KE ÓN Ve EZKZÉS És 2x sz d VEYEN e íz [SES ZS ÓN JEGET Vat afalaján AEK ÉJ) aes: SS zza aZ) ; 3 s a YN v) 3 sa S / yz - see ét N§ ma OSS Í ss ! ty hi CET ÉR X ( ap gut a X :§ Né ERETT tos NY KÜ? zt P / Va A A 44 j4 VEE AM es /a CLA) 7 e LANKA (( HCB LYLE //OANNA NN NER LVA (94 1/1egt Wa) N UT [/ SZZSN SESZTÁK Z N Öezeg a y [a AVTV san e 4, 4 ( DNS SZ P aki XX B 3 NY SX ER. 7 a 1 S ga ga san F A TELEN ÉN SE £ ky — 21 A ES 43 t Rt Ce és : : 7 SON 4 NN SA , 1 ha öl VR HANA é Cs KERNI MÜDZS Esste sk eg a 2 Plate e. NM v kt AN V W ( ae . MAGYAN TUDÓS TÁRSASÁG EYKÖNYVÉIT 99 aa sms IMÁBODIK KÖTET. tell ateltem e 13 " RUDÁN. - 7 dik a MAÁLNAIN KIRÁZ VI ÉGVETÉN NYAÉTATÁSA: : e: zt 1954, ez A MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG EVKÖNYVEI. MÁSODIK KÖTET. . BUDAN. MAGYAR KIRÁLYI EGYETEM NYOMTATÁSA. 1855. A MAGYAR TUDOS TÁRSASÁG: EVKÖNYVEI. meets kmzektee MASODIK KÖTET, ————a 18352—1834. A TARTALOM. AZRJÓ OSZPÁLT MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI , November 16-dikától 1832, November 15-dikéig 1833. HETI ÜLÉSEK. November 16d. 1832. — October 26d. 1833. , A nagy szótárhoz tudományi műszavak "s magyar mesteremberekéi és tájszavak. Kéziratokról vélémények. Tudománytár. Evkönyvekbe értekezések bégyülése , Helyesirás. Magyar népdalok "s köznépi szertartások. 1832/3-beli játékszíni díjra béjött feleletek. Mathesisi 1832-beli kérdésre jött felelet. Nyomtatványokról tudó- sítások. Két régi magyar kézirat 1513-ból és 1530-ból. Halabori Pap Bertalan" kézirata. A" tudományok királyi akadémiájának levele Berlinből. Philadelphiá- ból a? philosophiai társaság" küldeménye. Baricz? tudósítása a" milanói könyvtá- rokról. Magyarúl lévő magyar históriai emlékiratok?" czímsora összeiratik. Gö- rög Demeter tiszteleti tag, Simai Kristóf lev. tag" halála t IGAZGATÓSÁG ÜLÉSEI Februarius 3d., 4d., 5d. 1833. Előlülő "s másodelőlülőnek 1832-re volt választatása helyben hagyatik. A" társaság" 1832-beli munkálódásinak előadása a" törvényhatóságokkal közöltetni rendeltetik. Első előterjesztés az országosan egybegyült KKhoz és RRhez a! társaság" eddigi munkálódásáról. Marczibányi Lajos 20 arany jutalmat tesz ki. A" pénztár. Ka. matra adott pénz. Ercsei , a" rendes tagságot nem fogadhatja el. Az előlülő le- mond az alaprajz értelmében. Előlülőségről tanácskozások. Gróf Teleki József 1833-ra is megválasztatik előlülőnek. A? másodelőlülő" lemondása. Gróf Széchenyi István is ujra megválasztatik .. .. elős aa en fápű zal ép) fapi! ve .. NEGYEDIK NAGY GYÜLÉS. j November 2—15d. 1833. Zsebszótár. Mathematikai és philosophiai műszótár. Nagy szótár" irásának planuma. Régi magyar nyelvemlékek. Helyesírás? további vizsgálása. Népdal gyüjtemény" kiadása. Tudománytár. Vezérpontok játékszíni pályamunkák? elitélése körül. Vér- nász, Tirus, Valkói Amazon mikép ajánltatnak. Választottság 1833/4-beli vígjá- Lap. 1—20 20—29 tékok" elitélésére. Nyelvtudományi jutalom 1831-re kinek ? Mathesisi jutalomnak 1832-re kiadása, Három küldöttség: 1. Az 1832-b. megjelent munkák közül a" legjobbak" kijelelésére. 2. Az évkönyv 2d kötete" számára béjött dolgozatok" megvizsgálására, 3. A" 2d köz ülés?" tárgyaira. 200 aranyat nyert munka 1832re. Évkönyvek" 2d kötetébe értekezések. A? 6 osztály" felszólítatása értekezésekre. Uj jutalomkérdések 1833ra. Budai magyar játékszín" segítése a" nyelv" tisztítása" tekíntetéből. Sajtó alá elfogadott kéziratok. Babbage" logarithmiai táblái. Ka- zinczy?" munkái kiadassanak. "Tudnivalók a? kiadásokhoz. Tagok? jelentései mun- kálódásaikról. Tagok? munkái a" névkönyvbe. Az évkönyvek" megküldése más tudós egyesületekhez. Petrovics r. tag" megbizatása, Előlülő" felhatalmaztatása. Csak jeles eredetiek" fordításai vétessenek vizsgálat alá. Könyvtárhoz nagyobb szállás későbbre. Sajtó szerzés. Emlékbeszédet Görögről és Simairól ki ir? Két uj tiszteleti tag" választatása, Tagválasztás" módja ezutánra. Honni 17 új levelező tag, 6 külföldi új levelező tag. Ercsei válasza. Földteke" rajza Nagy Károlytól. Köszönet a" könyvtár szaporítóinak. Fejér vármegye" levele a" társa- sághoz. Válasz Fejér vármegyéhez. Kazinczy "s Kisfaludy Károly képeik. Alap- rajz" módosítása. A! történeti eléadás, ezután kitegye az indítmányos nevét IGAZGATÓSÁG TANÁCSKOZÓ ÜLÉSEI Novemb. 34d., 9d., "s 15d. 1833. Gróf Teleki József, előlülő, Gróf Széchenyi István másodelőlülő 1833ra megerősí- tetnek. Az alapítók? kötelezvényei hiteles másolatban a? pénztárba tételre ren- deltetnek, A" 4d. nagy gyülés" ajánlásai szerint költségek és jutalmak" kifizet- tetése. — Az elfogadott kéziratok? sajtó alá bocsáttatása. A" játékszíni küldött- ségnek javítási díjul 500 pengő forint rendeltetik. Földváry Gáborhoz Pest vár- megye? másod alispánjához az előlülő köszönő - levelet ír a? tisztelt megye" nem- zeti buzgóságáért a" budai magyar játékszín? ügyében. A! tudománytárba dolgo- zók, eredeti munka! ivéért 8, fordításért 6 pengő forintot kapjanak. Előlülő fel- hatalmaztatik elfogadott munkák? nyomtattatására. A? társaság által kijött köny- vek egy középponti könyvárusnak adatnak sszsgezááketázész kései). ver vez ap. hne A" TÁRSASÁG" TŐKEPÉNZEINEK "8 AZ ESZTENDEI AJÁNLÁSOK" NEVEKEDÉSE. Aug. 27d. 1832, — November 15d. 1833. Me eztétat ullddk szeles beee, MÁSODIK KÖZ ÜLÉS" JEGYZŐKÖNYVE. Novenmbes annat 4833 Vé ás d dt etési ez MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI November 16dikától 1833, November 12dikéig 1834. HETI ÜXNÉSEK; Novemb. 234. 1833 — Novemb. 1sőjéig 1834. Nagy szótárhoz gyüjtések" folytatása. Nagy szótár irásának planuma készen. Régi magyar nyelvemlék Münchenben 1466-ból. A" magyar nyelv" udrari létéről Kot- tanner Ilona. Ersekujvári két magyar kézirat. A" halotti két megszólítás lemá- soltassék. Rákóczy Ferencz magyar védlevele Szend helységnek. Magyar szer- ződés lő8lből és Zsigmond erdélyi fejedelem magyar lerele 1595ből. Helyesírás" Lap. 29—54 54—57 57—58 58—62 SE aa 2-dik kiadása. Gyarmathi" egyszerű betűi. Kéziratokról véleményadók. A" játék- színi kérdésre béjött 19 felelet. 1833/5-re érkezett 12 eredeti vigjáték. Népneve- lési munkák Marczibányi Lajos? jutalmára. Philosophiai versenyfeleletek az 1831beli kérdésre, A" históriai 1832beli kérdésre, a? határnapig egy felelet sem jött. "Tudománytár" szerkeztetőjének utasítvány, Értekezések az évrkönyvbe. Nyomtatványokról tudósítások. Kovács" János végintézete a?" levéltárba. Kovács és B. Berzeviczy Vincze 7. Vas vármegye? levele. Bátori Zsigmond" élete Hor- vát Endrétől. Az évkönyvek" hová lett megküldetése. Baricz, a? velenczei könyv- tárróláöetroviés-selBer]inbŐL ( vo szzsá gés egz veje ae bal ÖTÖDUK NAGY" GYÜLÉS. November 3—124d. 1834. Nagy szótárhoz készületek" folytatása. Helyesirás. Törvénytudományi szótár. Régi mágyar kéziratok" másolatai. Küldöttségek. A? 200 arany jutalom 1833ra. Evkönyvi értekezések. Köz ülésben mik olvastassanak fel. Philosophiai felele- tért a 100 arany. 12 vigjáték ügye 1833/7-re. Históriai kérdés" ismételése. Nyelvtudományi és philosophiai kérdések 1834-re. Berzeviczyre, Kovácsra emlék- beszéd. Végh Istvánra emlékirat. Szalay Imre r. tag" lemondása, Tagválasztás. Tiszteleti, rendes és hazai levelező tagok. Külföldi levelező tagok. Ajánlatok a" heti ülésből. Marczibányi Lajos" jutalma. Magyar játékszín ügyében kitett jutalom kinek ment. Köszönet az előlülőnek. Czech János és Schedel Ferencz nevelik a? pénzgyüjteményt. Köszönet a" másodelőlülőnek. Czech János a" csá- szári levéltárba másolásokra ajánlkozik. Mit tett eddig a? játékszíni küldött- ség? Nyomtatás alá menő kéziratok. Az érkönyvek Iső kötete megment. A müncheni akadémia? levele. — Válasz a? müncheni kir. akadémiához. Petrovics két válasza. Zsivora 1. tag" válasza. A" társaságnak ajándékozott könyvek. Bow- ring és B. Ferrusac oklevelei ujonnan megküldessenek. Uj rendelés az évkönyvek kijöttére nézve. Bírák az 1834/5-beli szomorújátékokhoz. Sajtókról tudósítások. A" 200 arany oda itélésében javaslatokra felszólítás. Titoknok? lemondása. .. Hivatala folytatására felszólítatik .. .. IGAZGATÓSÁG TANÁCSKOZÓ ÜLÉSEI. November 84. , 94. , 124. Előlülővel együtt csak 3 igazgató tag jelen, 9 helyett. Károly főhgnek a" m. t. tár- sasághoz 10 év mulva szállandó 10,000 pengő ftnyi alapítványa. Szabadka vá- rosától 300 for. pengőben. Bács vármegyében ujonnan gyült 100. pengő. Pénz- tár vizsgálatáról tudósítás. Gróf Teleki József előlülő megvette Kresznerics gyüjteményét a" társaságnak. 2000 pengő forintnyi új alapítványa, pénzgyüjte- ményhez. Szerző "s véleményadó , egy példányt ingyen kap a! társaság által kia- dattakból. Az 1831-beli, históriai kérdés ujra kihirdettetik. A" philosopbiai 1831-beli kérdés jutalma kifizettessék. 1833-ra a"200 arany Kisfaludy Sándor és Vörösmarty között felosztatik. Jakab Istvánnak, vígjátékáért ívenként 4 arany. Régi magyar kéziratok másoltatásának folytatása. Régi magyar nyelv emlékek első kötete sajtó alá menjen. Szerkeztetőjük tiszteletdíja későbben lesz elhatározva. Győry , Szlemenics munkái, Bugát, Vajnócz fordításai, beadatásuk sorában men- jenek sajtó alá. Czech, Schedel pénzgyüjteményei felajánlása bejelentetik. Czech- Lap. 63—73 74—91 92 nek Bécsben mulatása idejére: míg a" cs. titkos házi levéltárt megvizsgálja, elő- legesen is költség. Törvénytudomány osztályába egy helybeli rendes tag kineve- zése a" 9 számu igazgatói ülésre marad. Ugyan arra egyéb tárgyak , Döbrentei- nek a! titoknokságról lemondásával együtt, mellyet attól a" tartománybiztosi hí- vatalában lett elébb léptetéséről szóló kir. udv. decretum azért kivánt, mivel kir. régibb elintézés rendeli, hogy királyi, országos tisztségben lévő; más hivatalt Lap. is ne viseljen 5. ae. rise. estet] sa jelem gafe : Esgá ujds flies Té zén Mlle zsák 1059 SSEL Áss láta 92—94 A" TÁRSASÁG TŐKEPÉNZEINEK NEVEKEDÉSE "8 ÉLET FOGYTIG TARTÓ AJÁNLÁSOK. Novemb. 16d. 1833, Novemb. 20ig. 1834. 2. ö.öeöeő ee 95 HARMADIK KÖZ ÜLÉS JEGYZŐKÖNYVE. Nov. 9dikén. 1834. Döbrentei Gá- bőrtól 4. css o asz sa őse NSSSSEN EK SNS NNA as MÉSR Vége Vá os1 öles Allosi 02 se) é6ég dlísszák tesz tál , , NAIDDIT OSIZDART 458 aa. Lap. Másovix köz ÜLÉST MEGNYITOTT BEszÉD. 1833. Gróf Teleki József .. 1 EMLÉKBESZÉDEK. I. Tittel Pál, helybeli rendes tag felett. Bitnicz Lajostól .. .. .. s II. Imre János, helybeli rendes tag felett. Szalay Imrétől .. 15 ÉRTEKEZÉSEK. 1833ra. I. A mathematikai tudományoknak az elme! kifejtésére és köztársasá- gok" virágoztatására befolyásáról. Győry Sándortól. Szcket fog- Taló értekezés a" arte lev zsé zés zását ossz NEE SáKÉ €lles 2 va, Ne Ass 23 II. Zsigmond országlásának évsora. Luczenbacher Jánostól. Szé- ket foglaló értekezés sss ésőöss eset aaa been 43 III. Az 14397ben volt temesvári országgyűlésről. Petrovics Frid- ELKEŐL was tszzss rem Ver afag esni tse. (st llset s tén, OV SMN st 61 IV. Hellen - magyar literatura. Folytatva. Guzmics Izidórtól .. .. 83 V. Az ócsai és demsusi régi egyházakról. Tessedik Ferencztől .. 114 VI. A? Duna" regulázásáról. Győry Sándortól .. . vo s ss ő 120 VII. A" kög" négyszegítéséről. Bitnicz Lajostól -. . v v.o a . 151 . 18084. Lap. HARMADIK KÖZ ÜLÉST MEGNYITOTT BESZÉD. 1834. Gróf Teleki József .. 171 § .. . EMLÉKBESZÉD. Görög Demeter, tiszteletbeli tag felett. Kállay Fereneztől .. .. 179 hal . ÉRTEKEZÉSEK. 18 I. Tudományok" állapotja Magyarországban az Árpádok" idejében. Czech KEREKE ETT "a E e a ESSTTLAONTAS kelát éa Hl! jesápyss tása áj. aól lb es. ze 186 Bevezetes. Első fejezet. 1. §. A? magyar nemzet" értelmi állapotja a?" vezérek alatt. 11. §. A? keresztyénség" behozatala, és 1 István királynak a" tudományok körűli érdemei. 111. A" XI. és XII. században országlott többi magyar fejedelmek? igyekezetei e? tárgyban. IV. §. Folytattatnak a" XIII. szá- a zadi királyaink által is. V. §. A" pápák" béfolyása honnunk? tudomá- nyosságára. VI. §. Az egyházi, nemesi, és egyéb országos KrÖry rendek" értelmi álladalma dé allasa de [0 adás. ten ANSBÉN as! szllkest ; es 9 .. 187 a Második fejezet. I. §. Tanító intézetek. 11.§. Az iskolák" belső dreádölés, tanítók , tanulók , iskolai fenyíték , tanítás" tárgyai. III. §. Külhoni is- kolák" látogatása. IV.§. Könyvek és azoknak nagy áruk , josarjezites , mények és könyvvizsgálat 0.2 sss eses seek se vaslltaséten 199 Harmadik fejezet. I.§. Latán és görög nyelv" ismérete. II.§. ció dk nyelv álladalma, német, szláv és más nyugoti nyelvek? részes divata és tu- dása, III, §. Hittudomány. IV. §. Bölcselkedés és gyógytudomány. V.§. Jog. VI. §. Történet ie 213 új h II. Közlések, a" Balkány vidékén tett természettudományi utazásról. F r i- SAS y SAM EE ŐL 2 s fee pe ján rás sn jön fas látll en eslőklse e 235 . c Bevezetés. Terve a" Balkány vidékén elintézendő természettudományi utnak .. .. .. 240 Különös leirása némelly a" Balkány vidékén talált uj vagy érdekesebb ter- mészeti tárgyaknak co vo st. 05 Szil tes tkéttlétt 249 ú um Rhodopei Haberlea. I. T. Uj növény nem 2 ee 249 v Kacstalan bűkkön. II- T. Répás csüküllő. III. T. 0 sos sos ossz s 256 ; Keleti csucsóka. IV. T. Vereslő czingolány. V. T. 1. k. .. 2 2. 2. .. 251 8 KROTTSSSET TET ra kent éle Le ra ÁTEÉE el ele; oz ságjazá ee Te embe elj [de ves va aa, ai 252 I PVRLSTRELEKENY ! KÜLTANÁKAEE Va TÉK Kel lgot dog Tag 69 aal sa a0 éb na a 8 253 . Ae Bélyegezett pompály. V. T.4. ko vena naénb 254 Holgyomáli pompály. V. T. 5. k., Legyezős hólagány. V. T. 6. k. .. .. 255 FTOTOSL AS AÉY, VIG Z s a ke etet eőtT aaz ti ad ia jégáTée os d vé ant 96 sa 256 Ferde méhész. V. T. 8. k. Bórdás lg. VELTő VAK a gól s Te ee. 257 Merés csérebűly, V. T. 10. kő a ss. ss esítés ll ső deljjfts jee ss se 7 ss 258 Bejtényded ecserebűlyogv" T. I2.eko ss ás AVAS sa raz sel se és se 40 259 Rumeliai szipoly. V. T. 12. k. Vörhenyeges bársonyka. VI. T. 1. k. .. 260 Sárgalábn karmócz. Setétvörös diszély. VI. T. Török csápiker. VI. T. 5. Ékes osztrák VI. T. 6. k. .. Kunzei tülök fürt. VI. T. 7. k. Sáros ripók. VI. T. 9. k. Füles görgöcz. VI. T. 10. k. Czifra izmócz. e k W1. T.2./k. Potrohos bujnok VI. T. 4. k. .. Pikkelyés Sephir boglárka. Nőszded boglárka VII. T. 3. k. Szaka igász. VII. T. 4..k. Tetszós safndlás; VII. T. 5. ha d VII. T.6. k. Hintett gubancz. VII T. 7. k. VII. T. 8. k. Freyer. ódát Sárgácska biczer. Treitschke naplász. Urania sugárász. VII. T. 10. k. .. .. .. VI.T.11.k. Balkányi Kéz VI. T. 12. k. :"szárnyúak. VII. T.1.K o Zk. a. VII: B.9s k. A" földi csigák közül. Csempe biga. VII. T. 11. k. Koczkás zárász. VII. T. 12. k. Kovásd zárász. VII. T. 13. k. .. Tünetes félmezü. VI. T. §. III. Az összetett mássalhangzók? egyszerítéséről. Vörösmarty Mihály IV. Egy magyar hősnek , — hihetőleg század elején, Solt fejedelemmel ; mas védelmében Olaszországban jélen volt, ujdonnan felfedezett te- temeiről "s öltözetének ékességeiről. Wadassi Jankovich Miklós V. Élettudományi töredékek a?" külső érzékekről. Ajándék könyvek czímsora , Bene vitéznek , — ki még a! tizedik - 1. Berengár császárnak diadal- .. .. Bugát Pál 297 230 mél PENSBR ELSÓ OSZTÁLY. MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI 1832 — 1834. RA MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI. NOVEMBER IŐDIKÁTÓL FOGVA 1832, NOVEMBER 1ő5DIKÉIG 1833. FEléadandók itt a" héti ülések, Igazgatóság ülései Pozsonban, a 4dik nagy gyülés, Igazgatóság tanácskozó ülései Pesten, és a 2dik köz ülés. HÉTI ÜLÉSEK. NOVEMBER 16D. 1832 — ocTOoBER 261G. 1833. Az Iső köz ülés után September $8dikán kezdve két hónapig szünidő. Megnyitotta a" hé- ti üléseket az Előlülő November l6dikán. Volt azóta 1833beli October 26dikáig mind össze 33. Vezetett December 3dikáig 1832, öt szá Somssich Pongrácz igaz- gató tag, egyet December lődikán a" Másodelőlülő. Igy, az 1532re esettek előre voltak tartva, mivel a" Bécsben lakó Előlülő" helyetteseit a" béállott országgyűlés Po- zsonba hivá. E" miatt 1833ban Januarius és Februarius folyta alatt is csak egy egy héti ülés a" Másodelőlülő által. Az Igazgatóság úgy intézvén Pozsonban Februarius 4dikén, Felség eleibe terjesztés mellett "s jóváhagyás reménye" fejében az előlülőséget, hogy midőn Budapesten Igazgató sem volna egy is jelen , tiszteletbeli tagok vinnék ko- rukhoz képest következre az előlülőt helyettességet !) a" Titoknok" arra gondoskodásá- val, Martius eleje óta a" Másodelőlülő 4, Gróf Keglevich Gábor koronaór "s igazgató tag 4, Georch Illyés tiszteletbeli tag 13 ülést vezetett. Augustus és September szünidőül volt véve. A" fenn kijegyzett idő alatt következő tárgyak körúl folyt mun- kálódás. Tudományi múszavakat "s magyar mesteremberek között díva- a" asgy szótír- boz tudományi tozókat a nagy szótárba sorozás végett, nem különben tájszavakat ÜGfsltlsszbe te er yar mestereme különösebb beszédjárásokat, titoknoki körlevélre, ekkép küldöttek bé berekés őv a tagok: Báró Lakos János Kézdi-Vásárhelyról, honnan e tiszteletbe- ") Lásd alább e" 2d.: kötetben az Igazgatóságnak Pozsonban Februarius 3d, 4d. "s 5d. 1833b. tartott ülései eléadását. 1 2 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI li tag felszólítást bocsátott Három Székben /s arra ezek" gyüjteményei jöttek bé. d IGÓÜBIÓ a SZ hee . . Szepsi szentgyörgyi reform. papé. 2. Ferenczi János dálnoki reform. paptól: A" magyar szótárokban elő nem forduló vagy más értelemben "s változtatott betűkkel eléjö- vó avvagy a! régiekhez még más értelmet is adó SZÉKELY SZÓK KÖNYVE, jelentéseikkel/s a hol szükség volt, magyarországi , erdélyi és székely értelmek" megjegyzésével. 3. Ugyan Ferenczi Jánostól: Értekezés a magyar és székely nyelv" eredetiségéről. 4. Farkas, hadnagytól: Eredeti székely szók, Csik székben. 5. Cserey Elek alkirálybirótól, Erdővidékéről: Székely szótár. 6. Thury Ignácztól. 7. Szabó Elek kézdi albisi ref. paptól: Székely magyar szók és nevek, mellyek az eddigleni e tárgyu szókönyvekben még vagy nin- csenek feljegyezve, vagy más értelmen magyaráztattanak. Továbbá: Né- melly székely magyar példabeszédek. S. Nomenclatura botanica Josephi Benkő de Árkos, latin, ma- gyar , német, oláh elnevezésekkel. Közli Mossóczi Institoris János nyug- pénzen lévő tábori orvos Nagyajtáról. 9. Derzsi Márton bölöni unitarius paptól és sepsi "s miklósvári esperesttól: A" székelyek közt szokásban lévő szók és azoknak kü- lönbféle kiejtései. 10. Incze József kovásznai reform. paptól: Székely szók, szóbeli különbségek, szólásformák és némelly példabeszédek. 11. A" kézdi vásárhelyi mészáros czéh, szabó társaság, szócs czéh, asztalos társaság , timár czéh, csizmadia, fazekas czéh, szijgyártó czéh műszavai. 12. Magától B. Lakostól: Székely szók" lajstroma, mellyek az alsó magyarországiaktól különböznek. Kölcsey Ferencz béküldötte a nagykárolyi mesteremberek" mű- szavait Csermák Ferencz helybeli jegyzővel összeiratva; Balásházy Já- nos a sátoralja-újhelyi mesteremberekéit és a reá bizott gazdasági HÉTI ÜLÉSEK 1832. 3 magyar könyvekből kiszedett múűúszavakat; Petrovics Fridrik a neki jutott történetirókból kijegyzetteket, ezeken kivül Cornides okleveli gyüjteményében talált ősi magyar nevezetek "s felhagyott szavak! soro- zatát. Igy járt el tisztében Nyiry István a! sárospataki mesteremberek közt, Horvát József a részéül kapott orvosi tudománybeli munkák- ból összegyüjtött múűszavak" béadásával. Horvát Endre, szokásban már nem mindenütt lévő régi magyar szavakat külde, mellyeket e. könyv- ból: Királyi ajándék, ford. Szepsi Korocz György , 1612b. Oppenheim- ban , jegyzett ki ") ; Czuczor , a révkomáromi mesteremberek műszavait , Kiss Károly és Szontagh hadtudományi múszavakatp, illyeneket "s ne- vesebben várerősítési, pattantyússági "s árkász és aknász magyar elne- vezéseket, hasonlóképen a! hadi fegyverekéit Baricz ; Fábián Gábor pedig a neki jutott nyelvtudományi és philosophiai magyar könyvek- ben találtakat. Theologiai régibb "s ujabb magyar munkák" czímsorát béküldvén Báró Szepessy Ignácz és Kolozsvári Sándor tiszteletbeli tagok, ") azok- ból a? cathol. hittanítás műszavainak kiszedése foly; a" protestansok vallásbeli műszavait béküldötte a társaság felszólítására Edvi Illyés Pál Nemes-Dömölkról. Igy szolgált készséggel az erdőszség "s bányász- ság szavaival Gedő József Szentmihályról Aranyos székben. Az ezüst- mívesi kifejezéseket Szentpéteri József kitünő jelességű művésztól a ti- toknok kérte bé. b Bitnicz , a. mathematikai műszótárt márfszerkeztetve Junius 24d. küldötte bé. 7?) A" mi pedig oda tartozó azóta érkezett, annak béso- rozása Győry Sándorra lön bízva. A" társasághoz sajtó alá bocsátatás ezéljával többektól küldött kéziratokról véleményét adta hivatalosan: Fáy, Schedius, Döbrentei , Bajza , Bitnicz, Guzmics, Gyóry , Horváth Endre, Kállay, Kis János, Nyiry, Petrovics, Schedel, Szalay, Szilasy, Szlemenics, Stettner , 1) L. az 156 kötet 67d. lapján az a alatti határozást. ") — az 1ső kötet" 85d. lapját. 3) — az 1ső kötet" 88d. lapját. Kéziratokról véleményadók. Tudománytár 4 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI, Vörösmarty ; Balog, Bártfay, Csató, Császár, Czuczor, Sárvári, Szeder, Sztrokay. A" tudománytár szerkeztetőjének külön utasítása végett javas- latadásra November 16d.1832, választottságba neveztetett ki Schedius előlülése alatt: Fáy, Döbrentei, Szalay, Vörösmarty, kik között Schedel, mint szerkeztető, értekező szavazattal ült. Somssich Pongrácz igazgató tag vezette December 2d. a héti ülést, melly e! választott- ság véleményét megállította. Fóbb pontjai ennek ezek: 1. Az első szakasz I szám alatt, birálatokat "s égyéb munka- ismertetéseket vegyestt adjon elé, de a hasontudomány-ágak külön tudományos czímeik alatt, a mennyire lehet, a hat osztályra mutató renddel együtt álljanak. 2. A" második szakaszban II szám alatt leendő bibliographiai tudósító eléadván, a) a magyar kir. birodalomban évenként megjelent munkák" czím- sorát, az is kitétessék, hány magyar s más nyelvű munka jött közre. b) a külföldi nevezetesebb munkákat tudományosztályok sze- rint jelelje ki a! szerkeztető. cs) a IIId. szám alatt vegyes közlések álljanak. 3. Név és dolog mutató minden 4d. kötethez csatoltassék. 4. A bejövő kéziratokban találtatható grammatikai hibákat a szerkeztető a kiadott helyesirás és szóragasztás főbb szabályai sze- rint igazítsa. 5. Szókötési hibák a héti ülésnek béjelentendők rendbe hozás végett. 6. Birálatokhoz a" szerkeztető sem nem tesz, sem azokból el nem veszen. 1832nek végéig a tudománytárhoz birálatokat küldött bé, mel- lyeket a héti ülések el is fogadtak: B. Mednyánszky, Bajza, Geb- hardt, Horvát József, Petrovics, Schedel, Szilasy, Szlemenics; An- gyalffy. Külföldi literaturai igyekezet megismertetését 3 régi római munkáról "s az ó franczia népkültésról Schedel. HETI ÜLÉSEK 1832. or E készületekkel összegyült 40 ívnyi kézirat, betöltendő mint- egy két kötetet "s az elsőnek nyomtatását a szerkeztető Decemberben 1832 elkezdette. Azon indítvány hozatván elé azonban, hogy kritiká- nak még is jobb volna kimaradni a" tudománytárból, az 1ső nagy gyülési választottságnak a folyóiratról adott véleménye szerint, melly kritikák irását az azokra magokban meghivatást érzőkre hagyatá in- kább mint sem készítésüket egész erkölcsi test" minden tagjainak szoros kötelességéül kivánta tétetni, ezen kérdés a következő nagy gyülésre halasztatott, mint szinte a? nyomtatás is azon ideig félben hagyatott. A" 3d. nagy gyülésnek a titoknok" indítványára következett Éévkönyvekbe határozata szerint, ?) értekezését olvasá fel Kállay Ferencz, rendes bégrilére. tagi székét elfoglaltakor November 16dikán 1832, az ideologiáról. Ugyan azon ülésben Gyóry Sándor a" mathematikai tudományoknak az elme kifejtésére és köztársaságok virágoztatására befolyásáról; De- cember. 3dikán pedig Perger János a hűbéri rendszerról (feudum); Januarius 26d. 1833b. továbbá Luczenbacher János, Zsigmond magyar király" országlásának: évsoráról. A" héti ülések folytában Martius 18d. jött bé, Georch Illyés tiszteleti tag értekezése: Törvénynyé vált-e Verbőczi munkája? hol és mikor? Junius 17d. Petrovics Fridriké: Az 1397beli temesvári ország- gyülés; Julius 12d. Horvát Endréé, a mértékes magyar versekról. Ki lévén téve az igazgatóságnak 1832ról szólt jelentésében, hogy Adsesirés- a nyelvtudomány osztálya az 1833beli nagy gyülés elejébe javaslatát fogja adni a. kettós betűk helyett egyes jegyüekról, e tárgyra Povolni Mihály béküldött véleménye az említett osztály helybeli tagjainak adatott, hogy a mint jónak látnák, hasznát vennék. Magyar népdalok "s köznépi szertartások gyűjtése mind Magyar mépdz folyt, mikre a" társaságot ns Komárom vármegye is felszólította , dé7 ár ÖS November 16d. 1832b. tartatott héti üléskor felolvastatott következő levelében: !) L. az 1ső kötet" 96d. lapját. 6 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI. Tekintetes tudós magyar Társaság! Mennyire szívünkön fekszik a magyar nyelvnek terjedése, azt bizonyítja megyénkben több tartalmu rendszabásoknak megállapítása , mellyek által a föld népét honni nyelvünk" kedvellésére ébreszteni ki- vánjuk. . Ezen anyai nyelvünk iránt vonzó határtalan vágyódásunk? ösz- tönéből a T. tudós Társaságot hívatalosan egyszersmind barátságosan kérjük ; hogy szembetünő lévén a" mesterembereknél a" számtalan magyar múszavak" fogyatkozása , ezen fogyatkozást kipótolni "s egyszersmind a magyar nyelv. nagyobb megkedveltetésére alkalmatos népdalokat ké- szítetni és közre bocsátani méltóztasson. Egyébaránt ajánlott szivességekben tisztelettel maradunk A" Tekintetes tudós magyar Társaságnak kész köteles szolgái Komárom vármegye közönsége. Költ Komáromban 1832-dik esztendei Augustus 1560 napján tar- tatott közgyűlésünkből. Adott bé népdalokat Döbrentei, küldött titoknoki körlevélre Horvát Endre, Horvát József, Czuczor, Ercsei, Péczeli; küldött Gróf Dessewffy Virginia, Gróf Dessewffy József" leánya. A" lakodalmi szé- kely szertartások" leirása Maros székben Bolyaitól; a slavoniai négy reform. magyar falukéi, u. m. Verócze vármegyében Rétfalu, Haraszti, Sz. László; Szerémben, Kórógyéi, Hoblik Mártontól érkezett. Kteslát Martius 24dikén telvén bé az esztendő, ") melly eredeti szomo- béjött pílya- rújáték iratására vala kihirdetve, 26dikán következő 10 kéziratot adta be a titoknok mint hozzá érkeztet a" héti ülésnek: 1. A? valkói ama- on. 2. Tirus. 3. A" megboszult anya. 4. Sajó. 5. Bálványos vára. 6. Fran- gepán Örzsébet. 7. Ottó. 8. Asszonyi győzödelem. 9. Vérnász. 10. A féltékenység áldozatja. A" mellettük jött töretlen pecsétü levélkék az ülésben külön borítékba tétettek, a" társaságnak "s Gróf Keglevich Gá- 7) L. az 1ső kötet 834. "s 84d. lapját. HÉTI ÜLÉSEK 1833. aga bor koronaór mint épen ekkor előlülői helyettesnek pecséte alá, elé- veendők a" levéltárból annak idejében. Szabályokban egyezett meg most ezen ülés, hány tagnak, melly vezérpontokhoz képest, mikorra? kel- lene megvizsgálni e" kéziratokat. Ezek szerint folyt majd az elítélés, ámbár a szabályok méga nagy gyülés elejébe terjesztendők valának helyben hagyás végett "s azért eléadva ott lesznek. Biróvá pedig válasz- tatott szavazat többségével: Fáy, Schedius; Döbrentei, Bajza, Kállay, Schedel, Szemere. Aprilis 1sójén megemlítette a titoknok a" héti ülésnek, hogy a kihirdetve volt határnapon innen még három szomorújáték érkezett hoz- zá, ezek azonban most birálat alá már nem vétettek, mivel a" társa- sághoz részrehajlatlan rendtartás illik. A" nyelvtudományi osztálynak 1831re kitett jutalom kérdésére , 1833beli Junius $dikáig ") mint határnapig beérkezett 7 felelet a" héti ülés eleibe Junius 10dikén ment, e" jelmondatokkal : 8 1. Forma dat esse rei. 2. Nem kell irtózni az észszerű ujításoktól a nyelvben, mert ez sem követ ellenkező törvényt mint egyéb tudományok, mellyeket a későbbi kor érlel. . 3. Zrepet TUUWVTAG AVTV ÚÁ0ETN, A" kik tisztelik ót, azokat koronázza meg a rény. 4. A magyar nyelv! szóalkotó "s módosító ragainak nyelvtudo- mányi vizsgálata. 5. Commendo ego et illud studium; ut vetustorum religuiis sol- licite evolutis, voces, guae incuria et socordia nostra jam magnam par- tem nos fugiunt, diligentius erutas postliminio restituamus; divitias in iis nostras, guae certe copiosae sunt, et genuinas cumprimis patrii Ser- monis virtutes, illecebrasgue omnes penitius pernoscamus. Révai. 6. Szánknak lehelte a világnak ábrázolatja a más lelkében. 7. A" természetet kövesd. !) L. az 1ső kötet" 126d. lapját. 1831beli nyelv- tudományi kér- désre jött fele- letek, 8 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI. Ezekról az első nagy gyülés határozata szerint három rendes tag adta vélekedését, u. m. Guzmics, Horvát Endre "s Vörösmarty, kiket ezen ülés megbizott; hivatalos jelentéseik az October 26d. tartott héti ülésben olvastattak fel. Mathesisi 1832- Junius $8dika lévén a mathesisi 1832beli kérdés megfejtése bé- "ján fetdet küldésének is határnapja , a titoknok Junius 10d. ezen egyedúl érke- zett egyet adta által : Í) xeoc opadegi]e Gyúry , Bitnicz, és Nyiry megbízott rendes tagok" véleményét e felól a héti ülés October 13d. hallgatta meg. Mind ezekról bővebben a 4d. nagy gyülés eléadása szóland. Nyoratatvá- Hogy miféle munkák hagyták el a sajtót 1832ban a magyar kes királyi birodalomban, arról tudósításait adta bé elébbi megbízatásánál fogva "): Báró Berzeviczy Vincze, Gróf Dessewffy József, Döbrentei , Schedel, Szlemenics; Czuczor, Ercsei, Fábián, Fabriczy, Greguss Mihály, Hoblik, Kiss Károly. Két régi Czech János, a sz. Ferencz szerzetebeliek klastromának könyv- Tdékásál és "tárában Érsekujváratt két neves magyar nyelvemlékre találván , ?) azok- ról kimerítő tudósítást is külde. bé. Közlötte azt a titoknok a! héti üléssel October 16dikán. Itt pedig tartalmuk, ERSEBES megismértetésül adatik kivonatban. Az egyik, irá Czech, merő imádságokból áll, "s 1513beli. Alább kijegyzendő helyek Kinizsi Pálnéénak mutatják. Irva góth betűkkel iróhártyára van, 12ed. rétben. Kötetlen ugyan, de az első kihasított lapot kivéve, eléggé épen tartatott meg. Könyvtári jegye D. Nro 65. Levelei száma 98, mellyek megjelelve ekkép vannak: (aj hijával) bij. ciij. Dílij, négy jegyetlen levél; — £7. f6. ga. h§ , megint négy levél jegyetlen, j9, 10. s a t. Például szolgáljon ebból, irás és nyelvre nézve e? következő három hasonmás. ") L. az 1ső kötet" 76d. lapját. 7) L. az 1ső kötet" 94d. lapját. kethoo MENYE JE 78 OB teám égelb " Jnág es c 9ean Egan £ tőjjsgn negjéed gapeszől tmtíát let nimaat estet fon ones atyálítk int -fpe fő. geza 4 gonttol: 10 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG TÖRTÉNETEL. A" A§ jegyű; egyébiránt 91d. lapon, az harmad othwen Ave Ma- ria vtan walo ayanlo ymaadsaagh után ez áll, veréssel írva: pot urnzának euítüs b gy tja geszatá j 56 aaz taj gitt aatóna erztu a sz A" 334. lapon pedig, újabb kéztől, a mint iátszik , későbben oda irva, következő sorok állanak, a thyzon othod ymadczag után : Z ak árja Iaiezk fe dtar tetovi2y. fzonk? elneue j emrt Benrek Tr ffnac ca cimok 0/A el haclnom 05 6; formal annak a fOJA ir un [d Ár eluefr e eget asfa A, előugtíkáíozágó szet jrouzlak mi2/2 hosz 6 1) A" híres Kinizsi Pál, 1492b. ország birájának hitese "s 1191 óta özvegye; mint Magyar Balázs" leánya , Magyar Benigna. HÉTI ÜLÉSEK 1833. 11 A" felebbi veres irás után álló imádságokban jó elő: Irgalmazy relg yítennek egy fia ennekom Benygnanak — — majd ismét: legyon en welem Benignawal § Jesus kristusnak zent koroszt fayanak yegye —ismét: meltoltasseek wr myndonhato istenseeg meg aaldany ees 9ryz- ny engemet 9 zolgalo leanyat Benignath. E" kézirat utolsó sorai ezek: Vram myndonhato vr ystenseeg te kezeydben ayanlom az en lelkometh. Amen. 1.7. 1.3. (1513.) A? másik kéziratban 1530 és 1531 fordul elé. Ebben, egyházi beszédek, ájtatos elmélkedések , tanúságok és szentek" életei vagynak. Ál, papirosra irva közép folióban, 291 nem jelelt levélből, mellyek , néhány üresen hagyottat kivéve, sürü irással tömvék. A" betűk goth, de igen kellemes idomuak ; az irás nem egy alaku, nem is egy kézé , hanem könnyü olvashatásu 7s asszonyi kéz? munkájául nem eléggé csudálható. . Készülése"? idejéról van ugyan benne némelly nyom, melly legalább egyik részét 1530ból és 1531ból valónak nézeti, de betűk? és irás különbözései azt is felette hihetővé teszik, hogy egy egy darab- ja még elébb, másika későbben költ, "s így az egész könyv csak idó- vel összekötött csomókból került. Az első levelen sz. irási mondatok vannak: Kezdethben wala yghe es az yghe wala ystennel, stb.: A" 41d. lapon egyházi beszédék kezdődnek, 7s azok közül az első így ; syketh pentekre walo predykacyo. Itt a? fejezetek elótt Krisz- tus" kínszenvedéseit ábrázaló durva festemények állanak. A" 85d. lapig folyó irás egy személyé, melly így fejezé bé munkáját: Ne gondoly wele ha nem zeepen yrtam, de nezyed yd- wesseeghes haznalattyath ha ky meg oktassa. A" 133d. lapon sz. Albert legendája áll, a" 138dikon halot- tak vallásai kezdődnek mindenütt felette csekély műüvészségü kép- pel, a kezdő betük pedig majd vörös majd zöld színüek. A" 160d. lapon az ezeket irt apácza ezzel fejezé be: Ez yrasnak wege wagon Vr ffw zyletethnek wtanna ezer eth zaz harmjncz eztendewben wyz kerezt octawayan Sewenhazy soror marta keze — myath dfczertessek az vr ystennek az ew aldott zenth newe am. 2 12 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI. A? 1604. lap" tulsó oldalán: immar kezdetik zent yeronymos doktornak en bodogsagos eleti, "s majd következik: több predycacio; a 179d. lapon van Sz. Ágoston" levele Sz. Cyrillushoz, az után zent Marton, Floryan, Kateryna, egyptiaca marja, marina, katalin , le- gendái olvashatók. A" 264d. lapnál megint változik az irás "s ennek folytatója így végzi a 272d. lapon: Ez yrasnak wege wagyon wgyan azon ydoben mykoron wr fyw zyjletetnek wtana ezer ot zaz harmjcz egy esztendoben jrnanak. Végződik e kézirat a 288d. lappal. 3 levél van ugyan még ide mellékelve, mellyeken Sz. Orsolya! életének töredéke áll. Ezek irása, a betűk" idomát tekintve aligha nem régibb, "s hihetőleg, ide később tétettek. pőHalabori Pap. Buczy Emil, béküldötte Károly-Fejérvárról ") Halabori Pap u. Bertalan kézirata igen csinosan vétetett mássának első felét, az Apri- lis 10d. volt héti ülésbe; másik fele pedig a 4d. nagy gyülésig ké- szült el. Irta azt, egészen az eredetinek hasonbetűivel Elekes János nevendék pap, "s összehasonlította Buczynak Bécsbe utaztával Keserü Mózes, könyvtárór. A" tudományok" Martius 4d. a héti ülésben a! tudományok királyi berlini aka- műájknak levet demiájának a magyar tudós társasághoz érkezett arra felszólító levele olvastatott fel, hogy latin és franczia nyelven 1836ig kitett égtudo- mányi jutalomkérdését terjesztené kebelében. A" titoknok azt, hatá- rozata szerint ezen ülésnek, hiteles mássában közlötte minden ahhoz szólható taggal; a berlíni akademiának pedig megküldötte válasza mellett a magyar tudós társaság" 1831 és 1832beli kérdéseit. ölni Nagy Károly, 1832ban Amerikában járván, viszonyba hozta virsasági külle- 7 magyar tudós társaságot a Philadelphiában lévő philosophiaival. A" k melly választ ennek előlülője Du Ponceau Péter, az említett levelező taghoz Philadelphiából Januarius 5dikéról 1833ban New- Yorkba az iránt küldött, hogy az american .philosophical society, a magyarnak !) L. az 15ő kötet" 89d. lapját. HÉTI ÜLÉSEK 1833. 13 igen örömest küldi meg 1770 óta kijött évkönyveit ") cserébe "s küldeni fogja ezután kijövőit is, a? Junius 10d. tartott héti ülésben olvastatott fel. Ugyan ekkor adta bé a titoknok Nagy Károly" nevében Dr. Mease Jakabnak az idézett philosophical society" titoknokának a? magyar tudós társaság könyvtárába küldött apróbb ön munkáit is ") és másokéit. Du Ponceaunak szíves egyetértés kifejezésére "s megajánlására hogy a magyar tudós társaság örömmel kezdendi évkönyvei első köte- tének megküldésével a közlekedést, a Másodelőlülő kéretett, ki ez ülést vezette; Dr. Measenek, köszönetirás a" titoknokra bízatott. "§ e szép távol országgal illy tudományos ismeretségbe juthatá- sért megint új meleg hála, a magyar tudós társaság alapítóinak. Inté- zetük által lön alkalom tudatni lassanként itt ott, hogy ereje maradt még nemzetünknek megindulni magára is önmíveltsége utján. Titoknoki felszólításra béküldötte Baricz György Peschierából, Baricz twlósi- a magyar kir. birodalmat históriai tekintetben illető azon latin, fran- czia , olasz könyvek , nem különben olasz és franczia kéziratok" czím- sorát "), mellyeket a milanói Brera és Ambrosi könyvtárakban ta- lált, "s midőn levele Junius 3d. a?" héti ülésben felolvastatott, kiván- ta a" társaság az iránt újra megkerestetni említett levelező tagját, hogy a" milanói, velenczei, bolognai és páduai könyvtárak" nyomta- tott czímsorát szerzené meg a társaság költségén "s azon iratokéit még, mellyek a? könyvczímsorokban nem volnának. Titoknoki körlevél ment Junius 17dikén költ határozat szerint a" héti ülésből a" történettudomány tagjaihoz a titoknok" indítványá- ra az iránt, hogy mindenike adná bé az általa ismert vagy tudtára lévő magyar históriai "s magyar nyelven készült régi emlékiratok :) Eddig megérkezett: Transactions of the american philosophical society, held at Philadelphia for promoting useful knowledge. Vol. I. new series, Phi- ladelphia 1818. Vol. II. new series 1825. Vol. III. 41830. Vol. ÍV. 1831—1832. Számos rézmetszettel. :) Lásd e 2d. kötet végén, a!" m. t. társaság könyvtára" gyarapodásairól kiadott "hivatalos czikkelyben, Mease nevénél. 3) L. az 15ő kötetnek 9ő5d. lapján álló ebbeli határozatot. ie ása a"? milanói könyvtárokról. Magyarúl lévő magyarhistória; emlékiratok" czimsora össző- iratik. 14 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI. czímsorát, melly szerint majd azok" mégszerzése, másoltatása is ak- ként jóne folyamatba, a" mint, az inkább egyedül a! nyelv" isméretére nézve érdekes régi magyar nyelvemlékek" lemásoltatása már sikert is mutat. Erre Luczenbacher János Junius 24d. adta bé az általa össze- irt következő czimsort: Nevezetesebb magyar , Jóként históriai kéziratok. 1. Halotti két megszólítás. 1182, (I, eddig elé legrégibbaágéért említetik ). 5 2. Sz. Margit, IVdik Béla király? leányának pergamenra iratott élete. 1276. Catalog. Biblio- " thecse Kollar. Viennae, 1783. 8. p. 4. n. 25. — Ez már nem találtatik , "s végképen elenyészelt Bécsben. — Jankowich? példánya, az, mellyből Pray kiadta, vastag papiroson vagyon írva, ds az 1510 — 1520 esztendök közé helyhezendő. 3. Kopasz Palatinusnak magyar oklevele. Róbert Károly alatt 1308—1342. Cornides uiáa. Ez azonban kérdés alatt van, ha nem későbbi fordítás-e? . 4. A" szent Ferencz" szerzetéből választott társaság által fordítatott szent irás" nagy Té- sze. 1383. 5. Cisio Janus, vagy is minden hónapban tartatni szokott szentek" napjai. XIV. század. 6. Fekelies Luthwl, az az: a? lovak? fekélyének orvoslása. XIV. század. 7. Legenda S. Xpine Virg. et Marty. az az: Szent Krisztina" élete. XIV. század. 8. Báthori László, Szent bibliának néhány könyve. XIV. század. f. 9. Ily czímű homiliák: ,, Kezdetik vrnak neneben ezten, altal valo tanusag az iduozwlen. doknek 191ki haznalatossagokert." XIV. század. A? debreczeni ref. collag. könyvtárában. 3 10. Hunyadi János" esküvése. 1446. Catal. Biblioth. Kollarianae. Viennae, 1783. p. 33. 11. Négy evangyelista magyar fordításban , kalendariommal , 1446. A" müncheni kir, thecában. Tudománytár, Budán, 1834. 8. I. k. 1. 235. s 12. Kaszon szék"? eredete, 1490 táján. A? magyar nyelvmivelő társaság" munkája, 1. dar Szeben, 1796. §. — Az erdélyi kéziratok? bővebb lajstromában, 13. Szent Elek? élete. XV. század. 14. Remete szent Pál" élete. XV. század. 15. Boldog asszony? éneke. XV. század. 16. Sz. Lazló keral éneke. XV. század. 17. Te Deum laudamus , latin és magyar nyelven hangjegyekkel. XV. század. 18. Mi atyánk , üdvözlet ( második része nélkül) és az apostoli hitvallás. XV. század. 19. Isteni gondolatoknak és thokelletes zerzetessegnec fundamentoma, az az, a? Menorsagh Laytoraia, több és külömbféle bolchas imadsaghokal. XV. század. 20. Salve Regina és Kriztus felthamadasarwil walo ymadsagoc. XV. század. 21. Külömb üdnepekre es niavaliac ellen valo ymadsagoc. XV. század. Jankowich Miklós gyüjtemé- nyében. 22. Károly Fejérvári püspöki könyvtárnak kézirata , mellyben Bereg vármegyei Halabori Ber- talan papnak fordítása után szent Dávid" zsoltárai foglaltatnak, 1508. A" tudós társaság? le- véltárában , másolatban. 23. Szent Orsolya? élete. 1508. A: pesti egyetem? könyvtárában. 24. Vásárhely András, és Apáthy Ferencz? világi énekei. 1508. 25. Beryzló Péter horvátországi Bán és veszprémi püspök" éneke. 1515. 26. Marus szék" tisztei, nemek és ágak szerint. 1491—1515. Az erdélyi kéziratok" bővebb lajatromábun. HÉTI ÜLÉSEK. 1833. 15 27. Ötödic kerösthes Hadnag? Nag" Antalról. Töredék. 1516. 28. Szent Domonkos? élete. 1517. A? nemzeti muzeum" könyvtárában. 29. Szent Katalin? élete. 1519. A? debreczeni codexben 9. szám. 30. Magyar graduale és zsoltár könyv. 4. 1510—1520. 31. Az Landor Feyrwar elvezessenek oka e woth, ees ig? esseth, 1521. Jaukowich Miklós gyűjtemé- nyében. — Tudom. Gyüjt. Pest. I$íÍ7. 8. I. köt. 53. L 32. Isthen fyanak testh felvetereul ees zuz maryanac oromereul meltosagareul valo keonv. 1522. 33. Eedes meezel folyo eedes bezedeu zent Bernald doctornac mondasi a zerzetes eeletreul. 1522. 34. Uj zerzeteseknek imadsaga zent Bernard mondasainac telyeseetesereul. 1522. 35. Urnak neveeben kezdetheyk zerzeteseknek wyh regulaya. 1525. 36. Jesus Kriztusnak a? kereztfan valo utolso zavairol. 1525. 37. Zent Baarlaamnae eelete. Kerom azert mind azokat, kik ez konyvesket olvasandok, hogy zeretettel olvassak mert igen zeep. 1526. 38. Az eedes zyz Marianak neveebe valo diaky bötökröl. 1526. 39. Zent Anna Azzonnak eelete ky vala eedes Marianac Ania ces Kriztusnak ikeye. 1526. 40. Azzonunk Marianac halalaarol zeep predikatio. Az ki irtha egh Ave Mariat keer. 1526. 41. Codex Hungaricus Evangeliorum , Sermonum de An. 1527. vagy a? nagyszombati codex. Tudománytár, Budán, 18341. 8. I. k. 1. 216. 42. Zeep predicatio a? zent tiztasaagról ees yelesben illeti azokat, kik magokat Istennek kötelezeek az züzéssegnek tartásával. 1527. 43. Therek Czazar ellen valo conjwrationak kynylathkoztathassa. 1551. Jankovich? gyüjtem, — Tad- Gyüjt, Pest. 1817. 8. I. k. 54. 44. Wranchich Antal esztergami érsek, Második Lajos királynak születésétől történt dolgok- nak emlekezete, az az : 1504 — 1561. folytatott Magyar Krónika, Jankowich gyüjtem. — Tud. Gyüjt. Pest 1817. 8. I. kőt. 54. Némelly részét kiadta Podhradczky József. (Eredeti két magyar krónika. Pesten, 1833. 8.) 45. Az Janos keral Arwlthathassanak nylwan walo ees legelsew ky nylathkoztathassa azok- thwlkyk az dologhban benne woltanak. i 46. Bornemisza Thamás budai polgár. Minemew vezedelem lewth magyar drszashban ky- " — ben nag" rezben inkab mynth oth woltam. 1540— 1566. Jankowicl? gyüjtem, — Tad, Gyüjt, 1817. 8. I. köt. 56. hé 47. Balogh Ferencz Naplókönyve. 1576. A? magyar nyelvmivelő társaság? munkája, I. dar. Szeben, 1796. 8. — Mart. Georg. Kovachich, Seriptores rerum Hung. minores. Budae. 1798. 8, T. 1. — In serie Diar. Pp. 34 48. Házi Mihál, Szinán basa? megveretteféséről. 1550 — 1595. Az erdélyi kéziratok" lajstromában. 49. Rövid BSE a mellyben megiratik Szenan Bassának török Czászárnak erejével havasal- föld és erdélyországnak pusztítására való kijövetele. 1595. Danielis Cornides Biblioth, Hung. Pest. 1792. 8. I. 261. 50. Bocskay" zendülésének okai. 1600. Hevenessi, LXVIII. 147. I. N 51. Ormándy Helena? levele, mit cselekedtenek Bocskai katonái. 1609. Gróf Eszterházy János gyűjteményében. 52. Évkönyvek , néhány latin oktatmányokkal. 1529 — 1601. Gr, Eszterházy János? könyvtárában. 53. Nevetlen Krónika. 1598 — 1605. Az erdélyi kéziratok? Jajstromában. 54, Illiesházi István (utóbb Magyarország" Nádora?") naplókönyve. 1585 — 1605. Jankowich? gyüjtem. Tud. Gyüjt. 1817. 8. k. 56. I. 4 55. Bocskay fejedelem" idejebeli dolgok" leirása. 1590— 1605. Az erdélyi kéziratok? lajatremában, 56. Homonnai Drugeth Bálint , Emlékezetre méltó dolgok. 1605. Jankowich" gyüjteményében. — Tud. Gyüjt. 1817. 8. I. köt. 56. 16 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI. 57. Gróf Homonnai Drugeth Bálint, Bocskay István" hadakozása 1609 — 1605. Batthyáni Jórsof" esztergomi érsek; Szirmay Autal, Gr."Viczay Csa Kovachich, in serie Diariorum, p. 37- 58. Zsitvatoroki béke. 1660. Eredetije, Budán az ország" levéltárában. 59. Enyedy Pál, Az erdélyi veszedelmekről. 1600 — 1607. Gr. Eszterházy János és Koppi Károly? gyüjlem. Catal, MSS. Biblioth. Szécbényinuo-regnicol, Vol. II. p. 143. G0. Bocskay István fejedelem" életének históriája, 1520 — 1607. Az erdőlyi tára. kézirat. lajsirom. 61. Magyarországi Eclipsis 1607. Cornidcs kézirati közt. Nn. k. 2072. 62. Szántó István (Stephanus Arator) tudós Jésnita magyarra fordította az ó testamento- mot , de 1612ben meghalván, azt ki nem adhatta. Alegambe Biblioth. aoc, Jesu. — Le Long, Bibliotb. sacra.— Ex Alegam. Bibl. soc. Jesu aucta a Nathan. Solvello , Romae. 1676. fol. 425. — Zsidó, görög és latiu textust összevetvén. (3. Mikó Ferencz, életében történt erdélyi dolgokról. 1594—1613- Cornides Daniel. R.3. k.2040.— dr. Eszterházy János? könyvtár, — Gr. Széchényi könyvt, — Az erdélyi magyar nyelvm. társ. ETGatalg. MS5S. Biblioth. Szóchényiauo-regnicol. Vol. II. p. 547. 64. A" régi nagy emlékezetü familiák? coniunctiója. 1594—1613. Gr. Teleki Sámuel könyvtárában. 65. Biró Samu folytatja Mikó Ferenczet. 1613. Az erdélyi társ. lajstromában. 66. Az esztergomi Érseknek tetszése Ő Felségétől előnkbe adatott királyválasztásról. 1618. Catalog. MSS. Bibliotbh. Széchényiano-regnicol. Sopron. 1815. Vol. II. p. 87. 67. Benkő Máté" naplókönyve a! fényes portához követségéről. 1586—1619. Az erdélyi társ. lajstr. — Kovachich in serie Diariorum, p. 42. 68. Laskay János? Diariuma 1588—1620. Az erdélyi társ. lajstrom, — Kovachich in serie Diar. p. 56. — Gr "Teleki könyvtárban. 69. Dóczy István és Simay János"? Konstantinápolyi követségük" kimenetele, Bethlen Gábor- hoz. 1621. Hevenessi. LXVIII. K. I. 9. 1. 25. 70. Az erdélyi Fejdelem és Nádor alku feletti vitatásaik? jegyzőkönyve, — 1623 — 1624. Kovacbich ia serie Diar. 1. Magyarország" chronologiája. 373 — 1626. Kaprinni. C. 4. XIII. l 72. Erdélyi birodalomban való várak? és kastélyok? lajstroma, 1626. Catalog. MSS. Biblioth. nationalis i Hung. Széchónyiauo - regnicol. Sopron. 1518. 8. Vol. II. p. 334. . Kamuthy Istvánnak két naplókönyve. 1627. Az erdélyi társ. lajsirom.— Kovachich in serie Diar. p. 45. a. 90- l s 73. 74. Bethlen Gábor" végrendelete. 1613 — 1629. Gróf Hadik?" és Cornidew? gyüjteményébon. 75. Aszalai István? Diariuma. 1624 — 1631. Kovacbich ia serie Diar. P: 44. — Biblioth. Széchényi. 16. 1. Rákóczy Györg gy" Diariuma, 1633. Az erdélyi társ. lajatr. — Kovacbich in seric Diar. p. 41. n. 97. 77. Gróf Tököli Imre" élete. 1633. Catalog. MSS. Biblioth. Széchényiano-regnicol. Vol. I. p. 382. I 78. Országgy ülési Jegy. zőköny Ve 1634 — 1635. Szirmay Antal és Kovachich? gyüjt. — Kovacbich in serie ; h Diar. p. 47. n. 101. jj 79. Pozsoni országgyűlés" Jegyzőkönyve. 1637 — 1638. Szirmay AntaP gyüjt. — Kovachick in serie Diar. ! 80. Bánffy György? Diariuma. 1644. Az erdélyi társ. lajstrom. §1. Zákány Endre, Rákóczy György? küldöttjének a" királyhoz békekötés végett Jegyzű- könyve. 1644, Kaprinai István? kéziratai közt. A? XXVIII. K. — Kovachich in serie Diar. 49. n. 112. 82. Haller Gábor" Diariuma. 1629 — 1644. Az erdélyi társas. lajstrom. — Kovachioh in serie Diar. p. 45. 83. Kálnoky István" Diariuma, 1645. Az erdélyi társ. lajstr. — Kovachich in serie Diar. p. 50. n. 115. 54. Nádasdy és Szeghy, Dunán inneni kerület" szentegyházainak visszahelyezésükre küldött biztosok? Jegy zőkönyve. 1647, Kovachich in serie Diar, p. 51. n. 125. 55. Anonymi Carolinensis, Historia sui temporis, ínitia seculi XVII. idiomate hungarico adumbrans. fol, P: 160. Catalog. MSS. Biblioth, nation. hung. Széchényiano-regnicol, Sopron. 1814. dalát Psg. 397. . Rhédey László? Diariuma. 1657. Kovachich in serie Diar. p. 33. m. 136. — Az erdélyi társ. lajstrom. . Sebess, Ferencz" naplókönyve. 1626 — 1657. Gróf Viczay?" hedorvári könyvtárában. — Kovachbich iu acric Diar. p. 44. e a HETI ÜLÉSEK. 1833. 17 S$, Dipcsei Szabó István ,. Nagy-Enyedi változások. 1657. Cornidcs N. 2073. 89. Borsos Sebestyén és Nagy Szabó Ferencz, Krónika e" világnak lett dolgairól. 1490—1658. Gr. Batthyáni Iguácz" könyvtárában. 90. Enyedy István? Diariuma. 1657—1658. 91. Az erdélyi tára, lajstromában. Maros-:Vásárhelyi országgyűlésében, melly volt 6 Nbris (1658), az mint a" nemes ország felvetette, az Portai fővezértől a" szegény hazára imponáltatott summát, annak perceptiá- járól való Regestrum. be Catalog. MSS. Biblioth. Széchényiano-regnicol, Vol. II. p. 205. 92. A" győri "s ahhoz tartozott végházakban volt katonaság? jegyzéke. 1657 és . 1659. Gr. Eszterházy János? gyűjteményében. . Erdélyország , abban lévő néhai dicsőséges fejedelmek" tragediájok , mellyek szükségesbek- nek itéltetnek ez mostani állhatatlan időre nézve a? letételre. 1630—1659. M. G. Kovacbich. Phius ad seriptores mia. rerum hung. MSS., fol. Nro 9. Rákóczy György és Barcsay Ákos az erdélyi kormány iránt vetekednek 1660. Kovachich ja serio Dinr. p. 54. n, 143. 95- Várad" megszállása és megvétele. 1660. Az erdélyi társ. Jajatromában, 96. Frank? Diariuma Szeben" megszállásáról Barcsai Ákos fejedelem alatt. 1657 — 1661. Gr. Eszterházy János? gyűjtem, — Kovachich in serie Diar. p. 33. n. 138. 97 . Szalárdi János, siralmas magyar krónikák" IX. könyve, 1526—1662. Kaprinai, B. XXXV. K. 4. 98. Egri Fodor Samu Diariuma. 1663. Az erdélyi társ. lajatromában. Az erdélyi néhai méltóságos fejedelemnek I. Apaffy Mihálynak a" fővezér Köperlö Achmet Basa" Érsekújvár alá szállott táborába kihivatala, ott léte és vissza jövetele. 1663. Catalog. MSS. Biblioth. Széchénuyiano-regnicol, Vol. II. p. 201 et p. 588. 100. Lintzig János" naplókönyve. 1644—1663. Kovachich in serie Diar. p. 49. 50. n. 114. — Az erdélyi tár- saság" lajstromában. , Rosnay Dávid, magyar és török háboruk" leirása. 1666. Gr. Teleki Sám. könyvtár, 1076 szám alatt. 102. Rosnay Dávid török deáknak saját kézirása Erdélyország történetéről. I666. Catalog. MSS. Biblioth. Széchényianocregnicol. Vol. II. p. 201. 103- Betlen János? históriájának folytatása. 1663—1674. Az erdélyi tára, lajatromában, 104. Rákóczy?" pártütésének leirása. 1671. A" n. m. m. kir, kamara" levéltárában, 105. Poma hungaricum in laudem ut videtur Fr. Rákoczy. Kaprinai, T. XLVIII. 106. Emlékezetre való dolgoknak rövid megjegyzése. 1523—1681. Birta Szombathi János, Sárospatakon, 107. Szentiványi István és Zemere Pál Zemplén vármegyei követek"? országgyűlési Diariuma. 1681. Zoempléu vármegye" levéltár, — Kovachich in serie Diar. p. 60. n. 174. 108, Gyöngyösy István Gömör vármegyei követtől iratott soproni országgyűlésnek Jegyző- könyve 1681. Gr. Szapáry? könyvtár. — Kovtehich in serio Diar. Pp: 60. n. 175. 109. Abauj vármegyei követek" ugyanazon soproni országgyűlési Jegyzőkönyvük. 1681. Kovachich in serie Diar. — Péchyek? levéltárában, — Kovachicl" gyűjteményében. 110. Apaffy Mihály" életének naplókönyve. 1632—1689. Cornides? kézirati lajatrom, —e Kovachich in serie Diur. p. 46. n. 96. 111. Balogh László , Tököli" járása. 1690. Az erdélyi társ. Jajstromiban. 112. Rosnay Dávid, Erdélyország? története. 1691. Catalog. MSS. Bibl. Széchónyianocregnicol. Vol. IT. p. 356. 113. Rosnay Dávid (máskép Tordag Samu török deák), Fejedelmek" irományaik?" törökből ma- gyarra fordítatások. 1691. Catalog. MS3. Bibl. Széchényi. "Vol. III. p. 356. 114. Tököli Imre" naplókönyve, 1693 — 1694. Batthyáni Kardiná) kőóziratai közt. — Nádori levéltárban. 115. Naplókönyvbe fogjalt utazás. 1691 — 1695. Cornides? kézirati közt. —Kovacbich in serie Diar. Pp: 66 n. 212. 116. Magyarországnak királyaitól és Erdélyországnak fejedelmeitől és vajdáitól Kolozsvár va- rosának adatott privilegiuminak magyarra fordítása. 1699. Cornides Bibl. Hung. Pest, 1792. 8. 263- 117. Thállyai Pál, magyar Istvánfy. 1490—1605, Kaprinai R. fol. Tom, I. — IV, közt. — Az erdélyi társ, 18 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI. 118. Pulay János, gróf Pálfy?" titóknokának Rákóczy" koholásainak . és a? szathmári békeség történetei. 1700. Koppi Károly" gyűjteményében. 119. Pulay János, a" szathmári békeség" históriája. 1718. fol. p 290. Catalog. MSS. Bibl. Széché- nyiano-regnicol. Vol. III. 181. 120. Babotsai Isák , Idők" bizonysága. 1700. Catalog. MSS. Bibl. nation. Széchényiano-regnicol. V. I. p. 302. 121. Komáromi János, Tököli Imre" titoknokának törökországi Jegyzőkönyve. 1697 — 1703. Gróf Viczay" hedervári könyvtár, — Kovachich ia serie Diar. p. 67. n. 219. — Székely? kézirati közt, — Gróf Batthyáni Igaácz? gyüjteményében. 122. Görgén vára" (Erdélyben) megrvételének leirása. 1704. Cornides R. 3. 2040. Castrum Görgense 1514. 3. 123. Bethlen Miklós" élete. 1642 — 1704. Gróf Hadik és Kovachich! gyüjtem. — Teleki Grófok" könyvtár. — Az er- délyi társ. lajstromában. 124. Memoriale, Tekintetes Ország Gyülése 1705. 17. Sept. a széchényi mezőn beállván, a" melly kiváltképen való dolgok naponként folytanak renddel így következnek. Cornides kéz irali közt. M. 3. K. 2044. — Kovachich in serie Diar, p. 71. n. 243. 125. Marmaros vármegyei Huszth városban tartatott erdélyi gyülésről Vay Ádám követ? relas tiója 1706. Kovachich in seric Diar. p. 71. nu. 245. 126. Limitatio, melly mellett a" magyar nemzet pogány ellen áll. 1709. Kaprinai. A. VIII. köt. 72. 127. Beniczky Gáspár" Diariuma. 1707 — 1710. Kovachich in serie Diár. p. 73: n, 152, Possedit Ign. Nedeczky Comitatus Poson, Jurassor Bazini. 128, Cserei Mihály, Erdélyország" történetei. 1661 — 1712. Gr. Hadik, Kovachich és Cornides! gyüjtem, 129. Cserei Mihály" Diariuma. Gr. Teleki Samnel! könyvtárában. hi 130. Nagy-Ajtai Cserei Mihály , Erdélyország? történetei. (1661 — 1719.) I. köt. 1083. 1.5 II. köt; 1719. I. Catalog. MSS. Biblioth. Széchényiano-regnicol. Vol. 1. p. 747. 131. Cserei Mich. Genuina status Transilvanici effigies ab anno 1661. sincero veritatis studio ad annum 1712. continuata. fol. p. 408. — Catalog. MSS. Bibl. Szécbényianosregnicol, Vol. T. p. 747. 132. Borsai Nagy Pál, meglett dolgok" leirása. 373— 1736. Gr. Hadik János és Kovechick gyűjt. 133. Apor Péter, Erdély" változásai. 1736. Gr. Eszterházy és Széchényi könyvtár. — Cornidos? kézirat. P. 3. . 2041. — Catnlog. MSS, Bibl. nation. Sopron. 1814. 8. Vol. I. p. 298. 134. Nagy-Megyeri Besnyei György , madari reformatus predikátor az egész bibliát az ere: deti nyelvből magyarra fordította 1737 táján. De ez kéziratban maradott. Steph. Veszprémi Biog. Medicor. Tom. IV. p. 36. (A zsidó, chald, görög , nyelvekben jártos Besnyei György, Helv. conf. madari predikátor,.) Tisztán leirva debreczeni könyvlár, — Horányi, Nova memoria Hung. Pestini, 1792. 8. P. I. 454.1. 135. Damiani Petri, Romualdus szentséges atyának és Patriarkának Camaldulensis szerzete" mesterének élete és cselekedetei, Zabori kalastromban deák nyelvből magyarra fordította P. Dom. Bernes. 1766. 4. 402. 1. Catalog. MSS. BibI, Széchényi-rega. Vol. II. p.1 136. II. Józsefnek most országló német császárnak történetei 1780— 1790, Catalog. MSS. Bibl. Szé- chónyiano-regnicolaris. Vol. I. p. 382. 137. II. József 1789. Decemb. 18dikán költ és országszerte a" vármegyékre küldött magyar levele. 138. Mausoleum Ducrim et Regum Hungariae usgue Josephum II. eleganti versu hungarico. Szirmay AntaV gyüjteményében. 139. Ősz Pár országgyűlési Jegyzőkönyve, 1790— 1791. Kovachich in serie Diar. p-: 87. n. 347. 140. Kovásznai, Hazai történetek. Gr. Teleki kölyytágtanó 141. Gróf Zrinyi Miklós siralmas panasza. Fejérvár; Károly" kézirati közt, — Jankowickh? gyüjteményében. 142. Mihály Vajdasága alatt történt erdélyi dölgok. Hevenessi , LXVIII. 134. 1- 143. Mihály Vajda pusztítja Erdélyt, Hevenessi , LXVIII. dá7-a 144. Mihály Vajda elleni esküvés. Hevenessi, LXVIII. 98. 1. 145. Mihály Vajda? megölettetése. Hevenessi, LXVIII. 93. L. 146. Mihály Vajda" haláláról. Hevenessi , LXVIII. 133. 1, HETI ÜLÉSEK 1833. 19 147. Báthory Zsigmond!" visszajövetele Opulia herczegségből. Hevenéssi, UXVIII 105. I. 148. Török történetek. Hevenecssi, LXVIII. 107. 1. 149. Az erdélyi nagy éhségről. Hevencssi , LXVIII. 131. 1. 150. A" temesvári táborozás. Hevenessi, LXVIII. 135. ]. 151. A" brassói (Corona, Cronstadt) ütközet. HMevenessi, LXVIII. 135. ! 152. A" brassói ütközetben fogságba esettek? nevei. Mevenessi, LXVIII. 161—109. ! 153. A" tatárok? megverettetése, Hevenessi, LXVIII. sat. 1 154. Kolosváry János, kiszabadítja a" tatároktól elfogottakat. Ievenessi, LXVIII. 126. 1 155. A" kolozsvári (Claudiopolis) történetek. Hevenessi , LXVIII. 146. 156. Székely Múzses" idejebeli besztereczei történetek. Hevenessi , LXVIII. 149. 1 157. Sirmium Csanádi és más szentegyházakról idővetési jegyzetek. Hevenessi, LXXI. 217. ! 158. Kérdésekbe "s feleletekbe foglalt erdélyi történetek. Cornides" kéziratai közt B. 3. 2080. 159. Historia Transilvaniae hungarice per guaestiones descripta per Stephanum Rettegi. Dan. Cornides, Biblioth. Hung. Pestini, 4792. 8. p. 271. 160. A" budai nyúlszigeti boldogasszony"? klastromáról. Cornides? kézirati közt — Catalog. MSS. Bibl. Széchényi. Vol. II. p. 333. 161. Milley István, Jesuita szerzet védelmezete. Hevenessi, C. IX. köt. 373. 162. Múűglen Henrik, XIVd. századbeli német irónak magyar krónikája, magyarra fordítva "s tudósításokkal , jegyzésekkel megbővítve és a?" régi deák iróinkkal összehasonlítva. 1369. Kulcsár István, Krónika. Pest. 1805. 8. a? könyv? végén. Czech János rendes tag, csak a" históriai magyar kéziratokat vé- vén szempontúl , October 26d. küldötte bé 7 históriai ollyan magyar kéz- irat feljegyzését, mellyek az ő tudtához képest nyomtatott czíimsorban említve még nincsenek. Három ezek közül a Luczenbacher rendes tag által összeirattak között is lévén már, ide a más négy soroztatik, u. m. 1. Zent Yeronimus, zent Adorjan, apatha zuz zent Kataryna, zent Maria Magdalena és zent Wrswlaa? legendáik. Foglaltatnak több egyházi beszédekkel, némelly apáczák által az 1530d. év körül irt, és most az érsekujvári sz. Ferencz szerzetesek" klastromában találko- zó egész levelnyi formáju kéziratban. Lásd felebb a? td. lapon. 2. Losonczii celebris Hungari res bellica sub Ferdinando 1mo Imperatore contra Tur- cas ad fliumen Temes gesta, a Leonardo Nicassio a Popradio ciíve Waraliensi descripta versi- bus hungaricis anno 1595. — Papiroson TEgEJÉE form. — Készült a! XVId. század? fogyta körül , és találtatik Schwanudtner" Repertoriuma szerint (II. köt. 535 1.) a? bécsi cs. kir. udvari könyvtárban. 3. Siralmas könyörgő levél, kit Magyarországban az alsó rendek és statusok a? fó magistratushoz és az nemes országhoz rendeltek és intéztek. Anno 1655—56.— A" hedervári könyvtárban egyszerű másolatban e? czimű gyüjteményben: ,,Volumen collectorum actorum publicorum , inter guae Pauli de Gregoriancz Breviarium, aliguot coronationum deseriptiones et acta diactalia sec. XVII. (leveleg formáju). 4. Rövid Chronika, avagy olly beszélgetés melly a" közelebb elmúlt I00 esztendők alatt Debreczenben esett emlékezetesebb dolgokról, tűz miatt való romlásokról , sok rendbeli károkról, változásokról, kiváltképen pedig ez nyolcz esztendeig tartó háboruságokban ezen helynek keserves állapotjáról, sokféle nyomoruságiról, lakosinak felső közép alsó Ren- deinek viselt dolgairól irattatott és szedegettetett öszve, Barta Boldizsár által 1666. a rétnyi másolat, a? hedervári könyvtárban. . "S mivel Luczenbacher rendes tag kéziratczímsorában, felje- gyezve állanak olly kéziratok is, mellyek mint egyedül nyelvemlékek 3 20 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI. a" nyelvtudomány" osztályához tartoznak, Czech rendes tag sorozatához csatolandó még a felebb eléadott, Magyar Benigna Kinizsi Pálné" irnád- ságos könyve is. Lásd felebb at 8—11d. lapon. Illy két osztályu magyar kéziratok" czíme bővítését, a történet- tudomány osztálya későbbre is fenntartotta magának. : Egyéb tárgyak, a 4d. nagy gyülés eléadása közt előfordulandók, mivel a héti ülésekból arra, vagy indítvány képében mentek "s végha- tározatot felőlek az hozott, vagy megerősítésúl béjelentettek. És né- melly fonal megtarthatása kedvéért, a mennyire illy többféle külön pontokat egymás mellé illeszteni lehet, mindjárt elején álljanak azok ottan. Itt még, Görög Demeter tiszteleti és Simai Kristóf levelező tag halála említetik. Simait elveszté a" társaság Julius 14d. 1833ban; Gö- rögöt September 7dikén. IGAZGATÓSÁG ÜLÉSEI. PÖZSONBAN , FEBRUARIUS 3D., 4D., 5DIKÉN 1833. Jelen, az Előlülő és Másodelőlülő urakon kivűl: B. Szepessy Ignácz pécsi püspök, Gr. Cziráky Antal "ország" birája, Szegedy Ferencz főispán, Gr. Vay Abrahám főispán, Somssich Pongrácz alnádor, B. Mednyánszky Alajos, m. kir. helytartói tanácsos, Gr. Andrásy György, Gr. Károlyi György, B. Wesselényi Miklós, Nagy Pál, Vághy Ferencz, igaz- gatók. Döbrentei Gábor titoknok, Következők a főbb pontok ezen ülésekból : 1. Felolvastatott a Nádorispán mint Pártfogó tudósítása 1833- beli September 27dikéról az iránt, hogy a Felség az Elólülő s Másod előlülőnek 1832re ujonnan megválasztatását helyben hagyta. 2. A" titoknoki előadás a társaságnak 1832ben folyt muakálódá- sairól, "s ennek az 1831ben megkezdett mód szerint kinyomtatása "s az Igazgatóság nevében a törvényhatóságokhoz megküldése rendeltetett. 3. Béadatott innen az országosan egybegyült Karokhoz és Ren- dekhez az Igazgatóságnak a társaság eddigi munkálódásairól és pénz- tára: mibenlétéről szóló első előterjesztése. Z. itt a" 23d. lapon, " alatt. 4. Felolvastatott Puchói Marczibányi Lajos levele az iránt, hogy ő igen szükségesnek hivén a magyar falusi nép oktatása végett IGAZGATÓSÁG ÜLÉSEK 21 olly vezérkönyv" iratását, mellyból a" tanítók is lássák mit kell tud- niok , a" falusi tanulók pedig abban minden őket illető tanúságokat fel- lelhessenek , 20 darab aranyat tenne le a! társaság pénztárába jutalmul illyen említett munka" irójának , "s kéri az Igazgatóságot, tisztelné meg az ollyat még nagyobb jutalommal. Az Igazgatóság rendelést adata a 20 aranynak pénztárba általvétele iránt "s jelentetni kivánta a juta- lomtevőnek, hogy a társaság is hajlandó leszen a legjobbnak itél- tetendő kéziratot ivenként külön is úgy megtisztelni, mint ezt egyéb elfogadott kéziratokkal teszi. 5. Előterjesztette az Előlülő ur az általa megvizsgált pénztárnak réndben találását, "s a pénztartónak 1832ról szóló számadásait, mely- lyek megvizsgáltattak, "s minden helyben találtatott. 6. Kamatra kiadatott az alaprajz értelmében 16,500 pengő for. 7. Béjelentetvén, hogy Ercsei Daniel, 1832beli September 3kán az Igazgatóság által, törvényosztályba 3dik vidéki rendes taggá nevez- tetését szemei gyengülése miatt nem fogadhatja el, a titoknokra bi- zatott ennek a!" következő nagy gyüléssel is közlése. 8. Ismételte az Elólülő ür, az 1832beli September 9d. eléadott alaprajzi oknál fogva volt lemondását, ") mivel az akkori halasztás szerint ollyan számu ülés volna most "s abban a" nevezetesebb sum- mákat alapítottak közül is jelen, mennyinél többől állót úgy se reméll- hetni, az Előlülők" 1832re volt felsőbb megerősítetésük" ideje pedig kü- lönben is eltölt 7s a" választásnak akárkire megyen ujonnan kellene történni. Ezzel az ülést Februarius 4dikén elhagyta. Helyét elfoglalta a Másodelólülő ur, "s így szólt: gróf Teleki József személyének, ki hivatalát köz megelégedés szerint viselé, te- kintetbe vétele nélkül kellene az alaprajz ide tartozó pontjára nézve azt megfontolni : 1. Ha azon pontúgy hagyassék-e, "s ennél fogva mindjárt oly- lyan Előlülő választassék, ki esztendeje alatt folyvást Pesten laknék , vagy 2. Az alaprajzon ebben változtatást volna szükség eszközleni. ") L. az évkönyvek" 15ső kötete" 98d. lapját. [6] 1 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI. Kivánta e. másodikat. Mivel különben is, mondá, gondoskodni kell, hogy Előlülő akkor is legyen, mikor sem a rendes Előlülő sem Másodelőlülő épen Pesten jelen nem lehet. A" mi az Igazgatóságnak előre gondoskodottsága által sem lehetett eddig elérhető, mert Somssich Pon- grácz és B. Mednyánszky helyettes előlülők most az országgyűlésen vagynak, "s így Januariusban 3 héti ülésnek kelle elhalasztatni. És ha már egyben tétetnék változtatás, jó volna az alaprajznak némelly egyéb pontját is ellenmondás alól felszabadítani, nevezetesebben kivánná, hogy a! társaság kritikai folyóirást ne adjon ki. Közös akarat kívánta gróf Teleki Józsefet az előlülőségnek 1833- ban modo provisorio vitelére , s a titoknokra bizatott meghivatása , hogy az elólülői széket következő napon ismét elfoglalná. Tapaszta- lásnál fogva pedig akárki lenne is Előlülő az igazgatók közül, talán egyik sem maradhatna folyvást esztendeig Pesten-Budán , kérelem? béadá- sa határoztatott a! pártfogó Nádor ő Fóherczegségéhez legfelsőbb helyen kieszközlése iránt annak, hogy az Elóőlülő ne köteleztessék ezután sza- kadatlan Pesten tartózkodni, hanem csak akkor jelenjék meg héti ülé- sekben midőn teheti "s így távolban is felvigyázhasson. Héti ülések rendszerinti folytatására továbbá, a megerősített Előlülő vagy Máscd- előlülő nevezhessen ki, helyébe a Budapesten lakó igazgató tagok kö- zül egyet, kik arra különben is választhatók. Sót azon esetre, ha történetből igazgató tag sem találna egy is a két városban lenni, ter- jesztetnék ki, az Előlülő? hatalma arra is, hogy ekkor a tisztelet- beli tagok közül nevezhessen ki, koruk szerint, héti ülésre előlülői helyettest. Igy az ülések azután mindig folyhatnának "s azért ezen el- rendelést, az Igazgatóság legfelsőbb helyen is helyben hagyandónak reméllette. A" Másodelőlülő ur említett több változtatási javaslatai mint egyenesen tudományos tárgyuak a tudós társak megfontolására utasi- tattak, meg akarván elébb várni az Igazgatóság azon időt, mellyben tú nagy gyülés azok" szükségét látná, "s irántok javaslatot fogna tenni. Februarius 5dikén, gróf Teleki József elfogadta megint feljebb irt mód szerint az előlülőséget. IGAZGATÓSÁG ÜLÉSEL 23 Most az alaprajz értelmében a Másodelólülő ur monda le. Majd megválasztatott ő is 1833ra ismét, köz értelemmel. "S az ujonnan megmarasztott Előlülő és Másodelólülő iránt a Pártfogóhoz menő folyamodásnak beadását, kérésre , gróf Cziráky Antal ország birája vállalta magára. ELSŐ ELŐTERJESZTÉS, AZ ORSZÁGOSAN EGYBEGYÜLT T.T. KAROKHOZ ÉS RENDEKHEZ 4 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG" EDDIGI MUNKÁLÓDÁSAIRÓL , ANNAK IGAZGATÓSÁGÁTÓL. 1833. Miképen indula útjának az 1825beli országgyűlése? 11dik törvényczik- kelyénél fogvajs királyilag helybenhagyott alaprajza" és rendszabásai erejével a! magyar tudós társaság, Igazgatósága" legelső ülésének Pozsonban November 17d. 1830ban tartásával, azt törvényes Pártfogójának a? Nádorispán ő cs. kir. Főher- czegségének előadta tudósítása, melly az 1830beli országgyűlés 36dik ülésének irásai közt a? CXdik szám alatt áll. Előterjesztését kezdi most a" TT. KKhoz és RRhez a? társaság? tagjai számáról, eddigi munkálódásairól, pénztára" miben létéről annak Igazgatósága , mint ezt a" 42dik rendszabás tisztéül rendelé. EÍTTS/00 1002 J9KŐKVÉE UGY, A" tagokról. Negyven két rendes tagnak eleinte kinevezése a" 25 számmal lévő igaz- gató tanácsot illetvén, ez, egy előre , említett ülésében Előlülő? "s Másodelőlülő" választása után 23at nevezett ki, kik 1831ben Februarius 14d. Pesten kezdett ülé- seikben 16 tiszteletbelit választottak. Ezeknek majd együtt folyt szavazásánál "s az Igazgatóság által még több új rendes tag? kinevezésénél fogva , a" tagok" szá- ma most így áll: Tiszteletbeli tag van . 7 7 : s z A 8 20 Rendes tag . z £ ; 5 - : ; ? a 27 Levelező tag a) honi . s b E ; e. : : 48 ; b) külföldi § § 5 3 8 ; j Hi Titoknok külön, és a?" rendes tagok közt lévő segédjegyző, ki egyszersmind le. véltárnok is, választatott 1831ben Februarius 2Odikán. 24 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG TÖRTÉNETET. Pénztárnokot, ellenőrt nevezett ki az Igazgatóság. Leirót és szolgát az Előlülő. Előadja mind ezt 1831ben megkezdve, ezután esztendőnként a! társaság- nak úgy nevezett Nev/özyve, mellyben a. tagok" névsora , a" rendszabások , a" pénztár" állapotja, a, megholt tagok" életrajzai "stb. állanak. Miben munkálódtak a" dolgozó tagok 1881ben, arról az ország" törvény- hatóságaihoz, nyomtatott tudósítás ment, illy czímmel: ,,4 magyar tudós társa- súg" Igazgatóságának jelentése, w társaság? 1831beli munkálódásairól "s fpeénztára miben létéről." Megküldetik majd az 1832beli illy állapot is. E" kettőből pedig a" T.T. KK. és RR. eleibe, a! társaságnak, dologhoz, Februarius 14d. 1881ben kezdése óta, 1833diki Januariusnak első napjáig, lehúzván az 1831ben volt cho- lera miatt ötöd fél hónapot , "s így esztendő "s hat hónap alatt folyt foglalatossá- gai , itten adatnak elő tisztelettel. MÁS 0.10 I" KIV OSZ TK KE NN A" társaság munkálódása az alaprajz kitűzte szakaszok szerint. A. Honni nyelv" míveltetése. 1. Nagy magyar szókönyv" ügye. a) Szükségesnek találtatván legelőször a" tudományos, művészi "s 4kézi mesterségbeli régi és újabb magyar műszavaknak eddigi könyvekből kiszedése, 782 magyar könyv" általolvasása bizatott a" tagokra, mindenike a" maga osztályá- hoz valót kapván. "S a" philosophia? és mathesis" osztályaéit mint már kiszedette- ket most szerkezteti ábécze rendbe egy egy oda tartozó tag. Ezek" kiadására az Igazgatóság költséget rendelt, mellyek kijövén valamint később a" többi 4 osztályé, közöltetnek "majd a" példányok több értelmes hazafiakkal, hogy a? társaságnak nem tagjai is előadhassák vélekedésüket az eddig készített új műszavakról, 7s a" talán nem épen jól kifejezettek? helyébe jobbakat ajánlhassanak. Mert, így mintegy az egész ország vehetvén részt, országos köz tulajdona" minél tökélete- sebb összeszerkeztetésében, annak gyanúja, mintha önkény akarna tolni a" nem- zetre szükséges múűszavakat, elsimulhat, sőt ezeket a? míveltségben gyarapodó magyar mind nyelve? természete", mind a" világos értelem megkivánása? útján új kincsül szavai közé készebben fogadhatja. b) Hogy a" nagy szókönyvben, az elavult és nem mindenütt isméretes tájszavak, magyar mesteremberek közt divatban lévő műszavak is, minél bőveb- ben feltaláltassanak , ezeket is a" tagok mindenfelé gyüjtik , "s ők és más hazafiak is már jó csomót küldöttek bé. cz) Mivel a! társaság" neve alatt kiadandó nagy szókönyvhez minden ma- gyar szó! hosszas összegyüjtése, megbirálása miatt több esztendő kivántatik, más LE er IGAZGATÓSÁG" ELSŐ ELŐTERJESZTÉSE, külföldi társaságok" illyen munkálatinak példája szerint, el van fogadva néhány tagnak , kik egyesületben magyar-német, és német-magyar zsebszókönyvet készí- tenek , ebbeli dolgozásra ajánlkozása, "s mihelyt azt elkészítik az ülések is ál- tal fogják nézni, hogy az országszerte nyilatkozott közkivánság? teljesítésére hajló Fészségét a" társaság , kötelessége szerint , előlegesen is bebizonyítsa. Ezen zsebszókönyvet azenban a? társaság még nem fogja magáénak vallani, "s azért kijöttét csak úgy eszközli, mint más külön irók" munkáját. d) A? nagy magyar szótár szerkeztetésének előrajzba szedése, azon megállapodások szerint, mellyekben az egyezés gróf Teleki József ebbeli mun- kájának alapul vételével megtörtént, a" nyelvtudomány? osztályára van bizva. e) Elavult magyar szólásmódok" és szószerkezet tekintetéből iratja a" társaság "saját haszonvehetésre e?" régi kéziratokat: 1) Ó testamentombeli némelly próféták" fordítása 1383ban. 2) Halabori Pap Bertalan"? fordításai az ó testamentomból 1508ban. Igy teend ezekkel: 1) Bátori László? bibliája 1450ből. 2) Sárospataki codex, vagy Velykee György" magyar zsoltáros könyve 1522ből. 2. Magyar grammatika ügye. a) Míg ebbe bővebben ereszkedhetnék a? társaság, illy czimű, 32 lapnyi iratot adott ki: , Magyar helyesírás es szóragasztás" főbb szabályai," mellyek- kel az előbeszéd szerint , a" társaság tétovázás" és tarkaság" elkerülése végett, csak a" maga irásaiban fog élni, "s így, tagja" vagy nem tagja"? külön munkájának kiadásakor, azt e" helyesirás" elfogadására nem kötelezi. Mert e? szabadságra ha- gyás" útja talán ollyan új észrevételt szülhet másban, mellyet a? társaság is jó- nak fog vallani, minekutána, ha mit a" tagok is helyesebbnek találnak, az a? nagy grammatikába éreszkedésig is, javítatni fog. b) A" nyelvtudomány" osztályának azon indítványára, hogy jó lenne, e" kettős betük : cz, cs, gy, ly, ny, sz, ty, (zs, mint még is csak egy hangot je- lentők helyett, egyes jegyek"? felvétele, miképen illyekről már Révai, Gyarma- thi "s mások szólottak; a" társaság, említett osztályára bizta egyes jól eső be- tűk" ajánlását, mellyek majd próbára a" társaság" irásai közt, mutatóul előterjesz- tetnének. B. Munkák" kiadása. 1) Több irótól bejött 52 kézirat. Ezek közül kinyomtatásra méltónak találtatott ev három: a) Nemzeti képviselet tudománya, Kállay Fereneztől. b) Ho- ratius" levelei, alexander versekben Kis Jánostól, "s azokhoz Wieland? jegyzetei Kazinczy Ferencztől. c) Grammatica ungherese ad uso deg"? Ialiani, Császár Fe- rencztől. Visszaadatott javításra 3. Egészen visszament 18. A" többi vizsgálat alatt van. 26 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI. 2) A" társaságtól fordításra kijegyzett 61 tudományos munka közül el van fogialva 54. Béküldve máig 3. 3) Ns Abaúj vármegyének a" kassai magyar játékszínre ügyelő küldött- sége" felszólítására, a" társaság 71 szinjáték" fordítását hirdette ki. Fordítója mos- tanig 44nek találkozott. Bejött ezek közt kilenczé, mellyek közül el van fogad- va "s kiadatik e"három: Göthe" Iphigeziája , Kis Jánostól. A? zóA?" isAolája Molié- reből, Árvay Gergelytől. 4" zőtelen philosophus , Alberti Notaból, Császár Ferencz- től. Egy , igazításra, kettő egészen visszament, három vizsgálat alatt van. 4) Az évkönyvek? nyomtatása elkezdődött. Az első kötet megjelenik 1833ban "s tüstént hirré leszen téve. 5) Ns Esztergom "s ns Komárom vármegyének azon kivánságára, hogy a" társaság magyar köznépi dalok", lakodalmi mulatságok" "s falusi szokások" gyűjteményét adna ki, minden taghoz körlevél ment, "s mostanig köznépi ma- gyar dalokból 5 külön csomó jött bé. Foly ezek" megvizsgálása, "s a? java saj- tó alá kerülend. 6) Közrendűeknek gazdaságbeli javítások", találmányok", felfedezések, jóra serkentő példák" "s több efféle olvashatása" tekintetéből, lépés van téve, egy szakaszonként kijövő gyüjteményhez. 7) Hogy tudhassa a? társaság , miféle kézirat vagy ritka könyv hol van, magyar históriához tartozó, rendelést tett a? bécsi császári udvari és a?" milanói könyvtárban ollyanok" feljegyzésére. Jövedelme? nevekedésével ezt több helyen is tétetni fogja, pótoltathatása végett a" magyar história" hézagainak. CZ. Munkák" megbirálása. A" társaság" folyóirásának ,, Tudománytár"" czím alatt, mintegy 20 ívnyi első kötete sajtó alatt van. Ugyan annyi ívet teendő 2dik kötethez is készen a" kézirat. Tartalma a" folyóirásnak: A" magyar kir. birodalomban 1831 óta meg- jelent "s jelenendő akármelly nyelvü munkákról vagy birálatok vagy csak jelen- tések. 1) Kapja a! társaság a" literariai termékekről tudósításait tagjaitól "s más levelezőitől , kiket nyomtató műhelyekről való híradásra megkeresett. Foglalat- ja még: a" külföldön 1831en innen történő tudományos haladások?" előadása ki- vonatokban , mellyhez a?" társaság több külföldi időszaki irást járat. D. Jutalomkérdések. 1) Négy olvastatott fel September Sdikán a?" ns Pest vármegye? palotájá- ban tartott köz ülésben, mellyet ő cs. kir. Főherczegsége , ország" Nádorispánja , "s a társaság! törvényes Pártfogója kegyes jelenlétével diszesített. Ketteje, az- ért szól 1831re mivel az akkor meg nem tarthatott köz ülés" hiányát a? társa- ") L. erre nézve alattabb a" 4d. nagy gyülésben történt változtatást. IGAZGATÓSÁG ELSŐ ELŐTERJESZTÉSE. 27 ság pótolni kivánta. Kiosztás és újságokba tétel által isméretesek már, azon- ban itt ís következnek. 1831re. Nyelvtudományi kérdés. Mellyek, hányfélék, melly eredetüek és saját jelentésűek egyfelől a ragasztékok (suflixa) vagyis azon szók és szótagok , mellyek által a? magyar nevek" és igék" értelme módosítatik "s meghatároztatik ? másfelől a" szóképzők (formativa) ? Milly változásokat okoznak és szenvednek ragasztáskor és szókép- zéskor ; "s végre melly nemü gyökerekhez szövetkeznek az utóbbiak? Philosophiai kérdés. Minthogy a" philosophia" minden ágának kifejtése "s hazánkban tenyész- tése leginkább az által eszközölhető, ha nemzeti irúink a" philosophiára nézve szüntelen szemök előtt tartják, milly sikerrel dolgozának elődeik, vagy miben "s mi okra nézve maraáadának hátra, ez a? kérdés: Tudományos mivelődésünk" története időszakonként mit terjeszt elénkbe a" philosophia? állapotja iránt; és tekintvén a?" philosophiát, miben "s mi okra nézve vagyunk hátrább némelly nemzeteknél? 1832re Históriai kerdes. Millyen befolyások volt honi városinknak nemzetünk" kifejtődésére és csinosbulására ? Mathesisi kerdes. Számláltassanak elő a" nevezetesb eddig fevett módok, mellyek "sze- rint mind az összenyomhatatlan, mind az összenyomható híg test indítja az erő- műveket; jeleltessenek ki mindeniknél a" híg test szülte okozatok, és szoros megmutatásokkal erősítessenek meg; végre adassék elő, mellyik mód előzi meg a" többit, "s milly tekintetben? Ezen czikk alatt említetik a" 200 darab aranyból álló, mostanig egy jutalomnak kiosztása , mellyet esztendőnként azon iró nyer, ki a" többi magyar munkákhoz képest, leginkább kitünővel gazdagítá a" nemzet" literaturáját. 1831re e" megjutalmazás és díszesítés ezen munkát jegyzé ki: ,,Árpád"" irta Pázmándi Horvát Endre. E" mellett dicsérettel említetett betűrendben e" három: Tudományok öszvesége , Nyirytől; Utazás Francziaország deli részében, Tessediktől; Csow- sor és Tünde, Vörösmartytól. 2) Második jutalom is akkor járand , midőn arra is jut elég jövedelem. 4 23 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI. 3) Az Igazgatóság! évről évre 100 darab aranyat tett ki jutalmúl, fel- váltva, jó eredeti szomorú és víg játékra. Az esztendő 1332beli Martius 24di- kén kezdődött "s eleinte szomorú játékot vár be a" társaság megvizsgálásra. E. Tudományos utazások. Ezekre alkalmatosság eddig nem fordult elő. HARMADIK CZIKKELY. Pénztár mibenléte. Előre bocsátatik itt, hogy az Igazgatóság kötelességének ismeré azon ajánlóknak hazafiúi nyiltszivűséggel felszóllítását, kik.a" társaság" királyi meg- erősítetése" esetére az 1827beli országgyűlés? irásai közt az 59dik ülésben álló 54dik szám alatt az alaptőke" nevelését felfogadták, "s azok közzül kettő ked- vezőleg is válaszolt. Az 1831 és 1832dik esztendei pénztárnoki számadások? "[. és "[]. ki- vonatjából kitetszik a" társaság" ezen két esztendő alatt volt jövedelmeinek és költségeinek mennyisége, valamint mind egyik esztendő? végével pénztárának állapotja. Ált fogják abból az országosan egybegyült T. T. KK és RR. látni, hogy serdülő társaságunkat hazánk" minden renden lévő lakosai különös pártfogásokra méltatták. A? -[[]. alatt lévő jegyzék előadja az alapítók? sorát, külön azokét, kik még törvénybe iktatva nincsenek, hogy a" Haza? képviselői legjobb Fejedel- münk" kegyelmes helybenhagyása" hozzájárultával neveiket ajánlásaikkal együtt a" késő és háládatos maradékra szállítani méltóztassanak törvényeczikkelyek által. — Esztendőről esztendőre új alapítványokkal nevekedő tőkéit igyekezett az Igaz- gatóság a" rendszabások" értelméhez képest a?" bejött kamatok" £ részének és né- melly más jövedelmeinek tőkésítése általis gyarapítani. A" "IIIIJ- alatt ide zárt jegyzék előadja a? társaság" tőkéinek esztendőről esztendőre mind a" két úton lett szaporodását. Láthatni abból, hogy a" gyümölcsöző még némelly csekély részben kiadandó tőkék 309,540 pengő forintra mennek és ezek" kamatjaihoz adván a" némelly hazafiak által, míg élnek, esztendőnként tett ajánlásokat: 1050 forintot, a" társaság" esztendei jövedelme teszen 19,602.for. 24 krt. Melly summá.- ból lehúzván a" rendszabások szerint tőkésítendő egy hatod részt, a! társaság folyó költségeire marad esztendőnként 16.335 for. 20 kr. Igaz ugyan, hogy ez, több száz forinttal haladja meg a! társaság" mos- tani rendes költségeinek kivetését, mellyet az .II[]]" alatti jegyzék 15,624 forintban ád elő, de mivel a" mostani környülállások közt a. kamatokat minden hijánosság nélkül behajtani majd lehetetlen , a" mint azt az 1831dik és 1832dik esztendő vé- gével fenn maradt kamat maradék is bizonyítja; az Igazgatóság, költségeiben kevéssel terjeszkedhetett azon határokon túl, mellyeket, csakhogy a? társasig IGAZGATÓSÁG" ELSŐ ELŐTERJESZTÉSE, 29 megindulhasson , az 1828ban Pesten együtt volt tudósok" küldöttsége; munkálko- dásának 3dik "s hasonlóképen megerősítetett osztályában, az akkori tőkepénzek" jövedelméhez képest, annak elejébe tűzött. Még, több rendes tag van fizetés nélkül, ezen felúl még számos tag" hijával vagyon a! társaság, hogy a! rendsza- bások által kijelelt kiterjedést elérhesse. Azok" fizetésére kivántatnék még esz- tendőnként 5900 forint, ezekére pedig 5500 forint a? mostani szűken mért Flbté- sek mellett is; hogy pedig minden részben kiterjészthesse munkálódását pénz- alapjának akadálya nélkül, 6820 forint, és így együtt 18.220 forint, mint ezt a IIIIII. alatti jegyzék bővebben előadja. Megjegyzi továbbá az Igazgatóság, hogy a" Teleki grófok által ajándé- kozott könyvtárt a" társaság" számára még külön felállítani nem lehetett, mert annak közel 30,000 kötetéhez sem szállást nem kivánhata még kibérleni, mivel arra, minekutána a?" gyülések" és pénztár" helye is évenként 900 pengő forintba kerül, jó része felmenne a" jövedelemnek , sem a" nemzeti muzeumba , hely" szűke miatt azt nem tétetheté. Az Igazgatóság annál fogva a! társaságnak saját épülét szerezhetését várja, mellyet alaprajza is kijegyez, hogy egyszeri költöztetés költségével a" könyvtár mindjárt állandó helyen szedettessék rendbe, könnyebb használhatás végett; a" mi most is foly ugyan, de több sikerü lehet a! könyvtár mellett kiszabandó olvasó szobákban , mellyek? csendje az olvasásból eredő tudós elmélkedést jobban vizsgálatainak indíthatja. Méltóztassanak a" T. T. KK. és RR. ezek" előterjesztése után, a" társa- ság" munkálódásainak kezdetét kegyesen fogadni. Nem olly szétható még az , mint a" millyenné a" nemzeti míveltség melletti fellelkesedés"? huzomossága teheti , "s tenni akarja, midőn újabb meg újabb áldozatok szentebb és szentebb köteles- ségekre intendik. Keblet emelő úgyan, máris illy nevezetes tőkét szemlélni együtt, "s ő Felségét Vdik Ferdinánd királyt annyi fenn költ áldozók közt látva tudni; nemesen büszkítve érezteti ez, hogy Magyarországnak férfias akaratjává lön Európa?" mívelt nemzeteinek sorában haladása. Hazafiúi érzékeny indúlattal ajánlja ennél fogva a T. T. KKnak és RRnek az igazgató tanács ec" társaságnak továbbra is elésegítetését. Igyekezni fog az Igazgatóság a" dolgok" sikeresítésén. A" T. T. KK. és RR. pedig bölcsen általlátják , hogy a! fesse nála épen az fogja mindenkor gát- lani lankadását, ha reá a" nemzet" képviselősége gondos szemmel leend , valahány- szor munkálódátaiiak miben léte így előterjesztetik. Költ Pozsonban, a" magyar tudós fétis Igazgatóságának Februarius 4diken 1833ban tartott üléséből. Gróf Teleki József am. k. Elólülő. Dölrentei Gábor m. kh. Titoknok. rúg Zsebazótár 30 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI. NEGYEDIK NAGY GYÜLÉS. á 1833. November 2dikán kezdve 15dikéig, 16 üléssel. A" társaság" új szállásán az Urak" utszájában , Trattner-Károlyi háznál. A" három utóbbi napon dél előtt és este, ülés. Vezette mind a" lőtot Gróf Teleki József Előlülő. Jelen volt: Gróf Széchenyi István Másodelőlülő; a" tiszteleti tagok közül: Fáy, Georch, Gr.Károlyi György, Jankowich, B. Mednyánszky , B. Wesselényi Miklós (November 8dikáig). A? titoknok Döbrentei. Rendes tagok közül: Bajza , Bugát, Gebhardt, Guzmics, Győry, Horvát Endre , Kállay, Kis János, Kisfa- ludy Sándor, Luczenbacher, Perger, Schedel, Szalay, Szemere, Szilasy, Vörösmarty. A" levelező tagok közül: Angyalffy, Csató, Ferenczy, Forgó, Hoblik, Hoffner , Sztrokay, Tessedik. A" szavazattal biró pénztárnok : Helmeczy. A" héti ülésekből ide utasítattakat, a" titoknok eléadván, hely- benhagyatott November 15d. a héti ülésnek Junius 3d. előlegesen tett azon intézkedése, hogy a magyar-német és német-magyar zsebszótár el- készült íveit azért ne vizsgáltassa meg a társaság külön, tagjaival, mi- vel az e. munkához vállalkozottak" számára alapszabályokat a! társaság már maga tűzött ki, "s a szerzők meg lesznek, mint kezesek, nevez- ve; a társaság továbbá e körül egyedül kiadó gyanánt lépik azért elé , hogy a közkivánat létesítésére hajlását addig is bizonyítsa, míg saját nagy szókönyvét összeszerkeztetheti. Erre kivánta volt épen a! héti ülés is fordítatni inkább idejét mintsem zsebszótár megvizsgálására, mi- dón az ezt dolgozók" indítványát, mellyet a" Másodelőlüló, ki a zseb- szótárt leginkákb sürgette, ada elé, elfogadta az elébb fennforgott elv helyett, hogy a" zsebszótáron az ülések vagy megbízott tagok is végig mennének , mint ezt az Igazgatóságnak 1832ról szólt jelentése a 29d. la- pon megemliti. ZL. Névkönyv. 1833. Vörösmarty és Schedel hivatalosan jelenték most mint a zseb- szótárra felügyelők a német-magyar résznek készen és sajtó alatt létét , s ez első kötetnek 1834ben elkészülhetését, mellyre az határozta- tott hogy az mindjárt áruba menjen, a" magyar-német rész" kijöttének be nem várásával. z NEGYEDIK NAGY GYÜLÉS 1833. 31 A" Bitniczre s Győryre bízott mathematikai múűszútárnak ; hason- pöéeehematikai lóképen, Szalay által a philosophiainak szerkeztetése bévégeztetvén, sérzévr. rendeltetett a. hadtudományi múűúszavaknak amahhoz csatlása, mind a két osztálybeli gyüjtemény eleibe a" titoknok által bévezetés készíté- se, mellyben az elv és czél kifejtessék. Elé kell vala vétetni most a nagy szótár irása! planaumának új Tsztt gés a mint annak egybeszerkeztetését a 3d. nagy gyülés 4d. ülésének 65d. pontja, a nyelvtudomány helybeli tagjaira bízta, de egyéb tárgyak ehhez idót nem engedének "s így annak általnézése a héti ülések dolgává tétetett, úgy hogy az után tagok számára 300 példány nyom- tattassék. Ide tartozólag említetik meg, eléterjesztetése a Junius 19d. tar- tott héti ülés indítványának az iránt, bíztosítatná felszólítás által a nagy gyülés azokat, kik tót-magyar, orosz-magyar, horvát-magyar , oláh-magyar, örmény-magyar szókönyvet készítenének, hogy munkáju- kat, ha megfelelőnek találtatnék, a társaság kinyomtattatná, mivel e magyarországi népek olly segédkönyvek által is hamarább magyarosod- hatnának , de a" felszólítás, költség nem léte miatt, mostanról még el- maradott. A" szerb-magyar szókönyvnek azonban , mellynek készítésére , ha a társaság elfogadná, a titoknok" felszólítására Berics János szerb nyelvtudós ajánlkozott, ugyan az említett héti ülésből történt jelentés- re, vizsgálat alá veendősége elfogadtatott. Halabori Pap Bertalan kézirata hív másának bémutatása után tu- domásul vevé az ülés Novemb. 8d. hogy Bátori László bibliája, Jor- dánszky Elek esztergomi érseki helyettes, kanonok 7s tinniniai püspök szívességéből, kinél az most van, Szlemenics Pál felügyelése alatt félig másoltatott le maig; hogy a" bécsi kézirat Gévay által szinte kész, hogy Velykee zsoltárainak leiratása eddig miért huzódott. "S ujra, követke- zők" másoltatása találtatott érdekesnek : 1. Kinizsi Pálné imádságos könyve 1513ból. Czech János gon- doskodása által, valamint 2. Az egyházi beszédek stb. kézirata 1530—31ból], Érsekujvá- ratt, mellyekról szó már felebb volt. Régi magyar nyelvemlé kek. 32 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG" TÖRTÉNÉTEI. 3. Sz. Gergely" kettős beszélgetései, mellyeknek Haenel ") Midd- lehiilben Worcestershireban, Sir Thomas Philips baronetnál létét ir- ja. A" titoknokra bízatott, hogy e" kézirat mássát Bowring vagy Petrovics Fridrik által, ki Londonba utazandó , szereztesse meg. 4. A" tihani klastromban lévő predikácziók 1530ból. Ezek" leira- tását, magára Guzmics vállalta. Határoztaték itt, illyenekből gyüjtemény" kiadása az Aprilis 104. volt héti ülés javaslatára, mellyhez akkor indítványt Vörösmarty teve. A" szerkeztetés mivolta most így intéztetett: a) A" nyelv tekintetéből érdekes minden olly elékerithető kéz- irat belé vétessék, mellynek kora a 16d. százszaknál elébb való. b) A" kéziratnak csak első lapja nyomassék helyesirása szerint lévő betűkkel, "s ha egy kötetben különböző évből több és megint másféle betűjü irat volna, ismét hasonmással adassék az első lap, a többi azonban mai betűk szerint, de eredeti irásmóddal. Elól pedig utasításul a régi ábécze mai olvasásu betűkkel magyaráztassék, "s az elavult szavak és szószerkezetek kijegyeztessenek. c) Szavakról , szószerkezetről , grammatikai mélyebb vizsgálódások, jegyzetek még most nem kisérik e gyüjteményt, de előbeszéd fejtse ki a kézirat lemásolását, "s a mennyire ki lehet nyomozni, történeteit. A" társaság kivánatosnak vallván illy gyüjteményt csak azért is, hogy a nyelvtudós korról korra előmenttét s változását lássa egy folyó gyüjteményben a nyelvnek, az Iső kötet mindjárti nyomtattatása ajánl- tatott az Igazgatóság elejébe, mihelyt az abba rendelttek , u. m. a nem- zeti muzéumban lévő két halotti megszólítás és a" bécsi codex" mása kéznél lesznek. "S egyedül a" történettudományi magyar kéziratok" összeirása iránt. felolvastatván a héti ülések" 182d. pontja, helyben hagyta azt a nagy gyülés November 15d. "s a már felebb kijegyzettekhez a még talá- landók" sorozására az illető tagokat fel is szólította. !) L. Catalogi libror. MSSptor. gui in bibliothecis Galliae, Helvetiae , Belgii , Britanniae , M. Hispaniae , Lusitaniae asservantur, a D. Gustavo Haenel, Lip- siae MDCCCXXX. pag. 851. a" kézirat" száma 2314. Dialogi S. Gregorii (hun- garice) chart. NEGYEDIK NAGY GYÜLÉS 1833. 33 Hasonló okból ugyan azoknak adatott által a megjelent helyes- irásra a" 3d. nagy gyülés határozata szerint mostanra béadott észrevé- telek" összevetése, mellyeket a tagok közül, titoknoki körlevélre, Bu- gát, Czech, Kis János, Kisfaludy, Nyíry, Szlemenics, Czuczor, Hob- lik, Dr. Kovács, Udvardy küldöttek. Ezeknek úgy megvizsgálása után , hogy a felvett létalapos pontok bántatlan maradjanak, a" helyesirás 2d. kiadásának példányi száma 1000re tétetett. November 9d. adatván elé a!" héti ülésekből a" béküldött népdalok" dolga, jelentette Vörösmarty és Schedel, hogy a reájok elolvasás végett bizott tíz rendbeli népdal gyüjtemény közül két kötetre mehetót kije- leltek , már bővebben , következő elvek állapítattak meg. Minden népdal gyüjtemény vagy a nép. számára készülhet hogy annak izlését erkölcsét nemesbítse, vagy az ember vizsgálónak , kiaz illy eredeti néphangokból az azt dallók" szellemi fokát itéli meg. Amabba mehetnek : 1. Igazi s már a nép közt divatozó dalok, mellyek az érintett két czélra szolgálnak ugyan, mindazonáltal a nép" szellemében lön raj- tok holmi változtatás s így a nép ezeket is kedvetelve felkaphatja. 2. Mehetnek belé egyenesen költők által, de hasonlólag a nép lelke szerint készült dalok, mellyek közt hogy nemzeti erényekre/s a hazáért hós tettek véghez vitelére buzdítók is különösebben is legye- nek , felette óhajtható. A" másod rendbeli gyüjteménybe kirekesztóleg a: nép közt támadt dalok teljes eredeti mivoltokban csinosbítás nemesbiítés nélkül valók. A" társaság, ns Esztergom és Komárom vármegye felszólítása s ön meggyőződése szerint az elsőbbiknek adván hasznos czéljánál fogva még most elsőséget, illy szellemü gyüjteménynek kétféle kiadását tar- tá helyesnek : a) Nép számára kisded fűzetekben gazdaságosan nyomtatva. b) Mívelt olvasók" kedvéért szebb. nyomtatással "s egyszersmind kótákkal. Szerkeztetőkül pedig Vörösmartyt és Schedelt nevezte kiaz ülés, "s költség rendelésre az Igazgatóságot kéré. Hogy a! társaság folyóiratot adjon ki, szavazat többsége erősíté meg, de kritikát abból ismét felesebb szavazat marasztatott ki Novemb. Helyesírás" tos vábbi vizsgá- lása. Népdal gyüjte- mény" kiadása Tudomáaytár 34 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI. 5d. "s így ennyiben többség kivánta az alaprajz e pontja elhagyását. Majd az ezen ülésben megbizott. választottsági tagok: Gróf Széchenyi, Gróf Andrásy György (ide neveztetett az elment Kis János helyett Nov. 11d.), Fáy, Schedius, Döbrentei, Kállay, Schedel, javaslata szerint, mellyhez még a Novemb. 14d. tartott ülés csatla némelly pontot, illy tartalmu folyóirat lön megindulandó : 1. Kiterjeszkedjék az emberi tudás minden ágaira, leginkább fogja fel azonban a jelenkor haladásait; az eléadás köz értelmességre ügyeljen, annak alakja ne birálgató és vitatkozó, hanem inkább értesíi- tő és közló legyen, iránya pedig az, hogy külföldi folyóiratokat nem tartható hazánkfiai, szükségüknek benne pótlékát leljék. 2. Kutfói legyenek, eredeti dolgozatok akár tudós társasági ta- goktól akár nem azoktól, a mennyiben a kitűzött czélnak megfele- lók, továbbá a külföld jelesebb folyóiratainak czikkjei kivonatban vagy ujabb összeállításban adassanak. 3. A" szerkeztető ennél fogva kötelességéül ismeri az e" végre tar- tandó folyóiratok kiszemelését, minden legérdekesebbnek azokból több tudóssal kiket maga szólít fel és kiknek dolgozatairól kezeskedni tarto- zik lefordítatását. A" könyvismertetési és egyvelges rész is leginkább az ő gondja leszen. Ellenben, a béküldendő eredeti dolgozatokat a héti ülésnek bémutatja, melly mindenikét egy taggal általnézeti "s ennek irásbeli véleménye szerint veszi fel azt a szerkeztető vagy adja vissza. A" fő felügyelés különben is folyvást a" héti ülésé. — - 4. A" szerkeztetőnek már elébb meghatározott 300 pengő forint- nyi évdíja megmarad , az iróknak egy ívnyi fordításért 6 for. , eredetiért S for. járand pengóben. Szerkeztetőül megerősítetik Schedel Ferencz. 5. A" kötetek nagysága mintegy 15 ívre, száma évenként négyre határoztatott, megjelenésük" idejéül a mennyire lehet, mindig a pesti vásár. A" hová metszet kívántatik, eszközöltessék. 6. A czím így: Tudománytár. Közre bocsátja a. magyar tudós társaság. Szerkezteti Schedel Ferencz. Kezdetik pedig 1834ben "s a" közönséget felőle, annak idejében w titoknok fogja előre tudósítani. NEGYEDIK NAGY GYÜLÉS 1833. 35 És az Igazgatóság elejébe e. nagy gyülésnek, mellyhez az, ezen ügyet utasította, a folyóiratról mostani véleménye így leve, költség rendelése iránt is terjesztendő. Magában értetik egyébiránt, hogy a tudománytár szerkeztetésé- re nézve tett minden egyéb elébbi intézkedés, melly nem a birálatokat illette, meghagyatott erejében. A" melly pontokat a héti ülés Martius 26d. előlegesen eleikbe szabott az említett 10 szomorújáték" elitélőinek, azok most November 5d. így erősítettek meg: 1. Akármelly más kézirat elitélésénél kényesebb lévén játék- színi munkák közül egy legjobbnak kiválasztása, mivel illyeneknél kü- lönböző izlés, érzet és képzelés is vezérli az itéletet, a többiekhez képest legjelesbnek ismertról pedig a társaságnak kell kezeskedni, hét tagra bizatik a vizsgálat. Ezeket a mennyire lehet a nyelvtudomány osztá- lyabeli, vagy ollyan tiszteleti "s rendes tagok közül kiknek a szép mí- vek" e nemében jártassága ismeretes, mindig egy évre a nagy gyülés választja, mellynek a! választottság itéletét támogató ckokhoz szólhat- ni joga fennmarad. 2. Ha olly tagra eshetnék elitélővé választatása, ki maga is adott bé nevetlenül pályadarabot , az akkor azt köteles bejelenteni elő- re, mert az illyen, szavazat alá sem mehet. !") 3. A? választattak semmi ürügy alatt sem vonhatják ki magokat a foglalatosság alul. 4. A" titoknok rendet készít a" megvizsgálandó munkák" számá- hoz és időhez képest "s azokat sorban küldi az elitélőkhez, kik a" meg- határozott napon okvetetlen vissza is küldik. Mindenik biró köteles te- hát kiszabott idejére a munkát elolvasni, arról jegyzéseit magának fel- tenni, hogy a vélemények a!" nagy gyülés előtt készen legyenek "s azok" összevetése tanácskozás által jókor megtörténhessék. 5. A" ki mit csekélyebbnek lel, arról teljes birálatot adni nem köteles, de jobb darabokról indító okokat felhordó véleményt ohajt a !) Ennél fogva jelentvén Vörösmarty a" Martius 26d. volt héti ülésben, hogy a! béadottak közt munkája van, így a" választhatók közé nem tétetett. 5 V ezérpontok , játékszíni pá- lyamunkák! alitélése körűl. 36 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEL társaság. A" több közt pedig mind legjobbnak mind magában jelesnek "s jutalomra méltónak lélendő munkáról bővebben sót kimerítőleg kö- teleztetik írni itéletét a biráló. 6. A" választottság összeültekor, mindenik tag elmondja vagy ol- vassa itéletét, "s a melly darabot többség vall jutalomra méltónak , azt irásban tett teljes megbirálás által ajánlja e? választottság a" nagy gyü- lésnek. 7. A" jelmondatos levélkék a Martius 24d. után tartandó héti ülésben, midőn a darabok béadatnak, külön borítékba pecsételtessenek le együvé az előlülő "s társaság pecsétével, "s a míg eléveendők, a levéltárban tartassanak. Vésnász , ira, Felolvastatott majd erre November 8d. a? Martius 26d. kineve- mikép ajánlat zett választottság tudósítása a" 10 szomorújátékról, melly a Véruász czímüt 100 arany jutalomra, Tirust tiszteletdíj mellett kiadásra, a Valkói amazont dicsérettel megemlítésre ajánlotta. Úgy áll ezekról a jelentés miként a" nagy gyülés elfogadta, a 2d. köz ülés jegyzőkönyve 10d. pontja alatt ev 2d. kötetben. Választottság az November 15d. pedig az 1833beli Martius 24d. — 1834beli Mar- átákok elt. tius 24dikéig álló jutalomra bévárandó eredeti vígjátékok" elítélésére — titkos szavazat többsége által választatott: Fáy, Döbrentei, Bajza, Kál- lay, Kölcsey, Schedel, Vörösmarty. Az így nyert "s nyerendő eredeti színjátékok" nyomtatására néz- ve továbbá új gyüjtemény megindítását kivánta e" nagy gyülés , e. czím- mel: Eredeti játékszín. Kiadja a magyar tudós társaság. Első, második "stb. kötet. A" magyar tudós társaságtól 1833b "stb. első (vagy máso- dik) pályadijt nyert szomorújáték (vígjáték). Minden darab egyébiránt külön füzetben álljon "s külön is árultassék. Nyelvtudomá- November 6d. felolvastatott az October 26d. volt héti ülés jegy- isáíre nek" zőŐkönyvének azon pontja, melly szerint a 3 pályabiró véleményénél fog- va a nyelvtudományi 7 felelet közül a" kitett jutalom ezen jelmonda- tunak: Commendo ego et illud studium,. etc. itéltetett; tiszteleti díj melletti kiadásra pedig e jeligéjü: Nemes tudós társaság! Nem annyira "stb. Láthatni ezek felől a nagy gyülés hivatalos jelentését a? 2d. köz ülés jegyzőkönyvének 7d. pontja alatt e" 2d. kötetben. NEGYEDIK NAGY GYÜLÉS 1833. 37 Ugyan November 6d. eléadatott a mathesisi kérdésre béérkezett Műgjbésűői JALA egy felelet dolga. Áll erról a" jelentés a 2d. köz ülés jegyzőkönyvének — Hetés 9d. pontja alatt e 2d. kötetben. "S itt most abban lön megegyezés, hogy valamint Tirus és a nyelvtudományi 2d. rangu jutalomfelelet, nyomtatás alá a fődíijakat nyerteken felúl adatnak, akként álljon ezután a 2d. sót talán a! 3d. rendbeli jutalmazhatás is; mivel, tapasztalás szerint ollyan feleletek is jőnek , mellyekre ugyan rokon megegyezés nem nyujtja az elsőség koszo- rúját, de lelkességük több helyen megragad s figyelmetlenúl hagyni azokat a! kisebb érdemet is megismerni szerető szívnek fáj , illyeneket pedig a társaság különben is kiadna, ha külön jőnének bé mint egyéb jobb jobb kéziratok. Ennél fogva a" kérdések" ezutáni kihirdetésekor ez is megemlítendővé lett. November 2d. három küldöttség választatott szavazat többségé- fám küldötr vel, hogy ezek előre dolgozhassanak. ; I. Az 1832ben megjelent magyar munkák közül a legjobbak ki- jelelésére : B. Wesselényi Miklós, Döbrentei, Bajza, Guzmics, Schedel, Szemere, Vörösmarty. II. Az évkönyv 2d. kötete számára béjött dolgozatok megvizsgá- lására : B. Mednyánszky Alajos, Fáy, Schedius, Horvát Endre, Kállay , Kis János, Kisfaludy, Luczenbacher, Szalay. III. A 2d. köz ülés tárgyai elrendelésére. Gr. Károlyi György, Georch, Jankowich, Bugát, Gebhardt, Gyóry , Perger, Szilasy. Az elsőnek általadván a? titoknok azon 1832beli könyvek" czím- sorát , mellyeket a 3d. nagy gyülés határozata szerint, külön külön az osztályok összeirtak , az, November 6dikán terjesztette elé véleményét. Legelőszer is ajánlására, azon vezérpontok" 2dika, mellyeket a 3d. nagy gyülés tűze ki, ") így tétetett: ") L. az évkönyvek? 1ső kötetének 92d. lapját. vi 200 aranyat nyert muuka 1832re. Évkönyvek? 24, kötetébe érte- kezések, 38 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEL A" 11dik rendszabásban érdeklett tárgyu munkák jutalomtól el vannak zárva. Az említett vezérpontok" 4dikéhez továbbá ez csatoltatott : Ha megholt iró munkája itéltetnék legjobbnak, a! társaság min- den különös esetben, azt is elfogja még határozni: kiadassék-e az el- hunyt örököseinek a jutalom vagy ne? 7dik vezérpontul pedig még ez határoztatott : Egyes iróknak összegyüjtve kiadott ollyféle jeles munkái is nyer- hetnek koszorút, mellyek részenként vagy darabonként már az előtt megjelentek. Valóságos második kiadás mindazonáltal ide nem értetik. Szavazat többsége ezek után, November 7d. Kresznerics" magyar szótárát érdemesítette a 200 darab aranyra, dicsérettel emlitendőknek pedig e. következőket ábécze sorban: Fáy Andrástól Bélteky ház; Kis- faludy Károly munkáiból 7 kötet; Kölcsey versei; Szilágyi Ferencztól: Klio. 156 kötet; mint ezekről a! jelentés a" 2d. köz ülés" jegyzőkönyvé- nek 8d. pontja szerint ef 2d. kötetben bővebben szól. A" IId. választottság a" héti ülésekben felebb említett dolgozato- kon kivül még e következő értekezéseket vette által, mint mostan béadattakat : A" kög négyszegítése. Mathematikai értekezés Bitnicztól. Hellen-magyar literatura. Folytatása az 1ső kötetben lévőnek, Guzmicstól. A" Duna regulázásáról. Győrytól. A" magyar nemzetiségről. Kállaytól. Széptudomány. Nyirytól. A" folyóvizek" belsőinek tudákos ismer- tetése. Ugyan attól. Az ócsai és demsusi régi templomokról. Rajzokkal. Tessediktól. Emlékbeszédet e kettőt: Tittelre Bitnicztól, Imre Jánosra Sza- laytól. Sorozta ezeket a" 2d. kötet számára a" választottság javaslata sze- rint a nagy gyülés Nov. 14d. "s mellyek jöhetének ki, itt láthatók. A" IIId. választottság pedig, mellyel ezeken kivül Kisfaludy Sándor regéje , Szigliget" is közöltetett, a" köz ülésben is felolvasandó- kat még November 8d. ajánlotta bé, midőn annak tartásához a" rend ál- taljában megállítatott. TRUE NEGYEDIK NAGY GYÜLÉS 1833. 39 Felszólította ekkor az Előlülő úr köz ülési értekezések készí- A" 6 osztály felszólítatása tésére mind a hat osztályt általjában, nevezetesen a! történet, mathe- érekezérekre: sis és természet tudományai osztályait arra, nyujtsanak bé ez után ezek köz ülési felolvasásra olly nemű dolgozatokat, mellyek mellett némelly érdekes új tárgyakat vagy tapasztalatokat is elémutatni lehessen "s így a hallgatók" nagy közönségének figyelme több oldalról felgerjesztethes- sék. "S erre illy felosztó határozat is lön : Az 1834beli köz ülésre a természettudományi és philosophiai , Az 1835belire a nyelv és történettudományi , Az 1836ban tartandóra a. mathematikai és törvénytudományi osz- tályok úgy gondoskodjanak, hogy mindenike nyilvános eléadásra szánt legalább két két dolgozatot adjon jókor bé s e rend, 1836ton túl megint a! kiirt sorban váltassék fel. Illy dolgozatokra nézve, mellyeket a! társaság, tagjaival évköny- vei számára készítet, kérdés támasztatott volt a Majus 20d. és Junius 3d. tartott héti ülésekből: meddig maradnának azok a társaságnak mint testnek kirekesztóleg sajátai? "s határozat az leve: hogy efféle munkács- kák , mellyeknek gyüjteménye tesz egész könyvet, kijövetelük óta szám- lálva álló esztendeig ki ne adathassanak iróik vagy más által, mire al- kalmat a" Kazinczyra irt emlékbeszéd nyujta, mellyet Kölcsey és §ze- mere elébb eresztettek közre Muzárion" uj folyamában, mintsem az évkönyvek" 1ső kötetében megjelent volna. A" törvénytudomány osztályának csak egy tagja lévén jelen, az osztály nem közös javaslatot adhata bé, hanem a" tiítoknok, Perger, Szlemenics. és Stettner külön béküldött javaslatait olvasta fel, a mi- dón Pergeréi közül az fogadtatott el 1833ra, mellyet e? második kö- tetben a 2d. köz ülés jegyzőkönyvének 11d. pontja mutat. A" természettudomány osztálya kérdéséhez hasonlólag 1833ra Gebhardt, Bugát és Schuster adott bé az osztály nevében hármat "s Horvát József küldött annyit. Feltétetni, a" többség azt kivánta, a helybeli tagokéi közül, melly az említett jegyzőkönyvnek hasonlólag 11d. pontjában látható. "S e nagy gyülés az Igazgatósághoz folyamodék még egy más kér- dés kihirdettetésére is. Nemzeti játékszinre vala ez figyelmeztető, Bu- Uj jutalomkér- dések 1833ra. Budai magyar játékszin? segí- tése a" nyelv" 40. MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI tisztítása! tekin- dán. Intézetre, melly a" nemzet nyelvével nyájaskodólag barátkoztatná kltene meg okosan ingerelve két fővárosunk német ajku szorgalmas polgárait. Az lön valahára látható mint első már "s nem csak kegyelem futó ven- dége az ország fővárosában, a" király lakhelyén. Megnyitotta volt neki Buda városa színházát, az elébbi német játszóktól csekély részvét miatt most üresen hagyottat, "s Pest vármegye oltalmába vevé, megkisértőleg másfél évig: ha összeszemelhető-e már az országbeli több színész társasá- gocskák" elsőbb tagjai közül egy tökéletesebb egyesület, és ha igen, kifejlett-e a" két városnak már annyira nemzeti szelleme, hogy e jobb társaságot folyvást fenntartaná látogatásaival? Ennek eszközlésére ki- vánt ev nagy gyülésis csatlakozni segédül, minthogy a" 4d. rendszabás értelme kötelező is magyar játékszínról gondoskodásra. Mutatja ez ér- deklett jutalomkérdést a 2d. köz ülés jegyzőkönyvének 12d. pontja. Javaslatára történt ez, azon választottságnak mellyet az ülés November 5d. nevezett ki, hogy a Másodelólülő urnak e" kérdésére: mi- kép lehetne a tudós társaságnak a budai szinész egyesület ügyét si- keresen előmozdítani? véleményt adjon. Tagja annak volt: Gróf Szé- chenyi István, Fáy, Báró Wesselényi, Döbrentei, Horvát Endre, Kis- faludy , Vörösmarty. Ezeknek November 9d. és 11d. eléadott indítványára határoz- tatott még : 1. Az Igazgatósághoz az iránti kérés menetele, hogy egy loge fizettetnék a társaság pénztárából 12 évre, társasági bizottság számá- ra, mellynek tagjai ai Pest vármegye részéről kinevezett két igazgató- tól Döbrentei Gábor és Fáy Andrástól, kik itt mint a tudós társaság tagjai hasonlóképen azon bizottságban lennének, kezükhez vennék ki- javítás végett az ollyan fordított vagy eredeti színdarabokat, mikben az eléadás alatt nyelvbeli grammatikai hibák, nem helyes magyar szó- kötések tapasztaltatnának s így a! sorra megtisztított színjátékok a társaság eszközlése által ezután csínosabb "s jobb ízlésű nyelvet terjesz- szenek; tiszteletdíjul pedig a! kijavítók" számára a! társaságtól 500 pen- gó forint adatnék. Abaúj vármegyéhez továbbá menne jelentés, hogy a" pártfogása alatt Kassán lévő magyar szinészek" számára ezen így kijaví- tott darabok másolatai szíves készséggel küldetnének meg, mert Abaúj NEGYEDIK NAGY GYÜLÉS 1833. 41 KK és RR iránt a nagy gyülés is hazafi tiszteletet érez azért, hogy Kassa városa" színházát hat év óta magyarra változtaták, "s Báró Ber- zeviczy Vincze" és mások" kormánya által jó hírre kapván ott a" nem- zeti szinészség, azon iskola tagjai találtathatának érdemesekül Buda játékszíne elfoglalására. 2. Fejeztetnék ki Pest vármegyének ezen ügyben ismét bizonyí- tott hazafiúi buzgóságáért a nagy gyülés köszönete az Igazgatóság által. " ) "S mind ezt elfogadván az igazgatói tanács, Nov. 15dikén a! most említett czélú bizottság tagjává a vármegyei két igazgató mellé nevez- tetett a. Pesten-Budán lakók közül: Vörösmarty, Csató Pál, gróf Des- sewífy Aurél, Jakab István, Rothkrepf Gábor, Tessedik Ferencz. Béjelentette a titoknok November 9d. hogy a! héti- ülésekben 1832beli November 16d. óta 1833beli October 26dikáig 55 kézirat- ról olvastatott fel két két tag? véleménye s azok közül tüsténti nyomta- tásra elfogadtatott, a" fordításra kijegyzettek közül: 1. A" Játékos, Iflandtól, fordította Thaller István folyóbeszéd- ben, mint a! külföldi játékszín IVd. kötete. 2. Alzír, Voltairetól, fordította ötös jambusokban Jakab István , mint Vd. kötet. 3. Tancred, Voltairetól, ford. ötös jambusokban Árvay Gergely , mint VId. kötet. "§ ezek most innen az Igazgatóságnak ajánltattak. Jelenté továbbá, hogy egy más színjáték fordításán kivül, négy eredeti kézirat közöltetett még egyszer , némelly pótlás tekintetéből szer- zőjével, mellyek közül egyik financziai, másik históriai-törvényi, har- madik törvényes "s egy román, és ezek javítottan visszaváratnak, a többi pedig kereken visszaadatott. Babbage Jakab logarithmiai táblái felől e nagy gyülésben fogadtatott el Nagy Károly levelező tag ajánlkozása megvizsgáltatás után, ki az említett cambridgei professortól a" táblák" stereotypusát le- ") A" köz ülés" napján Nov. 10d. a" társaság" minden tagja megjelent a?" budai szinházban. Adatott : 1. Három egyszerre, 1 felv. Kisfaludy K. 2. Házas pár , 1 felv. Koczebuetól. 3. Vígjáték , 1 felv. Kisfaludy K. munkája. Sajtó alá elfoga- dott kéziratok. Babbage? logn- rilhmiai táblái. 42 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI, nyomtatás végett kinyervén, az angol bévezetést magyarúl készítendi , "s hogy a magyar haza e leghibátlanabb és csinos logarithmiai mun- kát így jutalmasabban megkapja, zöld papiroson 500 példánynak lenyo- matása, Nagy Károly" gondja alá adatott. E ERTE Igy lön az Igazgatóság eleibe terjesztve, Kazinczy eredeti mun- §a kiadassamk. káinak teljes gyüjteményben ekkép kiadatása: 1. Évenként egy kötet jójön ki. 2. Kezdessék 1834ben. 3. Kiadók Bajza és Schedel. Továbbá, fordításai közül, a már megjelentek" elmellőzésével 1834ben adatnék ki Sallustius" Catilinája és Cicero" beszédei "s levelei. Mindenikból a példányok" száma 500 legyen. SZENKÉETK Eléterjesztetett a kéziratok" kiadásaihoz az Aprilis 22d. volt héti 5 ösdírokhoz ülésnek , tudnivalók" czím alatt előlegesen tett rendelkezése, melly az eddig megjelentekhez azért kapcsoltatott, hogy a" társaság elvei azok körül kitessenek. "§ ezek" pontjai ezutánra is szolgálólag így állapítatá- nak meg: TUDNIVALÓK. Külön külön minden munkához alkalmazva. 1. A" magyar tudós társaság ezen munkának csak kiadója lévén, nem kezeskedik a" benne követett nyelvszabályokról , sem irásmódról , sem végre akárminemü nyelvet "s irást illető elvekról; egyedül arra ki- vánt a kéziratok" birálatában ügyelni, hogy az elfogadott és sajtó alá bocsátandó munka, mint egész egy vagy más tekintetből ajánlható le- gyen "s a literatura jelen állapotjában kiadásra méltónak tartathassék. 2. Nem vizsgálhatván meg a" benyujtott kéziratokat a társaság fejenként és egészben: ez, u. m. (d munka cziíme) N.N. és N.N. (véle- ményadók neve) mint e" végre hivatalosan megbizott (tiszteleti, rendes v. levelező) tagok" irásbeli ajánlására adatott sajtó alá. 3. E" színjáték azon 71 közül való, mellyek" fordítására a társa- ság 1831ben Juniusban tagjait és 1832ben Martiusban a magyar irúkat általjában felszólítá. Jegyzés. Ezen pont változtatással megyen a? társaság által kitűzött tudo- mányos munkákhoz. Egyéb akármineműeknél pedig elmarad. NEGYEDIK NAGY GYÜLÉS, 1833. 43 4. A" társaság által kiadott kéziratok közűl ez (I. II. III. IV. "stb.) számu. A" magyar tudós társaság határozata szerint. Titoknok aláírása. Abban egyezett meg ide tartozólag még a nagy gyülés, hogy az itteni 156 pont mostanában még minden tárgyu munka kiadásához té- tessék; a 2d. pedig, a" kézirat elfogadásának alkalmát, "s megbírálta- tása módját terjessze elé. Mint az eredeti színjátékok" köteteinél, így: , Nem vizsgálhatván meg a bényujtott kéziratokat a társaság fe- jenként és egészben, ezt, u. m. (a munka czíme) melly az (évszám) . . . beli drámai jutalomhirdetésre érkezett (szám) kézirat közúl való, a (szám) nagy gyülés, az ezen versenymunkák" megbirálására külön kine- vezett küldöttség irásbeli ajánlása szerint méltatta első v. második ju- talomra és sajtó alá." A" Februarius 25d. volt héti ülésből pedig az adatván elé, hogy akkor a" Másodelőlülő ur, az Igazgatóság 1s5ő ülésének 6d. ") "s másodi- káénak 4d. pontja következésében, megbízta a titoknokot, bocsátana körlevelet a rendes tagokhoz, melly őket, választatások óta a" társaság kebelén kivúl is folyt tudományos munkálódásaiknak e? 4d. nagy gyü- lésben béjelentésére felszólítsa, most erre ezen közös határozat lön: Vi- tessék a tagoknak a társaság által kiszabott munkálódásairól külön jegy- zókönyv; a titoknokhoz pedig egyedúl a társaság kebelén kivúl készült munkáik" jegyzékét adják bé évenként, a" mostanit azonban kezdjék a társaság felállása u. m. 1831. óta, mellyet, valamint az ezutániakat az Igazgatóság csatolna esztendőnkénti jelentéséhez, hogy ebból a" haza lás- sa, mennyiben iparkodnak a! társak, a! magyar nyelv" előmozdításán s ismeretek" terjesztésén. Ha ki abban valamelly még kéziratban levő vagy !) L. az 1ső kötet" 61d. lapját, a" munkálkodás" évenkénti béjelentésére nézve. 1) Az így szól : , Az igazgató taniícs, mint az alkotóknak mindenkori képviselője , vigyázni fog minden rendszabás" pontos megtartására; ha pedig valamellyik tag, a maga kiszabott munkássíúga" körét , úgy , a mikép a? 17d. réndszabás" értelme kivánja bé nem töltené , azt az igazgató tanács meginti , sőt környül- állásokhoz képest helyébe mást is nevez." 6 "Pagok? jelenté- sci munkálódá- saikról. 44 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI. csak készülő munkája czimét is béjelentené, akkor azon tudósítás azt is meg fogná előre emliteni. EZEL E KÁBE "S midőn eléjött hogy a Névkönyvbe ez is belé tetessék, mint az " Sérkönyrie. jgazgatói eddigi jelentés, köz akarat ohajtotta abba olly nagy gyülési ha- tározatok" felvételét is, mellyek a tagok" munkálódásai módjára nézve keltek, mivel azok ott együtt utasításul s emlékeztetésül szolgálandanak. ázártet Az évkönyvek" elkészült Lső kötetét bémutatta a" titoknok No- me ezez vember 11d. "s azokból egy egy példánynyal most és ezután, következő esse külföldi tudós egyesületeknek kedvezni kivánását jelentette ki a" m. t. társaság , Institut de France. Royal society in London. Royal society in Edinburgh. American philosophical society in Philadelphia. Asiatic society in Calcutta. Königl. böhmische Gesellschaft der Wissenschaften in Prag. Königl. bayerische Akademie der Wissenschaften zu München. Königl. Gesellschaft der Wissenschaften zu Göttingen. Königl. preussische Akademie der Wissenschaften zu Berlin. Academia scientiarum imperialis petropolitana. A" példányokat kisérő levél továbbá illyennek állítatott meg : Francziaorszdg? intézetének idvezletet. (Vagy: a londoni, edinburghi, prágai, "stb. társaságnak.) Az 182-beli országgyűlésen kezdett "s azóta folyt hazafiúi önkén- tes ajánlásokra épülése után, munkálódásaihoz 1831ben fogott magyar túdós társaság, évkönyveinek 1ső kötetét, Uraságtoknak azon érzéssel küldi meg, melly az egész emberiséget, tudományok" "s művészségek" szeretete által köz lelki atyafiságos nagy egyesületbe vonja. E" mellett ajánlja a magyar tudós társaság a" tudományos dolgok- ban kész segedelmét s kikéri Uraságtoknak is, iránta szíves hajlandó- ságát. : Ide van egyszersmind csatolva a? társaság rendszabásaiból 2 ma- gyar s annyi latin példány, a? társaságnak 1833ra szóló névkönyvével együtt. NEGYEDIK NAGY GYÜLÉS 1833. 45 Költ Pesten , a? magyar tudós társaság 4d. nagy gyülése $8d. ülé- séből, November 11d. 1833. Előlülő aláírása. Titoknok aláírása. És többség kivánta, hogy Előlülő s titoknok csak e magyar levelet irja alá saját kezével , a? latin fordítás pedig e" mellé másolt aláirással tétessék. A" külföldön utazó Petrovics Fridrik rendes tagra nézve, a? Ju- porrovies ren- lius 26d. tartott héti ülésnek azon javaslata kerülvén elé, hogy e? nagy "zum gyülés kérné meg az Igazgatóságot költség rendelésére, mellyel az em- lített tag, a társaság czéljait előmozdítható kéziratokat megszerezhesse vagy lemásoltathassa, a titoknokra bizatott, szólítsa fel hivatalosan Pet- rovicsot, tudósítaná a? társaságot, a magyart különösebben érdekelhe- tókre találásairól, az Igazgatóság pedig az Előlülő urnak olly felhatal- maztatására kéretett hogy mihelyt kellene, a! szükséges summát Petro- vicsnak azonnal kezéhez küldethesse. Felhatalmaztatását ohajtá még a nagy gyülés November 12d. az Előlülő urnak az Igazgatóságtól, elfogadott kéziratok? nyomtatására olly élásaus esetben, midőn azon kéziratok mellyekhez az Igazgatóság költséget ren- delt, már mind elhagyták volna a? sajtót "s újabban jóknak talált dolgo- zatok? kijöhetésének igazgatói ülés sokáig nem tarthatása miatt csünni kellene; minél fogva, az Előlülő , pénztár engedtével a nyomtatás" foly- tatását a" kéziratok? azon sora szerint eszközölhesse, a" mint azok? beér- keztét 7s elfogadását, jegyzőkönyvük bizonyítaná, különben több ideig kellene talán a? leghasznosabb munkának is hátra maradni. November 14d. készséggel hajlott az ülés, a? Junius 19d. tartott HERE ESET héti ülésből a? segédjegyző indítványa szerint lett előterjesztésre, hogy aeiiek forai- ezután a" héti ülések vizsgálat alá se fogadjanak ollyan fordításokat, visett Mé mellyek" eredetiét a" tagok" többsége magyarra tételre már előre érde- metlennek nyilatkoztat, mert az alaprajz egyébkép is világosan csak remek vagy legalább nagy hasznu munkák? fordítását rendeli, "s így idő és költség is valami becseésebbre áldoztassék. A? Junius 3d. volt héti ülésnek, a?" Másodelőlülő ur által megin- Könyvtirhoz nagyobb szállás dított azon kéréséhezis, hogy az Előlülő ur"s testvérei és mostoha anyja "€őötbre. által ajándékozott könyvtár minél elébb felállítathatnék a? társaság szál- úg j, 46 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG" TÖRTENETFI, lása mellé az Igazgatóságtól kifogadandó több szobában, örömest járult a" nagy gyülés November 15d. , mivel látá, különös akadémiai saját épü- letnek, melly teremeket a" könyvtárhoz nyisson, még talán igen késő- re nyerhetését, de az Előlülő ur megmutatta, hogy a! pénztár jelen ál- lapotja miatt e" kivánság fteljesíthetlen. Azonban is rendelése tételét mondá, mikép vehessék hasznát a" tagok a?" Teleki háznál is. Elég pénzalap nem léte miatt lön elhalasztva saját sajtószerzés is, melly az October 1sőjén volt héti ülésből a" Másodelőlülő ur javasla- tára adaték itt elő. Emlékbesződ November 14d. az ülés Görög Demeternek emlékbeszéddel meg- — sre tiszteléséről gondoskodék. Kállay Ferencz r. t. ajánlkozott önként , szóla- ni az 1790 tájatt a" nemzet feléledéséért olly melegen áldozottról, a? szíves emberbarátról, kinek később a magyar kir. herczegek , a" koro- naörökös körűl az udvarnál létét is olly örömest tudta az ország. Si- mai Kristófra nézve ugyan illy tisztnek teljesítését, minekutána szava- zat többsége sürgette érdeme? megadását, Horvát Endre vállalta magá- Sajtószerzés ra hasonlólag jó szántából. ollo znatát Görög Demeter?" helyére, még November 8d. választatott szava- én zat többségével Gróf Andrássy György cs. kir. aranykulcsos, ns Torna vármegyének 182-ben, 1830b. és a mostani országgyűlésen követe, egyike a" 4 első alapítónak, és igazgató tag. Egy új helyre pedig tiszteleti tagul ugyan akkor, Kovács ker. Já- nost választotta többség, ki Vd. Ferdinand magyar királynak a! magyar nyelvben /s literaturában tanítója volt "s Eperjesen a" görög nem-egye- j sültek" számára köz könyvtárt állított. ") s Tagvilasztás. Levelező tagok" választatása November 15d. folyt, egy héttel i elébb költ illyen határozat szerint; mellyet a. Másodelőlülő ur indíta meg : , Hogy valaki tiszteleti, rendes vagy levelező taggá választathas- sék, szükség elébb a társaságnak valamelly szavazható tagja által érde- mei "s tehetségei eléadása mellett irásban ajánltatnia, melly az ülés te- :) Megküldötte párban erről Ő Felsége által megerősített alapító levelét a" társa- ságnak , "s Novemb. 21d, 1832. "s azt a?" héti ülés, levéltárba tétette el. NEGYEDIK NAGY GYÜLÉS 1833. 417 remében legalább nyolcz napig köz olvashatásra legyen kitéve, minek- előtte azon tudós, titkos választás alá mehetne." Honni levelező tagokúl , illy móddal, következők nyertek többséget; ábécze rendben. Antal Mihály, Pesten. Dessewffy Aurél gróf, m. kir. helytartói títoknok , Budán. Egyed Antal, koppanmonost. apát, földvári pleban. és alesp., Tolna várm. táblab. Frivaldszky Imre, orv. doct., a" nemzeti mu- zéumnál a" természetiek? tárában őrsegéd. Horváth Elek , a!" kaposvári cath. gymna- sium" igazgatója. Horváth Zsigmond, kővágóörsi evangel. pred. Szala vármegye" táblabirája. Jakab István, m. kir. helytartói concipista, sz. m. és bölcselkedés? doctora, hites ügyvéd, Bihar várm. táblabirája. Klauzál Imre, Károlyi Lajos gróf jószá- gai igazgatója. Kovács Pál, orvos doctor Révkomáromban. Honni 17 új le- Körösi Csoma Sándor, Ázsiában. Lassú István, a? m. kir. udv. kamara" laj- stromozó hivatalánál cancellista, Budán. Nagy János, szombathelyi megyebeli pap , Rábaszentmihályi káplán. Rothkrepf Gábor, hites ügyvéd, a?" Regé- lő és Honmüvész? szerkeztetője. Szász Károly, a" nagyenyedi ref. colleg. törvény? és hazai történetek? tanítója. Szilágyi Ferencz, Kolozsváratt a? ref. col- legiumban historia , görög "s latin litera- tura? és ékesszólás" professora. Tasner Antal, hites ügyvéd. Zsivora György , hites ügyvéd , az ifjú Ap- ponyi grófok" törvénytanítója, Párizsban. Külföldi levelező tagokká választattak : Babbage Károly, cambridgei professor, több tudós társaság? tagja. Beudant F. S. Becsület legiója rendjebeli , a" k. ásványkabinet? igazgatója Párizsban. Bright Rikart, orvos doctor, a" Guy kórház? rendes orvosa Londonban , "s a? kir. társaság" tagja. Kriebel János , cs. kir. kormányszéki tanácsos, Brzezanban. Pertz György Henrik , Britannia és Hannovera királya? levéltárnoka "s Hannoverában a! kir. könyvtár" főgondviselóője. Du Ponceau Péter , az amerikai philosophiai társaság" előlülője Philadelphiában, az In- stitut de France levelező "s Turinban a?" tudományok" akademiája, Madridban a" his- tóriai társaság? tagja. Eléadta e" választásokkor a titoknok Ercsei Dániel 2d. válaszát, mellyben az 1832ben September 8d., a. törvény" osztályába 3dik vidé- ki rendes taggá neveztetése el nem fogadhatásának irta meg okait. !) :) A? levél ez: , Tekintetes Titoknok úr, Erdemem felett való az a" nagy kedve- zés, mellyet becses leveléből vala szerencsém érteni, és ha volna valami ok jól meggondolt határozásom" megváltoztatására, minden bizonnyal ez volna az. velező tag. 6 külföldi új le- velező tag. Ercsci" válasza. Földteke? rajza Nagy Kirolytól, Köszönet a" könyvtár" sza- porítóinak. Fejér vármec gye" levele a! társasághoz, 48 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI. Nagy Károly levelező tagtól egy új s egyszerűbb rendszerhez ké- pest és magyar elnevezésekkel készítendő földteke" rajza "s előleges leirá- sa fordult elé November 8d. "s megvizsgáltatása után az jónak is találta- tott, de költségnek, melly ide tetemesebben kívántatnék, még most erre is ki nem hathatása miatt, a sikerbe vétel későbbre halasztatott. . November 15d. volt végzet szerint a" társaság ezután azok iránt köszönetét, kik könyvtárát gyarapították és fognúk, a tudománytár- ban és ujságokban kivánja a" levéltárnok által évnegyedenként meg- jelenendő kijegyzésével bizonyítani; itt az évkönyvekhez pedig egész esztendei sor leszen függesztve, mint e. 2d. kötet végén az 1831 óta ér- kezett kedveskedések" czime látható. á November 15d. nemes Fejér vármegyének következő levele olvas- tatott fel : , Tekintetes Nemes Tudós Társaság! Igaz örömmel vettük a Magyar Tudós Társaság Igazgatóságának velünk folyó esztendei Februarius 3dikáról közlött Jelentését a? Társaság 1832beli Munkálódásairól , "s Pénztára" miben létéről, és örvendezve ta- pasztaltuk, hogy ezen Társaság felvett egyik czéljának a Nemzeti Nyelv pallérozásának tökéletesen inegfelel. — Azonban el nem mellőzhetjük ez úttal azon zavaros erőszakot említeni, mellyel a" felette való buz- góság Anyai Nyelvünket már gyakran káros homályba /s értetlenségbe borítja: a" tapasztalás tudniillik érezteti velünk, miképpen némelly a De mivel én fél ember lenni soha nem akartam, sem a? más zsirjával élni nem kivántam, jobb szeretem raz ollyan helyet el sem foglalni, mellyet egészen bé nem tölthetek. Magamtól is szégyelnem kellene, ha a?" hivatalnak egéssé- gem "s szemeim! gyengesége miá, meg nem felelhetvén, annak csak nevét bi- tolnám, és mást, ki nálamnál többet tehet, kiszorítanék. Teszem inkább azt, a" mit a? költő tanácsol , — — — s; Vejanius armis Herculis ad postem fixis, latet abditus agro , Ne populum extrema toties exoret arena. Többire nagy becsü kedvezéseibe ajánlva teljes tisztelettel vagyok Tekinte- tes Titoknok urnak, Debreczen. Nov. 29. 1832. alázatos szolgája Ercsei Dániel! m. k, levelező tag." NEGYEDIK NAGY GYÜLÉS 1833. 49 Nemzeti Nyelv" pallérozásának tüzétől elragadtatott Hazafiak az új Sza- vaknak minden alapok nélkül való koholásával, sót már sokszor a" sza- vaknak a" természeti Magyar szerkeztetéshez éppen nem ilió helyhezteté- sével, (mellyból inkább versszerzői szükölködést, vagy más nyelvből való fordítást, mint sem igaz valódi eredetiséget lehetne gyanítani) a Nemzeti Nyelvet érthetetlenné "s idomtalanná tévén, azt inkább meg- rontják, hogy sem annak előmenetelét eszközölnék. Nyelvünknek új Szavak által való bővítését valóban mi is hasz- nosnak látjuk, megesmérjük azt, hogy ez által Nemzeti Nyelvünk szin- te azon tökéletességre juthat, mellyet több Europai Nyelvek már elér- tek: mindazonáltal gyökeres valódi érzéseinkkel, "s az Anyai téjjel be- lénk szivárkozott honni szokásainkkal nem véljük öszve férhetőnek azt, hogy olly szavak is koholtassanak Nyelvünk gyarapodására "s csinosítá- sára, mellyek a" Nyelv" tulajdonságával meg nem eggyeznek, és illye- nekkel más már régtól gyakorlott köz értelmű szavaink megszüntesse- nek, használaton kívűl tétessenek, — avagy a Szavaknak szokoit he- lyes irási öszve szerkeztetése szokatlan sorú helyheztetésekkel váltas- son fel. Midőn tehát Honni Intézeteinket ezen Tudós Társaságban is tün- dökleni örvendve szemléljük , Nemzeti kötelességünknek tartjuk e Fé- nyes Társaságot tiszta őszinteséggel értesíteni azon buzgó ohajtásunk- ról, hogy esméretes bölts bélátását "s figyelmét ama buzgó Hazánk fiai- nak fellengző elragadtatására is terjeszteni, "s így azon tüzet, melly, ha halmozva éllesztetik, nem éltet, hanem emészt, czélirányos korlá- tokkal mérsékelni igyekezzen. Hasoulóan meggyűzettetésünk szerint a Nemzet miveltségére hasz- nosabbnak vélnénk , ha inkább a? közönséges életben használható Tudo- mányokról szólló, mintsem tsupán külső édességekkel "s mulandú kel- lemekkel ékesített Könyvek szaporíttatnának; ennel fogva szinte az e féle Munkáknak gyarapodása is ohajtásinknak egyik fő tárgya volna, és azt a Tudós Társaság buzgó figyelmébe valódi nemzeti érzéssel ajánljuk. Valamint pedig ezen észrevételeinknek eléadását, és a Tudós Társasággal leendő közlését hazafiúi kötelességünknek tartottuk, úgy hasonló kötelességünknek esmérvén a Tudós Társaságnak örökös alapítá- Válasz Fejér várme- gyéhez. 50 MAGYAR TUVÓS TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI. sát is tehetségünk szerint eszközölni, azért is mái Köz Gyülésünkben újonnan meghagytuk illető Tisztviselőinknek, hogy Megyénk Birtoko- sait hathatósan felszóllítsák , hogy ezen a Haza" javára, és diszére czél- zó Intézetet bő kezü segedelmeikkel gyarapítani igyekezzenek. Egyéb- iránt illő tisztelettel maradunk. A" tisztelt Nemes Tudós Társaságnak kész Szolgáji Fejér Vármegyének Közönsége. Költ Székes Fejérvárott, 1833diki Majus 22kén folytatva tarta- tott köz gyülésünkből. A" magyar tudós társaság erre következőkép fejezte ki válaszát: Tekintetes Karok és Rendek. 1833nak Majusa 22dikén költ nagy becsü levelük" meghallásához a magyar tudós társaságnak, az említett esztendő Novemberében tar- tott nagy gyülésekor lehete csak szerencséje, mivel annak felolvasása, számosabb tagok" jelenlétéhez valónak ítéltetett. ; Örömmel értette abból e. 4dik nagy gyülés, hogy a" társaságnak szerencséje volt, eddig elő a ns vármegye megelégedésére folytatni munkálódásait: "s ezen helybenhagyásban annyival több megnyugtatást lel, mivel illy intézettól rendszerint kelleténél hamarább váratik az, mihez csak a! szükséges készületek is, huzamosabb időt, feszültebb figyelmet, "s nem köz szorgalmat kivánnak. De két dolog említetik meg a Tekintetes KK. és RR. által, mellyekre az akadémia kötelességének tartja észrevételeit a Tekintetes KK. és RR. elejébe terjeszteni. Mindenek előtt az iránt fejezik ki aggodalmukat a Tekintetes KK. és RR., hogy hazai iróink közül sokan a nyelvmíiívelés" tüzétől el- kapatva hibásan alkotott új szavakkal öntik el irásaikat, "s így ezeket érthetetlenekké, az eróltetett és hibás szókötés által épen magyartalan- ná teszik, minél fogva a" nyelvet és ügyet nem hogy előmozdítanák , sőt ellenkezőt eszközölnek. A" magyar tudós társaság szintúgy meg van győződve mint a" Te- kintetes KK. és RR. arról, hogy nyelvmívelés és bővítés, ujítások NEGYEDIK NAGY GYÜLÉS 1533. 51 nélkül nem képzelhető, de minekutána ezen bővítésnek állandóan a nyelv. szabályai szerint js különösen a? mi nyelvünknek keleti saját természetével egyezőleg kell történni: osztozik a Tekintetes KK. és RR. aggodalmában is, és fájdalommal szemléli azon soknemü túlságotp, melly által, ha nem veszt is a nyelv magában — mert végtére is a mélyebb nyelvismeret fog győzni — közönségesebb kedveltetése azon- ban még is haladékot szenved. — Mindazonáltal a magyar akadémia nem korlátolhat egyes hazafiakat, habár tagjai is az intézetnek, irói néze- teikben, nem kényszeríthet egyeseket is ez vagy amaz elv elfogadá- sára; kritikai vesszót nem emelhet fel ellenök, hogy egyesek felett ha- talmat gyakorolni távolról se láttassék. Ugyan is emlékezetben tartja a magyar tudós társaság, millyen fenn nem maradhatott szabályokat tűzött kiaz 1635ben eléállt Acadeé- mie de la langue francaise, mert ha elejénte könnyen esett is az 0i- vasó közönségnek öngondolkodás és a nyelv bővebb értelme nélkül csak a franczia akadémia határozataira támaszkodnia, de hatalmas elmék mutaták meg majd 1700nak elején, hogy kereken bevégezve egy nyelv sincs, hanem mindenik bővúlhet, haladhat a szaporodó észképek" szük- séges kifejezéseinél fogva, "s így az ujabb franczia, egészen keresztül szökdelt a régi korlátokon. Ekkép hagyá el: az olasz is az Accademia della crusca dictatorságát, mert tudományos vizsgálódások körül, csak gondolat gyóz meg gondolatot, egyéb semmi. De ha illy példák után nem találta bár a magyar tudós társaság tanácsosnak a magyar nagy grammatika! és szótár irása előtt már előre lekötni tagjait, irásaik módjában, a" mint ezt évkönyvei 156 kötete 91d. lapján közzé tette, kinyilatkoztatta csak ugyan azt is ott, hogy a" kö- zönség ne úgy tekintené egyes tagjainak nyelvszerkezeti, "s gondolko- dásbeli nézeteit, mintha mind az, már az egész társaság sajátja volna. Mert hogy a társaság maga , igen kiván gondoskodni a szóalko- tás és kötésnek nyelvünk" természete szerint történéséről, bizonyítot- ta a nyelvtudomány osztályának kitett kérdésével, mellyre két fele- letet jutalmaza is meg. Több illyen eléfordulandó nyelvtudományi kér- dések" megfejtetései által ohajtja a társaság mind messzebbre segíteni nyelvünk belső alkatja mélyebb vizsgálatát, melly a gondolkodó elmét - ( 52 MAGYAB TUDÓS TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI. összezavarásától megmenti, szükséges csinosítását közönségesebben el- terjeszti. És midőn ezen utakon több elődolgozás leszen együtt, akkor a szabad ész fejtette nyelv" előléptetései között szabadabban teheti a társaság, úgy véli, grammatikája és nagy szótára körül munkálatait. Addig is pedig bizonyossá teszi a magyar akadémia a Tekinte- tes Karokat és Rendeket, hogy saját irásaiban, minden lépten szeme előtt tartja a" nyelv" természetét "s valamint eddig, úgy ezentúl is példá- jaáltal oda kiván hatni, hogy iróink, szükségen vagy helyen kivül alap- talanul, sót épen a! nyelv? törvényei ellen "s idegen nyelveket vakon követve ne ujítsanak; hanem józan merészséggel, okkal és izléssel, he- lyén, "s a" nyelvalkotmány" és szerkezet szellemében igyekezzenek e szép nyelvet bővíteni, "s minden benne rejtező tehetségeket lehetőkép kifejteni. A" Tekintetes KK. és RR. által kifejezett másik kivánat az, hogy mulattató munkák helyett szaporítatnának inkább ollyanok, mellyek köz életben használható tudományokat tárgyaznak. A" tudós társaság távol van a tudományosztályok" egyik ágának a többi rovására pártolásától, "s felállása óta szakadatlanúl egyformán terjeszté ki figyelmét az alaprajz által elébe szabott minden tudomány- ra. Fel is szólítá tagjait, "s általában hazánk" minden tudósát, nyújta- nák be bármelly tudománybeli dolgozásaikat, kész lévén a társaság a kitüzött czélt elértteknek megjutalmazása mellett kinyomtatására. S minthogy fordítás utján is sajátainkká kell minél elébb tennünk az európai közhasznú és díszü iratokat, a" tudományok minden nemébóől jegyzett ki az akadémia olly első karbelieknek megismert munkákat, mellyek" helyes fordítása , hiányainkat addig is, míg magunk adhatunk eredetieket, jó részt érezhetetlenekké tehetik. Továbbá közzé tett a társaság, évkönyvei első kötetében is már külön ágakbeli értekezése- ket, "s készen áll még több, mellyek a" sajtó alá legközelebb menő kötetben "s a társaság által kiadandó tudománytér czímúű folyóirat fü- zeteiben fognak világot látni. De, tett ki a" társaság rendszabásai ér- telmében nem csak szorosan vett nyelvtudományi pályakérdéseket; ha- nem philosophiai, históriai, mathematikai , törvénytudományi "s orvosi tartalmuakat is, utat nyitván ez által az elmélkedésnek és irói szorga- NEGYEDIK NAGY GyÜLÉS 1833. 53 lomnak a" tudás minden nemében, nem kis jutalommal kecsegtetvén az irókat ezen tudományok" mivelésére is. — Ha mind ezeknek eddig elő nem volt még olly biztató sikere millyet a" Tekintetes KK. és RR. vártanak , el hiány okát talán ott kell keresni, hogy a magyar tudo- mányos könyveket olvasó közönség kicsinysége miatt mind eddig, a szorosabban vett tudományok, a magyar irók között kevesebb mivelóőt találtak , mint egyéb ágai a literaturának. A" tudós társaság tehát nem . lelvén az oda megkivántató elemeket készen, azokat hirtelen elő nem teremtheti. Midón pedig a magyar tudós társaság a nemzeti játékszin" szük- ségeire is fordítá figyelmét, egy felől egyenesen azt tevé, mit 4d. rend- szabása kötelességéül tüz ki; más felől ns Abauj vármegye külön fel- szólításának felelt meg. De különben is kénytelen megvallani a magyar tudós társaság, hogy még most, midőn a nyelv! terjesztése kétség ki- vül egyik előleges és fő feladása, a játékszint, mint első karbeli esz- közt ezen czélra, elmellőzni annyi volna, mint a kiszabott kötelessé- get teljesítetlen hagyni; örül azért inkább, hogy e? részben tett lépé- sei eddig nem maradtak siker nélkül. Egyébiránt a magyar akadémia a" Tekintetes KK. és RRnek rész- vételét nagy köszönettel fogadja , s magát fő becsű figyelmeikbe "s foly- vásti pártfogásukba hazafiúi mély tisztelettel ajánlja. A magyar tudós társaságnak Novemberben 1833ban Pesten tar- tott Adik nagy gyüléséből. 7 Gróf Teleki József m.k. Előlüló. Döbrentei Gábor m. k. Titoknok. Ugyan csak a November 15dikén tartott ülésben azt kérdezé az Előlülő ur, kiván-e a" társaság Kazinczy Ferencz? és Kisfaludy Károly" olajba festett képeiknek a" teremben felfüggesztéséról végezni, minek- utána amazt a társaság pénztára, az évkönyvek" első kötete elejébe metszetés végett megszerzette, emezzel pedig Schedel Ferencz a tár- saságnak kedveskedett. Erre határoztatik. 1. Hogy általjában csak holt tagok" képei tétessenek fel. 2. Minden egyes esetben a kérdést titkos 7 a Kazinexy "s Kisfaludy K. képeik. 54 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI. szavazat döntse el. "S így, ez után, mindenikét a terem diszesítésére többség rendelé. ís AZTSÉÉS A" Másodelólülő ur indítványa az alaprajz némelly pontjai mó- sás. dosítása iránt, sorba jövén a! héti ülésekből Februarius 25dikéról és Aprilis 1sójéról, egy része e nagy gyülésnek erre, a meglevő alap- rajzot is eléggé czélirányosnak vallotta. Több vitatás után azonban kö- zös megegyezés hajlott arra : adatnék elé tehát a javaslat, hogy abból a kívánt módosítani valók inkább kitetszhessenek. Fenntartatott mind- azonáltal azon kérdés eldöntése, menjen-e azok iránt fennebb helyek- re még most felterjesztés? "S midőn a kész javaslat felolvastatott, sza- vazat többsége fejlett ki, annak az Igazgatóság elejébe őlly kérés mel- lett adatására, hogy az előlülói pont változtatásával együtt ") azt az, mint hasonlóan tapasztalt hiányok kipótlóját legfelsőbb jóvá hagyás vé- gett terjesztené fel. E" módosítások" mivoltáról azonban, történeti bő- vebb eléadás, majd későbben szóland, a dolog teljes bévégeztével. Indítvány Végre még ide tartozólag említetik meg, hogy az indítványos nevének a társaság történeteiben kitétele, e nagy gyülés megegyezésé- vel hozatott itt inkább folyamatba. Az 1833ban Majus 13d. volt héti ülésből jött ide ez iránt azon okból kérdés, mivel a" történeti elő- adás illy megnevezések által élénkebbé lehet, "s annak egyéb érdeke is van. Határoztatott tehát, hogy a foganatba ment indítványt előho- zónak neve igen is kitétessék, ha ő a kihagyást okainál fogva nem kivánná. IGAZGATÓSÁG TANÁCSKOZÓ ÜLÉSEI. November 34, 94, "s 15d. napjain 1833. Jelen, az Előlülő "s Másodelőlülő urakon kivül, Báró Mednyánszky Alajos, Gróf Andrásy György, B. Prónay Sándor, B. Wesselényi Miklós, igazgató tagok. Döbrentei Gábor titoknok , Schedel Ferencz segédjegyző. Nem gyülvén öszve teljes üléshez szükséges 9 igazgató, a három ülés, tanácskozás nevezetet vett fel olly nyilatkozással, hogy minden 1) Lásd felebb a?" 22d. lapot. IGAZGATÓSÁG" TANÁCSKOZÓ ÜLÉKSEI. 55 végzése a Martiusban 1834b. Pozsonban tartandó igazgatói teljes számú ülés elébe helyben hagyás végett terjesztessék. Fő pontjai következők valának : I. Olvastatott a Nádor fóherezeg "s pártfogó válasza 1833beli Ju- lius 24dikéról, hogy ő Felsége az Igazgatóságnak Pozsonban Februar. 4dikén történt azon választását, mellynél fogva Gr. Teleki József, Elólülőnek, Gr. Széchenyi István Másodelólülőnek 1833ra maradna, megerősítette , s egyszersmind megengedé kegyelmesen , hogy Gr. Teleki Józsefre nézve, mig előlülőségi tisztét végezi "s Pesten való folyvásti lakásában akadályoztatik , a felállított rendszabástól eltérni lehessen. Az előlülői helyettesekról szóló czikkely a majd teljes számmal leendő igazgatói ülésből adatik elé. II. Ugyan a Nádor főherczeg levele Pozsonból Julius 9d. 1833 az Előlülőhez, melly mellett az Igazgatóság kérése teljesítéséül az ala- pitók" kötelezvényeit hiteles mássokban küldötte meg, "s azok a pénz- tárba tételre rendeltettek. III. A? 4d. nagy gyülés kérései szerint kültségekő és jutalmak elhatározása következő lett : 1. A" felebb kijegyzett négy kézirat lemásoltatása. 2. Az Előlülő ur felhatalmaztatott, hogy a miknek Petrovics Fridrik külföldön mássokat vetetné, azokért a díjt Igazgatóság ülésein kivül is kifizettethesse. 3. A" régi magyar nyelvemlékek" gyüjteménye megkezdessék. 4. Alzir fordításáért ívenként nyomtatásban 3 arany menjen; Tancredéért ugyan annyi. 5. Kresznerics Ferencz szótáráért az 1832re szóló 200 darab arany jutalom kijárjon a" néhai iró hagyományosai számára. 6. A" nyelvtudományi kérdésre kitéve volt 100 arany Csató Pál- nak mint nyertesnek kiadassék; Nagy János másod rendbeli jutalom- feleletéért pedig iívenként 3 arany. 7. A" mathematikai kérdés jutalma 100 darab aranyban Varga János professornak fizettessék ki. 56 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI 8. Igy Vörösmarty Mihálynak Vérnászért a" szomorú játéki díj 1832ra u. m. 100 arany. Horvát Czyrill a Tírus költője pedig ívenként nyomtatásban 5 aranynyal tiszteltessék meg. 9. Az eredeti játékszín gyüjtemény megkezdessék. 10. Babbage Károly" logarithmiai tábláinak 500 példányban zöld papiroson Londonban kinyomtatása Nagy Károly által, a könyv" cen- suráztatása után, eszközöltessék. Ő 11. A" felebb említett játékszíni küldöttség öt tagja számára, kik a" helytelenebb magyarságu kéziratokat kijavítandják, a társaság pénztára a" budai színházban egy loget October 1sőjétól fogva 1833, másfél esztendeig fizetni fog. Ezen kivül a jelen volt igazgaták ma- gok is kivánván külön részt venni a budai nemzeti játékszín előse- gélésében, egy loge tartását másfél esztendeig Gr. Teleki József, Gr. Széchenyi István és B. Wesselényi Miklós; egy másikét Gr. Andrásy György, Gr. Károlyi György és B. Prónay Sándor ajánlotta. 12. Az említett küldöttség" tagjainak (a" Pest vármegyei 2 igazga- tót kivévén) javítási díjul 500 pengő forint rendeltetett. 13. A" társaságnak ezen pályakérdéséhez: ,,Miképen lehetne a magyar játékszint Budapesten megalapítani?" a" legkimeritóbb felelet ju- talmául 30 arany határoztatott "s határnapúl Junius 8Sdika 1834. tétetett. 14. Megkérte az ülés az Előlülő urat, fejezné ki ns Pest várme- gye másod alispánjához Földváry Gáborhoz irandó levélben a tudós társaság köszönetét a tisztelt megye nemzeti buzgóságáért. 15. Az évkönyvek" első kötetéből a!" kijelelt 10 külföldi tudo- mányos egyesület számára mostantól fogva mindenkor egy egy pél- dány küldessék. 16. A" tudománytárba dolgozóknak eredeti munkáért ívenként 8 pengő forint, fordításért 6 pengő forint ajánltatik. 17. Az évkönyvek" 2d. kötetéhez megkivántató költségek , mint : Imre János néhai rendes tag arczképének, az ócsai "s demsusi egyhá- zak "s több ide jöhető rajzok" metszetése, elhatároztattak. 18. Az Elólülő felhatalmaztatott, hogy igazgatói ülésnek több ideig nem tarthatása alatt, a" nagy gyülés ajánlása szerint elfogadott munkákat nyomtatás alá bocsátathassa. IGAZGATÓSÁG" TANÁCSKOZÓ ÜLÉSEL 57 19. Kazinczy Ferencz" hátramaradott és még nyomtatásban meg nem jelent kéziratainak teljes gyüjteményben kiadása úgy rendeltetett el, hogy a" tiszteletdíj, akár eredeti akár fordított munkákért 4 arany legyen s a? példányok" száma mindenből 500. 20. Számvételre nézve egyszerűbbnek "s jobbnak találtatott, hogy az Igazgatóság a társaság által kijövő könyveket csak egy középponti könyvárosnak adja által százától olly járandósággal , melly mellett ez, 4 példányokat minden más könyvárosnak önkezeskedésére küldözhes- se meg. A" TÁRSASÁG" TŐKEPÉNZEINEK "S AZ ESZTENDEI AJÁNLÁSOK" NEVEKEDÉSE Augustus 27d. fogva 1832, November 15ig 1833. mellyekről a" Nádor főherczeg és pártfogó" tudósításai "s egyéb jelentések a Pozsonban és Pesten tartott igazgatói ülésekben felolvastattak. 1832. 1. Villax Ferdinand zirczi apát kötelezvénye sze- rint, a cistercita szerzet 1832beli September 1ső napja óta 1000 pengő forintnyi tökének kamatját fizeti százától hatával. 2. Aggteleki Bujanovics Sándor Nov. 9d. kötelezte magát és maradékait 400 pengő forintig, száztól hatával. pengóben 3. Vdik Ferdinand ifjabb magyar király kifizettetett for. kr. a pénztárba December 31dikén . 7 b ; . 10,000 — 4. Nagyszombat szabad kir. város küldött Dec. 31én . 200 — 1833. 1. Ns Bács vármegye küldött Januarius 23dikán . c: 3H2 2. Matus Ferencz tápi plebános" végrendelési hagyo- mánya béadatott Februarius 21dikén ? é 45 36 B4Ns Nyitra vármegye Rendei küldöttek a? felkölt f nemesség pénztárából Majus 16dikán . a : . 1000 — 58 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG! TÖRTÉNETEI. 4. Illos József pécsi kerületbeli tartományi főbiztos . . pengóben és kir. tanácsos" végrendelésénél fogva béjött Ju- för. kt. lius 5dikén. . ő - 3 c a a : RLLÜ 5. Ittebei Kis Antal ajánlott Augustus 1Isőjétól 1833. élte fogytáig évenként pengőben 100 for. 6. Ns Komárom vármegyétől érkezett Aug. 4dikén SOÓS A" szepesi XVI. várostól jött a pénztárba Aug. 10d. AAD ZT 8. Szabad kir. Kőszeg városától adatott bé Novemb. 124. . 54 [6 ag MÁSODIK KÖZ ÜLÉS JEGYZŐKÖNYVE. Pesten a? ns vármegye? nagyobb teremében, November 10d. 1533. dél előtti 10 órakor. Előlülő: Gróf Teleki József, m. kir. udv. tanácsos és referendarius, Szabolcs vármegyei főispán Jelen volt: Gróf Széchenyi István, Másodelőlülő. Az igazgató tagok közül: Gróf Andrássy György, Gróf Károlyi György, B. Mednyánszky Alajos, B. Prónay Sándor. A" tiszteletbeli tagok közül: Fáy, Georch, Jankowich, Schedius, "s a titoknok : Döbrentei. Rendes tagok közül: Bajza, Bugát, Gebhardt, Guzmics, Győri, Horvát Endre, Kállay, Kis János, Kisfaludy Sándor, Luczenbacher, Perger, Schedel, Szalay, Szemere , Vörösmarty. Levelező tagok közül: Angyalfy, Bártfay, Csató, Ferenczy, Forgó, Moblik, Hoffner; Kovács Mihály , Szenvey , Sztrokay, Tessedik. A" két városból minden karbelit külön hiradás híva meg, "s magyar köntösben megjelent hallgatóknak nyitva állott a" terem, mások" számára a" karzat, hol asszonyságok elkülönzött helyen voltak. j 1. Az Elólülő azon beszéddel nyitá meg ezen köz ülést, melly e kötetben olvasható. 2. A" titoknok felolvasta a" társaságnak 1832beli November 16- dikától fogva, 1833 November 9dikéig véghez vitt munkálódásait. L,. ezek előadását a" 2dik kötet elején; a November 11d—15dikéig még folyamatban maradt 4d. nagy gyülés dolgainak hozzáadásával. 3. Szalay Imre rendes tag, emlékbeszédet tartott Imre János felett. L. itt az emlékbeszédek között. MÁSODIK KÖZ ÜLÉS" JEGYZŐKÖNYVE., 59 4. Győry Sándor rendes tag felolvasta értekezését a Duna regu- lázásáról. L. itt az értekezések között. 5. Bitnicz Lajos rendes tagnak Tittel Pálra irt emlékbeszédét felolvasta Helmeczy Mihály. Z£. itt az emlékbeszédek között. 6. Kisfaludy Sándor rendes tag regéjét e" czimmel: Szigliget, felolvasta Hoblik Márton levelező tag. 7. Felolvasta a" segédjegyző a" nyelvtudomány! osztálya 1831beli jutalmáról a 4dik nagy gyülésnek így szóló jelentését: Megvizsgáltatván azon 7 felelet, melly az említett osztálybeli 1831diki kérdésre, szokottan lepecsételve titkolt nevekkel érkezett bé , azok közül ezen jeligéjü kézirat találtatott a megfejtéshez legközelebb já- rónak: Commendo ego et illud studium; ut vetustorum religuiis sollicite evolutis, voces, guae incuria et socordia nostra etc. "s a 100 aranyat a társaság ennek itélte úgy, hogy a felelet nyomtatásban is megjelenjen. Egy"másik kézirat pedig, mellynek előszava ekként kezdődik : Nemes tudós Társaság! nem annyira a jutalom stb. ivenként külön becsületdíj mellett sajtó alá bocsátásra itéltetett érdemesnek. "S feltöretvén ezután az elsőhöz tartozó jelszavú levelkének mind eddig sértetlen pecséte, abból Csató Pál levelező tag neve lön mint gyóőztesé nyilvánossá. A" másodikra nézve hitelesen jelentetvén a! szerző biztosa ál- tal, hogy munkájának nyomtatásra érdemesíthetése esetében, ahhoz megegyezését adja, mind eddig hasonlólag épségben tartott pecsétü le- vele felbontatott, "s azon szerzője neve így álla: Nagy Jánas szoim- bathelyi megye áldozó papja, Rába-szentmihályi lelki segéd. A" többi 5 felelet iróinak jeligés leveleik pedig felbontatlanúl az ülésben égettettek el. Költ Pesten a" magyar tudós társaság" 4Adik nagy gyülésének 5d. ülésében November 6d. 1833. §. Felolvasta ugyan a segédjegyző az 1832ben 200 darab arany jutalomra érdemesített magyar munka 7s a dicséretes más 4 munka fe- lól ezen itt következő jelentést : Megvizsgálván a társaság, hat tudomány-osztályának hívatalo- san béadott feljegyzéseiből, a magyar királyi birodalomban, 1832nek 8 60 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI. lefolyta alatt kijött magyar könyveket, örömmel vette észre több di- cséretes elmemívben a nemzeti tudományos miveltségnek ujabb jeles fejlődését "s azok közül azon egy jutalmat, mellynél többet a? társa- ság még mostan sem adhat, szavazat többsége a 7d. rendszabás értel- mében e következő czimünek itélte : MAGYAR SZÓTÁR, gyökérrenddel és deákozattal , készítette Kresznerics Ferencz Budán 1832. Vezették pedig a társaságot itéletében e? következő okok: Minthogy az minden eddigi magyar szókönyveink között legbő- vebb, gondosan és itéletesen igyekszik használni mindennemű kutfor- rásainkat "s azokra pontosan hivatkozik ; továbbá magyarázatáiban a" töb- biek közt leghelyesebb és határozottabb; etymologiai rendszerében (te- hát tudományos formájában) nem csak első, hanem szerencsés is; Vvég- re közmondásokban , tájszavakban, sajátságos kifejezésekben gazdag, s ekként a magyar szótári literaturában kitünő jelenet. Mivel pedig maga az iró már nem él, a jutalom, hivatalosan béjelentett végintézeti örököseinek adatik. Dicsérettel említi meg e mellett a" társaság kötelessége szerint a következő irók" jeles munkáit betűrendben: Fáy András, a" Bélteky ház; Kisfaludy Károly munkáinak 7 kötete, mellyek, ámbár czimlap- jukon 1831 áll, még is köztudomásra 1832ben jelentek meg; Kölcsey Ferencz munkái, Iső kötet, Versek, Pesten; Szilágyi Ferencz, Klio, históriai zsebkönyv, 1s5ő esztendő, Kolozsváratt. Költ Pesten, a magyar tudós társaság" Adik nagy gyülésének 5dik üléséből, Novemb. 7d. 1833. 9. Felolvasta a titoknok e? 4dik nagy gyülés jelentését a ma- thesis osztálya jutalmáról, melly az 1832re kitétetett kérdést kisérte, ekképen: : Nem érkezvén erre egynél több felelet, a 100 darab arany ju- talom, az alaprajz" értelme szerint, ennek rendeltetett. MÁSODIK KÖZ ÜLÉS, JEGYZŐKÖNYVE, 61 Az eddig minden törés nélkül maradt levelen, felbontása után, Varga János neve találtatott így: Sáros Nagypataki Diák, most kül- országon útazó. (Jelenleg Nagykörösi professor). Költ Pesten a" magyar tudós társaság" Adik nagy gyülésének 5d. üléséből, November 6d. 1833. 10. Felolvasta ugyan a! titoknok, az 1832beli Martius 24dikétől 1833 Martiusa 24dikéig eredeti szomorújátékra kitéve volt 100 darab arany jutalomról, a! 4d. nagy gyülésnek ezen jelentését: Minekutána azon 10 szomorújáték, melly egy egy jelmondattal czimezett "s az iró nevét pecsét alatt tartó levéllel érkezett bé, a" ju- talom hirdetésnek azon kikötésére vetett figyelemmel olvastatott volna el, hogy a díjt csak ollyan nyeri, kinek munkáját a társaság vagy igen figyelemre méltó egésznek , vagy épen remeknek vallhatja ; a ,, Vér- nász" czimút találta a" társaság fő figyelemre méltónak, "8 a 100 ara- nyat ennek itélé, következő indító okokból: Minthogy a charakterek" változatossága "s nagyobb részt hű ki- fejtése; a külön indulatok" való és érdekes festése; szerencsés alkotás; hő poétai szellem, melly az egészen elömlik; "s dagály nélküli szép dictio, tiszta nyelv és verselés: azt nem csak eddigi eredeti szomorújá- tékaink közt első helyre érdemesítik , hanem játékszíni sikert is igérnek. A" , Tirus" czimü darabot pedig érdemesnek találta a" társaság ivenként járandó tiszteletjutalomra, "s azon eredeti szinjátékok" gyüjte- ményében, mellyet a Vérnászszal meg fog indítani, nyomtatásban leen- dő kijövetelre, azért, mivel az, kitünő jelességű eléadásával, gondos nyelv és teljes hangú verseletével, olvasónak "s pályára készülőnek egy- iránt kedves és hasznos jelenet leszen. Egy harmadik darab továbbá , Valkói Amazon" czimmel, di- csérettel megemlítendőnek itéltetett. Feltöretvén ezután a Vérnász jelmondatát: ,,Vitia erunt donec homines" külsején mutató levél, ebból Vörösmarty Mihálynak tünt elé neve, mint megkoszorúzottnak. A Tirus czimühez tartozó levél töretlen maradott, mivel még azt kell előre megtudni , ha irója megegyezik-e a társaság elintézésében. s" 62 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI. A" Valkói Amazon szerzője Vészéről pedig, a? darab megitélése után, kijelentetvén annak a határozatban megegyezése, felbontott leve- lében, Hoblik Márton levelező tag neve találtatott. A" többi 7 jelmon- datú töretlen pecsétü levélke ezek után, az ülés" színe előtt elégettetett. Költ Pesten. a magyar tudós társaság" 4dik nagy gyülésének 6dik ülésében November 8$d. 1833. 11. Kihirdette a" titoknok a!" törvény és természettudomány? osz- tályainak 1833ra szóló jutalomkérdéseit, mellyek az ülésben nyomta- tott példányokban is kiosztattak "s következők-: 1833ra. TÖRVÉNYTUDOMÁNYI KÉRDÉS. Tett-e a" magyar, nemzet , honalkotmányában az időkhez és körülmények- hez alkalmazott változtatásokat, "s ha tett, mellyek azoknak fő vonatai? TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÉRDÉS. 3 Mi a" Magyarország" némelly vidékein előforduló pokolvarnak természe- te, mellyek okai, óvó és gyógyító módjai ? Mind a!" két kérdés megfejtése 1835ben Martius 19dikéig vára- tik be a társaság titoknokához, a? szerző nevét magában foglaló le- pecsételt levél mellett, mellyen valamint a" megfejtés első lapján a szerző neve helyett, utasítás végett hivatkozó jelmondat álljon. Külön mindenik kérdés jutalma 100 darab arany. 12. Kihirdette a" titoknok a társaságnak a" nemzeti játékszín ügyében e jutalom kérdését: Miképen lehetne a" magyar játékszínt Budapesten állandóan megalapítani ? A" feleletek Junius Sdikára 1834ben váratnak be a társaság ti- toknokához, az iró nevét pecsét alatt rejtő levélkékkel "s a szokott hi- vatkozó jelmondottal. A! jutalom 30 darab arany. Költ Pesten, Novemb. $d. 1833. 13. Az Elólülő ur a köz ülést rövid beszéddel bérekesztette. DÖBRENTEI GÁBOR m.k. Titoknok. 63 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI. NOVEMBER JŐDIKÁTÓL FOGVA 1833, NOVEMBER I12DIKÉIG 1834. Szólani fog ezen eléadás, a héti ülések , az 5dik nagy gyülés , az Igaz- gatóságnak Pesten tartott tanácskozó ülései és a" 3dik köz ülés dolgairól. HÉTI ÜLÉSEK. NOVEMBER 23DIKÁTÓL 1833 — NOVEMB. 1sőjÉIG 1834. Tartatott összesen ezen idő alatt 40 héti ülés. Augustus és September szünidő volt. Gr. Te- leki József, előlülő , Bécsben lakta miatt, egy héti ülésen sem lehetett jelen. Gr. Széchenyi István másodelőlülő vezetett 2tőt. Előlülő" helyettese volt Gr., Dessewffy Jó- zsef igazgató "s tiszteleti tag 1, Fáy András tiszteleti tag 6, Georch Illyés tiszteleti tag 18, Jankowich Miklós tiszteleti tag 1, Schedius Lajos tiszteleti tag 9 ülésben. Meg- jelent folyvást Döbrentei Gábor, titoknok, 37 ülésben; a! helybeli rendes tagok közül Bajza József 37, Bugát Pál 26, Gebhardt Ferencz 38, Győry Sáudor 35, Kállay Fe- rencz 38, Luczenbacher János 36, Perger János 29, Schedel Ferencz 37, Szalay Imre 19, Szemere Pál 4, Vörösmarty Mihály 39, Helmeczy Mihály 12 ülésben. Szalay, veszpré- mi kanonokká neveztetvén , Julius" közepén elhagyta Pestet. A" nagy magyar szótárhoz Vas vármegyei tájszavak" gyüjteményét küldé be Dr. Horvát József r. t. Rkomáromi tájszavakat és közmondáso- kat Czuczor Il. t. Czech r. t. 350nél több győri magyar közmondást, mellyek nyomtatott szókönyveinkben "s közmondási gyüjteményeink kö- zött nem találtatnak; Horváth Zsigmond I. t. pedig a Balaton melléki tájszavak" sorozatát. Novák Dániel, köz felszólításra, építési műszó gyüjteménynyel kedveskedett. — Katholika hittudományi könyvekből múszó kivonat eszközlése Szalay Imre r. tagra lön bizva. A" nyelvtudomány" osztálya béadta azon utasítást, melly gr. Tele- ki József szótári planuma szerint a!" tagokat figyelmeztetné a" nagy szó- tár összeirása körül, "s ez megjelenvén nyomtatásban illy czímmel: Terve a nagy magyar szótár belső elrendelésének, kiadta a magyar tur 9 Nagy szótár- hoz, gyüjté- sek" folyta- tása. Nagy szótát irásának pla- numa, 64 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEL dós társaság , a tagok különös használatára , Budán 1834, (Octoberben) 16 lapnyin, a tagok között ki is osztatott. A? példányok" száma 300. Ezen, nyelvet illető czikkelyhez tartozólag említetik meg a Ju- nyelvemlék, nius 23dikán volt ülésben béjelentett magyar fordítása a négy evangelis- 1466ból. tának , mellyet Fejérvári Miklós úr a müncheni kir. könyvtárban talált illy végsorokkal: E kong megnegeztetett Remeti gorgn Hensel emre fi- anac keze miat Moldouabá Tathros varosban Ur zuleteten Ezer negzaz hatvá hatod eztendeiebé. Ennek másoltatása a társaság által , "s előre felőle a" Tudómánytárban jelentés tétele határoztatott. L. ott, első köt. 235d. lap. A" magyar Ez említett lapon adaték tudomásra Czech János r. tagnak is ugyan isa kot Junius 23dikána? titoknok által eiéadott jelentése, melly szerint ő, Bécs- ezer Neon ben a? könyvtárban Albert királyunk" özvegyének Erzsébetnek Kottan- ner Ilona nevü bizodalmasától egy 16 lapnyi német kéziratot talált a! sz, koronának a" visegrádi várból titkos elviteléról "s László herczeg koro- náztatásáról: mi azért is érdekes, mert eléadásaként, a" királyné magya- rúl beszélt a" székesfejérvári polgárokkal "s igy abból kitetszik, hogy az idegen származásu Albert király udvarában is nyelvünk, divatban volt. E" kéziratnak a" társaság számára másoltatását gr. Teleki József előlülő megrendelé. ; Érsekújvári Czech János, lemásolta saját kezével Kinizsi Pálné imádságos két magyar könyvét, észrevételeket irt külön annak betüiról, kiszedte belőle az el- avult magyar szavakat , szószerkezeteket, "s úgy küldé bé másolatával :) együtt az eredetit, valamint a" hasonlóan Érsekujváratt talált egyhá- zi beszédek" eredeti iratát a társaság kivánságára , "s ezek a Junius 30dikán volt héti ülésből a" levéltárba tétettek, mig az előlülő ur, azok" megvé- telét a" sz. Ferencz" szerzetétől talán eszközölhetné. A" Julius 29dikén tartott héti ülés, Luczenbacher János r. tagra bíz- ta, a halotti két megszólítás" hű lemásolását, ki Julius 21dikén arra is utasítatott, hogy a! zsitvatoroki békének mását vegye az ország levél- tárából , minekutána ahhoz az előlülő ur közbenjárulása által a főherczeg ") L. ef Ildik kötetben a" IVdik nagy gyülés" határozatait ezek felől a" 32dik lapon. HETI ÜLÉSEK, 1834. 65 nádor pártfogó , engedelmet adott. L. már a Tudománytár" IIIdik kötete 230dik lapján. Czuczor Gergely I. tag, hitelesített párban küldötte bé Rákóczy Ferencz" magyar védlevelét , mellyet 1704ben Junius 26dikán , Komárom vármegyei Szend helység lakosainak azért adott, mivel azok, hűségé- be állottak. Báró Lakos János tiszteleti tag pedig béküldötte másolatban: a) Imecs Mátyás magyar szerződését 1581ból a kézdi- vásárhelyiekkel , hogy annak juhai ezek! jószágán járhassanak; 6) Zsigmond erdélyi feje- delem? leveléét Brassóban kelve 1595ben Sennyei Pongrácz sepsi kézdi és orbai szék? királybirájához "stb, hogy vizsgálja meg, miben vana kéz- di - vásárhelyieknek a" Kászon rétében lévő birtokuk. A? társaság által 1832ben kiadott ,,Helyesirás és szóragasztás Helyesisás főbb szabályaira" bégyült észrevételeken ") végig mentek a héti ülések ten. December 7dikétől fogva 1833, Martius 1sójéig, "s a 2dik kiadás, bő- vítve "s némellyfélének bizonyosabb elhatározásával és több világosító példa" kijegyzésével megjelent Aprilisben. Kállay Ferencz r. tag, néhai Gyarmathi Sámuelnek saját kezé- Gyer velirt jegyzését adta be a December 21dikén tartott héti ülésben az összetett betük" helyébe ajánlható egyszerü formákról. Kézirat érkezett ezen év alatt 8. Részint ezekról, részint a még Kéziratokról elébb béadottakról, véleményt írt hívatalos megbizatásánál fogva: Fáy; "6 Bajza, Bitnicz, Bugát, Czech, Gebhardt, Guzmics, Gyóry, Kállay, Kisfaludy Sándor, Luczenbacher, Nyiry, Perger, Szalay, Schedcl, Stettner, Vörösmarty; Angyalffy, Balogh Pál, Bártfav, Csató, €Czu- czor, gr. Dessewffy Aurél, Frivaldszky, Ferenczy, Forgó, Dr. Kovács Pál, Nagy Károly, Pólya, Sztrokay, Tessedik. A negyedik nagy gyülésben 1833. elfogadott "s jutalmat nyert kéziratok sajtó alúl így kerülének ki, egyéb munkálattal együtt: !) L. itt e" Ildik kötetben, IVdik nagy gyülés, 33dik lap. 9 Lé 66 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI. 1. Mathematikai múszótár. 110 lapnyi. 8ad rétben. A!" társaság nézeteit kifejtő előbeszéddel a" titoknoktól. 2. Nyelvtudományi pályamunkák. Első kötet. —. a) A" magyar nyelvbeli ragasztékok és szóképzők. Irta Csató Pál. Első ran- gu jutalomfelelet. 98 lap. b) A" magyar nyelv" szóalkotó "s módosító ragainak nyelvtudományi vizsgá- lata. Irta Nagy János. Másodrangú jutalomfelelet. 176 lap. 3. Eredeti játékszin. Első kötet. Vérnász, szomorújáték öt fel- vonásban. Irta Vörösmarty Mihály. 1833ban első pályadíjt nyert szo- morújáték. 4. Eredeti játékszin. Második kötet. Tirus, szomorújáték öt fel- vonásban. Szerzóje Horváth Czyrill. 1833ban, második pályadiíjjal. 5. Külföldi játékszin. Negyedik kötet. A" játékos, dráma öt fel- vonásban. Ifflandtól. Fordította Thaller István. 6. Külföldi játékszin. Ötödik kötet. Alzir, szomorújáték , 3 fel- vonásb. Voltairetől. Ford. Jakab István. 7. Külföldi játékszin. Hatodik kötet. Tancred, szomorújáték 5 felv. Voltairetól. Ford. Árvay Gergely. 8. Külf. játékszin. Hetedik kötet. A" bot csinálta doctor. Vígjá- ték három felvonásban. Moliére után Kazinczy Ferencz. 9. Külf. játékszin. Nyolczadik kötet. Barnhelmi Minna, vagy a katona - szerencse. Vígjáték 5 felv. Lessingtól. Ford. Kazinczy Ferencz. 10. Játékszíni megjutalmazott feleletek. : Ezen utolsók kiválasztattak a" Junius Sdikára béjött feleletek kö- költő be zl ") mellyeket a! Junius 9dikén volt ülés vett által a titoknoktól, köz JÁNOS vetkező jelmondataikkal : 1. ÉL magyar , áll Buda még. 2. Ily kezdettel, jelmondat nélkül: Sok oldalról hallottam "s hallom buzgó hazámfiai sohajtásit "stb. 3. A" becsúletes férjfi mindenkinek megadja az övét, "s a" másé elvételét szintugy gyülöli , mint a" maga jusáról könnyen nem mond le , sőt azt védeni tudja. 4. Nunc dea, nunc succurre mihi, nam posse mederi , Picta docet templis, multa tabella tuis. é :) L. a kitett 30 arany jutalomról , e" IIdik kötet" 62dik lapját, a" 2dik köz ülés" jegyzőkönyvében. § HETI ÜLÉSEK. 1834. 67 5. Conamur tenues grandia. 6. A" lángoló szív áldozni kész. 7. Több szem többet lát. 8, Ne pudeat guae nescieris te velle doceri , Scire aliguid laus est, turpe est nil discere velle. 9. Si posse non , velle licebit. 10. Napvirág. 11. Hazai javaslatinkban lehetőségek közül a? legalkalmasabbat akarni — a? józan hazafiság. 12. Egy jól intézett nemzeti játékszínnek, mint a! csinosabb társalkodási nyelv" "s a" köz míveltség? terjesztésére nézve legfoganatosb előmozdító eszköznek , elősegéllésére áldozzon kiki a?" mivel tud. 13. Ha Magyarország? saját fijai ragadják el előle "s vetik ebeknek kenye- rét, ki fog róla gondoskodni? Gr. Széchenyi István. 14. Tanuld hazád" nyelvét, hogy külföld előtt ne pirulj. 15. Festina lente. 16. . . . . . . parvi properemus et ampli Si patriae volumus, si nobis vivere chari. 17. Egyesült erővel indulj. 18. Meddig készültök magyarok mindenkor akarni , "S nem cselekedni mikor szüntök ? 19. Feladatván hazánk" lelke "stb. Ez , jelmondat nélkül, sót a felelőnek neve" kiirásával is lévén , a tudományos versenyek" okfőinél fogva visszaadatni rendeltetett. A többi jelmondatos levélkék" egy borítékba szokottan pecsételtetése/s a levéltárba hitelesen tétele után, biróul szavazat többségével, Schedius Lajos tiszteleti tag, Döbrentei, Bajza, Schedel és Vörösmarty választa- tott. !) Mit itéltek ezek Julius 25dikéig, melly napra, el kelle készít- niek véleményüket, eléadja majd az 5dik nagy gyülés alatt erról szólan- dó czikkely. A" jobbnak találandó munkáknak még ez előtt megje- lenhetésére, azért jöve gróf Teleki József előlülő urtól is, a héti ülés ohajtására megegyezés, mivel a" kérdés kitétele óta ns Pest vármegye által az érdeklett ügy olly buzgó pártfogás alá vétetett, hogy a" társaság talán czélát sem érné e! rendkivüli jutalmával, ha még elébb a! nagy gyülésnek jelentené be a? sikert, mint egyéb munkákkal teszi. .) Fáy András és Kállay Ferencz jelentvén, hogy ők is a? felelők között állanak , mind a?" választók" mind a" választathatók" sorából , mint illett, kiléptek. 68 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI. 1835. érk Az 183ére állott 100 darab arany jutalomra Martius 24dikéig beér- zettáz eredeti kezett 12 eredeti vígjátékot következő czimekkel /s jelmondatokkal adta által a" titoknok Martius 26dikán a!" héti ülésnek : vígjáték. 1. SZÍVLEPKÉK. Az okosnak, használni tudván az élet minden perczeit, minden tárgy , minden pillantat örömkelyhekkel kinálkozik. 2. A" VÉN SZERELMES vagy a" torházi négy vőlegény. ; 3. A" CSALÁN vagy BIZ ÉN KÉPZELŐDÉSBEN ÉLTEM. Szokásaink" tűköre az erény" ösvényire tőrrel vezet. 4. EGY VIGJÁTÉKÉRT SZÁZ ARANY. Világos színre föstve szép ; A" szerelem s az életkép. 5. RÓZSAVÁR. Carmine gui tragico vilem certavit ob hircum. 6. A" SZERELEMFÉLTŐ. Nem épen a! száz arany. 7. FÖSVÉNY TÖBBET KÖLT. Ridendo dicere verumi , guis vetat? 8. ÉVA ASSZONY" UNOKÁJA. Pályát küzdeni szép, "s derekak közt nyerni — dicsőbb még ! 9. FALUSI LAKODALOM. Győzzön a" mi jobb. 10. A: SZERELEM" HATALMA. Nyugvó időm néked szentelem szép hon- ni nyelv. 11. DOROTTYA vagy AZ ELSŐ STA TIO. KAKOY KOPAKOZ, KAKON TO 2ON. 12. A: KÉPSZOBOR vagy CSELSZÖVÉNYEK. Ernst ist das Leben, heiter ist die Kunst. Feljebb említett mód szerint bánván itt is az ülés a! pecsétes le- vélkékkel, rendeltetett, hogy e! 12 kéziratot, az 1833ban, November 15dikén volt nagy gyűlés által ide választott birák : Fáy , Döbrentei, Baj- za, Kállay, Kölcsey, Schedel, Vörösmarty sorban olvassák el. De, je- lentvén Kállay, munkája létét e. versenesek között, helyébe elitélőül Schedius Lajos tiszt. tag lön szavazva. Mi sikert lelt e választottság , kitetszendő lesz alábbraz 5dik nagy gyülésben és a 3dik köz ülésbeli je- lentésből. Nénne verési A" Puchói Marczibányi Lajos táblabíró 20 arany jutalmára, ") szikányi Ia mellyet maga külön hirdetett ki a. magyar hírlevelekben, olly folyamo- dással a társasághoz, hogy ennek tagjai itélnék el ezen két kérdésére : :) L. erről e" Ildik kötet 20dik lapját: Igazgatóság" ülései, 4dik pont. HETI ÜLÉSEK, 1834. 69 ,Mit kell falusi tanítóknak tudniok nép oktatása végett , . és Mire tanítassanak falusi gyermekek?" bejövő munkákat, József napi pesti vásárig 6 versenyirat érkezett a" titoknokhoz illyen jelmon- datokkal: 1. Legfelségesebb tudomány, legnehezebb munka, legkényesebb mesterség a" gyermeknek tanítása. 2 Fiam! ha szómat fogadod , tanulni fogsz, és ha a" te akaratodat arra alkal- maztatod , bölcs lészesz. 3. Mi mint állatok születünk, Mint emberek neveltetünk. 4. A" tudományos emberfő" mennyisége a?" nemzet igazi hatalma. Első rész. Gr. Széchenyi. Hitel. 5. Tears zatdsldaig TWY TEZVWY LUJÖEV EL TGOGYIDÉTEGŐN. 6. Abécze könyvecske. Titoknoki eléadásra Martius 26dikán a" héti ülésben, hogy a 4dik szám alatti nevetlen iró, munkája? 2dik részének béküldhetésére is időt kiván; hogy az 5dik számu, Martius 23dikán, a" Gdik pedig 24dikén érkezett "s így ezek, ha a jutalomtevó , 19dikét értette volna , elkéstek , az találtatott helyesnek: kérdeztessék meg maga Puchói Marczibányi Lajos, mit ohajt; mert nem a! társaság tüzvén ki a jutalmat, a határ- nap" kijélelésébe sem elegyedhetik. Válaszában Marczibányi Lajos No- vember 20dikáig halasztotta határidejét, "s második- karbeli munkának 10 aranyat tett le a! társaság pénztárába, a" mit maga, új" versenyzés végett ki is hirdetett. Azon öt megbiráló tag neve, kiket ezen köznépnevelési mun- kákhoz a" fennebb említett ülés előre választott, eléadatik majd az egész pályázat bevégeztével az Évkönyvek" IIIdik kötetében. Az 1831beli philosophiai kérdésre Martius Sdikáig mint HATAN Telen yleles . Jetek. napig 1834ben e két versenyfelelet érkezett: : 1. Est Deus in nobis, agitante calescimus illo. 2. dngdevew xan tadónoratzoőat. "S béadta ezeket a" titoknok Martius 15dikén a" héti ülésnek, va- lamint béjelentette az illy jelmondatut is: Sic ergo concniat universa ecclesia in unum "stb; de mivel ez, Martius 14dikén jött , a megállított 70 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI. rend , tiltotta elfogadhatását. A" másik kettőnek pecsétes levelkéje szo- kott móddal levéltárba tétetett, "s.az ide választott birák: Szalay Imre, Kállay Ferencz, Szilasy János dolgukhoz fogtak. ; Jelentette a" titoknok Martius 15dikén, hogy az 1832beli, históriai A histériai kérdésre Martius Sdikáig egy felelet sem jött; Martius 11dikén ellenben tben léte. egy illy jelmondatu érkezett: ,,Az életnyugalonm" utolsó titka — munkás- ság." Ez visszaadattatni határoztatott, a kitüzött határnap meg nem tar- tása miatt. Érezvén azonban az ülés e. kérdés fontosságát s érdekét, de egyszersmind azt is, hogy a használandó források tömérdeksége , felol- dáshoz sok időt kiván, a" kérdésnek ismételtetésére szavazott, mint e felől az lső nagy gyülés előre rendelkezett. ") A" 4dik nagy gyülés határozataihoz képest készített uta- Tudománytár sítványt a Tudománytár szerkeztetője Majus 20dikán vette által a" héti szerkeztető- zi ; jén masít- ülésből, "s gondoskodása alatt November 10dikéig mint az 5dik nagy gyülés kezdetéig 3 kötet jött ki, illy előre ment hirdetés mellett, .a ti- toknoktól. 5A" magyar tudós társaság" 4dik nagy gyülése 1833ban Novemberben , azt találta a magyar literatura! mostani állásához képest legczélirányosabbnak , hogy a Tud o- mánytár folyóirat ekképen jelenjen meg: 1) Tartalma tudományos , encyclopae- diai legyen, kiterjeszkedjék az emberi tudás" minden ágaira, leginkább azonban a" jelen idő" haladásaira; "s az előadás" formája ne birálgató és vitatkozó, hanem in- kább értesítő "s közlő lenne: irányul pedig az vétessék, hogy azon hazánkfiai, kik külföldi folyóiratokat nem tarthatnak , míveltségi szükségüknek ebben némi pótlékát leljék. 2) A" megjelenendő kötetekbe tehát ezen kitüzött czélnak megfelelő, akár ere- deti, akár fordított czikkelyek vétessenek. 3) Mivel pedig a" társaság? tagjai, vagy ülésekbeli egyéb tárgyal-kal, vagy külön dolgozással vagynak elfoglalva, ide való munkálódásra minden tag nem köteleztethetik, "s így a? folyóiratot az egész társaság nem is maga saját munkájának nyilatkoztatja, hanem a? szerkeztetőnek csak úgy leszen segédére, a) hogy ő, a" kezéhez jövő eredeti dolgozatokat héti ülésben bemutatván , azok közül mindenik"? megvizsgálására az ülés, tagot nevez, kinek javaltára a" kéziratot a" szerkeztető kiadja, vagy ellenkező esetben az elma- rad. b) A" társaság által járatandó külföldi folyóiratokból az érdekesebb czikkelyek" lefordítására a" szerkeztető , társaságbeli tagot vagy nem tagot megbíz , "s ezen se- ny. Évkönyvek" 1lső kötete, 69dik lap. f. HETI ÜLÉSEK. 1834. 71 gédek" nyelvbeli eléadásáért is irójukkal együtt ő kezeskedik, 4) A? könyvismer- tetési "s minden egyéb miveltségi tudósítások" összegyüjtése, egybeállítása a" szer- keztető" gondja. Egyébiránt: 5) A" fő felügyelés folyvást a" héti üléseké. Illy ér- telemben lévő utasítások mellett hagyta meg a? 4dik nagy gyülés is a? szer- keztetést Dr. Schedel Ferencz rendes tagnál, ki szerkeztetőnek az 1832ben volt 3dik nagy gyülésben választatott. O hozzá ne sajnálják tehát a Tudománytárba dolgozni kivánók eredeti értekezéseiket, vagy annak tárgyaihoz számítható fordí- tott apróbb czikkelyeiket tisztán készült kéziratban megküldeni. Birálat alá lesz- nek illyenek véve, és ha jók, elfogadva, akár tagjától a" társaságnak akár nem tagjától, mivel a" felebb érintett elrendelés szerint e" folyóiratban nem egyedül a? tudós társaság kiván előlépni , hanem mint középpont ohajtja eszközleni a? külföldi miveltség? haladása? megismertetését , "s ébreszteni a! honi jobb elméket, tudomá- nyos míveltség" közebb terjesztésére. — Felvehető dolgozatok között, a" társaság? igazgatósága" határozatához képest, egyegy ívnyi eredetiért az irónak járandó tisz- teletdíj 8 pengő ; fordításért 6 pengő forint." December 14dikén 1833ban adatott által a" héti ülésnek Hammer József I. tag értekezése: De primis Hungarorum sedibus, de Atelkuzu , de locis, guos Sabarthoi asphaloi inhabitaverunt et de Cumanis , melly , ámbár latinul van , az évkönyvbe vételre határoztatott , mivel a társaság- nak külföldi tagjától jött ; "s hogy azonban a!" társaság 156, 2d. 3d. rend- szabását teljesítse, ennek magyarra fordítása Luczenbacher János rendes tagra lön bízva, "s így azt, a magyar olvasó majd saját nyelvén is kap- ja, a IIIdik kötetben. .. Berzsenyi Dániel rendes tag értekezését: A" magyarországi me- zei szorgalom" némelly akadályairól: Fáy, Georch, Kállay, Luczenba- cher, Perger tagokból állott választottság ajánlotta a? Martius 15ójén tar- tott héti ülésben, felvételre érdemesnek. A" magyar kir. birodalombeli sajtók" készítményeit 1835re ezek küldötték bé: Horvát József, Selmeczról; Szlemenics, Pozsonból; Kis Károly, Nagyváradról és Szegedról; Horvát Endre, Győrról; Czuczor, Komáromból; Hoblik , Eszékról; Fábián, Aradról; Szilágyi Ferencz, Kolozsvárról; Császár, Fiumeból; Schedel, Pestról; Nyiry, Sárospa- takról; Ercsei, Debreczenból; Kolossvári Sándor, Veszprimból; Fabri- czy, Lőcséről. Értekezések az évkönyvbe: Nyomtatvá- nyokról tudó- sítások, Kovács János tiszteleti tag, ki a társaság tőkepénzeit 1000 Pen- govácsTános gő forinttal nevelte, kivánván, hogy végintézete "s ahhoz tartozó iro- 10 végintézete a" 1 evéltárba. , Ta MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI. mányainak hitéles másolata a" tudós társaság levéltárában is fenntartas- sék, ohajtása a Janius 23dikán volt ülésben teljesítetett. átt: jő Említett Kovács János kimult a tagok" sorából 1834ben Aprilis "ze 12dikén, Báró Berzeviczy Vincze tiszteleti tag pedig Aprilis 15dikén, miról özvegyének szomorú jelentése a társasághoz Majus 5dikén olvastatott fel , a" héti ülésben. Az Aprilis 7dikén tartott ülés előtt olvasta fel a" titoknok ns Vas Vas várme. Vármegye közönségének levelét a" társasághoz, mellyben az, hírül adja , sze levele hogy nemesi pénztára költségével a vend-tót gyermekek" magyarúl ta- nítatása végett Kossics József felső szölnöki plebános által Szalay Imre magyar grammatikája szerint készített iskolai könyvet kiadatta , illy czímmel: Kratki Návuk Vogrszkoga Jezika za Zacsetnike, Grécz 1833. E tudósítással egy példány is érkezett. A? társaság köszönettel fogadta ezt s hirré tételét rendelé, a Tudománytárban. ?) Bátori Zsigmond erdélyi fejedelem? életirása Horvát Endre r. tag- mon ag tól a? Majus 20dikán tartott héti ülésnek adatott bé, "s megolvasását az, "ogrée" Fáy, Georch, t. és Kállay, Luczenbacher 7s Perger r. tagokra bizta. Majus 26dikán , idvezlette a titoknok az Angliából visszaérkezett Já elh másodelőlülőt, ki elmondotta akkor az ülésnek, hogy az évkönyvek meet első kötetéből a" müncheni kir. akadémia példányát Schelling urnak , a "més Francziaország intézetéét Gay-Lussac urnak, maga adta által, úgy a londoni kir. társaságét Sussex herczegnek s a két utóbbi egyesület ülé- sében szóval is ajánlotta a magyar akadémiát azok" hajlandóságába, to- vábbá az edinburghi és calcuttai társaságokét Rothschild ház, a" szent- péterváriét az orosz cs. követség, végre a philadelphiaiét egy angol ke- reskedő ház által küldötte meg. Majd Julius 29dikén a tudományok" stockholmi kir. akadémiáját , az accademia fiorentinát , "s az archaeologiai római akadémiát jegyzette ki az ülés a titoknok! indítványára a végett, hogy az évkönyvek" első kötete azoknak is megküldessék , miben az előlülőnek megegyezését Octó- ber 8dikán jelentette a" titoknok "s egyszersmind azt is , hogy a Stock- EZEN TE ") L. ott III-dik kötet , 244-dik lap. HETI ÜLÉSEK, 1834. 73 holmba határozott példányt ő, a svéd követség utján, a más kettőt, egyéb uton el is küldötte. Baricz György levelező tag" tudósítása ") a. velenczei San Marco 6. könyvtárban a. magyar históriára nézve találtató könyvekról Februarius , éve. 22dikén olvastatott fel. E szerint ott csak köz kézen forgó munkák vannak ; hazánkat illető kézirat pedig ez: Verulinus florenczi építémú- vész munkájának Bonfini által készült latin fordítása, melly hajdan Má- tyás Király budai könyvtárában állott. Bonfininak Mátyáshoz intézett ajánló levelét hiteles másolatban kapcsolta tudósításához az említett tag , "s az, a társaság levéltárába tétetett. December 21dikén 1833 olvastatott fel Petrovics Fridrik? első tu- ,.,.,:.., dósítása ") Berlinból, mellyben eléadja, miket lelt, magyart illetőket a? fet"vét prágai, drezdai, jénai, bálai, lipcsei könyvtárakban; Martius 15dikén 1834ben a" második , mellyel a berlini kir. könyvtárban találtató, Ma- gyarországot illető kéziratok" czímsorát, Ottendorf Henriknek Budától Temesvárig tett utja! másolatát küldötte meg, és ohajtotta felhatalmazta- tását, hogy azon kéziratok "s rajzok" másait vétethesse a" társaság köl- tségével, mellyeket a" catalogue of the Harleian manuscripts in the bri- tish museum London 1808, a 7013 — 25 számok alatt említ. Mind ezek" eszközöltetését végre hajtotta az előlülő; Petrovicsnak a titoknoktól kö- szönetirás és újabb felszólítás ment "s két levelének a? Tudománytárban kiadása határoztatott. ") A" Martius 22-dikén tartott ülésben a! titoknok azon , Magyarorszá- got illethető kéziratok" czímeit adta elé, mellyeket Haenel, :") kézirat czimsorában részint franczia részint angol földön lévóknek említ, hogy azokat a társaság, Zsivora György levelező tagjával, ki most Párizsban lakik, megnézetné. A? válasz később fordul majd elé, melly szerint az említett tag a" reá bizottakban eljárt. !) L. Évkönyvek" I-ső kötete , 94 — 95-dik lap. ") L. — — II-dik köt, 45-dik lap. ") L. ott, dső kötet 209 — 216. lap. ") L. Catalogi libr. Msstorum , gui in Bi- bliothecis Galliae, Helvetiae, Belgii, Britanniae M. Hispaniae, Lusitaniae asser- vantur. A Gustavo Haenel. Lipsiaa MDCCCXXX. pag. 10. 182 — 3. 296. 550. 40 74 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI, ÖTÖDIK NAGY GYÜLÉS KR É 0 jé November 3dikán kezdve 12dikéig 11 üléssel , a" Trattner-Károlyi háznál. Vezette mindenik et Gr. Teleki József előlülő. Jelen volt: a? tiszteleti tagok közül: Gr. Dessewffy József , Fáy András, Georch, Jankowich , Schedius, Vass László. A" titoknok, Döbrentei. Ren- des tagok: Bajza, Berzsenyi Daniel , Bitnitz , Bugát, Czech, Gebhardt, Győry, Horvát József, Kállay , Luczenbacher, Perger, Schedel , Szemere, Szalay Imre, Szilasy, Szle- menics , Vörösmarty. A" szavazattal biró pénztárnok Helmeczy. Levelező tagok: Antal Mihály, Csató Pál, Gr. Dessewffy Aurél, Frivaldszky Imre, Rothkrepf Gábor, Sztro- kay Antal, Tessedik Ferencz. Az előlülő idvezlé a" társaságot egy évi távulléte után. A?" titoknok pe- dig kifejezte a November 1sójén volt héti ülés elintézésénél fogva, a tagok" örömét az előlülő" kivánt jóllétben megérkezésén. Eléadatván a November 1sójén tartott héti ülésből ott a titok- 1 sötet nok inditmányára következett azon ajánlás , hogy az eddig bégyült táj- és "ousw elavult szavak , mesteremberek múszavai előlegesen is kiadatnának, azok szerkeztetése a héti ülésekre bizatott. A" nagy szótárhoz foghatást pedig azzal közelítette most a November 11dikén volt ülés, hogy a magyar szavak akármelly más nyelv szavaihoz lévő hasonlóságai összekerestesse- nek "s e munkát a" tagok között a" héti ülések oszszák ki. Ugyan ekkor Horvát József r. tagtól Vas vármegyei tájszavak , Czech János r. tagtól győri tájszavak" és nyomtatásban még meg nem jelent példabeszédek ; Kis Jánostól soproni mesteremberek műszavainak , Czuczor Gergely lev. tagtól elavult szavak, szólásmódok" gyüjteménye adatott bé, November 11dikén Kiss Károlytól a" tiszai malmok" részei- nek magyar elnevezései. Weisz Fridrik szántói ev. predikátor értekezését az egyes betűk- Helyei ról s azokhoz ajánlott jeleit a" titoknok November 11dikén adta bé s a nyelvtudomány" tagjainak ment haszonvételre. ÖTÖDIK NAGY GYÜLÉS. 1834. 75 , Stettner György r. tag műszógyüjteménye a neki osztatott tőr- . vénytudományi munkákból November 10dikén tétetett levéltárba , hasz- náltatásig. Bemutatta November 7dikén a! titoknok 1) a halotti két meg- szólítás és 2) Kinizsiné imádságos könyve fenn említett másolatán kivül, 3) A" bécsi kéziratot 1383ból, ugymint: Ruth, Judith, Hester, Machabeus, Baruth, Jeremias, Daniel, Ozeas, Joóchel, Amos, Abdyas, Jonas, Micheas, Nawm, Abakuk, Sofónias, Aggeus, Zacharias, Ma- lachias ó testamentomi profeták magyar fordításának másolatát Gévay Antal saját kezével írva. 4) Máté, Márk, Lukács, János evangeliumát 1516. Apostolok cselekedeteit, Jakab, Péter, János, Judás apostolok" leveleit és János mennyei jelenését. "S ugyan ide tartozólag : 5) Mózes, Józsue, Birák? könyveit 1519ból. Készséggel engedte által ezeknek a? társaság költségével Szlemenics Pál r. tag felügyelése alatt Pozsonban folyt lemásoltatásához Jordánszky Elek tinniniai püspök esztergomi kanonok az eredetit, mit az esztergomi főkáptalan jegyzőjé- tól Fába Mátyástól 1820ban ajándékul kapott, kihez aza" Ciarissák" nagy- szombati egyesületének 1782beli eltörlésekor került. Összehasonlította e másolatot eredetijével Gyurikovics György levelező tag. !") 6) A" tihanyi kéziratot 1531 — 32ból, égészen hasonmással Ró- mer Ferencz Florián, Benedek szerzetbeli nevendéktól, összehasonlítva és előbeszéddel 7s az elavult szavak" kiszedésével Guzmicstól, mellynek foglalatja: Nyolcz predikáczio , Sz. Elek és Sz, Eugenia" élete és két pél- da Jostio és egy nemes emberről. Czime: BETBVCHLIN. Ugyan az említett ülés , következő más régi magyar nyelvemlékek másoltatását határozta, a" titoknok" ajánlására, kire az ezekben eljárás bizatott is: !) Ezen, a? másolat általnézésekor 1516 és 1519-belinek ismert kézirat volt értve az évkönyvek" 1-ső kötetének 89dik lapján. De már, ha ez, Bátori László" for- dításának mássa-e, vagy egészen más fordítás? későbbi összevetés után tet- szik ki. Törvénytud mányi szótár. Régi magyar kéziratok? másolatsi. 76 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG TÖRTÉNETET, 1) Hymnarion , mellynek eleje így van: , Kezdetik Urnak neveben eztendö altal valo zentöknek eletökröl valo tanusag az Idvözülendöknek , lölki haznalatossagokert elözer a zent Andras Apostolrol Uronknak el- sö taitvaniarol" Czim és esztendő szám nélkül. A" debreczeni ref. colle- gium könyvtárában. Péczeli József lev. tag fogja összehasonlítani. 2) A" négy evangelista fordítatása 1466ban, Münchenben. 3) Sz. Domonkos patriarchának élete 1517. 4) Keserü Mihály boszniai püspök és huga Keserü Krisztina kö- zött 1523ban Verbóczy István előtt költ egyességlevél. 5) Zsoltárkönyv, apáczáknak való imádságokkal 1539ból, a vé- gén álló irás szerint: per fratrem Paulum de Papa. Megismertette ezt Kulcsár István mint általa vásárlottat. L£. Hasznos mulatságok 1817. Első félesztendő, 1só szám. Járjon el a" titoknok, határoztatott továbbá, abban, hogy, ha Szat- már megyében fekvő Szekeres és Zsarollyán birtokok felett Kopasz ná- dor itélete 1308ban, Fejér György oklevél gyüjteménye szerint, ?) ere- detileg nem magyar, hanem csak későbbi magyarra fordítás azon irat, mellynél fogva az oklevél magyarúl költnek hirdettetett, csak ugyan e/ fordítás melly esztendőbeli? és szereztessék meg ez, teljes kiterjedésé- ben. Megvizsgálhatja ezt Iölcsey Ferencz r. tag, mint Szatmár várme- gyei főjegyző. 3 Tudakoztassék ki, hogy a Lasztóczyékat illető azon osztálylevél , mellynek Szirmay Antal, Zemplin vármegyéről irt munkájában ?) 1339ben magyarúl keléséről és saját levéltárában találtatásáról szóla, de mit Kazinczy , játéknak hirdete, ") miben van? A" nyelv ügyéért fel- világosítást biztosan lehet hinni ebben a" Szirmayaktól. :) L. Fejér, Codex diplom. Hungariae Tomi VIII. Vol. 1. Budae 1832. lap. 252 — 257. A. Ch. 1308. Kopasz palatinus, auctoritate Caroli Roberti, possessiones Zekeres et Sorolan Comitatus Zathmár, C. Petro , filio Jurk, adiudicat. ") L. Szirmay , Notitia topogr. polit. Com. Zemplén. Budae 1803. lap. 84. ,; Posside- mus ipsas primigenias de anno 1339 familiae Lasztóczy divisionales, (guod mire- ris) ungarico idiomate emanatas. ki is irva, magyarúl a" 84 — 85 lapon. :) Felső Magyarországi Minerva. 1825ben, 1ső negyed , 12dik lap. mGLnútaK ÖTÖDIK NAGY GYÜLÉS. 1834. 77 Legyen tökéletesen tisztába hozva még az is, ha a Semsey nem- zetség nemes czimer levele ") s vérhatalma 2) Zsigmond idejében magya- rúl költ- e valóban, vagy később fordítatott magyarra? Szíves leszen erról elegendő nyilatkozást adni a Semsey nemzetség. Megállítaték a? már bégyültek" kiadásának meg is kezdése, na- : gyobb 4ed rétben, 300 példánynyal. "S az, azokhoz tartozó ismerteté- sek" szerkeztetése és nyomtatásukra való gond, szavazat többségével, az Igazgatóság által meghatározandó tiszteletdíj mellett, November 104. Döbrentei Gábornak adatott, melly ülés az első kötet czímét "s fogla- latját így határozta: RÉGI MAGYAR NYELVEMLÉKEK. Kiadja a ma- gyar tudós társaság. Döbrentei Gábor felügyelése alatt. Első kötet. 1) Halotti két megszólítás 1182 — 1183 2) Ó testamentomi némelly prófé- ták" fordítatása 1383bél. 3) Kinizsi Pálné imádságos könyve 1513. Jankowich Miklós tiszt. tag ekkor azt ajánlá, hogy e nyelvemlé- kek 2dik kötetét saját költségével fogja nyomtattatni, "s ennek fogla- latja az ő tulaidon gyüjteményéből lesz véve, melly hazafiúi áldozatért az ülés köszönetét fejezte ki. Mindjárt az első ülés, szavazat többségével következő küldöttsé- gi tagokat választá : I. 1833ban kijött legjobb munkák kijelelésére : Gr. Dessewffy József" előlülése alatt: Fáy, Schedius, Bajza; Czech, Luczenbacher, Schedel. II. Az évkönyvek számára beküldött dolgozatok megvizsgálásához : :) Katona István erről következőt hozza fel: ,,A multis credítum est , hoc hungaricum diploma Sigismundi regis autographum fuisse, guamvis stilus hic (a" magyarról szól) illius aetati non conveniret. Aua de re consultus a me nuper II D. An- dreas Semsei , tabulae septemviralis assessor, respondit , hanc versionem in gra- tiam Stephani Semsei, latini sermonis ignari , serius factam et cum pluribus com- municatam fuisse ; reipsa primigenium diploma latinum esse, prout hic illud , excitavimus. ,, Historia ecritica regum Hung. Budae 1790. Tomulo IV. ordine XI. Latinul az 519 — 521dik lapon , magyarúl Cornides kéziratiból az 521 — 522ken. 2) Fejér Györgynél latinul van 1396ból. L. Codex diplomaticus Tomi X. Völutis IL pag. 455 , "s végén említetik Cornides? jegyzése, hogy ezt megerősítve a" Cancel- laria M.CDI-ben magyarúl adta ki. Kü ldőttségak 78 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI, Jankowich Miklós" előlülése alatt: Döbrentei, Gebhardt, Gyóry , Perger, Szemere, Vörösmarty. III. A" 3dik köz ülés tárgyai elrendelésére : Georch Illyés" előlülése alatt: Bugát, Horvát József, Kállay. Gr. Dessewffy József, November 7d. ádta bé az emlitett küldött- 3 ANRO0 gzeer tség hivatalos véleményét, melly szerint, négy tag, tehát többség a küldöttségből, a 200 darab aranyra Vörösmarty Mihály munkái 15ő és 3dik kötetét ajánlotta bővebben kifejtett okokból. Nem egyező akarat- tal tévén azonban ezen ajánlást a küldöttség, mivel Kisfaludy Sándor munkái 3dik és 4dik kötetének 3 tag kivánta az említett jutalmat, meg- hallgatta a nagy gyülés minden választottsági tagnak irásban bővebben kifejtett véleményét is. Sót élénk vitatkozás keletkezett. "S Kisfaludy S ándornak irói pályáján szerzett igen kitünő érdeme és a nemzetre gya- korlott szerencsés hatása, jutalom nélkül nem maradhatónak határoztatott. Végre a kérdésre: lehet-e ketté osztani a" jntalmat? zem-mel fe- lelő , kisebb számu lön. És így az, a két koszorús irót egyformán ille- tővé vált ketté, "s hogy úgy járhasson ki, az Igazgatóságot arra kivánta megkérni az ülés többsége. Ezek mellett mi említessék meg dicsérettel , látható a jelentésben a!" 3dik köz ülés" 7dik pontja alatt e" kötetben. Évkönyvi érte- Az évkönyvi értekezések" küldöttsége ezen iratókról adott vé- leményt. Bugáttól: Élettudományi töredékek a?" külső érzékekről. Bitnicztól: A" legkisebb négyzetek" elveiról. Czechtól: Tudományok állapotja Magyarországban az Árpádok idejében. Frivaldszkytól: Természettudományi közlések, Balkány vidékéről. Kállaytól: A? szükségról, mint az éldelés" egyik főrugójáról. Nyirytól: Nójogtan, vagy is a szépnem természeti jogainak alaptudománya. Frangepán Erzsébet, Rege, Kisfaludy Sándortól. ZZETTNTT e E" küldöttségnek, a" köz ülést elrendelővel egyezése szerint, fo- egek gadtatott el November Sdikán, mik olvastassanak fel a köz ülésben. Jan- kowich Miklós tiszteleti tag pedig arra szólítatott fel , hogy a" benei pusztán talált régiségekról. tartana eléadást, "s azok" egyes darabjait részint va- ÖTÖDIK NAGY GYÜLÉS 1834. 79 lóságban , részint rajzolatban mutatná elé, November 6dikán az előlülő kérte meg. A" felolvasottak" sora látható itt a 3dik köz ülés jegyzőköny- vében, mint azon értekezések , itt, mellyek e 2dik kötetbe férhettek ; az elmaradottak következnek a 3dik kötetben. Ez említett köz ülésben leendő számadás végett készültek el a jelentések a. November 6dikán "s 8dikán volt ülésből az 1831beli , phi- losophiai kérdésre jött feleletekról, a" históriai 1832beli kérdés dolgáról "s a vígjátékokról, "s tétettek ki új kérdések. A" philosophiai feleletek" ügye ide utasítatván az October 23dikán tartott héti ülésből, az most itten határoztatott el. Utasítaték pedig ide, azért, mivel két véleményadó mellett, kik rövid eléadással az Est Deus in nobis jelmondatut határozottan állították elsőbbnek, ámbár ez sem vala előttök egészen kielégítő; egy véleményes, jutalomra legmél- tóbbnak az Ziydevew jelmondatut bizonylotta, azzal végezvén , hogy ez sem fejtette ugyan meg , legalább az ő nézete szerint a" kérdést, de dolgozata velős igazságokat foglal magában, előadása kellemes és tudományos ész- revételekkel teljes. Többek" elitélésére akarta tehát a héti ülés e nagyon különböző vélemények" okait bízni. . Felolvastatott így most mind a há- romé , egészen, ujra. Elfogadta majd, meghallásuk után a" nagy gyülés, hogy a 100 aranyat a kettő itélete szerinti Est Déus in nobis kapja; az Zn9evew jelmondatu pedig, véleményadója bó fejtegetéseihez képest, nyomtatásra, mint másod karbeli jutalomirat ivenként 4 arany tisztelet- díjjal ajánltatott az Igazgatóságnak. Az Est Deus in nobis jelmondatra hivatkozó levélkében most, " feltöretése után Almási Balog Pál (ervos doctor és levelező tag) az /n9evew levélkéjében Hetényi Já- nos (ekeli ref. pap, Komárom várm.) neve találtatott. Z£. a jelentést a 3dik köz ülés jegyzőkönyvében. A" philosophiai és históriai elkésett feleletekkel bánás , mint eléb- bi határozat szerinti, helyben hagyatott. ; Az 1833re bejött 12 vígjátékról felolvastatván a" héti ülésnek November 1sójén költ jelentése, melly szerint a" birálok" véleménye nyo- mán 100 arany. jutalomra egyik sem érdemesülhete, ki lön nyilatkoztat- va, hogy most a" főjutalom elmaradjon "s a" Falusi lakodalom czímű íven- ként 4 arany tiszteletdíjjal ajánltassék mint másod karbeli az Igazgató- 11 Philosophiai feleletért a" 100 arany 12 vígjáték" ugye 1532re 80 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI. ságnak; az Éva asszony unokája czímü pedig dicsérettel említendő. Amannak majd, pecsétes levélkéjéből, Jakab István (m. kir. helytartói concipista "s levelező tag) neve tetszett ki, mi után a? többieket az előlülóő , bontatlanul, elégette. Históriai Az 1832beli históriai kérdés ismételése, az sölkő nagy gyülés een vggzete szerint, 1) hasznosnak találtatott. Másodszori fordulat jövén már a" kérdések" tételében az osztályok- szeti. TA, a nyelvtudományéban Kisfaludy Sándor, Vörösmarty és Schedel ja- mányi és phi- losophiai kérdések Vaslott kérdései olvastattak fel, 7s itt Vörösmartyéi közül; továbbá a cisz philosophiai osztályban Szalay, Kállay, Berzsenyi és Szilasyéi között Szalayéi közül azt választotta többség, melly a? köz ülés jegyzőkönyve szerint kihirdettetett. L. alább a? 3dik köz ülés jegyzőkönyvében. Az említett ülések határozák még, Görög Demeterre a Kállay által készült emlékbeszédnek a" 3dik köz ülésben felolvastatását. Z£. e 2dik kötetben, a 179 — 185 lapon. A! Simai Kristófra írott, Horvát Endrétól, később jelenend meg, BESE November 5dikén, Báró Berzeviczy Vincze tiszteleti tagra, em- "özésezséa lékbeszéd" irását Gr. Dessewffy József igazgató és tiszteleti tag Vállalta magára; a Kovács János tiszteleti tag felől készülendőt Schedel Ferencz rendes tag. jj EEKÉO Ugyan akkor Végh István, valóságos belső titkos tanácsos, kG- emlékirat. ronaőr, főispán, "s az országbeli tartománybiztosságok" főigazgatójának , mint IBAZÉAtÓ tagnak September 30dikán történt halála jelentetvén bé, a társaság e feletti elszomorodását érzékenyen bizonyítá. Kérdés táma- da majd, ha, kimult igazgató tagra is irassék-e emlékbeszéd? Megegye- zés ez lett: mindenikról álljon az évkönyvekben bővebb emlékezés, vagy életirás vagy emlékbeszéd" formájában. Az elsóbbról minden eset- re a társaság maga gondoskodik, a másik akkor készül, ha tag arra, önként vállalkozik. "S kijelenté most az ülés, hogy e jelennen elhunyt nagy érdemü igazgató emlékiróját várja. Ajánlkozott Döbrentei Gábor , kit, mondá , hálája is int. —nmo nék. sad Ja: 77 Évkönyvek? 1ső kötete, 69dik lap f. alatt. ÖTÖDIK NAGY GYÜLÉS 1834. 81 November 4dikén olvastatott fel Szalay Imre r. tag! levele, melly- szaiay nurc ben jelenti, hogy Veszprémbe tévén mintj kanonok, lakását, helybeli temondása. rendes tagi kötelességeit nem viheti, ennél fogva ezután helye elrende- lését a társaságra bízza, eddigi fizetéséről pedig önkéntesen köszönettel lemond. Egy helybeli rendes tag széke így üressé lett, a többinek el- intéztetése.az Igazgatóság üléseinél kerül elé. Uj tagokká ez 5dik nagy gyülés alatt, a kijeleltek" neve "s érde- Tagválasztás. meinek egy héttel elébb volt feljegyzése után, szavazat többsége sze- rint, November $dikán következők választattak. Tiszteletbeli két tag? megüresült helyére: Horvát István , szép művészségek és phi- losophia doctora, a? széchényi országos könyvtár" óre a) nemzeti muzéumban , ns Fejér, Nyitra, Komárom, Esztergom vár- megyei táblabiró , "s a"m. kir, egyetemné! előlülői actuarius. Szalay Imre , philosophia és hittudomány? doctora , veszprémi kanonok. Rendes vidéki taggá a" törvénytudományi osztályba, az üresen volt 3dik helyre : Szász Károly, a" nagy enyedi ref. colle- giumban törvény és hazai történetek" ta- Hazabeli levelező tagokká , Árvay Gergely , praemonstrati szerzetbeli kanonok, gymnasium" igazgatója Szom- bathelyen. Bölöni Farkas Sándor, az erdélyi kir. Kormányszék" nagyobb cancellariájában hites jegyző, Kolozsváratt. Fillinger Leopold , a? pesti magyar királyi egyetemnél prof. Horváth Czyrill, szabad művészségek? "s philosophia? doctora, kegyes szerzetbeli nítója, "most erdélyi országgyűlési követ Vízaknáról. előre megállított 8 számmal : professor a" Iogica, metaphysica és ethi- cában Szegeden. Magda Pál, a" szarvasi evang. gymnasium- ban professor és rector. Péterfi Károly, :a" marosvásárhelyi refor. collegiumban philosophiát tanító prof. Podhraczky József, számvevő tiszt a" m. kir, udvari kamaránál , Budán. Somossy János, hittudomány, és ó testa- mentomi könyvek" magyarázatának Pr0- fessora Sárospatakon. !) :) Ezen hazabeli tagok, gróf Teleki József előlülő által lett tudósítatásaiknál fogva , . felszólítatásuk szerint magokat a" társaság" rendszabásinak buzgó telje- te , a?" titoknokhoz küldött válaszaikban készséggel ajánlák is , December 11" v Rendes tag. Hazai leve- lező tagok. 82 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI. " Külföldi levelező tagokká: külföldi Te- B. Humboldt Károly Vilmos, burkus kir. Palaczki József, a" tudományok" cseh kir. SES SBERE e status minister, a? felirások" és szép mü- akadémiájának titoknoka. x vészségek" párizsi akadémiájának tagja. Schelling Fridrik , lovag, bajor kir. valós. Klapróth Henrik Gyula, ázsiai nyelvek" belső tanácsos, a?" müncheni kir, akadé- burkus kir. professora, az ázsiai londo- mia" előlülője, az ottani kir. egyetem" ni társaság" tagja. rendes professora. A" törvénytudomány osztályába, helybeli 2-dik rendes tagul az Igazgatóság által leendő kineveztetésre Sztrokay Antal legtöbb szavazat- tal ajánltatott. November 3dikán, a titoknok a héti ülésekből ezen ajánlatokat adta elé , a nagy gyülésnek is azokhoz járulása végett: Ajánlatok a" héti ülésből, végéig , kivévén Horvát Istvánt , ki az előlülőnek így felelt: , Méltóságos Gróf , udvari Referendárius , Előlülő és Fő-Ispán úr , kegyes és mélyen tisztelt jóakaró Uram! Megértettem Méltóságodnak a" folyó évi November hónap 23dikáról hoz- zám botsátott kegyes Leveléből , hogy a Magyar Tudós Társaság közelébb tar- tott nagy Gyülésében tudós munkáim és hazafiut érdemeim tekintetéből engemet tiszteletbeli Taggá választani méltóztatott. — Ámbár azon érzékeny szív, mel- lyet a. Teremtő különös kegyelméből nyertem, igen nagy mértékben érezteti is velem tartozó háláadatosságomat a Magyar Tudós Társaság bizodalma és — - szivessége eránt, "s ezen oknál fogva buzgó köszönetemet forróan nyujtom: Mindazonáltal igen nyomos okok , mellyek bizonytalan helyheztetésemből szár- maznak , "s a" mellyeket itt nekem kifejteni nem illik, újra ismét arra kény- szerítenek, hogy régi homályom határai között tartóztassam magamat. Fájlalva tészem már másod ízben e" szigoru kinyilatkoztatást. De minekutána mindenki ön maga legjobban tudja, mit kell ai maga köréhez képest tennie: Ugy vé- lem, sem Méltóságod, kit én olly annyira tisztelek, sem a" Magyar Tudós Társaság, mellynek Tagai között igen sokat magyar egyenességgel betsúlök és szeretek , nem fogja balra magyarázni kinyilatkoztatásomat. — Ki egyéb- eránt megkülönböztetett mély tisztelettel vagyok és maradok Méltóságodnak alázatos szolgája Horvát István m. k. a" Széch. orsz. könyvtár" őre. Pesten December 31dikén 1834. ; Horvát István" neve ennél fogva kihagyatott azon hivatalos tudósításból, melly az 5dik nagy gyülésben választott tagokról szóla, L. Jelenkor, 9dik szám, 1835. Az Ország" 1835beli Schematismusában pedig ki vala már akkor nyomtatva , mi- dőn kihagyatása iránt annak szerkeztetőségéhez jelentés ment. ÖTÖDIK NAGY GYÜLÉS 1834. 83 1. Eszközöltetnék ki szabad posta az akadémia részére, legfel- " sóbb helyen , az Igazgatóság által. 2. A magyar tudós társaság könyvtára, kaphatna ingyen pél- dányt minden munkából a nyomtatók által, melly a magyar királyi, sót az austriai császári egész birodalomban megjelenik. 3. Minden munkából, mellyet az akadémia ád ki, járna egy tisz- teletpéldány , szerző , szerkeztető "s kéziratról hivatalos véleményt adott megvizsgálók" számára. 4. A" társaság költségével kijött "s kijövő minden munkát, százá- tól huszával a" tagok szintúgy olcsóbban vehessék meg, mint már ezt az Igazgatóság, az évkönyvekre nézve rendelte. Mind ezeket a" nagy gyülés is elfogadta "s kivánta az Igazgatóság elejébe terjesztetésüket. "S hasonlót kivánt azon héti ülések" pontjaiban megegyezése után Marczibányi is, mellyek a. Marczibányi Lajos köznépi nevelést érdeklő fennebb elé- jr" hozott jutalma határidejére ; továbbá , a magyar játékszín" felállítását tár- gyazó rendkivüli jutalomra bejött "s jóknak talált feleletek" sürgetőbb kinyomtatására nézve , határoztattak. E" második tárgynál eléada- tott, a Julius 29dikén volt héti ülésből, hogy a" feleleteket megbirált választottságnak azon nézeteihez képest, mellyek a játékszíni megjutal- zott feleletekhez készült előbeszédben kifejezvék, ezen jelmondatu : Hazai javaslatinkban "stb. találtatott a 30 darab aranyat elnyerhetőnek ; ágyas e más kettő pedig: Nunc dea, nunc succurre mihi "stb., és: Több szem kiretjstalan többet lát, ívenként 3 darab aranynyal hasonlókép nyomtatás. alá adan- dónak. Eléterjesztetett, hogy a Hazai javaslatink jelmondatuhoz tar- tozott sértetlen pecsétü levélkében , felbontatásakor Fáy András tisztele- : ti tag; a" , Nunc Dea" levelében Kállay Ferencz rendes tag;a Több szem többet lát. jelmondatuéban pedig Jakab István levelező tag! neve volt. "S Fáy András hazafiúi szép lelküségét , mellyel 30 aranyjutalmát , az emlí- tett héti ülésben volt nyilatkozása szerint, addig míg magyar játékszínnek Pesten talpfalai lerakva lesznek, a társaság pénztárában tartatni s az építéshez fogáskor majd, az illető törvényhatóságnak adatni kivánta , e nagy gyülés is megköszöné , valamint elébb az előlülő, Bécsból jött vá- laszában. 7) Köszönet az előlülőnek. Czech János és Schedel Ferencz ne- velik a" pénz- ey üjteményt. 84 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI, És hogy gróf Teleki József előlülő iránt fejezze ki új háláját a agy gyülés, arra ezt, az October 23dikán volt héti ülés szólítá fel. Fejezze ki, mivel néhai. Kresznerics Ferencz tiszteleti tagnak 200 darab incunabuldit , 76 kötet kézirat, 1060 kötet könyv, földképek és régi pénzgyüjteményét a társaságnak Teleki könyvtára? bővitéseül 4000 vál- tó forinton vette meg. Készséggel viszonoztatott e" felszólítás November 5dikén, "s újult November 8Sdikán, midőn az előlülő urnak az Igazgató- tósághoz béadott alapító levelét !) itt is felolvasá a titoknak arról, hogy ő méltósága a Kresznerics , könyv, ásvány és pénzgyüjteménye megvéte- lével kedveskedése mellett 2000 pengő forintot ada, mellynek száztól hat forintnyi kamatjából öt rész évenként a" pénzgyüjtemény , zda pet dig a tőke folyvásti nevelésére fordítassék. ?) November 11dikén Czech János rendes tag, ajánlotta, az így megkezdett pénzgyüjteménynek , részéről 1700 darabból álló ritka pén- zeivel, mint eddigi összevásárlottaival szíves öregbítését. ") November 12dikén pedig, Schedel Ferencz rendes tag levele olvastatott fel, mellyben 390 darab részint régi római, részint új pénzeivel a" társaságnak ked- veskedését jelentette. 5) "S mindenik becses indulatu ajándéka köszönet- tel vétetett és azoknak az Igazgatósághoz béjelentése határoztatott. Egy- ") Költ Szirákon, November 1sőjén 1834. 7) Kresznerics" pénzgyüjteménye három osztályu. I. Magyarországi "és erdélyi pén- zek, 30 királyéi "s 6 fejedelemtől. Szám szerint 10 arany, 324 ezüst, 133 réz darab. II. Régi római pénzek: 8 arany ; 451 ezüst, 4757 réz, összesen 5216 da- rab. III. Különbféle nemzetekéi: 134 ezüst, 384 réz, összesen 585 darab. 1000 körül lévő még osztályozva nincs. Igy az összeség 7268. Szól ezekről a! Tu- dománytár" IV. kötete is, 1834. 264dik lap. ) Czech" ajándéka így van osztályozva : I. Régi római ezüst pénz 350 darab , "s ré- gi római réz pénz 1230 darab. II. Közép százszakbeli német ezüst pénzek 40 da- rab, "s XVII és XVIII százszaki német ezüst pénzek 10 darab. III. Más külföl- di, kivált franczia újabb rézpénzek"60 darab. IV. Török rézpénzek 10 darab: igy , 400 ezüst és 1300 réz. 7) Schedel, beadott 1 arany, 3 ezüst, 219 réz, régi római pénzt; 1 arany, 33 ezüst és 133 réz, újabb pénzt vegyesen. L. Tudománytár" IVdik kötete. 264d. lap. ÖTÖDIK NAGY GYÜLÉS 1834. $5 szersmind a" héti ülésre bizaték, hogy a társaság pénzgyüjteményének mikép kezelése iránt, jövő nagy gyülésig javaslatot készítsen. Hasonlóan a" nagy gyülés köszönetét kivánta Majus 26dikáról a! köszönet héti ülés a, másodelólülőhez kifejeztetni, azon féstvényért, mellyet az, Jő Enderrel készíttete7s mint a társaság czimerét nagyban mutató allego- riai ábrázolat az ülésteremben, említett hónap óta függ. A" hálaérzés gróf Széchenyi Istvánnak kimondatott "s megirása, minthogy az ülések - alatt, a Dunai munkákban Orsova körül munkálódott, a" titoknokra lön bízva. ú Örömmel fogadta az ülés Czech Jánosnak November 11dikén azon czec János önkéntes ajánlkozását is, hogy hazánkat illető okleveleket , mellyeket a TEÁLBA dás császári titkos házi és udvari levéltárban , hová , legfelsőbb helyen , Au- ajánlkozik. gustusban 1834 engedelmet nyert a" m. kir. udvari Cancéllaria eszközlé- se által, találna, a" társaság számára le fogna másolni, ?) "s kérelmét küldé a" társaság, Igazgatóságához, az említett rendes tagnak költség adatásra, mivel kenytelen lesz húzomosabban Bécsben mulatni, hol a kitünőbb fontosságuak" kiválasztása egyénesen reá bizatott. November 4dikén bémutatta a" titoknok az 1833re választott já- mit teuweddig tékszíni küldöttség jegyzőkönyvét, melly szerint az, mostanig, 77 já- "küldöttség? tékszíni olly fordítást javított ki magyarságra nézve, miket a Pest vár- megyei igazgatóság a budai játékszín" tagjai gyüjteményéből e" czélra ál- taladott, fordítatott azon kívül 5 új darabot, melly kétféle munkálódás- ra járt eddig az 500 pengő forintból, tiszteletdíjul 270 for. A" még fenn lévő 230 forintot most a" titoknok, inkább új darabok" fordítatására ki- vánta határoztatni, mivel több kijavítandó úgy sem igen van , "s ezen indítvány olly hozzáadással lön elfogadva, hogy a még kijavításra itél- tethetők , eszközöltessenek ; a" küldöttség tagjai magok válaszszák a" fordí- tásra méltókat, ha azonban más akárki adna bé fordítást , elfogadhatása után az is nyerhessen tiszteletdíjt, sót eljátszható eredetiekról hasonló- kép gondoskodjék a" küldöttség. És a" melly, akár fordított akár eredeti színjáték, nyomtatásra is méltónak találtatnék , az , a héti ülésnek legyen 1) L. e? felől, a" társaság? határozatait, Évkönyvek 1 köt, 94dik lap. 86 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG TÖRTÉNETEL beadandó, hogy a társaság gyüjteményében is megjelénhessen. Igy akarta teljesíteni a" társaság, alaprajza azon pontját, melly eleibe szab- ja, játékszíni darabokról gondoskodását, "s azért az Igazgatóságot még 200 pengó forintnak, következő évre kirendelésére kéré azon esetben, ha folyvást fennállana Budán a" magyar játékszín. i ; ZAR November 11dikén beadták Schedel Ferencz és Bajza József, ren- pé menő des tagok, a reájok szerkeztetés végett bízott Kazinczy Ferencz eredeti munkáinak rendbe szedett első kötetét. Szlemenics Pál r. tag ,,Fenyító törvényszéki magyar törvény" kézirata, mint már régebben, nyomta- tás alá elfogadott, most, mihelyt költség engedi, kiadatni rendeltetett, mivel eddigi halasztásának oka: az országos ebbeli munkálatok" ország- gyülési felvétele addig tarthat, mig egy kiadás, szükségénél fogva köny- nyen elkelhet. A" titoknok továbbá jelentette , hogy a most lefolyt aka- démiai évben 13 kéziratot adattak vissza a seszngúlák következőknek pedig. elfogadhatását ajánlák : 1. A" felsőbb analysis elemei. I. AT III. Rész. — Gyóry. Sándor rendes tagtól. 2. Chelius sebészsége. Fordította Bugát Pál rendes tag. Kitú- zött munka. L. Évkönyvek. 1ső kötet, SOdik lap. 3. Fabini, a szem? betegségeiról. Fordította Vajnócz János orvos doctor. Kitúzótt munka. L. Évkönyv. 1só kötet SOdik lap. Az évkönyv November 4dikén hírúl adta az élőlülő, hogy az évkönyvek" 156 tetemesment, kötetét a! göttingai, Prága berlini k. könyvtárak számára , önkéntes vál- lalása szerint elküldötte , "s Berlinból eléadá a" választ, mellyel az otta- ni kir. akadémia, 1832beli évkönyveinek kötetét küldötte meg viszont kedveskedésül, e" czímmel: Adhandlung der kön. Akademie der Wissen- schaften zu Berlin. Aus dem Jahre 1832. Nebst der Geschichte der Aka- demie in diesem Zeítraum. Erster Theil, Berlin 1834. ERÉEE ETEEÉa Felolvastatott, ugyan ezen ülésben a müncheni kir. akademiá- nak következő hívatalos válasza: válasza Illustri societati eruditae hungaricae, Academia scientiarum regia bava- rica salutem. Auod in comitiis Regni Hungarici annis 1825 — 1827 celebratis , factum est , ut summi inter vos viri, praeeunte Illustrissimo Comite de Szécheny, solo patriae ,. ÖTÖDIK NAGY GYÜLÉS. 1834. $7 amore ducti, opes se ex suis reditibus collaturos sponte pollicerentur, gnibus socie- tas erudita hungarica fundari possit; id cum omnium hominum, guorum est gene- rosa facta sentire ét litterarum studia, guantum ad gloriam felicitatemgue populo- rum conferant dijudicare, admirationem in se convertit, tum praecipue summo aca- demiae nostrae plausu exceptum est, guae guos fructus id institutum et vestris re- bus et universae rei litterariae allaturum esset, statim animo praesagiebat. (duocirca summa laetitia affecti sumus , cum literae vestrae ab Illustrissimo Comite de Szé- cheny nobis adferrentur , guibus non modo primum Annalium vestrorum volumen , ceterague , guae ad instituti vestri rationem explicandam faciunt, nobis transmittere , sed etiam, guo adversus nos animo sitis, declarare, et officia vestra polliceri, no- strague expetere voluistis. Nuae omnia guam nobis grata et accepta fuerint, dudum significatum a nobis habuisset societas erudita hungarica , nisi Illustrissimum Comi- tem de Szécheny, cui literas ad vos nostras tradere optabamus , ex itinere reducem Monachium revisurum spes nobis fuisset. Nunc cum diutius differre, guod dudum in animo erat, sine justa et gravi reprehensione non liceat, primo guidem societatis vestrae fundamenta feliciter jacta, et operam vestrorum splendidissima exordia vo- bis ex animo gratulamur, deinde guidguid ad studia vestra juvanda nostra ex parte conferri possit; id omne lubentissime a nobis praestitum íri spondemus, denigue ut vestrorum nos laborum et studiorum participes facere pergatis , enixe rogamus. Mit- timus indicem commentationum ab academia nostra inde ab anno 1763 editarum , pe- timusgue a vobis, ut, guas ad rem vestram facere posse judicetis, eas nobis desi- gnetis , simulgue , gua via et hae, et guas in posterum vobis missuri sumus , certis- sime et commodissime ad vos perventurae sint, indicetis. Cumgue a vera amicitia ni- hil dissimulatione alienus sit, hoc etiam scire vos volumus, guod academiae nostrae adscripti una guasi voce dolere se guam maxime confessi sunt, lingvae magyaricae , gua volumina vestra conscripta sunt, ignaros se usu eorum prohibitos esse atgue seclusos. . Dignissimum guidem esse, ajebant, eo guo estis in patriam amore, ut atavam lingvam diutius neglectam aut prorsus intercidere aut sgualorem et barba- riem inducere ne patiamini; at nihil obesse, guominus eas commentationes guae pa- tria lingva conscriptae prodeant, simul in latinam lingvam conversas publici juris faciatis. Namgue et his sumptibus procerum vestrorum insignemi liberalitatem eo minus defuturam, guo certius sit, hoc demum modo studiorum vestrorum fructus , non tantum guod semper et maximo guidem jure praecipuum reputaturi sitis , ad pa- triam vestram redundaturos, sed etiam ad universum orbem litterarium esse dima- naturos, guod guidem spernere negue humanitate negue docírina vestra dignum vi- deatur. Ruam sententiam ut aegui bonigue consulatis, impense rogamus. Valete, viri illustres, et tum nobis favere pergite, tum vobis persvasum ha- bete, nos vestrae societati semper fore addictissimos. sz Dabamus-ex aedibus Academiae Scientiarum Regiae Bavaricae , Monachii die 12ma Julii MDCCCXXXIV. Fridericus de Schelling m. p. Egues , Augustissimi Bava- 12 Válasz a! mün- echeni kir. :kademiához. Perrovics két válassza, gg MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI, riae Regis consiliarius intimus actualis, Academiae Regiae Monachiensis Praeses, et Universitatis Reg. Prof. P. O. Az erre magyar nyelven, latin fordítással ment válasz, itt egye- dül, eredetijében közöltetik : A" tudományok" bajor kir. akademiájának idvezletet. Azon szives barátságot, mellyel Uraságtok a" bajor királyi akadémia" költsé- geivel eddig kijött munkák? czímisorát ollyan ajánlással küldék meg, még 1834beli Julius 12dikén költ becses válaszuk mellett, hogy azokból azon czikkelyeket jegyez- né ki a" magyar tudós társaság, mellyeket birni leginkább ohajt, a?" mostan folyó nagy gyülés érzékeny köszönettel fogadta. "S megbizanyítására kedves ajánlásuk becsben tartásának, ide is csatoltatnak a?" kiválasztott munkák" czímei, miket ha Uraságtok Bécsbe a" magyar tudós társaság? előlülőjéhez Gróf Teleki József m. kir. udvari tanácsos referendarius és Szabolcs vármegyei főispán urhoz, az említett társaság által megtérítendő költség mellett, küldeni kegyesek lesznek, onnan azok Pestre legkönnyebben eljuthatnak. Azon pontjára nézve Uraságtok" levelének , hogy a? magyar tudós társaság bár latin nyelven is kiadná nemzetin irt munkáit, az említett társaság, országgyűlése és a! magyar király által megerősített rendszabásaira hivatkozik , mellyek" legelső- je mindjárt ezt tűzi ki kötelességéül : 5A" magyar tudós társaság, tudományok" és szép müvészségek" minden nemcei- ben, a" nemzeti nyelv" kimiveltetésén igyekszik egyedül."" A" magyar tudós társaság azonban megbizonyítani kivánván Uraságtok iránt lévő barátságos figyelmét, azt határozta, hogy a! mikre nézve felvilágosítást ohaj- tanának a" magyar tudós társaságtól, nevezetesebben pedig ha Magyarországról akármelly tudományos tekintetben holmi adatokat leirásokat tudni szeretnének, azokat legnagyobb készséggel fogja Uraságtokkal egyedül latin nyelven közleni. Költ Pesten , a" magyar tudós társaság" 5dik nagy gyülésének November 11dikén 1834ben tartatott 9dik üléséből. GRÓF TELEKI JÓZSEF, Előlülő. DÖBRENTEI GÁBOR, Titoknok. November 11dikén Petrovics Fridrik r. tag két levele, egyik Ber- linból Julius 20d., másik Majn melletti Frankfaurtból Sept. 20dikáról 1834. olvastatott fel , mellyekben, az utjában esett könyvtárakban talált "s Magyarországot illető kéziratok" czímeit jegyzé fel, "s hírt ada, mi- ket másolt le már maga, vagy mellyeket irat, utasítatásához képest má- ÖTÖDIK NAGY GYÜLÉS. 1834. s9 sokkal. A" társaság megelégedéssel fogadta, e tagja nagy szorgalmát, minek sikere később adatik majd elé, egészben. FE" két levelét javaslat adásra pedig a" végett, mik szereztessenek meg általa, a wolfenbütteli , hamburgi, göttingai, kasszeli, brémai , frankfurti , hannoverai könyv- tárakból, Jankowich Miklós tiszteleti, Bajza József és Luczenbacher Já- nos történet tudományi r. tagoknak adta az ülés. Ugyan az nap" olvastatott fel Zsivora György lev. tag válasza, Párizsból Julius" 24dikéről. Jelenté, miket végzett el a reá bizottak kö- zül, mellyekról hasonlóképen az egész! bévegezttével szól majd tudósítás. Miféle könyvekkel kedveskedett a! társaságnak e nagy gyülés alatt Schedius Lajos tiszt. tag, Bowring János I., és Stettner György r. tag, úgy Földváry Miklós, azok kitetszenek az e II-dik kötet végén álló könyvezím sorokból. November 7dikén kérdés támasztatván, megkapta-e Bowring és és B. Ferrusac, külföldi levelező tagi elküldött oklevelét, "s arra zem- mel felelvén többen, kiknek a felől tudomásuk volt, azok" eltévedése hihetővé vált, "s így a két taghoz új oklevél kiadása határoztatott. "S midőn ekkor a" sok költségbe kerülő évkönyvek" ügye eléfor- dult, az találtaték jobbnak , ezután csak minden két esztendőben jelenjen meg egy-egy kötet, de hogy az értekezések" nyomtatása az alatt is foly- hasson, minden kötet két osztályra , külön lapszámolással szakasztassék. Szavazat többsége által az 1835beli Martius 24dikéig beérkezendő pálya - szomorújátékok" megbirálójának választatott: Fáy, Schedius; Döbrentei, Bajza, Kölcsey, Szemere, Vörösmarty. Ki lön kötve, hogy biró, nem vihat jutalomért. Említett napon adatott bé gr. Andrássy György tiszt. tag tudósí- tása a magyarságnak Szepességen haladásáról, "s a rozsnyói sajtóban ez idén készültekról. Hoblik Márton lev. tagé az eszéki nyomtatásokról ; Kiss Károly levelező tagé a nagyváradiakról. Az utolsó előtti ülésben Perger János r. tag azt hozá szóba, állt- tatnék fel az évenkénti nagy jutalom mikép elitélése iránt ezutánra bi- zonyosabb és részrehajlást meg nem engedhető rendszer. A" tagok fel- szólítatának erre, jelenjenek meg e tárgyhoz elkészülten a 6dik nagy ig Zsivora ]. tag? válasza A" társaságnak ajándékozott könyvek. Bowriag és B. Ferrusac oklc- velei ujonnan megküldesse- nek. Új rendelés az évkönyvek" ki- Jöttére nézve. Birák az 1835 beli szomorú- játékokboz. Sajtókról tm dósítások. A" 200 atany oda ítélésébea javaslatokra felszólítás Titokmok" lJemoudása. 90 MAGYÁR TUDÓS TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI. gyülésen , addig is pedig küldjék bé a nagy gyülésnél 3 kéttel elébb, az 1834beli munkákról okokkal szóló tudósításaikat osztályaikból. Az elólülő, November 10dikén az ülés eleibe adta a" titoknok" hoz- zá és általa a társasághoz intézett lemondását, "s ezt, annak jelen nem létében, következőleg olvasta fel Schedel Ferencz segédjegyző. Méltóságos Gróf, cs. kir. aranykulcsos , m. kir. udv. Tanácsos és Referendarius , Főispán, magyar tudós társasági Előlülő Ur, Azon k. udvari decretum , mellyel Urunk Ő Felsége"? nevében a" m. kir. udvari Cancellaria e" folyó I8S34beli Aprilis 17dikén Bécsben, engem budai kerületbeli el- ső helyettes tartományi biztossá nevezett, azt rendeli a" magyar kir. helytartó ta- nács által volt felterjesztés" következésében, hogy a" magyar tudós társasági titok- nokságról , minek hivatalát 1831beli Februarius 20dikán tartott elegyes ülésben lett választatásom óta mostanig viselnem szerecsém volt, igen is, le kell mondanom. Teljesítem ezt ezennel, És különben is, az eddig elfogadott munkák? kijötte után , szándékom vala tennem. Maradok mostantól fogva így, a" philosophiai osztály?" helybeli rendes tagjai között azon első helyen, mellyre a" magyar tudós társaság" Igazgatósága Pozsonban November 17dikén 1830ban tartott legelső alkotó ülésében állított, "s ez utánra a" társasági Névkönyvbe, oda soroztatásomat kérem. Ugyelni azonban az évkönyvek? sajtó alatt lévő 2dik kötete? teljes kijöttére , megírni a" társaságnak ez 5dik nagy gyüléséig tetteit, elkészíteni az én hivatalos közben jöttöm" ideje alatt nyomtatásra elfogadott kéziratokhoz, ha kell előbeszédet , ha kell tudnivalókat, megküldeni a" most választott új tagok" okleveleit, elejébe terjeszteni az Igazgatóság" teljes számmal tartandó ülésének, az annak 1833ban meg nem tarthatása miatt fenn hagyottakat, kötelességemnek vallom, mivel ezek mind, ha maig bevégeztethessenek , különben is engem illettek volna, "s így, az új titoknokra dolgaimat elmaradottan hagyni nem akarom. Mint jártam el tisztemben a" bajosabb első úttörések" elkerülhetetlen zajjai köztt, a" még mind inkább csak előkészületeink körül , mellyek sikerein, hazafiúi öröm, más későbbieket fog majd vigasztalni, erről másé az itélet. Mondhatnám akaratomat rendíthetlennek társaságunk által minden jó" eszközölhetéséhez; említ- hetném ohajtásomat, hogy minden társunk" saját érdemének kölcsönös megismeré- sével olly kedv és inger tartassék fenn bennünk a? társaság iránt, melly vigan ébreszszen minden helybeli tagot ülés? napjára, vágyakodtasson minden vidéki ta- gotnagy gyüléseinkre azért, hogy a" míveltek" együttlétében egyik a? másiktól ta- nulhat , új észképekre gerjedhet "s a? tudományban haladás" lelki örömeit érezheti, . ÖTÖDIK NAGY GYÜLÉS, 1834. 91 Érinthetném, volt vágyomat, hogy a? társaság? határozatait csak a? jegyző- könyv" értelmében "s épen nem enakarat szerint teljesíteni igyekeztem, ennél fogva a! társaság" történeteit is igazi véghez menetelükhez képest eléadni törekedém , ne- hogy az elszinlés, csendben mint bajban, pironságot a" lélekre ön maga előtt ne süssön, Azonban nem mondok semmit, legalább hosszasan nem. Ha van nyoma. tet- teinknek, szól az akármikor; ha nincs, akarat" emlegetése romlékony védelem, "s intézetünknek különben is, nem csak szokott társalkodási szólásmód , irányzata. Hanem érzésimet Méltóságod és a" tekíntetes társaság iránt kifejeznem szabad és kell. Köszönöm Méltóságodnak nem önkényü , hanem szabadon hagyó "s nemes ké- nyességü velem bánását. Ollyan, tüzzel keresztül menni készt a?" legbokrosabb mun- kán is, meg nem tételén pedig önfájdalommal büntet, Hálával visszonozom a! tekíntetes társaság" tagjainak bennem vetett bizodal- mát, Belsőmnek az, egyik becses gazdagsága leszen. Mint nem titoknok is ezután, buzgó tagja kivánok maradni a" társaságnak. Ötven és száz évnek jöttét tekintve, képét festem , miket tett lesz majd annyi le" jártával, "s diadalunk? épületének alapköveihez mindig készséggel fogom rakos- gatni a?" reám esendőt. És sulyt és vitát, mik nélkül a? világ sehol. sincs, számba sem fog vétetni velem azon szent hév, melly minden .hazafit fejtettebb idő elejébe dolgozásra közösen int. Álljon a? koszorú akárki fején, csak mienk, csak nemze- tünké legyen a" míveltségi győzelem. Részemről én, mindig utáltam olly indúla- tot, melly önszeretet" megsértetésén , inkább az egészetis, az elébb ohajtottat, kevély gázolással tapodja; mert illy dölyfösek, "megint hátrább vetik azon megeredést, miért víni elébb sok erőnek kelle. Ily érzésekkel hajtom meg magamat Méltóságod előtt, így nyujtok tag" tár- saimnak barátságos kezet, Hiszem, hogy a" miben emberi törékenység hibát ejte- tett volna eddig velem, azt emberiséget ismerő szemek nézik. Magamat Méltóságod" kegyébe, a" tekíntetes magyar tudós társágnak szíves indulatjába ajánlottan, vagyok tisztelettel , Méltóságos Gróf Előlülő Urnak Budán November 10dikén 1834, alázatos szolgája DÖBRENTEI GÁBOR m. k. Titoknok"? választása, így nyilatkozott erre az úlés, elegyes gyü lést illet, "s az fogadhatná el tehát e. lemondást is. Mivel pedig most, 9 92 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG" TÖRTÉNETET. igazgató helyett csak 3 volt jelen, és ennél fogva törvényszerü választás nem is lehete eszközölhető, Döbrentei Gábor felszólítatott , folytatná hi- vatalát , a" nevezett gyülés megtarthatásáig, az előlülő ur pedig a társaság kivánsága szerint és nevében magára vállalta, ahhoz, felsőbb helyen a kieszközlést. Ezen ülés jeg IZ ÜGYYEnEE felolvasásakor majd November 12di- kén, látván Döbrentei Gábor e" körülallást, köszönetét fejezte ki a" társa- ságnak iránta mutatott új bizodalmáért, de kinyilatkoztatá, hogy köte- lessége lévén a királyi határozatot teljesítenie, egyedül az előlülő ur említett módu közben járása és a dolognak általa elintéztetésef remé- nye" fejében fogná tisztét, legközelebbi elegyes gyülésig, ha engedelmet nyerend, folytatni, azontúl pedig azt vinni nincsen szándékában. IGAZGATÓSÁG TANÁCSKOZÓ ÜLÉSEI. NOVEMBER 8D., 9D., És 12DIKÉN. 1834. PESTEN. Jelen az előlülő uron kivűl: Gr. Dessewffy József, B. Prónay Sándor igazgató tagok, Döbrentei Gábor titeknok , Schedel Ferencz segédjegyző. Ismét nem vala együtt 9 igazgató "s így a! felvett tárgyak felől csak olly előleges határozások keltek, mellyek végképen helybehagyásra tel- jes ülésben még egyszer előterjesztendők lennének. Kell vala annak tartatni 1835beli Januariusban Pozsonban , hol az igazgató tagok többnyi- re az országgyűlésen vannak. I. Felolvastatott a: nádor főherczeg "s pártfogó" levele 1834beli Aprilis 9dikéról az előlúlő urhoz, mellyben ns Moson vármegye, tudó- sítását közli az iránt, miképen alapított Károly Táhagezós a. magyar nyelv" terjesztésére 10,000 pengő forintot ugy, hogy e summának esz- tendei 500 for. kamatja 10 esz :tendeig , 1834beli Martius 3dikától fogva , (a mint Dengláczi Vittman Antal urodalmi kormányzó" e felől tett jelen- tésének ns Moson vármegye által hitelesítve ide csatolt másolatja Károly fóőherczeg" nevében eléadá) részint a" Magyaróvárott lévő gazdagsági intézetben egy magyar nyelv" professzora" fizetésére , részint ugyan azon uradalombeli alsóbb iskolákban majd szükséges könyvek" megvételére , IGAZGATÓSÁG? TANÁCSKOZÓ ÜLEÉSEI, 93 majd a magyar nyelv" tanulásában kitünőbb elémenetelt tevő ifjak" jutal- maztatására fordítassék; az említett idó lefolyta után pedig az alapít- ványtóke az 1827beli 11dik törvényczikk erejével felállott magyar tudós társaság vagy akadémia rendelkezése alá essék. Utasítatott a" pénztár- noki hivatal, hogy az Igazgatóságot 1844ben Martius 3dikán erre figyel- messé tegye. II. Felolv. a" főherczeg nádor mint párfogó 1834beli Sept. 6di- káról az elólülőhez költ tudósítása arról, hogy azon 300 pengő forint- nak , mellyet sz. kir. Szabadka ns városa a? m. tud. társaság alapítvány- tókéihez ajánlott, az említett város kamarai pénztárából kifizetését Ő felsége megengedte. III. Felolv. Odry József alispán levele 100 pengő forintnyi "s 6 krnyi új adakozás iránt, melly Bács vármegyében újonnan gyült s ez iránt a pénztárnoki hívatal utasítást kapott. IV. Olv. az előlülő urnak, a pénztár megvizsgáltatásáról szóló tudósítása November 4dikéről, melly szerint pénz, kötelező s alapíit- ványlevelek mind rendben találtattak. V. Felolv. gróf Teleki József előlülő ur? irata Kresznerics gyűüj- teményei" megszerzéséről ; fel, 2000 pengő forintnyi új alapítványa , mik itt az Vdik nagy gyülés folytában a" S4dik lapon eléadattak. Az előlülő? nagy lelküségének ez újabb jelét köszönettel vette az ülés. rt VI. Rendeltetett, hogy a! társaság költségével nyomatott minden könyvből, szerző "s hívatalosan kinevezett véleménryadó egy-egy pél- dányt tiszteletül kapjon. VII. Magyar tudós társaság tagja az akadémia költségével kijött munkát száztól huszszal vehesse olcsóbban. VIII. A? históriai másodszor kitüzött kérdésre jutalmul a" 100 arany" majdani kiadhatása elhatároztatott. IX. Dr. Balogh Pál levelező tagnak a" philosophiai 1831beli kérdés jutalmául a" 100 arany kifizettessék. X. Az 1833ra rendelt nagy jutalomnak Kisfaludy Sándor és Vö- rösmarty Mihály között felosztása megengedtetett, minthogy ehhez a" ja- vaslat sem az alaprajzzal nem volna ellenkezésben, melly egyenesen két 94 MAGYAR TUUÓS TÁRSASÁG! TÖRTÉNETEI, múűúnka jutalmaztatásáról szól, sem az Igazgatóság által e végre kisza- bott pénzmennyiséget felül nem haladja. Igy ezen tanácskozó ülés a nagy gyülés okai által is meggyőzetvén, a -teljes jóvá hágyatást az igazgató- sági 9 számu ülésnek is ajánlotta. Új XI. Jakab Istvánnak Falusi lakodalom czímű vígját ívenként a" 4 aranydíj kiadatása rendeltetett. XII. A" folytatólag ajánlott régi magyar kéziratok" másoltatása ezután is vitessék. XIII. Az eddig lemásolva lévők közül egy kötet, mint első, saj- tó alú menjen. Az ezek szerkeztetéséért "s hibátlan nyomtatásukra fel- ügyelésért járandó tiszteletdíjt elhatározza majd az igazgatói teljes szá- mu ülés. XIV. Következő kéziratok nyomtatása : 1. Győry Sándor, felsőbb analysis elemei , 500 példányban, íven- ként 4 darab aranynyal ; 5 2. Szlemenics Pál munkája , Fenyítő törvényszéki magyar törvény" 500 példányban, ívenként 3 aranynyal; 3. Chelius" sebészsége, Bugát Páltól fordítva, 600 példányban , íven- ként 2 aranynyal ; 4. Fabini munkájának De morbis oculorum Dr. Vajnócz által fordí- tása, 500 példányban, ívenként 2 aranynyal; beadatásuk szerint sorban, a" mint a pénztár engedi, véghez vi- tessék, valamint az eddig beérkezett táj és mesterszavak" gyüjteménye , a múűszavak" folytatásául, mihelyt az szerkeztetve van. XV. Czech János és Schedel Ferencz pénzgyüjteményeik" felaján- lása kedves volt. XVI. Czech János rendes tagnak előlegesen is költség rendelte- tett Bécsben mulatása idejére, midőn a császári titkos házi levéltár- ban dolgoznék. XVII. Törvénytudomány" osztályába egy hölybeli r. tag kineve- zése az igazgatói teljes számu ülés eleibe terjesztetik. XVIII. Ugyan az elejébe a" titoknok" lemondása is: valamint még egyéb tárgyak. , ékáért ÖTÖDIK NAGY GYÜLES 1834. 95 A" TÁRSASÁG TŐKEPÉNZEINEK NEVEKEDÉSE "8 ÉLET FOGYTIG TARTÓ AJÁNLÁSOK. November lődikától fogva 1833, November 20ig 1834. mellyek a" pénztárba bejöttek, 18 2 4. Pengőben for. kr. 1. Ns Moson vármegye küldött Aprilis 16dikán — . a 89 36 2. Kovács János tiszteleti tag adott Aprilis 29dikén — . 1000 — 3. Ns Torontál vármegye küldött . ; k z , 41464 24 Következőktól : 1. Mocsonyi János táblabiró adott Majus 2dikán et ze e ELEKTRONT es 2. Bydeskúti Lajos tábl. Majus 2dikán — . s ; c 10 — 3. A? török-becsei uradalom . És 5 e 5 § . 100 — 4. A" nagyszentmiklósi járás" községei Julius 17dikén . s veta4 "74 5. A" nagykikindai kerület . s 8 ci 80 — 6. Gr. Gyulai Albert, cs. kir, Klmoktégy ő valós. belső tit- kos tanácsos . . : s : : 3 8 50 — 7. Endrődy József táblabiró . A És § ? 2 a, 100 — 8. Lázár Ágoston táblabiró § . 400 — . 9. Karácsony István táblabiró z 5 j s a . 4100 — 10. Nikolics János táblabiró . . 400 — 11. Dadányi Konstantin táblabiró . 3 § S 8 . 100 — § 12. Damaszkin Antal táblabiró — . § 8 ; é . 100 — 13. Malenicza Miklós táblabíró — . § 3 - 4 . 100 — HARMADIK KÖZ ÜLÉS JEGYZŐKÖNYVE. Pesten , a" ns vármegye" teremében, November 9dikén 1834. Délelőtt 10 órakor. Előlülő : Gróf Teleki József, m. kir. udv. tanácsos és referendarius , Szabolcs vármegyei főispán. k Jelen voltak : Az igazgató tagok közül: Gróf Dessewffy József és Báró Prónay Sándor. A tiszteleti tagok közül: Fáy András, Georch Illyés, Jankowich Miklós, Schedius La- jos, Szalay Imre, Vass László; "s Döbrentei Gábor titoknok. 15 96 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI. Rendes tagok közül: Bajza: Berzsenyi, Bitnicz, Bugát, Czech, Gebhardt, Gyóry, Hor- vát József, Kállay , Luczenbacber, Perger, Schedel, Szilasy, Szlemenics, Vörösmarty; — "s Helmeczy Mihály pénztárnok. Levelezók közül: Antal, Bártfay, Csató, Dessewffy SEKOGZ gróf, Ferenczy, Frivaldsz- ky, Jakab, Lassu, Róthkrepf, Sztrokay, Tessedik. A" két városból minden karbelit külön híradás híva meg, "s magyar köntösben megje- lenteknek nyitva állt a? terem, másoknak a?" karzat, hol asszonyságok elkülönözött helyen voltak. 1. Az előlülő azon beszéddel nyitá meg ezen köz ülést, melly e kötet 2dik osztálya 171 — 178. lapjain látható. 2. A" titoknok felolvasta a" társaságnak 1833beli November 23di- kától, 1834ben November 8dikáig véghez vitt munkálódásait. L. e? kö- tet 1ső osztálya 63 — 88.lapjait; at November 12dikéig folyt dolgok" hozzáadásával. 3. Kállay Ferencz rendes tag, emlékbeszédet tartott Görög De- meter tiszteleti tag felett. ZL. izt a 2dik osztály 179 — 185 lapjain. 4. Bugát Pál rendes tag, élettudományi értekezését olvasta fel a külső érzékekról Lásd e? kötetben a! 2dik osztály 297 — 319 lapjain. 5. Czech János rendes tag, ezen históriai értekezésének: ,,Tudo- mányok állapotja Magyarországban az Árpádok alatt" egy részét olvasá fel. Lásd e kötet 2dik osztálya 186 — 235. lapjain. 6. A" benei pusztán talált régiségekról Jankowich Miklós tiszt. tagnak értekezését felolvasta Róthkrepf Gábor levelező tag. "S e? mel- lett bemutatta a szerző az általa Bene nevű vitézének állított koponyát, "s a tetemei mellett talált régi pénzeket és ruha ékességeket természetben "s rajzolatokban. Z. alább a. 281 — 296 lapon. 7. Felolvasta a" segédjegyző az 1833ra megjutalmazott munkák- ról az 5dik nagy gyülés következő jelentését : Megvizsgálván a" társaság osztályai a tudományok" külön ágaiból , a magyar kir. birodalomban 1833ban megjelent könyveket , fájdalommal tapasztalta a társaság, hogy ezen év, kivált ha a. tudományok" mezejét tekintjük , "s a 11dik rendszabás korlátozásai mellett, terméketlenebb volt jeles tüneményekben, mint óhajtotta, sőt várta volna. Egyedül a? szép literaturai pályán látott két első rangú jelenést; "s azokat mind ma- gokban, mind pedig szerzőikre visszatekintéssel, olly hason becsüeknek vallotta lenni , hogy az egynek kiadatni kellett 200 arany jutalmat nem HAMRADIK KÖZ ÜLÉS JEGYZŐKÖNYVE. 97 kételkednék ez úttal a két koszorús költő között egyformán felosztani , szintúgy, mint érdemeik" elismerését hason mértékben felosztani kényte- lennek érzé magát. Az ekképen megkoszorúzott két munka" czímei betűrendben : KISFALUDY SÁNDOR MUNKÁI, III. és IV. kötet. Pesten, 1833. 16. VÖRÖSMARTY MIHÁLY MUNKÁI, I. és III. kötet Pest, 1833. 8. Különösebben , a" társaságot következő okok vezették : Kisfaludy Sándor az említett kötetekben foglaltatott újabb regéi- ben fölébreszti mind azon érzéseket, mellyeket az ezeket megelőzöttek , literaturánk" egy, kevesebbé szerencsés , időszakában gerjesztettek. A költő más korba ragadva, élénken rajzolja azt és annak embereit; az érzemények" hő festésével melegít; képeivel elbájol. Technikája egé- szen sajátja, "s melly iránt a" köz érzés rég kifejezte vonzódását; nyelve nemesen népszerű. Vörösmarty Mihálynak itt szóban levő munkáiban akár a költés főnemeit 7s fajait tekintjük, akár az egyes alnemek" külön belső termé- szetét és külső formáit: azokban tetemes különféleség vétetik észre, tá- vol minden untató egyformaságtól. Az egyes, akár nagyobb, akár ki- sebb darabok" belső alkotására olly szép sikerü gond van fordítva, hogy számos darabját e? két kötetnek példányként tüzheti ki az aesthetika. A" lélek" külön állapotjai festésében a" költő szintolly szerencsés, mint azon poétai alkotó részekben, mellyek egy nagy nemű, képekben és hasonlatokban mindig gazdag "s meglepóleg új phantasia szüleményei. A" verselési technika nagy résztt a" tökéletességig van vive sok formáiban a poétikának, legkitünőbben pedig a" hexameter nemében. A" nyelv bennök nem csak hibátlan, tiszta, tömött és nemes, hanem mintegy új forrásai nyilnak benne, rejtve volt bájoknak. E" megkoszorúzott munkák mellett, egy vonta még a társaság figyelmét magára olly mértékben, hogy azt ítt dicsérettel megemlíteni méltónak tartja; ugymint, Péterfi Károly e munkáját: Filozofusok" és filozofia historiája, Első rész. Marosvásárhelytt, 1833. §. 13 98 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEL " Költ Pesten, a magyar tudós társaság 5dik nagy gyülésének Tdik üléséből, November 8Sdikán 1834. 8. A" titoknok olvasta a philosophiai osztály" 1831re kitett juta- lomkérdésére bejött feleletekról e jelentést : Megvizsgáltatván azon két felelet, melly az említett osztálybeli 1831diki kérdésre ev folyó évő Martiusa 8dikáig szokottan lepecsételve titkolt nevekkel érkezett bé, a kettő közül ezen jelmondatú: ,,Est Deus in nobis, agitante calescimus illo" , itéltetett a 100 darab aranyra "s kinyomtatásra érdemesnek. A" másik pedig, mellynek jelmondata ez : din9evew ze xaddnorassodoan, ivenként négy darab arany tiszteletdíjjal találtatott sajtó alá méltónak. "S feltöretvén azután a! latin jelmondatuhoz tartozó levélkének mind eddig sértetlen pecséte, abból Almási Balog Pál levelező tag neve tetszett ki. Erre majd hasonlólag bánván ez 5dik nagy gyülés a görög jel- mondatu kéziratra hivatkozó levéllel, ebből Hetényi János ekeli reform. pap neve nyilvánosodott ki. Megemliítetik, hogy egy felelet ezen jelmondattal : ,, Si ergo con- veniat universa ecclesia in unum, et omnes lingvis ignotis loguantur , in- trent autem idiotae (i. e. imperiti) aut infideles, nonne dicent guod in- sanitis?" a határnapon innen érkezvén, vizsgálat alá nem vétethetett. Költ Pesten a magyar tudós társaság 5dik nagy gyűlésének Adik üléséből, November Gdikán 1834. 9. Ugyanaz felolvasta az 1833re érkezett vigjátékokról ezen je- lentést : Olly kikötéssel lévén ezen díj kitéve, hogy csak ollyan nyeri, ki- nek eredeti magyar mivét a! társaság vagy igen figyelemre méltó egész- nek, vagy épen remeknek vallhatja, a? bejött 12 eredeti vígjáték, ah- hoz mért figyelemmel vizsgáltatott meg, "s mivel egy sem fordult elé va- lamellyik feltételnek megfelelő, az említett drámai évre a" 100 arany- nak ki nem adása itéltetett. Másod rendbeli pályamunkának azonban "s nyomtatásra e" mellett méltónak , ívenkénti 4 arany tiszteletdíjjal , a Falusi lakodalom czímúű, illyen jelmondattal: , Győzzön a" mi jobb" találtatott; mert benne mind HARMADIK KÖZ ÜLÉS JEGYZŐKÖNYVE, 99 a charakter festésben, mind az actio" szövésében, mind a nyelvvel élés- ben szerencsés igyekezet látszik. Az Éva asszony unokája czímet viselő pedig dicsérettel megemlítendő. ; "S midőn ezután, az említett jelmondatúhoz tartozó eddig tü- retlen pecsétü levélke felbontatott, azon, Jakab Istvánnak lett mint szerzőnek neve nyilvánossá. A" többi 11, pecsétes levélke pedig az ülés színe előtt felnyittat- lanúl égettetett el. Költ Pesten, a magyar tudós társaság 5dik nagy gyülésének No- vember 8Sdikán 1834ben tartott 7dik üléséből. 10. Kihirdette a titoknok a nyelvtudományi és a phálosophizi osztálynak 1834re szóló jutalomkérdéseit, mellyek az ülésben nyomra- tott példányokban is kiosztattak "s következők : 1834re. NYELVTUDOMÁNYI KÉRDES. Mellyek a" magyar nyelvben a! tiszta gyökök ? Számláltassanak elő, mennyi- re lehet, eredeti jelentéseikkel. A" jutalom 100 darab arany. PHILOSOPHIAI KÉRDÉS. Mi haszna "s befolyása van és lehetne még a? lélektudománynak (psycholo- giának) mind a" felsőbb mind az alsóbb néposztályok" ezélirányos erkölcsi és polgá- ri nevelésére ? Mit és mennyit kellene ebből a" nemzeti oskolákban is tanítás" tárgyául felvenni ? A" jutalom 100 darab arany. Mind a" két osztálybeli feleleteket, pecsétes leveleikre hivatko- zandó jelmondataikkal , a" titoknok veszi által. S mindenike" beküldé- sének határnapja Martius 19dike 1836. Azon napon túl érkező felelet el nem fogadható. A" 100 darab arany fődíjon kivül, másod sőt harmad karbelinek találandó felelet is kiadathatik, külön meghatározandó tiszte- letdíj mellett. Pesten, a 3dik köz ülésből, November 9dikén 1834. 11. Ugyan az, újra kihirdeté, az 1832beli históriai kérdést 1834re ekképen: 100 MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG TÖRTÉNETEL Ezen osztálynak 1832beli kérdésére egy felelet sem érkezvén bé Martius 8dikára 1834ben mint határnapra, azon felelet pedig, melly en- nél későbben illyen jelmondattal: , Az élet nyugalom utolsó titka — munkásság" érkezett, a" társasági határozat szerint már el nem fogadtat- hatván, a" magyar tudós társaság ezennel ismétli kérdése kitüzését, melly így volt: , Millyen befolyásuk volt honi városinknak nemzetünk" kifejtődésére és csi- posbulására A" jutalom 100 darab arany. Feleletek most erre December 31dikéig 1836, váratnak be a tár- saság" titoknokához szokott jelmondattal s arra hivatkozó pecsétes levél- lel, mellyben a! szerző? neve álljon. Az említett határnapon túl érkező felelet nem fogadtatik el. A" fődíjon kivül itéltethetik másod sót harmad rendbeli tisztelet- díj is a" kézirat kiadása mellett. Költ Pesten, a" magyar tudós társaság 5dik nagy gyülésének 3dik üléséből, November 5dikén 1834. ; 12. Az előlülő ur az ülést rövid beszéddel bérekesztette. DÖBRENTEI GÁBOR. m. k. Titoknok. MÁASODEK OSZTÁLY, KÖZ ÜLÉST MEGNYITOTT BESZÉDEK , EMLÉK- BESZÉDEK , ÉRTEKEZÉSEK. 1833 — 1834. ELŐLÜLŐ" BESZEDE. 1 MÁSODIK KÖZ ÜLÉST MEGNYITOTT BESZÉD. Tekintetes Társaság , Nagyérdemü Gyülekezet! A" lakás helye, a" hosszas együtt élés, a! sors csapásainak sa szerencse javainak együtt érzett súlya, együtt kóstolt kellemei, a kü- lönbözőkép fejlődzett alkotmányok , a" közös és házi életmód, a viselet és a szokások" különbözősége és főként a nyelv, melly természeti ki- fejlődésében mind ezeknek benyomásait elfogadni kész, ugyan annyi apróbb háznépekre oszlatja azon nagy háznépet, mellyet a Mindenható végetlen kegyelme , és a" felebaráti szeretet az emberiségben alkot. Nem- zet és haza, ezen két varázs erejű szó, öszveköti a legkülönbözőbb gon- dolkozású embereket , elválasztja a" legrokonabban érző szíveket, a leg- nagyobb áldozatokra készteti a nemesb érzésüeket, és még az elfajultak- ban is csak ritkán gyengül meg annyira, hogy annak hallása jóra és nagyra ösztönöző indulatokat ne gerjesztene. Azon nemzet, mellyben ezen bájoló érzés maga természeti erejében és tisztaságában divatozik, mellyben az alacsony önség el nem ölte, a! rosszúl értett emberszere- tet meg nem tompította, a nemzeti gyülölség és már gőggé vált büsz- keség félszeggé nem tette a nemzetiséget, — minden szépre, minden nemesre alkalmatos. Bármelly kicsiny legyen, a" körülállások által bár- melly elgyengültnek tessék is, a nemzetiség nagygyá s erőssé teszi azt. Nincs nehézség, mellyel megmérkőzni , nincs áldozat , mellyet megtenni , nincs gát, mellyen keresztül törni , nincs magosság, mellyre felkapaszkod- ni nem merne, hogy a! szeretett haza? javát, a" kedvelt nemzet boldog- ságát előmozdítsa, megállapítsa. Mélyen érzi ezt minden emberi szív, mellyben a természet által oltott szelidebb érzések még nincsenek egé- szen elölve. Bizonyítják azta" nemzetek" történetei az emberi emlékezet homályaiban eltünő ósz régiségtől fogva egészen az újabb időkig. ; 2 ELŐLÜLŐ" A" tiszta nemzetiségnek ezen nagy és a hihetetlenséggel küzdő befolyása mellett, minden nemzetnek szent kötelessége azt nem csak fenn tartani, hanem napról napra öregbíteni is. Erre sok módjai, sok eszközei vagynak, de egyik sem olly hathatós mint a" nemzeti nyelv. Valamint főként ez alkotja a nemzetek" különbségét, úgy ez által lehet a nemzetiséget is legbizonyosabban éleszteni. Azon nyelv, melly gyer- mekségünktől fogva kedvesen hangzott füleinkbe, mellyen tanultuk leg- először felfogni és dadogni gondolatinkat, mellyen beszéltek mindazok, kik gyermekkorunkat, ifjuságunkat vidították, melly egész lételünk" kifejlődésére legnagyobb befolyással volt, melly éltünk? viszontagságai- ban öröm ömledezéseink" és fájdalom érzéseink" kijelentésére szolgált , — ezen nyelv mondom lehetetlen, hogy férjfi korunkban és később aggsá- gunkban is, különös bájerővel ne hasson füleinkre és általok belső ér- zékeinkre. Különösen érzi ezt minden hazafi, ki a külföld" távol vidé- kein hosszas megfosztás után, újra részesúl ezen gyönyörben. Érzette ezt talám hallgatóimnak mindegyike tulajdon hazánkban is, mellynek még igen sok vidékein ritkán és csak igen kevés időtól fogva hallat- szanak honi nyelvünk" szívemelő hangzatai. Ennek tulajdoníthatjuk minden nemzetnél, még a legbárdolat- lanabbnál is azon erós vonszódást, mellyel ragaszkodik anyai nyelvéhez. Nevekedik ez a nemzet mivelésének, nyelve csinosodásának öregbe- désével. Nem csuda tehát, hogy hazánkban is a honi nyelv" buzgalma minden jobb érzésü hazafi szivében ápoló enyh-helyet nyerve, kiirtha- tatlan gyökereket vert, a honi törekedés,és ügyekezet egyik fő, a" ké- ső maradéknak szép és bő gyümölcsöket hozandó tárgya lett. Jól érezték azonban legbuzgóbb hazánkfiai is, hogy szép, minden tökélyekre alkalmas nyelvünk" virágos mezeinek parlagon hagyása gátol- ja főként annak terjedését, mozdítja elő a míveltebb idegen nyelvek" tovább harapódzását. Annak élesztésére, ennek gátlására, vették czél- ba honi nyelvünk" belső kincseinek kifejtését, bővebb kimívelését. Ezen kivánságnak köszönheté lételét egy pár esztendővel ez előtt ezen tudo- mányos intézetünk , melly most minden magyar szívben háládatos ér- ae Le MEGNYITÓ BESZÉDE. 3 zetekre gerjesztő koronás királyunk" kegyes helybenhagyása mellett , és magas pártfogónk" ápolgató védelme alatt másod ízben lép fel a haza előtt közönségesen, hogy sáfárságáról, ügyekezeteiról számot adjon, zsenge gyümölcseivel kedveskedjék. Jól érezzük mi rendeltetésünk" nagyságát, jól tudjuk a reánk bi- zott hazai kincs nevezetességét, belső értékét. Valamint félve fogtunk ahhoz és vigyázva bánunk ezzel, úgy nem minden tartózkodás nélkül munkálkodunk most is az előnkbe tűzött hatáskörben. Meggyőződésünk azt tartja, hogy a! nyelvmivelés szoros viszonyban áll a nemzetével, hogy a" nyelv" mivelésében vigyázva és az egyes tudósok szabadságának megkéméllésével lehet biztosan előre haladni. Ezen két okfóból kiván- tunk kimenni minden munkálkodásainkban. Hogy a" nemzeti míveltség együtt jár a nemzeti nyelv" tökélete- sítésével, hogy ez amaz nélkül nem haladhat előre, és hogy amarra sem- minek sincs nagyobb befolyása ennél, közvetetlen következése azon kö- rülállásnak , hogy a" nyelv gondolatinlő, fogalmaink", és érzéseink" köz- lésére szolgál. Minél többek, minél különbözőóbbek, minél tisztábbak , minél kényesebbek ezek, annál gazdagabb , határozottabb , hajlékonyabb és erősebb nyelvre vagyon szükség, ez pedig viszont több gondolatokra , határozottabb fogalmakra "s nemesebb érzésekre vezérel bennünket. Csak egy kimívelt nemzet használhatja a mívelt nyelvet, csak egy mí- velt nyelvü nemzetnél létezhet valóságos míiveltség. Találunk ugyan mí- veltséget némelly olly népek közt is, mellyek nyelvökkel nem sokat gondoltak , de ez annak csak némelly osztályaira lesz szorítva, nem kö- zönséges, nem állandó "s nem nemzeti. Az illy üvegházi növény csak kevesek" ápoló kezei alatt nyer mulékony, gyengélkedő lételt, de vi- ruló szabad növésre alkalmatlan, szaporodásra, terjedésre tehetetlen, soha sem honosodik meg és a" mesterséges idegen meleg megszüntével elmecsevészik és majd kihal, a" nélkül hogy erőltetett lételének csak nyomai is maradnának. Csak a honi nyelven terjesztett míveltség, az egész nemzet tulajdona és maradandó, csak az illy miveltséggel biró nemzet teremthet magának mivelt nyelvet. 1 há 4 ELŐLÜLŐ" IIlly meggyőződésünk mellett azon kelle ügyekeznünk főként, hogy az eddig elő tett ügyekezetek szép nyomán, a" míveltséget azon lépcsőjén, mellyre a" nemzet egy része és főként az. idegen nyelvek" se- gítségével emelkedett, honi nyelvünk által nemzetivé tegyük , meghono- sítsuk, a különböző osztályozatok" kivánságaihoz idomítva, az egész nemzetre kiterjeszszük és e! szerint eszközöljük nyelvünk" míveltségé- nek öregbedését, terjedését, életbe hozását. A" munka nagy és nehéz, csak sok éveknek, több ivadékok" szorgalmatos ügyekezeteinek lehet szülöttje. Számtalanok azon eszközök, mellyeknek öszvekötött hatásai hozhatják elő azt, temérdekek azon akadályok , mellyek" elhárítása után lehet csak czélt érni. Nem lehet minden eszközöket egyszerre használ- ni, nem minden akadályokat egyszerre meggyőzni. A" választás nehéz és annyival nehezebb, mivel a" siker bizonytalan. A" legelső lépéseket már megtettük , többek vagynak készülőben. De ezek az egész nagy mennyiséghez képest csak kevesek lehettek , és nagyobb részint ollyanok, mellyek csak idővel hoznak gyümölcsöket p, csak később hatásuak. Meglehet, hogy a sok közül némellyik most mindjárt czélerányosabban használtathatott, a" másik csekély"kár nél- kül még továbbra maradhatott volna, sót megengedjük azt is, hogy némellyekben csalatkoztunk. De mi is munkálkodásainkban igen sok mellékes körülállásoktól vagyunk függésbe téve, csekély erőnk, ha- tározott tehetségünk felett semmit sem kezdhetünk és mint gyarló em- berek csalatkozásoktól mentek nem vagyunk. Légyen ez feleletűl azoknak, kik valóságos hazafi indulatból je- lentették ki egyik vagy másik lépésünkkel meg nem elégedésöket. Ta- nácsadásaikat köszönettel fogadjuk és a mennyiben azoknak helyes vol- táról meggyőzettetünk , tehetségeinkhez képest követni készek leszünk. A" mellékes czélokból történt kárhoztatásokra azonban tekintettel nem lehetünk. Azoknak megbirálását a hazára "s a" jövendő korra bizzuk , melly, a mint egész bizodalommal reményljük , az akarat tisztaságában , a szorgos ügyetkezetben hibásoknak nem fog bennünket találni. or MEGNYITÓ BESZÉDE. A" nyelvbeli újításokra nézve még nem volt alkalmunk gondola- tinkat , meggyőződésünket. a" haza elejébe terjeszteni. Sokkal nevezete- sebb ezen kérdés a" maga egész kiterjedésében, hogy sem azt olly köny- nyen el lehetne dönteni. . Hogy minden nyelvnek tökéletességében előre kell haladni, hogy tehát újítások , javítások itt is szükségesek, kétséget nem szenved; de épen olly bizonyos az is, hogy ezeknek a nyelv" természete, a nem- zet szükségé szerint és úgy kell megtörténni, hogy gondolatink közlé- se ez által nehézséget ne szenvedjen, különben a" nyelv nem felel meg czéljának. Ezen kettős okfőben, melly a" dolog természetéből foly , gon- dolom, magok hallgatóim is kevés kivétellel megegyeznek. Nehezebb itt az illendő határt elvonni, a közép utat kijelelni, és itt mutatkozott eddig elő, itt fog ezután is kifejlődni főként a" vélekedések" különbsé- ge. Ezen régtól fogva "s az elmék" nem kis felhevülésével vítatott kér- dés megfejtésébe tehát mélyebben kell belé ereszkednünk , még pedig nem csak némelly közönséges elvek! felállításával, hanem azoknak az egyes esetekre alkalmaztatásával is. Az egész nyelven, annak minden szabályain, minden egyes szavain vizsgálódva keresztül kell mennünk , a nyelv minden rejtekeit, minden régiségeit gondosan fel kell kercs- nünk, hogy annak természetét meghatározhassuk , hiányait kitanulhas- suk, és ezeknek kipótolásáról gondoskodhassunk. Ezen munka nagy és annyival nehezebb, minél gazdagabb nyelvünk. Bevégzése sok fá- radságot, hosszas idót kiván. ; Itt is már több intézeteket tettünk, feles előkészületeket csinál tunk , számos materialékat gyüjtögettünk , de még egyes vizsgálódásaink sikerét hazánkkal nem közölhettük, és talán még jó darab ideig nem 15 közölhetjük. Az egészet egy nagy rendszerben akarjuk kifejteni egy részről, hogy a haza igy jobban áltláthassa munkálkodásaink" vezérel- veit és törekedéseink" foganatját , más felől, hogy az egyes esetekben ne talántán elkövetendő "s csak a" későbbi vizsgálódásainkból kifejtődző csalódásainkat, még minekelőtte divatba hoztuk volna , megigazíthas- suk. Igaz ugyan, hogy már több munkálatok jelentek meg intézetünk 6 ELŐLÜLŐ" neve alatt, és ezekben valamelly bizonyos nyelvvel kelle élnünk, és némelly új szavakat kelle elfogadnunk; de valamint ezekben is ügye- keztünk nyelvünk" természetére, szükségeire tekintettel lenni, úgy más felől ezeket csak időközileg és addig fogadtuk el, mig nagy szótárunk- ban és grammatikánkban azokat megrostálhatjuk és ezen munkáinkat a közönség elejébe terjeszthetjük. Azért kérjük is az intézetünkben részt- vevő hazafiakat, ne itéljenek eddig kijött vagy még most közelebbről kijövendő munkáinkból az általunk még csak idővel megállapítandó nyelvszabályokra. Csak a helyesirásra és hajtogatásokra nézve egyez- tünk meg némelly közönséges szabályokban, de ezek is csak próbaté- tel gyanánt bocsáttattak közre és a további határozásoktól függők. Még kevésbé lehet intézetünk" nyelvbeli elveit megitélni akár a társaság, akár az egyes tagok által kiadott, vagy idővel közre bocsátan- dó olly munkákból, mellyeket a" társaság nem maga kebelében dolgo- zott ki. Szoros törvényül szabta ugyan is intézetünk maga elejébe az egyes tudósok" szabadságának fenntartását, akár tagok legyenek azok akár nem; mint ezt több izben kijelentette, de eléggé nem ismételheti. Igaz ugyan, hogy megállapítandó szabályainak és elveinek minden általa ki- adandó munkákban szoros megtartását eszközölvén, nyelvünk az ért- hetőségben és határozottságban nagy előmeneteleket tenne; de ezen ideig- leni hasznot sokkal felülhaladná azon kár, melly a" nyelv" szabad ki- fejtődzésének gátlásából, az egyes tudósok munkálkodásoknak meg- szorításából nem csak nyelvünkre, hanem tudományosságunkra is há- ramlana. A" tudományos köztársaság, melly az egyenlőségen és szabad- ságon alapúl, az önkényt nem szenvedi meg sem az egyes tudósoktól, sem akármi néven nevezendő egyesületektől; csak a nagyobb értelem- nek, mélyebb tudománynak , elevenebb elmének , lángésznek hódol ve- szély nélkül. A" hol ez nincs igy, a tudományok elhallgatnak. — Azért intézetünk az egyes tudósoknak, sót magoknak tagjainak is szabadságokban hagyta, ésjövendőre is szabadon szándékozik hagyni , MEGNYITÓ BESZÉDE, 7 hogy irásaikban azon nyelvvel éljenek, azon szavakat használják, a helyesirás azon szabályait fogadják el, mellyeket legjobbaknak tartanak ; még az általok kinyomtatás végett benyujtandó munkákra is kiterjeszt- vén ezen rendelését. Meg vagyon ugyan is győződve, hogy ha elvei , szabályai és szavai helyesek lesznek , elfogadja azokat a? közönség eról- tetés nélkül is, ha pedig csalatkozott bennek , jobb hogy örök feledé- kenységbe menjenek. Azon nyelv, azon elvek és szabályok tehát, mely- lyekkel az egyes tagok közre bocsátott irásaikban élnek, vagy a mely- lyek a társaság által kiadott vagy kiadandó munkákból kitünnek , nem a társaságé, hanem az egyes tagoké, vagy tudósoké. Ezen tekintetekból ohajtjuk minden munkálkodásaink" megitélé- sét. Ezeknek egy évi foganatáról bővebben fogja hallgatóinkat és álta- lok az egész hazát tudósítani a titoknok, követni fogják azt némelly apróbb dolgozások" mutatványai. Ezekre nézve kikérjük az itt öszve sereglett hazafiak" rövid figyelmét, és kedvező részvételét. Ezekból el- láthatják buzgó hallgatóink esztendei munkálkodásainkat. Ha ezek nem találnának megfelelni minden hazafiak" kivánságainak, ha azokban ta- lálkoznak is némelly hiányosságok , bátorkodunk még is mind buzgó hall- gatóink, mind az egész haza kedvező itéletére annál bizonyosabban szá- mot tartani, minél buzgóbban lángol sziveinkben hazánk és nemzeti nyelvünk" szeretete, minél tisztábbak ügyekezeteink. Ha pedig hazánk- fiai egy részének, sót talám egész hazánknak némü nemü megelégedé- sét megnyerni szerencsénk volna, minden fáradozásainkért bőven , igen bőven meglennénk jutalmazva. Szívemelőleg lelkesítene további munkál- kodásainkban azon gondolat, hogy mi is a nekünk kitűzött határok között leróhattuk azon tartozások" egy részét, mellyel a" szeretett hon- nak magunkat lekötelezve érezzük, hogy nemzeti nyelvünk" tökéletesí- tése és csinosítása által mi is tettünk valamit nemzetiségünk" bővebb kifejtésére, nemzeti miveltségünk" terjesztésére. GRÓF TELEKI JÓZSEF. EMLÉKBESZÉDEK. 13 TITTEL PÁL; RENDES TAG FELETT. Lenni és nem lenni, az ember legfontosb gondolatja; ebben áll becse, ebben végczélja. A? növény, miután másnak virágzott, másnak gyümölcsözött, elaszik a nélkül, hogy életét tudja; a barom, melly- nek élete jobbadán a jelenre/s az érzékiség körére van szorítva, ki- fúja páráját, vissza nem tekintve a multra, nem szorgoskodva a" jöven- dóról; de az embernek is meg kell halnia, ámbár a jelen ki nem elé- giti, ámbár emlékezetét a múlt visszavonja, "s vágyait a jövendő elő- re ragadja; meg kell halnia, ámbár a" csillagok" utját kimérni, Istent s öröklétet gondolni képes. Szétoszlik a! halhatatlan lélek" porhüvelye ; de a nem mulékony, az erény örökké tart. Ki tiszte mivoltát kinyo- mozta, kötelessége teljesítését szíve" uralkodó vágyává tette, hivatalát minden egyébnél fóbbnek tartotta, és minden tehetségét a meges- mert tökély elérhetésére fordította, habár porrá senyved is, nem enyé- szik el; hanem a késő unoka hálás szívében is fennmarad az által, mi volt, mit tett, mit hátrahagyott, "s példája minden jóra, minden szépre "s nagyra lelkesít. Azért , tekintetes társaság! szép és termékeny gondolat volt, hogy elhunyt érdemes társaink" halálát megünnepeljük, életük; és tetteik képét kortársainknak és utóinknak példáúl s ösztönúl lerajzoljuk. Mi- dón tehát Tittel Pál, egyik igen kedvelt néhai társunk" emlékezetét megújítom , nekem is tisztemben áll lefesteni: mint fejté kis mint ho- zá öszvehangzásba természet adta lelki tehetségeit? mint fogá fel ere- jéhez"s köréhez képest ideje" "s nemzete műveltségét? mint igyekezék szerzett müveltségében folyvást előbbre haladni? "s mint küzlé azt vi- szont azokkal, kikkel közösült, nemzetével, világával? Azonban a gondviselés kevesebbé engedé esmernem, mint hogy méltólag, "s úgy, mint ohajtanám , szólhassak a férjfiúról, kit nemes illendőség "s minden TITTEL PÁL RENDES TAG FELETT. 9 szép erény díiszesíte. Honnan a mit róla mondhatok, csak érzékeny visszaemlékezés lesz arra, ki nincs többé, "s köteles hála a: hon miatt vállalt fáradságiért. Mint az utazóról szoktunk emlékezni, kinek jelen- léte néhány kellemes pillantattal örvendeztete meg bennünket , úgy szán- dékozom Tittelról szólani s a mit felőle tudok, egyszerüen és szónoki virágok nélkül előadni. Heves vármegye mezővárosa, Pásztó ringatá Tittel bölcsőjét, hol a" múlt század nyolczvan negyedikében született polgári szüléktől, kik szorgos nevelés által annyi erőre segíték , hogy örökségül jutott fény ingere nélkül is az erény" darabos ösvényén járhasson. Már élte zsengé- jében szorgalommal párosúlt szép esze tünteté ki tanulótársai közül szülőföldén. Gyöngyösön és Kecskeméten, hol a szelid tudományokat azon érdemes szerzet fiainak: vezérlése alatt végzé, melly eredetikép nevelésre és tanításra rendeltetvén, hazánknak már sok jeles fiat nevelt. Nóttön nőtt szorgalma, midőn egyházi köntöst öltvén, mint egri ne- vendékpap , anyavárosában a philosophiai és theologiai tudományokat hallgatá. Mint a" dicsően felszökellett fiatalka, földre hullatván száradni indult első fakadásit, csak szép koszorúját képező izmos gallyait neveli éltető nedvével; úgy Tittel is tanitóinak ügyes kezeitől ápolva élénkül fejté ki ez élet két fény- és gyámpontjának , lelkének és szívének je- les tulajdonait. Az iskolából kikelt nevendéket érseke, néhai Báró Fischer Ist- ván, udvarába hivá "s levéltárnokká nevezé, sót közelebbról tapasztal- ván kitünő tehetségeit, 1806dik fogytával mathesis" tanítását bizta rá az egri lyceumban. Milly fényes pálya az iskolát csak most végzett ifjúnak a nevelés müvelt észt "s ritka lelki erót kivánó, súlyos tiszté- re emeltetni "s azon korban, midőn sokan még tanulnak , már olly tu- domány tanítására választatni , melly tárgya erejeáltal az emberi gondol- kozás" rendszerébe mélyen behat, mezeje elláthatatlan határi által kö- rünk" szűk korlátin sokkal túl halad, és társasági, házi s belső életünk- re behatása által lelkünk" és testünk" szükségeivel legszorosb kapcsolat- ban áll? De milly tövises pálya is ez azon előitéletek, azon nehézsé- gek miatt, mellyeket a gyávaság "s értetlenség ezen tudomány , ezen — az emberi ész mélységének örök tanúja ellen felhalmoz. Ifjaink több- 2 10 EMLÉKBESZÉD féle előítélettől elszédítve "s azért némi idegenkedéssel fognak a! ma- thesishoz. Egyik, kinek játszi lelke tarka lepke gyanánt ide oda rep- ked, és semmi komoly dolgot nem túr, e. tudományt, mivel rendsze- res folyamatja féket vet lepkeségeinek, kopár "s az életre szükségtelen főtörésnek gyalázza; másik fellengőbbnek "s érzéshaladóbbnak tartja , hogy sem állításit felfogni, elveit bélátni lehessen; harmadik ismét szá- raz s minden kellemben szűkölködő betükkel s alakokkal üzött, fárasz- tó munkának nézi. Tittel tudván, hogy az iskolai tanítás mind azt tar- tozik adni, mi a polgári. társaság különféle hivatalaira szükséges — fáradhatatlan figyelmet, tudni illik, állhatatos elmélkedő erót, józan "s öntehetségü lelket, — megmagyarázta ama lengetegnek, hogy gondol- kodni, öszvefüggve gondolkodni — mire főkép e tudomány vezérel — minden korban minden életnemben szükséges; bátorítá a gyávát, hogy a mit ember tüzött ki, azt embernek el is kell érhetnie; mind any- nyit pedig figyelmezteté azon egyetlen, azon, mint Garve !) mondja, nevezhetetlen gyönyörre , mellyet elmélkedés, kivált ezen tudománybeli elmélkedés nyújt avatottainak. Igy édesgeté szeretett tanítványit e! ne- mes tudományra. Igy szoktatá őket négy évig éles, nyomos gondolko- zásra. Semmi sincs a" természetben olly felséges, semmi annyira elrej- tett, annyira álthathatatlan, mit a mathesis szemügyre venni, teljesen kinyomozni "s bizonyos törvények alá szorítani kötelességének ne tar- tsa. Mértékre vesz minden számot és tért, kinyomozza az erőmű moz- gatta óramutatónak szinte, mint azon nagy égi mechanikának törvényit, melly szerint a! világok járják pályájukat. Az érzékek" határit is áltlé- pi , számba veszi a! titkos , a lehetetlennek látszó lehetséget és reményt , — sót csak adj neki mértéket , még a gyönyör és fájdalom? nagyságát is meghatározza. Azért egész mezeje felfogására egy embernek sem élete, sem elméje, sem szorgalma nem elég. Tittel a sok közül, midőn hajlan- dóságát követheté, a" csillagtudományt vevé főtárgyúl. — Húsz évig ál- lott már pusztán Egerben a!" nagy püspök, Gr. Eszterházy Károly, al- kotta csillagásztorony , az érsek, Báró Fischer István , méltatlannak itél- ") Vermischte Aufsátze. Breslau , 1801. I. Theil. S. 258. tett he eb TITTEL PÁL RENDES TAG FELETT. 11 vén, hogy nagy elődje" dicső intézetét tovább is árván sinlődni engedje, Tittelt választá, kia pusztán hagyott égi őrhelyet fölelevenítse. Midőn a bal sors annyi/s olly mélyen hatott csapási után is Urunk 1809ben Europa" ügye miatt síkra kelt a világrendítő biboros hőssel, "s ennek diadaltól kevély sassai Bécsig, sót szinte a" Rábáig hatottak, Egerbe vo- nult királynénk, oda vele Maria Luiza, Párma" mostani fejedelemnéje. Megjárá ez gyakor izben a csillagásztornyot "s pártúl fogván az elha- gyottat, tetté érlelé az érsek" szándékát. Bécsbe utazik tehát Tittel, hogy tudományának Triesnecker és Burg csillagtudósok utmutatása sze- rint alapot vessen. Egy év mulva haza tér, és most önerejéből egészen "s olly tüzzel adja magát kedves tudományára, hogy egészsége fenék- ból megbontakozék. Mert milly érzések nem fakadoznak az ember keb- lében, midőn csendes éjjel a" természet? szent templomában vándorol "s pillantásival méregeti a mérhetetlen világokat, mellyeket a. Mindenha- tó" keze a" tágas téren elszórt? Teremtóje nagysága áll előtte az éj ünne- pi homályába rejtezve, midőn ezer meg ezer fényével kitündöklik a csillagos ég boltja "s fellebbenni látszik merész pillantati előtt a vastag kárpit, melly az örök titkokat fedi. Homályos gyanitások tolongnak keblében, szent érzelem fogja el szívét "s mivolta áltömlik az egész természetbe. E" földiek elvesztik. előtte végre majd minden fontosságu- kat. Még a szétdúlt város omladéki között is folytathatja nyomozásit , feje felett láthatja villogni a? vérengző kardot "s még is Archimedessel nem egyebet kivánhat, mint hogy porba irt köreit ne bántsák. " — Egészsége helyre álltával tudománya" bővítése végett külföldre vá- gyott. Szándékát nagy lelkü érseke helybenhagyá "s mivel e pályáján jótévő serkentője ő volt, tisztének tartá féluton nem hagyni a tökélyre sovárgót. Szétáradt már akkor mindenfelé a? tudós világban Gausznak, Göttinga fényének , a német nemzet kevélységének hire. Tittel e" nagy mesterhez siete. Fellelte ő ennek széles tudományában "s kellemes okta- tásában azt, mi után tudni vágyó lelke szomjuzott. Egyiknek fiúi bizo- dalma, másiknak majd nem atyai szeretete baráti érzést gyújtott az ösz- vehangzó keblekben. Az oktató, szerelemmel közlé tudományát "s a ta- nítvány hévvel ölelé barátja! útmutatásit. Nem kisebb szerencsével juta több mások" szeretetébe, kik Németországban akkor csillagtudomány ál- 7.tsn ; 12 EMLÉKBESZÉD N tal jeleskedtek. Felkeresé ezeket szünnapjaiban, meglátogatá a híresb múszerkészítők" teremeit. Reichenbach, Utzschneider , Lindenau, Enke , Nicolai "s a pyrmonti fürdőben Olbers voltak, kikkel találkozott, kik- nek társaságában azon édes örömet érzé, mellyet a vérnek természet szerzette rokonságánál is édesb lelki rokonság, mellyet az igazságnak még a testvéri szeretet kötelékénél is kedvesb és szorosb köteléke szokott nyújtani. Oktatóját, Gauszt, ezek közt mindenek felett tisztel- te, Olbersról, a" jó Olbersról, lelkesüléssel -emlékezett. Illy boldogító örömmel termékeny másfél év után elszakadt szeretett oktatójától "s ut- jába ejtvén némelly, csillagásztornyaikról híresb, városokat, Párizsba ment. Tudta ó, hogy idéttünk ezen város a felsőbb mathesis tündöklő hazája, hogy itt állíták a" hajdankor legmélyebb elméjü fiaival mérköz- hető lelkek azon híres, "s rövid ideigleni virágzása mellett is a" ma- thesisra talán Európa? minden egyetemeinél nagyobb behatással birt, példány iskolát (école normale), melly tanítói közt olly férfiakat szám- lált, mint Laplace, Lagrange, Monge, és tanítványi közt ollyanokat, mint Lacroix, Poisson és Malus. Fél évig tartózkodott itten tudomá- nyának élve, az Urunk" részéről hadi költségek" felszámítása végett ek- kor Párizsban lakott Báró Podmaniczky Józseftól szivesen látva napon- ként, Báró Vincent austriai követtől kegyesen fogadva mindenkor , "s püspök Gregoiretól, a nagy emberbaráttól, barátságos társalkodásra méltatva. Végre innen az erőművek hazájába, a világ városába London- ba, a" Halleyról, Madleyról, Maskelyneról "s egyéb csillagtudósairól hí- res Greenwichbe költözött. Látta itt és csudálta a britt bőkezüségtől szinte pazarlásig üzött pompával épült "s legjelesb műszerekkel felké- szült csillagásztornyot, látta Bradley" ereklyéjét, azon szemcsót, mely- lyel ez Wansteadben a" sugártévesztést "s a" földi tengelyének ingadozá- sát felfedezte, "s hogy tudománya? ujabb kori első csillagát, Herschelt , láthassa, elment Sloughba Windsor mellé, hol annak fejedelmi adako- zás már régóta időt "s alkalmat szerze nyugalmas tudományüzésre. Igy Európa leghiresb csillagtudósai körül végezvén tanulását, édes övéi közé visszatért, nagy fáradsággal gyűjtött esmereteit honja hasznára "s dicsőségére fordítandó. Eger látta első, még félénk töreke- déseit, Eger látta először utazás közben szerzett tapasztalásit is, hon- TITTEL PÁL RENDES TAG FELETT. 13 nan ót udvari kinevezés 1824ben a" budai csillagásztorony? igazgatásá- ra "s a. magyar kir. tudományos egyetemhez csillagtudomány" tanítására emelé. Hét évet tölte itten nem annyira földnek mind égnek élve. Te, hazánk" annyi veszélyeit, annyi örömeit láttad "s Urania most is gyász- ban sorvadó templomával koszoruzott sz. Gellérti szirt! mondsza: mint fáradozott itt tiszte" körében ? mint fösvénykedett az álom" óráival, hogy azokat tudományának -szentelhesse? hányszor, midőn alatta s körülte gondatlan nyugalomban hevert minden, "s fáradt testét új gyönyörökre edzé, hányszor reszketett a" hidegben, hogy az ég csudáit szemlélhes- se? vagy felleges éjjeken hányszor virasztott a" csillogó mécs gyenge vi- tágánál, hogy Isten dicsóségét hirdethesse. — Én csak fáradhatatlan szorgalma" gyümölcséről szólhatok. Elhallgatom többféle külföldi folyó- irásokba adott értekezésit "), nem szólok időszámlálási azon jeles mi- véról, mellyet Sanctini János paduai csillagász olasz nyelvre fordítani méltónak itélt ?), nem említem a Tudományos Gyüjteménybe "), nem a pesti tudományos egyetem félszázados ünnepére irt értekezését $), azt, mit a" Közhasznú esméretek" tárába irt, .elmellőznöm azon körülál- lás tiltja, hogy ebbe adott vagy egészen új vagy máskép dolgozott czik- kelyei világra később bocsátandó munkáinak lettek volna előzői. Ó kü- lönös buzgósággal fogta fel ezen intézet ügyét. Nem tekinté, hogy nincs 1) Observationes astronomicae in specula Cacs. Vindobonensi factae. A" berlini uj- ságokban 1815. — Methodus technica brevis , perfacilis ac perpetua construen- di calendarium ecclesiast., stilo tam novo guam vetere, pro cunctis christianis Europae populis, datague echronologico-ecclesiastica omnis aevi examinandi ac determinandi , Göttingae 1816. 8. — Geometrischer Lauf der Pallas von 21- ten Jan. 1818 bis 22ten Jan. 1819 für die Göttinger mittl. Mitternacht. Nézd.:- Zeitschrift für Astronomie "stb. Tübingen. III. Band. — Theoria nova aberra- tionis fixarum. Nézd. Schumacher s astronom. Nachrichten. II. Band. 2) Uber die Reduction verschiedener chronolog. Daten auf einander. Nézd. Zeit- sehrift für Astronomie "stb. Tübingen. II. Band. 3) Astronomiai értekezés az 1820dik eszt. nevezetes napfogyatkozás" alkalmatos- ságával. Költ az egri csillagnéző toronyban T. P. által. Tudom. Gyüjtemény. 1826. IX. köt. p 1) Rövid tudósítás a? budapesti toronyorák" regulázása végett adandó jelek? ide- jéről "stb. Budán, 1830. 14 EMLÉKBESZÉN munka, melly a. müveltség" mostani pontján minden müvelt embert ér- deklő legfontosb tárgyak szemesen kurtított előadására, gazdagságára s különféleségére, haszonvételére , minden nem, minden kor?" és kar ér- dekletére nézve ezzel mérkőzhetnék; hanem csak az forga mindegyre" szemei előtt, mennyit nyer általa virágozni indult nyelvünk, mint bő- vúl, mint hajlékonyúl, midőn illy sokféle tudományos tárgyra alkal- maztatik , mert csak igaz marad az: soha sem lehet teljes mértékben müvelt azon nyelv, melly hősei közt a költők és szónokok mellett philosophusokkal "s történetirókkal is nem dicsekedhetik. Olly időpontra érek most, tekintetes társaság!, mellyról hazafiúi lelkesülés nélkül egy valódi magyar sem emlékezhetik. Győzött csakugyan a hazaszeretet "s létre segíté, a. mit annyi idő óta, annyi forró óhaj- tással vártunk, iróink" ezen tisztes egyesületét, "s általa nemzetiségünk gyámolának , ha a" sors engedi, örük alapot vetett. Az igazgató tanács mindjárt kezdetben Tittelt a" mathesis osztályában helybeli első ren- des taggá nevezé, az az: nyilván bizonyságát adá, hogy lelki erejét és szép tehetségét e. nemzeti nagy ügyben számba vette. Tittel értvén, mit kiván tóle ezen országos megtiszteltetés s tüzzel fogadván min- dig azt, mi hazája? fényét s javát érdeklé, nagy gondolatokat alkot "s edzett lélekkel készül — mint betegsége"? kezdete előtt ígéré barátjának Döbrenteinek — népszerü csillagtudományt, mathematikai földleirást, magyar nevezetű égi "s földi golyót közre bocsátani s így elnyerni a borostyánt, hogy ő, ő az első magyar csillagász, ki forrón szeretett nemzetének hazai nyelven adta elő szívvidámító "s lélekébresztő tudomá- nyát. De a kímélni semmit nem tudó halál keleti mirígy? jeleivel kez- dódött inláz által kioltá világát Aug. 26dikán 1831. Csekély, valóban . csekély "s fájdalom! mind halálig csekély jövedelme mellett tudósaink" majdnem közsorsában osztozott, "s életirója szerény mondásaként, érde- me" nemes megismerése járult eltakarítatása? költségeihez. ") Hála neked , nemes lelkü hazafi! ki hamvaiban is így becsüléd az érdemet. Hála nektek is, baráti, tisztelői!, kik a" veszélyes időben, magatok" megta- gadva, kisérétek hideg tetemét a szirtról nyugalma" helyére. !) L. Névkönyv 1832re , 45 lap. TITTEL PÁL RENDES TAG FELETT 15 Így lép le az ember a" Mindenható intésére ez élet pályájáról, hogy halálba szenderüljön. Boldog! kire nehéz álmak nem várnak ezen szendergésben. Szerencsés és boldog vagy idvezült társunk, hogy elhagy- ván romlékony testedet, végre oda hatottál, mit vizsga szemmel vágyú lélekkel annyiszor szemlélgettél. Mert már beláttad, a mit előbb távol- ról vizsgálgatnod "s kétkedve nyomozgatnod kelle: mi a? bennünket kör- nyékező ég? mi a? rendesen kelő és nyugvó nap , melly éleszió, festő , gyógyító sugárival a! földön mindenen uralkodik? mi a csendes szemér- mes hold, melly szelíd világával éjink" homályát mérsékli? mik a csil- lagok , mellyeket holdaiktól kisérve vagy magányosan bolygani vélünk? mik azon álló fénytestek, mellyek szövétnekek gyanánt lobognak szün- telen a Mindenható? oltára előtt. Beláttad "s végetlen örömbe merülve imádod annak nagyságát, ki mind ezeket mindenható bölcseséggel alko- tás örökké munkás szeretettel ápolja "s fenntartja. Kérj ettőláldást édes hazánkra , fejedelmünkre , ránk egykor forrón ölelt társaidra, hogy tö- rekedésünkben el nem csüggedvén, példád szerint, a nemzeti müvelt- ség nagy ügyének mindent áldozni mindenkor buzogjunk. BITNICZ LAJOS. FI. IMRE JÁNOS RENDES TAG FELETT, Örömünkül szentelt napja ez nemzeti tudományos alkotmányunk- nak ; légyen tehát megengedve: hogy egy szomorú történet okozta beszé- demnek olly irányt tüzzek ki, melly e nap, e hely, er gyülekezethez illő- leg az ejtett fájdalmat enyhítve, nem új elkeseredésre, hanem vidámitó gerjedelmekre izgathassa elfogult kebelünket. Távul légyen stoikusi szi- gorúsággal elkeményíteni érzésinket, elfojtani részvétünket egy érde- mes tagtársunknak , egy jó barátunknak, a" múzsák" kedveltjének , a böl- cseség temploma" fölkentjének, a magyar atheneum egyik ritka jele- sének váratlan "s kora elhunytán. A" veszteség, a: kár tetemesb, mint- sem hogy könyeink" hullását mérsékelhettük volna, mikor a! csapás reánk sulyosodott a! szeretettnek , a" tiszteltnek elköltöztével.— Nem akarok régi sebeket szaggatni, nem fanyar könyeket ismét fakasztani; mert noha elfelejthetetlen ő, kitől megfosztattunk, de elfelejthetetlen az 16 EMLÉKBESZÉD is, a mit tóle nyertünk. — Személyétóől elszakasztattunk ugyan, "s ez veszteségünk, mellyet méltán kesergénk; de birjuk miveit, és ezekben kitünő érdemeit, "s ez nyereségünk, mellyet köztünk örökségül ha- gyott.— Elenyészhető részét, romlékony alakját a" néma sir takarja már , a mi benne végetlen létre vala rendeltetve, a becses lélek, a" valódi érdem honában fénylik dicsőséggel tetézve. — Nem a? halandót, hanem a" halhatatlant akarom én ma említeni, tisztes emléket akarok emelni annak, kitól munkás élete legdivatosabb korában csak azért látszott a sors bennünket megfosztani, hogy annál illőbben fűzhetnók rövid életének virágzó szakaszában gyüjtött bokros érdemeinek hervadhatlan koszorúját. : De nem tartózkodom már kijelelni tárgyát "s irányát megszólalá- somnak: Imre János a! bölcselkedés "s hittudományok" koszorúzottja, az egri érseki megyének áldozó papja, a magyar kir. tud. egyetemben a philosophiának buzgó tanítója, ezen magyar tudományos társaságnak rendes tagja, sokunknak barátja, nincs többé közöttünk! De él, oh igen is él ő szíveinkben, él érdemiben , 7s visszahagyott becses mun- káiban, él a világ tisztelte "s dicsőült múzsák" társaságában, él a" halha- tatlan érdemek" enyészhetlen országában. — Azonban csak ollyakra ké- szülök vezetni a köz figyelmet élete rövid rajzából, mellyekból tudo- mányos pályáján mind az emberiség főjavára törekedését, mind egy- szersmind szeretett magyar hazájához holtaiglan égve buzgott érzésit s igyekezetit a szólásra engedett időnek rövidségéhez képest, köz tisz- telet jeléül, előadhassam. Ha nagyoktól születni nem annyira érdem, mint különös szeren- cse; de nagygyá lenni önigyekezés s kifejlés által, "s így a" köz élet so- rából kiemelkedni, egyedüli érdeme "s disze embernek; hatás-körét pedig a köz boldogulásra irányozni , legnagyobb dicsósége. Imre professornak ha nem kedveskedett is a" szerencse főbb nemü familiához kapcsolhatnia származtát, mindazáltal részese lön, elme és szívbeli kifejtődése utján , a. tudományosság s erény által meg- szerezhető jobb sorsnak. Született ó N. Fügeden ns Heves vármegyei —. helységben 1790ben iskola-mesteri hivatalt viselő becsületes atyától; a IMRE JÁNOS RENDES TAG FELETT. 17 hol atyai felvigyázat és kormány alatt zsenge kora lelki tehetségeit meg- különböztetőleg kitüntetvén igen hamar, gyöngyösi s egri készülete a diák iskolákban, mind tanulási, mind erkölcsi előmenetével jóltévői- nek és pártfogóinak figyelmét magára vonta "s kegyelésit megnyerte. a) Majd utóbb az egri érseki főiskolákban a! philosophiai és hittudományi pályán, oktatóinak nem kevés bámultával, egész lelki erővel a tudo- mányok" beljébe hatott, "s alig végezvén iskolai futását, férfiúi érett- séggellépett föl a" philosophia? 6) és theologia cz) tudósai "s koszorúsai so- rába. És már most mind a? két karbeli doctori czímmel ékesülve min- den volt iskola-társait valamint az előtt, úgy most még inkább mesz- sze maga után hagyván sebes léptekkel haladott kitűzött nemes rendel- tetésének eleibe. d) Később mint a philosophia rendes tanítója , csak kevés éveket töltvén az egri lyceumban, mind ezen, mind többféle ed- dig elé viselt hivatalaiban megkülönböztetten tanítói és irói tehetségét nyilván bebizonyította, és minekutána ezen tekintetekból a magyar kir. egyetem! philosophiai kara, kebelebeli doctori ranggal, melly csak a! je- lesebb tudósoknak adatik, ékesítette volna; Felséges Urunk 1822diki December 4d. a! philosophiának a! kir. egyetemben üresen állott tanitói székére rendszerinti oktatónak nevezte ki. Itt kezde neve ujra, "s fo- konként inkább "s inkább emelkedni a" dicsőség azon pontjára, melly- ról nem csak tudományosságának sugári hazánkban mindenfelé terül- tek, hanem egyszersmind az ifjú elméket, világító tanitásival, föl- deritvén, jótékonyan érlelé azon gyümölcsöket, mellyek számos ta- nitványiban országszerte tenyésztek. Itt nyilt azon tágos tér előtte, mellyen mind önnön, mind ezernyi hallgatóinak és követőinek tökéle- tesítésére, élete fogytáig szakadatlanul fáradozott. Mind ezek, mind pedig szorgos gonddal, "s tudományi készület- tel szerkezett részint deák, részint magyar, több kötetre telő, "s kö- a) 1805. Sept. 9d. az egri érseki nevendék papok közé vétetett föl. 6) 1808. Augustus, 30dikán. cz) 1813. Majus 2dikán. d) 1813. Junius 19d. áldozó papnak kenetett föl. ke) 18 EMLÉKBESZÉD zönségesen ismért munkái e) az ujonan alkatott s országos törvényczik- kely által megerősített magyar tudós társaságot is arra birák, hogy mindjárt az első igazgatási "s tagválasztási gyülekezetében, a philoso- phiai osztály tagjai egyikének kineveztetni méltónak tekintetnék f) "s itt kezde s többé kimultáig meg sem szűnék mint munkás tag részint a philosophiai szótárhoz tett előkészüűleteivel, részint egyéb osztálya- beli tárgyak kidolgozásával, és mindenkor bölcs köztanácskozásival e dicső nemzeti intézetnek hasznos szolgálatot tenni. Egyébiránt Imre" professornak emberszerető "s nyájasan kedvel- tető társalkodása, az elmésséggel "s tudományossággal párosított szép iz- lése, szerénységgel "s igazság-szeretettel czimezett viselete őt sorsosi közt szembetünőleg megkülönbözteték. Minden rendű embertársainak bizodalmát "s köz figyelmét megnyerni "s bírni mintegy hatalmában álla; míg nem végtére e jeles tudóst, mély hatásu philosophust , magyar nyelv csinosítót, tisztelt emberbarátot, jó keresztényt, buz- gó papot, korunk "s hazánk" nevezetes literatorát, mint csüggedetlen munkásságának áldozatját, noha igen korán, de még is érdemekkel tel- jes idejében 1832diki Majus 12dikén a! halál közülünk kiragadta, hal- hatatlan nevében mindig velünk maradandót. E rövid, de keresetlen egyszerűséggel festett életrajzból kiki könnyen észreveheti azon férfiúnak fóvonásit, kinek elhunyta után 2) 1. Amicum foedus rationis cum experientia, seu Philosophia crisi recentis- sima deducta. a) Introductio in universam Philosophiam. Pars I. Philosophiae theor. fogica. Pestini 1818. 8, — b) Pars II. Philosophiae theor. Metaphysica pura. Pestini 1819. 8. — c) Pars III. Metaphysica applicata (Cosmologia , An- thropologia , Theologia) ibid, 1821. 8. — d) Pars IV. Aretologia (Ethica) ibid. 1824. 8. 2. Logica , novis curis edita, Pestini 1824. 8.— Metaphysica pura, nova editio. ibid. 1828. 8. — Metaphysica applicata, nova edit, ibid. 1827. 8.— Aretfologia, novis curis edita, ibid. 1829. 8. 3. A" bölcselkedésnek első darabja : a gondolkodás" tudománya. Pesten 1829. 8. — A" bölcselkedés" második darabja: az észmérés? tündománya. Pesten 1829. 8. 4. Az ifju bölcselkedő. Pesten. 1830. 8. f) 1830. Novemb. 17d, ÍMRE JÁNOS RENDES TAG FELETT. 19 okunk van egy felől kesergésre, mivel ót a deréket elvesztettük ; más felől vigasztalásra, mivel a tudományos világnak diszt szerzett, melly e tudós társaságra is teljes fénynyel visszasugárzik. "S valamint azt, hogy már köztünk nincsen, mélyen fájlaljuk: úgy mivel a miénk volt, mindenkor dicsekedve "s örömtelve emlegethetjük. Lehetetlen, bármi nehézségtől nyomatva érezvén szívemet, né- ma hallgatással elmellőznöm azon epesztő érzeteket, mellyek tanitványi- nak, barátinak, jóakaróinak "s mindnyájunknak kebelében emelked- tek, "s még egészen most sem enyhültek ; midőn az elköltözendőnek vég órája ütött. Egy, mély szomorúságba merúlt nagy közönség, a magát árván hagyatottnak vélte tanuló ifjúság, bánatos tanitóival, e" tudomá- nyos társaságnak helybeli gyászos tagjai; e. két testvér városnak fő s alrendú s minden nembeli lakói ezerenként tolongtak az utolsó tiszte- let adásra, az ő fényes de zokogásokkal és könyézéssel elegyült halotti pompájánál nyilván bebizonyítani ohajtván, mi határtalan becsben tart- ják a köz jónak előmozdításában kitünő igaz érdemet, mellyel, kivált- képen a" haza édes reményére serdülő nevendékeknek kiképzésökben , "s a nemzetisülésre helyesen intézett elkészítésőkben a" mi boldogult tag- társunk jeleskedett. Szent csend, és égi áldás lebegjen azon poro- kon, mellyek egykor a nagy lelket takarák! — Életének "s köztünk létének elfogytával koránt sem szünt meg ő az elhintett jó magot termé- kenyíteni. Élő beszédébőlés ritka becsű munkáiból számtalan tanitványi "s olvasói felfogván a józan bölcseséget ót éltetni fogják, vagy is ben- nök élni fog az a derék és lelkes philosophus, kinek bölcselkedési elvei valamint helyesített józan gondolkodásra "s okosságra általjában ; úgy különösen a! tiszta és szoros értelmi erkölcsiségnek nemzetünk kö- zötti meggyökereztetésére még a" késő maradékokban is sikeresen fognak kihatni. . Ugyanis: a! józanabb philosophiának e" míveitebb korában, a most divatozó bölcseségi állitmányok" köréből leginkább elfoglalja figyel- memet a! philosophiának az utókoriak által, az emberiség erkölcsi mi- velődésére 7s a. tiszta erény" tenyésztésére méltánylott irányozása. Ha gondolhatni valami méltót az érdem-koszorúra, s a? philosophusi di- cső névre, azt az erkölcsiség előmozdítására tett sikeres igyekezetben É Ed 20 EMLÉKBESZÉD kell minden előtt helyheztetnem. Igy már tétovázás nélkül kimondom : hogy Imre János ebben is a? legjelesebbekkel megmérkőzvén , 7s philo- sophiai miveltségének fonalát ebből vezetvén, a? bölcselkedési koszorú- soknak érdemjelekkel ékesült disztemplomában méltán foglal helyet; "s így, a? mi legérdekesebb legboldogítóbb az emberiség" erkölcsi neme- sülésére, abban nem csak nevének elenyészhetlen emlékét készitette , hanem embertársainak az erkölcsiségre, mellyben kitükrözik az igazi bölcseség, a legbiztosabb ösvényt, ha nem egészen ujra törte is, de azt felettébb könnyítette , és a mennyire ez még honni literaturánkban némi részben kezdetlen vagy darabos vala, ebben csüggedetlen mun- kássággal törekedett végső pihenéséig. Mert ő is jól értette "s érezte, ha valami érdekes és dicsőséges akár az. emberiség köz javára, akár kinek kinek külön boldogításá- ra, az , a meggyőződésig kivívott tiszta igazság" elveire alapított, "s jól intézett erkölcsi oktatásnak és a? miveltető bölcseségnek adománya és szüleménye. Nincs is valóban, az ember" életének olly szakasza "s álla- potja, mellyre az erkölcsi élet philosophiájának tudása "s követése a legkivánatosabb hasznokat ne árasztaná, avagy azt tetemes kár nélkül akárki is elmellőzhetné, "s annak. feladásit az emberi méltóság leala- csonítása és sérelme nélkül félre vethétné. A" bölcseknek ama? jelesei is , kik az ész okfóiból a? természet" rejték okait nyomozni, fejtegetni, 7s adni tudják; a csillagok "s égi testek" forgásit, kerengésit, tömegit, távul vagyeközelebbi állásíit számba veszik és kimérik, azoknak egy- másra "s földünkre hatását előre is hibátlanúl kivetik és számolják , kény- telenek megvallani: hogy mind ezeknél gyümölcsözőbb az erkölcsi gya- korlatos philosophiának tudalma, kártékonyabb ebben fogyatkozása ; és az erkölcsiekben való tudatlanság vagy elfajultság nem csak az egyes embereket döntötte már sokszor veszélybe, hanem egész polgári társa- ságokat is végképen megrontott és elpusztított. Ezekből, az erkölcsi bölcseség" rendszabásiból , mellyekre minden philosophiai józanságnak sajátképen szükség intéztetni, mondom , ezek- ból tanulja a serdülő ifjú, az erős férfiú, a? megaggott korú , illető kö- telességeit; ez tanitja a! csendes életű polgárnak, a" csatázó bajnoknak, az uralkodó fejedelmeknek tartozásit; ebból érti a" szegény, miként tür- 9 IMRE JÁNOS RENDES TAG FELETT. 21 s, je szükölködését; a dús, miként fordítsa jóra bővelkedését; ez mutatja meg, mint kelljen a szüléknek magzatjaikhoz , a" házas társaknak hite- seikhez , az atyafiaknak rokonikhoz; jó barátoknak , polgároknak "s min- den embernek egymáshoz viseltetni; ez teszi nyilvánossá "s elfogadható- vá az erós lelküségnek, a mértékletnek, a" kegyességnek, az igazság- nak /7s több jeles erkölcsi tetteknek becsességét, és a? köz boldogságra jótékony hatását. Van-e hát, ki az életnek akármelly sorsába, és s0- rába lép, ne mondhassa, hogy a philosophiának egyéb részeiben jár- tosnak lenni ugyan hasznos, dicséretes; de annak ezen ágában elke- rülhetlenül szükséges ís? Mert ha vannak eltévedések az emberi méltóságtól, mellyek a köz boldogságot sokszor annyi zavarral, "s a? jó rend" fennakadásával fe- nyegetik , mind ezeknek csak a józanabb philosophia vethet gátot. Azon- ban légyen szabad ezekhez még azt tennem: hogy minden egyéb műüvész- ségek, "s mindaz, mit az életbenjónak szoktunk tartani , a philosophiai józanság vezérlete nélkül veszedelmessé, sót roszszá is válhatik. Adj bár a nem okos, nem philosophus embernek kincseket, "s bőséget; adj hi- vatalokat , "s kormányi főbbséget; adj bajnoki erősséget; adj kiterjedt s mély tudományt; adj bájoló ékesszólási tehetséget; adj neki mindent , "S halmozz reá tetézve; minél többel ruházod fel, annál több "s élesebb gyilkot nyujtottál kezébe, mellyel en "s mások? vesztére vissza él. Visz- sza él, igen is, gazdagságával a" korcsosságra ; hatalmával mások? szabad- ságának elnyomására, és bitorlására; izmos erejével mások" sértésére "s öldöklésére; tudományával7s bájbeszédével mások? eltévesztésére, a köz jónak megzavarására, és minden jónak , szentnek "s igaznak felforgatá- sára. Azaz: a mi természetesen is jó, a legjobbnak tudása , vagyis a! philosophia nélkül inkább veszedelmére, mint boldogítására szolgál az emberiségnek. Abban áll t. i. a? philosophiának legnagyobb dicsérete : hogy ennek segitségével semmi rosz nem árthat; fogyatkoztával semmi jó nem használhat. Az egész dicséret pedig, mellyet akár a régiek akár a? jelenkoriak a" philosophiára halmoznak , tulajdonképen /s alkal- mazottan az erkölcsi éle philosophiáját illeti, Mert elhitetem magam- mal: hogy Plátó is, midőn ama fölséges jelszót mondotta: ,, hogy akkor lesznek boldogok a? polgári társaságok, mikor vagy philosophusok 01- 22 EMLÉKBESZÉD. szágolnának, vagy az országlók bölcselkednének." Történendőnek ér- tette ezt, nem ha a! királyok egyedül a természet okainak kike- resésében s fejtegetésében foglalatoskodnának, a mi noha dicsóseges, de sajátképen a! köztársaságok boldogítására nem csupán irányozható "s elégséges ; hanem, midőn az erkölcsi bölcseség méltóságától lelkesít- ve, annak megismerését, elterjesztését "s gyakorlását eszközölni igye- keznének. Hogy pedig oda visszatérjek, honnan valamennyire eltávoztam, "s hogy azon végezzem, a" min kezdetét vette beszédem; a" józan okos- ság talpállításira épülhető tiszta erkölcsi bölcseségben határozom el a philosophiának , "s igaz philosophusnak nagy becsét, valódi érdemét, kitündöklő dicsóségét. Ezekbe foglalom egybe mind azt is, mit boldog emlékezetű Imre professornak minden igyekezetiben, 7s bölcselkedési eróvallásában tekintetre, dicséretre, s nevének örökös diszére főké- pen méltónak találok. Mert ezeknek alapos, és az erkölcsi életre veze- tó elintézése nélkül, a többi philosophiai eszmélkedések, minden fontosságuk mellett is, valamint czél nélkiiliek, úgy az ember bol- dogítására sikeretlenek, haszonvehetetlenek, sót többnyire veszélyesek is. Tehát Imre János, ki illy munkássági kört választván életének, "s bölcselkedési hatásának, ennek rövid pályáját az igaz józan phi- losophiának ezen ösvényén futotta le és nemzetünk" diszére a. még ed- dig csak idegen nyelven tanitható "s tanulható bölcselkedést honosíta- ni törekedett; valamint a philosophiai koszorúsok seregében di- csóülve, úgy nemzetünknek "s jelesen e? tudományos hazai intézetünk- nek évkönyveiben , felejthetlen emlékezetben fog mindenkor maradni. SZALAY IMRE. 4? . j ; j i 23 ÉRTEKEZÉSEK. 1833ra. I. A" MATHEMATIKAI TUDOMÁNYOKNAK, AZ ELME" KIFEJTÉSÉRE ÉS KÖZTÁRSASÁGOK VIRÁGOZTATÁSÁRA BEFOLYÁSÁRÓL,. Okosság különbözteti más állatok felett az embert. Az okosság teszi alkalmatossá, hogy társaságos erkölcsi való lehessen, hogy a maga és mások boldogságát összevéve tudja munkálódni; az okosság azon lánczszem , mellynél fogva az ember a! teremtésbe, hova a! testi érzé- ketlen dolgok és oktalan állatok csupán természeti törvények , vagy ösz- töneiknél fogva kapcsoltatnak, bele akad; szabadon tesz a nélkül, hogy a mindenütt uralkodó rendet megzavarja, követi ön lelkének sugallásait , "s még akkor is midőn tétovázni látszik, vagy szabados körén túl csapongani; minden bizonnyal egyes emberek nem fordíthat- ják fel a társaságok törvényeit, társaságok a! nemzetét , nemzetek az emberiségét. De ha igaz az, hogy az okosság társaságos létünk mulhat- lan feltétele, szerzője és fenntartója, melly egyedül igazgatja egy köz- pontra az emberi szív" különböző, gyakran ellénkező vágyait; az okos- ság tárja fel a módokat "s eszközöket, mellyekkel mind magunk mind mások" jólétét elébb mozdíthatjuk: szinte úgy tagadhatatlan az is, hogy ezen mennyei szikra mind inkább kifejtése, ezen nemes, a földön-csu- pán embernek adatott tehetség mivelése, egyedül eszközölheti az emberi nemnek elérhető legfóbb boldogságát. Egy lépést-előre, s a tudo- mányok" mesterségek" művészség viruló tájékain vagyunk. Itt a bölcselkedés értelmesíti az elmét, nemesíti az erkölcsöt, figyelmezteti az embert ön magára "s körülményeire, "s az okok és mun- kálatok" egybefüggése léptékén lelkét az utolsó okra, a" teremtőre emeli. Amott a polgári törvények állanak az egyesek személye "s tulajdoni bátorságáért. Itt a?" történetek" tudása fedi fel az előttünk éltek" hi- báit, tökélyeit, hátramaradásokat vagy elsőbbségeiket, "s mind azok- nak következéseit, mind a mult mind a" mai időkre behatásukat előnk- 24 ÉRTEKEZÉSEK. be tárván, emlékezetünket hasznos tanuságokkal gazdagítja, haladásun- kat világító fényszövétnekkel vezéreli. Emitt a természeti tudományok minden tapasztalásunk alá vetett dolgoknak tulajdonságait, erejét, hasz- nát , ártalmait nyomozzák; amott a mennyiségtudomány komoly fel- számitásokkal az egybefüggéseket, ráviteleket határozza meg, mellyek szerint a különböző erők egymásra hatnak "s az emberi műveket moz- gásba teszik, vagy a világ végetlen alkotmányát változatlan törvénynyel forgatják , — az egybefüggéseket "s ráviteleket, mellyekbe foglaltatik minden rend , szépség és munkálat. A" művészségek végezetre, a! költő- ség s ékesen szólás bájló kötelékkel vonzák egymáshoz az érzeménye- ket, képekben tüntetik elő az erényt, a szépet nemest nagyot, testi alakot öltenek a képzelet tündér álmaira, vagy hangokba ömledeztetik ki az indulatok" áradozásait. Ki tudná egyik tudománynak a" másik fe- letti becsét elhatározni? ki tudná megmérni mellyiknek lehet vagy van, az emberi nem kiképzésére, rendeltetése felé elébbvitelére, értel- mesítésére, javitására, boldogítására, nagyobb befolyása? ki tudná ki- jelelni mind egyiknek kiterjedése körét, külön részeinek elágazásait, tanitmányainak hasznát, az egésznek mélységét, a" felfedezhetendők" számtalanságát ? ki tudná végezetre minden tudományok lélektápláló gyönyöreit : egybevetni? Nem is szándékom , minekutána átalánosan szólottam e részben tovább menni, sót inkább e" helyhez és alkalomhoz szabván beszéde- met, oda térek, hogy a mathematikai mind szemléletes mind gyakorlatos tudományoknak egyesekre "s a köztársaságok virágoztatására behatá- sát különösebben adiam elő. Más intéződése "s tárgyai lévén minden egyes tudományoknak , nem lehet tagadni, hogy azokhoz képest különös és egyedül nekik tu- lajdon behatással birnak nem csak azokra nézve, kik velök főképen foglalatósok, hanem egyszersmind a! társasági életre, a társaságos jólétre nézve. Tagadhatatlan az is, hogy az ide tartozó következéseket részint magokból a" külön tudományok" belső és létető tulajdonságiból lehet elő- legesen meghatározni, részint tapasztalás után bebizonyítani; mely- lyeken alapitván értelmemet, a" mathematikai tudományokat különös befolyással .lenni állítom kiváltképen a! lélek tehetségeinek kifejtésire: A" MATHEM. TUDOMÁNYOK" BEFOLYÁSÁRÓL. 25 Midőn tehát, a" mivel ugyan mások" példája után, állításom megerősí- tésére élhetnék, mind a" régi görög bölcsek" tekintetét, kik közül töb- ben mint Plato , Pythagoras, Xenocrates "stb. azokat kik a mathematikai tudományok" szükséges elegendő isméretével felkészülve nem voltak , tanitványaik" száma közül, mint felsőbb vagy elvontabb megfogások egy- bevetésére teljességgel alkalmatlanokat, kitiltották; mind az újabba- két, kik közül azok, kik 4 nevelés körül kivált az elme tehetségeinek kifejtését czélozzák, a mathematikai tudományok" tanítását leghatható- sabb segédeszköznek nem csak elismerik, hanem azt egyszersmind leg- foganatosabban használják; "abban hagynám: oda kivánom fordítani a fő figyelmet, hogy a mathematikai tudományok" természetéből és létető tulajdonságiban keressük ki s találjuk fel az okokat, mellyek ezen tu- dományt a mondott czélnak elérésére t.i. a lélek tehetséged kifejtésére egyebek felett teszik alkalmatossá. Hogy pedig ezt elérhessük, nem szükséges más, mint a mathesisnek különös és semmi más tudomá- nyokkal nem közös tulajdonságait vennünk gondolóra. Illyen különös és semmi más tudományokkal nem közös tulaj- donsága a mathesisnek, hogy az, egyedül eredeti megfogásokkal, a dolgoknak létető változhatlan tulajdanságival foglalatoskodik. Valamint igaz az, hogy minden véges testi való, időben és térben létezik , szinte úgy igaz az is, hogy ezen két tulajdonságot semmi isméretünk alá eshető tárgyaktól , mint a lételnek szükséges feltételét el nem gondolhatjuk ; de az is igaz, hogy sem egyikról sem másikról a. nagyságnak, fekvésnek, tartósságnak ráviteleinél egyéb megfogás elménkben nem származhat; "s mivel azokat mind külön, mind egybevetve egyedül a! mathesis ha. tározza és határozhatja meg: látni való mind az, hogy a mathesisnek . minden isméret alá eshető dolgok, a kiterjedés, fekvés, sokaság; tartós- ság, rávitel megfogásainál fogva , szükségesképen tárgyai; mind az, hogy ha ezen eredeti tiszta világos. szükséges isméreteink, az okosság szoros törvényei szerint egybe vettetnek , s azokból új következések húzatnak, azok ismét szinte olly tiszta világos isméretekre, csalha- tatlan itéletekre, ellenmondhatlan igazságokra fognak bennünket ve- zérleni. j 4 26 ENTEKEZÉSEK, Két feltételt tettem: a) Hogy előszámlált eredeti tiszta isméreteink — b) Az okosság szoros törvényei szerint egybevettessenek — "s ezen feltételek alatt állítottam, hogy ellenmondhatlan igazságokra fogunk vezéreltetni. Épen ezen két feltételre alapítatnak a tiszta mathematikai tudományok. Az első feltétel megkivánja az eredeti megfogásoknak elvont, minden vegyes, mellékes, vagy történetes tu- lajdonságoktól ment, előterjesztését; a? második, az egész tudomány elrendelésében az úgy nevezett mathematikai módot és szorosságot tette szükségessé. Most itten mint a mathematikai tudományok különös és egyéb tudományokkal nem közös tulajdonságai első szakaszán meg- állok , jónak vélvén körülnézni, hogy az eddig valókból, a mi főké- pen czélja vizsgálatomnak: mi befolyással legyenek a mathematikai tu- dományok az emberi elme tehetségei kifejtésére. Tehát a mathesisnek , minden érzésünk alá eshető dolgok, az előszámlált eredeti megfogásoknál fogva szükségképen tárgyai lévén, a mire különben is természettel vonattatunk, a" mathematikus a testek -tulajdonsági ráviteleit tudományos rendszerrel keresi, isméreteit kiter- jeszteni , biztosítani, meghatározni törekedik. Nincs ember, a ki valami kézmúűvet gyakorol, vagy átalában akármi testi munkával foglalatos- kodik, hogy a közben magának némi ügyességet, könnyúűséget, gyor- saságot ne tüdjon szerezni; "s ha ez természetes emberben, szinte úgy természetes az is, hogy azon ügyesség okait keresse, a megtalált okokról másokra húzzon következéseket, azokat alkalmaztassa, egyik tárgyról a másikra általvigye. Igy a" tapasztalás és mindennapi gya- korlás , melly tudomány nélkül csak csupa testi ügyességet szülhet, ma- thematikgi tudományokkal párosítva ellátatlan pályát nyit fel az emberi elmének , a" maga találóssága , itélő tehetséginek élessége "s egész ereje kifejtésére. Igy találtattak fel a: nehézség törvényei, igy a mind egy- szerü mind összetett erők" egymással vagy egymás ellen hatásai, igy az égi testek" forgásának rende, igy számtalan erőmüvek- "s eszközöknek a" mathesis tanítmányi szerint megmutatott mindennapi javitásai. Azon- ban mint mondatott, a mathesis eredeti tiszta megfogásokkal foglala- toskodik; annál fogva, ha szinte tanításait testi dolgokra vagy azoknak A" MATHEM. TUDOMÁNYOK" BEFOLYÁSÁRÓL. 27 tulajdonságira alkalmazza is, elsőben is azon tulajdonságokat elvonva minden egyebektől, majd ismét még ezen elvont tulajdonságoknak is csupán mennyiségbeli egymásra vitelét vizsgálván, az elmét szükséges- képen csak összeillő isméretek" kiválasztására "s egybevetésére, az oda nem tartozóknak elmellőzésére , szóval a mi minden helyes itélet-tételre egyebekben is megkivántatik, a gondolatok" tiszta és minden idegen vegyületektől szabad előterjesztésére szoktatja, kényszeríti. Hozzá tévén pedig, hogy mivel a" mathesis" megállapított tudományos rendszere foly- tában, ezen tudománynak minden tételei , következtetései, alkalmazta- tásai olly móddal adatván elő, melly által a: legegyszerűbb megfogásokra összetettebbek , az egyszer elismért igazságokra más azokra következők állapítatnak , több igazságok minden oldalról megvizsgáltatnak , egybe- hasonlítatnak , végre az okoskodások" hosszu lánczán felette elrejtett igazságok kitapogattatnak és felfedeztetnek , — ezen tudomány az okos- kodás legjelesebb mustráit mutatja: egyedül ezen két mód által lett lehetővé elérhetni azon okoskodás és túdományos rendszerbeli tökélyt, melly a" mathematikai tudományokban egyebek felett annyira kitündök- lik; de egyszersmind csak ezen tudomány is mutathat csalhatatlan útat , az igazságnak egyéb isméretink" sorában is sikerrel nyomozására, felke- resésére "s a hibák, tévelygések, ál megfogások", balitéletek" mind felta- lálására mind megczáfolására. Valóban valamint a" mathematikai tudo- . mányoknak mind kedvelői mind gyakorlói, e tudomány? állításainak igazságairól ellenmondhatlan méggyőződéssel egymás közt vetekedés nélkül csendes békében nyugszanak: hasonló szoros rendszernek bévite- létól egyéb tudományokba is nem lehetne mást mint értelmi és itélő tehetségünk" szintén hasonlatos kielégítetését várni; "midőn ellenben most, meg nem állapított ingadozó véleményekre mások meg mások építetvén , gyakorta sok tudományos fáradozásink egész alkatjánakp, egy hamis alap vagy támasz! elvételével, nem csak megrendülni hanem egészen össze kell roskadni. Elismerem mennyivel nehezebb legyen más tudományokba, hol az isméretek és tárgyak vegyesebbek, a ma- thesisi rendszert behozni; de annak szükséges voltát annál inkább általlátom , lehetőségéről kételkednem nem lehet, vagy az embert egy tökéletlen nyomorult valónak, egy szüntelen csalatkozások" hullámzó 4 . 28 ÉRTEKEZÉSEK. tengerére vetett lénynek kellene tekintenem , mellyet eléggé megczá- fol az, hogy a nagy elmék az igazságot mindenütt naponként fénylóbb világosságra fejledeztetik, a balitéletek ellen mind inkább hatalma- san, "s nagyobb sikerrel küzdenek ; éleszti reményemet a tudományok- nak mindenfelől és mind inkább tulajdon körökbe szorítása; "s vége- zZetre állításomat, hogy a mathematikai tanitásmód más tudományokba is felvétele, behozása, közönségesítése, a" tévelygéseknek elejét venni legalkalmasb eszköz, sok nagy elmék" fáradozásinak, kik e" részben már már szerencsés próbákat tevének, óhajtott sikere eléggé bébizo- nyitja. De ha az itélő tehetség megerősítésére különös befolyással hat a mathematikai tudományok" tanulása, szinte nem kevesebb behatása van ugyan annak, a" lélek" legnemesebb tehetségének a" feltaláló erőnek vagy bevett szóval a genxienek kifejtésére. Hogy érthetőbb legyen előadá- som, mindenek előtt össze keli hasonlítani a" léleknek ezen két nemes tehetségeit, az itélő és feltaláló tehetségeket. A" helyes itélő tehetség szükségesképen éles beható elmét tész fel; mert egybeveti az összeillő isméreteket "s megfogásokat, megkü- lönbözteti az össze nem illőóket, azoknak egybefüggését általlátja , észre veszi a hol hézag vagy hijány van; ennél fogva némelly igazsá- gokról tökéletesen meggyőződik, némellyeket hihetóknek néz, mások- ról kétkedik; hogy pedig mind ezen elmebeli munkáiban ne csalat- kozzék, mind azon dolgokról "s megfogásokról, mellyeket egybevét, tiszta világos isméretének, a magok elválasztó vagy egyeztető je- gyeikkel szükséges előterjesztésének kell lenni. A" feltaláló tehetség az itélőnek szinte minden mélységét megkivánja, azonkivül gazdag- nak kell lenni előterjesztéseiben; nem csak a" közbevetlenül adott is- méreteket kell egybevetnie, hanem egyszersmind együtt és egyszerre minden összefüggőket átlátnia , egybehasonlítnia, elitélnie. Az ité- lő tehetség az adatok szük korlátai között határoztatik , a felta- láló határt nem ismer; az itélő a feltaláltakat bölesen tudja használni, a feltaláló lél és teremt; az itélő szük szigoru bátortalan, a fel- találó merész gazdag hatalmas, lételre munkára törekedő: szóval az itélő tehetség egy nemes de megszorított eró, mellyre még isméretek" A" MATHENM. TUDOMÁNYOK" BEFOLYÁSÁRÓL. 29 "s előterjesztések" gazdagságával a" képzelet éltető elevenítő sugárának kell lövelleni, hogy századokat és egész emberiséget világító dicső fé- nyében előtünhessék. Lássuk tehát miképen erősíti a" mathesis mind a képzeletet, mind az isméreteknek minémü gazdag tárházát nyitja fel előttünk. Tudnivalóképen a mathesisben foglalt igazságok különféle jegyek összekapcsolásával, az alkalmazott mathesis tanítmányai pedig képek által testesítetnek meg, és az értelemnek könnyebben felvehetőkké té- tetnek; de ezen jegyek és ábrázolatok már az alsó elemek" kezdetinél is, sokkal tökéletlenebbek mint sem hogy azokat a" képzelet egész" ere- jének segítségül vételével és felvonásával, ne volnánk kénytelenek ma- gunk elejébe állítani. Tovább haladván pedig kivált az alkalmazott ma- thesisben, a tökéletlen, és minden helyeztetést épen elő nem adható képek" hijányait, előterjesztésünkben szünetlenül a" képzelet erejének kell pótolgatni , és valamint igaz az, hogy gyenge képzeletű a mathesis első küszöbénél fennakad : úgy viszont bizonyos az is, hogy a" mathesis- ben forgolódás és jártasság, minél elébb megyünk benne, annál nagyobb erősebb felvontabb képzelődést kiván, a képzelő tehetséget annál in- kább gyakorolja kifejti és erősíti. A" mi pedig illeti az értelemnek hasznos isméretekkel gazdagítását, mellyik tudomány eszközöülhetné azt minden egyebek felett inkább mint épen a mathesis, mellynek, a mindennemű rávitelek" egyedül mathesis által lehető meghatározásánál fogva , átalában minden érzésünk alá eső dolgok tárgyai ; —mint épen a mathesis, mellynek szoros számolásai nélkül, minden testi tulajdonsá- gokról szerzett isméreteink hijánosok, ellenben annak szabásai után, a munkálatról az okokra, az okokról viszont a munkálatra olly bizo- nyos csalhatatlan következéseket húzhatunk. De még ezeken kivül is, ezen tudománynak egyes részei, az analysis t. i. és a fogáslások ( combinatio) tudománya a feltalálás mesterségét csaknem testesítve adja elő, és az elmét újabb igazságok felkeresésére mintegy kézen ve- zeti. Az analysis kitételei és eljegyzései szemünk elébe állitják , testi- képen megfoghatókká teszik azon megfogásokat, mellyeket különben -az emberi legfenségesebb képzelet maga elibe nem terjeszthetne; el- ménk előtt mind addig mig vizsgálatinkkal készen nem vagyunk, lekötve 30 ÉRTEKEZÉSEK. tartják azokat, mellyek azon kitételek "s eljegyzések nélkül nézetink elől minden szempillantásban elreppennének; sok egybefüggő okoknak hosszu lánczát és szövedékét rövid foglalatban belátásunk , gondolkodó kifejtő ítélő tehetségünk" birálatja alá bocsátják. Igy történik hogy ne- hány jegyek foglalatja az éles elmének igen gyakran annyi igazságokat állít elébe, mennyit közönséges móddal előadva, több ivekre terjedő könyvek be nem foghatnának , és mind azoknak azon varázs burokból kifejtése, mi édes éldeletet, melly gazdag táplálékot ád a gondolkodásra termett és szoktatott elmének! Nem másként van a" dolog a fogáslá- sok" ( combinatio) tudományában. Az analysisnek ezen legújabb szüle- ménye , több adottaknak minden lehető egybe illesztésére, elrendelésére össze szerkeztetésére tanít, melly által ismét nem lehet a minden oldalu vizsgálatokra, minden lehetséges eseteknek és összefüggéseknek elgon- dolására , ezeknek következésében pedig újabb meg újabb igazságoknak, "s a kevesebbé körülnézők" szemei előtt egészen elrejtett titkoknak fel- találására mind nem ösztönöztetni mind nem vezéreltetni. Ide járul végtére — és ez , az egész tudományra átalában tartozik, hogy a mathesis minden állításai elbonthatlan összefüggésök miatt, melly szerint csak egynek is nem értéséből vagy tökéletes át nem látásából minden követ- kezőkre setét homály borul, ezen tudomány szünetlen figyelmetességet , gondolkodást, az elébbiekre vissza emlékezést, egy szóval mindenek felett tartós elmebeli munkásságot kiván. Más tudományok több elvált szakaszokra oszthatók , mellyeket a nem tudományos készületü is olvas- hat és magának érteni látszik, midőn mint közönségesen tudva van, a nem mathematikus a mathesis legelső lapjain elakad; más tudományokból kiki szakaszonként a czéljára tartozókat, mellyeket nem ritkán csupa ál- fényüzés , hiúság és kérkedés ajánlanak, kiválogathatja: a mathesis kü- szöbén egy komoly isten űl és minden avatlanokat messzé tilt ; más tu- dományok hizelgőbbek /s talán kellóbb külső alakkal hódítanak, de hit- lenebbek is, szavaik áltatók, az igazság kül színe alatt nem ritkán csalódást , hamis vélemények" szövedékit rejtegetők: a mathesis komoly, mély, kedvelőit munkára fáradságra hivja és neveli, de ugyan azokat egyszersmind a" legtisztább ellenmondhatlan igazságokkal élteti, a leg- hasznosabb ismeretek" felfedezésével táplálja és gazdagítja. Hogy ha a r.d ete g A" MATHEM. TUDOMÁNYOK" BEFOLYÁSÁRÓL, 31 tehát a" mathesis" tanulásának semmi egyéb haszna nem volna is azon ki- vül, hogy a" tudós csélcsapságnak "s hivalkodásnak gátat vét, sót inkább mély komoly tartós figyelmezésre kényszerít, rendre munkára szoktat , lelki tehetséginket huzomos gondolkodásra mind erőlteti mind erősíti , csak ezen egy tekintetből is a mathematikai tudományoknak mind in- kább felélesztése, gyakorlása "s közönségesbbé létele, nemde mindenek felett javasolhatónak , kivánandónak és mind hasznosnak mind szüksé- gesnek látszhatik előttünk? Össze foglalnám már az eddig mondottakat, és kimondanám a mai időkhöz "s körülményekhez szabott véleményemet, ha még egy el- lenvetésre nem kellene felelnem azoknak , kik magok mathematikai is- méretek" hijával lévén, mentségül a tudományt gyalázzák, vagy lega- lább azon köz kedveltetést és tekintetet, hogy ne mondjam elsőséget iri- gyelvén, mellyel annak minden mivelt nemzetek, mind hasznos mind gyönyörködtető , mind az elme legnemesebb tehetségeit kifejtő "s fogla- latoskodtató tulajdonságiért méltán adóznak ; hamis vádakkal és ráfogá- sokkal terhelik. Azt mondják, hogy a mathesis tanulása az elmét szá- razzá, terméketlenné, szigoruvá teszi, és egyedül hideg számolásokra al- kalmatossá. . Csudálatos, hogy a mint mondám , ezen ellenvetéssel azok élnek, kik a mathesis legalsó elemeiben is járatlanok; midőn azok kik e tudományt ismerik vagy gyakorolják , az elme" tehetségeinek ki- fejlését elősegítő jótékony behatásairól köz egyetértéssel tesznek bizony- ságot. De ám legyen; nem kérdem, honnét tudják ók ezt olly tudo- mány felől, mellyet nem ismernek; ám legyen, engedjük meg a mi már a fentebbiekben eléggé megczáfoltatott; tegyük fel, hogy az el- lenvetés helyes, és alapos okokon épül. Vallyon világi foglalatosságink" nagyobb részének okos elrendelése , szerencsés végre hajtása, ezélt érő kivitele nem hideg szigoru megvizsgálást, száraz kiszámolást kiván-e? vallyon nem a" féketlen elkapatott képzelet-e több, és ezerszer több hi- bás lépéseknek, életet kedvetlenítő bal történeteknek és veszélyeknek szerző oka, mint az épen szemre hányt szárazság, szigorúság, terméket- lenség? vallyon az ifjuságnak nem sokkal nagyobb szolgálatot teszen-e azon tudomány, melly a heves kitörő indulatokat és vágyakat zaboláz- ván kimért korlátok között tartóztatja, az elmét képzeletes álmai tár- 32 ÉRTEKEZÉSEK, gyától komoly figyelemmel száraz igazságokhoz vonsza, mint sem a melly csapongásainak nyilt mezőt enged vagy tán azokat szinte ingerli. De szabad legyen kérdenem : kiknek elméjöket teszi a mathesis szárazzá és terméketlenné? azokét-e, kik valóban úgy születtek hogy természettel szárazok és terméketlenek legyenek ; mert itt ugyan nehéz volna meg- határozni, ha azon hibának okát a mathesisre vessük-e inkább, vagy úgy vélekedjünk, hogy a" természettel száraz és terméketlen elméket, vidám virágzó "s gyümölcsöző kifejlésre birni maga a. mathesis" tanulása is alkalmatlan "s tehetetlen eszköz. A" termékeny elméket soványítja-e el? de a? tapasztalás ellenkezőt bizonyít. A" régi görög bölcsek, kiknek nagy elméjök felől semmi év és század kétkedni nem fog, a mathesist mind tiszteletben tartották, mind ön magok gyakorlották. Cartestól máig a legnagyobb mathematikusok, nem puszta mathematikusok valá- nak, sót inkább elméjök" nagyságával a tudnivalók" csak nem egész kö- rét általölelték , a mathesis szövétnekével mindenfelé új világot gyújtot- tak; felfedezték a" természet , mesterségek", művészségek" legtitkosabb rejtélyeit, az erők" egymásra hatása törvényeit; a! hang, világosság, szi- nek, a látás hallás érzelme" közlekedésinek módját; az ellentállás suly- egyen állhatóság feltételeit "s számtalanokat, mellyeket ha rendre akar- nék venni, elébb az idő hagyna el mint beszédem végét érhetném. A" Newtonokat, Leibnitzokat, Eulereket, Bernoulliakat, D Alemberteket em- lítsem-e, kiknek a tudományok" minden ágai olly sokat köszönnek? Niebuhrt-e, ki maga egy egész társaság hijányát olly fényes sikerrel pó- tolta ki? Hindenburgot-e, a combinatoria analysis feltalálóját, kinek szé- les tudományát egy elmében egyesítve alig lehet elképzelni? A! legújabb mechanikai felfedezések" "s tökéletesítések" élő eleven tanubizonyságit hordjam-e fel, mellyek bizonynyal nem száraz terméketlen elmék" gyü- mölcsei? azon bámulásra ragadó műveket-e , mellyek ezer kezek mun- káit pótolják, vagy felmulják sok ezer emberek!" összetett erejét? Szabad legyen továbbá kérdenem: minden tudomány szigoruvá és szárazzá te- szi-e az elmét? vagy csak különösen a mathesis? és miért a mathesis különösen? vagy mellyik teszi tehát azt és mi okon gazdaggá "s termé- kenynyé? a" philosophia-e, mellynek vizsgálati végremehetetlenek, ki nem elégítők , az emberi megfogást , és értelmet felülhaladni látszanak, köz- A "MATHEM. TUDOMÁNYOK" BEFOLYÁSÁRÓL. 33 életbeli dolgainkkal pedig nagyobb részint majd semmi egybeküttetés- ben nincsenek, vagy azokat csak közbevetve és távolról érdeklik. A nyelv- és törvénytudomány-e ? mellyeknek bizonytalan önkényes sokszor csupa szokásra alapult tételeiben nem tudom miképen találhatná fel a lélek azon kielégítést és táplálékot, mellyet a? mathesis közhasznu "s ellenmondhatlan igazságaiban lél. A" történetirás-e? de azt a" mathe- matikai különösen geographiai "s chronologiai isméretek mind érthetőb- bé mind közhasznubbá mind gyönyörködtetőbbé teszik. A! természeti tudományok-e? de azoknak mind tetemes mind leghasznosabb részét az alkalmaztatott mathesis foglalja magának. A! költőség, ékesen szólás; művészségek és szép mesterségek-e? de ezeknek alapjai a tudományok , tárgyai a természet és emberek" dolgai. Ki fogja jobban mind érzeni mind festeni tudni a" természet szépségeit? az-e, kinek lelke előtt annak alkotmánya, törvényei, rendszere nyitvák és felfedeztettek, vagy ki előtt setét homályba rejtődznek ? — az emberek" dolgait az-e, ki azokat szükséges isméretekkel felkészülve vizsgálja és itéli; vagy ki a megvá- lasztásban ön itélet nélkül tétováz? Vallyon a csupa kifejtett képzelet és érzékenység, ha szinte a" természet nagy tárházában találtató minden szépségeket képes volna is befogni, elegendő anyagot adhat-e akár a költóségnek akár az ékesen szólásnak ? vallyon egy mai expeditiót csak annyi tudománynyal kell-e festeni mint Jason colchisi útját, vagy Te- lemach tévelygéseit? a trafalgari v. navarini ütközetet mint egy nauma: chiát? Napoleon" viselt dolgait mint Achillesét? az angol parkokat mint Alcinous" kertjeit? a mai virágzó statusok" állapotját csupa kövér nyá- jak gulyák mívelt szántóföldek? rétek" legelők , — "s hogy semmi hijja ne legyen, kigyódzó patakok? ezerféle szavakkal mindig egyforma leirásá- val előadni, vagy tán a" mestermivekról is leirásinkban érdekletesen szólani? Szabad legyen kérdenem Merciertól "s azoktól, kik vele talán egy értelemben vannak: nemde azért tartják a. mathematikus eiméket szárazoknak és terméketleneknek , mivel azok a költőséggel, ékesen szólással , művészségekkel keveset foglalatoskodnak ? de annál többet fog- lalatoskodnak a nagy természet" rendének szépségeivel, "s törvényeinek harmoniájával; nemcsak, hanem a" szépség ráviteleit s a képző művész- ségek? törvényeit kik határozták el ha nem mathematikusok? Nemde - J 31 ÉRTEKEZÉSEK. igazságtalanság volna a" költőket, ékesen szólókat, physicusokat, phi- lologusokat együl egyig terméketlen elméknek tartani, mert kévessé mathematikusok ? "s mellyik nemében a" tudományoknak mutathatunk fel olly széles ismeretekkel bíró férjfiakat, mint épen a mathematiku- sok eleitől fogva valának? Ha pedig a tudósokat ön tudományaik után itéljük ; ám vesse össze akárki, mellyik tudomány halad nagyobb lépé- sekkel előre, mellyik gazdagul több találmányokkal mint az elméket terméketlenné tevő mathesis? Sokkal inkább hihetőnek látszik előt- tem, hogy mai költőink" "s ékesen szólóink" szárazsága, és terméketlen- sége, elébb a nyomos tudományokkal biztosabb ismeretség hijányából veszi eredetét, mint sem hogy a" mélyebb tudományok , melly váddal különösön a" mathesist terhelik, az elmét szárazzá szigoruvá terméket- lenné tennék. Minden bizonnyal, ha valaha költők" dalai zengenek a mai hósök" hamvai felett, "s nagy tetteik valaha méltóképen énekeltet- nek: vagy ki kell emelkedni a" költőségnek mostani köréből, vagy ha nem, el leszen ismerve, hogy a költőség a felsőbb tudományok" szárnyain magosra emelkedett nagy tettek" fennségét el nem érheti. Egyéb- iránt ha talán egy Newtont a" néző s énekes játékok nem gyönyörköd- tettek , ne tulajdonítsuk azt érzésök elfásulásának, mellyet méltóbb jussal az értelem legfóbb polczra hágott kifejlésének mondhatunk. Ki tud- ja a hasonló nagy lelkek? tiszta örömi éldeletét, kik a" földi, zavart in- dulatu mulatságokra únnak lepillantani? avagy nem kiki ön magáról tud- ja-e, hogy vannak magasztalt érzések, a" szivnek felsőbb betölthetlen vágyai, mellyeket sem szóba nem foglalhatni, sem hangokba ki nem önthetni. A" nagyobb részt ne féltsük hasonló elragadtatástól, a ke- veseket, századok" lefolyta alatt alig egy két számmal találkozót, inkább méltó tiszteletben tanuljuk tartani, mint sem őket rágalom tárgyaivá alacsonyitanók. Í Eddig előadtam: minemü befolyással legyen a mathesis tanulása az elme tehetségei kifejtésére; megczáfoltam legközelebb azon ellenvetést , mellyet a" mathesisben járatlanok szoktak támasztani; által megyek arra , a mit beszédem másik tárgyává tettem: miként eszközlik a mathema- tikai tudományok a! köztársaságok" jóllétét s virágzását? 4 MATHEM. TUDOMÁNYOK BEFOLYÁSÁRÓL. 35 Állítsuk elő képzeletünkben egy virágzó köztársaság állapotját, annak mind külső nemzetekkel egybeköttetését mind belső rendelke- zését. Egy illyen virágzó köztársaság legelébb is egyebek felett hatal- mas , ennél fogva szabad és független, más köztársaságokkal egybeköt- tetésében vagy nyertes, vagy legalább nem veszt; a! külső megtámad- tatásoktól nem fél, mert magát oltalmazni mind testi, mind lelki ereje elégséges. A" mi belső rendelkezését illeti, az tökéletesen maga hatal- mában áll, minden alája rendelt természeti erőt a maga kebelében le- hető legnagyobb mennyiségben fejt ki, és hasznára vagy oltalmára for- dít; a kormányra tapasztalt bölcs férjfiakat, közönséges intézetei felvi- gyázóinak , "s elóljáróinak dologhoz értőket rendel; s mind ezeknek csalhatatlan következése mind a" mesterség miíveiben mind a termékek- ben lehető legnagyobb gazdagság bővölködés. Már mi lépcsőkön juthat ezen főbb fokra a" köztársaság? A" természeti erők az éltető lelki erőnek hozzá járulása nélkül kétség kivül örök álomban tehetlenül szunnyad- nak, oktalan vele éléssel ártalmasok; hogy javunkra használhassuk, szük- ség azoknak tulajdonságait ismerni. A" legelső legkisebb társaság, mi- helyt a" maga köz boldogságára tapasztalásokat gyűjt, tapasztalásainak okait keresi, vagy azokból következéseket húz; a tudományok pályá- ján indul el. Igy ha nem szúlóje is, legalább dajkája a köztársaságok- Vé a" köz jólétnek pedig egyedül bizonyos előmozdítója "s eszközlője a" tudományok ; mellyből ismét következik mind az, hogy az emberek társaságba állani, "s a tudományokat azonnal gyakorlani okosságoknál fogva indíttattak, mind az , hogy a társasági jóllétnek szintannyi többé vagy kevesebbé sarkalatos talpkövei vannak, mennyi a tudományok" különbféle elágazásai. Már ezek közül némellyek a legalsó alapokat teszik, mint a! hazafiak" erkölcsi kifejtése, melly nélkül a társaság tag- jai közt sem egyetértés, sem kölcsönös bizodalom, sem személyeik " javaik" bátorsága nem gondolható, "s a társaság fel nem állhat; ütásk vagy a" természeti rosszaktól óvnak , vagy az élet javai okos használá- sára tanítanak felfedezvén a" dolgok" mind ártalmas, mind hasznos tu- lajdonságait; mások a" mult történeteknek a" jelenvalókkal összekötteté- sét, s a multakból a jövendők ellátását tanítják. Különösen pedig két fő feltételét a" köztársaságok" jóllétének a" testi és természeti erők" leg- mt 2 36 ÉRTEKEZESEK, eczélzatosabb használását, s azok által a. köz bővölködés és gazdagság előmozdítását, a gyakorlatos vagy alkalmazott mathematikai tudomá- nyoknak kell tulajdonítanunk. T.i. valamint kis dolgokban mindennapi foglalatosságink között, ugyan azon vagy épen egyenlő erőnek, a sze- rint mint az helyesen vagy helytelenül alkalmaztatik , több vagy. keve- sebb foganatját tapasztaljuk: igy van ugyan az, mind egyenként a na- gyobb dolgokban is, mind összevéve az egész köztársaság minden mun- káiban. Talán ha számba veszszük, vagy úgy van a dolog, hogy a legvirágzóbb statusokban legkevesebb erő az, melly közbevetlenül em- beri kezektól jó, vagy úgy, hogy rávitelesen sokkal kevesebb mint a nem szint annyira miveltekben; az embernek mint okos valónak az erkölcs és tudomány lévén főbb rendeltetése: sokkal több mellyet ok- talan állatok" segítségitől veszünk, legtöbb mellyet a" lelketlen testi dolgok" okos használása ád. Igy p. o. szelek hordozzák a" terhelt ten- geri gályákat, mellyeknek egy helyról másra áttétele milliom emberi kezek erejét kivánná. A? viz talán a nem legmíveltebb országokban is, mindent összeszámítva több erővel dolgozik mint az egész népesedés; adjuk hozzá a góz bámulandó erejét, és különbféle erómívek" munká- latjait, "s mindjárt akárki előtt könnyen megfoghatóvá lesz, hogy sem a. csupa emberi erő magában, sem az oktalan állatok" ereje segitségi- vel a kettő együtt, épen nem elégséges egy mai virágzó statusnak termesztés- és mesterség - mivbeli szükségeit kipótolni. Ia tehát a statusok" virágzása elválva az élő eróktól különösen a" természeti erő- kön alapul, azok pedig az elme hozzá járulta nélkül vagy tehetlen szunnyadnak , vagy intézetlenül alkalmazva részint nagyobbára haszta- lanul vesznek, részint károsan munkálódnak: nyilván való, hogy a! sta- tusok" virágzásának fő alapját már ma, nem annyira az emberi kezek mint az erómüvek " munkálkodása, és minthogy az erőknek legjobb használása" módját egyedül a mathesis, különösen annak mechanika ré- sze tanítja, főképen a mathematikai tudományok minél inkább le- hető közönségessé tétele, és tökéletesítése (teszi. — Mit mondjak ezen kivül a hadi erőról? nemde mind az oltalmazó mind a" megtámadó ka- tonai tudomány elkerülhetlenül mathematikai isméreteken épül? nemde mind kettő mathematikai terv, eszközök és kiszámolások szerint foly- A" MATNEM. TUDOMÁNYOK" BEFOLYÁSÁRÓL. 37 tattatik ? melly módon valóban kis jól vezérelt, és minden szükséges mathematikai isméretekkel "s eszközökkel biró sereg; magánál sokkal számosabbat de isméretek "s eszközök nélkül szükölködőt könnyen sem- mivé tehet és elszélleszthet. Megemlítsem-e, hogy a mathematikai tu- dományoknak fénye világol sok mind kézi mind szép mesterségekben, mellyekról miután a fő szabások szoros mathematikai törvények szerint megállapíttattak , azoknak gyakorlása közben a" művész, és kézmives nem is gondolkodik? meg említsem-e a számvetésnek csaknem minden foglalatosságinkban elkerülhetlenül szükséges tudományát? előhozzam-e, melly felvilágosítást adnak a szoros kiszámítások minden isméreteink- nek ? melly hatalmas erővel munkálkodott a mathematikai alapokra állított astronomia , melly az előtt tudatlan visszaéléssel hamis varázs- latokban "s jövendölésekben határoztatott, újabb időkben minden ba- bonának , és a" csillagzatok" jelenségiból származott álfélelmek" eloszlatá- sára. De ha mind ezeket elhallgatom is, van, mit érintés nélkül nem hagyhatok, t. i. a polgári társaságok" jóllétének a" termékek" bőségén kivül egy másik fő feltétele, a pénz" bősége. De mivel a pénznek belső valós értéke nincs, hanem az egyedül az érette adandó dolgok által ha- tároztatik; azon kivül is a" pénz becseréletlen az élet semmi szükségei kipótlására nem használható: egy tekintetből ugyan látni való, hogy a statusgazdaságot nem annyira pénzben, mint mind a termékek" mind a mesterség mivei bőségiben kell helyheztetni; de más tekintetből vi- szont az is látni való, hogy pénzen minden megszerezhető lévén, a pénz minden gazdagságnak képviselője, "s a ráviteles gazdagságot a pénz folyamata" változásaiból kell megitélni. Már mivel a pénz folya- matát ncm csupán a mennyiség, hanem egyszersmind annak könnyebb vagy nehezebb, sebesebb vagy lassubb forgása határozza: a lehető leg- nagyobb statusgazdagság eszközlésére kettő kívántatik, egyik a termé- kek" és mesterség- mívek" bősége, vagy a! termesztő és mívelő eró nagy- sága, másik a" pénznek minél sekegebb forgásba tétele és tartása. Meny- nyire eszközölje első uton a" mathematikai tudományok gyakorlása a statusok" virágzását, legközelebb előadtam; de ezen kivül azon mód esz- közlését is, melly által a pénz sebesebb forgásba tétetik, különösen a mathematikai tudományoktól kell várni. Ezen mód a közösülés köny- 38 ÉRTEKEZÉSEK. nyüsége és sebgssége. Úgy de az útak" készítése, a vizi csatornák mind irányának meghatározása mind felépítése, a" folyók" rendbe sze- dése, megigazítása, hajókázhatóvá tétele, mind kettőnél pedig a víz erejének "s mennyiségének kiszámítása, a hidak" építetése "stb. mely- lyek egyenként és átalában a könnyébh közösülést tárgyazzák, nemde az alkalmaziatott mathesisnek fő és alapos részei? Mit lehetne tehát ezen tekintetben is állítani, hanem hogy a" mathematikai tudományok" minél nagyobb tökéletésségre vitele, nemcsak csalhatatlanul előmoz- dítja a köztársaságok" virágzó jóllétét, hanem egyszersmind annak el- mulhatatlan fő feltétele: hanem ha az elfogott elme, a" vizsgálatok" mé- lyére sem nem ható, sem nem kívánkozó ész itt is hamis okokat ke- resvén azokat a! köz jóllét ellen fordítaná. Vizsgáljuk meg ezen min- dennapi ellenvetést: Az erőművek, a hajókázható csatornák, a vas és töltött jó utak "stb. sok ezereknek kenyerét elveszik. Próbáljuk kifejteni miképen? azonnal kitetszik ezen ellenvetés- nek alaptalansága, az ellenvetőknek pedig mind tudatlanságok, mind a" statusok" összeszerkeztetése" beljébe csekély belátások. Tehát miké- pen? Azért ha egy vas út, vagy egy csatorna készítetik, mellyen az eddig sok munka és erőveszteséggel tovább szállított portékák , keve- sebb ügygyel bajjal, kevesebb emberi kezek vagy állati erőnek a! föld- miveléstől elvonásával, sokkal könnyebben "s kevesebb idő alatt egy helyról másra szállítatnak, vagy ha egy erőmű melly sok száz em- ber munkáit kipótolja, felépül: kevesedik-e a" termékek" mennyisége , vagy inkább nó? megakadályoztatik-e a pénz forgása, vagy inkább elősegítetik ? mert a fentebbiek szerint e! kettótól függ a statusok gazdagsága; e" kettótól függ, hogy egyes emberek is, az élet mind több javaihoz, mind pedig sokkal könnyebben juthassanak. Ha teszem egy statusban tíz vagy száz ezer ember, olly szorgalmas munkára adná magát, hogy ezentul mind egyik naponként két annyit dolgoznék: igaz lenne-e, hogy azon száz ezer, másikőszéz ezernek keresetét vette el? méltó volna-e a" száz ezer szorgalmas ellen panaszszal, vádlással kelni kis meggátolni azoknak szorgalmát? Nevetségesnek látszik, de épen igy van a dolog azokra nézve, kik a sok kezek munkáit elvégző erő- művek ellen támadnak. Nemde az, a munka foganatjára nézve mind 20 sb ás A. MATHEM, TUDOMÁNYOK BEFOLYÁSÁRÓL, 39 egy, akár eszközök segedelmével akár eszközetlenül dolgozzanak , ter- meszszenek , vagy készítsenek többet a" status polgárai. Azon kivül is az erőmüvek és a könnyebb közösülést eszközlő munkák" készítése , már maga sok embereknék foglalatosságot ád, hogy ha pedig indulásba tétetett, még többnek a" készítmények" könnyű szerezhetőségével. Csak egy igen közönséges példát hozok fel, a nyomtató műhelyeket. Ha azt gondoljuk, hogy a könyvnyomtatás mind azoknak kenyerét vette el, kik különben a" töméntelen számu kijött könyveket egyenként leiro- gatnák; mivel nagyon hihető, hogy az egész népesedésnek nagyon te- temes része, minden napról napra nyomtatandó könyveket alig irhatna le: a könyvnyomtatásnak nem egyéb, mint a népesedés nagy részének éhel halásra jutása lett gyolna, elkerülhetlen következése. Ellenben ha a könyvkereskedéssel és nyomtatással bánók" sokaságát, azoknak számá- val kik régen a virágzó görög és római statusokban is, vagy akár ha- zánkban dicső Mátyás idejében leirásokkal foglalatoskodtak , egybe vet- jük: semmit sem kételkedhetünk azt mondani, hogy a könyvnyomta- tás, számba sem vévén a tudományok" közönségessé létele "s a köny- vekhez könnyen juthatás végetlen hasznait, ezeken kivül ezer meg ezer embernek nem kenyerét vette el, hanem ezereknek könnyebb és gazdagabb kereset múdot adott. Hozzuk emlékezetünkbe a fentebb mondottakat, hogy az emberkézi erő az állatihoz, annyival inkább a természetben szunnyadó erókhöz képest, igen csekély sót számba alig jöhető; annál fogva, hogy virágzó bővölködő állapotba tehessük magun- kat, az emberi testi erót kímélve, az okosságot annak méltóságához illendőn minél inkább foglalatoskodtatva, kivált a" természeti erók" ki- fejtésére "s hasznos alkalmazására kell törekednünk. Vegyük számba a tápláló anya föld gazdagságát, melly az okos és szorgalmas mívelést el- gondolhatlanul többszörös termékkel jutalmazza; ne felejtsük el, hogy a való gazdagság és bővölködés alapja nyers termékekben áll, a ké- szitményeken pedig annál több haszon vagyon, minél rájok kevesebb idő, fáradság és erő fordítatik; gondoljuk fel, hogy társaságos mívelt éltünk" folytában, a természet csaknem minden ajándékinak, minek- előtte haszonra fordítatnának, mester -kezeken kell általmenni, ennél fogva a mesterségek a! termesztő erőtól naponként több kezeket elvon- 40 ÉRTEKEZÉSEK. nak ; és ha mind ezeket elgondoltuk, akkor próbáljuk elmondani meg- győződés után: , ez vagy amaz erőmű ártalmas, mivel sok ember ke- resetét elveszi." Kétség kivül a malmok, hámorok, fabrikák , vas útak , csatornák , az ellenvetók szerint felette sok embereket keresetök- tól megfosztanak ; melly számtalan emberek találnának munkát, ha azok együl egyig lerontatnának? Avagy azonban kételkedhetik-e felőle vala- ki, hogy egy egész ország emberi ereje csupán azon munkákat, mely- lyeket most erőmüvek végeznek, nem lenne képes végre hajtani? talán nem a" csupa élelmünkre elkerülhetlenül szükséges termékeket az anya föld kebléből előteremteni: úgy hogy az erómüvek"? segedelme nélkül, ha az tőlünk végképen és átalában megvonattatnék, emberi nemünk melly magát a jóllét legmagosabb polczára iulkább okossága, tudomá- nya és mestersége, mint testi ereje által emeli, azonnal utolsó inségre jutna. Megfordítva pedig ismét igaz, hogy minél "több számmal, szor- galommal, pontossággal "s több erő kiméléssel fognak erómüveink "s gyá- raink készíttetni, vagy a mi mind egy, minél nagyobb szorgalommal , utána látással, sikerrel és igyekezettel fogjuk a mathematikai tudomá- nyokat szükségeinkre alkalmaztatni, "s gyakorlani : ezen igyekezetünk- nek mindenben megfelelő lépésekkel fogunk a" nemzeti gazdagságban, bővülködésben, az élet mind több mind nemesebb kellemeiben, egy szó- val, a mívelt társasági jóllétben gyarapodni. Sokra látszottam menni beszédemben, ámbár még mindig újabb mondani valók tolongnak gondolatim elébe; sokra látszottam menni, mert mind az elme! tehetségeinek , mind a! társasági jóllétnek kifejtését igen nagy részben a, mathematikai tudományoknak tulajdonítottam. De ha ezen kettős állításom sokak előtt vakmerőnek látszik, annak koránt sem talán ezen tudományok iránt elfogódásom az oka; mert az elsőre ha erősségül felhozni a régibb és újabb tudósok tekintetét eleinte átal- lottam : szabad legyen itt azzal legalább mentségül élni; a második pe- dig a. mechanikai tudományokkal s egyszersmind gazdagsággal ugyan azon irányban virágzó statusok" egybehasonlításából, tettleg sokkal vi- lágosabb mint sem valaki tagadhatná; hanem fő oka egy felől a tudo- mánynak főbb tökéletességei, mellyekért egyebek felett mathesis az az tudomány nevet érdemlett; más felől, mert a" mathematikai tudomá-. . ; A" MATHEM. TUDOMÁNYOK" BEFOLYÁSÁRÓL, 41 nyok belseje, alkatja, intéződése és alkalmazása a nagyobb rész előtt, kik a" mathesisen nem egyebet, mint. nehány lerajzolt képekról, kari- káról, háromszegról "stb. tanító tudományt, "s a" kik többre mentek legfelebb nehány algebrai talányok" megfejtését értik, teljességgel is- meretlen. Az első állításra vitte nem csak az én csekélységemet, ha- nem a nagy elmék" meggyőződését is, a mathematikai tudományok" ren- de, szorossága, csalhatatlansága, mélysége; a. másik tagadhatlan onnét, mert nincs emberi foglalatosság, mellyre a mathesis" alapjai alkalmazha- tók ne lennének, mellyben mindenütt mint egy munkáinkra világoló szövétnek a" mathesis tanítmányai, a legbiztosabb, rövidebb "s czélza- tosabb útat ki ne jelelnék. Mindazáltal távol legyen, hogy ennyi jótéte- ményeket kirekesztóleg egyedül a mathematikai tudományoknak kíván- nék tulajdonítani. Már a" fentebbiekben tisztelettel szólottam más tu- dományokról is, mennyire e hely "s az idő rövidsége engedte, minde- niknek czélzását s határait együgyüen kijelelvén. Nem is szándékom a? különböző elméket, mellyeknek vonattatások a? tudnivalók egy vagy más neméhez hajlik, egyedül a" mathesis tanulása "s gyakorlása felé fordítani ; "s hogy állításomat röviden össze foglaljam, szándékom vala kevéssé körülményesebben előadni, hogy egyedül a valós (realis) és azok között a mathematikai tudományoknak is ( mellyekról ez alkalommal különösebben szólottam) felélesztése, "s mind az oskolákba "s egyéb közönséges nevelő intézeteinkbe , mind az életbe "s foglalatosságink közé általvitelévei hazánk" lehetséges virágzását előmozdítani. Azonban tekintsük körül a" gyermeki kor" és ifjúság neveltetését. Oskoláink , nem állván ellent annyi meg annyi e részben tett előter- jesztések, folyvást idegen nyelv járma /s rabigája alatt nyögnek. Éven- ként egy esztendőról a, másikra egyedül nyelv-tanítások következnek, midőn minden valós tudományokat az oskolák" küszöbein kivül számki- vetve látunk. Nézzük meg, mi, történet- "s földleirási, természet- "s men- nyiség - tudománybeli isméretekkel legyen felkészülve az idegen. classi- cusokat untig általtanult ifjú? tudja-e csak a közönséges életben min- dennap előforduló számvetések" nemeit? ki tudja-e minekutána minden lehető kinzással, több esztendők" elforgása alatt, még gondolati kitéte- lére is idegen nyelvek" bilincsei között szorongatva, akadályoztatva ta- 6 42 ÉRTEKEZÉSEK. nitatott, érzeményeit citéletét tisztán világosan érthetően fejezni, gon- dolatit másokkal közleni ? "s ha tudná is valóban, legalább. azon isméretek mellyekkel bír, melly szük melly csekély számu, melly haszontalan, hogy ne mondjam megvetendő isméretek ! Mit lehessen várni, ha csak a" jóltévő természet és különösebb elmebeli tehetség nem segít, a hasonló készülettel kikerült ifjúságtól , magában általlátható. Tegyük hozzá, hogy a férjfi érettebb munkásság- pályája hasonló akadályokkal nehezítetik, hivatalaink vegyesen több- féle nyelveken vitetnek , "s mennyi szükséges tudományokban kell hát- ra maradni annak, ki mindeniket megkívántató tökéletességre vitte; vagy melly szép kitünő elmének, ki ennyi akadályokon különös fáradság nélkül általtörvén bilincsei terhét könnyüséggel hordozza, mi előmene- neteleket, mi felfedezéseket, előmozdításokat nem tehetett volna egy illy elme a" hasznos tudományok" körében szint annyi vagy még kevesebb erőltetéssel? Tegyük hozzá, hogy az adás vevés, kereskedés és mestersé- gek, a! hasznos isméretek" élő nyelven tovább szétterjeszkedése, a! tár- salkodásnak mind jótéteményei mind kellemei, a" míveltség, a köz egyet- értés , kölcsönös bizodalom, egymáshoz szokás, egymás ismerése, er- kölcs, szorgalom "s minden jó, melly egy magában fennálló egyesült nem- zetet boldoggá tehet, hazánkban többféle nyelvek" különbsége által le- nyomatik ; tegyük hozzá, hogy a többféle nyelvek? uralkodása, minden- napi visszavonások, félre értések, "s nemzeti gyülölség magvai és győ- kere közöttünk: "s csudálkozunk-e rajta, ha a" mívelt nemzetek" sorá- ban nem foglalunk helyet az elsőbbek között! "s nem inkább csudálkoz- hatunk-e, hogy valamint századok" leforgása, viszontagságai és változá- sai között hazánk, nyelvünk, nemzetünk, alkotmányunk fennmaradt , szintén úgy a tudományokban és míveltségben is legalább vég aljaso- dásra bizonyára nem jutottunk. A" nemzeti nyelv" megvettetése ama fó akadály, melly minden szépben jóban hasznosban előhaladásunkat tilalmazza. A" nemzeti nyelv" közönségessé lételétől lehet és kell egyedül várni, hogy a hasznos is- méretek mind oskoláinkban, mind az életben közöttünk inkább elter- jedjenek , "s mindennapi foglalatosságinkba által plántáltassanak ; a. nem- zeti nyelv" közönségessé létele által lehet egyedül társalkodásunk nyil- A" MATHEM. -TUDOMÁNYOK" BEFOLYÁSÁRÓL, 43 tabbá , melegebbé , kölcsönös hiedelmünk bizodalmasabbá; csak az által foghat nőni egymáshoz vonszódásunk , elenyészni idegenségünk; az ál- tal lehet és leszen hívatalunk, foglálatosságink" folytatása könnyebbé , fáradságtalanabbá, kevésbé untatóvá; csak az által foghat és fog a kö- zönséges jóllét termékeny fája hazánkban mind kihajtani, mind mélyebb gyökeret verni , mind virágozni mind gyümölcsözni. Boldog népek, kik e" drága kincsnek , a nemzeti nyelvnek, mint minden polgári jóllét biz- tos alapjának régóta kétségtelen birtokában vannak! boldog népek, kik azzal honok" virágoztatására régóta olly szerencsés előmenetellel élnek! boldogok , hogy a mit mi most kezdünk sejteni, régóta átlátták, "s a miveltség és tudományok" pályáján előttünk olly messzére haladtak !! De boldogok vagyunk mi is, kiknek remény nyilik ; boldogabbak utóink kiknek virágozni, legboldogabb a maradék kiknek gyümölcsözni fog. E magyar tudós társaság intézete oda czéloz, hogy mind a nem- zeti nyelvet terjeszsze és tökéletesítse, mind nemzeti nyelven a!" tudo- mányokat "s hasznos isméreteket a" haza" minden részeiben széllyel ágaz- tassa; "s ha ezen tisztelt tudós társaság munkálkodásaihoz , igyekezetem- nél sokkal csekélyebb eróm akármi kis sikert adandani képes leszen, valamint ezen túl magamat, ha bár legkisebb tagjának is számlálni méltó dicsekedésemnek tartom, úgy teljes buzgalommal minden tehetségemet a rám néző tudományok" terjesztésére fordítani, "s legédesebb jutalma- mat e" részbeli kötelességem minél hívebb teljesítésében fogom mind ke- resni mind feltalálni. ÉSz KÁNNUKS II. ZSIGMOND" ORSZÁGLÁSÁNAK ÉVSORA. n Falsa charta continet veram aliguando expositionem , vera falsam. " Joan. Matillon, De rediplom. L. 111. .c. 1. XI. 1. Alig vannak hazánk" dicsó fejedelmeitól eredt oktatmányaink között mind tartalmukra, mind bizonyosságukra nézve különösebbek, a fél százados Zsigmond királyunk" okleveleinél. Ezek tudósainkat 6 d 44 ÉRTEKEZÉSEK. leginkább fáraszthatják; nem annyira ugyan az előforduló szavak! és kiejtések" értelme, mint az idővetés határozatlansága miatt. Mert ha az oklevelekról okoskodó ügyvéd az elhaladt századok" emléktábláin kétes, vagy épen homályos szónak érthetőségén talál elakasztó nehézséget ; azon a! segéd tudományok" vezérletével könnyen vehet győzedelmet: ha- nem az idővetésben, mint az elmúlt kornak hosszú és meg megszakadt lánczán, főkép a" magyar Birlekedési szövevényében , csaknem meg- oldhatatlan csomóra akadhat. Igy a" XIII-dik és XIV-dik századi leve- lekben találtató Bucharius nevezetnek homályos jelentése miatt, még a legelmésebb ellenfélnek sem támad alapos kétsége az oklevél hitelessége felől; mert a! történeti kútfóben találtatik : , Fossarii, ligonistae, one- ratores et bucharii, aliigue firmitatis et fossati operatores et magi- stri.f 1) Sőt erre a magyarázok" munkái is nyújtanak némi fénysugárt : 5 Bucharius, Lignator. (Bűcheron) Buchagium, Lignatio." ?) Ellenben, ha az oklevél költének ideje így, vagy hasonlólag áll: ,,Millesimo , gua- dringentesimo guinto : Decimo septimo Kalendarum mensis Maji: Regni autem nostri anno decimo septimo " ") akkor azt az ellenfél, ki a le- vél időjegyzetét nem tudja, vagy a" történeti kútfőkkel megegyeztetni nem akarja, mint a rendes idővetéssel szemközt álló csalárdság koholta szüleményt elvettetni kéri. Mitévő legyen illyen esetben a" megtámad- tatott fél, ki homályos sejtésekben sem tudja gyanítani: micsoda évsza- kaszonként számláltatott hajdan a" félszázadós Zsigmond királyságának évsora? Ide gyengén fénylő világot hozni, és a bizonytalanságból bizo- nyossághoz közelíteni törekszik értekezésem. 2. Már Rosenthal udvari tanácsnok és a! bécsi titkos levéltár egy- kori igazgatója, majd a tudós Kollár, majd a" nagy szorgalmu Schwandt- ") Jo. Petri de Lodewig, Religuiae Manuscriptorum. Francofurti et Lipsiae , 1726, 8. Tom, VIII. Lib. IV. In Lamberti Ardensis Hist. cap. LXXXIV. pag. 477. et seg. 2) Caroli du Fresne, Glossarium ad HCR BEEE mediae et infimae latinítatis. Pari- siis , 1733. fol. Tom. I. col. 1333. ; ") Corpus juris hungarici. Tyrnaviae , 1751. fol. Tom, I. pag. 184. ZSIGMOND" ORSZÁGLÁSÁNAK ÉVSORA. a 8 s 45 ner előtt panaszolkodott, hogy Zsigmond király" különben kétséget nem szenvedő leveleiben a" történeti valósággal ellenkező évjegyzetek iránt nem juthat kétségtelen bizonyosságra. Kollár ugyan nem felelt; de Schwandtner, hogy Rosenthal szorongató nehézségein könnyítene, azr- zal a Zsigmond országlása évsorát kivonatban vezér fényül közlötte, melly kivonat utóbb alkalmat adott Helwig Józsefnek e" tárgyról különös értekezést írni. Nem Helwig tehát, hanem Schwandtner volt az elsó, ki Rosenthal nehézségeit kezdette rendszabások alá szorítani; ámbár ezt a dicsőséget Helwig utóbb magának tulajdonítá. Schwandtner töredé- kei e! tárgyban mint kézirat, most a" Széki gróf Teleki László örökösei könyvtárát ékesítik, mellyeket a" nagy lelkű gróf Teleki József előlü- lónk különös szívességéből olvastam ugyan; de nem egyedül ezeket, hanem a" hol csak lehetett, egyenesen magokat a!" hiteles történeti kút- főket használtam, midőn a magyar történet nagy birodalmában ezen tévelygő nyomveszti ösvényen indultam. s Itt vagyon együtt az oka, haszna , tartalma, tárgya, és történe- te rövidre huzva, értekezésemnek. Már a" Zsigmond születése idejére térek. 3. Zsigmond király" születését a" hiteles tanúk egyetemleg 1368-dik évre határozzák. Erról írja Lupacius a?" régi évkönyvekből merített tör- téneti kalendáriomában: ,, Conxsentientibus omnibus, guos guidem vidi, annalibus domesticis." !) De a nap iránt, több másokkal ő is akadoz. Nem hordom itt fel a különböző tanúhelyeket el születési napról, eze- ket könnyű volna megegyeztetni, ha a tőlem nem láthatott Wencker Jakab" (Apparatus et Instructio Archivorum. Argentorati, 1713. 4.) munkájában találtató Erzsébet IV-dik Károly császár nőjének a" strass- burgi tanácshoz irt levelét lehetne felütni; mert ugy látszik, hogy Zsig- mond" születése a XIV-dik és XV-dik Februarius közötti éjre esik. Azonban most inkább az egykorú krónikák tekintetéhez folyamodom. ?) M. Procopii Lupacii, Rerum botmicarum Ephemeris , sive Kalendarium histo- ricum. Pragae, 1584. 8. ad XV. Febr. s. p. 46 ÉRTEKEZÉSEK. Benessiusnál találtatik : ,, Feör. XV-dik napján Erzsébet asszony, császár urunk neje fiat szült , ez harmadik vala, kit Zsigmondnak kereszteltete." !) Rositzius krónikájában olvastatik : ,, Sigismundus filius Caroli ( IV.) natus est anno Domini 1368. XV. Febr. in castro Pragensi." ?) Gondo- sabb figyelmet érdemel ennél, kérdésemre nézve, Zsigmond" különféle koronáztatásának ideje; szükség tehát ahhoz, mint a tárgy velejéhez sietnem, 4. A" tudós Pray, évkönyveiben szerényen írja: ,, Zsigmond koronáz- tatását íróink egy évvel jobbadán előbbre teszik." ") Timon Samu már világosan és nem ok nélkül állítja, hogy abban minden hazai történet- jegyzőink hibáznak. ") E" koronáztatást ugyan is, némellyike 1386-dik évre állapítja; ") midőn azt mások 1388-dikra határozzák. ") Sem egyik sem másik nem látszik hihetőnek. Az első el nem fogadható ; mert Zsig- mond még az 1387-dik év kezdetén költ oklevelében magát Magyarország kapitányának (Hungariae Capitaneus ) nevezi; 7) a másikra pedig elég- séges hiteles nyom a" történeti kútfókben nem találtatik. A" felől nem kell bizonytalankodnunk,, a! miról kétségtelen ta- nútételeink vannak. Raphaül de Caresinis, Dandulus András velenczei krónikájának folytatója 1387-dik évre Zsigmondról beszéli: ,, Utolsó Martiusban virágvasárnapján Székesfejérvárott ünnepileg megkoronáz- ") Gelasii Dobner, Monumenta Historica Botmiae. Pragae, 1779. 4. Tom. IV. In Chronico Benessii ad an. 1368. pag. 50. 7") Friderici Wilh. de Sommersberg , Silesiacarum Rerum Scriptores. Lipsiae, 1729. fol. In Sigis. Rositzii Chronico. pag. 71. ") Georgii Pray, Annales Regum Hungariae. Vindobonae , 1764. fol. P. II. pag. 180. 1) Samuelis Timon, Epitome Chronologica Reraum Hungaricarum et Transilvanica- rum. Claudiopoli, 1764. fol. pag. 60. ") Joan. Georgii Schwandtneri, Seriptores Rerum Hungaricarum. Lipsiae , 1746. fol. Tom. I. Apud M. Jo. de Thwrócz. P. IV. cap. III. pag. 216. ") Mart. Georgii Kovachich, Scriptores Rerum Hungaricarum Minores. Budae. 1798. 8. Tom. I. pag. 11. 7) Georgii Pray, Dissertationes Historico - Criticae in Annales veteres Hunnorum , Avarum et Hungarorum. Vindobonae , 1774. fol. Diss. VII. §. IV. p. 142. ZSIGMOND" ORSZÁGLÁSÁNAK ÉVSORA. 47 tatott." ") Az 1470-dikben iratott Rositzius krónikájában mondatik : ;. EFodem anno (1387) Sigismundus Marchio Brandenburgensis in Regem Ungariae Dominica Palmarum coronatur." ") E" helyről a" bizonyos tu- domány után vágyó Pray meg jegyzette : ,, Auno enim 1387. Cyclus solis fuit I. (igazán XXIV.) Littera dominicalis F. itague in ultimam Marti Dominica Palmarum incidit." ") Windeck, Zsigmond király életirója, 1) valamint a cseh krónika! névtelen szerzője, ") ugyan azt vitatják. Ezen egy időben élt tanúk? állításait, Zsigmond király" oklevele is erő- síti ím € sorokban: ,, Nemine discrepante in Dominica Ramis Palma- rum in Anno Domini MCCCLXXXVII. ---- Nos conscendentes in Thro- num regiminis." ") , 5. Más az uralkodási évszakasz , és más a" koronáztatás idejétől számlált évsor. Mátyás király törvényeinek befejezésében mondatik: vAuno Domini millesimo guadringentesimo serxragesimo octavo, Regni nostri Anno undecimo, coronationis vero guinto." 7) Zsigmond" okleve- leiben mindazáltal magyar országlásának évsora, rendszerint csak a ko- ronáztatása napjától fogva számítatik; következőleg az 1387-diki Apri- listól Decemberig , és a következő 1388-diki Januariustól Martius" utol- !) Lud. Antonii Muratorii, Rerum Italicarum Seriptores. Mediolani, 1728. fol. Tom. XIIENÉol. 476. zi ató 2) Frid. Wilh. de Sommersberg, Silesiacarum Rerum Scriptores- Lipsiae, 1729. fol. In Sigis. Rositzii Chronico. pag. 72. ") Georgii Pray , Dissertationes Historico - Criticae in Annales veteres Hunnorum , Avarum et Hungarorum. Vindobonae , 1774. fol. pag. 143. 4) Jo. Borchardi Menckenii , Scriptores Rerum Germanicarum. Lipsiae , 1728. fol. Tom. I. In Eberhardi Windeckii Mogunt. Hist. Vitae Imp. Sigism, Cap. IV. col. 1078. 5) Franc. Martini Pelzel et Josephi Dobrowsky, Scriptores Rerum Bohemicarum. Pragae , 1784. 8. Tom. II. pag. 455, §) Georgii Pray, Specimen Hierarchiae Hungaricae. Posonii et Cassoviae, 1776, 4. P. I. pag. 109 , et seg. 7) Josephi Nicol, Kovachich, Sylloge Decretorum Comitialium Inclyti Regni Hun- gariae. Pesthini, 1818. 8. Tom. I. pag. 201. 48 ÉRTEKEZÉSEK. só napjáig számlált XII. hónapi időszakasz , : ezen királyságának elsó esztendejét határozza, mint az éveit mutató táblán láthatni. Ennek elhitelére e. királyunk" oklevelei vezetnek bennünket. Egy 1387-diki Növ.25-dikén költ levelében olvashatni: ,, Regni autemi nostri anno pri- mo." !) Más oklevelében foglaltatik : ,, Datum Posonii die Sanctae Aga- thae Virginis et Martyris , (5. Febr.) anno Domini 1426. Regni nostri Hungariae XXXIX. Romano. XVI. Bohemiae VI." ?) Ugyan Zsigmond" 1436-dik évnek Julius 3-dikán költ levelében elóőjó: ,, Auno Hungariae guinguagesimo; BRomanorum vigesimo sexto; Bohemiae XVI. imperii guarto." 5) Georgisch Péter hires diplomatikai lajstromában ismét Zsig- mond" oklevelében staláltatik : , Datum Pragae a. d. 1437. d. X. Mai , regnorum nostrorum anno Huugariae LI. Romanorum XXVII. Bohe- miae XVII. imperii vero IV." ") - 6. Rupert római király halála után pártokra szakadoztak a! választók. Míg mások az uj választást továbbra halogatják, nem akarván Venczel nyu- galmazott római király sérelmével mást híni ezen méltóságra; az alatt Jodok" pártfogói ménusi Frankfurtba gyülést hirdetnek, ebben a mainzi ( Moguntia ) és kölni ( Colonia) érsekektól Jodok emeltetett ezen király- ságra. A" regensburgi András irja krónikájában: ,, Jodocum in Romano-. rum Regem elegerunt , clausisgue foribus Ecclesiae—-—- cgeteri Electo- res non potuerunt intrare." De Zsigmondnak is volt e? választás helyén felekezete, erról mondatik az imént emlitett krónikában. ,, In cimiterio ejusdem ecclesiae saepedictum Sigismundum in Romanorum Regem elege- ") Stephani Katona, Historia Critica Regum Hungariae stirpis mixtae, Budae, 1790. 8. Tom. XI. pag. 218. :) Gelasii Dobner, Monumenta Historica Boémiae. Pragae, 1768. 4. Tom. II. In Diplomatario Bohemico Hungarico. pag. 410. ") Godefridi Guilielmi Leibnitii, Mantissa Codicis Juris Gentium Diplomatici. Hanoverae , M. D. CC. fol. pag. 154. n. XXVIII. 1) Petri Georgisch, Regesta Chronologico - Diplomatica. Francofurti, et Lipsiae , 1741. fol. Tom. II. col. 1071. n. 24. és) vs ZSIGMOND" ORSZÁGLÁSÁNAK ÉVSORA. 49 rent.5 1) A? miról hivei még az nap (1410. Sept. 20-dikán ) tudósíták a" speyeri ( Spira Nemetum ) tanácsot; ?) de az ellenfelekezet panaszol- kodva adja hírül 1410-ben a Magyarország nagyjainak: ,, XX. die mensis Septembris, retro Ecclesiam §. Bartholomei, precipitanter-—- --— ad predictam nostri, et vestri Dni Regis Vugarie electionem —-— de facto processerunt." ") E" két tudósító levélből az is világos: hogy Zsig- mond nem: saját személye szerint, hanem meghatalmazott követe által, mint brandenburgi őrgróf (Marchio) vett részt e" választó gyülésben; nem lehet tehát okoknál fogva állítani, a mit Dubravius, 1) Fugger 5) és ezek után több mások vitatnak, hogy Zsigmond saját személyére sza- vatolt, önmagát választá római királyul. ete : Évei az oklevelekben számtalanszor ezen választástól fogva jőnek elő; és igy e. római királyságának első éve az imént előadott választási naptól fogva, egész; a jövő 1414-dik: Sept. 19-dik napjáig számítatik. Ezt védik az 1414-diki Jun. 25-dikén költ oklevelének im e sorai: , Regnorum nostrorum anno Hungariae vigesimo octavo, Romanorum vero guarto." ") Valamint más levelében találtató im ez időjegyzet : , 1423. Feria tertia post Dominicam Ramis Palmarum, Regnorum no- strorum, Anno Hungariae trigesimo septimo, Romanorum tredecimo, Bo- hemiae vero tertio." 7) Egy harmadik 1432-diki Majus 6-dikán költ !") Bernardi Pezii, Thesaurus Anecdotorum novissimus. Augustae Vindelicorum et Graecii , 1723. fol. Tom. IV. P. III. In Andreae Ratisbonensis Chronico. col. 623. 2) Christophori Lehmanni , Chronica der Freyen Reichs-Stadt Speier. Franckfurth am Mayn, 1711. fol. L. VII. c. LXXXI. p. 793. 5) Valent. Ferdinandi S. R.J. Lib. Baronis Godeni, Codex Diplomaticus. Francofurti et Lipsiae , 1758. 4. Tom. IV. pag. 63. et seg. 9) Jo. Dubravii, Historine Regni Bohemiae. s. 1. 4552. fol. Lib. XXIII. fol. CXLVIII. 5) Joh. Jac. Fugger"s , Spiegel der Ehren. Nürnberg , 1668. fol. IV. B. III. c. s. 411. ") Godefridi Guilielmi Leibnitii , Codex Juris Gentium Diplomaticus. Hanoverae, 1693. fol. N. CXXV. pag. 209- ( igazán 309.) 7) Mathiae Dogiel, Codex Diplomaticus Regni Poloniae et Magni Ducatus Litva- niae. Vilnae, 1758. fol. Tom. I. pag. 53. n. XIII. 7 346) s 50 ÉRTEKEZÉSEK. illy" foglalatú levéllel: ,, Regnorum nostrorum anno Ungariae etc. 46. Romanor. 22. Bohemiae vero 12." !) 8. Mig Jodok és Zsigmond a" római királyságon vetélkedének ; az alatt, Jodoknak a" prágai szentegyház; krónikája szerint 1411-diki Jan. 8-dikán történt halála ?) után, a? választók ismét ménusi Frankfurtba gyülekeznek , hol az egész gyülés egyértőleg Jul. X.XI-dikén Zsigmondot emelé e? királyi méltóságra. ") Ha a ménusi Frankfurt krónikája (Achill. A. Lersners, Der Reichsstadt Frankf. am Main Chron. Frankf. 1706. fol.) feltaláltatnék , abból bőven ki lehetne tanulni ezen király - választási gyülés" körülményesb történeteit. Azonban e! gyülés története itt nem ollyan fontos, mint az, hógy Zsigmond, római királysága éveit ezen má- sodik választása idejétől fogva is számlálta, és pedig úgy: hogy az érin- tettem! választási naptól, a" jövő 1412-dik évi Jul. XX-dikáig tartú idő- szak, római királyságának első esztendeje; a miról senki nem kétel- kedhetik , az 1415-diki December 13-dikán költ oklevelében olvasván: , Vaser Riche, des Ungrischen in dem nun und zweintzigsten , und des Römischen in dem funfften Jaren." :) Más levelében is előjó: ,, Datum Pragac Anno Domini 1437. in die Sci Benedicti Abbatis: ( XXI. Martii ) Regnorum nrorum anno hungarie etc. 50. Romanorum 26. Bohemie 17. Imperii vero 4." 5) A? regensburgi András tehát nem ok nélkül pana- szolkodik krónikájában: ,, Sigismundum in regem Romanorum elegerunt apposita hac conditione, guod ab illa concordi electione (1411. X.XI. 1) Du Mont, Corps universal Diplomatigne. ü Amsterdam , 1726. fol. T. II. P. II. p. 253. n. CLVI. ") Thomae Joan. Pessina , Mars Moravicus. Pragae , 1677. fol. L. IV. c. III. p. 452. 5) Burcardi Gotthelfii Struvii, Corpus Historiae Germanicae. Jenae, 1730. fol. Tom. I. Periodo IX. pag. 684. ") Valent. Ferd. L. B. Gudeni , Codex Diplomaticus. Francofurti et Lipsiae , 1758. 4. Tomo IV. pag. 102. n. XXXIX. 5) Frid, Wilh. de Sommersberg , Silesiacaraum Rerum Scriptores. Lipsiae, 1729. fol. In Diplomatario Bohemico Silesiaco. pag. 1023. n. CXLII. zdés Posztuthholái ege ZSIGMOND" ORSZÁGLÁSÁNAK ÉVSORA, 51 Jul.) et non a prima ( 1410. 20. Sept.) Regem se scribere deberet. €uod ipse guidem sic promisit, sed tamen ratum non tenuit." !) 9. Az aacheni koronáztatása Zsigmondnak 1414-dik évnek Nov. 8-dikára esik, a" mit az irók egyezőleg állítanak. Gobelin, ki 1358- dikban született, ugyan azon évre beszéli: ,, Zsigmond király pedig Aa- chen városában a kölni tálasztott püspök, tudniillik Thiderik (de Mor- se) által, ki püspöknek még nem vala felszentelve, Nov. 8-dik napján megkoronáztatott." ") A belgiomi nagy krónikában mindenki olvashat- ja: , MCCCCXIV. die octara mensis Novemb. cum mavima solemnitate fuit coronatus Dominus Sigismundus Rex Ungariae in. Regem Romano- rum cum Regina in Aguisgrano." ") Hogy pedig el királysága éveit ezen koronáztatása napjától szám- lálta, azt ismét oklevelei bizonyítják; sót e koronáztatás idejét az előb- bi választatása idejétől híven megkülönböztette. Ennek világos nyoma találtatik oklevelének im e soraiban: ,, 1414. ipsa die coronationis no- strae, guae fuit octava Novembris, Regnorum nostrorum Anno Hunga- gariae vigesimo octavo, Romanorum vero electionis guinto." ") Ugyan ezt hagyá emlékezetűl más 1415-diki Jul. 1-ső napján költ levele is, mellyben olvashatni: ,, Regnorum nostrorum anno Hung. 29. Romano- rum electionis guinto, coronationis vero primo." "). :) Jo. Georgii Eccard , Corpus Historicum Medii Aevi., Lipsiae, 1723. fol. Tom. I. In And. Ratisbonensis Chronico. col. 2145. 2) Henrici Meibomii Junior. Rerum Germanicarum Tomi III. Helmaestadii, 1688. fol, Tom. I. In Gobelini Personae Cosmodromio. Aer. VI. cap. XCIV. pag. 339. 7) Joan. Pistorii, Rerum Germanicarum Scriptores VI. Ratisbonae , 1726. fol. Tom. III. Mag. Chr. Belg. pag. 369. 9) Caroli Ludovici Tolneri, Codex Diplomaticus Palatinus. Francofurti ad Moe- num, 1700. fol. pag. 95. n. CXLV. 7) Du Mont, Corps universal Diplomatigue , á Amsterdam , 1726. fol. T. II. P. II. p. 43. n. XXI. 7 e 52 ÉRTEKEZÉSEK. " 10. Venczel nyugalmazott római "s szerencsétlen cseh király, Zsig- mond testvére halálát, az idővetésben nem egy helyen hibás Cureus évkönyveiben 1419-diki Aug. 10-dikére helytelenúl határozta. :) Pessi- na hibátlanúl irja: ,, Rege Wenceslao, hoc ipso turbarum initio , repen- tina apoplevia tacto, ac brevi exstincto, an. 1419. die 16-a Augusti." ") Byzyni (igazán Brzezina) Lőrincz napkönyvének még azon csonka kézíratában is, mellyet Ludewig Péter bocsátott nyomtatás alá, Ven- czeV halála Aug. 16-dikára tétetik, ? ) kinek. elhunytával a" cseh korona örökségben Zsigmondra szállott, csakhogy azt a Husszíták zendülése miatt 1420-dik előtt fel nem vehette; arról pedig, mellyik napra esik Zsigmond? cseh koronáztatása, az írói sereg különbözőleg tudósít ben- nünket. Balbin irja ugyan : ,, Eodem ipso die (30. Julii 1420.) Sigismun- dus a Conrado Archiepiscopo in arce 5. Viti Bohemiae Rex coronatur." ") Azonban más munkájában e" tanútételét megrontván beszéli: ,, tő. Juli hoc eodem anno 1420. in Regem Bohemiae coronari , et inungi se, vel invitis Bohemis procuravit." 5) Ingadozó állításai valóságáról tehát méltán kételkedhetni. Aeneas Sylvius, utóbb II-dik Pius pápa, Frid- rik római császárnak 1442-ben. volt titoknoka, Zsigmond" cseh koronáz- tatását említvén a! napot fel nem jegyzette. 5) Mások, mint Goldast, Zsigmondot kétszer koronáztatják : 1420-dikban a" prágai táborozáskor , és 1436-dikban már békekötés után. 7) De az utóbbi évre Balbin, Pes- ") Joachimi Curei, Gentis Silesiae Annales. Witebergae , 1571. fol. pag. 122. 2) Thomae Joannis Pessina , Mars Moravicus. Pragae , 1677. fol. L. IV. c. IV. p. 456. 5) Jo. Petri de Lodewig, Religuiae Manuscriptorum. Francofurti et Lipsiae , 1720 — 1741. 8. Tom. VI. pag. 144. 7) Bohuslai Balbini, Epitome Historica Rerum Bohemicarum. Pragae , 1677. fol. L. IV. c. VII. ad an. 1420. pag. 440. ") Bohuslai Balbini, Historia de Ducibus ac Begibus Bohemiae. Pragae, 1735. fol. pag. 180. ") Aeneae Sylvii, Historia Bohemica. Helmestadii , 1699. 4. c. XIII. pag. 63. 7) Melchioris Goldasti, De Bohemiae Regni , incorporatarumgue Provinciarum Ju- xibus. Francofordiae , 1627. 4. L.II. c. VII. p. 166. et seg. n. 22. 28. s § ú y ZSIGMOND? ORSZÁGLÁSÁNAK EVBSORA. 53 tar egy ha sina és többen csak annyit mondanak : ,, Sedenti in solio sub diademate regio in foro antiguae urbis --—-— obedientiam promiserunt." ") A" mi- ból még nem következik, hogy ünnepileg megkoronáztatott. Felhagy- ván az irók" más különböző tanúadásaikkal, mellyek szerint ef koronáz- tatás majd 5-dik, (post diem S. Procopii) ?") majd 27-dik ( dominica S. Pantaleonis) ") Juliusra tétetik; annyi bizonyos, hogy az egykorú drahoniczi Bertalan irja: ,, Eodem auno (1420) Dominico ante S. Jacobi ( XXI. Julii ) praedictus Rex Sigismundus coronatus est in Regem Bo- hemiae." 1) E" helyról Dobner megjegyzette: ,, Laureutius Brzezina in- guit , post Jacobi." A mi Julius XXVIII-dikára esik. Byzyni ( igazán Brzezina ) Lőrincz napkönyvében, Ludewig kiadása szerint találtatik : , XXVIII. die Julii (1421) dominico scilicet die Jacobi." 5") A miból nyilván kitetszik, hogy Dobner más kéziratot használt, és hogy Lude- wig kiadásában e" hely meg vagyon romolva; mert a történeti kalendá- riomban ugyan azon kútfő után mondatik: ,, A. D. 1420. Dominica post Jacobi, (XXVIII. Julii) hora nostrate 12. rex Sigismundus in Castro Pragensi praesentibus non omnibus Baronibus, nec Scabinis ( Senatori- bus) Pragensibus, in regem Bocmiae coronatur : facitgue ibi multos no- vos milites ( eguites) nzullum penitus actum militarem prius pro communi bono ostendentes etc. Chron. M. Laur." ") E" tudósításokból könnyen észrevehetjük: hogy az egykorú történetírók Zsigmond" cseh koronázta- tása napját X.XI-dik és XXVIII-dik Juliusra határozzák. 2) Thomae Joannis Pessina , Mars Moravicus. Pragae , 1677. fol. L. V. c. V. pag. 599. 7) Venceslai Hugecii , Böhmische Chronik. Leipzig, 1718. fol. 684. 5) Henrici Meibomii Junior. Rerum Germanicarum Tomi III. Helmaestadii , 1658. fol. Tom. II. In Chronico Magdeburgensi , p. 353. 5) Gelasii Dobner , Monumenta Historita Botmiae. Pragae, 1764. 4. In Chronico Bartossii, pag. 145. ") Jo. Petri de Lodewig, Religuiae Manuscriptorum. Francofurti et Lipsiae, 1720 — 1741. 8. Tom. VI. pag. 181. §) M. Procopii Lupacii , Rerum Boémicarum Ephemeris , sive kalendarium Histo- ricum. Pragae, 1584. 8. ad XXVIII. Jul. s. p. 54 ÉRTEKEZÉSEK, e ay 11. ? Cseh királysága évsorát testvére halálától csak elvétve: nagyobb részint pedig koronáztatása idejétől számlálja: mert ez, az oklevelek- ben 1420-diki Jul. XXI-dik ( XXVIII.) napjától számitatik; követke- zóleg cseh királyságának első esztendeje 1421-diki Julius XX-dikáig ( XXVII.) tart bezárólag. Egy 1421-dik évnek Mart. 28-dikán költ levelében foglaltatik : ,, Regnorum nostrorum Hungarici trigesimo guin- to, Romani undecimo, et Boemici primo Anno." ") Ugyan Zsigmond- nak 1430-diki Jun. 23-dikán költ, és Pozson városának adatott pénz veretési kegyelmet ") magában foglaló oklevelében mondatik: ,, Reg- norum nostrorum anno Hungariae etc. guadragesimo guarto, Romano- rum vigesimo, et Bohemiae deciüno." ") 1436-diki Jul. 3-dikán költ le- velében olvashatni: ,, Auno Hungariae guinguagesimo, Romanorum vi- gesüno serto, Bohemorum sexdecimo, Imperii vero guarto." ") Geor- gisch Péter hires diplomatikai lajstromában találtató 1437-diki Jul. 20- dikán költ oklevélnek ez az időjegyzete : ,, Unserer Reiche des Hungri- schen im 51. des Röm. im 27. des Böhm. im 17. des Kaiserth. im 5. Jahre." " ) 12. Nem szakad itt vége, az ingadozó királyi tekintetet hatalmas méltóságra emelni nem biró sok koronáztatásnak. Az ugy nevezett vas 1) Du Mont , Corps universal Diplomatigue, á Amsterdam , 1726. f. T. II. P. II. p. 153. n. XCV. ") Ma is fennáll Pozsonban a? régi pénz verető ház? nevezete. A" királyi ajándék- nak illy" pazérlása lehetett fő oka az utóbb hozatott im e? törvénynek : ,, Si autem aliguibus sua Majestas cusionem monetarum concessisset, revocet, ut non teneat annuentia hujusmodi."" (Jos. Nicol. Kovachich , Sylloge Decretorum Comitialium Inclyti Regni Hungariae. Pesthini, 1818. 8. Tom. I. pag. 189.) 7) Appendix ad Cataloguam Numorum Hungariae ac Transilvaniae Instituti Natio- nalis Széchényiani. Pesthini, 1810. 8. XLLVIII. pag. 213. ") Godefridi Gvilielmi Leibnitii, Mantissa Codicis Juris Gentium Diplomatici. Ha- noverae , M. D. CC. fol. pag. 146. n. XXIII. ") Petri Georgisch, Regesta Chronologico - Diplomatica. Francofurti et Lipsiae, 1741. fol. Tom. II. col. 1073. n. 36. ZSIGMOND" ORSZÁGLÁSÁNAK KVSORA, 55 koronáról értekező Fontaninus határozva állítja: ,, Urunk" születése 1431- dik esztendejében, szent Katalin napján, november hónap XXV-dikén , Zsigmond császár Mailandban az ottani érsektől, Capra Bertalantól az Ambrosiani templomban felvette a "vas koronát." ") Maga Zsigmond Ju- lián kardinálhoz és az egész basileai gyülekezethez irt levelében beszé- li: ,, Tudósítván atyaságtokat, hogy a? most múlt szúz szent Katalin napján, itten Mailandban az Ambrosiani szent épületben , eldődink nyomdokit követvén, a! királyi koronát felvettük." ") E koronáztatást az arról készúlt oklevél igy adja elő: ,, Regem ( Sigismundum ) ibi per- sonaliter evistentem - - - unwvit ( Bartholomaeus de la Capra) in humero ejus dextro ---- - in digito anulari ejus devtrae manus anulum imposuit , eigue tradidit ensem nudum, ac subseguenter capiti suo coronam ferre- am imposuit. Et insuper in ejus dertra virgam sceptri, et deinde po- mum deauratum, guod Monarcum significat, in sinistra manibus assig- navit." ") Hogy végre, 1433-ban Május hónap 31-dikén pünkösd nap- ján IV-dik Eugén pápától Rómában császárnak megkoronáztatott: arról az egykorú Windeck, Zsigmond király életírója nyújt hiteles tanúbi- zonyságot. 1) Sót az előadott három utóbbi koronáztatását Zsigmond maga is említi. ") 13. Manetti, a" florencziai küldöttek" szónoka, III-dik Fridrik császárt római koronáztatásakor köszöntő beszédében, arany, ezüst és vas, mint ") Justi Fontanini, Dissertatio de Corona Ferrea Langobardorum. Romae et Lip- siae, 1719. 8. c. VII. pag. 75. 7) Odorici Raynaldi , Annales Ecclesiastici. Coloniae Agrippinae, 1691. fol. Tom XVIII. ad an. 143I. pag. 94. n. 31. 5) Ludovici Antonii Muratorii , De Corona Ferrea, gua Romanorum Imperatores in Insubribus coronari solent, Commentarius. Mediolani et Lipsiae, 1719. 8. c. XI. pag. 71. et seg. 1) Jo. Burchardi Menckenii , Scriptores Rerum Germanicarum. Lipsiae, 1728. fol. Tom. I. In Eberh. Windeckii Hist. Imp. Sigis. Cap. CLXXXVIII. col. 1244. :) Corpus Juris Hungarici. Tyrnaviae , 1751. fol. Tom. I. pag. 192. 56 ÉRTEKEZÉSEK, más és más erejű három koronáról teszen említést. ") Ligurinus irja: . Az egyházi törvény magyarázók (ugy mond) egyebek között tanítják: hogy a" császárnak először vas, azután ezüst, végtére pedig aranuy ko- vonát kelle felvennie." ") De ezekkel nem vetekedünk ; mert Aeneas Sylvius e? hiu vélemény?" eleven tanúja beszéli: ,, Has autem coronas omnes aureas esse, compertum habeo, guamwvis per medium circulum coronae Mediolanensis lamina guaedam parvula ev ferro ducatur, guae stultae interpraetationi effecit locum." ") Nagyobb figyelmet érdemel ezeknél: hogy Zsigmond császársága éveit, már a koronáztatása napján költ oklevelében, mellyben a! pápa állhatatos segedelmére kötelezte ma- gát, igy kezdette számlálni : ,, MCCCOCXXXIII. die ultima may, regno- rum nostrorum anno Hungariae etc. XLVII. Romanorum XXIII. Bohe- miae XIII. impery vero I." :) Egy másik 1436-diki Jul. 3-dikán kült levelében is olvashatni: ,, Azno Hungariae guinguagesimo; Romanorum vigesimo serto , Bohemiae sexto decimo; Imperii vero guarto." ") 14. k "Mikor holt meg Zsigmond , arról ismét különbözők a" vélemények. Az austriai krónika az évet ugyan feljegyzette: ,, 1437-dikben Felséges Zsigmond császár , magyar és cseh király, Znaym városában meghalálo- zott." Valamint a" melki monostor krónikája: ") de ezek a: napról nem ") Margvardi Freheri, Rerum Germanicarum Seriptores. Argentorati, 1717. fol. Tom. III. pag. 16. 7) Justi Revberi, Veterum Scriptorum, gui Caesarum, et Imperatorum Germani- corum res per aliguot saecula gestas literis mandarunt , Tomus unus. Franco- furti ad Moenum , 1726. fol. In Ligorini Libro VI. pag. 615. ") Aeneae Sylvii, Historia Rerum Friderici III. Imperatoris. Helmaestadii, 1700. 4. pag. 152. ") Odorici Raynaldi , Annales Ecelesiastici, Coloniae Agrippinae, 1691. fol. Tom. XVIII. ad an. 1433. pag. 113. n. I4. ") Godefridi Gvilielmi Leibnitii , Mantissa Codicis Juris Gentium Diplomatici Ha- noverae , M. D. CC. fol. pag. 144. n. XXI. ") Hieronymi Pez, Seriptores Rerum Austriacarum. Lipsiae, 1721. fol. Tom. I. col. 734. et 256. ZSIGMOND" ORSZÁGLÁSÁNAK ÉVSORA. 57 tesznek émlítést. Aventinus évkönyveiben beszéli: ,, következő (1437) évben a hetven esztendős Zsigmond császár, inkább túl szenderült a szerencsésb világra, mintsem meghalálozott , December VIII-dikán " még to idus Decémb.) !) A" bajorországi krónikában ellenben ezek találtat nak : ,, Morvaország Znaym városában, December 9-dikén ( V. idus De- cemb.) nagy töredelmességben és ájtatosságban meghalálozoit. ") Ezek oda mutatnak, hogy e halál ideje a" VIII-dik és EX-dik December kö- zötti éjre esik , a. miról Lupacius" történeti kalendáriomában ezek talál- tatnak : ,, Odiit, horam noctis in diem seguentem (IX. Decemb.) circiter guartam." 5) 15. Bővebben tanulván az eddig mondottakból ismérni: Zsigmond" különféle országlásának évsorát; nem lehet már megfoghatatlan előttünk: miként történt, hogy némelly rendkivüli időjegyzetek jónek elő e ki- rályunk" számos leveleiben. Egyfelől a sokféle időszak különfélesé- ge, másfelől a" tudományokban nem eléggé jártas jegyzők" gondatlansága, nagy zavart okoztak az oklevelekben. Fájdalmas volna, ha a levél hi- tele egyik, vagy másik év" felcserélése miatt szoros kérdés alá vonatnék. Bölcsen mondja Mabillon a diplomatika" hőse: ,, Scriptoribus diplo- matum, guippe non admodum aliguando peritis, proclive fuit errare in scientia historiae veteris." ") Nem csodálhatni tehát, hogy az előhoz- tam (1) Zsigmond" rendeletének időjegyzete eltér a" rendes időszak" szá- mitásától. — — A" több eredeti példányban fennlévő "s gyanuba épen nem eshető, úgy nevezett kisebb Decretum költének ideje így áll: ,,Mil- lesimo guadringentesimo guinto, decimo septimo kalendas mensis Mai, !) Jo. Aventini , Annalium Boiorum Libri VII. Basileae , 1580. fol. L. VII. p. 662. 2) Jo. Georgii Kulpis , Seriptores rerum Germanicarum, Argentorati , 1685. fol. p. 60. 5) M. Procopii Lupacii , Rerum Bozmicarum Ephemerxis , sive: Kalendarium Histo- ricum. Pragae , 1584. 8. ad VIII. Decemb. s. p. 4) Joan. Mabillon , De re Diplomatica. Neapoli, 1789. fol. Tom. I. L. III. c. 27. Pag. 251. 58 . ÉRTEKEZÉSEK, Regni autem nostri anno decimo septimo." !) Más oklevélben is találta- tik: ,, Millesimo guadringentesimo guint, decima septima Idus mensis Mai, Regni autem nostri anno decimo septimo." ?) Távolabbi eltérése- . ket is olvashatni. Egyik levelében mondatik: ,,1514. Calendis May , Regni autem nostri Anno vigesimo secundo." ") Azonban nem merem ál- lítani: hogy a. rendkívüli időjegyzet az oklevél hitelét, kétségbe épen nem ejtheti , főkép ha az eredeti példányra szert nem tehetni ; sót talán illyen az 1419-diki oklevél költe: ,,Régnorum nostrorum anno Hunga- riae XXIX. Romanae electionis VI. coronationis vero II." 1) Már" Ma- billon feljegyzette rendszabásúl : ,,Multas esse chartas falsas, guarum no- tae chronologicae verae sunt; multas item veras, guarum notae sunt vitiosae." ") 16. Elég ennyi azon kérdésről: micsoda évszakaszonként számiítatott a félszázados Zsigmond" országlásának évsora? Nem szükség mélyen fej- tegetnem: mi bájolja a magyart szerette nemzetének számtalan elélt vál- tozásain által szinte felséges eredetének forrásáig felemelkedni , mi von- sza az elmúlt kornak hosszú "s töredezett lánczán vissza a" régi századok- ba andalogni , mi kecsegteti ót annyira a voltakkal élni? Teljes fényé- ben szemléli, sót érzi mindenki: mi méltó gyönyörűséget áraszt tiszte- lőire a megtörtént és porából kiemelt igazság. De honunkban a! törté- nettudomány nemcsak oktató mestere az életnek; hanem mind a!" fenn- álló nemzetségek" nyugalmának , mind - a" törvények" erejének alapköve. ") Mart. Georgii Kovachich, Codex Authenticus Juris Tavernicalis. Budae, 1803. 8. p. 22. 7) Appendix ad Catalogum Numorum Hungariae ac Transílvaniae Instituti natio- nalis Széchényiani. Pesthini , 1810. 8. XLIV. pag. 196. ;) Horvát István , Verbőtzi" Emlékezete. Pesten 1819. 8. II. Kötet. 60. I. 1) Danielis Eberh. Baringii, Clavis Diplomatica. Hanoverae , 1754. 4. In Joan. Ni- col. Hertii. Dissert. de fide Dipl. pag. 361. 7) Joan. Mabillon, De re Diplomatica. Neapoli, 1789. fol. Tom. I. L. III. c. I. pag, 230. ZSIGMOND" ORSZÁGLÁSÁNAK ÉVSORA. 4 59 Mi még most is hódolunk a régiség bölcseségének. Messze látó gonddal szerzett polgári alkotmányunk" természetén , köz érdekű maradványinak a század szelid lelkéhez mikép lehető alkalmazásán örömmel elmélke- dünk. De fájdalom! számos kútfói a magyar történetnek ismeretlenül hevernek. Ama becses emlékek, mellyek örökségben maradt tudomá- nyos kincseinket a! századok" vészei közt megtartották, nem mindenkor a legügyesebb, legtisztább kezekbe kerültek. E" húségtelen kezek sülyesz- tik a bizonytalanság hullámi közé számtalan okleveleinket, mellyeken nyugszik az igazság, mellyeknél fogva százanként boldogúlhatnak , vagy inségre juthatnak hazánkfiai. Szinte homályos fellegek nyomúlnak a" ho- ni történet és a régi magyar polgári szerkezet tiszta országára. Nincs más menedék, mint a józanabb és részrehajlatlan kritika" szövétnekénél a történet birodalmának szebb vidékeit kinyomozni, homályos tájékin világot keresni, hogy a rendetlen ügyben rendet szabván , az emberiség nagy történetére , utóbb nemzetünknek , még a" legsetétebb századok" bús éjelén keresztűl csillámló történeti temploma valahára felépítessék. Ha ez oldalról csak egy követ gördíthettem a" haza emelkedő templomához , czélomat elértem. LUCZENBACHER JÁNOS. JEGYEI ÉS; A" következő lapon lévő évszám tábla , Zsigmond" országlásának évsorá- ról szóló felebbi értekezéshez tartozik. j s" 60 (4 (and SZ]2.5 keri els Al3s 1387] 1388 1388] 4389 1589] 1390 1390] 1391 Magyar királysá- gának évsora. E3:500 a a ur 01 to ma 20. Septembertől Decemberig. 1-ső Választási idő, Januariustól 19. Septemberig. gá- Római királysá nak évsora. 9 04 4 01 01 MA 1 EJ a, ÉRTEKEZÉSEK. 2-dik Választási idő. sét ee NEzásű ént FEREEREE 2123] zs r-i - tr ej 58 köntös zál38]3:8 aA] aa E ) 1411 ] 1412 1 ag ú0 ! a 1a2]i143] 2 Isá8lzz]o 13]a4] 5 Iz3]e2]8E 1414]145] 4 In 8l28Í Ím? 1415 j146] 5 [gel ge ]-59 116]17] 6 sál ES ]7e 1417] 1418] 7 KEEAA AAl keE] 115 [1419] 8 hag $]5 1419]11420] 9 14201 1421] 10 [/1420f 14211 1 1421 j 1422 11 1421] 1422 a) 1422 ]11423] 142 [11422] 1425] 35 14235 [d404ol 43. [a423] 144] 4 FETT 1424]11425 ] 14 [11424] 1425] 5 2 1425 11426) 45 [114425] 1426] 6 éjíréee , és 1426 11427] 16 [4426] 4427]. 7 IGEléwmi ég 1427 11428 17 [1427] 1423] $ [I sz]s3]és 1428 11429] 18 [1425] 14299] 9 IZE] z3]as 1429 11450] 19 (114291 4430] 10188] é5Í1s9 4430 11431] 20 [14501 1431] aa vála 18 143111432] 21 [114311 1432] 12 s tztíinnetntsmítezű Az 1397-BEN VOLT TEMESVÁRI ORSZÁGGYŰLÉSRŐL. a 01 az 1397-BEN VOLT TEMESVÁRI ORSZÁGGYŰLÉSRŐL, In tbe tumult of civil discord, the laws of the society lose their force, and their place is seldom supplied by those of humanity. Gidbon Edw. History of the decline and fall of thé roman emp. ch. 4. Még alig mult száz esztendeje, mióta Ertogrul, I. Ozmánnak apja , csak vagy négyszáz, a mongálok" zsarolását kerülő törük háznép- pela rumi zültán országában megjelent , "s ugyan azon pillanatban tett jó szolgálatáért , téli és nyári legelővel megajándékoztatott; ") még egy százada el sem mult, mióta I. Ozmán független fejdelemségre kapott; 2) még csak negyven esztendeje mult, mióta az ozmánok Európában föl- det foglaltak: ") midőn az ozmán nép hatalma már annyira nevekedett , hogy, elfoglalván egész kis Ázsiát, Bolgárországot is meghódithatá (1387), Szerbországot adófizetővé teheté (1389), "s I. Bajeszid, kinek sebessége !) Ertogrul, megérkezvén a" rumi zultán? határában , nem messze csatát látott , "s ki nem vehetvén, micsoda népek verekedjenek, és egyedül harczszerető , "s az ügyben semmi pártot nem fogott embernek természetes hajlandósága által ösztönöztetvén, négyszász negyvénnégy lovasával a" gyengébb félnek segitségül vágtata "s megnyervén a" diadalmat, azt találá, hogy a" kinek illy nevezetes szolgálatot tön, épen II. Alaeddin, rumi zultán (uralk. 1233-tól 1307-ig), kitől, mint mondtuk , elegendő legelővel megjutalmaztaték. — Hammer , Jos. v. , Geschichte des osmanischen Reichs, 1. 42. 7) 1399ben eldült a? rumi széldsük zultánok" uralkodása , "s Ozmán , eddig szeld- . suk hübéres, Bithyniában Olympus körül fekvő birtokának felséges ura lőn. — Hammer Gesch. d. osman. Reichs, 1. 59. 5 ) Szulejmán , Urkhán? fia, 1356ban elfoglalá a"? Hellespont" európai partján fekvő Tzimpe várát ( ma Csini vagy Dsemenlik ). Urkhán vissza akará ugyan a?" vá- rat adni, "s 10,000 arany váltsági dijban a"? görög császárral már meg is egye- zett, midőn, egy téli éjtszaka, az egész vidék szörnyü földrengés által megráz- kódtatván, más városok , többi közt Kallipolis? falai is leszakadtak , "s az oz- mánok ezeket is nyomban elfoglalák, — Hammer, Gesch. d. osman. Reichs, I. 144. 62, ÉRTEKEZÉSEK. és hatalmas csapásai miatt, a" népe. felderim (villám ) nevet adott, Zsig- mond királyunkat, 1392ben, Bolgárországból kivervén, avval merte a" keresztyén világot fenyegetni, hogy nem sokára, méghódítván Magyar- erszágot , letiporván Németországot , Olaszországba fogja vezetni seregét s meg nem nyugszik , mig zászlóját a Capitolium falán kitűzi, "s lovait Sz. Péter oltárán megabrakoltatja. De Európa megijjesztésére nem kelle illyen barbár kérkedés. Lát- ta ő Magyarországnak gyönyörü seregét megrontva "s hatalmát megcsök- kentve, hallotta a" görög birodalom haldoklását és segitséget kérő kiáltá- sát, látta mint szűkül a byzanczi bibor határa, s mint közelít a félhold a szent kereszt birtokának középpontjához: és a. keresztyén világ meg- ijjedt. A" pápa felszólítá a" fejdelmeket , hogy, abban hagyván minden e- gyéb bajaikat, egy akarattal, összekötött erővel támadják meg a" köz el- lenséget, "s verjék ki a barbárságot a miveltség. országából, "s vessék vissza a" hozzá illő pusztákra, mellyekból neki, ha Európa maga magát nem marta volna, soha ki sem kellett volna lépnie. Keresztet hirdet a keresztnek vesztét szomjuhozó ellenség "s népek rontója ellen. Szövet- séget köt VI. Károly franczia királylyal , a büszke Filep burgundi her- czeggel, Velenczével, a rhodusi vitézekkel, "s még egy sereg apró fej- delemmel , kik, mint Vertot mondja, csak az aláirásokat szaporították a szerződés alatt, ") hogy Zsigmonddal együtt nemes harczot harczoljanak. Francziaország közel tizezer embert külde, Nevers János gróf- nak , a burgundi herczeg" legidősb fiának vezérlése alatt, kik közt volta- nak Artois Filep, királyi herczeg és franczia connétable, De la Marche gróf , Bar Henrik és Filep, a franczia királynak három atyjafia, Vienne János, franczia admirál , Boucicault maréchal, Coucy ur, a" leggazdagabb franczia birtokos, s maga idejében leghiresb kapitány, De la Tremouille, és sok más jeles nemesség. Ezen sereghez, Németországban, hozzá kap- csolá magát Zollern Fridrik gróf, a német vitézek fő perjele, "s nemze- !) Vertot, Abbé de, Histoire de Chevaliers hospitaliers de S. Jean de Jerusalem, appellez depuis les chevaliers de Rhodes , et aujord" hui les chevaliers de Mal- te; II. 114. Paris 1726. 4. az 1397-BEN VOLT TEMESVÁRI ORSZÁGGYÜLÉSRŐL. 63 te "küldte keresztes harczosok" kapitánya. A? görög császár, Velencze és a rhodusi vitézek szép hajós sereget küldtek ki (Jadra is egy gályát ada) Mocénigo Tamás, velenczei admirál kormánya alatt, ki a Duna! torká- nál a Feketetengerben megállott. Az alatt Zsigmond" Magyarországban minél nagyobb sereget gyüjt , felszólitván mind oláh mind bosnyák hübéreseit , "s magához csa- tolván Cillei Herrmannt stajer fegyvereseivel. Bevárván Budán a fran- cziavés német népeket, Bolgárországba indult, s minekutána még De Naillac" Philibert , rhodusi nagymester szép számu vitézekkel, és Mircse vájda oláh népeivel a táborban megérkezének, egész serege mintegy százezer embert számlálhatott; mi a keresztesekben olly nagy elbizott- ságot szült, hogy azt mondák : , Nincs ellenség, melly ránk ijjeszthessen, mert ha maga az ég nyakunkba szakadna, azt is feltartjuk lándzsáinkkal." A" rhodusi vitézeknek pedig annyira örült a" király, hogy a" nagy mestert maga sátorában tartotta , "s igérte, hogy a" csatában köztök harczol. ") Bajeszid akkor Konstantinápoly alatt táborozék ; Bolgárország- ban csak a várakban voltak csekély óőrcsapatjai. A" keresztyének tehát könnyen kelhettek át a. Dunán , némelly várak" elfoglalása is ke- vés megeröltetésükbe került: de épen annyival kevesebb becsületükre válik, hogy Rakó várának maroknyi őreit, minekutána magokat meg- adák, akár Boucicault : szerint Zsigmond , akár Madame de Lussan sze- rint Boucicault, kardra hányatták. ") Nagynikápolyt az egész sereg; földről vizról, hat napig ostromlá, mert a: zultán közelítéséról bizo- nyos kapitánya, makacson védelmezé magát. Zsigmond azonban Ka- nizsai Miklós tárnokmestert Magyarországba küldé, hogy ő ís annak bátorságára ügyeljen. ?) ; A" királyi táborban pedig , az eddigleni szinte játszodva tett elő" menetelek miatt, annyira elhatalmazott az elbizottság , hogy , " mivel Ba- jeszidról eddig semmit sem hallottak, már ezután túdni sem akartak . 1) Vertot , a?" sz. gyenesi névtelen krónika szerint , u. o. 118 lap. 2) Engel J. Ch. v., Geschichte des ungrischen Keichs, II. 198. 5) Zsigmond" Kanizsaiaknak adott oklevele: datun 1397. Katonánál , Historia eri- tica, XI. 414. A 64 ÉRTEKEZÉSEK, semmit; azt beszélték széltében, hogy Ázsiában bujkál; sót Boucicault hadi tanácsban isserősen állitotta, hogy a zultán a" Hellesponton át- lépni nem mer. A" táborban gondatlatiság, evés, ivás, játék uralkodék:, különösen a franczia urak" sátoraikban tobzódás, bujálkodás; a közka- tona részegeskedett, szolgálatot , fenyítéket nem ismert meg. Nem csuda tehát , hogy Bajeszidet még Anatólia tulsó részén vélték, midőn már egy napi járóföldnyire hozzájok közelített. Elvégre két, portyázgatni ment volt katona, jön nagy sebesen, "s jelenti, hogy Bajeszid már csak hat mértföldnyire áll népeivel, ők pedig sietve sietének ezt a" vezérek- nek hirül adni. De olly nagy volt a veszedelmes elvakultság, hogy Bou- cicault még akkor sem akart balvéleményétől elállani, "s feléje fordul- ván a" két legénynek : ,Megbánjátok , ugy mond , gazemberek , hogy ha- mis hiretekkel a" tábort fellármáztátok" , "s még azzal fenyegeté, hogy füleiket elvágatja. Azonban nem sokára csakugyan megjelentek az ellen- ség hadlábai s egymás után csatasorban állottak fel a" térségen. ") A" francziák legelől állottak : a" zultán? megjelenése őket pelen- géres személyek" karjaikból, "s pezsgő poharak mellól riasztá kardra. Szörnyű zavar támad: a? vitézek kardot lovat kiáltanak. A? magyarok közt, kik az ozmánok" harczolás— módját jobban ismerték, nem olly nagy a zürzavar. Mircse vajda, a király engedelmével, ezred magával , kiindul az ellenség megtekintésére, "s visszajövén jelenti, hogy husz zászlót láta , s mindenik alatt vagy tizezer embert; egyszersmind kéri, övé legyen az első megtámadás. Zsigmond azt jovalja , "s azonnal Nevers grófnak izeni , hogy. az a teméntelen katonaság, melly a" mezót fedi, csupa gyülevész és harczhoz szokatlan nép, melly azért hajtatik elól az ellenségnek , hogy azt, felfogván első rohanását , fáraszsza meg, s a kö- vetkező rendes katonaságnak annyival könnyebb gyözedelmet készítsen; hogy a magyarok ezen dibdáb népnek szinte csak könnyü katonaságot szoktak ellene küldeni; hogy várja meg, mig a gyalogság megütközik : akkor lész majd ideje a lovassággal neki vágtatni, s a" király is segíti őtet az ő nemességével és a" vitézekkel: emlékezzék, hogy a" csata di- ja és dicsősége nem azé, a" ki legelőször vág, hanem azé, a ki leg- utoljára és ugy vág, hogy a diadalt megnyeri." 1) Vertot, u. o. 119. az 1397-BEN VOLT TEMESVÁRI ORSZÁGGYŰLÉSRŐL, 65 Erre a gróf hadi tanácsot tart. Coucy és az admirál jovalják a" király" rendelését. Hanem a! connétable és Boucicault, csak azértis, mivel a" gróf nem az ő véleményöket kérte legelőször is, az egész fran- czia nemzetet illető gyalázatnak mondák , ha a magyar gyalogságot elő- re. bocsátják , "s hogy nem azért jöttek olly messzeföldról, hogy gyüle- vész népek után járjanak. Melly csipós beszéd az egész ifjuságot elra- gadá. A" gróf visszaüzeni Zsigmondnak, hogy francziák a! diszhelyt a csatában semmi más nemzetnek át nem engedhetik. Ezzel kiki a vált- ságot váró fogottjait levagdalja. Igy tehát a keresztyén seregnél sem rend sem főkapitány nincs. Más nap, 1396. Septemb. 28d. Nevers gróf titkon indítván meg sere- gét ") hirtelen az ellenségnek vágtat. A" könnyü török katonaság, mint Zsigmond előre mondá, minden ellentállás nélkül szökik és a janicsá- rok megé takarodik, kik már derekasan vivnak. Zsigmond ez alatt a" ma- gyar sereget állitja fel: közepett ő maga áll, Gara Miklós horvátországi Bán, Cillei Hermann és Zollern gróf népeivel; a jobb szárnyra Laczko- vics Istvánt, a" balra Mircse vajdát rendelvén. A!" francziák azonban a janicsárokat is legázolják , s közülök vagy tizezeret levágván, a nélkül hogy mint Coucy ur kiáltá, vagy a magyarokat bévárták, vagy legaiább lovaikat kifuttatták volna, nyomban 7s vaktában utánok erednek. De csak hamar egy harmadik, még sokkal erósb hadi testre bukannak, ") mellynek közepette maga a zultán, zászlója alatt , parancsol. A" mily- lyen nagy tűzzel a francziák eddig harczoltak , olly nagy zavar lepte meg óket most: ") kevés csatázás után vak futásnak eredtek. Hanem ") , Der Herzog nahm seine Deute heimlich mit sich." — Schiltberger, Reise in dem Orient ; herausg. von Penczel, 8. München, 1814. lap. 9. Schiltberger jelen volt ezen ütközetben mint egy bajor lovagnak fegyverneke, "s elfogatván Ázsiába jutott , honnan 1427ben vissza jött, "s bujdosásinak leirását kiadta. Ez utolsó kiadásban a" régi németség újra van forditva. 1) Negyvenezer lovas, az egész seregnek szine és válogatott népe. — Vertot a" sz. gyenesi névtelen krónika szerint ; u. o. 125. 5) A" sz. gyenesi névtelen krónika Vertotnál, u. o. 126. ,, Ces heros devinrent plus laches gue les lievres."" 9 66 ÉRTEKEZEÉSEK. a török lovasság utjokat elállja, "s a" gondatlan vitézek vagy elesnek, vagy elfogatnak: ezek közt Nevers gróf, De la Marche gróf, Bar princz , Boucicault , a" connétable, Coucyés De la Tremouille urak. Most már Bajeszid győztes lovasságával a magyarokra rohan. E- zek nemcsak nézni jöttek, mint a! sz. gyenesi krónika" névtelen irója mond- ja , hanem, mint Schiltberger, szemmel látott tanu, megirta?) , Zsigmond vagy tizenkétezerrel bátran előre léptet. Kemény vita támad , s Bajeszid" népe már tétovázni kezd, midón, épen ezen elválasztó pil- lanatban Lázárevics István szerb fejedelem és Bajeszid húbérese, mint a legujabb szerződésnél fogva tartozott, vagy ötezer válogatott emberrel megjelenik "s a" győzedelmet a félhold" részére hajtja. Zsigmond" zászlója eltünik , mellynek védelmezésében valamennyi bajor vitéz életét hagyja , s színtugy a magyar, stajer és a rhodusi vitézek" nagyobb része. A" mi még él, Duna felé szalad , "s ki csolnakba nem ugorhat, vagy vizben, vagy a szörnyü tolongásban vész el, sót nem csak egy felettébb megterhelt csolnak is elsülyedt. Jelesb magyarok közül elestek: Rozgonyi János, 0s- vald és Lőrincz, Maróthi Gyenes, Allaghi Albert. A" király, "s vele e- gyütt Kanizsai János esztergomi érsek, Gara Miklós, a? rhodusi nagymes- ter, Zollern Fridrik, Cillei Herrmann, "s még néhányan , csolnakba u- gorván , sürü nyilzápor közt, szerencsésen eltávoznak. !) Schiltberger, u. o. 10. ,, Auf die Nachricht von der Gefangenschuft des Her- zogs , nahm der König ohngefáhr zwölftausend Leute, sowohl Infanterie als Kavallerie, mit denen er das Fussvolk der Türken so tapnfer ungriff, dass er selbiges völlig zusammenhieb und das Scllachtfeld behauptete. Bei dieser Gele- genheit ward meinem Herrn TKienhart Reichersinger das Pferd unter dem Led be erschossen. Als ich dieses sahe, ritt ichin das Heer, half ihlm auf mein Pferd, und ritt nachher auf dem Pferd eines erschlagenen Türken, auf meinen vorigen Ort zu meinen Gesellen zurück. — Nach dieser Niederlage des türki- schen Fussvolks, besehloss nunmekr König Sigmund auch die Reiterei anzu- greifen. Bajazeth , der seinen Augriff nieht erwarten wollte, war eben in Be- griff zu ftiehen, als ihm der Despot aus der Syrisey mit fünfzehnhundert Mann der auserlesendsten Truppen, und nochviel anderer Pannerherren mehr, mit gros- ser Macht zu Hilfe kam. Der Despot griff König Sigmunds Pannier an, und nachdem er selbtiges geworfen, so nahm der König die Flucht." Az 1397-BEN VOLT TEMESVÁRI ORSZÁGGYŰLÉSRŐL. 67 Hát Laczkovics István a jobb szárnyával, hát Mircse vajda a bal szárnyával hova lettek ? Ók, a királynak titkos ellenségei, mindjárt eleinte megszöktek, otthon még veszedelmesb zavart okozandók. Ő rájok illik, mit Gibbon mond : ,,A" nikápolyi csata nem vész vala el, ha a fran- cziák a" magyarok" okosságának engedelmeskedtek volna, hanem dicsóség- gel lesz vala megnyerve, ha a? magyarok a francziák" vitézségét követték volna." 1) Szomoru kötelessége a tölténetirónak , hogy, midőn szeren- csétlenséget elbeszél, még gyalázatot is elmondani kénytelen ! Zsigmond szerencsésen átkelvén a Dunán eleinte a" vizen fel — s Magyarország felé evezett, de a megszökött Mircse vajdától, ki már kisnikápolyi táborozás után is utját állotta, tartván, a Dunán lefelé bo- csátkozott, elküldvén Gara Jánost néhányad magával Magyarországba , hogy a" csata valóságos kimeneteléről , a" királynak hollétéról bizonyos hírt adíján , és az ország csendességére ügyeljen: ") mert könnyen gon- dolhatá, hogy Laczkovics zürzavart szerető lelke mindent el fog követni az ország felháborítására, mi annyival könnyebben történhetnék , ha az országgal elhiteti, hogy a" király a csata mezején elesett, vagy fogva el- vitetett. Aztán, elérvén baj nélkül a" Duna torkolatját "s Mocenigo Tamás hajós seregét, gályára szállott, "s Konstanczinápolyba evezett; onnan pe- dig Rhodus szigetére, hol a" vitézektól születéséhez és méltóságához illó szivességgel tisztelteték. Midón Kallipolis alatt az Hellesponton elvitor- láztanak, az ozmánok nikápolyi foglyaikat a parton sorba kiállitván , a királynak gúnyolva kiálták, váltaná ki azokat. Sót meg is támadták a keresztyén gályákat, de semmi kárt nem tehettek. ") A" haza tért Laczkovics István régi czimborájával Simontornyai Istvánnal ") a királynak veszett hirét költeni; Horvát és Dalmát- or- 1) Gibbon, Edw., The History of the Decline and Fall of the Roman Empire ; ch. 64. ,, The battle of Nicopolis would not have been lost , if the French would have obeyed the prudence of the Hungarians; but it might have been gloriously von, had the Hungarians imitated the valour of the French." 2) Zsigmond" Gara Miklósnak adott oklevele : datum a. d. 1408 , guartu dus Julii. Cornides" kézirataiban. :) Schiltberger , u. o. 15. 16. lap. 4) , Stephanus filius Laczk — et alter Stephanus de Simonthornia, antiguo sce- lere tumidi."" — Thuróczi Krónik. IV. R. 9. fej. 5 9 6s ÉRTEKEZÉSEK, szágokban az alig elfojtott tüzet ismét lángra gerjeszteni; László nápolyi királynak magyar királyi székre meghivását ujra sürgetni , ajánlani, eről- tetni; czélukra minden eszközt egyiránt jónak találni, indul. Zsigmond" megtartásáról "s merre vett utjáról az egy Gara János és társai adhattak tudósítást. — Sokan, meggondolván , hogy a melly uton Gara János haza jöhetett, arra a király is, ha élne vagy fogva nincs, . eljöhetett volna; hogy Konstantinápolyban, az önttagával tehetetlen görög császárnál se- gitséget, mellyet az teljességgel nem adhat, kérni, kézzel fogható ha- szontalanság; hogy a rhodusi vitézeket látogatni, "s tengeri utazással gyönyörködtetni, az országot legnagyobb veszedelemben tudván, király- hoz épen illetlen sót lehetetlen ; — sokan, mondom, Gara" beszédéről ké- telkedni , "s Laczkovicsék" előadását annyival is készebbek valának el- hinni , mivel Gara és Laczkovics" pártjaiknak régi ellenségeskedésüket tudták. Mások nem akartak "s nem szerettek hinni, Zsigmond t való régi idegen indulatjok, vagy Konth Istvánnal együtt kivégeztetett atyjok- fiaik miatti boszuság által ragadtatván el. Erdély, hol Laczkovics István hajdan vajdaságot viselt s még mindig nagy tekintettel birt, könnyen hajlott szavára: Horvátország pedig, a Palizsna János auránai perjel és Horváthi János vezérlése alatt sokat mert és sokat szenvedett Horvát- ország, Zsigmondnak régi ellensége , "s a magyaroknak is ez időben nem nagy barátja, ") nyilt karokkal fogadá a" lázítókat. Magyarországban is sokan hozzájok állottak. Fellobbant tehát ujra a régi pártok dühe, és nemcsak országos, hanem magános dolgokban is dult. Tanúja ennek a zágrábi káptalan és polgárság közti villongás, melly már 1396. December 17-dikén kezdődvén, emberüléssel, az: utczákon való csatázással, ház és jószág felégetésével "s pusztításával, végre 1397-ben Januarius 11-dikén egyházból kirekesz- téssel végződött. ?) Mircse , az oláh, keveset használhata Laczkovicsnak, mert az oz- mánok őtet is megtámadák, Evrenosz basa alatt, kitől, csak országa nagy pusztítása után , ménekedheték meg nagy nehezen. 7) Annyival ") Kerchelich , B. A. Notitiae Praeliminares. pag. 249. 2) Kerchelich , Histor. Episcop. Zagrab. pag. 145. 146. §) Chalcocondylas , De rebus Turcicis, lib. 2. Az 1397-REN VOLT TEMESVÁRI ORSZÁGGYŰLÉSRŐL. 69 veszedelmesb dolgok történtek Bosnyákországban. Dabissa királya rövid idővel a" nikápolyi ütközet után meghalt. Országának , a legujabb szer- ződések szerint, egyenesen magyar korona alá kellett volna jutnia. E szerződést megronták Tvartko a Sura ?") és Krisztics Osztója. Tvartko az éjszaki vidéket foglalá el, Osztója a? déli részeket ; amahhoz a" nép szí- tott, emehhez a főbb bojárok. A" korona miatti kemény vitára mind a kettő külső segedelmet kerese: Tvartko a törökhez, Osztója nápolyi Lászlóhoz folyamadék, mind egymás, mind Zsigmond ellen, kitól jót nem remélhetének. ?) Laczkovics mind ezeket hasznára forditván , mind Lászlóval mind Bajesziddal alkudozik. Lászlót kereken meghivja, minél elébb Magyar- országba siessen "s koronáztassa meg magát; Bajeszidtól pedig hadi se- gitséget és egyik leányát Lászlónak királynéul kéri. László, otthon is sok baja lévén némelly fellázadt húbéreseivel, "s atyja sorsától félvén , nem jöve. Laczkovics tehát magát és Simontornyait László király magyar- országi helytartóinak nevezteti, ugy hogy, a" mit nevében, s némelly urak" megegyezésével, teendenek, azt hagyja helybe "s előre erősítse meg. 5) Bajeszidnak pedig, az ütközet után, vala ugyan szándéka, Magyarországba "s Budára vezetni seregét, de arról erós köszvény ga közelítő tél miatt letett :) és Bruszába ment: két csapatot mindazál- tal kikülde, mellyeknek egyike, Bosnyákországon keresztül, Tvartko segedelmével, Tótországot Posegáig pusztítá s Maróthi János által kive- retett; ") másodikát pedig maga Laczkovics vezeté Szerembe, hol ször- nyen dult, számtalan embert kivégezett, vagy rab szolgaságba elvitt. ") e e mess ") Az 1391-ben megholt Tvartko István királynak zabgyermeke. :) Engel, J. Ch. v., Geschich. d. ungrisch. Reichs u. s. Nebenlünder: 4. Halle, 1801. III. 350. 351. ") Zsigmond" oklevele: datum a. d. 1397. , mellyet Wagner" kézirataiból részen- ként kiadott Katona , Hist. Crit. XI. 424. 425. 2) Chalcocondylas, u. o. 24. — Talán a? közelítő Timurnak is már hallotta hirét. 5) Zsigmond" Maróthi Jánosnak adott oklevele: datum Posonii a. d. 1404: Ker- chelichnál, Notitiae Praelim. 381 "skk. Közlötte vele Cornides Dan. 5) Zsigmond" Kanizsaiaknak adott oklevele: datum a. d. 1397, 4 nonas Martii. Katonánál , Hist. Crit. XI. 425. 70 ÉRTEKEZÉSEK. Még Thuróczi krónikás idejében is látszottak az akker elpusztított hely- ségek! romjai. ") Zsigmond azonban haza felé siete, "s már 1396.December 19-dikén, három velenczei gályán, minden hiveivel együtt, a Raguza előtt fekvő Lacroma szigeténél kiköte. A" raguzaiak azonnal városukba hivák meg, hol December 21-dikén a" rettore palotájában megszállott "s kilencz nap mulatott: a" város pedig addig is őtet7s uti társait minden szükséggel ellátta. ?) E" szerint szerencsésen honni földre lépvén a" király, első gondja vala, a franczia urak" váltságukért a zultánnak fizetett kétszáz- ezer aranynak felét megadhatni. Ezzel királyi méltóságának, vitézi be- csületének tartozék. De hol vegyen a" különben is erszényével mindig bajlódó, most pedig minden pénzból kifogyott, bujdosó király olly te- temes summát? Velencze, az 1381-ben I. Lajos kötötte békeszerződés- nél fogva, évenként hétezer aranyat tartozék a magyar királynak fizetni. E pénzről Zsigmond váltólevelet ada olly formán, hogy a" ki a" szükséges százezer aranyat lefizeti , ama hétezer aranyat addig használhatja , mig a kölcsön vissza fizettetik; sót a váltólevél, ugyan azon feltételek alatt, tovább is eladható legyen. :) Mocenigo Tamásnak, a velenczei admi- rálnak, ki őtet Raguzáig hozta, a" most mindjárt következő Januarius 1-sőjén fizetendő velenczei hétezer aranyból, ezeret ajándékozott, :) Raguza pedig maga részéről száz aranyat ada neki, legénységének pedig szinte száz arányat, kenyeret és hust. Zsigmondnak különösen tetszett , hogy neki a város, December 23-dikán, kétezer aranyat ajándékul nyujta, "s azon kivül két esztendei adóját előre lefizeté. December 30-dikán a király Spalatróba mene, Kanizsai János érseket betegen hagyván Ragu- ") Thuróczi Krónik. IV. R. 12. fej. (?uas civitates etiam nunc loca illarum, suis orbata aedificiis , non parvas fuisse testantur."" :) Sőt a" kik közülök uj ruhát csináltattak, azt is megfizette. 5) Nevers János grófnak két oklevele: datum Tervisie, 15. Januarii a. d. 1397. és szinte Tervisie 16. Januarii a. d. 1397. — Cornides" kéziratai" XIII. köteté- ben. A" pénzt megadta Rapondi Dinus , Párisban lakozó , luccai kereskedő. 1) Marini Sanuto , Vitae ducum Venetorum; Mauratorinál, Scriptores rerum Itali- carum ; fol. Mediolani , 1733. pag. 763. az 1397-BEN VOLT TEMESVÁRI ORSZÁGGYŰLÉSRŐL. 71 zában. Igy egy kis pénzzel felkészülve, most már, a" mint volt .termé- szete, vidámabb lélekkel láta országos dolgaihoz. ") Bajeszid Bruszában pompás nyugalomban vesztegle. Bosnyákor- szágban Tvartko és Osztója még mindig egymást gyengíték; Hervója pedig, a király" hűbérese, hivségét megtartá ugyan, de csekély birtokra szorult. Lehettek azonban számos apróbb bojarok, kik, megunván a szünetlen háboruságot, várva várták a királyt, ügyét örömest támogatni készek. Zsigmond tehát Januarius elején egyenesen Tininiumba, vagy horvátosan Kninba siete, "s a millyen heves indulatu volt, tüstént ma- gához szólitá a rendeket és a dalmátországi városokat, hogy Palizsna perjel czinkosai, "s napának gyilkosai megbüntetése iránt velök tanács- kozzék ; rájok akarván ez által ijjeszteni a mostani pártosokra. Januarius 18-dikán jelentek meg a jadrai követek, Februarius 2-dikán vége lett a gyülésnek, "s más következése sem tudatik azon kivül, hogy a" jadrai érsek "s nehány dalmát urak" jószágai a király" részére elfoglaltattak. ?) A" király Hervóját bosnyákországi bánnak nevezé, s Februarius 6-dikán Kninból elindult. i Ezen mintegy kikiáltott gyülést Zsigmond más czélbőól nem tarthatá, hanem hogy hatalmát a! pártosok elótt kitüntesse; mert hogy csupán csak egy kis pénzt akart legyen, a! jószágvesztés által, erszényébe csor- dítani, illyen alacsonyságot, illyen környülmények közt, róla feltenni nehéz: Ő, a bujdosó, megholtnak kikiáltott fejdelem , pénz és sereg nélkül megjelenik, s már is olly tekintettel bir, hogy Bosnyákország- han nagy szót szólhat, "s régi ellenkezőit kérdőre vonni és büntetni ké- pes. De miért üldözé a napa és már is boldogult hitvese ellen vétette- ket, miért nem inkább a" legújabb lázítókat, pártütóket? hiszen hogy czinkosságukat ismerte, bizonyos dolog. Hanem Zsigmond teljes életé- ben elbonyolított és szövevényes politikát kedvelt, "s jól tudta, hogy ") Engel, J. Ch. v., Geschichte des Freistaates Ragusa; 8. Wien. 1507. pag. 146 "skk. — Schedius, Ludwig v., Zeitschrift von und für Ungarn; IV. B. pag. 225 "skk: Pesth. 1803. 8. 5 7) Paulns de Paulo, Memoriale; Schwandtnernál, Scriptores rerum Hungarica- rum; fol. Lipsiae 1746 — 48. III. 735. Hibás időszámítását megigazította Ka- tona , Hist. Crit. XI. 435 "skk. 72 ERTEKEZÉSEK, Magyarországban Bebek Imre nádor, Gara, Kanizsai, Rozgonyi, Pe- rényi , Debrői , Pálóczi, Trótel, Maróthi, Stibor "s egyéb hatalmas nem- zetségek mellette harczolnak. Ezt Laczkovicsék is tudták, "s hogy ha Zsigmond Bosnyák - és Dalmátországban nagyot csaphatott volna, köny- nyen beláthatták vala, mi érheti önmagokat, ha hozzájok férhet. De a kuini gyülésnek csekély sikere épen azt mutatja, hogy a" pártütők" száma és hatalma sokkal nagyobb volt, hogy sem egy politikai fogás által le- verethető lett volna. Sót uj rágalmazásra is nyujta alkalmat Zsigmond ellen. Mert valóban egy király, ki már egyszer keményen megbünte- tett vétket, több év mulva ismét itélőszék s a már kielégített törvény elejébe hozni képes; alapos megitélést el nem kerülhet; annyival inkább sem, ha, mint ez esetben, a" vádló és a" biró némiképen egy személy; és a millyen gyűlöletes vala a" régi büntetés, Konth István és társai kivégeztetésük, annyival mérgesb magot szór a legujabb törvénybitorlás. Laczkovics, bókolás helyett, kardot fogott, s Ördögh Istvánt a Magyarországhoz közelítő királynak utját állani küldte , ki ezt a Dráva mellett megtámadván , megverettetett. !) Ezen első próbatétel után, nem olly erósnek tapasztalván magát , mint talán vélhette, mind a két fél bé- két hagya ; legalább egyéb a csatázásról nem tudatik, hanem hogy Ördögh Isiván Sz. György várában ostromoltaték "s belőle ki is üzetteték. 2 (AE királynak halasztást és mérsékletet ajánlottak hivei, sót olly mérséklett hazafiak is találkozának, kik őtet a pártütőkkel megbékéltetni iparkod- tak; mi is milly nehezen esett vala Zsigmond" hevességének , alább meg- látjuk. Ugy látszik mind a! két fél a legközelebb tartandó országgyű- léstől várta a" dolog" eligazítását. Illyen körülállások és várakozások közt hivá meg tehát Zsigmond az ország rendeit Temesvárra, 1397-diki Sz. Mihály napjára. Ezen or- szággyűlésról való értekezésemre okot ada egy eredeti , pergemenára irt , oklevél, mellyet velem Thynes-Csetneky Károly ügyvéd úr" szivessége ") Zsigmond" oklevele: datum in erastino festi b. Andreae Apostoli , a. d. 1398. — Cornides" kéziratai között. :) A" most említett oklevél: , castrum Zusichaszentgyürgy vocatum."" Az 1397-BEN VOLT TEMESVÁRI ORSZÁGGYŰLÉSRŐL, 73 közlött, "s mellyet ez értekezés" végén egészen adok. ") Adva van az oklevél Trótel Miklósnak, ?) a. d. 1398, sexto calendas Decembris: a pecsét, veres és zöld selyem fonalakból öszve font sinórról függő, de már annyira kopott, "s elkormosodott sárga viasz, hogy nyomatékából igen kevés kivehető. Meg volt tehát híva az országgyűlés , mint oklevelünkben érinte- tik , főképen a végre, hogy a felette elhatalmazott, "s már az ország vé- geit is kegyetlenül pusztitotta török ellen hathatós rendelés tétessék , azon kivül pedig még más igen nevezetes dolgai az országnak eligazítas- sanak. ") Ezen más nevezetes országos dolgok alatt nem érthete a ki- rály egyebet, mint a pártütőknek a tavaszszal félbenhagyott lecsillapi- tását, s gondolkodás módjához képest, sulyos megbüntetését. Meg voltak híva a főpapok , a zászlós urak , azon kivül az apátok és prépostok ; minden vármegyéből pedig négy becsületes nemes ember, rendtársaiknak teljes meghatalmazottja. :") - De sokan a meghivottak közül nem jelentek meg, mert oklevelünk- ben nyilván mondatik : ,azon főpapok, zászlós urak és nemesek , kik gyülésünkben részt vettek." ") Voltak tehát ollyanok is, kik € gyü- ") Ezen oklevelet Kovachich is látta, mint Supplem. ad vestig. comitior. II. 293. gyanítatja; de nehezen az egészet, különben, nevezetes volta miatt, végig ki- irta , legalább a" datumot megjegyezte volna. zh Nőnai Trőtel nemzetség ez időben hatalmas volt Magyarországban. Egy Trő- tel Miklós már I. Károly alatt fő hivatalokat viselt. Ezen mi Miklósunk pe- dig, okleveleknél fogva, 1392-ben posegai főispán, 1395-ben machói bán, 1402-ben tárnokmester volt. Trőtel János pedig, alkalmasint Miklósnak , ok- levelünkben emlitett, testvére, I. Lajos királynak követe a" pápához 1360-ban. Hogy pedig Nőnai Trótel a?" neve, onnan bizonyos, mert némelly oklevelek- ben igy iratik: Trewtel de Newna. 5) , Cum animadverteremus , guomodo.... per insultus.... Turcorum.... in con- Jiniis regni .... plurimue devastationes .... commissae fuissent. Ea propter consulendum circa praemissa , uliague ardua nostra et dicti regni nostri nego- tia fore existimavimus."" 4) ,, De gxolibet comitatu... singulus guatuor probos et nobilés viros, plena po- testate celerorum consociorum ipsorum ad omnia ordinanda fungentes."" ") , Praelatis, baronibus et regni nostri nobilibus ipsi congregationi adhaerentibus."" 10 74 ÉRTEKEZÉSEK. [d . e lésben részt nem vettelé. Hihető, hogy Laczkovics társai távol mara- dának, "s azon vármegyék, mellyekben a? többség az ő részén állott, követet nem küldének; még hihetóbb, hogy Hervója, ki mint bosnyák- országi bán a zászlós urak közé tartozék, szinte nem jöve, mert Zsig- mond" részéről Osztoja" és László" részére vagy már általment, vagy által- menni készült; !) annyi bizonyos, hogy a dalmát városok" követei je- len nem voltak. 0) Kezdődött az országgyűlés, mint már megjegyeztük, 1397-diki September 29-dikén Temesváratt, a" királynak személyes jelenlétében. ") Meddig tartott. legyen, nem bizonyos. Zsigmond, Buda városának pörét Nagyszeben városa ellen, még Octéber 22-dikén, más határnapra és köz- törvényszékre (iudicium generale) halasztja , mivel most egyéb nevezetes saját és ország dolgaival el van foglalva. 1) Ezen lapon a" ?) szám alatti jegyzésben felhozott levele szerint October 26-dikán is még tartott a gyülés, de November 25-dikére Segniában akart lenni a. király, hihetó hogy az országgyűlést November elején eloszlatta. A" fáradhatlan , "s fényesb gyámolt érdemlett mint a" minőt nyert Kovachich M. Gy. a" temesvári országgyűlésnek két törvényczikkelyét fedezte fel. ") Lucius, Joan. De regno Dalmatiae et Croatiae. lib. IV. cap. 3. ap. Schwandt- nerum , Scriptor. rerum Hung. fol. Lipsiae, 1746—48. Tom. III. pag. 417. ") Zsigmond" oklevele Segnia városához: datum in Temisvár die 26. Octobris 1397 ; a" király sajnálja hogy a! város a! temesvári gyülésre követjét nem küldte, "s hogy azt helyre hozza, jelenti: ,, Nos guidem ... in festivitate S. Catharinae Segniae esse decrevimus, gu denuo evocavimus ambasciatores omnium Dalmatiae civitatum." Pray, Georg. Histor. regum Hung. II. 173. Lucius, Mem. istor. pag. 365 szerint. :) ,, Iz Themeswar ad festum beati Michaélis archangeli... pro congregatione et consilio generali deducenudis fecimus accersiri, nobisgue una cum iisdem inibi existentibus."" ( 1) ,, Aliis arduis agendis nostris et regni nostri expeditionibus praepediti."" Da- tum in Themesvár secundo die festi undecim millium Virgiaum, a. d. 1397. — Cornides" kézirat. V. köt. , "s azokból Kovachich , M. G., Supplem. ad vestig. comitior. I. 292. új Az 1397-BEN VOLT TEMESVÁRI ORSZÁGGYŰLÉSRŐL. 75 1.) Hogy valamennyi nemes és birtokos emberek" jobbágyai, az ország védelmére, számítassanak és irassanak össze. ") 2.) Hogy a melly várakat, városokat és helységeket a király ad- diglan akárkinek elzálogosított, azok adassanak vissza. 1. A" mi oklevelünk szerint pedig a" temesvári országgyűlés további határozásai ezek: 3.) Hogy a melly jószágot s földbirtokot a király valakinek akkor, midőn az ellene pártot ütött, ugyan azon pártütéstől tartván, adomány- képen adott, azt a király tóle elvehesse. 4.) Hogy ha valaki a királyt a: pártütókkel megbékéltetni igye- kezett, "s a" pártütéstől való félelem miatt adományt kapott, olly ado- mány megsemmisítetik. 5.) Azoknak adományait pedig, kiket a király mindenkor húsége- seknek tapasztalt, hagyja meg, és oklevelek által erósítse meg. ") " ) Zsigmond" rendelése Ungh vármegyéhez. Kovachich, Supplem. ad vestig. c0- mitior. I. 292. a" leleszi convent" levéltárából. — Hogy népszámítás Magyar- orzágban mindenkor országgyűlési tárgy volt, "s tehát Zsigmond illyen ren- . — delést csak országgyűlési határozat következésében küldhetett, kiki tudja. :) Zsigmond" Frangepan Miklósnak adott oklevele: datum a.d.1398, in kalendis mensis Novembris. guod decretum et coustitutio seu dispositio baronum et no- bilium regni nostri pridem in congregatione nostra generali in Themesvár in- ter alia super restitutione castrorum, civitatum et possessionum per 108 eni- piam usgue tunc per modum pignoris datorum et assignatorum , iterim ad ma- nius nostras fieri debenda, per nos celebrata, fuctum et ordinatum."" — Cor- nides"? kézirat. X. köt. "s azokból Katona, Hist. Crit. XI. 459. és Kovachich, a" fent idézett helyen. 5) ,, Taliter duxerunt ordinandum, guod omnia castra, tenmutas, possessiones et civitates guae vel guas guibusdum regnicolis nostris eo tempore, guo tidem ud- versus nos animo indurato in manu potenti insurexissent, prue timore insure- ectionis huiusmodi, ipsis tradidissemus et donassemus, simul cum huiusmodi donationibus, guas iis, gui inter nostrum muiestatem et praedictos rebellizantes nobis pro fienda: pace pro tune laborassent , fecissemus , prae timore praenota- to, merito et iusto modo auferre valeremus ab eisdem, donatioxes vero uni- versis iis, gui nobis fideles exhibuissent famulatus per nos factas ratificarc- mus et coufirmuremus literarum nostrarum per vigorem."" I 405 76 ÉRTEKEZÉSEK, Nyilváriságos lázítónak, pártütőnek, adott adományról bátran feltehetni, hogy a" király nem szivesen és nem az ember érdemei miatt adta, "s mindenki illendőnek és igazságosnak találandja, ha a" törvény olly adományost azon kegyelmek és javaktól megfoszt, mellyeket neki soha sem is kellett volna kapnia: De adhat a király, pártos zivatar közt, más okból is: hogy valakit maga részére vonjon, lágymeléget fel- buzdítson, kétkedót húségében megtfartson, félénket neki bátorítson. Rosz indulatu, másét leső, törvényt bontó ember természet szerint zürzavar- ban gyönyörködik ; mert az az ő eleme, csak ott ér ő valamit, csak attól várhatja kivánságainak kielégítését. Ki meghasonlottakat megbékél- tetni , országos pártütést megnyugtatni törekszik , az közönségesen becsü- letes és jó indulatu ember , "s azért cselekszik ugy, mert neki az ország, mert nemzete java igazán szivén fekszik. Pártok közt megcsökken a! törvény, a politika szabadon játszik , melly különben , jó időkben , mindig törvényre hallgatni köteles. A" régi kor országos törvényi ideáit nem a" maiak szerint kell itélni. A" kor- mánynak hathatósága semmi bizonyos és világos törvény által nem lévén meghatározva , tehát a király mindenben minden volt, "s minden jó és minden rosz neki tulajdonítatott. A" hatalmas urak pedig kettós sze- mélyt viseltek, mint a" királynak hivei, "s mint szabad dynasták, kik- tól a király" megválasztása "s akaratjának helybenhagyása függött. Első tulajdonságukban határtalan engedelemmel tartozának a! királynak ; má- sodik alakjukban pedig a királyt, "s következésképen a" kormányt igaz- gatni, és, mikor tetszett, hűségüket a királynak felmondhatni , előiga- zaikhoz számlálák. Meg volt ugyan a" felségbántásról a" törvény irva: de a zavaros országos törvényi theoriájok szerint nekik némiképen igazságuk volt, "s az erősebb győzött: a" haza akkor puszta szó vala. A" közbiróság alól kivett birtok, a várakban való lakás , a sok tulajdon fegyveres nép és házi cseléd, a gazdag udvarában éldegélő számtalan szegény nemes , mind ez nevelte azon szellemet. Ennél fogva minden meghasonlás , min- "den pártraszakadás egyenesen a" királyt érte, a?" kormány nem tarthatá meg igazi irányát, "s a király, akarta vagy nem akarta, az egyik párt- nak feje lóh. Kormánynak igazi iránya pedig az, hogy olly mérséklett "és olly egyenes legyen, mint a! törvény, állópontját mindig a" pártok Az 1397-BEN VOLT TEMESVÁRI ORSZÁGGYŰLÉSRŐL. vá felett válaszsza, és soha se is avatkozzék beléjök másképen, hanem mint egyénlítő súly és egyeztető hatalom: akkor az ő mértéklete , igaz- sága, bölcsesége el fogja a pártok" tulságát kerülhétni , "s mind azoknak segedelmét nyerni, kik békét és jó rendet szeretnek, "s kiknek száma csak akkor fogy meg, vagy behatását nem éreztetheti, mikor nincs hata- lom , mellyhez ragaszkodjék, "s midőn a meghasonlás mérge már mindent lángba borított. Hanem a" közép korban a kormányok ezen igazi helye- zetüket igen ritkán tarták, és többnyire csak akkor, midőn a meghason- lások, a! belső háboruk lécsillapodának , és a sarkából kivetett polgári társaság, ujabb egyezés által, ismét némi törvényes állapotba helyezte- ték. Az egész történetirás nyilván tanitja, hogy, valahányszor a kor- mány, pártok megnyugtatása végett történt rendelésében, az ő igazi irá- nyát meg nem állapítá , bizonyosan nagyobb baj következett utána, mint az volt, mellyen segíteni akart. Zsigmond is pártnak fejévé tette magát a temesvári országgyűlé- sen, "s annyival veszedelmesb irányt választa, mennyivel tágasb utat nyitott meg a kényhatalomnak. Ki a" király ellen pártot fogott, vagy pedig őtet ellenkezőivel megbékéltetni iparkodott, adja vissza, a mit akkor a királytól kapott. És mit kiván e? törvény bebizonyítatni? Azt, hogy a király tóle félt. Igy tehát a" törvény ezen adományosokat meg- fosztá azon közönséges, "s minden vádoltnak megengedett óvástól, hogy elitéltetését legalább két tanu vallomása állapíthassa meg. Valakiról te- hát a király azt mondta , féltem tóle" az el volt itélve, jószágát el- vesztette. De melly zenebonát ért Zsigmond ezen szavak alatt: ,eo tem- pore guo iidem adversus nos... insurexissent", és ,,pro fienda pace pro "tunc laborassent"? Azt-e, melly Mária" megkoronáztatása, vagy Mária . — halála, vagy pedig a" nikápolyi veszedelem után történt? A. két első már is keményen megbüntetve volt, s már feledékenységben kellett volna eltemetve lennie. Hanem Zsigmond a knini gyülésben megmutatá , hogy ő időben válogatni nem tud. Pedig hányan és kik voltak, kiket a . király - választási jus az ünnepélyesen meg nem választott, csupán csak megkoronáztatott Mária ellen hibába vezete, noha későbben neki őszinte hódolának ? Hányan és kik voltak, kiknek ugy látszott, hogy Zsigmond- 78 ÉRTEKEZÉSEK, nak, Mária halála után, magyar törvény és szokás szerint, a" magyar koronához minden köze és igaza megszünt, noha későbben még is kirá- lyuknak ismerték s hozzája hívek maradának? Tudjuk mennyi fárad- ságába került Kanizsai János esztergomi érseknek igen derék és feddetlen lelkü férjfiakat Hedvig és más koronakéróktól lebeszélnie, és Zsigmond igazáról meggyőznie. Hozzá járul még azon régi szokás, mellynél fogva az emberek adomány - és egyéb okleveleiket minden uj király által meg- ujitatni és megerősítetni szerették. De Zsigmond! országlása alatt eddig- len egy zenebona a! másikat érte: a" temesvári törvény" szavai tehát va- lamennyi illyen megujított oklevelekre lehettek alkalmaztathatók. Ki volt tehát az egész országban, kit a" temesvári törvény, vagy tette Vagy szava, vagy gondolatja, vagy jó akaratja miatt, nem veszedel- meztetett, kit ama rettentő , féltem tóle" utól nem érhetett volna? Érzé, "s alkalmasint tapasztalá is ezt Trótel Miklós, midőn oklévelébe ezen szavakat belé iktatá: ,, Verum guia.... Nicolaus Treutel... ac ... Joan- nes et Ladislaus fratres eiusdem carnales ...... nullo unguúam tem- pore contra nos modo praemisso in manu potenti, vel aliter pro- cesserunt, nec nobis aliguatenus rebellarunt, negue inter nos et inter nostrae maiestati rebellantes fuerunt pacificatores, ut per hoc nobis nocere vel obesse voluissent." § Akármit mondjunk, Temesváratt csak pártos gyülés tartatott, Zsigmond pedig boszuállást kivánt, határtalan, boszuállást , "s az által nem csak párt fejévé, hanem egyszersmind önkényes üldözővé lőn, minek győző tanubizonyságát már a" körösudvarhelyi (Körösudvarhely ma Körös városa Horvátországban) országgyűlésen adá, midón, 1398. Februar. 26-dikán, Eaczkovics Istvánnak, teljes ülésben, minden pür nélkül, fejét vétette, holt testét pedig az utczán zajgó emberei közé az ablakon 3 e lehajítatta. Tagadhatlan dolog: ezen temesvári országgyűlés határozásai vit- ték Zsigmondot a: legnagyobb veszedelembe, "s utoljára a" siklósi töm- löczbe. De mint történt légyen , hogy legtapasztaltabb hivei, Kanizsaiak, Rozgonyiak, Perényiek, Debróiek, Bebekék, szóval az egész ország tóle elállottak; hogy nápolyi László zászlója minden templomokban, s ünnepi körüljárásokon lobogtatott; hogy ezen nagy zenebona minden vér- : hi az 1397-BEN VOLT TEMESVÁRI ORSZÁGGYŰLÉSRŐL. 79 ontás nélkül lecsillapodott; hogy Zsigmond utoljára a temesvári tör- vényekkel egészen ellenkező gondolatokra jutott: ") mind ezeknek el- mondását azokra bizzuk, kik többet adandanak, egy országgyűlés tör- téneténél. PETROVICS FRIDRBIK. ") Gara Miklósnak adott, már felebb említett oklevelében, Zsigmond, el- beszélvén elfogattatását, "s Gara" békéltető iparkodását, igy folytatja szavait : Dum igitur diebus non paucis ipse Nicolaus per auos sudotosos labores inter nostram celsitudinem et praescriptos praelatos et barones pro eiusdem pacis ob- tentu......... praetactos pacis tractatus inceptos et diutius ruminatos fine , via et modo tam laudabilibus terminavit, guod nostra persona ex praescripta de- tentione eiusdem Nicolai palatini laboribus, interpositione, tractatibus et lau- dabilibus dispositionibus mediantibus erepta pristinoguwe regimini , diademati et regnoram nostrorum praedietorum realiter et integre restituta exstitit pleno cum effectu, guodgue ex praescriptis nos detinentibus maioribus seu minoribus praetextu huiusmodi nostrae detentionis nemo eliminatus, sed universi, guovis damno et detrimento semotis, in eorum cunctis iuribus et bonis , eiusdem Nico- lai circumspectis laboribus, integre permanserint et prospere relicti egstite- rint. — Most mind dicső érdem, a" mi az előtt csaknem felségbántás volt. Propria commissio domini nostri Regis. Sigismundus: Dei gratia Hungarie Dalmacie Croacie Rame Servie Gal- licie Lodomerie Comanie Bulgariegue Rex ac Marchio Brandenburgensis Sacri Romani Imperii Archicamararius Necnon Bohemie et ILucemburgensis heres Omnibus orthodoxe et katholice fidei cultoribus Presentibus pariter et futuris praesencium noticiam habituris. Salutem in salutis et pacis largitore. Licet adguorumlibet nostrorum fidelium mirifice proseguenda servicia et vota libera- litas nostra guadam generalitate sit abilis Illis tamen guadam specialitate est debitrix. inguibus idemptitatem agnoscit et fidei puram constanciam comperit evi- denter. guorumgue fidelítas et devocio non solum pristinis placere cupit obsegujs. sed speratur in antea pocius placitura prestandis. Sane ad universorum tam prae- sencium guara futurorum noticiam harum serie volumus pervenire literarum. uod cum animadverteremus guomodo abolym guod dolenter referimus per insultus et fe- ritatem iniguorum paganorum Impiorum utputa Turcorum et aliarum scismaticarum gencium pressuras in guibusdam annorum eurriculis retrolapsis usgue indiem ho. §0 ÉRTEKEZÉSEK. diernum in confinys regni nostri Hungarie plurime devastaciones possessionum . af- flicciones hominum utriusgue sexus sine differencia etatis. et in Jugum vilis servi- tutis redacciones per Turconicam Seviciam miserabiliter commisse fuissent et per- petrate. propter guod nostra et regni nostri potencia diminui et dictorum nostrorum Inimicorum crudelitas et insultus praevalescere videbatur. Ea propter consulendum circa praemissa aliague ardua nostra et dicti Regni nostri negocia fore existimavi- mus, universosgue Prelatos Abbates praepositos et Barones regni nostri. Necnon deguolibet Comitatu ipsius regni nostri singulos guatuor probos et Nobiles viros plena potestate ceterorum consociorum ipsorum adomnia ordinanda fungentes in Themeswar adfestűm beati Michaelis" archangeli cumiam revolucio praeterisset an- nualis pro congregacione et consilio generali deducendis fecimus accersiri Nobisgue unacum eisdem in Ibi existentibus dicti Barones proceres et Nobiles regni nostri super praemissis diligenti tractatu et matura deliberacione praehabitis intercetera taliter duxerunt ordinandum, guod omnia Castra Tenutas possessiones et Civitates gue vel guas guibusdam Regnicolis nostris ec tempore guo Ydem adversus nos animo indurato et manu potenti Insurrexissent praetimore Insureccionis huiusmodi ipsis Tradidissemus et donassemus simulcum huiusmodi donacicnibus guas hjs gui inter nostram maiestatem et predictos rebellizantes nobis profienda pace pro tunc labo- rassent fecissemus , praetimore praenotato merito et Justomodo aufferre valeremus abejfsdem,, donaciones vero universis hys gui nobis fideles exhibuissent famulatus s pernos factas ratificaremus et confirmaremus literarum nostrarum per vigorem. Ve- rumguia fidelis noster dilectus Magnificus vir Nicolaus Treutel pridem Banus Ma- echoviensis ac Magistri Johannes et Ladislaus fratres eiusdem carnales nobis clare recolentibus dictisgue prelatis Baronibus et Regni nostri Nobilibus ipsi Congre- gacioni nostre adberentibus hocidem unanimiter et concorditer affirmantibus nul- loumguam tempore contra nos modo praemisso in manu potenti vel aliter processe- runt nec nobis aliguatenus rebellarunt, negue inter nos et inter nostre maiestati rebellantes fuerint pacificatores . ut perhoc nobis nocere vel obesse voluissent. sed incunctis nostris et regni nostri negocfs et agendis Inviolabilis fidelitatis constan- cia et laudedignis obseguys et Egregys meritis sincerisgue complacencys laudabi- liter nostro claruerunt Inconspectu et digne meruerunt commendari. Recensitis ita- gue et sagaciter in Animo nostro Regali permetitis multipharys praeclaris fideli- tatibus et laudedignis praeconio attollendis fidelium servicioram immensis meritis ac virtuosis et innumeris gestis et sinceris uberimis proficuisgue complacencys ac laudedignis fidelibus multimodis obseguys per eosdem Incunctis nostris validis et varys expedicionibus et negociorum diversorum prosperis et asperis processibus contra et adversus Inmanes Turcos et alias scismaticas naciones dictorum videlicet iniguorum Paganorum seguaces christianitatis ymo nominis christi blasphematores et crudeles persecutores cum eorundem fratrum consanguineorum proximorum et aliorum militarium et Nobilium C!ientum plurali sanguinis effusione et interempcio- nibus gravia et intollerabilia in proprys personis et bonis sufferendo dispendia, Az 1397-BEN VOLT TEMESVÁRI ORSZÁGGYŰLÉSRŐL, 81 sed et fortune et mortis casibus ac periculis se et sua viriliter exponendo , et sub- mittere pronostri honoris et troni exaltacione non dubitantes nostrum inmensum decus et honoris eximy augmentüm et tocius ipsius regni nostri Ingentem adpro- fectum et Comodum ac compendium opportunum Locis et temporibus debitis pleris- gue vicibus sumpme incumbentibus indefessa solercia et Strenua milicia laudabiliter et ferventer eorum nisu et toto posse ad eo exhibitis ut noster regius animus in Iaritate desiderabili exinde praesignitus mitissime conguievit; enactumgue et con- secutum et freguenter exeorum praetaxatis virtutum gestis ipsum regnum nostrum decoris ac utilitatis Ingentis concupitum incrementum, Ideo nos praefatorum viri Magnifici Nicolai Treutel pridem Bani Machoviensis ac magistri Johannis et La. dislai fratírum einsdem exposcentibus meritis obseguys virtutibus pericia legalitate ac Strenuis gestis, universa Castra Civitates possessiones et guaslibet tenutas Opida villas ac districtus guomodolibet vocata et appellatas et inguibuscungne Comitatibus Intra Ambitum Regnorum nostrorum consistencia adiacencia et habitas simulcum libertatibus praerogativis et exempcionibus per nos ipsis profidelibns servicys et meritis nobis et toto regno nostro Impensis alys literis nostris superinde confectis liberaliter in ewm hactenus donata et collatas ac indultis et concessis exconsensu et consilio unanimigue voluntate praefatorum prelatorum Baronum et Nobilium regni nostri praelibato, viro magnifico Nicolao Treutel pridem Bano Machoviensi ac Magistris Johanni et Ladislao fratribus eiusdem carnalibus , ipsorumgue heredibus et successoribus universis Juxta continencias literalium Instrumentorum super huiusmodi Castris Civitatibus possessionibus Tenutis Opidis villis et districtibus necnon libertatibus praerogativis et exempcionibus rite confectorum perpetuo et ir- revocabiliter possidere. "Tenere. habere. pariter et potiri pleno Jure relinguentes Constitucionibus decretis Ordinacionibus et Statutis indicta Congrégacione et col- loguys in Themeswar circa dictum festum beati Michaélis archangeli editis et de- ductis non obstantibus inhac parte guibuscumgue. üt ipsi vir Magnificus Nicolaus Treutel pridem Banus Machoviensis ac magistri Johannes es Ladizlaus fratres eius- dem carnales eorumgue héredes inpleno et corporali realigue dominyo eorum et ipsorum secure Jugiter perseverent et Tranguillitate omnimoda pociantur incon- eusse ineysdem. nec deipsis praetextu constitucionis praedicte. in Themeswar facte processu temporum aliguatenus privari valeant vel exciudi. Etnihilominus reguirenti- bus fidelitatibus ipsorum Nicolai Treutel pridem Bani Machoviensis ac Magistri Johan- nis et Ladislai fratrum eiusdem carnalium omnia literalia Instrumenta super guibus- cumgue Castris Civitatibus Opidis villis possessionibus Tenutis necnon districtibus ac libertatibus praerogativis et exempcionibus per nos ipsis bhucusgue datis et donatis ac concessis; confecta. simulcum ipsis donacionibus et aliis exinde secutis. guo adomnes earum continencias Articulos puncta et clausulas rata grata et accepta ha- bendo de predictorum prelatorum Baronum ac procerum Regni nostri consilio prae- maturo et unanimi decreto eorumdem mera auctoritate regia et regie potestatis plenitudine , excertague nostre maiestatis sciencia pro ipsis Magnifico viro Nicolao 11 82 EÉRPEKEZESEK. Treutel pridem Bano Machoviensi et magistris Johanni et Ladislao fratribus eius- dem carnalibus eorumgue heredibus et posteritatibus universis rursum Innovantes perhempniter valituras confirmamus Praesentis scripti nostri patrocinio mediante. Incuius rei memoriam firmitatemgue perpetuam praesentes concessimus ejsdem li- teras nostras privilegiales pendentis et Autentici Sigilli nostri duplicis munimine roboratas, Datum permanus Reverendissiími inchristo patris et domini domini Jo- hannis de Kanisa Archiepiscopi alme ecclesie Strigoniensis locigue eiusdem Co- mitis perpetui Necnon primatis et Apostolice sedis legati, Aulegue nostre maie- statis sumpmy Cancellary fidelis nostri dilecti Anno Domini Millesimo CCGE Nonagesimo octavo Sexto kalendas Decembris. Regni autem nostri Anno duode- cimo. Venerabilibus inchristo patribus et dominis Valentino tt sete Sabine sacro- sancte Romane ecclesiae preshitero Cardinali, et alme ecclesie Ouingueecclesien- sis Gubernaftore, ac eodem domino Johanne ipsius ecclesie Strigoniensis Nicolao Bubek Colecensi Petro Jadrensi Andrea Spalatensi et altero Andrea HRagusiensi Archiepiscopis. Luca varadiensis Martino Transsiluanensis Eberhardo Zagrabiensis Stephano Cyko Agriensis Johanne Boznensis. Demetrio wesprimiensis. Johanne Jau- riensis Petro waciensis fratre Thoma sirimiensis Michaele Nitriensis, fratre Grego- rio Chanadiensis Grisogono Traguriensis. Francisco Scardonensis. Ladislao Tini- niensis Johanne Nonensis Anthonio Sibinicensis Nicolao Corbaviensis et Leonardo Segniensis ecclesiarum Episcopis ecclesias Dei fideliter Gubernantibus Neecnon Magnificis viris Detrico Bubek Regni Hungariae Palatine. Styborio de Styborich Wayvoda nostro Transsiluano et Comite de Zolnuk. Comite Frank filio condam Konye Bani Judice Curie nostre Nicolao de Gara Dalmaciae et Croaciae praedi- ctorum ac Totius Sclavonie. Francisco Bebek et Johanne de Maroth Machoviensi- bus Banis. Honore Banatus Zeuriniensis vacante. (Georgio filio Jakch de Kusal Tavarnicorum Stephano de dicta Kanisa Janitorum. Johanne Groff Dipiferorum Emerico de Peren pincernarum Johanne filio magistri Ladislai fily condam Comi- tis Stephani Bubek Agazonum nostrorum magistris. Eodem Styborio Cemite Po. soniensi Alysgue guampluribus Comitatus regni nostri Tenentibus et honores, propria commissio domini nostri Regis, HELLEN - MAGYAR LITERATURA, 83 BV. HELLEN - MAGYAR LITERATURA. (Folytatva.) 5: HELLEN "§ MAGYAR POÉSIS ÁTALAN. Szellemiített testek és testített szellemek — emberistenek és isten- emberek — történeti regék és regés történetek — istenek és istenekkel vetélkedő hósök fényes nagy erőnyeikkel , fényes nagy vétkeikkel , ezek is azok is, csatázásaikkal, nyájasságaikkal, viszontagságaikkal. — Ez volt alapanyaga a hellen , természetesen fennséges, komoly-vidám, sötét- tiszta poésisnek. Az egyszerü, de az egyszerüben is csudát látó vad kor, az em- berítés? bölcsője, az a szép, kivált fiatal phantasiáju gyermekemberek- nek igen igen szép vadon, szülte a hellen múzsákat, "s ezek a szülöt- tek, a" velek hamar párosodott Charisekkel karöltve edzék, simiíták , szépíték a homályba vonult előkor komor képeit, az anya sötét arczát; míg ez, elöntve a legszebb kellemekkel, a" legvidámabb színekkel, a legfennségesb vonásokkal teljes, soha nem homályosodható, a legvasta- gabb ködü századokon is átragyogó, örök gloriájában tündöklének fel. Csak az tudja ezt a gyönyörü szülöttet tisztán érezni, illőleg be- csülni, kia sötét századok" ellenarczu fattyaikat azzal együtt ismeri. A" hellen poésis hajnala közel derült fel Oceanjához, mellyból eléjöve; azon regés világhoz, mellyból élelmét vevé. Egyszerü, vidám természet , ennek közepette egyszerü, játszi, vidám gyermekemberek , tele élettel, tele erővel, tele természettel, minden mesterkélt csalfa fény- tól távol, távol minden erőltetett fattyu miveltségtól. Minden, a" természet egész nagy színe ott álla előttük; fiatal emlékezetben és életben a tettek" sora a nép nyelvén, de durva alakban s a" titkok" szent homályába burkolva. Közel hozzájuk , gyakran közöttük "s velük nyájasan társaikodva az iste- nek, Olümpos mindig hóval tündöklő (eaxavvupos) szent hegyén hol laktanak. , Nicht nach lange fruchtlos bleibenden Versuchen, nicht nach mancherlei Verirrungen und Abschweifungen, wie die Literatur einiger neueren Völker, erreichte die der Griechen jene Stufe, auf welcher sie 164 bla 84 ÉRTEKEZÉSEK. uns ihre unsterblichen Meisterwerke darbietet. Gleichwie Minerva in voller Rüstung aus Jupiters Haupte hervorsprang, eben so wurden von den Griechen jene Muster in Beginn ihrer Bildung geschaffen." ( Schoell I. VI. VII.) Amphion zenge fel előszer, "s lantja, mellyet "s az éneket hozzá, Hermestől , a" fennkor" pásztor alaku istenétől vón , csudákat teve. Többen zengének utána, mig nem Orpheos elnémitá az előtte éneklóket, "s hangját, a hatalmast, a bájolót, századokon áthallatá. Isteneket énekle ő és a természet nagy titkait s a véle egykoru hősöknek mérész hajózásukat a" colchisi arany gyapért, kiket maga is követett "s lelkesített lantjának csuda hangjával, a szózatos Argón. Ezeknek nemes fiaik keltek majd Ilion falai alá, "s atyjaikat épen úgy haladák tetteikkel felül, miként szinte költészük az előtte élt költészeket énekével , az isteni Homéros. Ez tevé fel fejére az előtte éneklőknek koszorújokat, s egy sajátot, melly még fejet nem ékesíte, "s mellyet tőle megtagadni , fejéről levenni, s magáéra vagy máséra tenni még nem merészle senki.— Ez a hellen poésis atyja, a" költészek" ősfejedelme, a mindenkor tisztelt s míg halandó él, tisztelendő Homéros. Sok hós kivánt azóta magának s tetteinek költészt, ollyant mily- Ilyen Homéros vala; de hasztalan, Homéros csak egy volt, s az a kor, mely- lyet ő énekelt meg, soha többé fel nem tünend. — Homérosban a" phan- tasiának legszebb, legnagyobb képei között találni a" hellen történetet, theologiát, philosophiát és politikát a polemikával; mindent egy koszo- rúba fűzve, egy tökéletes egészbe alkatva. Homérosnek sok követője , majma legtöbb találkozott Sokan ének- lették utána Ilion estét, de Homéros mellett feledve vannak. Az egy la- tiumi Virgilius állhatna mellette"s részesülhetne gloriájában, ha benne több eredetiség, nagyobb természetiség és szabadság, kevesebb mesterség s guaesitüm studium, több bel mint kül ragyogás volna. Ó úgy nem Ho- méros, miként Róma nem Hellas. Azonban megnyilt a! költészet tágas mezeje: Hesiodos, akár Homérossal egykoru, akár valamivel későbbi vagy korábbi, a világ ere- detét, az istenek" és emberék" nemzetségét bizonyos rendszerben adta. HELLEN -MAGYAR LITÉRATURA, 85 "§ ezek , Orpheos , Homéros és Hesiodos, "s egy régi hagyománynak gyüj- teménye , mellyet epicus cyelusnak neveztek , megnyiták a drama forrását. Az ezekben találkozott egyes történetek és regék a legreme- kebb kezek által nyertek uj életet a theatrumban. Aiskhülosv, Sophokles, Eüripides a dramai karnak vezérei, soha le nem tünt s le nem tünendő csillagai, a régi hősöket felszólították sirjaik- ból, tetteiket jelenekké tevék, hogy már ne csak olvastassanak "s éne- keltessenek , hanem szemléltessenek is. Igy leve Hellas szűlóje a" thea- trumnak , mellyben a!" hajdan kor nagy emberei visszavarázsoltatnak 8 tetteik uj életre hozatnak, hogy mindig éljenek a mindig halhatlanok. Ez a poésisnek uj és legfennségesb neme, mellyben egyszersmind a tisztább, fenntebb nyelvnekis uj fordúlatok , finomabb kecsek, eleven- ség, szebb élet nyujtatnak. Igy lőn a! theatrum a! történetnek , erkölcs- nek, izlésnek, nyelvnek és életnek iskolájává, mellyben, mi legter- mészetesb, játszva tanulták a gyermekemberek a legnagyobb, legne- mesb dolgokat. Még előbb zendült meg a" lantos kar, mellynek eredetét Orpheos hymnusaiban találni; de teljes fényében csak akkor tünt fel, mikor a nagy idők" nagy tettei, a" már csinos, mívelt nemzet szemei előtt ké- pekben, szobrokban, játékokban ujultak meg. A" nemzeti közönséges , és a városi különös ünnepeknek; az athléták", versenküzdők" győzel- meik" dicsőítésükre, magasztalásukra zendültek meg a? hatalmasb lan- tok; hol épen úgy küzdének a költészek, miként a hősök egymás ellen, a" diadalmi borostyánért; ók nem különben dicsőítettek miként amazok. Pindaros ragyogottitt, a magasan szökellő, "s most felkapó, majd lesujtó, követhetlen Pindaros, kinek nyelvét, mint szinte a! tetteket, mellyeket ő énekele, egy özönfény borítá el. Istenek és hósök voltak a! hellen költészség legszentebb tárgyai , . s azért a költészek nem különben nagyok-levének , mint szinte tárgyaik fennségesek válának. Vallás, nemzeti dics kapák fel a" költészt, s vallás, nemzeti dics emelkedett a költeszek által, a legbujább nyelvnek legne- mesb fejlésével , szökelléseivel. Innen a" költészekben, "s minden jelesb hellen iróban az a" classicai, finom izletü érzés, melly a kiben nincs, hasztalan nyúl tollhoz; szentségtelenül veszi kezébe azt, "s dicstelen 86 ÉRTEKEZÉSEK, teszi le, "s a mellyet érezhet csak, le nem irhat, a ki magában érzi azt. Ez a mennyei boldog érzet az a! hasonlíthatlan gyönyör, egyetlen jutalma a" művésznek , melly ót munkára ellenállhatlanul ragadja. A" nemzeti ünnepek, a játékszínek adának folyvást élelmet a tüzes phantasiának; a nép" határtalan részvéte, a" köz érdek és tiszte— let rúgót a költó dicsvágyának. Ki a nép" izletének megfelelt, épen úgy álla készen számára a" koszorú, miként az istennek és hősnek, kit megénekelt. "S az ének a! költész lelkéből a" nép" szájába ment át, innen lelkébe , és a századokon keresztül élt maradékéba. — Versekben tanult a hellen nevendék , belólök és átalok folyt lelkébe a" vallás és hazafiúság, a szépnek, jónak és nagynak felemelő érzete, becsülése. — Verseket, nemes lélekből eredteket zenge a" nép , melly benne a vallási és hazafini érzelmeket táplálta, gyarapította. A" vendégségekben, munka között ének zengedezett; az aratás kemény munkáját ének tevé könnyüvé ; ének nevelte a" szüret zajos vigságát. A" vidám nép között mindenkor egy isten, "s egy nemzeti költésznek isteni múve. Hellasnak, valamint ege derültség és érdekesség által majd min- den más climákat fölülhaladt, úgy népe is különös fogékonysággal birt más nemzetek felett, mellyból az életnek ama vidám kelleme fakadozott, melly a hellennek egész belsejét elfoglalá, külsejében pedig folyvást tükrözé magát. Innen amaz egyszerü, szabadon "s gondtalanúl csapongó gyermekérzet , tele bizalommal önmagában , isteneiben és az ót olly édes anyailag dajkáló, vezérlő természetben. Nincs pedig semmi az ég alatt kedvezőbb valamint átalan minden művészségnek, úgy különösen a költé- szetnek, mint ez a mindig virágzó, fiatal, könnyed lebegésü gyermeki érzelem. Jól mondja Jean Paul, hogy , Hellasban egykor minden poétai volt: ég, föld, istenek, emberek , magaa nemzet inkább, mint annak egyes költői." Magának a" legalacsonyabb munkának poétai, vidám ar- czot tuda adni a" hellen. "§ miként fejlék e" ki a" hellen nevelésben ! 5,Mi, mond Solon Lukianosnál, !) a" lélek" munkásságát előszer is a muzsikán és arithmetikán indítjuk meg. A" betüket iratjuk és fenn- ") Dialog. de Gyma. HELLEN - MAGYAR LITERATURA. 87 szóval, értelmesen mondatjuk ki. Folytatólag a. gyermek előtt bölcs férfiak" emlékszavaikat, a" régibb tetteket "s hasznos beszédeket mond- juk el, mellyek hogy az emlékezetre mélyebben hassanak, versekbe vannak foglalva. Hallván a" gyermek a! vitézségnek énekben dicsőített tetteit , lassanként ő is ollyanokra törekszik, hogy az utóvilág ót is meg- énekelje." Tovább: , Tragödiák és komödiák által is képezzük az ifjusá- got, bevezetvén ót a" theatrumba, hogy a hajdan férfiainak erőnyeiket és hibáikat látván, tanulják ezeket ugyan kerülni, azokra pedig feltő- rekedni." Eltanulák ezt a" hellenektól a romaiak is: Os tenerum pueri, balbumgue poeta figurat; Mox etiam pectus praeceptis format honestis. ?) A" gyermek, ugy mond Plato , ?) az érzékek? hatalma alatt van , tehát az erőny" szeretete vele nem tanítás által közöltethetik, hanem más "szerek által kell az ő érzelmeit egyhangzatba hozni azzal, mit a. törvé- nyek, és a legbölcsebb embereknek szabásai kivánnak, Őt azért az eróny szeretetére, a bún gyűlöletére szoktatni, énekek és dalok képe- sek, mellyek mint valami bűbájos hangok ragadják meg a" lelket, mi- dón a" szép tetteket szép szavakban, és bájos rímekben éneklik meg, "s mikor csak játéknak látszanak, a legkomolyabb czélra vezetnek." Azért kivánja ugyan Plato ") a" czélirányos nevelésben első helyen ugyan a mértékletességet , másodikon a! szépet és tökéletest, "s csak ezek után a tudományt, melly megnyilt szívet, vidám , derült elmét kíván, hogy foganatos lehessen. — Ide tartoznak az ifjuság" szép ünnepei; a? muzsikáé iskolában; Hermesé a" palástrában, és az encyclusi kar. A" palástrai küzdések fonták a" legnemesb, legtartósb barátságo- kat, mellyek a! hellen ifjakat halálokig csatolták barátjaikhoz. Akhilles és Patroklos Orestes és Pülades, Theseos és Pirithoos — melly nem- zet tud ezekhez hasonlókat mutatni? A" szép" érzelméből származtak ezek, "s uj szép érzelmekre ragadtak. A" szépnek ideái lebegtek itt folyvást, mellyekben fürdik a poésis. — A férfiszeretet, néhány visz- ") Horatius. Ep. I. — ?) Plato de legib. II. — ") Plato de legib. I. s8 ÉRTEKEZÉSEK. szaéléseket kivéve, "s mellyeket egyedül követett a későbbi megromlott- ság, eredetében legtisztább, legnemesebb lehetett, melly miatt maga nem pirult Sokrates, mellyet maga tisztelt Plato, a" szép érzelmü bölcs, kinél Phödros: ,Eros; valámint legidósb az istenek között, ugy ne- künk is a legnagyobb jó szerzője; mert nagyobb jót ifjunak nem tudok, mint egy derék szeretőt, vagy szeretőnek , mint egy derék ifjat." Illye- nekból állott az Epaminondás által képzett szent sereg, melly a leük- trai ütközetet dicsőítette. Azért tartja a szép keblü Xenophon ") dicsé- retre méltónak azt a! férfiat, kinek szíve gyermekhez szeretettel haj- lik, hogy belőle feddhetetlen barátot képezzen; 7s ezt tartá ő a neve- lés legszebb nemének. A muzsika! ez a helleneknél tágas értelemben minden művész- ségnek , magának a philosophiának, de leginkább a? költészetnek köz- neve. — Musici erant guondam iidem gui pottae — mond Cicero. ") Olly szoros is a kettő között, költészet és hangászat között az atyafiság , hogy a ki mindegyiket komolyan s valódilag akarja, e gyiket a másik nélkül nem akarhatja; ez is, az is a phantasia gyermeke; ez is, az is mérték- ben és harmoniában él egyedül, 7s a" helleneknél isteni eredetü mind a kettő, mind a kettőnek egy isten alkotója, a komolyan vidám és vi- dáman bölcs Apollon; ettől vevé héthúru lantját a félig isten, félig em- ber, Hermes , Hermestól a" hós Orpheos. És Sokrates, a? hellen bölcsek" bölcse, álmában ösztönöztetett a" muzsika? üzésére, s követte a. már agg bölcs a homályos ösztönt. Szükséges része volta műzsika , a. szoros értelemben vett muzsika , a hellen nevelésnek; mert, mond Platon 3) , A" rim és harmonia leg- inkább kés A " lélek" belsejére, leghatósb reá érdeke, "s neki illő állapotot szerez." — Khiron iskolájában, hova betértek Orpheos argonautái , az erdős Pelionon muzsikát is tanultak a hósfiak, Herakles, Jason, Telamon , Pelecs, Theseos, Akhilles, ") Xenoph. de Republ. Lacedaem. c. 2. 13. — 8) de Orat. III. v. h. Hesych. II. Phot. Legic, — 5) de repult. III." , HELLEN - MAGYAR LITERATURA, 89 A" muzsikában nem a mulékony , hiú gyönyör , hanem egy fönn- tebb czél volt a" főczél. ,, Helyet neki, mond Aristoteles, ") a régiek a képzés tárgyai között adtanak, mert az emberi természet kivánja, hogy ne csak jól foglalatoskodjunk, de szépen és nemesen is mú- latva; mert ez az utolsó végczélja minden munkásságnak." A" muzsikának legjelesb és nyilvánabb alkalom az isteneknek szen- telt templomokban "s ünnepeken nyujtatott, hol a" szép alkatu beszédet emelte a hangászat sümphoniája; ez volt az az arany elegykorsó (elegy- italu edény) mellybóől itták a" hajdan hellenek azt a!" lelkesedést, melly élete az életnek. Ezt tartá Platon azon ajándékok között, mellyekkel istenek kedveskedtenek az embereknek, legnagyobb ajándéknak, ?) melly a munkába és gond alatt fáradt emberiséget az ünnepeken enyhíti. Apollon, a muzsika-kar vezére, múzsáival és Bakhossal volt ekkor je- len az emberek között, "s ezek gyönyörben olvadozva , megnyiták keb- leiket érezni a" rhythmus? és harmonia? édességét, és tánczra, énekre buzdulának. Azért mondja, hogy az embereknek első nevelést a. múzsák adának és Apollon. — Lukian ") mondja, hogy ,, hajdan a" beszentelé- sek, és Délosban az áldozatok muzsika és táncz között mentek véghez; hümnosok készítettek, mellyek azért hyporchematáknak neveztettek."— Plutarch pedig imígyen szól : ") , Régibb időkben a" muzsika templomok- ban lakozott, és az istenek" dicsőítésükre, derék férfiaknak emlékükre volt szentelve. Ez volt az ő első és legszebb foglalatossága, az istenek iránt jótékonyságukért hálásan mutatkozni, majd lelkeket tisztítani , "s nekik harmoniai állapotot szerezni." Igy lépdeltek szoros harmoniában Hellasnak egyenként harmo- niás leányai, költemény, ének, muzsika, egymástól elválhatlanul, vi- dám egük alatt, Hellas gyönyörű virányain, "s harmoniát öntének a! szépen serdülő fiatal keblekbe. A" poésisnek új életet adott a" rajzolás, képírás, és képfaragás. A" költő nagy ideája megtestesülve állott a művész keze után. Igy élte- e — ") Polit. VIII. 3.— ") de Legib. II. — 3) de Salt. c. 15. — 5) T.IIp. 1140. D. s . 12 90 ÉRTEKFEZÉSEK. té, örökíté Homéros" Olümpost rendítő Zeusát a halhatatlan Phidiás. — Ez a képző művésziség (zicorwn) mellyet a" religio és poésis szült, dajkált és ápolt, majd mind a kettőnek dicsőségét nevelte, örökítette. Semmi nagy, semmi szép nem volt a! kettőnek körében, mi a" művész keze által szem elé nem adatott: istenek , istennék, hósök, költók és bölcsek , erőnyök — — minden, minden megtestesülve állott a templomokban , theatrumokban , piaczokon , sétahelyeken, a berkekben és ligetekben, forrásoknál és fürdőknél, nem csupa fényűzés, nem hiú mulattatás vé- gett, de a" művészet szerelméből, az istenek és erőnyök iránti tisztelet- ból. — Hellas volt az első, melly isteneit emberalakban , a legnemeseb- ben, az istenséghez legméltóbban, mit a tapasztalás, az érzéki világ nyujthat, midón előttük a" kelet, jelesen Egyiptom csak idomtalan je- lekben, oktalan állati formákban meré "s tudá az imádás tárgyait szem- léltetni. A" polytheismus Hellasban érte el fő pontját, itt teve a! mit tehetett a humanitásra, mintegy előkészületül a fenntebb, szentebb ke- resztyén religiehoz. — : A" magát feledte hellen egészen a művészetnek élt, mert egészen hazájának is, nemzete , hazája dicsőségének, boldogságának. Egysze- rüek voltak ez egyes várfinak lakhelyei, de annál jelesbek, fényesbek a közhelyek, mellyeken ragyogott Hellas" egész dicsősége. Csak Kí- mont és Periklest kell említenem, kik értéköket, gondjukat ez egyre látszottak fordítani, hogy általok a művészet, ez által pedig Athene "s az egész Hellas" dicsősége tündököljék. A" művész gyakran minden ju- talom nélkül fordítá tehetségét, művészi erejét a hon dicsóítésére. Düdalos még csak durva alaku, de istennel teljes szobrai szent bor- zalommal tölték el a hellent, MSG E vallási tekintetben még akkor is fő érdeküek voltanak, mikor a művészet tökélye egén déli fényében ragyogott. Ennek művei csudáltattak, amazok szent érzelmekre bor- zasztottak. say sokaságuak "voltak a művészetnek e remekei , mondja meg Italia, a szép Hellas pusztító rettenetes asszonya, melly ezreket horda kebelébe nevelni vad triumphusait; "s midőn ezek még ma is ásatnak ki földalatti sötétségükből, az elpusztult hellen föld nem különben ezreket takar ma is, mind meg annyi bús emlékeit hajdan dicsőségének, gyász- . HELLEN-MAGYAR LITERATURA. ak. 91 födte keblében. Felásatnak a" hideg érczek, de nem azok is, kik ne- kik életet adni tudának ! ") Igy élt Hellasban minden, mi a" szépet emelhette, együvé ol- vadva, egymást segítve, díszesítve. A! religio, maga az eróny a" szép" ideájában kedveltetett. ,Az eróny, mond Platon ") — istentől jó, és minden, miben az isteni természet magát tükrözi, hozzá vezet. De legtisztábban tükrözi magát a szépben, mert az , mi a" szépben bájol, épen az érzékfelettiség végtelensége, melly érzéki határban nyilatkozik. Azért lészen általa ele- ven lelkünkben az istenség ideája, és kivánat gerjed benne azon har- monia iránt, melly istenben vagyon, hogy azt magába vehesse." A" szépnek szellemiért könyörög Sokrates Platónál Phödros- ban az istenekhez, hogy belsőleg szép lehessen, az az: rendes , nemes , isteni érzelmekkel teljes. — Különben a" szép és az eróny a lélek" és test épségében, harmoniájában együtt volt helyezve. Vt sit mens sana in corpore sano. Püthagoras is harmoniában helyzé az erőnyt, és csak ott a szép is, hol a. harmonia. Ennek következése, hogy maga a religio a szép- nek ideájával párosult. Innen a! religio" külsejében az érzéki ezer szép vegyülete , a poésis gyönyörü szülöttje, "s majd ismét a poésis egyet- len eleme. Nem mondhatni egyebet, tekintve ezeket, hanem, hogy a" hel- leneknél a" szép és fennséges együtt vala istenben, a természetben és mű- vészetben. Ha minden szép isteni eredetünek tartatott a hellenektől, a! szép- nek alkotói, nemesítői és terjesztői nem lehettek egyebek, mint isteni szellemtől ihletett, ha nem épen isteni eredetü lőnyök. Nem voltak a" hellen művészek semmivel is kisebb, sót némelly tekintetben még nagyobb tiszteletre voltak méltók, mint a keleti látók, és jósolók ; különösen a" költészek , kik a" népnek első képzői, a vallásnak és tár- !) A" mik ezekről több romai "s későbbi hellen irókban szórva találtatnak , egy- begyüjtve Il. Jakobs AAad. Red. Lipcse , 1829, — ?) Menez. t. II. (utes 92 ÉRTEKEZESEK, sas életnek alapítói, az isteni tisztelet titkainak, szertartásainak elren- delői , intézői, a természet és istenség tolmácsai valának; azért fő és első bölcseknek a! poéták tartattak. Fuit haec sapientia guondam : Publica privatis secernere , sacra profanis ; Concubitu prohibere vago, dare iura maritis ; Oppida moliri , leges incidere ligno : Sic honor et nomen divinis vatibus atgue Carminibus venit. ") Demokritos, a gúnymosolygó mondja, hogy Homéros valóban isteni természetü volt, melly nélkül lehetetlen lett légyen olly magas, olly csudateljes és édes poésisnek keletkeznie, melly nem csak az egy nyelvü és beszédü népeket, de magokat a vadakat (faofavovs) fogva tartotta. Tudniillik , a" régiek azt tarták, hogy az isteni csak istentől jöhet, hogy fennséges mű csak egy fentebb lőny" befolyása által készül- het. Innen az itélet: Senki nem gyúűlölheti a szép művészetet csak az istengyűlölő; vagy miként Pindaros mondja: ") Kit Zeus nem szeret, az a pieri énektól borzad. Azért az auwovota és adzorus, az emovcog és utcoloyos közelrokonoknak tartattak. ") Érzék is ezen fenntebbségüket a" hellen költészek, azért is azt hivén, hogy az isteni sugallat csak magányba vonult lelkekhez férhet érdekkel, magokat dolgozásuk alatt elvonták az emberi társadalomtól , és a csendes barlang néma sziklái között készíték istenműveiket; igy Orpheos, Eüripides, egyebek. Innen a! köztisztelet a költók iránt, kiknek személyeik sért- hetlenek valának; "s e! tiszteletből az erő és bizalom, melly a! költőt lelkesítette. "S ennyi tisztelet, ennyi érdemérzet "s bizalom önmagában nem tudá a hellen költőt szerénysége" határain túl ragadni! némák ók önmagokra , némák önérzelmeikre nézvest. De Hellas ege alatt sem tarta ez mindig így. Csökkent idővel a tisztelet, mert csökkent a" poétai nagyság; a nemzeti szelid, nyájas !) Horat, Epist. ad Pison. — 3) Pyth. I. 25. — ?) Plat. de Republ. III. NHELLEN-MAGYAR LITERATURA. 93 erkölcs. A? játszva, könnyen lejtve, természeti egyszerüségében, ár- tatlanságában, gondtalanul nevekedett , érzelmekkel teljes gyermeknem- zet, komoly emberi korra jutott; a játszi phantasiai helyét a komo- lyabb ész foglalta el lassanként; az érzéki képekéit érzék feletti fogatokéi. Ez a" hidegen elmélő, puszta távol igazság után sovárgó ész, és a" meta- physikálás lelke megfagylalá az érzelmeket; levetkőzteté a" phantttáia szép alaku képzeteit, a" kellemes, de az ész előtt üres, hideg testből kiszökteté a. művész által belehelt isteni szellemet; a? szép álom "s ked- ves csalódás világát a" komor valódiság" világa nyomá el. Majd a hiúság, fényüzés, inkább pénz- "s kincs- mint tiszta dics- vágy, kül mint bel- ragyogás, a társalkodás finomított szokásai és erkölcsei fészkelék be ma- gokat azon nép" kebelébe, melly előbb csak a? vidám természet tisztán nyilt egyszerü örömeinek nyitott keblet, szívet. Hizelgések, csalfa fé- nyek, szinlett érzelmek alacsonyíták le a" múzsát, "s köd voná be a tiszta hellen eget. Igy leve Hellas a gyengéd izlet istenműveinek ret- tenetes nagy temetőjük. Térjünk már át magunkhoz; tekintsük, vizsgáljuk a miénket el- lenébe a" hajdan hellennek, "s kérdezzük , hizelkedés, elfogultság nélkül kérdezzük : vagyunk-e, lehetünk-e valaha ott a? miénkkel mi, hol a hellenek állának az övékkel, midőn legszebben állának? Tartok tóle , netán ott kezdtük, hol ók végzék; pedig rákmenés czélhoz nem viszen. A hellen poésis a még egyszerü, el nem fogult eszü , szivü nem- zet gyermekségében indult meg; vele született, vele nevekedett, mun- kált, ragyogott, vele hanyatlott, veszett. — Mikor született a miénk ? Ázsiából kijöttünkkorban mink volt? csak egy betű, egy tompán átzúgó visszhang sem engedi velünk csak sejtetniis. Ide átverekedésünk , itt meg- telepedésünk", erősödésünk" nagy harczai feljegyezve vannak elég hiteles- séggel, de hol Orpheosunk ? hol, harczos hóseinket megénekelve istenító Homérosunk ? Egy sincs! mély hallgatás, örök éj nyult el hósapáink" véres nyomaikon ! — Csak hamar keresztyénekké lettünk, Róma nyelvét tanultuk , "s mindennek , a" mi ósi volt, feledésbe kelle mennie, egye- dül nyelvünket — hála értte a: gondviselésnek, tartá meg egy csuda, "s e csudát hihetőleg a" nép tevé, melly makacs volt idegen nyelvhez tö- ródni, — A" XIV-dik században, európai létünknek negyedikében, emelke- 91 ÉRTEKEZÉSEK. dék fel egy szebb nemzeti genius a! szörnyek" ködéből , "s kezdé az el- hagyott, mélyen süllyedt nemzeti nyelveket életre hozni, javítni a? romlott izletet, segédkezet nyujtani a föld gyomrában epedett művé- szetnek.. De honunk" egén még sötét éj borongott. Mondják , hogy Má- tyás, a nagy Corvin alatt, honunk volt a" művészet legragyogóbb tem- plőfha! de mit birunk belőle? hogy udvarában magyar dalok zengedez- tek! hol leljük fel visszhangukat? E" nagy idő milly rövid volt! "s Mo- hács temeté azt el minden kincsével. "5 benyomultak honunkba a" vallá- si szakadások, belzendülések, háborúk , török dűhvel párosodva, hogy iszonyúbb legyen a szörny. Ez időkből vagyon még is Zrinyink és Gyön- gyösink , az akkor nyelvének, izletének képtöredékei , kevesebb ízlet- tel mint tűzzel. — Lecsendesedtek a zivatarok, tisztult a hon; de pi- henni kelle s szerkezkedni, "s nyelvünk még sem akara emelkedni, íme itt a, kezdet! európai nyelvünkre nézve létünk VIII-dik százada végén, "s a IX-diknek elején. j Agg nemzet! "s te most akarsz gyermekeskedni? Elvénúlt ember- nek gyermekkora ez, melly nyájas lehet ugyan és szelid, denem erővel teljes és vidám. Oh! a" poésis, ez a vidám, gondtalan, gyermeki phantasiának gyönyörü magzata, nem az elaggott, magát elbúsult, testében, lelkében, érzékeiben, szellemében eltompult, fásult népnek sajáta! Valóban túl va- gyunk mi a valódi poétai koron. Eldődeink átaludták, vagy inkább átcsatázták azt. Fegyver, gyózödelmes fegyver, méltó tárgya a poé- sisnek, csörgött kezükben, de lant nem pendült dicsőítni, korának szí- nében dicsőítni a győzelem! hőseit. Vagy hát hova hangzott le a" haj- dan szittya, hunn, vagy magyar lantnak szózata? Hozzánk ugyan csak egy sem juta le előkorunk" magas idejéből. Megifjulhat ugyan nagy változás, szerencsés fordulás által az agg nemzet, "s azok a hellenek , kiket csudálunk , sem akkor szállottak alá az égből, nőttek fel a földból, mikor a mennyei lant megzendült kö- zöttük ; de részint kivándorlott gyarmatokból , részint félig vad , félig si- mult honosiakból szövetkezvén össze, uj életpályát kezdének , egészen ujra születve, úgy hogy magasb szármoztukat csak hamar feledve, hono- sítva mindent mit idegen gyarmatok külföldról hoztanak magokkal, Hel- last tartanák mind saját, mind isteneik" eredtük földjének. Szóval, ők HELLEN-MAGYAR LITERATURA. 95 valának a kezdők, minden mesterséges philosophia, melly elöli a phan- tasiának fejlő bimbaját, s eleve megállapított theoriák nélkül, mellyek le- szegik szabadon repkedő szárnyát; végre minden példák nélkül, mely- lyek elfojtják , lehetetlenné teszik a tiszta eredetiséget. A" hellen poésis egykoru a regés nagy idővel , a" csuda tünemé- nyekkel , jelenésekkel, tettekkel, mindent önkorának "s körének kebe- lében lele. A" miénk olly távól, hogy magát oda álmodni sem tudja ; pe- dig a" csupa álmodás, a csupa költemény , minden való, legalább valónak hitt dolog nélkül , erőtlen és halt; vagy sovány és feszes; vagy hihetlen "§ nevetséges. Ott minden poétai volt; ég, föld, nap, hold, hegyek , völgyek, folyamok , források, erdók , berkek , ligetek; isten, religio, ember. Itt minden tiszta s csupa való : pusztán , élet nélkül állanak szeme- ink előtt a természet nagy testei es tüneményei: Olümpost és Helikont; Anapost és Hipokrénet; Oriadeseket és Naiasokat; Nereideseket és egyéb nümphákat mi nem ismerünk , mellyekkel tömve voltak Hellas vizei és virányai —- "s mi, nekünk a szavas Ekhó ? A" physika, philo- sophia és theologia előttünk mindent felvilágíta, mi a. helleneknél szent titkokba burkolva csak a" phantasia képeiben mutatkozott. Az a val- lás , kimeríthetlen forrása a, külteménynek, maga a phantasia elsó leg- szebb, legszabadabb szülöttje, maga csupa poésis, melly követőinek annál kedvesb , mennél képesb, mennél bujább, mennél csudásabb; a mai , a keresztyén, az ész" és lélek" tiszta szellemi szülöttje szentebb, tárgyai magasbak, czélja felségesb, semhogy a! phantasia játékává en- gedje magát lealjasítatni. "Valamint nem phantasia szülte azt, úgy S0- ha phantasia játékává nem lehet; az az isten, kit ez a religio tanít, elérhetetlen; magasb, semhogy a! phantasia akár hozzá emelkedhessék, akár levonhassa azt magához; a" hellen istenek játszótársaik voltak a. gyermekembereknek , a. miénk csak a legkomolyabb, legalázatosb, legmélyebb imádás tárgya. "S mik vagyunk mi magunk? csupa észemberek gyermekségünk - óta; az illendőség , szokás", mesterség formáiba öntött machinák; ér- zelem-elfojtással mikor érzelgünk ; érzelem-szinléssel, mikor hült, kebe- lünk. — Minden gyermek , ha nem épen érzéketlen "s tompa , előszer is ha nem polytheista, bizonyosan polypneumatista. Nem szólít-e ő min- 96 ÉRTEKEZÉSEK. dent meg? nem beszél-e kutyához, macskához , fúhez, fához "s játéka minden tárgyaihoz ? nem kéres-e denütt szellemi életet? nem legő- römestebb hallja-e a tündéres regéket? Minden szellemi tehetségei kö- zött első dolgozik benne a phantasia; mindig alkot, mindig mimel és képez; játékaia phantasiának meg mindannyi találmányai , "s a. termé- szet utánzásai, mimelései. Ő testet képez a" szellemnek, szellemet le- hell a" testbe. Született, a" természettől alkott poéta ő. — De mi sietünk a phantasiának e munkálódását, ezen eredeti képeket benne elnyomni ; valódi világot nyitunk meg előtte; valódi dolgokat adunk fel néki, "s erőnek erejével, a" természet rendje ellen, az észt és értelmet ugratjuk a phantasiának elébe, "s elfogatjuk azt szöktében. Legfenntebb dolgo- kat, ideákat és fogatokat, határozott formákba öntve század óta, teszünk elébe, "s erőltetjük azoknak betanulásukra. A" valódi világ golyúbisát, abroszát tanultatjuk vele; mathematikai számokban gyakoroljuk gyenge elméjét, szóval, eszét érleljük időnek előtte, hogy már élete 12—15d. esztendejében Cató ül a. gyermek komoly képén. Azt véljük, hogy po- éta sem lehet jó belőle, hanemha jó geographus, historikus , philosophus, kritikus. Boldog Isten! micsoda mon strumok ezek a poéta előtt ! neki a" realis világ minden formájival együtt puszta , üres , szük tér, mellyben óráig sem élhet, Maga akar, s tud ő magán ak világot alkotni, tud lőnyöket bele teremteni; hegyeket, völgyeket , folyamokat költeni , mellyek egyedüi az ő kéjére létezzenek, emelkedjenek, lapuljanak , zöldeljenek , folyjanak stb. Homérosgeographiáját hasztalan keresik tudósaink a föld abroszán. Nincs, nem volt az ott; a! költő phantasiája alkotta világban keresd azt ha keresheted, valamint szinte Olümpos isteneit. Nem , nem terem ottan költő , hol az ész? hideg, sanyarú elméle- tei, a. komoly "s komor valónak fejtegetései elrezzentik, leverik a phan- tasiának szabad kényét, mérész szállongásait; hol jóval előbb nyiltak meg az ész formái; lelket bilincselő állításai, parancsai: a hideg vizs- gálódás, a" szigoru, erkölcsi és udvari leczkék; a fásító, polgári és vallási szokások --- a" phantasiát már bimbójában nyomják el s örök- re börtönözik. — Platon" philosophiája még a charisek karjaikon lé- pett a világba, "s Eüripides, a? sokratesi költő, nem disztlen áll a hajdaniak" sorukban. Majd az aristotelesi subtilitások, hideg elmél- tedszeeácató séta HELLEN-MAGYAR LITERATURA. 97 kedések lélektelen formákban, elakaszták a phantasiai szép erét. A pusztító Sándor meglelé a" nagy mestert; Homérost hijában ohajta tettei- nek ; és Sándor, beh nem az volt, mik Homéros" hősei valának ! az pusz- títva világhódító, alacsony lelkü földfoglaló; ezek nemes boszúból ne- mesen küzködő istenfiak! kivivták az igazság szent ügyét, "s oda ha- gyák az idegen puszta földet, hogy honi oltárokon a?" hon" isteneinek ál- dozzanak. — A" philosophia" komoly asszonya kiemelé helleneinket a gyer- meki álomkorból, "s elmélő, komoly emberekké edzé; lassadán enyész- teté a? phantasia képes és virágos világát, "s megnyitá. tanitványai szemeiket, látni a" komor valódit; mindig távolabb s távolabb vonultak az istenek , és Olümpos kiürült; mind inkább ritkultak a föld szentségei, és némán , szellemtelen állának a" hegyek, völgyek , ligetek stb. A" philoso- phiának minden szava egy oltárt dönte le , s Dodóna, Delphi hasztalan adá jóslatait a" hitlen bölcseknek. — Minél fölebb emelkedik a kor philosophi- ája, annál lejebb száll a": poésis belbecse. Millyen különbség van tehát a régi Hellas gyermekfiai és a mai kor emberfiai között! Ott minden csupa természet, és vidám ké- pü természet; itt minden finomított mesterség; mély s magas, de min- dig sötét tudomány : betanult, többnyire értetlen formák, betanult , lelket- len képek, keresve keresett, ragadozott színek nevetséges mázolatok- ban; betanult szavak , szólások , inkább a" kül-"s álillendőségnek, mint a bel, tiszta érzelemnek nyelve. Magok a költők! ott a természet szabad fiai, itt az iskola rabjai; azok eredeti sasok , ezek utánzó majmok; a- zok magok alkottak magoknak nyelvet; ezek egy régi, régen elalja- sodott, ezer regulákkal, ezer szokásokkal tömött nyelvvel küzködnek , melly, miután egy idegen, halt nyelv ellen sokáig harczolva, lassanként felvergődnék alantiságának porából, ezer erőszakot kénytelen szenved- ni, ezer, többnyire idegenekbóől vegyített színekbe öltözni , "s mert olly- kor makacs engedni, átgázolhatlan zavar - s hómályban süppedez, nem kis boszuságukra a" rajta beszélőknek. Jegyzés. Nyelvünk, ez a? különben isteni , miként terheltetik , "s minden engedé- kenysége , bősége mellett is. milly szegény magából kiteremteni a! változé- kony szokás korról korra szülte hiú titularis formákat! Csak egyet legyen szabad említenem! Mert a? természet, az egyszerűbb hajdan kelet , szaba- 13 98 ÉRTEKEZKSEK, dabban alkotta őt, a" harmadik személyhez nem adott neki megszólító sza- vat; ám mert a" kelet" hő gyermekei e-vel, az őszinte egyszerűség" hang- ján, szólíták egymást, (helleneink sem tudtak többet) isteneiktől egészen le szolgáikig. Nyugat , mellynek ege alá szegődének apáink, hültebb gyer- mekei ezt a! szíves hangot meghagyák istenüknek és szolgáiknak, de magok- nak, az úgy nevezett fenntebb társalkodási nyelvben , nagyobb tiszteletet je- lentő szócskákat teremtének. Elsőbb a" magyar kegyelmeddel hódolt a" szokásnak , de ez majd lealjasodott a" köznép" körébe, "s bármilly szép erede- ti értelme , a" különzöknek már nem tetszhetett; majd meg igen is felma- gasztaltatott akegyelmes Úr-ban (deitt Kegyelmedet mondani ismét vétek volna). Igy a" középrend megfosztatott e" segédszavától, "s már csak úr, egykor egyedül a!" király" sajátja, hajdan, igen hajdan, keleten csak az istenségé, —és asszony volt [divatban. Ez is már aljasodott, "s különben is költésznex alkalmatlan szólítgatás volna. Döbrenteink azt hitte, hogy a ; kegyelmednek, a! száműzöttnek gyökere, a kegy, melly literaturánk" eredtével életre hozatott, második személyes ragasztékkal rövidsége- "s ta- lán, még inkább nyájasságával pótolhatja a?" hiányt, "s műveiben a" költő, legsül a" dramatikus , ki többnyire közönséges életből veszen anyagot, nagy ? hasznát veendi; mert hiszen, habár játékainkban is, ki merje a" Tekin- ; tetes Urat és Nagyságos Asszonyt a? bizalmas Ze-vel szólítani? A? szó el- len nincs mit szólanom , sőt a? társas életben igazlanom kell. De a" költő? nyelve nem közönséges nyelv, 7s az ő világa nem a" tegnapi vagy mai mó- di" világa; classikainak kell lennie nyelvének és világának, vagy ő nem költő. Aztán, Kegyed! szegény nyelvem! te csak nem tudsz szolgálni az uj világnak, egyszerű természeted minden fortélyunk mellett is elárulja magát. Csak ott a" megvetett Ze, röjtve bár, de csak ott van, mint ebben is: uraságod, nagyságod, méltóságod, excellentiád. Leszen tehát Kegye. Ez már tisztességesb, mert harmadik személy (oh természet! pedig nemde a? harmadik, a" te rended szerint távolabb esik az elsőtől mint a? második? ).. Mondók , hogy a! hellen poésis egykoru magával a nemzettel; te- hát valamint minden philosophiát, mesterséget, úgy minden történetet megelőzött; a poéta volta vadnép papja, mestere és a fejlődés korá- nak rajzolója. Herodotosig semmi történetirú sem szorította a" költésztp, sót ó , egyedül ő volt, kihez a" későbbi nyomozók folyamodhatának , ha a lefolyt kor dolgait ismerni és ismertetni akarák. Milly szabad vala hát a hellen költész alkothatni magának világot, "s az alkott világba te- ) remteni lőnyöket, isteneket és istenekkel vetekedő embereket! És ná- unk ? nincs-e itt a dolog egészen megfordítva? A" történetíró meg- HELLEN-MAGYAR LITERATURA, 99 előzve a költészt neim kényteti-e ezt kopár, sovány világa körében maradni, ót hallgatni, vele nem ütközni? "s merje ezt ha meri, sót mer- jen kevesebbet: beszőóni a" sokhézagu történeti világba phantasiája szebb világának embereit, tüneményeit, képeit és színeit — fogják-e ezt a történettel tele fejü, józan okosságu honfiak türni? Keserü szitkok, vad átkok követendik, szegény költész! bomlott kerekünek hitt "s kikiál- tott fejedet, ha Béla jegyzőjén"s Turóczin túl merészelsz röpülni. "S milly igaztalanok ezek a! te boszús biráid! mert, volna hát bár az a tisztelt "történet valamivel bővebben adakozó! most milly fösvény, milly so- vány és szük az a! te éhszomjas lelkednek! aztán, a szebb emberiség- nek tükre-e az, vagy inkább a mindent vadul tipró , zúzó önségé t — Ha Homéros Herodotos után él és ír, bár Herodotos még elég kegyes, engedni valamit a" phantasiának is, mert hiszen a" phantasia" játszi világából vo- ná ő ki valódi világát — még sem fogott Homéros, Homéros lehetni, nem az a! szabad , az a" mérész , az a képes Homéros! És Virgilius , a hellennek szerencsés követője , csak azért lön költő szerencsés, mert Homérost ve- vé előképül, daczára a" szigoru történetnek. — Az a" nép, mellynek Ho- méros énekle, még az is, kinek Virgilius, semmit nem tarta hihetlen- nek , sót meggyőződve, legalább nem ellenkezve vett be mindent , a mi szépen mondatott, poétai vallásának szellemével egyezőleg. Mennyit tön mielőttünk a? vallás" szentebb, tisztább lelke, még inkább a kifejlett, fel- emelkedett philosophia, s az ezzel járó könyörületlen kritika hihetlenné, "s azért még költeményben is izetlenné, nevetségessé! Oh valóban, a mi korunk józanabb, bölcsebb semhogy poétai lehessen! Talán a keresz- tyénség akkor ölthetett volna magára legnagyobb sikerrel poétai szint , mikor a" közép sötét századok lefolytanak; de hol volt akkor hozzá nyelv, hol izlet ?! Hasztalan emeled, ennyi korlát közé szorult, a nem költői szellem- mel , mellyel magad is tele vagy, folyvást nyomorún küzdő magyar költész, honi hősödet istenek, istenfiak közé; hijában állítod ellene Ármányt a ke- leti sötétség istenét , melléje Ormuzdot a" világosság urát, csatázva! Ak- kor kell valaezt tenned, mikor mégillyeneket hitt, ha ugyan csak hitt né- ped. Ez a" mai, habár verseid? édességétől, vagy hósi szellemétól elragadtat- va, vallja kültészi erődet; majd természeti hideg komolyságába visszaesve 1388 100 ÉRTEKEZKSEK. N P. nevetségesnek találja hihetlemséget rajzoló ecsetedet. A" köznép — ez a fentebb költészi világban egészen idegen, számtalan számu nagy tö- meg — nem ért, mert hőseidet sem polgári sem vallási körében nem leli; a tanult rész tüstént az ész! itélete alá bocsátja phantasiád" teremt- ményét, hova az nem tartozik. — Nemzeted bölcsője majd nem egészen ismeretlen előtted; miként fested azt a sötét kort? Vallása feledve , hon- nan veszesz színeket és jelképeket? A! hellen müthologia oda nem illik, mellyel csak még Róma" költője élhete foganattal , mert Rómának vallást Hellas adott. ,,Hellas istenei — mond egy nagy kritikusa korunknak - — nekünk csak puszta képek , üres öltözeteik érzelmeinknek, és nem élő lőnyök. Azidőben nem volt egy hamis isten is, bár annyi isten volt; ma azok mind hamis ( költött ) istenek, "s azt az egyet (ki ma igaz isten), az emberektól a meghült kor közbevetett egek által nagy távolságba helyzé." — Elbeszélésekkel, hosszabb, kurtább leirásokkal pótolod a hiányt? Nem tudod-e, milly unalmat szereznek ezek olvasóidnak ? milly kevesé illenek sokszor ezek a! fő tárgyhoz , mellyet sok és hosszu kicsa- pások homályba taszítanak? Csudás mesékkel, mellyeket ma senki sem hiszen, pityergő szerelmes elegiákkal, vagy lyrai merész szökésekkel, csipós epigrammai szúrásokkal, erkölcsi leczkékkel stb. akarod eposo- dat érdeklőbbé tenni? Vétesz az epos természete , vétesz a" jó tón el- len. — Miként teheted magadat át e késő korból amaz ismeretlen ré- gibe, hogy a mai szint elkerüld? "Vajmi nehezen csalódik a mai világ! pedig attól függ a művész fő becse. A" régiségnek munkádban csak ho- mályosan lebegő képeit a mai nyelv, az érzelgések? özöne, egészen el- borítja. Nem tagadhatod , nem röjtheted el a: mai kor tudományos, fenn- mívelt fiját magadban "s eposodban; pedig ha ezt tehetnéd, csak ezt az egyetlen egyet, hogy magadat is ott voltnak higyjen az olvasó Árpád hóditó hadával: mindent fognál tehetni, minek most csak kis részét is alig teheted, költészi szép erődnek legnagyobb megerőltetésével. De le- hetetlen !. fejed tömve az uj vallás és uj philosophia ismereteivel; szí: ved az uj világ maximáival, gondolkozásával, érzeteivel. Ezek mellett az előre kidolgozott theoriák; a honi vagy idegen, "s az idegen még in- kább mint a még kevés honi, a régi és uj nemzetek" költőinek előtted álló példányaik: nem tagadják -e meg ezek tóled az eredetiséget, sa ját: i HELLEN-MAGYAR LITERATURA. 101 ságot$ nem bilincselik-e le lelkedet, "s nem fosztanak -e meg szabad- ságodtól, akaratod", rugdalózásod" ellenére is? — És nyelved! nem árul- ja-e ez tüstént el az uj kor? finomított fiját, ki mikor egykét réginek látszó szót, hajlást"s kötést szúr a különben mai színü beszédébe, csak szo- rultságát, csak keresve keresett régi foltok után kapkodó aggalmait árulja el. "S higyje aztán az olvasó, hogy igaz a mit énekelsz! vagy akarja magát csalni, hogy költeményed az ó kor isteneit énekli, "s be- hunyt szemmel higyje, a régi foltok" kedvükért higyje, hogy a? szent hajdan távol szelleme lebegett körül, mikor hősödet énekléd ! — Nem tünik-e ki mindenütt a" mesterkélés" nehéz gondja? a! feszes formákon akadozó gyáva.lelküség ? "S min kezdtük ? — Nem szólok itt a" fenntebb századokból (a. XIV — XVI.) megmentett töredék maradványokról; mellyek, bármi ked- vesek előttünk, művészi becsük csekély. A" XVIIdik században számosan támadtak, kik a magyarság régibb színében elég eredetileg énekeltek, kik között jelesebbek: Zrinyi, Gyöngyösi, Rádai Pál, de a kik művészi becsben semmivel sem nyomnak többet az előbbieknél, mindnyájan rimekben, többnyire négyesekben, csekély műúhgonddal éne- keltek. — A? XVIII-d. század az, mellyben kezdődött nálunk a" szoros értelmü literatura. Iróiban, néhányat kivéve, kevesebb az eredetiség mint az előbbiekben. Eredetieknek talán tartathatnak: Orczy Lőrincz, Gvadányi, "s tekintve a! rím uj nemét, Ráday Gedeon. Különben már már kezdődött "s mind inkább fölkapott az utánzás, még inkább a" szo- ros fordítás: francziák előszer, majd a" rómaiak lettenek az előképek, utóbb németek és itt ott olaszok is. Innen, e? mi századunkban a! sok- szín, sokfélileg vegyítve, nagyobb kisebb-szerencsével. Meg kell jegyez- nünk , hogy minél nagyobb lőn az utánzás, annál finomabb az ízlés , an- nál míveltebb a? nyelv, "s a műhgond is nevekedett. Fordításokon , utánzásokon kezdtük azért szorosb értelmű litera- turánkat, 7s nem is lehetett másképen, miután a? föléledt nemzeti lite- raturát idegenek hallaták előszer velünk, "s ezek a" haladás" magas lép- csőjén állának már, mikor mi megindulánk, A" fölserkent jelesebbek mindent akartak ; sokféléhez kapkodtak; egyszerre akartak oda jutni, hova amazok századon át vergődtek. Sokan nem azt tekinték: guid va- 102 ÉRTEKEZESEK. leant humeri, guid ferre recusent — hanem inkább, hol van nagyobb "s közelebbi szükség, hol még teljes hézag, s nem mívelt parlag. Veszte- getve így s üritve a" legszebb erők ; mindenki minden volt , "s azért egé- szen egy, tökéletes egy, egy sem. Ez ma lanthoz nyult; holnap már elveté "s a nagy eposba kapaszkodott. Majd meg a dramai világba tevé át műhelyét, "s most nevettetni akart majd rikatni. — Előképeinknél nőttön nótt a" költészi fényüzet; különfélesültek a" költészet? nemei , "s ezek mind megkísértve a" hósileg vetélkedő miéinktól. Szaporodtak a nemek , nemekben a! színek, "s ezekkel tarkult a nyelv s egészen uj, az óhoz szokottak előtt türhetlen köntösben jelent meg. Korán támad- tak harczok, kemény, vad tollharczok, egymást váltva, "s a mezőt gyakoran változtatva. Avatott, avatlan szóltak a" dologhoz; jó, rossz leczkék szórattak; theoriák irattak és kritikák. Alig tanultunk, alig dolgoztunk, már is kritizáltunk , biróskodtunk; már is egy feszes, kí- méletlen , tudománynyal kérkedő, tudományt tagadó gőggel, tele vad or- biliusi hangot vevénk fel, csapkodva ide s oda a csak most fejledező embriok között. Koszorúkat osztogatánk , "s koszorúkat tapodánk, ezt is azt is időnek előtte. Eddig a" költészség belkörét vizsgáltuk ; tekintsük annak külvilá- gát is: a költész lelkét emelő, gondját serkentő, aczélozó, szorgalmát sarkantyúzó rugókat; az érdeket, mellyel a" költészi művek fogadtat- nak ; az alkalmatosságokat, mellyek koszorút igérnek és nyujtanak; a rokon művészeteknek , legsül a" muzsikának és képművészetnek állásukat hazánkban. Ma, e! világos, józan, igen józan világban, az ész" világában senki sem hiszi, hogy a költészt istenek , istennék ihletik, lelkesítik ; senki sem lát egyebet, a legremekebb énekben sem, mint egy felhe- vült phantasiának játékát, mellyel a" költész magát vagy mulatta, vagy gyötrötte. — Megolvassuk mi is időtöltésül , ha rövid, ha van benne ér- zékeinket csiklandó, vagy kaezajra fakasztó — ez utolsó legkapósb — "s beteszszük tán könyvtárunkba is — ha van könyvtárunk — de hogy többé ki ne vegyük — mert az efféle játékkal egyszer mulatni magunkat, több mint elég — vagy addig engedjük hányatni, itt ott szuglyukakban pes- hedni, míg el nem tűnik örökre a halhatlanság nagy művet HELLEN-MAGYAR LITERATURA. 103 Szerencsétlenebb teremtést a" csupa költésznél — pedig csak az illyen valódi költész — még csak gondolni is alig lehet, (legszerencséseb- bek még a czifra magasztalók). Életre pedig nálunk a" költészi művek annál nehezebben kapnak, minél remekebbek. Ezeknek szerencsétlen- ségük: egyedül iróasztaloknál becsültetni, egyik költésztől a" másikhoz vándorlani, csudáltatni titkon "s irigyeltetni , nyilván fitymáltatni ; ide- gen műveknek szolgálni, ékeivel a hitvány mázolatokat diszesíteni. — Ma csak szerelmet , szerelmet a" holdvilágnál , tömve mély sohajtásokkal, gyengéd csókokkal, nem csak arcz-, szem -, fürt - dicséretekkel, de kendőt-, czipő -, nyom-magasztalásokkal is; szerelmet, édeset, boldogítót a még szabadok között; gúnyt, kaczagva keserút a házasok között! $Szerel- met és bort tudunk ma csak köztetszéssel megénekelni. E" kettőt min- denki érti "s tapsol neki. Egy szerelmes román, kivált ha még benne magát valamelly szerencsétlen csupa szerelemből megöli, halálig, a könyv teljes haláláig olvastatik, "s annál többektól olvastatik, minél nyomo- rúbb a" költemény" belszíne. Ez a költésziség kései fattya, az elgyen- gültség, puhultság dajkája; az ifjuság erőnyének örvénye , ezreket fog- lal el, mikor egy remek költemény alig teszen szert egykét érteni, ér- zeni és becsülni tudó , neki hóduló barátra. — A! legszerencsésb Himfy, ha jól emlékezem, 25 esztendő alatt háromszor ment csak sajtó alá, "s egy szakácskönyv — ez a szív alatt lakozó hasnak eleme — három esz- tendő alatt vagy ötszer újult meg! — Nem nyilvány jele-e ez a classí- kai izlet "s fenntebb míveltség hiányának ? "s hogy inkább állat- mint szellem - érzékiek vagyunk ? De sok is a versgyártó, sok a bíró: , Tudod — mondatja Kis- faludy Károly Perjessel (Aurórában 1825.) , Tudod, mi árva nyelvünk- ben sok a" vezér, kevés a" közvitéz. Ő is itélget a nélkűl hogy jobbat mutatna , "s a" készet ócsárolja." — Hála! ezer hála, a könyvsajtó fel- találtatásáért Istennek , embernek; de a visszaélések rettenetesek. Ezóta iró, szerző mind az a" ki irni, betűket mázolni tud; szerző, minden előkészület , minden múhgond (studium) nélkül. A? gondolat, alig gon- dolva "s már papiroson , "s egyenest sajtó alá vele! — "S a" birák? Köl- tész itél költészt! megelőzve a" közönség itéletét, "s csak ezt illeti az itélet, ezt a koszorú nyujtás, vagy elvonás. Vagy nem igaz-e Horatius 104 ÉRTEKEZÉSEK, mondata: , Figulus figulum odit"! — Ezek azt teszik, hogy a" kevés jó asok roszszal összevegyítve egyaránt vettetnek meg. "S a" vadság, mely- lyel költész támad meg költészt, valóban legalkalmasb arra, hogy a" köl- tésziség a czivakodó poétákkal együtt örök megvetésre kárhoztassék. Köl- tésznek költészt megbirálnia soha nem kellene; azért sem, mert itélete ritkán tiszta, "s ha magában tiszta is, a közvéleményben bizonyosan nem az; azért sem, mert az epével folytatott harcz megrontja a" kültész vérét, mellynek tisztának, el nem fogultnak, nemesnek kell lennie. Költész, ki ezt tudja, még az őt ingerlők ellen sem fog viadalba elegyed- ni; nemes haragját egy még nemesb műhben enyhíti. Egy fiatal Musüos szépen kelt ki rózsás hajnalából; charisek fogák ót karjaikra, "s szép pályát mére ki néki Phoibos Apollon, a! je- lesbek" nemes pályáját. Szépen indult ő meg ezen, de csak hamar He- rakles nehezebb pályájára ragadta ót az indulat hatalma. Heraklest megéneklé Orpheos; de Orpheos a vadakat, mellyeket Herakles öl- döze, szelidíté. ; Tekintsük a" koszorút nyujtó alkalmakat. — Hajdan Hellasban fő helyük a múzsáknak a" templomok "s egyéb szent helyek , isteneknek szentelt, istenséggel teljes ligetek és berkek valának; majd a küzdő- helyek és theatrumok; "s a reájuk virító idő, az ünnepek; a résztvevő, maga a nép, a csinos, vidám hellen nép, mellyre hatottak , "5 mellynek tetszeni kivántak a költészek. "S koszorúk röpültek a" résztvevő nép kezéből a költészre , miként a" megénekelt istenekre és hősökre. — Ma a költemények valamint falak között készülnek, sajtók alatt izzadnak ; úgy falak között olvastatnak , falak között biráltatnak, "s falak között némulnak el. Templómainkban a" legrosszab cadentiákat, mellyek a: nép vallásával majd egykoruak, legalább egy izetlen vad kor szülöttei , visítja irgalmatlan gégéjével a mindig szomjas, mindig rekedt kántor, utána visít a nép türhetlen disharmoniában; vagy nyomorú, értetlen fordításban mondatnak a zsoltárok, a" keletnek hajdan lelket emelő éne- kei. Uj színü "s szellemü, valamivel tisztább iízletü ének ne merjen a szent helyeken megzendülni. Városi templomaink idegen nyelvü éne- kek-, idegen dolgozatu harmoniákban harsognak. A" csudálásig szépek , felségesek ezek, dea nemzeti költésziségre emcsak nem munkálnak HELLEN-MÁGYAR LITERATURA, 105 semmit is, sót elfogván annak legfennségesb helyét, homályt vetnek s örök akadályokat halmoznak. Egyéb szent helyei a! nép" egy részének vagynak csak , és ezeket csak az együgyü köznép keresi ma már meg, "s vagy magába vonulva áhitatoskodik , vagy szárazon danolja századakon átavult izetlen énekét. Hogy izlete nemesítetnék , semmi vagy igen kevés gondunk. Nemzeti ünnepeink , játékaink nincsenek. Hellasban a? vallást és nemzetiséget tárgyazó ünnepek egyesítve voltanak ; az egész hellenség ülé azokat. Nálunk is igy kellene: de fájdalom! a vallást, épen a vallást tárgyazó ünnepek szakasztják el a nemzet egyik részét a? másik- tól, "s ezt a" harmadiktól , melly szakadást a: napkönyvek (kalendariu- mok) derekasan táplálják. A" vallási szakadás épen azokat az ünnepeket szünteté meg, nem tudom mi, gyülölségből-e, vagy szigorw gazdálko- dásból , mellyek némileg nemzetieknek tekintethetnének, legalább köny- nyen vennék fel a nemzeti színt. A! mi tehát a" sok apró, politikai te- kintetben egymással küzködő helleneket egyesíté — az oltárok és ünnepek — épen az választja, darabolja apróra a magyar nemzet különben egy nagy néptestét. Sok, kimondhatlanul sok rossznak for- rása ez! 7 ú A" helleneknél minden nemzetesítve lévén — magokat az istene- ket, a religiot sem véve ki — minden a! legszebb összefüggésben "s hang- zatban álla és munkála; minden egy czélra— a nemzeti dísz" és dicsre — fordítva, egymást segíté minden. A! költésziség és muzsika, a! rajzolás és képirás "s faragás egymásból folyva, egymásba fűződve, egymást te- remtve , ápolva, emelve élteték; mindig karöltve, a legszorosb egység- ben, a?" legszebb harmoniában lépdeltek, nyájaskodtak, szépítve mindent, mindent nemesítve, együl egyig a charisek gyermekei, együl egyig a hel- len nép" kedvénczei, Hellas gyönyörü virányain. — Nálunk mindezek a művészetek kevésben hogy nem idegenek; az összefüggés , társas mun- kálat bizonyosan hibázik. Idegen mestereik , neveik, szellemük , nyel- vük; miként lebetne azokban csak egy szikra nemzetiség is? "§ ha itt ott mutatkozik: is egykét honfi művész — Isten tudja mi átok fekszik rajtunk ! — alig látszik sükere , s vagy ő nem ügyes , művészi tehetségét nemzeti szinben és szellemben nyomni ki; vagy mi nem képesek ezen 14 106 ÉRTEKEZÉSEK, művészetekben ízletet lelni. Hát ha még azt említjük, hogy hazánkban ellenségeik is mutatkoznak ezen művészeteknek !? Religiónk" fönnséges, tiszta szelleme, — mondják — tiltja az efléle érzéki (s érzékítő műve- ket! "S ha mi jeleket, képeket adtak hozzá az emberek , mert emberek ők, bár imádásuk" tárgya tiszta szellemi, majd a XVIdik század" uj em- berei felégeték, örökre számúűzék azokat az egyházi muzsikával együtt. Pedig mi adhat, mi adott valaha bizonyosb , tartósb élelmet a: művészet- nek mint a religio? — Ha hol ezekból nyujtatik valami, minden szor- galmuk mellett a művészeknek, minden hazafiui buzgalmuk mellett a résztvevóknek, egy kimondhatlan hidegség, eróltetés tűnik ki mind a két részról. Egy órányi felhevültünket, tapsainkat esztendei szunnyado- zás, elhalás váltja fel. — Szép, dicső a! hazafiuság, mellyet azonban in- kább tettekben, csendes munkálódásban kivánnánk látni, mint fennhangzó czifra beszédekben, lármás tapsokban hallani; de mig a szép műve- ket, a charisekéit, csupán csak hazafiuságból, ebból is talán több- nyire csak szinlettből, tiszteljük, valóban nem tiszteljük , :s addig irán- tok hiú minden tiszteletmutatás, foganatlan minden áldozat, míg igaz vonzódásunk , ízletünk nem lészen; míg azokat önmagokért önmagok- ban nem öleljük , s hévvel, nem "parányival, de tartóssal nem öleljük. Ők csak ott divatkoznak teljes bájjal, csak ott honoznak teljes elég- lettel, hol magokért szerettetnek. A? nyájas istenségek csak nyájas em- berek , félistenek között szeretnek mulatozni. Mi a muzsikát illeti, mellyel szorosan összekapcsolva értem az éneket, a legnemesb hangot, a legtisztábbat, az emberit, melly tolmá- csa, élete minden egyéb hangnak, — mi ezt illeti, fájdalom! ez ná- lunk , a mennyire honi, majd nem egészen a! czigányság kezében va- gyon, hol, ha itt ott egy, természeti tehetsége miatt egész a csudálásig ragadja is magára figyelmünket, műve a fenntebb művészet körében helyt nem talál. Különben az úgy nevezett magyar verbung csak csekély része a nemzeti muzsikának , tánczra, nem énekre is alkalmaztatható , úgy bizonyosan nem, miként a fenntebb költésziség és miveltség kivánja. Ezek tehát inkább a" természetnek, mint a" művészetnek remekei, ha remekek. Egyébként hangművészeink "s hangművészeteink idegenek; templomainkban , mint látók , theatrumainkban! tánczpalotáinkban ide- ÉS HELLKN-MAGVAR LITERATURA. 107 genek; "s mikor ezek az idegenek, a mindenütt harsogtatott, "s nem ok nélkül harsogtatott, egész az erőltetésig harsogtatott hazafiuság és nemzetiség kedvéért magyar hangokat is hallatnak félékeny, mert ta- nultlan ajkaikról, bár csak üres hangot hallunk értelem nélkül, a" leg- szívesb tapsokkal, öröm /s hála-kiáltásokkal, elég drágán fizetünk nekik érettük. Ah! a" hangnak nem gégéből, hanem szívből kell erednie, hogy nemzeti legyen; e! nélkül — bocsánat a" mérész de igaz monda- tért! — nem tudom az egész, bármi hizelékeny dolgot gúny s csúf, "s azért pirulás nélkül gondolni. Hazám fiai7s leányai tanulják a" hang- művésziséget, "s ók, hazafiusággal telt kebelból eregessék füleinkbe az isteni magyar édes hangokat, sót ne csak a miéinkbe, de idegenekéibe is, hogy csudálják, becsüljék azok is a mi műúveinket, miként mi az övéiket. Semmivel sem mondhatni többet, jobbat a" képészetről (képrajzo- lás, festés és faragás mesterségéról) honunkban; sót még kevesebbet mint a" hangászatról : ennek művészei még is mutatkoznak ollykor hazánkban, ha nem épen honfiak , még is honosuült idegenek , s még inkább járó kelő idegenek ; ha nem tökéletes remekek , nemis ügyetlenek. De a képészi- ség majd nem egészen parlagon fekszik itt. Ferenczy, ss ismét Fe- renczy, harmadszor is Ferenczy! nevezzen többet, a" ki többet tud, honfit , remeket , honunkban. De még idegenek sem igen fordulnak meg nálunk a művészetnek ezen osztályából. Mit is tegyenek itt? miból él- jenek ? hányan tudják közttünk az isteni művet méltánylag becsülni? hányan megkedvelni 7s fizetni? A" külföld nekik mindenben kedvezőbb. Kisietnek azért magok az erejükben bizottabb honfiak, kik künn tanulván, tökéletesedvén, kerülik a művészetlen hazát, "s nyelvük nevük" változ- tatva, hogy magyaroknak ne is ismertessenek, mint idegenek híresednek, hogy honukra csak sugár se ereszkedjék fényükből. Salakkal kell igy elégednünk , vagy aranynyal imádnunk a" külföldieket, sok aranynyal, ha mi jobbat, izletesebbet akarunk. Mit tegyen már nálunk a költész, megfosztva a" társ- és segédmú- vektól? muzsika "s ének nélkül nincs élete a? költeménynek: képek nél- kül nincs halhatlan , örök élete. Népdalaink , mellyek zsebkönyveinkben szép számmal "s izlettel adatnak , kaphatnának életre a nép" szájában, 14" 108 ÉRTEKEZÉSEK, de épen a legjobb izletűek látszanak a nép mai körénél magasbaknak, "s ki viszi ezeket a nép" körébe be? Szineinkról ( theatrumainkról) nem is szólok, mert csak fájda- lommal szólhatnék , csak fájdalmat gerjesztve. Lézegő, nagyobb városa- inkban mint idegenek kegyelmet kéregető, hogy nagy bérért kis időre adhassák mutatványaikat, vándor szinészeink , miként adhatnák a! vala- mivel fenntebb szellemü dramákat illendő érdemmel , méltósággal? "S kik előtt? kiket ösztönözni kell, hogy menjenek, pártolják az ügyefogyot- tokat ; kiknek nagyobb része ott tapsol, hol a kisebb örömest fütyölne, "s megfordítva; kik csak nevetni, soha nem illetődni, sírni szeretnek: pedig épen az a neme a dramának, melly belsőnket így ragadja meg, igér koszorút a" költésznek , a komoly tragödia. Mindennek , a" fogyatkozásnak közelebbi oka, a" valódi classikai érzet? és izletnek hiánya ; távolabbi, de mellyből az első szükségképen szár- mazik , a már fönn érintettem nevelési rendszer, mellyben e" czélra alig for- dítatik valamicske. Közönséges iskoláinkban ugyan, valamint ékesszólás- ra úgy költészetre is készítetnek ifjaink , de egyedül a. római literaturá- ra volt eddig rendszeresen gond fordítva. A" rómaiban is czélirányosb volna , a" literatura remek példányait, a" classikusokat bővebben olvas- tatni ; utánaztatni, semmint haszoútalan versfaragással , világosítani , fordí- tatni, többnyire alkalmatossági versek" csinálásával időt"s erőt vesztegetni. A" második távolabbi ok abban áll, hogy nekünk művészi, köz, nyil- ványos intézeteink nincsenek, s míg illyenek nem lesznek, jeleshoni mű- vészeinket mindig könnyen megszámlálhatjuk , vagy tán egyet sem fo- gunk számlálhatni hazánkban: de a" művészi, classikaiízlet sem haladhat hasonló intézetek nélkül; kevesen vannak azok, "s mindig kevesen le- endnek , kik önhajlandóságuknál fogva, saját műhgonddal fejtik ki ma- gokból ezt a finomabb érzetet. A" hajdan helleneknél közönséges volt az, nagyobb kisebb mértékben, "s a köznép maga volt classikai nép. — Nálunk a közsorsu fiatalok, ekénél, varrótónél vagy árrnál ritkán vergód- hetnek egyébre; pedig épen ebből a" rendből, a" szegényekéből válnának a legjelesb művészek; de most ignoti nulla cupido. — Nem csak városi, de falusi iskoláinkban is kellene hasonló intézeteket állítanunk; a" szebb indulatu , nagyobb szorgalmu "s előmenetü fiatalokat nem csak a tanulás HELLEN-MAGYAR LITERATURA. 109 folytában jutalmakkal buzdítanunk, de jövendő szerencséjük iránt is biz- tosítanunk. Igy terjedne, gyarapodnék a classikai ízlettel a nemzeti miveltség, "s a tisztább hazafiúság nem csak nyelvünken harsogna, de szívünkben is lángolna , "s idegenek előtt is tiszteletre lenne méltóvá. De semmi úgy meg nem kivánja e. mi időnkben a" köz figyelmet, mint a" szinésziség, melly legnagyobb hatásu az ízletre: miután csak ugyan napról napra erósb lábra kezd állani ez a? hasznos mulatságnak jeles neme, hogy kezdetében mindjárt el ne korcsosuljon; hogy az le- gyen valóban, a minek szeret tartatni, nemzetiség, eróőny, élet iskolája: felette szükséges , hogy állítassék egy közintézet , mellyben a színészek készítessenek ; hol minden ide tartozó tudományokban , gya- korlásokban tanítassanak : a nyelvtudomány, aesthetica, mimica, gym- nastica, ékesszólás, hangászat, történet, "s erkölcs-tudomány, mind olly tárgyak , mellyek ide szorosan megkivántatnak ; ezek után útaztatás, ta- pasztalás végett. Elég. A" tanács sok is nálunk; tettek , hatalmasok kivántatnak.— "S mind ennyi elkésés, ennyi hiány mellett, a" költészet csuda léptek- kel haladott egy idő óta közöttünk. Nyelvünk, a magában gazdag, ne- mes nyelv, melly csak ügyes kezeket kíván a kifejlésre , milly fennség- re emelkedett már is egyes hazafiak" csüggedtlen fáradozásaik által! "S ma már miként lángol minden kebel annak terjesztésében is! Csak ket- tó tart engem e" részról aggalomban: az erőszak és hirtelenkedés; az el- ső könnyen támaszt , illy soknyelvü honban, hatalmas ellenszegülést, makacsságot ; csak úgy tanultatik a! nyelv sikerrel, ha szeretve tanulta- tik. — A" második annyiban látszik veszedelmesnek, hogy nyelvünk , melly mindeddig forradoz , még csak az igen szükséges grammatikai meg- állapodás pontját sem éré el, s benne a" korcsok még mindig maka- csok kiirtatni, "s illyenek maradandnak , mig az az iskolai könyv ha- talmaskodik fiatalainkon , mellynek szabályai a nyelv" örök elveivel, a gondosb írók példáikkal ütköznek; hogy, mondom, nyelvünk" ezen korcsaival , "5 még mindig bizonytalan értelmü több szavaival, mellyek csak egy nagy gonddal készítendő szótár, több tanultaknak munkájuk , által fognak meghatározott, bizonyos értelemre juthatni, jövendnek az életbe és az évkönyvekbe , megszenteltetve olly tekintet által, mellyen 110 EÉRTEKEZÉSEK. egyes tanultainknak bármi józan, igaz itéletük nehezen fog gyózedel- meskedhetni. E" felébredt, hatva-hatlag munkáló lelkesedéstől mindent remél- hetni , mindent biztosan várhatni. Egyszerre mindent véges erő nem vé- gezhet. Előbb a szükségeseket, a hasznosokat, aztán a" haszonnal és gyönyörrel mulattatókat. Az a szellem, az az eró, melly Ludoriceát, casinókat, lófuttatásokat hoza fel, melly gózhajókat, budapesti álló hidat bátor s képes építhetni; ezeken átgyőzvén, "s általok neveked- vén , elég bátor elég lelkes fog lenni, a szépművészeteknek nem külön- ben hont szerezendni honunkban. Az akademia, a tudós társaság, áll már, bizonyos reményül , tartós alapul a többinek. — Örömmel hatha- tának meg minden műhbarátot az ezidén megindult uj folyóirások, de jelesebben a Honmüvész, mellyben a szépművészetek jelentetnek, biráltatnak "s magyarosítatnak. Ez jeles lépés a művészet templomához. Ennyi, illy szép kilátások buzdítnak bennünket a munkára, kit- kit a maga hatása körében. Már már lelket vehet a" költész fenntebb művek" megkísértésére, reménynyel telve, hogy nem fognak azok a" könyv- ben elhalni, de életre , folyvást szebbre viradni. — Látni, eddig mit te- vénk; sejteni, gyönyörrel sejteni, mit fogunk ezután tehetni, e! jelen munkámnak cezélja. De a" régi, dicső hellennel ellenarányban , hogy en- nek bővebb ismeretéhez nyiljék az út, "s hogy legyen mihez mérve a miénket, biztosabban léphessünk;7s habár, a" fenn mondottak szerint, olly gyermekileg "s természetileg szépen nem fogunk is a phantasia derült egén ragyoghatni , még is ennek tisztaságából, vidám szineiból annyit öntsünk komolyabb világunkba, hogy a" vegyület emberileg szépet te- remtsen előnkbe. Rekesztésül az eddig mondottaknak következésében , a mondandóknak pedig világításukra, néhány vonatokat közlendek, mellyekból a" hellen és keresztyén költészet közötti különbség nyilvá- nyossá tétessék , egyszersmind , a gondos olvasó előtt az , miben jelesb. egyik a másik felett, "s miben "s mennyire szükséges és lelietséges ke- resztyén költésznek művét a hellen után képzenie. 1. Fő billyeg , a többinek forrása, melly a hajdani hellen és a mai keresztyén költészetet különbözteti, az, hogy a hellen egészen regés (mythica) a mai inkább képzett (idealis); az plastica és obiectiva ( test- HFLLEN-MAGYAR LITERATURA. 111 alkatu, tárgyas), ez szellemi, érzelmi (sentimentalis) és személyes. — A" gyermek, a természet egyszerü, nem mesterkélt fija , közelebb van a" testi világhoz, mellyben él, testi érzékeivel tapasztal; ellenben a mí- velt, finomított ember , kivált a. mai kornak embere, mind inkább el- vonul a! testi világtól, "s inkább az ideák , belérzelmek" világába emel- kedik , vagy süllyedez. Innen a" hellen költész maga látott, maga tapasztalt mindent , "s költeményeit a" külvilágnak eleven színei folyák át; midőn a keresztyén csak a könyvsajtó alól, olvasásból tud majd mindent , va- lamint a" költészet mesterségét, úgy annak anyagát is. És mivel a ke- resztyén költészt religiója és philosophiája, vizsgálódni (belsóleg) , elmél- kedni és érzelgni tanította, költeményében is az elvont, belvilág szí- nei uralkodnak. "S ha ide gondoljuk , hogy a hellen költész. előtt a ter- mészet egészen istenítve, az istenek ellenben testesítve állának, nem csudálkozhatunk, hogy költeményében a! szellemítés és személyítés s úgy a testesítés olly gyakor és eleven példái ragyognak; a mai előtt ellenben távolban áll egyik világ a, másiktól; csak a" fenntebbik , a tisz- tán szellemi él önmagában, mellyet az egyetlen főszellem saját, láthat- lan világából igazgat; a" testi ellenben mozdulatlan, halt, mellyet a főlőny teremte ugyan és fenntart, de vele semmiképen sem egyesül; itt azért csak leképzésnek , másolásnak van helye ; "s hol a hellen kényké- jére istenített, mi szellemítni "s személyitni is alig merünk ; mi csak kép- zünk , holazok teremtettek; mi érzelgünk, hol azok munkáltak. 2. Abból, hogy a hellen költészet inkább tárgyas, a mai. inkább személyes , következik az, a mit tapasztalunk, hogy a hellen költész magát egészen feledve csak tárgyában él. Egy szép, tökéletes teremtés csudája áll előttünk; de a teremtő elvonulva rejtezik; és, valamint ő feledte magát munkája" teremtésében, úgy kíván tólünk is feledtetni , munkája vidám ízletében. Az uj világ költészeimagok akarnak minden- ben és mindenütt ragyogni; ők nem csak műveiket , de műveik" eredetüket; történetüket is tudtunkra adják , s miként dolgoztak , miként izzadtak, milly és mennyi nehezségeken mentek át; hosszan irják le saját jeles- ségeiket, mikor idegenéit látszlííák leirni ; minduntalan saját érzelmei- ket keverik a dologba, megelőzve az olvasóéit , s mintegy reá tolva az olvasóra sajátjait. Milly néma Homéros maga iránt! még hazáját is alig 112 ÉRTEKEZÉSEK. sejteti velünk. A" hellen költész? műveiből nem könnyü annak charak- terét csak sajdítni is; ellenben a. mai költésző charaktere ott van fest- ve munkájában. Mennyivel nemesb az a" némaság; az az önfeledés annál a régiek előtt ismeretlen, szinlett szerénységnél, melly alá szeretnek vonulni a miéink, mikor önmagokat magasztalják. — Egészen művész a régiség költésze, csak művében él, mint tolmácsa az istenségnek, a szentség belsejéből, keblének mélyéből. Hós világának tetteit úgy ének- li, a hogy" hősei azokat végzették a nép régibb hagyományai szerint; jó, rossz tulajdonságaik , nemes , alacsony tetteik, azok magasztalás , ezek gyalázás nélkül, az ellenségben úgy mint a" honfiban nyilványosítva. Mi, kivált magyarok ! inkább hazafiak vagyunk, mint művészek. Árpádnak nem szabad gyengeségeket tulajdonítni, ellenjének nem erőnyöket; azt csak magasztalnunk , ezt mocskolnunk illik , mintha nem annál nagyobb volna hósünk győzelme, minél nagyobb ellenségen diadalmaskodott, miként Akhilles Hektoron. — Hideg, érzéketlen részvétlenségnek tart- ják némellyek a hellenekben ezt, t. i. mert a" költész nem mondja meg olvasójának előre, hol mit kelljen éreznie! Oh mi hideg, fás, elaggott utódok! Valóban tapasztaljuk, hogy a szépet és nagyot csak úgy érzi a nagy sokaság, ha mástól, leginkább magától a művésztól tanulja annak hol és miben-létét. Ne higyjük, hogy a! régiség költészei, mivel hall- gatva, némán énekelék a! szépet és nagyot, érzéketlenek voltak, kik (Homérosról beszélik jelesül) egy fának elhalását sem tudták érzéketle- nül nézni. 3. Mert a hellen költészet a" kültermészetet, a?" testet fogá kü- lönösen fel , "s tevé költészivé , ideálja is a kültermészet nemesítésében vagyon; nemesítve áll ez ott, tele élettel, munkálattal. A" mai szelle- mibb lévén, ideálja is a szellemi világ fennségében áll, s egy ismeretlen világban, a" végtelenségbe vonul el. Mi a" lelket megtestesíteni hiú törekvéssel iparkodunk , "s egy fának , egy folyamnak nem merünk szel- lemet, életet adni, az istenségnek pedig irtózunk testet tulajdonitni. — A" testi alaknak, testi szépnek és nagynak , vagyon határa, hol a legtö- kéletesb áll, "s mellyet tovább semmi m. semmi erő nem vihet. A" di- cső Olümpos , az isteni lakvár, egeknél fölebb nem emelkedhetik, meddig azt Homéros vitte fel. Ellenben a! szellemi tökély végetlen, azért az ideál HELLEN-MAGYAR LITERATURA. 113 elérhetlen, mellyhez a! századokon át kifejlett s folyvást fejlő s neve- kedő költészi erő közelíthet, tovább és tovább emelhetve a" tökélyt, de soha nem az elérhetlen ideálig. És ez az uj költészetnek adná tagadhat- lanul a" felsőbbséget, ha a phantasia elég tiszta, elég szabad és erős volna a" szellemi világban süppedezések , lankadtságok nélkül szállongni. De az ideál végetlensége kifárasztja a véges erót, "s a visszazuhanás ollykor rettenetes , "s rettenetességében nevetséges. Ha az észt, a szen- tebb vallást hívja segédül, meghül "s fagylal. — Hellasban az egyszerü szép és a vidám nagy után küzdött minden, melly ellensége minden telhetlenségnek, minden ürességnek. Ma minden, erején fölül kíván emel- kedni, nem a szelid, természetes széphez, nem a természetes vidám nagyhoz; de mind a kettőhez gonddal képzetthez, mesterkélthez; 7s aztán értetlenek leszünk , pedig titkokat, csudákat nem akarunk hinni.— És mert a hellenek az egyszerüleg szépet kimeríték, nekünk az után- záson kivül semmit sem hagytak. Á" már rajzolt képet rajzolni , úgy raj- zolni miként rajzolva volt, alacsony utánzás, rab majmolás; tehát szé- pítjük a! szépet, "s a purpureus pannus foltait aggatjuk reá, "s veszede- lemben forgunk, hogy chimérát rajzolunk. — Hirtelen dissonanczokba esünk, "s az óriási nagyságból nevetséges törpeségre kicsinyedünk. 4. A" hellen költész folyvást vegyült színeket nyitogatott ; istenek az emberekkel ugyan azon egy testi világban. Milly gyönyörű jelenetek, melly különféle ujulások voltak itt lehetségesek! És a? hellen költész a . hellen néppel hitte, elevenen érezte mind annak valóságát, a" mi énekelte- tett: isteneket és hősöket, "s ezeknek azokkai nem csak közléseiket, de vérszerinti rokonságaikat is. Mi nem volt egy illyen hiedelem mel- let lehetséges, mi nem csudálatos ! a legnagyobb csudák mindennapi tü- netek voltak. — Mennyire szegény e? tekintetben a mai költészet! A keresztyénnek egy istene, szentebb, fennségesb, semhogy illetni, kü- zünkbe alkatlag lehozni szabad legyen. "S habár a keresztyénség kez- detén, még inkább fenntebb eredeténél, a patriarchalis korban, jelképek- ben, "s épen azért homályos titokban nyilatkozott is ő és angyalai, "s .ezek még emberalakban is: mind ez a mai korban csupa chimérának éj § . , , , r És 4 , . , tartatik "s hitelre képtelennek. A" keresztyénség közép századaiban, a Sötétekben, lehet vala a költészetnek ezen ösvényén indulnia, mikor ld 15 114 d ÉRTEKEZÉSEK. effélék nem volták hihetlenek. De nem volt hozzá szellem , erő és ízlet. Láttuk még is egykét. példáját e. nemü költészetnek ; megcsudálta azt az akkor; de, tisztelve bár ma is. a mérész kezdet, utánzás nélkül maradt. Hellas müthosaihan mi fel nem leljük magunkat; ha tán, gondos meg- választással , tesznek is némi szolgálatot lyriconainkban, lehetetlen ve- lek élnünk nagyobb költeményekben, eposban és dramában. Mit te- szünk tehát? Az ángyalok és szentek iránt annyira meghült korunk , hogy csak említni sem bátorkodunk , "s ha ki bátorkodnék, a" hitlenség már magában a költészben érezhető, hát még az olvasóban?! Egyebünk nem marad, mint vagy az elvont idealis világba vesznünk el, vagy az érzelmek" tengerébe merülnünk. Ott megfagyunk, itt megégünk; köl- teményünk ott a metaphysikai, testileg semmi , azért a phantasiának üres világában, philosophiai köntöst veszen magára; itt gyászban sirdo- gál és jajgat, vagy lágy gyapatban gerjedez magas ideálja felé. 5. Legszebb tulajdonuk a" hellen költészeknek a" csendes, derült nyugalom, mellyel a szépet nyujtják, hason arczu, tiszta egükön sze- liden aláragyogó Phöboshoz, melly a természet szépségét neveli. A! mi költeményeinkben pompa , dörögő, villámló csattogások, ezer buja szí- nek lázítgatják keblünket, "s nyugalom, derültség helyett nyugtalansá- got, felhőket hagynak homlokunkon. , Miként isten képén, úgy derül a hellen költeményben az öröm, nyugalom által." — Bő szavu ömlede- zések , erőszakos érzelgések, egymást érő, kergető sohajtások, az uj vi- lág gyengeségei. "S ezek az érzelmek! miként: oszlanak ezek a" szóbó- ségben szélyt! — Röviden nyomák ki a hellenek legmélyebb indulatjai- kat, de erós hatással, mély érdekkel. GUZMICS IZIDOR. EV. AZ ÓCSAI ES DEMSUSI RÉGI EGYHÁZAKRÓL. A" régi épületek, ugy szólván élő tanúi az elmult időknek. Akár- melly omladék eszünkbe juttatja azon embereket, kik azt hajdan építet- ték, "s azt sem lehet tagadni, hogy az elmult kornak charaktere eleven szinekkel tünik fel épületeiben. Az egyiptomi merevénység valóban ; Az ocsat templom HOVA DER (/ 20 bécrt ől j A természet után rajzolta Tegeedik Matrzatta Hofmann ! í 4t Fri AZ ÓCSAI ÉS DEMSUSI RÉGI EGYHÁZAKRÓL. 115 szembetünő mind statuáiban, mind pyramisaiban s bolthajtásinak for- májában. Ugy a régi görög nemzet mivelt, csinos "s ha ugy merem mon- dani, philosophusi lelke már maga Theseus temploma" nemes formáiból is kitetszó. Az Augustus idejebeli hatalmas Róma nemde most is mutatja óriási szellemét azon roppant omladékokban, mellyek mai napig fennma- radtak. Ugy a közép kornak mysticismusa, mélázó lelke, a góth épü- letekben hasonlóan meglátszik; — ha belépünk egy klastromi góth tor- nácznak hegyes, szegletes boltozatja alá, hová a keskeny, magasan fel- nyuló ablakokon által csak félig meddig hathat be a világosság: nem- de bús gondolatokra kell fakadnunk , s talán csak akkor veszszük észre legelőszer, hogy magába merülten is elélheti az ember ezen szép életet. A mi időnkben az építés dolgában csak utánozásokat lehet látni ; nagyobb épületeinknek nincs saját charaktere. A" világszerte hires pá- . rizsi Louvre római szellemben van építve, az ottani kereskedő ház görög ízlésben. Ha ezen pompás mivek után egy nagy ugrás által a pesti szín- házat lehet említenem, erról talán azt kellene mondanom, hogy mind a" két stilból vett valamit magára, "s valóban nem rosz sikerrel, mert egy igen szép épület vált belóle. Kedves hazánkban a! hajdan korból fennmaradt épületek között az ócsai régi templom (Pest vármegyében) egy a legnevezetesebb. Szép harmonia tünik fel minden részeiben, a két tornyot kivévén, mellyek talán nem elég magasak az egészhez képest. Faragott homokkő minden fala, egyik portaleja fejér márvány. Ia minden egyes kó, számmal jegyeztetnék meg, ugy az egészet széllyel lehetne bontani, "5 akármelly más helyen ismét összerakni, valamint az most nem régen történt Ba- jorországban egy régi, elhagyatott templommal , — ugy szintén a fiumei gyönyörü szinházzal, mellyet nagy részben ismeretes boldogult hazánkfia Adamics ur, egy velenczei szétbontott régi palotából mostani helyére hajókon szálitott által; — de közelébb is vagyon példánk erre az eszter- gomi Bakacs - kápolnában , melly hasonlóképen más helyre vitetett által- Az ócsai templom, góth ízlésben vagyon építve. Bél Mátyás ") 1737-ben így ir felőie: , Ez a templom egy dicső és költséges épület: !) Notitia Hungariae novae etc. 157 116 ÉRTEKEZÉSEK. mert csupa faragott kóból készült. Azt mondják, hogy György, szerviai uralkodó építette Zsigmond király idejében, ki Szerviából némelly la- kosokat felhozott. Mívének tökéletességét tekintve , kevés hozzá hason- lót találni. A? török háborúkban elpusztulván soká maradt romlottan, míg végre a" helység tót lakosokkal megtelvén, ismét isteni szolgálatra rendeltetett; . de csak sanctuariuma vagyon befedve, a többi része pusztán áll." j Mostanában az egész templom helyre vagyon állítva, "s a reforma- tus község tart benne isteni tiszteletet, minekutána a traditio szerint hajdan egymás után a katholikusok, nem egyesült görögök , evangeliku- sok, sót egy ideig a Törökök éltal is hasonló czélra használtatott volna. Talán ezen utolsó környülállás vala oka annak , hogy ezen tem- plom a mult századokban, mind a" mellett, hogy az ide/s tova tóduló ozmán seregeknek épen útjokban feküdt, a" maga valóságában fennma- radt; — talán a Musulman" szeme is elbámult az illy szép mivnek látá- sára, "s kegyetlen keze nem mert a! szent régiséghez nyulni. Én részemról érdemesnek tartottam ezen nevezetes épületet hív rajzolatban ollyan dologhoz értő "s az építés históriájában is jártas férj- fiak eleibe terjeszteni, a kik megtudnák itélni, j 1-szer Mellyik időben készült légyen ezen templom; és 2-szor Az egyik portale A. s a mellette lévő bas-relief B. fejér márványban, minthogy némellyek elótta többi épülettél külön- böző stilust látszik mutatni , vallionnem más valami épület maradvá- nya-e? — A" mi időnkben az építés mestersége talán sehol sincs olly di- vatban mint Münchenben. Ezen oknál fogva itt három ezen tekintetben leghiresebb férjfival közlöttem az említett templom rajzclatját, t. i. az architectura professorával Gaertner urral, királyi építési tanácsos Klen- ze urral, "s végre az európai hirű architectussal, bajorországi titkos taná- csos Wiebeking ") urral, kik kérésemnek szíves készséggel megfeleltek. "!) Wiebeking ur a" következendő munkák" szerzője: Architeciure civile theorigue et pratigue , enrichie de VP histoire descriptive et analytigue des édifices an- ciens et modernes les plus remarguables; VII. volumes in 4-to; accompagnée AZ ÓCSAI ÉS DEMSUSI RÉGI EGYHÁZAKRÓL, 117 Gaertner és Klenze urak a" templom! építése idejét a! tizedik szá- zadba teszik , s azt állítják, hogy a fenn említett portale és bas-relief nemcsak egy időből való, hanem az egész épülettel tökéletes harmoni- ában is vagyon.. Wiebeking ur az építési epochát hasonlóképen a tizedik vagy legfelebb a tizenegyedik századba teszi, s a faragott munkát is azon időből valónak mondja. Ezek szerint tehát Bél Mátyás csaiatkozik, midőn azt hiszi, hogy ezen templom Zsigmond király alatt készült volna a XIV-dik század" vé- de 260 grandes planches et de 4 tables sur les colonnes de VP antiguité etc. 1827 — 1831. Prix 600 francs. — Mémoire sur P état de architecture dans le moyen áge, lu par 1 auteur dans la séance de V Institut de France le 21 Juin 1824. 1. fr. — Tables appartenant a DP Architecture Civile. (On y trouvera des dates remarguables sur des architeectes et des édifices de V antiguité, du mo- yen áge et du tems moderne. Prix 5 francs. — Mémoire sur les moyens de mettre St. Pétersbourg a Vabri des inondations et sur I établissement de deux ports sűrs et commodes devant cette capitale de VP empire de Russie. Prix 24 francs. — Mémoire sur des ponts suspendus en chaines de fer, relatif aux ponts construits dans les.derniers tems en Angleterre et en Russie, accompagné de 8 planches. Prix 18 francs. — Description du port de Lindau sur le lac de Constance , projeté de 1 auteur et exécuté par son fils, ingenieur en chef. 1812; avec 5 planches; prix 8 francs. — Traité sur la construction des ponts en ar- ehes des courbes, inventée par D auteur et exécutée sous ses ordres a un grand nombre des ponts; avec 17 grandes planches: prix 100 francs. — Un projet de deux Musées des arts gu? on pourrait exécuter a Londres ; avec une planche; prix 4 francs. — Atlas consistant en 33 cartes hydrotechnigues- topographigues de la plus grande partie navigable du Rhin et de toutes les ra. mifications de ce fleuve jusgue dans la mer et jusgue dans la Suder-see, ainsz gue de la Méuse. Cet atlas est accompagné d? un mémoire sur la bonification du Waterstaat de la Hollande. Prix 80 francs. — Carte topographigue militai- re du ci-devant Duché de Berg en 4 grandes sections. Prix 24 francs.— Theo- retisch - practische Wasserbaukunst in 4 Ruartbünden mit 153 grossen Ku- pfern. Preis 250 fl.im 24. Fusz. — Vier in der Akademie der Wissenschaften u München gehaltene Reden über den Einfluss der Bauwissenschaften auf das öffentliche Wohl und die Civilisation der Völker. gr.4. mit 5 Kupf. 6 fi. — Mé- moire sur les ports de Vénise, de Cronstadt, de Triest et du Nieuwendiep, avec 4 planches ; 18 francs. On s" adresse a Schaumburg a Vienne, ou a 1 au- teur á Munich en Baviére. 118 ÉRTEKEZÉSEK. gén vagy a XV-diknek elején; hihetőbbnek látszanék azon traditio, melly e" szent épületet szent István királyunk" idejéből valónak állítja. Az ide mellékelt rajzolat híven adja elé mind a templomot, mind a" portalet és a" bas-reliefet , ugy nem különben az:épület fenék- képét is. A 7 A" demsusi templom ( Erdélyben, Hunyad vármegyében) még régibb az ócsainál. Demsus helysége csak egy két órányira fekszik Vár- helytől, melly ott áll, hol hajdan Daciának híres fővárosa, Decebalus király lakóhelye, Szrmisegethusa, későbben pedig Trajánus császár alatt a dicső Colonia Ulpia Trajana virágzott. Ez itt felette nevezetes clas- sicus föld. Itt sok nyomorult oláh ház? udvarában olly római régiségek hevernek, mellyek akármelly muzeum fényére szolgálhatnának. Marienburg") ur, Demsus helységéről emlékezvén, ezeket mond- ja: , Demsus környéke az ott talált római régiségekről nevezetes. A helységben lévő mostani oláh templom is egy illyen római régiség. Ez t.i. egy hajdani római templom, domboru, fedetlen "s négy oszlopon fekvő boltozattal, melly oszlopok a templom? közepén állanak ; az épü- let maga is egészen kerek formájú. A" kupola boltozat közepén egy ke- rek nyilás látszik. Az oszlopokon deák felirások valának, de ezeket az Oláhok lekarczolták 7s elrontották. A" még fennmaradtakból azt lehet kivenni, hogy azok epitaphiumok valának." : .Itt meg kell jegyeznem, hogy a" templom nem egészen kerek formájú, mint Marienburg ur mondá; négy szeglete csak belülról kere- kítetett ki. Tovább az is megjegyzésre méltó, hogy az említett oszlo- pok, (5) mellyek magok is négyszegletüek, egy ugyancsak négyszegle- tü csekély toronynak szolgálnak alapúl, melly torony a templommal egynemű kóból és téglából (2) vagyon építve "s némellyek szerint haj- dan kémény volt, ugy hogy az alatt, a négy oszlop között, megége- tett áldozatcknak füstje rajta felfelé szált. Há némelly tudósok ezen épületet Marienburg urral római ma- radványnak lenni állították, vagynak mások, kik, mint gróf Marsili, ") Geographie des Groszfürstenthums Siebenbürgen. 1813. aZ demsust tempt vat 5 becsz 67. A tarmagrzat dán rajzolta Teszedik Matrzette AZ ÓCSAI ÉS DEMSUSI RÉGI EGYHÁZAKRÓL. 119 Cellarius , Zamosius, Lazius, Katancsics "stb. az Erdélyben fennlévő római régiségekról "s nevezetesen Demsus helységében talált némelly rú- mai felirásokról szólván, a demsusi templomról semmi. említést nem tesznek , "s így azt nem is látszanak római régiségnek tartani. Mások pedig egyenesen azt vitatják, hogy azon épületet talán a góthok római omladékokból emelték. Ennek bebizonyítására azt hozzák fel, hogy egy ottani római felírás felfordítva vagyon belé állitva az oszlopba, a mi- ból az tetszenék ki, hogy azzal nem magok a rómaiak, hanem valami más későbbi , római írást nem esmérő emberek bánhattak illy módon.— Csekély vélekedésem szerint ezen egyes környülállásból még nem bizo- nyodnék bé tökéletesen az utolsó állítás igazsága; mert egy ollyan fel- írásos követ az ujabb időkben magok az Oláhok is felfordítva tehettek belé a falba annak megerősítése végett. Az illy ellenkező vélemények" tekintetéből ezen épületnek rajzo- latját hasonlóképen a fennemlitett müncheni auctoritásokkal közlöttem. Gaertner és Klenze urak azt hiszik, hogy ezen templom római maradványokból készült és pedig talán a Góthok által. Gaertner ur lehetségesnek gondolja, hogy a fófal római munka, de az elő és hátul- só ragasztékot, valamint a" négy oszlopot a toronynyal együtt, későbbi időkbe helyezi. Klenze ur egyenesen mondja, hogy ezen templom, épi- tési stilusára nézve, teljeséggel nem lehet római pogány eredetü. Wiebeking ur hihetőnek mondja , hogy a templom római alapfa- laákon épült, de az egész épület nem lehet római eredetü. Épitésének idejét ő a! nyolczadik századba teszi. Ezer esztendeje volna tehát immár, hogy ezen csekély falak fenn- állanak! midőn azon idő alatt számos roppant erós városok, sót egész nemzetek a" föld kerekségéről letörültettek. — Góth kezek voltak- e azok , mellyek ezen formátlan köveket durva módon egymásra halmoz- ták ? — ha azok voltak , ime! gyarló mívök még most is fennáll, mi- dón maga a világot tapodó, hatalmas góth nemzet régen kipusztult! TESSEDIK FERENCZ. 120 ÉRTEKEZÉSEK, VI KOVLG A A DUNA REGULÁZÁSÁRÓL. Mindennemü értelmi kifejlés szükségképen az élet" több javaival és kellemeivel ismerkedtet meg, "s midőn elmélkedésink "s megfogásink" körét tágitja, egyszersmind vágyakat gerjeszt, mellyek addig keblünk- ben tehetetlenül szunnyadtak. A felébredt vágyak ösztönökké érlelőd- nek, az ösztönök tetteket hoznak elő, a tetteknek jó és rossz követ- kezései lehetnek a szerint, mint foganatjek bölcsen vagy oktalanul, hasz- nos avagy káros végekre intéztetik. Hazánk, nemzetünk, a! kifejlés szép pontjáig haladt; beljében értelmi eró, tudományosság, miveltebb izlés, felvilágosultabb gondolkozás, egy czélra törekvő hazafi érzés te- nyészik; nagyobb egyetértés kapcsolja össze a különböző rangú, érté- kü, vallású és nyelvü felekezeteket mintsem valaha; "s mind ezeknek meggondolása, mindennapi szemlélése és tapasztalása, boldog jövendők! reményére nyit ugyan kilátást: de más felól a közönségesen elismert országos szegénység , a minden rendekre és karokra naponként nagyobb sulylyal nehezkedő szükség, a mindig több szájakból hallatszó bokrosabb panaszok , a mindig széttebb terjeszkedő sorssal elégedetlenség, a" nagy nemzetek" erőlködései, a" közönséges pezsgés, forrás és külső mozgások, kétessé teszik helyezetünket /s állásunk" mérlegét, fel-e vagy aiá fogja billenteni ef nemzetet a nagyobb suly? — kivivhatjuk-e törekvéseink óhajtott dicső czélját? — elérhetjük-e és mikorra az előttünk messzire haladottakat?! — vagy midón járatlan pályánknak fáradt, vontatott, kétes léptekkel eredünk, "s az alatt mások tört úton, szüntelenül csüg- getlen hévvel futnak, hova tovább időról időre nő a" tér s nagyobbodik a hézag, melly bennünket a! felsőbb míveltségü nemzetektól elszakaszt: Figyelemre méltó komoly eszméletek kelnek fel a hazafiban, ki honunk" drága gyümölcscesel biztató virágzását, az arany hajnali" derültét, a sebes haladást , a: szaporán terjedő kiféjlést , "s több efféléket csak kül- szinekből itélők" zajos lármája közt, körülményinken nyugodtan végig néz, eszmél, gondolkozik s több egybevetett adatok után akarja részre haj- latlan itéletét megállapítani. Az illyetén szemlélőnek, ki kell tekinteni a nemzetiség és polgári alkotmány" szük köréből, iparkodásini: mind suly- A" DUNA" REGULÁZÁSÁRÓL. 121 ját mind foganatját másokéhoz mérni; mert minden mozgás ráviteles lévén, bizonyos, hogy nemcsak a" futó, de a sebesen futó is az előtte sebcsebben futótól minden perczben maradoz. Az illyetén szemlélő nem nézi az akaratot tettnek, a helybeli pezsgést előhaladásnak, a kétkedő félénk, biztalan neki indulást, gyakori felakadásokat, vissza- lépéseket, hátrálásokat, pálya-koszorút kivívandó , és erővel, eltökéllett szándékkal, előrelátással teljes küzdésnek. Ha tehát bizonyosnak vesszük fel, a" mit kétségbe vonni nem aka- rok, a mit félreérthetlen bizonyos jelek mutatnak, sót a mit hinnünk kell épen azért, hogy köz jóra czélzó szándékinkat munkába vehessük ; ha mondom , bizonyosnak vesszük fel, hogy itt az időpont, mellyben ki kell fejleni erőnknek, testi, lélki, értelmi, gazdasági, szorgalmi, mű- vészi tehetségeinknek; ha a! tartós béke" oltalma "s nagy lelkü fejedel- mink" szárnyai alatt, kedvezőbb alkalom kinálkozik mint eddig akár- mikor; ha több felemelkedett gondolkozásu, nagy tettekre született és nótt nagyjaink" "s buzgó hazafiak" egybevetett törekvéseiket, illóleg mél- tatva tekintvén, magunkban szép czélunk" kivivására erót is érezünk ; ha készen vagyunk, hogy kiki eszét, erejét, munkáját, mint tóle telik, a" haza oltárára tegye: nincs hátra más, mint azt kérdeni, mi rendszer- rel kezdjük munkáinkat ? összesen fogjunk-e többféle fogyatkozásink pótolgatásához, vagy külön választva? mik legsürgetőbb szükségeink? "s miként lehet azokon legczélirányosban segíteni ? Mind ezen kérdések" alapos fejtegetése messzére vinne el tárgyam- tól, "s más helyet, más időt , más alkalmat kiván; megemlítése "s nagy- jából érintése pedig, értekezésem alapjaival szorosb kapcsolatban áll, mint első tekintettel látszhatik. Röviden szólván, a Duna regulázásáról előadandó véleményemnek vázlata ez lészen : 1.) Körülményeink, ha a nyommasztó szegénység sullyát vállaink- ról elfordítani iparkodunk, sót épen azon értelmi kifejlés kezdete is, melly egyszersmind vágyaink" körét tágítja, tagadhatlanul jobb renddel folytatott belső hazai gazdálkodást kiván; — a" belső jobb gazdálkodás helyre állítására, szükség, több termesztés, szorgalom , és kereskedésbeli ipart támasztani; azt a mi van, lehető egyensullyba, összehangzásba hoz- ni, vagy mind kettőt egyszersmind eszközleni: ezen czéloknak elérésére 16 122 ÉRTEKEZÉSEK. pedig a közlekedés helyre állítását, s mindenek felett a Duna minél elébbi jól elgondolt, /s jól kivitt regulázását leghathatósabb eszköznek tekintem. 2.) A" fennebbieket megvitatván, arra megyek által, mit tettünk eddig a Duna" regulázására, mennyi erőt "s költséget fordítottunk reá, mi foganattal, mi okok gátlották igyekezeteink" sikerét, "s miként kell az akadályokat elhárítani. 3.) Átalános észrevételeim lesznek , a" Duna? folyásáról, munkálatai- ról, "s minden ide tartozókról, mellyek a javaslott regulázás tervének készítésére valami részben felvilágosításul lehetnek, "s ki fogom fejteni "azon átalános rendszert , mellyet több tekintetekből mindenek felett he- lyesnek itélek. Vagynak fokok és lépcsők az emberi miveltség előhaladásában , mellyekról egyenként hágdosva juthatnak nemzetek és országok, fele- melkedésök" magosabb polczaira; vagynak szakaszok, mellyek kifejlésők" rendében egyik évszakot a: másiktól megkülönböztetik ; vagynak nyugvó pontok, mellyeken több vagy kevesebb ideig, kétkedve késedelmezve megállapodnak, vagy tétovázva tapogatódzva felsőbb lépcsőt, elébbre vivő ösvényt keresgélnek. Igy a szükséges értelmi erő" kifejlése, mulhatat- lanul megelőzi a testi jóllét, gazdagodás és bővölködés feltünését; egy bizonyos mennyisége a testi jóllét elterjedésének, szűli, neveli, ápol- gatja a művészseget, — a művészség , szép mesterségek és tudományok finomítják érzéseinket, erkülesöt, erényt oltanak sziveinkbe, eloltják a szenvedélyek dúló lángjait, magasb boldogítóbb nemesb vágyakat ösztönöket ébresztenek , — "s ezen megtisztult ösztönök, a porból kie- melkedett lélek" maga megtagadása, az önözés" alacsony mocskától ment jótettekben gyönyörködés, a többségnek, a" hazának, az egész emberi nemzetnek boldogságát szívén viselő emberszeretet, egyedül emelhetnek nemzeteket a" hatalom dicsóség" bővölködés közös boldogság "s minden egyes hazafiakra irányosan kiterjedő legátalánosabb jóllét felső: polczára. Ha jól irtam le, helyesen választottam külön , "s természeti szük- séges egybefüggéssel adtam elő, a" nemzeti miveltség és jóllét emelkedése" lépcsőit; már most ezeket következtetem : Az értelmi eró kifejlése megelőzi az átalánosabban terjedező és testi nagyobb jóllétre felverekedést; tehát megeshető, hogy az értelmi A" DUNA! REGULÁZÁSÁRÓL. 123 miveltség valamelly nemzetnél érezhetőképen kifejlett, a nélkül hogy a feléledt iparnak , szorgalomnak , "s annak következésében a" nagyobb bó- völködésnek, szembeötlő nyomai látszanának. Megeshetik, hogy az egész nemzetben rejtekező értelmi sully együtt véve, nem elégséges a" sokáig veszteglésben megátalkodott polgári alkotmány" neki indítására, a lomha tunyaság legyőzésére, megmozdítására; megeshetik, hogy külön ré- szekre szakadozván, a többfelé menő vélemények ellensullyt tártanak ; lehet, hogy egyik tárgy már meg, sót szinte el is érett a kivitelre és szóba sem hozatik, mig egy más mellyet talán később időkre kellene halasztani, többfelől sürgettetik, élénk vitákra ad alkalmat, mellyek miatt idő, munka, fáradság haszontalanul oda vesz; vágy ha nagy eról- ködések után, egy illy éretlen tárgy valamelly részben sikerülni talál, sem nem azon alákban mutatkozik , mellyet előre képzelénk, sem nem azon foganatot szúli, mellyet óhajtottunk. Akármint legyen, semmi nem szükségesebb, mint azoknak , kiknek a haza javát előmozdítani, szüle- tésök , rangjok , helyezetők , szent kötelességökké tette, kiknek a szük- séges javítások" mind elkezdésére mind kivitelére elég erejök "s tekinte- tök vagyon, a" fenntebbi nézeteket szüntelen szem előtt tartani , "5 mun- kálkodásaik" rendszerét, ha nem csupa álfényt keresnek "s a messze nem látó sokaság rövid ideigleni tapsát s változékony kegyeit esengik, azok- hoz egybehangzón irányzani. Már legelől érintettem, hogy mindennemű értelmi kifejlés, több több vágyakat, az élet több több javaival s kellemeivel élhetés" vágyait költi fel; ennél fogva az értelmi kifejlés boldogtalanabbá, megelége- detlenebbé teszi azokat , kiknek keblökben új vágyak ébredtek, "s azok- nak kielégítésére a szükséges segédeszközök hijánzanak. Nézzünk vé- gig hazánk" belsejében, keresztül annak minden részein. Nemde tömve vannak a tudományossággal járó hívatalok , "s talán évenként két har- mada az oskolákat végzett ifjúságnak bizonyos alkalmaztatás nélkül vesz- tegel? "s ha a másik harmadrész későn, mikor különben pályája köze- pén erővel teljes kihatással munkálkodnia kellene, csüggedezései kö- zött, a szüntelen erólködésektől fáradva, csakugyan valahára útba iga- zodik: még is alig várhat elébb, csupán elmebeli legszebb tehetségei , érett alapos tudománya "s legjobb erkölcsi tulajdonságok mellett, olly 16? 124 ÉRTEKEZÉSEK, helyezetet, hol a" természet első szükségeit betöltve látván, azon kivül az életnek bár kevés örömeit izlelhesse, hanemha akkor, midőn attól búcsúznia kelletik. Ezek ellent nem állván, örömmel vetegetjük össze, midőn oskoláinkban a" tanitványok" száma szaporodik, midőn új tanuló intézetek állíttatnak, vagy itt ott a. tudományok" egyes ágaiban tanítú székek alapulnak, vagy akármi okon a" köz értelmesség terjeszkedik. Igen is, közbevetve, ha a köz értelmesség kifejlését, mint ösztönöző okot "s mint eszközt tekintjük szorgalmunk , jobb gazdálkodásunk , "s átalában egyszersmind testi jóllétünk" előmozdítására , — igazságunk van; közbevetlenül pedig, mivel évenként szaporodnak, kik magokat tanu- lásra szánják, épen az által több több kéz vonatik el a: mesterségek- tól, kereskedéstól, földmíveléstől; mivel a öjsánjáetél, . hapieglgt 0 bet "§ kereskedők" gyermekei felebb becsülik jövedelmetlenéhívatalok" viselé- sét, mintsem atyáiknak talán gondolkodások" módja szerint disztelen, de a köztársaságnak egyiránt hasznos, és minden egyenesen ítélők elótt tisz- tességes, a" mellett fáradságaikat jutalmazó, foglalatosságaikat tovább úz- ni, "s mind inkább nagyobb nyereséggel szélesebb kiterjedésben folytat- ni; mivel a" szülék, keresményeik" nagy részét vaktában, gyermekeik- nek czéltalan tudományos nevelésére fordítják, kik azután a megmara- dottat képzelt rangjok feltartására vesztegetik: épen ez által elgyen- gülnek az egyes tehetősebbek, a? kézmívesek" becse alább száll, meg- csökken a szorgalom, kiszívatik a" pénz" ereje a?" dolgos munkálkodó nép" osztályából. "S mit nyer vele a" haza, ha munkás gazdag polgárok he- lyett, néminemű tudományos készültséggel kérkedő pazérlókat, szorgal- mas kéz és földmivesek helyett, írástudó henyéket táplál, sorsával meg- elégedten, egyszerűn , békén élő nép helyett, zúgolódót, békételent, 7s a fennálló jó rendnek ellenségeit? mit nyer vele, ha a polgárok java, disze, ereje, a tudományos mezőre kicsalatva, ott szegényül el, "s vagy mara- dékot nem hágy maga után, vagy gyermekeit inséggel küzdve a köz- társaság újabb terhére neheziti? — Szükséges tehát, ellenmondhatlanul szükséges, hogy a mint a köz értelmesség fejlik és terjedez , azon mértékben nőjön és nevekedjék a) hazának gazdagsága, az élet? mind szükségei mind kellemeire megki- vántató testi jók" összesége. Ennek alapját belső rendelkezéseinkben kell A" DUNA? REGULÁZÁSÁRÓL. 125 megvetnünk , arra kell építnünk további munkálatainkat. — Legelébb tehát, ha ön erőnk által több gazdagságot, nagyobb bőséget akarunk elé- teremteni, arra nézve szükséges kiváltképen : A" gyakorlatos tudományok" minél nagyobb divatoztatása. Nem kell említenem, úgy is mindenki tudja, látja és tapasztalja, hogy az em- ber csekély testi ereje, nem elég csak arra is, hogy általa legalsóbb tár- saságos életbeli szükségeinket pótolhassuk. Az okossággal felruházott embernek , testi erejéhez értelmi erő adatott segédűl. Az emberi okos- ság veté birodalma alá az állati és természeti eróket, "s azokat a maga jóllétének előmozdítására fordítja, nem csak, hanem ezen hódításait a természet országán naponként szélesebben kiterjeszti. Igy esik, hogy testi munkáink" nehezebb részét oktalan állati erő végezi, száz meg száz erómiveinket tűz víz levegő és gőz teszik mozgásba, mesterségink" na- gyobb része pedig chemikai és mechanikai munkákkal megyen véghez ; és ha mindent felveszünk, úgy találjuk, hogy a lelketlen természetben, az emberi és állati erót végetlenül felmuló, "s legtöbb hasznunkra for- dítható erő és talajdonság rejtezkedik. Innen indulván ki, első tekintettel szembe ötlik , mennyire szük- ség legyen a természeti erók" vizsgálása, kitanulása, és hasznunkra al- kalmazása. Még is épen ezen, t.i. a természeti és mathematikai tu- dományok vannak közöttünk legnagyobb elhagyattatásban, mellyek nél- kül sem készitményeink sem műveink a! lehető tökéletességben és meny- nyiségben soha elő nem állhatnak. Hijába hozunk be újabb meg újabb rendszert oskoláinkba, hijába szabjuk a" tudományos készület pályáját több vagy kevesebb esztendőkre, hijába erőlködünk átalában a köz értel- mességet szélesebben terjeszteni; igyekezeteinket egy rendíthetlen gát aka- dályozza, midőn egyedül a szemléletes oskolai tudományok mellett marad- ván a! valósok" alkalmazását foglalatosságink" körébe által nem visszük. Hi- jába tanultatunk részint csupán olly isméreteket, mellyek képzelő és gon- dolkodó tehetséginket ébresztik ugyan, de testi jóllétünk" előmozdításához legkisebb hatással sem járulván csak a" megelégedetlenek" számát nevelik; részint ollyanok kal, kik ha egyébiránt tudományokra szánták is magokat, nem látván előmenetelt, sok elvesztegetett erőlködéseik után végtére megkezdett pályájokról a" hazas önmagok nagy kárával letérni kénytelenek. 126 ÉRTEKEZÉSEK. Ny Egyedül a gyakorlatos tudományok" felélesztése és köz virágzásba hozása után reménylhetnők, hogy erőműveink, gyáraink, "s minden egyéb , szorgalmat és belső gazdagodást tárgyazó készületeink olly töké- letességre mehessenek , mint azokat a mívelt kül nemzeteknél látjuk vi- rágzani. Azonban mennyi akadályok legyenek -elháritandók ezen az úton? mennyi előitéleteket "s elfogultságot kellene meggyőzni? hány intézeteket újonnan felállítani.? hányat más rendszerbe hozni? "s ha mind ezek megtörténnének is, mikor lenne várt foganatjok? Ezeknek elgondolása kétessé teszi legszerényebb reményeinket is, hogy még most, főképen a gyakorlatos tudományok" felélesztése által, hazánk" sürgető szükségein minél elébb nagyot tudjunk segíteni. Jóilehet tehát legfőbb megkívántató feltételnek állítottam az eddi- giekben, hogy azon nemzet vagy akármi közönséges társaság, melly ma- terialis jobb létre akar felverekedni, értelmi erejét különösen a" termé- szetben rejtve lappangó erők" és-tulajdonságok" mind vizsgálására és fel- fedezésére, mind pedig azoknak legfoganatosabban lehető használására feszítse; mindazonáltal annyi különböző összefüggések, ellenerők, vi- szonyok és körülmények között, mellyek egy társaság jóllétét meghatároz- zák, lehetetlen lévén annak előmenetele útját bizonyos irányban kijelel- ni, épen nem állítom, hogy e legyen az egyetlen egy elkerülhetlen ős- vény, vagy egyetlen egy szükséges első lépcső, mellyen kiválva a nem- zeti bővölködés kútfejéhez és forrásához juthatni. Sót inkább némelly helyeken a gazdag természet kényszeritetlenül magától önti áldásait, alig várván az emberi szorgalom? segéd vagy ápolgató kezeit; másutt a szükség mesterségeket szül, "s az emberi ész erővel csikarja ki a" mos- toha természettől azon javakat, mellyeket tőle egyébként megtagad ; má- sutt és ismét legtöbbnyire , az élet szaporodó javai több értelmet, viszont a több értelem több testi jót hoz elő, "s így váltogatva tovább tovább, úgy hozván magával a" természet örökös törvénye, hogy egyik erő a" má- sikat mintegy körben forogva szüntelenül hajtsa , mozgassa és ösztönözze. Közelebb térek. Nem kell igen messzére hátra néznünk a lefolyt évek" során ke- resztül, midőn még kereskedést úzni, hazánkban néminemü nemtelen foglalatosságnak tartatott; lassanként láttuk által, hogy kereskedés nélkül ast Te A" DUNA REGULÁZÁSÁRÓL, 127 nem csak külső javakhoz és termékekhez lehetetlen jutni, hanem magok is a haza javai és termékei használatlanul hevernek , "s ezeknek követ- kezésében kivált a" külső kereskedésbeli viszonyok vonták magokra a fó figyelmet, azokat iparkodtunk elintézni. Egy és más nem úgy ütött ki mint lehetett "s kellett volna, némelly kezdeményeknek nem volt /s nem is lehetett azon sikere, mellyet reménylettünk. Lassanként fejtód- zött ki azon meggyőződés, hogy belső kereskedés nélkül a külsőt sem lehet biztos alapra állítani; hogy belső gazdagságunk "s termesztményi bóségünk koránt sem olly nagy, mint azt a kül nemzetekéhez nem is hasonlítva magunknak képzelgeténk; hogy közlekedésünk felette aka- dályos, a rossz útak, hajókázhatatlan vizek, termesztményeink" ide oda szállítását felette késleltetik , "s költségessé teszik, melly miatt szüksé- gesképen sok erőt időt fáradságot hijába pazarlunk /s a? mellett nyere- ségünk" nagy részét igen is tulajdonképen szólván sárba dobjuk; hogy regulázatlan vizeink nemcsak közlekedésünk könnyüségét, olly tete- mesen mint lehetne s kellene, elő nem mozditják, sót pusztító erővel dul- nak ellenünk "s kezeink közűl mindig több több használható földet kira- gadoznak ; "s végezetre hogy mindent egybe foglaljak, a köz vélemény je- lenleg abban látszik megállapodni, melly szerint belső gazdagságunk" elő- mozditására, honni javaink" közönségesebbé tételére, az ipar és szorgalom felélesztésére, a könnyebb közlekedés eszközlése, útak" javítása, vizek"? regulázása elmulhatlanul szükségesnek "s minél hamarább előveendőnek tekintetik. [ Ha véleményemet kellene kimondanom, ohajtanám ugyan, mi előtt közlekedésünk" helyre állítását munkába vennők, itt is azon kezdeni, hogy. mennél elébb szükséges tudományokkal felkészült férjfiak neveltes- senek , és a" czélba veendő munkálatok? terveinek mind készítése mind kivitele főképen azokra bizattassék; de minthogy egy rész közöttünk a mélyebb behatásu vizsgálódást, a" történhető vagy történendő következé- sek" előre látását, meghatározását, haszontalan theoretikai szemlélődésnek nézi, más rész pedig és szinte nem kisebb minden előismeretek nélkül is a" hasonlatos -tárgyak körül előforduló vitatásokban nemcsak örö- mest itélget, sőt magát véghatározatot hozó birónak véli: alig van egyéb hátra, mint a" magával úgy is elragadó nagyobb erőnek engedve, nem 125 ÉRTEKEZÉSEK. szólván ollyanokról, mellyeknek foganatlansága előre bizonynyal látható, csupán azokat közleni, mellyek egy vagy más tekintetből legalább közle- kedésünk" helyre állítására némelly felvilágosításul szolgálhatnak. Mely- lyeknek következésében legelébb is azt állítom, hogy közlekedésünk" helyre állítását a. Duna" rendbeszedésén kezdeni , egész rendszerét pedig átalában ezen alapra kell állítani. " Okaim : 1.) A Duna mint országunkban legnagyobb folyam, melly egyszers- mind bennünket külső nemzetekkel összeköt, belől csaknem középütt az egész országon végig foly, többi vizeinket magába felveszi, főbb vá- rasaink és nevezeteseb kereskedő helyeink, partjain helyeztetve vannak; "s akár a körülötte találtató népesség és gyakoribb közlekedés, akár nagy terhü hajók hordozhatása tekintetéből legtöbb árukat forgásba tehet, min- den egyéb vizeink között különösebb figyelmet érdemel. 2.) Ezen legfőbb figyelmet érdemlő és legnagyobb folyamunk, a Duna, átalában olly elhagyatott rendetlen állapotban van, minél fogva a hajókázás esztendőt által igen sokszor akadályoztatik, gyakran egé- szen félbe szakad; néha kis viz" idején több helyeken olly csekély, hogy a rajta járni szokott hajókat meg nem birja, több helyeken felette ala- csony partjai közép vizzel is elborítatván, a" vontató útak járhatatla- nokká válnak; nagy vizkor pedig nem csak a" hajókázásra épen haszon- talan, hanem azon felül teméntelen használható földet elborítván, siralmas pusztulásoknak , károsodásnak , inségnek szerző oka: de ha mind ezek nem volnának is, kivált Patajtól Vukovárig olly sok tekervényes görbü- letei vannak , mellyek miatt a hajóknak az egyenes útnál kétszer három- szor többet kell békerülniök , "s ugyan ezen görbületeknél a? víz sodra várasok faluk szántóföldek országútak "stb ellen szegülvén , azokat rontja pusztítja, melly pusztításoknak gyakran semmi mentő szerekkel eleijét venni nem lehet. 3.) Minthogy a Duna többi vizeinket is magába felveszi, a" Duna" áradásai egyszersmind a" több vizek mentében is mindenfelé elterjesz- kednek; "s ha ezen árvizek által okozott károkat is, mint szükségeské- képen kell, a Duna kártételeivel összeszámitjuk, még sokkal tetemesebb- nek kell tartanunk azon pusztításokat, mellyeket a Duna esztendőnként végbe viszen. B LÁGÉL AZÉ t Gab ütt ke llNÉNS TÉL Szazásásékatkás A" DUNA" REGULÁZÁSÁNÓL. 129 4.) Magában látható lévén, hogy a Duna leendő regulátiójának arra kell intéztetni, melly szerint a" hajókázásnak könnyebbítésül legyen, " az idáig árvizekkel boritott helyeket pedig felniéntse; és minden kárté- telektól továbbra megőrisna; Azon haszon, melly a" Duna regulátióból háromland, következők által határoztatik : a) Hogy a" hajózás, melly eddig bizonytalan, veszedelmes , az esz- tendő?" több részeiben megfaggatott, akadályoztatott volt, azontúl szaka- datlan, biztos és bátorságos leszen. b) Ugyan a hajózás a görbületek" kiegyenesítése után tetemesen megrövidítetik; "s ha egy csatornát huzni a hajókázás megrövidítésé- ért gyakorta érdemesnek találtatik: minden bizonnyal a Duna! regulázása ezen tekintetből is annál inkább. figyelemre méltó, mivel a" hajókázás megrövidítésén kivül még számtalan hasznokat eszközöl. cz) A" görbülések kiegyenesítése által mind azon helyek, mellyek most veszedelemnek vannak kitéve, a további veszedelmeztetéstóől . fel- mentetnek. t d) Teméntelen föld, még pedig a mint már mondatott, nem csak a Duna hanem egyéb a" Dunába szakadó vizek" mentében is felszabadul s haszonvételessé tétetik, azon kivül hogy a dúló árvizek" pusztításainak, szintén úgy nem csak a Duna" hanem egyéb vizek" mentében is nagy ré- szint eleje fog vétetni. Mind ezen hasznokat pedig egybevetvén, mellyek a Duna regu- lázásához szükséges legmagosabbra gondolható költséget talán közbevet- lenül is tizszeresen felülmulnák; hazánk" virágzására, kereskedésünk"? helyre állítására, a" szorgalom" felélesztésére, belső bővölködésünk" elő- mozdítására pedig kiszámithatatlan befolyással hatnának : alig gondol- ható, hogy hazánkban valami elővétel találtathatnék, mellyet vagy szüksé- gesebbnek vagy sürgetőbbnek vagy hasznosabbnak lehetne tartani. 5.) A Dunának leginkább kártékonysága eddig is sokféle részleges igazításokat tett szükségessé, mellyek által a vízmelléki lakosok magokat és javaikat menteni kivánták és reménylték ;:- azonban ezen igazítások minden összefüggés, vizépítésbeli ismeretek "s különösen a" Duna" mun- kálatjai ereje s tulajdonságai számba vétele s egy előre jól elgondolt terv "készülése nélkül tétetvén, czéljoknak meg nem feleltek; sok sikeretlen :§j 4130 4 ÉRTEKEZÉSEK. munkák a víz dühének prédájává levének; némellyek újabb rendetlen- séget okoztak "s nem ritkán a! várt védelem helyett csak a károsodáso- kat nevelték; mind ezek arra intenek, hogy ha ezentúl is időt munkát fáradságot. költséget hasztalanul vesztegetni nem akarunk, a Duna igazí- tását már egyszer rendszeresen, tudományosan, a" víz! természetével egye- zóleg, okokat következéseket munkálatokat egybevetve, bizonyos jól elgondolt terv szerint vegyük elő. Annyival inkább mivel : 6.) A Duna felvétele, kivántató legnagyobb tökéletességben végre haj- tatott, mellyhez ha a" szükséges vízszint mérések hasonló gonddal és pon- tossággal elkészúlve hozzá járulnak ; semmi sem leszen hátra mind azon ada- tokból, meliyek után egy átalános regulázás terve a legnagyobb előrelátás- sal elkészítethessék és végre hajtathassék : ellenben a: Duna ágyának épen a legrendetlenebb, tehát igazítást leginkább váró helyeken minden eszten- dei változásai miatt, ezen felvételek is a. használásra mind inkább alkal- matlanokká lesznek "s újabb költséggel leendő helyre hozást fognak kivánni. 7.) Maga a rendszeres regulátió Pozsontól lefelé már el is kezdetett és folytattatik ; az alsó Dunán pedig a" török széleken a" meder? tisztoga- tására, kövek" széllyel hányására, "sa hajók útja felnyitására próbák té- " tetnek: ohajtandó volna, hogy mind ezen munkák országos gonddal nem csak tovább folytattassanak, hanem egyszersmind az egész Duna regulázá- sára kiterjesztessenek. ; 8.) A" véghez vitt regulázás következésében minden bizonnyal a Duna színe, (mivel magának rendesebb ágyat véshet , magát több erővel jobban kimélyítheti, egy részról a folyásnak kevesebb akadályai lévén, más részról rövidebb úton is folyván, ugyan annyi vízemésztésre kevesebb esettel is megéri) alább fog szállani, "s minthogy többi vizeink a Dunába folynak, a" több vizek" regulázását és mocsárok" lecsapolásait csak a Duna végbevitt regulázása után lehet sikeresen mind czélba venni mind esz- közleni ; holott különben kivált a Duna" árhatárában eső részeken semmi lecsapolást egész tökéletességben nem lehet já hajtani. 9.) Előlegesen is látható ugyan, de a" tapasztalás még nyilváno. sabban megmutatta, hogy a Duna" regulázása előtt minden a" Duná- val szoros kapcsolatban álló munkálkodásaink vagy egészen sikeretle- nek , vagy a" czélnak várakozásunk szerint meg nem felelhetnek. Igy a A" DUNA" REGULÁZÁSÁRÓL. 131 bácsi csatorna a Dunának bekövetkezett maga áttörése miatt, mint tudva van, ha csak tetemes költséggel újra meg nem igazítatik, napoként kaszon- talanabbá, végtére egészen haszonvehetetlenné leszen. — A" Tisza-és Körös folyóvizek?" rendbe szedésének, több törvényhatóságok egyenesen azon okból , mivel az alsó részeken az áradásokat a Duna! árja ezentúl is fel fogja tartóztatni, ellene szegezik magokat. — A Sárviz lecsapolása csak a Duna árja kihatásáig végeztethetett el, sót ezentúl is akármelly vizi mun- kák történjenek, ha azok a Dunának mostani helybeli felyásához árká- hoz szinéhez szabattattak, a bekövetkezendő regulázás pedig más. irány- zatot fog kivánni, vagy a viz szinét tetemesen alább szállítja: látni va- lóképen vagy a rendszeres regulázás tervét kell elébbeni munkáinknak feláldoznunk , vagy elébbi munkáinkat a Duna új folyásához ismét te- temes költséggel alkalmaznunk. Például: ha most a" bácsi csatorna meg- igazítatván a Zsilú küszöbe a mostani vízszinhez alkalmaztatnék, re- gulázás után pedig a víz szine alább szállana, vagy a" Duna a" csatorna torkolatjától más irányba vétetnék: kétség kivúl valamint időnkben és tapasztalásunkra a" fő munka romlásnak eredt, úgy későbben ezen bé- következett igazítás is sikeretlennek tapasztaltatnék, "s ismét új igazítás- sal lenne helyre pótolandó. 10.) Ugyan a Dunának nem csak a! több vizekre, hanem átalában egész közlekedésünk" rendszerére elválasztó behatása van. A" regulázott Duna mentében kell legelébb nagyobb népesedésnak serdülni, nagyobb szorga- lomnak támadni, élénkebb kereskedésnek divatozni; csak. a regulázott ee. 3167 ide az általmenő kereskedést Magyarországon keresztül lgár Oláh és Moldonországokra, és viszont; a"regulázott Duna tehetné idegenek előtt a magyar földön "s előszámlált tartományokon keresztül a minden tekintetben szinte olly érdekes mint gyönyörködtető utazást Konstantinápolyba és a!" török földre kellemetessé kivánatossá; kik által hazánk" nevezetességei, szokásai, terméki, szorgalmi ereje, mind: in- kább és közönségesebb hirbe jövén, úgy reménylhetnők külső nemze- tekkel kereskedésbeli nagyobb összeköttetésünket. 11.) A" fenntebb elószámlált tartományok, a műveltség és tu- dományosság lépcsőjén nálunk alább állanak; annál fogva a" velök összeköttetésből, reánk nézve csak haszon háromolhat. Kéz- és mes- Úr 432 § ÉRTEKEZÉSEK, terség-müveink a miveltebb nemzetekéivel kétség kivül nem vete- kedhetnek ; azoknak tehát kivitelt nem a" pallérozottabb hanem a tudat- lanabb és durvább népek felé kell eszközleni ; és ha meggondoljuk, hogy köröskörül melly nagy kiterjedésben vagyunk míveletlenebb nemzetek- kel körülvéve, kiktól, nagyobb értelmi és szorgalmi erőnknél fogva , a kereskedési billenést igen kevés iparkodással részünkre hajthatjuk ; ha meggondoljuk , hogy tenger nem léte hijányát a Kulpa Száva Duna jól regulázva nagy részben helyre pótolhatják : a" helyett hogy kereskedésre alkalmatlan helyheztetésünkön felettébb sopánkodnánk, épen illyetén helyheztetésünkben, a Duna" és egyéb vizeink" regulázása minél elébb leendő végre hajtására új és hathatós indító okokat fogunk találandani. 12.) De a belső kereskedésre nézve is egyedül a Duna határozhatja meg a! közlekedés rendszerének alapját. Főfő kereskedő városainknak kétség kivül, mint a" kereskedés iránya fő vonalán, a Duna mellett kell helyheztetve lenni; és a mint egyik vagy másik népesebb, szorgalma- sahb volna "s felebb emelkednék: úgy állapulnának meg azon főpon- tok, mellyek idővel csinált vagy vas utakkal, csatornákkal stb lennének egymással szorosabban összekapcsolandók. 13.) Tudományos tekintetben is úgy látszik, hogy közöttünk mind eddig a: hydrotechnia kezdett leginkább kifejleni. E" tárgyban legalább végre hajtott munkákat mutathatunk fel, mellyek a jövendő kezdemények iránt néminemű bizodalmat gerjeszthetnek. Sót: 14.) Mostani rendelkezésünkhöz képest, melly szerint a" mútudo- mányos dolgokban is kirekesztóleg mindenkor csupán törvénytudók hoz- nak elhatározó itéletet: alig lehetséges hydrotechniai tárgyakon kivül mútudományosan más valamibe ereszkedni. Az alkalmazott mathesis mechanica része sokkal mélyebb, elvontabb és összetettebb felvetések- re, egybehasonlításokra, "s a" természeti erők egymás ellen dolgozó sullyirányainak szoros kiszámítására épül, mint sem azokat a" tudo- mányban járatlanok felfoghatnák; sokkal többféle módosításokat , egy- beszerkezéseket, a" helyhez és körülményekhez szabott alkalmazásokat felvehet, mint sem hogy a" legczélirányosabbat, nem-műtudósok ki- választhatnák és elitélhetnék. "A? hydrotechniának alapjai ellenben egyszerűek, a vizek! munkálatjai mindennapi tapasztalás alá esnek; A" DUNA" REGULÁZÁSÁRÓL. 133 a rendetlen folyók által okozott kártételek érzékenyül serkentő in- tő ösztönök, a rendes folyóvizek jótéteményei tagadhatlanok, min- dennek szemébe tünők; "s ha bár egy folyó rendbe hozására, jól el- rendelt tervnek elkészitése "s végre hajtása szinte nagy előrelátást, vigyázatot, és tudományt kiván is,- de a" már készet felvilágosítani , ért- hetővé tenni, általláttatni sokkal lehetségesebb lévén , mint az alkalma- zott mathesis egyéb részeiben; innét egyenesen következik: hogy vala- mig a műtudományos kérdések a" törvényesekkel együtt és ugyan azon birák előtt jónek vitatás és meghatározó elitélés alá; mind addig legin- kább és talán egyedül, csak hydrotechniai tárgyakat lehet a" nálunk szokott kiküldöttségek és megbizottságok elébe és vizsgálata alá a" sike- rülhetés valamelly reményével terjeszteni. Előadtam azon okokat, mellyek a Duna leendő regulázását vé- leményem szerint elég hathatósan javasolják és sürgetik. Már most érte- kezésemben ott vagyok. a.) Megmutatám, hogy az értelmi kifejléshez, mellyben a" mai idő- ben hazánk nemzetünk elő kezd haladni, szükségképen hozzá kell kötni a materialis erő kifejtését, vagy is értelmi kifejlésünkkel együtt a" bővöl- ködés , nemzeti gazdaság és a közönségesebb materialis jobb lét elő- " mozdítását ; különben inségben szegénységben a" széllyel terjedtebb ér- . telmesség csak a" szükölködés sulyát érezteti, a" hazafiakat boldogtalanab- bakká, sorsokkal megelégedetlenebbekké teszi. b.) Helyeztetésünket, körülményinket, tudományosságunkat, és a közgondolkodás módját követvén, úgy találtam: hogy első legnagyobb fontosságu tárgy, melly kereskedésünknek bizonyos czélt és irányt adhat- na, közlekedésünk" helyre állításának alapját tenné; a köz jóllétet mind közbevetve mind közbevetlenül, "s mind a kártételek" eltávoztatása, mind világos kész haszon és nyereség hajtása által leginkább eszközlené, — a Duna minél elébb leendő regulázása volna. Nem kerülték el a" hasonló észrevételek eddig is sem nagyjaink sem a törvényhatóságok" figyelmét. Valóban a" Duna" rendbe szedésére mai napig annyi gond és költség fordítatott, mennyi talán jól alkalmaz- va és elrendelve , a Duna" nagy részének tökéletes megigazítására elég- séges lett volna. Fájdalommal kell nézni a Duna" mentében a" 3jákl 134 ERTEKEZÉSEK. elszaggatott sarkantyuk" és töltések nyomait ollyan helyeken, hol azok- nak vég romlások igen kevés hydrotechniai isméretek után úgy is látha- tó vala; vagy a rosszúl kezdett (s rosszúl intézett munkák" sikeretlen- ségét. De azok bizonyára nem voltak sem a? józan hydrotechnia elvei- hez, sem a Dunának mélyebb vizsgálattal kitanúlt tulajdonságaihoz , sem helybeli körülményekhez. alkalmazva. Mert, noha a: minden perczhen lefolyó viz mennyiségét kicsiny, közép, állapodásbeli, és nagy vízkor tudni; az ellene építendő alkotmány" erejét, a vízágy mértékeit és tülté- sek" távolságát ahhoz szabni; az esetet s a fenék" felemelkedéseit lega- lább a víz sodránál nem csak a! kérdéses helyen, hanem nagy darabon felül és alól,— úgy a partoknak és medernek mértékeit, hogy a czélba vett munkának fel és alá leendő hatásai előre megitéltethessenek, kiesz- közleni; minden vízépítnöki munkákban olly fő dolognak lenni elismer- tetik, hogy ezen előadatok nélkül minden építéseknek csak vaktában és szerencsére lehet történni: még is minden eddigi munkálataink vagy azért, mert egyenesen nem csak hozzá nem értőkre, sót átalában nem csak hydrotechniai, hanem mathematikai ismeretekról is idegenekre bí- zattak; vagy, ha műtudományban jártasoknak adattak által: már akkor történt, midőn a" sürgető veszedelem hamar segitséget várt, a szükség si- etséget parancsolt "s adatok". összegyüjtésére idő nem vala. Akármiért lett. légyen —de hogy így volt, megtetszik onnét, mi- vel a miket fenntebb előszámláltam, különösen a Duna különböző vízál- láskori emésztései , a medernek leginkább ajánlható mértékei, az árvi- zeket feltartó töltések egymástól távolsága stb. máig sincs megnyugtató és a gyakorlatban szükséges bizonyossággal meghatározva; "s ezeknek kieszközlését ezentúl is a Duna vízszintelése (libellatio) végrehajtásától kell reménylenünk. Mit lehete várni csak gondolatra, minden nyomos theoretikai egybevetések és kiszámtások, minden mult tapasztalásokra visszanézés, és az épített munkák" következéseit előrelátás nélkül tett igazításoktól egyebet, mint azt, hogy azok mint a hozzá nem-értés emlék- jelei álljanak elő "s intő példák legyenek ezentúli munkáink" több tu- dománynyal vigyázattal és gonddal készítésére. Különösen tehát két kivált- képen való akadály, mellyet vagy nagyobb részint el kell hárítnunk vagy munkálkodásink" foganatja reményét ezentúl is , és mind addig, mig azok ÉGTEK. a? DUNA" REGULÁZÁSÁRÓL, 135 el nem háritatnak, fel kell áldoznunk; szegült ellene mind eddig tett igyekezeteinknek "s iparkodásainknak. Elsóben: A" vizépítési munkák" mind terveinek megvizsgálása 7s helybe hagyása, mind azoknak végbe vitele eddig törvénytudó, egyéb tár- gyakban ugyan mély belátású, nagy tapasztalásu és tekintetü, de a hy. drotechniában kevessé járatos férfiakra bizatott. Az illyetén bánásmód" képtelenségét nem szükség sok szóval megmutogatnom, úgy is szembe ötlő. — Ha a" haza oltalmát, váraink" határszéleink" őrzését, a" sereg" ve: zérlését "s hadak" intézését nem bizzuk tudós tapasztalt orvosokra, sem a hadvezérektól nem kivánunk művészi tökélyeket; ha nem terjesztjük ki egyes tudománynak körét, vagy személyeknek hatását mindennemű idegen vagy éppen ellenkező dolgokra:miért van az így egyedül a Vi- zek körülti munkálkodásokban? talán nem érdemel különös figyelmet csekély fontossága miatt? Sót inkább, ha a" tárgy nagyságát tekintjük, nevezzünk csak egy akármi intézetet, mellynek czélja vagy" következé- se nagyobb lehessen, mint a!" hazában néhány száz négyszeg mértföl- deknek részint víz alól egészen felmentése, részint az áradásoktól oltal- mazása? e? mellett száz ezer posványok között és körül lakó hazáfiak egészségére, életök" hosszabítására ügyelet? talán nem sürgető; nincs ve- szedelem a" halogatásban ? nincs , ha évenként ezer meg ezer károsultak" panaszait dugott fülekkel hallgatják; nincs, ha az évenként milliókra menő kártételeket semminek tekintjük —nem sürgető;ha nem sürgető kötelességünk a" hazafiaken. minél elébbi segítés, az ön magunk jobb lé- te, előmozdítása, a haza legszebb, legnépesebb, legalkalmasabb helye- in folyó vizek mellett fekvő használatlan földek" termékenynyé tétele — talán jobb időkre kell várnunk, mig illyetén munkákba kezdhetünk igen de mikor és honnét éllanak elő jobb idők, mint mostani dicső feje- delmünk" zivataroktól ment, békes, csendes uralkodása? Az idők, az al- kalmas idők, a" boldog idők, mellyekre őseink méltábban hivatkozhattak; kezeink közt vagynak; akaratunktól függ azokat magragadni, teljes erővel hasznunkra fordítani, mignem vissza hivhatatlanul elreppennek. Talán a" vizépítési munkák? megitélése nem kiván mély tudományt , több- féle körülmények" összevetett elítélését, hogy azokat a tudományban já- ratlanokrais bátran lehet reájok. bízni $ — Oh ne csalják meg azok, a kik 136 EÉRTEKEZÉSEK. így okoskodnak, magokat és a köztársaságot! — Ám nézzük tehát, annyi esztendők óta, hogy majd itt majd amott vizeink" rendbe szedésével fog- lalatoskodunk : mit vittünk véghez így gondolkozván, olly temérdek reá fordított költséggel és erővel, mellyet ha össze tudnánk számítani, bizo- nyosan el kellene tóle iszonyodnunk; — s vessük össze azzal, mit állítot- tak elő más nemzetek, hol a tudomány illően becsültetik gyarapitatik és a. hasonlóknak végbe vitele ahhoz értőkre szokott bizattatni. Ne csal- juk meg magunkat, mert a" vízi építések jól elgondolása és kivitele szé- les tudományt, sok körülmények" egybe vetését, mély belátást, sok olvasás gondolkodás által kifejtett, megerősített itélő tehetséget, "s tapasz- talással gazdag, egyenes józan elmét kíván. Fóképen pedig ne csaljuk meg magunkat azon kiküldöttségekben, mellyeknek némelly egyes tagjai igen gyakran nem csak illendő ... mútudományos készület nélkül szü- kölködnek, hanem azon kivűl egyszersmind érdekeik "s viszonyaik miatt elfogúltságokkal, fejökbe vert visszás gondolkozással teljesek ;"s melly nehéz legyen azokkal a természet legegyszerűbb törvényeit is általlát- tatni "s elismertetni, tudják azok, kik hasonló dolgok körül már forgot- tak "s fáradtak. ; Többnyire úgy szokott lenni az úgy nevezett helyszinti rövid ta- nácskozásokban, hogy a nagyobb vagy is a tudományban járatlan és Za- jósabb, vagy isaz ön haszonleső érdekekkel megvakított, a" jelenkori cse- kély magános hasznot a" jövendő nagy és közönséges haszonnak elébe te- vő rész veszen erót; "s ha egy két dologhoz értő jelen van, annak nem szava és felvilágosítása kéretik, hanem tekintete az önzés palástolására; "§ ha valami rosszul ütne ki, a tudatlan kártevók" mentségére feltarta- tik. Az illyetén fontos tárgyaknak elitélése nem egy két órái élénk, indulatos , néha személy-sértésektől sem ment vitákat érdemel, hanem nyugodt , érett, megfontolt elhatározásra méltó. Szóval, hogy mindent egybe foglaljak: A" törvényes és politikai tárgyakat el kellene a" múűtu- dományosoktól választani; az elsőbbeket törvénytudó és hatalommal fel- ruházott s köztekintettel ékeskedő férjfiaknak általadni ; az utóbbia- kat elég tudományos készülettel bíróknak vitatásaik alá bocsátani, "s el- határozó itéletet egyedül azoknak mélyebb, és a dolog" velejébe ereszkedó vizsgálataiktól felfüggeszteni. j j Mily lazad delen A" DUNA" REGULÁZÁSÁRÓL, 137 Hogy a miket előadtam, igen természetes legyen, úgy hiszem ki- ki könnyen által fogja látni; de más részról lehetetlen tagadnunk azt is, hogy : Nagy része azoknak, kik a tudományos osztályból vízi építések körül foglalatoskodnak, koránt sem olly készületűek, kiknek tárgybeli véleményökhöz ragaszkodni "s elhatározásaikon bizvást lehetne meg- nyugodni. Ennek mi legyen oka, "s miként lehessen e? részben is na- gyobb tudományosságot előhozni, fontoljuk meg. Két kérdést teszek fel. Vallyon a magyar nemzetnek nincsenek- e elegendő lelki "s elmebeli tehetségei , hogy mind eddig közöttünk nagy mútudós , vizépítő, mechanikus, vagy a gyakorlatos mathematikai tu- dományok" valamellyik ágában kitünő elme nem állott elő? Kétség kivül mindenki azt fogja állítani, hogy a? magyar valamint más nemzetekhez hasonlón vagy tán felmulva, egészséges ép erós testtel, szinte úgy a? ter" mészettől minden szükséges és egyéb nemzetekkel közös lelki tehetsé. gekkel megáldatva születik. Továbbá ismét azt kérdem: Vallyon ha a legnagyobb eddig élt mechanikusok és mathemati- kusok hazánk" kellő közepén, épen szivében születtek volna is, felemel- kedhettek volna-e azon tudományos tökélyre, mellyben tündöklenek ? Talán kételkedünk, azt gondolván, hogy a láng-ész minden akadályok- nak ellenére rést tör magának , "s minél tovább vala elnyomatva , utóbb annál tisztább fénybe fejti ki és ragyogtatja szép tehetségeit. — Ne ké- telkedjünk — valljuk meg, hogy azon nagy elmék, legalább mint műtu- dósok, köztünk porban és alacsonyságban maradtak volna. Nekik, hogy azon tudományokra adják magokat, mellyekben kül nemzeteknél magoknak és hazájoknak díszt szerzének, "s az egész emberi nemzetre lelki erejök által jótévő kihatással munkálkodnak: közöttünk vagy ép- pen szegény, vagy legalább nagyon közép értelmü szüléktől kell vala származniok ; mivel a. hazánkban semmire nem becsült mathematikai tu- dományokra mások, kiknek díszesebb fényesebb hivatalokra lehet kilá- tások , magokat bizonyosanel nem szánják; s ha szükségtől nyomva, sze- génységtől környékezve, minden jóltévő segéd kéz nélkül útnak indúl- tak, elébb a mathematikai oskolákat nagyjából végezni, azután nem tudom hol, gyakorlást (praxist) keresni, s végtére vagy alkalmazás nél- 18 138 ÉRTEKEZÉSEK. kül, mint sok szép tehetségekkel történik, pályájokban egészen felakadni, vagy alkalmazásra lelve, hanem csekély és tisztességtelen hivatalban sin- leni, legalább minden bizonnyal olly jövedelmetlenben kell szükölködni- ök, mellyben napi szükségeiken kivül magok" kimívelésére, kivált itt hol közönséges intézetekról nem is álmodhatnak, kivántató felesleg épen nem marad. Ezen röviden de híven leirt fáradságos veszélyes út az, mellyet a mathematikai tudományt gyakorióknak. végezni kell, "§ azon jutalom várja őket, mellyet előadék. De azon jutalom várja a tudomá- nyokat nem ápoló hazát is, hogy midőn magát erőltetve teméntelen mun- kát és költséget hijába veszteget, sikeretlenül széllyel szór és pazarl ; nem csak a? valódi míveltségben /s testi lelki erejének hathatós kifejtésében láthatón elő nem halad, sót a? hasztalan iparkodások, a dugába dült újabb foganatlan elővételek, ha mindig szerencsétlenül többször megújítatnak, végtére zsibbasztó, mindenre tehetetlen lankadságot hagynak magok után. "§ mi kevésbe telne ezen hazának, szükséges tudománynyal felkészült if- jak nevelése, azoknak illy sok tenni valók között hasznos foglalatoskod- tatása s a rólok egyszersmind a köz jóllét virágoztatására nem csekély befolyások szerint illő gondoskodás? és mi fizet dúsabb kamattal mint az emberi elme mivelése? Abban helyeztetik a nemzeti gazdagság apadhatatlan kútfeje, kimeríthetetlen forrása; abban van letéve nem csak elfogyhatatlan, hanem időről időre több jövedelmet árasztó kincse a! fel- emelkedésnek, a" szépre jóra hasznosra csüggedhetetlen előtörekedésnek . A" legközelebb előadott két akadályok" összetételéből szükségké- pen egy harmadiknak kell származni, melly a! haza! virágzásának fela- kasztására vagy szintén lenyomására nem kevésbé veszedelmes a fennteb- bieknél. T. i. midőn vízi igazításaink közönséges folyamata szerint, a helybeli vizsgálatokat főkép törvénytudósok teszik , "s a hozzájok adott földmérők, kiknek a mútudományos tárgyakban felvilágosítást kellene tenniök , igen gyakran magok is tudományban járatlanok: nem lehet más- kép, mint hogy a! sokféle ellenkező oldalokról felfogott "s össze nem egyeztetett, felnem világosított viták , azontúl is elhatározatlan marad- janak. Innét ered, hogy a" veszedelem és károsulás elébb itt van "s ke- resztül megyen, mint a" hosszas tanácskozásnak vége szakasztatik. A" DUNA" REGULÁZÁSÁRÓL. 139 De ezen utóbbi akadály meg fog szünni a két elsőnek elhárításá- val; minek okáért minden ide tartozókat nagy részint vagy elmondva, vagy legalább illetve lenni gondolok, ha átmenőleg megemlítem : miként kellene dolgaink" folyamatját intéznünk, hogy az eddigi hibák megorvosol- tassanak. A" miket e tárgyban felhozandóknak vélek, először röviden egy tömegbe foglalom. Mútudósaink, helyesebben mondva azok, kiknek hivatálok "s ren- deltetésöknél fogva azoknak kellene lenni , és azoknak tartatnak , ritkán ékeskednek olly tudományos készülettel, hogy belátásaik helyes voltára mint bizonyos alapra épithessünk. Az ezek által készített tervek" meg- vizsgálása, elitélése, helybehagyása"s nagy részben kivitele azontúl ollya- nokra bizatik, kik az illető tudományokban épen járatlanok; sót azok- nak itélet tételök is, sokszor helybeli silány, kifejtetlen, magános, nem pedig a nagy közhasznot néző vitatkozások által háborítatik ; végezetre a sok béavatkoztak közül, sem a! szerencséseri végre hajtott munkálat érdeme jutalmára senki számot nem tarthat, sem a! sikeretlennek hibájá- ról senki különösebben meg nem kérdethetik; sót a. mi legroszabb, ma- gából a már számtalanszor megesett kárból is, mivel a" tett hibák ren- desen setétségbe temettetnek , a köz jóra nézve avagy csak annyi baszon sem háromolhat, hogy légalább azok, "s azoknak következései egybe vet- tetvén, "s tisztára hozátván, másokat tapasztalással gazdagítnának , s hasonló esetekben intő például lehetnének. — "Fájdalom hogy a? köz jó nagy hátra maradására , a dolgoknak ezen néhány sorokba előterjesztett képe, sem nem hútelen másolat, sem leg- kisebbé meg "nem nagyított eléadás; és noha épen nem készakartva vannak képtelénségek egymásra halmozva : még is szembetünőképen igaz, hogy munkálataink" sikeresebb foganatjára épen azokkal, mellyeket leg- közelebb " röviden összefoglaltam, ellenkező rendelkezések kívántatnának. Mútudósainknak illendő tudományos készülettel és tapasztalással fel- készülve kellene lenniök; s a" helyett, hogy sokan ollyaknak adják ki mago- kat s ollyaknak tartatnak , azoknak ügyességök belátások "s tudományok felől okoknál fogva kellene meggyőzettetnünk. Azonban mi történik : Oskolai futások? első kezdetétől fogva, semmi vigyázó szem csak mellékes figyelemmel is a" jeles talentumok" kifejlését nem kíséri; semmi ES" 140 ÉRTEKEZÉSEK, vezető kéz a" legnehezebb , legmélyebb , legfárasztóbb mathematikai tu- dományok" tikkasztó pályáján csüggedező szorgalmat útba nem igazgatja , avagy kies jövendők" "s a" hosszan tartó megeróltetett iparkodás érdem- lett jutalmának reménye nem kecsegteti; egyetlen egy akár közönséges akár magános intézet nincs, mellyben avagy csak a" legszükségesebb tu- dományos kútfók feltaláltatnának; oskolából kiléptök után nem fogadja ölébe, nem veszi fel, nem ápolja dajkáló kebel az erősödést kivánó je- les tehetségeket; nem. különzi el közönséges gond a reménynyel biztató elmebimbókat, semmi választás a jelesek és nem jelesek közt nem téte- tik; "s ha tétetik, az elsőbbek" hátra maradásával az utólsóbbak" előme- netelére szolgál. Ezen utóbbi mondás képtelennek látszó lehet, de hogy úgy vagyon, szükség felvilágosítani. Azon nagy principium, hogy a különböző munkák" itéletes elvá- logatása "s külön osztása által , az átalános munkának foganata tetemesen nevekedik , mindenféle inunkákra annál inkább alkalmazható, minél in- kább különböznek azok egymástól, "s mivel a lelki tehetségek és mun- kák a testiektól leginkább különböznek ; ezen két nemüeknek egymástól elválasztására niár első tekintetiel főképen reá illik. Ezen szempontból nézve múűtudósainknak (kik akármi névvel föld- vagy viz -méróknek , ingenieuröknek "stb. neveztessenek mind egy, mert a" név a készület hijányát ki nem pótolhatja) a kézmüvek "s mesterségek, különösebben a száraz földi és vizi építések, és erőmüvek" összealkatásának tudomá- nyos részére kellene fordítani elméjöket. Most egészen megfordítva a földmérótól, a helyett hogy annak felsőbb lelki tehetségeire volna figye- lem, inkább épitő és rajzmesteri csupa kézi ügyességek. kivántatnak , mellyeket kivált ollyan földmérő, ki elméjét valóban a maga körébe tar- tozó tudományokra fordította, olly tökéletességre, mint azok kiknek egész életök tulajdonképen azon kézi mesterségek üzésében telik, semmi eset- re nem vihet. De ha arra vihetné is, a kézi mesterségek és ügyesség az által a. földmérő személyében hasztalanul megkettőztetnék ugyan; ellen- ben pedig kiknek leszen foglalatosságok a felsőbb elrendelés, a" jó izlés, a különbféle találmányok" összehasonlítása, szigorú megbirálása? kiktől kell várnunk a" teremtő genie munkásságának minden bámulandó szüle- ményeit? A! fél kézmüves és fél tudóstól bizonyára nem; de szintúgy A DUNA" REGULÁZÁSÁRÓL. 141 nem a" csupa kézmüvestól is; mert annak munkássága testi ügyesség szer- zésére lévén szánva, sem a tudományokba olly mélyen mint arra nézve megkivántatnék. nem hathat, sem ízlését a philosophiai aesthetika! sza- bályai szerint nem mívelhette, sem a természet törvényeinek "s dolgok" tulajdonságainak ismeretével nem gazdag, sem az össze vagy ellen mun- kálkodó erők sullyirányát, mellyeket csak igen mély tudománynyal lehet világosságra hozni, számba nem vehette ; —-"s végtére ott vagyunk, hova folytatott útunkon bizonyosan el kelle jutnunk, hogy munkáink mindig egy oldaluak lévén, soha megkivántató tökélyben elő nem állhatnak. Még is mind eddig a" megürült tudományos helyek, a! szükséges ismeretek- kel korántsem bíró , többnyire csupa kézmívesekkel pótoltattak ; a" folya- modók ügyességöket csupa rajzolatokkal bizonyítgatják , "s a szerint itél- :tetvén a! testi ügyesség (a mire fenntebb czéloztam) az elmebelinek épen a" tudományok" országában is leggyakrabban elébe tétetik. Miképen kellene tehát tudományos dolgainknak. folyniok? arra azt felelem: úgy, mint miveltebb nemzeteknél, kik előttünk útat tör- tek, kiknek példáját a valósággal jóban hasznosban szépben kellene kö- vetnünk ; nem pedig hivalkodva nyelvöket, öltözetöket, apró szokásai- kat majmolgatnunk — és épen ellenkezőképen, mint mind eddig honunk- ban folyni tapasztaltuk. Kül nemzeteknél a műtudósok közönséges in- tézetekben nagy gonddal neveltetnek , tehetségeik" kifejtésére minden szükséges eszközök kiszolgáltatnak: mi nem csak minden hasonló inté- zetek nélkül, sót könyvtárak nélkül is szúkölködünk, vagy könyvtáraink- ban a leghasználhatóbb jeles szerzők" munkái fel nem találtatnak, mellyeket a" jövedelmetlen hivatalokban sinlő tudósoknak megszerezniök épen nincs tehetségökbén. Kivül a jeles elmék tehetségökhöz szabott elmebeli mun- kákra alkalmaztatnak : ide benn hibás megfogással a tudomány kézi mes- terséggel zavartatik együvé, "s épen az által elnyomatik , lealacsonyíta- tik; kivül nagy tekintetü férjfiak nem tartják méltóságokhoz illetlen- nek, a valódi tudományokkal valódilag is foglalatoskodni : ide benn rit- kán találkoznak néhány kedvellők, kik ha bár elméjöket azokon nem fárasztanák is, legalább figyelmök" "egy részét előmozdításokra kiterjesz- tenék; kivül a: nagyobb munkákat tárgyazó tervek előlegesen közzé tétetnek, a" hozzá értőknek több oldalu vizsgálatai, a" mellettek szóló 442 ÉRTEKEZÉSEK. vélemények , az ellenek tétethető kifogások nagy szorgalommal össze ha- sonlítatnak : nálunk egy kettónek felületes véleménye kérdeztetik , azu- tán bármi ellenmondásokkal teljes terv készül, sokszor a" mint jön , min- den nyomos vizsgálat nélkül rögtön elfogadtatik s munkába vétetik ; sok- szor ismét végére mehetetlen hosszu halogatások után is, még sem a tiszta fényre hozott igazság, hanem történet, hozzá nem értők" szava többsége, vagy tekintet határoz a" legkényesebb tudományos kérdések és vitatkozások felett. Kivül a fő felügyelet ollyakra bízattathatik, kik- nek mind polgári helyezetök, mind közönségesen elismert tudományos miíveltségök a jó kimenetelrői kezeskedik: nekünk mind addig míg tu- dományt szerzeni tanulás nélkül lehetetlen marad, nagyobb tekintetü "s értékü hazánkfiai pedig a" leghasznosabb gyakorlatos tudományokat nem mondom hogy lenézik , (merta kül nemzetek" példájok után, kiket cse- kélységekben örömest követnek, azokkal büszkélkedniök kellene) ha- nem azoknak tanulását fáradságosnak, kényelmeikkel ellenkezőnek ta- lálják: a közbevetlenül végre hajtó testnek ezen minden tekintetben fo- ganatos munkálatát reménylenünk épen nem lehet. Ezen főbb akadályok hátrálják minden közönséges munkálataink" kivánt sikerét; ezek fognak ellenünk szegülni kiváltképen a Dunának előveendő regulázásában is; mellyeket röviden illetvén ezentúl szoro- sabban a Duna regulázásához tartozó észrevételekre általmegyek. A" fenntebbiekben már érintettem, hogy eddigi ámbár tetemes mun- kálataink a Duna körül, minden rendszer és egybefüggés nélkül tétet- tek, annál fogva kivánt foganatjok sem nem volt, sem nem lehetett. Munkálatinkat igen természeti renddel két fő részekre oszthatjuk, t. i. azok vagy a vízágy igazítását tárgyazták, vagy az áradások" feltartására czéloztak ; maga munkálatainknak ezen két fő neme sem, annál inkább annak részleges kivitelei nem valának a" tudomány" elveihez alkalmazva. Ugyan is tekintetbe nem vévén egy részról, hogy az áradásoknak fő oka a vízágy rendetlenségei, és hogy a" meder rendetlensége áradáskor a nagyobb erót hol egy hol más felé veti: az áradások feltartására olly mentő munkák használtattak, mellyek nem lévén az ellenszegülő eró- höz mérsékelve, azoknak ellent nem állhatának; más részról, ismét a" meder igazítására — és ismét nem vévén tekintetbe sem az áradáskori A" DUNA" REGULÁZÁSÁRÓL. 143 felette megnevekedő víz erejét, sem annak szüntelen tartó lassu műnkál- kodását : olly eszközöket vettünk elő, mellyek vagy elégtelenek valának, vagy ujabb rendetlenségeket okoztak. Különösen a vízágy igazítására a.) Sarkantyuk , b.) Átszegések (transectio) alkalmaztattak. a.) A Sarkantyukra nézve. Ha a Duna erejét "s munkálatait he- lyesen egybevető "s elitélő okoskodás meg nem győzhetne is bennünket , de eddigi sokba került tapasztalásaink eléggé mutatják, hogy sarkantyuk- kal a Duna" exeje ellen szembe szállanunk csupa elvesztett idő költség és fáradság. Helyesen használtathatnak sarkantyuk kis vizeknél, mellyek erejének ellent állhatnak, mellyeknek sem mélységök sem szélességök nem igen tetemes lévén, kevés hoszszal a?" víz sodrát el lehet érni és más felé téríteni, "s a nem felette nagy mélység igen sok reá vesztegetett munkát és költséget nem kiván, megigazítások helyre állítások vagy min- denkori jó karban tartások sokba nem kerül stb. Ellenben az egész Duna mentében alig, vagy talán alig sem lehet olly sarkantyura akadni, melly vagy kivánt foganatot hozott volna elő, vagy elébb utóbb a" víz ostromló dühösködésének prédájává nem leve. Hogy ez így legyen, a Duna" tulaj: donságaiból következik. Ugyan isa nagy szélesség miatt, kis görbüle- teknél a" víz sodra a" partoktól még igen távol jár, annál fogva a partokat lassanként emészti, nem pedig szembetünőképen szaggatja; mikor pedig annyira közeledett, hogy a partok észrevehető rongáltatásnak vannak ki- téve, már akkor a görbülés is nagy, és a víz" ereje ellen küzdés vagy le- hetetlen vagy nagyon kétséges. Ide járulván pedig azon kívül hogy az áradások rendetlenek, sokszor egyszerre és felette nagy erővel rohanók , innét könnyü általlátni, miért nem lehet a" szokásként későn épített sarkantyuknak sem elég ellentálló erejök sem várt foganatjok. Ha a Duná- nál sarkantyukat a megmaradhatásnak és kívánt foganatnak bizonyos reményével akarnánk építeni: azokat sokkal gyengébb görbületek öb- lébe kellene rakni, mint most közönségesen rakattatnak ; illy helyeken pedig más partmentő szereket p. o. ültetéseket, sövényfonásokat stb. kevesebb költséggel és szinte hasonló foganattal lehet használni. Jobban javasólhatók volnának a már ártalmassá válni kezdő görbülések és kanya- rulatok" elejénél "s végénél, hogy a!" víz" ereje a kanyarulat nyakánál egy- más ellen irányban szorítassék, "s így utóbb az átszegés bizónyosabb 144 ÉRTEKEZÉSEK, foganatúvá tétessék. Különben is a jól el nem sült átszegésekbe sarkan- tyuk által szokás a vizet szorongatni, melly mód az átszegés elkészülte után kétes kimenetelű. Jobb volna azt, az úgy is láthatókép nehezen végre hajtható átszegéseknél eleintén alkalmazni s későbben átszegéssel a" víz- sodra" két egymásnak megfelelő irányát egybekötni. b.) Sokkal sikeresebben használtattak az átszegések (transectio), mellyek mindazonáltal sem nem annyi számmal tétettek mind ekkorig, hogy azok által a víz ágya nagy darabon felette javulhatott volna; sem ollyan helyekre, hol a segedelem szükséges lett volna ugyan , de a" gör- bülés bizonyos nagyságot (némellyek különösen a" Dunánál a görbeség- nek három, négy, öt "stb. akkora hosszát tartják megkivántatónak , minta" mekkorát az átszegés hossza teszen) el nem ért, nem alkalmaztat- tak. Kivált ezen utóbbi hibás feltétel sok kárt tett és tehet azután is mind a Duna mind más vizek" rendbe szedésénél. Sem a Duna, sem egyéb vizek nem azért cserélik fel régi árkaikat újakkal, mert az utól- sóbbak háromszor négyszer "stb. rövidebbek a? réginél; hanem bizonyo- san azért, mivel az új háromszor négyszer rövidebb árokban könnyebben "s elevenebben lefolyhatnak: ellenben mihelyest a" lefolyás akadályai miatt, ha szintén rövidebb árokban is , a víz nehezebben folyhat, ezen új rövidebb árokért régi hosszabb árkát bizonyosan nem fogja ott hagyni; "s ha ez ellenmondhatlanul igaz, úgy az átszegésnek sikerülhetését is nem csupán a kisebb vagy nagyobb hosszaság, hanem más ide tartozó körülmények fogják elhatározni. Illyen körülmények mind azok, mely- lyek a régi lefolyást akadályozzák p. o. ha a" régi árok rendetlen, szi- getes, zátonyos, felettéb széles, vagy idomtalan kereszt-metszésü, tisztá- talan "stb. az újat ellenben segítik , p- 0. ha az új árok rendesen vésett, kivált ha megkivántató egész mélységben és szélességben kiásatik, hogy a víznek a maga árka elkészítésénél dolga nincs, ha a" víz neki tódu- lásával egyenes irányba hozatott, "s végtőól ismét a" régi árokba úgy eresz- tetett, hogy a régi árok" vize ezen új árokét semmiképen fel nem tartja, "stb. hasonló körülményekkel látnivalóképen a" csak kétszer vagy más- félszer rövidebb átszegés is hamarább sikerűlhet, mint ellenkezőkkel a! négyszer ötször rövidebb átszegés. Átalában minden átszegéseknél fő- képen arra kell vigyázni, hogy a! víz" ereje egyenesen az új csatorna" tor- A" DUNA" REGULÁZÁSÁRÓL. 145 kába szögelljék, kiömlésénél pedig a" fő árok" vize által fel ne tartóz- tassék ; melly elővigyázattal még azt kell a szükséges adatokból kiszá- mítás alá venni, hogy az új árok" vize nyerhet-e a régi árokét észrevehe- tóleg felmuló közép sebességet (mennyit kelljen, azt csak tapasztalásból és helybeli körülményekből lehet elítélni), és az ásandó új ágy mértékeit ahhoz képest szabni. ÁRADÁSOK ELLEN Egyedül töltések használtattak; mert a mi fő mentő szer volna, hogy a" vizágy rendbe szedése által az egész víz szine alább szállítas- sék, ezen alászállítás a már emlitett aprólékos és többnyire foganatlan igazításokkal éppen nem eszközöltethetett. Azon kivül a töltések körül is tetemes hibák estek. Ugyan is; mivel a" mint már érintettem, a viz- ágynak rendbe hozására kevés gond fordítatván a" maga romlott állapot- jában megmaradt meder mellett, a" rendetlenségekre s a viz nagyobb vagy kisebb megtámadó erejére nem ügyelve, mindenütt egyenlő ellent- álható erővel huzattak; másutt ismét félre értett gondos óvakodásból , hogy az árviznek több helye legyen, vagy a mint mondani szokták, az árviz össze ne szórongattassék, a partoktól felette messzére tétetvén gyakran alacsony helyekre estek, hola" magos víz a töltések" fénekeire nagy erővel nehezkedett "s alolróláltalhatott; gyakran mocsáros seppe- dékes földre alapítattak , hol magának a" fenéknek minemüsége miatt el- lent nem állhattak ; gyakran a? töltés aljának a" fenék-földdel szoros egye- sületére is ügyelet nem volt; ott, hol az ágy" rendetlenségei miatt a víz nagyobb erővel ellenek szögéllett, ezen körülményt soha tekintetbe ném vévén meg nem erősítettek, sokszor hirtelenében porhanyó földből összé hányatván árviz érkeztéig meg sem ülépedhettek: az ezen "s több effélé tetemes hibákkal készült töltéseknék" szükségképen minél hamarébb vég romlásra kelle jutniok. "De ha ezér előszámlált hibák el nem követtet- tek is; annyi bizonyos, hogy átalában az eddig épitett töltések egymás- tól távozása felette különböző, melly árviz idéjén épen azon rendetlen- ségéket szúli, mellyeket okoznak a közöriséges vizek hol széles hol kes- keny mederben "s az által neveli a" vizágynak eredeti rendetlenségeit. Illye- nek ezek: A" nagy szélésségből keskényre összeszorúló töltések féltart— ják meglankasztják a! felettébb" igen széles töltések közé vett árvizet; 19 146 ÉRTEKEZÉSEK. azon feltartóztatott viznél az iszapolás , öntések, szigetelések tetemesen nevekednek "s minden árviz után a?" fő árkot még nagyobb rendetlenségbe hozzák. Hasonló befolyások van a : keskeny és alább szétterülő tölté- seknek az alsóbb helyekre nézve, hogy t.i. a keskeny töltések között sebesebben lefolyó árviz a szétterülteknél ismét meglankad , az iszapo- lásokat hordalékot szétönti "s ott hagyja, épen úgy és azon oknál fogva, mint a! folyók" medrében minden szorulatoknál alól és felül szigetelése- ket származni tapasztalunk. — Ha az egymástól nagy távolságra tétetett töltések valamelly görbület mellett vagynak, alább pedig az egyenesre igazodott vizágynál újra öszszeszorulnak : a" görbület domború partján mindig mutatkozni szokott iszapolás annál inkább terjedez és a viz" sod- rát a homorú part felé hajtván, ezen part mind inkább rongáltatni és veszedelmeztetni kezdődik; mellyet szinte így, hasonlóképen az alsó kanyarulatoknál is kell érteni, ha ott ismét a töltés szétterül. — Jég- járáskor a széles helyeken lassu viz a jégtáblákat nehezen viszi elébbre; "s ha elébb a széles helyek megtelnek , azután ezen széles helyet elfog- laló tábláknak keskenyebb szorulaton kell tovább: menni, : kivált ha a szorulaton felül, mint lenni szokott, még kanyarulat is van: könnyen jégtorlat "s az egész ágy elzáratása, abból ismét pusztító árvizek, a töltések" meghágása szétszagattatása következnek stb. stb. Az eddig előadottakból tehát érthető mind az, mi hibák szoktak elkövettetni a" részletes igazításokban; mind az, hogy az illyeneket is bizonyos rendszer, előrelátás és mind felül mind alól nagy darab" menté- ben, vigyázattal kell mind kezdeni mind végre hajtani. Főképen semmi érdemök nincs a nagyon helybeli igazításoknak, mellyek úgy szólván csak egy pontra hatnak, azon kivül pedig ha egyébiránt eleje nem vétetik , újabb rendetlenségeket " s több kárt mint hasznot okoznak , pe kivált: képen a rosszul helyheztetett sarkantyukra illik. A" részletes igazítások abban különböznek az átalánosoktól, hogy itt a folyamnak kis darabjára, t. i. akkorára, mennyit különösen a" hely- beli körülmények kivánnak "s vagy egyeseknek vagy legfelebb egyes tör- vényhatóságnak ereje meggyőz, van, tekintet, . "s a fő figyelem inkább magunk" mentésére, mint a" folyam átalános haszonvételére fordítatik. Hogy az illyetén részletes igazítások sikerülhessenek , 24 If A! DUNA" REGULÁZÁSÁRÓL. 147 1.) Tudni kell az igazítandó darabnak egész kiterjedését, mellyet kivált a" teendő igazítás neme határoz meg; p. o. ha valamelly görbület- nek kellene kiegyenesítetni vagy csendesebbé változtattatni, az igazí- tandó darab a" görbület felső és alsó partjai közé esnék; ha töltés készí- tésre volna czélozás, az igazítandó darabnak egész nagysága a töltéssel: összekötendő két partok által adatnék stb. 2.) Mind felül mind alúl, előre meg kell itélni: mennyire hathat igazításunk" munkálata? "s nem lesz-e annak a! felső vagy alsó részekre ártalmas befolyása? vagy megfordítva, a" felsőbb és alsóbb helyeztetések nem tehetik -e igazításunkat foganatlanná? Hasonló akadályoknak min- denek felett elejét kell venni. 3.) Ki kell eszközleni a meder szabályos (normalis) zg alíásáégől újat ren- des vizeknél és ugyan azt áradásoknál. Azután 4.) Mindenek felett a" viz ágyát, a mennyire lehet, rendbe kell hozni, szabályos szélességre vonni, a" nagyobb nem csak ártalmas ha- nem ártalmassá lenni kezdő kanyarulatokat is kiegyenesíteni , minden iszapolásokat és apró szigeteléseket eltávoztatni , s úgy végezetre 5.) Az áradásoktól oltalmazó töltéseket egymástól illendő szabályos távolságban és mind azon hibáknak elhárításával, mellyek fenntebb em- lítettek , felépíteni. Egy folyamnak egész kertérjedésbén többféle tekintetekból, átalá- nosan pedig abból, hogy semmi vagy minél kevesebb károkat tegyen, azon kivül a lehető legnagyobb haszonvételre alkalmaztassék, mint a tárgy sokkal nagyobb és szélesebben kiterjedő, szintén úgy sokkal több előre látást, "egybevetést, tapasztalást és szorgalmat kiván. Mind azt előadni, "magának égy jiózzalttet tudománynak foglalatja; azonban szabad le- gyen néhány fő elveket a Dunára" alkalmazni. 1.) A" mia Dunának szabályos szélességét illeti, az, egybe vetvén az egész Duna" mentében találtató többféle szélességeket, "s meggondol- ván, hogy igazított állapotjában a víz elevenebb sebességet nyer, "s an- nal fogva a mostani rendszerént találtató szélességnél kevesebbel ís meg- éri; 120 öltől 150-ig megállapítandónak vélném. Kevesebbel nagyon ro- hánó lehetne, "többel pedig fem lenne elegendő ereje a: maga ágyának folyvást tisztán tartására, a" kávicsnák és hordaáléknak tovább vitelére. 19" 148 ÉRTEKEZÉSEK. 2.) Mivel az áradások gyakran igen hirtelen jőnek, mellyeknél a víz szine változása nagy, s azon kivül hogy illyenkor a sebesség felette nevekedíik, még a" víztömeg is a, közép vizét kétszernél felebb múlja ; hogy mind a" rohanó sebesség mérsékeltessék, mind pedig hely legyen az árvizzel együtt nagyobb mennyiségben tóduló hordaléknak lerakására, és még a! kiöntésektől feltartóztatott nagy víztömegnek is illendő viz- ágy szereztessék: az alacsonyabb részeket töltésekkel kellene oltalmaz- ni, mellyeknek ismét egymástoli "s a korona közepeitől vett távolságo- kat elégséges lenne 390 — 409 ölre szabni. : Sokkal keskenyebbnek nem, mert különben az árvizek igen rohanókká lehetnének "s az ellenük ve- tett töltéseket megszaggatnák ; sokkal szélesebbek: sem, mert a mostan találtató Duna!" partjai , mellyeket még a" legszokottab áradások által nem hágnak jsannál fogva egyik ponttól a másikig töltésekkel egybekötendők lennének , körül belől ezen mértéket tartván, ha a" töltések szükségte- lenül sokkal széllyebb tétetnének; abból azoknak egyenetlen szélességei és szorulatai származnának, mellyek ártalmasoknak lenni fenntebb megbi- zonyitattak. 3.) A Dunának egyik fő rendetlensége Pozsontól Gönyúig terjed- Ezen rendetlenséget okozzák a" felette eltágult vizágy, a sok hordalé- kok , szigetelések és kavicsolások. Hogy a" fenntebb mondottakat ide alkalmazzuk , legelébb a lassu folyásu ágakat, kiszakadásokat és csen- desebb. görbületek" "öbleit kellene lassanként feltöltetni, megelégedvén vele, ha az a! legkisebb víz?" szine felett elejénte. 10-re, vagy ha keve- sebbre is, eszküzölhető. Az előadott bánásmódnak többféle hasznai len- nének. -Ugyan is az igy felfogott. és a! rendetlen ágakból s lassú görbü- lésekból kiszorúlt víz a, fő ágyba vévén magát, azt inkább kimélyítené, a fő ágy a lassúbb görbületek ; eltöltetésével mind egyenesebbé lenne; mind pedig a" partok az azon helyen, történhető. erősebb. megtámadtatás- tól óriztetnének ; a nagyobb, kanyarulatok: azontúl még inkább szaggat- nának ugyan, dea Duna ezen, szakaszán a föld többnyire elkavicsolt és terméketlen lévén; azon szaggatás nem hogy kárt tenne, sót a. görbüle- tet annál inkább. átszegésre, érlelné ; a! termékeny helyek rés faluk: ideig- leni oltalmazásáról , mig jaz. igazítás, egészen végre hajtatnék,. előlegesen lehetne, gondoskodni, — az új származandó. rendetlenségek mindjárt kezz 21 A" DUNA" REGULÁZÁSÁRÓL. . 149 détben könnyen elhárítathatnának , "s végezetre az illyetén lassanként kezdett munkát csekély erővel "s költséggel, leginkább . csúpa sövény fo- násokkal "s ültetésekkel lehetne mind megkezdeni mind tovább folytatni a fő munkát, t.i. a"rendetlen ágak? eltöltését, az ágynak kitisztítását és mégegyenesítését magának a Dunának ezen munkálat folytában min- dig czélra intézett és szüntelen nevekedő erejére bizván. Igy lehetne tovább tovább mindig keskenyebb szélességre a. Dunát" össze szorítani, kiegyengetni 7s partjait magasabbra feltöltetni, mignem ütóljára azon helyeken , hol az elkészült szabályos szélesség után is az árvizek kiömöl- hetnének , a" már fenntebb meghatározott mértékekkel az áradásokat fel- tartóztató töltések leríinének épitendők. Ez volna egyik mód a Dunának móndott szakaszon rendbe szedésére. Mert az egész viz eréjével rögtön szembe szállani, valahol, ha bár kis darabon is, egyszerre rendes le- folyást eszközleni, "s átalában akármi ézélből erőltető eszközökhöz nyul- ni akarni, arra a merész vizépítőt is csak hiú reménység és Dunán k" tulajdonságái nem ismerése bátoríthatja. Egy másik és talán ajánlhatóbb "s bizónyosabb foganatú mind pedig kevesebb költségbe telő mód lenne, áz egész Dunának mostani fe- letté rendetlén ágyából egészen új csatornába vétele. Minthogy azonban annak mind bővebb! kifejtésére , mind a" fenntebb javaslott régulázás módjával össze vetésére és egybé hasonlítására még éddig mindig szük- séges hydrotechniai adatok átalában hijánzanak, arról bővebben sót csák hozzávetésképeén is szólani épen nem lehet. Ellenben, hogy . 4.) Az alsóbb Dunán Patajtól Vuükovárig csak valamennyire is rendes lefolyási eszközöltethéssék; igen sok átszegéseket kellene tétetni, azon kivül hogy ázon átszégéseknek is sikerülhetése, a többnyire összeálló tömött föld, és akadályokkal teljes mocsárok miatt vagy épen lehetetlen, vagy igen sok költségbe kerülő vólna, "s ha még ezen nehézségek igen nagy műnkával meggyőzettetnének; az ottani mócsárok lécsapolásáról, "s az alacsony partoknak árviz felett felemeltetésekról kellene tovább gon- doskódni: mind ezen sok nehézségekkel össze kötött munkákat elgon- dolván; úgy látszik, hogy semmi más legálább javasolhatóbb mód nincs , mint az , hogy ezen szakaszon minden egyéb kétes foganatú munkálato- kat félre tévén, a" Dunának egészén új csatorna ásattassék. Ennek is 150 ÉRTEKEZÉSEK. irányát s mértékeit a békövetkezendő további hydrotechniai mérések- ból lehetne elhatározni ; annyi azonban előre reménylhető, hogy az új ár- kot Gákovanál a" Mosztonyába, melly úgy is elhagyott Duna" árkának mondatik, lehetne vinni, Rácz Militicsen alól pedig onnét kieresztvén, Futaknál a mostani Dunával egyesíteni; ez által a" csatorna ásásnak egy negyed része megkiméltetnék. Végezetre jól tudom, hogy mind ez, mind minden hasonló kez- demények ellen amaz örökös mindent felforgató ellenvetés szokott té- tetni: ,,S§ok költségbe kerül, nincs pénzünk." Az első igaz lehetne, ha azon költség szükségtelenül és hijába pazaroltatnék; igaz lehetne, ha magát nagy nyereséggel vissza nem fizetné; igaz lehetne, ha úgy is, sőt épen így , ha Dunánkat rendszeresen nem igazítjuk , ezen különben soha el nem érhető czélra minden reménylhető foganat nélkül valóban sok költséget nem vesztegetnénk ; végtére igaz lehetne, ha szűk körünkből ki nem tekintvén észbe nem vesszük, mit áldoznak fel külső nemzetek — v a szorgalom! élesztésére"s közlekedés könnyítésére: de ha a Duna! igazi- tása egyiránt hasznos és szükséges, ha a reá tett költséget csupán az árviz és mocsárok alul felmentett föld tizszeresen is vissza pótolja, a" ke- reskedés és szorgalom élesztésére pedig kiszámíthatatlan befolyással hat ; ha néhány évek alatt úgy is sikeretlenül czéliránytalan igazításokra , sót gyakran ártalmas munkákra, annyit költöttünk fáradtunk, hogy szinte annyi erővel jól intézve a Duna" nagy része rendbe szedhető vala; ha jól készített terv nélkül további iparkodásink is láthatóképen hasztala- nok lesznek ; ha azokat a" költségeket, mellyeket közlekedésök" könnyí- tésére a kül nemzetek évenként kiadnak, azon rávitelesen csekélységgel, mellyet nekünk a" Duna rendbe hozására kellene fordítnunk, egybe vet- jük: ugyan nem tudom, miként lehessen mai felvilágosulásunkkal, is- méreteinkkel a: nemzetek" előmenetelét mindennapi látásunkkal, hal- lásaunkkal, tapasztalásunkkal, a? míiveltség kinyilt szép pályáján elő- törekvésünkkel, a köz jó mellett héves buzgólkodásunkkal, "s tulajdon önboldogságunk" forró ohajtásával megegyezőleg az egész nemzet és haza" újjá születésére illy nagy befolyású munkát hasonló. ellenvetésekkel to- vábbra is késleltetni, hátra tartani , megakasztani. A" szomszéd . nemze- teknél mindig vagy kezdetben, vagy készületben van valami jeles munka A" DUNA" REGULÁZÁSÁRÓL. 151 és vállalat; az angol roppant miveknek csak hallása is bámulásra ger- jeszt; Francziaországban legközelebb a Párizsból Dieppebe vivő vasút előlegesen 40 millió, hogy ha pedig egyenesen Calaisba húzatnék, 70 mil- lió frankba kerülőnek becsültetett, sőt az egész közlekedés helyre állí- tására mostanság közre bocsátott terv szerint a 10 esztendő alatt elvég- zendő munkálatok" ára összesen 2000 millio frankra emelkedik: s mi ide haza borzadozva hallgatjuk, ha valaki egy két millió forintra menő javításokról beszél. "S mikor érjük mi utól így tévén így gondolkodván, a már előttünk úgy is messzére haladt nemzeteket, ha nemcsak tehetle- nek vagyunk sebesebb léptekkel utánok eredni, sót arra sem vagyunk képesek, hogy már egyszer valahára a sok kétkedés gondolkodás után neki induljunk , annyival inkább velök irányos sebességgel fussunk. Hogy nincs pénzünk , ez csak úgy igaz, ha mellé tesszük: a köz jó előmozdítására nincs pénzünk, és csak addig igaz, mig egybegyült or- szágos rendeink, egy köz építéseket tárgyazó, alapitványról rendelést tesznek. Sót ha itt is más nemzetek" példáját alkalmazván, a közön- séges alapitványból csupán kölcsön felveendő tőkepénzek" kamatai bíz- tosítatnának, a közmunkálatokból pedig, különösen a Duna" rendbe- szedéséből háromlandó, bizonyosan tetemes haszonnak egy része, ré- szint az adósság enyésztésére, részint az alapitvány öregbítésére for- dítatnék : ahhoz képest hogy hazánkban különösen a vizek! igazításai a reájok tett költséget igen sokszorozva adják vissza, kevés alapitvány is, rövid idő mulva sokra szaporodnék "s idővel minden nemü közönséges munkálatainknak végre hajtására, csalhatatlan pénzbeli segéd eszközt szolgáltatna. GYOÖRY SÁNDOR. VIL 4 KÖG NÉGYSZEGÍTÉSÉRŐL. ?) A" mathesis már több mint két ezer év $ta dicsekszik semmi más tudománytól el nem ért nyilvánságával; vannak mindazáltal nehézségei s) Auadratura circuli. Kög annyi, mint latinúl circulus; különböztetés vegett a" kör szótól, melly annyi, mint peripheria ciréuli. Határozottság a" műszó" 152 ÉRTEKEZÉSEK, és fogyatkozásai, mellyeket téljesen elhárítáni a" legélesb elméjü nyomo- zónak sem sikerült. Ezek" némellyikét csak az avatottak látják; követ- kezőleg csak ők vehetik figyelemre "s legyőzésén csak ók törekédhetnek. Némellyeket ellenben a" legrepkényebb elme is észre vehet, "s ezeket természetesen kiki esméri , ki csak megizelíté el tadományt. A" mathesis eme fogyatkozott részéhez számlálják rendszerént a" kög négyszegítését. Ezen feladás a" tizenötödik század óta soknak volt időpazarló "s erót ölő veszszóparipája , sót hazánkban is már néhányan jelentek meg ezen, sok bajjal járó de koszorúval nem igen biztató, pályán. Ha, kik ef kérdés: sel bajlódnak, azt mivoltikép értenék; álig ereszkednének illy hálaa- datlan fejtegetésbe. Honnan talán nem lesz szükségtelen előadni: mi- ben ál! tulajdonkép ezen feladás, mit tettek feloldására a legjelesb fők, "s mit gondolhatni még elérhetőnek. Négyszegíteni a, kögöt annyit tesz, mint olly négyzetet (guadra- tum) készíteni, melly annak külszinével (superficies) megegyez. Rend- szerint az is kivántatik, hogy ezen alkotás egyedül egyenes vonat és kör által vitessék végbe. A? négyzet külszinét számmal fejezzük ki és viszont készíthetünk olly négyzetet, mellynek külszinét bizonyos adott szám fejezi ki; honnan a kög négyszegítése tulajdonkép azon szám? fel- keresésében áll, melly külszinét kifejezi. Már az Archimedes megmutatta állításokból következik, hogy a" kög külszinét úgy lehet kiszámítani, ha sugarai második hatalinát az áltmérője (diameter) és köre közti viszony hányadosával sokszorozzuk: egyik főtulajdona : nem látszék tehát czéliránytalannak az elavult Zög szót feléleszteni ; annál is inkább , mivel illy értelemben ott áll Molnár Albertnél , kert. Bécsb. MDCLXVII- a? 130 lap.,. Dugonics tudákossága második darab- jában ; ajánlja Boldogréti Vig László : ,, Versegi megfogyatkozott okoskodása" a" 210 lap. így: ,,Megvagyon Pápai Páris Ferencznél a" kög azon jelentéssel : circulus. Megegyez ebben velünk, egyéb tudományokon kivül a?" földmérés- ben is járatos arabs nemzet, él azzal ige" képében is. Mért nem vehetnők fel saját szavunkat ezen egyező szókásból?", hasonlót tanácsol Pápai Sámuel na" Magyar Literatura? esmérete"" 274. lap., sőt Révai (Elaboratior Grammatica Hung. Pest. MDCCCVI. Vol. I. a? 454. lap.) példa gyanant él. vele a? szóragasz- tásban. Bárcsak szebben hangzanék, hogy érre nézve is lehetne ajánlani. Pápai Páris Ferencznél, Szabó Dávidnál; így él vele Lippai: , Gyümölcsös . A! KÖG" NÉGYSZEGÍTÉSÉRŐL, 153 Azért az egész dolog abban áll, hogy ezen hányadost , mellyet z betűvel szokás kifejezni, határozzuk meg; mert ha a?" kög sugarát — r, áltmérőjét 4d—2r teszszük, úgy külszine— zr?" és köre—zd—2zr. Ha r—l, külszine lenne xi —z; tévén pedig d—1, köre lesz zx1—. [gy tehát z azon kög külszinét jelenti, mellynek sugara — 1, vagy azon kög körét , mellynek áltméróje — 1. Ezen z számot eddig elé főkép két uton keresék a mathematiku- sok. Ha a kögbe, mellynek sugara— 1, valamelly rendes sokszeget (polygonum) irok, mást pedig arra körülirok; a kög nagyobb lesz a beirottnál "s kisebb a" körülirottnál , következőleg mindegyiktól kevesbet különböz, mint azok egymástól. Kettőztetvén folyvást mind egyiknek mind másiknak oldalait, a kögöt mind inkább "s inkább egymáshoz közelítő ha- tárok közé szorítom s igy hozzá annál inkább közelítek. Igy tehát végbe vihetem, hogy a kög akár a! beirott akár a" körülirott sokszegtól kevesbet különbözzön minden adatható nagyságnál. Ha pedig a" sokszegek" kerületét akarom kiszámítani; épen azt kell érteni a" körről, mit a kög területéről mon- dottam, csakhogy ekkor az áltmérót kell — 1 tenni. Illy, egymástól nagyon csekélyet különböző, rendes sokszegeket sokféle uton kerestek vagy lega- lább lehetne keresni "s ezekról minden térmérési jó tanítókönyv legalább né- melly vezérgondolatokat közöl ; azért elég lészen csak egyet kettőt említeni. a) A" kögbe irt rendes zszeg (1. kép) AB oldalából — a mindig kiszámíthatni a" beirt rendes 22szeg AD oldalát — b. Mert tévén a sugarat — 1, lesz a? ek ák) a? a" b: — 7-DE azt (i —W[1— 2) —2—2 v( —- 7) Tehát 1.) bh—Y (2—4 (A — a?)). Ezen egyenlet folytonfolyó alkalmaztatása által a 2zszeg, 41szeg, Szszeg "stb. oldalainak kiszámítására könnyü kifejteni ezen formulákat : v2—V tar) V 2 Te VA — a) V.6-y édv av 4 an) V(8—V(26V.B-V 2 —V 4 — a71) gr ad nihts mellyek" törvénye elég világos. 154 ÉRTEKEZÉSEK. A" felebbi 1) egyenletből a-nak értékét kéresvén, lesza—by (4 — b") 2), melly szerént a" 2wszeg oldalából kiszámíthatni az sszeg oldalát. . 1 í ( Legyen a" körülirt zszeg oldala (2. kép) — g, tehát AF — 5 Klpáer rákja ) KEZE plyé- tall " Hanem AF:AE—AC:CE, azaz: 2:77—I: V(1—5) 2 honnan 2) g — d. Éőtzek v (4— a?) 4 Hogy ezen egyenlet segédével valóban számlálhassunk, jegyez- zük meg, hogy a" két sugártól "s a beirt rendes sokszeg oldalától kép- zett háromszeg csúcsszege, ugyanaz a középponti szeggel, egyik egyik alapszege pedig nem egyéb, mint a rendes sokszeg egyik szegének fele, . minél fogva könnyü a beirt sokszeg "oldalát kiszámolni. Igy a beirt ren- des hatszeg" középponti szege — 60" és a hatszeg egyik szegének fele is ennyi, tehát a háromszeg egyenlő oldalú "s így oldala egyenlő a" sugár- ral — 1; tehát a" beirt rendes háromszeg oldala 2) szerént — 43, 7s következőleg a beirt rendes háromszeg, hatszeg s. i. t. oldalai : W 3, 1 kJ sz Vt 9 ; —Yy 2ky 3). —V(2tVeaty3)). TB Ada: 7at 17 Ezekből a felebbi formulák szerént folynak a! körülirt sökszegek" oldalai : 2. JAT 35 1 2 VE ETBÉS; 2 V ÍZ FHvV 5) 89 ez ELESIK ! 2-V(21tv3 ISENET t; Az így folytatott számolásból kijó, hogy a rendes beirt 393216 szeg kerülete, mint Nicole találta, — 3,141592653692928 és a körül- s A" KÖG" NÉGYSZEGÍTÉSÉRŐL. 155 irotté — 3,141592653795158. Mivel tehát a kör közükbe esik, ezek közt közép — 3,141592653744043 közelítóleg. b) A" kögbe irt rendes zszeg udvara, háromszegmérés szerint számítva, gy nélban P — sző nr" sin ése ; 2 n ellenben a" körülirt rendes sszegé : 2t f p — nrítang — , . s . d , . A" beirt rendes 22szeg udvara p — nr"sin fett Már pedig 1 zzz st egyé 7 27 De éégys a P. p—— n:risin — tang — — n?résin — cos — tang — —níri (sin 5) 2 n n n n n n Tehát P. p—og?, azaz: a! beirt rendes 22szeg térmérési középtag a beirt és körülirt rendes zszegek között. A"? körülirt rendes 22szeg udvara IT y: 2nr"tang FT hanem a háromszegmérés szerint ev ím té 1 sin — nr"sin — tan ter ir s CO azni SEK 8" an 7 SY RE YA egg ta Té, 1-H-cCog— nr"tang — n n ; 2 tehát 4 —-— EBE : ál Pig Valamelly, könnyen számítható udvarú, rendes sokszegnél p. 0. a négyzetnél kezdvén tehát, kettőztessük az oldalakat, míg a körhöz eléggé közel nem jutunk. Legyen a" kög sugara — 1;-a körülirt négy- zet oldala lesz — 2, udvara pedig— 4. A! beirt négyzet szegszelóje (diagonalis) egyenlő az áltmérővel s így — 2, második hatalma — 4, tehát Pythagorás állítása szerint a beirt négyzet ennek fele P—2, ol- dala— V 2; honnang—y/ 2.4 — 2,8284271, yw — je T 3,3137085. Ugyanezen mód szerint nehézség nélkül kiszámíthatni a be- és körül- irt 16, 32, 64-szeg udvarát. A" kög udvara mindig a beirt és kö- rülirt sokszegek" udvarai közé esik. Mivel pedig a beirt és körülirt sokszegek annál inkább közelítnek a" köghöz, mennél több oldalúak, 20" 156 ÉRTEKEZÉSEK, szükségképen egymáshoz is folyvást közelebbíténiek kell. Legendre franczia térmérő a beirt és körülirt 32768 -szeg udvarát — 3,1415926 számítá. Mivel ezek a" hetedik tizedesben megegyeznek, a" kög udva- rának is a" hetedik tizedesig ezt lehet venni, c) Lehet keresni olly rendes sokszegeket, mellyek egyenlőségük mel- lett folyvást több "s több oldalúak. Egyezzen meg udvarra nézve (3. kép.) a" C körül egyenlő szárú DCE háromszeg az A körül egészszegű (rectangu- lum) BAC háromszeggei. Vonassék BD vonal. DBC és ABC A A egyenlő magasságúak , alapjaik pedig ugyanazon vonalon feküsznek, tehát DBC : ABC — DC: AC s:É ABC (SL AU s innen nEE úDi hasonlóan DCE : DBC — CE : CB, 2 té DBC CB s innen INET DEE Sokszorozván e" két egyenletet, lesz : ABC ACXCB DCE DCXCE Mivel pedig ABC A egyenlőnek kell lenni DCE háromszeggel , lesz : 1 AGXCB—-E DCXCE. ; Továbbá mivel CF függő DCE szeget "s következőleg CG vonal ACB sze- get ketté szeli, lesz: AG X CB — BGXCA. vagy: AG XCB3AGXCA —BGXCAT-AGXCA. "s feloldva . AG (CB3-CA) — CA (BG 7-AG) vagy , mivel BG--AG — AB , lesz : 2) AG (CB3-CA) — ACXAB. Már ACG és ABC AA ugyanazon AC alapon állnak, tehát A ACG : ACB — AG : AB, vagy, mivel ACBA — DCEA — 2CDF A 3) ACG:2CDF — AG : AB. Az egészszegű CDF és ACG háromszegek, mivel C szeg közös, hason- lók , tehát ACG : CDF — AC: CF a-t nme geg szeb szert ar A" KÖG" NÉGYSZEGÍTÉSÉRŐL, 157 Innen ezt tévén a 3), lesz: 4) AC :2CF — AG : AB. De a 2)-ból következik AG : AB — AC : CBi-CA ; AC4CB 2CF E CEBÉG Tal vagy 5) 2CF —AC(ACH-CB), Képzeljük már most , hogy az egészszegű ACBA fele azon egyenlő szárú z háromszegek" egyikének, mellyekból a" rendes vszeg áll, tehát C kő- zéppontja a sokszegnek , következőleg ABC fele az zszeg" oldalain álló kö- zépponti szegnek; úgy az azon udvarú egyenlő szárú DCEA egyike azon 22 he háromszegnek, meilyekből a kétannyi oldalú sokszeg áll, Mivel ACB és . DCE háromszegek egyenlő udvarúak , a sokszegek is egyenlők , mert az első 227 olly háromszeget foglal magában mint ABC, a" másik pedig, mint DCE. Már pedig a felebbiek szerént 1) ACXBC — DCX EC és 5) 2CF —AC (AC-- CB). azután BC és AC sugarai az zszegbe irt és körülirt körnek; ellenben DC— EC és CF a 22szeg körül és bele irt körök" sugarai. Ha tehát azokat a és b, ezeket c és ? betükkel jegyezzük , lesz bXas axa és 287 — b(b1-a), vagy c"? — ab és 28" —b (a 3-b). Ezen két egyenlet által ki lehet számítani a sokszegeket, mellyek mind egyenlők ugyan udvarra nézve, de folyvást több "s több oldalúak. Ha. oldalaik még nem számosak , a" beirt és körülirt kör sugarai még nevezetesen különböznek; de mennél több oldalaik vannak a" sokszegek- nek, a sugarak annál közelebb esnek egymáshoz s így különbözésük kisebb lehet minden adatható nagyságnál. Képzelhetni tehát, hogy a két kög egymással , következőleg a" sokszeggel is összeesik. Innen a két kög akkora, mint az eredeti sokszeg, mert a" sokszegek mind egyenlő udvarúak. Vévén p. o. a" négyzetet, mellynek oldala — 2 s így udva- ra— 4. A! beirt kör" sugara. lenne — 1, a körülirotté Pythagorás tanitmánya szerint —[/ (17 17) —V 2— 1,4142136. — Tévén most az egyenletben a— 1, 4142136 és b— 1, kitaláljuk az egyenlő nagy- ságú 8 szegbe irt és körülirt körök" sugarait teháta 4) 1538 ÉRTEKEZÉSEK, a —y ab—y (1--1,4142136) —1,1892071 , b 2.4142136 6-y (E) s v (e ) — 10986841. Így dolgozván, eljutunk p. o. a 8192 szegbe irt és körülirt kö- gök" sugarához — 1,1283792. A" sokszegek egyenlők, mellyeknél a" beirt és körülirt kögök" sugarai egyenlők, udvaraik tehát — 4, valamint a kögöké is — 4, ha sugaraik — 1,1283792. Innen z szám! értékét igy lehet kitalálni. Mivel a kög udvara — r?z, itt tehát (1,1283792)"Xz mellyból, mint előbb, z—3,1415926. 4 (1,1283792)7 , IIly módok szerint számítani z szám értéket nagyon bajos, mert — 4, honnan z — a" gyökerekből folyvást ismét gyökereket kell vonni , mellyeket csak kö- zelítve, rendszérént tizedes töredékekben lehet kifejezni. A!" többi tize- desek" elhagyásából tehát hiba ered "s így megtörténhetnék, hogy z már nem esik a felvett sokszegek közé, hanem mindeniknél nagyobb "s azért a közelítés nagyságát nem lehetne meghatározni. Azonban a! tökéletlen gyökér helyett mind a" valamivel kisebb mind a valamivel nagyobb tökéletes töredéket vehetni; nem nehéz tehát úgy intézni a" számítást , hogy a" körülirt sokszeg helyett valamivel nagyobb, a" beirt helyett pe- dig valamivel kisebb számot nyerjünk, és így kétségtelen, hogy z ssám szükségkép ezen kitalált számok közé esik. Archimedes törekedett először a kör és áltmérő közti viszonyt (ratio) kitalálni. A" kögre körülirt hatszeg féloldalából rendre kiszá- mítá a 12, 24, 48 és 96-szeg féloldalát; de az oldalak" számmértékét a való tökéletlen értékeknél nagyobbaknak vette közelítve, "s így azt találta, hogy a körülirt rendes 96 szeg kerületének viszonya az áltmé- róhöz kisebb, mint 14683: 46731. Továbbá kiszámolta a" beirt hatszeg oldalából sorra a 12, 24, 48 és 96-szeg oldalát, de itt a számmérté- keket a! tulajdon tökéletlen értékeknél kisebbeknek vette "s azt találta , hogy a beirt 96-szeg kerületének viszonya az áltméróhöz nagyobb, mint 6336:20173. Már pedig 37 kevesé nagyobb, mint 14688 : 46731 viszony hányadosa, és 322 valamivel kisebb, mint 6336 : 20172 viszony" hánya- dosa, tehát a" kör, ha az áltmérő —1, ezen két szám 3.1 és 312 közé esik, mellyek körül amaz valamivel nagyobb, ez valamivel kisebb. Az rám e ML "E nltttkasásű sná mé sz ál Atea ez tl ldttedtes eze ölése TI 1 ge ate megye . A" KÖG NEGYSZEGÍTESÉRŐL, 159 utólsó a való viszonyhoz jobban közelít mint az első. Utána többen és pontosabban határozák meg zr szám mértékét. Metius azt állítá, hogy xz— 2:5 , van Ceulen Ludolph a 60" iv" folytatott hárminczszori ketté- vágása által a" beirt 6442450944 szeg oldalát és a 6" iv" folytatott 29szeri ketté szelése által a" beirt 32212254720szeg oldalát az a) alatt elő- adott formulák szerint számítá s z szám értékét 32 tizedessel fejezé ki — 3,1415926.... i Ámbár Ludolph" száma felesleg elég a" gyakorlásra; mindazáltal némelly térmérók inkább talán azon reménybóől , hogy z szám értékének valamelly nevezetes tulajdonságát fedezik fel, mint sem nagyobb pontos- ság végett ezen számítást sokkal messzebb vivék az ujabb fejtegetés (analysis) segédével, melly által a nagy törődést "s elmésséget kivánt munka, úgy szólván, játékká változott. A" fejtegetés e végre végetlen sorokkal (series) él, mellyek" kifejtésére különféle utai vannak. Illyen p. 0. a következő egyszerü "s mind a mellett eléggé pontos mód. Tudjuk a" háromszegmérésből , hogy Cos"x 1-sin"x—1—0 és, mivel cos2x— 1—2sin?x, Cos"x — sin" x — cos2 x — 0. Mivel pedig sin (— x) — — sinx, és cos (— x) — cosx; ezen felül ha x — 0, akkor sinx — 0, és cosx — 1; tehát, ha a sinx és cosx nagyságot sorral fejezzük ki a határozatlan sokszóroztatók törvénye szerint, a sinx sorában x-nek páros czimü (exponens) hatalma és vala- melly változatlan tag elő nem fordulhat, ellenben a cos x sorában x-nek mind páratlan hatalmait és a változatlan 1 nagyságot kell venni. Le- szen tehát sinx — Ax 1-Bx" 3-Cx" 7 .... cos x — 19-ax? 4-bxt 1-cx" --.... tehát, ha az utólsóban x helyett mindenütt 2 x - et irunk , Cos2x— 1-4 a x? 34-16 b x" 3- 64 cx" --.... Ha a felebbi egyenletekbe a sinx, cosx és cos2x ezen értékét tesz- szük , lesz az elsőből 0— (2a--A?) x?"-- (a? 3-2b-4-2 AB) x:-- (2 (ab-t-c--Ac) -t- B?) x"--.... 160 ÉRTEKEZÉSEK, a" másodikból 0— —(1a-A?) x?-t(a? --4b—2AB) x:--(2(a—31c—A€C)—B? ) x"-t- : . . : és mivel € két utólsó sor x-nek minden értékére nézve— 0 , tehát x" , x:, x" nagyságok" sokszoroztatóit — 0 tévén, lesz a A? SE TAK ÜN As AS B—-—— — égsz 2.3.4 2.37 A AS a ré SSE et (0 nyaki HAt: zi 2.3.4.5.ő IÉNYY; Következőleg a. keresett kifejezésekben : A A Ax" jeg jsasátszzást ts E MJ OGY AAN Bt A?x? Aszt A"xg6 (ossz á mmeg PF gaza údazameg A? változatlan A meghatározására az első sorból lesz sinx A ző ASxt STÉT 128 agg si és Mivel pedig az első negyedben a" félhúr (sinus) mindég kisebb "s az érintó (tangens) nagyobb az ivnél, lesz sin x tang.x Z1 és x 44 sinx 1 5; , Vagy —— 2 cos Xx. sinx b fi Hét F s 2 5 ő TEAM tehát kisebb lévén mint 1, és nagyobb, mint cos x, értéke minden szegre nézve x — 0-tól szinte x—90" -ig az 1 és cosx határok közé van szorítva. Ha pedig x — o, akkor a két határ összeesik, tehát, ha x—o, sin x 8 f3 NEED értéke — 1, honnan A is — 1, következőleg A xő xi b tá a) SInX 7 xX—7-— ——— TIZ E ETET sídjőldleé ő a rálaiad ev év. ) 12.53 jr 1.2.3.4.5 1.2.3.4.5.6. j. 5 ágált 5 agy s — xi 1 — —— — 1 .) ( 1.2. 78 2.3.4.5 1.2.3.4.5.0.7 jisi . x xi x" Cos x — 1 — — — — f-.. A?" KÖG" NÉGYSZEGÍTÉSÉRŐL, 161 Ezen sorok" elsőjét megakarván fordítani, a" határozatlan sokszorozók módja szerént tegyük x — asinx -- bsinx? -- csin x? -- dsinxt 3- .... Hogy e határozatlan sorban sin x - tól független tag nem jöhet elő, közve- tetlenül az előadott egyenletből foly, mellyben ha x — o, sin x is — o. Továbbá ollyan az egyenlet, hogy, ha x tagadó, sinx is ellenkező jelt nyer. Mivel tehát mind a két változó együtt tagadó lehet, az x helyett tett érték sinx-nek csak páratlan hatalmait foglalhatja magában; azért tehetjük x — asin x 4- bsin x? -- e sin x" -- d sin x7 -- .... Ha eme sort az adott egyenletben x helyett teszszük és mindent sin x ha- " talma szerint rendelvén, az egyenletet semmire vonjuk , lesz : 7-e --b —atb . 221 5 . za . os S jsimodr 8 simxé 5 2 fsinxősss 6 jéé 120 Már most sin x különféle hatalmainak sokszorozóit egyenként —o tévén, folynak az a, b, c, . .. esmeretlenek" meghatározására szükséges egyenletek VEGES MEZŐN at láta ést tehát a— 1, Faj Mi" 1 2) b——05o .... 99 SZERB ab ay 1.3 ETTE SÉT TITKOT EL AKSGÁTT E ET Ezeket az esmeretlenek" helyébe tévén, kijó s sinx? . 3sinx" , 3.5sinx"7 x — ——— A4- —— €- —— ..... HR oh 245 TazeT Tt melly sor összehajlik , mert a" sorok" összehajlásáról szóló törvény szerint (Nézd Burg, Lehrbuch d. h. Mathem. Wien, 1832. 1. B. 125 §.) itten PENN VET Foto NANE; AL ee e RacPd) a B — eg EKEDE TET OS szaka ZT EZ Tsz SÉT RT ES RÉT TTHE 2.46... sss. 2n 2n 7-1 v 2.4.6 . . . . (2n--2) 2n--3 Ez HR (2n3-1)t aláz (ki 29 77 (2n-2) (OD EGYET e DÁS (6 Ha) 2. 1 — a következőleg 162 ÉRTEKEZÉSEK. Ha már z nó, ezen hányados nyilván mind inkább "s inkább közelít az egyhez, "s azért a sor összehajlik x — — 1 és x — -- 1 értékre nézve. Ha az a) sorban x — 45", mi által sinx —1 4 2, lesz 1.3 As35 A tEz 3 7 .... Há ( tagt 22.2.4.5 MAGT TT Tt 1 Ha pedig x— 30" Fe , lesz sin x — Fú tehát ; jé 15.53. 1. 3.55 Ül 7: 7 2.3 1 25.2.4.5. et 27.2.4.6.7 ate kot melly sor eléggé ketárémb, hogy általa z szám a hetedik tizedesig ki- számíthassék. f Jelentse, mint szokás, e a természetes viszonyszámok" (logarith- mus) DER és SABB gk ök leg 63 ett 1 —1 443 lesz : Ke 3 bd Szt ) érés i ——— ... TESZT "FI 1 1.23 1—5 azaz: ha x helyett — x-et is teszünk tj ex — cos x 3-isinx, e-iÍXx— cosx — isinx. (s ezekből z helyett [// 1 tévén, juta aza op alélagás TÁL a § cos x— ZSZ kg EKE étej 7 E" két egyenletből összeadás és kivonás által következik ezV— b zz cosx 4 —1sinx—cosx (1 HV —1 tang x) 8 V4 EZ tos —YV—1sinx —cos x (1—1 —1tangx) és ha a természetes viszonyszámokra áltmegyünk , mivel I.e—1, lesz: xV/—167 I. cos x 1-1. (14-YV — 1 tang. x) —xy —187lI.cos x 4-1. (1—4 —1 tang. x) A" KÖG" NÉGYSZEGÍTÉSÉRŐL. 163 kivonván most az alsó egyenletet a" felsőból és mindenik részt 24 —1 számmal elosztván , lesz : 1 1 144V—-1tangx xs ————,—s— li I ——— — — — 24y—1 igét 6 mellyból a" képzelt [/ — 1 elenyészik , ha a viszonyszámot sorrá változ- tatjuk így : 1 3 V—1 tang x 1 1 1 AAN krt Yar ARE ebet BANONAÁKEBÁNS Ez /-Tenés 2 angx— tang?x -- s tang"x következőleg ezen értéket a viszonyszám helyett tévén ; tangőx tangőx 3 5 melly összehajló sorral z szám, meghatározásában lehet élni. Tegyük x G tangx — Te be , [2 . P.0.xXx—7 mivel ekkor tangx— 1, a sor erre változik n 17 huga FOKKAL th Tb, ák ZTÉGKÁE a 7 ALYTHNTTÉKETÉETÉ TT Jenő é F (e gjátásb de e sor nem eléggé összehajló. Összébbhajlóvá lesz, ha 1— Ha —-———-——, —— ———— ,... tévén, a sort illy formában adjuk / 1 2— 8(5 FT 7 tan Fgggt ee 1) Azonban ha sok tizedest akarunk kifejteni, még ez sem eléggé össze- 1 , 9 hajló. Ellenben ha tesszük x — 30" — ke0 lesz fang xs 75 ezt a sorban helyette tévén ht 1 1 1 örs üvágyot Ogg 1 vagy 2) 2— 243 (1—— 4 — yt.) Mivel a háromszegmérés szerint —1-4-YV—1 tang "30" a vet as 730, 26794921. tang 30" JA aj tang 15" — 164 ÉRTEKEZÉSEK, s (4 ,. kád a sorban tévén x — T- 15" , lesz : tang x — -- 0,26794921 1 NE; tang "x — — 0,00641263 1 - 8 tang "x — Hi- 0,00027624 4? 1 sz -7 tang TX Sze 0,00001417 1 I j j -k 7 tang "x s -k 0,00000079 k izt 2 1 K , E na tang 1 x: — 0,00000005 77 szal 3 aa 0.26179939 9. "s innenr—3,14159268. Folytatván a" számítált kijó:2—3,141 592653589. Hogy még összébbhajló sorokat lehessen. nyerni" sa " gyökérkivonást elkerülni, Euler után szokás a félkörrel összemérhető ivet, legalkal- 4 matosabban . 45" két olly részre osztani, mellyek" érintői összemérhe- § eti tók és mennyire lehet, kicsiny s egyszerü töredékek által fejeztetnek T:2s ki. A! felosztás végetlenül sokfélekép mehet végbe. Legyen a 45" ív két része a és b, tehát A atb—T és tang (a-b) — 1, egyszersmind tang (a-b) — tany a.-3- tang b TEREPRE: tehát 1—tang.aXtang.b—tang. a-t-tang. b. Ezt 1 eke ; ts $szá Tévén tang a — 8 lesz tang.b — 53 E két töredék olly egyszerü, mint csak lehet és egymáshoz eléggé is közelítnek. Ha egyik érintő kicsiny a másikhoz képest, akkor amarra nézve a sor ugyan gyorsan összehaj- lik, de emerre nézve annál lassabban. Tegyük a" nevezett két töredé- ket az érintő sorában, 7s lesz: 1 1 1 1 a——(1—— 141 —— — 7-... 2 (1 sz tsz 7.25 18 ) A" KÖG" NÉGYSZEGÍTÉSÉRŐL, 165 1 —5(1— 57 7.35 F..) Összeadván ezeket, mivel a 1- b — 7 1 kijó 95-(5—se 7 szt e .)G —g tag it") melly Euler sora, és mivel benne mindig 4 és 9 számokkal oszthatni, a való számításra igen alkalmatos. Az érintők még kisebbek lesznek, ha a" 45" ivet három részre — 2a -- b osztjuk , mellyek" ketteje egyenlő, hogy ne kelljen három külön- 2t féle sort venni. Legyen tanga—t, tang b —u, lesz tang 2a — ér Már pedig tang. 2a -- tang. b 1—t 2 tang. 45" —1 pee ÉSZBE ses MET e e tehá ltatás tang. b. 1 — tang, 2a X tang. b z A 1 -- tang. 2a Tévén tang.2a helyett annak értékét, lesz : (1--2t—t") u— 13-2t — t? 2 a 20 1 gs va és ha t—— , lesz fr 2a—- REGŐS gy —-g? S innen sztar —) 3) Pavel — e FÉR Es. .)4 47 SAS KV igen összehajló "s z értéke" kiszámítására nagyon alkalmatos sor. Hasonlóan lehet a 45" ivet olly négy, öt részre osztani, mellyek közül három, négy egyenlőnek vétetik a" felebb mondott okkól. [gy ha arc.45" — 3a 3-b, lesz : 31—t 1 — tang. 3a tane. 341 — ——— , és —— — — tang. b. e Ksztrgzár TE IkrÉT data 3a s 1 honnan , ha tang a Eegza lesz tang.b ——. Ha 45" — 4a-b, lesz 4t— 4tő Agg S ÉLÉNEG EA e a esse iszzse szataán sb taaet 4 — 6t7--tt vi 17-4t—6t2—4t7 tő, § pugé 3 1 j 1 : -écsátekbígelsás s innen, ha tang SZÜZ Ti lesz tang. b —— ggg? azaz arc. 45"—4arc, 1 1 tang —— arc. tang. 55 következőleg : wit 166 ÉRTEKEZÉSEK. Ce 1 1 pa 1 1 5 age zsé a s 239 TÁ 3230 " 5agas ) 1 Ha ez utólsó esetben tang 5 ké Mine bontjuk — 2 arc. tang TÉRŐ arc.tang.u, és ezt keressük, mivel 18 1 tang. 2 arc. — - — ——— — —— ág gets upes, TETT TET AZTAT lesz összeségük" érintője, u. m. 1 . 20:99—u 20—99u 5 1420u:99 997201 s 4 i s ebből u — —, úg j u BIN úgy hogy 1 1 arc. targ. zg — Jarc.tang. 10 9TC. tang. HE nt 1 1 1 következóől — k — — — a kezóleg 7 8 arc tang. 4 are. tang. - EE re. tang. — Sőt Innen ugyan három sor LÜL de mindenik gyorsan összehajló. It 1 3 Nevezetes még ezen egyenlet : ZET 5 arc. tang. — -k 2 arc. tang.—- mellyet így lehet megmutatni. — Mivel 457 — 5a-t 2b, lesz tl 5t— 106746 , A 9h 2u fi a a — —— 78 — é T1—108éx5eé "5 -an8 1£— u" ken 1 1516 A mellyekból tévén tang.a—t — 77 lesz 5 tang. a — kis? következőleg : 11516 2u 13412" 1—w? 11516 2u 78 X T-a vagy, mivel 5 tang a 4 2tang b—t, kifejtvén a! töredéket "s elrendel- vén az egyenletet 1896u? -- 49856u — 1896, vagy u? -- 5 tang.a-I-2 tang.b z 49856u 1896 SZéS 3 sás Hszt 1 BeaY rő és innen u — 7. Ha már a fő sorban x helyett egyszer 77 azutan 78 te— szünk, lesz : 6) 5—5( 7 SRA zab — aj 79 sets) A? KÖG" NÉGYSZEGÍTÉSÉRŐL, 167 Összehasonlítás végett álljanak itt a 45" ív" egyenletei : 1 1 Are. 45"— arc. tang. FESZ arc. tang. — , E 1 1 Arc. 45"— 2arc. tang. Eg -6 arc. tang. Ft; j 4 5 Arc. 45"— 3arc. tang. 7 -- arc. tang. bo? Arc.45"— 4arc.t ú arc. tan z .45"— 4arc. tang. — — arc. tang. — rc ar 8.7 Bdssá a 1 1 Arc. 45"— 2arc. tang. -— — arc. tang. at 1 1 Arc. 45"— 3arc. tang.— — arc. tang. 7 1 2 Arc.45"—3arc.tang. 7 -4 2are.tang. 7 1 3 Arc.45"— 5arc. tang. 7 -H 2arc.tang. vö a! 0 Arc. 45"— 7arc. tang. — — 2arc. tang. —. § Ti Zokd set údnzbió 278 A? 2) alatt előadott sor szerint számítá Scharp Ábrahám angol már a 17-dik század vége felé z szám? értékét szinte 72 tizedesig. Kevéssel utána Machin. csillagtudomány tanítója Londonban az itt előadott 4-dik egyenlet szerint, mellyból az 5) alatt felhozott kettős sor származik , a 100-dik tizedesig vitte. Lagni franczia térmérő a! 2) alatti sor külö- nös elrendelése által a? 127-dikig. Végre Vega a" 8-dik egyenlet szerint, mellyból az utólsó sor keletkezik, z értékét a" 140-dik tizedesig szám- lálta és számítását a 2-dik egyenlet szerint megvizsgálván, a 127-dik tizedesig helyesíté, száma ez: z — 3,1415926535897932384626433832 7950288419716939937510582097494459230781640628620899862803482 534211706798214808651328230664709384460955058226136 SLÉS ező Nézd Vega Vorlesungen über die Mathematik , 2. B. 101. lap. A?" hiba, mellyet itt pótléknak neveznek, az elhagyott tagok összeségéből áll; mivel pedig ezek" száma végetlen, összeségük még min- dig tetemes lehetne, bármelly kicsinyeknek vétessenek is az egyes tar gok, "s így a közelítés nagyságáról nem ejthetnénk biztos itéletet. Azon- 168 ÉRTEKEZÉSEK. ban jóllehet a" pótlékot teljesen elő nem adhatjuk; nem nehéz mind- azáltal minden egíres sornál kimutatni a" határokat , pee közt fog- laltatnia kell, a" nélkül hogy azokat áltléphetné. Innen a pótlékra illő figyelmezéssel tett számítás azon biztos pró- bakó, melly szerint minden egyéb állítás megvizsgáltatik "§ ha ezzel nem egyez, már épen ezért mint helytelen megvettethetik , valamint a divatozó viszonyok is megitéltethetnek. Mert ha a felebbi töredék" eg 3,1415926535 részét , p. 0. 3,1415926535 — folyó töredékké KEGÉPK ÁK EGGEEE 10000000000 14 5 ; ; TNJNGÖGOBS — 34-1/7-£ 1/15 4- 1/1 -k 1/292 -- 1/1- 1/1 -4- 1/6 -- 1/2 -- 1/13 -- 1/3- 1/1 -- 1/12 -- 1/3 a" közelítő köztöredékek ezek lesznek : 3 L 22 7 332 873002 SENZANZ TA s 1" 7? 106? 113? 33102 mellyek közül a páratlan helyen állók kisebbek, a párosan állók nagyob- bak a" való értéknél, "s ezeken kivül nincs kisebb vagy egyenlő nevezőü töredék, melly a" felebbi számhoz inkább közelítene. Ha 3,14159... 1 1 (37 12769 ELO a mondottakból, hogy z összemérhetetlen , azaz : sem- mi egész vagy tört szám által teljesen ki nem fejezhető: mert ha a sinx felebbi a) sorában sin x — 0 tesszük, x helyett nyilván o, z, 27, 37... és — z, — 2z, — 37... értékeket vehetünk, vagy ezen értékek gyökerei ezen egyenletnek 355 helyett ea veszem, kisebb hibát ejtek , mint —— xt xt x" 0—1——5 -x——- ——-—— d 23 Fazas 23anor Tt melly, tévén x—— és y" számmal sokszorozván, erre változik y:" — h. ász —4 2.3 ÜL 5 " 1 1 s 1 mellynek gyökerei y ——, ai (mivel xx 5) következőleg zet. 05y — VETT teszett KE tg) GÉ 1 jar áj (s (155) Úr 5) (! deze A" KÖG" NÉGYSZEGÍTÉSÉRŐL, 169 —; ETT j 60 ETKa (Egeonn K EHEEY CT EB vagy az egyenlet mindenik részét y"-el elosztván "s a" sokszorozókat egy? TM 2za5yt s innen sin x—x (z ÉJ (r—5) Ez ezg kéz párosan összevévén : 7 0 Am Aj 3.) fs 9y ajó tehát, ha x-nek előbbi értékét visszaállítjuk , mellyból , tévén ént lesz : sea Agassi ks pén zek zégt katÜA KÖT örüa ÁG TA he honnan következik : E KOSAMALGTÓB BEL 2.2.4.4.6.6.8.8 . . . 1 LAZ5BIT9 BYE EM SZ SET TA. pozet pál 27. 93, GEV get og P se ga 1. 3. 3. 5. 5. 1. 7. 9. VATJÁNB. . Már vaiamelly töredék kezét akkor tehet égése ha számlálója ugyan azon előszámokból (numerus primarius) áll, mint nevezője; ezen töre- dékben pedig, akarhány tagot vegyünk, a nevező nagyobb előszámo- kat foglal magában, mint a számláló, tehát z egész szám nem lehet. De véges töredék sem lehet. Látszik ugyan, mintha az ív és fél- hurja vagy érintője összemérhető lehetne a! sugárral, mind a" mellett, hogy az ivet ennek félhurja vagy érintője által kifejező soroknak nincs végtagja, mert a legegyszerüebb kifejezésre vett köztöredék is, mellynek számlálója, és nevezője egész szám, tizedesre változtatván, kivévén ha nevezője csak 2 és 5 sokszorozókból áll, végetlen sort képez. Azonban a folyó töredé- kekról szóló tanítás e" kétséget teljesen eloszlatja. Ha két egész szám hányadosa folyó töredékre változtatik, ez végre abban szakad, mert az egy- mást követő elosztások" mindegyre kisebbülő maradéka végre egység lesz, mi által a következő elosztásból semmi sem marad. Már pedig ha 1 1 1 1 ] 2! AFERŐHE BESISz tg tás —— le sort folyó töredékre változtatjuk, lesz : xz — 1/1-7-1/2 3-9/2 4-25/2 4972... .. . melly töredék soha abba nem szakad. Tehát z szükségkép összemérhetetlen. 22 "s ebből ese 170 ÉRTEKEZÉSEK. Könnyü már ezekből eldönteni a" kérdést: e" feladásra nézve mit lehetne még tulajdonképen tenni, és mi haszna lenne tökéletes megfejté- sének. Többnyire a kög négyszegítését keresőket azon remény kecsegteté, hogy a kör és áltmérő közti viszonyt egész számban fogják kitalálni. Re- ményük, mint látók, füstbe ment; sót igen hihető, hogy -t még gyökér- jegyü (radicalis) nagyságok kal sem lehet teljesen kifejezni "s azért e feladásra nézve már semmit sem tehetni. Jó volna, ha valaki ez utólsó állítást szorosan megmutatván , minden próbálgatás utját egyszerre elvágná. Mivel pedig illy megmutatást még senki sem adott, tegyük, hogy z szám értékét csupa gyökérjegyüekkel valóban ki lehet fejezni. Ha ezen számmal élni aka- runk , kétség kivül, mint egyéb összemérhetetlen. számnál, csak közelítő értékével kell megelégednünk; ez pedig már pontosabban van előadva, mint sem még a legfinomabb számítás is kivánhatná. Honnan igen hibáz- na, ki azt vélné , hogy illy leleménye által a. mathesisnak mivolti hasz- not hajt; sót bizonyos , hogy az avatottak előtt csak azon eszközök miatt lehetne érdekes, mellyek által végre hajtatnék; az alkalmaztatott mathe- sisban épen semmi változást sem okozna. A" kög négyszegítésének értetlen nyomozóitól meg kell választani azokat, kik utat mutatnak , mint lehet a" körhöz vagy félkörhöz közelítő egyenes vonalt huzni. Illy feloldésok is majd egyszerüebbek majd össze- bonyolitottabbak számosan jelentek meg. Kik rajzolással bajlódnak, jú hasznát vehetik a következő egyszerü "s mellette elég pontos módnak : AB áltmérő végpontjaira ugyanazon felé állítsd AE és BD függő- ket úgy, hogy ez utólsó egyenlő legyen a" háromszor vett sugérral, AC sugarat A pontból húr gyanánt illeszd a" körre F pontig s AF ivet vágd ketté CG vonal által, melly meghosszabbítva AE függőt E pontban éri. Az E és D pontokat összekötő ED vonal nagyon közelít a félkörhöz. Mert, ha a sugár— 1, akkor AE, mint 30" ív" érintője , — 3 DH, BD — 3, következőleg Pythagorás" állítmánya szerint HD ii CG ta — " 4-4—9,8692317. s innen ED—3,141533; tehát csak az ötödik tizedesben helytelen. BITNICZ LAJOS, e Ü kö négyszegítéséhez. 151170 lap. ELŐLÜLŐ BESZÉDE. 171 HARMADIK KÖZ ÜLÉST MEGNYITOTT BESZÉD. 4 IRT : ebe MNK: 981 Tekintetes Társaság, Nagyérdemü Gyülekezet! Lételének negyedik évét fejezé be társaságunk és harmadszor lépünk fel a" haza előtt, munkálkodásunkról számot adni, "s íme me- gint kénytelenek vagyunk ügyekezeteink" korlátozott foganatját , előmene- teleink? csekélységét elesmérve, zsenge intézetünk" kegyes pártfogóit jövendő sikerrel kecsegtetni. Felhozhatnók ugyan, hogy ezen idő alatt évkönyveinket, tudománytárunkat megindítottuk ; a" tudományok" min- den osztályaiból nevezetes pályakérdéseket tettünk ki; nemzeti szinjá- tékunkról jutalmak" elhatározása, több fordított és eredeti darabok" ki- adása által gondoskodtunk; nagy szótárunkra tervének megállapítása, kisebb mű- és zsebszótáraink" kiadása:vagy elkészítése, a múűú-, ela- vult-, és tájszavak" gondos gyüjtügetése, nagyobb grammatikánkra a helyesirás és szóragasztás főszabályainak ismételt kidolgozása és kiadá- sa által az előkészületeket megtettük; hogy 20 darab nyomtatásban közre bocsátott különbféle munkák által sok szép és hasznos esmérete- ket terjesztettünk , a magyar tudományosságot egy némelly jelesb ész- mivvel gazdagítottuk , nyelvünk" bővítését eszközölve, annak hajlékony- ságot, határozottságot adni ügyekeztünk; hogy több illy darabok sajtó alatt vagynak, mások a" kiadásra készen állanak; hogy a nyelv? régiségeinek maradványait mindenfelől szorgosan felkerestük , össze- szedtük és már valósággal annyit birunk is, hogy ezeknek egy igen ér- dekes gyüjteménye kiadását megindíthatjuk; hogy a külföld ő több nevezetes könyv - és kézirat - tárait megvizsgáltattuk , azokban hazánkat tárgyazó több eddig elő esméretlen kincseket fedeztünk fel, mellyek kö- zül a nevezetesbek lemásoltatva , idővel a" hon" régiségeinek , történeteinek felvilágosítására szolgálhatnak "stb. Ezek buzgó ügyekezetünknek, szorgal- munknak ugyan annyi nyilvános jelei ugyan; dea" haza és társaságunk" al- kotói által a" nemzeti nyelv" kimívelésében , belső ereje általi terjesztésé- 927hi 172 ELŐLÜLŐ" ben s a nemzetiség élesztésében előnkbe tüzött nagy czélt tekintve, számba nem jöhetnek, csak egy pár silány kődarabok, mellyek a? rop- pant épületre megkivántató sokaság előtt eltűnnek , mint egy csepp víz az ősz Duna hullámai közt. Ennek komoly és szigorú megfontolása elcsüggedést és végre két- ségbe esést szülhetne bennünk, ha csak ezekben, és egyedül az illyenek által várhatnók társaságunk" befolyását felséges czélra. De erre nem szorultunk. Van egy nagyobb, egy hathatósabb erkölcsi behatása tu- dományos intézetünknek , melly nem szemmel látható, nem kézzel fog- ható, de annyival mélyebben befoly a" haza minden viszonyaiba, melly: lassan és észrevehetetlenül munkálkodik, de annál bizonyosabban czél- ra vezet, és a mellyet most, midőn már szép következéseiben imitt amott mutatkozni kezd, nem lesz czéleránytalan bővebb vizsgálat alá venni, Az ember; szív, legnemesb érzetekre alkalmas, "s legnagyobb áldoza- tokra kész, azon szenvedélyeiért, mellyek belső valóját gyakran egészen el- foglalják ésnéha ábrándozásigis hevítik. A? haza és nemzetiség , a. tudo- mányok" ésa nemzeti nyelv szeretetének hósei, áldozati, kik elszánva, min- den akadályokkal megküzdenek , semmi gát által magokat elijesztetni nem engedik, a haza javáért, a nemzetiség öregbítéséért, a tudományok" fényéért, a nemzeti nyelv" gyarapodásáért magokat, vagyonjokat, éle- töket, sót becsületöket feláldozni készek, és vagy elvesznek, vagy dia- dalmasan állják ki a dicső tusát; mindig voltak és mindig lesznek is. De az illy Leonidások, Coclesek, Zrinyiek, Galileik, Miltonok , Révaik egyes századok? ritka tüneményei, és bár honfi- "s ember - tár- saikat hathatósan buzdítják , úgy még is ritkaságok miatt egy egész nem- zet boldogságának megállapítására, miveltségének öregbítésére, nemze- tiségének kifejtésére, nemzeti nyelvének felemelésére, magokra koránt sem elégségesek. Erre sok száznak együtt munkálkodása, sok ezernek egymást fáradhatatlanúl gyámolító ügyekezete, sót a nemzet nagyobb részének buzgó segedelme szükséges. Ezt pedig a szív. fellengósb ér- zelmei egyedül nem eszközölhetik. A? sokaság állandó buzdítására meg- kivántatik, hogy a? hazafiság szent érzete, a, tudományok" szelíd szere- . jé j MEGNYITÓ BESZÉDE, 173 tete külső ingerek által is támogattassék a kevesbé erósökben , tüzeltes- sék a langyos érzésüekben, sót még ott is mintegy előteremtessék , hol a nemesb indulatok az önség sulyja alatt nyögni látszanak. Ezen idegen ösztönök sok - és annyifélék lehetnek, a? hányfélék az emberi gyengeségek, de mégis főként két nagy osztályúak, ollya- nok, mellyek testi életünk" fenntartása, sót a külső jóllét, és ollya- nok, mellyek a" valónk jobb részének, lelkünknék földi létele, fenn- maradása "s így a dicsvágy által hatnak reánk. Nem csak a velünk született természeti vonzás ösztönöz mind- nyájunkat életünk fenntartására, hanem az okosság, a" természet szent törvénye is parancsolja azt. De különben kevés. ebbeli szükségeinket a társasági élet, a napról napra terjedő miveltség annyira nevelte, hogy a mulhatatlannal, a mit egy kis darab termékeny föld és tulajdon szor- galmunk adhat, meg nem elégedve, a föld" egész kerekségét adó alá vetjük, a találmányokban gazdag emberi elme legkülönbözőbb felfedezé- seit, készitményeit használjuk, hogy testünk" kívánságait kielégíthes- sük, földi életünket kellemetessé, létejünket kényelmessé tegyük. Ezt magának, házanépének megszerezni, minden ohajtja. Nem illy közönséges, de nemesebb és egyesekre szinte olly nagy behatású a dicsvágy" ösztöne, Minden tiszta érzésü szeret jó lenni, tö- rekszik belseje tökéletesítésén, reménylve vágyik lelke? halhatatlansága után; ezen szép dicső érzésekbóől fejti ki az emberi gyarlóság a halan- dóknak azon kevésbé nemes ohajtását, hogy jóknak, okosoknak is lát- . szanak, hogy nevök emléke e földön elenyésztök után is fennmarad- jon. Igy az emberi elme az érdemnek jutalmat kivánván, jutalomból pedig érdemet következtetvén, mindenki örömest teszi magát ölly hely- zetbe, olly polgári állásba, mellyben honfi-társai sót a" maradék is meg- különböztetéssel tekint reá, még a- jobbak is megvárják, hogy buzgó fáradozásaiknak , kötelességeik pontos teljesítésének köz elesmerés és megérdemlett tekintet legyen bére ; igen kevés az, ki érdemének belső érze- tében a hidegséget, hátratételt, megvetést és elmellőzést eltudná türni. 174 ELŐLÜLŐ" Ha az emberiség , a haza és a tudományok leglelkesebb barátinak tiszteletre gerjesztő. elszántsággal, vas szorgalommal, lankadhatatlan tü- redelemmel , szigorú megtagadással összekötött tetteinek indító okait vizsgálni, bonczolgatni hatalmunkban állana és szabad volna: bizonyára kevésben nem találnók fela dicsvágyat, a! nagyobb résznél pedig ez tünne minden más ösztönök felett szemeinkbe. Ugy van, Tekintetes Társaság, Nagyérdemü Közönség! a jóllét és dicsőség azon két kecses czél, mellyre a" halandók" nagyobb része tö- rekszik; ezek azon rugók, mellyek" bájos ereje földi pályáját kormá- nyozzák. Az emberi természeten alapul, annak gyarlóságaiból foly, és annak valójával olly szoros összefüggésben áll ezeknek kivánása, hogy azt még a nemesb érzésü sem tudja megtagadni. Egyéb fellengőbb szen- vedélyeink" feláldozásával többnyire azon életmódot választjuk, melly- ben ezeknek elérését leginkább reménylhetjük. Ki is veheti rossz neven a magányos polgárnak, kia házi atyának, ha életét olly foglalatosság- nak szánja, melly által önmagának valamint ót boldogító nőjének , sze- retett magzatinak elégséges élelmet kereshet, őket illendő polgári állás- ba helyheztetheti, számokra a földi élet gyönyöreinek nagyobb részét megszerezheti, és maradékaira egy becsült, tisztelt nevet szállíthat. Ezen vágyok nemtelenekké mind addig valóban nem is válnak, míg azokat a miattok használt eszközök nem fertőztetik meg, és azok a" más lelkesebb érzéseket nem fojtják el. : Ezek szerint nemzeti tudományosságunk gyarapodására, honi nyelvünk" mivelésének eszközlésére mulhatatlanúl szükséges , hogy azok , kiknek ezen pályára vonszódások van, a haza tiszta szeretete, a" tudo- mányok buzgó kedvelése mellett a jóllét és kényelmes élet, a tisztes polgári állás s érdemlett megkülönböztetés reménye által is ösztönöztes- senek annak megfutására. Csak így szentelhetik annak minden idejö- ket, egész életöket, buzgó ügyekezetöket; így vívhatnak meg az akadályok" azon seregével, mellyeket részint a! dolog" természete szül, részint a rosz indulat és irígység gördít elejökbe; így az életnek kü- lönben elmesorvasztó gondjaitól felmentve, nem lankadnak elidó előtt MEGNYITÓ RESZÉDE. 175 az egyébiránt szép, de göröncsös úton, és polgári állásokra támasz- kodva, nem rettenti őket vissza, nem tántorítja el! a" döntő erőszak. Erre volt a. magyar, tudományosságnak, a nyelv" bővebb kimívelésének legnagyobb szüksége; ezt adja és adta intézetünk buzgó alkotóinak a legkegyesebb fejedelem jóvá hagyásával erősített rendeltetése szerint. Szomorú volt Magyárországon, a magyar nyelven iró tudósnak csak ez előtt kevéssel is állapotja, elijesztők minden kilátásai. Munkál- kodását, virrasztásait , csüggedhetetlen. fáradozásait nyomorúság és szük- ség kisérte, buzgóságát hidegség és üldözés fogadta, hazafiságát meg- vetés és gúny sujtotta le. Ha minden visszataszító körülállásokon ke- resztül is tört, ha elmeszüleménye? bevégzésére elég belső ereje, maga megtagadása, annak közre bocsátására elég költsége volt, vagy azt tehetősebb barátitól, pártfogóitól megnyerte, mit várhatott? Legfelebb azt, hogy munkáit némelly tudományok" baráti keresztül futották, mások irgalmasságból megvették; nyomtatványinak nagyobb része nya- kán maradt; sokszor ő maga mint jó indulatú ábrándozó, vagy Vveszé- lyes újító a szánakodás vagy üldözés tárgya lett, többnyire munkájá- val együtt kevés idő mulva el volt felejtve, vagy is inkább elejétől fog- va figyelemre sem méltatott. , A" deák nyelv, a tudósok" nyelve köti össze a" világ különböző x részeit, vannak tudományok, mellyeket más nyelven elő sem lehet ad- ni, a" magyar nyelv nincs kimívelve, erre valamint a tudományok elő- adására alkalmatlan, általa a? több nemzetektól elszigeteltetünk, sok ajakú hazánkban olly köz nyelvre van szükségünk, melly egyik nem- zetnek sem különös tulajdona;" — így mentegették hidegségöket a nem- zeti nyelv és tudományosság iránt azok, kik a dolgot mentésre méltó- nak találták , az előitéletek" ezen hatalmas seregének kellett fedezni so- kaknál a hazafi érzés meztelenségét. Sokáig czélt is értek , mert a meg- rögzött előitéletek" kiirtása soha sem volt, nem lesz , és nem lehet a szempillanat szüleménye, és a magyar tudományosság lankadt előlépése sok részben igazolta állításaikat, A" közönség csekély részvétele, a magyar nyomtatványok" rossz kelete , a? magyar nyelv és tudomanyossag 1 176 ELŐLÜLŐ ellenségeinek hatalma sokakat elijeszte az irói pályától , másokra nézve azt járhatatlanná tevé. Csak némelly a" hazafi irgalmasság által nyujtott morzsákkal megelégedő avatatlan kontárok tévelyedtek arra, és némelly mélyebb érzésüek áldozták fel magokat, futtották meg azt egyéb fogla- . latosságaikban fennmaradott óráikban, csupa szenvedélyből a" nemzeti nyelv "s a tudományok iránt, minden jutalom? reménye nélkül, a meg- vetés és elmellőzés előrelátásával. Nagy maga megtagadás ! — Magyar nyelv" és tudományosság lelkes hóseinek, szelid áldozatainak dicsőült árnyékai! fogadjátok azon bámulás fűzte érdemkoszorút, mellyet a! ma- gyar tudományosságnak szentelt ezen órában, buzgó és szerencsésb.kö- vetőiteknek ezen szép körében, a" hálás maradék elótt nyujtani bátorko- dik egy hív tisztelőtök; vegyétek azon áldást, mellyet a" magyar tudo- mányosság buzgó kedvelői porotokra velem együtt mondanak. E" részben társaságunk" felállásával nevezetes és a mint remény- leni lehet jövendőre még nagyobb behatású változás történt. Ez rend- szabásai értelméhez képest a magyar tudósok közül sokakat kebelébe felvesz, többeket értéke ereje szerint az élet első szükségei" megszerzésé- nek gondjaitól felment , és a" legkegyelmesebb fejedelem atyáskodó enge- delem mellett olly polgári állásba helyheztet, melly hazafi - társaik előtt nékiek megkülönböztetést , tiszteletet szerez. Mind ezeket, mind a! .több tudósokat és tudomány kedvelőket különböző jutalmak" kitétele , dolgozásaiknak illendő tiszteletdíj melletti kinyomtatása által szorgal- matos munkásságra buzdítja. Igy már most az inségtől felmentheti ma- gát a magyar tudós, ha munkái által a. tudományosság valóságos előme- netelére vagyon, nem kénytelen ezekkel házról házra járni, hogy kiadá- sokra magának pártfogókat, előfizetőket szerezzen, nem kénytelen élete fenntartása végett más életmódra adni magát, hogy csak némelly szabad óráit szentelhesse kedvencz foglalatosságának. A?" magyar tudósok és irók egy tulajdon polgári osztályt kezdenek alkotni, melly munkás fárado- zásai után élelmét megszerzi , hazafi - társai figyelmét magára vonja, ezek előtt tiszteletben áll, a" közhivatalt viselők" sorába számláltatik. Bár sok idő, egész új emberi nyom kivántatik az általunk fővo- nalaiban előadott szomorú, de hív képnek megváltoztatására, még is MEGNYITÓ BESZÉDE. 177 szépen mutatkoznak már is a tudósok? új állásának némelly következé- sei. Azoknak száma, kik a magyar nyelv" mivelését, a nemzeti tudo- mányosság virágzását tettlegesen előmozdítják , napról napra nevekedik ; sokan és nem egészen siker nélkül szentelik egész életöket, minden idejüket ezen szép nagy czélnak; ifjaink közt nagy reménynyel tünnek fel még többen, kik jövendőre még szebb, még nagyobb sikerrel ke- csegtetnek bennünket. Az előitéletek enyészni kezdenek; a! nyelv belső ereje, hajlékonysága szemlátomást öregbedik, az magát a tudo- mányok" minden nemére mind inkább -inkább alkalmaztatni engedi. Mi- helyt a" megindult forrás az idő által belé kevert idegen részektől, a közbeszéd" gondatlansága, vagy némelly az ujjítás tüze által kelletén túl ragadott tudósok?" magában nem kárhozatos, még is egyes szüleményei- ben nem mindig szerencsés buzgósága által elterjesztett félszegségektől megtisztítja, a jót a" rossztól , a szépet az undoktól, a! szükségest a szük- ségtelentől megválasztja; a" jobbra vezérelt nyelvszokás az egyes sza- vak, kifejezések" értelmét szorosan meghatározza; senki sem lesz, ki nemzeti nyelvünk" alkalmatosságát minden legkényesebb fogalmaink , érzeményink" kifejezésére el ne esmérje, vagy legalább alaposan kétségbe hozni merje. A" napról napra nagyobb számmal , több gonddal, szebb izléssel megjelenő elmemíveink, nyomtatványaink, különösen ujságle- veleink és folyóirataink , napról napra nevelik az olvasók" számát , nyil- vánságos tanúi annak , hogy a nemzeti nyelv" és tudományok" szeretete , kedvelése mindenfelé terjed. Minden tökélyre alkalmas nyelvünkhez a" szokás által édesített idegen ajakú honfiaink minden eróltetés nélkül azon meggyőződésre jónek, hogy az életben lévő és a" szükséghez si- muló nyelv nem csak alkalmatosabb, hanem szorosabban is összeköti őket velünk, mint a" további kifejlést el nem fogadó holt szózat; sót még az eddig nyelvünkre megvetéssel tekintett szomszédaink is több tisztelettel fognak viseltetni azon nemzet iránt, melly maga magát és nyelvét megbecsüli. Közelget azon idő, mellyben tudományosságunk önállásra kapva, ez által is a" több kimívelt nemzetek" sorában azon helyet elfoglalhatjuk , mellyre törekednünk kell. Igen is, Tek. Társa- ság, Nagyérdemü Gyülekezet! megnyilt tudományosságunk tavasza, mutatkoznak a csirázó növények , zöldelő csemeték, rügyező fák, szép b 6) 178 ELŐLÜLŐ" BESZÉDE. bimbók, sót imitt amott egyes virágok is, de ezeket csak a nyári nap melegító sugárai érlelhetik gyümölcsökké. Idótól kell azt várnunk mit csak idő adhat. Ezen nyilvános és egyes példákkal könnyen bebizonyítható élénkséget a magyar tudományos világban nem tulajdoníthatjuk azonban egyedül intézetünknek. Távol legyen illy merész állítás, csak azt kivántam kifejtegetni, hogy ennek is volt és van erre befolyása. Igen jól tudom, hódoló tisztelettel elesmérem , mennyire mozdítja azt elő azon kegyelmes pártfogás , mellyet hazánk" atyáskodó Fejedelme, tisztelve imádott Királyunk , nemzeti nyelvünk iránt egész uralkodása alatt mu- tatni méltóztatott, azon buzgóság , mellyel mélyen tisztelt, forrón sze- retett Nádorunk legkegyelmesb pártfogónk és a hazának törvényesen összesereglett atyjai ezen ügyet felfogták , azon szellem, melly hazánk sok nyelvü lakosainak nagy számát lelkesíti, azon részvét, mellyel viszi ezen tárgyat az egész nemzet. Jól látom, hogy valamint e" nélkül tár- saságunk eddig elő semmire sem mehetett volna, úgy ezután ís csak ebben és ez által reménylheti fáradozásainak sikerét. De egyszersmind reménylem , határtalan bizodalommal reménylem , hogy a" nemzeti nyelv pártfogói , kezeiket jövendőre sem vonják el arról , és különösen bennün- ket a haza, most úgy mint jövendőre, hív tisztelettől lelkesített fiai gya- nánt tekint, kik ha mindjárt minden lépéseikben a köz várakozásnak nem feleltek is meg, a" hon tiszta szeretete, ügyekezeteik buzgósága , szándékok" jósága által a nemzet atyáskodó indulatjára, lelkes sege- delmére és engedékeny itéletére nem egészen érdemetlenek. Ez bennün- ket valamint jövendőre iparaink" kettőztetésére buzdítva és erőnk? lan- kadásától felmentve, olly állapotba helyheztet, hogy magunkat hazánk" bizodalmára ezután is érdemesíteni ügyekezzünk: úgy most is arra se- Eit, hogy szerényen ugyan de bátran álljunk elő esztendei munkálkodá- sunk" előterjesztésével és fáradozásaink" némelly egyes mutatványaival, mellyre a hallgatók" figyelmét egész tisztelettel kikérjük. GRÓF TELEKI JÓZSEF. 179 EMLÉKBESZÉD. GÖRÖG DEMETER TISZTELETBELI TAG FELETT. Eltünt egy csillag ujra a? magyar égról, melly egykor jóltévő su- gárokat eresztett ki magából. Gyermek voltam még, mikor már Görög Demeter" neve tiszte- lettel lebegett számon , felserdült koromig mind nőtt ez a tisztelet, most pedig az ember korban, szeretettel rokon hálás érzetek kapcsolják ahhoz magokat. Kedves érzések lepik meg az embert , valahányszor derék haza- fiak" megfutott pályájokról kell elmélkednie, még kedvesebbekké válnak az illy érzések akkor, ha látjuk, hogy valaki önereje által vívta ki magának a! felsóbb helyet, hová érdemei alsóbb fokról felhágtatták. Illyen volt a" már elhunyt Görög Demeter is, cs. kir. kamarás, ud- vari tanácsos, szent István apostoli király" rendjének közép keresz- tese, a magyar tudós társaságnak volt tiszteletbeli tagja, kinek emlékét bánatos tisztelet közt tartja e. mai napon fenn a" magyar akadémia. Született ezen érdemes tagtársunk 1760-ban November negyedik napján a Hajdu városok" egyikében Dorogon, Szabolcs vármegyében. Édes atyja, ugyan csak Görög Demeter , 32 évig város" hadnagya, mint édes anyja Tóth Sára nemes származatúak de nem nagy birtokúak vol- tak , s ugyan azért, és mivel még négy testvérei valának , kikról a" szü- léknek kellett gondoskodniok, nem támaszkodott az örökségre, hanem jó eleve átlátta, mihelyt alsóbb oskoláit Debreczenben , a" felsőbbeket Ungváratt és Nagyváradon bevégezte, hogy a! szorgalmas tanúlás , és jó erkölcsi élet egyedül biztosító utjai a tanulónak, mellyeken jöven- dó boldogságát, a köz tiszteletet, és megbecsültetést kiki szerzett ér- demeinél fogva fellelheti. k Ny józan elv" követése mellett lehétett csak a" már elhunyt tag- társunk azzá, mivé későbben lett, "s példája hasznos tanúság, nemes inger lehet mind azoknak , kik szegény sorsban születvén gazdag értelmi tehetségekkel felruháztattak , hogy e megbecsülhetetlen ajándékokat "s nagy, és nemes czélokra használják; hogy mindenek előtt tudo- 237 180 EMLEKBESZÉD mányukat a" szív" egyenességével hozzák összehangzásba, mert csak igy , és máskép nem léphetnek Görög Demeter nyomaiba. A" gazdag alföld volt tehát a megboldogultnak szülötte földje, ha- zánknak épen az a része, mellyet az éretlenség gyakran lenézett már miveltségi szempontból, nem gondolván azt meg, hogy a lelki tehetsé- gek nincsenek éghajlathoz , bizonyos földhöz, sárházhoz, vagy márvány palotához kötve; hogy egy Protagoras, Demokritus, Anavargus a. vad thrakusok közt születtek, és már Juvenalis megostorozta az illy helyte- len előítéletet, midőn irja, hogy főfő, nagy példákat adó emberek szár- mazhatnak a vastag ködben borongó éghajlat alatt is. (Satyr. X. v. 4.) Nagy befolyással volt Görög Demeter tehetségeinek kifejlésére Bacsinsz- ky András, akkor még dorogi plebános, később munkácsi püspök, ki a gyermek! nemes tulajdonait jókor észrevévén , szüléit czélirányos taní- tatására mind egyre serkengette, s később is, mikor már a 24 eszten- dós Görög Demeter a bécsi egyetemben tanulását elvégezte, jó tanácsát és segedelmét tóle meg nem vonta. Piringer Mihály most már udvari tanácsossal, kinek legujabb könyvét a magyar nyelvról hálával fogad- tuk el, együtt tanult kedves emlékü tagtársunk a bécsi egyetemben, hol a" törvénytudományban Zeiller díszesítette a tanító széket, ki ak- kor egyik fénye volt a" bécsi tudósoknak , "s a magános polgári törvény- könyv" szerkeztetésében, melly az austriai örökös német tartományok számára készült, nem csak fő részt vett, hanem tudós jegyzeteivel a" tör- vénytudományt fel is gazdagította. Ezen derék tanító kezei alul kikelvén a már 24 esztendős Gö- rög Demeter, el is kezdette világi pályaútját 1784-ben, melly akkor még, szegény sorsu magyarnak a! császári városban keveset igérő vala. De jó geniusa nem hagyta el soha is tiszteletre méltó tagtársun- kat, magános házaknál való tanítás, és a honi nyelv" terjesztése által nem csak élelmet szerzett mindjárt első felléptekor magának, hanem né- mellyeknek figyelmét is már maga iránt felgerjesztette. Két fő emlékpont van Görög Demeter munkás, szinte 74 évre nyult életében, mellyek a" magyar nemzetnek , és különösebben a magyar akadémiának figyelmét teljes mértékben megérdemlik , mellyek hálás érzeteket gerjeszthetnek bennünk a" megdicsőült iránt. 4. is ítttttdbmtétna já a úsllálászaztát GÖRÖG DEMETER TISZT. TAG FELETT. 181 Egyik fó emlékpontja hosszas életének abban áll, hogy feddhetetlen jó maga viselete, és tudománya által alkalmatossá tette magát mások nevelésére: másik fő pont pedig életében az, hogy a magyar nyelv kimívelésében és terjesztésében 1784 óta csüggedhetetlen volt. Mind a két pont fontos, "s olly köz érdekü, hogy mindenikról valamit külön elmondani kötelességemnek tartom. A" mi az első pontot illeti, előre meg kell jegyeznem, hogy az , a ki magát jó nevelőnek kiformálja, már így is nagyon hasznos tagja a társaságnak, de a" ki értelmi tehetségeinél fogva azon különösb ismere- teket is megszerezte magának, mellyeknél fogva alkalmatos lesz grófi, herczegi , királyi házakban nevelést folytatni, "s ezen fenntebb köri ne- velést szerényen az egész javára eszközli, és végre hajtja, az illy ember mondom kétszeresen fűz homloka körül hervadhatatlan polgári koszo- rút; mert ha nagyjaink jól nevelve vagynak , áldás és boldogság áradnak ki tőlök az egész hazára: ellenben ha nevelésük el van tévesztve, an- nak káros következéseit kisebb vagy nagyobb mértékben meg kell min- den társaságnak érezni. 5A Jove principium Musae, Jovis omnia plena" éneklé már a római költő, a" főbbek jó vagy rossz példája magával hozza az erény iránt való tiszteletet, vagy meghidegülést. Görög Demeter tisztes emlékezetü tagtársunk már ezen a nehéz pályaúton gazdagon szérta el az igaz nevelési bölcseség magvait, mi- nél fogva koronás fejedelmünk" és nagyjaink? bizodalmát, a külföld tiszteletét, honnunk" szeretetét meg is tudta nyerni. Legelőször is az ifju gróf Kolonics László" nevelését nyerte és vállalta magára, Bacsinszky András egykori jóltévóje" ajánlása után. Nagy figyelmet vont magára ezen ifju gróf" felnevelése által, ki- nek mind tudományos kimíveltetése, mind magát kedveltető nyájas ma- ga viselete mindeneknek különösön megtetszett, minek következésében az ifju gróf nem sokára József Nádor ő cs. kir. főherczegsége mellé ka- marásnak rendeltetett, "s ezen hazánk" második atyját Oroszországba is elkisérte , midón elsóbben házasodván orosz császári nagy herczegasszonyt vett nőül magának. 182 EMLÉKBESZÉD Alig végezte bé gróf Kolonics László nevelését Görög, midőn a nem rég elhalálozott herczeg Esterházy Miklós felszólította, hogy az ifju Pál herczeg nevü fijának vállalná magára nevelését, a" mit készség- gel teljesítvén , azt 1796-tól fogva 1803-ig nagy megelégedéssel folytatta , mikor azután koronás fejedelmünk és urunk , atyai kegyességénél fogva , a" már ismeretes nevelőt mentornak kinevezte második fija József fóher- czeg mellé. Mi édes belső öröm, mi hódoló érzetek tölthetik be minden ha- zafi szivét, mikor látja, hogy egy honfitársa, messze születve a világ nagy piaczától, szerzett készségeinél és talentumainál fogva nem csak a nagyoknak, hanem magának a sok népek fejének és atyjának, dicsően uralkodó királyunknak is megtudta nyerni mind figyelmét, mind szíves bizodalmát. Valóban nagy lelki tehetségü embernek kellett annak len- ni, ki szegény sorsában el nem lankadott, mikor pedig különös bizo- dalmakkal már felruháztatva volt, fel nem fuvalkodott; kinek nevelése theoriáját a praxis meg nem czáfolta. Hathatósbban mint én szólhatnék , szólanak a! tettek , hogy Görög Demeter bölcs nevelő, mély lélekismerő volt. Egykori nevendékei gróf Kolonics László, a?" most is élő herczeg Esterházy Pál, honnunk" egyik disze, és a" kit legelébb kelle vala említeni, Ferencz Károly főherczeg , kinek nevelése 1809-ben bizatott az elhunytra, jobban bizonyítják mint gyenge szavaim, hogy a derék nevelő, érett gyümölcs termésre el tudta készíteni nevendék plántafáit, hogy életében maga is azt követte, a mit tanitványaiba oltott. — Seneca irja 17-dik levelében: , Az emberek inkább hisznek szemeiknek mint füleiknek, hosszú a" szabályok" utja , ellenben rövid és foganatos a példáké. Zeno csupa látás által nem lett volna Cleanthesnek mássa, ha életét is nem szemlélné , "s arra nem vi- gyázna , vallyon szabálya szerint él-e? Plátóra is több ragadt Sokrates er- kölcseiből, mint beszédéből." - A" felséges cszászári és királyi udvar a jó nevelőnek érdemeit nem csak megismerte, de meg is jutalmázta , mert tanácsos czimmel , kamarási ranggal, és a szent István apostoli király" rendje közép keresztjével tisz- telte meg; a mellett, mikor az általa felnevelt Ferencz Károly főherczeg megházasodott, nyolczezer pengó forint nyugpénzt rendelt ki számára. GÖRÖG DEMETER TISZT. TAG FELETT. 183 De nem csak koronás fejedelmünk és urunk, nem csak a ma- gyar hon" nagyjai, hanem a? nápolyi királyi udvar is becsülte az elhunyt hazafi érdemeit. Ugyan is elfoglalván a francziák Nápolyt, Karolina ki- rályné , a nagy Maria Theresia leánya , királyi herczeg fiaival Bécsbe jött lakni. Hogy itt a" princzek a német nyelvben annál inkább gyakorolhassák magokat, a" királynénál hetenként kétszer"s háromszor udvari kör tarta- tott, hová a főméltóságu familiákból többen meghívattak. Különö- sen megtetszett ez udvari társaságos körökben az ifju herczeg Ester- házy Pálnak, Görög Demeter" volt nevendékének mind kedveltető sze- mérmes maga viselete, mind beszédeiből kitetsző tudományos kimí- veltetése. A! királyné ugy gondolván , hogy az ifju herczeg nevelőjé- nek értelmes és hivatalát értő embernek kell! lenni, kivánta őt megis- merni , "s többszöri vele beszélés után különösen a" nevelés módja felől nagyon megtetszett a királynénak Görög Demeter gondolkodása módja , minek következése az lett, hogy Ő felsége a" császár, tagtársunkat ma- gához hivatván reá bizta egy olly nevelés-tervnek kidolgozását, melly szerint gondolná, hogy a korona-örököst fel kellene nevelni. Görög elkészitette a reá bizott tervet, melly felséges tetszést is nyert, melly a Telemague" írójának , az ékes tollú Fenelonnak nevét mint egy felele- veníti emlékezetünkben , kinek gondolkodása módját derék hazánkfia sajátjává tette, kinek erkölcsi charakterét, példás keresztyéni életét hol- ta napjáig híven is követte. . D Alembert és La Harpe méltó emlékbeszédeket irtak Fenelon- ra, de az enyém Görög Demeter felett csak egyszerü; a" háladatos szív érzeteinek önkéntes kifakadása mind az, mit a dicsőült árnyékának tiszteletem adójául bemutathatok. Az udvari életról már Busbegue azt jegyezte meg, hogy ott az erényes embernek kettós mértékben kell tüzi próbát kiállani, "s azok, kik azt kiállják, önfényükkel is nevelik az udvari fényt. Hly állhatatos charakterű emberek voltak már Fenelon, Friedrich Caesar, La Harpe, Sándor császár egykori nevelője, kikhez Görög Demetert méltán soroz- hatni, "s reájok lehet Tacitus velős mondását Lepidusról alkalmaztat- ni, hogy lelki derékség volt az benne, minél fogva Tiberius udvarában 184 EMLÉKBESZÉD a vakmerő makacsság és alacsony hizelkedés közt mind végig megtudta a közép utat tartani. j Másik fő érdeme tiszteletbeli tagtársunknak, magyar tudományos- ságunk" és nyelvünk" előmozdításában kimutatott buzgósága. Még gróf Kolonics László nevelője volt, mikor Kerekes Sámuellel társaságba lépett, "s engedelmet nyertek II-dik J ózs e f császártól, hogy a" török háboru" kiütésével 1789-ben Julius kezdetével folyóirást adhassanak ki illy czím alatt: ,, Hadi és más nevezetes történetek," melly folyóirás harmadfél esztendeig tartott , "s öt darabban sok jeles metszett és színelt képpel jelent meg. Végződvén a török háboru, folyóirásukat Magyar hirmondóra változtatták át, melly 1792-tól fogva 1803-ig és így tiz évig tartott , s mellyben 1801 óta Kömlei István, Márton József, Cszászár Jó- zsef dicséretes részt vettek, maga pedig Görög különösen Magyarország vármegyéinek rajzoltatásával "s kimetszetésével foglalatoskodott , mi úton évenként négy vármegye mappái ingyen küldettek meg a. Hirmoundó olvasóinak. É Hálás említést érdemel itt országunk" egykori indigese gróf Festetics György, ki kültség pótlásul a neki ajánlott földképekért min- dig kétszász forint segedelem pénzt adott. Ez a" nagy ember úgy is örök- re felejthetetlen lesz a hazában, mondjuk el róla azt, a mit Aristonról az ifjabb Plinius elmondott: , nihil ad ostentationem, omnia ad conscien- tiam refert, rectegue facti non ex populi sermone mercedem, sed ex facto petit." Illyen volt Festetics György, kinek béke fedje hamvait. A" munkás két jó barát, Görög Demeter, és Kerekes Sámuel, ne- vöket nem csak Magyarország földképének elkészítésével tették be- csessé, hanem hasznos magyar könyvek" irására jutalmak" feltétele által is serkentették az irókat, másokat művészségi tudományokban p. o. rajzo- lásban , metszésben tulajdon költségükkel segítettek, és a mellett több magyar könyvnek kiadását, millyen a Debreczeni grammatika, foga- natosan eszközlötték. £. Ezen évkönyvek 1-só köt. 29-ik lapj. Gyarmathi Sámuel őszinte vallomást tett biographiai kézirásá- ban, hogy egyenesen Görög Demeter buzdítása "s kitett jutalma indítot- §i ót magyar grammatikája elkészítésére, melly 1797-ben világot is átott. GÖRÖG DEMETER TISZT, TAG FELETT. 185 Említést érdemel a" megholtnak munkás fáradsága a szólófajok összegyüjtése körül is, mellyeket sok költséggel Európa híresebb szó- lóhegyeiról magának meghozatott , "s azoknak bővebb ismertetését nyom- tatásban megjelent könyve által tovább terjeszté a hazában. ") Valóban a" magyar literatura legfontosabb időszaka az, mellyben Bessenyei, Ráth, Görög, Kerekes, Földi, Báróczi, Péczeli, Gyarmathi , Rádai, Révai, Kazinczy, Virág, Verseghy és mások, együtt vagy egymás után, felléptek az irúi pályára, kikben józan tudomány, tiszta honszeretet az egyenes lelküséggel párosodva voltak, kik iránt annyi- val nagyobb tisztelettel tartozunk , mert vezéreink utmutatóink voltak , -kik bátran felszólhatnának sirjaikból ime szavakkal a későbbi magyar irókhoz ,, Válunk nélkül nem lettetek volna azok, amik vagytok!" Azon szépen hasadó hajnalát a magyar literaturának segítették kifejleni egy Nunkovics György, kinek hamvedre felett máig is kese- reg a múzsa, ki még 1789-ben irta Görögnek, midőn ennek husz da- rab arany jutalmát harmincz darabbal megtoldaná : , Cselekedetem bármi dicséretes is, vallyon nem adósság-e, mellyel tartozom hazámnak? Nem kötelesség-e, mellyre kötelez mind a" levegő , mellyet szívok , mind az az édes első szó, mellyet magyarul ejtettem?" . Segítette továbbá ama! szép hajnalt kifejleni egy gróf Széchényi erencz, — rerum romanarum religiosissímus auctor — mint Atticusról irja Cicero, kinek bókezüségét maga Görög Demeter hálásan említi meg a debreczeni grammatika kiadásában. De minek többeket még fel- hordani , midőn ugy is tisztes tagtársunk! folyóirataiban, azon idő- szaki magyar nagyjainknak nevei , tetteikkel együtt említve vagynak ? Feléd fordulok hát még egyszer dicsőült árnyék , ki hosszas földi pályaútadon kivívtad magadnak a tudomány és erény?" érdemkoszorúját ; lágyan fedje a" föld meghült tetemeidet, jobb valód pedig, melly már az égbe költözött, küldjön ezután is egy sugárt elhagyott honfitársaidnak szívébe, hogy fejedelmüket, nyelvüket, a szép hont, ugy mint te, s0- ha meg ne szünjenek szeretni. KÁLLAY FERENCZ. :) L. Sokféle szőólőfajoknak lajstroma , mellyeket Európának majd minden neveze- tesebb szőlőhegyeiről meghozatott. Bécs , 1829. 8. 24 186 ÉRTEKEZÉSEK. 18 TUDOMÁNYOK" ÁLLAPOTJA MAGYARORSZÁGBAN AZ ÁRPÁDOK" IDEJÉBEN. B.ÉN.B-Z RAD ÉGS Az ujabb idő? "s kivált a? jelen század?" bámulói közül sokan mintegy szá- nakodva tekintenek a" közép korra, mint durvára és vadra; holott mások, "s ezek" száma sem csekély, az óhoz váltig ragaszkodva , azt időszakunk" aláztával ma- gasztalják , és epedve vissza kivánják. Sem egyik sem másik felekezet" részén áll az igazság. Ha a! régi kor" megbiráltában a? mostan divatozó szellemet vesszük mér- legül, akkor bizonyára vesztenie kell amannak; de ha vissza helyezzük magun- kat az akkori körülmények" "s ezektől idomított gondolkozás" módjába, nem hi- szera, hogy valaki találkoznék: ki azt — nyilvános erényei és sok becses érde- mei előtt szemeit konokul béhunyva — csupán azért mivel régi, megvetni vagy kárhoztatni elég igaztalan lehetne. A? jelen kor? becsmérlői pedig épén nem ér- demelnek tekintetet , nem azért mintha szenvedelmök" kedvencz bábja, az őskor, nem számolhatna sokban illő méltánylatra; hanem mivel abból csak azt dicsőítik , és égnek megint életre hívni, miből hasznot sejtenek, holott a? vele egybe kötött szigoru kötelességek" és terheknek az örök nyugalmat szívből kivánják. Legszebb, legtündöklőbb tulajdona az a? történetirásnak , hogy az időkön fölül emelkedet- ten , emberi indulatoktól elérhetlen fokról nézi az egymást érő "s toló, és hatalma- san egybe nyúló történetek"? özönét , tapsát vagy kárhozatát csak az igazság" örök- től örökig rendíthetlenül álló elvei szerint osztogatva. Valamint tehát ő az idő- korok" saját szellemébe mélyen béhatva, azokat ehhez, nem pedig változékony alig is pillantatnyi tartóságu képzelmekhez illesztőleg birálgatja, és mindegyik- nek részrehajlás nélkül kijelöli azon helyet, mellyet mint magában béfejezett egész érdemel; úgy miis csak akkor fogunk hozhatni már régen a" láttérről el- tünt emberek , nemzedékek és népekről, vagy időkorukról igaz iteletet, ha azo- kat nem jelen fogalmaink" szemüvegén keresztül, hanem önvilágukban nézendjük. Mind azok, miket itt mondánk, illeszthetők édes hazánkra is. Vannak ugyan sokan, kik nemzetünket a? gyermek-korból alig bontakozottnak, és deli ifju-korá- ba csak most lépettnek hirlelik; de találkoznak mások is , kik csak az ősi jám- bor idő" visszatértében keresik a? haza? boldogulását. Mi azonban ne tartóztassuk magunkat ezen álokoskodások" czáfoltával, és hagyjuk inkább felelni magokat a" történeteket, mellyek az őskor? dicső tetteit harsány szóval hirdetvén, követésre és mindenek fölött a? nemzetisedés? kivívására hathatólag intenek. Előkorunk? félre értésének legfőbb okát abban találhatni, hogy évraj- zaink azt nem úgy , mint valóságában mutatkozott , hanem álalakzatban, és csak hiányos töredékekben tükrözik előnkbe. Ha igazak akarunk lenni, meg kell vallanunk: nékünk még eddig nincs nemzeti történetirásunk. Mert a! TUDOMÁNYOK" ÁLLAPOTJA MAGYARORSZÁGBAN AZ ÁRPÁDOK? IDEJÉBEN. 187 hány történeti munkákat , "s azokat is csak egy két kivétellel, latán vagy német nyelven irottakat előmutathatunk eddig, azok inkább anyagok, és mintegy elő- készületei azon fönnséges nemzeti alknak, melly még a" jelen vagy jövendő kortól várja életre hozatalát. Kivált a" mi kimívelődésünket tudományos és művészségi te- kintetben illeti, teljes hiányt tapasztalunk literaturánkban, annál érezhetőbbet : minél bizonyosb, hogy csak akkor virrad tökéletesb évrajzaink" hajnala, ha nem- zetünk" történeteinek ezen legérdekesb része is, és pedig édes honi nyelvünkön fog felvilágosítatni. E? szempontból indulva tüzém ki tárgyozatul magamnak , ha bár tökéletlen vázlatban, nemzeti tudományossígunk"? és értelmi míveltségünk" ki- fejlődését előtűntetni , azon biztos reménynyel eltelten: hogy szeretett honfitársaim e" gyenge próbálatot szíves elfogadásra, és engedékeny birálatra méltatandják. Et s ővpFETFTEZET I. §. A magyar nemzet értelmi allapotja a vezérek alatt. II. §. A" keresztyénség" béhozatala, és I. István királynak a tudományok ter- jesztése körüli érdemei. III. §. A XI. és XII. században országlott többi magyar fejedelmek" igyekezetei e tárgyban. IV. §. Folytattatnak a XIII. századi királyaink által is. V. §. A pápák béfolyása honnunk tudományosságára. VI. §. Az egyházi, nemesi, és egyéb ország polgári rendek értelmi álladalma. T. §. Hogy a magyar, jelen hazájába jöttekor nem volt minden szeii- debb érzemény nélküli nemzet, teljesen bébizonyúl onnét; mivei már Lebediában és Etelközben némi szerkezettel birt, melly ide kelte után mind inkább kifejlődvén, Álom vezér alkujában , mint honi alkot- mányunki előrajzában, éré el, az akkori viszonyokat tekintve, nem eléggé bámulható fényszakát. De szólnak e? mellett egyéb bizonylatok is, főkép más vele egykoru népekéinél sokkal fönnségesb vallási fogalmai ; mellyek szerint ugyan tisztelék a magyarok a" tüzet, léget: és vizet, és dalokban magasztalák a földet, de csak egy legfóbb lényt avvagy Istent, mint az egész világ alkotáját imádtak; ") magokat a többi 1) Theophylact. Stritternél III. kötet I. rész. 70. lap. ,,Turci admodum stoli- de ignem colunt , aöremgue et aguam venerantur , telluri hymnos concinnunt , — adorant autem tantummodo et Deum nuncupant, gui hanc rerum universi- . tatem aedificavit, huic eguos et boves et oves sacrificant.§ etc. 24" 188 ÉRTEKEZÉSEK., népek" ostorozásául e! földre rendelve tarták, harczaikat mindig Isten" nevében kezdék, és egy jövendő életet hittek. :) Dicsekedtek virító népköltészettel, bélyegzeti hangászattal, melly bús komoly zengzetei- ben még most is élénken érezteti zordon hajdanunk" zivatarait, —-és saját- ságos tánczczal. ") Valóban mind ollyan jelenetek, mellyek szelídebb erkülcsökre mutatnak. Birtak szokásbeli magános joggal ") és szabatos birói szerkezettel, 1) mi, alkotmányuk is hozzá járulván, magától elegen- dó, némelly hason és közelkoru irók" ellenek sújtott vádjainak enyhi- tésére. Ázsiai sajátságuk és a nyugotiaktól egészen eltérő nyelvük mel- lett, még sem voltak a többi nemzetektól annyira elszigetelve, hogy ve- lök néha közlekedésbe ne elegyedtek volna; példa erre, többszöri szi- vesb viszonyuk a keleti és nyugoti birodalmakkal, mellyekkel követe- ket és néha leveleket is váltottak. 5) És végre fér-e olly nemzetre az embertelenség vádja, melly vérrel szerzett új honjának régi lakosait, meghódulásuk után, vagyonuk" és jogaik birtokába meghagyja, sót :) Chron. Turoczii II. rész. XXV. fejezet: ,ipsum Caesarem sic fortiter in fronte cum tuba fertur percussisse (Leel) ut — — — moreretur, dixitgue ei, tu praeibis ante me, mihigue in alio seculo eris serviturus; est namgue fides seythicorum, ut guoscungue vivos occiderent, in alio seculo ipsis servire teneantur ," — és ugyan ott — , guos cum Caesar (?) regnireret , guare Chris- tianis essent tam crudeles; dicunt: nos sumus ultio ssmmi dei, ab ipso vo- bis in flagellum missi."" 2) Anonymi Belae Regis Notarii de gestis Hungarorum (Endlicher" kiadása) XLVI. fejezet 177. lap. , Et epulabantur guotidie cum gaudio magno, — — — — et omnes symphonias atgue dulces sonos cythararum et fistularum cum omnibus cantibus joculatorum habebant ante se. s 5) Ugyan ott a" XL. fejezetben a" 163. lapon: ,jet in illo loco dux et sui nobi- les ordinaverunt omnes consvetudinarias leges regni, et omnia jura eius , gua- liter servirent duci, et primatibus suis, vel gualiter judicium facerent pro guolibet crimine commisso."" 1) Simonis de Keza Chronicon Hung. (Podhraczky? kiadása II. fejezet. 17. lapon.) , constituerunt guogue inter se rectorem unum nomine Kadar ete. ita guidem , ut si rector idem immoderatam sententiam definiret, communitas in irritum revocaret"" etc. j 5) Constantini Porphyrogeniti Lib. de cerimoniis aulae byzantinae (Niebuhr" kia- dása) 1. köt. II. könyv 48. fejezet. 690. lap. ,jad Archontes "Turcarum (ezen "TUDOMÁNYOK ÁLLAPOTJA MAGYARORSZÁGBAN AZ ÁRPÁDOK" IDEJÉBEN. 189 nyilt karokkal dandárai közé fogadja; ")de még a mindenünnen ide hur- eczolt keresztyén foglyokkal is enyhébben bánik, 7s a mi több, vallásuk gyakorlatát sem gátolja. ") E" szelidebb gerjedelmek még inkább fejlód- tek , midőn hadaiknak többszöri véres megverettetése után, további ka- landozatoktól végkép elrettenve, a földmiveléssel és a" béke egyéb művészségeivel kezdének foglalkodni. Mind e!" mellett koránt sem me- nekhettek volna meg olly hamar a? vadság minden bilincseitól, ha a nagyszerü fogékonyság és nemesb érzemény nemzette gyenge csirát, a keresztyén hit élesztő napként deli gyümölescsé nem érlelé, és ezentúl is minden ártalom ellen nem vértezé. II. §. Két felől hatott hazánkba a! keresztyénség, keletről már 945. körül a. görög; nyugotról pedig, huszonöt évvel utóbb , a" római sz. egy- ház tanitmánya! alakjában; amaz Erdélyben és alsó Magyarországban , ez leginkább a dunántúli vidékben terjedvén el legnagyobb előmenettel ; mit kétség kivül annak kell tulajdonítani , hogy a néptömeg régi lakokból álló részében, az evangyéliomhoz ragaszkodás soha teljesen el nem ólta- tott, és a hódítók magok is, német honban szenvedt csapásaik után nyugalmat áhítva, fogékonyabbak és mintegy előkészítve voltak annak elfogadására. Jóllehet azonban már Geyza vezér sem ellenzé a" keresz- tyén vallás gyakorlatát, sót alattvalóinak arra áttérésöket is könnyíté , még sem eszközöltetett annak egyetemi bévétele mind addig, míg már az név alatt érték a" görögök a" magyarokat) mittitur bulla aurea bisoldia cum titulo , Litterae Constantini et Romani Christum amantium Imp. Romanorum ad Archontas Turcarum."" 1) Anonym. Belae R. Notar. a XXXIII. fejezetben, a" 151. lapon: ,,Tunc Zuard et Cadusa — —. — — melioribus habitatoribus terrae , gui filios suos in obsi- des dederunt, diversa dona praesentaverunt, et blandis verbis sab dominium ducis Árpád sine bello subjugaverunt, et ipsos secum in expeditionem du- xerunt." 2) Pilgrin Corchi érseknek VII. Benedek pápához 974-ben irt levele, Fejér Codex. Diplomat. 1. kötet, a" 261. lapon. 190 ÉRTEKEZÉSEK, új tanítmányban nevelt fija István a kormányhoz nem juta, és minden akadályokat diadalmilag legyőzve, azt országa egész terjedelmében nem egyetemíté. És itt a kezdőpontja nem csak a! keresztyén hitnek, hanem minden tudományi kifejlődésnek is hazánkban. Valamint tehát méltán magasztaljuk Istvánt, mint nemzete vallási és országlati ujjá születésének szerzőjét, ugy ót is illeti egyedül annak a! fölvilágosodás utjára vezéreltének dicsősége. Az ide czélzó intézményei közül, ama bölcs törvényeken kivül, mellyek az ország létszeres elrendeztét, a nemzet" szelídebb erkölcsökre szoktatását és ez általi polgárisodását irá- nyozván, törvényhozói magas , és századát fölül haladó állását élénken bizonyítják. — Említést érdemelnek leginkább országának püspöksé- gekre fölosztása, templomokkal és monostorokkal, mint a tudományos- ság akkorban szintannyi mühelyeivel megrakása, és számos egyházi és világi míveltebb külhoniaknak ide édesgettetése. Gátlá ugyan eleinte üdvös szándékainak sikerültét, a szent igét hirdető külhoni férfiaknak a magyar nyelvben járatlansága , melly miatt kénytelenültek latánul elmondott beszédeiket tolmácsokkal magyaráztatni; de segítének nem sokára e hiányon a király bölcs rendelményére minden székes egyház mellett és monostorban emelkedett iskolák, mellyekból rövid idő mul- va, az anyai és latán nyelvben egyaránt gyakorolt számos honfiak lép- tethetvén a tanitói és egyházi hivatalokra, egyszersmind eléretett azon czél: hogy a mind eddig a" külhoniság bélyegét magán vivő intézmény meghonosult, és a" nép szivében mélyebb gyökeret verhetvén, avval mintegy össze olvadott. Gondos nevelést nyervén, mellynek foganatját bölcs magaviselete, nagy tettei, és az írói pályán is szerzett borostyá- nai eléggé bizonyítják , részéről is arra fordítá István minden gond- ját, hogy kedves fijában Imrében népének okos fejedelmet nevel- hessen; midőn pedig e" reményétől, magzata kora halála megfosztaná , készebb volt vérszerinti rokonit, kikben mint még a" régi tévelygések- kel elfogultakban nem bizakodék, kitagadni, és a keresztyén hitben ön udvaránál nevelt külhoni Pétert választani utódának , csakhogy zsenge alapítmányát ne veszélyeztesse. TUDOMÁNYOK ÁLLAPOTJA MAGYARORSZÁGBAN AZ ÁRPÁDOK" IDEJÉBEN. 191 §. III. Tett-e Péter valami dicséretest a tudományosság ügyében, arról hallgatnak kutfóink; sót ha tekintetik , milly kevéssé felelt meg István reményének egyéb fejedelmi kötelességeinek" teljesítésében : nem ok nél- kül következtethető, hogy e pontban is inkább ellenkezőleg viselte ma- gát. Az egyébként is diáktalan Abáról sem tudunk e részben semmit; Andrástól mindazáltal nem tagadhatjuk meg azon érdemet, hogy a keresz- tyén vallás, és evvel minden miveltség ellen törekvőknek ádáz szándé- kaikat, mindjárt a? királyi székre léptekor erós kézzel elfojtván, meg- mentője lett a már már vég veszély örvényéhez juttatott csinosodásnak. I. Béla, Salamon és I. Geyza királyok , részint rövid részint zivataros országlásaik sem voltak alkalmasok a tudományok" tenyésztésére; "s így nem csoda, ha rólok több monostor emelésénél, és némelly már fenn- álló egyházi alapitmányok" bővebb adományzásánál más ide illeszthető tettdolog följegyezve nem találtatik. Örvendetesb időszak nyilt a köz jóllétnek I. László alatt, ki a bálványimádás utolsó nyomait eltörülvén , nemzetét a régi vadságba vissza eséstől örökre mentesíté, a váradi és zágrábi püspökségeket alapítá, bölcs törvények által a vagyoni és sze- mélyes bátorságot biztosítá, egy szóval István király dicső nyomait kö- vetve, a nép gerjedelmeit nemcsíteni és értelmi kifejlődését előmozdiítni teljes erejéből törekedett. Hogy Kálmán az akkori fogalmakhoz képest ön maga is tudós férfi volt, azt, ha a könyvek" szenvedélyes kedveléséről ráragadt disz- ezímje , a tudósok" pártolása, és több egykoru irók, sót még a! pápa ta- nutétele ") nem bizonyítanák, eléggé igazolják jeles intézetei és tör- vényei, mellyeket, ámbár ránk tökéletlen töredékben jutottak, te- kintvén, nem győzzük érdemeként bámúlni időkorát fölül múló láng- elméjét, mély bélátását és tudományos képzését. Fénysugárként világít az akkori, sót több századdal utóbbi előitéletek" sürü setétségében, ama hires törvényczikkje, mellyben a" boszorkányokat kerekdeden tagad- !) Albriknak Kálmán? törvénykönyveihez irt előbeszédjében ; II. Orbán pápa" 1096-ki üdvözlő levelében , Fejér Cod. Dipl. II. k. 13. 1. 192 ÉRTEKEZÉSEK. ja; ") és szent szándéka az emberiséget annyira lealázó rabszolgaságot vég- kép eltörölni , ") nem elegendő-e egyedül maga, neve örökítésére? Meg- mentett törvényei közül egy sem hivatkozik ugyan közvetetlen a tudomá- nyok ápolatára, de mivel általában, a nép" erkölcsi állapotjának emeclé- sét irányozzák: bizonylag üdvös és nagy béhatásuk volt a miveltség és értelmi előre haladásra is. Dalmátországnak a magyar koronához csat- lása, és a. keresztesek" hazánkon ekkor kezdett áltkelésök is olly fontos események voltak Kálmán országlása alatt, mellyek nemzetünkre nézve befolyás nélkül nem maradhattak ; amaz, mivel utat nyitván a! tengerre, könnyíté az érintkezést a nyugot legmíveltebb részével, az olaszok" ho- nával; ez pedig minthogy új fogalmakra és a nézetek" körének tágítására szolgáltatott alkalmat. Kálmán utódainak országlása idejéből, melly II. Andrásig minden irott törvények nélkül szükölködik mint tárgyunkra némileg tartoz- hatótól nem hagyhatjuk említetlenül a flandroknak vagy úgynevezett szá- szoknak Erdélybe szállítását II. Geyza alatt; melly nem csak számszerint szaporítá a! népet, hanem a! jövevények" nagyobb míveltségét tekintve, az értelmiség öregbülésére is szolgált, és minden bizonnyal még inkább elő- mozdította volna a" haza" javát, ha az új vendégek és utóik, régi szoká- saik és nyelvükhez konok ragaszkodásuk helyett, hontársaikkal jobban együvé forrnak, egy szóval nemzetisednek vala. Nagy fontosságuak voltak III. Bélának , a miveltebb bizanczi udvarban neveltnek, nemzete! csinos- búltát irányzó rendeletei is, s ezek közül kivált az, melly a király elejébe adandó kérelmek" irásba tételét parancsolván, ?) nem csak az egyházi rendet, kinek soraiból a korlátnokok és jegyzők vétettek, hanem a köz birókul alkalmaztatott világi nagyokat is gondosb kiképzésre, ésa mennyire ezt a honi intézetekben föl nem lelhetnék , a külföldi egyete- mek" látogatására kényszeríté. Imréről nem találunk évkönyveink" vagy okleveleinkben tárgyunkra egyenesen vonható rendelvényt; de a! tudós ") Decretorum Colomanni Regis Lib. 1. Cap. LVI. , De strigis vero, guae non sunt, nulla guaestio fiat."" ") Chronici Simonis de Keza, Caput II. (Podhraczky? kiadásának 89. lapján.) ") Chronic. Thurocz. a" II. rész 69. fejezetében (Schwandtner SS. RR. hung. T. 1.) TUDOMÁNYOK?" ÁLLAPOTJA MAGYARORSZÁGBAN AZ ÁRPÁDOK" IDEJÉBEN, 193 Bernát később spalatoi érsek vezérelte szorgalmas nevelése " ) és a római udvarral volt többszöri versengései igen hihetővé teszik, hogy népe" ér- telmiségét öregbíteni, és olly férjfiakat, kik ama kellemetlen bonyolódá- sekban diszszel fölállhassanak ügye mellett, körüle gyüjteni, fő gond- jai közé tartozott. IV. §. II. András országlását emlékesíti leginkább szent földi keresztes- sége, melly ámbár az eddigi hűbéri rendszer sarkából kiforgatását , és ez által a királyi hatalom tetemes gyengüliét voná maga után, még is az egészre nézve hasznos hatásuvá lett; mivel más oldalról a nép egyik számos osztálya, a kisebb nemességnek szabadabb kifejlődésére tágos tért nyitott, és általában alkalmat szolgáltata más nemzetek" szokásaik és nézeteiket is közelebbról megismérni. De vannak még más jelenetek is András életében, mellyek a" tudományokhoz különös vonzalmát tünte- tikki, igy a" hires Klingsor, és vele bizonylag más tudósoknak is fejedelmi gyámolitatásuk , és gyermekei szorgalmas neveltetése. Az ő érdeme to- vábbá az eddig politikai semmiségben tespedő városoknak jelentőbb fok- ra emelése, és az olly hasznos polgári rendnek életre hivása. IV. Béláról is csak dicsérettel emlékezhetünk. Ha valaki az utóbbi Árpádok közül, bizonyára ő méltó 3. nagy királyunk sz. István, sz. László, és Kálmán mellé helyeztettetni. Ő is István dicső példájaként országa ujjá születésének lön eszközlője, az azt földig elgázolt tatár járás után. "S noha e! szörnyü csapás gyászos nyomainak eltörlesztése, és az országlását zordonító többszöri háborúskodások gondjait váltig elfoglalák, még sem szünt meg népe értelmi és erkölcsi állapotjának nemesítésére is munkás lenni. Kitünteti ezen atyáskodását az elpusztult városoknak hamvaikból fölélcdésök , és jeles felszabadításokkal örvendeztetése, a" rengeteg siva- tagoknak a külhonról ide édesgetett számos szállókkal népesítése, a mesterségek" és müvészségeknek ébresztésök, a tudósok" érdemeiknek megismérése , és méltó jutalmazásuk ,- a. még eddig csaknem a! törvényen ") Thomae Archidiaconi historia Salonitana. Schwandtner SS. Script, RR. hung. czimü munkájának 1. kötetében az 568 és 569. lapon. 25 194 ÉRTEKEZÉSEK, kivül helyezett zsidóknak emberibb álladalomra méltatás, óse III. Béla" a királyi itélőszék elejébe nyujtandó kérelmek" irásba foglalások iránti rendelvényének fölélesztése "); egy szóval országának az előbbinél sokkal virítóbb létre emelése. V. Istvánról magzatjai szorgalmas nevelésén, és a" tudósok" pár- toltán kivül nem említnek kútfőink semmit , annál ömlékenyebben foly- nak ellenben III. László időszakára nézve , annyira , hogy szerintek itélve épen e fejedelmet, kit egyébként némelly irók olly fekete szinek- kel föstenek, a tudományok ápolatában legmunkásabbnak kellene tar- tani. Ő hagyatta el a? kunokkal eddigi kóborló életmódjokat, és his őket állandó telepre, ő mozdítá elő a? keresztyén hitre térítésüket, "s iktatá be igy e fél vad nemzetet az ország polgárai sorába.") A vi dományok iránti különös hajlandóságáért pedig kezeskedik a" veszprémi és esztergami jeles iskolák" nagy lelkü gyámolítása, és több más tudó sokéival együtt, főleg a" hazája" történeteit följegyzette Kezai Simon igyekezeteinek hathatós előmozdítása. Fölváltója III. András, az Árpádok" legutóbbika, soha el nem hervadó érdemkoszorút szerzett magának fölvilágosodott elméjére és tör- vényhozói magas hivatására mutató törvényeivel , ?) mellyek által a ha- nyatlott királyi tekintetet helyre állítani, a legközelebbi belzavarok alatt néhány elhatalmasodott nagyoknak garázdálkodásaik miatt elré- mült országnak pedig az annyira áhított köz nyugalmat visszaszerezni, a törvénykezési rendszert míveltebb idókora szelleméhez idomítólag ja- vítani, és a nép" legszámosb és leghasznosb osztályát, a" földmivelő job- bágyot is polgári létre emelve, a" szabad költözködhetés jogával ") fölru- házni igyekezett. Jóllehet tehát a" tudományok" ápolatára szorosb érte- " lemben vonatkozó rendeleteket nem mutathatunk elé tóle , még sem lehet legkisebb kétkedésnek helye arról, hogy e? tekintetben is nem teljesí- tette volna fejedelmi kötelességeit. ") Rogerii Miserabile Carmen, a? VI. és XI. fejezetb. (Schwandtner SS. RR. hung. 1. k.) 7) Katona Hist. Critica VI. köt 790. 1. 5) Jos. Nic. Kovachich Sylloge Decretorum 1. köt. 15. és 27. 1. ") Az 1298-ki országgyűlés? törvénykönyvének LXX. czikkelyében. Kovachich Supplem. ad vestig. Comit, 1. k. 181. Il, TUDOMÁNYOK" ÁLLAPOTJA MAGYARORSZÁGBAN AZ ÁNPÁDOK" IDEJÉBEN. 195 ME 8. Ha nem is mentetbetnek föl teljesen a" római pápák ama vád alúl , hogy a, közép korban, kivált annak általunk vizsgált szakaszában, a ke- resztyén fejedelmeket uralt országok" belügyeikbe szerén túl avatkozva, és hatalmokat folyton folyvást terjesztgetni törekvén, ott hol e" szándéklatot kisebb vagy nagyobb sikerrel kivívhaták, általában a? fejedelem és ország- lettak közti viszonyokat zavarba hozták, és sok helyütt sarkokból kifor- gatták; még sem tagadtathatik meg tólök azon valóban nagy és jeles érdem, mellyet a" keresztyén vallásnak még a" legvadabb népek közt is soha nem lankadott buzgalommal terjesztése, "s az ennek következtében sarjadzott miveltség és fölvilágosodásnak hathatós előmozdítása által magoknak az egész emberiség körül szereztek. E szempontból tekintvén hazánknak is a pápákhoz állását, igen hajlandók leszünk ama némi némü roszszat, mellyeket önkényes bánásuk néha fejedelmeink és nemzetünkre vont, a tólök nyert megbecsülhetlen jókért elnézni, és nagy részben helyre pótol- taknak itélni. Az ő munkájok főkép eleinknek a keresztyén hitre té- rése; mert jóllehet már előbb is áltszivárogtak a" keleti szentegyház? ta- nítmányai hazánk" délibb részeibe, még is csak a pápáknak , és a buzdi- tásaikra nyugotról kezdett, majd élénken folytatott téritgetési vállalatuk- nak köszönhető sajátlag az evangeliom! egyetemítése, és meggyökerülte közöttünk. Ők éleszték Geyza vezérnek "s István fijának, a? valólag nagy- nak , népök értelmi kifejlését , "s a föld részünkbeli míiveltebb nemzetek" egyesületébe iktatását áhító szent hivőket, és késérék ezentúl is forró részvéttel nemzetünknek az apostoli király kimutatta pályán örvendetes előhaladtát. Hirdetik e" jótékony hatásukat számos rendeleteik , mellyek az egyházi szerkezet jó rendben tartását, ") a papi rend tudományos kiképzését , ") a magyar anyaszentegyháznak áltanitmányok elleni sike- res oltalmaztát, ") és a nép szellemi mívelését és erkölcsi nemesbültét tárgyazzák. Sót tagadhatni-e még ama béelegyedéseiknek is üdvös irány- o !) Fejér Cod. dipl. III. köt. II. r. 338. 1. 2) Fejér Cod. dipl. HI. köt. 1. r. 30. 50, 53. és 75. I. 1) Ugyan ott, II. köt. 406 1. III. köt. 1. r. 425 lap. V. köt. 2. r. 37 és 223. I. há 25 196 ÉRTEKEZÉSEK, zatát, mellyek az uralkodó házban magában néha támadt gyászos egye- netlenségek , ") vagy a" fejedelmek ollykori félszeg cselekvéseik által mint- egy előidézve, ?) ha sikerültek, sok rossz következményeket hárítottak el hazánkról. i VIS: Hálás említésre méltók egyházi rendünknek is a" nemzet" lelki kiképzését irányzó igyekezetei. Ki előtt ne volna áldásban Farkas, Pilgrin és Adalbert, a! szent ige e" bátor lelkü első hirdetőinek hazánk- ban emléke. De ki hozhatná kérdésbe egyháziainknak e? pályán utóbb szerzett érdemeiket is, midőn évrajzaink és okleveink viszhangzanak dicséreteiktól. Ók oktaták a népet iskolákban úgy, mint a" szószékról, ók tenyészték egyenként és egyesületeikben a" tudományokat , közülök váltak canczellárok, jegyzők, és nagyobb részt a követek a külhoni udvarokhoz 5) "s a királyi magzatok" nevelői. "S mi több, tudnánk-e ós- korunkról valamit, ha nem támadának az egyháziak közül nagyra ter- mett férfiak, kik nemzeti történeteinket, a" hálás utókor számára hív kézzel föl nem jegyzék. Példás egyházi rendünknek erkölcsi maga vise- lete és szigoru fenyitéke is, 1) melly a" testületnek magas hivatásától el- tértét gátolván, a" nagy közönségre is árasztá jótékony következményeit, el annyira, hogy mig más nemzetek" közép századi évkönyveik telvék ") III. Incze pápának levele András herczeghez, mellyben ezt a? bátyja Imre király ellen támasztandó lázadástól eltiltja (Fejér Cod. Dipl. II, kötet. 315. 1.) [gy inti III. Honorius is Bélát, hogy atyjának II. András királynak az il- lendő tiszteletet megadja, és minden zavargásoktól óvakodjék. Fejér Cod. Dipl. III. köt. 1. rész. 388 és 437. I. ű 7) IV. Honorius pápának atyai intésekkel teljes levelei III. László királyhoz, nője Isabella iránti rossz viselete és más tévelygései miatt. 7) Ilyenek valának Harduwix győri püspök, követ Rogen siciliai grófhoz 1096-ban. Falbert kalocsai püspök, Commen görög császárhoz 1129-ben. Gyárfás győri püspök Fridrik német császárhoz 1158-ban. Jakab nyitrai püspök, Leopold ostriai herczeghez 1225-ben. Bertalan pécsi püspök, 1. Jakab aragoniai király- hoz 1234-ben. István esztergomi érsek és biboros a? pápákhoz 1250. körül, és sok mások. j 4) Bizonylatok erre az esztergomi 1114-ki, és budai 1279-ki zsinatok" üdvös határo- zataik Péterfynél, Sacra Concilia Hung. az 1. kötetben. TUDOMÁNYOK" ÁLLAPOTJA MAGYARORSZÁGBAN AZ ÁRPÁDOK" IDEJÉBEN 197 a papi rend" elvetemülései, és a nép között rémítóleg elhatalmazott er- kölcstelenség elleni panaszokkal, a mi emlékeinkben alig akadunk e rendet vagy a népet szégyeníthető eseményre. Fegyver forgató tős nemeseinknek nem lehetett sok érkezésük tudós foglalatosságokra. Fölötte hibáznánk azonban, ha minden képzés nélküliek- nek, vagy épen a?" tudományokat megvetők és üldözőknek tartanók óket. Már sz. István király" idejében látjuk magokat is a nem rég keresztyén vallásra tért nemes szülőket, ifjaikat legnagyobb készséggelnépoktatókká képezhetésök végettiskcolákba adni, ") és utóbb is mutatkozik számos példa, hol világi nagyok a! tudományok iránti vonzalmukat a? külhoni intézetekben tanúló hazafiak" gyámolításuk, és ön fijaik oda küldése ál- tal tüntetik ki. ?) És képzelhetni-e a! világi tisztviselőket és országos embereket egyról egyig tudományos mivelés nélkülieknek; holott közü- lök olly férfiak keletkeztek, kik mint követek külhoni udvarokban disz- szel megfordultak , ") mások, kik királyi magzatokat nevelni érdemesít- tettek, ") és számosak, kiknek szorgalmas nevelésök és tudományos képzésökról a legfontosb hivatalokban is kimutatott ritka ügyességök elégleg kezeskedik. Más szinben tünnék fel minden bizonynyal előttünk régi nemességünk e tekintetben is, ha házi életéről, mulatságai és egyéb viszonyairól bővebb isméreteink volnának; de igy az időnek semmit nem ") Vita Scti Gerardi (Batthyáni kiadása) a? 328. lapon : , guadam autem die vene- runt triginta viri ad episcopum neophyti petentes, ut tolleret filios eorum , guos litteris eruditos in elericos ordinaret ;"" "s alább ,,guo viso nobiles et mag- nates filios suos tradebant predicto Valthero ad instruendum pro adipiscendo fructu, scientie artis liberalis." ?) Litterae Tomacensis Episcopi ad Regem Belam III. d. a. 1175. Fejér, Cod. Dipl. II. köt. 189. 1. 3) Például: Tamás fejérvári főispán 1096-ban követ Siciliába , Dienes nádor , és Simon győri főispán, követek IX. Gergely pápához 1232; Berald, Jakab ara- goniai királyhoz 1234; Roland nádor, Ottokárhoz 1254 és 1260-ban, DomonAos hajdan nádor, és Gergely bán, Álbert ostriai herczeghez 1291 , stb. 4) Tllyenek vóltak Miska IV. Béla? nevelője , (1214) Fejér Cod. Dipl. VII. k. 1. r. 191. 1.; Miklós Kinga IV. Béla kir. leányának oktatója (1230). Acta sanctorum Ungariae Mensis Julii 80. ].; és Matyus bán erdélyi herczeg, és III. László mestere és őrizője (1270) Sz. Margit" életírása, kiadta Pray. 198 ÉRTEKEZÉSEK, kimélő foga megfosztván bennünket emlékeink" ez érdekes részétől , nem csoda, ha a megmentett egyes vonatokból készült kép mindenben meg nem felel várakozásunknak. . A! polgári rend, melly csak az Árpádék" utolsó századában kezde addigi semmiségéből kivergődni , keveset tehetett a" tudományok; terjesz- tésére , de kebelében tenyészvén a" mesterségek és müvészségek, még sem tagadhatni némi béfolyását a nemzet értelmi kifejlődésére; melly bizo- nyára még jótékonyabb leendett volna, ha más oldalról a? jobbadán né- met eredetü városi lakosságoknak nyelvökhöz konok szítása a? haza pótolhatlan kárára, a" nemzetiségnek "s evvel a" tudományosságnak is annak szellemében kifejlődtét nem gátlá, és több századra elhalasztá. Még kevesebb béfolyást tulajdoníthatni e? tekintetben a" többi or- szágos polgári osztályoknak. A" várnokok, (castrenses) hübéri birtokukkal egybekötött , "s a szüntelen folyt háboruk és belzavarok miatt tetemesen súlyosbult kötelességeiknek alig győztek eleget tenni; a! parasztok és szolgák pedig az őket egyébként is nyommasztó és szabadabb kifejlődés- tól akadályoztató terheken kivül, még félszeg rendelvények által is megszoritattak elmebeli pallérozásra törekvésökben; mig Kálmán, az emberiséget még a" rabszolgában is becsülő, a" szolgaságot eltörölvén, a XIII. század" folyta felé pedig III. András, a" költözködést megengedvén, az ország e. legszámosb és leghasznosb polgáraira is örvendetesb létnek hajnala derült. "S így ha magasb mívelési fokon nem állának is e? nép- osztályok, hogy még is némi értelmi fogalmokkal és nemesb gerjedelmek- kel birtak: ezt bizonyítja meleg részvétök, mellyel a? hont szerző régi hősöknek tetteik és kalandjaikat zengő népregék iránt viseltettek, ?) és kitünteti még inkább számos tagaikat, buzgó vágyuk, magokat a? törvény" tilalma ellenére is tudománylag kiképezni elannyira, hogy a XIII. szá- zad elején a papi és egyéb alantabb egyházi hivatalokat, már csak- 2 nem kizárólag az alnép közül kiemelkedett férjfiak töltenék bé. :) ") Béla király" névtelene a? XLII. fejezetben , credite garulis cantibus joculato- rum et falsis fabulis rusticorum, gui fortia facta et bella Hungarorum usgue in hodiernum diem oblivioni non tradunt."" 7) IX. Gergely pápa" 1235-diki levele Fejérnél Cod. Diplom. a" III. kötet II. rész" 3383. lapján. TUDOMÁNYOK ÁLLAPOTJA MAGYARORSZÁGBAN AZ ÁRPÁDOK? IDEJÉBEN, 199 MÁST O7D.W/RVEZBI BZ B I. §. Tanitó intézetek. II. §. Az iskolák" telső elrendelése, tanítók tanulók , iskolai fenyíték, tanítás tárgyai. III. §. Külhoni iskolák láto- gatása. IV. § Könyvek, és azoknak nagy áruk, könyegyüjtemények, és könyvvizsgálat. 1 ÉRI Voltak-e a magyaroknak ide keltökkor tudományos intézeteik hazánk- ban, arról hallgatnak kutfőink.Azonban ha lettek is volna , mi a" franko- kat uralta vidékról, hol több püspökség is létezett, igen valószi- nü, még is mintegy bizonyosnak tekinthetjük: hogy a" foglalás által minden előbbi viszonyok megváltozván, valamint a" keresztyénség ma- ga, úgy a táplálékukat belőle szítt oktató intézetek is hosszabb időre el- tüntek a láttérról. Igy maradt ez a" vezérek" időszaka alatt egész István királyig, ki nemzetét a keresztyén vallás üdvös pályájára vezérelvén, első gondoskodott, iskoláknak , a? tudományos képzés fő műhelyei- nek fölállításáról. A" tőle lételt nyert iskolák" számát voltakép meg nem határozhatni, de kétséget sem szenved, hogy nem csak a székes egyházak mellett, hanem minden monostorban is állított iskolákat a papi neven- dékek" számára, és jövendő fönnállhatásukat is nagy lelküleg biztosította. Nagy elődjök" dicső nyomait a? többi Árpádék is követvén, alig maradt népesb hely a! hazában, hol egy vagy néha több iskola nem létezett volna. Ha egyébiránt az egyházi rend kiképzésére szolgálván sajátlag ez iskolák, mind ez okon mind a? holt latán nyelv miatt, melly a" tanu- lás fő és sok ideig csak nem egyedúli tárgyát tevé azokban, soha nép- szerüekké nem válhattak is, mivel mindazáltal a" világiak sem zárattak ki belőlök, sót ha szegények voltak, ingyen tanítattak: nem lehetett nem az egészre is jótékony hatásuk. Lássuk már most azon intézeteket, mellyeknek nyoma, ha- sonkoru emlékeinkben fönnmaradt. E" sorban első helyet foglal el a zékes -fejérvári főiskola, melly István király által, hihetőleg egy időben az ottani főtemplommal , "s így a XI. század" elsőbb éveiben ala- pitatván, már zsengéjében olly hirre kapott , hogy nevendékei vetélked- ve vitetnének más hazai tudományos intézetekbe tanítókul. ") Saját ta- :) Sz. Gellért élete (Batthyáni kiadása) a" 330. lapon igy emlékezik ez iskoláról omisit ergo Episcopus fratem Maurum ad salutandum regem, precipiens ei, 200 ÉNTEKEZÉSEK. nitói közül csak az egy Henriket ismérjük név szerint, ki még István király idejében altanítói hivatalt viselt abban, ") 1217. körül említe- tik még egy névtelen tanítója , scholasticus albensis" hivatali czimze- te alatt. ?) Ugyan e korbeli a szezt - mártoni monostori iskola, melly szinte sz. Istvánnak köszöni fölállítását; ki azt annyira kedvelé, hogy több- szöri látogatásai közben a! tanítók" és tanítványokkal tudományi vitá- zatokba ereszkedett. ") Nevendékei közűl említhetjük Fülöpöt és Hen- riket, kik a latán és magyar nyelvben egyaránt jártasok lévén, Gellért püspök által a csanádi nép! térítésére alkalmaztattak legnagyobb gyü- mölcscsel, 1) és az irói pályán is kitünetkezett Mór, ") utóbb pécsi püs- pök. Igen hihető egyébiránt, hogy a többi sz. Benedek szerzeti kolostorok is, mint a" pécs-váradi , szalavári, bakonbeli "stb. már igen korán szinte ollyan iskolákkal jeleskedtek. A" fejérvári iskola" mintájára állott föl a" csanádi, e. megye első püspöke és apostola Gellértől alkotva. Első tanítójává rendeltetett a né- met születésü Walter, ki nyelvismereten kivül éneklést is taníta. Nem so- . kára fölötte elszaporodván a tanítványok" száma, Walter segédéül elhiva- tott Henrik a fejérvári iskolából , kire ezentúl a. nyelvismeret" tanítása bi- zaték, Walter csak az éneklést tartván magának fönn. E" két buzgó ta- nító alatt olly hévvel forrott itt a tanulás, hogy az éjjelt is nappá ten- ut etiam scholas ingrederetur, gue tunc in Alba solemnes erant, ut in ipsis scholaribus doctorem seu informatorem inveniret et adduceret."" 1) Sz. Gellért" élete ugyan azon helyen , gui veniens Albam peracto apud regem negocio intravit scholas, úbi erat guidam teutonicus nomine Henricus, gui erat puerorum vicemagister" 2) Fejér Cod. Diplom. III. kötet, 1. rész" 130. lapján. 5) Hartvik, sz. István" élete. Pray, Dissertatio hist. crit. de sacra dextera, a" 130. lapon. 4) Sz. Gellért élete , az utalt helyen. 5) Acta SS. Andreae Eremitae et Benedicti Martyris inter acta sanctorum Ungariae (a? nagyszombati kiadás 65. lapján) ,, Ego. guidem Maurus nunc Deo miserante Episcopus, tunc autem puer scholasticus"" és alább , ad nostrum ergo monasteriunt . ad honorem b. pontificis Martini consecratum"" me — mm — ma TENNEM 4 TUDOMÁNYOK" ÁLLAPOTJA MAGYARORSZÁGBAN AZ ÁRPÁDOK" IDEJÉBEN, 201 nék a tanulók. !) De volt is látatja el szorgalomnak, mert rövid idó mulva nem érze már szűúköt az apostolkodó fő pásztor derék és tanult honfiakban , kiknek segedelmével még több előmenettel hajthatá végre nagyszerü vállalatát. A" haza" legrégibb tudományos intézetei közé számítandó a veszprémi iskola is, melly a" szabad művészségek" és hittudomány tanításán kivül , az országos és főleg birói hivatalokat bétöltendő világiaknak a honi jogban képezhetéséül , jogtudományi osztálylyal is jeleskedvén, ?) nem sokára a többi iskolák fölött annyira elhiresült, hogy a" XIII. század másik hasonfelében jeles tanítói és számos tanítványai tekintetéből, az akkor legjelesebb párizsi egyetemmel egybe hasonlítatnék. Csökkenté ugyan e kedvező állapotját, Kun László veszély teljes országlata alatt némelly ádáz pártosok által történt földulatása és kizsákmánylása , de László királytól nagylelküleg ápoltan rövid idő múlva föléledt újra, és virított ezentúl is a haza diszére. ") Még egy másik iskola is létezett Veszprémben a? veszprém - völgyi apáczák" kolostorában, mellybe — jóllehet a" szerkezeti nevendékeki szá- mára volt sajátlag rendelve — egyéb leánykák is béfogadtattak oktatás 1) L. sz. Gellért" életét a" 328, és következendő lapokon. 2) Hogy ez iskola nem sokára a" keresztyénség" béhozatala után e? czélra fölállíta- tott, azt bizonyítja III. László királynak 1276diki adománylevele, (Fejér, Cod. Dipl. az V. köt. IL részének 347. lapján) melly igy emlékezik róla: ,,Ladis- laus etc. — pateat, guod in Vesprimiensi Civitate a tempore , guo in Hungaria —- — — — Catholica — — — — liberalium artium studia, per gue manda- ta maxime divina manifestius, declarantur, prout Parisiis in Francia doctrine docentium preeminencia et copiosa discentium fr — — — regni hungarie eccle- siis fama florida erebrescente celebritate hactenus corruscavit, et cultus justicie ad regni jura conservanda inibi obtinuit principutum"" 5) L. az előbb érintém adománylevél folytatását: , nunc malignitate persecutorum ciusdem ecclesie faciente pene radicitus fuerat in cinerem et favillam. Cuius nos destructioni et vastacioni — — — —. condecenter eupients ————— ut ibi studium , guod hactenus floruerat, reformetur, et cultus justicie divinegue laudis organa, gue suspensa fuerant, restaurentur, porcionem tributi, guam in Fuk Comes Symigiensis percipere consveverat, usgue modo eidem Vespri- miepnsi Ecclesie duximus conferendam ,jés ugyan ezen királynak másik ado- mánylevelét szinte azon évről, mellyben Karos (korus) nevezetü jószággal 26 202 ÉRTEKEZÉSEK. végett. Tanitónéi közül ismeretesek Katalin, Ilona és Olympiás; ne- vendékeiből Margit, IV. Béla" leánya. ") Győrött két iskola díszlett, egyik a!" megyés templom mellett , eredetére nézve egykoru magával a" templommal, másik a szent Do- monkos szerzetesek" monostorában. ?) Ez utóbbiban, melly 1221-ben állott föl, jeleskedett mint ügyes tanító , Pál , születésére magyar, elébb a hires bolognai egyetemben az egyházi jog tanítója, és egyébként a Domonkos szerzetnek honunkban fölállítója; ötven év után pedig Péter, szinte azon szerzetbeli pap. ") Esztergomban, az érsekség főhelyén a kis papok számára ren- delt, és egyházi jog osztálylyal is ellátott 1) káptalani iskolán kivül, mellyben mint tanítók és tekintve igazgatók hivatalkodtak: Jakab (1212) "), Béla fő esperest és hires egyházi jogtudós (1230 — 1240), ") Sixtus Antal (1272) és András (1284) 7); találtatott az 1281-dik év óta egy másik igen jeles hittudományi intézet is, a" sz. Annáról czimzett "s annak javára III. László királytól az ottani örmények" telkével meg- ajándékoztatott sz. Ágostoni szerzetesek" monostorában. ") A" budai fő templom melletti iskolának mikor keletkezése bizony- talan; tanítói közül is csak az egy Ambrus neveztetik 1253diki emlé- kekben, ") de föltehető, hogy az ország fővárosában helyezve, egyéb Szala vármegyében megajándékozta a?" veszprémi templomot — szenvedett ká- rainak helyre állításául. Fejér Cod. Dipl. VII. k. II. r. 46. I. 1) Sigismundi Ferrarii , de rebus provinciae ordinis praedicatorum, a" 215. 318. és 321. lapokon. 2) Sigismundus Ferrarius de rebus ord. praed. a" 32. lapon. 5) Ugyan az, a" 272. lapon. 1) De Batthyán Legg. Eccl. R. Hung. III. k. 32. 1. 5) Fejér Cod. Dipl. III. k. I. r. 130. I. F) Rogerii miserabile carmen , a XXX fejezetben. Schwandtnernál az 1. k. 308. I. s: Magister Albertus Strigoniensis archidiaconus , gui circa fluenta juris prae- latus alios meruit edocere." 7) Fejér Cod. DapileVeNz TUNNE b ASSE VS k. TI. r. 522. 1. és "V. k./ TIT r. 372. 405. és 438. I]. !) Fejér Cod. Diplom. V. köt. III. r. 77. 1. 5) Fejér Codex Dipl. IV. köt. II. r. 205. I. TUDOMÁNYOK" ÁLLAPOTJA MAGYARORSZÁGBAN AZ ÁRPÁDOK" IDEJÉBEN. 203 testvér intézeteinél alantabb fokon nem állott. ") Virágzott Budán a Do- monkos szerzeteseknél is egy jeles központi iskola, e" szerzet tagjai szá- mára (studium generale), melly még a XV-dik században is fönn állott. Miskolcz méllett a" sz. Benedek szerzetebeliek" tapolczai monosto- rában is létezett jeles iskola, mellyról egykoru emlékek szerint állíta- tik, hogy a! XIII. század" második tizedében a tudományok" fő tanyája volt. ?) Több oktató intézetek nem érintetnek ugyan név szerint em- lékeinkben , de kétséget sem szenved , hogy az előszámlált fő templomok" és monostorok" példájára, a többiekhez is voltak kapcsolva hason szer- kezetúű iskolák. II. §. Eleinte , úgy látszik , egyedül a" püskököket illette az iskolák" kor- mányzása, idő jártával azonban közös lett e jog a káptalanokkal, és mint- hogy se püspök terhesbült hivatali foglalatosságai miatt , se káptalan mint testület a közvetetlen fölügyelést czélszerüen nem viheték , igazgatónak rendeltetett a mindenkori olvasó kanonok. ") Ez választá és mutatá bé megeróősítésúl a püspöknek és káptalannak a! tanítókat, kiket kisebb hibákért megfedhetett, nagyobb vétségeiket pedig bünhödésekül a" püs- pöknek "s káptalannak föladni köteleztetett. Köréhez tartozott a" tanítás tárgyait és módját meghatározni , a! tanulók" előmentökre fölügyelni , és e végett nyilvános vizsgálatokat tartani. A" tanító , kit némelly helyütt alol- vasónak , másutt iskolásnak (scholasticus) neveztek, köteles volt nap- jában, az ünnepeket és éneklésre rendelt napokat kivéve, a ren- des tudományból három leczkét tartani; a" hivatali órák után és ünne- 1) Sigismundi Ferrarii de rebus ord. praed. az 502. és 540. lapon. 2) Schmitth Episcopi Agrienses 1. köt. 131. lapon. j 5) Mi itten az iskolák? belső elrendeléséről közöltetik , hasonkoru tudósítások" nem létében vétetett a. XIV. századi emlékekbőlt. i. a" nagyváradi káptalannak 1374. és az esztergominak 1397-diki rendszabályaiból (Batthyáni Leg. Eccl. R. Hung. a" III. köt. a?" 218. 312. és következő lapokon ; mellyekre nézve azon- ban a" (XIII századi) laterani egyházi gyülésre, és régenten divatolt rendtar- tásokra hivatkozásaik szerint itélve , igen valószinü, hogy sokkal előbb ké- szültek és ekkor csak megújítattak. 26." 204 ÉRTEKEZÉSEK, peken azonban taníthatta a rendkivüli tanulmányokat is. A" laterani egyházi gyülés határozata szerint egy egész kanonoki illetvényt kellett volna ugyan a tanítóknak huzniok megjutalmazásul, de úgy látszik, hogy e rendelkezet nem teljesítetett mindenütt egyaránt; mert akadhatni ollyan példára is, hol a tanítóknak alkukép meghatározott zsoldjok járt pénzben és termékekben, mellyet a püspök káptalan és olvasó kanonok közösen viseltek. Ezért tartoztak az egyházi nevendéke- ket általában, a világi hallgatók közül pedig a szegényeket ingyen ok- tatni, és a" vagyonos világiaktól is csak igen mérsékletes díjt eleség- ben, pénzben és fában szedni; ") kivévén haa szülők jószántokból ön- kényt többet adnának , vagy az ifjak a! rendkívüli tanításokban részesül- nének ; zsarolás szintúgy mint ügyetlenség hivataltól megfosztást vonván maga után. Minden tanítónak voltak segédei (socii) hihetőleg a" tapasz- taltabb tanulók közül, kiknek engedelméből szabad volt más tanuló tár- saikat oktatni, denem otthon, hanem csak a nyilvános iskolában , és a szokott órákon kivül. Ezen fölül találtatott minden iskolánál egy ének- mester (succentor), ki az éneklő kanonoktól függött, és ettől huzta ren- des zsoldját, de a tanítványokon is vehetett némi fizetést. Álladalmukra nézve egyháziak vagy világiak voltak a" tanulók; koruk szerint pedig oszlottak iskolás gyermekekre (puer scholasticus) és diákokra , kik közt nem csak fölserdült ifjak, hanem sokszor koros férjfiak és már hivatalkodók, mint lelkészek , sót kanonokok is foglaltat- tak. Minden szabad születésü egyén , nehézség nélkül vétetett bé tanuló- nak, nem szabad eredetü csak ura engedelmével, ha még is valaki e? nélkül fogadott volna bé pór származásut iskolájába, tartozott azt az 1) Sustinemus autem ut a scholaribus tam indigenis guam forensibus non mendican- tibus, gui scilicet per suos parentes vel proximos sustentantur, possit magister ipse licite petere ad festum Nativitatis Domini unum capponem, et duos panes , item ad festum Resurectionis Domini similiter duos panes, unum caseum, et octo ova, ad Festum vero Galli unum gallum vel gallinam , et mense guo- libet a singulis singulos denarios pro salario curatoris et tempore hyemali lig- na ad calefaciendum scholas iuxta consvetudinem alias observatam. Statuta capituli Varad. d. a. 1374. az utalt helyen. TUDOMÁNYOK" ÁLLAPOTJA MAGYARORSZÁGBAN AZ ÁRPÁDOK" IDEJÉBEN. 205 1114-diki esztergami zsinat végzése szerint ") melly azonban a" XIII. szá- zad megnyiltával már elavultnak mutatkozik, ?) urától megváltani, és azon kívül 50 pensát büntetésül fizetni; szerzetesek sem járhattak mo- nostorokon kívüli iskolákba elóljáróik"? megegyezése nélkül , "s ha föl is voltak szabadítva látogatásukra, nem engedtettek a" nyelvismereten , hit és gondolkozas tudományán kivül mást tanulni; ellenkező esetben egy- házi tilalommal büntetendők. ") E" kevés eseteken kívül, minden egyéb ismért rendeletek inkább kedveznek a!" tanulóknak , és irányozzák szá- muk" szaporítását. A" káptalanbeliek rokonaikon kívül sok más szegény diákokat tápláltak , és nem kételkedhető , hogy ezekre alapítványok is vol- tak. Nevezetes és a tudományosságra jótékony hatásu intézvény volt az is , melly szerint, már hivatalban lévő, de a tudományokban nem eléggé jártas egyháziak , tökéletesb kiképzésök végett újra iskolázni köteleztet- tek , hivatalaikat és jövedelmeiket azonban , a" helyetteseiknek járó ju- talmon kívül megtartandók. ") Általános szabályokat az iskolákban töltendő időról nem talál- hatni ; más tartományok" szokásait vévén azonban tekintetbe, igen hihető, hogy a" nyelv -és szóvitázat - tudomány" (dialectica vagy logica) tanulására 5, a hittudományéra pedig ezen fölül 4. év volt kiszabva ; ") szintan- nyi idő, vagy nem sokkal kevesebb kivántatott a jog tanulására; az 1) Koller Historia Episcopatus Auingue - ecclesiensis , Appendix II. az 1. kötet 386. lapján ,siguis alterius servum vel servientem talem, gui domino suo sine ip- sius voluntate alienari non potest, vel guemlibet de civili populo litteras do- cuerit, seu clericum fecerit, absgue conscientia et concessione domini Sui, ipsum redimat, et insuper guinguaginta pensas persolvat."" 2) IX. Gergely pápának 1233. levele szerint, mellyben helyteleníti, hogy lelkészi hivatalra már más nem is adja magát mint szolgai eredetű. Fejér Codex Dipl. III. kötet 2. r. 338. lap. 5) Constitutio- Synodus Budensis d. a. 1279. LXVI. Péterfynál , Sacra concilia" czimü munkája" 1. kötetének 124. lapján. ,,Et excomunicentur monitione pro- missa , omnes Monachi et Religiosi, gui relictis claustris suis absgue praela- torum suorum licentia ad scholas ire, vel aliud guam Grammaticam, Theolo- giam aut Logicam in scholis audire praesumant. 4) Ugyan ezen zsinat XXXVIII. rendszabálya — az utalt helyen. 5) Raumer Gefdidte der Hohenítaufen VI. köt. 455 lap. 206 ÉRTEKEZÉSEK, 1279diki budai zsinat határozata szerint legalább bizonyos, hogy az egy- házi jogot 3. évig tartoztak tanulni ollyan egyházi hivatalkodók, kik egyébiránt képesek kimutatni a szabad művészségek - és más tudo- mányokban jártasságukat. ") Az iskolai fenyíték nem volt fölötte rideg , mi már abból kivehető, hogy a tanítóknak nyilván meghagyatott: úgy intézzék a vétkesekre mérendő büntetéseket, hogy a tanulók általok el ne rezzentessenek, hanem inkább nagyobb szorgalomra serkentesse- nek. Vasárnapokon és ünnepeken tartoztak a tanulók tanítóiktól ve- zérelve az isteni tiszteletre megjelenni , igy a tanításokba is szorgalma- san eljárni. Tiltattak tórrel vagy más ártalmas fegyverrel az iskolába és szentegyházba jőni, és éjjel az utczákon a!" meghatározott órán túl kóborolni. Vétkesek büntettek kisebb hibákért a furatossal (ferula), nagyobb vétségekért börtönnel. ?) É Az iskolák" rendeltetéséhez alkalmaztattak a tanítás tárgyai is. A" kezdet nem csak a! szerzeti, hanem más alsóbb iskolákban is téte- tett a betük" ismértetésével. ") Erre következett az irás, latán olvasás, és éneklés, "s evvel bé vala fejezve iskoláink" zsenge állapotjában az egész tanulás. 1) Az értelmiség és polgárisodás előhaladta azonban hatott az iskolák" kifejlődésére is. A" XIII. században adattak elő a" székes isko- lákban , mint rendes tanulmányok: a nyelv" és a" szóvitázat tudo- mánya (dialectica) , a szavalás (declamatio) , éneklés (cantura) 5) és a! hit- tudomány előisméretei , ") mihez járult még az érseki iskolákban az egy- házi jog, 7) a veszprémi fő iskolában pedig a" többi szabad művészségek is, u. m. a" szónokság, számvetés, méréstu omány, és csillagászat, "s ") Constitutio XXXVIII. Synodus Budensis d. a. 1279. a" fönn utalt helyen. ") Visitatio Ecclesiae Strigoniensis d. a. 1397. Batthyáninál a" fönn érintém helyen. 5) Pray sz. Margit élete a" 254. lapon. 6) Sz. Gellért élete Batthyáni kiadása szerint a? 328. lapon: , guibus susceptis eos sub manu magistri Waltkeri constituit, dans eis unam domum ad hanc aptam , ut eos scientiis grammatice et musice informaret."" ") A" nagyváradi káptalan" rendszabályai a" fönn jelelt helyen. ") Az 1279-diki budai zsinat LXVI. rendszabálya szerint. 7) Ugyan ennek XXXVIII. határozatához képest, az utalt helyen. TUDOMÁNYOK ÁLLAPOTJA MAGYARORSZÁGBAN AZ ÁRPÁDOK" IDEJÉBEN. 207 ézeken fölúl a" hazai jog. ") Rendkivül tanítatott a verselés, bölcselés (philosophicalia) ?) a? történet ?") és alattomban az alchymia. ") III. §. Ezekből látható, hogy honi iskoláink, ha néha az egyik vagy másik kitünteté is magát a többiek fölött, még sem emelkedhettek soha ollyan álláspontra, melly képesekké tette volna azokat a tudományos míve- lés fokonkénti előhaladtával egyarányu lépést tartásra , és az idő" kivánati- nak teljesen megfelelésre. E" hiány" érzete, és kiterjedtebb tudalom utáni nemes vágy ösztönzé honfiainkat, azt, mit otthon föl nem lelhettek , a külhonban fölkeresni. Igen valószinü, hogy már sz. István bölcs ren- delkezése, mellyel Rómában, Jerusalemben, Konstantinápolyban , ") és Ra- vennában ") intézeteket emelt az ott megfordult magyarok" számára, sok honfiakat bátorított el helyek" látogatására, mi bizonyára az értelmiség terjesztésére már akkor is némi béfolyással volt; de a" külföld nagyobb hirü tudományos intézeteinek közönségesb , és mintegy léteges szükséggé vált látogatása sajátkép csak a" XII. század elején kezdődött, Előmoz- díták e tudományos irányzatu költözéseket főkép a pápák, kik nagyobb egyházi méltóságokra emelt férjfiak" tanultsága iránt szigoru rendeleteket adtak ki , 7) mellyek annyira terjedtek , hogy még püspökök, "s ezek kö- zül Bertót herczeg II. András király" sógora, és már akkor kalocsai ér- sek, tanulatlanságuk miatt kimélet nélkül hivatalaikat oda hagyni, és ") III. László 1276diki adománylevele (Fejér Cod. Dipl. V. k. II. r. 347. I.) ,,gnod in veszprimiensi civitate — — .—. liberalium artium studia — — — corrusca- runt" és alább ,jet cultus justicie ad regni jura conservanda inibi obtinuit principatum,"" :) A" nagyváradi káptalan" már több helyütt utalt rendszabályai szerint. 5) Anonymi Belae Regis Notarii Prologus. 4) Statuta Capituli Dominicanorum Pestini 1273. celebrati. Fejér, Cod. Dipl. VILI. KJT ÉG 28 AS 5) Chartuitii vita S. Stephani. (Pray kiadása 141. lap.) §) Pray Annales Reg. hung. (I. köt. 41. lap.) 7) LII. Incze? több rendü levelei Bertót ügyében olvashatók Fejérnél Cod. Dipl. III. köt. 1. r. a" 30. 50. 53. 75. lapokon. 208 ÉRTEKEZÉSEK kiképzésök végett hosszabb ideig külföldi egyetemekben tanulni kény- telenítettek. Magok a szerzetek is irányozván tekintetök" emelését el- küldék tagjaikat külhoni rokon intézetekbe ; úgy a Domonkos szerzetesek a magokét Párizsba, az ottani monostoruk! hires iskolájába; ") mi- re nézve azonban szorosan meghagyaték a perjeleknek, hogy csak az ügyesebbeket szemeljék ki, és ha butákat küldöttek volna, azokat híjják vissza. ") Minden székes egyház mellett voltak hihetőleg alapit- ványok a külföldre küldendő szegényebb diákok" számára ; Esztergom- ról legalább bizonyos, hogy ott a" XIII. század vége felé, Budai János mester kanonok és barsi fő esperest ollyan intézetet alapított, Krisztus társasága ( collegium Christi) nevezete alatt, mellynek az érsek által a társaság ügyesb tagjai közül választott előlülője, mindig tartozott egynehány szegény diákokat tanulás végett az alapítvány költségein a külföldre küldeni; ") kiktól azonban, ha idővel jövedelmesb hivatalt nyertek , a rájok fordított pénz megint vissza váratott. A" külhoni intézetekben tanulással töltendő idő közönleg több évekre terjedt, ) de különös esetekben megszokták a pápák rövidíteni; igy megengedé III. Incze, Bertót herczegnek a korábbi visszatérést, de olly föltétel alatt, hogy tudós férjfiakat vivén magával szorgalmasan ta- nuljon, és tudatlanságát épületes maga viselete által igyekezzék helyre pótolni ; ") Bertalan pécsi püspök is hasonló föltétel alatt nyere tá- gítást III. Honoriustól 1221-ben. ") E következő külhoni intézetek kedveltettek leginkább honfiainktól: Párizsban a sz. Máriától, sz. Victorról , és sz. Genovéváról czímzett iskolák; ezekben lelék tudományi kiképzésöket Bethlen, Jakab Mi- ") L. Ferrarius Zsigmond? fönn utalt munkáját a" 79. és 112. lapokon. 7") Az 1273-diki pesti sz. Domonkos szerzet közgyűlésének rendszabályaiban. Fe- jér Cod. VII. k. 2..r. 28. 1. 7) Az 1397-diki esztergami káptalani rendszabályok szerint, a" már többször érin- tett helyen, 3 ; 4) Igy a" fő nemesi vérből származott Vgronról , később spalatói érsekről följelöl- tetett, hogy majd 12 évig foglalkodott Párizsban tanulással. — Thomae archi- diaconi hist. Salonitona. (Schwandtner $5. RR. hung. III. k. 628. 1.) ") III. Inczének 1209-diki levele Bertót" ügyében (Fejér Cod. Dipl. TII. k. 1. r. 75. I.) ") L. ennek 1221-diki levelét e? tárgyban , u. o. a" 308. lapon. TUDOMÁNYOK" ÁLLAPOTJA MAGYARORSZÁGBAN AZ ÁRPÁDOK" IDEJÉBEN. 209 hály és Adorján magyar nemes ifjak 1175 körül ") Klingsor Miklós Erdély- ból a" XI. század" végén ?); Ugron később spalatói érsek 1240-ben, ") és Ágoston utóbb zágrábi püspök, ki 1286 körül ") nagy előmenettel tanulá a" bölcselést és hittudományt. Általában olly számosak voltak a magyar tanulók Párizsban, hogy 1250 körül különös osztályt képezének az alemann nemzeti társaság közt, mellyhez a" csehekkel , lengyelekkel, angolokkal és irlandiakkal együtt számítattak. ") Bolognában a! hires jog iskola. Itt tanult a XIII. század másik tizedében Tamás, utóbb spalatói főesperest, ") és Pál, ki annyira kitünteté magát, hogy az egyházi jog nyilvános tanítójává téteték, 7) 1266 körül István, már ekkor pozsoni prépost és zágrábi választott püspök, ") sok másokkal, kiknek neveik fönn nem maradtak. Ezeken kivül eljártak magyaraink Vicenczába, hol 1209-ben ") Bertót herczeg; Páduába ""), hol 1264 körül Orbácz pozsegai prépost ta- nultak ; és Romába "s Krakkóba, melly két helyen a? hires Klingsor for- dúlt meg. !!) Különös említésre méltó még az, hogy a" honunkba költözött Iz- maüöliták , vagy mint közönleg neveztettek, szerecsenek, nagy számmal küldék ifjaikat Aleppóba Ázsiában, egyházi jogukat Abu Hanifa szer- !) Fejér Cod. Dipl. II. k. 189. I. ") Sammlung von Minnesingern aus dem schwábischen Zeitpunkte. Zürch. 5) Thomae Archidiaconi hist. Salonitana , a" fönn utaltam helyen. §) Ferrarius" többször fölhivott munkájának 116. lapján. 5) Tudományos Gyüjtemény 1833-diki folyamat X. köt. 50. lap. §) Schwandtner SS. RR. hung. III. köt. 578. I. 7) Ferrarius a" 25. lapon Theodorik hasonkorú iróból közli róla e? tudósítást: ,jan- no 1221. magister Paulus hungarus Juris canonici publicus professor Bononiae ad praedicatorum sodalitatem se contulit."" ") Fejér Cod. Dipl. IV. köt. III. r. 360. I. a ") Fejér Cod. Dipl. III. köt. 1. r. 75. 1. 19) Ugyan az a! IV. köt. III. r. 228. lapján. :1) Sammlung von Minnesingern "stb. a" fönn utalt helyen. — Jakab mester Tole- dóban tanult Spanyolországban, hol áltanítmányait szívta be. Math. Parisi- ensis Historia major 795. I. 27 210 á ÉRTEKEZÉSEK, tartása szerint tanulni ; az onnét, tanulások" béfejezte után, visszatéróket papjaikká teendők. ") IV. §. Valamint egyebütt úgy hazánkban is fölötte ritkák voltak a" köny- vek a" közép kornak vizsgálatunk" tárgyát tevő szakaszában. E hiány eleinte, míg nálunk is leirók keletkeztek, annyira ment, hogy magos egy- házi fokon álló férjfiak sem birták a" legszükségesb elemi könyveket. Példa erre Bonipert pécsi püspök, ki 1008-ban Fulbert carnoti püspöktől Frankhonból kéré magának küldetni Priscián nyelvtudományi munká- ját, ") és 1007 körül Anasztász kalocsai érsek, ki sz. Emmeram elron- gyolt könyvét elkölcsönözvén Arnolf sz. emmerami szerzetestől, azt leg- nagyobb buzgalommal olvasá. ") Ez is volt oka, miért magános emberek és szerzetek nem szerezhetvén meg magoknak a! szükséges könyveket, e tiszt a? királyokra háromlott. De bizonyítja leginkább a" könyvek" rit- kaságát és nagy becsben létét temérdek áruk, melly még a XIII. szá- zadban olly nagy vala, hogy gutkeledi Wid, Pethend" fia, 1263-ban, az ő nemzetsége kegyúrsága alá tartozó csatári monostornak bibliájáért, meily általa Farkas vasvári zsidónak 70 girában elzálogosítva ennél elveszett, két egész falut tartozott adni kárpótlékul, 4) és 1277-ben László eszter- gomi főprépost végintézete szerint 3 könyv ára elég volt egy elégett malom helyre állítására, más nyolczé pedig az intézkedő adósságainak kifizetésén fölül még a szegények" gyámolatára is. 99) ") Fraehn, Excerpta e Scriptoribus arabiciscc (Petropoli 1822) czimü munkájában a" XIII. század" első tizedeiben élt Jakut tudósításából ezeket közli: ,,Ego vero in urbe Haleb offendi magno numeró genus hominum gui Baschgurdi andiebant, — — et scientiae juris juxta ritúm Abu Hanifae operam dabant.— — — Eorum aliguis, guem audieram — — — mihi respondit: Terra nostra jacet in regno nationis, cui nomen Hungerorum est ——.— és alább: has petimus regiones in Scientia juris sacri studium posituri, reduces in patriam omni honoris cultu a civibus nostris excepti, rerum sacrarum cura praeficimur, ?) Fejér Cod. Dipl. 1. köt. 257. lap. ") Canisius Ant. Leect. III. k.91.1. és ebből Katona Hist. Aepp. Colocens. 1. k. 154. 1. §) L. oklevelét Fejérnél Cod. Dipl. IV. dzöt. III. r. 179. 1. ") László esztergomi főprépost" végintézete Fejérnél (V. k. II. r. 411. I.) v TUDOMÁNYOK" ÁLLAPOTJA MAGYARORSZÁGBAN AZ ÁRPÁDOK" IDEJÉBEN. 2r1 Mind e" mellett, ha bár nagyobb könyvtárokkal nem dicsekedhe- tünk, még is találtattak több kötetü gyüjtemények nem csak székes egyházak mellett, és monostorokban, hanem magános személyeknél is. A" fő templomi tárokban, kivált ott, hol nagyobb terjedelmü tanító in- tézetek is léteztek, a mindennapi isteni szolgálatra szükségés könyve- ken kivül foglaltattak még más tartalmu könyvek is, mellyeknek jó kar- ban tartása a püspököket illette, holott amazokat megigazítatni az úr kanonok? kötelességéhez tartozott. ") E" gyüjtemények" leghiresbike volt a" veszprémi , mellynek értéke 3000 girára becsültetett, midőn 1276ban a templommal együtt feldulatott. ") A" monostori gyüjtemények közt a sz. mártoni után, mellynek miben létéről azonban kútfók? szükében nem tudunk semmit, legrégibb a pécsváradi; ez még sz. István ajándékából nyert 37 könyvet, irányzatra nézve mind egyháziakat és az isteni szol- gálatra szükségeseket. ) Más klastromoknak is kellett arány szerint majd több majd kevesebb kötetnyi könyvtárokkal birniok, mert találtatnak szabályok, mellyek szerint tagjaik egyházi könyveknél egyebeket tiltattak vásárlani, a helybeliek pedig használatra vehettek ugyan magok hoz köny- veket, de azokat más gyülekezeteknek elajándékozni szinte szorosan tiltattak. ") Kisebb templomok sem voltak a" bratkainak ") példájaként szükséges könyvek nélkül, sót még a falusiakban is meg kellett lenni a nappali és éjjeli officiumnak és a! szertartási kézi könyvnek; ") az egyes papok közül pedig köteleztettek a! fő esperestek az egyházi tör- vények kivonatának megszerzésére. ") Világiakról csak az egy Kálmán ") Az esztergomi káptalan?" fönn utalt rendszabályai szerint. ") László király 1276-diki adománylevele , Fejérnél VII. köt II. r. 47. I. 5) , Libris vero, guorum praecipua auctoritas viget in Ecclesia, cum Bibliotheca cum III. voluminibus, nocturnalibus IV. antiphoniis V. lectionariis II. cum litaniis , psalteriis IV. gradualibus V. regulis II. missalibus VI. baptisteriis II. glossariis III. omiliarum volumine I. (Koller hist. Epp. Xuingue-EccIl. 1. köt. 79. 1.) §) Ferrarius a? fönn érintém munkájában az 555. 1. 5) Fejér Cod. Dipl. II. k. 138. lap. ") Péterfy Sacra Concil. I. k. 46. I. 7) Az Esztergomban 1114-ben tartatott zsinati rendelvénye szerint, Koller hist. Epp. Ruingue-Ecc1, 1. k. 386. lap. 27 212 ÉRTEKEZÉSEK. királyra nézve bizonyos , hogy több könyvei voltak; egyháziak ellenben találtatnak többen, kik az akkori fogalmak szerint jeles könyvgyüűjte- ményekkel birtak, mint a" XI. században: Gellért csanádi püspök, és Henrik ottani altanító; ") a XII-ben: Béla névtelen irója, Bernát spa- latói érsek, kinek számos legjobb és nagy becsü könyvei voltak ; ?) a XIII-ban pedig Ugron, szinte spalatói érsek 1244-ben, ki drága pénzen szerezte meg magának az egész bibliát iskolai magyarázatával együtt ; ") Roger, a , miserabile carmen" szerzője, szinte egy jeles gyüjtemény" tulaj- donosa, melly halála után végrendelete szerint testvér onokáira maradt, " ) Pál veszprémi főprépost, kinek 1000 girára becsült gyüjteménye a tem- plommal együtt fölprédáltatott 1276-ban; továbbá más 15. veszprémi káptalanbeliek, kivált egyházi és polgári jogtudományi könyvekben gaz- dagok , és szinte akkor megfosztvák azoktól; ") és László esztergomi fő- prépost, ki 1277-ben meghalálozván több jeles könyveket hagyott maga után, mellyeket végintézetében részint terheinek lefizetésére, részint barátinak és szerzetes házaknak rendel. ") Még egy érdekes jelenetról kell a könyvek! dolgában itt emlékez- nünk, a már ekkor is mutatkozott könyvvizsgálatról. A" legelső rendelvény, melly arra vonatkozik , tétetett a Domonkos szerzetnek 1244-ben Budán tartott gyülésében, "s igy szólott: , minden iromány, mellyet szerzeti tag készített, közre bocsátása előtt, a tartományi igazgatótól kinevezett biz- 1) Lásd Sz. Gellért? életét 311 és 331. I. 2) Thomae Archidiaconi hist. Salonitana (Schwandtner SS. RR. hung. III. köt. 572. 1.) , habuitgue (Bernardus) libros plurimos bonos et pretiosos, guos suis nepotibus largitus est." 5) Ugyan ott a" 628. lapon , emerat enim sibi cum multa guantitate pecuniae totum corpus Bibliae cum commentariis et glossis, sicutsolet legi a magistris in scholis." §) Ugyan ott a" 634. lapon. ") László király" 1276-ki adománylevele szerint Fejérnél (Cod. Dip.VII.k. 2. r. 47. 1.) ") Fejér Cod. Dipl. V. k. II. r. 411. lap, hol e? következő könyvek említtetnek névszerint: , Biblia Instituta et tres libri codicis, ezeket hagyja egy elégett malom! helyre állítására , — Decretum cum apparatu Joannis Teutonici — Decre- tales cum apparatu Menardi, Digestum vetus infortiatam, digestum novum, Sump- ma Athenis , liber sententiarum , scholastica istoria, et Eremitarum" ezekből a" szegények" gyámolításán kivül az adósságoknakis ki kellett kerülni. — Moralia TUDOMÁNYOK" ÁLLAPOTJA MAGYARORSZÁGBAN AZ ÁRPÁDOK? IDEJÉBEN, 213 tos férjfiak által megvizsgálandó." :) Ennél közönösb hatásu volt az egy- házi beszédnökök iránt az 1279-diki budai zsinatban hozott azon tör- vény: hogy csak hiteles férjfiak, és a kiket a pápa vagy megyés püspök fölhatalmazand, tarthassanak a" szószékról beszédeket a? néphez, "s ekkor csak azt mondják, mi a pápa vagy püspök" levelében foglaltatik. ") Egyéb intézményeket, vagy példát, hogy valaki munkájában közlött véleménye- iért bünhödött volna, nem találunk emlékeinkben. HARMADIK FEJEZET. I. §. Latán és görög nyelv ismérete, II.§. Magyar nyelv álladal- ma, német, szláv és más nyugoti nyelvek részes divata és tudása. III. §. Hit- tudomány, IV. §. Bölcselkedés és gyógytudomány. V. §. Jog. VI. §. Történet. g §. Az egyes tudományok ez idő alatti álláspontját csak akkor hatá- rozhatnók meg voltakép, ha az e korszakban közre munkálkodott iróink" elme-szüleményeit, ha mind nem is, legalább valamennyire elégel- hető részben ismérnők. De fájdalom! nem vagyunk illyen boldogok ; az előkorunkból ránk jutott munkák" száma olly csekély, hogy belőlök épen nem szerezhetünk kielégítő képzetet az isméretek" akkori állodalmá- ról; mi annyival sajnosb, mivel el hiány, a történetet és jogot némileg kivéve, a? tudalom minden egyéb ágaira kiterjed, és hihetőleg örökre kipótolhatlan. Ne legyünk azonban mindjárt olly igaztalanok, hogy azt, mi e fogyatkozásban inkább az idők" mostohaságának okozata, őseink" tudat- lan voltoknak vagy renyheségöknek tulajdonítsuk, sót adjunk hálát az egek- nek a megmentett ereklyékért, mellyek jóllehet számra parányiak , de Gregorii, soliloguica Augustini cum multis libris eiusdem in uno volumine. Distinctiones Mauritii per Alphabetum super dictionibus theologicis, Psalterium glossatum, Epistolae Pauli cum apparatu et sumpma Goffridi — — — ezeket rendeli többeknek. ") Martene Thesaurus Anecdotor. IV. kötet. 1702. szelet, és belőle Fejér Cod. Dipl. VII. köt. 1. r. 287. 1. ?) Péterfy Sacra Concilia 1. köt. 113. 1. 214 ÉRTEKEZÉSEK, belső értékökre nézve, ha történeti jelentőségöket tekintetbe sem ven- nók , olly igen fontosak , hogy a külföld azonkori hason irányzatu mívei mellett bátran megáüllhatnak. Illy helyzetben, jelen vázlatunk is csak igen tökéletlen lehetvén , nem terjed egyébre , az egyes tudományok tör- téneteinek rövid előtükrözése , és az irói pályán kitünetkezett honfiaink" és munkáik" kijelelésénél. Latán nyelven kezdődvén, mint másutt úgy nálunk is; a közép századi nevelés, mi is e! nyelv" viszontagait tűzzük ki legelőbb vizsgá- latunk" tárgyául. A" latán nyelv" hazánkba szivárogta egykoru a keresz- tyénség béhozatalával. Korántsem föltehető mindazáltal, hogy az első téri- tók közvetetlen azon szólították meg eleinket; mert ezek előtt minden bizonnyal hatás nélkül hangzott volna el nem értett beszédük; kellett, ha mások közül nem, tehát a számos külhoni hadi foglyokból ollyan férjfiaknak kerekedni, kik itt létök alatt az uraik" nyelvével megismér- kedvén az idegenektől hirdetett malaszt - teljes tanítmányt a magyarok- kal saját nyelvükön érteték meg ; "s igy lassanként elterjedvén ország szerte az igaz hit, talán szükség sem lett volna többé a latán nyelvre, mint közlési eszközre, ha arómai udvar hatásajegyetemítését áhítva, ezt máskép nem ren- delé, és tervét sajátságos következetességével végrehajtólag, a latán nyel- vet, a honit illette székbe ültetni, és országlativá emelni nem törekszik vala. Hatalmilag fölzudul ugyan több ízben a" nemzetiség" érzete a! nép- ben, a" hitét és nyelvét veszélyeztető újítmányok ellen, de sikeretlenül ; a királyai kezeikben központosult nagyobb erő hamar legyőz minden el- lenszegülést , "s ime kivíva áll 8 századra a" vendég nyelvnek a" nemze- ti fölötti diadala. A! tanulás latán nyelven foly az iskolákban, és sok ideig nem is terjed egyéb tudományokra , utóbb társalkodás közben sem szabad szerzeteseknek és alsóbb egyháziaknak más nyelven beszélniök, ? ) de még királyi hölgyek és apáczák is kénytelenek Róma! nyelvét saját- jokká tenni. ") Ide járulván az isteni szolgálatra kizárólagi használata , ") Az 1114diki estergomi zsinat? egyik határozata szerint, Koller hist. Epp. Nuin- gue-Ecel. 1. k. 382. I. ; 7) Acta Sanct. hung, mensis Julii $0.1. Vita b. Cunegundis Belae IV. filiae : , A gui- bus in literis latinis primum — — instituta est," Ugyan ott a? 333. lapon. Fer-. rarius fönn említém könyvében a" 318 lapon. TUDOMÁNYOK" ÁLLAPOTJA MAGYARORSZÁGBAN AZ ÁRPÁDOK" IDEJÉBEN 215 a törvényszékek-, és országgyülésekbe bévitele, és minden köziromány- nak azon szerkezése, épen nem csodálhatni: hogy annyira elterjedt és a nemzeti nyelvet majd csak nem elölte. Ha mind e! mellett az akkori latánság, mint közönleg, úgy nálunk is, a korcsosiság bélyegét magán hordozza, és a" hajdani cicerói nyelvnek majd nem ellentétele ; azért ne itéljük meg szigoruabban: sajátságos nyelv ez, melly sok régenten ismé- retlen szavakra, ejtések és fordulatokra szorult, "s azért csak magában, minden másra vonatkozás nélkül méltányolható. Valamint a latán nyelv, a római egyház tanítmányával nyugotról hatott hozzánk, úgy a görög szinte egyházát követve keletről ; de a mint ez, az országnak csak egyik szögletében nyerhetett állandó telepet, úgy a? vele bécsuszott nyelv sem terjedhetett el olly közönleg, mint verseny- társa a latán. Végkép el is mult volna nem sokára, ha még darab ideig az ország külön részeire elterjedt görög szertartásu monostorokban tenyé- szetre nem talál vala. A" mint azonban e monostorok a" XIII. század" har- madik tizedével elaljasodván megszüntek, ") úgy eltünt hazánkból az ó görög nyelvnek még ismérete is; mi annyival könnyebben történhe- tett, mivel az iskolai tanítási tárgyak közé soha föl nem vétetett. Görög nyelven irt emlékünk csak egy van; sz. Istvánnak, ki alkalmasint azt maga is érté és beszélé, a veszprém völgyi asszony -monostor alapításá- ról készült oklevele, ?) mellyet Simon pécsi püspök 1108-ban tett által latán nyelvre. TEÁT Illő már most a holt nyelvektől az élőkhez fordulnunk, "s vizsgá- latunkat azonnal édes honi nyelvünkkel kezdenünk. A" nemzet nyelvében él. Melly nép elég korcs nyelvéről elfeled- kezni , az csak egy lépésnyire szédelg a nemzetiségét is eltörléssel fenye- gető örvénytől. Csak az a nemzet számolhat, a legiszonyubb viharok- kal is daczoló létre, melly drágábbnál drágább kincsét, nyelvét ápolja, míveli, és a tökély legmagasb fokára emelni igyekszik. Kérdezzük !) Fejér Cod. Dipl. II. köt. 429. 1. és III. köt. 1. r. 310. lap. :) Tudományos Gyüjtemény, 1834-ki folyamat 1. köt. 216 ÉRTEKEZÉSEK, tehát: megfelelt-e a magyar nemzet e szent kötelességének? mire, történeteink" bizonyítmányára hivatkozva, bizton felelhetünk: igen is, teljes tökélettel buzgott, nyelvét és vele nemzetiségét védeni és fönntartani. Elég volna ez állítmány bégyőztéül azon tétdologra mutatni, hogy a magyar, ázsiai sajátság bélyegével díszló nyelvét alkotmányával együtt még jelennen is, miután nemzetének e honra jötte óta egy évezred legördült, a szó teljes értelmében birja; mi bizonyára egyedül nagy őseinek eléggé soha meg nem hálálható érdemök , "s tehát minden egyéb bizonylatnál diadalmibban hirdeti azoknak nyelvök és nemzetiségökhöz állandó szítá- sukat; de lássunk bővebb fölvilágosításul némelly ide hivatkozó ada- tokat is. ; Ha az újabb nyelvek" kifejlődési menetelét vizsgáljuk, azt tapasz- taljuk, hogy mindenikben legelőbb is a népi költéssel szokta a" fölebb törekvő szellem ifjudad erejét kisértgetni. Igy volt ez nálunk is. Népi költésünk ha régibb nem, minden esetre egykoru nemzetünk" ide kel- tével. Már ekkor énekekben "dicsőiték a? magyarok , Istenöket és egyéb jóltévő lényeiket, és ének - szóval rohantak csatáikba. A? hét vezérek , dalosokat tartottak udvaraikban, kikkel dalokat készíttettek és lako- máikban elénekeltették hós tetteik" és nemzetségök" dicséretére. !) E" pél- dát követék a többi nemesek, sót a? köznép is, mellynek ajkairól még utóbb is, Béla névtelen jegyzője szerint, regék és mondák zengtek a? hont szerző daliákról. 2) Maga névtelenünk is, noha eleget szabadkozik a" népregék ellen, aligha nem azokból szedte adatainak nagyobb részét. " ) ") Chron. Thuroczii II. r. IX. fejezet, Theophilact. Stritternél II. köt 1. r. 70. 1. 7) A XLII. fejezetben. ") Sok helyütt még a" költemények? rímeit is látszik utánozni p.o. a" XXV. fejezet- ben : ut dicunt joculatores nostri omnes loca sibi agnuirebant Et nomen bonum accipiebant, a" XLII. fejezetben: , Hinc vero egressi usgue ad mare pervenerunt , Et omnes illius patriat ——— — — subjugaverunt Et civitatem Spalatensem ceperunt , Et totam Croatiam sibi subjugaverunt etc." és az LV. fejezetben; — Felix igitur Hungarorum embola Multa periculorum experientia etc. 28. smematisá ffezeaemna TUDOMÁNYOK" ÁLLAPOTJA MAGYARORSZÁGBAN AZ ÁRPÁDOK" IDEJÉBEN, 217 Illyen népköltemények — fájdalom — nem jutottak ugyan ránk, de fönn maradt még is némellyeknek emlékezete: mint azé, mellyben a" kon- stantinápolyi arany kaput baltájával bévert Botond" hós tettei magasztal- tattak ; ") egy másiké, melly Leel és Bulcsu" gyászos kivégezésőket a" lechi ütközet után éneklé;?) a Magyarkák , vagy úgy nevezett sz. Lázár szegényeinek ön csufságokra elénekelt regékéi 7) stb. A? királyok" ide- jében szinte folyton díszlett ef verselés" neme és vele a" dalosok még a fejedelmi csarnokban is, hol majd a" szász Klingsorként jeles zsolddal ") , majd élelmezésekül rendelt föld birtokkal, mint III. András idejében valának ellátva. ") Drámai költeményról ez időben nem is álmodhatni ; előjó ugyan az 1279-diki- budai zsinat határozataiban a zsib (histrio) és alakosok" (mimus) mutatványainak említése, ") de hogy ezek éneklé- sen és elmondásokon kivül össze függő és egybe nyuló cselekvést tud- tak volna előkerekítni, igen kétes. Jóllehet egyébként a" latán nyelv azonnal béfészkelte után elnyerte az elsőséget a nemzeti fölött, még is megmaradt ennek divata a maga körében. Mindenek előtt bizonyos, hogy a házi életben a" paraszt kunyhójában úgy, mint az előkelők" és a fejedelmek" udvaraiban csak magyarul folyt a" társalkodás; minek is főleg köszönhető az idegen, kivált keletról ide szakadkozott nép osztá- lyoknak 7?) és az egyes béköltözött és hires nemzetségeket alapított ka- landoroknak hamar megmagyarodása. De alkalmaztatott más irányza- tokra is. Hogy az idegen térítók és papok a" keresztyénség zsengéjében ") Thuroczi II.r. XXVI. fejezet és Béla" névtelene a? XLII. fejezetben, ki azt azon- ban mesének mondja. 7") Thuroczi II. r. XXV. fejezet. ") Thuroczi II. r. XI. fejezet. ") Menken seript. Rer. Germ. II. köt. 2033. szelet. Des ward ime des Königs sol- des; alle monat ein mark goldes. ") III. András kir. 1292-diki oklevele Cornidesnél Vindiciae Anon, Belae R. not. 216. I. ") A" VIII. határozatban , Clerici officia vel commercia non exerceant maxime inhonesta, mimis histrionibus et joculatoribus non intendant." Péterfynél a" a" többször utalt helyen. 7) Az Izmaéliták vagy szerecsenek is magyarul beszéltek. — Fraehn, Excerpta e seriptoribus arabicis ,,Linguae cultusgue et habitus par nobis et cum Francis." 28 218 ÉRTEKEZÉSEK, magokat értethessék a néppel, magyar tolmácsokat kellett használ- niok; ") utóbb is midőn már honfiak viselék az egyházi hivatalokat, minden vasárnap az evangeliomot és az epistolákat, a kisebb egyházak- ban pedig a hitet és miatyánkat rendelé magyaráztatni az 1114-diki esz- tergomi zsinat.?) A! szerzetesek egyik föbb érdeme mutatkozik azon buzgalomban , mellyel az egyházi szószékról magyar nyelven tartott , ma- laszttal teljes beszédeikkel , nem csak a keresztyén szeretet elveit csöpög- teték az emberek" sziveibe, hanem a honi nyelv" divatát és mivelését is, hathatólag előmozdíták. Serénykedtek kivált e! czél után törekvés- ben a" sz. Benedek és Domonkos szerzetek; amaz még sz. István idejé- ból is mutathatván elő több magyar szónoklatu tagok it, ") kik Gellért püspök" hivatására , a csanádi megyében hirdeték legjobb sikerrel a szent igét; ebben mint elnevezése szerint is előleg az evangeliomnak szónok- ság által hirdetésére rendeltben, és e. magas hivatását 1244-diki budai gyülésében hozott egyik szabályával :() meggyökerítni igyekezőben pe- dig kitünetkezvén Pál, e rendnek a! magyar honba béhozója, társával Sádokkal, ") Bazád bán az 1241dik év körül, ") Deső 1260-ban ?), és sok mások, kik mint rémíthetlen térítők a kunok és egyéb vad népek közt szenvedének martyr halált. Hajdani egyházi szónokaink" beszédeiből elég fájdalmunkra csak egy igen rövidecske maradt időnkre, az úgy nevezett boldvai halotti megszólítás, egyébként is e korbeli nyelvemlékeink" egyedüli ereklyé- je, melly időkorára nézve minden esetre a XII. század fogytára helye- ") L. sz. Gellért életét 316. és más lapokon. ") Koller hist. Epp. XRuingue-Ecel. 1. k. 382. lap. ") Sz. Gellért élete 327. I. , Inter praefatos vero monachos erant septem viri lite- rati et ungarica lingua interpretes expediti v. I. Albertus, Philippus, Henri- eus , Conradus , Crato , Thazlo , et Stephanus , gui etiam per se populo verbum Dei praedicabant, ; ") Fejér VII. k. 1.r.288. I. , Item provideant priores, guod in diebus communio- nis fratres conversi sermonem habeant in vulgari." ") Ferrarius a! 32. I. ") Ugyan az 56. lap. ") Sz. Margit" élete Praytól 273. lap. TUDOMÁNYOK" ÁLLAPOTJA MAGYARORSZÁGBAN AZ ÁRPÁDOK IDEJÉBEN. 219 zendő; !") azonban nem magát az akkor széltében divatolt magyar fó nyelvet, hanem annak palócz ejtését tükrözi előnkbe. De nem kétel- kedhetni , hogy kívüle sok egyéb egyházi irányzatu beszéd forgott írás- ba foglalva hajdan kézen, már annál fogva is, mivel az egyházi. szóno- kok nem adhattak egyebet elő, mint a mire főbbeiktól felhatalmazva voltak; mi magától elkerülhetlenné tevé az előbb megvizsgálandó be- széd" irásba tételét. 1) A" papok pedig köteleztettek a" keresztelés-, utol- só kenet - és egyéb szertartásokkor elmondandó elmélkedéseket magá- ban foglaló kézi könyvnek megszerzésére , ") az evangeliom! és a szent levelek" ünnepnapokon magyarul hirdetésére ; ") mi egyszersmind bizonyos- sá teszi azt, hogy a" szent irás is magyarra volt már fordítva ez időben. Ha továbbá a birói itéletek és egyéb nyilvános oklevelek latánúl irattak is, még sem következtethető, hogy magok a pörbeli vitázatok és birói tanácskozások , kivált IV. Béla előtt, szinte azon folytak volna. Ezt tiltja föltenni az akkori birák nagyobb részének diáktalansága, és az itélő székeknek az egybegyült nép előtt, szabad ég alatti tartása; ") melly, ha a nemzeti nyelv helyett latán pörög vala szóváltásokban, minden bizonnyal fő czéljának, a nyilvánosság eszközletének, legtávu- labbról sem felelt volna meg. Mititt mondánk , még inkább illeszthető az ország - gyülésekre, főkép miután a Rákosra gyűjtettek, és a kisebb nemesség is részt kezde venni azokban. Honni nyelven folyt tanácsko- zások" következtében hozott törvényeik azonban Kálmán dicső példája- ként ") mind azon irattak-e meg előbb , arra biztos nyomok" fogytában nem adathatik egyenes felelet; de ha ez a? Kálmánt megelőzött időkról föltehető is , az utóbbi korról minden esetre hihetőbb az ellenkező tartomás. !) Koller historia Episcop. Nuingue-Eccl. 1. k. 414. lap. Révai Antiguitates Li- teraturae Hungaricae 35. lap. Az eredeti ennek előtte a" pozsoni káptalan? sajátja, most már a" nemzeti museumot ékesíti, 3 ?) A" budai 1279-diki zsinat" XXVIII. határozata szerint. Péterfinél. 3) Ugyan azon zsinat" XLII. határozataként. 4) Az 1114diki esztergomi zsinat" rendelvényéből. ") Az 1298d. országgyűlésnek 35. czikkje, Kovachich Sylloge Decretorum 1. k. 39. I. §) Albrik" előszava Kálmán király? törvényeihez törvénykönyvünkben , gui in huius populi linguae genere minus promptum me consideras." 48" 220 ÉRTEKEZÉSEK. Ha vallyon ezeken kivül is használtatott-e a tudalom egyéb ágaira is már akkor nyelvünk, szinte megfejthetlen kérdés. Az egy történetirásra nézve igen valószínü, hogy sz. Margit élete már ekkor íratott azon, !) úgy az egyes történeti emlékek is, mellyekból legrégibb névtelenünket is megelőzött évkönyveink készültek, magyarul vol- tak irva. Német nyelv" divata a" német szállók által elfoglalt vidékek és vá- rosokra szorítkozott; elhatott azonban. néha a fejedelmi palotába is, mint alaman Péter és II. András idejében. Ez alatt élt és fénylett nem csak honosai , hanem időkorának minden tudósai fölött az erdélyi nemes szász eredetű Klingsor , kia 7 szabad művészségben egyaránt jártos volt"s a" né- met költésben is annyira elhiresült, hogy Herman türingi gróf, az eisen- achi várban 6. jeles dalos közt tartandó költői versenyre meghivatta igazlátónak (arbiter). ") Munkái közül csak azon versezet maradt fönn , mellyet e" verseny" alkalmával költött és énekelt. ") Kivüle senkit sem találunk , ki német nyelvü munkát irt volna honunkban. Midón az új hont szerzendő magyarok , a" IX-dik század" közepe táján e" vidékre jövének, megfoszták ugyan az ország- szerte elterjedt szláv népfajokat székeik" nagyobb részétől, és visszaszoríták őket az éjszak-nyugoti és délibb határ szélek felé, de meghagyák úket nyelvük" békes birtokában, "sigy történt, hogy a" Karpát hosszában elterjengóő , és a legdélibb ország-részekben a" szláv nyelv maradt ezen innen is uralkodóbbnak, sót a" nemzet rendkivüli szaporaságától gyámolítottan ———— ") Ferrarius a? 309. I. ") Theodorici vita Sctae Elisabethae Canisiusnál , Lectiones Antiguae" czimű mun- kában IV. köt. 118. I. Habitabat tunc in partibus Vngariae in terra, guae Sep- tem Castra vocabatur nobilis guidam et dives — — — vir philosophus litteris et studiis secularibus a primaevo aetatis imbutus — — —. — — Hic Magister Clingsor nomine. etc. ") Sammlung von Minnesingern II, köt. 1. lap. Némellyek a? hires Niebelungen ne- met költemény" szerzőjének is tartják; és ha meggondoltatik , milly közel is- méretet mutat annak irója a" magyar honi városok és viszonyokra nézve, holott a külhoni tartomány isméret" tárgyában legnagyobb hibákat elkövet: nem épen alapnélkülinek látszik ezen tartomás. TUDOMÁNYOK ÁLLAPOTJA MAGYARORSZÁGBAN AZ ÁRPÁDOK" IDEJÉBEN, 221 nem sokára a hódítók" nyelvének csorbultával tovább is terjeszkedett. A" szláv nyelv" tudományos mívelése fölötte régi; mit főleg a" keresztyén vallás szertartásaira használatának tulajdoníthatni. ") Valószinü ugyan, hogy a" szorosan véve magyarországi tótok a" keresztyénség újra föléledése után, már nem éltek e szabadultsággal: de Horvát és Dalmát-országra nézve oklevelileg bégyőzhető annak még a III. század közepén fönnállá- sa, ?) jóllehet itt is sok ellenzéssel kellett küszködnie. A" délibb szlá- voknál általában viritóbb élet és élénkebb sürgés mutatkozik, mint másban, úgy a tudományos haladásban is, ") a mi megmentett önállási nemzetiségük" következménye; "s ebben is kereshetni okát, hogy a ma- gyar nyelv még mái napiglan sem tehetett legkisebb előmenetelt is közöttök. Ezen kivül ismeretes volt az olasz nyelv, mellyet az országnak csak- nem minden jelesb városaiba béfészkelődött olasz gyarmatok $) tenyész- tettek, de azt a magyarok is más nyelvek fölött megkedvelték. ") Igy a franczia is, ámbár ez kevésbé és leginkább csak a Párizsban meg- fordult és ottan tanultak közt. ") :) Thomae Archidiaconi hist. Salonitana (Schwandtner SS. RR. hung. III. k. 552. I.) 2) Fejér Cod. Dip. IV. k. 2. r. 123. I. :) Voltak slavon nyelvü történetirataik, mellyet a" diodeasi pap és Marulus la- tánra fordítottak, és törvénykönyvük is methodes nevezet alatt. Schwandtner Seript. RR. hung. III. k. a" 474. 510. és 517. lap. 4) Illyenek voltak Esztergomban , Fejérvárott, Nagyváradon, Zágrábban "stb. :) Hornek Ottokár rímes krónikája (Petz Script. Rerum Austriacar. III. köt. 358. I. Zu dem andern mal sach man an Das Vngern untertan Ewichleich möcht werden Chainem manne auf Erden Vnd wurd nicht ze Vngern erchorn Er wer danne geporn Von Walchischer Art: Wan nie chain Sprach wart Den Vngern so gemain Sam Welhischs alain. §) Mathaeus Parisiensis historia major 795. I. , guidam sexagenarius (Jacobus) na- 222 ÉRTEKEZEÉSEK. III. §. Felsőbb hittudományi intézet, hihetőleg a pápák rendelkezése követ- keztében , kik t.i. lehető elágozások" elhárításául ön magok igyekeztek e tu- domány tanítását kevés helyre szorítani, alig találtatván Magyarországban , kénytelenültek a" tökéletesb kiképzést óhajtók máshová, kivált Párizsba folyamodni , mellynek hittudományi iskolái ekkor legnagyobb hirben ál- lának, hogy a! szükséges oktatást ott szerezzék meg. E" nehézség mel- lett még se látott honunk hiányt miveltebb hittudósokban; mire legin- kább az szolgáltatott alkalmat , hogy a pápák" kimélet nélküli szigorú- ságok miatt, fensőbb, kivált püspöki méltóságra senki nem tarthata számot , . ki a megkivánt képzést sajátjává nem tette. Lehetetlen ugyan e korbeli hittudományi munkák" teljes szükében, hittudósink véleményeit és né- zeteit voltakép kitanulni; bizonyos azonban, hogy mindig leghitsze- rübb irányzattal tünteték ki magokat: minél fogva sem a bölcselő, sem szent-titkos hittudósok" nézeteik, annál kevésbbé pedig az eltérő feleke- zetek" áltanítmányai, soha el nem hatalmazhattak közöttök; sót ha el- vetemült is egy némelly tag, az, a XIII. század" közepén élt Jakab mes- ter példájaként, nem találván itt követőkre, csak hamar kénytelenült , az országból kitakarodva tévelygéseinek más láttért keresni. !) Hiresb hittudósink , kiknek neveik egykoru emlékekben fönn marad- tak , ezek : Kálmán király, ") (1095 — 1114) János kalocsai érsek, ") (1203) Klingsor Miklós, 1) (1208) Renold erdélyi, (1221) István zágrábi , (1225) János boszniai, (1233) György és Artolf (1240 — 1245) győri püspökök , Ugron spalatói érsek, (1240) István esztergomi érsek és biboros, Ti- tione Hungarus linguam gallicam et latinam noverat" János boszniai püspök is tudott francziául. Ferrarius 93. I. ") Math. Parisiensis a" fönn utalt helyen, — Chronicon S. Aegydii Leibnitz SS. RR. Germ. III. köt. 589. I. , Jacobus Magister: Capitaneus Sectae Pastorum apostata Cisterciensis.. Ez temérdek seregre felnőtt követőivel hosszabb ideig nyug- talanította Francziaországot. :) Fejér Cod. Dipl. II. k. 13. I. ") Ugyan annállII, k. 418. I. 1) Menken SS. RR. Germ. II. k. 2033. szelet: , Die heylige Schrieft Konter gedeute."" TUDOMÁNYOK" ÁLLAPOTJA MAGYARORSZÁGBAN AZ ÁRPÁDOK" IDEJÉBEN. 223 moté zágrábi (1286) és Tivadar győri püspökök, ") nem különben e következők , mint az irói pályán is kitünetkezettek : Gellért , velenczei eredetü , Bolognában nyervén tudományos kép- zését, Magyarországra vetődik, hol 1. István királytól kegygyel fogad- Va, csanádi püspökké és Imre herczeg oktatójává tétetik; mint püspök megyebeli népének a" keresztyénségre térítése, a" csanádi iskola" és több templom" emelése, és szónoksági tehetsége "s rémíthetlensége által tün- teti ki magát. Megszünt élni dicső vértanúi halállal 1só András király thrónra léptekor támadt lázadásban. 54) Hihetóleg több munkája volt, de azok közül csak ezek találtat- nak említve: szent Pálnak a" zsidókhoz intézett levele fölötti magyará- zata; az isteni örökről (de divino patrimonio) irt és bizonyos András szerzetesnek ajánlott értekezése; és a tüzkemenczébe zárt három if- júról lévő szent ének fölötti elmélkedése , melly , dolgozataiból egyedül maga maradt fönn. Egyébiránt szént- titkos homályossága miatt majd nem érthetetlen. Igen hihető végre, hogy számos latán beszédei ís irás- ba voltak foglalva. ") Pál, élt a XI. században, és irt két könyvet: a szüzességről és a világ megvetéséről , mellyek azonban időnkre nem jutottak. 6) Bernát, olasz fi, tanult Bolognában, hol hosszabb ideig tanítói hivatalt is viselt. Többször megfordulván pápai követségekkel a magyar királyi udvarban, és III. Béla" kedvét megnyervén , előbb Imre herczeg nevelőjévé, utóbb pedig a? spalatói érseki szék? megürültével, érsekké neveztetett. . Mint ollyan, kitünteté magát a" már Dalmáthonba is ált- harapódzott patareni tanítmány" elnyomása által. Megholt 1217ben. Irt egy könyvet a félhitüek ellen, és egy másikat egyházi beszédekkel. 7) ") Fejér Cod. Dip. IIT. k. II. r. — IV. köt. 1. r. 379.1. — IV. köt. II. r. 184. 1. — IV. köt. II. r. 456.1. — VI. köt, IT r. 227. I. és Ferrarius 93. I. — Roger. miserab. Carmen. XXX. fejezet. Thomas Archidiaconus Spalatensis 628. 1, ") Lásd életét a?" töbször utaltam helyen. ") Jelesébb beszédei, mellyeknek nyoma fönn maradt ezek : super verbis , Hy sunt viíri misericordie justus germinabit sicut lilium , mulier amicta selecs továbbá ezek ,,de cursu seculic , mellyben Abát kegyetlenségéért megfeddi "stb. ") Bibliotheca Patrum Coloniae Aggrippinae 1618. XII. köt. ") Thomae Archidiaconi hist. Salonit. (Schwandtner III. köt. 568. és több lapokon.) . 224 ÉRTEKEZÉSEK. Ragusai Gergely, hires hittudós, élt a XIII. század" végén ,. és a XIVdik elején. Irt magyarázatokat szent Pál leveleihez. ?) IV. §. A" bölcselkedés, ha a" középkori, csupán szóhalmozásba bur- kolt , szőrszálhasogató iskolai bölcselkedés méltó e" dicső nevezetre , nem tartozott hazánkban a!" rendszerint tanított tudományokhoz , és ez az oka szembe ötlő tespedésének. Teljesen elhagyottnak mutakozik kivált elmé- leti oldala , olly annyira , hogy belőle még munkát sem vagyunk képesek előterjeszteni; sót sz. Gellért, Péter, és Bernát spalatói érseken, és Klingsoron kívül, alig említhetünk e tudományban jeleskedett férjfiakat. :) Valamivel nagyobb figyelemre érdemesítettek az erkölcsi és országlati tudományok, melly utóbbiban, és egyébként is iróink" elején csillagzik szent István király, fijához Imréhez. intézett üdv - teljes és még jelennen is alkalmazható intéseivel. ") Természeti bölcselkedés, mathesis és a" mérő tudomány legalan- tabb fokon állottak hazánkban. Látszik ugyan, mintha 1. László király a "növények" vizsgálásával foglalatoskodott volna, és IV. Béláról is mon- datik , hogy gyürüjének saphir kövén különös sajátságot vett észre ; 1) ezek azonban csak egyes vonatok, mellyek az akkori szellemi szegénységet még inkább elárulják. A" mérő tudomány, mint a" szabad müvészségek" egyike tanítatott hihetőleg Veszprémben, de minő gyümölcscsel, arról nincsenek tudósításink. Több előmenettel míveltetett a" mathesis és csil- lagászat, hanem csak egy ember, a" szász Klingsor által, ki tapasztalá- sa bővítéséül béjárt csaknem minden európai jelesb oktató intézetet "s Persiában és Arabiában, a csillagászat akkori fő tanyáiban, is megfor- !") Ferrarius 442. lap. ") Lásd a már fönnebb sz. Gellért, Bernát és Klingsorra nézve utalt helyeket, Péter iránt pedig Tamás főesperest salonitai történetét Schwandtnernál III. köt. 560. lap. 7) L. Törvénykönyvünkben. Némellyek azt gyanítják, hogy István királynak ezen je- les munkája, Bazil görög császár" Leo fiához intézett intéseinek utánozása volna. Kovachich vestigia comitiorum. 23. lap. j 1) Wallaszky Conspectus Rei Litterariae in Hungaria 65. és 80. lap. TUDOMÁNYOK? ÁLLAPOTJA MAGYARORSZÁGBAN AZ ÁRPÁDOK" IDEJÉBEN. 225 dult. Azonban ennek tudományát is csillagjóslatnak mondhatni inkább; mert valóban inkább is arra törekedett , hogy magának a! szent titkosság leple alatt, varázslói és fekete művészi tekintetet szerezzen. ") Az alchymia is talált követőkre, mit a már fölebb említettem 1273beli sz. Domonkos szerzeti gyülésnek elnyomatását irányzó határozata eléggé bizonyit. A" gyógytudomány általában még bölcsőjében volt a" közép szá- zadokban; hogy ne tehát honunkban, hol gyógyászok" kiképzésére in- tézet sem találtatott. Voltak ugyan minden időben gyógyászok , főkép a királyi udvarban, de ezek — jobbadán egyháziak és külhoniak — kevés kivétellel, nem voltak egyebek nyomoru kuruzsolóknál, kiknek tudo- mányuk legfölebb egy két egyetemi hatásunak vélt szerre terjedt, és ha- mar véget ért. Illy helyzetben épen nem csodálhatni , ha vakbuzgóság , csil- lagjóslat, babonaság és mindenféle csoda gyógyítások , mint p.0.a magyar királyok" keresztjelének gyógyereje ital általi megmérgeltetésekben , ") és sok mások fő szerepet játszottak , sót sok izben egyedüli módnak tar- tattak az elveszett egészség vissza nyerhetésére. Hogy hajdani orvosaink" valamellyike tapasztalatait könyvbe foglalta volna, arról nem találunk nyomdokot; következendők emlitetnek azonban mint a többiek fölött kitünetkezők : Draco, olasz, Kálmán király meghitt orvosa, ki mindazáltal fölötte erós tapaszt rakván e" király füleire, halálát okozá. ") Tamás, IV. István udvari orvosa, kiról bizanczi kútfók állítják , hogy a mérgek" készítésében nagy mester volt s e királyt, elleneitől megvesztegetve, méreggel végezte ki e" világból. :) Péter, III. Béla király" idejében spalatói érsek , ki olly hirben ál- lott, hogy az emberek" orczájából egy tekintetre előre megismérte , mikor ") Theodorici de Thuringia vita S. Elisabethae (Canisii antigg. Lectiones IV. k.) s Nigromantiae et astronomiae scientiis nihilominus eruditus." Sammlung von Minnesingern (a" fenn utalt helyen) s; Nigromantei erkenne ich gar , . Astronomie nem ich an den Sternen war. 2) Chronicon Mellicense auctore Schramb. IV. r. 281. lap. 5) Thuroczi Chron. II. könyv. LII. czim. 5) Nicetae Acominati Choniatae Annalium (párizsi kiadás 84. Il.) 226 ÉRTEKEZÉSEK. és melly nyavalya által érné őket betegség "s gyógyszert tudott e" veszély" megelőzhetésére. ") Sándor, hihetőleg II. András udvari orvosa, kit Palaestinába in- dultában magával vitt, Spalatóban érsekül ajánlott, de sikeretlenül. ?) Gellért, IV. Béla, V. István és III. László királyok" hires udvari orvosa, ki Bélát és Istvánt többszöri súlyos betegségeikból kigyúgyit- ván, utóbb Lászlótól vissza állított egészségéért, Zágráb vármegyei Tornava faluval jutalmaztatott meg. ") Mutinius, szepesi prépost, és V. István alatt László herczeg or- vosa. :) V5§. A" jog, már hajdan is kedvencz tanulmányok közé tartozott ha- zánkban. Különösen kedvelni látszott egyházi rendünk a?" római jogot. Mert jóllehet törvényes ereje soha se volt nálunk , sót IV. Incze pápa 1254b. annak tanulását többek közt Magyarországra nézve is szorosan eltiltá , 5") még is husz évvel későbben olly nagy számmal találtattak az azt ta- nulók és kedvelők, hogy csupán a veszprémi káptalan tagjai között 15. római jogtudós számitatott. ") Még annyival elterjedtebbnek kellett az egyházi jog isméretének lenni, mellynek tudása a! sz. széki pörök" elitélé- séhez szükségkép megkivántatott , "s azért mind a pápák mind tartományi zsinatok által fölötte szorgoltatott. Igy hagyta meg az 1114diki esztergomi zsinat a" fő esperesteknek , hogy az egyházi törvények" kivonatát szerez- zék meg; 7) az 1279diki budai zsinat egyik határozata szerint, és csak az egyházi jogban jártasok lehetvén elválási pörökben itélő birók , egy- szersmind rendeltetett, hogy azt nem tudó hivatalbeliek, három évet tartozzanak tanulására fordítani, és ef végett hivatalaikat ideiglen oda ") Thomae Archidiaconi hist. Salonitana XIX. czim 560. 1. 7). ú 0. 574716 5) Veszprémi Biographiae medicorum II. Cent. 65. 1. 4) u. o. I. Cent. 118. I. ") Fejér Cod. Dipl. IV. köt. II. r. 256. 1. ") Fejér Cod. Dipl. VII. k. II. r. 47. 1. ") Koller hist. Eppatus Ruingue - Ecelesiensis , a" fönn utalt helyen. TUDOMÁNYOK" ÁLLAPOTJA MAGYARORSZÁGBAN AZ ÁRPÁDOK" IDEJÉBEN, 227 hagyva újra iskolába járianak. ") Mind e" mellett nincs irónk a római jogból; az egyháziból pedig csak egy: János, boszniai püspök, ki IV. Béla alatt élt , ésa pápák" decretálisaihoz magyarázatokat irt. ? ) Mint tudo- mányuk által fénylők említetnek azonban a római jogban: Pál vesz- prémi, és egy másik Pál esztergomi fő prépostok , (1276 — 1289); ") az egyháziban pedig: sz. Gellért, :) Kálmán király, ") Béla esztergomi fő- prépost (1240), ") Smaragd kalocsai érsek (1257), 7) Antal sasvári espe- rest (1272), ") János gömöri főesperest (1273), ") András esztergomi fó- prépost (1284), "") és sokan mások. Más nemzetek" törvényei közül úgy látszik legjobban ismértettek a frankok" capitulárisai, mellyekbőól egész czikkelyek szórol szóra ta- láltatnak leirva sz. István törvényeiben ; "!) a német gyarmatoknál a magdeburgi törvény divatozott, ?"?) az Izmaüliták közt pedig vallásuk? el- törléséig, Mohamed egyházi törvénye, Abu Hanifa" tanítmánya szerint. Olly bonyolódott jog-viszonyú országban, mint hazánk ek- kor volt, nem lehetett a honi jog ismeretének a legnagyobb fon- tosságunak nem lenni. Nem volt azonban könnyü munka ehhez jut- hatni , minthogy fő kútforrása , a szokás , a meghonosult sokféle nép ágo- zatok közti elkülönözések" sok ideigi rideg főnnállása, és az országbeli !) A XXXVIII és XXXIX czikkelyekben Péterfynél mint fölebb. 2?) Ferrarius 442. lap. :) Fejér Cod. Dipl. VII. kötet II. r. 47. 1. és ugyan annál az V. köt. III. r. 372. 405. és 438. 1. . 4) Sz. Gellért élete 306. I. 5) II. Orbán pápa" levele, Fejérnél II. köt. 13. L. , strenuitatem tuam — — — — guod potissimum judiciariam condecet potestatem, sanctorum canonum pollere scientia." ") Roger, miserab. carmen XXX. fejezet. 7) Katona historia Eccl. Colocensis 1. köt. 313. 1. ") Fejér Cod. Dipl. V. köt. 1. r. 255. I. 9) - — — V. köt. II. r. 122. 1. 10) — V. köt. III. r. 269. 1. :1) Kollár de potestate regum Hung. circa Sacra; — és Kovachich vestigia Comi- tiorum 24 I. :2) Fraehn Excerpta, a? fölebb érintém helyen. 29" 228 ÉRTEKEZÉSEK, polgári osztályok" számtalan fokozatai miatt, majd nem minden vidékre, sót egyes helyre nézve más volt, "s igy általános rendszerbe épen nem ho- zathatott. Melly nehézségen, ha könnyített is némileg a már jó korán fölállott veszprémi jogintézet, még se hihető, hogy az ottani oktatás a királyi törvény - könyvek" magyarázatán túl terjeszkedett volna. Az or- szág köz törvénye és a nemesség igazai, kötelességei bővebben kiirat- tak ugyan II. András arany bullájában, és IV. Béla" törvényeiben; az ígazság nyilvános szolgáltatása és az ország polgárai törvényes álladal- ma azonban csak III. András bölcs törvényei által nyere szilárd alapot és illő kiképzést. Illy helyzetben épen nem csodálhatni, ha rendszerű jogtudományi dolgozatokra nem adták magokat jogtudósink, és e tárgyazatu egész literaturánk e kevés munkák és irókra szorítkozik , úgymint : Sz. István második törvény könyvére, mellyet jóval István után némi szorgalmas gyűjtő, Albrik" szavai szerint itélve, talán maga Kál- mán király állított jelen alakjába. !) Szent László három törvény könyveire , mellyeket szinte később , talán Kálmán király" országlása alatt, valamelly névtelen szerkeztetett egybe. :) Albrikre, ki idegen szármozatu létére bár, Kálmán királynak ere- detileg magyarul irt törvényeit Seraphin esztergomi érsek" fölszólítására fordítá latánra, és ajánlá ez érseknek olly kérelemmel: hogy a magyar nyelvnek tökéletlen tudása miatt elkövetett hibáit igazítaná meg. Ama névtelenre, ki az tLitl4beli esztergomi zsinat határozatait szedte rendbe, és a" pozsoni főtemplom egyik misés könyvébe béirá. ") ") sRegni principibus convocatis totius senatus consultu— — — regis Stephani — — legalem textum recensuit , de guosi rem consideres , nihil comminuit sed auxit, non tamen guasi fundator sed superaedificator."" Kálmán király" törvénykönyvei- nek előszava. 7) E. véleményben, hogy t. i. mind István, mind László" törvényei egy ké- sőbbi kéztől gyűjtettek öszve, és öntettek jelen alakjokba, osztozkodik Ko- vachich is ( Vestigia Comitiorum 23 és 27. 1.) én könyvekre fölosztásuknál fog- vást , azt is gyanítom, hogy a" tanításra használtattak. 5) Koller hist. Epp. Ruingue - Eccl. I. köt, 382. lap. TUDOMÁNYOK" ÁLLAPOTJA MAGVARORSZÁGBAN AZ ÁRPÁDOK? IDEJÉBEN. 229 Említésre méltó még a?" tüzes vassal bizonyító nagyváradi itélő széknek jegyzőkönyve, mellyet a" XIII. század" első hasonfelében Anián és több más káptalani jegyző irt össze. !) VI. §. A" történet, régibb literaturánk" legvirítóbb ága. Nem találhatni ugyan, mint általában, úgy a" mi ekkori történetiróinkban is azon ügyességet, melly valami béfejezett nagy tárgyat közönös nézőpont szerint összehangzó egésszé idomít; de bátran állíthatjuk még is, hogy történeti dolgozataink a" külhon? e? nemü legjobb míveivel mérkózhet- nek. Megmaradt évkönyveink" legrégibb kútfői minden bizonnyal a? nép regék, mellyek a régi hósök" vitéz tetteit dallák, ollykor a? szóbeli hagyomány, külhoni hasonkoru irók és még régibb, fájdalom, most már elveszett hazai történetiratok. Hogy illyenek valóban léteztek , kitünik névtelenünk" és Kézánk" több izbeli nyilvános hivatkozásaikból; ?) sót még az se látszik kérdést szenvedni : hogy valamint a" várnép" jogait, köteles- ségeit és birtokát kijegyeztette 1. István királyunk, úgy téteté korának nevesebb eseményeit is irásba ; melly jeles emlék sz. István legendájá- nak czíme alatt, a fejérvári fő templom" segrestyéjében őriztetett , "; még Károly Robert idejében is fönn volt. ") Egy hiányunk érezhető leginkább, t.i. az, hogy káptalan vagy monostor nálunk alig mutathat elő krónikát; :) Mathiae Bel. Adparatus ad hist. Hung. 2) Anonymus Belae Regis notarius (Endlicher" kiadása), a? 90. és 167. lapokon. s,Sed ego guia in nullo codice historiographorum inveni (Botond? regéjét gon- dolván). Kezai Simon (Podhraczky" kiadása) 12. I. , verum guidem est et liber continet Cronicarum , ut blasphemati audacter Caesari incuriose sunt locuti. Hivatkozik erre a? bécsi képes krónika is Thuroczinál II. könyv IX. fejezet ,Cum igitnr Codices guidam contineant. stb. és alább a XXXIX. fejezetben ,Ést autem scriptum in antiguis Jibris de gestis Hungarorum, guod omnino prohibitum erat Christianis uxorem ducere de consanguineis Vatha. ") Fejér Cod. Dipl. VII. köt 1. r, 108. I. ,, Fidelitati vestrae (Capitulo Albensi) man- damus , guatenus in legenda S. Stephani Regis hoc in guantis locis in regno nostro Nobiles et Jobbagiones et Populi castri Craco vocati residentiam facere debeant s et in guali libertate existant, regnuirere debeatis "stb. és ugyan annál IX. kötet. I. r. 787. 1. 230 ÉRTEKEZÉSEK. / holott létezett olly rendelvény, melly szerint szerzetesek , végzéseiket , :) "s ennél fogva hihetőleg más viszontagaikat is följelölni köteleztettek. De kipótolják ezt némileg, számos okleveleink, kivált királyaink? ado- mány - leveleik , mellyek mind történeti adatokkal gazdag tartalmukra , mind irásmódjokra nézve más nemzetekéiknél sokkal jelesbek lévén, történeteink" legömlékenyebb és leghitelesb kútfőóinek méltán tekin- tendők. Hadd következzenek most már azon iróink, kik honi történe- teink" hív följelölése által magokat a késő maradék hálás emlékezetére érdemesíték. Illyenek jelesen a XI-dik században : Sz. Gellért bővebb életiratának szerzője, kit ugyan névszerint nem ismérünk, de igen valószinü, hogy a" XI-dik században: élt, és vagy született magyar volt, vagy legalább állandóul Magyarországban lakott, mivel olly részleti körülményeket említ, és általában olly töké- letes helyisméretet mutat , mellyeket idegenről föl nem tehetni. — EI- beszélése egyszerü és kellemes , latánsága az akkori időkhöz képest elég csinos. ") Mór, előbb apát, utóbb 1036tól 1070ig pécsi püspök. Mint illyen irá sz. Zoerard és sz. Benedek martyr" életét. Eredetére magyar volt, tudományos képzését pedig a sz. mártoni monostorban nyeré, hol mint 15 éves tanuló ifjoncznak alkalma vala az ott megfordúlt Z0e- rordot személyesen láthatni. ") Névtelen, ki sz. István király" életét leirta ámbár fölötte röviden. Találtatik egy mölki kéziratban e" czim alatt , Residua de Sancto Stepha- no Rege", mi arra látszik mutatni, mintha nem az egész életet, hanem csak folytatását tükrözné elő. Ideje koráról alaposan gyanítható , hogy Hartvik előtt élt, "s ha nem épen magyar is, de minden bizonnyal ha- zánk polgára volt. :) ") A" sz. Domonkos rend" 1244diki budai gyülésének egyik határozata szerint. 7") A" mondseei kéziratból kiadta Batthyáni , S. Gerardi scripta et acta" czím alatt. ") Hagiographi Antverpiani M. Julii IV. köt. és , Acta sanctorum Vngariae" nevű munkákban. 5) Stiltingi vita saneti Stephani 8. I. TUDOMÁNYOK" ÁLLAPOTJA MAGYARORSZÁGBAN AZ ÁRPÁDOK" IDEJÉBEN. 231 A" XII. századból pedig ezek maradtak fönn : Hartvik. E" század" elején irta Kálmán király" meghagyásából , sz. István király" életét, mellyet Kálmánnak ajánlott is. Ön előadásából bi- zonyos, hogy midőn munkáját irná már elaggott öreg, és püspök volt; de hol, nem tudatik. ") Munkája, mind belső elrendelése, mind világos és érthető előadása, úgy csinos irásmódjára nézve méltán remeknek mon- dathatik. Hitelessége is minden kérdésen túli; mit a" többi hason vagy közel koru irókkal össze hangzásán fölül bizonyít az: hogy munkája még a" pápáktól is helyben hagyatott, 2) már a" hajdan korban legnagyobb te- kintetben álla, és ereklye gyanánt több hiteles helyen óőfriztetett. Sz. Imre herczeg névtelen életirója, ki e" század másod vagy harmadik tizedében élt. Egyéb körülményeiról nem tudunk semmit. Dolgozata minden tekintetben jeles. ?) Névtelen , ki az 1120dik év körül írá sz. János traui püspök" életét. ") Béla király névtelen jegyzője. Élt e század közepe" táján, vagy II. vagy III. Béla alatt királyi jegyzői hivatalt viselvén , "s irá a magyarok" tör- téneteit, e czím alatt , Gesta Hungarorum", mellyből azonban csak a" ve- zérek alatti történeteket magában foglaló első rész jött időnkre. Kútfói voltak több idegen történetirók, mint Regino ésa szász Annalista, kik- ból egész helyeket irt le szóról szóra; ") Luitprand, a bénna Hermán, freisingi Otto és mások ; ezen kivül a: már fölebb érintém honi népköl- temények , szóbeli hagyomány , és nálánál régibb hazai krónikák. ") Elő- adása egyszerü és érthető. Hitelét sokan kétségbe akarák hozni, de min- den helyes ok nélkül, mit Cornides diadalmilag megmutatott ,, Vindiciae :) Pray Dissertatio hist. Crit. de S. dextera divi Stephani 115. I. , Colomanno Re- gi praecellentissimo Carthuicius Episcopus."" ?) Fejér Cod. Dipl. IX. köt. 1, r. 787. lap. A? győri káptalan" 1350-dik évben költ levelében ezek olvastatnak : ,et guia ad hoc legenda Sanctissimi Regis Stepha- ni autentica et approbata per sanct. romanos pontifices sit supreme necessaria."" 5) Pray Dissertatio hist. Critica de S. Emerico. 4) Lucius in Schwandtneri SS. RR. Hung. III. k, XXVII. és 183. I. 5) Cornides Vindiciae Anonymi Belae Regis Notarii 226. 1. §) L. a fölebb utaltam helyeket. 232 ÉRTEKEZÉSEK. Anonymi Belae Regis Notarii" czímü munkájában, "s elég tehát erre utalnunk. — Élete egyéb körülményeiről csak azt tudjuk, hogy szüle- tésére magyar, álladalmára pap, és hihetőleg több ideig külhoni egye- temekben mulatván , bő olvasottságu és tapasztalásu férjfi volt. Sz. Gellért rövidebb élete szerzője, ki a XII. század" fogyta felé élvén, született magyar és sz. Benedek szerzetes vala. ") Névtelen, ki sz. László királynak még most is fönn lévő életét irá, e század végén. ?) 3 Másik, szinte e! tárgygyal foglalkodott névtelen, kinek jóval bő- vebb és leginkább a! dicsőült királynak a" szentek közé fölvétele iránt tett vizsgálatokból merített munkája a XV. században megismértetett , azóta mindazáltal elveszett. ?) E" századba tartozó még a pozsoni templomnak most már a nem- zeti muzeumba által tett egyik kéziratában olvasható rövid időirat, melly 997-tól 1115-kig terjed. ") Igen hihető egyébiránt, hogy a" többi káptalanok is e példaként följegyzék időkoruk? jelesb történeteit. " ) A" XIII. századból végre ismeretesek ezek : Treguan. Született Florencziában, de Magyarországra kerülvén , és földije Bernát spalatói érsek által pártoltatván, előbb a" spalatói ne- vendék papság tanítójává, utóbb pedig traui pöspökké tétetett. Mint ollyan szerkezteté össze 1203. körül sz. János traui püspök" életét. ") Kalán 1188-tól 1218-ig pécsi püspök. Ezt Bél Mátyás és utána mások is a dalmát származatu Juvencus Coelius Calanussal egy személy- nek gyanítván, néki tulajdonítják Attila életiratát. 7) ") Ezt adta ki Stilting , lásd Batthyáni fölebb érintém munkáját XLV. 1. ") Pray Dissertatio historico critica de S. Ladislao 9. és 11. lap. 5) Ugyan ott. 1) Koller Episc. RAuingue - Eccl. 1. köt. 402. I. ") A" nagy váradi (Batthyáni LL. Eccl. II. köt.) és a? zágrábi káptalanok (Koller Episc. Ruingue- Eccl. VII. köt. 338. I.) időirataik, ha később hozattak ís jelen alakjokba, még is hihető, hogy már előbb megvolt kútfők után készültek, és azoknak úgy szólván csak folytatásaik. ") Lucius de Regno Dalmatiae (Schwandtner SS. RR. Hung. III. k. 184. I.) 7) Bél Apparatus ad hist. Hung. Decas I. Mon. III. TUDOMÁNYOK" ÁLLAPOTJA MAGYARORSZÁGBAN AZ ÁRPÁDOK" IDEJÉBEN. 233 Névtelen, ki a" pozsoni kéziratban találtató időiratot 1115-tól folytatja 1210-ig. !) Julian, sz. Domonkos szerzetes. Született magyar, ki három más társával IV. Bélától, még herczegsége idejében, Ázsiába küldetett az ott megmaradt magyarok" fölkeresésére, sok viszontagok után szerencsésen fel is találá azokat , s a többi társai elholta után egyedül tért vissza hazá- jába. Jelentményét vagy maga szerkezteté össze, vagy némi Richarddal hozatá amaz alakba, melly ,,de facto Vngariae magnae" czím alatt ismé- retes. "S ez az egy földleirási dolgozat, mellyel régibb literaturánk dicsek- szik. ") Általában meleg részvétet tüntettek ki mind fejedelmeink, mind nemzetünk az Ázsiában maradt testvér néposztályok iránt, "s ezért már jóval a Béla küldötte Julián előtt, a sz. Domonkos szerzettől útnak in- dítatott oda 4 tag, kik közül egy, í. i. Otto , eljutott rendeltetése helyére, és vissza is tért megint hazájába; de az utazás sanyaraitól annyira megnyo- morítottan, hogy 8 nap mulva elhalálozott, sigy némi szóbeli értesíté- sen kivül bővebb tudósítmányt nem is közölhetett. " ) Roger, olasz, a" beneventói herczegségből. Husz évet töltvén a római udvarban , valamivel az 1240-dik év előtt Magyarországra jött, hol Nagyváradon kanonokságot nyerni lön szerencsés. A! tatár- járás alatti hosszabb bújdoklása után, a rend" vissza tértével, általtétetett a! győri egyházi megyébe, mellyet azonban rövid idő mulva oda hagyott , és visz- sza költözött IV. Incze pápa udvarába, ki legelső alkalommal spalatói érsekké nevezé. E hivatalt 16 évig dicsérettel folytatván megholt 1266-ban. Tóle birjuk az elhiresüli , Siralmas tudósítmányt, (Miserabile Carmen)", mellyben az 1242 év körül, mint ön maga is szemtanú és szenvedőleg részt vevő, János prenesti püspök" és biboros számára, élénk szinekkel és csinos latánsággal leirja Magyarország gyászos viszon- tagait, és szomorú állapotját a" tatár-járás alatt. ") :) Koller Episc. RXuingue . Eccl. 1. k. 402. 1. 2) Inn. Desericius de Initiis et Majoribus Hungarorum. 1. köt. 170. I. ") Ugyan ott, és Fejérnél Cod. Dipl. IV. köt. 1. r. 50. 1. , sed multis fractus labo- ribus post octavam reditus sui diem, guum omnem viam illos guaerendi expo- suisset, migravit ad Christum."" 1) Schwandtner SS. RR. Hung. I. köt. 30 234 ÉRTEKEZÉSEK. Tamás, spalatói főesperest; születék 1200-ban Spalatóban. Tudo- mányos képzését Bolognában nyervén, 30 éves korában főesperestnek té- teték. Később érsekké is választá káptalanja; de polgártársai neheztel- vén rá föllázadtak, és kényteleníték választatásától elállani. Megszünt élni 1268-ban. Szülötte városa viszontagságait leirván LI. fejezetü könyv- ben, közbe szövé Magyarország történeteit is, kivált annak a tatárok- tól szenvedt csapásait; mellyekre nézve mint szinte szemmel látott tanu Rogerral együtt fő kútfőnek tekintethetik , kit helyesen pótol a" déli ré- szeken és Dalmátországban előfordult eseményekre nézve. Józan itélete és csinos előadása igen ajánlják. ") Kézai Simon, magyar fi, és III. László király" udvari papja. Raj- zolja a magyarok" történetét két könyvben, mellyekhez még járúl két tudósítmánya a béköltözött nemzetségekról, és az udvarnokok , várbe- liek , jobbágyok, szabadosok és rabszolgákról. Kútfói voltak több kül- honi történetirók, mellyekkel Olasz- és Frankhonban tanulás végett mulatása közben megismérkedni alkalma volt, és régibb hazai történet- iratok. Irásmódja kissé dagályos. Hitelessége, a szorosan véve magyar dolgokra nézve kétségtelen; nem úgy azokra, miket a hunnok és egyéb világi történetekról minden kritika és idővetés nélkül összezavar. ?) Névtelen, ki sz. Gellért püspöknek életét irá, mellyet némi esz- tergomi XIII. századi kéziratból kiadott Batthyáni. ") Sz. Margit latán életének isméretlen irója, ?") és végre Azon névtelen, ki e szüz életét magyarul irá, a pápa biztosainak előtte fekvő vizsgálati irományaikból. Ez ugyan azon munka, mellyet egy későbbi leirótól idókorai nyelvéhez idomítottan birunk, és mint nyelvünk egyik legjelesb ereklyéjét, nagy böcsben tartunk. ") Más nemzetek történeteivel foglalkodtak : ") Luciusnál (Schwandtner III. köt.) ")"L. két kiadását, egyiket Horányitól, másikat Podhraczkytól. 5) Batthyáni, Seripta et acta S. Gerardi. 360. I. 1) Pray, vita S. Margarethae , az előbeszédben. ") Ugyan ott, és Ferrariusnál 220. és 309. Il. TUDOMÁNYOK" ÁLLAPOTJA MAGYARORSZÁGBAN AZ ÁRPÁDOK" IDEJÉBEN, 235 Béla? névtelene, ki még tanuló korában irá Trója történeteit Da- res Phrygius és más irók után " ) és András, hazánk" fia, IV. Béla és V. István királyok" udvari káp- lána, ki a külhonra szakadván, ott Károly siciliai királynak 1260- ban Manfred ellen nyert győzödelmét leirja; új ura Péter carnoti gróf és franczia királyfi számára. ?) "§ ezekre szorítkoznak nemzetünknek a tudományok körüli igye- kezetei az első időköri királyok alatt; mellyek ha talán jelen fogalmaink szerint csekélyeknek látszanak is, mindazáltal időkoruk" alkonyában tekíntvén őket, mindig kellemes tünetekként fognak ragyogni fejedel- meink" és nemzetünk" díszére. CZECH JÁNOS. !) Anonymi Belae Regis Notarii de gestis Hung. liber, az előszóban: , Dum olim in sckolari studio simul essemus, etin historia Trojana, guam ego cum summo amore complexus ex libris Daretis Phrygii ceterorumgue auctorum , sicut a ma- gistris meis audiveram , in unum volumen proprio stilo compilaveram, pari vo- luntate legeremus," - 7") Duchesne Seriptores hist, Francorum V. k. 826. laptól a" 851-ig. , Magister An- dreas Vngarus felicis recordationis Domini Bele, et Domini Stephani Regum illustrium Hungariae guondam Capellanus et familiaris." etc. II. KÖZLÉSEK A" BALKÁNY" VIDÉKÉN TETT TERMÉSZETTUDOMÁNYI UTAZÁSRÓL. BÉVEZETÉS. " Ámbátor a" közelebb lefolyt évtizedben a" természet tudományok? körében igen nevezetes előlépések történtek , részszerint ama? fáradhatatlan utazók" igyeke- zetei által, kik messze terjedt földünk" felületén a" természettudománynak minden ágaihoz tartozandó tárgyakat nagy szorgalommal öszvegyűjtötték , részszerint azon vizsgálódó -természetbúvárok által , kik az említett tárgyak" belső alkotása? mivol- tát kifejteni , "s felvilágosítani iparkodának, részszerint végre azok által, kik ezen egybegyűjtött tárgyakat tulajdonságaikhoz képest rendszerbe hozták; mégis sok 307 236 ÉRTEKEZÉSEK, teendő van , "s marad ezután is hátra , minthogy a? tudományok? ezen kútfeje a? ter- mészettudományok" köre , kimeríthetetlen. Ugyanis a! régibb időkben már a" többiek között Sthenon (1669), Rome (1783), későbben pedig Hauy (1784), Klaproth (1795) , Weisz (1809) , Berzelius (1814) , stb. az ásványokat; Malpighi (1686), Gártner (1788 —91), Candolle (1832), a" növénye- ket; Harvey (1628), Leuwenhoeck (1695), Albinus (1726), Haller (1758), Cuvier (1812), Pander és Dalton (1821) "stb. az állatokat, belső alkotásokra nézve szoro- sabban megvizsgálták ; mindazáltal olly terjedelmes még ezen tudományos vizsgá- latok" határa, hogy még a" később századoknak is elég foglalatosságot nyújt. Bátran állíthatni ezt a" természeti tárgyak" fölfedezéséről , és gyüjtéséről is , melly részben a" legrégibb időktől egész ekkorig a" számtalan privát utazók valamint nyilvános küldöttségek által igen sok történt; "s hogy csak néhányat érintsek: Tavernier (1676) , Linné (1736 — 1749), Cook, Banks, és Blander (1768 — 71), Hasselguist (1749), Fofskál (1763), Humboldt (1799 — 804), Pallas (1771— 74), Bory de Sainte- Vincent (1831), Ledebour (1831), stb. részint hív tapasztalásaik" közzé tételével, részint a" természet" különféle tárgyai gyüjtésével gazdagították a" természettu- dományok" körét. "Vannak mégis földünknek igen sok, és nagy vidékei, mellyek mind eddig e" részben vizsgálatlanúl maradtak; és ugyan ezek vonják figyelmün- ket leginkább, és pedig több okoknál fogva magokra. Az öszvegyüjtött természeti tárgyak" rendszeres osztályozása egy részt azt idő" haladtával feltalált tárgyakon, más részt ezek" belső alkotása" szorosabb megvizsgáltatásán épülvén, ezeknek elő- menetelével természetesen mind inkább kifejlődik "s megállapodik; mire nézve Aristoteles (320), Avicenna (1040), Gesner (1565), Ray (1705) óta, kik a? ter- mészeti tárgyak" osztályozásáról már gondolkoztak, a" természeti tudományok" köre mind egyre nevekedett; "s bár a" nagy Linné (1753) vizsga eszével a" természeti tárgyak" rendszeres elosztásának állhatatos talpkövét szerencsésen letette ; még is a" szüntelen haladó emberi elme", és szorgalom? ujabb feltalálásai, és vizsgálatai szükségessé tevék ama" halhatatlan szerző? rendszerét, bővíteni, sőt némelly részei- ben meg is változtatni. Világosan kitetszik ez, bármelly részét a" természettudo- mányoknak szorosabban vizsgáljuk. Mennyivel bővítetett az óta az állatok" or- szágának ösmérete, mind a" külön fajok" számára , elosztására , "s belső alkotások" nyomozására nézve, kivált az alsóbb seregeknél! Például szolgálhat csak a" rova- roknak serege, mellynek fajai Linné óta több mint hat annyira nevekedtek. Mi nagy előmenetelek tétettek, a" növények? nyomozásában csak a! francziák "s angolok" természeti rendszereik (Jussieu és Brown) által; végre melly hasonlíthatatlan ha- szonnal alkalmaztatott a" mathesis , és chemia későbbi években (Breithaupt, Mohs) az ásványok" tökéletes megismertetésére: minden, ki ezen tudományokban jártas , tudja. 3 Az emberi lélek" rendeltetése a" tökéletességre törekedés; ennek kivánatos elérése hathatós ösztön arra, hogy az ember a? homályban rejtezett valóságokat fölfedezze , a? természet" ösmeretlen alkotmányait megösmerje, "s ez által tudo- KÖZLÉSEK A" BALKÁNY" VIDÉKÉN TETT TERMÉSZETTUD. UTAZÁSRÓL. 237 mányát gyarapítsa; ezen szép igyekezet gyakran a? köz életre is sikeresen hatott be, melly hasznot mindazáltal mint egyedüli okát a?" lélek" tudományos törekedé- sének, elismérni nem lehet. Ugy látszik ugyan, mintha ösméreteinknek természeti rende azt kivánná, hogy figyelmünk"7s tanulásunk" tárgyává előlegesen azon lényeket tegyük, mellyek velünk hason elemekből állnak, hason elemekből élnek; mindazáltal az emberi lélek" tehetségének külön tulajdonságai, "s a" köz élet" külön szükségei ezen kép- zett szabályokat, mint szabadságok" korlátait sehogy el nem fogadhatják ; mire néz- ve, valamint minden folyamat (processus) a" nagy természetben nem párhuzamos és egy irányú erőn, hanem inkább sugárkörös, és reczenemű képző ösztönön épül; ugy az emberi lélek is közönségesen ezen irányban fejti ki tehetségeit, 7s igy a természet" köz törvénye szerént igyekszik a" tökély felé. Bizonyítják ezt az emberi elme" foglalatosságainak számtalan, sok nemü tárgyai, mellyek mint mindannyi sugárok a?" tökéletességre való igyekezet középpontján egyesülnek. A"? szemlélhető tárgyak" ezen határtalan körében valójában "s méltán fő helyet foglal a" természet alkotmányainak ösmerete, vagy is azon tudomány, melly bennünket ama lényekkel ösmértet meg, mellyek a" nagy természetnek egyes tagjait, vagy ís az egésznek elválhatatlan láncz szemeit teszik, "s mellyekkel mint ugyan annyi hason lények- kel közös életet, "s viszontagságokat osztunk, "s igy velök közelebb, vagy távo- labb öszveköttetésben vagyunk. Ugyan ezen tudomány" segedelmével ösmérhetjük meg a! természeti alkotmányok" álláspontját, vagy is azon polczot , mellyet ezek a" természet" rendszerében elfoglalnak, azoknak földünk? területén elosztásokat, egy- máshoz, és az egészhez kölcsönös viszonyokat; végre különös tulajdonságaikat, a" köz életre alkalmazásokat , hasznokat, és károkat. Érintém már, hogy a? közelebbi időszakaszokban a? természettudományok" körében tett fölfedezések elevenebb részvételt nyertek; "s valóban , ha a" minket közelebbről illető földrésznek határiban maradunk, alig van már Európának olly tartománya, melly kül, vagy belföldi természetvizsgálók által figyelembe nem véte- tett volna, a" legmagasabb havasok úgy mint a" róna sivatag, még ama" legtávolabb mostoha áldású, éjszaki vidékek is, tárgyává lettek a" természettudományi fürké- széseknek. Mennyivel nevekedett a" természettudomány a" nagy Linné ideje óta éjszak- nyugoti Európában , Svécziában , Dániában "s a" szomszéd tartományokban, ugyan azon nagy mesternek serény és elmés tanitványai által: kiki tudja. Anglia? ter- mészetvizsgálóinak több eredeti munkái mindannyi tanúbizonyságai annak, hogy hazájokat ezen tárgyban szorgalmatosan kikémlelték, "s tapasztalásaikat a? tudo- mányok" sorába iktatták, A" francziák pontosan kifürkészték hazájok" minden részét, "s a! feltaláltakat szerencsés sikerrel fordíták a" tudományok? előmenetelére. Spa- nyolország és Portugallia, valamint a? középtenger"? fél, és egész szigetei részint hazafi , részint idegen utazók által természettudományi tekintetben legalább közép- szerűleg meg vannak vizsgálva. Olaszország szintúgy, "s kivált ez utóbbi években 2358 ÉRTEKEZÉSEK. minden részeiben buzgóan, és nagy előmenetellel megvizsgáltatott. Hollandia , Schweitz, Németország nem különben. A" mi hazánk"? áldott földét számos külföldi tudósok felkeresték , "s tapasztalásaikat a?" tudományok"? hasznára közönségessé tet- ték ; de iparkodtak e? részben hazánkfiai is bár kisebb arányban, mint e? hon" ter- mészeti kincstára megérdemlené. Végre a?" roppant orosz birodalom is minden irány- ban részint a" kormány" rendeléséből , részint magányosak által is, szorgalmatosan kifürkésztetett. Úgy. látszik, hogy a" természettudományi vizsgálatok" ezen koronkénti kifej- lése éjszaknyugotról délkeletnek tartott, "s ezen folyamatjában határait hazánk" szélein érte el; a? szomszéd európai török birodalomba, ugymint Európa?" délke- leti részei" végső határába mind eddig be nem hatván. Mert ha Buxbam füvészt, ki több mint egy század: előtt (1720) Konstantinápoly? vidékén növényeket gyüjtött mellyeket aztán tulajdon munkájában ki is adott, és Marsiglit, ki a? Duna" foly- tában csaknem a" Fekete - tenger" torkolatjáig (1743) tette vizsgálatait, kiveszszük , Europának ezen részében tett természettudományi tapasztalásoknak nyomai alig ta- lálkoznak. Hogy tehát a? természeti tudományoknak ezen nyugotkeleti kifejlése legalább Európa? végső pontját (ha csak némelly részben is) érinthesse, "s hogy ezen olly kedvező fekvésü vidék" bő termékeit közelebbről ismerhessük, a? többi euró- paiakkal öszvehasonlíthassuk, eltökélettem az európai török birodalomba, neve- zetesen Rumeliába , a" Balkányra, és Macedoniába egy természettudományi utazás" elintézését; "s e" szándékomat két segédem által 1833-nak elején meg is valósítottam. al" eln EN VÜL AES Három módja van közönségesen az efféle utaknak : a) országos költségen , b) rész- vényesek" segedelmével, cz) vagy végre ön vállalkozók? áldozati által. Ezen há- rom mód közül kétség kivül legczélirányosabb az, melly országos költségen intéztetik el; ugyanis illy kiküldés többnyire számosabb, ezen czélra alkalmatos tagokból szokott állani, "s foglalatosságaik nem csak egy részére a?" természeti- tudományoknak , hanem az egészre, sőt más szép, és hasznos tárgyakra, vidé- kek" "s emlékek" rajzolatára, literariai fürkészésekre, históriai nyomozásokra "stb. terjesztetik, "s igy ezek által azon vidék" tökéletes megismértetése esz- közöltetik , magok a!? tett tapasztalásoknak eredményei is nagy nemű, pompá- sabb, "s tökéletesebb munkák által örökösítethetnek. Illy hasznos, és dicsé- retes tudományos kiküldések már régi időkben is nagy költséggel, századunk- ban pedig gyakrabban , "s a" legjobb foganattal eszközöltettek. Illyen volt az, mellyet I. Ferencz császár és király rendelt Braziliába , holott Pohl, és Nate- rer urak mint természetvizsgálók több esztendőig fáradoztak, "s ezen kime- ríthetetlen kútfejéből a" természetnek a?" legdíszesebb, és formáikra, alkotá- sokra nézve álmélkodást gerjesztő tárgyakat gyűjtöttek. A" franczia kormány, hogy a? többit elmellőzzük, legközelebb Görögországba, IMoreába rendelt illy küldöttséget , mellynek eredményei Bory de St. Vincent" igazgatása alatt KÖZLÉSEK A" BALKÁNY? VIDÉKÉN TETT TERMÉSZETTUD. UTAZÁSRÓL. 239 egy nagy nemű, a! legdiszesebb ábrázolatokkal ékes munka által közöltetnek a" tudós világgal. Anglia a?" többi között Cookot, társaival, három izben küldé földünk" gömbe körül, Rosst 1818-ban, és ismét 1831-ben, és 33-ban az éjszaki földsark" vidékére. Az orosz czár" parancsolatjára, több részei birodalmának, Pallas, és Gmelin által, a" Caucasus Reineggs, és Klaproth, az Altái hegyei Ledebour, és társai, legközelebb pedig 1828-ban Persiának vidékei a" péter- vári természetbuvári küldöttség által vizsgáltattak meg. Az illy expeditiók" haszna a! tudományokra nézve nagy, mindazonáltal a? gyüjtött tárgyak közönsé- gesen egyes intézetek" birtokává lesznek, "s igy csak kevesen juthatnak isme- retségökbe, még kevesebben birtokukba. A" természettudományok" némelly kedvelői más utat választottak ezeknek bő - vítésére, "s terjesztésére, ugyan is ez, vagy amaz tartományba elintézendő termé- szetvizsgálói utazásra néhány a" mívelt világ előtt érdemekre ösméretes tudósok" kezessége mellett, meghatározott árú, és számú részvények osztatnak ki, mellyek- nek árából a" természettudományi kiküldés eszközöltetik, kiki a? részvénye- sek közül kénye szerint azon gyüjtendő természeti tárgyakra jegyeztetvén fel előfizetési díját, mellyekből leginkább kiván részesülni; a" küldöttség" határo- zott ideje kitelvén, "s a? természeti tárgyak" zsákmányával visszatérvén, min- den részvényes" kivánsága, "s előfizetése, de egyszersmind a" bégyüjtött tár- gyak" köz arányához képest, a? kezesek által kielégítetnek. Illy részvényes társaság" segedelmével utazott Sieber a" föld" gömbe körül , Schiede Mexicóba, Siebold Jappánba; hasonló módon vizsgáltattak meg Spanyol- és Olaszország , a" német birodalom"? több részei, Tauria stb. Azonban a? tapasztalás ezen rész- vényes kiküldésekről több ízben bebizonyította, hogy a? részvényesek a" kikül- désnek kevesebbé kedvező környülményei, vagy csekély aratása és szerencséje miatt nem mindig pontosan, "s várakozásokhoz képest elégítettek ki; "s így az efféle utakat tanácsosabb minden előleges kötelezés nélkül eszközölhetni. Találtatnak végre a" természettudományoknak olly barátjai is, kik tulajdon áldozatjaik által intéznek el illy utazásokat, mellyek ezen személyek" környül- ményeihez, és kivánságaikhoz képest kisebb nagyobb kiterjedésüek lehetnek. IIly módon többen áldoztak már vagyonaikkal és fáradságaikkal a" természet- tudományok" előmenetelének ; "s ezen módot választottam magam is ; és pedig először tulajdon hazám" kebelében, mellynek valamint közép részét, ugy éj- szaki határait, a" magos Karpatusokat , "s délkeleti részeit a? mehadiai hegye- ket, és bánsági havasokat külön időszakokban megjártam , és megvizsgáltam. Ezen részben tett fáradozásaim? csekély gyümölcseit, a" még ezután is folyta- tandó tapasztalásaimmal egybeszerkeztetve ohajtom nem sokára a!" haza" oltá- rára letehetni. A" közelebb említett módja a?" természettudományi vizsgálások- nak kétféleképen szokott megtörténni; vagy a" válalkozó" saját személye, vagy ha környülményei nem engednék, alkalmas küldöttei által: magamnak is az utóbbit kellett választanom. 240 ÉRTEKEZÉSEK, dr EN RWE A?" BALKÁNY VIDÉKÉN ELINTÉZENDŐ TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÚTNAK. I. Közönségesen figyelembe veendő ezen vidék" physicai álla- potja; különösen pedig megjegyzendők a föld" nemei, emelkedése vagy rónasága; a" hegyek" magossága súly -és hévmérői jegyzékek, és ezekből eredendő hasonlítások által méretendő ; a hegyeket alkotó sziklák" nemei, rétegeik" fekvése, az álló és folyó vizek? valamint a! források" tulajdon- ságai, hegyi öblök s barlangok" légmérséke megvizsgálandó. A" növény- országnak általános állapotja, valamint közönségesen a fák" fajai felirandók. H. Az állatok" országa különös tekintetbe vétetvén, zsinormér- tékül szolgáland ama szabály: hogy mind azon állatok, mellyek hazánk- ban, "s Európa nagyobb részében is előjőnek, csak név szerint jegyez- tetnek fel; a mi pedig általjában nevezetesebb, ritkább vagy épen új lenne, szorgalmatosan gyüjtessék, "s minden környülményeire nézve vizs- gáltassék. Minden begyüjtött tárgynak helye, a" hol találtatott, szerzé- sének ideje "s hol szükséges, módja is, a naplókönyvben feljegyzendő. Az állatok" seregeiból gyüjtendóők : 1. Az emlós állatokra, kivált a nagyobbakra nézve, kevés re- ménység lévén hogy valami különös , vagy épen új faj fordúlna elő, leg- inkább a kisebb nemekre lesz ügyelet; "s ha ezekben valami nevezetes találtatnék, annak valamint, 2. a ritkább és különböző madaraknak a" mesterség rende sze- rint készített bőreiknek megszerzése kivántatik. 3. A" kétéltüek (csuszó-máíszók) teljes igyekezettel felkeresen- dók , minthogy azoknak seregéből ama? vidék több érdekes fajokat igér. 4. A halak közül csak apróbbak, nevezetesen a kisebb folyók- ból, havasi tavakból, hegyi patakokból, mellyek közt ritkább fajokat is lehet reményleni, mint szinte a" kétéltüek is, borszeszben eltartandók. 5. A" rovarok" (insectumok) terjedelmes serege különös figye- lemre veendő, annál inkább , mivel ámbár ezeknek igen számosak és különfélék fajai, mindazáltal rejtekeikbemr csak nagyobb szorgalommal fedeztethetnek fel. 6. A" csigák közül a földi, és édes vizi fajok gyüjtendők. KÖZLÉSEK A" BALKÁNY" VIDÉKÉN TETT TERMÉSZETTUD, UTAZÁSRÓL, 241 TI A" növény országból, minden olly növény, melly fajára nézve a közönségesen ismértektól bármi módon is különbözik, ha csak lehet, virágzásában, a" tudomány" rendszabásai szerint, begyújtetik, és jól szári- tott példányokban eltétetik. Ide értetnek, a lapályi, tavi, homoki , hegyi "s havasi növények. IV. Az ásványok" országára nézve csak a" hegyeket, bérczeket, és havasokat képző kőrétegekbűl gyüjtendők olly példányok , mellyek a hegyek" alkotó részei ismertetésére szolgálnak. Minden példánynak ere- deti helye, rétege, fekvetének igazúlása, magossága, feljegyzendő. Ezen természettudományi vizsgálásokra három évet határoztam ; melly idóhatár mindazáltal kedvező környülmények közt, talán még meghosszabbitható. ; F Az előadott terv" tartalmából nyilván kitetszik, hogy a termé- szettudományok" több ágai teszik el kiküldés tárgyait; mindazáltal tá- vol van azon tökélletességtől, mellyel csak nagyobb, "s országos költ- ségen rendelt kiküldések dicsekedhetnek. De más részről még a küldöt- teknek ezen terv szerint munkálandó ügyességök" foganatja is nagyobb részt várandóban van; táplál azonban a! remény , hogy e részbeni igye- kezeteim egészen sikeretlenek nem lesznek. Az út Belgrádtól Philippopolig, onnan a" Balkányra Szlivnóig. Az utazók Belgrádban egy Philippopolba menő karavánhoz csat- lakodván ezzel Februarius 20d. 1833b. útnak indúltak. Innen Palánkáig , csak nem mindig hatalmas erdőkön kisebb és középszerü bérczek kö- zött délkeletnek vezetett az út. Itt az idő már annyira megtavaszosodott, hogy Februarius 22-d. déltájban a hévmérő 6 egész 8 fokra emelkedett, az 0 felett; "s igy felengedvén a" földnek fagya, az út alkalmatlan sáros lett; a bérczi hó is felolvadván, a" völgyekbe lesiető hegyi patakok megárad- tak. Ezen zordon erdők, a mennyire azokat keresztülmenet kikémlelni lehetett, merő tölgyfákból állanak, mellyeknek számos dülóiben tett vizsgálás csak hamar bebizonyítá, hogy az utazók hazánk! határaitól még nem messze távoztak ; mivel itt több olly állatok találtattak, mely- lyek szinte hazánknak erdeiben, leginkább pedig Mehádia vidékin laknak, a" bogarak" rendéből nevezetesen találkoztak : szüknyakú la- 31 242 ÉRTEKEZÉSEK. pócsa. (Platynus angusticollis. Fab.). Kék, és fegyverzett lyuggatócz. (Diaperis violacea. Dej. D. armata Zieg.) Aranykád redvész. (Uloma- chrysomelina Meg.) Lapos kérgaly. (Cucujus depressus. Fab.) Veres- farú utalócz. (Neomida homorrhoidalis. Zieg.) stb. Palánkat elhagyván Jagodina , és Nissa felé nyomúlván, a nagy erdőt apróbb cserjék "s he- lyenként fiatal tölgyes erdők váltják fel, a" bérczek azonban itt ott na- gyobb, többnyire kopasz sziklás hegyekké változnak, mellyeknek teteje még hóval volt borítva. Ezen út huzamában kedvetlen "s borúlt kezde az idő lenni, az éjszaki szél nagy hideget, "s éjjeli új fagyot hozott, a hi- degnek ereje a karavána tovább haladtával napról napra mind inkább növekedett annyira, hogy Martius 7d. reggel a hévmérő az 0 álatt 6 fokra szálna le. Ehhez képest az egész vidék Sophia felé kemény téli állapotban volt annyira, hogy a megfagyott hónak felületén (átmérője közönségesen 1, sót több helyütt 1. lábnyi is volt) bátran lehetett 10- vagolni. Illy téli ábrázatban volt maga Sophia városa is, honnan a ka- ravána két napi pihenés után, útját délkeletnek Jenikő felé folytatá, a hideg és hó még ezen útban is mindenütt csak ngm Jenikóig tartott ; az ég boltozatja majd mindig komor felhőkkel borítatott, a szomszéd macedoniai, és balkányi havasok a rajtok lebegő köd "s felhók végett láthatatlanok voltak. Jenikó vidékén a" Balkány hegyek" délnyugoti végső lánczolatján vezetett az út keresztúl; ezen ága a Balkánynak részint porphir, részint pedig fövénykő rétegekból áll. Jenikón túl Tatárba- zár felé egyszerre enyhúlni kezde a levegő, és kiderülvén az ég, a legkellemesebb tavasz váltotta fel ama hegyen túli téli időt, itt a hó he- lyett virúlni kezde már a föld, és kedvesen lepték meg a csemeték" éneklő lakói a" fáradt utazókat. Tatárbazártól mind inkább, és inkább nevekedett a tavasz!" kelleme, és valóban ezen vidék olly benyomást teve az utazókra, mintha egészlen más földrészi éghajlatba varázsoltattak volna. Illy kedvező környülállások között jutának végre 20 napi fá- radságos vándorlás után ohajtott czéljok helyére, Philippopolba. Philippopol terjedelmes, és meglehetősen szép város, mellynek dél- nyugoti része egy magosabb domb oldalán fekszik, az éjszakkeleti pe- dig a róna földön nyúlik el; "s igy vidéke egy részról közép magosságú hegyekkel, mellyeknek alján számos szólók miveltetnek, korlátoltatik ; KÖZLÉSEK A" BALKÁNY" VIDÉKÉN TETT TERMÉSZETTUD. UTAZÁSRÓL. 243 más részról pedig tágas homokos siksággá nyílik, melly is egész a ten- ger partjáig hazánk" alföldéhez hasonlóan terjed el. Ezen termékeny la- pályon riskása bőven termesztetik, ugyan itttöbb helyeken nádas tavak is találtatnak, mellyek különféle vizi plántákkal, "s állatokkal, kivált- képen pedig sok fajú vízi madarakkal bővelkednek. Szép és termékeny vidékéhez ezen városnak nagy haszonnal járul még az itt elfolyó Maricza vize is. . Ámbár az itten lakó görög kereskedők, kikhez az utazók ajánlva valának, ezeket a? legnagyobb szivességgel láták, "s valódi ven- dég szeretettel fogadván több időre marasztalták is, mindazáltal fő, és első czéljok lévén ezeknek a Balkány" vidékét és hegyeit különösen megvizsgálni, ezen szíves meghívást el nem fogadhatták, és csak né- hány napi kinyugvás után ismét útnak indúlának. Philippopoltól éjszak- keletnek tartván, több apróbb helységeken keresztűl, utóbb Eszki, és Jeni Szágra városain is átutazván végre Martius 26d. Selimnóra , vagy Szlivnóra értek, melly kisebb kiterjedésü város épen a" Balkány" hegyei- nek déli öblében fekszik. Ezen helységet választák az utazók fő mula- tások -helyévé; honnan is minden irányban a" Balkány vidékére kirán- dúlások "s vizsgálatok intéztettek. Selimnó a Balkánynak tövében va- gyon; éjszakról a magosabban felemelkedő meredek sziklás hegyek által védetik, keleti, és nyugoti részin kisebb, "s középszerü szólós hegyek húzodnak el, dél határa a" laposon nyúlik el. : A? letelepedést ezen város- kában czélirányosnak találták az utazók, főképen a Balkány" hegyeinek (mellyek előkelőképen meg voltak vizsgálandók) tószomszédsága miatt ; a biztosság részéről pedig az orosz consulnak ezen helységbeni lakása végett, ki is óket teljes pártfogásába vette, tanácscsal, "s cselekédettel se- gítette. Végre az egész vidéknek természeti helyheztetése olly kedve- zőnek találtatott, hogy teljes bizodalommal lehetett reményleni az itten elhatározott kutatásnak számos természeti tárgyak feltalálása által bó jutalmát. Lakói Szlivnónak részint törökök, nagyobb részt bolgárok; nyel- vöket a tót és rácz könnyen megtanúlhatja. A? bolgárok szelid, és nyu- godalmas mérsékletü munkás emberek, ellenben a! pór török többnyire gőgös és durva. A" város épületei általában kisebbek, ablakai többnyire papirosból vannak. Szlivnónak évenként két igen nevezetes országos Éji 244 ÉRTEKEZEÉSEK. vására van , mellyekre az egész török birodalom? csaknem minden részei- ból számos kereskedők gyülnek öszve. Az élet módja valamint úlcsó, úgy igen egyszerű is. Vagyon e" vidéknek egészséges vize, jó bora "s kenye- re; nagyon divatos itt egy, szilvából készült lekvárforma eleség; lehet ezeken kivül néha juh, és kecske húst is kapni; turót, tejet, és riskását pedig közönségesen; mind ezen eleségek jutalmasabb árúak itt, mint Magyarországban. Megtelepedvén ezen helyen, mint nyári főszállásu- kon, a" természettudományi tárgyak" kereséséhez kelle látni, "s igy az egész vidéknek hegyeit, völgyeit megvizsgálni. Ezen czél könnyebbí- tése, sót a? nyelv! és nagyobb biztosság okából, a helyben lakó barátsá- g0s orosz consul közbenjárása által, bizonyos díjért egy odavaló bolgár rendeltetett, kinek társaságában a" Balkánynak déli, és éjszaki ormai, kelet, "s nyugoti bérczei, valamint a" kazánliki magosabb tetők, 7s Jambólinak laposabb határai szorgosan megvizsgáltattak. Maga a Balkány itt csak közép magosságú; mindazáltal nem nagy távolságra az ugy nevezett Kazánliki, és Sipka tetők, kivált az utób- biak, havasi magosságra emelkednek. A" növényország mivólta a vidék " különböző alkotmányához képest különféle; a" közel lévő "s délnek fekvő meredek mészkósziklák" ormain csak néhány szigorú növényfajokat lát- hatni, mellyek (egynehányat kivévén) közönségesen a" déli mészkóhal- mozatoknak tulajdonai; örvendetesebben lepi meg a? kiváncsi vizsgálót a csörgő patakokkal (mellyek lejebb Tundsza folyót képzik) kellemesi- tett völgyek" buja termékenysége, nem különben a" rézsútos hegyoldalak, és vigály tölgyeseknek virágokkal teljes tekintete, mellyek mint meg annyi érdekes tárgyak, a" természetvizsgálónak elegendő foglalatosságra nyújtanak alkalmat. Erdei a Balkánynak délre többnyire tölgyesek , éjszaki részein bükk, körös, és jávor is találtatnak. A" gyüjtött növények" megjelenése idejéből nyilván kitetszett, hogy ezen esztendőben a?" növények" kifejlése észrevehetőleg késett; a keleti sáfrány, mellynek itten két faja, ugymint az arany-sáfrány (Cro- cus aureus) és kétvirágú S. (Cr. biflorus) találtatott, jóval későbben vi- rágzottak mint más esztendőkben; szinte úgy a" Balkány" árnyékosabb erdeiben, az éjszaki oldalokban még Aprilis? közepén is virágzott a! ki- keleti hóvirág (galantus nivalis), holott illyenkor más esztendőkben ezen KÖZLÉSEK A" BALKÁNY" VIDÉKÉN TETT TERMÉSZETTUD, UTAZÁSRÓL, 245 növény már elenyészett. Ezen észrevétel számos más tavaszi virágok később megjelenésével is megbizonyodott. Általán véve a" Balkány vi- dékének természettárgyi gazdagsága a flórára és faunára nézve szembe- tünő; nem lehet mindazáltal állítani, hogy a többi európai terményekre nézve tulajdon nemü, "s kitetszóleg különböző lenne; inkább annyiból érdekli a természetbúvár figyelmét, a" mennyib: : e vidéken több messze elterjedt tartományok", sót külön éghajlatok" tulajdonait mint egy közép- ponton egybevarázsolva szemlélhetni. Melly álmélkodás lepi meg a vizs- gálót, midőn a" Csápiker" (Pausus) nemét, melly tudtunkra mind eddig csak Amerikában, és déli Afrikában találtatott , itten fölfedezi, a? forró Siciliának, valamint az éjszaki, és mérséklett orosz birodalom! tartomá- nyainak több terményeit e? helyen együtt gyarapodni láthatja. A" ter- ményeknek ezen különös figyelmet érdemlő központosúlása, kivált az állatok" némelly alsóbb seregénél, és a növényeknél szembetünő. He- lyén lészen itten ezen tapasztalást némelly geographiai egybehasonlítá- sokkal felvilágosítani. A) Közösek a! Balkánynyal, és Bánsággal. a) Növények: Hegyközi cziczkóró. Achilea crythmifolia. Waldst. Kit. Kampós ternye., Alyssum rostratum. Stév. Sárgálló nőszirom. Iris lutescens. Lamark. Csüküllőd sikkantyú. Scabiosa centauroides. Szennyes tororja. Teucrium Laxmanni. Linn. Ékes bögretok. Thesium elegans. Rochl. Terjedt csengetyúke. Campanula divergens. Wald. Kit. Fodros csengetyűke. Campanula lingulata. Wald. Kit. b) Rovarok : Kóvalygó futrinka. Carabus montivagus. Palliard. Aczéldi gyöngyfény. Myas chalybaeus. Ziegl. Gumós taplász. Boletophagus tuberculatus. DhlI. Kétszerjelelt ajakócz. Antribus bissignatus. Dhl. Murray izmócz. Dorcadion Murrayi. Kollár. Kétvonalas izmócz. z — - — bilineatum. Illig. 246 ÉRTEKEZÉSEK. Budai bibordi. Vörhenyegeslábú körtor. Féldarás lapacs. Hárántos rejtény. Fogaslábú tüsketop. Változékony paizsda. Purpuricenus budensis. Götz. Dinodes rufipes. Bonel. Cyerus semigranosus. Dahl. Tenebrio transversalis. Dutft. Acantopus dentipes. Pzer. Cassida variabilis. Dhl. B). közösek a Balk szatté sül amint a) Növények : Füzlevelű kacskanyak. Iberi montika. Sárga magzating. Tatár csüküllő. Kaukazi kikerics. Gumós gerely. Csomós dereczefü. Európai olmoncz. Érdesmagú szironták. Csüküllőd sikkantyú. Tömött sziléne. Keleti szigorall. Szász metény. b) Rovarok : Vonalas gyorsod. Hátas gyorsod. Homályos tagoncz. Rezesfejü szalangál. Jegyeltnyakú pompaly. Csikos szípoly. Lapos szípoly. Róka bozont. Kaukázi övesd. Vörösfejü izgonez. Nyaklós izgoncz. Ajuga salicifolia. Linn. Anthemis Iberica. Marsch. Bieb. Asphodelus luteus. Linn. Centaurea tatarica. Linn. Colchicum caucasicum. Spreng. Geranium tuberosum. Linn. Gypsophilla glomerata. Mar. Bieb. Plumbago europaea. Linn. Ranunculus oxyspermus. Mar. Bieb. Scabiosa centaurioides Silene compacta. Mars. Bieb. Veronica orientalis. Ait. Vinca herbacea. Wald. Kit. Cymindis lineata. Schönh. : z — dorsalis. Fisch. Ditomus obscurus. Stév. Chlaenius aeneocephalus. Dej. Buprestis signaticollis. Frivald. Anisoplia lineolata. Dej. z z: —— depressa. Stév. Amphicoma vulpes. Fab. Zonitis caucasica. Gall. Lytta erythrocephala. z - — collaris. F. SZET Ő Éjátal p arso— eee KÖZLÉSEK A" BALKÁNY" VIDÉKÉN TETT TERMÉSZETTUD, UTAZÁSRÓL. Füzöld izgoncz. Besser setecsáp. Keresztes izmócz. Elószótt zenész. Tatár famász. 247 Lytta aenea, Brachycerus Besseri. Warre. Dorcadion cruciatum. F. Saperda praetextata. Stév. Callidium tataricum. C) Közösek a Balkánynyal, és Görögországgal. a) Növények; Chiosi kacskanyak. Kétvirágú sáfrány. b) Rovarok : Görög nyújtóvány, Turaszd szömörtop. Telhetetlen méhész, Ferde méhész. 4. fóltos méhész. Szegett bozont. Gyapjas szipoly , D) Kis a) Növények : Bibor lizinka. b) Rovarok : Olivier orzony E) a) Növények : Megdüllő fekvény. Fogas linka. Bige jázmin. Sárgálló nőszirom, Apuliai kómag. Sugár lednek. Rózsa bazsál. Déli kalapcsán, Franczia , u Ajuga chia. Linn. Crocus biflorus. Mil. Procrustes graecus. Dej. Acinopus searitides. Zig. Dej Trichodes gulo. Parr. s s: — obliguus. Brül. 4 pustulatus. Brül. Amphicoma cincta. Brül. Anisoplia velutina. Parr. s z Ázsiával. Lysimachia atropurpurea. Procerus Olivieri. Dej. Olaszországgal Hypecoum procumbens. Lin. Hypericum dentatum. Loisl, Jasminum fruticans. Linn. Iris lutescens. Lam. Lythospermum apulum. Linn. Orobus filiformis. Lam. Paeconia officinalis. Linn, Palíurus australis. Gártn. 248 ÉRTEKEZÉSEK, Gyántaszagú szümölcsény. Psoralia bituminosa, Linn. Szagos rozmarin. Rosmarinus officinalis. Lin. Csüküllőd sikkantyú. Scabiosa centauroides. Szúrós tumka. Smilax aspera. Lin. Bibor lóhere. Trifolium purpureum. Loisl. b) Rovarok : Feketecsápú pattogány. Brachinus nigricornis. Dej. Buksi tagoncz. Ditomus capito. Illíg. Calydoni tagoncz. z : — calydonius. Rossi. Nagyfejü szömörtop. Acinopus megacephalus. III. Hetruri likadék. Ophonus etruscus. Schönh. , Fóltos kurtály. Hister maculatus. Rossi. Deres cserebüly. Melolontha albida Dej. Hintett diszély. Cetonia atomaria. Dahl. : Szélesnyakú tüsköny. Akis amplicollis. Dahl. Vörhenyegesd bújnok. Helops rufescens. Friv. Potrohos bújnok. z : — obesus. Friv. Különös, hogy a" bonta porva (Dermestes dimidiatus), melly külön- ben Siberia sajátja, itt is találtatott. Mind ezekből nyilvános, hogy ezen vidék, terményeire nézve leginkább déli Oroszországhoz, kiváltképen Krimiához, és Tauriához közelít; többekben megegyez Görögországgal , "s nem kevés tekintetben hazánk" Bánságával is. Nagyobb részét mind- azáltal az itten találtató tárgyaknak ollyanok teszik, mellyek Európa több tartományaiban feltalálhatók, vagy mellyek egész Európában gya- rapodnak. Diszeskedik azonban e vidék olly természeti ritkaságokkal is, mellyek mind eddig másutt sehol sem fedeztettek fel, "s mellyeket jelen korunkra nézve, mint ezen vidéknek tulajdonait lehet tekinteni ; ezeket ugymint az utazók" fáradozásai legérdekesebb eredményeit tüz- tem ki jelen értekezésem fő tárgyára. ") ") A" növények" előadásában tudós Rochel Antal ur? kész segedelmét itt köszönet- tel kell megemlítenem. A" tárgyak" leírásában, a" mennyire az ehhez szükséges múszavak Diószegi füvészkönyvében vagy Földinél, "s más magyar természeti históriákban feltalál- hatók voltak, azokhoz tartottam magamat, Shedepet ME hepe NMkJ Gyatge égy TFolga rajz: KÖZLÉSEK A" BALKÁNY" VIDÉKÉN TETT TERMÉSZETTUD. UTAZÁSRÓL. 249 KÜLÖNÖS LEÍRÁSA NÉMELLY A" BALKÁNY VIDÉKÉN TALÁLT ÚJ, VAGY a ÉRDEKESEBB TERMÉSZETI TÁRGYAKNAK. Új növény-nem. új 8 Rhodopei Haberlea. Haberlea Rhodopensis. Frivaldszky. ; ; TA f Ezen növény Linné rendszere szerint a" két főbb hímesek" sere- ——— gébe, "s a magrejtősök" rendébe tartozik. A" Jussieu természeti rend- szerében az Acantoideák" családjában a" Rueliákhoz közelít. Character generis: p . Calyx guinguefidus, ebracteatus, corolla kákpazpáttnlatat Jimbo guinguelobo; stamina per et. paria subapproximata. Capsula subglobosa dentibus elastice dehiscentibus, germine glan- i dulae nectariferae circulari insidente,. Csészéje öt metszésü, murvátlan, bokrétája csengetyúsded, kari- - mája öt karélyos, hímjei párosan egymáshoz közelítők. Tokja tekés ; meg- érvén , tetején felnyiló , pilist képző pikkelye körképü, magvai kevesek. Ezen növény tókocsányos, virágai ernyósek, 3— 5, tókocsány hegyiek; kocsányai rövidek , tövöknél kétmurvások; csészéje öt metszé- ü, hegyes fogakkal; bokrétája kék, belől lepleges, kívül kopasz, öt " karélyai egymástól különbözők , csipkések , borzas magzatja egy körképű skárlátvörös párnácson helyeztetik; anyaszára a magzattal egyenlő hosz- - — szaságú; porfogója gombocskás. Hímszárai majd egyenlők, a" bokréta nyakából nőttek , felúl ívesen egymásfelé hajlottak; porhónjok közele- dett. Tokja két rekeszú , négy ajú (valvula) , sima, hegyén rövid csúcs- ba vékonyúlt; közfala kettős, két részre osztható, magvai hosszacskák , véknyak, setét- barnák, a közfalnak közepében mind a" két részről rö- vid száracskákon függók. Tókocsánya 3— 6-hüvelyknyi, hegyén ko- nyúlt. Levelei czápások, hosszas láncsások, nyélre futók, egyenetlen sar- lófogú -csipkések, fölűúl zöldek, alól fehérlók, inasok; egyébiránt az egész növény szórös. Gyöke vastag, kanafos, taplós kérgű. ") 4 . Rumeliában a" Rhodope közép magosságú hegyein virágzik, Juniusban. §) Ezen új növény-nemet (melly mai időben Európában igen ritka tünemény) né- . —— hai Haberle Károly, a? magyar királyi pesti egyetemnél a?" fűvészség" tanító ja , . egyszersmind szeretett, "s elfelejthetetlen tanítóm" nevére kivántam keresztelni. m 9 8 7 32 vé 250 ÉRTEKEZÉSEK. Kacstalan bükkön. Lathyrus inermis. RocAel. a hay tő L. Pedunculis 3— 6 floris, folia superantibus, rudimento cyrrhi brevissimo; foliis lato-lan- ceolatis, stipulisgue ovato acutis, sagittatis, nervosis, utringue viridibus; petiolis, cau- legue guadrangulis glabris, sepalis ciliatis, subulato elongatis, aegualibus, tubum pro- prium superantibus, Gyöke tartós, szárai gyengék, ágasak , felegyenesedők , négysze- gúűk , simák, egy lábnyi hosszúak. Levelei egy párosok, váltogatók , széles - láncsások , hegyezettek, inasok , simák, zöldek; nyele négysze- gűded, a" levélnél hol hosszabb, hol rövidebb, a hegyén rövid kacs- durványba végződő, melly durvány néha levélke idomzatú. Pálhái to- jásdad hegyesek , nagyok , nyilformájúk , inasok , zöldek. Kocsányai hosszak , a" leveleket felülhaladók, 3— 6 virágúak, he- gyök felé szőrösek; az egyes virágnak kocsánykái rövidek. Csészelevel- kéi árképüek , nyúlánkok , egyformák , tulajdon csővöket felülhaladók, prémesek. ] Bokrétája pillangós, zászlója kerekded , violaszínű, inas, a Csé- szénél majd kétszer hosszabb , széle habos, szárnyai kékek, a" zászlónál jóval rövidebbek, csónakja avúlt-sárga, orra kék. Hüvelyei hibáztak. ") Virágzik Majus és Juniusban a" Balkány" hegyeinek déli oldalában, Répás csüküllő. Centaurea napulifera. RocAl. TET €. Foliis lineari - lanceolatis, radicalibus remote, et grosse dentatis, caulinis sessilibus, inte- gris, albo-Jlanatis; caule simplici, unifloro; sguammis authodii margine atro- fuscis , albido - fimbriatis ; radice fusca, in 3—5 radiculas fusiformes attenuatas dívisa. Gyöke barna, 3— 5 orsó képü nyúlánk gyökerkére osztott, szára ágatlan, felálló, egyvirágú, szögletes, hornyolt, fehér-molyhos, 6 hüvelyknyi, gyökérlevelei fogasak, egymástól távol eső nagy fogakkal. Szárlevelei nyeletlenek , épek , szálas -láncsások , fehér -molyhosok. t) Ezen bélyegekén kívül különbözik még a? Linné" pallagi, és Baumgarten? hal- lersteini bükkönyeitől , mellyekhez leginkább közelít az által, hogy ebben a" kocsány a? nyélt hosszára nézve ötször, hatszor is felülhaladja, és hogy az egyes virágoknak kocsánykái murvátlanok, virágai nagyobbak, 7s violaszínüek; mellyek a? fenn említett fajoknál sárgák, — k k ]) 30 Kacsatlan Bükkönm Az. Lathyrus inermis XX ! Nrcdketéi anegérás, 9 MATT ÁTITÉINI 2 i § a 1, á y ki) . A "74 Répás -Cslküllő ec ÜVentaurea napulife ar ) ez d 14 2 jé ád £ 4 ZA F.a 2 Mafadi dl Ad 42 EZ p Keleti CsukókalL.b. — Scutellat szárnyason hasadt/Z L.b.pinnatifida /?or/l. 10 ehe melize elermoszet aztán nyzetű, a mé zs ) étenret , eheáten . KÖZLÉSEK A" BALKÁNY" VIDÉKÉN TETT TERMÉSZETTUD, UTAZÁSRÓL. 251 Virágja együttnemző , csövesvirágos, szárhegyi, magános; a fészek tojásdad, kúpos, pikkelyei zöldek, setétbarnán bészegettek , külszélein fehéres sallangósak , láncsás - tojásdadok , hegyzettek, a" fészek belső pik- kelyei szálas - láncsások, barna hegyes végekkel. Bokrétája halavány kék, vagy fehéres, sugárvirágai tölcséresek , hosszak, 5 — 6 szálas metszésüek, korong virágai kékek, öt metszésüek , metszései szálasok tompák. Találtatik a Balkány? hegyének közép ormain, Junius és Juliusban. Keleti csukóka. Scutellaria orientalis. Lin. b. hasadt levelű. b. pinnatifida. RocAl. ÉV. HE. S. Foliis incisis, subtus tomentósis, spicis rotundato tetragonis, Lin. Gyöke fás, ágas, tartós; szára felegyenesedő, sodros, szegletes, alap részén fás; fél, sót néha egész 1. lábnyi, terpedt, egyenetlen sző- rökkel lepett; ágai ágacskások, szinte szőrösek. Levelei kivált az al- sók hosszú nyelesek, szárnyasan hasadtak, alsó szárnyacskái néha két- szer, háromszor is szabdaltak, felül zöldek , szőröcskések , alúl sürú- molyhos, hamvas fehérek , alsó murvái fürészesen hasadtak. Virág -füzére tágacska, gömbölyűded, négyszegű, alsó virágjai a fölsőktól távolabbak. Bokrétája ajakas, sárga, vigály lepleges, a" fehér szőrű csészét tizenkétszer fölúlhaladó. Ezen bélyegek által különbözik a" Linné?" keleti csukókájától, mellynél az az említett iró piros bokrétát említ. Találtatik a" Balkány" hegyeinek dél- oldalaiban , virágzik Májusban. ú Vereslő czingolány. Cicindela rubens. Frivaldszky. varietas cicindelae campestris L. Al GABE toló €. Viridis , abdomine subtus cyaneo, pectore, pedibus, basi antennarum rubro-cupreis, capite thoracegne viridi - rubris ; elytris olivaceo rubicundis, punctis guingne marginalibus albis, sexto centrali majore, fusco cincto. ú .- — Hossza 5 és ; vonal, szélessége 24 vonal. Feje nagy , felül zöld, homja egyenes, két szeme között kanya- rodott veres vonallal, búbja (occiput) domború , fölajakja (labrnm) nagy , c 7-lai 252 91 ÉRTEKEZÉSEK, a világos sárga, a rágonyok (mandibulae) tövei fehéresek, végök érczfényű zöld; falámjai (palpi) szőrösek, vereslő zöldek. ; . Csápjai (antennae) fél testénél hosszabbak, fonal képüek, négy első ízök bíbor fényes, a többiek setét feketések. § Torja (thorax) rövid, a! fej felé szélesebb, elől 7s hátul csonkí- tott, "s mélyen benyomott, közepe bibor , domború , kék "s veres szinek- kel befoglalt; korongja (discus) csatornácskás; paizskája (scutellum) há- romszegú, hegyes, vereskékkel tündöklő. Röptyúi (elytra) tojás kerekek, a tornál sokkal szélesebbek, homályosak, veres párkányúak, zöldellő-veresek, nagyító üveg alatt darásak , zölddel keverve ragyogó veresek; mindenikén hat fehér folt , mellyeknek egyike magán a hónon, másika alig látszó , kevéssel hátrább lévő, harmadika félhold forma, ismét lejebb, negyedike , "s ötödike a röptyű kerekded végén látható, a hatodik legnagyobb, a röptyúnek csaknem közepén, elóőlról s hátulról barna árnyékkal környékezett, a" tor felé közel a. varrányhoz (sutura) kissé benyomott, melly a?" nősténnél barna ponttal jeleltetik. Teste alól fényes zöüldes-kék, a hímnél hét, a nősténnél hat rovátkos. Lábai nyulánkok, vékonyak, fehér szőrösek, setét veresek. Kocsai (tarsi) keskenyek , zöldellők; a: hímnél szélesebbek. Jegyzet. A" fenn említett 6 fehér foltok , számokra nézve igen változékonyok, mellyekből a" 3 első a? balkányi példányoknál többnyire hibázik. Találtatott homokos helyeken Balkány aljában a Tundzsa vize folytában. 4 Zömök futrinka. Carabus thorosus. Frivaldszky. . VT ak. ; €. Oblongo -ovatus, convexus, niger, thorace cordato, elytris subtilissime punctatis, obsa- lete striatis, subnitidis. Hossza 1 hüvelyk és L vonal, szélessége 6 vonal. Feje fekete, nagy, előre nyúló, homloka közepe lantformán domborodott, két oldalai a szemek alatt bényomúltak ; falámjai feketék , fényesek , álkapczái nagyok , erősek. DER a. KÖZLÉSEK A" BALKÁNY" VIDÉKÉN TETT TERMÉSZETTUD, UTAZÁSRÓL. 253 Csápjainak négy első íze fényes, fekete, a" többiek homályos bar- nák , szórösek. Torja fekete, szivded , közepén "s feje felé domború, széle elől bészegett, "s kícsípett, hátul bényomott , pontozott, csaknem egyenesen csonkolt, oldalai felhajolva párkányosak , hátul két, tompa, kékzöldet játszó csücsköt képzők, közepén egy finom vonal, melly az egész tort hosszant kétfelé osztja. Paizskája fényes - fekete, esztekés. Röptyűi domborúk , feketék , szélességekre a" tort másfélszer fö- lülhaladók, mind a kettőt együtt vévén körkörösök, egybenőttek, apró pon- tokkal, "s hosszant nyúló finom vonalakkal rakvák, mellyek leginkább nagyító üveg alatt láthatók. Szélei felhajolva párkányosak , setétkék-zöld- del fénylók. Varránya valamennyire emelkedett sima. — Teste alól, és lábai fényes feketék. : ú Lakik a" Balkánynak déli oldalában a szólóhegyek között. Változékony futrinka. Carabus versicolor. Frivaldszky. a teti Felte hás b €. Oblongo-ovatus , supra aencus, viridis vel violaceus; elytris elevato lineatis, triplici serie alternatim catenulato striatis. Hossza 1 hüvelyk , szélessége 47 vonal. Feje hosszas, finom pontokkal, "s ránczokkal teljes, mellyek egybe folyván a" csápok felett mind a két oldalon egy hosszas bényomást kép- zenek; falámjai feketék, végső ízök csonka. r Csápjai az egész bogár felénél hosszabbak, első négy izök fekete sí- ma, a többi pedig szórösödő setét barna. Torja hárántos majd négyszegű, elől kevesbé, hátul többé kicsi- pett, oldalai kerekdedek , felhajlottak , két tompa ékbe végzódók , mely- lyek által ugyan két öbölkék képződnek; korongja domború, alig látszó hosszant barázdával; az egész tor apró pontokkal "s egybefolyó ránczocs- kákal teljes. . Paizskája háromszegeletes, fekete fényes. Röptyűi csak kevéssel szélesebbek minta! tor, tojásdad hosszasak, kevesbé domborúak, párkányosak, mindegyik fedelen négy egész, s három láncz formán oszlott hosszant emelkedett vonalak, mellyek párhuzamosan, 254 ÉRTEKEZÉSEK. "s váltogatva irányulnak , a. láncz szemek" hossza változó, "s eléggé kitet- szó; — az egész röptyű üveg álatt rendetlen, "s össze folyó ránczosodá- sokat mutat. Színe ezen bogár felületjének igen változékony, majd min- den példányban más, leginkább rezes, ibolyakék , vagy élénkzöld. Teste valamint lábai minden példányoknál fényes feketék. Az előbbenivel egy lakhelye vagyon. Bélyegezett pompály. Buprestis stigmatica. Scközh. Msat B. Elongata, obscure rubro- coerulescens, thorace canaliculato, elytris foveis guatuor im. pressis albicantibus , apice obsolete bidentalis. Hossza 1 hüvelyk , szélessége 4 vonal. Feje kerekded, nagyobb , részszerint a tor alá vonúlt, csatornás , homlokán "s két szeme között veres-feketélő hosszas-folt, búbja rezes fehérlő , sürűen pontozott. Csápjai fürészesek , setétkékek , símák, a" torral egyenlő hosszúak. Torja elől keskenyebb , hátul valamivel szélesebb, két íves, ol- dalszéle elólról gömbülyü, közepén valamennyire bényomúlt, felületje ércz fényességü szürküllő rezes, a" fej felé domború, pontos, és rendetlen rán- czos, korongja észrevehetőleg csatornácskás. Szegye csatornás. Paizskája kisded , körképü, fekete fényes. Röptyúi hosszak, végök felé keskenyebbek, egy nyilvános és más törpe foggal végződők; setétkék varrányoknál emelkedettek , töveknél két hosszúkás benyomás; mind a kettőn egyarányos négy, vagy is két pár fehérlő molyhos gödörcse, mellyek által egy egy röptyű majd egyen- ló három részre osztatik; felületje kivált üveg alatt ránczos, "s finom csikos , rézveresbe csillámló; széle párkányos, közepettén kicsípett. Teste alól rézszínü, fehér pontokkal, és szőrökkel behintett ; ko- csai egészen, lábszárainak nagyobb része setétkék. Találtatott egy példányban a" Balkány déli oldalán. LéÜÉL a za KÖZLÉSEK A" BALKÁNY" VIDÉKÉN TETT TERMÉSZETTUD. UTAZÁSRÓL, 255 Holgyomáli pompály. Buprestis pilosellae. Bozel. ETV ( SEÉ B. Subcylindrica , rubro-aenea , hirsuta , thorace rotundato canaliculato, elytris pallide flavis, sutura communi Jongitudinali runcinnata , rubro-aenea, Hossza 4 vonal, szélessége 14 vonal. Feje a tor alá rejtett, homloka pontozott, réz -szinű , fehér bor- zas, szemei tojásdadok , nagyok. Falámjai, "s álkapczái fekete-fénylők. Csápjai rövidek , befelé fürészesek, homályos feketék. Torja kerekded, domború, kurta, elől bészegett keskenyebb , hátul magánál a testnél, és röptyúinél, szélesebb; korongja csatornács- kás, színe vereslő-rézfényü , sürű pontokkal, "s fehérlő szőrökkel lepett. Röptyűi kevéssé domborúk, a" hóntól egész végig valamennyire föle- melkedettek , hosszant pontozott-barázdások , tiz benyomott pont sorok , ugyan annyi emelkedett vonalakkal egymást váltogatván, mellyek" köze- pén egy közös a varrányon végig nyúló kaczúros réz-vereslő szalag, melly azok" tövénél szélesebb , végök felé pedig keskenyebb ; többiben az egész röptyúk, kivévén a hátulsó szélek felé egy-két kisebb rezes foltot, fehér- sárgállók, vigály fehér szőrösek , szélök réz -vereslő, végök felé csipkés. Teste "s lábai réz -szinüek , fényesek , pontozottak , leplegesek. Találtatott Szlivnó, és Philippopolis" vidékin. Legyezős hólagány. Malachius flabellatus. Frivaldszíy. V.Tozsstásélis M. Elongatus, viridi-aeneus, hirtus, ore testaceo, elytris apice rubro-testaceis, antennis flabelliformibus. Éj Hossza 3 vonal, szélessége 1 vonal. Feje hárántos, rövid, széles, a csápok között bényomott, setétzöld fényes, egyenetlen, száj részei cserep szinüek. Csápjai legyezősek, setétzöldek, első ízök viszánt-kúpos, második harmadik , és negyedik mindig öregbedő lemezeket képzők, a többi izek laposak, egymásra hajlók, "s hosszabb lemezekbe nyúlók. Torja négyszegűded, csücskei kerekdedek; domború, alig pár- kányos, elől többé, hátul kevesbé íves, oldalszéle hátra felé benyomúlt , HA" 256 ÉRTEKEZÉSEK. két tompa kerekded csücsköt képzó, apró ránczos , setet-zöld fényes. Paizskája picziny, háromszegletes, setét-zöld. Röptyűi hosszasak , a. tornál nem szélesebbek , párkányosak , szó- rösek , setét - zöldek , keveset fénylók, hegyök tégla - veres. Teste fényes, zöld, szőrös, széle veressel bészegett, Tábai vékonyak , szőrösek , setétebbek. Hólyag-szömölcsei vörösek. Virágokon a" Balkány alján. § vs Toros rágoly. Xsyletinus thoracicus. Frivaldszky. 8 EL OG ÉET e 6 we X. Ovatus nitidus niger, tibiis, tarsis, thoracisgue lateribus rufotestaceis; antennis serratis, fusco - piceis , elytris evidentius sulcatostriatis, Hossza 2 vonal, szélessége 1 vonal. öt Feje domború, hárántos, homályos fekete, pontozott, szemei göm- bölyek , barnák. Csápjai fürészesek, simák, végső izök veres barna , hosszabb le- mezekkel. ; Torja hárántos, nagyon domború , elől meredek, hátul két öblú , oldalai párkányosak , íves kerekdedek , szine cserép-pej, a fejtől a ko- rongon keresztül egy szívded fekete folt, melly megszűkülve egész a há- tulsó széléig terjed; üveg alatt számos pontokkal, "s apró ránczokkal egyenetlenített. Paizskája háromszegü , fekete - fényes. Röptyűi hosszas tojásdadok, domború oldalai keveset öblősek, pár- kányosak, felületjén közönségesen tíz apró pontozott barázda, és ugyan annyi csík, mellyek egymást váltogatva hosszant nyúlnak, és a röptyűk hegyök felé párosan egybe kapcsolódnak; egyébaránt fényesek feketék. Teste szurok-fekete, pontocskás. Lábai hosszacskák, téglás vöröslók, czombjai szurok - feketék. Igen ritka a Balkány" hegyeinek déli mezein. Pő " . aa. KÖZLÉSEK A" BALKÁNY" VIDÉKEN TETT TERMÉSZETTUD, UTAZÁSRÓL. 257 Ferde méhész. Trichodes obliguatus. Brille. ya RERÉK T. Elongatus, punctatus, cyaneus nitidus, albo-nigrove hirtus, palpis, et antennarum basi ferrugineis; elytris sangvineis, fasciis duabus transversis, et macula apicali cyaneis, fascia prima ad suturam obliguata. A - Hossza 7 vonal, szélessége 34 vonal. Feje nagy , domború, pontos, fényes , setét-kék vagy zöld, fehérlő szőrökkel lepett, közepén egy emelkedett vonal; szemei veseképüek ; fa- lámjai , "s csápjainak alap ízei rozsdások , a többiek selymesek, szurok- barnások. Torja setétkék , néha zöldet játszó , hosszas, elól szélesebb , íves , hátul keskenyebb párkányos, oldalai domborúak; korongja hosszant nyúló vonallal; előszéle a korong felé hárántosan benyomott, számtalan pontokkal , "s barna szőrökkel lepett. Paizskája kicsiny, a röptyűktól eredő négyszegű setétkék foltnak közepén. Röptyúi vörösek, pontozottak, párkányosak, oldalszéle lehaj- lott, a" hón táján felemelkedett, két setétkék hárántos íves szalaggal, mellyeknek elseje a" varrány felé ferde, kiterjedésére változó, némelly példányoknál majd félholdat képző, hegye, "s a varránya a" szalagokkal egyszínű , szóre a" veres talajon barnás, a setétkéken fekete. Teste "s lábai érez-fényüek, kék -zöldek, pontozottak, fehérlő szőrösek, az első lábaknak kocsai (tarsi) és szárai többnyire rozsda színüek. Gyakor Rumeliában a virágokon, Május "s Juniusban. Bordás csalya. Rhizotragus costulatus. Frivaldszky. Vis Ang ek, ; R. Oblongus fusco - piceus , villosus ; ely íris testaceis , Jongitudinaliter piloso - costulatis, Hossza 5 vonal, szélessége 22 vonal. Feje barnás-fekete, sürún pontozott, : fehér molyhos ," elől egy hárántos íves emelkedett vonal, közepén hasonló alig látható. Sisakja (elypeus) setét barna, pontozott , egész szélű , felhajlott. Csápjai fénye- sek, barnák, buzogányának közép lemezei világosabbak. " 33 258 : ÉRTEKEZÉSEK. Torja szurok - fekete , hárántos , domború , elől keskenyebb , íves, tompa csúcsokkal, hátul a röptyúk" dudorodásától két öblü; oldala pár- kányos íves, közép táján szögletre domborodó , szőrös. Paizskája a torral egyszínű, alapja hosszú szórökkel fedett. ; Röptyúűi tégla-színűek, a tornál valamivel szélesebbek, hátul csonkák , párkányosak , többnyire barnán szegettek, sürűn pontozottak , öt emelkedett hosszant futó bordákkal, "s ugyan annyi hornyokkai, bordái sárgálló sürű lapúlt szórökkel. Varránya fényes, setét barna. Far- csikja kerekded, háromszeges, fekete, deres, molyhos. Teste barnás-fekete, köz torán hosszú deres gyapjak, rovátkai molyhosok, a röptyűk" szomszédságában fürtöcskés gyapjasok. Lábai hosz- szak, vékonyak , feketék, fényesek , az elsőknek lábszárai egyfogasak. Május elején, a Balkány aljas vidékein, társaságosan. Deres cserebúly. Melolonta albida. Dejean. Lége Bössé TEBE M. Oblonga, convexa, albo tomentosa , capitis thoracisgue lateribus niveo -fasciatis; elytris testaceis , albidis , pectoris abdominisgue medio denudatis. Hossza 1 hüvelyk , szélessége 6 vonal. Feje négyszeges , domború , a. szemek között keskenyedett, sü- rú lapúlt szőrökkel fedett, közepén feketéllő, oldalvást a szemek felett egy fehér szalag; búbja fényes, fekete; sisakja szőrös, tégla színű, hárántos, párkányos , felhajlott, elől kicsípett. Csápjai fényesek , tégla - színűek , buzogányosak, alapíze hosszú szóőrökkel.. ; Tozga, hárántos , domború, apró. fehér szőrökkel sürűen fedett; korongja, 7s oldalszélein feketéllő , elől íve , hátul két öblú, oldalai kerekded szögletesek , alól fehérek; a korong és oldal között hosszas fe- hér szórös szalag; melly elől, "s hátul szélesebben elterjed. Paizskája háromszegded , fekete fényes, alapján fehér szőrökkel fedett. Röptyűi domborúk , cserep színüek, lapúlt apró szórökkel fehér- lók , a varrányon kivül négy emelkedett vonallal, mellyek a röptyű fe- fi KÖZLÉSEK A BALKÁNY" VIDÉKÉN TETT TERMÉSZETTUD, UTAZÁSRÓL, 259 hér alapjától kezdődvén , azoknak végén egy emelkedett fehér csúcsban végződnek. Farcsikja háromszeges , fehérlő apró szórökkel, vége tompa. Teste alól feketéllő szőrös, közép torján sárga gyapjas , oldalán fe- hér foltos, közepén fényes , fekete , kopasz , rovátkai széle fehérrel sze- gett. Lábai cserep színüek, a középső ízülésnél fehér pontosak. Rumeliában "s a Jóniai szigeteken estve repdes. Rejtényded cserebűly. Melolonta tenebrioides. Pallas. éig sátáli Ik Bál "zó M. Ovata , picea , convexa , thorace elytrisgue punctatissimis, rugosis, ultimis latis, obscure costatis; antennarum clava exigua, ovato -rotundata, lamellata; clypeo margine ciliato ; corpore subtus sericeo micante, Hossza 7 vonal, szélessége 4 vonal. Feje sűrűn pontozott, fekete homályos; sisakja terjedt, kerek- ded párkányos, kicsípett, alapján benyomott; karimája pillás. Csápjai szurok - feketék efényesek , buzogányosak, végső ízek tojás - kerekded , lemezes, kicsiny. Torja hárántos, domború , előre lejtő, sürűn s rendetlenül pon- tozott, oldalszéle kerekded-szegletes ; korongja pontozott, alapszélén egy a paizskával általellenes sima kerekded tér. Paizskája háromszeges , alapján sürú- pontos, hegye felé sima, fénylő. Röptyúűi szélesek, domborúk, hátul bővebbek, kerekded cson- kák , feketék, sürűn pontozottak, ripacsosok , varrányokon egy felemel- kedett, ezen kivül még három hosszantos de alig látszó vonalak. A! var- ránynak belső széle szőrös. Farcsikja rövid, tompa, háromszeges, pár- kányos , üveg alatt felülegesen pontozott. Teste selyem-fényű, fekete, sürűn pontozott, kivált a" közép to- ron szürkés molyhokkal lepett. Lábai feketék, fénylők , imitt amott ve- reslő szőrökkel , "s vigály pontokkal; lábszárai vaskosak. Rumeliának laposabb vidékein. ja: ba 260 ÉRTEKEZÉSEK, Rumeliai szipoly. Anisoplia rumeliaca. Frivald. WarÉet 2 A. Oblongo - ovata , subdepressa, tflavo - hirsuta; thorace elongato rotundato; elytris testa- ceis , nigromarginatis , bilineolatis. Hossza 5 vonal, szélessége 21 vonal. Feje négyszegded, apró pontos, szőrös; sisakja szügletes, párkánya felhajlott. Csápjai setét barnák , fényesek , buzogányosak. Torja kerekded hosszas , domború , setét - barna , apró pontokkal , "s hosszú sárga szőrökkel lepett; korongja alig látszó hosszas bényomás- sal; szélei kerekded szögletesek. Paizskája háromszöges, fekete, pon- tocskás. Röptyűi hosszasak , laposdadok , pontozott hornyosak , csikosak , halavány cserep színüek, feketével beszegettek, párkányozottak , csil- lámlók, keveset szőrösek , közepekön végig két emelkedett fényes feke- te vonal; varránya, "s hónjai fekete fényesek. Farcsikja tompa, ponto- zott, közepén csatornácskás. Teste alól hosszú sárgálló szőrökkel lepett, pontozott, fénylő se- tét-barna. Lábai a testhez hasonló színűek, kevesbbé szőrösek, közép izülésekbe tüskések , az elsőknek szárai kétfogasok. A" Balkány hegyeinek magasabb mezein. Vörhenyeges bársonyka. Omaloplia erythroptera. Dej. fiz Tt kget MEN te 0. Oblonga , convexa , nigra; clypeo subemarginato , thorace punctato , nigro; elytris striato punctatis ruffo - testaceis. Hossza 33 vonal, szélessége 22 vonal. Feje hárántos , fekete, pontozott, keveset fényló ; sisakja kerek- ded, párkányos, felhajlott, elől kevéssé kicsípett. Csápjai barna fe- keték , fényesek , végső ízek három lemezes. Torja hárántos, rövid, fekete, sürűn pontozott, domború, előre lejtő, oldalain alig látszó kettős idomtalan benyomás, szélei íves ke- rekdedek. Paizskája háromszeges, fekete, sürű apró pontokkal. ZATA j i 5 6 9 7 T sziri L 10 n 12 Elemmteszet tdan ragzodta, 4 nezbe metszet ez y ÉR rLoract, ehegtlezi . KÖZLESEK A" BALKÁNY" VIDÉKEN TETT TERMÉSZETTUD. UTAZÁSRÓL. 261 Röptyúij domborúk, pontozott vonalasak, párkányosak, keves- két molyhosak, fénylők, egészlen vörhenyegesek, végök csonka, a testet be nem takaró. Farcsikja háromszeges , fényes, fekete, apró sár- gálló szórökkel. Teste alól, és lábai fekete fénylők, pontozottak, keveset szó- rösek , első lábszárai kétfogasdadok. Repül a Balkány aljasaiban Juniusban. Sárgalábú karmócz. Hoplia flavipes. Dej. aa 6 Gá, asks Ad vá H. Oblonga nigra, supra sguamulis orbiculatis viridi nitentibus, subtus aureo margaritaceis splendidissimis tecta; pedibus elongatis testaceis. Hossza 4 vonal, szélessége 2 vonal. Feje négyszegded , lapos, egy hárántos vonal által a" paizstól el- választott, fekete, ritka csillámló zöldes pikkelyekkel hintett, ponto- zott, alól egészlen barna. Sisakja párkányos felhajlott, tégla - színű. Csápjainak végső íze tojásdad, lemezes, barna fényes , a" többi téglaszínű. Torja hárántos domború , előszéle kicsípett, alapszéle kétöblú, oldalai szegettek, kerekdedek, igen tompa szöglettel, talaja barna, apró sárgás- zöld pikkelyekkel sűrűn lepett. Paizskája kerekded , a tor- ral egyszínű. Röptyűi talajokon barnák , pontozottak , a tor megett terjed- tebbek, fölül laposak, számtalan gömbölyű, imitt amott ércz-fényű sárgás smaragdad pikkelyekkel fedettek , szélök barna párkányos , alap- joknál! a testre mélyebben lehajló, végök felé rézsútos; hegyök emel- kedett, gömbölyű. Farcsikja tompa, háromszeges, fekete, érczfényű gyöngy aranyos pikkelyekkel. Teste fekete, aprón pontozott, sűrű aranyfényűü pikkelyekkel. Lábai sárgás cserep színüek , hosszak, az utólsók" kocsai egy karmósok , apró vereslő pikkelyekkel hintvék. A" Balkány alján a fészkes virágokon ritkábban. 5. 94 a, Pad 262 6 ÉRTEKEZÉSEK. Setétvörös diszély. Cetoniaatrorubens. Frivald. VI. T. 3. k. var.Cetoniaeaeneae. GyI1Il. C. Supra atrorubens, subtus virescenti - violacea , nitida, glabra, immaculata; clypeo sube- marginato ; sterno antice truncato, subcanaliculato ; thorace , elytrisgue punctatis , punctis in ultimis fere seriatim dispositis. Hossza 9 vonal, szélessége 5 vonal. Feje rézvereses, pontozott; sisakja négyszögű, fekete, pár- kányos, kevéssé felhajló, csipvéded , közepén hosszant emelkedett. Csápjai fényesek, setét barnák, buzogányosak. Torja setét- vörös, előtorja keskeny, uútótorja igen széles; ko- rongja domború, mindenütt aprón pontozott, előszéle fekete, íves, hát- só a?" paizska alapjánál kicsípett , oldalai párkányosak, kerekdedek. Paizs- kája háromszöges, hosszant nyúlt, hegyes, sima, veres. Röptyűi setét-vörösek , fénylók, pontozottak, közepekön túl a var- rány felé hosszant benyomottak , a hóntól a végökön látszó gömbölyű csúcsig emelkedettek , hátul csonkák, oldalvást párkányosak, a köze- pek előtt kicsipettek. Teste alól fényes, viola-kékes, rovátkai setét-zöldet játszók, szórva pontozottak. Szegye háromszögded , sima, lapos, közepén csa- tornácskás, elől csonka. Lábai setét - kékek, pontozottak. Rumeliában a" csüküllőkön , Juniusban. Potrohos bújnok. Helopsobesus. Frivaldszky. VIT. At H. Ater , subopacus , thorace convexo , subguadrato; elytris maris aegualibus ; foeminae post medium dilatatis, subtiliter punctatis , profunde striolatis. Hossza 8 vonal, szélessége 4 vonal. Feje elől csonka, két tompa szöglettel, a csápok felé felkanya- rodott, 7s ezek" töve felett ismét tompa szögletes, a" szemek között la- pos, szűkebb, a" búb táján domborodott , fekete, rendetlenűl pontozott. Kül ajaka barna szőrös. Csápjai az egész bogár felénél hosszabbak , fe- keték, ízülésöknél szőrösek, fénylóők , első és második izök rövid, viszánt E - áró 88 KÖZLÉSEK A" BALKÁNY" VIDÉKÉN TETT TERMÉSZETTUD, UTAZÁSRÓL. 263 kúpos, a" harmadik kétszer hosszabb a" negyediknél, a végső barna molyhos. Torja négyszegded , fekete, domború, sürűn pontozott, párká- nyos, oldalszélein kerekded íves, alapja felé bényomúlt tompa szöget képző. Paizskája hárántos, háromszöges , fekete. Röptyúűi domborúak, párkányosak, homályos feketék, a nóős- ténynél közepekön túl szélesedtek, üveg alatt apró sürún pontozottak , kilencz arányosan elosztott mélyebb, "s félbe szakadt hosszas, a röp- tyúk" hegyén össze kapcsolódó csíkokkal. Teste fekete, keveset fénylő, üveg alatt sürűn pontozott. Lábai hosszak , feketék, izülésükben vereslők , a" hímnek kocsai széleseb- bek, szórösek. Tavaszkor a Balkány" hegyeinek éjszak - oldalaiban. "Török csápiker. Paususturcieus. Frivaldszky. VIT: 5..k. P. Oblongus rufus , capite elongato opaco, thorace transversim diviso, elytris nitidis, apice dilatatis íruncatis , macula media communi longitudinali fusca. Hossza 2 vonal, szélessége £ egész 1 vonal. ez sé Feje hosszas gömbölyű, elől kicsípett, közepén domború, a sze- mek megett keskenyebb, nyakba nyúló , homályos vereses , sürűn ponto- zott, közép táján egy hárántos íves benyomás; szemei feketék, vesés- dedek. Csápjai két ízüek, alapíze rövid, vastag, gömbölyü, setét vör- henyeges , érdes , az első felülról csolnak képü, kivésett, hosszas fénylő üreggel , belszéle fekete, fogas , oldalvást bárdformájú , töve felett mélyen bémetszett, alulról ízülésétől kezdvén íves, párkányozott, éles. vilá- gosabb" vörhenyeges. Torja hosszas, fényes, egy hárántos horny által mintegy ketté osztott , előtorja párkányos, magosan emelkedett, közepén csatornács- kás, vörhenyeges , oldalai gömbölyű csúcsokat képzők , az utótor ismét párkányos; korongja sima vörhenyeges , oldalai feketék, előre kerek- ded szömölcsökbe domborodottak , alól fekete aprón pontozott. Paizskája picziny, barnás. I Í 264 ÉRTEKEZÉSEK, Röptyúi fényesek, simák, vékonyak, vörhenyesek, közepekön egy setét-barna folt, végük szélesebb, csonka, a testnél rövidebb; hó- nai a tor felé domborodtak , szélei kivált elől sárgálló szőrösek. Teste halavány vörhenyegés, fénylő, üveg alatt aprón pontozott, végső rovátkának széle prémes; lábai rövidedek , szórösek , czombja vas- tagabb, fekete, szárai lapítottak, halavány vörhenyesek; kocsai erós karmokkal. Hason fajai Amerikának "s Indiának lakosai. Találtatott egy példányban Selimno vidékin. Ékes osztrák. Mylabris decora. Frivald. VI:1T2 6. k. M, Hirta, viridi -cyanea; elytris rufo-testaceis, maculis elytri singuli rotundatis nigris sex, septima subhumerali elongata , apicisgue tenui marginali. Hossza 6 vonal, szélessége 2 vonal. Feje kékzöldes, PoASzS ada lehajlott, közepén lapos csator- nácskás, súrűún pontozott, SEPSARO a" száj felé ránczos, gyakran setét fe- kete, búbja domború. Falámjai "s csápjai fénylók, feketék, alap ízek fekete szőrökkel. Torja domború, pontozott, fékzölddel fénylő , detés szórös ; ko- rongja alig látszó vonallal, oldala gömbölyű igen lehajlott, széle kes- keny, párkányos. Paizskája háromszöges , pontozott, zöldes. Röptyúűi a tornál jóval szélesebbek, cserép-—vörhenyegesek, né- melly példányoknál kivált éltök után halaványabbak, elől kicsípettek , oldalvást párkányosdadok , hátúl kerekdedek, üveg alatt czápás ránczo- sak, egyenetlenek, három alig szemlélhető emelkedett hosszantos vonal- lal, 6 gömbölyű, és két hosszas benyomott fekete foltokkal, mellyek közúl a röptyűk" elején az első hosszas előfelé ahón tájékán szúkebb, a második gömbölyű ennek majd erányában a" varrány felé, a" harmadik , (nagy) negyedik, és ötödik közel egymáshoz, hárántosan néha egybe folyók, a hatodik és hetedik gömbölyük a" röptyúk végök felé , az utól- só magát a röptyúk végit keskenyen, "s ívesen szegi be. Teste "s lábai setétzzöldek, fényesek, finomúl pontozottak , sző- rösek; a lábok" kocsai setétebbek , feketék. A" Balkány aljában a? virágokon Junius elején gyakor. KÖZLÉSEK A" BALKÁNY" VIDÉKÉN TETT TERMÉSZETTUD. UTAZÁSRÓL. 265 Kunzei tülökfürt. Cerocoma Kunzei. Frivald. VIT. aa C. Elongata pubescens , thorace, abdominegue viridi nitentibus; elytris irideo colore mican- tibus. Hossza 4 egész 6 vonal, szélessége 1 egész 2 vonal. Feje lehajlott, homlokán lapos, búbja domború, sürún ponto- zott, fényes, zöld-sárgálló szórökkel lepett; falámja "s csápjai hala- vány sárgállók, ízek" formájára a többi fajokéhoz hasonlók , a" nősténynél egyszerűk , a himnél rendetlen idomzatúk. Torja hosszas kerekded , alapján csonka; korongja.csatornácskás , sürűn pontozott, szőrös, eleje "s oldalai párkányosak, a hímnél két oldalvásti ferde bényomás, mellyek által a tornak eleje mintegy tom- pa csúcsba dudorodik, ezen benyomásnak a! nősténynél alig vagyon nyoma. Paizskája rövid, háromszöges, setétzüld, szórös. Röptyűi puhák, a tornál szélesebbek, párkányozottak, sűrún, "s aprón pontozottak, molyhosak, alapjokon benyomottak, vörössel , némelly példányoknál szivárvány színékkel csillámzók. Teste kékes setétzöld , fénylő, pontozott, fehérlő molyhos; lá- bai halavány sárgák, leplegesek, a két első párnak csak töve, az utól- sóknak fél czombjai a! testtel egyszínűek. A" Balkány aljasabb vidékein, Májusban a virágokon. J Tünetes félmezű. Sitaris spectabilis, Frivald. d A Bő MeH A S. Oblonga, nitida atra; thorace rotundato , impresso; elytris elongatis, subulatis flavo-tes- taceis , tibiis, anogue flavicantibus, k 3 Hossza 63 vonal, szélessége 22 vonal. Feje lehajlott, fekete, fényes, egyenetlen, pontozott, csápjai között harántosan emelkedett, a" közepén egy szívded tér, mellyen egy fényes vonal, hátsó oldalai tompa csúcsba végződók, búbja szúk. Csáp- jainak rövidebb két alap íze fényes, a többi homályos fekete. Torja rövid, kerekded, fekete fényes, pontozott, molyhosdad , előszéle megett egy nagy íves benyomás ; korongja emelkedett, csatornás , 34 266 ÉRTEKEZEÉSEK, oldalszélei lehajlók , utószéle párkányos. Paizskája hosszantos három- szöges, alapján homályos fekete, pontozott, három hornyos, hegyén fényes fekete. Röptyúi árosak, alapjokon szélesek, hegyök felé mindig keske- nyebbek, közép tájokon egymástól elválók, sárgás-fakók, czapásak, párkányosak , négy hosszantos emelkedett vonallal, a" röptyűk" tövén a paizska! szögeinél egy egy téglaszínű szümölcs; emelkedett hónai megett , egy avúlt fekete folt. Szárnyai részint fedetlenek , nagyok , setét barnák. Teste fekete fényes, sürűn pontozott, molyhoska, potrohjának végső rovátka sárga - fakó. Czombjai feketék, lábszárai sárgálló - fakók ; kocsai setét-barnák , üveg alatt molyhosak. Csak egy példányban találtatott a Balkány déli oldalán. Sáros ripók. Meleus lutosus. Frivald. SETS 95 M. Ovatus niger , indumento obscuro lutoso undigue obductus; thorace rotundato , plano, me- dio dilatato; elytris sulcato costatis ante apicem declivibus, tuberculatis , scabris. Hossza 4 vonal, szélessége 24 vonal. Feje a tor alá rejtett, kávorra ( rostrum) ívded, hegye felé vas- tagabb, csonka, felül sáros, érdes, alól pontozott, fekete. Csápjai tö- röttek , setét- barnák , hegy-izek bunkós, sárgálló molyhos. Torja kerekded, fölületjén lapos, sáros, darás, előszéle keske- nyebb íves, oldalszéle éles, elől kicsípett, tompa csúcsot képző, mélyen lehajló, hajlásának közepén egy hosszantos emelkedett fekete vonal. Korongja lapított, ormós (carinatus). Röptyűi barázdás három bordájúk, bordái hosszant nyúlók , gu- mósok , vigály pontozottak, a" két szélsők a röptyűk" lejtós vége előtt összefolyók, nagyobb gumót képzők, a? harmadik a varrány-mejjéki a röptyúk" ívülésén két kisebb gumóba domborodott; hornyói szélesek , két- oldalvást pontozottak ; oldalszéle lehajlott, közepetén íves, a! pot- róhot nagyobb részint befoglaló, vonalas - pontozott, a" röptyúk hegyei párkányosak , nyújtványdadok. Varránya lapított, vonalas - pontozott. KÖZLÉSEK A" BALKÁNY VIDÉKÉN TETT TERMÉSZETTUD. UTAZÁSRÓL. 267 Teste fekete, barna sár-ragadványnyal bevonott; lábai barnák , vigály pontozottak , molyhosak , czombjai bunkósak. Egy példányban találtatott Szlivnó vidékén, Juniusban. Füles görgöecz. Apate aurita. Frivald. VETTSSLO: KI A. Elongata , subcylindrica , fusco-picea , opaca, pubescens; thorace antice tuberculato gib- bo , lateribus cretaceo-tomentoso ; elytris confertissime impresso rugosis, fasciculatim lu- tescenti pilosis, ante apicem in tuberculum elevatum excurrentibus. a Hossza 4 vonal, szélessége 15 vonal. Feje gömbölyű, fekete , fényes, sürűn pontozott, dülyedt szemei között egy hárántos sárga szórös vonal; felajakja sárga bojtos, csápjai alapíze viszánt kúpos, fekete barna, a" második hasonképű rövidebb , a harmadik egész a nyolczadikig mind inkább fogyatkozó, a" nyolcza- dik, kilenczedik, és tizedik íz egyszerre megszélesedvén fürész ké- púek, mindnyájan rozsda - barnák , fénylók , vigály szórökkel. Torja gömbölyű, előre dülyedt, setét-barna, számos apró fénylő gumókkal, "s rozsda- barna szőrökkel, korongja igen domború, köze- pén egy avult hosszas rozsda - barna vonal, a" tornak közepén egy hárán- tos fekete folt, melly kereszt-irányban egész az alap - szélig terjed, olda- lain egy kerekded szőrös, fehérlő, bogláros folt. Paizskája pieczi, emel- kedett, halavány sárgálló. Röptyűi a tornak közepénél alig szélesebbek, de nálánál három- szorta hosszabbak , szálas hengeresek, ránczos-habosak, szurok -bar- nák , egyenetlen emelkedéseiken fénylők , talajokon vigály rozsda - barna szórösök , oldal-szélei párkányosak, közepetén ívesek , meredek hegyük előtt két tompa csúcsban dudorodók. Varránya nyilván kijegyzett simább. Teste barna, pontozott, szóke szőrös, selyem - fényű, rovátkai rozsda - barnával szegettek , lábai szurok - feketék , szórösek ; kocsai ha- lavány barnák. Ritka a Balkány -oldali dúlt fákban. 34" 268 ÉRTEKEZÉSEK. Czifra izmócz. Dorcadion exornatum. Frivaldszky. ABE kget id EL e D. Thorace spinoso , albido, canaliculato; elytris holosericeis, pone humerum sulcatis , mar- gine lívidis , vittis longitudinalibus lacteis duabus, antice linea obligua concolori nexis, post medium confluentibus, usgue apicem productis. Corpore nigro-plumbeo. Hossza 6 vonal, szélessége 22 vonal. Feje rövid, sürún pontozott, fölül fekete, a csápok közt be- nyomúlt, oldalai deresek, szemei vereslők, vesésdedek; csápjai ho- mályos barnák , kevessé molyhosak , az egész bogár felénél hosszabbak. Torja fekete, hárántos , domború, előszéle csonkított, alapszéle kétöblös, párkányos, oldalai szederjesek, szilárd tüskébe nyúlók; ko- rongja fehérlő, csatornácskás, közepében öblös. Paizskája kicsiny , há- romszöges, fehérlő. Röptyűi a tornál jóval szélesebbek, bársony feketék, üveg alatt barnás molyhosak, oldalszélei párkányosak, szederjes széles sujtással, alapjai kicsípettek , a: röptyúk" hornyos hónától, azok" hegyük felé egy hosszantos szélesebb tejfehérségű csik, párhuzamosan mellette ismét egy vékonyabb hason szinű , a röptyúk" alapjától származó vonal , melly egy a hón tájától eredő rézsutos fehér vonal által az előbb említett szélesebb csíkkal gyakran egészen össze köttetik; a röptyúk" közepe megett mind a két csík egybe folyik, "s egész a röptyúk" kerekded hegyökig terjed. Teste selyem- fényű, ólom-kékes, rovátkai széle szurok - fekete , fényes. Lábai izmosak, a testtel egyszínűek. A" Balkány aljasabb vidékein ritkán, Balkáni zenész. Saperda balcanica. Frivald. Mt ká S. Elongata , nigra, capite thoracegue fulvo tomentosis ; pedibus flavo nigrogue variis ; elytris notabilius praeustis , olivaceis. Hossza 52 vonal, szélessége 12 vonal. Feje függirányosan lehajlott, homja sürű arany-sárga szórökkel , mellyek a fekete dülyedt szemeket környezik, lepett; búbja fekete, 7/9848 Zönreh delet ltíthog. KÖZLÉSEK A" BALKÁNY?" VIDÉKÉN TETT TERMÉSZETTUD, UTAZÁSRÓL. 269 súrún pontozott, négyszögés, arany-sárga szórös folttal, mellynek kö- zepén egy vékony fekete vonal; felajakja és falámjai szurok -feketék , fényesek; csápjai majd olly hosszak, mint az egész bogár, setét- bar- nák , sárgálló molyhokkal. Torja hengerded hosszas, előszéle megett hárántosan benyo- mott , közepe felé dagadt, kerekded domború , felül majd egészlen arany- sárga szórökkel bevonott; alól fekete, hátsó szélétől a korong felé nyúló, fekete oldalfolt; korongja vonalas, oldalvást fekete bogláros: ezen bélyegei a tornak nagyító üveg alatt nem épen idomtalanúl ma- jom képet ábrázolnak. Hónai narancs-sárgák. Paizskája apró kerek- ded, sárga molyhos , alapján a" tor hátsó széléből származó sárga SZÓ- rökkel fedett. Röptyúűi hosszasak , sürún pontozottak , felül laposak , három avúlt vonallal, a" hón csúcsától végökig emelkedtek , a" testre hajlók, párká- nyosak , olajzöld molyhosak , hegyök feketébe mártott. Teste alól fekete, vigály szórös, pontozott, fényes, rovátkai széle élénk-sárga, végső gyűróje majd egészlen sárga; lábai sárga s fe- kete tarkák , első párjának csak czombja fele , a második párnak czomb- ja feles közép ízülése, ai harmadiknak több mint czombja fele, közép ízülése, és lábszárának nagyobb része feketék, a" többi részek sárgák. Találtatott egy példányban Szlivnó vidékén. Pikkelyes szárnyúak Sephir boglárka. Lycena sephirus. Frivald. VII. T. 1. k. him; 2. k. nőstény. L. Alis integris maris supra violaceo coeruleis, margine tenui nigro fimbriague alba; posti- cis ad marginem nigro-fulvogue subocellatis; subtus omnibus cinereis punctis ocellaribus numerosis, fasciague marginali e maculis fulvis; foeminae supra fuscis, lunulis margi- nalibus fulvis; subtus fuscescenti canis , fascia marginali interrupta fulva, ad basim ar- genteo biocellatis, A" hímnek szárnyai fölül buzavirág-kékek , fehér széllete (fimbria) után feketével szegettek, utó szárnyainak széle feketén pontozott, né- mellyeknél két narancs - sárga boglárral. A" nőstény" szárnyai fölül fény- ló barnák , fehér széletesek , a" hátsók" szélein néhány naracs-sárga foltok. 270 ÉRTEKEZÉSEK. Alól a szárnyaknak talaja a" hímnél világos, a nősténynél setétebb szürke, szélein nagyobb narancs-színű foltok, mellyek belülről fekete íves vonalakkal, kívülről pedig szintén fekete pontokkal határozvák, ezen pon- toknak ketteje a hátsó szárnyakon a hímnél soha sem, a" nősténynél is csak néha ezüst fénylő tüngősök (argenteo pupillatae). A" felső szárnya- kon öt egymást érő, gömbölyű, ivképző boglárok látszanak , a hatodik közepett, magános hosszas; a hátsókon rendetlen kört képző 12. boglár , "s ezek közepett, a! hárántos, hosszas, tizenharmadik. Röpül Junius elején, a Balkány" aljas mezein. Nőszded boglárka. Lycena eroides. Frivald. "VET 3..K. L. ÁAlis integris, maris snpra cyaneo-argenteis , margine latiori , nervisgne tenuioribus nigris; áuticis lunula subcentrali exigua nigra, posticis, ad marginem seriatim nigro punctatis; subtus fusco cinereis, punctis ocellaribus nigris, margine fulvo lunulatis, A" hímnek szárnyai fölül ezüstös kékek, fehér szélete után szé- lesebb feketével szegettek, a" hátsóknak szegése hasonszinúleg pontozott , szárny -inai kivált a szélek felé feketék, a fölsőknek közepded pontjok hárántos, fekete. Alól hamvasak, szélei a fölsóknek halaványabb, az alsóknak eleventebb narancs foltokkal, mellyek belülről fekete, íves vonalakkal , kívülről ugyan olly pontokkal korlátoltatnak , a" fölső szár- nyak" alján hat, majd egymást érő ívképző boglárok látszanak , mellyek- nek szélsőbbike hárántos hosszas, a" többi gömbölyű, a! hetedik a" kö- zepsőd, magános, legnagyobb; a" nyolczadik, a" szárnyak" töve felé eső hosszas homályos; a hátsókon tizenkét boglár tünik elő, mellyek köz- zúl egyik t.i. a legszélső alig észre vehető, a" ketteje közt pedig, és az ezeknek ellenébe eső narancs foltok közt egy négyszegded fehér folt , közepett pedig egy hosszas vékony fekete vonal fehérrel környelve látszik. Röpül Junius elején, a" Balkány aljasabb mezein. KÖZLÉSEK A" BALKÁNY? VIDÉKÉN TETT TERMÉSZETTUD, UTAZÁSRÓJ,. 271 Szaka igász. Zigenasedi. Fulr. VŰL E. K Z. Alis anticis nigro-virescentibus, maculis tribus coccineis flavo marginatis , marginibug con- fiuentibus; posticis rubris, nigro marginatis; collari, humeris, corporegue toto vires- centi nigris. Csápjai bársony feketék, végök vastagodott bunkós , feje, torja, "8 egész teste zöldellő setét-kék, lábai fölül barnás -fakók, alól sárgák. Előszárnyai setét -zöldesek, nagyobb skárlát- vörös foltokkal; ezen foltok hármak, mellyeknek elseje a szárny" tövénél kezdődvén annak majd egész szélességében több mint negyedére terjed, a középső hárán- tos, a harmadik a szárnyak" széle felé hosszas, négyszegded, mind a" há- rom folt halavány: sárga szegés által egymáshoz kapcsoltatik ; széllete se- tétzőld-vereset játszó. Hátsó szárnyai veresek, keskenyebb, "s íves, közepett kicsípett setétzöld beszegéssel, "s hason szinű széllettel. Alól mind a négy szárny, a" széleket "s az első szárnyak" pár setét foltjait kivévén, majd egyenlő homályos vörös. Röpülése ideje Junius, a" Balkány" déli vidékin. Tetszős színdísz. Euprepia placida. Frivaldszky. Vál Te 25; E. Alis anticis ruffo fuliginosis, puncto gemino, rubro nigrogue; posticis rubris, maculis marginalibus nigris; cerpore nigro -piloso, lateribus rubro. "Csápjai fonálképüek, feketék, feje, nyaklói, 7s torja barnák, hosszú szőrösek; teste vastag, setét-barna, szőrös, felső két oldalai vörösek. Lábszárai barnák. Előszárnyai vöröslő barnák, egy felső vörös, "s egy alsó fekete ponttal; hátsó szárnyai vörösök, fekete foltokkal, ezen foltok közzúl három, mellyeknek egyike kettősded, a" szárnyak? széleihez közel, a negyedik kettős, a" szárnyaknak csaknem közepén látszó. Alól mind a" négy szárny majd egyszínű vörös, az elő szárnyak- nak vége vörös barnás, közepök felé két fekete, a" felső vörös, "s fekete pontnak megfelelő pett; a" hátsó szárnyak felületjén említett fekete foltok alól is hasonlóan látszók. Találtatott Május elején, a Balkány és Philippopolis vidékein. 272 ÉRTEKEZÉSEK, Sárgácska biczer. Scardia auranciella. Frivaldszhy. VII. T. 6.k. S, Alis atris , anticis flavomaculatis , irroratisgue, margine exteriore flavo, et nigro vario ; posticis immaculatis , nigris; capite, corpore, nervogue antennarum nigropectinatarum fiavis, Csápjai hosszak, fésüs - rojtosak, szára sárga, rojtjai fekete bar- nák, falámjai hosszak, sárga "s fekete szőrösek; feje, torja, teste, "s czombjai sárgák, borzasak, lábszárai fekete "s sárga gyürűsek. Szár- nyai bársony feketék, a hátsók szeplőtelenek, az elsők czitrom sárga foltokkal, "s apró pettecskékkel díszesek , külső szélök sárgával s feke- tével váltogatott. Nagyíitó üveg alatt bizonyos irányban imitt amott ég- kék csillámló pontok láthatók. A" szárnyak" alsó színe fekete, szélök sárgával pettegetett. Röpülése? ideje Május , Június , az erdők" szélein a Balkány alja- sabb vidékein. Hintett gubancz. Orthosia rorida. Frivaldszky. VIL?T 7 AK 0. Alis helvolo cinereis, atomis nigricantibus undigue adspersis; süperiorum margine nigra- punctato, macula reniformi obsoleta fusca. Csápjai a. hímnek fésüsek, fakók, töveknél fehéresek, feje, nyak- lói, "s torja hamvas -hosszú gyapjakkal, teste barnás sárga apróbb szó- rökkel. Elószárnyai világos fakók, keveset vereslők, számtalan setét barna parány-pontokkal hintvék; széllete vereslő fakó, szárny - köre apró fekete pontos, belső széle barna árnyékos. Vesésd foltja közép- szerü, kifelé halaványabb. Hátsó szárnyai pirosabbak, barna parányai alig láthatók. je j A szárnyak" alsó színe vereslő fakó, mind egyikén egy szembe- tünő barra , "s ezen kívül az elsőknek előszélén "egy homályos folt. Lá- bai világos fakók. Találtatott Aprilis elején, a" Balkány alján, gyümölcsös kertekben. [64 a e KÖZLÉSEK A" BALKÁNY" VIDÉKÉN TETT TERMÉSZETTUD, UTAZÁSRÓL. Treitschke naplász. Heliotis Treitschkii. Frivaldszáy. "VESE 1 vGRÉÉS H. Alis anticis flavicantibus , ünteriorum macula basali, media a margine ad lunulam obso- letam protensa, marginegue toto late purpureis, posteriorum fuscorum fimbria purpurea. Csápjai fonál -képüek, fakók, tövek fehéres, búbja sárga szőrös, falámjai, nyaklói, "s torja hosszú rózsa-piros szőrökkel fedvék, teste felül halavány sárgás, alul piros. Előszárnyai részszerint halavány sár- gállók, két hárántos sárga - barna szalaggal; tövöknél az előszélen egy rózsa - piros folt, valamivel előbb ismét egy négyszegded hason színü, melly az előszéltől a homályos vesésd folton túl terjed, külszéle nagyobb terjedésben rózsa-piros. Hátsó szárnyai fekete barnák; szélletei rózsa- pirosak. ; Alul, az előszárnyak világos barnásak, a hátsók halavány fe- hérek , csekély rózsa - piros árnyékolattal. Találtatott egy példányban Szlivnó lapos mezein, Juniusban. Freyer kérgecs. Xsylina Freyeri. Frivaldszky. VIILT.: : 9.k. X. Alis anticis fusco, albagué variis, submargaritaceis, striis ad marginem exteriorem arcua- tis, niveis fuscisgue alternantibus , fascia ab apice, ad marginem interiorem irregulari , obligua , alba; posticis fuscis, albo fimbriatis, pone medium linea undulata dilutiori no- tatis ; fimbriarum strigula subdupplicata fusca. Csápjai fonál - képüek, felül fehérlők, alul barnák ; nyaklói hosszú szőrüek , bóbitát képzők , szürkék , három barna hárántos vonallal; torja barna "s szürke szőrökkel tarkált; teste fehér s barna szórös. Előszár- nyai barna, "s szürke színekkel vegyesek, gyöngy -fényüek , külszéle- ken fehér "s barna íves vonalak egymást váltogatják, hegyöktől egy hárántos rendetlenül képzett fehér szalag, melly a" belszélig terjed, ezu- tán a" szárnynak közepe homályos, barna, tövök felé ismét több szür- kével vegyült. Szürke szélletei közepén egy íves barna vonal látszik , mellyen kívül a széllet szürke, "s barna rojtokkal váltogatott. Hátsó szárnyai barnák, közép tájokon mintegy átlátszó íves világosabb vo- nal, széllete szürke, kettős barna íves vonalkával. 35 274 ÉRTEKEZÉSEK. Alul az előszárnyak nagyobb részint egyszínü barnák, hegye s szél- letei szürke, és barna tarkák; a hátsó szárnyak szürkék, két hárántos habos barna vonallal, ugyan olly színü központú folttal. Találtatott a. Balkány" hegyeinek déli oldalában, Juniusban. Uránia sugárász. Acontia Urania. Frivaldszky. VIEGT-: 10. k: A. Alis anticis eborinis, basi transversim obscurius strigatis, macula ad marginem anteriorem sinuato undata, ad medium usgue marginis interioris protensa, ex cyaneo, purpureo, nigro- gue varia; posterioribus albicantibus, versus marginem fuscis , dilutius fimbriatis. Csápjai fonál - képüek, sárga barnák, feje vereslő, nyaklói, "s torja agyar fehérek; teste fölül barnás, alul fehér; vég-bojtja sárgás; lábai fehérek , lábszárai barna "s fehér gyűrósek. Előszárnya a" tövétől mint- egy két harmadára agyar fehér, néhány hárántos, habos barna vonalak- kal, s hason színü két foltokkal; a? szárnynak csaknem közepén egy igen finom apró fekete pontokból képzett kör, valamivel előbbre ugyan illy-ív: külszélein egy nagyobb kiterjedésü bibor, fekete, "s kék szí- nekból vegyült íves-habos folt, melly a hátsó szélnek mintegy feléig terjed; a fenn említett színek egymásra közönségesen így következnek : a" fehér folt mellett egy fekete barna rendetlen ív látszik, ezt kevés kék kö- veti, azután a" bibor szélesebben még a szélleten is elterjed, ugyan ebben a széllet előtt hét bársony feketeségü kis ívek észrevehetők. Hátsó szárnyai homályos fehérlők, szélök felé barnúltak, szélletei világosabb barnák. Alulról előszárnyai fénylő barnák, világosabb szélekkel , a hátsók fehérek , fénylók , széleken barnák , egy fekete központtal. Röpül a Balkány" dombjainak déli oldalain, Junius és Juliusban. ks 4 földi csigák közül. Csempe biga. Helix girva. FrivaldszAy. VELT a sé: ; H. Testa depressa, supra convexiuscula, cornea, transverse striata, carinata, hispida; aper- tura flexuoso triangulari; peristomate subincarnato reflexo. Héja köldökös barna, kevessé átlátszó, fénytelen, hárántosan sávolyos, őz színü szórökkel lepett; fölül domborúdad, alul domború. . KÖZLÉSEK A" BALKÁNY" VIDÉKÉN TETT TERMÉSZETTUD, UTAZÁSRÓL. 37 a or Pödre (spira) hét majd egyforma keskeny fölül órmos tekervényekkel. Varránya fölüleges nem mély; magossága 12, szélessége 34 vonalnyi. Nyílása csempe háromszögded, hosszú átmérője 2, a" hárántos 12 vonalnyi. Karimája (peristoma) kihajlott, öblös hajlatos, baraczk piros, vagy sápadt fehérlő, belől egyhavadályos (unicallosum). Köldöke mélyen ható, a tekervényeket majd egészlen elfedező. A" bétekeredet, (obvoluta Drapernaut) és gúzsolt (contorta Menke) bigákhoz leginkább hasonló, de állandó kisebbsége, domborodása , és or- mának jelenléte által valósággal különböző faj. Gyüjtetett a Balkány" hegyeinek aljasabb domboldalaiban. Koczkás zárász. Clausilia fritillaria., FrivaldszAy. VELT 542. he C. Testa cornea, fusiformis, subventricosa, abrupte striata; columella bilamellata, peristo- mate subproducto, Héja orsóképü, kevessé poczakos, a tompa csúcsa felé hirtelen véknyúlt, átlátszó halavány barna; hárántos szalagai nagyító üveg alatt szaggadt koczkások , fehérlők. Pödre tíz tekervényekkel. Varránya szem- lélhető fehér foltokkal. . Nyílása monyorú, fölül (s alúl nyújtott. Kari- mája fehér, kevessé nyújtott, vissza kunkorodott , majd a? szomszéd te- kervényekre hajló. Köldök-rézse (rima umbilicalis) mély; nyakbúbja szembetünő. A" forgatyún (columella) a! fölső szögfelé látszik egy lemez, melly egész a karimáig terjed, a másik a forgatyu oldalán valamivel hátrábban, mind a" kettő befelé az odúba halad. Redói hibáznak. Hossza 6 vonal , szélessége 2 vonal. Találtatik a" Balkány" éjszak-oldali erdeiben. Kovásd zárász, Clausilia silacea. FrivaldszAy. VIKT ur 134k: C. Testa unicolore helvola, gracili, filiformi, laevi, substriata; columella bilamellata , aper- tura ovató - coarctata; peristomate albo, reflexo libero. Héja: orsóképü , szúkült, kovaszínű halavány, vékony, átlátszó felületje síkos, alig látszó sávojokkal. Pödre tíz laposdad mindig kiseb- 35" 276 ÉRTEKEZÉSEK. búló tekervényekkel, tompásd csúcsba végződő. Varránya nyilvános. Nyílása kámvás (coarctatum) fölül , "§ alúl íves; karimája visszahajlott, fehér, a" pödört nem érintő. Köldök - rézse mély , melly felett a nyak domborúsága szembetünő. A" forgatyún a" szokott két lemez, minden redők nélkül. Hossza 6 vonal, szélessége 17 vonal. Találtatott a Balkány" hegyeinek éjszak-oldali erdeiben. FRIVALDSZKY IMRE. 3 ! III, AZ ÖSSZETETT MÁSSALHANGZÓK EGYSZERÍTÉSÉRŐL, Mióta őseink saját betűik helyett rómaiakkal kezdettek élni, foly- vást tartó küzdés: és habozás látszik irásaikon. Majd a római betűkkel ki nem fejezhető ö és ü hangok, majd a hosszú hangzók kijelelései, majd azon egyszerű hangok okozának bajt és gondot, : mellyek nyelvünkben maig két betűvel iratnak. "S noha e habozás egy részben csaknem ko- runkig tartott, midőn a 25-t némelly "2-vel, egy két elmaradott öreg az ö-t most is eö- vel írja, a ís pedig és acs szinte mostanig külön fe- lekezetet bír, az egészre nézve mindazáltal megnyugodni látszunk, mint- ha irásunk" tökéletességét már bevégeztük volna, holott az némelly in- gadozásink miatt mind maig hiányos. Még versengünk egymással "s mi- dón a vissza-t s$-g-vel rövidítve írjuk, ugyanakkor a" veszsz, sza- kaszsz szókban két sz-el élünk, a" mi következetlenség, vagy ezek- ből is kihagyjuk az egyik s-et, a mi gyökrontás; irtózunk fagy -gyut írni a" sok betű miatt, de faggyut sem irhatunk nyugott észszel, attól kellve tartanunk, hogy fag-gyu-nak olvassák; a" vaszárt és lakatzárt, ha köt-jel nélkül írjuk, nem fogja-e mindenki első tekintetre va-szár és laka-tzárnak mondani s a szárazság - és vitézség-et nem-e szára-sság- és vité-zségnek, mindaddig, mig ez utóbbiakban előforduló 2-s betű- ket, nyelvünk" szabálya szerint g5-nek kell olvasni. Csekély bajok, igaz , "s némelly európai nyelvek" galibás irásaihoz képest igen is cseké- 12 hl el AZ ÖSSZETETT MÁSSALHANGZÓK" EGYSZERÍTÉSÉRŐL, lyek "s alig méltók említésre, ha olly könnyen elhárithatók nem volná- nak; de épen azért, mivel irásunk" tökéletességéhez olly kevés kiván- tatik, nem szabad könnyelmüen át sikamlanunk ez akadályokon, ho- lott még az irás dolgában bal s lelketlenítő környületek miatt elmara- dott elődink sem vádolhatók e" részben gondtalansággal. Többen talál- kozának már előttünk, kik helytelennek tarták az egyszerű hangokat két betűvel írni, s ajánlottak részint új, részint a régiek közűl megjegy- zett vagy ékezett betűket azoknak kifejezésére. Sürgette már Gyarmathi Samuel is , Okoskodva tanító magyar nyelvmestere" II. darabja" végén , ez előtt negyven évvel; de betúi nem voltak a?" divatozó nyomtatási álló (antigua) betűk" alakjaihoz szabottak; "s később a" tárgy a Tud. Gyüjte- ményben is megperdítetvén dólt formákat készített; de ezek nemcsak írástarkítók, hanem nehéz iratuak is voltak a? sok görbevonal miatt , . mellyek az irás olly gyakori félbe szakasztását kivánák. Révai Miklós az ,,Elaboratior Grammatica Hungarica" I. kötetében felszámlálja mint változtak időnként a" kérdéses hangok" kitételei, előadja egyszersmind azon egyszerű betűket, mellyeket a" kettősek helyett mind irásban mind nyomtatásban ajánlhatóknak vél. Simon Antal 1808 , Igaz Mester" czimü könyvét egészen általa gondolt, egyes betúkkel nyomtatá. Betűi diszte- lenek valának "s nehezíték az olvasást; Virág említi (Magyar Prosodia és Magyar Irás. Budán, 1820.) Vályi és Tót Farkas új betúit. Új betú- ket gondoltak még Nagy Geresdi Kiss Sándor (Elementare universale to- tius generis Alphabetum. Pestini. 1813); Márton József, (Kalvin képe kö- rúliratában 1823.); Bolyai Farkas (Arithmetika! eleje. Marosvásárhelytt. 1830.); legújabban, Szilágyi János, ki az 1834. Tud. Gyüjtemény VIII. kötetében az eddig tett próbákat felszámlálva s rólok alaposan érte- kezve végre öngondolt betűit is előadja. Minden esetre sajnálni lehet, hogy ezen férfiak szép törekedése, "s az elv, olly kevés figyelemmel , olly csekély részvéttel fogadtatott. f De nem egyedűl a részvétlenség, nem az újítástól rettegés (melly nálunk sok jó szándéknak súlyesztője) hanem nagy részint literaturánk" szomorú SEGA is volt oka, hogy e? gondolat nem pártoltatott. Új betúk" metszetése "s öntetése bajjal, késedelemmel, de kivált sok költséggel jár; "s mellyik irónak juthatott eszébe munkáját illyféle új irással nyo- 278 ÉRTEKEZÉSEK, matni, holott örülnie kelle, ha azt a" régi szokott, sót kopott betűkkel napvilágra segítheté. A" könyvnyomtató vagy áros, kiknek szerencsé- jök, mint könyvkiadóké, az iróéval csaknem egy nyomon jár , szintúgy nem érzé magát felbátorítottnak , olly gondolat felfogására, mellynek ki- vitele rendkivűli költségébe/s tálán veszteségébe, kerúűlhete. . A" m. tud. társaságot mindezen tekintetek nem köthetik; azért alapitva, hogy a magyar nyelv" minden részról kifejtődését szem előtt tartsa , annyi pénz- erőnek birtokában hogy azt sikeresen eszközölhesse is, nincs sem olly nagy, mitól a! m.. tud. társaságnak visszarettennie, sem olly kicsin, mitól figyelmét megvonnia kellene. A?m.tud. társaságnak hagyatott az érdem , hogy irásunknak a! vég tökélyt megadja. Minden esetre állani kell az elvnek: , mennyi hang, annyi betű legyen." Ezt a beszéd "sirás viszonya okvetetlen megkivánja. Egyes hangot két betűvel jelelni, irásbeli szegénységre mutat "s nem kevés ren- detlenségnek , tétovázásnak sót tévedéseknek oka, mint ezt már fölebb is érintők. Ellenben ha minden hangnak külön betűje van, a. magában is ajánlatos egyszerűség mellett, rend és határozottság áll az előbbi zür-. zavar helyébe. "5 mi hangokban gazdag nyelvünknek. ezen javítás által - csak tartozásunkat fizetendjük le : nyelvünk az európai nyelvek" csaknem mindén egyszerű hangjait egyesítve bírja; adjuk meg ezen szép elsúségé- nek, a mi még hibázott, a tökéletes írást, mellyel azokat ki is fejezhesse. Ellenéúl e szándék" kivitelének két tekintet állhatna. Első az, ha igen nagy nehézséggel volna össze kötve; második, ha ez újítás irásunkba fölöttébb nagy változatokat hozna, a mi különben is lassu menetúű lite- raturánkat még inkább akadályozná. Nehézség a hangjelek, vagy új be- tűk feltalálásában adhatná magát elő; de szerencsénkre még nincsenek a vonalok "s azoknak szerkezetei annyira elfoglalva, hogy azokból valami újat "s hasznavebetőt előállítani ne lehetne. Mi az újítás tömegét illeti, az nem olly nagy, hogy az olvasást felette megzavarja, nehezi- tendi valamennyire, de eleinte csak, mig ismeretségbe "s divatba jó; divatba pedig az új betúk csekély száma miatt igen könnyen jöhet; a mit még avval is lehetne könnyíteni, ha bizonyos időig (mintegy tíz évig) minden új irás szerint nyomtatott könyvnek elején vagy végén az új betúk a" megfelelő régiekkel együtt följegyeztetnének, hogy így az AZ ÖSSZETETT MÁSSALHANGZÓK EGYSZERITÉSÉRŐL. 279 olvasó minden egyéb útmutató nélkül egy pillantati átnézés után az új olvasásnak mestere lehessen. Azon ellenvetés, hogy ezen újítás nehezíteni fogja nyelvünk" ta- nulását nem magyar ajku hazánkfiainál, már magában is alaptalan ; mert az új betűk" megtanulása csak azoknak kerúlhet némi bajba , kik magyarúl tudnak, a nem tudó a gy ly "stb. kettős betűk" kimondása helyett az új egyes betűk" kimondását fogja tanulni, mi talán annyi fej- törésbe sem kerűl mint amaz. A" kettős betűk, mellyek nyelvünkben egyes hangok" kitételére használtatnak , "s mellyek" helyébe új egyes betűket javaslanánk fölvé- tetni, a következők: cs. cz. gy. ly. ny. sz.ty.zs. Ide tartozni látszanak a ds. dz. összetett betűk; de mivel ezek a hangot tökéletesen kifejezik "s mivel dz magyar szavakban (fiadzik , madzag) nem is egyszerű hang; mert az előtte álló:szótagot hosszuvá teszi, a" ds pedig csak néhány magyar szóban fordúl elő, nem tartunk ezek helyett is új betűket szükségesek- nek ; azonban ha ezek helyett is találtatnának alkalmas új betűk , hasz- nokat vehetnők részint nehány magyar szavaink, de leginkább idegen szavak" leirására, Végre szükségesnek tartjuk mondani, hogy az új betűk a kettó- sek helyett csak az eredeti, vagy is egyszerű hangok" kitételére lesznek fordíthatók, az az csak ott használhatók, hol a! fölebb elszámlált ket- tős betűkkel élünk ; p. o. csat, aszály , tanács: ott pedig, hol a" lágy hang ragi vagy szóképzői összetételből eredett, ezután is megtartatnak a lágy hangnak állató részei, azon betúk tudniillik, mellyekből összetéte- tik, p.o. ronf-s, dól-j, indulat -ja; azon különbség is fenn maradván, hogy ezek a megelőző rövid szótagot hosszuvá teszik, amazok röviden hagyják. A" mi magokat az új betűk" alakjait illeti, két mód van azoknak kiállítására. Egyik az, ha egészen új jelek találtatnak, "s ez esetben ügyelni kell, hogy azok díszesek , az eddigiek" szerkezetéhez illők, egy- szersmind könnyen írhatók "s kapcsolhatók legyenek , "s ha lehető volna, ollyanok , mellyek egyéb nyelvekben a" mienktól különböző hang" kité- telére elfoglalva nincsenek. A?" másik mód, az eddigiek" némi változta- tásában, vagy megjelelésében áll. Ezen módot követték nagyobbára mind 280 ÉRTEKEZÉSEK. azok, kik előttünk e" tárgyat figyelemre vették, "s a. m. tud. társaság héti ülése ec nyomon indulva közvítatás után a" következőket határozta javas- latba hozni : Antigua. Cursiv. cz helyett C c C c jú ÉRC) ay € e ú 5 GY 6 g §9 ggg Et 2 4 HSZ N n Wa SZA $ s ; 14 Gees F t i 78 gs AL ássálkat A Példák, nyomtatva Js írva, €Cont, eat. Cinke, cukor. Göng, galog. Euk, homát. Nár, ana. Sabad, és. Fúk, silaj. Zarnok, zúp. Gönör, eengetű, eeresne, hago- mán , sisegés, moccanás , reecenés. .eMz annak oka, fia vatamel emzetnek fiagomágat úg meggontutnak : mint példáút a mienk eAtmoson fotút? ed tégiségget digekedő zemzetek a vitág tezemtésétg foftak Jethágne tradittóikban "a tözténetetket, ta báz mesés atatban is, az eredettőt § fogva emtegetik. edzt Jogjuk - e következtetni fogy ad nemzet , melly ezé nem zeftett , egéfen úg ága vatame zégiőő tözgöknek mel 6öt tekin tetet nem ézdemtő kigigségben akadt ki "a etvadutván többé kifakadásárót sem- mit sem tudott? e4zt-e fog a ftagomágtatan szemzet gáván , tettek néltküt vef- tegte, "a emlékezetét unokátza áttat nem ptántáthatta? Dea magaznaf getve ezedetiséget bizogít Ja zokonsága aok kihott pefvekket cégiségét mutatja; az a közgütmég pedz 5 mel fA Jezint efőnos "a Ja e/epád eg . fétetmet gerjeftő nag- ságban "a ezővel teljes zfjusággat Ségtő xemzettet fáttottak ető a [darpatok megöt, fag-e tétetkedzz a Jetett, tog e nemzetnek máz az előtt tol fu küzdések atatt kettett a vérpálára kikéfütfve tenne. ( élet és e(eteratuza. 6tső téf. 39 —9 9. tap), AZ ÖSSZETETT MÁSSALHANGZÓK" EGYSZERÍTÉSÉRŐL, 281 Látható hogy itt az írásbeliek csaknem egészen Révaiéi. Mia C betút illeti, mellyel a, Cz hangot gondoljuk kifejezhetőnek mellyel már Dugonics "s Kazinczy "s egyebek is éltek, az a kifogás lehetne, hogy a deák szavakra nézve zavart okoz; de úgy hiszszük, hogy az a deákúl tudót zavarba nem hozhatja, a nem tudót pedig különben is megzavarta volna, miról nem tehetünk. Egyébiránt ezek mind csak ajánlatok. A! m.t. társaság úgy akará, hogy osztálybeli ezen javaslatunk mint olly dolog, melly az egész magyar- ságot illeti, mielőtt létesítésére elhatározó lépés történnék , köz itélet alá bocsátassék. Találkozhatik, ki ezeknél alakjokra nézve díszesebb s alkal- masabb betűket ajánland s a" m. t. társaság azon fog ügyekezni , hogy az ajánlottak közúl a legczélirányosabbakat hozhassa divatba. VÖRÖSMARTY MIHÁLY. EV: 4. EGY MAGYAR HŐSNEK , — HIHETŐLEG BENE VITÉZNEK ,, — KI MÉG A" TIZEDIK SZÁZAD? ELEJÉN, SOLT FEJEDELEMMEL, I. BERENGÁR CSÁSZÁRNAK DIA- DALMAS VÉDELMÉBEN OLASZORSZÁGBAN JELEN VOLT, ÚJDONNAN FELFEDE- ZETT TETEMEIRŐL, 78 ÖLTÖZETÉNEK ÉKESSÉGEIRŐL, Áldott , valóban ezerszer áldott tudományi szorgalom! csak ál- talad emelkedhetünk felebb, kiválunk a tudatlanság homályos kö- déból, és túl hatván az oktalanabb közönségen, béjutunk zárt tere- meidbe, a hol kitünnek az igaznak olly valóságai, mellyek különben, vagy örökre elrejtve maradnának, vagy dicsóségökkel együtt a mulan- dóság feneketlen örvényébe süllyedvén , el is enyésznének. Tenéked köszönheti nemzetem egy dicső, és csak nem halhatat- lanná vált hósének immár közel ezer esztendő óta föld alatt rejtett tete- mei , "s mivbeli emlékei megismértetését, és eredeti bizonyítványok- kal tettleges megerősítését hajdani krónikáink" azon előadásinak, mely- lyek őseink által Olaszország diadalmas hódításáról, és köntöseik" mív- beli ékességeiről nyilván emlékeznek : holott ellenben, a későbbi törté- netiróknak balvélekedései (szerénységből-e, vagy inkább irigységből? megkülönböztetni nem kivánom) ezeket tagadják, s Európába költö- zött eleinket természeti vadságokban maradott, míiveletlen, "s ember- 36 282 ÉRTEKEZÉSEK, társaikat duló vad csoportoknak , sót illetlenül még állati csordáknak is vétkesen állítják. Már pediglen csak a jelenleg felfedezett mivbeli ékességek is sokkal diszesebb öltözeteiket bizonyítják őseinknek, mint a" millye- ket Julius Cacsar előadása szerint, akár a mezítelen, és festett tagokkal harczoló brittusok, akár Tacitus bizonysága képen a farkas, és medve bőrökbe burkolt, vagy épen kecske, szarvas, és vad bikának lenyúzott szarvas fejeikkel ellenségeiket ijjesztóő germaxzwsok viselének, kiknél Ludewig? bizonysága szerint ") nem előbb, mint a" XI. században kezdé- nek a tisztesebb és vas öltözetek, mellyekkel dicsekednek, divatkozni. Tenéked áldott szorgalom! hálálhatják a? jó hazafiak, hogy ezen dicsó, és mind eddig legrégiebb nemzeti emléket Szeztkirályi Mó- rics ur, Pest vármegye tudós főjegyzőjének, a régiségekhez vonzó nemes érzése (nem a! közönséges "s felette káros szokás szerint) kiválo- gattan magához váltotta: hanem tudós bélátásához képest a felfedezett emlékeknek mind az áros és becses, mind pedig az érték nélküli ré- szeit, akár szép és tetszőnek, akár pedig rút és semmire kellőnek itél- tettek, azért összeséggel megszerzette, hogy egyik darab másikának felvilágosítására, és sikeresebb megisméretére szolgálhasson. Végre, néked köszönhetem én is: hogy titeket már ezer eszten- dók óta sorvadott , de szerencsésen haza került, és az anyai föld méhé- ben csendesen elnyugodott rokon csontokat megismérhettelek , és dicső árnyéktokat (ámbátor személy szerint csak Aihetóleg nevezhettem) fel- élesztvén a buzgó hazafiak" örömére "s nemzetünk? dicsőségére az élőknek körébe vezethettem. E folyó (1834) esztendőnek Junius és Julius hónapiban uralkodó szárazsága, Pest vármegye kebelében a Jász földön helyhezett Bene pusztának sivány homokát inkább és inkább folyóvá tévén okozá egy- szersmind, hogy a! szeleknek :száraztó ereje mélyebben béhatván, vala- melly lovával együtt összerogyott hós csontvázát feltakará, melly a pásztoroknak szemébe tünvén mennél ritkább vala előttök emberi, és ") Einleitung zu dem deutschen Münzwesen , mittler, Zeiten, v. Joh. Peter Ludewig. Halle. S. A" BENEI PUSZTÁN TALÁLT RÉGISÉGEKRŐL. 283 állati csontokat egy halomban látni, annál inkább gerjeszté őket bővebb vizsgálatra; "s észre vévén, hogy az embernek feje, lova mellett, körü- lötte pedig több rendbeli csillogó ékességek hevernének, úgy itélék , hogy mind az emberi, mind saját terhétől több illy lenyomatott, és ne- talántán aranyból készült czifrázatokra is akadhatnának. Csak ugyan reá is akadtak a lovagnak, szinte mint lovának, többnyire minden csont- jaira, és ennek egészséges fogai között vas zablájára is, azon formában melly- ben mostis a magyar csikós pásztoroktól használtatik , és gyakoroltatik. A lovagnak épen megtartatott feje-koponyája, több század" le- folyta alatt, essók, és verő-fény" ereje által különös elefánt-csonti fejér- séget nyert , noha az előfogai, (talán a lerogyás erós rendítése miatt) nagy részint kihullottak, de a hátúlabbiak egészen egészségesek, és olly állapotban vannak, melly hósünket 30. és 40. esztendős korúnak nyil- ván vallja. Azonban agya-koponyája és homloka, a" kiszenvedett ször- nyü csapásoknak "s éles vágásoknak mai napig fenntartott jegyeit, "s halálának okát, valamint is sok veszedelmes csatákban vitéz forgását bi- zonyítják. A koponyának domborúságában a" feje lágyán — alkalma- sint kard" éle által — másfél hüvelknyi hosszabra nyúlt goömbölyüségü szelet lehasítatott, mellynek mélyebben maradott, de tökélletes benövése, és forrása ezen csapást legrégiebbnek, és azt mutatja, hogy a" hós nem réz, sem vas sisakot; hanem a napkeleti népeknél divatban volt, csal- mát, vagy kucsmát viselt volt, ") at mellyen mind a" buzgányütések , mind a kard éle veszedelmesebben keresztűl hatott; a! koponya bal- részén a halánték felett két egymás mellet lévő kard" élével esett vágá- sok vannak, de ezek is összenóttek; hanem a jobb részén lévő nagy vágás, mellynek közepe még most is nyitva maradott, és így az agyvelő- nek veszedelme miatt halált kellett maga után következtetnie, legszem- betünőbb; mert ezen csapás után is hosszasabb ideig életben tartatván hósünk, miatta a. szemöldöki csont, meggombásodván, kidudorodott, és valamelly erós ír vagy balzsammal kenettetvén, ennek környéke zöldre ") Fenntartatott eredeti rajzolati 880. esztendőben Ázsiából beköltözött magyaroknak, u. m. az augsburgi toronyban lévő azon évköri kőfaragás, és a" sz. Udal- rich püspöknek emlék - keresztjei , mind bőr süvegbe képzelik azokat a" bécsi XIV.századbéli képes krónikával együtt. 36 " 284 ÉRTEKEZÉSEK. t. i. azon elefántcsonti fejérség virító zöld színre változott. E szörnyű, most is nyitva álló hasításnak , miként a csont alkotványára, annyival inkább az éltető agyvelőre nagy behatása lehetett; hihetőleg is dicsó hősünk e" miatt szélütéssel végzette vitézlő életének pályafutását, kinek így egyszerre lerogyni, és mivel ruha ékességeitől meg nem fosztatott , kevés idő alatt támadott zivatar által, a?" mit itt a tavaszi és nyári szá- raz szelek gyakran okoznak, homokkal elborítatni, "s elrejtetni kel- letett, ha különben holta után kedves lovával és minden fegyverei- vel, köntösének ékességeivel Béla" névtelen iró deákja, vagy Thúróczy" gyakor kifejezése szerint: ritu pagano felhányatott homok-halom alá, vitézi módon nem takaritatott el. ! Magyar eldődünknek illy épen fenntartatott koponyája (szinte még Kr. Ur. születése után 915 és 923. esztendők" korából) nem csak szörnyü régisége végett, de tudományi érdemében is felette nevezetes ; mert eredeti példája a IX. században napkeletról beköltözött nemze- tünk" testi alkotványának — nevezetesen a" fő, vagy is agy-koponyák (cranium) formájának, melly a! természet vizsgálók" jeles Nestorát tudós Blumenbach Fridrik Jánost újabbi vizsgálatokra vezérelheti, és bizonyit- ványul szolgálhat azon értekezéseinek bővebb kiterjesztésére, mellyeket a különb nemzetü emberek" fejeinek különböző alkotásáról, a" göttingai akademia commentatioinak IV. X. XI. XII. XIV. és XVI. köteteiben be- iktatott, és réz rajzolatokkal felvilágosítva előadott. ?) Mi ennek hom- lok, és oldalagi tekintetét eredeti voltaképen lerajzoltan az I. réz táblán olvasóinknak bemutatjuk. ") ") Commentationes Soc.R.Scientiarum Göttingensis. A. MDCCLX.XXIX et MDCCXC. volum. X. Göttingae Typ. Chr. Dietrich. 1791. 4. vol. XI. ibid. 1793. Recentiores ab a. 1816— 1818. ibid. 1820. 4. ) Jegyzés ag m. tudós társaság részéről, Gebhardt és Bugát, természettudományi osztálybeli rendes tagok veleménye szerint ezen koponya a" kaukazusi különbféleséghez tartozik; boncz vagy physiologiai tekíntetben azonban semmi megjegyzésre méltót nem mutat. Rajza ennél fogva a" társaság részéről egyedül azért vétetett fel, mivel az értekezés szerzője, lei- rásának támogatása végett rézbemetszetését kikötötte "s kivánta hogy a" talált- tak teljessége miatt, az is a? más két réztábla mellett álljon. , A" BENEI PUSZTÁN TALÁLT RÉGISÉGEKRŐL. 28 [ír Vasból találtattak a. csontok között 1-ör. a" már említett zablán kivül, még , 7 2-or. Két kengyelvas is, mellyek szinte azon formára, mint most a magyar nyergekről lefüggni látjuk, vannak készítve. 3-or. Több számú wyil- hegyek, de ezek nem római, és napnyu- goti nemzetek" módjára köpüvel, mellyekbe vesszeik helyheztetni szok- tak, valának készítve, hanem inkább ezen vasból szélesen készült lapos nyil-hegyek felsőbb részöken lévő szegformára vékonyított szú- raikkal azon kilökendő vesszőkbe szúrattattak ; a II. táblának 7. rajzolata szerint, nem is kigyó nyelv formára mint a! görög, római, és napke- leti nemzeteké, hanem csak hegyesült lapos levél formára vannak ké- szítve: úgy, hogy a" szárok is, mellyek a" fa vesszóbe eresztettek , meg- emésztetésök előtt alkalmasint három hüvelknyi hosszúak lehettek; mivel pedig nem egyenként, hanem több számmal egy helyen találtattak , és egyformák, kétség kivül, egy már elrothadt bőr puzdrában a lovagtól hordoztatván , itt kidültek, és leömlöttek. 4-er. Hősünknek egyenzes kardja mind addig , mig a rozsdától meg nem emésztetett, alkalmasint öt arasznál hosszabb lehetett, most bár ha négy arasznyi, szélessége pedig már csak, egy hüvelykni volt: rajta irást, vagy jegyeket romlottsága miatt észre venni nem lehetett; hüvelyéről, markolatjáról semmi jelénség, holott a megaranyozott, "s , ezüsttel ékesített lószerszámhoz, és köntöshez, bizonyosan nem kü- lönb, mint hasonló kard használtatott; valamint illyen béaranyozott ezüst, vagy néha tiszta arany markolatu kardokat is, már nem egyszer találának a" magyarországi homokokban. Ennek csak vasát láthatta Szentkirályi úr, mert a találóknak megátalkodott szándékjok vala, be- lóle aczélt készítetni, "s el is törék és eloszták azt magok között azonnal három részre. A" kardnak egyenes volta bizonyítja, hogy a mi görbe kardjaink velünk nem egykorú eredetiek, és mi azokat hibásan tartjuk, "§ nevezzük tulajdon nemzeti magyar kardoknak. Én valék a legelső , ki több rendbeli tudós értekezéseimben már erre figyelmetessé tettem ol- vasóimat. Mostani görbe kardjainkat törökökkel volt hadakozásaink után kezdettük gyakorolni, mert ennek előtte vitéz magyar hóseinknek széles pallosaik, hosszu , "s háromszegű hegyes tóreik, mind egyenesek 286 . ÉRTEKEZESEK. valának , annyira, hogy mikép szent István első királyunk" és második András a német -rend" levél - és kincstárában fenntartatott kardjaik ezt tettleg bizonyítják, úgy őseleink hajdani képrajzolatin , vagy kőszobrain görbe kardot sehol sem szemlélhetünk, sót Bethlen Ferencz 1625. Barcsai Ákos fejedelem 1650. és Dulo Gábor korponai kapitány 1670. esztendei, gyüjteményemben látható, kardjaik is még mind egyenesek. Az ezüstből készített szerek némellyek tisztán ezüstök , némellyek kivált az ékesebb alkotásúak aranynyal megfuttatva valának. — [Igy te- hát már Ázsiából hozák ki magokkal szülóink azon kedvencz szokásokat, hogy ezüstből készült villogó szereiket mellesleg meg is aranyoztatván, himesen fényesítették. Úgy divatkozott ez szinte Hunyadi Mátyás és második Lajos idejéig, midőn t. i. nemzetünk legnagyobb pazarfényre kapott fel, és a melly idóból annyi remek edényeink, fegyvereink, különbféle szereink, és drága ékességeink mai napiglan még nagy számmal szerencsésen tartattak fel. Előszámláljuk, és eredeti voltok- ban is szemök eleibe állítjuk hallgatóinknak az itten találtakat. Ezek valóban nem egyebek, mint az itt homokban elrejtett hő- sünknek lószerszám, és köntös-ékességei: mert körül belől sem vala- melly várnak sem ütközetnek helye, és jelensége nincsen, vagy hogy ezeket mint menteni kivánt kincseit, távulról valaki ide hozván elta- karította volna. Ezért hihetőleg, sót természetesen következtethetjük , hogy dicső hősünknek, mikép emlitettem, ritu pagano lovával fegyve- rivel "s öltözeti ékességeivel együtt lött temetése miatt, ezek itt együtt találtattak, és annyi század óta a! felöltött köntöse megemésztetvén , egészen is elenyészvén , egyedül csak a vas, réz, és ezüst érezi sze- rek álihatták ki a szörnyü idő-szakasznak, t. i. tíz századnak emész- tó agyarait. Azon három különös formájú , és 30 darabnál több ezüst boglárok, vagy pikkelyek, II. réz-tábla! 3. 4.5. száma szerint belülről mind három és három szegekkel birnak, ezek vagy valamelly múűszövetre (posztóra , vagy materiára) vagy valamelly nemesebb szórü állatnak bőrére, mint a lovag saját öltözetére, vagy pedig a" lószerszám szíjaira, valának tüz- ve, azoknak különös ékesítésök végett. Gyanithatom, sót méltán erősit- A" BENEI PUSZTÁN TALÁLT REÉGISÉGEKRŐL. 257 hetem ezekből is, hogy az ezüsttel ékesített öltözetü lovag, magyar volt, . mert aranynyal , és ezüsttel ékesített viselet a" tizedik században Európa napnyugoti nemzeteitól tudtunkra nem gyakoroltatott, hanem csak a" ma- gyarok" bejövetele után, midőn a! napkeleti császárság által a" követsé- geknek ajándékúl osztogattatni kezdett köntösöket felkapták, divatko- zott: már pedig a mi hósünket nem későbbre, hanem valósággal a: X szá- zadba tagadhatatlan, sót bizonyos okokra támaszkodván (mint későb- ben előadom) helyheztethetjük. Ezen ékességek ezüstből ugyan , de nem tisztából, vagy is finom- ból, hanom úgy nevezett kilencz, vagy tiz próbásból, napkeleti szokás szerint készítettek, mellynek egyik alkotú része, réz lévén, követke- zett: hogy rozsdájával, az úgy nevezett grüxzspannal idővel már egészen beborítatva lévén, ezek ezüstnek nehezen, és csak erősebb dörgölés után ismértettek. A" megaranyozott, és belső értekökre nézve, legtöbbet érő em- lékek, a köztösi ékességek. Ezeknek belsejére, nem úgy, mint a" lapos boglárokra szegek , hanem négy fülek ragasztattak, mellyekkel alkalma- sint valamelly szíjra , vagy széleseb pólyára valának rakva és függesztve. Véleményem szerint, vagy meliszíjnak, mellyról kard, vagy tarsoly lóg- gott, vagy nyakbavetőónek, mellyen a" kaczagány függött, ékesítésére, vagy épen szíjból készült szorító övnek, gazdag és szembetünő ragyog- tatására szolgáltak. Ezeknek sima fényessége néha napján túűkör gyanánt villogott, most csak a" mélységben maradott aranyozásnak épsége tün- döklik. Első tekintetben ezen ékességeket formájokra nézve. csak török- nek, utóbb pedig megemiékezvén némelly fölfedezésekról, "s nálam is fenntartott régi ezüst darabokról, a? XIV. vagy XV. századbeli ma- gyar ékességeknek véltem: most azonban (mivel a jelen emlékeket hósünknek személyével együtt a X. századba tagadhatlanúl helyeztet- hetem) már tökéletesen meggyőzódöm, hogy illyen boglároknak, és egyéb más ezüst régi ékességeknek, ekképen gyárt formái, valósággal hajdani scytha, vagy inkább napkeleti magyaroknak tulajdoni legye- nek : annyival inkább , mivel valamint a lónak zablája, kengyelvasa, és a nyilak formája egészen különbözik a? napnyugotiaktól, úgy az ültö- zeteknek boglárokkal való ékesítése is koránt sem a" napnyugotiaknak, ÉRTEKEZÉSEK. 12 (7 Va hanem a! napkeleti nemzeteknek, saját tulajdonuk, de még a termé- szeti leveleket képző ezüst ékességek is (II. tábl. 6.) csupán a magyarok . kedvencz szokások, és egyedül nékiek tulajdon divat szerint aranynyal fényesen kihimezve készítettek. Mindezeken felül emlékeinknek napkeleti eredetét leginkább bizonyítja a II. táblán 1. sz. a. és b. alatt előadott hajdani míven lát- ható rajzolat, melly finomabb , vastagon megaranyozott ezüstre ékesen gyáratott, és vagy nyakbavetőnek, vagy kardkötőnek, és szíjnak díszére szolgálván, annak véglapját ékesíté. A ki hajdan az indus, és persa népeknek tulajdonított faragásokat — igy a jász kürtnek is tit- kos, mind eddig a magyar tudósoktól fel nem világosított képzeteit — látta, meg kell vallania, hogy ennek rajzolatja t. i.a szárnyas és négy lábú körmös gryph, mellynek lábai, és farka, bizonyos előttem esmé- retlen levelekkel bővitve adatnak elő, sem egyiptusi, sem görög, sem etrusk , sem római, sem egyéb napnyugoti nemzetek" tulajdon formájával nem egyezhető, hanem valósággal ázsiai, és pedig éjszak-ázsiai rajzolat légyen , mellynek azon különössége csudálásra méltó, hogy a képzet ezüstjében lévő fekete vonásokat fekete aranynyal, vagy is platinával , készülteknek vélem; mert akár ólom, akár zink érczból öntettek vol- na be, nem lehettek arra képesek, hogy annyi század múltával a" föld alatt ne oxidáltattak volna, a" mi csak a" legnemesebb érczek" tulajdona. A" persiai miveknek ósi eleinknél használása pedig Procopius IV. században élt történetiró bizonyítása szerint: ,,Hunni Persis finitimi jam longe ante nostram aetatem vitam politicam agunt" éppen természetes, hogy a" miveltebb szomszédaik" szokásokat és remek míveiket használásúl elfogadák. Persákhoz pedig mikép a" tudományok , úgy a". mesterségek a napkeleti indusoktól költöztek által. Már ezek a jelenségek józan itélettel teljesen meggyőzhetnek minket, hogy illyen eredeti emlékekkel felruházott lovag, sem valamelly nyugoti nemzetből nem lehetett, sem tatár, török, vagy egyéb külső nemzetségi utazó sem volt, hanem a hajdani magyaroknál divatozott fegyverrel, lószerszámmal, és köntösi ékességekkel fel ruházott valósá- gos magyar hós , még pedig azok közül való volt, kik I. Berengár császár idejében, Olaszország diadalmas hódításából, szerencsésen visszatértek. A" BENEI PUSZTÁN TALÁLT RÉGISÉGEKRŐL, 289 A" mi eleink köntöseiknek fő diszét abban helyheztették, ha ezüstnek , "s aranynak tündöklésével ékesíthették, sót nem csak magokat, hanem még inkább paripáikat (az olasz és német krónikák szerint) drá- gaságokkal fényesítették. Hogy illyenképen a mi hősünk akkoron fényes, és most ezer esztendő mulva is nagy részint épen fenntartatott pénzekkel imígy cselekedvén azokkal öltözetét ékesítette, nyilvánságos ; mert azon pénzek, mellyek fekvő helyében találtattak , egyről egyig mind két, és két lyukkal egymás irányában általfúrva találtattak; bizonyo- san azért, hogy így köntösére felvarratván, ékesítsék öltözetét; mert különben, ha ezen pénzeket zsebében, erszényében, vagy tarsolyába is rakván magánál hordozta, legalább egy darab bizonyára furatlanúl találtatott volna. Ezen pénzek adnak legfőbb érdemet fölfedezett különös emlé- keinknek; csak ezek vezethettek bé engemet is annak tökéletes is- méretébe, mellyet különben senki, de én sem világosíthatván fel, illy dicső bizonyítványa nemzetünk olaszországi diadalmának örökös titokba merült volna. Ő belőlök sugárlik a" dicsóség fénye valamint nagy hó- sünk" tetemeire, úgy általa egyszersmind magyar nemzetünkre is; mert ezekkel bizonyíthatjuk, hogy az idősebb Berengár — miról némellyek ké- telkedtek — római császár névvel mind élt, mind pedig pénzt is veretett. Pénzeket mondom valósággal veretett, és olly pénzeket, mellyeket tud- tomra mind eddig a tudós világ előtt bár valaki említett is, de senki világosságra nem hozott: mi pedig magyarok azokat nálunk feltalálván , magoknak az olaszoknak , kik sajátjokat mind eddig nem ismérék , négy különböző eredeti példányban mutathatjuk be. Hősünknek tetemi alatt közel 30. vagy 40. darabban találtatott ezüst pénzecskék, mellyeket különbségek szerint lerajzoltan a III. táb- lán rézbe metszve, 1. 2. 3. és 4. szám alatt előmutatok, vagy Beren- garius Rez, vagy Berengarius Imperator felirással jegyeztetnek; ugyan azért én azokat, mivel mindnyájoknak formájok , és felirások" betűi egy korra mutatnak; mivel I. Berengar előbb Rex, utóbb Imperator czimet viselt; mivel ennyi pénzek között, más valakié nem találtatott — és mivel őseink J. Berengár császár védelmére Olaszországba hívattatván (több azon évkori történetirók" előadásaik szerint) valóban ott diadal- 37 290 ÉRTEKEZÉSEK. maskodtak is méltóképen állítom, sőt tagadhatlanúl bizonyítom mind , hogy itt talált négy rendbeli pénzecskék, első Berengár császár pénzei legyenek, mind pedig hogy a most fölfedezett tetemek , és ékes- ségek" magyar hósének Olaszországban volt létét, I. Berengár császár ide- jére "s élte korára, az az K. U. születése után 915. és 923. eszténdők közé minden kételkedés nélkül helyheztetni kellessék; mivel épen csak ezén I. Berengárnak, és nem egyéb más fejedelemnek pénzeivel ékcsitetett fel a ruhája, és köntöse. Jelentésem szerint valamint honni, úgy a külföldi történetirók egyaránt említik magyar hóseinknek Arnulf, és Berengár császárok által segedelmi hívatásokat, de mivel állításom némelly honni, és több kül- földi iróktól még is különbözik, ezt azon évkori tanúságokkal, szinte mint honni hagyományokkal nyilvánságosan erősítenem, és bébizonyíta- nom annál inkább szükséges, hogy a gúnyoló balvélekedésnek ráúgalmát igazságtalannak lenni megmutassam, és dicső őseinket, nem úgy mint dúló "s rabló csoportokat, hanem nevezetesen úgy, mint Arnulf, és Be- rehgár császároktól segédül hívott, meg is jutalmazott segéd seregeket, a mostani mívelt világban is divatkozó nemzeti törvények" joga jeti uti Olaszországban megjelenteket kiviívhassam, és erősítsem. Rövidség okáért csak I. Berengár évkorára szorítom tanúvallo- másimat. Műratoriusnak. , Seriptores rerum Italicaram" XIV. kötetében, Malucius János I-ső krónikájában olvasom Urunk" születése után le- folyt 915 esztendőben : , Post annúm 915 Albericus (t. i. Berengarius fia, atyjának élté- ben) de urbe Roma expulsus est, gui in castram guoddam secedens , 1e- gatos ad Hungaros dirigit, mandans, ut ad Italiam cunctis refertam di- vitiis — — — — venirent. Hungari laeta nuncia gratanter suseipiunt, et de Pannonia in Italiam venientes, omnia usgue Romam invadunt — — guae töllere potuerunt , in Hungariam transferunt — post haec pariter singulis annis aliguo tempore Lombardiam, et Romanorum fines depopu- lando calcabant." 922. esztendőre Balusias krónikássa , és Chronicon Pisanum Mura- toriúsnál ezt irják : , Intraverunt Hungari in Ítaliam mense Februarió." A BENEI PUSZTÁN TALÁLT RÉGISÉGEKRŐL, 291 922. esztendőre a vulturnai krónikának Muratoriusnál ezek sza- vai: , Ungari in Apuliam venerunt." Ugyan ezen esztendőre a Duchesne által kiadott krónika ezt adja elő: ,,Hungari actione, et ductu (az az akaratjából , és meghivásából) praedicti Berengarii captis multis oppidis Italiam depopulantur." Ismét ezen esztendőre Fródvárd krónikája Du- chesne" kiadása szerint ezt vallja: , Hungari ductu regis Berengarii, guem Longobardi pepulerant, Italiam depopulantur, Papiam guogue Urbem populosissimam atgue op- pulentissimam succendunt, ubi opes pene innumerabiles, et ab urbis ci- vibus argenti modios octo obtinent." Solt fejedelmi vezérünknek olaszországi hadairól, és Paviának megvívásáról bőven emlékeznek, a legrégiebb Anonymus, Kéza, és Thúróczy deák nyelvü történetiróink; de magyar nyelven írott honni krónikáink őseinknek sz. István idejéig világszerte viselt diadalmas harczaikat, nyert gyözedelmeiket rendszerint, és meghatárzottan elő nem adják , sem azoknak minden dicső tetteiket nem említik , a történ- teknek pedig nem csak idejét, de helyét, sót némellykor magoknak a személyeknek tetteit is egészen összezavarván, az egyikéit másiknak tulajdonítják: épen így adják elő eleinknek Berengár császárral volt közösüléseket, frigykötéseket, mert a három különös Berengár nevü fejedelmek" történeteit — miridnyájan Bonfint vévén kútforrásoknak — belőle meríték helytelen tudósitásaikat, és miként ez olasz, következés- képen a! franczia Nagy Károly onokájának Berengariusnak gyülölője lévén, hivtelen olaszinak magyarok által lett megaláztatását fájlalta, és azért óket gyülülséges indulatból Olaszország önkényes rablóinak hírlel- te, úgy ezt tőle a tovább nem néző vagy vizsgáló vigyáztalan, honni tör- ténetiróink is hibásan elfogadták, és így elámítatván, őseinket az ön- kényes dulás és rablás vétkével, igazságtalanúl gyalázni merészlették. Bonfin nyomdokát követik egészen Heltai 1575 Kolozsváratt kiadott a magyarok iránt rágalmakkal rakott krónikájában, Pethő Gergely 1660 és Lisznyai Pál 1690 esztendőkben kinyomtatott munkáikban, de az ezeknél idősebb Székely István Krakkóban 1559 esztendőben a világ" jeles dolgairól kinyomtatott krónikájában, Bonfinnál tisztább kútfőből merítvén tudósítását, híven irja ezt ,a Magyarok megvívták, és béve- 37" 292 ÉRTEKEZEÉSEK, vék Basileát — kiket Berengarius bebocsáta (sót behívott) Olaszor- szágba." j Lisznyai Pál krónikájában így szól: ,,hatodik de egynehány- szori hadakozása Zoltán főkapitánynak, és a" magyaroknak voit Olasz- ország ellen." — -— Sigler Mihály" deákúl irt Chronologiája is, Kr. Ur. sz. után 926. esztendőre ezt irja: ,,Salardus Hungarorum Dux Italiam in- gressus Papiam igne cremavit." — — — Ezen Salárd tagadhatatlanul Solt fővezérünk" neve, melly mikép Zoltánra, és Zalánra, úgy Zalár névre is azoktól, kik nyelvünkben idegenek, elfordítatott. Fessler, Magyarország történeteiben ,,die Geschithten der Ungarn, und ihren Landsassen, Leipz. 1815., T. I. pag. 278, még legigazabban leirja eleinknek szövetséges társaikhoz, nevezetesen I. Berengár olasz császárhoz kinyilatkoztatott hüségöket; tagadhatatlan kútforrásokból nyomozván ki, hogy Solt fejedelmünktól Olaszországba beküldetett seregeknek Bugáth, és Toss, vagy Tass fővezéri voltak, illy hazafiúi lánggal buzgó előadással: ,,In Italien schwebte König Berengar (schon im 915. Jahr gekrönter Kayser) seinem welischen Volke verhasst in Gefahr, Rudolph dem König von Burgund weichen zu müssen: seine Feinde waren so eben auf einem Berge bei Brescia zu Berathschlagun- gen versammelt, als die Ungern unter Bugáths und Tass Anführung bei Verona sich lagerten. Berengar von ihrer Ankunft unterrichtet, for— derte sie auf, diese Verschwornen zu überfallen. Gern verfolgten sie das bestimmte Ziel : des Königs Wunsch ward erfüllet. Die überrumpel- ten Anführer hatten nicht mehr Zeit sich zur Vertheidigung zu richten; nur Markgraf Adalbert von Ívrea entrann durch Flucht als Waffenknecht verkleidet, dem Tode. Die übrigen wurden theils niedergehauen , theils gefangen genommen; unter diesen Graf Gilbert gegeiselt, gefesselt, und halb nackt dem Berengar überliefert. Da wollte dieser gnüdig seyn wo er gerecht seyn sollte, und schenkte zu seinem eigenen Verderben , dem Grafen die Freiheit, denn eben dieser Gilbert führte hernach den König von Burgund wieder seinen Wohltháter nach Italien, und Berengar wurde von Veroncser Verschwornen, unter Anführung Flamberts den er mit Wohlthaten überhünft hatte, in der Nacht unter vielen Dolchstichen ermordet. A" BENEI PUSZTÁN TALÁLT REGISÉGEKRŐL. 293 Dicser Mord, der Rache forderte, gab den Ungarn schicklichen Vorwand , unter Anführung ihres Herzogs Zoltan, Pavia des italischen Reickes Hauptstadt, zu belagern. Die Einwohner vertheidigten sie schlecht, und waren doch zu stolz, sie auf Bedingungen zu übergeben. Die Ungarn nahmen sie im Sturme, steckten sie in Brand, und ermor- derten die Bürger, deren zu zweihundert ihr elendes Leben erkauf- ten mit acht Scháffel Silber, welches sie aus den rauchenden Trüm- mern ihrer eingeüscherten Stadt hervorgegraben hatten. Allein da- mit war der Ungarn Anhiünglichkeit an Berengar noch nicht befrie- diget; auch den Burgunder König, seinen Feind und Nachfolger, wollten sie verderben; darum zogen sie über die Alpen, um ihn aut- " zusuchen." Ha tehát Kr. Ur. sz. után 922. esztendőben Actione et Ductu regis Berengarii a" külföldi deák krónikák szerint mint szövetséges és segéd seregek béhívattattak a? magyarok Olaszországba, tagadhatlanul és tökéletesen meggyőződhetik minden józan értelem, hogy az a magyar hósünk, kinek ruhája és köntöse magyar szokás szerint Berengár király, és császár fényes ezüst pénzeivel ékesítetett, azon diadalmas magyar vitézek" sorában állott, kik még Kr. Ur. sz. után lefolyt 922. esztendő- ben Berengártól Olaszországba kihívattattak: hadi szolgálatjokért és se- gedelmökért tóle meg is jutalmaztattak. Ezen most felfedezett I. Berengár négy rendbeli pénzeit, tudtomra a" legnevezetesebb numismatikai szerzők sem ismérik, és mivel Eckelnek de docitrina nummorum cveterum elassicus könyve, Mediobarbusnak romai császárok" pénzciról irt nagy munkája, Gróf Viczay Mihály hedervári muzeuma , mellyek csak Heraclius császárig, és nem tovább folytatták előadásokat, Berengár" pénzeit nem említik: annál bizenyno- sabbnak gondoltam feltalálásokat, Argelati Fülöp" de monetis Italiae in folio irt IV. köteteiben , nevezetesen Papia , most Pávia, deákul Ticinum- nak nevezett város" pénzei között; azonban ezen legszorgalmasabb olasz pénz gyüjtőjének, csak egyetlen egy példányt volt szerencséje látnia, mellyet azért tulajdon betüivel voltaképen lerajzolva (I. Tab. XI.) elő sem adhatott; a? minthogy egész Európában egy császári, vagy feje- delmi gyüjtemény is Berengárius" pénzivel nem dicsekedhetik, csak egye- 294 ÉRTEKEZÉSEK, dúl Mader József prágai tüdós pénzgyüjtő maga velt az, ki egy pél- dányával a világot megismérteté, 1803 esztendőben. ") Megismérvén immár ti bennetek dicső emlékek a honni és nem- zeti rokonságot, meggyőződvén, hogy ti jelen állított tetemek, és ékességek, egy Olaszországból, még pedig I. Berengár császár diadalmas védelméből, terhes sebekkel, mint a! tettleges vitézség annyi bélyegeivel jelesült hós magyarnak díszes maradványi legyetek , kivánnám , és ohaj- tanám méltán kedvelt árnyéktoknak személyét is név szerint üdvözlenem. De fájdalom! rólad sem hazánk történeti jegyzői, sem oklevelei által tulajdonképen nem értesítetvén, nem tudósítatván, csak elmebeli kö- vetkezéseken épülhet irántad kifejezett végső tehetségem. Béla király- nak névtelen jegyzője által tudjuk Álmos fejedelmünk" esküvésének má- sodik fogadását: , Ouod guid boni (dux et sui milites) per labores eorum acguirere possent, nemo eorum expers fieret." Ezen törvény eleje, és kút- forrása lévén abbóleredó magyar földes uri jogoknak és birtokoknak, mikép Árpádnak , ugy az utána következett fejedelmek? és királyok" adományai is ebben gyökereznek. Bokrosan előszámlál illyeket ugyan azon honni történeteinknek legjelesebb szerzője munkájának 24. 27. 30. 32. 33. 41. 11.16. 47. 52. 57. czikkelyeiben; nevezetesen pedig a 32-ben így szóll: , Tunc dux Arpad in sylva Matra dedit terram magnam Edu-nek, et Edumer-nek, ubi postea Pota nepos eorum castrum construxit:" ez most Gyöngyös Pata helysége ; a" 47 czikkelyben: , Dux Arpad donavit munera, non minima duci Boyta, terram magnam versus Sáru (Sárviz) cum po- pulo non numerato , guae usgue modo nominatur Boyta" ez mostani Fe- hér vármegyében fekvő Vajta helység; az 57 czikk. ,,Tempore Tocsun ducis, de terra Bullar (Bulgáriából) venerant guidam nobilissimi doz mini, cum magna multitudine Hismaelitarum guorum nomina fnerant Bila, et Bocsu, guibus dux condonavit terras, et insuper castrum guod dicitur Pest, — ezektól vették nevezeteket Bille, és Bocsa most is fenn- álló határai Pest vármegyének. Nyilvános bizonyságok ezek, hogy" már ") Mader (Jos. Christ.), Kritische Beitráge zur Münzkunde des Mittelalters , (fűr d. Abhandl, d. Königl. Böhmisch. Geselsch. der Wissensch.). Prag. Gedruckt bei Hause , 1803. 8. p, 67. A BENEI PUSZTÁN TALÁLT RÉGISEGEKRŐL. 295 kírályaink előtt, a vezér fejedelmek" idejében is hazánk határai, s helységei első adománybeli birtokosaiktól vették nevezeteket, melly szokás későbbi királyaink alatt, mikép a" számtalan dicső nemzetségek- nek, ugymint Károlyi, Hederváry, Radvánszki , Illyésházi, Homonnai, Báthori, Zichy "stb birtokai valósítják, még inkább divatkozott. Bát- ran tehát, és józan észszel következtethetem, hogy Bexze pusztának ne- vezete is hihetőleg, és nagyon hihetőleg annak első adományi birtokosá- tól kölcsönözvén nevezetét, hősünket Benének annál inkább nevezhet- jük, mivel ezen határ és birtok, a hajdani Solt székben, melly a? Du- nától Tiszáig terjedvén, és mindenkor a! fejedelmek" és királyok" tulaj- doni birtoka lévén, nem is másképen szállott a" Jászokra, hőósünknek, mint a ki Solt fejedelemmel Olaszország diadalmas hódolásában való- sáúggal jelen volt, vitéz érdemeiért ugyan csak ő tőle adományúl adatott. Eltérek immár enyészett tündér árnyékodtól dicsőült Bene vitéz! de hozzád szólok te győzedelmi borostyán koszorúkat aratott, minden magyar hazafitól áldott, diszes tetem, és ti mind eddig halhatatlanul fenntartatott eldődi korunknak emlékei!! mellyek a? tizedik században világszerte nyert nemzetünk" diadalmainak tanúbizonyságait jelenkorig fenntartottátok; mellyek" a? honni krónikáinknál hitelesebb külföldi jegyzeteknek igaz valóságát enyészhetetlen példátok által tagadhatlanúl bizonyítjátok ; mellyek a" tudós világot első Berengár császárnak különb négy rendü, és esméretlen pénzeivel gazdagítjátok ; mellyek az olaszok" mívelt országát itt nálunk ápoltatott, "s épen fenntartatott sajátival meg- ismértetitek ! Ti mondom rokon, és eldődi korunknak — tudtunkra mind eddig legrégiebb — eredeti maradványi! mellyek majd ezer eszten- deig föld gyomrában rejtve, "s egészen elfeledve csendes álomban szuny- nyadtatok ; legyetek olly szerencsések, hogy általam felvirrasztva szinte új életre derítetvén, dicsőült fejedelmeink" boldogító kormánya alatt immár több századon túl virágzó nemzetünk" forró kebelébe fogadtattak, közöttünk nyugodhassatok akkoron is, midőn én bokros tudományi szorz galmimnak szinte mint a valódi erénynek reám harmatozó diját, és ér- demét, csak maga magában érzendem, és Horatius böles jósolását Ple- beius moriar senexw majdan tökéletesen bétöltendem; akkoron is mon- dom vezéreljen, és mentsen titeket tisztelt hajdankori emlékek !! a 296 ÉRTEKEZÉSEK, magyaroknak irgalmas Istene, hogy késő onokáinknak úgy örvendetes , mint buzdító példájokra az örökké való végzések" bételjesedéséig fenntar- tathassatok, hogy fénylő magyar dicsóőségünk? untalan szomjára fennma- radhassatok, sem különben mint nemzeti létünk" öszve roskadó romjai- val temettessetek, elenyészszetek: dicsőség fényében még azon túl is ragyogjon felettetek Bene hósünknek tündér árnyéka, közöttünk pedig lebegjen hazafiuságának mennyei tüzével lobogó geniusa, hogy mi magyarok, kiknek vitéz őseit a rágalom duló és rabló vad csoportoknak igazságtalanúl hirdete, legyünk ellenben igazak másokhoz, és minden nemzetekhez; tiszteljük azokban mind a vitézi, mind a polgári, tudnil- lik tudományi, és művészi érdemet , siessünk előre velek, sót eleikbe juthatni — de magunk is olly testi, és lelki tehetségekkel biró nemzet lévén, eleinkbe léptetni (tehetségünk szerint) ne hagyjunk már senkit is. Iparkodjunk : mert mind csekélyebb számmal lévén, mind kevesebb miveltséggel birván több nemzeteknél, csak az erény és ipar, az ész és a kéz mérsékelheti, távoztathatja nálunknál hatalmasabbaktól elnyomatta- tásunkat, nehogy az örök munkálatban szüntelen foglalatoskodó természet- nek szigorú törvénye, melly szerint a" hatalmasb visszanyomja, vagy magá- val elragadja a gyengébbet, véletlenül reánk áradván— több e világból eltünt nemzetek" útján — minket is eltörüljön. Inkább azért dicséretes tet- teket saját észszel, és önnön kézzel magunk is mívelni, hogy sem tehetetlen gyengeségből csak a" mások tetteit dicsérni, felderült idegen véleményeiket azonnal igazaknak és jóknak elfogadni, és imígyen tulajdon erényünk" elméllőzésével, csak a" külföldiek" nyomban követése, szolgakénti utána- zása, szerzett munkáiknak, kellő beszédeiknek viszhangzása által, azo- kat önkényesen előnkbe emelni, magasztalni: magunkat ellenben ez által, bizonyos kárunkra, és természetesen következő veszedelmünkre kisebbíteni, ne törekedjünk ! !! WADASSI JANKOWICH MIKLÓS, I. tábla. mego yyapu ey tegege "regen 2 agyeozteyan oz(va TEpTe s? gogmoy HogTAitsonj VIÁJv oj one ager vátrodoy ZOJTA IVÁSVUI ATA I? peoazsa s es0— erő egpezezs "px ú1/tg izsztátákbtll fe kt keri Mr AGA j s 88 X. századb. 915-925.esztend.élt II. tábla Bene magyar vitéz, öltözetének ékességei. 04. IT. tab a. LBERENGÁR CSASZAR PÉN ZET. b 915 — 923 Eszt. Bene vitézről szóló értekezéshez. JYSAÁNANGYAZE íg 4 $a ú siosájú fyrés sú 8. új KVANT 4 12x g; hg A s ogát He fe ÉLETTUDOMÁNYI TÖREDÉKEK A? KÜLSŐ ÉRZÉKEKRŐL, 297 v. ÉLETTUDOMÁNYI TÖREDÉKEK A" KÜLSŐ ÉRZÉKEKRŐL, A" minden irány szerint határtalan térben, és az ezt egyedül a hosszaság irányában átlengő szinte végetlen időben előállott, tán hason- lólag mind az időre mind a!" térre korláttalan nagy természet, hogy czélt nem találva ne létezne, sót inkább hogy lények támadván benne, ezek a nagy természetet magok hasznokra fordítani, végtelenségét csodálni, szépségében gyönyörködni, rendszerességét bámulni tudnák, élő "s figyel- ni tudó valóságokat hozott elő. Igenis, melly puszta és kietlen volna a természet élő lények nélkül, vethetünk valamikép ahhoz földünkön telünknek nyárunkkal öszvehasonlitásából; földünk t. i. maga magához in- gatag ellentételben lévén, majd diszköntösébe öltözködik, majd kivet- kezik abból, melly változatos mozgásából azon czélra törekedése tetszik ki, hogy eszmélni tudó lényeket hozván elő, ezekben mint ugyanannyi sugárgyüjtő tükrökben, látassa, csodáltassa, és éldeltesse magát. ") A" természetnek említett czéljai az élő lények" országában akként vannak fölosztva, hogy a míg az alacsonyabb fokon állók a természet alacsonyabb. czéljának, vagyis egyedül az éldeletnek felelnek meg, a" ma- gasabb fokra emelkedettek egyszersmind a természet magasabb czéljá- nak érésére, vagyis a természet bámulatos fölfogására is alkalmasak. A" természetnek tükörként való fölfogása az élőlények által majd homályo- sabb" majd világosabban történik, és csakugyan a természetnek az e rendbeli élő lények" előhozásában számtalan fokokon kelle áthaladnia , míg azon hüven mutató tükörlényt elóhozhatná, melly ótet a legvilá- gosabban birná maga magának visszaadni. A!" természet ezen teremt- ménye pedig az ember ! — Az ember t. i. az, ki a míg egy részról a természetnek minden adományait a legvégirányosabban tudja használni , más oldalról őtet mind álló (physiographia) mind változó (physica) mind §) Földünkön a? természetnek ezen ellentételes változatosságát a" napnak befolyása okozza, meily az életműves testek? előhozásában milly munkás részt veszen, bővebben olvashatni Wilbrand? physiologiájában. (J.B. Wildbrand?s allgemeine Physiologie, insbesondere vergleichende Physiologie der Pflanzen und der Thiere. Heidelberg u. Leipzig , 1833. 38 298 ÉRTEKEZÉSEK, piczi (historia naturalis) mind tömérdek állapotjában (astronomia) a legtisztább, legvilágosabb módon fölfogni minden élő lények közt leg- képesebb. — Kitetszik ezekból, hogy ha a természetnek más czélja nincsen, mint az, hogy egy részról éldeltesse, más részről pedig csodál- tassa magát, és hogy ha az ember e kettós czél fölfogására legteremtet- tebb, úgy bizonyos értelemben igaz azon vallásos vélemény, hogy az isten mindent az ember" hasznaért és kedveért alkotott légyen. A" természet, czélja éréseül maga magából kiemelkedve, mielőtt, mint állítók , azon magasabb "s úgy szólván végső czélját érné, több ala- csony , s egymásba füzekedő fokokon haladott által , alacsonyabb fokain csak olly lényeket hozván elő, mellyek" eredésére egyszerübb körül- mények kivántatván, s alkotásukban is egyszerüebbek lévén , "anyagi $ egyszerüségök" következésében eróbeli hatásuk is egyszerübb; melly élő lények" előhozásában csak jártatta úgy szólván a" természet teremtő ere- jét, hogy aztán ritkább és öszvetettebb körülmények közt nemesebb , "s öszvetettebb lényeket hozhasson elő, mellyek magasra tüzött czéljának ugyanannyi tetőpontjai lévén, csodálatos módon öszvebonyolodott anyagi szerkezetükből a" legcsudálatosabb erók fejlekednek ki. Azon első rendbeli, anyagi alkatásukban egyszerübb testek, mivel egyszerü körülmények közt eredtök következésében, minden öregbedé- sökre 7s tápláltatásukra szükséges anyagokat magok körül találnák, nem vala szükség, hogy a" természet őket helyváltoztató tehetséggel készítse föl; holott ellenben a" magasabb sorbeli testek ritkább s öszvetettebb kö- rülmények közt már eredetileg is öszvetettebből szármozván , a növe- kedésükre "s tápláltatásukra szükséges anyagokat nem találhatják ma- gok körül, ezeket keresniök "s válogatniok kell, azért is a" természet- nek őket helyváltoztató tehetséggel kelle ellátnia. Midőn tehát az első rendbeli testek tápláltatásukra a természet közönséges, "s mindenütt jelen egyszerü tárházabeli anyagaival megelé- gednek; az utolsó rendüeknek a közönséges tárházbeli szereken kívül még más különös s öszvetett szerkezetű anyagokra is van a. közönsége- seken kívül szükségük , mellyeket mint nem mindenütt kaphatókat ke- resniök és válogatniok kell. A? keresés helyváltoztatást tévén föl, a? természet őket e ezélra izgékonysággal (irritabilitas) ruházta föl, holott ÉLETTUDOMÁNYI TÖREDÉKEK A" KÜLSŐ ÉRZÉKEKNŐL, 298 az anyagválogatás az érzékenységet (sensibilitas) tevé szükségessé. Az anyagkeresésnek megfelelő izgékonyság és az anyagválasztás irányában álló érzékenység eszközlésére a" természet nemesebb lényeinek egészen tulajdon, és a más részektől bizonyos fokig megválasztott részeket adott, mellyeknek általános csoportát a boncz- és élettudósok, valamint sok más részekéit is, rendszereknek (systemata) nevezik. Az izomrendszer az izgékonyság, a" test fölületén szétszórt egyes érzékéletmüvek" rend- szere pedig az érzékenység eszközlésére szolgál. Hogy pedig az egymis nemesebb testek valamint anyagilag kü- lönös, a többiektől tökéletesen megválasztott egymis lényeket tegyenek, úgy czéluk" érésére is erőbelileg egy valósággá olvadjanak , szükség volt, hogy a! természet a" keresésnek életmüveit a válogatáséival üszvekösse ; minek eszközlésére a két czélnak megfelelő, egyes részeket öszvetartó idegrendszert alkotta; melly rendszernek egyes részei az izgékonyság és érzékenység életmüveiből kiemelkedve egyetlen egy góczban (focus) t. i. . az agyban egyesülnek. Az idegrendszernek tehát, valamint az agynak is egyik fele az izgékonyság, a" másik pedig az érzékenység életmüvei- hez tartozik. A" természet második vagyis magasabb czéljára törekedve, midőn emelkedettebb lényeit alkotná, el nem lehete azon alacsonyabb rendű, lények" részei nélkül, mellyek első czéljának, vagyis a" tengődésnek , táplálkozásnak (vegetatio) felelnek meg, ugy annyira, hogy a" maga- sabb rendü élő lényekben a" két rendbeli részeknek csodálatos találkozá- sát, öszvefonódását tapasztaljuk. A" magasabb czélnak megfelelő ré- szek ezen alacsonyabb tengődési rendüekben gyökereznek, ezekből fej- lódnek ki, az egész egymis életen által ezeken élősködnek, még pedig ugy , hogy, később, azon részeket , mellyeken gyümölcsként termettek , igájokba hajtván, ön hasznukra a magok kénye szerint kormányozzák. Vallyon az alacsonyabb részek , mellyeknek szinte megvagyon a" magok öszvekötő , "s éltető, kormányozó idegrendszere (a tápláló élet idegrend- szere, vagyis a ducz- rendszer) a magasabb rendüekkel szakadatlan (geo- metricus) öszveköttetésben vannak -e, avagy inkább amazok ezeknek, mint rajtok élősködőknek csak lakhelyet, és táplatárt nyujtván, egymástól huzomosan (axrithmetice) meg vannak választva ? bizonytalan ; mi ha emigy ető; 300 ÉRTEKEZÉSEK. volna, az élettudományi müködéseknek tápláló , alacsonyabb ; és állati, magasabbakra való szokott fölosztása olly örök fenéken alapulna, mellyet semmiféle közbejövő élettudományi fölfedezés meg nem rendithetne. Ha a" magasabb rendü élő lények testi mivoltainak gazdasági el- rendelésére vetjük figyelmünket, úgy találjuk, hogy abban egy igen jó- zan, magok az emberek" báttanos (politicus) rendelkezéseikben is után- zandó egyeduralkodásnak példáját találjuk; mert valamint egy részról a fölebb említett keresés és válogatásnak életmüvei és az ezeket egygyé ol- vasztó idegrendszer az alacsonyabb rendü részek által tápláltatik, úgy ezek amazokból színak életet, amazok ezek fölött erőbelileg őrköd- nek, ezek pedig inkább anyagilag védik azokat. Az idegek eredetileg két oldalról a fölületes végeikre aggatott részekból a" reájok müködő behatásokot az agy felé vivén, "s ebben azok két oldalról erőbelileg öszvekoczczanván, lehetetlen, hogy abban valamelly igen nevezetes tünemény , az önlét" eszméletének mint a lélek" első moz- zanatának nagy tüneménye létre ne kapjon, melly egyszer az élő lények" agyában föllobbanván, mint a" legszorosabb értelemben vett énségnek szakadatlan elve hullámzó árapként (az ébrenlét és álom értetik) létük utolsó perczeig követi őket. Az idegek" központi végein, az agyban kifejlódó lélek eleinte az érzékek" oldaláról szegény , az izmok" részéról pedig gyáva és ügyetlen; az érzékek?" idegei, mint a külvilág az agyban leirandó képeinek ugyan- annyi csatornái, idővel a lélek" ösmereteinek tárházát gazdagitják; az izmok lassanként erősüdvén , ügyesedvén , a" lélek" akaratainak mind in- kább engedelmeskednek. A" lélek szegény és ügyetlen korában a. kül- világot öntestétől, ön testét maga magától megkülönözni képtelen lévén, előtte minden öszvezavarva áll; csak később képúl neki ön valóságát a külső világtól, magát a hozzá tapadó testtől megválasztani; melly egymás- tól élesen különböző érzelmek" következésében az élettudósok az érzések- nek három faját különböztetik meg; t. i. lelkünk vagy a külvilággal lép külérzéke? segedelmével viszonyba; vagy pedig az úgy nevezett közérzés által a hozzá tapadó testnek tulajdonaiból , változásaiból részesül; avagy végre maga magát választván tárgyul mint belső érzés lép föl. A" két rend- beli érzéshöz mint ugyanannyi magától megvált tárgyaihoz képest a lé- ÉLETTUDOMÁNYI TÖREDÉKEK A" KÜLSŐ ÉRZÉKEKRŐL. 301 lek mint személy (subjectum) áll elő; az utolsóban pedig ön magát vévén tárgyul, személy és tárgy is egyszersmind. Jelen értekezésünk" tárgyául az első érzést vévén, a kétutolsóról más alkalommal fogunk értekezni. ——— Külső érzékeink által a testünkön kivül levő anyagok" különféle tulajdonságait veszi lelkünk észre; azon érzékek tehát nem egyebek, mint a" léleknek ugyanannyi csatornái, mellyeken által az előttünk álló világ több oldalánál fogva visszaadja "s letükrözi magát lelkünk előtt. Az előttünk álló világnak tulajdonai közönségesen háromfélék , t. i. erő- művesek , vegytanosak, és erőbeliek; honnét az érzékek is, mellyek az említett testi tulajdonokot fölveszik, szintazonkép háromfélék: a! tapin- tás a testek" erőmüves. tulajdonainak fölfogására szolgál; a szaglás és ízlés által lelkünk a! testek" vegytanos minémüségeit veszi észre; a hallás és látás által pedig inkább eróbelileg köttetünk a" külső világgal öszve. Minthogy azonban tisztán erőbeli tulajdonságok a testi világban nincse- nek, azért is a nekiök megfelelő érzéseket is megszüntetvén a látás és hallás is erőmüves és vegytanos tulajdonok" kipuhatolására szolgál inkább. Az érzékek munkások és szenvedőkre (sensus activi et passivi) vál- nak ; tulajdonkép ugyan egészen szenvedőleg egy érzéket sem ér ösztöne, de mégis azon érzékeknél, mellyeket munkásoknak nevezünk az életerő munkás részvéte jobban kitetszik, így a tapintás ízlés és látás érzékei ösztöneik" fölvételében önkénytes munkásságot árulnak el, a szabad aka- ratnak nálok sokkal nagyobb hatása van, mert az említett ösztönöket fölvenni , vagy föl nem venni, azok" mennyiségét, hatásuk" idejét meg- határozni szabad akaratunktól függ; holott a" szenvedő érzéknél, a? mily- lyen a szaglás és hallás, a megfelelő ösztön erőszakosan tolakodik életmü- veinkbe , azokba minden bizonynyal be is hat, ha csak vagy kezeinkkel nem oltalmazzuk e" rendbeli érzékéletmüveinket, avagy az egész ösztön elől arrább nem állunk. Innét az első rendbeli érzékéletmüvek magok magokban is mozgékonyak , a! testből kiállva mintegy önállásra töreked- nek, az utolsók pedig mozgékonytalanok, a" testbe huzódva, a többi részekbe észrevétlenül vesznek el. ") 9) Es Handbuch d. Physiologie v. F. Magendie , nach der dritten Ausgabe v. Dr. F. Heinsinger. Eisenach, 1834. 1. B. 1. Hülfte. 155. 1. 302 ÉRTEKEZÉSEK, A" külső érzékek majd egyes életmüvekbe vonulnak , majd inkább fölülegesen terjednek szét; a látás hallás és izlés életmüvei testekké (életmüvekké) domborultak; a" szaglás életmüve fölületes de korlátolt terjedéket foglal el; hanem a" tapintás legterjedelmesebb, mert a kivül hogy az egész test külső és belső határain elömlik, még az egyéb élet- műveket is áthatja, sőt szunnyadozólag a test térimbelében (parenchyma) is megvan. A legtöbb érzékéletmüvekben saját és segéd idegek is vannak, úgy a látás, hallás, szaglás, és ízlés tulajdon és segéd idegekkel bir, a tapintás e tekintetben is hátra marad , mert ezen érzést általában talán minden ideg kalauzolja. Némelly érzék" előhozására segéd életműüvek szolgálnak , úgy a lá- tás, hallás effélékkel gazdagon föl vannak ruházva, az ízlés kevesebbé, a" szaglás és tapintás pedig effélék nélkül is megvannak. A" nemesebb érzékéletmüvek a" közönséges , mindenütt jelen élet- műves jégviízen (agua cristallisationis organicae) kivül még más egészen tu- lajdon folyó részekkel is birnak ; így a szemben a" viznedv, a! jéglencse és üvegtest, a fülben pedig a hallvizecs találtatik; a" többi alacsonyabb rendü érzékekben efféle folyó részek nincsenek. A" külső érzékek a! külvilág tulajdonainak fölvételére szolgál- ván, azok életiaüveit a természetnek a test fölületére kelle he- lyeznie, honnét többnyire a! külső érzékek a" bőrrendszernek ugyanannyi módositásait teszik. A" bőrrendszer t. i. bórhártyából, szemölesszövet- ból, reczés rétegből és fölbőrből állván, ugyan ezen részeket többnyire a külső érzékek" életmüveiben is találjuk, ámbár más és máskép módo- sitva; hogy a dolog ekként legyen a tapintás ízlés és szaglás életmü- veiben, azt már az említett részek? nem nagy figyelemmel tett első meg- tekintése is mutatja; de így van ez a szemben is, mert a? tülkhártya a bőrhártyának , az idegrecze a" szemöülcsszövetnek, az érhártya az egyéb nedvekkel együtt a reczés rétegnek, a szaruhártya végre a" fölbőrnek módosulatát, kitökéletesedését mutatja. A" hallás életmüvéről ezt bajo- sabb állítani, azonban a" fülnek rejtettebb részei is érülköznek a belső bőrrendszerrel a" monyoru és kerek ablaknál. ELETTUDOMÁNYI TÖREDÉKEK A" KÜLSŐ EÉRZÉKEKRŐL, 303 Minthogy minden valóságos érzés akarattal, az akarat figyelemmel, a figyelem az érzék" életmüvének megfeszítésével jár, ez pedig csak iz- mok által történhetik, azért is minden érzék - életmü izmokkal bőven el van látva; igy a szemnek a szemöld" és szemhéj" izmain kivül még négy egyenes, és két ferde izma vagyon ; a fülnek és hallcsontocsoknak saját izmok adattak; az orrnak szárnyai izmaiknál fogva izgékonysággal birnak ; az egész izlés életmüve, a" nyelv pedig nem más, mint egy izom- ból álló ízérzéssel ellátott, bőrrel behuzott életmü; a" tapintásnak legin- kább a! kéz- és lábujak" bőrein kifejlett életmüvei is akkor teljesítik tisztüket, midőn a" velök öszveköttetésben álló izmok feszítik a kipuhato- landó test fölületéhöz az ujak" bőrén levő idegszemölcsöket. A" testek vagy tulajdonaikkal együtt fölvétetnek az érzékek által életmüségünkbe, vagy pedig maga a test künt maradván, az . érzékek annak csak némelly tulajdonait veszik föl; az első nembeli érzékek sze- mélybeli (sensus subjectivi) a másod rendbeli érzékek pedig férgybeli érzékeknek (sensus objectivi) neveztetnek; a szaglás és izlés személy- beli; a tapintás, hallás, és látás pedig tárgybeli érzék; mivel amazok által a tárgyak minden tulajdonaikkal együtt fölvétetnek a" testbe, ezek pedig csak;ja! testek" egyes tulajdonait veszik föl, maga a! test az élet- müségen kivül maradván. ; Egy némelly érzék a meró, más a!" cseppfolyó, és ismét más a légnemű testek" kipuhatolására szolgál leginkább; így a tapintásnak tárgyait a merő , az ízléséit főkép a!" cseppfolyó, a" szagláséit leginkább a lég- nemü testek teszik; de vannak olly érzékek is, mellyek inkább né- melly erőbeli tulajdonok" fölvételére szolgálnak, illyek a hallás és látás. Egy némelly érzék csak a legközelebb, és így közvetetlen, más érzék a" valamivel távolabb, ismét más a legtávolabb testekkel köt öszve bennünket; a? tapintás és ízlés az első; a" szaglás és inkább Fú hallás a" második; a látás pedig a harmadik rendbeli érzéksorba tar- tozik ; ekként érzékeink" hatás-köre is mind inkább tágulván kicsiny, közepszerü, és nagy. Az első rendbeli tárgyak közvetlen érülközvén érzékéletmüveinkkel kalauzra nincsen szükségök; de a második és har- madik rendbeliek közvetve munkálkodnak ezekre, és így kalauz nélkül 304 ÉRTEKEZÉSEK. reánk többnyire nem hathatnak; melly a" legközönségesebb esetekben többnyire a levegő; melly nélkül az érzés vagy csak tökéletlenül vagy épen meg nem történik. — A" légüres szivatyuban meghúzott csengetyü- nek még neszét sem halljuk; a" levegő magasabb tartományaiba emelke- dettek előtt, hol a levegő megritkulván elég sugárgyújtó erővel nem bir, a nap elsötétül, az ég éjjeli csillagos ábrázatot mutat. Az érzékek állandó szorgalom által zemesedhetnek, élesedhetnek; a" lélek valamelly kipuhatolandó rendbeli tulajdonokat érzéke egyiké- nek különös tárgyává tévén, az úgy nevezett figyelem által, mintegy a többit odahagyva ebbe ereszkedik le, "s ebben fog széket; mi ha gyakrab- ban történik, ezen egy érzék, többnyire a többiek rovására szokott nemesedni ; így a" szemésznek , a csillagvizsgálónak szemei nemesednek ; a hallgatódzónak füle a hangtömeszt (stethoscopium) gyakran használ- ván élesedik, "s képessé leszen ez által olly szende hangokat kivenni, mellyeket a gyakorlatlan fül nem sejdít; a" hangkarvezető füle azon kü- lönböztető erót kapja meg, hogy ötven és több különnemü hangok közt, az ejtett hanghibát, a kimaradott hangot, a" hang meg nem tartott ide- jét azonnal észre veszi, a vaknak milly éber tap - és hallérzéke, a süket- nek pedig szemei milly élesek? ki példát akar látni, csak a vakok és süketek" intézeteit keresse föl; így végre a szakácsnak az eledelek, a borkereskedőnek a" bor, a vegytudósnak minden ízes dolog iránti izlés- érzéke igen nemes; hát még a" valódi torkoncz (gourmand) milly éles garatidegekkel bir? azt az ő egy kedves falatnak torkában elsurraná- sakor észrevehetendő arczelváltozása , festői ecset alá méltó földerülése "s megvilágosodása mutatja. . Az élettudósok az érzékeket zemesebb és nemtelenebbekre osztják, osztásuk" kulcsául az érzékek" különféle tulajdonait vévén; úgy minél öszvetettebb az érzék" életmüve; minél közelebb esik az az agyhoz; és minél kizártabban bir tulajdon idegekkel; továbbad minél kevesebbé lévén az érzéknek megfelelő inger az idóhez és térhez kötve, minél ke- vesebbé anyagi az ; minél tisztábbak, világosabbak, és tartósabbak az érzék által fölvett képek; minél több esmeretet szerezhetünk az érzék által, és minél több éldeletet nyújt az érzék lelkünknek: annál nemesebbnek tartatik az. Már ha az érzékek" ezen nagyobb vagy kisebb nemessége ÉLETTUDOMÁNYI TÖREDÉKEK A" KÜLSŐ ÉRZÉKEKRŐL. 305 kulcsának egyes pontait vizsgáljuk, alig leszen egy érzék is, melly egy vagy más tekintetnél fogva az elsőséget meg nem érdemlené , ugy : a) mi az érzék" életmüvének öszvetettségét illeti, a hallás" élet- müve öszvetettebb valamivel a látásénál, melly két érzék a! többit e tekiutetból jóval fölülhaladja, de úgy hogy az ízlés? érzéke öszvetettebb a" szaglásénál, a" tapintás el részról utolsónak maradván. b) Az agyhoz a szem és fül. legközelebb esvén a látás és hallás e tekintetből ismét az első helyen áll, mellyek után a" szaglás, ez után az izlés, és végre a tapintás érzékei következnek; e tekintetből tehát az előbbeni osztáshoz képest a szaglás az ízlés elejébe vág. cz) A" szem, a" fül, az orr, mint a látás? , hallás", és szaglás élet- müvei tulajdon idegekkel birnak, sót az ízlést eszközlő nyelvet is ide tudhatni; melly érzékek tehát e tekintetben egyenlőek; mivel pedig szoros értelemben a tapintásnak csak maga birta idege nincsen, azért is ismét az utolsó helyet foglalja. d) A" szemnek tulajdon ösztöne a" világosság, mint a" taszító erő- nek legtisztább külölése, a legrövidebb idő alatt a legnagyobb tért futván meg, e tekintetből a szem ismét túl teszen a hallás? érzékén, mellynek ösztöne a hang sokkal tunyábban hat rendszerinti közegén a levegőn által; a" szaglás? ösztönei a különféle szagok, gyakorta igen szál- lékonyak, és rövid idő alatt nem ritkán jó nagy térre terjeszkednek ; az ízlés és tapintás" érzékei e tekintetből ismét utolsók , mivel ösztöneik- kel közvetlen érületbe kell jóniök. e) Mi az érzékek" ösztöneinek minél kevesebb azyagiságát illeti, a hang a rugalmas testek" rezgésében állván, ezen rezgés maga magában véve legkevesbé anyagi; de a világosság is, mint a taszitó erőnek igen tisz- ta külölése , szellemi valóság inkább mint anyag. A" különféle szagok e tekintetből közepett állanak , mellyekre végre az ízlés és tapintás ér- zékeinek ösztönei, mint a" vonszó erőnek géy9? nyilatkozatai követ- keznek. £) A" különféle érzékek által majd tisztább, világosabb; majd zavar- tabb, homályosabb ösmeretekhöz jut lelkünk, melly tekintetből az eddigi részekról végsőnek maradott tapintás első helyre emelkedik , ugy annyi- ra, hogy mit ezen érzékünkkel fölfogunk., arról legbizonyosabban meg 39 306 ÉRTEKEZÉSEK, vagyunk győződve. A".látás és hallás e. tekintetből utolsóknak marad- ván, az izlés és szaglás közep helyen áll. g) Mivel, mint nem sokára látandjuk, minden érzéknek első elrendeltetése az, hogy a tápláló életre jótékonyan hasson, azért is azon két érzés, melly az emlitett élettel közvetlen öszveköttetésben áll, t. i. a szaglás és ízlés a legszükségesebbek lévén, életünk" legkorábbi pilla- nataitól fogva létünk" utolsó perczeig legtöbb éldeletet nyújtanak; azon- ban a többi érzékeken által is, valamint egy oldalról fájdalmas, kedv- rontó, ugy számtalan kedves behatások szívárognak a külső természet- ból lelkünk" világába; mert élte? tavaszi napjaiban kit nem ragadtak el a bájos hangok" árjai? a kikelet lágy fuvalmait ki nem érzette? és kit nem ragadott el a szemeket legeltető tájak" gyönyöre? h) Az ösmeretek mennyiségére nézve, a szemek lelkünknek tár- kapui lévén, általok egy pillanattal sokkal több tárgyról szerzünk ös- meretet, mint mit többi érzékeink által egész éltünkben képesek let- tünk volna nálok nélkül gyüjteni; a" hallás által azonban nem csak min, hanem más embertársink" minden érzékbeli ösmereteit is magunkévá te- hetvén, e tekintetből a" fül azonnal a" szem után következik ; örrunk- kal és nyelvünkkel szerzett ösmereteink! mennyisége korlátoltabb; de tapérzékünk szinte sokféle ösmereteknek csatornája. E" különféle tekinteteket, mellyeknél fogva egyik érzék a mási- kon túl teszen, nem egyenként , hanem mind öszve, kellő gondolóra vé- vén, nem leszünk igazságtalanok, ha azt állitjuk: hogy a látás és hallás az első helyért vetélkedvén, utánok "a tapintás, szaglás követ- keznek, az egész érzéksort az ízlés zárván be. — A! látás föbb okok- nál fogva túl teszen a halláson, mivel azonban ez az emberi ízletés szó- zattal (vox articulata) a" legszorosabb öszveköttetésben áll, azért ennél fogva a hállás a" látás mellett mindig megtarthatja helyét; noha az ember eszénél fogva bizonnyal tudott volna módot találni, hogy minden hang és hallás nélkül is tudja vala érzeteit, gondolatait önfelével közölni; nemde p. o. egy jó szinész több érzést fejt ki arcza és egész testének izmaival, mint szózatával? Hogy valamelly érzék münkálkodhassék, "és hogy a lélek általa világos ösmeretekre juthasson, több föltételek kiívántatnak; még pedíg : ÉLETTUDOMÁNYI TÖREDÉKEK A" KÜLSŐ ÉRZÉKEKRŐL. 307 a) jelenléte az érzék által fölveendő tárgynak. b) a tárgynak az érzékéletmúűre való elegendő ideigi munkálko- dása, "s tőle illendő távolsága. cs) az érzékéletműnek egészséges állapotja. d) az érzékéletmüvet az agygyal öszvekötő idegnek ép volta. e) magának az agynak sértetlen állapotja. f) a léleknek figyelem által a" fölveendő tárgyon való függése. a) Hogy az érzékéletmű munkálkodhassék, fölveendő tárgy kí- vántatik; még pediga különféle érzék" különféleségére nézve különböző. Igaz ugyan, hogy némelly érzékek magok magoktól is képesek érzést ger- jeszteni , p.0. a" szemek ollykor szikráznak, a!" fülek csengenek, a bór visz- ket "stb., de ezen érzelmek nem annyira a külső érzelmekhez , mint in- kább a közérzéshez tartoznak; és vagy az életműben igen meggyüle- medett életerő, vagy pedig a" vérnek reájok nagyobb hatása által támad- nak; és így, hogy az érzék tárgy nélkül munkálkodhassék , azt csak Ty legvastagabb skepticismus állíthatja. b.) A" tárgynak az érzékéletmúre elegendő ideig kell munkálkod- nia, főkép ha azt világosan akarjuk fölfogni; érzékcsalódásainknak fő okát a tárgynak az érzékre való nem elegendő ideigi hatásában találjuk ; igy p. o. a" körbe kanyarított fáklya? világát valóságos fénykarikának látjuk, holott ha ugyanazon irányban lassabban mozgattatik az, a" fény- karikának csalódása megszünik; úgy a fogas keréknek egy hozzá üt- köző tárgy mellett való sebes forgása nem szakadozott, hanem egyenlő hangot ad fülünkben. ") A tárgynak egyszersmind ha közeg (medium) által munkálkodik, arányos távolságban kell az érzékéletmútól lenni ; az igen közel és igen távul első tárgyat szemünkkel elvesztjük; a fülünk- höz közel eső hang nem tiszta, a" tólünk távol támadt elenyész. A tárgynak egyszersmind elegendő terjedetűnek és tömedékűnek (exten- sionis et intensitatis) is kell lenni; az igen piczi tárgyakat szemünk föl nem veszi, a közel eső nagyokon csak színt különböztet meg; az igen piczi neszt nem tapasztalja fülünk, a" tömérdek hang pedig öszvezúzza ") L.J. B. Biot, Lehrbuch der Experimentalphysik , 2-dik kötetében fölhozott syrene nevü eszközt. VI. Tábla, 53. kép. € 39 . 308 ÉRTEKEZÉSEK. annak gyöngédebb részeit. Az érzék" ösztönfogékonyságának állapotja azonban a neki megfelelő tárgy" szokott távulságát módosítja; így p. o. a" szaglás tárgyait elhuzván, az orr" ösztönfogékonysága csudálatos fokra emelkedik, ugy hogy főkép az elhuzott tengődési életnek (vegetativa vita) ösztöneit, mellyek másként csak igen kevessé szagosak, nagy tá- vulságra megérezzük. cz.) Az érzék életművének egészséges dlkegáehin kell lenni ugy, ha annak akármélly része szenvedett légyen bár, főkép életmüves vál- tozást, az érzés meg nem történhetik; a" szemben p.o. ha vagy a! szaru- hártya, vagy a két csarnokban foglalt víznedv, vagy a" lencserendszer avagy az üvegnedv elveszté átlátszékonyságát, ha az érhártya, idegrécze anyagilag elfajultak, a" látás meg nem eshetik. " Az érzékéletműnek ned- vés állápotban léte is megkívántatik az érzésré, a kiszáradt nyelv az eledelek" ízét nem érzi; a" belülról köny nem áztatta orr a szagokat nem különbözteti. d.) Az érzékéletművet az jénttére öszvekötő idegnek sértetlen ál- lapotúnak kell lenni; ha az ideg ketté metszetik, vágy öszveroncsolta- tik, ha magában meggyulad, elfajúl, elhervad, ha az idegre folytában valahol vagy külső erőszak , avagy némelly mellette támadt daganat által nyomás tétetik, vége az érzésnek, bár az arra megkívántatott minden egyéb föltételek jelen legyenek. e.) Az agy a! léleknek legközelsőbb életmüve lévén, az idegek majd e majd ama részében végződnek, innét a" különböző agyrész sérel- ménék következésében majd egy majd más érzék szenved. Midón az agyat vér árasztja el, p. o. gutaütésben, vagy némelly kaponyára esett erőszákok" következésében, midón benne nyirkos nedvek izzadnak ki, p- 0. az agyvízkórban; midőn valamelly része meggyulad, és a gyula- dás következésében keményedés , genyedés, kelevény (abscessus) "s több efféle baj támad: akkor vagy egyik vagy másik érzék fog hibázni, sót hijázni is; de az agynak rokonszenves izgatása is elnémíthatja ollykor az érzéket, így p. o. a belekben nyugtalankodó geliszták nem ritkán vakságot okoznak; mikből az a" közönséges tanúság , hogy az érzés esz- közlésére az agynak sértetlen állapotja elkerülhetetlenül szükséges. , ÉLETTUDOMÁNYI TÖREDÉKEK A" KÜLSŐ ÉRZEKEKRŐL. 309 f.) A" külső érzés teljesedésére a léleknek szükséges tárgyán való függése is megkivántatik, mi mint fölebb emlitók, figyelem köz- ben az izmok által történik; az álomba merült ember érzékéletmüveit semmiféle inger nem érdekli; az indulatoktól elfogódott lélek , legjobb barátjára nem ösmer; a hangmüvész fülének élvén, szemei nem sok él- deletre akadnak; holott a" festőnek minden egyéb érzékei szemeibe vonulnak. i Mi módon munkálkodnak tulajdonképen az érzékek életmüvei, vagyis hogyan vezetik a!" külső világot a? lélek elejébe? annak megfejtése sok nehezségek által nyomatik. A" régibb időkből Boerhaave ugy gon- dolá, hogy az érzéknek megfelelő inger által érintett ideg tekecsei más oldalról az idegvégek központi tekecseiben hasonló változást szűlvén, ezen változást veszi föl lelkünk. Ezen magyarázat szerint az érzékidegek hasonlók volnának valamelly egymás mellé helyzett rugalmas tekecsek" sorához, melly egy oldalról hasonló rugalmas göm- bökkel kisebb vagy nagyobb távulságról megkoczczantatván, a gömb- sor ellenkező végén ugyanannyi tekék rugódnak el, mint a meny- nyien leeresztetének; a sornak többi gömbei e változás alatt helyük- ból épen nem mozdulván. Ámbár az idegek "munkálkodása mód- jának ezen magyarázata kissé vastagnak látszik, azonban az erőmives érzékek? valamiképeni megértését egy kevessé elősegíti. A" többi ér- zékek inkább a galvánönös törvények szerint Volta oszlopaként mun- kálkodnak , "s vezérlik az idegeik" környéki végeire ejtett behatásokat a, központ felé, ugyanazokat ismét a" lélek előtt itten teremtik újra. Az ízlés, a szaglás (és tán a" látás is) mint ugyanannyi vegytanos érzé- kék idegei végein, a! reájok ható ingerek által valóban vegytanos válto- zások hazatnak elő, mellyek az idegek? közben eső részeit, mint a Vol- ta oszlopának ugyanannyi érezpárjait meg nem változtatván, megfelelő- leg kicsinyben az ideg" központi részén az agyban ugyanazon változás teremtődik vissza; és ezt veszi az itt létező lélek észre. Ezen magyarázat szerint nem a lélek követi az ideg mentében az érzékéletművön keresztül hatván az érzéknek megfelelő tárgyat, mert ekként bajos lenne megfognunk , hogyan foghatja föl lelkünk a testünk- tól közvetve , ollykor igen távulra eső tárgyakat, p. o. a? látásbelieket, s 310 ÉRTEKEZÉSEK, miként ömöivén el lelkünk a" végtelen térben kereshetné "s akadhatna tárgyaira? " hanem inkább az ingerek vétetnek föl érzékéletmüveink ál- tal és vitetnek a! lélek elejébe az idegek" mint még annyi Volta oszlopok" segedelmével. Az érzékek? haszna az állatok" országában igen nagy; a termé- szet t.i. olly öszvetett élő lényeket hozván elő, mellyek mint fölebb em- litók , az öregbedésükre , tápláltatásukra, elveszett részeik helyre pótlá- sára szükséges anyagokat magok körül nem találhatják , azokat érzékek- kel kelle fölruháznia; más oldalról pedig azért volt szükség az emlitett lényeknek az érzék, hogy ezek által a pillanati veszedelmeket rögtön észre vévén, magokat izomtehetségük által védelmezhessék; és így az érzékek a tápláló élettel a? legszorosabb öszveköttetésben állanak ; : ne gondoljuk azonban, hogy végső elrendeltetésük egyedül az emlitett táp- láló élet" szolgálatában áll, sót inkább általok magasabb czélra töreke- dett a természet, hogy az állatok" országában az állati élet idegrendsze- rével az ennek megfelelő életmüvekkel együtt végre előhozhassa az élet- müves alkatásnak bevégződését, az embert, ki a" természetet tökéletesen fölfogni, illendőleg méltánylani tudván, lelke" világában a" természetet a legtisztábban maga elejébe állítani birná. Végre azon kérdést kell még megfejtenünk , hogy az ember hány külső érzékkel bir? Hogy ő öt külső érzékkel, látás, hallás, szaglás, ízlés és tapintással birjon, alig van magára figyelő ember, ki minden oktatás , tanulás nélkül nem tudná. De az a kérdés, hogy adhatott vol- na-e a természet az embernek, mint legtökéletesebb teremtményének több érzéket, és lett volna-e tán még többre is szükség? Az ember, mint az egész természetnek egyes része, a nagy természet befolyása alatt alakulván, több érzékkel nem bírhat, mint a mennyi oldalról a! ter- mészet magát ösmertetni tudja; a" természet t. i. már első alakulásunk- kor reánk munkálkodván, több tulajdonaihoz képest több érzékéletmű első durványait (rudimentum) teremti, mellyeknek további kifejlődése a" természetnek tápláló életünkre ható folyvásti ereje által megyen végre. A" természet azonban, ha úgy akará, vagy ugy tudá, több oldalainál fogva is mutathatta volna az embernek magát; ugy a" nyugalmas állapot- ban lévő villányos és mágnesi tünemények" fölvételére nincsen sem közön- ÉLETTUDOMÁNYI TÖREDÉKEK A" KÜLSŐ ÉRZÉKEKRŐL, 311 séges sem különös érzékéletmű adva, nem ugy mint példaúl a" világos- ság fölvételéresa szemek rendeltettek; holott a" villány, a" magnesi erő nem különben mint a világosság, az úgy nevezett mérhetetlen anyagokhoz tartoznak. — Némelly élettudósok még nemi érzéket is akarának fölvenni; azonban ez inkább a közérzésnek különös alakját teszi. A" természet általában tömérdek és piczi állapotában előttünk elrejtődzött, csak közep nagyságában kívánt fölfedeződni előttünk ; az ember azonban találmányai által képes érzékhatásának tágasabb me- zót nyitni, és csakugyan e!" tekintetben az ember a nekie adott határo- kon eddig is jóval túl hatott már, és idővel a tudományok öregbedvén , még tovább fog haladni. 3 Az ember ugyan kitünőleg egy olly érzékkel sem bir, melly egy vagy más állatban az övénél élesebb nem volna; azonban , mivel minden érzékei egymáshoz képest olly súlyegyenben vannak, millyenben egy más állatban sem; és mivel az egyes érzékek gyakorlás által igen neme- sedhetnek; azért is összevéve egy állatnak érzékei sem ALA meg az emberéit. Ezeket előre bocsátván, lássuk már egymás után az egyes érzé- keket némelly élettudományi tekintetből. A" tapintás által egyedül a testek" erómüves tulajdonainak kiös- merésére jutunk; ezen érzék csak az egyes dolgok" külső fölületén marad- ván azoknak beleibe nem juthat, azért is azoknak idomát, nagyságát, folyó, vagy merő állapotját, simaságát, vagy érdességét adja tudtunkra. A! tapintás a" tárgynak közvetlen érintését tévén föl, ez úton más mesz- sze ható érzékek nélkül tápláltatásunk , a? rögtön veszedelmek elől való elusonthatás igen szoros korlátok közé ejtetnék; ezen érzék azonban a! legkevesebb csalattatásoknak lévén alá vetve, többi érzékeink" hiányait is pótolja; azért is az ezen érzék által lelkünkbe jutott ösmeretek leg- élénkebbek 7s legtartósabbak, légbizónyosabbak. A" tapintás testünk" fölületén, mint mondók , sét belében is mindenütt el van áradva , de fő- kép a" kéz-és lábujak? tenyér "s talp felöli végein legélénkebb ; hol is a körkörös kanyarodásokban egymásba végződő idegívek a körmök" el- Jenszegülése segedelmével, a" velök érülköző tárgyak, emlitett erómüves 312 ÉRTEKEZÉSEK, tulajdonait legalkalmasabban fölveszik. ") Ámbár pedig ezen érzék főkép a merő dolgok" kifürkészésére szolgál, még is képes a nagyobb erőszakkal reá működő folyó és légnemű tárgyak" erőmíves hatásait is föl- venni; sót némelly súlytalan anyagok iránt sem közömbös ezen érzék mert a" meleg és hideg behatását általa állítatunk fölvenni; holott a" me- leg" és hideg fölvétele tán inkább a" közérzés érzelmei közé tartoznék ; mert tulajdonkép a" tapintás tárgybeli érzék lévén, a meleg és hidegnek a" tárgybeli érzékek" adott fogalma szerint testünkbe nem kellene fölvé- tetni, holott a meleg" vagy hideg érzésével, a" külső hideg vagy meleg nem maradván egyedül testünk" fölületén, állati hevünkkel iparkodik súlyegyenbe helyződni, melly testünkbe mélyebben ható , állati hevün- ket emelő, vagy csüggesztő változást vévén lelkünk észre, ezen testünk" hévbeli állapotának megváltozása már inkább a közérzésnek tárgya. Az ízlés korlátoltabb érzék a" tapintásnál, "s egyedül a szájban létez, innét a toroküregen által a" garat és bárzsingban bizonytalan ha- tárig terjed; de leginkább a nyelv borítékán végződő idegek" szömölcsei teszik eszközlésére a fő szolgálatot; a" nyelvalatti ideg a" nyelvnek tu- lajdon idegét teszi, de ez a tett tapasztalások következésében nem az érzés" hanem a mozgás idegének állítatik lenni, ugy hogy az ízlés esz- közlésére a nyelvgarat-ideg (nervus glossopharyngeus) és az osztott idég (nervus trigeminus) nyelv ágai legtöbbet tesznek, melly utolsó ideg az egyéb érzékek" életmüveiben is szétomolván, azok" eszközlésé- ben fő szerepet játszik. Az ízlésérzék fölteszi ugyan még a közvetlen érülközést az ízlendő tárgygyal, de nem marad egyedül a tárgyak fölüle- tén, hanem azok" mélyébe is behat, azért is ezen érzék olly mellék élet- müvekkel van fölkészítve, mellyek a! fölvett kemény tárgyakat először erőművileg földarabolván (a" fogakkal eszközlött rágás által) aztán vegy- bontólag fölosztván (a" nyál segedelmével) azt eszközlik , hogy az ízlendő tárgynak minden eleme érülközik a! nyelv borítékában szétszórt ideg- szömölcsökkel; az ízlés által tehát a" testek" vegytanos tulajdonait "pu- hatoljuk ki. "Az ízlésérzék az emésztő tehetségnek kémköve lévén, ") L. A.Fr. Hempel, Einleitüng in die Physiologie nnd Pathologie des mensch- lichen Orgatíismus: Göttingen , 1828. 467 I. " ÉLETTUDOMÁNYI TÖREDÉKEK A? KÜLSŐ ÉRZÉKEKRŐL, 313 az ember azon dolgokat, mellyeket ízlésérzéke közömbös vagy kedve- seknek talál, a" nyelő életmüvek" segedelmével a" testnek belsejébe azon oknál fogva ereszti utnak, hogy mellyek a" szájban erómüves változást állottak ki, azok a" gyomor tehetsége által vegybontólag egész utolsó elemeikig fölrészeltetvén, "s életvegyítésbelikép megváltozván, a test belőlök táplálkozhassék. Az ízlés érzéke azonban magasabb éldeletet is nyújt, a mennyiben állati életünkkel szorosabb öszveköttetésben lévén, a jól elkészített eledelek és italok ízlő életmüveinkkel érületbe hozva testünkből kiemelkedő lelki gyönyört okoznak ; mit főkép, mint mon- dók, a" torkonczok (gourmand-ok) kettősen érzenek. Ezen érzék egy- szersmind az orvosságok" kipuhatolására is szolgál, ugy a" keserű szerek gyomor - erősítóknek, a csipősek, élesek, rothadást jobbítóknak tartat- nak , stb. j A" szaglás érzéke bennünket távolabb szagos tárgyakkal ösmer- kedtetvén meg, a tárgygyal közvetlen érülethez nincsen kötve, azért is nála fogva e tekintetből hatásunknak nagyobb körtére nyílik. A? szag- lás" érzéke az orrüregben, és az ezzel közködő barlangok és öblökben szétterjedő takonyhártyában ömlik el, mellyben a? szagideg, és az osztott idegnek néhány ágai végződvén, a szaglás érzékének fő életmüveit te- szik. A! szaglás a vegytanos érzékeknek másodikát teszi, tehát a" kü- lönféle tárgyak" vegytanos tulajdonairól értesítetünk közbenjárása által, még pedig többnyire olly tulajdonságaikról, mellyeket ízlésérzékünk által ki nem vehetünk. A" szaglás által csak szállékony légnemü tárgyak vétetnek föl, mellyeknek közönséges közegét a gőzkörnyékes lég teszi. A" folyó és merő alakú testek az ezen érzék által való fölvételre alkal- matlanok. A? szaglás érzéke főkép a lehelő életmüvekkel van öszveköt- tetésben , azoknak kémkövét tévén, az orrnak közömbös, avagy tetsző légnemü tárgyakat keressük, az orrbosszontóktól pedig futunk. De az íizléséletművel is szoros öszveköttetésben vagyon ezen érzék , melly ben- nünket különféle szagu eledelekre figyelmeztetvén, azt teszi, hogy az émber sötétben, avagy szem hijányával lévén is kereshesse táplálmánya- it, holott ez, és a más magasabb érzékek nélkül, a" tapintás és ízlés- érzékek? egyedülös segedelme által csak a! testünkkel közvetlenül érülő táplálmányokra szorítatnánk. Valamint az ízlés, úgy a? szaglás is kü- 40 314 ÉNTEKEZÉSEK. lönféle gyógyszerelő fölfedezésében eszköz; a jó illatú, sót bakbúzú dolgok is többnyire ideg-éllesztók szoktak lenni. Ifiú korhan az orr- nak, működésével együtt nem nagy becse van, mert ekkor még az egyéb igen éber életmüvek annyi éldeletet nyújtanak az embernek, hogy orrösztöneink" éldeletére szinte nem is érünk; az élet egyéb örö- meinek vitorlái azonban lohadni kezdvén, az egyéb életmüvek lassan- ként ösztönfogékonyságukat vesztvén, a még ösztönök! árjával ki nem meritett orréldelet egész erejébe lépvén, a! többi életmüvekből egykoron bőven áradozó, de már szinte tönkre jutandó életörömeknek , nevezete- sen a nemi élet gyönyöreinek hitvány pótlékát teszi; az orrboszontó burnót e" tekintetból tágas divatra jutott, és méltóságos helyet nyert az emberek közt, de vajmi nyomorú pótléka ezen orrlakmározás az egyéb életörömeinek? mellyel a természetnek azon csudálatos fölfor- gatása is jár, hogy a mig. más dolgokat az orrba gőz, a szájba pedig merő alakban eresztünk, a dohányt szájunkba szíjuk, orrunkkal eszszük ; de egyébként a burnótnak dicséretére legyen megemlitve, hogy a? szen- dergő lelket ébresztvén, ollykor az öreg" lelkében is fölvillan még egy két jó gondolat. A! szaglás tehát nem csak a! tápláló, hanem a" magasabb élettel is öszvefüggésben van, kedves ösztönét nem csak az emlitett burnótban, hanem sok más illatos dolgokban leli, mellyek közül a nyelvet is csiklandók a! legnevezetesebbek. A" hallás érzéke nagy világgal öszveköttetésünket tágabb körtérre széleszti, sok távol tárgyakkal nem ugyan magában, hanem közvetve más érzékek nevezetesen a!" tapintás és még inkább a? látás által köt- vén öszve bennünket; a különféle hangok általt.i. csak figyelmeztetünk azon testekre, honnét eredetileg azok" öszvekoczczanásukból a" hang ki- áradt, mellyeket, ha bővebben ki akarjuk puhatolni, a" közel lévőkre sötétben a tapintás, a távol esőkre pedig a" látás érzéke szükséges. — A" halltan? (acustica) törvényei szerint alkotott hallás" életmüve a" legösz- vetettebb; mielótt t. i. ezén érzék" szentébe a tömkelegbe juthatnánk , különféle más folyosókon, tornáczokon (a" külső halljáraton, az Eustach" csőjén) az előtermen (dobüregen) kell áthaladnaunk; mind ezen részek csak előkészületek gyanánt szolgálnak, a" hangot fölfogják, gyüjtik, bi- zonyos irány szerint vezetik, mérséklik, öregbítik; a! hallás" valóságos ÉLETTUDOMÁNYI TÖREDÉKEK A" KÜLSŐ ÉRZÉKEKRŐL. 315 életmüvét a" tömkeleg teszi, melly nevét bonyolódott alkatása miatt va- lóban megérdemli, a hallideg mint a hangoknak hű vezetője benne ter- jed el, de másként a dobhár és az osztott idegnek egy ide jutó ága is, "s ezen utolsó mint más érzékben, ugy itt sem játsza az utolsó szerepet. A" hallás sokféle hasznokat hajt, öszveköttetésben áll t. i. nevezetesen a tápláló élettel, a. mennyiben gyakorta általa figyelmeztetvén, majd táplálmányainkra akadunk, majd ismét létünket könnyen semmivé te- endő veszedelmektól menekedünk. Az állati életre való befolyása ezen érzéknek nevezetesebb, mert az ugy nevezett ízletes hangbeszéddel, mint minden eszmecserék közt a legkönnyebbel, okvetetlenül szükséges öszve- köttetésben lévén, a! hallás által ösmeretszerzésünknek bő kutforrása fakad, melly által minnen érzelmeinken kivül más emberfeleinkéit is magunkéivá tehetjük; sót az irás és olvasás is egy részról a" halláson alapulván nem csak jelen feleink" érzeteit, gondolkozásait, cselekedeteit, eseteit, hanem a! távol lévőkéi:, sót azokéit is fölvehetjük, kik már régen , igen régen elhunytak; e szerint nem vagyunk a mostnak bubo- rékpillanatához kötve, hanem a! jelenkorból kiemelkedve az elmúlt tör- ténetek" hosszú során is áttekinthetünk, azokból hasznos tanúságokat húzhatunk. A? természet a hallás által látásérzékünknek akart segedel- mére lenni, a látás által t. i. a távol testeknek csak durvább mozgásait vehetvén föl, ugy akará, hogy azoknak finomabb sebesebb rezgéseit is fölvehessük , mit a" hallás által eszközle; hol tehát ef tekintetből a" látás elhagy bennünket, ott körül belől a" hallás áll szolgálatunkra; p. o. a" legmélyebb hangnál egy másod percz alatt körül belől husz rezzenés tör- ténvén, ezeket a szem közelról még kiveheti, de valamivel távolabb- ról nem; a! legélesebb hangnál pedig ugyan azon idő alatt négy ezer rezzenés történik, mellyeket, ha még olly illendő közelben" esnek is szemeinkhez , ki nem-vehetjük , holott a hallás annál élénkebbül föől- veszi a rezgéseket, minél szaporábban történnek azok. A" látás hatás- köre csak fél gömböt tölt ki, a" hallásé pedig egészet, ugy hogy ennek segedelmével , a körültünk nem csak elől hanem hátul történő változá- sokat is észrevehetjük, holott a? látás "a" mögöttünk történő változások- ról sem tudósit. A" midón a! setétben a! látás elhágy bennünket, ott a hallás őrködik fölöttünk, melly még azon jóval is öszveköttetett , mi a a 407 . 316 ERTEKEZÉSEK, látástól meg van tagadva, hogy az áttetszékenytelen testeken is áthat- ván, bennünket p. o. a" falon által némelly láthatatlan esetekról, vesze- delmekról tudósít. A" hallás valamint sok kedvetlen híreknek forrása , ugy sok kedvescknek vezérlő eszköze is, mert a hallás által a! szó az, melly bennünket megszomorít és meg is vigasztal. A" kedves hangoknak a zenének, és még inkább az éneknek melly varázsló befolyása van lelkünkre , miként rezkettetik meg azok egész létünket, hullámzó árjai- kon mint dagadoz keblünk , milly diszköntösbe öltöztetik a! jövendót, és milly bájos ecsettel festik a" távolt lelkünkben? ki olly érzékenyte- len, hogy valaha nem érzette volna? — Csudálatos pedig az, hogy va- lamint a madarak" tarka serege csak párzásának idejekor énekel, úgy a zene és ének" varázsló hatása is nemi életünk nyiltakor fejlik, "s tart egész annak tökéletes fogytáig, ugy hogy a!" fütyörészés dalolás, a még virágában levő nemi életnek jele; honnét a" fütyörésző s dúdolgató öreg- nek , ha még olly igen tötyög is, e részról kötve kell hinnünk. — A zenének csudálatos hatása létünkre még onnét is kitetszik, hogy az ál- tala okozott rakonczátlan éldelet lelkünk" határain túlcsapongván , egész izomrendszerünket közegyenes mozgásra kényteti, bennünket a mulat- ságok" legszebbikére , a tánczra nógat. — A" zene és ének, mint az egyes hangoknak rendbe szedett módosítása kedvélyi állapotunkra is különö- sen hat, lelkünk" menetelének kénye kedve szerint más és más mene- telt ad, "s ekként látjuk, hogy a" szomoruat fölvidítja, a" kis lelküt hőssé teszi, a haragost lecsendesíti, a hidegvérüt szerelemre gyújtja, az istentelent ajtatosságra készteti, "stb. A" látás életmüve, magas elrendeltetésénél fogva, a többiek" fő- libe helyezkedve, lelkünk" hatásának a" legtágabb mezőt nyitja; mi tes- tünk" sulyánál fogva földhöz tapadott emberek vajmi szoros korlátok közé ejtettünk volna szemek nélkül! A" látásnak szinte igen öszvetett élet- műve, a láttannak törvényei szerint aikotva, sok mellékes ugyan, de a látást mégis előkészítő "s könnyítő részekkel vagyon fölkészitve; a szemnek vannak olly részei, mellyek nehogy a! világ különféle tájai- nak megtekintésére egész testünkkel kelljen fordulnunk , azt eszközlik , hogy az ember álló, mozdulatlan , helyéből szemeinek gödreikben való forgékonysága által kényelmesen megtekinthesse a világ különféle vi- ÉLETTUDOMÁNYI TÖREDÉKEK A" KÜLSŐ ÉRZÉKEKRŐL, 317 dékeire helyzett megtekintendő dolgokat, melly forgékonyságát a! sze- meknek 4 négy egyenes és két ferde izom eszközlik , a különféle részek- ben elválasztott, többféle nedvekból álló könnyek elősegítik; továb- bad vannak a!" szemnek, mint a! test fölületére helyzett gondosan ór- zendő drága életműnek olly részei, mellyek a" különféle ellenséges be- hatások ellen azt védelmezik , illyek főkép a" szemfedelek , mellyek az egész testnek elfordulásánál, avagy a! segedelemre siető kezeknél sebe- sebben csukódván öszve, a szemet a" villám sebességet meghaladó kisebb nemü veszedelmektól számtalanszor megmentik; illyek a szemhéjakon kivül a" szemöldök is, és a: szemszőrök , amazok a mindenek előtt hom- lokunkon kiütő verítéknek oldalos irányt adván, szemeinket ennek lob- ingerétől megmentik , ezek pedig ugyanazokat a" por ellen védik. Mivel pedig a fény, mint a" szemnek különös eleme, a" szem? szentében rejtező saja" részeit könnyen megronthatná, avagy az általa színesre festett dol- goknak fölvételére elegendő nem volna, azért is a szemeknek birtokaiul olly részeknek is kellett jutniok a természettól, mellyek azt mérsék- lik ; illyek ismét a homlokbórnek redőkbe szedése által történő szemől- dök" kidudorodása, illyen az ezekben gyökeredző, másként lipult hely- zetü szőrök" fölberzedése által a" szemekre vetett árny, iilyen a szem- héjak" hunyorgása, a szemszőrök" öszvekulcsolódása , illyen a szivárvány- nak kitágulása , "s az ezzel közegyenesen járó szemfény" szűkülése ; melly környületek alatt a" fénynek ereje enyhítetik; ellenkezőkép van a dolog akkor, midón csekély foku fénynek jelenében különféle színü tárgyakat nézgelünk: ekkor a" homlok" bőre fölfelé huzódván a" szemöl- dök kisimulnak, a! szőrök lelipulván árnyat nem vetnek, a szemhéjak" nyiladéka a" szemhéj" emelintőnek munkálkodása által tágosulván az előbb egymásba kulcsolódott szemszórök ön magoktól eltávoznak, a szivárvány öszvehuzódván vele közegyenesleg a szemfény kitágul. A? szemeknek különös ingere a! fény, és ennek a! testek" különböző vegyületéhez, irányához, távolságához, alakához képcst való különböző részekre való pattanása vagyis a. különböző színek lévén, ezeknek nem minden a" szemekre lövődző sugarai bocsátatnak azok" belsejébe, hanem csak azok, mellyek az ugy nevezett szemtengelyhez esnek közelebb, sót az átlátszó szaruhártyán és a szem?" mellső csarnokában találtató viíz- 318 ÉRTEKEZÉSEK, nedven által törő sugarak közül is a" szemtengelyétől távol esóbbek a szivárványhártyába ütközvén , belebb nem eresztetnek , a szem belsejébe jutandók azonban, mielőtt a" szembe érnének vékonyabb közegen vág- tatván által , midőn a szembe, mint sürübb testbe hatnak , máskénti tör- vényük szerint is a fügönyhöz törettetnek meg, melly sugártörésben a jéglencse, mint legsürübb és legdomborúbb szemrész , a. legmunkásabb részt"teszi; a minden oldalról közpóntuló sugaraknak gócza"azon- ban nem a! jéglencsébe, hanem mögötte rajta valamivel túl az üveg- testbe esik; honnét is minden fény és színsugarak a" magok eredeti mentét követvén, végre a" szem tűkörfenekére, mint átlátszatlan a su- garakat föltartó helyre jutván , itten fölakadnak , "s a látideg? környékes terjedékét, az úgy nevezett idegreczét megrendítvén, a lélek előtt a látás érzelmét nemzik. A! látásérzék a" természet mind alacsonyabb mind még inkább magasabb czéljának érésében a leghatalmasabb eszköz; látásunk által, nem csak a" hozzánk közelebb, hanem távolabb eső táp- lálmányainkat is föltalálván , a létünket czélba vevő veszedelmekról tu- dósítatván, ekként ezen érzés tápláló életünkre a legnagyobb befolyás- sal van, annál inkább, hogy járás kelésünknek biztosító eszköze lévén, ezek nélkül tápláló életünk valóban igen szoros korlátok közé ejtetnék. Hanem a" természet" magasabb czélja" érésében, valólag a" látás a leghatal- masabb érzék, és a többi érzékeket sokkal fölül háládja , mert egy ér- zék által sem mutatja a természet magát méltóságosabb "s nagyságosabb köntösében mint ezen által; a! szem t.i. az, melly szabadon az egész- természetet kis létére is magában zárja. A" látás által a" fényt és a kü- lönféle színeket vévén észre, általa a" testeket nem csak nyugalmas, hanem mozgó állapotukban is észre veszszük, kimérjük azok" távolságát, meghatározzuk alakját, idomát, nagyságát azok" segedelmével. Ezen ér- zék legbővebb kútforrása ösmereteinknek, a" míg többi érzékeink által szűk körünk közep nagyságu testeivel ösmerkedünk meg, a látás által ösmeretgyüjtésünknek a legtágosabb mező nyílik: A?látás egyszersmind azon érzék, melly mesterségesen leginkább kiélesítethetik; az éles tá- csővekkel fölfegyverzett szemnek egy még olly nagy világ nyilik, mint miilyet szabad szemekkel látunk; nagyító üveg alatt szemeinkkel szinte a testek" utolsó elemeikig jutunk; látás nélkül egy szóval a" természet ÉLETTUDOMANYI TÖREDÉKEK A" KÜLSŐ ÉRZÉKEKRŐL. 319 finom kicsínységében, és méltóságos nagyságában való ösmeretére nem juthatván, két szükséges, hasznos, és gyönyörködtető tudománynak t. i. a csillagászatnak , és természettannak első elemeit is alig sejdíthetnúk. De szemeink a látás által lelki éldeletet is gerjesztenek , szemeinket re- gényes vidékeken legelve, komor óráinkban mint emelődünk ki magunk- ból, hogy feledjük búnkat; emberi segédkezektől elhagyva égre tekint- vén, mint gerjed bennünk a" buzgó ajtatosság, "s mint közeledünk a minden segedelem kútforrásához az istenhez ekkor! ki az, ki efféléket nem érzett volna valaha? szemeink tehát tág és tár ajtai sokféle gyönyő- rüségeinknek , de oh fájdalom! ollykor szomoruságinknak is. A" különféle külérzékekre még egy pillanatot vetvén vissza, ugy találjuk, hogy azok ugyanannyi lelkünk" hirnökei lévén egyik oldalról külvilággal öszveköttetésünket eszközlik ; a? lélek velök kényére bánván, a tárgyak kivizsgálására majd ezen, majd azon érzékét használja, sőt mivel ugyanazon dolog természetébe több oldalról is férhetni, azért is annak kipuhatolására nem ritkán több érzéket is fölszólít. A" külvilág- beli dolgok" száma véghetetlen lévén, azok érzékeinket szüntelen foglala- toskodtatják, lelkünk elejébe minduntalan más és más képet játszanak ; igy ösmerkedik meg lelkünk a" külvilággal, napról napra gyarapodik belóle. BUGÁT PÁL, 320 AJÁNDÉK KÖNYVEK, mellyekkel a" magyar tudós társaság könyvtára" gyarapítása végett a" tár- saság tagjai vagy barátai annak kezdete óta 1834-beli December végéig kedveskedtek. Czimeik szerint azok ide nyilvános köszöne- tül jegyeztettek fel, valamint ezután is az ekképen gyúűlőkéi a szí- veskedők" becses nevével, az Évkönyvek? minden kijövő kötetéhez hasonlólag lesznek köztudomásra hálával "s vételük" bizonyítására is csatolva. !) Az amérikai philosophiai társaság. " Transaction of the american philosophical society. — Új folyam 1—4 kötet számos rézmetszettel. Philadelphia, 1818, 1825, 1830, 1, 2. 4ed rét. Andrássy György gróf. Gyepkönyv 1831re. Pest, 8. " (és Széchenyi István gr.) A" budapesti hidegyesülethez irányzott jelentés. Pozson, 1833. 8. Rozsnyói egyházi töredékek. 2 füz. 1834. 8. Batbage Károly. " Reflections on the decline of science in England and on some of its causes. London , 1833. 4. 5 " On the Economy of Machinery and Manufactures. London, 1532. 8. 3d. kiadás. Bajza József. " Külföldi Játékszín. Pest, 1830. 8. rt Aurora. Hazai Almanach. Pest, 1833. 16. Balás Sándor. C.Julii Caesaris guae exstant. Ex emend, Jos. Scaligeri. Amstelodami , 1636. 16, Benke József. " Nagy Károly. MHősköltemény XX énekben. Franczia után. Pest, 1832. 8. 2 köt. Berics János. " Magyar nyelvtudomány ;" melly eredetikép Szalay Imre úr .... által magyar nyelven készítetett, itt pedig Márton József urnak .... munkájából kiszedett gyakorlási feladásokkal )s egy rövid szótárral megbővítve a" tanuló rácz ifjuság" számára .. .. rácz nyelven megfejtetik. - Buda, 1833. 8. Berlini kir. tudom. akademia. " Abhandlung der königl. Akademie der Wissenschaften zu Ber- liu. Aus dem Jahre 1332. Nebst der Geschichte der Akademie in diesem Zeitraum. Erster Theil. Berlin, 1834. n. 4. számos szinezett képpel. Bezerédy László. t Értekezés az oldalágu rokonok" örökösödésérül. Pest, 1834. n. 8. Bitnicz Lajos. " Gazdasági szótár fő mélt. hg Batthyány Fülöp úr? magyarországi uradalmai- nak számára. Szombathely, 1831. 8. Bolyai Farkas. " Tentamen juventutem studiosam in elementa Matheseos purae, elemen- taris ac sublimioris methodo intuitiva, evidentiague huic propria, introducendi, cum ap- pendice triplici. Tomus I. Marosvásárhely, 1832. 8. Borsos Márton. " Tachigraphia. Pest, 1833. 8. t Bowring János, Bentham Jeremiás? következő munkáiral kedveskedett : Essay on political tactics. London , 1791. n. 4. Panopticon; or the inspection-house. Dublin, 1791. k. 8. ") L.A? m, tud. társaság?" Évkönyvei IId. kötet, első osztály 48d. lap. 2 A! csillaggal megjegyzett könyvek a" kedveskedők" saját munkáik. AJÁNDÉK KÖNYVEK. 321 Panopticon: Postscript; Part I. containing further particulars and alterations rela- tíve, to the plan of construction originally proposed; principally adopted to the purpose of a panopticon penitentiary -house. — Part II. containing a plan of management for a panopticon penitentiary-house. London, 1791, k. 8. Chrestomathia, being a collection of papers, explanatory of the desígn of an iustitu- tion proposed te be set on foot, under the name of the Chrestomathie Day School, or Chréstomathic school, for the extension of the: new system of instruction to the higher branches of learning. London, 1816. n. 8. sSwear not at all": containing an exposure of the needlessness and mischievousness as well as antichristianity , of the ceremony of an Oath "stb. London , 1817. n. §. Benthan"s radical reform bill with extracts from the reasons. London, 1819. nm. 8. The king against Edmonds and others. London, 1820. n. 8. The king against sir Charles Wolseley and Jos. Harrison. London, 1820. n. 8. Observations on the restrictive ad prohibitory Commercial System. From the Mss of J. Bentham by John Bowring. London, 1821. n. 8. Letters tó Count Toreno on the proposed penal code, geliyérnű in by the legislation committee of the spanish cortes. London, 1822. n. 8. Truth versus Ashhurst; or Law az it is, contrasted with what it is said to be. London , 1823. n. 8. The book of fallacies: from unfinished papers of J. Bentham by a friend. London, 1324. n. 3. Observations on Mr. secretary PeeVs house of commons speech , 21. march , 1825 , ia- troducing his police magistrates salary raising bill. Londou, 1825. n, 8. The rationale-of reward. London, 1830. n. 8. Rational of judicial evidence, specially applied to english practice. From the Mss. of J. Bentham. 5 vols. London, 1827. n. 8. Justice and codification petitions: being forms proposed for signature by all persons whose desire it is to see justice no longer sold, delayed, or denied: and to obtain a possibility of that knowledge of the law, in proportion to the want of which they are mo ed to unjust punishments, and deprived of the benefit of their rights. London, has b .mancipate your colonies! Addressed to the national convent of France, Ao. 1793. Lundon, 1830. n. 8. Official aptitude maximized : as shewn in the Horerhl papers comprised in this volume. London, 1830. n. 8. e: The rationale, of punishment, London, 1830. n. 8. Constitutional code; for the use of all nations and all gouvernments professinz 1ibe- rai opinions. . Vol. I. London , 1830. n. 8. Codification proposal, addressed by J. Bentham to all nations professing liberal opi- nions, London, 1830. n. 8. J. Bentham to his fellow - citizens of France, on houses of peers and senates, Lon- don, 1830. n. §. The book of church reform. Edited by one of his disciples. London, 1831. n. 8. J. Bentham to his fallow citizens of France, on death punishment. London. 1531. nu, §. Parliamentary candidates proposed declaration of principles: or say, a test propo- sed for parliamentary candidates. London, 1831. n. 8. Lord Brougham displayed, " London, 1832. n. 8 41 322 AJÁNDÉK KÖNYVEK. Eguity dispatch court proposal, London, eszt. nélk. n. 8. Ismét Bowring János: Not Paul, but Jesus. By Gamialiel Smith. London , 1832. n. 8. Buczy Emil. Curtius magyarra fordítva Forró Pál által. 1619ből. Bugát Pál (és Schedel Ferencz). " Orvosi Tár. Pest, 1831—33. 8. XII kötet, képekkel. " Magyar - deák és deák - magyar orvosi szókönyv. Pest, 1833. 8. Burián Fál. Rákkönyvecske. Kolosvár, 1832. 12. Császár Ferencz. " Sonettkoszoru. Fiume, 1832. 8. Razgovori Petra Vanni Redovnika. Fiume, 1831 — 32. 3. 3 köt. Dictionarium guingue nobilissimarum Europae lingvarum. ( Fausti Verantii). Ve- lencze, 1595. 4. " Beccaria, a" bűnök és büntetésekről. Zágráb, 1834. 8. Csúrja Ferencz. " A" vékfildi pap. Goldsmith után. Nagyenyed, 1831. 8. Czambert János. Memorie del! Academia d" agricoltura, commercio ed arti di Verona. Volume XIII. Verona, 1831. 8. Wanderungen durch Pompeji von L. Góró v. Agyagfalva. Bécs, 1825. fol. 20 rézmet- szettel. Tableau comparativ des hauteurs des principales montagnes du globe. Par A. Perrot- Paris, 18526. 1 szinezett tábla. Ruadro storico , statistico etc. del? impero ottomano. Milan. Egy tábla. A combined view of the principal mountains and rivers in the world. London, 1825. 1 színezett tábla. Lünge der Flüsse, (kézi rajzolat, 2 tábla magyarázattal). b. Prospetto comparativo delle principali montagne e dei principali fiumi della terva. Milan, 1827. 1 szinezett tábla. Czech János. Az alsó és felső Baranyában levő ecclesiáknak articulusi 1576. kézirat. Kinizsi Pálne" 1513ból való imádságos könyvének az eredetiből vett mása (Czech kezével). Czuczor Gergely. " Aradi Gyülés. Hősköltemény öt énekben. Pest, 1828. §. " Hunyadi János? viselt dolgai. Buda, 1533. 12. Javított kiadás. Dessewffy Aurél gr. Schematismus 1]. R. Hung. Budae, 1834. 8. Egyed Antal. " Elegyiák levelekben. Pest, 1531. 8. " Kis énekes könyv. Fejérvár, 1834. 12. Ercsey Dániel. " Compendium Psycholegiae empiricae, et Logicae. Debreczen, 1833. S. Erdélyi János. " Wieland" Abderitái, 2 köt. Pozson, 1834. 8. Fátián Gábor. " Osian" énekei. Buda, 1833. 16. 3 köt. Fabriczy Sámvuel. " Elementa juris criminalis Hungariae. Lőcse, 8. Preisschrift über die Mittel den Bergbau zu heben. Lúcse, 1833. S. Árva várának kőre irt képe Wester által. Bécs , 1832. fol. Brevis horrendae rusticanae in terris scepusiensibus seditionis descriptio (szerzóje Kuts- ma András.) Lőcse, 1834. 8. Gyulafejérvári idősb Farkas Sándor. " Antenor" utazása. Francziából. Nagyenyed, 1831 — 33. Három kötet. j Fáy András." A" Bélteki - ház. Pest, 1832. 8. 2 köt. Fodor András," A" Hunyad vármegyei cholerajárvány. Pest, 1832. 8. döldráry Miklós, " Ertekezés a" magyar királynék" koronázások" kezdetéről, és a? koronázás módjában időről időre történt változásokról; nem különben azon szabadságaikról és ju- c ast AJÁNDÉK KÖNYVEK. 323 saikról, mellyek régenten a? koronázás" módjából eredtek. 3 réz táblával. (magyarúl és németül.) Pest, 1830. n. 4. Frivaldszky Imre. " Monographia serpentum Hungariae. Pest, 1823. 8. Garay Nep. János. " Csatár. Hőskölteményi rajzolat (IX. képben) Pest, 1834. 8. Georch INlés. " Törvénytud. értekezések. Pest, 1833. 8. Görög Demeter. " Sokféle szőlőfajoknak lajstroma, mellyeket Európának majd minden nere- zetesebb szőlőhegyeiről meghozatott. Bécs, 1829. 8. Győry Sándor. " A" Buda "s Pest közt építendő álló hidról. Pest, 1832. 4. tervvel. Helmeczy Mihály. " Jelenkor és Társalkodó. PeSt, 1832, 1833 és 1834. nagy 4rét. Henfner János. " Introductio in oeconomiam politicam "stb. Zágráb, 1831. 8. Hinka József. Buch der Chronicken und Gedechtnuss wirdigern Geschichté "stb. Schedelius Chronicon Mundi -jának német fordítása , sok fametszéssel. Nürnberg , 1493. fol. Hoffner József. A" 16" külsejéről, Schwab után. Pest, 1832. 8. Horvát András. " Theoretisch- practische Methode die magyarische Sprache binnen fünf Monaten zu erlernen. Pressb. 1827 4. Horvát Endre. " Kisebb költemények. Pest, 1832. 16. Horvát Zsigmond. " Amerikának esmertetése. Győr, 1813. 8. Elsó kötet. t Cooknak a)? föld körül utazása. Németből. Pest, 1810. §. : Gr. Macartneynek Chinába tett utazása; vagyis a" Nerezetes Utazások" Tárházának 5d. kötete. Pest, 1818. 8. Imre János. " Amicum foedus rationis cum experientia. Pest, 1821. 8. t Philosophia novis curis edita. Pest, 1827. 30, 31. 4 köt. 8. : Bölcselkedés. Pest, 1829. 8. 2 kötet. " Az ifju magyar bölcselkedő. Pest, 1830. 8. 4 Jerney János. " Gondolatok a? jászkürtről, ahhoz hasonló több kürtők" esmertetésévrel. Egy levél töredékben, Szeged, 1827. §. t Szeged városában levő esztendő számi régi felirásnak magyarázata. Szeged, 1829. 8. t Világosítás, Ázsiában, a" Kaukazus hegyén lakozó avarok" és kunságiak" nyelvének magyartalansága eránt: a" kaukazusi népek" rövid általnézésével. Szeged, 1829. 8. Kállay Ferencz. " Históriai értekezés a? székely nemzet" eredetéről, hadi és polgári intéze- teiről a" régi időkben. Nagyenyed, 1829. 8. Heltai : Aesopus? meséi. (16d. századból; hiányos példány). Kazinczy Ferencz. " Kazinczy" Útja Pannonhalmára , Esztergomba, Váczra. Pest, 1831. S. Kecskeméti Csapó Dániel. " Kérdezősküdő magyar nyelvmester. Pest, 1833. 8. Böszörményi Pál kézi könyvre a" nép? számára. 2 köt. 8. Nagy László. Heroineis. Pest, 1817. 8. 2 rész. Grammatica linguae Ungaricae a Paulo Pereszlényi. Nagyszombat, 1738. §. Okoskodva tanító magyar nyelvmester, Dr. Gyarmathi Sámueltól. Kolozsváratt, 1794 n. 8. 2 darab. Versuch einer magyarischen Sprachlehre von Paulus Beregszászi. Erlangen, 1797. 8. Oratia pro Leopoldo II. ab hungaris . . . . accusato. Germania , 1792. §. Kis János. " Socrates? nevezetességei. Xenophonból. Kassa, 1831. §. Kiss Károly. A" megéledett Melkisedek "stb úrnapi predikácziókban, mellyeket élő nyelren elmondott és köz haszonra kibocsátott Thezárovich Gábor. 2d. darab. N. Várad , 1834. 8. Kolmár József. " Kathedrai Tanítások. Pest, 1832. 2 köt. 8. Kovács János. Oroszmagyar Grammatika. Irta Fogarassy János kanonok. Bécs, 1833. §. Kovács Mátyás, " Egyházi folyóirás, lső és 24. füzet. Pest, 1852. §. 48 P 324 AJÁNDÉK KÖNYVEK. kricbel János. " Darstellung der Weltkunde nach ihrem Fortschreiten durch Zeit und Raum: in synehronistisch historischen Tafeln "stb. Bécs, 1822. Regal fol. Lemény János. " Néhai fogarasi püspök Bab János felett. Kolozsvár, 1831. 4. Lócsei Sámuel. " Erkölcsi mesék. lső füzet. §. Májer István. Az örök életnek uttya, ford. Derekay György. Nagyszombat, 1678. 4. Máttyus János. " A! nemzeti lovag, azaz a?" lótudomány" vizsgáló ismeretére vezérlő rendsze- res oktatás, 35 rézmetszetü tábl. Pest, 1828. n. 8. Mease Jakab. " Picture of Philadelphia. Philad,, 1831. 8. Sok rézmetszettei. 5 First and second annual reports of the inspectors of the eastern state penitentiary of Pennsylvania, Philadelphia, 1831. 8. " On some of the vegetable materials from which cordage, twine and thread are made. An Eulogium intended to perpetuate the memory of Dav. Ritterhouse, late President of the american philos. soc. By B. Rush. Philadelphia, 1796. 8. " Sketch of the life of Robert Morris. Observations and experiments on the pharmac. preparations and constituent principles of opium,. By G. Carpenter. Philadel. 1827. 8. Remarks on the use of piperine , by the same. Philadelphia, 1827. 8. The Journal of law. WVol. 1. Nro. 8. Philad. 1830. §. " Descents in a diving bell. American farmer. Baltimore, 1832. Vol. 14. Nro. 23 és 33. Mease" értekezéseivel. Norfolk herald. Extra, decemb. 7. 1832. (Jacksons Message to the senate and house of representatives at the opening of the 2d. session of the twenty second congress), : Steam - engine , steam - boot, steam - carriage , shipbuilding. 4. Lanceys Address, delivered before the Trustees, faculty and students of the univer- sity of Pennsylvania. Philadel. 1830. 8. , Tenth annual report to the legislature by the Pennsylvania institution e the diaf and dumb. Philadelphia, 1831. 8, Some Account of the Pennsylvania hospital, by W. G. Malin. Philadelphia, 1531. §. Seventh annual report of the provident society for employing the poors. Philad. 1531. §. Thirteenth annual report of the controllers of the public schools"stb. Philad. 1831. 8. Report of the committee appointed by the horticultural society of Pennsylvania. Philadelphia, 1831. 8. 7 Observations on the penitentiary system and penal code of Pennsylvania, with sugge- stions for their improvement, "Philadelphia, 1828. 8. Molnos Dávid. " Halotti beszéd néhai Petrityevity IMorváth Károly felett. Kolozsvár, 1831. 4 Móth Endre. " Törvényes értekezés. Pest, 1833. S. " A" nemzetiségről. Pest, 1833. 8. Nagy Nep. János. " Grammatica lingnae hungaricae cum parallelismo inter orientales Jinguas ducto. Pest, 1832. S. Nyíry István. ? A? Tudományok" öszvesége. 2d. és 3d. kötet. Patak, 183]. 8. Kovács János: számkönyv. Sárospatak, 1834. 8. Parthenon. Zsebkönyv. §..Patak, 1834. 46. Faraday" legujabb fölfedezése, -.Schelling után. §. Patak, 1834. 8. Orezy Lóríncz b." Két kérdés a? magyar lótenyésztetés" tárgyában. Pest, 1832. §. Osovald Ferencz. " Egyházi folyóirás. 3d. és 4d. füz. Pest, 1834. n. 8. Tupp Ignácz. " Ekho. 1.ső kötet. "Veszprém, 1833. §. AJÁNDÉK KÖNYVEK. 325 Vekhata Károly. Le grand dictionnaire royal en trois Jangues, savoir la francaise , la latine et Vallemande. par Fr. Tomay. 3 rész. Ágosta , Frankfurt és Lipcse, 1767. 4rét. Pelikán József. Halotti beszéd néhai Péchy János főispán? hamvai felett. Sziget, 1831. 4. Verger János. " Magyar törvénytár, melly magában foglalja ns. Magyarország? hármas tör- vénykünyvét megmagyarosítva "s némelly jegyzésekkel megvilágosítva. Pest , 1830. fol. : A" magyar és hazája régenten. Pest, 1831. 8. Véterfi Károly. " Filozofusok? és filozofia" históriája. 1ső rész. Marosvásárhely , 1833. S. Petrovics Fridrik. " Magyarország? történetei időszaki táblákban, világosítva a" világnak egy- koru történeteivel és a?" m. kir, házaknak nemzetségi lajstromival. Pest, 1830 fol. Firinger Mihály. " Die Magyarensprache in ihren Grundzügen beleuchtet. Bécs, 1833. § ! A! magyar nyelvnek fényre bocsátott ágozati. Bécs. 1833. §. Rochel Antalt, " Naturhistorische Miscellen über den nordwestlichen Karpath. Pest, 1821. § Kgy mappával. ; : Plantae Banatus rariores. Pest, 1828. fol. 42 kőre metszett táblával. Salamon József. " Erdélyi prédikátori tár. 3 füzet. Kolosvár ; 1833 — 34. S. Schams Ferencz. " Topographische Beschreibung von Peterwardein. Pest, 1820. §. t Vollstündige Bescbreibnng d. kön. Freistadt Pest. Pest, 1521. " Vollstándige Beschreibung der freien Hauptstadt Ofen. Buda, ] 822. 3 " 1deen über Pacht und Verpacntung der Landgüter in Ungern. Magyar fordítással együtt. Pest, 1824. S, : Betrachtungen über Ungarns Weinbau. Pest, 1830. §. : Ungarns Weinbau in seinem ganzen UCmfange. Pest, 1832 sz 38. . 8... 2./Bde. Schedel Ferencz. " Aestheticai levelek Vörösmarty Mihály? epicus munkáiról. Pest, 1827. " Handbuch der ungr. Poesie. "Bécs és Pest, 1828. 2 köt. §. " Magyar költői régiségek. Bécs és Pest, 1828. 12. " Physiologia pulsus. Pest, 1829. 8. " (és Bugát Pál.) Orvosi Tár. Pest, 1831, 32 és 33. XII köt. §. " Szegények? patikája. Hufeland után. Pest, 1831. 16. " Kisfaludy Károly" élete. Buda, 1832. 12. " (és Bugát Pál). Orvosi szókönyv. Pest, 1833. §. Sehedius Lojos. " Magyarország", Horvát-, Tót -, Dalmát - és Erdélyországok" , a! tengermel- lék és a?" végőri vidékek", közöns. posták" és utak" földabrosza. Kiadák Schedius Lajos és Blaschnek Sámuel. Első két lap. Skarniczi Ferencz. Pollaschek Franc. regulae pastorales. Szakolcza, 1832. §. Somosy János. " A) zsidó nyelv" kezdetei hálai prof. Gesenius Wilhelm után. Első kötet: Grammatika. Buda, 1832. n. 8. Második kötet: Olvasókönyv jegyz. és szótárral: Buda, 1833. n. 8. Szalay Imre. " Magyar - egyházi beszédek" gyüjteménye. Pest és Buda, 1832 — 34. 6 kötet. Szász Károly. " Az 1832diki esztendő" történetei. Kolozsvár , 1832. 8. " Sylloge tractatuum aliorumgue actorum publicorum historiam et argumenta b. díplomatis leopoldíni , resolutionis item guae alvincziana vocatur , illastrantium, Kolozsvár , 1833. § Széchenyi István gr. " Világ. Pest, 1832. 8. t Magyar játékszínről. Pest, 1832. 8. " (és Andrássy gr.) A" budapesti hidegyesülethez irányzott jelentés. Pozson , 1833. § Szeder Fábián. " Azaül halála. Francziából. Pest, 1826. §. " Kisded köszöntő zsebkönyv. Esztergam, 1827. 16. 12. 326 AJÁNDÉK KÖNYVEK. :" Válogatott darabok honni munkákból. Nagyszombat, 1821. 8. " Urania. Nemzeti almanach. Esztergam, 1828— 32. 16. 5 köt. Szemán Jószef. " Tabella distantiarum incl. comit. Zagrabiensis. Zágráb, 1831. §. Szepessy Ignácz 6. " Keresztényi tudomány. Pest, 1832. 8. Szilágyi Ferencz. " Klio, histor. zsebkönyv. 1. eszt. 2d. kiadás és II. eszt. Kolozsvár. n. §. Szlemenics Pál. " Közönséges törvényszéki polgári magyar törvény. 4 köt. Pozson, 1523, S. " Rlementa Juris Hung. Judic. Criminalis. 3d. kiadás. Pozson, 1833. 8. Szotyory József. " A" marosvásárhelyi gyógyintézet" történetirása. Marosvásárhely, 1833. 8. Teleki József gr. !) Dictionnaire de Vacadémie francaise, revue, corrigé et augmenté par Facadémie elle méme. Cinguiéme edition. Párizs, 1825. 3 köt. ded rét. Adelungs Wörterbuch der hochdeutschen Mundart. Bécs, 1811. 4 köt. 4. Anhang. Prag, 1821. 4. Voyage de Polycléte par Mr. lc baron de Théis. Párizs, 1822. 2 kötet. §. Udvardy János. " Élet. Pest, 1832. S. : Vajda László. ? Az erdélyi polgári magános törvényekkel való esmeretségek. Kolozsvár, 1830. 8. 4 kötet. / —" Az erdélyi polg. magános törvények? históriája. Kolozsvár, 1830. 8. t Synopsis historiae juris transsylv. Kolozsvár, 1830. 8. Vajnócz János. ? Szemápolás. Pest, 1833. 8. Vass László. Ruadratura circuli tandem invetítas per Joannem Tágen. Kassa, 1832. 8.2 tábl. Vörösmarty Mihály. " Kurzgefasste ungr, Sprachlehre für Deutsche. Pest, 1832. 8. Wiski Pál. " Magyar Ovid az általváltozásokról; szabad fordításban. Kolozsvár, 1826. 8. lsó köt. Zerdahelyi Lórinez. ! Jó törvény, jó követ. Magyarország , 1833. 6. fr Tisztválasztási terv. Pest, 1834. 8. " Intézkedés. Ilső füzet. Pest, 1834. §. 1, Kresznerics" könyvgyüjteménye" ajándékáról lásd: Magyar tudós társaság" Évkönyvei" II. kötet, első osztály, 84-dik lap. A" m. t. társaság" határozata szerint, annak nevében, Januarius, 1sőjé / DÖBRENTEI GÁBOR, m, k. titoknok. 724 ML) . j me pe vas WÜg TEVÉS sirt s adkt lk et shake. egy ptaeb AA am va A rakott alrtnszatte, " Anireg a MEKK Ú Gát" ke jöve Vonal Mgyryárraáeaás ég vé 1a9v, da dá ? epazk ők Mi út y 4 ni meger dgőára a Kay 5 AG EY ATNAN ú és :. Peláogyi hitgád TAL gp, il ő zdés Vér s ős sg ÉN a. ető ége VA . agg RÓa vé KÖLL GGAL ELEN Ek KÁN NAL geltslíyes, 1 SGAKÁ a Me a Sa be VA détszáln lájéú Tas NEÜ Cytalttak ló a GÉ teaztá, Ik TES tata ÖRndf "A Vár se e EALÁJÓTB egtgy rtl s EE Satk es fszenyütble ua ága fv pg AG ámára ) aal naja trogádlít vre e máá" av ( été he tőle" (éz E 4 BÁL Várta pia ét VÁ ksezgseon N4ferve esd őő vettztszjtbal VARÁRNAN NÉ 4498 £ bir Virága KI "1 a ÉS ; a furag ú Végő een zén pw Mr. tá bard át mat BA Ma Fzijetj gé k Ég dés "Vend 8 V "e özfélg kövei, Ea vltét MG Ééryáas seft d s a-d tág köllésevtai a? Ú ad 4. e ük. E SZRRATN a6gn 6 s TEÁNKÉ a ÁRÉ íz H6- a Tvsáátes ága ves JENŐÉ kelpöne e ú 3 Todólíttá Tés a. : bla, tán eték AA Hja sángryminnsát ( HEG A, er él his út ete ar téttál. a i iméeb. (el flaái fiút, a P) Ű B: k ARE zzz. § éltél sllnenvssn kezú tágérss tsly HEG 4r.égólt slnésági kepárasaza etpekés , msg málé , : da utáld üz jén , 108 7 ú Mt zza agg a u a A! eds s j [d . f (d ő ag dtazetől . 419 a in dl 67 ha s ná 49 7 dé "él § . eásetY 8 A ő 0 mp az mat vis fent úg Ű v a had "4 st kt S GY ILII9 3, , Tanga TI da) 4 í 9, Keze (VE SSEL Mer RTL e ER A 1 EE reee eieT $XeS ő "4 19 e SAN Vvulat KZ HM Kel LB N J/ u 495728 aj , d ; 9 / : v új bh ÉT LA MW 2832 ZA iv) 42 3 Uza ga a) JG LT G4 éz 1. ép) V/ gő ő LA a ÍM 2 lé élte ; szgúűi :z a 4 TT ezeeeteet SZÁN fee gő SZÓT 4.141 VA TEN A SEB SEOOrTVIIT 47 VA sEG KELANA NK? 144 1/ [ ZÁZORNTNÓK 1 c - KéeseX GENETTA aA 4 a SzSz SH; t an? S X 4 Z 68 [//[ VS CA SZD g CEATA see Va 4) RLAA TV) VAS GN CAAÁÁRYAT VALT séece e e GOGOL MTE 3 Gt T kat .A44 j / / (éa CEPEŰTE LTV ee Sk SSÖNN LL Ces ENE ÉSSÉS ere em OSSSEN AE ÉLRE CS IS ESZE SAÉE BEN r r 77 ? mitet a 7 . k mejd een eget e ut ú zeke Döss Ek RAAZÁZYÉT a FOS ZTORKEZÉB SEZRDÓSA 5 7 5 : s NEO Tégy S sees ved AESző