduldsainak szamat jelentik 2003-mal bezardlag. Az 1975 végéig elfogadott adatok Keve (1960, 1984) névjegyzékeiben, az MME Nomenclator Bizottsag altal 1976-1988 k6zétti, illetve 1988 ota évente elfogadott adatai az MME NB jelentéseiben talalhatok meg (a jelentések hivatkozasi adatait lasd MME NB, 2006). A legfeljebb tizendt hitelesitett adattal rendelkez6 fajok esetében az eldfordulasok 1997 végéig dsszesitve is megtalalhatok Magyarorszag madarainak névjegyzékében (Magyar et al., 1998). Az elofordulasok szamat és az dsszes példanyszamot tortjel valasztja el (amennyiben csak egy szam van feltiintetve, ez az elofordulast és az egyedszamot is jelenti). Amennyi- ben az eléfordulasok pontos szamat a Nomenclator Bizottsag tevékenységének megkezdése el6tt nem tartottak nyilvan, az adatokat ,n + az 1988 utan elfogadott adatok” formaban adjuk meg. E jelentésben tessziik k6zzé azon fajok 2003-as adatait is, melyeknek csak az eléfordu- lasa jelentendo (ftiles vécs6k, pehelyréce, sarki partfuto, nagy sarszalonka, kis goda, kaca- gocsér, kis csér, hajnalmadar). Természetvédelmi jelentosége miatt a korabbiakhoz hason- loan valamennyi 2003-as kislilik-adatot is k6z6ljtik, bar a fa) csak a Hortobagy térségén kivil leiraskételes. Ezeknél a fajoknal csak a 2003. évi el6fordulasok szamat adtuk meg zarojelben. A madarak el6fordulasi idejéiil az altalunk ismert leghosszabb iddszakot adtuk meg, még akkor is, ha a bizottsaghoz bekiildétt jelentésben nem szerepel a madar egy teriileten valo tartozkodasanak teljes iddtartama (ezen esetekben az eldfordulas idejét a Tuzok faunisztikai adatbazisa alapjan egészitettiik ki). A megfigyelés helyéiil legt6bbszGr a k6z- igazgatasi teleptiléshatart adtuk meg, és ettdl csak kivételes esetben tértiink el (pl. a Ferto kérnyéki adatok esetében rendszerint a legkézelebbi telepiilés nevét tiintettiik fel). Amennyiben a megfigyelés halastavon tértént és a megfigyelés helyétil a torendszeren beltili medence szamiat is tartalmazza a jelentés, ez a halast6 neve utan zardjelben, romai szammal szerepel. Ha a tonak vagy medencének kiil6n neve van, az ugyancsak zardjelben szerepel, pl. Hortobagyi-halasto (Kondas). Az adat utan zardjelben szerepel a megfigyelék neve. Rendszerint mindazok nevét feltiintettiik, akik a madarat elsoként megtalaltak, meg- hataroztak, és az észlelésrol jelentést készitettek. Amennyiben viszont a madarat 6tnél tébb személy talalta, a tovabbi megfigyelokre rendszerint és tarsaik megjegyzéssel utalunk. Abban az esetben, ha az adott példanyt az els megfigyelést k6veto napokon mas megfi- gyelok is lattak, vagy az adat hitelesitését a megtalalo(ko)n tul tovabbi személyek k6zre- muk6dése is segitette, rajuk és masok kifejezéssel utalunk. Ezuton is felhivjuk tagtarsaink figyelmét, amennyiben olyan ritka madar el6fordulasi adataval rendelkeznek, melyet a Nomenclator Bizottsag a részére bekiildétt jelentés hianya- ban még nem biralt, azt készitsék el, és juttassak el a bizottsag titkara cimére (MME NB titkara, 1121 Budapest, K6lt6 u. 21.). A jelentés elkészitésének modjarol egyebek mellett a Partimadar 1994/2. szamaban k6z6lt iranyelvek a mérvadok (Magyar, 1994). A jelentések barmilyen formaban készithet6k, de mind az elkészités, mind a biralatok soran kénnyebb- 92 MME NB 2003. évi jelentése séget jelent a bizottsag altal rendszeresitett jelentélap hasznalata (a bizotts4g barmelyik tagjatol kérhetd, de elérheté az MME Nomenclator BizottsAg honlapjan is: http://www.mme.hu/nb/mme_nb.htm). Felhivjuk a figyelmet tovabba arra, hogy az AERC (Association of European Rarities Committees, http://www.aerc.eu) ajanlasa szerint kivanatos a rendkiviil ritka fajok legalabb elso tiz eléfordulasi adatanak az egyenkénti, a megfigyelések kériilményeit és a madar részletes leirasat is tartalmazo, 6nall6 kézleményben valé publikdlasa valamelyik hazai szaklapban, lehetdleg olyanban, amelyik idegen nyelvii (angol vagy német) 6sszefoglaldkat is k6z61l a cikkekr6l (pl. Tuzok, Aquila stb.). Az el nem fogadott adatok a jelentés végén talalhatok a megfigyel6k nevének feltiinte- tése nélkiil. Ezeknek az adatoknak csak kisebb részénél volt a megjelélt madarfaj egyértel- muen kizarhat6 és az észlelt egyed mas fajnak hatarozhato, a tébbi esetben valdszinusithet6é volt ugyan a faj, de a bektildétt dokumentumok alapjan mégsem volt egyértelmtien megha- tarozhato. Minthogy ezek az adatok nem abszolut bizonyossaguak, a madartani szakiroda- lomban keriilend6 a rajuk valo hivatkozas. Itt kéz6ljiik azokat az adatokat is, amelyek do- kumentacidja alapjan csak nem (genus) szintjéig térténd hatarozas volt lehetséges, de a szoba johet6 fajok mind jelentésk6ételesek (pl. halfarkasok). Sajnalatos mddon tébb esetben érkezett ritka madarfajokrol adat dokumentacio (leiras, fénykép stb.) nélkiil, kiiléndsen régebbi adatok esetén. Amennyiben a megfigyelést nem dokumentaltak, azt még elbiralni sem tudtuk, és ezért automatikusan az el nem fogadott adatok k6z6tt szerepeltettiik. A jelentésben felsorolt adatokra térténd hivatkozas esetén, amennyiben az MME NB jelentésén kiviil mas forras nem adhato meg (minthogy azt mashol nem publikaltak még), javasoljuk a megfigyel6k nevét is feltiintetni a k6vetkez6 példahoz hasonldan: ,,kacagocsér (Gelochelidon nilotica): 2003. julius 12-13. Fertovjlak, Nyéki-szallas 1 ad. pld. (Pellinger A., Hadarics T. in MME NB, 2006)”. A hitelesitend6 fajok kérét érint6 valtozasok Az 1998-ban felfedezett Ujfehérto kérnyéki szikipacsirta (Calandrella brachydactyla) k6lt6allomany esetében 2004. januar 1-t6l a Hortobagy mellett erre a teriiletre nézve is feloldottuk a leiraskételezettséget (a k6lt6allomany nagysagara vonatkoz6 adatokat azon- ban tovabbra is el kell juttatni a Nomenclator Bizottsaghoz). Személyi valtozasok A 2003 soran a Nomenclator Bizottsagbol megbizatasanak lejartaval tavozo Schmidt Andras titkar helyére a bizottsag Zalai Tamast valasztotta Wj tagjanak. A titkari teendoket a tovabbiakban dr. Hadarics Tibor \atja el. Schmidt Andrasnak ezuton is készénetet mon- dunk a sokéves bizottsagi tevékenységéért, kiil6ndsen nagyra értékeljiik a titkarként végzett preciz munkajat. 93 MME NB A 2003. év nevezetességei 2003-ban az MME NB ket Uj madarfajt fogadott el hazank madarainak névjegyzékébe: elészér bizonyitottak Magyarorszagon az Orvés réce (Aythya collaris) és a bubos réce (Aythya affinis) elofordulasat. Ritka és alkalmi k6lt6fajok fészkelési adatait 1998-tdl kezdte meg rendszeresen gytjteni és hitelesiteni az MME NB (Schmidt, 1998). 2003-ban el6észér sikeriilt bizonyitani a berki poszata (Cettia cetti) fészkelését hazankban (Schmidt, 2005). Ebben az évben masodszor bizonyitottak a nagy orgébics (Lanius excubitor) kéltését Magyarorszagon. Tovabbi emlitésre mélt6 adatok 2003-ban: a kékcsérii réce (Oxyura leucocephala) 1988 utani 8., a dédgkeselyi (Neophron percnopterus) 9., a lilebibic (Chettusia gregaria) 10., a fecskesiraly (Larus sabini) 4., a kalandrapesirta (Melanocorypha calandra) 4., a berki poszata (Cettia cetti) 3., a rozsdas nadiposzata (Acrocephalus agricola) 9-11., a vandorfiizike (Phylloscopus inornatus) 5., a v6résfejl gébics (Lanius senator) 1988 utani 4. (Hadarics, 2006) és a kucsmas sarmany (Emberiza melanocephala) 4. eléfordulasa. A jelentés kéziratanak lezarasaig hitelesitett adatok alapjan 2003 soran 301 madarfaj fordult el6 bizonyitottan hazank hatarain beliil. Az MME NB 4ltal 2003-ban elfogadott adatok — Accepted records in 2003 A Magyarorszagon hitelesitetten elofordult madarfajok egyes adatait az AERC (Association of European Rarities Committees) altal javasolt kategoriak alapjan soroltuk be. Az egyes kategoriak meghatarozasa a legujabb névjegyzék (Magyar et al., 1998) beve- zetojében, az elbiraland6 fajok listaja az 1994-es jelentésben (Magyar, 1995) és a legujab- ban megjelent fajlistaban (Magyar, 1996) talalhato meg. A kategoria Fiiles vécs6k (Podiceps auritus) (128/179) 2003. aprilis 10. Szeged, Fehér-t6 | ad. (naszruhas) pld. (Mészaros Cs.); 2003. aprilis 22. Hortobagy, Hortobagyi-halasto (Kondas) | ad. (vedl6) pld. (Tar J., Szilagyi A.); 2003. oktober 24. Hortobagy, Hortobagyi-halast6 (Kondas) | ad. (nyugalmi ruhas) pld. (Tar J.); 2003. november 8. Abadszalok, Tisza-t6 (Abadszaloki-6b6l) | pld. (Borbath P., Zalai T.); 2003. november 7. Szeged, Szegedi-Ferto (II/2. td) 1 ad. pld. (Mészaros Cs., Vesztergom N.); 2003. november 8-24. Hortobagy, Hortobagyi-halast6 (Kondas) | ad. (nyugalmi ruhas) pld. (Gyiire P., Olah J., Ecsedi Z., Emri T., Tar J. és masok); 2003. november 20. Karcag, Kecskeri-viztarozé 1 (nyugalmi ruhas) pld. (Monoki A.) (Monoki, 2003b); 2003. december 8. Hortobagy, Hortobagyi-halasté (Kondas) | pld. (Tar J.); Kis hattya (Cygnus columbianus bewickii) (15/42) 2003. november 23. Fonydd, Balaton 2 ad. pld. (Lendvai Cs., Fodor A. és tarsaik); Enekes hattya (Cygnus cygnus) (1996 ota: 35/80) 2003. marcius 20. Hortobagy, Hortobagyi-halast6 (XI. to) | ad. pld. (Simay G.); 94 MME NB 2003. évi jelentése 2003. junius 19. Balmazijvaros, Kis-szeg (Kishortobagyi csarda felett) 3 ad. pld. (Szilagyi Attila); 2003. november 13-14. Szabadkigyés, Apati-puszta | ad. pld. (Forgach B., Toth L.); Révidesérii lad (Anser brachyrhynchus) (12/140) 2003. marcius 31. — aprilis 1. Pusztaszer, Btidds-szék 1 ad. pld. (Nagy T. és masok); Kis lilik (Anser erythropus) 2003. januar 17. Debrecen, Latokép 5 pld. (Tar J., Végvari Zs., Emri T., Zéld B.); 2003. februar 2. Nagyhegyes | ad. pld. (Vasas A.); 2003. marcius 7. Nagyivan, Nagyivani-puszta | pld. (Kovacs G.); 2003. marcius 20. Szabadszallas, Zab-szék | ad. pld. (Kokay B., Laposa D.); 2003. marcius 20-28. Hortobagy, Kis-Kecskés max. 6 pld.: mdrcius 20. 1 ad. him pld. (Tar J.); mar- cius 28. 6 pld. (Szilagyi A., Tar J.); 2003. marcius 25. Hortobagy, Kasa-hat 2 pld. (Kovacs G.); 2003. marcius 28. Hortobagy, Dinnyés-lapos | pld. (Tar J.); 2003. marcius 2S—29. Hortobagy, Cserepes-puszta és Dinnyés-lapos 18 pld. (Tar J.; Olah J.); 2003. aprilis 13-26. Hortobagy, Hortobagyi-halast6 max. 46 pld.: dprilis 13. 46 pld. (Tar J.); aprilis 20. 6 pld. (Fodor A. és tarsai); dprilis 21. 14 pld. (Olah J., Tihanyi G.); dprilis 26. 14 pld. (Gyiire Pas 2003. aprilis 21-23. Hortobagy, ROokas 14 pld. (Tar J., Konyhas S.); 2003. aprilis 27-28. Hortobagy, Kis-Kecskés max. 13 pld.: aprilis 27. 12 pld. (Emri T.); aprilis 28. 13 pld. (Tar J.); 2003. szeptember 19. Hortobagy, Cserepes-puszta 7 pld. (Tar J.); 2003. szeptember 22. — november 9. Hortobagy, Hortobagyi-halast6 max. 45 pld.: szeptember 22-24. 39 pld. (Tar J. és masok); szeptember 26. 39 pld. (Harangi M., Nagy Gy., Tar J.); szeptember 27. 45 pld. (Végvari Zs.); szeptember 28. 42 pld. (Végvari Zs.); szeptember 29. 3 pld. (Végvari Zs.); oktober 2. 4 pld. (Tar J.); oktober 3. 39 pld. (Tar J.); oktober 8. 40 pld. (Végvari Zs.); oktober 1 1— 12. 30 pld. (Végvari Zs.; Tar J.); oktober 14. 42 pld. (Tar J., Tihanyi G.); oktober 16. 42 pld. (Konyhas S.); oktéber 27. 42 pld. (Konyhas S.); oktober 28. 32 pld. (Tar J.); oktober 29. 35 pld. (Ecsedi Z.); oktober 31. 33 pld. (Olah J., Tar J.); november 5. 32 pld. (Ecsedi Z., Nagy Gy.); no- vember 8. 27 pld. (Emri T., Gytire P.); november 9. 3 pld. (Olah J., Ecsedi Z., Tar J., Tihanyi G.); 2003. oktober 16. Hortobagy, ROokas 26 pld. (Konyhas S.); 2003. november 2. Hortobagy, Kis-Kecskés 33 pld. (Tar J.); 2003. november 2—4. Geszt, Begécsi-viztarozo (III. to) 1 ad. + 1 juv. (ly) pld. (Olah J., Ecsedi Z., Vasas A.; Tégye J.); 2003. november 6. Hortobagy, Nagy-Kecskés 27 pld. (Olah J.); 2003. november 8. Dunatetétlen, B6ddi-szék 2 ad. pld. (Kokay B., Laposa D., Hegedts D.); 2003. november 13. Balmazujvaros, Viragoskuti-halasto | juv. (ly) pld. (Olah J., Tar J., Tihanyi G.); 2003. november 14. Biharugra, Biharugrai-halastavak | ad. pld. (Vasas A., Togye J., Széll A.); 2003. november 18. Hortobagy, Kis-Kecskés | imm. (2y) pld. (Tar J.); 2003. november 20. Tiszanana, Pap-f6ld 2 ad. + 1 juv. (ly) pld. (Borbath P.); 2003. november 21. Fiilépszallas, Csaba-szék 2 ad. pld. (K6kay B., Steiner A.); 2003. december 13. Filépszallas, Kelemen-szék 2 ad. pld. (Kokay B., Hegedts D.); Orvés lad (Branta bernicla) (39/41) 2003. november 12-17. Dunatetétlen, Béddi-szék 1 juv. (ly) (ssp. bernicla) pld. (Kokay Sz., D. Byrne és masok); 2003. november 23. Geszt, Begécsi-viztarozo (II. to) 1 ad. (ssp. bernicla) pld. (Vasas A., Togye J.); 95 MME NB Vorés asélud (Tadorna ferruginea) (A: 34/46, D: 8/12) 2003. augusztus 14. Hortobagy, Hortobagyi-halast6é (Kondas) | juv. (ly) pld. (Tihanyi G., Nagy I., Papp J.); 2003. november 9-12. Dunatetétlen, B6ddi-szék | ad. him pld. (Pigniczki Cs., Ferenczi M., Kovacs S.; Kékay Sz., D. Byrne); Orvis réce (Aythya collaris) (1) 2003. aprilis 20-26. Sumony, Sumonyi-halasto (II. és III. to) 1 ad. (naszruhas) him pld. iene he Sos E., Molnar V. és masok); Bubos réce (Aythya affinis) (1) 2003. aprilis 19-20. Hortobagy, Hortobagyi-halast6 (Kondas és VII. to) 1 ad. him pld. (Tar Janos és masok); Pehelyréce (Somateria mollissima) (2003: 3/6) 2003. oktéber 11. Dunakiliti, Duna (duzzasztomt) 3 pld. (Pénzes L.); 2003. november 2. Fenékpuszta, Balaton 2 pld. (Cser Sz., Gal Sz., Farago A); 2003. november 2—23. Szantod, Balaton | pld. (Cser Sz., Gal Sz., Faragé A.; Palinkas A., Illés G. és masok); 2003. november 15. Balatonféldvar, Balaton | pld. (Illés G., Lelovics A., Palinkas A.) valdszinileg azonos a november 2—23. k6zétt Szantodnal megfigyelt madarral; 2003. december 5. Fenékpuszta, Balaton 2 pld. (Olah J., Tar J., Zalai T., Végvari Zs.) valészintleg azonosak a november 2-an ugyanitt megfigyelt madarakkal; Kékesérti réce (Oxyura leucocephala) (n+8) 2003. oktober 29. Balmazujvaros, Viragoskuti-halasto (IV. to) 1 tojé vagy imm. pld. (Tar J., Tihanyi G. és masok); 2003. december 7—10. Hortobagy, Fényesi-halasto (III. to) 1 juv. (ly) pld. (Emri T., Gyiire P., Zéld B. és masok); 2003. december 16. Hortobagy, Csécsi-halast6 (III. t6) 1 juv. (ly) pld. (Emri T.) azonos a december 7-10. k6z6tt a Fényesi-halastavon megfigyelt madarral; Doégkeselyti (Neophron percnopterus) (9/15) 2003. majus 19. Hortobagy, Borsos és Konya | subad. pld. (Ecsedi Z. és tarsai; Tar J.); Fako rétihéja (Circus macrourus) (n+103/105) 2003. marcius 30. Hortobagy, Nagy-Vokonya | ad. him pld. (Olah J., Ecsedi Z., Nagy Gy.); 2003. aprilis 1. Zsaka, Horgas | ad. him pld. (Vasas A.); 2003. aprilis 3. Szabadkigyés, Nagyerdo | ad. him pld. (Forgach B., Széplaki J.); 2003. aprilis 9. Balmazujvaros, Nagy-hat (Telekféld) 1 ad. him pld. (Szilagyi A.); 2003. aprilis 11. BerettyOujfalu, Baglyas | ad. him pld. (Vasas A., Demeter L.); 2003. dprilis 12. Nagykopanes, Kopancsi-puszta | imm. (2y) him pld. (Mészaros Cs., Kotyman L., Ozer) 2003. aprilis 17. Erdébénye, Lécse-tanya | imm. (3y) him pld. (Olah J., Petrovics Z. és tarsaik); 2003. aprilis 19. Karolyfalva 1 ad. toj6 (Olah J., Petrovics Z. és tarsaik); 2003. majus 24. Mako-Rakos, Csikéspuszta 1 toj6 pld. (Tokody B., Domjan A.); 2003. szeptember 6. Hortobagy, Kis-Kondas | ad. him pld. (Vasas A. és tarsai); 96 MME NB 2003. évi jelentése 2003. szeptember 6. Hortobagy, Hortobagyi-halasté (Kondas) 1 juv. (ly) pld. (Olah J., Ecsedi Z., M. Watson); 2003. szeptember 9. Hortobagy, Hortobagyi-halasté (Kondas) 1 juv. (ly) pld. (Olah J., Ecsedi Z., M. Watson) valdszintileg azonos a szeptember 6-An ugyanitt megfigyelt juv. madarral; 2003. szeptember 9. Nadudvar, Borzas-puszta | juv. (ly) pld. (Olah J., Ecsedi Z., M. Watson); 2003. szeptember 10. Pély, Hosszi-ferté | ad. him pld. (Borbath P.); 2003. szeptember 12. Turkeve, Balai-pusztak | imm. him (Monoki A.) (Monoki, 2003a); 2003. szeptember 20. Hortobagy, Ecse-zug 1 ad. him pld. (Ecsedi Z., Olah J.); 2003. szeptember 20. Nagyivan | ad. him pld. (Kovacs G., A. Forsten, Schmidt A., Kévari Ts) 2003. szeptember 21. Nagykopancs, Nagykopancsi-puszta | ad. him pld. (Kokai K., Cseh J.); 2003. szeptember 23. Hortobagy, Kis-Vékonya | ad. him pld. (Olah J., Ecsedi Z.); Kis héja (Accipiter brevipes) 2003. augusztus 11. Hortobagy, Faluvéghalma | ad. him pld. (Szilagyi A.); Vorésfarku egerészélyv (Buteo buteo vulpinus) tipust (n+5) 2003. szeptember 11. Pély | imm. pld. (Katona Cs.); Fekete sas (Aquila clanga) (n+37) 2003. november 19. — 2004. marcius 10. Nagyhegyes, Elepi-halasto, Alféldi-erd6é | ad. pld. (Szilagyi A. és masok) lehetséges, hogy azonos az ugyanitt 2002. november 6. és 2003. januar 29. kézétt megfigyelt madarral; Pusztai sas (Aquila nipalensis) (23/32) 2003. majus 3. Nabrad 1 imm. (3y) pld. (Vasas A. és masok); 2003. majus 26. Sarrétudvari 1 imm. (2y) him pld. (Boruzs A., Vanyi R., Vasas A., Kiss R.); 2003. julius 2-28. Balmazujvaros, Darassa-puszta, Szandalik és Kis-szeg max. 5 pld.: judius 3. 1 imm. (4y) pld. (Tar J.); julius 4. 1 1mm. (2y) + 1 imm. (3y) pld. (Tar J., Ecsedi Z., Olah J.); julius 5. 2 pld. (Fodor A., Steiner A., Laposa D., Kota A.); julius 10. 1 imm. (4y) pld.; juilius 12. 1 imm. pld. (Gyiire P.); julius 17. 1 1mm. (2y) + 2 imm. (3y) + 2 imm. (4y) pld. (Ecsedi Z., Tar J.); julius 19. 3 imm. pld. (Emri T.); j/ius 20. 1 1mm. (2y) + 1 imm. (3y) pld. (Tar J.); julius 21. 3 imm. pld. (Tar J.); julius 24. 1 imm. (3y) pld. (Tar J.); jilius 28. 1 imm. (Tar J.); Lilebibic (Chettusia gregaria) (9) 2003. szeptember 20. Kunmadaras, Kunkapolnasi-mocsar 1 ad. (vedl6) pld. (Kovacs G.) (Kovacs, 2004); 2003. oktober 10. Hortobagy, Zam-puszta (Kenderhato-ér) és Csécsi-halasto (V. to) | ad. (nyugalmi ruhas) pld. (Kovacs G., Végvari Zs., Ecsedi Z., Olah J., Tar J.) (Kovacs, 2004); valoszinu, hogy azonos a szeptember 20-an a Kunkapolnasi-mocsarban megfigyelt madarral; 2003. oktéber 13. Ecsegfalva, Kenderesszigeti-halastavak 1 ad. (nyugalmi ruhas) pld. (Monoki A.) (Monoki, 2003e) valoszint, hogy azonos az oktdber 10-én a Hortobagyon megfigyelt madarral; Sarki partfut6é (Calidris canutus) (2003: 20/44) 2003. majus 26. Fonyod-Alsobélatelep, Balaton | ad. (nyugalmi ruhas) pld. (Steiner A., Fodor A., Lendvai Cs., Laposa D.); 2003. augusztus 10-13. Nagyhegyes, Elepi-halast6 max. 5 pld.: augusztus 10. 2 juv. (ly) pld. (Szil- agyi A.); augusztus 11. | juv. (ly) pld. (Végvari Zs.); augusztus 12. | ad. + 4 juv. (Ly) pld. (Szil- agyi A., Zalai T., Olah J.); augusztus 13. 1 pld. (Végvari Zs.); oF MME NB 2003. augusztus 21. Dinnyés | pld. (Hegedts D.); 2003. augusztus 21-22. Szeged, Fehér-té 4 juv. (ly) pld. (Mészaros Cs. és tarsai); 2003. augusztus 28-29. Halasztelek, Duna 2 juv. (ly) pld. (Zsoldos M., Kokay Sz., Kokay B.); 2003. augusztus 29. Petohaza, cukorgyari tilepitotavak 2 juv. (ly) pld. (Pellinger A.); 2003. augusztus vége — szeptember 9. Fertétjlak, Nyéki-szallas max. 5 pld.: augusztus vége 2 pld.; szeptember eleje 5 pld. (megfogva); szeptember 9. 4 pld. (Pellinger A.); 2003. augusztus 30. — szeptember 1. Naszaly, Ferencmajori-halastavak 1 juv. (ly) pld. (Csonka P. és masok); 2003. augusztus 30. — szeptember 14. Hortobagy, Fényesi-halast6 max. 3 pld.: augusztus 30. 1 juv. (ly) pld. (Gédér R., Zalai T.); szeptember 5. 3 juv. (ly) pld. (Kokay Sz. és tarsai); szeptember 10-— 14. | ad. (nyugalmi ruhas) pld. (Gal A., Emri T.); 2003. szeptember eleje Szeged, Szegedi-Fert6 4 pld. (Kokai K.); 2003. szeptember 6. Szeged, Fehér-t6 (XV. to) 2 juv. (ly) pld. (Kokai K.); 2003. szeptember 6—7. Hortobagy, Hortobagyi-halasto | juv. (ly) pld. (Tar J., Szilagyi A., Zalai T. és masok); 2003. szeptember 13. Balatonberény, Balaton | pld. (Cser Sz., Farago A., Gal Sz., Talabér G., Palatin GL; 2003. szeptember 13. Balatonészéd, Balaton 1 pld. (Cser Sz., Farago A., Gal Sz., Talabér G., Palatin G.); 2003. szeptember 13. Tarnaszentmiklés, Ludas | pld. (Zalai T.); 2003. szeptember 16. Szantod, Balaton 5 pld. (Nagy L., Lelkes A., Kodsz B.); 2003. szeptember 16—18. Hortobagy, Csécsi-halast6 2 pld. (Konyhas S., Tar J.; Tihanyi G.); 2003. szeptember 16-23. Hortobagy, Hortobagyi-halasté 1 juv. (ly) pld. (Tar J., Tihanyi G., Olah J., Szilagyi A.); 2003. szeptember 21]. Balatonszarsz6, Balaton | juv. (ly) pld. (Berényi Zs., Lendvai Cs.); 2003. oktober 30-31. Hortobagy, KungyGrgyi-halasto | juv. (ly) pld. (Kovacs G.; Ecsedi Z.); Vandorpartfut6 (Calidris melanotos) (26/30) 2003. szeptember 4. Zalaszabar, Kis-Balaton (I. titem) | pld. (Farago A., Cser Sz., Gal yale 2003. szeptember 14-21. Dinnyés, Dinnyési-Fert6 | juv. (ly) pld. (Lendvai Cs., Berényi Zs., Hegedtis D. és masok); 2003. szeptember 16. Fertoujlak, Nyéki-szallas 1 juv. (ly) pld. (Hadarics T., Dorogman Cs., Pellinger A., Mogyorosi S., Ambrus A.) (Hadarics, 2006); 2003. szeptember 22—23. Balmaztjvaros, Viragoskuti-halasto (II. to) 1 juv. (ly) pld. (Simay G., Ambach F., Fajcsak B. és masok); 2003. szeptember 23. Hortobagy, Hortobagyi-halasté (V. t6) 1 juv. (ly) pld. (Tihanyi G., Tar J. és masok) feltehet6en azonos a szeptember 22—23-an a Viragoskuti-halastavon megfigyelt madarral; 2003. szeptember 27. Kaba, cukorgyari tilepitotavak 2 juv. (ly) pld. (Emri T., Gyiire P.); Nagy sarszalonka (Gallinago media) (2003: 6) 2003. aprilis 17. Hortobagy, Nagy-Voékonya | pld. (Nagy Gy.); 2003. majus 8. Mako-Rakos, Montag-puszta | pld. (Mészaros Csaba); 2003. majus 15. Hortobagy, Zam-puszta | pld. (Konyhas S.); 2003. augusztus 15. Balmazujvaros, Magdolna-puszta (szennyviziilepitd) | pld. (Szilagyi A.); 2003. augusztus 15-17. Jaszivany, Ordég-hat | pld. (Zalai T.); 2003. augusztzus 16—17. Balmazujvaros, Nagy-szik | pld. (Olah J.; Tihanyi G.); Kis goda (Limosa lapponica) (2003: min. 17/19) 2003. marcius 30. Apaj, Szinyog-puszta | pld. (Kareza Zs., Lorant M., Vadasz Cs., Hegedtis D.); 98 MME NB 2003. évi jelentése 2003. aprilis 26. Hortobagy, Gyékérkuti-halast6é 1 pld. (Gyiire P.); 2003. majus 1-2. Témérkény, Csaj-t6 1 pld. (Ampovics Zs., Laszlé B.; Tokody B., Domjan A.); 2003. majus 17-18. Hortobagy, Akadémiai-halasto 1 tojé pld. (Ecsedi Z.); 2003. junius 4. Rétszilas, Rétszilasi-halastavak 1 pld. (Horvath G., Varga A., Szinai P.); 2003. szeptember 5—7. Hortobagy, Fényesi-halasté 1 pld. (Kovacs G., Olah J. és tarsaik; Zalai T.); 2003. szeptember 10. Fertéujlak, Nyéki-szallas | pld. (Pellinger A.); 2003. szeptember 13. Fonyod-Fonyédliget, Balaton 2 pld. (Kovacs Gy., Vincze B.); 2003. szeptember 13. Zalaszabar, Kis-Balaton (I. iitem) 1 pld. (Cser Sz., Farago A., Gal Sz., Talabér G.); 2003. szeptember 14. Piispékhatvan, Piispékhatvani-viztaroz6 | juv. (ly) pld. (Fodor A.); 2003. szeptember 14—16. Hortobagy, Csécsi-halasté 1 pld. (Balazs I.; Tar J.); 2003. szeptember 16. Tihany, Balaton (tihanyi rév) 2 pld. (Nagy L.); 2003. szeptember 22. Fertéujlak, Ferté (Madarvarta-db6l) 1 pld. (Vaczi M.); 2003. szeptember 24. — oktober 4. Petéhaza, cukorgyari tilepitétavak 1 juv. (ly) pld. (Pellinger A.); 2003. szeptember 26. Zalavar, Kis-Balaton (Barandi-viz) 1 pld. (Gal Sz.); 2003. szeptember 27-28. Kaba, cukorgyari tilepitétavak 1 juv. (ly) pld. (Emri T., Gyiire P.; Vasas A., Vanyi R.); 2003. szeptember vége Szeged, Fehér-to | juv. (ly) pld. (Mészaros Csaba); Terekcank6 (Xenus cinereus) (46/50) 2003. aprilis 28-29. Balmazujvaros, Viragoskuti-halasto 1 ad. (naszruhas) pld. (Ecsedi Z., Olah J.; Simay G.); Ekfarku halfarkas (Stercorarius parasiticus) (n+37/39) 2003. majus 3. Fertoujlak, Nyéki-szallas 1 ad. (vilagos szinvaltozatu) pld. (Pellinger A.); 2003. julius 19. Balatonberény, Balaton | ad. (vilagos szinvaltozati) pld. (Faragé A., Gal Sz., Talabér G., Palatin G.); 2003. szeptember 14-16. Szeged, Szegedi-Ferté 1 ad. (vilagos-szinvaltozatu) pld. (Barkéczi Cs. és masok); 2003. szeptember 14. — oktober 12. Szeged, Szegedi-Fert6 (II/2. és II/I. to) 1 juv. (ly) (sétét szin- valtozatu) pld. (Tokody B., Domjan A.; Bark6czi Cs., Ampovics Zs.; KOkai K. és masok); 2003. oktober 22—23. Hortobagy, Bivalyhalmi-halasto (II. to) 1 ad. (vilagos szinvaltozatu) pld. (Ti- hanyi G., Tar J. és masok); 2003. oktober 24. Hortobagy, Derzsi-halast6 | ad. (vilagos szinvaltozatu) pld. (Schmidt A., Ecsedi Z., Olah J.) azonos az oktéber 22—23-an a Bivalyhalmi-halastavon megfigyelt madarral; Halaszsiraly (Larus ichthyaetus) (86/94) 2003. aprilis 13. — majus 1. Geszt, Begécsi-viztarozé (VI. to) 1 imm. (3y) pld. (Vasas A., Toth [., Togye J.); 2003. aprilis 20. Geszt, Begécsi-viztarozo (IX. t6) | imm. (2y) pld. (Olah. J. és tarsai); 2003. augusztus 12. — november 12. Szeged, Fehér-t6 és Szegedi-Fert6 | ad. pld. (Tokody B., Domjan A; Mészaros Cs.; Kokai K. és masok); 2003. augusztus 19. — oktober 9. Kunhegyes, Telekhalmi-halastavak | swbad. pld. (Monoki A., Zalai T.) (fénykép: A Puszta 20, p. 321) (Monoki, 2003d); 2003. augusztus 29. Nagykallo, Harangodi-viztaroz6 | imm. (3y/4y) (nyugalmi ruhaba vedl6) pld. (Weszelinov O., Debreceni J., Lisztes A., Torék H. A., Hunyadvari P.); 2003. oktdber 22. Ecsegfalva, Kenderesszigeti-halastavak 1 ad. (nyugalmi ruhas) pld. (Monoki A.) (fénykép: A Puszta 20, p. 323. (Monoki, 2003c); 99 MME NB 2003. november 7-16. Nagyhegyes, Elepi-halasté (VIII. to) 1 imm. (ly) pld. (Szilagyi A., Ecsedi Z., Olah J.); Fecskesiraly (Larus sabini) (4) 2003. november 8-9. Hortobagy, Bivalyhalmi-halast6 | ad. (naszruhas) pld. (Emri T., Gyiire P., Z6ld B. és masok); Heringsiraly graellsii alfaj jegyeit mutaté példany (Larus fuscus graellsii tipusu) (1) 2003. oktober 24. Hortobagy, Derzsi-halast6 (XI. t6) 1 ad. pld. (Olah J., Ecsedi Z.; G. Gorman, Schmidt A. és masok); Heringsiraly graellsii vagy intermedius alfaja (Larus fuscus graellsii/intermedius) (4) 2003. augusztus 20. Naszaly, Ferencmajori-halastavak | ad. pld. (megfogva) (Csonka P. és tarsai); Heringsiraly graellsii, intermedius vagy heuglini alfaja (Larus fuscus graellsii/intermedius/ heuglini) (2) 2003. oktober 24-25. Szeged, Fehér-to (XII. to) és Szegedi-Fert6 (1/2. to) 1 ad. (nyugalmi ruhas) pld. (Mészaros Cs., Hegedtis D., Barécsy A., Engi L., Puskas J.); Eziistsiraly (Larus argentatus) (1998 ota 12) ’ ; 2003. januar 16. Szeged, Tisza | imm. (ly) pld. (Barkoczi Cs., Rimoczi A., Benei Zs., Tamas A.); 2003. november 14. Sandorfalva | ad. (nyugalmi ruhas) pld. (Bark6czi Cs., Tallosy Sz., Szél K.); Dolmanyos siraly (Larus marinus) (46/53) 2003. november 14. Nagyhegyes, Elepi-halasto (III. to) 1 ad. pld. (Szilagyi A.); 2003. november 15-17. Balmazujvaros, Viragoskuti-halast6 (I. t6) 1 ad. pld. (Dobi A., Katona J.; Tar J., Tihanyi G. és masok) azonos a november 14-én a nagyhegyesi Elepi-halastavon megfigyelt madarral; Kacagocsér (Gelochelidon nilotica) (n+110/151) 2003. majus 3—5. Balmazuyjvaros, Viragoskuti-halasto max. 2 pld.: mdjus 3. 1 pld. (Olah J., Ecsedi Z., Simay A.); majus 4—5. 2 pld. (Szilagyi A., Tar J., Vasas A., Zalai T.); 2003. majus 15. Abadszalok, Meleghtanyai-tilepit6k 2 pld. (Zalai T.); 2003. majus 16. Kaba, cukorgyari tilepitotavak | ad. (naszruhas) pld. (Sos E. és tarsai); 2003. majus 18. Balmazujvaros, Viragoskuti-halasto | ad. pld. (Emri T., Zéld B.); 2003. junius 16. Fertoujlak, Nyéki-szallas | ad. pld. (Pellinger A.); 2003. junius 21. Fil6pszallas, Kelemen-szék | ad. pld. (Pigniczki Cs.); 2003. julius 12-13. Fertoujlak, Nyéki-szallas | ad. pld. (Pellinger A., Hadarics T.); 2003. augusztus 21. Hortobagy, Hortobagyi-halast6 (Kondas) | (ved16) pld. (Végvari Zs.); Kenti esér (Sterna sandvicensis) (17/37) 2003. augusztus 13. Balatonberény, Balaton | ad. (nyugalmi ruhas) pld. (Gal Sz., Faragé A., Cser SZa)5 2003. augusztus 19-20. Balmazujvaros, Viragoskuti-halast6 (IV. és Il. to) 1 ad. (nyugalmi ruhaba vedl6) pld. (Dobi A., Katona J. és masok); 2003. augusztus 29. — szeptember 7. Fonyod-Fonyédliget (Balaton) 2 ad. (nyugalmi ruhas) pld. (Ba- lazs P. és masok); 100 MME NB 2003. évi jelentése Kis esér (Sterna albifrons) (2003: 15/22-24) 2003. dprilis 20. Fertoujlak, Nyéki-szallas 1 pld. (Pellinger A.); 2003. aprilis 24. Sarkeresztur, Sarkany-t6 1 ad. pld. (Riezing N.; Csonka P.); 2003. aprilis 25. Balmazijvaros, Nagy-szik 1 pld. (Szilagyi A.); 2003. aprilis 29. — majus 2. Balmazujvaros, Viragoskuti-halast6 max. 2 pld.: dprilis 29. — mdjus 1. 2 ad. pld. (Ecsedi Z., Olah J.); majus 2. 1 ad. pld. (Gyiire P., Emri T., Varga L., Zéld B.); 2003. majus 26. Fonyéd-Alsobélatelep, Balaton 2 ad. pld. (Horvath G.); 2003. junius I. Rétszilas, Rétszilasi-halastavak 1 ad. pld. (Hegedtis D.); 2003. junius 16. Naszaly, Ferencmajori-halastavak | ad. pld. (Csonka P.); 2003. junius 28. Fertoujlak, Nyéki-szallas 1 ad. pld. (Mogyorési S.); 2003. julius 7. Ortilos, Vizvar és Bélavar, Drava 6-8 pld. (Szemadam Gy., Toldi M., Krall A.); 2003. julius 19. Szeged, Szegedi-Fert6 | pld. (Barkéczi Cs., Domoki F.); 2003. julius 27-28. Szeged, Szegedi-Fert6 1 juv. (ly) pld. (Mészaros Cs., Barocsy A. és tarsaik); 2003. augusztus 3. Rétszilas, Rétszilasi-halastavak | ad. pld. (Vasuta G.); 2003. augusztus 9-10. Naszaly, Ferencmajori-halastavak | ad. pld. (Csonka P.); 2003. augusztus 12. Apaj, 0) halastavak | pld. (Verseczki N., Pintér B., Varga A.); 2003. szeptember 16. Hortobagy, Csécsi-halasto | juv. (ly) pld. (Tar J.); Kalandrapacsirta (Melanocorypha calandra) (4) 2003. oktober 25. Szeged, Fehér-td | pld. (Ecsedi Z., Tar J. és tarsaik); Citrombilleget6 (Motacilla citreola) (29/31) 2003. aprilis 26. Berettyoujfalu, Andahaza-puszta 1 imm. (2y) him pld. (Vanyi R., Vasas A. és ma- sok); 2003. aprilis 30. Apaj, régi halastavak | toj6 pld. (Kokay B.); 2003. augusztus 28. Tarnaszentmikldés, Ludas 1 juv. (ly) pld. (Zalai T., Borbath P.); Berki poszata (Ceftia cetti) (3) 2003. majus 9. — julius 7. Kis-Balaton, Ingoi-berek | ad. (énekl6) him (Tar J., Olah J., Zalai T.; Szi- geti B., Schmidt A. és masok); Rozsdas nadiposzata (Acrocephalus agricola) (11) 2003. julius 20-21. Szeged, Fehér-to (XIII. td) 1 ad. tojo pld. (megfogva) (Torday L. és masok); 2003. szeptember 4. Hortobagy, Hortobagyi-halasto | pld. (M. Watson); 2003. szeptember 29. Szeged, Fehér-to (XIII to) 1 juv. (ly) pld. (megfogva) (Lovaszi P., Asboth N., Huszar P., Tokody B., Olah J. és masok); Vandorfiizike (Phylloscopus inornatus) (5) 2003. oktéber 14-15. Barabas, Kaszonyi-hegy | pld. (megfogva) (Petrillané Bartha E., Tordk H. A. és masok) (Térék & Petrillané Bartha, 2006); Hainalmadar (Tichodroma muraria) (2003: 14) 2003. januar I. Nagyharsany, Szarsomly6 | pld. (Onodi M.); 2003. janudr 25. — marcius 15. Nagymaros, Szent Mihaly-hegy 1 pld. (Lendvai Cs., Fodor A., Barkoczi Cs., Steiner A. és masok); 2003. februar 23. Tatabanya, Nagy-Keselé-hegy 1 pld. (Csonka P.); 2003. februar 25. Nagyharsany, Szarsomlyo | (vedl6) him pld. (Onodi M.); 2003. oktéber 18. — 2004. januar 31. Nagyharsany, Szarsomly6 1 pld. (Onodi M. és masok); 101 MME NB 2003. oktober 21. Nagyivan, Roka-hat és Jézus-tanya k6zétt | pld. (Szigeti B.); 2003. oktéber 24. — december 21. Siitt6, Nagy-Pisznice | pld. (Argai S., Csonka P., Kovacs K., Batky K., Batky G. és masok); 2003. oktober 26. Badacsonytérdemic, kébanya | pld. (Vasuta G. és tarsai); 2003. november 1. Uzsa, kébanya | pld. (Vasuta G. és tarsai); 2003. november 1. — december 31. Tatabanya, Nagy-Keseld-hegy | pld. (Csonka P. és masok); 2003. november 1. — 2004. janudr 31. Nagyharsany, Szarsomly6 | pld. (Onodi M.); 2003. november 10. Labatlan, Porc-k6 1 pld. (Csonka P.); 2003. november 12. Bajét, Oreg-k6 1 pld. (Barina Z., Csonka P., Batky G.); 2003. december I 1. Szandavaralja, k6banya | pld. (Filip T., Jele N.); Vordésfeji gébics (Lanius senator) (n+4/5) 2003. majus I. Fertoszéplak, Széplaki-legel6 1 ad. him pld. (Vaczi M., Pellinger A., Mogyorosi S., Molnar B. és masok) (Hadarics, 2006); Karmazsinpir6k (Carpodacus erythrinus) (22/24) 2003. majus 24. Hortobagy, Hortobagyi-halasto (I. to) 1 toj6 vagy imm. him pld. (Tar J., Tihanyi G.); 2003. juilius 16. — augusztus 13. Tapolea, Ady Endre utca | ad. him + 1 ad. tojo pld. (Tomor A., Ferenczi M.); Sarkantyus sarmany (Calcarius lapponicus) 2003. januar 6. Tarnaszentmiklos, Hamvajarasi-dtl6 10 pld. (Borbath P.); 2003. december 2. Mezokévesd | pld. (Katona Cs.); 2003. december 31. Mezokeresztes 2 pld. (Katona Cs.); Kucsmas sarmany (Emberiza melanocephala) (4/5) 2003. junius 13. Egyek, Kis-Villongo (Nyugati-focsatorna melletti gatérhaz) 1 ad. him + | ad. tojo pld. (Tar J.; Végvari Zs. és masok). D kategoria Vorés asélud (Tadorna ferruginea) (A: 34/46, D: 8/12) , 2003. november 9. Karcag, Vajasi-legel6 1 ad. pld. (Pabar Z., Dékany B., Monoki A.) (Monoki, 2003); 2003. december 15—17. Szeged, Szegedi-Fert6 (II/8. t6) 1 ad. pld. (Mészaros Cs.; Kokai K.). E kategoria Kisasszonyréce (Aix sponsa) (2/3) 2003. marcius 28. Egerszalok, Egerszaloki-viztarozé 1 ad. (naszruhas) him pld. (Visnyei L., Gyoni G.; Fitala Cs., Molnar T. Seres N.); Ausztral kiralypapagaj (Alisterus scapularis) 2003. szeptember 25. — oktober 7. Sopron, S6rhaz-domb | imm. him pld. (Winkler M., Hadarics T.); Sarga-kék ara (Ara ararauna) 2003. oktober 3. Budapest, Szabadsag hid | pld. (Parragh A.; Szaldczi Cs.). 102 MME NB 2003. évi jelentése Fészkelések Csérg6 réce (Anas crecca) 2003. julius 16. Fertoujlak, Nyéki-szallas 1 ad. tojo + 9 pull. pld. (Pellinger A.) (Pellinger, 2005), Pusztai dlyv x egerészélyv (Buteo rufinus x Buteo buteo) 2003. majus—junius Tiszaigar, Orsi-diilé 1 tojé pusztai Slyv x 1 him egerészdlyv és 3 hibrid pull. pld. (Fateér I., Zalai T., Gal L. és masok); Berki poszata (Ceftia cetti) (2) 2003. junius 7—8. Kis-Balaton, Ingoi-berek | ad. (énekl6) him + | ad. toj6 + 2-3 (frissen kirepiilt) juv. (ly) pld. (Schmidt A., Magyar G., Szigeti B.) (Schmidt, 2005); 2003. julius 7. Kis-Balaton, Ingdi-berek | ad. (énekl6) him + 1 ad. (etetd) tojé + 4 pull. pld. (fészek- ben) (Schmidt A.) (Schmidt, 2005) az elézével azonos revirben valészintileg ugyanannak a parnak a masodk6ltése; Nagy 6érgébics (Lanius excubitor) (2) 2003. junius 19. Botpalad, Csere-hat 1 par + 3 pull./juv. (ly) pld. (Térék H. A., Tihanyi G., Tar J.). El nem fogadott, illetve visszavont adatok — Records not accepted or withdrawn Fako rétihéja (Circus macrourus) 2003. aprilis 12. Nagykopancs, Nagykopancsi-puszta; 2003. aprilis 12. Zsomb6; fekete sas (Aquila clanga) 2003. aprilis 6. Nyiregyhaza, Szelk0-to; nagy goda izlandi alfaja (Limosa limosa islandica) 2003. szeptember 7. Hortobagy, Fényesi-halasto; sargalabu canko (Tringa flavipes) 2003. julius 7. Fertoujlak; eziistsiraly (Larus argentatus) 2003. november 10. Balatonfenyves, Balaton; alarcos gébics (Lanius nubicus) 2003. augusztus 31. Tothegyes (4-5). Summary: The 2003 Annual Report of the Hungarian Checklist and Rarities Committee This is the sixteenth report of the Hungarian Checklist and Rarities Committee. For this report 212 records were evaluated of which 92% were accepted (182 records of 44 different species in category A and three records of three species in category E). Out of the 62 records submitted from the year 2003, 92% were accepted (52 records were accepted in category A and two records in category E, moreover three breeding records of two species). The annual meeting of the Committee was held on March 7-8, 2003 in Rejtek int the Biikk Hills, on December 5—6, 2003 in Készeg and on November 26, 2004 in Tata. The report also contains all records that need to be reported only without description. Definitions for categories follow the recommendations of the Texel and Heligoland guidelines of the AERC. The two figures (divided by a slash) after species names indicate the number of occurrences and individuals up to and including 2003. When only one figure is shown this relates to both occurrences and individuals. For those species where exact number of records were not computed prior to 1988, only the number of records accepted since 1988 (“n + the number of records accepted since 1988”) are given in brackets. 103 MME NB Since the report is in Hungarian, the following guildelines are given for acronyms and Hungarian words frequently used in the report. Dates are written according to the Hungarian sequence i.e. year, month, day. The date is followed by the place of occurrence, usually the name of the town of municipality followed by the name of the actual locality. Names or numbers of the particular pond of a fishpond system are given after the name of the pond system in brackets. Number of individuals is given before the acronym pid. (i.e. individual”) with notes on plumage, sex or other circumstances of the record. Him means male, fojo means female, 2v means second year immature bird, nyugalmi ruhds means “winter (basic) plumage”, ndszruhds refers to “adult summer (alternate) plumage”. Meg- fogva means the bird was netted and ringed. The names of observers are in brackets. E's tarsai(k) means “et al.” and it usually indicates that the bird was reported by more than four observers. Reference to publication or photo, where available, is given after the record. Rejected records are listed at the end of the report. Highlights of 2003 were the first record of Ring-necked Duck (Aythya collaris) and the first record of Lesser Scaup (Aythya affinis) in Category A. Further noteworthy records for the year were 9th record of Egyptian Vulture (Neophron percnopterus), 10th record of Sociable Plover (Chettusia gregaria), 4th record of Sabine’s Gull (Larus sabini), 4th record of Calandra Lark (Melanocorypha calandra), 3rd record of Cetti’s Warbler (Cettia cetti), 9—11th records of Paddyfield Warbler (Acrocephalus agricola), Sth record of Yellow- browed Warbler (Phylloscopus inornatus) and 4th record of Black-headed Bunting (Emberiza melanocephala). At the time of finishing the report a total of 301 species were known to have occurred in Hungary during the year of 2003. Breeding records of rare and occassional breeding bird species have also been verified systematically from 1998 on (see details in Schmidt, 1998). The Cetti’s Warbler (Ceftia cetti) bred in Hungary for the first time (Schmidt, 2005). The Great Grey Shrike (Lanius excubitor) bred in Hungary for the second time in 2003. Irodalom Bankovics A. (1990): Ujabb fajok Magyarorszag avifaunajaban. Aquila 96-97, p. 127-137. Hadarics T. (2006): Uj fajok a Ferté madarfaunajaban 1996 és 2003 kézétt. Szélkid/té 12, p. 23-27. Keve A. (1960): Magyarorszag madarainak névjegyzéke. Madartani Intézet, Budapest, 89 p. Keve A. (1984): Magyarorszag madarainak névjegyzéke. Akadémiai Kiado, Budapest, 99 p. Kovacs G. (2004): A lilebibic (Chettusia gregaria) tyabb eléfordulasa a Hortobagyon. Aquila 111, p. 199. Magyar G. (1994): Hogyan dokumentaljuk ritka madarak elofordulasat? Partimadar 4(2), p. 52-55. Magyar G. (1996): Magyarorszag madarfajainak jegyzéke. Partimadar 5, p. 87-91. Magyar G., Hadarics T., Waliczky Z., Schmidt A., Nagy T. & Bankovics A. (1998): Magyarorszag madarainak névjegyzéke. Madartani Intézet, Budapest, 202 p. MME NB (1998b): Az MME Nomenclator Bizottsag jelentése a Magyarorszagon ritka madarfajok 1988 elotti eléfordulasairdl. Aquila 103-104, p. 101-114. MME NB (2001b): Az MME Nomenclator Bizottsag 2001. évi jelentése a Magyarorszagon ritka madarfajok eléfordulasar6l. 7vizok 6, p. in press. MME NB (2006): Az MME Nomenclator Bizottsag 2002. évi jelentése a Magyarorszagon ritka ma- darfajok eld6fordulasarol. Aquila 113, p. 73-89. 104 MME NB 2003. évi jelentése Monoki A. (2003a): Faké rétihéja (Circus macrourus) eléfordulasa Turkeve hataraban a Ballai-pusz- takon. A Puszta 20, p. 329-330. Monoki A. (2003b): Files vécsék (Podiceps auritus) eléfordulasa a karcagi Kecskeri-viztarozon. A Puszta 20, p. 331-332. Monoki A. (2003c): Halaszsiraly (Larus ichthyaetus) el6éfordulasa Ecsegfalva mellett a Kenderesszigeti-halastavakon. 4 Puszta 20, p. 322-323. Monoki A. (2003d): Halaszsiraly (Larus ichthyaetus) eléfordulasa a kunhegyesi Telekhalmi-halasta- vakon. A Puszta 20, p. 320-321. Monoki A. (2003e): Lilebibic (Chettusia gregaria) elofordulasa LEcsegfalva mellett, a Kenderesszigeti-halastavakon. 4 Puszta 20, p. 324-326. Monoki A. (2003f): Vorés asolud (Tadorna ferruginea) eléfordulasa Karcag hataraban. A Puszta 20, p. 327-328. Pellinger A. (2005): Cs6rg6 réce (Anas crecca) fészkelése Mekszikopusztan. Aquila 112, p. 216-217. Schmidt A. (1998): Az MME Nomenclator Bizottsag legfrissebb dontései. Tuizok 3, p. 33-34. Schmidt A. (2005): Berki poszata (Cettia cetti) k6ltése a Kis-Balatonban. Aquila 112, p. 225-226. Torok. H. A. & Petrillané Bartha E. (2006): Vandorfiizike (Phylloscopus inornatus) elofordulasa a barabasi Kaszonyi-hegyen. Aquila 113, p. 174-175. 105 a6 a -s * re ins oP Se fot ort. a ee | , ae ee ee ae ali aye ogra eat « eRe a S “ay a oper _ w a eA aya an Pw eee 4 . _ 7 * - de adhoc > a waned he eto bydenpaarci oes | re ee) 7 y4t cata nes = Ne amis rod . Wem © aw smaer 4 Gaede Gaveds 0/ ce 066 Geass tm Ww 1 eon ater Oe Regey free thay patting tse ts oa. fein) ice ae aT Wat as@ +08 tle ak D gpeee tay dqus te in ea | iw | Ge), (Opn st ore 720) pode ‘ Tips pas (CN Vaaprewmags Var Epuene hein Berree, os 4 ‘ a Ti Tectia) Cw en A, mye eh> Abweé=e Bed iain iin wart ity _ © pcan Onpeties Qe Gems a = ) Cineetinh Shy aetiedd beable” Pe i) “ayseevewy reeerfatous leapphe Partiaee Bt: i. ars: Psy 2 Leer ft ge Ta teats dM ——- a tote Inert Gage Ta) p = ae ae ageensip ro). bau /O)290 — < Rapditetg YO). Ht teeta 2 & i saps woe Qosrnly 0. 04. 150000 1503.8 33 42 sz ~ = 125000 wEPES eso SN Pe a e532 s < 100000 100 “< a & = cis nm = Se ad ee ny 170 06 S = OZ ce = oe, 50000 50 0 25000 25 0 prt mt 0 a Ft > eo we Ve AA Ww Co ese +t Ee Ss we eS BS A 16 Mi Di i SN ON NS OI TS TS UC lO OO A OD NON. CS. SC oer ee ee ae Se eS Se eS aoe a Evek / Years réti Sas "95 i BB0O0- BBO: BC00-BC99 1. abra. Magyarorszagon meggyurlizott madarak fajainak, ésszmennyiségének, valamint a gylirlizOk szamanak valtozasa 1951 és 2005 kézétt (a fajok szama haromszéggel, a gyiiriz6k szama kérrel jelélve) Figure 1. Number of ringed bird species and individuals as well as number of active ringers in Hun- gary between 1951 and 2005 (number of species marked by triangles, that of ringers by circles) 124 A Madargyiirtizési kézpont 2004-2005. évi jelentése > zy Projekt / Project Akcié Riparia (Partifecske Megfigyelé Halozat) Barabasi Madarvonulas-kutato és Gytirtizé tabor (AH) Bodva-vélgyi Madarvonulas-kutato és Természetvédelmi Tabor (AH) CES (Allando Raforditast Gytirizés Program, 2004: 14 hely, 2005: 19 hely) Davod, Féldvari-to ELTE Allatrendszertani és Okol6giai Tanszék, Viselkedésékologiai Csoport Regoly, Pacsmag 2. tablazat. A legeredményesebb madargyurtiz6 taborok, illetve projektek 2004-ben és 2005-ben (AH: az ,, Actio Hungarica” madarvonulas-kutato halozat tagja) Table 2. Ringing projects with the largest ringing totals in 2004 and 2005 (AH: member of the ,, Actio Hungarica” Bird Migration Research Network) nadiposzatat — sajnalatos médon a magyar Madargytirtizési K6zponttal tortént egyeztetés mell6zésével — német (Beringungszentrale Hiddensee) jelélogytirtikkel lattak el. 2005-ben magyar jelélégytrtiket hasznaltak Mongoliaban (15 madarfaj: 121 példany), illetve Horvat- orszagban, a Kopacsi-réten (rétisas: 5 példany). Az dsszes hazai madargytrtiz6 kéziil 2004- ben 190, 2005-ben 206 munkatarsunk jel6lt madarakat. Magyarorszagon elészér 2005. oktober 12-én gytrtiztek nilusi ludat (Alopochen aegyptiaca), Homoridon (Nagy Tibor). A hazai madarfaunara nézve tovabbi ritka madar- fajok k6ziil a két év soran tébbet is jeléltek: citrombillegeté (Motacilla citreola) 2005. szeptember 8., Farmos (Orbdn Zoltan); berki poszata (Cettia cetti) 2004. oktober 29., Fe- nékpuszta, Madartani Allomas (Gdti Eszter); rozsdas nadiposzata (Acrocephalus agricola) 2005. augusztus 30., Farmos (Kis Viktor); kiralyfiizike (Phylloscopus proregulus) 2004. november 4., Tomoérdi Madarvarta (///és Péter); vandorfiizike (Phylloscopus inornatus) 2004. szeptember 3., Gyémré (Benei Béla); vastagcs6rt fiizike (Phylloscopus schwarzi) 2005. oktéber 3., Kolon-tavi Madarvarta (Németh Akos). 125 Kareza Zs. & Marosi N. 2004-ben és 2005-ben Magyarorszagon meggytiriizétt madarak adatainak dsszesitése Birds ringed in Hungary in 2004 and 2005 (Faj/ Species —SCS~*~S~Ss Pe | PG. Ya [eH [Sarkibivar (Gavia arctica) | OT tT Kis voesok (Pachvhapnesrificolisy [Of tof te} _f7__o} tt) | Buibos viesbk (Podiceps cristatus) | OTT | Feketenyakti voesbk (Podiceps nigricollis) | so] TT OT | Karékatona (Phalacrocorax carbo) | SOOT OT | | Kis kérkatona (Phalacrocoraxpygmeus) | 2 OTTO [Bolimbika (Botaurus stellaris) | OOOO [Térpegém (Ixobrychus minutus) | OT 289 89T S| 242] 247 | |Bakes6 (Nycticorax mycticorax) [32] 83] 49] 8] 58 | [| Ustékdsgém (Ardeolaralloides) | OTT TOOT Kis kocsag (Egretta garzetta) i a) a ae ae ee | Nagy kécsag (Egrettaalba) | BA 20103 dy 104 | | Vords gém (Ardea purpurea) | TB TBO 87 | Feketoeilya (Cicomia nigral yoo eer) Joh Mb varalbe dott |p OBibgul f Gaebld VEG |Kanalasgém (Platalealeucorodia) | 120] tT TO] O70 | Biitykéshattyi (Cygnus olor) ||| 124 | 196] 202 [Nagy litte (Arsen albifromsy) TO OT [Nyari Mid(dmseranser) | | BO ee 3] | Nilusi lid (Alopochen aegyptiaca) =| OT PeSiiRe Tae Claas erase") NENT’ Ole FM Roen OANA as ne egi ais | Tékés réce (Anas platyrhynchos) | | TO iii peg (nas memttihe |) teeters Fleet Olds Uiilacesolell yee Otll yas | Ail) ge eanlly | Bajtiréce (Anas querquedula) | OO |Kanalas réce (Anas clypeata) | CO] | Cigamyréce (dythyanyroca) OT OO 8 | Kontyos réce (Aythya fuliguia) | OTT OO | Danlias Olsen pRarnis apivorns 8 ee Oa 2 ap alos, ne yee a bs JOE Joke | Rétisas (Haliaeetus albicilla) =| 6] | 29526 | Bama rétihéja (Circus aeruginosus) | OO] 8 |B S4] O64 | Kékes rétihéja (Circus cyaneus) | OT OPTI Hamvas reétihéja (Circus pygargus) CS ca a Ba | Bigja(Aceipiver genvilis) 9) eT TS 2) Oa ee ey). eode aah | Kanvaly (Accipiter miss) ai OIE a0] BB yhii 964 | Pusztal Olyy (Baten ryfintis) © I SO eS eo |Gatyas dlyv (Buteo lagopus) | TOT | Békasz6 sas (Aquilapomaring) | TOO Parlagi sas (Aquila heliaca) 7 5 a aE a Ye" | Sainti.eai (Aguila chryscetos) tl A oO A ee Vorés vérese (Falco tinnunculus) 363 531 8 ' Pull.: pullus, fidka; Fej./FG: fejlett, fullgrown 126 A Madargyiirtizési kdzpont 2004-2005. évi jelentése Faj / Species 2004 nN i—) i—} n Kerecsensolyom (Falco cherrug Vandorsélyom (Falco peregrinus) Fiir) (Coturnix coturnix) H a Ww MI NminN Nn Wl}nin Nn Bp el NM]ol] wy Bi rmosry Nn — NI] oO N]Re __ (aes coogi saa ER A us aalelvcrve(h [int arwkall | yoaataetl [2384 | Norges qr ois ay eater | Térpevizicsibe (Porzana pusilla) | OTT TOT peecisiGtaceray) bo wlidbs scuog dru OT BO) oad] 124 ome amie | | Parti lile (Charadrius hiaticula) | OTTO | Bibic (Vanellus vanellus) Bibic (Vanellus vanellus) | Sarlés partfité (Calidrisferruginea) | OST SO | Havasi partfuté (Calidris alpina) | OOS 05] OTB | Pajzsoscank6 (Philomachus pugnax) =| | ST S| OT 3 167 167 Nagy goda (Limosa limosa) Fiist6s canko (Tringa erythropus) Piroslabu cank6o (Tringa totanus) Vékonycs6rti viztaposo (Phalaropus lobatus) ip) — — — Kék galamb (Columba oenas) Orvés galamb (Columba palumbus) Gyéngybagoly (Tyto alba) Fiileskuvik (Otus scops) Uhu (Bubo bubo) Réti canko (Tringa glareola) Billegetécanko (Actitis hypoleucos) Erdei canko (Tringa ochropus) Szerecsensiraly (Larus melanocephalus) aN ~ iN ~ Lo te} eS | PO bho ~ Oo Nn wip mel NO \o oo} O|~ _ NIMlmlnjeHe|R & => Nn SI] to Mm} wo yt — iN eel ee! nl | oOo oO} — ~ NRE smPelsnyrml se = oo ~ Nn} — 00} 00 W1o ~ io) nin No nN | G2] Go Nn| © Wyrm} nye Nn — \o \o ae eel eal hoa hol lee (S) bdo] w == |[(Oa\ oS oot ASST ST 0 la Nn SS eel Bom) m}N}1\o i) N}oOo|nN 2 7 : 127 Kareza Zs. & Marosi N. Faj / Species j ce ne 258 | 5 jie VMs UA | Erdei fiilesbagoly (Asio ots) | 20 | [Shai Mie [SE Pita | | Réti flilesbagoly (Asioflammeus) | OBS | Lappantyai (Caprimulgus europaeus) | OTST 4ST OT 36] 36 | [Sarlésfecske (Apusapus) TOTS | S26] ON] 127 [Jégmadar (Aledo atthisy) TOT 2902907 OT 293] 293 Gyurgyalag (Merops apiaster) Pp Of 202 | 202 TS ison 206) 1 209 | 309 [Bubosbanka (Upupaepops) | TST 27] 27 [Hamvas kill (Picuscanus) | OT TOSS Zéld kill (Picus viridis) pO] 26) Di igri taunt ha tae | [Fekete harkaly (Dryocopus martius) | OT 7] 7 OT] [Nagy fakopanes (Dendrocopos major) | 4 345] 349] Of 523] 523 | | Balkéni fakopdnes (Dendrocopos syriacus) | OT 39] 39] T8737 | Kézép fakopanes (Dendrocopos medius) | OT 62 || O72 | | Fehérhatii fakopanes (Dendrocopos leucotos) | Ot 0 OO Hh] tale | | Kis fakopanes (Dendrocopos minor) | OL 1011] 104 | Bubospacsirta (Galerida cristata) | ST TS] 88 |Erdei pacsirta (Lullulaarborea) | | | |Mezei pacsirta (Alauda arvensis) | 7] BTS | 7] 8S | Partifecske (Riparia riparia) | 186 | 12150] 12336] 279 11073] 11352 | |Molndrfecske (Delichon urbicum) | 68 | 212 | 280] 3 | 4S | 148 |S licen tala mC 3 urbicum) | Parlagi pityer (Anthus campestris) | SO TOSS Gitdded ltgaar (Atahew ivialig) r—o| 1721 172|__0|__ 1370 | 1370] | Réti pityer (Anthus pratensis) | OG] | O87] 87 | Rozsdastorkii pityer (Anthuscervinus) | OT TT OO | Havasi pityer (Anthus spinoletta) | OL 43843 | Sarga billegeté (Motacillaflava) S| S| 85S] 860] 559] 559 | | Citrombillegeté (Motacillacitreola) =| SO] OTT | Hegyi billegeté (Motacilla cinerea) Ss | S| 48] 48020 [Csonttollti (Bombycilla garrulus) | OTT 88 Vizirigo (Cinclus cinclus) 8 Rr rer eee 2 982] 0] 886] 886 | | Erdei sziirkebegy (Prunella modularis) | 0 1064| 1064] | 1291 | 1291 | Vorésbegy (Erithacus rubecula) | 2] 8458] 8460] 0] 10229] 10229) pO 202 | 2024 On ISA is 14 | Fiilemiile (Luscinia megarhynchos) OL B20 | Beers Dhue Tonle Sane | | Kékbegy (Luscinia svecica) | 229] 229] O86] 86 | | Hazi rozsdafarkii (Phoenicurus ochruros) | 123 | 680] 803] 147 | 557 [704 | 5 | Rozsdas csuk (Saxicolarubetra) | 0 Ciganycsuk (Saxicola torquatus) fe il] 438] 439] uO et. Sivan | Hantmadar (Oenanthe oenanthe) ae eas eee Orvés rig6 (Turdus torquatus) at 3 ay 128 A Madargyiirtizesi kézpont 2004-2005. évi jelentése Faj / Species | Pull. | 2004 57 oe oie Sl eal i PD 3 ie S|) lion ae 1s) eile ines ne a nas, Lalisio lafnaneeCT) ub Oil cohenie LaieOBils — LaGid Oller MOH ae its, 14508. | aan nal ee P2083 2083 0 | 1734) 1734, P2391 | 2391 0 | 2236] 2036, l ery a en ee | 16003| 16003{ 0] 12381 | 12381 | a a Te re | 2187| 2187| 0 | 2016] 2016 | | 3290/3290] 8 | 2921 | 2929 | | 228{ 228] 0] 296] 296 | [NAD Nae aL [iva On| irae 545] hess | | 950| 957 0) 966] 966. | 1282| 1282] | 84] 1184 | L__ 1473 | __ 1473 [seh atrOily eleiaei) dotleSe | [__ Vee 40685 ease ven | Mezei poszata (Sylvia communis) Kerti poszata (Sylvia borin) Baratposzata (Sy/via atricapilla) aN co NIDA so DIN] Nn Wo} O|\o I = a OS es ee a a Ps ae ee 0 | ntl ie) vel Siseg6 fiizike (Phylloscopus sibilatrix) eae ae eee cae Csilpesalpfiizike (Phylloscopus collybita) 4307| 4307| O| 4617] 4617| | oz] 1021] | 1482] 1482 | Ree ee ee ae ph 501 5 557 La 2 a oe Orvos légykap6 (Ficedula albicollis) 3 | shies] TBO henl [hd T8481 oar 68 [OE A i a CD a ce ed 2 Pe Mees Sane ee kee ree pol Sie. asbiiig ABT ontspecienea 1odG4 23 Nerina aera Oe CE Tene Ne TB) Ee ea ee [Hegyi fakusz (Certhiafamiliaris) | SO 186] 136] S959 [Rovidkarma fakusz (Certhia brachydactyla) | OO] 2 | 2 | 5] 83108 | Fiiggécinege (Remiz pendulinus) Sargarigé (Oriolus oriolus) ED PS a 129 Kareza Zs. & Marosi N. Pull [FerG. 2005 Faj / Species | Pull. | Fej./FG. a 2004 | Nagy Srgébies (Laniusexcubitor) | OT 2929 S0| 50] | Szajké (Garrulus glandarius) TOT 180] 80] 7 |__126 | [amen (Pieaplicay 2 ie A RS pl a do | Vetési varjt (Corvus frugilegus) | OT OTT | Dolmanyos varjti (Corvus corone cornix) | OT AT TOTO [Hols (Comma cova ee ea nee oy, | Mezei veréb (Passer montanus) | | 3300] 3361 | 83] 3779] 3862 | | Erdei pinty (Fringillacoelebs) =| S| 1578] 1587] 03119] 3119 | Fenyépinty (Fringilla montifringilla) RD 0 ee | Csicsirke (Serinus serinus) =| OT 64] 64] 353] 362 | | Zéldike (Carduelis chloris) S| T5899] 5905] S| 7924] 7939 | |Tengelic (Carduelis carduelis) | OT 1794 1794714 | 3648 | 3662 | |Csiz (Carduelis spinus) ST 1006 | 1006] | 1689] 1689 |Kenderike (Carduelis cannabina) | O72] 82 | 3822339 Sargacsorli kenderike (Carduelis flavirostris) tt Zsezse (Carduelis flammea) a eee eo Keresztcs6rt (Loxia curvirostra) | 0) AS |) Gem atageh eee tee | | Siivélté (Pyrrhulapyrrhula) | 440] 144] OO] 835] 835 | Meggyvago (Coccothraustes coccothraustes) 0] 765 | _ 76S ou wad |i 24a a RG | Citromsarmany (Emberiza citrinella) ae ie ee eee | Bajszos sarmany (Emberizacia) S| SOT OTT Nadi sarmany (Emberiza schoeniclus) | | BBB) AGB il ool FON ed POSH oa oeey | |Sordély (Miliariacalandra) | SOS |S] 8787 [Osszesen CC 10470 181628 | 192098 | 10950 | 197962 | 208912 | Megkeriilések 2004-ben és 2005-ben a 2006. december 31-ig beérkezett adatok alapjan Magyarorsza- gon Osszesen 64 madarfaj 607 kiilf6ldi gytrtis egyede keriilt meg. A hazai gyurtit viseld madarak k6ziil 70 faj 886 példanya keriilt meg belf6ld6n a jeldlési helyétol legalabb 5 km tavolsagban, illetve 61 faj 747 példanya kiilf6ldén. Az 6sszes megkeriilés legnagyobb része szinesgyurti-leolvasasokbol szarmazik (6sszesen 17 faj, 857 jelélt egyed, 3689 leolvasas; ebbol kanalasgém: 148 példany, 412 leolvasas; biitykés hattyu: 289 példany, 1609 leolva- sas; szerecsensiraly: 276 példany, 1393 leolvasas). A kilf6ldi vonatkozast megkeriilések listajaban — helyhiany miatt — nem k6zdéljiik le a kanalasgém-, a btityk6s hattyu-, a daru- és a szerecsensiraly-megkeriilések, fém-, illetve szines gytirtis megfigyeléseinek adatait. A valogatasaban igy 6sszesen 456 madar (64 faj) 474 megkeriilési adata olvashato, fajonkénti csoportositasban. A hazai gytrtis madarak adatai eldre keriiltek, ezt kévetik a kiilfoldi gytirtis madarak adatai, a madargytrtizési kéz- pontok kdodja és gytiriszam szerinti elrendezésben. A kiilf6ldi vonatkozast: megkeriilések esetében az eredetileg nem latin bettis abacével irt helység- és személynevek esetében tére- kedtiink a magyar irasmod szerinti transzliteraciora, ahol ez nem volt lehetséges, ott az angol atiras vagy a gytiruz6k6zpont szerint megadott latin bettis irasméd szerint soroltuk fel 130 A Madargyiirtizési kézpont 2004-2005. évi jelentése az adatot. Az els6 sor a gytirlizési, az azt kovet6 sor(ok)ban a megkeriilési adatok olvasha- tok az alabbiak szerint: K6ézpont kédja, gytirtiszam — Scheme code, ring number. A gyiiriiszam elétt a madargytiriizési kézpont harom- bettis EURING kodja szerepel. — Scheme code is preceding the ring number. A listaban szerepl6 kézpontok — Schemes mentioned in the list: BLB BYM Briisszel, Belgium — Belgium LIK Minszk, Belorusszia — Belarus LVR Praga, Cseh Kéztarsasag — Czech Republic MLV Hiddensee, Németorszag — Germany NLA Radolfzell, Németorszag — Germany PLG Wilhelmshaven, Németorszag - Germany ROB Madrid, Spanyolorszag — Spain RUM Matsalu, Esztorszag — Estonia Parizs, Franciaorszag — France Athén, Gérégorszag — Greece Budapest, Magyarorszag — Hungary Zagrab, Horvatorszag — Croatia Bologna, Olaszorszag — Italy Tel-Aviv, Izrael — Israel Kaunas, Litvania — Lithuania Riga, Lettorszag — Latvia Valletta, Malta — Malta Arnhem, Hollandia — Netherlands Gdansk, Lengyelorszag — Poland Bukarest, Romania — Romania Moszkva, Oroszorszag — Russian Federation Helsinki, Finnorszag — Finland Pozsony, Szlovakia — Slovak Republic Ljubljana, Szlovénia — Slovenia Belgrad, Szerbia-Montenegro — Serbia and Montenegro Stockholm, Svédorszag — Sweden Ankara, T6rékorszag — Turkey Kiev, Ukrajna — Ukraine Kor — Age. HURING kodokkal megadva, az alabbiak szerint (zardjelben az EURING kod): P fidka — pullus (1) F kifejlett — fullgrown (2) i els6 naptari évében — Ist year (3) 1+ els naptari éve utan — after Ist year (4) 2 masodik naptari évében — 2nd year (5) 2+ miéasodik naptari éve utan — after 2nd year (6); stb. — etc. Ivar — Sex. HURING koddal megadva: H = him — male; T = tojo — female. Datum — Date. Ev, honap, nap sorrendben. Ha a datum nem pontos, akkor délt bettivel szedett — In order of year, month and day. If the date is estimated only it is written in italics. Hely — Place. A legkézelebbi féldrajzi egység (varos, teriilet stb.) neve, utana az orszag k6dja. Zardjelben a féld- rajzi koordinata (N = északi, S = déli szélesség; E = keleti, W = nyugati hosszisag). — Nearest geographical unit (city, area, etc.) followed by country code. Geographical coordinates are in parentheses (N — Northern, S — Southern latitude, E = Eastern, W = Western longitude). A listaban szerepl6 orsz4gok kodjai - EURING country codes included in the list. AT Ausztria — Austria FI Finnorszag — Finland BE Belgium — Belgium FR Franciaorszag — France BG Bulgaria — Bulgaria GB Nagy-Britannia — Great Britain BY Belorusszia — Belarus GR ___— GGrégorszag — Greece CD Kong6i Dem. Kézt. — Dem. Rep. of Congo HR _ __ Horvatorszag — Croatia CH Svajc — Switzerland HU Magyarorszag — Hungary CY Ciprus — Cyprus IL Izrael — Israel CZ Cseh Kéztarsasag — Czech Republic IT Olaszorszag — Italy CS Szerbia és Montenegré — Serbia and Montenegro LT Litvania — Lithuania DE Németorszag — Germany LV Lettorszag — Latvia EE Esztorsz4g — Estonia LY Libia — Libya EG Egyiptom — Egypt MT Malta— Malta ES Spanyolorszag — Spain NL Hollandia — Netherlands ET Etidpia — Ethiopia NO Norvégia — Norway 131 Kareza Zs. & Marosi N. PL Lengyelorszag — Poland Sk Szlovakia — Slovak Republic PY Portugalia — Portugal TN Tunézia — Tunisia RO Romania — Romania TR Térdkorszag — Turkey RU Oroszorszag — Russian Federation TZ Tanzania — Tanzania SE Svédorszag — Sweden UA Ukrajna — Ukraine SI Szlovénia — Slovenia ZM = Zambia — Zambia Szamitott adatok — Calculated data. A tavolsag kilométerben, az elmozdulas iranya fokokban (észak = 0°, kelet = 90° stb.), az eltelt id6 napokban van megadva. Ha a datum és/vagy a koordinatak nem pontosak, akkor a szami- tott értékek sem azok. — The distances are given in kilometres, the direction of movement in degrees (north = 0°, east = 90° etc.), and the elapsed time in days. If the date or coordinates is inaccurate, the calculated values are inaccurate as well. A madar Allapota és a megkeriilés kériilményei — Condition of bird and circumstances of recovery. A megkeriilés adatsoranak végén, sz6gletes zardjelben, EURING koddal megadva, pl. [0;02]. — Data are given in brackets at the end of the row of recovery with EURING codes, e.g. [0;02]. A listaban a kévetkez6 kédok fordulnak elé — The following codes are included in the list': Allapot — Condition: 0 nem ismert — unknown elpusztult, nem ismert mikor — dead, no information on how recently the bird had died elpusztult, a megtalalas eldtti egy héten beliil — freshly dead — within about a week elpusztult, tsbb mint egy héttel a megtalalas elott — not freshly dead for more than about a week sériilten befogva, késobb elengedve — found unhealthy and known to have been released sériilt (fogsagban vagy sorsa ismeretlen) — found unhealthy and not (known if) released egészséges, fogsagba keriilt — alive and probably healthy but taken into captivity egészséges, elengedve — alive and probably healthy and certainly released egészséges, gylrlizé engedte el — alive and probably healthy and released by a ringer élve befogva, sorsa ismeretlen — alive and probably healthy but ultimate fate is not known WOmonNnAN BWN — Koriilmények — Circumstances: 00 talalva, nines emlités a madarrol — found, no mention of the bird Ol talalva, a madarrol irnak — found, bird mentioned 02 csak a gytirtit talaltak meg — only ring found 03 csak a gytrtis labat talaltak meg — ring and leg found 08 _ sériilt vagy elpusztult a gytiriizés soran — dead or harmed by ringer through catching or ringing 10 love — shot 11 lel6ve talalva — found shot 19 vadaszat — hunted and is likely to have been shot . 20 befogva, csapdazva szandékosan — trapped 21 befogva fogsagban tartas céljabol — trapped for caging 23 __befogva természetvédelmi okok miatt — trapped for nature protection 25 befogva tudomanyos vizsgalat céljara — trapped for scientific ivestigation 27 madaraknak készitett helyen — found in nest-box, etc. 28 — fémgytirti leolvasas a madar befogasa nélkiil — metal ring reading without the bird being caught 32 nem madar fogasara késziilt targyba akadt — contact with human artifacts, but not bird traps 34 mas Allatok fogasara szolgal6 eszk6zbe keriilt — caught in a trap for other animals 35 aramiités érte — electrocuted 38 megkeriilés vegyszer altali mérgezés kévetkeztében — poisoned through chemical pollution 40 auto titétte el — hit by road vehicle 43 vezetéknek titk6z6tt — collison with thin cables, wires, aerials, etc. ' Az egyes EURING kédok kapcesan lasd még (for more detailed definitions of the EURING codes vide): http://www. euring.org 132 A Madargyiirtizési kézpont 2004-2005. évi jelentése 44 _ iivegnek titkézétt — collison with glass or other transparent materials 46 €piiletbe, szobaba stb. repiilt — entered man-made structure, house etc. 50 megkeriilés természetes sériilések miatt — contusions, fractures, general trauma 64 ismert faju bagoly vagy ragadozé madar ejtette el — taken by owl or raptor - species known 71 természetes targyba akadt — tangled in natural object 74 rossz allapot hideg iddjaras miatt — poor condition due to cold weather 76 rossz allapot esetleg éhezés vagy szomjusag miatt — poor condition due to starvation or dehydration as a possible cause 81 szines labgytirui(k) alapjan azonositva — identified from coloured or numbered legring(s) 82 szines nyakgyuru(k) alapjan azonositva — identified from coloured or numbered neckring(s) 83 szarnylap alapjan azonositva — identified from wingtags 99 semmilyen informaci6 nincs — totally unknown circumstance Gytirtiz6/megtalalé — Ringer/finder. A gytirtizo, illetve a megtalalo vagy bejelenté neve az adatsorok végén talalhato, réviditve. — The name of the ringer and finder or reporter can be found at the end of the lines. A megkeriilések felsorolasa Karoékatona / Great Cormorant (Phalacrocorax carbo) ETM S11419 2002.06.15. P Haademeeste, EE (58°05'N 24°29'E) [8:20] Raja P. 2002.10.15. F Mohacs, HU (46°00'N 18°41'E) 1402 km, 196°, 122 nap [2:32] Deme T. ETM S13006 2003.06.26. P Sipelgarahu, EE (58°45'N 23°19'E) [8:20] Kaisel K. 2004.12.01. F Miklésfa, HU (46°23'N 16°57'E) 1442 km, 197°, 524 nap [2;10] Farkas P. ETM S14261 2004.06.18. P Haademeeste, EE (58°05'N 24°29'E) [8:20] Kulman M. 2005.09.21. F Tiszasiily, HU (47°24'N 20°23'E) 1221 km, 193°, 460 nap [2;19] Zalai T. ETM S14735 2005.07.06. P Hanila parish, EE (58°40'N 23°25'E) [8;20] Kaisel K. 2005.09.21. F Tiszasiily, HU (47°24'N 20°23'E) 1271 km, 189°, 77 nap [2;19] Zalai T. ETM S19380 2005.06.14. P Haademeeste, EE (58°05'N 24°29'E) [8:20] Rannaste K. 2005.08.15. F Egyhazaskozar, HU (46°21'N 18°19'E) 1372 km, 198°, 62 nap [3;10] Dedk A. ETM $5754 1996.07.12. P Kirju saar, EE (58°06'N 22°34'E) [8;20] Martinson M. 2005.03.24. F Biharugra, HU (46°58'N 21°35'E) 1241 km, 183°, 3177 nap [2;10] Tégye J. ETM $9991 2001.06.26. P Sipelgarahu, EE (58°45'N 23°19'E) [8;20] Kaisel K. 2005.10.22. F Szeged (Fehér-t6), HU (46°20'N 20°06'E) 1399 km, 189°, 1579 nap [2;10] Szegedfish Kft. LIK 970574 1992.06.03. P Amioniai, LT (55°04'N 25°42'E) [8;20] Lebedys A. 2005.03.04. F Erd, HU (47°23'N 18°55'E) 979 km, 209°, 4657 nap [2;50] Németh T. PLG WN04158 2004.06.07. P Dobskie, PL (54°07'N 21°37'E) [8;20] Jezierski J. 2004.10.28. F Tiszasiily, HU (47°24'N 20°23'E) 753 km, 187°, 143 nap [2;10] Zalai T. SFH MM01766 2002.06.11. P Aspskar, FI (60°15'N 26°25'E) [8:20] Ruoho J. 2003.12.13. F Kélked, HU (45°57'N 18°42'E) 1672 km, 198°, 550 nap [2;32] Deme T. 133 Kareza Zs. & Marosi N. SFH MM05013 2003.06.18. P 2005.10.26. F SFH MM08528 2004.06.10. P 2005.01.04. F SFH MM10169 2005.06.19. P 2005.11.09. 1 SFH MM11110 2005.06.19. P 2005.10.26. F SFH MM11605 2005.06.16. P 2005.10.22. F SFH MM12530 2005.06.20. P 2005.12.01. F SVS 9297639 2004.06.29. P 20051009 Tammisaari, FI (59°50'N 23°37'E) [8:20] Tallgren T. Szeged (Fehér-t6), HU (46°20'N 20°06'E) 1521 km, 189°, 861 nap [2;10] Szegedfish Kft. Aspskar, FI (60°15'N 26°25'E) [8:20] Ruoho J. Kiskére, HU (47°30'N 20°30'E) 1470 km, 195°, 208 nap [2:01] Zalai T. Tammisaari, FI (59°50'N 23°37'E) [8;20] Tallgren T. Rétszilas, HU (46°50'N 18°36'E) 1485 km, 193°, 143 nap [2;10] Staudinger I. Inkoo, FI (59°55'N 24°01'E) [8:20] Kalenius C. Szeged (Fehér-t6), HU (46°20'N 20°06'E) 1534 km, 190°, 129 nap [2:10] Szegedfish Kft. Aspskar, FI (60°15'N 26°25'E) [8;20] Ruoho J. Szeged (Fehér-t6), HU (46°20'N 20°06'E) 1604 km, 195°, 128 nap [2:10] Szegedfish Kft. Tammisaari, FI (59°48'N 23°29'E) [8:20] Tallgren T. Békésszentandras, HU (46°52'N 20°29'E) 1454 km, 188°, 164 nap [2;10] Sze/ényi B. Gialnan, Bergskaret, SE (59°31'N 18°47'E) [8;20] R.C. Stockholm Szeged (Fehér-t6), HU (46°20'N 20°06'E) 1471 km, 177°, 477 nap [2;10] Bakacsi G. Nagy k6écsag / Great Egret (Egretta alba) HRZ TAO1411 2005.06.03. P 2005.11.07. F RUM C464103 2001.06.11. P 2005.03.18. F Nasice, HR (45°32'N 18°12'E) [8;20] Mikuska T. Csaszartéltés, HU (46°25'N 19°11'E) 124 km, 38°, 157 nap [2;01] Rigo D. Dzharylgachskiy Zaliv, UA (46°07'N 33°03'E) [8;20] Re. Moskva Tomorkény, HU (46°35'N 20°05'E) 999 km, 273°, 1376 nap [2:01] Racz A. Fekete gélya / Black Stork (Ciconia nigra) HGB 1832320 2004.07.04. P 2005.01.27. F HGB 1832324 2004.07.04. P 2005.04.15. F HGB 1833962 2004.07.02. P 2005.10.02. 1+ HGB 1833969 2005.06.25. P 2005.10.09. F HGB 1833973 2005.06.25. P 2005.08.11. F ZQ0S O05. se HGB 1834081 2005.06.28. P 2005.08.23. | HGB 1834087 2005.06.29. P 134 Hont, HU (48°04'N 18°59'E) [8;20] Kazi R. Ma'oz Hayyim, IL (32°30'N 35°33'E) 2226 km, 141°, 207 nap [7;81] Dovrt A. Perocsény, HU (48°00'N 18°52'E) [8;20] Kazi R. Rauccio, IT (40°28'N 18°10'E) 841 km, 184°, 285 nap [3;01] R.C. Bologna Somogyjad, HU (46°31'N 17°42'E) [4:20] Horvath Z. Bet HaShitta, IL (32°32'N 35°27'E) 2173 km, 136°, 457 nap [7:81] Rohde C. Bolhas, HU (46°16'N 17°18'E) [8;20] Horvath Z. Kefar Ruppin, IL (32°28'N 35°33'E) 2191 km, 135°, 106 nap [7;81] Rohde C. Nagyatad, HU (46°14'N 17°25S'E) [8;20] Horvath Z. Kopacki rit, Osijek, HR (45°36'N 18°51'E) 127 km, 124°, 47 nap [7;81] Mikuska J. Tirat Tzvi, IL (32°24'N 35°30'E) 2184 km, 135°, 102 nap [7;81] Rohde C. Pilismarot, HU (47°47'N 18°53'E) [8:20] Lorant M. Kopacki rit, Osijek, HR (45°36'N 18°S1'E) 243 km, 181°, 56 nap [7;81] Mikuska J. Izsak, HU (46°49'N 19°21'E) [8320] Lordnt M. 2005.10.01. F HGB 1834543 2003.07.01. P 2005.08.11. 1+ HGB 1834552 2003.07.07. P 2005.04.14. F HGB 1834570 2004.07.05. P 2004.09.23. F HGB Z649 2005.06.28. P 20050928. i CZP BX10142 2003.06.05. P 2004.08.02. F 2005.08.22. 1+ CZP BX14015 2004.06.18. P 2004.08.23. | CZP BX14512 2004.06.09. P 2004.09.20. 1 LVR ET1816 2002.07.03. P 2004.08.25. F PLG VH2880 1999.07.06. P 2000.10.15. F SKB C314 MUO ADTAUS, Te AYO) Vewwoy. Je Fehér golya / White HGB 1830837 2004.08.10. P 2005.02.22. F HGB 1834432 2004.03.18. 1+ 2005.02.07. F HGB HX166 2004.06.10. P 2005.03.28. F HGB HX319 2004.06.30. P 2005.04.13. - CZP B3326 2005.06.28. P 2005.09.04. F CZP BX10779 2004.06.17. P 2004.08.25. F A Madargyiirtizési kdzpont 2004-2005. évi jelentése Bet HaShitta, IL (32°32'N 35°27'E) 2100 km, 139°, 94 nap [7;81] Rohde C. Bata, HU (46°09'N 18°47'E) [8;20] Kalocsa B. Kopacki rit, Osijek, HR (45°36'N 18°51'E) 61 km, 180°, 772 nap [7:81] Mikuska J. Karapancsa, HU (45°5S7'N 18°51'E) [8;20] Kalocsa B. Ma’oz Hayyim, IL (32°30'N 35°33'E) 2073 km, 136°, 647 nap [7;81] Wells C. Homortd, HU (45°59'N 18°47'E) [8;20] Kalocsa B. Kopacki rit, Osijek, HR (45°36'N 18°51'E) 39 km, 174°, 80 nap [7;81] Mikuska J. Abda, HU (47°42'N 17°32'E) [8;20] Vaczi M. Bet HaShitta, IL (32°32'N 35°27'E) 2269 km, 138°, 92 nap [7;81] Rohde C. Doubice, CZ (50°53'N 14°28'E) [8;20] Benda P. Biharugra, HU (46°58'N 21°35'E) 679 km, 130°, 424 nap [7;81] Tégye J. Kopacki rit, Osijek, HR (45°36'N 18°51'E) 672 km, 151°, 809 nap [7;81] Mikuska J. Zahradiste, CZ (49°26'N 15°57'E) [8;20] Toman A. Kiskére, HU (47°30'N 20°30'E) 399 km, 123°, 66 nap [7;81] Zalai T. Doubice, CZ (50°53'N 14°28'E) [8;20] Benda P. Naszaly-Ferencmajori-ht., HU (47°41'N 18°18'E) 452 km, 142°, 103 nap [7;81] Csonka P. Mezotne, LV (56°28'N 24°0S'E) [8;20] Strazds M. Kisk6ére, HU (47°30'N 20°30'E) 1028 km, 194°, 784 nap [7;81] Zalai T. Maliniec-Bania, PL (50°42'N 22°11'E) [8;20] Wojciak J. Ibrany, HU (48°06'N 21°43'E) 291 km, 187°, 467 nap [1;01] Kormany J. Malé Levare, SK (48°31'N 16°58'E) [8:20] Rybanic R. . Kistijszallds, HU (47°12'N 20°53'E) 328 km, 117°, 687 nap [7:81] Monoki A. Stork (Ciconia ciconia) Kocsujfalu, HU (47°34'N 20°56'E) [4;20] Kiss R. Ada, CS (45°47'N 20°07'E) 208 km, 197°, 196 nap [4;74] Gergely J. Kocstjfalu, HU (47°34'N 20°56'E) [4:20] Kiss R. Ambo, ET (11°15'N 39°34'E) 4409 km, 157°, 326 nap [7;20] Haimanot D. Tapidszentmarton, HU (47°20'N 19°45'E) [8:20] Benei B. Ngorongoro-krater, TZ (03°09'S 35°32'E) 5834 km, 165°, 291 nap [7;81] Packer C. K6élked, HU (45°57'N 18°42'E) [8;20] Deme T. Mbala, ZM (08°51'S 31°22'E) 6233 km, 168°, 287 nap [1;01] Sikombe G. Dolni Metelsko, CZ (49°34'N 12°55'E) [8;20] Schropfer L. Kunszentmiklés, HU (47°03'N 19°07'E) 538 km, 121°, 68 nap [2;71] Lorant M. Sumperk, CZ (49°58'N 16°59'E) [8:20] Neoral E. Tomajmonostora, HU (47°26'N 20°42'E) 393 km, 136°, 69 nap [2;35] Fintha I. 135 Karceza Zs. & Marosi N. CZP BX8247 1999.06.24. P 2005.04.04. 1+ DEH H3257 2005.07.07. P 2005.08.28. 1 DER A1951 2002.06.29. P 2005.05.29. F DER A2054 2002.07.01. P 2002.07.01. F DER A2511 2003.06.20. P 2003.09.20. 1 DER A2585 2004.06.28. P 2004.08.10. F DER A3142 2004.06.03. P 2004.08.09. F DER A3913 2004.06.07. P 2004.08.20. F DER A4283 2005.06.26. P 2005.09.05. F DEW 1X590 2004.06.25. P 2004.10.22. 1 DEW 2X098 2004.06.11. P 2004.08.19. - DEW 2X192 2004.06.12. P 2004.10.27. - DEW 2X383 2005.06.16. P 2005.09.05. 1 DEW 3X410 2005.06.05. P 2005.09.23. F PLG VH7738 2003.08.14. 1 2004.03.11. F SLL Z522 2005.06.29. P 2005.08.07. F Dubné, CZ (48°59'N 14°22'E) [8;20] Moudry Z. Bikal, HU (46°21'N 18°17'E) 415 km, 135°, 2111 nap [4;01] Géléncsér Zs. Grossenhain, DE (51°17'N 13°35'E) [8;20] Rc. Hiddensee Gy6rsévényhaz, HU (47°42'N 17°22'E) 484 km, 146°, 52 nap [2;35] Fiildp T. Schauerheim, DE (49°34'N 10°33'E) [8;20] Ziegler T. Petohaza, HU (47°36'N 16°54'E) 516 km, 115°, 1065 nap [2;01] Pellinger A. Gétzweis, AT (48°48'N 15°16'E) [8;20] Weber G. Sarpentele, HU (47°11'N 18°21'E) 292 km, 128°, 0 nap [2;35] Floch G. Unterrohr Hartberg, AT (47°15'N 16°03'E) [8;20] Haar H. Gara, HU (46°02'N 19°02'E) 265 km, 121°, 92 nap [2;35] Nagy T. Sinabelkirchen, AT (47°06'N 15°49'E) [8320] Haar H. Dombovar, HU (46°22'N 18°06'E) 192 km, 115°, 43 nap [2;43] Nagy S. Mannheim, DE (49°28'N 08°32'E) [8;20] Feld W. Kaposvar, HU (46°22'N 17°48'E) 773 km, 117°, 67 nap [4;35] Wagner L. Langenbriicken, DE (49°12'N 08°38'E) [8;20] Feld W. Petohaza, HU (47°36'N 16°54'E) 637 km, 106°, 74 nap [2;35] Ferenczi M. Erlangen-Altstadt, DE (49°36'N 11°00'E) [8;20] Zimmermann M. Jak6, HU (46°21'N 17°34'E) 608 km, 127°, 71 nap [2;35] Pap J. Dellien, DE (53°18'N 10°55'E) [8;20] Eggers H. Mand, HU (48°0OI1'N 22°35'E) 1011 km, 126°, 119 nap [2;35] Habarics B. Bensheim, DE (49°41'N 08°37'E) [8;20] Mohr R. Sarvar, HU (47°1S'N 16°57'E) 672 km, 114°, 69 nap [2;35] Ambrus P. Bensheim-Auerbach, DE (49°42'N 08°37'E) [8;20] Mohr R. Zalal6v6, HU (46°51'N 16°36'E) 671 km, 118°, 137 nap [0;02] Darazsi Zs. Liigde-Elbrinxen, DE (51°54'N 09°15'E) [8;20] Jébges M. Kunbabony, HU (47°01'N 19°13'E) 903 km, 127°, 81 nap [3;35] Lordant M. St. Peter-Ording, DE (54°20'N 08°36'E) [8:20] Heyna J. Kecskemét, HU (46°55'N 19°42'E) 1137 km, 137°, 110 nap [1:43] Kis P. Zielona Gora, PL (51°56'N 15°35S'E) [8;20] Jerzak L. Veszprém, HU (47°05'N 17°55'E) 566 km, 163°, 210 nap [7;46] Szed/e E. Nedelica, SI (46°36'N 16°20'E) [8;20] Bracko F. Resznek, HU (46°40'N 16°30'E) 15 km, 60°, 39 nap [5;35] Megyer Cs. Nagy lilik / Greater White-fronted Goose (Anser albifrons) DEW 3139489 ZOO2 0129, 7 136 H Bingum-Einhaus, DE (53°12'N 07°22'E) [8:20] Kruckenberg H. 2004.11.22. 1+ NLA 7099003 2002112.23, dH T 2004.03.07. F NLA 7120252 ZA00B AZM, 2 OT 2004.11.26. F NLA 7121021 200411 IS 2005.11.10. F A Madargyiirtizési kdzpont 2004-2005. évi jelentése Tata, HU (47°39'N 18°19'E) 994 km, 129°, 724 nap [7;82] Pénzes L. Middelburg, NL (51°31'N 03°39'E) [8:20] Kruckenberg H. Szabadszallas, HU (46°52'N 19°10'E) 1241 km, 115°, 440 nap [7;82] Kokay B. Eemdijk, NL (52°16'N 05°21'E) [8;20] Kruckenberg H. Dinnyés, HU (47°10'N 18°34'E) 1107 km, 121°, 344 nap [7;82] Szél L. Dokkum, NL (53°17'N 06°10'E) [8;20] Kruckenberg H. Szabadszallas, HU (46°52'N 19°10'E) 1171 km, 128°, 360 nap [7;82] Szé/ L. Kis lilik / Lesser White-fronted Goose (Anser erythropus) RUM CS000006 2004.05.28. 1+ 2004.10.22. 1+ Valdak Marshes, NO (70°09'N 24°54'E) [8:20] Aarvak T. Hortobagy, HU (47°41'N 21°07'E) 2510 km, 185°, 147 nap [7;81] Csonka P. Nyari lid / Greylag Goose (Anser anser) CZP A14081 2000.06.09. 1+ T 2004.12.09. F PLG WA06351 1996.06.07. 1 2003.01.18. F SFH M26440 2001.06.17. 1 2005.10.21. - Drahov, CZ (49°10'N 14°45'E) [8;20] Dalik P. Sarréd, HU (47°38'N 16°52'E) 232 km, 137°, 1644 nap [7;82] Fabidn P. Stawno, PL (51°33'N 17°21'E) [8;20] Witkowski J. Rétszilas, HU (46°S0'N 18°36'E) 533 km, 170°, 2416 nap [7;82] Staudinger I. Vehkalahti, FI (60°23'N 27°30'E) [8:20] Hokkanen T. Dinnyés, HU (47°10'N 18°34'E) 1585 km, 202°, 1587 nap [3;01] Papp L. Csérg6 réce / Eurasian Teal (Anas crecca) HGB 320277 2002.08.28. 1 H 2004.01.29. - H HGB 369081 VOSA Al Nae AD A008 ZN PLG PA11855 2004.09.11. 1 T 2005S, 09 Fi El Mekszikopuszta, HU (47°41'N 16°52'E) [8;20] Hadarics T. Mealsgate, Wigton, GB (54°46'N 03°15'W) 1606 km, 299°, 519 nap [2;10] Cubby J. Mekszikopuszta, HU (47°41'N 16°52'E) [8;20] Pellinger A. St. Barthélémy, FR (43°31'N 01°20'W) 1491 km, 252°, 92 nap [2;19] Re. Paris Glinno, PL (51°44'N 18°39'E) [8;20] Kaczmarek K. Szabadegyhaza, HU (47°06'N 18°40'E) 516 km, 180°, 365 nap [2;19] Csihar L. Rétisas / White-tailed Eagle (Haliaeetus albicilla) HGB 606575 2005.06.04. P 2005. 078957 E 2005.09.15. 1 HGB BC83 2005.05.08. P 2005.11.03. - SFH E9828 1995.06.20. P 2004.02.15. - Szakszend, HU (47°33'N 18°10'E) [8;20] Krug T. Hajdusamson, HU (47°36'N 21°44'E) 268 km, 89°, 45 nap [4:38] Demeter L. Cosereni, RO (44°41'N 26°34'E) 722 km, 116°, 103 nap [4;01] Kelemen M. Pér, HU (47°37'N 17°47'E) [8320] Vaczi M. Krzywa Gora, PL (50°52'N 17°53'E) 362 km, 1°, 179 nap [1;35] Herwy T. Vaasa p., FI (63°06'N 23°07'E) [8;20] Koivusaari J. Bezenye, HU (47°58'N 17°13'E) 1724 km, 192°, 3162 nap [3;01] Grozer G. Egerészélyv / Common Buzzard (Buteo buteo) HGB 509556 2003.05.25. P Dévavanya, HU (47°02'N 20°57'E) [8;20] Toth L. 137 Kareza Zs. & Marosi N. 2004.03.01. F Novi Knezevac, CS (46°02'N 20°06'E) 129 km, 210°, 281 nap [2;11] Agoston A. SMN 501257 199802713" F Senta, CS (45°55'N 20°0S'E) [8;20] D.E. R. Csornai 2005.04.03. - Békéscsaba, HU (46°41'N 21°05'E) 115 km, 42°, 2606 nap [2;35] Szdke P. Békaszo sas / Lesser Spotted Eagle (Aquila pomarina) CZP L2228 2000.07.14. P Podolinec, SK (49°15S'N 20°31'E) [8;20] Tomas B. 2005.05.14. F Szabolcs-Szatmar-Bereg megye, HU c. /80 km, 138°, 1765 nap [5;40] Hauberger P. Parlagi sas / Asian Imperial Eagle (Aquila heliaca) HGB 609115 2003.06.27. P Hevesvezekény, HU (47°34'N 20°21'E) [8;20] Horvath M. 2003 1 IOSe 1 Konak, CS (45°16'N 20°56'E) 260 km, 170°, 131 nap [3;40] Horvath M. HGB AAA0386 2005.06.18. P Dévavanya, HU (47°02'N 20°57'E) [8;20] Horvath M. 2005.08.31. 1 Oravita, RO (45°02'N 21°42'E) 231 km, 166°, 74 nap [2;76] Cahniza G. CZP LB618 1995.06.25. P Cemerné, SK (48°53'N 21°40'E) [8;20] Danko S. 200 LAO Tiszaigar, HU (47°31'N 20°46'E) 167 km, 201°, 3083 nap [3;01] Kiss R. CZP LB619 1995.06.23. P Kosice, SK (48°40'N 21°16'E) [8:20] Mihok J. 2001.12.01. - Jaszalsoszentgyérgy, HU (47°25'N 20°08'E) 157 km, 213°, 2353 nap [1;01] Fateér J. SKB 005 2000.06.19. P Trebisov, SK (48°38'N 21°43'E) [8;20] Danko S. 2000.10.28. F Abatijszanto, HU (48°16'N 21°11'E) 52 km, 225°, 131 nap [5;74] Firmanszky G. SKB A515 2004.06.17. P Vozokany, SK (48°34'N 18°00'E) [8;20] Chavko J. 2005.01.18. 2 Hevesvezekény, HU (47°34'N 20°19'E) 208 km, 123°, 215 nap [3;35] Kovacs A. SKB A808 2002.06.16. P Trebisov, SK (48°38'N 21°43'E) [8;20] Danko S. 2003-0331. I4- Mezosas, HU (47°06'N 21°33'E) 164 km, 185°, 288 nap [2;35] Vanyi R. Halaszsas / Osprey (Pandion haliaetus) SFH M44672 2003.07.09. P Mustasaari, FI (62°54'N 20°48'E) [8;20] Si/taloppi M. 2005.09.15. - Cered, HU (48°09'N 19°58'E) 1643 km, 182°, 799 nap [1;03] Drexler Sz. Vorés vércse / Common Kestrel (Falco tinnunculus) CZP EX45651 2001.06.12. P Hustopece nad Becvou, CZ (49°32'N 17°52'E) [8;20] Dvorsky M. 2003.09.13. F Rabacsécsény, HU (47°35'N 17°25'E) 220 km, 189°, 823 nap [2;35] Fiildp T. SFH S058599 2004.06.30. P Pello, FI (66°42'N 24°24'E) [8;20] Halonen J. 2004.11.08. F Erd, HU (47°23'N 18°55'E) 2175 km, 189°, 131 nap [2;35] Hegyi Z. SFH 8217615 2002.06.20. P Ikaalinen, FI (61°44'N 22°59'E) [8;20] Pasanen E. 2004.10.13. 1+ T Karacsond, HU (47°44'N 20°02'E) 1570 km, 187°, 846 nap [2;35] So/ti B. SFH $230325 2003.06.19. P Savitaipale, FI (61°11'N 27°45'E) [8;20] Valjakka S. 2004.11.04. F Ipolytarnéc, HU (48°14'N 19°38'E) 1532 km, 200°, 504 nap [3:35] Juhasz T. SFH 8235774 2003.06.18. P Lohtaja, FI (63°56'N 23°30'E) [8320] Vikstrém S. 138 2003.09.15. F SFH 874076 2000.06.17. P 2004.01.26. 3+ H SMN 303291 2004.06.24. P 2004.07.12. F A Madargyiiriizési kézpont 2004-2005. évi jelentése Kungyalu, HU (46°55'N 20°16'E) 1905 km, 186°, 89 nap [3;01] Urban S. Pori, FI (61°32'N 21°46'E) [8:20] Leppimaki K. Ullé, HU (47°24'N 19°20'E) 1581 km, 186°, 1318 nap [8;20] Benei B. Stanisic, CS (45°56'N 19°10'E) [8:20] Dapic D. Vaskut, HU (46°08'N 18°59'E) 26 km, 328°, 18 nap [8:20] Kalocsa B. Kerecsensélyom / Saker Falcon (Falco cherrug) HGB 521030 2004.05.30. P H 2004.10.15. F HGB 527794 2003.06.01. P H 2004.01.20. 2 Hort, HU (47°41'N 19°47'E) [8;20] Szitta T. Sabha, LY (27°04'N 14°26'E) 2343 km, 192°, 138 nap [9;21] Szabo A. Tiszanana, HU (47°33'N 20°31'E) [8;20] Szitta T. Coka (Cs6ka), CS (45°56'N 20°08'E) 182 km, 189°, 233 nap [8;20] Barna K. Fiirj / Common Quail (Coturnix coturnix) HGB TT05239 2004.09.03. 1 2005.09.03. F T T6k6l, HU (47°20'N 18°57'E) [8;20] Hajto L. Piantata Di Ceglie, IT (41°04'N 16°5S1'E) 719 km, 194°, 365 nap [2;10] Rc. Bologna Szarcsa / Eurasian Coot (Fulica atra) IAB C53802 1995.11.21. 1+ T Capalbio, IT (42°24'N 11°23'E) [8;20] Re. Bologna 2004.08.05. - Mezocsat, HU (47°49'N 20°54'E) 960 km, 51°, 3180 nap [1;64] Solti B. Havasi partfut6 / Dunlin (Calidris alpina) HGB A194670 ZVOS OOM a 2004.05.22. F HGB A194757 2004.09.10. 1 2005.08.06. 1+ HGB A194828 2004.09.22. 1 2005.01.22. - HGB K49450 2002.09.27. 1 2002.10.03. F Mekszikopuszta, HU (47°41'N 16°52'E) [8;20] Mogyorosi S. Sivash, UA (45°44'N 34°36'E) 1371 km, 99°, 252 nap [8;20] Rc. Kiev Mekszikopuszta, HU (47°41'N 16°52'E) [8;20] Ferenczi M. Ottenby, SE (56°12'N 16°24'E) 949 km, 358°, 330 nap [8;20] Re. Stockholm Mekszikopuszta, HU (47°41'N 16°52'E) [8;20] Laczik D. Berre-l'Etang, FR (43°33'N 05°02'E) 1030 km, 243°, 122 nap [1;01] Rc. Paris Mekszikopuszta, HU (47°41'N 16°52'E) [8;20] Halmos G. Bouligneux, FR (46°01'N 04°59'E) 924 km, 258°, 6 nap [2;10] Fournier J. Pajzsoscanko / Ruff (Philomachus pugnax) NLA 1461972 2004.04.30. 1+ H_ Staveron, NL (52°52'N 05°23'E) [8:20] Hooijmeijer J. 2005.08.07. 1+ H_ Szeged (Ferté), HU (46°20'N 20°09'E) 1289 km, 124°, 464 nap [7;81] Pigniczki Cs. Sarszalonka /Common Snipe (Gallinago gallinago) HGB 1030107 2003.08.19, 2004.11.10. F HGB 253363 2003.08.30. 1 2005.10.02. F Mekszikopuszta, HU (47°41'N 16°52'E) [8:20] Pellinger A. Cezens, FR (44°59'N 02°51'E) 1118 km, 254°, 449 nap [2;19] FDC du Cantal Naszaly-Ferencmajori-ht., HU (47°41'N 18°18'E) [8520] Krug T. Siemianowka, PL (52°54'N 23°51'E) 702 km, 34°, 764 nap [8;20] Tumiel T. 139 Kareza Zs. & Marosi N. HGB 267526 2003.08.19. 1 2003.10.08. F Naszaly-Ferencmajori-ht., HU (47°41'N 18°18'E) [8;20] Krug T. Blanquefort, FR (44°54'N 00°38'W) 1489 km, 258°, 50 nap [2;19] FDC Gironde Erdei szalonka / Eurasian Woodcock (Scolopax rusticola) FRP GY25618 2000.11.27. 1+ 2004.03.21. F FRP GY32639 2001.11.06. 1+ 2003.03.25. F IAB H86190 DOOM AR ey. It 2003.03.11. F RUM M742162 2004.09.28. | 2005.04.05. F RUM PS004022 2002.09.21. 1 2004.03.25. F Masbaraud-Merignat, FR (45°58'N 01°44'E) [8;20] Gossmann F. Jakfalva, HU (48°20'N 20°34'E) 1450 km, 80°, 1210 nap [2;10] Szakal L. Nicey, FR (48°10'N 04°10'E) [8;20] Re. Paris Domahaza, HU (48°11'N 20°06'E) 1183 km, 90°, 504 nap [2;10] Huszti S. Acilia, IT (41°46'N 12°21'E) [8;20] Re. Bologna Bélavar, HU (46°08'N 17°15'E) 624 km, 39°, 454 nap [2;19] Fluck D. Szankt-Petyerburg (Szentpétervar), RU (60°02'N 30°1 1'E) [8;20] Re. Moskva Doc, HU (46°26'N 20°08'E) 1653 km, 204°, 189 nap [2;19] Kovacs K. Byrma, RU (57°16'N 56°12'E) [8;20] Re. Moskva Monostorapati, HU (46°56'N 17°34'E) 2868 km, 246°, 551 nap [2;10] Fluck D. Réti cank6é / Wood Sandpiper (Tringa glareola) PLG TS18998 2004.05.08. 1+ 2005.08.04. 1+ Kwiecewo, PL (53°57'N 20°19'E) [8;20] Sciborski K. Dinnyés, HU (47°10'N 18°34'E) 767 km, 189°, 453 nap [8;20] Fenyvesi L. Dankasiraly /Common Black-headed Gull (Larus ridibundus) HGB 341325 2003.06.07. P 2004.01.08. F HGB 341372 2003.06.07. P 2004.03.27. 2 HGB 346392 2004.05.29. P 2005.02.23. F HGB 372428 2003.01.08. 2 2003081. Ie 2004.01.18. F 2004.01.23. 2+ 2005.12.12. F HGB 379467 2004.05.30. P 2004.07.22. F HGB 379784 2004.05.30. P 2004.11.24. | HGB 526513 2003.02.04. 2 2004.01.03. F 2004.02.14. 2+ 2004.09.02. 1+ 140 Mekszikopuszta, HU (47°41'N 16°52'E) [8:20] Mogyorosi S. Bellocchio, IT (44°37'N 12°15'E) 494 km, 226°, 215 nap [8;28] Rc. Bologna Mekszikopuszta, HU (47°41'N 16°52'E) [8;20] Mogyorosi S. Viriat, FR (46°15'N 05°13'E) 899 km, 260°, 294 nap [7;28] Crouzier J. Dinnyés, HU (47°10'N 18°34'E) [8;20] Fenyvesi L. Chalon-sur-Saone, FR (46°47'N 04°51'E) 1043 km, 268°, 270 nap [1;01] CEOB L'4Aile B. Budapest XIII., HU (47°33'N 19°04'E) [8:20] Horvath G. Budapest XIV., HU (47°31'N 19°05'E) 4 km, 161°, 62 nap [7;81] Szinai P. Budapest XIV., HU (47°31'N 19°0S'E) 4 km, 161°, 375 nap [7;81] Albert L. Budapest I., HU (47°29'N 19°03'E) 7 km, 195°, 380 nap [7;81] Kota A. Kahlenbergerdorf, AT (48°16'N 16°21'E) 218 km, 291°, 1069 nap [7;81] Roland C. Rétszilas, HU (46°S1'N 18°34'E) [8:20] Szinai P. Misano Adriatico, IT (43°58'N 12°42'E) 561 km, 235°, 53 nap [8;28] Re. Bologna Rétszilas, HU (46°51'N 18°34'E) [8;20] Szinai P. Praha (centrum), CZ (50°04'N 14°25'E) 471 km, 319°, 178 nap [7;28] Jelinek M. Budapest XIV., HU (47°31'N 19°0S'E) [8;20] Szinai P. Budapest XIV., HU (47°31'N 19°0S'E) 0 km, 0°, 333 nap [7;81] Albert L. Budapest V., HU (47°30'N 19°03'E) 4 km, 221°, 375 nap [7;81] Kota A. Podolsze, PL (50°01'N 19°26'E) 280 km, 5°, 576 nap [7;81] Malczyk P. IAB T93350 1995.07.26. 1 2004.05.21. 2+ IAB TB004491 2004.01.30. 1+ 2004.03.22. 3+ NLA 3587906 2002.11 28, 1 2004.09.09. F SKB H10204 2004.05.25. P 2004.09.21. 2 SKB H10865 2004.06.01. P 2005.03.02. F 2005.06.21. 2 SMN 307085 ZOOS 05s 2005.04.15. F A Madargyuirtizési kézpont 2004-2005. évi jelentése Porto Tolle, IT (44°59'N 12°28'E) [8;20] Re. Bologna Sarrod, HU (47°38'N 16°52'E) 445 km, 48°, 3222 nap [2;34] Mogyordsi S. Mirano, IT (45°30'N 12°07'E) [8;20] Sattin L. Székesfehérvar, HU (47°12'N 18°25'E) 518 km, 69°, 52 nap [7;81] Staudinger I. Amsterdam, NL (52°21'N 04°56'E) [8;20] Majoor F. Budapest L, HU (47°29'N 19°03'E) 1147 km, 118°, 651 nap [7;81] Albert L. Piestany, SK (48°36'N 17°49'E) [8:20] Siska S. Budapest I., HU (47°29'N 19°03'E) 152 km, 143°, 119 nap [7;28] Albert L. Piestany, SK (48°36'N 17°49'E) [8:20] Siska S. Budapest XIV., HU (47°31'N 19°05'E) 153 km, 142°, 274 nap [7:28] Albert L. Budapest I., HU (47°29'N 19°03'E) 154 km, 144°, 385 nap [7:28] Kota A. Palic, CS (46°06'N 19°44'E) [8;20] Sekeres O. Szeged (Fehér-to), HU (46°20'N 20°06'E) 38 km, 47°, 705 nap [7;28] Bakacsi G. Sargalabu siraly / Yellow-legged Gull (Larus michahellis) HRZ PA10974 2002.05.30. P 2005.07.20. 3+ HRZ PA11052 2001.06.02. 1 2004.09.19. 3+ HRZ PA15297 A002 0522 ae 2005.07.20. 1+ HRZ PA15376 2002.05.25. P 2005.07.20. 3+ HRZ PA18825 A003 05S 0s P 2004.05.27. 3 2004.08.26. 2 2005.06.07. 3 2005.08.04. 3 HRZ PA4445 1999.05.26. P 2005.08.05. F HRZ PAS159 2005052205 2005.08.13. 1 HRZ PA8807 2001.06.02. P 2004.06.25. 3+ IAB CA006383 2003.06.03. P 2003.08.16. F Kormati, Plavnik, HR (44°57'N 14°35'E) [8:20] Gatolin D. Sopron, HU (47°39'N 16°36'E) 338 km, 27°, 1147 nap [7;81] Udvardy F. Starigrad-Paklenica, HR (44°19'N 15°21'E) [8;20] Grlica D. Szigetszentmiklos, HU (47°22'N 19°02'E) 444 km, 40°, 1205 nap [7;81] Albert L. Lavdara, Dugi otok, HR (43°57'N 15°12'E) [8320] Jurinovi L. Sopron, HU (47°39'N 16°36'E) 425 km, 15°, 1155 nap [7;81] Udvardy F. Mrtonjak, Dugi Otok, HR (43°58'N 15°10'E) [8;20] Jurinovi L. Sopron, HU (47°39'N 16°36'E) 424 km, 15°, 1152 nap [7;81] Udvardy F. Kormati, Plavnik, HR (44°57'N 14°35'E) [8;20] Gatolin D. Budapest I., HU (47°29'N 19°03'E) 445 km, 51°, 362 nap [7;81] Kota A. Budapest XI., HU (47°29'N 19°03'E) 445 km, 51°, 453 nap [7;81] Kota A. Budapest I., HU (47°29'N 19°03'E) 445 km, 51°, 738 nap [7;81] Kota A. Budapest I., HU (47°29'N 19°03'E) 445 km, 51°, 796 nap [7;81] Kota A. Regata, Porec, HR (45°13'N 13°35'E) [8;20] Dolinsek J. Pereszteg, HU (47°35'N 16°44'E) 358 km, 43°, 2263 nap [7;81] Pellinger A. Mrkan, Cavtat, HR (42°34'N 18°12'E) [8;20] Jurinovi L. Fertészéplak, HU (47°37'N 16°50'E) 572 km, 349°, 84 nap [7;81] Mogyorosi S. Starigrad-Paklenica, HR (44°19'N 15°21'E) [8;20] Bartovsky V. Budapest I., HU (47°29'N 19°03'E) 455 km, 39°, 1119 nap [7;81] Kota A. Salina di Comacchio, IT (44°39'N 12°12'E) [8;20] Magnini A. Tihany, HU (46°56'N 17°53'E) 509 km, 60°, 74 nap [7;81] Nagy L. 141 Kareza Zs. & Marosi N. PLG DN13401 2003.06.01. P 2004.03.15. F PLG DN13406 2003.06.01. P 2004.03.15. F PLG DN16434 2004.02.24. 2 2005.01.28. F UKK L001943 2003.06.03. P 2004.03.15. F Tarnow, PL (50°01'N 20°59'E) [8;20] Faber M. Szeged (Fehér-t6), HU (46°20'N 20°06'E) 415 km, 189°, 288 nap [2;10] Bakacsi G. Tarnow, PL (50°01'N 20°59'E) [8;20] Faber M. Szeged (Fehér-t6), HU (46°20'N 20°06'E) 415 km, 189°, 288 nap [2;10] Bakacsi G. Wielkopolskie, PL (52°13'N 18°14'E) [8:20] Neubauer G. Szantod, HU (46°53'N 17°54'E) 594 km, 182°, 339 nap [7;83] Palinkas A. Kanivska, UA (49°46'N 31°28'E) [8;20] Re. Kiev Szeged (Fehér-to), HU (46°20'N 20°06'E) 928 kim, 246°, 286 nap [2;10] Bakacsi G. Gyéngybagoly / Barn Owl (Tyto alba) HGB 428232 2004.07.13. P 2004.12.20. - HGB 428239 2004.07.13. P 2005.07.03. - HGB 434104 2004.06.29. P 2004.11.29. - HGB 441637 2002.06.01. P 2004.05.24. F DEW 4289925 2005.07.10. P 2005 1003. F ROB H22384 2004.06.26. P 2005.01.20. F Mezo6rs, HU (47°34'N 17°5S2'E) [8;20] Barcanfalvi P. Hlohovec, SK (48°26'N 17°49'E) 97 km, 358°, 160 nap [2;40] Prommer M. Tarkany, HU (47°36'N 18°00'E) [8:20] Barcanfalvi P. Bogaras (Bogaras), CS (45°46'N 19°48'E) 246 km, 146°, 355 nap [1;00] Matovic C. Acsalag, HU (47°41'N 17°12'E) [8;20] Tatai S. Paulhof, AT (47°48'N 16°52'E) 28 km, 297°, 153 nap [2;40] Andert J. Zalata, HU (45°49'N 17°54'E) [8;20] Horvath Gy. Kapelna, HR (45°40'N 18°02'E) 20 km, 148°, 723 nap [1;01] Tadic Z. Wahrstedt Velpke, DE (52°25'N 10°59'E) [8;20] OAB SE-Gruppe Szerencs, HU (48°07'N 21°12'E) 870 km, 123°, 95 nap [1;35] Alféldi A. Turulung, RO (47°56'N 23°0S'E) [8;20] Sike T. Vamosoroszi, HU (47°58'N 22°40'E) 31 km, 277°, 208 nap [1:01] Habarics B. Jégmadar / Common Kingfisher (A/cedo atthis) HGB A173108 2004.08.19. 1 2004.09.09. 1 HGB XK8413 2004.06.25. 1+ 2005.04.25. F PLG YN09602 2005.08.24. | 2005.09.24. 1 Ujlorincfalva, HU (47°38'N 20°36'E) [8:20] Toth L. Pakostane (Vransko), HR (43°53'N 15°33'E) 573 km, 223°, 21 nap [8;20] Radovic D. Szaboles, HU (48°11'N 21°30'E) [8;20] Szép T. Lago Bruschi, IT (44°06'N 12°28'E) 832 km, 237°, 304 nap [2;40] Rc. Bologna Pawlowice, PL (51°36'N 21°40'E) [8;20] Kozik R. ; Izsak (Kolon-to), HU (46°47'N 19°21'E) 562 km, 197°, 31 nap [8;20] Nemeth A. Szalakéta / European Roller (Coracias garrulus) FRP GH18208 2004.07.15. P 2005.07.18. - Coussoul de St. Jean, FR (43°42'N 05°02'E) [8;20] Massez G. Balmaztjvaros, HU (47°41'N 21°18'E) 1340 km, 71°, 368 nap [3;27] Tar J. K6zép fakopancs / Middle Spotted Woodpecker (Dendrocopos medius) SKB L001193 2004.11.25. F Drnava (Dern6), SK (48°38'N 20°39'E) [8;20] Szentandrassy T. 2005.04.03. 1+ T Felsétarkany, HU (47°59'N 20°27'E) 74 km, 191°, 129 nap [8;20] Fitala Cs. 142 A Madargyirtizési kézpont 2004-2005. évi jelentése Partifecske / Sand Martin (Riparia riparia) HGB T300939 2003-0530, I “f 2004.06.09. F HGB 1327063 2002.09.09. 1 2004.07.06. F HGB 1334238 2003.08.20. 1 2004.07.07. 1+ HGB 1334501 2003.08.24. 1 2004.05.29. 1+ HGB T382900 2004.06.12. 1+ 2004.06.23. 1+ HGB T382910 2004.06.12. 1+ 2005.07.04. 1+ HGB T412791 2003.09.14. 1+ 2004.05.31. 1+ HGB 1412833 2003.09.14. 1 2005.07.07. 1+ HGB 1416440 2004.08.28. 1 2005.07.28. 1+ HGB 1447702 2005.06.05. I+ 2005.07.04. 1+ CZP $149885 2000.05.05. 1+ 2003.06.01. 1+ CZP $245250 2005.08.07. 1 2005.09.09. 1 CZP 8266376 2004.07.27. 1 2004.08.28. 1 CZP S306714 2005.08.24. 1 2005.09.07. 1 FRP 4413801 2003.04.16. 1+ 2005.06.28. 1+ GRA A130311 2004.04.15. 1+ 2004.06.25. 1+ HRZ BB16229 2000.07.17. 1 Tiszatelek, HU (48°12'N 21°47'E) [8;20] Szép T. Velky Hores, SK (48°23'N 21°55'E) 23 km, 26°, 376 nap [8;20] Danko S. Fenékpuszta, HU (46°43'N 17°15'E) [8;20] Wisztercill J. Piestany, SK (48°36'N 17°49'E) 215 km, 12°, 666 nap [7;23] Kuban V. Fenékpuszta, HU (46°43'N 17°15'E) [8;20] Homonnai I. Petisovci, SI (46°31'N 16°29'E) 65 km, 251°, 322 nap [8;20] Vres I. Fenékpuszta, HU (46°43'N 17°15'E) [8:20] Goczan J. Bozice, CZ (48°50'N 16°17'E) 247 km, 343°, 279 nap [8:20] Heneberg P. Stikésd, HU (46°18'N 18°59'E) [8;20] Kalocsa B. Nenadic, CS (45°49'N 19°0S'E) 54 km, 172°, 11 nap [8;20] Zuljevic A. Stikésd, HU (46°18'N 18°59'E) [8;20] Kalocsa B. Gakovo, CS (45°54'N 19°04'E) 45 km, 172°, 387 nap [8;20] Zuljevic A. Kis-Balaton, HU (46°40'N 17°13'E) [8;20] Goczan J. Greifswalder, DE (54°15'N 13°55'E) 876 km, 345°, 260 nap [8;20] Jordsand V. Kis-Balaton, HU (46°40'N 17°13'E) [8;20] Goczan J. Petisovci, SI (46°31'N 16°29'E) 59 km, 253°, 662 nap [8;20] Vres J. Fenékpuszta, HU (46°43'N 17°15'E) [8;20] Magai F. Glinno, PL (51°44'N 18°39'E) 569 km, 10°, 334 nap [8;20] Iciek T. Stikdsd, HU (46°18'N 18°59'E) [8;20] Kalocsa B. Gakovo, CS (45°54'N 19°04'E) 45 km, 172°, 29 nap [8;20] Zuljevic A. Sturovo, SK (47°48'N 18°43'E) [8;20] Hosek V. Bélapuszta, HU (47°43'N 18°12'E) 40 km, 257°, 1122 nap [8;20] Arig T. Zehun, CZ (50°08'N 15°18'E) [8320] Jelinek M. Davod, HU (46°00'N 18°55'E) 531 km, 150°, 33 nap [8;20] Barcanfalvi P. Lazné Bohdanec, CZ (50°0S'N 15°40'E) [8;20] Horak J. Fenékpuszta, HU (46°43'N 17°15'E) 393 km, 163°, 32 nap [8;20] Horvath B. Zehun, CZ (50°08'N 15°18'E) [8;20] Jelinek M. Davod, HU (46°00'N 18°5S'E) 531 km, 150°, 14 nap [8;20] Barcanfalvi P. Etang De Biguglia, FR (42°36'N 09°29'E) [8;20] Cantera J. Leanyvar, HU (47°42'N 18°46'E) 924 km, 52°, 804 nap [8;20] Kiss B. Antikithira, GR (35°52'N 23°18'E) [8;20] Antikythira Ornith. Station Tiszatelek, HU (48°11'N 21°49'E) 1377 km, 355°, 71 nap [8;20] Szép T. Gat, Valpovo, HR (45°43'N 18°20'E) [8;20] Gatolin D. 143 Kareza Zs. & Marosi N. 2004.07.21. 1+ H Drdavaszaboles, HU (45°48'N 18°13'E) 13 km, 316°, 1465 nap [8;20] Kiss J. HRZ BB37924 2001.08.01. F Zbjeg, HR (45°0S'N 17°55'E) [8;20] Setina M. 2004.07.03. 1+ T Koppanymonostor, HU (47°45'N 18°03'E) 297 km, 2°, 1067 nap [8;20] Krig T. IAB AN76131 2002.04.25. 1+ Potenza Picena, IT (43°23'N 13°41'E) [8;20] Re. Bologna : 2004.05.31. 1+ H Urbépuszta, HU (47°09'N 19°12'E) 602 km, 46°, 767 nap [8;20] Eles B. MLV 174416 2004.09.13. 1 Gozo, MT (36°01'N 14°15'E) [8;20] Sudtana J. 2005.07.18. 1+ T Felsékértvélyes, HU (46°57'N 18°35'E) 1266 km, 17°, 308 nap [8;20] Nagy J. SFH L16379 2005.07.22. I+ Voyri, FI (63°07'N 22°31'E) [8;20] Lahti A. 2005.09.08. 1+ Davod, HU (46°00'N 18°55'E) 1920 km, 187°, 779 nap [8;20] Barcanfalvi P. SMN A00645 2004.07.11. 1 Senta, CS (45°55'N 20°05'E) [8;20] Barna K. 2004.07.16. 1 Izsak (Kolon-t6), HU (46°47'N 19°21'E) 112 km, 330°, 5 nap [8;20] Karcza Zs. SMN A01201 2003.07.10. 1+ T Baéki MonoStor (Monostorszeg), CS (45°48'N 18°56'E) [8320] Zuljevic A. 2004.07.01. 1+ T Komarom, HU (47°44'N 18°07'E) 224 km, 344°, 357 nap [8;20] Krig T. SMN A01341 2003.07.12. 1 Gakovo (Gador), CS (45°54'N 19°04'E) [8;20] Zuljevic A. 2005.06.08. 1+ H Ullé, HU (47°24'N 19°20'E) 168 km, 7°, 697 nap [8;20] Benei B. SMN A03595 2004.05.09. 1+ H Bactki MonoStor (Monostorszeg), CS (45°48'N 18°56'E) [8320] Zuljevic A. 2005.07.17. 1+ H_ Siikésd, HU (46°18'N 18°59'E) 56 km, 4°, 434 nap [8;20] Kalocsa B. SMN Z31713 2000.06.28. 1+ H Subotica, CS (46°07'N 19°39'E) [8;20] Hardi B. 2001.08.17. 1+ Kelebia, HU (46°13'N 19°36'E) 12 km, 341°, 415 nap [8;20] Nagy T. SVS BL88355 2003.06.28. 1+ H_ Trelleborg, Maglarp, SE (55°23'N 13°05'E) [8;20] Re. Stockholm 2004.09.10. 1+ Fenékpuszta, HU (46°43'N 17°15'E) 1008 km, 163°, 440 nap [8;20] Kancsal B. SVS BZ96535 2005.08.06. 1 Varberg, Getterén, SE (57°08'N 12°15'E) [8;20] Re. Stockholm 2005.09.03. 1 Fenékpuszta, HU (46°43'N 17°15'E) 1210 km, 164°, 28 nap [8;20] Horvath B. Fiisti feeske / Barn Swallow (Hirundo rustica) . HGB T214101 2003.09.13. 1+ T Sumony, HU (45°58'N 17°56'E) [8;20] Gregorits J. 2004.04.21. F Diyarbakir, TR (37°54'N 40°15'E) 2052 km, 116°, 221 nap [8;20] Michalonek D. HGB 1223883 2003.06.26. P Balmaztjvaros, HU (47°36'N 21°20'E) [8;20] Pap P. 2004.02.17. F Mwene-Ditu, CD (07°54'S 23°39'E) 6184 km, 178°, 236 nap [0:01] Kanganga I. HGB 1248202 2004.08.31. 1 Sumony, HU (45°58'N 17°56'E) [8;20] Molnar V. 2005.05.03. 1+ H_ Brisighella, IT (43°56'N 12°50'E) 461 km, 241°, 245 nap [8;20] Re. Bologna HGB 1293960 2003.08.24. 1+ T Témérd, HU (47°21'N 16°41'E) [8;20] Banhidi P. 2005.03.27. 1+ Potenza Picena, IT (43°23'N 13°41'E) 500 km, 208°, 581 nap [8;20] Re. Bologna HGB 1317246 2004.09.08. 1 Davod, HU (46°00'N 18°55'E) [8;20] Deme T. 2004.09.11. 1 Stanisic, CS (45°56'N 19°10'E) 21 km, 111°, 3 nap [8;20] Djapic D. 144 HGB 1341751 2003.07.16. 1 2005.05.02. 1+ HGB 1347863 200309715. 1 2004.07.30. 1+ HGB 1371772 ZOOS.09 12. I ZOOO7 Noe I HGB 1384833 2004.10.01. 1 2005.06.15. 1+ HGB 1404415 AVOS 09 srl 2005.06.11. 1+ HGB T405532 2003.09.14. 1+ 2004.08.09. 1+ HGB 1411987 2003.09.07. 1 2004.04.30. 1+ HGB 1413244 2003.09.20. 1 2004.06.18. 1+ HGB 1415514 2003.09.20. 1 2004.07.24. 1+ HGB 1416603 2004.09.10. 1 2005.05.20. - HGB T462790 2004.09.22. 1 2005.06.26. - CZP 8205406 2005.06.29. P 2005.08.31. 1 CZP 8238596 2003.08.08. I+ 2004.09.06. 1+ CZP T9s9i14 2004.08.11. 1 2004.09.09. 1 CZP TB58612 2003.08.10. P 2004.09.12. 1+ CZP TB90698 2004.07.30. 1 2005.09.01. 1+ CZP TC14554 2004.08.27. 1 2004.09.10. 1 A Madargyitirtizési kizpont 2004-2005. évi jelentése Izsak (Kolon-td), HU (46°47'N 19°21'E) [8;20] Karcza Zs. Castelporziano, IT (41°41'N 12°24'E) 793 km, 224°, 656 nap [8;20] Rc. Bologna Fenékpuszta, HU (46°43'N 17°15'E) [8:20] Goéczan J. Dubné, CZ (48°59'N 14°22'E) 332 km, 320°, 319 nap [8;20] Simek J. Ocsa, HU (47°18'N 19°13'E) [8:20] Csdrgé T. Biskupice, CZ (49°05'N 17°43'E) 228 km, 331°, 672 nap [8:20] Sviecka J. Dinnyés, HU (47°10'N 18°34'E) [8;20] Fenyvesi L. Mosty u Jablunkova, CZ (49°32'N 18°45'E) 264 km, 3°, 257 nap [2;01] Szotkowski J. Izsdk (Kolon-t6), HU (46°47'N 19°21'E) [8:20] Németh A. Jarczowice, PL (50°25'N 17°S6'E) 418 km, 346°, 638 nap [8;20] Siekiera J. Izsik (Kolon-t6), HU (46°47'N 19°21'E) [8:20] Németh A. Gogolin, PL (50°28'N 18°03'E) 421 km, 347°, 330 nap [8:25] Rc. Gdansk Kis-Balaton, HU (46°40'N 17°13'E) [8;20] Goczan J. Sorgun, Manavgat, TR (36°47'N 31°26'E) 1612 km, 133°, 236 nap [8;20] Vohwinkel R. Kis-Balaton, HU (46°40'N 17°13'E) [8;20] Goczan J. Hostice, CZ (49°17'N 17°04'E) 292 km, 358°, 272 nap [8;20] Handcek M. Fenékpuszta, HU (46°43'N 17°15'E) [8;20] Homonnai I. Zywocice, PL (50°28'N 17°58'E) 422 km, 7°, 308 nap [8;20] Siekiera J. Fenékpuszta, HU (46°43'N 17°15'E) [8;20] Kancsal B. Kotoriba, Medimurje, HR (46°21'N 16°50'E) 51 km, 218°, 252 nap [1;01] Jankovic S. Regoly-Pacsmag, HU (46°37'N 18°22'E) [8;20] Aczél G. Oleksovice, CZ (48°54'N 16°14'E) 300 km, 328°, 277 nap [2;44] Brezovjak P. Velky Chlumec, CZ (49°S0'N 14°0S'E) [8;20] Brinke T. Izsak (Kolon-t6), HU (46°47'N 19°21'E) 517 km, 131°, 63 nap [8;20] Madarasz B. Polichno, CZ (49°04'N 17°43'E) [8;20] Zicha F. Izsak (Kolon-to), HU (46°47'N 19°21'E) 282 km, 154°, 395 nap [8;20] Németh A. Bartosovice, CZ (49°40'N 18°03'E) [8;20] Pavelka K. Izsak (Kolon-to), HU (46°47'N 19°21'E) 335 km, 163°, 29 nap [8;20] Németh A. Silherovice, CZ (49°56'N 18°17'E) [8;20] Stolarezyk J. ; Izsak (Kolon-to), HU (46°47'N 19°21'E) 360 km, 167°, 399 nap [8;20] Németh A. Dubné, CZ (48°59'N 14°22'E) [8;20] Simek J. Izsak (Kolon-t6), HU (46°47'N 19°21'E) 445 km, 123°, 398 nap [8;20] Németh A. Mlynec, CZ (50°19'N 15°14'E) [8;20] K/dpsteé J. Fenékpuszta, HU (46°43'N 17°15'E) 428 km, 160°, 14 nap [8;20] Kancsal B. 145 Kareza Zs. & Marosi N. CZP TC39423 2005.06.22. P 2005.09.08. 1 CZP TX2285 2001.07.21. 1 2004.09.08. 1+ DEH ZC38597 2005.06.20. 1+ 2005.09.25. 1+ IAB AE55068 1999.04.28. 1+ 2003.09.04. 1+ IAB AN04590 2002.04.11. 1+ 2003.09.07. 1+ PLG KB34704 2004.07.15. 1+ 2004.09.17. 1+ PLG KY09391 2003.08.02. I+ 2004.09.18. 1+ PLG KY50696 2003.08.25. 1 2004.09.19. 1+ PLG KY55433 2004.06.07. P 2004.09.16. | PLG KY55744 2004.06.11. P 200509 19 lee PLG KY57291 2004.07.29. P 2005.09.15. 1+ PLG KY58307 2004.06.22. 1+ 2005.09.14. 1+ PLG KY95578 2004.08.12. 1 2004.09.06. 1 PLG KY96564 2004.08.16. 1 2004.09.16. 1 PLG KY97861 2004.08.27. | 2005.09.14. 1+ SLL KM88813 2004.07.15. 1 2004.09.04. | SLL KP58896 2005.08.10. | 2005.09.04. | 146 Zlata Olesnice, CZ (50°37'N 15°20'E) [8:20] Klapsté J. Davod, HU (46°00'N 18°55'E) 577 km, 153°, 78 nap [8:20] Barcanfalvi P. Gbelce, SK (47°5S1'N 18°29'E) [8;20] Dalik P. Davod, HU (46°00'N 18°55'E) 209 km, 171°, 1145 nap [8;20] Deme T. Narsdorf, DE (51°01'N 12°43'E) [8;20] Rc. Hiddensee Davod, HU (46°00'N 18°55'E) 719 km, 141°, 97 nap [8:20] Barcanfalvi P. Albenga, IT (44°04'N 08°11'E) [8:20] Re. Bologna Izsak (Kolon-to), HU (46°47'N 19°21'E) 924 km, 71°, 1590 nap [8;20] Németh A. Verbania, IT (45°56'N 08°30'E) [8:20] Re. Bologna Kis-Balaton, HU (46°40'N 17°13'E) 675 km, 83°, 514 nap [8;20] Géczan J. Makow, PL (51°57'N 20°03'E) [8:20] Matyjasiak P. Izsak (Kolon-t6), HU (46°47'N 19°21'E) 578 km, 185°, 64 nap [8:20] Németh A. Rogozno, PL (52°45'N 17°00'E) [8;20] Dabrowski J. ; Izsak (Kolon-to), HU (46°47'N 19°21'E) 685 km, 166°, 413 nap [8;20] Németh A. Opole-Malina, PL (50°37'N 18°00'E) [8:20] Siekiera J. Izsak (Kolon-t6), HU (46°47'N 19°21'E) 438 km, 167°, 391 nap [8;20] Németh A. Zuzela, PL (50°25'N 18°01'E) [8;20] Siekiera J. , Izsak (Kolon-to), HU (46°47'N 19°21'E) 416 km, 166°, 101 nap [8;20] Nemeth A. Kramolow, PL (50°24'N 17°59'E) [8;20] Siekiera J. Davod, HU (46°00'N 18°5S'E) 494 km, 172°, 465 nap [8;20] Nagy T. Kierpien, PL (50°23'N 17°51'E) [8:20] Siekiera J. Davod, HU (46°00'N 18°5S'E) 494 km, 171°, 413 nap [8;20] Nagy T. Brozec, PL (50°25'N 17°59'E) [8;20] Siekiera J. Davod, HU (46°00'N 18°55'E) 496 km, 172°, 449 nap [8;20] Nagy T. Gogolin, PL (50°28'N 18°03'E) [8:20] Siekiera J. . Izsak (Kolon-t6), HU (46°47'N 19°21'E) 421 km, 167°, 25 nap [8:20] Németh A. Gogolin, PL (50°28'N 18°03'E) [8;20] Siekiera J. Sumony, HU (45°58'N 17°S6'E) 501 km, 181°, 31 nap [8;20] Bank L. Gogolin, PL (50°28'N 18°03'E) [8;20] Siekiera J. Sumony, HU (45°58'N 17°56'E) 501 km, 181°, 383 nap [8;20] Bank L. Sentjernej, SI (45°51'N 15°20'E) [8320] Stolfa V. Izsak (Kolon-to), HU (46°47'N 19°21'E) 326 km, 71°, 51 nap [8;20] Németh A. Rogaska Slatina, SI (46°11'N 15°38'E) [8;20] Podhraski Z. Davod, HU (46°00'N 18°55'E) 251 km, 95°, 25 nap [8;20] Barcanfalvi P. SLL KP59185 2005.08.12. 1 2005.09.07. 1 SMN Z40916 2002.09.04. 1 2002.09.28. 1 TRA JA59999 2004.05.01. 1+ A Madargyiirtizési kézpont 2004-2005. évi jelentése Rogaska Slatina, SI (46°11'N 15°38'E) [8;20] Podhraski Z. Davod, HU (46°00'N 18°55'E) 251 km, 95°, 26 nap [8;20] Barcanfalvi P. Ludos, CS (46°06'N 19°50'E) [8;20] D.E. R. Csornai Izsak (Kolon-t6), HU (46°47'N 19°21'E) 85 km, 334°, 24 nap [8;20] Vadasz Cs. Sorgun, Manavgat, TR (36°47'N 31°26'E) [8;20] Vohwinkel R. 2004.09.17. 1+ H Sumony, HU (45°58'N 17°56'E) 1520 km, 312°, 139 nap [8;20] Bank L. Erdei pityer / Tree Pipit (Anthus trivialis) HGB 2A1637 2002.09.05. 1 2004.05.28. - Tomord, HU (47°21'N 16°41'E) [8;20] Gyurdcz J. Lerviken, FI (63°20'N 22°23'E) 1814 km, 11°, 631 nap [2;01] Olav J. Sarga billeget6é / Western Yellow Wagtail (Motacilla flava) HRZ BA153495 2003.08.30. 1 2004.09.08. 1+ SMN C001306 2003.08.26. 1 2004.09.09. 1 Pakostane (Vransko), HR (43°53'N 15°33'E) [8;20] Radovic D. Davod, HU (46°00'N 18°55'E) 355 km, 48°, 375 nap [8;20] Deme T. Stanisic, CS (45°56'N 19°10'E) [8;20] Dapic D. Davod, HU (46°00'N 18°55'E) 21 km, 291°, 380 nap [8;20] Deme T. Csonttollu / Bohemian Waxwing (Bombycilla garrulus) LVR P46317 2004.10.09. 1 A005 OF Sie Lejasciems, LV (57°17'N 26°34'E) [8;20] Freibergs A. Debrecen, HU (47°32'N 21°38'E) 1136 km, 197°, 114 nap [2;01] Szakal L. Vorésbegy / European Robin (Erithacus rubecula) HGB A247175 2004.08.07. 1 2004.11.20. F HGB A391239 2004.10.26. | 2005.03.04. F TAB AN22551 2001.11.04. I+ 2004.10.16. 1+ SKB 8034947 AOA) 23). 18 2003.10.14. 1 Barabas, HU (48°14'N 22°31'E) [8;20] Privigyei Cs. Faro, PT (37°01'N 07°56'W) 2780 km, 243°, 105 nap [2;01] Marques A. Izsak (Kolon-to), HU (46°47'N 19°21'E) [8;20] Lorant M. Dubrovnik, HR (42°39'N 18°05'E) 471 km, 192°, 129 nap [7:46] Krstovic N. Ostra, IT (43°37'N 13°09'E) [8:20] Re. Bologna . Csengéd, HU (46°45'N 19°18'E) 596 km, 54°, 1077 nap [2:40] Németh 4. Drienovec (Somodi), SK (48°37'N 20°57'E) [8;20] Pjencak P. Szalonna, HU (48°27'N 20°43'E) 25 km, 225°, 21 nap [8;20] Toth L. Kékbegy / Bluethroat (Luscinia svecica) HGB A258128 2004.08.17. 1 2005.09.17... F HGB A374463 2004.08.24. 1 2004.10.09. 1 Fenékpuszta, HU (46°43'N 17°15'E) [8;20] Kiss B. Maccarese, IT (41°51'N 12°14'E) 673 km, 216°, 396 nap [8;20] Re. Bologna H_ Dinnyés, HU (47°10'N 18°34'E) [8;20] Staudinger I. H_— Sebes, Flix, ES (41°15'N 00°34'E) 1579 km, 245°, 46 nap [8:20] Aymi R. Fekete rig6 / Common Blackbird (Turdus merula) HGB 1008184 2004.09.26. 1 2004.11.14. F H_ Ocsa, HU (47°18'N 19°13'E) [8;20] Zétényi A. Fondi, IT (41°21'N 13°26'E) 805 km, 215°, 49 nap [2;10] Re. Bologna 147 Kareza Zs. & Marosi N. HGB TT07120 2003.09.02. 1 H_ Dejtar, HU (48°03'N 19°09'E) [8:20] Kagyerjdk P. 2004.12.18. - Orvinio, IT (42°08'N 12°56'E) 820 km, 216°, 473 nap [1:01] Re. Bologna HGB TT12452 2004.01.03. 2+ H Sarszentmihaly, HU (47°10'N 18°20'E) [8;20] Varga Gy. A005 OL 10) We Dracevica, HR (43°20'N 16°35'E) 448 km, 198°, 373 nap [4:01] Simunovic F. HGB TT13682 2004.10.03. 1+ H Barabas, HU (48°14'N 22°31'E) [8;20] Privigvei Cs. 2005.02.17. F loannina, GR (39°52'N 20°34'E) 945 km, 189°, 137 nap [2:10] Alekos R. HGB TT13806 2004.10.13. 1+ H Barabas, HU (48°14'N 22°31'E) [8;20] Bartha E. 2005.01.05. F H Neokastro, Imathia, GR (40°30'N 22°25'E) 861 km, 181°, 84 nap [2;10] Kynigesia K. HGB TT16145 ‘ 2004.10.23. 1 H Ocsa, HU (47°18'N 19°13'E) [8;20] Juhdsz R. 2004.11.27. F Assisi, IT (43°04'N 12°37'E) 699 km, 228°, 35 nap [2;10] Re. Bologna Fenyérig6 / Fieldfare (Turdus pilaris) HGB 1026065 2004.11.07. 1 H_ Izsak (Kolon-t6), HU (46°47'N 19°21'E) [8;20] Lorant M. ZOUD 0005. Bizonnes, FR (45°27'N 05°22'E) 1089 km, 262°, 67 nap [2;19] Re. Paris Enekes rigé / Song Thrush (7urdus philomelos) HGB 1026369 2004.07.14. 1 Szokolya-Kiralyrét, HU (47°54'N 18°59'E) [8;20] Horvath B. 2005.01.08. F Montalto ligure, IT (43°56'N 07°50'E) 970 km, 243°, 178 nap [2;10] Rc. Bologna HGB AX4272 2004.09.18. 1 Mezokévesd, HU (47°49'N 20°34'E) [8;20] Fitala Cs. 2005.01.06. F Gonnosfanadiga, IT (39°29'N 08°39'E) 1333 km, 226°, 110 nap [2;10] Re. Bologna HGB AX7473 2004.10.07. 1+ Barabas, HU (48°14'N 22°31'E) [8;20] Privigyei Cs. 2004.10.31. F Scotaneto, IT (45°43'N 12°45'E) 792 km, 249°, 24 nap [2;10] Rc. Bologna HGB XA3261 2004.10.02. 1 Szalonna, HU (48°27'N 20°43'E) [8;20] Petroczki 1. 2004.11.03. - Brione, IT (45°38'N 10°08'E) 861 km, 249°, 32 nap [1;01] Rc. Bologna HGB XX1625 2004.08.23. | Sarrod, HU (47°38'N 16°52'E) [8;20] Szentendrey G. 2004.10.25. - Ancona, IT (43°37'N 13°31'E) 518 km, 210°, 63 nap [2:10] Re. Bologna SKB L006272 2004.08.22. F Drienovec (Somodi), SK (48°37'N 20°57'E) [8;20] Oleksak M. 2004.09.27. 1 Szalonna, HU (48°27'N 20°43'E) 25 km, 225°, 36 nap [8;20] Petroczki I. Nadi tiics6kmadar / Savi's Warbler (Locustella luscinioides) HGB 1X5854 2005.04.30. I+ Mekszikopuszta, HU (47°41'N 16°52'E) [8;20] Laczik D. 2005.08.10. 1+ Mydlovary, CZ (49°0S'N 14°21'E) 243 km, 310°, 102 nap [8;20] Homolka P. GRA A171509 2004.04.25. 2 Evrosz-delta, GR (40°50'N 26°00'E) [8;20] Vangeluwe D. 2004.08.15. I+ T Ocsa, HU (47°18'N 19°13'E) 901 km, 323°, 112 nap [8;20] Csdrgo T. SKB S014422 2002.07.06. | Gbelce, SK (47°51'N 18°29'E) [8:20] Hosek V. 2004.07.19. 1+ Ocsa, HU (47°18'N 19°13'E) 83 km, 139°, 744 nap [8;20] Privigvei Cs. 148 A Madargyiirtizési kdzpont 2004-2005. évi jelentése Fillemiilesitke / Moustached Warbler (Acrocephalus melanopogon) HGB A211919 2003072005 Ice 2004.07.19. 1+ 2004.11.04. F 2005.10.28. F HGB A216546 2003.07.17. 1+ 2004.11.04. F HGB A219052 2003.07.21. I 2003 121 HGB A228826 2004.08.29. F 2005.06.30. 1+ HGB A267461 2004.07.12. 1 2004.09.07. 1 2004.11.03. F 2005.10.29. F HGB A267478 2004.07.12. 1 2004.11.05. F HGB A330953 2004.07.19. 1 2004.11.06. 1 HGB A331070 2004.07.20. 1+ 2004.11.06. F HGB A332694 2004.07.16. 1 2004.11.03. 1 HGB A334489 2004.08.05. 1 2004.11.05. 1 HGB A337216 2004.09.03. 1 2004.10.23. 1+ HGB A338440 2004.09.22. F 200 O22 sae HGB A338901 2004.09.29. F 2005.03.14. 1+ HGB A339010 2004.10.01. 1 2004.11.05. 1 HGB A393321 20050713, 1 20050 2/248 wt T Izsak (Kolon-t6), HU (46°47'N 19°21'E) [8:20] Karcza Zs. Izsak (Kolon-t6), HU (46°47'N 19°21'E) 0 km, 0°, 365 nap [8;20] Németh A. Pakostane (Vransko), HR (43°53'N 15°33'E) 439 km, 223°, 473 nap [8;20] Gatolin D. Pakostane (Vransko), HR (43°53'N 15°33'E) 439 km, 223°, 831 nap [8;20] Gatolin D. Izsdk (Kolon-t6), HU (46°47'N 19°21'E) [8:20] Németh A. Pakostane (Vransko), HR (43°53'N 15°33'E) 439 km, 223°, 476 nap [8:20] Barisic S. Izsak (Kolon-to), HU (46°47'N 19°21'E) [8;20] Karcza Zs. Ladispoli, IT (41°57'N 12°03'E) 792 km, 227°, 123 nap [8;20] Rc. Bologna Sumony, HU (45°58'N 17°56'E) [8;20] Kiss J. Gbelce, SK (47°5S1'N 18°29'E) 214 km, 11°, 305 nap [8;20] Hosek V. Izsak (Kolon-t6), HU (46°47'N 19°21'E) [8;20] Karcza Zs. Izsdk (Kolon-t6), HU (46°47'N 19°21'E) 0 km, 0°, 57 nap [8;20] Németh A. Pakostane (Vransko), HR (43°53'N 15°33'E) 439 km, 223°, 114 nap [8;20] Gatolin D. Pakostane (Vransko), HR (43°53'N 15°33'E) 439 km, 223°, 474 nap [8;20] Gatolin D. Izsak (Kolon-t6), HU (46°47'N 19°21'E) [8;20] Karcza Zs. Pakostane (Vransko), HR (43°53'N 15°33'E) 439 km, 223°, 116 nap [8;20] Gatolin D. Izsak (Kolon-t6), HU (46°47'N 19°21'E) [8:20] Németh A. Pakostane (Vransko), HR (43°53'N 15°33'E) 439 km, 223°, 110 nap [8;20] Barisic S. Izsdk (Kolon-t6), HU (46°47'N 19°21'E) [8:20] Németh A. Pakostane (Vransko), HR (43°53'N 15°33'E) 439 km, 223°, 109 nap [8;20] Barisic S. Izsak (Kolon-to), HU (46°47'N 19°21'E) [8;20] Krall A. Pakostane (Vransko), HR (43°53'N 15°33'E) 439 km, 223°, 110 nap [8;20] Gatolin D. Izsak (Kolon-to), HU (46°47'N 19°21'E) [8;20] Németh A. Pakostane (Vransko), HR (43°53'N 15°33'E) 439 km, 223°, 92 nap [8;20] Gatolin D. Izs4k (Kolon-t6), HU (46°47'N 19°21'E) [8;20] Németh A. Ladispoli, IT (41°57'N 12°03'E) 792 km, 227°, 50 nap [8;20] Re. Bologna Izsak (Kolon-to), HU (46°47'N 19°21'E) [8;20] Németh A. Pakostane (Vransko), HR (43°53'N 15°33'E) 439 km, 223°, 395 nap [8;20] Gatolin D. Izsik (Kolon-t6), HU (46°47'N 19°21'E) [8;20] Németh A. Lago di Ripasottile, IT (42°28'N 12°49'E) 706 km, 227°, 166 nap [8;20] Rc. Bologna Izsak (Kolon-to), HU (46°47'N 19°21'E) [8;20] Németh A. Pakostane (Vransko), HR (43°53'N 15°33'E) 439 km, 223°, 35 nap [8;20] Gatolin D. Izsak (Kolon-td), HU (46°47'N 19°21'E) [8;20] Lorant M. Pakostane (Vransko), HR (43°53'N 15°33'E) 439 km, 223°, 106 nap [8;20] Gatolin D. 149 Kareza Zs. & Marosi N. HGB A393344 2005.07.14. 1 2005.10.12. 1 HGB A394785 2005.07.24. 1 2005.10.12. 1 HGB A395251 2005.07.15. 1 2005.10.26. F HGB A395435 2005.07.18. 1 2005.10.30. F HGB A398756 2005.09.03. 1 2005.10.12. 1 HGB A399343 A005 0G M3. J 2005.01.20) HGB A491701 PAY NOS. I 2005 M027, F HGB K66740 2004.08.06. 1 2004.11.05. 1 HGB 1316306 2004.08.01. 1 2005.03.12. 1+ HGB 1384085 2004.09.11. F 2004.11.06. 1 HGB 1384298 2004.09.19. F 2005.03.14. 2 HGB 1384410 2004.09.04. F 2004.11.07. F HGB 1384887 2004.10.02. F ZOOS O29. iF HGB 1384928 2004.10.02. F 2005.06.30. 1+ HRZ BA201694 2004.11.05. 1 2005.10.05. 1+ HRZ BB60318 2002.12.29. 1 2004.09.04. 1+ IAB AE31281 2002.03.14. 2 200507.1s, 1 1 150 Izsak (Kolon-to), HU (46°47'N 19°21'E) [8;20] Lorant M. Pakostane (Vransko), HR (43°53'N 15°33'E) 439 km, 223°, 90 nap [8;20] Barisic S. Izsak (Kolon-to), HU (46°47'N 19°21'E) [8;20] Vaddsz Cs. Pakostane (Vransko), HR (43°53'N 15°33'E) 439 km, 223°, 80 nap [8;20] Barisic S. Izsak (Kolon-to), HU (46°47'N 19°21'E) [8;20] Karcza Zs. Pakostane (Vransko), HR (43°53'N 15°33'E) 439 km, 223°, 103 nap [8;20] Gatolin D. Izsak (Kolon-to), HU (46°47'N 19°21'E) [8;20] Karcza Zs. Pakostane (Vransko), HR (43°53'N 15°33'E) 439 km, 223°, 104 nap [8;20] Gatolin D. Izsak (Kolon-t6), HU (46°47'N 19°21'E) [8:20] Németh A. Pakostane (Vransko), HR (43°53'N 15°33'E) 439 km, 223°, 39 nap [8;20] Barisic S. Izsak (Kolon-t6), HU (46°47'N 19°21'E) [8;20] Nemeth A. Pakostane (Vransko), HR (43°53'N 15°33'E) 439 km, 223°, 68 nap [8;20] Lolic I. Izsak (Kolon-t6), HU (46°47'N 19°21'E) [8:20] Németh A. Pakostane (Vransko), HR (43°53'N 15°33'E) 439 km, 223°, 12 nap [8;20] Gatolin D. Kiskunlachaza, HU (47°09'N 19°0S'E) [8;20] Eles B. Pakostane (Vransko), HR (43°53'N 15°33'E) 456 km, 217°, 91 nap [8;20] Barisic S. Dinnyés, HU (47°10'N 18°34'E) [8;20] Fenyvesi L. Magione, IT (43°07'N 12°13'E) 677 km, 228°, 223 nap [8;20] Rc. Bologna Dinnyés, HU (47°10'N 18°34'E) [8;20] Fenyvesi L. Pakostane (Vransko), HR (43°53'N 15°33'E) 435 km, 213°, 56 nap [8;20] Barisic S. Dinnyés, HU (47°10'N 18°34'E) [8;20] Fenyvesi L. Lago di Ripasottile, IT (42°28'N 12°49'E) 693 km, 221°, 176 nap [8;20] Rc. Bologna Dinnyés, HU (47°10'N 18°34'E) [8;20] Fenyvesi L. Mortizzuolo, IT (44°52'N 11°08'E) 629 km, 246°, 64 nap [8;20] Rc. Bologna Dinnyés, HU (47°10'N 18°34'E) [8;20] Fenyvesi L. Pakostane (Vransko), HR (43°53'N 15°33'E) 435 km, 213°, 392 nap [8;20] Gatolin D. Dinnyés, HU (47°10'N 18°34'E) [8;20] Fenyvesi L. Gbelce, SK (47°S1'N 18°29'E) 76 km, 355°, 271 nap [8;20] Zicha F. Pakostane (Vransko), HR (43°53'N 15°33'E) [8;20] Gatolin D. Izsak (Kolon-t6), HU (46°47'N 19°21'E) 439 km, 43°, 334 nap [8:20] Madarasz B. Prud, HR (43°05'N 17°38'E) [8;20] Lorant M. Dinnyés, HU (47°10'N 18°34'E) 460 km, 9°, 615 nap [8;20] Fenyvesi L. Pisticci, IT (40°17'N 16°47'E) [8;20] Re. Bologna Izsak (Kolon-t6), HU (46°47'N 19°21'E) 753 km, 16°, 488 nap [8;20] Lorant M. IAB AL60022 20010312... 1-- 2001.07.16. 1+ IAB AP79182 2003.11.02. F 2004.07.19. 1+ TAB K856204 2001.03.03. 1+ Z00L OF L9. I+ IAB K856213 2001.03.11. 1+ 200103418. 1+ SMN B011286 2004.08.05. 1 A Madargyiirtizési kdzpont 2004-2005. évi jelentése Ortazzo, IT (44°22'N 12°18'E) [8;20] Ariele M. ’ Izsak (Kolon-t6), HU (46°47'N 19°21'E) 612 km, 64°, 126 nap [8;20] Németh A. Mortizzuolo, IT (44°52'N 11°08'E) [8;20] Re. Bologna , Izsak (Kolon-td), HU (46°47'N 19°21'E) 672 km, 72°, 260 nap [8;20] Németh A. Potenza Picena, IT (43°23'N 13°41'E) [8;20] Rc. Bologna Izsak (Kolon-t6), HU (46°47'N 19°21'E) 584 km, 50°, 138 nap [8;20] Németh A. Potenza Picena, IT (43°23'N 13°41'E) [8;20] Re. Bologna 4 Izsak (Kolon-td), HU (46°47'N 19°21'E) 584 km, 50°, 7 nap [8;20] Németh A. Ludos, CS (46°06'N 19°50'E) [8:20] D.E. R. Csornai 2005.07.16. 1+ H_ Izsak (Kolon-to), HU (46°47'N 19°21'E) 85 km, 334°, 345 nap [8;20] Karcza Zs. Foltos nadiposzata / Sedge Warbler (Acrocephalus schoenobaenus) HGB A206088 2003.07.20. 1 2004.04.19. 1+ HGB A214781 200807 la. ale 2004.04.06. 1+ HGB A217898 2003.07.27. 1 2004.06.30. 1+ HGB A270605 AN OSL07 22001 2003.07.28. 1 HGB A272059 2003.08.02. 1 2004.04.28. 1+ HGB A272588 2003.08.06. 1 2004.04.06. 1+ HGB A274006 2003.08.22. | 2004.04.22. I+ HGB A324565 2004.08.13. 1 ANUS USMS, las HGB A360477 2004.08.01. 1 2004.08.09. 1 HGB A361296 2004.08.08. 1 2005.06.10. I+ HGB A361790 2004.08.11. 1 2004.08.16. 1 HGB A363266 2004.08.24. 1 eo Dinnyés, HU (47°10'N 18°34'E) [8;20] Banhidi P. Sorgun, Manavgat, TR (36°47'N 31°26'E) 1569 km, 137°, 274 nap [8;20] Vohwinkel R. Izsak (Kolon-t6), HU (46°47'N 19°21'E) [8;20] Lorant M. Sorgun, Manavgat, TR (36°47'N 31°26'E) 1497 km, 138°, 266 nap [8;20] Vohwinkel R. Izsak (Kolon-t6), HU (46°47'N 19°21'E) [8:20] Németh A. Zehun, CZ (50°08'N 15°18'E) 478 km, 321°, 339 nap [8:20] Jelinek M. Szeged (Fehér-t6), HU (46°20'N 20°06'E) [8;20] Tordai L. Ludos, CS (46°06'N 19°S0'E) 34 km, 218°, 6 nap [8;20] D.E. R. Csornai Szeged (Fehér-t), HU (46°20'N 20°06'E) [8:20] Tokody B. Umianowice, PL (50°34'N 20°32'E) 472 km, 4°, 270 nap [8:20] Zajac T. Szeged (Fehér-to), HU (46°20'N 20°06'E) [8;20] Lovaszi P. Sorgun, Manavgat, TR (36°47'N 31°26'E) 1421 km, 139°, 244 nap [8:20] Vohwinkel R. Szeged (Fehér-to), HU (46°20'N 20°06'E) [8;20] Tokody B. Sorgun, Manavgat, TR (36°47'N 31°26'E) 1421 km, 139°, 244 nap [8;20] Vohwinkel R. Toémord, HU (47°21'N 16°41'E) [8:20] Tatai S. Rynningeviken, Venan, SE (59°17'N 15°15'E) 1332 km, 356°, 275 nap [8;20] Re. Stockholm Ocsa, HU (47°18'N 19°13'E) [8;20] Csdrgé T. Pakostane (Vransko), HR (43°53'N 15°33'E) 474 km, 217°, 8 nap [8;20] Groselj P. Ocsa, HU (47°18'N 19°13'E) [8:20] Csdrgé T. Ribacsij, RU (55°09'N 20°51'E) 874 km, 7°, 306 nap [8;20] Re. Moskva Ocsa, HU (47°18'N 19°13'E) [8;20] Halmos G. Kolansko blato, Is. Pag, HR (44°30'N 14°58'E) 452 km, 227°, 5 nap [8;20] Gatolin D. Ocsa, HU (47°18'N 19°13'E) [8:20] Csdrgé T. Nea Kareza Zs. & Marosi N. 2004.09.06. 1 HGB A457481 2005.08.13. 1 2005.08.20. 1 HGB 1345934 2003.08.21. 1 2004.04.21. 1+ CZP 8263817 2004.05.16. 1+ 2004.07.21. 1+ CZP 8264357 2004.07.19. 1 2004.08.19. 1 CZP 8276684 2004.06.26. | 2004.07.23. 1 CZP TA38416 2004.07.30. 1 2004.08.21. 1 CZP TB19027 2004.07.30. 1 2005.07.23. 1+ CZP TB39813 2004.08.23. | 2004.09.18. 1 CZP TB53777 2004.07.28. 1+ 2004.07.31. 1+ CZP TB55955 2004.07.26. | 2004.08.04. 1 CZP TB5852 2003.07.30. 1 2004.08.22. 1+ CZP TC02179 2004.08.14. 1 2004.08.31. 1 CZP TC18146 2004.07.28. | 2004.08.11. 1 ETM 1955578 2002.07.25. 1 2004.08.22. 1+ GRA A156140 2004.04.10. 1+ 2004.07.19. 1+ HRZ BB53566 2002.08.30. 1 2004.07.31. I+ LIK VH86652 2001.08.18. | 152 AP Stanisic, CS (45°56'N 19°10'E) 151 km, 181°, 13 nap [8;20] Djapic D. Farmos, HU (47°21'N 19°SO'E) [8:20] Kis V. Pakostane (Vransko), HR (43°53'N 15°33'E) 510 km, 221°, 7 nap [8;20] Lolic I. Ujlorincfalva, HU (47°38'N 20°36'E) [8:20] Toth L. Sorgun, Manavgat, TR (36°47'N 31°26'E) 1501 km, 144°, 244 nap [8;20] Vohwinkel R. Pavlov, CZ (48°52'N 16°41'E) [8;20] Zicha F. Izsak (Kolon-to), HU (46°47'N 19°21'E) 306 km, 139°, 66 nap [8;20] Lorant M. Diveice, CZ (49°07'N 14°18'E) [8;20] Pletka Z. : Kiskunlachaza, HU (47°09'N 19°05'E) 417 km, 122°, 31 nap [8;20] Eles B. Hermanice, CZ (49°52'N 18°20'E) [8;20] Stolarczyk J. Izsak (Kolon-to), HU (46°47'N 19°21'E) 351 km, 168°, 27 nap [8;20] Karcza Zs. Plana nad Luznici, CZ (49°21'N 14°43'E) [8;20] Fiser J. Izsak (Kolon-t6), HU (46°47'N 19°21'E) 448 km, 130°, 22 nap [8;20] Németh A. Trebec, CZ (48°52'N 14°40'E) [8:20] Burger P. Izsak (Kolon-t6), HU (46°47'N 19°21'E) 420 km, 124°, 358 nap [8:20] Németh A. Strasov, CZ (50°06'N 15°31'E) [8320] Stancl F. Dinnyés, HU (47°10'N 18°34'E) 396 km, 146°, 26 nap [8;20] Fenyvesi L. Bartosovice, CZ (49°40'N 18°03'E) [8;20] Sychra O. Fenékpuszta, HU (46°43'N 17°15'E) 335 km, 190°, 3 nap [8;20] Magai F. Velky Dvur, CZ (48°58'N 16°32'E) [8;20] Frohlich I. Fenékpuszta, HU (46°43'N 17°15'E) 257 km, 168°, 9 nap [8;20] Magai F. Velky Dvur, CZ (48°58'N 16°32'E) [8;20] Smola M. Dinnyés, HU (47°10'N 18°34'E) 251 km, 143°, 389 nap [8;20] Fenyvesi L. Zehun, CZ (50°08'N 15°18'E) [8:20] Vyskocil J. Sumony, HU (45°58'N 17°5S6'E) 504 km, 157°, 17 nap [8:20] Molnar V. Velky Dvur, CZ (48°58'N 16°32'E) [8;20] Smrcek M. Fenékpuszta, HU (46°43'N 17°15'E) 257 km, 168°, 14 nap [8;20] Kancsal B. Vaibla, EE (58°24'N 26°04'E) [8;20] Vaibla R. Dinnyés, HU (47°10'N 18°34'E) 1348 km, 202°, 759 nap [8;20] Fenyvesi L. Evrosz-delta, GR (40°50'N 26°00'E) [8:20] Vangeluwe D. Szeged (Fehér-t6), HU (46°20'N 20°06'E) 776 km, 322°, 100 nap [2:76] Tordai L. Pakostane (Vransko), HR (43°53'N 15°33'E) [8320] Gatolin D. Ocsa, HU (47°18'N 19°13'E) 474 km, 37°, 701 nap [8;20] Csdrgé T. Atmatos Ziotys, Silute, LT (55°20'N 21°1S'E) [8520] Silute Ornith. Station 2004.07.27. 1+ LIK VP18466 2003028: 1 2003.08.08. 1 LIK VT47987 2005.07.11. 1 2005.08.13. 1 LIK VX51050 2004.08.29. | 2004.09.06. 1 PLG KX39648 2004.07.26. 1 2004.08.11. 1 PLG KY06403 2004.07.29. 1 2004.08.22. | RUM XL17353 2003.05.26. 1 2005207. 3 1 ae A RUM XY10919 2005.07.30. 1 2005.08.11. 1 SFH 377633J 2002.08.01. 1 2004.08.23. 1+ SFH 480293J 2003.08.09. 1 2004.08.16. 1 SFH 619496J 2003.08.11. 1 2004.08.26. 1+ SFH 7023233 2004.07.09. 1+ T 2004.08.11. 1+ T SFH 751049J 2004.08.04. 1+ 2004.08.13. I+ T SLL KP79882 2005.08.26. 1 2005.09.04. 1 SMN B010579 2004.08.11. 1 2005.08.02. 1+ SMN K46035 2001.08.06. 1+ T 2001.08.16. 1+ 2002.08.31. 1+ A Madargyiirtizési kézpont 2004-2005. évi jelentése Ocsa, HU (47°18'N 19°13'E) 907 km, 189°, 1074 nap [8:20] Hock E. Ventés Ragas, LT (55°21'N 21°13'E) [8;20] Ornith. Station Fenékpuszta, HU (46°43'N 17°15'E) 1001 km, 196°, 11 nap [8;20] Magai F. Ventés Ragas, LT (55°21'N 21°13'E) [8;20] Ornith. Station Fenékpuszta, HU (46°43'N 17°15'E) 1001 km, 196°, 33 nap [8;20] Magai F. Kursiu Nerija, LT (55°31'N 21°07'E) [8:20] Stotis Z. Izsak (Kolon-to), HU (46°47'N 19°21'E) 980 km, 187°, 8 nap [8:20] Németh A. Kwiecewo, PL (53°57'N 20°19'E) [8;20] Remisiewicz M. Fenékpuszta, HU (46°43'N 17°15'E) 835 km, 195°, 16 nap [8;20] Kancsal B. Gryfino, PL (53°12'N 14°24'E) [8:20] Kiljan G. Fenékpuszta, HU (46°43'N 17°15'E) 751 km, 164°, 24 nap [8:20] Magai F. Ribacsij, RU (55°09'N 20°51'E) [8;20] Re. Moskva Sumony, HU (45°58'N 17°S6'E) 1043 km, 191°, 797 nap [8;20] Gyurdcz J. Ribacsij, RU (55°09'N 20°51'E) [8:20] Re. Moskva Izsik (Kolon-t6), HU (46°47'N 19°21'E) 937 km, 186°, 12 nap [8;20] Madardsz B. Pernio, FI (60°08'N 23°02'E) [8;20] Ahola M. Sumony, HU (45°58'N 17°56'E) 1613 km, 192°, 753 nap [8;20] Kiss J. Espoo, FI (60°12'N 24°49'B) [8;20] Forsten A. Izsak (Kolon-t6), HU (46°47'N 19°21'E) 1536 km, 193°, 373 nap [8;20] Madarasz B. Liminka, FI (64°52'N 25°23'E) [8;20] Pessa J. Dinnyés, HU (47°10'N 18°34'E) 2014 km, 192°, 381 nap [8;20] Fenyvesi L. Kokkola, FI (63°52'N 23°04'E) [8;20] Pohjoismaki M. Ocsa, HU (47°18'N 19°13'E) 1861 km, 187°, 33 nap [8;20] Halmos G. Espoo, FI (60°12'N 24°49'E) [8:20] Lindholm A. Ocsa, HU (47°18'N 19°13'E) 1483 km, 194°, 9 nap [8:20] Csorgé T. Vnanje Gorice, SI (46°00'N 14°25'E) [8:20] Tekavcic R. Témord, HU (47°21'N 16°41'E) 229 km, 49°, 9 nap [8;20] Gyuracz J. Baéki MonoStor (Monostorszeg), CS (45°48'N 18°56'E) [8:20] Zuljevic A. Farmos, HU (47°21'N 19°50'E) 186 km, 21°, 356 nap [8;20] Szénasi V. Ludos, CS (46°06'N 19°50'E) [8;20] D.E. R. Csornai Szeged (Fehér-to), HU (46°20'N 20°06'E) 34 km, 38°, 10 nap [8;20] Tordai L. Szeged (Fehér-to), HU (46°20'N 20°06'E) 33 km, 38°, 390 nap [8;20] Tokody B. Enekes nadiposzata / Marsh Warbler (Acrocephalus palustris) SMN KS51966 2002.07.09. 1+ H 2005.07.05. 1+ H Stanisic, CS (45°56'N 19°10'E) [8;20] Zuljevic A. Homortid, HU (45°59'N 18°47'E) 33 km, 283°, 1092 nap [8;20] Kalocsa B. bs3 Kareza Zs. & Marosi N. Cserregé nadiposzata / Eurasian Reed Warbler (Acrocephalus scirpaceus) HGB 6A5574 2003.09.10. 1 Etyek, HU (47°27'N 18°45'E) [8;20] Goczan J. 2004.04.01. 1+ T Sorgun, Manavgat, TR (36°47'N 31°26'E) 1581 km, 139°, 204 nap [8:20] Vohwinkel R. HGB 6A5653 2003.09.14. 1 2005.10.01. F HGB A102509 A002 07 21, I 2004.03.26. I+ HGB A137623 2003.07.16. 1 2003.08.04. 1 HGB A204368 2003.07.11. 1 2004.04.23. 1+ HGB A213844 2003.07.12. 1 2004.04.27. 1+ HGB A215082 2003.07.17. 1 2004.04.25. 1+ HGB A217000 2003.07.20. 1 2004.07.01. 1+ 2005.05.09. 1+ HGB A219648 2003.08.01. 1 2004.04.25. 1+ HGB A231024 2003.07.24. 1+ 2004.04.18. 1+ HGB A233630 2003.08.16. 1+ 2004.04.27. 1+ HGB A240484 2003.08.16. | AQUOS OAS HGB A250077 AWS 0717, 1 2004.04.20. 1+ HGB A252436 2003.08.10. 1 ZOOS0S3. Ia HGB A254174 2004.04.26. I+ 2005.04.21. 1+ HGB A262659 2003.08.17. 1 2004.08.23. 1+ 154 Kis-Balaton, HU (46°40'N 17°13'E) [8:20] Goczan J. El Hondo, Elche, ES (38°14'N 00°39'W) 1740 km, 237°, 748 nap [8;20] R.C. Madrid Ocsa, HU (47°18'N 19°13'E) [8;20] Csdrgeé T. Sorgun, Manavgat, TR (36°47'N 31°26'E) 1544 km, 139°, 614 nap [8;20] Vohwinkel R. Fenékpuszta, HU (46°43'N 17°15'E) [8:20] Mészdros A. Ludos, CS (46°06'N 19°50'E) 210 km, 109°, 19 nap [8:20] D.E. R. Csornai Regély-Pacsmag, HU (46°37'N 18°22'E) [8:20] Molnar Z. Sorgun, Manavgat, TR (36°47'N 31°26'E) 1540 km, 135°, 287 nap [8;20] Vohwinkel R. Izsak (Kolon-to), HU (46°47'N 19°21'E) [8320] Lorant M. Evrosz-delta, GR (40°50'N 26°00'E) 851 km, 141°, 290 nap [8;20] Vangeluwe D. Izsak (Kolon-to), HU (46°47'N 19°21'E) [8;20] Lorant M. Sorgun, Manavgat, TR (36°47'N 31°26'E) 1497 km, 138°, 283 nap [8;20] Vohwinkel R. Izsak (Kolon-to), HU (46°47'N 19°21'E) [8;20] Németh A, Izsak (Kolon-to), HU (46°47'N 19°21'E) 0 km, 0°, 347 nap [8;20] Vadasz Cs. Dragoman, BG (42°55'N 22°53'E) 513 km, 147°, 659 nap [8;20] Shurulinkov P. Izsdk (Kolon-to), HU (46°47'N 19°21'E) [8;20] Németh A. Sorgun, Manavgat, TR (36°47'N 31°26'E) 1497 km, 138°, 268 nap [8;20] Vohwinkel R. Ocsa, HU (47°18'N 19°13'E) [8;20] Halmos G. Evrosz-delta, GR (40°50'N 26°00'E) 901 km, 143°, 269 nap [8;20] Vangeluwe D. Ocsa, HU (47°18'N 19°13'E) [8;20] Privigyei Cs. Castello d'Empuries, ES (42°15'N 03°04'E) 1393 km, 246°, 255 nap [8;20] Re. Madrid Naszaly-Ferencmajori-ht., HU (47°41'N 18°18'E) [8320] Krug T. Mutenice, CZ (48°54'N 17°02'E) 165 km, 325°, 635 nap [8;20] Prochazka P. Fenékpuszta, HU (46°43'N 17°15'E) [8;20] Darazsi Zs. Sorgun, Manavgat, TR (36°47'N 31°26'E) 1613 km, 133°, 278 nap [8;20] Vohwinkel R. Fenékpuszta, HU (46°43'N 17°15'E) [8;20] Magai F. Dragoman, BG (42°55'N 22°53'E) 614 km, 133°, 734 nap [8;20] Surulinkov P. Fenékpuszta, HU (46°43'N 17°15'E) [8;20] Horvath B. Viladecans, ES (41°18'N 02°01'E) 1359 km, 244°, 360 nap [8;20] Castello J. Izsak (Kolon-to), HU (46°47'N 19°21'E) [8:20] Lordant M. Sebes, Flix, ES (41°15'N 00°34'E) 1624 km, 248°, 372 nap [8;20] Re. Madrid HGB A263449 2003.08.22. 1 2004.04.27. 1+ HGB A271785 2003.07.30. 1 2004.04.27. 1+ HGB A287155 2003.09.26. 1 2005.07.02. 1+ HGB A311261 2004.07.07. 1+ 2005.02.15. - HGB A350704 2004.07.20. 1 2004.09.03. 1 HGB A362700 2004.08.19. 1+ 2004.08.21. F HGB A362906 2004.08.21. 1 2004.08.24. F HGB A448670 2005.08.20. 1 ZOVSEO S25 BLB 8565861 2003.09.01. 1 2004.06.19. 1+ CZP TX50114 PAOD OI, AI ZV0S07 232 er ESI L864661 2003.08.28. 1 2005.08.28. 1+ FRP 4967175 2004.08.20. 2 2005.08.18. 1+ GRA A157774 2004.04.15. 1+ 2004.07.21. 1+ HRZ BB42344 2001.08.16. 1 2005.08.14. 1+ ILT $51890 2003.04.02. 2 2004.04.18. 1+ SFH 693029J 2005.08.15. 1 2005.09.02. 1 SKB 8028643 2005.06.27. 1 2005.07.24. 1 H A Madargyiirtizési kézpont 2004-2005. évi jelentése Izsak (Kolon-to), HU (46°47'N 19°21'E) [8:20] Németh A. Evrosz-delta, GR (40°50'N 26°00'E) 851 km, 141°, 249 nap [8;20] Vangeluwe D. Szeged (Fehér-t6), HU (46°20'N 20°06'E) [8;20] Tordai L. Evrosz-delta, GR (40°50'N 26°00'E) 776 km, 142°, 272 nap [8;20] Vangeluwe D. Szeged (Fehér-to), HU (46°20'N 20°06'E) [8:20] Krndcs Gy. Gbelce, SK (47°5I'N 18°29'E) 208 km, 324°, 645 nap [8:20] Zicha F. Naszaly-Ferencmajori-ht., HU (47°41'N 18°18'E) [8;20] Krig T. White desert, EG (27°19'N 28°10'E) 2426 km, 159°, 223 nap [1;02] Kosnar V. Szeged (Fehér-t6), HU (46°20'N 20°06'E) [8:20] Tordai L. Lészvosz, GR (39°01'N 26°33'E) 971 km, 147°, 45 nap [8:20] Charamida R. Ocsa, HU (47°18'N 19°13'E) [8:20] Csorgo T. Vnanje Gorice, SI (46°00'N 14°25'E) 393 km, 249°, 2 nap [8:20] Tekavcic R. Ocsa, HU (47°18'N 19°13'E) [8;20] Staudinger I. Koper, SI (45°34'N 13°45'E) 461 km, 245°, 3 nap [8;20] Piciga R. Budapest XVI., HU (47°31'N 19°15'E) [8;20] Hajkusz P. Koper, SI (45°34'N 13°45'E) 475 km, 242°, 3 nap [8;20] Brajnik I. Awirs, BE (50°36'N 05°24'E) [8;20] Hesbaye St. 67, R.C. Bruxelles Ocsa, HU (47°18'N 19°13'E) 1074 km, 110°, 292 nap [8;20] Privigyei Cs. Gbelce, SK (47°51'N 18°29'E) [8;20] Zdenek M. Dejtar, HU (48°03'N 19°09'E) 54 km, 66°, 732 nap [8;20] Kagyerjak P. Sebes, Flix, ES (41°15'N 00°34'E) [8;20] Re. Madrid : Izsak (Kolon-t6), HU (46°47'N 19°21'E) 1624 km, 68°, 731 nap [8;20] Nemeth A. Le Passot, Capestang, FR (43°19'N 03°02'E) [8;20] Dalous P. Ocsa, HU (47°18'N 19°13'E) 1341 km, 71°, 363 nap [8;20] Csdrgo T. Evrosz-delta, GR (40°50'N 26°00'E) [8;20] Vangeluwe D. Izsak (Kolon-t6), HU (46°47'N 19°21'E) 851 km, 321°, 97 nap [8;20] Lorant M. Pakostane (Vransko), HR (43°53'N 15°33'E) [8;20] Radovic D. Farmos, HU (47°21'N 19°S0'E) 510 km, 41°, 1459 nap [8;20] Kis V. Kibbutz Kfar Rupin, IL (32°26'N 35°33'E) [8;20] Meyrom K. Esztergom, HU (47°47'N 18°45'E) 2222 km, 320°, 382 nap [8;20] Szinai P. Hauho, FI (61°11'N 24°32'E) [8;20] Lokki H. Farmos, HU (47°21'N 19°S0'E) 1569 km, 191°, 18 nap [8;20] Kis V. Gbelce, SK (47°51'N 18°29'E) [8;20] Hosek V. Dinnyés, HU (47°10'N 18°34'E) 78 km, 175°, 27 nap [8;20] Fenyvesi L. [53 Kareza Zs. & Marosi N. SKB 8066750 2005.07.01. 1+ 2005.07.22. 1+ SMN B013766 2004.08.30. 1 2004.09.15. 1 H H Gbelce, SK (47°51'N 18°29'E) [8;20] Hosek V. Dinnyés, HU (47°10'N 18°34'E) 78 km, 175°, 21 nap [8;20] Fenyvesi L. Ludos, CS (46°06'N 19°S0'E) [8;20] D.E. R. Csornai Davod, HU (46°00'N 18°5S5'E) 72 km, 261°, 16 nap [8;20] Deme T. Nadirig6 / Great Reed Warbler (Acrocephalus arundinaceus) HGB A138353 2004.07.26. 1 2005.04.22. 1+ HGB A138355 2004.07.26. 1+ 2005.04.17. F HGB A165373 2003.08.06. 1+ 2004.05.29. I+ HGB AE01031 2003.08.11. 1 2004.07.04. 1+ HGB AX0207 2002.08.20. 1 2004.06.26. 1+ HGB AX0585 2004.07.23. 1+ 2005.04.16. 1+ HGB AX0596 2004.07.23. 1 2004.08.12. 1 HGB AX8763 2004.08.20. 1+ 2004.08.24. 1+ HGB AX9932 2004.08.23. | 2004.08.26. 1 HGB XA2751 2004.07.24. 1+ 2005.07.01. 1+ HGB XA3657 2004.08.10. 1 2004.08.29. 1+ HGB XK9763 2003.08.07. 1+ 2004.06.27. - HGB XX2029 2003.08.19. 1 2004.05.10. 1+ CZP K411741 2004.08.01. 1+ 2005.08.07. 1+ CZP 2754661 2002.05.12. 1+ 156 H Sumony, HU (45°58'N 17°56'E) [8;20] Gyurdcz J. Polis, CY (35°02'N 32°25'E) 1725 km, 135°, 270 nap [8:20] Re. Cyprus Sumony, HU (45°58'N 17°S6'E) [8;20] GCSracz J. Gabes, TN (33°52'N 10°06'E) 1503 km, 206°, 265 nap [8;20] Hamouda N. Sumony, HU (45°58'N 17°56'E) [8:20] Wisztercill J. Oweze Glowy, PL (52°43'N 17°03'E) 754 km, 355°, 297 nap [8;20] Dabrowski J. Dinnyés, HU (47°10'N 18°34'E) [8;20] Fenyvesi L. Gbelce (K6b6lkut), SK (47°S1'N 18°29'E) 76 km, 355°, 328 nap [8;20] Zicha F. Fenékpuszta, HU (46°43'N 17°15'E) [8;20] Magai F. Rakvice, CZ (48°51'N 16°49'E) 240 km, 352°, 676 nap [2;40] Berka P. Fenékpuszta, HU (46°43'N 17°15'E) [8;20] Goczan J. Castelporziano, IT (41°41'N 12°24'E) 680 km, 215°, 267 nap [8;20] Rc. Bologna Fenékpuszta, HU (46°43'N 17°15'E) [8;20] Goczan J. Kolansko blato, Pag, HR (44°30'N 14°58'E) 303 km, 216°, 20 nap [8;20] Gatolin D. Naszaly-Ferencmajori-ht., HU (47°41'N 18°18'E) [8320] Krug T. Pakostane (Vransko), HR (43°53'N 15°33'E) 474 km, 207°, 4 nap [8;20] Gatolin D. Ocsa, HU (47°18'N 19°13'E) [8;20] Csdrgé T. Pakostane (Vransko), HR (43°53'N 15°33'E) 474 km, 217°, 3 nap [8;20] Gatolin D. Izsak (Kolon-to), HU (46°47'N 19°21'E) [8;20] Lorant M. Gbelce, SK (47°5S1'N 18°29'E) 136 km, 331°, 342 nap [8;20] Hosek V. Szeged (Fehér-to), HU (46°20'N 20°06'E) [8;20] Tokody B. Pakostane (Vransko), HR (43°53'N 15°33'E) 450 km, 233°, 19 nap [8;20] Gatolin D. Ocsa, HU (47°18'N 19°13'E) [8:20] Csorgé T. Baltezers, LV (57°02'N 24°19'E) 1139 km, 18°, 325 nap [1:01] Ejabs K. Sukoro, HU (47°15'N 18°36'E) [8;20] Karcza Zs. Utklippan, SE (55°57'N 15°42'E) 989 km, 348°, 265 nap [8;20] Re. Stockholm Tovacov, CZ (49°26'N 17°17'E) [8;20] Doupal L. Fenékpuszta, HU (46°43'N 17°15'E) 303 km, 181°, 371 nap [8;20] Magai F. Hermanice, CZ (49°52'N 18°20'E) [8;20] Haluzik M. A Madargyiirtizési kdzpont 2004-2005. évi jelentése 2004.04.26. 1+ Fenekpuszta, HU (46°43'N 17°15'E) 361 km, 193°, 715 nap [8;20] Horvath B. CZP 2780546 2004.06.10. P Mutenice, CZ (48°54'N 17°02'E) [8;20] Prochdzka P. 2004.07.31. 1 Fenékpuszta, HU (46°43'N 17°15'E) 244 km, 176°, 51 nap [8;20] Magai F. CZP 2781540 2004.08.12. 1 Bartosovice, CZ (49°40'N 18°03'E) [8;20] Pavelka K. 2004.08.23. 1 Fenékpuszta, HU (46°43'N 17°15'E) 335 km, 190°, 11 nap [8;20] Magai F. DEH 0A46408 2004.06.01. 1+ H_ Birkwitz, DE (50°59'N 13°54'E) [8;20] Re. Hiddensee 2005.08.07. 1+ Fenékpuszta, HU (46°43'N 17°15'E) 535 km, 153°, 432 nap [8;20] Magai F. IAB 2262809 2004.05.08. 1+ Acquatina, IT (40°27'N 18°15'E) [8;20] Rc. Bologna 2004.08.07. 1+ H Dinnyés, HU (47°10'N 18°34'E) 748 km, 2°, 91 nap [8;20] Fenyvesi L. RUM XD179076 2004.07.13. 1 Ribacsij, RU (55°09'N 20°51'E) [8;20] Re. Moskva 2004.08.11. 1 Ocsa, HU (47°18'N 19°13'E) 882 km, 187°, 29 nap [8;20] Csdrgo T. SLL R589 2003.09.14. 1 Tezno, SI (46°35'N 15°40'E) [8;20] Vamberger M. 2004.07.31. 1+ H Ocsa, HU (47°18'N 19°13'E) 280 km, 74°, 321 nap [8;20] Csérgo T. Kis poszata / Lesser Whitethroat (Sylvia curruca) HGB A325096 2004.09.02. 1 Toémord, HU (47°21'N 16°41'E) [8:20] Gyurdez J. 2005.06.05. 1+ Lagskar, FI (59°50'N 19°56'E) 1406 km, 9°, 276 nap [2:08] Pynnénen P. Mezei poszata / Common Whitethroat (Sy/via communis) SVS 1EL68679 2004.08.10. 1+ Ottenby, SE (56°12'N 16°24'E) [8;20] Re. Stockholm 2004.08.29. 1+ H Regdly-Pacsmag, HU (46°37'N 18°22'E) 1076 km, 173°, 19 nap [8;20] Molnar Z. Baratposzata / Eurasian Blackcap (Sy/via atricapilla) HGB A248384 2004.09.03. | H Barabas, HU (48°14'N 22°31'E) [8:20] Tordk H. 2005.09.15. F Famagusta, CY (35°05'N 33°53'E) 1740 km, 147°, 377 nap [2;20] Re. Cyprus CZP TC05445 2004.07.07. 1 Mutenice, CZ (48°54'N 17°02'E) [8;20] Sviecka J. 2004.09.08. 1 H Ocsa, HU (47°18'N 19°13'E) 241 km, 138°, 63 nap [8;20] Csdrgé T. ESI L746249 2003.02.20. 2 2004.04.15. 1+ SKB 8019778 2002.08.25. F Drienovec (Somodi), SK (48°37'N 20°57'E) [8;20] Oleksak M. 2002.09.11. F T Szalonna, HU (48°27'N 20°43'E) 25 km, 225°, 17 nap [8;20] Huber A. SKB S051665 Viladecans, ES (41°18'N 02°01'E) [8;20] Re. Madrid Debrecen, HU (47°32'N 21°38'E) 1706 km, 66°, 420 nap [2;44] Kleszo A. 43 2004.09.12. F Drienovec (Somodi), SK (48°37'N 20°57'E) [8;20] Vrabel P. 2005.09.10. 1+ T Szalonna, HU (48°27'N 20°43'E) 25 km, 225°, 363 nap [8;20] Trungel L. SLL AL68247 2003.09.19. 1+ H_ Krcevina pri Vurbergu, SI (46°28'N 15°48'E) [8:20] Bracko F. 2004.09.20. F H Budapest XVI, HU (47°31'N 19°15'E) 286 km, 66°, 367 nap [8:20] Hajkusz P. SLL AM54748 2004.09.11. 1 Pozeg, SI (46°26'N 15°39'E) [8320] Vres I. 2005.06.06. 1+ H_ Tata, HU (47°39'N 18°19'E) 243 km, 56°, 268 nap [8;20] Krug T. IS7 Kareza Zs. & Marosi N. Csilpesalpfiizike / Common Chiffchaff (Phylloscopus collybita) CZP F61916 2004.06.28. | 2004.09.28. 1+ NLA G09388 2004.10.30. 1 2005.04.02. 2+ H H Staré Mesto, CZ (49°52'N 18°30'E) [8;20] Haluzik M. Sumony, HU (45°58'N 17°56'E) 436 km, 186°, 92 nap [8;20] Bank L. Lelystad, NL (52°31'N 05°27'E) [8;20] Re. Arnhem Ocsa, HU (47°18'N 19°13'E) 1144 km, 121°, 154 nap [8;20] Privigyei Cs. Sargafejii kiralyka / Goldcrest (Regulus regulus) PLG LE75425 2004.10.12. 1 2004.10.27. 1 H_ Jastarnia, PL (54°42'N 18°40'E) [8;20] Re. Gdansk H Visegrad, HU (47°48'N 18°59'E) 769 km, 178°, 15 nap [7;20] Molnar L. Sziirke légykap6 / Spotted Flycatcher (Muscicapa striata) SVS BZ74401 2004.05.07. 1+ Utklippan, SE (55°57'N 15°42'E) [8;20] Re. Stockholm 2004.08.12. 1+ T Barabas, HU (48°14'N 22°31'E) 977 km, 152°, 97 nap [8;20] Privigyei Cs. Orvis légykapé6 / Collared Flycatcher (Ficedula albicollis) HGB 1370912 2003.08.31. 1 2004.05.27. 1+ T Léttorp, Vedborm, SE (57°12'N 17°01'E) 1113 km, 352°, 270 nap [8;20] Re. Stockholm ls Ocsa, HU (47°18'N 19°13'E) [8:20] Csérgé T. Barkéscinege / Bearded Reedling (Panurus biarmicus) HGB A280960 2003.10.03. F 2005.07.01. 1+ HGB A313291 2004.09.18. 1 2005.07.01. 1+ HGB A350242 2004.07.17. 1 2005.08.30. F SKB 8001325 2002.04.17. 1+ 2002.09.12. F SKB $001327 2002.04.17. 1+ ZAN0209T9" EF SKB $009713 2002.07.03. 1 2002.10.14. F SKB S009766 2002.07.03. 1 2002.10.14. F SKB $014382 2002.07.06. 1 2002.10.14. F SKB S014404 2002.07.06. | 2002.10.14. F SMN B007837 2004.08.02. | 158 H H T T H ne Dinnyés, HU (47°10'N 18°34'E) [8:20] Fenyvesi L. Gbelce, SK (47°51'N 18°29'E) 76 km, 355°, 637 nap [8:20] Hosek V. Naszaly-Ferencmajori-ht., HU (47°41'N 18°18'E) [8;20] Krug T. Gbelce, SK (47°S1'N 18°29'E) 23 km, 36°, 286 nap [8;20] Zicha F. Szeged (Fehér-t6), HU (46°20'N 20°06'E) [8;20] Tordai L. Ludos, CS (46°06'N 19°S0'E) 34 km, 218°, 409 nap [8;20] D.E. R. Csornai Trnavské rybniky, SK (48°22'N 17°32'E) [8;20] Matula J. Dinnyés, HU (47°10'N 18°34'E) 154 km, 150°, 148 nap [8;20] Fenyvesi L. Trnavské rybniky, SK (48°22'N 17°32'E) [8:20] Matula J. Dinnyés, HU (47°10'N 18°34'E) 154 km, 150°, 155 nap [8;20] Fenyvesi L. Gbelce, SK (47°51'N 18°29'E) [8;20] Hosek V. Dinnyés, HU (47°10'N 18°34'E) 76 km, 175°, 103 nap [8;20] Fenyvesi L. Gbelce, SK (47°51'N 18°29'E) [8;20] Hosek V. Dinnyés, HU (47°10'N 18°34'E) 76 km, 175°, 103 nap [8;20] Fenyvesi L. Gbelce, SK (47°51'N 18°29'E) [8;20] Hosek V. Izsak (Kolon-to), HU (46°47'N 19°21'E) 136 km, 151°, 100 nap [8;20] Németh A. Gbelce, SK (47°51'N 18°29'E) [8;20] Hosek V. Izsak (Kolon-to), HU (46°47'N 19°21'E) 136 km, 151°, 100 nap [8:20] Németh A. Ludos, CS (46°06'N 19°SO'E) [8:20] D.E. R. Csornai A Madargyiiriizési kézpont 2004-2005. évi jelentése 2004.10.28. F TT Szeged (Fehér-td), HU (46°20'N 20°06'E) 34 km, 38°, 87 nap [8;20] Domjan A. SMN B011213 2004.08.04. | T Ludos, CS (46°06'N 19°50'E) [8:20] D.E. R. Csornai 2004.10.19. F H Szeged (Fehér-t6), HU (46°20'N 20°06'E) 34 km, 38°, 76 nap [8;20] Lovaszi P. SMN D001052 2002.09.05. 1+ H_ Ludos, CS (46°06'N 19°5S0'E) [8:20] D.E. R. Csornai 2004.03.14. 1+ H Fenékpuszta, HU (46°43'N 17°15'E) 210 km, 289°, 556 nap [8;20] Homonnai I. Fenyvescinege / Coal Tit (Parus ater) SLL AMS58708 2005.06.10. P Pokljuka, SI (46°21'N 13°59'E) [8;20] Sere D. 2005.10.01. F To6mord, HU (47°21'N 16°41'E) 233 km, 61°, 113 nap [8;20] Matrai N. Kék cinege / Blue Tit (Parus caeruleus) HGB A292393 2004.10.02. 1 H_ Vélcsej, HU (47°30'N 16°46'E) [8:20] Kirdly G. 2004.11.23. F Luka, Zapresic, HR (45°58'N 15°50'E) 185 km, 203°, 52 nap [8;20] Blazev T. HGB A329400 : 2004.10.16. 1 Izsak (Kolon-to), HU (46°47'N 19°21'E) [8;20] Németh A. 2004.11.01. F Stanisic, CS (45°56'N 19°10'E) 96 km, 188°, 16 nap [8;20] Djapic D. PLG KX12702 2004.09.20. 1 T Myscowa, PL (49°32'N 21°34'E) [8;20] Jedra M. : 2004.09.29. 1 Izsak (Kolon-t6), HU (46°47'N 19°21'E) 348 km, 208°, 9 nap [8;20] Németh A. Széncinege / Great Tit (Parus major) HGB A141326 2004.05.21. P Szdce, HU (46°S3'N 16°34'E) [8:20] Kiss J. 2005.03.21. F Metlika, SI (45°41'N 15°18'E) 165 km, 216°, 304 nap [2;01] Turk D. SMN B002993 2003.03.08. 2. H Sombor, CS (45°46'N 19°07'E) [8320] Zuljevic A. 2005.02.06. 2+ H_ Pécs, HU (46°05'N 18°14'E) 77 km, 297°, 701 nap [8;20] Wagner L. Fiiggécinege / Eurasian Penduline Tit (Remiz pendulinus) HGB 1257685 2002.05.31. 1+ H Fenékpuszta, HU (46°43'N 17°15'E) [8320] Wisztercill J. 2002.12.21. 1+ H Magione, IT (43°07'N 12°13'E) 562 km, 225°, 204 nap [8320] Re. Bologna HGB 1372715 2003.10.12. 1 Ocsa, HU (47°18'N 19°13'E) [8:20] Privigyei Cs. 2004.11.01. F H_ Leitersdorf, AT (47°05'N 16°00'E) 243 km, 264°, 386 nap [8;20] Weinhofer J. HGB 1399339 2004.10.11. 1 T Dinnyés, HU (47°10'N 18°34'E) [8;20] Fenyvesi L. 2005.05.30. 1+ H_ Milicz, PL (51°33'N 17°21'E) 496 km, 350°, 231 nap [8:25] Czyz B. HGB 1417202 2004.09.13. 1+ H_ Fenékpuszta, HU (46°43'N 17°15'E) [8:20] Gati E. 2004.11.05. 1+ Pakostane (Vransko), HR (43°53'N 15°33'E) 341 km, 203°, 53 nap [8:20] Gatolin D. CZP §256173 2003.08.02. 1 Pavlov, CZ (48°52'N 16°41'E) [8:20] Holdn V. 2003.10.15. 1 Szeged (Fehér-to), HU (46°20'N 20°06'E) 381 km, 138°, 74 nap [8:20] Tokody B. CZP T938161 1999.08.01. 1 Gbelce, SK (47°51'N 18°29'E) [8:20] Sviecka J. 2004.07.07. 1+ Naszaly-Ferencmajori-ht., HU (47°41'N 18°18'E) 23 km, 216°, 1802 nap [8:20] Kriig T. CZP 1971125 2003.07.28. 1 Velky Dvur, CZ (48°58'N 16°32'E) [8:20] Smrcek M. Sg Kareza Zs. & Marosi N. 2003.10.22. F LIK XP00933 2004.07.20. 1 2004.11.16. 1+ PLG KX05916 2004.06.05. P 2004.11.01. 1 SLL AMS50219 2004.07.10. 1 2004.10.11. 1 SLL KM45643 2002.10.20. 1+ 2004.03.14. 1+ SLL KM66344 2002.10.15. 1 2004.09.21. 1+ SMN B000033 2002.09.14. 1 2002.11.02. 1 SMN Z13656 2001.07.26. 1 2002.07.30. I+ SMN Z40343 2001.08.07. 1 2002.09.26. 1+ SMN Z40719 2002.08.30. 1+ 2003.07.01. 1+ UKK B045032 2004.08.11. 1 2004.11.03. 1 Szeged (Fehér-t6), HU (46°20'N 20°06'E) 396 km, 138°, 86 nap [8;20] Lovaszi P. Ventés Ragas, LT (55°21'N 21°13'E) [8:20] Ornith. Station Izsik (Kolon-to), HU (46°47'N 19°21'E) 963 km, 188°, 119 nap [8;20] Krall A. Podedworze, PL (51°42'N 23°11'E) [8;20] Bednarz L. Szeged (Fehér-td), HU (46°20'N 20°06'E) 638 km, 201°, 149 nap [8;20] Lovaszi P. Pragersko, SI (46°23'N 15°40'E) [8;20] Vres I. Dinnyés, HU (47°10'N 18°34'E) 238 km, 68°, 93 nap [8;20] Fenyvesi L. Bizovik, SI (46°03'N 14°35'E) [8;20] Pogacar D. Fenékpuszta, HU (46°43'N 17°15'E) 217 km, 70°, 511 nap [8;20] Homonnai I. Koper, SI (45°34'N 13°45S'E) [8;20] Piciga R. Dinnyés, HU (47°10'N 18°34'E) 411 km, 64°, 707 nap [8;20] Fenyvesi L. Ludos, CS (46°06'N 19°S0'E) [8;20] D.E. R. Csornai Szeged (Fehér-to), HU (46°20'N 20°06'E) 33 km, 38°, 49 nap [8;20] Tokody B. Ludos, CS (46°06'N 19°50'E) [8:20] D.E. R. Csornai Szeged (Fehér-to), HU (46°20'N 20°06'E) 34 km, 38°, 369 nap [8;20] Lovaszi P. Ludos, CS (46°06'N 19°50'E) [8:20] D.E. R. Csornai Szeged (Fehér-t6), HU (46°20'N 20°06'E) 33 km, 38°, 415 nap [8;20] Tokody B. Ludos, CS (46°06'N 19°50'E) [8:20] D.E. R. Csornai Szeged (Fehér-to), HU (46°20'N 20°06'E) 33 km, 38°, 305 nap [8;20] Tokody B. Cholgini, UA (49°58'N 23°28'E) [8;20] Re. Kiev Szeged (Fehér-to), HU (46°20'N 20°06'E) 475 km, 212°, 84 nap [8;20] Tokody B. Seregély / Common Starling (Sturnus vulgaris) HGB 256266 2004.09.07. 1 2000 U5: EF HGB AX3641 2003.08.28. | 2004.10.31. F Naszaly-Ferencmajori-ht., HU (47°41'N 18°18'E) [8;20] Krug T. Fiume Chienti, IT (43°16'N 13°38'E) 611 km, 217°, 434 nap [2;10] Rc. Bologna Dinnyés, HU (47°10'N 18°34'E) [8:20] Staudinger I. Livorno, IT (43°33'N 10°19'E) 761 km, 238°, 430 nap [2;10] Re. Bologna Erdei pinty / Chaffinch (Fringilla coelebs) HGB A285575 2003.10.19. 1+ T Szalonna, HU (48°27'N 20°43'E) [8;20] Huber A. 2004.11.28. - IAB L375535 Rossano Calabro, IT (39°34'N 16°38'E) 1041 km, 198°, 406 nap [1;01] Re. Bologna 1995.12.01. 1+ H_ Rende, IT (39°20'N 16°13'E) [8;20] Re. Bologna 2002.04.13. 1+ H Tardos, HU (47°40'N 18°27'E) 945 km, 11°, 2325 nap [8;20] Krug T. Tengelic / European Goldfinch (Carduelis carduelis) HGB 1445024 2005.01.25. 2 Horvatnadalja, HU (47°01'N 16°33'B) [8;20] Goczan J. 2005.04.28. F T Sviloniai, LT (55°01'N 24°08'E) 1036 km, 31°, 93 nap [8;20] Jagminas A. 160 A Madargyiirtizési kdzpont 2004-2005. évi jelentése Csiz / Eurasian Siskin (Carduelis spinus) CZP 8231133 2004.02.24. 2. H Doubravka, CZ (49°45'N 13°25'E) [8;20] Bosek V. 2004.10.22. 1+ H_ Szigetszentmiklés, HU (47°22'N 19°02'E) 492 km, 123°, 241 nap [8;20] Szabo S. ETM 1908884 2004.09.03. 1 T Saare, Kihnu, EE (58°09'N 24°00'E) [8;20] Tall A. 2005.01.08. 2+ T Pilisszentlaszlé, HU (47°42'N 18°58'E) 1211 km, 196°, 127 nap [8;20] Horvath B. Kenderike / Common Linnet (Carduelis cannabina) HGB R44632 2003.08.21. 1 Kisszékely, HU (46°41'N 18°32'E) [8;20] Kis E. 2003.10.15, F Gozo, MT (36°01'N 14°15'E) 1240 km, 197°, 55 nap [7;20] Re. Valletta Siiv6lt6 / Eurasian Bullfinch (Pyrrhula pyrrhula) RUM FS12164 2004.09.23. 1 H Gumbaritsy, RU (60°41'N 32°57'E) [8;20] Re. Moskva 2004.12.24. F H Orbottyan, HU (47°42'N 19°15'E) 1694 km, 211°, 92 nap [2;44] Horvath F. Meggyvag6 / Hawfinch (Coccothraustes coccothraustes) HGB XK9023 2002.12.28. F T Ocsa, HU (47°18'N 19°13'E) [8:20] Miklay Gy. 2004.01.30. F Basel, CH (47°33'N 07°35'E) 876 km, 272°, 398 nap [2:01] Pavic N. HGB XX8940 2003.02.15. 1+ H_ Debrecen, HU (47°32'N 21°38'E) [8:20] Juhasz L. 2004.10.20. - Bagolino, IT (45°49'N 10°28'E) 875 km, 257°, 613 nap [0;99] Re. Bologna IAB 2249853 2002.10.31. 1+ T Ronco Briantino, IT (45°40'N 09°24'E) [8;20] Rc. Bologna 2003.04.15. 1+ Nyiregyhaza, HU (47°57'N 21°42'E) 972 km, 75°, 166 nap [3;01] Csermely T. Nadi sarmany / Common Reed Bunting (Emberiza schoeniclus) HGB A123003 2003.07.10. 1+ T Izsak (Kolon-t6), HU (46°47'N 19°21'E) [8;20] Németh A. 2004.11.04. F T Pakostane (Vransko), HR (43°53'N 15°33'E) 439 km, 223°, 483 nap [8;20] Barisic S. HGB A152449 2003.07.22. 1 Dinnyés, HU (47°10'N 18°34'E) [8;20] Banhidi P. 2005.03.27. 2+ T Mortizzuolo, IT (44°52'N 11°08'E) 629 km, 246°, 614 nap [8;20] Rc. Bologna HGB A386933 2004.11.03. 1 T Témérd, HU (47°21'N 16°41'E) [8:20] Koszorus P. 2004.12.19. 1+ T Caprarola, IT (42°19'N 12°11'E) 663 km, 212°, 46 nap [8;20] Re. Bologna HGB AE00531 2004.08.08. 1 Dinnyés, HU (47°10'N 18°34'E) [8;20] Fenyvesi L. 2005.06.27. 1+ T Gbelce, SK (47°51'N 18°29'E) 76 km, 355°, 323 nap [8;20] Hosek V. HGB AE01707 2003.10.03. 1+ T Dinnyés, HU (47°10'N 18°34'E) [8;20] Fenyvesi L. 2004.09.11. F Stanisic, CS (45°56'N 19°10'E) 145 km, 162°, 344 nap [8;20] Djapic D. BYM KA26991 2005.07.16. P TT Fishfarm Novoselki, Drogichim Distr., BY (52°05S'N 24°45S'E) [8;20] Zhuravliev D. 2005.10.11. 1 T Naszaly-Ferencmajori-ht., HU (47°41'N 18°18'E) 674 km, 223°, 87 nap [8;20] Krug T. CZP 1977440 2000.07.18. 1 Sedlec, CZ (48°47'N 16°42'E) [8:20] Chytil J. 2004.08.18. 1+ H_ Dinnyés, HU (47°10'N 18°34'E) 228 km, 142°, 1492 nap [8:20] Fenyvesi L. CZP TC05768 2004.07.25. 1 Hlohovec, CZ (48°47'N 16°46'E) [8:20] Sviecka J. 161 Kareza Zs. & Marosi N. 2004.10.03. 1+ T Dinnyés, HU (47°10'N 18°34'E) 225 km, 143°, 70 nap [8;20] Fenyvesi L. HRZ BA178801 2003.10.23. F H Karlovac, HR (45°34'N 15°38'E) [8;20] Patcev E. 2004.08.19. 1+ H Dinnyés, HU (47°10'N 18°34'E) 287 km, 52°, 301 nap [8;20] Fenyvesi L. IAB L714815 2002.11.03. F T Potenza Picena, IT (43°23'N 13°41'E) [8:20] Rc. Bologna 2004.08.18. 1+ T Dinnyés, HU (47°10'N 18°34'E) 569 km, 42°, 654 nap [8;20] Fenyvesi L. IAB L718313 2002.01.20. 2+ T Serre, IT (40°34'N 15°06'E) [8;20] Rc. Bologna ; 2003.09.09. 1+ T Izsak (Kolon-t6), HU (46°47'N 19°21'E) 772 km, 26°, 597 nap [8;20] Németh A. IAB L729298 2003.01.07. 2. T Favari, IT (44°55'N 07°46'E) [8;20] Re. Bologna 2003.04.22. 1+ T Esztergom, HU (47°47'N 18°45'E) 902 km, 69°, 105 nap [8;20] Szinai P. SFH 215218J 2000.09.18. 1+ T Kotka, FI (60°29'N 26°56'E) [8;20] Lehtinen R. 2004.10.28. 1+ T Dinnyés, HU (47°10'N 18°34'E) 1579 km, 200°, 1501 nap [8;20] Fenyvesi L. SFH 397975J 2003.06.18. 1+ H_ Saarijarvi, FI (62°40'N 25°08’'E) [8:20] Vayrynen T. 2004.11.16. F H_ Izsak (Kolon-to), HU (46°47'N 19°21'E) 1806 km, 192°, 517 nap [8;20] Krall A. SFH 8631133 2004.08.06. | T Liminka, FI (64°52'N 25°23'E) [8;20] Pasanen E. 2004.11.17. 1 T Izsak (Kolon-to), HU (46°47'N 19°21'E) 2047 km, 190°, 103 nap [8;20] Madarasz B. SKB 8014073 2002.07.03. 1 Gbelce, SK (47°51'N 18°29'E) [8;20] Hosek V. 2002.10.04. 1+ T Dinnyés, HU (47°10'N 18°34'E) 76 km, 175°, 93 nap [8;20] Fenyvesi L. Készénetnyilvanitas Mindenekelott készGnettel tartozunk azoknak a madargytrtizoknek, akik részt vettek a 2004. és a 2005. év munkajaban és adatokat szolgaltattak a Madargytrtizési K6zpontnak. Kiil6n k6ész6nettel tartozunk azoknak a munkatarsainknak, akik elektronikus formaban kiildték meg a K6zpontnak az éves madargytrtizési jelentésiiket, ezzel az adatfeldolgozast nagyban megko6nnyitve. Kiilén kész6njtik Varga Lajosnak a Madargytirizési K6ézpont adatkezelé szoftverének folyamatos fejlesztését. A k6ézpont mukédésének anyagi hatterét 2004-ben és 2005-ben a KVVM Természetveé- delmi Hivatal biztositotta a TvH 840/1/2004, illetve TvH 198/1/2005 tigyiratszamon nyil- vantartott keret révén. Tovabbi tamogatok voltak: KOVICE K-36-04-00217M, K-36-04- 00218M, KOVI K-36-05-00221C, A Vonulé Madarakért Alapitvany és a Févarosi Munka- iigy1 K6zpont. 162 Aquila (2006), Vol. 113, p. 163-176 © KvVM Természetvédelmi Hivatal, 2006 ROVID KOZLEMENYEK Bolémbikak (Botaurus stellaris) csoportos légi harca A rejt6zk6d6 életti bélémbikat nappali idészakban ritkan pillanthatjuk meg. Egy-egy példany révidebb tavolsagra val6 atrepitilése, esetleg a mocsar szélén valé gyaloglasa a legfelttnébb. Tavasszal néha eléfordul, hogy két példany a levegdben nagy, szabalytalan kering6 palyan haladva kéveti egymast kézben révid, tompa, vakkantasszerti hangot adva, melybol akar valami naszrepiilésfélére is gondolhatnank. Az daltalam 1975-2005 k6zétt megfigyelt harompéldanyos repiilési eseteknek viszont kimondottan légiharc-jellege volt, mintha két madar egy harmadikat (egy, a revirbe tolakodott idegent) probalt volna elverni a tertiletérol. 2006. majus 2-an a kora délutani napszakban a fentieknél joval furcsabb jelenséget 1at- tam. A Nagyivantol keletre talalhato Csikos-ér nevi nadas mocsar felett egyszerre Gt bé- lombika repiilt szoros kézelségben, gyakori iranyvaltoztatasokkal. Sokat szdltak, kissé a bakcsdéra emlékeztet6, de rekedtebb hangon, néha pedig egyikiik-masikuk csérvagasokkal yesztgette az eldtte reptild fajtarsat. Nem lehetett megallapitani, hogy barmelyik két pél- dany k6z6tt dsszetartas lett volna, mert mindegyik b6lémbika agressziv volt az Gsszes t6b- bivel szemben. A kissé zavaros légiharc csaknem harom percig tartott, majd hirtelen le- szalltak a Csikos-ér és a kézeli Zsombikos-lapos nadasaiba. Alig negyedora miulva a leg- alabb egy kilométerrel tavolabbi Hatar-fenék-mocsar felett hasonlé légi csatat vivott négy masik b6l6mbika, melynek id6tartama kétperces volt. Majus 4-én a nagyivani Agyagos és a kunmadarasi Kis-Forras-fenék k6z6tt szintén lattam négy, roptében verekedd példanyt, mikézben egy 6tédik a szikes koparon gyalog settenkedett. Mivel ezt megel6z6en még nem észleltem haromnal tébb levegdben civod6 bélombikat, ezt az 6t- és négyfos légi harcot érdemesnek tartottam ismertetni, remélve, hogy hozzajarul a faj naszid6szaki viselkedésének elemzéséhez. 2006-ban egyébként az 1999-es és a 2000- es évit is meghalado, oriasi belvizi, majd arvizi vésztaroz6 arasztast kapott a Hortobagy déli része. A b6élémbikak allomanya ugynakkor lényegesen magasabb volt, mint barmelyik korabbi esztendében. A fentiekben leirt szokatlan jelenség talan az atlagosnal nagyobb allomanystruséggel is magyarazhato. Kovacs Gabor Enekes hattyuk (Cygnus cygnus) és apacaludak (Branta leucopsis) nyari megjelenése 2005-ben a Hortobagyon A Hortobagy madarvilagat 2004-ig feldolgoz6 irodalom (Ecsedi, 2004) ugy az énekes hattyu, mint az apacalud esetében egy-egy juniusi elofordulasi adatot tartalmaz. Az adato- kat megkésett vonulasként, vagy koborlasként egyarant értékelhetjiik. Hogy nem valami egyedi dolog a nyari eléfordulasuk, arra 2005-ben észlelt ujabb megjelenestik utal. Junius 21-én hajnalban nyolc énekes hattyt repiilt at a Nagyivani-pusztan észak-¢szakkeleti irany- ban a Parajos nevii puszta felé haladva. Mindegyiket kifejlett példanynak lattam. Ezt a 163 Révid kézlemények nyole madarat aznap délutan a lecsapolt Hortobagyi-halasto 6-os medencéjén Fintha Istvan is megfigyelte, aztan nyomuk veszett. Junius 26-an délelétt a Hortobagyi-halasté északi nagy tavan, a Kondason végeztiink megfigyelést, amikor északnyugat felél (Kecskés-puszta) 6t apacalud repiilt be alacsonyan a to félé és zegzugos Utvonalban haladva mintegy megszemlélték a viragzo hinarmez6k és nyilt vizek mozaikjat, majd leszallas nélkiil tovabbhaladtak dé] felé. Julius 17-én ez az ot apacalud és egy immatur nagy lilik (Anser albifrons) a Hortobagyi-halast6 lecsapolt 6-os tavan bukkant fel (Tar Janos megfigyelése), lattak azokat 20-an, majd az 6szi vadlibavo- nulas megkezd6édéséig tébb alkalommal a nyar hatralev6 részében is, de akkor mar foleg a Kondas to mesterséges madarszigetein tartozkodtak. Mig a nagy lilik esetében az egy-két példanyos atnyaralasi adatok néhany évenként k6ztudottan elofordulnak nalunk (az 1940-es években kGltésiikre is gyanakodtak), az apacaludak ilyen huzamos id6tartamt nyari elofor- dulasa az irodalombol eddig ismeretlen jelenség volt. Trodalom Ecsedi Z. (szerk.) (2004): A Hortobagy madarvilaga. Hortobagy Természetvédelmi Egyesiilet, Bal- mazujvaros, 558 p. Kovacs Gabor & Kovacs Gergely Karoly Atnyaral6 pusztai élyv (Buteo rufinus) Esztergom kérnyékén Ritka vendége volt az esztergomi reptilotérnek és Kis- és Nagy-Strazsa-hegynek egy pusztai 6lyv, mely 2003 6szén bukkant fel, majd 2004-ben — felteheté6en ugyanaz a madar — at is nyaralt a teriileten. A fajnak ez az els6 adata a kérnyékrol. Molnar Istvan Lotar és Sevcsik Andras 2003. augusztus 14-én egy vezetékr6l riasztottak fel egy immatur pusztai Glyvet az esztergomi reptilétér k6zelében. Ezutan 2003. szeptember 1-jén Molnar ismét latta a madarat, amint tirgére vadaszott a reptilétéren. A kévetkez6 megfigyelés 2004. aprilis 29-ér6ol szarmazik, amikor ismét ugyanitt lattam egy erdsen vedlé pusztai Glyvet. Majus |-jén a repiilotértol 1-2 kilométerre lév6 Kis- és Nagy-Strazsa-hegy felett lattam, amint termikelt. Majus 14-én a madar Ujra a repiilétéren volt. Julius 30-an egy fiatal tirgét (Spermophilus citellus) fogott ugyanitt, melyet egy bokor tetejére szallva fo- gyasztott el. A két utolso megfigyelés 2004. julius 31-én és 2004. augusztus 21-én volt, amikor ismét a reptildtéren, illetve a Kis- és Nagy-Strazsa-hegynél lattam a pusztai dlyvet. Spektivvel j6l meg lehetett figyelni a madar vilagos szinezett fejét, amelyen a véréses ,cseppmintazat” a has felé vérésesbarna szinezetté allt 6ssze, valamint v6rdsesbarna hatat és vilagos tévu, vérésesbarna farktollait. T6bbnyire a talajon vagy bokrokon iilt, egyetlen esetben lattam fara, 10 méternél magasabbra tilni. 2004 nyaranak végére tébbé-kevésbé befejezte a vedlést. A repiilotér szélén fészkel6 egerészdlyvektdl eltéréen a pusztai dlyv sokat szitalt a teriilet felett és az iirgéket tamadta. Erdekes volt megfigyelni, hogy az — amugy a ,,helyi” egerész6lyvekre soha nem riaszt6 — tirgék a pusztai 6lyv megjelenésekor mindig hallattak vészfiittytiket. A repiilétér melletti nadasban fészkel6 barna rétihéjak (Circus aeruginosus) 1s tébbsz6r tamadtak — ugyanakkor az egerész6lyvekkel rendszerint 164 Rovid kézlemények nem keriiltek dsszetiizésbe. A pusztai Slyv kGltésérél nincs tudomasunk a kérnyéken, és 2005-ben sem volt ujabb megfigyelése. Prommer Matyas Ujabb adat egerészélyvfidka rétisasfészekben térténé megfigyelésérél A hazai szakirodalomban két adatot taléltam egerészélyv (Buteo buteo)-fidka megfi- gyelésérol rétisas (Haliaeetus alibicilla)-fészekben. Az egyik esetben (Palkd, 1997) egy dél-zalai égerlapban lévé rétisasfészekben két egerészdlyv-fidkat és egy rétisasfidkat fi- gyeltek meg. A masik esetben (Fenyési & Stix 1998) Dravatamasinal a Drava egyik szige- tén lév6 sasfészekben egy feltehetden repiiléképes egerészélyv-fidkat lattak. Az els6 esetnél Bagyura J. (in Palko, 1997) szerkesztéi megjegyzésében az emberi kézremuikédés kizarasa és az Olyv kétszeri tojasrakasanak minimalis lehet6sége miatt a — vihar Altal fOldre esett — fidkak zsakmanyallatként térténd fészekbe keriilését tartja a legvaloszinibbnek. A masodik esetben nem volt eldéntheté, hogy az 6lyvfidka mar repiilés koraban szallt be a fészekbe vagy zsakmanyallatként keriilt oda. 1998-ban Labod k6zség hataraban fiatal rétisaspar foglalt revirt, naszrepiilésiiket nyar elejéig folyamatosan megfigyeltiik. A toj6 még nem volt teljesen Gregkori tollruhas, farok- és testtollain latszott, hogy még nem teljesen ivarérett. 1999-ben raktak els6 fészkiiket, mely marcius végére leesett. 2000-ben a par egy masik fara Uj fészket épitett, mely a kotlas végén vagy kisfidkas koraban szintén leesett. 2001. februar 9-én egy kocsanyos télgy6n, 27 méter magasan talalhato tires agvillaba mufészket épitettem. A fa alatt talalt nagy mennyiségt gally fészekrakasi kisérletre utalt, mely az arra alkalmatlan agvilla miatt meghiusult. A mufészket a madarak elfoglaltak, és marcius 6-an a tojO mar kotlott. Majus 25-én egy egerészélyv- és egy rétisasfidkat 1s meg- figyeltem a fészekben. Majus 28-an felmasztam egy, a fészek k6zelében lév6 fara és lefo- toztam a két eltéro faju fidkat. A tovabbiakban tarsaimmal nyomon k6vetttik a fidkak sor- sat. Mindkét egyed felnevelkedett és kireptilt a fészekb6l. Véleményem szerint is kizarhato az egerész6lyv tojasrakasa mar kotlott rétisasfészekbe, a kotlasi id6 eltérése, masrészt a fészket 6rz6 sasok jelenléte miatt. Esetiinkben a fidka zsakmanyként térténd beszallitasa valoszinusithet6, mivel a rétisasnal megfigyelhet6, hogy a fak koronajaban, bokorftizesek vagy mas nyiltabb helyen k6lt6 madarak — foként gémfélék — fészkeibol elhordja a fidka- kat. Ragadozomadar-fidkak zsakmanyolasa ritkabban szintén eléfordulhat. Irodalom Palko S. (1997): Rétisas (Haliaeetus albicilla) altal nevelt egerész6lyv (Buteo buteo) fidkak. Tuzok 2, p. 109-111. Fenyosi L. & Stix J. (1998): Megjegyzések a ,,Rétisas (Haliaeetus albicilla) altal nevelt egerészélyv (Buteo buteo) fidkak” cimt irashoz. Tvizok 3, p. 64. Horvath Zoltan 165 Révid kézlemények Kék vérese (Falco vespertinus) fészkelése Rimaszombat hataraban A Rima-vélgyben (Szlovakia) Rimaszombat déli részén Janosi kézség mellett, a tehén- legelé szélén lévé nyarfak felett 2004. majus 20-an egy tojo kék véresét fedeztem fel. A dolmanyos varju (Corvus corone cornix) fészkében k6lt6 maganyos par fészkelése sikerrel zarult. Két fidkat réptettek, és még augusztus elején is a k6rnyéken tartozkodtak. Mivel a Karpat-medence hegyvidéki, dombsagi és folyovélgyekben fészkel6 kékvércse- parjai sorra tinnek el, és mara szinte csak a siksagi részeken maradt fészkel6 allomanyuk, az itt részletezett kdltési adat emlitésre mélto. A kék véresék vonulasuk soran mindig at- mennek ezen a részen, de fészkelési iddben még nem figyeltem meg dket, bar az él6helyek a nagy-alfoldi élohelyeihez igen hasonlatosak. Katona Csaba Haris (Crex crex) Debrecen belteriiletén A Nagysandor-telep Debrecen egyik legnyugatibb varosrésze, melyet a varostol a T6co- patak és a Debrecen—Fiizesabony, illetve a Debrecen—Tiszal6k vasttvonalak is elvalaszta- nak. A kérnyék Debrecen talan legjelentosebb madarélohelye, az itt eldforduldé fajgazdag- saggal csak a Nagyerdo vetélkedhet. Sajnos a tertilet folyamatosan degradalodik. Mar a vasutvonalak 1990 k6riili idehelyezése sem tett jot az élovilagnak, azota szabadid6k6zpont, hipermarket és lakoparkok faltak fel Ujabb zéldteriileteket, 2005-re pedig teljesen kiirtottak egy erdot. A legérdekesebb élohely az un. Peseld-lapos, egy mély fekvésti legel6, melyet északrol és délrél a Kunhalom ut, illetve a Kishegyesi ut, keletr6l a vasuti téltés, nyugatrol a Nagy- sandor-telep hatarol. A belvizes 1999-es és 2000-es években golyatécs (Himantopus himantopus) elofordulasat, bibic (Vanellus vanellus), piroslab cank6o (Tringa totanus) és vizityuk (Gallinula chloropus) fészkelését is feljegyezték itt (Pasti, 2002). Megfigyelésem tovabb gyarapitja az itt észlelt, Debrecen beltertiletén szenzaci6szamba mend madarak listajat. 2005. majus 20-an késé este a Kunhalom utcan haladtam, amikor a Peselé-lapos felél a haris jellegzetes reszel6 hangjat hallottam. Az elkévetkezend6 napokban folyamatosan hallottam a madarat, néha kora reggel is, de zimmel este, illetve éjel. A haris egy udvarnyi teriileten tartozkodott, mely igen k6zel volt a vasuti toltéshez. (A vonatkézlekedésen tul a sineket erds lampak is megvilagitjak, ktil6nds tehat, hogy a haris pont ezen a fényszennye- zett helyen tanyazott.) A Peselé-laposnak ezen a részén gyomos régi gatak, magas fulivel benott vizallasok és a téltés vizzel telt kubikjai nyujtottak j6 buvohelyet e himnek, melyet nem sikeriilt megpillantanom, bar a hang alapjan csak néhany méterre lehettem tole. A harist majus 22-én hallottam utoljara. Tudomasom szerint ez volt az elsé harisészlelés Debrecenben, ami azt bizonyitja, hogy a Tocd-vélgy a folyamatos rombolas ellenére még mindig tartogat meglepetéseket és je- lent6s 6kolégiai folyosoként muk6édik. 166 Rovid kézlemények Trodalom Pasti Csaba (szerk.) (2002): A Nagysandortelep természeti értékei. Nagysandor-telepiek Egyesiilete, Debrecen, 76 p. Kovacs Gergely Karoly Megfigyelés a Hortobagyon atnyaral6é darvak (Grus grus) szikes pusztai taplalkozasar6l A Hortobagyon az 1980-as évek eleje ota rendszeresen, olykor tébb szazas allomanyban atnyaralo darvakat a legkiilonfélébb élohelytipusokon lathatjuk taplalkozni. A kéztudottan ,mindenevd” madar zéld névényeket, férgeket, rovarokat és larvaikat, ebihalakat, ragcsal6- kat is fogyaszt ittléte soran. Ismert az a ténykedése, hogy a mar kikelt zsenge kukoricané6vénykéket kihuzgalja, de nem fogyasztja el, hanem a gy6keriikkel egyiitt fel- szinre keriilt pajorokat eszi. Ehhez hasonlo jelenséget észleltem 2006. majus 22-én, de nem szantofoldi, hanem pusztai k6érnyezetben. A Hortobagyi Nemzeti Parkhoz tartozd Kunmadarasi-pusztan, a Kéves-ferto nevi mocsar mell6l 7 daru repiilt fel. A helyszinen a szikerek és szikfokok éppen kiszaradéban lev6 medrében témegesen névo és az idén a sok viztol a megszokottnal termetesebb vékonyka utifi (Plantago tenuiflora) szamos példanyat tovestdl kitépve talaltam. A gydkeriikkel egyiitt felszaggatott névények teljesen egészben voltak, tehat a darvak nem ettek beldliik, csupan a gydkeriikkel kihuzott rovarok vagy lar- vak érdekelhették dket. A puszta mas részein, ahol hasonlo névényzet tenyészik, ezen a napon szazaval leltem ilyen kitépett utifiiveket és latszottak a darulabnyomok a puha talajfelszinen. Mivel a ko- rabbiakban a szikesen csak a jellegzetes ,,daruszantas”-t ismertem, viszont ndvények kitép- kedését mostanaig nem tapasztaltam, indokoltnak érzem e megfigyelés k6zreadasat. Kovacs Gabor Nyilfarku halfarkas (Stercorarius longicaudus) elofordulasa Erden Erd belteriiletén (Alsovélgyi u. 3.) 2002. szeptember 9-én Sipos Gyérgy preparator egy nyilfarku halfarkast (Stercorarius longicaudus) talalt eliitve. Ezt a madarat Toth Ferenc helyi lakos az el6z6 napokban mar ott latta mozogni, és egy sétét szinu siralynak nézte. A madar egy elsé éves, sdtét szint fiatal példany, tollazatanak részletes leirasa megtalalhato az MME Nomenclator Bizottsag archivumaban. Méretei az alabbiak (testtsmegét a madar Allapota miatt nem lehetett mar lemérni): Teljes testhossz: 375 mm Szarny: maximalis méret 291 mm, természetes hajlasban merve 277 mm Farok: a faggyumirigyt6l mérve 140 mm, a k6zépsé tollak tovét6l 135 mm Csiid: 40 mm (standard modszer) 167 Révid kézlemények Cs6r (anatomiai cs6rméret — a koponyaig mérve): 34 mm Cs6r (a tollak kezdetéig mérve): 25 mm Cs6r (az orrlyuk els6 szélét6] mérve): 11,2 mm Csér magassaga: 9 mm Szarnyforma: 0, 5, 20, 41, 60, 85, 108, 128, 143, 155 mm Els6- és masodrendti evez6k kiilénbsége: 163 mm A nyilfarku halfarkas hazankban ritka nyari koborl6 és 6szi atvonuld junius—szeptember honapokban (Magyar et al., 1998), a nagy halfarkas utan a legritkabban el6fordulo halfarkasfaj. Magyar (1998) 1996-ig 21 eléfordulasat emliti, melyek két marciusi megjele- nés kivételével junius 27. és oktober 5. kézé esnek. A megkeriilési iddpont a hazai eldfor- dulasok tébbségével (augusztus harmadik és szeptember els6 dekadja) egybeesik. Az Greg és fiatal madarak aranya Magyar (1998) szerint kézel egyforma, az utobbi harom elofordu- lasbol azonban két példany fiatal és egy immatur (2y) volt. Trodalom Magyar, G. (1998): Nyilfarku halfarkas (Stercorarius longicaudus). In Haraszthy L. (szerk.): Ma- gyarorszag madarai. Mez6gazda Kiado, Budapest, p. 173-174. Magyar G., Hadarics T., Waliczky Z., Schmidt A., Nagy T. & Bankovics A. (1998): Magyarorszag madarainak névjegyzéke. Madartani Intézet, Budapest, p. 74. Solti Béla Adatok a Fert6é—Hansag Nemzeti Parkban 2002-ben gytrtizétt madarakrol gyujtétt ragétetvekrol (Phthiraptera) 2002. augusztus 26-28. k6z6tt Fertoujlakon dr. Hadarics Tibor és Pellinger Attila, szeptember 4—19. k6z6tt Mekszik6-pusztan Laczik Dénes és Pellinger Attila gytruzott és az altaluk kiil6nb6z6 limikolafajokrdél gytjtétt, majd hozzam tovabbitott ragdtetveket az alab- biak szerint hataroztam meg: kis lile (Charadrius dubius) — 2 példany: Quadraceps bicuspis sarki partfut6 (Calidris canutus) — 3 példany: Actornithophilus umbrinus, Austromenopon lutescens fenyérfut6 (Calidris alba) — | példany: Lunaceps actophilus apro partfut6 (Calidris minuta) — 3 példany: Austromenopon lutescens, Carduiceps zonarius, Lunaceps incoenis sarlés partfut6 (Calidris ferruginea) — 9 példany: Actornithophilus umbrinus, Lunaceps timmermanni havasi partfut6 (Calidris alpina) — 5 példany: Carduiceps meinertzhageni, Lunaceps actophilus sarszalonka (Gallinago gallinago) — 4 példany: 168 Rovid kézlemények Rhynonirmus scolopacis réti cank6 (Tringa glareola) — | példany: Quadraceps obscurus vékonycsérti viztapos6 (Phalaropus lobatus) — 3 példany: Austromenopon spenceri, Quadraceps connexus, Saemundssonia tringae A kilenc gylrtiz6tt madarfaj 31 példanyar6l 6sszesen 12 ragotettifaj keriilt elé 181 pél- danyban. Ebb6l 36 him (19,9%), 111 néstény (61,2%) 34 larva (18,8%). A legkevesebb ragotetut (3-3 példanyt) az apro partfutdrdl és a vékonycs6ri viztaposdérol, a legtébb ra- gotetut (80) a kilenc sarlos partfutordl gyijtétték. Reékasi Jozsef A feeskesiraly (Larus sabini) negyedik magyarorszagi eléfordulasa A cirkumpolaris elterjedést fecskesiraly (Larus sabini) néhany parban még k6ltétt a Norvégiahoz tartozo Svalbardon a 90-es években, de Eurépa tébbi részén elsésorban mint 6szi koborlé fordul eld. Rendszerint a nyugat-eurdpai tengerpartokon figyelhet6 meg. A kontinens belsejébe csak ritkan vetodik. Magyarorszagrol ez idaig harom hitelesitett megfi- gyelése ismert a Dunarol (1941, illetve 2001), illetve a balmaztjvarosi Viragoskuti-halasto- rol (1998). 2003. november 8-an a Folyas kézség kézelében lév6 Bivalyhalmi-halastavon végez- tiink madarmegfigyelést. A késo délutani 6rakban vettiink észre egy 6reg naszruhas fecske- siralyt az l-es to kiilsO csatornaja felett. A madar dankasiralyokkal egyiitt halaszgatott, foleg elhullott karaszokat fogott. Meglehetésen bizalmasan viselkedett, igy j}61 meg tudtuk figyelni és bizonyito képet is készitettiink rola. A madar még masnap is a teriileten mozgott — ekkor a madar hirére a teriiletre érkez6 tobb mas megfigyelo is latta a madarat —, de ké- sobbi eléfordulasarol mar nincs adatunk. Emri Tamas, Gytire Péter, Nehézy Laszlo & Zéld Barna Mihaly A térpekuvik (Glaucidium passerinum) kilencedik magyarorszagi eléfordulasa A térpekuvik valamennyi Magyarorszaggal szomszédos orszagban — néhol a magyar hatar kézelében — kGlt, ugyanakkor ez idaig csak nyolc hitelesitett hazai adata ismert. E nyolc megfigyelésb6l ketté a Soproni-hegységb6l (1977, 1993), egy a Cserehatbol (1994), egy a Visegradi-hegységbdl (1996) és négy az Aggteleki-karsztrol (1992, 2000, 2001, 2002) szarmazik. 2005. februar 19-én az Aggteleki Nemzeti Park fenyveseiben — Josvafé kézelében — vé- geztiink megfigyelést. Mintegy tiz alkalommal dlltunk meg, hogy magnorol lejatszott hivo- hang segitségével térpekuvikot keressiink. Két alkalommal is sikerrel jartunk. Par perces probalkozas utan egy-egy térpekuvik valaszolt a lejatszott hangra. Mindket peldany Greg, kissé ligetes szerkezetti erdei fenyvesb6l szdlt. A madarak aktivitasa gyenge volt, nehany 169 Révid kézlemények fiittyszo utan elhallgattak. Az egyik esetben Nehézy Laszlonak sikeriilt megpillantania a baglyot, melyet igy alaposan meg tudtunk figyelni és bizonyité felvételt is tudtunk késziteni rola. Egy erdei feny6 agan iilt mintegy 8-10 m magasan. Igen bizalmasan viselkedett, egé- szen a fa tévéig meg lehetett kézeliteni anélkiil, hogy megriadt volna. Feltiinden kicsi, mintegy arasznyi hossztsagu volt. Kerek fején tollfiilek nem latszottak. Apro sarga szemei koriil finom gytirliszert mintazat, felette vilagos személdék huzddott. Hasa vilagos volt, fiiggdleges barna foltokkal mintazva. Testének oldalan és begyén stirti, vizszintes barna savozas latszott. Fels6 oldala barnas volt, apro vilagos pettyekkel. Kis mérete, jellegzetes hangja és mintazata alapjan hatarozasa nem okozott fejtérést. Bar Magyarorszagon meglepoéen kevés hitelesitett adata van e fajnak, a nemzetipark- igazgatosag munkatarsainak tapasztalatai és sajat korabbi megfigyeléseink (2001, 2002) megerositik azt a feltételezést, miszerint a torpekuvik rendszeres téli vendég Magyarorsza- gon és legalabb alkalmi k6ltésével is lehet szamolni (Boldogh et al., 2005). Az Aggteleki Nemzeti Park teriiletén lév6 ,,tajidegen” fenyvesek a torpekuvik mellett szamos madarfaj (Loxia curvirostra, Coccothraustes coccothraustes, Pyrrhula pyrrhula, Parus ater, Parus cristatus, Dendrocopos-fajok stb.) gyakran igen népes csapatanak nyujt biztos védelmet a téli idészakban. E fenyvesek legalabb egy részének a megoérzése hozzaja- rulhat e tajegység madartani jelentoségének megtartasahoz. Trodalom Boldogh S., Farkas R., Szmorad F. & Szaniszlo M. I. (2005): Territoriumtarté torpekuvik (Glauci- dium passerinum)-par megfigyelése az Aggteleki Nemzeti Parkban. Aquila 112, p. 65-68. Emri Tamas, Farkas Roland, Nehézy Laszlo & Zold Barna Mihaly Bubospacsirtak (Galerida cristata) csapatos téli megjelenése szikes pusztai élohelyeken A Hortobagyon a bubospacsirta jellegzetes ,,kulturmadar”, amennyiben a teleptilések szélén, tanyaknal, pusztai pasztorszallasokon, jészagteleltet6 hodalyok, karamok, széruk kérnyékén talalhato. Ez fészkelési iddben és az Osztdl tavaszig tarto idészakban egyarant jellemzo ra. Zordabb teleken a falvak, varosok belteriiletére is behuzdédik, enyhébb idében az orszagutak mentén keresgél. A hozzank esetleg telelésre érkez6 allomanyokrol inkabb csak bizonytalan és homalyos sejtéseink, feltételezéseink vannak, egyébként altalanos az a nézet, hogy a szinte mindeniitt allandonak tekintett madar télidében alig mozdul el a kdlt6- teriileteirol, vonulasi mozgalma legfeljebb Kelet-Europaban észlelheto. A 2005-2006-os tél folyaman, mely Ukrajna és Romania térségében igen zord hideget hozott, a Hortobagy teriiletén a nalunk él6k szamat joval meghalado mennyiségi bubos pacsirtat figyelhettiink meg. A tébbletet jelent6 madarak akar joval tavolabbrol is jGhettek orszaghatarunknal. December folyaman meglep6 jelenségre figyeltem fel. A Nagyivani- puszta két igen szikes, koparra legelt foltjan, az Agyagoson és a Kasa-haton csapatban mozgo bubospacsirtak jelentek meg, melyek sem a falunak, sem a pasztortanyaknak k6éze- lébe sem mentek, a lakott helyekt6! masfél-két kilométeres tavolsagot tartva, szoros csapat- 170 Rovid kézlemények k6telékben taplalkoztak a gyepen. Néha eléfordult, hogy hdésarmanyok (Plectrophenax nivalis), sargacs6ri kenderikék (Carduelis flavirostris) kézé vegyiiltek, de hamar kivaltak onnan és homogén csapatban tart6zkodtak. Az Agyagoson 2005. december 10-én 16, 11-én 7 (ekkor 30 hésérmannyal), 16-an 21, 18-an 15, 2006. februar 1-jén 18 (sdrgacs6ri kenderikék, hésarmanyok csapataval); a Ka- sahaton 2005. december 14-én és 16-4n 19, 28-4n 20 példanyt figyeltem meg. A tél kéze- pen nalunk is zordra forduld idéjards soran elttintek a kérnyékr6l, majd februarban ismét visszatértek. Véleményem szerint a szokatlanul emberkeriilé, pusztajar6 viselkedést mutaté bubospacsirtak tavolabbrol (esetleg Kelet-Eurépa fel6l) jétt téli vendégek lehettek. Kovacs Gabor A csonttolliak (Bombycilla garrulus) ajabb hazai invazidja 2005/2006 telén A 2004/2005-6s tél kimagaslonak értékelt invazidja utan (Fintha & Pasti, 2005) 2005/2006 telén szintén jelentés szamban érkeztek csonttolluak a Karpat-medencébe. Az itt elemzett megfigyelési adatok nagy részét a /http://www.birding.hu internetes oldal szer- keszt61 bocsatottak rendelkezésemre, amiért ezuton is készénetet mondok, csakugy, mint mindazoknak, akik személyesen kiildték el észleléseiket. Az idei megfigyelések feldolgozdsa utan az alabbi kévetkeztetések vonhatok le. Ha- zankban 2005. november 26-an, tehat aranylag késon észlelték els6 kis csapatukat a Jasz- Nagykun-Szolnok megyei Szaszbereken (8 példany). Utols6 csapatukat (14 példanyt) 2006. majus 14-én figyelték meg Nogradsipeken. A 2005/2006-os tél az elmult évtizedeket te- kintve az egyik legjelent6sebbnek mondhato a csonttollu hazai invazidinak szempontjabol. 143 elofordulasi napon 1875 csapatot észleltek hazank minden megyéjébél, S6sszesen 265 telepiilésrol. A madarak altal leginkabb kedvelt teriiletek ezuttal is Budapest és Debrecen voltak, elébbi helyen 509, utdbbi telepiilésen 191 kisebb-nagyobb csapatukat regisztraltak az adott iddszakban. Sopronbol 115, Szegedrol 89, Géddllordél 78, mig Kecskemétrol 72 csapat elofordulasarol sikeriilt adatot gyttjteni. Mindenképpen figyelmet érdemel, hogy az idei invaziohoz képest hazank délebbi teriiletein is gyakran megjelentek a csonttolluak, ami az el6z6 évi invazidval szemben lényeges ktilonbség. Megyéinket rangsorolva Pest (a fova- ros nélkiil) 296 és Hajdu-Bihar 214 csapata utan kézvetlentil k6vetkezik Bacs-Kiskun me- gye 147 regisztralt megfigyeléssel és Gy6dr-Moson-Sopron megye 137 csapata, majd Csongrad megye 121 megfigyeléssel. Természetesen a megfigyelések és az adatgytjtés jellegéb6l adodoan az egy teriileten észlelt csapatok szamaban lehet atfedés, masfeldl a hazai kiterjedésére mégis k6vetkeztethetiink a fenti adatokbol. Egy helyen észlelt legna- gyobb csapatai kéziil mindenképpen kimagasl6 a 2006. februar 22-én Debrecenben megfi- gyelt 2000 példany, amely még igy is elmarad a korabbi év 3000 példanyos rekordjaitol. Ezer példanyt elér6 csapatot Debrecen mellett Budapesten és Vacott észleltek még dsszesen ét alkalommal (ebb6] harom esetben a fovarosban). Ha megvizsgaljuk, hogy hol figyeltek meg — szintén jelentés csoportosulasként értékelhet6 — 500 példanyos vagy azt meghalado 171 Révid kézlemények létszamu csapatukat, akkor a korabban felsoroltak mellett Eger és Gyéngyés, G6ddll6, Sopron, Kecskemét és Keszthely emlithet6 még meg. A targyalt iddszakban Europa egyes orszagaiban szintén jelent6s mennyiségben mutat- koztak a madarak (http//-www.birding.hu; Birding World Vol. 19, 1-5. szam; Limicola Vol. 20, 1. szam). 2006 januarjaban Nagy-Britanniaban (Skocia és Kent k6zétt) tsbb mint 2500 csonttollut észleltek és Ausztridban is jelentés be6zénlést tapasztaltak, Bécsben 3200 pél- danyos maximummal. Nagy-Britanniaban februar honapban 2000 f6lé6tt szamoltak a mada- rakat, majd az idé multaval a csapatok nagy része visszahuzodott észak felé. Egyes példa- nyok egészen délre is eljutottak (Dorset és Devon), kb. 200 egyed pedig Irorszagban tint fel. Marciusban Belgiumban (ahol nem gyakran jelenik meg csonttollu) kb. 100 példanyt észleltek, mig ugyanebben a honapban Kelet-Ausztriaban tébb szazas mennyiségben fi- gyelték meg. Aprilisban Nagy-Britannidban mar csak kb. 500 csonttollut szamoltak, és bar a honap harmadik hetében ezek tulnyom6 tébbsége is eltint, 3 példanyt még majus 8-an is megfigyeltek (Shetland). Izlandon majus 22-én lattak 3 példanyt. Mig tdliink nyugatra helyenként tomegesen jelentek meg a csonttolluak, Romaniaban nem volt szamottev6 moz- galmuk ezen a télen (Daroéczi Szilard in litt.). A madarak itt-tartozkodasa idején mutatott viselkedése és taplalkozasa nem tér el a ko- rabban megfigyeltektol. A csonttolluak 2005/2006 telén is leggyakrabban a nyugati ostorfa, a japanakac és fagyGngy termését fogyasztottak hazankban. 2006. februar 19-én figyeltem meg Debrecenben, hogy a Nagyerdo azon fait, melyeken még némi fagy6ngy mutatkozott, léprigok (Turdus viscivorus) ,,védték”, és a csonttollucsapatokat nem is engedték leszallni. A felsoroltakon kiviil idén feljegyeztek még k6kénnyel, madarberkenyével, platan termésé- vel, almaval és konyhai z6ldségmaradvannyal, diszbordka és disztuja magjaval, fagyallal, csipkebogyoval, nyarfariiggyel, kéris, s6t akac termésével taplalkoz6 csonttolluakat is. Tobben megfigyelték, hogy a tavaszi felmelegedés hatasara megjelen6é rovarokat ,,légykapo modjara” fogdostak a madarak, akarcsak északi hazajukban. Trodalom Fintha I. & Pasti Cs. (2005): A csonttolla (Bombycilla garrulus) eléfordulasa Magyarorszagon 1953— 2005 kézétt. Aquila 112, p. 69-85. Pasti Csaba Kékbegy (Luscinia svecica)-fidka éneklése julius végén 2005. julius 25-én kora reggel a Hortobagyi-halast6 5-ds és 6-os tavanal talalhato meg- figyelotoronyban tartozkodtam, ahol 6:40 és 7:00 k6z6tt tébbszér is hallottam egy sza- momra nagyon idegen hangzast: madaréneket a torony melletti eziistfarol. Némi keresgélés utan a fa csucsan leltem ra a hangforrasra: egy, mar kirepiilt kékbegyfidka szolt, de az éneke még nyomokban sem hasonlitott a felndtt himekére. Igyekeztem a valtozatos hang- zagyvalékban valamilyen ismerés motivumot lelni, és néha akadt is egy-egy téredék, amely a mezei poszata (Sy/via communis), az énekes nadiposzata (Acrocephalus palustris), a fiile- miilesitke (Acrocephalus melanopogon) és a t6visszuro gébics (Lanius collurio) énekének 172 Rovid kézlemények némely részeit utanozta. Az eset ktilén érdekessége, hogy az emlitett négy madarfaj mind- egyike jelen volt: a sitke a toszegély gyékényesében, a tébbi faj ugyanazon a nagy eziistfan. Azt kellett gondolnom, hogy a kékbegyfidka a néha még énekelgeté poszatak és a gébics hangjait utanozgatta és a négyféle ének részleteinek dsszekatymalasaval dllitott el6 egy szinte felismerhetetlen ,,sajat” éneket. A kéztudottan kivalo hangutanzé éreg him kékbegyek énekében sokkal jobban felis- merhetOk az utanzott fajok hangjai, énekmotivumai. Az irodalom (Glutz & Bauer, 1988) szerint az ugynevezett ,Jugendgesang-Strophe”, vagyis a fiatal madarak éneke szeptem- bert6l hallhaté, kifejezetten a hajnali idészakban. E juliusi hortobagyi esetet a rendkiviil korai id6pont miatt tekinthetjiik kiilénlegesnek. Trodalom Glutz von Blotzheim, U. N. & Bauer, K. M. (1988): Handbuch der Végel Mitteleuropas, Band 11. Aula, Wiesbaden, p. 215-220. Kovacs Gabor Foitos nadiposzata (Acrocephalus schoenobaenus) fészkelése lészpuszta- gyepen A Hortobagy egyik leggyakoribb fészkel6 madaraként ismert foltos nadiposzata k6zis- merten nem valogatos az éléhelyek tekintetében. Harom évtizedes vizsgalodasaim alatt, melyet a Hortobagy madarainak szenteltem, legtipikusabb k6ltéhelyei a vizenyds rétek, zsombékos mocsarrétek, szikes mocsarak, nadasok, gyékényesek, kakasok, halastavak és csatornak szegélynévényzete, felhagyott rizsesek és egykori 6nt6z6tt kaszalok elgazoso- dott, szaraz csatornai és lecsapoloarkai voltak. Feljegyeztem ugyanakkor olyan extrém élohelyeit is, mint a bombagédrék pereme, olykor nem is vizindvényzettel, hanem tarack- buza (Agropyron repens) allomanyaval kérbenove. Ktilénlegesebb volt az elpusztult tanyak helyét felverd utszéli bogancs (Carduus acanthoides), szamarbogancs (Onopordum acanthium), foltos btirék (Conium maculatum) magasra nott, surt foltjaiban valo megtele- pedése, mert az ilyen gyomnévényzet — foleg ha még csalanos is — az énekes nadiposzata (Acrocephalus palustris) tipikus fészkelohelye. Szantofdldi kérnyezetben a kévetkez6 kulturakban figyeltem meg (gyakorisagi sorrend- ben): repce, rozsosbiikkény, zabosbiikk6ny, triticale, fehér mustar, valamint a z6ld ugart és a parlagot felverd termetesebb gyomok (fdleg az aszatfajok és az ebszékfu) suri alloma- nyai. A hosszabb ideig szarazon allo halastomedrekben elburjanzo_ kesertifiifajok (Polygonum spp.) és lorumok (Rumex spp.) is otthont adnak neki. 2005-ben az atlagosnal csapadékosabb els6 félévben julius végéig 370 mm eso hullott, és ez okozhatta, hogy a lészpusztafoltokon néhany agressziv névény igen dusan elszaporo- dott. A Zam-pusztan talalhato Kenderhaté-telek karammal védett 2 hektaros foltjan egy terjedelmes méreggyilok (Cynanchum vincetoxicum)-allomanyt egy jokora biirék (Conium maculatum)-mez6 nott at. Junius 16-an egy igen aktivan énekl6 foltos nadiposzatat lattam a biirékszarakon, mely az éneklés sziineteiben a méreggyilok k6zé huzodott le. Harom nappal MS Révid kézlemények késdbb az etetd, riaszté tojét is lattam ugyanitt. Egy masik zami terepszakaszon, a Saroséri- halomnal az osztrak zsalya (Salvia austriaca), tejolt6 galaj (Galium verum), és a fényperje (Koeleria cristata) altal alkotott l6szhati névényzetben is raakadtam ugyanezen a napon egy etetO foltosnadiposzata-parra. Itt az 6rhely és a him énekléhelye a gyér, de magasra név6 (kb. 140 cm) utszéli bogancs volt. A lészhati gyepekben valo fészkelés a foltos nadiposzata hortobagyi kéltéhelyeinek fentiekben ismertetett sokféleségét tovabb gazdagitja. Kovacs Gabor Vandorfiizike (Phylloscopus inornatus) elofordulasa a barabasi Kaszonyi- hegyen 2003. oktober 14-én egy vandorfiizikét fogtunk a Barabas kézség melletti Kaszonyi-he- gyen. A madarat az utolsd, 18 orakor tartott ellenérzés soran fogtuk, és masnap reggel meggyurtizve engedtiik el. Felvettiik biometriai adatait, részletes leirast és tsbb bizonyit6 felvételt is készitettiink. A vandorfiizikét tsbb megfigyelé is megtekintette a helyszinen, akik a hatarozas helyességét megerositették. A befogas koriilményei A Kaszonyi-hegy Természetvédelmi Teriileten el6sz6ér 1994-ben, majd 2000 ota pedig éves rendszerességgel minden év 6szén megrendezett gylruizétaborban a befogas, jelélés és a biometriai adatok felvétele az Actio Hungarica standard modszereivel térténik. A hegy egy vulkanikus eredetti szigethegy. Jellemzden melegkedvel6 télgyes erddétar- sulas boritja, melyet elvadult gyitimélcsés6k, felhagyott sz6ldtiltetvények, bokros-cserjés éléhelyek, valamint sziklagyepek tarkitanak. A haldallasok ugy vannak kialakitva, hogy a lehetd legt6bb élohelytipust lefedjék. A vandorfiizikét a 18-as szamu haloallasban egy bokros-cserjés éloéhelyen fogtuk. A haloallas kérnyékén tobbnyire bodza-, vadrézsa- és kékénybokrok talalhatoak. A madarat eros sziirkiiletben szedtiik ki a halobdl, ebben a k6rben egyediili fiizikeként. Mire a gyuruzohelyre keriilt, teljes volt a sdtétség, a hatarozast és a méréseket gazlampanal vé- geztiik. A tobbi esti madarral egyiitt bent éjszakaztattuk és masnap reggel 7-kor a madar fotdzasat kovetden engedtiik el. A fogas napjan éjszakai zapor utan napos reggel és délelott, majd valtozdan felhés dél- utan volt, k6zepes erdsségt szél, melyet délutanra erdsebb széll6kések valtottak fel. Az esti ellenérzéskor mar szélcsend és borult idé volt. A j6 madarmozgas ellenére a szeles idé miatt csak kézepes fogas volt. Aznap 97 madarra keriilt gytir és 15 korabban jelélt mada- rat fogtunk vissza. A fiizikevonulas csucsa az eléz6 hétre esett, az elézd napokban egyre kevesebbet fogtunk e fajokbol. 2003. oktéber 14-én a vandorfiizike mellett csupdn 12 csilpesalpfiizikét (Phylloscopus collybita) fogtunk, mely szintén azt mutatja, hogy a van- dorfiizike a fiizikevonulas vége elott néhany nappal keriilt haloba. 174 Rovid kézlemények A Kaszonyi-hegyen fogott vandorfiizike részletes leirdsa Egy atlagos fiizike méretti és felépitésti madar. Hatoldala sargdsz6ld, hasoldala a torok- tol az also farokfed6kig fehér volt. A begy és hasoldal tartalmazott piszkosfehér foltokat, illetve halvanysarga savozast. Szarnydn a két sargdsfehér szdrnycsik hatdrozottan latszott. Also szarnyfed6i fehérek voltak, vallrészén sargasfehér arnyalattal. A madar vilagossarga szem6ldéksavja hatarozott lefutasu volt. Sziirkész6ld szemsavjat piszkosfehér foltok torték meg, amik a pofara is kiterjedtek. A kézevezék és a karevez6k fehér csicstak voltak, apro hegyben végzddtek. A 2., 3., 4., 5. és 6. kézevez6 sztikitett, a 2. és a 8. kézevez6 azonos hosszusagu volt. Szarnyhossza 57 mm; a 3. kézevezé hossza 43 mm; farokhossz 40 mm, a madar t6mege 7,0 gramm volt. Jo kondicidban volt, zsirja 4, mellizomzata 3. Testvedlése és kopasa 0 volt. A korhatarozas ebben az idészakban megfelelé korhatarozokulcs hianyaban problematikus, igy a fejlett kategoriaba soroltuk. A vandorfiizike elofordulasa Europaban A faj az egyik leggyakoribb azsiai koborl6 Eurdpaban. Skandinaviaban, Nagy-Britanni- aban, az Eszaki- és a Balti-tenger partvidékén minden évben rendszeresen eléfordul, foként szeptember és oktober hénapokban. Bar Kézép- és Dél-Europaban joval ritkabb, észlelték mar Ausztriaban, Csehorszagban, Szlovéniaban, Svajcban, Franciaorszagban, Olaszorszag- ban, G6rdgorszagban, Maltan, Spanyolorszagban, Portugaliaban és Gibraltaron is (Lewington et. al., 1991; Magyar, 1998). Magyarorszagon 1989-ben gytrtizték (Fitala, 1993), illetve figyelték meg eldsz6r (Magyar et al., 1991), majd 2003 végéig tovabbi 3 esetben fordult elé gytirtizéskor Ocsan (Karcza, 2001), Tatan, illetve Tomordén. Trodalom Cramp, S. (ed.) (1992): The birds of the western Palearctic. Vol. 6. Oxford University Press, Oxford, 728 p. Fitala Cs. (1993): Uj fiizikefaj (Aves, Sylviidae) Magyarorszagon. Calandrella 7(1-2), p. 95-98. Karcza Zs. (2001): A vandorfiizike (Phylloscopus inornatus) harmadik hazai el6fordulasa. Tiizok 6, p. 34-35. Lewington, I., Alstrém, P. & Colston, P. (1991): A field guide to the rare birds of Britain and Europe. HarperCollins, St. Helier, p. 368-370. Magyar G. (1998): Vandorfiizike. In Haraszthy L. (szerk.): Magyarorszag madarai. Mezogazda Ki- ado, Budapest, p. 317. Magyar G., Schmidt A. & Waliczky Z. (1991): A vandorfiizike (Phylloscopus inornatus) masodik hazai el6fordulasa. Madartani Tajékoztato 1991. (januar—junius), p. 11-12. Toérék Hunor Attila & Petrillané Bartha Eniké Nagy érgébics (Lanius excubitor) kiilénés zsakmanyolasa sekély vizbol A 2005-2006-os télen a Hortobagy teriiletén a megszokottnal joval tobb nagy drgébics tartozkodott. Egy-egy megfigyelonap soran 7-10 egyede is szem elé keriilt, mig mas teleken 175 Révid kézlemények ez a 4-5-6t is csak ritkan éri el. A szeszélyes iddjarast tél zordabb idészakaiban erdsen meggyériilt a szamuk, de enyhébb napokon az atmenetileg elvonult példanyok ujra felbuk- kantak. A marciusi ,,télut6”, vagy ,,utotél” igen valtozékony, hol havazasos, hol olvados napjaiban a pusztat a belvizek kisebb-nagyobb eléntései és vizfolyasai uraltak. 2006. marcius 12-én a Nagyivani-pusztan a Babaféld és Labodas nevi teriiletek k6zti duloutat atszakito vizatfolyason gazoltam keresztiil, amikor egy nagy Orgébics érkezett alacsony repiiléssel. Alig 10 méterr6l figyeltem, hogy mindéssze 50-80 cm magassagban szitalt az erds szélben, majd az uton atfolyo sekély vizbe leszallt, és a sodras altal hurcolt pokok k6ziil egymas utan kett6t megfogott. A madar ezutan még jo fél oraig kitartott és vagy szitalva, vagy pedig az utszéli korokrol leskelédve eredményesen zsakmanyolt a viz- bol. Egy izben a sekély, lepelszerten atfolyO viz legszélére, a csupasz, szikes agyagra szallt, és amit csak eléje hozott az aramlas (pok, rovar), azt elkapta. Megfigyeléseim lekézlését nem a zsakmanyallatok faja indokolja — hiszen az irodalom is sokhelyiitt kézli a nagy Orgébics ,,mindenev6” voltat szamos gerinctelen és gerinces allatcsoport, sot dég felsorolasaval —, hanem az a szokatlannak mondhato viselkedés, mi- szerint vizbe (ha mégoly sekélybe is) is leszallt, illetve oda szitalasbol vagy vartarol lecsa- pott. Kovacs Gabor Dolmanyos varju (Corvus corone cornix) sikeres kéltése egy hortobagyi vésett kutagasban 2005. majus 12-én a Hortobagyi Nemzeti Park teriiletéhez tartozo6 Zam-pusztan (egykor Debrecen, ma Hortobagy telepiiléshatara) végeztem napi 6rszolgalatot, a Halas-k6z nevi tertiletrészen. Az itteni kétgémti kutat 1999-2000-ben wjitottuk fel Ugynevezett ,,debreceni”, azaz vésett, faragott agasura (a vastag télgyfagerenda téglalap alakura vésett nyilasaban mozog tengelyén a szintén szégletesre faragott kutgém). Eppen ide, a vésett nyilas alkotta, kétfelé nyild ,odtba” a kutgém hatanak a tengely f6létti pontjara épitett fészket egy dolmanyosvarju-par. Majus 12-én mar harom nagy, tollas fidkat lattam a kevés fészekanya- gon kushadni, melyek egy héten beliil ki is repiiltek. Ez a gémeskuti k6ltés nem az els6 eset volt a Hortobagyon, de a legszerencsésebb, mi- vel a Halask6z felujitott kétgému kutjat egyel6re nem hasznaljak gulyaitatasra, ezért a kut- gém nem billegett és a tojasok nem gurulhattak le. 2004-ben a gazdatlan nagyivani Danyi- tanya mellett a hagyomanyos ,,parittyaagasu” kut agasa és gémje k6z6tti sz6gletbe is épiilt egy jol megrakott dolmanyosvarju-fészek, azonban amikor a helyi lakossag egy beszerz6 portyan a kutostort ellopta, a kutgém meredeken felvagdédott és a fészekalj kihullott. Kovacs Gabor 176 Aquila (2006), Vol. 113, p. 177-191 © KvVM Természetvédelmi Hivatal, 2006 SHORT COMMUNICATIONS Aerial fighting between Bitterns (Botaurus stellaris) It is a rare event to see the secretive Bittern during daylight. The most likely endeavour with the species occurs when it flies short distances or walks along the edges of marsh- lands. During spring one may see two birds in the air flying in large, irregular circles fol- lowing each other while emitting short, blunt quaking sounds, altogether resembling some sort of a display flight. All those cases between 1975 and 2005 when I managed to see three flying birds together resembled aerial fights as if two birds were to chase a third intruding individual. On May 2, 2006 in the early afternoon hours I noticed an even more unusual event. Five Bitterns were flying together over Csikos-ér, a marshland east of Nagyivan. They were flying by changing their direction frequently while keeping short distance from each other. They were calling repeatedly in a sound resembling that of Night Heron (Nycticorax nycti- corax) but with a hoarser tone, and one or the other was threatening the next bird with bill sweeps. No bounding was detectable between any two of the birds for they were aggressive against all their counterparts with no distinction made. This disturbed aerial fight lasted for about three minutes than they all landed all of a sudden in the reed-bad of the nearby Zsombikos-lapos. Some fifteen minutes later a similar aerial fight took place over the marshland of Hatar-fenék, at a distance of at least | km from the first scene, this time with the participation of four individuals and lasting for two minutes. On May 4, between the Agyagos of Nagyivan and Kis-Forras-Fenék of Kunmadaras I observed another fight between four flying individuals, while the fifth bird was skulking on foot on the bare sodic ground. Since I never saw an air battle of more than three Bitterns before, I considered these fights between five, later four birds worthwhile reporting since it may contribute to our better understanding of the behaviour of this species during the display season. In 2006 large-scale inland water, later flood prevention control inundation took place on the southern Hortobagy. The population of Bitterns was, however, still considerably larger than in any of the previous years. The unusual behaviour described here may have been the result of the higher population density than ever before. Gabor Kovacs Summer occurrence of Whooper Swan (Cygnus cygnus) and Barnacle Goose (Branta leucopsis) on the Hortobagy in 2005 One record is known each for the summer occurrence of Whooper Swan and Barnacle Goose until 2004 (Ecsedi, 2004), both from the month June. These data may be interpreted both as a delayed migration or summer dispersion movement. Observations in 2005 served with further evidence that recording these species in summertime was not a one-time event. Early at down on the 21th of June eight Whooper Swans flew over Nagyivani-puszta in a ry Short communications direction north-northeast, heading towards Parajos-puszta. All individuals seemed to be full grown adults. /stvan Fintha observed the same individuals on the afternoon of the same day on pond No. 6 of the Hortobagyi-halast6é fishpond system before they disappeared forever. On the morning of June 26 we were watching the birds on Kondas fishpond, the north- ernmost large pond of the Hortobagyi-halast6é, when five Barnacle Geese came in from northwest. They were flying low over the pond in zigzags as if they were to check out the mosaic of the blooming reedgrass and open waters then they continued their way towards south. On July 17 the five Barnacle Geese and a White-fronted Goose (Anser albifrons) showed up on the drained pond No. 6 of Hortobagyi-halast6 (Janos Tar, pers. comm.), they were seen again on the 20th and on later dates of the summer right up to the beginning of goose migration when they were frequenting the artificial nesting islands of Kondas. While White-fronted Geese occur from time to time in ones or twos during summer (in the 1940s even their possible nesting was presumed by observers), I found no reference in the literature for such a prolonged summer lingering of Barnacle Goose on the Hortobagy. References Ecsedi Z. (szerk.) (2004): A Hortobagy madarvilaga. Hortobagy Természetvédelmi Egyesiilet, Bal- mazujvaros, 558 p. Gabor Kovacs & Gergely Kovacs Oversummering Long-legged Buzzard (Buteo rufinus) near Esztergom A rare visitor, a Long-legged Buzzard frequented the airport near Esztergom and Kis- and Nagy-Strazsa-hegy, belonging to Duna—Ipoly National Park in 2003-2004. The bird ap- peared in the autumn of 2003, than presumably the same individual spent the next summer in the area. This was the first record of this species in the region. Istvan Lotar Molnar and Andras Sevcsik flushed an immature Long-legged Buzzard from an electric wire near the Esztergom airport on August 14, 2003. Mo/nar spotted the same bird on September | while it was hunting on sousliks (Spermophilus citellus) on the airport. The next observation dated from April 29, when I observed a heavily moulting individ- ual on the same location. I saw the bird soaring on May | some two kilometres away from the airport, over the hills of Kis- and Nagy-Strazsa-hegy. On May 14, 2004 the bird was on the airport again. I saw the bird catching a young souslik on July 30, which the buzzard ate on the top of a bush. The last two observations were on July 31 and August 21, when I spotted it again on the airport and on the Strazsa- hegy complex. With my scope I could make out well its pale head as well as the drop like pattern on it melting into a solid reddish colour towards the belly as well as the reddish brown back and the pale based reddish brown rectrices. It was sitting predominantly on the ground or on a bush; I saw it only on one occasion to sit on a tree higher than 10 metres. It more or less finished moulting by the summer of 2004. In contrast to the Common Buz- 178 Short communications zards (Buteo buteo) nesting at the edge of the airport it was hovering frequently over the area attacking the sousliks. It was interesting to see the sousliks, which ignored the ’local’ Buzzards to emit their whistling alarm call every time when spotting the Long-legged Buz- zard. The Marsh Harriers (Circus aeruginosus) breeding in the marshes close to the airport were attacking this individual also repeatedly while they never made a swoop at the Buz- zards. Long-legged Buzzards showed no indication of potential breeding and no observa- tion was made either on the species later in 2005. Matyas Prommer Further observations on Common Buzzard (Buteo buteo) chick found in a White-tailed Eagle (Haliaeetus albicilla) nest There are two known records in Hungarian literature for Buzzard chicks found in White-tailed Eagle nests. On the first occasion (Palko, 1997) two Buzzard chicks were found in an alder-bog in southern Zala County together with a White-tailed Eagle chick. On another occasion (Fenyosi & Stix, 1998) a presumably fledged juvenile Buzzard was seen in an eagle nest near Dravatamasi, on one of the islands of Drava. J. Bagyura, commenting on the first case, eliminated the possibility of human intervention and stressed the unlikeli- hood of a Buzzard laying two eggs in a foreign nest, presuming the two chicks had fallen to the ground previously due to a heavy storm and they were collected as a prey item by one of the parent eagles. In the second case it was not possible to determine whether the juve- nile Buzzard flew into the nest after fledging or it got there as a prey. In 1998, a young White-tailed Eagle pair occupied a new territory near Labod. Their display flight was seen repeatedly until the beginning of summer. The female did not ac- quire its full-grown plumage yet, its rectrices and body feathers revealed that it was not completely adult. They built their first nest in 1999, which fell to the ground by the end of March. They built a new nest on another tree in 2000, which also fell to the ground towards the end of the incubating period or shortly after hatching. I built an artificial nest in a tree fork on an English oak (Quercus robur) tree at a height of 27 metres on February 9, 2001. Large amounts of twigs were found underneath the tree revealing nest-building attempts, but the fork inappropriate to hold a nest prevented the pair to succeed. The artificial nest was accepted by the birds and the female was already incu- bating the eggs on March 6. I noted on May 25 a Buzzard and an eagle chick in the nest. On May 28 I climbed a tree adjacent to the nest and took photographs of the two nestlings of two different species. The history of the juveniles was tracked in the following period. Both of them fledged and left the nest successfully. In my opinion, laying of an egg by a Buzzard into the already incubated clutch of White-tailed Eagle can be excluded because of the different incubation time of the two species and the presence of the eagles guarding the nest. The most likely explanation of the event is carrying the buzzard chick as a prey item into the nest by one of the parents, since it is well known for eagles to take nestlings, especially heron chicks, from the canopy of trees or willow bushes. Less frequently, taking of raptor chicks may also occur. 179 Short communications References Palko S. (1997): Rétisas (Haliaeetus albicilla) altal nevelt egerészélyv (Buteo buteo) fidkak. Tuzok 2, p. 109-111. Fenyosi L. & Stix J. (1998): Megjegyzések a ,,Rétisas (Haliaeetus albicilla) altal nevelt egerész6lyv (Buteo buteo) fidkak” cimt irashoz. Trizok 3, p. 64. Zoltan Horvath Nesting of Red-footed Falcon (Falco vespertinus) near Rimavska Sobota In the valley of Rimava river (Slovakia) in the southern edge of Rimavska Sobota close to the village of Rimavské Janovce I noticed the presence of a female Red-footed Falcon on May 20 over the poplar trees next to a cattle grazing land. The solitary breeding in the old nest of a Hooded Crow (Corvus corone cornix) was successful. The two fledged juveniles stayed in the area even in early August. Since breeding pairs of Red-footed Falcon are dis- appearing from their mountain, hillside and river valley territories at an increasing rate and a viable population remained virtually on the plains only, this breeding record is worth- while mentioning. Red-footed Falcons regularly pass the area during migration but I never noticed them during the breeding season on previous occasions even if the biotopes are very similar to those on the Great Plain. Csaba Katona Corn Crake (Crex crex) in the municipality of Debrecen Nagysandor-telep is one of the westernmost parts of Debrecen, which is also discon- nected from the town by Toco creek as well as the Debrecen—Fiizesabony and the Debre- cen—Tiszal6k railroad lines. The area is one of the most important bird habitats of Debrecen, species richness may be matched only by Nagyerdo. The area is degrading continuously, however. Even the railways laid here around 1990 were no help to the wildlife but a recreation centre, shopping centre and residential developments were encroaching on additional green areas and a wood was also completely clear cut by 2005. The most interesting habitat is Peselo-lapos, a low laying pasture bordered by Kunha- lom road from the north, Kishegyes road from the south, the railroad dyke from the east and Nagysandor-telep from the west. In 1999 and 2000, both rich in inland waters, occurrence of Black-winged Stint (Himantopus himantopus) breeding of Lapwing (Vanellus vanellus), Redshank (Tringa totanus) and Water Gallinule (Gallinula chloropus) were reported here (Pasti, 2002). My observation contributes to the list of interesting birds observed within city limits of Debrecen. 180 Short communications I was walking down on Kunhalom street on the late night of May 20, when I heard the characteristic song of Corn Crake from the direction of Peseld-lapos. I heard the bird in the following days continuously mostly in the evening or at night but sometimes even early in the morning. The Corn Crake was staying on an area not larger than a courtyard, which was situated very close to the railway substructure. (Besides the noise of the railway traffic the rails are illuminated by powerful lamps so it seemed strange that the Corn Crake chose to stay at a place disturbed by noise and light, too.) On this part of Peselé-lapos weedy old dykes, water stands grown in by tall grass and borrow pits filled up by water provided shelter for this male, which I never managed to spot even though its song revealed its proximity of only a few meters from me. I heard the Corn Crake on May 22 the last time. In my knowledge this was the first report of Corn Crake in Debrecen, demonstrating that Toco valley still has new things to be discovered despite the continuous habitat de- struction and it also serves as an important ecological corridor. References Pasti Csaba (szerk.) (2002): A Nagysandortelep természeti értékei. Nagysandor-telepiek Egyesiilete, Debrecen, 76 p. Gergely Karoly Kovacs Feeding behaviour of oversummering Common Cranes (Grus grus) on sodic puszta habitats Oversummering Cranes of the Hortobagy can be seen regularly since the early 1980s even in feeding flocks of hundreds of individuals on various habitats. The bird is well known for its omnivorous habits feeding on green vegetables, worms, insects and their larvae, tadpoles or rodents while staying in the area. It is also known for pulling out young corn stems to pick up the grubs surfacing rather than eating the vegetables themselves. I noted a similar event on May 22, 2006 but on a steppe environment rather than on a plough field. Seven Cranes took off next to K6ves-fert6, a swamp on Kunmadarasi-puszta belonging to Hortobagy National Park. In the drying-out basin of alkali rills and alkali banks I found several stems of Sparse-flowered Plantain (Plantago tenuiflora) torn out with their roots together, a plant proliferating in masses and growing longer this year due to the large amounts of water. The plants torn out with their roots were intact showing that the Cranes did not eat from them, the insects pulled out together with the roots may have been their only target. On other parts of the puszta where similar plant life exists hundreds of torn out plantain stems were to be found with the footprints of Cranes on the soft soil surface. Since I knew the typical Crane ,,tilling” on sodic land only, and I never saw them pulling out plants I be- lieve it was worthwhile to describe this observation. Gabor Kovacs 181 Short communications Occurrence of Long-tailed Jaeger (Stercorarius longicaudus) near Erd Mr Gyorgy Sipos, taxidermist found a Long-tailed Jaeger (Stercorarius longicaudus), hit by a car in the downtown of Erd (3 Als6vélgyi street) on November 9, 2002. Ferenc Toth, a local inhabitant saw this individual in the area in previous days, and he thought it was simply a dark coloured gull. The dark morph bird was in its first year plumage. A detailed description of the bird can be found in the archive of MME NB, the Hungarian rarities committee. Its measurements are as follows (body weight was not measured because of the bad condition of the carcass): Total body length: 375 mm Wing: maximum length 291 mm, measured in an unstretched position 277 mm Tail: measured from the oil gland 140 mm, from the base of the central rectrices 135 mm Tarsus (standard method): 40 mm Bill (from skull): 34 mm Bill (from feathering): 25 mm Bill (from nostrils): 11.2 mm Bill depth: 9 mm Wing formula: 0), 5, 20, 41, 60, 85, 108, 128, 143, 155 mm Primary projection from the tip of secondaries: 163 mm Long-tailed Jaeger is a summer straggler and autumn passage migrant from June to September (Magyar et al., 1998), the second rarest species of the genus next to Great Skua (Stercorarius skua). A total of 21 records are known until 1996 in the literature according to Magyar (1998), which fall between June 27 and October 5 with the exception of two March records. The date of the collected individual matches the majority of other Hungar- ian records (third decade of August to first decade of September). The ratio of old and ju- venile birds reported was similar according to the literature (Magyar, 1998), however, two out of the three recent occurrences refer to juveniles and one to a second summer immature (2y). References Magyar, G. (1998): Nyilfarku halfarkas (Stercorarius longicaudus). In Haraszthy L. (szerk.): Ma- gyarorszag madarai. Mezogazda Kiado, Budapest, p. 173-174. Magyar G., Hadarics T., Waliczky Z., Schmidt A., Nagy T. & Bankovics A. (1998): Magyarorszag madarainak névjegyzéke. Madartani Intézet, Budapest, p. 74. Béla Solti Data on the chewing lice (Phthiraptera) collected from shorebirds in the Fert6é—Hansag National Park in 2002 Between August 26-28, 2002 in Fertéujlak dr. Tibor Hadarics and Attila Pellinger, between September 4-19 on Mekszik6-puszta Dénes Laczik and Attila Pellinger ringed 182 Short communications shorebirds and they collected chewing lice from the caught birds, which were consecutively sent to me for identification. I found the following species in the material: Little Ringed Plover (Charadrius dubius) — 2 individuals: Quadraceps bicuspis Knut (Calidris canutus) — 3 individuals: Actornithophilus umbrinus, Austromenopon lutescens Sanderling (Calidris alba) — \ individual: Lunaceps actophilus Little Stint (Calidris minuta) — 3 individuals: Austromenopon lutescens, Carduiceps zonarius, Lunaceps incoenis Curlew Sandpiper (Calidris ferruginea) — 9 individuals: Actornithophilus umbrinus, Lunaceps timmermanni Dunlin (Calidris alpina) — 5 individuals: Carduiceps meinertzhageni, Lunaceps actophilus Common Snipe (Gallinago gallinago) — 4 individuals: Rhynonirmus scolopacis Wood Sandpiper (Tringa glareola) — | individual: Quadraceps obscurus Red-necked Phalarope (Phalaropus lobatus) — 3 individuals: Austromenopon spenceri, Quadraceps connexus, Saemundssonia tringae From the 31 individuals of nine ringed birds, a total of 181 specimens of 12 different chewing lice species were collected belonging to different species, of which 36 were male (19.9%), 111 female (61.3%) and 34 larva (18.8%). Little Stint and Red-necked Phalarope had the fewest (3 lice each), while the nine Curlew Sandpiper provided the highest number (80) of parasites. Jozsef Rékasi Fourth observation of Sabine’s Gull (Larus sabini) in Hungary The circumpolar Sabine’s Gull (Larus sabini) still bred on Svalbard, belonging to Nor- way during the 1990s in a few pairs, but it is only a vagrant, predominantly in autumn, elsewhere in Europe. It is seen most regularly on the sea shore of Western Europe. It is only an occasional straggler in the inland. Three verified records have been known in Hungary so far, two from the Danube (1941 and 2001), and one from Viragoskut fishponds near Bal- mazujvaros (1998). On November 8, 2003 we were watching the birds on Bivalyhalom fishponds near the town of Folyas. An adult breeding plumage Sabine’s Gull was spotted by one of us in the late afternoon hours on the outer canal of pond No. |. The bird was fishing together with Black-headed Gulls (Larus ridibundus) catching mostly dead Prussian carp (Carassius gibelio). It was behaving quite friendly, so we could observe it well and we managed to 183 Short communications take photos of the bird. It was seen by a number of birdwatchers visiting the area on the next day but no one saw it later. Tamas Emri, Péter Gyiire, Laszlo Nehézy & Barna Mihaly Zéld Observation of Eurasian Pygmy Owl (Glaucidium passerinum) in Aggtelek National Park The Pygmy Owl breeds in every country adjacent to Hungary, sometimes just a few kilometres from the border but only eight verified records of this species existed in Hun- gary until now, two from Sopron hills (1977, 1993), one from Cserehat (1994), and one from Visegrad hills (1996) while four records are known from Aggteleki-karszt (1992, 2000, 2001, 2002). We were doing bird-watching near Josvaf6 in the pine forests of Aggtelek National Park on February 19, 2005. We stopped about ten times to search for Pygmy Owl with the help of the playback of its call by a tape recorder. We were successful two times and a Pygmy Owl responded to the played call after a few minutes. Both individuals were calling from an old, coppice like Scots pine. Their activity was, however, not very high, and they got quiet after a few whistles. In one case L. Nehézy spotted the bird so we could study it thoroughly and we took pictures of the bird as it was sitting on a twig of a Scots pine at about 8-10 m height. It was very tame; we could approach right up to the tree trunk without scaring the bird away. It was noticeably small, some 20 cm big. No ears were visible on its little rounded head. Its tiny yellow eyes were surrounded by fine ring shaped patterns, neighboured by bright eyebrows from the top. Its belly was pale patterned with vertical brown spots. On the side of the body and on the chin dense, horizontal brown barring was visible. Its upperparts were brownish with tiny pale spots. Its small body, characteristic calls and pattern made the identification straightforward. Although surprisingly few records of Pygmy Owl have been recorded in Hungary, ex- perience of the staff of the national park directorate together with our own observations in 2001 and 2002 reconfirm the assumption that Pygmy Owl is a regular winter visitor in Hungary and occasional breeding may also occur (Boldogh et al., 2005). The pine forests, considered ,,alien to the landscape” of Aggtelek National Park, provide shelter to a number of bird species (Loxia curvirostra, Coccothraustes coccothraustes, Pyrrhula pyrrhula, Parus ater, Parus cristatus, Dendrocopos species, etc.) along with the Pygmy Owl during wintertime. Preservation of at least some of those pine forests may contribute to maintain the ornithological relevance of the region. References Boldogh S, Farkas R., Szmorad F. & Szaniszlo M. I. (2005): Territoriumtarto térpekuvik (Glaucidium passerinum)-par megfigyelése az Aggteleki Nemzeti Parkban. Aguila 112, p. 65-68. Tamas Emri, Roland Farkas, Laszlo Nehézy & Barna Mihaly Zéld 184 Short communications Winter occurrence of Crested Lark (Galerida cristata) in flocks on sodic puszta habitats Crested Lark is a typical ’culture bird’ on the Hortobagy for appearing regularly at the edge of municipalities, farm houses, sheep folds of the puszta, wintering pens, sheepfolds and barn yards. This type of behaviour is characteristic for the species both during breeding as well as during the wintering period. It moves into the central parts of villages and towns during more severe winters, while one may encounter them in milder weather along the highways searching for food. Birds arriving as winter visitors to Hungary are not substantiated by evidence as yet, Crested Larks are generally considered resident birds almost everywhere not moving long distances from their breeding ground during winter; migration may only be detected in the eastern part of Europe only. The winter of 2005-2006, which brought grim cold to Ukraine and Romania, was char- acterised by a number of Crested Larks well exceeding those breeding in my study area. The surplus number may have come even from abroad. A surprising event took place in December. On Agyagos and Kasa-hat, two barren sodic spots of Nagyivani-puszta, Crested Larks showed up in flocks avoiding villages and shepherd dens alike, keeping a distance of 1-1.5 kilometres from any inhabited area and feeding in dense flocks on the grassland. They mixed occasionally with Snow Buntings (Plectrophenax nivalis) or Twites (Carduelis flavi- rostris) but broke up the community soon to stay in homogeneous flocks again. I saw on Agyagos 16 Crested Larks on December 10, 2005; 7 on the 11th (together with 30 Snow buntings); 21 on the 16th; 15 on the 18th; 18 on February Ist; 2006 (with Twites and Snow Buntings); and 19 individuals on Kasahat on December 14th and 16th, 2005 and 20 on the 28th. By the time the weather turned harsh during mid winter the Crested Larks disappeared from the region to return only in February. The unusually shy, nomadic Crested Larks may have come from longer distances, even from Eastern Europe as winter visitors. Gabor Kovacs The 2005/2006 influx of Bohemian Waxwings (Bombycilla garrulus) in Hungary After the 2004/2005 influx of Bohemian Waxwings, which was considered extraordi- nary (Fintha & Pasti, 2005) a significant number of Waxwings arrived into the Carpathian Basin in the winter of 2005/2006 as well (most of observation data were kindly provided by the editors of the web site http://www.birding.hu, for which I express my sincere thanks along with all those having sent their reports directly to me). Analysis of the observations of this year provided the following conclusions. The first small flock of 8 birds was reported fairly late from Szaszberek (Jasz-Nagykun-Szolnok county) on November 26, 2005. The last flock of 14 individuals was observed on May 14, 2006 at Nogradsipek. The winter of 2005/2006 may be one of the most significant in terms 185 Short communications of the invasion of Waxwings with 1875 flocks reported from 265 municipalities on 143 days from every county of Hungary. The highest number of records came from Budapest and Debrecen, with 509 and 191 flocks of various sizes, respectively. A total of 115 flocks were reported from Sopron, 89 from Szeged, 78 from Géd6llo and 72 from Kecskemét. It is definitely noteworthy that this year Waxwings appeared even further south in the country when compared to the invasion of the previous year. When ranking the counties Pest (not counting the data of the capital city) comes first with its 296 flocks and Hajdu- Bihar with 214 flocks second, which counties were followed by Bacs-Kiskun County with 147 observations, Gyér-Moson-Sopron County with 137 flocks and Csongrad County with 121 flocks reported. There may be an overlap in the number of birds observed on the same site as a conse- quence of the nature of observations and data collection and the flock number detected also correlates with field activity but drawing a few conclusions is still possible on the extent of the influx. The flock of 2000 birds seen in Debrecen on February 22, 2006 stands out as the largest flock seen on one site, although it is still behind the record of 3000 individuals in the previous year. Flocks reaching a thousand individuals were seen another five times in Debrecen, Vac and (three times) in Budapest. When looking at the list of towns with at least 500 individuals seen in one group, Eger, Gyéngyés, Géd6llé, Sopron, Kecskemét and Keszthely need to be mentioned. During the discussed period large numbers of Waxwings appeared in various countries of Europe [http//;www.birding.hu; Birding World Vol. 19(1—S); Limicola Vol. 20(1)]. In January of 2006 more than 2500 Waxwings were reported between Scotland and Kent and a strong influx was detected also in Austria with 3200 birds as a maximum in Vienna. The number of individuals exceeded 2000 in February in Great Britain and as time passed by the majority of the swarms retreated towards north. Some of the birds reached the south- ernmost regions (Dorset and Devon), 200 individuals showed up in Ireland. In March 100 birds were seen in Belgium, where Waxwings show up only occasionally otherwise, while several hundred birds were seen in the same month in Eastern Austria. Only 500 birds were counted in April in Great Britain and although the majority of those disappeared by the third week of the month, 3 individual was still seen on May 8 on Shetland. Three individu- als were seen on Iceland on May 22. While even larger flocks were reported in Western Europe, no noteworthy movement was observed in Romania during this winter (Szilard Daroczi in litt.). The behaviour and feeding habits of the birds while staying in Hungary did not differ from what had been recorded earlier. They preferred in the winter of 2005/2006 the seeds of western hackberry (Ce/tis sp.), honey trees (Sophora japonica) and mistletoe (Loranthus europaeus). | noted in Debrecen on February 19, 2006 that trees of Nagyerd6 with at least some mistletoe were defended by Mistle Thrushes (Turdus viscivorus), and flocks of Bo- hemian Waxwings were prevented from landing. Besides the listed items Waxwings were reported to feed in this year on blackthorn, rowan, plane tree seed, apple, kitchen vegetable waste, seed of garden juniper and garden thuja, privet, rose hips, buds and seeds of poplar, seeds of ash and even black locust tree. It was noted by a number of observers that insects appearing as a result of the spring warming up were caught ’flycatcher style’ by the wax- wings just like in their homeland during the breeding season. 186 Short communications References Fintha I. & Pasti Cs. (2005): A csonttolla (Bombycilla garrulus) elofordulasa Magyarorszagon 1953— 2005 kézétt. Aquila 112, p. 69-85. Csaba Pasti Singing juvenile Bluethroat (Luscinia svecica) in late July On the early morning of July 25, 2005 I was in the observation tower located between ponds No. 5 and 6 of the Hortobagyi-halasto fishpond system. I heard repeatedly a strange bird song between 6:40 and 7:00 CDT from the oleaster tree next to the tower. It did not take me long to find the source of the sound in a fledged juvenile Bluethroat although its song did not even come close to that of adult males. I attempted to find familiar motives in the cacophony and I managed to find fractions from the songs of Whitethroat (Sylvia com- munis), Reed Warbler (Acrocephalus palustris), Moustached Warbler (Acrocephalus melanopogon) and Red-backed Shrike (Lanius collurio). It is noteworthy that all four spe- cies mentioned were present on the site: the Moustached Warbler was in the sedge of the pond’s edge while the other three species were on the same tree. I came to think that the juvenile Bluethroat was imitating the occasionally still singing warblers and shrike and it re-mixed it into his own repertoire hardly resembling anything else. In the song of adult Bluethroats, which are well known for imitating other birds, the calls and songs of imitated birds can be recognised much easier. According to the literature the so-called ,Jugendge- sang-Strophe” (Glutz & Bauer, 1988), the song of fledged juveniles may be heard from September, especially in the early down hours. The case on the Hortobagy in July may be considered unusual for its early date. References Glutz von Blotzheim, U. N. & Bauer, K. M. (1988): Handbuch der Vogel Mitteleuropas, Band 11. Aula, Wiesbaden, p. 215-220. Gabor Kovacs Nesting of Sedge Warbler (Acrocephalus schoenobaenus) on loess puszta habitat Sedge Warbler, known as the commonest breeding bird of Hortobagy is not choosy in terms of habitats. During the three decades of my field studies on the Hortobagy, I found wet meadows, marsh meadows with tussock, sodic swamps, reed beds, sedge, common bulrush, edge vegetation of fish-ponds and dried-out canals, ditches and draining dykes of given-up rice fields and once irrigated hay meadows as most typical breeding habitats. | noted such extreme breeding habitats as edges of bombshells overgrown sometimes with the stands of common couch-grass (Elyum repens) rather than aquatic vegetation. It was 187 Short communications noteworthy to see the bird to breed in the tall, thick spots of welted thistle (Carduus acan- thoides), cotton thistle (Onopordum acanthium) and hemlock (Conium maculatum) taking over the space from the derelict farm houses because such weedy vegetation of this type, especially if overgrown with nettle, is a typical habitat of Marsh Warbler (Acrocephalus palustris) rather than Sedge Wartbler. I encountered the bird in arable land environment in the following cultures (in order of frequency): rape, vetch mixed with rye or oat, triticale, white mustard, as well as more corpulent weeds of green set-aside and wasteland (mostly thick stands of different thistle species and mayweed). In the fishpond basins when standing dry for a prolonged period spreading polygonums and Rumex species also provide the bird with nest site. The first half of 2005 was rich in rain with more than 370 mm precipitation altogether, which may have been the cause of rapid proliferation of some adventive plants on the loess backs. On the 2-ha-large area of Kenderhato-telek of Zam-puszta, surrounded by a sheep- fold an extensive common vincetoxicum (Vincetoxicum hirundinaria) stand was overgrown by an extensive hemlock (Conium maculatum) field. On June 16 I saw a very actively singing Sedge Warbler male on the Conium stems, which usually disappeared between the stems when finishing its song. Three days later I also saw the female feeding and emitting alarm calls on the same site. On another area of Zam, near Saroséri-halom I encountered a feeding Sedge Warbler pair in the loess back vegetation dominated by Salvia austriaca, lady’s bedstraw (Galium verum), and Koeleria cristata. The sentinel and song post of the male were the stems of the sparsely grown but ca. 140 cm tall welted thistle (Carduus acanthoides). Loess back grasslands add another habitat type to the already diverse list of the breeding habitats of Sedge Warbler on the Hortobagy. Gabor Kovacs Occurrence of Yellow-browed Warbler (Phylloscopus inornatus) on the Kaszonyi-hegy near Barabas A Yellow-browed Warbler was netted on October 14, 2003 on Kaszonyi-hegy, Barabas. The bird was caught during the last check-up at 18:00 CDT and was released next morning marked with a ring. Body measurements were taken, a detailed description was prepared and a number of photographs were also taken. A number of observers came to see the war- bler on the site who also confirmed the authenticity of the observation. Circumstances of netting Systematic netting and marking of birds in the ringing camp on Kaszonyi-hegy Nature Reserve began in 1994 and it has been re-organised every autumn since 2000. Methods follow the standard protocols of Actio Hungarica. The hill is an inselberg of volcanic origin covered typically by thermophile oak forest association interspersed by unkempt orchards, deserted vineyards, bushy-shrubby habitats 188 Short communications as well as rocky grassland. Stands of mist nets were created to cover most habitat types possible. The Yellow-browed Warbler was caught on stand No. 18 in a bushy-shrubby habitat characterised mostly by common elder, rose hips and blackthorn bushes. The bird was taken out of the net at dusk as the only leaf warbler caught at this hour. Identification and taking measurements was already done at the light of carbide lamps. The bird was kept in the camp for the night and it was released the next morning right after document pictures were taken. The day of capture was characterised by a sunny morning following showers during the night, followed by a variably cloudy afternoon, wind of medium strength accelerating later into wind blasts. By the time of the check-up of the nets it was cloudy and wind-still. De- spite of a good bird activity observed, netting was less so successful due to the windy weather. A total of 97 individuals were ringed with another 15 recaptured from previous days. The leaf warbler migration peaked on the previous week starting to be petering out in the past few days. On the day of capture only 12 Chiffchaffs (Phylloscopus collybita) were caught, which also shows the end of leaf warbler migration. Description of the netted individual The bird was of the size and shape of an average leaf warbler. The back was yellowish green, the underparts from the throat to the undertail coverts were white. The chin and the flanks contained off-white spots and pale yellow striping. The two yellowish white wing- bars were clearly visible. Underwing coverts were white with a yellowish white hue at the shoulder region. Eyebrows were bright yellow end of an uninterrupted outline. Eye stripes were greyish green interrupted by off-white spots, which latter extended to the cheeks, too. Primaries and secondaries were tipped with white and ended in a little peak. The 2nd to the 6th primaries were emarginated and the 2nd and 8th primaries were of the same length. The wing length was 57 mm; the length of the 3rd primary 43 mm; tail length 40 mm, body weight 7.0 grams. The bird was in good condition, fat was classified code 4, pectoral mus- cle code 3. Body moult and wear was given code 0. Since no definite clue exists for age identification at this time of the year it was given category ‘full grown’. Occurrence of Yellow-browed Warblers in Europe The species is one of the commonest Asian vagrants in Europe. It occurs annually in Scandinavia, Great Britain, along the seashore of North sea and Baltic sea, especially in September and October. It is much less frequent in Central and Southern Europe but re- cords exist in Austria, Czech Republic, Slovenia, Switzerland, France, Italy, Greece, Malta, Spain, Portugal and Gibraltar (Lewington et al., 1991; Magyar, 1998). It was ringed in Hungary in 1989 (Fitala, 1993), it was also observed the first time in the same year (Magyar et al., 1991), and it was netted another 3 times until the end of 2003 at Ocsa (Kar- cza, 2001), Tata and Témord (Kiss, 2002). 189 Short communications References Cramp, S. (ed.) (1992); The birds of the western Palearctic. Vol. 6. Oxford University Press, Oxford, 728 p. Fitala Cs. (1993): Uj fiizikefaj (Aves, Sylviidae) Magyarorszagon. Calandrella 7(1—2), p. 95-98. Karcza Zs. (2001): A vandorfiizike (Phylloscopus inornatus) harmadik hazai elofordulasa. Tuzok 6, p. 34-35. Kiss J. (2002): A vandorfiizike (Phylloscopus inornatus) elofordulasa Tém6rd6n. Cinege 7, p. 22. Lewington, I., Alstrém, P. & Colston, P. (1991): A field guide to the rare birds of Britain and Europe. HarperCollins, St. Helier, p. 368-370. Magyar G. (1998): Vandorfiizike. In Haraszthy L. (szerk.): Magyarorszag madarai. Mezogazda Ki- ad6, Budapest, p. 317. Magyar G., Schmidt A. & Waliczky Z. (1991): A vandorfiizike (Phylloscopus inornatus) masodik hazai elofordulasa. Madartani Tajékoztato 1991. (januar—junius), p. 11—12. Hunor Attila Torok & Eniké Petrilla-Bartha Great Grey Shrike (Lanius excubitor) taking prey from shallow water During the winter of 2005-2006 unusually large numbers of Great Grey Shrikes lin- gered in the area of Hortobagy. Up to a total of 7-10 individuals could be seen on a field day while this number rarely tallied 4-5 birds in other years. During grimmer periods of the capricious winter their num- ber fell back significantly, but on milder days the temporarily disappeared individuals showed up again. The winter ’aftermath’ of March was changeable, the sometimes snowy, sometimes thawing days were characterised by the floods and streams of inland water in various sizes on the puszta. On March 12, 2006 I was crossing the water flow breaking through the dirtroad con- necting Babaféld and Labodas of Nagyivani-puszta when a Great Grey Shrike arrived fly- ing low over the ground. I was watching from 10 meters the bird hovering at a height of 50- 80 cm in the strong wind, and then it landed in the shallow water flowing over the road and it caught two of the spiders carried by the running water. The bird stayed for another half an hour and took prey from the water successfully several times by either hovering or using the weeds standing on the roadside as a sentinel. At one point it also landed right at the edge of the shallow, sheet like water flow on the sodic clay and caught anything edible (spiders, insects) that was to pass by the current. I consider my observation interesting for the unusual behaviour of the bird rather than for the recorded prey species since the ’omnivorous’ nature of great Grey Shrikes eating a large array of invertebrate and vertebrate prey (including carcasses) is well known from the literature, since I never saw this species swooping in the water, however shallow, from hovering or from a sentinel, either. Gabor Kovacs 190 Short communications Successful nesting of Hooded Crow (Corvus corone cornix) on a Hortobagyer style well sweep On May 12, 2005 I was doing my survey on Zam-puszta, part of the Hortobagy Na- tional Park, in the outskirts of Hortobagy village on the field of Halas-kéz. The double sweep well was renovated in 1999-2000 into one with an etched and hewn upright (this is the so-called Debrecen style well sweep where the rectangular well sweep moves on its axle in the similarly rectangular hole of the thick oak upright). A pair of Hooded Crow built its nest exactly in the artificial ’cavity” over the sweep. I detected three big nestlings on May 12 sitting on the sparsely laid nest material. The juveniles fledged within one week. Breeding of Hooded Crow on well sweeps is not the first case on the Hortobagy but more successful than the previous one since the double sweep of Halas-k6z is out of use at the moment so the well sweep was not moving during the breeding, hence, the eggs were safe from rolling out. In 2004 a hefty Hooded Crow nest was built between the sweep and forked upright of the traditional forked upright well of the uninhabited Danyi-tanya, but at the time the well whip was stolen by some local dwellers during one of their ‘collection tours’, the sweep kicked upright and the clutch fell out of the nest. Gabor Kovacs 191 HIREK, KOZLEMENYEK A Madartani Intézet k6nyvtaranak adomanyoz6i az elmult idészakban Andrési Pal, Bako Botond, Bankovics Attila, Bartok Katalin, Berdo Jozsef, Bécsy Laszlo, Bodo Janos, Biiki Jozsef, Csorba Péter, Eszt6 Piroska, Fodor Istvan, Fitiri Andras, Hadarics Tibor, Kasza Ferenc, Kecskés Ferenc, Kiss Janos, Kovacs Tibor, Kusztor David, Magyar Gabor, Mogyordsi Sandor, Orban Zoltan, Pallag Orsolya, Peregovits Laszlo, Rakonczay Zoltan, Sallai Zoltan, Frank Savis, Schmidt Egon, Simon Laszlo, Széll Péter, Torok Katalin, Vaczi Oliver és Verseczki Nikoletta. Kiil6n k6ész6net illeti az alabbi kiadokat kiadvanyaiknak a kényvtar szamara térténd adomanyozasaért 2006-ban — Special thanks go to the following publishers for donating a number of their publications to the Library in 2006: Blackwell Science, Cambridge University Press, Oxford University Press. 192 Aquila (2006), Vol. 113, p. 193-195 © Kérnyezetvédelmi és Viziigyi Minisztérium 2006 IN MEMORIAM Dr. Janossy Dénes (1926-2005) Janossy Dénes 1926. marcius 24-én sziiletett Budapesten és tiirelemmel viselt, hosszan tarto szenvedés utan ott hinyt el csendesen 2005. augusztus 16-4n. A Pazmany Péter Tu- domanyegyetemen természetrajz-kémia, valamint geolégus szakon szerzett képesitést. 1948-tol a Természettudomanyi Muzeum muzeologusa, majd Féld- és Oslénytaranak ve- zetoje. A Magyarhoni Féldtani Tarsulatban, a Magyar Karszt- és Barlangkutaté Tarsulatban és mas szakmai szervezetekben betdltétt vezeté tisztségei mellett 1974-ben a Magyar Madartani Egyesiilet elndke lett. Az ELTE cimzetes egyetemi tandra 1959-ben a féldtudo- manyok kandidatusa, 1968-ban a tudomanyok doktora fokozat, illetve a Pro Natura (1978, 1988), a Hantken Miksa (1991) és a Keve Andras Emlékérem (1997) kitiintetések viseldje volt. Janossy Dénes — a paleontologus Petényi Salamon Janos, Peth6 Gyula, Kormos Tivadar, Lambrecht Kalman, Mottl Ma- ria és Kretzoi Miklos, az elmult masfél évszazad meghatarozo hazai ésgerinces-kutatoi utan 2005-ben eltavozott méltd kévetdjtik, Janossy Dénes is. Nem tudni, hogy csaknem fél év- szazadot felélel6 tudomanyos palyaja soran hany millidnyi csont ment at kezei k6zétt. Fiatal koraban az Istallos-k6i-barlangb6l a Vértes Ldsz/o altal kiasott madarmaradvanyok feldolgozasa alapozta meg szakmai ismereteit. A biikk-hegységi Lambrecht Kalman-bar- lang gazdag gerincesfaunajabol irta kandidatusi értekezését, és a felsd-pleisztocénben egy addig ismeretlen, a tarajos stil (Hystrix) jelenlétével jellemezheté idészakot mutatott ki. Az 1960-as évekt6l| minden nyaron felkerekedett, tabort tit6tt hazai és kiilf6ldi kollégaival és nem utols6 sorban az érdekléd6 fiatalokkal. Ezek voltak az igazi ,,egyetemi” tanulmanyok, a csontok megismerésének és értelmezésének igazi iskolai. A Tar-k61-k6fiilkéb6l, a Bodva folé magasod6 Osztramos-hegy, vagy éppen a sz6lokkel k6riilvett villanyi karsztiiregki- t6ltésekb6l kidsott Osgerincesek csontjait heteken at valogatok kezei k6z6tt sok szazezer év megszamlalhatatlan csontemléke ment keresztiil. A Tar-k6i-k6fiilkéb6l kimutatott 350-400 ezer évvel ezel6tti sajatos sztyeppei pocok, a Jdnossy altal felfedezett Lagurus transiensr6l kés6bb kideriilt, hogy egész Eurazsiaban elterjedt. Az osztramosi taborban, a béglyék ta- madasa k6ézben hitetleniil forgatta a v6résagyagbol elokeriilt kicsiny, mar évmillidkkal korabban kihaltnak vélt ,,hajnalegér” utols6 képviseléjének, az Estramomys simplex allkap- csat. K6zel harminc kihalt emlost és félszaz madarfajt és -alfajt fedezett fel és irt le csak- nem O6tven évig tarto aktiv palyafutasa soran. Janossy Dénest, a paleontologust leginkabb a pleisztocén jégkorszak k6zéps6 szakasza, a mai emldésfauna kialakulasanak idészaka, valamint az eurdpai madarfajok kialakulasa és egykori allatféldrajzi viszonyai érdekelték. A magyarorszagi pleisztocén gerinces faunak alapjan térténé rétegtani tagolasarol szol, 1979-ben elébb magyarul, majd 1986-ban angolul is megjelent kényvét kévetdi bibliaként forgatjak. Az Aquilaban tette kézzé az dsszegytijtve onall6 monografianak is tekintheté6 tanulmanysorozatat a Karpat-medencei pliocén és pleisztocén madarmaradvanyairol. Tébb mint szazétven tudomanyos publikaciojanak 193 In memoriam egyharmada kifejezetten csak a madarakkal foglalkozott. Nemzetkézi szaktekintélyként szamos eurOpai fosszilis madar- és kisemlésfauna feldolgozasara kérték fel. Generacidknak adott szellemi utravalot, tudast és hatalmas mennyiségti, az emlés6k és a madarak evoluci- Ojat bizonyito, altala kidsott targyi bizonyitékot. Kordos Laszlo Janossy Dénes — a madarvédd Gyermekkora Ota rajongott a madarakért, ornitologusnak indult és bar a paleontoldgia- nak egész Eurdpaban, sot azon tul is elismert miiveldje lett, szivében mindig madarasz maradt. Régi baratsag fiizédétt hozza, és ha talalkoztunk, elébb-utobb mindig madarakr6l beszélgettiink. Ilyenkor lelkesen mesélte, milyen fajok hangjait hallotta legutobb a budai lakasat 6vez6 kertekbol. Amikor 1974-ben megalakult a Magyar Madartani Egyesiilet, kézfelkialtassal Janossy Dénest valasztottak elndkké, és 6 sokréti tudomanyos és hivatali munkaja mellett ezt a feladatot is a ra jellemzo lelkiismeretességgel végezte. Elndksége alatt az egyesiilet soha nem remélt gyorsasaggal fejlodGtt, terebélyesedett. A terepen, asatas kézben is figyelte kérnyezetét és a latottakrol, hallottakrol mindig 6r6mmel szamolt be. Egy-egy atrepiilé ritkabb ragadoz6 — kerecsensdlyom vagy parlagi sas — megpillantasa igazi élményt jelentett szamara. A ragadozok védelmét egyébként is sziviigyének tekintete. Neki és az Altala iranyitott lelkes fiatalokb6l all6 csoportnak készénhet6, hogy megsztintek a korabbi fészekfosztogatasok, a minden évben sok ragadozo pusztulasat okozd mérgezések, és stabilla valt a korabban stlyosan veszélyeztetett hazai kerecsen- és rétisasallomany. A ragadozok mellett nagy figyelmet forditott a tuzokvédelemre is. Amikor mar sulyos betegen, agyhoz kététten fekiidt és meglatogattam, mindig sikeriilt Grémet szereznem neki azzal, ha sikeres kerecsenk6ltésekr6l, n6vekv6 tuzokallomanyokrol szamolhattam be. Mint az Oslénytar vezetdje folyamatosan fejlesztette annak csontgytijteményét. Az el- hullva talalt, néha mar bomlasnak indult allapotban lév6 madarakat hatizsakjaban vitte a muzeumba, ahol maga fézte és csontozta ki a tetemeket. Ebben a munkaban gyakran segi- tettem neki. Ilyenkor nyilt alkalmunk hosszabb, meghitt beszélgetésekre. Janossy Dénes mélyen vallasos volt, ezt tiikrézte egész vilagnézete, és csaladszeretete is. Kevés olyan segit6kész embert ismertem, mint amilyen 6 volt. Barki fordult is hozza a legktilnb6z6bb kérésekkel, mindig igyekezett segiteni. Kutatoként, paleontologusként a legnagyobbak k6ziil val6 volt, de mint ember is példaképiil szolgalhat barki szamara. Ha- lalaval nagy veszteség érte a magyar tudomanyt, mi madaraszok pedig egy mindig segité- kész, bélces baratot és a madarvédelem igazi apostolat veszitettiink el vele. Schmidt Egon 194 In memoriam Fintha Istvan (1941-2006) 2006. augusztus 6-an, életének 64. évében meghalt Fintha Istvdn, a hazai természetvé- delem kimagasl6 alakja. 1941-ben Budapesten sziiletett, élete mégis a fovaroshoz kéthetd legkevésbé. Gyermek- és ifjikordban a szatmari tajon (Tiszabecsen, Porcsalman és Csengeren) tdltétt évek meghatarozték az Alféldhéz fiiz6d6 szeretetét. A Debreceni Reformatus Kollégiumban érettségizett, majd a Kossuth Lajos Tudomanyegyetem bioldgia- f6ldrajz szakos hallgatoja lett. 1964-ben megszakitotta tanulmanyait és Satoraljaujhelyen egy altalanos iskolaban vallalt allast. A négy évig tarté tanitoskodas soran tanitvanyai megtapasztalhattak tiirelmét és sokoldali érdeklédését. Amikor még az ,,erdei iskola” fogalma ismeretlen volt hazankban, 6 mar tandrait gyakran a szabadban, a Zemplénben kirandulva tartotta, a természet szeretetére, az értékek megbecsiilésére nevelve diakjait. 1968-t6l 1971-ig az Agrartudomanyi Féiskola (késébb Egyetem) Allattani -Tanszékén dolgozott mint kutatasi segéderdé. Ett6l kezdve irta tudomanyos és ismeretterjeszté szak- cikkeit. Az Egri Tanarképz6 Foiskola bioldégia-féldrajz szakara beiratkozva 1969-ben dip- lomazott, majd engedélyt kapott a debreceni egyetemen félbehagyott tanulmanyai folytata- sara is, ahol 1972-ben bioldgia szakon szerezte masodik diplomajat. 1971-t6l az Orszagos Természetvédelmi Hivatal alkalmazasaban a Hortobagyi Nemzeti Park elékészitési mun- kalatait végezte mint természetvédelmi teriiletkezel6. Elsé nemzeti parkunk létrejéttében igy Fintha Istvannak éppoly eléviilhetetlen érdemei voltak, mint kés6bb a Szatmar—Beregi Tajvédelmi K6rzet eldkészitésében. 1973-tol nyugdijazasaig a HNP igazgatosagan dolgozott. Természetvédelmi 6rt6l a vezetd fotanacsosig csaknem minden alkalmazasban volt, igy kivalo ralatasa nyilt a természet hathatos védelmét gatl6 sok problémara is. T6bb évet télt6tt Tanzaniaban, ahol allamk6zi szerzodés révén szaktanacsadoként vett részt az ottani Természeti Eroforrasok Minisztériumanak munkajaban. Biiszke volt arra, hogy megszakitas nélkiil 35 évet a természetvédelemben munkalko- dott. Alapité tagja volt a Magyar Madartani Egyesiiletnek, dolgozott az Eurdpai Darukutaté Munkacsoport (European Crane Working Group) koordinatoraként. Mintegy 170 tudoma- nyos és ismeretterjeszt6 irasa k6z6tt azonban nemcsak ornitoldgiai témaju cikkeket tala- lunk. Széles kérti érdeklodése a botanika, a helytérténet, a néprajz, az irodalomtérténet és muivészettorténet teriileteit egyarant feldlelte. Kival6 grafikai is szamos kiadvany illusztra- cidjaként szolgaltak. Munkassagat (tobbek k6z6tt) Chernel Istvan emlékplakettel és Pro Natura dijjal is elismerték. Szerette volna megérni Gtven év alatt 6sszegyllt adatainak feldolgozasat és kézreadasat. Ez sajnos csak részben sikeriilt. Az Eszak-Alféld edényes floraja cimi munkaja 6nallo k6tetben latott napvilagot. Utols6 madartani tanulmanyanak megirasa, melyet a csonttol- lvak hazai mozgalmairol irt, szintén az 6sszegzést szolgalta. Ez utobbiban még segitéségére lehettem, nem maradt id6 azonban feldolgozni a Debrecen varos madarvilagarol, valamint az Eszak-Alféld gerinces faundjarél gyijtétt értékes adatait. Méltosaggal és tiirelemmel viselt sulyos betegsége végiil legyézte ot. Egyre embertelenebbé valo korunkban még fajobb egy olyan ember tavozasa, aki mély humanizmussal, megalkuvast nem ismerve képviselt igazi értékeket. Bolcsességével, tiirelmével és a kutatni vagyo fiatalok 6nzetlen tamogatasaval Fintha Istvan sokunkat nevelt valodi természetvéd6ve. Pasti Csaba 195 KONYVISMERTETESEK Gerard Gorman: Woodpeckers of Europe. A study of the European Picidae. Bruce Coleman, 2004. 192 oldal, 10 szines tabla, szines elterjedési térképek, fekete- fehér szévegrajzok. Ilusztralta: Kékay Szaboles. 35 £. Féldrésziink harkalyairol mostanaig nem késziilt 6sszefoglalo kényv, ezért 6rémmel iidvézélhetjiik a szerz6 vallalkozasat. Gerard Gorman sok éves terepi megfigyeléseire alapozott mtivében az ide vonatkozo részletes szakirodalmat is felhasznalja, igy munkajarol elmondhato, hogy a harkalyfélék eurdpai fajairol Gsszegyult ismeretanyag atfogd dsszegzé- sét adja. A harmas tagolast kényv elsé része foglalkozik a fakopancsok evolucidjaval, anatomi- djaval, topografiajaval. Rendszertani ismertetés, vedlési folyamatok, az egyes fajok repiilé- sének jellegzetességei és dobolasuk elemzése utan a taplalékszerzéstik Osszehasonlitasa k6vetkezik. A terjedelmesebb masodik rész a fajok leirasanak és hatarozasanak f6 fejezete, mely a tiz fajt bemutato szines tablakkal kezddédik. Ezeken a harkalyok kiilénféle fafajok térzsén, again lathatok, a kor, nem és alfaj hatarozasanak bélyegeire ramutatod vonalak és par szavas magyarazatok kiséretében. A szines elterjedési térképek lapjai utan az egyes fajok ismerte- tése kezdédik. Egy-egy harkaly fajfejezetében megtalalhatok a nevezéktani tudnivalok, a testméretek, altalanos leiras, a him, tojO és a fiatalok hatarozasa, az alfajok, az esetleges hibridek, aberracidk ismertetése. Kiilén alcim alatt elemzi a hasonl6 fajokkal valo dsszeté- vesztés lehetoségét és a terepi ,jizz” is helyet kap a hatarozas eldsegitésére. A hangok részletes leirasa és a dobolas kiilén alcimek alatt szerepelnek. A harkalyok altal hagyott nyomok, jelek, vésések fajra jellemz6ek, ezért kell6 részletességet kaptak. Az élohely, taplalék, taplalékszerzés, viselkedés, a fészkelés, az odu leirasa utan a faj fejezetét az elterjedés, a vonulas vagy kdoborlas ismertetése és az eurdpai helyzet bemutatasa zarja. A koényv harmadik része érdekes 6kologiai és természetvédelmi attekintést ad a harka- lyok és az ember, illetve a harkalyok és egyéb madarak, valamint egyéb allatcsoportok kapcsolatarol. Nagyon jol szerkesztett tablazatokkal segiti a hatarozast: a fajok mérete (nagysag és szarmyfesztav), a szintipusok szerinti csoportositas és a terepen lathato ivari dimorfizmus (a fej mintazata) alapjan. A ,,tarkaharkalyok” himjeit és tojoit igen j6l hasznalhato abrasorral hasonlitja 6ssze. A kényv értékét és hasznalhatosagat jelent6s mértékben fokozza a kival6 szines tablak és a sz6vegk6zti abraanyag mindsége, amely az illusztratort, Kokay Szabolcsot dicséri. A képeken érzédik a mtivész elmélyiilt terepi madarismerete és a kényv szerzdjével vald alapos konzultacidja. Fogalomtar és 6rvendetesen gazdag irodalomjegyzék (benne szamos magyar és kelet- eurOpai szerz6 mtivével) zarja a k6nyvet, melyet minden, a téma irant érdekl6d6 madarasz- nak érdemes beszereznie. Kovacs Gabor 196 Ecsedi Zoltan (szerk.): A Hortobagy madarvilaga. Hortobagy Természetvédelmi Egyesiilet, Balmazijvaros, 2004. 588 oldal szamos szines fényképpel, Kokay Szabolcs és Nagy Gyula szévegkézti tusrajzaival. Magyarorszagi vonatkozasu madartani vagy természetvédelmi targy kényvekkel nem kenyeztetik el a hazai kiadok az olvasokézénséget, inkabb kiilféldi mtivek magyar forditasat dobjak piacra. Ezen igyekezett meg valtoztani a Hortobagy Természetvédelmi Egyesiilet, és tobb tamogaté — kéztiik a KvVM — jelentés anyagi tamogatasaval terjedelmes kiadvanyban megjelentettek egy, a Hortobagy madarvilagat targyalé konyvet. E teriilet nem csupan azért érdemel megkiilénbéztetett figyelmet, mert az orszag els6é nemzeti parkjanak ad otthont, hanem szamos hazai és kiilf6ldi madaérmegfigyelének is régota kedvelt célpontja. Valtozatos éléhelyei folytan megallja a helyét a vilag tébbi ma- dartani célallomasai k6zott. A teriilet a mara mar letiint korszak vadaszai el6tt is becsben allt, vizivadteritékei igen jelentések voltak. Sir Peter Scott sajat bejarati vaddszkunyhot tartott itt fenn, az ornitologia szamara pedig olyan professzorokat nevelt ki a Hortobagy, mint a néhai Udvardy Miklos. Az itt targyalt kényv tobb igényt is megprobalt kielégiteni egyszerre. Gazdag kép- anyaga fotoalbumként 6nalloan is megallna a helyét. Az élohelyképek rendkiviil informati- vak, a tertilet bemutatasat nagyban segitik, raadasul arra is bizonyitékkal szolgalnak, hogy Magyarorszagon is van keresnivaldja a tajképfotosnak. A madarakat abrazold képek is a k6nyvhéz megkeresett néhany szinvonalas természetfotos valogatott felvételeit tartalmazza. A képek szinvonalatél kicsit elmaradt a nyomda teljesitménye, mert az ivek sajnos pontat- lanul lettek vagva, igy az olvas6 nem érti, miért a képek egyenetlen szegélye. Mivel nincs tul sok lehetéség madarképek hazai publikalasara, még azt a szerkesztdi d6ntést is el kell fogadnunk, hogy nem kizardlag a Hortobagyon késziilt madarfotokat vettek be a kényvbe, igy azok dokumentum helyett igy csak illusztracio szerepét téltik be. Az egyes szocikkek k6z6tti tusrajzok ezzel szemben nem csupan a helyenként nehezen olvashat6 apro bettis széveg (ktilonésen az egy hasabos bekezdések esetében) szemfaraszt6 voltat ellensulyozzak, a madarak hortobagyi tajba helyezése révén azok r6gt6n meg is ele- venednek elottiink. A mar nemzetkozileg is hirnevet szerzett Kokay Szabolcs és a mar ugyancsak ismerdsen csengd nevi Nagy Gyula ha stilusban kiil6nb6zik is, szinvonalban egyforman szép teljesitményt nyujtottak, olyannyira, hogy akar a cimlap megfestését is barmelyikiikre ra lehetett volna bizni. A szerkeszt6 valasztasa mégis Jan Lewingtonra esett, aki mindent megtett azért, hogy j6l mutasson a k6nyv a polcon. Aki tébbet szeretne megtudni a Hortobagy kiil6nb6zo adottsagairol, a k6nyv bevezeto fejezetei révén bévitheti ismereteit. Ha pedig egy konkrét fajrol szeretne tébbet megtudni, a fajokat (és helyenként alfajokat) targyalo 344 fejezetben a szerz6k az altaluk dsszeszedett valamennyi informaciot belestiritették a kétetbe az elterjedés, hazai és hortobagyi eldfor- dulas, vonulas, fészkelés, allomanynagysag és védelem ismereteit 6sszefoglalva. A horto- bagyi elterjedést térképek is illusztraljak. Aki tehat jobban meg akarja ismerni a régid ma- darvilagat, eredménnyel forgatja majd ,,A Hortobagy madarvilaga”-t — igaz, a tomény isme- retanyag kapcsan nem elalvas el6tti olvasmanynak ajanlom! A széveg szinvonalat biztositja hortobagyi megfigyeléseirdl az Aquila hasabjain is rendszeresen beszamolo Kovacs Gabor szerzoként torténd részvétele szamos szocikk esetében, de dicsérendd, hogy lehetdséget kapott az egyestilet szamos olyan tagja is, akik korabban még nem, vagy keveset publikal- Lo7 tak, és igy adataik mellett szerzéként is hozzajarulhattak a k6tethez. Talan az egész hazai madarasztarsadalom is jobban a sajatjanak érezhette volna a kGnyvet, ha nem is az egyesti- let tagjaként, de a teriiletet gyakran meglatogato megfigyeloként olyanok is teret kaphattak volna az irasban, akik az irodalomban szamos hortobagyi adattal szolgaltak, esetleg a Hor- tobagyra uj madarfajokat mutattak ki. A kényv szép kiallitasa ellenére sajnos ugy tunik, sem a szerkeszt6, sem a lektor nem tudott megbirkozni a terjedelmes kézirat, illetve a népes szerzogarda altal igényelt stilus- egységesités kihivasaival, mivel szamos zavaro stilisztikai, nyelvtani hiba és pontatlansag maradt a sz6vegben. Azt, hogy a tudomanyos nevek utan feltiintetett auktorok irasmddja gyakran hibas, csak keveseknek ttinik fel, de mar sokkal zavarobb, hogy a ritkasagok adatai helyenként pontatlanok datum vagy megfigyeldé tekintetében — eldfordul, hogy a szerzoOk sajat adataikat is hibasan hivatkozzak, mint amilyen a vékonycsoru siraly egy eléfordulasi datuma. Mashol ritkasagok hortobagyi adatai hianyosak, ilyen a halaszsiraly példaul. Nehéz ra magyarazatot talalni, hogy amig a kényv sietett Uj, de ki nem forrott rend- szertani véleményeket is messzemenden (bar nem egységesen) figyelembe venni, addig a tudomanyos nevek helyesirasa kapcsan k6zzétett mddositasok vagy pontositasok — mint amilyen a molnarfecske vagy a ciganycsuk tudomanyos neve példaul —, elkeriilték a szer- keszto és a lektor figyelmét egyarant. A széki lile hibasan irt tudomanyos nevét sajnos egy Hortobagyr6ol szolo dolgozat mar at is vette, a Przsevalszkij-l6 nevének helyes irasmodyjat pedig e kényvben sem sikeriilt eltalalni. Nem mutat kévetkezetes vonalvezetést az a tény, hogy amig a vérhenyes egerész6lyvvel ktlén szocikk foglalkozik, a tundrai vandorso- lyommal nem. Vitaba szallok azzal a szerkeszt6i elgondolassal is, hogy a kézirat lezarasaig még nem hitelesitett adatok is belekeriiljenek egy kézik6ényvbe, mivel ezeknek az adatok- nak a sorsat a gondos olvaso mindenképpen ellen6rizni kénytelen mashol. A nem a Horto- bagyra vonatkozo informaciok (a targyalt fajok elterjedése a vilagon, illetve idehaza rész- letesen targyalva) révén felszabadithato hely egy részét inkabb arra lehetett volna forditani, hogy a felmérések modszereit joval nagyobb részletességgel targyalja a kétet. A bevezeto részben van ugyan egy par mondatos leiras az allomanyadatokrol, de abbol az sejthet, hogy fajonként (esetleg megfigyelonként is) a mddszerek, mintavételi gyakorisag stb. eltér- hetett egymastol, igy a késdébbi dolgozatok készitoit megfosztjak attol a lehetdségtol, hogy a jOvOben azonos modszerekkel gytjt6tt adatok 6sszehasonlitasaval kévethessék az allo- manyvaltozast. Az egyes fajok szévegei k6z6tt sem mindenhol sikeriilt megtalalni az egyensulyt: hol esetleirasokat, a kinyv szempontjabol lényegtelen részinformacidval szol- galo egyedi megfigyeléseket is részletesen k6z6] a munka, maskor csak egy szaraz megfi- gyelési adattal kénytelen beérni az olvas6 (v6. példaul az énekes hattyt részletekben elve- szO vagy a Magyarorszagon egyediil a Hortobagyon megfigyelt sivatagi hantmadar igen- csak szukszavu szocikkét). A k6ényv emlitett pontatlansagait egy wjabb kiadas bizonyara mar ki fogja kiisz6b6Ini; csokorba szedésiik is kizardlag e feladat elvégzését volt hivatott segiteni, és remélem sem- miképp nem szolgaltatnak okot arra, hogy eltantoritsak az érdekléd6ket az olvasastol: biz- tosithatom 6ket, hogy amennyiben a Hortobagy madarvilagat minél alaposabban szeretnék megismerni, nagy haszonnal forgathatjak majd e kétetet. Magyar Gabor 198 Aquila (2006), Vol. 113, p. 199-204 © K6rnyezetvédelmi és Viztigyi Minisztérium, 2006 UTMUTATO az Aquila szamara készitend6 kéziratok szerzéinek Altalanos tudnivalék Az Aquila a Magyar Ornithologiai Kézpont (a késébbi Madartani Intézet) altal elinditott folyoirat, melyet a Madartani Intézet jogutdédja, a Kérnyezetvédelmi és Viziigyi Miniszté- rium ad ki éves rendszerességgel. A lap eredeti, mashol még le nem k6zélt vagy kézlésre be nem nyUjtott, tudomanyos igényt kéziratokat publikal. A szerkesztéség fenntartja maganak a jogot arra, hogy a természetvédelem vagy az allatvédelem célkittizéseivel ellentétes mé- don gytjtott adatok, kisérletek alapjan készitett dolgozatok k6zlését elutasitsa. A folydirat els6sorban a hazai, Karpat-medencei, tagabb kérben pedig az eurdpai ma- dartani kutatasok legfrissebb és legkiemelked6ébb eredményeinek bemutatasat tekinti célja- nak, ugyanakkor magyar kutatok e région kiviili vonatkozasu anyaganak is helyet biztosit. Az évkényv kézlésre elfogad dolgozatokat az ornitologia barmely tertiletér6él, de ezen beliil azokat a szakteriileteket részesiti elonyben, amelyek eredményeikkel segitik a hazai termé- szetvédelmi célkittizések megvalositasat. Az Aguila az ornitologian beliil els6sorban a modszertani, 6koldgiai, konzervacidbiologiai, 6kofaunisztikai, etologiai, ornitogeografiai, oslénytani, alkalmazott ornitologiai és madarvédelmi kutatasok foruma kivan lenni. Helyet biztosit azoknak a faunisztikai jellegi kézleményeknek is, amelyek allatf6ldrajzi szem- pontbol jelentés informacioval gazdagitjak a szakirodalmunkat. A lap magyar vagy angol nyelven teljes k6zleménykeént k6zli a tudomanyos publikaci- okban szokasos tagolasban (,,MRAD” felosztasban) késziilt, részletesen bemutatott elmé- leti vagy megfigyelésen alapuld vizsgalatokat. Amennyiben a k6zlemény vonatkozasai indokoljak, a foszerkesztével tértént egyeztetést k6vet6en mas vilagnyelven is megjelentet- hetok publikaciok. A teljes cikkek sz6vegiik nyelvétol fiiggetlentil angol kivonattal jelen- nek meg. A teljes cikkek formai kévetelményeinek eleget tev6 tudomanyos igényességgel dsszeallitott atfogd orszagos, madartani targyu iddészakos jelentéseknek is helyet biztosi- tunk. Kisebb terjedelmt kézleményeket, a tudomanyos k6zénség érdeklodésére szamot tarto érdekes megfigyeléseket maximum 2 oldal terjedelmti rovid k6zlemények formajaban jelentetjiik meg. A rovid kézlemények két nyelven — magyarul és angolul — jelennek meg. A folydiratban olyan attekinté cikkek k6zlésére is lehet6ség van, melyek egy-egy kuta- tasi teriilet aktudalis ismereteit, eredményeit foglaljak Gssze. A lap rendelkezésére allé hely fiiggvényében a fészerkesztével tértént eldzetes egyeztetést kdvetden olyan hirek, esemeé- nyek, kényvismertetések is k6zlésre keriilhetnek, melyek a szakk6z6nség érdeklodésére szamot tarthatnak. Tobb szerzés cikkek esetében kérjiik valamennyi tarsszerz6 irasos hozzajarulasat a kéz- irat megjelentetéséhez. A szerzék a kézirat kézlésre valo bektildésével tudomasul veszik, hogy a lek6zélt cikkek k6zlési joga felett a tovabbiakban a folyoirat kiadoja rendelkezik, cikkek vagy cikkrészletek barmilyen formaban térténé utank6zlése a kiadoval tértént el6- zetes egyeztetést igényel. Kéziratok bekiildése és biralata Az Aquildban megjelenésre szant kézleményeket az alabbiakban réeszletezett formatum- ban az Aquila foszerkesztéjéhez kérjiik eljuttatni magyar vagy angol nyelven, lehetdleg 199 Utmutato a szerz6k szamara elektronikus formaban (e-mailen vagy elektronikus adathordozon, lehetéleg CD-n). A kéz- irat sz6vegét Microsoft-kompatibilis szévegszerkeszével (.doc vagy .rtf kiterjesztéssel), 12 pont bettimérettel, Times New Roman CE betttipussal irva dupla sork6zzel, A/4 méretre formazva kérjiik bekiildeni. Keriiljiik a sz6vegben a tipizalast (kurzivalas, alahuzas, kove- ren szedés) a cimek és alcimek, tudomanyos nevek és a hivatkozasok kivételével. Amennyiben a fenti formatum nem biztosithato, kérjiik azt minden esetben a fOszerkeszt6- vel elézetesen egyeztetni. Ugyeljiink a magyar nyelv, angol nyelvii kéziratok esetében pe- dig az oxfordi angol (British English) helyesirasi szabalyaira és szohasznalatara. Amennyiben nem lehetséges a kézirat elektronikus valtozatban térténd benyujtasa, a kéziratot harom j6l olvashat6, egymassal azonos példanyban, A/4 méretii lapon dupla sor- k6zzel, két oldalan 2,5 cm-es margoval laponként annak egyik oldalara gépelve vagy ki- nyomtatva, oldalanként sorszamozva, postan vagy személyesen kérjiik a szerkeszt6nek eljuttatni (minden példanyhoz csatolni kérjiik a tablazatokat és abrakat is). A kézirathoz tartozo fényképeket vagy abrakat k6zlésre alkalmas mindségben, digitalis formatumban (.tif vagy jo felbontast .jpg kiterjesztésu allomanyban) vagy harom példany- ban a kézlésre szant vagy azt meghalado méretben postai uton juttassak a szerkesztohéz. A bekiildétt kéziratokat a szerkesztobizottsag egyes tagjai sztikség esetén ktilso biralok bevonasaval véleményezik a megjelentethet6ség szempontjabol. A lektori vélemények és a formai kivanalmak alapjan a foszerkeszt6 d6nt a kézirat elfogadasarol, elutasitasarol vagy a felmeriilt kivanalmak figyelembe vételével atdolgozas céljabol a szerzonek t6rténd vissza- kiildésérol. Az atdolgozasra javasolt kéziratokat a lehetd legrévidebb idon beltil kérjiik visszaktildeni. A szerkesztoség déntése a biralatok (,,peer review’) alapjan a kézirat meg- jelentetésérél egyszeri és végleges, a k6zlemények bektildésével a szerz6k vallaljak, hogy alavetik magukat a szerkesztobizottsag déntésének. A kéziratok tartalmi kévetelményei A kézirat tagolasa, stilusa stb. kapcesan altalanossagban a lap Wjabb szamaiban megje- leno cikkek formatuma az iranyado. A kéziratban foglaltak sorrendje és javasolt fejezetei az alabbiak: cimoldal a kézirat cimével, a szerz6(k) adataival, k6vetkez6 oldalon a kivonat (angol nyelven), Wj lapon folytatdlagosan a kézirat szévege kovéren szedett alcimekkel fejezetekre tagolva (bevezetés, anyag és mddszer, eredmények, megbeszélés/értékelés, k6sz6netnyilvanitas, irodalomjegyzék), melyet a tablazatok, abrak, abrafeliratok kévetnek. A feliratok mindig a tablazatok, illetve abrak alatt, arab szammal, egymastol fiiggetlen, folytatolagosan szamozva legyenek feltiintetve. Amennyiben ez nem lehetséges, az abra- és tablazatfeliratok kiilén oldalon, folytatolagosan szerepeljenek, ez esetben az abrak és tabla- zatok mellett csak azok sorszama szerepeljen, a lapon ceruzaval feltiintetve a szerz6k neve. Amennyiben a f6 fejyezeteket tovabbi alfejezetekre bontjuk, azok kiilén sorban irt cimét huzzuk ala az alfejyezetek szintje szerint egyszer vagy duplan. Keriiljiik a kettonél tébb szintu alfejezetekre torténd tagolast. Cimoldal: Ezen az oldalon kérjiik feltiintetni a dolgozat cimét, a szerz6k nevét, munka- helyét vagy a szervezet nevét, amelynek munkatarsaként a vizsgalatokat végezték, postai és e-mailcimet, valamint tébbszerzés cikkeknél a kapcsolatot tartO szerz6 nevét, ha ez nem azonos az els6 szerzovel. Kivonat: A kézleményben hasznalt modszerekrol, az elért eredményekrol és kévetkez- 200 Utmutato a szerzok szamara tetésekr6l mellékelend6é révid kivonat (Abstract) téméren, de k6zértheté6en mutassa be a vizsgalat céljat, modszereit, fobb eredményeit és konkluzidit. Hossza ne haladja meg a 200 szot. A kivonat mellé a szerz6k dltal javasolt, a cikk témakérét lefed6 legfeljebb nyolc kulessz6t (Key words), tovabbaé a futdfejben szereplé javasolt maximum 60 karakter hosszusagu réviditett cimet (futdcimet) is itt kérjiik megadni. Bevezetés: A bevezetésben ismertessiik a felvetett problémat, valamint a témaval kap- csolatos irodalom lényegre tér6é bemutatasat. Anyag és médszer: A vizsgalathoz hasznalt anyag (vegyszer, eszk6z, sziikség esetén szamitogépes szoftver), az alkalmazott mddszerek, eljarasok révid leirdsa itt szerepeljen, olyan részletességgel, hogy a vizsgalatok mas Altal eltéré helyen vagy idépontban azonos modon megismételhetok legyenek. E fejezetbe keriilhet terepi megfigyelések esetében a vizsgalati tertiletnek a k6zlemény szempontjab6l térténé leirasa, jellemzése. Eredmények: E fejezet a sajat megfigyeléseket, vizsgalati eredményeket tartalmazza. Tartozkodjunk e fejezetben a vizsgalati mddszerek leirasatol, irodalmi dsszevetésektdl, hipotézisek ismertetésétol, azokat a megfelel6 fejezetekben targyaljuk. Megbeszélés/Ertékelés: A fejezet cimének megfeleléen itt térténjék az eredmények ki- értékelése, mas kézlemények adataival valo 6sszevetése, tovabbi kutatasokhoz hipotézisek, javaslatok tétele. Tablazatok, abrak: A cikkhez kérjiik kiil6n csatolni a feliratokkal, magyarazatokkal ellatott tablazatokat és abrakat. Keriiljtik az eredmények redundans modon, szévegben, tablazatban és abra formajaban térténd parhuzamos bemutatasat. Mind a tablazatokat, mind az abrakat ugy készitstik, hogy azok informativak és k6nnyen megérthetok, illetve lehetdleg Onmagukban is értelmezhet6k legyenek, valamint tartalmazzak a benntik eloforduld 6sszes jelélés magyarazatat. Terjedelmes tablazatok és fotok, kiiléndsen a szines fényképek és rajzok k6zlését a lap csak a szerkesztovel térténd elézetes egyeztetés utan tudja esetlegesen elvallalni, de lehetoség szerint ezeket keriilni kell a kéziratban. Ilyen esetekben — amennyi- ben a szerkeszté beleegyezik a kézlésbe — adott esetben a kéltségek a szerzot terhelik. A tablazatok és abrak a sz6veg utan szerepeljenek a kéziratban, a sz6vegben a szerz6k sziik- séges esetben megjegyzést tehetnek, hogy az adott abrat vagy tablazatot hova javasoljak elhelyezni. A tablazatok és abrak szamozasa egymastol fiiggetlen sorozatban, arab szamok- kal folyamatosan térténjen, a sz6vegben térténd hivatkozas sorrendjében. A tablazatok szévege (magyarazata) a tablazat ala irandd. Az illusztracidkat Ugy kérjiik tervezni, hogy nyomtatasban fél vagy teljes hasab (6,2 vagy 13 cm) szélességtiek legyenek. Az abrak sz6- vegét az abrak alatt, vagy ktilén lapon, egymas alatt folyamatosan, az ,Abramagyarazat” (angol nyelvt kéziratnal ,,Figure Legends”) cimsz6 utan adjuk meg. Az abran szerepl6 jelek méretét ugy kell megvalasztani, hogy azok a nyomtatott valtozatban, esetleges lekicsinyités utan is olvashatok legyenek, és illeszkedjenek a nyomtatott sz6veg stilusahoz, igy lehetdleg az is Times New Roman bettitipussal késziilj6n. Keriiljtik az abrakon elhelyezett, terjengds szoveget, kiiléndsen abban az esetben, ha az abramagyarazatokat magyar és angol nyelven is meg akarjuk adni. Ugyancsak keriiljtik a lényeges informaciot nem tartalmazo, pl. keét- harom szamadatot kérdiagramban bemutat6 terjengds abrakat. A kinyomtatott abrak fels6 szélére ceruzaval irjuk ra a szerz6(k) nevet. A kéziratok elektronikus verzidjaban az 6sszes tablazat és az abra bemasolhat6 a szdve- get tartalmazo allomany végére (azaz egyetlen fajl tartalmazza a teljes kéziratot), vagy 201 Utmutato a szerz6k szamadra pedig az abrakat és tablazatokat kiilén allomany(ok)ban is bekiildhetjiik a kézirat sz6vegé- vel. Utdbbi esetben pl. egy Word dokumentum tartalmazza a széveget (cim, kivonatok, bevezetés, anyag és mddszer, eredmények, értékelés, kész6netnyilvanitas, irodalomjegyzék, abrafeliratok), mig ktilén-kiilén allomanyok az egyes tablazatokat és abrakat. Elektronikus formaban tarolt képek megfelel6é felbontasu ,,tif’ vagy ,,jpg” formatumban kiildend6k be. Az illusztraciok a fOszerkesztével tértént el6zetes egyeztetés kivételével legyenek fekete- fehér szintek, a szerkeszt6ség nem fogad el olyan szines grafikonokat, melyek esetében azok szines volta nem szolgal extra informacidval az olvaso szamara. Kiilénédsen figyeljtink oda Excel tablazatokbol eldallitott grafikonok esetében erre. ; K6szoénetnyilvanitas: A cikk kész6netnyilvanitasa legyen tomor, és a k6zlemény végen szerepeljen. Itt tiintessiik fel a palyazatok, grantok hivatkozasi szamat is, amennyiben a kutatast kiilsé forrasbol finansziroztak. Hivatkozasok és irodalomjegyzék Lehetoleg csak lektoralt folyoiratokban megjelent kézlemények, illetve elismert szak- kényvek eredeti, a szakk6z6nség szamara altalanosan még nem ismert, tényekkel, bizonyi- tékokkal alatamasztott megallapitasaira hivatkozzunk a szévegben. Valamennyi irodalmi hivatkozast kérjiik felsorolni az irodalomjegyzékben, melyekre tételes hivatkozas tértént a szovegben. Ugyanakkor a szévegben nem hivatkozott forrasok ne keriiljenek az irodalom- jegyzékbe. Amennyiben konkrétan utalunk a szévegben a hivatkozas szerzdjére, neve mdgétt za- Amennyiben a sz6vegben nem nevezztik meg a hivatkozott tény vagy esemény leirdjat, a hivatkozott forrast a szerz6(k) vezetéknevének és a publikaci6d évének egymast6l vesszével elvalasztva zardjelben térténd feltiintetésével adjuk meg az alabbi mddon: (Keve, 1984). T6bb forrasra torténd hivatkozasok esetében azt iddrendben tiintesstik fel, amennyiben azonos éveken beliil a megjelenés sorrendje nem kiderithet6, az éven belitil legyen abécésor- rendben. Az egyes hivatkozadsokat pontosvesszével valasszuk el egymast6l, azonos szerz6 tébb kézleménye esetén elég az évszamok felsorolasa, pl. Keve & Schmidt, 1974; Schmidt, 1974a, 1974b; Aradi, 1983. Kettonél tobb szerz6nél szévegk6zi hivatkozasoknal az els6 szerzO neve utan az ,,ef al.” (et allii, és masok) révidités irand6, pl. Brown et al. (1982). Amennyiben masoktol sz6ban vagy irasban szerzett, még nem publikalt informaciora hi- vatkozunk, a forrasként megadott személy(ek) neve mégétt szerepeljen a ,,pers. comm.” (personal communication) vagy az ,,in /itt.” (in litteram) megjeldlés. Ez esetben évszamot nem sztikséges feltiintetni. Az irodalomjegyzék formai kévetelményei kapcsan altalanossagban a folydiratban megyjelentek az iranyad6k. Folyoiratok esetében a szerz6(k), a k6zlés évszama, majd a kéz- lemény eredeti cime kévetkezzék, melyet pont zar le. Ezt a folydirat neve (melyet nem sztikséges réviditeni), kétetszama, utobbitol vesszével elvalasztva az oldalszam kévetkez- zék. Amennyiben a folydirat egyes szamainak oldalszamozasa egy kéteten beliil folyama- tos, a fiizetszamot nem sziikséges megadni. Amennyiben az egyes szamok oldalszamozasa ujrakezdédik, a kétetszam utan gombélyt zardjelben szerepeljen a fiizetszam. Kényvek esetében a kényv cimét kéveti a kiadé neve, vessz6 utan a kiadas helye (tébb kiado k6zés kiadasa, illetve tébb varos esetén elég az elsdé kiadot, illetve az elsé varost megadni), és 202 Utmutato a szerzok szamara ugyancsak vessz6vel elvalasztva a kényv terjedelme, melyet a ,,p.” (pagina, azaz oldal réviditése) kévet. Amennyiben a kényvrészletre hivatkozunk, melynek a kényv egészétél eltéré 6nall6 szerzdje van, a szerz6, évszam, hivatkozott fejezet cime legyen a sorrend, melyet pont zar le. A pont utan az ,,In” sz6t kovetéen a konyv egészének az irodalmi adatai kévetkezzenek a szerkeszté nevének, a kényv egyéb hivatkozdsi adatanak megadasaval. Amennyiben a kényvnek egy részletére hivatkozunk csak, a kezd6é és befejezé oldal sor- szamat adjuk meg gondolatjellel (nagykétdjellel) elvalasztva. Ez esetben a ,,p.” rovidités megel6zi az oldalszamokat. Az irodalomjegyzékben csak azok a mtivek szerepeljenek, melyekre ténylegesen térté- nik hivatkozas a szévegben. Az irodalomjegyzéket Abécésorrendben, azonos szerz6 k6ézle- ményein beliil idérendben kérjiik felsorolni. Amennyiben ugyanazon szerz6nek egyediil és tarsszerzOkkel megjelent kézleményeire egyarant hivatkozunk, az egyszerz6s olka: meg- elozik a tarsszerzokkel késziilteket. Amennyiben a hivatkozott informacié nem érhet6 el nyomtatasban, csak az interneten, tiintesstik fel a k6zlemény szerz6jét — amennyiben ez nem ismert, a honlap tulajdonosat —, a dokumentum cimét vagy révid leirasat, az internetes cimet, majd gémbélyti zardjelben a letéltés datumat. Példa folyéiratok esetében: Kovacs G. (1984): A hortobagyi halastavak madarvilaga 10 év meg- figyelései alapjan. Aquila 91, p. 21-46. Koényv esetében: Cramp, S. & Perrins, C. (1994): The birds of the Western Palearctic. Vol. 8. Oxford University Press, Oxford, 899 p. Koényvrészlet esetében: Kalotds Zs. (1998): Vetési varju. In Haraszthy L.: Magyarorszag fészkelé madara. Masodik, javitott kiadas. Natura, Budapest, p. 355-356. Tudomanyos, magyar és angol fajnevek, rendszertani sorrend és besorolas A madarfajok rendszertani sorrendjét és tudomanyos neveit illetéen Dickinson (2003) névjegyzéke, az angol nevek haszalatat illeto6en Gill & Wright (2006) jegyzéke kévetend6. A hivatalos magyar madarnevek terén az eddig publikalt névjegyzékek az iranyadok (lasd Waliczky et al., 2000; Magyar et al., 2004). Az angol fajneveket nagy kezdobettivel irjuk (pl. Barn Swallow). Minden névény- vagy allatfajnal a cikkben (beleértve a cimet) trténd els6 emlitésénél tudomanyos nevét is irjuk ki. Listaszeri tablazatoknal hasznaljunk csak tudomanyos (latin) neveket. Tudomanyos neveknél a kifejezetten taxonomiai targyu kéziratok kivételével a leird (auctor) nevét és a leiras évszamat nem kell kiirni még a cimben sem. Névényfajok esetében Simon (2000) tudomanyos, illetve magyar neveinek hasznalatat javasoljuk. Roviditések, mértékegységek, statisztikai és egyéb szamitasok A kéziratban réviditéseket, kodjeleket csak ugy hasznaljunk, hogy az ne nehezitse meg a szOveg megértését. Amennyiben lehetséges, tartsuk magunkat ilyenkor az e téren létez6 hazai és nemzetk6zi ajanlasokhoz, illetve szabvanyokhoz. A cikkben szerepl6 adatoknal és szamitasi eredményeknél kévesstik az SI rendszer szerinti mértékegységeket. A statisztikai elemzések eredményeinek megadasahoz standard statisztikai jeléléseket hasznaljunk. A statisztikai jeléléseket a szévegben szedjiik dolt bettivel (pl. fteszt, t =..., n = ..., P<... stb). Az angol nyelvu kéziratokban a tizedest ponttal (pl. 6.3) és ne vessz6vel jeldljtik. 203 Utmutato a szerz6k szamara Féldrajzi nevek hasznalata Magyarorszagi féldrajzi nevek esetében Magyarorszag egyes megyéinek f6ldrajzinév- taraban felsorolt neveket hasznaljuk az ott talalhato irasmoddal. Kiilf6ldi nevek kapcsan a Foldrajzi vilagatlasz (Papp-Vary et al., 2004) névhasznalata és irasmodja k6vetend6. Ritkasagok elofordulasaval kapcsolatos kézlemények Az Aquila egy adott orszagban ritkasagnak szamito madarfaj eldfordulasa kapcsan csak jegyzokényvwvel, fénykép- vagy hangfelvétellel dokumentalt és hitelesitett adatain alapulo dolgozatokat k6z61 le. Az orszag faunajara nézve uj faj esetében teljes vagy révid kézle- ményt, a masodiktol tizedik adatig altalaban révid kézlemény formajaban fogad el a szer- keszt6bizottsag kéziratokat. Tovabbi elofordulasok esetében javasoljuk azok regionalis madartani folydiratokban, muzeumi periodikumokban tértén6 lekdzlését. Korrektura A cikk a kefelenyomatot (korrekturat) a szerkeszt6ség a szerzéknek e-mailben vagy postan kiildi el, melyet a szerz6nek ki kell javitani, s azt a lehetd legrévidebb idon beliil (max. egy hét) vissza kell kiildeni. A korrekturan lényegi valtoztatast végezni, Uj sz6vegré- szeket beszurni, ill. régieket t6r6Ini mar rendszerint nincs mdd, a korrektura csak a kézirat és a kefelevonat k6zétti eltérések (hibak) kijavitasara szolgal. Kiiloénlenyomatok A megjelent kézleményekb6ol a szerz6 (tobb szerzo altal készitett dolgozat esetén esetén az elso, illetve a levelezésért megjelélt felelés szerzd) 20 ingyenes ktil6nlenyomatot kap. Javasoljuk, hogy az Utmutatoban nem targyalt egyéb kérdések kapcsan a késziil6 dolgo- zatok szerz6i konzultaljanak a foszerkesztovel. Irodalom Dickinson, E. C. (ed.) (2003): The Howard and Moore complete checklist of the birds of the world. Third edition. Princeton University Press, Princeton, 1039 p. Gill, F. & Wright, M. (2006): Birds of the World. Recommended English names. Princeton University Press, Princeton, 259 p. Magyar G., Hadarics T., Schmidt A., Sos E., ifj. Olah J., Nagy T., Végvari Zs. & Bankovics A. (2004): A vilag madarainak magyar nevei |. Ludalakuak, nappali ragadozomadarak és lilealakuak. Aquila 111, p. 145-166. Papp-Vary A., Czermann F., Hidas G., Neményi 1.-né & Szigeti B. (szerk.) (2004): Féldrajzi vilagat- lasz. Cartographia Kiado, Budapest, 464 p. Simon T. (2000): A magyarorszagi edényes flora hatarozdoja. Harasztok — viragos névények. Nemzeti Tankényvkiado, Budapest, 976 p. Waliczky, Z., Magyar, G., Hadarics, T., Kovacs, G., Schmidt, A., Bankovics, A. Nagy, T., Olah, J., Sos, E. & Veéegvari, Zs. (2000): A Nyugat-Palearktiszban elofordult madarfajok magyar nyelvii névjegyzéke. Aquila 105-106, p. 9-34. Magyar Gabor foszerkeszt6 204 INDEX ALPHABETICUS AVIUM Accipiter brevipes 74, 80, 97, 109 Accipiter gentilis 13, 41-42 Accipiter nisus 13, 126 Acrocephalus agricola 49, 76, 84, 88, 94, 101, 104, 125, 129 Acrocephalus arundinaceus 37, 129, 156— iy) Acrocephalus melanopogon 36, 37-38, 129, 149-151, 172-173, 187 Acrocephalus paludicola 36, 124-126, 129 Acrocephalus palustris 36, 129, 153, 172- 173, 187, 188 Acrocephalus schoenobaenus 36, 123, 129, 151-153, 173-174, 187-188 Acrocephalus scirpaceus 37, 123, 129, 154-156 Actitis hypoleucos 34, 127 Aegithalos caudatus 14, 129 Aegolius funereus 76, 84, 88 Aegypius monachus 56-57, 66-70 Aix galericulata 76, 119 Aix sponsa 76, 102, 119 Alauda arvensis 36, 128 Alca torda 58, 67, 69 Alcedo atthis 128, 142 Alisterus scapularis 102 Alopochen aegyptiaca 76, 125, 126 Anas acuta 29, 126 Anas clypeata 29, 126 Anas crecca 29, 86, 103, 126, 137 Anas penelope 28 Anas platyrhynchos 29, 126 Anas querquedula 29, 126 Anas strepera 28 Anser albifrons 28, 126, 136-137, 164, 178 Anser anser 28, 37, 126, 137 Anser brachyrhynchus 95 Anser caerulescens 76 Anser erythropus 74, 78-79, 92, 95, 108, Wie Wey Anser fabalis 28 Anser indicus 75, 85 Anthus campestris 128 Anthus cervinus 128 Anthus novaeseelandiae 66 Anthus pratensis 128 Anthus spinoletta 128 Anthus trivialis 14, 128, 15 Apus apus 128 Apus melba 76, 84, 88 Aquila chrysaetos 126 Aquila clanga 80,97, 114 Aquila heliaca \26, 138 Aquila nipalensis 80, 97, 114 Aquila pomarina 126, 138 Ara ararauna 102 Ara chloroptera 86 Ardea cinerea 24, 27, 126 Ardea purpurea 27, 37, 126 Ardeola ralloides 27, 126 Asio flammeus 128 Asio otus 128 Athene noctua 128 Aythya affinis 94, 96, 104 Aythya collaris 94, 96, 104 Aythya ferina 29 Aythya fuligula 29, 126 Aythya marila 29 Aythya nyroca 29, 37, 126 Bombycilla garrulus 128, 147, 171-172, 185-186 Botaurus stellaris 26, 37, 126, 163, 177 Branta bernicla 79, 95, 112 Branta canadensis 86 Branta leucopsis 28, 163-164, 177-178 Branta ruficollis 28 Bubo bubo 127 Bubo scandiaca 59-60, 66-69 Bubulcus ibis 27, 111 Bucephala clangula 29, 76, 86, 88 Buteo buteo 14, 41-42, 103, 119, 126, 137— 138, 164, 165, 179, 179 Buteo buteo vulpinus 97, 113 Buteo lagopus 126 Buteo rufinus 103, 119, 126, 164-165, 178— 179 Calandrella brachydactyla 93, \1 Calcarius lapponicus 102 Calidris alba 168, 183 Calidris alpina 33, 127, 139, 168, 183 Calidris bairdii 110, 114, 121 Calidris canutus 74, 80-81, 92, 97—98, 108, 110, 114, 168, 183 Calidris ferruginea 33, 127, 168-169, 183 Calidris fuscicollis 76, 81, 88, 111, 114, 121 Calidris maritima 58, 66-69 Calidris melanotos 98, 115 Calidris minuta 33, 127, 168-169, 183 Calidris pusilla 76, 81, 88 Calidris temminckii 33, 127 Caprimulgus europaeus 128 Carduelis cannabina 130, 161 Carduelis carduelis 130, 16 Carduelis chloris 130 Carduelis flammea 130 Carduelis flavirostris 130, 171, 185 Carduelis hornemanni 55, 61-62, 66-69 Carduelis spinus 130, 161 Carpodacus erythrinus 85, 102, 118 Carpodacus roseus 60, 62, 65— 67, 69 Certhia brachydactyla 129 Certhia familiaris 18, 129 Cettia cetti 94,94, 101, 103, 104, 111, 118, 12 eS 2.9) Charadrius alexandrinus 32 Charadrius dubius 32, 127, 168, 183 Charadrius hiaticula 32, 127 Chettusia gregaria 76, 80, 88, 94, 97, 104, Va, Was 127 Chlamydotis macqueenii 68 Chlidonias hybrida 35, 37, 127 Chlidonias leucopterus 25, 35, 37 Chlidonias niger 35, 37 Ciconia ciconia 27, 126, 135-136 Ciconia nigra 27, 126, 134-135 Cinclus cinclus 128 Circus aeruginosus 30, 126, 164, 179 Circus cyaneus 30, 126 Circus macrourus 30, 79-80, 96, 109, 113 Circus pygargus 30, 126 Coccothraustes coccothraustes 130, 161, 170, 184 Columba livia 127 Columba oenas 127 Columba palumbus 127 Coracias garrulus 128, 142 Corvus corax 41, 42, 130 Corvus corone cornix 130, 176, 191 Corvus frugilegus 130 Corvus monedula 130 Coturnix coturnix 127, 139 Crex crex 31, 127, 166, 180-181 Cuculus canorus 13-14, 127 Cursorius cursor 68 Cygnus atratus 86,119 « Cygnus columbianus bewickii 77-78, 94, 112 Cygnus cygnus 78, 94, 109, 112, 163-164, 177-178 Cygnus olor 28, 126, 13 Delichon urbicum 128 Dendrocopos leucotos 128 Dendrocopos major 17, 18, 128 Dendrocopos medius 128, 142 Dendrocopos minor 128 Dendrocopos syriacus \28 Dryocopus martius 14, 128 Egretta alba 24, 27, 126, 134 Egretta garzetta 24, 27, 37, 126 Emberiza cia 130 Emberiza cirlus 110 Emberiza citrinella 130 Emberiza melanocephala 77, 85, 88, 94, 102, 104, 111, 118, 121 Emberiza pusilla 77, 85, 88 Emberiza schoeniclus 37, 130, 161-162 Eremophila alpestris 84 Erithacus rubecula 128, 147 Falco cherrug 30, 127, 14 Falco columbarius 127 Falco peregrinus 30, 127 Falco subbuteo 30, 127 Falco tinnunculus 126, 138-139 Falco vespertinus 127, 166, 180 Ficedula albicollis 17, 18, 19, 129, 158 Ficedula hypoleuca 14, 129 Ficedula parva 129 Fratercula arctica 58, 66, 67, 69 Fringilla coelebs 16, 130, 16 Fringilla montifringilla 130 Fulica atra 31, 37, 127, 139 Galerida cristata 128, 170-171, 185 Gallinago gallinago 33, 37, 127, 139-140, 168, 183 Gallinago media 74, 81, 92, 98, 108, 115 Gallinula chloropus 31, 127, 166, 180 Garrulus glandarius 130 Gavia arctica \26 Gavia immer 110, 111, 121 Gelochelidon nilotica 74, 83, 92, 100, 108, 117 Glareola nordmanni 80, 114 Glareola pratincola 32 Glaucidium passerinum 76, 84, 88, 169— 205 Index alphabeticus avium 170, 184 Grus grus 31, 127, 167, 181 Gyps fulvus 110, 113 Haliaeetus albicilla 29, 126, 137, 165, 179 Hieraaetus fasciatus 57, 67, 68 Himantopus himantopus 24, 32, 37, 127, 166, 180 Hippolais icterina 129 Hirundo daurica 76, 84, 88 Hirundo rustica 123, 128, 144-147 Lxobrychus minutus 126 Jynx torquilla 128 Lanius collurio 129, 172-173, 187 Lanius excubitor 94, 103, 104, 110, 120, 129, 175-176, 190 Lanius excubitor homeyeri 76, 85, 88 Lanius minor 129 Lanius senator 94, 102 Larus argentatus 83, 100, 116 Larus cachinnans 34, 35, 37 Larus canus 86 Larus fuscus 100, 116 Larus fuscus heuglini 76, 83, 88, 111, 116, 121 Larus glaucoides 58, 66-69 Larus ichthyaetus 83, 99-100, 116 Larus marinus 83, 100, 116-117 Larus melanocephalus 34, 127, 13 Larus michahellis 127, 141-142 Larus minutus 34 Larus pipixcan 76, 83, 88 Larus ridibundus 34, 37, 127, 140-141 Larus sabini 55, 94, 100, 104, 169, 183- 184 Leptoptilos crumeniferus 76, 86, 88 Limosa lapponica 74, 81-82, 92, 98-99, 108, 115 Limosa limosa 33, 37, 127 Locustella fluviatilis 129 Locustella luscinioides 129, 148 Locustella naevia 36, 129 Loxia curvirostra 130, 170, 184 Lullula arborea 128 Luscinia luscinia 128 Luscinia megarhynchos 128 Luscinia svecica 36, 128, 147, 172-173, 187 Lymnocryptes minimus 127 Marmaronetta angustirostris 55, 56, 66-69 Melanocorypha calandra 94, 101, 104 Mergellus albellus 29 Mergus merganser 110, 119, 121 Merops apiaster 128 Miliaria calandra 37, 130 Milvus migrans 126 Motacilla alba 128 Motacilla cinerea 128 Motracilla citreola 84, 101, 118, 125, 128 Motacilla flava 36, 128, 15 Muscicapa striata 129, 158 Neophron percnopterus 94, 96, 104, 110, 121, 112-113 Numenius arquata 33 206 Numenius phaeopus 33 Nycticorax nycticorax 24, 26, 126 Oenanthe oenanthe 128 Oriolus oriolus 14, 129 Otis tarda 31, 127 Otus scops 127 Oxyura jamaicensis 86, 110, 119, 121 Oxyura leucocephala 94, 96, 110, 112 Pandion haliaetus 138 Panurus biarmicus 37, 129, 158-159 Parus ater 18, 19, 129, 159, 170, 184 Parus caeruleus 18, 19, 49-50, 123, 129 Parus cristatus 18, 129, 170, 184 Parus major 17, 19, 123, 129, 159 Parus montanus 129 Parus palustris 129 Passer domesticus 130 Passer montanus 130 Pelecanus rufescens 76, 86, 88 Pernis apivorus 40-42, 126 Phalacrocorax carbo 24, 26, 126, 133-134 Phalacrocorax pygmeus 25, 26, 37, 126 Phalaropus fulicarius 82, 116 Phalaropus lobatus 127, 169, 183 Phasianus colchicus 127 Philomachus pugnax 33, 127, 14 Phoenicopterus minor 110, 119, 121 Phoenicurus ochruros \28 Phoenicurus phoenicurus 128 Phylloscopus collybita 49, 129, 158, 174, 189 Phylloscopus collybita tristis 85 Phylloscopus fuscatus 49, 50, 76, 85, 88 Phylloscopus inornatus 77, 85, 88, 94, 101, 104, 111, 118, 121, 125, 129, 174-175, 188-189 Phylloscopus proregulus 111, 118, 121, 125, 129 Phylloscopus schwarzi 49-51, 125, 129 Phylloscopus sibilatrix 14, 129 Phylloscopus trochilus 49, 129 Pica pica 130 Picus canus 128 Picus viridis 128 Pinicola enucleator 62-63, 66, 67, 69 Platalea leucorodia 28, 37, 126, 130 Plectrophenax nivalis 171, 185 Plegadis falcinellus 24, 28 Pluvialis apricaria 32, 37 Pluvialis squatarola 32 Podiceps auritus 74,77, 92, 94, 108, 111 Podiceps cristatus 26, 126 Podiceps grisegena 26, 37 Podiceps nigricollis 26, 37, 126 Polysticta stelleri 76, 79, 88 Porzana parva 31, 127 Porzana porzana 30-31, 37, 127 Porzana pusilla 31, 127 Prunella modularis 128 Pterocles exustus 59, 65, 66, 67, 69 Pyrrhocorax graculus 55, 61, 66— 69 Pyrrhocorax pyrrhocorax 61, 66, 67, 69 Pyrrhula pyrrhula 13, 130, 161, 170, 184 Rallus aquaticus 30, 127 Recurvirostra avosetta 32, 37, 127 Regulus ignicapilla 14, 129 Regulus regulus 13, 129, 16 Remiz pendulinus 37, 129, 159-160 Remiz pendulinus caspius 110, 118, 121 Riparia riparia 36, 123, 13 Rissa tridactyla 83, 117 Saxicola rubetra 128 Saxicola torquatus 128 Scolopax rusticola 127, 14 Serinus serinus 130 Sitta europaea 15, 17, 18, 129 , Somateria mollissima 74, 79, 92, 96, 108, 109, 112 Stercorarius longicaudus 83, 167-168, 182 Stercorarius parasiticus 82,99, 116 Stercorarius pomarinus 43-48, 82 Stercorarius skua 111, 116, 121, 168, 182 Sterna albifrons 35, 74, 84, 86, 92, 101, 108, 117 Sterna caspia 35 Sterna hirundo 35, 127 Sterna paradisaea \11, 117, 121 Sterna sandvicensis 84, 100, 00 Streptopelia decaocto 127 Streptopelia turtur 13, 127 Strix aluco 128 Sturnus vulgaris 16, 18, 130, 160 Surnia ulula 55, 60, 66-69 Sylvia atricapilla 16, 123, 129, 157 Sylvia borin 129 Sylvia cantillans 76, 85, 88 Sylvia communis 129, 157, 172-173, 187 Sylvia curruca 129, 157 Sylvia nisoria 129 Syrrhaptes paradoxus 59, 67, 69 Tachybaptus ruficollis 26, 126 Tadorna ferruginea 75, 86, 96, 102, 119 Tadorna tadorna \19, 11 Tetrao tetrix 57, 66, 67, 69 Tichodroma muraria 85,92, 101-102, 108, 118 Tringa erythropus 33, 37, 127 Tringa glareola 34, 127, 140, 169, 183 Tringa nebularia 34 Tringa ochropus 34, 127 Tringa stagnatilis 24, 34 Tringa totanus 34, 127, 166, 180 Troglodytes troglodytes 13, 128 Tryngites subruficollis 111, 115, 121 Turdus iliacus 129 Turdus merula 16, 128, 147-148 Turdus naumanni 60-61, 66-69 Turdus philomelos 16, 18, 129, 148 Turdus pilaris 129, 148 Turdus torquatus 111, 118, 121, 128 Turdus viscivorus 129 Tyto alba 127, 142 Upupa epops 128 Vanellus vanellus, 32, 127, 166, 180 Xenus cinereus 82,99, 115-116 A SZERZOK MUTATOJA Barbacsy, Zoltan 9-19 Emri, Tamas 169-170, 183-184 Farkas, Roland 169-170, 184 Gytire, Péter 169, 183-184 Horvath, Zoltan 165, 179-180 Karcza, Zsolt 123-162 Katona, Csaba 39-42, 166, 180 Kordos, Laszlo 193-194 Kovacs, Gabor 21-38, 163-164, 167, 170-171, 172-173-174, 175-176, 177-178, 181, 185, 187-188, 190, 191, 196 Kovacs, Gergely Karoly 163-164, 166-167, 177-178, 180-181 Magyar, Gabor 53-72, 197-198 Marosi, Norbert 123-162 MME NB_ 73-89, 91-105, 107-122 Nehézy, Laszlo 169-170, 183-184 Németh, Akos 49-51 Olah, Janos, ifj. 43-48 Pasti, Csaba 171-172, 185-187, 195 Petrillané Bartha, Eniké 174-175, 188-190 Pigniczki, Csaba 49-51 Prommer, Matyas 164-165, 178-179 Rékasi, Jozsef 168-169, 182—183 Schmidt Egon 194 Solti, Béla 167-168, 182 Torék, Hunor Attila 174-175, 188-190 Zalai, Tamas 43-48 Zéld, Barna Mihaly 169-170, 183-184 207 HEE ai i i ist