IFOR EE PERE 
; FOR EDVCATON 


1. FOR SGTENGE 


LIBRARY 
OF 


THE AMERICAN MUSEUM 


OF 


NATURAL HISTORY 


ja 


, ÓN 
ix öeszeeyjy d 


18 b 3 Té 


EYSZÉS nes ük 


KVI -de 7 
eze et JÉG 
38 éa 


Észt 
16: 


s 


HK 


TIUNA 


VI 


[/ 


18 ői j 81) 1 
W/ "4 NASA 


j! 


j 
LA L6 RUSOVA 
ja AOL B 
HANTOT; 


gy T. j ju 
HA s f Ha ré 

GIL YÁNTNI 

FA ALT $ 


Ú 
MELY 


18 
TIZ 
Kat 


CALL LÁNÓ 
1190, COLZÁANRA 


KEVALT AKNA) 
T749AGON 
VANAK 

1 


f 


TALALO 


í 
Va 


FÖLDTANI KÖZLÖNY. 


HAVI FOLYÓIRAT 


KIADJA 
ALMAGYAÁRHONI FÖLDTANNITARSUTAT 
A M. KIR. FÖLDTANI INTÉZET HIVATALOS KÖZLÖNYE. 
SZERKESZTIK 


Dr. STAUB MÓRICZ és ZIMÁNYI KÁROLY 


A TÁRSULAT TITKÁRAI. 


HUSZONKETTEDIK KÖTET. 1892. 


HÁROM TÁBLÁVAL, EGY ARCZKÉPPEL ÉS TIZENHÁROM A SZÖVEG KÖZÉ NYOMOTT ÁBRÁVAL. 


FÖLDTANI KÖZLÖNY. 


(GEOLOGISCHE MITTHEILUNGEN. ) 
ZEITSCHRIFT DER UNGARISCHEN GEOLOGISCHEN GESELLSCHAVI. 


ZUGLEICH 
AMTLICHES ORGAN DER K. UNG. GEOLOGISCHEN ANSTALT. 


Dr. M. STAUB und K. ZIMÁNYI 


SEORETÁRE DER GESELLSOHAFT. 
ZWEILUNDZWANZIGSTER BAND. 1892. 


MIT DREI TAFEGN, EINEM PORTRAIT UND DREIZEHN IN DEN TEXT GEDRUCKTEN ABRBILDUNGEN. 


3UDAPEST, 1892. 


A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT TULAJDONA, £ BIGENTHUM DER UNG. GEOL. GESELLSUHAET, 


ÚTAT VOT SK NÖK ZT ZT ZOLL 
VUZEVM KASLEEML 4 
VEGTELÜ JZKVTL KO 


KELLER ULE KET a ng ye 


A közlemények tartalmáért és alakjáért a 


A 
v ad PT 


ver 


TARTALOMJ EGYZÉK. 


EREDETI KÖZLEMÉNYEK. 


, 
FRANZENAU ÁGOSTON: 


GESELL HÁNDOR: 0. 4. 


IÉTATAVÁNS( ÉYÜT AS near 


KALECSINSZKY SÁNDOR : 
Ki8paATIC MIHÁLY: 


KocnH ANTAL : B A ÖRRGYÉE 
LirTscHAUER [LAaJos: 
LoczkKa JÓZSEF: ... 


MuRAKözY KÁáRoLY: ... 


PerHő GyuLA : egz 


ÖCHAFARZIK FERENCZ :... 


SZÁDECZKY GYULA: PÁV ESTE VAb 


BERG GASAGÁBRORA ULLEN SSE 
ÚRBÁN MTHÁNY: töle ozuLz 


ZIMÁNYI KÁROLY :.. 


A Brád környékén tett nagy termés arany 


Telettó BEMENET ree szá 
Barnaszén és tőzeg Árvamegyében 
A herczeghalmi artézi kút ..  .-. -.. 
Egyszerű földrengést jelző készülék 
Az 1887. és 1588. évi horvát-szlavon-dalmát- 

országi valamint a bosnyák-herczegovinai 

Töldreongésoktolas e E 12 At ate 
Az 1888. évi HE földéensésekrül 
A fémes ásványok telepeinek  érczesedési 

VÍSZONyai 0 -23i 2. BU TS] KEST s 
Adatok a pyrit- lom "consdtutiájárak 

ismeretéhez vi 
A nagymihályi rhyolith- traehyt va eluműllésa 
Cucullaea Szabói, új kagylófaj a péterváradi 

hegység hyperszenon rétegeiből 0. 
Az 1887. és 1888. évi magyarországi föld- 

TengéSOkTrol tétette met ts 
Adatok az erdélyi Érczhegység erüptiv közé. 

teinek ismeretéhez 0. ÉLg 
A vulkoji bányászat ösnigeleteki és római 

művei a Korabia hegy alján, Zalathna mellett 
Tapasztalati jegyzetek a hegygerincz-vonalak 
ég atolérek csapáBátóla zeuss a TAsa 
Ásványtani közlemények — ... . ELE 


301 


289 


82 


Bánya- és kohótermelésünk statisztikája 1887-ben — 


BoráRg GYULA: ... 


BREZINA ÁRISTIDES : 


Bupai JÓZSEF: ..- --- 


(Girsroszé G85 OSAP dol d kát 
FERANZENAU ÁGOSTON: 


FRANZENAU ÁGOSTON : . 


HaLavárs GYULA : er s 
Haravárs GYULA : tő 
Hatnavárs GYULA : LSB 
Hanavárs GYULA : 

HOFBAUER WENZEL: 


JELENTÉS, a m. kir. földtani intézet évi, 1888-ról 


KocH ANTAL: veje eS 
KocH ANTAL: re. exlget ég 


KRAMBERGER GORJANOVIC : 


JÚJOZKA MÓZBENSN NUN Ul 
MÁRTINY ÍSTVvÁN : . . 
MÁRTONFI [aJos : -. 


NÉMETEH VILMOS: 


BÁLMATOMKELŐSE (eze te 
PELACHY FERENCZ : 


PETRIK HHATOR 80 des 
SCHMIDT SÁNDOR : VÉ 
SCHMIDT BÁNDOR : ey 
Tavi G.: Las fi 
"RHIGO Niré ak ASZ eset 


TRAUBE HERMANN: 


ÚHLIG WVAETOR sar ése és 
WEINSCHENK LK.: 


TARTALOMJEGYZÉK. 


IRODALOM. 


Az Ó-Antaltárnai Hda- Eettt VSE esdlögúai 
szerkezete .. 4 ép. eke 
Cliftonit aus dem - Meteoréisen von ja Magara, 
Árvaer Comitat 0 0 é 
Asványtani közlemények az er dési Más 
MoGYSÉG DOL ET Azs Elst felo E ete 
Petroleumfunde in Croatien. bes 
Pleiona n. gen. a foraminiferák rendjében 
és a Chilostomella eximia n. sp.-ről se 
A budaőrsi út mellett feltárt márga foramini- 
fera faunájáról 
A szentesi ártézi kút 2 EZ Re; ZEKE 
A hódmező-vásárhelyi két ártézi kút 
A. szegedi két ártézi kútis s, c 2-2 2 
A csongrádmegyei ártézi kútak ERENTN - 
Bergwerks-Geographie des KaiserthumsOester 
MOTG AAN E E ZAK 4 tá ezek e 


Ásványtani [tettének Erdélybő 51 
A gr. Mikó-szobor talapzatának köve ... 
Die praepontischen Bildungen des Agramer 
GSDIESŐS Sőt E Ms re  ERÜEZER AL ETO 
Ásvány- elemzésekk . 2 s LA 
A Szentháromság- aa Tólyaüvelés Vihnyéi én 
Anthrocotherium magnum Cuv. Kis-Krisz- 
tolczról : DS KOZÁGAÓT 448 
Magyarország fürdőhelyeinek és ásványvizei- 
nek áttekintő ismertetése 0 
A SVÜllkétnoks áras hel e 
Nándor koronaherczeg- tárt "ögbldbia Vt 
VÉNYBNOZ 20 Pn BEN 1.448 
A hollóházi (radványi) rhyolith- KERÜL, 8 
A drágakövek eszt E ETEK 
Ásványtani közlemények 0. 0... --- --- 
Goldproduction Siebenbürgens .. -. 
Studien über den Goldbergbau und die (Gold- 
gewinnung in Siebenbürgen 0... 
Wiederholungszwillinge von Kalb vom 
kleinen Schwabenberge bei Ofen . ... 
teisebericht aus der hohen Tátra b 
A magurai (Árva megye) meteor-vaskő nehány 
alkatrésze 


Lap 


DELMÁR TIVADAR : 


Lóczy [Lajos : 


TARTALOMJEGYZÉK, 


VEGYESEK. 


--- A steinbachi (Svájcz) foszforittelep és a 


foszforitek általában .. ... .-. 
INkEY Béna: .. ... .. ... Szabó József munkája Selmeezről dés 
JELET GYEDEN TORLASZ KÜ VÉ CTGAGDIS" TGÁZUTL 14 LAKE 8 e KÉN OE 
DITHSCHAUER [/6JOS: 0. Bán ymiveléstüttű —II. köll sét e sebb 


egé 6 AR e dt Megjegyzések dr. Szádeczky Gyula : CK EKzek 
az erdélyi Érezhegység eruptiv kőzeteinek 


ismeretébezs czímű értekezéséhez .. ... 
OCHAFARZIK FEREsxCcz:. .  . .— Szabó Józsefésa magyar geologia 0. ... 
THIRRING Guszráv: .. .. — A m. Földrajzi Társaság Balaton-bizottságá- 


, BIZT ÉRA ÚSÉ S SAS NR 


nak jelentése 1891. évi müködéséről 
-.. Az arany Ausztria- és Magyarországban 


GYE ee ez ee sző Ae Ballas Nagyehőzikoná: Az VÖBBZES 1816- 
retek enciklopediája 16 kötetben 1—2 füzet. 
Budapest, 1892. SÖZE SÉMEYESTÉB 
NEKROLOG. 

T. Rorm Lagos; ... ... ...- Dr. Hofmann Károly. (arczképpel) css se 


TÁRSULATI ÜGYEK. 


SES 1592. februárius 3-ikán. Elnöki megnyitó, titkári jelentés, pénztári 


il; 


hig 


III 


IVa 


jelentés, költségvetés 1892-re, tisztviselők választása . Ta Mt EG 
Szakülés 1592 januáritus hó 13-án. Titkári jeléttés: Vat Lutter Nándor 
r. tag elhunytáról. — Tagajánlás. — Inkey Béla: xSzt.-Lőrincz (Budapest 
mellett) vidékének talajtérképe. — Halaváts Gyula: A krassó-szörényme- 
gyei Királykegye mellett gyűjtött pontuskori fauna. — Franzenau Agoston : 
A. Brád környékén tett nagy termés-arany leletről . FAESÉSN kezelte 
Szakülés 1592 márczius hó 2-ikán. Titkári jelentés: Dr. Hofmann JAAZOLY 
özvegyének levele. — Tagajánlás. — Dr. Szádeczky Gyula: Adatok Erdély 
kőzettanához. — Dr. Szontagh Tamás: Magyarázatok Nagy-Károly, 
Tasnád, Ákos és Széplak környékeinek geologiai térképeihez. — Halaváts 
Gyula: A herczeghalomi (Pest megye) ártézi kút ... ... --- 

Szakülés 1892 április hó 6-ikán. Dr. Szabó József elnök 70-ik söütetés: 
napja alkalmával tartott ünnepi szakülés. Böckh János: Elnöki meg- 
nyitó. — Dr. Schafarzik Ferencz: Szabó József és a magyar geologia. — 
Inkey Béla: Szabó József munkája Selmeczről. — Pethő Gyula: Cucul- 
laea Szabói, új kagyló-faj a péterváradi hegység hyperszenon rétegeiből. 
Szakülés 1892 május hó 12-én. Titkári jelentés: Márkus Ágoston 
elhunyta. — Tagajánlás. — Dr. Schafarzik Ferencz: A nevezetesebb 
svéd- és norvégországi kőbányákról. — Halaváts Gyula: Moldova, Bogsán, 


1780 
147 

e6 
249 


3850 


139 


170 


318 


381 


6a 


98 


VI 


TARTALOMJEGYZÉK. 


Lap 

Csakovár, Pancsova környékének részletes földtani térképe. — Zimányi 
Károly : Kis-Svábhegyi bagyt; Kis-muncseli cerussit c es , Takes) 

V. Szaküles 1592 november 9-én. Titkári jelentések : Maderspach Antal, IRAkúk 

Pál és dr. Nendtwich Károly elhunyta. — Tagajánlás. — Dr. Posewitz 

Tivadar : Egy uj cseppkőbarlang Veszprém megyében. — Zimányi Károly : 

A kőzetalkotó ásványok főtörési együtthatói. — L. Lóczy Lajos: Az 1891 
október 28-iki japáni földrengés --. --. -.- --- He sza gya BB 

VI. Szakülés 1592 deczember 7-én. Titkári Halentás; Covéoy Lajos she — 

Halaváts Gyula : A szocsán-tirnovai (Krassó-Szörény megye) neogen öböl.— 
Dr. Schmidt Sándor: Kristálytani közlemények ella NEE SE ASS 

Választmányi ülések : 

T892 .JAntárüS Áh ZLZZAÁNAN "sas Sent AEBEET BESZÉLNE NESZE MESSZE E 29 
TT: sár : DOÁVOZTOS NŐS ZATA sem Te AAL SET UL EE NO E EE e TE es VÍ) 
TT. a" Május hot 2ÓNő re thttk 2 a etek EA ML E LÉSI TREE e a a SET ÉLÉST 
IV. c — november hó 9-én CEE ET ett tE RAS TRENT MELLESLEG 
V... e e ONSENDOTNÓSZAT ÁNAK a nezte tt ELET BEER LAS ET e EN ESETE ETET ESA 
VI. ja. sza zdöcember TÓSZSSM ési ) ez azéé ő ét ET ze Esze SO 
A magyarhoni földtani társulat tisztviselői .. ... ... ESZE VASZL EME 31 
fi a c tagjainak névsora az 1891- 5 GVIDOMES ESEL AES 32 
( ( a csereviszonyosai --- 2... 2 Vegyi ek zlte 43 

c c ( számára, 1891 folyamán EGEK EZEEE cserepéldá- 
nyok és ajándékok jegyzéke... .. .. 47 
a ( ( alapitványi tőkéje " E Zed. ett 51 
Hivatalos közlemények a im. kir. Földtani Intézetből le net és ő ÉSE 185, 386 

1 
SZENELYNEVEK, 

Botár Gyula 263. — Böckh János 187. — Braun Gyula 21. — Brezina Áristides 


95. — Budai József 182. — Cech C. 0. 266. — Delmár Tivadar 171. — Erős Lajos 
21. — Franzenau Ágoston 21, 29, 80. — Gesell Sándor 21, 93. — Halaváts Gyula 
21, 91, 100, 163, 183, 185, 250, ét — Hofbauer Wenzel 322. — Hofmann Károly 20. 
65. — Inkey Béla 21, 29, 147, 250, 386. — Kalecsinszky Sándor 21, 93, 300, 377. 

Kispatié Mihály 300, 363. — KÖLÜ Antal 179, 300, 321, 368. — Kramberger- SGIöEjS 


novió 266. — Legeza Victor 87. — Litschauer Lajos 22, 234, 249. — DLoczka Jó: 
zset 258, 353. — Lóczy Lajos 89, 382. — Lőrenthey Imre 21. — Mártonfi Lajos 266. — 
Mártiny István 263. — Muraközy Károly 1, 21. — Myczinsky Kázmér 21. — Németh 
Vilmos 175. — Pálmai Miklós 264. — Pelachy Ferencz 22, 263. — Petrik Lajos 


21, 173. — Pethő Gyula 89, 193. — Posevitz Tivadar 21, 90, 382. — Primics György 
21, 185, 386. — Pylaew M. J. 86. —. T. Roth Lajos 20, 21, 65, 91. — S. Semsey Andor 
185, 387. — Schafarzik Ferencz 21, 92, 139, 183, 185, 300, 301, 386, 388. — Schmidt, 
Sándor 21, 175, 176, 382. — Staub Móriez 21, 93. — Szabó József 19, 137, 138, 147. — 


Szádeczky Gyula 98, 289. — Szauer Arnold 300. — Szontagh Tamás 21, 90, 99, 185 
386, 388. — Tavi C. 265. — Téglás Gábor 82.— Thilo E. 264. — Thirring Gusztáv 
171. — Traube Hermann 322. — Treitz Péter 185, 387. — Uhlig Victor 265. — 


Urbán Mihály 245. — Weinschenk E. 95..— Weisz T. 21. — Zimányi Károly 
21, 184, 225, 382. 


TARTALOMJEGYZÉK. VII 


148 


HELYNEVEK. 


Abrudbánya 83 — Adlesicz 366. — Ajnácskő 141. — Ákos 99, 185. —  Alcsúth 
(Fehér m.) 315. — Algyest (Arad m.) 141. — Alparét 99. — Alsó-Dörgicse 302. 
— Alsó-Lipnicza (Árva m.) 18. — Alsó-Zsebricza (Árva m.) 18. — Arad 303. — 
Árokszállás 304. — Asszonyfalu 321. 

Bácstorok 93. — Badacsony-Tomaj 170. — Badimcsi 370. — Baja 21, 302. — Bajna 
316. — BalatonAlmádi 170. — Bán-Battina 141. —  Bántfy-Hunyad 99. — Ban- 
jaluka 371. — Baresd 182. — Begtezse 370. — Bécs 67. — Beél 89. — Bereg- 


szász 141, 185. — Berlin 69. — Bergwerken 236, 239. — Béla (Szepes m.) 265. — 
Bia 166, 167, 168. — Bicske 166, 316. — Bihács 371, 373. — Bilek 369. — Bisztricza 
363, 365, 368, 369. —  Bjelina (Bosznia) 74. — Babró (Árva, in.) 18. — Boglár 
170. — Bogsán 184. -—— Boicza 182, 238, 239. — Boldogasszony (Moson m.) 308. 


311. — Bologna 72. — Botfalu 358. — Botes 259. — Brassó 358. — Brád 29, §1. — 
Bród 366, 367. — Buccari 373, 374. — Bucsum-Jobita 182. — Budafok 167. — 
Budapest 70, 71, 72, 141, 166, 184, 231. — Budaőrs 94. — Bugyi (Pest m.) 142. — 
Bukarest 152. 

Crkvenicza 374. — Csajnicza 375. — Csakovár 184. — Csatezs 366. — Csazma 372. 
— Cseklész (Pozsony m.) 185. — Cserbel (Hunyad m.) 296. — Cserevicz 154, 155, 
161. —  Cserna-Keresztúr 358. — Csík-Gyergyó 182. — Csiklova 91. — Csór 
302. — Csorna (Sopron m.) 311. — Csunhova (Árva m.) 18. — Csurgó 302. — 
Czebe 152. — Czenk (Sopron m.) 305, 309. — Czinfalva (Sopron m.) 304, 305, 309, 
316. — Curzola 364. 

Darázsfalva (Sopron m.) 304, 305, 309, 317. — Daruvár 373. — Deliblat 184. — Der- 
vent 371. — Detta 301. — Déva 358, 359. — Dévény-Újfalu (Pozsony m.) 185. — 
Diakovár 368, 370, 371. — Dobsina 236, 239. — Dognácska 91, 99. — Dolnyi-Mihol- 
jácz 370. — Dubicza 371, — Dubrovnik 367, 370, 373, 374, 375. — Dunaföldvár 
5301. — Dunakeszi 141. — Drnis (Dalmatia) 364, 365, 368. — Dvoró 372. 

Elfdalen (Svédorsz.) 183. — Eperjes 142. — Ercsi 167. — Erdőbénye 145. — Eszék 
370. — Esztergom 302. — Ettyek (Fehér in.) 384. — Eutthal (Svájez) 171. — Ér- 
Endréd 80. — Ér-Szalacs 90. 

Faczebája 182, 240, 259. — Fajsz (Somogy m.) 171. — WFarkasdin 182. — Fehér- 
templom 99, 301. — Fehérvár 142. — Feketebánya 236. — Feketeváros (Sopron m.) 
306, 309, 317. — Felsőbánya 236, 255. —  Felső-Kajanel 182. —  Felső-Lipnicza 
(Árva m.) 18. — Felső-Lunkoj (Hunyad m.) 52. — Félszerfalu (Sopron m.) 304, 306- 
309, 211. — Fiume 302, 373. — Fluhrain (Svájez) 172. — Földvár 302, 358. — 
Franzfeld (Torontál in.) 257. — Frederiksvárn (Norvégorsz.) 183. — Freiberg (Szász: 
orsz.) 67. 

Galgó 76. — Gaura 76. — Gencs 90, — Gicz 302. — Gleichenberg 145. — Glogo- 
vácz 303. — Gomirje 365, 367. — Gornje Vrabcée 266. — Gwrabácz (Torontál m.) 
257. — Gradacsácz 371. — Graverfors 184. — Győr 302. Í 

Hadad 589. — Hamburg 75. — Han-Maricza 371. — Heidelberg 67, 69. — Herczeg- 
halom (Pest m.) 100, 163, 166, 169. — Herkulesfürdő 185. — Hidegszamos 240. — 
Hirzenegg (Svájcz) 172. — Hódmezővásárhely 250, 253, 256, 257, 304. — Hod- 
rusbánya 261. — Holló-háza (radványi) 173. — Homokhegy 145. — Hondol 182. — 
Hunyad-Boicza 182, 358. — Hunyad-Kristyór 182. : 


VIII TARTALOMJEGYZÉK. 


Iladia 91. — Imotszki (Prolozsác, Dalmátia) 364, 369. — Ipolypásztó 141. — Irkutak 
86. — Izsa (Komárom m.) 302, 304. 

Jablanicza (Bosznia) 364. — Jajczé 365, 371. — Jamnicza 366, 374. — Janjina 370. — 
Jaszka 365. — Jász-Jákóhalma 303. — Jászkisér 303. — Jenő 166. 

Kalinovicza 365, 366. — Kamenicz 153. — Kapnikbánya 145, 237, 240, 245. — Káposz- 
tásmegyer 141. — Kapuvár (Sopron m.) 311. — Karánsebes 66. — Karlócza 153. — 
Karlovác 365. — Karlsham 184. —  Karlskrona 184. — Karlsruhe 67. — Kasina 
(Zágráb mellett) 363. — Keresztelek 100. — Keszthely 170, 171. — Kimpény-Szur- 
dok 182. — Királykegye (Krassó-Szörény m.) 29. — Kis-Boldogasszony (Sopron m.) 
306. — Kisbánya (Torda-Aranyos m.) 321. — Kisbér 316. — Kis-Krisztolcz 266. — 
Kis-Kapus 180, 181. — Kis-Márton (Sopron m.) 99, 304, 309, 311, 317. — Kis- 
Muncsel (Hunyad m.) 184, 229. —  Kis-Sebes 299. — Klanjácz 366. —  Klempa 
(Sopron m.) 305, 306, 3609, 317. — Klanjácz 366, 369. — Kljucs 371. — Klenovnik 
366. — Knyahinya 145. — Kolozsvár 99, 179. — Komárom 89, 171, 175, 315. — 
Komin 375. — Kosztajnicza 372. —  Kotorszko 137. — Kovácsi (Pest m.) 71 
72. — Kömlőd 315. — Königsberg 69. — Köpcsény (Sopron m.) 311. — Körmöcz- 
bánya 93, 143, 237, 238, 240, 243. — Kőszeg (Sopron m.) 311. — Közép-Ajta 181. — 
Krapina-Teplitz 75, 185, 366. — Krasier 365, 366, 368. — Kristyór 358. — Kri- 
zsevácz 373. — Krskó 366. — Krupa 371, 374. — Kubin 99. — Kutjevo 370, 372. 

Lafkó (Árva. m.) 18. — Lajta-Ujfalu 306, 309, 311. — Láposbánya 175. — Laáz 
(Arad m.) 384. — Lednicze 154. — Lesnyek 98, 294. — Lieszek (Árva m.) 18. — 
Lipik 372. — Lippa 89. — Lorétom telgpron m.) 306, 309. — Lugos 301. — Lun- 
kány (Hunyad m.) 225. 3 

Macskamező 181. — Magyar-Nádas 181. — Magyar-Ovár 311. — Magurka 258. — 
Maglaj 371. — Maládia 100. — Mány 166. — Marczali 302. — Maxgitta 90. — 
Marseille 74. —  Mátrabánya 240. — Medgyes (Sopron m.) 306, 309. —  Mer- 
czifalva 304. — Meszes Györök 170. — Mesztegnye (Sopron m.) 171. — Metalka 372. 
— Metlika 366, 368. — Misztbánya 175. — Mokrenoge 366. — Moldova 184. — 
Mór 316. — Morawvicza 145. — Mosztar 369. — Munkács 93. 

Nagyág 86, 98, 179, 237, 240, 243, 296, 358. — Nagybánya 21, 243. — Nagy-Barcsa 
358. — Nagy-Becskerek 257. — Nagy-Károly 90, 99, 185. — Nagy-Kikinda 304. — 
Nagy-Mányok 302. — Nagy-Márton (Sopron m.) 307, 317. — Nagy-Mihály (Zem- 


plén m.) 1. — NagysZorlenez 384. — Námesztó (Árva m.) 15. — Nápoly 72. — 
Nasicze 370. — Nemesvid (Somogy m.) 171. — Nemesvölgye (Sopron m.) 311. — 
Nezsider (Sopron m.) 307, 317. — Neveszinje 370. — Német-Keresztúr (Sopron m.) 


307, 310, 311, 317. — Nizza 72. — Novi 374. — Novszka 372. 

Offenbánya 240. — Ó-Gradiska 372. — Ó-Gyalla 315. — Okucsáni 372. — Okka 
311, 317. — Oláhláposbánya 302. — Oláhpián 179. — Ó-Nádas 93. — Oravicza 
91. — Oraviczabánya 302. — Oriovácz 372. — Orla 183. —Ormindea 152. — Orsova 
21. — Ospedaletti (Olaszorsz.) 302. — Oszada (Árva m.) 18. — Ó-Szőny 75. — Otto- 
csácz 374. 

Pakrácz 372. — Pancsova 184. — Parád 145. — Páty 166, 167. — Paulis (Arad m.) 
67. — Pécs 76, 302. — Perbál 166, 167. — Perjámos 304. — Petőfalva 310. — Petrozsény 
358. — Petrinja 372. — Petrovina 365. — Pinkafő 304. — Pedvinje 372. — Pinka-Miske 
304. — Piski 359. — Piszke 75. — Plotzka (Hunyad m.) 296. — Plevje 368, 375. 
— Plehana 371. — Pojana 182, 358. — Podcsetret 377. — Podgorácz 370, 371. — 


Podvinje 372. — Pompeji 145. —  Popovacsa 372. — Pozsega 372. — Porkura 
(Hunyad m.) 177. — Poózsony 89. — Preluka 75. — Priedor 371. —  Priepolje 
368, 369. —  Prolozsac (Dalmátia) 363, 364, 367, 369, 371, 373, 375. —  Prozor 


363, 374. 


TARTALOMJEGYZÉK. IX 


Radács 22. — Rahó 21. — Rakovácz 153. — Rakovácz 373. — Rakovicz 373. — Ravnagora 
367. — Rea 358. — Resicza 92, 384. — Révkörtvélyes 181. — Rézbánya S6, 260. — Ri- 
bejak (Kőrös m.) 266. — Rogaticza 375. — Róma 72. — Rónaszék 315. — Rozsnyó 
243, 244. — Ruda (Hunyad m.) 82. — Rudabánya 182. — Runk 181. — Ruszka- 


bánya (Krassó-Szörény m.) 66. — Ruszt (Sopron m.) 305, 307, 310, 317. — Ru- 
sevo 370. 

Sátoralja-Újhely 185. — Selmecz 142, 143, 147, 149, 237, 239, 240, 244, 243. — Sen- 
kovácz 366. — Sércz (Sopron m.) 307. — Siófok 170. — Sfurksora (Gyalu mare), 
(Hunyad m.) 182. — Soborsin 21. — Somály 100. — Sopron 307, 310, 311, 
317. — Sopron-Nyék 307, 310. — Sopron-Rákos 307, 310. —  Sopron-Szt.-Márton 
311, 317. — Sósmező (Háromszék m.) 182. — Stajerlak-Anina 21. — Stanizsa 


183. — Stassfurt 145. — Steinbach (Svájcz) 171. — Stalácz (Bosznia) 364, 370, 
375. — Svábfalva 175. — Szabadka 304. — Szalárd 90. — Szamoborszka 369. — 
Szarajevó 365, 371. —  Szárazváros (Sopron m.) 308, 310, 317. — Szarvaskő 
142. — Szarvkő (Sopron m.) 308, 311, 317. — Szászváros 358, 360. — Szeged 21, 
250, 254, 256, 257, 304. — Szegszárd 141. — Szelistye 182. — Szende (Komárom 
m.) 304, 315. — Szentes 250, 257. — Szécsány 304. — Széplak 99, 185. — Szé- 
kesfehérvár 302. — Szibenik 367. — Szigliget 69. —  Sziszek 372. —  Sziveric 
368. — Szlanicz (Árva m.) 18. — Szlatina 373. — Szlaveticz 365, 368. — Szobb 145. 
— Szócsán 384, — Szolnok 303. — Szomolnok 145. — Szt. András 360. — Szt.-György 
317. — Szt. Gál (Veszprém m.) 382. — Szt.-Iván (Zala m.) 171. — Szt.-Jakab (Zala 
m.) 171. — Szt.-Lőrincz (Budapest mellett) 29. — §Szt.-Margit (Sopron m.) 308, 311, 
317. — Szt.-Margitta (Sopron m.) 305. — Szt.-Mihály 170. — Szt.-Péter (Mrezs- 
nicza mellett) 366, 368. — Sv. Jana 365. — Sv. Ivan-Zelina 367. 

TVagyos (Komárom m.) 316. — Tapolcza 171, 302. — Tarcsin 365. — Tarczal 155. — 
Tardos 316. — Tasnád 99, 185. — Tata 166, 302, 315. — Tekerő 183. — Telekes 
(Borsod m.) 226. — Temesvár 67, 185, 301, 303. — Tesanj 371. — Tinnye 166, 
167, 384. — Tirnova 384. — Tjölling 184. — Tolna-Váralja 7. — Tolucca 145. — 
Torbágy 166, 167. — Torda 99, 262. — Toroczkó 98, 289. — Trávnik 364, 371. — 
Trebusa 21. — Trogir (Traun) 364. — Trsztena (Arva m.) 18. — Trsztenik 374. — 
Tubelj 369. — Turin 72. — Tuzla 371. 

Udine (Olaszorsz.) 155. — Uglievik (Bosznia) 74. — Ujlak (Illak) 153. — Újpest 
141. — Uny 166, 167. — Urvölgy 238, 240. — Usztya (Árva m.) 18. 

Váczhartyán 39. — Vajda-Hunyad 359. — Valeadény 384. — Valea-Jepi 182. — Va- 
rasd-Teplicz 185. —  Varaszd 93. — Vargyas (Udvarhely m.) 181. —  Vardiste 
375. — Varkar-Vakuf 365, 371. — Vaskő 91, 99, 142. — Vavrecska (Árva m.) 18. — 
Velika 371. — Verespatak 29, 183, 238, 940, 243, 244. — Verona 72. — Versecz 
99, 184, 256, 257. — Veszprém 302. — Véghles 141. — Vicenza 72. —  Vigany 
364. — Vihnye 263. — Vinga 303. — Vizakna 181, 262. — Vlasenicza 374. — Vrdnik 
153. — Vrhovácz 366. — Vrhgovácz 375. —  Vrhgoska-Krajine 370. — Vukovár 
153. — Vulko-Pordány (Sopron m.) 305, 307, 311, 317. 

Wanevik .(Svédorsz.) 183. — Warberg (Svédorsz.) 183. — Windhorst 376. — Wirbo 
(Svédorsz.) 183. 

Yrieix 15. 


Zágráb 29, 266, 363, 365, 368, 373. — Zakopane 265. —  Zalamindszent 302. — 
Zalánkemény 153. — Zalathna 82. — Zalavár 171. —  Zálnok 100. — Zavojani 
370. — Zdolin 366. — Zára 364, 373. — Zengg 302, 364, 365, 367, 373, 374. — 2Ze- 
nicz 365, 375. — Zichyfalva 256, 257. — Zilah 76. — Zsámbék 166, 167. — 


Zsibó 89. — Zsombolya 301. — Zsupkó 259. — Zvornik 374. 


pú TARTALOMJEGYZÉK. 


TT? 


ÁSVÁNY- ÉS KŐZETNEVEK, 


Achat 182. — Almandin 176. — Amethyst 182. — Ampibol 99. — Amphibol-andesit 


298. — Amphibol-trachyt 142. — Analcim 182."— Antimonérez 94. — Antimo- 
nit 145, 258. — Apatit 99. — Arany 29, 80, 94, 182, 183, 318. — Arsenopyrit 152 
188. Arzén 182. — Arzénkovand 94. — Aszfalt 181. — Augitandesit-trachyt 99 

Babércz 181. — Barnakő 94. — Barnapát 180. — Barnaszén 17, 74, 93, 94. — 
Baryt 180, 182, 184, 225, 231. — Bastit 98. — Bazalt 72, 99, 145, 149, 150. — 
Bazalttufa 69. —  Bazaltbreccia 69. — Biharit 93. — Biotit 99, 150. — Biotit- 
andesin-labradorit-trachyt 149. — Bitumenes mész 179. 


Calcit 98, 99, 179, 181, 182, 183. — Cerussit 184, 229. — Chabasit 145. — Chal- 
cedon 176, 179, 180, 182. — Chalkopyrit 182. — Chlorophaeit 180. — Chrysotil 98.— 
Claudetit 145. — Cliftonit 97. — Cordierit 298. 3 

Dacit (banatit) 99, 299. — Damourit 99. 

Enargit 145. — Epidot 176. — Ezüst 94. z 

Faopál 176. — Fauserit 261. — Fergusonit 179. — Foszforit 171. — Földgyanta 94. — 
Fluorit 145, 183. 


Galenit 182. — Gipsz 176, 179, 181. — Glaukophantrapp 145. — Grafit 182. — 
Gránát 1, 182, 299. — Gránit 142, 183. — Granitit 183. 
Haematit 182, 260. — Helvit 145. — Hessit 259. — Heteromorphit 182. — Heu- 


landit 98, 182. — Higany 94. — Hyalith 1. — Hypersthen-andesit 95. 
Ilmenit 73. 


Kaolin 1, 185. — Kén 94. — Kénkovand 94. — Kobaltércz 94. — Kőolaj 90, 94. — 
Kősó 94, 262. — Köősókristály 181. — Köszén 94. 
Labrador 99. — Labradorit-porphyrit 209. — TLapis lazuli S$6. — Leukoxen 99. 


Magnetit (iserin) 73. — Markasit 181, 183. — Manganit 181. — Melaphyr 91, 98. — 
Meteorvaskő 95, 145. — Mészpát 181. 

Natrolith 181. — Nickelérez 94. ü 

Obszidián 142. — Oligoklas 99. — Olivin 150. — Ólom 94. — Opál 1. — Orthoklas 
trachyt 144. 


Palagonit 69. — Petroleum 182. — Pharmakosiderit 93, 145. — Phillipsit 93. — 
Porczellánföld 1. — Pyrit 177, 182, 353. — Pyroxen 150. — Pyroxen-andesit 144, 
149, 185. — Pyroxen-gnajsz 184. 

OAuarcz 99, 179, 180, 182. — Ouarez-andesit 321. — Ouarcz-diorit 99, 296. — Ouarcz 


prophyrit 183. 
Réz 94. — Rhyolith 1585. — Rhyolith-kaolin 173. — Rhyolith-trachyt I. 


Sehreibersit 95. — Sphalerit 182, 183. — Stephanit 183. — Szerpentin 98, 176. — 
Syenit 183. 

wWellur 179, 259. — Tellurezüst 86. — Tetradymit 259, 260. — Tetraedrit 182. — 
Timföld 94. —. Timsó 94. — Tőzeg 17. — Trachyt i42, 145. — Tyrit 179. 

Urvölgyit 145. 

Vaskő 94. — Vivianit 152. 


Wad 182. — Wehrlit 142. 
Zirkon 176, 182. 


TARTALOMJEGYZÉK. XI 


IV. 


ÁLLATNEVEK, 


Alveolina melo Ficht. et Moll.: 165, 166, 168. — Al. rotella d Orb. 166, 168. — 


Anthracotherium  illyricum Tell. 266. — A. magnum Cüv. 266. — A. Valdense 
Kow. 266. 

Buliminus tridens Müller. 252. — Bulla Lajonkaireana Bast. 164, 165. — Bythinia 
padwinensis Neum. 952, 253, 255. 

Cardium (Adacna) Semsey 29. — C. plicatum 99. — ÚKÉRÜTöDLeÜNAN NN 1095 
C. semisulcatum 252. — Cardium sp. 164. — Cassidaria diadema 172. — Cassi- 
dulina inexculta 95. — Castor fiber 255. — Ceratocyathus cornatus 172. — Ceri- 
thium  nodosoplicatum 166. —  C. pictum 164. —  C. Szenthesiense 252. — 
Chilostomella eximia 94, 95. — Congeria rhomboidea 29. — Congeria sp. 164, 384. — 
Cristellaria spoliata 95. — Cucullaea (Trigonoarca) Szabói 153, 150. 157. — 
Gythberina sp. 18. űl 

Elephas meridionalis 167. — E. primigenius 92. — Eguus sp. 92. — Ervilia 


podolica 164. 

Fusus rugosus Lam. 172. 

Gilobigerina triloba 164. 

Helix (Arionta) arbustorum 255. — H. (Fruticicola) rufescens 252. —  Hippurites 
(Pironaeá) polystylus 155. — Hydrobia Slavonica 252. — Hyena spelaea 92. 

Limnaea (Limnophysa) palustris 255. — Limnaeus (Acella) longus 252. — Limnaeus 
sp. 266. — Lithogliphus naticoides 252, 953, 255. — Lystriodon splendens 71. 

Melania suturata 164. — Melanopsis Bouéi 164, 384, — M. Nesici Brus. 384. — 
M. defensa Fuchs 384. — M. Vindobonensis Fuchs 384. — M. (Hemisinus) Esperi 
259, 253, 255. — M. Martiniana 100, 384. — M. pygmaea 164, 384. — M. cfr. 
scripta 164. — Miliolina sp. 100, 165, 168. — Modiola Volhynica 100. 


Natica Hantoniensis 172. — Natica sp. 179. — Neritina obtusangula 164, 384. — IN 
(Theodoxus) n. sp. 252. — N. (Theodoxus) semiplicata 252, 253, 255. — Nodosaria 
agregia 95. — N. callidula 95. — N. commemorabile 95. — N. facile 95. 

Orygoceras 266. — Ostraea sp. 166. 

Paludina Frauenfeldi M. Hörn. 165. — P. immutata Frnfd. 165. — Pecten Pari- 
siensis VOrb. 172. — Pisidium rugosum Neum. 252, 253, 255. — Pisidium sp. 255. — 
Planorbis (Coretus) corneus Linné 252, 255. — Planorbis sp. 966. — Pleiona 94, 
95. — Pleirocera Kochi Fuchs 384. —  Polystomella aculeata dOrb. 165, 166, 
168. — P. crispa 165, 166, 168. — P.imperatrix Brady 165, 168. — P. Listeri 


aorb. 165, 168. —-P. macellai Ticht. et Moll. 165, 168. — P. subumbilicata 165. 
Rhinoceros tichorrhinus 88. — Rissoa angulata BHichw. 164. — R. inflata Andr. 164. — 


Rissoa: sp. 164. — Robulina sp. 100. —  Rotalia Beccarii 165, 166, 168. — R. 
obstrusa 95. — Rotalia sp. 99. 
Sagrina clavata 95. — Sphaerium rivicolum Leach. 253. 


"Vapes gregaria Partsch 164. — Tinnyea Vásárhelyii Hantk. 167, 354. — Triton subspi- 
nosum May-Eym. 172. — Truncatulina lobatula Walk. et Jak. 165, 166, 168. — 
Truncatulina obtenebrata 95. 

Unio Semseyi 252. — U. pseudo-Sturi 252. — U. Sturi M. Hoern. 252, 253. — 
U. Szegedensis 255. — U. Zsigmondyi 252. — Unio sp. indet. 253. 

Valvata (Cincinna) piscinalis Müller 255. — Valvata (Tropidina) levantica 253. — 


vs Ti 14 dA 
az zetv lá óta külékl da S 
j új A Hi 
a pú hi Mecst li JEGY La tatő tág peta ál 
XII JA TARTALOMTEGYZÉK, év 


253. — Venus sp. 165. — V. artesica 253. — - Vivipara 


V. Hungarica Hazay 255. — V. Vulóotiagyési. 252. — V. 


iv: 


NÖVÉNYN ÉVEK. 


Chara sp. 253. 

Flodea canadensis 171. 
ULithothamnium 100. 
"Myriophyllum spicatum L. 171. 
"Potamogeton perfoliatus 1. 171. 


mt 


a 
f 


INHALT DES SUPPLEMENT ES, 


ORIGINALMITTHEILÜNGEN. 


FRANZENAU, ÁUGUST: . 


HaLavárs, JuLrus: 


KALECSINSZKY, ÁLEXANDER : 


KisparTic, MICHAEL : 


KocH, ANTON : 


DLITSCHAUER, LUDWIG : 


DLoczka, JoseF : 
MouRaxözyv, KARL: 


Pernő, Junius : 


SCHAFARZIK, FRANZ : 
SzáÁDEOZKY, Junrus: 


TéGLás, GABRIEL : 


URBAN, MICHAEL : 


ZIMÁNYI, KARL : 


Über den grossen Freigoldfund aus der 
Umgebung von Brád ... dada, 344 A 
Der artesische Brunnen von Herczeshalott 
Über ein einfaches Ouecksilber-Seismometer 
Bericht über die Kroatisch-Slavonisch-Dal- 
matischen, sowie über die Bosnisch-Her- 
zegovinischen Erdbeben in den Jahren 
ÜSSZrUNATÉSZ SZE zése esta SZE E 
Über die Siebenbürgisehen Erdbeben im J ye 
1888. . EEG TETYÉ e LOB 
Vertheilung der Zé i in den Tagerstátton 
metallischer Mineralien ssh: [SÁT 
Beitráge . zur Kenntniss der  ehemischen 
Constitution des Pyrits észt éee ság 
Über die Verwitterung der Rhyolith-Tra- 
echyte von Nagy-Mihály JA Ete 
Cucullaea Szabói, eine neue Muschelart aus 
den hypersenonen Schichten des Péter- 
várader Gebirges EZERT e RE LÉ E 
Bericht über die ungarischen Erdbeben in 
den Jahren 1887 und 1888 HASAT AS 
Zur Kenntniss der Eruptivgesteine des sie- 
benbürgisehen Erzgebirges a 
Die alten Gewerke des Bergbaues von "Vulkój 
und die römisechen Bergbaue am Fusse des 
Korabia bei Zalathna éz 8 
Erfahrungsdaten über das Blrereheű der Ü 
birgsrücken und der Erzgünge 5... 
Mineralogische Mittheilungen 


XIV INHALT DES SUPPLEMENTES. 


LE TRNRATU R; 


Seite 
BorÁR, J.: c 2-2 2. — (teologischer Bau des Alt-Antoni-Stollner Ednuard- 
Hoffnungsschlages  - 7 sé. S28B 
BREZINA ASE eg ez "La! a AGhittonítsausatom Meteorelsén von ) MEg Ár- 
vaer Comitat -.. -.- szaz Zékesagaóa 
BUDÁT AJ: sel ze sszesseeMineralooísehe Mittheilünzén aus dem SiGheKe 
[övezeten HOZZ abyzas eza össz elb am ÜK 
GEon "002 1 --e gzis KERES Eetroleúmitünderán SGroation 1. 352 
FRANZENAU, AUG.: ..- ..- --. — Pleiona n. gen. aus der Ordnung e Horanai, 
feren und Chilostomella eximia n. sp.... ... 1830 
FRANZENAU, AUG.: --. .-. ... Über die Fauna des neben dem 6 Budaőrser 
Wege aufgeschlossenen Mergels ES tek rea) 
HATDAVÁTS, Jt c 0.2... Der artesisehe "Brunnen von Szentes s Sa sSW278 
HALAVÁTS, J.: -.. .-- --- --- Die zwei artesiscehen Brunnen von Hódmező- 
Másárholyase gt tk 8; Meryl S zek 
ATA VÁTAS (Je e NEG ED Te Éz ei Hasta tan TELT ELÉÉ, von Szeget Mé S 
Hanavárs, J.: ---  --- -.- --- Die artesischen Brunnen des Comitates Cson- 
grád ÉVES ERZO ÜTÉS 
HOFBAUER, W.: KESZ EE ONT se Bereg Grostapbsó gés Könzertlttos TA 
TOLGIT est, Sze NE ZEN ELS ZASBÓ 352 
JAHRESBERICAHT : Sza zen üidetükelthüng kodlossétoni ÁAatalt für 1888 . 124 
Kocn, A.: -—— 2-2 2. — Mineralogische Mittheilungen aus Siebenbüten 215 
KocH, A. : 22 222 22. Über den Sockelstein des Gr. Emerich Mikó- 
Monumentes 0. 228 VEZETVE E 54351 
KRAMBERGER-GARJANOVIÉ: Die prápontischen Bilduasán des AETANES GE. 
i birges 4 És zség su e UE KODŰ 
TOOZKA SA Ess ee tett Mineralgkottásöhe, Miűlhedasen SAE NE ZEÉS MEGERTE 
MáRTroNFi, L.:... --. --- ... Anthracoterium magnum Cuv. von Klein- 
Ierüsztolozee ri ee 288 
MÁRTINY, ST.: --- LEGE aDen Tetbadsarn Dieitltiákete fchadháa in Vilnyé 986 
NÉMETH, W.: .. .-. 0... 0...  Uebersicht über die Kurorte und Mineralwüsser 
UNGAENSÉNE Se ES A ESSekT ég eten be 
150006700j : hp éekall Maazsetjáeteztent dez ate KEZEK Aufnahme des Todt Ferdinand: 
Erbstollens tzsggg eat tot KSS a BB 
ERGÉEK? ae sz "ak DÁS Kaölinyvon Eroljóbáza (BAGÁAY ESET EEG nt 
SGAEMIDTI (Áta ast ZS; . Die Edelsteine. A dán tét EGEN 
SCHMIDT, AI. : E 2 . . Mineralogiseche Váttheluügén Zé, re zi AZÁG 
HTATISTIK --- 22 2. 2. der Berg- und Hüttenproducte im JE 1887 129 
Tavi, C.:... .-- .-. 2-2. 21. .Goldproduction Siebenbürgens 265 
THILo, E. : MEA e --.  -.  Studien über den Goldbergbau nd di Gold. 
gewinnung in Siebenbürgen ... .-- 264 
JRAMBA, SEL zi ő kerve . Wiederholungszwillinge von Kalkspath vom Ete 
nen Schwabenberg bei Ofen. . 39 4 B 352 
UHLIG, V.: ; ——  ...  Reisebericht aus der Hohen Tátra ... ; 351 
WEINSCHENK, E. : -  ... Über einige Bestandtheile des Meteoreisens von 


Magura, Árva, TUJHÁATN: szá ESZE el) és. 


INHAÁLT DES SUPPLEMENTES. 


KLEINERE MITTHEILUNG EN. 


DELMmaR, THeopoR: Das Phosphoritlager von Steinbach und allge- 

meine Gesichtspunkte über Phosphorite 
INgEY, Béna v.: ..-. ... ..-- Szabó s.Werk über Selmecz ... 1 a 
Lóczy, Lupwiav.: /H.. .. — Bemerkungen zur Abhandlung von Te J. 


SCHAFARZIK, FRANZ : 


THIRRING, GUSTAV : 


IROTE ÁLL 7 ÉRERGDES 


v. Szádeczky : eZur Kenntniss der Erup- 

tivgesteine des siebenbürgisehen  Erz- 

gebirges LOS ZP S TE 5 ts 

--. Josef v. Szabó und die TTTISÉ ÉS Geo- 
logie KEYES 6 

--.  ... — Bericht der Plattensee-Commission HE ung. 
geogr. Gesellschaft über ihre Thátigkeit im 

Jánre 189 SSE EEs 


NEKROLOG. 


... Dr. Karl Hofmann (Mit Portrát) 


BERICHTE 


XV 


Seite 


209 
190 


418 


188 


207 


101 


ÜBER DIE SITZUNGEN DER UNGAR. GEOLOGISCHEN GESELLSCHAFT. 


Hauptversammlung am 3. Februar 1892 szé 


1 


1118 


, I. 


IV 


val 


VE 


ir 


NE 
III. 
IV. 


Vortragssitzung am 13. Jünner 1892. Mit ÖiÜLASOn von VBA v. Inkey, 
Julius Halaváts und August Franzenam SA az akonéső 
Vortragssitzung am 2. Mürz 1892. Mit Beitrügen von Dr; J. Szádeczky, 
Dr. Th. Szontagh und J. Halaváts ... 
Vortragssitzung am 6. April 1892. ESÉS ÜZ der ügettek sedlogígehen 
Gesellschaft zur Feier des 70. Geburtstages ihres Prüsidenten Prof. Dr. J. v. 
Szabó. Mit Festvortrügen von Dr. Fr. Schafarzik, Béla v. Inkey und J. 
ROLÓ asse tás E 940. 
Vortragssitzung am n 12. Mai 1892. Mit Betti ügen von Fr anz dehat Julius 
Halaváts und Karl Zimányi  --. --- s. 
Vortragssitzung am 9. November 1892. Mit BELtÜgSN von Th. Budgyáta K. 
Zimányi und L. v. Lóczy - €: a 
Vortragssitzung am 7. foster 1892. Mit Bolagók : von És Halaváts dd 
RSA Behtüldbeleni 25 atőle e bé 3 

Ausschusssitzung vom 13. Jánnet 1892 31 ST ATM s Ahh A att 


a a 92. Márz 1892 JD Át 
a ( 192; Mar 189284 -- szán be RTV LB eshet 
a - a ga Novanibett892 St óteet ásták E állesai eb 


XVI INHALT DES SUPPLEMENTES. 


Seite 
V.. Ansschussíttunos vom: 23. . Novenibor AS92ESSSR TREE NEEE 2 egi EN SESESA 21 
nyek fr fr 7. Dezember 1892 Fedeléeeő 22, Ashes ENÉNNROET tar s 
Functionüáre der ung. geol. Gssellétbat szeles zoli EA áz ZERO 
Verzeichniss der Mitglieder der ung. geol. EggÁNátei zet EN!) sé szzeő SZE 
Verzeichniss jener gelehrten Corporationen, mit denen die ung. geol. Gesell- 
schaft in Sehriftenaustausch steht . TEL azza arr vaz TT A ETRÉNE EE losés " ZZSÁRRRRAÓ 
Verzeichniss der im Jahre 1891 durch Sechriftenaustausch und Geschenke ein- 
gelaufenen Druckwerke  .. 0. aaz pa ESR AB ÉRMES VAY ESA 
Aemtliche Mittheilungen aus der jeejé ungar. zsák SNGSE 28 IZE E SA2DTÓ AZ 


ALPHABETISCHES REGISTER. 


PERSONENNAM EN. 


Botár J. 286. — Brezina A. 132. — Budai J. 218. — Cech C. A. 352. — Delmar 
Th. 209. — Franzenau A. 64, 119, 130. — Gesell A. 128. — Halaváts J. 64, 127, 


135, 202, 220, 278, 420. — Hofbauer W. 352. — Hofmann K. 101. — ÖInkey B. 
64, 190. — IKalecsinszky Al. 128, 330, 415. — Kispaticé M. 330, 400. — Koch A. 
215, 330, 351, 394. — Kramberger Gorjanovié 350. — Litschauer L. 272. — Loczka 
J. 283, 389. — Lóczy L. 194, 420. — Mártiny St. 286. — Mártonfi L..288. — 


Muraközy K. 53. — Német W. 214.-— Pelachy F. 286. — Pethő J. 124, 196. — 
Petrik L. 211. — Posewitz Th. 125, 419. — Roth L. v. Telegd 63, 101, 126. — Scha- 


farzik F. 127, 188, 220, 330, 331. — Schmidt A. 213, 420, 421. — Staub M. 63, 
199. — Szabó J. 63, 187, 188, 190. — Szádeczky J. 134, 323. — Szontagh Th. 125, 
(35. Tavi 60.988 — Téglás (Gs J229EThilo SBEN2ZST 4 " Tradbe st Egon setltteee 
Uhlig V. 351. — Urbán M. 275. — Weinschenk E. 131. — Zimányi K. 220, 


291, 267, 419. 


TT 


ORTSNAM EN. 


Adlesic 403, 404. — Agram 400, 402, 405, 410, 413. — Alcsuth 347. — Alsó- Dörgicse 


333. — Arad 102, 333. — Aranyidka 273, 274. — Asszonyfalva 351. — Ákos 135. — 
Árokszállás 335. — 

Bácstorok 128, 218. — Badacsony-Tomaj 207. — Baja 333. — Bakar, 411, 412. — 
Balaton-Almádi 207. —  Bánffy-Hunyad 115. —  Banjaluka 408. — Beél 125. — 
3jegtez 408. — Bergwerk 273, 274. — Béla (Com. Zips) 343, 351. — Bia 204, 205. — 
Picske 204. — Bihaé 409, 441. -— Bilecé 407. 443. — Bisztricza 400, 401, 402, 407, 
413. — Bjelina (Bosnien) 113. — Boglár 207. — Boicza 919, 274. — Bolfbánya 128. — 
Bólospa 109. — Boldogasszony (Com. Moson) 340. — Botes 984. — Bótfalu 394. — 


Brassó 394. — Brád 64, 119, 120. — Brod 408, 409. —  Bucsum-Isbita 218. — 


INHALT DES SUPPLEMENTES. XVII 


Buda (Ofen) 206. — Budafok (Promontor) 205. — Budaőrs 130. — Budapest 103, 


107, 114, 188, 215, 221, 271. — Budimci 408. — Bukarest 218. — Buttyin 124. 

Cajnica 413, 415. — Catez 403. — Cazma 410. — Crkvenica 411, 412. — Csercsnaja 
198. — Cserévitz 196, 202. — Cserna-Keresztúr 395, 397, 395. — Csik-Gyergyó 
918. — Csiklova 126. — Csór 333. — Csorna 343. — Csurgó 333. — Czebe 
918. — Czenk 340. — Czinfalva (Com. Sopron) 335, 340, 349 


Darázsfalva (Com. Sopron) 335, 337, 340, 5350. — Daruvár 410. — Déva 120, 395, 
397, 398, 399. — Dobsina 273, 274. — Dognácska 127. —. Dolnji Mihaljac 408. — 
Drnis (Dalmatien) 401, 402, 405. — Djakovo (Diakovár) 405, 407, 408, 410. — 


Dreznik 411. — Drventa 409. — Dubica (Bosnien) 409. — Dubica (Dalmatien) 
409. — Dubrovnik 404, 407, 412, 410. — Dunaföldvár 332, 333. — Dvor 410. 
Ebenfurt (Com. Sopron) 338. — Elfladen 220. — Ercsi 204. — Ér-Endréd 125. — 
Ér-Szacsal 125. — Esseg 408. — Esztergom 333. — Euthal (Sehweiz) 209. 
Faczebaja 218, 284. — Fajsz (Com. Somogy) 208. — Farkasdin 218. — Feketebánya 
973. 274. — Feketeváros 337, 340. —  Felsőbánya 273, 274, 284. — Felső-Kajanel 
219. — Ferdinandsberg (Com. Krassó-Szörény) 103. — Félszerfalu (Com. Sopron) 
335. 337, 340, 343. — Fiume 332, 441. — Florenz 108. — Fluhrain (Schweiz) 


209. — Földvár (Com. Brassó) 394. — Franzfeld (Com. Torontál) 282. — Frederik- 
várn 220. — Freiberg (Deutschl.) 104. — Fünfkirchen (Pécs) 111. 

Gencs 125. — Gícz 333. — Glogovácz (bei 0- Arad) 282. — Gomirje 402, 405. — Gornje 
Vrabée 350. — Gran 128. — Grabacz (Com. Torontál) 282. — Gradacac 409. — 
Graversfors 220. — Göteborg 220. — Győr 353. 

Hamburg 114. — Han-Marica 409. — Heidelberg 104. — Herczeghalom (Com. Pest) 
35, 202, 204, 206. — Hermannstadt 107. —  Hirzenegg (Schweiz) 209. — Hód- 
mező-Vásárhely 278, 280, 282, 335. — Hodrusbánya 285. — Hollóháza (Rad- 
vány) 211. — Hondol 218. — Hunyad-Kristyor 219. — Hunyad-Boicza 395. 

Hladia 126. — Imotski (Prolozac, Dalmatien) 401, 405, 407. — Ipolypásztó 188. — 
Izsa (Com. Komorn) 333, 335. 

Jablanica (Bosnien) 401. — Jajce 402, 409. — Jammnica 403, 412. — Janjina 407. — 
Jaska 402. — Jaska 402, 403. — Jász-Jákóhalma 233. — Jászkisér 333. — Jenő 204. 

Kalinovica 402, 404. — Kameniez 196. — Kapnikbánya 273, 275, 276. — Kapuvár 
343. — Karansebes 103. — Karlovicz (Karlócza) 169, 402, 405. — Karlshamn 220. — 
Karlskrona 220. — Karlsruhe (Grossheth. Baden) 104. — Kasina 400. — Keszthely 
908. — Kerestelek 135. — Kimpény-Szurdok 219. — Királykegye (Com. Kvassó- 
Szörény) 64. — Kisbánya (Com. Torda-Aranyos) 351. — Kis-Boldogasszony (Com. 
Sopron) 337. — Kis-Kapus 216. — Kis-Krisztolcz 288. — Kismarton (Com. Sopron) 
335, 340, 343, 349. — Kis-Muncsel 221, 269. — Kis-Sebes 329. — Kiszindia 124, 
125. — Klanjac 403, 407. — Klempa (Com. Sopron) 336, 337, 340 350, — Klenovnik 
403. — Kljué 409. — Kolozsvár 215, 267. — Komárom 345. — Komáromváros 
908. — Komin 413. — Korcula (Curzola) 401. — Klastar Ivanié 410. — Kostajnica 
(Bosnien) 409. — Kotorsko 409. — Kovácsi (Com. Pest) 108, 109. — Kömlőd 348. — 
Königsberg 107. — Köpcsény 343. — Körmöcz (Kremnitz) 120, 273, 274. — Kőszeg 
343. — Közép-Ajta (Com. Háromszék) 217. — Krapina (Com. Warasdin) 113. — 
Krapinske-Toploice 403. — Krasic 403, 404. — Kristyór 295. — Krizevac 411. — 
Krsko 403. — Krupa 409, 412. — Kuna 407. — Kutjevo 408, 410. 

Lajtafalu 343. — Lajta-Ujfalu 337, 341. — Leányvár 106. — Ledincze 196. — Les- 
nyek (Com. Hunyad) 134, 326. — Lipik 410. —  Lorétom (Com. Sopron) 3535, 
341. — Lunkány (Com. Hunyad) 267. 

Macskamező 218. — Maglaj 409. — Magurka 284. — Magyar-Nádas 217. — Magyar- 
Óvár 343. — Maladia 135. — Mány 204. — Marczali 333. ... Margitta 125. — Mar- 


XVIII INHALT DES SUPPLEMENTES. 


seille 113. — Medgyes 338, 341. — Mehádia 127. — Merczifalva 334. —  Meszes- 
Györök 208. — Mesztegnye (Com. Somogy) 208. — Metalka 413, 415. —  Metlika 
403. — Mokrenoge 403, 404. — Mostar 407. — Munkács 198. 

Nagyág 134, 216, 327, 329, 395. — Nagy-Barcsa 395. — Nagybánya 273, 274, 277. 
— Nagy-Becskerek 282. — Nagy-Károly 125, 135. — Nagy-Mányok 333. — Nagy- 
Márton 336, 338, 341, 343. — Nagy-Mihály (Com. Zemplén) 53, 55. — Nart 411. — 
Nasice 408, 413. — Neapel 109. — Nemes-Víd (Com. Somogy) 208. — Nemesvölgye 
343. — Nezsider 338. — Nevesinje 407. —  Német-Keresztúr 338, 341, 343. — 
Nizza 109. — Nova-Gradiska 409. — Novi 411, 412. 

Ofen (Buda) 105, 108, 109, 112, 352. — Ogulin 405. — Okucani 410. — Ó-Gyalla 
348. — Okka 343. — Oláhpián 216. — 0-Nádas 128, 218. — Oravicza 126, 332. 
— Oriovac 409. — Ormindea 219. — Ospedalletti 332. — Ó-Szőny 113. — Ottova 
(Com. Sopron) 336, 338, 341. 

Pajazsény 124. — Pakrac 410. —  Paulis (Com. Arad) 103. — Páty 204, 205. — 
Perjámos 334. — Perbál 204. — Peljesac 407. — Petőfalva 342. — Petrinja 410. — 
Petrovina 402, 403. — Petrozsény 395. — Pécs 188, 333. — Pinkafő (Com. Vas) 
335. — Pinka-Miske 335. — Piski 397. — Piszke 113. — Plehana 409. — Plevlje 
(Bosrien) 405, 413, 415. — Podcetrtek 403. — Podgovactéa 408. — Pojana 395. — 
Popovaca 410. — Porkura (Com. Hunyad) 214. — Pottendorf 338. — Pozega 410. — 
Pöstyén 215. — Preluka 114. — Priedor 409. —  Priepolje (Bosnien) 405, 407. — 
Prolozar (Dalmatien) 400. 402, 407, 408. — Prozor 400, 405, 412. 

Kakovácz 196, 411. — Rava gora 404, 405. — Rea 395. — Resicza 103, 127, 420. — 
Révkörtvélyes (Com. Szolnok-Doboka) 217. — Rézbánya 128, 285. — Ribejak (Kroa- 
tien) 352. — Rogatica 413, 415. — Ronaszék 347. — Rozsnyó 275. — Rudabánya 
9219. — Rusevo 408. — Ruszkabánya (Com. Krassó-Szörény) 102. —  Ruszkicza 
103. — Ruszt (Com. Sopron) 338, 342, 343, 350. 

Sarajevo 402, 409. — Selmeczbánya 109, 190, 273. — Senkovac 403, 404. — Sérez 
338. — Sfurksora (Gyalumare, Com. Hunyad) 219. — Sibenik 404. — Siófok 207. — 
Sisak 410. — Siverié 405. — Slatina 410. — Slavetic 402, 403. — Somály 135. — 
Somoskő 128. — Sopron 339, 342, 343. — Sopron-Nyék 339, 342. — Sopron-Rákos 
339, 342. — Sopron-Szt.-Márton 343. — Sósmező (Com. Háromszék) 218. — Stanizsa 
919. — Stara-Gradiska 409. — Steinbach (Schweiz) 209. — Stolac (Bosnien) 401, 
407, 413. —  Stnubica gornja 400, 401. — Szabadka 335. — Szalárd 125, 
— Szarvkő 339, 342. — Szárazvám 339, 342, 343. — Szászváros 395, 397. 
— Szeged 102, 273, 280, 282, 335. — Szelistye 219. — Szend (Com. Komárom) 335. 
348. — Szt.-András 397. — Szt.-Gál (Com. Veszprém) 418. — Szt.-Iván (Com. 
Zala) 208. — Szt.-Jakab (Com. Zala) 208. — Szt.-Lőrinez (bei Budapest) 64. — 
Szt. Margit 340, 350. — Szt. Margitta 342, 343. — §Szt.-Mihály 208. — Szentes 
978, 282, 283. — Szécsány 334. — Székesfehérvár 333. — Széplak 135. — Szig- 
liget 106. — Szolnok 333. — Svábfalu 128. — Sv. Ivan Zelina 404. — Sv. Jana 
402. — Sv. Petur 403. — Szocsán (Com. Krassó-Szörény) 420. 

"Papolcza 208, 333. — Tarcin 402. — Tasnád 135. — Tata 333, 348. — Tekerő 
919. — Temesvár 103, 104, 331, 334. — TeSanj 409. — Tihany 207. — Tinnye 204, 
905. — Tirnova 420. — Tjölling 220. — Torbágy 204, 205. — Torda 286. — To- 
roczkó 134, 323. — Travnik 401, 409. — Trogir (Trau) 401, 405. — Trstenik 412. — 
Tuhelj 407. — Turin 109. — Túr-Koppánd 217. — Tuzla 409. 

Uglievik (Bosnien) 112. — Új-Arad 333. — Újbánya 128. — Ujlak (Illok) 196. — 
Uny 204. 

Vajda:Hunyad 395. — Varcar Vakuf 405, 405. 409. — Vardiste 413, 415. — Vargyas 
(Com. Udvarhely) 218. — Vaskő 127. — Váczhartyán 128. — Velika 409. — Veres- 


INHALT DES SUPPLEMENTES. XIX 


patak 64, 120, 123, 219, 273, 274. — Verona 109. — Versecz 220, 282, 283. — 


Veszprém 333. — Véghles 188. — Vicenza 109 — Vigany 401. — Vihnye 286. — 
Villány 111. — Vinga 334. — Vízakna 218, 286. — Vlasenica 412. — Vrbosko 
405. — Vrdnik 196. — Vrhgorac 413. — Vrgosca-Krajina 407. — Vrhovac 403.7— 
Vukovár 196. — Vulko-Pordány 340, 343, 350. 

Wanevik 220. — Warasdin 128. — Warberg 220. — Wien 104, 105. — Windhorst 


409. — Wirbo 220. 

Madsis 61 : 

Zadar (Zara) 401, 405, 410. — Zalamindszent 332. — Zalathna 122, 123. — Zalavár 
208. — Zalánkemény 196. — Zálnok 135. — Závány 338. — Zavojani 407. — 
Zdali 403. — Zengg 333, 401, 402, 404, 411, 412. — Zenica 402, 405, 413. — 
Zichyfalva 282. — Zilah 114. — Zsámbék 204. — Zsill Urikány 103. — Zsupkó 
9284. — Zvornik 419. 


III. 


MINERAL- UND GESTEINSNAM EN. 


Achat 218. — Almandin 213. — Amethyst 218. — Analcim 219. — Andesit 329. — 
Antimonit 284. — Aragonit 216, 219. — Arsen 218. — Arsenopyrit 219. — 
Asphalt 217. — Augitandesit 216. 

Baryt 216, 218, 219, 221, 267, 270, 271. — Basalt 110, 326. — Basalttuffe 106. — 
Bastit 134. — Bergkrystall 216, 218. — Bituminöser Kalk 215. — Bohnerz (Limo- 
nit) 217. — Braunspath 216. 

Calcit 134. — Cerussit 221, 269. — Chalcedon 215, 216. — Chlorophaeit 216. — 
Chrysothil 134. — Cliftonit 132. — Cordierit 134, 329. 

Dacit 135, 327, 329. — Diorit 135. 

Epidot 213, 214. 3 

Fauserit 235. — Freigold 64, 119. 

Galenit 219. — Gold 000. — Granat 53, 218, 329. — Granit 220. — Granitit 220. — 
Graphit 218. — Gyps 215, 217. 4 

Himatit 218, 285. — Hessit 284. — Heteromorphit 218. — Heulandit 134, 219. — 
Hyalith 53. — Hypersthenandesit 1534. 

Ilmenit 110. — Iserin 110. 

Kalkspath 215, 218, 352. — Kalkspathkrystalle 217. — Kaolin 54, 211. 

Labradoritporphyrit (Augitporphyrit) 323. —- Limonit 217. 

"Magnetit (Iserin) 110. Manganit 2185. — Markasit 53, 217, 218, 219. — Melaphir 
134. — Meteoreisen 131, 132. — Mineralkohle 218. 

Natrolith 218, 219. 


Opal 53. 

Palagonit 106. — Petroleum 2185, 352. — Phosphorit 209. — Porzellanerde 55. — 
Pyrit 214, 218, 219, 389. — Pyroxengneiss 220. 

Ouarz 218. — Ouarzandesit (Dacit) 351. — Ouarzdiorit 134, 327. — Ouarzkrystalle 
215. — Ouarzporphyr 220. — Ouarztrachyt 217. 

Khyolith-Trachyte 53. — Rosenguarz 216. : 

Serpentin 134. — Sphbalerit 219. — Steinsalz 286. — Steinsalzkrystalle 215. — 


Stephanit 219. — Syenit 220. 

Tellur 216, 284. — Tedradymit 284, 285. — Tetraödrit 219. — Trachyte 109, 122. — 
Tyrit 216. 

Urvölgyit (Herrengrundit) 190. 


XX. INHALT DES SUPPLEMENTES. 
Vivianit (Hisenhydrophosphat) 279. 
WWad 218. 


Zirkon 213. 219. 


Ve 


THIERNAM EN. 


Anthracotherium magnum Cuv. 288. — Arca Chiemiensis 201. — A. semisulcata 200. 

Cardium 351. — Cardium plicatum 135. — Cardium (Adacna) Semseyi 64. — Cassi- 
daria diadema 209. — Cassidulina inexculta 130. — Castor fiber 283. — Cerato- 
cyathus cornatus 209. — Cerithium Szenthesiense 279. — Chilastomella eximia 
130. — Congeria sp. 351, 420. — Cristellaria spaliata 130. — Cucullaea (Trigono- 
arca) Szabói 196, 197, 200. — Cucullaea bifasciculata 201. —  C. carinata 201. — 
C. Chiemiensis 201. — C. crassitesta 201. — €C. semisulcata 200, 201. — €C. sub- 
glabra 201. 

Elephas meridionalis 204. — Elephas primigenius 127. — Eguus sp. 127. 


Fusus rugosus 209. 

Hippurites (Pironaea) polystylus 197. — Hyaena spelaea 127. 

Limnaeus 350. — Limnaeus (Acella) longus 279. — Lystriodon splendens 108. 

Melanopsis 420. — Melanopsis Martiniana 135. — Miliolina 135. — Modiola Volhy- 
nica 135. 

Natica 215. — N. Hantoniensis 209. — Neritina eblusangula 420. — N. defensa, 
420. — Nodosaria agregia 130. — N. commemo rabile 180. — N. facile 130. — 
N. spoliata 130. 

Oxygoceras 351. 

Pecten Parisiensis 209. — Planorbis 351. — Pleiona princeps 130. 

Kobulina 135. — Rotalia sp. 135. — R. obstrusa 130. 

Sagrina clavata 130. — Sphaerium rivicolum 280. 

Tinnyea Vásárhelyi 205, 420. — Triton subspinosum 209. — Truncatulina obtenebrata 130. 

Unio 281. — U. Pseudo-Sturi 279. — U. Semseyi 279. — U. Zsigmondyi 279. — 
Ursus spalaeus 127. 

Válvata 351. — Vivipara 281. — V. Böckhi 279, 983. 


V. 


PFLANZENNAM EN. 


Lithothamnium 135. 
Myriophyllum spicatum L. 208. 
Potamogeton perfoliatus L. 208. 


Die übrigen in diesem Bande vorkommenden Personen-, Orts-,. 
Mineral-, Gesteins-, Thier- und Ptlanzennamen, auf welche im nicht unga- 
rischen Texte unter Hinweis auf den Originaltext Berufung geschieht, 
findet man im ungarischen Register I—V. zusammengestellt. 


FÖLDTANI KÖZLÖNY 


HAVI FOLYÓIRAT 
MAGYARORSZÁG FÖLDTANI, ÁSVÁNYTANI ÉS ŐSLÉNYTANI MEGISMERTETÉSÉRE 
S A FÖLDTANI ISMERETEK TERJESZTÉSÉRE, 


Megjelenik havonként két vagy három nagy nyolczadrét ívnyi tartalommal. A magyarhoni 
földtani társulat rendes tagjai 5 írt évi dij fejében kapják. Előfizetési ára egész évre 5 frt. 


ÜZET. 


1892. JANUÁRIUS—FEBRUÁRIUS, ] egsztedi 


XXII. KÖTET. 


A NAGYMIHÁLYI RHYOLITH-TRAGHYTOK ELMÁLLÁSA. 


Dr. MunRaxözv KáÁRoLY-tól." 


I. RÉSZ. 


Az anyakőzet és a mállás létrehozta termékek ismertetése. 


Vizsgálataim tárgyát a terjedelmes Gutin-Vihorlat hegységnek az a 
kis ága képezte, mely a hegység egyik legmagasabb pontjától, a Vihorlat- 
csúcstól huzódik délnyugoti irányban Nagy-Mihály alá. 

A Vihorlat-csúcs Nagy-Mihálytól mintegy 8 kilométer távolban északra 
fekszik, innen huzódik a hegység keleti irányban, Ungvár felett elhaladva 
Máramaros-Szigetig, ott irányt változtat, délre fordul és benyúlik Erdélybe. 

Igy írja le RicHrTHoFrEN a hegység terjedelmét, melyről megadja, hogy 
rhyolit-trachytból van felépítve. 

E hegység engem érdeklő ága nagyobbára a föld jelenlegi felszíne 
alatt fekszik ; csak itt-ott magaslik egy-egy pontja a föld színe fölé. 

Ez a kis ág igen sok érdekességet rejt magában, egyik helyen gránát- 
szemek vannak az anyakőzetbe ágyazva, másik pontján opál, nyomott réte- 
gekben fekszik benne, -—- más ponton az opált hyalith váltja fel, mely osz- 
" lopokban vagy fürtös dudorokban található. Vannak helyek, a hol nagyobb 
tömegekben markasitot lehet találni stb., de megvan az egész ágnak közös 
jellege is, melyet különösen két pontban emelhetek ki. Az első az, hogy az 
egész ág mindenípontján észlelhető a mállás; a majdnem kizárólag jortho- 
klas-tartalmú trachytban sűrű pontokban jelentkezik a kaolin mint az ortho- 
klas elmállásának terméke, sőt van ebben az ágban bizonyára több pont is, 
de jelenleg csak egy ismeretes, a hol az anyaköőzet már porczellánfölddé 
alakult. 4 Í 

A másik közös jellege ennek az ágnak és valószinűleg az egész hegy- 


x Előadta a társulat 1891. november 4-én tartott szakülésén. 
Földtani Közlöny. XXII, köt, 1892. (1) 4 1 


2 MURAKÖZY KÁROLY: 


ségnek az, hogy minden pontján apró markasitszemek szövik át a hegységet 
alkotó kőzetet. 

Chemiai alkotásának felderítése végett a három helyről gyűjtött anya- 
kőzetet, és végre a porczellánföld-telepet vizsgáltam meg. 


1. Anyakőzet a nagymihályi lesznai dombról, 
A megvizsgált példányt SzaBó JózsErF tanár-úr gyüjtötte, az ő szivesgé- 
gének köszönhetem, hogy ezt az érdekes darabot megvizsgálhattam. 
Dr. Szasó tanár úr gyűjteményében a következő leírást csatolta ehhez 
a példányhoz xRhyolith, gránát kristályokkal, a kaolinná változott földpát 
igen kaliumdús (orthoklas-perthitsor)  . 
Én ezt a leírást a kőzet elemzésével bővítem : 


Siliciumdioxyd 510. éseket ek evze05 9 108 
ÁALuminiuraoxya ANOS Ez sesteEss 17,62 a 
VasoxydóBeg0 2 sea ét E ts A LSZTÁSA 
Markasit FeS, ÉLÖ ENES E dá e rész ss ty OJLONC 
Bert state tle (SO: zett SEA OKOT 
Calciumoxyd CaO kae 1,96 a 
Magnesiumcxyd MgO etelt EN ENyomok 
Gy ietanapeyal 1 ORES ee eV 5,10 9/0 
NattrümoxydaN a50 Ete SEN S OB 0kA 
Chemiailag kötött víz HO... -.. 1018 
Hyeroscopos víz 0,779/9, Fajsúly 2,292. 


( Az itt közölt elemzésnél említem fel, hogy az elemzésre előkészített 
kőzet porát, hogy - abban a hygroscopos víz mennyiségét meghatározzam, 
minden esetben 130" C-nál szárítottam állandó súly elérésig; azután gyenge 
vörös izzásig hevítettem Bunsen-láng fölött az anyagot. Az így nyert súlykü- 
lömbséget izzítási veszteségnek veszem, mely érték jelen esetben egy alka- 
lommal sem egyenlő a chemiailag kötött víz mennyiségével, mert az a körül- 
mény, hogy a hegyág minden pontján át van szőve markasitszemcsékkel, 
tehát kéntartalmú anyaggal, meglehetősen megzavarta a külömben igen egy- 
szerű elemzés menetét. 

A kőzet minden pontja mállott kisebb-nagyobb mértékben, a markasit, 
mely sokkal könnyebben elmálló vasbisulfurat mint a pyrit, szenvedett bizo- 
nyosan szintén ugyanazon hatások alatt, melyek a kőzet orthoklasát részben 
kaolinná alakították. 

Hő hatására a markasit kéntartalmából veszít, oxygén hatására vas- 
oxyddá alakul, de hő, oxygén és széndioxyd együttes hatására mehettek itt 
olyan átalakulások végbe, melyek bizonytalanná teszik, hogy a vas és kén 
milyen vegyületek alakjában lehetnek még a markasit mellett a közetben jelen. 
Annyit azonban bizonyosra vehettem, hogy a kőzetben a vas egy része mint 

(2) 


A NAGYMIHÁLYI RHYOLITH-TRACHYTOK ELMÁLLÁSA. 3 


markasit, mint oxyd és mint kénsavsó van jelen ; továbbá, hogy a kén csak 
sulfid és sulfát alakjában lehet, eltekintve attól, hogy a sulfideknek milyen 
alakjai lehetnek a markasit mint uralkodó alak mellett. 

Tudtam azt is, hogy a közet finom porát, ha fedetlen edényben hevitem, 
a markasitból kén illan el, de mivel a levegő oxygénje is hozzá férhet az 
izzásban lévő tömeghez, a kén egy része oxydálódhatik, és ez a részlet sul- 
fátok alakjában marad a tömegben vissza. j 

Ezen az alapon elindulva, a 1307 C-nál szárított közetporból végeztem 
az összes kénmeghatározást, egy másik részletből pedig meghatároztam a 
sulfátalakban jelenlévő kén mennyiségét. 

Hogy az izzítás alatt beálló sulyváltozással leszámolhassak, a kiizzított 
tömegben is meghatároztam a visszamaradó összes kén mennyiségét és 
ismét egy másik kiizzított részletből a sulfat alakban benfoglalt ként. 

Minden esetben tetemesen csökkent az izzítás után a sulfidalakban 
visszamaradó kén mennyisége, ezt a különbözetet, mely az illanó kéntől 
eredt, az összes izzítási veszteségből levontam, de ugyancsak az izzítás alatt 
szaporodott valami csekélységgel a kénsav- illetőleg sulfátalakban vissza- 
maradó kén mennyisége, a létre jött különbözetet előidéző oxygén sulyát 
pedig hozzá adtam az összes izzítási veszteséghez, és az így nyert értéket 
fogadtam el mint olyat, mely a chemiailag kötött víz mennyiségét adja, meg. 

Kivánatos lett volna még az elemzés teljes pontosságának érdekében a 
vasoxyd és -oxydul alakjában jelen lévő mennyiségét is megállapítani, de 
erre nem reflektálhattam, mert a vas kénvegyületeiről egyáltalában biztosan 
nem tudjuk, milyen molekulákat alkotnak; csak a két alkotó rész súly- 
viszonyából van megállapítva, hogy a markasit FeS, képletnek felel meg, de 
lehetséges, hogy egy csekély mennyisége a vasnak és kénnek mint magneses 
vassulfid is lehet jelen, tehát Fe,S..1 képletnek megfelelő alakban. 

Ha ezeket a vassulfidokat zárt edényben savakkal bontjuk, a bomlás 
terméke soha sem nyújt kellő felvilágosítást arra nézve, hogy milyen vegy- 
értékkel szerepelt az eredeti vegyületben a vas, mert egyik esetben a kén 
válik le, más esetben kénhydrogén fejlődik ; minthogy pedig már eredetileg 
vasoxyd, ferri- és ferrosulfát is lehetett jelen, a sav, a leváló kén, a fejlődő 
kénhydrogén olyan átalakulásokat hozhatnak létre, melyeknek eredményé- 
ből az eredeti állapotra visszaszámítani szinte lehetetlen. 

Ilyen. körülmények között, elemzéseim adatai a rendes analytikai hiba- 
forrásokból eredő eltérések mellett még azokat is feltüntetik, melyek az 
említett körülményekből erednek. 


2. Anyakőzet a Vihorlat délkeleti részéről. 


Ezt a példányt szintén SzaBó Józser tanár úr gyűjtötte és a vezetése 
alatt álló egyetemi petrographiai muzeumból volt szíves adni. 
(3) pg 


4 MURAKÖZY KÁROLY: 


Sinciumdioxy d SO Egy ete ete VS 819ő 
Álúminiumoxy d AIZOS as 0 Age 15,62 a 
Vasoxya Hess Szt le vett EA KOLASÉK 
Matkasit Beda el ESTE át 178 1,55 a 
Herrisulfat Be SO) zsét ezi dea SO DR 
Galciumoxydátato Eztttótteá ettek 0,63 a 
Magnesiumoxyd MgO .. . : . Nyomok 
Kalrumoxsa ao tesztet ea Se ttE 4,30 90/9 
NAGELUTMOK YAN AA OTET KE SESO KET ÉKLZEKE 
Chemiailag kötött víz H2O ... ... 290 c 
Hygroscopos víz 1,039/0 Fajsúly 2,229. 


3. Anyakőzet a hradeki kőbányából. 


Ezt a példányt magam gyűjtöttem a kőbányából, mely Nagy-Mihálytól 
nyugotra, azzal majdnem egy délkör alatt fekszik. 


siátanokozgűk teton ee ene s ze 7áló 0 
JAÜTAATTUNNOK OLAS ORAS KET 16,74 a 
Vasoxyd 38ez08 "Sem ek et ség Ez SE RNS ZS EK 
Mar kKaszt etess ete ateteSNe et KHER NN SB ÚSZNI 
Tea ülzks 190 zet zel ab ez 2 
me Oz kádote nosza (ORVOS see Zs 0,90 c 
Magnesiumoxyd MgO 0,21 a 
teken yoregző el KE 0 zést e e et s 4,58 a 
Natnüúmoxyd Nas attasé tát átt TESTÉNEK 
Chemiailag kötött víz HJO ... 2,58 a 
Hygroscopos viz 0,93"/o Fajsúly 2,436. 


Az anyakőzetből ez a három elemzés meggyőzhet arról, hogy a hegyág 
lehetőleg egynemű alkotású. 

Minden pontján jellemzi azt az aránylag magas, 709/o fölé emelkedő 
siliciumdioxyd-tartalom, minden pontján van kéntartalma, uralkodó benne az 
orthoklas, következtetve minden ponton magas kálitartalmából. 

Hogy a kőzet víztartalmának emelkedésével és fajsúlyának változásá- 
val lazább vagy erősebb összetartó képessége nincs összefüggésben, kitetszik 
ez onnan, hogy a legcsekélyebb chemiailag kötött víztartalmú kőzet a lesznai 
dombról, mely legfehérebb színű és a leglazább, míg ellenben a legnagyobb 
víztartalmú, de az előbbivel majdnem megegyező fajsúlyú, a Vihorlat dél- 
keleti részéről, a legtömörebb. A kettő között áll a közép viztartalmú, de 
a legnagyobb fajsúlyú kőzet a hradeki köbányából való. 

Hogy a víztartalom ebben az esetben nem csak a kaolintól ered, az 
bizonyos ; mert hyalith-tal van különösen a két utóbbi közet imprüágnálva. 

Én úgy képzelem ezt az esetet, hogy a mállásnak indult anyakőzetben 

(4) 


A NAGYMIHÁLYI RHYOLITH-TRACHYTOK ELMÁLLÁSA, 5 


folytonosan képződik az orthoklas rovására kaolin és hyalith, idővel azonban 
valamely már szénsavas alkaliákat oldott, alulról feltóduló forró víz kiisza- 
polja a kőzet rétegeiből a könnyen oldható víztartalmú kovasavat, mely a 
közet egyes pontjain az oldat lehülése alkalmával megdermed. 

Ha a megdermedés helye elég tágas, és az oldat lehülése lassan követ- 
kezik be, úgy dudorok alakjában válik abból ismét mint hyalith a kovasav 
le, ellenkező esetben, ha valamely szorult helyen és rohámosan hül az oldat 
le, úgy az opálképződés jöhet inkább létre. 

Innen lehet az is, hogy az opál rendszerint több fémoxydot tartalmaz, 
jobban szinezve is van, mint a szabadon leváló hyalith. 

Ha a közetnek ez az említett kilugozása fokozatosan előre halad, egy 
ideig a siliciumdioxyd-tartalom csökkenése mellett alább száll a chemiailag 
kötött víztartalma is, de a folyton tartó mállás és újból bekövetkező kiisza- 
polása a víztartalmú kovasavnak, végre magas víztartalmúvá, fehérré és 
egészen lazává teszik a közetet, úgy hogy ezeknek az ismétlődő hatásoknak 
végső eredménye a porczellánföld, melynek magas víztartalma már kizárólag 
a kaolintól ered. 

Az a körülmény is könnyen megmagyarázható, hogy az általam meg- 
vizsgált három anyakőzet közül, daczára annak, hogy azt a legelmállottabb- 
nak tartom, a lesznai dombról való a legmagasabb alkalitartalmat mutatja. 
Ez csak látszólagos, mert az alkalitartalom mellett ennek a közetnek van a 
legmagasabb aluminiumoxyd tartalma is, a mi igen természetes. Ha két 
egyforma elegyet veszünk, melyben az alkotórészek súlyviszonya eredetileg 
egyenlő, és most az egyik. elegyből egy alkotórészt eltávolítunk, abban az 
elegyben minden más alkotórész "/o-os mennyisége szaporodni fog. Ez az 
eset áll itt is fenn. A másik két kőzet ezzel egyenlő összetételű volt, de mivel 
ebből. a víztartalmú kovasav ki van iszapolva, csökkent ugyan a víz és 
. a siliciumdioxyd tartalma, de ezzel szemben növekedett a többi alkotóré- 
szek "9/o-ogs mennyisége. 

Magáról az anyakőzet vizsgálásáról ezeket óhajtottam elmondani, és 
mielőtt a mállás főtermékének, a porczellánföldnek ismertetésére térnék, fel- 
" említem, hogy a közetben előforduló markasit elemzését egy rövid idő mulva 
megtartandó felolvasásom alkalmával leszek bátor közölni, mikor a szomolnoki 
kénkovand bányát szándékozom ismertetni, továbbá, hogy a mállásnak 
egyik melléktermékét az itt külömböző vastagságú rétegek alakjában talál- 
ható opált szintén elemeztem, melynek elemzési adatait a következő tábla 
tünteti fel : 


DÜieumdioxydo5105 Ca Tette S 907076 
Aluminiumoxyd. AlyOz .—- 4 2.89. 
MASOXgY E 6zÜS sz I oszzétezzz ő REMUSZ 
Valóiimöxya Ga0 sás sépesz Ar ua 0983 


Máasnésiumoxyd: MgO si zet atk AZ 0,56-a 
(5) 


6 MURAKÖZY KÁROLY: 


Kalumoxyad 4850 Ft ages at 2,10 9/o 
Chemiailag kötött víz TŐ: BE GE a 9 
Hygroscopos víz 4,029/0 Fajsúly 2,103. 


A megvizsgált opál a közetbe van rétegezve, alul, felül markasit fedi, 
úgy hogy a vizsgálat alá vett példányokat előbb mechanikai erő segítségével, 
majd híg sósavval digerálva megtisztítottam. Amint az elemzés mutatja, 
meglehetős magas a fémoxydok "/o-os mennyisége ebben az opálban, mert az 
69/o-ra emelkedik. Különben az elemzés adatai semmi feltünőt nem 
mutatnak. 

Megkísértettem kovasavsókká átszámítani a bázisokat, a vizet is fém- 
oxydnak tekintve. Ha metasavsók alakjára számítom, úgy az összes bázisok 
normál só alakjában 24,21"9/o kovasav anhydridet vennének igénybe, úgy 
hogy a nyert viszony alapján minden további számítás meddő lenne, hogy 
az opálban előforduló vegyület-alakokra következtessünk. 

Vizsgálataim legérdekesebb pontja az a porczellánföldbánya, mely 
Nagy-Mihálytól északra 1 km távolban fekszik, tehát az átvizsgált hegyág 
délibb felén. 

A bánya SzráRavY AnraL gróf tulajdona, ki 1883 februárius havában 
BaARrus Bonpizsán urat bízta meg, hogy kutassa terjedelmét annak a fehér- 
földnek, mely a nevezett helynek néhány pontján a föld felszínére nyúlik. 

A kutatás megkezdődött, BaRrus úr kilencz ponton végeztetett föld- 
furást, a bánya mai bejárásától a szélrózsa minden irányában. 

Ezek közül a furások közül a bejáró-aknától északra eső három furó- 
lyuk képét a következőleg írja le BARrus úr : 


1-ső furólyuk, a mai lejáró akna helyén. 


1. A pázsit alatt szennyes sárga agyag  --- 20 m 
2 KKAVAGBI e 9 e eve e ANATRES TT SZO, 9 e 0,30 a 
3. Világos szürke kövér agyag --- --- --- 1.00 
Ze POTSZOLLÁT TÓL SETA REKÉNT NNA BOLT 6,00 a 
5. Kénsárga majd kékes színű, kés: agyag  3,00 a 
6. Sárga majd szürke agyag, végre kavics 1,80 a 
A furólyuk mélysége ... ... 14, 10 m. 


2-ik furólyuk az aknától 9 m-re északra. 


1. Sárgás agyag, alul kavics 241 rcsz d LZEÉMÁDASRNBÉT 
2. Kövér Szürkeragyao a 22 zett Et 290 a 
3. Porczellánföld" 42 as szerzed ez MERNE 
4. Kénszürke, homokos agyag...  ...  --- 1,00 a 
A furólyuk mélysége ... ... 11,00 m. 


(6) 


A NAGYMIHÁLYI RHYOLITH-TRACHYTOK ELMÁLLÁSA. 


3 


3-ik furólyuk az aknától 25 m-re északra. 


ÜSÁLSAL AGYAD 1 ezer dug tes ezet I ÉLT á 40.00 na 
2 Szürke agyag; alúl kavics e tés THE 
HILLOLCZOLÁNTOLÁAN ee day ze NEEE e aa lOTA 
4. Kékes szürke kövér agyag ... 0 1,00 a 
5. Ibolya színű kövér agyag EAT eszésot Teg VALAKI 
03. Kékes, kövéragy ad szet os get 2,00 a 
7. Gyengébb porczellánföld ... ZET ÜHŐ 
A furólyuk mélysége .. .. 13,50 m. 


Az összes furások eredménye, hogy a porczellánföld 1—6 m vastagság- 
ban különböző mélységben található. Felette és alatta színes agyagrétegek, 
helyenkint kavicslerakodások vannak. 

Vannak pontok, hol a porczellánföld egymás felett két külön rétegben 
fekszik. Ez, azt hiszem, gyakori eset lehet, mert én magam három megvizs- 
gált telep közül kettőben, itt és Tolna- Váralján találtam ugyan ezt az esetet. 

A furások kedvező eredménye folytán már 1584-ben megnyitották a 
bányát, melyben bányászszák a porczellánföldet. 

Ugyan ebben az évben járt ott Duklából Norm úr, kinek közléseit az 
c Allgemeine österreichische Chemiker und Techniker Zeitungy 1885 már- 
eziusi számából ismerem és mely közleményben szerző azt állítja, hogy a 
porczellánföld 10—209/0 kalit tartalmaz; hogy a telep tenger alatt mállott 
kaolinná és épen azért chlorszag tölti el úgy a bányát, mint a bánya ter- 
meékét. 

Ismertetése annyira eltérő a valótól, hypothesise pedig oly mérvű 
dilettans okoskodásra vall, hogy állításaival e helyen nem tartom szükséges- 
nek bővebben foglalkozni. 

A bánya levegőjére vonatkozólag igen érdekesnek tartom azt, hogy a 
meleg hónapokban a jelenleg még csak gyengén ventilált bányában nem 
lehet dolgozni, mert széndioxyd ömlik oda olyan mennyiségben, hogy a 
" lehatolni akaró bányászt mécsesének kialvása, melyet előre leereszt, figyel- 

mezteti, hogy a levegő oda lent elviselhetetlen. ; 

Folyó évi junius közepén voltam a bányában, a mikor a külső levegő 
hőmérséklete 197 C és a bánya levegőjének hőmérséklete 17 7"C volt. Nem 
éreztem a levegőnek semmi nyomasztó hatását, de BaRrus úr emlitette, hogy 
már melegebb napokban sem lehet a bányába menni. 

Hogy a bánya levegőjéből elemzéshez szükséges tiszta részletet nyer- 
hessek, mert tetszésem szerinti időben oda utazni nem volt alkalmam, szer- 
kesztettem egy igen egyszerű készüléket, melynek segítségével bárki a 
czélnak megfelelő teljesen tisztar gázt foghat fel, akármelyik meg nem köze- 
líthető mély üregből. 

(7) 


8 MURAKÖZY KÁROLY: 


Ez a gázfelfogó edény mintegy 40 mm átmérőjű, 30 cm hosszú üvegcső, 
mely két végén Geislerféle csappal van ellátva. Az egyik csapszárra b csap alatt 
egy üvegszelep van felforrasztva. Használata a következő : Mind a két csapot 
kinyitva a készüléket c szeleppel ellátott végével vizes edénybe 
állítom és a csapon át szíva, az egész készüléket megtöltöm víz- 
zel, ha most, a csapokat nyitva hagyva a készüléket a vízből 
kiemelem, a szelep önsúlyánái fogva is elzárja a készülék alját 
és az megtöltve marad. Zsineget kötve a csap alá, lebocsáthatom 
a készüléket tetszésszerinti mélyre, és mikor a készülék talajt 
ér, c szelep szárára fekszik, mi által a szelep kinyilik, a gázfel- 
fogóból a víz lassan kifolyik és helyébe az üreg levegője tódul. 

10—15 perczig jó a készüléket így az üregben bent hagyni, 
hogy az a víz, mely az edény belső falát megnedvesíti, a bánya 
levegőjében foglalt gázokkal megteljék, azután felhúzzuk a 
készüléket. 

A mint a. talajról felemelem, a szelep megint elcsukja a ké- 
szülék alsó nyilását, úgy hogy abból alulról gáz nem ömölhet ki. 
A felső nyitott csap sem veszélyes, egyrészt mert az ilyen fené- 
ken ülő gázok fajsúlya nagyobb, mint a levegőé, tehát a csapszár 
vékony nyilásán a felhuzás rövid ideje alatt számba vehető meny- 
nyiség ki nem diffundál; másrészt, mert a mély üregek hőmér- 
séklete rendesen alacsonyabb, mint a felső levegő hőmérséklete, 
tehát a gázzal telt edény egy hidegebb helyről folyton melegedő 
térbe jutva, a benne lévő gázok lassan kiterjedve a csapon át ki- 
ömlenek, de a kiömlött rész helyébe levegő nem jöhet. 

Ha a készülék napvilágon van, mind a két csapot elzárjuk 
ég a HEZ fel van fogva. 

Én elsőben arról a jegmagtsbb pontjáról óhajtottam a 
bányának gázt felfogni, a hol már a mécs elpislog, ilyenkor lehet a készü- 
lék alá egy léczre szegezett deszkadarab segítségével mesterséges talajt 
készíteni. 

BARrus úr szívességének köszönhetem, hogy a 14 m mély lejáró-akna 
7-ik méteréből, tehát középmagasságáról ebben a készülékben felfogva gázt 
kaptam, melyet julius hó végével fogtak fel. 

Már ilyen magasan is igen érdekes összetételt mutat a gáz, mint azt 
az elemzési adatok feltüntetik. 


TEL BALA Térfogat 
Térfogat Nyomás Hőmérsék —0onál és 

: köbem mm 09 760 mm ny 
Az elemzés alá vett gáz (nedves) ... 10096 5547 23,7 49.26 
Na (OH) absorbtio után (nedves) ... 6 TAM azza ZA ELEG 
Hydrogén bevitel után (nedves) . 3344 6898 254 81,15 
Explosio után A EL ESETE ZET ina ús GB 25 2ALOEKSSAB 


(8) 


A NAGYMIHÁLYI RHYOLITH-TRACHYTOK ELMÁLLÁSA. 9 


Ezeknek az adatoknak alapján a bányagáz összetétele a következő : 


Nitrogén  ... ... 80,65 9/0 
ÜXYBÉN L-es 15.26 
Széndioxyd ... .. 4094 


Megjegyzem, hogy szénhydrogénekre és szénoxydra is vizsgáltam, de 
nem találtam. 

Kutattam a literatura adatai között, hogy fordul-e hasonló összetételű 
gázelegy valahol elő, mely meg van vizsgálva? Találtam is BUNSEN c(Gaso- 
metrische Methodenv czímű munkájában a 101. lapon egy adatot, mely 
azt mondja, hogy egy casseli barnaszénbánya tárnájából való nehéz levegő 
a következő összetételt mutatja : 


NILrOSgÓnA e ESETE SZzZ [0 
Üxysénm 4 13,80 a 
Széndioxyd -..  -- "283 a 


Mivel ebben az esetben éppen úgy, sőt még inkább, mint az általam 
vizsgált gáznál, eltérő a szabad oxygén és a széndioxyd alakban jelenlévő 
oxygén mennyisége a levegő oxygén tartalmától, azért azt mondja BUNSEN, 
ez a körülmény azt bizonyítja, hogy ilyen esetekben a levegő oxygénje csak 
részben használtatott fel széndioxyd képződésére, a hiányzó rész pedig más 
nem gázalakú oxydátió-termékeket hozott létre. 

Állítását kisérlettel igazolja. Nedves barnaszenet nagy levegőmennyi- 
séggel közös edénybe zárt, és huzamos idő után a szén felett lévő levegőt 
megvizsgálta, mely a következő összetételt mutatta : 


INOG ÉNEK ESZ Ézan0 
ÖOxyBOn Ae 10,21 a 
Széndioxyd -.. --- 744. 


Ha merész akarnék lenni a következtetésekben, úgy a BUNSEN kisérleti 
adataira támaszkodva, saját kisérletemből azt következtethetném, hogy a 
porczellánföldbánya nehéz levegője valamely széntelepről ömlik a bánya 
üregébe. 

Ezt a következtetést azonban fentartom arra az időre, mikor a bánya 
különböző mélységében gyűjtött gázok elemzését bemutathatom, mert jelenleg 
csupán ez az egy adat áll még rendelkezésemre, és hogy a többit beszerezzem, 
a jövő év nyarát kell.bevárni. 

A bánya terméket nyers állapotban teljes elemzéssel nem vizsgáltam 
meg, csak az iszapolt földből végeztem teljes elemzést. 


Hogy így jártam el, oka ennek az, mert találtam az irodalomban több 
(9) i 


10 MURAKÖZY KÁROLY: 


elemzését ennek a földnek, melyek közül kettőt említek fel, az egyiket 
Budapesten KALECSINSZKY úr végezte, a másik Bécsben készült, előttem isme- 
retlen helyen. 


Budapest Bécs 
Siliciumdioxyd S109 ---  --- 51,7"/o 65—50 9/0 
Aluminiumoxyd AlOs ... 30,7 a 20—29 a 
Vasoxyd, magnézia és mész  2,2- 9— 3 u 
Kali és natron Mi 0,35 a IS 


Chemiailag kötött víz HO 13,3 13—16 u 


Az elemzések alapján a földet jó minőségű porczellánföldnek dekla- 
rálják, melyről kisérleti alapon kimutatják, hogy tűzálló, mert 18007 C 
hőmérsékletet eltűr olvadás nélkül. 

Elemzésemet, a gyárilag iszapolt nagymihályi porczellánföldből végez- 
tem a következő eredménynyel : 


OLerümdosyasio, ae aan Es Set AGY 0 
[Attemtadyrraosgyal A TOZ a a sz esd DOJODA 
Vasoxyad ez sttesz Vet Tér 2 170 ER Et EVE SS KLTE 
Caleumoxyadata0k őst ett ee jazttmett Nyomok 
MagnepriumoxydeMg0 se eze szd E E aNyomok 
IKahumoxzálsikó 0 Esetttsérátt ee késő est 0,90 a 
NattümaoxyüeN as 0 MS teát SE Ke ate FEST NKOSOSTSKA 
Chemiailag kötött víz ELO: LAS S7éK 
Hyeroscopos víz 1,23"/0 Fajsúly 2,319. 


Nyert adataimat a Budapesten végzett elemzéssel hasonlíthatom legin- 
kább össze. 

Ha a nyers földből teljes elemzést végezni nem is tartottam szükséges- 
nek, megvizsgáltam azt elmállási fokára nézve a bánya főtárnájából hajtott 
minden melléktárna oldalfalán, vagy végső pontján. 

Az elmállás fokát a már felolvasott és alább közzé tett okszerű elem- 
zésnél követett eljárásom szerint olyan módon állapítottam meg, hogy a 
lemért földet 1307-nál szárítottam, az itt mutatkozó súlyveszteséget mint 
hygroscopos vizet jelzem, azután a földet gyenge vörös izzásnál kihevítve 
meghatároztam ehemiailag kötött víztartalmát, ezt az értéket szoroztam 
7,189-el és a szorzatot fogadtam el a föld kaolintartalmának, vonatkoztatva 
azt a nyers földre. Ilyen módon hat ponton állapítottam meg a föld kaolin- 
tartalmát a következő eredménynyel : 


Az I. melléktárnából. 


ElyetoBcOposíváz tató Meet a átttneezt (900640 
Chemáikötottsyiz tiles tesz ttetseta VIOSÁR 
Kaolintartálómisd£ 204300 ado To Ada 


(10) 


A NAGYMIHÁLYI RHYOLITH-TRACHYTOK ELMÁLLÁSA. 11 


A II. melléktárnából. 


ÉLYÉTOSGODOSYÁZ E: een DSE LOJ3300 
Ghomeskötottevizea sen! szt a a 8,58 a 
Kaolimtartalond azt zs ez S170 


A III. melléktárnából. 


ELYSTOSGODOR VÁZAN SZT 1 sét 6,86 9/o 
Chem" kötött váz ee UE TRKAMEZON 


TA OLTLGATGA LOTA Kö MESE 81,49 a 


A IV. melléktárnából. 


Hyeroscopos víz SZE I áz DD ÁTEETNYT 
Gent kotottovázt iszen ak EEEN 7,58 u 
TE ko KTM KEZI KÖTET etés gő esek ee eszt ÁLL OB) A( 


Az V. melléktárnából. 


ELYOTOSCODOSÁVÁZ ASS e e 6,83 9/o 
GemáN kotott bavzz stee tá e tttt een S E 16788 
Kaolmtartaloni a Ez $0,30 a 


A VI. melléktárnából. 


Hyeroscopos víz SZ lle; vk SA 
Ghemeikotottvázi ee es 9715 
IATA GA LOM NN e SZEREK ESZ Et 


A felsorolt hat meghatározás középértéke és az alkatrészek ingadozása : 


Átlag Ingadozás 
Hyeroscopos víz 8.22 9/o 6,69 "/90—10,33 9/o 
Chem. kötött víz Se .  7,58 a —I1T,17 a 
Kaolintartalom 70,54 a 9450 a —81,49 a. 


Azokból a színes agyagokból, melyek a porczellánföldet alul-felül fedik, 
szintén megvizsgáltam a VI-ik tárna végén egy részletet a porczellánföld 
elett, másikat az alatta fekvő rétegből, az elsőnek 10,54"/o, a másiknak 
11,38 9/o volt a chemiailag kötött víztartalma, mind a kettő igen plastikus, 
eredetileg sárga fehér erekkel átszőtt agyag volt és mind a kettő vörösre égett. 

Ezzel véget értek vizsgálataim, csupán a hradeki köfejtésben talált 
markasitot és a bánya különböző pontján gyűjtendő levegőt óhajtom még 
pótlólag megvizsgálni. 

A tapasztaltak alapján elmondhatom, hogy ez az érdekes hegyág, mely 
minden pontján mállásnak indult, most is folytonos mállás alatt van. 

(11) Í 


je MURAKÖZY KÁROLY: 


A porczellánföldbánya értékes anyaga valószinűleg hasonlóan folyto- 
nos érésben van, a bánya levegőjének szénsavtartalma és a föld állandó 
nedvessége legalább megadják ehhez a szükséges feltételeket. 

De elmondhatom azt is, hogy a hegyág érdekességének teljes képét 
korántsem nyújthattam megejtett vizsgálataimmal, mert valószinű, hogy a 
meg nem vizsgált pontok még megannyi vizsgálatra érdemes anyagot nyújta- 
nak, mindazáltal örömömre szolgál már az a hit is, hogy munkám adatai- 
val hozzá járultam a hegyág bővebb ismertetéséhez. 


II. RESZ. 


A porczellánföldek okszerű elemzése. 


A porczellánföld, mint azt számos ellemzési adat igazolja, főalkotó 
részeit tekintve három vegyület elegye. Minden porczellánföldben van az 
anyakőzet el nem mállott földpátjából több vagy kevesebb, van guarz és van 
kaolin, azaz bázisos víztartalmú aluminiumsilicat. 

Ezeken a vegyületeken kívül a helyi viszonyoktól függ, hogy milyen 
vegyületek lehetnek még alárendeltebb mennyiségben a porczellánföld alkotó 
részel. 

Az említett három fővegyületalaknak egymáshoz való viszonya szabja 
meg a porczellánföld értékét, mire való használhatóságát és befolyásolja 
tűzálló képességét. 

Tagadhatatlan, hogy az alárendelt mennyiségben található elegyrészek, 
a milyen legtöbb esetben a vasoxyd, szintén lényegesen hozzájárul a porczel- 
lán minőségének eldöntéséhez, de az rendesen oly csekély mennyiségben 
fordul elő, hogy a föld jellegén a legtöbb esetben keveset változtat. 

Hogy a porczellánföld alkotó részei közötti súlyviszony mennyire fon- 
tos, kitetszik ez onnan, hogy az olyan elemzést, mely hivatva van ezt a 
súlyviszonyt megállapítani, okszerű vagy ratitonális elemzésnek nevezik. 

Minden ilyen irányban kidolgozott elemzési módszernek közös alapja, 
a külömböző silicatok eltérő oldhatósága a különféle savakban, vagy ugyan- 
annak a savnak töményebb vagy hígabb oldatában. 

Nem lehet szándékom ezen a helyen az összes ilyen irányú módszere- 
ket tüzetesen leírni, csupán felemlítem, hogy a fluorhydrogensav különböző 
töményoldatán kívül leggyakrabban sósav és kénsav nyernek alkalmazást 
nyitott vagy zárt edényben, alacsonyabb vagy magasabb hőmérsékletnél, 
tehát hő, vagy hő és nyomás együttes alkalmazásával. 

Ma legelterjedtebb az ARow által megkezdett úton dolgozó SEGER által 
kieszelt elemzési módszer. 

Ők tömény kénsavat használnak nyilt edényben, eljárásuk a következő : 

(12) 


A NAGYMIHÁLYI RHYOLITH-TRACHYTOK ELMÁLLÁSA, 13 


. A porczellánföld lemért mennyiségét huzamosabb időn át, platina 
csészében főzik töménykénsavval, a kénsav ilyen körülmények között a bázi- 
sos aluminiumsilicatot megbontja, abból siliciumdioxydot választ le, az 
aluminiumot meg mint aluminiumsulfatot feloldja, de feloldja e mellett a 
vas összes mennyiségét és egy csekély részét a porczellánföldben jelen volt 
alkáliáknak. 

Ha a felesleges kénsav elpárologtatása után, a még mindig kénsavtól 
nedves tömeget nagyobb mennyiségű vízzel elegyítjük, szürésre készen áll 
az elegy, és a szürőn átmenő oldatban meghatározhatjuk az aluminiumot. 

A szürőben visszamaradt részlet tartalmazza a földben jelen volt guarz 
és földpát mennyiségén kívül még a bázisos aluminiumsilicatból levált 
kocsonyás kovasavat is, mely utóbbit a két előbbitől elválaszthatjuk, ha az 
elegyet főzzük natriumcarbonát-oldattal, mert ilyen oldható silicattá alakúl 
a frissen levált kovasav. 

Ebből az oldatból szokásos módon sósavval leválaszthatjuk a kovasavat. 

A mindkét műveletnél oldatlan állapotban maradt guarz és földpát 
mennyiségét mérjük, mérés után felnyitjuk, meghatározzuk abból az összes 
siliciumdioxyd és aluminiumoxyd mennyiségét. 

Az összes kioldható rész mennyiségét megtudjuk, ha az anyag eredeti 
mennyiségéből levonjuk a forró kénsav és forró szóda-oldatban oldhatatlan 
részek mennyiségét. 

Az oldható részek tömegét nevezi ARON és SEGER agyagképző-nek 
(Thonsubstanz). 

Az oldatlan állapotban maradt részletből leválasztott aluminiumoxyd 
mennyisége szolgál szerintük számitási alapúl arra nézve, hogy megtudják, 
mennyi volt az eredeti földben a földpát. 

Ezt a mennyiséget orthoklas alakban számítják ki. 

Minden 1 Al,0.-ra vesznek 3,51 S10,-t és a fennmaradó siliciumdioxydra 
mondják, hogy az az eredeti földben mint guarz volt jelen. 

Mindezeket a műveleteket kezdik a 120" C-nál szárított földdel. 

Eltagadhatatlan, hogy ARoN és SEGER elemzési módszere geniális, de, 
: mint minden okszerű elemzési módszer, nem ment hibaforrásoktól. 

Minden sav hatása a teljesen ép silicatokra függ a tömegek viszonyá- 
tól, a hőmérséklettől és az időtől. 

Maga a széndioxyd, mely aránylag gyenge sav, viz jelenlétében az idő 
hosszú tartama alatt tömegéné! fogva a viz közreműködésével milyen, szinte 
hihetetlen hatásokra képes ! 

Hát a kénsav, a megfelelő mennyiségben, ideig és hőfoknál alkal- 
mazva, nem támadhatja-e meg a földpátot is? Ha a teljesen ép ortho- 
klást nem is, de a már elmállott tömegbe zárt részlet kérdés, hogy olyan 
teljesen ép-e? 

Eltekintve az ellenvetésektől, melyek hibaforrások lehetnek, feltevé- 

(13) 


14 MURAKÖZY KÁROLY : 


sektől sem ment az eljárás. Ott van a földpát számítása, és a mi leglénye- 
gesebb, fárasztó nehéz munka után vezet czélhoz. 

ÁRON és SEGER három alkotó részt határoznak meg, tehát a porczellán- 
földekben két vegyületet, melyeknek mindenike ismert test és az agyagkép- 
zőt. Ez a harmadik nem vegyület, mert a víztartalmú bázisos aluminium- 
silicat mellett benne foglaltatik a vasoxyd és az esetleg jelenlévő, ismeretlen 
vegyület alakban oldható alkaliák mennyisége, a mi származhatik valami 
csekély, kénsav által megbontott földpátból is. Szóval definiálni, hogy mi az 
az agyagképző, nem lehet. 

Én rövidebb úton czélhoz vezető és legalább is hasonló pontos okszerű 
elemzési módszert használok, mely csupán számításon alapszik. 

Hogy az összes alkatrészek mennyiségét meghatározzuk, minden 
porczellánföldből elmaradhatatlanul kell teljes elemzést végezni. 

A teljes elemzés adatai szolgálnak nálam alapúl az okszerű elemzés 
adatainak kiszámításához. 

Tudjuk, hogy a porczellánfold alkotó részei guarz, földpát és kaolin. 
A két első nem tartalmaz chemiailag kötött vizet, ellenben a kaolinban van 
13,91 0/9 chemiailag kötött víz, melyet csak 3007 C körül bocsát el. 

Az elemzésre szánt földet 1307-nál szárítom, mérem, azután Bunsen- 
láng felett a vörös izzásnál 20—25 perczig hevítem. Ha a föld izzítás után 
fehér maradt, úgy bizonyosan csak chemiailag kötött vizét veszítette és nem 
tartalmazott szerves anyagokat. Az izzítás által létrejött súlyveszteséget 
chemiailag kötött viznek tekintem. 

Ha megbarnult vagy színt változtatott, keresem az okot, mely a szin- 
változást létre hozta, azután a szinváltozással járó súlyváltozást kipuhatolva 
szokásog módon számításba veszem a víztartalom megállapításánál. Ilyen 
correctiókra van szükség leggyakrabban szerves anyagok, carbonatok vagy 
sulfidok jelenlétében. f 

Azután elvégzem a rendes, az előforduló alkotó részek százalékos meny- 
nyiségét megállapító elemzést. 

A chemiailag kötött víz mennyiségéből kiszámítom a porczellánföld 
kaolintartalmát, A1,O..(Si0,),. 2 H,O képletből kiindulva, mely szerint a kao- 
linban Al,0. — 39,684 9/9, S10, — 46,406 9/9 és a H.0— 13,910 9/o. 

A kaolin felépítésére szükséges aluminiumoxyd mennyiségét levonom 
a teljes elemzésben feltüntetett összes A1l,0., mennyiségéből és az így vissza 
maradt részt veszem alapul a földpát mennyiségének kiszámításánál. 

Mint ARoN és SEGER, én is orthoklas alakban fejezem ki a földpát 
mennyiségét, K,A1,(S10.),.2510,-ból kiindulva, mely képlet szerint ebben a 
vegyületben a K,O — 16,91 9/0o, az Al,Oz— 18.43 90 és a 510, — 64,66 9/. 

A talált vasoxyd mennyiségét minden esetben külön megadom a teljes 
elemzés táblájában feltüntetett értékben. 

(14) 


A NAGYMIHÁLYI RHYOLITH-TRACHYTOK ELMÁLLÁSA. 15 


Ha igy két, illetőleg három vegyület mennyiségével leszámoltam, a 
fennmaradó részt bátran guarznak tekinthetem. 

Hogy ennek az egyszerű számításon alapuló okszerű elemzésnek kez 
nálhatóságát feltüntessem, két elemzés adatait közlöm, az elsőt végezte 
ARON és SEGER," a második az én elemzésem. Mind a két elemzést mind a 
két mód szerint összeállítom, hogy az összehasonlítást megkönnyítsem. 


Az yrieix-i porczgellánföld elemzése ARON és SEGER-től. 


Kénsavval Az agyagképző 
9/0 nem fel- részek 
mennyiség bontható bontható — "/umennyisége 
Siliciumdioxyd sv3 58,39 9229 26.17 47,09 
Aluminiumoxyd.. . .. 27,52 7 49 20,03 36,04 
Vasoxyd 0 és 0,36 —z 0,36 0,64 
Galérümoxny dee est 52 
Magnesiumoxyd . .. 0,41 4.40 1,82 PT 
Kaliumoxyd CR fa 1 atX4 Red BUGYÁT TA 
Natriumoxyd 31- 1. 2,58 
Izzítási veszteség E196 EVA — 7.19 1294 


- —— A felnyitás alapján számította ARON és SEGER az okszerű elemzési 
adatait: 


Agyagképző -.. --- 55,88 
GRTZSESET 90 LEN S 9,95 
 Földpát ez teni 98 


Én pedig a 9/9-os mennyiségeket feltüntető táblázat alapján adom 
meg a számitott okszerű elemzés adatait : 


KA a re KE 51,689 
ÉG AAZES SE Sza s ARABOK 
TÉN táma meg e 38,090 
Másoxydz- Eh a, 10860 


Számitásaimat a következőkben adhatom meg: — 
Tudom, hogy a kaolinban van 13,919/9 chemiailag kötött viz; keresem 
az yrieix-1 porczellánföld kaolin tartalmát : 
ToJo 100 S ZT9:ZNIMNNGNESZESSÍŐSB 


51,689 kaolinban van: 


Aluminiumoxyd .. 20,502 
,Siliciumdioxyd ... HZYTBT 
VIZES ORE Se EAT 


tr Thonindustrie Ztg. 1878. Nr. 13. 
(15) 


16 MURAKÖZY KÁROLY: 


Úgy de az összes aluminiumoxyd mennyiségét ARON és SEGER 27,529/9 -ban 
adja meg, ebből levonom a kaolin alakban jelenlévő 20,502 9/9-ot, marad 
7,02 9, melyről fel kell tennem, hogy orthoklas alakban volt a földben. 

Az orthoklasban van 18,43 9/o aluminiumoxyd : 

18435 100 —/7702x, annen xs 38.09. 


38,09 földpátban van: 


Kaliumoxyd ... .. 6.441 
Aluminiumoxyd 7 ,020 
Siliciumdioxyd  ... 24,629 


A vasoxyd mennyisége adva van, ez — 0,36 9/9. 
Van tehát az yrieix-i porczellánföldben : 


IROK SK OSYK0 
Holdpátssi 38,090 a 
Vasoxyd  -—. 1. " 0360 c a hiányzó rész 


Siliciumdioxyd 9.861 a 


Ha ez a számítás helyes, úgy a megadott értékeit a 9/9-os táblázatnak 
a számitott táblák adataiból ismét össze lehet állítani, péld. a siliciumdi- 
oxyd mennyiségét minden esetben csak számítottam. Tegyünk ezzel kisérletet : 


a kaolinra számítottam...  ... 23,987 9/9 siliciumdioxydot 
Aa TÓldpátta ete séget 24.629 a 
és guarz alakban zs sa 300 


ez összesen  58,477 9/o. 


A százalékos táblázatban 58,399/o van feltüntetve úgy, hogy a diffe- 
rentia nincs egytized százalék. 

Hasonló az eredmény az én elemzésemnél, melyet a nagymihályi por- 
czellánföldből végeztem : 


Kénsavval Az agragképző 


mennyiség ! em fel- részek "/o mennyi- 
9/o bontható bontható sége 

Siliciumdioxyd 91,73. 1425 9/.28.. 4469 
Alta moxya zet st őt88 1576 02 14 38,53 
VASOZ SAS EE 2.47 —- SANT 2,60 
Calciumoxyd — ... ... Nyomok 3 
Magnesiumoxyd sre ( 195 0.26 031 
Kaliumoxyd ez. yásézay JÁNAI ; ú 
Natriumoxyd .. .. 0,61 
Chem, kötött víz... .-- 11,57 — LISSZASGÁBOZ 


(16) 


GESELL SÁNDOR: BARNASZÉN ÉS TŐZEG ÁRVAMEGYÉBEN. 17 


A porczellánföld iszapolva volt, szobában száradt meg, s mielőtt elem- 
zés alá vettem 1309-nál szárítottam állandó súlyig. 

1,23 079 hygroscopos vizet tartalmazott. ARON és SEGER módszere 
szerint számított okszerű elemzés adatai : 


Agyagképző .-.. .. 8286 
ANT és ebéslé ir sét 6,59 
Hólddát zgort z öü0Ss 


A chemiailag kötött vizből kiindulva a 9/o-os mennyiségeket feltüntető 
elemzés adataival a számított okszerű elemzés adatai : 


TES DKGYKTTTAN ESÉS MET oj állke 
(atz et 4288 10,15 
Földpát  ... a SSL 0 
VÁSOZYA KA ESÉS 29 be 


Ezeket az adatokat hasonló módon számítottam, mint azt az yrieix-i 
föld számításánál fel is tüntettem. 

A számított adatok helyességének ellenőrzése végett itt is a számított 
adatokból visszaszámítok a siliciumdioxyd mennyiségére : 


83,18 s. r. kaolinban van — 38,60 s. r. siliciumdioxyd 
4,50 a földpátban van — 291 ua ( 
a differentiából számított — 10,15 x ( 


összesen — 51,66 s. r. azaz 9/9. 


mig a teljes elemzés 51,73 9/0-ot tüntet fel, tehát itt sincs 0,1 9/o eltérés. 

A már közölt elemzésen kívül még két más porczellánföldből végeztem 
és számítottam mind a két módszer szerint okszerű elemzést, azonfelül ellen- 
őrzés czéljából a litteratura adatait is átszámítgattam, és mindezek a szá- 
mitások arról győztek meg, hogy pontos chemiailag kötött vízmeghatározás 
és 9/9-os elemzés mellett felesleges a hosszantartó okszerű elemzési módsze- 

. rekhez folyamodni, mikor egy kis számítás is hasonló, ha nem. jobb ered- 
ményhez vezet. § 


BARNASZÉN ÉS TŐZEG ÁRVAMEGYÉBEN. 
GESELL SÁNDOR-tól. 


Árvamegye közepén, Námesztőó mezővárostól északkeleti és keleti irányban 
egész Gácsországig egy teknő huzódik, melyben harmadkori és alluvial képződések 
lerakódtak. Alapja kárpáti homokkő (magura homokkő), mely a teknő széleit is 
képezi. 

Földtani Közlöny. XXII. köt. 1892, (17) 


t2 


18 GESELL SÁNDOR: BARNASZÉN ÉS TŐZEG ÁRVAMEGYÉBEN. 


A harmadkori képletek csak egyes pontokon, hol t. i. a patakok az allu- 
viumba mélyebben bevágnak, különösen a teknő szélén jönnek napfényre és kékes- 
szürke márgákból állanak, melyek a bécsi teknő agyagához hasonlítanak és 
F oetterle Ferencz cs. kir. bányatanácsos a bécsi birodalmi földtani intézet tagja 
felvételei szerint kövületeket, úgy mint lenyomatokat tartalmaznak. 

Usztya, Trsztena, Lieszek, Csunhova, Lafkó és Vavrecska mellett, északi szélén 
Alsó- és Felső-Lipnicza, Alsó-Zsebricza, Bobro és Oszada környékén. 

Ezen barnaszénlerakodás kevés ingadozással majd vízszintes fekvésben 
mutatkozván, nagy valószinűséggel arra következtethetünk, hogy a teknő belse- 
jében Árvamegyében 100 km-nyi nagyobb területen a szén található lenne. 

A bécsi cs. kir. földtani intézet felvételei és a helyszínén tett észleléseim 
alapján az eddigi feltárt pontokon a szén 0,60, 0,95, 1,26 és 1,6 m vastagságban 
mutatkozott és egy helyen Usztyától délre 2 telepet egymás fölött is láttam. 
Eddig ezen szén nem értékesíttetett és csak Usztya, Lieszek és Csunhova mellett 
régebben kutató míveletek voltak, de egy kimerítő furás általi kutatás, mely az 
előjövetel lapos településénél és nagy kiterjedésénél fogva indokolva lenne, eddig 
még nem eszközöltetett. ; 

A régi kutatások parlagon hevernek, daczára hogy a szén több helyen 
míivelésre méltó és fejtése nem nehéz. 

A. barnaszén minőségét illetőleg ez a cs. kir. bécsi földtani intézet vegymű- 
helyében annak idején eszközölt elemzése nyomán igen használhatónak bizonyult 
és 7"/o átlagos hamutartalom mellett nagyobb tűzelési erőt mutat, mint a 
kemény fa. Megerősíti ezt a m. kir. földtani intézet laboratoriumában legújabban 
eszközölt elemzése, mely szerint tűzképessége 4387 caloria 6,19 hamutartalom 
mellett. 

Magyarországi szenekkel szemben, úgy mint a brennbergi (4259 caloria) 
salgótarjáni (4680) és jeroveczi (4384 caloria), leginkább ez utóbbi horvátországi 
kitünő lignittel hasonlítható össze. 

E barnaszenet, barna vékony rétegzetű márga fedi, mely némely helyeken 
egy méteren alul, más helyeken 6—8 m vastagságban mutatkozik és igen sok 
Cytherina-héjat tartalmaz ; ezen márgára alluvial képződések következnek a Tátra 
főtömzs töredékéből és kárpáti homokkőből állván a terület mélyebb részeit végre 
agyag lerakodások fedik, melyeken kiterjedt tőzeg lerakodások fordulnak elő." 

Ezen tőzeglerakodások 0,60—3 méter vastagok ; a tőzeg kitünő minőségű és 
a nagyban való értékesítését illetőleg úgy mint a barnaszén figyelmet érdemlő tár- 
gyat képez. 


k V. ö. Földtani Közlöny, XVI. köt. 314. 1. 


(18) 


TÁRSULATI ÜGYEK. 19 


TÁRSULATI ÜGYEK. 


A magyarhoni földtani társulat 1892 évi februárius 3-án 
tartott közgyülése. 


Jelen voltak dr. Szabó József elnöklete alatt Böckh János alelnök, dr. 
Schmidt Sándor, dr. Pethő Gyula, dr. Schafarzik Werencz, dr. Ilosvay Lajos, 
dr. Krenner József, Inkey Béla, dr. Szontagh Tamás, dr. Kocsis János, dr. Erős 
Lajos, dr. Braun Gyula, T. Roth Lajos, Gesell Sándor, Kalecsinszky Sándor, 
Kaufmann Kamilló, Petrik Lajos, Legeza Viktor, dr. Szterényi Hugó, Bernáth 
József, Treitz Péter, dr. Fialowszky Lajos, dr. Winkler Lajos, dr. Nuricsán József, 
dr. Muraközy Károly, Hüttl Ernő, Franzenau Ágoston, Loczka József, Zimányi 
Károly, Horváth Zoltán, Mohácsi Pál, Novák Sándor, Semsey Andor, dr. Wagner 
Jenő, Szauer Arnold stb. rendes tagok. Dr. Staub Móricz és dr. Szádeczky Gyula 
titkárok. 

1. Elnök megnyitván az ülést, bemutatja a mult közgyülés hitelesített jegy- 

, zökönyvét és ezen ülés jegyzőkönyvének hitelesítésére felkéri INKEx BÉLA és dr. 
SZONTAGH Tamás urakat. 

2. A közgyülés tárgyaira áttérve dr. Szabó JózsEr a következő elnöki meg- 

nyitó beszédet tartja : 


Tisztelt Közgyűlés ! 


A Magyarhoni Földtani Társulat alapszabályai elrendelik, hogy az év 
elején közgyűlés tartassék, melyben az elmúlt év ugy tudományos mint álta- 
lában kezelési tekintetben ecseteltessék, és a társulati élet jövő évi menete 
körvonaloztassék. Az ügyvezetés a választmányra lévén bízva, arról a jelen- 
tést a társulat első titkára fogja felolvasni. 

Szabadjon nekem a tudományunkat illető külmozgalmakról adni némi 
tájékozást. Erre nézve legfontosabb most is Europa nemzetközi geologiai 
térképének ügye, melyben közreműködnek a magyar geologok is Magyaror- 
szág az általuk megállapított új adatok alapján kidolgozott geologiai térképével, 
melynek kiállítási költségeihez Magyarország kormánya is járul. Valamint a 
mult (1891) évi közgyűlés alkalmával csak azt jelenthettem, hogy az ügy 
nem halad, most még inkább jelenthetem, hogy abban látszólag semmi 
sem történt. 

Ez összefügg azon sejtelmemmel, melyet elnöki beszédemben (1891) 
kifejtettem, hogy t.4. Amerika geologjai meghasonlottak egymás között és a 
geologiai kongresszus ügyeit ugy intézték mint tisztán geologiai nemzetközi 
kongresszust, nem pedig mint olyat, melynek egyuttal feladata Europa tér- 

. képének kiadását megbeszélni. 
(19) 3 94 


20 TÁRSULATI ÜGYEK. 


Washingtonban a térkép-direktorium nem ment el, a térkép és nomen- 
klatura bizottságok nem mentek és így ebből a szempontból a Washington- 
ban tartott nemzetközi geologiai kongresszus sikerültnek nem mondható. 
Ellenben mint c(onventus geologorumv a maga nemében Jó, tanulságos és 
mondhatni nagyszerű volt. 

Tervezve volt ugyanakkor tartani meg az amerikai associatio (for 
advancement of sciences) és az amerikai geologiai társulat ülését is (ez utóbbi 
csak két napon t.i. 1891. augusztus 24., 25.). Ez utóbbin tartottak az 
európai tudósok előadásokat. SrEraNEscu tanár Bukarestből a Dinotherium 
nagy elterjedéséről Romániában beszélt; azonban általános érdekű volt 
Waccorr előadása az alsó silur fosszil halairól Coloradoból. Ezzel ismét ki 
van mutatva, hogy a geologia dogmákat nem tűr. A zoolog és geolog bámulva 
nézték azon szép sorozatát a halpéldányoknak, melyek a Cordillerák alsó 
Silur rétegeiben fedeztettek fel, holott eddig a Devonnal zárattak le, s a Silur 
általában a gerineztelenek periodusának is neveztetett. Ime ezen szokott 
formulázást egerinczesek a Silurban nem léteztek oda kellett volna módo- 
sítani: egerinczesek a Silurban eddig még nem találtattaks. A devoni halak 
őseit is felfedezték, és azok bemutatását mint a Föld annyi pontjáról össze- 
sereglett szaktekintélyek találkozásának méltó megünneplését vették be a 
programmba. Í 

A nemzetközi kongresszus bizonyos kérdéseket tűzött ki, melyek leg- 
inkább Amerika geologiájának szükségleteiből kerültek ki. A tagokkal közölve 
voltak megelőzőleg és azok a megvitatásra felkérettek. 

Az ülések Washingtonban bevégeztetvén, következtek a kirándulások 
s ezek között egy magaslik ki oly módon, hogy az nagyszerűségére nézve 
csakugyan amerikai mértékű, olyan, minőt más kontinens nem is nyújthatna 
jelenleg. Ez azon kirándulás, mely útjába ejtette a Niagara-esest, a nagy 
tavakat s ezek fővárosát Chicagét, innét Dakota alföldjén keresztül a Yel- 
lowstone Park geysirjait, honnét délre a nagy bazalt lapályon le a rSnake 

tiverv völgyén keresztül a nagy Sóstevárosba jutottak. Innét keletnek tartva 

a Wasatch hegylánczon keresztül Colorado virágzó bányavidékét valamint 
a nagy Cannanok legnagyobbikát a Colorado folyóét tekinthették meg. Végre 
Colorado virágzó fővárosában Denverben, hol a geologiai felvételek fiókja 18 
van, a sok érdekes dolgot megtekintvén, visszajöttek az atlanti partokra, 
magokkal hozván felejthetlen benyomásokat. 

A washingtoni kongresszus tárgyalásai, ha meglesznek küldve a meg 
nem jelent, de beiratkozott tagoknak is, majd részleteket közölnek a tudo- 
mányos vitatkozásokról nem kevésbbé, mint arról, hogy a közelebbi kon- 
gresszusra nézve micsoda intézkedés történt. 

3. T. Rorn LaJos tartja emlékbeszédét dr. Hormasw KARoLYy felett. 

Elnök a közgyülés nevében köszönetet mond a nagyon meleg hangon tar- 
tott érdekes megemlékezésért. 

(20) 


TÁRSULATI ÜGYEK. 21 


Öt percznyi szünet után 
4. Dr. SrauB Mónrcz e. titkár felolvasta a következő titkári jelentést : 


[d 


Tisztelt Közgyűlés ! 


Midőn ma hivataloskodásom hatodik évének végén ismét áttekintést nyuj- 
tok társulatunknak a lefolyt 1891-iki évben kifejtett munkálkodásáról és belső 
életéről, a tisztelt közgyűlésre bizom az előadandók meghallgatása után az ítélet 
kimondását. 

Társulatunk kitűzött ezéljának megfelelőleg, tisztelt tagtársaink közül, ha 
nem is számosan, de annál buzgóbban vettek részt a geologia ég melléktudomá- 
nyainak míivelésében. A lefolyt évben tartott hat szakülésünkön és a közgyűlésen 
21 eredeti előadást hallgattunk meg, melyeknek többsége hazánk természeti vi- 
szonyaira vonatkozik, részint pedig általános érdeküek. A geologia és petrografia 
köréből mélyen tisztelt elnökünk 2, dr. SzorraGH Tamás 1, Haravárs Gyura 1, dr. 
BRauw Gyuna 1, dr. ERős Lasos 1, és INkey BÉLA 1 előadást tartottak ; a fizikai 
mineralogia körébe vágó vizsgálataikat előadták Zrmányr KáRnony 2, dr. SCHMIDT 
SÁNDOR 1 előadásban ; a chomiai minerálogiából Loczxka Józser 2 előadást tartott ; 
paleontologiai dolgozatokat mutattak be dr. LöRENrHeY ImRE 1 és e jelentés 
szerzője 2 előadásban. Készségesen nyitottunk továbbá tért szaküléseinken az 
olyan vizsgálatok előadásának, melyek a geologiai kutatások közgazdasági érté- 
kesítésére vonatkoznak. E tekintetben KazrEcsisszky Sánpon 2, dr. MURAKöZY 
KáÁRony 3 és PerRIk LaJos előadását említhetem föl. 

Ez előadások java már megjelent Közlönyünk múlt évi folyamában, mely 
egyáltalában 18 eredeti értekezést, 6 ismertetést és magyar irodalmi rovatában 
54 referatun.ot hozott. E rovat szorgalmatos munkatársainak, dr. SCHMIDT SÁNDOR, 
FRANZENAU ÁGosr, Doczka JózseFr, dr. SCHAFARZIK FERENCZ, KALECSINSZKY SÁNDOR, 
dr. Pgrmics GyöRgY és dr. LÖRENTHEY IMRE tagtárs uraknak e helyen is őszinte 
köszönetet mondok. 

A közlönyön kívül a m. kir. Földtani Intézet kiadványait is vettük és pedig 
ez évben különös bőségben. Mindenek előtt kell említenem az intézet évi jelenté- 
sét 1890-ről, mely 163 lapra terjed és tisztelt tagtársaink, a kir. intézet tagjainak 
következő érdekes szakjelentéseit foglalja magában. T. Rorn Lasos Stájerlak- Anina 
közvetlen környékét tanulmányozta; GESELL SáspoR a nagybányai érczbánya 
területet vette föl bányageologiai szempontból; Harzavárs Gyurna fölvette az Ara- 
nyos hegység ÉK-i részét; dr. SCHAFARZIK FeREwxcz Orsova környékén folytatta 
geologiai fölvételét; dr. Szorragm Tamás a Maros jobb felén Soborsin és Baja 
környékén volt geologiai fölvételekkel elfoglalva; dr. Posewixz Trvapan ismét, 
mint a megelőző években a Tisza vidékén, Rahó és Trebusa községek között geo- 
logizált és dr. PRimics GyörGy, mint az intézet megbizottja, a Bihar hegység északi 
felében tett részletes geologiai fölvételeket. 

E terjedelmes és számos megfigyelést tartalmazó jelentésen kívül még a m. 
kir. földtani intézet évkönyve IX-ik kötetének négy füzetét kaptuk, melyek mind- 
egyike érdekes tartalmánál fogva figyelemre méltó. Bennök HAravárs GYULA a 
szegedi két artézi kút furásának tudományos eredményét közli; Wersz TáDp£i meg- 
ismerteti az erdélyrészi bányászatot és végre Mxczisskr Kázmét és dr. STAUB 

(21) ? 


99 TÁRSULATI ÜGYEK. 


Móxrcz a Radács mellett talált növényekkel foglalkoznak, melyek a Kárpát homokkő 
stratigrafiai ismeretéhez hivatva lesznek figyelemre méltó adatokat szolgáltatni. 

Az említett kiadványok igaz csak egy részét tüntetik föl királyi intézetünk 
kitünő tevékenységének, mely még jobban domborodik ki, ha a tisztelt tagtár- 
saink Közlönyünk a kir. intézet hivatalos közleményeinek fentartott rovatában 
foglaltakra emlékeznek és sajnálom, hogy intézetünk kellő méltatásába most nem 
bocsátkozhatom, ezt az egy megjegyzést azonban hivatva érzem magamat épen 
a tudomány érdekében koczkáztatni, és ez arra vonatkozik, hogy kir. intézetünk 
kibővítése, személyzetének szaporítása és új helyiségbe való áthelyeztetése most 
már égető szükség, mert félő, hogy a mostani állapot további fennmaradása mel- 
lett intézetünk igen tisztelt tagjai a geologia tudományos mívelésével többé alig 
foglalkozhatnának oly behatóan, a mint ez fölötte kivánatos. 

Tagtársaink a lefolyt évben tagdíjuk fejében 48 ívet 16 táblával kaptak, 
mi, azt hiszem, nem eléggé megbecsülendő kedvezmény. 

Selmeczbányai tagtársaink a lefolyt évben csak két szakülést tartottak, 
melyeket azonban PEracny FEeRENcz ca Grünertelér és mélyműveleteis és LIT- 
SCHAUER [aJos ra fémes ásványok telepeinek éreczesülési viszonyais ezímű elő- 
adásai tettek érdekesekké. i 

Társulatunk földrengési bizottsága is serényen munkálkodott. BERNÁTH 
JÓZSEF és KALECSINSZKY SÁNDOR tagtárs urakat, kik több ízben tettek a bizottság- 
nak hasznos szolgálatot, a választmány e bizottság tagjaivá is választotta. A bi- 
zottság továbbá 10 darab Lepsius-féle seismometert vásárolt és ezeket több 
hazai intézet rendelkezésére bocsátotta ; Közlönyünk pedig legközelebb a bizottság 
buzgó előadójának, dr. SCHAFARZIK FERENCZ tagtárs úr tollából kimerítő jelentést 
fog hozni. 

Térképbizottságunk rendkívül sajnálja, hogy az idei közgyűlést sem örven- 
deztetheti meg hazánk geologiai térképével, melyet már annyira várunk; de a 
munka, melynek véghez vitelére nem minden kéz van hivatva, egy szerencsétlen 
kísérlet után valahára oda került, hol létre jövetelét most már biztosra vehetjük. 
A m. kir. földtani intézét tisztelt tagjai ugyanis Bökcn JÁnos igazgató úrral élén 
már hozzá fogtak a szinalap rajzolásához és a munka most már annyira halad, 
hogy nem tévedek, midőn megigérem, hogy a jövő közgyűlés alkalmával hazai 
geologiai irodalmunk egy becses munkával gazdagabb lesz. A kinek alkalma van azt 
látni, hogy mennyi fáradsággal, mennyi idővesztegetéssel jár e szinalap rajzolása és 
hogy mennyi figyelmet és gondot követel az illetőtől, az velem együtt már ma is 
őszinte köszönetet fog mondani királyi intézetünk tisztelt tisztikarának ama 
készségeért, melylyel e munkát elvállalták. 

E térkép, ha majd a nyilvánosságra kerül, Közlönyünkkel egyetemben leg- 
hívebb tolmácsai lesznek a hazában meg a külföldön a magyar geologusok tudo- 
mányos inűködésének; noha már most is a szélrózsa minden táján tudomást 
vesznek mirólunk. A lefolyt évben az Északamerikai Egyesült államokban, Scran- 
tonban megjelenő a 7 he Colliery Töngineers ; a Romában kiadott aRassegnav és az 
Országos Gazdasági Egyesület eKözteleks czímű közlönyének szerkesztőségei ; 
továbbá a sckleswig- holsteini természettudományi egyesület és a Sydney-i (Ausztrá- 
liában) ae(reological Survey ajánlották nekünk föl a csereviszonyt, úgy hogy a 

(22) 


TÁRSULATI ÜGYEK. gő 


lefolyt évben 164. bel- és külföldi társulat kapta a Földtani Közlönyt, mely tehát 
Afrikát kivéve, minden kontinens tudományos könyvtáraiban található. 

Ily körülmények között csak az sajnálandó, hogy tagtársaink száma még 
mindig megcsappan. A lefolyt évben 27 tagtárs hagyta el sorainkat és minthogy 
csak 17-en, köztük egy örökítő léptek társulatunk kötelékébe, a veszteség nem 
kevesebb mint 10 tag. Tízen bejelentették kilépésüket, hatot az alapszabályok 
értelmében kellett kitörölni ; a többi tizenegyet elragadta a halál. 

A sort megnyitotta gróf Csáky LÁszró pártoló tag, kiben hazánk kitünő 
fiainak egyike szállott sírba. Már 20 éves korában működött a közügyek terén, 
megkezdvén szereplését 1842-ben mint Trencsénmegye tiszteletbeli aljegyzője 
és élte utolsó leheletéig szolgálta hazáját. Két ízben volt reá a halálítélet ki- 
mondva, de mint a király belső titkos tamácsosa fejezte be munkás életét, mely 
nemcsak a politikának volt szentelve. Kertészeti egyesületünk gyászolja benne 
érdemdús elnökét és számos egyéb közhasznú egylet buzgó tagját. Igazat mon- 
dott a képviselőház elnöke, midőn az 1591. januárius 20-án tartott ülésben a 
következőt nyilvánította az elhunytról : vAz utolsó perczig, míg csak fizikai ereje 
engedte, mindenkor teljesítette kötelességét, példát adva mind azoknak, kik a 
hazát igazán szolgálni akarják) . 

A lefolyt évben elhunyt aristokraták közül gróf Axpgássy MAxő-t is tisztel- 
hettük pártoló tagunk gyanánt. A nemes gróf vivmányait nem annyira a politika 
terén, bár ezen is eredménynyel működött, kereste, hanem azok közé tartozott, kik 
az élet fényoldalát megértvén, anyagi helyzetüket annak élvezésére is használták 
föl. A szabadságharczban is részt vett és mint menekült beutazta Khinát és In- 
diát, mely utazását az 50-es évek elején pompásan illusztrált könyvben leírta ; 
krasznahorkai kastélyában pedig képek és régi műtárgyakból álló fejedelmi mu- 
zeumot gyüjtött öszg. cMegtestesült példája volt annak, azt írták róla halála 
után, hogy a magyar mágnásoknak nem kell szükségképen vagyonapasztással 
fejteni ki a főuri fényt és alig volt még magyar mágnás, akiben annyi gyakorlati 
érzék és vállalkozási energia lakott volna a praktikus eszmék terén, mint volt gróf 
Andrássy Manó. 

És a nemes mágnás nyomdokaiba lépett arisztokratiánk egy fiatal, fájdalom 
nagyon is korán elhunyt tagja. Ez ifj. Barrmyány Géza, kit a végzet vitt idő előtt 
a tátongó sírba. Nagy művelője és barátja volt a természettudományoknak és 
fölkentje az ábrázoló művészetnek, mi neki kiváló szerepet juttatott hazai mű- 
vészeink vezető köreiben. - 3 

A sorban gróf Csáky László-t követte drága és felejthetlen tagtársunk: dr. 
HoFrManw Kánrotnyx. A tisztelt közgyűlés ép most hallgatta meg az elhunyt legrégibb 
munka- és hivataltársai egyikének kegyeletes szózatát, melyhez én, kit az 
elhunyt megtisztelő barátságával kitüntetett, a panasz keservén kívül mitsem 
tehetek. 

WIESNER AporF régi tagtársunk emléke is áll még előttünk. Hosszú, becsü- 
letes szolgálat után, melyet Selmeczbányán egy -magántársulatnál teljesített, a 
fővárosba jött családja körébe, hogy itt még a nyugalom egynehány évét élvezze. 
Azóta szaküléseink buzgó látogatója volt és a legzordabb idő sem tudta vissza- 
tartoztatni attól, hogy pénztárvizsgálói tisztjének megfeleljen. 


(23) 


94 TÁRSULATI ÜGYEK. 


Ötvenhárom évi lelkészkedés után és szerény állásban, mint a budapesti 
szt. Rókus kórház plébánosa hunyt el a leghazafiasabb papoknak egyike: DÉRY 
Minány, kit pusztán a hazaszeretet vitt társulatunk körébe abban az időben, 
midőn a szakemberek tudományára ép oly nagy szükség volt, mint a nem szak- 
emberek filléreire. A lelkes pap élete utolsó perczéig teljesítette az önkényt elvál- 
lalt kötelességet. 

A tagtársak e kategoriájába tartozott dr. EISSEN EDE orvos is, ki szintén 
régóta társulatunk buzgó tagja volt; ilyen volt Husz Samu örökítő tagtársunk s a 
volt osztrák-magyar állam vasút társaság bányafőmérnöke is ; továbbá De Appa 
Sánxpon, m. kir. főbányatanácsos, ki a bányászat terén az évek hosszú során át 
működött és érdemeinek jeléül nemcsak kormányunk, hanem polgártársai részé- 
ről 18 a legkülönbözőbb elismerésekben részesült és végre dr. LUTTER NÁNDOR, a 
hazánkban széltében ismeretes jeles tanférfiú. Mint a piarista tanítórend tagja 
korán kezdett tanítással foglalkozni és már 1859 óta vezérszerep jutott neki a 
hazai közoktatás ügyében. : ; 

Még egy elhunyt külföldi tagtársról is kell megemlékeznem : BoRNscHEaG 
Kenezszrény bányaigazgatóról, kivel első phytopaleontologiai gyűjtő utam alkal- 
mával a Baranyában, mint a Viktoria bányatársulat igazgatójával megismerked- 
tem. Hz idő óta a magyar geologia őszinte barátja maradt, még akkor is, midőn a 
sors ismét kivezette hazánkból. Áldás legyen elhunytjaink emlékére ! 

Midőn így sorainkat ritkulni látjuk, komoly aggodalom foghat el; de tisz- 
telt közgyűlés, tudományos ambitiónk e miatt nem fog alább hagyni, ha számunk 
apadna, is. Ha meggondoljuk azt, hogy egy oly országban, mely a geologiai kutatá- 
sok klasszikus földjének mondható, hogy az olasz geologiai társulat (Societa (Geo- 
logica Italiana) 1888-ban csak 219 rendes tagot számlált ; akkor ennek ellenében 
fölhozhatok társulatunk 1891-ik évi tagnévjegyzékéből 402 tagot, kik között 
372 örökítő vagy rendes tag. 

Ezzel végére jutottam hivatalos jelentésemnek, melynek utolsó sorait a 
hála kifejezésének akarom szentelni. Hálával tartozunk hazánk törvényhozó tes- 
tületének, mely a lefolyt évben is részesített az országos segélyben ; hálával magas 
pártfogónknak, herczeg EszrERHázv Mrixrós-nak, kinek évi adománya még most 
is ép úgy szolgál társulatunknak javára, mint annak működésének első éveiben ; 
hálával a m. tud. akadémiának, mely összejöveteleinket elősegíti és földrengési 
bizottságunkat anyagilag is támogatja ; hálával az első cs. kir. szab. Dunagőzhajó- 
társulatnak a lefolyt évben is engedélyezett szabadjegyért; hálával Böckm János 
tisztelt alelnökünknek, ki írói tiszteletdíját önzetlenül átengedte 1891. évi forgó 
tőkénk szaporítására és dr. WAGNER JEső tagtárs úrnak, ki a lefolyt évben tagdíjá- 
nak ötszörösét fizette le társulatunk javára és végül személyesen is mondok hálát 
a mélyen tisztelt közgyűlésnek, hogy igaz, sok munkával és sok gonddal járó, de 
megtisztelő tisztségemben hat éven át meghagytak és a bizalmat növelték azzal, 
hogy Czasyuga Jozser érdemes pénztárosunk távozása után a nagy felelőséggel 
járó pénztárosi teendőkkel is megbíztak. Midőn mindezekért őszinte hálát mon- 
dok, kötelességet vélek még teljesíteni, midőn megkérem, hogy ma tisztújító 
közgyűlésünk alkalmával válaszszák azt, kitől a titkári teendők még sikeresebb 
teljesítését elvárhatják. 

(24) 


TÁRSULATI ÜGYEK. 95 


5. KALECSINSZRY SÁNDOR vál. tag indítványozza, hogy a tárgysorozattól eltérve 
ejtessék most meg a választás. 

A közgyülés elfogadja az indítványt, mire az elnök a szavazatszedő és ösz- 
szeszámoló bizottságba elnökül Kaurmawnw Kaminzó-t, tagokúl pedig HALAVÁTS 
GyULA és dr. ERős LaJos urakat kérvén föl, a szavazásra 10 percznyi szünetet rendel. 

6. A szünet után az elnök ismét megnyitván az ülést, a titkári jelentésből 
kifolyó következő indítványokat teszi : 

a.) Mondjon a közgyülés köszönetet a vallás- és közoktatási miniszter úr ő 
nagyméltóságának azért, hogy költségvetésébe felvette az 1000 frtnyi évi segélye- 
zését társulatunknak ; 

b) Galanthai Herczeg Eszterházy Miklósnak a 420 frtnyi évi adományért ; 

c) a m. tud. Akadémiának az ülésterem átengedéseért ; 

d) a cs. kir. Duna-Gőzhajózási- Társulatnak a szabadjegyért és 

e ) Böckn JÁnos alelnöknek adományáért. Í 

A közgyülés mind az öt indítványra egyhangulag megszavazza a köszönetet. 

7. Dr. SrauB MóniIcz e. titkár és h. pénztáros bemutatja az 1891. évi 
számadásokra és pénztárkezelésre vonatkozó pénztárvizsgálati jelentést, mely 
tudomásúl vétetett. 

8. Ezzel kapcsolatban bemutatja dr. Sraus MóRrcz e. titkár az 1891 évi 
pénztári forgalomról való jelentését. 


Cd 


PÉNZTÁRI JELENTÉS 


a magyarhoni földtani társulat 1891-ik évi pénztári forgalmáról, pénztárának és vagyo- 
nának állásáról az 1891-ik év deczember hó 31-én. 


I. A forgó tőke 1891 évi bevételei és kiadásai, 
összehasonlítva az előirányzattal. 


a) Bevétel : 


Előirányozva lett Tényleges bevétel 


1891-re 1891-ben 

1. Pénztári maradék 1890-ről  ... -.. ... ... 183írt29kr.  183írt 29 kr. 
9. Herczeg EszTERHÁZY Mikrós évi adománya 

VSJOLSEBI 2 Zep Re S ca 4.20 ét 490 a — a 
3. Herczeg EszretHázY MixLós évi adománya 

ESET OzS e aZ ea za B 2 — a -— A JÁ DI ESÉS 
4. Országossegély  ... ... . ds szk LODD ua — e. 100085 a 
HÁADIGVÁNYOK eses, kepi g — a — a 100 a — a 
6. Alapítványi kamatok. . Té re" ke € 590 a — e 525. tt — e 
7. Takarékpénztári kamatok Sa SARA 15 a — 9 33 a 42 a 
SAO: hátralékok: , e OSAN ezé r4zo az tősze zak aa A 71 -a — a 


[d 


! Az ő Herczegsége által adományozott évi járulék évenkint deczember hónapban 
szokott kintalványoztatni ; és csak most tudtuk meg azt, hogy a kiutalványozás mindig 
a. folyó évre szól. Ez okból ez összeg idei pénztári kimutatásunkban kétszer szerepel. 

(25) 


296 TÁRSULATI ÜGYEK. 
1891-re 

9" Ragdíjalk s SOM Stone kezet a JOETN ESETE NEE MEL SSV ÁR Bssea Kő 
TO TASATJAK ÜS9DETOT A ED 1 ALATAKKE ERSTE TR KSE E 10 
11. Selmeczbányai fiókegyesület járók kap gap 105 a — a 
12. Előfizetések 1891-re e gegb b sé Lé JA LÜL ze 
T2RőNzetésekÜS92-re őt sa MEZETN ÉRTE TSN AZA RSS tt 
14. Oklevéldíjak 190 14 SY ARÉNA EE TS Ut Ek 
15. Eladott kiadványok — ... --. zést tése 15 a — a 
tőaMeéstérült postaköltsége 5 tát EZT TEO SSE KESZ 
tgáRendkivültdbeyételeik esett eteti SátátEsesimESÉ SEEN 


1. Az 1890 évről áthozatott , 
. Porodai dr. KRapoport Arnot 


. Földtami Közlöny 
. Mam. HRöldítama Intézet Év 


ÖzsE 3878 frt 29 kr. 


b) Kiadás. 


Jelentésének 
különlenyomatai .. ... "ate 


. Tisztviselők tiszteletdíja BAN JAS zs 
. Irnok jutalomdíja sz SE táe veg kél 

. Szolgák fizetése és dr us Úsz AE tt 
. Postaköltségek a szé2 

. Oklevelek kiállítása és egy éb ny omtatv ány ok 
. Iroda- és vegyes költségek azon get 

. Alaptőkéhez csatoltatott e Jat EA tedd 
. Előre nem látott költségek ME sét 


170 
700 
50 


9715 


175 
70 
50 


DAHL kt 
€ — € 
ű sa a 
(( s (( 
( — 
W "—  K 
é.5 szett 
( — € 
0 We KA 
(( 9 9 (( 


38 


Összeg 3878 frt 29 kr 


Levonván a bevételekből 

a kiadásokat .. --- Lét 

és Eszterházy hg. 1891-re kétszer . elköny- 
velt évi adományát .. 


420 


4486 frt 75 kr. 
3992 c 63 a 


[sei d 


marad pénztári fölösleg u egejteés 


G74frt12 kr." 


II. Az alaptőke állása 1891 végén. 


Értékpapir 


örökítő tagdíja sze 
ő Örökítő díj után eső kamatok ... GEO G 
DATOTSÓ tőkéből MESE TES NEE (ge e 
. Vásáiolt értékpapir --- 100 c — a 


Összesen... — 10.000 frt sziki. 


Ebből levonandó a vásárolt ér- 


tékpapir ára ... 8 — a — a 
Az alaptőke tényleges állása 1891 
VÖSÓN s kéz E fear 10000 frt—— kis 


2: Dr. WAGNER JENŐ tagtárs úr adománya. 


9900 írt — kr. 


Készpénz 


8 Írt 78 kr. 


(00 4 — ek 
TD St 


9 bd ét 


eszi 4 A szzző, 4) 


3392 frt 63 kr. 


Kötelezvény 


500 frt — kr. 


ma ma ma ma 


1 


39 frt 43 kr. 


103 c 65 a 


98 Írt 78 kr. 


Az alaptóke ezek szerint az 1890 évhez képest 120 forinttal szaporodott. 


Előirányozva lett Tényleges bevétel 


1891-ben 
1283 Írt 93 kr. 
30 ZS 
1 90 zzz tt 
188 c 95 c 
22 A 
ZÁSNC KET 
18 a 42 a 
7 a Tag 
25 CW 
G ft 75kes 
1993 írt 30 kr. 
143 a 90 a 
7ÁDDE e 
15 c — a 
178 a 44 a 
TS7ET EÁ A 
27 EVESÜKK 
64 c 01 a 
TDZGNEK 
30 a 


500 frt — kr. 


3 Hz összeg meg van terhelve a Földtani Közlöny XXI. kötete utolsó füzetének 


kiállítása költségeivel. 


(26) 


TÁRSULATI ÜGYEK. 97 


III. A társulat vagyonának állása 1891 végén : 


ürtékpapívokban e 2 2 0022. [I.J0O00Mt— kr. 
Kötelezvényekben. 2.  --- ---  --- 500 a — u 
Az alaptőke pénzkészlete 0... DJS0 78" A 
A forgó tőke pénzkészlete. aA ee 1094. a 12 a 
A térképalap 0... 2 . ád sstaéő 1425 a — a 


Összesen. 13,047 frt 90 kr. 


, 


Kelt Budapesten, 1891 deczember hó 31-én. 


Dr. ILosvav [sos s. k. Dr. SrauB Mónucz, 


BERNÁTH JÓZSEF s. k. első titkár és h. pénztáros. 
mint pénztárvizsgálók. 


A 674 frt. 12 kr pénztári fölöslegre vonatkozólag az előadó a választmány 
határozatából indítványozza, hogy abból 400 frt az alaptőkéhez csatoltassék. 

Dr. SCHMIDT SÁNDOR vál. tag a választmány határozatával szemben azt in- 
dítványozza, hogy ezen összeg a társulat tudományos czéljaira, így pályakérdés 
kitűzésére fordíttassék, mert sokkal fontosabbnak tartja a tudományos munkássá- 
got, mint a pénzszerzést. Felemlíti, hogy a társulat tudományos kutatásokra már 
régóta semmit sem áldozhat. 

Dr. Pernó Gyuta a társulat történelméből idéz és ezekre hivatkozva figyel- 
meztet, hogy lehetnek sanyarubb idők, a mikor nagyon jól fog esni, ha a társulat 
rendelkezik egy kis tőkével. A kutat: ások a jelenben élénken folynak a társulat 
anyagi segélyezése nélkül 18. 

Dr. Srau8 Móxgrcz mondja, hogy minden erejéből iparkodott megtakarítani 
a társulat jövedelméből, hogy később legyen mit kiadni, nem pedig most, amint azt 
dr. SCHMIDT SÁNDOR tagtárs ohajtaná. Figyelmeztet arra, hogy a társulat Magyar- 
ország geologiai térképének kiadásával lényeges szolgálatot tesz a közérdekeknek 
és ha az e térképre fordított költség visszakerül, a mint azt biztosan reméli, a 
társulatnak hasonló vállalatra, akár pályakérdésre, akár megbizásra elég tekinté- 
lyes összeg fog rendelkezésére állani. Pályakérdéseket, melyek egyes személyeknek 
vannak kitűzve, nem tart czélravezetőknek. 

Dr. ScHmipT SánpoR ismételve kéri, hogy a kutatások pénze maradjon meg 
a kutatásoknak. A vagyont alapító tagok szerzése által tartja szaporítandónak. 

Elnök szavazásra bocsátja a dolgot, a melynek eredménye az, hogy 20 sza- 
vazattal 12 ellenében a közgyülés elfogadja a választmány indítványát, amely 
szerint 400 frt az alaptőkéhez csatolandó. 


9. Elnök felkéri pénztárvizsgálókúl az 1892-ik évre BERNÁTH JózsEr-et, 
Irosvax LaJos és SCHAFARZIK FERENCZ tagtárs urakat. 
10. Az e. titkár előterjeszti az 1892 évi költségvetést, mely észrevétel nélkül 
elfogadtatott. 
; Pénztári előirányzat 1892-re. 


a) Bevételek. 


1. Pénztári áthozat 1891-ről  ... JTA et e20kes 
2. Hg. EszTeRHÁZY MIKIós évi adománya 1892-re 420 a 
0 Országos BODÓLYAN éa Moss belll desk 1000 a — 4 
4. Alapítványi STER É le sé, Lori 5.ELÁTAK ÉLNÉ HAD ( — a 
5. Takarékpénztári kamatok  .-- 0... .2- 90 ( — a 
6. Tagdíj-hátralékok sál ezi ba szeráf téttel 90 a — a 
7. Tagdíjak 1892-re ... 4 c 13004 — a 
S. Belmeczbányai fiókegyesület jár uléka  ... 1104 — a 
GYE OTÓSBT eve VS ALTE NN AL DŐÖ Te EZÉ 4 


27) 


19 
O 


( TÁRSULATI ÜGYEK. 


TOSOKkTGyéldHak e. éz ez aeak eset Re AA ES 20 frt — kr. 
11. Eladott kiadványok... . KEN ágvlt B. ezt KÉK NET t e Ea 
12. Megtérült postaköltség a 4 AGE Szaló Se 


Összesen ... 3932 frt 19 kr. 


b) Kiadások: 
tRöldtani Közlöny eses ess Ta LEDAZÜ Tr — kis 
9 M. kir. földt. intézet Évi Jelentésének külön- 


lenyomatai ...  -- li [ELT ed SO Ezek Gá V 170. 4 — a 

3. Tisztviselők t tiszteletdíja i 128 e JAOD ak sé 
4. Irnok jutalomdíja det szén et Es 95 a — a 
5. Szolgák fizetése és jutalomdíja E 180 4 — 4 
6. Postaköltségek. . okt ZÉ ey TROT REG 
7. Oklevelek kiállítása és egy éb nyomtatvány ok HO ai Z1g 
S. [roda- és vegyes IKölíigé ere lez ette BE GDI Kt 
9. Térképalaphoz .. . ESYLTTÁR AY d 100 c -— ua 
10. Előre nem látott kiadások heg TAK  evbb OZ ZAABK 
Összesen ... 3932frt 12 kr. 


Dr. SrauB Mónucz, 
első titkár. 

11. E. titkár jelenti, hogy a választmány két külföldi szakembert ajánl 
levelező tagokúl, az egyik Corwenrz Hucó tanár és a nyugotporoszországi mu- 
zeum igazgatója Danzigban ; 

a másik STEvENsoN Jonws a geologia tanára és az amerikai geologiai társulat 
alelnöke New-Yorkban. A közgyülés egyhangulag levelező tagokká választja az 
ajánlott két tudóst. 

12. Elnök a maga és a tisztviselők nevében megköszönvén a társulat bizal- 
mát, visszalép a tisztviselőkkel együtt. Korelnökké Szmsey Awxpok-t, korjegyzővé 
Hongvárn Zonrán t kéri fel a közgyülés az új választás eredményének kihirdetéséig. 

13. Haravárs Gyura mint a szavazatszedő bizottság tagja előterjeszti a 
szavazás eredményét, mely szerint az 1892—1894 trienniumra a tisztviselő kar a 
következő tagokból áll : 

Elnök: Dr. Szabó József. 
Alelnök: Böckh János. 
Első titkár és pénztáros : Dr. Staub Móricz ; másodtitkár : Zimányi Károly. 


Választmányi tagok : 
Halaváts Gyula, dr. Ilosvay Lajos, Kalecsinszky Sándor, Krenner J. Sándor, 


Lóczy Lajos, dr. Pethő Gyula, Petrik Lajos, T. Roth Lajos, dr. Schafarzik 
Ferencz, dr. Schmidt Sándor, Semsey Andor, dr. Szontagh Tamás. 


A közgyűlés éljenzéssel veszi tudomásúl a választás eredményét ; mire 

14. Dr. Szazó Józser ismét elfoglalja az elnöki széket, saját és tiszttársainak 
nevében köszönetet mond a megválasztásért és egyszersmind azt az indítványt 
teszi, hogy az elnökválasztásban oly módon történjék módosítás, mely szerint 
évenkint más-más tagtárs kerüljön az elnöki székbe. 

15. Az elnök berekeszti az ülést. 

Kelt Budapesten, 1892. februárius hó 3-án. 

Jegyezte : 
Dr, Száprozky Gyura, másodtitkár. 
(25) 


TÁRSULATI - ÜGYEK, 99 


I. SZAKÜLÉS 1892 JANUARIUS HÓ 183-ÁN., 
Elnök : Dr. SzaBó JÓZSEF. 


Az e. titkár jelenti, hogy a társulat legrégibb tagjainak egyike, dr. LUTTER 

Nánpox, kir. tanácsos és tankerületi főigazgató 1891. deczember 30-án elhunyt. 

Rendes tagságra ajánlja : 

Dr. WISKLER [Lagos urat, egyetemi asszisztens Budapesten, Loczka JÓZSEF Tr. t. 

Előadások : 

1. INkey BÉLA a m. kir. Földtani Intézet első agronom-geologiai fölvétele gyanánt 
bemutatja vSzt-Lórincz (Búdapest mellett) vidékének talajtérképétv és ennek 
magyarázata alkalmával kifejti a talajvizsgálat és az agronomiai térképezés 
módszerét és czélját. 

Elnök örömét fejezi ki, hogy a geologiai kutatások ezen neme is megindult 
hazánkban, egyúttal fölhivja a figyelmet a homoknak különféleségére. A guarz 
mellett földpátok és csillámok, sőt gráriát szemek is fordulnak elő benne. Alkotó- 
részeinek pontosabb vizsgálata által a formatio fölismeréséhez is juthatnánk. 
Az agyag külömböző fajtáinak elnevezésén ajánlatosnak tartja a franczia nomen- 
claturát minta gyanánt. 

2. Haravárs Gyura bemutatja a krassó-szörény megyei a Királykegye mellett gyűj- 

tött pontuskori faunát, , melyből egy új fajt, a Cardium (Adacna) Semseyi-t írja le. 

Az előadó Congeria rhomboidea-színt név alatt egy felső pontusi színtájat 

ismertet, mely eddig csak Magyarország déli vidékeiről, a krassó-szörényi és a 

Mecsek hegységet környező dombvidékről valamint Zágráb környékéről ismeretes. 

FRANZENAU ÁGOSTON a cBrádi nagy termés-arany leletróls értekezett. Ezt a 

Muszári völgy Mária tárnájában találtak és 57726 klg-ot nyomott. Az előadó 

mint a nemzeti muzeum kiküldöttje ott léte alatt a leletből azonban csak ötöd- 

fél kg-nyi mennyiséget láthatott, melyről behatóbban értekezik. Megemlíti ez 
alkalommal, hogy e században hazánk erdélyi részében csak három e fajta 
nagyobb arany előfordulásra bukkantak : Verespatakon, Magurán és most Brádon. 

A brádi nagy aranylelet a magánbányavállalat igazgatósága rendelete folytán 

mind be lett olvasztva és hiába, volt a több ízben ismételt kérelem, hogy belőle 

tudományos intézeteink is szerezhessenek tanulságos darabokat. E kérelem tel- 

jesítése a jövő leleteket illetőleg igérve van. (!) - k 


SZ 


I. VÁLASZTMÁNYI ÜLÉS 1892 JANUARIUS HÓ 13-ÁN. 
Elnök : Dr. SzaBó JózsEr. 


Az első titkár bemutatja a selmeczbányai fiókegyesület 1891 évi zárszám- 
adását és az 1892 évi költségvetés előirányzatát. — Tudomásul vétettek. 

A választmány elhatározza, hogy HAvER FERENcz lovaghoz; társulatunk 
legidősbik tiszteletbeli tagjához születésének hetvenedik napjára üdvözlő irat 
intéztessék, 

(29) 


30 TÁRSULATI ÜGYEK. 


A. Magyar Turista Egyesület Budapesten értesíti a társulatot, hogy meg- 
alakult és kéri a csereviszony megkötését; ugyanezt kéri a cschleswig-holstein-i 
Természettudományi Egyesületv. — Elfogadtatott. 

A választmány köszönettel vette a kalocsai Haynald observatorium jelen- 
tésének V-ik füzetét. 

Néhai dr. Hofmann Károly özvegye boldogult férjének irodalmi hagyatékából 
a eZsilvölgy geologiai leirásáts német nyelven a maga költségén szándékozik kiadni 
és kéri erre a választmány beleegyezését. — A választmány nagy örömmel veszi, 
hogy a jeles tudós e munkája német nyelven is megjelenik. 

A kir. m. Természettudományi Társulathoz, mely f. é. januárius hó 17-én 
félszázados fenállásának ünnepélyét üli, a választmány üdvözlő iratot intéz. 

A f. é. februárius hó 3-án tartandó közgyülésén a választmány indítványozni 
fogja, hogy dr. CovrwExrz Hugó tanár, a nyugat-porosz természetrajzi muzeum igaz- 
gatója és STEVENSON JOHN, egyetemi tanár és az amerikai geologiai társulat alelnöke 
társulatunk levelező tagjaivá választassanak. 

Az e. titkár bemutatja a pénztárvizsgáló bizottság f. é. januárius hó 6-án 
megejtett pénztárvizsgálatról szóló jelentését, továbbá az 1891 évről szóló pénztári 
jelentést és az 1892 évre szóló költségvetés előirányozatát. A választmány a pénz- 
tárvizsgáló bizottság valamint a h. pénztáros előterjesztését tudomásul vette és a 
forgó tőke 1891 évi bevételeinek többletét illetőleg a közgyülésnek indítványt 
fog tenni. 3 

Végül dr. SCHAFARZIK FERExcz vál. tag mint a földrengési bizottság előadója 
jelentést tett a bizottság rendelkezésére álló pénz felhasználásáról. 


(30) 


A TÁRSULAT TISZTVISELŐI. 31 


A MAGYARHONI FOLDTANI TARSULAT 
tisztviselőt, 
választattak az 1892 februárius 3-án tartott közgyülésen az 1891—- 1894 trienniumra. 


FUNCTIONÁRE DER UNGAR. GEOLOG. GESELLSCHAFT, 


gJewahlt in der am 3. Februar 1892 abgehaltenen (Grencralversammilung 


für das Trienniuum 1891—1894. 


Elnök (Prásident) : Dr. szentmiklosi SzaBó Józser, kir. tanácsos s több bel- és 
külföldi rend lovagkeresztese, az edinburgi és bolognai tud. egyetem tiszt. 
tudora, a budapesti m. kir. tud. egyetemen az ásvány- és földtan ny. r. tanára ; 
a magyar tudom. Akadémia igazgató tagja és III-ik (mathematikai és termé- 
szettudományi) osztályának titkára ; számos bel- és külföldi tudományos társu- 
lat tiszteleti, külső, rendes és levelező tagja, stb. 

Alelnök (Viceprásident) : BöcgkH János, m. kir. min. osztálytanácsos, a m. kir. 

földtani intézet igazgatója, a m. tud. akadémia levelező tagja ; a bécsi cs. 

kir. földtani intézet levelezője, stb. 

Titkárok (Secretáre): Első titkár dr. örauB MóRicz a m. kir. középisk. tanár- 
képző fögymnaziumában tanár stb.; másodtitkár Zrmáwnyri KáRory műegyet. 


4, 


assistens. 
Pénztáros (Cassier) : dr. örauB MóRIcz. 


Választmányi tagok : (Mitglieder des Ausschussegs.) 


HALAVÁTS GYULA PETRIK [14Jos. 

dr. ILosvax Lagos. RorH LaAJos (TELEGDI). 
KALECSINSZKY BÁNDOR. dr. SCHAFARZIK FERENCZ. 
dr. KRENNER JÓZSEF SÁNDOR. — dr. SCHMIDT SÁNDOR, 
Lóczy LaJos. SEMSEY ÁNDOR. 

dr. PErHő GYULA. dr. SZONTAGH- TAMÁS 


A földrengési bizottság tagjai: (Mitglieder der Erdbeben-Commission.) 


Elnök (Prásident) : Dr. szentmiklósi SzaBó JÓZSEF. 
Előadó (Referent): Dr. SCHAFARZIK FERENCZ. 
Tagok (Mitglieder) : BeRvárH JózsEr, prudniki HANTKEN MIKSA, KALECSINSZEY 
Sáwxpok, Lóczy LAaJos, dr. SZoNTaAGH Tamás, Ványa MIKLós. — 


Az erdélyrészi előadó: (Referent für die siebenbürgischen Landestheile.) 
Dr. KocH ANTAL. 
(31) 


19 


TAGOK NÉVSORA. 


2 


A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT TAGJAINAK 


NÉVSORA 
az 1891-ikit évben. 


VERZEICHNISS 
DER MITGLIEDER DER UNGARISUHEN GEOLOGISCHEN GESELLSCHAFT 
im Jahre 1891. I 


Jegyzet. A lakóhely után következő szám a tag választási évét jelenti. A hol 
két szám fordul elő, ott az első (zárójel közötti) jelenti a rendes taggá választás 
évét, a második pedig a tiszteleti, pártoló, örökítő vagy levelező taggá választás idejét. 


Pártfogó. (Protektor.) 


GALANTHAI HERCZEG IsreRHázY MiIixLós, Edelstetten herezegi grófja, Fraknó 
örökös ura, az Aranygyapjas Rend Vitéze, a Magyar királyi Szent-István rend 
középkeresztese, a Hannoverai Guelph-rend kardos nagykeresztjének birto- 
kosa, a császári orosz Szent-Anna-rend commandeurje, cs. kir. kamarás, 
Sopronmegye örökös főispánja, cs. és kir. örnagy sz. k. — Bécsben, 1856. 


Tiszteleti tagok. (Ehren-Mitglieder.) 


Beyrich K., a berlini egyetemen a palxontologia tanára, Hurópa geologiai térképe 
ügyének egyik igazgatója stb. Berlin 1886. 

Blanford W. T., a londoni Royal Society tagja s a londoni geologiai társulat titkára, 
London 1886. 

Capellini Giovanni, a bolognai egyetemen a geologia tanára, a nemzetközi geologiai 
kongresszus és a R. Comitato geologico elnöke, Bologna 1886. 

Dana James, Dwight, a Yale-College-on a mineralogia és geologia tanára, New- 
Hawen, Connecticut államban, 1886. 

Daubrée A., az Institut tagja s a természetrajzi múzeumon a geologia tanára, 
Páris 1886. 

Ettingshausen Constantin báró, cs. és kir. kormánytanácsos, egyetemi tanár, 
Graz 1883. z 

Hall James, állami geologus 8 az állami természetrajzi múzeum igazgatója Al- 
banyban, New- York államban 1886. 

s Hauer Ferencz, lovag, csász. és kir. udvari tanácsos, a cs, k. természetrajzi udvari 

múzeum intendansa, Bécs 1867. 

(32) 


:§ 


2 


ie) 


Cd 


TAGÖK NÉVSORA. 33 


Prestwich J., az oxfordi egyetemen a geologia tanára, a londoni Royal Society 
tagja s a londoni geologiai társulat alelnöke, London 1886. 

Richthofen Ferdinand báró , egyetemi tanár, Lipcse 1883. 

Semsei Semsey Andor, földbirtokos, am. nemz. múzeum ásványtári osztályának tiszt. 
fő-őre, a m. tud. akadémia és a kir. m. természettudományi társulat tiszteleti 
tagja, Budapest 1876. 

Stache Guidó, cs. k. főbányatanácsos és a cs. és k. geologiai intéz. aligazgatója, 
Bécs 1872. 

Stur Dénes, cs. és kir. udvari tanácsos, a cs. és k. geologiai intézet igazgatója, 
Bécs 1880. 

Suess Ede, a bécsi tudomány-egyetemen a geologia tanára s az osztrák Reichsrath 
tagja stb., Bécs 1886. 

Zittel Károly Alfréd, a müncheni egyetemen a geologia és palmzontologia tanára, 
München 1883. 


Levelező tagok. (Correspondirende Mitglieder.) 


Beszédes Kálmán, Konstantinápoly 1874. 

Buda Ádám, földbirtokos, Rea (1866) 1885. 

Dr. Felix János. a palzontologia tanára a lipcsei egyetemen 1888. 

Hazslini Hazslinszky Frigyes, collegiumi igazgató, a m. tud. akadémia rend. tagja, 
Eperjes 1888. 

Korniss Emil gróf, Budapest 1880. 

Majláth Béla, Budapest 1873. 

Müller Károly, Villány 1875. 

Dr. Roccatagliata Péter, Nápoly 1885. 

Báró Splény Béla, ny. min. tanácsos, Budapest 1888. 

Szelle Zsigmond, Dunaföldvár 1882. 


Pártoló tagok. (Unterstützende Mitglieder.) 


Andrássy Dénes gróf, bányabirtokos, Dernő 1885. 

(t) Andrássy Manó gróf, országgy. képviselő, Budapest 1885. (meghalt 1891 
april 23.) 

Budapest fővárosa 1881. : 

(1) Csáky László gróf, v. b. titk. tanácsos, országgy. képviselő, Budapest 1885. 
(meghalt 1891 jan. 20.) 

Első cs. és kir. szab. dunagőzhajózási társulat, Budapest és Pécs 1873. 

Északmagyarországi egyesített köszénbánya és iparvállalat  részvény-társaság, 
Budapest 1885. 

Kempelen Imre, földbirtokos, Moha 1886. 

Köszénbánya és téglagyár részv.-társulat, Budapest 1872. 

Nagyági m. kir. és magántársulati aranybányamű-vállalat, Nagyág 1883. 

Osztrák magyar államvasuttársaság, Budapest és Bécs 1885. 

Pesti hazai első takarékpénztár-egyesület, Budapest 1883. 


ss Rimamurány-Salgó- Tarjáni vasmű-részvény-társaság, Salgó- Tarján 1885. 


Földtani Közlöny. XXII, köt., 1892. (33) ; 3 


34 TAGOK NÉVSORA. 


Dr. Schwarcz Gyula, a m. tud. akadémia rend. tagja, országgyűl. képviselő, Buda- 
pest 1864. 
Szentmiklósi Dr. Szabó József, (L. elnökség) Budapest (1850) 1886. 
s1 Szlávy József koronaör, Budapest 1883. 


Örökítő tagok. (Gründende Mitglieder.) 


Balla Pál, ügyvéd, Ujvidék 1883. 

Beszterczebánya szab. kir. város tanácsa, Beszterezebánya 1885. 

Bezerédy Pál, földbirtokos, Budapest 1584. 

Dávid Vilmos, mérnök, Budapest (1866) 1884. 

Dr. Mágócsy-Dietz Sándor, áll. felsőbb leányiskolai rendes és tud. egyet. magán- 

tanár, Budapest (1877) 1885. 

Esztergomi Főkáptalan, Esztergom 1886. 

Dr. Fischer Samu, gyógyszertár-tulajdonos, Budapest 1888. 

Hantken Miksa (prudniki), lovag, egyetemi tanár, Budapest (1860) 1873. 

Dr. Herich Károly, nyug. m. kir. miniszteri osztálytanácsos, Budapest 1886. 

Dr. Iosvay Lajos, műegyetemi tanár, Budapest (1883) 1885. 

Inkey Béla, m. kir. főgeologus, Budapest (1875) 1886. 

Kaufmann Kamilló, m. kir. bányakapitány (18566) 1890. 

Kállay Béni, közös pénzügyminiszter, Bécs 1859. 

Dr. Koch Antal, egyetemi tanár, Kolozsvár (1866) 1884. 

Dr. Kuncz Adolf, csornai preelatus, Csorna (1880) 1886. 

Dr. Pethő Gyula, m. k. osztálygeologus, Budapest (1873) 1886. 

Porodai dr. Rapoport Arnót, bányabirtokos, Bécs 1891. 

Salgó- Tarjáni kőszénbánya részvény-társaság, Budapest 1872. 

Dr. Schafarzik Ferencz, m. kir. geologus, Budapest (1875) 1884. 

Dr. Staub Móricz, tanár, (1868) 1887. 

Fülöp, Szász - Coburg - Gothai herczeg vasgyárai, Pohorella 1885. 

Dr. Szontagh Tamás, m. kir. geologus 1887. 

Tengerészeti hatóság, Magyar királyi, Fiume 1876. 

Ujvidéki m. kir. kath. főgymnasium (Balla Pál alapítványa), Ujvidék 1883. 
se Zsigmondy Béla, mérnök, Budapest (1871) 1875. 


cz 


Rendes tagok. ( Ordentliche Mitgtieder. ) 


a) Budapesti rendes tagok. 


Almásy Andor (szentannai), magyar királyi központi főerdőmester 1888. 
(t) Ifj. gy. Batthyány Géza, birtokos 1885. (meghalt 1891 nov. 13.) 
Báthory Nándor, főreáliskolai igazgató 1875. 
1o Bedő Albert (kálnoki), országos főerdőmester, miniszteri tanácsos 1888, 
(34) 


TAGOK NÉVSORA. 35 


Belházy János, m. kir. miniszt. osztálytanácsos 1867. 
Berecz Antal, felsőbb áll. leányiskolai igazgató 1866. 
Bernáth József, vegyész 1864. 
Böckh János, m. k. osztálytanácsos, a m. k. földtani intézet igazgatója 1868. 
Dr. Braun Gyula, egyet. tanársegéd 1885. 
Bruimann Vilmos, m. k. főbányatanácsos és ny. bányakapitány 1870. 
Burchard-Bélavári Konrád, főkonzul, a főrendiház tagja 1885. 
Czanyuga József, a m. nemzeti múzeum irattárnoka 1850. 
Déchy Mór, birtokos 1875. 
Dr. Dékány Rafael, főreáliskolai igazgató 1867. 
(t) Déry Mihály, plébános 1871. (meghalt 1891 márcz. 7.) 
Dr. Dulácska Géza, fővárosi főorvos 1882. 
Duma György, főgymnasiumi tanár 1872. 
(t) Dr. Bissen Ede, magánzó 1874. (meghalt 1891 nov. 19.) 
Eötvös Loránd báró, egyetemi tanár, a m. tud. akademia elnöke, főrendiházi 
tag 1867. ; 
Dr. Erős Lajos, egyetemi tanársegéd 1885. 
Farkass Róbert, m. kir. hivataltiszt 1876. 
Dr. Fábry Gyula, kir. itélőtáblai biró 1886. 
Dr. Fialowsky Lajos, kir. főgymnasiumi tanár 1887. 
Fíllinger Károly, polg. fiuiskolai igazgató 1871. 
Franzenau Ágoston, nemzeti múzeumi segédőr 1877. 
Frivaldszky János, kir. tanácsos, nemz. múzeumi igazgató-őr 1853. 
Gerenday Béla, márványműgyáros 1888. 
Gesell Sándor, m. kir. bányatanácsos, bányafőgeologus 1871. 
Ghyczy Géza, kir. tanácsos, a kereskedelmi akademia igazgatója 1868. 
Gianone Adolf, főmérnök 1878. 
Gombossy János, m. kir. miniszteri tanácsos és jogügyi igazgató 1872. 
Granzenstein Béla, m. k. miniszteri tanácsos 1872. 
Guckler Győző, m. kir. bányabiztos 1878. 
Dr. Haag Ödön, ügyvéd 1881. 
Halaváts Gyula, m. kir. osztálygeologus 1874. 
Dr. Hasenfeld Manó, egyetemi magántanár 1866. 
(t) Dr. Hofmann Károly, m. k. főgeologus, 1861. (meghalt 1891 febr. 21.) 
Dr. Hoitsy Pál, országgyűlési képviselő 1885. 
Hüttl. Ernő, egyetemi hallgató 1890. 
Dr. Iszlay József, fogorvos 1880. 
Dr. Jankó János, egyetemi tanársegéd 1588. 
Dr. Jurányi Lajos, egyetemi tanár 1879. 
Kachelmann Farkas, m. kir. miniszt. titkár 1885. 
Kalecsinszky Sándor, a m. kir. földtani intézet vegyésze 1882. 
Kilián Frigyes, m. kir. egyetemi könyvárus 1580. 
Klein Gyula, műegyetemi tanár 1873. 
Dr. Kocsis János, egyetemi tanársegéd 1883. 
4 Dr. Koller Gyula, orvos 1885. j 
(35) ő 3 


36 TAGOK NÉVSORA. 


Kossuch János, üveg- és fayence-gyáros 1880. 
Kozocsa Tivadar, állami tanitóképezdei tanár 1874. 
Dr. Krenner József Sándor, műegyetemi tanár és n. múzeumi őr 1864. 
Kuncz Péter, nyug. m. kir. miniszteri osztálytanácsos 1868. 
Láng Sándor, mérnök 1885. 
Legeza Viktor, polgári iskolai tanár 1874. 
Dr. Lendl Adolf, nemzeti muzeumi segédőr, műegyetemi magántanár 1887. 
Leutner Károly, nyug. miniszt. térképtári igazgató 1867. 
Loczka József, a nemzeti múzeum vegyésze 1883. 
Lóczy Lajos (Lóczi), egyetemi ny. r. tanár 1874. 
Lukács László, országgyűlési képviselő 1882. 
(1) Dr. Lutter Nándor, kir. tanácsos, tankerületi főigazgató 1867. (meghalt 1891 
decz. 30.) 
Melczer Gusztáv, tanárjelölt 1889. 
Dr. Molnár Nándor, gyógyszertár-tulajdonos 1877. 
Dr. Muraközy Károly, műegyetemi tanársegéd 1886. 
Nagy Dezső, műegyetemi tanár 1884. 
Nagy László, állami tanitónő-képezdei tanár 1880. 
Dr. Nendtvich Károly (Cserkuti), kir. tanácsos, nyug. műegy. tanár 1850. 
Ney Ede és társa, kőfaragóműhely- és köbányatulajdonosok 1890. 
Dr. Nuricsán József, tanár 1891. ő 
Paszlavszky József, m. kir. főreáliskolai tanár 1873. 
Petrik Lajos, m. kir. ipar-középiskolai tanár 1887. 
Pfiszter Károly, m. kir. pénzügyi tanácsos 1869. 
Dr. Pósewitz Tivadar, m. kir. segédgeologus 1877. 
Preuszner József, háztulajdonos 1867. 
Prélyi István, magánzó 1854. 
Probstner Arthur, országgyűlési képviselő 1879. 
Roth Lajos (Telegdi), m. kir. fögeologus, 1870. 
Rybár István, állami tanitónő-képezdei tanár 1871. 
Saxlehner Kálmán, magánzó, 1891. 
Dr. Schmidt Sándor, egyetemi rk. tanár, múzeumi segédőr 1876. 
Dr. Schulek Vilmos, egyetemi tanár 1875. 
Schuller Alajos, műegyetemi tanár 1874. 
Semsey Andor (Semsei), földbirtokos, 1876. 
Siehmon Adolf, mérnök 1874. 
Sztancsek Béla, Budapest 1891. 
Szathmáry Béla, m. kir. pénzügyi min. osztálytanácsos 1869. 
Szauer Arnold, kir. stat. hiv. tisztviselője 1888. 
Dr. Szádeczky Gyula , tanár 1883. 
Szontagh Pál (Gömöri), földbirtokos és gyártulajdonos 1885. 
Dr. Szterényi Hugó, kir. főgymnasiumi tanár 1883. 
Dr. Téry Ödön V., m. kir. közegészségügyi felügyelő 1878. 
Dr. Thirring Gusztáv, fővárosi statiszt. hiv. tisztviselő 1883. 
Tirscher Géza, magy. kir. bányakapitány 1886. 
150 Treitz Péter, agronom geologus 1891. 
(36) 


TAGOK NÉVSORA. af 


Válya Miklós, polgári iskolai igazgató 1876. 

Dr. Vángel Jenő, egyetemi tanársegéd 1887. 

Dr. Velics Antal, magánzó 1890. 

Vécsey József, báró 1868. 

Dr. Wagner Jenő, vegyész 1885. 

Wallenfeld Károly, bányabirtokos 1885. 

Dr. Wartha Vincze, műegyetemi tanár 1808. 

Wein János, fővárosi vízvezetéki igazgató 1867. 

Wettstein Antal, curiai biró 1866. 

(t) Wieszner Adolf, ny. társ. bányaigazgató 1870. (meghalt 1891 márcz. 2. 
Zenovitz Gusztáv, a m. kir. főfémjelző és fémbeváltó-hivatali pénzbecsőr 1885. 


71 Zimányi Károly, műegyetemi tanársegéd 1885. 


fi 


b) Vidéki rendes tagok. 


Dr. Abt Antal, egyet. tanár, Kolozsvár 1867. 
Adda Kálmán, m. kir. bányagyakornok, Nagybánya 1887. 
Alexy György, m. kir. kohótiszt, Zalathna 1889. 
Andreics János, bányamérnök, Salgó-Tarján 1890. 
Ágh Timót, cist.-r. főgymnasiumi tanár, Pécs 1885. 
Arkosi Béla, kir. bányatiszt, Körmöczbánya 1886. 
Baczoni Albert, főreáliskolai tanár, Kassa 1874. 
Bakos János, főreáliskolai tanár, Székesfehérvár 1587. 
Baumerth Károly, m. kir. bányatiszt, Bartos-Lehotka 1887. 
Bene Géza, bányamérnök, Resicza 1885. 
Benes Gyula, bányaigazgató, Esztergom 1867. 
Dr. Benkő Gábor, gymnasiumi tanár, Zilah 1885. 
Bertalan Alajos, kegyesrendi urad. pénztáros, Mernye 1886. 
Bibel János, műépitész, Oravicza 1886. 
Bothár Dániel, lyceumi tanár, Pozsony 1866. 
Bothár Gyula, m. kir. bányamérnök, Ózd 1886. 
Dr. Bothár Samu, városi orvos, Beszterczebánya 1885. 
Bózer Károly, m. kir. bányatiszt, Körmöczbánya 1886. 
Bradofka Frigyes, m. kir. bányatiszt, Felsőbánya 1890. 
Prelich János, főmérnök, Leányvár, 1891. ő 
Burány János, ügyvéd, Esztergom 1870. 
Burró Imre, néptanitó, Ratkó-Szuha, 1891. 
Búza János, collegiumi tanár, Sárospatak 1872. 
Dr. Chyzer Kornél, Zemplénmegye főorvosa, S.-A.-Ujhely 1879. 
Csató János, kir. tanácsos, Alsó- Fehérm. alispánja, Nagy-Enyed 1867. 
Dr. Cserey Adolf, lyceumi tanár, Selmeczbánya 1881. 
(1) De Adda Sándor, m. kir. bányatanácsos, Akna-Szlatina 1867. (meghalt 1891 
jul. 16.) 
Derzsi K. Ferenez, tanár, Szentes 1879. 
200 Dérer Mihály, m. kir. vaskohó-mérnök, Libetbánya 1874. 
(37) 


38 TAGOK NÉVSORA. 


Dologh János, kir. bányatanácsos, Zalathna 1883. 
Eichel Lipót, okleveles bányász, Anina 1883. 
Eisele Gusztáv, bányagyakornok, Vashegy 1885. 
Dr. Farkas János, orvos, Duna-Pentele 1874. 
Fischer Samu, m. kir. bányagyakornok, Felső-Csertés 1883. 
Fritz Pál, m. kir. bányanagy, Rónaszék 1885. 
Dr. Gallik Géza, gyógyszerész, Kassa 1878. 
Gallik Oszvald, benedek-rendi tanár, Pannonhalma 1887. 
Gerber Frigyes, bányaigazgató, Salgó-Tarján 1890. 
Gerő Nándor, bányamérnök, Salgó-Tarján 1883. 
Glanzer Gyula, bányamérnök, Baranya-Szabolcs 1874. 
Glos Arthur, fürdőigazgató, Csiz 1890. 
Gothárd Jenő, birtokos, Herény 1880. 
Gólián Károly, m. kir. bánya- és kohóhivatali-főnök, Kapnikbánya 1876. 
Görgey Lajos, m. k. vasgyári hiv. főnök, Zólyom-Brézó 1879. 
Greguss János, bányaigazgató, Köpecz 1872. 3 
Gsehwandtner Albert, m. kir. főbányatanácsos és főbányahivatali főnök, Máramaros- 
Sziget 1889. i 
Gyürky Gyula (Gyürki), társulati bányamérnök, Dorogh 1885. 
Haala József, bányaművezető, Dorogh 1888. 
Halmay Albin, bányafőnök, Bánszállás 1884. x 
Hesky János, bányaigazgató, Zalathna 1885. 
Hickl József, gymnásiumi tanár, Nagybánya 1876. 
Hoffmann Richárd, bányamérnök, Salgó-Tarján 1883. 
Holletscehek Károly, bányagondnok, Nemtibánya 1885. 
Hollós József, mérnök, Pécs, 1891. 
Dr. Hollósy Jusztinián, dömölki apát, Kis-Czell 1869. 
Hudoba Gusztáv, m. kir. pénzügyi tanácsos, Nagybánya 1871. 
Huffner Tivadar, m. kir. főbányatanácsos és bányaigazgató, Nagyág 1871. 
Jahn Vilmos, uradalmi igazgató, Boros-Sebes 1885. 
Jelinek Ernő, bányaigazgató, Ózd 1885. 
Joós István, m. kir. bányatiszt, Diósgyőr 1881. 
Joós Lajos, m. kir. bányatiszt, Felső-Bánya 1883. 
Junker Gusztáv, ev. gymnasiumi tanár, Beszterczebánya 1887. 
Kail Béla, m. kir. pénzverő-hivatali ellenőr, Körmöczbánya 1876. 
Kamenár József, kir. bányamérnöksegéd, Bartos Lehotka 1887. 
Dr. Kanka Károly, kir. tanácsos, főorvos, Pozsony 1851. 
Kantner János, bányamérnök, Borszék 1886. 
Keller Emil, gyógyszerész, Vág-Ujhely 1864. 
Dr. Koch Ferencz, egyetemi magántanár, Kolozsvár 1875. 
Kondor Sándor, m. kir. bányatiszt, Rézbánya 1883. 
Korber Imre, főgymn. tanár, Csik-Somlyó, 1891. 
Kovács Dömjén, cisterc. rendi főgymnásiumi tanár, Eger 1885. 
Dr. König Henrik, kir. törvényszéki és vizaknai fürdőorvos, Nagy-Szeben 1890. 
Dr. Krászonyi József, orvos, Nyir-Bakta 1880. 
245 Krecsarevics Márk, szerb főgymnasiumi tanár, Ujvidék 1878. 
(38) 


TAGOK NÉVSORA. 39 


Kremnitzky Amandus, m. kir. sóbányahivatali főnök, Vizakna 1887. 
Kremnitzky Jakab, bányatiszt, Nagybánya 1876. 
Krémer György, m. kir. bányahivatali főnök, Torda 1885. 
Kupecz István, m. kir. bányatiszt, Körmöczbánya 1887. 
Lajos Győző, m. kir. bányagyakornok, Aranyidka 1885. 
Lájer Nándor, cisterci rendi tanár, Székesfehérvár 1885. 
László Zoltán, Kászonjakabfalvi gazdász, Kolozsvár 1890. 
Leithner Antal, báró, nyug. min. tanácsos, Körmöczbánya 1884. 
Liedermann József, mérnök, Munkács 1875. 
Dr. Lörenthey Imre, egyet. tanársegéd, Kolozsvár 1885. 
Lux József, bányatiszt, Kotterbach 1888. 
Maderspach Antal, vegyész, Brád 1885. 
Dr. Markó László, Borsodmegye főorvosa, Miskolez 1882. 
Matyasovszky Jakab (mátyásfalvi), nyug. m. kir. osztálygeologus, Pécs 1872. 
Id. Márkus Ágoston, nyug. m. kir. bányatanácsos, Nagy-Bocskó. 1867. 
Márkus Károly, bányamérnök, Sajókaza 1889. 
Dr. Mártonfi Lajos, gymnasiumi tanár, Szamos-Ujvár 1880. 
Mészáros Gyula, m. kir. bányatiszt, Verespatak 1881. 
Miháldy István, esperes-plébános, Bakony-Szt-László 1872. 
Milkovics Zsigmond, földművelő, Szent-Mihály 1866. 
Molnár Károly, reáliskolai tanár, Székely-Udvarhely 1874. 
Dr. Munkácsy Pál, orvos, Nagy-Bocskó 1887. 
Müller Sándor, mérnök, Zólyom 1890. 
Dr. Nagy Károly, főbányaorvos, Abrudbánya 1879. 
Dr. Nemes Felix, főgym. tanár, Aszód 1886. 
Nyirő Béla, m. kir. főbányahivatali pénztáros, Sóvár, 1886. 
Nyulassy Antal, szt. benedekrendi lelkész, Tárkány 1869. 
Oelberg Gusztáv L., m. kir. bányakapitány, Zalathna 1867. 
Okolicsányi Béla, m. kir. főbányahivatali fogalmazó, Akna-Szlatina 1875. 
Dr. Pantocsek József, kerületi orvos, Tavarnok 1885. 
Parragh Gedeon, tanár, Kecskemét 1873. 
Pálffy József, m. kir. bányabiztos, Szepes-Igló 1885. 
Pálffy Sándor, köz- és váltóügyvéd, Arad 1878. 
Pelachy Ferencz, kir. bányagyakornok. Magurka 1887. 
Petrovits András, bányamérnök, Ózd 1884. 
Péter János, reáliskolai tanár, Pécs 1875. 
Philippovits Sándor, a rudariai vaskőbányatársaság igazgatója, Majdán 1887. 
Plank József, rétmester, Véghles, 1891. 
Dr. Plichta Soma, Nógrád megye tiszt. főorvosa, országos egészségügyi tanácsos, 
Losoncz 1883. l 
Pocreanu György, társulati bányatiszt, Vajdahunyad-Telek 1886. 
Poor János, kegyesrendi áldozó pap és tanár, Nagy- Kanizsa 1886. 
Dr. Primics György, múzeumi segédőr, Kolozsvár 1880. 
Priviczky Ede, m. kir. főaranyválasztó, Körmöczbánya 1880. 
Dr. Profanter János, kir. bányamű-orvos, Akna-Sugatag 1885. 
200 Prunner Róbert, kir. bányagyakornok, Körmöczbányán 1883. 
(29) 


324 


831 


40 TÁGOK NÉVSORÁ. 


Rakus Pál, főherczegi főbányatiszt, Gölniczbánya 1886. 
Reich Henrik, bányaművezető az osztr.-magy. áll. vasuttársaságnál, Resiczabánya 1890. 
Reitzner Miksa, m. kir. bányatanácsos, Körmöczbánya 1874. 
Riegel Vilmos, bányamérnök, Vaskó 1890. 
Rombauer Emil, kir. főreáliskolai igazgató, Brassó 1886. 
Ruffiny Jenő, bányamérnök, Dobsina 1872. 
tuzitska Béla, tanárjelölt, Kolozsvár 1888. 
Schmidt Géza, kir. bányatiszt, Nagyág 1885. 
Schmidt László, m. kir. főbányahivatali segédfőnök, Akna-Szlatina 1890. 
Schneider Gusztáv, vaskohó-igazgató, Szomolnok 1872. 
Schwartz Gyula, városi bányaművezető, Körmösczbánya 1881. 
Schwicker Alfréd, tanár, Pozsony 1889. 
Siegl József, műépitész és téglavető-tulajdonos, Fehértemplom 1586. 
Siegmeth Károly, m. kir. áll. vasuti felügyelő, Debreczen 1879. 
Singer Bálint, társ. bányamérnök, Tokod, 1891. 
Starna Sándor, bányaigazgató, Vörösvágás 1885. 
Steinhausz Gyula, bányaigazgató, Szomolnok-Hutta 1871. 
Stempel Gyula, m. kir. bánya-esküdt, Zalathna, 1887. 
Süssner Ferencz, m. kir. bányatanácsos, bányahivatali főnök, Felsőbánya 1869. 
Szellemy László, m. kir. bányatiszt, Kapnikbánya, 1859. 
Széles Géza, kir. bányaesküdt, Szomolnok 1887. 
Szikszay Lajos, kir. tanácsos, alispán, Zilah 1878. 
Szlovikofszky Emil, m. kir. bányagyakornok, Tokod 1890. 
Tallatschek Ferencz, bányaigazgató, Petrozsény 1883. 
Teschler György, állami főreáliskolai tanár, Körmöczbánya 1875. 
Téglás Gábor, állami reáliskolai igazgató, Déva 1872. 
Themák Ede, reálisk. tanár, Temesvár 1869. 
Torma Zsófia úrhölgy, Szászváros 1867. 
Dr. Traxler László, gyógyszerész, Munkács 1889. 
Tribus Antal, m. kir. bányamérnök, Petrozsény 1886. 
Dr. Vutskits György, kath. gymnasiumi tanár, Keszthelyen 1885. 
Wagner Vilmos, m. kir. főbányatanácsos, m. kir. hivatali főnök, Rónicz-Brezova 1881. 
Waldherr József, polgári iskolai tanár, Versecz 1880. 
Wallenfeld Mihály, magánzó, Duna-Bogdán 1885. 


c) A selmeczbányai fiókegyesület tagjai. 


Akademiai általános társaság, Selmeczbánya 1876. 
Preznyik János, kir. tanácsos, evang. lyceumi igazgató, Selmeczbánya 1876. 
Broszmann Jenő , m. k. gépfelügyelő, Szélakna 18785. 
Burdács Lajos, kir. bányagyakornok, Vihnye 1890. 
Cseh Lajos (Szt-Katolnai), m. kir. bányageologus, Selmeczbánya 1871. 
Ebergényi Kálmán, kir. bányatiszt. 
Faller Károly , bányásziskolai tanár, Selmeczbánya 18853. 
(40) 


TAGOK NÉVSORA. 41 


Farbaky István, főbányatanácsos, bányászakademiai igazgató, Selmeczbánya 1871. 
Fox Károly, kir. gépfelügyelő, Szélakna 1888. 
Gretzmacher Gyula, kir. bányatanácsos, bányászakad. tanár, Selmeczbánya 1871. 
Hegedűs Pál, m. kir. bányatiszt, Selmeczbánya 1885. 
Hlavacsek Kornél, bányatiszt Selmeczbánya, 1883. 
Hoffmann Géza, kir. bányakad. hallgató, Selmeczbánya, 1891. 
Hültl József, m. kir. min. tanácsos, bányaigazgató, Selmeczbánya 1878. 
Ifj. Kachelmann Károly, gépgyáros, Vihnye 1871. i 
Litschauer Lajos, kir. bányásziskolai tanár, Selmeczbányán 1886. 
Makkáve Miklós, kir. bányatiszt, Szélakna 1891. 
Martiny István, m. kir. bányatiszt, Vichnye 1883. 
Péch Antal, m. kir. min. tanácsos, nyug. m. kir. bányaigazgató, országgy. képvi- 
selő, Selmeczbánya 1867. 
Platzer Jenő, magy. kir. számtanácsos, Selmeczbánya 1885. 
Rákóczy Samu, m. kir. zuzómű-felügyelősegéd, Selmeczbánya 1883. 
Rennert Gyula, pénztárnok, Selmeczbánya 1875. 
Richter Géza, kir. bányagyakornok, Selmeczbánya 1888. 
Schelle Róbert, m. kir. vegyelemző, Selmeczbánya 1876. 
Dr. Schenek István, m. kir. főbányatanácsos, bányászakadémiai tanár, Selmecz- 
bánya 1871. 
Dr. Schwartz Ottó, bányászakadémiai tanár, Selmeczbánya 1871. 
Selmeczbánya város tanácsa 1875. 
Svehla Gyula, m. kir. zuzómű-felügyelő, Selmeczbánya 1880. 
Tirscher József, m. kir. bányamérnök, Szélakna 1876. 
Veress József, m. kir. bányatanácsos és bányaügyi előadó, Selmeczbánya 1867. 
Ifj. Veress József, m. kir. bányagyakornok, Körmöczbánya 1885. 
Wagner József, társulati kohófőnök, Selmeczbánya 1881. 
Wieszner Adolf, m. k. bányatiszt, Selmeczbánya 1880. 
s58 Winkler Benő, m. kir. bányatanácsos, bányászakadémiai tanár, Selmeczbánya 1867. 


d) A rendes tagok jogaival biró intézetek és egyesületek, 


Állami főreáliskola, Arad 1880. . 
Drenkovai köszénbányaművek igazgatósága, Berzászka 1835. 
Eggenberger-féle könyvkereskedés, Budapest 1872. 
Ó-Kaszinó, Eger 1876. - 
Esztergom város tanácsa 1873. 
Állami gyimnasium, Fehértemplom 1880. 
Nagy gymnasium könyvtára, Gyulafehérvár 1881. 
Evangelikus főgymnasium könyvtára, Igló 1873. 
Felsőmagyarországi bánya-polgárság, Igló 1866. 
M. kir. áll. főreáltanoda, Kassa 1890. 
Reform. főiskola, Kecskemét 1873. 
Polgári iskola, Miskolcz 1883. 

sra Reform. főgymnasium, Miskolcz 1880. 

(41) 


42 TAGOK NÉVSORA. 


Vasipar-társulat igazgatósága, Nadrág 1882. 

Főmonostori könyvtár, Pannonhalma 1891. 

Brassói bánya- és kohó-részvénytársaság, Ruszkabánya 1884. 
Kuun-reform. collegium, Szászváros 1875. 

Premontrei főgymnasium, Szombathely 1880. 


s71 M. kir. állami főgymnasium, Zombor 1885. 


fe 


e) Magyarországon kivül lakó tagok. 


Ascher H. Ferencz, bányaigazgató, Grácz 1884. 
(1) Bornschegg Keresztély, bányaigazgató, Voitsberg (Steiermark) 1883. (meg- 
halt 1891.) 


Dávid Alajos, Metternich hg. udvari tanácsosa, uradalmi főkormányzó, Bécs 1885. 
Defrance Károly, bányavállalati főigazgató, Antwerpen 18753. 
Dr. Delmár Tivadar, mérnök, Klein-Scheidegg 1890. 
Dr. Duka Tivadar, orvos, London 1582. 
Ehrenlechner B. János, bánya- és üveggyári gondnok, München 1885. 
Dr. Fuchs Tivadar, cs. és kir. termr. udv. múzeumi őr, Bécs 1879. 
Hermann Gusztáv, bányaigazgató, Berlin 1879. 
Hofmann Rafael, bányabirtokos, Bécs 1867. 
Dr. Hörnes Rudolf, egyetemi tanár, Grácz 1884. 
Maass Bernárd, a Dunagőzhaj. társaság köszénbányák vezérigazgatója, Bécs 1882. 
Mednyánszky Dénes báró, Bécs 1851. 
Noth Gyula, bányaigazgató, Barwinek (Galiczia) 1855. 
PoSepny Ferencz, cs. kir. bányatanácsos és bányászakad. tanár, Bécs 1571. 
Sehröckenstein Ferencz, bányafőgondnok, Brandeisl (Csehország) 1867. 
Dr. Uhlig Victor, műegyetemi tanár, Prága 1591. 
Özv. Felső-szopori Tóth Ágostonné, Grácz 1890. 
Dr. Wichmann Arthúr, egyetemi tanár, Utrecht 1884. 
Zlatarski George N., geologus és bányafőnök, Sofia 1591. 
Zsigmondy Árpád, bányamérnök, Bécs 1883. 
s99 Zujovié J. M., főiskolai tanár, Belgrád 1886. 


Levelezők. 
Brunner Antal, állami útmester, Keszthely 1888. 


Kovách Károly, polgármester, Zalaegerszeg 1888. 
,.2 Lunácsek József, néptanitó, Felső- Esztergály 1888. 


(42) 


A FÖLDTANI TÁRSULAT CSÉREVISZONYOSAI. 


A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT 


csereviszonyosainak kimutatása. 


Magyarország. 
1. Budapest, Magyar Földrajzi Társaság. 
2. a Természetrajzi Füzetek. 
81 a Magyar Turista Egyesület. 
4. ( Ungarische Montan-Industrie-Zeitung. 
9. ( Köztelek. 


6. Esztergom, Könyvészeti Lapok. 

7. Kolozsvár, Erdélyi Muzeum- Egylet. 

8. Lócse, Magyarországi Kárpát-Egyesület. 

9. Nagy- Szeben, Siebenbürg. Verein für Naturwissenschaften. 
10. Pozsony, Természettudományi és Orvosi Egylet. 
11. Temesvár, Délmagyarországi Természettudományi Társulat. 
12. Zágráb, S0cietas historico-naturalis Croatica. 


Musztria.. 


13. Bécs, Allgemeine Oesterreichische Chemiker- und Techniker-Zeitung. 


14. c  K.k. Geographische Gesellschaft. 
15. "c  K. k. Geologische Reichsanstalt. 


16. "a K. k. Zoologisch-botanische Gesellschaft. 
17. a K.k. Naturhistorisehes Hofmuseum. 

18. Brünn, Naturforschender Verein. 

19. Laibach, Krainischer Musealverein. 

20. Prága, Lotos. 

21. HReichenberg, Verein der Naturfreunde. 


22. Szerajevo, Bosnyák és herczegovinai országos múzeum. 


Németország. 


93. Berlin, Gesellschaft naturforsehender Freunde. 
24. Berlin, Naturae Novitates szerkesztősége. 
25. Danzig, Naturforschende Gesellschaft. 
96. Dresden, Naturwissenschaftliche Gesellschaft elDsiso. 
27. Elberfeld und Barmen, Naturwissenschaftlicher Verein. 
28. Frankfurt a/ M., Verein für Geographie und Statistik. 
99. Giessen, Oberhessische Gesellschaft für Natur- und Heilkunde. 
30. Greifswald, Geographische Gesellschaft. 
31. Görlite, Naturforschende Gesellschaft. 
32. Halle a/S., Verein für Erdkunde. 
33. Kiel, Naturw. Verein für Schleswig- Holstein. 
34. Königsberg, Physikalisch-ökonomische Gesellschaft. 
35. Magdeburg, Naturwissenschaftliceher Verein. 
(43) 


44 A FÖLDTANI TÁRSULAT CSEREVISZONYOSAI, 


36. Regensburg, Naturwissenschaftlicher Verein. 
37. Wiesbaden, Nassauischer Verein für Naturkunde. 


Olaszország. 
38. Padova, La Nuova Notarisia. 
39. Palermo, Collegio degli Ingegneri et Architetti. 
40. Roma, Reale Comitato Geologico d Italia. 
41. — c — Rassegna della Scienze Geologiche in Italia. 
Francztaország. 


42. Páris, Annuaire Géologigue Universel. 
43. — a — Feuille des Jeunes Naturalistes. 


Belgium. 
44. Brüssel, Société Royale Malacologigue de Belgigue. 


Angolország. 


45. New-Castle-upon- Tyne, Institute of Mining and Mechanical Engineers. 


Oroszország. 


46. Kiew, Gesellschaft der Naturforscher. 

47. Moszkva, Société Impériale des Naturalistes. 

48. Szt. Pétervár, Comité Géologigue de la Russie. 

49. fi Société des Naturalistes. Section de (téologie et de Minéralogie 


Dominion of Canada. 


50. Ottawa, Commission Géologigue et d"Histoire naturelle du Canada. 


Kijszakamerikai Egyesült-Államok. 


51. Minnesota, Geological and Natural History Survey. 

52. New- York, American Museum of Natural History. 

53. Pluladelphia, The Wagner Free Institute of Science. 
, 8 

54. San Francisco, Academy of Sciences. 

55. Scranton, Pa, The Colliery Engineer. 

56. Topeka, Kansas Academy of Science. 

57. Washington, Smithsonian Institution. 


58. a United States Geological Survey. 
99. a United States Departement of Agriculture, 
Délamerika.. 


60. Mexico, Sociedad Cientifica vAntonio Alzate.s 


AMustralázsia.. 


61. Melbourne, Geological Society of Australasia. 
62, Australian Museum, New South Wales. 
63. Sydney, Geological Survey. 

(44) 


A FÖLDTANI TÁRSULAT CSEREVISZONYOSAI. 45 


A m. kir. Földtani Intézet ulján még a következő bel- és külföldi társulatok 


aj 9 
tb és 
mi 


En W 19 
E 


09 OT 


pej ag aj e] ay mngJ ny any sag 
papas! 


égei 
ks 


kapják a aköldtam Közlönyt. 


Amsterdam, Academie Royale des Sciences. 


. Basel, Naturforschende Gesellschaft. 

;. Berlin, Kgl. Preuss. Akademie d. Wissenschaften. 

. Berlin, Kgl. Preuss. geol. Landesanstalt und Bergakademie. 
. Berlin, Deutuche Geologische Gesellschaft. 

. Berlin, Deutscher und Oesterreichischer Alpenverein. 

. Bern, Naturforschende Gesellschaft. 


c Schweizerische Gesellschaft f. d. ges. Naturwissenschaften. 


. Bologna, Accademia delle Scienze del! Istituto di Bologna. 
. Bonn, Naturhistorischer Verein f. d. Rheinlande und Westphalen. 
. Bordeaux, Société des Sciences Physigues et Naturelles. 


Boston, Society of Natural History. 


. Bruzelles, Commission Géologigues de Belgigue. 

. Brugelles, Société Belge de Géographie. 

. Bruxelles, Musée Royal d "histoire naturelle. 

. Budapest, Meteorologiai és földdelejességi m. kir. központi Intézet. 


( Mérnök- és építész Egyesület. 
( Kir. m. Természettudományi Társulat. 
a Országos statisztikai Hivatal. 


a M. tud. Akadémia. 


. Bruxelles, Société belge de Géologie, de Paléontologie et d" Hydrologie. 

. Bruxelles, Académie Royale des Sciences, des Lettres et des Beaux Arts. 
. Bucarest, Biuroului Geologicu. 

. Buenos- Ayres, Direction general de Estadistica La Plata. 

. Calcutta, Geological Survey of India. 

. Caen, Société Linnéenne de Normandie. 

. Christtania, L Université Royal de Norvége. 


a Recherches géologigues en Norvége. 


. Darmstadt, Verein für Naturkunde u. mittelrhein. geolog. Verein. 
. Dorpat, Naturforschende Gesellschaft. 

. Dublin, Royal Géological Society of Ireland. 

. Firenze, R. Istituto di Studii superiori pratici e di perfezionamento. 


"Trankfurt a. O., Naturwissenschaftlicher Verein. 


. Freiburg iz. B., Naturforschende Gesellschaft. 

. Göttingen, Kgl. Gesellschaft d. Wissenschaften. 

. Graz, Naturwissenschaftlicher Verein für Steiermark. 

. Halle a. d. Saale, Kais. Leop. Carol. Akademie d. Naturforscher, 


a Naturforschende (gesellschaft. 


. Heidelberg, Grossh. Badische Geol. Landesanstalt. 
. Helsingfors, Administration des mines en Finlande. 


( Société de Geógraphie de Finlande. 


. Innsbruck, Ferdinandeum. 


(45) 


46 A FÖLDTANI TÁRSULAT CSEREVISZONYOSAI. 


106. Kassel, Verein für Naturkunde. 

107. Klagenfurt, Berg- und Hüttenmánnischer Verein für Köárnthen. 
108. Krakau, Akademie der Wissenschaften. 

109. Lausanne, Société Vaudoise des Sciences Naturelles. 
110. Leipzig, Naturforschende Gesellschaft. 

te1úle ( Verein für Erdkunde. 

112. Liege, Société Géologigue de Belgigue. 

113. Lisbonme, Section des Travaux Géologigues. 

114. London, Royal Society. 

5 ( Geological Society. 

116. Madrid, Sociedad espanola de historia natural. 

117. Milano, Societa Italiana di Scienze Naturale. 


118. ( Reale Istituto Lombardo di Scienza e Lettere. 
119. Miűnchen, Kel. Baierisches Staatsmuseum. 
120. ( Kgl. Baierische Akademie der Wissenschaften. 


121. ( Kgl. Baierisches Oberbergamt. 
122. Napoli, R. Accademia delle Scienza Phisiche e Matematiche. 
123. Neuchátel, Société des Sciences Naturelles. 
124. New- York, Academy of Sciences. 
125. Osnabrück, Naturwisenschaftlicher Verein. 
126. Padua, S0cieta Veneto-trentina di Scienze Naturale. 
127. Palermo, Accademia Palermitana di Scienza Lettere et Arte. 
128. Paris, Academie des Sciences. Institut National de France. 
129. — c Société Géologigue de France. 
130. — . — École des Mines. 
131. . c — Club alpin Írancais. 
132. Pisa, Societa toscana di Scienza Naturale. 
133. Prag, Kgl. Böhmische Gesellschaft der Wissenchaften. 
134. Riga, Naturforscher- Verein. 
135. Rio de Janeiro, Commission Géologigue du Brésil. 
136. Roma, Reale Academia dei Lincei. " 
137, c — Societa Geologigue Italienne. 
138. Rostock, Verein der Freunde der Naturgesehichte in Mecklenburg. 
139. St.-Louis, Academy of Sciences. 
140. Santiago, Deutscher Wissenschaftlicher Verein. 
141. St.- Pétersbourg, Académie Impériale des Sciences de Russle. 
142. Selmeczbánya, kir. Bányászakadémia. 
143. Stockholm, Académie Royale Suedoise des Sciences. 
144. ( Geologiska Föreningen. 
145. ( Bureau géologigue de Suéde. 
146. Strassburg, Commission für die geologische Landesuntersuchung von Elsass- 
Lothringen. ; 
147. Stuttgart, Verein für vaterlündische Naturkunde in Württemberg. 
148. Tokio, Se1gmological Society of Japan. 
149. Tokio, University of Tokio. 
150. a —— Imperial Geological office of Japan. 
(46) 


KÖNYVIEGYZÉK. 47 


151. Trondhjem, Société Royale des Sciences de Norvége. 
152. Torino, Reale Academia della Scienze di Torino. 
153. Venezia, Reale Istituto Veneto di Scienze. 
154. Wien, Verein zur Verbreitung naturwissenschaftlicher Kenntnisse. 
155. a — K. K. Universitát (Geologisches Museum). 
156. c  K. K. Militár-Geographisches Institut. 
157. a — Lehrkanzel für Mineralogie und Geologie der techmischen Hochschule. 
158. c — K.K. Technisches und Administratives Militür-Comité. 
159. — a — Section für Naturkunde des österreichischen Touristenclubs. 
160. — c — Kais. Akademie der Wissenschaften. 
161. Würzburg, Physikalisch-medicinische (resellschaft. 
162. Zágráb, Jugoslovenska akademia. 
163. Zürich, Eidgenössisehes Polytechnicum. 
164. c Naturforschende Gesellschaft. 

Budapest, 1891 évi deczember hó 31-én. 

Dr. SrauB Móricz, 
első titkár. 


; A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT 
SZÁMÁRA 1891 FOLYTÁN BEÉRKEZETT CSEREPÉLDÁNYOK ÉS AJÁNDÉKKÖNYVEK 
JEGYZÉKE." 


Abhandlungen der k. k. Geolog. Reichsanstalt. Wien Bd. XV. Heft. 3.— Wien 1891. 

Annalen des k. k. naturhistorischen Hofmuseums. Bd. VI. — Wien 1891. 

Annales de la Société Royale Malacologigue de Belgigue. T. XXIV. Année 1889. — 
Bruxelles. 

Annual Report — Seventh, Eigth. I., II. Ninth —— of the United States Geological 
Survey to the Secretary of the Interior 1885—1886, 1886—1887 — Washing- 
ton 1888, 1889. 

Atti de Collegio degli Ingegneri e degli Architetti in Palermo. Ann. XIII. XIV. 
1. — Palermo 1890—1891. 

Australian Museum, New South Wales. 1891. 

Annual Report, The, of the American Museum of Natural History for the year 
1884—5, 1886—7, 1870—1884, 1887—1888. — New-York 1870—1888. 

Bericht — VIII. — der meteorologisehen Commission des naturforschenden 
Vereines in Brünn. —- Brünn 1890. 

Bolletino R. Comitato Geologico d Italia. Anno 1890 Nr. 11, 12. Anno 1891. 
1—3. — Roma 1890—1891. 

Bulletins du Comité Géologigue. IX. Nr. 7, 8. — St.-Pétersbourg 1890. 

Bulletin de la Société Impériale des Naturalistes de Moscou. Année 1891. Nr. 1, 
3, 4 és melléklet. — Moscou 1891. 


X E művek az 1876 évi közgyűlés határozata értelmében a m. kir. földtani 
intézet könyvtárába kebeleztetnek. f 
(47) 


AZ KÖNYVJEGYZÉEK. 


Bulletin of the United States Geological Survey. Nr. 54—61 ; 63, 64, 66. — Wa- 
shington 1889, 1890. 

Bulletin U. S. Departement of Agriculture. I. — Washington 1889. 

Bulletin of the Americain Museum of Natural History. Nr. I. vol. I. Nr. 2—8. 
Vol. II. Nr. 1, 2. — Vol. III. Nr. 1, 2. — New-York 1881—1890. 

Bulletin of the Minnesota Academy of Natural Science, Vol. III. Nr. 1.— Minne- 
apolis 1889. Bulletin Nr. 6. The Iron Orso of Minnesote etc. — Minneapolis 
1891. ú 

Chemiker- und Techniker-Zeitung, Allgemeine österreichische. IX. Jahrgang. 
Wien 1891. 

Colliery Engeneer, The, vol. XI. Nr. 9. — Scranton Pa. 1891. 

Feuille des Jeunes Naturalistes. Ann. XXV. Nr. 243—255. — Catalogue de la 
Bibliothégue. Fasc. 11—13. — Paris 1891. 

Földrajzi Közlemények. XIX. kötet. — Budapest 1891. 

Glasnik 1891. — Serajevo 1891. 

Jahrbuch der k. k. geolog. Reichsanstalt Wien. XL. köt. 3—4 füzet, XLI. köt. 
1. füzet. — Wien 1891. 

Jahrbücheor des nassauischen Vereins für Naturkunde. Jahrgang 44. — Wiesba- 
den 1891. 

Jahrbücher des Frankfurter Vereins für Geographie und Statistik. Jhrg. LIII— 
LIV. — Frankfurt a. M. 1890. I 

Jahresbericht und Abhandlungen des Naturwissenschaftlichen Vereins in Magde- 
burg. 1890. — Magdeburg 1891. 

Köztelek. I. évfolyam. Szám 1—26. Budapest 1891. 

La Nuova Notarisia. Ann. 1890. Fasc. 4. — Ser. II. Gennaio, Marzo. — Padova 
1890—91. 

Mémoires du Comité Géologigue. Vol. IV. Nr. 2. Vol. V. Nr. 1, 5. Vol. VIII. 
Nr. 2. Vol. X. Nr. 1. — St.-Pétersbourg 1890. 

Monographs of the United States Geological Survey. Vol. I, Vol. XV. and atlas. 
Vol. XVI. — Washington 1889—1890. 

Memorias de la Sociedad Cientifica Antonio Alzata. T. I. Nr. 10. T. II. 7, 8. T. IV. 
3—12. Mexico 1888—1891. 

Memorie per servire alla Deserizione della Carta. Geologica d Italia. Vol. LV. 
Part I. — Firenze 1891. 

Mineral Resources of the United States. Calendar Year 1888. — 6 Washing- 
ton 1890. 

Mittheilungen der k. k. Geographischen Gesellschaft in Wien. Bd. XXXIV. — 
Wien 1891. 

Mittheilungen des Vereins für Erdkunde zu Leipzig 1890. — Leipzig 1891. 

Mittheilungen aus dem Vereine der Naturfreunde in Reichenberg. Jhrg. XXI., 
XXII. — Reichenberg 1890, 1891. 


Mittheilungen des Musealvereines für Krain. Jhrg. IV. — Laibach 1591. 
Montan-Industrie-Zeitung, Ungarische. VII. Jhrg. — Budapest 1891. 
Natura Novitates 1891. Nro. 1—24. — Berlin 1891. 


Occasional Papers of the California Academy of Sciences, I. II. — 5an Fran- 
cisco 1890. 
(48) 


KÖNYVJEGYZÉK, 49 


Procés-Verbal de la Société Royale Malacologigue. CXXXIII-OXXXVIII. — 
Bruxelles 1891. 

Rassegna delle Scienze (Geologiche in Italia. Anno I. Fasc. 1. 2. — Roma 1891. 

Records of the Geological Survey of New South Wales. Vol. I. 1—3. Vol. II. 
1—2., — Sydney 1889. 1890. 


Relazione sul Servizio Minerario nel 1889. Firenze 1890. 
Report— Annual — of the Board of Regents, of the Smithsonian Institution ete. for 
the year ending june 30, 1886 and for the year 1887. I. II. — Washing- 


ton 1889. 

Report— Summary — of the Geological Survey Department for the year 1890. — 
Ottawa 1891. 

Sehriften der Physikalisch-ökonomischen Gesellschaft zu Königsberg i. Pr. Jhrg. 
XXX—XXXI. Königsberg 1890, 1891. 

Schriften der Naturforschenden Gesellschaft in Danzig. -—— N. F. Bd. VII. Heft 
4. — Danzig 1891. 

Sehriften des Naturwissenschaftlichen Vereins für Schleswig-Holstein. Bd. IX. 
Heft. 1. — Kiel 1891. 

Sitzungsberiehte u. Abhandlungen d. kérő Gesellschaft Isis in Dresden. Jhrg. 
1890. 1891. 1. Füzet. Dresden 1890—1891. 

Smithsonian Miscellaneous Collections, 708, 741, 764. — Washington 1890. 

3urvey— The Geological and Natural History — of Minnesota for the year 1889. 

Természetrajzi Füzetek XIII. köt. 4. füzet. XIV. köt. 1—2. füzet. — Buda- 
pest 1891. 

Természettudományi füzetek XV. köt. 1— 2. füzet. — Temesvár 1891. 

Transactions of the North of England Institute of Mining and Mechanical Engi- 
neers. Vol. XXXVIII. part VI. — Vol. XXXIX. part. 1—2. — Vol. XL. part 
1—3. Mellékletek: Annual Report, accounts ete. — Report of the French Com- 
mission on the use of explosives in the presence of fire-damp in mines. — New- 
Castle-upon-Tyne, 1890—1891. 

Transactions of the 22-th meeting of the Kansas Academy of Science. 1889. Vol. 
XII. 1. — Topeka 1890. 

Travaux de la Société des Naturalistes de St.-Pétersbourg. Vol. XXI. Fasce. 1. 
1890. — St.-Pétersbourg 1891. 

Turisták Lapja III. évf. — Budapest 1891. 

U. 8. Department of Agriculture. North American Fauna. Nro. 1—4. — Washing- 
ton 1889—1890. 

Verhandlungen der k. k: geolog. Reichanstalt Wien 1891. Nr. 1— 14. Wien 1891. 

Verhandlungen der k. k. zool.-bot. Gesellschaft in Wien. Bd. XLI. — Wien 1891. 

Verhandlungen des naturforschenden  Vereines in Brünn. Bd. XXVIII. 
Brünn 1890. 

Verhandlungen und Mittheilungen des Siebenbürgisehen Vereins für Naturwis- 
senschaften in Hermannstadt. Jhrg. XL—XLI. — Hermannstadt 1890—1891. 


Ajándékok. 


A Haynald Observatorium Közleményei. V. füzet 1891. — Kalocsa 1891. 
Akadémiai Értesítő. Füzet 13—24. — Budapest 1891. 
Földtani Közlöny. XXII. köt. 1892. (49) . ; 4 


50 KÖNYVIJEGYZÉK., 


Annual Report of the Curator of the Museum of Comparative Zoology at Hervard 
College. 1889—1890. — Cambridge 1890. 

Bulletin. — Société Royale Belge de Géographie. Année XV. 1891. No. 1. — 
Bruxelles 1891. 

Bulletin de la Société Linnéenne de Normandie. Ser. 4. Vol. 2., 3., 4. Fasc. 1., 2. — 
Caen 1889—1890. 

Pulletino della Reale Accademia di$cienze, Lettere e Belle Arti di Palermo. Anno 
VIII. Num. 1—3. — Palermo 1891. 

Contributions to Canadian Palaeontologes. Vol. I, III. — Montreal 1891. 

Delmár Th., Das Phosphoritlager von Steinbach und allgemeine Gesichtspunkte 
über Phosphorite. — Zürich 1890. 

Descripción Fisica. Geológica y Minera en bosguejo de la Isla le Panay. — 
Manila 1890. 

Értekezések a Természettudományok köréből. XXI. köt. 1—3 sz. — Buda- 
pest 1891. E 

Értekezések a Mathematikai Tudományok köréből. XIV. köt. 4., 5. szám. — Buda- 
pest 1891. 

Evkönyvei, A Földmivelésügyi magyar királyi miniszterium vizrajzi osztályának. 
IV. köt. 1859-iki (negyedik) évfolyam. — Budapest 1891. 

Évkönyve, A magyar Kárpátegyesület. XVIII. évf. — Igló 1891. 

Felix J. und Lenk H., Beitráge zur Geologie und Palaeontologie der Republik 
Mexiko. III. Theil. — Stuttgart 1891. — Dr. Felix J. tanár úr ajándéka. 

Hermite H., Géologie. Principes. Explication de lVépogue guaternaire sans hypo- 
théses. — Neuchatel 1891. 

Izvestja muzejskega drustva za Kranjsko. — V Ljubljani 1891. 

Jahresbericht des k. k. Naturhistorisehen Hofmuseums in Wien für 1890. (KK. 11.) — 
Wien 1891. 


Jahresbericht — IV. — der Geographischen Gesellschaft zu Greifswald 1889 
bis 1890. — Greifswald 1891. 
Jahresbericht — XVI. — der Gewerbeschule zú Bistritz. — Bistritz 1890. 


Jankó János dr., Magyarország Hegyvidékeinek csoportosítása. — Budapest 1891 

Mathematikai és Természettudományi Értesítő. IX. köt. füz. 2—9. X. köt. füz. 
1—2. — Budapest 1891. 

Mémoires de la Société des Sciences Physigues et Naturelles de Bordeaux. Ser. 3. 
T. IV. V, cah. 1. — Bordeaux 1888, 1889. 

Mieczynski K., Egynehány Radácson, Eperjes mellett gyüjtött fosszil növényma- 
radvány. — Budapest 1891. 

Observations pluviométrigues et thermométrigues faites dans le département de 
la Gironde de Juin 1887 1 Mai IS88; de Juin 1888 a Mai 1889. — Bordeaux 
1888, 1889. 

Petrik L., Ueber die Constitution der Pink-Colour. (K. L.) — Wien 1891. 

Radinszky V., Die práhistorischen Fundstütten, ihre Erforschung und Behandlung 
mit besonderer Rücksicht auf Bosnien und die Herzegovina sowie auf das 
österreichisch-ungarische Fundgebiet. — Serajevo 1891. 

2evista Trimensal do Instituto Historico e. Geographico. Brazileiro. T. LI 
parte I, — Rio de Januin 1891. 

(50) 


A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT"ALAPITVÁNYI TŐKÉJE. 51 


Stefanescu T., Cursu Elementaru de Geologia. — Bukarest 1890. 

Történeti Vázlata és Munkálatai, A magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1890. 
augusztus 16—20-ig Nagyváradon tartott XV. Vándorgyülésének. — Buda- 
pest 1891. 

Vierteljahrschrift der Naturforschenden Gesellschaft in Zürich. Jhrg. XXXV. 
Heft 1—4. Jhrg. XXXVI. Heft 1—2. — Zürich 1890, 1891. 

Vizállások, A magyar állam jelentékenyebb folyóiban észlelt; III. köt. Buda- 
pest 1891. 

Wülfing A. E., Beitráge zur Kenntniss der Pyroxenfamilie in chemischer und 
optischer Beziehung. — Heidelberg 1891. 


A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT 


alapítványi tőkéje az 1891 évben. 


1850-(1) Gróf Andrássy (Györgyi " 23 2. nils ela preég E ikészpénzbéni ! MO5SÁTT 
TSSNé( EBárósRodmaniezkyeÁmos ee geeez a 105 a 
ÜSSOSÉJEBÁTÓ DMA NOMMOTN OS e s ela ezen ze Sea ( 595 a 
1858.(1) Ittebei Kis Miklós SES NSZE : EZ KRT HOLY) 9ZB c 105 a 
1860. Prudniki Hantken Miksa, Endupestén té sedzere e Ké e a 105 a 
1864. Dr. Schwarz Gyula, Székes-Fehérvárott .. .. —. . — kötelezvényben 300 
1867. (1) Drasche Henrik lovag Bécsben  . . — —— készpénzben 100.- 
1872. Pesti köszénybánya- és téglagyár-társulat — 0. a 300 c 
— Salgótarjáni kőszénbánya-társulat dab [SAR ( 100 a 
1873. Az első cs. és kir. szab. Dunagőzhajózási Társulat, Buda 
pest és Pécs ke sk eses ÉSÉT ÉS far sst ( 200 a 
sip ikállay Benjamin; BÉGSDEM . je) SD AZt elé ée ae a 100. a 
1876. (t) Rónay Jáczint, Pozsonyban szé, érem agatá kett a 100 
—  M. kir. tengerészeti hatóság, Fiumében  .. .. ( 100 
1877.(t) Gróf Erdődi Sándor  .. . 4: a 100 a 
1879. Gróf Karácsonyi Guido Rudoltf- alápitványaból 3 gs. ( 100 a 
1881. Budapest fővárosa  .. . e ERRE LG MESS ANN ( 200 a 
1883. Okányi Szlávy József, id testén ás dai 200 
— és 1885. A pesti hazai első Takarékpénztár Kigysület ( 200 a 
met nagyági m. kir. és magántársulati aranybányamű- 
vállalat szen aé epizáza] (e RÉ ESSÉK ZERÉS a 200 a 
— — Balla Pál, Ujvidéken  .. .. ( 100 a 
— Balla Pál alapítványa az újvudöti magy. 18 KT ZTE 
názium nevére . . 27 a boszi ez SA EZT SSE 3 c 100 a 
1884. Bezerédy Pál, Bdapot tet, mek PV ZE VS KESZ SESESKÉ LES a 100 a 
ST Miodírovíts Gérgely —: . 2. 2. AE a 100 
—  (t) Zsigmondy Vilmos, Budapesten .. ... ... . a 200 a 
1884. Dr. Koch Antal, Kolozsvárott ... ... .-.. .-- ---  állampapirban-100 a 
sz alG ADTAL EVOL SATAN, ALÖGSÉN Ez 22 REA est a 100 a 


(B) — 47 


52 A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT ALAPÍTVÁNYI TŐKÉJE. 


1884. Dr. Schafarzik Ferencz, Budapesten . .. .. — állampapirban 100 frt 
1 [A SSzalbamózset tBúdapestonttták etes ESA ee. ( 200 a 
a— (Dr. Ilosvay Lajos, Budapesten ...  .-. -- 2-2 -- c 100 

1885. Zsigmondy Béla, Budapesten 2-2 2. .-. 0... ..- a 100 a 
— — David Vilmos, Budapesten égen veénaéz a petét ( 100 a 
— — (1) Gróf Andrássy Manó, BUdANSten sees 1 E 4 £2 készpénzben 532009 
—  (t) Husz Samu, Budapesten Ed aes ÜL Átset ( 100 a 
—  (t) Felső-Szopori Tóth Ágoston, Crácaban e --- .. állampapirban 100 a 

1885. (ft) Klein Lipót,. Budapestem ".-- --. ---  --- .-. készpénzben 100 4 
Szu Grót Andrássy Dénes, ÜOtnonyNe See a 900 a 
— — Észak-Magyarországi egyesített KÖSZÖN DÁNYAS és ipar- 

vállalat-részvénytársulat, Budapestem — 0. 0. fi 200 a 

1885. Rimamurány-Salgótarjáni vasmü-részvénytársaság, Sal- 

HÓLATJATÓAN Cs Sz öt e et re NTI AZ BlRESÁÉYJT JEANNE TUTS a 200 
— — Fülöp, szász-coburg- Hóthai herczeg ő Fensége vasgyára, 3 

BoRorollám szet se etet tet Hipysás FANS] dés ét a BT ( 100 a 
— — Beszterczebánya sz. kie. VÁTOSA ELÁSZYsE ván ÉV ses a 100. 

—  (t) Gróf Csáky László, Budapesten c. . ... ( 200 c 
—  — Osztrák-magyar szabadalmazott Államvasút-Társaság, 

Budapostrés ADÓ GE EEEN KEEETNEZE ES Als TÉL I VAL ( 900 a 

— Dr. Mágócsy-Dietz Sándor, Bdánesteme ---  --.  kötelezvényben 100 a 
sSztkIDr.PothorGyüla, Búdapeston : gek MANYA ap lakéss ( 100 a 
— Kempelen Imre; Mohám 2. 496 SOn E terat ee készpénzben 2008 

TSSGDTAKUNTGNÁ dolt "PIG HOBO CSOTT a ES MEGNE A RÉTET ( 100 a 
S-s"Dr:(EHlorieh Károly; Budapesten ater éter esőt seté ene ( 100 a 
SZ MEsztergori tökáptalan ze u ae atát tte a 100 c 
— ) Imkey Béla, Budapesten eb ESMtbet Set ette sgneta ( 100 a 

TSSZADSzotanb MÓTTEZ, (Buda ost onett Ete MENNEK SEN c 100 a 
— Dr. Szontagh Tamás, Budapesten ... 0... -- -. a 100 a 

(88 DEBiSeheor daru BUdaposton tte seg ettek áNME SENNA a 115 a 

1890. Kaufmann Kamilló Budapesten — 2 ( 100 a 

1891. Porodai dr. Rapoport Arnót, Bécsben LETE ln e ( 100 a 


SUPPLEMENT 


ENTHALTEND DIE 


AUSZÜGE UND ÚUBERSEEZÜNGEN 


DER IM 


FÖLDTANI KÖZLÖNY 


MITGETHEILTEN 


ORIGINAL- AUFSATZE UND VERHANDLUNGEN. 
XII. BAND, b 1492 JÁNNRR— FEBRUAR k ves 2. HEFT. 


ÜBER DIE VERWITTERUNG DER REYOLITH-TRACHYTE 
VON NAGY-MIHÁLY. 


VoN 


Dr. KARL v. MURAKÖZY." 


JEZBELETT, 


Beschreibung der durch Verwitterung des Muttergesteins 
entstandenen Produkte. 


Den Gegenstand meiner Untersuchungen bildete derjenige kleine 
Zweig des Gutin - Vihorlat-Gebirges, welcher sich von der Vihorlat-Spitze in 
südwestlicher Richtung gegen Nagy-Mihály zieht. 

Das Gebirge besteht nach RrIcHTHOoOFENx aus Rhyolithtrachyt. 

Im Muttergestein des erwáhnten Gebirgszweiges findet sich stellen- 
weise Granat eingebettet, dann abwechselnd Opal und Hyalith. An manchen 
Stellen kommt Markasit in grösseren Mengen vor. Als Charakteristicon 
jedoch kann hervorgehoben werden, dass erstens auf jedem Punkte des 
Gebirgszweiges Verwitterung beobachtet werden kann, und zweitens, dass 
das Gestein überall von kleinen Markasitkörnehen durchzogen ist. 

Behufs Feststellung der ehemischen Zusammensetzung analysirte ich 
von drei Stellen gesammeltes Muttergestein u. z.: 1. Vom Nagy-Mihályer 
Leszna-Hügel. 2. Von dem südöstlichen Theile des Vihorlat-Gebirges und 
3. Aus dem Hradeker Steinbruche ; ausserdem 4. untersuchte ich noch den 
im Muttergestein als Nebenprodukt der Verwitterung anwesenden Opal mit 
folgendem Resultate-: I 


t Auszug aus dem am 4. November 1891 gehaltenen Vortrage des Verfassers. 
[1] 


54 br KARL v. MURAKÖZY. 


:i8 2. 2 4. Opal. 
Silieciumdioxyd 510. .--  --- 70,59 72,68 752515 89,67 
Aluminiumoxyd Al,O., ... 17,62 15,62 16,74. 289 
ENBOTMOXYO NEZ 8 EE telt SERA 0,95 0,78 042 
Matkasítáleo; [eles 0,15 1,55 0,73 — 
Ferrisulfat Fe.(50,)s b 0OY 0,92 0512 — 
Calciumoxyd CaO... 1,96 0,63 0,90 0,98 
Magnesiumoxyd MgO .. 0 Spur Spur 021 0,56 
jei kinnzatos gyel 10) s 9,10 4,30 4,58 20 
Natriumoxyd Na,O .. -..  0,80 MAZ (51 —— 
Chemisch geb. Wasser HJO — 1,61 2,90 2.58 4,19 


99.64 — 10002 — 10092 — 10081 


Hygeroskopisches Wasser 08 1,03 0,93 4.02 
DD. TÁG OS er et E 2.229 2,436 2103 


Aus den drei Analysen des Muttergesteins ist ersichtlich, dass die 
Zusammensetzung des Gebirgzweiges eine w homöglich gleichmássige ist. 

Die Analyse des Opals weist ausser der ziemlich grossen g0uantitát der 
Metalloxyde nichts besonderes auf. I 

Das chemisch gebundene Wasser gehört theilweise dem Kaolin, 
theilweise aber dem Hyalith an, mit weleh letzterem das Gestein im- 
prágnirt ist. 

Die Anwesenheit des Hyalith"s glaube ich mir so erkláren zu können, 
dass in dem in Verwitterung begriffenen Muttergesteine aut Kosten des 
Orthoklas sich fortwáhrend Kaolin und Hyalith bildet. Mit der Zeit wird 
aber die wasserhaltige, leicht lösliehe Kieselsáure durch ein schon kohlen- 
saure Alkalien enthaltendes, von unten aufströmendes heisses Wasser aus- 
gelangt. Die Lösung erstarrt nach dem Abkühlen an einigen Stellen des 
Gesteins. 

Ist genügend freier Raum vorhanden und kühlt die Lösung nur lang- 
sam ab, so scheidet sich die Kieselsüure als Hyalith in Knollen wieder ab ; 
befindet sich hingegen die Lösung in einem gepressten Raum und kühlt 
sehr rasch ab, so kann eher Opalbildung vor sich gehen. 

Daher kann es auch vorkommen, dass der Opal gewöhnlich mehr 
Metalloxyde enthült und auch stürker gefárbt ist, als der sich frei abschei- 
dende Hyalith. 

Mit dem fortsehreitenden Auslaugen des Gesteins vermindert sich 
der Kieselsüuregehalt und mit diesem bis zu einem gewissen Grad der 
Verwitterung auch zugleieh das chemisch gebundene Wasser, aber durch 
fortwáhrende Verwitterung und wieder eintretende Lösung der wasserhal- 
tigen  Kieselsüure wird das Gestein endlich stark wasserhaltig, weiss und 

(2] 


ÜBER DIE VERWITTERUNG DER RHYOLITH-TRACHYTE VON NAGY-MIHÁLY. 02 


locker, so dass das Endresultat der sich wiederholenden Wirkungen die 
Porzellanerde ist, deren hoher Wassergehalt aussehliesslieh vom Kaolin 
stammt. 

Der Umstand, dass unter den drei untersuchten Muttergesteinen das 
vom Leszna-Hügel gesammelte — trotzdem dass ich es als am meisten ver- 
wittert betrachte — doch den grössten Alkaligehalt zeigt, ist auch leicht 
erklürlich. Dies ist aber nur scheinbar, denn bei dem Alkaligehalt weist 
dieses Gestein auch den egrössten Thonerdegehalt auf, was sehr natürlich 
ist. Nimmt man zwei gleiche Gemische, in welchen das Gewichtsverháltniss 
der Bestandtheile dasselbe ist, und wird aus dem einen Gemisch ein 
Bestandtheil entfernt, so muss in diesem Gemisch der Procentgehalt der 
übrig gebliebenen Bestandtheile wachsen. Dieses ist auch hier der Fall. Die 
zwei anderen Gesteine waren mit diesem von gleicher Zusammensetzung, 
da aber aus diesem die wasserhaltige Kieselsáure ausgelaugt wurde, so ver- 
minderte sich zwar der Wasser- und Siliciumdioxydgehalt, es wuchs aber der 
Procentgehalt der anderen Bestandtheile. 

Es mag noch erwáhnt werden, dass bei obigen Gesteinsanalysen das 
hyeroskopische Wasser bei 1307 C, das chemisch gebundene aber dann bei 
sehwacher Rothgluth ermittelt wurde. Der Glühverlust konnte nicht das 
chemisch gebundene Wasser reprásentiren, da das Gestein, wie schon be- 
merkt wurde, mit Markasitkörnehen durchzogen ist. Da beim Erhitzen der 
Markasit Schwefel verliert und auch ein Theil desselben oxydirt als Schwe- 
felsüure gebunden zurückbleiben kann, so wurde erstens aus einer bei 13070 
getrockneten Probe der ganze Sechwefelgehalt, aus einer andern aber der als 
Sulfat vorhandene Schwefel bestimmt. Eben so wurde der Sechwefelgehalt 
aus geglühten Proben ermittelt, námlich erstens sámmtlieher und zweitens 
der als Sulfat vorhandene Schwefel. Die Differenz des Sehwefelgehaltes der 
ungeglühten und geglühten Proben wurde vom Glühverlust abgezogen. Aus 
der Differenz des Sulfat-Sehwefels berechnete sich die Menge des Sauerstoffs, 
der zur Oxydation des einen Theils des Sehwefels nöthig war, diese Sauer- 
stoffmenge wurde zum Glühverlust hinzuaddirt. Der so rectificirte Glüh- 
verlust wurde als ehemisech gebundenes Wasser betrachtet. 

Endlich muss noch erwáhnt werden, dass die Oxydationsstufe des 
Hisens nicht bestimmt, sondern als Markasit, Ferrisulfat und Ferrioxyd in 
Rechnung gebracht wurde. 

Den interessantesten Theil meiner Untersuchungen bildet die einen km 
nördlich von Nagy-Mihály liegende Porzellanerden-Grube. Der Besitzer Graf 
ANTON SZTÁRAY beauftragte Herrn Balthasar Bartus, den Boden rings um die 
Grube dutch Bohrungen zu untersuchen. Die Bohrversuche ergaben, dass 
die Porzellanerde in verschiedenen Tiefen in von 1—6 m michtigen Schich- 
ten vorkommt. Ober und unter der Porzellanerde befinden sich farbige 
Thonschichten, stellenweise Kieselablagerungen. 


[8] 


56 Dr KARL v. MURAKÖZY. 


Nach den günstigen Bohrversuchen wurde im Jahre 1884. die Grube 
ersehlossen. 

In der jetzt noch schwach ventilirten Grube kann in wármeren Mona- 
ten nicht gearbeitet werden, da Kohlensüure in solceher Menge hineinströmt, 
dass ein hineingehaltenes Grubenlicht erliseht. 

Mitte Juni — 1891 — war die Temperatur in der Grube 17"C bei 
1990 Iufttemperatur. Die Grubenluft machte keinen drückenden BHindruck 
auf mich; Herr BaARrus erwáhnte aber, dass man an wármeren Tagen die 
Grube nicht besuchen könne. 

Ich construirte einen einfachen Apparat, mittelst welehem der Grube 
die zum Untersuchen nöthige Luft immer mit Leichtigkeit entnommen 
werden kann. 

Der Apparat (Man. s. auf S. 8 (8) des ung. Textes) besteht aus einem 
40 mm breiten und 30 em langen, an beiden Enden mit Háhnen versehe- 
nem Glasrohr. An einem Ende des Gefüsses unter b ist ein Glasventil 
angebracht. Die Handhabung des Apparates ist sehr einfach. Beide Háhne 
werden geöffnet, der Apparat wird mit dem mit c Ventil versehenen Ende 
in ein Wassergefáss gestellt, durch Saugen bei a wird der Apparat mit 
Wasser gefüllt; aus dem Wassergefáss gehoben, schliesst das Ventil die 
untere Oeffnung und der Apparat bleibt gefüllt. Lüsst man nun den 
Apparat mittelst einer unter a angebundenen Schnur behutsam in die 
Grube hineingleiten, so stösst das Ventil an den Boden, das Wasser fliesst 
heraus und seine Stelle nimmt die Grubenlutt ein. Der Apparat bleibt 
10—15 Minuten lang in der Grube, damit das an den Wünden des Appa- 
rates haftende Wasser sich mit den Gasen der Grubenluft süttige. Hebt 
man den Apparat, so verschliesst das Ventil die untere Oeffnung und da die 
am Boden der Gruben sich befindenden Gase von grösserem sp. G. sind als 
die Luft, so kann durch die obere Oeffnung wáhrend der kurzen Zeit des 
Aufziehens keine irgendwie in Betracht zn nehmende Menge Gas diffun- 
diren; und zweitens, weil die Temperatur tiefer Höhlungen gewoöhnlich 
niedriger ist als die der oberen Luft, so kommt der Apparat aus einem kil- 
teren in einen immer würmen Raum, die Gase im Gefásse dehnen sich aus 
und strömen langsam durch a hinaus, ohne dass Luft einströmen könnte. 
Mit diesem Apparate können aus jeder beliebigen Tiefe Gase gesammelt 
werden, indem man unter dem Apparat mit einem auf eine Latte befestigten 
Prett einen künstlichen Boden herstellt. 

50 bekam ich aus 7 m Tiefe des 14. m tiefen Schachtes gesammeltes 
Gas, welches nachstehende Zusammensetzung zeiete : 


Stickstoff — 8065 9/ 
Sauerstoff S OSZT 
Kohlendioxyd — 4.09 u 


(4, 


ÜBER DIE VERWITTERUNG DER RHYOLITH-TRACHYTE VON NAGY-MIHÁLY. 


991 


Die von BUNSEN (Gasometrische Methoden p. 101) angeführte, aus der 
Casseler Braunkohlen-Grube stammende schwere Luft hatte folgende Zu- 


sammensetzung : 
Stickstoft 


Sauerstoff 
Kohlendioxyd 


33,37 9/0 
13.80 a 
teh 


Da in meiner und noch mehr bei dieser Analyse, die freie und die in 
Gestalt des Kohlendioxydes vorhandene Sauerstoffmenge von dem Sauer- 
stoffgehalt der Luft stark abweicht, so sagt BUNSEN, dass in solehen Füllen 
der Sauerstoff der Luft nur theilweise zur Bildung des Kohlendioxydes ver- 
braucht wurde, der fehlende Theil aber andere nicht gasartige Oxydations- 
produkte lieferte. Den Beleg hiefür erbrachte er auf experimentellem Wege, 
indem die mit nasser Braunkohle lüngere Zeit abgeschlossen gewesene Lutft 
folgende Zusammensetzung hatte : 


Stickstoft 2182.39 16 
Sauerstoft SOT ac 
Kohlendioxyd — 7.44 a 


Mich auf BuwNsENs Experiment stützend, könnte ich die Meinung 4us- 
sern, dass die schwere Luft der Nagy-Mihályer Grube von einem Kohlen- 
lager hineinströme, behalte mir aber vor, mich hierüber auszusprechen, bis 
weitere Daten mir zur Verfügung stehen werden. 

Von der rohen Grubenerde wurde keine vollstündige Analyse gemacht, 
sondern ich untersuchte blos die fabriksmássig geschlimmte Porzellan- Erde. 

Diese Erde wurde schon in Wien, und von Herrn KALECSINSZKY in 
Budapest untersucht. Ich lasse die Resultate der drei Analysen hier folgen : 


MURAKÖZY  KALECSINSZKY 


DVD 0 


Wiener Analyse 
65— 50 0/9 


Siliciumdioxyd 510. 


Aluminiumoxyd Al,0, — 33.83 a 307 a  20—3239 u 
Eisenoxyd Fe,O; ... E 1 YT KA E 
Gáléiúmogyo Cart tet izes Bpdlt at as a aan ee 
Magnesiumoxyd MgO — őSpur r 
j Kaliumoxyd: KO ... — 0,904] Öö sé TÉádéz gés 
Natriumoxyd Na,0 szas Üjötrni jé 
Chemisch gebundenes 
Wasser HO za AKSZ EGK TAO ÖS 
Hygroskopisches Was- 
ÁG 2 a LELEM VESD ÜSZŐK ESZES Ú — a 
DJ eg öcs 18 2 3194ESE EE 


Wenn ich es auch nicht für nöthig hielt, die rohe Porzellanerde zu 
(5] 


58 DI KARL v. MURAKÖZY : 


analysiren, so untersuchte ich die entweder vom Hingange oder Endpunkte 
eines jeden Nebenstollens gesammelte Erde auf ihren Kaolingehalt. 

Um den Grad der Verwitterung (oder den Kaolingehalt) zu bestimmen, 
trocknete ich das Material bei 1309C€, der Gewichtsverlust wurde als hyg- 
roskopisches Wasser betrachtet ; hierauf wurde die Erde gelinde geglüht, der 
Glühverlusst ergab das ehemisch gebundene Wasser. Der die Menge des 
chem. geb. Wassers reprásentirende Zahlenwerth wurde mit 7,189 multi- 
plicirt, die erhaltene Zahl nahm ich als den in der Erde enthaltenen Kaolin- 
gehalt an. Auf solehe Weise bestimmte ich von sechs Nebenstollen den Kao- 
lingehalt mit folgendem Resultat : 


Hyeroskopisches Wasser — I.9,90; II.10,33; III. 6.86, IV. 7,38; V. 6,83; 
VI. 8,19 ; Mittel 8,22 ; Grenzwerthe 6,69—10,33. 

Chemisch gebundenes Wasser — I. 1049; II. 8,58; III. 11,20; IV. 7,58; 
V.11,17; VI. 9.71; Mittel 979; Grenzwerthe 7,58—11,17. 

Kaolingehalt — I. 75.44; , 1 645705 EMÉSZT ZAS EVESÁS SZ za eVESÜROE 
VI. 6982; Mittel 70,54.; Grenzwerthe 54,50—81,49. 


Ausserdem bestimmte ich noch von dem Endpunkte des VI. Neben- 
stollens das chem. geb. Wasser des oberhalb und unterhalb der Porzellan- 
erde befindlichen fárbigen Thones. Der obere Thon enthielt 10,54 9/o, der 
untere 11,38 0/9 Wasser; beide Thone sind ursprünglich mit gelbweissen 
Adern durchzogen, sind sehr plastisch und beide brannten sich roth. 


TT EGBT ÉRE 
Rationelle Analyse der" Porzellanerden. 


Die Porzellanerde besteht nach mehreren Analysen hauptsáchlich aus 
drei Bestandtheilen, námliech aus noch unverwittertem Feldspath, Ouarz 
und Kaolin. Von dem Verhültnisse dieser drei Hauptbestandtheile hüngt 
der Werth und die Verwendbarkeit der Porzellanerde ab. 

Die Güte der Porzellanerde können auch die untergeordneten Bestand- 
theile, wie z. B. das Bisenoxyd beeinflussen ; die sind aber gewöhnlich in so 
kleinen Mengen vorhanden, dass sie den Charakter der Erde in den meisten 
Fállen sehr wenig veründern. 

Unter den analytisehen Methoden, welche die Bestimmung der drei 
Hauptbestandtheile der Porzellanerde bezwecken, ist die ARowx- und SEGER - 
sche die verbreitetste. 

Sie verfahren auf folgende Weise: Eine bei 12097 C getrocknete und 
gewogene Menge der Porzellanerde wird in einer Platinschale mit conc. 

(6] 


ÜBER DIE VERWITTERUNG DER RHYOLITH-TRACHYTE VON NAGY-MIHÁLY. 59 


Schwefelsüure gekocht; das basische Aluminiumsilicat wird hiedurch zer- 
legt, Siliciumdioxyd scheidet sich ab, die Thonerde geht als Sulfat in 
Lösung, es wird aber auch die ganze Menge des Hisens und ein kleiner 
Theil der in der Porzellanerde anwesenden Alkalien gelöst. Die Schwefel- 
süure wird soweit abgeraucht, dass die Masse davon noch benetzt bleibt, 
hierauf wird mit einer grösseren Menge Wasser vermischt und filtrirt. Im 
Filtrat kann die Thonerde bestimmt werden. Auf dem . Filter bleibt Ouarz, 
Feldspath und die aus dem basischen Aluminiumsilicat abgeschiedene gal- 
lertige Kieselsüure zurück, weleh" letztere vom Ouarz und Feldspath 
durch Kochen mit einer Natriumcarbonat-Lösung getrennt werden kann. In 
der abfiltrirten Lösung bestimmt man die Kieselsüure wie gewöhnlich. Der 
ungelőste Ouarz und Feldspath wird gewogen, aufgeschlossen und die 
Bestandtheile bestimmt. 

Auf diese Weise wird der löslicehe und unlösliehe Theil der Porzel- 
"lanerde bestimmt. Den löslichen Theil nennen ARox und SEGER cThon- 
substanz.) 

Die aus dem unlösliehen Theile abgeschiedene Thonerde dient als 

Grundlage zur Berechnung des in der Porzellanerde anwesenden Feldspa- 
thes. Es werden námlich auf jeden Theil Thonerde 3,51 Theile Kieselsáure 
(1410. : 3,51510,) genommen, die restirende Kieselsáure wird als in der 
Porzellanerde anwesender (Ouarz betrachtet. Die ARon und SEGER sche 
Methode ist unleugbar eine geniale, aber auch nicht frei von Febhler- 
guellen. 
f Die Wirkung der Sure auf ganz unverwitterte Silicate hüngt von den 
angewandten Massen, der Temperatur und Zeit ab. Die verháltnissmássig 
sehwache Kohlensüure bringet mit ihrer Masse in Gegenwart und mit Hilfe 
des Wassers fast unglaubliche Wirkungen hervor. 

Und kann die Sehwefelsüure, wenn sie in entsprechender Menge bei 
gehöőriger Temperatur lange Zeit hindurch auf den Feldspath wirkt, diesen 
nicht angreifen? Wenn auch der ganz unverwitterte Orthoklas nicht 
angegriffen wird, ist es aber nicht fraglich, ob der in die schon verwitterte 
Masse eingeschlossene Orthoklas ganz unverwittert ist ? 

Abgesehen von diesen Einwendungen, kommt man bei Anwendung 
dieses Verfahrens erst nach műhevoller Arbeit zum Ziele, und ist endlich 
auch von Hypothesen nicht frei, wie z. B. die Berechnung des Feldspathes. 

ARowx und SEGER bestimmen drei Bestandtheile in der Porzellanerde, 
nümlich Ouarz, Feldspath und Thonsubstanz. Ouarz und Feldspath sind 
bekannte Verbindungen. Thonsubstanz ist keine chemische Verbindung, 
weil in ihr neben dem wasserhültigen Aluminiumsilicat auch das Kisenoxyd 
und die zufállig anwesenden Alkalien enthalten sind, die aus der kleinen 
Menge des von der Sehwefelsüure angegriffenen Feldspathes stammen 
können. Mit einem Worte, die c Thonsubstanzv ist nicht definirbar. 

[7] 


60 DI KARL v. MURAKÖZY : 


Meine Methode beruht blos auf Berechnung und führt schneller zum 
Ziele. 

Als Grundlage der Berechnung dient mir die vollstándige percentuelle 
Analyse der Porzellanerde. 

Bekanntlich bilden Ouarz, Feldspath und Kaolin die Bestandtheile der 
Porzellanerde; die zwei ersten enthalten kein Wasser, hingegen enthült 
Kaolin 13,919o chemiseh gebundenes Wasser, welches beilüáufig bei 3009 C 
entweicht. 

Das Analysenmaterial wird bei 1307 C getrocknet, dann 20—25 Mi- 
nuten lang mit der Bunsenflamme bis zur Rothgeluth erhitzt. Der Glühver- 
lust wird als ehemisch gebundenes Wasser betraechtet. Bleibt die Erde nach 
dem Erhitzen weiss, so enthielt sie nur Wasser und keine organische Sub- 
stanz ; erscheint sie aber gebráunt oder gefárbt, so wird die mit der Farben- 
veránderung verbundene Gewichtsveránderung ermittelt und bei Feststellung 
des chemisch gebundenen Wassers in Betracht gezogen. Solche Correctionen 
műüssen angewendet werden, wenn die Porzellanerde organische Substanzen, 
Carbonate oder Sulfide enthált. 

Aus der Menge des chemisch gebundenen Wassers berechne ich den 
Kaolingehalt der Porzellanerde ausgehend von der Kaolinformel Al,O. 
(80) . 2 H,O, welche 39,6849/9 Thonerde, 46,4069/o Kieselsüure und 
13,919/0 Wasser erfordert. 

Die zur Kaolinbildung nöthige Menge Thonerde wird von der in der 
percentuellen Analyse angegebenen abgezogen, der Rest wird als zum Feld- 
spath gehőrend betrachtet und dient als Grundlage zur Berechnung des in 
der Porzellanerde anwesenden Feldspathes. 

Die Menge des Feldspathes wird auch bei meiner Methode als Orthoklas 
berechnet ausgedrückt. Die Formel des Orthoklases K,Al. (S10.), . 2 810. 
erfordert : 64,669/o Kieselsüure, 18,439/9 Thonerde und 16,919/9 Kaliumoxyd. 

Die Menge des Eisenoxyds wird in jedem Falle mit dem in der per- 
centuellen Analyse gefundenen Werthe angegeben. 

Nnn wissen wir die Menge des chemisch gebundenen Wassers, die be- 
rechnete Menge des Kaolins und Feldspathes. die Menge des Eisenoxydes, 
der die Summe dieser Bestandtheile bis 100 ergönzende Rest kann getrost 
als (Ouarz betrachtet werden. 

Meine an der Nagy-Mihályer und Aron-Segers " an der Yrieixer Por- 
zellanerde durehgeführte Analyse möge, nach beiden Methoden zusamamen- 
gestellt, die Brauchbarkeit meiner auf einfacher Berechnung beruhenden 
Methode illustriren, Á 

Analyse der Porzellanerde von Yrieix. 


£k "Thon-Industrie-Ztge. 1878, Nr. 13. 
(81 


ÜBER DIE VERWITTERUNG DER RHYOLITH-TRACHYTE VON NAGY-MIHÁLY. 61 


Nach ARox und SEGER : 
Mit Sehwefelsáure 


In 9/-ten — Nicht auf- Auf- Bestandtheile dep 
sehliessbar  sehliessbar Thonsubstanz in 
9/0-ten, 
DLCÜNÁLOgY A LGLAL SE 29839 32.22 26 17 47,09 
Álumiműmogyái ! és re 2752 449. 20,03 36,04 
igen onyak ess szet 13036 — 0,56 0,64 
Calciumoxyd ... ss OZ 
Magnesiumoxyd.. .. — 041 
ötös ; z 140 1,82 0.4 
IRADUONY des Sze 71 , , 975 
NAGÜMÓXY ON a e 028 
GÜNYSELÜRGE NM SSÁNS St SEN — 719 12.94 


Aufgrund des Verhaltens der  Porzellanerde conc. Schwefelsáure 
gegenüber, berecehnen ARoN und SEGER die Daten ihrer rationellen Methode. 

Ich berechne dieselben aufgrund der Daten einer vollstándigen per- 
centuellen Analyse. 

Die Porzellanerde von Yrieix enthült : 


Nach ARos und SEGER s Verfahren Nach meinem Verfahren 
Thonsubstanz Ete ER OOS oan an vé ak za E BÁN 
ÚTASZSAS AN DES laz ta 14595 (duarz dee ea velt ek DŰ 
iHeldepatháa atesett e seta ess CsSo8 47 Keldej ate sees mé e ES 38 090 
TIS GMOY ÜSSE ESB NEE Lap Eisenoxyd sz 0 360 


Folgende Rechnungen führen zu obigen Resultaten. Kaolin enthült 
der Formel Al,0.(S109)a . 2H,O gemáss 13,91"/o chemiseh gebundenes Was- 
ser, es wird also der Kaolingehalt der Yrieirer Porzellanerde gesucht : 

TK T00 ZSZ szk eSIKÖYS ERR Olms 

51,689 Kaolin enthült : 


JA ümiotümoxny d ESET sZ20502 
Siliciumdioxyd  .. — — 23.987 
WASSOIESSZT zet eza uzdáee SL Ű 


Nach ARox und SEGER"s Analyse enthált die Porzellanerde von Yrieix 
27,529/0 Thonerde, zieht man die im Kaolin enthaltene ab, so bleiben 7,029/ 
Thonerde, von der ich voraussetze, dass sie dem Orthoklas angehört. Von 
dieser Voraussetzung ausgehend, kann die Orthoklasmenge berechnet werden. 

Orthoklas enthült 18,43"9/o Thonerde, folglich : 

18.43 : 100 c 702 5z5XE 3809 

38,09 Orthoklas enthült : 


Kaliumoxyd sémi AES OLAT 
Alumimümoxyd sze cstt020 
pllisiumdioxydi 2 u. 124629 


62 


Die Porzellanerde von Yrieix besteht 


DI: KARL r. MURAKÖZY: VERWITTERUNG DER RHYOLITH-TRACHYTE VON NAGY-MIHÁLY. 


also aus: 


Káolinau (zs ea essc S 868990 
Feldspath SNS — ZS 090V Ő 
KEisenoxyd Sah ESA 03600/5 
Hiliciumdioxyd ..  — 9 8619 


Ist diese Berechnung richtig, so können hieraus die in der vollstándigen 
percentuellen Analyse angegebenen Werte wieder zusammengestellt werden. 
Nehmen wir z. B. die Kieselsüure, die in jedem Falle nur berechnet wurde. 


Für Kaolin wurde berechnet 
Feldspath wurde berechnet ... 
Als Ouarz 


23,9879/9 Kieselsáure 
24 629 a 
9,861 c 


58,477"/0 Kieselsáure 


(( (( 


(( (( (( 


39"/o  Kieselsüure gefunden. Die Differenz 


Thatsáchlich wurde 58 
betrágt also nicht ganz 0,19/o. 
Das gleiche Resultat erhielt ich bei der Analyse der Nagy-Mihályer 


Porzellanerde. 


59 


Bestandtheile 
der Thonsub- 


. Mit Sechwefelsáure 
Nicht auf- 


In "9/0-ten sehliessbar  Aufsehliessbar  stanz in 9/v-ten 

oiheumdioxya E 51075 1425 37,28 144,69 
Aluminiumoxyd ... S áaijet 1576 3214 38,59 
Eisenoxyd  ... Sa - 381 67 260 
Calciumoxyd  .. SZD 

Magnesiumoxyd szült ab A 
Kaliumoxyd ú 499. E-090 úzalii 9528 vik 
NAÜTELNTOxgy al SM NSBÉ NEZETT 

Chem. geb. Wasser c ho —- No 13507 

Die Nagy-Mihályer Porzellanerde enthált : 

Nach AkRows und SEGERs Verfahren Nach meinem Verfahren 
Thonsubstanz — 82.86 Kaolin sa KODNÓ 
ONE rzszezs szal 6 ABE CYÜLATIZAS TEREK u KÜTI 
Feldspath szü 05ö Keldgpath 2 ssseg 50 
Fisenoxyd .. — — — Eisenoxyd  .. Sza SZ 


Berechnet man aus obigen Werthen wieder die Kieselsüure, so erhült 
man 51,669/o, gefunden wurde 51,73, also auch in diesem Falle ist die 
Differenz kleiner als 0,19/o. Í 

Ausserdem analysirte und berechnete ich noch zwei Porzellanerden 
auf diese Weise. Diese, sowie auch die Berechnung mehrerer in der Litte- 
ratur angeführten Analysen überzeugten mich, dass es neben der percen- 

[10] 


SITZUNGSBERICHTE. 63 


tuellen Analyse und der pünktlichen Bestimmung des chemisch gebunde- 
nen Wassers überílússig ist zu langwierigen rationellen Methoden Zuflucht 
zu nehmen, wenn eine kleine Berechnung gleiche, wenn nicht bessere 
Resultate giebt. 


BERICHTE 
ÜBER DIE SITZUNGEN DER UNGAR. GEOLOGISOHEN GESELLSCHAFT. 


Hauptversammlung am 3. FHebruar 1892. 


In der unter dem Vorsitze von Prof. Dr. J. v. SzaBó abgehaltenen Hauptver- 
sammlung berichtet der Vorsitzende vor allem über die Thátigkeit des im Vorjahre 
in Washington abgehaltenen internationalen geologischen Congresses, der leider die 
Angelegenheit der internationalen geologisehen Karte von Europa um nichts beför- 
dert hat. 

Hierauf hielt L. v. Rornm die Denkrede über den im Vorjahre verstorbenen 
kgl. ung. Chefgeologen Dr. KARL HOFMANN. 

Aus dem vom ersten Secretár Dr. M. SrauB entnommenen Berichte entneh- 
men wir, dass im Vorjahre in den Vortragssitzungen der Gesellschaft 21 Original- 
vortráge zur Unterbreitung kamen ; der Bericht gedenkt ferner der Thátigkeit des 
Comité s für die Herausgabe der geologischen Uebersichtskarte von Ungarn und 
der Erdbebencommission ; ferner der im Vorjahre erschienenen Publicationen der 
kgl. ung. geol. Anstalt. Ebenso gedenkt der Bericht der im Vorjahre mit Tod abge- 
gangenen Mitglieder und erwáhnt sehliesslich, dass das Organ der Gesellschaft, der 
c Földtani Közlönyv im Wege des Schriftenaustausches an 164. in- und auslündische 
Corporationen gesendet wird. 

Das Vermögen der Gesellschaft betrug am Ende des Jahres 1891 13,047 f. 
90 kr.; die Zahl seiner gründenden und ordentliehen Mitelieder 402. 

Nach Acceptirung des vom Schatzmeister vorgelegten Budgets für 1892 wáhlt 
die Hauptversammlung auf Vorschlag des Ausschusses Herrn Prof. HuGo CoNwENTZ 
in Danzig und Herrn Prof. JotN SrTEvENsowx in New- York einstimmig zu correspon- 
direnden Mitgliedern der Gesellschaft; worauf die Hauptversammlung zur Neu- 
wahl der Functionáre der Gesellschaft schritt. A 


I. VORTRAGSSITZUNG AM 13. JANNER 1892. 
Vorsitzender : Prof. Dr. J. v. SzaBó. 


Der e. Secretár macht Mittheilung von dem Hinscheiden eines der ülte- 
sten Mitglieder der Gesellschaft, Dr. FeRpINaAxp LurrER, königl. Rath und Studien- 
oberdirector in Budapest. 

Zum ordentlichen Mitgliede wird kandidirt Herr Dr. Lupwric WINKLER, 
Assistent am chemischen Institut der Universitüt. 

(11) 


64 SITZUNGSBERICHTE. 


An die Tagesordnung gelangten nun folgende Vortráge : 

1. BÉLA v. INkzx legt als erste agronomisch-geologische Aufnahme der königl. 
ung. geol. Anstalt die von ihm angefertigte Bodenkarte von Szt.-Lórinez (bei 
Budapest) vor und erörtert bei der Besprechung derselben die Methode und die 
Aufgabe der Bodenuntersuchung und der agronomischen Kartirung. 

2. Jurius HaLavárs zeigt eine pontische Fauna von Királykegye im Comitate 

Krassó-Szörény vor. Aus derselben besehreibt er eine neue Art: Cardium 

(Adacna) Semseyi und definirt unter dem Namen Congeria  rhomboidea-Hori- 

zont eine obere pontische Schichtenreihe, die bisher nur aus Südungarn, von 

der Krassó-Szörényer und von der das Mecsek-Gebirge umgebenden Hügelgegend 
sowie von der Umgebung von Agram bekannt ist. 

AuGusr FRANZENAU bespricht den grossen Goldfund von Brád. Derselbe wurde 

im Marienstollen des Thales Muzsári gemacht uud wog 57.726 Kilogramm. Vor- 

tragender als Experte des ungar. National-Museums fand aber nach seiner 

Ankunft von dem Funde nur mehr 472 Kg vor. Vortragender erwühnt ferner, 

dass in diesem Jahrhundert in dem siebenbürgisehen Landestheile Ungarns 

nur drei grössere Goldfunde gemacht wurden, zu Verespatak, Magura und jetzt 
bei Brád. Infolge Weisung der in Gotha, ihren Sitz habenden Oberverwaltung des 

Bráder Betriebes wurde der ganze Fund mit Ausnahme der erwühnten Menge 

trotz wiederholten Ansuchens unserer vaterlündischen Institute eingesehmolzen 

und wurde bloss für die Zukunft die Berücksichtigung solcher Wünsche, die 
instructiven Bxemplare für die Wissenschaft zu retten, versprochen. (!) 


In der der Vortragssitzung folgenden Sitzung des Ausschusses legt der e. 
Secretár die Sehlussrechnungen für 1891 und den Budgetvorschlag für 1892 des 
Filialvereines in Schemnitz vor. 

Der Ausschuss beschliesst ferner, an Fasz Ritter v. Hauer, dem ültesten 
Ehrenmitgliede der Gesellschaft, bei Gelegenheit der Feier seines siebzigsten Ge- 
burtstages eine Begrüssungs-Adresse zuzusenden. 

Der Ungarische Touristen- Vereinv verstündigt die Gesellschaft von seiner 
Constituirung und ersucht um Anknüpfung des Tauschverkehrs; letzteres An- 
suchen stellte auch der cNaturwissenschaftliche Vercin für Schleswig- Holsteino . 
Beide Antrüge wurden acceptirt. 


Hierauf folgte die Erledigung anderer interner Angelegenheiten der (e- 
gellschaft. 


Auf 5. 31 (31) des ung. Textes findet man das Namensverzeichniss der für 
das Trienniums 1892—-1894 gewühlten Functionüáre ; von 5. 32 (32) bis 42 (42) das 
Vorzeichniss der Mitglieder der Gesellschaft; von S. 43 (43) bis 47 (47) das Ver- 
zeichniss der mit der Gesellschaft im Schriftenaustausch stehenden gelehrten Cor- 
porationen ; auf S. 47 (47) bis 51 (51) die im Jahre 1891 im Sehriftenaustauseh 
oder als Geschenk bei der Gesellschaft eingelangten Druckwerke. 


[1 
rugo aga Lt 
9. pe 


FO TEA N E TÖZLÖN Y 


HAVI FOLYÓIRAT 
MAGYARORSZÁG FÖLDTANI, ÁSVÁNYTANI ÉS ŐSLÉNYTANI MEGISMERTETÉSÉRE 
S A FÖLDTANI ISMERETEK TERJESZTÉSÉRE. 


Megjelenik havonként két vagy három nagy nyolczadrét ívnyi tartalommal. A magyarhoni 
földtani társulat rendes tagjai 5 íÍrt évi dij fejében kapják. Előfizetési ára egész évre 5 frt. 


XXII. KÖTET. 


3—4. FÜZET. 


1892 MÁRCZIUS-—ÁPRILIS, 


D: HOFMANN KÁROLY. 
(1839—1891.) 
T. Rorn LaJos-tól." 


(Az elhúnyt arczképével.) 


Mint a derült mennyből lecsapó villám érintett bennünket 1891 febr. 
21-én az a hír, mely szerint szeretett s oly nagyra becsült kartársunk, 
dr. Hormaxs KánRony, jobblétre szenderült. A súlyos csapástól elkábultan 
nem tudtuk, nem akartuk e rémítő igazat felfogni, mert erősen hittük, hogy 
úgy, mint két évvel azelőtt, ez alkalommal is sikerülni fog az orvosi tudo- 
mánynak, derék barátunk egészségét helyreállítani s őt a tudománynak, 
körünknek visszaadni. De ime, a sors könyvében máskép volt megirva és 
vérző szívvel kellett visszaadnunk az anyaföldnek azt, a mi felejthetetlen 
barátunkon mulandó volt. Sokáig nem tudtunk hozzászokni nélküle lenni, 
mai nap is nélkülözzük és fogjuk érezni hiányát mindig, a meddig mi, kik 
az évek hosszú során át vele együtt működtünk s így az egész valódi becsét 
legjobban ismertük, még működni fogunk. 

A magyarhoni földtani társulat 1891 márczius 4-én tartott szakülése 

: kezdetén dr. SzaBó JózsEFr elnök úr meleg szavakkal emlékezrén meg 
dr. Hormasxws KáÁRotny, választmányi tag elhunytáról, kiemelte, mikép Hor- 
MANN a. legképzettebb geologusok egyike volt. Ugyanaz nap a szakülés után 
tartott választmányi ülésben a mai közgyűlésen tartandó emlékbeszéd meg- 
tartásával csekélységem bizatott meg. Hálával fogadtam e kitüntető bizalmat, 
daczára annak, hogy jól tudtam, miként vannak az én gyenge tollamnál erre 
sokkal hivatottabbak, de készséggel elvállaltam, mert így alkalmam nyilt, 
az oly kiválóan tisztelt kartársam és barátom iránti érzelmeimnek némi 
kifejezést adhatni, árnyéka iránti kegyeletemet némileg leróbatni. 


t Előadta a társulat 1892 februárius 3-án tartott közgyűlésén. 
Földtani Közlöny XXII. köt. 1892. (53) 


OT 


66 T. ROTH LAJOS: 


Lényegesen megkönnyítette feladatomat a földtani intézet 1890-ről 
szóló Évi jelentéss-ének 1—8. lapján közzétett megemlékezés, melyet a 
beállt katastrófa közvetlen hatása alatt a boldogult sógora, BöckH JÁwos irt, 
és melyben az életrajzi adatok legnagyobbrészt le vannak téve. Itt tehát 
azokat csak egyszerűen át kellett vennem. 


Dr. Hormasws KáRory 1839 november 27-én mint atyja, HOFMANN 
ZAKARIÁS negyedik gyermeke született Ruszkabányán, az akkori román-bán- 
sági határőrvidéken, mostani Krassó-Szörény megyében, hol atyja az ottani 
vas- és ólombányák társtulajdonosa volt. Anyja Awrowxa, született BucH- 
wALD, dr. BucHwanp, aradi gyakorló orvos leánya volt. 

A HorMmawwx-család tagjai már a múlt században űztek az Aldunán 
bányászatot, HorMaANN KáRory tehát — hogy úgy mondjam — valódi 
bányász-családból származott. Atyja Zakariás, kit még személyesen ismerni 
szerencsém volt, a becsületes, derék férfi prototypja volt. Legyen szabad, 
életéből egy BoLEszwnY-névvel jegyzett czikkből, mely az cAlföldv ezímű 
napilap 1867 november 7-iki számában megjelent," a következő érdekes 
adatokat kivonatosan közölni : 

A szabadságharcz idejében, 1849-ben, a Ruszkabánya körül fekvő 
bányák és kohók összesége, mely HoFMANN testvérek és MADERSPACH KÁROLY 
birtoka volt, Bem tábornok, az erdélyi magyar hadsereg fővezérének 
főfigyelme tárgyát képezte. A bányabirtokosok, hazafias érzelmektől ösztö- 
nözve, nem is késtek technikai műhelyeiket tetemes pénzáldozatok árán, 
de egészen a hadi szükségleteknek megfelelően, átalakítani. Ruszkabánya 
nem csak BEm tábornok összes lőszerszükségleteit fedezte, hanem az akkori 
hadügyminiszterium is nagymennyiségű lőszerrendeléseket tett, mely czikkek 
Aradra és Szegedre szállíttattak. 

A végzet úgy akarta, hogy az akkori magyar kormány a háboru befe- 
jezte előtt Ruszkabánya birtokosainak 70.000 p. frt-ra rugó követelései fejé- 
ben magyar bankókban 30.000 p. frt-nyi leszámitolási fizetést elrendelt, mely 
bankóknak azonban nehány nap mulva semmi értéke nem volt; a másik 
rész, t. 1. a 40.000 p. frt-nyi tartozás törlesztése elhalasztatott. 

Hayvwau, cs. k. táborszernagy hadseregének egy része bevonulása 
után Ruszkabánya nemcsak összes lőszerkészletét, de a bányászok élelmez- 
tetésére összehalmozott élelmi szereket is elfoglalta; HAxwNavu parancsa 
pedig az öt bányabirtokost — HOoFMANN ERNŐ, ANTAL, Ápám, ZAKARIÁS és 
MApERspPAcH KÁROLY — agyonlövetni rendelte, miért is Karánsebesen bebőrtö- 
nözték őket, hogy rövid idő mulva kivégezzék. MapERsPacH KÁROLY azonban 
megelőzőleg maga vetett véget életének. I 


r E lapszám HOFMANN ZAKARIÁS, illetve HOFMANN KÁROLY hátrahagyott iratai 
közt találkozott és a betekintésre való átengedését BöckH János tisztelt barátom szives- 
ségének köszönöm. 

(54) 


Dr: HOFMANN KÁROLY. 67 


A birtokosok elzáratása után a bányahelyekről és a közelfekvő határ- 
örvidéki helységekből küldöttségileg járultak gróf WALLMODEN cs. k. altábor- 
nagyhoz, ki akkoriban Karánsebesen a hadsereg főparancsnoka volt, kegyel- 
met esdekelni az elzáratott birtokosokért. A főparancsnok figyelmeztetve a, 
dolog mibenléte felől, alapos kutatásokat indított meg, melyek alapján az 
agyonlövetést felfüggesztette és HavYwav-nak jelentést tett. A birtokosok közül 
egyet, HOFMANN ZAKARIÁS-t túszul visszatartván, a többieket haza bocsá- 
totta. HaAYyNavu WALLMODEN előterjesztése értelmében döntött, és a Hor- 
MANN testvérek ellen a vizsgálat Temesvárott vétetett foganatba, hol HoFMANN 
ZAKARIÁS a resiczai bányaművek helyettes igazgatójával, ZSIGMONDY VIL- 
Mmos-sal, ki szintén a magyar kormány részére a lőszerkészleteket szállította, 
ugyanegy börtönbe záratott. Hónapok mulva a vizsgálat befejezve lévén, 
HorFwmawnx testvérek minden vád alól fel lettek mentve, de minthogy cgyanu- 
sakp voltak, bányaműveik emelésére irányzott törekvéseik rendszeresen 
meghiusíttattak, támogatásnak és segélynek nem örvendhettek és csakis 
elébök gördített akadályokba ütköztek. 

Ama meggyőződés, hogy ily körülmények között vállalatuk sikere, sőt 
léte kérdésessé válik, a birtokosokat oda utalta, összes birtokukat — Ruszka- 
bánya, Ferdinándhegy, Ruszkicza, Lunkány és Zsill-Urikány — FÜRSTENBERG 
herczegek, gróf CHorEkK LaJos és HABER Lasos uraknak, noha harmadfél 
millióra, becsültetett, 1857-ben kb. másfél millió pft. árán eladni. 

HoFMaNN ZAKARIÁS azután Paulison Aradmegyében lakott. Ottani 
birtokát élete utolsó éveiben eladta és végleg Budapestre költözött át, hol 
1883-ban 85 éves korában meghalt. 

HOFMANN KáÁRoLrY épúgy, mint többi testvérei mind, a leggondosabb 
nevelésben részesült. Az első oktatást a szülői háznál nyerte, azután egy 
évig a temesvári kereskedelmi iskola s majd Bécsben az akkoriban igen jó 
hírnévnek örvendő landstrassei és wiedeni főreáltanodák jeles tanulója volt. 

Az 1856—57 évben a bécsi műegyetem technikai osztályában, a követ- 
kező évben pedig a badeni nagyherczegség karlsruhei mechanika-technikai 
iskoláján folytatta mint rendes hallgató tanulmányait. 

Karlsruheból Freibergbe (Szászországban) ment, hol a bányászakadé- 
mián 1858 őszén iratkozott be, minthogy szándéka volt, a bányászati és 
kohászati szakokban magát kellően kiképezni. A két év alatt, melyet itt 
töltött, BREITHAUPT és Corra tanárok előadásai olyannyira fokozták érdeklő- 
dését az ásványtan és geologia iránt, hogy kivált e tudományok mivelésére 
kivánta törekvéseit összpontosítani. Vágya tehát oda irányult, hogy a vegy- 
és természettanban is minél alaposabb ismereteket szerezzen. 

E czélből 1860 év őszén a heidelbergi egyetemet kereste fel, hol mint 
studiosus philosophig iratkozván be, 1863 tavaszáig tartózkodott. 

Itt BRoxs és BLum előadásait hallgatta, a szünidőt pedig arra hasz- 
nálta fel, hogy az Eifel, Schwarzwald, Odenwald és egyéb geologiai tekin- 


(55) 7 EK 


68 T. ROTH LAJOS: 


tetben érdekes németországi vidékeken geologiai kirándulásokat tegyen. Igy 
tehát szaktudományaiban való ismereteit mindinkább bővíteni igyekezett. 

Heidelbergben azonban BuNSEN és KIRcHHorr tanárok vezetése alatt 
különösen a vegy- és természettannal foglalkozott, és KIRcHHoFr nagy előzé- 
kenysége folytán annak saját fizikai műszobájában dolgozhatott. Ekkor tel- 
jesíté ő tanára megbizása folytán ama megfigyeléseket, melyekről az 
(G. KiRcHHorr) a berlini Akademiában 1862 november 20-án tartott felol- 
vasásában megemlékezik, és mely felolvasás cUntersuchungen über das 
Sonnenspectrum und die Spectren der ehemischen Elementev czíme alatt, 
mint e közlemények II. része, az wcAbhandlungen d. königl. Akademie der 
Wissensch. zu Berlins 1862 évfolyamában 1863-ban megjelent. Ezen érte- 
kezéshez mellékelt és Hormawnws KáÁRnoLny-tól rajzolt két táblában (Ia és III.) 
Hormawsw megfigyeléseinek eredményei le vannak téve. Az értekezés 
228— 2929. lapján KIRcHHorFr a következőt mondja : wAusser den Elementen, 
deren Spectren ich beobachtet habe, hat Herr Hormawxw noch die folgenden 
Metalle untersucht : Kalium, Rubidium, Lithium, Cerium, Lanthan, Didym, 
Platin, Palladium und eine Legirung von Iridium únd Rutheniumv — és a 
230. lapon : Die Wahrscheinlichkeit, dass Nickel in der Sonnenatmospháre 
sichtbar ist, ist bedeutend vergrössert durch viele Coincidenzen, die Herr 
Hormawxws zwischen Nickellinien und dunkeln Linien des Sonnenspectrums 
beobachtet hat. . . Für die Spectren von Baryum, Kupfer und Zink sind neue 
Coincidenzen mit dunklen Linien gefunden, welche die Anwesenheit dieser 
Elemente in der Sonnenatmosphüre bestátigen. Auch bei Strontium und 
Cadmium hat Herr HoFMANN einige Coincidenzen beobachtet. 

1863 január 29-én HorMmawxws KÁRony bölcsészeti tudorrá avattatott fel 
és Heidelberget elhagyván, még az év nyarán Bécsbe ment az ottani föld- 
tani intézethez, melynek vágvölgyi földtani felvételeiben augusztus és szep- 
tember havában HAVER FERExcz és főleg SracHE Guipo oldala mellett mint 
önkénytes buzgón részt vett. Ez alkalomból az intézet rlevelezőiv sorába 
vétetett fel, melyek közt neve már a cJahrbuch stb.s 13. kötetében (1863) 
szerepel. 

Még az év (1863) őszén pályázott dr. HormaNws a budai műegyetem- 
nél megürült ásvány- és földtani tanszékre, melyre ő császári és apostoli 
királyi Felségének 1864 évi augusztus 6-án kelt legmagasabb elhatározá- 
sával rendes tanári minőségben ki is neveztetett. Tanszékét elfoglalva, 
azonnal arról kellett meggyőződnie, hogy mily fölötte szerény segédtanesz- 
közök állanak rendelkezésére; ez okból az akkori m. kir. Helytartótanács- 
hoz pénzsegély utalványozásáért folyamodott, hogy legalább a gyűjtemé- 
nyeknél a legszükségesebb kiegészítést elérhesse. 

Előadásai mindig alaposan átgondolva és gondosan előkészítve voltak. 

1864-ben lépett be mint rendes tag a magyarhoni földtani társulatba, 
az 1866 márczius 14-én tartott közgyűlésben pedig a társulat választmá- 

(56) 


D: HOFMANN KÁROLY. 69 


nyába választatott, mely minőségben élete végéig társulatunk buzgó 
tagja volt. 

1865 januárban a kir. magy. természettudományi társulat rendes 
tagjává lett. 

1867 április havában azon kéressel járult dr. HoFMANN KÁROLY a val- 
végett neki a tanév végétől számítandó két évi szabadságidő engedélyeztessék, 
minthogy szándéka volt, a szakmájába vágó külföldi muzeumokat és földtani 
intézeteket tanulmányozni. Hosszabb ideig óhajtott Berlinen kivül neveze- 
tesen Königsbergben tartózkodni, hogy ott — különösen a kristályfizikára 
nézve — Neumann fizikai laboratoriumában dolgozhassék és előadásait 
hallgathassa. 

Mielőtt még ezen csak egy évre engedélyezett szabadságát megkezdette 
volna, a magyarhoni földtani társulat megbizásából, t. i. az akkori társulati 
alelnök, Rerrz FRrGYEs-nek, ez irányban tett indítványa folytán, megvizsgálta 
a zsilvölgyi szénmedenczét, melynek beható leirását aztán, a gyűjtött anyag 
és adatok nyomán, szabadsága alkalmával Berlinben dolgozta ki. Ezen 
kitünő, a Zsilvölgyre nézve alapvető és örökbecsű munka aA zselvölgyi szén- 
teknőv czímen a földtani társulat Munkálatainak V. kötetének 1—57. lapján 
jelent meg egy mellékelt átnézetes földtani térképpel, 1 tábla szelvényekkel 
és 1 tábla szerzőtől felfedezett új kövületek rajzaival. E dolgozat kivonata, 
melyet FucHs TIVADAR németre fordított, a bécsi földtani intézet évkönyvé- 
nek 20. kötetében (1870, 523—530. 1.) van közölve. 

A zsilvölgyi szénmedencze részletes megvizsgálásáról dr. HoFMANN 
azonban már előbb terjesztette volt be előzetes jelentését a földtani társulat- 
hoz, mely jelentés a rMunkálatokv IV. kötetében (57—68. 1.) van közzé- 
téve, úgymint szintén e kötetben (36—40. I.) aA szigligeti bazalttufák és a 
bazalt-brecccia palagonittartalmáróli találunk tőle közleményt. Ez utóbbi a 
c Verhandlungen d. k. k. geol. R. Anst., 1867. évfolyamában (209—211. 1.) 
is megjelent. 

1868-ban THAN KÁáRorY mutatta be a magyar tudományos akadémiá- 
ban HorMAwxx-nak a cSóoldatok elegyítésénél történhető cserebomlásról és 
ezen oldatok némely physikai sajátságairóls szóló értekezését. Ezen dolgozat, 
melyet HorMaxw még Heidelbergben való tartózkodása idejében készített 
elő, de csak később fejezhetett be, a Poggendorff-féle vAnnalens 133. köte- 
tében (575—622. 1.) Jelent meg c Ueber Wechselzersetzung beim Mischen von 
Salzlósungen und über die Dichtigkeits- und Brechungs- Verhültnisse eini- 
ger wüssriger Salzlösungen bei verschiedener Concentrationv-czím alatt, 
tartalmát a rNaturforscherv 37-ik száma után P. (Gy. ismertette röviden a, 
c Természettudományi Közlönyv I. kötetében (1869, 71—73. lap). KiRcnH- 
HOFF 1867 november 18-án HorwmAxwx-hoz intézett levelében, mely levelet 
betekintésre szintén Böckn, tisztelt barátom, rendelkezésemre bocsátani szi- 


(57) 


70 T. ROTH LAJOS: 


ves volt, e dolgozatra nézve azt mondja: cDer Grundgedanke Ihrer Arbeit 
scheint mir richtig und wichtig zu seinp. M. NEUMAYR a xVerhandlungen 
d. k. k. geol. R. Anst. 1868. évfolyamában (234. 1.) e munkáról referálván, 
arra a conclusióra jön: clst auch eine vollstándige Lösung des Problems 
nicht gegeben, so müssen doch die durch sehr genaue und scharfe Beobach- 
tungen belegten negativen Resultate als sehr werthvoll, und die ganze vor- 
liegende Arbeit als ein wichtiger Anhaltspunkt für fernere Untersuchungen 
in dieser Richtung bezeichnet werden". 

1868-ban GoRovE Isrvás, akkori földmivelés-, ipar- és kereskedelmi 
m. kir. miniszter, egy külön magyar földtani osztály felállítását határozta el 
azon czélból, hogy ezen osztály — kezdetleg a bécsi cs. k. földtani intézet 
Magyarországon dolgozó két osztályával egyetemben — még 1868 nyarán 
kezdje s illetve folytassa az országos földtani felvételeket. Csakis természetes, 
hogy ezen tervbe vett nagy munka keresztülvitelénél oly jeles szakerő, mint 
dr. Hormaxw Kánony, el nem kerülhette az illető körök figyelmét, annál 
kevésbbé, minthogy az országnak nagyon is kevés ily munkára alkalmas férfia 
volt, és így Hormawsws 1868 julius elején GoRgovE által a magyar földtani 
osztály működésében való részvételre HANTKEN MIKsA, BöcgH JÁNos, WINKLER 
BExő és Kocn AwxraL mellett meghivatott. 

Dr. Hormanws KáRory e felszólításnak engedve, még az év nyarán és 
őszén teljesítette tehát, mint a magyar földtani osztály buzgó tagja, fáradsá- 
got nem ismerő kitartással feladatát, t. i. Budapest környéke Duna jobbparti 
része földtani viszonyainak tanulmányozását és térképezését. azaz oly beható, 
alapos munkát, mely nemcsak az illetékes szakkörök legnagyobbmérvű elis- 
merését kiérdemelte, de földtani felvételi munkák eszközlésére mindig csak 
mintául szolgálhat. 

A következő évben a m. kir. földtani intézet állíttatott fel és az ennek 
keretében szervezett második főgeologusi állásra a földmivelés-, ipar- és 
kereskedelmi m. k. miniszteriumnak 1869 évi deczember 22-én kelt rende- 
letével dr. HorMaANN KÁROLY neveztetett ki. 

Ugyanebben az évben (1869-ben) a nagyszebeni xcSiebenbürgiseher 
Verein für Naturwissenschaftenv rendes tagja lett, a következő 1870-ik évben 
pedig — megbizás folytán — az olasz kormány részére magyarországi érczek, 
ásványok és kőzetekből álló példás gyűjteményt állított össze, melyet igen 
gondosan katalogizált. Ezért II. Vrrrogro EMANUELE Turinban 1870 október 
27-én kelt legfelsőbb elhatározásával őt a Corona d Italia lovagjává (Cava- 
liere) nevezte ki s a Cancelliere dell Ordine della Corona d"Italia Firenzében 
1870 november 7-én kelt értesítése szerint a Cavalieri (Esteri) sorába mint 
363-ik iratott be. ; 

A Verhandlungen d. k. k. geolog. R. Anst. 1870. évfolyamának 
116—117. lapján a budai hegységre vonatkozó rövid közleményt találunk 
HorMmaxwN-tól, melyben az előbb Dachstein-dolomitnak, tehát rhátkorunak 

(58) 


D: HOFMANN KÁROLY. 71 


tekintett rétegceomplexust, felvétele alkalmával benne talált kövületek nyo- 
mán, a legfelső triasznak (fődolomitnak) megfelelőnek mutatja ki; a m. föld- 
tani társulat 1869 jan. 27-iki szakülésén pedig a hárshegyi homokköőről, 
valamint a svábhegyi homokkő és mészköről értekezett, mely értekezésről a 
cVerh. d. k. k. geol. R. A.v-ban (1869, 97. 1.) B. W. röviden referált (Ueb. 
d. geol. Alter d. an d. Ofner Schwabenberge sich verbreitenden Süsswasser 
Ablagerungen. ). . 

A m. kir. földtani intézet c Évkönyves I. kötetében 1871-ben jelent 
meg aztán tőle a4 buda-kovácsii hegység földtani viszonyais ezíme alatt e 
hegység rendszeres részletes leirása, mely az általa készített térképpel egye- 
temben e hegység földtani viszonyaira nézve mindig az alapot és főkútfor- 
rást fogja képezni. E dolgozata végén jobb áttekintés végett az idősb har- 
madkoru képződmények táblázatát, valamint egy táblán gondosan készített 
szelvényeket közöl, mely utóbbiak egy részét, úgymint Budapest környéké- 
nek geologiai térképét, ZsrIGmMoxpY ViLMos xA városligeti ártézi kút Buda- 
pestens czímen 1878-ban megjelent közleményében felhasználta. 

1871 május 17-én a magy. tudom. akadémiának LówvyaY MENYHÉRT 
elnöklete alatt tartott XXXI. nagygyülésében dr. HoFrmaNws KÁRony 23 sza- 
vazattal 9 ellenében az akadémia levelező tagjául választatott. 

Társulatunknak 1870 január 19-én tartott szakülésén a aLystriodon 
splendens új lelethelyéról Erdélybenv értekezett (1. Földtani Közlöny I. évf. 
3. 1.), a cFöldtani Közlöny II. évfolyamának 71—79. lapján pedig a Ásvány- 
tani közlemények a Vihorlat-Guttin trachythegységnek keleti részébőlv eczím 
alatt találunk tőle érdekes közleményt. Ugy ez utóbbit, mint a budai-kovácsii 
hegységet tárgyaló munkáját a bécsi földtani intézet a Verhandlungen; -jában 
kivonatosan Fucns ismertette. 

A kir. magy. természettudományi társulat 1872 jan. 17-én tartott 
közgyűlésén választmányi tagjának választotta Hormawxw-t, mely minőségé- 
ben mint a földtan rovatvezetője 1877-ig működött. 1872-ben a nevezett 
társulat Corra, (reologie der Gegenwart czímű munkájának magyarra fordí- 
tását és kiadását határozván el, a társulat megbizásából e mű fordítását 
(A jelen geologiája, mely 1873-ban megjelent) PErRovics Gyuta, a revisiót 
pedig dr. HoFMaNwx KÁRotLy teljesitette. 

. 1872 november 23-án HoFMANN a földtani intését első főgeologusává 
jáptatteteti elő, mely állásban élete végéig maradt. 

1873-ban cA Vihorlat-Guttin-hegység némely kvarcztartalmú trachyt- 
jának plagioklas-kristályairólv értekezett társulatunkban, mely értekezés 
a cFöldtani Közlönyv III. évfolyamának 80—94. lapján, egy mellékelt és 
általa rajzolt táblával (I. tábla) megjelent. 

Ugyanez év őszén a bécsi nemzetközi kiállítás tanulmányozása után 
engedélyezett hat heti szabadsággal együtt utaztunk Olaszországba. A hires 
műkincsek megtekintése és élvezete mellett a természetrajzi muzeumokat 

(59) 


792 MD. (ROBH.TAJORÍS 


Turinban és Bolognában látogattuk meg ; Rómából az albani hegységbe tet- 
tünk igen érdekes kirándulást; Nápoly környékén a kivált geologusnak oly 
érdekes pontokat mind felkerestük ; két izben a Mte Vesuviot is megmász- 
tuk; de a lipari szigetekre — sajnos — nem juthattunk el, minthogy az 
akkoriban Olaszországban uralkodott cholera miatt hosszabb ideig guaran- 
taine-ben kellett volna maradnunk. Visszautazásunk alkalmával dr. Hor- 
MANN, kedves utitársamtól Veronán november 21-én elbúcsúztam, ő pedig 
még Vicenza s majd Nizza környékét kereste fel, hol az ottani ó-harmadkori 
rétegeket tanulmányozandó, tett kirándulásokat. Az anyagot, melyet e kirán- 
dulásokon gyűjtött és vett, a földtani intézetnek ajándékozta, hol az őriztetik. 

Szintén még 1873-ban jelent meg a földtani intézet Évkönyve, 
II. kötetében (193—215. 1.) dr. Hormasw KÁRoLny-tól az cAdalék a buda- 
kovácsit hegység másodkori és régibb harmadkori képződései puhány-fauná- 
jának ismeretéhez czímű munka. Ez a cBuda-kovácsii hegység földtani viszo- 
nyais czímű munkálatának palgontologiai toldalékát képezi és a fődolomit- 
ból, közép, felső eocén- és az alsó oligocénből származó, legnagyobbrészt új 
puhányfajok leirását, valamint a 6 mellékelt táblán (XII —XVII. t.) azoknak 
ábráit tartalmazza. 

1874-ben B. v. Corra levélben azon kérdést intézte HoFMmaANwx-hoz, 
valjon nem volna-e hajlandó, Tjszak-Amerikában teljesítendő geologiai 
kutatásokat magára vállalni? Minthogy azonban e feladat keresztülvitelére 
HormaAnxwx-nak legalább egy évi szabadságidő kellett volna, a megtisztelő 
felhivást megköszönve, azt nem fogadta el. 

A Földtani Közlöny IV. évfolyamában (1874, 303—312. lap) u.4 déli 
Bakony bazaltjais -czímen találank Hormawxx-tól megint érdekes, de e tárgyra 
vonatkozólag csak előzetes közleményt. A főmunka aA déli Bakony bazalt- 
kőzeteiv czímmel a földtani intézet rÉvkönyvo -ének III. kötetében mint ennek 
harmadik füzete (339—525. 1.) 1878-ban jelent meg 3 köőnyomatú, a bako- 
nyi bazaltok vékonycsiszolati részleteinek mikroszkopiai képét ábrázoló táb- 
lával (XIII—XV. t.), egy BöckH János felvétele nyomán szerkesztett földtani 
térképpel (XVI. t.) és több a szöveg közt feltüntetett fametszettel. 

INKEY BÉLA a c Földtani Közlönyv VIII. évfolyamában (1878, 239 —2435.1.) 
e szellemesen írt, rendkívül érdekes munkát ismertetve, többek közt ezeket 
mondja: cFöldtani irodalmunknak ezen majdnem parlag területén az előt- 
tünk fekvő munka. . . mindenesetre a legjelentékenyebb lépést jelöliv és(241 . 1.) 
(Az észlelések, összehasonlítások és fejtegetések dúsgazdag mennyiségét, 
melyet a szerző ezen lapokban lerakott, lehetetlen volna csak vázlatosan is 
idéznünk a nélkül, hogy áttekinthetőségükben és benső. összefüggésükben 
rejlő becsüket csorbítanók. Legyen tehát elég arra utalni, hogy a szerzőnek 
sikerült, Böckn úr kutatásai eredményeit felhasználva és saját észleleteivel 
összekapcsolva, jól támogatott érvekkel kimutatni, hogy az egész szóban 
forgó bazaltcsoport úgy szolván egyetlenegy sorvulkánnak tekintendő. s 

(60) 


D: HOFMANN KÁROLY, vs) 


E munkát a cVerhandi. d. geol. R. Anst.s 1879. évfolyamában (353. 
és 354. 1.) K. v. J. ismerteti röviden. HOFMAMN maga e munkája főbb 
eredményeit és következtetéseit egy 1877 jan. 24-én G. vom RArn-hoz inté- 
zett levélben is közölte, mely közlemény a cZeitschrift d. deutschen geolog. 
Gesellschaftv 29. kötetében (1877, 185—193. I.) jelent meg. 

HoFrmawxx úgy találta, hogy a bakonyi kisebb bazalttömegek vagy a 
nagyobb bazaltkúpok felső részeit titántartalmú magnetit (iserin) , a nagyobb 
hegyek alsó részeit ellenben ilmenit jellemzi, miért is e bazaltokat alap- és 
tetőbazaltokra osztja, míg a középső részekből való közetminták mindakét 
nevezett ásványt tartalmazzák. E viszonyt az anyagoknál különböző nyo- 
más mellett beálló különböző oldhatóságra vezeti vissza. 

E megfigyelést RosENBuscH c Mikroskopische Physiographie) stb. ezímű 
könyvében (II. köt. 715. 1.) is kiemeli, valamint e könyve I. kötetében (1885, 
331. 1.) szószerint ezt mondja: xDer Titaneisenglimmer ist — wie K. Hor- 
MANN zuerst hervorhob — mit einer nelkenbraunen Farbe durchsichtig 
und ziemlich stark doppelbrechend, bei höchstens halbmetallisehem Glanze" . 

1873-, 1874- és 1875-ki földtani felvételeiről a bécsi cx Verhandl. d. k. k. 
geol. R. Anst. 1876. évfolyamának 22—24. lapján találunk dr. HorFmanw-tól 
érdekes rövid, ugyane xVerhandl., 1877. évfolyamában (14—-23.1) pedig 
1876-ki felvételéről hosszabb közleményt. Ez utóbbi felvételről a cFöldt. 
Közlönyv VI. évfolyamában (1876, 302—312. 1.) — Hormaww havi jelen- 
tései alapján — Maryasovszkxy J. is reterál. 

E felvételek eredményeiről különösen felemlítendőnek tartom, miként 
HOFMANN a pécsi szigethegység É-i részében a liasz-serián kivül az alsó, 
középső és felső doggert mutathatta ki, hogy fölötte érdekes középneocom- 
rétegeket fedezett fel, melyek egyúttal az ott fellépő augitporphyrok és 
dioritos kőzetek geologiai korát élesen megszabják, hogy továbbá kimutatta, 
miszerint a villányi hegységben a liasz teljesen hiányzik, e hegység főzöme 
ellenben a triaszkorú alsó és felső kagylómészből áll, és végre ki kell emel- 
nem, mikép a vasmegyei kristályos palák complexusában két csoportot 
különböztetett meg, valamint ő volt az első, kinek sikerült, e kristályos 
. palák fiatalabb csoportjára közvetlenül rátelepedő rétegekben crinoida- és 
koral-maradványokat felfedezni, melyek — Tovra (Verh. d. geol. R. Anst. 
1878, 47. 1.) meghatározása szerint — az azokat tartalmazta kőzetek devon 
(közép-devon) korát bizonyítják. 

Dr. Horwmawwx-nak 1877-ben végzett földtani felvételéről a xcFöldt. 
Közlönyv VII. évfolyamában (1877, 389—394. 1.) — szintén a havi jelen- 
tések alapján összeállítva — találunk közleményt s úgyszintén a.  Verhandl. 
d. geol. R. Anst.v 1878. évfolyamában (16—18. 1.). 

1878-ban  HormaNNs az ország K-i részében új munkaterületnek, 
t. 1. Szilágymegyének földtani megvizsgálását kezdette meg, miről a, c Földt. 
Közlönyv IX. évfolyamában (1879, 167—212. 1.) sJelentés az 1878 nyarán 

(61) 


74 T. ROTH LAJOS: 


Szilágymegye keleti részében tett földtani részletes felvételekről, -ezímen meg- 
jelent értekezésében adott számot, melyhez egy szelvényeket feltüntető 
tábla (I.) van mellékelve. Ezen értekezésében — különösen e vidék óharmad- 
kori lerakodásainak általa keresztülvitt részletes osztályozására nézve — 
ismét egy alapvető, mesteri munkával találkozunk. A cFöldt. Közlöny, -nek 
ugyanezen (IX.) évfolyamában (406—411. 1.) a Megjegyzések trachytanyag- 
nak a hazai ó-harmadkori lerakodásokban való előfordulására nézvev czímű 
czikket, valamint a 485—488. lapon e czikket kiegészítő pótlékot közölt. 

Dr. HorMANN-nak 1879-, 1880- és 1881-ben végzett földtani felvéte- 
leiről havi jelentései nyomán HANTKEYN által igen röviden összefoglalt közle- 
ményeket a c Verhandl. d. k. k. geol. R. Anst., 1880—1882. évfolyamában 
találunk a bécsi földtani intézet igazgatójának ott közölt évi jelentéseiben, 
Horwmaxwx az utóbbi (1881-ki) felvételének eredményeit azonban ő maga 
közölte a cFöld. Közlönyv XI. évfolyamában (1881, 244—255. 1.) eJelentés 
az 188 1-ki évben az éjszaknyugat-erdélyi határhegységben és környékén tett 
földtani részletes felvételróls czíme alatt. 

A cFöldtani Közlönyv X. évfolyamában (1880, 245—292. 1.) dr. Hor- 
MANN-nak aBuda vidékének némely ó-harmadkori képződésérőlv szóló érte- 
kezése jelent meg, melyről a c Verhandil. d. k. k. geol. R. Anst.v 1881. évfolya- 
mában (165—167. I.) A. B. referált. 

1881-ben a budai keserűviz-forrásoknál kijelölendő védőterület ügyében 
fordult a budai bányakapitányság dr. Hormans KáRony-hoz, őt, valamint 
Lóczy LaJos-t ez ügyben való szakvéleményadásra felkérve. Az együttesen 
keresztülvitt részletes tanulmányozás után dr. HorMaNwx fogalmazta e kér- 
désben ai beható, alapos véleményt. Ugyanebben az évben HOFMANN a 
magyar mérnök- és épitészegyletbe mint rendes tag lépett be. 

Szintén 1881-ben LEDERER SÁxpoR, budapesti lakos, arra kérte fel 
dr. HoFrwmawxx-t, miként az uglieviki barnaszén-előjövetelről Boszniában 
geologia-bányászati szakvéleményt adna. Hofmann e felkérésnek engedve, 
az év májusában a hely szinére utazott, hol topografiai térkép nélkül volt 
kénytelen feladatát keresztülvinni. Szakavatott véleménye a Bericht über das 
Braunkohlen-Vorkommen von Üglievik und Umgebung unweit Bjelina in 

josmienv czímen jelent meg külön kiadványként. 

1882-ben még egyszer jutott nekem a szerencse, hogy dr. HoFMANN 
KÁRory kedves társaságában utazhattam. Az alkalmat erre a Coguand-féle 
gyűjtemény Marseilleben szolgáltatta, melynek megvételét és a kir. Földtani 
Intézetnek való ajándékozását nemeslelkű meecenásunk, SEMSEY ANDOR úr, 
elhatározta volt. A földtani intézet részéről e remek gyűjtemény átvételével 
megbízva, a nevezett év február 28-án — az örömünkre hozzánk csatlako- 
zott adományozóval együtt — indultunk útnak. Visszatértunk után HOFMANN 
kiküldetésünkről beható részletes jelentést terjesztett a földtani intézet 
igazgatósága s illetve a megbizó miniszterium elé. 

(62) 


D: HOFMANN KÁROLY. 79 


1883-ban a m. kir. földtani intézet 1882-ről szóló Évi jelentés, -ében 
(16—24. 1.) s egyúttal a c Földtani Közlönyv XIII. köt. 22—30. lapján meg- 
jelent dr. Hormasw KáÁRoLny-tól a xedJelentés az 1882. év nyarán Szatmár- 
megye délkeleti részében foganatosított földtani részletes felvételekróln czímű 
közlemény. Ugyanez évben — a földtani intézet igazgatóságának felszólítása 
folytán — magára vállalta a Krapina környékén (Varasd m.) fekvő szén- 
területről geologia-bányászati szempontból való szakvéleményadását. Ez 
a Geologisches Gutachten über den Montan-Besitz der Krapinaer Bergbau- 
Unternehmung czímen jelent meg külön kiadványként egy geologiai térképpel 
és egy tábla geologiai szelvényekkel a mellékletben. E dolgozatról a cFöldt. 
Közlönyv XIV. kötetében (59—63. 1.) SCHAFARZIK FERENcz, a xrVerhandl. 
d. k. k. geol. R. Anst.s 1884. évfolyamában pedig a 188. lapon E. T. referált. 

1884-ben a földtani intézet Évi jelentéss -ében 1883-ról (16—32. I.) 
(Földt. Közl. XIV. köt. 174—190. 1.) találunk megint cJelentés az 1889. év 
nyarán a Duna jobbpartján Ó-Szóny és Piszke közt foganatosított földtani 
részletes felvételekróls czímen igen beeses, főleg a Gerecse-hegység földtani 
ismeretét kiegészítő közleményt HoFrmanw-tól. 

1884 nyarán megint Szolnok-Doboka ésSzatmár megyékben látjuk Hor- 
MANN-t mint az éjszaki földtani felvételi osztály vezetőjét működni. Mielőtt 
azonban felvételi területébe utazott volna, igen tevékeny részt vett az európai 
geologiai térkép ügyében Magyarország részéről a geologiai nomenclatura és 
térképjelzések egyöntetüségére alakult bizottság értekezleteiben, valamint 
az elfogadott elvi megállapodások alapján 1886-ban elkészült magyarországi 
átnézetes geologiai térkép szerkesztésében szintén neki volt jelentékeny része. 

1885-ben a budapesti általános országos kiállításon a földtani intézet 
részéről többek közt dr. HoFMANN KÁROLY-nak az északnyugati erdélyi határ- 
hegység és környékéről 1 : 28.300 méretben készült földtani térképe, valamint 
e térkép földtani taglalására okmányként szolgáló, stratigrafiai-palaeontologiai 
gyűjteményének egy része is volt kiállítva. Az ez alkalommal kiadott részle- 
tes katalogusban, mely a. VI. csoportot (bányászat, kohászat és földtan) tár- 
gyalja, c Magyarország földtani viszonyainak. vázlata) -czímen közzétett be- 
vezető részt HorMaNxs KÁROLY és BöckH János szerkesztették. A kiállítás 
alkalmából dr. HoFrMANN a cközreműködői érem? -mel létt kitüntetve. 

1886-ban a földtani intézet 1885-ről szóló elvi jelentésv -ében (27—- 
51. 1.) a e. Földtani jegyzetek a prelukai kristályos palaszigetről és az éjszak 
és dél felé csatlakozó harmadkori vidékróli czimű közlemény jelent meg 
HorMaxYN-tól ; erről a c Verhandl. d. k. k. geol. R. Anst, 1887-iki évfolyamá- 
ban (359—360. I.) a német szövegű kiadás nyomán, A. B. referált. 

1886 augusztus havában dr. HorMaNx KÁROLY egybekelt MÜLLER MA- 
THILDA úrnővel, kivel a Hamburg melletti rSofien-Bad, -ban ismerkedett meg ; 
házas életének boldog napjai azonban csak annyira terjedtek, mint egy rövid 


álom, melyet a halál bontókeze kegyetlenül széttépett. 
(63) 


76 T. ROTH LAJOS 


1887-ben a földtani intézet e Ívi jelentésében 1886-róls (39—47. I.) 
eJelentés az 1886. év nyarán Szolnok- Doboka megye éjszaknyugati részében 
végzett földtani részletes felvételekrőls czimű közleményében adott HOFMANN 
az ez évi felvételi munkájáról számot. 

1887 nyarán dr. HorMANN KÁROLY sok évi fáradságos és szép eredmé- 
nyek koszorúzta munkálkodását Szilágy és Szolnok-Doboka megyék területén 
befejezte és a Sebes-Körös táján Biharmegyében kezdette meg térképezési 
működését. I 

Szintén ez évben dr. Hormanws pontos útbaigazításai folytán Zilah 
városa érte el a városban lemélyesztett artézi kúttal a kivánt szép eredményt. 
Ez ügyben a városi polgármester és az alispán külön levélben is fordultak 
Hofmannhoz. 

1888-ban HoFMaAwN felvételeit a Sebes-Körös táján folytatva, fölötte 
bonyolódott földtani viszonyokkal volt dolga, melyeknek világos kiderítése 
és pontos részletes térképezése fáradságos, lépéskénti munkát igényelt. Ez 
évben a cBánffy-Hunyad vidéke, földtani jzképéles való magyarázó szöveg- 
nek az őt megillető részét irta meg. 

A következő (1889) évben dr. HorMmAxw súlyos betegsége következtében 
megrongált egészsége helyreállítására hosszabb szabadságot volt kénytelen 
kérni a miniszteriumtól, s így ez évben a földtani felvételekben nem vehe- 
tett részt. 

1890 ben friss egészségben — mint azelőtt — még egyszer átvette 
HOFMANN az éjszaki földtani felvételi osztály vezetését, folytatva biharmegyei 
területe bonyolódott földtani viszonyainak kiderítését, de ez szeretett kartár- 
sunk és barátunk utolsó felvételi működése volt, melylyel örökre le kellett 
zárnia az e téren is oly sikeres, áldásos működését. A fővárosba viszszatérve, 
idejét főleg a Gaura és Galgó vidékét ábrázoló geologiai térkép kisebbitésére 
forditotta, mely munkának — úgy szólván — életének még utolsó napjait is 
szentelte. Ezen utolsó, közlésre még általa elkészített munkájában oly remek 
művet hagyott nekünk hátra, mely úgy, mint valamennyi geologiai térképé- 
szeti téren általa alkotott, örökké a hazai geologia büszkeségét fogja képezni. 

A földtani intézeti gyűjtemények tetemes részének mintaszerű rende- 
zése és felállítása HoFmawxx-nak köszönhető, ki ritka lankadatlan szorgalom- 
mal e munkát végezte, és az e téren kifejtett példás tevékenysége valóban 
— mint BöckH fenn érintett kegyeletes megemlékezésében mondja — szép 
levelet képez érdemkoszorújában. 

Szeretett barátunktól kéziratban még több becses dolgozat maradt 
hátra, melyek közül, mint rendkívül becses, főleg azon akadémiai székfogla- 
lójának szánt, a pécsi hegység közép-neocombeli kövületeit tárgyaló munka 
emelendő ki, melyhez a táblákat meg is rajzoltatta. Csak kötelességünket 
fogjuk teljesíteni dárga halottunk iránt, ha nevezetesen ez utóbbi dolgozata 
kiadásáról gondoskodunk. 


(64) 


D: HOFMANN KÁROLY. VV 


Az előbbi sorokban igyekeztem dr. HorMaANN KÁROLY munkás életét 
méltányolni; tudom, hogy feladatomat, főleg a mi az ő irodalmi működését 
illeti, csak igen vázlatosan oldottam meg, de e tekintetben munkái beható 
tanulmányozására kell utalnom. Ha most visszapillantást vetünk életére, 
úgy azt látjuk, hogy már egészen fiatal korától fogva a komoly tudásvágy 
nyilvánult benne. Később egészen szaktudományának szentelyén magát, 
mindinkább tökéletesítésre törekedett, tudományának minden rokon ágában 
is otthonosságot sajátítván el. Ezen így elért ritka sokoldalusággal egybekö- 
tött alapossága, éles megfigyeléseivel egyetemben, minden munkájában ér- 
vényesül, és ez az, a mi oly kiválóan becsessé teszi minden közleményét. 

A valódi tudós minden jellemvonásaival bírt, egész odaadással csak 
tudományának élt és ennek mívelésében találta legnagyobb élvezetét. Sze- 
rénysége, mit a mai kor kellően megbecsülni — sajnos — már elszokott, 
talán kissé a túlságba ment, de ez egész individualitásának természetes 
conseguentiája volt. 

Mint nemes gondolkozású, jószívű ember szeretetreméltó előzékeny- 
séggel ismeretei gazdag tárházából fiatalabb kartársait támogatni mindig 
kész, tapasztalt barátságért pedig hálás volt és azt soha el nem feledte. Ter- 
mészetes, hogy mindenki nagyra becsülte és szerette, a ki vele közelebbi 
érintkezésbe juthatott. Ha tudományos vitatkozásra rászánta magát, mindig 
az ő nemes gondolkozása dominált, a megszerzett érdemeket mindig telje- 
sen elismerte. 

Örült volna, ha sok évi önfeláldozó áldásos működéseért hivatalos 
helyről is az oly jól kiérdemelt elismerés irányában nyilvánult volna, ez 
azonban — elmaradt, és így a emagyar geologia pétolhatatlan oszlopai 
— mint a földtani intézet gyászjelentése találóan őt nevezi, kidőlt — szeré- 
nyen, igénytelenül, a milyen egész élete volt. 

Drága barátunk elköltözött körünkből, de a mit a geologia terén hazánk- 
ban teremtett, az megmaradt, szelleme él köztünk, és ez legyen vezércsilla- 
gunk működésünkben nekünk és az utánunk jövő nemzedéknek ! 

Dr. HormaAwnw végtiszteletére hült tetemei beszentelésekor ott voltak az 
övéin és közvetlen kartársain kívül a magyarhoni földtani társulat, a kir. 
magy. természettudományi társulat, a műegyetemi tanári kar, a m. tudomá- 
nyos Akadémia képviselői, azonkívül pedig még más tisztelői, ezek közt gf. 
Teleky Géza ő Excellencziája is. 

A búcsúzót a háznál kartársai nevében dr. SzorraGH Tamás, a földtani 
társulat részéről a társulat első titkára, dr. SrauB Mógrcz mondotta ; a nyilt 
sír előtt pedig dr. SCHMIDT SÁNDOR szólott. 


Dr. SzorraGH búcsúzója így hangzott : 


(65 


78 T. ROTH LAJOS: 


cMélyen tisztelt gyászoló gyülekezet ! 


Felejthetetlen, nagyérdemű halottunk, dr. HorFMANN KÁRoLY ravatalára 
letettük koszoruinkat, azt a parányi valamit, amit neki e nehéz és keserű 
pillanatban adhatunk azért a sok és nagy munkáért, amelylyel hazáját, tu- 
dományát, szóval az emberiséget mindvégig oly igaz hivatással, oly híven 
és önzetlenül szolgálta; azért a nemes szívért, kimagasló jellemért, amely- 
lyel hozzánk, mindnyájunkhoz mindig és mindenben volt. 

Milyen elenyésző csekély lerovás ez a mi nagy, igen nagy tartozá- 
sunkért ! 

De bizonyára nem rajtunk múlik ez, mert ha mi tőlünk és gyarló em- 
beri tudományunktól függne, a legnagyobb örömmel adtuk volna neki nagy 
érdemei elismeréseül a legbecsesebbet, amit az ember adhatna, — az 
egészséget. 

Elköltözött nagyérdemű mesterünk és munkatársunk örökké megma- 
radó szelleme ! I 

Megtört szívvel, igaz mély bánattal állunk gyászos ravatalodnál. Meg- 
emlékezésünk parányi hódolata nem egyedül az a nehány virág, hanem az 
az igazán átérzett, pótolhatatlan veszteség szülte könycsepp is, amely koszo- 
rúink minden szirmához, minden levélkéjéhez oly sűrűn tapad. 

Te voltál a mi leghivatottabb vezetőink és munkatársaink egyike, és 
íme, oly kegyetlenül elveszítettünk! Ki lép ürült nyomodba ! ? 

De ha porhüvelyed elhagy is, a Te szellemed, igaz komoly, mélyreható 
munkálkodásod emléke itt marad és él, amíg csak foglalkozni fogunk az 
anyafölddel! A mi szívünkben pedig megmarad becses, szeretett, buzdító 
emléked mindaddig, a míg mi is követünk Téged abba az ismeretlen 
világba ! 

Hazánk szép bérczei és völgyei mély álomban pihennek, de ha majd 
tavaszszal felébrednek, nem lesznek többé tanúi a Te gondos, lelkiismeretes 
kutatásaidnak. Az a temérdek, régen kihalt szerves lény-maradvány, amit 
hazánk földjének ismeretére Veled együtt összehordtunk, a melyet a Te 
gondos kezed oly szeretettel és nagy tudománynyal rendezett éveken át ta- 
nulságos csoportokba, immár hiába vár Tégedet! Legyen az én gyenge szó- 
zatom, ha csak gyarló visszhangja is, az ő Istenhozzádjoknak is ! 

Isten veled ! áldás és tisztelet kíséri emlékedet ! v 


Xkxk 


Dr. Srau8B búcsúzó szavai ezek voltak : 


Kedves barátora! E két szót sokszor intéztem Hozzád, mióta azon 
kitüntetésben részesültem, hogy megtisztelő barátságodba fogadtál. Most 
utoljára, fájdalom, koporsód előtt intézem hozzád e két szót: Kedves 
barátom ! 

(66) 


D: HOFMANN KÁROLY. 79 


Kettős kötelesség állít engem ide! Búcsút akar Neked mondani a sze- 
rető, tisztelő barát és egy tekintélyes tudományos testület mély gyászának 
is akar kifejezést adni. 

Nem hiszem, hogy e feladat nekem sikerülne, mert nyelvem csak 
gyenge tolmácsa szomorúsággal telt szívemnek. 

A magyarhoni földtani társulat zöld asztala mellett most árván áll egy 
szék, gyászlepellel borítjuk és nem is sejtjük, kit ültessünk majd bele, a ki 
képes volna velünk elfelejttetni azt, a ki benne ült. 

Most Te magad váltál azzá, aminek megfejtésében nekünk mindig 
előljáró mesterünk voltál: A föld titkává! Kegyetlen a sors, mely a tudo- 
mány és a humanizmus ilyen fáklyáját, mint a minő Te voltál, idő előtt a 
koporsó szűk falai közé szorítja és a sír mélyébe sülyeszti. 

De most ez egyszer nem vetjük fel a kérdést, amit a természettudo- 
mányi kutatás oly sokszor felvet, hogy miért kellett ennek úgy történnie ? 
Most nem vetjük fel ezt a kérdést, mert a tudomány tanít minket arra, hogy 
megrendithetlen törvényeknek vagyunk alávetve és szívünk hite sugalja 
nekünk, hogy e törvényeknek zúgolódás nélkül vessük magunkat alá ! 

Nyugodtan aludhatod örök álmodat, mert emléked fenn marad nem- 
csak a Te sírodon túl, hanem tovább a miénken túl is, mert a tudomány 
könyveibe kitörülhetetlen betűkkel vésted nevedet. 

Isten veled, kedves barátom ! Viszontlátásra !) 


KXkXK 


Dr. ScHmipT ezeket mondotta : 

Gyászos gyülekezet ! 

cE nyilt sírnál megrettenve látjuk, mily sok az, mely e szűk helyre 
most könnyedén elfér ! 

Egy egész életmunkásság, annyi tudomány : ime mindez most itt van. 

Látjuk, csak úgy mint eleink, mik vagyunk. Por és hamu vagyunk. 

De látjuk azt is, mik kell, hogy legyünk. Legyünk munkások, mint ő 
vala, törjünk szakadatlanúl a jó, a nemes felé, hazánkat, feleinket szeressük 
igazán és ekkor a kérlelhetlen halállal is szembe szállunk. 

Lám, nem megy el közülünk a megboldogult, mert lelkének legjava 
munkáiban itt marad minékünk. Itt marad utána a hív emlékezet, mely 
megőrízi őt utódainknak is. Csak egyet visz magával, de ez az egy annál 
keservesebb, mert ez az a jövő, melynek elmultát ő benne mindnyájan 
siratjuk ! 

Legyen porai felett könnyű a föld, mint a hogy fájdalommal megtelt 
a mi lelkünk. 

Nyugodjál békében, Isten veled ! 


(67) 


$0 FRANZENAU ÁGOST: 


A BRÁD KÖRNYÉKÉN TETT NAGY TERMÉS ARANY 
LELETRŐL, 


re 
FRANZENAU ÁGOoSTON-tól." 


Bányászatilag a legtöbb aranyt vagy az aranytartalmú ásványokból, 
azaz az aranynak chemiai törvények szerint más elemekkel való vegyülésé- 
ből származó anyagokból, vagy pedig telérásványokból, melyekben az arany 
kivétel nélkül csak igen finoman eloszolva fordul elő, nyerik. 

Mind a két esetben az aranytartalmú anyagokat előbb mechanikai és 
azután kohászati műveleteknek kell alá vetnünk, hogy belőlük a fémet elő- 
állíthassuk. i 

Az aranynak csekélyebb mennyiségét a természetben szintén előforduló 
úgynevezett termés állapotából nyerik. Ez keveréke az aranynak váltakozó 
mennyiségű ezüsttel és ez egyszersmind azon anyag, mely az aranynak sza- 
bályos rendszerű kristályait, azok egy vagy két irányú elnyulásaiból származó 
tű- vagy lemezalakú képződményeit, vagy pedig a kristályok különös össze- 
növéseiből keletkező vonalszerű, faalakú, moh- vagy tollszerű alakzatait 
képezi. 

De az arany ezen utóbb kifejtett alakjában aránylag csak ritka vendég 
a földkérgünket alkotó kőzetekben, úgy hogy néhány kilogrammnyi tömegek 
"belőle már épen a legnagyobb ritkaságok közé tartoznak. 

Hazánkban e században bányaműveletileg tudtommal három alkalom- 
mal bukkantak a termés aranynak tömegesebb előjövetelére. Ezek elsejét, leg- 
dúsabbikját a század második decenniumában, a,  verespataki határban a hires 
Katroncza tömzsben nyitották meg, melynek nyerése egy évtizeden át tar- 
tott; a másodiknak fejtése az ötvenes évek elejére esik és az erdélyi Magu- 
rára hozott dús áldást, negyven és egynehány fontnyi termés aranyat szol- 
gáltatván; a harmadikat most, 1891-ben a hunyadmegyei Muszári völgynek 
Mária bányájában ütötték meg. 

Ez utóbbi, a hírlapok utján köztudomásúva vált nagy termés arany 
lelet megtekintésére Lóczy LaJos egyetemi tanár úr a muszári bányaigazgató- 
tól mult év november hava 13-ikán sürgönyileg meghivatott. Nevezett tanár úr 
azonban akadályozva lévén és minthogy az ügy sürgős volt, a magyar nem- 
zeti muzeum igazgatóságáboz, illetőleg. a m. kir. vallás--és közoktatás -ügyi 
miniszteriumhoz fordult annak kieszközlésére, hogy az említett intézet egy 


x Előadta az 1892 januárius 13-án tartott szakülésen., 
(68) 


A BRÁDI ARANYLELET. S1 


tagjának lehetővé tétessék e leletet megszemlélni és egyszersmint illő ár 
mellett néhány darabot gyűjteményünk részére megszerezni. 

Felettes hatóságomtól megbizatván ezen ügyben eljárni, még az emlí- 
tett nap esti vonatával Dévára és onnan következő nap délutánján kocsival 
Brádra érvén, felkerestem a Brádon lakó muszári bányaigazgatót, ki másnapra 
igérte a még meglevő vagy négy és fél kilogrammot nyomó arany mennyi- 
ségét megmutatni. Elbeszélte, hogy az egész lelet 57,726 kilogrammnyi volt, 
melyből 37 kg azonban már be van olvasztva, egyszersmind kevés remény- 
nyel kecsegtetett arra nézve, hogy sikerülni fog e leletből valamit szerezhet- 
nem, miután a koburg-gothai igazgatóság szigoruan elrendelte, hogy minden 
előforduló arany rögtön beolvasztassék. A fenforgó esetben a nagy lelet te- 
kintetéből, a muszári bányaigazgató kérte a gothai igazgatóságot, engedné 
meg a hivatalnokoknak, kik hajlandók a daraboknak teljes sulyát aranyban 
megfizetni, emlékül néhányat visszatarthatni. A válasz tagadó volt. Egy 
másik levélben ismét a tudományos intézetek számára kérte néhány darab 
visszatarthatását, erre a válasz ottlétem alatt, november 15-ikén érkezett, 
azon határozott utasítással, hogy a még meglevő darabok haladéktalanul 
beolvasztassanak. 

És így e november hó 6-ikán megütött ritka nagy tömegű aranylelet 
sorsa el volt döntve. A jövőre azonban most már birjuk az említett igazgató- 
ság igéretét, hogy hasonló előfordulások alkalmával nemzeti muzeumunk 
gyűjteményére mindenkor tekintettel lesznek és hogy a mostani esetben az 
oly szigorral végrehajtott rendelet csak félreértésekre volna visszavezetendő.?" 

Az aranydarabok megtekintéséből nyert eredményeim a következők 
voltak. Egyes darabok egészen apró, alig fél millimeternyi nagy kristályok- 
ból álló, kissé zöldes szinbe játszó mohaalakú halmazokat képeztek, még 
pedig oly tömegüeket, hogy azokat a nyerésnél vésővel kellett felaprítani. Az 
aranykristályok többnyire az okts;ederből és hexsxederből combinált közép- 
kristály formáját mutatták. Közöttük elvétve voltak markasit- és igen apró, 
sötét szinű sphalerit-kristályok. Más darabok fekete guarzból valók voltak 
szabad aranynyal egészen beburkolva. Ezeknél az arany egyes ritkább esetek- 
ben lemezalakuan volt kifejlődve. Érdekes volt egy markasitból álló vese, 
mely szétütve vagy 5 millimeter vastag markasitburkot mutatott. Belsejében 
ez élessélű fekete guarzdarabokkal és az ezek közti hézagok aranylemezek- 
kel voltak kitöltve. 

Hogy mily gazdagok voltak a darabok, mutatja a muszári bányaigaz- 


X A brádi bányaművelet Coburg-Gothában székelő igazgatósága talán nem fogja 
félreérteni azt, ha ez ügyben való eljárását rosszaljuk. Midőn hazánk legtekintélyesebb 
intézetének képviselője egyenesen abból a cezélból indul a lelet színhelyére, hogy 
pénzzel mentsen meg valamit a tudomány számára a ritka leletből; akkor valóban 
feltünő, hogy Coburg-Gothában egy ilyen könnyen érthető kérelmet félreértenek. — 
A szerkesztőség. 

Földtani Közlöny. XXII. köt. 1892. (69) : 6 


52 TÉGLÁS GÁBOR: 


gató szíves közlése folytán tudomásomra jutott következő két eset. Az álta- 
lam látott 4,656 kilogramm súlyu ércz 3,029 kilogramm aranyat, tehát 
1 kilogramm ércz 657 gramm aranyat szolgáltatott. Egy másik esetben eg 
kilogramm. érezben 788 gramm arany volt. 

A muszári aranybányászat a hunyadmegyei Ruda és Felső-Lunkoj 
községek határos részében valamint a Felső-Lunkoj községnek a Gyalu-Fé- 
tyi-hegyre terjedőrészében terül el és 1889 óta a geistlingeni ipartársulat 
czéget viselő részvény-társulat által van üzembe véve." A bányászat suly- 
pontja jelenleg a Muszári völgy Mária tárnájára és egy e völgy alsó részéből 
hajtott altárnára esik. Ezek elsejét, melyben a nagytömegü aranyleletet a 
harmadik keresztvágaton túl, mintegy 70 meternyi távolságban ütötték meg, 
november hó 15-én a bányaigazgató szíves kalauzolása mellett tekintettem 
meg. De a bánya legnevezetesebb helyének megtekintéséről le kellett mon- 
danom, miután az aranyércz kinyerésénél vagy másfél meternyire a műve- 
lési szint alá dolgoztak, az üreg pedig a kinyerés és odaérkezésem időszaka 
között vízzel telt meg. 

Irásbeli értesítés alapján azonban mondhatom, hogy e helyen az arany 
bővebb előfordulását három, illetőleg négy telér találkozása eredményezte. 

A tárna, az érezbányáknál dívó szokástól eltérőleg, két meternél jóval 
magasabb, körülbelül a magasság alsó harmadában legszélesebb, lefelé keve- 
set szűkül, felfelé pedig csúcsban végződik. A trachyt szilárdsága fölöslegessé 
teszi a tárna ácsolását. 

Végül pedig legyen szabad KörLNER P.a muszári bányaigazgató és 
GROEBEL építészeti igazgató uraknak szives tanácsaikért, valamint Brádon 
létem alatt és azután is tanusított előzékenységükért köszönetemet e helyen 
kifejezésre juttatnom. 


A VULKOJI BÁNYÁSZAT ŐSMIVELETEI ÉS RÓMAI MŰVEI 
A KORABIA HEGY ALJÁN, ZALATHNA MELLETT. 
TéGrLás GáÁpoRr-tól. 


A római bányászat gyúpontját szintén az Ompoly völgyén fekvő Zalatbna 
szolgáltatá, a mint hogy mind e mai-napig ez a sokat emlegetett bányaváros 
tekinthető az erdélyrészi Érczhegység aranybányászati centrumának. Zalathna 
geographiai fekvése nagy vidékek kapcsolatát biztosítja s az Abrudvíz, Fehér- 
Körös, Algyógyi vízrendszer (Nagy-Almás, Tekerő-Pojana patakai) mind egyaránt 


x Wxarsz TÁDÉ: Az erdélyrészi bányászat rövid ismertetése. A magy. kir. föld- 
tani intézet Évkönyve. IX. kötet. p. 140. Budapest. 1591. 
(70) 


A VULKOJI BÁNYÁSZAT. 83 


könnyű szerrel megközelíthetők az Érezhegység szivéig benyíló Ompoly völgyéből. 
Maga az Ompoly név is egyike a feltünő ritkán mutatkozó ősi elnevezéseknek s 
épen a Zalathna helyén virágzott római bányavárosnak Ampelumnak (az oláhos 
Ampoj alak ezt meg is közelíti) nevét örökíti meg. Mindaz a bányászat, minek 
hatalmas nyomai ismétlődnek az Abrudbánya, Zalathna közé ékelődő vízválasztó- 
ban s amarra éjszaknyugatnak Nagy-Almás, Tekerő-Pojana és túlfelől Sztanizsa 
közt a napjainkban fellendülő vállalkozási kedv élesztőiként szerepelnek: Zalath- 
náról, illetőleg Ampelumból nyerte szervezetét és vezetését. Kétségen kívül külön 
községi névvel külömböztették meg akkor is azon bányatelepeket s a viasztáblákon 
fenmaradt helységsorozat minden hihetőség szerint részben legalább erre a 
gerinczre helyezendő ; mindazonáltal a műszaki vezetés és administratio tulajdon- 
képi székhelye Ampelum vala s a meglehetős szétszóródott hegyi bányászat 
intellectualis és anyagi érdekszálai oda irányultak. 

Legmeggyőzőbb példa a mondottakra a Korabia . csúcs körül Zalathnától 
éjszaknyugatra előforduló s legutóbb a bányászok sirhelyei miatt kiváló jelentő- 
ségre emelkedett római bányászat." Ott nem egy-két véletlen lelet, hanem rend- 
szeres ásatások eredményei igazolják, miszerint künn az öt órai távolban s 1200 m 
magasságban emelkedő bányatelep tulajdonképi állandó tényezői az alsóbb rendű 
segédszemélyzetből és a munkásokból állott; míg a magasabb értelmiséget kép- 
viselő igazgatósági egyének akkor is, lenn a 420 meternyi emelkedésben s így a 
sokkal enyhébb égalji behatások alá eső Ampelumban találták meg otthonukat 
s ott fent csak a szolgálat kívánalmai szerint tartozkodtak. 

Magánvállalataink egyik legjelentékenyebbikje, a Vulkoji Péter-Pál bányá- 
szat Zalathna és Verespatak között, mint tulajdonképeni zalathnai bányá- 
szat, épen a Korabia hegy körül fejlődött ki s a főbányatulajdonosok, műve- 
zetők Zalathnáról teltek ki itt a multban is. Erre vonatkozhatik OPirz MARTIN, 
Bethlen Gábor gyulafehérvári collegiuma professorának 1622-ben Zalathna 
vagy Erdély nyugalma cz. verse is : 


Mindenütt arany van. Habzó patak ágya 

Aranyból vetve, aranykőbe vájva, 

Röghöz ragadt népség — együgyű parasztok 

A patak" ágyából színarany halat fog. 

Mindenütt arany van. Sziklabérczek gyomra 

Aranyat gyűjtött fel titkosan halomra. 

Halovány bányász nép : sziklabérczek férge 

Utat vág, útat fur anyaföld" méhébe, - 

5 betevő falatát kincseit orozva 

Föld szinére hozza. 

Itt van ember, ország, fogd, boldogulj vele 

Kárhozzál el tőle ! 

Bányász-archeologiai szempontból ez idő szerint a Korabia környék a régi 

Dacia területén első helyre sorolható s az egykori bányászat technicai berendezé- 
sén kívül a társadalmi szervezet míiveltségi és vallási fejlettség fokáról sehol 


4 Ki bővebb értesítést óhajt, olvassa el (rA Korabia római bányászata stb. mono- 
graphiámat. M. tud. Akademia arch:eologiai közleményei 1890. évf. 1—44. lap. 
I (71) HG 


84 TÉGLÁS GÁBOR: 


bővebb és tanulságosabb felvilágosításokat nem nyertünk még. Legyen szabad 
azért az általam nagy előszeretettel ott a hely szinén végzett ásatások és kutatá- 
sok eredményéből e helyen is beszámolnom az általánosabb érdekű adalékokkal. 

Zalathnáról gyalogszerrel, vagy lóháton érhetjük el az Ompoly és Bucsum- 
patak (Abrudvíz s így az Aranyos mellékága) vízválasztójául szolgáló hegygerinczet. 
Az ott álló határkereszt oláh nevétől Botes-nek (boteziu) emlegetik ezt a kör- 
nyéket s az itt folytatott bányászat egyik ágát szintén Botes, a másikat pedig 
Vulkoj-nak keresztelték. 

A Korabia trachytkúpját a vulkoji bányászat zsákmányolja s a római 
míiíveletek czélpontját is ez képezte. 1351 m magas kúptető 150 meterrel emel- 
kedik környezete fölé s ebben az egész magasságban délről éjszakra átlag 20 m 
széles, helyenkint 30 m-reis lemélyedő barázda, a Jeruga külvájat hasítja át a szirt 
homlokát s ha meggondoljuk, hogy az óriás külvájatot kézi munkával kellett 
elszállítaniok, némi homályos képzetet alkothatunk magunknak arról a kimond- 
hatatlan szenvedésről, embertelenségről, a mibe e meglepő miűnkálatok kerül- 
hettek. A hozzám legközelebb eső nagyági bányáknak jól előkészített : műhelyein 
a mai technicai haladás eszközeivel robbantó enyaggal dolgozó munkások egyiké- 
nek évi átlaga 1871/73-ban 28,0, 1874/5-ben 30, 1877/79-ben 35,2 és 1880/82-ben 
39,5 folyó metert mutatott." Mennyi átokba, HGHL AA kerülhetett tehát ez a meg- 
döbbentően nagyszerű vágut, mikor cSchlügel und Eisens képezék a bányász 
összes eszközkészletét s a robbantó anyagok hatalmával nem rendelkeztek s nem 
mindig szabad elhatározásából szánta el magát e nehéz munkára a bányász; 
hanem urának önkénye, vagy a birói itélet szigora kárhoztatá a bányák sötét 
üregeibe. 

Pedig a Jeruga mellett még számos más üregesítés maradt reánk abból az 
időből. Ott van mindjárt a Zalathnáról Botesnek hajló erdei út szélén tátongó 
Maria Loretto külvájat, melynek öblös üregét hatalmas templom hajójával mér- 
hetjük össze s melynek falazata a vésetek apró finom barázdáit a tüzetetés nyo- 
mait annyi század vihara után is elég kitetszőleg megőrizé. 

S mert a hozzávetőleges számítások szerint az ilyen kényszermunkának évi 
átlaga a lőpor és más robbantó szerek hiányát is odavéve alig becsülhető a mai 
haladott és öntudatos kézi munkás által elvégezhető évi átlag egy tizedrészére, 
alig 4—5 folyó metert metszhetett ki egész éven át amaz idők egy-egy bánya- 
munkása. Sőt ennyire is lehet-e biztosan értékelni azon emberek munkaerejét, 
kiket a poroszlók korbácsütése és nem az elérhető anyagi és szellemi siker és 
jutalom édes reménysége lelkesített terhes hivatásukban ! 

Hát ha tekintetbe veszszük, hogy e műveleteknél nem csupán a kőzet változó 
szilárdsága, a bányavíz szakadatlan támadása, a meddő kőzet és érczszállításnak 
akkori primitiv eszközeivel állandónak képzelhető vesződségei mellett a rómaiak 
másfélszázadnyi uralmát a markomann háboruk (167—181 Kr. u.), s a III. szá- 
zadra átmenőleg Septimius Servus után bekövetkezett végső élethalál vívodás 
borzalmai is zavarták és fel-feltartóztatták. Mindezt megfontolva lehetetlenség a 
Korabia hegynek megdöbbentően nagyszerű külmíveleteit kizárólag római erede- 


:" Nagyág bányászata Inkey Bélától. 
(72) 


A VULKOJI BÁNYÁSZAT. 85 


tűnek nyilvánítanunk s nagy, igen nagy részt kell abból közvetlen elődeik, a dákok 
javára átírnunk, sőt egy szintén tekintélyes részlet az utókort illeti meg. 

A Plinius által Hispaniában megcsodált corrugákhoz hasonló külvájatok 
szeldelik át a Korabia meredekjét. A mellett a hegytetőtől kezdve mindenfelé 
vízvezető csatornák sugároznak szét, hogy egy lépcsőzeten eléállított reservoirba 
vezessék az esővizet és olvadó hó levét. Időnkint vízzuhatagokat rögtönözve mál- 
lasztották, iszapoltatták a kőzetdarát s majd új lépcsőzeten felfogva a vizet e míve- 
letet többször ismételték. Épen a hegy kúpja alatt a Plinius méretében (200 lépés 
széles és 200 hosszú) készített műtó körvonalait külömböztethetjük meg annyi 
század multán is. A tó még mai állapotában is 8 meter vastag s földből, kőtörme- 
lékből rakott ívezetes falát a nép xchíd, (Podu) néven ismeri ; dél felé a Jádpatak 
mély szakadékához közeledőleg a külső töltés befelé kanyarodik s világosan mutatja 
a záródás helyét. 

E nagy vízmedenczén alúl az éjszak-keletre tekintő lejtőt is 7/eu néven 
emlegeti a nép. Ott azonban újabb keletű vízgyűjtő létezhetett. 

Polybius " elbeszélése szerint Új-Carthagonál Hispaniában 300 stadiumnyi 
kerületben 40 ezer rabszolga foglalkozott s naponta 25 ezer drachma ezüstöt 
termeltek. Plinius 7? szerint ugyancsak Hispaniában a kemény, nehezen véshető 
közeteket eczettel, tűzzel lazítják meg. Minthogy azonban ez a mívelet türhetetlen 
füstöt, gőzt idéz elő, azért inkább óriás, olykor 150 fontnyi pörölyökkel (fractariis 
C. L. libras ferri habentibus) verik szét a kőzetet s az érczeket kézről-kézre ado- 
gatják a míg az emberlánczolat utolsó tagja a szabadba kinyujthatja. 

Ha kellően kiaknázták a hegyet, kiütik a gyámoszlopokat s a tetőn álló 
őrök jeladására hanyat-homlok menekül a munkás sereg, mert nem sokára minden 
emberi képzeletet felülhaladó dörejjel összedül a sziklatömeg. Bár észrevehetőleg 
színező phantasia sugallta Polybius elbeszélése után Btrabonak e részleteket, mégis 
annyi tény, hogy a Verespatakon látható s világszerte ismert Nagy és Kis Vár, 
(Cetate mare micke) s a Korabia-nak imént említett óriás külvájatai igazolják az 
egykori átvágások óriás dimensioit. Ép úgy képesek vagyunk az érezek további 
feldolgozását a Korabia környékének leleteivel megállapítni. A nagy műtó közelé- 
ben megtaláltuk az aranyzuzó kőmozsarakat is s alább a vizér neve, Valea Ruzi 
szintén ez őrlőkre utal. Strabo Égyptomban szemtanuja volt ez eljárásnak, midőn 
javakorbeli férfiak (30—40 év) aprózták az érczeket a kőmozsarakban s utóbb 
egy-egy teknöformán öblitett kemény kőlapon egy hasonló keménységű örlö kő 
segélyével lisztté aprózták, hogy abból kiválasztó teknökben (Scheidtroch) az arany- 
szemeket kiválaszthassák. z Á 

A Péter-Pál máig elég bőven adja a szabad aranyat, úgy hogy az utolsó 30 év 
alatt a termelés hason fele ebből állott és 1857-ben egyetlen egy nap alatt husz 
kg-nyi cáldáss jutalmazá a bányászatot. 1886 márczius 1-én is a hirlapokban közzé- 
tett bányarablás idején 32 kilogramm aranyat raboltak el a közel Bucsumból össze- 
verődött haramiák. A bánya arany gazdagsága a multakban is sokszor éleszté fel a 
nép rablási hajlamait. Igy 1816-ból 17.000 frt értékű arany rablását említi fel 


[d 


- Strabo III. 188, Casaubon kiadás. 
kt Plinius, Historia naturalis 33, 21. 
(73) 


86 LAPIS LAZULI, 


BEcKkER W. G. freiburgi bányász a Journal einer bergmünnischen Reise durch 
Ungarn und Siebenbürgen czím alatt kiadott naplójában. 

A Péter-Pál átlag 16-karatos, olykor 4-karatos aranyat szolgáltat. Az idevaló 
aranyat halvány szalmasárga színe bárhol felismerhetővé teszi s általában azt az 
ezüsttartalmu féleséget szolgáltatja, melyet elektron néven ismertek a görögök. 

A Péter-Pál töszomszédságába eső botesi Jakab és Anna bányászat eredete 
nem vihető fel a rómaiakig. Ezt 1805-ben nyitotta a Schafkovits család. 1848-ban 
az érczelőkészítő művek feldulatván, a bányászat pangásnak indult s csak a 70-es 
évekkel lendült fel ismét. Ekkor a gazdag zuzérczektől eltekintve 11—30 kg 
aranyat szolgáltatott évente. A botesi tellérek kárpáti homokkőben fejlődtek ki s 
metermázsánkint 2 kg tartalmu fakóérczet hordanak. A szabad arany fészkekben, 
lencsékben fejlődött ki s 1882-ben egy ilyen lencse 2 m szélességben 4 m hosszú- 
ságban 20 kg szabad aranyat adott. A fő-, a Jakab és Anna tellérek a tellértöl- 
telékkel együtt átlag 80 em, a cSlevesanasv gazdag tellér 50 cm vastagok. Itt jő 
elő a tellurezüst, mely Nagyágon, Rézbányán (igen tiszta), Szibériában a Szavacz- 
kuszky bányában, Közép-Amerika Utah államában Kedrsage és Coloradoban Red- 
Cloud bányában fordul még elé. 

E bánya a vulkojival közös tulajdont képez. 


LAPIS LAZULI. 


(M. J. PyYLaAEw. Drágakövek czímű műve után (Sz.-Pétervár 1888. 
II-dik kiadás). 


Lapis lazuli, lazurkő, lapis lazur, örménykő, bucharai kő, pierre d azur, 
azure stone, lapis stellatus (régi latin elnevezése a lazurkőnek, melyet a benne 
ritkábban előforduló aranyos pontok és erecskéktől kapott, A slazurs szó a perzsa 
lazvurd, -tól származik. A szép lazurkő színének sötétkéknek vagy kéknek kell 
lennie ; a feketés kék vagy világoskék kevésre becsültetik. 

Régibb időben a lazurkő a gyógyászatban és technikában nyert alkalmazást. 
A régi pharmacologiában találjuk, hogy belőle készítették az ú. n. econfectio 
alkermesv-t, mely 20—25 gran adagban bevéve a belekre izgatólag hatott. 
Későbben — mint tudjuk — az ultramarin festéket készítették belőle. Szabályos 
rendszerben kristályodik, de jól kiképződött kristályok ritkák, leginkább kristá- 
lyodottan és tömegekben fordul elő. 

Jó minőségű lazurkő találtatik darabokban Baikal partjain és a beléje sza- 
kadó Szlyudánka nevű patakban ; előfordul továbbá Bucharában eddig nem igen 
ösmert geologiai feltételek mellett. 

Az orosz kormány a lazurkő lelőhelyeinek felkutatásában különböző idők- 
ben több kisérletet tett, de ezek nem bozták meg a kellő sikert. Már II. Katalin 
czárnő idejében történt a lazurkőnek első feltalálása Baikal környékén, amidőn 
bizonyos Lapsin véletlenül talált egy lazurkövet a fent említett Szlyudánka patak 
homokjában. 

1809-ben JákowrEw nevű bányaesküdt küldetett ki Irkutzkba aranytelepek 

(74) 


IRODALOM. 87 


felkutatása végett. Kutatásainak eredményei közt a lazurkő feltalálásáról is meg- 
emlékszik, s azt mondja, hogy a Szlyudánka patak kimos lazurkő hömpölyöket. 
Utólag kitünt, hogy ez nem is volt lazurkő, hanem glaukolith. 

1848-ban CsrxkáEw csillámokat keresett, s azok helyett egy nagyobb lazur- 
követ talált, melyet a hatóságnak adott át; ez azonban figyelmen kívül hagyta 
ezt a dolgot. Mégis ezen körülmény vezetett a lazurkő valódi lelőhelyeinek felfe- 
dezésére. Bizonyos PELENKow nevű irkutzki kereskedő hallott valamit a OSTIKÁEw 
által talált lazurkőről és saját költségén addig járt, kutatott, míg végre rá jött — 
másodszor — a valódi lelethelyre. A PELEsxkow által talált darabok a hatóságnak 
adattak át, amiért természetesen érdemjelet kapott. 

Későbben PEREMxIN, aki színes kövek felkeresése végett küldetett, hogy 
azokból flórenczi mozaik készíttessék, a Szlyudánka patakban a lazurkőnek öt 
előfordulási helyére akadt. Azon időtájban a lazurkő nyeremény 20 pudot tett ki. 
Az akkor talált lazurkövek, az eddig találtak közt, a legszebbek ; különösen szépek 
a lila és világos violaszínűek és az eddig sehol sem talált rózsaszínűek. 1858-ban a 
nyeremény 570 pud volt; 1859-ben egy oly darabot is találtak, melynek 7 pud 
volt a súlya. 

Találtatnak még igen szép példányok az irkutzki guberniumban a tunkini 
hegyek közt levő Hó folyóban. 

A lazurkő kikészítésével a peterhofi csiszoló gyár foglalkozik, mely erről 
régen hires. Nevezetesebb készítmény az Izsák templomában levő kolonnák, 
melyeknek magassága 6 rőf; a czári eremitageban van két lazurkő asztal, egy 
óriási kehely és két nagyobb váza. 1873-ban, midőn I. Vilmos német császár 
látogatást tett Pétervárott, a czár által fölajánlott ajándékok közt volt néhány 
váza és egyéb íróasztal diszítő tárgy lazurkóből ; az ajándékok közt nevezetes volt 
még I. Péternek egy miniatur oszlopa, melynek szikla állványa lazurkőből, a szobor 
pedig nehéz ezüstből volt. Kisebb ékszerekben (gyűrűk, brochok) sokat veszít 
a lazurkő, különösen este. Vannak azonban olyan példányok is, amelyek mester- 
séges világítás mellett nem veszítenek semmit, de ezeket nagyon drágán fizetik. 


LEGEZA VIKTOR. 


IRODALOM. 


(1. A magy. kir. Földtani Intézet évi jelentése 1888-ról. (Két könyomatu 
táblával és számos a szöveg közé nyomott ábrával.) 
" A 162 lapra terjedő vaskos füzet a m. kir. földtani intézet kebelében 1888-ban 
történt mozgalmakról és működésekről ad számot. Három szakaszt foglal magá- 
ban : I. Igazgatósági jelentés ; II. Felvételi jelentések ; III. Egyéb jelentések. 


I. Igazgatósági jelentés (egy táblával. 


Mindenek előtt: hazánk három kiváló halottjáról: TREroRr ÁGosrow volt 
vallás- és közoktatásügyi miniszterről, KEméwvy GáBoR báró volt földmivelésügyi 
miniszterről és ZsiGmxoxpy ViLmos europai hirű geologusról és bányászról emlék- 

(75) Í 


88 IRODALOM, 


szik meg meleg hangon. Ezután áttér a m. kir. földtani intézet tagjai által foga- 
natosított, a lefolyt évi országos részletes földtani felvételek ismertetésére ; melyek- 
ről alább még részletesebben lesz szó és itt csak azt emeljük ki, hogy az évi 
térképezett terület nagysága összesen 51,79( km. Az eddig foganatosított összes 
felvételekről a mellékelt I. tábla nyújt tájékoztatást. A jelentésből továbbá meg- 
tudjuk, hogy az intézet egyes tagjai főleg vízjogi kérdések tisztázásában jelenté- 
kenyen közreműködtek. 

A földtani intézet új helyiségében felállított különböző gyűjteményeket 
a következő urak rendezték: dr. Hormawsw KáRoLrY főgeolog a stratigraphia- 
palaontologiai és petrographiai gyűjteményt; dr. SCHAFARZIK FERENCZ. és dr. 
Posewirz TrvapaR az összehasonlító gyűjteményt; dr. PErHő GyuLa az emlősök gyűj- 
teményét ; dr. SrauB Móxicz a phytopalgontologiai gyűjteményt; GESELL SÁNDOR a 
bányageologiai és ipari czélokra szolgáló gyűjteményt ; T. Rorm LaJos, HALAVÁTS 
Gyuta közreműködésével a fúrási minták anyagának és szelvényeknek gyűjte- 
ményét és dr. SCHAFARZIK F. a csiszolt díszkövek és dinamogeologiai tárgyak 
gyűjteményét. 

A gyűjtemények gyarapítását a rendes gyűjtéseken kívül hathatósan elő- 
mozdították S. SEMsex AwxpoR úr bőkezü adományai, nevezetesen egy 675 frton 
megvásárolt paleontologiai gyűjtemény, mely magában foglalja a krakkói barna 
és fehér jura és wernsdorfi rétegek carbon kövületeit; egy 310 frton megvásárolt 
gyűjtemény, melyben a mainzi medencze emlősmaradványainak egy sorozata, a 
mainzi harmadkori- és a mosbachi diluvialis medencze molluszkáinak egy-egy 
suiteje foglaltatik és végtére egy szép Rhinoceros tichorrhinus koponya, mely 
a kazáni diluviumból való és a mely 150 frton vásároltatott meg. Becsre nézve 
ezekhez sorakozik az a diluvialis emlősök maradványait tartalmazó gyűjte- 
mény is, melyre Győr mellett a Rába szabályozási munkálatok alkalmával akad- 
tak és a mely Radó Kálmán főispán gondoskodása és ajándéka folytán jutott az 
intézet birtokába. Nem terjeszkedvén ki a kisebb ajándékok felemlítésére, még 
csak az emelendő .ki, hogy Semsey Andor úr összes 203 márka és 20 fillér vala- 
mint 22 frt 50 kr. értékig a különböző kőzetek vékony csiszolataival is gyarapítá 
az intézet gyűjteményét. z 

A könyvtár 193 művel 534 példánynyal gyarapodott ; minek következtében a 
szakkönyvtár állománya 1888 végén 3527 külön művet 8575 példányt tartal- 
mazott, melyeknek leltári értéke 56.705 frt és 98 kr. Az évi szerzeményből 
102 pld. 1266 frt 94 kr. értékig vétel útján, 432 pld. 3500 frt 48 kr. értékig csere 
útján szereztetett be. A könyvtár gyarapítására Semsey A. úr 896 frt 78 krt 
fordított. 

Az általános térképtár 12 külön művel, 122 lappal öregbedett. E tár 1888 
végén 354 külön művet 1886 lapban tartalmazott. A vezérkari lapok száma 1638 
volt. Mind a két térképtár összes állománya 3524 lap és 9474 frt 86 kr. értéket 
képvisel. 

A m. kir. földtani intézet által kiadatott : 

I. A m. kir. földtami intézet évkönyvében : 
Haravárs Gyuta : A szentesi ártézi kút ( VIII. k. 6. füzet). 
II. A c Mittheilungen a. d. Jahrbűche d. königl. ung. geolog. Anstalt -ban : 
JuLius Haravárs : Der artesische Brunnen von Szentes ( VIII. B. 6. H.) 
(76) 


IRODALOM. 89 


III. A m. kir. földtam intézet évi jeléntése 1887-ról. 
IV. Jahresberiecht d. königl. ung. geolog. Anstalt für 1586. 
V. A m. kir. földtani intézet Kiadványai sorozatában: . 

Perxix LaJos: A riolitos kőzetek agyagipari czélokra való alkalmazása. 
VI. Publicationen d. kgl. ung. geol. Anstalt-ban : 

LupviG PertiK: Ueber die Verwendbarkeit der Rhyolithe für die 

Zwecke der keramischen Industrie. 
A térképek közűl kiadatott : 
1 : 144.000 mértékben a) Pozsony vidéke D. (Dunántúli rész) ; 
b) Komárom vidéke E, (Dunántúli rész) ; 


1 : 75.000 mértékben : a) KEST S : Hadad-Zsibó környéke ; 
b) . 21. Zona 


XXV. rov. 


: Lippa környéke. 


II. Felvételi jelentések. 

1. Lóczy Lasos : A Maros és Fehér- Kőrös közötti krétaterület Aradmegyében. 

A geologiailag térképezett terület, mely a 1:75.000 méretű HETI es sent —— 
speciális lapokon van ábrázolva, orographiailag a Drócsa-hegység zömét képezi, mely- 
ből észak és délfelé szabályos harántvölgyek nyulnak le. E terület geologiai alkotásá- 
ban szerepelnek : 1. Kristályos és félig kristályos palák : phyllit, guarzos csillám- 
phyllit, guarzittelepek, zöld palák, gnájsz, guarzbreccia, phyllites-sericites guarz- 
conglomerat és kristályos mészkő. 2. Kréta systema üledékei: Kárpáti homokkó, 
porphyr és diabas tufás rétegekkel, óriási conglomeratokkal ; elegyesvizű agyagos 
lerakodások, hippurit mészkő, homokkő, conglomerat és márgák. 3. Neogén: 
andesit, conglomerat, tufa és breccia; pontusi conglomerat és homok. 4. Pliocén 
vagy ó-diluwium: magasan fekvő óriás kavics; babérczes agyag és nyirok. 
5. Alluvium. A tömeges eruptivkőzetek közűl előfordulnak ott: diorit, gránit és 
pegmatit, guarz-porphyr, diabas (gömbös diabas és szurokkő) és augit-andesit. 


2. Dr. PErHő Gyura: Kiegészítő felvételek a Fehér- Kőrös völgyének jobb és 
balparti részein. 


1. Hegyes-Drócsa északi kiágazásai Buttyin-Kiszindia-Pajosény és Gura- 
honcz között a Fehér- Körös bal partján. A hegység e szegélye két merőben külön- 
böző részből áll : a nyugoti hegyes, a keleti halmos és terraszos. A nyugoti részben 
túlnyomólag a pyroxren-andesíttufa uralkodik, mely e részben még jókora területet 
borító phylliteken terül." A kiszindiai völgytágulat két pontján hypersthen-augit- 
andesit lávaárjainak nyomai is feltalálhatók. Ezeken kívül egyes pontokon szar- 
mata-rétegek jellemző kövületekkel. A szegély keleti részén uralkodó szerepet a 
pontusi kor képződményei játszanak, melyek többnyire diluviális kavicscsal és 
agyaggal vannak terraszszerűen elborítva. 

II. Beel környéke és a Kodru-hegység délnyugati lejtője alatt elterülő vidék. 
E területen főleg az andesittufák és a pontusi üledékek uralkodnak. Legmélyebb 
rétegek az andesittufák, melyekre pár helyen rátelepülve szarmata-mész maradvá- 
jea; láthatók. A pontusi üledékek márga, agyag, homok és kavics lerakódások- 

(77) 


90 IRODALOM. 


ból állanak, melyeket néhol a magashegyi kodru-kavics borít. A lapos részeket 
diluviális kavics és nyirok takarja. 


3. Dr. SzorvraGH Tamás: (Greologtat tanulmányok Nagy-Károly, Er-Endréd, 
Mangitta és Szalárd környékén. 


E vidék geologiai alkotásában csillámpalák, pontusi üledékek, diluvium és. 
alluvium szerepelnek. A csillámpala a felvételi területnek csupán a dk-i szélén 
jelenik meg. A pontusi üledékek homokkő, homokos agyag és agyag lerakodásai 
főleg a terület déli részén a magasabb hegység szegélyén fordulnak elő. A terület 
alacsony fensíkjait és az előhegység terraszait, melyek együttvéve a területnek 
nagy részét foglalják el, diluviális homok, agyag, homokos agyag, olykor lőszszerű 
homokos agyag és néha babérczes agyag borítja. Ó-alluvium egyes szigetszerű 
foltokban Gencs és Ér-Szalacs, továbbá az Ecsedi-Nagy-Láp és Gencs közt fordúl 
elő. Az Ecsedi-Láp és vízkörnyékének déli része új-alluviumnak vehető. 


4. Dr. Posewirz Trivapak : Fekete Tisza területe. 


A bejárt területen, mely a Kárpátok zónájába esik, Posewitz úr palento- 
logiai adatok hiányában, csupán petrographiai alapon, a következő rétegcsopor- 
tokat vélte megkülönböztetni : Kőrösmezei rétegek, menilitpalák, felső hieroghfa 
rétegek, alpesi homokkövek, juramészkő és melaphyr, diluvium és alluvium. 

1. Kéórösmezei rétegek körülbelül 200 méternyire kiemelkedő dombos vidé- 
ket képeznek, melyet gyakori csuszamlások és rétegeknek szokatlan gyűrődései 
jellemeznek. Bennök kőolaj fordul elő. Együttvéve 14 km hosszú és 8 km széles 
medenczét képeznek, melyen a Fekete-Tisza foly keresztül. 2. A menilitpalák 
a kőrösmezei rétegek alacsony hegygerinezei és a magas hegyeket alkotó durva- 
homokkő közt dombos vidéket képeznek és általában a hegység zöméhez simul- 
nak. Közöttük Posewitz úr a) menilitpala és b) felső hieroglifa (!) rétegeket 
különböztet meg. A menilitrétegek menilit- és halpikkelyes palákból állanak. 
E rétegek feküjét homokkő képezi, mely olykor egyes rétegek alakjában közöttük 
is előfordul. A felső hieroglifa rétegek guarzitós jellegüek : zöldes és vöröses agyag 
rétegek vékony szarukőszerű rétegcsékkel váltakoznak; másutt ezek az üledékek 
szürkés fehér csillámos homokkövek, guarzitek, világos szürke márgák, lemezes. 
homokkövek és glaukonitos homokkövek stb. rétegek váltakozásából állanak. 
3. Alpesi(? ) homokkövek rendesen a hegység legmagasabb gerinczeit, 1500—2000 m 
magas hegylánczokat képezvén, rajtok a vidék tarjánai, a hegyi legelők terülnek. 
Ezeket, a finomszemű, fehéres, barnás, szürkés fehér felületü, tömeges és vastag- 
pados homokköveket dr. Posewitz úr uj, az calpesiv jelzővel illeti, hihetőleg kifeje- 
zéséül annak, hogy az alpesi jellegű vidék felett uralkodnak. A kárpáti homokkövek 
e rétegcsoportjára már Paul és Tietze ajámnaiv, dr. Herbich F. pedig cmagurais 
jelzőt alkalmazott és minthogy az alpesi jelző mindenekelőtt az Alpeseket, Alpokat 
juttatja eszünkbe, a melyekhez homokkövünknek pedig édes kevés köze van, 
véleményem szerint ezélszerűbb lenne, ha Posewitz úr vagy megtartaná a cmagu- 
raiv elnevezést, vagy pedig oly általános jelzőt keresne reájok, mely elterjedésük 
vidékének vagy területének jellemző kifejezője lenne. A Kárpátok kiváló magas 
hegyeit és hegyvonulatait, habár átvitt értelemben is, alpeseknek nevezni fölös- 

(78) 


IRODALOM. 91 


leges, azokat a nép — habár szintén nem éppen találóan — majdnem mindenütt 
havasoknak nevezi. Maguk a csoportbeli homokkövek vidékek szerint, petro- 
graphiai minőségük tekintetében elég szembetünően különböznek egymástól: 
hol finom szemüek. hol conglomerátosak, hol meg csillámdúsak." 4. A Jura mészkő 
és melaphyur a vidéken csak itt ott, nyomokban és igen jelentéktelen rögökben 
fordulnak elő. A mészkő szirtek helyenkint kövületeket is tartalmaznak ; a mela- 
phyr olykor mandulaköves. 5. A diluvium és alluvium. A diluvium kavics és 
durva homok lerakódások alakjában, helyenkint s nevezetésen a Fekete-Tisza 
mentén tanulságos terrászokat képez; az alluvium a nagyobb síkokat borítja. 
Végre a bejárt területen oly jelenségekre is lehet akadni, a melyekből gyanítani 
lehet, hogy azon a vidéken egykor glecserek is léteztek. 

5. TELEGDI RorH LaJos : Krassó-szörényi hegység ny-i széle Iladia, Csiklova 

és Oravicza környékén. 

A felvett terület az 1:25.000 méretű 25 és 26. Z. XXV. rov. speciális 
lapokra esik. Ezen a területen szerepelnek: I. Paleozoos képződmények. Vagy 
a jura mészkövek közé ékelődve a felvett területen szétszórt foltokban vagy 
vékony vonulatok alakjában előfordulnak homokos és palás agyag lerakódások, 
melyek fölfelé mészkőrétegekkel is váltakozhatnak. E különböző szövetű és szinű 
homokkő és szürkés, barnás agyag rétegek váltakozásából álló üledékcsoport 
rétegeiben oly növények fordulnak elő, melyeknél fogva a túlnyomólag homok- 
kövekből álló képződmények az alsó dyas-hoz vagy alsó Rothliegend-hez szá- 
míiíthatók. 

II. Mezozoos képződmények. a) Callovien-rétegek csak csekély területet borí- 
tanak. Általában sárgás vagy kékes szürke, márgás mészkövekkel vannak ezek kép- 
viselve, melyekben bőven különböző szinű szarukó betelepülések fordulnak elő. 
b) Malm lerakódások, az élőbbenieknél nagyobb területet borítanak, mint mész- 
márga és mészkő üledékek, melyek helyenkint jellemző kövületeket is tartalmaz- 
nak. A mészkövek eruptiv kőzetek közelében gyakran teljesen átkristályosodtak, 
vagy guarzitosak lettek. c) Krétakorbeli lerakodások, világos sárgás szürke, fehéres, 
vöröses, többnyire oolithos, olykor dolomitos mészkövekkel és beléjök települt 
márgákkal vannak képviselve. A mészkőben lithothamniumok, foraminiferák, 
reguleniák és más meghatározható kövületek fordulnak elő, melyeknél fogva az 
a kréta lerakodások középcsoportjába helyezendő. III. Trachyt. Csiklova-Oravicza- 
. bánya környékén összefüggő tömegben és számos kis áttörésben fordul elő. 
A főtömeg köőzetének habitusa többnyire dioritos, az apró áttöréseké pedig 
trachytos. IV. Mesztufa-képződések a területen apró foltocskák alakjában több 
ponton fordulnak elő és néhány helyen növénylenyomatokat és csigákat is tar- 
talmaznak. — 

6. Hanavárs Gyura : Jelentés az 1888 évben Dognácska és Vaskó vidékén 
eszközölt részletes földtani felvételekről. 

Az átkutatott terület földtani alkotásában szerepelnek: Alluvium, trachyt, 
érczes contact képződmények, (kréta) mészkő és kristályos palák. 1. A kristályos 


- Ezen jelzőt Posewirz úr az utóbbi években már vépkép elejtette, mi évi 
jelentéseiből kivehető. 
I (79) 


92 IRODALOM. 


palák a délmagyarországi 3-ik kristályos palacsoporthoz tartoznak és képviselve 
vannak köztük : echloritgnájsz, chloritpala, guarzitpalák, chloritos phyllitek, gra- 
nulit és biotit gnájsz. 2. A mészkő egyes megszakításokkal vonulatszerűen huzódik 
át a felvett területen. Teljesen kristályos szemcsés, fehér, olykor sárga vagy vör- 
henyes szinű s tömegesnek látszik. 3. Az érczes contact képződmények (gránát- 
szikla, Granatfels) a kristályos mész környékén fordulnak elő egyes vonulatsze- 
rűen elhelyezett rögök alakjában, sőt néha magába a mészkőbe is beékelődnek, 
máskor a kisebb mészkő foltokat teljesen körülfogják. Ezek az érdekes képződmé- 
nyek részint a kristályos palákkal, részint a trachyttal érintkeznek. Túlnyomólag 
gránát, alárendelten pyroxen és amphibol ásványok keverékéből állanak, melyek- 
hez rendesen epidot, chlorit, szerpentin, calcit és egyéb ásványok is társulnak. Ben- 
nök és közeli szomszédságukban lencsealakú tömzsökben különböző érczek fordul- 
nak elő, nevezetesen : magnetit, haematit, limonit, pyrit, chalkopyrit, galenit stb. 
4. A trachut (banatit) itt északdéli irányú vonulat alakjában fordul elő, többnyire 
kristályos szövetű, de nagyon mállott; benne ritkán ércztartalmu guarzerek is 
előfordulnak. Az alluvium a szűk patakvölgyek fenekét kavics és homokkő lerako- 
dások alakjában borítja. 


Függelék. A resiczai csontbarlang. Egy a szöveg közé nyomott ábrával. 
A barlang, melyben ősemlősök maradványai fordulnak elő, a Sztirnik völgy déli 
oldalán, magasan, közel a hegygerinczéhez krétakori mészkőben van. Kisebbszerű, 
inkább odu mint barlang. Benne Ursus spelaeus, Hyaena spelaea, Elephas primi- 
genius, Eguus sp. maradványokat találtak. 


7. Dr. SCHAFARZIK FERExcz: Grologtat jegyzetek a Krassó-szörényi hegység 
mehadiai vonulatából. 4 szelvénynyel. 


I. A Jesselnicza patak környékéről. Pojána Balcsin és Kraku-puligasu közt. 
E szakasz nyugoti része muscovit-biotit gránitból áll, mely szövetben igen inga- 
dozik. A gránitterületén 7 ponton guarzporphyr és egy helyen diorit fordul elő. 
A gránitterülethez keletfelől egy gnájsz-gránitöv csatlakozik, melyhez a kristályos 
palák első csoportja (aplitos gnájsz, csilláragnájsz, granulit stb.) csatlakozik és 
ezekhez ismét a phyllitek csoportja. A Kraku Nyámcezu végén felsitporphyrok kitö- 
rése észlelhető. A rétegszerkezet viszonyait az első ábrán mutatja be. II. A Jablani- 
cza-plugovai neogén öböl. Ezen öböl szélét a mediterrán, közepét pedig a szarmata 
üledékek foglalják el. A mediterrán üledékek állanak meszes homok, conglome- 
rátos homokkő, durva csillámos homokkő, kékes agyag, kékes muskovitos homokkő 
és gránit málladékát tartalmazó homokkő lerakodásokból, melyek helyenkint 
telve vannak jellemző kövületekkel. A szarmata üledékek alsó rétegeit kékesszürke 
homokos tályag, a felsőket pedig laza fehér csillámos homok és kavicsos homok- 
rétegek képezik, melyeknek alsóbb rétegeiben jellemző kövületek is előfordúlnak. 
Ezek az üledékek helyenkint nagyon megvannak zavarodva és az észlelhető 
gyűrődésekből gyanítani lehet, hogy a környező hegyek kiemelkedése lerakodásuk 
után is még folyamatban volt. III. A Valea-Bolvasnicza és Cserna közti hegység 
a Kulmea, Plaju Prisiesti, Vurfu-Calcatie és Sicelovetiu területén. Egy gnájsz vonu- 
lat ez, mely a harmadik és alárendelten az első palacsoport közeteiből áll. E vonu- 
latot K, B és Ny felől köpenyszerűen a következő üledékek veszik körül: dyas- 

(80) 


IRODALOM. 93 


verrucano, rhát-liasguarzitok, fekete liaspalák és juramészkövek. Az üledékek egy- 
máshoz való viszonyáról és a vidék tektonikájáról a mellékelt profil nyújt tájé- 
kozódást. ( 


8. GESELL SÁsxpoR: A körmöczi érczbányaterület bányageologiai felvétele. 
(6 a szöveg közé nyomott ábrával.) 


A felvett terület a körmöczi völgy mentén Svábfalutól Garam folyóig egy 
3000 méter széles és 4500 m hosszú térségre terjed. Geologiai alkotásában főleg a 
pyroxentrachyt, rhyolit és tufái, hydroguarzit, bazalt és diluvialis lerakodások 
szerepelnek. A rhyolit ésrhyolittufa területén előfordul még: gyöngykő, horzsakő, 
törmelék rhyolit, porczellánföld, horzsakőtufa és conglomerat váltakozó településsel 
és alárendelten: barnaszén nyoma, csiszolópala, obzidián és félopál. Mindezen 
képződményeknek egymáshoz való viszonyai, előfordulásai és érdekes változatai 
a jelentésben részletesen vannak ismertetve. Bányageologiai tekintetben azonban 
legérdekesebb a Nándor altárnában és a körmöczi éreztelérekre vonatkozó meg- 
figyelések. 


III. Egyéb jelentések. 


1. Karzcsrsszkv SáspoR: Közlemények a m. kir. földtani intézet chemiai 
laboratortumából. 


A terjedelmes jelentés tárgyát képezik: I. Adatok a laboratorium történe- 
téhez. II. Chemiai elemzések, nevezetesen: munkácsi barnaszén, ó-nádasi mészkő, 
varaszdi mészkő, bácstoroki mészkő, magnezites kőzet, váczhartyáni homok, 
phillipsit, pharmakosiderit, biharitféle ásvány. III. Laboratoriumi berendezések 
és készülékek ismertetése és egyéb közlések. 


2. Dr. SrauB Mókicz: A m. kir. földtani intézet phytopaleontologiai gyűj- 
teményének szaporodása az 1887—988 évek folyamán. 


E gyűjtemény, mely dr. Sraug M. úr gondozása alatt áll, jelenleg két szo- 
bában 12 szekrényben chronologiai sorrendben van elhelyezve. 1888 végén 
a gyűjteményben volt 139 magyarországi lelőhelyből 8526 példány és 26 magyar- 
országon kívüli lelőhelyből 332 példány, összesen 9058 példány és a csiszolat- 
gyűjteményben 48 fajra vonatkozó 174 drb csiszolat. A mondott két évben a 
gyűjtemény szaporodott 2449 példány honi és 50 példány külföldi növénynyel, 
melyek a jelentésben az egyes gcologiai systemákon belűl, faj és speciesek sze- 
rint és lelőhelyenkint részletesen fel vannak sorolva, a reájok vonatkozó iroda- 
lommal együtt. 


3. Jegyzéke az 1888 évben belföldi testületektől cserében kapott műveknek. 


Összesen tizenkét belföldi testület küldte meg cserébe kiadványait a m. kir. 
földtani intézetnek, dr. PRrmics GYÖRGY. 


(81) 


94 IRODALOM. 


(2.) Bánya- és kohótermelésünk statisztikája 1887-ben. (Oestr. Zeitschrift 
f. Berg- und Hüttenwesen, 1889, pag. 273.) 


VAS ATNY NE zsák (Fe. Lgj Bat peta 1861,91 kg, 2.597.386 frtnyi értékkel ; 
Bizti tteőse kés el azzá [zt eat 17.664,99 c: 1.588.184 ua a 
TEGÉZE CSA SRE EE set szé zát mol ove TSZ SES TÁLNEK c 
LON NNGYALREV Art EL TT 9 [7GALOSTÉB 17.791,69 a 990.384" a a 
(EN Ama yó sets eyes erzeke öketet ENSz CAOAOREG AG OSKe a 
Antimonércz böpátélélt vs has 9379,00 a 98.844. a a 
Nyers Antimon és Antimonfém 2.356.43 a 74.653 a ( 
Kobalt és Nickelérezek .. 1.760,99 a GS.046 a fi 
NYOYBVAS sat 4 azt kave al FÁGBODRJAKOD EK EL BZBA2 1 re 4 
ÜHTOTT Vag elé tetele EE EAT KOSSZ GDRGKÜKKE 852.303 a fi 
IKÖSZÉN éa ett Tate ette UNSZOLTA ÚÉRELDÉKÉSÉS STAR ZTE a 
Jöúnaaekezde ai der edés rad VALL EZŐGZ: SZET ON Et t Ő SZENT ( 
BELGÜlgtbEST! 1 Sa Nna MO RMAKNYE 174.613,00 a VAA DA aA a 
BOK gyaatbaas sv LE DOTT ÉT 7332,00 a 5016. a ( 
KÓOLAJ ezé See la pazsá ess 166,00 a HAZA JA a 
IKÉTMTESÉD s MÁL BEÜL BE I TÁVON SA 300,00 a ZET) RSÉGZRNEG a 
IB AEK ó Es, Men tbe eat 9630,00 a 10.665 a c 
Kénkovand néz, hez e e ez 50262100/át 275.633. 4 a 
Úlommiáza osz a SE ke DAKOOOTT a ADNA E AK ( 
IRénszenern ye etéte testté 415,00 a 9025. a ( 
ÁABVÁNYTOBDELG a a ezzel tő 2500.00 a S/J0. a . 
Kénsav VES ALÓ SERT SÉT 7672,00 c 6978 a a 
JGYZhon ATS z [es e ee : 92.00 a HOLA ( 
Aszénikozand eves szén La 9530,00 a 50.v-e , 
Vaskó .. sa E DJSY OLE K SZ OZ HÜKBTE a 
TS OKÉS E LENTKKO GÉENTSÉKAN a ESÉS 500,00 a (GYK, a 
Higanyérczek Bv ese LÁTNA: 995,00 a I309/-a a 
IEÓSÓ ree u s LG sa EL. át DOISTISZOÜ KE KÁKYZZSZSRN TES a 


1887 évi bánya- és kohótermelésünk összértéke tehát kitett 34.934.473 Írtot. 
GESELL SÁNDOR. 


(3.) Fgaszesav Ágosros: Pleiona n. gen. a foramimjferák rendjében és a 
OChilostomella eximia n. sp.-ról. (Természetrajzi Füzetek. Budapest, 
1887—88. XI. köt. 147. 1. 5, a szöveg közé nyomtatott ábrával.) 


(4.) FRANZENAU ÁGosros: A budaőrsi út mellett feltárt márga foraminifera 
faunájáról. 2 táblával. (Mathem. és Természettud. Ertesítő, VII. Budapest, 
1888/89. 241—274. 1.) 


Ezen közleményben szerző a budaőrsi út mellett a régi krisztinavárosi 
temető délnyugoti sarkával szemközt, az útnak kiszélesítése folytán feltárt budai 
márgának teljes foraminifera faunáját írja le. 

A talált alakokat nagyjában Brady" rendszere szerint sorolja fel, közbeik- 
tatva a lagenidák és nodosariák közé a fissurinákat mint önálló genusok alakjait, 
nemkülönben a pleiona és heterolepa genusok alakjait az őket megillető helyeken. 


x Report on the Foraminifera collected by H. M. S. Challenger during the 
Years 1873—76. Report on the scientific results of the voyage of H. M. 5. Challenger. 
London. 1884. Zoology. vol. IX. p. 60. 

(52) 


IRODALOM. 95 


Az új fajok teljesen le vannak írva s 2 táblán lerajzolva, a többiek megjegy- 
zésekkel és irodalmi jegyzetekkel kisérve. 

Egy összeállításban a felsorolt fajoknak családok szerinti számbeli elosz- 
tását tünteti föl, melyből látható, hogy e foraminifera faunának jellemét a lage- 
nidák (44"/0), rotalideák (2570) és textularideák (29"/0) adják meg s hogy a globige- 
rinidák (5"/0), a nummulinidák (30) § a lituolideák és chilostomellidák (2—2"/o) 
csak alárendelt szerepet játszanak. 

A kimutatott 128 alak közül 11 új faj, 11 alak pedig fajilag meg nem volt 
határozható. 

Az új fajok a következők : Cassidulina imexculta s. sp., C ilostomella extmia 
FRzw., Nodosaria callidula xs. sp., N. commemorabile x. sp., N. agregia N. 8e., 
N. facile S. sP., Pleiona, princeps Fazw., Cristellaria spoliata. s. sp., Sagrina cla- 
vata x. sp., Truncatúlina obtenebrata N. sp., Rotalia, obstrusa, N. Sp. 

Ezen újaknak leírt fajok között a Pleiona princeps Fgzws. egyszersmind egy 
új genus képviselője. 

Összehasonlítva e faunát a budavidéki Clavulina Szabói rétegeknek úgy alsó 
mint felső osztályzatából eddig ismert foraminifera faunájával, kitűnik, hogy az 
utóbb említett osztályzatból, a kis-czelli tályagból a leírt faunában 38 faj van, 
ellenben az alsóból csak 25. 

Szoros viszonyban van továbbá e fauna a németországi septaria agyag fau- 
nájával is, minthogy 49 közös faj van mindakettőben, melyek közül 15 az elsassi 
tertiár rétegekben is honos. 

Az Euganeák Clavulina Szabói mészmárga rétegeiből HANTKEN által leírt 
faunából 16 faj közös s végül 38-ra rúg azon fajok száma, melyek részint a fiata- 
labb harmadkori rétegekben is előfordulnak, részint a mostani tengerekben 
is élnek. 

Az összehasonlításoknál a közös fajok külön-külön mind fel vannak sorolva. 

Kocsis János. 


(5.) WEINSCHENK E.: A magurai ( Árvamegye ) meteorvaskó néhány alkat- 
része. (Ann. des k. k. Naturhist. Hofmus. Wien. 1889. ÍV. No 2. p. 93.) 


A magurai meteorvaskő kétféleségű ; az egyik viszonylag nagy prizmatikus 
kristályokban bővelkedik, melyeketeddig mindig schreibersit-nek neveztek ; a másik 
csak gyéren s csekély méretű zárványokat tartalmaz. 

Szerző ezen vasat azért vizsgálta, hogy az ezen meteorkőből kiválasztott 
sechreibersit elemzések egyikének pontosságát megállapítsa s hogy a CoHEwx meg- 
kezdte búvárkodást a schreibersit chemiai összetételét illetőleg folytassa. 

E czélból 69,55 g-nyi meteorvasat igen híg sósavban föloldott, a 11"/0-nyi 
maradékban következők voltak : 

1. Rendkívül rideg ónfehér színű, sárgásba játszó kristályok. 2. Igen vékony 
ezüst-fehér s nagyon szívós lemezek. 3. Legkülönbözőbb ágas-bogas, fekete színű 
darabok. 4. Apró, átlátszó, részint sárgabarna, zöldes vagy kékes színű szemcsék. 

Ezeken kívül volt még rozsdás, mágneses darabokból és szénből álló mara- 
dék; a kén nyomaiból itélve, csak igen csekély mennyiségű vassulfid lehetett jelen. 


(83) 


96 IRODALOM. 


I. A kristályok. 
Ezen kristályok alakja prizmaszerű; erősen magnetikusak és ridegek. 
Keménységök 5,5—6 ; fajsúlyuk — 6,977. Alkotó részeik százalékokban : 


18 TE TE 

Únvtezmiz ian sze s miyomok — 3 

tej o SZ Üz E ze ( — ess 
8 e ey EARONÚS — 89,83 
INAS kz estet 3,09 -- 3,08 
GON ez ds STO —- 0,79 
(est OSZ ÉRMES E — 6,70 6,16 
Bt ez z A OTÜS ezi A 
Schreibersit ... — 0.79 052 

Maradék s lass a alá) —- — 
95,70—1,63 — 94,07 100,38 


Az elemzések az Fe, Ni P képletnek megfelelő foszfornickelvas levonása 
után 100-ra számíttattak. 1. alatt vannak az I. és II. combinált számadatai. 2. a 
III. alatti elemzés 100-ra számított adatai. 3. az 1. és 2. középértékei. 4. alatt a 
[55 Fe 2 (Ni, Co)], C képletnek megfelelő "/o-os értéker vannak elősorolva. 


1 la 2. tő 4. 

; Gát EA ASOTTS 89,96 89.88 8984. 
[17] NITGojtáktozi5ű 3.87 371 3.58 
Ör etek 6,65 ZS 6.41 6,58 

100,00 100,00 100,00 100,00 


Ez egy új (Fe, Ni Co), C képletnek megfelelő vegyület, melyet szerző Colte- 
nit névvel nevezett el. 

Minthogy a szerző a Schreibersitnek csak minimális mennyiségét találta és 
ParERa a magurai meteorvasból kiválasztott egy 6—7"/o-nyi foszfortartalmú 
Schreibersitet ír le, szerző azt gondolja, hogy ezen Schreibersitet azon kis kristá- 
lyok képezik, melyek ezen meteorvas másik féleségében előfordulnak és hogy PaA- 
TERA- és BERGEMmaNN-nak nem e meteorvas kristálydús félesége volt vizsgálata 
tárgya. : ; 
II. Vékony lemezek. 

Ezen lemezek fehér színűek és nagyon magnetikusak. Sósav nehezen oldja. 
Az elemzés adatai I. alatt vannak elősorolva, mig II. alatt az elemzés a szén levo- 
nása után 100-ra számított adatai állanak. 


1 lé Jt 
Fe LEN set os THOR 71,50 
[2] TV Abe ást ag e 26,64 26,82 
Co EZEK! KELEK VIN 1,67 1,68 
(EN R ÉT elt se B 0,30 — 
99,65 100,00 


Ezen lemezek Fe, (Ni Co), képletnek megfelelő alkotásuak; ezen képlet 
követelte nickeltartalom 29,55"/o volna. 


x A maradék 1,639/o szenet tartalmazott, mely azonban csak csekély részét 
képezte az összes szénnek, miután a legnagyobb része mint szénkőneny eltávozott. 
(84) 


IRODALOM. 97 


III. Az ágas-bogas darabok. 
Ezen darabok nagyon szívósak és magnetikusak, Sósav kevésbbé támadja 
meg mint a meteorvas főtömegét. I. alatt elősorolvák az elemzés adatai, II. alatt 
pedig a szén levonása után 100-ra számított adatok : 


j (3 1918 

Gt LA 1: 8796 $8-18 
NNAK ESETEM áz 9,19 9,21 [3] 

010) es NEE HESS 8, 2.61 

2 0ak VELE TÉL ATS 0,36 s 

100,11 100,00 


A IV. Átlátszó szemcsék. 

E szemcsék több ásvány keverékei. Szerző szerint következő ásványok ismer- 
hetők fel benne: 1. Enstatit vagy bronzit. 2. Pyroxen. 3. Kis színtelen szemcsék 
és szilánkok, melyek gyémántoknak bizonyultak. 4. Színtelen vagy kék és erő- 
sen pleochroics szemcsék, valószínüleg korund. 5. Színtelen szemcsék, talán 
tridymit. Szerző ezen meteorvasban a vasban levő 4-féle Ladebur elnevezte 
szenet is megtalálta. Loczxa JÓzsEr. 


(6.) BREzrva ARisTIDEs : Üliftonit aus dem Meteoreisen von Magura, Arvaer 
Comitat. (Annalen des naturhistoriscehen Hofmuseums. 1889. p. 102.) 


Szerző a bécsi cs. és kir. udvari múzeum cliftonit példányait, a melyeket már 
annak idején HAIDINGER tanulmányozott, újból megvizsgálta. Az árvai meteorvasban 
a negyvenes évek vége felé PaRTscH és HAIDINGER fedezték fel a cliftonitot, s az 
utóbbi grafit-pseudomorphosáknak irta le pyrit után; Rose G. a kristálykákat 
holoédereseknek ismerte fel, s ama nézetének adott kifejezést, hogy grafit pseu- 
domorphosák volnának gyémánt után, a mit azonban azért nem tartott biztosnak, 
mivel akkor gyémántot még nem ismertek a meteoritekből. 1887-ben FLETcHER L. 
a Penkarring Rock (Youndegin) és Cosby Creek (Sevier C.) lelethelyekről eredő 
meteorvasban hasonló hexaöderes grafit-kristályokat fedezett fel. Vizsgálatainak 
eredménye szerint a cliftonit a kristályodott szénnek egy harmadik allotrop módo- 
sulata, mivel a lapok fénye, azok tektonikai szerkezete és az anyagnak nagyobb 
keménysége arra vall. 

Szerző saját vizsgálatai alapján és hivatkozva egyéb átalakult TOSSÁRJOZSB 
eliftonit pseudomorph természetét mutatja ki. 

A nagyobb keménység onnan magyarázható, hogy a ETET átalakulása 
alkalmával annak tömöttsége tetemesen csökkenve — 3"/2-ről 2-ig — nem lehe- 
tetlen, hogy a kristályok részecskéinek fellazulása nem ment teljesen végbe, vagy 
talán még keményebb részecskék is visszamaradtak. A pseudomorph kristályok éles 
kifejlődése és lapjaik símasága szintén gyakrabban megfigyelhető, nagyon szépen 
pl. a haytoritnál. A magurai meteorvasból származó grafitos darabok akár tömörek, 
akár kristályodottak mindig troilittal héjasan összenőttek. A hexaöderes. kristály- 
kák (méreteik 1—3,7:mm közt váltakoznak) egymással párhuzamosan össze- 
nőttek, a hexaöderek éleit gyakran a rhombtizenkettős vagy tetrakishexaéder 
módosítja. A töréslapok bágyadtak, érdesek, feketés szürke színnel, néhol azonban 
levelesek a koczka lapjai irányában; az ilyenek csaknem fémfényüek és világos 

Földtani Közlöny. XXII. köt. 1892. (85) s 7 


98 TÁRSULATI ÜGYEK. 


szürkék. A pseudomorphismus mellett tanuskodik az is, hogy a leveles szerkezet a 
kristályok nem minden részén tűnik elő és a kristályhalmazoknál nem mindig egy 
irányú. Egy kristályon két nagyobb tetrakishexaéderlap hajlását meg lehetett 
közelítő mérésekkel határozni a hexaüderhez, 1" 23" (!) valószinű hibával : 

T00-hok SALT zSb 

100 pgo — 35 45 

E megbizhatlan mérésekből a két tetrakishexaéder, a melyet a gyémánton 
szintén ismerünk, volna : 1 ése 
calc. obs. 


I00-310STTSSOT úl szt ött ekes 6) 
100320" 3078 39 45 


A nowo-urei meteoritben fedezték fel először a gyémántot (1888), legujab- 
ban pedig a magurai meteorvasban." ; 

Ezek alapján szerző RosE G. nézetéhez csatlakozik, a mely szerint a cliftonit 
grafit-pseudomorphosa gyémánt után.. . ZIMÁNYI KAROLY. 


TARSUJGÁTTT " UGYEK 
IT. SZAKÜLÉS 1892 MÁRCZIUS HÓ 2-ÁN. 
I Elnök: Dr. SzaBó JÓZSEF. 


Az első titkár felolvassa néhai dr. HoFMANN KáRorY özvegyének levelét, a 
melyben bejelenti, hogy boldogult férje nevére 100 frtos alapítványt tesz le a tár- 
sulat részére. 

Rendes tagoknak ajánltatnak a következők : 

Dr. Levven Béta egyetemi tanár Budapesten, ajánlja dr. Inosvax LaJos 
örök. tag. 

MARKÓ GuszTÁv okl. vaskohász Ózdon, ajánlja PETRovITs ANDRÁST. tag ; 

ÖCHERFFEL LAJOS: gyártelepi tanitó Ózdon, ajánlja PErgovirs AwnDpRÁS Tr. tag ; 

K. KaRrovszkY Géza egyet. tanársegéd Budapesten, ajánlja dr. MURAKÖZY 
KáRony r. tag. 

. Az előadások sorát megkezdi : 

1. DR. SzápeczgY Gyura: addatok Erdély közettanáhozs czím alatt. Előadó 
néhány kőzetet mutatott be és ezeket főképen petrographiai tekintetben ismer- 
tette. A Toroczkótól keletre fekvő Székelykő középső csúcsát képező hypersthen- 
amdesit mesozoos mészkövön tört át. E kőzet plagioklasai a basisos sorozathoz 
tartoznak, iníg a hypérsthent nem ritkán szerpentinesedett augitburok környezi. 
A secundür képződésű ásványok : calcit és heulandit. A Lesnyek melletti Leány- 
hegyről előadó egy melaplajrt ír le, a melyen oszlopos elválást is tapasztalt. A kőzet 
olivinjai elszerpentinesedettek, de azért néha a kristályalak mégis meglehetős tökéle- 
tesen meg van ; hasonlóképen az augitok sem épek. Utólagos képződésű ásványok 
szerpentin, chrysotil, bastit. Nagyágon a felső-csertési FEREwcz-sJózsEF altárnában 
ujabban egy gránitos szövetű kőzetre bukkantak, a mely azonban a felületre nem 


rt V. ö. a megelőző ismertetést. 
(86) 


TÁRSULATI ÜGYEK. 99 


jut. A kőzetet előadó guarz2-diorinak. tekinti, elegyrészei: apatit, magnetit, ilme- 
nit, amphabol, biotit, labrador, oligoklas és guarz; másodlagos képződésűek pedig : 
calcit, leukoxen és damourit. Végűl a nagyági amphibol-andesitből egy cordierites, 
a kissebesi dacitból egy gránátos zárványt mutat be. 

Az e tárgyhoz füződött eszmecserében részt vett L. Lóczy LaJos, a ki meg- 
jegyzi, hogy Hauer geologiai térképén Maros-Illye és Lesnyek környékén bazal- 
tok vannak kijelölve, a melyek a Maros bal partján a krétakorú homokkövet vastag 
telérekben törték keresztűl. Ő hajlandóbb az előadó által melaphyrnak nevezett 
közetet szintén ama kőzetekhez sorolni, a melyek e vidékréő: régebben bazaltnak, 
ujabban pedig augit-andesit-trachytnak határoztattak meg. 

INxEY BÉLA a geologiai kor biztos konstatálását tartja fontosnak, a Csertés 
vidékéről való guarz-dioritnál pedig annak további előfordulását követni, valamint 
a trachytokkal való contactjára figyelemmel lenni. 

Elnök ezekre megjegyzi, hogy a már megtörtént petrographiai vizsgálat 
után a geologiai viszonyok kiderítésének kell következni. 

Haravárs GyuLa a figyelmet felhívja a hasonlatosságra, a mely az előadó 
guarz-diorit-ja és a Dognácska, Vaskő táján található dacitok (banatit ) közt van. 
Ez utóbbiak, mint ismeretes tertiár eruptiv kőzetek és ezért nem dioritok, mint 
azt előbb hitték. Mivel a kőzet a felszíntre nem juthatott és a kristályos palákat 
nem törte át, valószinűleg a lassú kihűlés következtében nyerte gránitos szövetét ; 
ezért hajlandó hinni, hogy a szóban forgó kőzet szintén telérkőzet és így dacit. 

Előadó ezek után hangsúlyozza, hogy vajjon a lesnyeki kőzet melaphyr- 
vagy bazalt e, petrographiailag nem dönthette el, a vidéket geologiailag kirándu- 
lásai rövidsége miatt nem vizsgálhatta meg. A esertési kőzet nevén most nem 
hajlandó változtatni, de lehetségesnek véli, hogy az egy harmadkori diorit lesz. 

2. DR. SzovraGH. Tamás bemutatja a Nagy- Károly, Tasnád, Ákos és Széplak 
környékeinek 1:75.000 méretű geologiai térkép lapjaitv és kivonatosan előadja a 
hozzájok írt magyarázó szöveg tartalmát. A m. kir. földtani intézet részletes fel- 
vételei alapján legujabban a szóban forgó két térkép lap bocsáttatik ki, a melyek 
a könnyebb és czélarányosabb hasznavehetőség végett magyarázó szöveggel 18 
vannak kisérve. 

Eddig a m. kir. földtani intézet igazgatósága a következő magyarázatokat 
bocsátotta közre : ; ; 

Az 1 : 144.000 méretű geologiai térképeknél, Kis-Márton vidékéhez, Fehér- 
templom, Kubin s végre Versecz vidékéhez. Az 1 : 75.000 méretű geologiai térké- 
peknél, Kolozsvár vidékéhez, Alparét környékéhez, Bánffy-Hunyad, továbbá Torda 
vidékéhez ; végül a fennemlített és tárgyalandó vidékhez. 

A szóban forgó két térképlapnak valamivel több mint fele részét 1879-, 
1880-, 1881- és 1882-ik években MarvasovszxkYy ny. osztálygeologus vette fel, ellen- 
ben a nyugati részek geologiai térképezését az 1888-iki évben előadó végezte. 

A két térképlap területe Szatmár-, Bihar- és Szilágymegyékbe esik, s össze- 
sen mintegy 2093 km?-t tesz ki. A vidék térszintjének részletesebb ismertetésé- 
nél különösen a vizekkel foglalkozik. Ezek után a terület általános földtani s-er- 
kezetét írja le, hangsulyozván annak egyszerűségét, a mely itten részben már 
összefüggésben van a nagy magyar Alföld medenczéjének közelségével. 

(87) 18 


100 TÁRSULATI ÜGYEK. 


A mi a terület részletesebb földtani szerkezetét illeti, a következő képződ- 
mények voltak kijelölhetők: 1. gnájsz; 2. csillámpala; 3. a mediterrán emelet- 
hez tartozó agyag, márga, homok és homokkő; 4. a szarmata emeletből homokos 
márgás mészkő ; 5. a pontusi emeletnek agyag, homok és homokkó képződményei ; 
6. a diluvialis sárga agyag, homok és kavics ; 7. alluvialis agyag, kavics, ártér és víz. 

Az alaphegység gnájsza és csillámpalája csak a térkép DK-i sarkában igen 
alárendelt kiterjedésben látható, helyenkint kis foltokban környezve a felső medi- 
terrán és szarmata emelet képződményei által. A felső mediterránban nincsenek 
kövületek ; a szarmata mészkőben Modiola Volhynica és Cardium plicatum kő- 
magvai lelhetők, vékony csiszolatában pedig lithotkhammion és foraminitferák, 
nevezetesen Rolulina, Rotalia, WMiliolidea, átmetszetek, a melyek parti faciesre 
bizonyítanak. 

Legnagyobb elterjedésű a neogenkorú üledékekből a pontusi emelet, melyet 
a két térképlapon homok, homokkó és agyag képvisel. Érdekesebb kövület-lelet- 
helyek : Zálnok, Maládia, Somály és Kerestelek; előadó a többek közt a Mela- 
nopsis Martinmiana igen érdekes torzalakját mutatta be. 

A diluvium foglalja el a szóban forgó terület legnagyobb részét, s főképen 
agyagból, ritkábban laza homokból és kavicsbol áll. 

Az alluvrium csak a mostani vízjárások mentén van képviselve. 

Végül előadó a használható kőzetanyagokat sorolja fel (barnaszén, agyag, 
homokkő), úgyszintén az ásványvízű forrásokat is. 

3. Haravárs GyuLta a Pestmegye Ny-i szélén levő Herczeghalom-majorban 
1877—79-ben furt és 251,7 m mély artézi kut profilját mutatja be. A furólyuk a 
diluvialis löszben kezdődik, a mely alatt felső pliocen kavicsos-homok, pontusi 
agyag, szarmata agyag és mediterrán kavicsos homok, tehát az összes neogen 
van ; minden egyes emeletet a szerves maradványok jól jellemeznek. Legalul ismét 
agyag van, a melyben azonban nincsenek szerves maradványok. Előadó összeha- 
sonlítja a furólyúk feltárta rétegeket a felszinten jelenlevőkkel, a melyek a fiata- 
labb képződményeknél egymással jól megegyeznek, csak szarmata és mediterrán 
emeletnél van különbség, miután a furólyúk profiljában ezt a kort agyag, illetőleg 
kavicsos homok képviseli, míg a felszinten javarészben mészkövek vannak. 


II. VÁLASZTMÁNYI ÜLÉS 1892 MÁRCZIUS HÓ 2-ÁN. 
Elnök : Dr. SzaBó JÓzsErF. 


Az első titkár jelentést tesz a f. évi közgyűlés határozata folytán a pénztári 
fölöslegből az alaptőkéhez csatolandó 400 frt és néhai dr. HorMaNwx KáROLY 
özvegye által elhunyt férje nevére beküldött alapítványi összeg elhelyezéséről. 

Az első titkár felolvassa HavER FERENcz lovag, a társulat elnökéhez intézett 
levelét, a melyben a társulat üdvözlő iratára köszönettel válaszol. 

A könyvtárba beérkezett ajándékkönyvek: KARRER F. Führer durch die 
Baumaterialien Sammiung des k. k. Naturhistorischen Hofmuseums. — Annual 
Report of the Curator of the Museum of Comparative Zoology, 1891. Agassiz 
Sándor ajándéka. — Mittheilungen der Section für Naturkunde des öster. Touris- 
ten Clubs. 1891. III. Jahrgang. 


(83) 


SUPPLEMENT 


ENTHALTEND DIE 


KELTSE AND OB BT EVET E ZT ÉG TTN 


DER IM 


HOLPTDTÁNI KÖZLÖNY 


MITGETHEILTEN 


ORIGINAL-AUFSÁTZE UND VERHANDLUNGEN. 
XXII. BAND. 1802 MÁRZ—APRIL, 3-4. HET. 


DE CARL HOFMANN. 
(1839—1891). 
VoN 
L. Rorn v. TELEGD. 


(Mit Portrát.) 


Wie ein Blitz aus heiterem Himmel traf uns am 21. Februar 1891 die 
Kunde, dass unser geliebter und so hochgeschátzter College, Dr. CARL 
HOFMANxy in ein besseres Jenseits entsehlummert sei. Vom schweren Schlage 
betáubt, konnten, wollten wir das Ueberwáltigende dieser grausamen Wahr- 
heit nicht fassen, denn mit voller Zuversicht hatten wir uns dem Glauben 
hingegeben, dass es der üárztliehen Wissenschaft so, wie zwei Jahre vorher, 
auch diesesmal gelingen werde, die Gesundheit unseres theuren Freundes 
wieder herzustellen und ihn der Wissenschaft, unserem Kreise wiederzu- 
geben. Allein — anders war es im Buche des Schicksals vorgesechrieben, und 
mit blutendem Herzen mussten wir der Mutter Erde zurückgeben, was an 
unserem unyvergessliechen Freunde vergánglich war. Lange konnten wir uns 
nicht daran gewöhnen, ohne ihn zu sein, auch heute entbehren wir ihn und 
werden seinen Verlust immer fühlen, so lange wir, die wir durch eine lange 
Reihe von Jahren mit ihm zusammen wirkten und so seinen ganzen echten 
Wert am besten kannten, noch wirken werden. É 

Zu Beginn der am 4. Márz 1891 abgehaltenen Fachsitzung der unga- 
rischen geologischen Gesellschaft hob der Prásident der Gesellschaft, Dr. JosEF 
v. SzaBó, in seinem dem verblichenen Auschussmiteliede, Dr. CARL HOFMANN 
gewidmeten warmen Nachruf hervor, dasz HoFMANN einer der tüchtigsten, 
beföhigtesten Geologen war. In der desselben Tages nach der Fachsitzung 
gehaltenen Ausschusssitzung wurde mit der Abfassung der in der. heutigen 
Generalversammlung zu haltenden Gedenkrede meine Wenigkeit betraut. 
Mit Dank nahm ich dieses auszeichnende Vertrauen entgegen, trotzdem ich 
sehr wohl wusste, dass es hiefür viel Berufenere, als meine schwache Feder 

[13] 


102 L. ROTH v. TELEGD : 


gebe, doch bereitwilligst übernahm ich die Mission, da mir auf diese Weise 
Gelegenheit wurde, meinen Gefühlen dem entschlafenen, so hoch geehrten 
Collegen und Freunde gegenüber einigermassen Ausdruck verleihen, der 
Pietát für seine Manen halbwegs meinen Tribut darbringen zu können. 
Wesentlieh erleichtert wurde mir meine Aufgabe durch den im rJahres- 
berichte der königl. ungar. geologischen Anstalt vom Jahre 18905 aut Seite 
1—8$ erschienenen Nachruf, welchen unter der unmittelbaren Einwirkung 
der erfolgten Katastrofe der Schwager des Verblichenen, JoHANs BöckH zu 
Papier brachte, und in dem die biografischen Daten zum grössten Theile 
niedergelegt sind. Hier hatte ich daher diese einfach nur zu übernehmen. 


Dr. CARL HOoFMmaNN wurde am 27. November 1839 als viertes Kind 
seines Vaters, ZACHARIAS HOFMANN, in Ruszkabánya, der damaligen Romanen- 
Banater Militárgrenze, dem jetzigen Comitate Krassó-Szörény geboren, wo 
sein Vater Mitbesitzer der dortigen Eisen- und Blei-Montanwerke war. Seine 
Mutter ANTONIE, geborene Bucnwarp, war die Tochter des Arader prakti- 
schen Arztes Dr. BucHwaALD. 

Die Mitglieder der Familie Hormawx betrieben schon im vorigen Jahr- 
hunderte an der unteren Donau Bergbau; CaRtr HoFMaNw entstammte 
also — um mich so auszudrücken — einer echten Bergmannsfamilie. 

Sein Vater ZacHaRirxs, den ich noch persönliech zu kennen die Ehre hatte, 
war das Prototyp eines biederen, gediegenen Mannes. Es sei mir gestattet, 
aus seinem Leben die folgenden interessanten Daten hier mitzutheilen, die 
ich einem im Tagblatte vAlföldv am 7. November 1867 ersehienenen, mit 
dem Namen BoLEszwNY gezeichneten Artikel auszugsweise entnehme : 7 

Zur Zeit des Freiheitskampfes, im Jahre 1849, zog die Gesammtheit 
der um Ruszkabánya gelegenen Gruben und Hüttenanlagen, die das Eigen- 
tum der Gebrüder HoFMaANN und CaáRL MapERsPAcHs bildeten, die beson- 
dere Aufmerksamkeit des Obercommandanten der ungárischen Armee in 
Siebenbürgen, Generals Bem auf sich. Vom General aufgefordert und von 
patriotisehen Gefühlen angeeifert, zögerten die Montanbesitzer auch nicht, 
ihre technischen Anstalten mit erheblichen Geldopfern, aber ganz dem 
Kriegsbedarfe entsprechend, umzugestalten. Ruszkabánya deckte nicht nur 
den gesammten Munitionsbedarf des Generals BEm, sondern auch das dama- 
lige ungarische Kriegsministerium machte Bestellungen auf grosse Muni- 
tions-Ouantitüten, welche Artikel nach Arad und Szegedin geliefert wurden. 

Die Fügung wollte es, dass die damalige ungarische Regierung vor 
Beendigung des Krieges den Besitzern Ruszkabányas auf ihre 70.000 1. C. M. 


x Diese Blattnummer fand sich unter den nachgelassenen Schriften ZACHARIAS, 
beziehungsweise CARL HOoFMANN S; zum Einbliek wurde mir dieselbe von meinem 
geehrten Freunde JOHAXN BöcKH freundlichst überlassen. 

(14) 


D: CARL HOFMANN. 103 


betragenden Forderungen die Auszahlung von 30.000 fi. C. M. in unga- 
rischen Noten als Theilzahlung anordnete, wáhrend die Tilgang des anderen 
Theiles, d. i. der Schuld von 40.000 f. C. M. versehoben wurde ; diese Noten 
batten indess einige Tage darauf keinen Wert mehr. 

Ein Theil der unter dem Commando des k. k. Feldzeugmeisters HAYNAU 
gestandenen Armee confiscirte nach bewerkstelligtem Einzuge in Ruszka- 
bánya nicht nur die gesammten Munitionsvorráthe, sondern auch die zur 
Verpflegung der Bergleute aufgehüuften Lebensmittel. Havrwxaus Befehl 
zufolge aber sollten die fünf Bergbaubesitzer: ERNST, ANTON, ADAM, ZACHA- 
RIAS HOFMANN und CARL MapExspacH erschossen werden; sie wurden daher 
nach Karansebes ins Gefángniss abgeführt, um in kurzer Zeit füsilirt zu wer- 
den. CARL MADERSPACH aber machte schon vorher selbst seinem Leben ein Ende. 

Nach Einkerkerung der Montanbesitzer begab sich eine Deputation 
aus den Bergorten und den nahegelegenen Militárgrenz-Gemeinden zum 
k. k. Feldmarschall-Lieutenant Graf WALLMODEN, der dazumal in Karan- 
sebes Oberbefehlshaber der Truppen war, um für die eingekerkerten Besitzer 
um Gnade zu flehen. Der Oberbefehlshaber, auf die Natur der Angelegen- 
heit aufmerksam gemacht, ging derselben gründlich nach, suspendirte 
infolge dessen die Hinrichtung und erstattete Harxwav Bericht. Hinen der 
Besitzer — ZACHARIAS HOFMANN — hielt er als Geissel zurück, die anderen 
entliess er nach Hause. Haxwau entschied im Sinne der Propositionen WALL- 
MODEN s, und so wurde die Untersuchung gegen die Gebrüder HoFMAxwx in 
Temesvár eingeleitet, wo ZACHARIAS HoFMANN mit dem stellvertretenden 
Director der Resiczaer Montanwerke, WILHELM Zsricmonpy, der gleichfalls 
der ungarischen Regierung den Munitionsbedarf geliefert hatte, in ein und 
dasselbe Gefángniss gesperrt wurde. Als nach Monaten die Untersuchung 
beendet war, wurden die Brüder HoFMANN von jeder Schuld freigesprochen, 
aber als e Verdáchtigenv wurden alle ihre ferneren auf Hebung ihrer Werke 
gerichteten Bestrebungen systematiscn vereitelt; einer Unterstützung und 
Hilfe konnten sie sich nicht erfreuen und sie stiessen nur auf ihnen in den 
Weg gelegte Hindernisse. : 

Die Ueberzeugung, dass unter so bewandten Umstánden der Erfolg, ja 
die Existenz ihrer Unternehmung fraglich werde, .bewog die Besitzer, ihr 
gesammtes Besitzthum — in Ruszkabánya, Ferdinandsberg, Ruszkicza, 
Lunkány und Zsill Urikány — an die Herren Fürsten FÜRSTENBERG, Graf 
LupwIiG CHoTEK und LupwiIG HABER, obwohl dasselbe auf dritthalb Millionen 
geschátzt war, im Jahre 1857 um den Preis von circa anderthalb Millionen 
Gulden C. M. zu verkaufen. 

ZACHARIAS HOFMANN wohnte dann in Paulis im Arader Comitate. In 
seinen letzten Lebensjahren verkaufte er seinen dortigen Besitz und über- 
siedelte definitiv nach Budapest, wo er im Jahre 1883 im Alter von 85 Jahren 


verschied. 
[15] 


104 L. ROTH v. TELEGD: 


CARL HOFMANN wurde so, wie all seinen Geschwistern, die sorgfál- 
tigste Erziehung zu Theil. Den ersten Unterricht erhielt er im elterlichen 
Hause, dann war er ein Jahr hindurch an der Handelsschule in Temesvár 
und hierauf an den damals sich eines sehr guten Rufes erfreuenden Ober- 
Realschulen auf der xLandstrasses und der c Wiedenv in Wien ein vorzüg- 
licher Schüler. 

Im Studienjahre 1856—57 setzte er an der technischen Abtheilung 
des Wiener Polytechnikums ; im folgenden Jahre aber an der mechanisch- 
technischen Schule in Karlsruhe (Grossherzogthum Baden) als ordentlicher 
Hörer seine Studien fort. 

Von Karlsruhe ging er nach Freiberg in Sachsen, wo er sich an der 
Bergakademie im Herbste des Jahres 1858 inscribiren liess, da es seine 
Absicht war, in den berg- und hüttenmánnischen Füchern sich gehörig aus- 
zubilden. Wáhrend der zwei Jahre, die er hier verbrachte, regten die Vor- 
lesungen der Professoren A. BRErIrHauPT und B. v. Corra sein Interesse für 
Mineralogie und Geologie dermassen an, dass er hinfür namentlich der 
Pflege dieser Wissenschaften sich weihen wollte. Sein Bestreben ging dem- 
nach dahin, auch in der Chemie und Physik je gründlichere Kenntnisse sich 
zu erwerben. Zu diesem Behufe suchte er im Herbste des Jahres 1860 die 
Universitát in Heidelberg auf, wo er sich als Studiosus philosophie ein- 
schreiben liess und bis zum Fruhjahre 1863 verblieb. 

Hier hörte er BRovws und BLums Vorlesungen, die Ferialzeit aber 
benützte er dazu, geologische Excursionen in die Eifel, den Sehwarzwald, 
Odenwald und andere geologisch interessante Gegenden Deutschlands zu 
unternehmen. So sehen wir ihn denn bestrebt, seine Kenntnisse in den 
Fachwissenschaften immer mehr zu erweitern. 


Besonders aber befasste er sich in Heidelberg — seinem Vorsatze 
entsprechend — unter der Leitung der Professoren BuNSEN und KIRCHHOFF 
mit Chemie und Physik, und — Dank der grossen Zuvorkommenheit 


KIRCHHOFF "S — konnte er in dessen eigenem physikalischem Laboratorium 
arbeiten. Hier war es, wo er, von seinem Professor betraut, jene Beobach- 
tungen vollführte, deren jener (G. KIRCHHOFrF), in seinem am 20. November 
1862 in der Berliner Akademie der Wissenschaften gehaltenen Vortrage 
gedenkt, und welcher Vortrag unter dem Titel: xUntersuchungen über das 
Sonnenspectrum und die Spectren der chemischen Elementev als II. Theil 
dieser Mittheilungen im Jahrgange 1862 der rAbhandlungen d. königl. 
Akademie d. Wissensch. zu Berlin, im Jahre 1863 erschien. In den dieser 
Mittheilung beigegebenen, von CARL HoFMANN gezeichneten zwei Tafeln (la 
und IID) sind die Resultate der Beobachtungen Horwmaww s niedergelegt. Auf 
pag. 2283—229 dieser seiner Mittheilung sagt KIRCHHOFF : 

cAusser den Elementen, deren Spectren ich beobachtet habe, hat 
Herr HorMANN nöch die folgenden Metalle untersucht: Kalium, Rubidium, 

[16] 


D:t CARL HOFMANN. 105 


Lithium, Cer, Lanthan, Didym, Platin, Palladium und eine Legirung von 
Iridium und Ruthenium.v Und auf Seite 230 sagt er: x.Die Wahrscheinlich- 
keit, dass Nickel in der Sonnenatmospháre sichtbar ist, ist bedeutend ver- 
grössert durch viele Coincidenzen, die Herr HoFrMawxw zwischen Nickellinien: 
und dunkeln Linien des Sonnenspectrums beobachtet hat.... cFür die 
Spectren von Baryum, Kupfer und Zink sind neue Coincidenzen mit dunklen 
Linien gefunden, welche die Anwesenheit dieser Elemente in der Sonnen- 
atmospháre bestütigen. Auch bei Strontium und Cadmium hat Herr 
HOFwmAxN einige Coincidenzen beobachtet. 

Am 29. Januar 1863 wurde CARL HoFMaáNN zum Doctor philosophiae 
promovirt, und von Heidelberg abgehend, begab er sich noch im Sommer 
desselben Jahres nach Wien an die dortige geologische Anstalt, an deren 
geologisehen Aufnahmen im Waagthale er in den Monaten August und Sep- 
tember an der Seite FRasz von HaAvERs und namentlich GuIDo STACHES als 
Volontair eifrigst theilnahm. Aus diesem Anlasse wurde er in die Reihe der 
c Correspondentenvy der Anstalt aufgenommen, unter denen sein Name 
bereits im 13. Bande (1863) des cJahrbuch etce.v figurirt. 

Noch im Herbste dieses Jahres (1863) competirte Dr. Hormawxs um 
den am Ofner Polytechnicum in Vacanz befindlichen Lehrstuhl für Minera- 
logie und Geologie, auf welehen er mit allerhőchster Entsehliessung Sr. 
kais. und apostolisehen königlichen Majestát vom 6. August 1864 als ordent- 
liecher Professor auch ernannt wurde. Seinen Lehrstuhl übernehmend, 
musste er sich sofort die Ueberzeugung verschaffen, wie überaus beschei- 
dene Hilfslehrmittel ihm zur Verfügung standen, weshalb er bei der dama- 
ligen kel. ungar. Statthalterei um Ueberweisung eines Geldbetrages ansuchte, 
um wenigstens bei den Sammlungen die nothwendigste Completirung 
durchführen zu können. 

Seine Vorlesungen waren immer gründlich durchdacht und sorgfál- 
tig vorbereitet. 

Im Jahre 1862 trat er als ordentliches Mitglied in die ungarische geo- 
logische Gesellschaft ein, in der am 14. Márz 1866 abgehaltenen General- 
versammlung aber wurde er in den Ausschuss der Gesellschaft gewühlt, in 
welcher Eigenschaft er bis an sein Lebensende ein -eifriges Mitglied unserer 
Gesellschaft war. 

Im Januar 1865 wurde er ordentliches Mitglied der kgl. ungar. natur- 
wissenschaftlichen Gesellschaft. 

Im Monate April d. J. 1867 sehritt Dr. KARL HoFrMANN beim kel. ung. 
Cultus- und Unterrichts-Ministerium um Bewilligung eines Urlaubes in der 
Dauer von zwei Jahren ein, den er vom Schlusse des Studienjahres an zur 
Reise und zum Aufenthalt im Auslande benützen wollte, da es seine Absicht 
war, die in sein Fach einschlágigen Museen und die geologisehen Anstalten 
des Auslandes zu studiren. Eine lángere Zeit wünschte er, ausser in Berlin, 

[17] 


106 L. ROTH v. TELEGD 


namentlich in Königsberg zu verweilen, um dort — das Hauptgewicht auf 
die Krystallphysik legend — in NEvmawxs physikalisehem Laboratorium 
arbeiten und dessen Vortráge hören zu können. 

Bevor er noch diesen, nur für ein Jahr bewilligten Urlaub antrat, führte er 
über Auftrag der ungar. geologischen Gesellschaft, d. i. einem vom damaligen 
Viceprásidenten der Gesellschaft, Fgrepgrcn Rerrz, in dieser Richtung ein- 
gebrachten Antrage zufolge — die geologische Untersuchung des Zsilthaler 
Koblenbeckens durch, dessen eingehende Beschreibung er dann — auf 
Grund des gesammelten Materiales und der erhobenen Daten — wiáhrend 
geiner Urlaubszeit in Berlin ausarbeitete. Diese vorzügliche, für das Zsilthal 
grundlegende Arbeit von immer wührendem Werte erschien unter dem 
Titel aA zsily-völgyi szénteknőv (Die Zsilthaler Kohlenmulde) im V. Bande 
der cMagyarhoni földtani társulat munkálataiv (Arbeiten der ungarischen 
geologisehen Gesellschaft) pag. 1—57, in der Beilage mit einer geologischen 
Uebersichtskarte, einer Tafel Profilen und einer Tafel Abbildungen der vom 
Autor entdeckten Reste neuer Arten von Mollusken. 

Der von THEopoR FucHs ins Deutsche übertragene Auszug dieser 
Arbeit ist im 20. Bande (1870, pag. 523—530) des cJahrbuches der k. k. 
geologischen R. Anstalt, in Wien publicirt. 

Ueber die detaillirte Untersuchung. des Zsilthaler Kohlenbeckens 
hatte indess Dr. Hormaxws schon früher seinen vorlüufigen Bericht der 
geologisehen Gesellschaft vorgelegt, welcher Bericht im IV. Bande (p. 57— 
68) der cMunkálatokv mitgetheilt ist. Gleichfalls in diesem Bande (p. 536 — 
40) finden wir von ihm eine Mittheilung rUeber den Palagonit-Gehalt der 
Szigligeter Basalttuffe und der Leányvárer Basaltbrecciev (ung.), welche 
Mittheilung auch im Jahrgange 1867 (p. 209—211) der c Verhandlungen der 
k. k. geol. R. -Anstalt, in Wien erschien. 

Im T. 1868 legte CaRn THaw in der ungarischen Akademie der Wis- 
senschaften Hormaxw"s Abhandlung über Wechselzersetzung beim Mischen 
von Salzlösungen und einige physikalische Eigenthümliehkeiten dieser 
Lösungen vor. Diese Arbeit, die Hormasw noch zur Zeit seines Aufenthaltes 
in Heidelberg vorbereitet hatte, aber erst spüter absehliessen konnte, 
erschien im 133. Bande pag. 575—622 von POGGENDORFF"S c Annaleny unter 
dem Titel: elleber Wechselzersetzung beim Mischen von Salzlösungen und 
über die Dichtigkeits- und  Brechungs - Verhültnisse ciniger wüssriger Salz- 
lösungen bei verschiedener Concentrattonn. Den Inhalt derselben machte 
nach Nr. 37 des cNaturforschero im I. Bande (1869) des eTermészettudo- 
mányi Közlönyv p. 71—73 P. Gy. kurz bekannt. 

KiRcCHHOFF üussert sich in seinem an HOFMANN gériéhteten Briefe ddto 
18. November 1867, welchen Brief zur Binsichtnahme mir gleichfalls mein 
geehrter Freund Böckn zur Verfügung zu stellen so freundliceh war, über 
diese Arbeit folgendermassen : vDer Grundgedanke Ihrer Arbeit scheint mir 

[18] 


Dr CARL HOFMANN., 107 


richtig und wichtig zu sein.) M. NeumaYR kommt beim Referate über diese 
Arbeit (Verhandl. der k. k. geol. R. Anst. 1868, p. 234) zu der Con- 
elusion : elst auch eine vollstándige Lösung des Problems nicht gegeben, so 
műüssen doch die durch sehr genaue und scharfe Beobachtungen belegten 
negativen Resultate als sehr wertvoll, und die ganze vorliegende Arbeit als 
ein wichtieer Anhaltspunkt für fernere Untersuchungen in dieser Richtung 
bezeichnet werden.) ] 

Im Jahre 1868 besehloss der damalige kel. ung. Minister für Acker- 
bau, Industrie und Handel, STEFAN GokRovE, die Errichtung einer besonderen 
ungarischen geologischen Section, damit diese Section — anfánglich mit 
den in Ungarn arbeitenden zwei Sectionen der Wiener k. k. geologischen 
Anstalt vereint — noch im Sommer des Jahres 1868 die geologiscehen Lan- 
desaufnahmen beginne und beziehungsweise fortsetze. Es war nur natür- 
lich, dass bei Durchführung dieser geplanten grossen Arbeit eine so vor- 
zügliche Fachkraft, wie Dr. CARL HoFMANN, der Autmerksamkeit der betref- 
fenden Kreise nicht entgehen konnte, umso weniger, als das Land über gar 
wenige, zu einer derartigen Arbeit geeignete Mánner verfügte, und so wurde 
denn HoFMANN anfangs Juli 1868 von GoRovE zur Theilnahme an den 
Arbeiten der ungarischen geologischen Section — nebst M. v. HANTKEN, Jon. 
BöcKH, BExn5. v. WINKLER und A. KocH — aufgefordert. 

Dr. CaRn HOoFMANN leistete dieser Berufung Folge, und so sehen wir 
ihn denn noch im Sommer und Herbste desselben Jahres, als eifriges Mit- 
glied der ungarischen geologisehen Section, mit unerműdlicher Ausdauer 
seine Aufgabe: Studium und Kartirung der geologischen Verháltnisse des 
am rechten Ufer der Donau gelegenen Theiles der Umgebung von Buda- 
pest, d. 1. eine so eingehende, gründliche Arbeit vollführen, die nicht nur 
die grösste Anerkennung der competenten Fachkreise sich erwarb, sondern 
die auch für Durchführung geologischer Aufnahmsarbeiten stets nur als 
Muster dienen kann. 

Im folgenden Jahre erfolgte die Errichtung der königl. ung. geolo- 
gischen Anstalt und auf die bei dieser creirte Stelle des zweiten Chef- 
. geologen wurde mit Erlass vom 22. Dezember 1869 des königl. ungar. 
Ministeriums für Agricultur, Industrie und Handel Dr. CARL HOFMANN 
ernannt. ; 

In demselben Jahre (1869) wurde er ordentliches Mitglied des a$Sie- 
benbürgischen Vereins für Naturwissenschafteny in Hermannstadt, im fol- 
genden Jahre 1870 aber stellte er, hiemit betraut, für die italienisehe Regie- 
rung eine musterhafte Sammlung von Erzen, Mineralien und Gesteinen 
Ungarns zusammen, die er sehr sorgfáltig katalogisirte. Hiefür wurde er 
von VicrToR EMANUEL "II. mit allerhöchster Entschliessung ddto. Turin 27. 
Oktober 1870 zum Ritter (Cavaliere) des italienisehen Kronenordens (Corona 
d Italia) ernannt und laut der Verstándigung v. 7. November 1870 des 

I [19] 


108 L. ROTH v. TELEGD: 


Cancelliere delVOrdine della Corona dItaliav in Florenz als 363-eter in der 
Reihe der Cavalieri (Esteri) aufgenommen. 

Im Jahrgange 1870 der ec Verhandlungen der k. k. geolog. R. Anst. , 
pag. 116—117 finden wir eine kurze Mittheilung Hormawsx"s über das Ofner 
Gebirge, in welcher er den früher als Dachstein- Dolomit, also als rhátisch 
betrachteten Schichtencomplex, auf Grund der gelegentlich seiner Aufnahme 
in demselben aufgefundenen Versteinerungen, als der obersten Trias (dem 
Hauptdolomit) entsprechend nachweist; in der Fachsitzung der ung. geol. 
Gesellschaft v. 27. Jan. 1869 aber hielt er einen Vortrag über den Linden- 
berger Sandstein, sowie über den Sandstein und Kalk des Schwabenberges, 
worüber in den xcVerh. d. k. k. geol. R. Anst., (1869, p. 97) unt. d. Titel 
(Ueb. d. geol. Alter d. an d. Ofner Schwabenberge sich verbreitenden Süss- 
wasser-Ablagerungen) B. W. kurz referirte. 

Im I. Bande des Jahrbuches der königl. ung. geologischen Anstalt 1871 
erschien dann von ihm unter dem Titel: s, Die geologischen Verháltnisse des 
Ofen- Kovácsier Gebirgesv in ungarischer und deutscher Sprache die gystema- 
tische, detaillirte Beschreibung dieses Gebirges, die vereint mit der von ihm 
angefertigten Karte für die Kenntniss der geologischen Verháltnisse dieses 
Gebirges immer die Basis und Hauptguelle bilden wird. Am Schlusse dieser 
Arbeit gibt er zur besseren Uebersicht eine Tabelle der álteren Tertiárbildun- 
gen, sowie eine Tafel sorgfáltig angefertigter Profile, welch" letztere zum Theil, 
sowie seine geologische Karte der Umgebung Budapests dann WILHELM 
ZSIGMONDY in seiner unter dem Titel aDer artesisehe Brunnen im Stadt- 
wüldehen zu Budapest, i. J. 1878 erschienenen Publication benützte. 

In der am 17. Mai 1871 unter dem Prásidium MELcHIOR v. LÓNYAY S 
abgehaltenen XXXI. Jahressitzung der ungarischen Akademie der Wissen- 
schaften wurde Dr. CARL HoFrmaANx mit 23 Voten gegen 9 zum correspondi- 
renden Mitgliede der Akademie gewüblt. 

In der Fachsitzung vom 19. Januar 1870 unserer Gesellschaft hielt 
er einen Vortrag cUeber einen neuen Fundort des Lystriodon splendens in 
Siebenbürgenv (siehe die gesellschaftliche Zeitschrift xHFöldtani Közlöny, 
I. Jg. p. 3), im II. Jahrgange des eFöldt. Közlönyv p. 71—79 aber finden 
wir von ihm unter dem Titel a Ásványtani közlemények a Vihorlat-Guttin- 
trachythegységnek keleti részébőls (Mineralogische Mittheilungen aus dem 
östliehen Theile des Vihorlat-Guttin- Trachytgebirges) eine interessante Publi- 
cation. Sowohl diese, wie auch seine das Ofen-Kovácsier Gebirge behan- 
delnde Arbeit besprach in den a Verhandlungens der Wiener k. k. geologi- 
schen Anstalt auszugsweise TH. Fucns. ; 

Die königl. ungar. naturwissenschaftliche Gesellschaft wühlte in der 
am 17. Januar 1872 abgehaltenen Generalversamunmlung HorMANxN zu ihrem 
Ausschussmitgliede, in welcher Eigenschaft er, mit der Leitung der Rubrik 
für Geologie (für die gesellschaftliche Zeitschrift) betraut, bis zum Jahre 


r 7 
kh [2 ) ) 


Dr: CARL HOFMANN. 109 


1877 fungirte. Als die genannte Gesellschaft i. J. 1872 die Uebersetzung 
und Herausgabe von Corras sGeologie der Gegenwarts in ungarischer 
Sprache beschloss, besorgte im Auftrage der Gesellschaft die Uebersetzung 
dieses Werkes (rA jelen geologiája,, 1873 erschienen) JuLrius PErRovIcs, 
die Revision der Uebersetzung aber Dr. CARL HOFMANN. 

Am 23. Norember 1872 rückte HormaNws zum ersten Chefgeologen der 
ung. geologiscehen Anstalt vor, in welcher Stellung er bis an sein Lebens- 
ende verblieb. 

Im Jahre 1873 hielt er in unserer Gesellschaft einen Vortrag a A Vihor- 
lat- Guttin-hegység némely kvarcztartalmú trachytjának plagioklas-kristá- 
lyairól, (Ueber die Plagioklas-Krystalle einiger guarzführender Trachyte 
des Vihorlat-Guttin-Gebirges), welcher Vortrag im III. Jahrgange des 
cFöldtani Közlönyv pag. 80—94, mit einer von ihm gezeichneten Tafel (I.) 
in der Beilage, erschien. 

Im Herbste desselben Jahres. reisten wir nach Beendigung des Stu- 
diums der internationalen A usstellung in Wien mit für 6 Wochen bewilligtem 
Urlaub zusammen nach Italien. Nebst der genussreichen Besichtigung der 
berühmten Kunstschátze besuchten wir die naturhistorisehen Museen in 
Turin und Bologna, machten von Rom aus einen sehr interessanten Aus- 
flug in das Albaner Gebirge, suchten in der Umgebung Neapels die nament- 
lich für Geologen so interessanten Pünkte sámmtlich auf, bestiegen zwei- 
mal auch den Vesuv, konnten aber auf die liparischen Inseln leider nicht 
gelangen, da wir genöthigt gewesen würen, wegen der damals in Italien 
herrsehenden Cholera, lüngere Zeit in Ouarantaine zu verbleiben. Auf 
unserer Rückreise verabschiedete ich mich (am 21. November) in Verona 
von meinem lieben Reisegefáhrten, Dr. Hormawss, der noch die Umgebun- 
gen von Vicenza und dann Nizza besuchte, wo er, um die dortigen altter- 
tiáren Ablagerungen zu studiren, Excursionen machte. Das Materiale, 
welches er bei diesen Ausflügen sammelte und auch kaufte, schenkte er der 
ung. geologiscehen Anstalt, wo es aufbewahrt wird. 

Ebenfalls noch im Jahre 1873 erschien im II. Bande des cÉrkönyvv 
(Jahrbuches) der königl. ung. geologischen Anstalt (pag. 193—215) von 
Dr. CARL HOFMANN die s Adalék a buda-kovácsti hegység másodkori és régibb 
harmadkori képződései puhány-faunájának ismeretéhezi ( aBeitrüge zur 
Kenntniss der Fauna des Haupt- Dolomites und der Tertiürgebilde des Öfen- 
Kovácsier Gebirgesv in aMittheil. a. d. Jahrbuches etc.) betitelte Arbeit. Es 
bildet diése den paláontologisehen Nachtrag zu seiner Arbeit Die geologi- 
schen Verhültnisse des Ofen-Kovácsier Gebirgess und enthült die Beschrei- 
bung der grösstentheils neuen Molluskenarten aus dem Hauptdolomit, dem 
mittleren, oberen Eocen und dem unteren Oligocen, sowie deren Abbil- 
dungen auf den sechs Tafeln "XII —XVII) in der Beilage. 

Im Jahre 1874 richtete B. v. Corra brieflich die Anfrage an HoFMaANN, 


r211 
Ta 


110 L. ROTH v. TELEGD 


ob er nicht geneigt würe, in Nord-Amerika durchzuführende geologische 
Untersuchungen zu übernehmen? Da aber zur Effectuirung dieser Aufgabe 
Hormaxw mindestens eine Urlaubszeit von einem Jahre benöthigt hátte, 
lehnte er die ehrende Aufforderung mit Dank ab. 

Im IV. Jahrgange (1874) des rFöldtani Közlönys, finden wir auf 
pag. 303—312 unter dem Titel cA déli Bakony bazaltjaii ( Die Basalte 
des südlichen Bakony) wieder eine interessante, auf diesen Gegenstand 
bezüglieche, indess nur vorláufige Mittheilung Hormaww"s. Die Hauptarl eit 
a4 déli Bakony bazalt-közetei (xDie Basaltgesteine des südlichen Ba- 
kony ) ersehien im Jahre 1878 (die deutsche Ausgabe 1879) als 3. Heft des 
III. Bandes im cÉvkönyvv etc. pag. 339—525 mit drei, die mikroskopischen 
Bilder von Dünnsebhliffs-Partieen der Bakonyer Baselte darstellenden Tafeln 
(XIII—XV) in Steindruck, einer auf Grund der Aufnahme Jon. BöcKrs 
angefertigten geologiscehen Uebersichtskarte (Taf. XVI) und mehreren Holz- 
schnitten im Texte. § j 

B. v. INgev, der über diese geistvoll geschricbene, besonders interes- 
sante Arbeit im VIIL Jahrgange (1878) des cFöldtáni Közlönyv pag. 239 — 
243 referirte, sagt u. A.: wAuf diesem fast brach liegenden Gebiete unserer 
(der ungarischen) geologischen Literatnr bezeichnet die uns vorliegende 
Arbeit . . . jedenfalls den bedeutendsten Sehritto und setzt (p. 241) fort : 
cEs wáre uns unmöglich, die überreiche Menge der Beobachtungen, Ver- 
gleiche und Erörterungen, die der Verfasser in diesen Bláttern niederlegte, 
auch nur skizzenhaft hier wiederzugeben, ohne dem Werte Abbruch zu 
thun, der ihrer Uebersiehtlichkeit und dem innigen Zusammenhange der- 
selben innewohnt. Es sei darum genügend, darauf hinzuweisen, dass es dem 
Verfasser gelungen. ist, mit Benützung der Resultate der Untersuchungen 
Herrn BöckHs und mit seinen eigenen Beobachtungen vereint, durch wohl 
unteretützte Argumente nachzuweisen, dass die gesammte in Rede stehende 
Basaltgruppe sozusagen als ein einziger Reihenvulcan zu betrachten ist.) 
Ueber diese Arbeit referirt in dem Jahrgange 1879 (p. 353—351) der cVer- 
handlungen d. k. k. geol. R.-Anst.v kurz auch K. v. J. 

HOFMmaNnN selbst theilte die hauptsáchlieheren Resultate und Folge- 
rungen dieser seiner Arbeit auch in einem am 24. Januar 1877 an G. vom 
hBarH gerichteten Briefe mit, welche Mittheilung im 29. Bande (1877, p. 
185—193) der eZeitsechrift der deutschen geologisehen  Gesellschafto 
erschien. j 

HOFwAwN fand, dass die kleineren Basaltmassen oder die olberen Par- 
tieen der grösseren Basaltkuppen des Bakony durch titanháltigen Magnetit 
(Iserin ), die unteren Partieen der grösseren Berge hingegen durch [lmenit 
charakterisirt werden, wesshalb er auch diese Basalte in Basts- und (xipfel- 
Basalte eintheilt, wáhrend die aus den mittleren Partieen herstammenden 
Gesteins- Exemplare die beiden genannten Mineralien enthalten. Dieses Ver- 


(22) 
c d 


DI: CARL HOFMANN. 111 


hültniss führt er auf die bei verschiedenem Druck eintretende verschiedene 
Löslichkeit der Materialien zurück. Diese Beobachtung hebt auch RosEwx- 
BUSCH in seinem Buche cMikroskopische Physiographies etc. (II. Bd., p. 
715) hervor, und im I. Bande dieses Buches (1885, p. 331) sagt er: Der 
Titaneisenglimmer ist —- wie C. HoFMANN zZuerst hervorhob — mit einer 
nelkenbraunen Farbe durchsichtig und ziemlich stark doppelbrechend, bei 
höchstens halbmetalliscehem Glanze. 

Ueber seine geologischen Aufnahmen der Jahre 187 vs 1874 und 1875 
finden wir von Dr. Hormanw im Jahrgange 1876, p. 22—24 der Wiener 
c Verhandl. der k. k. geol. R.-Anst.v eine interessante Me) im Jahrgang 
1877 dieser c Verhandlungens (p. 14—23) aber über seine Aufnahme des 
Jahres 1876 eine lüngere Mittheilung. Ueber die letztere Aufnahme referirt 
im VI. Jahrgange (1876, p. 302—312) des eFöldtani Közlönyv — auf 
Grund von HoFMANN "s Monatsberichten — auch J. v. MATYASOVSZKY. 

Von den Resultaten dieser Aufnahmen halte ich für besonders erwüh- 
nenswert, dass HoFMaANN im nördlichen Theile des Fünfkirchner Insel- 
gebirges ausser der Serie der Lias-Ablagerungen den unteren, mittleren und 
oberen Dogger nachweisen konnte, dass er überaus interessante mittel- 
neocome Schichten entdeckte, die zugleich das geologische Alter der dort 
auftretenden Augitporphyre und dioritischen Gesteine scharf fixiren, dass er 
ferner das gönzliche Fehlen des Lias im Villányer Gebirge nachwies, indem 
er im Gegentheile die Hauptmasse dieses Gebirges als aus dem unteren und 
oberen Muschelkalke der Trias bestehend fand, und endlich habe ich her- 
vorzuheben, dass er im Complexe der krystallinischen Schiefergesteine des 
Eisenburger Comitates zwei Gruppen unterschied, sowie er der Erste war, 
dem es gelang, in den der jüngeren Gruppe dieser krystallinisehen Schiefer 
unmittelbar aufgelagerten Schichten Crinoiden und Korallenreste aufzu- 
finden, die — nach Touvrajs Bestimmung (Verhandl. d. k. k. geol. R.-Anst, 
1878, p. 47) — das Alter der dieselben enthaltenden Gesteine als devonisch 
(mittel-devon) feststellen. 

Ueber die im Jahre 1877 vollführte - geologisehe Aufnahme Dr. Hor- 
MANN "s finden wir — gleichfalls auf Grund der Monatsberichte zusammen- 
gestellt — im VII. Jahrgange (1877, p. 389—394) des eFöldtani Közlöny, 
eine Mittheilung, und ebenso im Jahrgange 1878 (p. 16—18) der a Verhdl. 
der k. k. geol. R.-Anst.v in Wien. 

Im Jahre 1878 begann HorMaxw die geologische Untersuchung eines 
neuen Arbeitsgebietes im östlichen Theile des Landes, d. i. im Comitate 
Szilágy, whorüber er im IX. Jahrgange (1879, p. 167—212) des cFöldtani 
Közlönyv in seiner unter dem Titel eJelentés az 1878 nyarán Szilágy- 
megye keleti részében. tett földtani részletes felvételekről ( Bericht über 
die im östhchen Theile des Szilágyer Comitates wührend der Sommercam- 
Ppagne 1878 ausgeführten geologischen Specialaufnahmeni p. 231—283) 

23] 


119 L. ROTH v. TELEGD: 


erschienenen Mittheilung, welcher eine Tafel (I) mit geologisehen Durch- 
sehnitten beigelegt ist, die Resultate seiner Untersuchungen publicirte. In 
dieser seiner Abhandlung haben wir — namentlich in Hinsicht der von ihm 
durchgeführten detaillirten Gliederung der alttertiüren Ablagerungen dieser 
Gegend — wieder eine grundlegende Meisterarbeit vor uns. 

In demselben (IX.) Jahrgange des cFöldtani Közlöny, (p. 406—411) 
publicirte er den Artikel a Megjegyzések trachytanyagnak a hazai ó-harmad- 
kori lerakodásokban való előfordulására nézve ( abBemerkungen über das 
Auwuftreten trachytischen Matertalecs in den ungarisch-siebenbürgischen alt- 
terttiüren Ablagerungenv, p. 474—480)], sowie auf pag. 485—1488 (deutsch 
p. 480—484) einen diesen Artikel ergánzenden Nachtrag. 

Ueber die geologischen Aufnahmen Dr. Hormaswss in den Jahren 
1879, 1880 und 1881 finden wir aus seinen Monatsberichten von HANTKEN 
sehr kurz zusammengefasste Mittheilungen in den Jahrgángen 1880—1882 
der Verhandl. d. k. k. geol. R.-Anst.s, in den hier publicirten Jahresbe- 
richten des Directors der Wiener geologischen Reichs-Anstalt; die Resultate 
der letzteren Aufnahme (von 1881) theilte indess HoFMAwsx selbst im XI. 
Jahrgange (1881) des xcFöldtani Közlönyv pag. 244—255 unter dem Titel 
e Jelentés az 1881-iki évben az éjszaknyugat-erdélyi határhegységben és kör- 
nyékén tett földtani részletes felvételróls (aBericht über die im Nordwest- 
siebenbürgischen Grenzgebirge und Umgebung im Jahre 1881 ausgeführten 
geologischen Specialaufnahmen p. 317—320) mit. 

Im Jahrgang X. des cFöldtani Közlöny (1880, p. 245—292) ersehien 
Dr. Hormass"s Abhandlung abBuda vidékének némely ó-harmadkori képző- 
désérőls ( a Ueber einige alttertiüre Bildungen der Umgebung von Öfenv pag. 
319—374), über die im Jahrgange 1881 der xVerhandil. der k. k. geolog. 
R.-Anst.v p. 165—167 A. B. referirte. 

Im Jahre 1881 wendete sich in Angelegenheit eines bei den Ofner 
Bitterwasser- )uellen zu fixirenden Schutzrayons die Ofner Berghauptmann- 
schaft an Dr. CARL HoFrmaANN, ihn, sowie LupwrG Lóczy, zur Abgabe eines 
Fachgutachtens in dieser Angelegenheit ersuchend. Nach gemeinsam durch- 
geführtem detaillirtem Studium dieser Frage brachte Dr. HorFMANx das ein- 
gehende, gründliche Gutachten zu Papier. 

In demselben Jahre (1881) trat HoFmANN als ordentlieches Mitglied dem 
ungarischen Ingenieur- und Architekten-Verein bei. 

Gleichfalls im Jahre 1881 ersuchte der Budapester Einwohner; 
ALEXANDER LEDERER, Dr. HorMmaNw, über das Braunkohlen- Vorkommen bei 
Uglievik in Bosnien ein geologisch-montanistisches Fachgutachten abgeben 
zu wollen. HorMaNN, diesem Ansuchen Folge gebend, reiste im Mai des 
genannten Jahres an Ort und Stelle, wo er seine Aufgabe ohne topogra- 
phisehe Karte durchzufübren bemüssigt war. Sein fachkundiges Gutach- 
ten erschien in separater Ausgabe unter dem Titel: eBertcht über das 

(24) 


Dr CARL HOFMANN. 113 


Braunkohlen- Vorkommen von Uglicvik und Umgebung umweit Bjelina in 
Bosnien. 

. Im Jahre 1882 wurde mir noch einmal das Vergnügen, in der ange- 
nehmen Gesellschaft Dr. CARL HorMANN$ reisen zu können. Die Gelegenheit 
hiezu ergab die Cogvawxp sche Sammlung in Marseille, deren Ankauf und 
geschenkweise Ueberlassung an die königl. ungar. geologische Anstalt unser 
hochsinniger Mücen, Herr Awxp. von SEMsEx, beschlossen hatte. Von der 
geologiscben Anstalt mit der Uebernahme dieser classisehen Sammlung 
betraut, reisten wir am 28. Februar des genannten Jahres in Gesellschaft 
des grossmüthigen Spenders, der sich zu unserer Freude uns angeschlossen 
hatte, ab. Nach unserer Ruckkehr unterbreitete HorMANw der Direction der 
geologiscehen Anstalt und beziehungsweise dem Ministerium, das uns ent- 
sendet hatte, über unsere Exmission eingehenden, detaillirten Bericht. 

Im Jahre 1883 erschien im c Évi jelentés, und rJahresbericht der kel. 
ung. geologisehen Anstalt für 18829 und zugleich im XIII. Bande des 
c Földtani Közlönyv (ungarisch und deutsch) die Mittheilung Dr. CARL Hor- 
MANN "s aBericht über die im Sommer 1882 im südöstlichen Theile des 
Szathmárer Comitates ausgeführten geologischen Specialaufnahmen.s, Im 
selben Jahre übernahm er — über Aufforderung der Direction der königl. 
geologischen Anstalt — die Mission, über das Kohlengebiet der Umgebung 
von Krapina (Com. Warasdin) ein geologisceh-montanistisches Fachgutachten 
abzugeben. Dieses erschien in separater Ausgabe unter dem Titel: a(Geolo- 
gisches Gutachten über den Montan-Besitz der Krapinaer Bergbau- Unter- 
nehmungs mit einer geologisehen Karte und einer Tafel geologischer Profile 
in der Beilage. Ueber diese Arbeit referirte im XIV. Bande des Földtani 
Közlönyv (p. 59—63) FRawsz ScHAFARZIK, im Jahrg. 1884 der c Verhandl. 
d. k. k. geol. R.-Anst.v aber auf pag. 188 E. T. 

Im Jahre 1884 finden wir im evi jelentés; und cJahresbericht d. k. 
ung. geolog. Anstalt f. 1883. (Földt. Közlönyv XIV. Bd.) in ungarischer und 
deutscher Sprache unter dem Titel: elleber die auf der rechten Seite der 
Donau zwischen 0-Szöny und Piszke im Sommer 1883 ausgeführten 
geologischen Specialaufnahmeny wieder eine werthvolle, hauptsüchlich 
die geologiscehe Kenntniss des Gerecse-Gebirges ergünzende Mittheilung 
HOFMANN s. k 

Im Sommer des Jahres 1884 sehen wir HoOFMANN wieder in den Comi- 
taten Szolnok- Doboka und Szathmár als Leiter der nördlichen geologisehen 
Aufnahmssection fungiren. Bevor er sich aber in sein Aufnahmsgebiet begab, 
nahm er sehr thütigen Antheil an den Berathungen des Comités, welches 
sich in Angelegenheit der geologisehen Karte Europa"s von Seite Ungarns . 
behufs gleichmüssigen Vorgehens bei der geologisehen Nomenclatur und der 
Kartensignaturen gebildet hatte, sowie er an der Conception der auf Grund 
der angenommenen principiellen Vereinbarungen im Jahre 1886 angefertigten 

Földtani Közlöny. XXII köt. 1892. [25] ; 8 


114 L. ROTH v. TELEGD: 


geologisehen Uebersichtskarte Ungarns gleichfalls einen bedeutenden An- 
theil hatte. 

Im Jahre 1885 war auf der allgemeinen Landesausstellung in Buda- 
pest von Seite der königl. ung. geologisehen Anstalt u.a auch Dr. CARL 
HOFMANN s geologische Karte des nordwest-siebenbürgisehen Grenzgebirges 
und Umgebung im Maasstabe von 1 : 28.300, sowie ein Theil seiner, die 
geologische Gliederung dieser Karte documentirenden, stratigraphisch-palá- 
ontologisehen Sammlung ausgestellt. In dem bei dieser Gelegenheit heraus- 
gegebenen Specialcatalog der VI. Gruppe (Geologie, Bergbau- und Hütten- 
wesen) stammt die hier publicirte Einleitung I. cSkizze der geologisehen 
Verháltnisse Ungarnsv aus der Feder CARL HoFMANN s und JOHANN BöcEH S. 
Aus Anlass der Ausstellung wurde Dr. Hormasw mit der Medaille für Mit- 
wirkung ausgezeichnet. 

Im Jahre 1886 erschien im cÉvi jelentésv, deutsch im cJahres- 
bericht d. königl. ung. geolog. Anst. f. 18859 die a(reologische Notizen 
über die krystallinische Schieferinsel von Preluka und über das nörd- 
lich und südlieh anschliessende Tertiürlandv betítelte Mittheilung HorF- 
MANN s ; hierüber referirte im Jg. 1887 der c Verhandl. d. k. k. geol. BR. Anst. 
p. 359—360 4. B. 

Im August d. J. 1886 vermáhlte sich Dr. CARL HoFMaNx mit Fráulein 
MATHILDE MÜLLER, deren Bekanntschaft er im kleinen Badeorte cSophien- 
Bad, nüchst Hamburg gemacht hatte ; leider sollte sein eheliches Glück nur 
ein kurzer Traum sein, den das unerbittliche Schicksal gar bald grausam 
zerstörte. 

Im Jahre 1887 fasste HorMaNxwx die Resultate seiner Aufnahmsarbeit 
des Jahres 1886 in der im c Ívi jelentés, (deutsch im sJahresbericht, etc.) 
unter dem Titel c Bericht über die im Sommer d. J. 1886 im nordwestlichen 
Theile des Szolnok- Dobokaer Comitates ausgeführten geologischen Detail- 
Aufnahmeny publicirten Mittheilung zusammen. 

Im Sommer d. J. 1887 beendete Dr. CARL HOoFMANN seine vieljáhrige, 
mühevolle und von schönen Resultaten gekrönte Thütigkeit auf dem Gebiete 
der Comitate Szilágy und Szolnok-Doboka und begann seine Kartirungs- 
arbeit in der Gegend der schnellen Körös im Comitate Bihar. 

Gleichfalls in diesem Jahre erreichte — infolge der genauen Anwei- 
sungen Dr. HormaNw "s — die Stadt Zilah mit dem in der Stadt abgebohrten 
artesischen Brunnen das gewünsehte schöne Resultat. In dieser Angelegen- 
heit wendete sich der Bürgermeister der Stadt, sowie der Vicegespan des 
Comitates auch brieflich besonders an HOFMANN. 

Im Jahre 1888 hatte HoFMANN, seine Aufnahmen an dér schnellen Körös 
fortsetzend, mit überaus complicirten geologisehen Verhültnissen zu thun, 
deren klare Deutung und genaue, detaillirte Kartirung ein műhevolles, 
schrittweises Vorgehen erforderte. In diesem Jahre schrieb er den ihn be- 

[26] 


Dr CARL HOFMANN. LA 


treffenden Theil des erláuternden Textes zur geologisehen Karte der :Um- 
gebung von Bánffy-Hunyad. 

Im folgenden Jahre (1889) war Dr. HoFMANN infolge seiner schwe- 
ren Erkrankung genöthigt, zur Herstellung seiner erschütterten Gesund- 
heit beim Ministerium um einen lüngeren Urlaub anzusuchen, daher 
er in diesem Jahre an den geologischen Aufnahmen nicht theilnehmen 
konnte. ; 
Im Jahre 1890 übernahm Hormass — gesund, wie früher — noch 
einmal die Leitung der nördlichen geologisehen Aufnahmssection, indem er 
auf seinem Aufnahmsgebiete im Biharer Comitate die Entráthselung der 
verwickelten geologischen Verhültnisse fortsetzte. Dies war aber die letzte 
Aufnahmsthütigkeit unseres geliebten Collegen und Freundes, mit der er 
sein auch auf diesem Felde so erfolg- und segensreiches Wirken für immer 
besehliessen sollte. 

In die Hauptstadt zurückgekehrt, widmete er seine Zeit hauptsáchlich 
der Verkleinerung der geologisehen Karte der Umgebung von Gaura und 
Galgó, weleher Arbeit er sozusagen noch seine letzten Lebenstage weihte. 
In dieser letzten, zur Publication noch von ihm fertig gestellten Arbeit hin- 
terliess er uns ein Meisterwerk, das so, wie Alles auf geologisch-kartogra- 
fisehem Gebiet von ihm Geschaffene, immerwáhrend den Stolz der heimi- 
schen Geologie bilden wird. 

Die musterhafte Ordnung und Aufstellung eines sehr namhaften Theiles 
der Sammlungen der königl. geologischen Anstalt ist HorMANN zu verdanken, 
der mit seltener Ausdauer und nie ermüdendem Fleisse diese Arbeit voll- 
führte, und seine auf diesem Feld entfaltete, zur Nachahmung anfeuernde 
Thátigkeit bildet fürwvahr — wie BöckH in seinem oben erwáhnten, pietát- 
vollen Nachrufe sagt — ein schönes, leuchtendes Blatt in dem Kranze seiner 
Verdienste. 

Im Manuskript blieben von ünserem geliebten Freunde noch mehrere 
werthvolle Arbeiten zurück, von denen besonders jene, als Antrittsvortrag 
fur die ungarische Akademie der Wissenschaften bestimmte Arbeit über 
die mittelneocomen Petrefacte des Fünfkirehner Gebirges hervorzuheben 
ist, zu der er auch die Tafeln anfertigen liess. Wir werden unserem theuren 
Todten gegenüber nur unsere Pflicht erfüllen, wenn wir für die Herausgabe 
insonderheit der letzteren Arbeit Sorge tragen. 


ax 


In den vorausgelassenen Zeilen war ich bemüht, das thátige, arbeit- 
same Leben Dr. CARL HoFrMANxSs zu würdigen; ich weiss, dass ich meine 
Aufgabe, namentlich was seine litterarische Wirksamkeit betrifft, nur sehr 
skizzenhaft gelöst habe, in dieser Richtung muss ich aber auf das eingehende 
Studium seiner Arbeiten verweisen. Wenn wir nun einen Rückbliek auf sein 

(27) : Sr 


116 L. ROTH v. TELEGD : 


Leben werfen, so sehen wir, dass sich schon von früher Jugend an der ernste 
Wissensdrang in ihm manifestirte. Spáter ganz seinem Fachstudium sich 
weihend, strebte er immer mehr nach Vervollkommnung, indem er das 
Bewandertsein auch in jedem verwandten Zweige seiner Wissenschaft sich 
aneignete. Seine mit so seltener Vielseitigkeit verbundene Gründlichkeit, 
im Vereine mit seinen scharfen Beobachtungen, kommt in all seinen Arbei- 
ten zur Geltung, und das ist es, was jeder seiner Mittheilungen einen 
besonderen Werth verleiht. 

Er besass alle Charakterzüge des echten Gelehrten. Mit voller Hingabe 
lebte er seiner Wissenschaft und in der Pflege dieser fand er seine grösste 
Befriedigung. Seine Bescheidenheit — welche Eigenschaft gebührend zu 
schátzen die heutige Zeit leider sich schon entwöhnt hat — ging vielleicht 
etwas zu weit, doch war dies eben die natürlieche Conseguenz seiner ganzen 
Individualitát. 

Als edel denkender, gutherziger Mensch war er mit liebenswürdiger 
Zuvorkommenheit stets bereit, aus dem reichen Fond seines Wissens schő- 
pfend seinen jüngeren Collegen hilfreich zur Seite zu stehen ; für bewiesene 
Freundschaft aber war er dankbar und vergass derselben nie. Natürlich liebte 
und schützte ihn denn auch jedermann hoch, dem Gelegenheit ward, mit 
ihm in náhere Berührung zu treten. Wenn er sich zu einer wissenschaft- 
lichen Entgegnung entsehloss, dominirte stets seine edle Denkungsart, die 
erworbenen Verdienste erkannte er immer voll und ganz an. 

Wohl hátte es ihm Freude bereitet, wenn für seine vieljáhrige auf- 
opferungsvolle, segensreiche Wirksamkeit auch von amtlicher Seite sich 
ihm gegenüber die so wohl verdiente Anerkennung manifestirt hütte, diese 
aber — blieb aus, und so sank er, den die Traueranzeige der ungar. geolo- 
gischen Anstalt so treffend xeine unersetzliehe Süule der ungarischen Geo- 
logiev nennt, dahin, — bescheiden, anspruchbslos, wie sein ganzes Leben war. 

Der theure Freund entsehwand für immer unserem Kreise, doch was 
er auf dem Felde der Geologie in unserem Vaterlande schuf, das bleibt. Sein 
Geist lebt unter uns, und der sei und bleibe unser Leitstern bei unserem Wir- 
ken, für und für ! 


XXX 


Zur letzten Ehrenbezeugung und um dem theuren Todten das letzte 
Geleite zu geben, waren bei Binsegnung der sterblichen Reste HoFMANN s, 
ausser den Seinigen und den nüchsten Collegen, die Reprüsentanten der 
ungar. geologischen Gesellschaft, der königl. ungar. naturwissenschaftlichen 
Gesellschaft, des Professorenkörpers der technischen Hochschule, der ungar. 
Akademie der Wissenschaften anwesend ; ausserdem aber hatten sich noch 
andere seiner Verehrer, unter diesen auch Se. Excellenz, GRAF GÉza TELEKY, 
eingefunden. 


Dr: CARL HOFMANN. 117 


Das Abschiedswort an der Bahre im Hause sprach im Namen der 
Collegen Dr. THomas SzonraGH, ron Seite der geologischen Gesellschaft 
deren erster Secretár, Dr. Mokiz SrauB, vor dem offenen Grabe aber sprach 
Dr. ALEXANDER SCHMIDT. 

Dr. SzorraGHs Abscbiedsworte lauteten : 


cHochgeehrte Trauerversammlung ! 


An der Bahre Dr. CARL HoFMANN"s, unseres unvergesslichen, hochver- 
dienten Todten, legten wir unsere Kránze nieder, jenes winzige Etwas, das 
wir ihm in diesem schweren und bitteren Momente bieten können für jene 
viele und grosse Arbeit, die er für sein Vaterland, seine Wissenschaft, für 
die Menschheit bis zu Ende, so wahrhaft berufen, so treulich und selbstlos 
vollbrachte, — für jenes edle Herz, den erhabenen Charakter, das und den 
er uns Allen immer und in Allem bewies. 

Wie versehwindend klein ist dieses Zeichen unserer Anerkennung, der 
Dankbarkeit für al! Jenes, was wir ihm schulden ! 

Doch sicherlieh fehlt es nicht an uns, denn, wenn es von uns und 
unserem unzulánglichen menschlichen Wissen abhinge, hátten wir ihm als 
Anerkennung seiner grossen Verdienste mit der grössten Freude das Wert- 
vollste gegeben, was der Mensch geben könnte : die Gesundheit. 

Ewig verbleibender Geist unseres entsehwundenen, hochverdienten 
Meisters und Arbeitsgenossen! Mit gebrochenem Herzen, mit wahrem, 
tiefem Leid stehen wir an Deiner Trauerbahre. Die geringe Huldigung 
unseres Deingedenkens sind nicht allein jene wenigen Blumen, sondern auch 
die wahr empfundenen, vom unersetzlichen Verlust hervorgedrángten Thrá- 
nen, die auf jedes Blumenblatt, auf jedes Bláttehen unserer Kránze so rcich- 
lich niederfallen. 

Du warst einer unserer berufensten Führer und Arbeitsgenossen, und 
so unbarmherzig mussten wir Dich verlieren! Wer füllt Deinen leeren 
Platz aus! ? ; 

Wenn aber Deine sterbliche Hülle üns auch verlásst, Dein Geist, die 
Erinnerung an Deine wahrhaft ernste, tiefgehende Wirksamkeit bleibt uns 
und lebt, so lange wir uns mit der Mutter Erde befassen werden ! In unserem 
Herzen aber bewahren wir Dein werthes, geliebtes, aneiférndes Andenken 
so lange, bis auch wir Dir in jene unbekannte Welt folgen ! 

Die schönen Berge und Thüler unseres Vaterlandes ruhen noch in 
tiefem Schlafe, wenn sie aber im Frühling erwachen, werden sie nicht mehr 
Zeugen sein Deiner sorgfáltigen, gewissenhaften Forschungen. Jene Unzabhl 
von Resten lángst ausgestorbener Lebewesen, die wir zur Kenntniss unseres 
heimischen Bodens mit Dir gemeinsam zusammentrugen, und die Deine 
sorgsame Hand mit solcher Liebe und grosser Sachkenntniss Jahre hin- 


durch in lehrreiche Gruppen ordnete, erwarten Dich nun vergebens! 
[29] í 


118 L, ROTH r. TELEGD : 


Mein schwacher Nachruf sei — wenn auch nur der unvollkommene — 
Widerhall auch ihres Abschiedes ! 

Gott mit Dir! Segen und Ebhre geleitet Dein Andenken ! 

Dr. Srau8B s Nachruf war folgender : 

. : Lieber Freund! Oft richtete ich diese zwei Worte an Dich, seit mir 
die Auszeichnung zutheil wurde, dass Du mir Deine mich ehrende Freund- 
schaft gewáhrtest. Jetzt ricehte ich vor Deinem Sarge, sehmerzerfüllt zum 
letztenmale diese zwei Worte an Dich: Lieber Freund ! 

Eine zweifache Pflicht ruft mich an diese Stelle! Lebewohl will Dir der 
Dich liebende und ehrende Freund sagen und der tiefen Trauer einer ange- 
sehenen wissenschaftliche Corporation soll ich Ausdruck verleihen. Ich glaube 
nicht, dass die Lösung dieser Aufgabe mir gelingen werde, denn die Sprache 
ist nur ein schwacher Dolmetsch meines mit Trauer erfüllten Herzens. 

Am grünen Tische der ungarischen geologischen Gesellschaft steht 
nun ein Sitz verlassen, wir bedecken ihn mit Trauerflor und ahnen gar 
nicht, wem wir ihn übergeben sollen, der uns Denjenigen vergessen lassen 
könnte, der ihn einnahm. 

Jetzt wurdest Du selbst zu dem, bei dessen Ergründung Du uns immer 
als Meister vorangingst : zum Geheimnisse der Erde! Grausam ist das Geschick, 
dass eine solche Leuchte der Wissenschaft und des Humanismus, wie Du sie 
warst, vor der Zeit in die engen Wánde des Sarges und in des Grabes 
Tiefe senkt ! 

Diesesmal aber werfen wir nicht die Frage auf, welche die naturwis- 
senschaftliche Forschung so oft stellt, wvarum das so sein musste ? Wir 
werfen diese Frage jetzt nicht auf, denn die Wissenschaft lehrt uns, dass 
wir unerschütterliechen, ewigen Gesetzen unterworfen sind und unser Herzens- 
glaube sagt uns, dass wir diesen Gesetzen ohne Murren zu gehorchen haben ! 

Ruhig magst Du deinen ewigen Schlaf sehlafen, denn Dein Andénken 
bleibt nicht nur über Dein Grab hinaus, sondern auch weiter über das 
unsrige hinaus bestehen, hast Du doch Deinen Namen mit unauslösehliehen 
Lettern in den Büchern der Wissenschaft verewiegt ! 

Gott mit Dir, lieber Freund! Auf Wiedersehen ) 

Dr. ScHmrpr sprach folgendes : 

Trauernde Versammlung ! 

cBei diesem offenen Grabe sehen wir erschreckt, wie viel das ist, was 
in diesem engen Raume jetzt so leicht Platz findet. 

Die Arbeit eines ganzen Lebens, so viel Wissenschaft: siehe, all Dies 
ist jetzt hier. 

Wir sehen, ebenso wie unsere Vorfahren, was wir sind: Staub und 
Asche ! 

(30] 


AUGUST FRANZENAU: DER BRÁDER GOLDFUND. 119 


Wir sehen aber auch, wie wir sein müssen. Seien wir arbeitsam, wie 
Er war, streben wir unentwegt nach dem Guten und Edlen, lieben wir wahr 
unser Vaterland, unsere Náchsten, dann treten wir auch dem unerbittliehen 
Tode furcbtlos entgegen. 

Doch der Verewigte verlüsst uns nicht, denn das Beste seines Geistes 
bleibt uns in seinen Arbeiten. Es bleibt das treue Seingedenken, das ihn 
auch unseren Nachkommen bewahren wird. 

Nur Eines nimmt er mit sich, dieses Kine ist aber umso schmerzlicher, 
denn es ist die Zukunft, deren nunmehriges Ende wir Alle in inm beweinen 

Die Erde sei ihm so leicht, als unsere Seele mit Schmerz erfüllt ist ! 

Ruhe in Frieden, Gott mit Dir ! e 


ÜBER DEN GROSSEN FREIGOLDFUND AUS DER 
UMGEBUNG VON BRÁD. 


Von 


AUG. FRANZENAv." 


Bergmünnisch wird das meiste Gold aus goldháltigen Mineralien, das 
heisst aus Verbindungen des Goldes mit anderen Elementen nach chemi- 
schen Gesetzen oder aber aus Gangmineralien gewonnen, in welchen das 
Gold ohne Ausnahme immer nur fein eingesprengt vorkommt. 

In beiden Fállen műüssen die goldháltigen Substanzen zuerst mechani- 
sehen und dann hütténmánnisehen Processen unterworfen werden, um das 
edle M etall aus ihnen zu gewinnen. 

Geringere Mengen des Goldes liefert das-in der Natur gleichfalls vor- 
kommeénde, sogenannte Freigold. Dies, eine Mischung dés Goldes mit ver- 
schiedenen Ouantitáten von Silber ist die Substanz der tesseralen Gold- 
krystalle. Sind letztere nach einer oder nách zwei Richtungen gestreckt, so 
entstehen die nadel- oder blechförmigen Gebilde, hingegen werden durch 
die verschiedenen Verwachsungen der Krystalle fadenfőrmige, baum- und 
moosartige oder federfőörmige Gruppen erzeugt. 

Das in den eben beschriebenen Formen auftretende Gold ist aber nur 
ein seltener Gast in den Gesteinen der Erdrinde ; Ouantitáten von einigen 
Kilogrammen in Gewicbt gehören zu den grössten Seltenheiten. 

Hier zu Lande wurden auf bergmánnischem Wege in diesem Jahrhun- 
dert meines Wissens nach dreimal grössere Mengen des Freigoldes angefah- 
ren. Das erste, zugleich auch das reichste dieser Vorkommen wurde im 
zweiten Decennium unseres Jahrhunderts in dem berühmten Katroncza-Stock 


- Vorgelegt in der Vortragssitzung am 13. Janner 1892. 
[31] 


190 AUGUST FRANZENAU : 


der Verespataker Gemarkung angesprengt. Seine Ausbeutung dauerte ein 
Jahrzehent hindurch. Die Gewinnung des zweiten füllt auf den Anfang der 
fünfziger Jahre und brachte der siebenbürgisehen Magura reichen Segen, 
indem vierzig und einige Pfund Freigold gewonnen wurden; das dritte 
wurde im Jahre 1891 im Maria-Stollen des Muszári-Thales im Hunyader 
Komitat angehauen. 

Zur Besichtigung des auch durch die Tagesblütter bekannt gewordenen 
letzteren, grösseren Freigoldfundes wurde der Universitáts- Professor Herr 
LupwiG Lóczy auf telegraphiscehem Wege am 13. November 1891 vom Gru- 
bendirector des Goldbergbaues Muszári eingeladen. Da aber Herr Professor 
Lóczy verhindert war, die Reise dahin zu unternehmen, die Angelegenheit 
aber keinen Aufschub erlitt, wendete er sich persönlich an die Direktion 
des ungarischen National-Museums, respective an das königlieh ungarische 
Ministerium für Cultus und Unterricbt, dasselbe ermögliche es, dass ein 
Mitglied des erwáhnten Institutes zu dem Zwecke ausgesendet werde, den 
Fund zu besichtigen und zugleich einige Stücke für das Nationalmuseum 
zu einem annehmbaren Preise zu erwerben. 

Von meiner vorgesetzten Behörde beauftragt, diese Angelegenheit zu 
besorgen, reiste ich am erwáhnten Tage mit dem Abendzuge nach Déva 
und von hier den folgenden Nachmittag nach Brád, wo ich den daselbst 
wohnenden Grubendirector des Goldbergwerkes von Muszári aufsuchte. 
Es wurde mir von ihm versprochen, mir die noch intact erhaltene Menge von 
Golderz in dem Gewichte von vier und einem halben Kilogramm am nüch- 
sten Tage zu zeigen ; ferner erzühlte er mir, dass der ganze Goldfund 57,726 
Kilogramm wog, von welchen aber schon 37 Kilogramm eingesehmolzen 
wáren; zugleich gab er mir wenig Hoffnung, dass es mir gelingen würde, 
von dem Fund etwas erhalten zu können, da die in Coburg-Gotha ihren 
Sitz habende Direction strenge verordnet hátte, alles vorkommende Gold 
gleich einschmelzen zu lassen. Inbetracht des seltenen grossen Fundes bat 
in dem obwaltenden Falle der Grubendirektor selbst die Gothaer Oberdirec- 
tion um die Erlaubniss, für die Beamten, die geneigt würen das ganze 
Gewicht der Stücke in Gold zu vergüten, einige davon zum Andenken zu- 
rück zu behalten. Die Antwort lautete negativ. Darauf wurde gebeten, einige 
Stücke für die wissenschaftlichen Institute zurückhalten zu können. Die 
Antwort hierauf kam wührend meiner Anwesenheit am 15. November mit 
der bestimmten Weisung an, dass die noch vorhandenen Stücke ohne 
Unterlass einzuscehmelzen würen. 

Und somit war das Schicksal des am 6. November angefahrenen, sel- 
tenen grossen Goldfundes entschieden. Für die Zukunft besitzen wir aber 
das Versprechen der Oberdirection, dass bei áhnlichen Vorkommnissen die 
Sammlung unseres Museums immer berücksichtiget wird werden, indem 
zugleich erwáhnt wurde, dass die in der obwaltenden Angelegenheit so 

[32] 


DER BRÁDER GOLDFUND,. 121 


strenge ausgeführten Massregeln nur auf Missverstándnisse zurück zu füh- 
ren würen." 

Die Besichtigung der Goldstufen lehrte mich Folgendes : Einzelne der 
Stücke waren etwas in"s Grünliche spielende, moosartige Aggregate von 
kaum einem halben Millimeter grossen Krystallen zusammengesetzt. Die- 
ses Vorkommen war so reich, dass bei der Ausbeutung die Verkleinerung 
durch Meiseln bewerkstelliget werden musste. Die Goldkrystalle zeigten 
hauptsáchlieh die Flöchen des Oktaöders in Combination mit denen des 
Hexaéders und zwar in der Form des sogenannten Mittelkrystalles. Zwischen 
diesen waren hin und wieder Markasit- und sehr kleine dunkle Sphalerit- 
krystalle vorhanden. Andere Stücke bestanden aus schwarzem (Ouarz, der 
ganz mit Freigold überzogen war. B2i solchen Stücken war das Gold in ein- 
zelnen seltenen Füllen blechförmig ausgebildet. Interessant war eine an- 
scheinend aus Markasit zusammengesetzte Niere, die zerbrochen aus einer 
beiláufig 5 Millimeter starken Markasitrinde bestand und in ihrer Höhlung 
ebenfalls sehwarzen, scharfkantigen Ouarz barg. Die Fugen zwischen den 
Ouarztheilen wie auch zwischen diesen und der Markasitrinde waren mit 
Goldbláttehen ausgefüllt. 

Der Reichthum der Erze erhellt aus folgenden zwei Daten, die ich 
der Freundlichkeit des Herrn Bergdirectors von Muszári verdanke. Die von 
mir in Augenschein genommenen Erze hatten ein Gewicht von 4,656 Kilo- 
gramm und lieferten 3,029 Kilogramm an Gold, somit entfielen auf ein 
Kilogramm Erz 657 Gramm Gold. In einer zweiten Partie waren in einem 
Kilogramm Erz 788 Gramm Gold. 

Der Goldbergbau Muszári erstreckt sich auf die nachbarlichen Theile 
der Rudaer und Felső-Lunkojer Gemeinden im Hunyader Komitate wie 
auch auf jenen Theil des Gyalu-Fétyi Berges, welcher zu letzterer Gemeinde 
gehöőrt und seit 1889 durch die eclndustrie Gesellschaft Geisslingen zu 
Geisslingen, Goldbergbau Muszáriv betrieben wird. 

Der Schwerpunkt des Bergbaues liegt heutzutage im Maria-Stollen 
des Muszári-Thales und in einem Erbstollen, der vom unteren Theile des- 
selben Thales getrieben wird. Den ersteren, in welchem hinter dem dritten 
Ouerschlag in beiláufig 70 Meter Distanz der grosse Goldfund angesprengt 
wurde, besichtigte ich.am 15. November unter der lebrreichen Führung des 
Herrn Bergdirectors. Die berühmt gewordene Stelle der Grube aber konnte 
ich nicht in Augenschein nehmen, da bei der Ausbeutung der Golderze 


- Wir bedauern unendliech, der benannten Oberdirection diesem xcMissverstünd- 
nisses. gegenüber unsere volle Missbilligung aussprechen zu miüssen. Wenn der Vertreter 
unseres grössten vaterlündischen wissenschaftlichen Institutes mit der Weisung kommet, 
bei avoller Entschüdigungi für die Wissenschaft das Interessanteste zu erwerben, so 
ist es auffallend, dass man in Coburg-Gotha eine solche Bitte missversteht (!) — 
Die Redaction. 

r33] 


429 G:; TÉGLÁS: 


beilaufig anderthalb Meter tief unter der Sohle gearbeitet wurde und die 
Hoóhlung sich in der Zeit zwischen der Ausbeutung und meiner Ankunft 
mit Wasser füllte. I 

Nach einer schriftlichen Mittheilung kann ich aber anführen, dass 
den Edel an dieser Stelle die Scharung von drei, respective vier Klüften 
verursachte. . 

Der Stollen ist um ein betráchtliches höher als zwei Meter, am wei- 
testen im unteren Drittel seiner Höhe, nimmt nach unten zu wenig ab; nach 
oben zu lüáuft er in eine Spitze aus. Die Festigkeit des Trachytes macht die 
Auszimmerung unnothig. 

a 

Zuletzt sei es mir gestattet, dem Bergdireetor von Muszári, Herrn P. 
KÖLLNER und dem Baudirector, Herrn GROEBEL für die zuvorkommende 
Freundlichkeit, welche sie mir bei meinem Aufenthalt in Brád bewiesen, 
auch hierorts meinen Dank auszusprechen. I 


DIE ALTEN GEWERKE DES BERGBAUES 


VON VULKOJ UND DIE RÖMISCHEN BERGBAUE AM FUSSE DES 
KORABIA BEI ZALATHNA, 


Von 


G. TÉáGzás." 


S0 wie heute noch das im Ompoly-Thale liegende Zalathna das Centrum des 
Goldbergbaues im siebenbürgisehen Erzgebirge Ungarns bildet; so war es dasselbe 
auch zur Zeit der Römer, Die geographische Lage von Zalathna erleichtert die 
Communication mit grosser Umgebung. .Der Name Ompoly selbst ist eine jener 
wenigen uralten Benennungen, welche die an der Stelle des heutigen Zalathna 
einst blühende römische Bergstadt Ampelum (rumüniseh : Ampoj) verewigt. Von 
hier aus fand der Bergbau in Siebenbürgen seine Verbreitung; die technische und 
administrative Leitung hatte hier ihren Sitz. Und dass dem so war, das beweist am 
treffendsten die nordwestlieh von Zalathna auf der Spitze des Korabia entdeckte 
PBegrábnisstátte der römiseclen Bergleute. Systematische Nachgrabungen haben es 
erwiesen, dass hier in einer Entfernung von fünf Stunden und in einer Höhe von 
1200 Meter die Bewohner der Bergcolonie aus dem untergeordneten Personal und 
den Arbeitern bestand; wüáhrend die leitenden Persönliechkeiten unten in einer 
Höhe von nur 420 Meter in dem milderen Klima von Ampelum ihren Wohn- 
sitz hatten. : 

Eine unserer bedeutendsten Privatunternehmnngen, die Peter-Paul-Gewerke 


X£ Im Auszuge mitgetheilt. 
(34) 


DER ZALATHNAER BERGBAU. 123 


von Vulkoj entwickelten sich eben zwischen Zalathna und Vöröspatak um den 
Berg Korabia herum. z 

Von Zalathna aus erreicht man leicht den zwischen der Ompoly und dem 
Bucsum-Bache (Abrudviz, ein Nebenast der Aranyos) liegenden Bergrücken, der 
von dem rumünischen Namen des dort stehenden, und als Grenzzeichen dienenden 
Kreuzes den Namen Botes erhielt ; so wie auch der eine Theil des Bergbaugebietes 
Botes, der andere dagegen Vulkoj genannt wird. 

Die Traechytspitze des Korabia ist das Goldfeld des Vulkojer Baues, so wie 
er es auch schon zur Zeit der Römer war. Die 1351 m hohe Kuppe erhebt sich 
mit 150 m über ihre Umgebung und deren ganze Höhe durchzieht von Süden 
nach Norden eine durchschnittlich 20 m breite, stellenweise sich 30 m vertiefende 
Furche, der Tagbau Jeruga. Wenn wir bedenken, dass dieser riesige Tagbau einst 
nur mit cSchlögel und Bisenv bearbeitet wurde, und dass das mühsam gewonnene 
Material von hier mit Menschenkraft wegtransportirt wurde; dann können wir 
uns leicht von der elenden Existenz des römischen Bergmannes, den sehr oft der 
Richterspruch zu dieser Arbeit verurtheilte, eine Vorstellung machén. 

Und die Spuren solcher Arbeit finden wir noch anderorts und wir táuschen 
uns kaum, wenn wir annehmen, dass ein einzelner Hüöuer kaum 4—5 laufende 
Meter im Verlaufe eines Jahres ausbeuten konnte. 

Da wir den Aufenthalt der Römer allhier der ausgebrochenen Kriege mit den 
Markomanen (167—181 n. Ch.) und zu Beginn des dritten Jahrhunderts der nach 
Septimius Servus eingetretenen Katastrophe wegen nur auf anderthalb hundert 
Jahre annehmen können, so bezweifeln wir mit Recht, dass die am Korabia-Berge 
anzutreffenden und überraschend grossartigen Tagbaue blos römisehen Ursprunges 
selen und wir müssen einen guten Theil derselben ihren Vorfahren, den Daciern 
zuschreiben; sowie auch ein anderer Theil den Nachkommen der Römer zu- 
fallen mag. VIT 

Die den schon von Plinius in Hispania bewnnderten Corrugen ülnlichen 
Tagbaue durchschneiden den Abhang des Korabia. Ausserdem strahlen von der 
Bergspitze aus verschiedene Wasserlüufe aus, dazu bestimmt, in einem treppen- 
förmig hergestellten Reservoir das Regenwasser und das Sehmelzwasser abzuleiten. 
Zeitweise mögen auch künstlieh improvisirte Wasserfálle den Gesteinsgruss ge- 
schlemmt haben und indem eine neue Terrasse das herabfallende Wasser auffing, 
so konnte diese Manipulation des öfteren wiederholt werden. Gerade unter der 
Kuppe des Berges können wir noch heute nach so vielen Jahrhunderten dem Maasse 
Plinius (200 Séhritte breit und 200 Sehritte lang) entsbrechend den Umriss des 
Kunstteiches unterseheiden. Das Volk benennt noch heute die 8 m starke und aus 
Erde und Steingeröll erbaute Bogenwand des Teiches sPodus, (Brücke). Gegen 
Süden zu sich dem tiefen Hinriss des Jád-Baches náhernd, wendet sich der üussere 
Damm nach einwürts und zeigt deutlich die Stelle seines Schlusses. 

Unterhalb dieses Wasserreservoirs erwühnt das Volk auf dem nach Nordost 
liegenden Abhang ein zweites unter dem Namen /eu. Dort mag aber éin Wasser- 
reservoir jüngeren Datums existirt haben. 

Wir können nach den Funden aus der Umgebung des Korabia auch die 
fernere Aufarbeitung der Erze erkennen. In der Nühe des grossen Kunstteiches 
fanden wir die Steinmörser zum Pochen der Golderze und unterhalb derselben 

[35] 


124 LITTERATUR. 


weist der Name der Wasserader Valea Ruzi ebenfalls auf diese Pochwerkzeuge. 
Strabo war in Aegypten Augenzeuge dieser Arbeit. In ihrer Vollkraft stehende 
Minner zerkleinerten in den Steinmörsern das Erz um es dann auf einer becken- 
förmigen, ausgehöhlten, harten Steinplatte mit Hilfe eines ebenso harten Mahl- 
steines zu Mehl! zu zerreiben, aus welchem sie dann mit dem Scheidtroch die Gold- 
körner heraussammelten. 

Der Peter- Paul-Bergbau liefert im Durchschnitte ein 16-karatiges, manchmal 
4-karatiges Gold. Seine bleiche Strohfarbe macht e3-leicht erkenntlich und es gibt 
jene silberhültige Modification des Goldes, welche die Griechen unter dem Namen 
a Elektron kannten. 

Der in der unmittelbaren Nachbarschaft liegende Jakob- und Anna-Bergbau 
von Botes lösst sich nicht bis auf die Römer zurückführen. Derselbe wurde 1805 
von der Familie Schafkovits eröffnet. 


LITTERATUR. 


(1.) Jahresbericht der kgl. ung. geologischen Anstalt für 1888. (193 S. m. 
2 lith. Tafeln. Budapest 1890.) 


Aus dem umfangreichen Berichte wollen wir den administrativen Theil 
unberücksichtigt lassen und vorzüglieh der Aufnahmsberichte der Beamteten der 
Anstalt gedenken. 

1. L. v. Lóczy: Das Kreidegebiet zwischen der Maros und der Fehér 
( Weissen- ) Körös im Arader Komitate. Das von v. Lóczy in diesem Jahre began- 
gene Gebiet echliest sich dem in den früheren Jahren aufgenommenen Gebiete an 
GKEVD ZET 
1 : 75.000 dargestellt. Orographisch bildet es den Stock des Drócsa-Gebirges, von 
dem sich nach N und S regelmüássige Ouerthüler erstrecken. 

An der geologischen Constitution dieses Gebietes nehmen theil : 1. Krystal- 
hmische und halbkrystallinische Schiefer: Phyllit, guarziger Glimmerphyllit, 
Ouarzitlager, grüne  Schiefer, Gneiss, Ouarzbreccie,  phyllitisch-sericitisches 
Ouarzconglomerat und krystallinischer Kalkstein. — 2. Kreidesystem : Karpathen- 
sandstein mit porphyr- und diabastuffigen Schichten, tuffigen Kalksteinen und 
mit Riesen-Conglomeraten ; ferner thonige Brackwasserbildungen, Hippurit-Kalk- 
stein, Sandstein- und Conglomeratschichten, Mergel. — 3. Neogen : Andesit-Con- 
glomerat, Tuff und Breccie. Pontisches Conglomerat und Sand. — 4. Fliocán oder 
Alt-Diluvium : Hochgelegener Riesenschotter. — 5. Diluvium: Bohnenerz füh- 
render Thon und Nyirok. — 6. Allurium. — Von den eruptiven Massengesteinen 
kommen vor : Diorit, Granit und Pegmatit (palaeozoisch) ; Ouarzporphyr, Diabas, 
kugeliger Diabas und Pechstein (mesozoisch) und Augitandesit. 

2. Dr. J. Pernőó : Jrgünzungs-Aufnahmen in den rechts- und linksuferigen 
1 heilen des Fehér- Körös- T hales. 

I. Nördliche Auslüufer des Hegyes-Drócsa-Gebirges zwischen Buttyin- 
Kiszindia-Pajosény und Gurahoncz am linken Ufer der Fehér-Körös. 

[36] 


und ist auf den Bláttern der Specialkarte im Maasstabe von 


LITTERATUR. 125 


Der Rand dieses Gebirges besteht aus zwei ganz versechiedenen Theilen. Der 
westliche ist bergig, der östliche hügelig und terrassig. Im westlichen Theile 
herrscht überwiegend der Pyroxen-ÁAndesittuff vor, welcher sich auf die noch ein 
betráchtliches Gebiet bedeckenden Phyllite ablagerte. An zwei Punkten der Thal- 
weite von Kiszindia sind auch die Söpuren der Lavaströme von Hvypersthen-Augit- 
Andesit auffindbar. Ausser diesen findet man an einigen Punkten sarmatische 
Schichten mit organischen Einschlüssen. Im östlichen Theile des Saumes spielen 
die Bildungen der pontischen Zeit die leitende holle und sind sie meistens mit 
diluvialem Schotter und Thon terrassenförmig bedeckt. 

II. Die Umgebung von Beél und die unter dem südwestlichen Abhange des 
Kodru- Gebirges gelegene Gegend. In diesem Gebiete herrschen bauptsüchlich die 
Andesittuffe und die pontischen Ablagerungen vor. Die tiefsten Schichten bilden die 
Andesittuffe, auf welehen sich an einigen Orten die Ueberbleibsel von sarmatisehem 
Kalke vorfinden. Die pontischen Ablagerungen bestehen aus Mergel, Thon, Sand 
und Sehotter. Dieselben bedeckt manclmal der Kodru-Hochgebirgs-Schotter. Die 
flachen Theile bedeckt diluvialer Schotter und Nyirok. 

3. Dr. TH. v. Szorragn : Geologische Studienin der Umgebung von Nagy- 
Károly, Ér-Endréd, Margitta und Szalárd. 

An der geologisehen Zusammensetzung dieses Gebietes nehmen Glimmer- 
schiefer, pontische, diluviale und alluviale Ablagerungen theil. Der Glimmer- 
sehiefer erscheint blos am $0-lichen Rande des Aufnahmsgebietes ; die pontischen 
Ablagerungen — Sandstein, sandiger Thon und Thon — treten hauptsáchlich im 
südlichen Theile des Gebirges am Rande dés höheren Gebirges auf. Die niedrigen 
Hochebenen und die Terrassen der Vorberge, welche zusammen einen grossen 
Theil des Gebietes ocecupiren, sind mit diluvialem Sand, Thon, sandigem Thon, 
manchmal mit lössartigem sandigen Thon oder auch mit Bohnerzthon bedeclkt. 
Alt-Alluvium kommt in einzelnen inselförmigen Flecken zwischen Gencs und Ér- 
Szacsal, ferner zwischen dem Grossen Moor von Ecsed und Gencs vor. Der südliche 
Theil des Ecseder Moors und seine Wasserumgebung ist als sNeu-Alluvium zu 
betrachten. 

4. Dr. TH. PosEwirz : Das (ebiet der Schwarzen Theiss. 

In dem begangenem Gebiete, welches in die Zone der Karpathen fállt, 
konnte PosEwirz infolge Mangels an palüontologiscehen Daten nur auf petro- 
graphischer Grundlage folgende Schichtengruppen unterscheiden: Körösmezőer 
Schichten, Menilitschiefer, obere Hieroglyphen-Schiefer, Alpensandsteine, Jura- 
kalke und Melaphyre, Diluvial- und AÁlluvialablagerungen. 1. Die Körösmezőer 
Schichten bilden ein sich bis 200m erhebendes Hügelland, welches hüufige Rutschun- 
gen und die Faltungen ungewohnter Schichtenstörungen charakterisiren. In ihnen 
kommt Erdöl vor. Sie bilden ein Becken von 14 km Lünge und 8 km Breite, 
welches die Schwarze Theiss durchfliesst. — 2. Die Menilitsechiefer bilden zwischen 
den niedrigen Bergrücken der Körösmezőer Schichten und dem hohe Berge bil- 
denden Grobsandsteine eine hügelige Gegend und schmiegen sich im allgemeinen 
an das Massiv des Gebirges an. P. untersecheidet a) di: Menilitschiefer- und b) 
obere Hieroglyphen (!) Schichten. Erstere bestehen aus Menilit- und Fischschup- 
penschiefer. Ihr Liegendes bildet Sandstein, welcher manchmal zwischen ihnen in 
der Form einzelner Schichten vorkommt. Die oberen Hieroglyphenschichten sind 

[37] 


126 LITTERATUR. 


von guarzitisehem Charakter. Grünliche und röthliche Thonechichten wechsel- 
lagern mit dünnen hornsteinartigen Schichtchen ab; anderwürts bestehen diese 
Ablagerungen aus einer Wechsellagerung von graulichweissen, gelimmerigen Sand- 
steinen, (uarziten, lichtgrauen Mergeln, plattigen Sandsteinen, glaukonitischen 
Sandsteinen u. s. w. — 3. Alpensandsteine bilden gewöhnlich die höchsten 
(1500—2000 m) Grate des Gebirges und geben den Boden für die Alpenweiden 
ab. Diese an ihrer Oberflüche feinkörnigen, weisslichen, bráunlichen, graulich- 
weissen, massigen und dickbünkigen Sandsteine belegt Herr P. mit der nenen 
Bezeichnung xcalpines, wahrscheinlich als Ausdruck dessen, dass sie in der Gegend 
alpinisehen Charaecters vorrherrschen. PavLr und TiErzE bezeichneten diese 
Schichtengruppe des Karpathensandsteines als Jamna-Schichten ; F. HERBIcH als 
Magura-Schichten und nachdem nun das Wort xalpinv die Alpenin Erinnerung 
brinet, mit denen unser Sandstein nichts zu thun hat, so wüáre es nach meiner 
Ansicht besser, wenn Herr P. entweder den Namen cMagurav beibehalten würde, 
oder ein so allgemeines Epitheton wühlen würde, welches der Gegend oder 
dem Gebiete ihrer Verbreitung als charakteristisceher Ausdruck dienen würde. Die 
besonders hohen Berge und Bergzüge der Karpathen, wenn auch in übertragenem 
Sinne, als cAlpens zu bezeichnen, halte ich für übevflüssig, trotzdem auch. das Volk, 
obwohl nicht zutreffend, dieses Wort gebraucht." Die Sandsteingrauppen unterschei- 
den sich selbst nach den einzelnen Gegenden petrographisch von einander, bald 
sind sie feinkörnig, bald conglomeratisch, bald glimmerreicher. — 4. Der Jurakalk 
und die Melaphyre kommen in diesem Gebiete nur hie und da, in Spuren und in 
unbedeutenden Schollen vor. Die Kalkfelsen enthalten stellenweise auch Versteine- 
rungen ; die Melaphyre sind manchmal mandelsteinartig. — 5. Das Diluvium 
bildet mit seinen Ablagerungen von Geröllsehutt und gröberen Sanden stellen- 
weise, namentlich entlang der Schwarzen Theiss instructive Terrassen ; die grösse- 
ren Ebenen bedeckt das Alluvium. In dem begangenen Gebiete kann man auch 
solcehe Erscheinungen antreffen, welche vermuthen lassen, das daselbst einst 
Gletscher waren. 


5. L. v. Rorm: Der Westrand des Krassó-Szörényer ( Banater ) Gebirges in 
der Umgebung von Illadia, Csiklova, und Oravicza. 

Das aufgenommene Gebiet füllt auf die Sectionsblátter lta NO und 
egy S0 der Generalstabskarte (1 : 25.000). 

In diesem Gebiete treten auf: 1. Falüozoische (rebilde. Den krystallini- 
schen Schiefern aufgelagert oder zwischen Jurakalk eingekeilt kommen in zerstreu- 
ten Flecken oderin Form schmaler Züge Ablagerungen von Sandstein und Schiefer- 
thonen vor, die nach oben zu mit Kalksteinschichten wechsellagern. In den 
Schichten dieses Complexes finden sich solche Pflanzen vor, die diese überwiegend 
aus Sandsteinen bestehenden Gebilde zur unteren Dyas oder zum unteren Roth- 
liegend stellen. — 2. Mesozoische Gebilde: a) Callovien-Schichten bedecken nur 
ein kleines Gebiet. Sie sind im Allgemeinen durch gelbliche oder blüulich-graue, 
mergelige Kalksteine vertreten, in welchen verschiedenfarbige Hornsteine reich- 
lich eingelagert sind. b ) Die grösste Verbreitung haben die Malm-Ablagerungen, die 


x Herr Dr. TH. Posewirz hat in seinen neueren Publikationen diese Bezeich- 
nung bereits zurückgezogen. 
[38] 


LITTERATUR. 127 


durch Mergel- und Kalksteinsedimente vertreten sind und stellenweise auch cha- 
rakteristische Petrefacte führen. In der Náhe von Eruptivgesteinen sind diese Kalk- 
steine oft vollstündig umkrystallisirt oder werden guarzitisch. c) Die Kreide- 
ablagerungen bilden licht gelbliehgraue, weissliche, röthliche, meistens oolithische, 
manchmal dolomitische Kalksteine, in welche Mergel eingelagert sind. Im Kalk- 
steine kommen Lithothamnien, Foraminiferen, Reguienien und andere bestimm- 
bare Versteinerungen vor, auferund welcher diese Ablagerungen in die mittlere 
Gruppe der hier vetretenen Kreideablagerungen zu verlegen sind. —- 3. Trachyt 
kommt bei Csiklova-Oraviczabánya in zusammenhüngender Masse und in zabl- 
reichen kleinen Durchbrüchen vor. Der Habitus des Gesteines der Hauptmasse 
ist dioritiseh; der der kleineren Durchbrüche aber trachytisch. — 4. Kalktulf- 
gebilde kommen im Gebiete in der Form kleinerer Flecken vor und enthalten 
an einigen Orten Pfanzenabdrücke und Schnecken. 


6. J. Haravars: Bericht über die im Jahre 1888 in der Umgebung von 
Dognácska und Vaskó ausgeführte geologische Detail- Aufnahme. 

An der geologisehen Zusammensetzung des durchforsehten Gebietes nehmen 
theil : Alluvium, Trachyt, erzige Contactbildungen, (Kreide) Kalkstein und kry- 
stallinische Schiefer. a) Die krystallinischen Schiefer gehören zur dritten krystal- 
linisehen Schiefergruppe Südungarns und sind in ihnen vertreten : Chloritgneiss, 
Chloritsehiefer, Granitschiefer, chloritische Phyllite, Granulit und Biotitgneiss. 
1) Der Kalkstein zieht sich mit einzelnen Unterbrechungen durch das ganze 
Gebiet. Er ist vollkommen krystalliniseh, körnig, weiss, manchmal gelb oder röth- 
liceh und scheint im. Allgemeinen massig zu sein. c) Die erzführenden Contact- 
(Gelilde (Granatfels) kommen in der Umgebung des krystallinischen Kalkes in ein- 
zelnen zugartig angeordneten Schollen vor, manchmal keilen sie sich selbst in den 
Kalkstein ein, anderwüárts wieder umfsssen sie die kleineren Kalksteinflecken 
vollstándig. Diese interessanten Gebilde treten theils mit den krystallinischen 
Schiefern, theils mit dem Trachyt in Berührung. Sie bestehen überwiegend aus 
dem Gemenge von Granat, untergeordnet, aber noch immer in bedeutender Menge 
Pyroxen und amphibolartige Mineralien, denen sich gewöhnlich Epidot, Chlorit, 
Serpentin, Calcit u. a. Mineralien zugesellen. In diesen Contact-Gebilden kommen 
die Erze Magnetit, Hümatit, Limonit, Pyrit, Chalcopyrit, Galenit und andere 
sehwefelhültige Erze in linsenartigen Stücken vor. d) Der Irachyt (Banatit) kommt 
hier als nordsüdlieher Zug vor; meistens ist er von krystallinisehem Gefüge, 
aber sehr verwittert ; erzführende Ouarzadern kommen in ihm selten vor. e ) Das 
Allucium bedeckt als Gerölle und Sandstein den Boden der engen Bachthiler. 

Anhangweise beschreibt H. noch die Knochenhöhle von Resicza. Dieselbe 
befindet sich auf der südlichen Seite des Thales Sztirnik im Kreidekalkstein, nahe 
zum Bergrücken. Sie ist eher eine Grotte als eine Höhle; aber es wurden in ihr 
die Ueberreste von Ursus spelaeus, Hyeaena spelaea, Elephas primigenius, Eguus 
sp. gefunden. 


7. Dr. F. SCHAFARZIK : (reologische Notizen aus dem Mehádiaer Zuge des 
Krassó-Szörényer Gebirges (mit 4 Frofilen ). 
a) Aus der Umgebung des Jesselmicza- Baches, zwischen Pojana Balcsin und 
Kraku-puligasu. Der westliche Theil dieses Thalabschnittes besteht aus Muscovit- 
[39] : 


198 LITTERATUR. 


B-otit, der in seiner Structur sehr sehwankend ist. Im Granitgebiete kommen an 
sieben Punkten Ouarzporphyr und an einem Orte Diorit vor. "Von Osten scehliesst 
sich an das Granitgebiet eine Gneiss-Granitzone an; an diese die erste Gruppe der 
krystallinischen Schiefer (Aplitischer Gneiss, Glimmergneiss, Granulit etc.) und an 
diese wieder die Gruppe der Phyllite. Am Ende des Cracu Nyamczu ist ein Aufbruch 
von Felsitporphyren zu beobachten. — b) Die Neogenbucht von Jablamicga und 
Plugora. Den Rand dieser Bucht nehmen mediterrane, die Mitte aber sarmatische 
Sedimente ein. Die mediterranen Ablageraungen bestehen aus kalkigem Sand, 
conglomeratartigem Sandstein, grobem, glimmerigen Sandstein, blüulichem Thon, 
blüuliechem muskovitischen, sowie aus einem Granitgrus enthaltenden Sandsteine, 
welche stellenweise charakteristisehe Petrefacte führen. Die unteren Schichten 
der sarmatischen Ablagerung bilden bláulichgrauer, sandiger Tegel, die oberen 
aber loser, weisser, glimmeriger Sand und schotterige Sandschichten, in deren 
unteren Schichten ebenfalls Versteinerungen vorkommen. Diese Sedimente sind 
stellenweise sehr gestört und aus ihren Faltungen löásst sich vermuthen, dass die 
Hebung der sie umgebenden Berge noch nach der Ablagerung dieser Schichten 
fortdauerte. — c) Ueber die Gebirge zwischen Valea- Bolasvnicza und der Cserna. 
Gebiet der Culmea, des Plaiu-Prisiesti, Vurfu-Calcatie und des Sicelovetiu (840— 
1144 m). Es ist dies ein Gneisszug, der aus den Gesteinen der dritten und 
theilweise der ersten Schiefergruppe besteht. Von 0, S und W aus umgeben diesen 
Zug mantelförmig folgende Sedimente : Dyas-Verrucano, rhüt-liassische Ouarzite, 
schwarze Liasschiefer und Jurakalksteine. Ueber das gegenseitige Verhültniss der 
Sedimente und die Tektonik der Gegend giebt das mitgetheilte Profil náheren 
Aufschluss. 


8. A. GESELL : Montanmgeologtsehe Aufnahme des Kremmitzer Erzbergbau- 
Gelietes (mit 6 Abb.). Das aufgenommene Gebiet erstreckt sich entlang dém Thale 
von Körmöcz von Svábfalu bis zur Gran in einem 3000 m breiten und 4500 m 
langen Terrain. In seinem geologiscehen Aufbau nehmen hauptsáchlieh Pyroxen- 
trachyt, Rbyolit und dessen Tuffe, Hydroguarzit, Basalt und diluviale Ablagerun- 
gen theil. Auf dem Gebiete des Rhyoliths und des Riolithtuffes kommen noch Per- 
lit, Bimsstein, Trümmer-Rhyolith, Porzellanerde, Bimssteintuff und Conglomerat 
in wechselnder Lagerung vor und untergeordnet Spuren von Braunkohle, Polir- 
schiefer, Obsidian und Halbopal. Das gegenseitige Verhalten, die interessante Ver- 
schiedenheit des Vorkommens dieser Gebilde sind im Berichte detaillirt angegeben. 
In berggeologisceher Beziehung sind am interessantesten die Beobachtungen, die 
sich auf den Kaiser-Ferdinand-Erbstollen und auf die Erzgünge von Körmöcz 
beziehen. 


9. A. KALEcsiNszEY : Mittheilungen aus dem chemischen Láboratorium der 
kgl. ung. geol. Anstalt. Den Inhalt dieses umfangreichen Berichtes bilden : a ) Bei- 
trüge zur Geschichte des Laboratoriums ; b ) chemische Analysen : Braunkohle von 
Munkács, Kalkstein von Ó-Nádas, Kalkstein von Warasdin, Kalkstein von Bács- 
torok, magnesitartiges Gestein von Csercsnaja, Sand vop Váczhartyán, Phillipsi 
von Somoskő, Pharmakosiderit von Ujbánya, Biharit-artiges Mineral von Bolfbánya, 
Rézbánya ; c) Binrichtungen, Apparate des Laboratoriums und anderweitige Mit- 
theilungen. 

[401 


LITTERATUR. 199 


10. M. Sraug: Zuwachs der phytopaláontologisehen  Sammlung der kgl. ung. 
geol. Anstalt wáhrend der Jahre 1887 umd 1588. 


Diese Sammlung, die unter der Obhut des Berichterstatters steht, enthielt 
am Ende des Jahres 1888 von 139 ungarlándisehen Fundorten 8526, von 25 ausser- 
ungarischen Fundorten 332 (zusammen 9058) Pflanzenexemplare und die Dünn- 
sehliffsammlung 170, auf 48 Holzfrazxmente bezügliche Dünnsechliffe. In den 
erwühnten zwei Jahren vermehrte sich die Sammlung um 2449 inlündische und 
50 auslündisehe Pflanzen, die im Berichte nach den einzelnen geologischen Syste- 
men, nach den Fundorten und Arten, zum Theil namentlieh und mit der auf sie 
bezüglichen Litteratur aufgezühlt werden. 

(Nach dem Ref. von G. PRimics.) 


(2.) Statistik der. Berg- und Hüttenproducte Ungarns im Jahre 1887. (Oest. 
Zeitschrift für Berg- und Hüttenwesen, 1889. pag. 273). 


Gold ettel Elé VEL ellés 1.86191 Kg 2.597.386 Gulden ö. W. : 
HSilber is EZDES VR AY LELT TEST EERÉSÁ a 17.664,99 c 1.588.184 a a 
Kupfer Ag. 2 Allent elsáel gél ítt HSZ ÁT TSZASAZ e a 
MBLETKEMEÉSSE d VAY ÉNYOTBEGYAL ST AE É 17.791,69 e 990.384. " a a 
Ouecksilber ETO 48. 96,19 s 91.199 fi a 
ÁTHÁOTOTSTZ (Té HESS OM JATBÁTÓT RMTH ET 9.379,00 a JB BAÁTTT a a 
Rohes Antimon und Antimonmetall IZJO ÁNAK TAKOJZKO ÉN fi 
Nickel- und Kobalterze  .. .. 1.760,99 a 68.046 a a 
Előechőféentőhtelsen "e e ee 1 SOR TATTOD "eV SOLA OAA A a 
GiéssoreorRohoisan 7 ek ear a 106.565,00 a SZAZOZ IT a a 
Steinkohle ELVEN A LK a ED ATT SOTOBT ONES SZ BB ŐZTRBT a a 
BÉúmkollo sát et a 43 kex 005SZAKOON as 45932 3202 fi a 
Bétel zta am e neg E 174.613,00 ea 134245. "a a 
TAG ejej e LVA KET ee LEZETSR AE SORNÉRBE [/ocAuz 0 144 8.016 a ( 
KONG TALOLALUT ANAL N 0 MTA] 166,00 a 857 a ( 
ÖCiWwelel 0 MANVa ANETTE a 30000 a 2910 a a 
Bráánatotaakt aj arut age at raőtény is 7 9.63000 a 10.665 a a 
Sechwefelkies s PAM ZÉL I ATS 502.621,00 a 275.633 a a 
Pleiglütte okt 1 Va év NOCAÓ ÉTELE ÉVE 110 2:316,00 a HAOZAN VR a 
Schwefelkoblenstoff . . 475,00 a WOODY tk a 
Mnotattát baszott tud mA MERT a 2.500,00 ( SZTDOV A a 
MGNAYGFOlSAÜTÓS Jane szag JE 7.672,00 a ONT STKEA ( 
Goldelütte seevepét ak TA E. UEMNERAER 92,00. a E ED ( 
(AB ATRTOB a, elégé lozése hez nye 950,00 a HÜ 4 a 
Hisenerze eresz Aa EHBOKOTOK NEAR ÜZ a 
Alaun und Alaunerde d Ésa 50000 ca 60 a a 
Ouecksilbererze  ... e egá 225,00 . a USV09. kt a 
STOLNSAIZ , 22 te A 1.598.983,00 ua 14.033.588 . a ( 


Süimmtliche Berg- und Hüttenproducte des Jahres 1887 reprüásentiren einen 
Werth von 34.934.473 Gulden. 5— 
Földtani Közlöny. XXII. köt. 1892. [44] 9 


130 LÍTTÉRATUR. 


(3.) Fgaszenau, A.: Pleiona n. gen. in der Ordnung der Foramimiferen und 
CMilostomella, exitmia n. sp. ( Termeszétrajzi Füzetek. Budapest XI. Bd. pag. 147 
m. 5 in den Text gedruckten Abbildungen (Magyarisch u. DeutschJ]). 


(4.) FRaszgsau, A.: Ueber die Fauna des neben dem Budaórser Wege aufgeschlos- 
senen Mergels. (Mathem. és Természettud. Értesítő. Budapest 1888/9. VII. Ba. 
pag. 241—274. [Magyariseh]). 

Gegenüber der südwestlichen Ecke des sog. Christinenstüdter Friedhofes von 
Budapest wurde die nach Budaőrs führende Strasse erweitert und dabei eine Fora- 
miniferen führende Mergelschicht aufgeschlossen. Verf. zühlt die hier gefundenen 
Formen nach BRapys? System auf und schaltet dabei zwischen die Lageniden 
und Nodosarien die Fissurinen als die Formen eines selbetstündigen Genus ein ; 
ebenso die Formen der Genera Pleiona und Heterolepa. 

Die neuen Arten sind besechrieben und auf zwei schönen Tafeln abgebildet ; 
die übrigen sind mit kritischen und litterarischen Bemerkungen versehen. 

In einer Tabelle stellt Verf. die aufgezáhlten Arten nach Familien zusammen 
und entnimmt man dieser Tabelle, dass diese Foraminiferen-Fauna ihren Charakter 
den Lageniden (449), den Rotalideen (2590) und Textolarideen (299) verdankt. 
Die Globigerinideen (59), Nummulinideen (394), Lituolideen und Chilostomel- 
lideen (2—2"/) haben nur eine untergeordnete Rolle. 

Unter den aufgezühlten 128 Formen kommen 11 neue Arten vor; 11 Formen 
waren specifisch nicht bestimmbar. I ű 

Die neuen Arten sind folgende : Cassidulina, inexculta, Chilostomella, eximia, 
Nodosaria callidula, N. commemorabaile, N. agregia, N. facile, Pleiona princeps, 
Cristellaria, spoliata, Sagrina clavata, Truncatulina obtenebrata, Rotalia, obstrusa. 

Unter diesen ist Pleiona princeps Frean. zugleich Vertreterin eines neuen 
Genus. 

Vergleicht man diese Fauna mit der bisher bekannt gewordenen Foramini- 
ferenfauna der unteren und oberen Facies der Clavulina Szabói-Schichten von 
Budapest, so findet man, dass aus der oberen Facies, aus dem Tegel von Klein-Zell 
38 Arten, dagegen aus der unteren Facies nur 25 Arten vertreten sind. 

Diese Fauna steht ferner in engem Anschlusse mit der Fauna des Septarien- 
thones Deutschlands, indem in beiden 49 gemeinsame Arten vorkommen, von 
denen 15 auch in den elsüssischen Tertiárschichten zu finden sind. 

In der von Hantken beschriebenen Fauna der Kalkmergel der Clavulina 
Szabói-Schichten der Huganeen sind 16 Arten gemeinsam und 38 Arten kommen 
theils in den jüngeren tertiüren Schichten, theils in den recenten Meeren vor. 

Bei der Vergleichung werden die gemeinsamen Arten besonders aufgeführt. 


(Nach dem Ref. v. J. Kocsrs). 


k Report on the Foraminifera collected by H. M. S. Challenger during the 
years 1873—1876. Report on the scientific results of the voyage of H. M. S. Chal- 
lenger. London 1884. Zoology. vol. IX. p. 60. 


[42] 


LITTERATUR. 131 


(5.) WEINSCHENK, E. : Über einige Bestandtheile des Meteoreisens von Magura, 
Árva, Ungarn. (Ann. des k. k. Naturhist. Hofmuseums. Wien, 1889. 
IVENGSZEp: 98.) 


Das Meteoreisen von Magura hat an verschiedenen Stellen ein verschiedenes 
Aussehen, so dass ein Theil des Bisens ausserordentlich reich an verhültnissmássig 
grossen prismatischen Krystallen ist, welche bisher stets als Schreibersit beschrie- 
ben wurden. In anderen Theilen des EBisens sind dagegen EBinschlüsse sehr spar- 
lich vorhanden und von geringfügigen Dimensionen. 

Verfasser beabsichtigte bei Untersuchung dieses Hisens die Richtigkeit einer 
der vorliegenden Analysen des Schreibersites " aus dem Meteoreisen von Magura 
festzustellen, und die von Costes begonnenen Untersuchungen über die Zusam- 
mensetzung des Sehreibersites fortzusetzen. 

69,55 g des Meteoreisens wurden in sehr verdünnter Salzsüure gelöst, aus 
dem 11"/o betragendem Rückstande wurden folgende Bestandtheile ausgelesen : 

1. Ausserordentlieh spröde Krystalle von zinnweisser Farbe mit einem 
sehwachen Stich ins Gelbliche. 

2. Sehr dünne, silberweisse Lamellen von grosser Zöhigkeit. 

3. Auf das mannigfaltigste gestaltete stark zackige Stücke von eisenschwar- 
zer Farbe. 

4. Winzige durchsichtige Körner, theils farblos, theils von gelbbrauner, 
grünlicher oder bláulicher Fárbung. 

Ausser diesen Bestandtheilen blieb ein rostiger, theils aus magnetischen 
Partikeln, theils aus Kohle bestehender Rest ; aus den Spuren von Schwefel liess 
sich nur eine sehr geringe Menge Schwefeleisen voraussetzen. 


I. Die Krystalle. 


Diese Krystalle haben einen prismatischen Habitus, sind stark magnetisch 
und spröde. Ihre Hürte ist 5,5—6, das spec. G.—6,977. Zusammensetzung der 
Krystalle : 


118 Mm TET 

Cu EZ íj —— — 
JÚ 2 SS es ODÜT — — 
Fe Cs kéz SÜT ÚS " 89,83 
NAV ÁL EDAYZETOŐ Z43 308 
Co szek ss ol 0 (sál — 7 0,79 
Grezsa as - 6,70 6,16 
Es öz ÜJÖS — — 
Schreibersit ... . — 0,79 052 
Rückstand 1924 éss SZ -— 
95,70—1,63—94.,07 100,38 


- PATERA, Berichte der Freunde der Naturwissensech. zu Wien. III. 70. 
"kk Der Rückstand enthielt noch 1,63"/o Kohle, welche aber nur einen geringen 
Theil des gesammten Kohlenstofígehaltes bildete, da die Hauptmenge als Kohlenwas- 


serstoff wegging. 
[43] §. HI 


132 LITTERATUR. 


Die Analysen sind nach Abzug des Phosphornickeleisens als Fe, NiP auf 
100 berechnet. 1. sind die combinirten Resultate von I. und II. ; unter 2. die Be- 
rechnung der Analyse III. auf 100 ; unter 3. das Mittel beider, und unter 4. die 
procentische Zusammensetzung einer Verbindung [55 Fe 2 (Ni, Co)], C gegeben. 

Man sehe S. 96 (84) des ung. Textes unter [1.) 

Es ist dieses ein neue, der Formel (Fe, NiCo),C entsprechende Verbindung, 
welcher der Verfasser den Namen CoHENITr gibt. . 

Da Verfasser nur eine minimale Menge von Schreibersit vorfand und PaTERa 
einen mit 6—7"/o P-Gehalt analysirten Sehreibersit aus dem Hisen von Magura 
bescbreibt, so vermuthet der Verfasser, dass es die kleinen Krystalle sind, welche 
in der zweiten Varietüt des Árva-Bisens auftreten, und dass die krystallreichen 
Theile dieses Meteoreisens PArERa und BERGEMANN überhnaupt nicht zur Unter- 
suchung vorgelegen haben. 


II. Diünne Lamellen. 


Diese Lamellen sind stark magnetisch, von rein weisser Farbe. Salzsáure 
löst sie scehwer auf. Die Analyse gab die unter I. stehenden Zahlen, wührend unter 
II. die Zusammensetzung nach Abzug der Kohle und auf 100 berechnet beige- 
fügt ist. 

Man sehe 8. 96 (84) des ung. Textes unter [2]. 

Die Lamellen entsprechen annüáhernd der Formel Fes(N100),, welche 29:55"/0 
Nickel verlangen würde. I 


III. Die zackigen Stücke. 


Diese Stücke sind sehr züh und stark magnetisch, Salzsüure greift s1e weniger 
energisch an als die Hauptmasse des Bisens. Die Analyse ergab die unter I. ange- 
führten Resultate ; II. gibt die nach Abzug der Kohle auf 100 berechneten Zahlen. 

Man sehe 8. 97 (85) des ung. Textes unter [3]. 


IV. Die durchsichtigen Körner. 

Diese Körner sind ein Gemenge mehrerer Mineralien. Verfasser konnte 
folgende Mineralien darin erkennen : . 

1. Enstatit oder Bronzit. 2. Pyroxen. 3. Kleine farblose Körner und Splitter, 
die sich als Diamant erwiesen. 4. Farblose oder blaue und dann stark pleochroi- 
tische Körner, wahrscheinlich Korund. 5. Farblose Körner, vielleicht Tridymit. 

Nach Verfasser ist in diesem Meteoreisen der Kohlenstoft in den von 
LADEBUR " benannten 4. Kohlenstoff-Formen vorhanden. J. LoczKka. 


(6.) BREzrsa, A.: Cliftonit aus dem Meteoreisen von Magura, Árvaer 
OComuitat. (Annalen des naturhistorischen Hofmuseums. 1589. p. 102.) 
Autor unterwarf die Original-Stücke HAIDINGER 5 aus dem naturhistorischen 
Hofmuseum einer neuen Untersuchung, und gelang zu dem Érgebniss, dass der 
Cliftonit ein pseudomorpher Grafit nach Diamant sei, wie es schon G. RosE ver- 


TLADEBUR, Chemisches Centralblatt. 1889. LIX. 1635. Referat aus Stahl und 
Bisens VIII. 742. 
[44] 


LITTERATUR. 133 


muthete. Nach den Untersuchungen der Cliftonitkrystalle aus dem Meteoreisen von 
Penkaring Rock (Youndegin) und Cosby"s Creek (Sevier Co.), welche L. FLETCHER 
vor einigen Jahren anstellte, wüiren dieselben eine ursprüngliche, allotrope Modi- 
fication des krystallisirten Kohlenstoffes. 

Wegen der grösseren Hürte (272) hült FrErcHER den Cliftonit nicht für 
pseudomorph; Autor erklürt dies aus dem Umstande, dass der Diamant, um in 
Grafit zu übergehen, eine nicht unbetráchtliche Verminderung seiner Dichte 
erfahren haben muss, von 3"/2—2 ; es ist bei den Pseudomorphosen nicht unge- 
wölmlieh, dass eine derartige Auflockerung der Theile eines Krystalles nicht bis 
zum Ende geht, oder es können dichte und dann hürtere Theilehen übrig bleiben. 
Die scharfe und vollstündige Ausbildung der Krystalle, so auch der verhültniss- 
missig starke Glanz der Flüchen kommt bei den Pseudomorphosen zuweilen auch 
vor. Hier beruft sich Autor auf den Haytorit, dessen pseudomorphe Natur früher 
ebenfalls bestritten wurde. 

Im Jahre 1888 wurde im Meteorit von Nowo-Urei der Diamant entdeckt, 
und selbst in den Meteoreisen von Magura ist derselbe schon nachgewiesen." 
Gerade das Unbekanntsein des Diamants in Meteoriten hat G. Rosx zurückgehal- 
ten, seine oben erwühnte Ansicht mit voller Positivitát auszusprechen. 

Howohl die krystallführenden als auch die durchaus derben Stücke des 
Cliftonit von Magura zeigen zonare Verwachsung mit Troilit. Die hexaödrisehen 
Krystalle sind oft mit dem Dodekaéder oder Tetrakishexaöder combinirt und haben 
eine Kantenlünge von 1,5—3,7 mm ; die einzelnen Individuen bilden in paralleler 
Verwachsung Krystallstöcke. Die Bruchfláchen sind matt und erdig, von sehwarz- 
grauer Farbe, theils blütterig nach den Würfelflichen. dann metallelánzend und 
beinahe zinnweis. An einem Krystall mit grösseren Tetrakishexaöderfláchen waren 
Schimmermessungen ausführbar : 

TO0ZSSRNOSS UEK50L 

T00-é DG Ag 45 
Der wahischeinliche Fehler betrügt 17 23" (!). Nach diesen Messungen würen die 
einfachste Formen (310) und (320) : 


calc. obs. 
140708 cő ga ha) E TES IZ eSS0s 
(04042 200) ZEGBN E Mee 39 45 


Diese Formen sind am Diamant beobachtet. Für die pseudomorphe Natur 
spricht, dass die blüttrige Structur nicht an allen Stelleú der Krystalle wahrnehm- 
bar ist, und an einem üusserlich einheitliehen Krystallstock nicht nach einer 
Richtung geht. K. ZIMÁNYI. 


7 5. das vorhergehende Ref. 


[45] 


1 


DD 


4. SITZUNGSBERICHTE, 


GESELLSÜHAFTSBERICHTE. 
II. VORTRAGSSITZUNG AM 2. MARZ 1892. 


Vorsitzender : Prof. Dr. J. v. SzaBó. 


Der e. Secretür legt die Zuschrift der Witwe Dr. KARL HoFMANN s vor, laut 
welcher die genannte Frau die auf den Namen ihres verstorbenen Gatten lautende 
Stiftung von 100 Gulden in die Gesellschaftscassa einzahlt. 

Zur Wahbhl als ordentliche Mitglieder werden empfohlen : 

Herr Dr. Béna LExGYEL, Professor an der königl. Universitüt zu Budapest, 
empfohlen durch das gründ. Mitglied Dr. L. Itosvay ; 

Herr Gusrav Markó, Hüttenbeamte in Ózd, 

Herr LupwiG ScHERFFEL, Lehrer an der Fabriksschule in Óza ; beide em- 
pfohlen durch das ord. Mitglied A. Pergovrcs in Ózd; 

Herr Géza v. KaARLovszxkvy, Assistent an der königl. Universitát zu Budapest, 
empfohlen durch das ord. Mitglied Dr. K. MugRAKözxv. 

Es gelangten folgende Abhandlungen zum Vortrage : 

1. Dr. J. SzápgczkvY bespricht unter dem Titel aBeitrüge zur Petrographie 
Siebenbürgensv mehrere von ihm dort gesammelte Gesteine. Der Hypersthenamdesit 
der mittleren Spitze des östlich von Toroczkó liegenden Székelykő hat mesozoisehen 
Kalkstein durchbrochen. Die Plagioklase dieses (Gesteines gehören zur basischen 

teihe, den Hypersthen selbst umgiebt nicht selten eine serpentinisirte Augithülle. 

Die Mineralien von secundüárer Bildung sind Calcit und Heulamdit. — Vom Berge 
Leányhegy bei Lesnyek beschreibt Vortr. einen Melaphyr, an dem er süulen- 
förmige Absonderung fand. An den serpentinischen Olivinen des Gesteines ist 
manchmal die Krystallform ziemlich vollstándig erhalten, ühnlich sind auch die 
Augite nicht intact. Minerale secundárer Bildung sind: Serpentin, Chrysotil, 
Bastit. — Bei Nagyág traf man im Franz-Josef-Erbstollen von Felső-Csertés ein 
Gestein von granitischem Gefüge, welches aber nicht an die Oberfláche tritt. Der 
Vortr. betrachtet es als einen Juarzdiorit, dessen Gemengstheile Apatit, Magnetit, 
Ilmenit, Amphibol, Biotit, Labrador, Oligoklas und Juarz seien; von secundárer 
Bildung sind Calcit, Leucoxen und Damourit. Zum Schlusse zeigt Vortr. aus dem 
Ámphibolandesit von Nagyág einen Cordierit- und aus dem Dacit von Kis-Sebes 
einen Granateinsehluss vor. 

An den Vortrag knüpfte sich eine lüngere Debatte, in welcher L. v. Lóczy 
meint, dass der vom Vortr. besprochene Melaphyr wahrscheinlich zu dem von 
dieser Gegend früher als Basalt und nenerdings als Augit-Andesit-Irachyt be- 
stimmten Gesteine gehört; B. v. INkEx hült die genaue Bestimmung des geolo- 
gischen Alters für nothwendig ; ebenso sei das weitere Vorkommen des von Csertés 
erwáhnten Ouarzdiorit zu verfolgen und auf seinen Contact mit den Trachyten zu 
achten. J. Haravárs macht auf die Aehnlichkeit aufmerksam, welche dieser (Juar2- 
diorit von Nagyág mit den bei Dognácska und Vaskő vorkommenden Daciten (Ba- 
natit) habe. Letztere sind tertiüre eruptive Gesteine und daher keine Diorite, wie 

[46] 


$TIZÜNGSBERÍCHÍTT, 135 


man früher glaubte. Nachdem das Gestein an die Oberfliche nicht gelangen konnte 
und die krystallinischen Schiefer nicht durchbrach, so hat eg wahrscheinlich infolge 
der langsamen Abkühlung sein granitisches Gefüge erhalten; deshalb ist er ge- 
neigt, das in Rede slehende Gestein ebenfalls als Ganggestein und daher als Dacit 
zu betrachten. 

Der Vortragende bemerkt zu dem Vorgebrachten, dass es sich bezüglich des 
Gesteins von Lesnyek petrographisech nicht entscheiden liess, ob es ein Basalt oder 
ein Melaphyr sei ; zur geologischen Untersuchung des Gebietes mangelte es ihm an 
Zeit. Den Namen des Gesteins von Csertés ist er nicht geneigt zu ündern, aber es 
ist möglich, dass es ein tertiüűrer Diortt sei. 

2. Dr. Ta. Szorracn legt edie geologischen Kartenblütter (1: 75.000 ) der 
Umgebungen von Nagy-Károly, Tasnád, Ákos und Széplak, vor und erlüutert die- 
selben. Das Gebiet der beiden Kartenblütter föllt in die Comitate Szatmár, Bihar 
und Szilágy und erstreckt sich auf 2093 km?. Bei der detaillirten Darstellung der 
Podengestaltung befasst sich Vortr. hauptsáchlich mit den hydrographischen Ver- 
hültnissen des Gebietes. Die geologische Structur ist sehr einfach ; indem sie theil- 
weise schon im Zusammenhange steht mit dem Becken des grossen ungarischen 
Tieflandes. 

Anzutreffen waren: 1. Gneiss, 2. Glimmersehiefer, 3. Thon, Mergel, Sand 
und Sandstein der mediterranen Stufe, 4. sandiger mergeliger Kalkstein der sar- 
matischen Stufe, 5. Thon, Sand und Sandstein der pontischen Stufe, 6. dilu- 
vialer gelber Lehm, Sand und Scehotter; 7. alluvialer Thon, Sehotter und 
Wasser. 

Der Gneiss und Glimmerschiefer des Grundgebirges ist nur in der südöst- 
lichen Ecke der Karte in seiner untergeordneten Ausbreitung zu sehen, stellenweise 
umgeben jenes in kleinen Flecken die Bildungen der oberen mediterranen und der 
sarmatischen Stufe. In ersterer fand man keine Versteinerungen ; in dem Kalkstein 
der letzteren sind die Steinkerne Modiola Volhymnica und Cardium plicatum zu 
finden; in seinem Dünnsehliffe sieht man Lithothamnien und Foramimjferen, 
namentlich Robulina, Rotalia, Miliolidea, welche auf eine Uferfacies hindeuten. 

Von erösster Verbreitung sind die Ablagerungen der pontischen Stufe. In- 
teressantere Fundorte von Petrefacten sind Zálnok, Maládia Somály und Keres- 
telek ; Vortr. zeigte unter anderem die interessante Missbildung von Melanopsis 
Martiniama, vor. ; 

Den grössten Theil des in Rede stehenden Gebietes ocecupirt das Diluvium 
und besteht hauptsáchlich aus Thon, seltener aus losem Sand und Schotter. - 

, Das Alluvium ist nur entlang der jetzigen Wasserlüufe vertreten. Sechliesslieh 
zühlt Vortr. die nutzbaren Gesteinsarten (Braunkohle, Thon, Sandstein) und die 
Mineralguellen des Gebietes auf. 

3. J. Haravárs zeigt das xaProfil des 251,7 m tiefen und in den Jahren 
1877—79 bei der Meierei Herczeghalom am westlichen Ramde des Comitátes Fest 
gebohrten artesischen Brunmenss vor. Das Bohrloch beginnt im diluvialen Löss, 
unter welchem oberpliocözner schotteriger Sand, pontisceher Thon, sarmatischer 
Thon und mediterraner schotteriger Sand, daher das ganze Neogen folgt. Jede ein- 
zelne Stufe ist durch organische Binschlüsse gut charakterisirt. Zu unterst ist wie- 
der Thon, welcher aber keine Petrefacte führt. Der Vortr. vergleicht die durch den 

(47) 


186 SITZUNGSBERICHVH. 


Bohrer ersehlossenen Schichten mit den auf der Oberfláche befindlichen, und findet 
bezügliech der jüngeren Bildungen eine gute Uebereinstimmung, nur bei der sar- 
matischen und der mediterranen Stufe findet er einen Untersehied, indem diese im 
Bohrloch durch Thon, respective schotterigen Sand vertreten ist, wogegen sich 
an der Oberflüche überwiegend Kalksteine vorfinden. 


In der der Vortracssitzung folgenden Sitzung des Ausschusses legt der e. 
Secretür nach Erledigung einiger interner Angelegenheiten folgende als Geschenk 
eingelangte Werke vor: F. KARRER, Führer durch die Baumaterialien-Sammlung des 
k. k. naturhistorisehen Hofmuseums. — Annual Report of the Curator of the Mu- 
seum of Comporative Zoology, 1891 eingesendet von A. AGassrz. — Mittheilungen 
der Section für Naturkunde des österr. Touristen-Clubs. 1891. ILI. Jhrg. 


[48] 


FÖLDTANI KÖZLÖNY 


HAVI FOLYÓIRAT 


MAGYARORSZÁG FÖLDTANI, ÁSVÁNYTANI ÉS ÖSLÉNYTANI MEGISMERTETÉSÉRE 
$ A FÖLDTANI ISMERETEK TERJESZTÉSÉRE. 


Megjelenik havonként két vagy három nagy nyolczadrét ívnyi tartalommal. A magyarhoni 
földtani társulat rendes tagjai 5 Írt évi dij fejében kapják. Előfizetési ára egész évre 5 frt. 


XXII. KÖTET. 


1892 MÁJUS—JUNIUS, 


FÜZET, 


— -— 


5-0. 


A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT 
1892 ÉVI ÁPRILIS HÓ 6-ÁN Dt SZABÓ. JÓZSEF ELNÖK 70-IK 
SZÜLETÉSNAPJA ALKALMÁVAL TARTOTT ÜNNEPI SZAKÜLÉSE." 


BöcknH János elnök megnyitván az ülést, üdvözli a szép számmal meg- 
jelent tagokat és vendégeket; felkéri dr. KRENNER J. SÁNDOR, PETRIK LAJos 
és T. RorH LaJos v. tagokat, hogy az ünnepeit elnökért menjenek. 

Dr. Szasó JózsEr-et megjelenésekor a szakülés lelkes éljenzéssel fogadja ; 
mire BöckHn János a társulat alelnöke a következő üdvözlő beszédet 
mondotta : 


Nagyságos Elnök Úr ! 
Mélyen tisztelt Barátom ! 


Mindenek előtt engedd meg, hogy mindnyájunk nevében, a kik itt össze- 
gyűltünk, köszönetet mondjak azért, hogy kérésünknek engedve, körünkben meg- 
jelenni sziveskedtél, ezáltal lehetővé tévén ezen bár szerény, de őszinte szívből 
fakadó ünnepély megtartását, melyet születésed hetvenedik évfordulója alkalmából 
megülni óhajtottunk. j 

Könnyű lett volna ugyan nekünk ez ünnepélyt még általánosabbá, zajo- 


k A társulat választmányának tudomására jutván, hogy mélyen tisztelt és 
érdemes elnöke dr. SzaáBó JózsErF f. év márczius 14-én éri el születésének 70-ik 
évfordulóját, elhatározta azt, hogy ez alkalomból elnökét a társulat nevében üdvözli és 
hogy az április hó 6-án tartandó szakülés ugyancsak dr. SzaBó JózSEF tiszteletére ünnepi 
jellegű legyen. Márczius hó 13-án Böckn JÁNos alelnök, S. SEMSEY ANDOR tiszt. tag 
és dr. STauB MóRgicz első titkár mint a választmány küldöttei tisztelegtek az elnöknél, 
s az üdvözlő irat átadása után egyuttal meghívták a tervbe vett ünnepi szakülésre. 
Mivel az elnöknek határozott kívánsága volt, hogy az ünneplés minél csöndesebb és 
zártkörűbb legyen, a társulat sem a rokon egyesületeket és tudományos intézeteket, 
sem a társulaton kívtil állókat hivatalosan meg nem hívta. 

Földtani Közlöny. XXII. köt. 1592. (89) é ga 


saw 


138 BÖCKH JÁNOS: ÜDVÖZLŐJÉE. 


sabbá tenni, de ettől éleve elálltunk, mert ismerjük ez irányban való nézeteidet s 
ezeket tisztelve, ellenük véteni nem akartunk. 

Nem mulaszthattuk el azonban a most kinálkozó alkalmat, hogy irántad 
rég érzett tiszteletünk és hódolatunknak kifejezést ne adjunk a mai napon, külö- 
nösen pedig örömünknek a felett, hogy hosszú, munkás életed után még mindig 
a régi munkakedvvel, erővel és szellemi épséggel tisztelhetünk mint a magyar 
geologia nestorát körünkben. 


[4 , 


A ki ez alkalommai visszapillant életed pályájára s tudja, miként jelentél 
meg még 1845-ben hazánk orvosai és természetvizsgálóinak Pécsett tartott VI-ik 
nagygyűlésén mint fiatal bányagyakornok, ott megtartván első, tetszéssel fogadott 
előadásodat, s még azon, a nemzeti ébredés korszakába eső 40-es években, melyek 
hazánk tudományos életének kifejlődésére oly gyümölcsözőleg hatottak, fiatal- 
ságodnak daczára kivetted magadnak munkarészedet ; midőn tudja továbbá, hogy 
azóta korántsem engedő, hanem ellenkezőleg, évről évre fokozódó munkakedvvel 
fogtál hazánknak mineralogiai, petrographiai és geologiai tekintetben való siker- 
dús, de fárasztó átkutatásához és megismertetéséhez, az önmagától megérti, miért 
"soportosulnak körülötted hazánk geologjai és egyéb tisztelőid oly ragaszkodással 
és hódolattal. I 

Műveidnek hosszú jegyzéke, mely a magy. tudom. akadémia 1892-re 
kiadott almanachjában egybeállítva, immár bárki által megtekinthető, egymagában 
mutatja a különféle irányokat, melyekben hazádnak kitünő szolgálatokat tettél. 

Hogy Te mi voltál és vagy tüzetesen a magyar geologiának, azt közelebbről 
most annál kevésbbé érintem, minthogy eziránt lesz alkalmunk más oldalról nyi- 
latkozatokat hallani, de egyre figyelmeztetni kötelességemnek tartom. 

Ha valakinek jelentőségéről és érdemeiről helyes fogalmat akarunk 
magunknak szerezni, akkor ne mulaszszuk el a körülményeket is tekintetbe venni, 
melyek közt az illető működött. Valóban nem könnyű úton szerezted meg magad- 
nak a babért, melyet Neked hálás elismeréssel szaktársaid nyújtanak. 

Az út, melyre még a 40-es évek közepén léptél, valóban rögös volt, előtted 
azt hazai erők nem igen járták, nem támogattak Téged már kezdetleg gazdag 
irodalmi források és tanulságos gyűjtemények, ezek megalkotásához hozzá kellett 
fogni magadnak, hisz a körülmények szülték, hogy még a nyelv fejlesztésére is ki 
kellett terjeszteni figyelmedet. De mindez nem csüggesztett el, ép oly kevéssé, 
mint a nehézségek és viszontagságok, melyekkel tanárságod első éveiben küzde- 
ned kellett, s a mint neved örökké egybe van fűzve Magyarország geologiai 15me- 
reteinek fejlődésével, úgy örökké egybe van fűzve a budapesti tudom. egyet. 
ásványtani intézetének történetével is, mely mai külső és belső, korszerű fejlő- 
dését, egy a természettudományok felvirágzásáért lelkesedett miniszteren kívül, 
a Te buzgóságodnak köszöni. 

Magasztos hivatásodban, mint tudományunk igéjének az egyetemi tan- 
székre való hirdetője, valóban megelégedéssel tekinthetsz vissza az elért eredmé- 
nyekre. Tekints körül mert azok között, a kik itt szeretettel környeznek nem 
egyre fogsz akadni, a kire büszkén mondhatod: tanítványom volt, én ébresztettem 
benne a tudományom iránti szeretetet, oldalam mellett lett lelkes buvárrá. 

Az érdemek ily lánczolatával szemben nyugodtan fogadhatod azt az elis- 

(30) 


br SCHAFARZIK FERENCZ: SZABÓ ÉS A MAGYAR GSOLOGIA, 139 


merést és hódolatot, melylyel szaktársaid és tisztelőid feléd fordulnak, a, ki műkö- 
dése közt sohasem feledkezett meg arról, hogy magyar és mivel tartozik hazájának. 

A mint munkáid és ezekkel szerzett érdemeid következtében emelkedett 
tekintélyed a külföldön is, azon mérvben emelted hazád tekintélyét ott tudomá- 
nyos téren, de engedd meg, hogy ez alkalommal egy irányban vallomást is 
tegyek. Jól esett nekünk, kik körülötted mint tudományunk egyszerű munkásai 
működtünk, hogy habár tekintélyed napról napra gyarapodott, Te azért mindig 
megmaradtál irántunk a régi jóakaró, atyai barát, s ebben rejlik annak magya- 
rázata, hogy mi benned nemcsak az érdemet becsüljük, hanem egyúttal őszinte 
szeretettel környezünk és tisztelünk. 

Tartsa meg a jó Isten drága életedet tudományunk és a haza javára, az 
emberi kor végső határáig jó egészségben. 

Éljen dr. SzaBó Józser ! 


Dr. SzaBó JózsEF köszöni a társulatnak ésa jelenlevőknek az iránta 
érzett és tanusított őszinte tiszteletet és szeretetet; óhaja csupán az volna, 
miszerint szintén még olyan korban lehetne mint jelenlévő szaktársai, hogy 
még hosszú ideig és sokat dolgozhatna. 

Ezután fölolvasta a titkár a szakulés alatt beérkezett több üdvözlő 
levelet és táviratot." 

Az unnepi előadások sora a következő : 


SZABÓ JÓZSEF ÉS A MAGYAR GEOLOGIA. 


Dr. SCHAFARZIK FERENCZz-től. 


Mélyen tisztelt ünnepi gyülekezet ! 


A magyarhoni földtani társulat választmányának megbízásából fog- 
lalom el ezt a helyet, hogy néhány rövid vonásban kimutassam azt, hogy 
mélyen tisztelt és ünnepelt Elnökünk tudományos működése mennyire 
függ össze a geologiával, nevezetesen pedig a magyar geologia fejlő- 
désével. 

Igen tisztelt Elnökünk eddigi életműködése olyannak tűnik fel előt- 
tünk, mint a nyitott könyv, a mennyiben soha egy lépést nem tett és soha 
valamely dologgal nem foglalkozott, a miről szaktársait kisebb vagy nagyobb 
eczikkekben ne tudósította volna; de azért mégis nehéz e feladat, ha meg- 
gondoljuk, hogy hatalmas munkaképessége a magyar irodalmat már eddig 
is vagy harmadfélszáz dolgozattal gazdagította. 

1845-ben a magy. orvosok és természetvizsgálók pécsi vándorgyűlésén 
az illető szakosztályban egy kohászati értekezéssel lépett fel, mely a jelen- 
lévő szakemberek tetszését annyira megnyerte, hogy a nagy közönség előtt 


£ Lásd a függeléket a 161—162. lapon. 
(91) : gy 


140 Dr SCHAFARZIK FERENCZ: 


való ujonnani előadásra kérték fel a fiatal 23 éves bányásznövendéket. Mint 
kellemes ügyes előadó itt aratta volt SzaBó Józser első diadalát. 

Ha ezzel összevetjük ama sorozatos geologiai előadásokat, melyeket 
épen most a kir. magy. természettudományi társulattól rendezett felolvasó 
estélyeken tart, örömmel konstatálhatjuk, hogy ezen idő alatt tapasztala- 
tokban öregbedett ugyan, de különben testi és szellemi rugékonyságából 
mitsem veszített. 

Eltekintve azon rövid időtől, melyet selmeczi akadémiai tanulmányai 
bevégzése után Zsarnóczán és Felsőbányán töltött, SzaBó állandóan Buda- 
pesten tartózkodott, s mi sem természetesebb, minthogy a fővárost hamar 
megkedvelte és környékének geologiai viszonyaival behatóan foglalkozott. 
Számos értekezése tanuskodik Budapest környékén tett kirándulásairól s 
több czikkben ismertette Buda speciális nevezetességeit: a hévforrásokat és 
a keserűvizeket. í 

Geologiai kirándulásainak eredményeit 1858-ban foglalta össze egy 
önálló munkában, hozzácsatolva egyszersmind Budapest első geologiai tér- 
képét is. E munkájával a m. tud. Akadémiánál pályázott s alaposságával 
annyira kivivta a biráló bizottság elismerését, hogy három pályázó közül 
neki itélték oda a jutalmat. 

Budapest geologiájára nézve ez alapvető munka volt; PETERS KÁROLY 
az akkor német tannyelvű egyetemünk tanára közölt ugyan Buda vidékéről 
egyes igen becses adatokat, melyek a bécsi földtani intézet kiadványaiban meg 
is jelentek, de magyar szerzőtől, magyar nyelven, ilyen terjedelemben 8 
geologiai térképpel is ellátva, ez volt Budapestre vonatkozólag az első. 

Ezen munkában a stratigrafiai sorrend egészben véve már helyesen 
volt megállapítva, s a miben később változás történt is, az inkább az ujabb 
nomenclaturának, valamint a részletes geologiai felvétel aprólékos rendsze- 
rességének tudható be. I j 

E vidéket később, mikor a 60-as évek végén a m. kir. földtani inté- 
zetet felállították, egyik korán elhunyt jelesünk, dr. HormMaANwx KÁRotny, részle- 
tesen vette ugyan fel és irta volt le; de azért SzaBó JózsEFr egyre figye- 
lemmel kisérte az ő kedvencz területét oly módon, hogy újból bejárta s ujabb 
adatokat gyűjtött, ugy hogy 1879-ben Budapest környékének geologiáját, 
dr. HorMANN térképét fogadva el alapul, az idevágó irodalom és saját ujabb 
megfigyelései igénybe vételével önálló feldolgozásban most már egészen új 
és modern köntösben mutatta be. 

Budapest talajának ezen tudományos kikutatása mellett azonban a 
szívéhez nőtt főváros közérdekeiről sem feledkezett meg, s mint városi 
képviselő mindig kész volt a közügyek intézőit gazdag szakismereteivel 
támogatni. 

Igy pl. a főváros kövezetügye körül szerzett ő érdemeket, kivált a mi 
a honi kőanyagoknak nagyobb mértékben való felkarolását illeti. 

(92) 


SZABÓ ÉS A MAGYAR GEOLOGIA, 141 


Több ízben fáradozott a budapesti vízvezeték ügyében is. 1875-ben 
mint elnököt látjuk működni a talajvizsgáló bizottság élén, a Duna mindkét 
partján természetes vízszűrő rétegeket keresvén, mely munkálatok tudva- 
levőleg a vízvezeték további kiépítéséhez szolgáltatták az alapot. 1886-ban 
pedig, midőn a fővárosi végleges vízmű tárgyában összehívott bizottságban 
a nézetek a természetes és mesterséges szűrők alkalmazására nézve meg- 
oszlottak, akkor ő volt egyike azoknak, a kik határozottan a természetes 
szűrők, s a mennyire csak lehet, a Budapesttől É-ra található talaj- és forrás- 
víz igénybevétele mellett foglaltak állást. Hosszú tanácskozásoknak végre az 
lett az eredménye, hogy Dunakeszi és Ujpest között Káposztásmegyer terü- 
letén három hatalmas próbakutat létesítettek, a melyek mindegyike szi- 
vattyuzás mellett naponta 12—20000 m? kristálytiszta üdítő, 10—11" C 
fokú vizet szolgáltat. E víz részben forrásvíz, részben pedig természe- 
tes kavicsrétegen beszűrődő dunavíz, tiz ilyen kút szolgáltatná a főváros 
közönségének a szükséges ivóvizet. 

Ha tehát, mint remélhető, ar közel jövőben ezen pompás italt élvezni 
fogjuk, mely bármely hegyi forrással is bátran kiállja a versenyt, akkor ne 
felejtsük el, hogy ezen nagyfontosságú gyakorlati kérdés megoldásában 
mélyen tisztelt Elnökünknek is tetemes osztályrésze van. 

Kitetszik tehát ezekből, hogy SzaBó nem csak a theoria embere, de 
hogy ő geologiai tapasztalatait polgártársai javára a gyakorlatba is át szokta 
ültetni. 

xxx 

Lássuk most ezek után tevékenységét az ország egyéb részein. 

1852-ben társulatunk hálából kegyes pártfogója, boldogult hg. ESZTER- 
HázY PÁL iránt, elhatározta, hogy ipolypásztói és véghlesi uradalmait geo- 
logiai szempontból, különös tekintetben a technikailag értékesíthető anya- 
gokra, megvizsgáltatja. A kivitel többed magával SzaBó JózsEr-re volt bízva, 
ki egyszersmind e sikerült kirándulás alkalmával szerzett tapasztalato- 
kat a társulati kiadványok számára le is írta. 

Ezután mindig sűrűbben találkozunk SzaBó nevével. A rMunkálatok) - 
ban leírja kirándulását a Wertő tóra, ismerteti továbbá Bán-Battina és 
Szegszárd környékének geologiai viszonyait, majd azután foglalkozik Ajnácskő 
geologiai viszonyaival, különösen pedig ismerteti az ajnácskői Pogányvár- 
hegyet mint bazaltkrátert. Foglalkozik továbbá az Alföld alluviumjával, 
Bereghszász vulkáni képleteivel, Álgyest (Arad m.) földtani viszonyaival, 
valamint leírja több eczikkben Tokaj-Hegyalja geologiai viszonyait, a mely 
utóbbi hegységre vonatkozólag ismereteit még külön a Hegyaljai album 
szép kiadásában is megörökítette. 

Közben 1859-ben a bécsi földtani intézethez csatlakozott mint önkén- 
tes geologus s mint ilyen készítette el Nógrádmegye alsó részének átnézetes 
geologiai térképét. Később megint különvált ugyan a bécsi földtani inté- 

(93) 


142 Dr SCHAFARZIK FERENCZ: 

zettől, de azért nem hagyott fel a geologiai térképezéssel, hanem mindjárt 
a következő évben rá agronomiai szempontból rajzolta meg Békés és Csanád 
megyéknek geologiai térképét, melyet a kimerítő magyarázó . szöveggel 
együtt a magy. gazdasági egyesület adott ki. Ezen, valamint az 1879-ben 
MOLNÁR JÁnos-sal kidolgozott, s a pestmegyei Bugyi község határában elő- 
forduló talajnemek geologiai, chemiai és physikai viszonyaira vonatkozó 
munkájával inaugurálta egyszermind a m. kir. földtani intézet keretében 
megindulandó geologia-agronomiai felvételeket. 

1567-ben elkészítette nagybecsű geologiai térképét a Tokaj-Hegyaljá- 
ról a már említett album számára, 1868-ban pedig kiadta a magy. orv. és 
term. tud. évkönyvében Heves-Szolnokmegye geologiai térképét. 

Eme számos kirándulását és felvételét a geologiai, de főleg a petro- 
grafiai czikkeknek egész sora követte. Legelőször jelentést tett a magyar- 
országi salétromtermelésről, majd pedig a timsógyártásról. Irt továbbá 
az eperjesi amphiboltrachytokról, a dunai trachytcsoport balparti részéről, 
a péterváradi trachytról, az Erdély és Magyarország közti határhegységben 
előtorduló trachytokról, Uj-Moldova és Vaskő eruptiv közeteiről; leírta a 
fehérvári gránitokat, a tokajhegyaljai obszidiánokat, valamint a hevesmegyei 
szarvaskői wehrlitet. Selmecz trachytjairól szóló értekezései, valamint a, leg- 
utóbb megjelent nagy monografiája pedig egymagokban is több mint egy 
évtized fáradságos munkáját tartalmazzák. 

Már e rövid sorozatból is kitűnik, hogy SzazBó főkép a vulkáni közetek 
leirásával szeret foglalkozni. 

xxx 

Régibb értekezéseiben még csak makroszkopos észlelésekre támasz- 
kodott, a mikor azonban a hatvanas évek vége felé neszét vette, hogy 
Angliában S0o0RBx, Németországban VOGELSANG és ZIRKEL közetvizsgálataik- 
hoz a mikroszkopot kezdik használni, azonnal ő is teljes hévvel rávetette 
magát ezen új irányra, s hálával kell megemlítenem, hogy ezen új vizsgálati 
módszert a budapesti egyetemen azonnal külön előadások tárgyává is tette, 
ugy hogy a hetvenes évek elején már tanítványai 18 jártasak voltak benne. 
Igen eleven élet lüktetett akkoriban abban a szűk, ósdi ásványtani intézet- 
ben, a hol nem kevesebb mint 20—530 tanárjelölt is foglalkozott a mester 
vezetése alatt petrografiai vizsgálatokkal. 

Geologiai kirándulásain és petrografiai tanulmányai közben különösen 
egy közetcsaládot kedvelt meg. A trachytok nagy családja ez, mely Magyar- 
országon rendkívül gazdagságban és változatosságban van kifejlődve, s mely 
egész Burópát tekintve is nálunk klasszikusnak mondható ; ez egyszersmind 
azon közetcsalád, mely már a század elején. BeupANT, a hires franczia geo- 
logus figyelmét is kiváló módon magára vonta. 

A hatvanas években a bécsi geologusok is érintettek ugyan olyan vidé- 
keket, a hol trachytok hegyalkotó módon bőven fordulnak elő, a milyen 

(94) 


SZABÓ ÉS A MAGYAR GEOLOGIA. 143 


Selmecz és Körmöcz vidéke, a Mátra, a Tokaj-Hegyalja; felvételi jelen- 
téseik során hol rövidebben, hol pedig bővebben meg is emlékeztek ezen 
képletekről, söt br. RICHTHOFEN speciális tanulmányok tárgyává is tette e 
nevezetes kőzetcsaládot; de azért Szaspó Józsnr-ben — kivált mikor a mikrosz- 
kop és egyéb vizsgálati módszerek a petrografiában egészen új korszakot 
nyitottak volt meg — mindinkább azon lelkes meggyőződés vert gyökeret, 
hogy a magyar hazának ezen kiváló formatióját behatóan tanulmányozni 
magyar tudósnak kötelessége. 

És igaz bámulattal látjuk, hogy SzaBó JózsEr azóta ritka kitartással 
és szívóssággal csakugyan e nagyszabású théma megoldásának szenteli 
erejének nagy részét. 

Anyaggal bőven rendelkezett, azt már az ötvenes évek óta szorgal- 
matosan gyűjtögette. Külföldi utazásait szintén gyűjtésekre használta fel. 
1865-ben az Huganeákban tett kirándulásokat, 1872-ben és 1874-ben 
Szerbia trachytvidékeit járta be, 1875-ben Szantorin, 1876-ban pedig Milo 
szigetét tanulmányozta részletesen. 

Kezdetben azon volt, hogy lupe és mikroszkop segítségével osztá- 
lyozza a trachytokat azoknak mineralogiai elemei szerint. Ezen a módon 
sikerült is a tracnytok színes elegyrészeit, nevezetesen a biotitot, az amphi- 
bolt és az augitot elég biztosan meghatározni; a földpátok egyes fajait 
azonban ezen az úton felismerni nem lehetett. 

Ismeretes, hogy TscHERMAK 1864-ben 10 földpátsorozatot állapított 
meg, valamint ismeretes volt egyes chemiai analysisekből az is, hogy a 
kőzetekben előforduló földpátok különböző fajokhoz tartozhatnak. Olyan 
módszerek azonban, a melyek segítségével minden egyes kőzetben gyorsan 
és pontosan a földpát specziálisabb természete iránt tisztába lehetett volna 
jönni, akkoriban még nem léteztek. Minthogy SzaBó a kőzetekben előforduló 
földpátok természetére nagy súlyt fektetett és arrólis meg volt győződve, 
hogy a földpátok a trachytok többi ásványos elegyrészeivel bizonyos tör- 
vényszerű viszonyban kell hogy legyenek, éles észszel lerontotta az útjában 
álló nehézségeket és megalkotta magának a földpátok lángkisérleti úton 
való meghatározásának módszerét. 

Látjuk ezekből, mélyen tisztelt gyülekezet, -hogy Szapó Józser olyan 
mester, a ki munkáihoz a szükséges szerszámokat maga találja fel. 

A lángkísérleti meghatározáshoz az első útmutatást BUNSEN cFlam- 
menreaktioneni czimű dolgozata szolgáltatta ugyan, a melyben BUNSEN 
megjegyezte volt, hogy a lángkisérlettel összehasonlítás útján még az egyes 
földpátokat is meg lehetne határozni. Ez azonban legkevésbé sem csorbítja 
SZABÓ érdemeit, a mennyiben módszerét czéltudatosan dolgozta. ki, s nem 
csak az olvadás fokának, valamint a kalium és natrium tartalmának meg- 
itélésére, hanem végeredményben magának a földpátfajnak biztos megha- 
tározására is alkalmatossá tette. 

(95) 


144. Dr SCHAFARZIK FERENCZ: 


Ily módon mikroszkoppal és lángkísérlettel újból átvizsgálván a gyűj- 
teményeiben lévő trachytokat, 1873-ban a bécsi világkiállítás alkalmával 
lépett föl először önálló trachytrendszerével, a melynek értelmében az 
összes trachytok a guarztartalom szerint két nagy osztályra, s azokon belül 
pedig a földpát savassága szerint leszálló sorban több alcsoportra voltak 
osztva. Később SzaBó ezt a rendszerét mással pótolta, olyannal, a melyben 
az osztályozó szerepet az ásványtársulásnak, főleg pedig a színes elegy- 
részeknek juttatta. Sietek azonban megjegyezni, hogy ezen újabb rendszere 
épen nem ellenkezett az előbbivel, a mennyiben a két rendszer egymással 
bizonyos harmóniában áll. Összevonások által az alosztályok száma keve- 
sebb lett, gyakorlati kezelése pedig kivált a térképezésnél tetemesen egy- 
szerűbbé vált. 

A nyolczvanas években írt trachyttanulmányai, kivált pedig a Selmecz 
környékére vonatkozók már mind ebben a rendszerben készültek, a maig 
elért tökéletességében pedig szövegben és térképen legújabb nagy monogra- 
fiájában mutatta be, melyet Selmecz környékének geologiai leírásai cziím 
alatt a m. tud. Akadémia mult évben adott ki. 

Ha SzaBó Józser-nek az eddigiekben vázolt munkásságát áttekintjük, 
azt látjuk, hogy kiváltképen petrografus, de nem a szó megszokott értel- 
mében, a mennyiben mindig hű maradt a; geologiához és sohasem hagyta el 
azt az alapot, mely a petrografiát szorosan a geologiához kapcsolja. Állás- 
pontját e tekintetben misem jellemzi találóbban, mint a maga saját szavai : 

c. . a petrogratiai meghatározás a geologus kutatására nézve csak 
bevezetés, alapvető, nélkülözhetetlen eszköz, de nem végczél, mert távol 
sem elegendő arra, hogy a közetnek, mint a föld szerves részének minő- 
ségéről kikerekített és a tényleges viszonyokból okszerűen folyó képet 
nyújtson.) 

A geologiai kutatástól ugyanis megkívánjuk az eruptiv kőzettömeg 
előfordulási viszonyát, valamint kitörésének korát is, 8 nevezetesen ez utóbbi 
feltétel az, a melylyel SzaBó JózsEr a maga trachytrendszerét előnyösen 
kiegészítette. Ennek értelmében a trachyteruptio eyklusa az ó-harmadkor- 
ban indult meg a legsavasabb tagokkal, az orthoklas-trachytokkal, míg a 
legbázisosabb pyroxen-andesit kitörések a szarmata-korban értek véget. 

Szasó Józser-nek ezen tudományosan kidolgozott trachytrendszerét 
terebélyes fához lehet hasonlítanunk, melynek gyökerei messze s nem csak 
hazánk, hanem a külföld nevezetesebb trachytvidékeire is elhatolnak vagy 
pedig olyan díszes épülethez, melynek köveit közelből és távolból fáradságo- 
san hordotta össze. 

Petrografiai munkálkodásán kívül azonban közben általánosabb geo- 
logiai kérdésekkel is foglalkozott, a melyek közül csak a magyar Alföld 
alakulására és Magyarországon a jégkornak hatására vonatkozó czikkeit 
említem meg. 

(96) 


SZABÓ ÉS A MAGYAR GEOLOGIA. 145 


Számosak ezenkívül szorosan mineralogiai tárgyú értekezései is, a 
melyek közűl a következők a fontosabbak : 

Chabasit a szobbi trachytban. 

Enargit Parádon. 

Antimonit opálérben Erdőbényén. 

Adatok a moraviczai ásványok jegyzékéhez. 

Claudetit Szomolnokról. 

Magyarország nevezetesebb fluorit lelőhelyet. 

Helvit Kapnikbányáról. 

Úrvölgyit, egy új rézásvány. 

Pharmakosiderit és Úrvölgyit új lelőhelye Homokhegyen. 

Ezen ásványoknak nem csak új lelőhelyeit mutatta ki, hanem az 
urvölgyitben egy új ásványfajt is alapított meg. Kevesen fogják tudni, hogy 
SzaBó JózseF az urvölgyitnek az akadémia 1879 április 21-iki ülésén való 
bemutatásával a magyar tudománynak mentette meg a prioritást, a mennyi- 
ben előadásával egy nappal megelőzte bécsi collégáját BREzrsa-t, a ki maig 
is kiderítetlen csodálatos úton-módon sokkal előbb jutott ezen új magyar 
ásvány birtokába. 

Előszeretettel foglalkozott a meteoritekkel is, a többi között neki 
köszönhetjük annak tudomását, hogy a budapesti egyetem gyűjteményében 
lévő toluccai meteorvastömegen egy jól kivehető octaéder fordul elő. 
A knyahinyai meteorhullásra vonatkozó czikkei pedig e jelentékeny ese- 
mény kútfő közléseinek tekintendők. 

Szasó, ki sokat utazott, a legtöbb esetben fel is dolgozta azt, mit uta- 
zásai alkalmával gyűjtött. Előadásait a tárgyhoz mérten, hol az akademiá- 
ban vagy társulatunkban, hol pedig a kir. magy. természettud. társulat 
népes gyűlésein adja elő. Ezek között legyen szabad a következőket fel- 
jegyeznem : 

Szulinai munkálatok. 

Bazalt és trachyt Gleichenberg vidékén. 

Kirándulás az Euganeákba. 

Az Etna kitörése 1869-ben. 

Pompeji geologiai tekintetben. 

Jelentés Szerbiában tett utazásáról. 

A glaukophantrapp Lauriumban. 

Szantorin geologiai történelme. 

Stassfurt kálisóbányáiról. 

Amerika nummaulitjeiről. 

A Yellowstone, National Park néhány közetéről stb. 

Nyomban itt" említem meg, hogy a földrajzi társulatban tartott elő- 
adásai, mint : 

Utijegyzetek Szerbiából. 


Földtani Közlöny. XXII. köt. 1892. (97) 10 


146 Dr SCHAFARZIK FERENCZ : SZABÓ ÉS A MAGYAR GEOLOGIA. 


Szöllőmivelés Szantorin szigetén. 

Algeria és az alfa ipar. 

Amerikai útjáról. 

Az indiánokról és a chinaiakról Amerikában, a legérdekesebb utleirá- 
sok és geografiai olvasmányok közé tartoznak. 

Sok vegyes természetű apróbb czikkéről, valamint ismertetéséről nem 
is szólva, röviden csak jelezni akarom, hogy Szazó Józser a magyar tudo- 
mányos nomenclatura ügyében is fejtett ki tevékenységet. 

Első kísérlete ezen a téren, a c Bányaműszótárs 1548-ban jelent meg 
az akkoriban divatos szóalkotással. De ettől csakhamar eltért és 1861-ben 
ő volt az, ki sikeresen harczolt a túlságokba menő BuGcár-féle purizmus 
ellen, legújabban pedig az akadémia egyik közelmúlt ülésében lándzsát tört 
a magyar nyelvbe befogadott idegen szók fonetikus írásmódja mellett. 

Szazó Józser ezenkívül nagy szolgálatot tett hazájának mint tan- 
könyvíró is. Még abban az időben, mikor PzrERs előtt az egyetemen 
helyettes tanári minőségben működött, adta volt ki előadásait c Ásvány és 
földtan, ezímén, a mely munkája három egymásra következő évben ugyan- 
annyi kőnyomatú kiadást ért meg. Rendes tanár korában is az volt az első 
teendője, hogy hallgatói számára magyar ásványtant irjon. Ismert tankönyve 
1861-ben látott először napvilágot, 1875-ben harmadik kiadásban jelent 
meg, most pedig szerzője negyedik kiadását rendezi sajtó alá. 1583-ban 
jelent meg geologiája, mely kiváló tekintettel a petrografiára, vulkános- 
ságra és hidrografiára van megírva, de e mellett különösen a magyar 
viszonyokat karolja fel. Ezeken az egyetemi oktatásnak szánt kézikönyve 
kívül a középiskolát, de még az elemi iskolát 15 ellátta nem egy talpraesett 
kis tankönyvvel. 

Ha általában igaz az, hogy minden tudós, ki tankönyvírással foglal- 
kozik. hálára kötelezi nemzetét, akkor ez még fokozottabb mértékben áll 
minálunk, a hol az összefoglaló tan- és kézikönyvek valóban hézagpótlók. 
g minden más elismerésnél szebben jutalmazza meg Szazó Józser ebbeli 
munkálkodását azoknak a magyarajkú hallgatóinak hálálkodása, kik az 
egyetemre feljöve s idegen nyelvekben még nem jártasak, Szasó könyveiben 
megtalálják azt az eszközt, a melylyel ezen tudományágakban ismereteik 
alapját megvethetik. 

Büszke lehet Szazsó gyűjteményeire is. E gyűjtemények, melyek a 
régi egyetemi épületben eleinte egy, később két szobában és egy szűk folyosón 
voltak összezsúfolva, immár díszes palotában, gazdagon meggyarapodva, 
áttekinthető és előkelő modorban felállítva szolgálják a tanítás és tanul- 
mányozás mindinkább magasodó czéljait. i 

Tudományáért mint tanár mindig lelkesedik, de mi több, tanítványai- 
ban is fel tudja ébreszteni a lelkesedés szent tüzét. 


jé ak ak 


(95) 


INKEY BÉLA: SZABÓ MUNKÁJA SELMECZRŐL 147 


Mélyen tisztelt gyülekezet! Az említetteken kívül ünnepelt Elnökünk- 
nek Szasó Józspr-nek még számos más bokros érdeme is van. 

Egyik oszlopos tagja ő a m. tud. akadémiának, buzgó előadó a ter- 
mészettudományi és földrajzi társulatokban; szervező tagja és elnöke a 
magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlésének; vezetője és újjá- 
alakítója az állat- és növényhonositó társaságnak ; végre elnöke a mi társu- 
latunknak is, a melyet nem csak itthon vezérel, hanem mindenkor a nem- 
zetközi geologiai kongresszusokon is képvisel. Szóval fáradhatatlan odaadással 
közreműködik ő mindenütt, a hol ő hazájának, a társadalomnak, főleg pedig 
a magyar geologiának jó szolgálatot tehet s én azt hiszem mélyen tisztelt 
gyülekezet, hogy mindnyájunk forró óhaját fejezem ki, midőn lelkem mélyé- 
ből azt kívánom, hogy mélyen tisztelt Elnökünk, SzaBó Józser, a jövőben is 
minél számosabb éven át a magyar tudományosságnak és közoktatás- 
ügynek hivatott és avatott képviselője és lelkes vezére legyen. 


SZABÓ JÓZSEF MUNKÁJA SELMECZRŐL. 
INKEY BÉLÁ-tól. 


cSelmecz környékének geologiai leirása, — ez az egyszerű czíme egy 
terjedelmes munkának, melyet ezelőtt egy évvel dr. SzaBó Józser közre- 
bocsátott. A ki nem ismeri a szerzőt és annak eddigi tevékenységét, e czím 
alatt alig fog egyebet keresni, mint egyikét azon részletes földtani vagy talán 
bányageologiai leirásoknak, minőket irodalmunk már nagyobb számmal bír. 
Mi azonban, kik a szerző közelében élünk és folytonos munkásságának 
tanui voltunk, már évek óta feszült kiváncsisággal vártuk nagy művének 
megjelenését, melyben megelőző kutatásainak eredményeit összefoglalva, 
elszórtan közlött nézeteit systematikusan kifejtve megtalálni reméltük. Vára- 
kozásunkban nem is csalódtunk, és ha e munka tanulmányozásában elme- 
rülve mindeddig hallgattunk róla, ha én csak most, több mint egy év letelte 
után merek vele nyilvánosan foglalkozni, mentségemül szolgáljon maga a 
munka gazdagsága, mely a futólagos átpillantás és elhirtelenkedett véle- 
ményadás ellen tiltakozik. Egy tartalmas, tudományos munkával úgy 
vagyunk, mint az utazó egy idegen, nagy várossal ; az első benyomás inkább 
csak zavarba ejti azt, de ha benne egy évig lakott, ha közintézeteivel, lakos- 
ságával, életével behatóan megismerkedett, képes lesz a város szellemi szín- 
vonalát felismernt, kulturalis és közgazdasági jelentőségét megbirálni. Én 


. után — otthonosnak érzem magam e munka 
gazdag táétulmtban; 

Gondos tanulmányozás és rűggtörtódló után némi jogot tulajdonítok 
magamnak, jelentőségét kiemelni és örvendek, hogy a mai nap ily kiváló 
alkalmat szolgáltat nekem, a benyomást, melyet Selmecz geologiai leirása 
(99) 107 


148 INKEY BÉLA: 


reám tett és a tanúlságot, melyet belőle merítettem, nyilvánosan szóba 
hozni ; különösen örülök pedig annak, hogy ezt olyan körben tehetem, mely 
előadásom esetleges fogyatékosságát és tévedését legjobban helyreigazíthatja, 
azt pedig, a mit benne helyesnek és igaznak talál, mint közös tiszteletünk 
és bámulatunk kifejezését ajánlja fel a körünkben jelenlevő mesternek. 

Selmecz geologiai leirása egy tudós sokévi tevékenységének legéret- 
tebb gyümölcse, élete munkájának koronája. Ő, kinek egész pályáján a 
k:enozói vulkánosság képezte kedvencz tanulmányát, Selmeczet, tudományos 
életének eme bölcsőjét, sokáig kerülte. Előbb Magyarország egyéb vulkános 
vidékeit járta be, a Mátrát, a Tokaj-Hegyalját, a dunai trachyt-csoportot 
tanulmányozta, beutazta Szerbiát, Törökországot, a görög sziget-vulkánokat, 
Olaszország klasszikus tűzhegyeit, Francziaország fiatal és alig romladozó 
vulkánképződményeit stb.; előbb a ksnozói vulkánosság mindenféle termé- 
nyeit a laboratoriumban is tanulmányozta, felhasználván a világirodalom 
minden adatát és az ő korában kifejlődő petrografia minden segédeszközét, 
maga teremtvén új módszereket a kőzetek behatóbb vizsgálására és fokról 
fokra tisztább felfogás felé haladván, előbb ő maga összegezte gazdag tapasz- 
talatainak eredményeit és teljes systemává fejlesztette a vulkáni közetekről 
szerzett ismereteit. Csak mindezen előkészületek után, hogy úgy mondjam, 
teljes fegyverzetben, fogott ő Selmecz területének kibetűzéséhez. 

Miért e késedelem? Miért ezen hosszas tartózkodás, oly vidékkel 
szemben, melyet a külföldről jövő geologusok mindig első sorban szoktak 
felkeresni és mely, mint egy nagy bányászat székhelye, a belföldi szakembe- 
reket is mindig foglalkoztatja ? 

A selmeczi vidék geologiai természete magyarázza meg SzaBó eljárá- 
sának okát, és munkájának eredménye igazolja az általa választott sorrendet. 
Selmecz környéke, igaz, a ksnozói vulkánosságnak kiváló színhelye, de 
egyszersmind az idő romboló hatásának nagyszerű tanuja. A harmadkorban 
ott egymásra következett kitörések róppant épületeiből úgyszólván csak az 
alapfalak maradtak meg. A mit lábunk ott tapos és kalapácsunk ott érint, 
az eredetileg a rárakodott tömegek alatt rejlett és csak az erosio folytán 
került napszínre. Igaz, hogy ez által a vidék szerkezete jobban van feltárva 
mint a jelenkori vulkánok legtöbbjeinél; a vulkáni működésnek belső sziín- 
helyéhez itt közelebb állunk, mint a Vezuv lávaárján. De épen azért Selmecz 
közetei oly régiségnek jellegét mutatják, mely valódi koruknak nem, csak 
mélységbeli képződésüknek felel meg, úgy hogy némely selmeczi trachytok 
harmadkori volta csak későn jutott elismeréshez. 

Magyarország többi trachytvidékei többnyire fiatalabb jellegüek, azaz 
felsőbb, kevésbé rombolt alkotmányok, kivéve a bánsági hegységeket, hol 
talán még mélyebbre hatolt le az időhozta feltárás. A földkéreg ezen mély seb- 
helyeitől a legifjabb kifakadásokig az átmenetek egész sorozata vezet ; de a ki 
az alapfalakat meg akarja fejteni, jól teszi, ha előbb az ép vagy kevésbbé 

(100) 


SZABÓ MUNKÁJA SELMECZRŐL. 140 


rombolt épületet tanulmányozza. Az aguincumi romok érthetőbbek az előtt, 
ki előbb a veronai amphitheatrumot és a római colosseumot látta. 

Széleskörű tapasztalatokkal és sok előtanulmánynyal ellátva fogott a 
szerző végre Selmecz vidékének átkutatásához. Közel tizennégy évig 
(1877—1890) tartott a munka. A vidék földtani felvétele részletesség, pon- 
tosság és belterjesség tekintetében eddig Magyarországon páratlan, hatodfél 
négyszögmértföldre terjed. Külön topografiai alapon készült (1 : 14.400) és a 
szerző vezetése alatt két bányageologus is segített a felvételben. A sokszá- 
zados bányászat földalatti feltárásai nagyszabású profilokat engedtek szer- 
keszteni és ha a kutatás munkája hosszú és fáradságos volt, el kell ismerni, 
hogy eredménye is rendkívüli. 

Nem lehet szándékom a munka első részéből a geologiai leírást kivo- 
natolni és Selmecz vidékének alkotását vázolni. Nem a specialis, Selmeczre 
vonatkozó eredmény az, a mit ma ki akarok emelni, habár ez képezi az 
elméleti résznek hátterét és biztos alapját. Az általános érvényű és mara- 
dandó eredmény, a geologia számára biztosított tudományos vívmány az, 
a mi minket most főképen érdekel, és legyen szabad ezt rövid szavakkal 
kifejezni. 

Ha Szabó munkájának más czímet szabadna adni, olyant, melyben 
szellemi része teljes kifejezésre jut, a következőt javasolnám : wA trachut- 
családnak — vagy általánosabban, a kenozói ara vulkánosságának termé- 
szetes rendszere, Selmecz vidékének példáján kimutatva, . 

Csakugyan ebben rejlik a munkának hervadhatatlan érdeme. A néze- 
teket, melyeket megelőző trachyttanulmányai a szerzőben érleltek, a biz- 
tosság polczára emelte Selmecz tanulmányozása ; a kőzetek jellemzése, osz- 
tályozása, módosulása, egymáshoz való viszonya itt találta meg teljes fejleszté- 
sét és bebizonyítását. A régi előítéletek és balfogalmak eloszlottak, az épület 
befejeződött, és minthogy alapvonásai Magyarország és a Külföld egyéb vulkáni 
vidékeire is ráillenek, Jogosan nevezhetjük e rendszert természetesnek. 

Ezen rendszer alapvonásai a magyar geologusok előtt már eléggé 
ismeretesek, hogy bővebb tárgyalás helyett itt a főómomentumok felemlítésére 
szorítkozhassak. ( 

A ksenozói sera vulkánossága Magyarország területén egy magában 
zárt cyklust képez. Orthoklastartalmú trachytok jelennek meg legelőször, 
még pedig már az alsó oligoczén korban, de helyenként az alsó mediterrán 
emeletig terjed azon kőzetek eruptiója. Később, a mediterrán kor különböző 
szakaszaiban az eruptió terményei natrium-calcium-tartalmú plagioklasok 
által vannak jellemezve ; ezen typus neve biotit-andesin-labradorit-trachyt. 
A mediterrán kor végével, a szarmata és pontusi emeletek idejében hatalmas 
kitörésekben nyomul fel a pyroxenandesit, melynek jellemző földpátja a 
plagioklas-sor bázisos tagjaihaz (anortit-bytownit) tartozik. Befejező utójátékot 
képeztek a bazaltok kitörései a pontusi kor végén. 

(101) 


150 INKEY BELA: 


Érdekes fokozatok nyilvánulnak ezen sorozatban. 

Az eruptiói cyklus első tagja kovasavban leggazdagabb ; a savasság 
foka a következő tagokban állandóan fogy és a végső tagban, a bazaltban a 
legcsekélyebb. Az átlagos fajsúly az orthoklas- és a trachyttól a bazaltig 
(25—3) növekszik. Az első eruptio! kőzeteit a kalium fellépése jellemzi, a 
második fokozatban a nzatrium uralkodik, a harmadikban natrium mellett 
calcium, a negyedikben pedig a földpátok uralkodó szerepe háttérbe szorul- 
ván, magnesium és ferrum uralkodnak. 

A közetek typusát azonban nem a tiszta chemiai vegyülés, de még 
nem is a földpátfajok egymagukban adják, hanem az ásványtársulás bizo- 
nyos állandóságában kell azt keresni. Ezen szempontból kiindulva azt 
találta a szerző, hogy a biotit állandó fellépése az ásványassociatióban a 
trachytkitörés első felét jellemzi, vagyis hogy ezen ásvány csakis azon 
trachytokban lép fel, melyek orthoklast vagy natriumplagioklasokat tartal- 
maznak; a bázisosabb földpátú trachytokat a pyroxen fellépése jellemzi 
(főkép hypersthen); a bazaltokat pedig az olivin. Szabad kovasav guarz 
alakjában csak a savasabb typusokban mutatkozik, de azokban sem oly 
állandóan, hogy a korral kapcsolatos osztályozásnak alapul szolgálhatna. 

Az alapanyag jelentősége szintén bizonyos fokozódást mutat, a meny- 
nyiben a cyklus legrégibb köőzeteitől a legfiatalabbig mindinkább előtérbe 
lép. Megjegyzendő, hogy a szerző vizsgálatai szerint az alapanyag rendesen 
kissé könnyebben olvad, mint az illető kőzet ásványkristályai, a mi a vulka- 
nizmus fizikájára nézve fontos megfigyelés. 

Mindezen chemiai és petrografiai különbségekkel együtt a kőzetek 
külső megjelenése, habitusa, melyre a régi petrograflia oly nagy súlyt fekte- 
tett, némileg szintén változik. A (rachytismus, vagyis a közet bizonyos 
érdessége, tarkasága, világos szine főkép a normal kiképződésű biotit- 
ortoklas-trachytokat jellemzi, de sok esetben a plagioklasos fajokra (andesin- 
labradorit trachytokra) is kiterjed, a minek folytán régebben sok kőzet 
tévesen vonatott be az orthoklas-trachytok körébe. Az ancesitismus ellenben 
(egyenletesebb apróbbszemű keverék, csekélyebb érdesség, sötétebb szín) 
általánosabban a plagioklasos trachytokat, de legfőképen a pyroxeneseket jel- 
lemzi, a miért is, ha az amndesit nevet megtartjuk, azt leginkább csak a 
pyroxenandesitekre vonatkoztatjuk. Az utóbbiak némelyike a bazalthabitust 
annyira megközelíti, hogy sok magyarországi pyroxenandesit régebben 
bazalt számba ment. 

De vannak a külső megjelenésnek még egyéb változatai, melyek SzaABó 
vizsgálatai szerint nem a kőzet eredeti képződéséből, hanem utólagos átvál- 
tozásából folynak. Ilyenek főkép a zöldkönemüség és a rhyolithosság. 
Nagy érdeme van a szerzőnek abban, hogy a zöldkömódosulat lényegét meg- 
dönthetlenül kimutatta és a zöldköveket az eredeti ásványassociatio alapján 
normál typusokra vezette vissza. 

(102) 


SZABÓ MUNKÁJA SELMECZRŐL. 151 


Ugyanez áll a rhyolith fogalomra nézve, melyben szintén egy későbbi 
elváltozás eredményét találta. 

A trachytok három főtypusa és a bazalt mint negyedik typus, képezi 
tehát a természetes rendszer alapvázát. Ha ezen alapfogalmakat a két főmó- 
dosulattal kombináljuk, ha a typusok ásványassociatióján belül a földpát- 
és pyroxenfajokat szorosabban megkülömböztefjük, ha az alárendelt és 
járulekos ásványokat, az alapanyag és üvegbázis minőségét, a szövetbeli 
eltéréseket egyenként konstatáljuk, s végre ha még figyelembe veszszük a 
typuskeveredés eseteit és a prieexistált ásványok előfordulását : oly változatos 
rendszert kapunk, melybe Magyarország összes k:xnozói eruptióközeteit 
erőltetés nélkül beilleszthetjük. 

Ezen rendszer felállításával a szerző nagy szolgálatot tett, nemcsak a 
magyar geologiai kutatásnak, melynek körében hatása mindinkább érvé- 
nyesül, de a geologiának általában, minthogy alapeszméje a természet 
működésének helyes felfogására támaszkodik. SzABó ugyanis a kőzetet nem 
csak egyszerűen mint kész anyajot tekinti, melyet laboratoriumban meg 
lehet vizsgálni és a szerint elkeresztelni, hanem mindig az egész hegylömeg 
geologiai szereplését veszi figyelembe és a tömegek kölcsönös viszonyából 
következtet azoknak genesisére. A kőzet összetételét, melyet neki kézi pél- 
dányokon a mikroszkopi és echemiai vizsgálat felderített, próbára teszi a 
természetben, követi annak a meghatározott associationak kor- és térbeli 
viszonyait, megfigyeli átalakulásait és módosításait és csak ezek után meri 
egybetoglalni azt, a mi keletkezésre nézve együvé tartozik. Trézzük, hogy 
ez az eljárás felel meg a természetbuvárlat igazi feladatának és ezért nevez- 
tem természetesnek az ő rendszerét. Ezen az úton sikerült neki a kőzettan- 
ban sokáig fennállott balfogalmakat kiküszöbölni és a nomenclaturát e 
tekintetben reformálni. Magyarországra nézve a bécsi iskola nézetei domi- 
náltak sokáig, melyek pedig főleg v. RICHTHOFEN felfogására támaszkodtak. 
SzaBó ezek ellenében kimutatta p. o. hogy a trachyt és andesit fogalomköre 
más, mint azt egy régibb iskola hiányos petrografiai meghatározás alapján 
felállította, hogy tehát nem a kaliumföldpát jelenléte szükséges a trachytis- 
mus lényegéhez ; kimutatta, hogy a zöldköneműség tisztán utólagos elválto- 
zási folyamat, hogy ennélfogva v. RICHTHOFEN propylitje nem önálló közetfaj, 
kimutatta a rhyolithok összefüggését a rendes minőségű savasabb trachyt- 
fajokkal és ezzel megczáfolta v. RICHTHOFEN állítását, hogy a rhyolith min- 
denütt a legfiatalabb eruptió terménye. Végre azzal, hogy a legkönnyebben 
felismerhető vezérásványok által jellemzi az ő trachyttypusait, lényegesen 
megkönnyebbítette a geologus felvételi munkáját. 

De ezen geologiai tények konstatálásával nem éri be a szerző, tovább 
megy az okok nyomozásának útján és genetikai magyarázatokkal támogatja 
és világítja meg rendszerének alapeszméjét. 

Mindenek előtt beilleszti az általa megkülönböztetett közetfajokat azon 

(103) 


152 INKEY BÉLA : SZABÓ MUNKÁJA SELMECZRŐL. 


földfizikai felfogás keretébe, mely szerint a vulkanizmus mélységi szülő- 
helyében a csekélyebb tömöttségű anyag a felső régiókat elfoglalván először 
kerül eruptióra, a tömöttebbek pedig, ugyanegy ecykluson belűl, fokozatosan 
később jutnak a felszínre. Minden későbbi kitörés módosítólag hathat az 
utjában talált régibb képződményre, vagy feltolja a tömeget, vagy szét- 
repeszti és törmelékké zúzza, vagy izzításig hevíti és belső modificatiókat 
idéz elő benne (rhyolithismus, typuskeveredés) vagy gázkiömlései és vulkáni 
utóhatásai által idézi elő az átalakulást (zöldköképződés) . 

Mindezek oly következtetések, melyek habár részint hypothesiseknek 
mondhatók, mégis elismert fizikai törvényekre és a természetben megfigyel- 
hető tényekre támaszkodnak. 

De aki a gondolatok fonalát már eddig fűzte, tovább is halad és — 
a mint a szerző mondja — xaz elméleti okoskodást tovább eresztve, fokoza- 
tosan magasabb és csak sejtelmesen megoldható kérdésekkel találkozik? . 
Honnan származik a vulkáni eruptiók anyaga? Milyen alakú és mélységű 
ezen anyag földalatti medenczéje? Miképen működnek a chemiai rokon- 
ságok a föld mélyében ? Miképen keletkezik az ásványoknak ama sokféle és 
egyenként mégis állandó keveréke, melyet a vulkáni kőzetekben látunk. Mi 
hozza azt a felszínre? Mi okozza általában a földkéreg ingadozásait ? 

Ezek és hasonló kérdések foglalkoztatták mindig a föld képződésének 
titkaiba merülő elméket. Tudjuk, hogy a végleges felelet megtalálása nem 
áll az ember hatalmában, hogy sem a direct kutatás, sem a kisérlet nem 
fognak minket soha tovább vinni a wsejtelmes megoldásnály. Mégsem sza- 
badúlhat senki e kérdések varázsától és a szerző sem foszt meg minket az ő 
geologiai eredojának vázlatos kifejtésétől. Nézetei bár nagyrészt ismeretes 
elméletekhez és hypothesisekhez csatlakoznak, sok tekintetben önálló és 
eredeti felfogásról tanúskodnak. Elég legyen itt annyit említenem, hogy SZABÓ 
a föld mélyében szüntelen működő chemiai bomlásokra és újjászületésekre, 
a kénsav és kovasav antagonismusára, a víz mélységbeli működésére fekteti 
a fősúlyt, hogy a vulkáni anyagot az említett folyamatok útján a közön- 
séges sedimentek anyagából származtatja és az ásványanyagok intratelluros 
keringését követve, a földkéreg hullámzásait is nagyobbrészt chemiai folya- 
matoknak tulajdonítja. 

Ha a mondottakkal nem sikerült Selmecz geologiájának jelentőségét 
a kellő világításba helyeznem, annyit mégis megérthettünk, hogy e mű az 
igazán gyümölcsöző természetbúvárlat bélyegét viseli, mert egy specialis 
eset lelkiismeretes tanulmányozásából kiindulva, általános igazságok magas- 
latára emelkedik és a széles körre érvényes törvényeket a külön eset példá- 
jával támogatja és bebizonyítja. 

Örülnünk kell, hogy annyi jeles külföldi tudós után, kik Selmecz 
vidékével és a magyar trachytokkal foglalkoztak, egy magyar tudós oldotta 
meg oly fényesen a kérdés csomóját és fejezte be hazánk leghíresebb bánya- 

(104) 


Dt PETHŐ GYULA: CUGCULLAEBA SZABÓI N. SP. 159 


vidékének földtani leirását. Teljesen egyet kell értenünk a szerzővel, midőn 
e munka előszavában maga mondja, hogy c Én úgy voltam kezdettől meg- 
győződve, hogy egy magyar tudósnak kötelessége a haza területén ezen 
kőzeteket (a trachytokat) a természet könyvében még behatóbban lapozva 
tanulmányozni.; Meg is tette és ime az eredmény, melyért neki mind a 
tudomány, mind a hazafiság nevében köszönetet mondunk. 


CUCULIZHA. SZABÓT, 


ÚJ KAGYLÓ-FAJ A PÉTERVÁRADI HEGYSÉG HYPERSZENON 
REÉETEGBIBŐI:. 


Dr. PerHő GyutÁ-tól. 


Tisztelt ünnepi Szakülés! — A Dunán lefelé utazva, Vukováron alúl 
a jobbparti dombos vidék lassanként emelkedni kezd — míg Újlak (a mai 
Illok) közelében már hirtelen kimagasodó partoldallal szemben találjuk ma- 
gunkat. Itt kezdődik a Péterváradi Hegység főzöme s eltart Karloviczig 
(Karlóczáig) ; de túl rajta, folyvást a Duna partja mentén, ámbár magassága 
Zalánkeményig és csak ettől fogva enyészik el s olvad össze a Duna- és Száva- 
közi siksággal. 

Ez az a bájos hegység, melyet a rómaiak -— midőn a II-ik században 
a mai Szerémmegye (az akkori Syrmium) Pannonia. Valeriá-nak legkeletibb 
részét képezte — Mons Almus-nak neveztek, tehát a minden jókkal teljes- 
nek vagy termékenynek. Mai napság a népies neve, különösen a jobbarti 
részeken, Fruska-(rora ; míg a balparti magyarság Szerémi hegység-nek is 
nevezi. 

Ez a hegység azonban nem csak kies, bájos; nemcsak termékeny, s 
nemcsak tüzes, pompás borairól, erdeinek remek vadjairól és sasvadászatai- 
ról híres, hanem — főképen geologiai szempontból — rendkívül érdekes is. 

Belső zömét s alapkőzetét kristályos palák, úgynevezett p/lwllitelk és 
agyagpalák képezik, a melyekbe hosszú vonulatokban kristályos, igazi 
márványmeszek vannak közbetelepedve. 

Ezt az ősi belső tömeget a krélaperiodus és a harmadkori era kép- 
ződményei (aguitániai, mediterrán, szarmata és pontusi rétegek) gyűrűsze- 
rűen foglalják körül, s a régibb képződményeket nehány helyen trachyt-vul- 
kánok kőzetei törik keresztűl. Ha ezekhez hozzácsatolom ama nagy kiterje- 
désű szerpentin képződményeket, melyek a kréta periodus rétegei között 
találhatók, valamint a Vrdnik, Kamenicz és Rakovácz határában kibukkanó 

Földtani Közlöny XXII. köt. 1892. (105) Hő 10a 


154 Dr PETHŐ GYULA : 


széntelepeket (sotzkai rétegek) s a Ledineze mellett föltárt óloméreztelért, — 
a hegység geologiai elemeinek legfőbbjeit megemlítettem. 

Ép az idén 25 éve, midőn m. tisztelt Elnökünknek egy igen buzgó, 
tehetséges tanítványa, KocH AwTaL (jelenleg egyetemi tanár Kolozsvárott), 
Mesterének buzdítására kutatni kezdette a bájos Szerémi hegység geologiai 
viszonyait, eleinte csak a czementjéről régóta híres Beocsin vidékén. KocH 
kutatásai oly kecsegtető eredménnyel jártak, hogy négy év múlva a földtani 
társulat akkori másodelnöke dr. Szasó Józser ajánlatára KocH ANTAL-t újabb 
kutatásokkal s különösen a tőle felfedezett krétaperiodusbeli képződmények 
ützetes tanulmányozásával és kövületeinek gyűjtésével bízta volt meg. 

KocH Awsrar több év nyarán tett kirándulásain a cserevitzi krétarété- 
gekből rendkívüli szép és gazdag faunát gyűjtött össze, melyből FucHs Trva- 
paR és saját előleges meghatározásai alapján a képződmények korát is sike- 
rült hozzávetőleg megállapitani, amennyiben az alakok leginkább a felső 
kréta — a meghatározók véleménye szerint legfőkép az úgynevezett Gosau- 
rétegek — faunáját közelítették meg. 

E gazdag és szép gyűjtemény részletes tanúlmányozását és feldolgozá- 
sát azonban a szerencse nekem osztotta ki. 

S ha ma, midőn már csak nehány pótlék s nehány következtetés sza- 
batosabb megállapítása hiányzik dolgozatomból, — ha ma hálával gondolok 
dr. KocH AwraL tagtársunkra, a remek anyag felfedezőjére és összegyűjtőjére, 
nem kevésbbé megilleti hálám és köszönetem dr. Szasó JózseEr mélyen tisz - 
telt Elnökünket, a ki e kutatásokra és gyüjtésekre az impulsust megadta s 
létrejöttöket elősegítette. 

Hónapok teltek el, mi alatt egyebet sem tettem, mint a mutatósabb 
csigák- és kagylókról a reájuk tapadt csillámos fekete agyagmárga takarót 
hántogattam ; s ismét hónapok, amíg nehány alakot végre sikerült meghatá- 
roznom. És amint így hónapról-hónapra, de csaknem azt mondhatnám, 
hogy évről-évre, a takaró burok mind több és több alakról hullott le ; amint 
a preparálás és a meghatározás s velők a mind tágabb és tágabb körökre 
terjeszkedő összehasonlítás is haladt: lassanként egészen új szempontok 
merültek fel a cserevitzi fauna jellemére nézve, hovatovább egy egészen új 
világ bontakozott ki előttem. 

Kitünt, hogy a cserevitzi rétegek faunája mind egész jelleménél, mind 
pedig más termőhelyek alakjaival megegyező és azonosítható fajainál 
fogva, igazi, tipusos, felső-kréla fauna, de a gosauvölgyi képződmények 
faunájával nem egyezik meg, hanem a kréta-periodus legifjabb, a gosau- 
völgyi rétegekénél is újabb korszakának oly képződménye, a melynek 
némely fajain az ó-harmadkori faunák jellemcsírája már igen kivehető alak- 
ban mutatkozik. 

E néhány, az ó-harmadkoriakra emlékeztető alakon kívül azonban a 
tipusos kréta-kövületek száma — nemcsak a fajok, hanem az egyének 

(106) 


CUCULLABA SZABÓI N. SP. 155 


mennyiségét tekintve is — annyira túlnyomó, hogy a fauna felsőkrétabeli 
voltára nézve a habozás épen nem lenne jogosúlt. 

Legmeglepőbb vonása a cserevitzi maradványoknak mégis mindenek- 
fölött az, hogy a Gosau-völgy s általában Közép- Európa, eddig ismereles és 
megszokott kréta-faunájától igen feltünően elütnek. czy 

Szinte hetekig izgatottságban tartott; midőn a cserevitzi csigák és 
kagylók — néhány nagy elterjedésű ubiguiter aglak kivételével — sehogy 
sem akartak egyezni a közép-európai felső kréta jellemző, jeles fajaival. 
Valósággal excelláltak az excentricitásokban. Távol országok, de söt egy 
távol világrész faunáihoz kellett folyamodnom, hogy a cserevitzi fajok 
nehányát ismert alakokkal azonosíthassam: nehány csiga és kagyló semmi 
egyebekkel nem -volt egyeztethető mint a /ranczia piréneusok-ban s az 
északi Spanyolország-ban kifejlődött garümnien rétegek nehány fajával, 
de ezekkel azután tökéletesen összevág; van egy olyan hippurit-kagylóm," 
a melylyel egyező eddigelé egyedűl csak felső Olaszországból, Udine közeléből 
ismeretes; nehány igen szép és jellemző faj Európán kívül a dél-indiai 
Utatúr-, Tricsinopoli-, Arrialúr- és Ninyúr rétegek "alakjaival azonos — s 
viszonylag igen kevés az oly fajok száma, melyek a legifjabb felső krétaréte- 
geknek európaszerte, vagy épen világszerte is ismeretes alakjai. 

E másutt is előforduló, tehát már régebben ismeretes, tüzetesen tanúl- 
mányozott alakokkal azonosítható s ép ennélfogva a, cserevitzi rétegek korá 
nak meghatározása szempontjából rendkívül becses fajok száma a, csere - 
vitzi faunában mindössze-.csak 15 százalék; vagyis a 165 csiga-, kagyló-, 
ammonit- és brachiopoda-fajból csak 925 faj volt szigorú pontossággal 
azonosítható. 

Részint csak a génus szerint, részint pedig faj szerint is, de csak 
hozzávetőleg vagy megközelítőleg 48 fajt határoztam meg, az egész fauná- 
nak 30 százalékát. 

Az ezeken kívül fenmaradó 55 százalék — számszerint 92 faj csiga, 
kagyló, ammonit és brachiopoda egészen új, melyeken részint és igen túl- 
nyomóan a tipusos felső kréta, részint pedig (nehány fajon) már az alsó és 
a középső eocsen alakjainak jellemvonása tükröződik. 

Ennek a csapatnak egyik ritkaszépségű faja az, amelyet a mai ünnep 
alkalmából mélyen tisztelt Elnökünk nevével óhajtok díszíteni, elnevezvén 
azt Cucullaea ( Trigonoarca)"" Szabót nak. De nem csupán a mai ünnep 


xX A Hippurites ( Pironaea) polystylus, PrgoNxa. Egy igen hatalmas szép alak, 
a legnas gyobb hippurit-fajok egyike. 

: CONRAD Trigonoarca (1862) génusát SrToLrczka a Cretaceous Pelecypoda of 
Southern India (Palzxontologia Indica, vol. III., pag. 337, 352—357) teljes génus- 
értékben elfogadja (1871) s cbbe sorozza mindazon alakokat, amelyeknek zárófogai 
nem egyeznek meg egészen a tipusos cucull:ea-fogakkal, t. i. igen számosak és oly 

(107) 10£ 


GYULA . 


[mi 


PETHO 


Dr 


156 


dosítassibi 


1Ss 


oda 


3. A leghosszabb szabi 


v 


ábra. Kurta sz: 


an 


illesztve. 


ibású n 


2. 2Za 


eg 


Cucullaea [ 


we , 


ású példány balteknője é 


agy példány jobb tekn 
9b. ábra. Középsz 


bi 


ője oldalt, 


abású nagy 


gyanennek 


Trigonoarcai Szabói, Peth 


3 


" MOV. BD. 


a vápa felől és a hátudvar felől tekintve; az utóbl 


példány jobb teknője a megelőző ábrákkal e 


záros pereme. — V 


amennyi ábra természetes n 


gyező 


ihoz 
árom 


c 


kni 


"j 


jan Tr 


jz 


) 


4 


(108) 


körrajza 
etben. — 


CUCULLABA SZABÓI N. SP. 157 


alkalmából, hanem egyszersmind annak hálás emlékezetére is, hogy dr. SzaBó 
Józszr-nek a cserevitzi rétegek tanulmányozása és remek faunájának össze- 
gyűjtése körül igen határozott és kiváló érdeme van. 

Az új faj leírása íme itt következik: 


Cucullaea (Trigonoarca) Szabót, ParHő ; nov. sp. 
1—3 ábrával a szöveg között. 


Cucullaea ( Trigonoarca) ; testa. moderato solida, aeguivalvis, 
elongate trapezotdali, obligua, tumida, inaeguilatera ; antice ad marginem 
rolundata, poslice ab. umbonibus valde carinalta, obligue truncalá, termi- 
natione infertori. plus-minusve producta ; umbones incurvali, approxri- 
mati ; area hgamentali moderate lata, elongata, tenni, angulatim sulcata ; 
superficie tola  strüs incrementis, concentricis, praeterea, anteriore et po- 
stertore, exceplo partes centrales lateris, sírts radiantibus decorala :; cardo 
dentibus 5—6 anterioribus et 6—7 posterioribus obliguis, angulatis seu 
partim horizontalis, 18—20 parvulis, mediamis, verticalis insíructus : mar- 
gjime interno laevi, antice et postice valde teni. 

Leírás. Héja mérsékelt vastagságú, teknői egyenlő nagyságúak vagy 
csak; igen kevéssé különbözők, s ez esetben a jobb teknő a kisebb, de csak 
igen kevéssel, alig észrevehetőleg kisebb a balteknőnél. Oldalt tekintve a 
teknők többé-kevésbbé megnyúlt trapéz-idomúak; mellső peremök lekere- 
kitett, a hátsó szögletes, rézsút lecsapott ; a búbtól a hátsó perem alsó szög- 
letéig ívszerűen befelé hajló éles gerincz vonul végig, mely a hátsó peremen 
meglehetős széles szabású, kártya-szív idomú hátudvart választ külön. 
A teknők öblösek és erősen domborúak, nem egyenlő reszűek : a búb igen 
előre vonúl 8 ez okon a mellső rész sokkal kurtább, mint a hátsó. Általá- 
ban véve a teknők hosszasága mindig meghaladja a magasságot, de a két 
méret viszonya az alak módosulásai szerint változik. A búb behajló, s 
becsukódott állapotban a két búűb csaknem összeér. Mindenik búb tövében 
alacsony és igen keskeny, kissé megnyúlt pántudvar helyezkedik el, 
melynek közepén igen tompacsúcsű és szerfölött alacsony háromszög jelöli 
a sarokpánt egykori helyét. 


helyzetűek, mintha a középpontból sugárirányban nyulnának ki, tehát nem oly hosz- 
szú s a záros peremmel párhuzamos léczecskékből állanak, mint az egészen tipusos 
cucullzzák mellső és hátsó zárófogai. ZITTEL-nél (Handb. d. Pal:seont. II. pag. 50.) a 
Trigonoarca ugyanily értelemben, mint a Cucullxzák egyik subgénusa szerepel. Ezek 
alapján használom én is a Cucullza mellett a szűkebb alcsoport, illetőleg subgénus 
jelzésére. Legújabban azonban PAuL FiscHRR (Manuel de Conchyliologie, pag. 978.) azt 
állítja, hogy CowNRAD Jrigonoarca génusa kétségtelenűl nem egyéb, mint egy PFectun- 
culus. Minthogy CoNRAD dolgozatát és eredeti példányait (rajzait) nem ismerem, a, 
kellő fentartással megmuiradok eddigi jelzésem mellett. 
(109) 


158 Dr" PETHŐ GYULA: 


Díszítése concentrikus és sugárirányú vonalakból áll: a concentrikus 
vonalak az egész héjat elborítják, a bub táján sűrűbbek és élesebbek, az alsó 
peremek felé kissé elmosódottak; a sugár irányú vonalak a búb tövéből 
indulnak ki s csupán a mellső és hátsó peremen láthatók, a teknő közép- 
tájára nem szolgálnak be; a mellső peremen 8—10 élesebb barázda indul 
ki a búb tövéből s csekély hajlással fut lefelé, de az alsó perem szélét nem 
éri el; ezeken túl még több finom barázda mutatkozik, de a közép táj felé 
lassanként elfinomodva egészen elenyészik; a hátsó peremen és illetőleg a 
gerincz hátán szintén 8—10, de a mellsőknél jóval élesebb barázda látható, 
úgy hogy közöttük finom bordácskák képződnek ; mellfelé a barázdák hirte- 
len megszunnek, hátrafele azonban megtágulva folytatódnak, úgy hogy a 
hátudvart 12—15, a bub tövéből kiinduló és befelé kanyarodó finom, 
kiemelkedő vonal díszíti. Az udvart különben egy erősebb kiemelkedés két 
részre osztja 8 ez esetben az osztott részletek kissé homorúak. Hz az udvar- 
osztó-vonal néha elmosódott. I 

Záros pereme ívbehajló, s mellső részén finoman lekerekített, a hátsón 
tompaszögű, de a legcsúcsa ennek is le van kerekítve. Zárólemeze közepütt 
vízszintes, mellfelül és hátfelul ívszerűen lehajló; közepütt a fogak kicsi- 
nyek, sűrűn állanak s részint tfüggélyesek illetőleg horogszerűek (a mellsők), 
részint rézsüt hátrabajlók (a hátsók), ezeknek a száma 18—20 ; mellfelul 
és hátfelul a kicsinyekhez még 6 illetőleg 7 nagyobb mind lejebb és 
lejebb bajló rézsutos s a záros peremmel csaknem vagy egészen is párhuza- 
mos fog csatlakozik. A szélső fogakon világosan ki lehet venni, hogy a 
közökbe tekintő oldalukon finom haránt rovátkosak. 

Némelyik példány vápa-részén sugárirányú és rostszerű, kiemelkedő 
finom vonalak láthatók. Izombenyomatai közül a mellső kisebb, a hátsó 
jóval nagyobb, s a hátsó záróizom, részben legalább, egy-egy kiálló vékony 
lemezre tapad, mely épen ott nyulik be, ahol a hátudvar megvastagodott 
részén az udvarosztó emelkedés látszik. — A peremek tökéletesen ép- és 
eles szélűek; a legmellső és leghátsó részen igen vékonyak. 

Nehány igen kicsiny, alig 10—13 mm hosszaságú példány a nagy példá- 
nyokkal minden jellemvonásra nézve oly tökéletesen megegyezik, hogy nem 
tekinthető egyébnek, mint a nagyobbak fiatalkori alakjának. Az alakbeli 
variatók már ezeken is tisztán mutatkoznak. — Egy középnagyságú példány 
(magassága 19, hosszasága 21 mm) a kicsiny és a nagy alakok közt világos 
kapcsolatot tart. 


Méretek. 
megnyúlt példány . kurta példány 
Magassága legnagyobb magasság) ... 33 mm 38 mm 
Hosszasága, ( c hosszaság) ÜK AZKAER 
Félteknök vastagsága TELT KET EGYENES TEST Tá o at ál 15 a 
Magasság (—1): a hosszasághoz ... 1,42 1,08 
3úbélek szöge, k. b. . BEEN B HA0 os VO2Ze 


(110) 


CUCULLABA SZABÓI N. SP. 159 


A méretek viszonyai szerfölött változók ; a föntebbi táblázatban közöl- 
teken kívül vannak még valamivel megnyúltabb s viszont valamivel zömö- 
kebb példányok is. A búbélek szöge csak hozzávetőleg mérhető meg ; a mi 
adatainkban a szög egyik száráúl a hátsó gerincz, másik száráúl a búbnak a 
mellső perem fölött kiemelkedő része szolgált. Hosszaság alatt a záros 
peremmel párhuzamosan mért legnagyobb hosszaságot ertjük; magasság 
alatt a búb csúcsától amarra függélyesen ejtett magasságot, tolókás mérték- 
kel mérve. 

Egybevetések és megjegyzések. A Gucullaca Szabói a kréta periodus- 
nak valamennyi alakja közt a GCGucullaea semisulcata-hoz hasonlít legin- 
kább; termetre nézve csaknem tökéletesen. Az egész habitusát tekintve 
azonban nem látszik tanácsosnak vele azonosítani, mert a héj nagyságában, 
díszítésében és zárófogainak a berendezésében lényegesebb eltérések 
mutatkoznak. Így példáúl a CGucullaea semisulcala, MATHERON, legnagyobb 
példányai alig, vagy legfölebb félakkorák mint a Cucullaea Szabót; de a 
legtöbb példány a mieinknek !/3-ad, sőt !/4-ed nagyságát sem haladja meg. 
A mi fajunk teknőinek a mellső része igen kurta, s a búb nagyon mell- 
felul helyezkedik el; a Cuc. semisulcata teknőinek a mellső része jóval 
előbbre nyúlik s ennélfogva a búbja közelebb jut a középtájhoz. 

Diszités tekintetében a mi fajunk annyiban különbözik MATHERON fajá- 
tól, hogy míg a Cuc. semisulcata mellső peremén a barázdák száma igen 
kevés, legfölebb 4—5, s ezek is csaknem egészen a behajló felső részre 
szorítkoznak, úgy hogy oldalt tekintve alig láthatók, a Cucullaea Szabói 
teknőin e barázdák számosabbak (13—20), szélesebb teret foglalnak els 
hátrafelé elfinomodnak ugyan, de a búb csúcsától bocsátott függélyest rende- 
sen elérik. Hasonlóképen a hátsó peremen is : a (ucullaea Szabói teknöin 
5—6 barázda még rendesen túlér a gerinczen a középtáj felé, míg ellenben 
MATHERON rajza szerint a barázdák csak épen a gerincz hátát borítják s ép 
így a sct.-gilgeni (Postanger) és a gosau-völgyi (Edelbachgraben) példányo- 
kon is. Ezen kívül pedig különösen megjegyzendő, hogy a Gucullaea Szabói 
díszítése viszonylag sokkal finomabb, a barázdái keskenyebbek s a közbülső 
vonalak viszonylag kevésbbé kiemelkedők. 

A zárófogak helyzetében és berendezésében szintén mutátkozik némi 
eltérés, így példáúl a... semisuleatai mellső és hátsó záró fogai még nem 
érik el a vízszintes helyzetet s rézsút fölfelé hajlók; a Cucullaea Szabót-éi a 
középtái felé horogszerűek, a, szélsők párhuzamosak a záros peremmel, sőt 
a legalsók már kissé lefelé hajlanak. De ez a legutóbbi sajátság nem egészen 
állandó jellemvonás. 

Igen valószínűnek látszik ugyan, hogy-a mi fajunk a C. semisulcata- 
nak közel rokona, de a felsorolt eltérések alapján a közvetlen kapcsolatot 
nem lehet elfogadni. Jogosnak és helyesnek tartottam . ennélfogva a mi 
fajunkat MATHERON fajától a rokonságra való utalással külön választani 

(111) 


160 Dr: PETHŐ GYULA: CUCULLABA SZABÓI N. SP. 


MATHERON az idéztük fajt az uchauxi rétegekből Arca semisulcata 
néven írta le (Catal. méthod et deser., pag. 163. Tab. XXI, Fig. 5—6), de 
meglehetős röviden és hiányosan illusztrálva. PicTer és CampPIcHRm (St. Croix, 
III., pag. 475.) azt állítják róla, hogy a tágabb értelemben vett Arca-nemnek 
ama zárt teknőjű csoportjába tartozik, a melynek a hátulsó záró izma alatt 
nincsen kiálló lemez a tapadó helyen. A gosau-rétegek példányain ellenben 
ez a belső lemez világosan fölismerhető. k 

Zarren a (ucullaea semisulcata-t a gosaurétegek két helyéről írta le, és 
azt jegyzi meg, hogy a jobb teknőt a sugárirányú vonalak egészen elborít- 
ják, míg a balteknő középtáján ilyenek nem fordulnak elő (Gosau-Bivalven, 
I., pag. 172. Tab. X. Fig. 6.) Ezt a diszítésbeli különbséget a rendelkezé- 
semre levő példányokon nem sikerült constalálnom. — Valószínűnek tartom 
továbbá, hogy a (wcullaea bifasciculata, ZrIrrer (ugyanott, pag. 173. Tab. 
X. Fig. 5.) nem egyéb, mint az előbbi fajnak igen kevéssé eltérő változata, 
ha ugyan nem teljesen azonos vele. A mi kicsinyke fiatal példányaink ter- 
metre nézve leginkább a (7 bifasciculata-hoz hasonlítanak. 

A termet körvonalaira nézve nagyon hasonlít a mi fajunkhoz az Arca 
("hiemiensis, GÜMBEL (Bayer. Alpen geb. I. pag. 571), de ez igen vékony- 
héjű, finom sugárvonalakkal egészen elborított alak, a záró fogai Cucullaea- 
szerűek ugyan, de a hátsó izom alatt a belső támasz-lemeznek, mint. az 
eredeti termő-helyről (Siegsdorf) származó példányokon világosan consta- 
tálhattam, nincsen semmi nyoma. Fzzel a mi fajunkat semmi esetre sem 
lehet összetéveszteni, — A mit ZITTEL ( ucullea, ((hiemitensis néven leirt (Id. h., 
kony termetű, sokkal durvább szabású, vastag héjüű alak, s még leginkább a 
(ucullea carinatá-hoz (SowERpy, Miner. Conchol. Tab. CCVII. fig. 1.) köze- 
ledik, bár azzal sem tartom azonosíthatónak. A szóban levő gosauvölgyi 
(uculea (antehaec (/liemiensis, ZITTEL, non GvUEMBEL) jelenleg (weullea 
Norica, Zarrgn név alatt van elhelyezve a müncheni paleontologiai muzeum 
gosauvölgyi gyűjteményében. 

A gosauvölgyi rétegek faunáújában még a (jucullaea erassttesta, ZITTEL 
(Id. h. pag. 171. Tab. X. fig. 2.) hasonlít a mi fajunkhoz. De ennek a pánt- 
udvara igen magas, a minthogy a nagyságához viszonyítva igen kevés faj- 
nak van oly alacsony és kicsiny pántudvara mint a (cullaea Szabót-nak. 
ZITTEL faja azonban a héj vastagságánál és izmos záró fogainál fogva már a 
CGucullaea subglabra, D"ORBriGwNy, tipusához közeledik, a melytől a mi 
fajunk épen e két sajátság különböző volta okán, már igen tetemesen elüt. 

A megvizsgált példányok száma : Tizenkettő ; közte öt csaknem telje- 
sen ép jobb és bal félteknő és három fiatalkori példány. Gyűjtötték KocH 
ANTAL és a szerző. Az eredeti példányok a m. kir. földtani intézet gyűjte- 
ményében őriztetnek Budapesten. 

Termóhelye Cserevitz, csillámos fekete agyagmárga, KocH ANTAL 7-ik 

(112) 


ÜDVÖZLŐ IRATOK, 161 


számű rétege. (L. Földtani Közlöny. III. kötet, 1873, pag. 115—116; VI. kö- 
tet, 1876, pag. 21, 23.) 


A m. Földtani Társulat Választmányának üdvözlő irata : 


cÜnnepet ülünk most, midőn Te, szeretett Vezérünk, immár hetvenedik 
születésnapodat töltöd be. A szellemi üdeség, a munka, a-siker ünnepe ez. Mert 
míg az emberek hetven hosszú év terhével vállaikon, rendesen elkopnak, addig Te 
most is lelked, erőid teljében vagy. Pedig nem a gondtalan, vagy fáradalmaktól 
ment évek során jutottál el a mai naphoz. Dolgoztál Te, erőidnek legjavát sem 
kimélve, szüntelen. Legifjabb korodtól kezdve a tudomány kimeríthetetlen tárai- 
vól kincsre, kincset halmoztál s egyuttal hirdetted az igét, zengetted a tudomány 
hymnusát szüntelen. Kezdetben szavad elhangzani látszott a nagy pusztaságban, 
de a Te hangod nem némult el, nem haboztál soha. Hitted, tudtad, hogy az 
őserő lüktet még a magyarban és ím, ma már ezrével állanak melléd, a kik Benned 
a mestert tisztelik. A nyomtatott betük temérdekségében hosszú ösvény az, a 
melyet e mai napig magad után hagytál, mint el nem évelő nyomot és míg e köz- 
ben nem egy nemzedék ért meg Melletted, addig Te ma is ifjú kedélylyel állasz a 
táborrá növekedett magyar geologusok élén. Az a nagy szeretet, a melylyel tudo- 
mányodban az örök természetet vizsgáltad, visszasugározza ím éltető melegét reád, 
mert lelked megőrizte fiatal fogékonyságát és a munka csak megaczélozott. 
HRagyogjon előtted továbbra is az igaz, szép és jó, e valóban három királynak 
fényes csillaga, mely a haladás révén a tudományos önállóság, a megváltás felé 
kalauzolt minket ; mert a ki így él példádon okulva koros lesz ugyan, de öreg azért 
nem lesz soha. Éltessen még soká, soká és áldjon meg az Isten b 

Kelt Budapesten, 1892 márczius hó 14-én. 


Böcxn János s. k., 


alelnök. 

Dr. Srau8B Móxicz s. k., ZIMÁNYI KÁROLY 8. k., 

első titkár. másodtitkár. 
Hatravárs GyutA s. k., PETRIK [4Jos 8. k., 
Dr. ILosvav [14aJos 8. k., T. RorH [1aJos 8. k., 
KALECSINSZKY SÁNDOR S. k., . Dr. SCHAFARZIK FERENCZ 8. k., 
Dr. KRENNER J. SÁNDOR 8. k., Dr. SCHMIDT SÁNDOR S. k., 
L. Lóczy 1uasos s. k,, S. SEMsEx ANDOR 8. k., 
Dr. PerHő GyuLax s. k., Dr. SzorraGH Tamás s. k., 


a választmány tagjai. 


A m. Földrajzi Társulat üdvözlő irata : 


A magyarhoni földtani társulat f. hó 6-án ünnepi szakülésén fogja Nagysá- 
godnak 70-ik születése napját megünnepelni s lefogja ez által legalább részben 
róhatni azon tartozását, melylyel Nagyságodnak ezen társulat érdekében hosszú 
éveken át kifejtett munkásságaért adós ! Ámde nemcsak ez a társaság adósa Nagy- 
ságodnak, hanem sok más is s ezek közt a magyar földrajzi társaság is, melynek 

megalapításában s fejlesztésében Nagyságod búzgón közreműködött, 8- melynek 
; Földtani Közlöny. XXII., köt. 1892. (113) 4 11 


162 ÜDVÖZLŐ IRATOK. 


90 éves fennállása óta Nagyságod állandóan egyik legtevékenyebb választmányi 
tagja ! Mi is örömmel ragadjuk meg tehát e szép alkalmat, hogy Nagyságod iránt 
táplált hálás érzelmeinknek kifejezést adjunk s biztosítjuk arról, hogy nagyon jól 
tudjuk, mennyivel tartozunk Nagyságodnak társaságunk iránt tartott meleg érdek- 
lődéseért s azon megbecsülhetlen támogatásért, melylyel ügyünket mindenkor 
készségesen iparkodott előmozdítani. 

Adja az ég, hogy Nagyságod még sokáig legyen a mienk, hogy példáján még 
sokáig buzdulhassunk, s hogy még sokáig lehessen ígaz tiszteletünk tárgya ! Legye- 
nek e sorok Nagyságod iránti őszinte ragaszkodásunk kifejezői, s fogadja egyuttal 
legmelegebb üdvözletünket, melyiyel vagyunk 

Nagyságodnak 
a magyar földrajzi társaság választmánya nevében 


kész szolgái : 
Budapesten, 1892 április 4-én. 


BERECcz ÁnTaAL S. k,, Lóczy 1aJos 8. k., 
főtitkár. elnök. . 


A m. Földtami Társulat selmeczbányai fiókegyesűletének üdvözlő irata : 

A földtani társulat selmeczbányai fiókja az anyaegyesülettel ünnepli ma 
Nagyságod születése hetvenedik évfordulóját; tagjai megbizásából bátorkodom 
Nagyságod iránti őszinte mély tiszteletünk, szeretetünk és nagyrabecsülésünknek 
kifejezést adni és mindnyájunk ama óhajtása tolmácsa lenni, hogy a mindenható 
Selmeczbánya geologiai viszonyai és a trachytoknak fáradhatlan buvárját, a jeles 
tanárt, a magyar geologia megteremtőjét és nestorát, DR. Szasó Józser-et hazánk 
és szakunk javára sokáig éltesse ! ! HüLTL Józser 8. k. 


PécH Awrar, nyug. miniszt. tanácsos és a  selmeczbányai fiókegyesület 
volt elnökének üdvözlő sürgönye : 

Minden jót és hosszú életet kiván őszinte, tisztelő barátod 
Selmeczbányán, 1892 április 6-án. PécH AnraL 8. k 

F. v. HavER lovag, a bécsi cs. és kir. természetrajzi udvari muzeum inten- 
dansának üdvözlő sürgönye : j 

Dem Collegen im Amte in treuer Freundschaft die herzlichsten Glück- 
wünsche. Wien am 6. April 1892. FRANSZ von HAUER m. p. 


CseH LaJos a selmeczbányai fiókegyesület titkárának üdvözlő irata : 

Nem mulaszthatom el ez ünnepies alkalommal Nagyságod elé születése 
70-ik napjára teljes szivemből eredő őszinte, jó kivánalmaimmal járulni. A jó Isten 
tartsa meg még számos éven át jó egészségben és ép erőben, hogy családjának és 
a geologiai tudománynak, melynek terén oly kitünően működött és nemzetünk 
díszévé vált, még tovább maradjon meg. 

Hz alkalommal egyszersmind kérem, engem továbbra i5 jó indulatában 
megtartani. Büszke leszek mindenkor arra, mondhatni azt, hogy Nagyságod tanít- 
ványa voltam és hogy gyakorlati geologiai felvételeinél közreműködhettem. 

Maradok Nagyságodnak hálás köszönettel mindenkor kész szolgája 

Selmeczbányán, 1892 április hó 5-én. 

Csen [Lajos s. k., 
a selmeczbányai fiókegyesület titkára, 
(114) 


HALAVÁTS GYULA: A HERCZEGHALMI ARTÉZI KUT. 163 


Dr. Kocn Anxrat, a kolozsvári egyetem e. i. rektorának üdvözlő sürgönye : 

Hálás tanítványaid és tisztelőid a távolból üdvözölnek és az ünneplő társa- 
ság jó kivánságait visszhangozzák. Kolozsvártt, 1892 április hó 6-án. , 

KocnH ANnTat s. k. 

HOFMANN BAFAEL a körmöóczbányai Károly- és Városi bányák vezérigazgató- 
jának üdvözlő sürgönye : 

Kérlek") a nagyrabecsült jubilánsnak, SzaBó tanár úrnak mély hódolatomat 
és legszivélyesebb üdvözleteimet átadni. Bécsben, 1892 április hó 6-án. 
HOFMANN RAFAEL S. k. 


A HERCZEGHALMI ARTÉZI KÚT. 


HaLaváTrs GyuLÁ-tól."? 


(Egy táblával.) 


Herczeghalom a neve annak a Pestmegye Ny-i szélén, a magyar 
államvasutak hasonló nevű állomása közelében fekvő majornak, melynek 
főterén víznyerése czéljából 1877—1879-ben mélyesztették le azt a 251,7 m 
mély fűrólyukat, mely e sorok tárgya, s mely igen érdekes adatokat szolgáltat 
a Budai-hegység s a Vértes közt elterülő, szeliden hullámos dombvidék föld- 
tani viszonyainak ismeretéhez. 

Herczeghalmán a fúrási munkálatok még a kezdet nehézségeivel küz- 
döttek. A fűróeszközök, valamint a fürócsövek az Esztergom melletti hg. Met- 
ternich-féle uradalmi bányatelepről szereztettek be és csak későbben, a 
szükséghez képest pótoltattak újakkal, a viszonyoknak jobban megfelelőkkel. 
Az önkezelési munka természetéből kifolyólag olyan takarékosságot tartottak 
szem előtt, mely később nagy pénzáldozatokat vont maga után, minthogy az 
előre meg nem állapított mélység elérésével többször kellett a fúróállványt 
s a hajtógépeket erősebbé tenni. A csőbeszerzési költségek megkimélése 
végett gyakran cső nélkül tetemes mélységre fúrtak le, minek a következ- 
ménye az omlás lett, mely a fúrót betemette. Ennek a kiszabadítása csak 
külön e czélra szerkesztett eszközökkel, sok vesződtség s elpocsékolt idő 
után sikerült. ; 

Magát a fúrást 1877 évi április 28-án kezdték meg és 251,70 m mély- 
ségben 1879 évi április 25-én fejezték be. 

A fűrást 295 mm külső átmérőjű csövekkel kezdték, melyek 33,43 m-ig 
értek. Folytatták 240 mm külső átmérőjű csövekkel, melyek 189,46 m-ig 
sülyedtek. Ebbe jott a harmadik, 182 mm külső átmérőjű csövezet, mely 
243,26 m-ig ér le, azon túl a fűrólyuknak 251,70 m mélyen levő fenekéig 
nem volt az kicsövezye. j 


t BöckH JÁnos alelnökhöz czímzett távirat. — Szerk. 
-k Előadta az 1892. márczius 2-án tartott szakiülésben. 
(1 15) : 1 1 


164 HALAVÁTS GYULA: 


hogy a víz nem emelkedik a félszín felé, hanem ez alatt 11 m mélyen áll, 
s ma szivattyú segélyével emelik azt ki. Mennyisége annyi, hogy nem csak a 
majort és környékét látja el jó ivóvízzel, de a gazdasági czélok vízszük- 
ségletét is képes fedezni. 


A fúrólyuk földtani szelvénye. A fúró itt a következő réte- 
geken hatott át, melyeket az ide mellékelt táblán rajzban is bemutatok. 


m-től (a réteg 
kezdve vastagsága) 


0,00 m (17,80 m) Lősz, mely itt az átalános takaró, s a melynek felszínes 
elterjedése nagy. 

17,80 m (21,54 m) Kavicsos homok. A kavics legömbölyített guarz- és 
márgadarabokból áll. Mindenütt fordúlnak elő benne 
szerves maradványok: melanopsis, neritina, cerithium 
stb. töredékek, melyek azonban annyira kopottak, hogy 
biztos meghatározást nem engednek. Kopottságuk s az 
a körülmény, hogy olyan a társaság, melyet együtt 
rendes körülmények közt nem ismerünk, azt a hatást 
tette rám, hogy ezek a fossziliák ebben a kavicsos ho- 
mokban nem lehetnek eredeti helyükön, hanem ide 
bemosattak. 

39,34 m (78,95 m) Kék és szürke agyag egymással váltakozva. Helyenként 
sárgás is s ilyenkor homokos. Szerves maradványok a 
75,05 m-ből előkerült próbában voltak nagyobb szám- 
ban és jó fentartási állapotban, még pedig : 

Congeria sp., Melanopis Bouéi Vén., M. cfr. scripta 
"1 Fucns, M. pygmaea PaRgrscm, Neritina obtusangula, 
Fucns, olyan társaság, mely a pontusi korra vall. 
118.892m (1,68 m) Kékes homokkő. " 

12000 m (51,00 m) Egymással váltakozva sötétebb és világosabb kék agyag 
helyenként sok fossziliával, melyek közül a következő 
alakokat lehetett meghatározni : 

a 130—145 m-ből : 
Halfogak. Hal-otolithok. Tapes gregaria PaRrscm, (-ar- 
dium sp. , Rissoa sp. (kömag) , Bulla Lajonkaireana BAsr., 


[2] Globigerina triloba  Rss., Nomionina granosa. DORB. 
g ; ; 
a 152 m-ből: 

[3] Csonldarabka, Gardium sp., Irvilia podolica ErcHw. 


a 167—169 m-ből: 
Hal-otolithok, Oslracodák, Gardium sp., Ervilia podo- 
(4 lica Brcrrw., (erilhium pictum Basr., Rissoa inflala 
Awspk., R. angulata Ericaw., Melamia sulurata WVucns, 
(116) 


A HERCZEGHALMI ARTÉZI KÚT. 165 


Paludina Frauenfeldi M. Hönx., F. immultala FRNFLD., 
Bulla Lajonkaireana Basr., Helix sp. (?), 
melyek azt bizonyítják, hogy ez az agyag a szarmata 
korban ülepedett le. 
171,00 m (26,92 m) Többé-kevésbé kavicsos fehér és sárgásszinű  guarz- 
homok. Felső része agyagos, a 179,43 m-ben pedig 
vékony, fehérszinű agyagmárga réteg. Fossziliák vannak 
ap 120 named Le 
Alveolina melo FicHTt mr Monn., Polystomella aculeata [5] 
pORB., P. macella Ficarn zr Mon, P. impatrix 
BRADY, 4 SP. 
a 17943 m-ből : 
Miliolina sp., Truncatulina  lobatula WaAtk Er Ax, [6] 
Polystomella aculeata mORB., PF. imperatric BRApy, 
Ostracodák. 
a 181,95 m-ből : 
Miliolina sp. (köbelek), Truncatulina lobata W. et J. sp., 
Rotalia, Beccarü Lmwé, Polystomella aculeata wORs., [7 
P. crispa Lmx., P. imperatria Be., P. Listeri DORB., 
P. macella F. et M. sp. 
a 182,84 m-ből : 
Truncatulina, lobatula W. et J. sp., Rotalia Beccarii 
TLINNÉ sp., Nomionina granosa DORB. Polystomella 
aculeata wOns., P. crispa LmxK. sp., P. imperatrix BR., 
P. Listeri vOnRs., P. macella F. et M. sp., P. subum- 
bulicata, Czsz. 
a 18893 m-ből : 
Truncatulina lobatula W. et J. sp., Rotalia Beccarü (91 
Lrswsé, Polystomella aculeata wOnB., P. crispa LM. sp., 
P. imperatrix Bg., P. macella F. et M. sr. 
a 189,15 m-ből : 
Polystomella imperatric Be., P. macella F. et M. sp. [10] 
a 19047 m-ből : 
Truncatulina lobatula W. et J. sp., Rotalia Beccari [11] 
Lrswé, Polystomella aculeata 7ORB., P. crispa LK. sp., 
P. macella F. et M. sp., Bryozoák. 
197,92m (2,62 m) Világosszínű agyagmárga, meddő. 
200.54 m (26,59 m) Sötétebb-világosabb, többé-kevésbbé kavicsos guarz- 
: homok, helyenként kissé agyagos, márgagumókkal és 
sok kagyló- és ecsigatöredékkel, melyek közűl a követ- 
kezőket sikerült felismerni : 
Cardium Turonicum MaYv, Arca sp., Venus sp., Ostrea [12] 
(117) 


18] 


166 HALAVÁTS GYÜLA : 


sp., Gerithium nodoso-plicatum M. HöRx.: mig a pró- 
bák iszapolása az alanti eredménynyel járt, jelesen : 

a 209—212 m-ből : 
hotalia Beccarii DINSN., Polystomella aculeata D"ORB., 


13] P. crispa Umxk., P. imperatric BRADY. 


a 213,60 m-ből pedig : 
Alveolina rotella DORB., A. melo FIcCHTL ET MoLL., 
Truncatulina lobatula WaAux., Rotalia Beccarii LINSNÉ, 
Polystomella  aculeata DORB., P. crispa Lmex., a mely 


[14] szerves maradványok arról tesznek tanuságot, hogy a 


171,00—227,13 m közt feltárt kavicsos homok a medi- 
terrán korban rakodott le. 

227,13 m (24,27 m) Kék, helyenként sárga rétegekkel váltakozó agyag, mely 
megiszapolva guarzszemeknél egyebet nem eredménye- 
zett. A szerves maradványok teljesen hiányoznak benne, 
s igy korát illetőleg csakis a valószinűség terén mozog- 
hatok akkor, a midőn felső-oligocsennek tartom. 

A fűrólyuk 251,70 m mély. 


Vég következtetések. Herczeghalom környékét a m. kir. földtani 
intézet részéről 1868-ban HANTKEN MIxsa vette föl. A térkép az 1 : 144.000 
mértékű topografiai alapon lőn sokszorosítva, de magyarázó szöveg nélkül 
jelent meg. HANTKEN azonban már régebben leírta?" e vidék földtani 
viszonyait. 

Ezek alapján tudjuk, hogy a Budai-hegység és a Vértes között a neogén 
vizek egyik öble van, mely Bicske, Mány, Zsámbék, Perbál, Tinnye, Uny, 
Jenő, Páty, Torbágy, Bia környékén terül el. Az öböl szélén az idősebb 
neogén képződmények: a mediterrán és szarmata emelet van a felszínen, 
míg magában az öbölben lőszszel találkozunk, mely alól helyenként a mélyeb- 
ben bevágódó árkok alján a pontusi agyag bújik ki. 

Herczeghalom ennek az öbölnek a közepe táján fekszik s közvetlen 
környékén a térkép a lőszt jelzi s tényleg ottjártamkor a magtár szomszéd- 
ságában ásott verem ebbe volt leásva. Artézi kutunk profiljában is — felül- 
ről lefelé haladva — az első réteget 17,80 m vastagságban ez képezi. 

A lősz alatt 21,54 m vastagságban, kavicsos homok következik. 
A kavicsot guarz és márga legömbölyített darabjai alkotják. Sok fossziliát is 
tartalmaz, de a példányok kopottságánál s a társaság vegyes voltánál fogva azt 
tartom, hogy ezek nem eredeti, hanem másodlagos helyen vannak, tehát belé- 
mosattak ; ennélfogva a kormeghatározásáraalkalmatlanok. Ha azután tudjuk, 


" Geologiai tanulmányok Buda és Tata között. (Mathem. s term. tud. közle- 
mények vonatkozólag a hazai viszonyokra. I. köt. (1861), 213. lap.) 
(118) J 


A HERCZEGHALMI ARTÉZI KÚT. 167 


hogy lejebb D-nek, Ercsi táján a lősz és a pontusi rétegek közt kavics jelen- 
kezik, melynek a benne talált Elephas meridionalis következtében is a két 
képződmény közt van a helye, ez nagyon csábító arra nézve, hogy a herczeg- 
halmi artézi kútnak ezt a kavicsos homokját vele egykorúnak vegyük s a felső 
pliocenban képződöttnek tekintsük. HANTKEN (i. h. pag. 274) Perbálról 
említi, hogy a helyenként homokos agyag és lősz között kavicsréteg van, 
melyben sok a mészhömpöly, koráról azonban nem nyilatkozik. E kavics- 
réteg tehát a szóban forgó rétegnek a kibuvása s helyzeténél fogva itt is a 
felső-pliocsenba sorozható. 

A kavicsos homok alatt 783,95 m vastagságban egymással váltakozva 
kék és szürke agyag van, mely helyenként sárgás s ilyenkor homokos. 
A 75,05 m fúrópróbájában tömegesebben, de alább is szórványosan előfor- 
duló, javarészében melanopsisokból álló kis fauna alapján ezt a vastag 
agyaglerakodást a pontusi kor üledékének kell elismerni. A HANTKEN készí- 
tette térkép és leirás szerint a pontusi rétegek a felszínen csak egyes elszórt 
helyeken jelenkeznek, a mélyebbén bevágódó árkok fenekén ki-ki bújva a 
lősz alól. Anyag és szerves maradvány tekintetében megegyeznek az artézi 
kútéval. HANTKEN ugyanis Perbálról és Tinnyéről sorol fel (i. h. 273. 1.) 
szerves maradványokat, hasonlókat azokhoz, melyeket a fúrópróbák szol- 
gáltattak. Ez utóbbi helyről való az az érdekes csiga is, melyet Tinnyea 
Vásárhelyii neve alatt megismertetett." 

Eddig tehát a felszínen tapasztaltakat a fúűrólyuk profilja csak meg- 
erősíti, minthogy mind a két adat igen jól megegyezik egymással. Nem úgy 
azonban az idősebb képződményeknél. Ezeknél már a felszínen láthatók és 
a föld mélyében feltártak közt van egy kis különbség. 

A pontusi kor üledéke alatt ugyanis 1,68 m vastagságban kékes 
homokkő következik, mely a felszínen nem ismeretes, majd 51,00 m vas- 
tagon, egymással váltakozva sötétebb-világosabb agyag van, mely majdnem 
egész vastagságában tartalmaz több-kevesebb szerves maradványt, melyeket 
fentebb megnevezek; s a melyek arról tesznek tanubizonyságot, hogy ez a 
mélyebben feltárt agyag a szarmata korban ülepedett le. A térkép szerint 
ennek a kornak képződményei az öböl mindkét szélén, Uny—Zsámbék és 
Tinnye—Páty—Torbágy—Bia táján, jelennek meg a felszínen, a leírásból 
pedig azt is megtudjuk, hogy javarészben mészkőből (— Cerithium-mész) 
állanak, a mely kifejlődésben tovább D-nek Budafoknál is megvannak. 
Alárendelten e mészkő rétegei közt pl. Tinnyénél a Kutyahegyen lévő kőöfej- 
tésekben homok, márga és agyag is van. A rétegek dőlése DK-i 7—10 fokkal. 
Amig tehát a szarmata korban az öböl szélén inkább mészkő képződött, 
addig magában az öbölben finomabb anyag, az agyag rakódott le. Hogy azon- 


t Tinnyea Vásárhelyii, egy -új csiga-nem és új faj a congeria-rétegekből. — 
Földtani Közlöny. XVII. köt. 313. l. 
(119) 


168 HÁLAVATS GYÜLA 


ban mégis e két képződmény egykorú, azt a benne előforduló szerves marad- 
ványok azonossága bizonyítja. 

A szarmata agyagon túl 56,13 m vastagon többé-kevésbé kavicsos, 
fehér és sárgás homok van, melybe a 197,92—200,54 m-ben egy 2,62 m 
vastag agyagmárgaréteg telepedett. Ennek a fúrópróbáiból is kerültek elő 
szerves maradványok; kagylók töredékei, az iszapolási maradékban pedig 
sok jól fentartott foraminifera, melyek alapján minden kétséget kizárólag 
mondható, hogy e kavicsos homok a mediterrán kor képviselője. A fora- 
miniferáknak a különböző mélységekben való eloszlását a következő táb- 
lázat tünteti fel : 


Mélység méterben 

i 78] 1794]181 es 182.e] 188. 18945]190/] le [2t8 
Alveolinasmelő Bs öG Me! ts ő s 3 § Bs Ünes 1 
Alveolina rotella WORB.. .. ; 3 6 : ú : 3 fs 
Vülialisgzáköbeleg sator ezide j 
Rotalia Beccarti LINNÉ KER s Tied nb gat ű TAT 2 11) E gSzS ETET 
Truncatulina lobatula W. kJ. sp. 180 Egy [LE ETŰEANI SONYIs AT NBBES TEL ésále ő Lee 
Nomionina granosa WVORB. . [ . ő a r. a É 
Folystomella aculeata dORB.. JAA elony NK Onyz zta ZOGYTSA ME EYTEN THESE MT 2 d] V/EOZAT NEE 
Polystomella crispa LMK. sp. I. E TEZÁLE [det eezts ő 6 e TES elése 1 att 
Folystomella imperatria BRADY 5: r. 18 TA nÉ za es 3 at 
PFolystomella Listeri dORB.  .. - ; 1 T. : e 
PFolystomella macella V. k M. sp.) nr. d Tt. TS uit at; 7. 1r) 
Folystomella subumbulicata Czsz. . 8 8 15 : - a s a 


, 


Benne azonban a mediterránnak azt a két alosztályát, melyet pl. 
Budafoknál oly szépen meg lehet különböztetni, miként az a táblázatból 
kitetszik, itt nem áll módunkban. A felszínen a mediterrán csak az öböl 
DK-i részén Biánál van meg, a hol a fedőbb részekben kavicsos homok, 
homokos agyag, agyag, a fekübb részekben pedig tipusos lajtamész jelenkezik." 


xr Lóczy LaJos egyet. tanár úr, t. barátom ezzel összefüggőleg s az elmondottak 
kiegészítéséül szóval a következőket szíveskedett közölni: wAzon jelenségre nézve, hogy 
a mediterrán emelet a lerakodási medencze szélein lajtamészből, kis távolságban a 
partoktól azonban már csak homokból és agyagból áll, a jelenlegi sekélyvizű tenger- 
öblökben és csatornákban is észlelhető. Több helyen tapasztaltam gróf SZÉCHENYI BÉLA 
expeditiója alkalmával, hogy a gőzös vasmacskája kék agyagos iszapot hozott fel a fenékről, 
1—1!/a tengeri mérföldnyire (2—2"/a km) olyan partoktól, melyeken a hullámverés 
meszes törmeléket, a kagylóknak, csigáknak, foraminiferáknak nagy halmazát veri ki. 
E laza meszes lerakodások tökéletes hasonmásai a durvamésznek, nevezetesen a medi- 

(120) 


A HERCZEGHALMI ARTÉZI KÚT. 169 


Tehát ennek a kornak a képződményei is némileg különböznek a felszínen 
attól, melyet a fúró a mélységben feltárt. Herczeghalmán ebből a rétegekből 
fakad a víz, mely hogy nem szökik a felszín felé, annak oka az, hogy az 
artézi kút szája magasabban fekszik a beszivárgási területnél, minek követ- 
keztében a szükséges hidrosztatikai nyomás nincs meg. 

A mediterrán kavicsos homok feküjét kék, helyenként sárga agyag 
alkotja, melybe a fúró 24,57 m-nyire hatolt be. Hogy melyik kornak 
az üledéke ez? — azt az adott viszonyok között nem lehet meghatározni. 
Az összes, a különböző mélységekből származó furópróbákat megiszapoltam, 
de — sajnos — eredménytelenül, miután valamennyi próba iszapolási 
maradéka csakis guarzhomok volt, szerves maradvány azonban semmi. 
A felszínen tett tapasztalatokból tudjuk, hogy a Budai-hegységben a medi- 
terrán alatt az oligocsen kor képződményei : a felső osztályban a Pectunculus 
obovatus- és a Cyrena semistriata-rétegek, az alsó osztályban pedig a 
kis-ezelli agyag s a budai márga vannak. Az 1-ső 3- és 4-dik szint tengeri 
képződmény, mely sok foraminiférát tartalmaz, míg a 2-dik elegyes vízi 
üledék foraminiferák nélkül. Amidőn tehát a herczeghalmi artézi kút legalsó 
agyagrétegeinek korát keressük, a fúrópróbáknak szerves maradványokban 
való meddőségét véve tekintetbe, a Cyrena semistriata-szint jöhet csak 
tekintetbe, s hiszem, hogy nem hibázok nagyot, ha ezen korban képződött- 
nek hiszem az artézi kut legalsó agyagrétegeit. 

Mi ha áll, akkor a herczeghalmi artézi kút profilja arról i8 tanuskodik, 
hogy itt a rétegsorozatban hézag van, mert hiányzik a felső-oligocs;en 
Pectunculus obovatus. szintje. 


Végül kedves kötelességet teljesítek akkor, amidőn e helyütt is meg- 
köszönöm azt a készséges szívességet, melylyel Zsramorpny BÉLA mérnök úr 
a történeti adatokat bocsátotta rendelkezésemre; FRANZENAU ÁGOSTON úr 
pedig a fúrópróbákból kiszedett foraminiferákat határozta meg. 


terrán korú lajtamésznek. Már Port-Said előtt is így van: Legszebb példáját tapasz- 
taltam e jelenségnek Jáva és Szingapor között 1878 ápr. hó végén. Banka szigete és 
Szumatra között egy 7—10 km-nél nem szélesebb csatornában járt a hajó. E csator- 
nában Muntok város előtt mintegy 25—3 km távolságban vetett horgonyt hajónk. 
Banka valamint Linga sziget közel fekvő hegyes partjain több helyt széles sávban láttam 
a fehér meszes, vastaghéjú kagylós, csigás parti törmeléket (koráll-ritfek itt nincse- 
nek). A vasmacska azonban nem nagy távolságban a meszes lerakodástól a 20—40 m 
mély vizből kék agyagot hozott fel, melyben apró, vékonyhéjú, puhatestű vázak voltak. 
A. lajtamész, bádeni agyag, homok és kavics közeli előfordulására nézve a Szunda 
tenger körülményei jó magyarázatot nyújtanak. 


Földtani Közlöny. XXII. köt. 1892. (121) 11a 


170 BALATON -BIZOTTSÁG. 


A MAGYAR FÖLDRAJZI TÁRSASÁG BALATON-BIZOTTSÁGÁNAK 
JELENTÉSE 1891 ÉVI MŰKÖDÉSÉRŐI.. 


A Magyar Földrajzi Társaság az elmult évben a Balaton tüzetes tanulmányo- 
zására bizottságot küldött ki s annak feladatává tette, keressen módot és eszközö- 
ket e tó hydrografiai és természettudományi kutatására. B bizottság mult évi mű- 
ködéséről számol be azon terjedelmes jelentés, mely mint a Földrajzi Közlemények 
külön lenyomata önálló füzetben is megjelent. A dolog lényege magával hozza, 
hogy ezen jelentés csak ideiglenes eredményekről számolhat be, csak nagyjából 
tájékoztathat a Balaton-kutatás várható eredményei felől; hiszen a Balaton- 
kutatása oly sokoldalú programmal, minővel a Balaton-bizottság fellép, nem egy 
év, de évek hosszú sorának munkáját fogja igénybe venni, s csakis ezek után lesz a 
bizottság azon helyzetben, hogy végleges eredményekkel, a Balaton tudományos 
földrajzi monografiájával léphessen a közönség s a tudós világ elé. 

Midőn tehát örömünknek adunk kifejezést, hogy a Magyar Földrajzi Társa- 
ság végre oly térre lépett, melyen működését komoly siker fogja koszoruzhatni: 
ez alkalommal nem annyira az előttünk fekvő jelentésben közölt eddigi ered- 
ményekkel akarunk foglalkozni, mint inkább csak e folyóirat közönségével meg- 
ismertetni e vállalat tervezetét, melynek megvalósítását a Magyar Földrajzi Társa- 
ság maga elé tűzte. 

Röviden egybefoglalva, a következőket öleli fel a Balaton-bizottság munka- 
programmnaja : 

A Balaton hydrografiájának, meteorologiai viszonyainak, a vízszint ingado- 
zásának tanulmányozását, ez utóbbit a geologiával . kapcsolatban; a víz fizikai és 
chemiai tulajdonságainak, állat- és növényvilágának kutatását. E kutatások nem- 
csak a tóra magára, hanem a szomszédos mocsarak és a belé ömlő folyók és pata- 
kok vidékére is kiterjesztendők. 

Magában a bizottságban Lóczy LaJsos elnöklete (geologia) alatt mint szak- 
férfiak működnek: dr. Dapax Jenö, dr. Esrz Géza, HERman Orró (állattan) ; 
dr. BoRRás ViwsczE, dr. Isrváwsrri Gyura, dr. SrauB  MóRicz (növénytan); 
dr. ILosvax LaJos (vegytan); Kowxxkony MikLós (meteorologia); KvassaxY JENŐ 
(hydrografia); végül FEwnyvEessy FERENcz, GyöRGY ArapáR, dr. MÁRKI SÁNDOR, 
dr, SZIKLAI János és mint jegyző dr. JANKó JÁNOS. A 

A működés eddig öt irányban indult meg, maga Lóczy Lasos szervezte a 
hydografiai méréseket s a meteorologiai állomásokat; amazok czéljából két limno- 
graf s négy mércze állíttatott fel, a meteorologiai viszonyok vizsgálatára öt "új 
állomás szerveztetett, u. m. Siófokon, Bogláron, Badacsony-Tomajban, Tihanyban 
és Balaton-Almádin. Ezekkel kapcsolatosan dr. Srauz Mókgrcz phytophenologiai 
kérdőíveket dolgozott ki, melyek alapján a tó körüli erdészi hivatalok fognak meg- 
figyeléseket végezni. A tó hőmérsékleti viszonyainak megfigyelésére a Balatoni 
gőzhajózási társulat kapitányai műszerekkel láttattak el, a víz elemzését pedig 
dr. ILosvax Lasos kezdette meg. Lóczy Lagos maga a régibb vízállíások nyomainak 
megállapítására vállalkozott, s már eddigi futólagos kirándulásain is talált ilyene- 
ket Keszthelyen, Meszes-Györökön és a Szt.-Mihályi kápolna dolomit-halmán, és 

(122) 


DELMAR T., A STEINBACHI FOSZFORITTELEP. rigai 


pedig egy alsóbb szinlőt 16 m-, s egy felsőbbet 30 méternyi magasságban a tó fel- 
színe felett. B színlők alapján a tó egykori kiterjedéséről alkothatunk magunknak 
fogalmat ; az alsó színlő Lóczy szerint Tapolczáig, Keszthelyig, a Zala folyó völ- 
gyében Zalavár és Komárom városig terjed: a felső színlő Zalamegyében Szt.- 
Iván és Szt.-Jakab, Somogymegyében Nemes-Vid, Mesztegnye és VFajsz körül 
keresendő. KH színlők és terraszok további nyomozása lesz tehát a legközelebbi 
feladat, mely a Balaton régi nagyságát fogja kideríteni, Lóczy-nak a Balaton mé- 
lyedésére s a környékét szelő völgyek irányára vonatkozó eddigi vizsgálatai is 
érdekes kombinácziókra adtak alkalmat. Megindult továbbá a tó vizében élő növé- 
nyek és állatok biologiai tanulmányozása is, dr. BoRBÁs ViwczE, dr. ISTVÁNFFT 
Gyuta és dr. Dapav Jenö által. A két utóbbi vizsgálódása egyelőre csak általános 
tájékozódásnak tekinthető, melynek befejezésére még hosszabb idő szükségeltetik. 
Egyedül dr. BoRBás ViwczE fejezte be kutatásait, melyek a hinár fellépésére, elter- 
jedésére, szaporodására s írtásának módozataira terjednek ki. A terjedelmes dol- 
sozat — mely a jelentés java részét foglalja el, teljesen felöleli a hinár fel- 
lépésére s természetére vonatkozó kutatás eredményeit, melyek abban concludál- 
nak, hogy a balatoni hinárt főleg két növény alkotja, u. m. a Polamogeton per- 
foliatus L. ésa Myriophyulhun spicatum L., ellenben a németországi vizekben pestis- 
ként elterjedt Klodea canadensis-t a Balatonban eddig sehol sem találták; hogy 
a hinár, mely főleg a Balaton vizének sekélyedése folytán harapódzik el, ném 
országos baj, s nem is oly nagy baj, minőnek újabban hiresztelték, hanem legfel- 
jebb a fürdőbirtokosoknak okozhat némi kárt, kik azonban irtás és ritkítás által 
könnyen útját vághatják tulságos elszaporodásának. BoRrás kimerítően tárgyalja 
a sok zajt okozott hinár-kérdést, sőt még a mythologiából (!) és költészetből is 
igyekszik a kérdést megvilágítani. De az ő jelentése is azzal záródik, hogy a 
hinár vizsgálata ezzel még nincs befejezve, miután további terjedése felől csakis 
éveken át folytatott vizsgálatok és észlelések után fogunk tiszta képet nyerhetni. 

Csak röviden vázoltuk a Balaton-bizottság programmját s eddigi működé- 
sét: de nem tehetjük le tollunkat a nélkül, hogy ismételve örömünket ne fejez- 
zük ki a fölött, hogy a Magyar Földrajzi Társaság elnökének, Lóczy Lasosnak, 
akitől a Balaton kutatásának eszméje ered, sikerült ezen társaság működését 
eddigi ferde és meddő irányából egészségesebb mederbe terelni, a melyből a tudo- 
mányra, a hazára haszon fog háramolni. 

Dr. THIRRING GuszráÁv. 


DELMAR TIVADAR: A steinbachi (Schweicz) foszforittelep 
és a foszforitek általában." 


Steinbach, Huthal és környékének (Canton Schwyz) területe, melyre szerző, 
hogy a foszforitet egész terjedelmében constatálhassa, vizsgálatait kiterjesztette, 
egészen az eocen-formatióhoz tartozik. 

E foszforit MavxR-ExymaR szerint a középső durvamészhiz (Parisien I d) 


- Das Phosphoritlager von Steinbach und allgemeine Gesichtspunkte über 
2. 


Phosphorite, Inaug. Diss. Zürich 1890. 33 i 
(1253) : 148 


172 DELMAR T.: A STEINBACHI FOSZFORITTELEE. 


tartozik. A két egymástól legtávolabbra fekvő pont, Fluhrain és Hirzenegg, hol 
szerző a foszforitet a felszinre bukkanni látta, 4 km légtávolban fekszik egymás- 
tól. A foszforit-telep ismeretlen szélességű sávot képez, mely elmállás és erosió 
következtében nagyon megváltozott. Fluhrainnál a telep "2 m vastag. 

Fluhrainnál a foszforit-telep fedüjét, zöld, a mélyebb részeken fehér magú, 
szürkés-zöld, vastartalmú mészkő képezi, melyet c Wuhrsteino-nak is neveznek, 

A foszforit-telep feküjét nummulitmész képezi, 

Maga a foszforit-telep kövületekből álló sötétszinű conglomeratból áll, 
a kövületeket kavicsos és meszes kőzet mint kötőszer kapcsolja össze. 

A foszforit-telep igen sok kövületet tartalmaz, a leggyakoriabbak : (-era- 
tocyathus cornatus Harme ; Pecten Parisiensis ORB. ; Natica Hantoniensis PInx. ; 
Fusus rugosus Lam.; Triton subspinosum Max-Exm. ; Cassidaria diadema DEsn. 
Az alja felé nagy számú foraminifera is mutatkozik. 

A  steinbachi-telep legnagyobb vastagsága 50 cm, a foszforsavtartalom 
meglehetősen ingadozik, a mennyiben a felső rész 8994 P,O,-at, az alsó pedig 
5,89/oP,O,-at tartalmaz. Í 


, , 


A telep kihasználásának az előbb eltávolítandó 1 m vastag és nagyon 


( 
kemény Wurhstein-réteg (mészkő), továbbá a foszforit-telep fölötte nagy kemény- 
sége és consistentiája s végre a telep csekély vastagsága és foszforsavtartalma 
áll útjában. 

A kőzet részeit szerves anyag, apatit, chlorit, limonit, magnetit és szén- 
savas mész képezik. 

A kőzet structurája ugyanazon szintben mindenütt egyenlő, de különböző 
mélységben ugyanazon lelethelynél is változik. A kőzetalkotó részek itt 18 ugyan- 
azok, de mennyiségük aránya változik és ez által megváltozik az egész structura : 
világosan látható, hogy a foszforsav felülről hatolt a kőzetbe és a szénsavat 
részben kiszorította. 

A foszforsav eredetét illetőleg szerző megjegyzi, hogy nem származik 
azon organismusokból, melyek itt éltek, mert ezek élve csak minimalis mennyi- 
ségű foszforsavas meszet tartalmaznak. Ezenkivül azon tény, hogy a foszfor- 
savtartalom a mélyebb részek felé fogy, bizonyítja, hogy a foszforsavnak felül- 
ről kellett infiltrálódni. 

Szerző meghatározta a kőzetnek, a kövületeknek és az összekötő közetnek 
foszforsavtartalmát, a miből kitünt, hogy 1. a foszforsavtartalom a mélyebb 
részek felé fogy, 2. hogy a kövületek átlag 4,9-szer annyi foszforsavat tartalmaz- 
nak, mint a közbenső közet. 

Továbbá ugyanazon kézidarabokban, melyekből a foszforsavat meghatározta, 
szerző a szénsavat is meghatározta. Ha a közölt táblázatokban a megfelelő foszfor- 
sav- és szénsavtartalmat összehasonlítjuk, azt találjuk, hogy minél több van az 
egyik savból, annál kevesebb van a másikból jelen. Ezen körülmény csak meg- 
erősítette szerzőt azon következtetésében, hogy e foszforit-telep nem primür kép- 
ződmény, hanem átalakulási termék, melyben az erősebb foszforsav a szénsavat 
kiszorította, minek egyik bizonyítékánl szerző vizsgálatainak azon eredményét fel- 
hozza, hogy a kőzet mésztartalma mindenütt változatlan maradt (szénsavhoz 
kötött CaO -- foszforsavhoz kötött CaO — állandó). 

(124) 


IRODALOM. 173 


Szerző vizsgálatai eredményéből kiindulva a steinbachi foszforit-telep kép- 
zőödését következő szavakban foglalja össze : 

Egy korall- és gastropoda héjak halmazába, mely mechanikai vagy chemiai 
lerakódások kiválólag pedig calcit által van összekapcsolódva, a fölötte levő Wuhr- 
stein rétegből a beszivárgó vízzel foszfatok infiltrálódtak. Minek következménye 
a foszforsav meggyűlése a héjakból álló padban és a carbonatok átalakulása fosz- 
fatokká. A magasabb szintben nagyobb a foszforsavtartalom mint a mélyebben 
fekvőben, hová nem jutott annyi foszforsav. Hogy a kövületek több foszforsavat 
tartalmaznak, mint a közbenső kőzet, onnan van, mert a héjak aragonitja könnyeb- 
ben alakul át, mint a kötőközet calcitja. 

A foszforit-fekhelyek keletkezéséről általában szólva, szerző azt mondja, 
hogy a foszforitek a foszforsavat nem tartalmazzák primür fekhelyen, s hogy a 
foszforitek ennélfogva szintén nem primür képződmények, hanem átalakulási 
termékek. Doczka JózsErF. 


IRODALOM. 


(7.) PErkRIk LaJos: A hollóházi (radványi) rhyolith-kaolin. (A. magyar kir. 
földtani intézet kiadványai. Budapest, 1889.) 


Néhány év óta a keramisták figyelmét az ugynevezett SEGER-porczellán 
keltette fel. SEGER valódi földpát porczellánt állított elő. mely a közönséges por- 
czellánhoz képest sokkal alacsonyabb hőfoknál ég ki. 

Az eszme, mely SzGER-t vezette akkor, a midőn könnyen olvadó porczellán 
mázakat igyekezett előállítani, az volt, hogy oly porezellánt nyerjen, melyen a 
színes diszítés tűzálló festékkel (Scharffeuerfarben) lehetséges, a mi sikerült 
18 neki. 

Midőn szerző a SEGER-porczellánt tanulmányozta, azon kérdés merült fel 
előtte, nem volna-e lehetséges a könnyen olvadó rhyolith-kaolinokat felhasználni, 
ha SEaER eljárása szerint készítenők a porczellánt; e végből ua hollóházi agyagot, 
mint egyikét a legfehérebbeknek és legkönnyebben olvadóknak, melyeket ismert, 
behatóbban megvizsgálta. 

A SzGEx-porezellán valódi földpát porczellán, melynek összetételét szerző 
elemzés által földerítette és ennek alapján a következő keverékekből elő is állította. 


tk 1I. 


Zettlitzi kaolin... 2T ..I 3184 3440 
WŐlA PASSZ ERT ÁENÜNE MKZSÁ 20,00 
Ouarz REN EA ZTTK SÜT 48,84. 


Ezen arányok szerint készített porczellán minden tekintetben hasonlít a 
SEGER-porczellánhoz. 
Szerző egy, a SEGEk által közölt általános képlet alapján a könnyen olvadó 
mázakat is következő keverékekből állította elő. 
(125) 


174 IRODALOM. 


1 IT. 
BOldgátas des hete lézesi MSB SSN S d53HB 
Mészkő szetizzi ie tk Szt 35,00 35,00 
(Puarz . kiráz st KA 84.00 
Zettlitzi kaolin . .. -. 25,90 95.90 


Ezen mázak SEGER szerint 1265" C- és 12959 C-nál olvadnak meg, s így a 
BEGER-porczellán égetésére szükséges hőmérsék körülbelül 13007 C-ra becsülhető, 
míg a közönséges porczellánmázakat 1500—1600"7 C-nál égetik. 

A SEGER-porczellánnak hazai nyers anyagokból való előállítása ezéljából 
szerző a hollóházi anyagot vizsgálta különösen s vizsgálataiból kitünt, hogy a 
hollóbházi föld agyag-anyag, földpáthomok és teljesen el nem mállott földpátos 
ásványoknak keverékéből áll. Szerző ezen agyagból és guarzból a következő ará- 
nyok szerint készített porczellánt : 


I. IL. 
ETollóházi agyad at kesett 55 58,00 
VELETEK hp znéee 40,929 15,18 


Mindkét keverék szép áttetsző porczellánt ád, melynek összetétele közel áll 
a SEGER-porczellánéhoz. A második keverékből előállított porczellán jobban meg- 
tartja alakját a tűzben mint az első és mindkét kevérek oly kövér, hogy nagyobb 
mennyiségű biscuit cserepet őrölhetni hozzá. 

A pálhegyi rhyolithból szerző szintén állított elő keveréket és pedig : 


ETŐOMÓházatagyan testel ae b ÁSTEB 
Pálhognytthiyolttai Neee att 15,38 
(duarz Wan Lörtk erts tk TREK LESÁNRTÉT TEN 


Ezen keverékből is minden tekintetben jó poreczellánt nyert. Mindezen 
porczellánpróbákon a fentebb említett SEawx-féle mázak repedés nélkül tartanak ; 
szerző 90 s. r. pálhegyi rhyolith és 18 s. r. mészkő összeőrölt keverékéből alkalmas 
porczellánmázt állított elő. De a gyakorlatban kevés kaolint is kevernek a mázhoz, 
mivel az a mésziszapot tapadóbbá teszi és ezért 


90 5. r. pálhegyi rhyolith 
5 s. r. hollóházi agyag 
18 s. r. mészkőből 


álló mázt állított elő. 

Ezen mázak nagyobb Al, O., tartalmuk miatt valamivel nehezebben olvadnak, 
mint a 5EGvR-féle mázak, de ez nem hátrányos, ha a használatnak szánt porczellánt 
akarunk előállítani; könnyebben olvadó mázakat vagy az Al, 0, csökkenésével, 
vagy ha a fentebbi mázakban a meszet bórsavas mészszel helyettesítjük, állíthatunk 
elő. Így 90 s. r. rhyolith és IX s. r. bórsavas calciumból alacsony hőfoknál olvadó 
igen kemény máz készül, melyet félporczellánárú előállítására használhatni. 

Szerző szerint a félporczellán gyártása előnyösen köthető össze az áttetsző 
porczellán készítésével, mert a kemencze felsőbb részében alacsónyabb hőmérsék 
uralkodván, mindkettőt együtt lehetne égetni. 

Szerző kisérletei mutatják, hogy a hazai könnyen olvadó fehér agyagok, 

(126) 


Ot 


IRODALOM, 17? 


mint pl. a hollóházi, misztbányai, láposbányai, svábfalvi stb. a porczellángyártásra 
is felhasználhatók, sőt képlékenységük és alkali tartalmuk következtében kiváló 
előnynyel alkalmazhatók az alacsony hőfoknál égetett porczellán előállítására. 
Ezen kaolinok közt a hollóházi különösen azért fontos, mert oly tiszta, hogy por- 
ezellán gyártásra iszapolás nélkül felhasználható. 

A SvarR-porezellán lényeges haladás a porczellán-ipar terén. nemcsak azért, 
mert müipari szempontból a színes porczellán előállítása megkönnyebbült, hanem 
gazdasági szempontból is, mivel a könnyen olvadó mázak alkalmazásával nagy 
megtakarítás érhető el. Loczka JÖZSEr. 


(3.) NÉMETEH ViLmos: Magyarország fürdőhelyetnek és ásványvizeinek átle- 
kintő ismertetése. (A pannonhalmi sz. Benedek-rend komáromi négy osztá- 
lyú katholikus. gymnasiumának értesitője 1889/90.) 


Szerző értekezését három következő eczimű fejezetre osztja: 1. A fürdőről és 
annak keletkezéséről. 2. Hazai ásványvizeink földrajzi helyzetéről és vegyi osztá- 
lyozásáról. 3. Hazai fürdőhelyeink történeti multjáról és irodalmáról. 

A második fejezetben a források hőmérsékéről szólva szerző megemlíti, 
hogy a megfigyelések szerint hazánk leghidegebb forrásainak tartják az ünököit 
-H 24" R és a rablókútit a Magas Tátrában -- 2,87 R hőfokkal; ellenben leg- 
melegebb vizeink a budapesti városligeti artézi-kút vize 4- 58,67 RB és a budapesti 
Császárfürdő és a pöstyéni források vize, melyeknek hőmérséke -- 51" R. 

Loczza JózsEr. 


(3.) SCHMIDT SÁNDOR: 4 (rágakövek. (A kir. m. természettudományi tár- 
sulat könyvkiadó vállalata; 41. és 42. kötet. Budapest, 1890.) 


Örömünkre szolgálhat, hogy a k. m. természettudományi társulat könyv- 
kiadó vállalatában az eredeti magyar munkák mindinkább szaporodnak, s annál 
őszintébb örömmel kell üdvözölnünk ezt, mivel anyanyelvünkön ily kimerítőt és 
összefoglalót egyáltalában nélkülöztünk eddig. Szerencsés választás volt a társulat 
részéről, hogy a munka kidolgozására oly szakembert, mint szerző, sikerült meg- 
nyernie, a ki az ásványtannak ez inkább gyakorlati részét érdekes és könnyen ért- 
hető módon tárgyalta ; így a természettudományok iránt érdeklődő művelt közön- 
ség a munkát nem csak élvezettel, de haszonnal is fogjá olvashatni. 

A szerző az első kötetben a drágaköveket mint ékességeket, a másodikban 
pedig mint ásványokat ismerteti. A munka első, 412 lapra terjedő köteté- 
ben sok érdekest és tanulságost találunk összegyűjtve, a miből egyet-mást közép- 
iskolai tanáraink is felhasználhatnak előadásaik változatosabbá tételére. Az általános 
részben (4—147 I.) a tárgy természetéhez és fontosságához képest az egyes fejeze- 
tek hosszabban vagy rövidebben tárgyalvák. A drágakövek megmunkálásáról 
szólva, a vágás, csiszolás és simítás módját elég bőven ismerteti, úgyszintén a 
különböző köveknél alkalmazott köszörülési alakokat. Nem kevésbbé érdekes, a 
mit a drágakövek történelméről olvashatunk. E bevezető részben ismerkedünk 
meg általános vonásokban a drágakövek hibái- és hamisításaival, nemkülönben 


(127) 


176 IRODALOM, 


azok lelethelyei és előfordulási körülményeivel, végül röviden a mesterséges drága- 
kövekkel is. 

A második részben közel 60 különböző drágakő és ékkő van leírva, a 
lelethelyek, bányászat és a feldolgozás kimerítő méltatásával. Nagyon jó tájéko- 
zásul szolgál, hogy a szerző csaknem mindenütt az árakat is közli, figyelmeztetve 
egyuttal a szokottabb hamisításokra. Többször ráutal a hazánk területén is talál- 
ható ásványokra, a melyeket kisebb dísztárgyakra vagy ékkövekre eddig alig dol- 
goznak fel (szerpentin, faopál, chalcedon, gipsz), ámbár csinosságuk és gyakori 
előfordulásuk erre alkalmassá teszi. 

A második kötet tartalma szigoruan véve nem felel meg czimének; míg az 
első inkább olvasásra való, addig ez azoknak ajánlható, a kik a drágakövek meg- 
határozása és megismerésével gyakorlatilag akarnak foglalkozni; ez tulajdonképen 
egy könnyen érthető modorban írt ásványtan, a mely azonban kevés kivétellel csak 
a drága- és ékkövekre terjed ki. Szabatos és a legfontosabbra szorítkozó tárgyalá- 
sánál fogva bátran ajánlható első bevezetésül az ásványtannal foglalkozóknak. Az 
első szakaszban (2—131 1.) a fizikai sajátságok közül az optikaiak legbővebben 
ismertetvék, hiszen ezek a legfontosabbak a félismerésnél. Rövid, de a czélnak tel- 
jesen megfelelő fejezetek vannak szánva a vegytapi sajátságoknak és az ásványok 
lelethelyeinek. A második szakasz (131—274 1.) az első kötetben felsorolt drága- 
köveknek rendszeres ásványtani leirása; nagy gonddal vannak minden fajnál a 
synonymok és a válfajok nevei összeállítva. A. közölt fénytörési együtthatókhoz 
szerző a totalreflexio határszögeit (levegő és az ásvány közt) is kiszámította, miáltal 
mintegy illustrálta a drágakő tüzét és szinszóródását. Nem kevésbbé jó hasznát 
fogjuk vehetni a különböző féleségeknél főképen CHugcn után közölt fajsúly meg- 
határozásoknak. A chemiai alkat feltüntetésénél a tapasztalati képlet mellett az 
elemzés által megállapított százalékos összetételen kivül még az egyes elemekre 
vonatkoztatott százalékos összetétel is ki van számítva. 

E kötet használhatóságát nem csekély mértékben növelik a harmadik sza- 
kaszban összeállított kimerítő táblázatok, ezek : fajsúly, keménység, hasadás, kris- 
tályrendszerek, fény, átlátszóság, sugártörés, szín. ZIMÁNYI KÁROLY. 


(10.) SCHMIDT SÁNDOR : Ásványtani közlemények. (Természetrajzi Füzetek 
1890. XIII. kötet. 86. I.) 


1. Zirkon, almandin és epidot Ausztráliából. A zirkonok másodrendű fek- 
helyről valók Dél-Ausztráliából ; legömbölyödött kavicsok, egyeseken azonban az 
oszlopos alak még felismerhető. Szinük sötétbarna, fehéresszürke, vagy sárgás- 
szürke ; feltünő ez előfordulásnál két jó hasadás, oly annyira, hogy ennek követ- 
keztében egyesek gyöngyházfényüek. Az oszloplapok szerint a hasadás valamivel 
jobb, mint a pyramisok lapjai irányában. A hasított darabokon végzett mérések : 


obs. calc. 
110104 — A75OTSÁZÉKOOK 
TOAL S9KOSRO 
110:110—/90 4. 90 
(128) 


ag 


IRODALOM. 177 


Loczxa J." meghatározásai szerint e Zirkon fajsúlya 4,6936 (két meghatáro- 
zás közepe) és chemiai összetétele : 


Zr 0, 67,51 
Si0.. 3839 
CuO 2 


A positiv jellegű kristályok opt. tengelyképe néhol kissé zavart. 

A meggypiros, sárgásvörös vagy kissé az ibolyásba hajló világos vörös grá- 
nát kavicsok almandinnak bizonyultak. Optikailag normalisak és erős nagyitásnál 
itt-ott kicsi, fonalvékony és kettős sugártörésű kristályokat zárnak magukba. 
Ez almandin kavicsokra néhány év előtt Dél-Auszráliában, Maude, Florence és 
Hale folyókban élénken bányásztak, mivel rubinoknak vélték, a míg ki nem derült 
a tévedés. 

Az epidot olaj- vagy piszkos zöldszinű, vékony lemezkéi sárgászöldek. A ha- 
sadási lapok hajlása 100.001 — 649 37". 

2. Pyrit, Porkura határából, Hunyadmegyében. A pyrit kristályok a Cset- 
rás hegység területéről a Szlatyin nevű patakból valók; dr. PnRimics Gy. közlése 
szerint, a kitől szerző az anyagot kapta, a pyritek egy mállott diabas-szerű közet- 
ből eredtek. 

A néhány millimeter nagyságú kristályok habitusa túlnyomólag hesaéderes, 
ritkábban oktaéderes. 

A megfigyelt alakok : 


c . (001) c00os ge21 4) 35202 
DSA) 0 TESZ B 


d. (10).os0 " : es (210). site 
w.(322) 10. x.z(320./ ét 11] 
u. (221) 20 9.221. i-t 
0 . x (532) . 288] 
aa A 


Ezek közül leggyakoribbak c . (001), p.(111), e.-(210), a.(211) és u. (221); 
nem oly gyakoriak O . 7 (532), m . (311) és 4.7(421), míg a legritkább w . (332). 

A hexaéderes kristályok közül az egyik tengely irányában megnyúltak lap- 
jaik a legfényesebbek. Az oktaöderes kristályokon feltünö az u. (221) és a. (221) 
lapok nagysága. 

Az egyes lapokon a rostozás a pyrit kristályok symmetriájának megfelelő, 
az oktaüder lapokon még a rhombtizenkettős lapjaihoz is szsmmetriás. A hexaéde- 
rek a rendes irányban rostozottak, míg az oktaéderlapok ez alak élei irányában 
három irányban finoman vonalozottal. 


z V. ö. Földtani Közlöny, 1891. XXI. 356 L. 3 
Földtani Közlöny XXII. köt. 1892. (129) ez ; 12 


178 IRODALOM. 


A (221) triakisoktaéder lapjai [221 :321] éllel párhuzamosan, (211) ikosi- 
tetraéder lapjai pedig két irányban rostosak, nevezetesen 1211 :212] és a szomszé- 
dos oktaüderlapokkal képezett élekkel párhuzamosan. A pentagontizenkettős lapjai 
mindig simák voltak. 

Kitünnek e pyritek : (5532) meglehetős ritka alak, apró de nagyon fényes 
lapjai által. E ritka diakisdodekaödert eddig csak HELMHACKER a waldsteini pyri- 
teken figyelte meg, s pedig érdes nem mérhető lapokkal, jelét az övviszonyok- 
ból állapíthatta meg. Feltünők még a porkurai pyritek a negativ alakok jelenléte 
által, a melyek csaknem minden kristályon nyomokban kifejlődtek; de a lapok 
kicsisége, érdessége és görbültsége miatt jelük határozottsággal meg nem állapít- 


; Tégy ehes ÖLES eye I, sze VERA e 

ható. Az övviszonyokból és a közelítő mérésekből zr(012)——— — és z (023)— 
0903 MGO; hi 

úa , — alakok valószinűek. 


A mért szögek a következők : 


obs. calc. 
005240 2REBAS DID eokajt Lt 
T00g0ON0— 90 SA0J e 
VO A KOZ AAN ZS Appt: 45 
100: 111— 54 44 D4 44 8 
KÜDSZN s 0 3 DOT MAAA 
ODA 2 ük ÚN 40. : 10428 
100 : 321 — 36 .44 90. 497 
T005TA2 S horaba 65. 54 18 
MIAZ AK 01 38 56 32 
JU 53058 60 
STB S 110) s (01 ZA 516 
[2] 211:110—29 56appr. 30 
MI2Za Ta es 48) 1 ma 49 6.94 
SAO) AGA SEL eh 2 TNS 
AN KOSZ a ZT 11) udv öl lnak b 
215 131 SAS Táp 1956 171610) 
TASK SZELSNÓ 48 11 24 
dodz KE 20439 20-304754. 
Va A KEI bite 15 45546 
HJA LOOZSZOI AB 39 47 45 
992 : 332 — 14 27 appr. I4 26 31 
EJ Ke EA SES TONS Gzes3on bo 
PA Hid ee 66 a ÁS : ÖL io e 


ZIMÁNYI KÁROLY. 


e (130) 


IRODALOM. 179 


(11.) Dr. KocH ANTAL: Ásványtani közlemények Erdélyből. 3-ik közlemény. 
(Orv. term. tud. Ért. Kolozsvár, 1890, XV. köt., 140—154, 229—242. 1.). 


10. Viztiszta Omarzkristályok Kolozsvárról. A Hója-hegy mérai rétegeihez 
tartozó vasrozsdás márgában egy Natica sr. kőbél üregfalát 3 mm vastag apró- 
szemű sárgás mészpát alkotta, mely az üreg felé apró gömbölyödött élű rhombo- 
éderek csoportjára oszlott. Ezen a calcit kérgen talált azután szerző mintegy 
5 mm magas és 3 mm széles víztiszta guarzkristályokat, a szokott ccR, R és —h 
lapokkal határolva. 

41. Fodorgipsz a Békásból Kolozsvártt. A Békás patakban ismeretes gipszfal 
teteje felé és az alján is, szerző több rétegecskét figyelt meg, melyek tisztább fehér 
gipszből valók, és a többiektől eltérőleg sűrű redőkbe össze vannak gyűrve és igy 
az előfordulás alakra: teljesen hasonlít az anhydritről már régóta ismeretes 
fodorkőhöz. j 

42. Bituunenes mész a Békásban Kolozsvárnáúl. Wz a mészkő a fent emlí- 
tett gipsztelep alatta mezőségi agyagmárgába települve található a patakárok 
partján. Piszkos barnássárga, brecciás kinézésű, mely csiszolva igen szép barnás 
habos-foltos külsőt nyer. Ütve vagy dörzsölve feltünő bitumenszagot áraszt és 
vegyi összetétele dr. Kocun FERENcz elemzése nyomán a következő : 

CO, Ca 95,13. AJ,O,, Fe,O, 0,24. Oldhatlan rész (nagyrészt 510, ) 0,67. Víz 0,09. 
Szerves részek (bitumen) 3,87 — 100,009/. 

A szerves anyag melegítés közben hamar elszáll és a mész szürkére ég ; 
izzítás: után egészen fehér (aO-ra válik. A büdösmész kisebb-nagyobb üregeinek 
és repedéseinek falait vagy csupán gyantabarna színű calcit parányi skalenoéderek 
vonják be, vagy ezeket még kérgesen vagy utánzó alakokban halványkék c/rul- 
cedon födi. A chalcedont végre még hasonlószínű, vagy szürkés. átlátszó yuarz 
kristálykák is borítják. 

13. Termés tellur Nagyágon. Egy a cKároly telérbőlb származó telérdara- 
bon szerző barnaszínű vaskos alabandin, aprószemű galenit. nagyágit, mangánpát 
és: barnapát társaságában termés tellurt talált jó bőven kiválva, mely ónfehér 
színű, rudasan rostos, 3 cm hosszú és ] em vastag darabokban van meg az érez- 
keverékben. A termés tellur ezen előfordulása Erdélyre nézve új és azért 15 érde- 
kes, mert rendkívül bőnek látszik. 

14. Egy ritka ásvány Oláhpiánról. Az oláhpiáni aranymosásokból az erdé- 
lyi múzeumba került állítólagos titánvas szemeket vizsgáltatván, szerző azt tapasz- 
talta, hogy túlnyomó részük nem titánvas, hanem a rutilnak nigrin nevü változata. 
Dejólehet az eddigelé titánvas néven szerepelt feketebarna színű érczszemek 
nigrinnek  bizonyúltak (fajsúlyuk 4.21 négy mérésből), mindamellett szerző 
néhány kétségtelen titánvas szemet is talált. Ezen kutatásai közben bukkant 
azután dr. Kocu egy babszem nagyságú, barnaszínű, szurokfényességű, feltünően 
súlyos ásványra, is, melyet ugyan az anyag elégtelensége miatt pontosan meg ném 
határozhatott, de a melyről azt állítja, hogy leginkább hasonlít a fergusorit-nak 
furit. nevű változatához. A kérdéses 0, g súlyú darabka fajsúlya u.is 5,21, 
keménysége 6Ve, sötétbarna szinű, szálkákban áttetsző, pora világos barnássárga. 
Fényess: ge inkább szurokéra emlékeztet, egy irányban hasad. A forrasztócső 
előtt kissé pattogzik, nem olvad, de barnássárga színűre válik : üvegcsőben elég 

(131) ; 195 


180 IRODALOM. 


bő víztartalom mutatkozott. Sósavban pora legkevésbbé sem változik, konczentrált 
kénsav sem oldja, de megfehéríti; a boraxgyöngyöt sárgára, a foszforgyöngyöt 
pedig világos fűzöldre festi meg. 

15. hudas aragonit, szép guarzfajták és baryt a kis-kapusi augitandosítból. 
A hegynek inkább külső burkolatát formáló mandulaköves augitandesit egy 
mogyorónyi üregében zöld cílorophaeit-tel tarkázott víztiszta rudas aragonit-ot 
talált szerző, mely az üreg falát boritó vékony chalcedon és echloropha;it kérgecs- 
kére telepedett le. Ugyanezen augitandesítből kimállott guarzgeodákban pedig 
szép vózsaguar2-ra és hegyikristály csoportokra bukkant. A hegykúpnak főleg a 
magvát alkotó sötétszürke, tömött augitandesítben pedig dr. KocH ezúttal szép 
smaltakék vagy szürkés és barnásba is hajló kék chalcedon-t elég bőségben 
talált, mely pár mm-nyitől egész 10 cm vastagságig változó erekben van meg. 
A kiskapusi Köveshegy lejtőjén végre a sötétbarna üde, tömött augitandesit egy 
darabkáján vasokker-be ágyazva vékony lemezes bart kristályoknak sürű csoport- 
jára bukkant, mely kristályok szürkés-sárgásak, áttetszők és egész 5 mm? nagy- 
ságú táblákat képeznek: vastagságuk átlagban 0,3 mm. A barytot kísérő sárga 
vasokker alatt barnupát lapos rhnomboéderjei figyelhetők meg. (Szerző dolgozatá- 
ban ezen baryt kristályokról közli még, hogy rajtok wmérés nélkül is — erre 
alkalmas egyén nem volt —- a következő lapokat lehet felismerni : cv P cc, P cc, 
P co, co P, P; a co P co szerint vékony táblásak, de a táblák az erősen kifejlő- 
dött P cc-től és ac P-től hosszas épnégyszögűek a P cc által letompított csú- 
csokkalb. Meg kell jegyeznem, hogy ezen leírásból a kérdéses baryt kristályoknak 
termete, valamint formai alkotása is világos ugyan, de más baryt kristályokkal 
egybevetni őket ezen adatok segítségével nem lehet. Nem lehet pedig azért, mert 
dr. Kocy úr nem közli azt, hogy mint orientálja ezen kristályokat. A rhombos 
rendszerbeli kristályokról ugyanis tudjuk, hogy rajtok az egy symmetria ten- 
gelylyel egyközes formákat a kristályok orientálása szerint prismáknak vagy dómák- 
nak nevezzük, hogy tehát így egy ugyanazon testnek két külömböző termetű 
rhombos kristályát csak akkor hasonlíthatjuk okszerűen össze, ha tudjuk, hogy a 
megfelelő formáik milyen helyzetben vagyis hogy hol vannak. Ezt az orientálás 
adja meg. Az átalánosan egyféle módon orientált kristályokról a helyzetet megadni 
nem szokás, mert a zavar épen ezért nem valószínű; de többféle orientálás 
esetében a szerzőtől követett helyzetet annál inkább meg kell adni. A baryt 
orlentálását igen megkönnyíti jó hasadása, melyet egy prismás forma és egy 
symmetria sík szerint tapasztalni, úgy hogy a fáradságos mérések helyett bár- 
milyen baryt kristályt is csak oly gyorsan és könnyen orientálhatunk, mint pél- 
dául egy calcitot. Egy ilyen, nem épen ritka ásványt pedig, mint a milyen a baryt 
18, különböző termőhelyekről eredő kristályaival összehasonlítani mindig érdekes, 
genetikai tekintetben fontos dolog és így méltán sajnálható, hogy dr. KocH úr 
közleménye e tekintetben ennyire hiányos, holott például az imént közölt kis- 
kapusi guarzfajtákat igen aprólékos részletezéssel írja le, pedig a közlött részle- 
tezés az ilyen változatos tárgyról úgyszólván csakis az illető darabra vonatkozó 
leltári értékkel bír. Nekem igen valószínű, hogy dr. Kocn úr ezen kis-kapusi 
baryt kristályokat a NAumaNN- féle orientálásnak megfelelően értelmezte, mert az 
elsorolt kombinálásból a barytnak legszokottabb formái — pedig a baryt bizonyos 
formák kifejlődése tekintetében igen jól jellemzett ásvány —- épen a NAUMANN- 

(132) 


IRODALOM. 151 


féle helyzetnek felelnek meg. De ekkor igen szokatlan a cc P forma megjelenése 
egymagában, a baryton annyira jellemző co P2 nélkül, pláne oly serősen kifej- 
lődves mint dr. Kocn úr közli, úgy hogy épen ezért ezt a formát kétségesnek kell 
tartanom). 

46. Ujabhi észlelet a kiskapusi gumarztrachytban előforduló aszfaltról. 
A Köveshegy rhyolitos guarztrachytjában a szerzőtől már korábbi alkalommal 
megismertetett aszfalt kis részletkékben van ugyan behintve, de elég gyakori. 
Vagy a kőzet egyes üregeit tölti ki, vagy pedig egyes apróbb-nagyobb szögletes 
közetdarabkákkal együtt a kőzetet keresztül kasul járó erekben található. 

4.7. Nagy lencsealakú gipszkristályok Magyar-Nádason. A község fölött a 
hegyoldalon feltárt eocsen szemcsés-tömör gipszpadok közül a legvastagabb 
(2 m) gipszpad tetején található agyagmárgában fejnagyságú  gipszfészkeket 
talált szerző, melyeket lencseformájú legömbölyödött nagy gipszkristályok tölte- 
nek ki. A világos rózsaszínű kristályok anyaga azonban kristályos szemcsés, úgy 
hogy egységes hasadást nem tapasztalni rajtuk. .A lencseforma tökéletlen kris- 
tályalak ezen esetben tehát belső kristályodott állapottal és egységes hasadással 
nem jár, s meglehet, hogy az eredetileg egységes kristályok anyaga az alaknak 
megtartásával utólag változott át szemcsés szövetüvér — írja szerző. Ez pedig, 
ha azok a lencseformájú testek valóban egységes kristályok külsejének marad- 
ványai és nem valami esetleges idomok, inkább valamely pseudomorphosára utal, 
mintsem hogy szerző sajátságos magyarázatával értelmezzük őket. 

48. Mészpát-kristályok a túr-koppándi hasadékból. A diónagyságú kristá- 


teri 


td fd , 


lyokon a —":e:R érdes és gömbölyödött lapjai láthatók; szinük borsárgás és 
félig átlátszók. 

49. Mészpát-ikrek a neocom kárpáti homokkőből. Háromszék megyében 
Közép-Ajta környékén a Kakas-patak torkolatánál kinyúló kárpáti homokkő 
hasadékaiban szürkés fehér, áttetsző, kopott calrit kristályokat gyűjtött szerző, 
melyeken valószinűen az R3 és — "2R formák termettek és az R szerint ala- 
kúlt ikrek. 

50. Babérez a runki mészkőhegy laposán. A runki Plesuhegy lapos hátán a 
sötétszürke kristályos mészkövet (fajsúlya 2,9) borító sötétvörösbarna vasokkeres 
föld tele van apró limonit concretiókkal. A szemek nagyrésze fényes, golyóalakú, 
úgy hogy a nép serétkőnek nevezi ; de nagy részük kevésbbé szabályos és ripacsos 
felületű mogyorónyi-kölesszemnyi darabokból való. A gömböcskék finom egy- 
közepű héjas szerkezetűek. 

51. Markasit-kristályok  Révkörtvélyesről. F. szolnok-dobokamegyei község 
mellett a hójai és mérai rétegek határán egy széntelepet tartalmazó édesvizi 
mészképződmény van és itt a kékesszürke szénagyagban (a széntelep alatt) egész 
tyúktojás nagyságú markasit-gumókat találni elég bőven. A gumók belseje egy- 
közepű sugaras rudas szerkezetű és külsejükön többnyire jól kifejlődött kristályok 
láthatók, kicsiny prismával és egy-egy makro- illetve brachydomával határolva. 

52. Natrolith Vargyasról (Udvarhely m.). A natrolith itt a Szármány-hegy 
délnyugati oldalán a-diorit válási lapjain hosszú, tűidomú, víztiszta, egyközepű 
sugaras kristálycsoportokban található. 

53. Érdekes kősókristályok Vizaknáról. 

54. A macskamezői manganitról. 

(33) 


189 IRODALOM. 


55. A sósmezői ( Háromszék ) nyers petroleum vegyi összetétele. 

56. Erdélyi ásványos szenek vegyi elemzése. 

57. Erdélyi eocén durvamészkövek vegyi elemzése — más szerzők megjelent 
dolgozatainak kivonatát tartalmazzák. 

58. A kakukhegyi hacmatit új vegyi elemzése. Ezen érdekes vasoxydból 
dr. Kocn Loczxka Józser-nek vegyi elemzés czéljaira anyagot küldvén, Loczga az 
alábbi eredményt tudatta szerzővel : 

Te 69,92. Sn 0,51. 0 28,99. Oldhatlan maradék 0,15 — 99,57. 

59. Egy korábban ismertetett kristályodott pyrit pontos lelőhelye. Ásvány- 
tani közleményeiben "a 16. szám alatt szerző egy Csíik-(Gyergyóból származó 
pyritet megismertetvén, ezen pyrit pontos termőhelyéről megjegyzi, hogy az a 
Gyilkostó közelében a földesuszamlás helyén van, a hol a neocom agyagmárgában 
a pyritgumókon kívül még sphürosiderit fészkek is találhatók. 

Dr. SCHMIDT SÁNDOR. 


(12.) Bupar Józser: ÁAsványlani közlemények az erdélyi Erczhegységből. 
(Orv. term. tud. Irtesítő, Kolozsvár. 1890, XV. kötet, 311—314. 1.). 


A következő előfordulásokat közli szerző azon materiálisból, melyet 1889 
nyarán dr. Bexkő Gágok gyűjtött. Baresd.: Grafit ; Bucsum Isbita: Ouarz, víztászta 
apró kristályok, chalkopyrit kristályokra nőve. Bukaresd: (alcit, markasit. 
Czebe: Ouarz, apró, részben dolomittal bevont kristályokban ; barnásszínű wad. 
Faczebaju, Szt.-Péter bánya: apró hegyi-krislályok. Farkasdin, Kreguis-patak : 
Calcit, gránát. THiuwyad-Boicza : Amethjst, chalcedon, achat. Hondol : Kealgárra 
és guarzra nőtt apró baryt kristályok ; termés arzén aramynyal, úgy hogy az arany 
kristálylemezei a sötétbarna arzén kéregre rakódtak le; további ásványok még e 
helyről: Heteromorphit és víztiszta guarz, melynek kristályai az igen apróktól 
kezdve egész 0—7 em hosszúságig váltakoznak. A Hondol és Magura közti árok 
homokjában zirkont találni, apró "2 mm o hosszúságu, borsárgaszínű kristá- 
lyokban. 

felső-Kajanel: Galenit, sphalerit és pyrit társaságában felraüdrit, mely 
utóbbinak kristályain vékony ezüstkérég látható; arscnopyritl, vékony, táblás 
kristálykákban. Iunyad-Kristyor, V. Móri bánya: Calcit közé nőtt baryt krvis- 
tályok. Kimpény-Szurdok : Pyrittel hintett vaskos guurz-darabok.  Muszáriuhegy 
Joicza mellett, Szt.-Háromság bánya: Baryt, guarz, pyrit, galenit, sphalerit, 
ehalkopyrit; galenit, apró kristályok ú6kk és 11007 formákban. Ormindea: 
Ouarzba hintett sphalerit és pyrit ; baryt, vaskosan. 

Pojana és Valea Jepi közt, Dealu Moszuluj: Analrim, fehéres vagy fehér- 
színű kristályokban, melyek egész 8—10 mm nagyok és formájuk 1211). 202. 
Natrolith, tűidomú kristályok sugaras csomóiban, hol a tűk közét többnyire mész 
tölti ki. [eulandit húsvörös színű lemezekben. Rudabánya: Mohaformájú és 
kristályos lemezekben, néha csinos oktaéderekben termett arany. Szelislye : 
Apró galenit kristályok az (100). 00 co és (1 $e 0 formákban, a felületen 
ólomokkerrel bevonva. Sfurksora (Gyalu mare, Hunyadmegye) : Vaskos galenit 


ég sphalerit. 


- Földtani Közlöny. XVII. 341. 1. 
(134) 


TÁRSULATI ÜGYEK. 183 


Stanizsáról: Galcit, igen szép, 5—G mm nagyságú kristályokban, —"2R 
vagy —!eR, co R formákkal. Durvaszemű mészben a pyrit társaságában vaskos 
arsonopyrit. A Pap-bányából calcitokba nőtt zöldszínű /Iworit kristályok, melyek 
úgy mint a calcit a hasadási síkok vonalain arany zárványokat tartalmaznak, 
A telér-töltelékben vannak még galenit, § 1001. 590 co, MI, 0 formákkal, igen 
hiányos kiképződésű kristályokban és sphalerit, mely a Sudujána bányában apró, 
fuchsin vörös vagy azurkék futtatásos színű kristályokban termett. 

Tekerőről. származnak : Kékszínű, rostos aragonit guarz és malachit társa- 
ságában a Szt.-György bányából; sphulerit, pyrit, chalkopyrit és galenit társasá- 
gában a guarz kérgen ; továbbá merkasit, apró táblás kristályokban és ólomszürke 
színű lemezekben a stephanit. 

Verespatakról az Orlai Szt.-Kereszt bányából ered végre kevés arsenopyrit, 
apró guarz és sphalerit társaságában a markasit. Dr. SCHMIDT SÁNDOR. 


TÁRSULATI ÜGYEK, 


III. SZAKÜLÉS 1892 ÁPRILIS HÓ 6-ÁN. 


(Lásd az 137. lapon). 


IV. SZAKÜLÉS 1892 MÁJUS HÓ 12-ÉN. 


Elnök : Dr. SzaBó JÓZSEF. 


Az e. titkár jelenti, hogy a társulatnak egyik régi tagja, MÁRKUS Áaosros 
kir. bányatanácsos meghalt f. év márczius 26-án, a mi szomorú tudomásul vétetik. 

Rendes tagnak ajánlja az e. titkár NÉMETHY Minány urat, kir. törvényszéki 
irodatiszt Erzsébetvárosban. 

Elnök ezután üdvözli az akadémiai Vitézdíj nyertesét, ZIMÁNYI KÁROLY 
másodtitkárt. 

1. Dr. SCHAFARZIK FERENCZ. aA nevezetesebb svéd- és norvégországi kő- 
bányákróls tartott előadást. Előadó röviden jellegzi a skandináv félsziget orogra- 
phiai, tektonikai és geologiai alkotását; ezután áttér az utazása alkalmával meg- 
látogatott fontosabb kőbányák és ezek közeteinek ismertetésére. Wánevik egy 
nevezetes bányahely a keleti tenger partján Smalandban ; az itt fejtett vörös grá- 
nit szépségét nem kis mértékben emeli az ibolyaszínű yuarz, a közét a mélyebb 
színtekből élénkebb színű mint a magasabbakban. E bányákból kikerülő gránit- 
tömzsök 250— 430 m" nagyságúak is, a kőzet rendkívül szilárd s csak 2500—2600 kg 
nyomás alatt törik szét. 

Wirbo kőbányái egy szigeten vannak Oskarshamn-tól É-ra ; az innen eredő 
szép vörösszínű gránitit-ból fognak a magy. honvédszobtor talapzatának egyes 
részei készülni. 

kifdalen bányái egy sötét barnavörös guarzporphurt szolgáltatnak, a mely 
feltünően basonlít a régi római építkezéseknél gyakran használt eporfido rosso- 
hoz? ; fejtenek itt még egy világos vörös, gyéren biotitot tartalmazó gránitit-ot is. 

Frederiksvüárn közete egy sötétszürke, nagyszemű syenit, a melynek bágyadt 
kékes színben csillámló földpátja nagyon emeli a csiszolt felületek szépségét. 

(135) j 


4 


A ) ás 
154 TÁRSULATI ÜGYEK. 


Warberg, Gőteborgtól keletre, DK-re a Kattegat partján. Sötétzöld pyro- 
xengnájsz-a megmunkálva gyönyörű szobrászati kő, de hátránya, hogy aránylag 
rövid idő mulva meghalványul. 

Előadó ezeken kívül még Karlshamn, Karlskrona, Graversfors és Tjölling 
kőbányáiról is röviden megemlékszik, s a legszebb kőzetekből faragott és simított 
koczkákat, golyókat mutatott be. 

2. Haravárs GYULA c Moldova—Bogsán—(ssakovár— Pancsova környékei- 
nek vészletes földtani térképéts mutatta be és ehhez kimerítő magyarázatokat fűzött, 
előadva a szóban forgó terület geologiai alkotásában szerepelő kőzetek elterjedését 
és tektonikáját. A térkép 1: 75.000 méretű, BöckH Jásxos, T. RorH Lagos és 
Haravárs Gyura 1880—1890 években végzett részletes geologiai felvételeik alapján 
készült, feltünteti pedig a Krassó- Szórénymegyei, a verseczi hegységeket és a nagy 
delibláti homoksivatagot. A terület geologiai alkotása meglehetős változatos, a 
mediterrán vulkánosság többhelyütt müködött, de főképen annak ÉK-i részén. 
A verseci hegységben a kristályos palák települése nagyon zavart, a rétegek 
dőlése egészben véve DK-ÉK. Előadónak sikerült nemcsak a tithon mészkőben, de 
az ezzel határos kristályos mészben 185 egy koralltörzset találni, a miből kitűnik, 
hogy az utóbbi mészkő nem archüi korú, mint azt annak előtte hitték. 

3. Zimányi KáRory a budapesti Kis-Svábhegy barytját és a kis-muncseli 
cerussítot főképen kristálytani tekintetben ismertette. 

A bázis irányában táblás baryt-kristályokon a következő alakokat állapította 
meg: a (100) co P co, b(010) cc P co, c (001) oP, m (110) co P, u(101) P ao, 4 (102) 
1. P co, 1(104)/4P oo, 0(011)P co, z(111) P, y(122) P 2, s(132)"2 P 3. 

A kis-muncseli cerussitok oszloposak a merőleges tengely irányában, legtöbb- 
nyire ikrek m(110) co P szerint ; a megfigyelt alakok a következők : a (100) co P cc, 
b(010)50P co, m(110) co P, r(130)-oP3, v(031)3Poo, i(021)2P co, x(012) 
1/2 Proc, p.(111) P, 7(221)2 P. 


III. VÁLASZTMÁNYI ÜLÉS 1892 MÁJUS HÓ 12-ÉN. 
Elnök : Dr. SzaBó JózsEr. 


Az első titkár bemutatta dr. CorwENxrz H. és STEVENSON J. leveleit, a melyek- 
ben lev. tagokká történt megválasztásukat köszönik; jelentette továbbá, hogy a 
társulat részére érkezett ama cserepéldányokat, a melyek a földtani intézet könyv- 
tárában már megvoltak, L. Lóczy Lagos és dr. SzaBó JózseF egyet. tanár urak 
intézeteik részére köszönettel átvették. I 

A választmány helyben hágyta a földtani intézet ama kérését, a mely szerint 
a társulat neki a aFöldtani Közlönys-ből az eddigi 100 példányon felül 1892-ben 
5; 1893-tól kezdve pedig 10 példánynyal többet engedjen át. 

A .Wisconsin Academy, Madisonban felkérte a társulatot a csereviszony 
megkötésére. — Elfogadtatott. 

A -OCollegio d. Ingen. et Architettiv Palermoban, meghivása a 7-ik nemzet- 
közi mérnök congressusra tudomásul vétetett. § 

Az első titkár mint pénztáros bemutatta PosNER K. Lasos 300 fortról szóló 
elismervényét, a mely összeget Magyarország geol. térképére előlegképen a czég- 
nek a társulat pénztárából kifizetett ; továbbá bemutatja az év első negyedére szóló 

(136) 


, 4 a -. 
TÁRSULATI ÜGYEK. 185 


számadást. A pénztár vizsgálatra az elnök T. Rorm LaJos ég dr. SCHMIDT SÁNDOR 
vál. tagokat kéri föl. 

A könyvtárba beérkezett ajándékkönyvek. A. DAusRtéx, Róle possible des 
gases A hautes températures. — A. DaAupRér, La géneration des minéraux métalli- 
gues. — Det koniglige Norske Videnskabers Selskabs Skrifter. — H. CoNwenrz, 
Die Kibe in Westpreussen ein aussterbender Waldbaum. 


HIVATALOS KÖZLEMÉNYEK A M. KIR. FÖLDTANI INTÉZETBŐL... 


A m. kir. földtani intézet, mint azt már múltkor jeleztük, legutóbb két 
kiállításon vett részt és pedig a következő eredményekkel. 

A temesvári 1891-ik évi kiállítás Végrehajtó Bizottságának hivatalos köz- 
lönye 21—22. számának 3-ik lapján közlött kimutatás szerint intézetünknek a 
jury-tanács a díszokmányt ítélte oda. yi 

A kereskedelemügyi m. kir. Minister úr 0 KExcellentiája, az 1891-ik évi 
agyag-aszfalt-czement- és kőipar kiállítás alkalmából, a magyar királyi földtani 
intézetnek Budapesten, a hazai kőzetek és nyers anyagok szakszerű gyűjtése, tudo- 
mányos feldolgozása ég megismer tetése körül szerzett kiváló érdemeiért elisrnerését 
nyilvánította. 

Geologiai-agronomiai osztály. A nagyméltóságú földmívelésügyi Minister 
Úr Ő Excellentiájának jóváhagyása alapján, az intézetünk kebelében keletkező 
geologiai-agronomiai osztály laboratoriumának berendezése egy szobában kezde- 
tét vette. Ő Excellentiájának kegyes intézkedése továbbá lehetővé tette, hogy 
TREirz PéreR gazdász, ez osztály ösztöndíjas tagja, geologiai-agronomiai irány ban 
való további kiképeztetése végett Németországban, jelesen Badenben és Porosz- 
országban tanulmányutat tehessen. 

Az intézet kiadványai. A m. kir. földtani intézet évkönyvéből megjelentek : 
A IX. kötetnek 7-ik, azaz záró füzete ( A Cserhát Pirowén Andezitjei, dr. SCHAFAR- 
ZIK FERENCZ- 918 a X. kötetnek 1-ső ( Az erdélyi vészek tőze gtelepci, dr. PRirmIcs 
GyöngYy-től ); és a 2-ik füzete ( Őslénytani adatok Délmagyavország neogén korú 
üledékei faunájának ismeretéhez, Haravárs Gyurától.) Megjelent még Tasnáúd 

és Széplak vidékének geologiai térképe, 1 : 75.000 16. zóna, XXVII. rovat ; geolo- 
idüljés felvette Maryvyasovszky JAKAB és SzorraGH Tamás és hozzá: Magvarázatok 
a Magyar korona országainak részletes földtani térképéhez, Nagy- Nároly Ákos 
vidéke (15. zóna, XXVII. rovat) és Tasnád Széplak vidéke, (106, zóna, XX VII. 
rovat) dr. SZONTAGH TAMáÁs-tól. 

Szakértői véleményadások és kiküldetések. Az ásványosvízű források 
védőterületei tervezetének felülvizsgálásával ég megbírálásával ismét sokat foglalko- 
zott az intézet igazgatósága. Nevezetesen Krapina- -Teplicz, Varasd-Teplicz és a Her- 
kulesfürdő gyógyfürdőkre vonatkozó védőterületi tervezeteket tanúlmányozta át és 
tett ez ügyben kimerítő jelentéseket. 

Ezenkívül az intézet tagjai közül hivatalosan a követtésük lettek kiküldve 

" Haravárs Gyura a tarczali vinczellérképező iskola területén fúrandó ártézi 
kút riagybráts 

"dr. SOHAFARZIK, FeRENcz a Zemplénmegyei kaolin és rhyolit telepeknek, 
valamint a Sátoralja-Újhelytől K-re fellépő mészköveknek megvizsgálása végett ; 

dr. Szorvragm Tamás Beregszász városa kaolin telepeit nézte meg, valamint 
Dévény- Újfalu és Cseklész pozsonymegyei községekben tanulmányozta a geologiai 
viszonyokat, hogy vajjon ottan ártézi kút fúrása lehetséges, illetőleg megokol- 
ható-e ? 

Ez ügyekben az illetők, véleményes jelentést is nyújtottak be. 

Ajándékok. SEMSEI SEMSEY AwpokR nagybirtokos úr és az intézet belső 
munkatársa, mint már említettük, tavaly nagyobb pénzösszeget ajánlván. fel az 
intézetnek összehasonlító gyűjteményei mű- és építő ipari Kell Ebek fontos 


Földtani Közlöny XXII. köt. 1892. (137) 12a 


156 TÁRSULATI ÜGYEK. 


részének gyarapítására, nevezetesen Svéd- és Norvégország itt latba eső kőzetei 
begyűjtésére. Ennek alapján megbizatott dr. SCHAFARZIK FERENcz geologus, hogy 
intézetünk technologiai gyűjteményébe Svéd- és Norvégországban összehason- 
lító kőzet-koczkákat gyűjtsön. 

Eddig 30 darab pompás köőzetkoczka érkezett meg, a melyek a páratlan 
nemességgel gondolkodó hazafi becses ajándékainak folytatását képezik. 

S. SEMSEY ÁNDOR úr áldozatkézségének, tudományos érzékének köszönhetjük 
még azt ís, hogy az intézet igen hasznos és nélkülözhetetlen gyűjteménye igen 
érdekes kövület sorozattal gi azdagodott a piszkei vasúti átvágásból. 

Fogadja a sok jóért hálás köszönetünket e helyütt is. 

Gyűjteményünket gyarapították még: A magyar általános kénsav, mű- 
(rágya és vegyipar részvénytársaság igazgatósága Budapesten néhány darab 
podoliai phosphorit példánynyal; dr. PaNxrocsex Józser t. főorvos Tavarnokon, 
egy szép Mastodon foggal; Paunovics Migkrós orsovai főszolgabíró, herkules- 
fürdői cső-mésztöltelékkel: Lusswxovirs Isrván orsovai takarékpénztári igazgató 
grebeni Ammonite-ekkel, Kogurovicz Mawó Budapesten, soienhofeni litographiai 
kövekkel; TorsaY KoRwxéÉéL főmérnök Fiumében, 4. drb. szép minta kőkoczkával ; 
Gurmann János bányagondnok, bleibergi galenit példánynyal ; AmBRózY Béna kir. 
mérnök Ujvidéken, mammuth medenczecsonttal ; ERLESBEck Emir főmérnök Buda- 
pesten, szent-lőrinczi fosszil fogakkal; KULIFFAY ADOLF uradalmi számtartó Ercsin, 
Klephas csontmaradványokkal. 

Fogadják a megnevezett urak e helyen is inkézetk hálás köszönetét. 

Intézetünk mint eddig, úgy mostan is több iskolát és tanintézetet látott el 
rendezett kőzetgyűjteménynyel, a miért a vallás- és közoktatásügyi Minister úr 0 
Kxcellentiája elismerését és köszönetét 15 nyilvánítá. 

Az 1892-ik évre szóló felvételi tervezet. Az intézeti szakszemélyzetnek 
f. évi nyári, felvételi működését illetőleg, az igazgatóság helybenhagyás végett 
Minister úr 0 Excellentiája elé a következő tervezetet terjesztette. 

Az országos részletes geologiai felvétel 3 osztályban a következő beosztással 
végeztetik. 

Az első felvételi osztályban GESELL SÁNDOR bányafőgeologus vezetése alatt 
dr. Posevirz Trvapag geologus folytatja felvételeit Mármaros megyében az EK-i 
Kárpátokban, Kabolya-Pojána vidékén. 

A második felvételi osztály dr. PerHő Gyura osztálygeologus vezetése alatt 
a Fehér- és Sebes-Körös közti hegyvidéken működik. Dr. PerHő Gyunra mult évi 
felvételeitől K-re Arad- és Bihar megyében fog térképezni, míg dr. SZONTAGH 
Tamás geologus Nagy-Váradtól DK-re a Királyerdőben folytatja munkálatait. 

A harmadik felvételi osztály munkatere Tereapi Rorm Lagos főgeologus 
vezetése alatt Krassó-Szörénymegye hegyes vidékére esik. TeLeapi Rorm Lagos 
térképezi a Duna balpartja mentén a Greben szoros és Muntyána közt elterülő 
vidéket, keleti irányban a Vurvu Copriva tájáig. 

Dr. SCHAFARZIK FERENCZ geologus a Plavisevicza és Svinicza közti hegyes 
vidéken ; délfelé pedig a Duna balpartján folytatja felvételeit. 
jöckH János intézeti igazgató a felvételek fővezetése mellett a Biger és 
Berzászka közt elterülő hegyes vidéken folytatja a geologiai térképezést. 

Az osztály negyedik tagja Hanavárs Gyura osztálygeologus Resicza környé- 
kén fogja folytatni munkálatait. 

A felvételeknél S. SzeMseY AwNpogR úr BöckH János igazgató osztálytaná- 
csoshoz fog csatlakozni. 

Végül az intézeti bányafőgeologus GESELL BÁNDOR bá nyatanácsos, Felső - 
bányától keletre a Sujorbánya táján kezdi meg munkáját s ezután áttér a 
kapnikbányai területre, 

Kelt Budapesten, 1892 május 25-én. 


SL PPLEMENT 


ENTHALTEND DIE 


AUSZÜGB ÜND ÜBERSETZUNGEN 


DER IM 


1 HA lére 6 BAT MI KELET TRE 


MITGETHEILTEN 


970, HEFT, 


XXII. BAND. Air ortona 1992 MAI JUNI 


KESTSITZÜNG DER UNGAR  GEOLOGISUHEN GESELLSŰHAFT 
VOM 6. APRIL 1892 ZUR FEIER DES 70. GEBURTSTAGES 
IHRES PRÁSIDENTEN PROF. DE J. v. SZABÓ." 


Nachdem der Vorsitzende J. Böckn die zahlreich erschienenen Mitelieder 
begrüsste, ersuchte er die Herren Dr. J. KRENNER, L. PETRIK und L. v. Rorn, 
den gefeierten Prüses in unsere Mitte zu berufen. Prof. v. SzaBó wurde bei 
seinem Erscheinen mit lebhaften Éljen, empfangen, worauf Vicepráses 
J. Böckn an ihn eine lüngere, warm gehaltene Ansprache riechtete, in 
welcher er den Gelehrten und den Menschen gleich würdigte. 

Prof. v. SzaBó dankte mit wenigen aber herzlichen Worten für die 
Ovation, wobei er den Wunsch aussprach, noch in dem Alter seiner ihn 
feilernden Fachgenossen sein zu können, um noch lange und viel arbeiten 
zu können. 


Nachdem der Secretár die eingelaufenen Begrüssungssehreiben verlas, 
folgten die Festvortráge, deren erster den Titel führte : . 


X Indem es den" Mitgliedern unseres Ausschusses zur Kenntniss gelangte, 
dass unser hochverehrter und verdienstvoller Prüses am 14. Mürz 1..J. die siebzigste 
Jahreswende seiner Geburt feiert, beschlossen sie, bei dieser Gelegenheit auf ausser- 
gewölmnliche Weise ihrer Verehrung und Hochachtung Ausdrück" zu geben. Nach- 
dem eine aus dem Viceprüses J. BöckH, dem Ehrenmiteliede A. v. SEMSEY und dem 
e. Secretár Dr. M. SraúB bestehende Deputation dem Jubilar am 13. Miürz die 
Gratulation des Ausschusses verdolmetsehte und dieselbe auch in einer kalligraphiseh 
ausgeführten Adresse niederlegte, ersuchte sie den Jubilar zu gestatten, dass aus 
diesem freudigen Anlasse die am 6. April abzuhaltende Vortragssitzung auf allge- 
meinen Wunsch zu einer Festsitzung umgestaltet werde. Prof. v. SzaBó gewührte 
gütigst unser Ansuchen ; üusserte aber dabei den entschiedenen Wunsch, dass. diese 
.Feier nur innerhalb umserer Gesellschaft abgehalten werde. Diesen Wunsch ehrend, 
unterliessen wir es, die zahlreichen Freunde und Verehrer unseres geehrten Prüses 
im In- und Auslande von der beabsichtigten Ovation im voraus zu verstándigen, 
Trotzdem trafen zahlreiche Gratulationssechreiben und Telegramme ein. Man s. S. 
161—163 (113—115) d. magy. Textes.) § 

[49] , 125 


158 D: F. SCHAFARZIK : 


JOSEF v. SZABÓ UND DIE UNGARISCHE GEOLOGTE." 


Vox 


Dr. FR. SCHAFARZIK. 


Der Vortragende erinnerte daran, dass die wissenschaftliche Thátigkezt 
v. SzaBós in enger Verbindung mit der Entwickelung der geologischen 
Forschung in Ungarn stehe und die Zahl von dritthalb Hundert Arbeiten, 
mit denen v. SzaABó die vaterlándisehe Litteratur bereicherte, beweist, wie sehr 
er bestrebt war, seinen Fachgenossen immerwüihrend von dem Mittheilung zu 
machen, womit er sich bescháftigte. 

Zum erstenmale trat er im Jahre 1845 auf der zu Pécs abgehaltenen 
Wanderversammlung der ungarischen Aerzte und Naturforscher mit einer 
das Hüttenwesen betreffenden Abhandlung auf, die so sehr den Beifall der 
Anwesenden erhielt, dass man an ihn, den 23-jáhrigen Bergakademiker, das 
Ansuchen stellte, seinen Vortrag vor dem Plenum zu wiederholen. Nach 
Beendigung seiner montanistisehen Studien hielt sich v. SzaBó bestándig in 
der Hauptstadt auf, in deren Umgebung er sich mit eingehenden geologi- 
schen Studien bescháftigte. Die Frucht derselben war die 1858 erschienene 
geologisehe Karte der Umgegend von Budapest, mit der er einen Preis der 
ung. wissenschaftlichen Akademie errang. Dieses sein erstes Verdienst um 
die Hauptstadt vermehrte er im Laufe der Jahre durch neue, besonders in 
seiner Bigenschaft als Mitglied der Municipalvertretung und ist es vorzüg- 
lich die Frage der Wasserversorgung, die v. SzaBó einem gründlichen $Stu- 
dium unterzog. 

Aber noch vor Erscheinen der erwáhnten geologisehen Karte war 
v. SzaBó als Geologe thátig. Schon 1852 untersuchte er vom geologisehen 
Gesichtspunkte aus im Vereine mit anderen Fachgenossen die Herrschaften 
von Ipolypásztó und Véghles, die das Higenthum des hohen Protectors 
unserer (resellschaft, Herzog PAuL ESZTERHÁZY s bildeten. Von da an begegnen 
wir nun seinem Namen immer hüufiger im Organ (Munkálatok) unserer da- 
mals noch jungen Gesellschaft. 1859 schloss er sich als Volontár den Geologen 
der Wiener k. k. geologisehen Reichsanstalt an und führte in dieser Bigen- 
schaft die geologische Uebersichtskarte des unteren Theiles des Comitates 
Nógrád aus ; ihm sind ferner die ersten geologisch-agronomischen Aufnahmen, 
die erst jetzt in den ümtliehen Wirkungskreis der kel. ung. geologisehen 
Anstalt einbezogen wurden, zu verdanken. 

Unter vielem Anderen wollen wir noch seine von der Tokaj-Hegyalja 
und vom Comitate Heves-Szolnok angefertigten geologischen Karten hervor- 


- Hier nur im Auszuge mitgetheilt. 
(50] 


SZABÓ UND DIE UNGARISCHE GEOLOGIE. 189 


heben und seiner schon damals begonnenen petrographischen Studien 
gedenken. 

Als in den sechziger Jahren VOGELSANG und ZIRKEL die mikroskopische 
Untersuchung der Gesteine begründeten, war v. Szabó einer der Ersten, 
der die neue und vielversprechende Bahn mit vollem KEifer betrat und dieses 
vorzugliche wissenschaftliche Hilfsmittel bei seinem Lieblingsstudium, nám- 
leh der Untersuchung der Trachyte mit eminentem Erfolge verwendete. 
Das Material hiezu lieferte ihm unser Vaterland in reichster Fülle und um 
auch genügendes Vergleichsmaterial zu erlangen, bereiste er die Huganeen, 
zweimal Serbien, hierauf Santorin und Milo. 

v. SzaBó erkannte bald die wichtige Rolle, die den Feldspathen in der 
Zusammensetzung der trachytischen Gesteine zufiel und er gewann die 
Ueberzeugung, dass dieselben mit den úübrigen Mineral-Gemengtheilen in 
einem bestimmten gesetzmássigen Verháltnisse stehen műssen. Es war 
nun v. SzaBós eifrigstes Bemühen, zur Begründung dieser These die rich- 
tige Untersuchungsmethode zu firiden. Den ersten Fingerzeig hiezu gaben 
ihm BUNSENs cFlammenreactionenv, in welcher Arbeit BuNsENx hinwies, 
dass sich durch die Flammenreactionen im Wege der Vergleichung die eim- 
zelnen Feldspathe von einander unterscheiden liessen. v. SzaBó ging aber 
weiter, indem er nicht blos den Grad der Sehmelzbarkeit und den Gehalt an 
Kalium und Natrium bestimmte, sondern als Endresultat die sichere Er- 
kennung der betretfenden Feldspathart erzielte. Auf diese Weise gelang es 
ihm bereits 1873 sein eTrachytsystemv aufzustellen, in welchem er die 
Trachyte zunáchst nach ihrem Ouarzgehalte in zwei grosse Gruppen theilte, 
welche dann nach der Beschatfenheit der Feldspathe in weitere Unterabthei- 
hungen zerfielen. Spáter modificirte v. SzaBó dieses sein System, insofern er 
in demselben der Mineralassociation, hauptsáchlich aber den farbigen Ge- 
mengtheilen die leitende Rolle zuerkannte. Dieses letztere stand mit dem 
früheren durchaus nicht im Gegensatze, vielmehr ist die Harmonie beider 
Systeme leicht zu erkennen; es wurde nur die Zahl der Untergruppen eine 
kleinere,die praktische Anwendung des Systems bei kartographischen Auf- 
nahmen dagegen wesentlich vereinfacht. : 

In allen seinen ferneren Publicationen versuchte nun v. Szasó die 
Richtigkeit seines Systemes zu prüfen und erzielte damit seinen sechőnsten 
Erfolg gewiss in seinem im Vorjahre von der ung. wiss. Akademie heraus- 
gegebenen grossen Werke: Selmecz környékének geologiai leirása. (Die 
geologische Beschreibung der Umgebung von Selmecz.) " 

v. SzaBó hütete sich aber bei der Entwickelung seines Systemes vor 
Einseitigkeit, indem er die eruptiven Gebilde nicht bloss mit mineralo- 
gischem Interesse betrachtete, sondern als Geologe in ihnen Glieder im 


X Man vgl. den folgenden Vortrag B. v. INKEY 8. 


[51] é 13: 


190 B. v. INKEY : 


Baue unserer Erdkruste erblickte ; und namentlich seinen geologisehen Stu- 
dien haben wir jenen wichtigen Lehrsatz zu verdanken, demzufolge der 
GCyelus der Trachyteruptionen in Ungarn wáhrend der alten Tertiürzeit mit 
den sauersten Gliedern, den Orthoklastrachyten den Anfang machte und 
mit den süureármsten Pyroxen-Andesit-Ausbrüchen in der sarmatischen 
Zeit sein Ende erreichte. 

Wir unterlassen es hier, die zahlreichen Publicationen v. SZABÓ, 
die sich auf alle Zweige-:der von ihm vertretenen Wissenschatt erstrecken, 
namentlich anzuführen. Wir wollen unter anderem nur erwühnen, dass er 
der erste Autor des Urvölgyit (Herrengrundit) ist. Unsere Pflieht aber ist es 
mit besonderem Nachdrucke jene Verdienste hervorzuheben, die er sich be- 
sonders um die Verbreitung der geologischen Wissenschaft in seinem Va- 
terlande erworben hat. Schon am Beginne seiner Professoren-Lautbahn war 
er bestrebt seinen Schülern das Studium der Mineralogie durch Herausgabe 
von Lehrbüchern zu erleichtern. Seine 1861 erschienene Mineralogie erreicht 
jetzt bereits ihre vierle erweiterte Auflage; eine in unseren Verbáltnissen 
ganz aussergewöhnliche Erscheinung. 1883 ersehien sein Handbuch der 
Geologie und ebenso verdankt ihm auch die Litteratur der mittleren und 
unteren Schulstufe manch vorzügliehes Büchlein. 

v. SzaBó, der bereits seit vierzig Jahren als Professor wirkt, hat wah- 
rend dieser Zeit sowohl durch ausserordentliche Vermehrung der wissen- 
schaftlichen Sammlungen, als auch durch Schaffung eines Lehrstuhles fúr 
Krystallographie sein Institut auf eine derartige Höőhe gebracht, dass das- 
selbe heute bereits den bestausgerüstetsten üáhnlichen Anstalten des Conti- 
nentes beigezáhlt werden kann." 

Der Vortragende schloss hierauf mit dem innigen Wunsche, dass 
v. SzaBó im Besitze von noch ungeschwáchten körperlichen und geistigen 
Kráften seinem Vaterlande und der Wissenschaft auch in Zukunft noch 
viele Jahre hindurch erspriessliche Diénste leisten möge. 


SZABÓS WERK ÜBER SELMECZ?" 
Von 


B. v. ÍNKEY. 


Die a Geologisehe Beschreibung der Umgegend von Selmeczi — so 
lautet einfach der Titel eines umfangreichen Werkes, welches vor einem 
Jahre erschien. Wer den Verfasser, Prof. Dr. Jospr v. SzaBó, und seine bishe- 


: Man vel. J. SzaBó: Die hundertjührige Geschichte und der gegenwürtige 
Zustand des mineralogisehen Institutes der Universitüt zu Budapest. Földtani Köz- 
löny XIX. Bd. pag. 460—464. 

rr Man vel. auch Földtani Közlöny, Bd. XXI. pag. 151—153. 


[52] 


SZABÓ S WERK ÜBER SELMECZ. 191 


rige Thátigkeit nicht kennt, mag unter diesem Titel eine jener detaillirten 
geologisehen und etwa montanistischen Beschreibungen erwarten, wie deren 
unsere Litteratur schon mehrere aufweist. Für uns jedoch, die wir v. SZABÓ "s 
Wirken und Schaffen aus der Nühe beobachtet haben, war das Erscheinen 
dieses grossen Werkes ein lüngst erwartetes und ersehntes Ereigniss, denn 
in ihm hofften wir die Resultate seiner früheren Untersuchungen sámmtlich 
vereinigt und seine bisher nur bruchstücksweise mitgetheilten Ansichten 
systematisch  dargestellt zu finden. Diese Hoffnung ward auch nicht 
getüuscht. Wenn wir nun aber mit dem Studium dieses bedeutenden Werkes 
besehüftigt, mehr als ein Jahr zögerten, unsere Ansicht daruber zu áussern, 
so mag uns die Reichhaltigkeit des Werkes, welche ein rasches Durch- 
Iliegen und vorséhnelles Aburtheilen verbietet, zur Entschuldigung dienen. 
Jetzt aber, nachdem ich mich mit dem Inhalte dieses Werkes völlig vertraut 
gemacht habe, darf ich mir wohl anmassen, dessen Bedeutung hier zu 
erörtern, und es gereicht mir zur besonderen Freude, dies bei der heutigen 
freudigen Veranlassung thun zu dürfen, umsomehr, als der Kreis, in wel- 
chem ich die Ehre habe, die geologische Beschreibung von Selmecz ihrem 
wissenschaftlichen Werthe nach vorzuführen, am meisten geeignet ist, die 
etwaigen Mángel meiner Darstellung zu ergánzen und das Gute und Wahre 
darin als den Ausdruck unserer gemeinsamen Bewunderung und Verehrung 
für den anwesenden Verfasser hinzunehmen. 

Die geologiscehe Beschreibung der Umgegend von Selraecz ist die rei- 
feste Frucht einer vieljáhrigen wissenschaftlichen Thátigkeit, gleichsam die 
Krone eines ganzes Lebens. Lange hielt sich der Verfasser, der doch die 
vulkanischen Erscheinungen der kaenozoischen Aera zu seinem Lieblings- 
studium erkoren hatte, fern von Selmecz, dieser Wiege seiner wissenschaft- 
lichen Laufbahn. Zuerst suchte er andere Vulkangebiete in Ungarn auf, 
wie die Mátra, das Gebirge von Tokaj, die Trachytgruppe an der Donan u. 
a. ; dann bereiste er Serbien, die Türkei, die griechischen Inselvulkane, die 
klassischen Feuerberge Italiens, der Auvergne u. s. w. Vorher auch studierte 
er im Laboratorium die verschiedenen vulkanischen Gesteine mit Hilfe aller 
Daten der Weltlitteratur und aller Hilfsmittel der sich rasch entwickelnden 
Petrographie. Er selbst schuf sich neue Methoden -zur genaueren Gesteins- 
bestimmung und gelangte von Stufe zu Stufe zu immer klarerer Hinsicht 
des Gegenstandes, so dass er seine Ansichten schon befestigt und zu 
einem System ausgearbeitet hatte, ehe er sie an den Gebirgen von Sel- 
mecz erprobte. So trat er denn völlig ausgerüstet an das Studium dieser 
Gegend heran. 

Warum aber diese lange Zögerung, wo doch Selmecz von jeher ein 
Hauptaugenmerk aller fremden Geologen, die unser Land besuchten, bildete 
und auch, schon als Sitz eines bedeutenden Bergbaues, die einheimischen 
Krafte oft bescháftigte ? 


192 B. v. INKEY: 


In der geologischen Beschaffenheit der Gegend von Selmecz liegt der 
Grund von SzaBós Vorgehen und das Resultat seines Werkes rechtfertigt 
am besten den von ihm gewahlten Weg. Diese Gegend ist zwar ein aus- 
gezeichneter Schauplatz der tertiáren vulkanischen Thátigkeit, zugleich aber 
auch ein Zeuge der zerstörenden Einwirkung der Zeit. Von den ungeheue- 
ren Gebüuden, welche die vulkanische Kraft in der Tertiárzeit dort aufgeführt 
hat, sind nur mehr die Grundmauern vorhanden und durch die Erosion 
blossgelegt. Freilich ist dadurch die innere Structur dieser Bildungen besser 
aufgeschlossen als auf den Vulkanen der Neuzeit, zugleich aber erscheinen 
die Gesteine von Selmecz mit einem ülteren Aussehen, das nicht ihrem 
wahren Alter, sondern ihrer Entstehungstiefe entspricht, so dass das ter- 
tiáre Alter der Selmeczer Trachyte erst spát erkannt worden ist. Die übri- 
gen Trachytgebiete Ungarns zeigen in der Regel einen jüngeren Charakter 
und sind weniger tief abgetragen, mit Ausnahme vielleieht der Banater 
Gebiete, wo die Erosion noch tiefer eingeschnitten hat. Von solchen tiefsten 
Narben der Erdkruste bis zu den jüngsten Ausbrüchen giebt es eine ganze 
Reihe von Zwischengliedern. Wer aber die Grundmauern einer Ruine genau 
begreifen will, thut gut, sich zuerst den Anblicek unversehrter oder wenig 
beschádigter áhnlicher Gebáude zu verschatfen. Wer die spárlichen Reste 
von Aguincum studirt, besehe sich zuerst die wohlerhaltenen Arenen von 
Verona und Rom. 

50 machte sich also der Verfasser, mit zahlreichen Vorstudien und 

Erfahrungen ausgerüstet, an die Untersuchung dieser Gegend, eine Arbeit 
die beinahe 14 Jahre (1877—1890) in Anspruch nahm. Für die geologisehe 
Detailaufnahme wurde eine eigene topographische Grundlage (im Mass- 
.stabe 1 : 14.400) geschaffen, und diese Aufnahme, an der sich ausser dem 
Verfasser noch zwei Montangeologen betheiligten, ist in Hinsicht auf 
Genauigkeit und Detailliruang in Ungarn. ein bisher unerreichtes Muster. 
Der ausgedehnte Bergbau gestattete überdies die Aufnahme grossartiger 
Profile. S0 langwierig und mühsam diese ganze Arbeit war, so vorzüglich 
war auch ihr Ergebniss. 

Es kann hier nicht meine Aufgabe sein, die geologisehe Schilderung 
der Gegend von Selmecz, ala Auszug aus dem ersten Theile des Werkes zu 
bringen. Ist es doch auch nicht das speciell auf Selmecz giltige Ergebniss 
der Arbeit, worauf ich hier eingehen möchte, sondern der allgemeine Fort- 
sechritt auf dem Gebiete der Vulkanologie und der bleibende Gewinn der 
Wissenschaft, den uns dieses Werk sichert. 

Man könnte diese Bedeutung schon durch folgenden Zusatz zum Titel 
des Werkes ausdrücken: cNatürliches System der Trachytfamilie — oder 
auch des tertiáren Vulkanismus überhaupt — im Anschluss an die Geolo- 
gie von Selmecz.) 

In der That liegt in der Begründung dieses Systemes das Hauptver- 

(54) 


SZABÓ S WERK ÜBER SELMECZ. 193 


dienst der ganzen Arbeit. Die Ansichten, welche durcn vorhergegangene 
Arbeiten des Verfassers allmalig entwickelt wurden, haben auf dem Gebiete 
von Selmecz ihre feste Begründung gefunden; die Charakterisirung und 
Eintheilung der Gesteine, ihre Modificationen und ihr gegenseitiges Ver- 
háltniss ist hier ganz und voll dargelegt worden. Das System wurde voll- 
stündig ausgebaut, und da seine Grundzüge auch für andere vulkanische 
Gegenden Ungarns und des Auslandes ihre Giltigkeit bewahren, kann man 
es mit Recht ein natuürliches System nennen. 

Von diesem, bei uns ja sehon mehrfach bekannt gemachtem Systeme 
kann ich hier nur die Hauptmomente hervorheben. 

Die vulkanische Thátigkeit der kaenozoisehen Aera bildet in Ungarn 
einen abgeschlossenen Cyelus. Zur Zeit des Unteroligocán begann derselbe 
mit Ausbrüchen von Orthoklas führenden Trachyten, die stellenweise aber 
bis ins untere Mediterran hinaufreichen. Hierauft folgte in verschiedenen 
Abschnitten der mediterranen Hpoche der Ausbruch von Trachyten mit 
Natrium- und Calcium-reicheren Plagioklasen, die im allgemeinen als Bio- 
tit Andesin- Labradorit- Trachyte bezeichnet werden. Mit Abschluss der Medi- 
terranepoche, zur Zeit der sarmatischen und pontischen Stufen fanden mas- 
senhafte Ausbrüche von Pyroxenandesiten statt, deren WFeldspathe den 
basischesten Gliedern der Reihe (Anorthit-Bytownit) angehoren. Als letz- 
tes Nachspiel am Ende der pontisehen Zeit brachen an vielen Orten 
Basalte hervor. 

Im dieser Ausbruchsreihe lassen sich interessante Stufenfolgen unter- 
scheiden. 

Die ersten Glieder des Eruptionseyelus sind die kieselsgurereichsten, 
das folgende Glied ist schon ármer daran und in den Basalten sind wir bei 
den basisehesten Gesteinen der heihe angelangt. Die durchschuittliche 
Dichtigkeit nimmt hingegen von den Orthoklastrachyten bis zu den Basalten 
constant zu (2,5—3). 

Die Gesteine der ersten Ausbrúche zeichnen sich durch ihren Kalium- 
gehalt aus ; für das zwcite Glied ist das Vorherrsehen von Natrium bezeich- 
nend ; fúr das dritte ist es das Calcium und für die Basalte, bei denen der 
Feldspath schon in den Hintergrund tritt, ist das Vorherrschen von Magne- 
sium und Ferrum bezeichnend. 

Der Typus der Gesteine wird indessen nicht nur durch ihre allgemeine 
chemische Constitution und auch nicht durch die Feldspathart allein 
bestimmt, sondern ist in der Constanz der Mineralassociation zu suchen. 
Von diesem Standpunkt ausgehend fand v. SzaABó, dass das constante Auf- 
treten des Biotites in der Mineralassociation nur bei der ersten Hülfte der 
Eruptivreihe stattfindet, dass also dieses Mineral nur mit Orthoklas- oder 
Natriumplagioklasen zusammen vorkommt; die Trachyte mit basischeren 
VFeldspathen werden durch das Auftreten von Pyroxenen (besonders von 

Földtani Közlöny XXII. köt. 1892. (55. r 13 


e 


194 B. v. INKEY: 


Hypersthen) charakterisirt, die Basalte hingegen durch Olivin. Freie Kiesel- 
süure in Form von ()uarz zeigt sich nur in den álteren sauren Trachyten, 
aber auch hier ist das Auttreten des (uarzes nicht so constant, dass man es 
als Haupteintheilungsgrund benützen könnte. 

Auch die Grundmasse zeigt eine gewisse Gradation an, indem sie in 
der Reihe von den ültesten zu den jüngsten Ausbrüchen an Bedeutung 
immer mehr gewinnt. Der Verfasser constatirte, dass die Grundmasse mei- 
stens leichter schmelzbar ist als die ausgeschiedenen Krystalle ; eine Beob- 
achtung, die für die Physik der Vulkanausbrúche von grosser Bedeu- 
tung ist. 

Gleicbzeitig mit allen diesen chemischen und petrographischen Fac- 
toren wechselt auch der üáussere Habitus der Gesteine im GCyeclus der Aus- 
brüche. Der Trachytismus, welcher in einer gewissen Rauhheit des Gesteines, 
im porphyrisch-fleckigen Aussehen und der hellen Farbe liegt, ist zwar 
besonders den normalen Biotit-Orthoklastrachyten eigen, trifít aber sehr 
oft auch bei Plagioklas führenden Trachyten zu, was früher zu háufigen 
Verwechslungen führte. Der andesitische Habitus ist bei den Plagioklas- 
trachyten im allgemeinen sehr verbreitet, besonders aber bei den pyroxen- 
führenden Gliedern derselben, so dass man den Namen Andesit eigentlieh 
nur für diese rcserviren sollte. Manche . Pyroxentrachyte náhern sich aber 
dem. basaltischen Habitus so sehr, dass sie früher háufig damit verwechselt 
wurden. 

Es giebt aber noch andere Varietáten der áusseren Erscheinung, welche 
nach v. SzaBójs Untersuchungen nicht ursprüngliche KEigenschaften der 
Gesteine, sondern Folgen von spüáteren Umwandlungen sind. Darunter ist 
besonders die grünsteinartige und die rhyolitartige Modification zu verste- 
hen. Es ist das Verdienst v. SzaBó"s, das Wesen der Grünsteinmodification 
richtig erfasst und die verschiedenen Grünsteine anf ihre ursprüngliehen 
Typen reducirt zu haben. Dasselbe: gilt für die Rhyolithe, welche v. SzABó 
ebenfalls für nachtráglieh verwandelte Trachyte erklárt. 

Die drei Haupttypen von Trachyt nebst dem Basalt als vierten Typus 
bilden die Grundpfeiler des Systemes. Wenn man nun diese Grundbegritfe 
mit den beiden erwáhnten Modificationen combinirt; wenn man ferner 
innerhalb der Mineralassociationen der einzelnen Typen auch die Feld- 
spathe und die Pyroxene náher unterscheidet ; wenn man die accessorischen 
und untergeordneten Minerale, die Texturvarietáten, die Beschaffenheit der 
Grundmasse und der Glasbasis einzeln in Betracbt zieht; wenn man end- 
licb auf die Erscheinung der Typenmischung und der preexistirenden 
Minerale Rücksiecht nimmt, dann entwickelt sich das System zu so mannig- 
facher Gliederung, dass darin sümmtliche kaenozoischen Eruptivgesteine 
Ungarns zwanglos eingefügt werden können. 

Durch die Ausarbeitung dieser Classification hat v. Szasó der ungari- 

[56] 


SZABÓ S WERK ÜBER SELMECZ. 195 


schen geologischen Forschung einen grossen Dienst geleistet, desscn Wir- 
kung sich schon seit Jahren bemerkbar macht. Aber auch für den Fort- 
sehritt der Vulkanologie im allgemeinen ist dicses System, welches aut 
Beobachtung der Natur begründet ist, von hoher Bedeutung. v. Szasó betrach- 
tet im Gestein niemals den concreten Stoff allein, der sich im Laboratorium 
bestimmen ünd benennen löásst, sondern nimmt immer auf die geologisché 
holle der ganzen Gesteinsmasse Rücksicht und zieht aus der Beobachtung 
der relativen Gesteinsverháltnisse den Schluss auf dessen Genesis. Er setzt 
gleichsam jede Mineralassociation, die er mit Hilfe des Mikroskopcs und 
der Chemie constatit hat, in der Natur auf die Probe, indem er ihre Alters- 
und Raumverháltnisse prüft, ihre Umwandlungen verfolgt, und erst nach 
solcher allseitiger Prüfung fasst er zusammen, was der Entstehung nach 
zusammengehört. Dieses Vorgehen entspricht der eigentlichen A ufgabe der 
Gesteinsforschung und deshalb dürfen wirihr Resultat als ein natürliches 
System bezeichnen. 

Auf diesem Wege gelang es v. Szasó auch, manche irrige Ansicht aus 
der Gesteinslehre zu entfernen und die Nomenclatur derselben theilweise 
zu reformiren. In Ungarn dominirten lange Zeit die von der Wiener Schule 
begründeten  Bezeichnungen, die sich ihrerseits zum grossen Theil aut 
v. RICHTHOFEN"s Anschauungen stützten. v. SzaBó hat auch diesen gegenüber 
manche neue Ansicht zur Geltung gebracht. Er hat z. B. den Umfang der 
Begriffe Trachyt und Andesit anders begránzt als es bisher aufgrund álterer 
petrographischer Untersuchungsmethoden geschehen war, indem er auch 
manchen nur Plagi oklase tührenden Gesteinen den echten Trachytismus zuer- 
kannte; er hat die Grünsteine als nachtrüglich modificirte Gesteine nach- 
gewiesen und dadurch die Selbstündigkeit von v. RICHTHOrEx"s Propylit 
widerlegt; er hat den Zusammenhang der hhyolithe mit den normalen 
Typen bewiesen und ist. damit ebenfalls v. RICHTHOFEN entgegengetreten, 
der in den Rhyolithen stets die letzten Eruptionsproducte sah. Endlich hat 
v. SzaBó dadureh, dass er seine Trachyttypen durch die leicht erkennbaren 
Gemengtheile charakterisirt und danach benennt, die Autnahmsarbeit der 
Geologen wesentlich erleichtert. j 

Das vorliegende Werk geht aber noch über die hier erwáhnten geolo- 
gischen Beobachtungen hinaus, denn es werden darin die Grunde der Erschei- 
nungen gesucht und das System durch Erklárung der genetischen Verhált- 
nisse beleuchtet. 

Vor allem fügt der Verfasser die von ihm aufgestellten Gesteinstypen 
in den Rahmen jener geophysischen Auffassung ein, wonach in den Tiefen 
der vulkanischen Becken die specifisch leichteren Stoffe die höhere Region 
einnehmen und daher zuerst zur Eruption gelangen, die dichtern hingegen 
zuletzt an die Oberfláche gelangen. 


196 Dr J, PETHŐ : 


CUCULLZHA SZABÓL 


HINE NEUE MUSCHELART AUS DEN HYPERSENONEN SCHICH- 
TEN DES PÉTERVÁRADER GHBIRGES. 


Von 


Dr. J. PErHő. 


Bei der Thalfahrt auf der unteren Donau beobachten wir, wie unter- 
halb von Vukovár die recbhtsuferige, hügelige Gegend sich allmálig zu heben 
beginnt; wáhrend in der Náhe von (/jlal (dem heutigen Illok) wir uns gegen- 
über schon eine plotzlich emporstrebende Uferseite sehen. Hier beginnt die 
Hauptmasse des Pétervárader (Gebirges, die sich bis Karlovicz (Karlócza) und 
noch darüber hinaus erstreckt, immer entlang dem Donauufer, und obwohl 
ihre Hóhe und Breite allmálig abnimmt, streicht sie dennoch bis Zalánkemény, 
wo sie sich in die zwischen der Donau und Save liegende Ebene verflacht. Am 
rechten Ufer führt dieser Gebirgszug den vulgáren Namen bfrusca (rora ; 
am linken Ufer benennt ihn die magyarische Bevölkerung das Szerémer 
(rebirge. 

Seine Grundmasse bilden krystallinische Schiefer, sogenannte Pinyllite 
und Thonschiefer, in welche in langen Zügen krystallinische, echte Marmor- 
kalke eingelagert sind. Diesen alten inneren Kern umgeben ringformig die 
Gebilde der Kreide und des Tertiár (aguitanische, mediterrane, sarmatische 
und pontische Schichten) und an einigen Punkten durchbrechen Trachyt- 
vulkane die ülteren Bildungen. Füge ich dem noch die stark verbreiteten 
Serpentinbildungen hinzu, die zwischen den Kreideschichten vorkommen, 
ferner die in der Umgebung von Vrdnik, Kamenicz und Rakovácz anstehen- 
den Kohlenflötze (Sotzkaer Schichten) und die bei Ledincze aufgeschlosse- 
nen Bleierze, so habe ich die hauptsáchliehsten geologisehen Elemente des 
Gebirges erwáhnt. 

Es ist in erster heihe das Verdienst unseres geehrten Mitgliedes, Prof. 
Dr. A. Kocn, der auf Anregung seines heute von uns gefeierten Lehrers zu- 
erst die Gegend des seiner Cemente wegen schon lángst bekannten Beocsin 
und spüáterhin die von ihm entdeckten Kreideablagerungen einem ein- 
gehenden Studium unterzog. Kocn brachte aus den Schichten von (serevil: 
eine prachtvolle Fauna heim, welche TH. FucHs und A. KocH auf grund vor- 
láufiger  Bestimmung als der Fauna der Gosauformation nahe stehend 
bezeichneten. Zum Abschluss meiner Studien angelangt kann ich nun mit- 
theilen, dass diese Fauna eine celle, typische, obereretaceisehe ist, die 

r58] 


CUGCULLABA SZABÓI SP. N. 197 


mit der Fauna des Gosauthales nicht übereinstimmt; sondern eine der 
jüngsten Kreideperiode angehörige, noch jünger als die der Gosau Schich- 
ten ist. An einigen ihrer Arten zeigt sich schon deutlich der Charakterzug 
der alttertiáren Faunen ; aber dabei ist die Arten- und Individuenzahl der 
typischen Kreideversteinerüungen so überwiegend, dass man bezüglich des 
obercretaceischen Alters der ganzen Fauna nicht in Zweifel kommen kann ; 
dennoch überraseht es sehr, dass sie nicht nur von der Fauna des Gosau- 
thales, sondern überhaupt von der bis jetzt bekannten Kreidefauna Mit- 
teleuropas auffallend abweicht. BHinige Muscheln und Schnecken sind nur 
mit einigen Arten der in den französisehen Pyrenüen und im nörd- 
lichen Spanien entwickelten (rarümmien- Schichten übereinstimmend ; 
Hippurvites ( Pironaea ) polystylus PrRona war bis heute nur aus der Umge- 
gend von Udine bekannt; andere charakteristiscehe Arten waren wieder 
nur mit Formen der südindischen Utatúr-, Trichinopoly-, Arrialúr- und 
Ninyúr-Schichten zu identificiren und ist verháltnissmássig die Zahl jener 
Arten sehr gering, die mit den Formen der jüngsten obercretaceischen 
Schichten Europas übereinstimmen, oder überhaupt ubiguitáre wáren. 

Von den 165 Arten von Muscheln, Sehnecken, Ammoniten und 
Brachiopoden der Cserevitzer Schichten waren nur 95 Artlen d. i. 15 Pro- 
cent mit schon ülteren, bekannten Arten übereinstimmend; theils dem 
Genus, theils der Art nach, aber nur annáhernd konnte ich 48 Arten d. i. 
30 Procent bestimmen; die übrigen 92 Arlen d. i. 55 Procent sind durch- 
gehends newe Arten, welche vorwiegend den Charakter der typischen ober- 
cretaceischen, theils aber. der der unter- und mitteleocenen Formen wieder- 
spiegeln. 

Eine der schönsten Arten dieser Gruppe ist jene, welche ich heute zur 
Erinnerung des Festes unseres hochgeschützten Prüsidenten (ucullaea 
( Trigonoarca ) " Szabói benenne. 

CGucullaea ( Trigonoarca ) Szabói, Pethő, nov. sp. 


- CONRAD S Genus /rigonoarca (1862) acceptirt SrOLrczka (Cretaceous Pelecy- 
poda of Southern India. — Pal. Indica vol. III. pag. 337, 352—357 (1871]) als ein 
selbststündiges Genus und reiht in dasselbe alle jene Arten ein, deren Schloss- 
zühne nicht ganz mit denen der typischen (ucullara-Arten übereinstimmen, d. i. jene 
sind in grosser Anzahl vorhanden und so angeordnet, als wenn sie aus einem Mittel- 
punkte radiür auslaufen würden; sie bestehen daher nicht aus so langen und mit 
dem Schlossrande parallelen Leistehen, als wie die vorderen und hinteren Schloss- 
zühne der ganz typischen Cuculleen. ZITTEL (Handb. d. Palaeont. II. pag. 50) betrachtet 
Trigoncarca als ein Subgenus von Cucullara. Demzufolge habe anmeh ich diese 
Benennung zur Bezeichmnung der Untergruppe benützt. Jüngst aber behauptet P. FISCHER 
(Manuel de Conechyliológie, pag. 978), dass CownRaps Genus Trigonoarca zweifellos 
nichts anderes sei als ein Pectunculus. Nachdem ich die Publication CoNxRaps und seine 
Originalexemplare resp. Abbildungen nicht kenne, so verbleibe ich mit dem nöthigen 
Vorbehalte bei meiner bisherigen Bezeichnung. 

[59] 


1098 br J. PETHÓ : 


Die Diagnose vel. man auf S. 157 (109) und die Abbildungen auf 8. 
156 (108) des magyarischen Textes. 

1, la, 1b, ist die rechtsseitige Schale eines grossen Exemplares von aussen, 
von der Höhlung ünd von der Area aus betrachtet; in 1b, ist auch die links- 
seitige Klappe im Umriss angedeutet ; — 2, 2a, 2b, ist die rechtsseitige Klappe eines 
erossen etwas liüngliehen in übereinstimmender. Stellung mit voriger ; — 3. die links- 
seitige Klappe eines Exemplares von lüngstem Zusehmitte und der Sehlossrand dessel- 
ben. Sömmtliche Exemplare sind in natürlieher Grösse abgebildet. 


Beschreibung. Die Schale ist von mássiger Dicke, beide Klappen von 
esleicher Grösse oder nur sehr wenig von einander verschieden ; und ist in 
diesem Valle die rechte Klappe die kleinere, was aber kaum bemerkbar ist. 
Von der Seite betrachtet gleichen die Klappen einem gestreckten Trapez ; 
der Vorderrand ist abgerundet ; ihr Hinterrand eckig, schief abgestutzt, vom 
Wirbel bis zur unteren Ecke des Hinterrandes zieht sich bogenfőörmig nach 
innen zu biegend ein seharfer Kiel entlang, welcher am Hinterrande eine 
ziemlieh breite herzfőrmige Area absondert. Die. Klappen sind bauchig 
und stark convex, nicht  gleichtheilig, indem der Wirbel sich stark 
nach vorne zieht, so ist der vordere Theil um vieles kürzer als der 
hintere. Im allgemeinen erreicht die Lánge der Klappen immer deren Höhe, 
aber das Verhültniss der beiden Maasse ándert sieh nach den Veründerungen 
der Form. Der Wirbel krummt sich, so dass sich an den geschlossenen 
Schalen die beiden Wirbel beinahe berühren. Am Grunde eines jeden Wir- 
bels liegt ein niederes und sehr schmales, ein wenig gestrecktes Bandfeld, 
in dessen Mitte ein stumpfspitziges und ausserordentlich niedriges Dreieck 
die einstige Stelle des Sehlossbandes bezeichnet. 

Die Ornamentik der Klappen besteht aus concentrisehen und radiüren 
Strahlen; erstere occupiren die ganze Klappe, sind um den Wirbel herum 
dichter und schárfer, gegen die Unterründer zu ein wenig versehwhommen. 
Die radiáren Linien entspringen aus der Basis des Wirbels und sind bloss am 
vorderen und hinteren Rande sichtbar; in die Mittelgegend der Klappe ziehen 
sie sich nicht hinein. Am Vorderrande entspringen 8—10 schüárfere Furchen 
aus der Basis des Wirbels und laufen bei geringer Neigung nach abwürts, er- 
reichen aber nicht die Grenze des Unterrandes ; ausserdem zeigen sich noch 
mehrere feine Furchen, aber gegen die Mittelgegend zu werden diese immer 
feiner und versehwinden endlich ganz. Am Hinterrande, respective am 
Rücken des Kieles sind ebenfalls 8—10, aber bedeutend schürfere Furchen 
als die des Vorderrandes zu sehen, innerhalb weleher sich feinere Rippchen 
ausbildeten ; nach vorne zu hören die Furchen plötzlich auf, nach hinten zu 
aber setzen sie sich, indem sie sich dabei verbreitern, fort, so dass die Area 
12—15 aus der Basis des Wirbels entspringende und sich nach innen zu 
wendende feine, hervorstehende Linien zieren. Die Area wird übrigens 
von einer störkeren Erhöhung in zwei Theile getheilt und in diesem Falle 

[60] 


CGÜCÜLLARA SZABÓI SP. N. 199 


sind die Theilstücke ein wenig concav. Die Theilungslinie ist manchmal 
versehwommen. 

Der Schlossrand ist bogenfőrmig und an seinem vorderen Theile fein 
abgerundet, am hinteren stumpfwinkelig, aber auch dessen spitzigste Partie 
ist abgerundet. Seine Schlossplatte ist in der Mitte horizontal, nach vorne 
und hinten bogenförmig ; die in der Mitte stehenden Záhne sind klein, dicht 
stehend und theils vertikal, respective hakig (die vorderen), theils schrág 
zurückgebogen (die hinteren); ihre Zahl betrügt 185—20; nach vorne und 
nach rückwárts sehliessen sich an diese kleinen Záhne noch 6, bezüglieh 7 
erössere immer mehr und mehr sich biegende, schráge und mit dem Schloss- 
rande beinahe oder gönzlich parallel stehende Záhne an. An den üusseren 
Zöhmen kann man es deutlich sehen, dass sie an ihren gegen die Lücken 
gewendeten Seiten feine Ouerfurchen haben. 

An der Innenfláche mancher Exemplare sieht man radiáre und faser- 
artige, hervorragende feine Linien. Von den Muskeleindrüecken ist der 
vordere kleiner, der hintere bedeutend grösser und haftet der hintere Schliess- 
muskel, wenigstens theilweise, an einer hervorstehenden, dünnen Platte, 
welche gerade dorthin sich erstreckt, wo am verkürzten Theile des Rücken- 
feldes die Theilungserhöhung sichtbar ist. Die Ránder sind ganz und 
scharf ; am vordersten und am hintersten Theile sehr dünn. 

Einige sehr kleine, kaum 10—13 mm lange Exemplare stimmen in 
allen ihren Charakteren so sehr mit den grossen überein, dass wir sie nur als 
die Jugendformen der letzteren betrachten können. Die Formvariationen 
zeigen sich auch schon an diesen deutlich. Bin mittelgrosses Exemplar 
(Höhe 19, Lánge 21 mm) reprásentirt den Uebergang von den kleinen zu 
den erőssen Individuen. 


Maasse. "ákezile ezé 
Hoóhe (grósste Höhe) .. ... 33 mm 328 mm 
Lánge (grösste Lánge) — -.. 4.7 ( 4.1 ( 
Dicke der einzelnen Klappen 18 ( 15 ( 
Hóhe (— 1) zur Lánge Vég 142 a 1,908 a 
Winkel der Wirbelkanten (bei- E é 
Ezybáa Ve egáo séta eto e és rá 1 US 1025 


Die. Maassverháltnisse sind ausserordentlich sehwankend ; ausser den 
hier mitgetheilten giebt es noch gestrecktere aber auch kürzere EKxemplare. 
Der Winkel der Wirbelkanten ist nur annáhernd bestimmbar; in unseren 
Angaben diente der hintere Kiel als der eine Schenkel des Winkels, und der 
über den Oberrand hervorspringende Theil des Wirbels als der andere Schen- 
kel. Unter Lünge verstehen wir die mit dem Schlossrande parallel gemessene 
grösste Lönge; unter Höhe die zwischen die Spitzen der Wirbel fallende 
Höhe. 

161 


900 Dr J. PETHŐ : 


Vergletehe u Bemerkungen. (meullaea Szabói gleieht unter sümmt- 
liehen FHormen der Kreideperiode am meisten der (mcullaea semisul- 
cala, dem Habitus nach beinahe vollstándig; aberin der Grösse der Schale, 
in ihrer Ornamentik und in der Anordnung der Schlosszühne zeigen sich 
wesentliche Abweichungen. 50 sind z. B. die grössten Exemplare der (ucul- 
laea somisulcata, MATHERON kaum oder nur halb so gross als die von (7. Sza- 
bói, aber die meisten Exemplare erreichen nicht einmal das Drittel, ja selbst 
das Viertel der Grösse der Exemplare unserer Art. Der vordere Theil der 
Klappen dieser ist sehr kurz und die Wirbel sehr nach vorne gerückt; 
wührend der entsprechende Theil von (7. semisulcala sich mehr vorstreckt, 
weshalb die Wirbel auch náher zur Mittelgegend rückten. 

Hinsichtlieh seiner Ornamentik unterscheidet sich unsere Art von der 
MATHERON s insoferne, als bei dieger am Vorderrande die Zahl der Furchen sehr 
gerine ist. Es sind ihrer höchstens 4—5 und auch diese beschrünken sich 
beinahe ganz auf den geneigten oberen Theil, so dass sie von der Seite aus 
betrachtet kaum sichtbar sind; bei (mcullaea Szabói sind diese Furchen 
zahlreicher (18—20): sie nehmen einen breiteren Raum ein und verfeinern 
sich wohl nach rückwárts, aber gewöhnlich erreichen sie die von der Spitze 
des Wirbels gezogene Vertikale. Ebenso ist dies der Fall am Hinterrande. An 
den Klappen der ( wcullaea Szabót gehen gewöhnlich 5—6 Furchen über 
den Kiel gegen die Mittelgegend, wáhrend dagegen an den Abbildungen MA- 
THERON "s die Furchen eben nur den Rücken des Kieles bedecken und dasselbe 
zeigt sich auch an den Exemplaren von Sct. Gilgen (Postanger) und des 
Gosauthales (Kdelbachgeraben). Ausserdem ist noch besonders zu bemerken, 
dass die Ornamentik von (weullaea Szabói verháltnissmássig viel feiner ist ; 
ihre Furchen sind sehmüler und die dazwisehen liegenden Linien verhült- 
nissmüssig weniger hervorstehend. 

Auch in der Lage und Anordnung der Schlosszáhne zeigt sich einige 
Abweichung; so erreichen z. B. die vorderen und hinteren Schlosszáhne von 
(7. semisulcala noch nicht die horizontale Lage, sondern biegen sich schrüg 
nach oben zu; die der (7. Szabói sind gegen die Mittelgegend zu hakig, 
die üusseren parallel mit dem Sehlossrand, ja die untersten neigen sich 
schon ein wenig nach unten zu. Aber diese letztere Bigenthümlichkeit ist 
keine ganz bestündige. 

Es erscheint als sehr wahrscheinlich, dass unsere Art eine nahe Ver- 
wandte der (7 semisulcala sei, aber auf grund der aufgezáhlten Abwei- 
chungen können wir den unvermittelten Zusammenhang nicht acceptiren. 
Ich hielt es daher für richtig und gerechtfertigt, unsere Art von der MATHE- 
RON s unter Hinweisung auf die Verwandtschaft abzutrennen. 

MATHERON besechrieb seine Art aus den Schichten von Uchaux unter 
dem Namen Arca semisulcata (Catal. méthod. et deser., pag. 163. Tab. X.X1, 
Fig. 5—6), aber ziemlich kurz und mangelhaft illustrirt. Picrer und CAMPICHE 

[62] 


CUCULLABA SZABOI SP. N. i 901 


(St. Croix, III, pag. 475) behaupten von ihr, dass sie in jene geschlossen 
klappige Gruppe des im weiteren Sinne genommenen Arca-Genus gehöre, 
bei welcher unter dem hinteren Sehliessmuskel an der Anheftungsstelle keine 
hervorstehende Platte ist. An den Exemplaren der Gosau-Schichten ist 
dagegen diese innere Platte deutlich erkennbar, 

Zirren beschrieb (Cucullaea semisulcata von zwei Fundorten der 
Gosau-Schichten, und bemerkt, dass die rechte Klappe von den radiáren 
Linien gánzlich bedeekt ist, wáhrend in der Mittelgegend der linken Klappe 
solche nicht vorkommen (Gosau-Bivalven, I., pag. 172. Tab. X. Fig. 6). 
Diesen ornamentalen Unterschied konnte ich an den mir zur Verfügung 
stehenden Exemplaren nicht constatiren. 

Ich halte es ferner für wahrscheinlich, dass (ucullaea bifasciculata, 
ZITTEL (L. c., pag. 173. Tab. X. Fig. 5), wenn nicht mit ihr identisch, nichts 
anderes, als die sehr gering abweichende Modification der vorigen Art ist. 
Unsere kleinen jungen Exemplare gleichen ihrem Habitus nach am meisten 
der (7. bifasciculata. j 

In den Umrissen der Form ist unserer Art Arca CGhiemiensis, 
GÜMBEL (Bayer. Alpengeb. I. pag. 571) sehr áhnlich ; aber diese ist eine sehr 
dünne, von feinen radiáren Linien ganz bedeckte Form ; ihre Schlosszihne 
sind zwar ganz von der Art wie bei (ucullaea, aber unter dem hinteren 
Scehliessmuskel ist, wie ich dies an Originalexemplaren (Siegsdorf) constatiien 
konnte, keine Spur der Anheftungsplatte. Mit dieser kann man unsere Art 
auf keinen Fall verwechseln. 

Was ZITTEL als Gucullaea (Ghiemtensis beschrieb (L. c. pag. 169. Tab. 
X) ist von der Art GÜMBEL S wesentliceh verschieden. Sieist von ausser- 
ordentlich veránderlichem Habitus, von viel gröberem Zuschnitte, dick- 
schalig, und náhert sich am eéhesten der (/ucullaea carinata (SoweRpy, Miner. 
Conchol. Tab. CCVII. Fig. 1), obwohl ich sie auch mit dieser nicht zu identi- 
ficiren vermag." 

Aus der Fauna der Gosauthaler Schichten ist auch (ucullaea crassite- 
sta, ZirrEL (L. c. pag. 171. Tab. X. Fig. 2) unserer Art áhnlich. Aber der Liga- 
menthof dieser ist sehr hoch; nur sehr wenige Arten haben im Verháltnisse 
zu ihrer Grösse einen so niederen und kleinen Ligamenthof als wie Cucullaea, 
Szabói. ZIrrEL s Art náhert sich aber schon infolge der Dicke der Schale und 
ihrer Schlosszáhne wegen dem Typus der (wcullaea subglabra, DORBIGNY, 
von welecher unsere Art schon der beiden erwáhnten Eigenthümlichkeiten 
wegen sehr bedeutend abweicht. 

Zahl der untersuchten Exemplare : Zwölf, von diesen sind fünf beinahe 


x Die oberwáhnte Oucullaea (antehac Ühtemtensis, ZITTEL, non GÜMBEL) aus dem 
Gosauthale ist gegenwürtig unter dem Namen Cuwucullaca Norica, ZITTEL in der Gosau- 
sammlung des palgeontologisehen Museums in München niedergelegt. 

Földtani Közlöny XXII. köt. 1892. (63, : 13a 


909 j. HALAVÁTS : 


vollstündig erhaltene rechts- und linksseitige Klappen und drei jugendliche 
Exemplare, welche von Prof. Kocn und mir gesammelt wurden und gegen- 
würtig in der Sammlung der königl. ung. geol. Anstalt zu Budapest auf- 
bewahrt werden. 

[undort : Cserevitz, glimmeriger, sehwarzer Thonmergel ; Prof. Kocrs 
Schichte Nr. 7. (Földtani Közlöny. III. Bd. 1873. pag. 115—116; VI. Bd. 
1876. pag. 21—23). " : 


DER ARTESISCHE BRUNNEN VON HERCZEGHALOM." 
Von 


Junius HALAVÁTS. 
(Mit einer Tafel). 


Am westlichen Rande des Pester Comitates in der Nühe der gleich- 
namigen Station der ungarischen Staatsbahn liegt der Meierhof Herczeg- 
halom, auf welchem in den Jahren 1877—1879 ein 251,7 m tiefes Bohr- 
loch der Wassergewinnung wegen gebohrt wurde, und welches uns 
zur Kenntniss der geologischen Verhültnisse der zwischen dem Budaer 
Gebirge und dem Vértes liegenden Hügelgegend sehr interessante Daten 
lieferte. 

Herczeghalom liegt 151,8 m hoch über dem Meeresspiegel und dies 
ist die Ursache, dass das Wasser des Bohrloches sich nicht über die Erd- 
oberfláche erheben kann, sondern 11 m unter derselben stehen bleibt. Die 
gelieferte Wassermenge ist aber so gross, dass sie allen an sie gestellten 
Anforderungen entspricht. 

Das geologische Profil des Bohrloches. Der Bohrer durehsetzte fol- 
gende Schichten (Man s. Tafel D). í 


Die Máehtigkeit 
der Schichte 


Von m an — 

0,00 m (17,80 m) Löss, welcher hier die allgemeine Decke bildet und 
dessen oberfláchliche Ausbreitung ebenfalls gross ist. 

17,80 m (21,54m) Schotteriger Sand. Der Sehotter besteht aus abgerun- 
deten (uarz- und Mergelstücken. Er enthált aber in 
allen Theilen organische Kinsechlüsse: Fragmente von 
Melanopsis, Neritina, Cerithium etec., welche aber so 
beschüdigt sind, dass sie eine genaue Bestimmung nicht 
zulassen. Dies und der Umstand, dass wir eine derartige 
Vergesellschaftung unter normalen: Umstinden nicht 
kennen, lásst der Annahme Raum, dass sie in dieses 
(Gerölle eingesehwemmt wurden. 


t Am dem am 2. Mürz 1892 gehaltenen Vortrage im Auszuge mitgetheilt. 
(64) 


BRÜUNNEN VON HERCZEGHALOM. 903 


39,34 m (78,95 m) Blauer und egrauer Thon miteinander abwechselnd 
Stellenweise ist er auch gelblich und dann auch sandig. 
Von 75,05 m an enthült er auch organische auf die 
pontische Zeit hinweisende Reste. Es sind dies : (Man s. 
S. 164 (116) des ung. Textes unter (1 )). 

118 32m (1,68 m) Bláulicher Sandstein. 

120,00 m (51,00 m) Dunkler und lichter blauer Thon in abwechselnden 
Lagen stellenweise mit Wossilien u. z. 

von 130—145 m an: Fischzáhne, Fischotolithen, 
ferner : 
(Man s. S. 164 (116) d. ung. Textes unter (2]). 
. von 152 m an : Ein Knocbenstückcechen ferner : 
(Man s. 8. 164 (116) d. ung. Textes unter [(3]). 
von 167—169 m an : Fischotolithen, ferner : 
(Man s. 5. 164 (116) d. ung. Textes unter (4]). Dieser 
Thon hat sich daher in der sarmatischen Zeit abgesetzt. 

171,00 m (26,92 m) Mehr oder weniger kiesiger, weisser und gelblicher 
Ouarzsand. Sein oberer Theil ist thonig. Bei 179,43 m 
liegt cine dünne, weisse Thonmergelschicht. Fossilien 
fanden sich vor 

ber i72829 ms 
(Man s. S. 165 (117) d. ung. Textes unter [5]. 
bei 179,43 m : 
(Man s. S. 165 (117) d. ung. Textes unter (61). 
bei 181,95 m: 
(Man s. 8. 165 (117) d. ung. Textes unter (7). 
bei 18284 m: 
(Man s. S. 165 (117) d. ung. Textes unter 18]. 
bei 18893 m : 
(Man s. S. 165 (117) d. ung. Textes unter (9]). 
bei 189,15 m: 
(Man s. 5. 165 (117) d. ung. Textes unter [107). 
bei 19047 m : 
(Man s. 8. 165 (117) d. ung. Textes unter (11)]). 
197,92m (2,62 m) Lichter Thonmergel, fossilienleer. 

200,54 m (26,59 m) Bald dunkler, bald lichter, mehr weniger schotteriger 
(uarzsand, der stellenweise etwas thonig ist mit Mergel- 
knollen und vielen Fragmenten von Molluskengehüusen, 
von welchen folgende erkennbar waren : 

(Man s. S. 165 (117) d. ung. Textes unter (12]). 
von 209—212 m: 
(Man s. S. 166 (118) d. ung. Textes unter (1837). 
HÉ S 19 


904 j. HALAVÁTS : 


von 213,60 m: 
(Man s. 8. 166 (118) d. ung. Textes unter (14). 
Diese Organismen zeigen an, dass der zwischen 171,00— 
227,13 m aufgeschlossene Sand in der mediterranen 
Zeit abgelagert wurde. 

227,13 m (24,27 m) Blauer, stellenweise mit gelben Schichten abwechseln- 
der Thon, welcher geschlemmt ausser Ouarzkörnern 
nichts anderes lieferte. Die organischen heste fehlen in 
ihm vollstándig, weshalb sich sein Alter nur der Wahr- 
scheinlichkeit nach als oberoligocánes annehmen lásst. 

Die Tiefe des Bohrloches betrágt 251,70 m. 

Scehlussfolgerungen: Die Umgebung von Herczeghalom wurde 1868 
von M. v. HANTKEN kartograpbisch (1 :144.000) aufgenommen und diese 
Karte ohne Erláuterung von der kel. ung. geol. Anstalt publizirt. Bine 
geologische Beschreibung der Gegend gab v. HANTKEN schon 1861 in den 
Publicationen der ung. wiss. Akademie." i 

Wir erfahren aus diesen Publicationen, dass zwischen dem Budaer 
Gebirge und dem Vértes eine Bucht des Neogenmeeres ist, in welcher die 
Ortschaften Bicske, Mány, Zsámbék, Perbál, Tinye, Uny, Jenő, Páty, Tor- 
bágy und Bia liegen. Am Rande der Bucht liegen die Bildungen der medi- 
terranen und sarmatischen Stufen auf der Oberfláche; in der Bucht selbst 
aber treffen wir Löss an, unterhalb welehem stellenweise an der Basis der 
tiefer einschneidenden Gráben der pontische Thon ansteht. 

Herczeghalom liegt beilüufig in der Mitte dieser Bucht und wir sehen 
auch in unserem Profile, dass die erste 17,8 m starke Schichte des Bohr- 
loches aus Löss besteht. 

Die unter dem Löss zunüchst liegende 21,54 m starke schotterige 
Sandschicht konnten wir, wie erwühnt, ihrer zu fragmentarischen organisehen 
Reste wegen chronologiseh nicht bestimmen; da wir aber wissen, dass 
weiter davon südlich, bei Ercsi zwischen dem Löss und den pontischen 
Schichten Schotter auftritt, in welchem Kklephas meridionalis gefunden 
wurde, so ist dieser Fund sehr verlockend, den fraglichen Schotter des 
Bohrloches mit jenem Schotter für eine gleichzeitige und folglich ober- 
pliocáne Ablagerung zu betrachten. v. HANTKEN (p. 254) erwáhnt auch 
von Perbál, dass stellenweise zwischen sandigem Thon und Löss eine 
Schotterschicht liege, in welchem viel Kalkgerölle vorkomme, aber bezüg- 
lich seines Alters üussert er sich nicht. Wir können diese Schicht der 
erwühnten Verhültnisse wegen ebenfalls zam ÖOberpliocán stellen. 

Bezüglich der dritten von uns in die pontische Zeit verlegten Stufe 


- Geologiai tanulmányok Buda és Tata között. — Mathem. és termttud. köz- 
lemények vonatkozólag a hazai viszonyokra. I. köt. 213. 1. 
[661 


BRUNNEN VON HERCZEGHALOM. 905 


erwühnen wir, dass nach der v. HANTKEN verfassten Beschreibung und 
Karte die pontischen Schichten an der Oberfláche nur an einzelnen zerstreu- 
ten Orten erscheinen, indem sie an der Basis der tieferen  HBinschnitte 
unterhalb des Löss hervortreten. v. HANTKEN züáhlt von Perbál und Tinnye 
(l. c. pag. 273) áhnliche organische Reste auf, wie sie unser Bohrloch zu 
Tage förderte. Von Tinnye rührt auch jene interessante Schnecke her, die 
von v. HANTKEN Tinnyea Vasarhelyiti benannt wurde." 

Weniger Uebereinstimmung wie bisher finden wir bei den ülteren 
Bildungen, bezüglieh welcher zwischen dem auf der Oberfláche sichtbarem 
und dem im Bohrloche aufgeschlossenen ein kleiner Unterschied zu consta- 
tiren ist. : 

Den aus dem Bohrloche bekannten 1,68 m máchtigen, bláulichen Sand- 
stein treffen wir an der Oberfláche nicht an ; die Bildungen der sarmatischen 
Zeit, in welche wir die 51,00 m starke Thonschicht verlegten, erscheinen an 
beiden Rándern der Bucht in der Umgebung von Uny—Zsámbék und 
Tinnye—Páty—Torbágy—Bia. Aus der Beschreibung erfahren wir auch, 
dass sie zum grössten Theile aus Kalkstein (Cerithiumkalk) bestehen, welcher 
weiter südliech auch bei Budafok zu Tage tritt. Zwischen den Schichten 
dieses Kalksteines kommen untergeordnet, z. B. in den Steinbrüchen am 
Berge Kutyahegy bei Tinnye Sand, Mergel und Thon vor. Das Fallen der 
Schichten ist ein 50-liches mit 7—10 Grad. 

Dass beide petrographisch verschiedenen Ablagerungen synchronon 
sind, das bewiesen ihre organischen Einschlüsse. 

Unterhalb des sarmatischen Thones trefen wir im Bohrloch eine 56,13 m 
starke Schicht von mehr weniger schotterigem, weissem und gelblichem Sand 
an, welcher von 197,92—200,54m an eine 2,62m starke Thonmergelschicht 
einschloss. Ausser den schon erwáhnten organischen Resten ergab der 
Schlemmrückstand viele und gut erhaltene Foraminiferen, deren Verthei- 
lung in den verschiedenen Tiefen folgende Tabelle zeigt. 

Man s. 8. 168 (120) d. ung. Textes unter (1]. 

Es unterliegt keinem Zweifel, dass dieser schotterige Sand der Vertreter 
der mediterranen Zeit ist, aber es lásst sich hier nicht so gut, wie dies z. B. 
bei Budafok (Promontor) möglich ist, die Trennung in zwei Untergruppen 
constatiren. An der Oberfláche ist das Mediterran nur am $0-lichen Theile 
der Bucht, bei Bia, wo in den hangenderen Theilen schotteriger Sand, 
sandiger Thon, Thon; in den liegenderen Theilen aber typischer Leithakalk 
erscheint."" 


X Földtani Közlöny Bd. XVII. pag. 345. 
kk Mein geehrter Freund, Herr Prof. L. v. Lóczy theilte mir im Zusammen- 
hange mit dem von mir hier Vorgebrachten Folgendes mit: cJene Erscheinung, dass 
die mediterrane Stufe an den Rüándern des Ablagerungsbeckens aus Leithakalk, in 
einer kleinen Entfernüng von den Ufern aber nur aus Sand und Thon bestelt, ist auch 
(67) 


206 J. HALAVÁTS: BRUNNEN VON HERCZEGHALOM. 


Die Bildungen dieser Zeit unterscheiden sich daher einigermassen 
ebenfalls auf der Oberfláche von jenen, die das Bohrloch aufschloss. Aus 
diesen Schichten entspringt das Wasser des Brunnens. 

Das Liegende dieses Mediterrans bildet blauer, stellenweise gelber 
Thon, in welehen der Bohrer 24,57 m tief eindrang. Weleher Zeit diese 
Ablagerung angehört, das liess sich nicht entscheiden. Das Schlemmen 
sümmtlicher Bohrproben ergab nur Ouarzsand, aber keine organischen Kin- 
seblüsze. Aus den an der Oberfláche gemaechten Erfahrungen wissen wir, 
dass im Budaer Gebirge unter dem Mediterran die Bildungen der Oligocán- 
zeit liegen, u. 2. in der oberen Abtheilung die Pectunculus obovatus- und 
die Cyrena semistriata-Schichten, in der unteren Abtheilung aber der 
Thon von Kis-Czell und der Mergel von Buda (Ofen). Der erste, dritte und 
vierte Horizont sind Meeresbildungen, die viele Foraminiferen enthalten ; 
der zweite ist eine Brackwasserablagerung ohne Foraminiferen. Berücksich- 
tigen wir daher den oben erwáhnten Umstand, dass die unterste Thon- 
schicht des artesischen Brunnens von Herczeghalom fossilienleer ist, so 
kann nur der Gyrena semistriata- Horizont als derjenige angenommen wer- 
den, in welchen jene Thonschicht verlegbar ist. Dann aber ist in der Schich- 
tenreihe des Brunnens eine Lücke zu constatiren, indem in derselben der 
Pectunculus obovatus- Horizont des oberen Oligocán fehlt. 

xxx 

Zum Schlusse erfülle ich eine angenehme Pflicht, indem ich auch hier 
dem Herrn Ingenieur BÉLA ZsrGmonpyY für die rair überlassenen geschichtli- 
chen Daten und Herrn AuGusr FRANZENAUv für die Bestimmung der den Bohr- 
proben entnommenen Foraminiferen meinen besten Dank ausspreche. 


in den gegenwürtigen seichten Meeresbuchten und Kanülen zu beobachten. Bei Gelegen- 
heit der Expedition des Grafen B. SZÉCHENYI habe ich es an mehreren Orten beobachtet, 
dass der Anker des Dampfers blauen thonigen Schlamm emporbrachte 1—1"/2 Seemeilen 
(2—92!/2 Km) entfernt von solchen Ufern, an welche der Wellenschlag grosse An- 
hüáufungen von aus Muscheln, Schnecken und Foraminiferen bestehendes kalkiges 
Gekrümmel wirft. Diese lockeren, kalkigen Ablagerungen sind das  vollstündige 
Ebenbild des Grobkalkes, namentlich des mediterranen Leithakalkes. Schon vor Port 
Said treffen wir dies an. Der schönsten Demonstration dieser Erseheinung begegnete 
ich zwischen Java und Singapor Ende April 1878. Das Schitf fuahr zwischen der 
Insel Banka und Sumatra in einem c. 7—10 Km breiten Canal hindurch und warf 
in einer Entfernung von c. 25—3 Km von der Stadt Muntok Anker. Auf den nahen 
bergigen Ufern der Inseln Banka und DLinga sah ich an mehreren Orten in breiten 
Streifen das weisse kalkige Gerölle von dickhüusigen Bivalven und Schnecken. 
(Korallriffe kommen hier nicht vor.) Der Anker aber brachte aus nicht grosser 
Entfernung von dieser kalkigen Ablagerung aus dem 20—40 m tiefen Wasser blauen 
Thon herauf, in welchem kleine, weichschalige Molluskengehüuse waren. Bezüglieh 
des nahen Vorkommens des Leithakalkes, Badener Thones, Sand und Schotter geben 
die Verhültnisse des Sundameeres eine gute Erklürung. 


[68] 


PLATTENSEE-COMMISSION. 907 


Bericht der Plattensee-Commission der Ung. Geograph. 
Gesellschaft über ihre Thátigkeit im Jahre 1891. 
Budapest, 1891. 


Die Ungarische Geographische Gesellschaft hat im vergangenen Jahre 
behufs eingehenden Studiums des Plattensees eine Commission entsendet, als deren 
Aufgabe es galt, Wege und Mittel zur hydrographischen und naturwissenschaft- 
lichen Erforschung des Sees zu finden. Den Bericht über die im verflossenen Jahre 
entfaltete Thütigkeit dieser Commission finden wir in jenem umfangreichen Heft, 
das als Separatabdruck aus den cFöldrajzi Közleményeks vor kurzem erschienen 
ist. Dem Wesen der Sache entsprechend, kann der vorliegende Bericht nur provi- 
sorische Resultate umfassen und nur im Allgemeinen über die zu erhoffenden 
Resultate der Forschung orientiren ; ist, doch die Plattensee-Forschung mit einem 
so vielseitigen Programm, wie das der Commission, die Aufgabe nicht eines, sondern 
vieler Jahre und wird die Commission nur nach Jahren in der Lage sein, mit defi- 
nitiven Resultaten, der wissenschaftlichen geographisehen Monographie des Plat- 
tensees vor die Welt treten zu können. 

Indem wir daher unserer Freude Ausdruck geben, dass die Ungar. Geogra- 
phische Gesellschaft endlieh ein Feld betreten hat, wo ihre Wirksamkeit von 
ernsten Erfolgen begleitet sein wird können, wollen wir uns bei dieser Gelegen- 
heit nicht so sehr mit den im vorliegenden Bericht enthaltenen bisherigen 
Resultaten befassen, als vielmehr den Plan des Unternehmens den Lesern dieser 
Zeitschrift entwickeln. 

In kurzem lösst sich das Programm der Plattensee-Commission in Folgen- 
dem zusammenfassen :— 

Studium der Hydrographie, der meteorologischen Verhültnisse, der Niveau- 
sehwankungen des Sees, letzteres im Zusammenhang mit der Geologie; Erfor- 
sechung der physischen und chemischen Higenschaften des Wassers, des Thier- 
und Pflanzenlebens. Diese Forschungen sind nicht nur auf den See selbst, sondern 
auch auf die umliegenden Sümpfe und die in dieselben mündenden Flüsse und 
Büiche auszudehnen. 

Die Commission besteht unter dem Prásidium LupwIiaG v. Lóczy 8 (Geologie) 
aus folgenden Fachmánnern: Dr. EuGEN Dapax, Dr. Géza EwnTrz, OrTo HERMAN 
(Z0010gie) ; Dr. ViscEsz BogBás, Dr. Junius ISTVÁNFFY, Dr. Mogirz Srau8 (Botanik) ; 
Dr. Lupwic ILosvax (Chemie) ; NIkoraus Korkony (Meteéorologie) ; EUGEN KvAssAY 
(Hydrographie) ; endheh FRasz FEnyvEssyx, ALADÁR GyöRGy, Dr. ALEXANDER 
MáRrxi, Dr. JoHANN SZIKLAr und als Schriftführer Dr. JOHANN JANKÓ. 

Die Thátigkeit der Commission wurde in fünf Richtungen aufgenommen. 
L. v. Lóczy selbst organisirte die hydrographischen Messungen und meteorologi- 
schen Stationen ; behufs ersterer wurden zwei Limnographen und vier Pegel auf- 
gestellt ; zur Beobachtung der meteorologischen Verháltnisse wurden fünf neue 
Stationen organisirt, u, z. in Siófok, Boglár, Badacsony-Tomaj, Tihany und Bala- 
ton-Almádi. Hiemit im Zusammenhang hat Dr. MokRrrz SrauB phytopheenologische 
Fragebogen ausgearbeitet, und unter den Forstbeamten der Seegegend zur Ver- 
theilung gelangen lassen. Znur Beobachtung der Temperatur des Wassers wurden 

[69 


908 PLATTENSEE-COMMISSION. 


die Capitáne der Plattensee-Dampfschiffahrtsgesellschaft mit Instrumenten ver- 
sehen, wáhrend die Analyse des Wassers von Dr. L. ILosvax in Angriff genommen 
wurde. L. v. Lóczy hat die Feststellung alter Seeniveaus ins Auge gefasst und 
solche schon auf seinen bisherigen flüchtigen Excursionen bei Keszthely, Meszes- 
Györök und am Dolomithügel der Szt.-Mihályer Kapelle, u. z. eine untere 
Strandlinie mit 16 m, und eine obere mit 30 m über dem Seeniveau constatirt. 
Auforund dieser Strandlinien gelangen wir in die Lage, uns einen Begritff von 
der ehemaligen Ausdehnung des Sees zu verschaffen; die untere Strandlinie 
erstreckt sich nach Lóczy bis Tapolcza, Keszthely, im Thale des Zala-Flusses bis 
Zalavár und Komárom-város; die obere ist im Zalaer Komitat bei Szt-Iván und 
Szt-Jakab; im Somogyer Komitat bei Nemes- Vid, Mesztegnye und Fajsz zu suchen. 
Bin eingehenderes Studium dieser Strandlinien und Terrassen wird die nüchste 
Aufgoabe sein und zur prácisen Bestimmung der ehemaligen Grösse des Plattensees 
dienen. Auch Lóczy s auf die Depression der Seegegend und die Richtung der die 
Umgebung kreuzenden Thüler bezüglicehen Studien haben zu interessanten Com- 
binationen geführt. Das biologische Studium der Pflanzen- und Thierwelt des 
Sees wurde durch Dr. VixcEsz BoRBás, Dr. Jurius IsTváNFFI und Dr. EUGEN 
DapaY in Angriff genommen. Die Untersuchungen der beiden letzteren können 
einstweilen nur als Vorarbeiten betrachtet werden, deren Vollendung noch 
geraume Zeit beanspruchen wird. Nur Dr. BoRBás hat seine Untersuchungen, die 
sich auf das Auftreten, die Verbreitung, Fortpflanzung und Ausrottung des .5ee- 
grases (hinár)v beziehen, bereits vollendet. Die umfangreiche Arbeit, die den 
grössten Theil des Berichtes bildet, umfasst die Resultate der auf das Auftreten 
und die Natur des cSeegrasess, bezüglichen Forschungen, und concludirt dahin, 
dass das cSeegrasv des Plattensees namentlich von zwei Ptlanzen : Potamogeton 
perfoliatus L. und Myriophyllum spicatum L. gebildet wird, wáhrend die in 
Deutschland als Wasserpest bekannte Elodea canadensis ira Plattensee bisher 
unbekannt ist; dass ferner das Seegras, das namentlich infolge des Seichterwer- 
den des Sees überhand nimmt, keine xLandplage,, und überhaupt keine so gro:8e 
Plage sei, wie es ursprünglieh hiess, und dass es höchstens den Badebesitzern 
einigen Schaden verursachen kann, dem man jedoch durch Ausrottung und Lich- 
tung, whodurch man der allzugrossen Verbreitung der beiden Pflanzen entgegen- 
treten wird, vorbeugen kann. Bonrszás bescháftigt sich eingehend mit der viel 
Staub aufgewirbelten Scegras-Frage und beleuchtet diese sogar mit Hilfe der 
Mythologie (!) und Dichtkunst (!). Allein auch seine Arbeit sehliesst mit dem 
Satze, dass die Untersuchung des Seegrases hiemit noch nicht abgeschlossen sei, 
da über die weitere Verbreitung desselben nur aufgrund von viele Jahre hin- 
durch gepflegten Beobachtungen endgiltig geurtheilt werden kann. 

Wir haben das Prógramm und die bisherige Thütigkeit der Plattensee- 
Commission nur in Kürze skizzirt, können aber nicht umhin nochmals unserer 
Freude darüber Ausdruck zu geben, dass es dem Prásidenten der Ungar. CGeogra- 
phischen Gesellschaft, Herrn Lupwia v. Lóczy, von dem auch die Idee der Plat- 
tensee-Forschung ausging, gelungen ist, die Thütigkeit dieser Gesellschaft aus 
ihrer bisherigen falschen und fruchtlosen Richtung in ein richtigeres Fahrwasser 
zu lenken, voraus der Wissenschaft und dem Lande Nutzen erspriessen wird. 

Dr. GusrAv THIRRING. 
[70] 


T. DELMAR: PHOSPHORITLAGER VON STEINBACH. 209 


THEODOR DELMAR: Das Phosphoritlager von Steinbach 
und allgemeine Gesichtspunkte über Phosphorite. Inaug. 
Dissert. Zürich 1890. (33 S.) 


Das Gebiet Steinbach, Kuthal und Umgebung (Canton Schwyz), auf welches 
Verf. um den Phosphorit in seiner ganzen Verbreitune constatiren zu können, 
seine Untersuchungen ausdehnte, gehört ganz der Hocinformation an. 

Das Phosphoritvorkommen gehört nach Mayer-Eymar dem mittleren Grob- 
kalk (Parisien Id) an. Die zwei am weitesten von einander entfernten Punkte, an 
welchen Verf. das Phosphoritflötz zu Tage gehen sah, bei Fluhrain und Hirzenegg, 
liegen in einem Abstande von ungeführ 4 Km Luftlinie. Das Phosphoritflötz 
bildet einen Streifen von unbekannter Breite und hat durch Verwitterung und 
Erosion stark gelitten. Bei Fluhrain erreicht das Flötz eine Michtigkeit von 
1/2 Meter ; hier bildet das Hangende des Phosphoritflötzes und zugleich die Ober- 
fláche ein sehr harter, mit grünen, in den tieferen Theilen auch mit weissen 
Körnern durchsüeter, graugrüner eisenhaltiger Kalkstein, auch cWuhrsteinv 
genannt. Das Liegende des Phosphoritflötzes bildet Nummulitkalk. Das Phos- 
phoritflötz  selbst ist ein dunkelgefürbtes Conglomerat von Petrefacten, welche 
durch kieseliges und kalkiges Zwischengestein als Bindemittel mit einander ver- 
kittet sind. 

Das Phosphoritflötz enthált eine ungemein grosse Menge von Versteinerun- 
gen, die am hüufigst vorkommenden sind: Ceratocyathus coruatus, Haime ; 
Pecten Parisiensis, Orb; Natica Hantoniensis. Pilk.: Fusus rugosus, Lam. ; 
Triton subspinosum, May-Eym. ; Cassidaria diadema, Desh. und gegen die Sohle zu 
zeigen sich auch Foraminiferen in grosser Zahl. 

Das Flötz von Steinbach hat eine maximale Michtigkeit von 50 em, der 
Gebalt der Phosphorsüure schwankt ziemlich stark, indem der obere Theil 
8,9 90 P,O,, der untere 5,7 90 P.O, enthált. 

Der technischen Ausbeutung steht die zu entfernende 1! m müchtige, sehr 
harte Wuhrsteinschicht, dann die ungemein hohe Hürte und Consistenz des 
Phosphorits und endlich der niedrige Phosphorsáuregehalt und die geringe Müchtig- 
keit des Flötzes im Wege. Als Gemengtheil des Gesteins fand Verf. organische 
Substanz, Apatit, Chlorit, Limonit, Magnetit und kohlensauren Kalk. Die 
Structur des Gesteins ist in demselben Horizont überall gleich, ándert sich aber 
an einem und demselben Fundort in verschiedenen Tiefen. Die Gemengtheile 
sind auch hier gualitativ dieselben, aber das Mengenverhültniss derselben öndert 
sich, und hiedurch ündert sich" das ganze structurelle Bild; es zeigt sich ganz 
deutlieh, dass die Phosphorsüure von oben im Gestein vordrang und die Kohlen- 
süure theilweise verdrángt hat. 

Den Ursprung der Phosphorsüure betreffend, bemerkt Verf., dass sie nicht 
aus den Organismen, die hier gelebt haben, stamme, denn dieselben enthalten im 
lebendem Zustand nur minimale Mengen phosphorsauren Kalkes. Ueber dies beweist 

Földtani Közlöny XXII. köt 1892. [71] 4 14. 


210 T. DELMAR: PHOSPHORITLAGER VON STEINBACH. 


die Thatsache, dass der Phosphorsüuregehalt gegen die Tiefe zu abnimmt, dass 
die Phosphorsüure von oben infltirt sein muss. 

Verf. bestimmte den Phosphorsüuregehalt des Gesteins, der Petrefacten 
und des Zwischengesteins und es zeigte sich, 1. dass der Phosphorsüuregehalt gegen 
die Tiefe zu abnimmt, 2. dass die Petrefacten durchsehnittlich 4,9-mal so reich 
sind an Phosphorsüure als das Zwischengestein. 

Weiter wurde aus denselben Handstücken, die zur Bestimmung der Phos- 
phorsáure dienten, auch die Kohlensüure bestimmt. Vergleicht man nun aus den 
mitgetheilten Tabellen die entsprechenden Gehalte an Phosphorsüure und Koh- 
lensüure, so findet man, dass, je mehr von der einen Sure vorhanden, umso weniger 
von der andern da ist. Dieser Umstand bekráftigte den Verf. in der per analogiam 
gemachten Folgerung, dass das Phosphoritflötz keine primüre Bildung, sondern 
ein Umwandlungsproduct sei, in welehem die Phosphorsüure als stürkere Söure die 
Koblensüure verdrángt hat, und als einen Beweis hiefür weist Verf. auf das Resul- 
tat seiner Untersuchungen hin, dass der Calciumgehalt des Gesteins überall 
unveründert geblieben ist. 

(CaO an CO, gebunden 4 CaO an P.O, gebunden — constant). 

Von seinen Untersuchungsresultaten ausgehend, fasst der Verf. den Bil- 
dungsgang des Phosphorits von Steinbach mit folgenden Worten zusammen. In 
eine Anháufung von Korallen- und Gastropodenschalen, die durch mechanische 
und chemische Sedimentation, hauptsáchlich durch Calcit mit einander verkittet 
werden, infiltriren von oben mit dem Sickerwasser aus der darüber liegenden 
Wuhristeinschicht Phosphate. Die Folge davon ist eine Anhöufung der Phosphor- 
süure in den unteren, aus verkitteten Schalen bestehenden Bank und sebhliesslieh 
eine Umsetzung der Carbonate in Phosphate, die allmáhlich nach unten fortsehrei- 
tet. Diese Art der Bildung ist der Grund für den höheren Phosphorsüuregehalt in 
höheren Horizonten gegenüber dem "der tiefer gelegenen, wo nicht soviel Phos- 
phorsáure hinkam ; der Unterschied im Phosphorsüuregehalt zwischen Petrefacten 
und Zwischengestein ist durch die leichtere Umsetzbarkeit des Schalen-Arago- 
nits gegeben, gegenüber der schwierigen des Zwischengestein-Calcites. 

Bei Besprechung der Entstehung der Phosphoritlager im 6 allgemeinen 
bemerkt Verf., dass die Phosphorite die Phosphorsüure nicht auf primürer Lager- 
stütte enthalten, und dass die Phosphorite demzufolge auch nicht primüre Bil- 
dungen, sondern Umwandlungsproducte sind. JosEr LoczKa. 


LITTERATUR, 20 


LITTSRAPUNI 


(7.) LupwiG PETRIK. Das Kdaolin von Hollóháza ( Radvány). (Edition der 
ungarischen königlichen geologisehen Anstalt. Budapest 1889). 


Seit einigen Jahren zog das Segersche Porzellan dierAufmerksamkeit der 
Keramiker auf sich. Seger stellte echtes Feldspathporzellan dar, welches bei einer 
viel niedrigeren Temperatur schmilzt, als das gewöhnliche Porzellan. 

Seger wollte bei Darstellung leichtsehmelzbarer Porzellanglasuren ein Por- 
zellan gewinnen, welches man mit Scharffeuerfarben verzieron könnte, was 1hm 
auch gelang. — Verfasser untersuchte das Segerseche Porzellan, und stellte sich 
dabei die Frage, ob zur Darstellung des Segerschen Porzellans die leicht schmel- 
zenden Rhyolith-Kaoline nicht verwendbar wáren, und befasste sich behufs Lösung 
dieser Frage eingehend mit dem Kaolin von Hollóháza, als einem der weissesten 
und am leichtesten sehmelzbaren, die er kannte. 

Das Seger-Porzellan ist ein echtes Feldspathporzellan, dessen Zusammen- 
setzung Verfasser mittels chemischer Analyse aufklárte und aufgrund der Ana- 
lysenresultate aus folgenden Mischungen auch darstellte : 


8 II. 
Zettlitzer Kaolin  .. .. 31984 3440 
Hatdepath eszel ése 9500 20,00 
Ouarz doc játanj ézet [/63BÓ 48,84. 


Das aus diesen Mischungen erhaltene Porzellan entspricht in jeder Hinsicht 
dem Seger-Porzellan. 

Verfasser stellte auch aufgrund einer von Seger publicirten allgemeinen 
Formel leicht scehmelzbare Glasuren aus nachstehenden Mischungen dar : 


E FE 
HeldS pót ses eeét s zza 5B CBHO 
Kalkstein CA ÓP ERR 35,00 35,00 
NAN éa res na lek dessa DAOO 8400 
Zettlitzer Kaolin .. ... 25,90 25,90 


Diese Glasuren schmelzen nach Seger bei 12652 C und 12957" C und so 
kann die Temperatur, bei welcher das Seger-Porzellan gebrannt wird, auf 1300? C 
geschützt werden ; das géwöhnliche Porzellan wird bei 1500—16007 C gebrannt. 

Behufs Darstellung des Seger-Porzellans aus ungarischem Rohmaterial, 
untersuchte Verfasser dio Erde von Hollóháza, und fand, dass dieselbe aus einem 
Gemisch von Thonsubstanz, Feldspath und aus noch nicht gönzlich verwitterten 
feldspathartigen Mineralien besteht. Verfasser stellte aus dieser Erde mit Ouarz 
vermischt nach folgenden Verhültnissen Porzellan dar : 


JA II. 

Kaolin von Hollóház aaz 5455 58,00 

ÚLAEZ e Ezen kapás B 40,29 45,18 
[73] 


9 
maró 
192 


LITTERATUR. 


Beide Mischungen geben ein durchscheinendes Porzellan, dessen Zusammen- 
setzung der des Seger- Porzellans nahe steht. Das aus der zweiten Mischung dar- 
gestellte Porzellan hült besser die Gestalt im Feuer als das erste. Beide Mischungen 
sind so fett, dass noch grössere Mengen Biscuit-Seherbenmehl dazu genommen 
werden können. 

Ein Gemisech bestehend aus 


48,83 Hollóházaer Erde 
15,35 Pálhegyer Rhyolith 
3D,17 Ouarz 


lieferte ein in jeder Hinsicht gutes Porzellan. 

An allen diesen Porzellanproben halten die erwáhnten Segerschen Glasuren 
ohne zu springen. Verfasser stellte aus einem vermahlenen Gemisch von 90 Th. 
Rhyolith und 18 Th. Kalkstein eine geeignete Glasur dar. In der Praxis wird aber 
wenig Kaolin beigemischt, da dieses den Kalkschlamm klebriger macht, daher 
wurde eine Glasur aus : 

90 Th. Pálhegyer Riolith 
5 a  Hollóházaer Erde- 
18 a  Kalkstein 
dargestellt. 

Diese Glasuren schmelzen ihres grösseren Thonerdegehaltes wegen etwas 
schwerer als die Segerschen, das ist aber von keinem Nachtheil, wenn man ein 
Porzellan für den Gebrauch darstellen will. Leichter scehmelzbare Glasuren können 
entweder durch Verminderung des Thonerdegehaltes, oder wenn man den Kalk- 
gehalt obiger Glasuren durch borsauren Kalk ersetzt, erhalten werden. 

Ein Gemiseh bestehend aus 90 Th. Rhyolith und 18 Th. borsaurem Kalk lie- 
ferte eine sehr harte, leicht sehmelzbare Glasur, welche zur Darstellung des Halb- 
porzellans verwendet werden kann. 

Nach dem Verfasser könnte die Fabrikation des Halbporzellans vortheilhaft 
mit der des durchscleinenden Porzellans verbunden werden, weil im oberen 
Theile des Ofens eine niedrigere Temperatur herrseht, so könnte das Halbporzellan 
mit dem Porzellan gebrannt werden. 

Die Versuche des Verfassers zeigen, dass die ungarischen weissen Erden wie 
z. B. die von Hollóháza, Misztbánya, Láposbánya, Svábfalva u. s. w. für Porzellan- 
fabrikation verwendbar sind, und wegen ihrer plastischen Kigenschaft und ihren 
Alkaliengehalt können sie mit grossem Vortheil zur Fabrikation des bei niedriger 
Temperatur gebrannten Porzellans Verwendung finden. Unter obgenannten Kaoli- 
nen ist das von Hollóháza darum von Wichtigkeit, weil es so rein ist, dass es" ohne 
vorher geschlemmt zu werden, zur Porzellanfabrication verwendet werden kann. 

Das Seger-Porzellan bedeutet einen wesentlichen Fortsechritt in der Por- 
zellan-Industrie, nicht darum, weil die Herstellung des fárbigen Porzellans erleich- 
tert wurde, sondern auch, weil bei Anwendung leicht sehmelzbarer Glasuren grosse 
Ersparnisse erzielt werden können. JosEF LOczkA. 


(74) 


LÍTTERATUR. 913 


(8.) A. Scnmipr. Die Edelsteine.? Bünde. Edition der k. ung. naturwissen- 
schaftlichen Gesellschaft. Budapest 1890. (Magyarisch). 


Im ersten Bande beschreibt der Verf. die Edel- und Schmucksteine, zuerst 
im Allgemeinen deren Bearbeitung, Verwendung, Vorkommen, Creschichte, Fehler, 
Fölschungen und künstliche Nachbildungen, nachher ausführlicher der Reihen- 
folge nach deren Wert und Wichtigkeit. Der zweite Band ist eine Binführung in 
die praktische Kenntniss der FEdelsteine, eigentlich eine gemeinverstündliche 
Mineralogie derselben. Der Verf. bezweckt damit demjenigen eine Anleitung zu 
geben, der in der Praxis die KEiddelsteine mittelst deren physikalischen Higen- 
schaften unterscheiden und erkennen will. Nach dem allgemeinen Theile folgt die 
systematische Beschreibung der betreffenden Mineralien und Tabellen der physi- 
kalischen Kigenschaften. K. ZIMÁNYI. 


(9.) ALEXANDER  ScHMIDT: Mineralogische Mittheilungen. (Természetrajzi 
Füzetek 1890. Bd. 13. p. 86 ÉTaSyarisehe Zeitsch. f. Kryst. Bd. 19. 
p. 56). 


1. Zirkon, Almandin und Epidot von Australtien. Die Zirkone stammen 
von Süd-Australien, von secundüárer Lagerstátte; dieselben sind abgerundete 
Geschiebe, an einzelnen konnte man noch die prismatische Form erkennen. Die 
Farbe war dunkelbraun, weisslich oder gelblichgrau; sehr bemerkenswert ist an 
diesen Zirkonen die sehr gute Spaltbarkeit, infolge deren einzelne einen schönen 
Perlmutterglanz besitzen. Die Spaltbarkeit nach den Prismenflüchen ist etwas 
besser, als nach den Pyramidenflüchen. An Spaltungsstücken wurden die Neigungs- 
winkel bestimmt und Folgendes gefunden : 


obs. calc. 
ISZ EZIáT 50 75550 
TTOJSETAMEZZTEIJE 58 90 
NOTA ZU G0 NE 90 


J. Loczga ermittelte das specifische Gewicht und die chemische Zusammen- 
setzung, und zwar wurde gefunden : 
Specifisches Gewicht 4,6936 als Mittel von zwei Bestimmungen, 


ZrO, 07.21 
510, 33,39 
CuO ? 


Die optiseh positiven Krystalle zeigten im convergenten polarisirten Lichte hie 
und da ein gestörtes Axenbild. 

Die Granatgeschiebe waren Almamdinec, von kirschrother, gelblichrother. 
oder lichtrother etwas ins Violette neigender Farbe. Sie zeigten keine optischen 
Anomalien, nur waren bei stürkerer Vergröberung eiuzelne, sehr kleine, faden- 
förmige doppelbrechende Krystállchen bemerkbar. Auf diese Almandine wurde 
vor einigen Jahren in Süd-Australien ein lebhafter Bergbau getrieben, und aus 

[75] 


914. LÍTTERATUR. 


den Geröllen der Flüsse Maude, Florence und Hale dieselben in betrüáchtlicher 
Menge gesammelt, da man sie für wertvolle Rubine hielt. Der fpidot hatte eine 
dunkelolivengrüne, mehr schmutziggrüne Farbe, in dünneren Splittern war er 
gelblichgrün gefürbt. Die Neiguug der Spaltungsflüchen betrug 649 37". 

2. Pyrit aus der Umgebung von Porkura, Hunyader Gomitat. Die Pyrite 
stammen vom Csetrás-Gebirge und zwar von der Umgegend von Porkura aus dem 
Szlatyin-Bache. Nach der Mittheilung von Dr. G. Pgrmics kommen die Pyritkry- 
stalle in einem sehr veründerten Diabas-artigen Gésteine vor. 

Die Krystalle besitzen nur einige Millimeter Grösse und haben vorwiegend 
hexaedrischen, seltener oktaedrischen Habitus. Die bestimmten Formen siehe auf 
Seite 177 (129) des ung. Textes unter (1]. 

Von diesen Formen sind c. (001), p. (111), e. zr (210), a. (211) und u. (221) 
die hüufigsten; weniger hüufig sind o. z (532), m. (311), und 4. (421), die 
seltenste Form ist w. (332). 

Die nach einer Axe verlüngerten, hexaödrischen Krystalle haben die glün- 
zendsten Flichen. An den oktaödrisehen Krystallen sind die Formen u. (221) und 
g. (211) mit auffallend grossen Flichen entwickelt. 

Die Streifung an den einzelnen Flichen entspricht der Symmetrie des 
Pyrites, diejenige der Oktaüder-Flöchen ist auch zu den Rhombdodekaéder- 
fláchen symmetrisch. 

Die Flichen des Hexaéders tragen die gewöhnliche Streifung; diejenigen 
des Oktaöders sind nach drei Richtungen fein gestreift; parallel zu den Kanten 
dieser Form. Die Flöchen des Triakisóktaéders (221) sind parallel der Kante 
[291 : 321] gestreift; hingegen ist die Streifung auf dem Ikositetraéder (211) 
paralle! der Kante [211 : 212], und die zweite parallel zu den Combinationskanten 
der anliegenden Oktaéderfláche. 

Besonders bemerkenswert sind diese Krystalle durch das Auftreten der 
seltenen Form az (532), mit schmalen aber gut reflectirenden Flöchen. Dieses 
Diakisdodekaéder wurde bisher nur von HELMHACEER an den Pyriten von Wald- 
stein beobachtet, und zwar mit matten Fláchen, sein Zeichen konnte er nur aus 
den Zonen bestimmen. An den Porkuraer Pyriten kommen auch negative Formen 
vor, und sogar hüufig und wenigstens in Spuren, beinahe an jedem Individuum. 
Die Flöchen sind klein, matt und manchmal abgerundet, wesshalb das Symbol 
nicht sicher bestimmt werden konnte. Aus den Zonen und approximativen Mes- 


19 ) A 
sungen konnte der Verfasser x (012) — — — a únd a (029) S si als 


wahrscheinliche Formen ableiten. 
Die Messungsresultate siehe Seite 178 (130) des ungarischen Textes unter [2]. 
KARL ZIMÁNYI. 


(10). WinHEnm Némern : Vebersicht über die Kurorte und Mineralwásser 
Ungarns. (Program des vierclassigen Komáromer Gymnasiums des 
jenedictiner-Ordens 1889/90.) 


Verf. theilt seine Abhandlung in folgende drei Kapitel: 1. Ueber das Bad 
und dessen Entstehung. 2. Ueber die geographische Lage und chemische Hin- 
[76] 


LÍTTERATUR. 915 


theilung der ungarischen Mineralwisser und 3. Ueber die historiscehe Vergangen- 
heit und Litteratur der ungarischen Kurorte. 

Im zweiten Kapitel bei Besprechung der Temperatur der Ouellen erwühnt 
Verfasser, dass nach den Beobachtungen die Ouelle von Ünökő mit einer Tempe- 
ratur von -3- 24" R. und die vom Rablókút in der Hohen-Tátra mit einer Tempe- 
ratur von -- 2,89 R. als die kültesten Ouellen Ungarns betrachtet werden: das 
würmste Wasser hingegen liefert der Budapester artesische Brunnen im Stadt- 
wüldehen mit einer Temperatur von -4k 58,67 R. ; die Ouellen des Budapester 
Császár fürdős und die Pöstyéner Ouellen geben ein Wasser von -- 51" R. 

JosEF Loczka. 


(11.) A. Kocn: Mineralogische Mittheilungen aus Siebenbürgen. (Orv. term. 
tud. Ért. Kolozsvár, 1890, 15, 140—154, 229—92499. 


40.  Wasserklare Ouarzkrystalle von Kolozsvár. In den sandigen, eisen- 
sehüssigen Mergeln der Schichten von Méra am Berge Hója fand sich ein Stein- 
kern von Natica sp. vor, dessen Ganghöhle mit einer 3 mm dicken Kruste von 
kleinkörnigem, gelblichem Kalkspath überzogen war, und welcher sich gegen die 
Höhlung zu zu kleinen abgerundeten Rhombozdern zertheilte. Auf dieser Calcit- 
kruste fand nun Verf. ca 5 mm hohe und 3 mm breite wasserklare Ouarzkrystalle, 
welche die gewöhnlichen Formen von co R, R und — R zeigten. 

41. Gekrösegyps aus dem Békás-Bache bei Kolozsvár. In dem oberen Theile 
der bekannten Gypswand am Békásbache und in den unteren Regionen derselben 
beobachtete Verf. mehrere kleinere Schichten, welche aus reinerem weissen Gyps 
bestehen, und von den übrigen abweichend, zu dichten Falten zusammengedrückt 
erseheinen und so der Form nach dem schon lángst bekannten Gekrösstein (An- 
hydrit) áhnlieh sind. 

42. Der bituminöőse Kalk im Békás-Bache bei Kolozsvár. Dieser Kalkstein 
ist unterhalb der eben erwáhnten Gypslager den neogen-marinen Tegelschich- 
ten eingelagert. Er ist von scehmutzig bráunlichgelber Farbe, stark zerklüftet und 
oft  breccienartig und zeigt geschliffen ein sehr schönes, brüáunlich geflecktes, 
welliges Aeussere. (Greschlagen oder gerieben entwickelt dieser Kalk einen starken 
Pitumengeruch, und besitzt nach der von Dr. FRasz Kocn ausgeführten Analyse 
folgende Zusammensetzung ; 


7-0 /o 


07886 zó VEL LE TEVET Ete E 
ATTOL BSO (EEEERt ESA VANA 0,24 
Unlösl. Best. (grösst. 510.) --. 0,67 
1318 a JÁLNÁRNNRÁ SE tg [Ta [SZÉN 
ÜTSZ BUDBt. (ÜBItÜTST MENTE SET 

100,00 


Die organische Substanz ist sehr flüchtig ; erhitzt, wird der Kalk grau, und 
nach dem Glühen zu ganz weissem CaO. Die Wünde der Klüfte dieses bitu- 
minösen Kalkes sind entweder mit harzbraunem winzigen Kalkspath-Skalenoédern 
überzogen, diese werden noch mit blassblauen Cnalcedon in traubenförmigen, 

[77] 


4 


916 LITTERATUR. 


nachahmenden Gestalten oder Krusten überkleidet. Der Chalcedon ist schliesslich 
noch mit kleinen blüiulichen oder grauen durchsichtigen Juarzkrystallen bedeckt. 

43. (sediegenes Tellur von Nagyág. Auf einer Gangstufe, welche im cKaro- 
linen-Terrains  wahrscheinlich aus der Karthüuser Parallelkluft stamwmat, fand 
Verf. gediegenes Tellur in Gesellschaft von braunem derben Alabandin, feinkör- 
nigem Galenit, Nagyágit, Manganspath und Braunspath recht reichlich vor. Das Tel- 
lur ist zinnweisgs und erscheint in 3 cm langen und 1 cm breiten, stángelig-derben 
Partien in dem erwühnten Erzgemenge anusgeschieden. Dieses Vorkommen von 
gediegenem Tellur ist für den siebenbürgisehen Landestheil Ungarns neu und 
auch deshalb interessant, weil es besonders ausgiebig zu sein scheint. 

44. Pin seltenes Mineral von Oláhpián. Die aus den Goldwáschen von 
Oláhpián stammenden angeblichen Titaneisenkörner untersuchend, fand Vert. 
dass diese zum grössten Theil nicht Titaneisen, sondern Nigrin sind (sp. G. 
421 aus vier Wágungen), obzwar auch vereinzelt einige unzweifelhafte Titan- 
eisenkörner vorkommen. Bei dieser Gelegenheit fiel dem Verf. ein bohnengros- 
ses, braunes, pechglinzendes, bemerklich schweres Korn auf, welches er zwar 
wegen Mangel an Material nicht genau bestimmen konnte, aber er behauptet den- 
noch so viel, dass dasselbe am meisten der Tyrit genannten Varietüt des Fergu- 
somit ühnelt. Sp. G. des 0,6 g sehweren Kornes ist 5,21, Hürte 672, die Farbe 
dunkelbraun, Strich lieht briunlichgelb. Der Glanz ist eher Fettglanz, eine 
Spaltungsflüche wohl bemerklich. Vor d. L. knistert es ein wenig, schmilzt nicht, 
wird aber bráunlichgelb; in Glaskolben erhitzt gibt es einen ziemlich star- 
ken Wasserniederschlag. Salzsüure vveründert sein Pulver nicht, auch conc. 
Schwefelsüure löst es nicht, wird aber grauweiss. Hs verleiht der Boraxperle eine 
gelbe, der Phosphorsalzperle eine hell grasgrüne Farbe. 

45. Stüngeliger Aragonit, schöne (Ouarzvarietüten und Baryt aus dem 
Augitandesit von Kis-Kapus. In einer Mandelhöhle des mandelsteinartigen Augit- 
andesites, welcher hauptsáchlieh die Hülle der Kappe bildet, fand Verf. mit gras- 
grünem CGhlorophacit zasammen, wasserklaren stüngeligen Aragonit, welcher auf 
den die Wandungen der Höhle bekleidenden dünnen Chalcedon- und Chloro- 
pheit-Schichten auflagert. In ebenfalls aus diesem Augitandesit stammenden, 
ausgewitterten Ouarzgeoden kommen ferner schöne Rosenguarz- und Bergkry- 
stalldrusen vor. Auch an dem duünkelgrauen, dichten Augitandesit, welcher beson- 
ders den Kern des Berges bildet, beobachtete Verf. smalteblauen oder graulich- 
und bráunlich-blauen (halcedon in ziemlich bedeutender Menge, welcher in Adern 
von eimnigen mm bis zu 10 cm Dicke vorkommt. Im Schutte des Kis-Kapuser 
Köveshegy sehliesslich fand Verf. auf einem Stücke dichten, dunkelbraunen, 
frischen Augitandesites in fisenocker eingelagerte dünnlamellare Barytkrystalle, 
welche von graulich gelber Farbe, durchscheinend sind und bis 5 mm? grosse 
Tafeln bilden, deren Dicke im Mittel 0,3 mm betrügt. Unter dem sie begleitenden 
gelben Ocker sind noch flache Braunspath-Rkhomboéder zu bemerken. (Die Baryt- 
krystalle zeigen nach Verf. die Formen von co P co, P co, P co, es P, P; sie sind 
nach co P co dünntafelig, jedoch infolge der stark entwickelten P co ünd co P 
lünelich guadratisch mit durch P co abgestumpften Keken. Verf. scheint hierbei 
die Naumaww sche ötellung der Barytkrystalle adoptirt zu haben -— obzwar er 
hierüber nichts angiebt, — aber in diesem Falle ist das Vorkommen von co P 

[78] 


LITTERATUR. 917 


allein, ja sogar so stark entwickelt, wie es gerade Herr KocH angibt, ohne das so 
charakteristische Prisma co P2, sehr ungewöhnlich. Diese Form ist daher zu 
bezweifeln, umsomehr, da Messungen des Verf.s überhaupt nicht vorliegen. Ref.). 

46. Neuere Beobachtung über den im Ouaretrachyt bei Kis-Kapus vor- 
kormmenden Asphalt. In dem rhyolitiscehen Ouarztrachyt des Köveshegy ist der 
vom Vert. schon früher beschriebene Asphalt wohl nur in kleineren Partien ein- 
gesprengt, jedoeh ziemlich hüufig. Er füllt entweder einzelne Hohlrüume des 
Gesteines aus, oder aber ist er mit kleineren, eckigen (Gesteinstrümmern in den 
das Gestein kreuz und guer durchziehenden Adern anzutreffen. 

47. Grosse, linsenförmige Gypskrystalle von Magyar- Nádas. Oberhalb dieser 
:Gemeinde, zwischen den aufgeschlossenen eocönen Grobkalk- und Gypsbünken 
im Hangenden der dicksten (2 m) Gypsbank kommen in bráunlichgelbem 
Thonmergel kopfgrosse Gypsnester vor. welche durch grosse linsenförmige, 
abgerundete Krystalle ausgefüllt sind. Das Innere der hell rosafarbigen Krystalle 
ist krystalliniseh körnig, so dass keine einheitlieche Spaltung zum Vorschein 
kommt. xDer linsenförmigen, unvollkommenen üusseren Krystallgestalt ent- 
spricht also in diesem Falle kein krystallisirter Zustand mit einheitlicher Spal- 
tungsrichtung im Inneren und erscheéint es mir wahrscheinlich, dass das Calcium- 
sulphat der ursprünglich einheitlichen Krystalle mit Beibehaltung der áusseren 
Form innerlich spüter in den kleinkörnigen Zustand übergings schreibt Verf. 
weiter. Dies weist aber, wenn jene linsenförmigen Körper wirklich die Reste der 
Umrisse von einheitlichen Krystallen und nicht etwa zufállige Gestalten sind, eher 
auf eine Pseudomorphose hin, als dass wir dieselben durch die eigenthümliche 
Erklárung des Verf.s interpretiren könnten. 

48. Kalkspath-Krystalle aus der Túr-Koppánder Schlucht. An den nuss- 
grossen Krystallen kommt — "2 R mit rauhen und abgerundeten Flichen vor ; 
die Farbe der halb durchsichtigen Krystalle ist weingelblich. 

49. Kalkspathzwillinge aus dem neocomen Karpathen- Sandstein. Im Comi- 
tate Háromszék, in der Gegend von Közép-Ajta, an der Mündung des Kakas- 
Baches sammelte Verf. in den Spalten des Neocomsandsteines graulichweisse, 
durchscheinende, abgerundete Kalkspath-Krystalle, mit den wahrscheinlichen 
Formen von R3 und —"/2 R, welche nach einer Fliche von R Zwillinge bilden. 

50. Bohnerz vom Rücken des Runker-Berges Plesu. Der flache Rüecken des 
aus dunkelgrauem, krystallinischem Kalkstein (Sp. G. 2,9) bestehenden Plesu-Ber- 
ges bei Runk ist mit dunkel rothbrauner, eisen-oekeriger Erde bedeckt, in welchor 
dann kleine Limonit-Concretionen (Bohnerz) reichlieh vorkommen. Bin grosser 
Theil der Kerne dieses Bohnerzes ist glünzend, kugelförmig, so dass das Volk 
dieselben .Schrottsteinchen, — wegen der Aehnlichkeit mit dem Bleischrott — 
nennt. Es kommen jedoch weniger regelmüssige Körner mit rauher Oberfliche in 
grösserer Anzahl von Hirsekorn- bis Haselnussgrösse vor. Die innere Structur 
dieser Kügelchen ist concentrisch feinschalig. 

51. Markasit-Krystalle von Révkörtvélyes. In der Náhe dieser Gemeinde 
des Szolnok-Dobokaer Comitates kommt an: der Grenze der unteroligocönen 
Hójaer- und Méraer Schichten eine kohlenhültige Süsswasserkalkbildung vor und 
hier finden sich in dem blüuliehgrauen Kohlenletten, unter dem Kohlenflötze, 
bis hühnereigrosse Markasit-Knollen ziemlich hüáufig vor. Das Innere der Knollen 

Földtani Közlöny XXII. köt. 1892. [79] 14a 


918 LITTRRATUR. 


ist von radialfaseriger bis stüngeliger Struktur und an der Oberflüche ragen 
grössténtheils gut entwickelte Krystalle hervor, welche mit den Flichen eines 
Prismas (sehr untergeordnet), ferner je eines Makro- resp. Brachydomas be- 
grünzt sind. 

52. Natrolith von Vargyas im Udvarhelyer Comitat. Das genannte Mineral 
ist hier an der südwestlichen Seite des Szármány-Berges auf den Absonderungs- 
flichen des Diorit in langen, nadelförmigen, wasserklaren, concentrisch-radial 
angeordneten Krystallen anzutreffen. ; 

53. IMieressante Steinsalzkrystalle von Vizakna, 54. Ueber den Mangamit 
von Macskamező, 55. Die chemische Analyse des Rohpetroleums von Sósmező im 
Háromszéker Comitat, 56. Ghemische Analysen siebenbürgiseher Mineralkohlen; 
57. Die chemische Analyse der Bácstoroker u. Ó-Nádaser Eocün-Grobkalke 
enthalten im Auszug bereits ersehienene Arbeiten anderer Forscher. 

58. Neue chemische Analyse der Hámatitkrystalle vom Kukukberg im 
Hargita-Gebirge. Von diesem interessanten Vorkommen sandte Herr Dr. KocH 
Material an Herrn Joser Loczxga, welcher dann als Ergebniss seiner chemischen 
Analyse die nachstehende Daten mittheilten : 


9/o 
T En tj zés RK et ageját € relege g tekot Vet 
tl dlteeegyén ete ib dndáss se 0,51 
(0) KOZEL alsós e sát ájebsa zok OL l 
Unlöslicher Rückstand . . 05055 
9957. 


59. Genauere Fundortsangabe eines früher besehriebenen Pyritvorkom- 
mens. Unter Nro 16 seiner mineralogiscehen Mittheilungen" beschrieb Verf. ein 
Pyritvorkommen von (ssik-Gryergyó, wovon er nun als den genauen Fundort den 
Gyilkos-See angibt, und zwar die Stelle der Bergabrutschung, wo sich ausser den 
Pyritknollen auch SphaerosideritNester im weichen Neocommergel vorfinden. 

Dr. A. ScHMIDT. 


(12.) Josgr Bupar: Mineralogische Mittheilungen aus dem siebenbürgischen 
Erzgebirge (Orv. term. tud. Ért., Kolozsvár. 1890, XV., 364—5365. 1.). 


Verf. theilt die folgenden Vorkommnisse mit, welche aus dem Materiale 
stammen, welches Dr. GABRIEL BENKő im Sommer 1889 sammelte. 

JARESD : Graphit. Bucsum IsBrra: Auf Chalkopyrit-Krystalle gewachsene 
wasserklare, kleine (Juarzkrystalle. BugkaARESD: Kalkspath, Markasit. ÜZEBE: 
Ouarz in kleinen, theilweise mit Dolomit überzogenen Krystallen; brüiunlicher 
Wad. WFaczeBasa, St. Peter-Grube: Kleine Bergkrystalle. WARKASDIN, Kregius- 
Bach: Kalkspath, Granat. Husyap-Borcza : Amethyst, Chalcedon, Achat. Hoxpot : 
Auf Realgar und Ouarz gewachsene kleine Baryt-Krystalle; gediegen Arsen mit 
Gold derart, dass die Krystallblüttehen des Goldes auf der dunkelbraunen 
Arsenkruste abgelagert sind; ebenfalls von dieser Fundstelle :  Heteromor- 
phit und wasserklarer Ouarz, dieser letztere in bis 6—7 cm langen Krystallen. 


Földtani Közlöny. XVII. pag. 374. 
(80] 


LITTERATUR, 919 


In einem Graben zwischen Hoxpor und MaGugRa kommt in dem Sande Zirkon in 
winzigen weingelben Krystallen vor. 

FErső-KaJaNEL: Mit einer dünnen Silberkruste überzogene Tetraödrit- 
Krystalle, in Gesellschaft von Galenit, Sphalerit und Pyrit ; Arscenopyrit in dünnen 
tafelförmigen Krystallen. HuwNyap-KRisrxok V. Móri-Grube : Zwischen Kalkspath 
gewachsene Baryt-Krystalle. KimPény-SzuRDpok : Derber (Juarz mit Pyrit. BERG 
Muszakriu bei Boicza, Heil. Dreifaltigkeit-Grube: Baryt, Ouarz, Pyrit, Galenit, 
Bphalerit, Chalkopyrit ; Galenit, in kleinen Krystallen, 111 tj 00; ORMINDEA : 
Sphalerit, Pyrit im Ouarz, derber Baryt. 

Zwischen Pogawsa und VaLEa-JEpI, am Dealu Moszuluj : Analcimin weisslichen 
oder weissen, 8$—10 mm grossen Krystallen mit 202 ; Natrolith, als radiales Aggre- 
gat von nadelförmigen Krystallen mit Kalk gemengt, [eulandit in fleischrothen 
Lamellen. RupaBáwvya: Moosförmiges und bláttehenartiges (rold, manchmal in 
(Vid gebildet. SzELISTYE : Kleine (ralenit-Krystalle, 11007, Ld mit Bleiocker 
überzogen. SruRksoRa (Gyalu mare, Hunyader Comitat): Derber (Galenit und 
Sphalerit. 

SraNIzsa : Kalkspath, schöne, .5—6 mm grosse Krystalle, — "e R oder 
— 1/2 RB, co R. Derber Arsenopyrit mit Pyrit im grobkörnigen Kalk; aus der Pap- 
Grube in Kalkspath eingewachsene grüne Filworit-Krystalle, welche, wie auch der 
Kalkspath in den Spaltungsrissen (rold als BHinschluss führen. (Gralenit in sehr 
unvollstándig ausgebildeten Krystallen mit den Formen von 11007, (111), 
sehliesslieh Sphalerit, weleher in der Sudjuana-Grube kleine fuchsinrothe oder 
azurblau angelaufene Krystalle bildet. TEkERő: Blauer, faseriger Aragonit mit 
Ouarz und Malachit aus der St. Georg-Grube; Sphalerit mit Pyrit, Chalkopyrit 
und Galenit auf Ouarzkruste ; Markasit in kleinen tafeligen Krystallen und Stepha- 
nit in bleigrauen Táfelchen. 

VERESPATAK, Orlai Heil. Kreutz-Grube: Markasit in Gesellschaft von Ar- 
senopyrit, Ouarz und Sphalerit. Dr. A. ScHMIDT. 


(81 ) ű 147 


990 SITZUNGSBERICHTE. 


GESELLSÜCHAFTSBERICHTE. 


III. VORTRAGSSITZUNG AM 6. APRIL 1892. 


Man s. 5. 187 [49]. 


IV. VORTRAGSSITZUNG AM 12. MAI 1892. 


Vorsitzender : Prof. Dr. J. v. SzaBó. 


Der e. Secretár zeigt das am 26. Márz I. J. erfolgte Ableben des langjáhrigen 
Mitgliedes AuGusr MaARkó an und empfiehlt Herrn MicHAEL NÉMETHY, Kanzlei- 
Official am kgl. Gerichtshof zu Erzsébetváros, zur Wahl als ordentliehes Mitglied. 

Vor Beginn der Vorlesungen begrüsst noch der Vorsitzende den zweiten 
Secretár KaRr Zimányi, dessen Arbeit von der ungarischen wissenschaftlichen 
Akademie mit dem a Vitéz; -Preise ausgezeichnet wurde: 

1. Dr. FRasz SCHAFARZIK spricht über die egrösseren Steinbrüche von 
Schweden und Norwegens. Er giebt vor allem eine kurze Uebersicht über die 
orographische, tektonische und geologische Gestaltung der skandinavischen Halb- 
insel und besehreibt dann die von ihm auf seiner Studienreise besuchten Stein- 
brüche und deren Material. 

Bei Wancvik in Smaland wird cin rother Gramit mitunter in 250—430 m 
grossen Stücken gebrochen, dessen Schönheit besonders der in ihm vorkommende 
veilchenblaue Ouarz hebt. Dieser Granit bricht erst bei einem Drucke von 
2500—2600 kg. Auf einer Insel liegen die Steinbrüche von Wirbo, deren 
rother Granitit auch bei dem in Budapest zu erriehtenden Honvéddenkmal ver- 
wendet werden wird. Die Steinbrüche von Elfdalen liefern einen dunklen braun- 
rothen Juarzporphyr, der auffallend dem bel den alten römischen Bauten in 
Verwendung gekommenen xporfido rossos ühnlich ist; ebendort wird auch 
ein lichtrother, wenig Biotit enthaltender (rranitit gebrochen. Das Gestein von 
Frederiksvaárn ist ein dunkelgrauer, grobkörniger Syenit, dessen blassbláulich 
sehillernder Feldspath die Schönheit der geschliffenen Flöchen bedeutend 
erhőöht. Südöstlieh von Göteborg bei Warberg wird ein dunkelgrüner Pyroxren- 
gneiss gebrochen, der bearbeitet einen wunderschönen Baustein liefert, aber er 
verblasst in verhültnissmássig kurzer Zeit. Vortragender erwáhnt noch die 
Steinbrüche von Karlshamn, Karlskrona, Graversfors und Tjölling und legt von 
den schönsten Gesteinen bearbeitete Muster vor. 

2. Junius Haravárs erlüutert die von der kgl. ung. geol. Anstalt ausgeführte 
a (reologische Karte von Südungarny , Die Karte ist nach den Aufnahmen J. Böcgw s, 
L. v. Rorn und J. Hacavárs in den Jahren 1880—1890 im Maasstabe 1 : 75.000 
ausgeführt und umfasst die (Crebirge des Comitates Krassó-Szörény, der Stadt 
Versecz und die grosse Sandflüche Deliblát. Der geologisehe Bau dieses (rebietes 
ist ziemlich mannigfaltig, die mediterranen Vulkane waren auf mehreren Punkten 
thátig, aber hauptsüchlieh im nordöstlichen Theile. Im Gebirge von Versecz ist 

(82] 


SITZUNGSBERICHTE. 991 


die Lagerung der krystallinisehen Sehiefer sehr gestört, die Neigung der Schichten 
im Ganzen genommen 50—N0. Dem Vortragenden ist es gelungen, nicht nur im 
Tithon- Kalke, sondern auch in dem benachbarten krystallinisehen Kalke Korallen- 
stöcke zu finden, wodurch die bisherige Annahme des archiischen Alters des 
letzteren Kalkes wideriegt wird. 

3. KARL Zimányi bespricht a) die krystallographischen Verhültnisse eines 
a Barytes vom Berge Kis-Svdbhegy bei Budapestv. Die in der Richtung der Basis 
tafeligen Krystalle bestehen aus folgenden Formen : a (100) co P cc, b(010) co P oo, 
c (001) oP, m (110) co P, u (101) P co, d (102) Ve P co, 1 (104) Y4 P co, o (011) 
P co, z (111) P, y (122) P 2, s (139) "2 P 3. 

b) c Cerussite von Kis-Muncsel: Dieselben sind süulig, in der Richtung der 
verticalen Axe meistens in Zwillingen verwachsen nach m (110) cs P. Die beobach- 
teten Formen sind folgende: a (100) co P co, b (010) co P co, m (110) co P, 
r (130) co P 3, v (031) 3 P co, i (021) 2P oo, x (012) "2 P oo, p(111) P, r (221) 2 P. 

In der der Vortragssitzung folgenden Sitzung des Ausschusses legt der e. 
Secretár die Zuschriften von Prof. H. CovwEwxrTz in Danzig und Prof. J. STEVENSON 
in New-York vor, in welchen die beiden Herren ihren Dank für ihre Erwáhlung 
zu corregpondirenden Mitgliedern der Gesellschaft aussprechen. Nach Erledigung 
anderer interner Angelegenheiten, legt der e. Secretár noch die Hinladung des 
cCollegio dei Ingeneri et Architettiv, in Palermo, zum internationalen Congress in 
Palermo vor und folgende als Geschenke eingelaufene Publicationen : A. DAUBRÉE : 
Röle possible des Gases a hautes températures. — A. DAuBRÉE: La géneration 
des minéraux metalligues. — H. CorwEnTz: Die Bibe in Westpreussen ein aus- 
sterbender Waldbaum. — Det koniglige Norske Videnskabers Selskabs Skrifter. — 
Szmmtliche Werke sind Geschenke ihrer Editoren, wofür die Gesellschaft ihren 
Dank ausspricht. 


ÁMTLICHE MITTHEILUNGEN AUS DER KGG. UNG. GHOL.. 
ANSTALT. 


Die kel. ung. geol. Anstalt betheiligte sich, wie schon im letzten Berichte 
angezeigt wurde, an zwei Ausstellungen und zwar mit folgendem Resultate: Nach 
dem öümtlichen Organe (Nummer 21—22, Seite 3) des Executiv-Comités der 
Temesvárer Ausstellung v. J. 1891 wurde der Anstalt von der Jury das Ehren- 
diplom zügetheilt. 

Sr. Excellenz der Herr kel. ung. Handelsminister sprach bei Gelegenheit 
der 1891 arrangirten Thon-, Asphalt-, Cement- und Steinindustrie-Ausstellung 
der kgl. ung. geol. Anstalt für die um die fachgemüsse Aufsammlung, wissen- 
schaftliche Bearbeitung und Bekanntmachung der einheimischen Gesteine und 
Rohmaterialien erworbenen hervorragenden Verdienste seine Anerkennung aus. 


Geologisch agronomische Section. Aufgrund der Genehmigung Sr. Excel- 
lenz des Herrn Ministers für Landwirthschaft hat die Organisirung der geologisch- 
183] ; 


2992 ÁAMTLICHE MITTHEILUNGEN 


agronomischen Section der Anstalt mit der Hinrichtung des Laboratoriums in 
einem Zimmer ihren Anfang genommen. 

Die hohe Verfügung ör. Excellenz hat es ferner ermöglieht, dass der Oeko- 
nom PerER TReirz, der Stipendist der Section, behufs seiner ferneren Ausbildung 
in  geologisch-agronomisecher Richtung in Deutschland, namentlich aber in 
Baden und Preussen eine Studienreise unternehme. 


Publicationen der Anstalt. Im Jahrbuche der kgl. Anstalt sind erschienen : 
1. Die Pyroxcnandesite des Cserhát von Dr. F. ScHaraARzIk (IX. Band, 7. Heft) ; 
2. Die Torflager des siebenbürgisehen Landestheiles von Dr. G. Pgimrcs (X. Bd., 
1. Heft) ; 3. Paláontologisehe Daten zur Kenntmiss der neogenen Fauna Süd- 
ungarns von J. Haravárs (X. Pd., 2. Heft). Es wurden ferner publicirt: Die 
geologisehe Karte von der Umgebung ven Tasnád und Szérdtak (1 :75.000, Zone 
16, Col. XXVID; geologiseh aufgenommen von J. MarryvasovszkY und Tu. 
SZONTÁGH, und als Text: Erlüuteruugen zur geologisehen Detailkarte der Lünder 
der ungarischen Krone. Die Umgebung von Nagy-Károly und Ákos (Zone 15, 
Col. XXVID, und die Umgebung von Tasnád und Széplak (Zone 16, Col. XXVII) 
von Dr. TH. SZONTÁGH. 


Abgabe von fachlichen Gutachten und Exmittirungen. Die Ueberprüfung 
und Beurtheilung der bezüglich der wasserrechtliehen Schutzgebiete der Mineral- 
guellen abgegebenen Gutachten bescháftigten vielfach die Direction der Anstalt. 
Namentlich sind diesbezüglieh die Badeorte Krapina-Teplitz, Varasd-Teplicz und 
Herkulesfürdő zu erwüáhnen, in deren Angelegenheit die Direction ausführlichen 
Bericht erstattete. 

Ausserdem wurden von den Mitgliedern der Anstalt folgende in ámtlicher 
Mission exmittirt : 

Jurrus Haravárs in Angelegenheit des am Territorium der Winzerschule 
von Tarczal zu erbohrenden artesischen Brunnens ; 

Dr. Fgasz SCHAFARZIK zur Untersuchung der Kaolin- und Rhyolithlager im 
Comitate Zemplén und der östlich von Sátoralja-Újhely auftretenden Kalksteine ; 

Dr. THomas SzonraGn besichtigte die Kaolinlager der Stadt Beregszász und 
studirte die geologiscehen Verhültnisse der Gemeinden Dévény-Újfalu und Cseklész 
im Comitate Pozsony, um bezüglieh der Bohrung artesischer Brunnen eine Mei- 
nung abgeben zu können. 


Geschenke: Herr ANpok v. SEmsEx, Grossgrundbesitzer und Volontár der 
Anstalt, stellte schon im verflossenen Jahre der Anstalt eine grössere Summe zur 
Verfügung behufs Vermehrung der vergleiehenden Sammlung der in kunst- und 
bauindustrieller Hinsicht wichtigeren, namentliech skandinaviseher Materialien. 
Infolge dessen wurde der Geologe Dr. F. ScHAFARZIK damit beauftragt, in Sehweden 
und Norwegen für die technologische Sammlung der Anstalt Vergleichs-Cre- 
steinwürfel zu sammeln. Bisher trafen dreissig prüchtige Würfel ein, die eine 
Fortsetzung der werthvollen Geschenke unseres beispiellos edelmüthigen Patrio- 
ten bilden. 

Der Opferwilligkeit und dem wissensehaftlichen Sinne des Herrn A. v. 

[54] 


AUS DÉR KöüL. UNG. GÉOL. ANSTALT. 993 


SEMSEY verdanken wir es ferner, dass die Sammlung unserer Anstalt mit einer 
sehr interessanten Suite von Petrefacten aus dem Kisenbahneinschnitte bei Piszke 
bereichert wurde. 

Herr v. SEmsSey empfange auch an dieser Stelle unseren tiefstgefühl- 
ten Dank. 

Unsere Sammlung vermehrten noch: DIR DIRECTION DER UNGARISCHEN ALLGE- 
MEINEN ÁCTIEN-(GESELLSCHACT FÜR FABRIKATION VON SOHWEFELSÁURE, KUNSTDÜNGER 
UND FÜR CHEMISCHE ÍNDUSTRIE zu BuDAPEST mit einigen Stücken Phosphorites von 
Podolia ; 

Herr Dr. Joszer PawxrocsEk, Hon.-Oberphysikus in Tavarnok, mit einem schö- 
nen Mastodonzahn ; 

Herr Nrxoraus Paurovics, Oberstuhlrichter zu Orsova, mit der Kalkfüllung 
der Wasserleitungsröhren von Herkulesfürdő ; 

Herr Srgerax [usanovirs, Director der Sparcassa in Orsova, mit Ammo- 
niten vom Greben ; 

Herr MaAwxó Kogcurovicz zu Budapest, mit lithografischen Platten von $0o0- 
lenhofen ; 3 

Herr CoRNEL Torwav, Ingenieur zu Fiume, mit vier Gesteinswürfeln ; 

Herr JotaANN GUTTMANN, Bergverwalter, mit Galenitstücken von Bleiberg ; 

Herr Béna Amekőzv, kel. Ingenieur zu Újvidék, mit dem Backenknochen 
eines Mammuth ; 

Herr EmrL ERLESBECcK, Oberingenieur zu Budapest, mit fossilen Záhnen von 
Szent- Lőrincz ; 

Herr Aporr Kunrrrav, herrschaftlicher Rentmeister zu Ercsi, mit den 
Knochenresten von Elephas. 

Die genannten Herren mögen auch hier den besten Dank der Anstalt ent- 
gegennehmen. 

Unsere Anstalt hat auch im verflossenen Zeitraume mehrere vaterlündische 
Lehranstalten mit systematischen Gesteinssammlungen versehen, wofür ihr Se. Hx- 
cellenz der kel. ung. Minister für Cultus und Unterricht seine Anerkennung und 
seinen Dank veröffentlichte. 


Programm der geologischen Aufnahmen für das Jahr 1892. Bezügliech der 
Aufnahmsthátigkeit des Fachpersonals der Anstalt in der Sommersaison I. J. hat 
die Direction behufs Genehmigung folgendes FProgramm Sr. Excellenz dem Herrn 
Minister für Landwirthschaft unterbreitet. 

Die geologisehen Landes-Detailaufnahmen werden in drei Sectionen bei 
folgender Hintheilung ausgeführt werden : 

In der ersten Aufnahmssection unter der Leitung des Bergchefgeologen 
ÁLEXANDER GESELL wird der (feologe Dr. THgopoR Posevirz seine geologischen 
Aufnahmen im Comitate Mármaros in den nordöstlichen Karpathen in der Um- 
gebung von Kabolya-Pojána fortsetzen ; 

die zweite Aufnahmssection wird unter der ját ant des Sectionsgeologen 
Dr. Junius PerHő in der zwischen der Fehér- und der Sebes-Körös Hegédüet 
Gebirgsgegend thátig sein. Dr. J. PerHó wird westlieh von seinen vorjáhrigen 
Aufnahmen in den Comitaten Arad und Bihar kartiren; dagegen der (Geologe 

[85] 


994 AMTLICHE MITTHEILUNGEN AÜS DER KÖL. UNG. GEOL. ANSTALT. 


Dr. THomas SzorragH südöstlieh von Nagyvárad im Királyerdő seine Arbeiten 
fortsetzen ; 

die dritte Aufnahmssection verlegt unter der Leitung des Chefgeologen L. v. 
Rorn ihre Thütigkeit in das Gebirge des Comitates Krassó-Szörény. v. RorH wird 
das am linken Donauufer zwischen der Grebener Schlucht und Muntyana liegende 
Gebiet in östlicher Richtung bis zur Gegend von Vurvu Copriva kartiren ; der Geo- 
loge Dr. FRANZ SCHAFARZIK wird in der Gebirgsgegend zwischen Plavisevicza und 
Svinicza; nach Süden zu aber am linken Donauufer seine Aufnahmen fortsetzen. 
Der Director der Anstalt, Joga BöcgH wird neben der Oberleitung der Auf- 
nahmen die geologische Kartirung der zwischen der Biger und Berszászka liegen- 
den Berggegend fortsetzen. Das vierte Mitglied der Section, der Sectionsgeologe 
Jurrus Haravárs wird seine Arbeiten in der Umgebung von Resicza fortsetzen. 

An den Aufnahmsarbeiten wird sich Herr A. v. Semsev an der Seite des 
Directors J. Böcgn ebenfalls betheiligen. 

Sehliesslich wird der Bergchefgeologe der Anstalt, der Bergrath ÁLEXANDER 
GESELL Seine Thátigkeit östlieh von Felsőbánya in der Umgegend von Sujorbánya 
beginnen und dann auf das Gebiet von Kapnikbánya übergeben. 

Budapest, am 25. Mai 1892. 


(86) 


ró di LT EBA OSZKOYU RON (G "WwosobY nyengy 
ún tésvásál zzérdssntá jól s 5 Fée /wo9yo j24k hó 


ezel Nt) 


Nyom. Grund V utódai, E 


Blauer und geltber Mon. 


Sehotteriger Sand . 


Sehotteriger Sand. 
Mék és sarga agyag. 


Kavicsos homok. 


Földtam Közlöny XXIL I tábla 


Halaváts Gyula: A herczeghalmi ártézi kút földtani szelvénye. 


Geologisches Profil des Artesischen Brunnens vom Herczeghalom . 
1:1000. 


Der Schichten A réteg megnevezése. 


Schichtenfolge. 


Favicsos homok. 
fehotteriger Sand. 


gfioccn. GÁ tusírezeai 
élvocan GY ab voi 


hir 


J 
03 


Kék es szürke agyag . 
Blauer and grauer Thon. 


S 
5) 
Csi 
3 
A) 
íz Ra 
927 
CI TÖK) 
az 
E 
a 
péllds ) 
ti 
he) 
8 
97 


Hék agyag. 
Biauer Than. 


Haremadiszehe Stufe 3 


Öazereedb a emelet. 


OTleditevván emelet . 
OMleditevvane 9tu el 


Mék és sarga agyag. 
Blauer und gelber Mon. 


Nyom. Grund Vautódat Budapest 


FOLÓOTAN I: KÖZLÖNY 


HAVI FOLYÓIRAT 


MAGYARORSZÁG FÖLDTANI, ÁSVÁNYTANI ÉS ŐSLÉNYTANI MEGISMERTETÉSÉRE 
S A FÖLDTANI ISMERETEK TERJESZTÉSÉRE, 


Megjelenik havonként két vagy három nagy nyolczadrét ívnyi tartalommal. A magyarhoni 
földtani társulat rendes tagjai 5 írt évi dij fejében kapják. Előfizetési ára egész évre 5 frt. 


1892 JULIUS—AUGUSZTUS, 


7—8, FÜZET. 


XXII. KÖTET. 


ÁSVÁNYTANI KÖZLEMÉNYEK. 
ZIMÁNYI KÁROLY-tól." 


(Ehhez a II. tábla.) 


1. Baryt Lunkányról, Hunyad megyében. 


Dr. KRENNER J. SávpoR műegyetemi tanár úr szivességéből alkalmam 
volt nagyon szép barytkristályokat megmérni, a melyeket dr. KocH ANTAL 
egyetemi tanár úrtól kapott. 

Kérésemre dr. KocH tanár úr e baryt közelebbi lelethelyét és előfor- 
dulását, továbbá az anyakőzet szerkezetét sziveskedett velem levélben közölni, 
a minek alapján a következőket jegyezhetem meg. 

A példányokat dr. BEnKkő zilahi gymnasiumi tanár gyűjtötte Lunkány 
falu határában a Valea ciclovina kezdetén, a hol az ő geologiai felvételei 
szerint a kristályos palákra krétakorú mészkő telepedik. A kőzetet, "" a mely- 
nek üregei és hasadékaiban a barytkristálykák ülnek, helytállóan nem 
találta; felülete mállástól rozsda-barna szinű, töréslapján azonban üdébb és 
szürkés zöld, helyenkint fehéres foltokkal tarkázott. 

Általában véve a nagyobb fokú elváltozás könnyen felismerhető. Késsel 
megkarczolva, helyenkint nagyobb keménységet tapasztalhatni;  aczéllal 
a kőzet jól szikrázik. Hideg sósavban gyöngén, melegítve élénken pezseg, 
miközben az oldat zöldes sárga szinű lesz és egy likacsos oldhatlan tömeg 
marad vissza. A kőzet voltaképen egy brecciás szövetű mészkő, a melynek 


- Előadta az 1891 deczember 2-án és az 1892 május 12-én tartott szaküléseken. 
XX Egy kis darab anyakőzet, a melyet dr. KocH tanár ur szives volt nekem 
átengedni palás szerkezetű, külseje egy nagyon elváltozott kristályos palához hasonlít, 
üregeiben néhány víztiszta barytkristály ül. 
Földtani Közlöny XXII. köt. 1892. (139) 15 


296 ZIMÁNYI KÁROLY : 


repedéseit utólagosan kovasav töltötte ki, s ez okozza keménységét. A csi- 
szolatban is jól feltűnik a brecciás szövet, a mennyiben kisebb-nagyobb 
szögletes mészmezőket keresztül-kasul guarzerek járnak át, helyenkint 
chloritos zöld foltokkal tarkázva. Dr. Kocn tanár úr valószinűnek véli, hogy 
a görgetegek a kréta mészkő alsó határáról valók, a hol ez utóbbi a kristályos 
palákkal érintkezik. 

A kristályok víztiszták, a nagyobbak fehérek és kevésbbé átlátszók, 
egyesek felületét pedig a vasoxydhydrat rozsda-barnára színezi. Tülnyomólag 
rövid oszloposak a merőleges tengely szerint (1. ábra), vagy vastag táblá- 
sak; hasonló barytokat ismertetett nem régen GRAFFF ?" a waldshuti (Baden) 
tarka homokkőből. Ritkábban találni d. (102) dóma uralkodása által osz- 
lopos kristályokat (2. ábra), ezeknek combinálása egyszerűbb. A méretek 
átlag véve : 6 mm hosszúság a merőleges tengely, 1,32—3 mm szélesség 
a két átló irányában ; a kristályok csaknem kivétel nélkül a hosszúátló egyik 
végével nőttek fel. 

A lapok általában véve jól tükröznek és mért hajlásaik keveset térnek 
el HELMHACKER-nek "" a svarovi baryton mért alapértékeiből számított haj- 
lásoktól. 

Összesen a következő 18 alakot határozhattam meg : 


a — (100) coPoo d — (102) 1/2aPoo 

b — (010) coPoo o — (011) Poo 

c — (001) 0P z — (111) P 

s 0) rez REc223 8 B 
[1] Tu — S Z0)eSIB/ t— (1129 

m — (110) coP f — (113) !/sP 

n — (120) ooP2 ag — (114) 1/42P 

(250) coP5/2(?)  v — (115) 15 
x — (130) coP3 EK án GEN 5 


A kristályok orientálása az, a melynél a legjobb hasadás lapja c . (001), 
az erre merőleges két egyenértékű hasadás pedig az alapprisma m . (110). 

A három véglap közül c . (001) mindig jól kifejlett, a . (100) ugyan 
fényes, de alárendelt; míg a hosszlap b . (010) rendesen homályos és merő- 
leges irányban finoman rostos. 

A lunkányi barytokra jellemző az oszlopok és a verticalis fősor pyra- 
misainak sokasága; némileg emlékeztet e kifejlődés a telekesi?""" (Borsod 
megye) barytkristályokra , csakhogy ezek a túlnyomóan kifejlődött hosszlap 


X Zeitschr. f. Kryst. 1889. XV. 380. 
ak r Denkschriften d. Wiener Ak. 1872. XXXII. 
xx SCHMIDT §5., Baryt és Cerussit Telekesről. Értekezések a természettud. köréből. 
Kiadja a m. tud. Akadémia 1882. XII. 1. sz. 
(140) 


ÁSVÁNYTANI KÖZLEMÉNYEK. 997 


b. (010) uralkodása által leginkább eltérnek a lunkányi kristályok habitu- 
sától. Az oszlopok közül A . (210), v . (320) és m . (110) állandóan és tökéle- 
tesen kiképződtek. Az első két alak merőleges irányban finoman rostozott, 
a mi azonban kitünő fényüket semmiképen sem zavarja; m . (110) lapjai 
vízszintes irányban csíkoltak, az alappyramissal z . (111) képezett lapismét- 
lések folytán, a miért is gyakran barázdáltaknak tapasztalni. A brachypris- 
mák n . (120) és y . (130) lapjai keskenységük miatt gyöngén reflectálnak ; 
az utóbbinak csak egy jól kifejlett, elég fényes lapja volt mérésre alkalmas, 
Nem ritkán a törzsprisma lapjainak a nagy átlóhoz közelebb fekvő részén 
2— 4 fényes csik vonult végig, ezek hajlását keskenységük miatt biztosság- 
gal nem mérhettem, de mivel a prisma övön kivül még (114. 011 — 311) 
övhöz is tartoznak, a y . (130) jel kellőképen biztos. 

Egy széleslapú brachyprismát szintén a gyakori alakokhoz kell számí- 
tanom, de felületének homályossága és a verticalis rostozás a mérést meg- 
akadályozta; csak négy kristályon találtam valamennyire fényes lapokat, 
ugy hogy közelítő pontossággal meghatározhattam hajlásukat az alapprisma 
lapjaihoz, a szélső határok 2497/—25"29"; a négy mérés közepéből 2599", 
(250) coP?/2 brachyprisma következik, ennek megfelelő számított hajlás 
pedig : 

40250 DATA 


Ez egy uj alak volna a baryton, de mivel a mérések csak közelitőek 
voltak, egyelőre a véglegesen megállapítottakhoz nem számítható. A pyra- 
misok közül f. (113),z. (111) és y . (122) a megvizsgált kristályok mindegyikén 
kifejlődtek, ezek közül f.(113) kitünő fényű, nagy lapjaival igen gyakran 
uralkodik. A többi pyramis alárendelt és nem is fejlődött ki állandóan. 

A. dómalapok mindig kiváló tükrözésüek, d . (102) viszonylagos nagy- 
ságára nézve mindjárt az alapprisma után következik. 

A nagy átló irányában nyujtott kristályoknál a -pyramisok kivétel 
nélkül alárendeltek (2. rajz). Feltünő e barytnál a meglehetős jó hasadás 
b . (010) lap szerint. 

A megvizsgált kristályokon a következő combinatiókat határozhattam 
meg, az alakokat nagyságuk szerint fogyó sorrendben csoportosítva : 


d. (102), m.(110), X. (210), y.(122), £.(113), 2.(111), 9.(320), e . (001), 
0.(011), a . (100) ; 


ad. (109) am . (110), -6:(001), xy .(129), £.113), 21110. 40 : adj, a . (100), 
X öjebztb 1 .(320), b. (010) ; 


m. (110), d.(102), y .(122), 0.(011), £.(113), 2.(111), x. (130), e . (001), 
DAVLU SA (100), Mm. (320), X.(210), a (Mn . (120), wsaítd5; 
(141) . 15: 


[2] 


[2] 


[3] 


228 


ZIMÁNYI KÁROLY: 


m (110), 4.(102), e.(001), f.(113), n.(820), y.(122), 2.(111), o. (011), 
R.(223), r.(112)9, g.(114), b.(010), X.(210), a.(100); 


m.(110), 4.(102), f.(113), 0.(011),- e . (001), y.(122), X.. (210), a .(320), 
z.(111), a.(114), r.(112), b.(010), (250). 


Az alakok megállapítására szolgált hajlásokat 14 kristályon nyertem ; 
a mért élek száma az n betüvel jelölt rovatban látható. A számított szög- 
értékek HELMHACKER " alapméréseiből folyó tengelyarányra 
BD ee e MS VIA SETS KZT SBS 


10. 


vonatkoznak. 

adib — EL005010 
asc TO 
égése SZOK UO 
Joga ESO UTOÓ 
ni: c 420 110 

250. 

Xn t305110 
arte cst008001 
ag, E Na 
best 0t05001 
o "aes ESONT001 
Ze a10. E VI TOTAL 
Zeng SUTA 
ZVERGSS AS KOŐ 
RG ESSDDZSON 
Te SES S0T 
TENG e LZ00 
Gee SERONT 
ANGEL STKOBŰL 
fe 340 
tsa eat 4102 
Üteko s EMOZSOTA 
zd 31115 102 
med es 08402 
mens 320 : 102 
ASSE ASESONOZTO2 
tve EMZZÉNETŐ 
f .o" — 113.011 
I .y szd 54022 


Il 


Határértékek 
89957"—90" 9 
39 8— 14 
VO SZAS a 0 AL 
16 42—17 3 
19 0—2920 43 
94 97 —95 9 
89 59—90 7 
38 50— - 53 
59 40— -. 42 
AA E 125 
18"15.—. 520 
64 10 — . 24 
AD ZO B 
34 39— 48 
97 93— 36 
90 53 —92 37 
93 96— 31 
GIAN 58 
60 50— 52 
54 25 — 34 
96 1 — 4 

102 16 — 17 


XV. ö. az i. h. a 234. lapon. 


(142) 


—— 


ma 
ma 19 ja 19 A 19 A YT Ot 19 19 W He 19 A WWW OT OT LI 19 00 OR HW 


a a 
ÖT LD sg e0 B 


obs. 


00052 


29 
10 
16 
19 
25 
28 
90 
38 
90 
52 
44. 
18 
64 
54 
45 
34 
27 
21 
92 
23 
61 
99 
60 


56 : 


54 
26 
102 
59 


10 
38 
53 


53 appr. 
2 appr. 


32 
4 
51 


— appr. 


4.1 
18 
19 
16 
16 


46 appr. 


43 


4 6519 OL 
DO WIRD 


ÁSVÁNYTANI KÖZLEMÉNYEK. 229 


2. Cerussit Kis-Muncselről, Hunyad megyében. 


Kis-Muncsel község határában az ottan található ezüsttartalmu gale- 
nitra régente élénk bányászatot űztek, a miről a nagy kiterjedésű és jelenleg 
már beerdősödött hányák tanuskodnak. 

Mikor 1857-ben UxvERRIcnrT K.," a kinek e vidék bányászatára vonat- 
kozó közléseket köszönjük, ott járt, a munkálatok már annyira hanyat- 
lottak, hogy csak négy munkás dolgozott a bányákban; három évvel később 
SruR D."" geologiai felvételei alkalmával a bányamunkálatok már teljesen 
szüneteltek. 

A Pojana-Ruszka hegység keleti elágazásainak uralkodó közete Kis- 
Muncsel környékén a gnájsz és vasoxydhydráttal rozsda-vörösre szinezett 
csillámpala, a melyek rétegei DNy-ról ÉK-re csapnak és DK-re dőlnek ; 
e kristályos palák fedüje egy azonos csapásu kristályos mészkő.""" Az érez- 
telérek főkisérő ásványa a guarz.:A cerussit legnagyobb mennyisége ugyan 
tömör, de szépen kristályodott is található t; amint Kocrn A.tt az előfordulást 
leírja, a kristályok a rozsda-vörös csillámpalára, majd a sejtes guarzra nőttek, 
oszloposak vagy a hosszlap szerint vastag táblásak, ikrek is gyakoriak. Az 
alakok (010) cePoo, (110) coP, (011) Poo. 

Dr. Kocn A. egyet. tanár úr kérésemre a kristályodott cerussit egy kis 
példányát nekem átengedte, a mely szivességeért legyen szabad nevezett 
tanár úrnak e helyen is őszinte köszönetemet kifejeznem. A rendelkezé- 
semre álló 1,5—2,5 cm nagyságu darabka, apró és középnagyságu kris- 
tályok halmaza volt; a nagyobbak sárgás fehérek átlátszatlanok, míg a 
kicsinyek viztiszták. 

Mivel a kis-muncseli cerussit mérések alapján még nincs ismertetve, 
de erre néhány alkalmas kristálykát sikerült kiválasztanom, eredményeimet 
az alábbiakban közlöm. 

A megmért kristályok hosszasága 2—3 mm, szélessége 1—2 mm, vas- 
tagsága 0,5—1 mm volt. A verticalis tengely szerint oszlopos habitus mellett 
a hosszlap b . (010) mindig többé, kevésbbé uralkodik a prismaöv lapjai 
közül; az ikrek m . (110) szerint gyakoribbak mint az egyszerű kristályok, 


t Verhandl. und Mitth. d. Siebenb. Ver. f. Naturwiss. 1857. VIII. p. 127. 
-xk Jahrb. d. k. k. geol. Reichsanstalt. 1863. XIII. p. 41. — HAUER und STACHE: 
Geologie Siebenbürgens. Wien 1863. p. 228—229. 
xs E hegység geologiai viszonyait illetőleg v. ö. a fenn már idézett munkákon 
kivül SruR D., Worr H. és Lóczy L. felvételi munkálatait a következő folyóiratok- 
ban: Verhand. d. k. k. geol. Reichsanstalt 1860. XI. p. 143, 148—149 ; Földtani Köz- 
löny, 1882. XII. 1—24. 1. 
t M. J. AcKNER, Mineralogie Siebenbürgens. Hermanstadt. 1855. p. 203. 
tt Erdély ásványainak kritikai átnézete. Kolozsvár. 1885. 77. I. 
(143) 


230 ZIMÁNYI KÁROLY: 


ez utóbbiak emlékeztetnek a telekesi " cerussitok egyszerűbb combinatióira 
(i. h. II. táb. 2. ábra). Ilyen egyszerű kristály képe a 3. rajzban látható. 
A felismert alakok nagyság szerint fogyó sorrendben a következők : 


b — (010) coPoo r — (130) ooP3 

m — (110) ooP v — (031) 3Poo 
[4] i — (021) 2Pos t — (221) 2P 

p: c dj P x — (012) 1/2Pos 

a — (100) coPoo 


A. leggyakoribbak : b. . (040), mar: (110), 1... (021), "arc(400) ago téttel 

A lapok erősfényüek, de tükrözésüket gyakran zavarja a lapismétlő- 
désektől eredő rostozás, vagy azok kicsisége ; legfényesebbek i. (021), m . (110) 
és p. (111). A hosszlap b . (010) mindig vizszintes irányban rostos, a lépcső- 
zetes emelkedéseket és mélyedéseket i . (021) lapismétlődései okozzák. Az 
alárendelt a . (100) és r . (130) lapjai merőlegesen finoman rovátkoltak, míg 
az alapprisma teljesen síma. ; 

Az ikrek a legközönségesebb törvény szerint alkotvák, ikersik t. 1. 
m (110) valamely lapja. Néhány ikerkristályt vizszintes projectioban a 
4. 5. és 6. rajzokban tüntettem fel ; az utolsó egy nagyon szabályosan kifej- 
lett hármas iker, míg az 5-ik egy kristályt ábrázol, a melynek tetőző lapjai 
sérülés következtében csaknem teljesen hiányoztak. 

Méréseimre vonatkozó szögértékek az alábbiak, míg a számított haj- 
lások v. KokscHaRow-éi,"" csakhogy normál szögekben vannak adva, 


Határértékek 16 lag ídé obs. calc, 
arr esrtd o Nő vésr SABÁETJJOPNB! 1E3OYAN 6908 doéigr ige 
BeggossÓ10v1Öress 58 945845 LÁBA ul 5886 5837 5 
b sr S ÖT0V130 Es rI8.ZIESDBBBT 8. 1 .9ZAZB 28 39 20 

b.b 62 46-— 62 53 71 106048 62 45 50 
ánd ap ozésdd jo eg aa A d7ata tí701410 
m.m —. 53 9— 540295 BI ai65401 54 28 20 
[5] m . m" — ab 1 8 29 8 17 30 
a IDLE SOT ÁLESTOTAÜB gs DB 97 14 10 
am. sz B5U5N 862 9 85 56 85 51 15 
b. sm — 1 4 AZ 14422 7 4: 9 4 845 
b... sz S8-JHEz 18858 jer Ber ag 88 34 50 


t SCHMIDT S., Baryt és Cerussit Telekesről. Értekezések a természettud. köréből.. 
Kiadja a m. tud. Akadémia. 1882. XII. 1. szám. 
xk Materialien z. Min. Russlands. 1870. VI. p. 100. 
kk A mért élek száma. 
(144) 


ÁSVÁNYTANI KÖZLEMÉNYEK. 231 


Határértékek n obs. calc. 

éb; s ÖBG TONNA A0E e ASE 66 eds ápta  2A ADTA 088 
: b SOME 3A 31 — 34 ABN Or ÁGA TA 34 39 58 
ú.., BEÜT OTÜSS 89 91 — 70 "0 9 69 40 appr. 70 7 30 
m.p — 110.111 — 35 38— 35 50 5 35 46 35 45 48 
Tr e OTSZZÜE — 1 19 15 appr. 19 48 18 
i .p — 021.111— 47 7— 47 14 9 "  aR 11 7 0. gel 
He 00t MO-I BA. 37 — 6441 9 6439 64 38 26 
i . m — 115 20—115 94 2 115 22 115 21 34 

DO ET SOJANASTHOVAS 9 50 44 50 43 9 

p 1 3 37 3 33 38 


i .p — — 


3. Baryt a budapesti Kis-Svábhegyről. 


A budai hegyekből eredő sárga baryt a gyakoribb calcit kiséretében 
az orbitoid-mészkő vagy az oligocaen-márgának üregeiben és hasadékaiban 
található. A kristályok a magyarországi barytok leggyakoribb habitusában 
jelennek meg, a mennyiben táblásak a fő hasadási lap c. (001) szerint ; 
a nagyobbak sötét borsárgák, átlátszatlanok, legfeljebb helyenkint áttetszők, 
méreteik 1—4 em szélesség és 0,2—0,6 em vastagság közt ingadozik. 
Kevésbbé gyakran találhatni apró, 1—3 mm nagyságu világossárga, majd- 
nem szintelen és átlátszó kristályokat, ezek rendesen fényesebbek is. 

A kis-svábhegyi barytot először BegvárH Józser? ismertette physikai 
és chemiai tekintetben ; összesen 6 alakot figyelt meg, a melyek a szokott 
Mrunurx-féle orientálás szerint: c . (001), m. (110), 2.(111), b . (010), (Okl) 
m Pcs és (h01) m Pos; az oszlopon és pyramison mért szögekből közelítően 
a tengelyarányt is megállapította. 

Legujabban dr. Bgauws "?" egy világossárga barytkristályka alakjait és 
néhány szögértékét közölte ; azok a legközönségesebbek t. i. c . (001), m . (110). 
b . (010), 0. (011) és z.(111), a meglehetős gyakori makrodoma d . (102) a 
kristályon nem fejlődött ki. A mint ezekből láthatjuk, az alakok változatos- 
sága nem nagy. A mult évben nehány kézi példányt gyűjtöttem, a melyek 
egyikén a kristályok aprók, majdnem szintelenek, egy másikon középnagy- 
ságuak, sárgák és áttetszők, ezek nagy része rozsdabarna vagy okkersárga 
vasoxydhydrat réteggel van bevonva. A bevonat nem ritkán vastagabb és 
valóságos bekérgezés, az ilyen kristálycsoportok sötétbarnák, csaknem 
feketék. A fenn elősorolt alakokon kívül az apró átlátszó kristályokon még 


x A kir. m. természettudományi társulat Közlönye 1863—64. IV. 74. 1. 
tk A budai hegyek ásványai különös tekintettel a calcitra. Budapest, 1889. 
4—6. 1. Ref. Földtani. Közlöny 1891. XXI. 312. 1. 
(145) 


232 ZIMÁNYI KÁROLY: 


két makrodomát és a harántlapot, a limonitos darabról származókon pedig 
két brachypyramist ismerhettem fel; igy tehát a budai baryton ez ideig 
összesen a következő 11 alak ismeretes : 


e "E 1001)"0P d — (102) 1/2Poo 
b — (010) coPco u — (101) Pos 
6] a — (100) coPoo o — (011) Pos 
me SA ESSB Asin hal 5 
1 — (104) 1/41Poo y — (122) P2 
s — (132) 83/2P3 


Ezek közül a leggyakoribbak: c . (001), m . (110), d . (102), z . (111), 
b.(010) és o.(011), a két első határozza meg mindig a ÖNK mel. jellegét. 
A fényes felületű hosszlap b. (010) ugyan nem állandó, de még elég gya- 
kori ; sokkal ritkább a harántlap a . (100), a mely az apró kristályokon mint 
keskeny fényes csik, a nagyobbakon valamivel szélesebb, de verticalisan 
rostos és homályos. 

A József-Műegyetem ásványgyűjteményében lévő budai baryt-pél- 
dányokat átnézve szintén tapasztaltam, hogy a piszkos sárga szinű, átlát- 
szatlan kristályokon a harántlap a. (100) több esetben kifejlődött, de 
homályos felületű. 

A makrodomák lapjai tükörsimák, leggyakoribb d. (102), ez egyszers- 
mind dominál a többi fölött; míg az egyetlen brachydoma o. (011) apró, 
de jól tükröző lapokkal jelenik meg. Az alappyramis nem mindig fej- 
lődött ki, többnyire keskeny, fényes szalag módjára tompítja a megfelelő 
éleket. A két brachypyramist y . (122), s . (132), mindig együttesen kifejlődve 
találtam, mindegyik alárendelt szerepű; ámbár jófényúek, de kissé gör- 
bültek vagy oly kicsinyek, hogy hajlásaikat csak közelítő pontossággal mér- 
hettem. Egyébként s . (132) jelét még (011.110— 111] és (010 .122 — 201] 
övekből is megállapíthattam. A mely kristályokon e két pyramist megfigyel- 
tem o . (011), lapjai szintén — kivéve ha nem nagyon kicsinyek — a brachy- 
átló irányában kissé görbültek voltak és a makrodomák közül csupán 
d .(102) fejlődött ki. 

A 7. és 8. rajzban két kristályt ábrázoltam. 

A budai baryton a következő combinatiokat figyelhettem meg : 


c . (001), m . (110) 
[7] S( OO s mes) szeg LELKE 


x: Hz a combinálásuk a budai Várhegy márgája hasadékain képződött nagy 
táblás kristályoknak is. V.ö. SzaBó J., Budapest geologiai tekintetben. 110. 1. Budapest, 
1879. (Külön lenyomat a m. orvosok és természetvizsgálók 1879 évi vándorgyűlésé- 
nek munkálataiból). 

(146) 


ÁSVÁNYTANI KÖZLEMÉNYEK, 233 


SOL) FE EE ELENK) Sz LL), DVSEOAON 
SETLOADJNT) A vára sz TÚL 0KO) RALASBAK ÖLT TA IA) JRGK o EE K02) 
(VOL) sek) yyzi 111), dő (OD) APON) 
MEGO EKEESKLELŐ S z  (41)s- d MOZSO KOTLÁLEOE SEGA 
(AMNON aza ver (ELLA ÁL Ő) NE zéet ÖL PAK ÉL VR AT KO TE ű j Met Úsz (KGÜNSZO SAO 
Hany ár OO (ZS ábra). 
CEO Tamas (LO) 23 (AL; xy e (AD), . (4029, 8. (132), o (011), 
ba (010) ra 400), (8. ábra). 


[e TRE er A TEK 7 Az 


A prisma m .(110) lapjai még az apró kristályokon is bágyadt fényüek, 
söt homályosak, ritkán fényesek. 

A szögértékek inkább csak az alakok meghatározására voltak alkal- 
masak; 14 kristályon nyert hajlások középértékeit a számítottakkal " 
a következő táblázatban csoportosítottam, a melyben n a mért élek szá- 
mára vonatkozik. 


Határértékek 


n obs. seb 
TOT GOES — 1 101744 LOL 9377. 344 
mb. — LO SOT0 —50754—50552" 4 90 51 50 78 47 
TSA 000 E 1 HA DÁAADDISTAJ Ú4hő13 
ara ez S 400.5001, — — 1 89 45 appr. 90 — — 
hse c 10457001 — 24 40—2i 44 5 21 41 250430 
CTG a 0250014— 38530 8v56 5 389 54 90. 9128 
ÜSS 6 EL0Á 001 5/0359 00440 3 57 40 appr. 58 10 36 
Bo z010 004089 48-89 52 5 SD J0 — — 
Obi 0LGS0A0— ISZ 15537 25 0 24 1) 37 16 52 
ZA e LL S001 —- 63 47 — 65.55 2 63 51 appr. 64 18 43 
müsea ssz a tladát e 388436.5-88 58 3 88 45 88 36 40 
EGYES 12 — 1 18 20 12 Aza al 
mem E DA SEN KI 25 60. 7 appr.. 59.49 15 
Más 1105 432. E 205 sörzzdd 9 4 36 34 appr. 37 21 30 
Mé 0 JÖ DELI DOSZ Sda lá ea JA .dADBEs d04 bd 
b...y. 1010.122 — 44 22—-44 32 2 44 27 44 21 7 
GY MG V00 19 422 — —- 1 56 56 CZ Elsa E 


Budapest, 1892, a József- Műegyetem ásványtani intézetében. 


xk Denksehriften d. Wiener Ak. 1872. XXXII. 


(147) 


[8] 


234 LITSCHAUER LAJOS: 


A FÉMES ÁSVÁNYOK TELEPEINEK ÉRCZESEDÉS VISZONYAI. 
LITSCHAUER [LaJos-tól." 


A gyakorlat azt bizonyítja, hogy a fémes ásványok és érczek telepeik- 
ben csak igen ritkán vannak egyenletesen eloszolva. Rendszerint azon eset- 
tel találkozunk, hogy érezben dús, érezben szegény és érez nélkül való telep- 
részek váltakoznak. 

Bányász-műnyelven a telepek érczet tartalmazó részei érczközök- 
nek; dús részei dús ércz közök-nek; ércz nélkül való részei pedig meddő 
közök-nek mondatnak. ; 

Éreczközök és meddő közök váltakozó előfordulása, — az érczesedés 
vagy érezvitel viszonya, az esellegesség jellegével bír és alig van megbíz- 
ható adat, mely az érczbányászat ezen mindinkább égető sürgősséggel jelent- 
kező életkérdésének kielégítő megoldásához vezetne.- Ez irányú elfogadható 
támasztó pontokat eddig csak a gyakorlat adhat ; mathematikai, analytikai, 
grafikai meghatározások csak elméleti értékkel bírnak s megbízható ered- 
ményt alig biztosítanak. 

Az éreczközök empirikailag megállapított alakjai : 

a fészekszerű alak, 
a sávszerű alak és 
az oszlopszerű alak. 

A fészekszerű érezközök fogalmát és változó alakját, a lencseszerű 
közökkel való azonosságát, a sávszerű érezközök vagy érczcsapások fogal- 
mát, az általános érczcsapásnak jelentőségét és az érczoszlopoknak 
fogalmát ismeretesnek tételezvén fel, kiemelendőnek tartom, hogy ezen 
érczközöknek, a telepekben és ereken való előfordulása igen változatos szo- 
kott lenni. 

Azon gyakorlat útján szerzett s ugyancsak gyakorlati úton tovább fej- 
lesztendő tapasztalatok, melyek az éreztelepek s különösen az érczerek 
tartalmára és közei változóságára befolyással vannak, vagy olyanok, melyek 
a mélységgel és mélységkülönbségekkel; vagy olyanok, melyek a vaslag- 
sággal; vagy olyanok, melyek a csapás és dólés változásával; vagy végre 
olyanok, melyek helyi körülményektől függők látszanak lenni. 

Sok vidéken, hol a bányászat érczereken járt, igen sokáig azon nézet 
uralkodott, hogy az erek csak bizonyos mélységig fejthetők le haszonnal, 
mert műre-valóságuk, ezen (minden egyes ily vidéken külön elfogadott) 


x- Kivonat a magyarhoni Földtani Társulat selmeczbányai fiókegyesületének 
1891 április 11--iki szakülésén tartott felolvasásából. 
(148) 


A FÉMES ÁSVÁNYOK TELEPEINEK ÉRCZESEDÉS VISZONYAI. 235 


horizonton alul megszünik. Hogy ezen nézet, a legtöbb esetben téves volt 
és inkább a fejtésnek, a mélység növekedésével fokozódó nehézségein ala- 
púlt, valószínűleg, igen gyakran, könnyű lenne bebizonyítani. Alig tételez- 
hető fel, hogy az érczerek, a bányász fejtő-míveletei által feltárható, aránylag 
igen csekély mélységgel bíró horizontokon alúl elenyésznének. Egészen más 
és sokkal érthetőbb azon, igen gyakran tényekkel beigazolható feltevés, hogy 
az erek és telepek fejtésre valóságának alapját képező ásványok és érczek, a 
mélység változásával szintén változnak. 

Nem tagadható, hogy az érczerek felső- és alsó horizontjai között 
némi, némelykor lényeges különbség észlelhető, de ekkor a változás, 
physikai és chemiai okokkal magyarázható. 

Corra és utána GRODDECK eredeti és másodlagos mélység-különbséget 
ismer." Az első, az érásványok érkőzetek és primaereknek tartott kénes 
érczeknek változásában; a második abban nyilvánúl, hogy az athmosphae- 
riliák és más, a kivülről származó anyagok módosító befolyása következtében, 
a kénes érczek helyébe, oxydos érczek, chlor-, jód-, bróm-vegyületek, 
vagy éppen termés fémek is lépnek. 

Hogy az aranyat tartalmazó ércztelepeknek, a mélység felé való állí- 
tólagos meddülése az eredeti, vagy a másodlagos mélységkülönbség változ- 
tató hatásának kifolyása-e, eddig megállapítható nem volt. 

Nem tagadható, hogy az ércztelepeknek, szabad arany tartalma, 
a mélység felé néha csökken; áll azonban az is, hogy aranytartalmú 
kovandok és más kénes érczek a mélységben is előfordulnak. Hogy a mélység 
növekedésének, az aranytartalom csökkenésével való összefüggését geologiai 
pontok szerint megvitathassuk, a szabad arany képződésére vonatkozó 8 
általánosan elfogadott nézeteket kellene közelebbről áttanulmányoznunk."? 

A theoria azt vallja, hogy a szabad arany, az aranyat tartalmazó 
érczek, chemiai processusok által előidézett bomlás-termények ; a gyakorlat 
pedig azt igazolja, hogy nagyobb mélységekben a termés-arany ugyan rit- 
kább, azonban az aranyat tartalmazó eredeti érczes képződmények gyako- 
ribb jelenségek. i 

Kénes vasérczeket tartalmazó erek kibúvásánál, a földkéreg felső hori- 
zontjaiban bontólag hatott atmosphaeriliák befolyásának következménye a 
cvaskalap) . i 

Vaskalap mindenütt ott van, hol az érczerek és éreztelepek kitöltését, 
vasat tartalmazó kovandok, chalkopyrit, arsenopyrit, pyrit stb. képezik, 
de sok dús-, ólom-, ezüst- és arany-ércztelep is létezik, melyben a dús- 


- v. Corra, Erzlagerstüátten. I. Th. 122. 1. 59 §. — v. GRODDECcK, Erzlagerst. 
Si. 1.595kő. i 
"- Az érdeklődők figyelmét HOoEFER-nek, az Öst. Zeitschr. f. Berg- u. Hütten- 
wesen 1866 és 1867 év folyamaiban megjelent czikkeire hívjuk fel. 
(149) 


4 


936 LITSCHAUER LAJOS: 


érczek vasat tartalmazó kovandok társaságában előfordulván, felső horizont - 
jaiban, vaskalapszerű kibúvás által árulja el magát. 

Corra, az erek eredeti, a mélységtől függő ércztartalom-változásának 
okát, theoretikus úton is keresvén azt mondja, hogy ha a tapasztalat 
azt mutatná, miszerint az erek kitöltés-anyaga, a horizont különbséggel 
csakugyan mindenütt változik, nem volna képtelenség állítani, hogy a 
mélységgel folytonosan növekedő nyomás és hőség alatt, külön horizon- 
tokban oly különböző anyagoknak kell kifejlődniök, melyek a külön- 
böző mélységnek megfelelnek és az is lehetséges, hogy mindazon con- 
binátiók, melyek a különféle telepekben és ereken találtatnak, csak azon 
horizont-különbségnek köszönhetik létüket, melyben képződtek. 

Hazánk érczbányászatából vett, a mélység érczesedés viszonyait 
feltüntető legérdekesebb esetek, lehetőleg röviden, a következőkben foglal- 
hatók össze. 

Aramyjidka érczereiben, a felsőbb horizontokban aranyat tartalmazó 
érczek, az alsó horizontokban azonban csak igen csekély aranytartalommal 
bíró antimonos ezüstérezek találtattak, illetve találtatnak. Az erek, a fel- 
söbb horizontokban rendesen szegényebbek, de a mélységben is változik 
ércztartalmuk.? 

Bergwerken az áldás, a teknők völgyvonalainak mentében pontosul 
össze s innét változó módon, de egészben véve fogyólag húzódik fel a teknők 
szárnyain." 

Dobsinára vonatkozólag azt állítják, hogy a felső horizontokat fakó- 
érczek, az alsóbbakat pedig kobalt- és nikelérczek foglalják el; sőt azt is 
mondják, hogy az érczekben való gazdagság a mélység felé növekszik.77" 

Feketebányán, az érczfészkek többnyire a felső közökben lépnek föl.t 

Felsőbányáról azt állítják, hogy a magasabb horizontokban gazdag 
ezüstérczeket tártak fel, míg az alsó horizontok ércztartalmát, aranyat tar- 
talmazó kovandok jellemzik.tt 


5 ILISZKAY G., Úti jegyzetek. B. K. L. 1877. X. 10. sz. 76. 1. — PéácH A. 
Jelentés. 48. 1. — Kiállítási kat. 128. I. — CsapPLovirs J., Aranyidka, bányász tekintet- 
ben. Tud. gyűjt. 1819. V. 45. I. 

169. 1. — V. ö. Zeitschr. f. Berg- u. Hüttenwesen. Vér. in Kürnthen. 1871. évf. 7. sz. 
kkk Iiszkav G., Uti jegyzetek. B. K. L. 1877. évf. X. f. 12. sz. 94. I. — Nagy L., 
Daten ü. d. Diorit v. Dobschau. Földt. Közl. 1880. X. 403. 1. — Dr. PosEvirz T., 
Megjegyzések a dobsinai zöldköről. Földt. Közl. 1878. VIII. 231. 1. — Jhrb. d. k. k. 
geol. R.-A. 1859. X. 547—549, 551, 553. Il. Verh. 79. 1. — Jhrb. d. k. k. geol. R.-A. 
1858. IX. évf. V. 115—128. I. — FALLER G., B. u. Httm. Jahrb. d. k. k. öst. Bergakad. 
1868. XVII. köt. 165. 1. — Kiállít. kat. 32 1. i 

t Dr. SzokoL P., A feketebányai telérek. B. K. L. 1886. XIX. 12—13. sz. 
TO RAL BZNL ZAN 

tt FALLER G., és GRimm J. Vélemény. III. Kincstári bányászat Felsőbányán, 


(150) 


A FÉMES ÁSVÁNYOK TELEPEINEK ÉRCZESEDÉS VISZONYAI. 937 


Kapnikbánya érczerei, egy bizonyos, a mélységbe tartó, az erek 
csapás-irányával majdnem keresztben járó övben érezesebbek, mint 
egyebütt." 

Körmöczbányán, a Zsigmond éren az 1888 év május hó 8-án és 
szeptember hó 22-én, 452,6 és 452,9 m tengerszín feletti magasságban 
és 112,9 és 107,1 m külszín alatti mélységben eszközölt színarany-feltárá- 
sok azt igazolják, hogy az ér kitöltésanyaga a mélység felé mindinkább 
dúsabb lesz. A Schindler-ér a mélység felé meddül."" 

Nagybányán, a Kereszthegy érczerei, magasabb horizontokban ezüst- 
ben, mélyebb niveaukban aranyban dúsabbak.§7" 

Selmeczbányán a Grüner-ér telsőbb horizontjaiban talált éreczesedé- 
sek nem voltak nagyon gazdagok, a lencsék Mária-aknától a Ferencz-József- 
akna felé mindig mélyebb és mélyebb horizontokban fordulnak elő s úgy- 
látszik, mintha egy érczes övet képeznének, mely 30—40 fok alatt észak 
felé vonul a mélységbe. — Az István-ér érczes közei, éppen úgy, mint a. 
Grüner-éren, észak felé vonulnak a.mélységbe. — A Bieber-éren, a Klinger- 
tárói völgytől dél felé, mélyebb horizontokban ólmos érczeket találni ; míg a 
felsőbb horizontokon kiválóan ezüst-tartalmú érczek: stefanit, argentit, 
polybasit fordulnak elő helyenként tömegesen. — A János-ér ezüstös kép- 
zödménye dél felé hatol mélyebb horizontokba. — A Teréz-ér főmíveletei, a 
Klinger-tárói völgy alatt feküsznek ; itt gazdag ezüstérczek voltak a kibúvá- 
sán, de nem tartottak a mélységbe. Az Ochsenkopf-ér, a Gedeon-tárói 


Nagybánya, Grossgrube. 17. I. — HLAVvVATSEK C., A felsőbányai és ohláhláposbányai 
bányákról és geologiai viszonyokról. Felolv. a selm. földt. egyl. 1884 febr. 27-én 
tartott szakülésén. — V. ö. Jahrb. d. k. k. geol. R.-A. 1853. IV. 575. 1. 

xk Dr. SzokoL P., Kapnikbánya geologiai ismertetése. B. K. L. 1887 XX. 
187, 196. 1. és 1888 XXI. 6, 12, 23, 38 és 47. I. — KANTNER F., Jegyzetek a kapniki 
ércztelérekről. B. K. L. 1880 XIII. 108, 113 és 121. I. — U. a. A kapnikbányai 
éreztelérekről. B. K. L. 1878. XI. 18. sz. 142. — Dr. SzaBó J., Magyarország 
nevezetesebb fluorit-termőhelyei. Földt. Közl. 1885. XV. 93. I. — Dr. PRrmics Gy., 
A Lápos hegység trachytos kőzetei. Földt.- Közl. 1886. XVI. 156. 1. — Jahrb. 
d. k.k. geol. R.-A. 1859. X. f. 457. 1. — FALLER és GRIMM, Vélemény. 24. 1. — Kiállit. 
kat; .91. 1. ú 

kt FALLER G., A körmöczi telérek és rések hálózatáról. B. K. L. 1872. V. 
17, 25, 36. és 53. I. — ScHwakgrz GYy., Közlemények Körmöcz sz. kir. és főbánya- 
város tulajdonát képező xZsigmond-Györgyv nevű fémbányaműről. B. K. L. 1888. 
X.XI. 11. sz. 83. 1.; — 12. sz. 92. 1.;— 13. sz. 98. I. — Pécn A., Jelentés. 1873., 
26. 1. —- GESELL S., A körmöczi érczbányaterület bányageologiai felvétele. M. kir. földt. 
int. évk. 1885-ről 156. 1. — U. o. 1886-ról 164. 1. — U. o. 1887. évről 149. 1. — 
U. o. 1888-ról 113. 1. V. ö. kiállit. kat. 96. és 178. Il. : 

7 GESELL S., A, nagybányai érczterület bányageologiai felvétele. M. kir. földt. 
int. év. Jel. 1889-ről 133. I. — V. ö. Földt. Közl. 1876. VI. 247. 1. — L. még Jahrb. 
d. k. k. geol. R.-A. 1859. X. 457. 1. — U. o. 1853. IV. 568. 1. — GRIMM és FALLER, 
Vélemény. 1873. 1. és. 9. 1], 

5 (151) 


238 LITSCHAUER LAJOS: 


míiveletekből ismeretes tölteménye guarz, mely üregeiben gazdag ezüst- és 
aranytartalmú üszkös, oxydált érczeket tartalmazott, de az ércztartalom a 
mélység felé megsilányult. A Colloredo-ér telsőbb horizontokban nagyobb 
hosszúságban érczes volt s jó jövedelmet adott, lefelé azonban az érczes köz 
az éren egy éjszaki és egy déli oszloppá vált ketté, melyek a mélységbe 
vonulnak s melyek közt az ér tölteménye meddő." 
Verespatak ércztömzseinek aranytartalma, a mélység felé csökkenni 
szokott." i 

A hasadékok szélességének, az erek átlagos fémtartalmára való befo- 
lyása kétségtelen, mert bizonyos, hogy szélesebb hasadékba több töltelék 
fér, mint keskenyebbe. Réteges kitöltésnél az erek egyes horizontjainak 
átlagos fémtartalma abban is különböző, hogy az ér keskenyebb részeiben 
az utolsó rétegek vagy kérgek már nem találhattak helyet. Ha az ifjabb 
kérgek vagy rétegek más természetűek mint a régiebbek, világos, hogy az 
egész ér halmazrészeinek aránya, különböző horizontokban különböző 
lesz. Az erek szakadékokra való oszlását, a főérnek ágakra való szétvá- 
lását, vagy az érszakadékok és mellékerek főerekké való egyesülését gyakran 
a dúsulás, vagy meddülés okának tekintik, ámbár nem az egyesülés vagy 
szétválás, hanem az ér vastagságának változása oka itt a fémtartalom vál- 
tozó voltának. Ha az érszakadékok különböző korúak, ércztartalmuk 
módosulására szintén nem a szétágazás, vagy az egyesülés, hanem az egyes 
ágak és szakadékok kitöltő anyagának módosító mellékkőzetként való köl- 
csönhatása hatott. GRoDDECK ásványsuccessiónak nevezi a csapás, dőlés és 
vastagság irányában való érczesedés-változás érdekes jelenségét. 

Boiczán az értömegek kiszélesedése meddüléssel jár." 

Körmöczbánya érczereinek nagy vastagsága mellett természetes, hogy 
az egész vastagság ércztartalma nem egyenlő. A Schrümmen-ér vastagság 
csökkenése, az érczvitelre nem hat kedvezően. Ezen ér GESELL szerint ott 
volt legnemesebb, a hol kitágult.t f 

Úrvölgyről ismeretes, hogy az ottani erecsek érczesedése vastagodá- 
sukkal jár.tt 


: PécH A. nyomán kivonatosan. 

isk WINKLER B., A verespataki aranybányászat viszonyai. Földt. Közl. 1871. I. 
64.1. — V. ö. Verh. d. k. k. geol. R.-A. 1867. 5. sz. — Dr. SzaBó J., Az Abrudbánya- 
Verespataki bányakerület s különösen a verespatak-orlai m. k. bányatársulati Szt.- 


Kereszt-altárna monographiája, egy térképpel. Hiv. ad. nyom. — Jhrb. d. k. k. geol. 
R.-A. Al852.KEIT  356füz 490. 1 


kik Pgrmics Gy., Boicza. Földt. Közl. 1888. XVIII. 7—11. I. — INKEY B. 
A boiczai érezerek mellékkőzetéről. Földt. Közl. 1879. IX. 365. 1. § 
4 A hivatkozások jegyzeteit 1. a 237. lapon 7 alatt. 
tt Miészágos Gy., Az úrvölgyi ércztelepülési viszonyokról. B. K. L. 1882. XV. 
66. 1. — Pécn A., Az úrvölgyi bányászathoz. Földt. Közl. 1877. VII. 309. 1. — 
(152) 


A FÉMES ÁSVÁNYOK TELEPEINEK ÉRCZESEDÉS VISZONYAI. 239 


Selmeczbányán az István-eret alkotó hasadékok, az ugyanazon nevű 
akna közelében 10—12 meterre is megvastagodtak és éppen ezen vastag 
részükben, rendkívül dús érczeket tartalmaztak és még a jelen század 
elején is nagy jövedelemmel műveltettek. A János- vagy  Schöpfer- 
tárói éren a dúsulás, az érkitöltés vastagságának apadásával csökken. 
A Bieber-ér agyagos kitöltése, a Klinger-tárói völgytől dél felé tetemesen 
vastagodik." 

Számtalan eseltel be lehet bizonyítani, hogy az erek és telepek mellék- 
kózete, azok ércztartalmára befolyással van s bár ama esetek csak helyhez 
kötött értékkel bírnak is, föltételes általánosításuk útján, oly általános elve- 
ket lehet felállítani, melyek gondos megfigyelés mellett általános értékkel 
bírhatnak. Feltehető, hogy a mellékkőzetnek a telepek ércztartalmára való 
befolyása, annak hővezető képessége, specifikus súlya, porozitása, a hasadék 
oldalfalainak érdessége, vagy simasága, az alkotó részek chemiai reactiója 
s esetleg az abban keringő electrikus áramokkal hozható causalis össze- 
függésbe. : 

Hogy a mellékközetnek, az hárszetölka való befolyása mily sokféle, 
azt a következő, Magyarország érczbányáiból vett példák fogják leginkább 
szembetűnővé tenni. 

Bergwerken, az ércztartalom közönségesen a mész jelenlétéhez van 
kötve s ez esetben, annak agyagos és bitumenes palákkal és palaagyagokkal 
való érintkezés lapjain található. A mész maga is érczet tartó ugyan, de 
sokkal szegényebb, semhogy művelésre méltó lenne. A mész közvetlen 
fedője, egy csekély vastagsággal, de tetemes szélességgel bíró, bizarrúl ránczo- 
sodott, képlékeny, szürke-feketeszínű, zsírostapintatú palaagyag s ez a 
tulajdonképeni érczvivő közet, mely ott ér véget, hol annak födüjében, 
finoman-szemcsés, agyagos homokkő fordul elő."7 

Boicza aranyérczerei túlnyomóan a porphyrban haladnak, vagy a 
porphyrból kiindulva, a szomszédos közetekbe csapnak át. A. boiczai erek, 
a kemény mellékkőzetben merő lappá szorulnak össze, míg a nagyon is 
porhanyós mellékkőzetben érezfoszlányokká szakadnak szét és csak közepes 
szilárdságú kőzetben tartják meg rendesen vastagságukat és gazdagságukat. 
A homokkőből való arany mindig finomabb, mint a dacité$"t 

Dobsinán a kobalt- és nikelérezek erei és szakadékai, a gabbroban for- 


U.a. Az Úrvölgyön történt ujabb feltárásokról. Földt. Közl. 1879. IX. 125. 1. — 
U. a. Jelentés. 

- PécH A. nyomán. 

7 SOHNABBLEGGER, Antimonércz-telepek, Bergwerken. B. K. L. 1889. IV. 169. I. — 
V.ö.  Zeitschr. f. Berg- u. Hüttenwesen. Ver. i. Kárnthen. 1871. 7. sz. 

-£ PRrmics Gy., Földt. Közl. 1888. XVIII. 7—11. 1. INKEY B., A boicziai érczerek 
mellékközetéről. Földt. Közl. 1879. IX. 365. Il. 
(153) 


940 LITSCHAUER LAJOS: 


dulnak elő, a zöldpalákban azonban hiányoznak ; innen van, hogy az utób- 
biakat Dobsina bányászai rHiób)-paláknak nevezik." 

Faczebányán az  éreztelepek tulajdonképpeni vivője a  kárpáti- 
homokkő. A szomszédos zöldkő-porphyr, az ércz vezetésében nem vesz 
részt. A tellur- és arany-érezerek vagy szakadékok csupán a kárpáti 
homokkő által vannak körülvéve. A nemes fémek és érczek inkább a szilárd 
közettel járnak és a lágyabbakban és a lithomárgában csak ritkán fordul- 
nak elő. Turnu, Zsibold és Facza- Rotti kén-kovand-erei, az eddigi tapasz- 
talások szerint csak lágy kőzetekben fordulnak elő."" 

Hideg-Szamoson a talkpalában előforduló guarzérhálozatok a gazda- 
gok. Az erekben, a guarzitnak a talkpalához közel fekvő részén az arany 
előfordulása dúsabb, mint azok közepe felé, hol gyakran majdnem töké- 
letes elmeddülés constalálható."7" 

Kapmkbánya érczereit illetőleg azt tapasztalták, hogy keleti részük, 
a zöldkő-trachytnak, a kárpáti-homokkő és az újabbkorú üledékképződ- 
mények között levő válólapja, az érczvitelre kedvezőtlen.t 

Körmöczbányán az arany elfordulása ott legdúsabb, hol a mellékközet 
guarzerekkel van átszőve. A guarzok közül a szürkeszínüt tartják legdú- 
sabbnak ; a közetnek elmállása és repedezett volta kedvező hatással van az 
arany halmozódására. Az ezüstérczek úgylátszik a zöldkő-traechyt bizo- 
nyos nemének szomszédságához vannak kötve. A főér gazdagsága mind 
csapás-, mind dőlés-irányban igen változó s nagyobbrészt guarzhoz van 
kötve. E guarzban az érczek finoman behintve fordulnak elő. A guarzok 
között az érezvitelre, a vasokkerrel barnás színűre festett válfajok a legked- 
vezőbbek. Az aranyat tartalmazó guarz felismerésére a gyakorlat veze- 
tett; az arany, t. i. kizárólag a finoman kristályos guarzban fordul 
elő és a zsírfényű, szalonnaszerű  guarzféleségekben eddig sehol sem 
találták.tt A 

Mátrabányán az ércz a guarz-erekben leggyakoribb. Az érczesedés 
a mellékközet lazulásával jár. 

Nagyág éreztelepeinek valódi székhelye és átalános mellékkő- 
zete a harmadkori eruptio képződmény, illetve a guarz-biotit-trachytnak 
azon részei, melyek zöldkömódosulatba mentek át. A guarz-biotit-tra- 
echyt egész kiterjedésében egységes, összetartó képződmény, melynek 


k V. ö. a 236. lapon Ft alatt. 
bung von Zalathna. 1885. — U. a. Zalathna-vidéki nemesércz-bányamüvek: Hacze- 
bánya és Mindszentbánya. B. K. L. 1886. XIX. 151, 159, 179, 187. és 194. 1. 
kk KüRTHY V., A Hideg-Szamos vidékének geologiai viszonyai. Földt. Közl. 1876. 
VI. 165. 1 
ft V. ő. a 237. lapon § alatt. 
tt V. ő. a 237. lapon $f alatt. 
(154) 


A FÉMES ÁSVÁNYOK TELEPEINEK ÉRCZESEDÉS VISZONYAI. 941 


azonban csak zöldkönemű részeiben vannak érczerek; a szürke, vál- 
tozatlan részekben pedig nincsenek, söt azt mondhatni, hogy a zöldkő- 
módosulat legjellemzőbb kiképződése éppen csak az erek szomszédságá- 
ban tapasztalható. Az erek  közvetetlen mellékkőzete kisebb-nagyobb 
fokban kaolinosodott, a sötét és kemény zöldkő-trachyt, a főhálózattól 
távolabb eső helyeken találtatik csak. A mellékközetnek második faját 
üledékes közetek, harmadik nemét a glauch képezi. A tulajdonképeni 
érczerek a glauchon keresztül törnek, sőt gyakran még csapását is követve, 
majd az egyik, majd a másik szegélylaphoz símulnak, vagy a közepén 
is végig futnak. 

A mellékközetnek, az erek töltelékét illető befolyására vonatko- 
zólag kétségtelen, hogy a mállás állapota, nemcsak a hasadékok alakjára, 
hanem kitöltésük anyagára is befolyással van. Nagyon üde és szilárd 
közetben az ér nemcsak összeszorult, de nemes érczben való tartalmát 
is elszokta veszíteni; túlságosan mállott trachytban, a gazdag érczek szin- 
tén ritkábbak. Legkedvezőbb a mállásnak közepes foka; a kőzet színe, 
ilyenkor halaványan zöldes, vagy fehéres, keménysége pedig csekély. A tra- 
chytnak csíkoltsága némely esetben, gazdag érczcsapással jár. Az üle- 
dékes kőzet, a gazdag érczek településének egészben véve nem látszik 
kedvezni, ezért a bányász megjelenését nem örömest látja; másrészt azon- 
ban sok esetet ismerünk, melyben éppen ilyen mellékkőzetben volt szép 
ércztermés úgy, hogy e szabály csak fenntartással fogadható el. Oly esetek, 
melyekben az ér a sediment-köőzet határán érczeket adott, igen számosak. 
A glauch befolyására nézve eltérők a nézetek. Ott, hol az ér hosszú kiterje- 
désben valamely glauchot kisér, az utóbbinak nemesítő befolyása nem jut 
érvényre és nem tapasztalták, hogy az ily erek mindig gazdagabbak len- 
nének mint a nem glauchosak. Ha az ér, valamely vastagabb glauchba 
egészen becsap, alakja többnyire igen szabálytalanná válik és anyaga is 
rendesen csökken. Jó befolyást tulajdonít a nagyági bányász oly glauchnak, 
mely az eret, hegyes szög alatt éri, vagy olyannak, melyen az ér áthatol. 
Említést érdemelnek még azon vékony pyrit-erek is, melyek ott, hol az eret 
átvágják, nemesbülést okoznak." 

Offenbányán az éreztelepek a szemcsés mészkőben ott találtatnak, 
hol ez az eruptiv kőzetekkel érintkezik. A mellékkőzet közepes szilárdsága. 
az érezvitelre kedvező."" 


- ISKEY B. Nagyág földtani és bányászati viszonyai. Budapest. 1885. — Bő 
irodalmát Nagyágnak, 1. LITSCHAUER. Bányamíveveléstan I. köt. 180. 1. 

kx BiELz, Verh. und Mitth. des Siebenb. Ver. f. Naturw. z. Hermannstadt. 1869. 
167. 1. — CorTA u. FELLENBERG, Erzlagerst. Ung. u. Siebenb. 81. 166. 1. — FALLER- 
GRIMM, Vélemény. 38. 1. — v. Corra B., u. Httm. Ztg. 1861. 155. 1. — GRIMM, 
B. u. Httm. Jhrb. d. k. k. öst. Bergak. 1867. XVI. köt. 306. 1. — PosEpwy, Jahrb. 
d. k. k. geol. R.-As 1875. , 70. 1. WV: 

Földtani Közlöny XXII. köt. 1892. (155) 16 


942 LITSCHAUER. LAJOS : 


Oláhláposbányán a dúsabb rézkovand előfordulása a telepeknek egy 
conglomerátos rétegéhez van kötve. A mellékkőzetnek az érczesedés viszc- 
nyaira való befolyása tárgyában megjegyzendő, hogy a kárpáti homokkőnek 
kemény, tömött rétegei csak kis mennyiségben és csak vékony szalagban, 
lágyabb részei pedig nagyobb mennyiségben vették fel az érczes anyagot." 

Selmeczb ánya érczereinek a mellékkőzettől függő érczesedés viszonyai 
eléggé ismeretesek; kiemelendőnek tartjuk csak azt, hogy az Ó-Antal-, 
János-, Iszap- és Erzsébet-erek részint a gnájszban, részint pedig a gnájsz 
és palák választó lapjain képződtek és a bányában biotit-andesin-trachyt is 
található közelükben ; a vichnyei völgy jobb oldalán levő mészkőben azon- 
ban meddőkké válnak és azt, hogy a sobói-, vagy szt.-Mihály-tárói völgyön 
túl a guarzit, a György-tárna mellett, a triaszmész úgylátszik kedvezőtlen 
befolyással volt a hasadékok képződésére és azok érczes kitöltésére." 

Úrvölgyről s a mellékköőzetnek az érczesedés viszonyára való befolyá- 
sáról csak annyi mondható, hogy az ereknek a grauwackéból, a kristályos 
palákba való átmenete határozottan nem constatálható; bár a régi tér- 
képek azt látszanak bizonyítani, hogy azok tárói, a hasadékok egyazon 
időben keletkeztek. Az ércz minősége sem ad e tekintetben határozottabb 
felvilágosítást, mert ámbár a fakóérez, Sőrativatköbd gyakoribb, a kristá- 
lyos palában sem hiányzik." 

Verespatakon a dacitban fordul elő a legtöbb és legdúsabb érczér és 
valószínű, hogy ennek kitörésével volt összekötve az érczerek képződése is. 
Az andesit-trachyt, az érez előjövetelre nem bír befolyással. Kétségen kívül 
a mellékkőzet kiváló befolyása még abban is nyilvánul, hogy itt is éppen úgy, 
mint Nagyágon, az igen lágy, vagy igen szilárd mellékkőzetben az erek med- 
dők s csakis középszilárdságú mellékköőzet foglalja magában a nemes ércz- 
telepeket. Nemesítő befolyást gyakorolnak a mellékkőzeten átvonuló, zöldes 
színű, aprószemű pyriterek (sztrázsa), melyek, ha a mellékkőzetből kijutva 
az ér töltelékével találkoznak, termés arany előfordulást jeleznek. Az itt 
igingának, Nagyágon glauchnak nevezett guarz előfordulását, örömmel 
üdvözlik az erdélyi bányászok. A bányamíiívelők kedvezően fogadják, 
ha a mellékköőzet az éreztelepek közelében sok pyritkristályt tartal- 
maz. A telepek ércztartalma nagyobb, hol azok a különféle kőzetek váló- 
lapjai közelében találtatnak, mert a mellékkőzet mállott állapota a telep 
töltelékére itt kedvező befolyást gyakorol.t 


- FALLER és GRIMM, Vélemény 29. 1. — Corra és FELLENBERG. Erzlagerst. 
Ung. u. Sieb. 63. és 160. 1. — Dr. KocH A., A Czébles és Oláhláposbánya vidéke 
zöldkő-andesitjeinek uj petrographiai vizsgálata. Földt. Közl. 1880. X. 138. I. — 
Dr. Pgrmics Gy., A Lápos hegység trachytos kőzetei. Földt. Közl. 1886. XVI. 156. 1. 
"3 PÉcH, MARTINY s mások nyomán kivonatosan. 
ek V. ö. a 238. lapon ti! alatt. — t V. ö. a 238. lapon §" alatt. 
(156) 


A FÉMES ÁSVÁNYOK TELÉPEINEK ÉRCZESEDÉS VISZONYAI. 243 


A csapás- és dőlés irányának, a telepek ércztartalmára való befolyásá- 
ról GAETZSOHMANN, TREBRA és mások értekeztek. A csapás irányában való 
változások, dúsulások és meddülések magyarázása tudtommal mindeddig 
nem sikerült. Könnyebben magyarázható meg azon egyes vidékeken 
constalált tény, hogy az érczerek, érczben és fémben való dús volta amaz 
erek dőlésével van összefüggésben. Valamely érnek, egyszer nagyobb, más- 
szor kisebb dőlése, a dőlésirány változása folytán előidézett vastagságkülönb- 
ség által van az erek változó ércztartalmára befolyással. 

Az Aranyidkai erek éreztartalma csak rövid közökre terjed." 

Körmöczbányán az erek találkozása és keresztezése kedvező befolyás- 
sal van az érczvitelre. A Katalin-éren az érezvitel a guarzos szalagokra 
s az azokból elváló keresztrések találkozó pontjaira szorítkozik. A György- 
vagy agyagér csak ott méltó a lefejtésre, hol szakadékok válnak el tőle." 

Nagyágon azt tartják, hogy a dús ércz csapásai nem a keresztezések 
pontjain, hanem azoktól távolabb szoktak fellépni." 

hozsnyó antimonérez telepeiben leghatalmasabb az ércz, a guarz- 
hasadékok keresztezése helyén.t 

Selmeczbányán az erek szakadékainak találkozó helyei csomó- 
pontokat képeznek. Ezek rendesen igen dúsak szoktak lenni, bár arra 
is van eset, hogy mindkét szakadék dús. FALLER szerint a Schöpfer-tárói 
éren, az érczvezetés a dőlés irányában meglehetősen tartós, míg a csa- 
pás irányában szakadozott. A Mátyás-tárói éren, az érczek csapás-irány- 
ban nem tartottak hosszasan, míg dőlésirányban 200 meteren alul is vágásra 
érdemesek voltak. A Mindszent-ér azon része, mely keleti irányban van 
elhajlítva, rendkívül gazdag volt.tt 

Verespatakon különféle csapással és dőléssel bíró erek, ha egymást 
érintik, keresztezik, vagy egymással összezavarodva, egymást kísérik, egy- 
másra gyakran nemesítőleg hatnak. Figyelmet érdemelnek itt a hullám - 
hajlású csapással és dőléssel bíró és lapos erek is.tit 

Hogy a kitöltés anyaga és minősége mily befolyással van az érezvitel 
viszonyaira, azt már egy-két példából is meglehet látni. 

Nagybányán a kereszthegyi éren az aranyat tartalmazó kovandok és 
ezüstérezek az érkitöltés guarzjához vannak kötve.tttt 


x V. ö. Liszkav G., Utijegyzetek. B. K. L. 1877. X. 76. I. — PécH A., Jelentés 
48. 1. — CsapLovirs J., Aranyidka, bányász tekintetben. Tud. Gyüjt. 1819. V. 45. I. — 
HAuER, Geol. Uebers. 48. 1. stb. 
kk V. ő. a 237. lapon "ft alatt. 
18 V. ő. a 241. lapon ". alatt. 
t MapERsPpacH L., A rozsnyói antimon-bányászat. B. K. L. 1875. 1. sz. 2. 1. — 
COTTA u. FELLENBERG, Erzlagerstátten Ung. u. Siebenb. 120, 193. 1. 
tt PécH és FALLER nyomán. 
ttt V. ő. a 238. lapon "t alatt. — tttt V. ő. a 237. lapon $i"t alatt. 
(157) 3 167 


244 LITSCHAUER LAJOS: A FÉMES ÁSVÁNYOK TELEPEINEK ÉRCZESEDÉS VISZONYAI. 


Rozsnyó, antimonércez telepeiben, az antimonércz ott jelenik meg, hol 
a guarz porondos, odoros és vöröses színű." 

Selmeczbányán Pécn szerint a Grüner-éren, HEIm szerint a Schőpfer- 
tárói éren a mangántartalmú mészpát, különösen éreczek közelében talál- 
ható. A Grüner-ér agyagos hasadék kitöltései helyenként nagy mennyiségű 
érczet, néha egészen tisztán, néha pedig a guarzos anyaközettel együtt tar- 
talmaznak. Az István-ér érczben való gazdagsága guarzhoz és mangano- 
calcithoz van kötve. Az UJ-Antal-éren a mészpátos érkitöltés rendesen 
érczesebb, mint a guarzos. A Colloredo-éren az ércz főképen polybasit, 
mely vagy a guarz sejtjeiben, vagy a mészpáton ül."" 

Verespatakon az ólomérezet az arany legnagyobb ellenségének 
tartják. Kedvezőtlen, sőt ijesztő, ha az ér csakis szilárd, kékes színű guarz- 
kitöltéssel bír és az ér üreges odorfalain a guarz mint hegyi kristály 
mutatkozik. Az itteni bányamívelő az ily ereket hegyes-fogú, harapós 
vénának nevezi és kerülni szereti, mert meggyőződése szerint még gyenge 
zúzóéreztermelésre sem találja alkalmasnak." 

A vízzel járó dúsulás példáinak sorából rövidség okáért végre csak 
kettőt emelünk ki. 

Verespatakon, a bányásznép nem ok nélkül jó jelnek tartja, ha az 
ércztelepekkel sok víz jár. Víz után jön az arany, mondják. Persze, az ott 
divatozó tárószerű mívelés mellett a víz, a bányamivelőnek nem esik terhére 
és az igen szórványosan található termésarany, az elérés küzdelmeit nem 
súlyosbítja. 

Selmeczbánya vidékéről is hozható erre nézve fel egy eset. Az 1864 év 
tavaszán ugyanis a János- vagy Schöpfer-tárói éren, a Keresztelő-Szt.- 
János telek északkeleti, vízbendús részében tömör vörösezüstérczet vájtak. 


xk 


Midőn ezzel felolvasásomat befejezem, a felvetett és az érczbányá- 
szatra nézve oly fontos kérdésnek továbbvaló tanulmányozását nem min- 
den érdekesség nélkül valónak találván, elhatároztam, hogy később, 
midőn majd időm engedni fogja, az ország minden üzemben álló fémbánya- 
telepei érczesedés viszonyainak adatait ama telepek vezetőitől, a tisztelt 
szakgyülés elé megbeszélés végett terjesztendő kérdőívek útján fogom 
bekérni, hogy a begyűlő adatok nyomán azután, bővebb és kimerítőbb. 
tájékozást szerezhessünk azon viszonyokról, melyek a kérdés alatt álló tele- 
pek érezvitelére befolyással vannak. 


xXx V. ö. a 241. lapon t alatt. 
kt PÉcH, FALLER és mások nyomán. 
"ask IKREMNITZKY, SZABÓ, WINKLER nyomán. 


URBÁN MIHÁLY: TAPASZTALATI JEGYZETEK A TELÉREK CSAPÁSÁRÓL. 945 


TAPASZTALATI JEGYZETEK 
A HEGYGERINCZVONALAK ÉS A TELÉREK CSAPÁSÁRÓL. 


URtáw MinHÁLYy-tól. 


Huzamosabb idő óta vagyok Kapnikbánya vidékén, mely idő alatt sokszor 
"volt alkalmam a messze környéken nagyobb méréseket végezni a bányászat, ille- 
tőleg kutatások és telérfeltárások érdekében. 

E környék, hol a bányászat nagyobb mérvben űzetik, kiválólag hegyes- 
völgyes, gyűrött felület, kiterjed Szolnok-Doboka északi, Szatmár megye keleti és 
Mármarosmegye déli részére, a hol az előhegységek területén a községek, városok 
fekszenek ; a közelben kiemelkedő közép és magas hegységekben vannak a telé- 
rek, melyeken a bányászat folyik. 

Szatmár megye keleti kiszögelő csúcsában, mely a bányászat fészkének 
mondható, a véghatáron fekszik Kapnikbánya a Gutin magas hegység köze- 
lében, mintegy 4,6 km távolságban, hol a telérek eddigi tapasztalat szerint a leg- 
nagyobb számban vannak kiképződve. Talán ezen ismeretes körülményből kifo- 
lyólag sok kutatás történt e helyen és ezek felett sok nézet is merült fel. 

Kapnikon a bányászattal levén elfoglalva, megvizsgáltam a régi művelése- 
ket és tárásokat, kerestem az okokat, melyek a tárást megakadályozták, s azt, 
hogy miért maradt több telérrész táratlanul ? 

Sok elvetés mértani nyomozása után azon tapasztalatra jutottam, hogy a 
tárásnál kiválólag a telér csapására kell ügyelni, mert a telér kamrái egy bizo- 
nyos irány szerint hasadtak, képződtek. Nem szabad tehát az ugynevezett 
keresztbe járó átlós erekre átmenni, miután a tapasztalat bizonyította, hogy ezek 
csak a keresztező pontban dusabbak és tünnek fel uralkodóknak, távolabb meg- 
silányulnak, míg ellenben a telérek e helyütt rendesen silányak, igénytelen külse- 
jüek, csak távolabb mintegy 5—10 m-nyire javulnak meg, épülnek ki eredeti minő- 
ségükre; miért is különösen, ha hegyesebb szög alatt van a találkozás, mértani 
adat nélkül könnyen megesik, hogy a telér - figyelmen kívül marad és az uralko- 
dóbbnak mutatkozó átlón halad a tárás. De alig táratik 10—25 m-re az átlós ér, 
már teljesen megsilányul és a tárás is észrevétlenül el van terelve. Megállapítottam 
tehát átlagosan a főcsapásokat s ezek szerint kombináltam az elvetéseket. A csa- 
pásirányoknál azt tapasztaltam, hogy a bányaterület nyugati részén a telérek 
északibb, keleti részén pedig keletibb csapással bírnak. A mértani adatokból kide- 
rült továbbá, hogy ezen csoporthoz tartozó átlós erek csapása nyugat-keleti 
(4—5h) és csak ritkán bírnak ellenkező dőléssel, mint a minő a telérek dőlése. 
E környékre (kapniki) tapasztalatom szerint tehát azon tiszta és világos ered- 
ményre jutottam, hogy csak az 1—3?-ig csapó telérek a műre valók, míg a többi 
átlók csak a telérek közelében érdemesek a fejtésre. 

A fent érintett körülmények elfogadása után kezdtem a keleti távolságban 
levő telérek helyzetét is kutatni. Ez annál könnyebb volt, mert a felvételekkel meg 

(159) 


246 URBÁN MIHÁLY: 


voltam bizva. A Róta-Anna magántársulati bányamű felvételénél például azt 
tapasztaltam, hogy 127—1k 119-ig halad a csapás és két teléren van a művelés. 
Innen tovább keletre a Tótosi és Zserápói magántársulati bányaművek térké- 
pelésénél azt találtam, hogy 5£k 107 (ez tömzsszerű képződmény) illetőleg 2h 52 
a telér csapása. Még keletibb részen az oláhláposbányai kincstári bányamű térké- 
pének készítésénél azt tapasztaltam, hogy az ugynevezett cIstengondviseléss nevű 
telér csapása 4h 109. 

Kutatásokkal lévén megbízva, megvizsgáltam az ugynevezett Varátyik 
(Varatien) hegyben lévő telért is és azt láttam, hogy 4£ 10—5? csapással bír. 
A legkeletibb telérek megvizsgálásánál a Csizmavölgy és Kasztá Urszului nevű 
helyeken a kutatás érdekében tett mérésnél kiderült, hogy 5k 109— 61-ig terjedhet 
a csapás. 

Ezekből azt látjuk tehát, hogy a telérek egy bizonyos távolság szerint 
keletibb és keletibb csapásuak. 

Hiába megy tehát valaki a fent érintett keleti vidékre a kőzet némi össze- 
hasonlítása s a kapniki telérek csapásvonalának ismerete és fontolgatása mellett. 
kutatni, mert azon irány szerint telért ott aligha talál, vagy viszont hiába keres- 
tek Kapnikon 5—6?k órára csapótelért. Ha bukkant is telérre, az műre nem volt 
való. Sőt a kutatás is csak azon völgyekben sikerült leginkább, melyek a gerincz- 
vonalak vagyis a legmagasabb vízválasztókkal többé-kevésbbé párhuzamos hely- 
zetben és majdnem mindig a magasabb hegyek közelében voltak, vagy ha távo- 
labb is, csak mindig bizonyos jellegző köőzetig mutatkozott a kutatás sike- 
resnek. 

Áttérve a Kapnikbányától nyugatra fekvő telérekre, első sorban találjuk a 
felsőbányai kincstári bányamű teléreit keletnyugati (mintegy 5£) fő csapással, 
mely éppen az ugynevezett nagy Bányahegy 729 m magas csúcsa alatt vonúl el 
és dél-északi dőléssel nyúlik a mélységbe. Itt is láthatni, hogy a keleti s nyugati 
kibuváson levö völgyek többé-kevésbbé párhuzamos helyzetben fekszenek a leg- 
magasabb vízválasztóval. Tovább nyugatra a nagybányai kincstári bányák telérei, 
mint a kereszthegyi, veresvizi mind északi csapással bírnak 0—1—2b-ig. A még 
nyugatibb telérek, mint a borpataki, láposbányai magán bányaművek telérei 
szintén északra vonúlva 2—3? főirányban csapnak. 

E bányavidéken művelés alatt álló telérek helyzetét térképelvén, szintén 
azon eredményre jutottam, hogy a telérek többé-kevésbbé transversal állást fog- 
lalnak el a hegység főgerinczére, az eruptiv tömegek kiterjedési irányára, mely 
a Vihorlat-Gutin gerinczével összeesik, keresztben állnak, vagy azzal hegyes 
szöget képeznek. 

Egy vázlatos rajzban a telérek csapásait összeállítottam: a) a láposbányai 
telérek, b) a borpataki, c) a veresvizi, d) a kereszthegyi főtelér, csóratelér, 
csórafeküér, mind északi irányban 0—1—2— 3b-ra csapnak; csak e) a felső- 
bányai, az úgynevezett nagy Bánya-hegyben levő főtelér és három mellékér : 
leppen, ökörbánya és greisen telérek nyugatkeleti csapásuak," innen tovább. 


- Ki nem felejtendő a herzsai bányászat Kizbányán, hol a telérek főcsapása, 
a kereszthegyi és felsőbányai főtelérek csapásirányai között az átmenetet képezi.. 
(GESELL szóbeli közlése nyomán. — Szerk.) 
(160) 


247 


, 


, 


, 


, 


TAPASZTALATI JEGYZETEK A TELEREK CSAPASÁROL. 


n pojohiban s 


Jő u. 


UazojzopT 


( 


VANYAOS1319) 


S NANULTÁONBS 


sat 


Ea Bay kiszous; ő a 


man 


o mgemált Pe át; 


E JYVOTOLG 


"000€7-:T 9379J9K 


ns 


eh 


unypd. 1og ( a 


we 9/2 9 


. vÁupas9 fene 


161) 


( 


248 URBÁN MIHÁLY: TAPASZTALATI JEGYZETEK A TELÉREK CSAPÁSÁRÓL. 


f)a kapniki: Mihály- Urbán- Erzsébet- Fejedelem- Magyar- Teréz- Érez- 
patak- Ferencz- Regina- József- Borkút- Kelemen- Péter-Pál- és Kristofor telérek ; 
g) a rótai Anna-Miklós telér ; h ) az anczavölgyi telérek szintén mind 1—2t északi 
csapással bírnak, s csak i) a Tótosbánya telére (inkább egy kis tömzs), a mely a 
felsőbányaihoz hasonló, újból nyugatkeleti irányú. Még keletibb részén j) a zse- 
rapói Helenatelér 2—3h közötti csapással bír; k) az oláhláposbányai kincstári 
bányaműnek kutatás- és feltárásra ajánlt Verátyik telér; 7) a kincstári eIsten- 
gondviseléstelérs hasonlóaen 4—5b irányban csapnak. A csizmavölgyi telér és 
Kaszta-Urszuli pedig szintén némi hasonlósággal 5—6k között nyugatkeleti 
csapással bírnak, mint azok a mellékelt rajzon is láthatók (m, n, 0). 

A telérek ezen csoportosításánál kitűnik azok egymáshoz való helyzete, 
melyből láthatni, hogy a résképződések vagyis a hasadások irányai különböző 
csapásuak. 


Többször előfordult azon körülmény, hogy két különböző helyen más és 
más név alatt, távol a hegységen túl önálló bányászatot űztek és mindkettőn 
egymástól külön érczképződményre bányásztak ; hogy egymástól nem függetlenek, 
csak akkor tűnt ki, midőn a hegygerinczen átvitt mérés megállapította, hogy egy 
és ugyanazon teléren folyik a két bányászat. Vagy azon esetben, midőn egy 
bányaművelés telérét idegen helyen kellett kutatni s a kibuvást ismeretlen 
helyen körülbelül meghatározni, hogy rövid tárnákkal felkereshető legyen, min- 
dig a gerinczen áthajtott mérést kellett végezni, mely szerint az új kutatás ren- 
desen az ismert bányavölgy, vagy patakkal illetőleg a gerinczczel többé-kevésbbé 
párhuzamos völgybe, ugyanegy irányú patakba esett. 

Közelebbi esetekben tehát mellőzhető volt terjedelmesebb mérés, csak az 
illető pontból transversal uton a gerinczvonalra kellett folytatni az irányt, míg 
az az előbb érintett vonallal egyenközű, vagy hegyes szög alatt találkozó völgybe 
nem ért. Sőt legközelebb ismeretlen helyen az általános kutatásoknál a főgerincz- 
vonal megállapítása után jobbra-balra eső párhuzamos völgyekben a patakok 
mentén jelöltetik ki és történik a sikeresebb kutatás, minthogy tudjuk, hogy 
majdnem minden kutatást a völgyekben, a patakok mentén uralkodó erosio szol- 
gáltatta a bányászatnak. ; ; 

Végül megjegyzendő, hogy a fent említett s elvetőleg ható átlós erek ugy 
anyagukra, mint alakjukra nézve különböznek a főtelérektől, miért is el lehet 
dönteni, hogy nem együttes, hanem külön képződmények, még pedig a vetők 
fiatalabbak és alárendeltebbek, kisebb méretűek, melyeket nem ugyanazon ok 
hozott létre, mint a teléreket. Ha tehát ezeket irányok szerint vonatkoztatjuk, 
az tűnik fel e hegyes-völgyes, gyűrött felületen, hogy ezen átlók transversal 
állást foglalnak el az alacsonyabb hegyek oromvonalával, melyek némileg 
harántosan, vagy nagyobb szög alatt találkoznak a legmagasabb gerinczvonallal. 


(162) 


LITSCHAUER LAJOS: BÁNYAMÍVELÉSTAN. I. ÉS II. KÖTET. 949 


LITSCHAUER LAJOS: Bányamíveléstan. I. és II. kötet. 


Ezen füzetenként megjelenő nagy munkának második kötete az 1891 év 
utolsó havában megjelent füzettel be van fejezve. A harmadik kötet, mely tüzete- 
sebben a bányamívelés technikáját tárgyalja, a jelen év folyamában fog az előfize- 
tök kezéhez jutni. Minthogy pedig mindazon természettudományi ismeretek, 
melyek a bányászattal kapcsolatban állnak, már az első két kötetben foglaltatnak, 
legyen szabad ezen fontos munkát már most is szaktársaink figyelmébe ajánlani és 
velük a mű irányát, szellemét és berendezését röviden megismertetni. 

A munka teljes czíme, mely annak keletkezését is mutatja, így hangzik : 
cA magyar bányászati viszonyokat teljesen felölelő magyar bányamíveléstan, LIT- 
scHauER LaJos magyar királyi főbányatanácsos, nyugalmazott bányászakadémiai 
tanár hátrahagyott kézirata és jegyzetei alapján, a megboldogult végakaratához 
képest s utasításai szerint rendezte, bővítette, bányászat-technika-történeti alapon 
átdolgozta, a legujabb időkig kiegészítette és felvilágosító rajzokkal és térképmel- 
lékletekkel ellátta LrrscHavER LAJos, magyar királyi bányaiskolai tanár, okl. bányász, 
gépész-építész. 1890-—1891. Selmeczbányán. 

Ez a muuka tehát két nemzedéknek műve. A tömérdek anyagot, melyet az 
atya évek hosszú során át szorgalmasan összehordott, az enyészettől megóvta és 
szép épületté összerakta a fia. A gyermeki pietasnak köszönheti a magyar szak- 
irodalom ezt a becses járulékot. Ezt az eredetet ne hagyjuk figyelem nélkül, midőn 
a munkát mind alaki, mind tartalmi szempontból biráljuk. 

A bányamíveléstan olvasása közben főképen két tulajdonsága által ragadja 
meg figyelmünket, sokoldalúsága és magyarsága által. 

Valóban az, a minek magát mondja: ca magyar bányászati viszonyokat tel- 
jesen felölelő magyar bányamíveléstan? . 

Történet és irodalom, nemzetgazdaság, statisztika és jog, a természettudo- 
mányok egész sora, főleg az ásvány- és földtan, végre a technika számos ága: 
mindezek, a mennyiben a bányászatra vonatkoznak, fel vannak karolva a munka 
programmjában és így a bányász tevékenysége minden oldalról minden irányban 
meg van világítva. j 

E sokoldalúságnak következménye természetesen az, hogy egy-két fejezet 
csak futólagosan van tárgyalva, de ezt, ha hiánynak veszszük némileg, helyre 
hozza először mindenütt az alapfogalmak szabatos kifejezése, másodszor a bőséges 
irodalmi jegyzetek, melyek az olvasót a forrásmunkákra utalják. 

Magyarság tekintetében nemcsak a nyelvezet és stylus magyarosságát értem, 
mely által e munka kiválik, nem is a bányászati műnyelv gondos fejlesztését, hanem 
tartalmilag is a magyarországi bányászati viszonyok oly tökéletes tárgyalását és a 
magyar szakirodalomnak oly teljes jegyzékét, minőt eddig egy magyar munkában 
sem találunk összehalmozva. Főképen ez teszi a munkát mindenkire oly becsessé, a 
ki hazai bányászatunkkal akár a gyakorlati oldalról, akár tudományos tekintetben 
foglalkozik. Valóságos repertoriuma az összes idevágó irodalomnak és rövid kivo- 
nata a főeredményeknek. A munka V. fejezete egészen a magyar és a Magyar- 

(163) 


950 IRODALOM. 


országra vonatkozó bányászati geologiai és ásványtani irodalom felsorolásának van 
szentelve; de azonkívül is az egyes fejezetek szövegét mindig számos irodalmi 
jegyzet kiséri. Sőt majdnem azt mondanók, hogy a szerző e tekintetben a kel- 
leténél többet ád és hogy a jegyzetek felhalmozása az olvasást némileg zavarja. 
De ha meggondoljuk, hogy a szerző nagyobbrészt az örökségképpen átvett jegyzet- 
anyagot rendezte csak, könnyen megértjük a pietás azon érzetét, mely a becses 
örökségnek legkisebb részét sem kívánta elhanyagolni. Egyébiránt is a túlbőség 
kisebb baj, mint a szegénység. i 

Az anyag rendszeréről a programmszerű előszó ad tájékozást. Ebből látjuk, 
hogy az első fejezetek az általános fogalmak megállapítása után e bányászat iro- 
dalmával foglalkoznak; a második és harmadik rész a bányászat természetadta 
alapfeltételeit, tehát a hasznos ásványokat és a telepismeretet tárgyalják ; a negye- 
dik ezen tárgyakat más bányászati oldalukról fogja fel (bányageologia) ; a követ- 
kező fejezetek azután a bányászat technikáját: kutatást, fúrást, fejtést, szállítást, 
biztosítást, vízemelést, szellőztetést stb. fejtegetik. 

Számos rajz szolgál a szöveg magyarázatáúl és néhány hazai bányahely 
képei és egyéb illustrátiók élénkítik a munkát. ; 

Szakköreink figyelmébe ajánljuk még egyszer ezen szép eredeti magyar 
munkát ; szerzőjének pedig köszönetet mondva eddigi fáradozásáért, munkájának 
mielőbb való befejezéséhez nem kívánunk egyebet, mint : Jó szerencsét ! 

INKEY BÉLA. 


IRODALOM. 


(13.) Haravárs Gyura: A szentesi artézi kút. (A m. kir. földtani intézet 
Évkönyve. VIII. kötet, 6. füzet, 30 I. 4 táblával. Budapest 1888.) 

(14.) Hanavárs Gyura: A hódmező-vásárhelyi két artézi kút. (U. o. 
8. füzet, 20 I. 2 táblával. Budapest 1889.) 

(15.) Hanavárs Gura: A szegedi két artézi kút. (U. o. IX. kötet, 5. füzet, 
21 1. 2 táblával. Budapest 1891.) 

(16.) Haravárs Gyura: A csongrádmegyei artézi kutak. (Természettudo- 
mányi Közlöny. 1891. évf. 262. sz. füzet.) 


Haravárs Gyura a magyar alföld artézi kutjainak geologiai tanúlmányozá- 
sával évek óta foglalkozik s azoknak ismertetésére már is sok, dicséretes gondot és 
munkát fordított. 

ZsiGMonpY BéLa fúrótechnikus a munkálatainál nyert próbákat és összes 
egyéb adatokat igen czélszerűen a m. kir. Földtani Intézetnek adja át, a mely annak 
tudományos és gyakorlati feldolgozásával Haravárs Gyutza intézeti tagot bizta meg. 
A rendelkezésre álló artézi kutak anyagait sikerült Haravárs-nak saját felfogása. 
szerint, igen czélszerűen és tanúlságosan gyakorlatilag is feldolgozni. Ő ugyan is az 
eredeti próbákból, bőnyilású üvegesövekben összeállítja az átfúrt rétegsorozatot. 
Ezek a szükséges magyarázatokkal együtt csinosan rámába foglalva a m. kir. Föld- 
tani Intézet gyüjteményeinek egyik igen érdekes ágát képezik, a hol még ezenkivül 

(164) 


IRODALOM. 951 


a fúrópróbák külön-külön is elvannak üvegekben helyezve s igy azok egész kényelme- 
sen tanulmányozhatók. Tekintetbe véve azt, hogy az artézi kutakból kikerült anyagok 
földünk felső kérgének igen fontos geologiai szelvényeit képviselik és hogy a fúrás 
végeztével, a fúrólyuk csővel való kibélelése után e szelvények teljesen hozzáférhetet- 
lenek lesznek; a Földtani Intézet igazgatója igen üdvös intézkedésének tartjuk, 
hogy ez igen fontos anyagokat az ide vágó állami intézkedés hiján is tőle telhetőleg 
megmenteni és a jövőben is hozzáférhetővé tenni iparkodik. Hasonlóképen ZsIG- 
MowxDY BéÉLa is köszönetet érdemel, hogy a pontosan gyűjtött anyagokat és adatokat 
az e czélra szolgáló országos tudományos intézetben helyezi el; HALAavÁTS GYULA 
pedig fontos szolgálatot tesz a tudománynak és gyakorlati életnek is, midőn ezen 
anyagokat hasznavehető módon feldolgozza és az eredményeket közzéteszi. 

Lássuk Haravárs úr három ide vágó és külön-külön megjelent dolgozatát 
először is egyenként. 

1. A szentesi artézi kút. 

Zsircmowrpy BÉLA fúrótechnikus a szentesi artézi kút megfúrását az 1885-ik 
évben kezdte meg és pedig 390 mm-nyi külső átmérőjű csövekkel. A fúrás többféle 
nehézségeknek leküzdése után, a melyeket szerző a. xstörténelmi adatok, ezímű 
fejezetében körülményesebben ismertet, az 1886-ik év május havának 30-ikán ké- 
szült el, a mikor azt hivatalosan felmérték és 311,85 m mélynek találták. Julius 
hó 29-ikén azután a vízmennyiség lőn hivatalosan megállapítva, a mikor kitünt, 
hogy az artézi kút 0,5 m-nyire a térszin felett kifolyatva, 24. óránként 354.240 és 
5 m-nyire magasságban ugyan ezen idő alatt 252.396 liter vízet szolgáltat. 

A fúrólyuk, illetőleg a fúróakna négyszögletes kőlappal van befedve s ettől 
kissé távolabb van az 5,5 m magas, csinos közöskút. A felesleges vízet a föld alatt a 
Kurczába vezetik. 

A víz KaALEcsisszkYy Sáspok m. kir. földtani intézeti vegyész helyben végzett 
mérése szerint közvetlenűl a kifolyási csőben 22,77 C. hőfokú, kristálytiszta s 
daczára a magasabb hőfoknak, igen kellemes ízű. KaLecsisszgY a vízet az 1888-ik 
évben chemiailag elemezte és a következő eredményt kapta : 


1000 s. r. vízben 


Na.00. Szénsavasnatriuma 1. psz 21501378 
CaCoO, a HSZ ZB NAA Ú etet 0,0820 
MgCO, a magnesíum 222 22 1.210 0584 
EL SI0. Korasavhydrat se es azét 0,0310 
KCIl Kaliumehlorid emez kosar 000 SZ 
K.00, Szénsavagikaltumai "e ezsez 0,0039 
CaS0, Kénsavas calcium ... -.- ---  -.-  0,0020 
FEC; Szántai vag VAR A SES ásás 0,0005 
A1,(OH), Aluminiumhydroxyd  ... --. -.- 00004 
CO, Szabad és féligkötött szénsav... 0,1958 
Kénköneny (51.24 SZ TESZNEÉN TES Et nyomokban 


A vízben oldott anyagok főösszege  0,5175 


E szerint a szentesi artézi kút felszökő víze feloldva főképen szénsavsókat, 
különösen szénsavasnátriumot tartalmaz. 
Szerző a fúrólyuk földtani szelvényét terjedelmesen ismerteti s a próbák 
(165) 


[1] 


259 IRODALOM, 


petrographiai és geologiai jellemzése mellett a kikapott szerves maradványokat is 
felsorolja. A legtöbb szerves maradvány a 273,92—313,86 m mélységből. azaz a 
fúrólyuk legaisó 39,94 m vastag rétegéből került ki. A 17,57—114,10 m közt átfúrt 
rétegekből Vívianit (vashydrophosphát) gömböcskék kerültek felszínre, a melyeket 
dr. Mugaxözy KáRory műegyetemi tanársegéd vegyelemzett meg. 

Ezek után szerző a cLevantei fauna leirásas czímű fejezetben a szentesi 
artézi kút mélyebb rétegeiből kikerült szerves maradványok tanúlmányozására tér 
át s azokat a levantei emelet faunájába sorolja. E faunában a Vivipara és Unio 
genusok uralkodnak. Szerző még azt is kimutatja, hogy a fauna főképen édesvizi 
fajokból áll s benne csak 2 elegyesvizi alak (Cardium és Cerithium) fordult elő. 
A két szárazföldi faj Helix és Bulimus folyóvizek által sodortatott e KEYES 1. 
Az érdekes fauna következő 19 fajból áll : 

Cardium semisulcatum Rousseau, Pisidium rugosum NEumaxg, Unio Sturi 
M. HöRwNEs, Unio pseudo-Sturi xov. sp., Unio Semseyi xov.sp., Unio Zsigmondyi 
vov sp., Unio sp., Neritina ( Theodoxus) transversalis ZIEGLER, Neritina ( Theodoxus) 
semiplicata NeumavR, Vivipara Böckhi xov. sp., Bythinia podwinensis NEUMAYR, 
Lithogliphus naticoides Fégussac, Hydrobia Slavonica BRusrsa, Melanopsis Esperi 
FéRussac, (Cerithium Szenthesiense wov. sp., Limnaeus (Acella) longus Nov. Ssp., 
Planorbis corneus LINSÉ sp., Helix (Fruticicola) rufescens PExwxanr, Buliminus 
tridens MÜLLER sp. 

A sorozat teljessége miatt szerző megemliti, hogy a 302—309,6 m közt a 
homokból meg nem határozható emlős csontok is kerültek elő. 

Az egyenként leírt 18 faj (egy Unio meg nem határozható) alakját szerző a 
mellékelt XXX, XXXI, XXXII-ik táblán saját fényképei nyomán be is mutatja, 
valamint a XXIX-ik táblán a fúrólyuk földtani szelvényét is ; a következő 6 species 
mint új faj szerepel. Unio Pseudo-Sturi Harzavárs, Unio Semseyi HALAVÁTS, 
Unio Zsigmondyi Harnavárs, Vivipara Böckhi Haravárs, Gerithium Szenthe- 
siense Haravárs, Limnacus (Acella) longus HALAvÁTS. 

Szerző a cVégkövetkeztetésekv-ben kifejti, hogy Szentes város altalajának 
azon 313,86 m vastag része, melyet a fúró feltárt, a földtani szelvény tanúsága 
szerint édesvizű belsőtóban rakódott le ; a mit főképen az eltemetett szerves marad- 
ványok bizonyítanak. A felső sárga, márgás homokot a felette levő sárgás, lőszszerű 
agyaggal szerző alluviális képződménynek tartja, mig a 17.57 m mélységtől kezdve 
úgy az agyag mint a homokrétegek megváltoznak s e rétegek már a diluviumhoz 
sorolandók. E diluviális rétegek szerves maradványait a boldogult Hazax GyULa 
határozta meg, szerző pedig táblás összeállításban közli a fajokat a mélységek szerint. 
Mig a diluviális korú lerakódás felső határait egészen pontosan ki lehet jelölni, 
addig az alsó határt (a diluvium és levantei között) megállapítani nem lehet. 
A 221,20 m mélységtől kezdve azonban egészen végig már határozottan a levantei 
képződményeket jellemző szerves maradványokkal van dolgunk. Ennek megvilágí- 
tására szerző a szentesi fúrólyuk ezen alsó faunáját egy táblázatban összehasonlítja 
a nyugati szlavoniai Paludina rétegekkel, a miből egyszersmind az is kitünik, hogy 
a szentesi fúrólyuk faunája a szlavoniai Vivipara Vukotinovicsi szint-nél magasabb 
s így ő azt a Vivipara Böckhi szint-nek nevezi. 

A szentesi artézi kút felszálló vizét ezek szerint a neogen korú levantei réte- 
gekből kapja. 

(166) 


IRODALOM. 2758 


2. A Hódmező- Vásárhelyi két artézi kút. [-ső artézi kút. 

Hódmezővásárhelyen már az 1860-as években megbíztak valaminő külföldi 
kútmestert, hogy artézi kutat fúrjon; de a fúró a fúrólyukba szorult s a fúrás is: 
abba maradt. Ujabban Zsigmowxpy BéLra fúrótechnikust bízták meg e fontos feladat 
megoldásával, a ki az 1878-ik év október hó 9-ikén állította fel a fúrótornyot s még 
ugyan e hónap 17-ikén megkezdődött a tulajdonképeni fúrás is. A fúrás sok nehéz- 
séggel járt, de végre is az 1880-ik év junius hó 28-ikán 197,84. m-nyi mélységben 
bevégeztetett. A 24 óránként kiömlő víz mennyisége 94.254 liter és hőfoka 19" C. 
A fúrólyuk felett homokkőből faragott csinos közös kút áll. 

Azután a fúrólyuk szelvényének anyagai és a szerves maradványok vannak 
a mélységek szerint felsorolva. E fúrólyuknál lehetetlen volt a vízadó réteg korát 
biztosan meghatározni s kétséges, valjon a víz a levantei üledékekből szökik-e fel. 

II-ik vagy Nagy András János-kút. 

A népes és nagykiterjedésű városnak már a fenforgó távolságok miatt is 
második artézi kútra volt szüksége, a melynek 20.000 forintnyi költségét NaGy 
Awpgás János, a város nemeslelkű polgára a maga és hitestársa, Mucsi MáRIa nevé- 
ben felajánlotta. A kút történetére vonatkozó érdekes részleteket szerző elég ter- 
jedelmesen közli. ZsiagmonxpvY BéÉLa a kútfúrást a kis piacztéren az 1883-ik év 
április hó 24-ikén kezdte meg s az akadályok legyőzése után 252,599 m-nyi mély- 
ségben 1884 április hónap 19-ikén végezte be. A víz a térszíntől 2475 m-nyi magas- 
ságban ömlik ki és pedig eleintén 24 óra alatt 668.160 liternyi mennyiségben. 
E mennyiség azonban később szaporodott s mostan e kút 24 óránként 1.002.600 liter 
kristály tiszta jó ízű vizet ad. A víz hőfoka a csőben 207 0-nak találtatott. A fúró- 
lyuktól 7 m-nyire áll a kalázi édesvízi mészkőből emelt diszes közös kút, a mely atulai- 
donképeni artézi kúttal, hozzáférhető tárnában lerakott csővezetés által van össze- 
kötve. A felesleges víz a város szélén levő úszóhelyekkel ellátott fürdőbe vezettetik. 
A víz, sajnos, nincsen chemiailag megelemezve. A fúrólyuk földtani szelvényének soro- 
zatos összeállítása után, az itten már levanteinek bizonyúlt fauna leirása következik, 

A 215 méternyi mélységben kezdődő homokrétegből kikerült szerves 
maradványok a következők : 

Sphaerium rivicolum LEacnH sp., Pisidium rugosum NEumarg, Unio Sturi 
M. HönwsEs. Unio sr. indet., Neritina (Theodoxus) semiplicata NEuMmaYR, Vivipara 
Böckhi HaLzavárs, Vivipara Zsigmondyi wov. sp., Vivipara artesica NOV. SP., 
Bythinia podwinensis Neumaxk, Lithoglyphus naticoides FÉRossac, Valvata (Tro- 
pidina) levantica wov. sp., Melanopsis Esperi FéRussac, Chara mag. Szerző ez 
anyagból a 3 következő új fajjal szaporította a levantei fauna alakjait : 

b Vivipara Zsigmondyi xov. sp., Vivipara artesica Nov. sp. és Valvata (Tropi- 
dina) levantica sov. sp. A Spherium rivicolum Leach-ot eddig csak mint recens 
alakot ismertük. Az új alakokat a XXXIV-ik táblán látjuk a szerző fényképei után 
reprodukálva. 

A Végkövetkeztetéseks -ből megtudjuk, hogy a mint azt a mellékelt földtani 
szelvény bizonyítja, úgy Szentesen mint Hódmezővásárhelyen is agyag, homokos 
agyag vagy agyagos homok és csillámos guarzhomok váltakozó rétegeit törte át a 
fúró, a mely rétegek édesvízű belsőtóban, vagy folyó ártéren rakódtak le. A réteg- 
sorozat két legfelsőbb 11,36 m vastag tagja szerző szerint alluviális, a míg a 11,36, 
illetőleg a 12,85 m-nél kezdődő rétegek a 215 m-nyi mélységig diluviális korúak.. 

(167) 


[2] 


954 IRODALOM. 


A hódmező-vásárhelyi [-ső artézi kút vizét a diluviumból, ellenben a II-ik 
vagy Nagy András János artézi kút alevantei emelet Vivipara Böckhi szintjéből 
kapja nagy mennyiségű vizét. 

Szerző a mellékelt XXXIII-ik táblán a két fúrólyuk szelvényét összevetve 
arra az eredményre jön, hogy e két egymástól 864,70 m-nyire fekvő ponton a réte- 
gek nem mindenütt folytatódnak egyiktől a másikig. A 122,64 m-nél mélyebben 
fekvő rétegek, eltekintve a vastagságukban mutatkozó nem épen nagy külömb- 
ségektől, egymásba átnyúlnak és Ny-ra a Tisza felé gyengén lejtenek. Ezen alsó 
rétegek szerző szerint a belső tó alján rakódtak le. A 122,64 m-nél magasabb réte- 
gekből csak kevés van meg mind a két fúrólyukban és a legtöbb lencséket képez 
azaz kiékül, a miből szerző azt következteti, hogy úgy látszik ekkor már folyórend- 
szer volt e helyen kifejlődve s azok a rétegek az árvizek alkalmával vissza maradt 
mocsarak fenekén rakódtak le. 

3. A szegedi két artézi kút. 

I. A Tisza Lajos-körúti artézi kút. 

A történeti adatok részleteiből kiemeljük, hogy ZsriGmownpv BÉLA az 1887-ik 


[da 


évben május hó 18-ikán fogott a fúráshoz. 390 mm külső átmérőjű csövekkel 
kezdte és azután 315 mm külső átmérőjű csövekkel folytatta a munkát. ZSIGMONDY 
a fúrást az 1887-ik évi november hó 9-iken bevégezte, s ekkor 24 óránként 550.000 
liter víz ömlött ki. A fúrólyuk a hivatalos felmérés után 22669 m mélynek állapít- 
tatott meg. (A fúróval 253 m mélyre hatoltak le, de a felmerülő különbség kavics- 
csal töltetett ki). A kiömlő vízmennyiség a kút elkészítése után egy évre állapítatott 
meg hivatalosan és pedig 0,50 m-nyire a térszín felett 24 óránként 656.637 liter- 
nyinek. A víz hőfokát HaLavárs 21,25" C-nak találta. Az artézi kút diszes 4,5 m 
magas közös kútba önti krisztálytiszta, kellemes ízű vizét s innét a felesleges víz 
csatornán vezettetik el. 

A vizet Csorka FEREwcz állami főreáliskolai tanár elemezte először. 

A 953 m mélységből felszökő vizet az 1887-ik évben a m. kir. államvasutak 
igazgatósága is chemiailag megelemeztette s az eredmény a következő volt : 


1 liter vízben van : . 


NaCIi; Konyhasó ro E ee ké eza ÚLVOGNE 
NarCOs, Szénsavas natron ... .. 2. 0,092 c 
GAGOs, SZónSavas "MÉSZ ee ELEG OMAG IK 
MgCOs5, Szénsavas magnesia — ... --. ... 0,079 c 
HI02 IKOVABAN I, zel ned esz den Ét A OKOZZ 

A kiszámított szilárd alkotó részek összege 0,345 a 


Összes keménység (? Ref.) 132" 


Ezután következik a fúrólyuk földtani szelvényében foglalt rétegsorozat 
petrographiai felsorolása, a paleontologiai anyag kitüntetésével. 

II. A magyar kir. államvasutak artézi kútja." 

Az érdekes történeti adatokban látjuk, hogy ZsramonxpY Béra a m. kir. 
államvasutak pályaudvarán az 1888-ik év november hó 20-ikán kezdte meg a 


k Földtani Közlöny 1889. XIX. 423—424. 1. és 1891. XXI. 187—191.1. a fúró 
technikusok vándorgyűléseinek ismertetésében. 
(168) 


IRODALOM. 290 


fúrást és pedig 390 mm-es külső átmérőjü csősorozattal. Zsramonpy a lebegőhomok- 
nak felszállásával mesterileg megküzdvén, 1889 deczember hó 3-ikán a fúrást 
befejezte. A hivatalos felmérésnél a kút mélysége 216,79 m állapíttatott meg s 
1,5 m magasságban a térszín felett 24 óránként 800.000 liter kristálytiszta víz 
folyt ki. Hatavárs a vizet 177R — 21,259" C-nak találta. 

Az 1890-ik évben a felszökő vizet a víztartókba bocsátották s íme ZsIG- 
MONDY BÉLA évekkel ezelőtt nyilvánított véleménye beteljesedett, azaz a víz saját 
erejéből folyt a vasuti pályatest szintje felett 8 m magasságban levő víztartókba és 
pedig 24 óránként 392.000 liter mennyiségben. A felesleges víz a régi csövezésen 
a felsőváros lakóit látja el jó egészséges vízzel. 

A 140 m 193 m, és 216,79 m mélységből felszökő vizet a m. kir. államvas- 
utak igazgatósága külön-külön chemiailag megelemeztette, a mint azt a következő 
összeállításban látni lehet : 


1 liter vízben van : 140 m 193 m 216,79 m 
mélységből mélységből mélységből 
INAS AAS ÁTKOT NAG OT ELESETT Ea EN ES 0,012g 0,007 g 0,007 g 
Na:504, Kénsavas nátron .. .. 000744 E 4 ssddtosá 
NarCOs, Szénsavas nátron . .. Gala e 0,072 c 0,090 a 
CaCOs, Szénsavas mész u... 0,149 a 0,147 a 0,140 
MgCOs, Szénsavas magnézia.. 0. 0,052 u 0,084. u 0,075 a 
5102, KÓNZBAV I ZZa Sata Nag 0,017 a 0,022 c 0,016 c 
A kiszámított szilárd alkotórészek 
ÜSSZÓDŐLESÉET HE AA ATOT ABS AL A TEMA 0,348 a 0352 0,398 a 
Összes keménység (minő skála sze- 
író b edsggál a ztáj keleákzsásalk etet see tv Lt ő 2 1816 12580 


Haravárs ezután a fúrólyuk földtani szelvényének a mélységek szerinti réteg- 
sorozatát mutatja be. Szerző szerint a szegedi artézi kútból kikerült fauna ismét 
a neogenkorú levantei emelet mellett tanúskodik. Itt is a Vivipara és Unio 
genusok uralkodnak, de olyan módosúlással, hogy itten már hiányzanak az ame- 
rikai szabású Uniók, s hogy még több mostan is élő faj járúl a fauna alkotásához. 
A két artézi kút faunája a következő 15 alakból áll : 

Pisidium sp., Pisidium rugosum NEumaxg, Unio Szegedensis NOV. 8E., 
Neritina (Theodoxus) semiplicata Neumaxe, Valvata (Cincinna) piscinalis MüL- 
LER, Vivipara Böckhi Hatnavárs, Vivipara Zsigmondyi Harzavárs, Vivipara Hun- 
garica Hazax, Bythinmia podwinensis Neumave, Lithoglyphus naticoides FÉRUSSAC, 
Melanopsis (Hemisinus) Esperi FéRussac, Limnaea (Limnophysa) palustris 
MüÜLnLzER, Planorbis (Coretus) corneus Laxwné, Helix (Arionta) arbustorum 
Lixwsé, Castor fiber LINNÉ foss. Új faj az Unio Szegedensis HALAváTs és igen 
érdekes a Castor fiber LINNÉ állkapocs töredéke is, mely már a szlavoniai fauná- 
ban is szerepel. A VI. tábla szerző sikerült fényképei után készült fénynyomatban 
a fauna 3 érdekesebb képviselőjét mutatja be. 

A cVégkövetkeztetésekbenv szerző, vonatkozással az V-ik táblán megrajzolt 
két fúrólyuk földtani szelvényére, felhozza, hogy a mint Szentesen és Hódmező- 
Vásárhelyen, úgy Szegeden is, agyag, agyagos homok és homok váltakozó rétegeit 

törte át a fúró. Legfelül itt is alluviális rétegekkel van dolgunk s ez alatt következnek 
(169) 


[3] 


256 IRODALOM. 


nagyobb vastagságban a diluviális korú képződmények, a melynek felső határa 
éles, alsó határait azonban itt sem lehet pontosabban megvonni. A diluvium határa. 
Szentesen mélyebben van, mint Szegeden s így az Alföldnek körülbelül 50 km 
hosszú részén, a melynek két végső pontja Hódmező-Vásárhelyen át Szentes és 
Szeged, a diluvium alatti levantei rétegek É-felé lejtenek. A diluviális korú lerako- 
dások tetemes vastagságából szerző azt következteti, hogy a nagy Magyar- Alföld 
altalaja, a diluviális korban nagyot sülyedt; de már akkor az Alföld nagy meden- 
czéje nem volt belsőtó, hanem folyamrendszerek színhelye. A levantei rétegek, 
szerző szerint, itt is édesvízi belsőtóban rakódtak le, de a Castor állkapocsból fás 
szigetek jelenlétére is következtet. 

Végül megemlítjük, hogy Szegeden is a Vivipara Böckhi szint szolgáltatja 
a felszálló vizet. 

Hanavárs GYULA (A Csongrádmegyei artézi kutak -ról a Természettudomá- 
nyi Közlöny 1891-ik évi 262-ik számú füzetében is írt, röviden összefoglalva az 
imént felsorolt 3 értekezésének főeredményeit. 

Az öt artézi kút nemcsak alföldünk 3 tekintélyes városának oldotta meg igen 
előnyösen az ivóvíz kérdését, dea nagy magyar medencze altalajának geologiai 
ismeretét is tisztázta. 

Látjuk, hogy az agyag, homokos agyag, agyagos homok és homokrétegek 
váltakoznak és hogy a felső részben az agyag, az alsóban a homok a túlnyomó. 
Legfelül mind a három helyen alluviális sárga, löszszerű márgás agyag és agyagos 
homok van és pedig Szentesen 17,57 m, Hódmező- Vásárhelyen 11,3—12,8 m, Sze- 
geden pedig 12—15 m vastagságban. E réteg alatt a diluvium következik, a mely 
többnyire kékes színű agyaból, homokos agyagból vagy agyagos homokból és 
homokból áll. Az agyagos rétegek uralkodnak. A diluvium felső határa éles, ellen- 
ben az alsó határ meg nem állapítható. Feltünő a diluvium vastagsága, a mely 
Szentesen 177,43—184,96 m-t Szegeden már csak körülbelül 140—147 m-t, de 
átlagban azért körülbelül a 100 m-t meghaladja. A diluvium alatt a pliocaenkor 
legfiatalabb tagja, a levantei emelet van. Szentesen az e korú szerves maradványok 
a 221, Hódmező-Vásárhelyen a 215, Szegeden pedig a 140 méternél mélyebb réte- 
gekből valók. E levantei faunát jellemzi az, hogy az amerikai szabású Uniók és 
Viviparák nagy mennyiségben fordúlnak elő s hozzájok több még most is élő édes- 
vízi molluska csatlakozik. E mellett érdekes képet világít meg a szegedi fúrólyuk 
252 m-nyi mélységből kikerült Castor fiber LINNÉ  foss. hód-állkapocs töredék is. 

Alföldünk feltárt levantei üledékei a szlavoniai e korú emelet számos osztá- 
lyának egyikével sem volt azonosítható és szerző valószínűnek tartja, ahogy 
az Alföld zárt medenczéjében a levantei idő még tovább tartott, mint Szlavoniá- 
ban s itt még akkor is tovább képződtek a rétegek, mikor ott már a viz lefolyt 
és a tófenék száraz lett. 

Röviden felemlítjük még, hogy Haravárs Gyura az 1886-ik évben a Verseez 
vidéke K. 14. jelű, 1 : 144,000 méretű geologiai térképlapnak magyarázó szövegé- 
ben " két verseczi és a zichyfalvi artézi kút geologiai profiljait ismerteti s e tárgyú 


t Magyarázatok a Magyar korona országainak részletes földtani térképéhez. 
Kiadja a m. kir. földtani intézet. Versecz vidéke K. 14. jelű lap. 1:144,000. Hala- 
váts Gyulától. 2 táblával. Budapest, 1885. 

(170) 


IRODALOM. 


257 


munkálkodásához vehetjük még a Közlönyünkben megjelent cAdatok Torontál- 
megye földtani viszonyainak ismeretéhez, "" czímű értekezéséből a 3 grabáczi, 
2 nagybecskereki és a franmzfeldi fúrólyuk földtani szelvényének feldolgozását is. 


Az artézi kút 


viz meny- ! 


1 Versecz Seiler- 
1. félegyár --- 


iz mély- (8.28) nyisége ! vizének 
a Hely 3] sége (S58] 2 órán- / hőfoka 

2 E pe hsa , AGKÉNSEKKÁ zdés 
o 77 Faj a Pa fe 

12 a ; meterekben liter GE 


geologiai 


-. megnevezése 


Pontusi 


vizét adó réteg 


Észrevétel 


Felszálló viz 


2.] Zichyfalva 


homok 


Pontusi kék 


Versecz, a mér-[ 
ték hitelesítő 
udvarán 


9 
2. 


Pontusi 


" kék homok a 
gnájsz felett 


A viz nem száll fel. 
A térszin alatt 28m 
mélységben áll, 


. 4. Nagy-Becskere 


Meddő. 


79.40 1,3 


Eleintén 24 órán- 


5.) Nagy-Becskereki II 700. — — ? kint 16 hektoliter 
j vizet adott. 
GlRra NSZ s ETT SZZOOLJOEKOLA A0ÖODNVtBAN FK nd 68 36; 
. (Torontál m.) w j 
ene sad e KEL OLÓD DG VE BOOCÁLZ ÁZ BORS hive - 
(Torontál m.) I 
, ] Grabácz I Eredmény nélküli 
8. é 
SRA ( Torontál m.) 1IT120,00 furás (?) 
A furás a pontusi 
Versecz emeletben végző- 
9. Sabran dűlő ! - 161,00 dött, de vizet nem 
adott. 
Hódmező- § 1 [mir 9 ! Nincsen vegyele- 
10. Vásárhely I 1197,84 ) 92.254 19500 peta vártia: 24 Hoe ses átes 
§ KKE Elemezte a m. k. ál- 
8 ége zol  Neogen, jlamvasut a 140 m 
11.] Szeged IT 121722 115 800.000/1 — 21,259] jóvan MIOSGÉ és 216,79 m. 
mélységből. 
Franzfeld k. 
gl (Torontál m.)[/ 7 Felsal s za 
Hódmező- 
ZT Neogen, B B A 
13.] Vásárhely — TT 252.59924751.002.6001 200 [evantetinkeeé Neten Als 
Nagy András EZÉ ú ABE mezve. 
"János kút -.. f l $t 
J Necgen Vizét elemezte 
ERNE 3 ? Csonka Fer 
14. Szeged I 253,00 0,50 656.637] 21,259 Ép alkgot da ett ök FINE 
Kázls osz szátatai vasutak. 
i ; Neogen, Vizét elemezte 
15. Szentes...  ...1— 131300 105 ! 354.24022,7—230] levantei ] Kalecsinszky 
i TE vazó] p ztágáá Kó ; — emelet Sándor. 
xx Földtani Közlöny, 1891. XXI. 165. 1. 
Földtani Közlöny XXII. köt. 1892. (471) 7 


258 IRODALOM. 


Ha a Hanavárs által leírt 15 artézi kút fúrás egyes, bár sajnos, hézagos ada- 
tait, úgy, a mint azt fentebb összeállítottuk, tekintetbe veszszük a következő ered- 
ményeket kapjuk. 

1-ször: A tárgyalt artézi kutak egy része Szentestől lefelé D-re, a nagy 
Magyar-Alföldnek körülbelül a közepén közvetítik az ivóvizet, míg a másik csoport 
Versecznél a nagy medencze keleti parthegységének szélén van lemélyesztve. 

2-szor: Ha a mélységeket tekintjük, úgy azt látjuk, hogy a víz mennyisége a 
200—300 m között a legnagyobb ; bár lehetséges az is, hogy a szentesi artézi kút- 
nak a nagyobb mélység melletti csekélyebb vízmennyisége az artézi kút technikai 
keresztülvitelében rejlik. 

3-szor : Látjuk itt is, hogy a mélységgel nő a víz hőfoka is és végre, 

4.-szer: Hogy a medencze közepén a fiatalabb levantei emelet, a part felé pedig 
a mélyebb pontusi rétegek adják a vizet. Dr. SZoNTaAGH Tamás. 


(17.) Loczka JÓZSEF : Ásvány-elemzések (Math. és Természettud. Közlem. stb. 
XXIV. köt. 6. sz. 341—354 1. Budapest 1891. Kiadja a m. tud. Akad.) — 
Mineralchemische Mitthetlungen. (Math. und Naturw. Berichte aus Un- 
garn. 1890, VIII, 99—112.) Í 


Szerzőt 1885-ben a magyar tudományos Akademia megbízta tíz magyarhoni 
ásvány elemzésével és ezen megbízás eredménye az, mely a jelzett czímen meg- 
jelent. A megelemzett ásványok a következők : 

1. Antimonit Felsőbányáról. Ezen antimonit kristályait sárgás kéreg bur- 
kolja be, mely zinksulfidnak bizonyúlt. A gondosan kiválogatott próba fajsúlya 
1,401 g-ból 217 C-ban 4.631; 1,561 g-ból pedig 19" C-ban 4,653, e két megha- 
tározás középértéke tehát 4,642. A mennyiségi elemzést két részlettel végezte, 
nevezetesen 0,493 g-al a ként és vasat, 0,133 g-al pedig az antimont határozta 
meg. Az ásvány összetétele a Sb,5, formulának megfelelően a következő : 


obs. calc. 

Des ee s AR SOZTO ota 71,380/9 

[1] gl ölsz du A8OB 2862 
Eg at sét BETA — 


100,20 100,00 


2. Antimonit Magurkáról. Ez ásvány vaskos, szürkeszínű és zárványokul 
sok parányi, gyakran igen szépen szádat one guarzkristályt tartalmaz. Fajsúlya 
1,396 g-al 4,559 (207 C), 1,961 g-al 4,552 (18,5" C), 1,658 g-al 4,539 (189 0), 
vagyis e három adat középértékében 4.550. 

A minőségi vizsgálat antimon, kén, ólom, réz, vas és guarz jelenlétét derí- 
tette ki; 0488 g próbával szerző a ként, guarzot, ólmot, antimont és vasat, 
0,494 g-al pedig a rezet határozta meg : 


obs. calc. 
bej okt tt gála at TÁS 71,389/0 
[2] JE Et 27,60 28,62 
Pb. LETE UBORKA — 


(172) 


IRODALOM, 259 


. obs. calc, 
tjsskann ász 0,12 —- 
1 ELV: Söze sa 1 — 
VÜRSZ Es be za. "e 0,77 — 


100,72 100,00 


3. Tetradymit Zsupkóról. Igen lágy, a nyomásra igen könnyen levelekre 
szétváló kristályok, melyek bismuthot, tellurt, ként és nyomokban vasat tartal- 
maznak. Fajsúlya ez ásványnak 1,216 g próbával 7,577 (2290), 1,135 g-al 7,596, 
1,231 g-al 7,563, 1,216 g-al 7,587, vagyis e négy adat középértékben: 7,581. 
A mennyiségi elemzésre szerző 0487 g-t használt és az alább következő 
eredményt kapta, melyet a 2Bi Te,--Bi S, formulára vonatkoztatott számítás 
értékeivel vetett egybe : 


b obs. calc. 
BT. észt ee Te SA k JSÍNTL010 59,520/0 
Te EÓSR SE s 3475 39,89 
ejkeztézet hét esse ovádihika 4,59 [3] 
Tate toba geg nyómok — 
Oldhatlan maradék 0,16 ze 
98.86 100,00 


4. Hessit Botesről. Igen lágy táblás kristályok, melyek ezüstöt, tellurt, 
aranyat, nyomokban vasat tartalmaznak; a selent biztosan konstatálni nem 
lehetett. Az ásvány fajsúlya 0,721 g próbával 8410 (199 0), 0,719 g-al 8,376 
(209 C), 0,719 g-al 8,385; e három meghatározás középértéke tehát : 8,390. 

A 0,503 g súlyú próbát megelemezvén, ez ásvány mennyiségi összetétele 
az (Ag, Au), Te formula értelmében az alábbi : 


obs. calc. 
LOSE SG 520j6 63,27 9 
TRÜS Beteg hös 1,01 — [4] 
I ZAK TES TÉT 36,753 
ee SSS ES tnyomok —- 


100,30 100,00 


5. Tellur Faczebayáról. a) Régebbi előfordulás. A. megvizsgált próba guarzzal 
és pyrittel volt keverve úgy, hogy tiszta materiálist nem állíthatott elő. A mennyi- 
ségi elemzés eredménye : Í 


Tor: 5 e 80390 
BOLzesles 0,33 
Aral aes 0,33 15] 
Ho szAttts 8,55 
FO (4. sZ KEZE SO 
Úuarzs s 1,54 
10040 


b) Ujabb előfordulás. Gömbölyödött kristályok, melyekben a minőségi 
vizsgálat tellurt, selen nyomokat, aranyat, vasat, rezet és guarzot derített ki 
Fajsúlyuk 0,906 g próbával 6,104 (23,4" C), 0,904 g-al 6,061 (24,5" C), 0,902 

(173) ; 17k 


(6] 


[7 


] 


[8 


960 IRODALOM. 


g-al 6,086, a három meghatározás középértéke tehát: 6,084. A 0,390g mate- 
riálissal véghezvitt elemzés a következő értékeket szolgáltatta : 


de SA RBBES KOTJDKÓ 

Io át eke 0,53 

Ya sZÉ Ve LREN SOFT 

(nezett Park 0,06 

De ELNE myomok 

Ouarz ! az- 1950 
100,22 


6. Hámatit a Kakukhegyről a Hargita hegységben. Igen szép fényes táblá- 
kat formál, melyekben itt-ott, rendesen csekély mennyiségü sárgás-földes anyagot 
tartalmazó üregecskék vannak. A minőségi vizsgálat a vas, ón és oxygen jelenlétét 
mutatta ki. Fajsúlya 1,594 g anyaggal 5,289 (26,2" C), 1,576 g-al (5,290 (239 0), 
1,592 g-al 5,288, a három meghatározás középértéke tehát : 5,289. 

Szerző összesen hat külön elemzést végzett, jelesen a) 1,136 g próbával az 
oxygent, vasat és az oldatlan maradékot, b) 1,427 g-al az ónt és vasat, c) 0,346 
g-al a vasat külön, d) 1,339 g-al az ónt és az oldatlan maradékot, e) 1,413 g-al 
ugyancsak az ónt és a maradékot, végre f) 1,367 g-al az oxygent határozta meg : 


a b c d e Í 
ÜTNE jee EB 69,900 699309  69,9409/o 0/9 0/g 0/9 
TSZ NÉL EEG E TÉSRE ES 05 — . — — — 2896 
előle sé eds géesay esőt — 0,53 — 0,51 0,51 —— 
Oldhatlan maradék ..  0,22 — — 0,09 0,14 — 


E hat partiális elemzés középértéke tehát, a Fe,O,-ra vonatkozó számított 
adatokkal egybevetve : 


obs. calc. 
Vat ke ee SEL EN GY 9Z0[Ó 70,009/0 
VET ezel a is 98,99 30,00 
ÖLES szt ate gi S2 — 


Oldhatlan maradék 0,15 —- 
99,58 100,00 

JAHN KáRoLYy és HassáKk Móricz ugyanezen hümatit összetételét százalékok- 
ban 70,27 vasnak és 29,43 oxygennek találták (Vegytani Lapok, I, 43). 

7. Tetradymit Rézbányáról. A minőségi elemzés a bismuth, tellur, kén, vas 
és réz elemeket mutatta ki. Fajsúlya 1,196 g próbával 7,015 (239 C), 1,193 g pedig 
7,030 (20? C), e két adat középértéke tehát : 7,022. 

Szerző a vasat 0,506 g, a többi alkatrészeket pedig 0,4 g próbával hatá- 
rozta meg. Eredménye az alábbi : 


BIT té OS SEAT SZS10/0 
(N6A SEN e a gel 35,69 
5 ez VAA A Stgke o áz 00) 
Fe. BARHB 1 € ze 0,19 
Cel sza Ez vé én ett 10105 
. Oldatlan maradék 204. 
99,37 


(174) 


IRODALOM. 261 


Ha pedig az oldatlan maradékot leszámítjuk, akkor e számok, szembe 
állítva a 2Bi, Te, tBi, S, formulának megfelelő számított értékekkel, a következőkre 


változnak : 


obs, calc, 
59,009/0 59,529/0 
36,67 35,89 [10] 
4,11 4.59 
rve MESZTERBB AD 
0,03 -z 
10000 10000 


8. Fauserit Hodrusbányáról. E só kissé vöröses ibolyaszínű és keserű 
fémes íze van, Alkatrészei: 50, MgO, H,O, ZnO, Mn0, FeO, CoO és nyomokban 
CaO, KO, Na 0. Összes vizét 300—320 0 fok melegben veszíti el, úgy hogy 
320—350 C fokon túl melegítve már súlyából nem veszít. Fajsúlyát benzinben 
határozta meg szerző és pedig 1,248 g anyaggal az 1,666 (197 0), 0,971 g-al 
1,674 (19,5"7 C), a két meghatározás középértéke pedig: 1,670. 

Összesen hat partiális mennyiségi elemzést végzett, nevezetesen a ) 0,689 
g-al a kéntrioxydot, b) 0,781 g-al ugyancsak a kéntrioxydot, c)1,071 g-al a 
vizet, d ) 3,072 g-al a vas-, kobalt-, manganoxydult és a zinkoxydot, e) 0,511 g-al 
a magnéziát és f) 1,246 g-al külön a vasoxydult határozta meg. 

Ezen elemzések eredményei százalékokban a következők : 


50 


8 


MgO... 


Zn0 


MEGV 212 


000 
FeO.. 


ÖK ONG OT ÁS 


HOL 


Aa 
32.57 "8247 


nyomok 


b c d (8 jó 
—- — 15.47 
— — 054 — - [11] 
— — 0,25 -— — 
— 008 — 
— 004 


Ezen partiális elemzések középértéke pedig, az 50, (Mg, Zn, Mn, Co, Fe) 
7H,O formulának megfelelő számított értékek mellé állítva a következő u. m. : 


B0 4 
MgO 
ZON0) 3: 


Mn0O 


ÖŐAS 


Fe0 


Ca, K,O, Na, 0... 


:: a tra 


obs. cale. 
32,529/0 32,539/9 
1547 16,25 
ay 4054 — 
BI s: 0,25 — [12] 
Szá ÖB Ea 
ss 004 — 
. nyomok -— 
50,73 51,22 
99,63 10000 


(175 


962 IRODALOM. 


Ez ásvány tehát egy keserűsó, melyben a magnézián kívül csekély mennyi- 
ségű Zn, Mn, Co és Fe is van. 

9. Kósó Tordáról. Homokos föld tisztátalanítja, ezért az elemzésre szerző a 
legtisztább apró darabokat választotta ki. Minőségi tekintetben alkatrészei: Na, 
CI, HO, Fe, Ca, 50, Mg és oldatlan maradék. Fajsúlyát benzinben határozva 
meg, 1,584 g anyaggal 2,196 (249 C), 1,263 g-al 2,214 (24" C), e két meghatá- 
rozás középértéke tehát : 2,205. 

Összesen hat elemzést végzett, és pedig a J 0,664 g-al a chlórt, b) 3,270 
g-al a kénsavat és oldatlan maradékot, c) 4,041 g-al a Fe, Ca, Mg elemeket és 
az oldatlan maradékot, d ) 2,077 g-al a natriumot, e) 1,264 g-al a vizet, f) 0,818 g 
próbával újból a chlórt határozta meg az alábbi eredményekkel (százalékokban) : 


a b c d e f 
18 ZENE SE YE LET TÉRT 1, 8) — — — 39,362 —- — 
CGIÓSEK Dél ette tát 60587. 5 Es Ez keen — — 60,597 
BOL zéét Ezéeké gye b -— —- 0,012 — — 
CA eze ee ÉV [eb őv ét — -— 0,008 — —— — - 
(S SO See löz it aase ly dél — 0,007 — — — — 
Mae tp tn été Et — — 0,005  — — — 
ELSOT tet ezé eséggttát — zzz — —— 0,015 — — 
Oldatlan maradék —— 0,058 0054 —— — — 


Ez egyes elemzések középértékei pedig, a Na Cl formulának megfelelő szá- 
mított értékek mellé állítva pedig a következők : 


obs. calc. 
JNA EE MESA E SKZ 050206 39,409/0 
TB zzz EZÉ 60,592 60,00 
HG eza eme GOND — 
[14] EZ Toetee etesen setegíbt 0,008 — 
SONKA ARÁEKZAK ZS OTÖZLA ee 
IVO ERSE ee e " 0,005 — 
ETO EST SE0001S —— 


Oldhatlan maradék — 0,056 Em 
100,057 100,00 


LR AÉ8 1 


a szerző a natrium, chlór, víz, kénsav, calcium, magnesium, vas és az oldatlan 
maradék jelenlétét mutatta ki. A fajsúlyt benzinben határozta meg, a mely 
1960 g próbával 2,194 (26" C), 2373 g-al pedig 2,179 (25,3" C) volt, e kettő 
középértékében tehát : 2,186. i 

Összesen hét egyes elemzést végzett, nevezetesen a) 4,100 g-al az oldatlan 
maradékot és a kénsavat, b) 4,170 g-al a magnéziumot, vasat és calciumot, 
c) 0,566 g-al a chlórt, 4) 1,091 g-al a natriumot, e) 1,615 g-al a vizet, 
f) 0,655 g-al és g) 0,741 g-al újból a chlórt határozta meg, az alább százalékok- 
ban közölt eredménynyel u. m. : 


IRODALOM, 963 


a b e d e f g 
NÁLA ESEK MERRE A — SZE DŐLDBŐI és 88 is 
ÜL ESS E ÉSz) or, SABAB éz — — 60,609 60,538 
joe etéry es . 00017  — se JE E pete és 
Gáz szegén szá SEN (JÖN AES ése SE; tése bb 
EGEKET Kis NETa , "0007 a 3EA gay b edd ee 
TO NKSESE ÉSz Ebt ÉGE 0,005 —— -— — —- ess 
ERÜLET sets AT —- — ESGdét SÜLÜDÁK : része tg 


Öldkatén marádék 40, 065 — s 2 azás sé 
Ezeknek középértékei pedig a Na C1-nak SZÁD számított értékek mellett 
a következők : 


obs. calc. 
Nazest ta MESZ ON 39,409/0 
LÓ) LN RAZZÉR MIRE AZÉ 60,572 60,60 
BÓL asz yös ét ZKT ús 
LGYTág a AE ÉR) 09 és 0,013 — 
Mr set Ape EERULDHT ez 
jarog le se ZT Te 0,005 —— 
ESO zt BETÜ ÖS a 


Oldatlan tiaradók . 0,065 e: 
100,059 100,00 


Végezetül köszönettel megemlíti szerző, hogy az elemzett hámatitot 
dr. KocH AwraL egyet. tanártól Kolozsvárott, a vizaknai kősót FRANZENAU ÁGOSTON 
muzeumi segédőrtől, a többi ásványt pedig dr. KRENNER József műegyetemi 


tanártól kapta. 
Dr. SCHMIDT SÁNDOR. 


(18.) MÁRrrsx Isrvás : A Szentháromság-aknai mélyművelés Vitnyén. A m. 
kir. földtani intézet Évkönyve, IX. kötet 1. füzet. Budapest, 1890. (1—17.1.) 

(19.) BoráR Gyura: Az Ó-Antaltárnai Ede-reményvágat geologiai szer- 
kezete. (U. o. 21—25. I.) 

(20.) PELacny FERExcz: Nándor koronaherczeg-tárna geologiai szelvényé- 
hez. (U.. o. 29—35. 1.) 3 


Az első dolgozatban szerző a vihnyei Ó-Antaltárnai bányatelephez tartozó 
Szentháromság-akna körüli mélymívelés felhagyása alkalmából ezen bányamívelés 
történetét és a mívelése közben előfordult tünemények részletes leírását hozza ; 
vázolja a földtani viszonyokat, a János-teléren folyt bányamívelés kiterjedését és a 
mélymívelésnek a Szt.-Háromság-akna által való megnyitását, mely még a XVI-dik 
század előtti időkre vezethető vissza, minthogy a selmeczbányai bányavállalatok tör- 
ténetében is meg van említve, hogy e bánya : a XVI-dik században már ki volt 
fulasztva. 

A bányászok figyelme t. i. már akkor más telérek felé irányult és a szent- 
háromságaknai bánya úgy szólván feledékenységbe került. Újabb időben, nevezete- 
sen a 60-as években, a vibnyei Ó-Antaltárnai bánya oly hanyatló állapotba jutott, 

(177) 


(16] 


964 IRODALOM. 


hogy új telérközök eléréséről kellett gondoskodni, nehogy a bánya végképen meg- 
semmisüljön. 

Azon körülmény, hogy a Hodrus felé csapó Ó- Antaltárnai telérek kedvezőt- 
lenül tárattak fel, és minthogy a fizető mélymívelés a Nepomuk-akna körüli részben 
a Keresztfeltalálási-altárna szintje alatt mindinkább nagyobb akadályokba ütkö- 
zött, ez arra indította az intéző köröket, hogy a Nepomuk-aknai mélymívelés felha- 
gyására és a Szentháromság-akna újból üzembe vételére gondoljanak. 

Ez volt az akkori viszonyok között az egyedüli mód, melylyel a bánya javu- 
lását elérni lehetett és ezen terv mellett szólott még azon körülmény is, hogy a 
János-telér, itélve a nagyobb esésekből s hagyomány szerint, a vihnyei völgyben 
volt a leggazdagabb. Ehhez járult még azon helyes feltevés, hogy a régieket csak 
jelentékenyebb kincsek ösztönözhették arra, hogy egy aknát mélyítsenek s vízzel, 
levegővel küzdve, primitiv segédeszközeikkel képesek legyenek még az altárna alá 
vagy 15 méterrel lehatolni. 

Teljes szakavatottsággal, ügybuzgalommal és szeretettel festi szerző ezen 
létérti küzdelmet és lapidár vonásokban a bányász életből egy megkapó képet tár 
elénk, melylyel nem kis érdemet szerzett magának, amennyiben egykoron, a 
II. József császár altárna által a Szentháromság-akna körüli vízmentesítése folytán, 
ezen mélymívelés ismét üzembe vétetvén, az utódokkal mintegy számot adva, 
a mélymívelés azon stadiumát, melyben az felhagyása " alkalmával létezett, meg- 
ismerteti és folytatására egyszersmind a kellő útmutatást szolgáltatja. 

A másik két közlemény igen érdekes földtani szelvényeket mutat; külö- 
nösen az Hde-reményvágat nevezetes azért, mert hivatva van a vihnyei és 
hodrusi telérek közötti összeköttetést konstatálni, minthogy e hét bányában észlelt 
települési viszonyok alapján csaknem biztosan feltehető, hogy a hodrusi telérek 
É-ki előhaladásukban t. i. Vihnye felé az Ó- Antaltárnai bányamezőbe nyúlnak. 

Igen dicséretes, hogy a fiatal bányásznemzedék a földtan bányászatra való 
alkalmazásának fontosságát méltányolni kezdi, és nagyon kivánatos, hogy ezen 
három közleményt minél több kövesse. GESELL SÁNDOR. 


(21.) Pármai MiKrós: A vulkánok. (A rózsahegyi kath. algymnasium Értesí- 
tője, az 1889—90-ik tanév végén.) 

A szerző e rövid 15 lapra terjedő dolgozatban elég ügyesen, a nagy közön- 
ségnek érthető módon a vulkánokról szól általánosságban ; kiterjeszkedik a vul- 
káni működés előjeleire, a kitörések egyes phasisaira, a vulkánok keletkezésére és 
azok földrajzi elterjedésére, mindig egyes concret példákra hivatkozva. 

ZIMÁNYI KÁROLY. 


(22.) THmo E : Studien über den Goldbergbam und die (roldgewinnung in 
Siebenbürgen. (Berg- und Hüttenmünnische Zeitung. 1889. XLVIII. p. 
125—128. und 133—137.) 


A szerző egy utazása alkalmával Hunyad- és Alsó-Fehér megyék aranybánya 
vidékeit járta be ; az ez alkalommal gyűjtött saját tapasztalatai és az ide vonatkozó 


rt A mélymívelés felhagyása az ország akkori kedvezőtlen pénzbeli viszonya 
folytán történt. 
(178) 


IRODALOM. 265 


régibb adatok alapján az erdélyi aranybányászatot írta le. Röviden szól az előfor- 
nulási viszonyokról, továbbá az érczek feldolgozása, az arany kiválasztása (iszapo- 
lás, amalgamatio) és értékének meghatározásáról, végűl a bányaműveletek jöve- 


delmézéséről, ZIMÁNYI KÁROLY. 


(23.) Tavi C. : Goldproduction Siebenbürgens. (Oester. Zeitschr. für Berg- 
und Hüttenwesen. 1888. XXXVI. p. 688.) 


Szerző átnézetet nyujt Erdély aranytermeléséről; az 1883—1887. évekre 
összeállította a termelés mennyiségét és pénzértékét havi kimutatásokban. Mint 
az alábbi táblázatból láthatjuk, ez öt év alatt általában véve gyarapodás constatál- 
ható. Újabban külföldi társaságok több elhagyott aranybányát ismét művelnek, 
de a vulkoji és rudai bányák kivételével eddig kevés haszonnal dolgoztak. 


Meet b. 6; a 
A beváltott éreczek Az érczekben foglalt A beváltott Az ÖKGZN terme- 
mennyisége fém Au. fém Ag. nyers Au. lés SEZÁSE agio 
g. kg. kg. kg. kg. 0. é, forint 
1883 10460 07 230. V5ÖZES 320,7769 79145172 115027 
1884 13.530 63 255,2078 380,5529 909,975 1.301.542 
965 ESZA 69Ó 283,4417 318,3188 978,465 1.403.098 
JSSGLÖZHTEKBB 269,0757 341,2537 1123.346 1.531.206 
MON ESEL 0 264 4121 902207 990476 1.393.491 


A termelés 1887-ben újból alább szállt, a minek oka részint a tavaszi vízáradá- 
sok voltak, részint az, hogy az aranytermelőket pontosabban megadózván, sokan a, 
nemes érczet Bécsbe vitték beváltás végett. A. havi ingadozás főképen az esőzési 
viszonyokból magyarázható; a téli és a száraz nyári hónapokban leggyöngébb a, 
termelés, ellenben tavaszszal a hóolvadás és bő esőzések idején (május és október) 
ismét tetemesen emelkedik. A bányák nagy távolsága a zúzóművektől és a kohótól 
okozza, hogy a szállítási költségek nem ritkán felemésztik az érczek értékét. 
ZrmáNnY KAROLY. 


(24.) Dr. UHLIG VixroR: Retsebericht aus der hohen 
k. k. geol. Reichsanst. Wien. 1890. p. 214.). 


átra. (Verhandl. d. 


UHLIG a Magas-Tátra keleti részét, a  Bélai mészalpeseket, és Javorina 
környékét földtanilag bejárván, elég nagy pontossággal megállapíthatta az ott 
előforduló mesozoicus képződmények (Trias, Jura, Kréta) sorozatát. 

E rétegek földtani szerkezete azonosnak bizonyúlt a Tátra nyugoti olda- 
lán Zakopane vidékén előforduló hasonkorú rétegsorozattal. 

Itt is a mészöv két, nyugotról kelet felé húzódó, hosszhasadék által elvá- 
lasztott részletből áll, melyben az egyes formátiók változó vastagságban kikép- 
ződtek. 

Többek között érdekes, hogy a manapig a felső Triashoz sorozott Tátra-dolo- 
mit, a kagylósmész-brachiopodák felfedezése által alsó Trias korúnak bizonyult be. 

Dr. PosEwirz TIvADAR. 


(179) 


266 IRODALOM. 


(25.) Cscn. C. 0. Petroleumfunde in Groatien. (Verhandl. d. k. k. geol. 
Reichsanst. Wien. 1890. p. 316.) 


Körös megyében Ribejak nevű falu mellett útépítés alkalmával petroleum- 
forrásra akadtak. Három fúrólyuk 146, illetőleg 219, illetőleg 225 meter mély- 
ségig lemélyesztetvén, szivattyúzás által mostanáig naponta tizenkét liter kőolajat 
nyertek. Dr. PosEwirz TIVADAR. 


(26.) MÁRrownrFiI LaJos. Anthracotherium magnum Cuv. Kis-Krisztolczról. 
(Orvos-természettudományi Ertesítő. Term. tud. sz. 1890. Kolozsvár 317). 


A zsibói illetve a kis-krisztolezi oligocán felső-félig sósvízi képződmények- 
nek egy 33—40 meter vastag homokkő rétege alatt levő széntelepéből került ki a 
leírt fog, mely trapezoid alaku és a felső jobboldali állkapocs harmadik, tehát utolsó 
zápfoga. Koronája csak keveset van a rágástól kopva, gyökereinek végei azonban 
töredezettek. 

Az ismertetésünk keretén kívül eső részletes leírás után összehasonlítja szerző 
a kis-krisztolczi fogat a behatóbban vizsgáltakkal, miközben azon eredményre jut, 
hogy ez sem az Anthracotherium Valdense, Kow.-val, sem pedig az Anthracothe- 
rium illyricum, TEnL.-rel nem egyeztethető össze, hanem, hogy legezélszerűbb, ha 
mint Anthracotherium magnum, Cuv.-t vezeti be a tudományba, megjegyezve, 
hogy e nevet nem annyira fajfogalom jegyének tekinti, hanem inkább gyűjtő név- 
nek, melybe e genusnak számos óriás alakja került. 

Azonfelül kifejezést ad abbeli véleményének is, hogy bővebb palszontologiai 
anyag és összehasonlítások kideríthetik, hogy a kis-krisztolczi lelet, talán egy új 
faj konstatálását vonhatja maga után. FRANZENAU ÁGOSTON. 


(27.) KRAMBERGER-GonrJAaNovié. Die prceepontischen Bildungen des Agramer 
Gebirges. (Glasnik hrvatskoga naravoslovnoga druztva. Zagreb. 1890.) 


A szarmata és pontusi rétegek között Bessarábiában Sinzow és Andrussow 
szerint bizonyos képződmények volnának, melyek Ausztria-Magyarországon hiá- 
nyoznának. Ezeket találta szerző a zágrábi hegységben, mint világos mészmárgá- 
kat, melyek Gornje Vrabce mellett a más helyeken is talált Limnaeus és Planorbis 
fajokon kívül még congeriákat, cardiumokat, valvátákat és Orygoceras-fajokat zár- 
nak magukba. E rétegek szerző szerint Magyarországon is képviselve volnának, 
de a hazai geologok a pontusi rétegekhez sorolják. Szerző mint preepontusiakat 
választja ki. FRANZENAU ÁGOSTON. 


(180) 


SUPPLEMENI 


ENTHALTEND DIE 


AUSZÜGE UND ÜBERSETZUNGEN 


DER IM 


FÖLDTANI KÖZLÖNY 


MITGETHEILTEN 


ORIGINAL- AUFSATZE UND VÉRHANDLUNGEN. 
XXII. BAND. (1892 JULI—AUGUST, — 1-8, HET. 


MINERALOGISUHE MITTHEILUNGEN. 


VoN 
KARL ZIMÁNYI." 


(Mit Tafel II.) 


1. Baryt von Lunkány im Comitate Hunyad. 


Herr Prof. Dr. J. A. KRENNER hatte die Güte, mir sehr schöne Baryt- 
krystalle zur krystallographischen Untersuchung zu übergeben; dieselben 
erhielt er von Prof. Dr. A. Kocn in Kolozsvár. 

Auf meine Bitte hatte Prof. Dr. KocH die Freundlichkeit mir brief- 
lieh über das Vorkommen und das Gestein, auf welehem der Baryt sitzt 
einige Daten mitzutheilen. 

Die Handstücke sammelte Herr Dr. G. BENKő in der Umgebung des 
Dorfes Lunkány, und zwar am Anfange des Valea ciclovina. Nach seinen 
geologiscehen Aufnahmen lagert sich hier auf das krystallinische Schiefer- 
gebirge Kreidekalkstein. Die Stücke konnten nur als mehr oder minder ver- 
witterte Gerölle aufgefunden werden, in deren ELTyNTTE und Spalten die 
Barytkrystalle sitzen. 

Das Aeussere des Muttergesteins ist durch hochgradige Verwitterung 
rostbraun gefárbt, aber die Bruchfláchen sind von graulich grüner Farbe, 
stellenweise mit ungleichfőormig vertheilten weissen Flecken. Die Messer- 
spitze ritzt das Gestein, jedoch ist der Widerstand nicht überall gleich, und 
mittelst Stahl kann man Funken daraus schlagen. In kalter Salzsáure braust 
das Gestein schwach, erwármt löst es sich unter heftiger CO, Entwicklung ; 
die Lösung ist grünlich gelb ; es bleibt poröser Ouarz zurück. Es ist eigent- 


x Vorgetragen in den Fachsitzungen vom 2. Dezember 1891 und vom 12. Mai 1892. 
(87] 


268 KARL ZIMÁNYI: 


lich ein Breccienkalkstein, dessen Sprünge nachtráglich durch Kieselsüure 
ausgefüllt wurden, woher derselbe auch seine grosse Hárte erhált. Im Dünn- 
sehliffe ist diese Breccienstructur sehr gut bemerkbar ; die 0 uarzadern durchse- 
tzen ganz regellos den Kalkstein, hier und da sind grüne, chloritartige Ein- 
sehlüsse bemerkbar. Herr Prof. Dr. Kocn hült es für wahrscheinliech, dass 
die Gerölle aus der Contactzone der krystalliniscehen Schiefer und des 
Kreidekalksteines herrühren. k 

Die kleineren Krystalle sind wasserklar, die grösseren weiss und weniger 
durchsichtig. Nach der Entwicklung der Formen können zwei Typen unter- 
schieden werden. Die Mehrzahl der Krystalle ist kurzprismatisch nach der ver- 
ticalen Axe bis dicktafelfőrmig (Fig. 1.), áhnlich denjenigen von Waldshut." 
Seltener findet man durch das Vorherrschen der Form d . (102) domatische 
Krystalle, an welchen mit Ausnahme des Prismas m . (110) die übrigen Formen 
sehr zurücktreten (Fig. 2.). Was die Grösse anbelangt, so sehwankt dieselbe 
von 2—6 mm in der Richtung der Vertical-Axe, und 1,35—3 mm nach den 
beiden Diagonalen. Beinahe alle Krystaile sind mit dem einem Ende der Makro- 
diagonale aufgewachsen, und sind ziemlich fláchenreich. Die beobachteten 
Formen sind auf Seite 226 (140) des magyarischen Textes unter (17 aufgezahlt. 

Die Háufigkeit und physikalische Beschaffenheit der Formen betref- 
fend, kann ich Folgendes bemerken. Mit Ausnahme der Brachyprismen 
und der Löngsfláche ist bei den übrigen vollkommene Glattheit und lebhaf- 
ter Glasglanz vorhanden. Die Basis ist immer als gut entwickelte und glün- 
zende Fláche ausgebildet, a . (100) ist auch von guter Beschaffenheit, jedoch 
klein; hingegen kam b . (010) nicht immer zur Entwiecklung, und ist 
gewöhnlich matt und vertical gestreift. Charakteristisch ist für die Lunká- 
nyer Baryte die Háufigkeit der Prismen und die verhültnissmássig reiche 
Entwicklung der Pyramiden aus der Hauptreihe. Diese erinnert an die Tele- 
keser Baryte"", nur ist an letzteren b.(010) gross und treten mehrere 
Makrodomen auf, wáhrend an den Lunkányern jene Flche schmal ist 
und nur d . (102) vorkommt. Die háufigsten und an keinem Krystalle feh- 
lénden "übrigen Förmen "sind: m. (110)57XK E (210432 ad (OZÓ 
o . (011), 2.(111), f. (113), y . (122). Die Makroprismen zeigen eine sehr 
feine Streifung parallel der Prismenkante, jedoch stört dieselbe nicht die 
guten Reflexbilder. Das primáre Prisma erscheint durch das Alterniren mit 
z. (111) oft horizontal gestreift, ja sogar gefurcht ; wáhrend n . (120) und 
y. : (130) als sehr scehmale untergeordnete Flüchen auftreten. In der Nöhe 
des Brachypinakoids ist das Prisma m . (110) oft mit 2—4 sehr schmalen 
Brachyprismenfláchen in oscillatoriseher Combination, deren Neigung ich 
nicht feststellen konnte ; da diese aber auch noch zur Zone 1114.011—311] 


£ Zeitschr. f. Kryst. 1889. XV. 380. 
kk Zeitschr. f. Kryst. 1882. VI. 546. 
[88] 


MINERALOGISCHE MITTHEILUNGEN. 269 


gehört, so ist ihr Symbol 7 . (130). Nur an einem Krystalle konnte ich eine 
gut entwickelte messbare Flüche dieser Form finden. Stets gross und sehr 
bestündig ist ein Brachyprisma mit matten Flöchen; an vier Krystallen 
war es mir möglich, annáherungsweise durch Schimmermessungen die 
Neigung zum Spaltungsprisma zu bestimmen; ich erhielt als Mittel für 
25" 2" appr. Aus diesem Werthe folgt das Symbol (250), der berechnete 


Winkel ist : 
110250 E, 245 


Dies wáre ein neues Brachyprisma für den Baryt, da es jedoch noch einer 
genaueren Messung bedarf, so ist es noch nicht als endgiltig zu betrachten. 

Unter den Pyramiden dominirt immer f.(113) ; seltener sind g . (114), 
R . (223), r. (112), v . (115) mit sehmalen, vereinzelten Flchen. An die- 
sem Baryt ist die ziemlich gute Spaltbarkeit nach b . (010) autffallend ; 
von den Spaltungsfláchen erhielt ich noch genug scharfe Reflexbilder. 

An den untersuchten Krystallen konnte ich folgende Combinationen 
bestimmen : (M. s. auf S. 227—8 (Mat des magy. Textes unter [(2]). 

Bezüglich der gemessenen und berechneten Winkel verweise ich aut 
Seite 228 (142) des magyarischen Textes unter (31. Den Berechnungen liegen 
die HELMHACKER schen " Elemente zu Grunde ; in der Spalte n ist die Zahl 
der gemessenen Kanten angegeben. 


2. Cerussit von Kis-Muncsel im Comitate Hunyad. 


In der Umgebung von Kis-Muncsel wurde in ülteren Zeiten auf silber- 
haltigen Bleiglanz ein lebhafter Bergbau betrieben, dessen Reste nunmehr 
die grossen, bewaldeten Halden sind. 

Als im Jahre 1857 K. UwvERkRicnrT,"" dem wir die ausführlichsten 
Mittheilungen über den Kis-Muncseler Bergbau verdanken, dort war, arbei- 
teten nur mehr vier Bergleute in den Gruben; zur Zeit der geologischexa 
Aufnahmen D. Srugks 77" waren die Arbeiten schon günzlich eingestellt. 

Die östlichen Ausláufer des Pojana-Ruszka Gebirges bestehen in der 
Umgebung von Kis-Muncsel hauptsáchlich aus Gneiss und Glimmerschiefer,. 
dieser ist stark von Hisenoxydhydrat rostbraun gefárbt; die Schichten strei- 
echen von SW nach NO, und fallen nach Südost, im Hangenden ist conform 
streichender Kalkstein eingelagert.t 


- Denkschriften d. Wiener Ak. 1872. XXXII. 

X Verhandl. und Mitth. d. Siebenb. Ver. f. Naturwiss. 1857. VIII. pag. 127. 
xx Jahrb. d. k. k. geol. Reichsanstalt. 1863. XIII. pag. 41 und HAUER und STACHE: 
Geologie Siebenbürgens. Wien 1863. pag. 228—229. 

t Ueber die geologiscehen Verhültnisse dieses Gebietes vergl. die Berichte D. 
SruR s, H. Worrs und L. v. Lóczys: in Verhand. d. k. k. geol. Reichsanstalt. 1860. 
XI. pag. 143. und 148—149; Földtani Közlöny 1882. XII. pag. 119. 

[89] 


270 KARL ZIMÁNYI : 


Die Erze brechen auf Göngen ein, deren hauptsáchlichstes Begleit- 
mineral Ouarz ist. Grösstentheils kommt der Cerussit in derben Massen vor, 
jedoch findet er sich auch in schönen Krystallen," welche, wie Prof. A. 
Kocn "7" das Vorkommen besehreibt, entweder auf dem rostbraunen Glimmer- 
sechiefer oder auf zelligem Ouarz aufgewachsen sind. 

Der Habitus ist süulenförmig oder dicktafelig nach der Lüngsfláche 
b. (010), nicht selten sind Zwillinge nach m . (110). A. Kocn gibt die folgen- 
den drei Formen an : (010) coPoo, (110) ooP, (011) Poo. 

Prof. Dr. A. Kocn hatte die Güte, wofür ich ihnm meinen besten Dank 
ausspreche, auf mein Ersuchen mir von diesem krystallisirten Cerussit ein 
kleines Stückehen zu übersenden. Hinige losgelöste, wasserklare Krystalle 
(2—3 mm lang, 1—2 mm breit) konnte ich zur krystallographischen 
Untersuchung verwenden. 

Der prismenartige Habitus wird von m . (110) und b . (010) gebildet, 
letztere Form ist immer etwas vorherrschend ; Zwillinge nach m . (110) sind 
háufiger als einfache Krystalle, diese erinnern an manche Combinationen 
der Telekeser""? Cerussite. Die Fig. 3. der Taf. II. ist das Bild eines solchen 
Krystalles. Die beobachteten Formen sind auf Seite 230 (144) des magya- 
rischen Textes unter 14] angegeben; die drei ersten treten bestándig aut; 
p . (111) und a . (100) kamen sehr oft zur Entwicklung. 

Der lebhafte Diamantglanz wird oft durch die Streifung der Fláchen 
gestört; gewöhnlich sind i . (021), m.(110),p.(111) vollkommen glatt. An 
der Löngsfláche ist eine horizontale Streifung immer bemerkbar; die treppen- 
förmigen Erhöhungen entstehen dadurch, dass b . (010) und i . (021) vielfach 
mit einander abwechseln. 

Die Flichen der untergeordneten Formen a . (100) und r . (130) sind 
in verticaler Richtung sehr fein gerifft. 

Fig. 4. 5. und 6. zeigt drei Zwillingskrystalle in gerader Projection auf 
die Basis. j 

Die auf Seite 230—1 (144— 5) des magyarischen Textes unter (5 ] zusam- 
mengestellte Tabelle enthült die von mir gefundénen Winkel und die v. 
KokscHaRow "s t berechneten Normalwinkel. 


3. Ueber den Baryt vom Budapester Kleinen-Schwabenberg. 


Der von den verschiedenen Punkten des Ofner Gebirges stammende 
gelbe Baryt kommt in Gesellschaft des hüufigeren Kalkspathes entweder in 
den Spalten des Orbitoidkalksteines, oder des Oligocánmergels vor. 


 M. J. AcKNER, Mineralogie Siebenbürgens. Hermannstadt. 1855. pag. 203. 
kk Referat in Zeitschr. f. Kryst. 1885. X. pag. 96 und 97. 
kk Zeitschr. f. Kryst. 1882. VI. pag. 546. 
t Material. z. Min. Russlands. 1870. VI. pag. 100. 
[90] 


MINERALOGISCHE MITTHEILUNGEN. 971 


Die Krystalle haben den hüufigsten Habitus der ungarischen Baryte, 
indem dieselben tafelfőörmig nach der Hauptspaltungsfláche c. (001) sind. 
Die grösseren haben dunkel weingelbe Farbe, sind undurchsichtig bis durch- 
secheinend ; die Dimensionen der Tafel variren von 1—4 em bei einer Dicke 
von 0,2—0,6 cm. Weniger hüufig siud die 1—3 mm grossen, lichtgelben, 
durchsichtigen Krystalle, deren Fláchen gewöhnlich auch lebhafteren 
Glanz haben. : 

Den Baryt vom Kleinen-Schwabenberg besehrieb zuerst J. BERNÁTH " 
in krystallographisch-chemischer Beziehung; die durch ihn beobachteten 
sechs Formen waren in der üblichen MrinLER"schen Aufstellung : c . (001), 
maz (AAA, ao KOLOTZONK 1) mPoo ; und (h0] mPco; aus seinen 
Messungen berechnete Verfasser auch ein approximatives Axenverháltniss. 

Vor einigen Jahren publizirte J. BRauws " einige Messungen welche 
er an einem kleinen, lichtgelben Barytkrystalle erhielt. Die beobachteten 
BOR em waren : es (004 me (ATO FB E TOTÓKA OT) ez (S 

Die Handstücke, welche ich wáhrend des verflossenen Sommers gesam- 
melt habe, sind entweder mit kleinen, lichtgelben, oder mit grossen, dunkler- 
gefárbten Barytkrystallen bedeckt. Ich untersuchte eine grössere Anzahl von 
Krystallen, an den ersteren konnte ich noch zwei Makrodomen und die 
Ouerfláche, an den letzteren hingegen zwei Brachypyramiden auffinden. 

Nunmehr wáren an diesem Baryt die auf Seite 232 (146) des magya- 
rischen Textes unter [ 6 ] aufgezáhlten Formen beobachtet ; die gewöhnlichsten 
SIMAN (OO ama FS ATÓ) ed eKOZ eszes (elE TEL SE OSONT ERO KEOTÉT EN SÁZWEL 
ersten bedingen den dicktafeligen Habitus. Die glánzende Lángsfláche 
b . (010) ist zwar nicht constant, aber viel háufiger als a . (100), welche an 
den kleinen Krystallen mit schmalen, glánzenden, dagegen an den grösse- 
ren mit breiten aber matten oder vertical gestreiften Fláchen autftritt. 
Die Makrodomen sind genügend glatt, so auch o . (011). 

Unter den Pyramiden tritt z . (111) nicht immer auf; es ist zu bemer- 
ken, dass y . (122), und s . (132) immer gleichzeitig beobachtet wurden, 
mit glánzenden, kleinen und etwas gerundeten Flöchen. Das Symbol der 
Brachypyramide s.(132) ist durch die Zonen [011.110—111] und 
[010.. 122 — 201] vollkommen bestimmt. An welchen Krystallen diese 
zwei letzteren Formen ausgebildet waren, fehlte d. (102) nie und die 
Fláchen von o . (011) waren auch meist schwach gerundet. 

In Fig. 7. und 8., Taf. II. habe ich zwei Krystalle perspektiviseh 
abgebildet. 


x A kir. m. természettudományi társulat Közlönye. 1863—64. IV. pag. 74 und 
Verhandl. und Mitth. der Siebenbürg. Ver, f. Naturwiss. in Hermannstadt 1863. 
XIV. pag. 113. 

-k Referat im Földtani Közlöny. 1891. XXI. pag. 344. 
[91] 


279 L. LITSCHAUER : 


Die auftretenden Combinationen sind auf Seite 232—3 (146—7) des 
magyarischen Textes unter [7] aufgezáblt. 

Die von c . (001), m . (110) und z . (111) gebildete Combination ist 
auch an den grossen tafelförmigen Krystallen zu beobachten, welche Prof. 
J. v. Szasó " beschrieb. Sie stammen aus dem Mergel des Ofner Festungs- 
berges. Selten sind die Prismenfláchen m . (110) selbst an kleineren Indi- 
viduen genügend spiegelnd. : 

Die geringe Grösse und matte Beschaffenheit der Flöchen gestattete 
keine genauen Messungen, dieselben waren nur zur Identificirung der Fláchen 
geeignet. In der Winkeltabelle (M. s. Seite.233 (147) des magy. Textes unter [87) 
beziehen sich die berechneten Werthe auf HELMHACKER s 7" Elemente, n auf 
die Zahl der gemessenen Kanten. 

Budapest, 1892. mineralogisches Institut des Polytechnikums. 


VERTHEILUNG DER ERZE IN DEN LAGERSTÁTTEN 
METALLISCHER MINERALIEN. 


Von 


L. LITSCHAUER. "7 


Es kann als allgemein bekannt vorausgesetzt werden, dass die Vertheilung 
der Erze in den Lagerstüátten der metallischen Mineralien an keine bestimmte 
Regel gebunden ist und dass reiche Mittel mit armen und tauben, scheinbar ohne 
Conseguenz mit einander abwechseln. 

Empirisch wurde festgesetzt, dass die Erzmittel in ihren Lagerstátten ent- 
weder nesterartig, oder iu Form von Erzfállen (Adelsvorschüben), oder endlich als 
Erzsüulen aufzutreten pflegen und es ist bekannt, dass diese Erzmittel in den 
Lagerstütten, ja selbst in einer und derselben Lagerstütte sehr verschiedenartig 
vorgefunden werden. 

Die Praxis lehrt uns, dass Einflüsse bestehen, und zwar meist solche localer 
Natur, die das Auftreten und den Wechsel der Erzvertheilung in den Lagerstátten 
begründen. 

Jene im praktischen Wege erzielten und ebenso weiter zu verfolgenden 
Spuren der Erzvertheilung in den metallisehen Lagerstütten und Güngen sind 
entweder solche, die mit der Teufe oder den Teufenunterschieden, oder solche, 
die mit der Müchtigkeit, oder solche, welche mit dem Wechsel der Streichungs- 


k Budapest geol. tekintetben. Budapest, 1879. pag. 109—110. (magyarisch) ; 
verel. auch v. ZEPHAROvICH. Mineral. Lexikon. II. pag. 51. 
kk Denksehriften der Wiener Akad. 1872. XXXII. Bd. 
jokk Auszug aus dem am 11. April 1891 im Selmeczer Filialverein gehaltenen 
Vortrage. 


[92] 


ERZE IN DEN LAGERSTÁTTEN, 273 


richtung oder mit der Aenderung des Fallwinkels, und endlich solche, welche mit 
localen Umstünden im causalen Zusammenhange zu stehen scheinen. 

Der Einfluss der Teufe, speciell der Teufenunterschiede, hat eigentlich nur 
locale Bedeutung und es ist nicht scehwer zu beweisen, dass der hiedurch begrün- 
dete Wechsel der Erzvertheilung auf physikaliscehen und echemischen Binflüssen 
basiert. v. Corra s und v. GRoDDECK s Theorien über primüre und secundüre Teu- 
fenunterschiede sind so sehr bekannt, dass hier ihre weitere Erörterung füglich 
wegfallen kann. Í 

Den Einfluss der Teufenunterschiede auf das Vorkommen von Gold und 
güldisehen Mineralien betreffend, kann als absolut sicher und charakteristisch 
jener Umstand bezeichnet werden, dass Freigold in grösseren Teufen sehr selten 
aufgefunden werden kann, wo hingegen die Wahrscheinlichkeit des Vorhanden- 
seins güldischer Mineralsubstanzen mit zunehmender Teufe wüchst . 

Bezeichnend für den Einfluss der Teufe ist endlich auch der ceiserne Hut. 

Aus Ungarns Erzbergbauen können mit Bezug auf Erzvertheilung und Teu- 
fenunterschied als besonders charakteristiseh: Aranyidka, Bergwerk, Dobsina, 
Feketebánya, Felsőbánya, Kapnrikbánya, Körmöczbánya, Nagybánya, Selmecz- 
bánya und Verespatak hervorgehoben werden. 

Aranyidka/s Erzgönge waren in ihren oberen Teufen goldreich, weisen aber 
in ihren unteren Horizonten nur goldarme, antimonisch-silberhaltige Minera- 
lien auf. 

In Bergwerk sind die Muldenlinien die reichsten Partien des Erzvorkom- 
mens. Die Vertheilung der Erze in den Muldenflügeln ist nach aufwürts zu 
abnehmend. 

Für Dobsina gilt die Meinung, dass die oberen Horizonte an Fahlerzen, die 
unteren an Kobalt und Nickelerzen reich seien. Nach Anderen soll hier der Reich- 
thum der Lagerstütten nach unten zu zunehmend sein. 

In Bezug auf Feketebánya muss hervorgehoben werden, dass hier die Erz- 
nester nur in den oberen Teufen auftreten. 

Die Felsőbánya-er Erzvertheilung soll dergestalt sein, dass die oberen Teu- 
fen durch reiche Silbererze, die unteren durch güldiscehe Kiese charakterisirt 
werden. 

In Kapnikbánya ist ein das Streichen der Gönge in der Kreuzstunde durch- 
guerender, in die Teufe fallender Gürtel der Leiter der Erze. 

Der Sigismundigang zu Körmöczbánya veredelt sich gegen die Teufe. 
Bei dem Schindlergange ist das Entgegengesetzte constatirt worden. 

Zu Nagybánya sind die Kreuzberger Günge in oberen Teufen silberreicher, 
in unteren Horizonten aber mehr goldhaltig. 

Unter den Selmeczbánya-er Erzgüngen zeigen besonders der Grünergang, 
der Stefansgang, der Biebergang, Johanngang, der Theresiengang, die Oechsenkopf- 
und Colloredo-Günge Unterschiede ihrer Ausfüllung in Bezug auf Tenufe. Bei den 
zwei ersten zieht sich die erzreiche Zone mit 30—40 Grad Einfallen in nörd- 
licher Richtung zur Teufe. Am Biebergange sind die oberen Horizonte blei- 
erzig, die unteren hingegen an Silbererzen reich. Die silberreiche Zone des Johann- 
ganges zieht sich südwárts nach unten. Am Theresiengange waren die Erzbildun- 
gen des Ausbisses silberreich; der Reichthum verlor sich aber teufenwárts. Der 

Földtani Közlöny XXII. köt. 1892. [93] ő 18 


274 L. LITSCHAUER: ERZE IN DEN LAGERSTÁTTEN. 


Ochsenkopfgang ist auch nur in seinen oberen Horizonten silberreich gewesen. 
Ebenso vertaubt sich der Colloredogang in der Teufe. 

In Verespatak sind meistens nur die oberen Horizonte der Erzstöcke gold- 
reich. Der Einfluss der Miáchtigkeit der als Tráger der Gangausfüllungen dienenden 
Spalten ist evident, wenn in Betracht gezogen wird, dass hiemit die krustenför- 
mige, die ssmmetrische Ausfüllung, der Wechsel der Müchtigkeit in versehiedenen 
Horizonten, die Gabelung der Hauptgünge, ihre Zerklüftung, Entsendung von 
Ausláufern, die Schaarung derselben, die Mineralsuccession u. s. w. im Zusammen- 
hange steht. 

Zu Boicza ist die Erweiterung der Gangmassen mit ihrer Vertaubung 
zusammenhüngend. 

Der Schrümmengang zu Körmöez verliert an Erzreichthum, wenn er sich 
verengt. Man sagt, dass dieser Gang an den Stellen seiner grössten Máchtigkeit 
am edelsten war. 

Die Klüfte von Úrvölgy sind nur an ihren Erweiterungs-Stellen edel. 

In Selmecz war der Stefansgang dort am edelsten, wo seine Spalten und 
Klüfte in der Náhe des gleich benannten Schachtes 10—12m Michtigkeit besassen. 
Der Johann- oder Schöpferstollnergang verliert seinen Reichthum dort, wo er 
seine Máchtigkeit einbüsst. j 

Mit unzábligen Beispielen kann bewiesen werden, dass der Hinfluss des 
Nebengesteines auf die Vertheilung der Erze in ihren Lagerstüátten ein bedeuten- 
der ist. Es muss aber unbedingt beachtet werden, dass dieser Einfluss nur lokal 
wichtig ist und höchstens durch Vergleichung analoger Fölle an Bedeutung gewin- 
nen kann. Um nicht allzu weitlüufig zu werden, erlaube ich mir, hier nur jene 
Orte anzuführen, wo bisher der veredelnde oder vertaubende Einfluss des Neben- 
gesteines constatirt worden ist. Als diesbezüglieh besonders interessant können 
die Erzlagerstátten von Boicza, Dobsina, Körmöcz, Nagyág und Verespatak 
bezeichnet werden. 

In Boicza vertauben die Gönge im festen Nebengesteine, zerschlagen sich 
im milden und sind nur im mittelfesten Nebengesteine abbauwürdig. 

Der Dobsinaer Bergmann hofft nur im Gabbro seinen Nickel und Kobalt zu 
erbeuten und nennt das vertaubende Nebengestein Hiobsschiefer. 

In Körmöcz wird das graue Ouarz-Gestein als goldreich und die fettgln- 
zende, speckartige Ouarzabart als taub angesehen. 

Der veredelnde resp. vertaubende Hinfluss des Nebengesteines der Nagyáger 
Erzgünge ist aus INKeys Monographie" bekannt, und ich kann diesbezüglich 
mit voller Ruhe auf diese hinweisen. 

Zu Verespatak ist die BErzzone an den Dacit gebunden. Die Pyritklüfte 
(sztrázsa) werden hier als reiche Erzführer angesehen. 

Den Binfluss der Streichungs- und Fallrichtung haben GAETZSCHMANN und 
TREBRA nüher besprochen, ohne hierüber beweisende Gründe anführen zu können. 

Als Beispiele der Veredelung der Kreuzung der Günge in der Richtung des 
Verfláchens kann Körmöecz, Rozsnyó und Selmecz angeführt werden. 


: B. v. INKEY, Nagyág und seine Erzlagerstütten. Budapest 1885. 
[947 


M. URBÁN : STREICHEN DER GEBIRGSRÜCKEN UND DER ERZGÁNGE. 275 


Welchen Einfluss die Gangarten auf das Wesen der Gangmassen ausüben, 
beweisen die veredelnde Wirkung der Ouarze in den Göngen zu Nagybánya, die- 
selbe Wirkung des drusigen, röthlich gefárbten Ouarzes zu Rozsnyó, der Binfluss 
des manganhültigen Kalkspathes in den meisten Selmecz-er Göngen und unter 
andern die vertaubende Wirkung der Bleierze und des blüulich gefárbten Gang- 
"guarzes zu Verespatak. Aus der langen Reihe derjenigen Fülle, welche die gold- 
führende Wirkung der Wasseranbrüche beweisen, heben wir nur Verespatak und 
den Johannigang zu Hodrus (Selmecz) hervor. 3 


Zum Schlusse erlaube ich mir die Hoffnung auszusprechen, dass die durch 
diesen Vortrag angeregte Idee in ihrer spüteren Erweiterung — im Wege unse- 
res Vereins — Anklang finden wird, und die spüter einmal diesbezüglieh auszu- 
sendenden Fragébogen freundlichst und wohlwollend aufgenommen und beant- 
wortet werden. 


ERFAHRUNGSDATEN ÜBER DAS STREICHEN DER GEBIRGS- 
RÜCKEN UND DER ERZGÁNGE. 


Von 


M. URBÁN. 


Seit lángerer Zeit in der Bergbau-Gegend von Kapnik stationirt, bot sich 
mir öfters Gelegenheit behufs Aufschürfung von Gangaufsehlüssen grössere Ver- 
messungen vorzunehmen. 

Die Gegend, in welcher ausgedehnter Bergbau betrieben wird, zeigt eine 
gebirgige, gefaltete Oberfláche und erstreckt sich auf den nördliehen Theil des Szol- 
nok-Dobokaer, den östlicehen Theil des Szatmárer und südlichen des Mármaroser 
Comitates, wo auf dem Gebiete der Vorberge die Stüdte und Ortschaften liegen. 
Das anliegende Mittel- und Hochgebirge enthált die Erzgánge. 

In der östliceh vorspringenden Ecke-des Szatmárer Comitates liegt Kapnik, 
ein echter Bergort, ungefáhr 4,6 Kilometer von dem hohen Berge Gutin entfernt, 
wo nach den bisherigen Erfahrungen die Gönge am záhlreichsten ausgebildet sind, 
wo infolge dessen viel geschürft, und über die Gönge manche Ansicht ent- 
wickelt wurde. 

Auch mir bot sich in der Grube háufig Gelegenheit in alten Bauen und 
Schürfen den Ursachen nachzuforschen, welche den Aufschluss unterbrachen und 
weshalb viele Gangpartien unaufgeschlossen blieben. Durch das markscheiderische 
Verfolgen vieler Verwürfe gelangte ich zu dem Sehlusse, dass man beim Auf- 
schluss hauptsáchlieh auf die Streichungsrichtung zu achten habe, nachdem sich 
die Hohlráume des Ganges nach einer gewissen Richtung bildeten oder spalteten. 
Man darf daher nicht auf die sogenannten Kreuzklüfte oder Diagonalen über- 
.gehen, nachdem dureh die Praxis bewiesen ist, dass dieselben nur am Kreuzungs- 


(95) ; 185 


276 M. URBÁN : 


punkten angereichert erscheinen, weiter entfernt davon jedoch der Adel sich stets 
vermindert, der Gang an solchen Kreuzungen von minderer Oualitát, unansehn- 
lich ist und seinen normalen Halt erst wieder in 5 bis 10 Meter Entfernung davon 
erreicht. Besonders bei spitzen Winkeln geschieht esjohne Vermessung leicht, dass 
der Gang unberücksiechtigt bleibt, und der Aufschluss auf der Kreuzkluft vor- 
schreitet. Nach 10—25 Meter vertaubt so eine Kluft gönzlich und der Aufschluss 
ist, ohne dass man es bemerkt, aus der Richtung gekommen. 

Ich bestimmte daher im allgemeinen die Hauptstreichungsrichtungen und 
combinirte nach denselben die Dislocationen. 

Bei den Streichungsrichtungen beobachtete ich, dass die Göánge im west- 
lichen Theile des Bergbaureviers ein mehr nördliches, im östlichen ein mehr öst- 
liches Streichen aufweisen. 

Die markscheiderisehen Daten ergaben ferner, dass das Streichen der zu 
dieser Gruppe gehörenden Kreuzklüfíte ein west-östliches (4—6521) ist und die- 
selben nur selten wiedersinnisch verfláchen wie die Gánge. 

Bezüglich dieser Gegend (Kapnik) kam ich daher zu dem klaren Resultate, 
dass nur die zwischen 1—3 hora streichenden Gönge die abbauwürdigen sind, 
wáhrend die übrigen Diagonalen nur in der Náhe der Gönge bauwürdig erscheinen. 

Nach Feststellung dieser Thatsachen begann ich die Stellung der Günge 
weiter östlich zu untersuchen, was um so leichter ging, nachdem ich mit deren 
Aufnahme betraut war. 

Bei Aufnahme der cBota-Annav gewerkschaftlichen Grube z. B. fand ich, 
dass das Streichen zwischen 127 — 1kora 117 sehwankt und der Abbau sich auf 
zwei Göngen bewegt. 

Die Kartirung der Privatgruben in Tótos und Zserápó ergab ein Streichen 
von 5k 10? regpective 2k 59; ersteres ist ein stockförmiges Auftreten. 

Noch weiter östlieh fand ich in Oláhláposbánya das Streichen des árarischen 
a Istengondviselés, -Ganges nach 42 107. 

Auch mit den Schürfungen betraut fand ich das Streichen des Ganges am 
Berge Varatyik nach 4k 109 — 5k. 

Die Untersuchung der östlichsten Gönge im Csizma-Thale und an dem Orte 
Kaszta Ursului zeigte ein Streichen von 5k 10? bis 6b. 

Wir sehen daher die Gönge in gewisser Entfernung je weiter nach Osten ein 
immer östlicheres Streichen annehmen. 

Umsonst schürft daher jemand in dieser östlichen Gegend — auf grund des 
Vereleiches der Gesteine mit dem Kapniker Vorkommen — auf der Streichungs- 
richtung der Kapniker Gönge ; er wird in dieser Richtung kaum einen Gang finden, 
und umgekehrt würde man umsonst in Kapnik einen zwischen 5 und ŐGbora strei- 
chenden Gang suchen. Wenn man auch einen Gang antrifft, so ist derselbe doch 
nicht abbauwürdig. 

Auch das Schürfen hatte hauptsáchlich nur in jenen Thülern Erfolg, welche 
mit dem höchsten Gebirgskamme mehr weniger parallel laufen und beinahe immer 
in der Náhe der hohen Berge und wenn etwas entfernter, nur bis zu einem gewissen 
charakteristisehen Gestein. 

Uebergehend auf die von Kapnikbánya westlich gelegenen Günge, finden wir 
da die Felsőbányaer árarischen Gönge, die mit ostwestlichem (5b) IHauptstreichen 

[96] 


STREICHEN DER GEBIRGSRÜCKEN UND DER ERZGÁNGE. 977 


unter den 729 Meter hohen Berg Nagybányahegy sich hinziehen und mit südnörd- 
lichem Verfláchen in die Tiefe gehen. 

Auch hier sieht man, dass die Tháler in der Nöhe der östlichen und west- 
liehen Ausbisse mit der Wasserscheide mehr weniger parallel laufen. 

Die Nagybányaer üárarischen Günge weiter westlich am Kreuzberg und in 
Veresvíz streichen nach Norden (0—1—25). 

Die noch westlicher im Borpataker und Láposbányaer Thale anftretenden 
Günge ziehen geleichfalls in ihrer Hauptrichtung nach Norden (2—3k). Auch die 
Lage der Gönge dieser Gegend kartirend, kam ich ebenfalls zu dem Schlusse, dass 
die Gönge zum Hauptkamme des Gebirges" eine mehr weniger transversale Stel- 
lung einnehmen oder mit denselben einen spitzen Winkel bilden. 

Auf der nebenstehenden Skizze (Man s. auf Seite 247 (161) des magyari- 
schen Textes) habe ich die Streichungsrichtung der folgenden Gönge dargestellt : 
a) Die Láposbányaer, b ) die Borpataker, c ) die Veresvizer Güánge, d) den Kreuz- 
berger Hauptgang, Csóragang und Csóraliegendtrumm, welche sümmtlich nach 
Norden (0—1—2—3b) streichen, nur e) der Felsőbányaer Hauptgang und drei 
Nebengüánge, sowie der Leppen-Gang, der Ökörbányaer und Greisengang haben 
ein westöstliches Streichen,"" f) giebt uns die Richtung der Kapniker Günge : 
Mihály, Urbán, Erzsébet, Fejedelem, Magyar, Teréz, Érczpatak, Ferencz, 
Regina, József, Borkút, Kelemen, Péter Pál und Kristof, 3) den Rótaer Anna- 
Miklós-Gang, h) die Ancza-Thaler Gánge alle mit (1—22) nördlichem Streichen 
"und einzig i ) die Richtung des Tótoser Ganges (richtiger ein kleiner Stock) wird 
so wie die der Felsőbányaer eine westöstliche. Weiter nach Osten finden wir j ) den 
Zserapóer Helenen-Gang mit einem Streichen zwischen 2—3hora, k ) den Oláhlápos- 
bányaer zum Aufschluss empfohlenen aárarischen Veratyik-Gang und ! ) den Isten- 
gondviselés-Gang mit Streichungsrichtungen zwischen 4 und 5hora, Endlich der 
Csizma-Thaler und Kasta-Ursulier Gang mit westöstliehen (5— hora) Streichen. 
Diese Gruppirung der Günge zeigt uns deren Stellung zu einander und ergibt sich 
hieraus, dass die Spaltenbildung nach verschiedenen Streichungsrichtungen vor 
sich ging. 

Oft kam es vor, dass weit aus einander an zwei versechiedenen Punkten des 
Gebirges unter verschiedenen Namen selbststündige Bergbaue nicht auf die gleichen 
Erzvorkommen eröffnet wurden, und dass diese beiden Punkte von einander nicht 
unabhángig sind, zeigte erst die markscheiderische Verbindung der beiden Gruben, 
welche ergab, dass dieselben auf ein und demselben Gange bauen. 

In Füllen, wo der Gang aufzuschürfen und dessen Ausbiss beiláufig zu be- 
stimmen war, um ihn it kurzen Stollen zu erreichen, musste stets eine über den 
Bergrücken gehende Messung vorgenommen werden, wobei der neue Schurf 
gewöhnlich in die Thalsohle eines Baches zu liegen kam, der mit dem Bergrücken 
oder dem bekannten Grubenthale mehr weniger parallel lief. 


- Oder die Ausdehnungsrichtung der eruptiven Massen, welche mit dem Vi- 
horlat-Gutiner Kamme zusammenfallen, kreuzen. 

- Nicht zu vergessen den Herzsáer Bergbau in Kizbánya, wo das Hauptstreichen 
der Gönge den Uebergang zwischen der Richtung des Kereszthegyer und Felsőbányaer 
Hauptganges bildet. /(Nach einer mündl. Mitth. GESELLs. — Die Red.) 

(97] 


978 LITTERATUR. 


Bei náheren Punkten war daher eine ausgedehntere Messung zu vermeiden 
man hatte nur von dem betreffenden Punkte aus, transversal nach dem Gebirgs- 
rücken die Richtung zu nehmen, bis man nicht in das vorerwáhnte parallele 
Thal kam. 

Allgemeine Schürfangen wurden mit Erfolg so vorgenommen, dass nach 
Bestimmung des Gebirgsgrates, links und rechts in den mit demselben parallel 
laufenden Thülern gesucht wurde, nachdem wie bekannt, die Erosionen lángs 
der Biche dem Bergbaue den meisten Aufschluss bieten. 

Schliesslich ist zu bemerken, dass die HBingangs erwáhnten Diagonalklüfte 
sowohl bezüglich Form und Materiale von den Hauptgüngen abweichen, weshalb 
man auch behaupten kann, dass selbe nicht gleichzeitige, sondern gesonderte Bil- 
dungen darstellen, wobei die Diagonalklüfte als die jüngeren und untergeordneteren 
erscheinen und nicht denselben Ursachen wie die Günge ihr Dasein verdanken. 

Bringen wir die Richtung der Diagonalen in Combination, so bemerken wir, 
dass selbe auf dieser stark gefalteten Oberfláche zu den Gratlinien der niederen 
Berge eine transversale Stellung einnehmen, welche Gratlinien einigermassen ver- 
guerend, oder unter grösserem Winkel mit der höchsten Gebirgskammlinie zu- 
sammentreffen. 


LITTERATUR. 


(13.) JT. Hanavárs: Der artesische Brunnen von Szentes. (Jahrb. d. kgl. ung. 
grol. Anstalt. XX. Bd. VIII. Heft 6. 32. 5. m. 4 Tafeln. Budapest 1888.) 

(14.) J. Hanavárs: Die zwei artesischen Brunnen von Hódmező- Vásárhely. 
(Ibid. Heft 8. 21. S. m. 2 Tafeln. Budapest 1889.) 

(15.) J. Hanavárs : Die zwei artesischen Brunnen von Szeged. (Ibid. Bd. IX.. 
Heft 5. 24. S. m. 2 Tafeln. Budapest 1891.) 

(16.) J. Hanavárs: A csongrádmegyei artézi kutak. Die artesiscehen Brunnen 
des Comitates Csongrád. (Természettudományi Közlöny. Jhrg. 1891. 
Heft 262. Budapest 1891 : Magyarisch.) 


1. Die Bohrung des artesischen Brunnens von Szentes begann der Bohr- 
techniker B. Zsigmonpy im Jahre 1885 mit Röhren von 390 mm üusserem 
Durchmesser und beendigte sie am 30. Mai 1886. Die Tiefe des Bohrloches betrug 
311,85 m und ergab dasselbe wührend 24 Stunden bei einem Ausfluss in 0,5 m 
Höhe über der Erdoberflüche eine Wassermenge von 354.240 und in einer 
Höhe von 5 m 252.396 Liter. 

Nach den Untersuchungen A. Kazrcsisszxvs ist die Temperatur des Was- 
sers unmittelbar in der Ausflussröhre 22,77" C; dasselbe ist krystallrein und trotz 
seiner hohen Temperatur von sehr angenehmen Geschmack. Die chemische 
Analyse ergab folgendes Resultat : 

In 1000 G. Th. Wasser 
Kohlensaures Natrium dése ös Kitz OLANS 
Kohlensaurer Kalk ... a ná. Méretei özhetáéés zó 0,0820 


LITTERATUR. 279 
In 1000 G. Th. Wasser 
Kohlensaures Magnesium ... .-. ... --- --- 0,0584 
IKÜSSSÍGATLSNYOT AU 4 sei (S NEG AL E PT 0,0310 
IALTMTGEÜLDELÜ 1 szét zal tLLSENEKEESÁ e ERLal, Heat szalag u OTOOGA 
IROK SNSAÜTOB E RA Uni : ae sa TESTE Msat 0,0039 
MONWeTOlSAüTOsS Galciumi it ae EN e 00020 
iKölllénsáuros Bűgon ea a Real 0,0005 
AVAT NYOTOKY US, EE GES Eg 00008 
Freie und halbgebundene Kohlensüure... 5... 0,1958 


Schwefelwasserstoff 


Spuren 


Summe der in Wasser lösliehen Substanzen  0,5175 


Verf. beschreibt nun detaillirt das geologische Profil des Bohrloches und 
zühlt die aus den Bohrproben gewonnenen organischen Reste auf. Die meisten 
der letzteren kamen aus einer Tiefe von 273,92—313,86 m, d. h. aus der untersten 
39,94 m michtigen Schichte des Bohrloches. Aus den zwischen 17,57—114,10 m 
erbohrten Schichten erhielt man Kügelehen von Vivianit (Hisenhydrophosphat), 
welchen Dr. K. Mugaxözy untersuchte. 

Hatavárs reiht die von ihm beschriebenen organischen Reste in die levan- 
tische Stufe. Man s. auf S. 252 (166) d. magyar. Textes unter [1]. In dieser 19 Arten 
zühlenden Fauna herrschen die Genera Vivipara und Unio vor und kommen in 
derselben nur zwei Brackwasserformen (Cardium und Cerithium) vor. Helix und 
Bulimus wurden vom Lande in die Gesellschaft hineingesehwemmt. 

Als neue Arten werden erwáhnt: Unio Pseudo-Sturi, U. Semseyi, U. Zsig- 
mondyi, Vivipara Böckhi, Cerithium Szenthesiense, Limnaeus ( Acella ) longus. 

Aus der Tiefe von 302—309,6 m wurden mit dem Sande auch unbestimm- 
bare Knochenreste eines Söugethieres heraufbefördert. 

Verf. folgert aus den Funden und dem Profile, dass jene 313,86 m starke 
Schicht des Untergrundes von Szentes, die der Bohrer durchgieng, sich in einem 
Binnensüsswassersee absetzte. Den oberen gelben, mergeligen Sand hült Verf. 
mit dem darüber lagernden gelblichen lössartigen Thone zusammen für ein 
alluviales Gebilde, wáhrend von 17,57 m an sowohl der Thon, wie auch die Sand- 
schichten sich verándern und schon dem Diluvium zuzurechnen sind. Die in den 
letzteren Schichten vorgefundenen organischen Reste wurden seiner Zeit von dem 
verstorbenen MalakologenJ. Hazax bestimmt und theilt Verf. die Listederselben mit. 

Wáihrend sich die obere Schichte zwischen dem Alluvium und dem Diluvium 
ganz genau bestimmen liess, gelingt dies bezüglich der unteren, zwischen dem 
Diluvium und der levantinischen Stufe liegenden nicht; aber vom 221,90 m an 
bis zam Grunde des Bohrloches haben wir es ganz entschieden mit der Fauna 
der letzteren Stufe zu thun. In einer Tabelle vergleicht nun der Verf. diese Fauna 
mit der der Paludina-Schichten im westlichen Slavonien und es ergibt sich das 
Resultat, dass die Fauna des Bohrloches von Szentes höher liegt als der slavo- 
nische Vivipara Vukotinovicsi-Horizont und er benennt daher jenen Vivipara 
Böckhi-Horizont. 

Der Brunnen von Szentes erhült daher sein Wasser aus den levantinischen 
 Schichten der Neogenzeit. 

[99] 


280 LITTERATUR. 


2. In Hódmező- Vásárhely wurden von B. Zsigmonpy zwei Brunnen gebohrt. 
Die Bohrung des ersten begann am 17. Oktober 1878 und wurde am 28. Juni 
1880 bei einer Tiefe von 197,84 m beendigt. Die Wassermenge betrügt innerhalb 
24 Stunden 94.254 Liter; die Temperatur des Wassers 199 C. Das geologische 
Alter der wasserliefernden Schicht liess sich hier nicht sicher bestimmen und 
ist es zweifelhaft, ob das Wasser aus den Ablagerungen der levantinischen Stufe 
kommt. 

Der zweite Brunnen wurde auf Kosten des selbstlosen Bürgers der Stadt, 
Jon. AspR. NaGy auf dem kleinen Marktplatze erbohrt. Die Bohrung wurde am 
24. April 1883 begonnen und am 19. April 1584 bei einer Tiefe von 252,599 m 
beendigt. Das Wasser fliesst in einer Höhe von 2,475 m über der Oberfláche 
heraus und gab anfánglich innerhalb 24 Stunden eine Menge von 668.160 Liter. 
Dieselbe nahm aber spüter zu, so dass die beiden Brunnen jetzt 1.002.600 Liter 
krystallreines, wohlschmeckendes Wasser liefern. Die Temperatur des Wassers 
betrágt im Ausflussrohr 207 C. 

Verf. theilt nun das geologische Profil des Brunnens mit und zühlt die in 
den Bohrproben gefundene levantinische Fauna auf. (Man s. auf S. 253 (167) des 
magyarischen Textes unter [2].) 

Sphaerium rivicolum LEacn sp. war bisher nur als recente Form bekannt. 

Hanavárs rechnet die beiden oberen 11,36 m starken Glieder des Schichten- 
complexes dem Alluvium, dagegen die Schichten, die bei 11,36 respective 12,85 m 
beginnen und bis 215 m reichen, dem Diluvium zu. Demnach würde der erste 
Brunnen von Hódmező-Vásárhely sein Wasser dem Diluvium; der zweite aber 
ebenfalls aus der levantinisehen Stufe u. z. dem Víivipara Böckhi-Horizonte ent- 
nehmen. 

Eine Vergleichung der Profile beider von einander 864,70 m weit liegender 
Brunnen ergibt das Resultat, dass die Schichten derselben sich nicht gleichartig 
fortsetzen. Die tiefer als 122,64 m liegenden Schichten, abgesehen von ihrem 
unbedeutenden Unterschiede bezüglich ihrer Müchtigkeit, greifen in einander 
über und zeigen gegen Westen, der Theiss zu ein schwaches Abfallen. Diese unte- 
ren Schichten mögen sich nach dem Verf. am Griünde des einstigen Binnensees 
abgelagert haben. Von den höher als 122,64 m liegenden Schichten ist in beiden 
Bohrlöchern nur wenig vorhanden, die meisten bilden Linsen, d. h. sie keilen 
sich aus, woraus Verf. folgert, dass damals an diesem Orte schon ein Flussgebiet 
ausgebildet war und dassgsich jene Schichten bei Gelegenheit von Ueberfluthun- 
gen am Grunde zurückgebliebener Sümpfe abgelagert haben. 

3. Die beiden artesischen Brunnen von Szeged. Der erste steht auf der 
Tisza Lajos-Ringstrasse ; seine Bohrung begann B. Zsremorpy am 18. Mai 1887 
und beendigte sie am 9. November 1887. Die Wassermenge betrágt innerhalb 
24 Stunden 550.000 Liter, welches aus einer Tiefe von 226,69 m kommt. Der 
Bohrer erreichte eigentlich eine Tiefe von 253 m, aber der untere Theil wurde 
mit Schotter ausgefüllt. Jetzt gibt der Brunnen in einer Höhe von 0,5 m über 
der Oberflüche innerhalb 24 Stunden 656.637 Liter Wasser, dessen Temperatur 
21,25" C betrágt. 

Die chemische Analyse des Wassers besorgte zuerst der Realschulprofessor 
F. Csonka. 

[100] 


LITTERATUR. 981 


Das aus einer Tiefe von 253 m emporsprudelnde Wasser liess die Direction 
der kel. ung. Staatsbahnen ebenfalls chemisch untersuchen, und gab die Unter- 


suchung folgendes Resultat : 
1 Liter Wasser enthált : 


IROGÁSAÉZÁNA At 4 2 et esel téeáye ÁT ébe 0,006 g 
Kohlensaures Natron Na, CO, td tát LUN ZKK 
Kohlensauren Kalk CaCoO, d leengéstke B 0146 c 
Kobhlensaure Magnesia MgCO, — ... ..- --- 0.079 . 
IRTGSELSÁNESTSLOT, essel tételez sét 0,022 a 


Summe der berechneten fixen Bestandtheile — 0,345 c 
Gesammte Hürte (? Ref.) 13,2" 


Dem folgt nun die petrographische Aufzühlung der im geologisehen Profile 
enthaltenen Schichten mit Erwáhnung ihrer organischen Einschlüsse. 

II. Der artesische Brunnen der kgl. ung. Staatsbahnen. 

Die Bohrung dieses Brunnens begann B. ZsrGmorxpy am 20. November 1888 
mit Röhren von 390 mm üusserem Durchmesser. 

ZsiGmonxpy hatte viel mit dem aufsteigenden Sande zu kümpfen, doch been- 
digte er am 3. Dezember 1889 elücklieh die Bohrung. Die Tiefe des Bohrloches 
betrügt 216,79 m und gibt in einer Höhe von 1,5 m über der Erdoberfláche inner- 
halb 24 Stunden eine Menge von 800.000 Liter krystallreines Wasser, dessen Tem- 
peratur 21,25" C betrágt. 

1890 liess man das ausströmende Wasser in Reservoirs abfliessen und es 
bewührte sich dabei Zsismoxpys schon vor Jahren geüusserte Ansicht, dass das 
Wasser aus eigener Kraft in die in einer Höhe von 8 m liegenden Behülter fiessen 
wird und zwar betrügt die Menge desselben innerhalb 24 Stunden 392.000 Liter ; 
den Rest lösst man in der ülteren Röhrenleitung den Bewohnern der Oberstadt 
zukommen. 

Die chemische Analyse des zuerst aus einer Tiefe von 140 m, dann von 
193 m und sebhliesslieh 216,79 m kommenden Wassers ergab folgendes Resultat : 


1 Liter Wasser enthált 
in der Tiefe von: 


z 140 m 193 m 216,79 m 
IOChSAAZ NAON Et Es zá e d SOONV ő 0,007 g 0,007 g 
Schwefelsaures Natron Na, 50, ...  ... 0007 c E a — ( 
Kohlensaures Natron Na, CO, SZT AASTz OSVÁT, ANOK VERE " 0090 a 
Koöhlénsauren Kálk CaCO, .. 0,149 a 0147 a 0,140 a 
Kohlensaure Magnesia MgCO,  .. .. 0.052 a 0084 a 0,075 a 
IRŰSBOLSÁTTO SOS 4 san azze AES Lá LOJDJT fat. 0,022 a 0016 c 
Summe der berechneten fixen Be- 
ELLÜJÜTTOT TONS BE e epés aaz Jazz Ne A BZISEBA 0,332 a 0.328 a 
Gesammte Hürte (nach welcher Skala? 
HEG EHEEK  TNELRÉNNSAEÁ VES e MÉ És e tf 0 198 13.50 12.89 


Hanravárs schildert nun das geologische Profil des Bohrloches ; die Fauna 
seiner Schichten zeigt wieder die levantinische Stufe des Neogens an. Auch hier 
herrschen die Genera Vivipara und Unio vor; aber mit der Modification, dass die 

[101] 


282 


LITTERATUR. 


Unionen von amerikanischem Habitus hier schon fehlen und dass noch mehr 
recente Arten zur Completirung der Fauna beitragen. Die Aufzáhlung derselben 


Der artesische 
Brunnen von 


Laufende Nr. 


Versecz, Fabrik 
IS SSZÉSESS 


emi 
xb 64... 
mt 2 ) Ouantitat "T A 
Tiefe ! 2 § [desWassers] PEsések Él 
] a 5 ] innerhalb / es 
88 I! 27 124 Stunden! Wassers 
AE [adás [he ő 
N] in Metern Liter 


Geologisches 
Alter der 
wassergeben- 
den Schicht 


I Pontische 
Stufe 


Anmerkung 


Emporsteigendes 
Wasser. 


Zichyfalva 


Pontischer 
blauer Sand 


Versecz, am 


Pontischer 
blauer Sand 


Das Wasser steht 


3.) Hofedes Pun-[— ] 61,63 / — — — She dék 28 m 6 unterhalb 
zirungsamtes VÖDELÖE der Erdoberfláche. 
ke Nagy-Becskerek E ] 61,64 hé — — 7 Gibt kein Wasser. 
f8 Gab anfánglich in- 
5. Nagy-Becskereki II ) 7940 1,3 700 — 2 nerhalb 24 Stunden 
16 Hektol. Wasser. 

, [ Grabácz Re NÉ zat a 

Grabácz JAG GML REZZ AE LETÉT : 
714 (Com. Torontál) 10 [6500 0,6 50,000 7305 2? — 

8. Grabácz IIT120,00 Ohne Resultat (?) 


(Com.Torontál) 


Versecz, Hotter 


9. 4 
von Sabran 


— 1161,00 ! 


Die Bohrung wurde 
in der pontisehen 
Stufe beendigt, 

ergab aber kein 
Wasser. 


Hódmező- 
1 Vásárhely --- 


Franzfeld 


Hódmező- 
Vásárhely 
Nagy András 
János-Brunnen 


"1 (Com.Torontál)i 


I 


19784 ] 


1198 


Diluvium ? 


Ist nicht analysirt. 


1,5 


241,20 


4 
! 


$00,000 


Neogen, 
Levantische 
Stufe 


Wwurde durch die 
kgl. ung. Staats- 
bahn analysirt 
aus den Tiefen von 
140m, 193m und 
916,79 m. 


Gab kein Wasser. 


II 252599 


2475 


1,002,600 


Neogen, 
Levantische 
Stufe 


I 1253,00 


. 1— 1813,00 


656,657 


! 


Neogen, 


Levantische 


Stufe 


Das Wasser ist 
nicht analysirt. 


Das Wasser analy- 
sirten F. Csonka 
und die kgl. ung. 


1 j 
354,24022,7—232 


Neogen, 
Levantische 
Stufe 


[102] 


lysirte A. Kale- 
csinszky. 


LITTERATUR. 983 


s. m. auf S.255 (169) d. magyarischen Textes unter [3]. Aus derselben ist besonders 
das Kieferfragment von Gastor fiber L. zu erwáhnen, welches auch aus der slavo- 
nischen Fauna bekannt ist. 

In seinen cSehlussfolgerungenv erwühnt der Verf., dass, wie es auch die 
seiner Arbeit beigelegte Tafel zeigt, der Bohrer sowie bei Szentes und Hódmező- 
vásárhely auch in den beiden Brunnen von Szeged die wechselnden Schichten von 
Thon, thonigem Sand und reinen Sand durchbrach. Zu oberst finden wir auch hier 
die alluvialen Schichten, unter welchen in grösserer Müchtigkeit die diluvialen Bil- 
dungen liegen, deren obere Grenze sich scharf, deren untere dagegen sich auch hier 
nicht genau erkennen lüsst. Bei Szentes liegt sie tiefer, als bei Szeged; die unter 
dem Diluvium liegenden levantiniscehen Schichten fallen gegen N zu ab. Aus der 
bedeutenden Michtigkeit der diluvialen Ablagerungen sehliesst der Verf. darauf, 
dass der Untergrund des grossen ungarischen Tieflandes in der Diluvialzeit bedeu- 
tend gesunken sei; aber dass grosse Becken dieses Gebietes war schon damals 
kein Binnensee mehr, sondern das Gebiet von Flussystemen. 

Die levantinischen Schichten mögen auch hier in einem Süsswassersee abge- 
lagert worden sein, aber der Kiefer des Bibers deutet anf bewaldete Inseln hin. 
Auch hier liefere der Vivipara Böckhi Horizont das emporströmende Wasser. 

In seiner zuletzt erwváhnten Abhandlung fasst HaLzavárs selbst die Resultate 
seiner im Bisherigen besprochenen drei Publikationen zusammen. Wir haben aus 
denselben Folgendes hervor : Die erschlossenen levantinisehen Ablagerungen des 
ungarichen Tieflandes waren mit keiner einzigen Abtheilung der slavonischen Stufe 
derselben Zeit identificirbar und hült es Haravárs für wahrscheinlich, adass in dem, 
geschlossenen Becken des Alföld die levantinische Zeit lünger dauerte als in Sla- 
vonien und dass sich dort die Schichten noch weiter fortbildeten, als hier das 
Wasser bereits abgeflossen und der Seegrund trocken gelegt wurde.) 

Berücksichtigen wir sehliesslich auch die früheren Publikationen HaLa- 
várs s, denen wir nunmehr die wenn auch mangelhaften Daten von 15 artesi- 
sehen Brunnen verdanken (Man s. die Tabelle), so erhalten wir folgende Ergebnisse : 

1. Ein Theil dieser Brunnen ist südlieh von Szentes, beilüufig in der Mitte 
des grossen Tieflandes, der andere aber bei Versecz am östlichen Saume des 
Randgebirges desselben erbohrt. 

2. Die Menge des aufsteigenden Wassers ist zwischen 200—300 m am gröss- 
ten: obwohl es möglieh ist, dass die geringere Wassermenge des tieferen Bohr- 
loches von Szentes in der technischen Ausführung des Bohrens seine Erklárung 
findet. ű 

3. Auch hier sehen wir, dass mit derzunehmenden Tiefe die Temperatur des 
Wassers zunimmt. 

4. In der Mitte des Beckens gibt die jüngere levantinische Stufe; am Rande 
desselben die ültere pontische Stufe das Wasser ab. 

Nach dem Ref. von Dr. TH. SZONTAGH. 


(17.) J. Loczxka: Mineralchemische Mittheilungen (Math. und Naturw. 
Berichte aus Ungarn. 1890, VIII, 99—112). 
Verf. wurde im Jahre 1885 von der ungarischen Akademie der Wissen- 


 .schaften mit der chemischen Untersuchung von zehn Mineralien aus Ungarn 
[103] 


984 LITTERATUR. 


betraut. Das Resultat seiner diesbezügliehen Arbeiten ist eben die vorliegende 
Sehrift. 

1. Antimonit von Felső-Bánya. Die Krystalle dieses Antimonits sind mit 
einer gelblichen Kruste überzogen, welche sich aus Zinksulfid bestehend erwies. 
Das specifische Gewicht des sorgfáltig ausgesuchten reinen Materiales ist, mit 
1401 g Substanz bei 219C bestimmt 4.631; mit 1,561 g bei 199C hingegen 
4,653, daher der Mittelwerth dieser zwei Bestimmungen 4.642 betrügt. Die guan- 
titative Analyse wurde in zwei Partien ausgeführt, wobei 0,493 g Substanz zur 
Bestimmung des Schwefels und EBisens, 0,133 g hingegen zur Eruirung des 
Antimongehaltes dienten. Die Zusammensetzung des Minerales, entsprechend der 
Sb,S, Formel ist die folgende : 

Man vergleiche S. 258 (172) des magy. Textes unter [1]. 


2. Antimonit von Magurka. Dieses Mineral ist derb und von grauer Farbe, 
enthált viele winzige, oft sehr schön ausgebildete Ouarzkrystalle als Binschlüsse. 
Specifiscehes Gewicht bei 2097C mit 1,396 g Substanz 4.559; bei 18,590 mit 
1,961 g 4,552, bei 1897C mit 1,658 g 4,539, so dass das Mittel dieser drei Bestim- 
mungen 4.550 betrügt. 

Nach der gualitativen Untersuchung sind in diesem Antimonit Antimon, 
Schwefel, Blei, Kupfer, Bisen und Ouarz vorhanden. Verfasser hat mit 0,488 g Sub- 
stanz den Schwefel-, Ouarz-, Blei-, Antimon- und Eisengehalt, und mit 0,494 g 
den Kupfergehalt bestimmt. I 

Man vergleiche 5. 258—9 (172—3) d. magy. Textes unter [2]. 


3. Tetradymit von Zsupkó. Sehr weiche, beim Drücken sich sehr leicht 
zerblátternde Krystalle, welche Bismuth, Tellur, Sehwefel und in Spuren Hisen 
enthalten. Specifisches Gewicht bei 2290 mit 1,216 g Substanz 7,577 ; mit.1,135 g 
7,596 ; mit 1,231 g 7,563 ; mit 1,216 g 7,587, also im Mittel 7,581. 

Zur Analyse verwendete Verfasser 0,4.87 g Material und erhielt das folgende 
Resultat, verglichen mit den nach der Formel 2 Bi, Te, 3- Bi, S, berechneten 
Werthen : 

Man vergleiche 5. 259 (173) d. magy. Textes unter [3]. 

[Nyomok — Spuren ; oldhatatlan maradék — Unlösliecher Rückstand.) 


4. Hessit von Botcs. Sehr weiche tafelförmige Krystalle, welche Silber, Tellur, 
Gold, Hisenspuren enthalten ; das Vorkommen von Selen konnte nicht sicher con- 
statirt werden. Specifisches Gewichtbei 1990 mit 0,721 g Substanz 8,410, bei 2070 
mit 0,719 g 8,376, mit 0,719 g 8,385, das Mittel ist daher 8,390. 

Die mit 0,503 g Substanz ermittelte Zusammensetzung, zusammengestellt 
mit den berechneten Werthen der Formel (Ag, Au), Te ist wie folgt : 

Man vergleiche S. 259 (173) des magy. Textes unter [4]. 


5. Tellur von Faczebaya. a) Aelteres Vorkommen. Das Material war mit 
Ouarz und Pyrit derartig verwachsen, dass reines Material nicht erhalten werden 
konnte. Das Resultat der Analyse ist : 

Man vergleiche 5. 259 (173) des magy. Textes unter [5]. 

b) Neues Vorkommen. Abgerundete Krystalle, welche Tellur, Selen-Spuren, 
Gold, Kisen, Kupfer und Ouarz enthalten. Specifisches Gewiecht bei 23,4"0 mit 

[104] 


LITTERATUR. 285 


0,906 g Substanz 6,104, bei 24,570 mit 0,904 9 6,061, mit 0,902 g 6,O86 ; Mittel- 
werth: 6,084. 

Zur Analyse wurden 0,390 g Substanz verwendet, und sind die erhaltenen 
Werthe : 

Man vergleiche S. 260 (174) des magy. Textes unter [6]. 

6. Haematit vom Hargita- (Grebirge. Kakukhegy. Kommt in sehr sehönen glán- 
zenden Tafeln vor, in welchen hie und da, gewöhnlich wenig gelbliche, erdartige 
Masse enthaltende Höhlungen anzutreffen sind. Oualitativ wurde Eisen, Zinn und 
Sauerstoff nachgewiesen. Specifisches Gewicht bei 26,27C€ mit 1,594 g Substanz 
5,289 ; bei 23970 mit 1,576 g 5,290,. mit 1,592 g 5,288 ; Mittel : 5,289. 

Verfasser führte im Ganzen sechs Partialanalysen aus, u. zw. a) aus 1,136g 
Substanz wurde der Sauerstoff, Eisen und unlösliecher Rückstand, b) aus 1,427 g 
das Zinn und Eisen, c) aus 0,346 g das Eisen allein, d) aus 1,339 g das Zinn 
und der unlösliche Rückstand, e) aus 1,413 g ebenfalls das Zinn und der 
unlösliche Rückstand, schliesslich f) aus 1,367 g der Sauerstoff neuerdings 
bestimmt. 

Man vel. S. 260 (174) des magy. Textes unter [7]. 

Die Mittelwerte dieser Daten, vergliehen mit den berechneten Werten von 
Fe,O, sind daher : 

Man vel. S. 260 (174) des magy. Textes unter [8]. 

KaRr JAHN und Moxgiz HaAssáx fanden die Zusammensetzung dieses Höámatits 
in Percenten als Fe — 70,27, 0 — 2943 (Vegytani Lapok, I. 43). 

7. Tetradymit von Rézbánya. Oualitativ wurde Bismuth, Tellur, Schwefel, 
Eisen und Kupfer ermittelt. Specifisches Gewicht bei 237 C. mit 1,196 g Substanz 
7,015, bei 209" C. mit 1,193 g 7,030, im Mittel : 7,022. 

ő Verf. eruirte den KBisengehalt mit 0,506 g Substanz, wogegen die übrigen 
Bestandtheile aus 0,400 g bestimmt wurden. Das Resultat ist folgendes : 

Man val. S. 260 (174) des magy. Textes unter [9]. 

Rechnet man den unlöslichen Rückstand (2,04) ab, so verwandeln sich diese 
Werthe im Vergleich mit den berechneten Daten von 2Bi Te, -- Bi,S, wie folgt : 

Man vel. S. 261 (175) des magy. Textes unter [10]. 

8. Fauserit von Hodrusbánya. Dieses Salz hat einen Stich ins Röthlich- 
violette und ist von bitterem metalliscehem Geschmack. Bestandtheile : S50,, MgO, 
HO, Zn0, Mn0O, FeO, CoO und in Spuren CaO, K,O, Na, 0. Sein gesammtes Wasser 
verliert es bei 3007—3207 C, von 3207—35079 C erhitzt fand kein Verlust mehr 
statt. Specifisches Gewicht (in Benzin bestimmt) bei- 199 mit 1,248 g Substanz 
1,666 ; bei 19,5" C. mit 0,971 g 1,674, Mittelwerth : 1,670. 

Verf. hat sechs Partial-Analysen ausgeführt, wobei er a) mit 0,689 g das 
Schwefeltrioxyd, b ) mit 0,781 g neuerdings das Sehwefeltrioxyd, c) mit 1,071 g 
das Wasser, d) mit 3,072 g das Eisen-, Cobalt-, Manganoxydul und Zinkoxyd, e) 
mit 0,511 g die Magnesia, und f) mit 1,246 g das Hisenoxydul allein bestimmte. 
Die Resultate dieser Analysen in Percenten ausgedrüeckt sind die fol- 
genden : i 

Man vgl. 5. 261 (175) des magy. Textes unter (11]. 

Der Mittelwerth dieser Analysen zusammengestellt mit den berechneten 
Werthen der Formel 50, (Mg, Zn, Mn, Co, Fe). 7 H,O ist folgender : f 
[105] 


2856 LITTERATUR. 


Man vgl. S. 261 (175) des magy. Textes unter [12]. [nyomok — Spuren.)] 

Dieses Mineral ist daher ein Bittersalz, welches neben Magnesium kleine 
Mengen von Zn, Mn, Co und Fe enthült. 

9. Steinsalz von Torda. Ist mit viel sandiger Erde verunreinigt, so dass die 
reinsten kleinen Stückchen sorgfáltig ausgesucht werden mussten. Dieses Salz ent- 
hált : Na, Cl, H,O, Fe, Ca, S0,, Mg und unlöslichen Rückstand. Spec. Gew. (in 
Benzin bestimmt) bei 24? C. mit 1,584 g Substanz 2,196; bei 24" C. mit 1,263 g 
9914; Mittel : 2.205. 

Verf. hat sechs Partialanalysen ausgeführt, u. zw. bestimmte er a ) mit 0,664 g 
Substanz das Chlor, b ) mit 3.270 g die Schwefelsüure und den unlösliche KRück- 
stand, c ) mit 4,041 g die Elemente Fe, Ca, Mg und den unlösliehe Rückstand, d) 
mit 2077 g das Natrium, e) mit 1,264 g das Wasser und sehliesslich f) mit 
0,818 9 wiederum das Chlor. Die diesbezüglichen Daten in Percenten ausge- 
drückt sind : 

Man val. S. 262 (176) des magy. Textes unter [13]. [Oldatlan maradék — Un- 
löslicher Rückstand]. 

Die Mittelwerthe dieser einzelnen Analysen, zusammengestellt mit den be- 
rechneten Werthen der Formel von Na Cl sind : 

Man vel. S. 262 (176) des magy. Textes unter (143. 

10. Steinsalz von Vízakna. Dieses Salz ist gran, mit wenig Erde verun- 
reinigt. Oualitativ wurde nachgewiesen : Na, CI, H,O, 509, Ua, Mg, Fe und unlös- 
licher Rückstand. Spec. Gew. (in Benzin bestimmt) bei 267 C mit 1,9609 Sub- 
stanz 2,194.: bei 25,39 C. mit 2,373 g 2,179 ; Mittel : 2,186. 

Verf. hat sieben einzelne Analysen ausgeführt, wobei er a ) mit 4,100 g Sub- 
stanz den unlöslichen Rückstand und Schwefelsüure, b ) mit 4,170 g das Mg, Fe und 
Ca, c) mit 0,566 g das Chlor, d) mit 1,091g das Natrium, e) mit 1,615 g das 
Wasser, f) mit 0,655 g und g) mit 0,741g wiederum das Chlor bestimmte. Die 
diesbezüglichen Resultate in Percenten ausgedrückt sind : 

Man vel. S. 263 (177) des magy. Textes unter [15]. 

Die Mittelwerthe sind mit den berechneten Mittelwerthen von Na Cl folgende : 

Man vel. S. 263(177) des magy. Textes unter [16]. 

Verf. hebt sehliesslieh mit Dank hervor, dass er den untersuchten Hümatit 
von Hr. Prof. Dr. Axrov Kocx, das Steinsalz von Vizakna von Hr. AUG. FRANZENAU, 
Custos-Adjuncten am National-Museum ; die sümmtliechen übrigen Minerale hin- 
gegen von Hr. Prof. Dr. JosEF KRENNER erhalten hat. Dr. A. SCHMIDT. 


(18.) Sr. Mágrsx: Der Tiefbau am Dreifaltigkeits-Schacht in Vilmye. 
(Mittheilungen a. d. Jahrbuche d. kgl. ung. geol. Anstalt. Bd. IX. Heft 1. 
19 S. Budapest, 1890). 

(19.) J. Borán : Geologischer Bau des Alt-Antoni-Stollner Eduard- Hofj- 
nungsschlages. (1. c. pag. 23—23). 

(20.) F. Peracny : (reologische Aufnahme des Kronprinz Ferdinand- Erb- 
stollens. (L. c. pag. 31—33). 


In der ersten Arbeit theilt der Verf. bei Gelegenheit der Auflassung des 
Tiefbaues bei dem zur Alt-Antonistollner Berghandlung gehörigen Dreifaltigkeits- 
[106] 


LITTERATUR. 987 


Schacht die Geschichte dieses Bergbaues und die detaillirte Beschreibung der 
wührend des Baues gemachten Erscheinungen mit. Er schildert die geologischen 
Verhültnisse, die Ausbreitung des Bergbaues auf dem Johanngang und die Eröff- 
nung des Tiefbaues durch den Dreifaltigkeits-Schacht, die noch auf die Zeit vor 
dem XVI. Jahrhundert zurückführbar ist, nachdem schon in der Geschichte des 
Grubenbaues von Selmecz erwühnt ist, dass der Bergbau schon im XVI. Jahrhun- 
dert ersüuft war. Die Aufmerksamkeit richtete sich schon damals auf andere 
Ginge und der Dreifaltigkeits-Schacht gerieth sozusagen in Vergessenheit. In 
neuerer Zeit, namentlich in den sechziger Jahren gerieth der Alt-Antonistollner 
Bergbau bei Vihnye in einen so vernachlássigten Zustand, dass man für die Errei- 
chung neuer Güinge sorgen musste, damit der Bau nicht definitiv zu Grunde gehe. 

Der Umstand, dass die nach Hodrus zu streichenden Alt-Antoni-Güánge 
ungünstig aufgesehlossen wurden, und nachdem der lohnende Tiefbau in dem den 
Nepomukschacht ümgebenden Theile unter dem Horizonte des Kreuzerfindungs- 
Erbstollens auf immer grössere Hindernisse stiess, bestimmte dies die leitenden 
Persönliechkeiten dazu, den Tiefbau beim Nepomuk-Schachte aufzulassen und den 
Dreifaltigkeits-Schacht aufs neue in Betrieb zu setzen. 

Dies war unter den damaligen Verhültnissen der einzige Weg, auf dem man 
die Besserung der Grube erwarten konnte und dafür sprach noch der Umstand, 
dass der Johanngang, den grossen Zechen und der Tradition nach, im Vihnyeer 
Thale der reichbste war und dem schloss sich auch die Auffassung an, dass nur das 
Vorhandensein grösserer Schütze die Alten dazu veranlassen konnte, einen 
Schacht abzuteufen und mit Wasser und Luft kámpfend, mit ihren primitiven 
Hilfsmitteln noch 15 Meter unter den Erbstollen vorzudringen. 

Verf. schildert mit voller Fachkenntniss, Eifer und Liebe diesen Kampf und 
gibt uns in lapidaren Zügen ein ergreifendes Bild aus dem Bergmannsleben. Mit 
seiner Arbeit hat er sich kein geringes Verdienst erworben, insofern einst, wenn 
nach der Entwüsserung des Dreifaltigkeitsschachtes durch den Josef-Secundi- 
Erbstollen der Tiefbau wieder in Betrieb genommen wird, er den Nachkommen 
gleichsam Bericht erstattet über das Stadium des Tiefbaues bei seiner Auflassung 
und zugleich zu seiner Fortsetzung die nothwendige Anweisung giebt. 

Die beiden anderen Publikationen bringen geologische Profile und ist beson- 
ders der Eduard-Hoffnungsschlag deshalb interessant, weil er dazu bestimmt ist, 
den Zusammenhang zwischen den Göngen von Hodrus und Vihnye zu constatiren, 
nachdem auf Grund der in beiden Bauen beobachteten Lagerungsverhültnisse es 
beinahe als sicher anzunehmen ist, dass die Gönge von Hodrus in ihrer nordöstli- 
chen Fortsetzung, d. i. gegen Vihnye zu in das Baufeld vom Alt-Antoni-Stollen 
kommen werden. Nach dem Ref. von A. GESELL. 


(21.) E. THrno : Studien über den (roldbergbau und die (roldgewinnung in 
Siebenbürgen. (Berg- und Hüttenmünnische Zeitung. 1889. XLVIII. 
p. 125—128 und 133—137). 


Verfasser berichtet über eine Reise, welche er in das Goldgebiet der Comitate 
Hunyad und Alsó-Fehér unternahm. Er beschreibt kurz das Vorkommen der 
Golderze, das Gewinnungsverfahren und schliessliceh den Bergbau und dessen Ren- 
tabilitát. Alles dies wurde schon oft, und ausführlieh beschrieben. KARL ZIMÁNYI. 

[107] 


19 
00 
09 


LITTERATUR. 


(22.) C. Tavi: (roldproduction Siebenbürgens. (Oester. Zeitschr. für Berg- 
und Hüttenwesen. 1888. XXXVI. pag. 688). 


Autor giebt einen Ueberblick über die Goldproduction Siebenbürgens in den 
Jahren 15883—1887, und stellte zu diesem Zwecke Tabellen zusammen, aus welchen 
die monatliche Production ersichtlich ist. Im allgemeinen ist in diesem Zeitraume 
ein continuirliches Steigen bemerkbar, nur ist im letzten Jahre wieder ein Rück- 
gang eingetreten, dessen Ursache die Frühjahrsübersehwemmungen und die 
genauere Besteuerung der Producenten war, demzufolge mehr Gold in Wien ein- 
gelöst wurde. 

Die monatliche Fluctuation ist hauptsáchlieh auf die verschiedene Menge 
der atmosphaárischen Niederschláge zurückführbar. In den Wintermonaten und 
trockenen Sommern ist die Production am schwüchsten; hingegen im Frühjahre 
nach der Sehneeschmelze und öfteren Regen (Mai und Oktober) nimmt dieselbe 
betráchtlich zu. Oft sind die Gruben von den Pochwerken und der Schmelzhütte 
in grösserer Entfernung gelegen, so dass schon die Erzeugungs- und Transportkosten 
den Werth der Erze beinahe übersteigen. In der auf 265 (179) Seite des magya- 
rischen Textes befindlichen Tabelle bedeutet die Colonne: a — eingelöste Erze; 
b —in diesen enthaltenes Feingold; — c Feinsilber ; - d — eingelöstes Rohgold ; 
e — Wert der gesammten Erzeugung ohne Agio. KARL ZIMÁNYI. 


(23.) MÁRrowri L.: Anthracothertium magnum Cuv. Kis-Krisztolczról. 
(Orvos-természettudományi Értesítő. Term. tud. sz. 1890. Kolozsvár p. 
317.) — LupwiG MÁRToNFI: Anthracotherium magnum von Klein- Krisz- 
tolcz. (Revue über den Inhalt des Értesítő. II. Naturwissenschaftliche 
Abtheilung. Kolozsvár 1890. p. 361.) 


Unter einem 32—40 Meter müchtigen Sandstein der Zsibóer respective 
Kis-Krisztolczer oligocánen oberen Brackwasser-Bildungen befindet sich ein Koh- 
lenflötz, aus welehem der hier beschriebene Zahn stammt, der von trapezoider 
Gestalt ist und welcher der dritte somit der letzte der oberen rechten Kinn- 
lade war. 

Es würde uns zu weit führen, wollten wir uns in die detaillirte Beschreibung 
des Zahnes einlassen, es soll nur erwáhnt werden, dass Verfasser bei Vergleichung 
des Kis-Krisztolczer mit den schon nöáher Untersuchten zu dem Resultate gelangte, 
dass er weder mit Anthracotherium Valdense Kow. noch mit Anthracotherium 
illyricum TExz. vollstündig übereinstimme, und dass es ihm als das Beste dünkt, 
wenn er den Rest zu Anthracotherium magnum, Cvuv. stellt, mit der Bemerkung 
aber, dass er diesen Namen nicht als das Symbol eines Artenbegriffes betrachtet, 
sondern vielmehr als einen Sammelnamen, zn welehem mehrere Rhiesenformen die- 
ser Gattung gestellt wurden. 

Ausserdem wird der Meinung Ausdruek gegeben, dass reichhaltigeres palüon- 
tologisehes Material und genauere Vergleichungen für den Kis-Krisztolezer Rest 


vielleicht die Constatirung einer neuen Art erlauben werden. 
AUGUST FRANZENAU. 


[108] 


Zimányi K. Baryt Cerussit. Földtani Közlöny XXII. II. Tábla. 
ak 


Auct. del 


Ny. Grund V. utódai Budapest 


hú 
b 
5 


"ey al -a 


FÖLDTANI KÖZLÖNY 


HAVI FOLYÓIRAT 


MAGYARORSZÁG FÖLDTANI, ÁSVÁNYTANI ÉS ŐSLÉNYTANI MEGISMERTETÉSÉRE 
8 A FÖLDTANI ISMERETEK TERJESZTÉSÉRE. 


Megjelenik havonként két vagy három nagy nyolczadrét ívnyi tartalommal. A magyarhoni 
földtani társulat rendes tagjai 5 írt évi dij fejében kapják. Előfizetési ára egész évre 5 frt. 


XXII. KÖTET. . 1892 SZEPTEMBER—OKTÓBER, 9—10. FÜZET. 


ADATOK AZ ERDÉLYI ÉRCZHEGYSÉG ERUPTIV KŐZETEINEK 
ISMERETÉHEZ, 


Dr. Szápsczxgy GyutLÁ-tól." 


Az 1891-ik év nyarán Erdély nevezetesebb helyeit látogattam meg. 
Ez alkalommal — habár többnyire inkább turista, mint szorosan tudomá- 
nyos kirándulásokat tettem — mégis a nevezetesebb pontokon gyűjthet- 
tem és megfigyeléseket tehettem. A gyüjtött anyag egy részét feldolgozván, 
bátor leszek ez alkalommal az erdélyi Érezhegység néhány eruptiv kőzetére 
vonatkozókat előadni. 


1. A toroczkói Székelykő labradorit-porphyritje. 


A festői szépségű népviseletéről híres Toroczkón meg nem állhattam, 
hogy a keleti szélén emelkedő hatalmas fehér mészkőhegyre, az 1130 m magas 
Székelykőre fel ne menjek. A rendelkezésemre álló idő rövidsége miatt a 
legrövidebb utat, a piaczczal szemközt lévő nagy árkot választottam, a mely a 
mészkőhegyet két részre osztja. A hegy fele magasságában nagyon meglepett, 
mivelitt egy igen szívós, brecciás szerkezetű pyroxen-andesit-féle közet fordúl 
elő. Ez részben a magyarázata annak, amit a község szolgabírájától a szor- 
galmas lakosok dicséretére hallottam, hogy t.i. a legjobb buzát a meredek 
mészkőhegy oldalán termelik. Feljebb zöld, igen erősen tapadó anyagot is 
találtam a mészkő között, ami talán az eruptiv kőzet tufája. 

A meredek mészkő árkon kikapaszkodva látja az ember, hogy a tetőn 
a mészkő szirtek közé ezen eruptiv közet befurakodik és középen a mészkő 
csúcsokkal csaknem egyenlő magas Lajos-csúcsát ez képezi. 

Ezen nagyon szivós, ép, tömör kőzetet, ha geologiai korát nem ismerve 


- Előadta az 1892 márczius 2-án tartott szakülésen. i 
Földtani Közlöny. XXII. köt. 1892. (181) 4 19 


290 Dr: SZÁDECZKY GYULA: 


nézzük, okvetlenűl pyroxenandesitnek kell tartanunk. Söt a mikroszkopos 
vizsgálat is hasonló eredményre vezet, mert az ásvány-associatio alapján a 
pyroxenandesitek azon bazisosabb sorozatára gondol az ember, a melyet a 
franczia petrografok labradoritnak neveznek. 

Az irodalomban direct a Székelykő-tető eruptiv közetét felemlítve nem 
találtam. TSCHERMAK " Die Porphyrgesteine Oesterreichs) czimű nagy művé- 
ben igen sok helyen foglalkozik a Toroczkó vidéki strappo kőzetekkel, a mely 
névvel ő a melaphyrokat és porphyrokat, általában a másodkori eruptiv kőze- 
teket nevezi. Nevezett műve 192. lapján ezeket irja: elm Zusammenhange 
mit den Porphyren zeigen sich auch an einzelnen Punkten eigentliche Por- 
phyrite, oder anders gesagt, die Felsitporphyre haben auch kieselármere 
Abánderungen in ihrem Gebiete. Dahin gehört ein Gestein, das ich im Nor- 
den von Toroczkó unterhalb des Székelykő anstehend fand.v A 197. lapon 
ez áll: cDer Mandelstein (Melaphyr) vom Fusse des Székelykő im Norden von 
Toroczkó hat eine dichte, schwarzerüne Grundmasse und zeigt ausser den 
vorgenannten Binschlússen auch Heulandit. ( 

A 198. lapon említi, hogy PARrscn Toroczkó mellett gyűjtött melaphyrt, 
a mely augitporphyrba megy át. A leirásból azt gondolom, hogy ezen kőzet 
még legjobban egyezik az én kőzetemmel. Konya S. elemzése szerint 
ebben van: 


I. 11 
810 53.14 55,19 
MOS TAN? 2024 
Fe, 0; 8.69 sé: 

" FeO 1,98 8,18 
Ca 0 726 868 
Mj 0 4.58 4.97 
KAáÖ MI8ál0b( 182 
Na, 0 1,51 1,83 
H, 0 3.26 0,79 


99.52 10015 


Összehasonlitásul II. alatt közlöm az általam leírt és PETRIK tanár által meg- 
elemzett, a Zempléni-Szigethegységben lévő Pilishegy labradoritjára vonat- 
kozó eredményeket, "" a mely összehasonlításból is kitünik a két kőzet vegyi 
rokonsága. 

A Székelykő Lajos-csucsáról származó, általam megvizsgált kőzet 
szabad szemmel nézve nagyon tömör, szürkés barna szinű. Az atmoszferiliák 


- Dr. G. TSCHERMAK xcDie Porphyrgesteine Oesterreichs aus der mittleren geo- 
logischen Epoche.; Wien, 1869. 
$-x Földtani Közlöny 1891. XXI. 237. I. 
(182) 


ERDÉLYI ÉRCZHEGYSÉG ERUPTIV KŐZETEI. 991 


hatásának kitett felületén látni legjobban a középmérték szerint 2—3 mm 
hosszuságú oszlopos földpátnemeket és pyroxeneket, a melyek porphyrossá 
teszik a kőzetet. Kézi nagyitóval zöldes, szerpentinné alakult foltokat is 
látunk benne. Higitott sósavval leöntve pezseg. 

Mikroszkoppal látjuk, hogy a kristályodás első idejében képződött nagy 
ásványok igen élesen, minden átmenet nélkül különülnek el az eruptio után 
képződött apró mikrolithoktól. i 

A mélyben képződött, első időből származó ásványok a kristályosodás 
sorrendje szerint ezek: mágnesvas, titánvas (?), nagyon kevés apattt, 
hypersthen augit, anorthit, labradortt; a második időből származók pedig 
ezek: sok mágnesvas és hypersthen, kevesebb augit, kevés labradoritt ; 
utólagosan képződött a szerpentin, calcit és heulamdit (?). Az első időből 
származó fontosabb ásványokat mennyiségük szerint a következőképen 
csoportosíthatjuk : legtöbb a földpát, azután következik az augit, ennél vala- 
mivel kevesebb a hypersthen. 

A földpátok nagyobbára szép, ép téglaalakú, idiomorph kristályokat 
és kristálycsoportokat alkotnak, elég gyakran többszörös ikreket az albit és 
sokszor egyuttal periklin törvény szerint. Az elsötétedési szögekből az tűnik 
ki, hogy a nagy földpátok az anorthit és a labradorit sorozathoz tartoznak. 
Alapanyag-zárvány elég böven van benne, ami sokszor zonákra osztja a föld- 
pátszemeket. 

Az augitok igen sok szép, ép kristályokat, többnyire többszörös ikreket 
képeznek a coPoo (100) h" szerint. Egyik augitban apatit zárványt vettem 
észre. bel 

A hypersthenek úgy látszik, előbb váltak ki mint az augitok, 
mert több hypersthent találtam augitba zárva. A többek között egy 
keresztalakú, 90" alatt átnőtt hypersthen szintén keresztalakú augitba van 
foglalva. A hypersthen keresztmetszési lapjain a hegyes bissectrix látszik, tehát 
ez coPoo lap; az augit 407 elsötétedési szögletéből ítélve, a symmetria, sík 
coPRoo irányában van keresztül csiszolva ; látni való ebből, hogy a hypersthent 
az augit úgy burkolta be, hogy oszlopaik hegyes, illetőleg tompa szöge 
összeesik. A hypersthen többször képez a hosszú- vagy a rövidátlós dóma 
szerint összenőtt kristályt. Alakjuk táblás a coPoo szerint. Gyönge absorb- 
tiojuk és pleochroismusuk van és pedig : 

n, (c) halvány zöld 
nm (b) sárgás zöld 
n, (a) világos veres. 

A hyupersthenek nem épek, kivétel nélkül szerpentinesedve vannak, még 
az augitburokkal körülvettek is. Feltünő, hogy a kristályok, ámbár az egyik 
végükön nagyon tökéletesen vannak kiképződve, a másikon mégis elmosódva 
vagy czafatokban végződnek. Zárványúl a hypersthenekben mágnes- és 
titánvas fordul elő, gyéren földpát is. 

(183) i 19 


999 DI: SZÁDECZKY GYULA: 


A hypersthenből alakult szerpentin amort és szálas szerkezetű. 

Magnetit az első kristályodási időből is van, részben a pyroxenbe 
zárva, részben nagyobb szemeket alkotva az alapanyagban, de nagy számmal 
vannak apró magnetit-szemek a második időből. A hypersthenekben gyéren 
előforduló, vonalas szerkezetű átlátszatlan szemeket titánvasnak tartom, 

A második időből származó ásványok között legnagyobb számmal van 
a hypersthen apró, összekuszált, szétszórt pálczikája, ezután következnek az 
erősebb kettőstörésük által feltünő augitok pontocskái. Nagy számmal 
vannak a már emlitett magnetit szemek is, legkisebbek a labradorit-föld- 
pátok pálczikái, a melyek sokszor elég nagy szöglet (25") alatt sötétedő 
ikreket alkotnak. 

Az alapanyag csaknem egészen át van kristályosodva. 

Mindezekből kitünik, hogy ezen kőzet nagyon hasonlit petrografiai 
sajátságai alapján az andesitek labradorit sorozatához. A régibb korra enged 
némileg következtetni a hypersthenek szerpentinesedett állapota, továbbá az 
utólagosan képződött calcit, valamint a gyéren előforduló, gyönge körvonalú, 
positiv charakterű, nem egyközösen sötétedő apró zeolithok, mely zeolithokat 
ezen tulajdonságok alapján heulanditnek gondolom, a mit már TSCHERMÁK 18 
említ a Székelykő közetében. Egy esetben ezen zeolithet rendkívül apró 
sphaerolithokat képezve találtam. Ilyen fokú elváltozások a mint tudjuk 
a harmadkori andesiteknél is előfordulnak. 

A toroczkói eruptiv közetek geologiai korára vonatkozólag HERBIcH 
c Geologiai tapasztalatok a mészszirtek területén, az erdélyi Érezhegység keleti 
széléns " czimű értekezésében ezeket mondja : a etoroczkói teknőben .. . . . 
a képződmények aljául a melaphyr szolgál; és minthogy Erdélynek keleti 
részében még egy esetben sem észlelte, hogy a melaphyr a guttensteini mész- 
könél, tehát a felső triasnál ifjabb képződményeket tört volna átv és mint- 
hogy a Székelyföldön melaphyr tufákban felső triashoz tartozó kövületeket 
talált, valószínűnek tartja, hogy ezen eruptiv kőzetek is a triasban képződtek. 
HeEngercn ezen alapos kutatások utján szerzett tapasztalatával szemben szinte 
félve merem "megemlíteni azt, a mit én gyors kirándúlásomnál a tetőn 
megjegyeztem, hogy a [Lajos-csúcsa egy a mészkő sziklák közé befura- 
kodó és kiemelkedő külön csúcs lévén, nem lehetetlen, hogy az eruptiv 
kőzet a mészkő szirtek alól tört volna fel. A Lajos-csúcs közetének fiatalabb 
kora mellett bizonyítana az is, hogy benne hypersthen nagy mennyiségben 
van, úgy az első valamint a második kristályosodási időből. 

Elfogadva ezen eruptiv kőzet második korát, azt labradorit porphy- 
ritnek (a francziák xporphyrite labradorigue normal augitigues-jének) 
kell neveznünk. 

A Székelyköről megvizsgáltam egy másik, nagyobb, egész 5 mm hosszú 


4 Földtani Közlöny 1877. VII. 219. I. 
184) 


ERDÉLYI ÉRCZHEGYSÉG ERUPTIV KŐZETEI. 993 


földpátjai által még porphyrosabb porphyritet is, a melyben a fent leirt tulaj- 
donságok még szebben látszanak. 

A nagyobb földpátok már lángkisérleti meghatározást is megengedtek. 
A legnagyobb szemek ennek alapján bytownitnak bizonyultak a következő 
viselkedéssel : 


TENa12— 0 RO oly sa STT Na 2— 350, rolv. 1—2—- OT. Na 3 ki 


A mikroszkop mutatja, hogy a sok barna amorf alapanyag zárványon 
kívül ritkán augit is van benne. 

Pyroxen a földpátokhoz hasonlítva kevesebb van benne, mint az elöb- 
biben. A hypersthenek általában véve épebbek, úgy hogy találni egészen 
épet is, de nagyobb részt szintén szerpentinesedni kezdenek. A hypersthenek 
többször vékony augitburokkal vannak körülvéve, mint ez az andesiteknél 
is szokott előfordulni. Némely hypersthenben apró augitszem van, másutt 
meg megfordítva az augitban van hypersthenszem, jeléül annak, hogy 
mindkét pyroxen már a kristályodás kezdetén megkezdte kiválását. 

Az augit nagyobbára apró szétnyomott pont alakjában fordúl elő, de 
vannak nagyobb, ép augitok is, a melyek olykor a földpáttal vannak szoro- 
san összenőve ; ritkán apatit zárvány fordúl elő ebben is. 

Magnett az első időből sok van, továbbá olyan átlátszatlan szemek is, 
a melyeken hasadások, kimarások látszanak (ilmenit). 

A második időben képződött mikrolithok gyönyörű fluidál szövetet árúl- 
nak el. Ezekre nézve aza különbség a megvizsgált két közet közt, hogy 
ebben jobban kedveztek a kristályosodási viszonyok a földpát képződésének 
az eruptio után, nagy számmal képződtek nagyon hosszú, sokszor kettős 
ikerből álló labradorit tűk, a melyek harántúl metszve apró négyzeteket 
alkotnak és kevés vékony andesin. A pyroxen mikrolithok ebben kevésbbé 
vannak kifejlődve mint az előbbiekben; hosszú hypersthen tűk még elég 
gyakran látszanak, de augit-pontok csak elvétve. A pyroxenek helyenként 
szerpentinesedve vannak, a szerpentinek vereses, zöldes foltokat képeznek az 
alapanyagban, a melyek tiszta fehér foltokkal váltakoznak. 

Magnetit sem képződött annyi ezen közetnél a második időben, mint 
az előbbiben; de a fő különbség a kettő között mégis az, hogy ebben 
nagy mennyiségben maradt vissza világos barna, üveges, amorf alapanyag 
is, míg a másikban fehéres alapanyag van, a mely nem amorf, kezd 
polarizálni, úgy hogy az egész átkristályosodva, látszik. 

Az utólagosan képződött ásványok közül a calcit nemcsak a közetben 
képez apró mikroszkopos foltokat, hanem a kőzet felületén egyes hasadékok- 
ban néhány mm vastag réteget is észleltem. A heulandit-féle zeolith igen apró 
ikreket képez itt, a melynek szomszédos lemezei 24" alatt sötétednek, az 
opt. tengely sik irányában positiv charakterüek, kettős törésük körülbelől 

(185) 


994 D: SZÁDECZKY GYULA: 


olyan mint a földpáté, körvonalai gyöngébbek. Egy mikroszkopos hasadékban 
amorf, opál-féle kiválást is észleltem. 


2. A lesnyeki Leányhegy (Gyálu fecsi, Hunyadmegye) bazaltja. 


A toroczkói Székelykő közeténél sokkal tömörebb, sötét barna, csak- 
nem feketeszínű azon bazaltos kőzet, a melyet Lesnyek faluval szemben a 
Maros jobb partján emelkedő Leányhegyen gyüjtöttem." HE közet jól fel 
van tárva a hegynek déli oldalán, a vasut bevágásától fel egészen a tetőig. 
Helyenként, nevezetesen közel a tetőhőz igen szép 5—6 oldalú, 30—50 
cm vastag, ferdén álló oszlopokat alkot. A hegy tetejéről gyönyörű kilátás 
esik az erdélyi Érezhegység és a Pojána-Ruszka hegyeire. 

Szabad szemmel a közetben semmiféle ásványt nem lehet tisztán 
kivenni, legfeljebb gyéren zöld szerpentines foltocskákat; a mállott példá- 
nyokban a repedések mentén pedig egész zöld kérget látunk. 

Mikroszkoppal nézve azt találjuk, hogy a kőzet csaknem egészen át van 
kristályosodva és hogy az első és második kristályodási idő ásványai között 
távolról sincs olyan nagy különbség, mint a toroczkói labradorit-porphyritnél. 

Az első időből nagyobb ásványokat csak az olivinből és az augitból 
származott szerpentin képez, továbbá az augíitok, a melyek nagyobb kris- 
tályai azonban többnyire úgy össze vannak nyomva, hogy habár összefüg- 
gésben maradnak, mégis különbözően polarizáló halmazzá estek szét, vagy 
pedig a nagy kristályok csak egyik végükön tartották meg kristályos alak- 
jukat, nagyobb részük fe! van oldva. Nagy földpát nincs, inkább csak na- 
gyobb mikrolithok, a melyek átmeneti alakok áiítal vannak összeköttetésben 
a tisztán második időből származó földpátmikrolithok kal. 

A kristályodást tehát az olivinek és az augitok kezdték meg, a melyek 
később szerpentinné alakultak. Ép olivint egyáltalában nem találtam e 
kőzetben, sőt ritka az is, hogy a nagy szerpentines ásványban egy kis olivin- 
mag maradt vissza, a mely igen erős kettős törése (0,025 mm vastag csiszo- 
latban az optikai tengelyek sikjával egyközes metszet polarisatioi szine a 
másodrendű sárgáig megy fel) és harántúl menő tengelysikja által olivin- 
nek bizonyúl, még ha a sok serpentinnél meglévő, igen hegyes terminal 
szóglet nem is bizonyítaná ugyanazt. 

Hogy a szerpentinek egy része augitból alakult át, azt a sok szétnyo- 


- A Leányhegyre, valamint Nagyágra is JósIKA LAJos báró társaságában voltam 
szerencsés kijutni. Tőle hallottam, hogy a Leányhegy nevét onnan vette, mivel Les- 
nyek oláh népének hite szerint az ördög egy vasárnapi táncz közben a falu legszebb 
leányát elrabolta és a Leányhegyre vitte. Legyen szabad e helyütt is szíves köszönetet 
mondani azon páratlan vendégszeretetért, a melylyel a báró úr egész családja Branyics- 
kán létünk alatt két angol utitársammal, Miss MARGARET FLETCHER és Miss ROSE DE 
(OUESNE-vel együtt engemet is elhalmozott. 

(186) 


ERDÉLYI ÉRCZHEGYSÉG ERUPTIV KŐZETEI. 995 


mott augit körül lévő szerpentines elváltozásból következtetem, továbbá abból 
is, hogy a szerpentinek sem egyfélék. Vannak u. i. rostos szerkezetű, hosszuk 
szerint positiv charakterű szerpentinek : chrysotilok, a melyek ROsSENBUSCH 
szerint kizárólag az olivinek átalakulásából származnak, némelykor sph-e- 
rolitokat is alkotnak ( picrolith ) ; de vannak egymásba határozatlanúl átmenő 
foltos, lemezes szerkezetű szerpentinek, bastilok is, a melyek a pyro- 
xenek átalakulási termékeinek veendők. A szerpentinekben zárványként a 
fekete magnétit szemeken kivül vannak sárgás barna picotit szemek is, a 
melyek sokszor igen csinos csoportokat alkotnak. A szerpentinek utoljára a 
poláros fényre érzéketlen anyaggá válnak. 

Már az említettekből is kitünik, hogy az első idő augttjati igen erős 
mechanikai hatásnak voltak kitéve, a minek következtében a nagyobb kris- 
tályok helyett többnyire legömbölyödött, közepes nagyságú szemekként 
találjuk azokat szétszórva vagy aggregatokat alkotva. Némelyik oP (001) 
metszet kitünően mutatja az oszloplapok irányában co P (110) menő hasa- 
dást. Ikreket is találunk, nevezetesen a közönséges oo P oo szerint, de távol- 
ról sem olyan nagy számmal, mint a Székelykő labradorit porphyritjében. 
Spinellidekazaugitokban is előfordulnak, némelykor ékes csoportokat alkotva. 

Apatit csak nagyon gyéren van. 

A nagyobb földpátok kettes, vagy általában nem nagyon sokszoros 
ikreket alkotnak, téglaalakú metszetekben, a melyek, az elsötétedési szögle- 
tekből ítélve, többnyire labradorit (bytownit) sorozathoz tartoznak, csak 
ritkán vannak 307 felett sötétedők, a melyek tehát anorthitnak volnának 
veendők. 

Ezen kőzet nem sokáig lehetett a kristályosodási idő alatt a föld mé- 
lyében, mert a kevés első időből való ásvány után itélve úgy látszik, a kitö- 
rés hamar következett be, de a kitörés után, a második időben annál 
jobban kedvezett a kristályosodásnak a körülmény. A mikrolithok össze- 
kuszálva vannak, csak igen kevéssé észlelhető egy irányban való huzodásuk. 
A kristályosodás második stadiuma tehát csendes viszonyok között ment 
végbe. I 

A második időben nagyon sok auwugit, földpát, kevesebb magnetit kris- 
tályosodott és csak igen kevés szemcsés, barna, amorf alapanyag maradt 
vissza a mikrolithok között a kristályosodás után. Az apró augitszemek 
magnetit körül csoportosulnak vagy magnetitszemekhez tapadnak. Augit 
pálczikák is vannak, a melyek mind nagy szöglet alatt sötétednek el és erős 
kettőstörésüek. A mállottabb példányban (a nagyobb szemű mikrolithosban) 
az augitmikrolithok is többnyire szerpentinesedve vannak. 

A. földpátmikrolithok is többnyire ikrek, a melyek uralkodólag a labra- 
dorit sorozathoz tartoznak. Í 

A mállottabb példányban az utólagos termények között calcit is van 
az olivin pedig kivétel nélkül szerpentinné alakult, a miután akár palaeovul- 

(187) 


996 D: SZÁDECZKY GYULA 


kánosnak, vagyis melaphyrnak is tarthatnók e bazaltos kőzetet. A kiömlés 
után képződött mikrolithok azonban, különösen apróbb szemű kőzetben elég 
épek maradtak. 

Ezen vidék bazaltos közeteinek korára vonatkozólag bármennyire 
kevéssé pontos adatokat találunk is az irodalomban, az annyiból mégis 
érdekes, hogy az Erdély és Magyarország határán lévő bazaltoknak a trachy- 
toknál idősebb volta mellett bizonyít. örugR D." irja cBericht über die geolo- 
gische Uebersichtsaufnahme des südwestlichen Siebenbürgenv czímű érte- 
kezésében, hogy a Marostól délre eső területen nagyszerű bazalt-conglo- 
meratok rakódtak le, a melyek ellentmondanak RICHTHOFEN azon állításá- 
nak, hogy a trachyt idősebb mint a bazalt, mert a bazalt-conglomeratok 
fedve vannak trachyttufa által. Ő három helyről említ bazaltot, u. m. Les- 
nyek falutól nyugotra az út mellett, a mely határozottan fészket alkot a 
durva sárga guarz-homokban (krétakorú). Az általam leirt bazalt nem 
azonos ezen helylyel, mert a Leányhegy éjszakra van Lesnyek falutól. A 
második hely Vajda-Hunyadtól nyugotra Cserbel falú mellett, a harmadik 
délnyugatra Plotlzkánál van. , 

HaAuER?"" is megemlékezik az említett bazalt-conglomeratról, a mely 
a cerithium rétegek előtt rakódott le, de megemlíti róla, hogy nem igen szár- 
mazik Lesnyekről, mert más petrografai alkotásunak látszik. 


3. Ouarz-diorit Nagyágról. 


Nagyág földtani és bányászati viszonyai sokkal jobban ismeretesek 
IskeY BÉLA?" úr szép és részletes leírásából, mintsem hogy olyan gyors 
turista kiránduláson, a, minőt én Jósika báró családja és két angol mű- 
vésznő társaságában oda tettem, valami ujat lehetne felfedezni. De ez alka- 
lommal is bebizonyult az, hogy egy érdekes vidéken mindig találunk tudo- 
mányos szempontból is valami kielégítőt.. Nekem szerencsém volt frissében 
látni a laumontitoknak azon nagyszerű példányait, a melyeket a felső csertési 
altárna nyitásánál a dacitban (biotit:amphibol labradorit guarztrachytban) 
találtak és egy új gránitos kőzetet, a melyről itt szólani akarok. 

Ezen kőzet a felső csertési altárnából került ki és a felületre nem jön, ez 
okból eddigelé nem volt ismeretes. Ezzel Nagyág eruptiv kőzeteinek soro- 
zata a) a felső mediterannál fiatalabb augitandesit b) biotit-labradorit 
guarztrachyt (dacit) és a másodkorba, talán triasba tartozó c) orthoklas 
guarzporphyr és az ennél régibb - ) melaphyr egy új gránitos taggal, egy igazi 
mélység-köőzettel (Tiefengestein) szaporodott. 


zt Jahrbuch der k. k. geol. Reichsanst. 1863. p. 114. 
x- Geologie Siebenbürgens 1863. p. 223. 
kkx Nagyág földtani és bányászati viszonyai. Budapest, 1885. 
(188) 


ERDÉLYI ÉRCZHEGYSÉG ERUPTIV KŐZETEI. 997 


HUuFrNER Tivapag bányatanácsos és igazgató szivességéből a gránitos 
közetnek egy 2—3 dm? nagyságú darabjához jutottam. Utólag még két szép 
kézi példányt küldött kérésemre a nevezett bányatanácsos úr, és levélben 
közölte, hogy sa kérdéses közet a csertési Ferencz-József altárna 3220 m 
hosszuságában mintegy 20 m vastagságban amphibol-guarztrachyt testben, 
melynek teljes vastagsága 200 m, fordúl elő.) " 

Itt tehát együtt találjuk a dacitot az ő mélységközetével, a mit talán 
felragadott, a diorittal, vagy pedig — a mint Haravárs úr a bánsági trachy- 
tokhoz való hasonlatosságból gondolja, — ebben a dacitoknak gránitos kikép- 
ződésével volna dolgunk. Akárhogy is van a dolog, mindenesetre megér- 
demli ezen érdekes kőzet a részletesebb vizsgálatot. 

Az első vizsgálatot a kis töredéken ejtettem meg, az így kapott ered- 
ményhez nem sok ujjal járult a nagy példányból készített vékony csiszolat 
vizsgálata sem. 

A kőzet igazi gránit benyomást tesz. A fekete csillám és amphibol-hal- 
mazok benne csomókat alkotnak. Ezen fekete csomók földpát- és guarzból 
álló fehér részbe vannak ágyazva, a mely két ásvány kézi nagyitóval nézve 
szintén szemcsés halmazokat látszik alkotni. 

A nagyon különböző ásványok csomós előfordulása miatt nagyon 
nehéz e kőzetből kellő vékonyságú csiszolatot kapni, olyat, a melyben a 
nagy biotitesomók is megmaradtak. Így mikroszkoppal csak földpátot és 
guarzot találtam nagy mennyiségben, kevesebb bzotitot és zöld amphibolt és 
az első kiválási termények közül apatitot, magnetitet és ilmenttet. Utólago- 
san képződött calcit és leucoxen. 

A guarz szabálytalan foltokat alkot, elég gyakran légbuborék és 
folyadék-zárványnyal. Mint utoljára kristályosodott elegyrész körülveszi itt- 
ott a földpátot és a többi ásványokat, de azért uralkodólag csoportban van 
a guarz. 

A földpátok közül lángkisérletileg csak oligoklas sorozatúűt találtam 
a következő viselkedéssel : 


I. Na 3—4, K 0, olv. 4 belhólyagos ; II. Na 4, K 0, olv. 5 ; III. Na 4—5, KI. 


Ilyennek bizonyultak a jól hasadó, szabadszemmel nem ikerrovátkosnak 
látszó, fényes szemek, a melyeket orthoklasoknak lett volna hajlandó tartani 
az ember. Oligoklast mikroszkoppal is találni bőven ; az albit törvény szerint 
képződött, nem sok lemezből álló ikrek ezek, 4—59-os sötétedéssel. De nagy 
számmal fordulnak elő az oligoklas mellett nagy szöglet alatt sötétedő, 
rendkívül sok ikerlemezből álló labradorit-földpátok, a melyeknél az albit 
és a periklin-ikertörvényt gyakran találjuk együtt. Vannak zónás szerkezetű 


Legyen szabad e helyütt is őszinte köszönetet mondani HUFFNER tanácsos 
úrnak több rendbeli szivességeért. 
(189) 


298 D: SZÁDECZKY GYULA: 


földpátox, elváltozott belső maggal, némelykor apró calcit-foltocskákkal, az 
elváltozás termékével, máskor pedig legyezőalakú csoportokat képező erős 
kettöstőrésü damourittal. A plagioklasokban zárványként biotitot és amphi- 
bolt találunk. A labradoritok részben idiomorphok, de részben, t.i. az 
előttük képződött ásványokkal szemben, allotriomorphok. Találni egyközö- 
sen sötétedő, nem iker, elváltozott földpátot is nagyon gyéren, de azért az 
orthoklas jelenlétét kétségesnek tartom. A mikroszkop kimutatja, hogy 
földpátnemek előfordulnak a guarzcsomókban is. A biotit és amphibol által 
alkotott fekete csomóknak a középső részét uralkodólag az amphibol alkotja, 
igen sokszor hozzájuk szegődnek a magnetit vagy ilmenit szemek is, úgy 
hogy mindezek össze vannak szövődve, sőt olykor-olykor apró augitszemek 
is, a melyek mintha az amphibol rovására képződnének. A biotit valamint 
az amphibol is allotrioraorph. 

A biottt csomót lángba vive, azonnal megsárgult, olyanná lett, mint 
némely eruptiv kőzet biotitja. Teljes lángkisérleti viselkedése a következő : 

I. Na 1—2, K I, olv. 1, dudoros és fénytelen fekete lett; II. Na 1, 
K1— 2, olv. 2; III. Na 2, K3. Vékony csiszolatokban nem sok biotit maradt, 
ezek összeránczosodott erősen pleochroos lemezkék. 

A zöld, közönséges amphibol gyakran ikreket képez coPco (100) lap 
szerint. Az oszlopok elsötétedése 209? fölé is emelkedik. Pleochroismusuk : 

neje Tüzöld 
n., (b) — sötét zöldes barna 
ny (a) — világos sárgás zöld. 

Nagyon gyéren apró augit-féle szemet is észlelhetni biotit-burokban. 

Megemlítendő, hogy a felsorolt ásványnemek eléggé elkülönülve 
vannak, nem szövődnek tulságosan össze. 

Hogy az átlátszatlan szemek között a magnetit mellett ilmenitt is van, 
azt nemcsak szakadozott alakjukról, hanem leucoxénné való fokozatos átala- 
kulásukból is következtetem. Körülöttük elég gyakran találni apatitot is. 

Apati elég bőven fordúl elő e közetben és mint a legelső képződmé- 
nyek egyike, sokszor biotitba vagy földpátba van zárva, de találjuk apró 
hatszöges oszlopkáit elég gyakran szabadon 18. 


4. Cordieritzárvány Nagyágról amphibol-andesitből. 


Nagyágon a bányajelző alatt, egy odavitt amphibol-andesit táblából 
több közetzárványt választottam ki, ezek közül egy kékes szürke, nagyon 
tömör, az anyakőözetbe teljesen beolvadt zárvány vékony csiszolatát azon 
meglepő eredménynyel tanulmányoztam, hogy az lényegileg cordieritból 
áll,a melyben bezárva sok biotitlemezke, magnetit, silhimamnit, kevés hűmatit 
fordúl elő, úgy hogy a szines ásványok többé-kevésbbé egy síkba rendez- 
kedve egyközösen huzódnak. 

(190) 


ERDÉLYI ÉRCZHEGYSÉG ERUPTIV KŐZETEL 29y 


A cordierit nem képez ép kristályokat, hanem harántúl metszve több- 
nyire legömbölyödött szemeket, a melyek alkotásában a két véglapon kívül 
cePoo (010), ,coPoo (100) két oszlop coP (110), és coP!/s (310), lát- 
szik részt venni. Az ilyen metszeteken negativ charakterű hegyes bissectri- 
xet látunk kilépni. A hosszmetszetek lépcsős végződésű téglaalakok, a 
melyeknek kettős törési szineik a 0,02 mm vastag metszetben sohasem emel- 
kednek az elsőrendű fehér szín fölé és hosszuk szerint mindig negativ 
charakterüek. Ezen kristályos formák egyik oldalukról rendesen nagyon 
hiányosan vannak kiképződve. A kristályalakkal biró cordieriteken kívül 
a kőzet nagy részét szabálytalan alakú cordierit képezi, a mely rész utoljára 
kristályosodott, úgy hogy utána még csak nagyon kevés amorf anyag 
maradt vissza. 

A cordieriteknek világos kék szinük van, pleochroismust rajtuk nem 
észleltem. 

A sillimanit nem nagyon sok, de többnyire szép, magános kristályká- 
kat alkot, a melyek reliefje legalább is olyan erős, mint az apatité. Az apró 
pálczikák némelykor pyramisosan végződnek, hosszukban positiv charak- 
terük van, polarisatio-színük az elsőrendű sárga fölé nem emelkedik. 
Harántúl metszett lemezkéi alig észrevehetőleg polarizálnak. 


5. Gránát a kissebesi dacitból. 


A kissebesi óriás kőbányák dacitjával (oligoklas-andesin-guarz-tra- 
ehytjával) sokan részletesen foglalkoztak ", részletesebb leirásukat azért 
fölöslegesnek tartom. Csak egy olyan mellékes, eddigelé innen nem ismert 
ásványt akarok megemlíteni, a melyre rövid ottlétem alatt, főként közetzár- 
ványokat keresve akadtam. Ezen ásvány a gránát, melyből három legöm- 
bölyödött, 5 mm nagyságú szemet találtam egy csomóban. 

A bezáró dacitot mikroszkoppal holokristályos alapanyagúnak találtam, 
t. 1. csupa apró allotriomorph földpát (andesin) és guarz-kristálykák közé 
vannak az igen nagy, albit és többszörös karlsbadi, néha bavenoi ikreket is 
mutató oligoklas- és andesinsorú földpátok, kevés, kis orthoklas, magnetit 
és apatitot bezáró amphibol ikrek, külsejükön feloldott és bizonyos távol- 
ságban magnetittel környezett biotitok bezárva. Nagy dguarz csak igen 
kevés fordul elő ebben, de a járulékos ásványok közűl van elég sok zirkon 
és apatit, a melyek némelykor nagyobb magnetitba furódnak. Az utólagos 


X£ C. DoELTER. Zur Kenntniss der guarzführenden Andesite in Siebenbürgen 
und Ungarn. Tschermak, Mittheilungen 1873. p. 51. j 
Dr. SzaáBó. Magyar- és Erdélyország határhegysége trachytképleteinek ismerte- 
téséhez. Földt. Közl. 1874, IV. 78, 178 és 210 1. 
RosSENBUSCH. Mikrosk. Physiographie der massigen Gesteinen 1887. p. 639. 
Dr. SCHAFARZIK. Földt. Közl. 1889. XIX. 410 1. 
(191) 


300 Dr SCHAFARZIK FERENCZ: 


ásványok közül főként a magnetit szemek körül nagy mennyiségben képző- 
dött vermiculitot és igen kevés augitkristálykát említem, mely utóbbi 
RosEwxguscH szerint a biotit és amphibol átalakulási terménye, a minél 
magnetit válik ki. 

A gránáttartalmú dacit ezen közelebbi megjelölését azért tartom szük- 
ségesnek, mert egy másik, az egyetemi ásványtani intézet gyüjteményében 
lévő dacit alapanyaga nem holokristályos, hanem részben szürkés amorf, 
fluidál szövetű. Ezen kőzet nagyon szembetünő dynamometamcrfismust 
szenvedett, a mi nemcsak az ásványok meggörbülésében, megtörésében, 
hullámosan sötétedésében nyilvánúl, hanem egyes guarzszemeknek össze- 
zúzott voltában is. A nagy amphibol és biotit ebben chlorittá alakult át. 

Ezen köőzetnek sajátságos szerkezete összefüggésben látszik állani azzal, 
hogy RosENxBuscH? a dacitok egy részét inkább intrusiv mint effusiv közetek- 
nek tartja. 

Budapesten, a tud. egyetem ásvány- és közettani intézetében, 1892 
februárius. 


A MAGYAR KORONA ORSZÁGAINAK, VALAMINT AZ OGGUPÁLT 
ARTOMÁNYOK . FÖLDRENGÉSEIRŐL. 
A magyar és a horvát földrengési bizottságok jelentései alapján. 


TARTALOM : 


st 


. Dr. SCHAFARZIK FERENCZ: Az 1887. és 1888. évi magyarországi földren- 
gésekről. (Egy lith. táblával.) 

. Dr. KocH AnraL: Az 1888. évi erdélyi földrengésekről. 

. Dr. Kisparró Mrnány : Az 1887. és 1888. évi horvát-szlavon-dalmátországi, 
valamint a bosnyák-herczegovinai földrengésekről (fordította SZAUER 
ÁRNOLD). 

4. KALECSINSZKY SÁNDOR: Egyszerű, földrengést jelző készülék (4 ábrával.) 


h9 


w 


A m. földtani társulat földrengési bizottsága, úgy mint azelőtt, 
most is a m. tud. Akadémia támogatásával folytatja megfigyeléseit, a miért 
szabadjon a m. tud. Akadémiának ezen a helyen is legmélyebb köszönetün- 
ket kifejezni. 

Hasonló módon folytatta dr. Kisparió MrHány úr, zágrábi tanár adat- 
gyűjtéseit a horvát földrengésekre vonatkozólag. 


k Physiogr.: 1887. p. 637. 
(192) 


FÖLDRENGÉSI JELENTÉS. 301 


Az előttünk fekvő jelentések két évről szólanak, de egyúttal meg kell 
jegyeznünk, hogy a legutóbbi évek földrengéseiről is össze vannak gyűjtve 
az adatok, söt hogy részben már fel is vannak dolgozva. A mostani jelen- 
tésnél azonban többet kiadni szerkesztési tekintetekből nem lehetett, úgy 
hogy folytatása a Közlöny jövő évi kötetének marad fentartva. 

A földrengési bizottság három régi munkatársán kívül ezen alkalom- 
mal még KALECSINSZKY SÁNDOR úrnak is köszönünk czikket, egy földren- 
gést jelző egyszerű készülékről. A földrengési bizottság kérésére ugyanis 
R. Lepsrus úr, a darmstadti földtani intézet igazgatója szíves volt, nekünk 
néhány példányt a tőle módosított CaccIATORE-féle seismometerekből elkül- 
deni, a mely készülékek erősebb földrengéseknél jó szolgálatot tesznek. 
KALECSINSZKY SÁNDOR ur azonban, kit ezen készülék tanulmányozására és 
felállítására kértünk volt fel, több olyan módosítást eszközölt rajta, a melyek 
e készüléket még sokkal ezélszerűbbé teszik. Eddig KaAnzcsrsszkv egy ilyen 
újabb berendezésű seismometert fel is állított a földtani intézet pinczé- 
jében, legközelebb pedig a földr. bizottság az ország még más pontjain 18 
óhajt hasonló készülékeket elhelyeztetni. DOH. B. 


1 
AZ 1887. ÉS 1888. ÉVI MAGYARORSZÁGI FÖLDRENGÉSEKRŐL. 


(1 lith. táblával.) 


Dr. SCHAFARZIK FERENCZ-től. 


A mult évi (1836) november 14-iki temesvári földrengésre vonatkozólag 
VaALLó Vinmos úrtól, a délmagyarországi természettud. Társulat titkárától utólago- 
san még a következő adatokat vettük : 

aMár november 13-án este 102 5—10" körül éreztem a földnek egyszeri lassú 
ingását, mely azonban olyan csekély volt, hogy sokan egyáltalában kétségbe is 
vonták. Földszinti lakásomban tekintetem egy fali képre volt irányozva, mely a 
mondott időben egy pillanatra eltávolodott a faltól, de azonnal megint visszaesett. 
A zajtalan mozgás iránya K—VNy-i volt. Éjfél után, tehát már nov. 14-én 12 10/-kor 
pedig a földrengés már sokkal határozottabb alakban jelenkezett. Földalatti tompa 
dörgéshez hasonlító morajtól kisért hullámos lökés reszketve megmozdította az 
ágyakat és megcsörömpöltette az edényeket és vaskályhákat. A moraj a rengéssel 
együtt járt. A földrengést megelőzőleg "2 órával hirtelen szélvész támadt, mely csak 
reggel felé csendesedett le. A társulathoz beérkezett levelek nyomán e földrengést 
Lugoson, Fehértemplomon, Dettán és Zsombolyán nem érezték. 


1887-ben. 


Januárius 7-én. Dunaföldvárott éreztek egy csekély kis földrengést éjjel 11 és 
19n között. Társulatunk levelező tagja SzELLe ZsrGmownp, kir. járásbíró úr gyűjtötte 
az erre vonatkozó adatokat, a melyek szerint a tünemény inkább csak gyenge 

(193) ő 


302 D: SCHAFARZIK FERENCZ: 


reszketés volt. PERgricH Isrvás mérnök, KiRáry Dezső hivatalnok és NIEFERGALL 
ImRE urak egybehangzóan rövid dörgésszerű morajt is hallottak. E rengést, mely az 
1880-ikinál (nov. 9.) gyengébb volt, az egyik tudósító DNy—ÉK-inek, a másik 
pedig ellenkező irányunak állítja. 

Februárius 8-án reggeli 82 50/-kor Oraviczabányán éreztek kisebb földren- 
gést, TExyÉR PÉTER úr, polgár isk. tanító közlése szerint az egyidejüleg morajtól kísért 
rengés olyformán vette ki magát, mintha az utezán egy nehéz teherkocsi feldőlt 
volna. Tartama 4", iránya K—Ny. Épületekre, butorokra nem volt hatással, csakis 
az ablakok erős megrázkódtatását lehetett észrevenni. 

Februárius 23-án 6£ 22!" reggel Olaszországban a két Riviera mentén fölötte 
erős földrengés dühöngött, mely virágzó városokat romba döntött és sok ember- 
életet elpusztított. Ezen szomorú alkalommal a mh. földtani társulat földrengési 
bizottsága mindenek előtt felszólította Ospedalettiben tartózkodott tagtársunkat, 
KaLnscsisszgkY Sáspok urat, hogy ezen földrengésről társulatunknak hiteles jelen- 
tést küldene be. KarEcsisszkv úr nem is késett ezen kérésünknek eleget tenni, 
sőt hazaérkezése után társulatunk 1887 okt. 12-én tartott ülésében előadást is tartott 
ezen földrengésről, valamint borzasztó hatásáról. Előadása a Földtani Közlöny 
XVIII. kötetének 194. lapján fénynyomatú tábla kíséretében jelent meg. 

Másrészt pedig arra törekedett a fr. bizottság megtudni azt, vajjon ezen fölötte 
intenziv földrengés szélső rázkódási köreivel nem lépte-e át hazánk DNy-i ha- 
tárait Is. 

Számos helyre intézett kérdezősködéseinkre azonban csak két pontról kap- 
tunk némileg positiv választ. Fiuméból írja ugyanis dr. BALCHER PÉTER tanár úr, 
hogy seismometere ugyan nem jegyezte föl a rengést, de akadt a városban egy 
hivatalnok, ki, mielőtt még a rivierai földrengés híre oda érkezett volna, februárius 
23-án d. e. 9 30" tájban egy alig érezhető rázkódást megfigyelt. Zalamindszenten 
pedig MARTINEK KáRoLnY ny. hadi lelkész vélt a mondott napon 5h 15"-kor gyenge, 
zajtalan reszketést észrevehetni. 

A többi helyről mind negativ válasz érkezett, még pedig Zeng (MiHaArzo- 
vics V.), Pécs (dr. GEREczE P.), Csurgó (dr. Vipa KáRony), Nagy-Mányok ( RIEGEL 
ANTAL), Marczali (NÉvx LászLó), Alsó-Dörgicse (HERTELENDY Isrván), Tapolcza 
(REpL Guszráv), Csór (Jasgy Józser), Győr (CsEPREGHY ENDRE), Esztergom 
(Bugáwy János), Földvár (SZELLE ZsiamonD) és Baja (KéRY Vipox) városokból az 
egyúttal nevezett urak részéről. 

Márczius 4-én 9h 30" este egyidejű gyenge morgástól kisért csekély rázko- 
dást Ny—K-i irányban jelez buzgó levelezőnk MaRcsa GyögGy tanitó úr Izsáról 
(Komárom megyében). E mozgást az alvók már nem, az ébren lévők, ugy mint a 
községi éjjeli őr, meg a fonóban lévő asszonyok tisztán észrevették. 

Ugyan-e napról erős földrengés hírét hozta a c Veszprémi Független Hirlap" , 
mit azután a fővárosi lapok is reprodukáltak. Minthogy azonban Veszprémben 
(Lévax ImRE), Tapolcsán (Repr (Guszráv), (riczen (HipvéGHY SáNDpoR), Győrött 
(CSEPREGHY ENDRE), Tatán (PisréRk ELEK), Esztergomban (BuRánYy János) és Szé- 
kesfehérvárott (PALLÉR KELEMEN) a nevezett urak, régi levelezőink mitsem figyel- 
hettek meg és másoktól sem tudakolbattak meg semmit, a szóban forgó hírt valami 
tévedésen alapulónak kell tartanunk, annyival is inkább, mivel ezen állítólag 
hatásában hevesebb rengésről a többi veszprémi lapok sem emlékeztek meg. 

(194) 


FÖLDRENGÉSI JELENTÉS. 303 

Április 17-én reggeli 5b 157-kor Jász-Jákóhalmáról érkezett csekélyebb föld- 
rengés híre. (Nemzet apr. 19. esti lapjában.) TERJEkI FERENcz úr, kit ez ügyben 
levelünkkel felkerestünk, e földrengésről csak azt jegyzi meg, hogy a földalatti 
morajtól kísért egyetlen egy oldallökésből állott mozgás ÉK-i irányból látszott 
jönni; mindössze csak egy pillanatig tartott és röviden megrázkódtatta az épüle- 
teket. E földrengésre vonatkozólag még csak két negativ adat érkezett Jászkisérből 
(MáRrows Gyutza) és Szolnokról (Ésszaxy JÓZSEF). 

Julius 10-én. Arad és Temesvár között éreztek erősebb földrengést. 

Aradon ÉJSZAKI J ÓZSEr, áll. vasúti hivatalnok úr jelentése szerint e földrengés 
budapesti idő szerint reggeli 3b 56"-kor következett be. Úszlelő földszintes lakásán 
ébren volt, midőn erős robogással kezdődve egy erős lökés és két másodperezezel rá 
hullámos raozgás volt érezhető, mely utóbbi maga 3"-ig tartott. A robogás mind- 
végig összesen 6"-ig volt hallható. A mozgás irányát ÉK— DNy-inak mondják, de 
mivel a mozgás hullámos volt nem lehetetlen, hogy ép megfordítva volt. A falon 
függő képek megmozdultak, egyes órák megállottak, az alvók álmukból fölébredtek. 
Mások elbeszélései nyomán e földrengés [7-Aradon erősebb lehetett. 

Dr. Poscax LaJos úr ugyanakkor (4£ 10/-kor) Aradon, a város északi végén 
lévő házában álmából felriadva tapasztalta a rengést. Erős dübörgésre ébredt, a 
mikor hatalmas lökést érzett, melyre néhány mp. múlva gyengébb hullámzás 
következett. A mindvégig hallható moraj 5"-ig tartott. E földrengést hatása gyanánt 
említik, hogy vaz emberek egy részét álmukból felriasztotta; az ágyban lévőket 
erősen megrázta, a fenjárók ingadoztak. Az ablakok csörömpöltek, egyes tár- 
gyak, képek meginogtak, órak ingáia falhoz verődtek; a mosdótál vize hullám- 
zott; az egyik házban a szoba padlójára állított vizes kancsó DNy-i irányban 
felborult. Falak repedése, omlása a városban sehol sem tapasztaltatott, általában 
kár sehonnan sem jutott tudomásomrav. Dr. PosGax úr ezen jelentéséből, neveze- 
tesen a vizes kancsó felborulásából a lökés irányát ÉK-inek gyanítanám. 

Temcsvártt reggel 4h tájban szintén észleltek tompa morajtól kisért lökése- 
ket. (Budapesti Hirlap.) 

Vingánm hajnali 42 után 207-ezel (?) érezték e földrengést. Levelezőnk KossIr- 
Kov Lirpór tanitó és lapszerkesztő úr szerint a tünemény egy heves lökéssel kezdődött, 
melyre rá néhány másodperczczel egy második gyengébb, 5—10"-re egy igen 
gyenge és végre még 2—3 alig észrevehető lökés volt érezhető ; az utóbbiak inkább 
hullámzások voltak. A mennydörgéshez hasonló moraj az első lökés után követ- 
kezett be. Az első erős lökés a butorzat megrázkódtatását, az ablakok megrezze- 
nését, az ajtók nyikorgását, a konyhaedények és üvegtárgyak csörömpölését okozta. 
A nagy óra ingája megállott, a függőlámpa megingott, a vederben lévő víz hul- 
lámzott; a falon függő képek 14 mm-rel elcsúsztak. Az ébren lévők tántorogtak, 
az alvók pedig mind felriadtak és kirohantak az utczára. A helységben néhány 
rozoga fal és közel 100 (a Pester Lloyd, szerint csak néhány) kémény dűlt össze. 
A Budapesti Hirlap szerint megrepedezett a kath. templom tornya két helyen 
újjnyi szélességben, s megrepedeztek még az iskolaház, a járásbirósági épület, a 
nagy vendégfogadó rés több a nagy téren lévő épület. Levelezőnk a földrengés 
irányát a hatásából £—D-inek határozta meg. 

Ugyanezen földrengést (Glogováczon (u. p. Ó-Arad) is érezték hajnali 
4h 157-kor egy erős lökés alakjában, mely az alvókat több helyütt felébresztette. 

(195) 


304 Dr: SCHAFARZIK FERENCZ : 


Perjámosan pedig a morajtól kísért földrengés oly erős volt, hogy néhol a kémé- 
nyek is megrongálódtak ; a lakosság rémülten ugrált ki ágyából ; órák, képek estek 
le a falról, több helyütt összetört egy sereg üvegedény, de nagyobb bajt a föld- 
rengés nem okozott. Szécsányon és Merczifalván (Vinga közelében) szintén 
földalatti moraj kíséretében éreztetetts. (Bp. H.) A :Pester Lloyd, szerint e földren- 
gést még Nagy-Kikindáról is jelezték. 

Kitűnik tehát mindezen adatokból, hogy ezen földrengés színhelyéül Arad- 
megye DNy-i, Temes É-i és Torontálmegye ÉK-i részét tekinthetjük. Ezen terület 
nagysága legalább is kb. 140—150 geogr. mértföldre (közel 8000 km?-re) becsül- 
hető s a földrengésnek legnagyobb rázkódási területe Vinga környékén keresendő, 
hol intenzitása legalább is a 6-ik fokot elérte. 

Deczember 17-én Izsán, Komárom megyében éreztek földrengést, mely 
éjfél után 45"-kor köszöntött be, 3"-ig tartott és földalatti moraj kíséretében vonult 
D—É felé. (Bp. H.) 


1888-ban. 


Januárius 18-án Szenden (u. p. Kömlöd, Komárom m.) déli 112 16"-kor meg- 
lehetős erős két lökést éreztek ÉK felől. Az ablakok megrendültek, edények csö- 
römpöltek ; egyéb hatása nem volt. (Bp. H.) 


Ugyanaz nap délben a xcSzegedi Híradós szerint Szegeden éreztek volna földren- 
gést, mi azonban tudakozódásainkra sem a nevezett városból (HOFFER ENDRE főreált. 
igazgató), sem pedig a környékéről (Furó "MiHány főgymn. igazgató H. M. Vásárhelyt 
és HAVERDA MÁrYvás főgymn. igazgató Szabadkán) megerősítve nem lett. 

Februárius 22-en a hírlapok szerint állítólag a Lipótfalvi pusztán Pinkafő közelében 
(Vas megyében) észleltek éjfélután 1h 30/-kor kisebbszerű földingást, de régi meg- 
bízható levelezőink szerint ennek híre szintén csak valami téves informatió folytán 
kerülhetett a lapokba (SAGMEISTER GyökGYy, körjegyző Pinkafőn, PUSkÁSY SÁNDOR, plé- 
bános Arokszálláson, és SZENTGYÖRGYI REzső, körjegyző Pinka-Miskén.) 


Április 9-, 12-, 13-, 15- és 25-én Sopronmegyének nyugati részében, a Lajta- 
hegység területén egész kis cziklusát érezték a rengéseknek. Legerősebb volt a 
rengés 12-ikén este, míg a többi lökés bevezetését, részint pedig befejezését képez- 
ték. Az előrengésre vonatkozólag a következő adatokat vettük. 

Április 9-én 1. Czinfalván levelezőnk főt. HéRIrs Awrar plébános úr 
háromszoros, de kisebb mérvű rengésről tudósított bennünket, mely déltájt köszön- 
tött be. 

2. A czinfalvi czukorgyárban PATZENHOFER Rezső gyárigazgató úr ugyan- 
ekkor két lökést jegyzett fel, még pedig az elsőt 1221 207-, a másikat 122 50/-kor, 
melyek azonban jelentéktelenek voltak. 

3. Darázsfalván (u. p. Kis-Marton) BERLAKovicn János, plébános úr feljegyzése 
szerint déli 1k 14-kor egyetlen egy lökés következett be. 

4. Félszerfaluban a czukorgyárban RorHERMANN úr a rengést 12h 15/-kor 
jegyezte fel, melyet különben gyengeségénél fogva csak egyesek éreztek, kik éppen 
lakóházaikban voltak. 

5. Kismartonból levelezőnk Dr. LESZNER REzső orvos úr ugyanezen föld- 
rengésre vonatkozólag még a következőket írja. : Hullámzó lökés déli 122 30/-kor 

(196) 


FÖLDRENGÉSI JELENTÉS, 305 


£— D-i irányban, mely erős mozgástól megelőzve köszöntött be s a ház első eme- 
letén lévőkre azt a benyomást tette, mintha nehéz terhes kocsi fordult volna 
be az udvarra ; a függő lámpa kissé ingott. A tünemény 1"-ig tartott. Egyik isme- 
rőse kimenekült az utczára, egy másik pedig azt hitte, hogy valamiben megbotlott. 

6. Klempán (u. p. Czinfalva) GgÜüLrL Pár, plébános úr déli 125 30/-kor föld- 
szintes épületben észlelt egyetlen egy lökést, mely különben semmiféle károkat 
nem okozott. : 

1. Nagy-Mártonbanm szintén érezték ezen rengést, bár igen gyengén. 
(Dr. PEsTrc ENGELBERT.) 

8. Ottováról (u. p. Czinfalva) Dr. Ggxr Jáwsos orvos és SzápáR plébános urak 
küldöttek tudósítást a rengésről. Az első lökést szintén 1221 30/"-kor, a másodikat 
1h.kor délben érezték (bp. idő); a lökések rövidek, alig 1—1,5"-ig tartók voltak, 
és talán inkább reszketésnek illettek be. Moraj nem volt hallható és kár sem for- 
dult elő. 

9. Rusztról MaGyaR ELEK, főjegyző úr tudósítását birjuk, mely szerint a 
lökésszerű rengést déli 1221 50/-kor tapasztalták; a rengést puffanásszerű moraj 
előzte meg. Légsúlymérő 762 mm, szélcsend, 

10. Szt-Margittáról a cxBécsri Éprrő TáRsurarv igazgatóságától azon tudósítást 
vettük, hogy a rengés déli 1291 és 122 15" között (helyi idő) szerint következett be. 
PáJER MinHáty, helybeli plébános úr szerint a lökést valamivel később, t. i. körül- 
belül 122 30/-kor észlelték. $ 

11. Vulka-Pordányból írja nekünk HBITNER IsTvás, vasúti állomásfőnök úr, 
hogy a rengést déli 122 45" kor (budapesti idő szerint) vette észre a vasúti állo- 
más földszinti helyiségében. Három lökés volt kivehető, melyek közül kettő gyor- 
san egymásra, a harmadik mintegy két másodpercz mulva következett be, de sem 
kárt, sem félelmet nem okozott. 

Április 12-én reggel 1. Czenken, Vass Sáwpok vasúti áll. főnök úrtól vett 
tudósítások szerint reggel 6h. 14"-kor három lökés, illetve hullámzás volt érez- 
hető. E tünemény, mely mindössze csak néhány másodperczig tartott, megelőzőleg 
földalatti dörgéssel volt összekötve és É-ról D-felé vonult. Kárt nem okozott. 

2. Czinfalva. HáRIrs ÁnTaL plébános úr a következőket írja : c Reggel 6k 307-kor 
ujból földrengés volt, még pedig éppen a sz. mise alatt. Én az oltárnál álltam, de majd 
eldűltem ; híveim közül pedig néhányan elestek, azután kifelé iramodtak, ki a sza- 
badba, s csak alig határozták el magukat, hogy ismét bejőjjenek a templomba. 
Mindenki a templom boltozata felé nézett, hol több repedés mutatkozott. A fala- 
zat le-le hullott, s ha még egy-két ily rázás történik, alkalmasint bedűlt volna a 
különben igen szilárd boltozat. A. faluban több kémény dűlt le, s a falak megre- 
pedeztek; az edények a falon himbálódtak, az órák megállottako. Maga a tüne- 
ményre vonatkozólag a nagyon meglepődött plébános úr azt közli, hogy az anéhány 
ismételt lökésből és rendkívüli robajbólv állott. Ezek szerint intenzitását legalább 
7-re tehetjük. 

3. Czinfalva, czukorgyár. PATZENHOFER REzső, igazgató úr szerint a rengés, 
mely erős 3—4 lökésből álló rázkódtatáshoz hasonlított és asd 3 tartott, reggeli 
6" 25"-kor (bp. idő) következett be. Iránya látszólag DNy—ÉK-i volt, a moraj a, 
lökéseket megelőzte. Néhány falrepedésen kívül más kár nem történt. 

4. Darázsfalván BERLaxkovicÓ János plébános úr szerint 6h 15" kor reggel 

Földtani Közlöny XXII. köt. 1892. (197) § j 20 


306 D: SCHAFARZIK FERENCZ: 


szintén érezték e földrengést, mely négy hullámzó lökésből állott. E mozgást, mely 
4"-g tartott, csörgés kísérte; néhány kémény lehullott; több fal megrepedezett 
és a templom is megsérült. Irány É—D. 

5. Feketeváros. KELLER János plébános úr a reggeli rengés bekövetkezésének 
idejét 6b-ra teszi. A tünemény gyengébb természetű rázkódás volt. 

Viswsyáx JózsEF herczegi főerdész úr tudosítása szerint 6h 13"-kor egy gyen- 
gébb, nyomban utána egy erősebb lökést éreztek, mely hullámzó természetű és 
ÉNy—DK-i irányú volt. Ágyúdörgésszerű moraj kísérte a rengést. A lökésre a 
lakosság ijedten rohant ki az utczára, más baj különben nem történt. A 9-iki ren- 
gést Feketevároson nem érezték. Szt. Margitról vett értesítések szerint a 12-iki 
reggeli lökés a falak ingását, vakolat és téglák hullását okozta; a marha rettene- 
tesen bőgött, galambok felrepültek, emberek kirohantak a szabadba. 

6. Félszerfalva (u. p. Vulka-Pordány). RorTHERMANN úr a Félszerfalu melletti 
czukorgyárból írja, hogy a rengés, mely inkább erős, hullámos rázkodásnak volt 
nevezhető, 64 107-kor reggel (bpesti idő) következett be. E tünemény, melyet szél- 
zúgáshoz hasonló moraj előzött meg, az első emeleti helyiségekben sokkal jobban 
volt érezhető. Egyes régibb repedések a vakolatban láthatóbbakká lettek; kárt 
különben sem a gyárban, sem a közeli faluban nem okozott. A hullámzás ÉNy- 
felől látszott jönni. Í 

7. Kis-Boldogasszonyt 6£k 15"-kor oly heves rengés érte, hogy a háztetőkről 
cserepek hullottak le, butorok inogtak, lámpák és poharak csörömpöltek (c50p- 
roni Ujság? ). : 

8. Kis-Martonból írja dr. LESZNER REzső: Ma reggel 6k 157-kor ismét egy 
erős lökést éreztünk, mely a bútorokat megrázkódtatta. A. lökés iránya ÉNy— 
DK-i volt és alig tartott tovább egy másodpereznél. A 9-iki földrengéstől 
annyiban különbözött, hogy nem hullámzó, hanem inkább izgő volt. Külön- 
ben a mai is erős morajjal kezdődött. Az éjjel és reggel erős szél. Ezen föld- 
rengés következtében városunkban két kémény dőlt le, a közeli Szt-György 
községben pedig hír szerint egy ház összeomlott.;, Ugyanezt közli a kismartoni 
helyilap is. 

9. Klempáról GRÜLL PáL, plébános úr 6k -15"-kor jelzi a földrengés bekö- 
vetkezését. Az oldalról jövő mozgás tartós morajtól volt kísérve és látszólag 
ÉK— DNy-i irányt követett. A tünemény mindössze 5" tartott. Heves szél. cRepe- 
dések a falakon és téglahullás a kéményekről és háztetőkrőlv. Ezen károk a legna- 
gyobb valószínűség szerint a reggeli rengés alkalmával történtek. 

10. Lajta- Ujfalun e földrengést Darás LÁászró úr 6h 48/-kor jegyezte fel. 
A három gyenge lökést és a mindössze csak néhány másodperczig tartott rez- 
gést a vasuti robajhoz hasonló hangtünemény követte. Kár nem esett semmiben, 
mivel a rengés csak gyenge volt. a Ebenfurt-ban és Pottendorf-ban szintén csak úgy 
érezték, mint L.-Ujfalun, Kis-Martonban és Vulka-Pordányban, hol azonban hallo- 
más szerint erősebb volt . . . ." 

11. Lorétomban HANwxwEsz FERENxcz tanító úr szerint néhány perczeczel 64 
után egyetlen egy gyenge oldallökésből álló csekély talajmozgás volt érezhető, 
melyet némi csörömpölésszerű hang kísért. 

12. Medgyesen HAUBNER FexRExcz plébános úr éppen reggeli miséje alatt 64 
307-kor érezte a mennydörgésszerű morajtól kísért rengést, mely három hullámzó 

(198) 


FÖLDRENGÉSI JELENTÉS. 307 


lökésből állott. E mozgás, mely különben semmiféle kárt nem okozott, ÉNYy-ról 
DK-felé tartott. A mezőn lévő emberek ellenben mitsem éreztek. 

13. Nagy-Mártonban PEsrTL ENGELBERT, járásorvos úr tudosításai szerint 6h 
15"-kor következett be a rengés, mely a szobabútorokat megrázkódtatta és vakolat- 
hullást okozott. A gyorsan egymásra következő lökések erős zúgástól voltak kísérve. 
Irány DNy-ról ÉK-felé. 

14. Német-Keresztúrról ifj. NógarL KÁRoLYy adminisztrátor úr szerint a föld- 
rengés valamivel 6h után volt érezhető; az alvókat fölrázta, a gyóntatószékben 
ülő plébánost pedig a falhoz lökte. Egy lökés, mely DNy-felől látszott érkezni. 

15. Nezsideren GEREBÉNYI KáRotnx, kir. járásbíró úr 6h 15"-kor első emeleti 
lakásán csendesen ágyban fekve érezte a földrengést, mely csupán csak egyetlen 
egy zajtalan lökésből állott. Más hatása nem volt, csupán a szobaajtókat meg- 
zörgette. i 

16. Ottováról dr. GRAF és SzáBÁR urak tesznek jelentést a reggeli földren- 
gésről, mely 6h 30" felé lépett fel. A mozgás erősen hullámzó volt, mely az ágyban- 
fekvőt gyorsan emelte és sülyesztette. A feltünő hosszú ideig tartott (5"") rengést 
erős dörgés megelőzte és kísérte, a melylyel együtt végződött is. Míg a 9-iki föld- 
rengésnek semmiféle hatása nem volt, addig ezen alkalommal az óra ingája erősen 
odacsapódott a falhoz, de sőt még az épületekben is esett kár. A községben mind- 
össze 4 kémény dőlt le, több házban a szobatetők erősen megrepedeztek; a 
szomszédos Zárányban pedig a plébánialak 2—6 cm-nyi falrepedéseket szenve- 
dett. A hullámzás síkja DNy—ÉK-inek látszott lenni. A soproni hírlap is jelzett 
kéményhullást. 

17. Rusztról MAGYAR ELEK, főjegyző úr tudósított bennünket. 6k körül ész- 
lelte a hullámos rengést, melyet moraj és recsegés kísért. Irány Ny—K-i. Vajjon 
azonban a több helyen észlelt falrepedések és kéményomlások ezen földrengés 
következményei-e vagy pedig az ugyanaz nap este bekövetkezett-e, az az összefog- 
laló jelentésből nem tünik ki. A soproni hírlap szerint a lakosok kirohantak az 
utczára. ) 

18. Sérczen reggel ugyanabban az időben erős három lökés megrázkódtatta 
a szobabutorokat. 

19. Sopron. Luwxcz Azasos, benczés tanár úr levele szerint, a földrengés 6- 
6"-kor (bpesti idő) következett be. Észlelő másodemeleti szobájában az ágyban 
feküdt. A mozgást, mely egy lökésből állott ugyan, de rezgés alakjában 1—2"-ig 
tartott, kezdetben tompa zúgás előzte meg, mintha a szél elkezdett volna 
búgni, vagy ha kocsi messziről robogna; később recsegés és nyikorgás váltotta fel. 
Míg a lökés alig tehető "2—1"-re; addig a mozgás 2—3 mperczig is tartott. Itt- 
ott kémények is dűltek, üvegek csörömpöltek, sőt hullottak alá a szekrények tete- 
jéről, egy esetben repedések is észleltettek a falakon (de mikor? a reggeli, vagy az 
esti földrengés alkalmával ?) a lökés iránya általában úgy tetszett, mintha ÉK-ről 
DNy-felé haladt volna tova. 

GEcsáwnYI Guszráv evang. lyc. tanár úr a reggeli földrengést első emeleten 
ágyban és ébren észlelte 6h 15/-kor. A rengést moraj előzte meg, mely egy gyor- 
san tova robogó kocsi okozta zajhoz hasonlított. A mozgás egy gyengébb és rög- 
tön erre erősebb lökésből állott. Iránya valószínűleg DK—ÉNYy-i mit egy 
DK—ÉNY-i irányban tovamozdult üveglap tüneményéből következtetni lehetne. (?) 

i (199) . 907 


308 Dr SCHAFARZIK FERENCZ : f 
Minthogy a tanár úr a kérdéses üveglap helyzetét jól megjegyezte és az 
elmozdulás irányát is biztosan megfigyelte, mi ezen az alapon, tekintettel a tes- 
teknek a lökéssel szemben nyilvánuló tehetetlenségi erőre a lökésnek ÉNy—DK-i 
irányára következtetnénk. A városban három kémény dőlt le és egy két emeletes 
ház tűzfalán két ujjnyi széles repedés támadt. (A reggeli vagy pedig az esteli rengés 
alkalmával ?) A városi torony őre állította, hogy a harangok ingásba jöttek. 

20. Sopron-Nyékről MöRxk PáL, plébános úr írja nekünk, hogy a földrengés 
reggel 6£ 15-kor következett be, mely egy rövid csörgéstől kísért lökésből 
állott. A lökés, mely kábítólag hatott, csak pillanatnyi volt, kárt nem okozott és 
ÉK—DNy-i irányban húzódott el. 

21. Sopron-Rákos. Kuncsy János, plébános úr szerint a reggeli rengés, mely 
őh 157-kor következett be, erős hullámzásból állott, mely a falhoz verte az óra 
ingáját, a nélkül, hogy megállította volna. A mozgás, melyet moraj kísért, csak 
1—2"-ig tartott, olyan erős volt, hogy megropogtatta a szilárdan épített plé- 
bánia lakot, a nélkül azonban, hogy kárt okozott volna. A házi kutya ugatott, a 
tyukok pedig lármáztak. A Fertőn az erős szél miatt semmi különöset nem lehetett 
megfigyelni. A földrengés iránya Ny—K-i volt. 

22. Szárazvám. KurRovarz ERxő plébános úr levele szerint 62 157-kor (vasuti 
idő) észlelték a földrengést, mely fuvaros szekér okozta zajhoz hasonló morajtól 
megelőzve, rezgésszerű mozgásból állott. A poharak összekocczantak, egy fali tükör 
leesett a szegéről, más kár nem történt ; irány ÉK—DNy. Megelőző és a földren- 
gést követő napon erős vihar. 

23. Szarvkőről régi levelezőnk SALINGER RICHÁRD úr a földrengést 6h 15- JG 
(bécsi idő szerint) jegyezte fel. Rövid lökés, mely az ablakokat és ajtókat megrázta, 
de különben kárt nem okozott ; az esti földrengést ennél erősebbnek mondják. 

24. Szt. Margiton PásgER MiHárYy plébános úr szerint a rengést 6k 30/-kor 
észlelték. Erős lökés, borzalmas dörgéssel egybekötve, mely a lökést részben 
követte is. A hullámos lökés iránya ÉNy—DK-i volt ; számos kémény ledűlt ; erős 
kőépületek megrepedeztek; kályhák összeomlottak, bútorok megrázkódtattak ; 
edények csörömpöltek és részben össze is törtek. Lovak és a szarvasmarha fekvő- 
helyeikről felugrottak ; a majorság pedig erős lármát csapott. A soproni hírlap sze- 
rint 7 kémény dűlt le. 

A községtől egy negyedórányira fekvő híres szt. margitai kőbányában az űzlet 
vezetőség szíves értesítése szerint a rengést 6k 15/7-kor vették észre. A mozgás, 
melyet erős dörgés és csörömpölés kísért, DK—ÉNY-i irányú volt. A kőbányában 
semmiféle látható hatással nem volt. 

25. Vulka-Pordányon BITNER Isrván úr a földrengés bekövetkezését Öh 327-kor 
jegyezte fel. A tünemény gyenge puffanásszerű hangtól kísért erős rázkódás volt. 
ÉK—DNy-i iránynyal. Ezen rengés rombolásokat nem okozott. Házi kutyák nyug- 
talankodtak ; erős szél. ; 


Ugyanaz nap este egy hasonló erősségű lökést éreztek, még pedig a beérkezett 
tudosítások szerint a következő helveken : 

Április 12-ikén este. 1. Boldogasszony (Moson m). Este 8h 207-kor első eme- 
leti helyiségben egyetlen egy lökést érzett NABINGER JózsEF lelkész úr, a mely alatt 
erős puffanás volt hallható, mintha valaki a pinczében az ajtót erősen becsapta. 

(200) 


FÖLDRENGÉSI JELENTÉS. 309 


volna. Irány ÉNy—DK. A már alvó lakosságnak nagy része nem tudott e rengés- 
ről semmit. 

29. Czenken este 8h 10/-kor Vass SáwpoRk, vasuti állomásfőnök úr hasonló 
dörgéstől kísért rengést érzett, mint reggel ; iránya is ugyanaz volt. 

3. Czinfalváról HERrIrs AwxraL plébános úr jelentését birjuk, a mely szerint a 
földrengés 8h 30/-kor következett be. A rémület általános volt, s a lakosságnak 
nagy része szabadban töltötte az éjjelt. 

A czukorgyárban PATZENHOFER RuporF igazgató úr szerint este 8h 30"-kor 
köszöntött be a több lökésből, de egészben véve erős rázkódássá összeolvadó ren- 
gés. Czinfalván és Zárányban erősebb volt e rengés. 

4. Darázsfalváról BERLAkovricn Jáwsos, plébános úr este 8hk 15/-kor jelzi a 
rengést, mely egy oly erős lökésből állott, hogy az épületek repedéseket szenvedtek. 
A rengést földalatti erős dörgés kísérte, mely puffanással végződött. A. lakosság 
rémülve futott ki az utczára. 

5. Feketeváros. 8h 10"-kor erős lökés, melyre másodperezre reá egy gyengébb 
következett. Iránya ÉNy—DK. Kárt nem okozott ( VISNYáK JÓZSEF). 

6. Félszerfalva. 8h 25"7-kor hullámszerű rázkodás, melyet erős orkánszerű 
zúgás előzött meg. Irány u. a. mint a reggelinél. Épületekben kárt most sem oko- 
zott (ROTHERMANN). 

7. Kis-Marton. 8h 30"-kor ismét erős földrengés, mely egy erős lökésből, 
rezgésből és egyidejüleg bekövetkezett mély zúgásból állott. Iránya megint ÉNy — 
DK-i. Egy másodpereznél ez sem tartott tovább. cMegfigyeléseimet összehason- 
lítva állíthatom, s ismerőseim is azon véleményen vannak, hogy az eddigi három- 
szoros földrengés közül az első volt a leggyengébb (9-ikén délben), az utolsó 
(12-ikén este) pedig a legerősebb. Az esteli rengés alkalmával kár nem történt 
(Dr. LESZNER REzső). 

8. Klempa. 8h 157. Két lökés, melyet tartós moraj kísért (GRÜLL PÁL). A sop- 
roni hírlap szerint este kéményhullás is fordult elő. 

9. Lajta- Ujfalun NevHornp János bányaigazgató levele szerint a reggeli ren- 
gést nem észlelték, az estit ellenben 8£k 10"-kor (prágai idő szerint) igen élénken. 
Úgy tetszett, mintha közel szomszédságban egy vasuti vonat robogott volna el 
É— D-i irányban. Poharak, ablakok csörömpöltek, a függő lámpa és az órainga 
megrázódtak ; a hangtünemény a mozgással egyidejüleg volt észlelhető. 

10. Lorétom. Esti 82 tájban községünk néhány lakosa némi rengést vett észre, 
de erre csak a másnap érkezett hírek által lett figyelmessé ; a legtöbben magammal 
együtt mitsem észlelteks (Morz Apozrr, plébános). 

HawwsEsz FERExcz lorétomi tanító úr szerint esti 81 körül egyetlen egy lökés 
volt érezhető, melyet rövid csörömpölés követett ; a csekély oldalmozgásnak iránya 
ÉNy—DK-i volt. 

11. Medgyes. Este 8h 30"-kor a földrengést beszélgetés közben érezte HAuB- 
NER FERENcz plébános úr. A tünemény két rövid hullámszerű lökésből állott, 
melyet egyidőben erős földalatti moraj kísért. Irányát ÉNy—DK-inek mondják. 
A reggel munkában lévő, este pedig többnyire már lepihent lakósság közül csak 
kevesen érezték a reggel és este bekövetkezett földrengéseket. 

12. Nagy-Márton. 72 25"7-kor (?) este több gyorsan egymásra következő, 
morajtól kísért lökés volt érezhető, mely a butorokat megrázkódtatta. Iránya a 
(201) 


310 DI: SCHAFARZIK FERENCZ: 


reggelitől eltérőleg D—É-i volt. vaz asztalon lévő petroleumlámpa feldűlt volna,. 
hogyha feleségem hamar meg nem ragadja. Éneklő madaraim álmukban pálczáik- 
ról leestek ; emberek ijedten az utczára rohantak (Dr. PEsTL ENGELBERT). 

13. Német-Keresztúr. aEste 9h 187-kor (?) vacsora után ért bennünket a ren- 
gés, mely recsegéstől kísért lökésnek volt minősíthető. Iránya u. a. mint reggel. 
A függőlámpa 2 cm-nyi lengést mutatott. A nép egy része rémülten futott ki az 
utczára. A már az istállókban pihenő marha felugrált.v (Ifj. NóGárr KáRoLY, admi- 
nisztrátor). : 

14. Ottova. 8h 30"-kor (budapesti idő) erős alulról jövő lökés, rövid menny- 
dörgésszerű morajjal egybekapcsolva. Az egész tünemény rövidebb volt (2,5") 
mint a reggeli. Hogy este is okozott-e a földrengés károkat, azt külön nem emlí- 
tik (GRAF doctor és SzáBÁR plébános). A Soproni hírlap, ellenben határozottan 
felemlíti, hogy az esteli földrengés egy pincze beomlását, valamint a plébánialak 
kéményének lehullását okozta. 

15. Petőfalván kémények omlottak alá. Az ijedtség még nagyobb volt, mint a 
reggeli földrengés alkalmával ( cSoproni hírlapv ). L 

16. Ruszton este 8h 30"-kor ujból éreztek hullámos rezgést (MAGYAR ELEK 
főjegyző). A .Soproni hírlap, szerint az esteli földrengés még hevesebb volt, mint a 
reggeli. A 3"-ig tartott erős rázkódás folytán több kémény hullott le, sok cserép- 
tégla csúszott alá és több épület repedezett meg. 

17. Sopron. Este 8h 207-kor földszinti szobában vacsoraközben egy lökés volt 
érezhető, mely 1—2 másodperczig tartott hullámzásba ment át. (Luwncz ALaJos, 
tanár). 

GEcsáNnYI Guszráv tanár szerint ezen földrengés szintén 8h 20/-kor köszöntött 
be, mely egy a reggelinél erősebb lökésből állott. Első emeleti szobában széken 
ülve testem egyszerre csak egyik oldalról a másikra löketett (mily irányban ?). 
A szobában lévő óra ingája majdnem K— Ny-i lengési síkjára csaknem merőlegesen 
löködött előre és hátra. A" rengést moraj előzte meg, mely körülbelül 3"-ig tartha- 
tott, míg a rákövetkező rengés maga csak 2"-nyi volt. Az esteli földindulás hatá- 
rozottan hosszabb volt, mint a reggeli. J 

A Nemzet, cBudapesti Hirlaps, és a cLloydv levelezői szerint Sopronban az 
este 8h 20"7-kor beköszöntött földrengés sokkal erősebb volt, mint a reggel (6? 14") 
tapasztalt lökés. A város több utczájában megrepedeztek a házak falai és különösen 
a Szélmalom-utczában, a Gabona-téren és a Szt. Mihály-utczában a lakosoknak több 
helyütt ki kellett hurczolkodniok. Összesen öt kémény dűlt le a városban. 

18. Sopron-Nyéken állítólag 82 45" volt a rengés érezhető, mely egy lassú 
Mgásba átmenő lökésből állott, megelőző moraj kapcsolatában. (MöRxk Pát, plé- 
bános). 

19. Sopron-Rákoson 8h 157-kor az első emeleti szobában jól meg lehetett két 
lökést különböztetni, melyek K-i irányuak voltak. (A második lökés sokkal erősebb 
volt; olyanforma mozgást tettem felső testemmel, mint egy hatalmas kocsizökke- 
nés alkalmával. A lökésekkel egyidejüleg moraj is volt hallhatós (Kurcsy János, 
plébános). 

20. Szárazvámon esti 8h 29/-kor (vasuti idő) erősebb rezgés volt érezhető 
kocsizörgéshez hasonló moraj kíséretében. Az ablakok különösen este zörögtek 
erősen. Erős vihar 12-ike előtt és után (KurRovacz ERwxö, plébános). 

(202) 


FÖLDRENGÉSI JELENTÉS. 311 


91. Szarvukőn este 8h 15" és 20" körül első emeleti lakásban a reggeli ren- 
gésnél hosszabb hullámzás, mely az égő petroleumlámpát 12 ecm-nyi lengésbe 
hozta. Egy közeli kunyhóban néhány cserépedény lehullott. Iránya K—VNy-i. 

92. Szt.-Margittán 8h 30/-kor egy lökés, mely után mintegy 2"-nyi moraj 
következett (PáJER MiHÁáLnYy, plébános). A kőbányában 8h 19"-kor figyelték meg 
a rengést. 

23. Vulka-Pordányon 8h 35"-kor erős rázkódás, melyet mennydörgésszerű 
moraj megelőzött és végig kísért. .Míg a 9-iki és 12-iki: reggeli rengések inkább 
csak a szokatlanság hatását keltették, addig a szóban álló esteli rengés az épüle- 
tekre már romboló hatással is volt, s több helyen kisebb nagyobb repedéseket 
okozott, sőt földomlásokat is egy közelben lévő kavicsbánya laza talajában.v ( EITNER 
IsTván). 

Április 12-ike és 183-ika közti éjjel is jeleztek még rengéseket : 

1. Nagy-Mártonról ápril 12-ikén éjjel 115-kor könnyű rázkódásokat (Dr. 
PEsTL). : 

2.  Német-Keresztúron a mondott éjjel, éjféltájban földalatti puffanás 
(NogáLzL K). 

3. Ruszt. Még éjjel is volt néhány gyengébb lökés, melyek azonban nem igen 
figyeltettek meg (MAGYAR ELEK). 

4. Sopron. Némelyek szerint még ápril 12-ikét követő éjjel is éreztek volna 
gyengébb rezgéseket (GEcsányI GuszTÁv). 

Szárazvám. cÁllítólag éjfélkor is volt még rengés, melyet azonban magam 
nem éreztems (Kurgovácz ERNŐ). 

Április 13-án: 1. Boldogasszony (Moson m.). Hajnali 4h 45"-kor gyenge lökés, 
minek következtében a falon függő képek kissé inogtak (NABINGER N. J). 

2. Kis-Marton. st ztásál szerint hajnalban is éreztek gyenge rezgéseket. 
(Dr. LESZNER). 

3. Okkán az odavaló plébánok is érzett hajnalban egy kis rengést. (Dr. 
LESZNER R). 

4. Sopron. Hajnali 32 30"-kor gyenge földrengés (Luwxcz A). 

5. Szent-Margitta. Hajnali 4h 307-kor gyenge rezgés a kőbányában (Kőbá- 
nya-igazgatóság) . 

6. Vulka-Pordány. Reggel 42 45"-kor egy igen gyenge lökés (EBITNER ISTvÁN). 

Április 15-én Szt.-Margittán este 7h 45"-kor gyenge rengés. (PáJER MIHÁLY). 

Április 21-ikén Sopronban a budapesti lapok szerint hajnali 3b-kor ujból 2"-ig 
tartó földrengést éreztek, mely azonban semmi kárt nem okozott. 

Április 25-én F élszei falván állítólag 101 30" este is éreztek némi rázkódást 
(ROTHERMANN). 


A sopronmegyei földrengésre vonatkozólag negativ válaszokat vettünk a 
következő helyekről : Csorna, (dr. Kusxcz AporFr), Kapuvár (S5cHERES GyuLA, polg. 
isk. igazg.), Köpcsény (VriasicH GásPáR plébános), Kőszeg (MIcHAELIS IZIDOR ev. 
lelkész), Lajtafalu, (TörprL Viva pléb.), Magyar-Óvár (Barázs ÁRpáp, kir. tan., 
igazgató), Nemesvölgye (dr. KögnaLmI BÉLA, pléb.), Sopron-Szt.-Márton (IKARNER 
KáRrotzy, lelkész). 


(203) 


a.a D: SCHAFARZIK FERENCZ: 


Tudjuk, hogy Sopronmegyében kisebb vagy középerősségű földrengé- 
sek nem tartoznak éppen a ritkaságok közé. Már a magyar földrengési bizott- 
ság fennállásának rövid ideje alatt is volt alkalmunk Sopron környékén 
erősebb rengéseket feljegyezhetni. 1885-ben ugyanis az ősszel, szeptember 
99-én ismétlődött mürczvölgyi földrengések alkalmával Sopronban, Kis- és 
Nagy-Martonban jelentékeny hullámzást éreztek, mely nemcsak a fali képe- 
ket mozdította ki helyükből, hanem még a nehezebb bútordarabokat is meg- 
rezzentette. Ezen földmozgásnak összefüggése a műrczvölgyi földrengéssel 
kézzel fogható volt, s mi az akkori sopronmegyei földrengést nem is tekint- 
hettük másnak, mint olyan gyengébb és lassan elhaló hullámzásnak, mely 
a mürezvölgyi földrengés nagy rázkódási területének K-i széléig elhatott. 

Egészen másképen áll a dolog a mostani esetben, a mennyiben ez 
alkalommal egy helyben keletkezett földrengéssel van dolgunk. 

A mellékelt térképen ugyanis iparkodtam a beérkezett és az előbbiek- 
ben közölt adatokat rajzban is áttekinthetővé tenni. Az erre a czélra alkalma- 
zott jegyek az áprilisi négy rengést ábrázolják, még pedig az előrengést ápri- 
lis 9-én, a két főrengést april 12-én reggel és este, valamint végre az utó- 
rengést április 18-ikán, 15-én vagy 25-én. ; 

Hogy a két főrengés közül melyik volt az erősebb, azt az eléggé külön 
nem tartott adatok alapján nem ítélhetjük meg, egészben véve azt a benyo- 
mást vesszük, mintha a reggeli és esteli rengés közel egyforma lett volna. 

Maguknak ezen rengések bekövetkezésének idejét pontosan nem álla- 
píthatjuk meg. Az adatok egymástól olykor félórával is eltérnek. Ezen baj 
csak akkor jegyezték fel az időt emlékezetből, mikor másod- vagy harmad- 
napra tőlünk a kérdőívet megkapták. Általában a legmegbízhatóbbaknak 
látszó adatok alapján elfogadhatjuk a következő időpontokat : 

Az április 9-iki földrengésre a 12: 30. 

Az április 12-iki reggeli rengésre vonatkozólag az adatoknak túlnyomó 
része a beköszöntés idejét 6t 15 -re teszi. 

Az esteli rengés pedig legvalószínűbben 8? 30-ra tehető. 

Gyengébb utórengések voltak április 12-ike és 13-ika között éjtéltáj- 
ban, azután április 13-ikán hajnalban, április 15-én este, április 21-én 
hajnalban és április 25-én este; de megjegyzendő, hogy ezek közül csakis a 
két elsőt érezték általánosabban. 

Ezen kis cyelusban az első meg az utolsó rengés igen gyenge volt, a 
két förengés pedig több helyen oly erősségben jelentkezett, hogy nemcsak 
némely ház falai repedtek meg, hanem még kémények is omlottak le. 
Ezen helyekhez számíthatjuk Czinfalvát, Klempát, Darázsfalvát, Ottovát és 
Szt. Margitot, a hol a rengés intenzitását általában a 7. foknak megfelelő- 
nek tartanám. Valamivel kisebb hatásúnak mutatkozik Pordányban, Ruszton, 
Kis-Martonban és Sopronban ; ez utóbbi városban egy-két kémény is hullott 


204) 


FÖLDRENGÉSI JELENTÉS. 213 


le ugyan, de ezt a körülményt, a földrengés hatásának megítélésénél, tekintve 
a város terjedelmét, nem szabad túlbecsülnünk. Még gyengébb természetű 
volt a jelenség : Medgyesen, hákoson, Nagy-Martonban, Szárazvámon, Lajta- 
ujfalun, Feketevároson, Nagy-Czenken és Német-Keresztúron. Ezeken a 
helyeken épületekben kár nem esett, de a mozgást a vele járó földalatti 
morajjal általában még jól vették észre. Már csak alig észlelték a rengéseket 
Lorétomban, Nezsideren és Boldogasszonyban; egyáltalában nem pedig 
Szt.-Mártonban és Széleskúton. i 

Fontosnak mutatkozik a földrengés területének tanulmányozása. 
A grafikusan a térképre vetett adatok az erősebb rázkódás belső területét és 
a gyengébb hullámzás külső zónáját engedik megkülönböztetni. A legerő- 
sebb rázkódás területét oly módon állapítottam meg, hogy mindazon helyek 
köré húztam egy vonalat, a hol a rengés intenzitása legalább a negyedik 
fokot elérte. A mi ezen kívül esik, az a földrengés területének külső zónájá- 
hoz tartozik. Ha hozzávetőleges számítások alapján eme területek nagysagát 
számokban akarjuk kifejezni, akkor a belsőre nézve nagyjából a 450 km?, 
vagyis körülbelül 9( ] mrtföld, a külsőre nézve az 1950km?, vagy körül- 
belül 39. ) mrtföldben állapodhatnánk meg. 

Ezen terület legnagyobb részével Sopron megyére, K-i szélével Moson 
megyére, Ny-i szélével pedig Alsó- Ausztriára esik. 

A földrengésnek kiindulási pontját keresendő, a térképen az erősebb 
rázkódás területén belül csakhamar egy olyan kisebb térséget veszünk észre, 
a melyen a földrengés intenzitását legnagyobbra, a jelen esetben 7-re lehe- 
tett becsülni. Azon területet értem, a mely Ottova, Klempa, Czinfalva, 
Darázsfalva és Szt.- Margit községek közé esik. Nem tartottam szükségesnek 
ezen községek határait még egy külön körvonallal jelezni, mivel czentrális 
fekvése a belső rázkódás területén így is eléggé szembeötlő. Hogy a föld 
mozdulása csakugyan ezen szűkebb területről indult ki, arról nemcsak a 
rázkódások leghevesebb volta és az itten okozott károk, hanem azonfelül 
még a rengés irányának sugarasan való szétterjedése is tanuskodik. Így azt 
látjuk, hogy Klempán DNy-i, Medgyesen DK-i, Rákoson K-i, Sopronban 
DK-i, Czenken D-i, Nyéken DNy-i volt a lökések, illetőleg hullámzásoknak 
iránya. Sok esetben kivált a terület ÉNy-i részében valószínűleg tévesen 
jegyezték fel a rengés irányát azon körülménynek figyelmen kívül hagyása 
következtében, hogy mi magunk, úgy mint az élettelen tárgyak is, nem 
mintegy a földrengés lökésétől taszítva előre, hanem a tehetetlenségi erő 
nyilvánulása következtében ellenkező irányban, tehát arra bukunk, a honnét 
a lökést kaptuk. Ezen körülményt szemelőtt tartva, megengedhetőnek vél- 
tem a bejelentett irányok némelyikét megfordítva, vastagabb nyíllal is fel- 
tüntetni, a mikor is.látjuk, hogy ezen irányok szintén olyan sugaraknak 
felelnek meg, melyek a földrengés említett középponti területéből kiindulnak. 

Ha most végül ezen középponti terület, illetőleg a legerősebb rázkódás 

(205) 


314 Dr SCHAFARZIK FERENCZ: 


területének fekvését közelebbről vesszük szemügyre, illetőleg azon össze- 
függést kutatjuk, mely netalán ezen terület és a vidék geologiai viszonyai 
között fennáll, úgy röviden a következő eredményekre fogunk jutni. 

Annyi kétségtelen, hogy a legerősebb rázkódás területe, különösen 
pedig annak középponti része a Vulka völgyteknőjébe esik, tehát azon depresz- 
sziót foglalja el, mely a Lajta-, a Rozália- a Soproni- és a Rákos-Ruszti- 
hegységek között fekszik. Mindeme hegységek és hegységrészek geologiai 
alkotása hasonló, a mennyiben valamennyinek alaphegysége, mintegy váza 
kristályos palákból áll, a melyekhez mint környező dombvidék a miocen és 
pliocen emeletek kőzetei csatlakoznak. Mindezen szigethegységek az Alpe- 
sekből idáig nyuló széles kristályos palaöv közvetetlen folytatását képezik ; az 
itt beállott rupturák és sülyedések következtében azonban az egykor itt is össze- 
függő kristályos palaterületből csakis a fentemlített ma is látható szigethegy- 
ségek maradtak a felszinen. Ezen sülyedéseknek szükségképen a felső medi- 
terrán kort megelőzőleg kellett végbe menniök, mivel már ezen kor.tengere a 
fenmaradt kristályos palaromok között olyan mélységeket talált, melyeket 
elfoglalhatott és üledékeivel kitölthetett. A felső mediterrán kor tengerének 
örökébe lépett azután a szarmata és végre a pontusi kor tengere, melyek 
ugyancsak folytatták a medencze feltöltésének munkáját. A negyedkor 
és a mostkor édes vizei már csak kevéssel járulhattak hozzá ahhoz a 
nagyszabású feltöltéshez, melyet hatalmasabb elődei, a neogen tengerek 
végeztek. 

Ezen egymásfölé lerakódott s az egész medenczét kitöltő és a kristá- 
lyos hegységek, illetve szigethegységekig terjedő rétegsorozat összefüggő és 
vastag leple alatt azonban a mélyben ott fekszenek mindazon részei a kris- 
tályos palahegységnek, melyek valaha a manap látható kristályos palákból 
álló szigethegységeket kiegészítették. Könnyen belátható azonban, hogy egy 
olyan hatalmas kristályos palatábla mint az, mely egykor a térséget egyrészt 
Rákos és a Rozália hegység között, . másrészt pedig Kis-Marton és Sopron 
között elfoglalta, nem sülyedhetett el a nélkül, hogy maga is több kisebb 
darabra ne szakadt volna, s a dolog természetében rejlik azon valószínűség, 
hogy ezen tábla mindenek előtt a középen szenvedhetett rupturákat s hogy 
ezen ujonnan keletkezett táblavégekkel előre hatolt lefelé, mialatt a sülyedő 
táblák eredeti szélei a kerületen még a jelenlegi szigetekkel érintkezésben 
maradtak és reájuk támaszkodhattak. 

Létre jött légyen azonban a szóban forgó depresszio vetődések által 
okozott lépcsőzetes sülyedés következtében, vagy pedig álljunk esetleg egy 
hatalmas ráneczvetés teknőrészével szemben, annyi mindenesetre biztos, 
hogy a lesülyedt hegységrész mélyenható rupturáktól okvetlenül át van 
szeldelve, a mely körülmény a mi esetünkben azért nagy fontosságú, mivel 
minden oda mutat, hogy a szóban forgó földrengések fészke ez alkalommal 
eme depresszió mélyen fekvő rupturáin keresendő. 

(206) 


FÖLDRENGÉSI JELENTÉS. 315 


Egy csekély kis rétegmozgás ezen rupturák mentén elegendő arra, 
hogy a felületen a földrengés hatását előidézze. 

Ezen fejtegetések alapján tehát a jelen földrengési esetet bátran szin- 
tén a tektonikai földrengések közé számíthatjuk. 


Junius 12-én d. u. 3h 287-kor Rónaszéken, Marmaros megyében éreztek 
földrengést. A tünemény FRirz PáL, m. kir. bányanagy tudosítása szerint összesen 
hirtelen egymásután következett két lökésből állott, melyek látszólag ÉNy-ról 
DK-felé vonultak. Az órák sehol meg nem állottak, a polezokon lévő edények kissé 
összeütődtek ; némely épület falai kissé megrepedeztek, de nagyobb baj nem tör- 
tént. A 102 m mély Ferenczbányában a földrengésnek legkisebb nyomát sem 
észlelték, holott a: bányatorok feletti gépházban a megrázkódtatást meglehetősen 
érezték. Moraj is volt hallható, mely földomláshoz volt hasonlítható és a löké- 
seknél 2—3"-el tovább tartott. A. cBpesti Hirlapp szerint a. közeli Szurdokon szin- 
tén észlelték a rengést, mely az ottani iskolaépületen is okozott repedéseket. 

Augusztus 16-án reggel 5£k után erősebb földrengést éreztek Komárom- 
megye területén, sőt részben Fehér megye ÉNy-i táján is. 

1. Alcsuthról (Fehér m.) maga Józser főherczeg úr ő Fensége küldötte be a jelen- 
tésta középponti meteorologiai intézethez. Ő Fensége tudósítása szerint Alcsuthon 
először 4h 21"-kor reggel éreztek három rengést, földalatti morajjal; 5k 20"-kor 
pedig egy percz leforgása alatt három lökést. A földrengés erősen megrázta 
a fákat. 

2. Komáromban régi levelezőnk, MaARcsa GyögGY úr 5k 11/-kor észlelte e 
rengést, földszinti szobában ágyban fekve. A rengést egyidejüleg rövid dörgésszerű 
moraj kísérte. Maga a mozgás hullámzó volt, az ingaóra ingája a tok falához ütő- 
dött ugyan, de azért meg nem állott. Iránya ÉNy—DK. Sokan a város lakói közül 
észre sem vették, de a városi torony őre ijedten szaladt lefelé, smert a torony 
ingott, . Intenzitása 3 lehetett. 

3. Kömlödről VARGa KáRony, községi jegyző úr jegyezte fel számunkra meg- 
figyeléseit. VaARGa úr a pósta elindításával lévén elfoglalva, íróasztalánál állva 5£ 
3"-kor reggel (v. 1.) vette észre a rengést, helyesebben reszketést. A mozgás, melyet 
moraj nem kísért, É— D-i irányúnak látszott. A család többi tagjai is érezték a 
rengést, a pohárszéken lévő üvegek pedig csörömpöltek. Intenzitása itt is 3 lehetett. 

4. Ó- Gyallán FARKAS EDE, csillagvizsgálói meteorologus észlelte a földrengést. 
Szerinte 5k tájban köszöntött be minden hangtanitünemény nélkül. A rövid 
mozgás DK—ÉNY-inak látszott. Kevesen vették észre. A mint ezekből kitetszik, e 
helyütt már valamivel gyengébb volt a földrengés s körülbelül 29-nak megfelelő. 

5. Szend (u. p. Kömlöd) községében ez alkalommal a földrengés sokkal erő- 
sebb volt, mint januárius havában. Reggeli 5k 25"-kor 3 DNy-i irányból jövő lökést 
éreztek, mire a nép fölriadva kiszaladt az utczára. Nagyobb baj azonban nem tör- 
tént ( aBpesti Hirlap, ). Intenzitása 5—69", 

6. Tatáról PISTÉR ELExk gymnásiumi igazgató úr jelentését birjuk, ki a rengést 
reggeli 5b és "/s6b közt"öltözködés közben vette észre a gymnásiumi épület első eme- 
letén. Külön lökések nem észleltettek, hanem inkább reszketés, melyet egyidejüleg 
folytonos dörgéshez hasonlítható moraj kísért. A szobában minden mozgott, a 
i (207) 


316 Dr SCHAFARZIK FERENCZ: 


bútorok recsegtek. Irány látszólag K—VNy-i. Időtartam 2—3". Intenzitása ezen 
leírás szerint 4—59-nak felelne meg. 

Dr. MEwxicH János, főorvos úr ismerősei szintén észlelték a rengést, ő maga 
pedig mit sem vett észre. 

7. Dr. Kovkonv-THEGE MiIxtós úr másnap Tagyosra (u. p. Tata) utazván, kon- 
stalálta, hogy a rengést itt is érezték. 


Nyári elfoglaltságom miatt Budapestről távol lévén, nem nyomozhat- 
tam tovább ezen kétségkívül érdekes földrengést. Nevezetesen ismeretlen 
előttünk e földrengés területének nagysága. Nem tudjuk, hogy DNy-felé 
Kis-Béren és Móron, ÉK-i irányban Bicskén, Bajnán, Tardoson érezték-e 
vagy sem. Ha azt a körülményt, hogy Mórról és Esztergomból a lapok nem 
hoztak földrengési híreket, úgy szabad tekintenünk, hogy ezen városok a 
rázkódás területén már kívül estek, akkor nagyjából egy olyan elliptikus 
területet kapnánk, melynek hosszabb átlója Alcsúth és Ó-Gyalla közé esik. 
A rendelkezésemre álló adatok felette nagy fogyatékossága miatt semmi biz- 
tosabb következtetésekre nem jutunk ugyan, de azért mégis legyen szabad 
azon körülményre figyelmeztetnem, hogy ezen ÉNy-i vonal tökéletesen a 
magyar középhegység azon haránt rupturájával esik össze, mely a: Vértest 
az esztergomi és budai hegységektől elkülöníti, úgy hogy legvalószínűbbnek 
tartanám, hogy az augusztus 16-iki földrengés ezen rupturával függött 
össze. 


Szeptember hó 4-én Sopron megye területén ujból éreztek erősebb földrengést. 
Az ezen alkalomból beérkezett adatok következőkben foglalhatók össze : 

1. Czinfaváról Hegrrs AnraL, plébános és szt. sz. ülnök úr jelentését birjuk. 
A főtisztelendő úr maga a kertben lévén, a rengésből, mely d. u. 42 körül köszön- 
tött be, alig vett észre valamit. A mozgás különben, mely ez alkalommal sokkal 
gyengébb volt, mint a tavaszi, gyorsan egymásutánra következő alig 37-ig tartó 
lökésekből állott, mialatt olyforma moraj hallatszott, mint egy ágyúdurra- 
nás a távolból. A házakban lévő nép ellenben valamivel erősebben érez- 
hette a mozgást, mert mind kifutott az utczára, várva a történendőket. E talán 
túlságos módon való megijedést jórészt a tavaszi földrengésre való visszaemléke- 
zés okozhatta. 

PATZENHOFER ADoLrF úr a czinfalvi czukorgyár első emeletén tartózkodott s a 
földrengés bekövetkezését a távirói óra szerint 3h 56"-korinak mondja. Egy alig 
1—9"-ig tartó hullámzó, vagyis inkább reszkető lökést érzett, melyet rövid, de 
erős dörgés követett. Irány DEM 

ÉDpER AzaJos úr ugyan e eczukorgyár földszinti irodájában észlelte a rengést, 
mely 4h 8" 30"-kor (bpesti idő) köszöntött be. Rövid himbáló mozgás volt az 
egész, K—Ny-i iránynyal, s ezen tünemény az által különbözött a tavaszitól, hogy 
nem előzte meg olyan rettenetes dübörgés, mint akkor. A mozgás alatt csak cseké- 
lyebb csörömpölést jegyzett fel. 

(208) 


FÖLDRENGÉSI JELENTÉS. 917 


Mindezek alapján a földrengés intenzitása Czinfalván alig lehetett több, 
mint 3—4", 

9. Kis-Marton. Dr. LESZNER Rezsö úr, ki maga 4b tájban az utezán járt, nem 
érezte a rengést, úgy szintén mindazok, kik valami munkával voltak elfoglalva. 
Csöndesen a szobában ülő asszonyok ellenben alig egy másodperczig tartó moraj- 
tól kísért egyetlen lökést vettek észre, mely semmiféle káros hatással nem volt. 

Barázs BÉLA, erd. titkár úr pedig kijelenti, hogy ő maga a másodemeleti iro- 
dájában a legkisebb mozgást sem észlelte. A városban mindössze csak néhányan 
tudnak valamit e rengésről. 

Ezen adatok alapján biztos, hogy a földrengés erőssége Kis-Martonban a 
29-ot nem haladhatta meg. 

3. Klempáról GRgÜLL Pár plébános úr jelenti, hogy olvasás közben d. u. 3k 
45" körül gyenge rezgésből állott és halk dörgéstől kísért, ÉNy—DK-i rengést vett 
észre. Erőssége 29: 

4. Ruszton MaGYaR ELEK városi főjegyző úr földszinti szobában csendes foglal- 
kozás közben d. u. 44 felé Ny—K-i irányban egyetlen oldalökést tapasztalt, melyet 
puffanás s utána recsegés kísért. Erőssége 2—3" ? 

5. Szt.-Margiton e földrengés PáJeR Minány, plébános úr szerint fent mondott 
időben csak alig egy másodperczig tartott csekély mozgásból állott, legkisebb kárt 
sem okozván. 

6. Visyyák JózsEr, széleskúti főerdész úr és az xkisenstüdter Ztgv egybe 
hangzó közlései szerint e rengést még Okkán, Darázsfalván, Vulka-Pordányban 
s állítólag még Szt.-Györgyön is érezték. 

Ugyane földrengés tárgyában a következő negativ tudósításokat vettük: 
KortER János, plébános ( Feketevároson ), ifjabb NoGárL KáRony, adminisztrátor 
( N.-Keresztúron ), GEREBÉNYI KÁRoLy, járásbíró ( Nezsideren ), KurRovarz ERxő, plé- 
bános ( Szárazvámon), SALINGER RIcHARD, jószágigazgató ( Szarvukövön ), Luscz 
ArzaJos, tanár ( Sopronban), KARNER KÁRonry ( Szt.-Martonban) és BITNER 
Isrvás, ( Vulka- Pordányon ) áll. vas. főnök uraktól. 


Látjuk, hogy a sopronmegyei áprilisi földrengések ez úttal megujul- 
tak; maga a rengés azonban gyengébb (3—49"), kiterjedése pedig kisebb 
volt. Azon körülmény, hogy a földrengés megint az áprilisi legerősebb ráz- 
kódási területnek községeit érintette, arra vall, hogy a mozgás megint csak- 
ugyan azon rupturákról indult ki, mint tavasszal. Ezen körülmény egyrészt a 
cziklus bélyegét kölcsönzi a sopronmegyei földrengésnek, másrészt pedig azon 
tapásztalásunkat látszik erősíteni, hogy a sorozatot megnyitó erősebb löké- 
sek után még csak gyengébb rázkódások következnek. 


(209) 


318 AZ ARANY AUSZTRIA- ÉS MAGYARORSZÁGBAN. 


AZ ARANY AUSZTRIA- ÉS MAGYARORSZÁGBAN, 


A valutarendezés küszöbén állva, érdekesnek tartjuk RAINER L. Sr. acGold 
in Oesterreich-Ungarni czím alatt megjelent czikkét kivonatosan és hazai viszo- 
nyainkra vonatkozó adatokkal kiegészítve közölni, annyival is inkább, minthogy 
azon szereppel foglalkozik, melyet az osztrák-magyar bányászat és kohászat, különö- 
sen az arany előállítása, a világ nemes fémtermelésében játszik. 

Ezen szerep jelenleg nem jelentékeny, minthogy azon száz meg száz bánya 
közül, mely a középkorban és az ujkor kezdetén aranyat és ezüstöt termelt, csak a 
legkevesebb van még üzemben. 

A Lajtán túl Pfiibram az, mely körülbelül 3500 kg ezüstöt szolgáltat, de 
miveletei már az 1000 métert meghaladó mélységben mozognak; a mit ezen kívül 
ezüsttartalmú ólomból termelnek, u. m. Stiriában Német-Feistritz mellett és Stein- 
brückban, Schwaz, Brixlegg, Rabenstein és Tösen vidékén Tirolban, Littai és Raibl 
vidékén Krajnában és Karinthiában, az nem jelentékeny és alig éri el a 800 kg-ot 
évente. j 

A lajtántúli aranytermelés éppen számba sem vehető; a hires Eule Csehország- 
ban már csak névleg van üzemben, ugyanez mondható a xHohe Goldberg, -ről 
Raurisban. 

A cRathhausbergi; a gasteini völgyben, egykor a salzburgi érsekek legjelen- 
tékenyebb kincstára, évente alig termel 15 kg finom aranynál többet. 

Karinthia számos aranybányája parlagon hever; a mélymívelés Zellben (Ziller- 
völgy) fel van hagyva. 

Egy visszapillantás a lefolyt századokra, egészen más képet tár elénk. Akkor 
Tirol minden völgyében ezüsttartalmú ólom és fakóérczekre miveltek és Röhreu- 
büchelben Kitzbüchel mellett már oly mélységekben dolgoztak, melyeket a pribrámi 
aknák csak az utolsó évtizedekben multak felül. 

A régi bányászat jelentőségét legjobban illusztrálja azon történelmi adat, mely 
szerint 1600-ban, az osztrák ellenreformatió alkalmával 30.000 bányász a felső- 
karinthiai arany- és ezüstbányákat vallásüldözés miatt elhagyta. Mily élet lehetett 
egykoron a Kliening-és Lavantvölgyben, mielőtt a vizek ezen hires aranybányát még 
el nem öntötték, továbbá Gastein- és Raurisban, mielőtt a növekvő glecserek a tár- 
nákat el nem fedték. 

Azt mondják, hogy mind ezen bányák kimerültek volna, de a laikus is feltünő- 
nek fogja találni azt, hogy az érczekben való kimerülés egymástól távol fekvő helye- 
ken, az Alpokban, a Szudetekben, Csehország völgyeiben és a Taurus magaslatain 
ugyszólván egyszerre megszünt. 

Ha valaki nem született pessimista, alig zárkózhatik el azon gondolat elől, 
hogy ezen bányaterületek egyike vagy másika a modern bányatechnika segédeszkö- 
zeivel ismét felvirágzásnak ne indulhatna. 

Mig az osztrák tartományokban az ellenreformatió és a 30 éves háború okozta 
kulturális hanyatlás folytán a virágzó bányászat tönkre ment, Magyarország bányá- 
szata sem örvendett háborítlan fejlődésnek. 3 

A mohácsi vész 1526-ban és a törökök uralma félbeszakították a mongolok 
által 1241-ben elpusztított ország kultiválasát; Erdéiyben a rómaiak által már meg- 
honosult aranybányászat századokon keresztül ugyanazon fokon maradt és csak Mária 
Terézia és II. József császár által nyert jelentőséget a világ fémtermelésére vonat- 
kozólag. 

(210) 


AZ ARANY AUSZTRIA- ÉS MAGYARORSZÁGBAN. 319 


Tőke, vállalkozó szellem és kitartás hiányában a magyar aranybányászat kellő- 
képpen nem fejlődhetett, de mindamellett aranytermelése nem jelentéktelen és meg- 
haladja a 2000 kg-t évente, melynek felét az erdélyi érezhegység szolgáltatja, míg 
a másik felében a selmeczi és nagybányai bányakerületek osztoznak." 

A világ aranytermelése 1888-ban kereken 160.000 kg-ot tett ki, 1889-ben azonban 
176.000 kg-ra szállott az afrikai aranytelepek termelésének gyarapodása által; e sze- 
rint az osztrák-magyar monarchia, vagy inkább Magyarország a világaranytermelés 
1/so részét szolgáltatja. 

Az északamerikai Egyesült-Államok 50.000, Ausztrália 40.000, Oroszország 
32—34.000, China 13.500 kg-ot termelnek; további sorrendben állanak: Afrika, 
Chile, Columbia, Canada és csak ezután következik Magyarország mint kilenczedik 
e sorozatban. 

Ezen statisztikával szemben majdnem hajlandók vagyunk SvEss tanár azon 
állításához csatlakozni, mely szerint az aranynak azon részét, melyhez emberi kéz 
férhet, már nagyobb részt termelték; a régi kulturállamokban az aranytermelés 
kimerülőfélben van, az újvilágban is nemsokára apadni fog. 

Az aranyat természetben, eltekintve azon mennyiségektől, melyek elszórva a 
tömeges kőzetekben, vagy feloldva a tenger vizében előfordulnak, tudvalevőleg két 
fekhelyen találják: bizonyos telérekben és hasadáskítöltésekben és az áradmányban, 
az elpusztult sziklatömegek kavicsszerű maradványában, mely némely patak és folyó 
mentében lerakodott. 

Ez utóbbi aranytartalmú alluviálképződésekben az arany szabad szemmel is 
látható, apró szemekben vagy nagyobb darabokban fordul elő; mosás által különféle- 
képen nyerik. 

Az ember ezen aranyfekhelyeket legelőször kizsákmányolta, ezekből származik 
a legtöbb arany. 

Ily aranytartalmú alluviálképződések mindenütt találhatók, hol a kegységek 
kőzetei az idők hosszú folyamán a légbeliek és a víz romboló befolyása következ- 
tében elpusztulván, a bennök rejlő arany az alluviumban lerakodott. 

Az ókori aranymosások a Tájó, Po, Hebrus és Ganges mentében, melyekről a 
régi irodalomból van tudomásunk, ilynemű aranytermelő helyek voltak; a középkorban 
Csehország egész lakossága elhanyagolva a mezőgazdaságot aranyat mosott, úgy hogy 
éhinség állott be. Ép úgy virágzott ezen kereset az Alpok számos folyója, különösen 
pedig a Dráva és Salzach völgyeiben. j 

A sziléziai aranymosás kiterjedéséről még számos jellemző helységnév tanús- 
kodik; a Kárpátokban és az Aranyos mentében Erdélyben máig is mosnak aranyat. 

Amerika felfedezése és gyarmatosítása után az Európába szállított aranymeny- 
nyiségek ilynemű fekhelyekről származnak; erre következett nemsokára Brazilia, 
Mexikó, Chile és Peru gazdagságának megismerése; ezt követte 1848-ban California, 
pár évvel később az ausztráliai és végre a mult évtizedben az afrikai aranyfekhelyek 
felfedezése. k 

Igen természetes, hogy ily könnyen nyerhető és értékes fém termőhelyei csak- 
hamar kizsákmányolva, rövid idő mulva kimerülnek. Uj aranyterületeknek felkutatása 
és feltárása eddig mindenkor az aranytermelésnek roppant emelkedésével járt, melyre 
kevés idő mulva a visszaesés következett, mire példákat az Amerika felfedezése utáni 
évszázad, és a XIX. század második fele nyújtanak. 


r Hivatalos adatok nyomán Magyarországban 1889-ben termeltetett 2.215,2153 kg arany 
és 17.229,4904 kg ezüst, összesen 4.529.812 frt értékkel. (G. 5.) 
! (211) 


320 AZ ARANY AUSZTRIA- ES MAGYARORSZÁGBAN. 


De mindinkább összeszorul azon terület, melyen ujabb alluvial aranyfek- 
helyek " találhatók és az emberiség mindinkább arra kényszeríttetik, növekvő arany- 
szükségletének fedezése miatt e fémet eredeti fekhelyein, a föld mélyében rejlő telé- 
rekben felkeresni. 

Termés aranyat kristályosodva vagy kisebb-nagyobb tömegekben ritkábban 
találni a telérekben; némelykor 20—40"/ő ezüsttel társulva" mohszerüen a telér- 
lapokon kiválva látjuk, és ilynemű leletek 100—1000 g-ig menő aranykihozatalt is 
szolgáltatnak. Az aranyat rendesen telérkitöltés hajszálvékony ereiben oly finoman 
benőve találják, hogy szabad szemmel alig észrevehető, vagy a poralakban láthat- 
lanul el van oszolva, vagy pedig érczesedve a különböző sulphidokban, melyek rende- 
sen az aranytartalmú kőzetek kisérői. Ezek a következők: Pyrit, arsenopyrit, chalko- 
pyrit és kíséretökben galenit és sphalerit, melyek a telért kitöltő guarzban szintén 
behintve fordulnak elő. 

A termés aranynak, nemkülönben a poralakú aranynak nyerése igen egyszerű, 
az első a guarztól tisztítva egyszerű olvasztás által, az utóbbi higanyban való fel- 
oldás, az u. n. amalgamatio ismert processusa utján történik. 

A sulphidokban előforduló arany ily módon nem állítható elő, mivel alkal- 
masint nem fém alakjában, hanem mint kénarany az említett ásványokban igen 
finoman eloszlott állapotban van bezárva. 

Az aranytartalmú  sulphidoknak feldolgozása kohókban a fémkohászatnak 
aránylag rövid idejü lendületes fejlődése óta történik, de minthogy a fémkohókban 
igen sok arany és ezüst a salakban veszendőbe megy, a kohóchemikusok törekvése 
már régente egy olyan módszer feltalálására irányult, melynek segélyével az arany 
és ezüst a marákból eczélszerűen, nedves úton; kiválasztható lehessen. tén 

Sikerült is ehlorgáz által a pörkölt marákban rejlő fémet  (aranychlorid) 
kénhydrogennel vagy  vasvitriollal kiválasztani és így a kohóüzemmel verseny- 
térre lépni. 

Igy PLATTNER freibergi tanár utasításai szerint a sziléziai arzénkovandokat, 
melyek 1000 kg-jában csak 22 g aranyat tartalmaztak, még haszonnal értékesíthették ; 
azóta a chlorgázzal való extractió tökéletesbítésével sok kohó-vegyész foglalkozik. 

MUNEKTELL Falunban, chlorgáz helyett ehlormeszet használ, mely változás az 
erre nyert szabadalom vevője után Gr. ROTTERMANN-féle módszer néven vezetett be a 
gyakorlatba. 75 

Már 1890-ben Boiczán és Brádon Erdélyben e szerint berendezett extractió- 
műhelyeket állítottak fel és ezen eljárást az utóbbi helyen MADERSPACH főmérnök oly 
sikerrel modifikálta, miszerint kétséget alig szenved, hogy az övé a jövő. 

A kohóchemia ezen legfiatalabb vivmányai által az aranytermelés viszonyai 
lényegesen megváltoztatnak, mert a MUNKTELL-féle módszerrel lehetővé lesz a kovan- 
dokból parányi fémtartalmat is extrahálni és amellett még a bennök rejlő rezet is 
értékesíteni. 

Minthogy ily sulphidok igen gyakoriak, sőt mondhatni, hogy alig létezik 
kovandtartalmú régibb kőzet, mely aranyat nem tartalmazna, már a közel jövőben 


rt Sokat igér még Afrika eddig ismeretlen része e téren. (G. s.) 
tt Hazánk egy specialitása a sylvanit Nagyágon és Offenbányán. (G. S.) 
trr Nálunk BITTSÁNSZKY főbányatanácsos fáradozásainak sikerült egy extractió-folyamat- 
nak alkalmazása, mely a nagybányai érczek természetéhez alkalmazkodva, nagyon is kielégítő 
eredményeket szolgáltat és a metalurgiai nagyipar terén igen értékes és gyakorlatilag fontos 
haladásnak tekintendő, különösen pedig hazai viszonyainkra vonatkozólag. (G. S.) 
(212) 


IRODALOM. 321 


ezek felhasználására a legfényesebb kilátás nyilik és még oly érczek is értékesíthetővé 
fognak válni, melyek bár nem szegények, de hozzáférhetlen fekvésök következtében 
jelenleg haszonnal nem aknázhatók ki. 

Gondoljunk csak az erdélyi Érezhegység félreeső bányaterületére, hol tömérdek 
mennyiségű aranytartó kovand kiaknázásra kinálkozik, melynek értékesítéséről eddig 
szó sem lehetett. 

Arról, hogy ezen extractió módok alkalmazása az Európán kívüli országokra. 
mily befolyással lesz, még fogalmunk sem lehet. j 

Oly éreczek fekhelyei, melyekben a vegyész jelentékeny aranytartalmat konsta- 
tálhatott és melyeket daczára ennek, sem amalgamatió sem olvasztás által eddig érté- 
kesíthetők nem voltak nagyon számosak. 

Ha beválnak a fent vázolt extractió-módok, mint az eddigiek nyomán biztosnak 
vehető, akkor az aranytermelés fejlődésének egy új stádiumába lépünk; ez nem lesz 
többé pillanatnyi, mint az ujonnan feltalált aranylelethelyek kiaknázása folytán ren- 
desen beállott. Mindeddig az aranytermelés t. i. ugrásszerű volt; jövőre kizárólag a 
bányász munkájára alapítva, a termékeny erőhez hasonló lesz. 

Nincs tehát okunk félni attól, hogy az alluvial aranyfekhelyek kimerülésével, 
az aranytermelés lényegesen csökkenni fog, mert minden ilynemű hanyatlás, új arany- 
bányák megnyitására ösztönözve az arany vételerejét emeli. 

Az aranynak minden áremelése, száz meg száz szorgalmas bányásznak munkát 
fog adni és életet hozni völgyekbe, melyekben századokon keresztül csak a favágó és 
pásztor időközönként foglalkodott. 

Ausztria-Magyarországon legkevésbbé van okunk az alluvial aranytelepek kime- 
rülése fölött aggódnunk, mert nincs egyhamar hasonló területü ország, mely annyi 
kiaknázásra érdemes aranyércz lelőhelyet bírna, mint pl. Északmagyarország és Erdély 
területe. Különösen ásványkincsekkel megáldott hazánkban az évi aranytermelés 
lényegesen és tartósan emelhető, ha az itt már ma ismert érczelőfordulások kiakná- 
zásához fognak és a bányászat oly módon rendeztetik be, mint azt a bánya- és kohó- 
üzem modern technikája a huszadik század hajnalán megkivánja. GST zá ő) 


IRODALOM. 


(28.) KocH AxraL: A gr. Mikó-szobor talapzatának köve. (Orvos-termé- 
szettudományi Értesítő. Term. tud. szak. Kolozsvár, 1889. XIV. 166. I.) 


Az erdélyi Museum-Egylét igazg. választmányának elhatározása folytán, 
alapítójának néhai gr. Mikó IMRE emlékszobrának talapzata erdélyi kőzetből 
készült. Erre a czélra legalkalmasabbnak bizonyult a kisbányai (Torda-Aranyos m.) 
guarz-andesit (dacit ). 

Az emlék egyes részei e kőzet két különböző változatából valók. A kerités 
oszlopai és az emlék lépcsőire használt kőzet lelethelye a Kisbánya és Asszonyfalva, 
közt, a sziklaszorosban az országút mellett fekvő kőbánya. Egészben véve a kőzet 
szövete gránitoporphyros, átmenetekkel a porphyrosba vagy a tömörbe ; ebből a fehér 
plagioklas, a fekete amphibol és biotit élesen válik ki. Az alapanyag világos fakó- 
szürke szinű. Elszórva dió- vagy ökölnagyságú tömörebb kőzetkiválások, néhol 
sárgás epidoterek tünnek elő. 

At.k. talapzat az előbbi változattól feltünően különbözik, ezt Kisbánya 

" Földtani Közlöny XXII. köt. 1892. (213) f 91 


92a IRODALOM. 


nyugati oidalán az Érezpatak torkolatánál fejtették ; szövete gránitos, élénk szürke 
szinű alapanvagából a fekete amphibol és biotit sürűen vált ki, ezenkivül gyéren 
behintett apró pyritszemek is vehetők észre. A zöldes szürke erek anyaga tömör 
földpát és kevés chlorit. Sötétebb szinű tömör közetkiválások e féleségnél is 
vannak. 

Ugy a megelőző, mint az utóbbi kőzet mint telér fordul elő ; az első a kréta- 
korú homokkövet, agyagot és márgapalát, a második pedig az eocen agyagot 
törte át. ZrmánvI K. 


(29.) HorBAvER WENZEL: Bergwer js: ező rüólt des Kaiserthums Oester- 
reich. (Klagenfurt, 1888.) 

Ez a czíme a 62 oldalra terjedő művecskének, a melyben szerző Ausztria 
egyes tartományainak legfőbb bányavidékeiről röviden. de átnézetesen szól, ismer- 
tetve a bányászati viszonyokat és a hasznos ásványok geologiai előfordulását. 
Minden egyes tartománynál a termelés mennyisége is meg van adva az 1886. évre 
vonatkozólag. § 

Egy három oldalra terjedő füg ggelékben Magyarország, Bosznia és Her- 
czegovina legfőbb bányahelyeit találjuk felsorolva. 

A könyvecske, a mely a szakirodalom és a hivatalos adatok felhasználásával 
készült, a bányászattal foglalkozók vagy az iránt érdeklődőknek gyors tájékoztatóul 
szolgálhat. ZIMmáNYI K. 


(30.) TRAUBE HERMANN : Wiederholungszwillinge von Kalkspath vom kleinen 
Schwabenberge bei Ofen. (Neues Jahrbuch für Mineralogie ete. 1888. 
181816 JOG 10 25229) 

A borsárga, áttetsző 2,5 cm nagyságú kristályok korábbi képződésű fehéres 
egyéneken ültek; ez utóbbiakat csupán 4 (2131) R3 alkotja, míg a borsárgák 
lapdúsabbak. Egy kristályon a megfigyelt alakok a következők: 2. LAZ0)ERBS 
x (2134) IR3, x (0112) —:R, 2 (02921) —2R, x (3031)3R, x (9091) 9R, 
x (1010)ooR. 


A mért szögek : 


0. Bé. obs ". cale 
D131 02817 — 379 58! Mega VBA 
JV 212 DD ZUSOVELO JJ ZONÁD 
9154: 0112 —.21 18. 20 57-40 
11 92134:3194 — 20 57 —— 20 36 28 
TOTOEROÁ S ESSEK GE2HKZŐ 
9091":3031 — 11 56 Hdeaémeake 


7. (2131) R3 rendesen az uralkodó alak volt és hasonlóan mint 2 (0221) —2R 
síma és meglehetős fényes lapjain kivül a többi tökélytelen fejlettségű volt. Az 
ifjabb generatio kristályai mind ikrek (0001) OR szerint; néhány példányon a 
rhomboéder lapok és a skalonoöder sarkélei olyan heiyzetben vannak mint az egy- 
szerű kristályokon, a mi a háromszoros ikerösszenövésnek következménye. A két 
végső egyén sokkal nagyobb és körülbelül egyenlő nagy volt, közéjük egy vékony 
lemezke ikerállásban ékelődött. Voltak még négyszeres ikrek is két vékony iker- 
lemezkével. Az egyének határát a beugró barázda helyett néha egy finom vonal 
jelölte. ZIMÁNYI K. 


(214) 


en. E E CELM ENE 


ENTHALTEND DIE 


AUSZÜGEÜN DÜBERSETZÜNGEN 


DER IM 


EVETT AN E KÖOZLŐ NN 


MITGETHEILTEN 


ORIGINAL-AUFSATZE UND VERHANDLUNGEN. 
XXII. BAND. 1892. SEPTEMBER—OKTOBER. 9—10, HEFT, 


ZUR KENNTNISS DER ERUPTIVGESTBINE DES SIEBENBÜR- 
GISUHEN ERZGEBIRGES. 


Dr. JULIUS: v. SZÁDECZKY." 


Die folgenden Zeilen enthalten die Beschreibung einiger Gesteine, 
welche ich anlásslieh einer Touristen- Excursion in Siebenbürgen im S0m- 
mer des Jahres 1891 gesammelt habe. 


1. Labradoritporphyrit ( Augitporphyrit) vom Székelykő 
bei Toroczkó. 


Mein erster flüchtiger Ausflug führte mich von Toroczkó aus in das 
1130 m hohe Kalkberg Székelykő. Ich schlug die geradeste Richtung 
ein, welche in den vom Dorfe östlich gelegenen Bergriss führt und fand dort 
einige pyroxenandesitartige Eruptivbreccienblőcke und sah auch grüngefárbte 
Thonstücke, die vielleicht als Tuffgesteine zu den Eruptivmassen gehören. 

Oben angelangt nahm ich wahr, dass das Eruptivgestein zwischen den 
Kalkmassen eine isolirte Kuppe, die s. g. Lajoscsűcs bildet, deren Hohe 
ungefáhr der Höhe der angrenzenden Kalkkuppen gleichkommt. 

Die mikroskopische Untersuchung überzeugt-uns, dass wir es in dem 
Gesteine des Lajoscsúcs mit einem solchen Gesteine zu thun haben, das der 
mehr basischen Pyroxenandesite gleicht, welche Reihe von den französischen 
Petrographen cLabradorites genannt wird. 

Bisher habe ich in der einschlágigen Litteratur keine ausführlichere 
Beschreibung dieses Gipfelgesteines gefunden. 

TSCHERMAK "7 beschaftigt sich öfters mit den Trappgesteinen der Umge- 


- Der Gesellschaft vorgelegt am 2. Mürz 1892. 


(109] ME: ha 


394 J. v. SZÁDECZKY : 


bung von Toroczkó, wie er die Melaphyre, Porphyre und im allgemeinen 
die mesozoischen Eruptivgesteine nennt; so auf Seite 192: elm Zusam- 
menhange mit den Porphyren zeigen sich auch an einzelnen Punkten 
eigentliche Porphyrite, oder anders gesagt, die Felsitporphyre haben auch 
kieselármere Abünderungen in ihrem Gebiete. Dahin gehört ein Gestein, 
das ich im Norden von Toroczkó, unterhalb des Szekelykő anstehend fand.? 
Dann weiter auf Seite 197 : cDer Mandelstein (Melaphyr) vom Fusse des Szé- 
kelykő, im Norden von Toroczkó, hat eine dichte schwarzgrüne Grundmasse, 
und zeigt ausser den vorgenannten Binschlüssen auch Heulandit.v Er theilt 
auch die Analyse eines Melaphyrs mit, der in einen Porphyrit übergeht, 
welcher nach seiner Beschreibung meinem Gestein noch am meisten 
gleicht. 

Die chemische Beschaffenheit dieses Gesteins (I) ist der cehemischen 
Beschaffenheit eines von mir beschriebenen Labradorites sehr áhnlich (ID." 


16 1 
SIÓ AERÁNKSÁ SZ ÁBTÜSBÓŐ 
ANÓ Str ég 82 a Hana 
TKZ aság KÉJ álló: 
BIGA 108 943818 
ÖRÓ ee vada ga BB HESIÓS 
MgO... 4.58 497 
KOZ etozátrak 8 JÉrV0AK 
Naj0V a nil 83 
ELŐZ( se OG ÍTÁSONÓ 


99,52 100,15 


Das dichte, graulich braune Gestein des Lajoscsúcs zeigt hauptsáchliech 
infolge der Einwirkung der Atmosphárilien 2—3 mm lange Feldspath- und 
Pyroxeneinsprenglinge. Mit der Loupe nehmen wir auch einige grüne, 
serpentinartige Flecken wahr. Das Gestein braust, wenn man es mit ver- 
dünnter Salzsáure begiesst. 

Auch das können wir mit dem Mikroskope erfahren, dass es zwischen 
den grossen Binsprenglingen und den kleinen Krystallen (Mikrolithen) keinen 
Uebergang gibt. 

Die Mineralien der ersten Zeit der Krystallisation sind Magnettt, 
Imenit (?) etwas Apatit, Hypersthen, Augit, Anorthit, Labradorit, nach 
der Eruption haben sich aber viel Magnetit und Hypersthen, weniger 
monokliner Augit, ganz wenig Labradorit gebildet. Secundüre Bildungen 
sind Serpentin, Galcit und Heulandit (?). Unter den Einsprenglingen herr- 


tk Földtani Közlöny 1891. Bd. XXI. p. 272. (82). 
[1107 


ERUPTIVGRSTEINE DES SIEBENBÜRGISCHEN ERZGEBIRGES. 949 


schen die Feldspathe vor, dann kommen die monoklinen Augite, und etwas 
weniger die Hypersthene, welche alle meistens idiomorph sind. 

Die Plagioklase bilden mehrfache Zwillinge nach dem Albit- und 
Periklingesetze, sie enthalten Grundmassen-Einschlüsse, und gehőren den 
Extinctionswinkeln nach der Anorthit- und [Labradoritreihe an. Die 
Augite bilden am meisten mehrfache Zwillinge nach den coPoo (100), in 
einem derselben habe ich Apatit als Binsehluss gefunden. Die rhombischen 
Hypersthene sind oft in Augite eingeschlossen, so fand ich einen kreuz- 
förmig zusammengewachsenen Hypersthen, an dessen Durchschnitt eine 
spitze Bissectrix austritt, welehe demnach der coPoo entspricht, mit einem 
Augit umgeben, welch letzteres nach dem grossen Auslöschungswinkel 
geurtheilt, nach der Symmetrie- Ebene durchschnitten war. 

Die Hypersthen-Krystalle sind tafelförmig nach den Brachypinakoiden 
und sie bilden öfters Zwillinge nach den Makro- oder Brachydomen. Ihr 
Pleochroismus ist : 


c (n.) — lichtigrun 
b"(aa)— gelblicherün 
a (n) — lichtroth. 


Die Hypersthene, auch die mit einer Augithülle umgebenen, sind 
theilweise in amorphen und faserigen Serpentin umgewandelt, und haben 
Magnetit- und Ilmeniteinsehlüsse. Es ist auffallend, dass sie nur an dem 
einen Ende die Krystallform behalten, an dem anderen aber fransig sind. 

Unter den Mikrolithen der zweiten Generation der Krystallisation 
herrschen die Hypersthenstübchen vor, dann kommen die Augitkörnehen. 
Es kommen auch viele Magnetitkörnehen und wenig Labradoritleistehen vor, 
die oft Zwillinge bilden mit einem ziemlich grossen Extinctionswinkel (259). 

Die Grundmasse ist fast vollkommen krystallisirt. 

Diesen Eigenschaften nach ist das Gestein den jüngeren Labradorit- 
Andesiten sehr áhnlich. Was von einem grösseren Alter zeugt, dass sind die 
theilweise in Serpentin umgewandelten Hypersthene, die secundáren Galcit- 
bildungen und etwas Zeolith, die einen schwachen Relief, einen positiven 
Charakter, und im allgemeinen dem Heulandit entsprechende Eigenschaften 
haben. (Dieses Mineral, welches hier manchmal auch sehr kleine Sphaerolithe 
bildet, erwáhnt schon TsSCHERMAK im Gesteine des cSzékelykőv). Aber wir 
wissen, dass solche Veránderungen auch bei den tertiüren Eruptivgesteinen 
vorkommen. Betreffs des geologischen Alters meint HERBIcH," dass diese 
Gesteine der Triasperiode angehören. Ich gewann bei meiner flüchtigen 
Excursion von der isolirten Kuppe den Eindruck, als hátte sie den Kalk- 
stein durchbrochen. Die Hypersthen-Krystalle, die sich im Gesteine sowohl 


t Földtani Közlöny 1877. VII. p. 219. 
[111] 


3296 J. v. SZÁDECZKY : 


vor wie nach der Eruption in grosser Masse gebildet hatten, zeugen von 
spüterem Alter. Da ich auf diese oberfláchliche Beobachtung kein Gewicht 
lege, so muss ich das Gestein: Augitporphyrit (RosexBuscH) oder Labra- 
dorit- Porphyrit (porphyrite labradorigue normal augitigue der Franzosen) 
benennen. 

Ich untersuchte auch einen anderen, dem vorigen. áhnlichen Porphyrit 
vom Székelykő, dessen 5 mm langen Feldspathe eine dem Bytownit ent- 
sprechende Flammenreaction zeigen, was vielleicht auch von den, mit dem 
Mikroskope wahrnehmbaren vielen Glaseinschlüssen hervorgerufen wird. 

Die Pyroxeneinsprenglinge sind etwas weniger, als im vorigen ser- 
pentinisirt, aber die Hypersthene manchesmal gar nicht. Letztere sind oft 
mit einer Augithülle umgeben, aber sie haben manchesmal auch Augit- 
mikrolithe in sich eingesehlossen. Die Augite sind oft zertrümmert, oder 
die unbeschádigten sind mit Feldspathe verwachsen, und haben manches- 
mal auch Apatiteinsehlüsse. Es sind viele grosse Magnetitkörner, und auch 
Ilmenite vorhanden. 

In der Grund masse findet man viel mehr Labradorit-Zwillingsleisten 
als im vorigen, die einen Ouadratdurchsehnitt haben, und wenige schmale 
Andesinnadeln. Pyroxenmikrolithe sind in geringerera Maasse vorhanden, 
als in dem früher beschriebenen Gesteine, von denen man die Hypersthen- 
nadeln hüufiger sieht, als die sehr seltenen Augitpunkte. Magnetitmikro- 
lithe sind auch weniger, aber der grösste Untersechied zwischen den beiden 
Porphyriten ist, dass in diesem ziemlich viel lichtbraune, glasige Grund- 
masse zurückgeblieben ist. Als secundáre Bildungen findet man in diesem 
Gesteine viel Calcit, wenig Heulandit (?) und in manchem Riss auch opal- 
artige Substanzen. 


2. Der Basalt des Leányhegy bei Lesnyek. 
(Comitat Hunyad). 


Gegenüber dem Dorfe Lesnyek am rechten Körösufer erhebt sich der 
Berg Leányhegy, dessen südlicher Abhang aus einer dunkelbraunen, fast 
schwarzen dichten Basaltmasse aufgebaut ist, welche am oberen Theile 
auch 5—6-seitige, 30—35 cm dicke schiefstehende Sáulen bildet. 

Man bemerkt in diesem Gesteine ausser einigen raren Serpentinflecken 
gar keine grösseren Ausscheidungen. Diese sind an den verwitterten Gestel- 
nen in der Richtung der Risse durch dünne Serpentinkrusten ersetzt. 

Auch das Mikroskop zeigt ausser dem aus Olivin und Augit gebildeten 
Serpentin und ausser dem zertrümmerten, theils corrodirten Augit keine 
grösseren Mineralien. Die Feldspathe bilden meistens nur grössere Mikro- 
lithe, die durch Uebergangsformen mit den kleinen Feldspathmikrolithen, 
— deutlich zweiter Generation — in Verbindung stehen. 

[112] 


ERUPTIVGESTEINE DES SIEBENBÜRGISCHEN ERZGEBIRGES. 327 


Unverwandelten Olivin habe ich gar nicht gefunden, nur sehr selten 
sieht man noch ein kleines Olivinkorn in dem Serpentin ; dieser, und die 
spitzigen Pyramidenwinkel zeigen, dass sich ein Theil der Serpentine aus 
Olivin gebildet hat. Aber auch die zerdrückten Augitkörner haben eine Ser- 
pentinhülle und selbst die Serpentine sind zweierlei Gattung, nümlieh 
erstens der Lünge nach positive, faserige Serpentine (Chrysotile), die auf 
Olivin deuten und manchesmal auch Sphaárolithe bilden, zweitens Bastite, 
die aus Pyroxen entstanden sind. Die Serpentine haben Magnetit- und 
Picotiteinsehlüsse, welch letztere oft sehr zierliche Gruppen bilden. 

Die Augíitkörner verrathen manechesmal Zwillingsbildungen nach 
c0Poco (100) und haben auch Spinellid- Einschlűsse. Apatit kommt selten vor. 

Die grösseren Feldspathe bilden aus zwei, oder wenigstens nicht vielen 
Lamellen aufgebaute Zwillinge, die der Bytownit-, selten der Anorthitreihe 
anzugehőren scheinen. 

Neben wenigen grösseren Krystallen herrscht die fast holokrystalline 
Grundmasse, die aus viel Augit, Plagioklas, wenigem Magnetit, und aus 
nur sehr wenig braunem amorphen Magma zusammengesetzt ist. Die Augit- 
mikrolithe, die in dem mehr zersetzten Gesteine auch meistens serpentini- 
sirt sind, gesellen sich sehr gerne mit den Magnetitkörnern. 

Die Feldspathmikrolithe sind meistens Zwillinge, deren Ixtinction 
auf die Labradoritreihe deutet. 

In dem verwitterten Gesteine findet man auch CGalcit secundárer 
Bildung. 


3. Ouarzdiorit aus dem Dacit von Nagyág. 


Waáhrend meiner sehr kurzen Excursion nach Nagyág habe ich die 
Gelegenheit gehabt, zwei Merkwürdigkeiten des jetzt in Aufschluss stehenden 
Felső-Csertéser Erbstollen zu sehen. Die erste ist der wunderschőne in Hohl- 
ráumen der Dacite- vorkornmende Laumontit, die zweite ein granitisches 
wirkliches Tiefengestein, welches, weil es nicht auf die Oberfláche kommt, 
bisher nicht bekannt war. Mit diesem hat sich die folgende Reihe der Erup- 
tivgesteine der Umgebung von Nagyág " nömlich a ) Augitandesit, jünger als 
das Obermediterran; b) Dacit (Biotit- Labradorit-Ouarztrachyt), c ) Orthoklas- 
Ouarz-Porphyr aus der mesozoischen Epoche und ülter als dieser, d) Mela- 
phyr mit einem interessanten, ganz neuen Gliede vermelhrt. 

In Folge der Gefálligkeit des Herrn Grubendirectors THEoDOR HUFFNER 
habe ich Gelegenheit gehabt, dieses granitische Gestein zu untersuchen, 
von welchem er mir brieflieh mittheilt, dass es in dem Csertéser Franz 


x B. v. INkevY. Nagyág und seine Erzlagerstütten. Im Auftrage der kön. ung. 
. Naturwissenschaftlichen Gesellschaft. Budapest 1885. 
[113] 


328 J. v. SZÁDECZKY : 


Joseph-Erbstollen in einer Lünge von 3220 m im Dacitkörper vorkommt, und 
eine Breite von 20 m hat." So findet man hier das dioritische Tiefengestein 
und sein porphyrisches Ergussgestein, den Dacit, unmittelbar beisammen. 

In diesem mittelkörnigen Gestein bilden die schwarzen Gemengtheile, 
Biotit und Amphibol isolirte Gruppen, die in einer aus Plagioklas und 
Ouarz geformten Masse eingebettet sind. Ausser diesen sind noch die gleich 
bei beginnender Krystallisation ausgeschiedenen Mineralien, der ÁApattt, 
Magnetit, Tmenit und der secundáre Calcit und Leucoxen vorhanden. 

Der (uarz ist allotriomorph mit Gas- und Flüssigkeits- Kinschlüssen ; 
er cementirt hie und da den Feldspath, und die übrigen Mineralien, bildet 
aber meist isolirte Gruppen. Zwischen dem Feldspathe habe ich mittelst 
der Flammenreactions-Methode des Herrn Prof. v. SzaBó nur Oligoklas gefun- 
den. Das Mikroskop zeigt uns auch viel Oligoklas, der aus wenigen, nach 
dem Albitgesetze aufgebauten Zwillingslamellen geformt ist, aber daneben 
auch aus viel mehr Albit- und oft auch Periklin-Zwillingslamellen geform- 
ten Labradorit. 

Die Feldspathe sind theils idiomorph, den früher gebildeten Mine- 
ralien gegenüber aber allotriomorph. Es sind Feldspathe mit verándertem 
inneren Korn, welche Calcit und fácherartige Damourite als Zersetzungs- 
produkt, und Biotit und Amphibol als áltere Mineralien in sich schliessen. 

Es ist fraglich, ob die wenigen Feldspathe, die eine parallele Extinc- 
tion haben und keine Zwillingsverwachsungen zeigen, als Orthoklase zu 
deuten sind. 

Im inneren Theile der aus allotriomorphem Biotit und Amphibol aut- 
gebauten schwarzen Mineralien findet man gewöhnlich den Amphiboi ; die 
Magnetit- und Ilmenitkörner sind aucn in diese Flecken hineingewoben. 
Die Biotite sind stark gekrümmt, und zeigen mittelst der Flammenreaktion 
ziemlich viel Natrium und Kalium. 4 

Der gewöhnliche grüne Amphibol bildet oft Zwillinge nach coPoo 
(100). Der Extinctionswinkel mancher Süulen steigt auch über 207. Ihr 
Pleochroismus ist 


em ET ÓTASOrN 
b (n.,) — dunkelgrünlieh braun 
a (n,) — licht gelbgrün 


Man bemerkt selten auch Augitkörner in einer Biotit- oder Amphibol- 
hülle, die den Bindruck machen, als ob sie secundárer Entstehung wáren. 
Apatit, theils in Biotit oder Feldspath eingesehlossen, theils frei zwischen 
den übrigen Mineralien kommt ziemlich oft vor. 


x Ich spreche Herrn Direktor HUFFNER auch hier meinen innigsten Dank für 
seine Liebenswürdigkeit aus. 
[114] 


ERUPTIVGESTEINE DES SIEBENBÜRGISCHEN ERZGEBIRGES. 329 


4. Cordieriteinschluss im Andesit von Nagyág. 


Im Dorfe Nagyág habe ich aus einem dorthin transportirten dick- 
tafelförmigen Amphibolandesit mehrere Gesteinseinschlüsse herausgenom- 
men, von denen ein sehr dichter, im Muttergestein ganz eingesehmolzener 
bláulicher BEinschluss, wie das Mikroskop zeigt, wesentlich aus Cordierit 
besteht, in welchem viel Biotitlamellehen, Magnetit, Sillimanit, wenig 
Himatit eingesehlossen sind, und ordnen sich die farbigen Mineralien in 
annáhernd paralleler Richtung. 

Der Cordwierit ist theils idiomorph, theils allotriomorph. Die abgerun- 
deten, aus coPoo (010), coPoo (100) und coP (110) coP: (310) geformten 
Durchschnitte zeigen einen negativen, spitzen Bissectrix. Die nach ihrer Lünge 
negativen, treppenfőrmigen Schnitte haben parallele Extinction, und in 
einem 0,02 mm dünnen Schliff erheben sie sich nie über das Weisse I. Ord- 
nung. Auf ihrem einen Ende sind sie gewöhnlich schlecht auskrystallisirt. 
Die allotriomorphen Cordierite bilden den grössten Theil. und lassen nur 
noch eine wenig amorphe Basis zurück. Die lichtblauen Cordierite zeigen 
im Dünnschliffe keinen Pleochroismus. 

Sillimamit bildet wenig, aber schöne selbststándige Stübchen mit 
einem Relief, gleich dem Apatit, mit positiven Charakter der Lánge nach, 
dessen Polarisationsfarbe nicht über das Gelbe I. Ordnung steigt. Die trans- 
versalen Durchschnitte haben kaum bemerkliche Polarisationsfarben. 


5. Granat in dem Dacit von Kis-Sebes. 


Als ich in den máchtigen Steingruben von Kis-Sebes die verschiede- 
nen Einschlüsse des Dacit sammelte, fand ich in einem Dacit in einer 
Gruppe 5 mm grosse abgerundete Granate, ein accessorisches Mineral, 
das man aus diesem vielfach beschriebenen Gestein meines Wissens noch 
nicht erwáhnt hat. ; 

Das einsechliessende Gestein hat eine holokrystalline Grundmasse, 
gebildet durch meistens allotriomorphen Ouarz und Andesin. Die sehr 
grossen Oligoklase und Andesin-KBinsprenglinge sind Zwillinge nach dem 
Albit, öfters nach dem Karlsbader, selten auch nach dem Bavenoer 
Gesetze. Man sieht auch wenig, kleine Orthoklas-Krystalle. Die Amphibol- 
Zwillinge haben Magnetit- und Apatit-EBinsehlüsse. Die Biotite sind üusser- 
lich wieder aufgelöst, und in einer gewissen Distanz von der Oberfláche 
sind sie mit ausgeschiedenen Magnetitkörnern umsüumt. Es sind nur sehr 
wenig grosse Ouarzkörner, aber viel Zirkon- und Apatitkrystalle, die man- 
chesmal als Erstlinge in die grösseren Magnetitkörner drangen. 

Als secundáre Mineralien sind zu erwáhnen die um die Magnetitkörner 

[115] 


330 F. SCHAFARZIK : 


massenbaft vorkommenden Vermiculite und wenige ÁAwugit-Krystállchen, 
welch letztere aus dem Biotit und Amphibol entstanden zu sein scheinen. 

Ein in der Budapester Universitáts-Sammlung sich befindender Dacit 
derselben Lokalitát hat keine holokrystalline, sondern eine theils graue, 
amorphe Grundmasse mit theilweiser Fluidalstruktur. Es ist hervorzuheben, 
dass in diesem Gesteine viele Mineralien eine starke dynamometamorphe 
Veránderung erlitten haben; sie sind gespalten, gebogen," haben undu- 
löse Auslöschung und die Ouarzkörner sind manchesmal ganz zusammen- 
geguetscht. 

Die eigenthümliche Struktur dieser Gesteine scheint mit der Behaup- 
tung RosEsxpuscrs: adie Dacite seien zum Theil nicht im strengsten Sinne 
Effusivgesteine, sondern vielmehr Intrusivgesteines " in Verbindung zu 
stehen. 

Mineralogisech-petrographisches Laboratorium der Universitát in Buda- 
pest 1892. Februar. 5 


ÜBER DIE ERDBEBEN DER LÁNDER DER UNGARISUHEN KRONE, 
SOWIE DES OCCUPATIONSGEBIETES. 


Berichte der ungarischen und kroatischen Erdbeben-Commissionen. 
INHALT: 


1. Dr. FRAsz ScHAFARZIK: Bericht über die ungarisehen Erdbeben in den 
Jahren 1887 und 1888. Mit einer lith. Tafel. (Uebersetzt von ARNOLD 
SZAUER.) 

2. Dr. Axrox Kocn: Ueber die siebenbürgischen Erdbeben im Jahre 1888. 
(Uebersetzt von ÁRNOLD SZAUER.) 

3. Dr. MicHAEL Kisparré : Bericht über die kroatisch-slavonisch-dalmatischen, 
sowie bosnisch-herzegovinischen Erdbeben in den Jahren 1887 und 1888. 

4. ALEXANDER V. KALECSISSZKY : Ueber ein einfaches Ouecksilber-Seismometer. 
(Mit 4 Abbildungen.) 


Die Erdbeben-Commission der, ungarischen geol. Gesellschaft setzte 
auch in den letzten Jahren, sowie bisher ihre Thütigkeit mit Unterstutzung 
der ung. Akademie der Wissenschaften fort. Ebenso hat auch Herr MICHAEL 
Kisparré, Professor in Agram fortgefahren, die Daten über kroatische Erd- 
beben weiter zu sammeln. 


X Mikroskopische Physiographie 1887 p. 637. 
(116] 


BERICHT DER ERDBEBEN-COMMISSION. 581 


Es sind die Berichte von zwei Jahren, welche hiemit der Oeffentlich- 
keit übergeben werden, wobei wir aber bemerken műssen, dass uns die 
weiter fortlaufenden Erdbebendaten nicht nur ebenfalls zur Verfügung 
stehen, sondern dass dieselben theilweise auch schon bearbeitet sind. Nach- 
dem aber selbst die vorliegenden Daten bereits einen betráchtliehen Umfang 
erreichten, waren wir aus redactionellen Gründen bemüssigt, die Fortsetzung 
derselben für den nüáchsten Band unserer Zeitschrift vorzubehalten. 

Ausser den gewesenen drei Mitarbeitern betheiligte sich diesmal 
auch noch eines unserer Commissions-Mitglieder, Herr KaLzcsrsszkv, Che- 
miker der ung. geologischen Anstalt, mit einem Artikel über ein einfaches 
Ouecksilber-Seismometer. Ueber Ansuchen der ung. Erdbeben-Commission 
hatte Herr R. LEpsrus, Director der geol. Anstalt in Darmstadt, die Güte, uns 
einige von den durch ihn abgeünderten CaccraroResehen Seismometern 
zu senden, die bei ausgesprochenen Erdbeben sich gut bewáhren und ausser- 
dem in Folge ihrer Billigkeit empfehlenswerth erscheinen. Herr ALEXANDER 
KaLEcsisszky hatte sich zur Pruúfung und Aufstellung dieses Appa- 
rates erbőtig gemacht, wobei es i1hm gelungen ist, demselben durch Anbrin- 
gung einiger Abünderungen eine neuere Form zu verleihen. Gegenwartig 
befindet sich ein nach den Angaben KALECSINSZKY"s montirtes Seismometer im 
Keller der kgl. ung. geologischen Anstalt in Budapest aufgestellt, ausserdem 
wird aber die demnüchstige Unterbringung einer grösseren Anzahl derartiger 
Instrumente in verschiedenen Theilen des Landes geplant. 

FRANZ SCHAFARZIK. 


IL 


BERICHT ÜBER DIE UNGARISCHEN ERDBEBEN 
IN DEN JAHREN 1887 UND I888, 


(Mit einer lith. Tafel.) 


Von Dr. FRANZ SCHAFARZIK. 


Nachtrag: Über das am 14. November vorigen Jahres (1886) in Temesvár 
stattgehabte Erdbeben erhielten wir von Herrn WíLrHELM VaLLó, Secretár der 
südungarischen naturwissenschaftlichen Gesellschaft nachtráglich noch die folgen- 
den Daten : 

-.Schon am 13. November abends gegen 10£5-—10" fühlte ich ein ein- 
maliges langsames Schwanken der Erde, das aber so gering war, dass es viele 
überhaupt in Zweifel zogen. In meiner Parterrewohnung war mein Blick auf 
ein Bild an der Wand gerichtet, das zur besagten Zeit für einen Augenblick von 
der Wand weggestossen wurde, sogleich aber zurückfiel. Die Richtung der gerüusch- 
losen Bewegung war eine 0—W-liche. Nach Mitternacht aber, also schon am 
14. November um 12 10" trat das Erdbeben in einer viel bestimmteren Form 
auf. Durch einen wellenförmigen Stoss, den ein dem unterirdischen Getöse áhn- 

[117] 


3582 F. SCHAFARZIK : 


liches Rollen begleitete, wurden die Betten tanzend bewegt, und das Geschirr und 
die EBisenöfen klirrend erschüttert. Das Getöse traf mit dem Beben gleichzeitig 
ein. Hine halbe Stunde vor dem Erdbeben erhob sich ein plötzlieher Sturmwind, 
der sich nur gegen Morgen legte. Laut der an die Gesellschaft geriechteten Briefe 
wurde dieses Erdbeben in Lugos, Fehértemplom, Detta und Zsombolya nicht 
verspürt.) 


Im Jahre 1887." 


Am 7. Januar wurde in Dunaföldvár nachts zwischen 11 und 122 ein gerin- 
ges Erdbeben verspürt. Herr königl. Bezirksrichter SIGISMUND SZELLE, corresp. 
Mitglied unserer Gesellschaft, sammelte die hierauf bezughabenden Daten, laut 
denen die Erscheinung eigentlich mehr ein schwaches Vibriren war. Die Herren 
OÖTEFAN PExricn, Ingenieur, DEsiD. KiRáry, Beamter und EMERICH NIEFERGALL 
vernahmen alle auch noch ein kurzes donnerartiges Getöse. Die Richtung dieses 
Bebens, das schwücher, als das vom Jahre 1880 (9. Nov.) war, wird von einem 
Berichterstatter als SW—NO, von dem andern aber umgekehrt angegeben. 

Am 8. Februar morgens um 84 50" wurde in Oraviczabánya ein geringeres 
Erdbeben wahrgenommen. Laut Mittheilung des Herrn Bürgerschullehrers PETER 
TEnsyÉR, nahm sich das gleichzeitig von einem Getöse begleitete Beben so aus, als 
wenn auf der Gasse ein sehwerer Lastwagen umgestürzt würe. Die Dauer war 4", 
Richtung 0—W. Auf Gebüude, Möbelstücke übte die Erscheinung keine Wirkung 
aus, nur das heftige Klirren der Fensterseheiben konnte wahrgenommen werden. 

Am 23. Februar 66 29" morgens trat in Italien lüngs beider Rivieren ein 
üusserst starkes Erdbeben ein, dem zufolge blühende Stüdte zu Grunde gingen 
und dem viele Menschenleben zum Opfer fielen. Gelegentlich dieser traurigen 
Begebenheit liess die Erdbebencommission der ung. Geologischen Gesellschaft 
vor allem unser in Ospedaletti weilendes Mitglied, Herrn ALEXANDER KALECSINSZEY 
ersuchen, er möge über dieses Erábeben unserer Gesellschaft einen authentischen 
Bericht einsenden. Herr KALecsixszkY süumte auch nicht unserer Bitte Genüge 
zu leisten, ja er hielt sogar nach seiner Heimkehr in der am 12. Okt. 1887 abge- 
haltenen Sitzung unserer Gesellschaft einen Vortrag über dieses Erdbeben und 
dessen schreckliche Wirkungen. Sein Vortrag erschien im Földtani Közlöny 
Band XVIII. pag. 295 mit 2 photolithographischen Tafeln. 

Andererseits war die Erdbebencommission bedacht zu erfahren, ob dieses 
überaus intensive Erdbeben mit seinen üussersten Erschütterungskreisen nicht 
auch über die SW-liehen Grenzen unseres Vaterlandes geschritten sei. 

Auf unsere an zahlreiche Orte gerichteten Anfragen erhielten wir aber nur 
von zwei Orten einigermassen positive Angaben. Aus Fiume sehreibt námlich 
Herr Professor Dr. PETER SArcHER, dass sein Seismometer dieses Beben zwar nicht 
verzeichnete, sich aber in der Stadt trotzdem ein Beamter gefunden hat, der bevor 
noch die Nachricht von dem Erdbeben in der Riviera eingetroffen war, am 23. 
Februar vormittags gegen 9h 30" eine kaum fühlhare Erschütterung wahrgenom- 
men hatte. In Zalamindszent aber meinte Herr KARL MARTINEK, pens. Feldkaplan, 
am besagten Tag um 5k 15" ein scehwaches, gerüuschloses Zittern wahrgenommen 
zu haben. 

[118] 


J 


BERICHT DER ERDBEBEN-COMMISSION. dG0 


Von den übrigen Orten langten blos negative Bescheide an, und zwar 
aus folgenden Stüádten mit Angabe der Namen der betreffenden Herren : Zengg 
(V. Mixarzovics), Pécs (Dr. P. GEREczE), Csurgó (Dr. KaRL Vipa), Nagy- 
Mányok (AsTron RrEGEL), Marczali (Laprsraus Névxv), Alsó-Dörgicse (BTEFAN 
HERTELENDY), Tapolcza (Gusrav REpcj, Csór (Joser JANKx), Győr (ANDREAS 
CsePREGHY), Esztergom (JouHANN BoRáwny), Dunaföldvár (SIGISMUND SZELLE) und 
Baja (ViIpoR KÉny). 

Am 4. Márz abends 92 30" verzeichnet unser eifriger Correspondent Herr 
GroRG MaRgcsa, Lehrer in Izsa (im Comitate Komorn) eine von gleichzeitigem 
sehwaéhen Rollen begleitete geringe Erschütterung in W--0O-licher Richtung. 
Diese Bewegung wurde von Schlafenden nicht mehr, aber von den Wachenden, 
so wie vom Gemeindenachtwüchter und den in der Spinnstube bescháftigten 
Frauen deutlich wahrgenommen. 

Das c Veszprémi Független Hirlaps brachte die nachher auch von den 
cFővárosi Lapok reproducirte Nechricht von einem angebliceh an demselben 
Tage verspürten starken Erdbeben. Nachdem aber in Veszprém (EMERICH 
Lévav), Tapolcza (Gusrav REDL), Gicz (ALEx. HipvéGnHY), Győr ((ANDR. CSEPREGHT), 
Tata ( Anexrus Prsrén), Esztergom (JoőHANN BugÁnY) und in Székesféhérvár (ÜLEMENS 
ParcéR) die genannten Herren, unsere alten Correspondenten gar nichts beobach- 
teten und auch von anderen nichts in Erfahrung bringen konnten, müssen wir 
die in Rede stehende Nachricht als eine auf Irrthum basirende halten, umso mehr, 
da von diesem angebliech in seinen Wirkungen betráchtlieherem Beben auch die 
anderen Veszprémer Blütter keine Erwáhnung machten. 

Am 17. April morgens 5h 15" wurde in Jász-Jákóhalma ein geringeres 
Erdbeben beobachtet. (Abendblatt des cNemzetv v. 19. April.) Unser Correspon- 
dent, Herr Fgasz TERJEKI, bemerkt über dieses Beben nur so viel, dass die 
von einem unterirdischen Getöse begleitete. aus einem einzigen Seitenstoss beste- 
hende Bewegung von NO zu kommen ssehien, im Ganzen nur einen Augenblick 
danuerte und die Gebüude kurz erschütterte. Bezüglieh dieses Erdbebens erhielten 
wir nur noch zwei negative Daten aus Jászkisér (Jurrus MáRron) und Szolnok 
(JoseEF Ésszaky.) 

Am 10. Juli wurde zwischen Arad und Temesvár ein stürkeres Erdbeben 
verspürt. 

In Arad erfolgte laut des Berichtes .des Herrn Eisenbahn-Stations-Chefs 
JosEF Ésszaxi, dieses Beben morgens um 3k 56" nach Budapester Zeit. Beobachter 
befand sich in seiner Parterrewohnung wachend, als erzuerst ein starkes Rollen, 
dann einen heftigen Stoss und zwei Sekunden darauf eine wellenförmige Bewe- 
gung verspürte, die 3" dauerte. Das Rollen war bis zum Ende im Ganzen 6" hör- 
bar. Die Richtung der Beweguug wird mit NO-—SW angegeben, nachdem aber die 
Bewegung eine wellenförmige gewesen ist, cist es nicht unmöglich, dass es eben die 
entgegengesetzte war. Die an der Wand hüngenden Bilder wurden bewegt, ein- 
zelne Uhren blieben stehen. Leute wurden aus dem Schlafe geweckt. Nach Aus- 
sage anderer mochte dieses Erdbeben in Uj-Arad stürker gewesen sein. 

Herr Dr. LupwiG Poscay beobachtete zu derselben Zeit (42 107) in Arad in 
seinem am nördlichen Ende der Stadt gelegenen Hause aus dem Schlafe geschreckt 
das Beben. Er wachte auf das starke Getöse auf, und verspürte zugleich einen 

(119] 


334 F. SCHAFARZIK : 


müchtigen Stoss, dem einige Sekunden spáter eine sehwüchere Wellenbewegung 
folgte. Das fortwáhrend hörbare Rollen dauerte 5 Sekunden. Als Wirkung dieses 
Bebens wird erwühnt, dass xeviele Leute aus dem Schlafe geweckt und im Bett 
heftig gerüttelt wurden, wührend im Gange befindliehe Personen wankten. Die 
Fenster klirrten, einzelne Gegenstánde, wie Bilder geriethen in schwankende 
Bewegung, die Uhrpendel sechlugen an die Wand, ebenso schwankte das Wasser 
im Waschbecken ; in einem Hause fiel der am Erdboden aufgestellte Wasserkrug in 
SW-licher Richtung um. Risse in den Mauern oder Mauerstürze wurden in der 
Stadt nirgends beobachtet, im allgemeinen bekam ich über stattgefundenen Scha- 
den von keiner Seite Nachricht." Aus diesem Berichte des Herrn Dr. Posgax, 
namentlich dem Umfallen des Wasserkruges nach zu urtheilen,. glaube ich, die 
Richtung des Stosses mit NO annehmen zu können. 

In Temesvár wurden morgens gegen 44 ebenfalls von eimem dumpfen Getöse 
begleitete Stösse beobachtet (xBudapesti Hirlap" ). 

In Vinga verspürte man dieses Beben morgens 20" (?) nach 42. Laut Bericht 
unseres Correspondenten, Herrn LEgorporp Kossirxkov, Lehrer und Zeitungsredac- 
teur, begann die Erscheinung mit einem heftigen Stoss, nachdem einige Secunden 
spüter ein zweiter sehwácherer, nach 5—10" ein sehr schwacher ünd sebhliesslieh 
noch 2—3 kaum vernehmbare Stösse zu verspüren waren. Die letzten waren mehr 
Wellenbewegungen. Das donneráhnliche Getöse erfolgte nach dem ersten Stoss. 
Der erste starke Stoss verursachte die Erschütterung der Möbel, das Klirren der 
Fenster, Krachen der Thüren, Aneinanderschlagen des Küchengeschirres und der 
Glasgegenstünde. Das Pendel einer grossen Uhr blieb stehen, die Hángelampe 
sehwankte, das Wasser eines Kübels schaukelte, die Bilder an der Wand wurden 
um 14 mm verschoben. Stehende Personen taumelten, Schlafende aber wurden 
aufgeschreckt und rannten auf die Gasse. In der Ortschaft stürzten etliche bau- 
fállige Mauern und nahezu 100 (dem xPester Lloyds nach blos einige) Rauchfánge 
ein. Dem c Budapesti Hirlap nach bekam der Thurm an der kath. Kirche an zwei 
Stellen fingerbreite Risse und ausserdem entstanden Risse noch am Schulhause, 
am Gebüude des Bezirksgerichtes, dem grossen Hőtel und an mehreren Gebüuden 
am grossen Platz. Unser Correspondent bestimmte die Richtung des Erdbebens 
aus den Wirkungen desselben mit N—£. 

Dasselbe Erdbeben wurde auch in Glogovácz bei Ó-Arad morgens um 4h 15 
in Form eines starken Stosses verspürt, dem zufolge die Schlafenden in mehreren 
Hiüusern aufgeweckt wurden. In Perjámos aber war das vom Getöse begleitete 
Beben so stark, cdass an mehreren Höusern auch die Rauchfánge beschüdigt wur- 
den, die BHinwohner erschreckt aus den Betten sprangen, Uhren, Bilder von der 
Wand fielen, und hie und da auch Glasgeschirr zerbrochen wurde ; grösseren Scha- 
den aber verursachte das Erdbeben nicht. In Szécsány und Merczifalva (in der 
Nöáhe von Vinga) wurde dasselbe in Begleitung eines unterirdischen Getöses eben- 
falls verspürt.s (B. H.) Dem c Pester Lloyd nach wurde dieses Erdbeben auch noch 
in Nagy-Kikinda verzeichnet. i 

Aus allen diesen Angaben kann man ersehen, dass wir als Gebiet dieses 
Erdbebens den SW-licehen Theil des Arader Comitates, den N-liehen des Temeser 
und den NO-liehen Theil des Torontáler Comitates betrachten müssen. Die Grösse 
dieser Fliche kann wenigstens auf circa 140—150 geogr. Meilen (nahezu 8000 km?) 

[120] 


BERICHT DER ERDBEBEN-COMMISSION. CSE 


geschützt werden ünd ist das grösste Schüttergebiet in der Umgebung von Vinga 
zu suchen, wo die Intensivitát des Bebens wenigstens den 6-ten Grad erreicht hat. 

Am 17. Dezember wurde in [Izsa im Comitat Komárom ein Erdbeben 
wabrgenommen, das 45" nach Mitternacht erfolgte, 3" lang dauerte und von einem 
unterirdisehen Getöse begleitet, sich in 5—N-licher Richtung bemerkbar machte 
(Budapesti Hirlap). 


Im Jahre 1888. 


Am 18. Januar mittags 11k 16" verspürte man in Szend (1. P. Kömlőd, Com. 
Komárom) zwei ziemlich starke Stösse in NO-lieher Richtung. Fenster, Geschirr 
klirrten, andere Wirkungen wurden nicht beobachtet (Bp. H.). 

An demselben Tag mittags soll nach cSzegedi Hiradór in Szeged ein 
Erdbeben empfunden worden sein, das aber weder durch die aus der genannten 
Stadt (AsxpREas HoFrFER, Director an der Öberrealschule), noch aus deren Umge- 
bung (MicHaáEL Furó, Gymnasialdirector in  H.-M.- Vásárhely und MATHIAs 
HavERpa, Gymnasialdirector in Szabadka) eingelangten Berichte bestütigt 
wurde. v 

Am 22. Februar wurde laut Zeitungsberichten angeblich in der Lipótfalvaer 
Puszta in der Nöáhe von Pinkafő (Comitat Vas) um 1k 30" nach Mitter- 
nacht eine kleinere Erdbewegung beobachtet, deren Gerücht aber der Aussage 
unserer alten bewáhrten Correspondenten nach ebenfalls nur auf Grund einer 
falschen Information in den Bláttern publieirt werden konnte (GEORG SAGMEISTER, 
Kreisnotár in Pinkafő, ALEXANDER Pusxkásy, Pfarrer in Árokszállás und RupDorF 
SzExrGyökGYI, Kreisnotár in Pinka-Miske ) 

Am 9., 12., 13., 15. und 25. April wurde im westlichen Theile des Sopro- 
ner Comitates, im 6 Gebiete des Leithagebirges ein kleiner Cyeclus von Erdbeben 
verspürt. Das stüárkste war das Beben vom 12. April abends, wáhrend die anderen 
Stösse theils die Einleitung desselben, theils aber seinen Abschluss bildeten. 
Betreffis des Vorbebens erhielten wir die folgenden Angaben : 

Am 9. April. 1. Aus Czinfalva berichtete unser Correspondent, Herr 
Pfarrer  Asron HéRirs über ein gegen Mittag erfolgtes dreifaches. jedoch 
geringeres Beben. 

2. In der Czinfalvaer Zuckerfabrik verzeichnete Herr RUDOLF PATZENHOFER, 
Fabriksdirector, zu derselben Zeit zwei Stösse, und zwar den ersten um 12h 20", 
den zweiten um 122 50", beide waren aber nur unbedeutend. 

. 3. In Darázsfalva (1. P. Kis-Marton) erfolgte nach Aufzeichnung des Herrn 
Pfarrers JOHANN BERLAKovicH mittags um 1h 14" ein einziger Stoss. 

4. In Félszerfalu, in der Zuckerfabrik notirte Herr ROTTERMANN das Beben 
um 121 15", das seiner geringen Stüárke halber nur von Einzelnen, die sich eben in 
ihren Wohnungen befanden, vernommen wurde. 

5. Aus Kismarton berichtet unser Correspondent, Herr Ruporr LESZNER, 
bezüglich dieses Erdbebens noch Folgendes : Bin wellenförmiger Stoss erfolgte um 
121 30" mittags in N—S-licher Richtung, dem ein starkes Dröhnen voranging 
und der auf die im ersten Stock Anwesenden den BHindruck ausübte, als wenn ein 
sehwerer Lastwagen in den Hof eingefahren würe; die Hüngelampe wurde in 

j [121] 


336 F. SCHAFARZIK : 


geringe Schwingungen versetzt. Die Erscheinung dauerte 17. Hin Bekannter 
flüchtete auf die Gasse, ein anderer glaubte aber, dass er über einen Gegenstand 
gestolpert sel. 

6. In Klempa (1. P. Czinfalva) beobachtete Herr Pfarrer PAuL GRÜLL mittags 
191 30" in einem ebenerdigen Gebünde einen einzigen Stoss, der übrigens gar 
keinen Schaden verursachte. 

7. In Nagy-Márton wurde dieses Beben ebenfalls verspürt, jedoch nur in 
sehr geringem Maasse (Dr. ENGELBERT PESTL). é 

8. Aus Ottova (1. P. Czinfalva) sandten die Herren JoHANN GRÁF, Dr. d. Med. 
und Pfarrer SzáBág Berichte über dieses Erdbeben. Den ersten Stoss verspürten 
sie ebenfalls um 12k 30", den zweiten mittags um 1k (Bp. Zeit); die Stösse waren 
kurz, dauerten kaum 1—1,5" und konnten vielleicht besser für ein Zittern gehal- 
ten werden. Getöse wurde keines verspürt und auch kein Schaden verursacht. 

9. Aus Ruszt erhielten wir den Bericht des Herrn Obernotárs ÁLExIus 
MaGyaRg, nach dem das stossartige Beben mittags 12£ 50" erfolgte ; dem Beben 
ging ein krachendes Getöse voran. Barometerstand 762 mm, Windstille. 

10. Aus Szt.-Margitta beriehtete uns die Direktion der Wiener Baugesell- 
schaft, dass das Beben mittags zwischen 12h 157 (1. 2.) erfolgte. Nach Herrn 
Pfarrer MrcHAEL PáJER wurde der Stoss etwas spüter, námlich circa um 1224 30" 
beobachtet. 

11. Aus Vulka-Pordámy schreibt uns Herr Stationschef STEFAN EITNER, 
dass er das Beben mittags 124 45" (Bpester Zeit) in den Parterrelokalitáten der 
Eisenbahnstation verspürte. Drei Stösse wurden wahrgenommen, von denen zwei 
schnell aufeinander, der dritte aber etwa zwei Sekunden spüter erfolgte ; weder 
Schaden noch Schrecken wurden durch das Beben verursacht. 

Am 12. April morgens. 1. In Czenk wurden laut den vom Herrn Sta- 
tionschef ALEXANDER Vass erhaltenen Berichten morgens 6k 14/ drei Stösse, resp. 
Wellenbewegungen verspürt. Diese Erscheinung, die im ganzen nur einige Sekun- 
den dauerte, war mit einem vorangehenden, unterirdiscben Getöse verbunden und 
verlief von N nach S. Schaden wurde keiner verursacht. 

9. Czinfalva. Herr Pfarrer Asros HéRrrrs sehreibt Folgendes : c Morgens um 
6h 30/ war abermals ein Erdbeben, und zwar eben wührend der Messe. Ich stand 
vor dem Altar, würe aber fast umgefallen ; einige meiner Glubigen fielen aber that- 
süchlich zu Boden und stürmten nachher ins Freie hinaus und konnten sich kaum 
entschliessen, wieder in die Kirche zurückzukommen. Jedermann sah auf den Pla- 
fond der Kirche, wo sich mehrere Risse zeigten. Der Mörtel fiel herab, und wenn 
noch ein zwei solche Erschütterungen erfolgt wáren, würde die übrigens feste Wöl- 
bung wahrscheinlich eingestürzt sein. Im Dorfe fielen mehrere Rauchfánge herab, 
und bekamen die Mauern Risse; die Geschirre an der Wand pendelten, Uhren 
blieben stehen.v Bezüglich der Erscheinung selbst theilt der sehr in Schreck 
versetzte Herr Pfarrer mit, dass dieselbe aus weinigen wiederholten Stössen und 
einem ausserordentlichen Getöses bestand. Demnach können wir die Intensivitüt 
dieses Bebens wenigstens mit 7 bezeichnen. 

3. Czinfalva, Zuckerfabrik. Nach Herrn Director RUDOLF PATZENHOFER 
erfolgte das Beben, welches als eine aus 3—4 starken Stössen bestehende Erschüt- 
terung zu bezeichnen war und 2—3" lang dauerte, morgens um 6h 257 (Bp. Zeit.). 


[122] 


BERICHT DER ERDBEBEN-COMMISSION. St 


Richtung anscheinend SW—VNO ; das Getöse ging den Stössen voran. Áusser eini- 
gen Mauerrissen entstand kein weiterer Schaden. 

4. In Darázsfalva wurde nach Herrn Pfarrer JOHANN BERLAKOVICH. morgen8 
um 6k 15" ebenfalls das Erdbeben verspürt, u. zw. vier wellenförmige Stösse. Diese 
Bewegung, die 4." dauerte, wurde von einem Rasseln begleitet; einige Rauchfánge 
stürzten ein ; mehrere Mauern bekamen Risse und wurde auch die Kirche beschá- 
digt. Richtung N—S. ; 

5. Feketeváros. Herr Pfarrer Joga KorLER gibt den Beginn des Bebens 
am Morgen mit 6 an. Die Erscheinung war eine Erschütterung von geringerer 
Bedeutung. 

Nach dem Berichte des Herrn JosEFr VIisNyák, fürstliehen Oberförsters wurde 
um 6h 13" ein sehwácherer, sogleich darauf ein stárkerer Stoss verspürt, der wel- 
lenförmig war und eine NW—50-liche Ricbktung hatte. Das Beben wurde von 
einem kanonendonnerühnliehem (Getöse begleitet. Auf den Stoss eilten die 
Einwohner erschreckt auf die Gasse, sonst wurde kein Schaden angerichtet. Das 
Beben vom 9. April wurde in Feketeváros nicht beobachtet. Den aus Szt.-Margit 
erhaltenen Berichten nach verursachte der am 12. April morgens erfolgte Stoss 
Schwanken der Mauern, Herabfallen von Mörtel und Dachziegeln ; das Vieh brüllte 
entsetzlich, Tauben flogen auf, Menschen rannten ins Frele. 

6. Félszerfalva (1. P. Vulka-Pordány). Herr RorTHERMANN schreibt aus der 
Zuckerfabrik bei Félszerfalva, dass das Beben, welches eher eine starke wellenför- 
mige Erschütterung genannt werden konnte, um 6£ 10" morgens (Bpester Zeit) 
eintrat. Diese Erscheinung, der ein Windsausen ühnliches Getöse voranging, 
wurde im ersten Stockwerk viel stürker verspürt. Einzelne ültere Risse im Mörtel 
wurden erweitert; Schaden wurde übrigens weder in der Fabrik, noch in dem 
nahen Dorfe verursacht. Die Wellenbewegung schien von NW zu kommen. 

7. Kis-Boldogasszony wurde um 6h 15" von einem so heftigen Beben heim- 
gesucht, dass von den Hausdáchern Ziegeln herabfielen, Möbeln wankten, Lampen 
und Gláser erklirrten (Soproni Ujság). 

8. Aus Kis-Marton sechreibt Dr. Ruporr LESzNER: sHeute morgens um 
62 15" verspürten wir abermals einen starken Stoss, der die Möbeln erzittern 
machte. Die Richtung des Stosses war eine NW—5S0-liche, und dauerte kaum 
lánger als eine Sekunde. Von dem am 9. April erfolgten Erdbeben unterschied sich 
dieses darin, dass es nicht wellenförmig, sondern mebr vibrirend war. Uebrigens 
begann auch das heutige mit einem starken Getöse. Nachts und morgens war ein 
heftiger Wind. Durch dieses Erdbeben wurden in unserer Stadt zwei Rauchfánge 
herabgeworfen. in der nahen Gemeinde Szt.-György aber soll angeblich ein Haus 
eingestürzt sein., Dasselbe wird auch von dem Kismartoner [Localblatt mit- 
getheilt. 

9. Aus Klempa gibt Herr Pfarrer PAur GgÜünL die Zeit des Erdbebens mit 
64 15" an. Die von der Seite kommende Erschütterung war von einem anhalten- 
den Getöse begleitet und erstreckte sich seheinbar in der Richtung NO—SW. 
Die Erscheinung dauerte im Ganzen 5". Heftiger Wind. .Risse an den Mauern 
und Herabfallen der Ziegeln von Rauchfángen und Hausdáchern.v Diese Beschá- 
digungen entstanden höchstwahrscheinlich gelegentlich des Bebens am Morgen. 

10. In Lajta- Ujfalu wurde dieses Erdbeben von Herrn Lapisravs DARás um 

Földtani Közlöny XXII. köt. 1892. [123] I j 22 


338 F. SCHAFARZIK : 


6h 48" notirt. Dem aus drei schwachen Stössen bestehenden und im ganzen nur 
einige Sekunden andauernden Beben folgte eine dem Rollen eines Eisenbahnzuges 
áhnliche Schallersceheinung. Schaden wurde gar keiner verursacht, nachdem das 
Beben nur schwach war. aln Ebenfurt und Pottendorf wurde dasselbe ebenso 
verspürt, wie in L.-Ujfalu, Kis-Marton und Vulka-Pordány; angeblich aber war 
es stürker. 

11. In Lorétom wurde nach Herrn Fgasz HAxwEsz, Lehrer, einige Minuten 
nach 61 eine aus einem einzigen sehwachen Seitenstoss bestehende geringe Boden- 
bewegung vernommen, die von einem schwachen klirrenden Schall begleitet wurde. 

12. In Medgyes beobachtete Herr Pfarrer FRawz HAUBNER eben wührend 
der Frühmesse um 6£ 30" das von einem donnerartigen Getöse begleitete Beben, 
das aus 3 wellenförmigen Stössen bestand. Diese Bewegung, die übrigens gar kei- 
nen Schaden verursachte, ging von NW nach S0. Personen, die sich am Felde 
befanden, verspürten hingegen gar nichts. 

13. In Nagy-Márton erfolgte laut Berieht des Herrn Bezirksarztes ENGEL- 
BERT PEsTL das Beben um 6? 15", welches die Zimmermöbel erschütterte und Herab- 
fallen von Mörtel verursachte. Die schnell nach einander folgenden Stösse wurden 
von einem starken Sausen begleitet. Richtung von SW nach NO. 

14. In Német-Keresztúr wurde nach Herrn Administrator KARL NÓGALL 
jun. das Erdbeben etwas nach 6 morgens verspürt. Die Schlafenden wurden 
aufgeweckt, der im Beichtstuhl sitzende Pfarrer wurde an die Wand gestossen. 
Im ganzen erfolgte ein Stoss. 

15. In Nezsider beobachtete Herr KARL GEREBENYI, kgl. Bezirksrichter, um 
6h 15" in seiner Wohnung im ersten Stock ruhigim Bett liegend das Erdbeben, das 
nur aus einem einzigen gerüuschlosen Stoss bestand. Andere Wirkungen hatte 
dasselbe nicht zur Folge, nur dass die Zimmerthüren gerüttelt wurden. 

16. Aus Ottova berichten die Herren Dr. Ggár und SzáBÁR über das Erd- 
beben, das gegen 6k 30" erfolgte. Die Bewegung war eine stark wellenförmige, 
infolge dessen der im Bett Liegende schnell aufgehoben und gesenkt wurde. Hin 
starkes Getöse ging der Bewegung voran und begleitete das auffallend lang 
andauernde (5") Beben, mit dem es auch enrdete. Wáhrend das Erdbeben vom 
9. April gar keine Wirkungen hatte, wurde jetzt das Uhrpendel heftig an die Wand 
geschlagen, es wurden sogar auch an den Gebüuden Beschüdigungen angerichtet. 
In der Gemeinde stürzten insgesammt 4 Rauchfánge ein und zeigten sich in 
mehreren Hüusern an den Zimmerplafonds starke Risse; in der benachbarten 
Gemeinde Zárány entstanden am Pfarrhause 2—6 em grosse Risse. Die Richtung 
der Wellenbewegung schien eine SW—NO-liehe gewesen zu sein. sSoproni Hir- 
lap, verzeichnete ebenfalls Hinstürze von Rauchföngen. 

17. Aus Ruszt berichtete Herr Obernotür ALExrus MaGYyaAx. Gegen ők beobach- 
tete er das wellenförmiee Beben, das von einem (Getöse und Krachen begleitet 
wurde. Richtung W—0. Ob aber die an mehreren Stellen beobachteten Mauerrisse 
und Rauchfangstürze die Folgen dieses oder aber des noch an demselben Tage 
abends erfolgten Erdbebens sind, geht aus dem zusammengefassten Bericht nicht 
hervor. Laut cSoproni Hirlaps stürzten die Finwohner auf die Gasse. 

18. In Sércz erschütterten morgens zu derselben Zeit drei starke Stösse die 
Zimmermöbeln. 

[124] 


BERICHT DER ERDBEBEN-COMMISSION. 339 


19. Sopron (Oedenburg). Nach dem Briefe des Herrn Professor ALorsrus 
Luxcz erfolgte das Beben um 6k 6" (Bpester Zeit). Beobachter lag in seinem 
Zimmer im zweiten Stockwerke zu Bette. Der Bewegung, die zwar aus einem Stoss 
bestand, mit dem nachfolgenden Vibriren aber 1—2Sekunden andauerte, ging anfangs 
ein Windsausen oder Wagenrollen ühnliches dumpfes Brausen voran;  spüter 
folgte diesem ein Krachen und Knarren. Der Stoss konnte kaum !/2—1" dauern, 
das Sausen aber hielt 2—3 Sekunden an. Hie und da stürzten auch Rauchfánge 
herab, Glüser klirrten und fielen sogar einige von den Kösten herab. In einem 
Fall wurden auch Manerrisse beobachtet (aber wann? gelegentlieh des Früh- 
oder des Abend-Bebens ?). Die Richtung des Stosses schien im allgemeinen 
N0O0—SW zu sein. 

Herr Gusrav GEcsáNYI, Prof. am evang. Lyceum, beobachtete das Früh- 
Erdbeben im ersten Stockwerke wachend im Bette um 64 157. Dem Beben ging ein 
Getöse voran, das dem Gerassel eines schnell dahinfahrenden Wagens ühnlich 
war. Die Bewegung bestand aus einem schwüeheren und sogleich darauf folgendem 
stürkeren Stoss. Ihre Richtung war wahrscheinlich 50—NW, auf die man aus dem 
Verschieben einer Glasplatte in der Richtung 80—NW folgern könnte (?). Nach- 
dem sich der Herr Berichterstatter die Lage der Glasplatte gut notierte und auch 
die Richtung der Verschiebung richtig beobachtete, könnten wir mit Rücksicht 
auf das Trágheitsmoment gerade entgegengesetzt auf eine NW—S0-liche Richtung 
des Stosses schliessen. In der Stadt fielen Rauchfánge herab und bekam ferner 
eine Feuermanuer eines zweistockhohen Hauses einen zweifingerbreiten Riss 
(bei welehem Beben, morgens oder abends?) Der stádtische Thurmwichter behaup- 
tete, die Glocken wáren in Schwingungen gerathen. 

20. Aus Sopron-Nyék sehreibt uns Herr Pfarrer PAuL MöRKk, dass das Erd- 
beben morgens um 62 15" erfolgte und aus einem Stoss in Begleitung eines kurzen 
Rasselns bestand. Der Stoss, der eine betáubende Wirkung ausübte, war nur ein 
momentaner, verursachte keinen Schaden und verzog sich in NO—SW-licher 
Richtung. 

21. Sopron-Rákos. Nach Herrn Pfarrer JoOgANN Kukcsy bestand das morgens 
um 6h 15" erfolgte Beben aus einer starken Wellenbewegung, der zufolge 
das Uhrpendel an die Wand schlug, ohne dieselbe zum Stehen gebracht zu 
haben. Die Bewegung, die von Getöse begleitet wurde, dauerte nur 1—2 Sekun- 
den, und war so stark, dass das fest gebaute Pfarrhaus krachte, Schaden aber 
keinen erlitt. Der Haushund bellte, die Hühner waren unruhig. Am Neusiedler-See 
konnte man wegen des starken Windes nichts besonderes beobachten: Die Rich- 
tung des Erdbebens war eine W—0-liche. 

"22. Szárazvám. Dem Briefe des Herrn Pfarrers ERusr KurgovarTz zufolge 
wurde das Erdbeben um 6£ 15" ( Fisenbahnzeit) beobachtet. Dasselbe bestand aus 
einer vibrirenden Bewegung und ging demselben ein dem Rollen eines Lastwagens 
áhnliches Getöse voran. Die Trinkglöser wurden an einander geschlagen, ein 
Wandspiegel fiel vom Nagel herab ; weiterer Schaden zeigte sich keiner ; Richtung 
NO0—SW. Tags früher, so auch am folgenden Tag nach dem Erdbeben war ein 
starkes Gewitter. 

23. In Szarukő notirte unser alter Correspondent Herr RICHARD SALINGER 
das Erdbeben um 6£ 15" (Wiener Zeit). Kurzer Stoss, der die Fenster und Thüren 

[125] 227 


240 F. SCHAFARZIK : 


erschütterte, sonst aber keinen Schaden verursachte; das Abendbeben wird für 
stárker als dieses angegeben. 

94. In Szt.-Margit wurde nach Herrn Pfarrer MIcHAEL PáJER das Beben 
um 6k 30" beobachtet. Bin starker Stoss mit einer furchtbaren Detonation, die 
theilweise auch nach demselben noch fortdauerte. Die Richtung des wellenför- 
migen Stosses war eine NW—5S0-liche; zahlreiche Rauchfánge stürzten herab, 
starke Steingebüude bekamen Risse ; Oefen fielen zasammen, Möbelstücke wurden 
erschüttert, Geschirr klirrte und wurde zum Theil auch zerbrochen. Pferde und 
Hornvieh sprangen von ihren Lagerstütten auf, das Geflügel machte grossen Lárm. 
Dem Soproni Hirlap, nach stürzten im ganzen 7 Rauchfánge ein. 

In dem eine Viertelstunde von der Gemeinde entfernten bekannten Szt.- 
Margitaer Steinbruch wurde der Mittheilung der Betriebsleitung nach das Beben 
um 6h 15" wahrgenommen. Die Bewegung, die von einem starken Donner und 
Gerassel begleitet war, hatte eine 80— NW-liche Richtung. Im Steinbruch wurde 
gar keine sichtbare Wirkung bemerkt. 

25. In Vulka-Pordány notirte Herr STEFAN EITNER den Eintritt des Erd- 
bebens um Ők 32". Die Erscheinung war eine von einem schwachen knallartigen 
Schall begleitete starke Erschütterung mit der Richtung NO0—SW. Dieses Beben 
verursachte keine Beschádigungen. Die Haushunde waren unruhig ; starker Wind. 

An demselben Tag abends vernahm man einen Stoss von áhnlicher Stárke und 
zwar den eingelaufeneu Berichten nach an folgenden Orten : 

Am 12. April abends. 1. Boldogasszony (Comitat Moson). Herr Kaplan 
JosEF NABINGER verspürte abends um 8h 20" im ersten Stockwerk einen einzigen 
Stoss, wáhrend dessen eine starke Detonation hörbar war, als wenn jemand im Keller 
die Thür heftig zugeschlagen hütte. Richtung NW—S0. Ein grosser Theil der 
schon schlafenden Einwohner merkte von diesem Beben gar nichts. 

9 In Czenk vernahm Herr ALEXANDER Vass, Stationschef abends um 8k 10" 
ein ühnliches, von Donner begleitetes Beben wie des morgens; die Richtung 
war ebenfalls dieselbe. 

3. Aus Czinfawa besitzen wir den Bericht des Herrn Pfarrers ANTON 
HéRirs, dem zufolge das Erdbeben um 8t 30" erfolgte. Das Entsetzen war allge- 
mein, ein grosser Theil der Binwohner verbrachte die Nacht im Freien. 

In der Zuckerfabrik trat nach Herrn Director RupDorF PATZENHOFER das aus 
mehreren Stössen bestehende, im ganzen aber in eine starke Ersehütterung über- 
sehende Beben abends um 82 30" auf. In Czinfalva und Zarány war das Beben stürker. 

4. In Darázsfalva notirte Herr Pfarrer JoHaANN BERLAKovicH das Beben 
abends um 8h 157, dasselbe bestand aus einem so heftigen Stosse, dass die Gebüude 
Risse bekamen. Das Erdbeben wurde von einer unterirdischen starken Detonation 
beeleitet, die mit einem Knall endete. Die Einwohner rannten bestürzt auf die 
Gasse hinaus. 

5. Feketeváros. Um 81 10" starker Stoss, dem eine Sekunde spüter ein 
schwücherer folgte. Richtung NW—S0O. Schaden wurde keiner verursacht (JosEF 
VISNYÁK). 

6. Félszerfalva. Um 8h 25" wellenfőrmige Erschütterung, der ein starkes 
orkanartiges Sausen voranging. Richtung dieselbe, wie bei dem morgens statt 
gehabten. Gebüude erlitten auch jetzt keine Beschüdigungen (ROTHERMANN). 

[126] 


BERICHT DER ERDBEBEN-COMMISSION. 341 


7. Kis-Márton. Um 8t 30" abermals starkes Beben, das aus einem starken 
Stoss, Vibriren und aus einem gleichzeitig eingetretenen tiefen Sausen bestand. 
Richtung wieder NW—$50. Lönger als eine Sekunde hielt auch dieses Beben nicht 
an. cMeine Beobachtungen mit einander verglichen, kann ich behaupten, und 
meine Bekannten sind ebenfalls derselben Ansicht, dass von den bisherigen drei 
Erdbeben das erste das sehwüchste (am 9. April Mittags), das letzte aber das 
stürkste war. Gelegentlich des am Abend erfolgten Bebens erfolgte kein Schaden 
(Dr. RuporF LESZNER.) 

8. Klempa. Um 8415" zwei Stösse, die von einem anhaltenden Getöse 
begleitet wurden (Paur GRüLL). Laut Soproni Hirlapv, kam auch abends ein 
Rauchfangeinsturz vor. 

9. In Lajta- Ujfalu beobachtete man dem Briefe des Herrn Bergdirectors 
JOHANN NEuHoLD nach das Früh-Beben nicht, das abends um 8h 10" (Prager Zeit) 
erfolgte war aber sehr lebhaft. Es schien, als wenn in der náchsten Náhe ein Hisen- 
bahnzug in N—5-licher Richtung dahingebraust wáre. Glüáser, Fenster erklirrten, 
die Hángelampe und das Uhrpendel wurden erschüttert. Die Schallerseheinung 
konnte mit der Bewegung gleichzeitig wahrgenommen werden. 

10. Lorétom. Abends gegen 85 vernahmen etliche Hinwohner unserer Gemeinde 
einiges Beben, worauf sie aber nur durch die am nüchsten Tag eingelangten 
Nachrichten aufmerksam gemacht wurden; die meisten jedoch, wie ich selbst, 
beobachteten gar nichts (Aporr Mont, Pfarrer). 

Nach Herrn Fgasz HAwNwEsz, Lehrer in Lorétom, konnte man abends gegen 
8h einen einzigen Stoss verspüren, dem ein kurzes Klirren folgte; die Richtung 
der geringen Seitenbewegung war eine NW—50-liche. 

11. Medgyes. Abends um 81 30" vernahm Herr Pfarrer FRasz HAUBNER das 
Beben wáhrend eines Gesprüáches. Die Erscheinung bestand aus zwei kurzen wellen- 
artigen Stössen, die gleichzeitig von einem starken unterirdischen Getöse begleitet 
wurden. Die Richtung wird mit NW—S0 angegeben. 

Von den morgens in Arbeit befindlichen, abends aber schon meist zur Ruhe 
gegangenen Hinwohnern verspürten nur wenige die morgens und abends erfolg- 
ten Erdbeben. 

12. Nagy-Márton. Um 72 25" abends (?) wurden mebrere schnell auf einan- 
der folgende, von Getöse begleitete Stösse vernommen, denen zufolge die Möbel- 
stücke erschüttert wurden. Die Richtung war eine von dem morgens erfolgten 
verschiedene, námlich 5—N. xcDie Petroleumlampe am Tisch würe umgestürzt, 
hátte sie meine Frau nicht schnell ergriffen. Meine Singvögel fielen im Schlafe 
von ihren Stábchen herab; die Leute rannten erscbrocken auf die Strasser 
(Dr. ENGELBERT PEsSTL). 

13. Német-Keresztúr. Abends um 92 18" (?) traf uns nach dem Abendessen 
das Beben, welches für einen vom Krachen begleiteten Stoss gehalten werden 
konnte. Richtung dieselbe, wie morgens. Die Höngelampe machte Schwingungen 
von 2 cm. Ein Theil des Volkes lief entsetzt auf die Gasse, das im Stall ruhende 
Vieh sprang auf (KaRL NógGáLL jun. Administrator). 

14. Ottova. Um 8h 30" (Bpester Zeit) ein von unten her kommender Stoss 
in Begleitung eines kurzen donnerartigen Getöses. Die ganze Erscheinung war 
kürzer (2,5") als das Frühbeben. Dass das Erdbeben auch abends Schaden ver- 

[127] 


342 F. SCHAFARZIK : 


ursachte, wird directe nicht erwüáhnt. (Dr. Ggxr und Pfarrer SzáBáR.) .Soproni 
Hirlap, gibt ausdrücklich an, dass zufolge des Abendbebens ein Keller eingestürzt 
und der Rauchfang am Pfarrhaus herabgefallen sei. 

15. In Petőfalva stürzten Rauchfánge herab. Der Schrecken war noch 
grösser, als beim Frühbeben (Soproni Hirlap). 

16. In Ruszt verspürte man abends um 8k 30" neuerdings ein wellenför- 
miges Beben (Arpxius MaGyag, Öbernotár). Nach cSoproni Hirlap, war das 
Beben am Abend heftiger, als das Frühbeben. In Folge der 3" andauernden 
Erschütterung stürzten mehrere Rauchföánge ein, viele Dachziegeln rutschten herab 
und erlitten mehrere Gebüáude Risse. 

17. Sopron (Oedenburg). Abends um 8h 20" war im Parterrezimmer wáhrend 
des Abendessens ein Stoss zu verspüren, der in eine 1—2 Sekunden dauernde 
Wellenbewegung verlief (Aroxsius Luwcz, Professor). 

Nach Professor Gusrav GEcsányI traf dieses Erdbeben ebenfalls um 82 20" 
ein, welches diesmal aus einem stüárkeren Stosse bestand, als das Frühbeben. Im 
Zimmer des ersten Stockwerkes am Sessel sitzend wurde mein Körper plötzlieh von 
der einen Seite auf die andere gestossen (in welcher Richtung ?), das Pendel der 
Uhr im Zimmer wurde fast senkrecht auf seine 0— W-liche Sehwingungsfláche 
vor- und rückwürts geschleudert. Dem Beben ging ein Getöse voran, das circa 
3" dauern konnte, wáhrend das nachfolgende Beben selbst nur 2" anhielt. Dieses 
war bestim -. t von lángerer Dauer, als das Frühbeben. 

Nach Correspondenzen des xNemzet) , cx Budapesti Hirlap, und c Pester Lloyd? 
war das in Sopron abends um 8h 20" erfolgte Erdbeben viel stüárker, als der mor- 
gens (6b 14") beobachtete Stoss. In mehreren Gassen der Stadt bekamen die 
Mauern der Gebüude Risse und besonders in der Szélmalomgasse, am Gabona- 
Platz und in der Szt.-Mihálygasse mussten die Bewohner an mehreren Orten 
delogirt werden. Insgesammt stürzten in der Stadt fünf Rauchfönge ein. 

18. In Sopron-Nyék war das Beben angebliceh um 82 45" zu verspüren, das 
aus einem in eine langsame Schwingung übergehenden öStoss bestand, in Ver- 
bindung mit vorangehendem Getöse (PaurL MöRk,: Pfarrer). 

19. In Sopron-Rákos. Um 81 15" im Zimmer des ersten Stockwerkes konnte 
man zwei Stösse gut unterscheiden, die eine 0-liche Richtung hatten. Der zweite 
3toss war viel stürker, ich musste mit dem Oberkörper eine derartige Bewegung 
ausführen, wie bei einem heftigen Ruck im Wagen. Gleichzeitig mit den Stössen 
konnte auch das Getöse vernommen werden (Jostanw Kukcsy, Pfarrer). 

20. In Szárazvám wurde abends um 8h 29" (Eisenbahnzeit) ein stárkeres 
Beben verspürt, in Begleitung eines dem Wagengerassel ühnlichen Getöses. Die 
Fenster klirrten besonders abends heftig. Starker Sturm vor und nach dem 
12. April (ERxsr Kurgovacz, Pfarrer). 

91. In Szarvkő erfolgteabends gegen 8t 15" 20" in der Wohnung im ersten 
Stockwerke eine Wellenbewegung, die lönger dauerte als die des morgens statt- 
sehabte. Die brennende Petroleumlampe wurde in Sehwingungen von 12 em versetzt. 
In einer nahen Hütte fielen etliche Thongeschirre zu Boden. Richtung 0—W. 

22. In Szt.-Margitta verspürte man um 84 30" ein Stoss, dem ein circa 2" 
dauerndes Getöse folgte (MrcHAEL PáJER, Pfarrer). Im Steinbruch wurde das Beben 


um 8k 19" beobachtet. 
[128] 


BERICHT DER ERDBEBEN-COMMISSION. 343 


23. In Vulka-Pordány erfolgte um 8b 35" eine starke Erschütterung, der ein 
donnerartiges Getöse voranging und auch bis zam Schluss fortdauerte. c Wáhrend 
die Beben am 9- und 12-ten April morgens blos einen ungewohnten Bindruck ver- 
ursachten, richtete die Erderschütterung am Abend auch Schüden an; es entstan- 
den an mehreren Orten kleinere und grössere Risse, ja sogar auch Erdabrutschun- 
gen in dem lockern Boden einer nahe gelegenen Schottergrube (STEFAN EITNER). 

In der Nacht zwischen dem 12. und 13. April wurden ebenfalls Beben 
verzeichnet : ú 

1. In Nagy-Márton 12. April nachts um 11 Uhr leichte Erschütterungen 
(Dr. PEsrc). 

2. In Német-Keresztúr gegen die Mitte der besagten Nacht unterirdische: 
Detonation (K. NoGáLL). 

3. Ruszt. Auch in der Nacht waren etliche schwáchere Stösse, die aber 
weniger beobachtet wurden (ALzxrus MAGYAR). 

4. Sopron. Nach Hinigen sollen nochin der dem 12-ten April folgenden 
Nacht sehwáchere Beben vernommen worden sein (Gusrav GECSÁNYI). 

5. Szárazvám. Angeblich erfolgte auch um Mitternacht ein Beben, das ich 
jedoch nicht verspürt habe (ERNsT Kurgovácz). 

Am 13. April. 1. Boldogasszony (Comitat Moson). Morgens um 4h 45" 
schwacher Stoss, dem zufolge die an der Wand hüángenden Bilder ein wenig, 
schwankten (N. J. NABINGER). 

2. Kis-Márton. Nach Einigen wurden auch des morgens schwache Erschüt- 
terungen vernommen (Dr. R. LESZNER). 

3. In Okka verspürte auch der dortige Pfarrer des morgens ein kleines 
Beben (Dr. R. LESZNER). 

4. Sopron. Morgens um 3h 30" sehwaches Erdbeben (A. Luwncz). 

5. Szt.-Margitta. Morgens um 4h 30" scehwache Erschütterung im Stein- 
bruch (Betriebsleitung des Steinbruches). 

6. Vulka-Pordány. Morgens um 42 45" ein sehr schwacher Stoss (STEFAN 
EITNER). 

Am 15. April. In Szt.-Margitta abends um 7£ 45" schwaches Beben 
(MICHAEL PÁJER). 

Am 21. April. In Sopron wurde laut Budapester Bláttern nachts um. 
3h neuerdings ein 2" dauerndes Erdbeben verspürt, das aber keinen Schaden zur 
Folge hatte. ] 

Am 25. April. In Félszerfalva vernahm man angeblich auch abends um 
102 30" einige Erschütterung ( ROTHERMANN). 

Ueber das im Soproner Comitat erfolgte Erdbeben liefen negative Berichte 
aus folgenden Orten ein: Csorna (Dr. Aporr Kuncz), Kapuvár (JULIUS SCHERES, 
Director an der Bürgerschule), Köpcsény (KaspaR Viasicn, Pfarrer), Kőszeg (ISIDOR 
MicHAELIs, ev. Priester), Lajtafalu (Vina Töprr, Pfarrer), Magyar-Óvár (ÁRPÁD 
PBazrázs, kel. Rath, Director), Nemesvölgye (Dr. ALBERT KöHALMI, Pfarrer), Sopron- 
Szt.-Márton (KAáRL KaRwExR, Kaplan). 


Es ist bekannt, dass im Soproner Comitate kleinere oder mittelstarke 


Erdbeben eben keine Seltenheit sind. Schon wührend der kurzen Zeit des 
[129] 


344 F. SCHAFARZIK : 


Bestandes der ungarischen Erdbeben-Commission hatten wir Gelegenheit in 
der Umgebung von Sopron ausgesprochene Beben verzeichnen zu können. 
Im Herbste des Jahres 1835, námlieh gelegentlich der am 22. September 
wiederholten Erdbeben im Müűrzthale wurde in Sopron, Kis- und Nagy- 
Marton bedeutende Wellenbewegung verspürt, der zufolge nicht nur die 
Bilder an der Wand von ihrem Platze verschoben, sondern auch die schwe- 
reren Möbelstücke erschüttert wurden. Der Zusammenhang dieser Erdbe- 
wegung mit dem Műrzthaler Erdbeben war handgreifliceh und wir hielten 
das damalige Soproner Erdbeben fur nichts anderes, als eine schwáchere 
und allmálig aufhörende Wellenbewegung, die sich bis zum östlichen 
Rande des grossen Söchüttergebietes des Mürzthaler Erdbebens erstreckte. 

Im gegenwártigen Falle steht die Sache ganz anders, da wir es hier 
mit einem loco entstandenen Erdbeben zu thun haben. 

Auf der beiliegenden Karte trachtete ich die eingelangten und im 
Vorstehenden mitgetheilten Angaben auch graphisch in übersichtlieher 
Weise darzustellen. Die zu diesem Zwecke verwendeten Zeichen illustriren 
die vier Aprilbeben, und zwar das Vorbeben vom 9. April, die zwei Haupt- 
beben vom 12. April morgens und abends und schliesslieh das Nachbeben 
vom 13., 15. oder 25. April. 

Welches von den zwei Hauptbeben das stárkere gewesen sein mag, können 
wir auf Grund der nicht genügend gesonderten Angaben nicht beurtheilen, 
im Ganzen genommen üben sie auf uns den Eindruck aus, als wenn sowohl 
das Beben vom Morgen, als auch das vom A bend von ziemlich gleicher Stárke 
gewesen wáren. 

Die Eintrittszeit dieser Beben selbst können wir nicht genau bestim- 
men. Die Angaben weichen von einander manchmal sogar um eine halbe 
Stunde ab. Dieser Uebelstand stammt meistens von der Unpünktlichkeit 
der Provinzuhren her; in vielen Fállen aber verzeichneten die Beobachter 
die Zeitangaben aus dem Gedüchtniss, .erst dann, nachdem sie am zweiten 
oder dritten Tag von uns den Fragebogen zugeschieckt erhalten haben. Im 
allgemeinen können wir auf Grund der verlássliehst seheinenden Angaben 
die folgenden Zeitpunkte annehmen : 

Für das am 12. April morgens erfolgte Beben wird die Eintrittszeit 
vorwiegend mit 62 15" angegeben. 

Das Abendbeben trat am wahrscheinliehsten um 8? 30" aut. 

Schwáchere Nachbeben fanden gegen Mitternacht zwischen dem 12. 
und 13. April, dann morgens am 13. April, 15. April abends, 21. April 
morgens und 25. April abends statt ; es muss aber bemerkt werden, dass von 
diesen nur die zwei ersten Beben allgemeiner vernommen wurden. 

In diesem kleinen Cyeclus war das erste und letzte Beben ein sehr 
sehwaches; die zwei Hauptbeben aber traten an mehreren Orten so heftig 
auf, dass nicht nur die Mauern mancher Háuser Risse bekamen, sondern 

[130] 


BERICHT DER ERDBEBEN-COMMISSION. 345 


auch Rauchfánge einstürzten. Zu diesen Orten können wir Czinfalva, 
Klempa, Darázsfalva, Ottova und Szt.-Margit záhlen, wo ich die Intensivi- 
tát des Bebens im allgemeinen dem 7. Grad entsprechend halten würde. 
Von geringerer Stürke erschien es in Pordány, Ruszt, Kis-Marton und Sop- 
ron. In der letzten Stadt stürzten zwar auch ein-zwei Rauchfánge ein, 
diesen Umstand dürfen wir aber bei Beurtheilung der Erdbebenwirkung — 
die Ausbreitung der Stadt in Betracht gezogen — nicht überschützen. Noch 
schwücher trat die Erscheinung in Medgyes, Rákos, Nagy-Marton, Száraz- 
vám, Lajta-Ujfalu, Feketeváros, Nagy-Czenk und Német-Keresztúr auf. An 
diesen Oiten wurden die Gebüude nicht beschádigt, die Bewegung mit dem 
begleitenden Getöőse wurde aber allgemein noch deutlieh wahrgenommen. 
Schon in Lorétom, Nezsider und Boldogasszony beobachtete man kaum die 
Beben ; in Szt.-Márton und Széleskút aber gar nicht. 

Wichtiger erscheint das Studium des Schüttergebietes. Die grafisch 
auf der Karte verzeichneten Angaben lassen ein inneres Gebiet der stürke- 
ren Erschütterung und eine öussere Zone der sehwácheren Wellenbewegung 
unterscheiden. Das Gebiet der stürksten Erschütterung bestimmte ich 
derart, dass ich um alle jene Orte eine Linie zog, wo die Intensivitát des 
Bebens wenigstens den 4. Grad erreichte. Was ausserhalb dieser Linie 
fállt. gehöőrt zur áusseren Zone des Schüttergebietes. Wenn wir auf Grund 
approximativer Berechnungen die Grösse dieser Gebiete mit Ziffern ausdrü- 
cken wollen, könnten wir annáhernd das innere mit 450 km? oder circa 
9 LIMeilen ; das öussere Gebiet aber mit 1950 km? oder circa 39 L]Mei- 
len annehmen. 

Der grösste Theil dieses Gebietes füllt in das Soproner, der östliche 
Rand in das Mosoner Comitat, der westliche Rand aber nach Nieder- 
Oesterreich. 

Wenn wir nun den Ausgangspunkt des Erdbebens suchen, nehmen 
wir auf der Karte innerhalb des Gebietes dexz grössten Erschütterung bald 
eine solche kleinere Fláche wahr, wo die Intensivitát des Erdbebens die 
gröósste war, námlich im jetzigen Falle mit 7 bezeichnet werden konnte. Es 
ist dies jenes Gebiet, das zwischen die Gemeinden Ottova, Klempa, Czin- 
falva, Darázsfalva und Szt.-Margit fállt. Ich hielt es nicht für nothwendig, 
die Grenzen dieser Gemeinden noch mit einer besondern Kreislinie zu 
bezeichnen, nachdem die centrale Lage im innern Schüttergebiet auch so 
schon genügend ins Auge föállt. Dass die Erdbewegung factisch von diesem 
engern Gebiete ausging, wird nicht nur durch das heftigste Auftreten der 
Erschütterungen und durch die hier verursachten Beschádigungen, sondern 
ausserdem auch noch durch die strahlenförmige Ausdehnung der Erdbeben- 
richtung bezeugt. So sehen wir, dass die Richtung der Stösse, resp. der 
Wellenbewegungen in Klempa eine SW-, in Medgyes $0-, Rákos O-, 
Sopron 50-, Czenk S-, in Nyék eine SW-liche war. In vielen Fállen, beson- 

[131] 


346 F. SCHAFARZIK : 


ders im NW-lichen Theile des Gebietes wurde die  Erdbebenrichtung 
wahrscheinlich irrthümliech verzeichnet und zwar in Folge Ausserachtlas- 
sung jenes Umstandes, dass sowohl Personen, als auch leblose Gegenstünde 
nicht im Sinne des Erdbebenstosses nach vorn, sondern zufolge des Trügheits- 
momentes in entgegengesetzter Richtung, demnach nach rückwárts geschleu- 
dert werden auf jene Seite, woher wir den Stoss erhalten haben. Diesen 
Umstand in Betracht gezogen, hielt ich es für erlaubt, manche der ange- 
zeigten Richtungen auch umgekehrt mit einem dicker gezeichneten Pfeil 
anzudeuten, wodurch wir zugleich ersehen, dass diese Richtungen ebenfalls 
solehen Radien entsprechen, die aus dem erwáhnten centralen Erdbeben- 
gebiet ausstrahlen. 

Wenn wir nun sebhliesslich die Lage dieses centralen Gebietes, bezie- 
hungsweise des stürksten Schüttergebietes náher betrachten, d. h. jenen 
Zusammenhang suchen, der allenfalls zwischen diesem Gebiete und den 
geologischen Verháltnissen dieser Gegend obwaltet, so gelangen wir in 
Kürze zu folgenden Resultaten. 

So viel ist sicher, dass das stürkste Schüttergebiet, besonders aber 
sein centralster Theil in die Thalmulde der Vulka hineinfállt, also jene 
Depression einnimmt, die zwischen dem Leitha-, dem Rosalien-, dem Sopro- 
ner und den Rákos-Ruszter Gebirgen liegt. Alle diese Gebirge und Gebirgs- 
theile haben denselben geologischen Bau, indem das Grundgebirge, gleich- 
sam das Skelet sámmtlicher aus krystallinischen Schiefern besteht, an die 
sich in Form einer Hügellandschaft die Gesteine der miocönen und pliocánen 
Stufe anlehnen. Alle diese Inselgebirge bilden die unmittelbare Fortsetzung 
der aus den Alpen bis hieher vorstossenden breiten krystallinischen $Schie- 
ferzone; in Folge der hier eingetretenen Rupturen und Senkungen jedoch 
blieben von dem einst auch hier zusammenhüngenden krystallinisehen 
Schiefergebiet nur die oben erwáhnten auch heutzutage noch sichtbaren 
Inselgebirge in einem höheren Niveau: Diese Senkungen mussten unbedingt 
vor dem mediterranen Alter entstanden sein, nachdem sehon das Meer 
dieser Zeit zwischen den emporragenden krystallinischen Schiefertrümmern 
solche Vertiefungen vorfand, die es ausfüllen und mit seinen Sedimenten 
aufschütten konnte. Nach dem Meer der oberen mediterranen Zeit folgte 
hierauf das Meer der sarmatischen und schliesslieh das der pontischen Zeit, 
die ebenfalls die Aufschüttungsarbeit fortsetzten. Die Süsswösser der 
guarternáren und der Jetztzeit konnten schon nur wenig zu der gross ange- 
legten Aufschüttung beitragen, die grösstentheils von ihren müchtigen Vor- 
göüngern, den neogenen Meeren bereits beendet wurde. 

Unter der zusammenhüngenden und müchtigen Decke dieser über 
einander gelagerten und das ganze Becken ausfüllenden und sich zu den 
krystallinischen Gebirgen resp. den Inselgebirgen erstreckenden Schichten- 
gruppe liegen aber in der Tiefe alle jene Theile des krystallinischen Schie- 

[132] 


BERICHT DER ERDBEBEN-COMMISSION. 347 


fergebirges, durch welche einstens die aus den heute sichtbaren krystallini- 
sehen Schiefern bestehenden Inselgebirge ergünzt wurden. 

Es ist daher leicht begreiflich, dass eine so müchtige krystallinische 
Schiefertafel, wie jene, die einstens das Gebiet einestheils zwischen dem 
Rákos- und Rosaliengebirge, anderseits aber zwischen Kis-Marton und 
Sopron eingenommen hat, nicht versinken konnte, ohne selbst in mehrere 
kleinere Partien zu zerfallen nnd liegt in der Natur der Sache jene 
Wahrscheinlichkeit, dass diese Tafel vor allem in der Mitte bedeutende 
Rupturen erlitten habe, und dass sie mit diesen neu entstandenen Tarfel- 
enden voran abgesunken sei, wáhrend die ursprünglichen Ründer der versin- 
kenden Tafeln an der Peripherie mit den gegenwártigen Inseln noch in 
Contact blieben und sich auf dieselben noch stützen konnten. 

Möge nun diese in Rede stehende Depression durch eine in Folge von 
Verwerfungen verursachte treppenartige Senkung entstanden sein, oder aber 
mögen wir es hier allenfalls mit der Mulde einer müchtigen Faltenbildung 
zu thun haben, so ist das eine jedenfalls gewiss, dass der abgesunkene 
Gebirgstheil unbedingt von tief greifenden Rupturen durchsetzt wird, 
welcher Umstand in unserem Falle deshalb von grosser Bedeutung ist, da. 
alle Zeichen darauf hinweisen, dass der Herd der in Rede stehenden Erdbe- 
ben bei dieser Gelegenheit auf den tief gelegenen Rupturen dieser Depres- 
sion zu suchen sei. 

Eine geringe Massenbewegung löngs dieser Rupturen genügt, um an 
der Erdoberfláche die Wirkung eines Erdbebens hervorzubringen. 

Auf Grund dieser Erörterungen können wir den gegenwürtigen Erd- 
bebenfall mit Zuversicht ebenfalls zu den tektonischen rechnen. 


Am 21. Juni, nachmittags um 32 28" verspürte man in Rónaszék im Marmaroser 
Comitat ein Erdbeben. Die Erscheinung bestand dem Berichte von PaAuL FRIrz, 
kel. ung. Bergverwalter nach insgesammt aus rasch nacheinander folgenden zwei 
Stössen, die sich scheinbar von NW nach 80 fortpflanzten. Uhren blieben nir- 
gends stehen ; Geschirre auf den Stellagen wurden etwas an einander geschlagen ; 
manche Gebüude erlitten geringe Risse in den Mauern, grösserer Schaden wurde 
aber nicht angerichtet. In der 102 m tiefen Franciscigrube wurde vom Erdbeben 
nicht die geringste .Spur beobachtet, wogegen im Maschinenhause über dem 
Schachte die Erschütterung ziemlich deutlieh verspürt wurde. Getöse war auch 
hörbar, das einem Erdsturze áhnlich war und um 2—3" lánger dauerte, als die 
Stösse selbst. Laut cBudapesti Hirlap, beobachtete man auch in dem nahe gelege- 
nen Szurdok das Beben, demzufolge am dortigen Schulgebüude Risse verursacht 
wurden. 

Am 16. August, morgens nach 5k verspürte man ein heftigeres Erdbeben im Ko- 
máromer Comitat, zum Theile auch in der NW-lichen Gegend des Comitates Fehér. 

1. Aus Alcsuth (Comitat Fehér) sandte Sr. k.k. Hoheit, Erzherzog JosEF 
eigenhündig einen Bericht an die meteorologische Centralanstalt. Nach dem 

[133] 


345 F. SCHAFARZIK : 


Berichte des Herrn Erzherzogs vernahm man in Alcsuth zuerst morgens um 4h 
21" drei Beben mit unterirdisehem Getöse, um 5h 20" aber wáhrend einer Minute 
drei Stösse. Durch das Erdbeben wurden die Biume heftig geschüttelt. 

2. In Komárom beobachtete unser alter Correspondent Herr GEoRG MARcsa 
um ök 11" dieses Beben in seinem Parterrezimmer im Bett liegend. Das Beben 
wurde gleichzeitig von einem kurzen donnerühnlichen Getöse begleitet. Die 
Bewegung selbst war eine undulatorische, das Pendel der Uhr wurde zwar an die 
Wand des Kastens geschlagen, blieb aber deshalb nicht stehen. Richtung NW— 
50. Viele von den Bewohnern der Stadt nahmen nichts wahr, der stüdtische 
Thurmwicbter aber lief erschreckt hinunter, da der Thurm schwankte.v Die Inten- 
sivitát mochte dem 3" entsprechen. 

3. In Kömlőd notirte Herr Kreisnotár KARL VARGA seine Beobachtungen. 
Herr Varga stand eben beim Schreibtische und war mit der Expedition der Post 
beschaftigt, als er morgens um 5k 3" (Eisenb. Z.) das Beben, richtiger das Zittern 
wahrgenommen hatte. Die Bewegung, die von keinerlei Getöse begleitet war, 
schien die Richtung N—S gehabt zu haben. Die übrigen Familienmitglieder ver- 
spürten dieses Beben ebenfalls. Die Glöser auf der Stellage erklirrten. Die Intensi- 
vitát mochte auch hier 3? haben. f 

4. In Ó- Gyalla wurde dieses Erdbeben von dem Meteorologen Herrn EDUARD 
FARKas beobachtet. Nach seiner Meldung trat dasselbe gegen 5k ohne jede Schall- 
erscheinung ein. Die kurze Bewegung schien eine 830—NW-liche Richtung gehabt 
zu haben. Wenige Personen nahmen dasselbe wahr. Wie hieraus hervorgeht, war 
das Beben hier schon etwas schwüácher und konnte circa dem 2." entsprechen. 

5. In der Gemeinde Szend (Il. P. Kömlőd) war diesmal das Erdbeben viel 
stürker, als im Monate Januar. Morgens um 5k 25" verspürte man einen aus 
SW-licher Richtung herkommenden Stoss, worauf das Volk ersehreckt auf die 
Gasse lief. Grösseres Unglück geschah aber nicht (Budapesti Hirlap). Intensivi- 
tát 5—6". j 

6. Aus Tata besitzen wir den Bericht des Herrn Gymnasialdirectors ÁLEXIUS 
PixréR, der das Beben morgens zwischen 5k und "/46£k wührend des Ankleidens 
im ersten Stock des Gymnasialgebüudes verspürte. Stösse wurden nicht beobachtet, 
sondern eher nur ein Zittern, das zugleich von einem dem fortwáhrenden Don- 
nern ühnlichen Getöse begleitet wurde. Im Zimmer bewegte sich alles, die Möbeln 
krachten. Richtung secheinbar 0—W. Dauer 2—3". Die Intensivitát könnte dem- 
nach dem 4—5." entsprechend angenommen werden. 

Die Bekannten des Herrn Oberarztes Dr. Jonans MEwxrcH beobachteten eben- 
falls dies Beben, er selbst aber nicht. 

7. Herr Dr. NiKoraus KoxgonY-THEGE reiste nüchsten Tag nach Tagyos (l. P. 
Tata) und constatirte, dass das Beben auch hier verspürt wurde. 


Als Geologe meiner Sommerthátigkeit halber von Budapest entfernt, 
konnte ich dies unstreitig interessante Erdbeben nicht weiter verfolgen. 
Es ist uns námlich die Ausbreitung des erschüűütterten Gebietes unbe- 
kannt. Wir haben keine Kenntniss davon, ob dasselbe gegen SW in Kis-Bér 
und Mór, in NO-licher Richtung in Bicske, Bajna, Tardos verspürt wurde 

(1341 


BERICHT DER ERDBEBEN-COMMISSION, 349 


oder nicht. Wenn wir den Umstand, dass die Blátter von Mór und Eszter- 
gom keine Nachrichten über Erdbeben brachten, in negativem Sinne auslegen 
dürfen, dass nümlieh diese Stüdte schon ausserhalb des Schüttergebietes 
gelegen waren, so würden wir annühernd ein derartig elliptisches Gebiet 
erhalten, dessen lángere Diagonale zwischen Alcsúth und Ó-Gyalla zu liegen 
kömmt. Wegen der mir zu Gebote stehenden üusserst mangelhaften Anga- 
ben gelangen wir zwar zu keinen sicheren Resultaten, dem ungeachtet aber 
sel es mir erlaubt, die Aufmerksamkeit auf jenen Umstand hinzulenken, dass 
diese NW-liche Linie vollkommen mit jener Ouerruptur des ungarischen 
Mittelgebirges zusammenfüllt, die den Vértes von den Graner und Ofner 
Gebirgen trennt, so dass ich es für das wahrscheinlichste halten würde, dass 
das Erdbeben vom 16. August mit dieser Ruptur in Zusammengehang war. 


Am 4. September wurde im Bereiche des Soproner Comitates neuerdings ein 
stürkeres Erdbeben vernommen. Die einschlügigen Angaben können wir in fol- 
gendem zusammenfassen. 

1. Aus Czinfalva besitzen wir den Bericht des Herrn Pfarrers Axros HÉRITS. 
Der Herr Pfarrer, der sich gerade im Garten befand, nahm vom Beben, das nach- 
mittags gegen 4h eintrat, kaum etwas wahr. Die Bewegung, die derzeit viel 
sechwácher war, als die im Frühjahr stattgehabte, bestand aus rasch nach einander 
folgenden und kaum 3" dauernden Stössen, wáhrend dessen ein soleches Getöse 
hörbar war, als wenn in der Ferne eine Kanone abgefeuert worden würe. Die in 
den Hüusern befindlichen Leute hingegen mochten die Bewegung etwas stárker 
verspürt haben, da alle auf die Gasse hinausliefen in Erwartung des Kommenden. 
Diese vielleicht übertriebene Angst konnte wohl in der Erinnerung an das im 
Frühjahr stattgehabte Erdbeben gewurzelt haben. 

Herr AporF PATZENHOFER befand sich im ersten Stock der Czinfalvaer Zneker- 
fabrik und gibt die Eintrittszeit des Erdbebens nach der Telegrafenuhr mit 32 56" 
an. Er nahm einen kaum 1— 2" dauernden wellenförmigen, oder besser gesagt, 
einen vibrirenden Stoss wahr, dem ein kurzes, aber starkes Getöse folgte. Rich- 
tung 8—N. 

Herr Azors ÉpER beobachtete in der Parterrekanzlei derselben Zuckerfabrik 
das Beben, das um 4h 8" 30" (Bpester Zeit). eintraf. Das Ganze war eine schau- 
kelnde Bewegung mit 0— W-licher Richtung und unterschied sich diese Erschei- 
nung von der im Frühjahr dadurch, dass ihr kein so sehreckliches Stampfen vor- 
anging, wie damals. Wáhrend der Bewegung verzeichnete er nur ein geringeres 
Geklirre. ; j 
Auf Grund dieser sümmtlichen Angaben konnte die Intensivitát des Erdbe- 
bens in Czinfalva kaum mehr als 3—4" betragen haben. 

9. Kis-Marton. Herr Dr. Ruporr LESZNER verspürte gegen 4k auf der Gasse 
gehend das Beben nicht, ebenso wenig diejenigen, die mit irgend einer Arbeit 
beschaftigt waren. Ruhig im Zimmer sitzende Frauen hingegen verspürten einen 
einzigen Stoss, der von kaum eine Sekunde andauerndem Getöse begleitet wurde, 
sonst aber gar keine nachtheilige Wirkung hatte. 

Herr Forstsekretár ADALBERT Barzázs behauptet, er selbst habe in seiner 

[1351 


350 LITTERATUR. 


Kanzlei im zweiten Stock nicht die geringste Bewegung beobachtet. In der Stadt 
hatten insgesammt nur einige Personen Kenntniss von diesem Beben. 

Auf Grund dieser Angaben ist es sicher, dass die Stürke des Erdbebens in 
Kismarton den 2." nicht überschritten habe. 

3. Aus Klempa berichtet Herr Pfarrer Paur GRüÜLL, dass er wührend des 
Lesens nachmittags gegen 3£k 45" ein schwaches Vibriren und ein von leisem 
Rollen begleitetes NW—5$0-liches Beben wahrgenommen hatte. Intensivitüt 2". 

4. Ruszt. Herr Obernotár ALExius MAGYAR verspürte im Parterrezimmer ruhig 
sitzend, nachmittags gegen 4k einen W-lich gerichteten Seitenstoss, der von 
einem Knall und hierauf von einem Krachen begleitet war. Stürke 2—3" ? 

5. In Szt.-Margit bestand dieses Erdbeben nach Herrn Pfarrer MICHAEL 
PÁJER in der besagten Zeit aus einer nur kaum eine Sekunde wührenden geringen 
Bewegung, ohne den geringsten Schaden verursacht zu haben. 

6. Herr Joszr Viswyák, Oberförster in Széleskút, sowie die akisenstüdter 
Zeitungv theilen einstimmig mit, dass man dieses Beben in 0kka, Darázsfalva, 
Vulka-Pordány und angeblich auch in Szt.-György noch vernommen habe. 

Ueber dieses Erdbeben erhielten wir negative Berichte von den folgenden 
Herren : JogANxN KoLrLnER, Pfarrer (in Feketeváros), KARL NoGáLnLt jun., Administrator 
(in N.-Keresztúr), KARL GEREBÉNYI, Bezirksrichter (in Nezsider), ERNST KurRo- 
vacz, Pfarrer (in Szárazvám), RICHARD SALINGER, Güterdirector (in Szarvkő), 
Arois Luwcz, Professor (in Sopron), KaáRL KARNER (in Szt.-Márton) und STEFAN 
HirrwsERk, Stationschef (in Vulka-Pordány). 


Aus diesen Angaben ersehen wir, dass sich die Aprilbeben im Sopro- 
ner Comitat im Herbste erneuerten; das Erdbeben selbst war aber schwa- 
cher (3—49), seine Ausbreitung ebenfalls geringer. Jener Umstand, dass das 
Erdbeben wieder die Gemeinden des im April stárksten Erschütterungsgebie- 
tes berührte, deutet daraufhin, dass die Bewegung abermals von eben den- 
selben Rupturen ausging, wie im Frühjahr. Dieser Umstand verleiht wohl 
dem Soproner Erdbeben den Charakter eines Cyelus, anderseits aber scheint 
derselbe unsere Erfahrung zu bekráftigen, nümlich, dass den die Reihe 
eröffnenden starken Stössen im Gyelus nur noch sehwáchere Erschütterungen 
nachfolgen. 


LITTERATUR. 


(24). KRAMBERGER-GonJaNovIió : Die prüpontischen Bildungen des Agramer 
Gebirges. (Glasnik hrvatskoga naravoslovnoga druztva. Zagreb. 1890.) 


In Bessarabien fanden Sinzow und Andrussow zwischen den sarmatischen 
und pontischeu Schichten gewisse Bildungen, die in Oesterreich-Ungarn fehlen 
sollen. Diese fand Verfasser im Agramer Gebirge als helle Kalkmergeln, welche bei 
Gornje Vrabée ausser den an mehreren Orten anzutreffenden Limnaeus und 

[136] 


LITTERATUR. 801 


Planorbis-Arten noch Congerien, (Gardien, Valvaten und Orygoceras-Arten füh- 
ren. Diese Schichten sollen nach Verfasser auch in Ungarn vertreten sein, wurden 
aber von den heimischen Geologen bis jetzt zu den pontiscehen Schichten gestellt. 
Verfasser scheidet sie als vorpontische aus. AUGUST FRANZENAU. 


(25.) Anrov Kocu: Über den Sockelstein des Gr. Emerich Mikó-Monu- 
mentes. (Revue aus dem Inhalt der naturwiss. Abtheilung d. Orvos-termé- 
szettudományi Értesítő. Organ d. medic.-naturwiss. Section d. siebenbürg. 
Museumvereins. Kolozsvár, 1889. XIV. p. 181.) 


Der Ausschuss des siebenbürg. Museumvereines beschloss, den Sockelstein 
des Monumentes seines Gründers, GR. MIxós aus siebenbürgisehem Gestein her- 
stellen zu lassen. Am zweckentsprechendsten erwies sich der Juarz-Andesit ( Dacit ) 
von Kisbánya (Comitat Torda-Aranyos). Das Gestein, aus welchem die Süulen der 
Einfriedung und die Stufen des Monumentes angefertigt wurden, stammt aus dem 
an der Landstrasse gelegenen Steinbruche zwischen Kisbánya und Asszonyfalva ; 
die Structur desselben ist granitoporphyrisch mit Uebergángen in das Porphyrische 
oder Dichte. Aus der licht fahlgrauen Grundmasse treten die weissen Plagioklase, 
die schwarzen Amphibol- und Biotitkrystalle sehr scharf hervor. Hie und da 
bemerkt man nussgrosse, dichte Gesteinsausscheidungen und gelbliche Epidot- 
Adern. 

Der eigentliche Sockelstein ist eine andere Varietát des Ouarz-Andesits, er 
wurde westlich von Kisbánya in der Náhe des Erezpatak-Baches gebrochen. Die 
Structur ist granitisch, die lebhaft graue Grundmasse enthült viel sehwarzen 
Amphibol und Biotit, stellenweise kleine Pyritkörner. Dichte und dunkelgefárbte 
Ausscheidungen kommen auch in diesem Gesteine vor. 

Dieser Ouarz-Andesit ist ein Ganggestein, und zwar durchbricht der zuerst 
erwáhnte den Kreidesandstein, Thon und Mergelschiefer, der letztere aber den 
eocenen Thon. K. ZIMáNYI. 


(26.) V. UHniG: Retsebericht aus der Hohen Tátra. (Verhandl. d. k. k. geol. 
Reichsanst. 1890. p. 214.) 


In einem kurzen Berichte theilt der Verfasser die wichtigsten Ergebnisse 
seiner geologisehen Aufnahmen in der östlichen Tátra mit, und zwar der Bélaer 
Kalkalpen und des Javorina-Gebietes. 

Im allgemeinen hat die Kalkzone hier auch dieselbe Tektonik und geolo- 
gische Beschaffenheit, wie der westliche Theil der Tátra. Dieselbe zerfállt in zwej 
ungefáhr parallele, ostwestlicehe Bünder, wovon das südliche durch die sehwache 
Entwicklung der Trias und müchtige Ausbildung des Jura gekennzeichnet ist. An 
der Zusammensetzung der nördlichen Zone hat der Triasdolomit den wesentlichsten 
Antheil ; auch der Jura und die untere Kreide sind mannigfaltig entwickelt. 

Es gelang dem Verfasser im Triasdolomit der Tátra Muschelkalk- Brachyopo- 
den zu finden (in der Nöhe der Bélaer Höhle) ;- ausserdem treten hier reichlich 
Crinoiden auf. ; 

Im Gebiete der Bélaer Kalkalpen, sowie in der Gegend zwischen Javorina 
und Zakopane wurden im Fleckenmergel liassisehe Ammoniten gefunden; von 

-137] 


352 LITTERATUR. 


nicht minderer Wichtigkeit ist das Vorkommen neocomer Ammoniten im gelben 
Kalkschiefer der Bélaer Kalkalpen. K. ZIMANYI. 


(27.) C. 0. Cscn: Petroleumfunde in Groatien. (Vexhandl. d. k. k. geol. 
aeichsanst. 1890. p. 316.) 


Bei dem Strassenbau Kreuz-Glogovnica in der Nühe des Dorfes Ribejak stiess 

man auf Petroleumguellen. Drei Brunnen wurden gebohrt bis zur Fiefe von 225, 
219 und 146 m ; das Ergetniss der Pumpversuche war nur 12 Liter pro Tag. 

K. ZIMÁNYI. 


(28.) W. HorBavER: Bergwerks- (reographie des Kaiserthums Oesterreich. 
(Klagenfurt, 1888.) 


Der Verfasser stellte in diesem kleinen (62 Seiten) Büchlein die wichtigsten 
Bergorte der österreicbischen Monarchie nach den einzelnen Provinzen zusammen. 
Das geologiséhe Vorkommen der nutzbaren Mineralien und deren wirthschaftliche 
Bedeutung durch Angabe der Productionsmengen für das Jahr 1886 wird kurz 
dargestellt. 

In einem auf drei Seiten sich erstreckenden Anhang findet man die wich- 
tigsten Bergorte Ungarns, Bosniens und der Herzegowina aufgezühlt. 

Die Arbeit basirt auf der einschlágigen Fachlitteratur und den amtlichen 
statistisehen Publicationen. K. ZImáNnYyI. 


(29., H. TRauBe: Wiederholungszwillinge von Kalkspath vom Kleinen 
Schwabenberge bei Ofen. (Neues Jahrbuch für Mineralogie etc. 1888. 
Bd. II. p. 252.) 


Die weingelben, durchscheinenden 2,5 em grossen Krystallen vom Kleinen 
Schwabenberge bei Budapest sitzen auf weisslichen Individuen einer früheren 
Bildung. Die letzteren zeigten nur die Form v, (2131) R3, wührend die weingel- 
ben Krystalle fláchenreicher sind. An der fláchenreichsten Combination wurden 
folgende Formen gefunden. Man s. S. 322 (314) des magyarischen Referates und 
die daselbst unter [1] angegebenen Winkelwerthe. 

7.(2131) R 3 ist gewöhnlich vorherrsehend, und ebenso wie x (0221) —2R 
mit ebenen, glünzenden Flichen ausgebildet, die übrigen Formen waren von 
unvollkommener Flöchenbeschaffenheit. Alle Krystalle der jüngeren Generation 
waren Zwillinge nach (0001) 0 R, und zwar erwiesen sich dieselben als Drillinge 
oder Vierlinge, wobei die mittleren Individuen nur einige mm dicke Lamellen bil- 
deten, hingegen das oberste und unterste Individium viel grösser waren. 

K. ZIMÁNYI. 


1138] 


. Schafarzik F. 


Kristályos nalák és részben jralcozot kuarczitok 1 
Krystalhinische Seteter un. dtciliucise nalaecozoisehi 


Miaczén . 


Schafarzik F. — Földtani Közlöny XXIII tábla 


Kristályos nalták ésreszben naleozot kuarcsitok és mészkövek. 
Hrystattinisate Sdtteter a. dhtilnetse nataeozoisoke Puarzite u Kalte 


d AMiaczén. 
Hiaczén. 
Lo JI Zélnziaun és Alluvüun . 


Pottendorf 
(di 


Boldogasszony 
) 
2 


Llőrengés ápril 9-én. 
Vorbeben am 9 Anrit 
Kr egzleltetett, de moraj nélkül ] 


[rdbeben versnűrt, dock olne letőse. 
c AMorajjal, 
Mid [dornbo. 


ápril 19-én 
reggel . 
am 19 Anril 
A fr tülrepedeseket okozott, ] 
$ Beschádigungen anűebáuden 
I részteltetett, de moraj nélkül. ! 


mongens 


Lrdbeben versnürt, docAolme Getőse. ] áprit 12 én 


Morajjald. este. 
D-t Getöse [fombol am 19 April 
a A fr.talrenedéseket okozott. adends 
Beschadígungen an Gebauda 
a. Ütörengések ápril 13.45 és 25 én. 


Kactbeben am 13.15 und 25 Ajuit 
Ajelentésekben közölt irány, 
42 Angebttehe Stossrichtung. 
Azon irány, mely valószínűbbnek látszik, 
idtunget, die madrsckeintieder sövd. 
Az üntenzítás fohai. ha 
37 (rade der htensítát 
4 A tegerásebb rázkódás határa. 
e Grenze des stárksten Jehűttergebtetes. 
Földrengés nem észtettetett . 
9 Edbeben murde nicht vergiürt 


Német Keresztur 
Aa 


Az 1888 évi áprilisben észlelt Sopronmegyei földrengések átnézetes térképe. 
Vebersicht der Erdbeben vom Monate April 1888 im Oedenburger Comitate. 
Ny Grund V utódai Budapest 


FÖLDTANI KÖZLÖNY 


HAVI FOLYÓIRAT 
MAGYARORSZÁG FÖLDTANI, ÁSVÁNYTANI ÉS ÖSLÉNYTANI MEGISMERTETÉSÉRE 
8 A FÖLDTANI ISMERETEK TERJESZTÉSÉRE. 


Megjelenik havonként két vagy három nagy nyolczadrét ívnyi tartalommal. A magyarhoni 
földtani társulat rendes tagjai 5 frt évi dij fejében kapják. Előfizetési ára egész évre 5 frt. 


11—12, FÜZET. 


XXII. KÖTET. 1892 NOVEMBER—DECZEMBER. 


ADATOK A PYRIT CHEMIAI CONSTITUTIÓJÁNAK 
ISMERETÉHEZ. 


Loczka JózsErF-től." 


cHa ferrisulfat concentrált oldatához (concentrált) kénsavat adunk, 
akkor a vízmentes sót mint fehér port nyerjük, ellenben ha vasvitriolt con- 
centrált kénsavval forralunk, akkor kis kristályos pikkelyek vagy rhombos 
pyramisok keletkeznek). 


2 Fe S0, -- 2 H, 80, — Fe, (30.)s -- S0, 4 2H,O. 


A vízmentes só vízben csak lassan oldódik, hevitésnél vasoxydra és 
kéntrioxydra bomlik.n"7 

HAusHorFER?""? a vas mikroreactiójáról ezeket írja : (A legtöbbvasvegyü- 
letnek concentrált kénsavval való forralásánál a sav fölöslegében oldhatlan 
maradék keletkezik, mely összetételére nézve még nincs megvizsgálva, de 
kristályalakja által jelesen karakterizált vízmentes vassulfátot (kétség kivül 
ferrosulfátot) tartalmaz. Ez színtelen, vékony, de igen élesen kifejlett rhom- 
bos habitusú körülbelül 87"7-nyi hegyes sík szöggel biró táblácskákat képez. 
A táblácskák szögei igen gyakran le vannak tompítva, néha csak a tompák, 
rendesen a hegyesek is. Kisebb kristályokon néha fínom egyenes vonalat 
észlelhetni, mely a táblácskákat a brachydiagonális tengely irányában felezi. 
Ezt iker összenövési vonalnak lehetne tekinteni; a polarisatiói tünemények 
erre nézve támpontot nem nyujtanak. Utóbbiak különösen akkor igen gyen- 


- Előadta a társulat 1891 deczember 2-án tartott szakülésén. 
$- H. E. RoscoE und SCHORLEMER: Ausführliches Lehrbuch der Chemie II. Bd. 
p. 507. Braunschweig, 1879. 
mk Sitzungsber. d. k. bayerischen Akad. d. Wissensch. XV. Bd. Jahrgang 1885. 
p. 403. München, 1886. 
Földtani Közlöny, XXII. köt. 1892. (215) ; 93 


394 LOCZKA JÓZSEF : 


gék és ha a táblácskák színtesen a tárgylemezen fekszenek, csak nehezen 
ismerhető fel, hogy a kioltási irányok ez esetben az átlóknak megfelelnek. 

Tulajdonképeni torzalakok és vázak nem gyakran láthatók, de a táb- 
lácskák gyakrabban egy síkban közös brachy- vagy makrodiagonálissal 
nőnek össze. Nagyobb kristályok szélén gyakran symmetriásan csoportosí- 
tott üregek mutatkoznak. A só vízben nagyon lassan oldódik és csak akkor 
veszíti el éles széleit, ha a folyadék csepp hosszabb ideig a levegőn volt. 

Továbbá : Oly vegyületekből, a melyek mangano- és ferrosókból álla- 
nak mint pl. a triplit, triphyllin stb. ezen módon kezelve a manganosulfat 
eltünő prizmatikus kristályai mellett a fentebb leirt vassulfat látszólag guad- 
ratikus kristályai keletkeznek.) 

Midőn én e reactiókat megcsináltam kisérleteimben oda törekedtem, 
hogy mérhető nagyobb kristályokat állítsak elő. E végből természetes és 
mesterséges vasvegyülettel kisérleteztem, ez alatt azt tapasztaltam, hogy 
nemcsak a RoscoE-SCHORLEMMER említette ferrisulfát, hanem a ferrivegyüle- 
tek általában concentrált kénsavval forralva fehér poralakú testet adnak, 
mig ellenben a ferrovegyületek, továbbá a vas, pyrit, markasit a fentebb 
említett kristályos sót szolgáltatják. Nagyobb, mérhető kristályokat egy 
esetben sem sikerült előállítanom, de miután azon körülmény, hogy a 
pyritből épen úgy mint a ferrovegyületekből forró concentrált kénsavval 
kristályos sót nyerhetni, a pyrit chemiai constitutiójának ismeretéhez adatot 
látszott nyujtani, azért e sót chemiai összetételének megállapítása végett 
vassodronyból, ferrosulfátból, vassulfürből és pyritből előállítottam. Az eljá- 
rás a következő volt. 

Egy széles 200 cm? ürtartalmú eprouvettában 1 g megtisztított s kis 
darabokra vagdalt vassodronyt körülbelül 100 cm? concentrált kénsavval 
óvatosan hevítettem, mig forrni kezdett; a kénsavat az egész kisérlet alatt 
forrásban kell tartani. A kénsav nemsokára megsárgúl, majd fényes pikkely- 
kék válnak ki. A forralást beszűntetjük, amikor a vas feloldódott ; a kelet- 
kezett só gyorsan ülepszik, a ferrosulfátból nyert só nehezebben ülepszik 
le, forrón kénszínű, de kihűlésnél ibolyás vagy gyengén hússzínű lesz. 
E só keletkezése mindig kéndioxyd fejlődésével jár, a  pyrit és vas- 
sulfürnél kén is válik ki, mely kis golyókká olvadva a savban úszik, azért 
ezen esetekben, hogy kénmentes sót nyerjünk, a forralást addig kell foly- 
tatni, míg a kén is feloldódott, mit a kéndioxydfejlődés megszüntéről tudunk 
meg. Kevés kén az eprouvetta felső részére is lerakódik, honnan melegítés- 
sel könnyen eltávolítható. A pyritből, vassulfürből és a többi felhaszná- 
landó anyagokból a kisérlethez annyit veszünk, a mennyi körülbelül 1 g 
vastartalomnak megfelel. 

A pyrit és vassulfür legczélszerűbben borsó nagyságú darabkákban 
alkalmazandók, a ferrosulfát pedig durva poralakban veendő, mert nagyobb 
darabkákban igen lökdös. 

(216) 


A PYRIT CHEMIAI CONSTITUTIÓJA. 355 


A kénsavat kihülés után a sóról leöntve, a sót folytonos keverés közt 
300—400 cm? dest. vízbe öntöttem, leülepedés után decantáltam, a szürlén 
kimostam s az exsiccatorban megszárítottam. A lemezkék egymásra tapadva 
vizet tartottak vissza, a só tömegben kemény lett, de a vizet nem veszítette 
el egészen, úgy hogy több próba más-más mennyiségű vizet tartalmazott. 

Tudván azt, hogy a só képződési módja a kristályvizet eleve kizárja s 
hogy a viz ennélfogva csak mechanikailag tartatott vissza a szorosan egy- 
másra tapadt lemezkék által, azért oly módot alkalmaztam, melylyel a sót me- 
legítés nélkül tökéletesen és gyorsan megszárítottam. A sót ugyanis mint fen- 
tebb említettem, 300—400 em? vizbe öntöttem, az egészet folytonosan kever- 
vén, leülepedés után a vizet leöntöttem, a sót 50 em? vízzel jól összeráztam , 
leülepedés után a vizet ismét leöntöttem s ezt addig ismételtem míg a só 
tökéletesen ki volt mosva és a mosó víz neutrális hatású lett. A sót most 
vagy 30 cm? alkohollal jól összeráztam, leülepedés után az alkoholt leön- 
töttem és ezt még egy néhányszor ismételtem. Az alkohol eltávolítása végett 
a sót most ugyanígy aetherrel kezeltem. A sót végre egy nagy óraüvegre 
vittem át, üvegbottal vagy az ujjal addíg szétteregettem, míg körülbelül 
egy félóra mulva az aether elpárologván a só egészen száraz lett s a kristály- 
kák nem tapadtak egymásra. Ha a sót vékony rétegben szétterítve néhány 
óráig a levegőn állni hagyjuk, az aether utolsó nyomai is eltávoznak. 

Az így nyert vassók mindegyike vízben nagyon nehezen oldható ; hideg 
és meleg sósav is nehezen oldja. A vizes oldat sárgás színű és savanyú ha- 
tású, ammoniakkal barna veres csapadékot ad, rhodankaliummal vörös szí- 
nezést idéz elő, ferrocyankaliummal kék csapadék keletkezik. 

A sósavval megsavanyított oldatban baryumchlorid oldata fehér csa- 
padékot idéz elő. A sók kristályvizet nem tartalmaznak. 

Ezen reactiók szerint e sók vízmentes ferrisulfátok. 

A vizes oldat forralva eleinte sötétebb lesz, azután megszavarodik és 
sárgás barna csapadék ülepszik le. 

Ha a sókat ammoniakkal leöntjük, vereses barnák lesznek, de kristály- 
alakjukat megtartják. 

A nyert vassók mikroszkopiai rssetaggáláb ZIMÁNYI KÁROLY úr szíves- 
ségének köszönöm. A megvizsgálás eredménye a következő : 

(A nagyon vékony kristálykák legegyszerűbb alakjokban a négyzethez 
közel álló rhombos négyszögek;? a legnagyobbak síkszögét a mikroszkop 
alatt közelítő pontossággal 92" 20 92" 50"-nek határoztam meg. A nagyobb 
táblák (pyrit- és vassodronyból) oldalait keskeny, ferde fekvésű lapok sze- 
gélyezik, hasonlóan egy uralkodó véglap és egy alárendelt pyramis combi- 
natiójához. Gyakran a tábláknak két vagy mind a négy csúcsa le van tom- 


kk V. ö. HAUSHOFER l. c. 
(217) ; VS 


356 LOCZKA JÓZSEF : 


pítva ; egyeseknél a szegélyző lapok éleit szintén azokkal tautozonál lapocs- 
kák tompítják, mintha a pyramishoz tartozó domalapok tompítanák annak 
sarkéleit. A többi anyagból készített sók (ferrosulfát, vassulfür, siderit) kris- 
tálykái hasonlóak, csakhogy kisebbek és nem ritkán két párbuzamos oldal 
irányában elnyultak, de szintén négy-, hat- vagy nyolczoldalú táblácskák. 
A kristálykák kettős törése nagyon gyönge; az elsötétedés a négyszögek 
diagonálisa irányában történik, a vassulfürből készülteknél a négyszögek 
oldalaival, a megnyultaknál pedig a hossziránynyal párhuzamosan. A leg- 
nagyobb és valamivel vastagabb táblácskákon keresztül convergens sárga 
fénynél a forgatáskor nagyon homályosan egy fekete kereszt ágai látszanak 
szétválni.) 

(A mint ezekből látjuk a különböző anyagból előállított sók apró kris- 
tálykái ugyan hasonlók és egymással össze is egyeztethetők, a nélkül azon- 
ban, hogy optikai és geometriai symmetriájukat illetőleg a tepnetii ész- 
leletek alapján kétségtelen biztosat mondhatnánk. 

A sók mennyileges elemzésénél következőleg jártam el. A platin tégelyben 
lemért sót 200" C-ot meghaladó hőmérséknél szárítottam s mértem, a különb- 
ség adta a nedvességet. A szárított sót óvatosan vörös izzásnál kihevítettem 
s mértem, a második kihevítés után súlya már állandó volt, a súlykülönbség 
a kéntrioxydnak felel meg, a maradék pedig a vasoxydnak. 

A következőkben I. a vassodronyból, II. a ferrosultátból, III. a vassul- 
fürből és IV. a pyritből készült sót fogja jelezni. 

Minthogy tiszta markasit és siderit nem álltak rendelkezésemre, azért 
az ezekből nyert sót nem elemeztem. 

Egy kis magnetit kristály néhány órán át concentrált kénsavval for- 
ralva alig lett megtámadva ; porrá törve ismét körülbelűl egy óra hosszant con- 
centrált kénsavval forraltatott, a legnagyobb része oldatlan maradt és egy fehér 
csapadék keletkezett, mely erős nagyítás mellett apró, színtelen szemecs- 
kékből áll, a melyeken kristályok körvonalait fel nem ismerhetni. 

I. 09803 g anyag félóráig 200—242C "-nál szárítva súlyából 0,0010 g-ot 
veszített, a nedvesség tehát 0,109/9 ; marad 09793 g szárított anyag, mely 
0,5883 g kéntrioxydot és 0,391 g vasoxydot adott. 

II. 04984 g anyag fél óráig 200—265" C-nál szárítva 0,0012 g-ot veszí- 
tett, a nedvesség tehát 0,249/o ; marad 0,4972 g szárított anyag, mely 0,2990 g 
kéntrioxydot és 0,1982 g vasoxydot adott. Ezen só nyomokban zinkoxydot 
tartalmazott. 

III. 0,5756 g anyag 200—245" C-nál szárítva 0,0003 g-ot veszített, a 
nedvesség tehát 0,059/o; marad 0,5753 g szárított anyag, mely 0,3453 g 
kéntrioxydot és 0,2300 g vasoxydot adott. 

IV. 0,5688 g anyag körülbelül háromnegyed óráig 200—266" C-nál 
száritva súlyából 0,0017 g-ot veszített, a nedvesség tehát 0,299/9; marad 
0,5671g szárított anyag, mely 0,3406 g kéntrioxydot és 0,2265 g vasoxy- 

(218) 


A PYRIT CHEMIAI CONSTITUTIÓJA. 357 


dot adott. A vasoxyd 0,0003 g oldhatlan részt tartalmazott, vasoxyd tehát 
0,2262 g volt. E só egy előbbi próbája csak 0,039o nedvességet adott, a 
fenti próba erre néhány napra rá elemeztetett, midőn az már 0,299/o nedves- 
séget tartalmazott. Ugy látszik tehát, hogy a só hygroscopikus. 

Az elemzések a szárított anyagra vonatkoznak. 


Százalékokban 
1 ra TE TAV; Iv. 
Fe,0., Sit dro2 39,86 99.98 29.89 
Zn0 S nyomok -— — 
50. sz 160/08 60,14 60,02 60,06 


zó fs BA 0,05 
100,00 100,00 100,00 100,00 


:Oldhatlan rész 


Ezen százalékos összetételű sóknak Fe, (S0,)s képlet felel meg. 


Talált Számított 
I. MESS III. IV. 
Fe,0. SW 3092 39,86 39,98 39.89 0099 
Zn0 — nyomok -— —— -— 
50. Sa 0008 60,14 60,02 60,06 60,01 
Oldhatl. rész — — — —- — 0,05 —— 


100,00 100,00 100,00 100,00 — 100,00 

Ámbár ezen sók kristallographiai azonosságát a kristályok kicsisége 
miatt biztosan megállapítani nem lehetett, de a mint látható, chemiai 
tekintetben tökéletesen azonosak, a mennyiben mindegyike kristályos víz- 
mentes ferrisulfátból áll. 

Minthogy a pyritből, concentrált kénsavval forralva, épen úgy mint a 
ferrovegyületekből, szintén kristályos vízmentes ferrisulfát keletkezik, ennél- 
fogva következtetem, hogy a pyrit szintén egy ferrovegyület, a mely véle- 
ményemben azon körülmény is megerősít, hogy a pyrit mindig ferrosul- 
fáttá és kénsavvá málik el, minek megfelelőleg a pyrit constitutiója 


Feot képlet által volna kifejezhető. 
WEINSCHENK " ellenben a saját valamint RAMMELSBERG "" kisérleteiből 
§ ő vú S És NN d 
következtetve legvalóbbszínűnek tartja, hogy a pyritnek Féxs-Fe-s/ be 
képlet felel meg. SS — §S 
Ha ezen képlet fejezné ki a pyrit constitutióját, akkor a pyrit elmállá- 


sánál egyidejüleg ferri- és ferrosulfátnak kellene keletkezni, holott mindig 
csak ferrosulfáttá és kénsavvá málik el. 


X GROTH Zeitschr. f. Krystallographie 1890. XVII. Bd. p. 486. 
£x Ber. d. Berl. Akad. 1862. p. 681. 


(219) 


398 KOCH ANTAL 


A MAGYAR KORONA ORSZÁGAINAK, VALAMINT AZ OUCUPÁLT 
TARTOMÁNYOK FÖLDRENGÉSEIRŐL. 


A magyar és a horvát földrengési bizottságok jelentései alapján. 
II. 


AZ 1888. ÉVI ERDÉLYI FÖLDRENGÉSEKRŐL. 


Dr. KocH ANTAL-tól. 


1888-ban." 


I. Földvár brassómegyei községben augusztus hó 19-én reggel 9"/25-kor- 
kisebbszerű földrengést éreztek. Három lökés követte egymást nyugatról keletnek. 
Kár nem esett semmiben. Brassóban és Botfaluban e napokban szintén volt föld- 
rengés ( Budapesti Hirlap). 


II. A dévai földrengés 1588 november 96-án. 
Erről értesítéseket olvastam a Kolozsvár, , az sErdélyi Hiradó és az 
( Ellenzéks november 28-iki, a c Hunyad és vidékev 48-ik, végre a r Budapesti 
Hirlap, és a xPesti Naplóv nov. 29-iki számában ; a szétküldött kérdőívekre 
pedig választ, illetőleg positiv tudósítást küldött : TÉGLÁs GÁBoR áll. főreálisk. 
igazgató Déváról, FURKA FERENcz körjegyző Cserna- Keresztúrról, LEwITzZKY N. 
conrector Szászvárosról. Még érezték a földrengést Nagy-Barcsán (Bupa 
Ápám) is. Negativ tudósítások érkeztek : Réából (Bupa Ápáw), Petrozsényből 
( TALLATSEK FERENCZ és NaGy MIKLós), Vulkán szorosról (HUTH ALBERT), 
Vajda- Hunyadról (Dr. BücHLER Mór), Nagyágról (Z. KNÖPFLER GYULA és RÁcz 
Isrván), Hunyad- Boticzáról (VÁNÉ FERENCZ és MÜLLER JÁnos), Kristyórról 
(LászLó JózsEF), Pojanáról (RoBorIs PÉTER) és Szászvárosról (TORMA ZSÓFIA 
és SÁNDOR JÁNos). 
Lássuk most az értesítések és tudósítások tartalmát is. 


1. A Hunyad és vidékes szerint november 26-ikán esti 65-kor Déván 
némely házban tompa, zuhanásszerű hang hallatszott. Érezték ugyanekkor Piskin 
is. Az egy mértföldnyire fekvő Cserna-Keresztúrról FURKA FERENCZ, piskii kör- 
jegyző Így írja le : .[róasztalom mellett ülve akkora 2 lökést éreztem, hogy a szék 
alattam megmozdult, a ház padlása remegett és annyira megijésztett, hogy nagyobb 
katasztrophától féltünk. 


7 1887-ben Erdélyből földrengés nincsen följegyezve. 
(220) 


FÖLDRENGÉSI JELENTÉS. 399 


2. A Kolozsvár szerint november 26-án d. u. 5h 45"-kor Dévát földrengésráz- 
kódtatta meg. Zörej és mozgás volt hallható és érezhető, helyenként mély dobbanás 
lis, a rezgés igen rövid ideig tartott, kárt nem okozott. 

3. Az cErdélyi Hiradósv szerint november 26-án d. u. 5h 52"7-kor Déván 
földrengést éreztek, mely néhol erősen érezteté hatását, déltől északra húzódott, 
kárt azonban nem okozott. 

4. A Budapesti Hirlapv és a .Naplós szerint Déván november 26-án d. u. 
4h 45"(?)-kor három gyorsan ismétlődő lökés remegtette meg a földet, s az épüle- 
tekben recsegés volt hallható. A földrengést megelőző vagy azzal járó tünemények 
nem jelentkeztek. Az égbolt felhőtlen s teljesen tiszta volt, s a földrengéssel több- 
nyire együttjáró szélroham is elmaradt. 

5. Az Ellenzék szerint Piskin november 26-án este 5h 56"-kor pár pillanatig 
tartó heves földrengés volt érezhető. A ritka természeti tünemény nagy rémületet 
idézett elő a lakosság körében. 

6. TégLás GáBoR főreálisk. igazg. úr tudósítása Déváról. sA. földrengés ideje : 
november 26-ika, d. u. 5b 45" távirói idő és 6k 1" helyi idő. A casinó olvasótermének 
közepén, az első emeleten éreztem a földrengést. A padló háromszor hullámszerűen 
rezgett és délnek mögöttem, a szöglet alatt érintkező falban erős zörej hallatszott, 
míg földszintről egy csattanás követte a rengést, mintha egy ajtót erősen becsaptak 
volna. Ugy tetszett, mintha három egymásután alig 1—1"-nyi időközben ismétlődött 
rezgést éreztem volna. 

cAz észlelet helyén alulról ható lökést éreztem, de a földszinten csak hullámzó 
mozgást éreztek. 

c A rezgés keletről jött s a Ny-ra emelkedő trachyt szilárd tömegétől vissza- 
verődött. A kik meglódultak, mind keletnek düűltek.s 

cA hangtünemények : Hirtelen zörgés, recsegés, erősebb dörejjel (puffanás) 
végződve; e zaja rengés kíséretében jelentkezett s alig 1"-ezel utóbb szűnt meg. 

c Épületekre észrevehető hatása nem volt, mert sokkal gyengébb volt, mint a 
korábbi években észlelt dévai földrengések. 

c A légkör tiszta, az égbolt derült volt; szél sem volt." 

Mások észleletei. TéGrás úr neje a reáliskola keleti szárnyában földszinten, 
pincze felett, erős zörgést és robajt hallott feje fölött, mely erős dobbanással vég- 
ződött. Azt képzelte, hogy vagy a kémény omlik le, vagy a berendezés valamelyik 
tárgya dült fel az emeleten. Hgy dolgozó úrnő kiejtette kezéből a fonalat s keletnek 
ütődött az asztalhoz. Több emeleti lakó haragosan kérdőre vonta a földszínt lakóit 
az ajtóknak vélt kiméletlen becsapásáért. A casinóban egy úr kifakadt egy másik- 
nak tulajdonított zajos járása miatt. A megyeházban a szolga ijedten futott le a föld- 
szintre tudakolva, hogy mi zuhant ott le? 

A járókelők a rengést kevésbbé észlelték. 

7. FuRKA FERENCZ körjegyző úr tudósítása Cserna-Keresztúrról. "November 
26-ikán, estve "/.6b-kor vasúti óra szerint, földszinti házban az íróasztalnál ülve 
két hatalmas lökést éreztem, úgy hogy alattam a szék megindult s az asztalon álló 
lámpa megingott. 

cA rengés morajjal volt összekötve, mintha a ház padlásán bivalok jártak 
volna; de ez hirtelen elmúlt, alig 1"-ig tartott, mire a padlás gerendái remegtek. 
Erre hirtelen fölugorva a szabadba siettem, valamint a cselédek is kifutottak a 

(221) 


360 KOCH ANTAL: 


konyhából és istállóból, a nagy lökéstől megijedve, mire aztán minden elcsen- 
desült.. 

(Az említett kétlökés mintha oldalról jött volna ; a mozgás és a moraj olyan- 
nak tetszett, mintha bivalok tomboltak és futottak volna a házhoz. Az egész egy 
pillanat műve volt. 

(A lökés mintha délnyugatról jött volna; különben határozottan nem állít- 
hatom, minthogy a házban írtam, de úgy tetszett, mintha házam délnyugati oldalát 
surolták volna. 

A lökést követő rezgés is csak pár szempillantásig tartott. 

cAz általam korábban észlelt földrengésektől a mostani a hirtelen nagy 
lökések által különbözött. A rengés és a moraj egyszerre jelentkeztek. 

Az áll. adóvégrehajtó ugyanaz nap déltájban Szent-Andráson, a bíró házá- 
ban érzett állítólag valami földrengést (?). 

8. LeEwirzgv N. conrector úr tudósítása Szászvárosról. 

Itt november 26-án két óra állott meg, a mit talán a földrengés hatásának 
lehetne tulajdonítani, mind a kettő ugyanazon házban. Az egyik délután még 
nappal, a másik este 7b-kor állott meg, amaz a földszinten, emez az emeleten 
függött. A ház különben a rázkódásra nagyon fogékony, mert csak egy ajtót kell 
becsapni és az egész épület megrendül. Mikor Vrapu gyógyszerész délután, még 
világos nappal, földszínti szobájába lépett, nagy ingás óráját állva találta. Midőn 
közelébb vizsgálta, észrevette, hogy az a K—Ny irányban elnyúló falon kb. 
3 cm-rel Ny felé ki van mozdúlva. B szerint a mozgás Ny-ról K-nek irányult oldal- 
lökés lehetett. ; 

c A másik óra az emeleten, mely este 75-kor állott meg, egy D—É irányú 
falon csüngött; de ez függélyes helyzetéből nem volt kimozdítva. 

Az idő e nap délutánján derült, napos és szélcsendes vala. 


Ezen kevés számú. megfigyelésből, melyek közt az utolsó az időnek 
nem egyezése miatt, valamint az állítólag Szt.-Andráson déltájban érzett 
földrengés 18 ugyanezen okból tekintetbe nem VEREHŐK, a következő általános 
következtetéseket vonhatom le. 

1. Az 1888 november 26-iki dévai földrengés bekövetkezésének ideje a 
meglehetősen egyező tudósítások alapján d. u. 5? 45"-re tehető. A cBudapesti 
Hirlapv-ban közölt idő (4 45") valószínüleg csak tollhiba. Piskiből az 
c Ellenzékv-nek jelentett 5? 56" nem oly megbízható, mint a fentebbi idő, 
melyről régi tudósítónk, TéGrás GÁBOR neve kezeskedik. Déva és Piski közt 
a távolságis oly csekély (nem egészen másfél mértföld), hogy mind a két 
ponton csaknem egy időben jelentkezhetett a földmozgás. 

Hogy ezt a kétségtelen földrengést déltájban vagy délután csakugyan 
megelőzték-e gyengébb rezgések Szt.-Andráson és Szászvároson, azt a beér- 
kezett tudósítások alapján határozottan nem merném állítani, habár lehe- 
tetlenség a dologban nincs. 

2. A földrengés Cserna-Keresztúron rögtön keletkező és gyorsan 
ismétlődő két erős lökésben és ezt követő rezgésben nyilvánult, míg Déván 

(222) 


FÖLDRENGÉSI JELENTÉS. 361 


inkább három hullámzó rengés volt érezhető, az emeleteken gyönge lökések- 
kel is. Ezen tüneményből is következtethető, hogy Cserna- Keresztúr közelébb 
fekszik a rengés földalatti kiindulási pontjához, mint Déva. 

3. A lökések és a hullámzó rengések is igen gyorsan követték egy- 
mást, úgy hogy 2"-nél több időt alig vettek igénybe. A lökések Cserna- 
Keresztúron oldalról hatottak. 

4. A földrengést a házakon belől egy időben zörgés, recsegés, Sőt 
puffanás is kisérte; de arról nem szólnak a tudósítások, hogy a szabadban 
is hallatszott-e valami moraj. Ebből azt következtetem, hogy az említett zaj 
csak a földindulás következtében az épületekben keletkezett rengés-ropogás, 
nem pedig földalatti moraj volt, mely a rengést rendesen meg szokta 
előzni. 

5. A földrengés kiterjedése nagyon csekély lehetett s valószínüleg főleg 
a Maros folyó völgyében Déva és Piski közt, valamint a Sztrigy és a Cserna 
mellékfolyók völgyeiben fel egy darabig volt érezhető. A beérkezett tudó- 
sítások alapján Ny—K irányban való terjedését 2 mértföldnek, É—D irányú 
terjedését pedig legfeljebb 1,5 mértföldnek vehetjük, és így a megingatott 
terület nagysága legfeljebb 3 Omértföldre tehető, 

6. A földhullámok Déván határozottan K-ről Ny-nak tartottak, Cserna- 
Keresztúron a tudósítónak úgy tetszett, mintha a lökések DNy-ról jöttek 
volna, mivel onnan hallatszott leginkább a zaj ; de nekem valószinűbbnek 
látszik, hogy éppen az ellenkező oldalról, t. i. ÉK-ről hatottak a lökések, 
melyet aztán a ház ellentett oldalán a zaj követett. 

7. Ezen földrengés ereje (intensitas) azon fokozat szerint, melyet az 
olasz és a svájczi földrengési bizottságok 1881-ben együttesen dolgoztak ki, 
a 4-ik foknak felelhet meg. 

8. Ha a földmozgás megállapított irányait visszafelé megnyújtjuk, azt 
találjuk, hogy azok körülbelül az Aranyi hegyben metszik egymást, s így 
talán ezen, a Maros síkjára feltünően előretolt, kopár, szakadásos vulkáni 
hegykúp képezhette ezen földrengésnek felületi kiindulási pontját. Ezen 
hegykúp déli fele tényleg négy nagy szakadásnak és vetődésnek viseli kétség- 
telen nyomait, a mint azt már régebben kimutattam volt," s így igen közel 
fekszik az a gondolat, hogy ezen kisterjedelmű földrengésnek az Aranyi 
hegykúp déli felének tovább szakadása, illetőleg zökkenő vetődése lehetett 
az oka? Kár, hogy a hegykúpot környező községekből semmi tudósításaink 
nincsenek ; ha ilyeneket egy esetleg ismétlődő dévai földrengés alkalmával 
összegyűjtene valaki, azokból mindenesetre biztosabban lehetne következ- 
tetni a mostan csak gyanított földrengési okra. 


t Az Aranyi hegy kőzete és ásványai. Math. és Term. tud. Közlemények, 
kiadja a m. tud. Akadémia. 1878. XV. k. II. sz. 25. 1. 
§ (223) 


362 KOCH ANTAL: FÖLDRENGÉSI JELENTÉS. 


A jelen esetben, a mikor a d. u. 5) 45 -kor beköszöntött földrengés 
csak Déva és Piski közt volt érezhető, föltéve, hogy az aranyi hegykúpban 
végbemenő zökkenő szakadás volt az oka: ezen szakadásnak a hegykúp 
DNy-i oldalán kellett történnie, tehát közvetlenűl Arany községe alatt; itt 
tehát alulról egyenesen fölfelé ható lökéseket kellett érezniök a lakóknak, 
s nagy kár, hogy innen sincs egyetlen tudósításunk sem. 

Egyelőre maradjon tehát az Aranyi hegykúp időnkénti továbbszaka- 
dása csak gyanított földrengési oknak; de felkérem a t. tudósítókat, hogy 
ismétlődő földrengés esetében különösen ügyeljenek ezen fenyegető komor 
és kopár sziklakúp viselkedésére és annak közvetlen környezetéből a föld- 
indulás nemét és hatásait illető lehetőleg sok adatot gyűjtsenek össze. 


III. A dévai földrengés 1888 deczember 4-én. 

Erről a Kolozsvár, deczember 5-iki számában jelent meg ez a tudósítás : 
cDéván az ezelőtt éppen egy héttel észrevett földrengés deczember 4-ikén déli 
5/,1h-kor ismétlődött. A lökés most sem volt erősebb, de azért zörej és zuhanás- 
szerű hang követte s egyes épületekben ingást is éreztek." 

Az cErdélyi Hiradós decz. 5-iki száma pedig ezt a tudósítást hozta : .Teg- 
nap déli 15-kor ismét földrengést éreztek Déván, mely azonban sokkal gyengébb. 
volt, mint a mult alkalommal. Hatása semmi sem volt, s kárt sem tett semmit. 


Hogy ez az ismétlődő földrengés mily jelentéktelen lehetett, az is bizo- 
nyítja, hogy tudósítóink egyike sem tartotta érdemesnek arról jelentést 
tenni, talán mert ezt maguknak nem volt alkalmuk érezni ; a följegyzésre 
mindamellett nagyon is érdemes, mert arról tanuskoaik, hogy Déva vidékén 
van egy állandó földrengési ok, egy rengési középpont, melyből időnként. 
hol erősebb, hol gyengébb földmozgások kiindulnak. Hogy ezen oknak hol- 
és mibenlétét kétségtelenül kimutatni lehessen, arra nézve még igen sok és 
lehetőleg pontos megfigyelésre van szükség: azért újból fölhívom az azon 
környéken lakó tudósítók szíves figyelmét fentebb érintett okból is a pon- 
tos megfigyelésre. 


(224) 


KISPATIÓ MIHÁLY: FÖLDRENGÉSI JELENTÉS. 363 


16 


AZ 1887 ÉS 1888. ÉVI HORVÁT-SZLAVON-DALMÁTORSZÁGTI, 
VALAMINT A BOSNYÁK-HERCZEGOVINAI FÖLDRENGÉSEK. 


Dr. Kisparió MIHÁLY, 


zágrábi tanártól. 


1887-ben. 


Januárius 4-én Zágrábban d. u. 12 8!" 307- kor elég erős lökést észleltek, a 
melynek iránya ÉK— DNy-i volt. A rengést földalatti moraj előzte meg. 

Prozorban Otocsácz mellett éjjel 1k 30" tájban 6"-nyi időtartammal igen 
gyenge rezgéseket éreztek, melyek irányát azonban meghatározni nem lehetett 
(BRasxovió MárYvás). 

Januárius 5-én Zágrábban éjjel 1h 21"-kor ujabb, de sokkal gyengébb lökés. 
Iránya valószínűleg ÉK—DNy. 

Januárius 11-én Zágrábban éjjel 102 15" tájban moraj, mely után gyenge 
rengés következett ÉK— DNy-i irányban. 

Januárius 28-án Prolozsacban (Dalmáczia) reggel 4b tájban heves földrengés 
(Bunié Iván). 

Ugyanott d. e. 8h 30" tájban 17/2"-ig tartó földrengés. A hullámszerű 
mozgás ÉNYy-ról jött (Burró Iván). 

Februárius 7-én Kasinán Zágráb mellett éjjel On 30"-kor erős földrengés föld- 
alatti moraj kiséretében. A rengés, mely DNy-ról jött, oly erős volt, hogy minden- 
kit álmából fölriasztott. Tartama 1". Néhány perczre reá földalatti moraj, rengés 
nélkül (BEwsxovré J. tanító ). ú ; 

., Bisztriczán éjjel 12h 30" tájban ezen rengést szintén érezték. A mozgás 
hullámszerű és elég erős volt. Iránya ÉK—DNYy, tartama 3—4" (Kigrw JT. 
tanító). . 

Márczius 6-án délben Ot 57-kor Sztubicza gornján magányos lökés, utána kö- 
vetkező hullámszerű mozgással. A rengés előtt, mely 4"-ig tartott, földalatti moraj 
volt hallható. 

Iványa látszólag ÉK— DNy-i volt (Kixrw J.). 

Hzen rengést Bisztriczán is érezték ; a mozgást sokkal gyengébben (Kixiw J.). 

Kasinán ugyanezen földrengést 0£ 10/-kor figyelték meg. A rengés ee erős. 
volt és földalatti morajtól kisérve. Iránya K—Ny-i (BEwxovré J.). 

(225) 


364 KISPATIC MIHÁLY: 


Sztubica gornján este 7h 22"-kor következett be egy második rengés moraj 
nélkül. A föld kb. 6"-ig rezgett. Iránya ÉK— DNy (Kinrw J.). A földrengést Biszt- 
ricán 18 észlelték, a hol azonban gyöngébben mutatkozott. 

Márczius 16-án Drnisen (Dalmáczia) reggel 6b tájban 172 másodpereczig 
tartó földrengés. Iránya Ny—K-i volt (VEzré N.). 

Drnisen reggel 6k 30/-kor második rengés; tartama "e másodperc; iránya 
Ny—KkK (Veztrió N.). 

Márczius 22-én Trávmnikban éjjel 3b-kor 5"-ig tartó gyenge földrengés 
moraj nélkül. Iránya É— D. (Távirói hivatal). 

Trávnikban éjjel 32 2"-kor 87-ig tartó földrengés ugyanazon irányban, moraj 
nélkül ( Távirói hivatal). 

Trávnikbam éjjel 3k 10/-kor ugyanazon irányú rengés, gyönge és tompa 
moraj kíséretében. Tartama 6" (Táv. hiv.). 

Márczius 26-án Imotszkiban (Prolozsác. Dalmáczia) d. e. 11£ tájban erős 
földalatti moraj, rengés nélkül. 

Imotszkibam d. u. 12 tájban erős földalatti moraj, rengés nélkül. 

Ugyanott d. u. 5b felé erős földalatti moraj, rengés nélkül. 

Ugyanazon a napon Imotszkiban d. e. 11b-tól d. u. 65-ig a három emlí- 
tett erősebb földrengésen kívül még többször gyöngébb robajt észleltek (Bunré J.). 

Márczius 31-én Trávnikban éjjel 3£k 30/-kor 15"-ig tartó gyönge rengés, 
moraj nélkül. Iránya ÉNy—DK-i volt (Távirói hivatal). 

Április 7-én Imotszkiban d. u. 2/eh- tájban K-ről jövő földalatti moraj, 
rengés nélkül (Bunré J.). 

Április 11-én Jablaniczában (Bosznia) este Sb felé három csekély lökés 
HED irányban (Távirói hivatal). 

Április 12-én Prolozsáczban este 10h tájban földalatti moraj, utána követ- 
kező fö:drengéssel (Bunré J.). 

Április 14-én Curzolán d. u. 22 457-kor 1"-ig tartó hullámszerű rengés 
(Narodni list.). 

Ugyanezen rengést Viganjban Peljesacz félszigeten is d. u. 22 tájban figyelték 
meg. A földrengés erős és hullámszerű volt. A. rengést, mely mintegy 6"-ig tartott, 
földalatti moraj előzte meg (Národni list.). 

Április 29-én Stoláczban (Bosznia) d.u. 5b 41"-kor 3—4"-ig tartó erős föld- 
rengés K—Ny-i iránynyal ( Távirói hivatal). 

Április 30-án Zenggben éjjel 112 30/-kor közép helyi idő szerint (112 46" 
28"-bpesti idő) hullámszerű lökést és utána 2—3"-ig tartó rezgést észleltek, a 
melyet dörgésszerű moraj előzött meg (Minarnovió V. tanárnak a magyar földreng. 
bizottsághoz beküldött jelentése. 

Junius 1-én Zárában éjjel 25 407-kor 7—10"-ig tartó erős földrengés 
(Narodni list. ). 

Ezen földrengésről még a következő jelentések érkeztek hozzánk : 

Trogirban (Traun) éjjel 2h 30/-kor először hullámzó mozgás és utána függé- 
lyes lökés. A mozgás 1"-ig tartott és K—Ny-i irányban haladt tova (BARANovIó 
-JERKO, tanító ). 

Prolozsáczon éjjel 21 36"-kor először földalatti moraj s utána középerősségű 
rengés (Butró Iv.). 


(226) 


FÖLDRENGÉSI JELENTÉS. 365 


Drnisen éjjel 22 15/-kor elég erős, 5—6"-ig tartó földrengés, melynek iránya 
K—VNy-i volt (Vezré N.). 

Jajczében éjjel 22 40"-kor erős földrengés H—D-i iránynyal. Az erős lökést 
hullámzó mozgás követte, a melyet földalatti moraj kisért. Az egész tünemény 
6—7"-ig tartott (Agr. Zeitung). 

Varkar Vakufbamn éjjel 2"2b-kor 2—3"-ig tartó elég erős földrengés K—Ny-i 
irányból. Rövid szünet után ismétlődött a rengés és 3—4"-ig tartott (Agr. 
Zeitung). 

Zeniczán éjjel 2h 3"kor hosszú ideig tartó hullámzó mozgás (Agr. Zeitung). 

Junius 5-én Karlovczában d. u. 3k 30" 15"-kor könnyű hullámzó mozgás 
É-ról D-re, mely 4—5"-ig tartott. A lakásokban lévő tárgyak gyöngén mozogtak 
(Lirez V.). 

Junius 7-én Szarajevóban este 9h 33/-kor három elég erős lökés É— D-i 
irányban (Agr. Zeitung). 

Tarcsinban ugyanakkor erős hullámzó földrengés ( Agr. Zeitung). 

Julius 4-én MiHaizovió VIkroR tanár Zenggben két földmozgást észlelt és 
pedig szabadban, szilárd talajon, a melyek elseje este 7k 50/-kor (82 6" 38" bpesti 
idő) hullámzó és KÉK— NyDNy-i irányú volt, míg a másik este 10h 20/-kor 
(10k 36" 38" bpesti idő) függélyesen hatott. Az első mozgás 2—3"-ig, az utóbbi 
2"-ig tartott (A magyar. földreng. bizottsághoz beküldött jelentés). 

Augusztus 13-án Zágrábban éjjel 3h 54/-kor 5"-ig tartó, ÉNy—DK-i 
irányú földrengés, a melyet földalatti moraj kísért. Hírlik, hogy Szlaveticzben a 
templomon repedések támadtak és egy oltár összedölt, úgy szintén Petrovinában 
és Sv. Janában sok házon repedések keletkeztek (Narodne novine). 

Ezen földrengésről még a következő jelentések érkeztek hozzánk : 

Zágrábban éjjel.3k 55/-kor 3"-ig tartó földrengés, melyet földalatti moraj 
előzött meg ; iránya valószínűleg D-Ny-i volt (Agr. Zeitung). 

Zágrábban éjjel 3h 55-kor rengés ÉK—DNy-i (?) irányban. A rengés függé- 
lyes lökéssel kezdődött, melyet 4"-ig tartó hullámzó mozgás követett. A. földrengés. 
az alsó városban erősebben hatott, mint a felső városban. A rengést észlelték 
Sv. Jana- és Jaszká-ban is, a hol oly erősen lépett fel, hogy néhány kémény 
le is dőlt. Karlovácz és (romirjében szintén megfigyelték (Obzor). 

Bisztriczán reggel 42 tájban igen heves hullámzó mozgás, megelőző föld- 
alatti morajjal ÉK—DNYy-i irányban (Kikrw J.). 

Kalinoviczán (Sv. Nedelja mellett) éjjel 3k 50" tájban először földalatti moraj 
és utána hullámzó, s 5"-ig tartó földrengés. Jól lehetett megfigyelni, hogy a mozgás 
iránya K-ről Ny-felé haladt (Gavazzi A. tanár). 

Jaszkán reggel 4h tájban elég erős rengés, mely csak a templomban néhány 
repedést ökozott. A környék már több kárt szenvedett. Sv. Janábam a templom 
annyira megroskadt, hogy benne isteni tiszteletet mindaddig nem lehetett tartani, 
míg a leszakadt vakolatot ki nem takarították és az oltárt helyre nem állíították 
(Nar. novine). ; : 

Krasiczon reggel" 4 tájban oly erős rengés jelentkezett, hogy a házak inog- 
tak. A várban számos tenyérvastagságú repedés is támadt. A templomban az oltárról 
négy szobor dőlt le, melyeket összetörve találtak. A falakon csak egy gyenge repe- 
dés volt látható. Petrovinában a plébánia épületén és a templomon számos repe- 

(227) : 


366 KISPATIG MIHÁLY: 


dés mutatkozott. Az iskolaépületről négy kémény zuhant le, a községházáról pedig 
egy (Obzor). 

Jamniczán reggel 42 5/-kor heves földrengés földalatti morajjal (Obzor). 

Klenovnikon reggel 4b-kor 4"-ig tartó földrengés D— É-i iránynyal. A rengés 
meglehetős gyenge volt (Nar. novine). 

Vrhováczon reggel felé erős földrengés. A lakosság azt hiszi, hogy ezen rengés 
erősebb volt, mint az 1880 november hó 9-iki (Obzor). 

Senkováczon (Brdovácz mellett) reggel 44 5" tájban elég erős földrengés föld- 
alatti morajjal ; tartama 4"; iránya ÉK—DNy (Obzor). 

Klamjáczon reggel 37/4h után 4—5"-ig tartó elég erős földrengés. A hullámzó 
mozgás függélyes lökéssel végződött. A rengést földalatti moraj előzte meg (Obzor). 

Krapina-Tepliczen reggel 4h felé 4"-ig tartó meglehetős erős földrengés 
moraj nélkül (Obzor). 

Mrezsnicza mellett Szt.- Péteren reggel 42 7/-kor földrengés (Obzor). 

Metlikán reggel 44 felé 5"-ig tartó heves rengés ÉK—DNy-i irányban. 
A háztetőkről a cseréptéglák lehullottak és a falakon repedések mutatkoztak 
(Obzor). 

Adlesiczén földrengés (Obzor). 

Mokrenogén földrengés (Obzor). 

Száva melletti Csatezsen igen erős rengés. Egyes házakon repedések támad- 
tak (Obzor). I 

Widem melletti Zdolinban földrengés (Obzor). 

Podcsetrteten földrengés. Az ablakok megrezzentek és a képek megmozdultak 
(Obzor). 

Krskón reggel 3k 52"-kor (prágai idő szerint) erős rengés megelőző földalatti 
morajjal. Az első lökések voltak a legerősebbek, a melyek 4—5" mulva gyenge 
rezgéssel végződtek. A mozgás iránya Ny—K-i volt. A. megelőző éjjel állítólag 
szintén néhány gyenge rázkódást észleltek (Agr. Zeitung). 

Krasiczon reggel 4"/ak tájban második rengés. 

Krasiczon reggel 47/eh-kor harmadik rengés. 

Ezen két mozgást Kalinoviczánm is észlelték, mindkettő gyenge volt s az utóbbi 
alkalmával tompa moraj is volt hallható (Gavazzr). 

Senkováczon is reggel 5h felé egyes rengést éreztek (Obzor). 

Krasiczon déli 1b-kor bekövetkezett egy negyedik, gyenge lökés (Obzor). 

Krajnában a horvát határ mellett szintén észleltek földrengéseket, a melyek 
az augusztus 13-ikival valószínűleg összeköttetésben állnak, nevezetesen az cObzors 
szerint a következők : 

Mokrenogén augusztus 4- és 5-ike közti éjjel elég erős rengés D—Ét-i irány- 
ból. Adlesiczén augusztus 10-én reggel 47/4b-kor meglehetős erős és néhány percz- 
czel később rá egy gyenge rengés. 

Mokrenogén augusztus 18-án reggel 4"/sb-kor 2"-ig tartó földrengés és nem- 
sokára utána egy második rázkódás. 

Augusztus 23-án Kalinoviczán 2h 357-kor először egy elég erős lökés, azután 
3"-ig tartó Ny—K-i irányú hullámzó mozgás (Gavazzti). 

Szeptember 7-én Bródban d. u. 5 és 6 óra közt gyenge mozgás (Slavoni- 
sche Presse). 

(228) 


FÖLDRENGÉSI JELENTÉS. 367 


Szeptember 11-én Bródban reggel 5k 2"-kor (budapesti idő) erős függélyes 
lökés megelőző morajjal. 

Bródban reggel 5b 7"-kor igen gyenge lökés. 

Bródban reggel 5h 207-kor több gyorsan egymás után következő lökés 
(M. Duaaxökxr). Ezen földrengés iránya a cSlavonische Presse, szerint K—Ny-i volt. 

Ugyanezt bizonyítja az akkor véletlen Bródban lévő eszéki tanár, MILLER 
NÁNDOR úr 18, kit a földrengés többed magával álmából fölriasztott. A földrengési 
tünemények ismétlődtek, még pedig MILLER tanár szerint reggel 5b-kor egy lökés, 
a melynek következtében a szobaajtó recsegett, azután 5k 19"-kor sokkal gyön- 
gébb rensés nyolez gyorsan egymást követő ütés alakjában; végre néhány 
perczczel később halk dörgés, rengés nélkül (A magyarh. földr. bizottsághoz bekül- 
dött jelentés). 

Szeptember 13-án Zágráb melletti Sv. Ian-Zelinán és legközelebbi kör- 
nyékén reggel 8h-kor több másodperczig tartó mozgás £— D-i irányban (Narodne 
novine). 

Október 17-én Ravna gorán reggel 44 felé jelentéktelen földrengés (Narodne 
novine). j 

Szibeniken d. u. 6h 30/-kor elég erős rövid rengés ÉK—DNy-i iránynyal 
(Narodni list). 

Október 19-én Dubrovnikon éjjel 11k 77-kor először gyenge, és kb. 4—6" 
mulva erősebb földindulás. A mozgás függélyes volt (Pavuica tanár). 

Október 21-én MiHarrovics ViIkroR tanár Zenggben rengést észlelt, a 
mely éjjel 11k 36/-kor (budapesti idő) bekövetkezett; ezen rengés hullámzó és 
elég erős volt, iránya DNy—ÉK-i vagy esetleg fordítva, tartama 3" (A magyarh. 
földreng. bizottsághoz beküldött jelentés). 

Október 23-án Gomirjén reggel 5k 30-kor több másodpereczig tartó erős 
földrengés. Az ablakok rezegtek (Nar. novine). 

Ezen rengés felől még a következő jelentések érkeztek hozzánk : 

Ravna gorán reggel felé erős földrengés DK— ÉNY-i irányban földalatti 
moraj kíséretében. Az ablakok csörögtek és a bútorok megrezdültek (Nar. novine). 

Karlováczon reggel 6 tájban földrengés (Agr. Zeitung). 

Vrbovszkón reggel 5"eh-kor rengés morajjal. Ablakok és edények csö- 
römpöltek. ; 

Ogulinban reggel 5k 35"-kor (budapesti idő) rengés É—D-i vagy fordított 
irányban. A morajt a 2"-ig tartó földindulást megelőzőleg hallották (SoNwTrac Z. 
tanító ). 

" Gomirjén d. u. 37/4b-kor DK-ről jövő moraj, mely után az ablakok meg- 
rezdültek. 

Ravna gorán ugyanezen mozgást földalatti morajjal DK—ÉNY-i irányban 
észlelték (Nar. novine). 

November 8-án Zágrábban reggel 47/ah-felé igen gyenge földindulás. 

November 14-én Bísztriczán este 107eb-kor 4"-ig tartó gyenge mozgás 
ÉK— DNy-i irányban (JI. KIRIwN). 

November 21-én Imotszkiban este 8h tájban elég erős földrengés (Narodni 
list). Prolozsáczon ezt a rengést este 8b-kor észlelték földalatti moraj kíséreté- 
ben (J. Bunró). 

(229) 


368 KISPATIG MIHÁLY: 


November 29-én Drnisen délig két erősebb és három gyengébb földindulást 
észleltek. 

Drnisen d. u. 6k tájban bekövetkezett a 6"-ig tartó legerősebb rengés 
DNy- ÉK-i irányban (Vezré N.). 

Deczember 2-án Drnisen d. u. öt 20"-kor igen gyenge földindulás ( VEzré N.). 

Deczember 3-án d. u. 3b-kor Drnisen igen gyenge rengés (VEzré N.). 

Deczember 5-én Drnisen reggel 872b-kor meglehetős gyenge földindulás 


(VEzié N.). 
Deczember 7-én Drnisen éjjel 175h-kor egészen gyönge rengés ( VEzIó). 
November hó 29-ikétől deczember 7-ikéig Sziveriéen állítólag 50 lökést 
észleltek (Agr. Zeitung). 
Deczember 16-án Plevljén ésPriepoljén (Bosznia) gyenge földindulás. 
Deczember 17-én Plevlje és Priepoljén éjjel Oh 50"7-kor két erős 4"-ig tartó. 
lökés D— É-i irányban (Ujságtudósítások). 
Zágrábban reggel 42 53/kor 17-ig tartó tompa moraj, a melyet rövid, gyenge 
lökés követett ; iránya ÉK—DNYy. 
Deczember 25-én Diakovárt d. u. 6"/4b-kor elég erős lökés K-ről Ny-ra 
(CEpELró, püspöki titkár). 


Az 1887-ik évben a julius hó 1-én bekövetkezett földrengésnek volt. 
a legnagyobb rengési területe. Ezt észlelték Zárától Trogirig, továbbá 
Drnisen és Prolozsáczon át egészen Jajcéig és Zeniczáig. A Trogir, Drnis 
és Varcar- Vakufra jelölt irányokból következtetve e földrengés kiindulási 
pontját a boszniai hegységben kereshetjük. Drnis- Prolozsácz- és Imotszkiból 
ezen évben a földrengések egész sorát jegyeztük fel, kár azonban, hogy az 
irányra vonatkozó adatok nem mindig a legpontosabbak. A legerősebb, ha 
nem is a legnagyobb kiterjedéssel bíró földrengés az augusztus 18-iki volt, 
E földindulás Szt.- Péteren, Krasiczon, Szlaveticson és Metlikán lépett föl 
legerősebben, a hol különféle épületeken látható károkat is okozott. Ezen 
legerősebb rengési területről a mozgás a Száva mentén Ny-i és É-i irányban 
haladt tova Zagoria felé, egyszersmind az egész zágrábi hegységet is érintvén 
és kétségtelennek tartjuk, hogy ezen rengés kiindulási pontja a Szamo- 
borszka  Pliesivicza, és Zsumberaracska  gora (Sichelburgi hegység) köze- 
lében fekszik. Ezen pontra utal minket a Kalinoviczárról beküldött, az 
irányra (Ny—K) vonatkozólag biztosnak vehető adat, a melylyel egyszersmind 
a Metlikáról jelzett irány is ($K—DNy) megegyezik. Zágrábra nézve három 
különböző irányt, u. m. ÉNy—DK, D—É és ÉK—DNYy jegyeztek fel. Az 
utolsó irány legkevésbbé valószínű, mivel akkor a rengés Krasiczon nem 
léphetett fel erősebben, mint Zágrábban. Ha föltesszük, a mint valószínű is, 
hogy ezen irányt fordítva értelmeztek, akkor ezen körülmény 18 az említett 
kiindulási pont mellett szólana. Ugyanazon irányt (ÉK—DNy), Bisztriczára 
nézve is közölték és itt sem szenved kétséget, hogy azt ellenkező értelemben 

(230) 


FÖLDRENGÉSI JELENTÉS. 369 


magyarázták. Ugyanaz áll a Senkovácsra közölt irányra nézve is. Az első 
lökés után ugyanaz nap Krasiczon és legközelebbi környékén még három 
gyöngébb földmozgást éreztek, a melyek kétségtelenül ugyanazon hasadék- 
ból eredtek. 

Zágrábban az 1887-ik évben hat rengést észleltek. Az augusztus 
13-iki földrengésnek kiindulási pontja, a mint említettük, a Szamoborszka 
Pliesivicza közelében keresendő. A januárius 4-iki, 11-iki és dezember 17-iki 
földrengések iránya ÉK—DNy-i volt; ezek a zágrábi hasadékből eredtek, a 
melyből 1880 óta majdnem minden zágrébi földrengés eredetét vette. 
A januárius 5-iki földmozgás irányául éppen az ellenkezőt (DNy—ÉK) közöl- 
ték, de valószínű, hogy ez is csak ugyanazon hasadékból támadt. A november 
8-iki földrengés irányát nem figyelték meg. A zágrábi hasadéknak említett 
öt rengésén kivül volt még öt más földmozgása is és pedig oly községekben, 
a melyek a zágrábi hasadék közelében fekszenek, nevezetesen a következők : 
Februárius 7-ikén (Kasina, Bisztrica), márczius 6-ikán kétszer (Kasina, 
Sztubicza, Bisztricza), szeplember 13-ikán (Sv. Ivan Zelina) és november 
14-ikén (Bisztricza) és valószinű, hogy ezek is a zágrábi hasadékból, csak- 
hogy különböző pontjaiból eredtek. 

Azon földrengésről, melyet október 93-ikán (romirjén, havna gorán, 
Vrbovszko-, Ogulinbam és Karlovaczon éreztek, oly hiányos adatok érkeztek 
be az irányára nézve, hogy voltaképen nem tudjuk, hol keressük kiin- 
dulási pontját. 


1888-ban. 


Januárius 13-án [Imotszki városában (Dalmáczia) éjjel 10/2h-kor É-ról D-re 
haladó erős földrengés észleltetett. A földmozgás körülbelül 3 másodperczig tartott 
(Narodni list). Ezen rengést ugyanakkor Prolozsáczon is érezték (Bunré J.). 

Januárius 22-én Prolozsáczon Imotszki mellett reggel 7p 25"-kor 27-ig tartó 
gyenge rengést észleltek (Bunié J.). 

Januárius 31-én Klanjáczon éjjel 22 457-kor erős földrengés morajjal. A hul- 
lámzó rengés iránya valószínüleg Ny—K-i volt. Ezen mozgást a környéken is ész- 
lelték, különösen pedig Tuheljben. Egyesek állítják, hogy nemsokára ezután 
3h tájban egy második, de sokkal gyengébb rengést is vettek észre (Narodne 
novine). - 

Februárius 15-én Bisztriczán reggel 7h 157-kor (zágrábi idő) elég erős ren- 
gés, rezgő mozgással és erős morajjal. Iránya valószínüleg ÉNy—DK-i volt; tar- 
tama 4" (Kixiw J.). : 

Márczius 4-én Prijepoljében (Bosznia) földrengés egyes lökéssel É— D-i irány- 
ban (Katonai posta- és táviróigazgatóság). 

Márczius 6-án Bileken d. e. 10£ 56-kor elég erős földindu! :- DK—ENYy-i 
irányban, tartama "/2 másodpercz ( Kat. posta- és táv. igazg.). 

Földtani Közlöny XXII. kőt. 1892. (231) Í 94 


370 KISPATIÓ MIHÁLY: 


Ezen földrengést még a következő helyeken érezték : 

Mosztárban d. e. 115-kor 4"-ig tartó rengés D—É-i irányban (Kat. posta- és 
táv. igazg.). 

Neveszinjében d. e. 115-kor 5"-ig tartó erős rengés erős moraj kíséretében; 
iránya É—D (Kat. posta- és táv. igazg.). 

Stoláczon reggel 4 45" tájban földrengés D—É-i irányban. A rengés alatt, 
mely kb. 87-ig tartott, földalatti dörgést vettek észre (Kat. posta- és táv. igazg.). 

Dubrovnikon d. e. 102 39" 30"-kor (közép helyi idő) erős hullámzó rengés 
Ny-ról K-re. A mozgás rövid lökéssel végződött és körülbelül 4"-ig tartott. A ren- 
gés után földalatti moraj volt hallható (PavLica tanár). 

Vrhgorska Krajinán d. e. 10"/4h-kor É-ról D-re haladó rendkívül erős föld- 
rengés. A morajt a rengés előtt és után is észrevették; az egész tünemény tar- 
tama 4" volt. 

Zavojaniban a plébánia-épületen megmozdultak a cserépzsindelyek és a volt 
repedések megnagyobbodtak (Narodni list. ). 

Kunán Peljesácz félszigetén reggel 92 tájban (!) 2"-ig tartó elég erős. földmoz- 
gás, a rengés előtt szokatlan dörgéssel (Narodni list.). 

Janjinán ugyanazon a napon erős földrengés (Nar. list. ). 

Márczius 30-án Diakovárt d. e. 10/eb-kor elég erős földrengés. Az első lökés 
alig volt észrevehető, utána azonban a föld oly erősen ingott, mintha beszakadt 
volna. A tudósító az irodában ült és a rengéstől valóságos ingásba jött. A. mezőn 
vagy kertben lévő emberek kénytelenek voltak szilárd tárgyakhoz támaszkodni, 
hogy az egyensúlyt megtartsák. Ingaórák megálltak. Iránya Ny—K-i volt ; a hul- 
lámzó mozgás a földalatti morajjal körülbelül 15"-ig tartott (CEspEnré M.). 

Ezen földrengésről még a következő adatok érkeztek be : 

Diakovárt a. e. 10£ 15"-kor erős rengés, földalatti morajjal É— D-i irányban; 
tartama 6" (Narodne novine). 

Eszéken d. e. 101 17"-kor (más jelentések szerint 104 25" és 10£ 45-kor) 
Ny—K-ről egy lökés. Fugrió tanár közölte velem, hogy három könnyű lökést vett 
észre és hogy a rengés iránya ÉK— DNy-i, vagy esetleg fordított volt. Én az nap 
éppen Eszéken időztem, a rengést azonban nem éreztem. Dr. Zocnx jelenti, hogy a 
mozgás Ny-ról jött és 102 32"-kor érezhető volt. 

Nasiczén d. e. 10h 21"-kor több másodperezig tartó erős földrengés földalatti 
moraj kíséretében. Sok házon repedések mutatkoztak; asztalok és székek látha- 
tólag megmozdúltak (Drau). Dr. Zocn írja, hogy Nasiczén tisztán észlelték, a mint 
a rengés Kondija felől jött, tehát DNy— ÉK-i irányban ; a földalatti moraj a rengés 
alatt ugyanazon irányban haladt ; bekövetkezési ideje 104 20". 

Budimcsiben ugyanakkor oly heves rengés, hogy sok kémény bedőlt (Drau). 

Kutjevón d. e. 10 és 1072h közt elég erős földrengés. A tudósítónak egyik 
barátja elmondta, hogy az asztalnál ülve egy palaczkot meg kellett fognia, mert 
különben eldűlt volna (KREmPLER P. plébános). I 

Podgorácson ugyanakkor heves földrengés; egy kémény leszakadt, minek 
folytán egy kis leány megsebesült ; a mozgás Diakovár felől jött (KREMPLER P.). 

úr LOS] elég erős földrengés (K. P.). 

usevón J 
Dolnji-Miholjáczon d. e. 104 35/-kor egyes lökés, utána következő hullámzó 
(232) 


FÖLDRENGÉSI JELENTÉS, 371 


mozgással ; tartama 8" ; iránya HK—DNYy. Földalatti moraj a rengés előtt és után 
is észleltetett (MARKT A.). 

Márczius 31-én Diakovárt reggel 44 tájban egyesek igen gyenge rengést 
éreztek (CEpELró M.). 

Podgorácson reggel 4b-kor igen gyenge földmozgás (K. P.). 

Április 12- és 13-a közti éjjel Prolozsáczon két vagy három robbanást vettek 
észre (Bunré Ivan). 

Április 14-én Prolozsáczon éjjel 1h tájban igen gyenge földmozgás 
(Bunró J.). 

Prolozsáczon reggel 3h 45"-kor hasonló mozgás (B. J.). 

Május 20-án Banjalukán d. e. 1172b-kor morajtól kisért földrengés; iránya 
ÉNy—DK, tartama 5". Kőből épült házakon repedések támadtak ; a házakban levő 
kisebb tárgyak ledőltek ; ablakok rezegtek és néhány ablaktábla összetört (Obzor). 
A .Bosnische Postv Banjalukára nézve a K—VNy-i irányt jelzi. 

Ezen földrengésről még a következő jelentéseink vannak : 

Tesánjban d. e. 117/h-kor 47-ig tartó rengés; az ajtók maguktól kinyílottak, 
függő tárgyak ingó mozgásba jö ek; iránya nhveg p) (Bosnische Post). 

Kljucson d. e. 11b 317-kor : ég erős földrengés, tartama 1 perez (?). A rengés 
két lökésből állott DK—ÉNY-i iráuyban; a tüneményt mennydörgésszerű moraj 
kísérte (Bosn. Post). 

Windhorst kolonmián d. e. 11h35/-kor 10"7-ig tartó igen erős földrengés, 
melynek iránya ÉNy—DK volt. A mozgás földalatti moraj kíséretében oly erős 
volt, hogy a tárgyak az asztalokról és szekrényekről leestek (Bosn. Post). 

Tuzlában a szénbánya-koloniában d. e. 11k 307-kor több másodperczig tartó 
c ős rengés hullámzó mozgás alakjában és földalatti dörgés kíséretében ; iránya 
1 —É. (Agramer Zeitung). 

Dervent melletti Plehanám d. e. 107/eh-kor (?) 37-ig tartó erős rengés. A moraj 
. -rőljött és É felé tűnt el; kárt nem okozott (Glas Hercegovca). 

Szarajevóban d. e. 117/eh tájban igen gyenge földrengés (Agr. Zeitung). 

Bihácson déli 111 457-kor 3—4"-ig tartó rengés; iránya ÉK—DNy. (Obzor). 

Boszna melletti Maglájban d. e. 112 307-kor három elég erős lökés, földalatti 
dörgés kíséretében (Bosn. Post). 

Kotorszkón d. e. 112 307-kor 

Velikán d. e. 11k 30/-kor . három elég erős lökés (Bosn. Post). 

Han-Mariczán d. e. 112 307--kor ! : 

Varkar- Vakufban 

Jajczén 

Travnikban 

Priedoron elég erős földrengés (Nar. novine). 

Derventben 

Gradacsáczon 

Krupán 

Dubiczán Boszniában 11k 30/--kor 4—5"-ig tartó erős hullétisé, földrengés 
K—VNy-i irányban (Nar. nov.). 

Dubiczán Horvátországban d. e. 11"7/2h-kor 4—5"-ig tartó két elég erős lökés 
DK—ÉNY- -1 irányban. A. katholikus templomban, a hol a nép éppen isteni tiszte- 

(233) 24 


372 KISPATIÓ MIHÁLY 


leten jelen volt, megnagyobbodtak a régi, előbbi földrengések okozta repedések 
(PanxxkovIé, póstatiszt). 

Kosztajniczán Boszniában földrengés K— Ny-i irányban (Bosn. Post). 

Ó-Gradiskán d. e. 11k 35/-kor 3"-ig tartó erős hullámzó, morajtól kísért 
rengés Ny— K-i irányban, a mely azonban kárt nem okozott (Nar. novine). 

Új- Gradiskám d. e. 112 257-kor budapesti idő szerint 5"-ig tartó hullámzó rázkó- 
dás £—D-i irányban. A táviróhivatalban megállt az £— D-i irányban álló falon függő . 
óra, míg két más óra a K—-Ny-i falon tovább járt ; a hivatalban a függőlámpák D-ről 
B-ra inogtak. A földalatti moraj a vasúti vonat zörejéhez hasonlított (SCHRÖDER S.).. 

Oriováczon d. e. 112 23"-kor elég erős rengés, moraj kíséretében, Ny—K-i 
irányban. Az ablakok 3—4"-ig rezegtek (Hrvatska). 

Brodban d. e. 112 33/-kor budapesti idő szerint két hullámzó mozgás 
15—20"-nyi időközben; az első mozgás 2—3"-ig és a második sokkal erősebb 
5—6"-ig tartott. Földalatti morajt a mozgás előtt s után is észrevettek; iránya 
KÉK— NyDNYy volt. 

A közelfekvő Podvinje faluban leesett a templomban az oltárról egy gyertya- 
tartó és egy kereszt (Dugaéxki M., postatiszt). Az rAgramer Tagblattv szerint bekö- 
vetkezésének ideje 11k 35", mig iránya K— Ny volt. Az cObzors jelenti : 112 30"-kor 
elég heves földrengés, a mely jelentéktelen repedéseket okozott; a halászok beszé- 
lik, hogy a halak mintegy kábulva felemelkedtek a víz színére, úgy hogy kézzel 
meg lehetett fogni. 

Diakovárt a. e. 11yeh-kor a föld ÉK—DNy-i irányban ingott (CgpEnró M.). 

Okucsániban d. e. 11h 33"-kor 6"-ig tartó elég heves rengés morajjal ; iránya 
ÉK—D (!) ; az ablakok zörögtek (CowRap, postatiszt). 

Novszkán a. e. 112 34-kor 15"-ig tartó elég heves földrengés £—D-i irány- 
ban; a hullámzó mozgást földalatti moraj kísérte ; függő lámpák ingásba jöttek 
(Agr. Tagblatt). 

Csazmán déli 11"/4h tájban heves rengés, erős morajjal; tartama 5", iránya 
K—VNy. (Agr. Tagblatt). 

Popovacsán d. e. 11h 22"-kor földrengés £— D-i irányban ; tartama "2 másod- 
percz ; a rengés előtt moraj volt hallható; ablakok és üvegek megrezzentek (Agr. 
Zeitung). I 

Sziszeken d. e. 11"/2h tájban elég erős földrengés négy hullámzó lökéssel 
(Obzor). 

Petrinján d. e. 11k 35/-kor 1"-ig tartó gyenge rengés. ÉNy—DK-i irányát 
egyes tárgyak ingó mozgása által határozták meg (Nar. nov.). 

Dvoron déli 11k 55"-kor (helyi idő). Két lökésből álló földrengés gyenge 
morajjal. A hullámzó mozgás DNy-ról ÉK-re haladt. A második lökés erősebb volt 
és 3"-ig tartott. A házak inogtak s az ablakok zörögtek (DuRMan póstatiszt). 

Kutjevón d. e. 11/2h-kor rövid, elég erős földrengés, morajjal. A rengést a 
közelfekvő falvakban is érezték (KREMPLER P.). 

Pozsegán a. e. 112 35"-kor mindenki, a ki az épületekben tartózkodott, moraj- 
tól kísért rezgő mozgást érzett DK—ÉNY-i irányban (Obzor). 

Lipiken d. e. 112 387-kor négy pillanatnyi lökés £— D-i irányban ; a rengést 

" gyenge földalatti moraj kísérte (Posta- és táviróhivatal). 
Pakráczon d. e. 119 307-kor budapesti idő szerint két másodpereznyi időköz 
(234) 


FÖLDRENGÉSI JELENTÉS. 348 


ben két lökés. Az első lökés a rezgő mozgással együtt 3"-ig tartott, míg a második 
sokkal rövidebb volt. A hullámzó mozgás Ny-ról K-re terjedt. A morajt a rengés 
előtt észlelték. A falak ropogtak, ablakok zörögtek, bútordarabok mozgásba jöttek 
(STEIN [.). 

Daruváron d. e. 112 35/-kor 2"-ig tartó gyenge rengés D—E-i irányban 
(Táviróhivatal). 

Szlatinán d. e. 11k 35/--kor 3—4"-ig tartó hullámzó mozgás K—Ny-i irány- 
ban (Nar. novine). ú 

Ivanics kolostorban d. e. 11"2b-kor K-ről jövő és 3"-ig tartó rengés (Nar. 
novine). 

Belovár melletti Narton d.e. 11k 35"-kor erős földrengés és moraj kíséretében, 
mely DK-ről jött (Nar. nov.). 

Krizseváczon d. e. 112 35/-kor 10—15"-ig tartó elég jól észlelhető rengés; 
iránya valószínüleg D—É ; üvegek csörömpöltek ; az edényekben lévő víz mozgásba 
jött (PExIDER tanár). 

Zágrábban d. e. 11"/2h tájban gyönge mozgás (Nar. nov.). 

Zárában d.e. 111 25"-kor elég erős földrengés (Narodni list.). a Narodne novines 
említi, hogy ugyanaznap Zágrábban déli 127/4h tájban egy második, gyengébb moz- 
gás következett be. 

Május 21-én a Bihacs melletti Drezsniken d.u. 1/4h-kor DNy-ról —ÉK-re menő 
földrengés megelőző morajjal; az egész tünemény tartama 27"; könnyebb tárgyak 
a lakásokban megmozdultak (Nar. novine). 

Drezsnik melletti Rakoviczán d. u. 1/2b tájban 27-ig tartó rengés ÉNy—DK-i 
irányban (Nar. nov.). j 

Bihácson a. u. 11 407-kor 2"-ig tartó földrengés ÉK—DNy-i irányban (Obzor). 

Május 29-én Prolozsáczon d. e. 10£ tájban rengés (Bunré J.). 

Prolozsáczon d. e. 102 507-kor második mozgás (B. J.). 

Junius 9-én Zenggen este 95-kor csekélyebb bullámzó rengést tapasztaltak, 
mit azonban nem éreztek a város összes lakosai (Jelentés a magy. földr. bizottság- 
hoz, MiHarnoviéó VicrToxk, tanár). 

Junius 17-én Fiumében reggel 5k 26" 30" helyi idő szerint SALCHER PÉTER 
akadémiai tanár lakóházának harmadik emeletén ágyban fekve négy oscillátióból 
álló rezgést észlelt, mely mindössze "2—1"-ig tartott. A. butorok recsegtek s a 
mozgás vége felé még mennydörgésszerű zörej járult a tüneményhez. E rengést 
szintén nem észlelték általánosan (Jelentés a magy. földr. bizottsághoz). 

Junius 17-én Buccariban reggel 5"/2h-kor 1"-ig tartó gyenge rengés morajjal, 
iránya DK—ÉNYy (San tanár). 

. Junius 22-én Dubrovnikon este 7"/eb tájban gyenge földrengés (PaAvIrca 
tanár). 

Junius 23-án Zenggen éjjel 11b 30" rövid hullámzó rengést észleltek, mely 
DDNy—ÉÉK-i irányú volt; tartama 3", erőssége 3. E mozgást erős földalatti 
morgás kísérte (MiHarnoviéó Vicrok tanár jelentése a magy. földr. bizottsághoz). 

Julius 25-én Buccariban d. u. 4 39"-kor 2"-ig tartó gyenge rengés (Ban). 

Julius 25-én d. u. 4h 35" és 4h 50" Zenggen éreztek DNy—ÉK-i irányban föld- 
rengést, mely mind a két ízben hullámzó volt. Az előbbi 27-ig, az utóbbi 17-ig 
tartott. Az elsőnek 4, a másodiknak 1 volt az erősségi fokozata; de míg az elsőt 

i (235) 


"374 KISPATIG MIHÁLY: 


alig észrevehető morgás, addig az utóbbit erősebb mennydörgésszerű zaj kísérte 
(MiHarnovió Vicrok tanár jelentése a magy. földr. bizottsághoz). 

Csrkveniczán d. u. Ah 38/-kor 4"-ig tartó földmozgás DK—ENYy-i irányban 
(Nar. novine). 

Noviban d. u. 4h 40/-kor 3"-ig tartó elég erős rengés D—É-i irányban. 
Ugyanaz nap Noviban d. u. 4h 40/-től esti 72 45"-ig 15 gyengébb rezgést észleltek 
(Nar. nov.). 

Julius 26-án Noviban este 9k 30/-kor földrengés, iránya D— E. 

f 112 46-kor 
] 112 58/-kor 

Julius 27-én Noviban este 9h 30/-kor 2"-ig tartó elég erős rengés £—Ny(!)-i 
irányban (Nar. nov.). 

Julius 28-án Noviban éjjel 3h tájban földrengés (Nar. nov.). 

Noviban reggel 5b tájban erősebb földrengés (Nar. nov.). 

Augusztus 3-án 12h 27/-kor d. u. (helyi idő szerint) Zenggen D—B-i irány- 
ban gyenge hullámzó rengést észleltek, a melynek erőssége 19", időtartama pedig 
2" volt (Misarnovió Vicrok tanár jelentése a magy. földr. bizottsághoz). 

Augusztus 10-én 7218-kor d. e. (helyi idő szerint) Zenggen némelyek 
erősebb rázkódást észleltek, mely ugyancsak D— É-i irányú volt, mit egy függő - 
lámpa ingása is igazolt. Időtartam 3", intenzitás 39 (Jelentés a magy. földr. bizott- 
sághoz). 

Augusztus 10-én Buccariban reggel 7£k 34-kor 1"-ig tartó gyenge mozgás 
K— Ny-i irányban ; rengés előtt moraj volt hallható (SAH J.). 

Csrkveniczán reggel 7b 32/-kor 2"-ig tartó rengés ÉK— DNy-i irányban 
(Nar. nov.). 

Augusztus 11-én Dubrovnikon d. e. 9b 27"-kor 3"-ig tartó erős lökés 
NyDNy—KÉK-i irányban ; a mozgást földalatti moraj előzte meg (Pavurca A.). 

Augusztus 26-án Jamniczán reggel 45-kor elég erős mozgás két lökéssel 
D— É-i irányban, melyet tompa moraj előzött meg (Obzor). 

Augusztus 27-én Dubrovnikon éjjel 3b-kor 2"-ig tartó gyenge hullámzó . 
mozgás NyDNy—KÉK-i irányban, moraj nélkül (Pavurca A.). 

Szeptember 23-án Otocsáczon este 9h 30/-kor erősebb rengés, ÉNy—DK-i 
irányban ( Postahivatal). 

Otocsáczon este 9 507-kor második, gyengébb mozgás ugyanazon irányban 
(Postahivatal). 

Szeptember 25-én Trszteniken rövid, de erős rengés (Nar. nov.). 

Október 7-én Vlaseniczán és Zwvornikon éjjel Ok 45/-kor 4"-ig tartó rengés 
D— É-i irányban (Bosn. Post). 

Dubrovnikon d. u. 3h 25"-kor könnyű lökés. A hullámzó mozgás 2"-ig tartott 
és DK— ÉNY-i irányban haladt; moraj nem volt észlelhető (Pavrrca A.). 

Október 13-án Prozoron éjjel 12 45"-kor 5"-ig tartó erős rengés, megelőző 
és követő gyengébb rezgéssel. Sok házon repedés támadt; egy cseréptető egészen 
ledőlt, több más tető pedig csak részben sérült meg (Obzor). 

Ezen földrengést még a következő helyeken észlelték : 

Krupám éjjel 2" tájban igen heves rengés, 15—18 lökéssel; tartama 7—8"; 
iránya D—E (Bosn. Post). 


Noviban éjjel j rengés D— É-i irányban (Nar. nov.). 


(236) 


FÖLDRENGÉSI JELENTÉS. 375 


Prolozsáczon Imotszki mellett éjjel 2b tájban középerősségű rengés Ny—K-i 
irányban (Bunré J.). 

Prolozsáczon október 13- és 14-ike közti éjjel több detonácziót hallottak (B. J.). 

November 8-án Dubrovnikon d. u. 35 59" 30"-kor gyenge rengés egyes lökés- 
sel (Pavurca A.). 

November 9-én Zeniczán éjjel 2/eh tájban erősebb, morajtól kísért rengés. 
EK— DNy-i irányban (Obzor). 

Stoláczon és környékén éjjel 3 307-kor több másodperczig tartó rengés föld- 
alatti morajjal (Presse). 

November 13-án Dubrovnikon d. u. 5h 26"-kor kissé erősebb hullámzó moz- 
gás, mely 2" mulva ismétlődött; az egész tünemény 4—5"-ig tartott; iránya 
ÉNy—DK volt (PavuLrca A.). 

November 21-én Fort Opus melletti Kominban Narenta mellett reggel 7P táj- 
ban erős földrengés DNy—ÉK-i irányban. A folyton erősbödő moraj a rengés előtt 
3"-ig tartott, a rázkódás pedig 27-ig; a morajt még 5"-ig a rengés után is hal- 
lották (Bunré J.). 

November 22 én Kominbamn d. u. 27/2h tájban rengés (B. J.). 

Deczember 18-án Vrhgoráczon reggel 5 és 6 óra közt rengés három hullám- 
zással, £— D-i irányban Evt 1139) 

Rogaticzán este 9b-kor 4"-ig tartó hullámzó földrengés két erős lökéssel (Bosn. 
Post) ; iránya Ny—K. (Nar. nov.). 

Ezen rengést még a következő helyeken érezték : 

Csajmiczán este 8h 557-kor 3"-ig tartó erős földrengés Ny—K-i irányban 
(Bosn. Post). 

- Visegrád melletti Vardistén este 8h 56"-kor 3"-ig tartó heves rengés D-——Ny-i 
irányban (Bos. Post). 

Plevljén este 8h 55"-kor gyenge földrengés (Nar. nov.). 

Metalka katonai állomáson este 87/2b tájban több lökés; a mozgások 10?/4b-ig 
ismétlődtek. Pont 8"/4h-kor a rengés oly erős volt, hogy attól féltek, hogy a kaszár- 
nya bedől (Bosn. Post). 


Az 1888-ik évben a zágrábi rupturvonal igen csendes volt. Ezen hasa- 
dékból csak a bisztriczai februárius 15-iki földrengés vette eredetét, míg a 
Zágrábban május 20-án érzett foldreüsés kiindulási pontja Boszniában 
keresendő. 

Márczius 6-án Herczegovina délnyugati része és déli Dalmáczia elég 
erősen rázkódtattak meg. A legnagyobb rengési terület úgy látszik Vrhgo- 
rácznál volt. Meddig terjedt ezen rengés észak és nyugat felé, nem tudjuk. 
Délkelet felé a rázkódtatás területe egészen Bilekig és Dubrovnikig hosszú- 
kás kerülék alakjában hűúzodott tova, a melynek hosszabb tengelye Dubrov- 
nik (Baguza) ismert hasadékával párhuzamosan fut. Könnyen lehetséges, 
hogy a földrengésnek ugyanezen hasadékban van a kiindulási pontja. 

A márczius 30-ki földrengésnek, a mely Dolnji Miholácztól Nasiczén 
át a szlavon sikságba kihatott, Kondijánál volt kiindulási pontja, a hol 
fiatalabb eruptiv kőzetek harmadkori rétegeket áttörtek. A közlött-jelen- 

(2537) 


376 KISPATIÚ MIHÁLY: FÖLDRENGÉSI JELENTÉS. 


tésekből látjuk, hogy a legerősebb rázkódást Nasiczén, valamint azon helye- 
ken érezték, a melyek Kondija körül fekszenek. 

Nasiczéről határozottan jelentik, hogy a mozgás Kondija felől jött. 
Ezen kiindulási pontra mutatnak egyszersmind a Diakovár és Eszékre nézve 
feljegyzett irányok (Ny—K) is. A Podgorácsról közlött irányt kétségtelenül 
fordítva magyarázták. 

Legnagyobb rengési területe volt a május 20-iki földrengésnek, a mely 
majdnem egész Boszniát, Szlavonország nyugati és Horvátország déli részét 
magában foglalta. Legnagyobb erővel lépett fel a rengés Banjaluka környé- 
kén, míg ellenben Zágráb és Szarajevóban leggyengébb volt. Tesánjban, 
Kljúcson és nyugati Szlavoniában a rengés középerősségűnek látszott. Mind- 
ezek alapján a rengés kiindulási pontját a Kozara planina közelében keres- 
hetjük. Ezen kiindulási pontra utalnak a Banjalukára (ÉNy—DK), Wind- 
horst (ÉNy—DK), Kljúcs (megfordítva DK—ÉNYy), Dvor (DNy—ÉK), 
Petrinja (megfordítva, ÉNy - DK), Dubicza Horvátországban (DK—ÉNY,) 
Novszka (ford. HA pá Daruvár fp zá Lipik (ford. ; jelzet p jó Ó-Gradiska 
(ford. MELGDT Popovacsa (ford. ] JÉ Dj és Krizseváczra (D— B) jelölt irányok 1s. 
Hogy pedig Banjalukától északra egy vetődési hasadékot feltételezhetünk, 
mutatja már Boszniának geologiai térképére vetett pillantás is. Kozarában 
találjuk a flysehformatiót három szerpentinvonulattól megszakítva. A flysch- 
zóna északi határát itt leginkább fiatal harmadkori képződmények födik és 
ide helyez Mossisovics egy vetődési hasadékot, a melyen túl a Száva jobb 
partján egy idősebb hegység csúcsai felmerülnek (Grundzüge der Geologie 
von  Bosnien-Herzogovina,  Mossisovics, TirzE, BiIrrNER, Wien, 1880). 
Mossisovics ezen rupturvonalat czágrábi hasadéknakv nevezi, mivel Zágráb 
felé irányul, nekem azonban itt meg kell jegyeznem, hogy én a zágrábi 
hasadék), alatt Zágrábtól keletre azon tőlem gyanított északról délre irányuló 
rupturvonalat értem, a mely tehát a fent említett hasadékkal nem esik össze. 

Julius 25-től 28-áig a horvát tengerpartról nyolez pontosan jelölt 
földrengésről van tudomásunk, s azonkívül még tizenöt kisebb lökésről idő- 
meghatározás nélkül. Augusztus 10-én, tehát kis szünet után, ezen terület 
egy része ismét megrázkódtatott. Itt egy régi, ismert kiindulási ponttal 
van dolgunk. Az 1890-ik év julius és szeptember havában észlelt földren- 
gések leírásánál lesz még alkalmunk erre visszatérni, miért is szükségtelen 
itt tovább időznünk. 

Igen erős földrengést éreztek Prozorban október 3-án ; a krupdi föld- 
mozgás kissé gyengébb volt és itt az észlelt irány (d) egy Prozor köze- 
lében lévő hasadékra mutat, a hol Prozortól délre Jablanicza és Rama közt 
egy idősebb eruptivkőzet áttörést tényleg találunk is, a mely Bosznia és 
Herczegovina geologiai térképén nincs ugyan jelölve, a melyet azonban én 
magam láttam. Ezen földrengés elterjedéséről szóló jelentések oly elégtele- 
nek és hiányosak, hogy a vetődési sík irányáról mit sem mondhatunk ; ha 


(238) 


K4LECSINSZKY SÁNDOR: FÖLDRENGÉST JELZŐ KÉSZÜLÉK. 377 


azonban meggondoljuk, hogy ezen földmozgást még Prolozsáczon (Imotszki 
mellett) is érezték és hogy itt rövid idő múlva utána több detonatiót is 
hallottak, akkor könnyen arra a gondolatra jöhetnénk, hogy itt a kiindulási 
pont egy olyan földrengési vonalon fekszik, a mely Makarszkától Dalmácziá- 
ban körülbelül Konjiczán és Tarcsinen át Szarajevo felé húzódik, Ez olyan 
haránt vetődési vonal volna, a melyen földingások igen gyakran fordul- 
nak elő. ; 

Az utolsó fontosabb földrengés az 1888-ik évben a deczember 18-iki 
volt, a melyet Hogaticzán, Csajniczán, Vardistén, Plevljén és Metalkában 
éreztek. Rogaticza, Csajnicza és Plevlje egy oly vonalon fekszenek, a mely a 
Pracsavölgygyel összeesik és ugyanitt van a triaszmészben fekvő s BITTNER-től 
említett hasadék (Grundzüge der Geologie von Bosnien- Herzogovina), a mely 
a Rogaticza-Plevlje vetődési síkjával egybevág. 


KTv 


EGYSZERŰ, FÖLDRENGÉST JELZŐ KÉSZÜLÉK. 
(4 ábrával.) 


KALECSINSZKY SÁNDOR-tól." 


Jelenleg igen sokféle földrengést jelző és földrengést mérő készülék 
van már használatbán. Ezek közül Hurópában a legtöbb Olaszországban 
van felállítva, hol a földrengések a gyakori jelenségek közé tartoznak. 

Eltekintve mindezen, hol egyszerűbb, hol bonyolódottabb készülékek- 
től, csupán csak azt az egyszerű készüléket akarom bemutatni, melyet a 
múlt évben a m. földtani társulat földrengési bizottsága azon czélból 
hozatott meg, hogy esetleg az ország több helyén felállíttassék. Ezen készü- 
lék leírását, kipróbálásakor tett tapasztalataimat, valamint a rajta eszközölt 
ujításokat a következőkben foglalom össze. 

CAccIATORE Palermóban 1818-tól kezdve egy egyszerű készülékkel 
tett földrengési megfigyeléseket."  Készüléke lapos köralaku faedény, 
melynek felső tányérja higanynyal lesz megtöltve azon magasságig, a mely- 
ben az edény oldalában nyílások vannak vágva. Ilyen nyílás nyolcz van az 
apparátuson. Ha a higanynyal megtöltött edényt megmozgatjuk, vagy ha 
földrengéstől lesz megingatva, akkor a higany a mozgás irányába eső 


t Bemutatta a m. Földtani Társulat 1891 évi április hó 1-én tartott szak- 
ülésén. 
-k POGGENDORF s Annalen 1832. XXIV. p. 62. vagy NAUMANN, Lehrbuch d. Geog- 
nosie 2. Aufi. I. p. 192. vagy SzaBó J. Geologia, 677 l. 
(239) 


378 KALECSINSZKY SÁNDOR: 


nyílás, illetőleg csatornán át az aláhelyezett csészékbe fog kiömleni, mi- 
által nemcsak a lökés irányát, hanem még viszonylagos erősségét is megtud- 
juk, a szerint, hogy a nyolcz közűl melyik edénykébe ömlött ki a higany 
s hogy mennyi volt ez utóbbinak a mennyisége. 

Ezen készüléket újabb időben R. LEpsrus, a földtani intézet igazgatója 
Darmstadtban, " akképen alakitotta át, hogy az egészet, a higanytartó és 
a higanyfelfogó részt egy darabból készíttette és pedig cserépből. A kerek 
edény átmérője 191 mm, szélének magassága 60 mm. A készülék több 
bemélyedést tartalmaz (1. az 1. és 2. ábrát). A közepére (b) egy lapos óra- 
üveget helyezünk, a melynek átmérője 88 mm, mélysége 5 mm és a mely 
kb. "2 kgy higanynak a felvételére szolgál. Ezen óraüveg (b) a széleken 
simára le van csiszolva és az agyagedényre vízszintesen ráragasztva; alatta 
pedig körben 16 mélyedés (d) fekszik a kifolyó higany felfogására. 


118 2. 


Ezen készüléket legezélszerűbben a pinczében helyezzük el és hogy 
egész biztosan álljon, czementtel vagy gipszszel erősítjük oda a pallóhoz. 
Ennek megtörténte után most a lapos óraüveget közönséges üveges kitt 
segítségével ragasztjuk rá s lecsiszolt szélét egy. ráborított üveglap és egy 
erre ráhelyezett libella segítségével állítjuk be tökéletesen vizszintesre. Végül 
befödjük az egész készüléket közönséges ablaküveggel, széleit pedig kittel 
beragasztjuk azért, hogy a portól védve legyen. 

Földrengéskor a higany a lökéssel ellentétes irányban, azután pedig a 
lökés irányában folyik ki és pedig annál nagyobb mennyiségben, minél 
intenzívebb volt a mozgás, vagyis az irányon kívül a földrengés relativ 
erősségét is megtudjuk, ha a kifolyt higanyt lemérlegeljük. De a kis csészék- 
ből(d) a belefolyt higanyt könnyű szerrel veszteség nélkül kiemelni nehéz- 
séggel jár, a miért is a kiszedésére egy gömbös szívó üvegcsövet készítettem, 


t Zeitschrift d. deutschen geolog. Gesellschaft. Jahrg. 1884. p. 29—36. 
(240) 


FÖLDRENGÉST JELZŐ KÉSZÜLÉK. 379 


a mely czélra azonban előnyösen a kereskedésekben kapható WARRENTRAP- 
WILL-féle készüléket is használhatjuk (1. a 3. ábrát), a melylyel még a 
legkisebb higanymennyiséget is felszívhatjuk a nélkül, hogy csak valami is 
elveszne belőle vagy pedig a szájunkba jutna. Mivel azonban tüdönkkel 
csak kis magasságra emelhetjük fel a higanyt, ezért a csőnek nem szabad 
hosszúnak lenni, vagy pedig ferdén kell azt beletartanunk a higanyba. Az 
ily módon felállított készüléket mindennap legalább egyszer kellene megnéz- 
nünk, vajjon változatlan-e benne még a higany ; hogy azonban ezen fárasztó 
mindennapi megfigyeléstől megkiméltessünk, a készüléket oly módon rendez- 
tem be, miként ezt az 1- 2- és 4-ik ábrából láthatjuk, hogy egy elektromos 
csengő a higanynak az óraüvegről ( b ) való lepergését, azaz a földrengés bekö- 
vetkezését önönmagától jelezze. Ugyanezen áramot összekötöttem továbbá egy 


kis elektromágnessel ( M) is, a mely a földrengés kezdetekor egy órát állít 
meg. Ezen berendezést akképen eszközöltem, hogy (1. az 1. és 2. ábrát) 
mind a 16 mélyedés (d) fenekéig két-két platinavégű rézdrótot (c) illesz- 
. tettem, ugy azonban, hogy a két vége egymáshoz közel álljon és a. legkisebb 
higanycsepp is mind a két drótot érinteni és: összekötni képes legyen. 
Azután egyesítettem a minden mélyedésben lévő drótpárok egyik-egyik drót- 
ját (—) egymással s ugyanígy összekötöttem a fenmaradó másik drótokat ( —- ) 
is, úgy azonban, hogy a kettő egymást ne érintse, vagyis hogy egymástól Jól 
elszigetelve legyen, s igy végeredményben azt látjuk, hogy az összes -- és 
az összes — drótok egy-egy vezető drótban végződnek. Ha mostan a készü- 
léket (7) összekötjük (4. ábra) egyrészt 1—2 Leclanché-elemmel ( E), más- 
részt egy elektromos csengővel (cs), akkor még semminő változást nem 
veszünk észre; mihelyt azonban valamelyik mélyedésbe lökés vagy földren- 
gés következtében, egy kevés higany belefolyik, akkor ez a csepp a két drót- 
(241) i 


380 LÓCZY LAJOS: LEVÉL A SZERKESZTŐSÉGHEZ. 


véget egymással összeköti és a csengőt megszólaltatja, a mely mindaddig 
fog lármázni, míg a higanyt a mélyedésből el nem távolítjuk. 

Ha végre egyúttal azt is el akarjuk érni, hogy a higany kiömlésének 
pillanatában az óra megálljon, akkor valamely közönséges ingaóra ingájához 
egy darab puhavasdarabot erősítünk és az ingás határához közel egy kis 
elektromágnest ( M) illesztünk. Ha most az összeköttetés a kifclyt higany 
által megtörtént, akkor az elektromágnes az ingára erősített vasdarabot 
magához húzza és így az órát megállítja. 

Látjuk tehát, hogy egy ilyen berendezésű készülék nemcsak a föld- 
rengés irányát és relativ erősségét, hanem csengetésével még a tünemény 
bekövetkezését és pontos idejét is jelzi. Nem kell egyebet tennünk, mint 
időnként óránkat a vasúti vagy távirda órával összehasonlítanunk; s néha 
utána néznünk, vajjon az elem még jó karban van-e, főképen pedig, vajjon 
a víz belőle még el nem párolgott-e. 

Ezen készülék érzékenységét némileg azáltal lehet változtatni, hogy ha az 
óraüvegre több vagy kevesebb higanyt feltöltünk ; különben meg kell jegyez- 
nünk, hogy ezen készülék nem tartozik éppen az igen érzékenyek köze, a 
miért is előnyösen még nagyobb városokban is felállíthatjuk, oly helyeken 
tehát, a hol a sűrű kocsiközlekedés miatt az érzékenyebbeket alkalmazni 
nem akarnók. 


A FÖLDTANI KÖZLÖNY TEKINTETES SZERKESZTŐSÉGÉNEK ! 


Megjegyzések dr. Szádeczky Gyula: sAdatok az erdélyi Érezhegység eruptiv 
kőzeteinek ismeretéhezs czímű értekezéséhez. 


A Földtani Közlöny utolsó füzetében dr. SzáppczxgYy GyuLa egyet. m. tanár 
úr a lesnyeki Leányhegy (Gyalu Fetyi) bazaltját leírva úgy nyilatkozik, hogy csak 
kevéssé pontos adatok találhatók az irodalomban annak a vidéknek bazaltos kőze- 
teinek korára vonatkozólag. 

Ilyen adatot a szerző kettőt közöl (SruR-tól és HavER-től), mindkettő a bécsi 
geologusok 1863. évi közléseiből való. 

Minthogy a későbbi kutatónak könnyebbségére van, ha az idevágó irodalom- 
mal dr. SzáppczkY értekezésével egyidejüleg tudomást szerez; bátorkodom, mint- 
egy az ő érdekes és tartalmas czikkének szükséges kiegészitéséül a tisztelt szer- 
kesztőséget a Lesnyek vidéki bazaltos kőzetekről megjelent ujabb és pedig magyar 
kutatóktól származó irodalom közlésére felkérni. 

A Lesnyek vidéki bazaltokról dr. KÜRTHY SÁNDOR irt. ( Földt. Közlöny VIII. 
évf. 1878. 297—298. lap.) Egy Kostejről (Krassó-Szörény m.) származó bazaltos 
kőzet kimeritő tanulmányozását dr. SCHAFARZIK FERENcz (Ugyanott, XII. évf. 1882. 
28— 30. lap) közölte ; ugyanezen évfolyam 21—23. lapján Hunyadvárm egye maros- 
menti tracnyt és bazaltszerü kőzeteinek geologiai koráról is van szó. (Ez már nem 
is az Érezhegység ). Dr.Szápgozxv Gyura úr tehát az állítólagos szarmáta kor előtti 

(242) 


KÖNYVISMERTETÉS. 381 


bazaltkonglomerátokról a tőle idézett forrásoknál jóval ujabbakat és kimeritőbbe- 
ket, sőt talán pontosabbakat is talált volna a magyar szakirodalomban. 

A toroczkói eruptiv kőzetről is van olyan adat, melyet a szerző nem vett 
figyelembe, vagy nem tudott felőle. 

Dr. KocH AwraL a Földt. Közlöny VIII. évfolyamában 1878. 200—202. lap- 
ján két diabasaphanit és egy olivindiabas petrographiai leirását adja; dr. PRImrcs 
GYyöRkGY doktori értekezése a melaphyrokról és augitporphyrokról (Kolozsvár 1880.) 
18 tartalmaz idevágó adatokat. I 

Ezek is ujabbak, mint dr. TSCHERMAK 1869-ben megjelent könyve. Abban a 
meggyőződésben. hogy ezen irodalmi jegyzetekkel dr. Szápsozkv Gyutá-nak érte- 
kezését hasznosan egészitem ki, vagyok a tekintetes szerkesztőségnek 

Budapesten, 1892 november hó 15-én. készséges szolgája 

; Lóczy LaJos. 


KÖNYVISMERTETÉS, 
A Pallas Nagy Lexikonav. Az összes ismeretek enciklopédiája. 
16 kötetben. 1—2. füzet. Budapest, 1892. 


Örömmel teszünk társulatunk folyóiratában is említést e nagymérvű I1ro- 
dalmi vállalatról, melylyel a Pallas irodalmi és nyomdai részvénytársaság igazán 
hazafiui tettet végez. Nem is lehet feladatunk, hogy itt egy lexikon szükséges voltát 
fejtegessük ; a szaktudós ép úgy, mint a mivelt laikus, nem egyszer jut abba a hely- 
zetbe, hogy az egyik vagy másik dologban a lexikonban keressen fölvilágo- 
sítást. Emeli a magyar lexikon értékét az, hogy hazai viszonyainkra kiváló figye- 
lemmel van és e mellett a nemzetközi érdekü adatokat sem hanyagolja el. A mi a 
társulatunk és ennek közlönye által képviselt szaktudományt illeti, egyforma meg- 
elégedéssel olvassuk a lexikonban AsrcH Virmos hires német geologus életrajzát vala- 
mint az erdélyi AcKNER Minány János-ét, kinek szerény, de buzgó működése eddig 
csak kevés szakember előtt volt ismeretes, azonban most hazájának olvasó közönsége 
szine elé is kerül. A lexikon részletességéről tanuskodik még az is, hogy az r Adneth- 
rétegekv mellett az xcAdlersbachi szikláks-ról is történik említés. Az Aachenit, 
Achát, Achroit stb. ásványokon kívül az wablációv és az sábráziós czímű fejeze- 
tekben az olvasó két nevezetes, előtte talán kevésbé ismeretes geologiai jelen- 
séggel ismerkedik meg. Mi nem fogjuk elmulasztani, az időről időre megjelenő 
füzetek minket illető tartalmáról megemlékezni ; de egy megjegyzést el nem hall- 
gatunk. A lexikon már tartalmánál fogva hivatva van az irodalmi nyelvezetre is 
befolyást gyakorolni és ebből kifolyólag elvártuk volna, hogy a szerkesztőség az 
idegen szók irásában meghatározott elvek szerint fog eljárni; e helyett azonban 
azt tapasztaljuk, hogy a szerkesztőség az egyes munkatársaknak tetszésére bízta 
e tekintetben az eldöntést. Ha a lexikon nem változtat az caddictio, adhaesio, 
adulatio, aestivatio stb., szókon, miért akarja aztán velünk az vadoptáczió, adju- 
dikáczió, adopció, adoració stb. szókat elfogadtatni? A következetlenség az ilyen 
dolgokban csakhamar nfiegboszulja magát ; így olvassuk a 81. lapon (23. sor fölül- 
ről) .Ceylons-t és a 83. lapon (33. sor alulról) ismét a(Cejlons. Melyiket ajánlja 
most tulajdonkép a lexikon szerkesztősége a magyar olvasónak vagy irónak? - 5: 


382 TÁRSULATI ÜGYEK. 


TÁRSULATI ÜGYEK. 


V. SZAKÜLÉS 1892 NOVEMBER HÓ 9-ÉN. 


Elnök : Dr. SzaBó JózsEr. 


Az első titkár jelenti, hogy a társulatnak egyik legrégibb tagja cserkuti dr. 
NENnprvicH KáRony kir. tanácsos, nyug. műegyet. tanár 1892 julius 6-án meghalt; 
elhunytak továbbá MapERsPaAcH ANTAL vegyész Brádon és Raxus PáL főbányatiszt 
Gölniczbányán, mi szomorú tudomással szolgált. 

Rendes tagoknak ajánlják az e. titkár BeRpENsIrcH Győző-t, mérnök Budapesten ; 
Harnavárs GyULA v. tag ÖRvÉny Iván-t, gymn. tanár Zentán. 

Előadások : 

1. Dr. Poszwirz Tivapag egy a Bakonyban nem régen felfedezett cseppkó- 
barlangról értekezett, a melyre Szt.-Gál ( Veszprém m.) község közelében mészkő- 
fejtés alkalmával akadtak. A barlang a Tüzköveshegy alsó liászkorú raészkövében 
van, talapzata befelé egy kissé lejtősödik és magassága is nagyobbodik; végén a 
barlang köralakban kiszélesedett. A cseppkőképződmények a tetőről szinfalak 
módjára ereszkednek alá, különben nem jelentékenyek. Az ásatások alkalmával 
csontmaradványokat nem sikerült találni. — 

2. Zimányi KáRoLY xa kőzetalkotó ásványok fő sugártőrési együtthatóis eczím 
alatt megfigyelései menetét és azok eredményeit röviden ismerteti. A meghatáro- 
zásokat egy kissé módositott KogLRAvscH-féle totalreflectometerrel végezte Na láng- 
nál olyképen, hogy a fényt domború lencsékkel vetette a kristály lemezekre. Erős- 
fénytörésű folyadékoknak az a monobromnaphtalint és a methylenjodidot hasz- 
nálta, a mely utóbbi könnyű illékonysága és elváltozása daczára óvatos és tiszta 
kezelés mellett szintén nagyon megfelelő. A methylenjodidban még a kék spinell 
és a cyanit középtörési együtthatóját (n — 1,7200) is meglehetett határozni. Az 
egy optikai tengelyű kristályoknál határsikok" voltak a basis, a prisma- vagy 
pyramislapok; a két optikai tengelyűeknél az egyik optikai főmetszettel- vagy 
optikai rugalmassági tengelylyel párhuzamos lapok. Az előadó ilyképen 55 lelet- 
helyről 31 különböző ásványfajnak sugártörését határozván meg, azt tapasztalta, 
hogy a sötétszínűek fény- és kettős törése általában erősebb, mint a szintelenek vagy 
világos színűeké ; a határvonalak élességét vagy elmosódottságát nem sikerült mindig 
a lemezek nagysága vagy az anyag absorbeálásával összefüggésbe hozni. 

3. L. Lóczy LaJos az 1891 október havi japáni földrengésekről tartott elő- 
adást. A csendes oczeán ázsiai partmellékén van a vulkánok legnagyobb sokasága. 
Az Aleuti szigetek, Kamcsatka, a Kurilok, Japán és a Liu-kiu szigetek a kontinenshez 
tartozó szigetségek, a tőlük elkeritett segélyző tengerek szekélyek ; de előttük a nagy 
oczeánnak legnagyobb, 8000 m meghaladó mélységei vannak. E szigetsorok ivek- 
kel guirlandokként kísérik az ázsiai partot és ivelt elnyulásaik megannyi hasa- 
dékot jeleznek a föld kérgén. 

E hasadékokat a vulkánsorok és a földrengések mindennapos tüneményei 
bizonyitják. 

(244) 


TÁRSULATI ÜGYEK. 383 


Az Aleuti szigeteken 48 működő vulkán van, Kamcsatka 38 vulkánja közül 
12 áll nyitva; a Kurilokon 23 vulkáni hegy közül 16 működik. Jesszó 28 régi tüz - 
hányója közt 11 aktiv. Japánnak 73 vulkáni hegye van, melyből 25 füstölög és 
időnként heves eruptióban nyilatkozik. A legutolsó vulkáni kitörés az 1740 m 
magas Bandai szan hegyet nyitotta fel. Ez 808 óta pihent és a kialudt vulkánok 
közt szerepel MizwE lajstromában (Transactions of the Seismological Society of 
Japan Vol. IX.), 1888 julius 15-én váratlanúl, előjelek nélkül tört ki e vulkán 
egy roppant explosióval, melynek törmelékes iszapja 600 embert temetett el. Ezer 
év óta 233 kitörést jegyeztek föl a japáni évkönyvek. A földrengések e vulkánok 
körül gyakoriak. A japáni földrengési társaság 700 állomáson rendszeresen jegyzi 
a rázkódásokat, évenkint mintegy 500 lökést éreznek meg ezek. 

Az 1891 évi október 28-ki földrengés a lissaboni nagy földrengéssel hason- 
litható össze. j 

Gróf Marrárn Géza és Lászró urak, az első a földrengés előtt, az utóbbi a 
földrengés után meglátogatták a földrengés középpontjának színhelyét, mely Japán 
közepén a szigetbirodalom legbájosabb részében a 3778 m magas Fuzsijama vul- 
kán és a Biva tó között terül el. 

Gróf MarzárH Géza a c Földrajzi feözteányeke XX. kötetének IV. tüzetében 
le is irta a földrengést. 

A gróf urak érdekes fényképeket hoztak a földrengésről, ezek fotogrammjait 
mutatta be az előadó megfelelő magyarázatokkal kísérve. 

Nagoja, Gifu, Ogaki városokat és környékét dúlta fel a földrengés. Ezek nagy 
alluviális siksága az Ovari öböl hátterében, a Mino hegységtől délre terül el. A lapály 
környezete paleozoi üledékekből és gránitból áll, melyet csak vékonyan födnek 
a harmadkori lerakodások. A földrengés középpontja a Mino felföldön volt, innét 
terjedtek szét a földhullámok, melyek még a 320km távolságban fekvő főváros- 
ban, Tokioban is olyan erősek valának, hogy sokakat elszéditettek és tengeri 
beteggé tettek. 

A földrengés MINE szerint nem vulkáni, hanem tektonikai eredetű volt. 
A Japánban működő geologusok ugyanis egy törési vonalat ismertek föl, mely 
ÉÉNy—DDK irányban Japánt derékben szeli át és az északi japáni ivet, melyen a 
legtöbb vulkán emelkedik, a Fuzsi-jama vulkáni vonalával szakitja meg. 

A Fuzsi-jama vonala az emlitett törési vonal meghosszabbitásában a Bonin 
szigetek felé, majd a Marian szigetekig terjed. 

Nyugatra e vonaltól egész Japán nyugati részéig a Kiu-siu szigetén É-ról 
D-re terjedő Kirisima vulkáni vonalig nincsen vulkán. 

. A gifui földrengés ezen nem vulkános területen pusztitott. Okt. 26—30-ig 
nem kevesebb mint 360 lökést éreztek. A pleistoseista vonal 10.800 km? területet 
zárt be, melyen belül minden épületet megbontott a földrengés. Japánnak mező- 
gazdaságilag egyik leggazdagabb és legnépesebb részét érte a földrengés. A Nagoja- 
Gifu-i sikság 1 km? területén 310 lélek él. A lakosságból 10.000 ember veszett el, 
15.000 sebesült meg és a leomlott házak száma 100.000 volt. 

A Szonaigava, Kiszogava és Nagara hídjai — köztük két nagy vasuti híd — 
nagyon megsérültek, vagy beomlottok. Egy helyen a vasuti sínpár a töltéssel együtt 
kigyózó alakot vett föl. Két lábnyi tágas és több ölnyi mély földhasadékok támad- 
tak és részben újra záródtak a legjobban megrázott területen. 

(245) 


384 TÁRSULATI ÜGYEK. 


Kobeig és Tokioig az épületekben hasadékok támadtak. A földrengést Naga- 
szakiban és a Szendai öbölben is megérezték még. 

Az isoseisták É-D irányban elnyulónak jelzik a földrengést. Ha a tengert is 
belefoglaljuk az isoseisták vonalába, az 1891 október 28-iki nagy japáni földrengés- 
nek megrázott területét legalább 1.000.000 km? területünek kell venni. 

A földrengés középponti typusú és harántos jellemű volt azon helyen, hol 
a déli japáni földráncz az észak japáni ivhez simul (Scharung). A jelenségeknek 
tüzetes leírását a japáni földrengési társaságtól kell várnunk, a melynek Trans- 
actióiból annak idején kimeritő ismertetést fog Közlönyünk átvenni. 


VI. SZAKÜLÉS 1892 DECZEMBER 7-ÉN. 
Elnök : DR. SzaBó JÓZSEF. 


Az első titkár jelenti, hogy az utolsó szakülés óta a társulatnak rendes tagja, 
GöRGEY Lasos, m. kir. vasgyári hiv. főnök Zólyom-Brezón meghalt, a mi szomoru 
tudomásul szolgál. 

1. Haravárs GYULA : ad szocsán-tirnovai ( Krassó m. ) neogén öböl földtani 
viszonyairól, értekezik. Az öböl Resicza E-i környékén van s ÉK-DNy iránvban 
lenyúlik egészen a Berzava-folyóig, hol hirtelen K-re hajlik s Tirnovánál végződik. 
Szélessége Nagy-Zorlencz és Valeadény közt kb. 9-, hossza Prebul és a Berzava. 
közt kb. 15 km. Partjait kristályos palák és karbonkorú homokkövek s konglo- 
merátok alkotják, melyek 4—500 m magas, meredek oldalú hegyeket, mig az 
öböl kitöltése 350 m-nél nem magasabb legömbölyített dombokat formálnak. A nyilt. 
tenger partján Delinyest és Nagy-Zorlencznél mediterrán-korú rétegek is kibuk- 
nak, ellenben az öblöt a pontusi kor üledéke tölti ki, melyben itt is két, petro- 
grafiailag 18 elkülönülő alosztály különböztethető meg. Az alsót agyagos képződ- 
mények alkotják, melyek a partmentében, a mélyebben bevágódó árkok fenekén 
vannak feltárva ; míg a felső itt is homok, mely a partok közelében kavicsos lesz. 
A pontusi üledék átalában szerves maradványokban szegény, csak Szócsánnál tar- 
talmaz az egyik, az alsó agyag közé telepedett homokréteg számos kövületet, jele- 
sen: Congeria sp. ; Neritina obtusangula Wucus ; Pleurocera Kochi Fucns ; Mela- 
nopsis Nesici Bkus. ; M. defensa Fucuns; M. Bouéi Fén; M. pygmaca PaARTScnH ; 
M. Vindobonensis Fucns ; M. Martiniana FÉR. 8 egy pöntusi ritkaságot a Tinnyed 
Vásárhelyi HANTK.-t. Ez utóbbi hasonló társaságban eddig csak Tinnyén, Ettyeken 
(Pest m.) és Laázon (Arad m.) fordult elő, mely jó távol egymástól eső lelőhelye- 
ket Szócsán egygyel szaporítja. 

Haravárs bemutat továbbá egy, a resiczai hengerműben képződött aczél- 
fürészpor stalagmitot. Resiczán a kihengerelt aczélsínek és tartók végeit még 
azon melegen körfürész vágja le, mely az aczélfürészport a fürészpad alá repíti, 
hol a fürészelés közben és az aczélban levő karbon elégése következtében nagyon 
felmelegedett fürészpor összeolvad s igen szép stalagmit formát vesz fel. 

2. DR. ScHMIDT SÁNDOR xKristálytani közleményekv-et terjeszt elő, ismer- 
tetve két laboratoriumi készítmény kristálytani és optikai sajátságait : 

a) CH,N,O-Na, vegyület a vizben könnyen oldható, alkoholban oldhatlan 
szintelen kristálykákat alkot; 1807 C-ra hevítve roppant hevesen szétdurran. Ez 

(246) 


TÁRSULATI ÜGYEK. 385 


anyag kristályai egyhajlásuak, leggyakoribb combinatiójuk: (110) co P, (100) 
o09 Pos, (111) — P, (001)0 P. A kristályok nem hasadnak; az opt. tengelyek síkja 
(010) co Roc. 

Ugyane vegyület még egy molekula vizzel szintén az egyhajlásu rendszer- 
ben kristályodik, de egy irányban kitünően hasad. 

b) Na Ag 85 05. H, 0. ( Nátriumezüstthiosulfát)  vékonytáblás kristályai 
egyhajlásuak, szintelenek, de idővel a kristályok belsejében apró, barna pontocskák 
támadnak, a melyek lassankint nagyobbodva, végre teljesen átlátszatlanná teszik a 
kristályokat ; azonban a lapok felülete és hajlása ez által semmi változást nem szen- 
ved. A kristályok geometriai elemei nagyon közel állanak a rhombos rendszerhez, 
azonkivül a symmetriaöv egy lapja szerint gyakori ikrek pseudosymmetriás 
( mimeziás ) kristályokat eredményeznek. Az uralkodó alak (010) coPRco. Az opt. ten- 
gelyek síkja (010) oPRco. Érdekes e só opt. tekintetben még az által, hogy a 
valódi opt. tengelyszög, amely sárga fénynél a 909-hoz közel áll, vörös fénynél már 
ezt meghaladja, vagyis az I. k. v. vörös fénynél II. k. v. lesz. 

c) DR. ScHMIDT SÁNDOR továbbá ca kristályrajzok szerkesztésérőls, nevezete- 
sen a szabályos tengelykereszt ábrázoló mértani előállításáról értekezett. Ez utób- 
bit szerkesztésileg mutatta be, három egymásra egyaránt merőleges képsíkon és 
röviden taglalta, hogy mint lehet az axonometrikus vetület adataiból az egyes 
síkokat szelőikkel előállítani. Egyuttal a részletes szerkesztést pótlandó, levezette 
a számított adatokból, trigonometriai úton mindazon képleteket, a melyek lehe- 
tővé teszik a tetszés szerint fordított és buktatott szabályos tengely-kereszt gyors 
és pontos megszerkesztését. 


IV. VÁLASZTMÁNYI ÜLÉS 1892 NOVEMBER HÓ 9-ÉN. 
Elnök : Dr. SzaBó JózsEr. 


Az első titkár jelenti, hogy a földművelésügyi miniszter úr leiratot intézett a 
társulathoz, a melyben felszólítja, hogy az 1895-ik általános országos nemzeti ki- 
állítás rendezésére kinevezett országos bizottságba egy tagot válaszszon. A válasz- 
tás megejtése a legközelebbi választmányi ülésre halasztatott. 

Az e. titkár mint pénztáros bemutatta a pénztárvizsgáló bizottság jelen- 
téseit a f. év első negyedéről; egyuttal bemutatta ez év második és harmadik 
negyedére vonatkozó számadásokat. 

Jelenti továbbá az e. titkár, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr az 
1000 forintos országos segélyt ez évre is kiutalványozta. 

.. A nyár folyamán a társulathoz érkezett meghívók: A magyar orvosok és 
természetvizsgálók XX.VI-ik 1892 augusztus 22—25-én Brassóban megtartott ván- 
dorgyülésére, továbbá az EMKE f. év junius 7-én Budapesten megtartott VII. köz- 
gyülésére. 

A választmány sajnálattal vette tudomásul, hogy a társulathoz Selmeczbá- 
nyáról, a fiókegyesület székhelyéről az akademia uj épületének megnyitása és a 
bányász- és kohászati egyesület megalakulása alkalmával meghivás nem érkezett. 

A danzigi cNaturforschende Gesellschafts fenállásának 150-dik évfordulója 
alkalmával 1893 január 2-án megtartandó ünnepi ülésre a társulatot meghívta. 
A választmány határozatából annak idején üdvözlő iratot küld a társulat Danzigba. 

Földtani Közlöny XXII. köt. 1892. (247) : 95 


386 HIVATALOS KÖZLEMÉNYEK A M. KIR. FÖLDTANI INTÉZETBŐL. 


A társulathoz érkezett könyvajándékok : SrizsGmerH K., Az abauj-torna-gömöri 
barlangvidék, különös tekintettel Torna vidékére és az aggteleki barlangra. — 
H. CoxwExrz, Untersuchungen über die fossilen Hölzer Selwedens. — J. FELIx és 
H. LENK, Ueber die tektonisehen Verhültnisse der Republik Mexico. 


V. VÁLASZTMÁNYI (rendkivüli) ÜLÉS 1892 NOVEMBER 23-ÁN. 
Elnök : Dr. SzaBó JÓZSEF. 

A m. kir. földmivelésügyi miniszter úr sürgető leiratára az 1895-ik országos 
kiállítás rendezésére egy bizottsági tag kijelölését illetőleg. ennek elintézése végett 
a társulat elnöke választmányi ülést hívott össze. 

A választmány a társulat elnökét óhajtotta a bizottsági tagság elfogadására 
megnyerni, a ki azonban bokros teendői miatt e tisztséget nem fogadhatván el, a 
választás egyhangulag az alelnökre esett. 

BöcgkH János köszönve a benne helyzett bizalmat, a bizottsági tagságot a 
jelenlevő választmányi tagok élénk éljenzése mellett elfogadta. 


VI. VÁLASZTMÁNYI ÜLÉS 1892 DECZEMBER 7-ÉN. 
Elnök : DR. SzaBó JőzsEr. i 


A folyó ügyek elvégzése után az e. titkár jelenti, hogy az Országos Íparegye- 
sület 50 éves fennállásának f. é. deczember 18-án megtartandó ünnepélyére a tár- 
sulatot meghivta. A választmány megbizásából az elnök, az alelnök és az e. tit- 
kár fogják az ünnepélyen a társulatot képviselni. 

A könyvtárba érkezett ajándék-könyv: Havwxarp-observatorium közlemé- 
nyei 1892. VI. füzet. 


HIVATALOS KÖZLEMÉNYEK A M. KIR. FÖLDTANI INTÉZETBŐL. 


Az országos részletes földtani felvételek a 186-ik lapon közölt felvételi terve- 
zet értelmében a nyáron folytatódtak, s geologusaink az őszszel visszatértek felvé- 
teli területeikről. 

Ő cs. és ap. kir. Felsége f. é. november hó 29-én Bécsben kelt legfelsőbb 
elhatározásával és földmivelésügyi m. kir. miniszter úr ő nagyméltóságának elő- 
terjesztése folytán dr. SCHAFARZIK FERENcz intézeti tagnak az osztálygeologusi 
czímet legkegyelmesebben adományozni méltóztatott. 

Az 1892. évi állami költségvetésről szóló 1892. évi XIV. t. cz. által a m. kir. 
földtani intézet keretében egy újabb osztálygeologusi állás rendszeresíttetvén, erre 
a földmivelésügyi m. kir. miniszter úr ő nagyméltósága 1892 deczember 13-án kelt 
68003/IV10. sz. rendeletével dr. SzorvracH Tamás eddigi segédgeologust, az ezen 
kinevezés folytán üresedésbe jött harmadik segédgeologusi állásra pedig dr. PRI- 
mics György, a kolozsvári muzeum segédőrét méltóztatott kinevezni. 

Az ujonnan szervezett geologia-agronomiai osztály részéről INKEY BÉLA 
főgeologus előleges tájékoztató utazása után a mezőhegyesi ménes birtokán kezdte 
meg működését, melynek végeztével Debreczen környékén folytatta tanulmányait ; 

(218) 


HIVATALOS KÖZLEMÉNYEK A M. KIR. FÖLDTANI INTÉZETBŐL. 387 


Tazirrz Pérex, ez osztály ösztöndijasa, geologia-agronomiai irányban való további 
kiképeztetése végett Németországban, Hessenben és Poroszországban tanulmá- 
nyozta a felvételi területekets a laboratoriumban az eljárást. Innét visszatérve 
kezdetleg INkex BéLa főgeologus mellett részt vett a felvételben, később Magyar- 
Óvár környékén önállóan működött." 

A nagyméltóságu földmivelésügyi miniszterium véleményezés végett leküld- 
vén a m. k. kereskedelemügyi miniszteriumnak a hazai építési anyagok megvizs- 
gálása czéljából egy kőzetkisérleti állomás szervezése iránti átiratát, intézetünk 
örömmel felajánlotta közreműködését ebben a gyakorlati életre fontos ügyben. 

Ugyancsak a nagyméltóságu földmivelésügyi miniszterium felszólítása követ- 
keztében alkalom nyilt az Alföldön furandó ártézi kútak ügyében nyilatkozhatni, 
s az ekörüli munkálatoknál a fokozottabb állami ellenőrzést ajánlotta ebben a köz- 
egészség tekintetében oly igen fontos ügyben. A törvényhatóságokhoz intézett 
miniszteri rendelet csakugyan ily értelemben rendelkezik. 

Kiadványaink közül a közel multban a következők jelentek meg : 

A m. kir. földtani intézet évkönyve X. kötet 3. füzet : Puszta-Szt.- Lőrincz talaj- 
térképezése, INKEY BÉLA-tól. — A m. kir. földtani intézet évi jelentése 1891-ről — 
Gaura Galgó környékének (16 zóna XXIX. rovat 1:75.000) földtani térképe, fel- 
vette néhai DR. HoFFMANN KáRoLnYy kir. főgeologus, melynek megjelenésre való elő- 
készítésében lepte meg a halál. — Kőrösmező és Bogdán vidékének (12. és 13. zóna 
XXXI. rovat 1:75.000) földtani térképe, felvette s a magyarázó szövegét irta dr. 
Posewirz Trvavak, kir. segédgeologus. — A m. kir. földtani intézet könyv- és tér- 
képtárának III. pótezímjegyzéke, összeállította BgRucx Józser, hivataltiszt. 

Szakértői véleményadások és kiküldetések. Az igazgatóság véleményes 
jelentést tett a harkányi fürdő védterületének ügyében, melyben a geologiai szak- 
értő Marvasovszkv JAKaB, nyug. kir. osztály-geologus volt; továbbá a DLosER 
JAwos, nemkülönben HOFFMANN JAKAB és URBÁN SÁMUEL, budaőrsi keserűviz 
kútjaik védterülete ügyében. 

T. Rórn LaJsos, kir. főgeologus a zólyommegyei Szénás községben előfordult 
földesuszamlás, továbbá a Nagyszeben városában mélyfúrás útján szándékolt viz 
nyerhetés ügyében mondott véleményt. 

GESELL SÁNDOR, kir. bánya-főgeologus, a diósgyőri korona-urodalom. terüle- 
tén előforduló palabányák megvizsgálása s az üzem megindítását czélzó vélemé- 
nyét adta be. É 

Haravárs Gyurza, kir. osztálygeologus a somogymegyei Kaposvár, luth, 
Falu-Hidvég és Város-Hidvég, valamint a torontálmegyei Pancsován tervbe vett 
ártézi kútak ügyében lett kiküldve. 

DR. SCHAFARZIK FERENCZ, kir. osztálygeologus a Herkulesfürdő környékén elő- 
forduló közetmállási termékek minőségéről és használhatóságáról nyilatkozott. 


7" Társulatunk örömmel vesz tudomást kir. intézetünk eme örvendetes fejlő- 
déséről, mely még intenzivebb lenne, ha egyszer helyiségének kérdése is megoldat- 
nék. Örömünk még fokozódik az által, hogy a kitüntetett és kinevezett intézeti tiszt- 
viselők társulatunk legbuzgóbb tagjai közé tartoznak. Fogadják e helyen is legőszin- 
tébb üdvözletünket ! Sz. 


(249) 4 95: 


388 HIVATALOS KÖZLEMÉNYEK A M. KIR. FÖLDTANI INTÉZETBŐL. 


DR. Posewirz Tirvapax, kir. segédgeologus a Bakonyban, Szent-Gál határá- 
ban felfedezett barlangot vizsgálta meg. 

Dr. SzorvraGcH Tamás, kir. osztálygeologus, a Budapest fő- és székváros X. 
kerületi előljáróságának megkeresése következtében a BöszöRMÉNYI PáL és érdek- 
társainak DREHER ÁAwraL ellen vizelvonás végett emelt panasz ügyében eszakértő- 
nek küldetett ki. 

Ajándékok. SEMsEx ÁxDponk úr, tudományos intézetünk nagylelkü pártfogója, 
ki intézetünk fejlődése érdekében már 18 annyi szépet és jót tett, újabban ismét. 
fényes jelét adta az intézet iránt érzett jóindulatának akkor, amidőn építőanyag- 
gyüjteményünknek külföldi építő kövekkel tavaly megkezdett szaporítását az idén 
is lehetővé tette, felajánlván e czélra 1000 forintot. Két tagja intézetünknek : 

Dr. SCHAFARZIK FERENCZ és DR. SzorvraGH Tamás lettek ennek következtében 
kiküldve és pedig az előbbeni északi Olaszországba, az utóbbi Felső-Ausztria-, 
Salzburg-, Tirol- és Kelet-Bajorországba, hogy ott a hirneves kőbányákat tanul- 
mányozva gyüjtsenek. A kiküldetés eredményeként már eddig is számos, felette 
érdekes kőkoczka érkezett, melyeket a Societa degli operai scalpellini Triestben, 
a Gregersen és Schwarz-czég Fiuméban, nemkülönben Luca Beltrami képviselő - 
és műépítész úr Rómában is szaporítani sziveskedtek. 

Az iparilag használható anyagok gyüjteményét gyarapították : DR. SZONTAGH 
Tamás és DR. SCHAFARZIK FERENCZ, kir. osztálygeologusok. 

A bányageologiai gyűjteménynek ajándékozott SeEmsex AwnpoR úr kapnik- 
bányai stefanitet és szinaranyat tartalmazó érczet; oroszországi termés ezüstöt s 
a krassó-szörénymegyei Ogradina mellett mosott aranyport. — KIENAST FERENCZ úr 
Budapesten, egy a Don mentéről Novicerkaskról való anthracitot. 

PosEPwNY FERENCcz, es. k. bányatanácsos úr Bécsben, a hires katroncza-tömzs 
mélyebb, már felhagyott szintjéről származó 4 drb. csiszolt telérmintát. 

Ősemlős-csontokat kaptunk: STEINGASSNER KÁLMÁN igazgató urtól, Török- 
Becsén ( Elephas-csontokat) ; 

A KAPOSVÁRI ÁLLAMI FÖGYMNASIUM IGAZGATÓSÁGÁTÓL és ÖRVÉNY IVÁN gimn. tanár 
úrtól Zentán. 

Egyéb gyűjteményeinket a következő urak gyarapították: Divarp KÁROLY 
FPriar urak Eperjesen egy kövült fatörzszsel ; HorMANN RAFAEL bányaigazgató úr 
Bécsben, egy a lupényi szénbánya felett előforduló stalaktittel; az ALDUNAI vAS- 
KAPU-SZABÁLYOZÁS FŐVÁLLALATA ORSOVÁN, a juczi sellőből való szikladarabbal, mely 
utóbbiért különben HERBERT F. főmérnök és SZEMERE osztálymérnök uraknak is 
különös köszönettel tartozunk. 

DR. BorHÁR Samu, városi orvos úr Beszterczebányán 2 drb. farkasfalvai 
(Zólyom megye) gipszet; — ORTHMAYER ALraJos kohótiszt úr Resiczán, egy az 
ottani hengerműben képződött aczélfürészpor-stalagmitet ajándékozott. 

Fogadják a megnevezett urak szivességükért e helyen is a kir. földtani inté- 
zet köszönetét. 

De nemcsak mi kaptunk, hanem miis ajándékoztunk, jelesen a svéd és 
norvégiai kőzetanyag feleslegéből főtanintézeteink geologiai tanszékeinek nagyobb 
gyűjteményt, továbbá több középiskolának hazai közetekből álló petografiai gyűj- 
teményt, készségesen támogatván ekkép is a közoktatás ügyét. 


(250) 


SUPPLEMENT 


ENTHALTEND DIE 


A USZÜEE UND ÜBER BI ESEN 


FÖLDTANI KÖZTLÖNNI 
ORIGINAL- AUFSÁTZB UND VERHANDLUNGEN 
XXII. BAND. j 1992 NOVEMBER— -DEZEMBBR. 11—18, HEFT, 


BEITRÁGE ZUR KENNTNISS DER CHEMISCHEN CONSTITUTION 
DES PYRITS. 
Vow 


JoseF LOoczKAa." 


cSetzt man zu einer concentrirten Ferrisulfatloósung concentrirta 
Schwefelsüure, so erhült man das wasserfreie Salz als weisses Pulver, wáhrend 
durch Einwirkung von Bisenvitriol auf kochende Schwefelsüure kleine kry- 
stallinisehe Scehuppen oder rhombische Pyramiden entstehen : 


9Fe SO, -- 2H, 80, — Fe2(8O)z -- 80, 4 2H,O. 


Das wasserfreie Salz löst sich nur langsam im Wasser auf, beim 
Glühen zerfüllt es in Bisenoxyd und Sehwefeltrioxyd) ."? 

HausnHoFenx "77 sehreibt über die mikroskopische Reaction des Hisens 
folgendermassen: eBei der Behandlung der meisten Verbindungen des 
Eisens mit siedender concentrirter Schwefelsüure bildet sich ein im Über- 
schuss der Süure unlöslicher Rückstand, welcher hinsichtlich seiner Zusam- 
mensetzung noch nicht náher untersuchtes, durch seine Krystallformen aber 
vorzüglich charakterisirtes wasserfreies Hisensulfat (ohne Zweifel ein Ferro- 
sulfat) enthált. Dasselbe bildet farblose, dünne, aber sehr scharf. entwickelte 
Tafelehen von rhombischem Habitus mit einem spitzen ebenen Winkel von 
ca..87". Sehr oft sind die Ecken der Taáfelehen abgestumpft, manchmal nur 
die stumpfen, gewöhnlich auch die spitzen. An kleineren Krystallen. kann 
man bisweilen eine feine gerade Linie beobachten, welche die Táfelehen in 


- Vorgelegt in der Vortragssitzung am 2. Dezember 1891. k 
" H. E. Roscor und SCHORLEMMER. Ausführliches Lehrbuch der Chemie. II. Bd. 
p. 507. Braunschweig 1879. 
s Sitzungsber. d. k. bayeriscehen Akademie. XV. Bd. p. 403. 1885. Jahrgang. 
München 18586. 
5 [139] 


390 J. LOCZBRÁ: 


der Richtung der brachydiagonalen Axe halbirt. Man könnte sie vielleicht 
als eine Zwillingsnaht deuten; die Polarisationserseheinungen geben dafür 
keinen Anhaltspunkt. Letztere werden besonders dann, wenn die Táfelchen 
flach auf dem Objectglase liegen, üusserst sehwach und es ist nur sehwierig 
zu erkennen, dass die Auslóscehungsrichtungen in dem Falle den Diagonalen 
entsprechen.) 

c Kigentliche Zerrformen und Skelettbildungen finden sich nicht, öfter 
aber Verwachsungen der Töfelchen in einer Ebene mit gemeinsamer Brachy- 
diagonale oder Makrodiagonale. Grössere Krystalle zeigen oft am Rande 
ssmmetrisch gruppirte Hohlráume. Das Salz ist in Wasser nur langsam auf- 
löslich und verliert erst, wenn der Flüssigkeitstropfen auf dem Objectglase 
geraume Zeit der Luft ausgesetzt war, seine scharfen Kanten. 

Weiter: cAus Verbindungen, welche aus Manganosalzen mit Ferro- 
salzen bestehen, wie z. B. Triplit, Triphyllin etec., bilden sich bei dieser Be- 
handlung neben den vergüngliehen prismatischen Krystallen des Mangano- 
sulfats die anscheinend guadratischen Tüfelehen des vorher beschriebenen 
Eisensulfats. ű 

Als ich diese Reactionen machte, war ich in meinen Versuchen bestrebt, 
gróssere messbare Krystalle zu erhalten. Zu diesem Zweck experimentirte ich 
mit natürlichen und künstliehen Eisenverbindungen, und machte dabei die 
Erfahrung, dass nicht nur das von RoscoE und SCHORLEMMER erwühnte 
Ferrisulfat, sondern die Ferriverbindungen im allgemeinen mit concen- 
trirter Sehwefelsüure gekocht, eine weisse pulverartige Verbindung geben, 
wohingegen aus Ferroverbindungen, Hisen, Pyrit und Markasit die oben- 
erwáhnte krystallinisohe Verbindung erhalten wird. 

Ich erhielt zwar in keinem Falle grössere, messbare Krystalle, da mir 
aber der Umstand, dass man aus Pyrit ebenso, wie aus den Ferroverbin- 
dungen mit kochender concentrirter Schwefelsüure ein krystallinisches Salz 
erhált, einen Beitrag zur Kenntniss der chemischen Constitution des Pyrits 
zu geben schien, so stellte ich dieses Salz aus Bisendraht, Ferrosulfat, 
Eisensulfür und Pyrit dar, um seine chemische Zusammensetzung zu be- 
stimmen. Die Darstellung erfolgte auf nachstehende Weise. 

In einer breiten Eprouvette von 200 cm? Inhalt wurde 1 g in Stück- 
chen geschnittener und gereinigter Bisendrabt mit beilüufig 100 em? con- 
centrirter Schwefelsüure behutsam erhitzt und so lange im Kochen gehalten, 
bis sich das Bisen gelöst hatte. Die Süure wird gelb, es entwickelt sich viel 
Schwefeldioxyd und bald erscheinen kleine Krystüllehen. Das entstandene 
Salz setzt sich sehr rasch ab, dagegen das aus Ferrosulfat erhaltene schwerer, 
ist heiss von sehwefelgelber Farbe, nach dem Abküblen wird es violett oder 
schwach fleischfarbig. 

Pyrit und Eisensulfür werden am besten in erbsengrossen Stückechen 
angewendet, vom Ferrosulfat nimmt man grobes Pulver weil es in grösseren 

(140 


DIE CHEMISCHE CONSTITUTION DES PYRIT. 391 


Stückechen angewendet heftig stösst. Die Bildung dieses Salzes ist immer mit 
Schwefeldioxyd-Entwicklung verbunden, bei Pyrit und Kisensulfür wird 
ausserdem noch Schwefel ausgeschieden, welcher in der Sure zu Kugeln 
gesehmolzen herumsehwimmt, und auch als feiner Hauch sich am oberen 
Theile der Eprouvette ansetzt. Um das Salz sehwefelfrei zu erhalten, muss 
das Kochen so lange fortgesetzt werden. bis sich auch aller Sehwefel gelöst 
hatte, was man an dem Aufhören der Entwicklung.der sehwefligen Süure 
erkennt. Den feinen Sehwefelbauch am oberen Theile der Eprouvette ent- 
fernt man durch gelindes Erhitzen. 

Nach dem Abkühlen wurde die ober dem Salz stehende Sáure abge- 
gossen, das Salz unter Umrühren in 300—400 cm? dest. Wasser gebracht, 
decantirt, auf dem Filter ausgewaschen, auf einem Uhrglas ausgebreitet und 
im Exsiccator getrocknet. Die Krystállehen lagerten sich fest auf einander, 
das ganze wurde zu harten Stücken, welche noch Wasser enthielten. 
Ich trocknete mehrere Proben und erhielt iramer wechselnde Mengen 
Wasser. . 
Da die Entstehungsweise des Salzes einen Krystallwassergehalt aus- 
sehliesst, so konnte jenes Wasser nur mechanisch zwischen den Krystall- 
sehuppen zurückgehalten worden sein. Ich wendete daher ein Verfahren an, 
durch welches das Salz rasch und ohne Erwármen gánzlich trocken erhalten 
werden konnte. , 

Das Salz wurde wie oben unter Umrühren in 300—400 em? dest. 
Wasser geschüttet, decantirt, mit beiláufig 50 cm? Wasser fest geschüttelt, 
nach dem Absetzen decantirt und wurde dieses Verfahren so lange wiederholt 
bis das Salz ganz ausgewaschen war und das Waschwasser neutral reagirte. 
Das nasse Salz wurde jetzt mit beiláufig 30 em? Alkohol stark geschüttelt, 
nach dem Absetzen decantirt und dies noch einigemal wiederholt. Das Salz 
wurde nun ebenso mit Aether behandelt, zuletzt auf ein grosses Uhrglas ge- 
bracht mit einem Glasstab oder mit dem Finger so lange gerührt und in 
dünne Schichten ausgebreitet, bis der Aether verflüchtigt war, was beiláutig 
eine halbe Stunde in Anspruch nimmt. Lösst man das Salz in dünner Schicht 
ausgebreitet einige Stunden an der Luft liegen, so versehwinden auch die 
letzten Spuren von Aether und das Salz ist ganz trocken. 

Jedes der so erhaltenen Hisensalze ist in Wasser sehr schwer löslich, 
kalte und heisse Salzsüure lösen sie schwer. Die wásserige Lösung reagirt 
sauer, mit Ammoniak entsteht ein röthlich brauner Niederschlag, Rhodan- 
kalium bewirkt rothe Fárbung, mit Ferrocyankalium versetzt entsteht ein 
blauer Niederschlag; die mit Salzsáure angesüuerte Lösung giebt mit 
Baryumchlorid einen weissen Niederschlag, die Salze enthalten kein Krystall- 
wasser. Nach diesen Reactionen bestehen diese Salze aus wasserfreiem 
Ferrisulfat. 

Erhitzt man die gelbliche wásserige Lösung, so wird sie dunkler; spáter 

[141] 


392 J. LOCZKA : 


trübe und es setzt sich ein gelblich brauner Niedersehlag ab. Durch Ammo- 
niak werden die Salze röthlich braun und behalten die Krystallform. 

Im Folgenden gebe ich die Resultate der mikroskopischen Unter- 
suchung, welche ich der Freundlichkeit des Herrn KARL ZrmánYyi verdanke. 

cDie einfachsten Formen der sehr dünnen tafelförmigen Krystállchen 
sind dem (Juadrate nahestehende rhombische Vierecke," deren Winkel konnte 
ich an den grössten Individuen approximativ unter dem Mikroskop zu 
929 20929 50" bestimmen. Die grösseren Tafeln (aus Pyrit und EBisen- 
draht dargestellt) werden durch schmale schiefliegende Fláchen begrenzt, 
áhnlich wie bei der Combination der dominirenden Basis mit einer sehr 
untergeordneten Pyramide. Háufig sind die zwei gegenüberliegenden oder 
alle vier Ecken der Krystállehen abgestumpft ; bei einigen sind die Endkanten 
der Pyramiden durch mit diesen tautozonale kleine Fláchen abgestumpft. 
Die aus den übrigen Materialien (Ferrosulfat, Eisensulfür, Siderit) darge- 
stellten Krystállchen sind viel kleiner, aber áhnlich gestaltet, nicht. selten 
sind dieselben nach zwei parallelen Kanten gestreckte vier-, sechs- oder acht- 
seitige Tafelehen. Die Doppelbrechung ist sehr schwach. Die Auslöschungs- 
richtung ist parallel den Diagonalen, bei den aus Bisensulfür dargestellten 
parallel den Kanten, bei denin einer Richtung gestreckten parallel dieser. 
Durch die dickeren Táfelchen sah ich bei convergentem Na Licht bei der 
Umdrehung des Tischchens ein sehr undeutliches schwarzes Kreuz sich 
theilen. 

c Wie hieraus zu ersehen ist, sind die aus verschiedenen Substanzen 
dargestellten Krystüllehen zwar einander áhnlich, aber hinsichtlich ihrer 
krystallographischen Identitát kann auf Grund obiger Beobachtungen jedoch 
nichts unzweifelhaft Sicheres gesagt werden. 

Behufs chemischer Analyse wurde eine im Platintiegel abgewogene 
Portion des Salzes bei über 2007 C getrocknet, die Differenz gab die Feuch- 
tigkeit. Die getrocknete Substanz wurde hierauf geglüht und gewogen, nach 
dem zweiten Glühen wurde schon Gewichtsconstanz erzielt, es blieb Eisen- 
oxyd zurück, die Differenz gab das Sehwefeltrioxyd. 

Im Folgenden bezeichne ich mit I. das aus Bisendraht, mit II. das aus 
Ferrosulfat, mit III. das aus Eisensulfür und mit IV. das aus Pyrit darge- 
stellte Salz. 

Da mir reiner Markasit und Siderit nicht zur Verfügung standen, so 
wurde das aus diesen Verbindungen erhaltene Salz nicht analysirt. 

Ein kleiner Magnetit-Krystall wurde einige Stunden hindurch mit 
. concentrirter Schwefelsüure gekocht, wurde aber kaum angegriften, nach 
dem Pulverisiren wurde der Magnetit wieder beiláufig eine Stunde lang mit 
concentrirter Scehwefelsüure gekocht; der weitgrösste Theil blieb ungelőst, 


- Vergl. HAUSHOFER l. c. 
1142] 


DIE CHEMISCHE CONSTITUTION DES PYRIT. 393 


und es entstand ein weisser Niederschlag, welcher bei starker Vergrösserung 
aus kleinen farblosen Körnern besteht, an welchen keine Krystallumrisse 
erkannt werden konnten. 

I. 09803 g Substanz eine halbe Stunde bei 2007 —240" C erhitzt verlor 
0,0010 g an Gewicht, was 0,109/9 Feuchtigkeit entspricht; bleibt 0,9793 g 
getrocknete Substanz, welche 0,5883 g Schwefeltrioxyd und 0,3910 g Bisen- 
oxyd gab. j 
II. 04984 g Substanz eine halbe Stunde bei 2007—265" C erhitzt 
verlor 0,0012 g an Gewicht, was 0,2409 Feuchtigkeit entspricht; bleibt 
0,4972 g getrocknete Substanz, welche 0,2990 g Sehwefeltrioxyd und 
0,1982 g Eisenoxyd gab. Dieses Salz enthielt Spuren von Zinkoxyd. 

III. 0,5756 g Substanz eine halbe Stunde bei 2007—245" C erhitzt 
verlor 0,0003 9 án Gewicht, was 0,059/9 Feuchtigkeit entspricht; bleibt 
0,5753 g getrocknete Substanz, welche 0,3453 g Schwefeltrioxyd und 
0,2300 g Eisenoxyd gab. 

IV. 0,5688 g Substanz beilüufig dreiviertel Stunden bei 2007—266" C 
erhitzt verlor 0,0017 g an Gewicht, was 0,299/9 Feuchtigkeit entspricht; 
bleibt 0,5671 g getrocknete Substanz, welche 0,3406 g Schwefeltrioxyd und 
0,2265 g Eisenoxyd gab, welches 0,0003 g unlösliehen Rűckstand ent- 
hielt, bleibt also für Eisenoxyd 0,2262 g. 

Eine frühere Probe dieses Salzes: enthielt 0,03"9/o Feuchtigkeit, obige 
Probe wurde einige Tage darauf analysirt und enthielt schon 0,299/0 Feuch- 
tigkeit, scheint also hygroscopisch zu sein. 

Die Analysen beziehen sich auf die getrocknete Substanz. 


In Procenten. 


JT II. IT. IV. 
Fe,0., sz L39ka2 29,86 39,98 39,89 
Zn0 ült issza Spuren - —- 
50. — US 60,14. 60,02 60,06 
Unloósl. Ruckstand — — — —- —- 0,05 


10000 — 10000 — 10000 — 100,00 


. Dieser  procentiscehen Zusammensetzung  entspricht die Formel 


Fe. (503. 


Gefunden A Berechnet 
TS NESZÉT ZSZ ZTTK IV. 
Hez0t E II APSON I IJSKT3BI 39,99 
Zn0 SZ Spuren  — — — 
50. szue0008 6014 60,02 60,06 60,01 
Mn Tös RÜGKBVSZ — — 0,05 — - 


100,00 10000 100,00 10000 10000. 
[143] 


994 A. KOCH: 


Zwar konnte die krystallographische Identitát dieser Salze wegen der 
geringen Grösse der Krystalle nicht mit Sicherheit bestimmt werden, aber aus 
obigen Analysen ist es ersichtlich, dass sie ihrer chemischen Beschaffenheit 
nach identisch sind, indem sie aus krystallinischem wasserfreien Ferrisulfat 
bestehen. 

Da nun bei gleieher Behandlung mit concentrirter kochender Sehwetfel- 
süure aus Pyrit ebenso wie aus den Ferroverbindungen ein krystallinisches 
und seiner chemischen Beschaffenheit nach identisehes wasserfreies Ferri- 
sulfat entsteht, so folgere ich daraus, dass der Pyrit auch eine Ferroverbin- 
dung sei, in welcher Auffassung mich noch der Umstand. bestürkt, dass der 
Pyrit bei der Verwitterung in Ferrosulfat und Schwefelsüure zerfüllt, hier - 

NM 


nach küme dem Pyrit die Formel Fe ! zu. 


WEINSCHENK " hált es nach den Resultaten seiner nnd  BAMMELS- 
BERGs 7" Versuchen für am wahrscheinlichsten, dass die Constitution des 
fo Tsz ION 


zG 2. a 1e .. .. .. 
ÖSÁSSS MÁS b fausgedrückt werden könne. Wire 


Se — s/ 
dies der Fall, so műüssten bei der Verwitterung des Pyrits gleichzeitig Ferri- 
und Ferrosulfat entstehen, bekanntlich verwittert aber der Pyrit zu Ferro- 
sulfat und Sehwefelsüure. 3 . 


Pyrits durch die Formel I 


ÜBER DIE ERDBEBEN DER LÁNDER DER UNGARISUHEN KRONE, 
SOWIK DES OCCUPATIONS-GEBIET ES. 


Berichte der ungarischen und kroatischen Erdbeben-Commissionen. 


107 
ÜBER DIE SIEBENBÜRGISUHEN ERDBEBEN IM JAHRE 1888.t 


Von Prof. Dr. Anron Kocn. 


I. In Földvár im Brassóer Comitate wurde am 10. August morgens "/25b ein 
geringeres Erdbeben vernommen. Es waren 3 Stösse zu verspüren mit der Rich- 
tung von W nach 0. Kein Schaden. In jenen Tagen war auch in Brassó und 
Botfalu ein Erdbeben bemerkt worden. Í 


- GROTH. Zeitsch. f. Krystallographio XVII. Bd. p. 486. Leipzig. 1890. 
tk Ber. d. Berl. Akad. 1862. p. 681. 
t Im Jahre 1887 wurde in Siebenbürgen kein Erdbeben notirt. 

(144) 


SIEBENBÜRGISCHE ERDBEBEN. 395 


II. Das Dévaer Erdbeben vom 96. November 15885. 


Ueber dasselbe sammelte ich die Berichte aus den Bláttern cKolozs- 
váro, cErdelyi Hiradóv und ellenzéki vom 28. Nov., ferner c:Hunyad és 
vidékes Nr. 48 und dann cBudapesti Hirlaps, und xaPesti Naplóv vom 
29. Nov. Auf die sofort verschickten Fragebogen langten Antworten resp. 
positive Berichte ein von GABRIEL TÉGtáS, Director d. Staatsoberrealschule 
in Déva, FRaASz FuRKA, Kreisnotár in Cserna- Keresztúr, N. LEVITZKY, 
Conrector in Szászváros. In Nagy-Barcsa (Apam Bupa) wurde das Erd- 
beben auch noch verspürt. Negative Berichte gelangten ein von Hea (ADAM 
Bupa), Petrozsény (FRasz TALLATSCHEK und NIKoLaUus Nagy) aus dem Vul- 
kanpass (ALBERT Hurn), von Vajda-Hunyad (Dr. Mokirz BÜcHLER), 
Nagyág (Jurrus v. KNÖPFLER und STEFAN Rácz), Hunyad-Boicza (FRANZ 
VásÉ und JorHaNwN MüLnLER), Kristyór (Joser LÁszLó), Pojana (PETER 
RoBsrTEIwx) und von Szászváros (SOPHIE ToRMA und JOHANN SÁNDOR). 

Betrachten wir nun den Inhalt dieser Mittheilungen und Berichte. 


1. Nach cHunyad és vidékes wurde am 26. November abends um 6? in 
Déva in manchen Hüusern ein dumpfer Schall vernommen. Zu derselben Zeit 
wurde derselbe auch in Piski wahrgenommen. Aus der eine Meile weit gelegenen 
Gemeinde Cserna-Keresztúr berichtet FgRaxz Fugxa, Kreisnotár in Piski : 

cBeim Sehreibtische sitzend verspürte ich zwei so starke Stösse, dass der 
Stuhl unter mir wankte, der Boden des Hauses krachte, was uns alle in solchen 
Schrecken versetzte, dass wir eine grössere Katastrophe befürechteten. 

9. Nach cKolozsvárs wurde die Stadt Déva am 26. November n. M. um 51 45" 
erschüttert ; ein Gerüusch wurde gehört und eine Bewegung verspürt, stellenweise 
auch ein dumpfes Stampfen vernommen ; das Beben dauerte eine sehr kurze Zeit 
und verursachte keinen Schaden. 

3. Nach cErdélyi Hiradós verspürte man das Erdbeben in Déva am 26. 
November Nachmittag 5h 52", das sich an manchen Stellen stark bemerkbar machte 
und von Süden nach Norden gerichtet war, aber keinen Schaden verursachte. 

4. Nach cBudapesti Hirlap, und cNaplóv wurde in Déva am 26. November 
nachmittags 4h 45" (?) die Erde durch drei schnell sich wiederholende Stösse 
erschüttert und ia den Gebüuden ein Krachen vernommen. Sowohl vor, als auch 
wáhrend des Erdbebens zeigten sich keine Nebenerscheinungen. Das Firmament 
war klar und wolkenlos und es unterblieb auch der meisténs das Erdbeben beglei- 
tende Windstoss. 

5. Nach c Ellenzéks wurde in Piski am 26. Nov. abends um 5£ 56" ein etliche 
Augenblicke dauerndes heftiges Erdbeben verspürt. Die seltene Naturerscheinung 
verursachte unter den Hinwohnern grossen Schrecken. 

6. Bericht des Herrn GABRIEL TéGrás, Directors der Oberrealschule in 
Déva. A 
Die Zeit des Erdbebens war nachmittags 5b 45" nach der Telegrafenuhr, 
oder 6h 1" Localzeit. Ich verspürte das Beben im Lesezimmer des Casinos, im 

[145] 


3965 Dr ANTON KOCH: 


ersten Stocke, mitten im Zimmer stehend. Der Boden wurde dreimal wellenartig 
erschüttert und hörteich hinter mir in südlieher Richtung in der EHcke des 
Zimmers ein starkes Gerüusch, wührend vom Parterre herauf dem Beben ein 
Knall folgte, als ob eine Thür heftig zugeschlagen worden würe. Es schien mir, 
als wenn ich drei nach einander in kaum 1—1" Zwischenzeit sich wiederholende 
Beben verspürt hütte. An der Beobachtungsstelle habe ich einen von unten herauf 
wirkenden Stoss wahrgenommen, im Parterre wurde aber bloss eine wellenför- 
mige Bewegung verspürt. Das Beben kam von Osten und wurde von der westlich 
sich erhebenden festen Trachytmasse zurückgeworfen. Jene Personen, die das 
Beben stehend traf, sehwankten alle nach Osten. An Schallerscheinungen wurde 
ein plötzliches Gerüusch und Krachen vernommen, welches mit einem stürkeren 
Knall endete ; dieses Gerüusch trat in Begleitung des Bebens auf und endete kaum 
1" spüter. Wirkungen auf Gebáude waren keine zu verzeichnen, weil dieses Erdbe- 
ben viel sehwácher war, als die in den früheren Jahren beobachteten Beben in 
Déva. Die Luft war windstill und rein, das Firmament heiter.? 

Die Frau des Herrn Directors TéGrás hörte im östlichen Flügel der Real- 
schule, Parterre ein starkes Klirren und Getöse ober ihrem Kopfe, welches mit einem 
heftigen Knall endete, so dass sie meinte, es würe der Rauchfang herabgestürzt 
oder irgend ein Einrichtungsstüeck im oberen Stockwerke umgeworfen worden. 

Einer Dame fiel bei der Arbeit der Zwirn aus der Hand und sie stiess östlich 
an den Tisch. Mehrere Etagenbewohner stellten die Parterrebewohner árgerliech zur 
Rede wegen des vermeintlichen scnonungslosen Zuschlagens der Thüren. Im 
Casino war ein Herr wegen des einem Anderen zugemutheten lármenden Gehens 
irritirt. Im Comitatshause lief ein Diener erschreckt hinunter in das Parterre, 
um zu erfahren, was denn eigentlich umgestürzt würe. 

7. Bericht des Herrn Fgasz FuRxa, Kreisnotár in Cserna-Keresztúr. cAm 
26. November abends ?/464h (EBisenbahnzeit) empfand ich im ebenerdigen Hause 
beim Schreibtische sitzend zwei starke Stösse, so dass unter mir der Stuhl in 
Bewegung gerieth und die am Tische stehende Lampe schwankte. Das Beben war 
mit Getöse verbunden, als wenn am Dachboden des Hauses Büffeln gestampft 
hátten, dieses verging aber plötzlich, dauerte kaum 1", worauf die Balken des 
Bodens krachten. Ich sprang schnell auf und eilte in"s Freie, die Dienstleute aus der 
Küche und dem Stalle liefen ebenfalls hinaus, aus Furcht vor dem Stosse, worauf 
wieder alles ruhig wurde. Die zwei erwáhnten Stösse kamen scheinbar von der 
Seite, die Bewegung und das Getöse schienen so, als wenn Büffeln gestampft 
hátten und gegen das Haus gelaufen würen. Die ganze Erscheinung war von der 
Dauer eines Augenblickes. Der Stoss schien aus Südwest gekommen zu sein ; 
übrigens kann ich dies nicht bestimmt behaupten, da ich im Hause mit Schreiben 
bescháftigt war, es schien mir aber so, als wenn man die südwestliche Seite 
meines Hauses attaguirt hütte. Das dem Stosse folgende "Beben dauerte ebenfalls 
nur einige Augenblicke. Dieses Erdbeben unterschied sich von den von mir früher 
beobachteten durch die plötzliehen starken Stösse. Beben und Donnern wurde 
zugleich vernommen. Der Staats-Steuerexecutor verspürte an demselben Tage 
angeblich gegen Mittag in Szent-András im Hause des Richters ein Erdbeben (?)." 

S. Bericht des Herrn Conrector N. LEwirzgx in Szászváros. 

. Hierorts blieben am 26. November zwei Uhren stehen, welchen Umstand 

(146) 


SIEBENBÜRGISCHE ERDBEBEN. 997 


man vielleicht der Wirkung des Erdbebens zuschreiben könnte; beide befanden 
sich in demselben Hause. Die eine blieb nachmittags noch bei Tage, die andere 
abends um 72 stehen; jene hing im Parterre, diese im Stockwerk. Das Haus unter- 
liegt übrigens leicht Erschütterüungen, man braucht nur eine Thüre zuzuschlagen 
und es erzittert das ganze Gebüude. Als der Apotheker VLapu Nachmittag noch 
bei hellem Tage in sein Parterrezimmer trat, fand er seine grosse Pendeluhr 
stehend. Nachdem er dieselbe náher besichtigte, nahm er wahr, dass dieselbe an der 
nach 0—W gerichteten Wand um circa 3 cm gegen W verschoben war. Demnach 
konnte die Bewegung ein von W nach O gerichteter Seitenstoss sein. Die zweite 
Uhr im Stockwerke, die abends um 7E stehen blieb, hing an einer nach 5—N 
gerichteten Wand, wurde aber aus ihrer senkrechten Lage nicht verscehoben. Das 
Wetter war nachmittags heiter, sonnig und windstill. 


Aus diesen wenigen Beobachtungen, von denen die letzte wegen der 
Nichtübereinstimmung der Zeit, sowie aus demselben Grunde auch das 
angeblieh in Szt.- András mittags wahrgenommene Erdbeben nicht berück- 
sichtigt werden können, kann ich die folgenden allgemeinen Folgerungen 
ziehen: 

1. Die Eintrittszeit des am 26. Nov. 1888 in Déva beobachteten Erd- 
bebens kann auf Grund der ziemlich übereinstimmenden Berichte mit 
5h 45" nachmittags angegeben werden. Die im rBudapesti Hirlap; mit- 
getheilte Zeit (4? 45") beruht wahrscheinlich nur auf einem Druckfehler. 

Die aus Piski dem xEllenzékv berichtete Zeit (5? 46") ist nicht so 
verlüsslich, wie die obenerwaáhnte, für welche uns der Name unseres alten 
Berichterstatters, GABRIEL TÉGrás, bürgt. Auch die Entfernung zwischen 
Déva und Piski ist eine s0 geringe (nicht ganz anderthalb Meilen), dass die 
Erdbewegung an beiden Punkten fast zu gleicher Zeit eintreffen konnte. 

Ob diesem uranfechtbarem Erdbeben in Szt.-András und Szász- 
varos gegen oder nach Mittag schwáchere Beben wirklich vorangingen 
oder nicht, wage ich auf Grund der eingelangten Berichte mit Bestimmtheit 
nicht zu behaupten, obzwar in der Sache durchaus keine Unmoöglich- 
keit liegt. § 

2. Das Erdbeben áusserte sich in (serna- Keresztúr in plötzlich auf- 
tretenden und sich rasch wiederholenden 2 starken Stössen und einem den- 
selben folgendem Zittern, wáhrend in Déva eher 3 wellenartige Beben ver- 
nommen wurden, in den Stockwerken auch mit scehwachen Stössen. Aus 
dieser Erscheinung kann man ebenfalls sehliessen, dass (Gserna- Keresztúr 
dem unterirdisehen Ausgangspunkte des Bebens náher gelegen sei, als Déva. 

3. Die Stösse und auch die wellenartigen Beben folgten sehr rasch 
auf einander, so dass dieselben kaum mehr Zeit als 2" in Anspruch nahmen. 
Die Stösse wirkten in Cserna- Keresztúr seitlich. 

4. Das Erdbeben wurde in den Höusern zugleiech von Rauschen, 
Krachen, ja sogar einem Knalle begleitet; darüber sprechen die Berichte 

(147) i 


398 Dt ANTON KOCH: 


aber nicht, ob auch im Freien irgend ein Getöse zu hören war. Aus diesem 
schliesse ich, dass das erwáhnte Gerüusch ein nur zufolge der Erdbewe- 
gung in den Gebüuden entstandenes Rasseln, Krachen, nicht aber ein unter- 
irdisches Getöse selbst war, das dem Beben gewöhnlieh voranzugehen 
pflegt. 

5. Die Ausbreitung des Erdbebens mochte eine sehr geringe sein und 
konnte wahrscheinlich besonders im Thale des Marosflusses zwiscnen Déva 
und Piski, so wie in den Thülern der Nebenflüsse Sztrigy und Cserna eine 
Strecke aufwürts zu vernommen werden. Auf Grund der eingelangten 
Berichte können wir die Ausbreitung in W—0-licher Richtung mit 2 Mei- 
len, in N—S-licher Richtung aber höchstens mit 1,5 Meilen annehmen und 
somit kann die Grösse des Schüttergebietes höchstens 30] Meilen betra- 
gen haben. 

6. Die Erdwellen zogen in Déva bestimmt von O nach W. In Cserna- 
Keresztúr sehien es dem Berichterstatter, als wenn die Stösse aus 5W 
gekommen würen, weil das Geráusch von dort her am meisten hörbar war, 
mir scheint es aber wahrscheinlicher, dass die Stössgse eben von der entgegen- 
gesetzten Seite, nömliech von NO wirkten, welchen nachher an der entge- 
gengesetzten Seite des Hauses das Geráusch folgte. 

7. Die Intensitát dieses Erdbebens dürfte nach der Skala, die von den 
italienisehen und schweizerisehen Erdbebencommissionen im J. 1881 
zusammen ausgearbeitet wurde, dem vierten Grade entsprechen. 

8. Wenn wir die soeben festgesetzten Richtungen der Erdbewegung 
nach rückwürts verlángern, finden wir, dass sich dieselben beilüufig am 
Aramyj-Berge kreuzen, und somit konnte vielleicht diese, in die Marosebene 
auffallend vorgesehobene, kahle, rissige, vulkanische Kuppe den obertlách- 
licehen Ausgangspunkt dieses Erdbebens gebildet haben. Die südliche Hülfte 
dieser Bergkuppe trügt faktisch die unstreitigen Spuren vier grosser Rkup- 
turen und Verwerfungen an sich, wie ich dies schon früher nachgewiesen 
habe," und somit liegt der Gedanke sehr nahe, dass die Ursache dieses wenig 
verbreiteten Erdbebens eine weitere Ruptur, beziehungsweise eine ruckweise 
Bewegung der südlichen Hülfte des Arany-Berges sein mochte. Es ist Schade, 
dass uns aus den diese Bergkuppe umgebenden Gemeinden keine Berichte 
vorliegen; wenn solche gelegentlich eines eventuell sich wiederholenden 
Erdbebens in Déva von einem Beobachter gesammelt würden, so könnte 
man aus denselben jedenfalls auf die jetzt blos vermuthete Ursache des 
Erdbebens mit grösserer Sicherheit folgern. Im gegenwürtigen Falle, wo das 
nachmittags um 5h 45" erfolgte Erdbeben nur zwischen Déva und Piski wahr- 


x Az Aranyi-hegy kőzete és ásványai. Math. és Term. tud. Közlemények 
Herausg. v. d. ung. wiss. Akad. Bd. XV. 1878.. Nr. II. p. 25. 
[148] 


SIEBENBÜRGISCHE ERDBEBEN. 399 


genommen wurde, müsste angenommen werden, dass der am Arany-Berge 
eingetretene Riss die Ursache desselben war. Dieser Riss mochte an der 
SW-lichen Seite der Bergkuppe erfolgt sein, demzufolge unmittelbar unter 
der Gemeinde Arany; hier mussten also die Binwohner directe nach oben 
wirkende Stösse vernommen haben und es ist Schade, dass wir auch von 
hier nicht einen einzigen Bericht erhielten. 

És bliebe daher vorláufig das periodisehe Weiterreissen der Rupturen 
am Arany-Berge die bloss hypothetische Ursache des Erdbebens; ich 
ersuche aber hiemit die geehrten Berichterstatter, dass sie im Falle eines 
sich wiederholenden Erdbebens besonders auf die Erscheinungen an dieser 
drohend aussehenden, düsteren und kahlen Bergkuppe achten und in ihrer 
unmittelbaren Umgebung bezüglich der Art und Wirkungen der Erdbewe- 
gung möglichst viel Daten sammeln mögen. 


III. Die Dévaer Erdbeben vom 4. Dezember 1888. 


Ueber dasselbe erschien in der Nummer des cKolozsvárs vom 5. Dezember 
folgender Bericht: cDas in Déva eben vor einer Woche wahrgenommene Erd- 
beben wiederholte sich am 4. Dezember mittags um "/41b. Der Stoss war auch 
diesmal nicht stürker, es folgte aber demselben ein Getöse und ein donnerartiges 
Krachen und wurde in einzelnen Gebáuden auch ein öechwanken beobachtet.s 

Die Nummer des cErdélyi Hiradóv vom 5. Dezember brachte folgende 
Notiz: eGestern mittags 1k verspürte man in Déva abermals ein Erdbeben, das 
aber viel sehwácher war, als das letzthin stattgefundene. Wirkungen hatte es keine 
und Schaden wurde auch keiner verursacht.) 


Dass dieses abermalige Erdbeben sehr unbedeutend sein mochte, wird 
auch dadureh bewiesen, dass keiner unserer Berichterstatter es für werth 
hielt, über dasselbe zu berichten, vielleicht da sie selbst keine Gelegenheit 
hatten es zu verspüren; bemerkenswerth ist es aber immerhin, da dadurch 
bewiesen wird, dass in der Gegend von Déva eine permanente Erdbeben- 
ursache existirt, ein Erdbebencentrum, aus dem zeitweise bald stárkere, 
bald schwüchere Erdbewegungen hervorgehen. Um das Wesen und den Ort, 
dieser Ursache unstreitig nachweisen zu können, bedarf man aber noch sehr 
vieler und möglichst sicherer Beobachtungen; deshalb ersuche ich neuer- 
dings die in jener Umgebung wohnenden geehrten Berichterstatter schon 
aus dem oben erwáhnten Grunde gegebenen Falles prücise Beobachtungen 
anstellen zu wollen. 


[149] 


400 M. KISPATIC : 


ETTE 


BERICHT ÜBER DIE KROATISCH-SLAVONISCH-DALMATINISCHEN, 
SOWIE ÜBER DIE BOSNISCH-HERZEGOVINISCHEN ERDBEBEN IN 
DEN JAHREN 1887 UND I888, 


Von 


Dr. M. Kispariré, Professor in Agram. 


Im Jahre 1887. 


Am 4. Jánner 12 8" 30" a. m. wurde in Agram ein ziemlich heftiger Stoss 
beobachtet. Der Erschütterung ging ein unterirdisehes Rollen voran. Die Rich- 
tung der Bewegung war von NO0—SW. j 

Gegen 1"/2h a. m. wurden in Prozor bei Otocac im Zeitraum von 6" sechs 
leichte Vibrationen beobachtet. Die Richtung konnte nicht bestimmt werden 
(MATo BRAJKOVvIÓ). 3 i 

Am 5. Jánner um 1P 21" a.m. in Agram ein zweiter, bedeutend schwücherer 
Stoss. Die Richtung wahrscheinlich von NO—SW. 

Am 11. Jánner gegen "411b p. m.in Agram Getöse mit nachfolgender leichter 
Erschütterung in der Richtung von NO—SW. 

Am 28. Jánner gegen 4b a. m.in Prolozac (Dalmatien) heftiges Eirrdbeben 
(Iv. BuLrió). 

Gegen 97eh a. m. in Prolozac Erdbeben in der Dauer von 12-/2". Die wel- 
lenförmige Bewegung kam von NW (N. Bunró). i 

Am 7. Februar 02 30" a.m.in Kasina bei Agram ein heftiges Erdbeben beglei- 
tet von einem unterirdisehen Getöse. Die Erschütterung, welche von SW kam; 
war so heftig, dass Alle aus dem Schlafe geweckt wurden, und dauerte 1". Hinige 
Minuten nachher wurde ein unterirdisehes Getöse ohne Erschütterung wahrge- 
nommen (J. BEwsxovié, Lehrer). 

Dieselbe Erschütterung wurde auchin Bistrica gegen "/21h a. m. beobachtet.. 
Die Bewegung war wellenförmig und ziemlich stark. Die Richtung war von NO0— 
SW. Dauer 3—4" (J. Kigis, Lehrer). 

Am 6. Márz 02 5" p. m. in Stubica gornja ein Stoss mit nachfolgender wel- 
lenförmiger Bewegung. Vor dem Erdbeben, welches gegen 4" wührte, hörte man 
ein unterirdisehes Getöse. Die Richtung schien von NO—SW zu sein (J. KiRrw). 

In Bistrica wurde dieselbe Erschütterung verspürt. Die Bewegung war hier 
viel schwácher (J. KIRIN.). 

In Kasina wurde dasselbe Erdbeben um 0O£ 10" beobachtet. Die Erschüt- 
terung war ziemlich heftig und war von einem unterirdisehen Getöse begleitet. Die 
Richtung war von 0—W (J. BENKovIÓ). 


BERICHT ÜBER ERDBEBEN. 401 


Um 7h 22" p. m. in Stubica gornja erfolgte eine zweite Erschütterung ohne 
Getöse. Die Erde vibrirte gegen 6". Richtung von NO—SW (JT. Kixiv). Die Er- 
schütterung wurde auch in Bistrica beobachtet, wo sie aber schwücher auftrat. 

Am 16. Márz gegen 6? a. m.in Drnis (Dalmatien) Erdbeben in der Dauer 
von 1"/2 Sekunden. Die Richtung war von W—O (N. VEzrő). 

Um 6h 30" a. m. in Drni$ eine zweite Erschütterung ; Dauer "2 Sekunde: 
Richtung von W—0 (N. Vezró). 

Am 22. Márz um 35 a. m.in Travnik leichtes Erdbeben von 5". Die Richtung 
war von N—5. Ohne Getöse (Telegraphenamt). 

Um 32 92" a. m.in Travnik Erdbeben in derselben Richtung ohne Getöse. 
Dauer 8" (Telegraphenamt). 

Um 3b 10" a. m. in Travnik Erdbeben in derselben Richtung, begleitet von 
einem schwachen und dumpfen Getöse. Dauer 6" (Telgr.). 

Am 26. Márz gegen 11? a.m. in Imotski ( Prolozac, Dalmatien) starkes unter- 
irdisches Getöse ohne Erschütterung. 

Gegen 1k p. m. in Imotski starkes unterirdisehes Getöse ohne Erschüt- 
terung. § 

Gegen 5h p. m. in Imotski starkes unterirdisehes Getöse ohne Erschüt- 
terung. 

An demselben Tag wurden in Imotski von 11? a.m. bis 6k p. m. ausser den drei 
erwáhnten stürkeren noch mehrere schwüchere Detonationen wahrgenommen 
(J. Bunró). 

Am 31. Márz um 32 30" a. m. in Travnik leichtes Erdbeben in der Dauer von 
15". Die Richtung war von NW— 50 ohne Getöse ( Telegraphenamt). 

Am 7. April gegen 272 p. m. in Imotski ein von 0 kommendes unterirdisches 
Getöse ohne Ersechütterung (J. BuLIó). 

Am 11. April gegen 86 p. m. in Jablanica (Bosnien) drei unbedeutende Stösse 
in der Richtung von N—5 (Telegraphenamt). 

Am 12. April gegen 10£ p.m. in Prolozac ein unterirdisches Getöse mit nach- 
folgendem Erdbeben (J. Bunró). 

Am 14. April um 2£ 45" p. m. in Korcula (Curzola) wellenförmiges Erdbeben 
in der Dauer von 1" (Narodni list.). 

Dieselbe Erschütterung wurde in Viganj auf der Halbinsel Peljesac gegen 
21 p.m. wahrgenommen. Die Erschütterung war heftig und wellenförmig. Dem 
Erdbeben, welches gegen 6" wührte, ging ein unterirdisehes Rollen voran 
(Narodni list. ). . 

Am 29. April ök 41" p.m. in Stolac (Bosnien) starkes Erdbeben in der Dauer 
von 3—4". Die Richtung war von 0— W (Telegraphenamt). 

Am 30. April 112 30" Nachts mittlerer Ortszeit (11k 46" 38" Bpester Zt.) wurde 
in Zengg ein undulatoriseher Stoss und ein 2—3" nachfolgendes Zittern beobach- 
tet, dem ein donneráhnliches Getöse vorangegangen war (Bericht des Hrn. Prof. 
V. MiHarnovré an die ungarische Erdbeben-Commission). 

Am 1. Juni 225 40" a. m. in Zadar (Zara) starkes Erdbeben in der Dauer von 
7—10" (Narodni list.). 

Ueber dasselbe Erdbeben liefen uns noch folgende Berichte ein : 

Trogir (Trau), um 2h 30" a. m. zuerst eine wellenförmige Bewegung und 

Földtani Közlöny. XXII. köt. 1892. [151] í 96 


402 M. KISPATIC : 


nachher ein vertikaler Stoss. Die Bewegung wáhrte 1" und ging in der Richtung 
von 0—W (JERKo BaRanovié, Lehrer). 

Prolozac um 22 36" a. m. zuerst ein unterirdisehes Getöse und nachher eine 
Erschütterung von mittlerer Stürke (Iv. BuLré) 

Drnis, um 9h 157" a. m. ziemlich starkes Erdbeben durch 5—6". Die Rich- 
tung war von 0—W (N. VEzró). 

Jajce, 2 40" a.m. starkes Erdbeben in der Richtung von N—S. Dem starken 
Stoss folgte eine wellenförmige Bewegung, die von einem unterirdischen Rollen 
begleitet war. Die ganze Erscheinung wührte 6—7" (Agr. Zeitung). 

Varcar Vakuf, um 2"eh a. m. ein ziemlich heftiges Erdbeben in der Rich- 
tung von 0—W in der Dauer von 2—3". Nach einer kurzen Pause wiederholte 
sich die Ersehütterung und wáhrte 3—4"" (A. Z.). 

Zenica, ?2h 3" a. m. eine lang andauernde wellenförmige Bewegung (A. 2.). 

Am 4. Juli beobachtete Prof. VicroR MiHarnovié in Zengg zwei Erdbebenbewe- 
gungen und zwar im Freien auf festem Boden, von denen die erste um 7h 50" 
abends (8h 6" 38" Bpester Zt.) undulatorischer Natur war und eine 0X$0— 
WSW-liche Richtung hatte, wáührend die zweite um 102 20" abends (10£ 36" 38" 
Bpester Zeit) successorisch war. Die erstere Bewegung dauerte 2—3", die letztere 
2" (Bericht an die ungarische Erdbeben-Commission). 

Am 5. Juli 32 30" 15" p. m. in Karlovac eine leichte, wellenförmige Bewegung 
von N—5 in der Dauer von 4—5". Die Gegenstánde in den Wohnungen bewegten 
sich leicht (V. LIPEZ). 

Am 7. Juli 9533" p. m. in Sarajevo drei ziemlich heftige Stösse in der Rich- 
tung von N—S (Agr. Zeitung). 

In Taréin um dieselbe Zeit starkes wellenförmiges Erdbeben (Agr. Z.). 

Am 13. August 35 54! a. m. in Agram Erdbeben durch 5" in der Richtnng von 
NW—5S0O. Das Beben war von einem unterirdischen Rollen begleitet. Man erzáblt 
uns, das in Slavetié in der Kirche Risse zum Vorschein kamen und ein Altar 
zusammenstürzte, und ebenso, dass in Petrovina und Sv. Jana in vielen Háusern 
Risse sichtbar wurden (Narodne novine). 

Ueber dasselbe Erdbeben haben wir noch folgende Berichte : 

Agram, um 3h 55" a. m. Erdbeben in der Dauer von 3". Vor dem Erdbeben 
unterirdisches Getöse. Richtung wahrscheinlich von 5—N (Agr. Zeitung). 

Agram, 3h 55" a. m. Erdbeben in der Richtung von N0—SW (?). Das Erd- 
beben begann mit einem verticalen Stoss, dem eine wellenförmige Bewegung durch 
4" folgte. Die Erschütterung trat in der unteren Stadt viel heftiger, als in der 
oberen Stadt auf. 

Das Erdbeben wurde auch in Sv. Jana und Jaska, wo es so heftig 
auftrat, dass einige Rauchfönge einstürzten, beobachtet. Auch in Karlovac und 
Gomirje wurde das Beben verspürt (Obzor.). 

Bistrica, gegen 4h a. m. eine sehr heftige wellenförmige Bewegung mit vor- 
angehendem unterirdischen Getöse in der Richtung von NO—SW (J. KiIRIw). 

Kalinovica (bei Sv. Nedelja), gegen 3k 50" a. m. zuerst ein unterirdisches 
Getöse und nachher ein wellenförmiges Erdbeben in der Dauer von 5". Man 
konnte genau beobachten, dass die Richtung der Bewegung von 0—W ging, womit 
alle Angaben der Hinwohner übereinstimmen (Prof. A. Gavazzr). 


[1527 


BERICHT ÜEER ERDBEBEN. 403 


Jaska, gegen 4h a. m. eine ziemliech heftige Erschütterung. Das Erdbeben 
hat keinen Schaden angerichtet, nur in der Kirche wurden einige Risse sichtbar. 
Die Umgebung hat mehr Schaden gelitten. In Sv. Jana ist die Kirche so zuge- 
richtet, dass man in ihr keinen Gottesdienst verrichten kann, bis der Schutt nicht 
fortgeschafft und der Altar reparirt wird (Nav. novine). 

Krasié, gegen 4h a. m. ein so heftiges Erdbeben, dass die Mauern barsten 
und Rauchfánge einstürzten (Obzor). 

Slavetié, gegen 4h a.m. eine so heftige Erschütterung, dass die Hüuser 
sehwankten. Im Schloss kamen zahlreicehe Risse zum Vorschein, und in manche 
konnte man die Hand stecken. In der Kirche fielen vom ÁAltar vier Statuen hinun- 
ter und wurden gebrochen aufgefunden. An den Mauern wurde nur ein leichter 
Sprung sichtbar. In Petrovina zeigte das Pfarrhaus und die Kirche zahlreiche 
Sprünge. An der Schule stürzten vier und am 6 Gemeindehaus ein Rauch- 
fang ein (Obzor). - 

Jammica, um 4h 5" a. m. ein heftiges Erdbeben mit unterirdisehem Getöse. 
(Obzor). 

Klenovnik, um 4h a.m. Erdbeben durch 4" in der Richtung von 5—W. Die 
Erschütterung war ziemlich scehwach (Nar. novine). 

Vrhovac, gegen Morgen heftiges Erdbeben. Die Bevölkerung meint, dass die 
Erschütterung stürker war, als diejenige vom 9. November 1880 (Obzor). 

Senkovac (bei Brdovac), um 4h 5" a.m. ziemlich heftiges Erdbeben mit 
unterirdisehem Getöse. Dauer 4". Richtung von NO—SW (Obzor). 

Klanmjac, nach 3"/4 a. m. ein ziemlich starkes Erdbeben durch 4—5". Die 
wellenförmige Erschütterung endigte mit einem verticalen Stoss. Das unterirdi- 
sche Rollen ging dem Beben voran (Obzor). 

Krapinske Toplice, gegen 4h a. m. ziemlich heftiges Erdbeben ohne Getöse 
in der Dauer von 4"" (Obzór). 

Sv. Petar an der Mreznica, um 4h 7" a. m. Erdbeben (Obzor). 

Metlika, gegen 4h a. m. heftiges Erdbeben durch 5" in der Richtung von 
NO0—SW. Von den Dáchern fielen Ziegeln herab und an den Mauern kamen Risse 
zum Vorschein (Obzor). 

Adlesié, Erdbeben (Obzor). 

Mokrenoge, Erdbeben (Obzor). 

Catez an der Save ein sehr heftiges Erdbeben. Einzelne Hüáuser bekamen 
Risse (Obzor). Í 

Zdoli bei Widem, Erdbeben (Obzor). ? 

Podcetrtek, Erdbeben ; die Fenster klirrten und die Bilder bewegten sich 
(Obzor). f 3 

Krsko um 3h 52" (Prager Zeit) heftiges Erdbeben mit vorangehendem unter- 
irdisehem Getöse. Die ersten Stösse waren die heftigsten und endigten nach 4—5" 
mit leichtem Erzittern. Die Richtung der Bewegung war von W— 0. In der voran- 
gehenden Nacht sollen einige leichte Erschütterungen beobaehtet worden sein 
(Agr. Zeitung). 

Gegen 47/ah a. m. in Krasié eine zweite Erschütterung (Obzor). 

Um 4//2 a. m. in Krasié eine dritte Erschütterung (Obzor). 

Diese beiden Ersechütterungen wurden auch in Kalinovica beobachtet ; diesel- 

[153] I 96 


404 M. KISPATIÓ : 


ben waren schwach und bei der letzten wurde ein dumpfes Getöse hörbar- 
(Gavazzr). Auch in Senkovac wurde gegen ö5b a. m. eine Erschütterung wahr- 
genommen (Obzor). 

Um 11 p. m. erfolgte in Krasié ein vierter, scehwacher Stoss (Obzor). 

In Krain, an der kroatiscehen Grenze sind Erdbeben beobachtet worden, die 
möglicherweise mit demjenigen vom 13. August im Zusammenhange stehen ; sie 
mögen hier nach dem Obzor angeführt werden. Mokrenoge in der Nacht zwischen 
4. und 5. August ein ziemlich starkes Erdbeben von 8—N. — Adlesié, 10. August 
um 47/ah a. m. ein ziemlich starkes und einige Minuten nachher ein leichteres 
Beben. — Mokrenoge, 18. August um ?/45 a. m. Erdbeben durch 2", und bald 
nachher eine zweite Erschütterung. 

Am 23. August um 2b 35"in Kalinovica zuerst ein ziemlich starker Stoss und 
nachher eine wellenförmige Bewegung in der Richtung von W— 0. Dauer 3" 
(Gavazzr). 

Am 7. September zwischen 5 und 6 Uhr p. m. in Brod eine sehwache Erschüt- 
terung (Slavonische Presse.). 

Am 11. September um 5k 2" a. m. (Budapester Zeit) in Brodein starker verti- 
caler Stoss mit vorangehendem Getöse. 

Um öh 7" a. m. in Brod ein sehr sehwacher Stoss. 

Um 5h 20" a. m.in Brod mehrere rasch nacheinander folgende Stösse 
(M. Dugaéxr). Nach der .Slavonisehen Pressev war die Richtung dieser Erdbeben 
von 0—W. i 

Dasselbe wird auch von dem zufüllig in Brod anwesenden Herrn Professor 
FERDINAND MILLER aus Essegg bestátigt. Er selbst, sowie mehrere andere Perso- 
nen wachten aus dem Schlafe auf; das Erdbeben wiederholte sich und erfolgte 
nach Prof. MILLER um ök morgens ein Stoss; welcher die Zimmerthüre krachen 
machte, dann um 5h 19" abermals ein, jedoch viel schwácherer Stoss in Form 
von acht schnell aufeinanderfolgenden Schlögen; schliesslieh einige Minuten 
spáter ein leises Rollen ohne Erschütterung (Bericht an die ungarische Erdb.- 
Commission). 

Am 13. September um 8Pb a.m. in Sv. Ivan-Zelina bei Agyam und in der 
náchsten Umgebung eine Erschütterung durch mehrere Sekunden in der Richtung 
von N—5 (Narodne novine). 

Am 17. Oktober gegen 42 a. m. in Rvana gora ein unbedeutendes Erdbeben 
(Nar. novine). 

Um 65 30" p. m. in Sibenik ein ziemlich starkes, kurzes Beben in der Rich- 
tung von NO—SW (Narodni list.). 

Am 19. Oktober um 11? 7" p.m. in Dubrovnik zuerst eine scehwache und etwa 
1—6" andanernde und spüter eine stürkere Erschütterung. Die Bewegung war 
vertical (Prof. PavLrca). 

Am 21. Oktober wird von Prof. VricroR MrHarzrovió aus Zengg ein Erdbeben 
gemeldet, welches um 11k 36" nachts (Budapester Zeit) erfolgte; dasselbe war 
ein undulatorisches, ziemlich heftiges und hatte die Richtung SW—NO oder even- 
tuell umgekehrt von der Dauer von 3" (Bericht an die ung. Erdb.-Commission). 

Am 23. Oktober um 5h 30" a.m. in (Gomirje ein mehrere Sekunden wüh- 
rendes starkes Erdbeben. Die Fenster klirrten (Nar. novine). 

[154] 


BERICHT ÜBER ERDBEBEN. 405 


Ueber dasselbe Beben haben wir noch folgende Berichte : 

Ravna gora, gegen Morgen ein starkes Erdbeben in der Richtung von 80— 
NW, begleitet von einem unterirdisehen Rollen. Die Fenster klirrten und die 
Möbeln geriethen in Bewegung (Nar. novine). 

Karlovac, gegen G6h a. m. Erdbeben (Agr. Zeitung). 

Vrbovsko, um 5"/eh a. m. Erdbeben mit Getöse. Fenster und Geschirre klirrten. 

Ogulin, 5h 35" (Budapester Zeit) a. m. Erdbeben in der Richtung von N—S 
oder entgegengesetzt. Das Getöse wurde vor der Erschütterung, welehe gegen 2" 
wührte, gehört (2. Sorsrag, Lehrer). 

Um 3"/4h p. m. in (romirje ein von 50 kommendes Getöse, worauf die Fenster 
erzitterten. In Ravna gora wurde dieselbe Erschütteraung mit unterirdisehem 
Getöse in der Richtung von 50—NW beobachtet (Nar. novine). 

Am 8. November gegen "/s5h a. m. in Agram eine sehr leichte Erschütterung. 

Am 14. November um "/211k p.m. in Bistrica eine leichte Bewegung in der 
Richtung von NO—SW durch 4." (J. KrRIw). 

Am 21. November gegen 84 p. m. in [Imotski ziemlich starkes Erdbeben 
(Narodni list.). In Prolozac wurde dasselbe Erdbeben um 8h p. m., begleitet 
von einem unterirdisehen Getöse, beobachtet (J. BuLzró). 

Am 29. November wurden in Drnis bis Mittag zwei stárkere und drei schwá- 
chere Erschütterungen beobachtet. 

Gegen 6h p. m. erfolgte in Drnis die störkste Erschütterung in der Richtung 
von 59W—NO. Dauer 6" (N. VEzió). 

Am 2. Dezember um 64 20" p. m. in Drnis eine sehr scehwache Ersechütte- 
rung (N. VEzIó). 

Am 3. Dezember um 32 p. m. in Drni$ ein sehr schwaches Erdbeben (Vezró). 

Am 5. Dezember um 8/2h a. m.in Drnis eine ziemlich scehwache Erschütte- 
rung (VEzró). 

Am 7. Dezember um 1"/2t a. m. in Drnis ein ganz schwaches Beben ( VEzró). 

Vom 29. November bis zum 7. Dezember sollten in Siverié gegen 50 verschie- 
dene Stösse beobachtet worden sein (Agr. Zeitung). 

Am 16. Dezember um 4£ p. m. in Plevlje und Priepolje (Bosnien) eine leichte 
Erschütterung. 

Am 17. Dezember um 02 50" a. m. in Plevlje und Priepolje zwei starke Stösse 
in der Dauer von 4". Richtung von 5—N (Zeitungsnachrichten). 

Um 44 53" a. m.in Agram dumpfes Getöse durch 1" und darauf ein kujzer, 
sehwacher Stoss. Richtung von NO—SW. 

Am 25. Dezember um 67/4 p. m. in Djakovo (Diakovar) ein ziemlich starker 
Stoss in der Richtung 0—W (CEepEeznré, bischőfl. Secretür). 


Im Jahre1887 hatte das Erdbeben vom 1. Juli das grösste Schüttergebiet. 
Dasselbe reichte von Zadar (Zara) bis nach Trogir (Traun) und verbreitete sich 
über Drnis und Prolozac bis nach Jajce und Zenica. Die angegebenen Rich- 
tungen für Trogir, Drnis und Varcar- Vakuf ermáchtigen uns, den Ausgang8- 
punkt der Erschütterung in den bosnischen Gebirgen zu suchen. Aus Drni$s, 
Prolozac und Imotski hatten wir für dieses Jahr eine ganze Reihe von Erd- 

[155] 


406 M. KISPATIÓ 


beben verzeichnet, und es ist Schade, dass wir für dieselben nicht immer 
genaue Angaben über die Richtung haben. 

Das heftigste, wenn auch nicht von grösstem Umfange, war das Erdbe- 
ben vom 13. August. Die Erschütterung trat am hettigsten in Sv. Jana, 
Krasié, Slavetié und Metlika auf, wo sie an versehiedenen Gebüáuden sicht- 
bare Spuren hinterliess. Aus diesem Gebiet der stürksten Erschütterung 
pflanzte sich die Bewegung löngs der Save gegen Westen, und gegen Nor- 
den durch Zagorje (Zagorien) tort, wobei sie auch das ganze Agramer (e- 
birge berührte. Der Ausgangspunkt dieses Bebens liegt unzweifelhaft in der 
Náhe der Samoborska Pliesivicai und Zumberaraéka gora (Sichelburger 
Gebirge). Auf diesen Punkt weist uns die sicherste Angabe für die 
Richtung aus Kalinovica (W—0) hin. Mit diesem Ausgangspunkte stimmt 
auch die für Metlika angegebene Richtung (NO—SW) überein. Für Agram 
sind drei verschiedene Richtungen, INW—SO, 8—N und NO—SW, ange- 
geben. Die letzte Richtung ist am wenigsten wahrscheinlich, weil dann die 
Erschütterung in Krasié nicht heftiger als in Agram auftreten konnte. 
Wenn wir annehmen, was auch wahrseheinlich ist, dass dieselbe Richtung 
verkehrt aufgefasst wurde, so würde auch sie auf den erwühnten Ausgangs- 
punkt hinweisen. Dieselbe Richtung (NO—SW) ist auch für Bistrica ange- 
geben worden, und es ist unzweifelhaft, dass sie auch hier in entgegengesetz- 
tem Sinne aufgefasst wurde. Dasselbe gilt auch für die Richtung, die für 
Senkovac angegeben wird. Nach dem ersten Stoss wurden an denselbem Tage 
in Krasié und nüchster Umgebung noch drei sehwáchere Erschütterungen, 
welche unzweifelhaft aus derselben Erdbebenspalte stammen, wahrge- 
nommen. 

In Agram wurden im J. 1887 sechs Erdbeben beobachtet. Das Erd- 
beben vom 13. August hatte seinen Ausgangspunkt, wie wir eben erwáhn- 
ten, in der Náhe der Samsboroska Pliesivica.-Die Erdbeben vom 4. Jünner , 
HM. Jánner und 17. Dezember hatten die Richtung von N0—SW, und 
stammen aus der Agramer Erdbebenspalte, aus der beinahe alle Agramer 
Erschütterungen seit dem Jahre 1880 ihren Ursprung genommen haben. 
Für die Erschütterung vom 5. Jünner ist gerade die entgegengesetzte Rich- 
tung (SW—VNO0) angegeben, es ist aber wahrscheinlich, dass auch sie aus 
derselben Erdbebenspalte stammt. Für das Erdbeben vom 8. November ist 
die Richtung nicht angegeben. Ausser den erwáhnten fünf Erdbeben der Agra- 
mer Erdbebenspalte waren noch fünf andere Erdbeben bemerkbar, und zwar im 
Ortschaften, die in der Náhe des Agramer Erdbebenherdes liegen. Es waren 
dies die Erdbeben vom 7. Februar (Kasina, Bistrica), 6. Mürz zweimal 
(Kasina, Stubica, Bistrica), 13. September (Sv. Ivan-Zelina) und 14. Novem- 
ber (Bistrica), und es ist wahrscheinlich, dass dieselben aus der Agramer 
Erdbebenspalte, aber von versehiedenen Punkten ausgingen. 

Für das Erdbeben, welches am 23. Oktober in (romirje, havna gora, 


[156] 


BERICHT ÜBER ERDBEBEN. 407 


Vrbovsko, Ogulin und Karlovac verspürt wurde, besitzen wir so mangel- 
hafte Angaben für die Richtung, dass wir nicht wissen, wo wir den Aus- 
gangspunkt derselben zu suchen haben. 


Im Jahre 1888. 


Am 13. Jánner um 10/eh p. m. in der Stadt Imotski (in Dalmatien) starkes 
Erdbeben von N— S. Die Erschütterung wührte etwa 3 Secunden (Narodni list.). Die- 
selbe Ersehütterung wurde zur selben Zeit auch in Prolozac verspürt (J. Bunró). 

Am 22. Jánner 71 25" a. m. in Prolozac bei Imotski eine scehwache Erschütte- 
rung von 2 Secunden (J. BuLIó). 

Am 31. Jánner 2h 45" a. m. in Klanjac starkes Beben mit Getöse. Die Richtung 
der wellenförmigen Erschütterung war wahrscheinlich von W—0O. Die Erschüt- 
terung wurde auch in der Umgebung beobachtet, besonders in Tuhelj. Einige 
erzühlen, dass sie bald nachher gegen 3bk a. m. eine zweite. aber viel sehwáchere 
Ersechütterung wahrgeenommen haben (Narodne novine). 

Am 15. Februar 72 15" a. m. (Agramer Zeit) in Bistrica ein ziemlich starkes 
Beben mit zitternder Bewegung und starkem Getöse. Die Richtung war schwer zu 
bestimmen, wahrscheinlich NW-—-S0 ; Dauer 4 Secunden (J. KIRINJ. 

Am 4. Márz 51 5" p. m. in Prijepolje (Bosnien) Erdbeben mit einem Stoss in 
der Richtung von N—S (Mil. Post- und Telegraphen- Direction). 

Am 6. Márz 102 56" a. m.in Bilcé ziemlich starkes Erdbeben ; Richtung 50— 
NW, Dauer "e Secunde (M. Post und Tel. Dir.). 

Dieses Erdbeben wur e noch an folgenden Orten beobachtet : 

Mostar, 112 a. m. Erdbeben durch 4 Secunden in der Richtung von 5—N 
(MLS Bzámd TE DAva s 

Nevesinje, 11t a. m. starkes Beben durch 5 Secunden, begleitet von einem 
starken Getöse ; Richtung N—S (Mil. P. und T. Dir.). 

Stolac, gegen 4h 45" a. m. Erdbeben in der Richtung von 5—N ; wáhrend 
der Erschütterung, welche etwa 8 Secunden wührte, wurde unterirdisches Rollen 
wahrgenommen (Mil. P. und T. Dir.). 

Dubrovnik, 10h 39" 30" a.m. (mittlere Ortszeit) starke wellenfőrmige Er- 
sehütterung von W—0 ; die Bewegung endete mit einem kurzen Stoss, und wührte 
etwa 4 Secunden. Nach dem Beben wurde ein unterirdisehes Getöse wahrgenom- 
men (Prof. PavLIca). 

Vrhgorska Krajina, um 109/4 a. m. aussergewöhnlich starkes Erdbeben von 
N—-S. Das Getöse wurde vor und nach dem Beben wahrgenommen; Dauer der 
ganzen Erscheinung 4 Secunden. Am Pfarrhaus in Zavojani wurden Dachziegel 
bewegt und alte Risse erweitert (Narodni list.). 

Kuna auf der Halbinsel Peljesac, gegen 9n (!) a. m. ziemlich starke Er- 
sehütterung von 2 Secunden; vor dem Erdbeben ungewöhnliches . Rollen 
(Narodni list.). 

Janjina, denselben Tag starkes Erdbeben (Nar. list.). 

Am 30. Márz10/eb a. m. in Djakovo (Diakovar) ziemlich starkes Erdbeben. Der 
erste Stoss war kaum wahrnehmbar, darauf aber scehwankte die Erde so stark, als 
ob sie einstürzen wollte. Der Berichterstatter sass in der Kanzlei und wurde von der 

[157] 


408 M. KISPATIC : 


Erschütterung förmlich geschaukelt. Leute, die am Felde oder im Garten waren, 
mussten sich an feste Gegenstünde halten, um das Gleichgewicht zu erhalten. 
Pendeluhren blieben stehen. Die Richtung war von W—0 ; die wellenfőrmige 
Bewegung mit dem unterirdischen Getöse wáhrte etwa 15 Secunden (M. CEpPELIó). 

Ueber dasselbe Erdbeben haben wir noch folgende Nachrichten : 

Djakovo, 102 15" a. m. heftiges Erdbeben mit unterirdischem Getöse ; Rich- 
tung N—S ; Dauer 6 Secunden (Narodne novine). 

Esseg, 10417" a. m. (nach anderen Berichten 102 25" und 104459) ein 
Stoss von W— 0. Professor FugRnré erzühlte mir, dass er drei leiehte Stösse wahr- 
genommen hatte, und dass die Richtung der Erschütterung von N0O0—SW, oder 
umgekehrt war. Ich weilte an diesem Tage gerade in Esseg, verspürte aber das 
Beben nicht. Dr. Zocn berichtet, dass die Erschütterung von W kam, und um 105 
32" verspürt wurde. 

Nasice. 10n 21" a. m. starkes Erdbeben von mehreren Secunden; unterirdi- 
sches Getöse begleitete das Erdbeben. An vielen Hüusern zeigten sich Risse ; 
Tische und Stühle bewegten sich sichtbar (Drau). Dr. Zocn schreibt, dass. man in 
NasSice deutliceh beobachten konnte, wie die Ersehütterung von der Krndija kam, 
also in der Richtung von SW—NO; das unterirdiscehe Getöse verbreitete sich 
wáhrend des Bebens in derselben Richtung ; Zeitangabe 10k 207. 

Budimci, zur selben Zeit ein so KENiGos Beben, dass viele Schornsteine ein- 
stürzten ( Drau). 

Kutjevo, zwischen 10 und "211? a. m. ziemlich starkes Erdbeben. Ein Bekann- 
ter erzühlte dera Berichterstatter, dass er beim Tische sitzend schnell eine Flasche 
fassen musste, da sie sonst umgefallen wáre (P. KREMPLER, Pfarrer). 

Podgorac, um dieselbe Zeit heftiges Erdbeben; ein Schornstein stürzte 
nieder und verwundete ein kleines Müdchen ; die Bewegung kam von Djakovo her 
(P. KREMPLER). 

Begtez, ziemlich heftiges Erdbeben (P. K.). 

Rusevo, ziemlich heftiges Erdbeben (P. K.). 

Dolmji Miholjac, 10p 357 a.m. ein Stoss mit nachfolgender wellenförmiger 
Bewegung; Dauer 8", Richtung NO—SW. Untenrdisehes Getöse wurde vor und 
nach dem Beben sálrsenáánea (A. MARxT). 

Am 31. Márz gegen 42 a. m. in Djakovo wurde von einigen ein sehr schwaches 
Erdbeben verspürt (M. CEPELIÉ.). 

Podgorac, am 4Ah a.m. eine sehr scehwache Erschütterung (P. K.). 

In der Nacht vom 12. auf den 13. April wurden in Prolozac zwei oder drei 
Detonationen wahrgenommen (IvaN Butzró). 

Am 14. Aprilgegen 1h a. m.in Prolozac eine sehr schwache Ersehütterung 
(d. BUT: 

3h 45" a. m. in Prolozac eine ühnliche Erschütterung (J. B.). 

Am 20. Mai 11/eh a.m. in Banjaluka Erdbeben mit Getöse ; Richtung NW— 
S0: Daner 5". Aus Stein gebaute Hüuser bekamen Risse ; kleinere Gegenstünde in 
den Háusern wurden umgeworfen ; Fenster zitterten und manche Scheiben wurden 
zerbrochen (Obzor). Die sBosnische Post, führt für Banjaluka die Richtung 
0—W an. 

Ueber dies Erdbeben haben wir noch folgende Berichte : 

r158] 


BERICHT ÜBER ERDBEBEN. 409 


Tesanj, "21922 a. m. Erdbeben von 4"; Thüren öffneten sich von selbst, hán- 
gende Gegenstünde geriethen in sehwingende Bewegung. Richtung N-——S (Bosni- 
sche Post). 

Kljuc, 111 31" a. m. ziemlich heftiges Erdbeben ; Dauer 1 Minute (?) ; das 
Beben bestand aus zwei Stössen in der Richtung von 50—NW ; die Erscheinung 
war von einem donnerühnlichen Getöse begleitet (Bos. Post). 

Colonie Windhorst, 112 35" a. m. sehr starkes Erdbeben von 10"; Richtung 
NW—S0. Die Erschütterung, begleitet von unterirdisehem Getöse, war so stark, 
dass die Gegenstünde von den Tischen und Schrünken niederfielen (B. Post). 

Tuzla, Kohlengrube, 112 30" a. m. starkes Beben in wellenförmiger Bewe- 
gung durch mehrere Secunden, begleitet von unterirdischem Donner ; Richtung 
5—N (Agramer Zeitung). 

Plehana, bei Drventa, um 107/2h (?) a. m. starkes Beben von 3". Das Getöse 
kam von S, und verschwand in N ; ohne Schaden (Glas Hercegovca ). 

Sarajevo, gegen 11"/eh a. m. sehr sehwaches Erdbeben (Agr. Zeit.). 

Bihac, 112 45" a. m. Erdbeben von 3—4" ; Richtung NO—SW (Obzor). 

Maglaj an der Bosna, 112 30" a. m. drei ziemlich starke Stösse, begleitet von 
unterirdisehem Rollen (Bosn. Post). 

Kotorsko, 

Velika, 11h 30" a. m. drei ziemlich starke Stösse (B. Post). 

Han Marica, 

Varcar Vakuf, 

Jajce, 

Trawvnik, 

Priedor, ziemlich starkes Erdbeben (Nar. novine). 

Drventa, 

Gradacac, 

Krupa, 

Dubica in Bosnien, 11k 30" starkes wellenförmiges Erdbeben von 4—5" in 
der Richtung von 0—W (Nar. nov.). 

Dubica in Kroatien, um !212 a. m. zwei ziemlich starke Stösse in der Dauer 
von 4—5"; Richtung von 50—NW. In der katholiscehen Kirche, wo das Volk 
eben dem Gottesdienste beiwohnte, erweiterten sich alte, von früheren Erdbeben 
herstammende Risse ( Postbeamte Pauxovró). 

Kostajnica in Bosnien, Erdbeben von 0—W (Bos. Post). 

Stara Gradiska, 11k 35" a. m. starkes wellenförmiges Erdbeben mit Getöse 
von 3" in der Richtung von W—0 ; chne Schaden (Nar. novine). 

Nova Gradiska, 11h 25" a.m. (Budapester Zeit) wellenförmiges Rütteln 
durch 5" ; Riehtung N— S. Im Telegraphenamt blieb die an der von N—S stehen- 
den Wand hüngende Uhr stehen, wáhrend zwei andere Uhren an der ost-westli- 
chen Wand weiter gingen; im Amte hüngende Lampen pendelten von 5—N. 
Das unterirdisehe Getöse war dem Rasseln eines Hisenbahnzuges ühnlich (8. 
SCHRÖDER). ; 

Oriovac, 115 923" a. m. ziemlich starkes Erdbeben mit Getöse. Fenster zit- 
terten durch 3—4" in der Richtung von W—0 (HRvarTsxa). 

Brod, 11t 33" a. m. (Budapester Zeit) zwei wellenförmige Bewegungen mit 

[159] 


410 M. KISPATIC: 


einem Intervalle von 15—20" ; die erste Bewegung wáhrte 2—3, und die zweite 
viel stárkere 5—6". Unterirdisehes Getöse wurde vor und nach jeder Bewegung 
wahrgenommen ; Richtung 0N0—WSW. In dem naheliegenden Dorfe Podvinje 
fiel in der Kirche vom Altar ein Leuchter und ein Kreuz zu Boden (M. DuGaóéxi, 
Postbeamte). Das cAgramer Tagblatt, gibt als Eintrittszeit 112 35" und die Richtung 
0—W an. rObzors meldet: 11k 30" ziemlich heftiges Erdbeben, das unbedeu- 
tende Risse verursachte ; die Fischer erzáhlten, dass die Fische wie betüáubt an die 
Oberfláche kamen, so dass man sie mit den Hinden fangen konnte. 

Djakovo, 11"/eh a. m. scehwankte die Erde in der Richtung von N0—SW 
(M. CEPELIC). 

ÖOkucani, 112 33" a. m. ziemliech heftiges Erdbeben mit Getöse ; Dauer 648 
Kichtung NO0—S (!) ; die Fenster klirrten (UoxRap, Postbeamte). 

Novska, 112k 34" a. m. ziemlieh heftiges Erdbeben von 15" ; Richtung von 
N—S; die wellenfőrmige Bewegung war von einem unterirdisehen Getöse beglei- 
tet; hingende Lampen geriethen in schwingende Bewegung (Agr. Tagblatt). 

Cazma, gegen "4122 a. m. heftiges Beben mit starkem Getöse ; Dauer 5", Rich- 
tung 0—W (Agr. Tagblatt). 

Fopovaca, 112 22" a. m. Erdbeben in der Richtung von N—S; Dauer 
"/2 Secunde ; Getöse vor dem Beben ; Fenster und Glöser klirrten (Agr. Ztg.). 

Sisak, gegen 11"/2h a. m. ziemlieh starkes Erdbeben mit vier wellenförmigen 
Stössen (Obzor). 

Petrinja, 112 35" a. m. schwaches Erdbeben von 1". Die Richtung von 
NW—SO wurde durch die schwingende Bewegung hüngender Gegenstünde 
bestimmt (Nar. nov.). 

Dvor, 112 557 a. m. (Ortszeit) Erdbeben in zwei Stössen mit schwachen 
Getöse. Die wellenförmige Bewegung ging von SW—NO. Der zweite Stoss war 
stárker und wührte 3". Die Hüuser sehwankten und die Fenster klirrten (Post- 
beamte DURMAN). 

Kutjevo, "/212b a. m. kurzes, ziemlich starkes Erdbeben mit Getöse. Das Erd- 
beben wurde auch in den umliegenden Dörfern verspürt (P. KREMPLER). 

Pozega, um 11h 35" a. m. wurde von allen, die sich in Wohngebüuden 
befanden, eine zitternde Bewegung mit Getöse in der Richtung von $0—NW 
verspürt (Obzor). 

Lipik, 112 387 a. m. vier momentane Stösse in der Richtung von N—S; das 
Beben war begleitet von einem schwachen unterirdisehem Getöse (Post und Tele- 
graphenamt). 

Pakrac, 11" 30" a. m. nach Budapester Zeit zwei Stösse mit einem Inter- 
vall von 27. Der erste Stoss wührte mit der zitternden Bewegung 3", der zweite 
war bedeutend kürzer. Die wellenförmige Bewegung pflanzte sich von W—0O fort. 
Das Getőse wurde vor der Erschütterung wahrgenommen. Die Mauern krachten, 
Fenster klirrten, Möbeln bewegten sich (L.. SrTEIwx). ő 

Daruvar, 1h 35" scehwaches Beben von 2" in der Richtung von $8—N. 
( Telegraphenanat). 

Slatina, 11h 35" a. m. wellenfőrmige Bewegung durch 4—5" in der Richtung 
von 0—W. (Nar. novine). 

Klostar Ivanié, um 7/2125 a. m. Erdbeben von O, Dauer 3" (Nar. novine). 

[160] 


BERICHT ÜBER ERDBEBEN. 411 


Nart bei Belovar, 11k 35" a. m. heftiges Erdbeben mit Getöse, welches von 
S0 kam (Nar. nov.). 

Krizevac, 112 35" ziemlich bemerkbares Erdbeben von 10—15" ; Richtung 
wahrscheinliceh von S—N ; Glüser erklirrten; das in Gefássen sich befindende 
Wasser bewegte sich (Prof. PExIDER). 

Agram, gegen "/2122 a. m. schwache Erschütterung (Narodne nov.). 

Zara, 112 25" a. m. ziemliech starkes Erdbeben (Narodni list.). sNarodne 
novines, erwáhnen, dass denselben Tag in Agram gegen "/s1h p.m. eine zweite, 
schwüchere Erschütterung erfolgte. 

21. Mai, /.2h p. m. in Dreznik bei Bihac Erdbeben von 5W—NOÖ mit voran- 
gehendem Getöse; Dauer der ganzen Erscheinung 2"; leichtere Gegenstánde in 
den Wohnungen bewegten sich (Nar. novine). 

Rakovica bei Dreznik, gegen "/222b p. m. Erdbeben durch 2" in der Richtung 
von NW— 50. (Nar. nov.). 

Bihac, 12 40" p. m. Erdbeben durch 2", Richtung NO—SW. (Obzor). 

29. Mai, gegen 10b a. m. in Prolozac Erdbeben (J. Bunró). 

112 50" a. m. in Prolozac eine zweite Erschütterung (J. B.). 

Am 9. Juni vernahm man in Zengg abends um 92 ein geringeres wellenförmi- 
ges Beben. das aber nicht von allen Hinwohnern der Stadt verspürt wurde 
(Prof. VicroRk Mrnarrovró s Bericht an die ung. Erdb. Comm... 

Am 17. Juni beobachtete in Fiume morgens um 5b 26" 30" localer Zeit PETER 
SALcCHER, Professor der Akademie im dritten Stock seines Wohnhauses im Bette 
liegend ein aus vier Oscillationen bestehendes Beben, das insgesammt 7/2—1" 
dauerte. Die Möbeln krachten, und gegen das Ende der Bewegung gesellte sich 
noch zu der Erscheinung ein donnerartiges Getöse. Dieses Beben wurde nicht 
allgemein wahrgenommen (Bericht an die ung. Erdb. Comm.,). 

Am 17. Juni Ve6b a. m.in Bakar schwaches Beben mit Getöse, Dauer 1", 
Richtung 80—NW (Prof. Sam). 

Am 22. Juni gegen /26t p. m. in Dubrovnik schwaches Erdbeben ( Pr. PavLIca). 

Am 23. Juni wurde in Zengg nachts um 11h 30" ein kurzes wellenförmiges 
Beben beobachtet, das eine SSW—-NNO-liche Richtung hatte ; Dauer 3", Intensi- 
vitát 3. Diese Bewegung wurde von einem starken unterirdischen Rollen begleitet 
(Prof. Vicrogt MiHarnovió s Bericht an die ung. Erdb. Comm. ). 

Am 25. Juli 4h 39" p. m. in Bakar schwaches Erdbeben von 2" ($am). 

Crkvenica, 4h 38" p. m. Erdbeben von 4" in der Richtung von 80—NW 
(Nar. novine). 

Novi, Ah. 40" p. m. ziemlich starkes Erdbeben durch 3" in der Richtung von 
8—N. Denselben Tag erfolgten in Novi von 4k 40" p.m. bis 72 45" p.m.15 
schwáchere Erdbeben (Nar. nov.). 

Nachmittags um 4h 35" und 44 50" vernahm man in Zengg in 5W— 
NO-licher Richtung ein Erdbeben, das in beiden Füllen ein undulatorisches 
war. Das erste dauerte 2", das zweite 1". Der Stárkegrad des ersten war 4, des 
zweiten 1 ; das erste würde von einem kaum hörbaren Rollen, das zweite hingegen 
von einem stürkeren donnerühnlichen Getöse begleitet (Prof. VicroR MIHAILOvIÓ s 
Bericht am d. ung. Erdb. Comm..). 

Am 26. Juli 9h 30" p. m.in Novi Erdbeben, Richtung S—N. 

[161] 


412 M. KISPATIÓ : 


101 2" p. m. in Novi Erdbeben, Richtung 5—N. 

11h 46" p. m. in Novi Erdbeben, Richtung 8—N. 

11h 58" p, m. in Novi Erdbeben, Richtung 5—N (Nar. nov.). 

Am 27. Juli, 92 30" p. m. in Novi ziemlich starkes Erdbeben durch 2" in der 
Richtung von N—W (!) (Nar. nov.). 

Am 28. Juli gegen 32 a.m. in Novi Erdbeben (Nar. n.). 

Gegen ö5h a.m. in Novi störkeres Beben (N. n.). 

Am 3. August nachmittags um 1h 27" (locale Zeit) beobachtete man in Zengg 
in 5—N-licher Richtung ein schwaches wellenförmiges Beben, das eine Intensivi- 
tát von 19 hatte; Dauer 2" (Prof. Vicrok MiHarzoviós Ber. an d. ung. Erdb. 
Comm.) 

Am 10. August morgens um 7h 18" (locale Zeit) vernahmen in Zengg einige 
Personen eine stürkere Erschütterung, die ebenfalls eine 5—-N-liche Richtung 
hatte, die auch durch die Schwingung einer Höngelampe bezeugt wurde ; Dauer 
3", Intensivitát 37 (Ber. an d. ung. Erdb. Comm.) 

Am 10. August 72 34/ a. m. in Bakar schwache Erschütterung von 1" in der 
Richtung von 0—W ; Getöse vor dem Beben (J. $.m). 

Crkvenica, 72 32" a.m. Erschütterung von 2" ; Richtung NO—SW (N. n.). 

Am 11. August 92 27" a. m. in Dubrovnik ein starker Stoss von 3" in der 
Richtung von WSW—ONO; vor der Erschütterung unterirdisches Getöse (A. 
PAvLI0A). 

Am 26. August 42 a. m. in Jamnica ziemlich starke Erschütterung mit zwei 
Stössen in der hichtung 5—N ; vor dem Beben dumpfes Getöse (Obzor). 

Am 27. August 3? a. m. in Dubrovnik leichte wellenförmige Bewegung durch 
2" in der Richtung von WW—-ONO, ohne Getöse (A. PaAvLrca). 

Am 23. September 92 30" p. m. in Otocac stárkeres Erdbeben in der Rhichtung 
von NW—50 ( Postamt). 

9h 50" p. m. in Otocac eine zweite, sehwüchere Erschütterung in derselben 

üchtung (Postamt). 

Am 25. September in Trstenik kurzes, starkes Erdbeben (Nar. nov.). 

Am 7. Oktober Oh 45/ a. m. in Vlasenica und Zvornik Erdbeben durch 4" in 
der Richtung von 5—N (Bos. Post). 

3h 25" p. m. in Dubrovnik ein leichter Stoss. Die wellenförmige Bewegung 
wührte 2" und ging in der Richtung von 50—NW ; ohne Getöse (A. PAvLICA). 

Am 13. Oktober 1t 45" a. m. in Prozor heftiges Erdbeben durch 5" mit voran- 
gehendem und nachfolgendem leichteren Zittern. Viele Háuser bekamen Risse ; 
ein steinernes Dach würde ganz niedergeworfen, andere Dücher theilweise (Obzor) 

Dasselbe Erdbeben wurde noch an folgenden Orten beobachtet : 

Krupa, gegen 2h a. m. sehr heftiges Erdbeben mit 15—18 Stössen; Dauer 
7—8", Richtung 8—N (Bosnische Post). 

Prolozac bei Imotski, gegen 22 a. m. Erdbeben von mittlerer Stürke in der 
Richtung von W—0, (J. Bunró) 

In Prolozac hörte man in der Nacht vom 13. aut den 14. Oktober mehrere De- 
tonationen (J. B.). 

Am 8. November 35 59" 30" p. m. in Dubrovnik schwacnes Erdbeben mit 
einem Stoss (A. PAvLIca). 


[162] 


BERICHT ÜBER ERDBEBEN. 413 


Am 9. November gegen "23h a. m. in Zenica störkeres Beben mit Getöse ; 
Richtung NO—SW (Obzor). 

3h 30" a. m. in Stolac und Umgebung ein mehrere Secunden wáhrendes Erd- 
beben mit unterirdiscehem Getöse (Presse). 

Am 13. November 51 26" p. m. in Dubrovnik eine etwas stürkere wellenförmige 
Bewegung, die sich nach 2" wiederholte. Dauer der ganzen Erscheinung 4—5", 
Richtung NW—50 (A. PavLIca). 

Am 21. November gegen 7? a. m. in Komin bei Opuzen (Fort Opus) an der 
Neretva (Narenta) starkes Erdbeben in der Richtung von SW—NO. Das immer 
stárker werdende Getöse vor dem Beben wührte 3", und die Erschütterung ?" ; 
das Getöse war noch 5" nach dem Beben hörbar (J. Bunró). 

Am 22. November gegen "23 p. m. in Komin Erdbeben (J. B.). 

Am 18. Dezember zwischen 5 und 6 Uhr a. m. in Vrhgorac Erdbeben mit drei 
Wellen in der Richtung von N—S (Iv. UJgvIó). 

9h p. m. in Rogatica wellenförmiges Erdbeben mit zwei starken Stössen 
durch 4." (Bos. Post) ; Ricehtung W—0O (Nar. nov.). 

Das Erdbeben wurde noch an folgenden Orten beobachtet : 

Cajnica, 8h 55" p. m. heftiges Erdbeben durch 3" in der Richtung von 
W— 0 (Bos. Post). 

Vardiste bei VisSegrad, 8h 56" p. m. heftiges Erdbeben durch 3" in der 
Richtung von 0—W (Bos. Post). 

Plevlje, 8h 55" p. m. schwaches Erdbeben (Nar. novine). Militár-Station 
Metalka, gegen "29 p. m. mehrere Stösse; die Erschütterungen wiederholten 
sich bis "/.11b p. m. Genau um ?/49h p.m. war das Beben so stark, dass man befürch- 
tete, die Kaserne werde einstürzen (Bos. Post). 


Im Jahre 1888 war die Agramer Rupturlinie sehr ruhig. Auf dieser 
Spalte hatte nur die Erschütterung vom 15. Februar in Bistrica ihren Aus- 
gangspunkt. Das Erdbeben, welches in Agram am 20. Mai verspürt wurde, 
hatte seinen Ausgangspunkt in Bosnien. 

Am 6. Möárz wurde der südwestliche Theil der Hercegovina und das 
südliche Dalmatien ziemlich stark erschüttert. Das stárkste Schüttergebiet 
scheint bei Vrhgorac gewesen zu sein. Wie weit sich das Beben nach 
Norden und Westen verbreitet hat, wissen wir nicht. Nach Süd-Ost finden 
wir das Schüűüttergebiet bis nach Bilecé und Dubrovnik in einer ausgezoge- 
nen Elipse, deren lángere Axe parallel der bekannten Erdbebenspalte von 
Dubrovmk (Ragusa) geht, ausgebreitet. Es ist leicht möglich, dass das 
Erdbeben in derselben Spalte seinen Ausgangspunkt hatte. 

Das Erdbeben vom 30. Márz, welches sich von Dolnji Miholjac über 
Nasice in die slavonische Ebene verbreitete, hatte seinen Herd in der 
Krndija, wo jüngere Eruptivgesteine tertiáre Schichten durchgebrochen haben. 
Aus den mitgetheilten Berichten erfahren wir, dass die Erschütterung 
am stárksten in Nasice und an Orten, die um Krndija liegen, verspürt wurde. 
Aus Nasice wird ausdrücklich berichtet, dass die Bewegung von der Krndija 

[163] 


414 M. KISPATIÓ: BERICHT ÜBER ERDBEBEN. 


kam. Auf diesen Ausgangspunkt weisen auch die für Djakovo und Osiek 
angegebenen Richtungen (W—0) hin. Es ist kein Zweifel, dass die für 
Podgorat angegebene Richtung umgekehrt aufgefasst wurde. 

Das grösste Schüttergebiet hatte das Erdbeben vom 20. Mai, da es 
beinahe ganz Bosnien, den westlichen Theil Slavoniens und den südlichen 
Theil Kroatiens umfasste. Mit grösster Stárke trat das Beben in der Umge- 
bung von Banjaluka aut, wáhrend es am schwáchsten in Agram und Sara- 
jevo verspürt wurde. In Tesanj, Kljué und im westlichen Slavonien scheint 
die Erschütteraung von mittlerer Stürke gewesen zu sein. Nach all dem 
hátten wir den Ausgangspunkt des Bebens in der Náhe der Kozara planina 
zu suchen. Auf diesen A usgangspunkt weisen die für Banjaluka (NW—50), 
Windhorst (NW—S0), Kljuc (umgekehrt von 80—NW), Dvor (S5W—VN0), 
Petrinja (umgek. von NW—S0O), Dubica in Kroatien (30—NW), Novska 
(umgek. von N—5), Daruvar (3—VN), Lipik (umgek. von N—5), Stara Gra- 
diska (umgek. N—5), Popovaca (umgek. N—S) und Krizevac (5—N) angege- 
benen Richtungen hin. Dass wir aber nördlich von Banjaluka mit Recht 
eine Bruchlinie suchen können, zeigt uns schon ein flüchtiger Blick auf die 
geologische Karte Bosniens. In der Kozara finden wir die Flysehformation durch 
drei Serpentinzüge unterbrochen. Die Nordgrenze der Flyschzone ist hier 
meist durch jungtertiáre Bildungen verdeckt und hieher setzt Mossisovrcs eine 
Bruchlinie, jenseits welcher die Kuppen álteren Gebirges am rechten 
Save-Ufer auftauchen (Mossrsovics, TIETzE, BITTNER, Grundzüge der Geologie 
von Bosnien-Herzegovina, Wien, 18830). Mossrsovics nennt diese Bruch- 
linie die Agramer Spalte, da sie in ihrer Richtung gegen Agram weist, ich 
muss aber hier bemerken, dass ich unter dem Namen rAgramer Spalte, 
zine östlieh bei Agram von Nord nach Sud gerichtete Bruchlinie, deren 
Existenz ich vermuthe, verstehe, die also mit der eben erwáhnten Bruch- 
linie nicht zusammenfüllt. 

Von 25. bis 28. Juli haben wir aus dem "kroatischen Küstenlande acht 
genau verzeichnete Erschütterungen, und ausserdem noch 15 leichtere 
Stösse ohne Zeitangabe. Am 10. August, also nach einer kurzen Pause 
wurde ein Theil dieses Gebietes neuerdings erschüttert. Hier haben wir es 
mit einem alten, bekannten Erdbebenherd zu thun. Bei der Besprechung der 
Erschütterungen im Juli und September 1890 werden wir Gelegenheit 
haben auf dasselbe zurückgekommen, und brauchen hier nicht lánger 
dabei zu verweilen. 

Sehr heftiges Erdbeben wurde am 13. Oktober in Prozor verspütrt; 
etwas schwücher war die Erschütterung in Krupa, wo die beobachtete Rich- 
tung (8—VN) auf einen Erdbebenherd in der Náhe von Prozor weist, wc wir in 
der That südlich von Prozor zwischen Jablanica und Rama einen müchtigen 
Durchbruch von einem ülteren Eruptivgestein finden, der zwar in der geolo- 
gischen Karte von Bosnien und Herzegovina nicht eingezeichnet ist, den 

[164] 


A. v. KALECSINSZKY : OUECKSILBER-SEISMOMETER. 415 


ich aber selbst gesehen habe. Die Nachrichten über die Verbreitung dieses 
Erdbebens sind so ungenügend und spürlich, dass wir über die Richtung der 
Erdbebenspalte nichts sagen können, wenn wir aber bedenken, dass dieselbe 
Erschütterung noch in Prolozac bei Imotski verspürt wurde und dass hier 
kurz nacbher mehrere Detonationen wahrgenommen wurden, so könnte 
man leicht auf den Gedanken kommen, dass hier der Erdbebenherd in einer 
Stosslinie liegt, die sich von Makarska in Dalmatien beiláufig über Konjica 
und Tarcin gegen Sarajevo zieht. Es wáre das eine Ouerbruchlinie, auf der 
sehr oft Ersehütterungen vorkommen. 

Das letzte wichtigere Erdbeben im J. 1888 war das vom 18. Dezem- 
ber in Rogatlica, Ő ajnica, Vardiste, Plevlje und Metalka. Rogatica, Cajnica 
und Plevlje liegen auf einer Linie, die mit dem Praca Thal znsammenfállt, 
und hier haben -wir eine im Triaskalk liegende und von BITTNER erwáhnte 
Bruchlinie (Grundzüge der Geologie von Bosnien-Herzegovina), die mit der 
Stosslinie Rogatica- Plevlje zusammenfállt. 


KV. 
ÜBER EIN EINFACHES OUECKSILBER-SEISMOMETER. 


(Mit 4 Abbildungen im Texte.) 


Von ALEXANDER v. KALECSINSZKY.? 


Gegenwártig stehen bereits vielerlei Seismometer im Gebrauche, und 
zwar in Europa die meisten in Italien, dem Lande, wo Erdbeben zu den 
háufigen Erscheinungen gehören. 

Abgesehen von diesen mehr oder weniger complicirten Apparaten will 
ich bei dieser Gelegenheit blos jenen einfachen Apparat besprechen, wel- 
chen die Erdbeben-Commission der ung. geol. Gesellschaft im vorigen Jahre 
hat kommen lassen, zu dem Zwecke, um denselben eventuell in grösserer 
Anzahl im Lande zur Verwendung zu bringen. Die Beschreibung des Appa- 
rates, meine Beobachtungen bei Erprobung desselben, sowie einige daran 
vorgenommene Neuerungen fasse ich in Folgendem zusammen. 

In Palermo benützte schon seit dem Jahre 1818 CaccIATORE einen ein- 
fachen Apparat zur Beobachtung der Erdbeben ; sein Apparat "" stellt ein 
flaches, rundes Holzgefáss dar, dessen tellerartige Vertiefung zur Aufnahme 


x Vorgetragen und vorgezeigt in der Fachsitzung der ung. geol. Gesellschaft 
am 1. April 1891. 
ist POGGENDORF s Annalen 1832. Bd. 24. pag. 62. oder Naumanwy Lehrbuch der 
(Geognosie. 2. Auf. I. pag. 192. oder J. SzaBó Geologie p. 677. 
: [165] 


416 A. v KALECSINSZKY. 


von Ouecksilber dient, bis zu der Höhe, in welcher sich an der Peripherie 
Einschnitte befinden. Im ganzen sind am Rande acht solche Einschnitte 
gemacht. Wenn wir das mit Ouecksilber angefüllte Gefáss etwas bewegen, 
oder wenn dasselbe von einem Erdbeben erschüttert wird, láuft das Oueck- 
silber in der Richtung des Stosses durch die beiden gegenüberliegen- 
den Einschnitte aus, resp. in darunter angebrachte kleine Becher, 
wodurech wir nicht blos die Richtung des Stosses, sondern auch dessen 
relative Stárke in Erfahrung bringen können, námlich aus dem Umstande, 
in welche der untergestellten Schalen das Ouecksilber, sowie in welcher 
(Juantitát dasselbe ausgestromt ist. 

Dieser Apparat wurde vor einigen Jahren von Herrn R. LEpsrus, 
Director der geol. Landesanstalt in Darmstadt " auf die Weise abgeüándert, 
dass derselbe den Ouecksilberbehálter, sowie die Auffangeschalen aus einem 
Stück und zwar aus gebranntem Thon anfertigen liess. Der Durchmesser 
des runden Gefásses ist 191 mm, die Breite am Rande gemessen 60 mm. 
Am Apparate selbst befinden sich mehrere Vertiefungen. (s. Fig. 1 und 2 
auf Seite 378 (240) d. magy. Textes). In der Mitte desselben f b ) bringen wir ein 
flaches Uhrglas an, dessen Durchmesser 88 mm betrágt ; die Tiefe desselben 
ist 5 mm und kann man in dasselbe ungefáhr !/2 kg Ouecksilber aufgiessen. 
Dieses Uhrglas (b) ist am Rande glatt abgeschliffen und auf den Apparat 
horizontal aufgekittet ; ringsherum im Kreise dagegen befinden sich unter- 
halb des Uhrelasrandes 16 Vertiefungen (d), die zur Aufnahme des über- 
laufenden Ouecksilbers dienen. 

Der Apparat selbst kann am zweckmássigsten im Keller aufgestellt 
werden, und damit derselbe auch wirklich ganz fest stehe, können wir ihn 
mittelst Cement oder Gyps an den Fussboden anheften. Wenn dies gesche- 
hen ist, kleben wir hierauf das flache Uhrglas mit gewöhnlichem Glaserkitt 
an und stellen dasselbe mit Hilfe einer daraufgelegten Glasplatte und Libelle 
vollkommen horizontal ein. Wenn wir dann auch das Ouecksilber aufge- 
gossen haben, bedecken wir zum Sehlusse den ganzen Apparat mit einer 
Platte aus gewöhnlichem Fensterglas, die wir an den Ründern mit Glaser- 
kitt umgeben, um das Ouecksilber und das Innere des Apparates vor Staub 
und Schmutz zu bewahren. 

Anlásslich eines Erdbebens láutt das Ouecksilber in der dem Stosse 
entgegensetzten Richtung und hierauf theilweise auch in der Stossrichtung 
selbst über und zwar in einer um so bedeutenderen Menge, je stürker der 
Stoss war, wodurch wir einestheils die Richtung und, wenn wir die aus- 
geflossene Menge des Ouecksilbers abwügen, auch die relative Stürke des 
Erdbebens beurtheilen können. Ich machte aber hiebei die Erfahrung, 
dass es mit einigen Schwierigkeiten verbunden ist, das in die Becher (d ) 


- Zeitschr. der deutschen geol. Gesellschaft. Jahrg. 1884. p. 29—36. 


[166] 


ÖURCKSILBER-SEISMOMETER. 417 


üubergelaufene  Ouecksilber ohne Verlust wieder herauszuheben, weshalb 
ich zu diesem Zwecke eine mit mehreren Kugeln versehene Glasröhre, oder 
aber auch den im Handel zu bekommenden WARRENTRAP- Wrinr/schen Apparat 
benützte (s. Fig. 3 auf 5. 379 (241) d. magy. Textes), um mit demselben selbst 
die geringsten Ouecksilbertropfen durch Aspiration ganz sicher heraus- 
zuheben, ohne der Gefahr ausgesetzt zu sein, etwas von dem Ouecksilber 
zu verlieren, oder aber in den Mund zu bekommen. Nachdem wir mittelst 
der Saugkraft unserer Lungen die Guecksilbersáule bios zu einer geringen 
Höhe zu heben vermögen, darf die Röhre nicht zu lang sein, oder aber 
műüssen wir den Kugelapparat schief in das aufzusaugende Ouecksilber 
hineinhalten. 

Den auf diese Weise aufgestellten Seismometer műüssen wir jeden 
Tag wenigstens einmal besichtigen, ob derselbe noch in Ordnung und ob 
nicht durch irgend einen Erdbebenstoss Ouecksilber in demselben ver- 
sehüttet worden ist. Hs ist dies ein ziemlieh ermüűdender Vorgang, zu dessen 
Vermeidung ich den LEpsrusscehen Apparat in folgender Weise montirte. 
Wie in Fig. 1, 2 und 4 ersichtliceh, habe ich eine elektriscehe Klingel mit 
dem Apparate in Verbindung gebracht, damit das Ueberlaufen des 0ueck- 
silbers, resp. das Erfolgen eines Erdbebens selbstthátig angedeutet werden 
könne. Denselben elektrisehen Strom habe ich ferner mit einem kleinen 
Elektromagneten (M) verbunden, der bei Hintritt eines Erdbebens ein 
Uhrwerk arretirt. Ich habe diese Einrichtung in der Weise vorgenommen 
(s. Fig. 1 und 2), dass ich in jeden der 16 Becher (d) bis auf den Boden 
derselben reichende je zwei mit Platinspitzen versehene Kupferdrühbte (€c) 
einführte, und zwar derart, dass die beiden. Enden möglichst nahe zu einan- 
der stehen, damit dieselben selbst durch den kleinsten ÖOuecksilbertropfen 
berührt und miteinander verbunden werden können. Hierauf habe ich von 
den 16 Drahtpaaren die einen Dráhte (—) mit einander verbunden, ferner 
ebenso die übriggebliebenen anderen (--), natürlich in soleber Weise, dass 
dieselben von einander vollkommen isolirt seien. Wir sehen daher, dass sich 
nun alle 4-, und ebenso alle — Drühte in je einen einzigen Leitungsdraht 
vereinigen. Wenn wir jetzt den Apparat (F in Fig. 4) einestheils mit 1—2 
LEcLaANxcHÉ-schen Elementen (E), anderntheils mit der elektrischen Klingel 
(Cs) verbinden, so tritt vorderhand noch gar keine Veründerung ein, sobald 
aber in einen der 16 Becher infolge eines Erdbebenstosses auch nur die 
geringste Ouecksilbermenge übergelaufen ist, so ist dieser Tropfen genü- 
gend, um die beiden im Becher befindlichen Drahtenden mit einander zu 
verbinden und den Signalapparat zum Lörmen zu bringen, was solange 
anhült, bis wir das Ouecksilber aus dem betreffenden Becher nicht wieder 
entfernt haben. 3 

Wenn wir schliesslich auch noch erreichen wollen, dass. eine gut 
regulirte Uhr im Momente des Erdbebens stehen bleibe, so können wir an 

Földtani Közlöny. XXII. köt. 1892. [167] 97 


418 L. LÓCZY" SCHRPIBEN AN DIE REDACTION. 


das Pendel einer solchen Uhr ein Stückehen Schmiedeeisen, in der Náhe 
seiner Schwingungsgrenze dagegen einen kleinen FElectromagneten ( M) 
befestigen. Wenn in diesem Falle die Verbindung des Stromes durch im 
Seismometer ausgelaufenes Ouecksilber hergestellt ist, so wird der Electro - 
magnet das an das Pendel befestigte Stückehen Kisen an sich ziehen und 
dadurch das Pendel festhaltend, die Uhr zum Stehen bringen. 


Wir sehen daher, dass ein dermassen eingerichtetes Seismometer 
nicht blos die Richtung des Erdbebens und seine relative Stürke, sondern 
durch Festhalten eines Uhrpendels und durcb Klingeln den genauen Zeit- 
punkt des Eintrittes eines Erdbebens anzugeben im Stande ist. Wir haben 
hiebei nichts weiteres zu thun, als zeitweise die Pendeluhr mit der richtig 
gehenden Eisenbahn- oder Telegraphenuhr zu vergleichen, ebenso műssen 
wir darauf achten, das dass Element fortwáhrend in gutem Stande, beson- 
ders dass die Flüssigkeit in demselben nicht eingetrocknet sei. j 

Die Empfindliehkeit des Apparates können wir auf einen verschiede- 
nen Grad bringen, jenachdem wir mehr oder weniger Ouecksilber auf 
das Uhrglas aufgiessen; doch műüssen wir bemerken, dass dieses Seismo- 
meter nicht gerade zu den meistempfindlichen gehört. Dasselbe kann 
aber besonders in grossen Stüdten, wo wir des fortwáhrenden Wagen- 
gerassels halber keine empfindlicheren Apparate aufstellen wollten, sehr 
vortheilhaft zur Anwendung kommen. 


BRIEFLICHE MITTHEILUNG AN DIE REDACTION DES -FÖLDTANI 
KÖZLÖNY. 


Bemerkungen zur Abhandlung von Dr. J.v. Szádeczky : eZur Kenntniss der 
Eruptivgesteine des siebenbürgischen Erzgebirges.) 


Im letzten Hefte des cFöldtani Közlönyv üussert sich der Herr Universitüts- 
Docent Dr. J. v. Szápnozky bei der in magyarischer Sprache abgefassten Beschrei- 
bung des Basaltes vom Berge Leányhegy bei Lesnyek dahin, dass in der Litteratur 
nur wenig genaue Angaben bezüglieh des Alters der basaltisehen Gesteine dieser 
Gegend zu finden sind. Verf. theilt zwei solehe von SruR und von HavER im Jahre 
1863 in den Publicationen der Wiener geol. Reichsanstalt erschienene Angaben mit. 

Nachdem es spüteren Forschern nur zur Erleichterung dienen kann, wenn 
sie nebst der Publication Dr. SzápeezkY s auch die hieher bezüglieche Lütteratur 
kennen, so erlaube ich mir eleichsam als nöthige Irgünzung seiner interessanten 
und lehrreichen Abhandlung die geehrte Redaction zu ersuchen, die neuere und 
zwar von ungarischen Forschern herstammende Litteratur bezüglieh der basal- 
tischen Gesteine von Lesnyek mitzutheilen. 

Ueber die erwáhnten Basalte schrieb Dr. A. Kügrny (Földtani Közlöny, VIII. 
1878. S. 297—298) ; gründliche Untersuchung eines basaltischen Gesteines von 

(168] 


GESELLSCHAFTSBERICHTE. 419 


Kostej (Comitat Krassó-Szörény) theilte Dr. FW. ScHarARzIK mit. (Ibid. XII. 1882. 
S. 28—30) ; auf S. 21—23 desselben Jahrganges ist auch von dem geologischen 
Alter des Trachytes und der basaltisehen Gesteine vom Marosufer im Comitate 
Hunyad die Rede. (Dies ist schon nicht mehr das Erzgebirge). Herr Dr. J. v. Szá- 
pEczxkYy hütte daher in der ungarischen Fachlitteratur bezügliceh der vermeintlichen 
vorsarmatischen Basaltconglomerate um vieles neuere und erschöpfendere, ja 
sogar vielleieht genauere Ouellen gefunden als die von ihm eitirten. 

Auch bezüglieh des Gesteines von Toroczkó liegt eine Angabe vor, die der 
Verf. nicht in Berücksichtigung nahm oder von welcher er keine Kenntniss bhatte. 
Dr. A. Kocn bringt auf S. 200-—202 des VIII. Jahrganges (1878) des Földtani 
Közlönyv die petrographische Beschreibung zweier Diabasaphanite und eines 
Olivindiabas; auch die Doctordissertation des Dr. G. Pgrmrcs (Kolozsvár 1880) 
enthált hieher bezüglieche Angaben. Auch die hier erwáhnten sind jüngeren 
Datums, als das im Jahre 1869 ersehienene Buch TSCHERMAK s. 

In der Ueberzeugung, dass ich mit diesen litterarisehen Bemerkungen die 
Abhandlung Dr. J. v. Szápeczgy s auf nützliche Weise ergüánze, verbleibe ich der 
geehrten Redaction 

Budapest, am 15. November 1892. ergebener 


L. Lóczy. 


GESELLSUHAFTSBERIC HT E. 


V. VORTRAGSSITZUNG AM 9. NOVEMBER 1892. 


Vorsitzender : Prof. Dr. J. v. SZABÓ. 


Der e. Secretár zeigt das Ableben eines der ültesten Mitglieder der Gesell 
schaft, des kgl. Rathes und Professors Dr. KaRL v. NExpTvicH und der ord. Mit- 
glieder Aron MapERsPAcn, Chemiker in Brád und Paur Raxus, Erzh. Albrecht - 
scher Oberbeamteter in Gölnicz an, was mit Bedauern zur Kenntniss genommen 
wird. 

Zur Wabl als ordentliche Mitglieder werden angemeldet : 

Herr VIkroR BeERDENIcH, Ingenieur in Budapest, empfohlen durch den e. 
Secretür ; 

Herr Iván ÖRgvény, Gymnasialprofessor in Zenta, empfohlen durch das 
A. M. J. HALAvÁTS. 

Es gelangten folgende Vortráge zur Tagesordnung : 

1. Dr. TH. Poszwirz beschreibt eine unlángst sentdeckte Tropfsteinhöhle im 
Bakonyer (xebirges , auf welche man bei Szent-Gál (Comitat Veszprém) beim Kalk- 
steinbrechen stiess. Die Höhle liegt im unterliasisehen Kalksteine des Berges Tüz- 
köves. Die Tropfsteingebilde hüngen gleich Theatercoulissen von ihrem Daché 
herab, sind aber von keiner Bedeutung. Knochenreste wurden nicht gefunden, 

2. K. Zimányi theilt seine a Untersuchungen über die Hauptbrechungs- 
exponenten der gesteinsbildenden Mineraliens mit. Er legte vor allem die Methode 
und den Gang seiner Untersuchungen dar. Er benützte den ein wenig modificirten 
KonHrnauscx schen Totalreflectometer bei Na-Licht derart, dass er die Strahlen mit 

1169] 97 


420 GESELLSCHAFTSBERICHTE. 


convexen Linsen auf die Krystalllamellen einfallen liess. Als stark lichtbrechende 
Flüssigkeiten verwendete er a Monobromnaphtalin und Methylenjodid, welch letz- 
teres trotz seiner Flüchtigkeit und leichten Zersetzbarkeit bei vorsichtiger und 
reiner Manipulatión ebenfalls sehr entsprechend ist. Im Methylenjodid konnte er 
selbst den mittleren Brechungsexponenten des blauen Spinell und des Cyanit be- 
stimmen. Bei den einaxigen Krystallen bildeten die Basis, Prismen- und Pyramiden- 
fláchen die Grenzflüchen; bei den zweiaxigen aber die mit dem einen optischen 
Hauptschnitte oder mit einer optischen Ulastisitátsaxe parallel gehenden Fláchen. 
Der Vortr. untersuchte von 55 Fundorten 31 Mineralspecies und er fand, dass die 
Ineht- und. Doppeltbrechung der dunkelfarbigen Mineralien im allgemeinen stárker 
ist als die der farblosen oder lichttarbigen. 
; 3. L. v. Lóczy bespricht unter Vorzeigung zahlreicher nach den von den 
Grafen Géza und DBapisraus MaJsrárH heimgebrachten Photographien von ihm 
angefertigter Photogramme das cjapanische Erdbeben vom Oktober 18919, welches 
hinsichtlich seiner Ausbreitung mit dem bekannten Erdbeben von Lissabon zu 
vergleichen ist. 


VI. VORTRAGSSITZUNG AM 7. DEZEMBER 1892 
Vorsitzender : Prof. Dr. J. v. SzABó. 


Der e. Secretör theilt das Ableben des ord. Mitgliedes LupwiIG GöRGEY, 
Amtsvorstand der kel. ung. Hisenfabrik in Zólyom-Brezó mit, was mit Bedauern 
zur Kenntniss genommen wird. 

Zur Vorlage gelangten folgende Vortráge : 

1. J. Haravárs c Über die Neogenbucht von Szocsán- Tirnova im Comitate 
Krassó-Szörény.,  Diese Bucht erstreckt sich nördlich von Resicza von Szocsán 
bis zam Berzava-Fluss und zieht sich von hier bis Tirnova. Von W und O begren- 
zen sie krystallinische Hchiefer, aber wáhrend jene dem untersten Horizonte zu- 
fallen, gehören diese dem obersten an. Die westlichen und die dieselben über- 
lagernden Carbonbildungen fallen nach SW und streiehen NO—SW ; auf der öst- 
lichen Seite ist die Lagerung der krystalliniséhen" Schiefer dieselbe. Das Thal ist 
daher nicht einer Synklynale, sondern einer Bruchlinie entlang entstanden. Die 
einstige Bucht füllen nun mediterrane und pontische Sedimente aus; dagegen 
fehlen die sarmatischen Schichten gönzlich. Die Ufer sind ziemlich steil ; dagegen 
bilden die die Bucht ausfüllenden Sedimente sanfte Hügel. Vortragender bespricht 
nun ausführlicher die pontischen Sedimente und die ihnen entnommenen Petre- 
facten. Erstere sind unterer Thon, oberer Sand, welcher stellenweise sehr eisen- 
háltig ist und thoniger Sand. Petrefacten fanden sich wenige und nur sehlecht erhal- 
tené vor. Bei Szocsán war in der Náhe des einstigen Ufers in den thonigen Schich- 
ten eine reichere Fauna vorhanden, darunter : Congeria sp., Neritina obtusangula, 
Pleurocera Kochi, mehrere Melanopsis-Arten in grosser Menge und als Sel- 
tenheit Tinnyea Vásárhelyi HANTE. 

J. Haravárs zeigt noch einen eigenthümlichen im Stahlwerk von Resicza 
aus Stahlspánen entstandenen Stalagmiten vor. 

2. Dr. A. Scmminr bespricht die a krystallographischen und optischen Eigen- 
schaften zweier Laboratoriumspráparates : 

[170] 


GESELLSCHAFTSBERICHTE. 491 


a) CH, N, 0; Nas bildet im Wasser leicht lösliche, im Alkohol dagegen 
unlösliche, farblose Krystalle, welche auf 1809 C erhitzt ungemeim heftig explo- 
diren. Sie gehören dem monoklinisehen System an, ihre gewöhnliehste Combina- 
tion ist (110) coP, (100) coBoo, (111) — P, (001JOP ; sie sind nicht spaltbar ; die 
Ebene der optischen Axe ist (010) co Roo. 

Dieselbe Verbindung krystallisirt auch mit einem Molekül Wasser cbenfalls 
im monoklinischen Systeme, welche Krystalle aber nach einer Richtung vorzüglieh 
spalten. 

b) Na Ag 5205. H,O ( Natriumsilberthiosulfat ) bildet dünntafelige, mono- 
klinische, farblose Krystalle. Im Laufe der Zeit entstehen im Innern dieser Kry- 
stalle kleine, braune Punkte, die sich langsam vergrössern und die Kerystalle 
sehliesslich güánzlich undurchsichtig machen ; dennoch erleidet die Oberflche und 
die Neigung der Flöchen dadurch keine Veránderung. Die geometrischen Con- 
stanten der Krystalle nühern sich sehr dem rhombischen Systeme ; ausserdem kom- 
men infolge der hüufigen Zwillingsbildung nach einer Fliche der Symmetriezone 
pseudogymmetrische (mimetische) Krystalle vor. Die gewöhbnlich dominirende 
Fláche ist (010) coRoco, welche zugleich die Ebene der optisehen Axe ist. Der 
wahre opt. Axenwinkel ist bei gelbem Lichte nahe zu 902; bei rothem Lichte 
ist er schon grösser, wodurch die I. Mittellinie bei rothem Lichte zur II. Mittel- 
linie wird. 

c) Dr. A. ScHmivr bespricht ferner ein Verfahren für die c Construction von 
Krystallzeichnungen." Es handelt sich dabei um die Construirung des reguláren 
Axenkreuzes auf darstellend geometrische Weise. Dies demonstrirte der Vortr. an 
drei auf einander vertikalen Bildebenen und erörterte kurz den Weg, auf welchem 
man aus den Daten der axonometrischen Projection die einzelnen Ebenen mit ihren 
Schnittlinien construiren kann: zugleich leitete er aus den berechneten Daten auf 
trigonometrisehem Wege jene Formeln ab, welche es ermöglichen, bei jedweder 
Drehung und Neigung das reguláre Axenkreuz schnell und exact construiren zu 
können. 


In der am 9. November 1892 abgehaltenen Sitzung des Ausschusses wurde 
nach Erledigung verschiedener interner Angelegenheiten der Gesellschaft vom 
e. Secretár die Binladung der naturforschenden Gesellschaft in Danzig zu ihrer 
aus Anlass ihres 150jáhrigen Bestandes am 2. Jánner 1893 abzuhaltenden Fest- 
sitzung vorgelegt. Der Ausschuss beschliesst für den Fall, dass unsere Gesellschaft 
bei dieser Gelegenheit durch eines ihrer Mitglieder persönlieh nicht vertreten 
werden sollte, genannte Gesellschaft in einem Festsehreiben zu begrüssen. 

Der e. Secretár legt ferner folgende für die Bibliothek als Geschenk ein- 
gelangte Druckwerke vor: H. CoxwExrz, Untersuchungen über die fossilen Hölzer 
Sehwedens. — J. FELix und H. LEwKk, Über die tektonischen Verhültnisse der 
Republik Mexiko. — K. SrIzGmerH, Über das Höhlengebiet von Abauj-Torna-Gömör 
(in magyar. Sprache). " 

In der am 23. November 1892 abgehaltenen ausserordentlichen Sitzung des 
Ausschusses wurde infolgye Aufforderung Sr. Excellenz des Herrn Ministers für 
Landwirthschaft der Viceprásident JOHANN BöcKH einstimmig zum Vertreter der 

[171] 


492 XMTLICHE MITTHEILUNGEN AUS DER KGL. UNG. GEOL. ANSTALT. 


Gesellschaft im Organisations-Comité der im Jahre 1895 in Budapest abzuhalten- 
den Landes-Ausstellung gewühlt. 

In der am 7. Dezember 1892 abgehaltenen Sitzung des Ausschusses leglé 
der e. Secretür die Binladung des ungarischen Landes-Industrie- Vereines zu seiner 
am 18. Dezember abzuhaltenden 50jáhrigen Jubiláumssitzung vor. Die Gesellschaft 
wird bei dieser Festsitzung durch das Prásidium vertreten sein. 

Als Geschenk für die Bibliothek langte das VI. Heft der Mittheilungen des 
Haynald-Observatoriums in Kalocsa ein. 


ÁAMTLICHE MITTHEILUNGEN AUS DER KGL. UNG. GEOL. ANSTALT. 


Die Detail- Landesaufnahmen wurden im Laufe des Sommers dem auf 5. 223 
185] mitgetheilten Programm entsprechend fortgesetzt und sind die Landesgeologen 
von ihrem Aufnahmsgebiet bereits zaurückgekehrt. 

Sr. kais. und kgl. apost. Majestát haben mit allerhöchster Entsehliessung 
vom 29. November I. J. auf Vorschlag Sr. Hxc. des Herrn kgl. Ministers für Land- 
wirthschaft dem Mitgliede des Institutes Dr. FRANZ SCHAFARZIK den Titel eines 
cSectionsgeologen, allergnöádigst zu verleihen geruht. 

Zufolge G.-A. XIV. 1892. betreffond das Staatsbudget vom Jahre 1892 
wurde im Rahmen des kgi. Institutes eine neue Sectionsgeologenstelle gsystemisirt, 


auf welche Sr. Hxc. der Herr Minister für Landwirthschaft mit seinem Erlasse vom 


13. Dezember 1892 u.Z. —- den bisherigen Hilfsgeologen Dr. THomas v. 


SZONTAGH; auf die dadurch in Erledigung gekommene Stelle eines dritten Hilfs- 
geologen aber den Hilfscustos am Kolozsvárer Museum, Dr. GEoRG PRiMIcs 
ernannte. 

Von Seite der neu organisirten geologisch-agronomischen Section unternahm 
der Chefgeologe B. v. INxex zuerst eine Orientirungstour, worauf er auf dem Ter- 
rain der Gestütsdomüne von Mezőhegyes seine Thütigkeit begann und nach Beendi- 
gung derselben in der Umgebung von Debreczen seine Studien fortsetzte. P. TREITz, 
der Stipendist dieser Section, unternahm zu seiner ferneren Ausbildung in geolo- 
gisch-agronomischer Hinsicht eine Studienreise nach Deutschland, Hessen und 
Preussen, von welcher zurückgekehrt, er sich zuerst an den Aufnahmsarbeiten des 
Chefgeologen v. INkey betheiligte und dann in der Umgebung von Magyar- -Óvár 
selbststándig arbeitete. 

Von Seite des hohen Ministeriums für Landwirthschaft wurde zur Begut- 
achtung ein Reseript des hohen Ministeriums für Handel eingesendet, in welch 
letzterem bezüglieh der Organisirung einer (Gesteinsversuchsstation zum Zwecke 
der Untersuchung der heimischen Baugesteine ein Gutachten verlangt wird. Das 
Institut bot in dieser für das praktische Leben wichtigen Angelegenheit bereit- 
willigst seine Dienste an. 

Ebenso hatte das Institut infolge Aufforderung des hohen Ministeriums für 
Landwirthschaft Gelegenheit, sich betreffs derin der ungarischen Tiefebene zn 
bohrenden artesisehen Brunnen zu ünussern, dabei die Nothwendigkeit der ver- 
schüríten staatlichen Controle im Interesse der allgemeinen hygienischen Ver- 

(172 


AMTLICHE MITTHEILUNGEN AÜS DER KGL. UNG. GEOL. ANSTALT. 493 


hültnisse bétonend. Das von Seite des hohen Ministeriums an die Municipien 
-erlassene Reseript verfügt bereits in diesem Sinne. 


Publicationen der Anstalt. Zur Ausgabe gelangten : Die Bodenkartirung von 
Puszta-Szt.- Lőrincz von B. v. INkev (Jahrbuch, X. Bd. 3. Heft) ; — Jahresbericht 
der kgl. ung. geol. Anstalt für 1891 ; — die geologisehe Karte der Umgebung von 
Gaura-Galgó (16. Zone, XXIX. Col. 1 : 75.000), aufgenommen von weil. kgl. Chef- 
geologen Dr. KaARL HoFrFmaANN, welcher bei der Bearbeitung dieser Karte vom Tode 
ereilt wurde ; — die geologisehe Karte der Umgebung von Kőrösmező und Bogdán 
(12. und 13. Zone, XXXI. Col. 1 : 75.000), aufgenommen und beschrieben vom kel. 
Hilfsgeologen Dr. TH. Posegwirz ; — das III, Suplementverzeichniss der Bibliothek 


und Kartensammlung der kgl. ung. geol. Anstalt ; zusammengestellt vom Kanzlei- 
Official J. BRuck. f 


Abgabe von fachlichen Gutachten und Exmittireungen. Die Direction 
gab ein Gutachten ab betreffís des Wasserschutzgebietes des Bades bei Harkány, 
in welcher Angelegenheit der kel. Sectionsgeologe a. D. J. v. MATYASOVSZEY 
als Experte fungirte; ferner in der Angelegenheit des Wasserschutzgebietes der 
Bitterwasserbrannen bei Budaőrs von JoHANN LosER, JAKoB HOFFMANN und 
BSAMUEL URBÁN. 

Der kal. Chefgeologe L. v. RorH intervenirte in Angelegenheit der bei der 
Gemeinde Szénás im Comitate Zólyom stattgefundenen Erdrutschung und der 
behufs Wassergewinnung beabsichtigten Tiefbohrung in der Stadt Nagyszeben. 

Der kel. Bergehefgeologe A. GesErnn gab bezüglich der am Gebiete des 
Krongutes von Diósgyőr vorkommenden Schieferbrüche und Inbetriebsetzung 
derselben ein Gutachten ab. 

Der kel. Sectionsgeologe J. Haravárs wurde in Angelegenheit der in den 
Gemeinden Kaposvár, Juth, Falu-Hidvég und Város-Hidvég im Com. Somogy ünd 
in Pancsova im Com. Torontál zu bohrenden artesisehen Brunnen exmittirt. 

Der kel. Sectionsgeologe Dr. F. ScHAFARZIK üusserte sich betreffs der in der 
Umgebung von Herkulesfürdő vorkommenden Gesteins - Verwitterungsproducte und 
derer eventueller Verwendung. 

Der kel. Sectionsgeologe Dr. Tu. Posewirz untersuchte die im Hotter von 
Szent-Gáll im Bakony neuentdeckte Höhle. 

Der kel. Sectionsgeologe Dr. TH. v. Szorraan wurde auf Aufforderung des X. 
Bezirkes der Haupt- und Residenzstadt Budapest in der Klagesache von P. 
BöszöRMÉNYI und Cointeressenten wegen Wasserentziehung gegen ANTON DREHER 
als Fachmann exmittirt. 


Geschenke. Herr A. v. SemsEv, der hochherzige Protector unserer Anstalt, 
der im Interesse der Entwickelung derselben bereits so viel (utes und Schönes 
geleistet, gab einen neuen und elönzenden Beweis seiner offenen Zuneigung unse- 
rer Anstalt gegenüber. Um die bereits im Vorjahre begonnene Sammlung auslün- 
discher Baumaterialien zu completiren, spendete Herr v. Szmsex 1000 Gulden. In- 
folge dessen wurden die beiden Mitelieder unserer Anstalt Dr. F. ScCHAFARZIK 
und Dr. TH. v. Szorracn damit betraut, ersterer die Steinbrüche von Oberitalien ; 
letzterer die von Oberösterreich, Salzburg, Tirol und Ostbaiern zu studiren und 

[178 


3 


494 AMTLICHE MITTHEILUNGEN AUS DER KGL. UNG. GÉEOL. ANSTALT. 


Material zu sammeln. Als Resultat dieser Exmittirung sind schon bis heute áus- 
serst interessante Gesteinswürfel eingelangt, deren Zahl die Societa degli operai 
scalpellini in Triest, die Firma GREGERSEN £ ScHwaRz in Fiume, und der Herr 
Abeeordnete und Kunstarchitect Luca BELTRAMI in Rom ihrerseits zu vermehren 
die Gefálligkeit hatten. 

Die Sammlung der industriell verwerthbaren Materialien vermehrten die kgl. 
Sectionsgeologen Dr. F. SOHAFARZIK und Dr. TH. v. SZONTAGH. 

Der berggeologisehen Sammlung sehenkte Herr v. SEzmsev Stefanit und 
goldhültiges Erz von Kapnikbánya; gediegenes Silber von Russland und Wasch- 
gold von Ogradine im Comitat Krassó-Szörény. 

Geschenke erhielt die Anstalt noch von folgenden Herren : 

Herr Fgasz KIiEvasr in Budapest Anthracit von Novicerkask am Don ; 

Herr Fgasz PosSEpwx, k. k. Bergrath in Wien, vier Stück geschliffene Gang. 
muster aus dem tieferen, bereits ausser Betrieb stehenden Horizonte des berühm- 
ten Katroncza-Stockes ; 

Herr KÁLMÁN STEINGASSNER, Director in Török-Becse, 

die DIRECTION DES STAATSOBERGYMNASIUM IN KAPOSVÁR ; 

Herr Iván Őgvény, Gymnasialprofessor in Zenta Söugethierknochen. 

Die Herren Kagn Divanojs Sönmse in Eperjes einen fossilen Baumstamm ; 

Herr RAFAEL HOFFMANN, Bergdirector in Wien einen Stalaktiten aus dem 
Kohlenbergwerke von Lupény ; f 

die HAUPTUNTERNEHMUNG DER REGULIRUNG DES HISERNEN THORESs an der unte- 
ren Donau ein Felsstück aus der Stromschnelle von Jucz ; für welehes wir besonders 
dem Herrn Oberingenieur F. HERERT und dem Herrn Sectionsingenieur SZEMRRE 
zu besonderem Danke verpflichtet sind ; 

Herr Dr. SamvuEL BorHánk, Stadtarzt in Beszterczebánya, zwei Exemplare 
Gyps von Farkasfalva (Com. Zólyom) ; 

Herr Azors ORTHMAYxER, Hüttenofficial in Resicza, einen Stalagmiten aus 
Stahlspánen aus dem dortigen Walzwerke. ; 

Die benannten Herren mögen auch an dieser Stelle den Dank der kgl. geol. 
Anstalt entgegennehmen. 

Aber auch die Anstalt fungirte als Spender. Aus dem überzühligen sehwedi- 
sechen und norwegischen (Gesteinsmaterial überliessen wir eine grössere Sammlung 
den geologischen Lehrstühlen unserer Hochschulen; ebenso übergaben WIr 
mehreren Mittelsehulen Sammlungen von heimischen Gesteinen, wodurch wir 
bereitwilligst die Sache unseres öffentlichen Unterrichtes unterstützen wollen. 


1174 


Else 


XXII. KÖTET. 1892. JANUÁRIUS—FEBRUÁRIUS. 1—2. FÜZET. 


FÖLDTANI KÖZLÖNY. 


HAVI FOLYÓIRAT 


KIADJA 


A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT 


EGYSZERSMIND 


A M. KIR. FÖLDTANI INTÉZET HIVATALOS KÖZLÖNYE, 


SZERKESZTIK 


Dr. STAUB MÓRICZ és ZIMÁNYI KÁROLY 


A TÁRSULAT TITKÁRAI. 


(A JELEN FÜZET TARTALMA A BELSŐ LAPON.) 


BUDAPEST, 1892. 
A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT TULAJDONA. 


FÖLDTANI KÖZLÖNY. 


. (GEOLOGISCHE MITTHEILUNGEN. ) 


ZEITSCHRIFT DER UNGARISCHEN GEOLOGISCHEN GESELLSCHAET. 


ZUGLEICH 
AMTLICHES ORGAN DER K. UNG. GEOLOGISCHEN ANSTALT. 


. Dr. M. STAUB und K. ZIMÁNYI. 


SECRETÁRE DER GESELLSCHAFT. 


(INHALTSVERZEICHNISS S. AUF DER INNENSEITE.) 
r 


BUDAPEST, 1892. 
EIGENTHUM DER UNGARISCHEN GEOLOGISCHEN GESELLSCHAFT. 


TNNNKÁNNANKKKKN KKK EKET NK KKÉ KK NKKK KKE EK KN NK NY KEK KKBKYS NNA KÁ NNK NAN T KNK KKN KKN K ÁKK EK ENEK EK K KE NA KAN KÁNANAK EN NAK NANA N ÁNAK ÁKK K ANNK ENEK KKK KKK KNK KNK EK KNNKK NYAKA K KAN K KKT NNAK KÁ KOK ANAK KK EEEN EB NK TK KAYA NAN N KNK NK ÉNAN SK KNK NNNNA KK KK VAN TANK NA KKE LNA KAN KAN ANA TANKKAL AN KAN TN NAN NKTK NK KKN NNNNA ANNA 


A magyarhoni Földtani Társulat titkári hivatala: Budapest, V. kerület, földmivelésügyi 
m. kir. miniszterium palotája, a hová minden közlemény intézendő, 


(Alle die ung. geol. Gesellschaft betreffenden Sendungen bittet man mit folgender Adresse zu versehen : 
Magyarhoni Földtani Társulat, Budapest, V. ker., földmivelésügyi m. kir. miniszterium palotája.) 


A közlemények tartalmáért és alakjáért a szerzők felelősök. 


Figyelmeztetés az alapszabályok 18-ik §-ára. 
vA tagsági dij minden év első negyedében fizetendő. Ha valamely tag évi diját az 
első negyedben be nem fizette, a társulat az illető összeget a legrövidebb postai 
közvetítés utján szedi be, a mely esetben a postai költséget a hátralékos tag fizeti. 


A JELEN FÜZET TARTALMA. 


Értekezések : 
Lap 
Dr. MuRAközY KÁRoLY: A nagymihályi rhyolith-trachytok elmállása. (Egy 
Tajzza) zo SX zza AE keze e ee es ae TAN ELESEN SETÉT Ea EE GÉNEK KELNE 
GESELL SÁNDOR: Barnaszén és tözés Árvamegyében se As TEÁRA SAR BE 174) 


Társulati ügyek : 


Közgyülés 1892 februárius 83-án : Elnöki megnyitó. — Titkári jelentés. — 
Pénztári jelentés. — Pénztári előirányzat 1892-re .. ..--. --. .-. --- --- 19 (19 

I. szakülés 1892 januárius 3-án : Titkári jelentések : Dr. Lutter Nándor 
elhunyta Budapesten. — Uj rendes tag: Dr. Winkler Lajos. — Előadások: 


ISKEY BÉLA: Szt.-Lőrincz vidékének talajtérképe. —  HALAvÁTS GYULA: 
A királykegye-i pontuskori fauna. — NFRANZENAU ÁGosron: A brádi nagy 
tOTELÓSZATANY, LOlot ág tet szét etes ak S SEK e Neee ee Be 29" (29, 
I. Választmányi ülés 1892 janmuárius 13-án: A FEVZEKA KET ÍÖKCÉTEE 
sület zárszámadása és költségvetése. — Hauer Ferencz lovaghoz intézendő 
üdvözlő irat. — Uj csereviszonyok bejelentése. — Néh. dr. Hofmann Károly 
özvegyének ajánlata. — A m. kir. Termtud. Társulathoz intézendő üdvözlő 
irat. — Levelező tagok. — Pénztárvizsgáló bizottságok jelentései. — Föld- 
KENGORL DIZOTtSÁS 222 Láz ét kezen ge ldét ez De ER BE ZS EE aA ESEK OL KOZÁK 
A magyarhoni földtani társulat SZET Euzéni tétet szét ve ee kt 31 (31) 
A magyarhoni földtani társulat tagjainak névsora ... ... .-. --. .-- 32 (32 
, A magyarhoni földtani társulat csereviszonyosai ... ... -.-. --. 43 (43) 
A magyarhoni földtani társulat számára, 1891 folyamán beérkezett csere- 
példányok és ajándékkönyvek jegyzéke ... ... ... .-. -.- --- --- -.-. 47 (47) 
A magyarhoni földtani társulat alapítványi tőkéje ... --- --- .-- 51 (51) 


INHALTSVERZEICHNISS DES SUPPLEMENTS. 


Abhandlungen : 
Seite 
Dr. K. v. MugRaxözv: Ueber die Verwitterung der Rhyolith-Trachyte von 
Nagy-MiDály les eeői Male het SEL KEL SREE SSE ese OLT 
Gesellschaftsberichte. 
Haüptversamamlúng am 3. Bebruar 1892. 2." 22 szd FSzőösaaéti sík mi eszt SK TKkate 
Vortragssiítzúng am 18. Jánner 1892 4-1 a szet Szak S SőtA nt e eséeti SE See EE TOSSTNTKLNÁTÓ 


NYILVÁNOS NYUGTATÓ. 


4z 1892 januárius 1-jétől 1892 februárius 29-ikéig bezárólag. 


Tagsági díjukat lefizették 1890-re : 
Schwicker Alfréd Pozsonyban. 


Tagsági díjukat lefizették 1891-re : 


Dr. Kocsis János Budapesten, Márkus Károly Sajó-Kazán. 


Tagsági díjukat lefizették 1892-re : 

a) Budapesti tagok: Almásy Andor, Bedő Albert, Belházy Imre, Berecz Antal, 
Böckh János, dr. Braun Gyula, Bruimann Vilmos, Czanyuga József, dr. Dékány 
Rafael, dr. Dulácska Géza, b. Eötvös Loránd, dr. Erős Lajos, dr. Fábry Gyula, 
Frivaldszky János, Gerendai Béla, Ghyczy Géza, Gianone Adolf, Gombossy János, 
Graenzenstein Béla, Guckler Győző, dr. Hasenfeld Manó, dr. Hoitsy Pál, Horváth 
Zoltán, Hüttl Ernő, dr. Iszlay József, dr. Jurányi Lajos, Kachelmann Farkas, Kilián 
Frigyes, Klein Gyula, dr. Koller Gyula, Kossuch János, dr. Krenner J. Sándor, 
Kuncz Péter, dr. Lendl Adolf, Leutner Károly, Lóezy Lajos, Lukács László, Mohácsi 
Pál, dr. Molnár Nándor, Nagy Dezső, Ney Ede és társa, dr. Nuricsán József, 
Paszlavszky József, Petrik Lajos, Preuszner József, Prélyi István, Probstner Arthur, 
Rybár István, dr. Schulek Vilmos, Schuller Alajos, Semsey Andor, Siehmon Adolf, 
Szathmáry Béla, Szontagh Pál, dr. Thirring Gusztáv, Tirscher Géza, dr. Velics Antal, 
b. Vécsey József, dr. Wagner Jenő, Wallenfeld Károly, dr. Wartha Vincze, Wein 

" János, Wettstein Antal, dr. Winkler Lajos, Zenovits Gusztáv, Zimányi Károly. 

b) Vidéki tagok : Dr. Bothár Samu Beszterczebányán, Brelich János Leányvárott, 
dr. Chyzer Kornél §S.-A.-Ujhelyen, dr. Farkas János Duna-Pentelén, Gerber Frigyes 
Salgó-Tarján, Greguss János Köpeczen, Gschwandtner Albert Máramaros-Szigeten, 
Hickl József Nagybányán, Jahn Vilmos Boros-Sebesen, Kail Béla Körmöczbányán, 
dr. Koch Ferencz Kolozsvárott, Kovách Dömjén Egerben, Krémer György Tordán, 
b. Leithner Antal Körmöczbányán, dr. Lőrenthey Imre Kolozsvárott, Lux József 
Kotterbachon, Miháldy István Bakony-Szt.-Lászlón, Nyulassy Antal Tárkányon, 
Pálffy Sándor Aradon, Péter János Pécsett, dr. Profanter János Akna-Sugatagon, 
Rakus Pál Gölniczbányán, Rombauer Emil Brassóba, Ruffiny Jenő Dobsinán, 
Ruzitska Béla Kolozsvárott, Steinhausz Gyula Szomolnok-Huttán, Tallatschek Ferencz 
Petrozsényben. j 

c) A rendes tagok jogaival birő intézetek : Allami főreáliskola Aradon, Főmonostori 
könyvtár Pannonhalmán, M. kir. áll. Főgymnásium Zomborban. 

d) Magyarországon kívül lakó tagok: Dávid Alajos, Maas Bernát, Zsigmondy 
Árpád Bécsben. 

j Oklevéldíjat fizettek: Horváth Zoltán, Mohácsi Pál, dr. Winkler Lajos 
Budapesten. 

Előfizető díjukat lefizették 1892-re : M. kir. Bányahivatal Körmöczbányán. — 
Kir. Főreáltanoda Budapesten (II. ker.). — M. kir. Kohóhivatal Aranyidkán. — Magy. 
kir. Bányahivatal Abrudbányán. — Bethlen Főiskola Nagyenyeden. — M. kir. Vas- 
gyári hivatal Zólyom-Brezón. — M. kir. Főbányahivatal Zalathnán. — Magy. kir. 
Főreáliskola Székely-Udvarhelyen. — Révai Leo könyvkereskedése Budapesten. — 
M. kir. Gazdasági Tanintézet Kolozs-Monostoron. — M. kir. Bányahivatal Szélaknán. — 
M. kir. Főbányahivatal Maros-Ujvárott. — M. kir. áll. Főreáliskola Kecskeméten. — 
M. kir. Gazdasági Tanintézet Debreczenben. — Kir. kath. Főgymnásium Selmecz- 
bányán. — Áll. Főgymnásium Munkácson. — M. kir. áll. Főreáliskola Déván. 

Kelt Budapesten, 1892 márczius 1-én. 
Dr. SrauB Móricz, 
első titkár és pénztáros. 


A Magyarhoni Földtani Társulat" kiadványainak és a közlöny 
mellékleteinek árjegyzéke 1892-ik évben. 


( Megrendelhetők a Magyarhoni Földtani Társulat titkári hivatalában, Budapesten, V., 
a földmivelésügyi m. kir. ministerium palotájában, I. emelet, 52. sz. vagy Kilián Frigyes 
egyetemi könyvkereskedésében, Budapesten IV. váczi-utcza.) 


Verzeichniss der Publikationen der ung. geolog. Gesellschaft. 


( Dieselben sind entweder direct durch das Secretariat der Gesellschaft, Budapest, V., 
földmivelésügyi m. kir. ministerium palotája, oder durch den Universitáts-Buchhándler 
Friedrich Kilián, Budapest, IV. váczi-utcza zu beztehen.) 


1. Erster Bericht der geologischen Gesellschaft für Ungarn. 1852  ... — Írt 50 kr. 
9. Arbeiten der geologischen Gesellschaft für Ungarn. I. Bd. 1856... BENC ESR 
3. A magyarhoni földtani társulat munkálatai. II. kötet. 1863... -.. 5 a — 4 
4. (( (( (( a ( EDE 1 és 9 kötet. 
1867—1870."(Kötetenkénte szzzseses szokas áse d Pe tt Ze Lá a ANNE zet 
5. Földtani Közlöny. I—IV. évfolyam. 1871—1874. Kötetenként .. .. 2 ( — a 
6. ( a va € 1S7ZÓZ o SzSz ESZT ezt Ek EVEZ ett 
18 a c VI-—IX. a 1876—1879.(Hiányos— Defect) 
Kötetenként. zsiga SK EEN 
3 fi a  — X—XI. a 1879—1881. Kötetenként ... BE ET 
9. v a DIA ( MOSD Sz Éz NE Mn eték Eza TEN NEEE 
10. fű a XIII. 4 IS33AV SZ At ál OSS EY E PÉZT ee Das 
: Hi le fi fi XIV a 1 ESÉSE telkoátág SE RÉS ek T ET A KÁN KOL es 77 
19. (t € XV. (t T Kero ta SES RE ene ee MOSZ LÉ 3.4. — 4 
3. (t [d XVI. [ 1880. áséik isz sze DS SE zést ET avas ezt 
14. a c XVII-XXI. ea 1887—1891. Kötetenként .. . 5 c — 4 
15. Földtani Értesítő 1—III. ( 1880—1883. Kötetenként  .. — c 50 ua 


16. A Magyarhoni Földtani Társulat 1852—1882. évi összes kiadványainak 
betiüsoros tartalommutatója. — (General-Index sümmetlicher Publi- 


cationen der Ung. Geol. Gesellschaft von den Jahren 1852—1882) 1 a — ua 
17. Geologisch-montanistische Studien der Erzlagerstátten von Rézbánya 
in 8. 0. $Ungarn" von: Bs (Bosepny. 01074 SS tsz sze KEATON LÁT 


18. A selmeezi bányavidék  éreztelér-vonulatai. (Die Erzgánge von 
Schemnitz und dessen Umgebung). (Szinezett nagy geologiai tér- 
kép. Szöveggel együtt). Geolog. mont. Karte in Grossformat ... 5 4 — a 

19. A budapesti országos kiállitás VI-dik csoportjának részletes katalogusa. 
Bányászat. Kohászat. Földtan. 1885. — (Budapester Landes- 
ausstellung. Specialkatalog der VI-ten Gruppe. Geologie, Bergbau 
und Hüttenwesen) ERR ÉS FSZ MESE RE RA SE EGE A SEA RE E Ek E EZ 

90. Knrorte von Ungarn. Dr. Kornel Chyzer. 1885 ... ..- --- --- burgonyát 

91. Kos Hanx Minérsles 16 da: Hongrio: 187852 sz szetesett az ést 

(( 


29. Egy új Echinolampas faj. Dr. Pávay Elek ... -.. --- --- --- — 10 a 
93. Kolozsvár és Bánfi-Hunyad közti vasutvonal. Dr. Pávay Elek... ... — c 10 4 
94. Évi jelentés. Magyar kir. Földtani Intézet. 1883. — (Jahresbericht 

der K. Ung. Geologischén . Anstalt. 1883). 22 ses sás e s tis ség VK ESNANETEZEKRRNI 


95. Jahresbericht der K. Ung. Geologischen Anstalt für 1884... ... 1 c — a 


SRANKLIN-TÁRSULAT  NYOMDÁJA 


XXII. KÖTET. 1892. MÁRCZIUS—ÁPRILIS, 3—4. FÜZET. 


FÖLDTANI KÖZLÖNY. 


HAVI FOLYÓIRAT 


KIADJA 


A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT 


EGYSZERSMIND 


A M. KIR. FÖLDTANI INTÉZET HIVATALOS KÖZLÖNYT. 


SZERKESZTIK 


Dr. STAUB MÓRICZ tés ZIMÁNYI KÁROLY 


A TÁRSULAT TITKÁRAI. 


(A JELEN FÜZET TARTALMA A BELSŐ LAPON.) 


BUDAPEST, 1892. 
A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT TULAJDONA. 


FÖLDTANI KÖZLÖNY. 


. (GEOLOGISCHE MITTHEILUNGEN.) 
ZEITSCHRIFT DER UNGARISCHEN GEOLOGISCHEN GESELLSCHAFT. 


ZUGLEICH 
AMTLICHES ORGAN DER K. UNG. GEOLOGISCHEN ANSTALT. 


Dr. M. STAUB und K. ZIMÁNYI. 


SECRETÁRE DER GESELLSCHAFT, 


[INHALTSVERZEICHNISS S. AUF DER INNENSEITE.) 


BUDAPEST, 1592 
EIGENTHUM , DER UNGARISOCHEN GEOLOGISCHEN GESELLSOHAFT. 


ÉGNE e—e—————————————.. ge ee 7 
A magyarhoni Földtani Társulat titkári hivatala: Budapest, V. kerület, földmivelésügyi 
m. kir. miniszterium palotája, a hová. minden közlemény intézendő. 


(Alle die ung. geol. Gesellschaft betreffenden Sendungen bittet man mit folgender Adresse zu versehen : 
Magyarhoni Földtani Társulat, Budapest, V. ker, földmivelésügyi m., kir. miniszterium palotája.) 


tt. 1. füzetét, 


[3 


. 
vu 


könyvének X. I. 


E 


i intézet év 


ir, földtan 


Rk 


gjai a m. 


ldtani Társulat rendes tag 


és 


ttela m. F 


E füze 


t. 


, 


gyanán 


Ik melléklet 


a 
ee 


illet, a ,,Jahresbericht der kgl. ung. geol. Anstalt für 1890" csímű kiadványt ves 


A közlemények tartalmáért és alakjáért a szerzők felelősök. 


Figyelmeztetés az alapszabályok 18-ik §-ára. 
c A tagsági dij minden év első negyedében fizetendő. Ha valamely tag évi diját az 
első negyedben be nem fizette, a társulat az illető összeget a legrövidebb postai 
közvetítés utján szedi be, a mely esetben a postai költséget a hátralékos tag fizeti,n 


A JELEN FÜZET TARTALMA. 


Emlékbeszéd. Lap 
T. Rorn LAJos: Dr. Hofmann Károly. (Az elhúnyt arczképével).. .... ... 65 (53) 
Értekezések. 

ERÁNZENÁU ÁGOSTON : A KDTAdivaranyieletet tte ts ez ágát StS tá E SSSRKESSÉS Ú (68) 
TTÉGLÁS GÁBOR: A vuülkoji bányászat ösmiveletei. 0 0.5... ET ETSVZÉTOK 
Ismertetések. 

TEGEZA - VICTOR Z Liapis "AZ ka sze et é e ety SEBESEN Sá Et ee kt ESTÉT 
Irodalom. 

(1.) A m. kir. Földtani Intézet évi jelentése 1888-ról. — (2.) Bánya- 
és kohótermelésünk statisztikája 1887-ben. —- (3.) FRANZENAU ÁGOSTON: 
Pleiona n. gen. a foraminiferák rendjében és a Chilostomella eximia n. 
sp.-ről. — (4.) FRANZENAU ÁGosron: A budaörsi út mellett feltárt márga 
foraminifera faunájáról. — (5.) WEINSCHENK E.: A magurai (Arvamegye) 
meteorvaskő nehány alkatrésze. — (6.) BREzma A.: Cliftonit aus dem 
Meteoreisen von.Magura, "Arvaor:: Gonnitat sz Tk etei ate E SES 


Társulati ügyek : 


II. szakülés 1892 márczius 29-án : Titkári jelentés : Dr. Hofmann Károly 
özvegyének levele. — Uj tagok : Dr. LENGYEL BÉLA, MARKÓ GuszTÁV, 
SCHERFFEL LAJos, K. KARLovSzZKY GÉZA. — Előadások: Dr. SZÁDECZKY GYULA : 
Adatok Erdély köőzettanához. — Dr. SzorvraGn Tamás: Magyarázatok Nagy- 
Károly, Tasnád, Ákos és Széplak környékeinek geologiai térképeihez. — 


HALaAvÁTS- GYULA: A herczeghalomi (Pestmegye) ártézi kút... .. .. .. 98 (86) 
II. Választmányi ülés 1892 márczius 2-án. Vénztári jelentés. — HAUER 
FERENCZ lovag köszönő levele. — Könyvajándékok. -.. .. .. .-. ... 100 (893) 


INHALTSVERZEICHNISS DES SUPPLEMENTS. 


Nekrolog. gála 
L. RorH v. TELEGD: Dr. Karl Hofmann. (Mit Portrát)--- ---  --- -- 2-2 101 "(di 


Abhandlungen : 


A. VRANZENAU : Ueber den grossen Freigoldfund aus der Umgebung von Brád 119 [31] 
G. TéGrás: Die alten Gewerke des Bergbaues von Vulkoj.. ... ... ... 122 [34] 


Litteratur. 

(1.) Jahresbericlit der kgl. ung. geologisehen Anstalt für 1888. — (2.) Sta- 
tistik der Berg- und Hüttenproducte Unsarns im Jahre 1887. — (3.) FRAN- 
ZENAU A.: Pleiona n. gen. in der Ordnung der Foraminiferen und Chilosto- 
mella eximia n. sp. — (4.) FRANZENAU A.: Ueber die Fauna des neben dem 


Budaörser Wege aufgeschlossenen Mergels. — (5.) WEINSCHENK F.: Ueber 

einige Bestandtheile des Meteoreisens von Magura. — (6.) BREzIwA A.: 

Cliftonit aus dem Meteoreisen von Magura 3 194 [36] 

Gesellschafisberichte. 

II. Vortragssitzaung am 2. Mürz 1899: Dr. J. SzÁDEozKY : Beitrüge 

zur Petrographie Siebenbürgens. — Dr. TH. SZONTAGH: Erlüuterungen 

zu den geologischen Kartenblüttern der Umgebung von Nagy-Károly, 

Tasnád, Ákos und Széplak. — J. HArLavárs: Der artesische Brunnen von 

jEterczeghalori ; -. ES eyztss S Est VASORE ÉLES BÁ SOS EL A ZO e ati Ösa : ÓR EE OAB 
II. Sitzung des Ausschusses am 2. Mürz 1892... TELEL SANS GE sre] To] 


NYILVÁNOS NYUGTATÓ. 


A4z 1892. évi márczius havában. 


Alapitványi kamatot fizetett 1891-re: 

Dr. Schwarz Gyula Budapesten (15 frt). 

Tagsági díjukat lefizették 1892-re : 

a) Budapesti tagok: Bernát József, Duma György, dr. Jankó János, K. Kar- 
lovszky Géza, Láng Sándor, dr. Lengyel Béla, Pfiszter Károly. 

b) Vidéki tagok: Dologh János Zalathnán, (Gallik Géza Kassán, Gallik Oszvald 
Pannonhalmán, Markó Gusztáv Ózdon, L. Oelberg Gusztáv Zalathnán, dr. Pantocsek 


József Tavarnokon, Poór János Nagy-Kanizsán, Priviczky Ede Körmöczbányán, Teschler 
György Körmöczbányán, dr. Traxler László Munkácson. 


c) A rendes tagok jogaival biró intézetek : Főgymnasium Gyulafehérvárott. 
d) Magyarországon kívül lakó tagok: Fuchs Tivadar Bécsben, fujovié J. M. 
. Pelgrádban, dr. Wichmann A. Utrechtben. 

Oklevéldíjat fizettek: 

K. Karlovszky Géza Budapesten, dr. Lengyel Béla Budapesten, Markó Gusztáv 
Ózdon. 

Előfizető díjat lefizették 1892-re : 

M. kir. Bánya- és Kohóbivatal Oláhláposbányán. — Kir. kath. főgymnasium 
Szatmárott. ( ; 

Kelt Budapesten, 1892 márczius 31-én. 


Dr. SrauB Móricz, 


e. titkár mint pénztáros. 


A Magyarhoni Földtani Társulat kiadványainak és a közlöny 
mellékleteinek árjegyzéke 1892-ik évben. 


( Megrendelhetők a Magyarhoni Földtani Társulat titkári hivatalában, Budapesten, ES 
a földmivelésügyi m. kir. ministerium palotájábam, I. emelet, 52. sz. vagy Kilián Frigyes 
egyetemi könyvkereskedésében, Budapesten IV. váczi-utcza.) 


Verzeichniss der Publikationen der ung; geolog. Gesellschaft. 


( Dicselben sind entweder direct durch das Secretariat der (resellsehaft, Budapest, V., 
földművelésügyi m. kir. ministerium palotája, oder durch den Universitáts- Buchhámdler 
Friedrich Kilián, Budapest, IV. váczi-utcza zu beztehen.) 


1. Erster Bericht der geologisehen (Gesellschaft für Ungarn. 1852  ... — frt 50 kr. 
2. Arbeiten der geologisechen Gesellschaft für Ungarn. I. Bd. 1856... 5 47 e 
3. A magyarhoni földtani társulat munkálatai. II. kötet. 1863... ... 5 4 — 4 
4. a ( (c fi c TELT Végre: ikotet 
ASSZETSZONIKÖLEGBTK TŰ 18 EE LASER TE tslsa BLA fe SD TEat A ENE 
5. Földtani Közlöny. I—IV. évfolyam. 1871—1874. Kötetenkény 2 AR KÜZETT él 
6. [1 fi V [1 TSZ SE BO ÉS A EETÉSEÉ ÉLTE SL SAE TVE 
E [j ,  VI-IX. u 1876—1879. (ERAnyos ze DOrÁGb 
Kötetenként ee e Eorsi PR EZÉ 
8. a a X—XI. u 1879—1881. Kötetenként ... NEG RE 
9. 6 ( DI a ÉRSZ ETNA sze LES K NESNN EE ST goa Szá 
10. u u XT 4 TESZ, szt ög ESZE art ák AE Dr 
111 a [7 94 AA u 1884 KEZENNNK ET ÉBE ME TES ÜZ ÉTTY Kb ZT s 
1 u u XV. 4 TSSDA ti ési tés áee esel ES 3 a — a 
ak fú u p.Gyé (ő 4 TSSGÉLÍÉL SZESZ AE SEA att 
14. fi c XVII—XXI. ua 1887—1891. kötetenkéntő kt. B sz ZH 
15. Földtani Értesítő 1—III. ( 1880—1883. Kötetenként . -.. — a 50 a 
16. A Magyarhoni Földtani Társulat 1852—1882. évi összes kiadványainak ; 
betűsoros tartalommutatója. — (General-Index sümmtlicher Publi- 
cationen der Ung. Geol. Gesellschaft von den Jahren 1852—1882) 1 s — 6 
17. Geologisch-montanistische Studien der Erzlagerstátten von Rézbánya 
im"5..07"Ünsarn: vona Bogépíiny. ELSZ eztet Szt ásEee s LEEDS 


18. A selmeczi bányavidék  éreztelér-vonulatai. (Die Mizotusa von 
Schemnitz und dessen Umgebung). (Szinezett nagy geologiai tér- 


kép. szöveggel együtt). Geolog. mont. Karte in Grossformat -.. 5 u — 6 
19. A budapesti országos kiállitás VI-dik csoportjának részletes katalogusa. 

Bányászat. Kohászat. Földtan. 1885. — (Budapester Landes- 

ausstellung. Specialkatalog der VI-ten Gruppe. Geologie, Bergbau 

und Hüttenwesen) JERENNKETÉ ASZ ERNST TET e Á E NE E MS LVA Te 
90. Kurorte von Ungarn. Dr. Kornel Chyzer. 1885 SE hee SZER RÉRT — u 20 a 
21.108. Kaux Minéráles: de. la Hongrie. 4878 2-7 zs s szsz tten sé a szelét TERÉS 
29. Egy új Echinolampas faj. Dr: Pávay Fllek 02222! 2-2 - - — a 10 a 
23. Kolozsvár és Bánfi-Hunyad közti vasutvonal. Dr. Pávay Elek... --- — c 10 a 
24. Évi jelentés. Magyar kir. Földtani Intézet. 1883. — (Jahresbericht 

der K. Ung. Geologisehen Anstalt. 1883)0-- (22 öCSzekösek ks e Enan MKK KKE 
95. Jahresbericht der K. Ung. Geologischen Anstalt für 1884... ... 1 c — a 


CRANKLIN-TÁRSUIAT  NYOMDÁJA 


XXII. KÖTET. 1892. MÁJUS—JUNIUS. 5—6. FÜZET. 


FÖLDTANI KÖZLÖNY. 


HAVI FOLYÓIRAT 


KIADJA 
A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT 


A M. KIR. FÖLDTANI INTÉZET HIVATALOS KÖZLÖNYR. 


SZERKESZTIK 


Dr. STAUB MÓRICZ ís ZIMÁNYI KÁROLY 


A TÁRSULAT TITKÁRAI. 


(A JELEN FÜZET TARTALMA A BELSŐ LAPON.) 


BUDAPEST, 1892. 
A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT TULAJDONA. 


FÖLDTANI KÖZLÖNY. 


(GEOLOGISCHE MITTHEILUNGEN.) 


ZEITSCHRIFT DER UNGARISCHEN GEOLOGISCHEN GESELLSCHAFT. 
ZUGLEICH 


AMTLICHES ORGAN DER K. UNG. GEOLOGISCHEN ANSTALT. 


Dr. M. STAUB und K. ZIMÁNYI. 


SECRETÁRE DER GESELLSOHAFT. 


(INHALTSVERZEICHNISS S. AUF DER INNENSEITE.) x 


BUDAPEST, 1892. 


EIGENTHUM DER UNGARISCHEN GEOLOGISCHEN GESELLSCHAFT. 


ÉN ee—————————————————————ee e ——h—mbm— 
A magyarhoni Földtani Társulat titkári hivatala: Budapest, V. kerület, földmivelésügyi 
m. kir. miniszterium palotája, a hová, minden közlemény intézendő. 


(Alle die ung. geol. Gesellschaft betreffenden Sendungen bittet man mit folgender Adresse zu versehen : 
Magyarhoni Földtani Társulat, Budapest, V. ker,, földmivelésügyi m. kir. miniszterium palotája.) 


k X. köt. 


éne 
lk melléklet gyanánt. 


tönyvé 


zet évk 


inté 


ir, földtami i 


k 


gjai a m. 


[/ 


E füzettel a m. Földtani Társulat rendes ta 


. 
at 


és caz aggteleki barlangi czszimű utitervezetet ves 


A közlemé ny ek tar talmáért és alakjáért a szerzők felelősök. 


Figyelmeztetés az alapszabályok 18-ik §-ára. 


aA tagsági dij minden év első negyedében fizetendő. Ha valamely tag évi diját az 
első negyedben be nem fizette, a lársulat az illető összeget a legrövidebb postai 
közvetítés utján szedi be, a mely esetben a postai költséget a hátralékos tag fizeti.v 


A JELEN FÜZET TARTALMA. 


A magyarhoni földtani társulat 1892. évi április hó 6-án Dr. SzABó JÓZSEF Lap 
elnök 70-ik születésnapja alkalmával tartott ünnepi szakülése /.. .. 137 (59 
BöckKH JÁNos: Udvözlője-. .-. -- Szat SZAM ELNOK SZT RA KSEK MESA OK AL EGZ RRNER KÉSÉT 
Dr. SCHAFARZIK FERENCZ: Szabó József és a magyar geologia EE E ZSEE SAT dal EST 
INKEY BÉLA: Szabó József munkája Selmeczről.. 0 EAN sr R AL ABTKEÁTOKAK 
Dr. PerHő GyuLaA: Cucullaea Szabói, uj pedi va a péterváradi hegység 
hypersenon rétegeiből (7 ábrával) — .. VSNEESE RE S SS ga hé ee sszé a] (1 
A mm Böldtani Társulatjüdvözlő Aratao 2 sie deze za NEE SSE N TEK e SERONT O LUN ÜZTSAAN 
A m. Földrajzi Társulat üdvözlő irata -.. -.- Ve PEZE ey ee B esta iket ell Lítaon 
A m. Földtani Társulat selmeczbányai fiókegyesület üdvözlő irata. ... 162 (114) 
PécH ANTAL nyug. miniszt. tanácsos üdvözlő sürgönye. ..- --- --- ... 162 (114) 
v. HAUER F. lovag a bécsi cs. és kir. természetrajzi udvari muzeum inten- 
dánsának üdvözlő HÜTSONYOSA LENE zs zzyő zeti szá SM oak OZAT LZEN 
CsEH LAJos a selmeczbányai fiókegyesület titkárának üdvözlő irata .. ... 162 (114 
Dr. KocH ANTAL a kolozsvári egyetem e. i. rektorának üdvözlő sürgönye 163 (115) 
HOFMANN RAFAEL a körmöczi Károly- és Városi bányák vezérigazgatójá- 
nak üdvözlő: SÜrgönyes ető ese eke azték Krz Ögeeőtze te tg et VGN EST get ÖKET ASS KST TO ESENTBERTSSO 
Értekezések. 
HatnavÁTs GyuraA: A herczeghalmi artézi kút. (Egy táblávab  ... --- --- 163 (115) 
Ismertetések. 
Dr. THIRRING GuszrÁv: A m. Földrajzi Társaság Balaton bizottságának jelen- 
tése 1891. évi müködéséről .. .. 170 (122) 
DELMAR TivapaR: A steinbachi (Sechweiz)  foszforittelep és a foszforitek 
ALLALÁDAN 2 azok FENN ENNE NÉ E a EZÉ 18 ELTE GETE MG EVET Set GMSEBE NK ETT TS VESÉT HNLNENTÉTSZEE BB 
Irodalom. 
7.) PETRIK L.: A hollóházi (radványi) rhyolith-kaolin. — (8.) NÉMETH 
Ves MugsánoéZáS fürdőhelyeinek és ásványvizeinek áttekintő ismertetése. — 
(9.) ScHminr S.: A drágakövek. — (10.) SCHMIDT 5. : Ásványtani közlemé- 
nyek. — (11.) Dr. KocH A. Asványtani közlemények Erdélyből. — (12.) 
Bupai J.: Ásványtani közlemények az erdélyi Erezhegységből .. ... .. 173 (125) 
Társulati ügyek : 
TIT. szakülés 1892 április hó Can vess sták aksi ást (ASE Ete At st e ét OSZANENTSENB 
IV. Szakülés 1892 május hó 18-én : Titkári jelentések: Márkus Agoston 
elhunyta. — Uj rendes tag: NÉMErHY MIHÁLY Erzsébetvárosban. — Elő- 
adások: Dr. SCHAFARZIK FERENCZ: A nevezetesebb svéd- és norvégországi 
kőbányákról. — HALavÁTS GYULA: Moldova, Bogsán, Csakovár, Pamncsova, . 
környékének részletes földtani sötet — ZIMÁNYI KÁROLY: Kis-svábhegyi 
baryt. Kis-muncseli cerussit. — ... KERT AE GE TSAI AES NETAN Ét heg LŐ 1 


III. Választmányi ülés 1892 május hó 12-én: Titkári jelentések. — 
Uj csereviszony. — Meghivó. — Pénztári jelentés. — Könyvajándékok ... 184 (136 
Hivatalos közlemények a m. kir: Földtani Intézetbőle  --- -.-- -.- " 189 (dő 


INHALTSVERZEICHNISS DES SUPPLEMENTS. 


Festsitzung der ungar. geologischen Gesellschaft vom 6. April 1892 zur Feier Seite 
des 70. Geburtstages ihres Prüsidenten Prof. Dr. J. v. Szabó... ... 187 [49 
Dr. Fr. SCHAFARZIK : Josef v. Szabó und die ungarische esze ÖSÜt eeéezea Kelgi 501 
B. v. INKEv: Szabóls Werküber Selmeez 4... ... 24 RÁ LV Hg 
Dr. J. Pernő : Cucullea Szabói, eine neue Muschelart : aus den hypersenonen 
Schichten des Gebirges von Pétervárad (m. 7 Abb.) ... ... .-- ..- 196 [98] 
KÜZLATA ká s 


J. HALAvÁTS: Der artesiscehe Brunnen von Herczeghalom (m. 1. Taf.) 202 [104] 


Kleinere Mittheilungen : 
Dr. G. THIRRING: Bericht der Plattensee-Commission der ung. geogr. Ge- 


sellschaft über ihre Thütigkeit im Jahre 1891 .. .. —.. .. 5... — 207 [109] 
Th. "DELMAR : Das Phosphoritlager von Steinbach .. 2 1-c 27-i 2. 909 fü1t] 
Litteratur : 

(7.) L. PETRIK : Das Kaolin von Hollóháza. — (8.1 A. ScHmipr: Die Edel- 
steine. — (9.) A. ScHMIDT: Mineralogische Mittheilungen. — (10.) W. 
NÉMETH: Ubersicht über die Kurorte und Mineralwüsser Ungarns. — (11.) 
A. Kocn: Mineralogische Mittheilungen aus Siebenbürgen. — (12.) J. Bupar : 


Mmeralogische Mittheilungen aus dem Siebenbürgischen Erzgebirge . 


sze DSA 
Gesellschaftsberichte : x 


III. Vortragssítzung am 6. April 1892.--. ---. -- éig a: 187491 
IV. Vortragssítgung am 12. Mai 1892. Todesanzeige : A Markó. — 
Neues Mitglied: M. NémErny in Erzsébetváros. — Vortráge : IDTZZAl sa 


SCHAFARZIK : Die grösseren Steinbrüche von Sehweden und Norwegen. — 

J. HaLavárs : Geologische Karte von Südungarn. — K. ZIMÁNYI: Baryt vom 

Berge Kis-Svábhegy bei Budapest. Cerussit von Kis-Muncsel .. .. .. 220 [122] 
TIT Ditzuni des; Ausschusses. ami 19. Mav 1892 5.2 e 221 [123] 
Ámtliche Mittheilungen aus der k. ung. geol. Anstalt EN KSE lése s Zrt [EZT 


NYILVÁNOS NYUGTATÓ. 
Az 1892. évi április 1-jétől 15929. május 31-ikéig bezárólag. 


Tagsági dijukat lefizették 1891-re : 

Halmai Albin Ozdon, Jelinek Ernő Ozdon, Liedermann József Budapesten, Dr. 
Muraközy Károly Budapesten, Schneider Gusztáv Dobsinán. 

Tagsági díjukat lefizették 1892-re : 

a) Budapesti tagok: Dr. Muraközy Károly, dr. Vángel Jenő. 

b) Vidéki tagok : Andreics János Salgó-Tarján, Bothár Dániel Pozsonyban, Burány 
János Esztergomban, Halmai Albin Ozdon, Jelinek Ernő Ozdon, Junker Gusztáv 
Beszterczebányán, Kremnitzky Jakab Felsőbányán, Mészáros Gyula Verespatakon, Mil- 
kovics Zsigmond Szent-Mihályon, Molnár Károly Székely-Udvarhelyen, Okolicsányi 
Béla Akna-Szlatinán, Poecreanu György Vajda.Hunyadon, Scherffel Lajos Ozdon, 
Schmidt László Akna-Szlatinán. 

c) Magyarországon kívül lakó tagok : Schröckenstein Ferencz Brandeislban. 

Előfizető díjukat lefizették 1892-re : 

M. Kir. Bányaiskola Felsőbányán. — M. Kir. Bánya- és Kohóhivatal Felsőbányán. 

Oklevéldíjat fizettek: 

Scherffel Lajos Ozdon. 


Kelt Budapesten, 1892 junius 1-én. 


Dr. SrauB MóRIcz, 
e. titkár mint pénztáros, 


MEGHIVO. 
A MAGYAR ORVOSOK ÉS TERMÉSZETVIZSGÁLÓK 


1892 AUGUSZTUS 22—95-ÉIG 


XRASSÓBAN TARTANDÓ XXVI. VÁNDORGYÜLÉSÉRE, 


1890-ben Nagyváradon tartott vándorgyülés elfogadván Brassó 
városának meghivását, elhatározta, hogy a XXVI. vándorgyülésre 
hazánk orvosait és természetvizsgálóit, úgyszintén a  természettudo - 
mányok kedvelőit Magyarország e keleti határvárosában gyüjti össze. 

E vándorgyülés előkészítő bizottsága ez alkalomból meghivuja: 
Magyarország orvosait, természetvizsgálóit és a természettudományok; 
iránt érdeklődő művelt közönséget a f. és augusatus 22—25-éig 


tartandó vándorgyülésre. 

A gyülés programmja : 

Augusztus 21-én : d. u. a vendégek fogadása a vasúti pályaudvaron ; 
este 8 órakor ismerkedési estély. 

Augusztus 22-én: d. e. ünnepélyes megnyitó ülés ; d. u. szaküűlések ; 
este tudományos estély. 

Augusztus 23-án és 24-én : d. e. és d. u. szakülések; este tudo- 
mányos estély. 

Augusztus 25-én : d. e. ünnepélyes záró ülés. 

Ama napokon, a melyeken szakülések lesznek, alkalmas időbere. 
kisebb kirándulások vannak tervbe véve, a város szép környékére. 
Augusztus 26- és 27-ikére nagyobb kirándulás terveztetik a. Bar- 
ezaság havasaira, a melynek rendezését az erdélyi Kárpát-egyesület 
brassói osztálya vállalta el. 

Az előkészítő bizottság felkéri a  vándorgyülésen résztvenni 
kivánókat, sziveskedjenek eme szándékukat a bizottság elnökével, 
brennbergi Brenner Ferencz polgármester úrral Brassón tudatni. 

A nagyobb kirándulásra vonatkozó tudakozódások vagy esetle- 
ges jelentkezések az erd. Kárpát-egyesület brassói osztálya, elnökéhez, 


dr. Römer Gyula tanár urhoz, a nagygyülés titkárához intézendők. 


FRANKUIN-TÁRSULAT NYOMDÁJA, 


XXII. KÖTET. 1892. JULIUS-AUGUSZTUS. 7-8. FÜZET. 


FÖLDTANI KÖZLÖNY. 


HAVI FOLYÓIRAT 


KIADJA 


A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT 


EGYSZERSMIND 


A M. KIR, FÖLDTANI INTÉZET HIVATALOS KÖZLÖNYE, 
SZERKESZTIK 


Dr. STAUB MÓRICZ és ZIMÁNYI KÁROLY 


A TÁRSULAT TITKÁRAI. 


(A JELEN FÜZET TARTALMA A BELSŐ LAPON.) 


BUDAPEST, 1892. 
A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT TULAJDONA. 


FÖLDTANI KÖZLÖNY. 


(GEOLOGISCHE MITTHEILUNGEN.) 


ZEITSCHRIFT DER UNGARISCHEN GEOLOGISCHEN GESELLSCHAF1I. 
ZUGLEICH 


AMTLICHES ORGAN DER K. UNG. GEOLOGISCHEN ANSTALT. 


Dr. M. STAUB und K. ZIMÁNYI. 


SECRETÁRE DER GESELLSCOHAFT. 


(INHALTSVERZEICHNISS S. AUF DER INNENSEITE.) 


BUDAPEST, 1892. 


EIGENTHUM DER UNGARISCHEN SEOLOGISCHEN GESELLSCHAFT. 


A magyarhoni Földtani Társulat titkári hivatala: Budapest, V. kerület, földmivelésügyi 


m. kir. miniszterium palotája, a hová minden közlemény intézendő. 


(Alle die ung. geol. Gesellschaft betreffenden Sendungen bittet man mit folgender Adresse zu versehen c 
Magyarhoni Földtani Társulat, Budapest, V. ker., földmivelésügyi m. kir. miniszterium palotája.) 


t. 3. füzetét 


5 


a 
v 


Rk X.dA 


, 


tézet évkönyvéne 


in 


ir. földtani 


Kk 


gjai a m, 


E füzettel a m. Földtami Társulat rendes ta 


veszik melléklet gyanánt. 


A közlemények tartalmáért és alakjáért a szerzők felelősök. 


Figyelmeztetés az alapszabályok 18-ik §-ára. 


aA tagsági dij minden év első negyedében fizetendő. Ha valamely tag évi diját az 
első negyedben be nem fizette, a társulat az illető összeget a legrővidebb postai 
közvetítés utján szedi be, a mely esetben a postai költséget a hátralékos tag fizeti.v 


A JELEN FÜZET TARTAGMA: 


Értekezések. 
Lap 

ZIMÁNYI KÁROLY: Ásványtani közlemények. (Egy táblával)  ..-. --- --- 225 (139) 
LITscHAUER LaJos: A fémes ásványok telepeinek érczesedés viszonyai  ... 234 (148) 
URBÁN MIHÁLY: Tapasztalati jegyzetek a hegygerinczvonalak és a telérek 

csapásáról.- (Eigy rajzzal) 3 se Ex OEK SAE Nt E ette NNLLSTOAA 

Ismertetések. 
LITSCHAUER LAJos: Bányamíveléstan. I. II. kötet... ..- .-. --- --- --. 249 (163) 
Irodalom. 

(13.) HaLavárs Gy.: A szentesi artézi kút. — (14.) HaLravárs Gy.: A hód- 
mezővásárhelyi két artézi kút. — (15.) Haravárs Gy.: A szegedi két artézi 
kút. — (16.) Hanavárs Gy. : A csongrádmegyei artézi kutak. — (17.) LoczkA J. : 
Ásvány-elemzések. — (18.) MáRrmsy I.: A Szentháromság-aknai mély- 
mívelés Vihnyén. — (19.) Borág Gy.: Az Ó-Antaltárnai Ede-reményvágat 
geologiai szerkezete. — (20.) PELacny F.: Nándor koronaherczeg-tárna geo- 
logiai szelvényéhez. — (21.) PáLMmArI M.: A vulkánok. — (22.) THmmo E.: 
Studien über den Goldbergbau und die Goldgewinnung in Siebenbürgen. — 
(23.) Tavi C.: Goldproduction Siebenbürgens. — (24.) UHLiG V.: Reisebericht 
aus der hohen Tátra. — (25.) Cscn C. 0.: Petroleümfunde in Croatien. — 
(26.) MÁRTONFI L. : Anthracotherium magnum Cuv. Kis-Krisztolezról. — (27.) 
KRAMBERGER-GORJANOVIC: Die prepontischen Bildungen des Agramer Ge- 

DÍTZOS VAA E Leto e g z dezo ota SE VE Se e Te ETET EeAtt E RSSARENNSTSSZ SALTS 
INHALTSVERZEICHNISS DES SUPPLEMENTS. 
Abhandlungen : 

Seite 
K. Zimányi: Mineralogische Mittheilungen. (Mit einer Tafel)  --- --- --- 267 [87] 
L. LITsScHAUER: Vertheilung der Erze in den Lagerstütten metallischer 
MINOLANTON ezé IS esztést E ZTE TE EZS A TSET TEST Szt reszztstt SAN ZÁST ER 


M. URBÁN : Erfahrungsdaten über das Streichen der Gebirgsrücken und der 
Eirzgángo 2 (Za zza vzen nm alla es Tao S LESSEE E frasz 1 zs "ABE RT CEN SBENI 


Litteratup : 


(13.) J. HanavÁáTs : Der artesische Brunnen von Szentes. — (14.) J. HALA- 
várs: Die zwei artesiscehen Brunnen von Hódmező-Vásárhely. — (15.) 
J. HaLaváTs : Die zwei artesischen Brunnen von Szeged. — (16.) J. HALAvÁTS : 
Die artesischen Brunnen des Comitates Csongrád. — (17.) J. Loczkga : Mineral- 
chemische Mittheilungen. — (18.) Sr. MÁRrrvy: Der Tiefbau am Dreifaltig- 
keits-Schacht in Vihnye. — (19.) J. BoráR: Geologischer Bau des Alt-Antoni- 
Stollner Eduard-Hoffnungsschlages. — (20.) F. PELAcny: Geologische Auf- 
nahme des Kronprinz Ferdinand-Erbstollens. — (21.) E. THrLo : Studien über 
den Goldbergbau und die Goldgewinnung in Siebenbürgen. — (22.) C. Tavi: 
Goldproduction Siebenbürgens. — (23.) L. MÁRToNFY: Antrocotherium mag- 
num Cuv. von Klein-Krisztolez B ataszaőhe 


NYILVÁNOS NYUGTATÓ. 


Az 1892. évi június 1-jétől 1892. július 15-ikéig bezárólag. 


Tagsági dijukat lefizették 1889-re : 


Dr. Cserey Adolf Selmeczbányán. 


Tagsági díjukat lefizették 1890-re : 


Dr. Cserey Adolf Selmeczbányán. 


Tagsági dijukat lefizették 1892-re: 


a) Budapesti tagok: Loczka József Budapesten. 


[98] 


b) Vidéki tagok: Baczoni Albert Kassán, Bene Géza Resiczán, Dérer Mihály 
Libetbányán, Derzsi K. Ferencz Szentesen, Görgey Lajos Zólyom-Brezón, Gothárd 
Jenő Herényen, Némethy Mihály Erzsébetvárosban, Siegmeth Károly Debreczenben, 


Ag. h. v. főgymnasium Iglón. 


Előfizető díjukat lefizették 1892-re : 
M. Kir. Főbányahivatal Akna-Szlatinán. 


OKklevéldíjat fizettek: 
Némethy Mihály Erzsébetvárosban. 


Kelt Budapesten, 1892 julius 15-én. 


Dr. SrauB Móricz, 


e. titkár mint pénztáros. 


A Magyarhoni Földtani Társulat kiadványainak és a közlöny 
mellékleteinek árjegyzéke 1892-ik évben. 


( Megrendelhetők a Magyarhoni Földtani Társulat titkári hivatalában, Budapesten, V., 
a földmivelésügyi m. kir. ministerium palotájában, I. emelet, 52. sz. vagy Kilián Frigyes 
egyetemi könyvkereskedésében, Budapesten IV. váczi-utcza.) 


Verzeichniss der Publikationen der ung. geolog. Gesellschaft. 


( Dicselben sind entweder direct durch das Secretariat der Gesellschaft, Budapest, V., 
földmivelesügyi m. kir. ministerium palotája, oder durch den Universitáts-Buchhándler 
Friedrich Kilián, Budapest, IV. váczi-utcza zu beziehen.) 


1. Erster Bericht der geologischen Gesellschaft für Ungarn. 1852  ... — írt 50 kr. 
2. Arbeiten der geologiséehen (Gesellschaft für Ungarn. I. Bd. 1856... 5 c — a 
3. A magyarhoni földtani társulat munkálatai. II. kötet. 1863... ... 5 c — a 
4. a a c a c III., IV. és V. kötet. 
1867—1870..(Kötetenként : css" ee éges e EGT SS E SEA SEM LÉTEZEL zelltE, 
5. Földtani Közlöny. 1—IV. évfolyam. 1871—1874. Kötetenként ... 2 c — a 
6. c c AVE ( ÜSZB Ez sze Ea fee SE Ke ÜS zzkt 
TES (LV ÉSÜK a 1876 —1879. (Hiányos — Defect) 
3 Kötetenként 2 Sz bnezátlő eea tt 
8. c ac  X—XI. fi 1879—1881. Kötetenként ... b € — 4 
9. [ ( XIES a TSODLA ZA ay LAT ER TEL DOT e VEK zttlló 
10. a a XL a Th Kotots a SS? ee EE EE zt lés 5 4 e 
161e fi c d.€1 Ves a 1 Fo ko7 EgtlNláalts KSZN EKE SSE VEL NŐ Bet ELET e 
] Éz ( a XV. [ j Ketel 2 OMRÉ ESSBETRRO ZA Ante KT egy zsét 
ap a ( XVI a I880E Ezt 28 ez Vég Tt e Ae É ja ANT TK 
14. a c XVII-XXI. c 1887—1891. Kötetenként .. . 5 c — a 
15. Földtani Értesítő 1—III. u 1880—- 1883. Köteténkönt : La sss as SUBÉe 


16. A Magyarhoni Földtani Társulat 1852—1882. évi összes kiadványainak 
betiisoros tartalommutatója. — (General-Index sümmtlicher Publi- 


cationen der Ung. Geol. Gesellschaft von den Jahren 1852—1882) 1 a — a 
17. Geologisch-montanistische Studien der Erzlagerstátten von Rézbánya 
im 15. .OJUngarn "von GES: Bosepny, 18745 Neee Eü ee tleé ÖN G a zzál 


18. A selmeczi bányavidék  éreztelér-vonulatai. (Die Erzgünge von 
Schemnitz und dessen Umgebung). (Szinezett nagy geologiai tér- 


kép. Szöveggel együtt). Geolog. mont. Karte in Grossformat  ... 5 u£ — a 
19. A budapesti országos kiállítás VI-dik esoportjának részletes katalogusa. 

jányászat.  Kohászat. Wöldtan. 1885. — (Budapester Landes- 

ausstellung. Specialkatalog der VI-ten Gruppe. Geologie, Bergbau 

und Hüttenwesen). " éz: 2 zá sgzi ek EE ee et ER SzÉSTÜEK 
20. Kurorte von Ungarn. Dr. Kornel Chyzer. 1885 -.- --- -- --- — a 20 a 
21. Les Eanux Minérales do: la Hongrie. 1878 27 c 3 sző sze Set d0 
22. Egy új Kelhinolámpas faj. Dr: Pávay Bek e sa SNS Ét — a 10 a 
23. Kolozsvár és Bánfi-Hunyad közti vasutvonal. Dr. Pávay Elek..: .-. — c 10 a 
24. Evi jelentés. Magyar kir. Földtani Intézet. 1883. — (Jahresbericht 

der K. Ung; Geoloógisóhen Anstalt 1883 7-2. Eta SES NETE te EE KT GEES 
25. Jahresbericht der K. Ung. Geologischen Anstalt für 1884... .. 1 c — e 


CRANKLIN-TÁRSULAT NYOMDÁJA 


XXII. KÖTET. 1892. SZEPTEMBER-OKTÓBER. 9—10. FÜZET. 


FÖLDTANI KÖZLÖNY. 


HAVI FOLYÓIRAT 


KIADJA 


A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT 


EGYSZERSMIND 


A M. KIR. FÖLDTANI INTÉZET HIVATALOS KÖZLÖNYE. 


SZERKESZTIK 


Dr. STAUB MÓRICZ fs: ZIMÁNYI KÁROLY 


A TÁRSULAT TITKÁRAI. 


(A JELEN FÜZET TARTALMA A BELSŐ LAPON.) 


BUDAPEST, 1892. 
A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT TULAJDONA. 


FÖLDTANI KÖZLÖNY. 


(GEOLOGISCHE MITTHEILUNGEN.) 


ZEITSCHRIFT DER UNGARISCHEN GEOLOGISCHEN GESELLSCHAEFT. 
ZUGLEICH 


AMTLICHES ORGAN DER K. UNG. GEOLOGISCHEN ANSTALT. 


Dr. M. STAUB und K. ZIMÁNYI. 


SECRETÁRE DER GESELLSCHAFT., 


(INHALTSVERZEICHNISS 8. AUF. DER INNENSEITE.) 


BUDAPEST, 1892. 
EIGENTHUM DER UNGARISCHEN GEOLOGISOHEN GESELLSCHAFT. 


A magyarhoni Földtani Társulat titkári hivatala: Budapest, V. kerület, földmivelésügyi 
m. kir. miniszterium palotája, a hová minden közlemény intézendő. 


(Alle die ung. geol. Gesellschaft betreffenden Sendungen bittet man mit folgender Adresse zu versehen ői 
Magyarhoni Földtani Társulat, Budapest, V. ker,, földmivelésügyi m. kir. miniszterium palotája.) 


t kapják 


melléklet gyanánt, továbbá. ama rendes tagok, kik azt a megelőző füzettel nem vették, a m. kir, földtami 


, 


cse 


, 


E füzettela m. Földtani Társulat rendes tagjai a m. kir. földtani intézet 1891. évi jelent 


intézet évrbkbonnvének vV bört 2? fiisetéf 18 


A közlemények tartalmáért és alakjáért a szerzők felelősök. 


Figyelmeztetés az alapszabályok 18-ik §-ára. 


c A tagsági dij minden év első negyedében fizetendő. Ha valamely tag évi diját az 
első negyedben be nem fizette, a társulat az illető összeget a legrövidebb postai 
közvetítés utján szedi be, a mely esetben a postai költséget a hátralékos tag fizeti.n 


A JELEN FÜZET TARTALMA. 


Értekezések. ő 
ap 
Dr. SzápeczgY Gyura: Adatok az erdélyi Érczhegység eruptiv kőzeteinek 
ismertetéséhez-.. e. osz e ee azt td ÉGE LE SÉKEL SEEN EE TAL EKTB 
Dr. SCHAFARZIK FERENCz : Az 1887. és 1888. évi magyarországi földrengésekről. 
(Egy.táblávalje sség tes zá ezt ete S EST Ne sz. 30198) 
Ismertetések. 
Az arany Ausztria- ós Magyarországban c c néz szt ERESZ ERAGON 
Irodalom. . 


(28.) Kocn A. : A gr. Mikó-szobor talapzatának köve. — (29.) HoFBAuER W. : 
Bergwerks-Geographie des Kaiserthums Oesterreich. — (30.) TRAUBE H. : 
Wiederholungszwillinge von Kalkspath vom kleinen Schwabenberge bei Ofen 321 (213) 


INHALTSVERZEICHNISS DES SUPPLEMENTS. 


Abhandlungen : 


Seite 
J. v. SzáÁDEczky: Zur Kenntniss der Eruptivgesteine des siebenbürgischen 
Erzgebirges 7 asz sol Seas ást et Ez NE ESETE TESZEL GÉ 
F. SCHAFARZIK : Bericht über die ungarischen Erdbeden in den Jahren 1887 
und . 1888; . (Mit einer: Tafel)--- azé 12 d ág téesz es seg kese E NBNT 
Litteratur: 


(24.) KRAMBERGER-GORJANOVIC ; Die prápontischen Bildungen des Agramer 
Gebirges. -— (25.) A. Kocu: Ueber den Sockelstein des Gr. Emerich Mikó- 
Monumefntes. — (26.) — V. UHnLiG: Reisebericht aus der Hohen-Tátra. — 

(27.) C. 0. CrcH: Petroleumfunde in Croatien. — (28.) W. HOFBAUER : 
jergwerks-Geographie des Kaiserthums Oesterreich. — (29.) H. TRAUBE: 
Wiederholungsz willinge von Kalkspath vom kleinen Scehwabenberge bei Ofen 350 [136] 


NYILVÁNOS NYUGTATÓ. 
Az 1892. évi július 16-ikától 1892. október 19-ikéig bezárólag. 


Tagsági dijukat lefizették 1891-re : 
Dr. Nagy Károly Abrudbányán, dr. Nemes Felix Aszódon. 


Alapítványi kamatot fizetett 1892-re : 
Dr. Mágócsy-Dietz Sándor Budapesten. 


Tagsági díjukat lefizették 1892-re : 

a) Budapesti tagok : Báthory Nándor, Burchard-Bélaváry Konrá1, Fillinger Károly, 
Halaváts Gyula, Liedermann József, Saxlehner Kálrnán, dr. Szterényi Hugó. 

b) Vidéki tagok: Adda Kálmán Nagybányán, Árkosi Béla Körmöczbányán, 
Benes Gyula Esztergomban, dr. Benkő Gábor Zilahon, Bózer Károly Körmöczbányán, 
Bradofka Frigyes Felsőbányán, Búza János Sárospatakon, Csató János Nagyenyeden, 
Eichel Lipót Aninán, Fischer Samú Felső-Csertésen, Fritz Pál Rónaszéken, Gerő 
Nándor Salgó-Tarjánon, Glos Arthur Csízen, Hoffmann Richárd Salgó-Tarjánon, 
Hollós József Pécsett, Huffner Tivadar Nagyágon, doós István Diósgyőrött, Joós 
Lajos Felsőbányán, Kantner János Petrozsényben, Keller Emil Vágujhelyen, dr. König 
Henrik Nagyszebenben, Kremnitzky Ám ánd Vizaknán, Lajos Győző Aranyidkán, 
Matyasovszky Jakab Pécsett, Márkus Károly Sajókazán, dr. Mártonfi Lajos Szamos- 
ujvárott, dr. Nemes Felix Aszódon, Petrovits András Ózdon, Schmidt Géza Nagyágon, 
Siegl József Fehértemplomban, Singer Bálint Tokodon, Stempel Gyula Zalathnán, 
Süssner Ferencz Felsőbányán, Torma Zsófia Szászvárosban, Tribus Antal Petrozsény- 
ben, dr. Vutskits György Keszthelyen. 


c) A rendes tagok jogaival bíró intézetek és egyesületek: 

Drenkovai kőszénbányák igazgatósága Berszászkán, Felsőmagyarországi Bánya- 
polgárság Iglón, Polgári Iskola Miskolczon, Reform. Főgymnasium Miskolczon, Vasipar 
Társulat igazgatósága Nadrágon, Kuun reform. Collegium Szászvárosban. 

d) Magyarországon kivül lakó tagok: Noth Gyula Barwineken, dr. Uhlig 
Viktor Prágában, Zlatarski György Szófiában. 


e) Előfizető díjukat lefizették 1892-re : 

M. kir. Főreáliskola Nagyváradon. — Ail. Főreáliskola Budapesten V. ker. — 
M. áll. Tanítóképezde Budapesten. — M. kir. Bányaigazgatóság Nagybányán. — M. kir. 
Vinczellérképezde Diószegen. — M. kir. Bánya- és Kohóhivatal Kapnikbányán. — 
Kókai Lajos könyvkereskedése Budapesten. — M. kir. Tanítónőképezde Budapesten. 

Tagsági dijukat lefizették 1893-ra: Noth Gyula Barwineken, dr. Uhlig 
Viktor Prágában (3 frt); Kuun ref. Collegium Szászvárosban. 


Kelt Budapesten, 1892 október hó 19-én. 


Dr. SrauB Mónrircz, 


e. titkár mint pénztáros. 


A Magyarhoni Földtani Társulat" kiadványainak és a közlöny 
mellékleteinek árjegyzéke 1892-ik évben. 


( Megrendelhetők a Magyarhoni Földtani Társulat titkári hivatalában, Budapesten, V., 
a földmivelésügyi m. kir. ministerium palotájábam, I. emelet, 52. sz. vagy Kilián Frigyes 
egyetemi könyvkereskedésében, Budapesten IV. váczi-utcza.) 


Verzeichniss der Publikationen der ung. geolog, Gesellschaft. 


( Dieselben sind entweder direct durch das Secretariat der (GGresellsehaft, Budapest, V., 
földmivelesügyi m. kir. ministerium palotája, oder durch den ÜUniversitüts-Buchhándler 
Friedrich Kilián, Budapest, IV. váczi-utcza zu beziehen.) 


1. Erster Bericht der geologischen Gesellschaft für Ungarn. 1852  ... — frt 50 kr. 
2. Arbeiten der geologischen Gesellschaft für Ungarn. I. Bd. 1856... 5 4 — a 
3. A magyarhoni földtani társulat munkálatai. II. kötet. 1863... ... 5 a — a 
4. a ( a € ( IFI CPV és... Vo kötet; 

IS07E1870- IKötetenként szunt VO EE EE és B DETRE sa 
5. Földtani Közlöny. I—IV. évfolyam. 1871—1874. Köjétenkébt HÉ 9 a — a 
6. ( € V. ( SZT ELP ELTE 5. a — 
18 a a  VI-IX. a 1876—1879. (EGátKos — Delsab) 

Kötetenkénb- es Ses skeet 

8. a a X—XI. € 1879—1881. Kötetenként ... 0. §2 sz 
9. 4 a XI. a ÁBZAD EZÉ ezzek Se geze aJET SSz te 
10. 4 ri XS ( TOO HT TT TERET É e 5 c — a 
41. 4 4 XV ú 18842 tease éz Sea áT ee tte tát 
12. a (i XV. [i ÜSBOV eza szál See EE Se zt ee et a éL át 
13. fi a SON a IS30- sZ Zs aza Ze KN ÖN Szt S ENE 
14. a c XVII—XXI. a 1887—1891. Kötetenként ... 5 c — a 
15. Földtani Értesitő 1—III c 1880—1883. Kötetenként  -.. — a 50 a 


16. A Magyarhoni Földtani Társulat 1852—1882. évi összes kiadványainak 
betüsoros tartalommutatója. — (General-Index sümmetlicher Publi- 


cationen der Ung. Geol. Gesellschaft von den Jahren 1852—1882) 1 a — a 
17. Geologisch-montanistische Studien der Erzlagerstütten von Rézbánya 
im 5.70. Ungarn. von Bi" Bosepny:, U97ASs zer esse aN ae S OSSző 


18. A selmeczi bányavidék  éreztelér-vonulatai. (Die Erzgünge von 

Schemnitz und dessen Umgebung). (Szinezett nagy geologiai tér- 

kép. Szöveggel együtt). Geolog. mont. Karte in Grossformat .. 5 a — a 
19. A budapesti országos kiállitás VI-dik csoportjának részletes katalogusa. 

Bányászat. Kohászat. Földtan. 1885. — (Budapester Landes- 

ausstellung. Specialkatalog der VI-ten Gruppe. Geologie, Bergbau 


und. Hiüttenzyesen) 1, Zé Éz EZ NSZ NEZ á etet see ES Re K EAT 
20. Kurorte von Ungarn. Dr. Kornel Ghee TELS josz ezéstál IESÉN SES — a 020 a 
21. Les Eaux Minérálos do la Hongrie, 1878 "est st ese Wase ás és ei aal MIS 
22. (Egy új Eehinölampas jaj. Dr. Pávay Elek zs S sze MESZ SESS — c 10 a 
23. Kolozsvár és Bánfi-Hunyad közti vasutvonal, Dr. Pávay Elek... -.. — a 10 a 
24. Évi jelentés. Magyar kir. Földtani Intézet. 1883. — (Jahresbericht 

der K.. Ung, Geologisohan, Anstalt 18883. ez SEL JESZH ESA Eso ése et a NEEE 
25. MESE NE Gt der K. UBB; GAGZORISZENTS Anstalt fúr 198422 éss 1 ac — a 


CRANKLIN-TÁRSULAT NYOMDÁJA 


YZ 


DAN TO lé CÉL LÁkUKEET ML EÉES 473 VE TÉ te ogbyaeyi 
ER. 


. 1892. NOVEMBER-DECZEM 


, 
VEKÁVKKKNNKKKK NY KNKKEN NA NÁNKÁ NAT S KAN SA TK ÁKK AN KK NNAK 


FÖLDTANI KÖZLÖNY. 


HAVI FOLYÓIRAT 


XIADJA 
A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT 


A M. KIR. FÖLDTANI INTÉZET HIVATALOS KÖZLÖNYR 


SZERKESZTIK 


Dr. STAUB MÓRICZ és ZIMÁNYI KÁROLY 


A TÁRSULAT TITKÁRAI. 
(A JELEN FÜZET TARTALMA A BELSŐ LAPON.) 


BUDAPEST, 1892. 
A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT TULAJDONA. 


FÖLDTANI KÖZLÖNY. 


 (GEOLOGISCHE MITTHEILUNGRN. ) 
ZEITSCHRIFT DER UNGARISCHEN GEOLOGISCHEN GESELLSCHAFT. 
ZUGLEICH 


AMTLICHES ORGAN DER K., UNG. GEOLOGISCHEN ANSTALT. 


Dr. M. STAUB und K. ZIMÁNYI, 


SECRETÁRE DER GESELLSOCHAFT. 


. (INHALTSVERZEICHNISS S. AUF DER INNENSEITE.) 
[d 
BUDAPEST, 1892. 


EIGENTHUM DER UNGARISCHEN GEOLOGISCHEN GESELLSCHAFT. 


A magyarhoni Földtani Társulat titkári hivatala : Budapest, V. kerület, földmivelés ügyi 
m. kir. miniszterium palotája, a hová, minden közlemény intézendő. 


(Alle die ung. geol, Gesellschaft betreffenden Sendungen bittet man mit folgender Adresse zu versehen : 
Magyarhoni Földtani Társulat, Budapest, V. ker,, földmivelésügyi m. kir. miniszterium palotája.) 


e 


BA 4 E BAK Se de.7 
POR Sötév; e-t 47 7 TAT 8 SA ÉT 


11-12. FÜZET. 


E füzettel a m. Földtani Társulat rendes tar 


k 


tárána 


, 
tép 


s térk 


yv- és 


t kön 


let gyanánt. 


d 


intézze 


tr 


Rk 


. földtami 


gjai a m. 
ótcsímjegyzékét kapják mellék 


? 


harmadik p 


Más A 
Edna a 


AAS ate 


kazsálteel 


pg. 1. ég 
fa-n zén ódlap 


hp.3h É 


b 


ANN ETV A! 


7 
Mt éa e 


A közlemények tartalmáért és alakjáért a szerzők TeLTÖSBE 


Figyelmeztetés az alapszabályok 18-ik §-ára.. 


. 


aA tagsági dij minden év első negyedében fizetendő, Ha valamely tag évi diját az 
első negyedben be nem fizette, a társulat az illető összeget a legrövidebb postai 
közvetítés utján szedi be, a mely esetben a postai költséget a hátralékos tag fizeti.n . 


A JELEN FÜZET TARTALMA. 


Értekezések. at 
Doczxa JózseF: Adatok a pyrit chemiai constitutiójának ismeretéhez... ... 353 (215) 
Dr. KocH AwTraL: Az 1888. évi erdélvi földrengésekről .-. .-. ..- --- 358 (220) 
Dr. Kiáparió Minány: Az 1887. és 1888. évi horvát-szlavon-dalmátországi, — 
valamint a bosnyák-herczegovinai földrengések... ... .-. --. .--- -.. 363 (225) 


KALECSINSZKY SÁNDOR: Egyszerű, földrengést jelző készülékről. (4 ábrával) 377 (239) 


; Vegyesek. 
Lóczy LAJos: Megjegyzések dr. SZÁDECZKY GYULA : a Adatok az erdélyi Ércz- : 
hegyseg eruptiv kőzeteinek ismeretehezs czímü értekezéséhez  ... SZEZON TZAZ ES 
Ismertetések. 
Ad Pallas (Nagy: LEXIKON am e e La N ÉKET SZÉ ge GÉNT SSL FENN ÉSE RAS LÁÁSBI 


Társulati tígyek. 


V. Szakülés 1892 november hó 9-én: Titkári jelentések: MADERSPACH 
ANTAL, RAkus PÁL és dr. NENDTvICH KÁROLY elhunyta. — Uj rendes tagok: 
BERDENICH Győző Budapesten. ÖRVÉNY Iván Zentán. — Előadások : Dr. PosE- 
WITZ TIVADAR: Egy új cseppkőbarlang Veszprém megyében. — ZIMÁNYI KÁROLY: 
A kőzetalkotó ásványok fősugártörési együttbatói. — Lóczy LAJos: Az 1891. 


október havi japáni földrengésekről... . 0. c. 0.  .-. --i "12 382.(244) 
VI. Szakülés 1892 deczember hó 7-én: Titkári fölentégalék IGöséET TBE é 

elhunyta. — HALAVÁTS GYULA: A szocsán-tirnovai (Krassó-Szörény megye) 

neogen-öböl földtani viszonyai. — Dr. SCHMIDT SÁNDOR: Kristálytani közle- 

INGÖVEK elé 8 ÉsÉnt LEE TÓL RZŐ VOT B ez SÉR ZÁ KEZÉR 
IV. ALSZOK ülés 1892 Slvérübek ;?) 9-én : Titkári jéléntésálésú -- 

Pénztári jelentés. — Meghivók. — Könyvajándékok ... ... .. .. 5... 385 (247) 
V. Választmányi frendkivüli) ülés 1892 november hó 28-án: Az 1895. évi 

országos kiállításhoz egy bizottsági tag választása... u... ... .-- -- 386 (248) 
VI. Választmányi ülés 1892 deczember hó 7-én: Wolyó ügyek... — 2 Még 

hívó. — Könyvajándék  .. .. KÉSZLET EE ERNE SZT ZA zek ESEL EN a 


Hivatalos közlemények a m. kir. földtani intézetből" se Vzkyeszüsbi re azek ERGSÉRSL KÉKES 


. Comitate Krassó-Szörény. — Dr. A. SCHMIDT : TES E ZERéze NT Mitthei- 


INEKENENÉEZEKŐNNIBB DES SUPPLEMENTS. 


Abhandlungen : : Seite 


J. Loczxa : Beitrüge zur Kenntniss der ehemischen Constitution des Pyrits 389 [139] 
Dr. A. KocH: Ueber die siebenbürgisehen Erdbeben im Jahre 1888... ... 394 [144] 
Dr. M. Kisparió: Bericht über die kroatisch-slavonisch-dalmatinisehen, sowie 
über die bosnisch-herzegovinischen Erdbeben in den Jahren 1887 u. 1888. 400 [150] 
A. v. KÁLECSINSZKY : Ueber ein einfaches Ouecksilber-Seismometer (Mit vier 
ARBUddNgens Hú LOxHO) érzet s TNÉSE Its hos he sé sés ő éz s és E TONLÁGO 


Kleinere Mittheilungen : 


L. v. Lóczy: Bemerkungen zur Abhandlung des Dr. J. v. Szádeczky : eZur 
Kenntniss der Eruptivgesteine des siebenbürgisehen Erzgebirgesn .. ... 418 (1 68] 


Gesellschafítsberichte : 


V. Vortragssitzung am 9. November 1892 : Todesanzeige : Dr. K. v. NENDT- 
vicH, A. MADERSPACH, P. RaAkus. — Neue Mitglieder: V. BERDENICH in Buda- 
pest, J.- ÖRvésy in Zenta. — Vortráge: Dr. TH. Posewirz: Neuentdeckte 
Tropfsteinhöhle im Bakonyer Gebirge. — K. Zimányi: Ueber die Haupt- 
brechungsexpónenten der gesteinsbildenden Mineralien. — L. v. Lóczy : Das 
japanische Erdbeben vom Oktober 1891... .. SES resze ALOM ÉGE 
VI. Vortragssítgung am 7. Dezember 1892 : Tdósünzetsé: 9; Ciönete — 
Vortrüge: J. HALAvÁTS: Ueber die Neogen-Bucht von Szocsán-Tirnova im 


Tünetei GSM rÖz hess CÉNHRK NET ÖSS E KA A LNKESÉKE [OTA ED T 
IV. Sitzung dés áll ataltás am 9. November 1892 BEENa IREK St d gé A AZT TÁSZAN] 

V. Sitzung ( ausserordentliche) des Ausschusses am 23. November 1892  421[171] 

VI. Sitzung des Ausschusseg am 7. Dezember 1892 ... --- --- --- --- 422[172] 


Aemtliche Mittheilungen aus der kgl. ung. geol. Anstalt ...  .. ... 422[172] 


NYILVÁNOS NYUGTATÓ. 
Az 1892 évi október 20-ikától 1892 deczember 31-ikéig bezárólag. 


Tagsági dijukat lefizették 1891-re : 


Dr. Delmár Tivadar laps gággletás Gesell Sándor Budapesten, dr. Primics György 
Kolozsvárott. 


Alapítványi kamatot fizetett 1892-re: Dr. Pethő Gyula Budapesten, 


Tagsági díjukat lefizették 1892-re : 


a) Budapesti tagok: Berdenich Győző, dr. Fialowszky Lajos, Franzenau Ágoston, 
Gesell Sándor, Nagy László, dr. Posewitz Tivadar, T. Roth Lajos, dr. Schmidt Sándor, " 
Szauer Arnold, dr. Szádeczky Gyula, Treitz Péter. 

b) Vidéki tagok: Dr. Abt Antal Kolozsvárt, Alexy György Zatátísátk dr. Ágh 
Timot Pécsett, Bertalan Alajos Mernyén, Bibel János Oraviczán, Eisele Gusztáv 
Vashegyen, CGólián Károly Kapnikbányán, "Holletsek Károly Nemtibányán, Hudoba 
Gusztáv Nagybányán, dr. Kanka Károly Pozsonyban, Kondor Sándor Rézbányán, 


MV tt ez 


Krecsarevics Márk Ujvidéken, dr. Munkácsy Pál Nézz tetés űl ülte Sándor S ZÍgé. 
ban, Nyirő Béla Sóvárott, Örvény Íván Zentán, Parragh Gedeon Kecskeméten, Pelachy 
Ferencz Selmeezbányán, dr. Plichta Soma Losonezon, dr. Primics György Kolozsvártt, 
Reich Henrik Aninán, Reitzner Miksa Körmöczbányán, Riegel Vilmos Vaskövön, 
Schneider Gusztáv Szomolnokon, Szellemy László Kapnikbányán, Szikszay Lajos 
. Zilahon, Téglás Gábor Déván, Themák Ede Temesvárott, Wagner Vilmos Rónicz- 
Brezován, Wallenfeld Mihály Duna-Bogdánban. 


6 A rendes tagok jogaival biró intézetek és testületek : 


Eggenberger-féle. könyvkereskedés Budapesten. — : Ó-Kaszinó Egerben. — M. kir-. 


állami Főreáltanoda Kassán. — Reform. Főiskola Kecskeméten. — Premontrei Főgym- 
nasium Szombathelyen. 


d) Magyarországon kivül lakó tagok: 


Ascher H. Ferencz Gráczban, dr. Delmar Tivadar Bernben, Hofmann Ráfáel Bsésbát 3 


dr. Hörnes Rudolf Gráczban, Posepny Ferencz Bécsben. 
Előfizető dijukat lefizették 1892-re: 


M. kir. állami Középipariskola Budapésten. — Magyar kir. középiskolai Tanár- 
képezde Budapesten. — M. kir. Vasgyári Hivatal Tiszolczon. 


Oklevéldíjat fizettek: 
Berdenich Győző Budapesten, Örvény Iván Zentán. 


Tagsági dijukat lefizették 1893-ra: 

Brelich János Leányvárt, Ehrenleitner B. Münchenben, dr. Farkas János Dun 
pentelén, dr. Hollósy Jusztinián Kis-Czellben, Krémer György Tordán. 

Előfizető díjukat lefizették 1893-ra : 


M. kir. Bányahivatal Körmöczbányán. — ifj. Berger Samu könyvkereskedése 
Nagyváradon. — M. kir. Vasgyár Vajda-Hunyadon. — M. kir Főbányahivatal Akna- 


Szlatinán (3 péld. 1893 első felére). — M. kir. Bányaigazgatóság Selmeczbányán. —. 


Ál. Főgymnasium Kaposvárott. — M. kir. Gazdasági Intézet Keszthelyen. — M. kir. 
Gazdasági Tanintézet Debreczenben. A: 

Kelt Budapesten, 1892 deczember hó 31-én. : 

: ; Dr. SrauB MóRgiIcz, 


e. titkár mint pénztáros. 


A Magyarhoni Földtani Társulát üléseinek sorrendje 1893-ban: 5; 


Januárius  4-én szakülés. Május 3-án szakülés. 
Februárius 1-én közgyülés. — : Október 4-én szakülés. 
Márczius 1-én szakülés. November 8-án szakülés. 
Április 5-én szakülés. Deczember 6-án szakülés. 


Junius, julius, augusztus és szeptember hónapokban szakülések nem tartatnak 


TITKÁRI HIVATAI.: 


V., Földmivelésügyi m. kir. miniszt. kész ásás I. em. 52. szám. , 


FRANKLIN- TÁRSULAT "NYONDÁJA, 


11 
984 0 Kö 


kh 
477 CRLPÉ vie 
196 


ANT zt eátA 5 ZS 


say élét 
eri vari 


LA igét 


Kő. 


VT SGÉA 
At LAYASNs 
AZ én. agy 
Pio 
N J 


e] 


MIÍJI 


1001