: tt SA TAR p TM JÉSS SS KAN vas, 33x) 1 Hzz 3.3) Di sezée ÉSRA KALYI A SS NA éz ÉZSESSÉLN VE ( FOGSZ SASR S SSE k ESÉSE TÉS NAA ea yzat S NSÁNNANA ZS SIZE AN NEYZÁSÉS AJ ÉSEOSZÉN ] AGA) Va 4 [AA eg Jézg b HELYYÜÜY úg 4€ 2 Zs § 46 / s Ze bég Aah dá 1 1 § ZA AR VT ső v [/ zt ÖXy A Cotu ul ezéa SEEN S CS te RV SSE SEEN er SS 1 SE ÉÉN er S use § Ms Eső koSai NM ÖS Na met at s X EN igenes? ESNEESSE NSA SEN NNRRES SEENS 9 ms Et] RAD SéSSo S AI y EZ Ja a) MESS TENY vZ 7225 ESZE WZ 2 73) ) / MET s GZ 22 VA Ft B A OZ Év 3 y hé Ze 32) p see 3 Vg ; ; BR jó [1 VA VÉG KA lg d ő. BP E YG eze A 1 [ d MEZ SEL ESZ SNBA VA, II RAN Mg GZ et 74 , BRBRARAAN A / €eEK e [a Vg d VI g e TE GAANONK zs ME VE S f/ TÁSESSEIS S NÉL enek SÜN ESA L (4 si SNS Set ső Ne És sé "S SERSEEÉZS Sztar ant, St; an . ART ca kö". BUDAI EZSAJÁS. ( MAGFAR TUDÓS TÁRSASÁG SKÖNYVEI " HATÓDIK KÖTET. BUDÁN. A MAGYAR KIÍRÁGYI EGYETEM BETGIVEL L 1845. : Bt NN A MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG ÉVKÖNYVEI. HATODIK KÖTET. BUDAN. A MAGYAR KIRÁLYI EGYETEM" BETŰIVEL . 1845. A" MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG E Bak 0 NY VEI HATODIK KÖTET. 1540—1842. úgy aozeli as ot kosnetszatte BUDÁN, A" MAGYAR KIRÁLYI EGYETEM" BETŰIVEL 1845. SCHEDEL FERENCZ" ÜGYELÉSE ALATT. EG e e TARTALOM. ELSO OSZTALY. A MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI. I. Beszéd, mellyel a" 10-d. ülést megnyitotta G. Teleki József. II. Jelentés a" m. t. t. munkálkodásairól 1841-ben. Schedel Ferencz. Választás 5 Igazgató tanács gyülése . Tizedik köz ülés tárgyai . 3 EG AR RÉ ee Ez IL. Emlékbeszéd Gorove László lev. tag felett, Sztrokay Antal . IV. Emlészbeszéd Kossovich Károly r. tag felett. Zsoldos Ignácz V. Emlékbeszéd Budai Ezsajás tiszt. tag felett. Péczely József VI. Beszéd , mellyel a" 11-d. ülést megnyitotta G. Széchenyi István. VII. Jelentés a" m. t. t. munkálkodásairól 1842-ben. SeZedel Ferencz . Igazgató tanács gyülése . Tizenegyedik köz ülés tárgyai . E gobátezási VIII. Emlékbeszéd Kassai József lev. tag felett. Nagy János . IX. Emlékbeszéd Péchy Inre i igazg. tag felett. Tóth Lőrincz . ő X. Emlékbeszéd gr. Dessewffy Aurél lev. tag felett. . Császár Ferencz. Életrajzi toldalék a? m. t. t. elhúnyt tagjairól. Scledel Ferencz Banicz György; leys tagas oz tos vs. . Csató Pál lev. tag IV TARTALOM. Hoffner József lev. tag . . . . Péchy Ümxevigazo tag te ter sat tegez etel a! setáte MKÓSSGYleS IKÁTOLY AT. AtAD NSZ sz adta da ae Budai Ézsajás tiszt. tag . 0. . Magda Pál lev. tag . Farkas Sándor lev. tag . 8 z G. Dessewffy Aurél lev. tag . . . . Kassai József lev. tagi 2 ís sze Vass László tiszt. tag. Körösi Csoma Sándor lev. tag A" m. t. t. személyes állapotja 1842. nagy gyülélkör 5 135 135 136 137 138 139 139 140 141 141 143 TARTALOM. v HÁSODIK OSZTALY, ÉRTEKEZÉSEK. 1840—42. I. Mi okozta a? franczia köztársaság" harcznyereségeit ? győzedelmeinek mi adott olly hatalmas befolyású sikert? Kiss Károly . . . . . . . . A II. A" régi műemlékek" befolyásáról az új művészetre. Pulszky Ferencz . . . 18 HI. Az ész és philosophia? fölségéről. Hetényi János. . . . EROVNLOD; IV. Törvényeink" története, országunk" keletkeztétől az tg iütísi kihattág. KÖSLEMENESZ EÁ [ez st vett sólial ján Máá ezet a eti fall re 18 d 9 d 42.65 17 AP fejedelmi vezérekrbi nös GYKŐL WONG E MTSAE Er TSA gát et ső ta tn da ate ía 65 1. §. A" törvényhozásnak első nyomdoka eleinknél. . . . 2. 2. 2... . 65 2. §. A" törvényhozásnak utóbbi nyomdoka eleinknél . . . . . 2. 2. 2. . 71 NSÁZKOTSZÁSOB DITÁKGNKODAN ORAL NC AN ASE LT 1 ENNE ZETÉNEK e e 71 £. §. Magyarországttal te" "korban "területe 17 9a AAA to erne mt ta aa ét. 72 HIT SZENSHÉY ÁAK O ZOZ LEGO LÜ FBT EK retteg eze téttsei utes san T Ve ésén gasl ek she 72 1. §$. Ujításainak mintája, . . . 285 hey. stat EZER ke s TESLAZ OV 72 2. §. Polgári jogunkat érdeklő első érdeme . 2. 0. zh s 74 SES ös ANOK KÉDÜPŰKE Ezék el öss e eln lat Te VERA a Ha ETET Ke ZÓ (NAN e 85 VO S gl rEZ KUT O kél ező KÖV ÖN KENRÉGY ÁE Et NES TEN ES ta kSzeaeó 87 5. §. Negyedik érdeme bes ebe EE Ét ál E ZOLL É tE TZÓOZEÓ VÖNRÉZ ÉN ÁSÓ 99 6. §. Ötödik érdeme . . . ggg SZKRÉGTEK TÓ ZAN EÉN "edés írta Tt E 7. §. Említésre méltó néhány da-ú; az : adási das ismatlkt ilag ustt "4 109 II. Péterról és Aba Sámuelról 1038—1046., . . . . . . . . . . . . . . . 110 1. §. Törvényeink és jogaink" állapotja országlásuk alatt. . . . . . . . . 110 2. §. A" bajor törvény" behozatalát érdeklő véleményről . . . . . . . . . 1II NY: 1. Andrásról 1046--1960 irat : ashiz baci. rnolobbenáz. aram "a 2 1. Sz Rörvényzendeletei oksző ka esetei ilmadtsök melébuinéik ah : stereo éntét 112 2. §. Más, említést érdemlő adatok országlása korából . . . . . . . . . 113 V. 1. Béláról JO6GIZ-I088jet "sad dharth az [dítaztá ígoihogi A. Háxnwa dibsrezstH1l4 VI. Salamonról : 1983—TOTÁ. Jea egni ásza set se őv ágyéka JÖ-OLSL vdoan ak diba rs01114 vI TARTALOM. VIT. I. Geigáról VÖZELÖZTÓ Te ese Te za gt Nagle sat NETEN EZÉS ta KLABEB WIIL. Sz ASZTOK á TOT T005 1 ta Tasi skeet etés ta el E ee Tale e els éa ÜLŐ 1. §. Törvényünket érdeklő érdemeiről általánosan . . . . . . . . . . . 116 2. §. Sz. László felső, (könyvéről 4.2. . .gaiők 12 (008 ÉL Sp ea eb 2 2 a 16 SASANZ lászló második Könyvérőlze 2. szd slg a kelsz úm maz a el 4. §. Sz. László? harmadik könyvéről 20. e esege ss sss e zo s a: B 5. §. Némelly jegyzetek sz. László" törvényhozásáról . . . . . . . . . . 124 DESSA manók HOS —TTIA : rá öz tásn ésátááeáate kás E MENÉS Te s ölelte akár ke et NK a0 tell ő 1. §. Törvényünket érdeklő érdemeiről általánosan . . . . . . . - . . . 126 2. §. Az egyházat érdeklő törvényei .0. . 2. 2... 2. s. 2 sz. o. 128 3. §. A" gonosz tettek" büntetését érdeklő törvényei . . . . . . . . . . . 129 4. §. Az igazság kiszolgáltatását szabályozó törvényei . . . . . . . . . 130 5. §. A! kir. jövedelmek" helyreállítását és ép karban tartását tárgyaló törvényei. 132 6. §. Egyéb érdekes törgényert. sosa TS NASZERA ÉRMTN OK aal Aa. o. 133 7. §. Némelly jegyzetek Kálmán" törvényhozásáról. . . . . . . . . . . . 135 8. §. Még némelly említésre méltók Kálmán korából. . . . . : . . . . . 138 X. II. Istvánról és utódairól III. Lászlóig 1114—1205. . . . . . . . . . . . . 138 XI. II Andrásról 1205—1235.£ soruz ajŰ stress kal ez a Toula dlrsztárs GYK SNENKÉEA 7 180 1. §. Törvénytudományunkra nézve főbb érdekkel bíró tettei . . . . . . . . 149 2. §. Törvénytudományunkra nézve említést érdemlő egyéb adatok országlása korából hez tázttás Nek sbe Erdei tsa teákat es sas takzkss éles Sás? át. ILO XII. IV. Béláról: 1235—ERO c. 1 ssszösesodegálobense nel cogádsetorsé EE "AY 1. §. Törvénytudományunkra nézve főbb érdekkel bíró tettei . . . . . . . . 171 2. §. Törvénytudományunkra nézve említést érdemlő egyéb adatok országlása korából Heads letve Kezjöei tését zs ezető a: Meet a KAÜÉS SG sa BÁSSALEE Ke. az e LAB KINT. V. Istvánról 22 7oSidTa s TE kosz öt asae ÜLT ÁRSK ee ásás sé éle S HÉV. AV. ILászlóróláoz2z 1980 008 ENTER, öat ás A Ess ese sn tk Tee e ő s SHB XV. UI Andrásról? 1299— 1304" / 04 emet s e ős ez M-I slslná csn ász üjtét , (5 EZ 1. §. Törvénytudományunkra nézve főbb érdekkel bíró tettei sához "6206 2. §. Törvénytudományunkra nézve említést érdemlő egyéb adatok. . . . . . 220 V. A" Hegyalja földismei tekintetben. Kubinyi Ferencs . . . . . . . . 228 VI. Hitelintézeteink? szelleméről és befolyásáról a" nemzeti jólétre. Fogarasi JÁNOS sz ze sss ss Arlelatálzásetta ÉJRE ÁSRA NENT E ak. 235 VII. A" magyar nyelv? történeteinek vázlata. Jászay Pál . . . . . . . . 261 VIII. A? magyar honvédelem! történeti vázlata. Horváth Mihály . . . . . 298 Első korszak. A? honvédelem! történeti vázlata az Árpádok alatt . . . . . . . 300 Második korszak. Az Anjouk! országlatától at mohácsi ütközetig . . . . . . . 316 Harmadik korszak. A" mohácsi ütközettől az állandó had! felállításaig . . . . . 337 Negyedik korszak. 1715-től Máig. c. a sz zs se sz oszze se KED ESA TAR eS 359 TARTALOM. IX. A" Ludolphi-szám. Toldalék. Wállas Antal X. A" számbeli felsőbb Száari SK SAE valós gyökerekben. Gyi-: ry Sándor . XI. A" sebesség Föl vzdtdsál folyó sints ötatíetáltén egy a" dd mért keresztmetszés "s abban talált sebességek által; továbbá a? Duna? víz- emésztéséről különböző vízállásoknál. Vásárhelyi Pál . XII. Zsigmond igás sé ÖM ls a "s pecséte 1435-ből. Euczenbacher SEÁTRÓST véea E ő XIII. Ötödik TS. mint ifj. magyar HESESETNE IV. "Bda SZ TATA SEB háborújáról. Waltherr László . VII 377 395 404 416 421 f. jé i 4 tág sz p szi V dac tazáta 7 E úú 5 s B. jós tik dozozados ! É 14. z . Ve Sajat A i MGzet álostag 8; 28 zen A 8972. I Kr ott "a tát és 31; , táetintk fá ni ". ; a Me 4 ? $ me a. 4 He £ ég a ú övé we ! a b Bo rt eü nm: k 7 avágyákaán enber. dat me sitknák ervtégááán (aa. Aa ke en ál To RA eges ő §2 188 . [9 1 a ? ( Ag di 5 ön atz te 3 má. gú 4 [j e ATA, an nd él, őt kelés st s pej fé a jer ha - ed ELSŐ OSZTÁLY. A" MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG 988 38 NM Be 1540—41842. M. T. T. ÉVK. VI. 1. 1 A" MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG TÖRTÉNETEL TIZENEGYEDIK ÉV. 1840. Nov. — 1841. SEPT. 1 BESZÉD, MELLYEL A" M. ACADEMIA X-DIK KÖZ ÜLÉSÉT, SEPTEMBER 5. 1841. MEGNYITOTTA AZ ELNÖK, GRÓF TELEKI JÓZSEF. Tekintetes tudós Társaság! Minden renden levő nagyérdemű hall- gatók! E" mai fényes ünneppel lételének tizedik évét fejezi be társasá- gunk. Ennek mindnyájunk által kivánt és reménylhető fenállása" idejét te- kintve, alig annyi mint egy percz az emberi életben; de magában véve olly időszak , mellyből a" gyenge csemete jövendőjét jóslani nem minden . alap nélkül lehet, minden esetre pedig az első, mellyen a köz érdekű ügyek" menetelében gyönyörködő honfi szeme megakadhat. Nem lesz te- hát érdeketlen egy pár futó tekintetet vetni vissza nemzeti intézetünk" munkálkodásaira s ezeknek eredményeire ezen időszak alatt, mellyből honfiaink elláthatják, mit tettünk eddig elő és mit várhatnak jövendőre tólünk, minő szellemi kamatokat hozott és mennyit adhat azon tőke, mellyel némelly buzgó hazafiak ezen tudományos intézetnek életet adtak. 1 4 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI. Hogy itt, mint már emlitém, csak futó és általános előadás- ról lehet szó, nem szükség bővebben mutogatnom. Egy hosszabb és részletes átnézetet lehetetlenné teszen azon rövid idő, melly ezen mai ünnepélyes öszvejövetelünknek szentelve van, és a mellyen tisztelt hall- gatóink" figyelmére még több más, ennél némelly tekintetben közönsége- sebb érdekű tárgyak várnak; — szükségtelenné pedig azon körülmény , hogy a" társaság maga ezen évtized alatti munkálatainak bővebb és apró- ra vett kidolgozását elhatározta, melly még a" jövő év" folyamata alatt a közönség kezébe fog jutni. Ebben mindenki egy, minden részeiben híven kidolgozott képét fogja annak feltalálni, mellyet mi most csak egyes főbb vonásaiban fogunk előállítani, fő gondunkat arra fordítva, hogy némelly elvek" megállapitása, némelly közönségesb eredmények" ki- emelése "s méltánylása által hallgatóinkat azon állapotba helyheztessük , miszerint elfogulatlanúl megitélhessék, ha valljon és mennyiben felelt meg társaságunk rendeltetésének ? és mennyi figyelmet érdemlenek azon vádak, mellyekkel ellenségeink minden alkalommal, sót minden alkal- mon kivül is bennünket érdekelnek. Mielőtt azonban ebbeli vizsgálódásainkat megkezdenők , szükséges megjegyeznünk, hogy tudományos intézetünknek nem volt kötelességeül téve, miszerint fáradozásait egyedúl azon munkálatokra szorítsa, mely- lyeket a" maga kebelében egyesült erővel kidolgozva, bocsáthat ki. Min- den, ki a" tudományos munkák" készítésének módjával csak valamennyi- re is esméretes és a dolgot egy kevéssé megfontolja , igen könnyen meg- győződik, hogy azon tudományos tárgyak, mellyek egy illy társasági munkálkodást megkivánnak, vagy megszenvednek, igen csekély szá- muak , és mint többnyire nagy kiterjedésüek, a" tudományosságnak egy magasabb fokozatát kivánják, mint a mellyen a" magyar áll, vagy kör- nyülállásaihoz képest állhat. Társaságunknak egyedűl ezen feladata nem lehetett; hatásköre kiterjesztetett, még pedig főként a tudományos mun- kásságnak élesztésére azok közt, kik erre meghívatást éreznek, mind kebelében, mind azon kivül. És így, valamint azon vádat, hogy a" tudós társaság még olly kevés maga által dolgozott tudományos munkát nyuj- tott az olvasó közönség kezébe, tekintetre méltónak nem tartjuk, úgy másfelül az eredmények" meghatározásában ezen munkákon kivül kiter- jesztjük figyelmünket mindazokra is, mellyeknek a" társaság, buzdításai ELNÖKI MEGNYITÓ BESZÉD 1841. 5 által adott életet, mellyek általa nyomattak ki, vagy a" mellyeket eze- ken kivül tagjai dolgozgattak és napfényre bocsátottak. Ezt vizsgálódásaink" határaira nézve előre bocsátván, lássuk már magát kitűzött tárgyunkat. Hogy társaságunknak kettős fő czélja van: először a magyar nyelv mivelése, kiképzése, másodszor a tudományok" terjesztése, gya- rapitása és főként nemzetesitése a" magyar nyelv" segitségével, semmi kétséget nem szenved, akármennyit kivánják még azt is gáncsolni azok , kik megsértett hiuságok által ingerülve, még a" legtisztább forrásból is epét meritenének. A" rendszabályok! tiszta értelme minden további vi- tatást szükségtelenné tesz. Vizsgáljuk meg társaságunk! munkálkodását mind a" két czéljára nézve. ű Közönségesen hallatszott még ez előtt kevés évekkel azon pa- nasz, hogy nyelvünk igen szűk, bárdolatlan, a miveltségben elóhaladó emberi nem! szükségeinek nem felel meg, a" számasodó tárgyak" megne- vezésére, a" napról napra nevekedő eszméknek kifejezésére, az érzemé- nyek" különböző árnyéklatainak festésére, elégtelen. . Nyelvünk" minden belső szépségei és bővitési képessége mellett is a vád nem volt alapta- lan, és azt nemzetiségünk" ellenségei igen mohón használták annak meg- mutatására hogy nyelvünket illy állapotjában az igazgatási dolgok" vite- lére használni , az iskolákba a tudományok! tanitására forditani nem le- het, hogy az, minden míveltebb körükben az eszmék! kicserélésére al- kalmatlan. . Hogy" áll a" dolog most? A" nyelv egyes szavaiban, fordula- taiban gyarapodva, már is bőségére nézve több más régolta mívelt nyel- vekkel mérkőzhetik, a" legmiveltebbekhez közelít, és habár itt is még nem kevés kivánni való maradt fel, és ennél még sokkal több a" határo- zottságra és csinosságra nézve; ugy mégis senki sem tagadhatja, hogy az mind a" tudományokban, mind a" köz életben, a szónoki székekben ugy mint a! társalkodásban, a tárgyak" megkülönböztetésére aikalmatos lenni, az eszmékhez és érzeményekhez simulni kezd; csinos fordulatai, tisztult eredetisége "s szabályossága, férfiasodott rövidsége s belső ereje által még bennünket is , kik előmenetelének szorgos kisérói valánk, kel- [9 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI. lemetesen meglep. Minden nagyítás nélkül elmondhatjuk, hogy nyel- vünk az utolsó évtizedben olly nagy előmeneteleket tett, mint az előtt századok alatt sem. Az emlitettem vádak elnémultak, a" nemzeti nyelv" ellenségei ezen védsánczaikból kivetve más csekélyebb érdekű erősségek mögé kénytelenitettek magokat vonni, hol őket a nemzet lelkesedésé- nek könnyü lesz semmivé tenni és elhallgattatni. Könnyítette a" dolgot a nyelvbeli ujitások iránt támadott vitának megszünése. Nagy tűzzel, hogy ne mondjam, elkeseredéssel folyt ez, kivált a" jelen század" második tizedében; az ujítók és a régiséget véd- lők közti harcz sokáig kétséges vala, a győűzedelmet egyik fél sem tu- lajdoníthatja magának , és mégis most már béke uralkodik s a két fél visszavonásai közt egyedül a nemzeti nyelv lett nyertes. A" helyes ují- tások" czélszerűségét senki sem hozza kétségbe, vagy legalább az iránt véleményét a" megállapodott köz szellem ellen kijelenteni nem meri. Ha mindjárt némellyik tüzes ujító merészségében kelletinél tovább megyen is; a" nyelvtani szabályokban jártasabb, a" józan elvekben megegyez- ni kezdő irói közönség korlátot vet neki. Ezen szembetünő változást nyelvünk" ügyében koránsem kivánom egyedül és kikötóleg magyar tudós társaságunknak tulajdonítani. Volt arra kétségen kivül, mint ezt háladatosan fogjuk mindnyájan elismerni , nagy befolyása a" törvényhozó testnek czélszerű "s a magyar nyelv" szük- ségét megállapító törvények, a" kormánynak ezen törvények"? sikeresi- tése, a" társaság keblén kivül munkálkodó több érdemes tudósoknak kitünő dolgozataik, valamint magának a" nemzetnek nyelve melletti dicséretes buzgólkodása által: de bizonyosan volt ezen tudományos inté- zetünknek is. Ennek nagysága felett nem akarok hosszasan vitatkozni ; egyfelül, mivel az illy nemű tárgyaknak bizonyos mértékét még nem ta- láltuk fel; másfelül, mivel nagy érdekű ügy körúl, millyen a" nemzeti- ség előmozditása, a legkisebb érdem is a? czél szentsége által nagy te- kintetű lesz; — csak közönségesen kivánom megjegyezni, hogy azon tu- dományos szüleményeknek, mellyek az utolsó évtizedben, és igy a" ma- gyar academia felállásától fogva napfényt láttak, nagyobb része a" társa- ság kebeléből jött ki, vagy pedig tagjat magányos munkásságának kü- szönhető, és még a" társaságon kivül és nem tagok által készült munkák- ra is az academia" ösztönzéseinek , azon anyagi és szellemi megtisztelteté- ELNÖKI MEGNYITÓ BESZÉD 1841. 7 seknek, mellyeket ez nyujtani szokott, nem kis befolyása volt. Az aca- demia a" nyelvujitásokra nézve véleményét nem jelentette ugyan ki, de minden munkálataiban egy, szerencsés közép utat követe, mellyet az iró "s olvasó közönség elfogadása által méltánylott. "Végzetül itt még szó- lanunk kell a" tudományos társaság érdemeiról a" szóhajtogatás és he- lyesirás" szabályainak megállapítása körül. Azon élénk vitatások , mely- lyek ezek felett épen olly hévvel mint nyakassággal folytattattak, meg- szüntek ; azon bizonytalanság, mellyben voltak hazánkfiai ezen szabályok iránt, eloszlott, miolta az academia e" részben nézeteit egy külön mun- kácskában kiadta. Ez ugyan igen röviden, csak a" társaság" tagjai számá- ra "s ezekre nézve is csak egyedül academiai munkálataik" tekintetéből kötelezőleg dolgoztatott ki, és bocsátatott nyomtatás alá, csupán mel- lesleg és mintegy az elfogadott elvek" igazolása kedveért adatván az ol- vasó közönség kezébe, és ennek mégis kitünő többsége nézeteinket osztot- ta, szabályainkat magáéivá tette, ugy hogy e" részben kivánt egyforma- ság uralkodik iróink közt, és egy kettőt kivéve, kik már előbb elfoga- dott elveik mellett makacsul megmaradtak, csak azok térnek el szabá- lyainktól, kik előadásokra és irásmódjokra gondot fordítani nem sze- retnek. Csekélyebbek és koránsem olly tapogathatók azon eredmények , mellyeket az academia" második czéljára, a tudományok mivelésére néz- ve, előállíthatunk. Ezen sokkal parlagabb állapotban átvett mezőn több ólly készületeknek kelle megtörténni, mellyek csak a jövendő időben gyümölcsözhetnek; a" köz törekedésnek mindenek felett oda kelle irá- nyozva lenni, hogy a" nemzeti literatura a tudományokra nézve azon fokozatra emeltessék, mellyen azok a" külföldön állanak ; a: tudományok" szeretét éleszteni kelle, hogy olly férfiak támadhassanak, kik az idegen növények" meghonosítására alkalmatosak legyenek; sót némelly tudomá- nyokra nézve magát a nyelvet is kelle bővebben kimívelni, hogy azok- nak előadására eszközül szolgálhasson. A" tudományoknak belső gyara- pitásáról, új tudományos eredmények" előállításáról még szinte szó sem lehete. Ez még a" későbbi időknek , a, magyar tudományosság bővebb kifejlődésének lehet következése. 8 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI Azonban itt is megtette intézetünk azt , mit tehetségei és körülmé- nyei megengedtek; bátran meri e" részben is az eredményeket a közvé- lemény" elfogulatlan birósága alá bocsátani. Nem kivánjuk bővebben vizs- gálgatni azon pár ezer nyomatott íveknek , mellyek részünkről e" tekin- tetben az olvasó közönség kezében forognak, belső becsét ; nem azt, van-e azokban sok új? Itéljék ezt el azok, de csak azok, kik ezen íveket gondosan keresztültekintették, kik a" tudományok" minden osztályaiban eléggé jartasok ennek elhatározására; de mégis bátran el merjük monda- ni, hogy azok kiterjednek a" tudományok" különböző ágaira, még több ollyanokra is, mellyek eddigelő tudományosságunkban ismeretlenek vol- tak. . Ha pedig ezekhez számláljuk az egyes academiai tagok" magányos munkálkodásainak eredményeit is a lefolyt tíz esztendő alatt, egy je- les könyvtáracska lesz együtt, mellyből a tudományok" kedvellói, ha mindjárt ezeknek nagy részét rendszeresen tulajdonokká nem tehetik is , igen sok tanulságos ismereteket szerezhetnek magoknak. Az ösvény itt is kijelelve, sót néminemű tekintetben járhatóvá téve van; mihelyt az az academia pénzalapja megengedi, hogy nagyobbszerű, a tudományok" egyes részeibe mélyebben vágó munkálatait rendszeresítő tudományos vállalatokkal léphessen fel, haladásai észrevehetőbbek , jobban összevá- gók, és ef mellett terjedelmesebbek lesznek. Nem a más nemzetek ál- tal kimívelt tudományok" meghonositásában keresendjük egyedüli dicső- ségünket, hanem azok" bővebb kifejtésének , , előhaladásának eszközlésé- ben, mi által a több tudománydús nemzetekkel kezet foghatunk, sőt versenyezhetünk is. A" mi hogy minél előbb megtörténhessék, senki sem kivánja buzgóbban mint mi, kiknek ez; a" nemzet bizodalma által kötelességünkké is van téve. Ezek voltak azok, miket tiz éves munkálkodásainkról , azokat egy közönséges szempontból tekintve, megjegyezni. szükségesnek vél- tem." Most még kikérem tisztelt hallgatóink" figyelmét mult évi munká- latink" részletes előadására és némelly csekély dolgozatokra nézve; amazt a" titoknok, ezt némelly más tagok. olvasandják fel. JELENTÉS A M.T. T. MUNKÁLKODÁSAIRÓL M. DCCC. XLI-BEN. 9 II. JELENTÉS A" MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG? MUNKÁL- KODÁSAIRÓL M. DCCC. XLI-BEx. ELŐADTA A" X-DIK KÖZ ÜLÉSBEN SCHEDEL FERENCZ , TITOKNOK. A" magyar tudós társaság az 1830. évi dicső országgyűlés alatt alakítva, pályafutása" első tizedét múlt 1840-nek "novemberében fejezte be. Mennyiben igyekezett ez intézet, melly majd minden eszközük nél- kül, kevés a" kitüzött czélra voltakép elkészült erővel, kisded és rész- vétlen vagy szigorú közönség elébe lépett, rendeltetésének azon évkör- ben eleget tenni: kiveheté a" figyelmes hazafi mind azon tudósításaink- ból, mellyeket e" helyt hallgatóink elé évenként terjesztettünk ; mind az igazgatóság jelentéseiből, mikkel az ország törvényhatóságai- nak számolt; mind Évkönyveinkból , mellyekben kötelességünknek tar- tók őszintén "s inkább kicsínyes bőséggel, mint előkelő rövidséggel fog- . lalatosságaink menetelét előadni; kivehetendi végre összefüggő áttekin- tetben egy külön munkából, mellynek irására az academia engem mél- tóztatott megbízni, "s melly immár készülőben van. Nincs tehát acade- miai életünk" második tizede" elején a" múltról egyéb mondani valóm, mint hogy, kifejtvén minden irányaiban academiai testületünk" életmú- ségét, a legfontosabb munkálatok" előkészületeit megtevén , "s az irodal- mi nyelvet formáiban és szavaiban bizonyos pontig megállapítván, a" tu- dományos értekeződésnek, újon rendezett héti üléseinkben, tágasabb me- MEL ML ÉVS S VII 1 2 10 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI. zót nyitottunk). Ez új rendszerrel kezdettük meg 1840. nov. 16-kán munkálkodásaink" tizenegyedik évét; mellyet e" mai köz ülésünkkel bere- kesztvén, róla részletesben szóló tudósításomra a tisztelt gyülekezet figyelmét kikérem. I. Első helyt említem a nyelv körűli munkálkodásokat. A" nagy szótár" dolgozása folyt, sót a nyelvtudományi osztály- ból Czuczor Gergely, a" philosophiaiból Horváth Cyrill, Hetényi János, és Kállay Ferencz, a" törvénytudományiból Szlemenics Pál, illetőségeik" egy részét vizsgálat alá is bocsátották. A" hadtudományi műszótár dol- gozása hasonlókép folyt, "s különösen b. Lakos János t. és Kiss Károly rtt. munkálkodások" egy részét elő is terjesztették. A" munkába vett bá- nyászati műszótár körül Bugát, Frivaldszky és Kacskovics fáradoztak ; "s időközben a" segedelemnyújtásra felszólított magyar és erdélyi bánya- kormányok közül a" felsőbányai az ott már divatozó múűszók" lajstromát küldötte be, az alsómagyarországi egy tetemesb munkálat" közlését igér- te. Végre a Tájszótárhoz újra is Horváth József rt. vasi és honti, Dr- novszky Ferencz nyitrai, Fabó András nógrádi, Matusik János tatai, Vas József göcseji tájszók küldésével járultak. A? magyar szókötés szabályai nyomozásában a nyelvtudományi osztályból Czuczor, Fábián, Nagy János és Vörösmarty jártak el: melly munkálat, mihelyt kiegészítve és a társaság által megvizsgálva és elfo- gadva leszen, a" közönség elébe fog terjesztetni. Nyelvrégiségek" keresése és gyűjtésével folyvást Döbrentei Gábor rt. foglalkodott, kinek szerkesztése alatt a"Régi m. Nyelvemlékek" máso- dik kötete meg is jelent. II. A nagy és kis gyűlésekben szőnyegen volt tudományos tárgyak különféle osztályokból vétettek. Fogarasi János It. a magyar igék" természetét fejtegette; Kállay Ferencz rt. a finn és magyar nyel- vek" összehasonlitási vizsgálatának köztünki történeteit és eredvényeit állította elő, "s az újabb külföldi fölfedezéseket és tudományos nézeteket e" tárgy körűl megvizsgálván, Possart lapp és Gabelentz syrján nyelvta- nait ismertette, folytonos tekintettel a magyar nyelv" rokon sajátságai- ") Lásd az új szerkezetet az Évk. V. köt. első osztálya 79—81 lapjain. JELENTÉS A. M. T. T. MUNKÁLKODÁSAIRÓL M. DCCC. XLI-BEN. 11 ra; Bloch Mőrics It. a. nyelvhasonlításról, különösen a" magyar nyelv rokonságairól értekezvén, annak a! syrjánneli hasonlatosságait emelte ki, "s azt alkotására nézve a" sinai és semita nyelveknél felebb állónak mu- togatta; ugyan ez a" héber költészet" jelleméről olvasott, hasonlítva a hellennel és sanscrittal. Podhradczky József It. Erdósi János XVI. századbeli szerző né- melly eddig lappangott irását ismertette meg; Szemere Pál rt. a. szép művek" criticájáról általában, különösen pedig Vörösmarty" némi daláról adta elő elmélkedéseit; Pulszky Ferencz rt. a" régi műemlékek" befolyá- sáról az új müvészetre, Hetényi János rt. az ész és philosophia fölsé- géről értekeztek ; Zukács Móricz It. a büntetőjogi theoriákat adván elő, különösen az igazság és haszon elveit fejtegette, "s az utolsóra többek által felhozott ellenvetéseket czáfolgatván , meg igyekezett mutatni , hogy a jól értett haszonelvben az igazság elve is ben foglaltatik; Briedl Fi- del It. az aestheticai lángészról elmélkedett; Gyóry Sándor rt. a: hasznos ismeretek" terjesztése" módjairól adta elő nézeteit; Vajda Péter It. a ter- mészettudományok" befolyását a" társaságra fejtegette. Czech János rt. a zsidók polgári állapotjait Magyarországban nyo- mozza; Horváth Mihály lt. az 1514-ki magyar pórhad! okait és követ- kezményeit adta elő; ugyan ő az Anjouk" hatását állította elő hazánk- ra, országlások" szellemét, a" közigazgatást, egyházi, erkölcsi és né- pi életet tekintve; Jerney János rt. a hazánkat IV. Béla alatt pusztított mongolok" egyik vezérének , Kadánnak , oklevelét magyarázván, a neve- zett királyunk" pénzeivel találtatni szokott, de mind eddig meg nem ha- tározott réz pénzeket a mongolok által forgásba hozottaknak igyekezett megmutatni; Kállay Ferencz rt. a Frangepáni nemzetségről , — Sztro- kay Antal rt. Cházár András" életéről "s tudományos és philanthropiai ha- tásáról értekeztek; Horváth Mihály It. és ef sorok" előadója több ren- dú, hazánkat illető történeti munkákat ismertettek meg a! társasággal ; Luczenbacher János rt. Róbert Károly király" némelly, általa Buda vá- rosának adott, árulerakói kiváltságára vonatkozó ritka ezüst pénzeit mu- tatta elő, azokról egyszersmind értekezvén; igy Kállay Ferencz rt. né- melly , legujabban Erdélyben, az Orbai székben találtatott arany régi- ségek rajzai előmutatását kisérte észrevételeivel; "s társaságon kivüli 2 . 12 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI. hazafiak közül Romer Florián Cudar László egykori pannonhalmi főapát sírkövét, Nagy-Ajtai Kovács István pedig némelly , a" Kolosvár" régi vár- falán találtatott magyar síriratokat, közlének rajzokban, egyszersmind magyarázataikkal is kisérve. Kiss Károly rt. a franczia köztársaság hadi szerencséje okait igyekezett meghatározni; más ízben a" legujabb hadi irodalmat ismer- tette, tekintettel eddigi kisérleteinkre e? nemben. Nagy Károly rt. új elrendelésű égtekét, az elsőt magyar nyelven , készíte, "s annak előmu- tatását egyszerítései igazlásával kisérte; Taubner Károly It. a" mértan előadása módszerét, és különösen a mértani irodalomnak hazánkban hazai nyelvünköni mibenlétét terjeszté elő; Vásárhelyi Pál rt. folyóvi- zeknél a" sebességek" fokozatáról értekezett, felvilágosítván e" kérdést egy, a Dunán mért keresztmetszés és abban talált sebességek által, nem kü- lönben a Duna" vizemésztéséről különböző vizállomásoknál. Szlemenics Pál rt. a magyar törvények történeteit nyomozta az ország keletkeztétől az Árpádok" kihaltáig; Jerney János rt. törvény- könyvünk" legnagyobb nyomtatási hibájáról egy betűben értekezvén, ki- mutatta, miképen I. Lajos" decretuma" 11. czikkelyében , universi viri nobiles" hibásan áll veri helyett, melly helytelen olvasásra Kollár s utána többen egy hamis közjogi tételt alapították; Toth Lórincz It. a becstelenítés" büntetéséről általában, "s különösen ennek hazánkbani al- kalmazásáról elmélkedett; Kállay Ferencz rt. a? magyarországi részek" visszakapcsolása" kérdését vizsgálván, tekintettel az eddigi vitatkozások- ra, az ügy" további kiegyenlitésére szolgáló pontokat igyekezett kijelel- ni; Fogarasi János rt. egy magyar bankról fejtette ki nézeteit; — Bugát Pál rt. az orvosrend" miképeni emeléséről Magyarországban értekezett ; Schoepf Auguszt It. a" kancsalság" műtételét adván elő, számos egyedet műtét előtt "s után, különféle időszakaiban a" gyógyulásnak , állított a társaság elébe; ezeknek előadója egy Magyarország határain belül ta- lált lithographiai követ ismertetett meg. Gyász- és emlékbeszédeket elhunytaink felett Péczely , Sztrokay és Zsoldos, s a" társaság titoknoka, készítettek. III. Nyomtatás végett húsz kézirat terjesztetett ez év" lefolyta alatt az academia elébe: nyelv és literaturai 4 , classica-literaturai 2 , phi- JELENTÉS A" M. T. T. MUNKÁLKODÁSAIRÓL M. DCCC. XLI-BEN. 13 losophiai "s nevelési 3, történetirási és rokon 6, mathematicai 1, ter- mészettudományi 3; mellyek közül a" következőknek kinyomatása hatá- roztatott: a) Szerém vármegye ismérete Hoblik Márton lev. tagtól; b) Cuvier" Állatországa, második kötet, Vajda P. Ittól; c) Magy. könyvtár, készítette Jankowich Miklós tt.; d) Plutarch" Parallelái, ford. Székács és Taubner II. tt.; e) Miss Sara Sampson Lessing után Kazinczy Ferencztól ; f) Edvi Illés Pál közhasznu kézikönyvének harmadik kiadása. — A" ma- gyar törvénytár" első része, u. m. Verbőczy István Hármaskönyve Bertha Sándor, Fogarasi János, Luczenbacher János, Szalay László és Tóth Lőrincz r. és I. tt. által forditva, most vagyon vizsgálat alatt. A" Tudománytárban kiadás végett 31 kézirat küldetett be: külö- nösen 3 literaturai , 5 philos. "s nevelési, 9 történeti, 6 mathematicai , 1 had-, 1 mútudományi, 3 törvény-, "s ugyanannyi történettudományi ; mellyek közül 21 fogadtatott el, és pedig academiai tagoktól a" követke- ző még nem idézettek: Hetényi János r. tagé az academiák" hasznairól , Briedl Fidel 1. tagé: a kisdedovó intézetek történetileg ; "s egy oskolalecz- kei czélszerű terv" készitésének lényeges és mellékes bélyegei ; Podhradcz- ky József 1. tagé Berger Illés magyar történetiróról; Jerney János rtagéi azon kérdés felett: való-e hogy az orosz birodalom" alapitói magyarok voltak; továbbá a" bői convent" emlékezetének felélesztése; ismét: a" vá- czi püspökség birtokjövedelmét mutató XVI-d. századi m. oklevelek ; Jászay Pal I. tagtól a" kassai kisebb országgyűlés czikkelyei; Taubner Károly 1. tagtól: a" fourieri módszer a" felsőbb foku egyenletekról; Vál- las Antal r. ttól: a? holdfogyatkozásokról; Tarcgy Lajos r. tagtól a" ter- mészeti tudományok" régi történetei, és Schoepf August ltag" értekezé- ze a" korcsvegyekról. Megjelentek az utolsó köz ülés óta, az academia költségein : 1) A" m.t. társaság" Évkönyvei. Negyedik kötet. 2) Tudománytár. Tizenkét füzet. 3) Régi magyar Nyelvemlékek. Második kötet. 4) Magyar helyesírás és szúragasztás főbb szabályai. Ötödik kiadás. 5—7) Eredeti játékszín, kiadja a" m. t. t. VIII. IX. X. kötet. 8) A felsőbb analysis" elemei, Gyóry Sándortól. Második füzet. 9) Számolási segéd a" közéletben előforduló pénzszámolások" táb- 14 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI. láit "s egyszerű szabályait példákkal világosítva foglaló. Hradnay Fe- rencztől. 10) Az állatország , fölosztva alkotása szerint, Cuvier ut. Vajda Pétertől. Első kötet. 11) Népszerű erkölcstudomány , Zsoldos Ignácztól. 12) Magyar tud. társasági névkönyv astronomiai naplóval és ka- lendáriommal 1841-re. A" napokban jelennek meg : 1) Történettudományi pályámunkák? első kötete Hetényi János pá- lyamunkájával honi városaink" befolyásáról nemzeti fejlődésünkre; és 2) Felsőbb egyenletek egy ismeretlennel Vállas Antaltól. Sajtó alatt a? Nyelvemlékek" és Tudománytár" folyó kötetein, s a" Törvénytud. Múszotáron kivúl 1) Az Évkönyvek? V. kötete. 2) Edvilllés Pál Közhasznu Kézikönyvének harmadik kiadása. 3) A német-magyar Zsebszótár" második kiadása. Örömmel jelenthetem itt még gróf Batthyányi Kázmér és Nagy Károly urak hazafiúi tettöket, miszerint az ő kültségökön készült, sa két haza" fő "s közép iskoláiknak ajándékozott első magyar föld- és égte- kék" készületeit, minden költségpótlás nélkül, az academiának engedék által , melly ezután gondoskodni fog, hogy necsak magányosak az előálli- tási áron szerezhessék meg e" tekéket, hanem a" netalán még keletkezen- dó iskolai intézetek is azokkal ingyen látassanak el. IV. Az országos alaprajz által a társaság gondjaiba ajánlott n em- zeti színügy érdekében 1833 óta fenálló választmány ez évben ismét 28 fordított színművel gazdagította a" magyar repertoriumot "). V. A" nagy jutalom , valamint az osztálybeli jutalmak mibenlé- te is külön jelentésben fog előterjesztetni. 1 Ezek a" következők : 109. Hogy kell összeesküdni. Vígj. 5 felv. Scribe után ford. Dobrosi. 110. A" regélő, vagy két állomás. Vígj. 3 felv. Picard után francziából Fekete Soma, JELENTÉS A" M. T. T. MUNKÁLKODÁSAIRÓL M. DCCC. XII-BEN. 15 VI. Tudományos utazás? eszközlésére a" társaság most sem birt elegendő pénzerővel: azonban Reguly Antal jelennen az európai éjszakon utazó hazánkfia" készségét megértvén az academia által vele közlendő 111. Utazás Dieppbe. Vígj. 3 felv. Wafflard és Fulgence után francz. Fekete Soma. 112. Idegennő. Drama 5 felv. Weissenthurnné után ford. Kiss Iván. 113. Leány és nő. Vígj. 2 felv. Dartoistól. Németből ford. Cosmar után Zsivora József. 114. Moliere mint szerető. Vígj. 2 felv. Colomb után Zsivora József. 115. Ejfel után. Vígj. 1 felv. Franczia után Dunkel Tivador, ford. Garay János. 116. Ket Philibert. Vígj. 3 felv. Picard után francz. Csepreghi Lajos. 117. Angyal és Daemon. Vígj. 3 felv. Courcy és Depercy után németre Forst és Leutner , magy. Zsivora József. 118. Az egyenetlen házasság" következései. Vígj. 4 felv. Franczia után Castelli. Ford. Zsivora József, 119. Tudtán kivül kém. Vígj. 2 felv. Melesville és Duveyrier után francz. Csep- reghi Lajos, 120. Házasság pénzért. Színj. 5 felv. Seribetől. Francz. ford. Csepreghi Lajos. 121. Hernani, vagy a" castiliai becsület. Drama 5 felv. Hugo Victortól. Francz. ford. Finta Ferencz. 122. Lázár a pásztor. Drama 4 felv. "s előjátékkal. Bouchardy M. J. után francz. Sarlay Ferencz. 123. Egy pokár víz. Vígj. 5 felv. Scribetől , ford. Nagy Ignácz. 121. 4 szegény költő. Drama 1 felv. Kotzebuetól , ford. Fekete Soma. 125. Legjobb az egyenes út, Vígj. 1 felv. Kotzebuetól , ford. Fekete Soma. 126. Armány és szerelem. Szomoruj. 5 felv. Schillertől , ford. Szenvey József. 127. SaAkgeép. Vígj. 4 felv. Beck Henriktól, ford. Makay László. 128. Ket apa egy szemelyben. Vígj. 3 felv. Romanus és Hagemann után németb. Fekete Soma, 129. Rágalom. Vígj. 5 felv. Seribetől, ford. Tóth Lőrincz. 130. Kaland IX. Károly alatt. Vígj. 3 felv. Francz. Soulié és Badon után Feke- te Soma. 131. Viola. Vígj. 5 felv. Shakespearetől, Deinhardstein után ford. Fekete Soma. 132. 4 tizennyolcz évű ezredes. Vígj. 1 felv. Melesville és Angell után ford. Tom- pa Imre. 133. Sz. Georges lovag. Vígj. 3 felv. Melesville és Royer után Csepreghi Lajos. 131. Margit. Vígj. 3 felv. Ancelot assz. után ford. Erdélyi János. 135. 4 gyárnok. Színj. 3 felv. Souvestre Emiltől. Francz. ford. Csepreghi Lajos. , 186. 4 milliomos, vagy vízgyőgymód. Vígj. 4 felv. Töpfer után ford. Láng Adám. 16 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEL tudományos megbizásokbani eljárásra, neki 200 pfrt segedelem rendel- tetett. Döbrentei Gábor rt. legközelebb a" székely földön utazván, érde- kes adatokat hozott moldvai magyar népfeleink" jelenlegi mibenlétéről , mellyek sanyarú sorsok" enyhültére mutatnak, "s a társaság Tudo- mánytárában a közönség elébe terjesztve lesznek!); Frivaldszky Imre rt. végre jelennen a" centralis Kárpátokat járja meg természettudományi tekintetben, melly út eredvényei a maga idejében hasonlag elő lesznek terjesztve. VII. A könyvtár", mellynek bővítói közt az academia ez évben is főleg elnökének nagylelkű bőkezúűségét tapasztalta őszinte hálaérzéssel , öszveiratása bevégeztetett, s már most rendszeres felállítása van mun- kában; a pénzgyűjtemény, mellynek alapítóját hasonlag intézetünk fő- nökében tiszteljük, magyar osztálya I. Istvántól I. Józsefig, őrzője által nemcsak rendezve, de szoros-tudományilag leírva is van. "S így közelit az idő, midőn az academia tudományos eszközei használatában is ré- szeltetni foghatja a közönséget. VIII. Külföldi viszonyainkat illetőleg, ez évben az ame- rikai philosophiai társaság, s a bajor, cseh, porosz és skót kir. acade- miák és társaságok" küldeményeiben vettük folytonos figyelmök" örven- deztető zálogait. IX. Tagjaink sorában, ez év, fájdalom! sűrűbben ejte héza- gokat. Igazgatóságunk Péchy Imre septemvirben igen buzgó tagját vesz- tette el. — Tiszteleti társaink" sorából egy köz tiszteletű férfiú dólt ki, irodalmunknak , egy kevesbbé derült korban, munkás mivelője, Budai Ézsajás superintendens; a! rendesek közül Kossovich Károly, fáradha- tatlan férfiú, egy történet- "s egy törvénytudományi pályamunka" koszo- rús irója; a" levelezők" sorából Baricz György, épen midőn a" társaságot a haditudományi műnyelv" dolgozásában kezdé segíteni; Csató Pál, derék szépliteraturai irónk , "s több hasznos nyelvmunka" szerzője ; Hoff- ner József szorgalmatos orvosirónk, és Magda Pál, egyik philosophu- sunk, és egy jeles magyar statistica" szerzője. — Adja isten, hogy a hiányokat, miket ók tudományban és életben hagytanak, újabb erók ") Megjelentek a" Tudománytár" értekező része XII-dik kötetében (1842). JELENTÉS A!" M. T. T. MUNKÁLKODÁSAIRÓL M. D. CCC. XLI-BEN. 17 által minél előbb pótolva lássuk; de neveik akkor is az érdemnek tar- tozott méltánylással legyenek említve közöttünk ! VÁLASZTÁSOK, 1841. A" sept. 3. volt nagy gyülési ülésben tiszteleti tagul válasz- tatott Pulszky Ferencz rt.; ennek ekképen megürúlt nyelvtudományi rendestagi helyére Jászay Pál lt. Hasznosnak látván a" gyülés a" tör- vénytudományi osztályban levő ürességet is betölteni, erre az igazgató- ságnak kinevezés végett első helyt Fogarasi János , második helyt Tóth Lórincz , harmadik helyt Bertha Sándor lev. tagok ajánltattak; a" Kosso- vich Károly rt. halála által a történettudományi osztályban megürúlt helyre Horváth Mihály It.; végre levelező tagokul Henszlmann Imre, Hunfalvi Pál, Kriza János, Kubínyi Ferencz, Lugossy József , Peregriny Elek, Török János és Trefort Ágoston választattak. IGAZGATÓ TANÁCS GYÜLÉSE, KÉT ÜLÉSSEL, SEPTEMB. 3. És 4-D. 1841. Ebben I. Olvastatott a fens. főherczeg-nádor-pártfogó" k. levele a? két elnöknek 1841-re történt királyi megerősítetéséről. II. Az elnök a pénztárnak juliusban véletlenül tett megvizsgálá- sáról tudósitá a gyülést, miszerint pénz és irományok (u. m. az alapít- vány- "s kötelező levelek és a" számolókönyvek) teljes rendben talál- tattak. III. A" pénztári hivatal 1840-ki számadásai szokott módon mind a! tiszti ügyész, mind egy igazgatósági biztosság által szorosan megvizs- gáltatván , szinte, rendben találtattak. IV. A" társasághoz újabban tett következő ajánlatok jelentettek be, mellyekért ezennel nyilván is kifejeztetik az igazgatóság köszönete : 1) Pollack Márk pesti izraelita nagykereskedő 1840. oct. 22. kelt alapít- ványlevele erejével 42 pfítnyi évi járulékot alapított, melly summa ál- tala s halálozása után özvegye által évenként lefizetendő leszen, mind- VE SS s ÉVI VI. AT 3 18 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG"? TÖRTÉNETEI. kettőjök" kimúltával pedig 700 pft. járuland vagyonjokból az acad". pénz- tárába. 2) Jerney János rendes tag egy 3000 pgő ftról szóló váltóját szállította a? társaságra azon czélból, hogy ezen öszveg, kamataival együtt egy a magyar nemzet ázsiai maradéka, rokonsága, úgy ottani történeti emlékei kinyomozására rendelendő utazásra fordítassék, melly útnak, academiai utasitás mellett megtételére, ha körülményei enged- nék, magának tartá fen az elsőséget. 3) Péczely József rt. 1841. aprilis 15. költ alapító-levele" erejével 5000 pftot olly feltétel mellett alapított , hogy ezen summa az évenkénti kamatokból mindaddig növekedni enged- tessék, míg évi kamataiból (a" társaság" alaptókéje nevelésére fordítandó hatodnak levonta után) száz aranyos jutalom formáltathatik, melly éven- ként egyik esztendőben egy a magyar (legszélesb értelemben vett) törté- nettudományból felteendő kérdés" legjobb megfejtőjének, másikban egy tárgyát ugyancsak a" magyar történetekből vett drámairónak adassék; kéretvén az academia, hogy mindkettőben a" biráskodást, az elsőben (lg kérdésfeladást is vállalja magára, "s mindent a" jutalmak körül általa gyakorolni szokott módon végezzen; kikötvén még különösen : a) hogy a történettudományi kérdés" kidolgozására mindenkor két esztendő enged- tessék ; b) hogy a" drámai jutalomért ne csak az azon esztendőben , mely- lyen épen a" jutalmazás" sora, hanem a" felebbiben megjelent minden (fü- lebb meghatározott tárgyu) drámák is vihatnak, kivevén csupán a régibb drámai nagy jutalomban netalán már részesülteket; c) számba csupán ma- gyar nyelven irt munkák jöhetnek; d) mindegyik jutalom csak úgy adat- hatik ki, ha lesz mű, mellyet arra az illető academiai biróság érdemes- nek itél; ellenkező esetben a történettudományi jutalom fordítassék mindenkor az academia , a" drámai pedig a pesti nemzeti szinház pénz- alapjának szaporítására; e) ha pénzváltozás, vagy akármelly véletlen eset által valamikor a" tőókepénznek hía esnék , függesztessenek fel a ju- talmazások mindannyiszor "s mindaddig, mig a" tóke maga magát kiegé- szíti; f) ha eljő az idő, mellyben a magyar játékszin teljes kifejlésével, a" nemzeti szinköltő elégséges ösztönt és jutalmat találand a nemzet, a mivelt nagy közönség" részvétében, meghatározni ezen időpontot "s azon- tul a" drámai jutalmat más, a kor" szükségeinek inkább megfelelő, szel- lemilég rokon czélra fordítani, az academiától függjön; g) ha az acade- mia megszünnék , valamint egyedüli, úgy teljes joga legyen az academia JELENTÉS A. M. T. T. MUNKÁLKODÁSAIRÓL M. DCCC. XLI-BEN. 19 akkori igazgatóságának ezen alapítványról szabad tetszése szerint, de csak valamelly hazai, tudományos intézet javára rendelkezni. — Melly ajánlat e. módon elfogadtatván, a pénztárhivatal annak az alapítvány értelmébeni kezelésére utasítatott, azon meghagyással, hogy mihelyt a summa annyira nó, hogy kamatai öt hatoda 100 aranyra rugand , az igaz- gatóságnak jelentést tegyen. 4) Tököly Szabbasz kir. tanácsos 2000 pftot tett le a társasági pénzalap" nevelésére. 5) Gózony György sz. fejérvári szentszéki ülnök és jegyző , Egyházi törvénykezés" czimű munkájából 30 példányt ajánlott; ára mindeniknek 1 ft. 40 kr. V. A" nagy gyűlés által nyomtatás végett fölterjesztett követke- zó kéziratoknak tiszteletdíj határoztatott: 1) Edvi Illés Pál Itagnak a! ,, Közhasznu Kézikönyv" harmadik javitott kiadásaért 6 ft. pp. ív szerint. 2) Holdlik Márton Itagnak ,, Szerém vármegye ismereteért" ívenként 3 arany. 3) Vajda Péter Itagnak Cuvier" Állatországa? II-dik köteteért ha- sonlóképen 3 arany ív szerint. 4) Székács !.és Taubner K. tagoknak Plu- tarch Parallelái második füzeteért ívenként szinte 3 arany. 5) Jankowich Miklós t. tagnak , Magyar könyvtáraért" száz kötött példány. 6) Kazinczy Ferencz néhai rendes tag" árváinak Lessing" Miss Sara Sampsona" forditá- saért ív szerint 4 arany. VI. G. Batthyány Kázmér és Nagy Károly rt. ajánlatok a" föld- és égtekék" készületei iránt !) elfogadtatott. VII. Az álló játékszíni választmánynak 1847--re ismét 400 prft adatott rendelkezése alá. VIII. A" törvénytudományi osztály" helybeli harmadik tagságára a nagy gyűlés által kijelelt három lev. tag közül Fogarasi János nevez- tetett ki egy értelemmel. IX. Péchy Imre septemvir" halálával egy hely megüresülvén az igazgatóságban, arra titkos szavazás útján egy értelemmel báró Vay Miklós septemvir választatott. Végre X. Elnök és másodelnök , a" rendszabályok" értelmében , lemond- ván hivatalaikról, 1842-re egyetértőleg ismét megválasztattak "s kir. megerősítetésök" kieszközlésére ő Fensége a" fóhg-nádor-pártfogó kéretett. ") L. feljebb a" 14-d. I. 3 . 20 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI. TIZEDIK KÖZ ÜLÉS TÁRGYAI. SEPT. 5. 1841. 1. Elnök megnyitó beszéde (Il. felj. I. sz. alatt). 2. Titoknoki előadás a" társaság" 1844-ki munkálatairól (1. felj. IL. sz. alatt). 3. A" régi műemlékek" befolyásáról az. új művészetre, Fulszky Ferencz rttól (Il. at II. osztályban, II. sz. alatt). 4. Emlékbeszéd Kossovich Károly rt. felett Zsoldos Ignácz rttól (I. alább IV. sz. alatt). 5. A" franczia köztársaság hadi szerencséje okairól, Kiss Ká- roly rt. (1. a" II. osztályban I. sz. alatt). 6. Emlékbeszéd Budai Ézsajás tt. felett Péczely József rttól (I. alább V. sz. alatt). 7—10. A" segédjegyző által felolvasva : Jelentés az 1840-ki nagy jutalomról, "s több dícséretre érdemesített magyar munkák felől. Irodalmunk" 1840-ki jelenetei között több nagy jelességű s haladásunk" fényes bizonysága gyanánt tekinthető munka találtatik, mellyek közül a" társaság kivált egyet akart kitüntetni , "5 ennek az idei nagy jutalmat is odaitélé ; czíme : Az ipar" és kereskedés története Magyarországban a három utolsó század alatt. Irta Horváth Mihály. mint olly munkának , melly azonfelűl hogy korszerű, érdekes , és adatokban dús , iro- dalmunkban egyetlenegy a" maga nemében , "s mellyet a" reá fordított rendkivüli szor- galom és a" gondos előadás is kitüntet: olly tulajdonok, mik e" munkát a" közönség" figyelmébe nagy mértékben ajánlják. Különösen kitünőknek találtattak még e" következő munkák: Utazás külföldön. Irta Szemere Bertalan ; két kötet. Vörösmarty Mihály" újabb munkái; négy kötet. Továbbá, betűrenddel : Császár Ferencz Magyar váltójoga és Váltó ovásai. Győry Sándor: a" Felsőbb analysis" elemei, 2-ik füzet. B. Jósika Miklós Regényei XIII-—XV-d. kötet. Kölcsey Ferencz Minden Munkái, első és más. kötet. TIZEDIK KÖZ ÜLÉS. 21 Figyelmet gerjesztettek még mint hölgy által készített közhasznú munkák : Flóri könyve és Földesi esték , Bezerédj Amaliától. Költ Pesten, a? m. t.t. XII-d. nagy gyüleséből , sept. 2. 1841. D. Schedel Ferencz , titoknok. Jelentés az 1839-ben kitúzött törvénytudományi jutalomtételre ér- kezett pályamunkákról. Az 1839-ki köz ülésben kihirdetett ezen törvénytudományi kérdésre: ,,Határoz- tassék meg a" büntetés" értelme és czélja; adassanak elő annak biztos elvei, és ezekhez alkalmazható nemei ; fejtessék meg: találhat-e köztök helyet a" halálbüntetés és melly esetekben ; "s miképen és milly sikerrel gyakoroltatott ez a" régi és újabb népeknél , "s különösen hazánkban?" tizenkét, rendben találtatott pályamunka érkezett, mik három osztálybeli r. t. által megvizsgáltatván, e" jelmondatú : Beccaria és Howard , és ,,Ne ölj" méltattatott a 100 arany jutalomra és kinyomatásra; mellynek szerzője ritka tárgyis- merettel és tárgyszeretettel járul a" feladat megfejtéséhez, "s melly mind tartalmára , mind előadására nézve irodalmunk" mezején méltán a" legszebb foglalások közé szá- mítható. Mellette a" következő jelmondatú munka: , Dum relego scripsisse pudet", egy- egy ívért 3 arany tiszteletdíj mellett kinyomátásra méltónak találtatott. Felbontatván a" jutalmat nyertnek jeligés levelkéje, e? név tünt elő mint szer- zőé: Szemere Bertalan. Felbontatván a! tiszteletdíjt nyerté, kiviláglott hogy szerzője Sárváry Jakab , táblabiró. Költ Pesten, a? m.t.t. XII. nagy gyűléséből, septemb. 2. 1841. D. Schedel Ferencz , titoknok. Jelentés az 1839-ben kitett termeészettudományi kérdésre bejött pályamunkákról. Az 1839-ki köz ülésben kihirdetett ezen természettudományi kérdésre : , Jelel- tessenek ki azon gyógy- és mútani testek , mellyek honunkban is teremnek vagy ter- meszthetők , "s mind a" mellett részint még most is külföldről hozatnak be, részint mind eddig kivitelre nem fordítatnak; mi ennek oka, "s miként lehetne azt eszközleni, hogy azok necsak országunk" szükségeit pótolnák , hanem külkereskedési czikkekké is vál- hatnának ?" három pályamunka érkezett, mellyek között három osztálybeli r. tag" egy értelmű ajánlatára ezen jelmondatúnak: , Szegény ipar mellett szegény az ország, sze- gény a haza" itéltetett oda a" 100 arany jutalom "s kinyomatás, minthogy röviden 29 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI. ugyan , de alaposan felel a. kérdés minden részeire, tulajdon gazdag tapasztalatiból hoz fel tudományos becsű adatokat , 7s teljes figyelemmel kiséri a" legujabb fölfedezése- ket, megismertetvén érdemökkel, mennyiben természettudományilag hazánkat is ér- deklik. E" mellett azon munka , mellynek jelszava : , Si guid movendum est , move ," egy- egy ívért 4 arany tiszteletdíj mellett kinyomatni határoztatott. Ezen munkák" jeligés leveleinek felbontása után kitetszett, hogy a" jutalomra érdemesítettnek szerzője Wagner Dániel vegytudor, a tiszteletdíjra méltatotté pedig Török József, ötödévi orvos növendék. Költ Pesten, a" m.t, t. XII. nagy gyüléséből , septemb. 2. 1841. D. Schedel Ferencz , titoknok. Jelentés az 1841-ki drámai jutalomra érkezett pályamunkákról. Az évenkénti drámai jutalomra a" határnapig beérkezett 9 színmű; de miután fájdalommal tapasztalta a" társaság, hogy ezekben a" drámának sem belső kellékeire nézve, millyenek szerkezet, cselekvény, characterek , indulat és szenvedély hű áb- rázolata; sem külsőségekre nézve, minők a" következetesen egymásból folyó, szaka- datlanul haladó dialog, bélyegző beszéd, hibátlan nyelv, zengzetes verselés stb nem láthatni dicséretes előhaladást , "s miután ennélfogva egy sem találtatott kinyomatásra méltónak , a" drámai jutalom , az academia" határozatához képest, ez úttal ki nem adat- hatott, Költ Pesten, c m.t.t. XII. nagy gyűléséből , sept. 2. 1811. D. Schedel Ferencz . titoknok. 11. Az új jutalomtételek" kihirdetése. Történetirási : Beköltöző őseink micsoda népségeket találtak hazánkban; meg- telepedésök után III. András" halálaig kik szállották meg ez országot; "s mellyik nép mi befolyással volt nemzetünk" életére ? Mathesisi: Adassanak elő, a!" szükséges rajzokkal felvilágosítva, valamelly hegyháton átszállító , "s vizét egy közös válópontnál nyerő hajózási zsilipes csatorna" tervezésének alapelvei. Mindegyik" jutalma száz arany; beküldés" határnapja mart. 20. 1843. EMLÉKBESZÉD GOROVE LÁSZLÓ LEV. TAG FELETT. 23 III EMLÉKBESZÉD GOROVE LÁSZLÓ LEV. TAG FELETT. SZTROKAY ANTAL RT. ÁLTAL. Hogy minden, mi teremtve vagyon, muülékony, "s hogy az ész "s elme" szüleményein kivül e" földön semmi sem halhatlan , a" naponkén- ti halálozások tanusitják. De ha a" tudós embereknek kimulások is olly mindennapi volna, mint a" világbóli közönséges kiköltözés, nem lenne ér- dekes, de talán szokáson kivül is esnék , az erényeseket , "s tudományok által az emberiségre jótékonyan hatókat emlékbeszédekkel megtisztelni. Miután azonban tapasztaljuk, hogy jelen fejlődő tudományos állásunk- nál fogva, azon férfiaknak számok, kik a" honszeretet által lelkesítve , a tudományokat nálunk terjesztik, eddigelé olly kevés, hogy ha közü- lök valamellyik kihal, ugy látszik , mintha a" tudományok is velök együtt haldokolnának , és minden tanulságos ismereteik sírba szállanának: kö- telességünkben áll, hogy mindazok, kik hazánkban pályájokat az erény" utján, "s a tudományos körben jótékonyan végig megfutották, honunk- ban édes anyanyelvünket hiven ápolták, a szép művészeteket, és tudo- mányokat előmozdították , a" nemzeti csinosodást terjeszték, a" haladást elősegíték, következésképen nevök" örökitését megérdemlék, mint va- lamelly jövevények közőlünk részvétlenül el ne távozhassanak. A" görügök, és rómaiak, kiknek életszabály-, rend- "s tudomá- nyaikat tanulásaink által beszivtuk, még háborus időkben, sót táboro- zás közepett az ellenséggel szemközt létökben sem mulaszták el az ér- demekkel teljes övéiknek utolsó tiszteletüket megadni, "s nevöket hála, és érdemlett magasztok közt dicsóiteni. — Midón tudniillik közólök va- 24 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI. lamelly kitünő erényű vitéz vagy tudós honfi, akár rendszerinti, akár kétes események" alkalmávali halál martalékául esett, annak honát, csa- ládát, jeles tetteit, tudományos hatását megemlíteni czélszerünek tartot- ták. Tudták ők jól, hogy szükséges a hazára, a" közönségre "s nyom- dokvilágra nézve is illyes tárgyu emlékbeszédek, életrajzok, festések , szobrok "s egyéb megtiszteltetési jelek által követésre méltó példákat adni, az utódokat "s embertársainkat hason magas tettek "s erények gya- korlatára gerjeszteni. A" szerénység illyesekben élő tudósokat ritkán "s kevesebb foga- nattal szokott részeltetni. Halál után azonban mind ezen megtisztelteté- tésök, nem tudom minő buzgóságos ihledelemnél fogva, sokkal komo- lyabban hatnak az emberre — ugy hiszem — mint a nap, mellyet az ég kárpitain koronként pályázni látunk, soha szebbnek, soha szent érzel- meket gerjesztőbbnek nem tetszik, mintha az ég" ivét megfutván estvén- ként leáldozik. Nincs különben a" dolog a" tudományok" ápolóival; halá- lok után lángolóbban hevíti irántok mellünket a háláadás szent tüze, erősb föltétellel, "s szilárdabb elszántsággal követjük példájokat. Nincs is megtiszteltetés annyira a maga helyén, mint a melly érintett jellemű egyéneknek adatik, mert annak becsére csak a halandók" ezen felekeze- te legfogékonyabb, minthogy a dicső érdemekkel tündöklőknek is csak ó adhat illő méltánylást, "s szerezhet nevökbeni állandó fenmaradást. Illy végtiszteletre érdemesítette magát néhai Gattájai Gorove Lász- ló, társaságunknak levelező tagja. Benne elvesztettük azon férfiút, ki anyanyelvünket már hajdan ennek elhagyatottabb korában forró kebellel ápolta, munkáival simogatta s röges utait tehetsége szerint egyengette. Elvesztette a" haza egy érette buzgó fiát, a király rendithetlen hivét, hitvese az élet pályáján őt nyájasan kisérő erós kalauzát, gyermekei boldogitásokra törekvő édes atyjokat, barátai hűséges társalkodójókat. Azoknak viselt dolgaikat, kik iparkodás, és lelkes igyekezet ál- tal önnön életszakok" tudományosi határán vagy rendkivüli cselekvések által a" sieteg nép" mindennapi körén túl hatottak, vagy találmányaik ál- tal az emberiségre jótékony befolyást gyakoroltak, történetirónak illik ugyan hiven, de minden pipere nélkül előszámlálni, "s minden részletes- ségeket taglalva előadni, de nem a szónoknak. Ez legjobban cselekszik, ha mind azokat, mellyek a" szónoklati körön kivül esnek, szerényen el- EMLÉKBESZÉD GOROVE LÁSZLÓ LEV. TAG FELETT. 25 hallgatja "s a" sokoldalu tárgyakat nem taglalgatván, e részben azokat követi, kik e" roppant világot kis tekére lerajzolják, a" nagyot, a" fen- ségest képzeltetik inkább, mint terjedelmesen előadják. Elhallgatom tehát én is Gorove Lászlónak ide nem tartozó voná- sait, nemzetségi, rokonsági, "s főfőkkeli viszonyait, nem számlálom elő az övéi szerencséltetésöket tárgyazó iparjainak ágazatait, gazdasági in- tézményeit, szerzeményeit, nem említem élete" folyásának apróbb kö- rülményeit, nem adom itten egész életrajzát, amugy is ismeretes volt kiki előtt szerénysége, jótékonysága, szilárd magaviselete, és mértékle- tessége; csak azokra szorítom rövid előadásomat, mellyek tudományos ki- fejlődését, munkálkodásait "s tudományos állásával kapcsolatba jövő fog- lalatosságait, valamint szinte mind ezen társaságrai mind ezen kivüli igen fontos hatásait illetik. Gorove Lászlót nekünk a? regényes Erdély adta. Ő 1780-dik esz- tendei tavaszeló" 2-kán Belsó-Szolnok vármegyei Szamosújvár királyi vá- rosban nemes szüléktől született. — Már gyermekkorában kitünő, "s a" sze- rencsén felülemelkedő elméje, melly szüntelen az örökönységnek vá- gyával , a tudásnak szeretetével foglalatoskodni szokott, az ő fogékony, "s minden jóra, szépre hajlékony esze, melly a veszendő dolgokkali baj- lódást mellőzve, az alantiságból kikelve, "5 nemes törekvésekre idomit- va, még élete zsengéjében édes atyja "s áhitatos édes anyja által ápol- tatott, "s az élet szabályai szerint, bülcsen kormányoztatott, valamint előbb ő reá mint zöldsége" gyenge virágában létezőre nézve igen ideje korán elhúnyt édes atyja, ugy utóbb jó nevelői, és tanitói is az isten és elóljáróság iránti tiszteletet, szorgalmat, és a!" tanulási vágyat okosan tudták érzékeny szivébe csepegtetni. Derék oktatóitól beszivott erkölcsös elvekhez hiven ragaszkodván, önvallomása szerint sok elválasztó kétes szempillanatokban érzette a mindenhatónak segedelmező karját valamint vigasztaló adományait is. Már tizenhat éves tanuló korában 1796-dik esztendőben, kolosvá- ri játékszinen, tanitói "s előljárói megegyezésökkel, több tüzes tanuló tár- saival együtt, Kotzebuenak Embergyűlölés és megbánás czimű magyar- ra tett szindarabja eljátszásával bizonyította anyanyelvünk iránti forró buzgalmának első heves kitörését , "s ec merény által a" nemes bátorsá- MSB ÉVEK VE 1 1 26 A MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI. got magában szilárdul megalapította, minek utóbb sok világi viszonyok- ban nagy hasznát vette. Ifjú korában jó kalauzolás után az ékesen szollásnak kellemetes- ségeit is megízlelte, "s bájolóbb eszmék" felfogására, tiszta és kedvelte- tő irszerre idomult, ezen Jó tulajdonság, utóbb irói pályájára is illato- zó virágokat hintegetett, "s ébrékeny lelke másolatokra "s forditásokra nem szorulván, napfényre csak eredeti munkákat bocsátott. Szüléinek halálok után atyja vagyonára ásítozóknak kajánkodá- saikat huszonkét esztendős korában, tökéletes idejüségre kiváltságot nyervén , legyőzte. — Mert szokás szerint nekie is küzdeni kellett sok kellemetlenségekkel , minthogy minden, a!" ki sasként a" nap felé törek- szik, "s a" dicsőség fokára emelkedik, ottan szemközt találja az irigysé- get, mellynek üldözése gyakran ott sem ér véget, hol a" természet rend- szerint az életnek véget szokott szabni. Atyja halála után az 1810-dik évnek nyara reá nézve igen nyomos volt. Jobb voltának előérzete tágasb kinézések, "s könnyebb boldogul- hatási remények által vezéreltetve, ekkor hagyá el azon országot , melly lételét, erkölcsi, tudományi, és vallási formáltatását adta, — elhagyá azon ohajtással Erdélyt, bár ha a magyarok nemtóje azt nemzeti viszo- JÖN LN KUT köz érdekeinkhez közelebb bájolná. — Beköültözött Magyaror- szágba , a" kenyér" sik oceánjára, a viszhang nélküli alföldre, mellyet előbb beutazván, annak széles téreiben, kalangyás sikamában az öszve- szorítást nem szenvedő lelke nagy éyünyörüségét rök az ottani mesz- szire kiláthatást igen igen megkedvelte , s melle a nagy sikságon mint- egy könnyebben pihegett, mint a" bérczes hegyek" ormai között, "s mint a" következés mutatja, azután is ugy intézte lépéseit, hogy vagyonai a síkságon, ne a" messze kiláthatást gátoló hegyek között fekügyenek. Bejüvén Magyarországba, itten is talált jó barátokra, akadott jó akarókra, itten sem maradtak érdemei ismeretlenek; mert valamint a napnak sugárait mindenütt fel lehet találni, ugy Gorove tagtársunknak szép tulajdonai Magyarországban is minden jóknak szemökbe ötlötte- nek. — Ugy vagyon, a" tüz átvitelközben nem csak hogy ki nem alszik , sót elevenebb szikrára gerjed. A!" növények ha általültetvék, jobbára szebben virulnak fel, ugy a" jeles elmék honokon kivül gyakran való- diabb ingert kapván, magasabb eszmékre emelkednek. A" nagy elmé- EMLÉKBESZÉD GOROVE LÁSZLÓ RT. FELETT. 27 nek, "s az erénynek épen az természete, mi a gerjedő lángnak, hogy tudniillik soká egyik sem lappanghat, egyik sem maradhat soká rejtve, ha- nem mindenik hamar kitünteti magát. Úgy lón Gorove Lászlóval is a dolog, érdemei Magyarországban is nyilvánosakká lévén, e? honban is sok vármegyei megtiszteltetés és jeles megkülönböztetés követte. Fel- sóbbek által hivatalviselésre is felszólítatott, de nekie a tudományok- hozi vonzalmánál fogva a hivatalokkal természetes ellenkezése lévén , sót érzékisége sem javasolván, semmi hivatalt nem vállalt, megeléged- vén ha házi, és gazdasági dolgai jól folytak, "s lelki nyugodalomban él- delhette iparkodása" gyümölcseit; de ev mellett el nem mulasztott a" közjó- nak is előforduló alkalmakkor tömjénezni, "s boldog élvezetét háza s övéi körében kereste, "s az emberi élet rövid voltát elmejelességeivel pótolta. A" hivatalra vágyókat szemügyre vévén, látá, hogy ohajtásaik- kal szünet nélküli küzdésben vagynak, "s kivánataik" nem teljesedése esetében boldogtalanoknak érzik magokat, igy sorsokkal meg nem elé- gedvén, magokat készakartva szerencsétlenekké teszik. Illyetén vágya- kat tehát mellőzve, azon nagy férfiaknak példájokat követte, kik elme- szüleményeik , honszeretet, "s boldogitás által nyertek fejek körüli örök fénykört, kiknek nevök még akkor is tiszteletben tartatik, midőn ha- talmas egyedek javaiknak, kincseiknek, erós váraiknak, fényes palotá- iknak, s kény-ápolta tetemeiknek az utóvilágban már nyomára sem akadhatni. Megtanulta ó, hogy vagyon az embernek egy őtet kielégitő boldogsága, mellynek érzete az istenséghez legközelebb emeli, "s nyu- godt lelkiismerettel párosítva, igazi szilárd gyönyörben részelteti őtet; jól tudta ő, hogy a" halhatatlanságra törekvő egyén, éjjel nappal a" tu- dományoknak , "s a közjónak áldozik s olly szent vágy foglalja el, melly titkos törvény általa hasonszenvű lelkeket magához vonván, velök a dicsőség elnyerésében vetélykedik. A" tudományok és gazdasága körül mindig talált tennivalót. Mert valamint a" jól rendezett kertben mindig van, az ember mit nyesegessen , tisztogasson, ültessen, ugy a tudományok" kimeríthetlen körében, a" valódi, s a henyeségtól irtózó lélek mindig lelhet éldeletet "s foglala- tosságot. Megfelelt Gorove hivatásánák mint jó hazafi, férj, atya, és barát, megfelelt azon tartozásnak: miszerint e" hont a" tudományok által előbb- 17 áz 28 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI. re segíteni s a" csinosodásnak magasabb polczára emelni, szent köteles- ség. Ha ki hazánkra nézve a mult idők" roppant kietlenébe tekint, "s figyelmére méltatja, hogy létezett egy korszak, mellyben e" nemzet nyel- ve maga honából majd majd számüzetett, következésképen tudományos haladása gátoltatott, nem lehet nem tisztelnünk azon férfiakat, kik nem- tóként ósi kincsünket forró kebellel ápolták, elhagyatott korában gyá- molitották , "5 ezen mostani szebb idő" virultának általadták. Ezek" nyo- mába lépett Gorove László elhunyt tagtársunk is, ki már mint felebb érintettük, 1796-dik évben tanuló korában a! kolosvári szitpadon fellépve Árpád" nyelvét felvirágoztatá, ki utóbb 1801-dik esztendőben Faludi Fe- rencz, Dugonics András, Kazinczy Ferencz nagy nevek" példájára , azok- nak irszeröket követvén, irói pályáját, — az utóbb nyomtatás alá is került — A" Jegyesek Karthágóban — czimű eredeti, és vitézi történe- tet magában foglaló munkájával megkezdette, valamint szinte az akko- riban még sinlődő szinészetünket is — Jeczid és Haba "s az Érdemes Kalmár nevű s még akkor gyéren számlálható eredeti szindarabjaival gyámolította. Azon irány" korától kezdve egész haláláig folytatta tudo- mányos munkálkodásait, a" tájleirások "s régiségek körüli kutatásait, mellyek iránt megjegyzésre méltó, hogy minden dolgozatai jobbára ho- ni tárgyuak , és eredetiek, mellyek életrajzában jelesen előadatvák. A" tudományok és nyelvismeretek" édessége által megihletve, valamint a" magyar nyelvet tökéletesen birta, ugy a" deák, német, olasz nyelveket is jól tudta. Több jeles munkákkal is gazdagította vala lite- raturánkat, ha már hajlottabb korában szemeinek közben jött elgyengű- lése pihenést alig ismerő szorgalmát nem gátolta volna. Megnyervén Gorove királyi adomány által Temes vármegyében kebelezett Gattája helységet, "s látván azt, hogy e" hazának azon vidé- kén, a haza nyelvének jogát idegen besze bitorolja, ezen környülállás nemzetiség iránti buzgalmát, a" legfentebbi fokra emelte; miszerint leg- első igyekezetét arra forditotta, hogy némelly szabadságoknak engedésé- vel több magyar helyekre szélyelbocsátott hirdetések által Gattájára magyar lakosokat édesgessen, "s nekiek az általa alapított imaházban az isten igéjét magyar nyelven szolgáltassa ki; és igy a magyar gyászidók" multa után, az idegen nyelv-elfogta Bánságban, elhunyt tagtársunk" ipar- kodása következtében, Gattáján hirdettetett legelsőbben az isten" igéje ma- EMLÉKBESZÉD GOROVE LÁSZLÓ RT. FELETT. 29 gyarul, "s általa kezdett magyarósódni mind Gattája, miud ennek vidé- ke. A" nyomdokvilág nem hiendi: a" magyar nyelv mind itt, mind az egész honban mi nehezen vivta ki jogát, mennyi ellenszegülésre talált. Adja isten, hogy e? nehezen hiendés" kórszaka mennél előbb elérkezzék. Gorove" gattájai magyarai sem lettek mentesek az ellenszegülőknek üldö- zéseiktól, sót sokan a" miatt elkeseredve, fölkerekedtek honaikba visz- szatérendők. De győzött tagtársunk" ápoló és vigasztaló állhatatossága elannyira, hogy diszes magyar iskolát is alapítván, annak az a" szeren- csés következése lón, hogy az oláh gyermekek is magyarul kezdének ta- nulni, és igy utóbb a" magyar telep virágzó állapotra jutott, "s nem csak Gattáján, hanem az a! körüli falukban is gyökeresedni kezdett a" magyar nyelv. Illy jó következése lőn Gorove" csüggedhetlen törekvé- seinek. Az akadályok élénk fáradozását szilárdabbá tették. Mint a szél ha tág téren teszi fuvását, azon szabados terjedelem által ellankad "s megoszlik, ha a föld kebelébe szorul, azt megrázza, "s onnét erő- szakkal kitör: ugy győzedelmeskedik az erós, állhatatos, és nagylelkű egyed az ellene tódult gátló akadályokon. A" nemzetiség s nemzeti nyelv" tárgyában tett "s felebb előadott jeles érdemeiért 1835-dik évben néhai Gattájai Gorove Lászlót társaságunk levelező tagjává választván, mind dolgozása" folytatásával halmozta mél- tatását, mind pedig tudván azt, hogy nem csak atya, hanem honfi is , érdemeit, a" tudományosság nyomosabb előmozdítására, testvéreivel együtt nevezetes jutalomalapitványnyal nevelte, "s annak miképen leen- dő kezelését ezen academiára bizván, használását czélirányosan el- intézte, "s az utódiak" hálájára magát ekképen is érdemesítette. Illy jeles férfiut veszténk el ő benne, ki tudományos iparkodása és feddhetetlen élete által, minden jóktól tiszteletet vonzott magára, "s vallási buzgóság, hit, "s jótékonyság által legyőzvén minden rémleteket, letisztázván minden földi salakot, az örök élet koronáját elnyerendó , közőlünk a" szent városba, a boldogitónak lángvárába költözött. Noha ugyan a! fájdalomnak legnagyobb kiváltsága a" hallgatás, s midőn a bús elme e" beszéddel hosszasan öszve kezd barátkozni, a" szomorúság és fájdalom már enyhüléshez közelget, de még ezen tapasz- 30 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI talás mellett is keserű érzetek közt nem mellőzhetem azon ohajtást nyil- vánitani: adjon az isten sok illy hasznos hazafit, társaságunknak több illy jeles honi érdemekkel tündöklő tagot, kinek mig élt, nyomos volt a" tudományok körüli munkálkodása, kedves barátsága, halála után pe- dig élénk maradand nálunk emlékezete. EMLÉK BESZÉD KOSSOVICH KÁROLY RT. FELETT. 31 IV. EMLÉKBESZÉD KG. SS. WC Ha KJÁRJO IGY s BT. FE b E/TT. MONDOTTA AZ ACADEMIA" X-DIK KÖZ ÜLÉSÉBEN , SEPT. 5. 1841. ZSOLDOS IGNÁCZ RT. Vita, si scias uti, longa est. Seneca. Szomorúan, és csupán a" t. társaság becses megbizásának hódol- va lépek ezen helyre. Szomorútól senki jelest ne várjon. "S ha ki ef szomorúság okát tólem tudakozná, attól előbb meg- kérdezném: vesztett-e már el társat, kit nem csak szeretett, de tisztelt is ? És ha e" veszteség sebző élét a gyakoribb események bárki elótt megszokottá, tehát kevésbbé vérzővé tompitották volna, azt kérdez- ném: hogy midón testület, mellyre a" nemzeti míveltség" irányadásának dicső, de annál nehezebb feladása van bízva, — társaság, mellynek a hon! szebb reményei kapcsolvák, "s mellyet épen azért méltán éber fi- gyelemmel kisér a" közönség, nem csak kipótolható tagszámban, de ki- tünőbb érdemeseiben szenved veszteséget; midőn a csak alig született, "s már is erejét haladó követelésekkel terhelt magyar academiának ér- demteljes munkás tagja múlik ki: akkor annak buzgó tisztelője, s érde- metlen egyik tagja ne búsuljon-e ? És végre ha valakit pártérdek, káröröm, megsértett hiúság, vagy bármi más nyomorúlt bún még erre is érzéket- lenné fásíthatna; a" kinos érzet keserű fájdalmától bátorítva néznék sze- 32 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI. mébe, s követelném tőle: hagyja szomorkodni a" búsongót, mert búja méltó; hisz" a haza egy hű fiával szegényebb: Kossovich Károly meg- halt. "S ki ezt tudja, e? hármas veszteség-okozta méltó szomorúságot , hiszem hogy méltányolja, "s búsulni fog. Ámde ha akkor, midőn a jó s rosz sok híreket egyforma sebes- séggel szétrepítő hirlapok" szárnyain mindenikünk" magányába eljutott ime" csapás egész valónkat leverőleg elfoglalván, elvesztett érdemesünk" árnyékának, a" magános bánat tiszta könyúűivel áldozhatánk; "s nem ta- lálkozhaték szentségtörő, ki tiszta érzetünket számon kéréssel merészel- te volna háborítni — mert a" bú korlátlan sajátunk, mint sok más nem! — nekem parányinak ezen felül még ama" nagy feladás is jutott, hogy e köz bánatot kifejezzem. "§ ha igaz — min senki nem kételkedik — hogy örömöt, mint fájdalmat, tolmácsolni kellemesebb: a" méltó bánat előadása, annak ér- zett fájdalmait, csak kettőzteti. Azonban ugy hiszem, hogy épen ez édes kinos kötelesség! teljesítése az, miben szózatom" gyengesége ment- séget reménylhet. — Mert mikép : Már az ó korban szerencsésnek nevezteték ama" hós, ki tettei örökítőjét jeles iróban találta fel: én mint az új kor" ivadéka, meghagy- ván a" régieket saját érdemeikkel , "s példáikat inkább a" mai korban sze- retvén fölkeresni;, épen illy" tekintetből tartom korán elhunyt Köl- cseynket szerencsésnek. — "§ ha Kossovichnak csendes erényeit azon kedélybe mártott bús toll tünteté vala előnkbe, mellyról szintolly szépen, mint igazán mondaték nem régiben, hogy ,,türnie kell, ha ne- ve" kitétele nélkül is ráismer a" nemzet kedveltje" vonásira;" tudom, hogy erényei, mint tiszták voltak, az utókor előtt is tiszta fényben ra- gyognának. Mert a! jót csak eredeti mivoltában kell kimutatni, hogy minden jók azonnal tiszteletére önként hajóljanak. De ehhez megfelelő erő kell, mit istenek csak választottiknak adának. Épen olly szerencsésnek mondhatja magát más részról a szónok is, kinek elég egy ország-, vagy tán világ-ismerte és igy tisztelte nevet csak említni, "s ev szóban már minden mondanivalóját kimeríté. Midőn ahhoz, hogy a! csendes béke" malasztjait élvezett egyszerű polgárt, a hazafiúi áldozatokkal nem szentesített magány" emberét, a EMLÉKBESZÉD KOSSOVICH KÁROLY RT. FELETT. 33 nem csillogottat de fénylettet, ném nagy világ, de kis haza . fiát ki- tüntessük: meggyőződést szülő előadás kivántatik." Mit érezvén, mi csekély bennem, tisztelt hallgatóim kegyes engedékenységeért esede- zem. — Kossovich Károly decembere" 16-kán született azon" 1803-dik év- nek, mellynek 364 napjain ha semmi nem történt volna, és igy mind azok örök feledékenységre volnának isi méltók, a naptári közönséges esztendő cziímét ez év már csak azért sem érdemelné, mert 14-dik octobere ama" nagy -hazafit, "s én részemről dicsekedéssel mondom, tagtársunkat, Deákot ajándékozá a" hazának. Születése ") helye Ívánka Nyitra megyében. Gyermeknek csak születék, de olly kevés ideig volt, hogy a" benne már gyenge korában felébredt szónoklat és költészet irán- ti különös hajlam, az idő előtt érettet, természeti rendes foglalkozásai- tól csakhamar eltávolitá. Amazt alkalmi beszédek, és prosai dolgoza- tok, ezt latin versek" készítésén kivül, főkép a .romai költők , jelesen Virgi! Aeneise" szorgalmas és szenvedélyes tanulása által tanusítá any- nyira, hogy ezekkel még séta, és mulatás közben sem hagyott fel. "S e! hajlam arra vitte az erejét mérni, "s tárgyát ehhez választni még nem tudó ifjut, hogy a" frariczia háborúkat, Bonaparte tábornok! ae- gyptusi hadmeneteig vitt latin eposában, megéneklé. Philosophiát, vagy — mint hazánk" nagy. fia legújabb munkájában nevezi — bölcseletet s tán mondhatnók: bölcs életet a pozsonyi kir. aca- demiában tanult. "S nyelvek- és szép mesterségekbeni több oldalu ki- miveltetése itt kezdődik. Muzsikát, jelesen zongorán, játszást, rajzo- lást, tánczot itt tanula. "S ha a mások" zenéje utáni tánczolásra már önállási érzete sem engedte soha alkalmassá válhatni: búskomoly ke- délye, és vas szorgalma, a" zongorán csakhamar a" legnehezebb darabok" urává, tanítója mesterévé magasiták. "S mikép a" tájfestések" és jellem- fejek" rajzolásában rövid idő alatt nyert ügyességén csak bámulnunk le- hete, kik vele ugyanazon iskolában, "s ép azon mesterektól is tanítat- va, kisértük magános tanulmányit is: az angol, franczia és olasz nyel- §) Kossovich" életpályája" leirása, az academia? elnökségéhez irt saját leveléből — még kifejezéseinek is lehetőségig megtartásával — van előadva. MM. T. TT. ÉVE. VI. 1. 5 34 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI. veknek, két év alatt sajátjává tétele, méltán számítatá velünk őt a sok talentummal megáldottak" sorába. Irói hajlama legelsőbben az iskolai tanulásban nyert kifejlődést. Mert a" bölcseleti tanokat fejtegető oktató" szavait, midőn mások csak hallgaták, ő tollával kiséré, a" jegyzetteket oda haza rendbe szerkeszté ; s igy, midőn némelly hallgató társai lemásolt iratokból tanúltak, neki önszerkesztette logicája, metaphysicája, és ethicája voltak. De midón, hogy belőle valami jeles lesz, az életre készítő tanul- mányokban már kitetszett: azt, hogy mi lesz? sajátképeni élettudomá- nyának, a! törvény", "s különösen a" természeti törvénynek felfogása tünteté ki. A" törvénytanulási utolsó évet ugyan Pozsonyban, szeretve tisz- telt tanítónk Szlemenics Pál urnak örök hálával említendő oktatása alatt végezvén, hogy olly szép elmék, mint Nádasdy Ferencz és Leo- pold, "s Erdódy Sándor grófok, Tarnóczy Kázmér, Martiny Fridrik és Nagy István mellett is, Kossovich kitünő volt, szintugy az ő dicsősé- ge; mint jelesiti azokat, kik közt hogy kitünjék, Kossovich Károlynak kelle lenni. 1824-ben ügyvédi oklevelet nyervén , hazánk" szebb jövendőjének alapja letételén, az 1825-ki országgyűlésen egész befejezéseig szaka- datlan részt vőn, mint Nyitra megye" akkori jeles követjei. melletti gya- kornok, és egy távollevő grófnak követje. Melly idő alatt e" fontos or- szággyűlés tanácskozásait szakadatlan figyelme", "s lankadni nem tudó szorgalma" tárgyaiul kirekesztőleg tevé. Itt fejlődött ki a mindennap hallott hazafias előadások és országgyűlési naplók "s iratok ked- velt olvasása által keblében a" honügy" forró szerelme; "s a jövendő pályát jellemző buzgalom itt magasult szent érzelmekké. Országos ülé- sekbe pontosan eljárván, a!" tanulni- vágyás figyelmezésre, a" tisztelet hallgatásra készteté; de a" szólók" előadásait, "s ezekból keletkező vi- tákat, az országgyűlés kezdetétől fogva végeig, állva, vagy falhoz tá- maszkodva, avagy térdére hajtván papírját, utóbb könnyúűséggé válto- zott ügyességgel, inkább szóröviditések, semhogy jegyek által, inkább eszméket jegyezve, mint szavakon kapkodva, felfogta, mert megértet- te. Igy görbedezett ő a haza! atyjái bülcsesége elótt, hogy utóbb ő is EMLÉKBESZÉD KOSSOVICH KÁROLY RT. FELETT. 35 férfias egyenességgel megállhasson. —- Igy tanult, hogy tudhasson, "s minekelőtte tanitna, előbb magával lehessen tisztában. Boldogok, kik ha- sonló megbecsülhetlen alkalmakat igy használnak; "s valóban ha min- denikból közőlök Kossovich Károly nem válhatnék is, de újjal lehet a belőlök leendett férfiúban is kimutatni: ez használta idejét, mert okult , mielőtt oktatóképen föllépett volna. Kossovich Károly azon országgyűlés kerületi naplóját minden ülés után, ülések "s napok szerint, rendszeresítve több száz ivekre ter- jedóleg elkészíté; többi része mindeddig csak jegyzetekben — de becses jegyzetekben — maradván; melly mostoha atyja" örököse" könyvtárában létező kincsnek birhatását, szabad legyen a! magyar academiának, a tisztelt birtokos" hazafias érzetétől bizton reményleni. 1826-ban a! Sopron megyei követnek , — kit megnevezés nélkül is nagynak ismer a" hon , — egyik kerületi ülésbeni azon előadása által , hogy: , Sajnálni lehet, hogy Montesguieu: De 7 esprit des loixr hires munkájának magyarra forditása, és igy olvasása, "s hazánkbani terjedé- se gátoltatik!" esetiesen figyelmessé tétetve, miként tűzszikra a" gyulé- kony anyagot lángba borítni képes, őt rögtön ec munkának szenvedélyes olvasójává, vagy — mivel nála olvasni és tanulni egy vala — azt ren- des tanulmányává varázsolta. És hogy némelly fejezetjeit jobban emlé- kezetébe véshesse, azokat fordítgatta; a fordítmányokhoz utóbb. saját ötleteit, gondolatjait függesztvén. — "S igy gondolat gondolatot szülvén : vAlapállitások , "s következtetések"" czim alatt irt munkájában, a köz- és magány-jog többféle tárgyairól önállólag értekezék. Igy keletkeztek ,,4 birói hatalom gyakorlásáról és Mennyire avatkozhatik a törvényhozó a" polgárok cselekedeteibe?"" cziímúű értekezé- sei, mellyeket saját szerénysége szsenxgéknek nevezett, de a mellyek, csak az utóbb készúlt még jelesebbekhez mérve , mondathatnak azoknak. Azon országgyűlés befejeztetvén, ritka kitüntetés érte megyéjé- ben, mert a követek fáradalmát és csüggedhetlen szorgalmát méltá- nyolván, mit, közönséges irnoki foglalatosságain kivül, különösen a" követségi toll vitelével is tanusított : az 1827-ki követjelentési közgyű- lésben ezt nyilván elismerék, "s őt az összesereglett rendeknek ajánlák. Mi is, köz méltánylat jeleúl, jegyzőkönyvbe iktattaték. 5" 36 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI. Még 1826-ban a" követek" ajánlatára, folyamodása nélkül, aljegy- zőnek kineveztetvén, e? hivatalát 1837-diki: május" 9-ik napjáig viselte. Hogy tovább nem, azt, bármi körülmények. okozák is, a" közjó tekin- tetéből, csak sajnálhatni. Magán mint köz életünkben érni szokott legsúlyosabb csapások, "s kinszenvedések" egyike: azoktól, kik közt vagyunk, nem értetni. En- nél kinzóbb csak a!" félreértetés. Mert ha tagadni nem lehet, hogy ma- gános életpályánkon is a" megosztott öröm, kettós öröm, midőn a megosz- tott bú csak fél bú marad ; minél magasabb közéletbeli hivatásunk, egyedi életfeladásainknál; minél inkább letörpül a" jobbkeblüek előtt a magán érdek a" közjónak óriása előtt: a köz pályán nem értetni annál sebhesz- tóbb kín. De e" kín miatt nem csüggedni , "s tenni, mit tenni kell, bár égy világ romjai hulljanak is ránk; ez jellemzi a férfiut; itt a feladás dicsősége ! — Korunk kellemesebb esti mulatságai közé számítja, midőn vala- melly szép daljátékban föllép egy remek énekes, a jelest méltatni tudó nagy közönségnek elébe, művészi érdeme! teljes érzetében, s mikép harczban , ugy itt is, mintegy a" sokaság - nyújtotta bátorsággal zengi el a, szivrázó dalt; és alig végzett énekére, az ót értő kar felkapja utóhangjait, és mintegy ugylegyent sajátszerú örömtelve, "s örömger- jesztve viszhangoztat. És midőn illyesekben gyönyörködünk, mit igényelhet tőlünk a rengeteg sűrúibe kárhoztatott kis fülemile, melly árva szíve-sugalta magány dalát, senkitől nem hallatva, senkitől nem figyeltetve, az éj sötétében is egyforma csüggedetlenséggel, rokon érzelmű párt keresve , csattogtatja. Az utas, kiben értelem, "s érzelem helyén van, bámulja a" kis dalnokot, és irigyli a bereknek. De a liget hatalmas lakosi föl sem veszik, mint honi művészt szoktunk, sót remekét meg sem értve, csak ábrándozó csalogánynak gúnyolják. Felséges feladás a jó embernek, midőn arról kell gondolkoznia : mit mondjon, hogy megértessék; mikor sok helyt a" szónok" egyik fel- adása, azon aggódnia, mit ne mondjon? nehogy félreértessék ! EMLÉKBESZÉD KOSSOVICH KÁROLY RT. FELETT. 37 Igen, értetni kellem, és ösztön egyszersmind. Nem értetni , vagy épen félre értetni: levéró kín. De ah! e" kínt csak érezni lehet, és nem tolmácsolni; mikép nyomorúlt világosság az, mellyet színekkel le- festeni, nyomorúlt érzet, mellyet szavakkal kimagyarázni lehet. Kössovichnak sem ama" nagy szerencse, sem ezen szerencsétlen- ség nem jutott egészen sorsosztalékul. Mert eszméit körzete meghall- gatá, "mit a" leghatékonyabb fegyvérrel, " feddhetlen becsületességé- vel vívott ki magának. "S ha szinte nézetei, a többség véleményével gyakran ellenkezvén, mindig el nem fogadtattak is — /s ki is dicseked- hetnék illyessel? — de elfogadtatásuk sem épen példátlan. Illyen, a megbizókra és bizottra nézve egyformán, diszes fel- adása lón, midőn már mint tiszteletbeli aljegyző is, a" megye által, a legfontosb küidöttségekhez előadó jegyzőül neveztetett. E" minemüség- ben foglalkozott az 1827: 8. t. cz.- határozta országos összeirás, s az országos rendszeres munkák iránt készítendő utasitások" tárgyában. Azon megyei éhséghárító intézet, "s dologház érdemében, ugy szintén a" börtönök" elrendezésével megbízott választmányban is jegyzősködvén, ekkor mint tiszti tollából eredő munkák kinyomattak : , Véleménye T. N. Nyitra vármegye küldöttségének az országos rendsze- res munka közigazgatásbeli (publico politica) tárgyai íránt. Nagyszom- bat, 1832." és ,,T. N. Nyitra vármegye" rendeinek határozása a" szüköl- ködő megyebeli nemesség" gyámolítása" tárgyában, és egy fölállítandó éh- séghárító intézet és dologház iránt. Nagyszombat , 1832." A" megyebeli fenyítő törvényszéknél, négy évig folyvást egyedül viselé az előadó jegyzőséget, és jegyzókönyv-vitelt; és ekkor kezdé ir- ni ,, Fenyító törvényszerzésről"-i munkáját, mellyen mind halálaig foly- vást dolgozgatott. E" szerint: hivatalos pályája, mint láthatni, "s ma- ga is nyilvánítá, az iróival szorosan egybeforrott, mintegy anyagot nyujtván az emennek. Tudom, nem e hely az, mellyen elhúnyt jelesünk" politicai hitét taglalni lehessen. Arról itéletet mondani pedig, egyáltalán nincs szándé- komban. Legyen hát elég itt, "s e" jellemét is csak tudományi oldalról 38 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI. nézve, e" tekintetben róla csupán azt mondani: hogy ez érdembeni né- zeteinek égyetlen szempontja vala, az igazság. Ettől egy hajszálnyit sem távozni , "5 mindent, mi ezzel összeütközött — mint kártékony gyomot — szigorú következetességgel — mikép kézzel is szokta mutatni — gyöke- restól kiirtani, és folyvást javitni, fő feladása volt éltének. Előtte jog és igaz, mindegy vala; "s kinekkinek annyi jogot kivánt tulajdonítatni , mennyit az igazság. — Kossovich előlépés , "s folyvásti haladás embere volt; mert a" kor" júzan kivántait megértette, "s mert tudományos mi- veltsége mellett tudnia kelle, hogy hátramaradás és előlépés közt csak egy közép van: a" tespedés, mellyet okvetetlen követ a" felbomlás. "§ ha korunkban is találkoznék olly szerencsétlen, ki ezen kétel- kednék; legyen szabad annak feleletül, a" mennyiben az ész! országá- ban is szükség volna tekintélyre, János Fő- Herczeg Ő Fenségének a stájer iparegyesület 1839-ki ülésében mondott általános — de tán épen ránk leginkább illő — felséges szavait felhozni: , Az uj kor (ugy mond) elűzi a" régit, "s ez (új kor) mindig öregbedő tudást, örökké jobbat, és nyugtalan nyomozódást, gondolkozást és cselekvést kiván, hogy má- sokkal, kik hasonló ösztönnek engedelmeskedének, egyenlő magasság- ban fennállhassunk. "§ ez a" fennállás — föltételül — nem enged kárho- zatos hátramaradás, és jótékony előrehaladás közti középet. Ne csaljuk meg minmagunkat; mi most vagyunk kezdők , midőn már sokan — elóőt- tünk rég ideje — voltak kezdők; következőképen messzire előnkbe ha- ladtak. Nagy cselekvékenység kell, hogy utánok mehessünk. De ha akarunk, és egyetértve, és csüggedhetlen akarunk: akkor meg lesz. S nekünk kell akarni!" Midőn tehát minden jobb keblüeknek ész és szív egyképen okos előrehaladást sugalnak, "s kétséget nem szenved, hogy javitás korunk" legdicsőbb feladása: csak a rögtön vagy fokonként, mindjárt vagy idővel, sok és kevés, minden és elég közt van, a jók közt is különbség. És ha már Kossovich" nézeteit e" részben többet, mint némellyek helyeselhetnék, követelőknek tartanók, erre nézve ismét legyen elég a megholtról igazsággal elmondhatni, mit Salvandy Fonfrede hamvai fölött csak költóileg mondhata , hogy ó: ,, Azon elmék közé tartozott, mellyek a jóban mérsékletlenek, a! jogosság és igazság mellett elhatározottak , EMLÉKBESZÉD KOSSOVICH KÁROLY RT. FELETT. 39 a" hamisság és becstelenség iránt kérlelhetlenek. "S ne vádoljuk ót ezen — ritka és dicső — hiányokért, mellyek észtehetségét, hirét, és szol- gálatait teszik. Az igazság, ha erós kéz hajítja azt, a czélon túl repúl ugyan , de fennakad." Kossovich mint academiai tag — és így irodalmi szempontból le- hetvén tehát csak tárgya beszédemnek : csupán erre szorítkozom. Irói munkálatai számosak. Legelsőbb értekezését, mellynek czímje : ) a) Mennyire avatkozhatik a" törvényhozó a" polgárok cselekede- teibe. K. J. 1824. csakhamar b) Értekezések némelly magyarországgyűlési tárgyakról. K. J. 18240. válták fel. Ezen munka III részre oszlik, "s benne szerző: a" pol- gári főhatalmakról, az ország" állandó maradása, "s boldogsága eszközei- ról, országgyűlésekról, vármegyei intézetekról, sajtó szabadságról ér- tekezék. Ezt követék: c) Észrevételek a" magyar kereskedés akadályairól. K.J. Töredék. d) 4 polgári főhatalmak gyakorlásáról. K. J. 1833. e) A polgárlét erkölcsi sarkalatjairól. K. J. 1837., mellyben az erény-, vallás- és értelmességról, mint alapokról, elmélkedik. Mi után : f) Ortis Jakab vegső leveleit olaszból fordítá. Ezen kivül g) Több folyóiratokban megjelent értekezései tiszta emberszere- tetének , "s ország- és törvénytudománya bőségének tanubizonyságai, és országos tárgyakkal foglalkozó komoly kedélyének sugallati egyképen valának. "S mégis hogy e" raellett a" szelid Musák is kegyelék ót, terje- delmes kötetre szaporodott verseiből kitetszik, mellyek I. Szerelmiek. II. Hősiek. III. Vegyesek. h) A műipar és kereskedés hajdani állapotjáról Magyarországban. A" m. t.t. által 1837-ben 100" arany jutalommal koszorúzott pályamun- kája után nyomban az i) Ősi javakról írt jeles munka, a" m. academiától — mint föl- tett kérdésre legjobban megfelelő — 1838-ban hasonlóul első rendű ju- talmat nyert. K. J. Mi által e" társaság" figyelmét annyira magára vonta, 40 A MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI hogy azon évi september" 7-kén levelező, és történettudományi rendes taggá választaték. "S ezzel, lehet mondani, az academia a választot- tat, "s magát, egyképen tisztelé meg. k) Fenyítő törvényszerzésről K. J. irt munkáját D A magyarok vedelmi rendszeréről 1839-d. novemb. 16. tar- tott rendes tagi, székfoglaló értekezése követé. Végre irt: m) A nemzetek" had- és békeviszonyairól. K. J. 1840. Ezen, a" tudományos elmélkedés" mezején kellő szabadsággal fejtegetett, "s még eddig kéziratokban heverő, terjedelmes munkák, a világosság" szelid hajnalának mindinkább derültével, hihetőleg világ elé- be fognak annak idejében jöhetni, "s közőlök ,,4? kereskedés" története" még ez idén meg is fog jelenni nyomatban. De — miután számos munkáit elsorolám, ideje, hogy munkássá- ga megszüntére , vagyis halálára fordítsam már ugyis hosszúra terjedt szavaimat. Hiszen épen akkor végződék munkássága, midőn köz hasznu életének a halál f. évi nyárelő" 19-dikén néhány napi idegláz által vé- get vetvén, benne az élet" ura a fáradhatlan tudóst, a! buzgó hazafit , "s emberbarátot — mintegy a rábizott ef nagy érzelemkincset megsokalva — visszahívta. Élete rövid volt, az igaz; "s rövid különösen az academiára néz- ve; . melly midőn épen most egy éve még — tiszta, velős, bátor, ele- venreható előadásaiban gyönyörködék: e" napon már is, kora gyász- ünnepét ünnepli. "S hogy ef munkás élet is rövid volt ránk nézve, bizo- nyos csak onnan is, mert ha a túz eszü ifjúnak — csak jóra tekintő — buz- galma, sokat munkált a közjóra: a higúltabb férfiu lassúbb — de annál nyomosabb — lépései, az előrehaladás" dicsó czélja felé, annál biztosab- ban haladtak, "s mondhatjuk, vezettek volna. Azonban feledni nem lehet, hogy olly munkásan élni, mint ő élt, és mégis sokáig élni: csak keveseknek adatik; midőn a munkátlan tes- pedés-táplálta állatnövények, bár századig húzhatják tehetetlenségök" lé- tezését. "S valóban Kossovich Károly" éltének 38 évei, mellyekben annyit tennie, annyi maradó emléket lehete állítni magának: fölérnek sokkal EMLÉKBESZÉD KOSSOVICH KÁROLY RT. FELETT. 41 több henyeség-töltött esztendőkkel. "E" részben hát nincs miért zagolódni. Hiszen már Senecától megtanulhatók, hogy: ,, A" nagy , és az emberi hiá- nyok fölé emelkedett férfiu tulajdona: idejéből semmit elveszni nem en- gedni. "S azért annak élete leghosszabb , kié akármennyire terjedt, egé- szen ővé volt az." Kossovichunknak neje soha nem volt. : És így élte: szebb részét nem rablá el tóle ama" kínos aggodalom, mellyel szeretett hű társnak minden legkisebb bajait rettegve szoktuk kisérni. Ez által sok keser- vektól ment vala, "s annál több ideje jutott magáé, vagy inkább a közjóé, lenni. De — mert istenek ingyen semmit nem, "s mindent csak árért adnak — mikép még az anyai öröm is, csak a! fájdalma- kon vásárolható meg — épen ez által záraték el ama", csak kevés ihle- tetteknek jutott, szerencsétől, hogy a házastársi élet" fölszentelt csar- nokában, mellynek ajtaja midőn a" hű társ" tiszta kezeivel betétetik , künn marad a! világ— s belúl csak a" házi megelégedés lakik annak szent csendében — igen, hogy e! szent tűzhelyen , — házi isteneit imádva — ál- dozhasson, épen ez által gátoltaték. Nem is vala hát boldogított egy hű nő által, bajaiban nem ápolá a" benne saját éltét féltő másik énje, 7s utolsó szenvedéseit nem enyhíté annak aggodalma, kire haldokló szemeit ha rávetheté, úgy tetszheték, mintha könnyebb volna a" távozó napnak leáldozása, ha végső sugarait az általa boldogított földre nyugodtan lö- velheti. Nem is volt gyermeke kórágyánál, kit még utóljára is jóra oktatott, kire, mintegy az atyai szeretet gyöngeségétől roskadó ke- zét rátéve, megáldhatta volna, hogy legyen áldott, miképen ót vele az ég megáldotta. — Nem, ezekkel nem birni Kossovich szegény volt; s kora sirjának borzasztó ürege, a koporsóra zuhant első göröngy-támasz- "totta tompa zúgást, egy szomoritó , kihalt"-tal viszhangoztatta. "S már most olly sok erény, illy csekély életidő mellett; az aca- demiának munkáibani olly nagy nyeresége, milly szomoritó a" halála ál- tal okozott veszteség: mit tehetne mást természetesb kötelességül , mint valóban búsulni, "s méltán búsulni a" sors" eme" csapásán. M.T. T. ÉVE. VI. 1. 6 42 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI. De tudván, melly kevéssé illő férfiúhoz, hogy férfiakat, ugyan férfiúnak — bár kora, de természetes halálakor, csak könyúk" hullatá- sára hívjon fel; "s mert a" tiszteletadást mindig a megtisztelthez kell arányozni: úgy hiszem, hozzánk, "s hozzá illőbbet nem tehetünk, mint ha épen a" megboldogúlt iránti tisztelet bebizonyítására is, békesen tűr- jük, a" mi változhatatlan, és kiki közőlünk kötelességeit — mint ő — csüggedhetlen és tántoríthatlan teljesítvén: e? követéssel, annak erényeit is tisztelve, emelünk neki maradó "s méltó emléket sziveinkben. EMLÉKBESZÉD BUDAI ÉZSAJÁS TT. FELETT. 43 Va EMLÉKBESZÉD BUDAI ÉZSAJÁS TT. FELETT. MONDOTTA 9, .. .. gi (ági , AZ ACADEMIA X-DIK KÖZ ÜLÉSÉBEN, SEPTEMBER 5. 1841. PÉCZELY JÓZSEF RT. Nagytekintetü gyülekezet! A" ki tudja, minő sokszoros, minő szent kötelek kapcsoltak engemet a" férfihoz, kinek én itt utolsó tisz- tességet tenni előállék: szinte félek, megitél, hogy olly tisztet vállalék magamra , mellynek akárkihez máshoz inkább, mint hozzám illett vol- na teljesítése. Elhunyt tagtársunk , superintendens Budai Ézsajás, ki- nek emlékét mái napon innepeljük, nekem nem csupán tagtársam, mint legtöbbeknek közóőletek , tudós férfiak! hanem egyszersmind közel roko- nom is, tanitóm, mesterem , fiatal éveimben vezetőm, buzditóm, s a korán atyját vesztettnek atyja helyét pótló volt. Avagy nem méltán félhetek-e tehát, hogy lesznek, kik ezt tudva, engem talán érzéketlen- nek mondanak ; lesznek, kik az igazságot az én számban csak fiúi tiszte- letnek, "5 mások talán, kik hízelgésnek nevezik. "S valljon nem lesz- nek-e, kik, ha érzéseim értelmemen erőt vévén , szemeimet könyforrás- sá változtatják, szavam , nyelvem" elakasztják, kárhoztatni fogják a gondolatlant, hogy ne mondjam, vakmerót, ki néma könyekkel, hall- gatással vélte lefizethetni a" tartozott köz tisztelet adóját? Mind ez előre megfordúlt elmémben; de erősebben mint e" félelem, erósebben, mint maga saját gyenge eróm" érzete, hatott lelkemre a! kötelesség, a" tiszte- let, mellyel magamat holtig adósnak érzem a" nagy elhúnyt iránt; "s 6" 44 A" MAGYAR TUD, TÁRSASÁG TÖRTÉNETEL igy elvállalám, készséggel vállalám el, a: szomoru tisztet: megujitni még egyszer közöttünk a" dicsőnek emlékezetét, végig tekinteni közjónak szentelt, hosszú, munkás, feddhetetlen életén, távol minden hizelgés- tól, minden nagyitás-, magasztalástól , mellyekre csak érdemetlen kicsi- nyek szorúlnak; nagyok, igazán érdemesek, kik, mint ő, tetteik, eré- nyeik , egész életök által magok magasztalák fel magokat, — soha nem. Tehát egyszerű lesz előadásom , mint egyszerű volt egész lényében , egy- szerű , irásában, magaviseletében, egyszerű élte" minden rendiben a fér- fiú, kit kevés vonásokban előtökbe állitni igyekszem; "s ezzel nem csak azt reménylem elérhetni, hogy beszédem tárgyával öszvehangzóbb, te- hát ahhoz méltóbb, hanem aztis, hogy a" fölebbi vád, gyanúsitás legbi- zonyosabban kikerűlve, elháritva lesz általam. Dicsőült társunk, Budai Ézsajás , a helv. hitvallásu, tiszántúli egyházkerület superintendense, a debreczeni, ugyanazon hitvallást kö- vető gyülekezet első predikátora, az észtan" és hittudomány" tanára , több t. megyék" táblabirája, academiánk" egyik disze "s tiszteleti tagja, született Küls.-Szólnok vármegyében Péeren, nem vagyonos, de nemes , tisztességes családból, 1766-ban, majus" 7-kén; 2 nappal későbben , épen Ézsajás napján kereszteltetett meg, innen Ézsajás keresztneve. Nem nagybirtokú szüléit öregebb négy testvérei tisztességes nevelése jófor- mán kimerité, midőn ő, a! péeri iskolát kitanulván, atyja által Debre- czenbe hozatott, hol bátyjai is egykor tanúltak, hol ezek" legifjabbika , a nála 5 és 4, évvel idősb Ferencz, később a Magyar polgári historiai Lexiconr ismeretes halhatatlan irója nem sokkal azelótt kezdé a felsőbb tudományokat hallgatni. Majd elhunyt, ki háza" terhét, gyermekei nevelését fő részben vállain, "s szivén hordozá, a" gondos édes anya is; kor- "5 bánat-üldözte édes atyja iskolából kikerült egyik hálás fia" szár- nyai alatt keresett "s talált rövid, majdan síri nyugalommal cserélt, menedéket. A" most szinte minden gyámol nélkül álló, alsóbb iskoláit épen végzett, alig 16 éves, egyébiránt is tudni, tanulni vágyó, "s keb- lében már akkor a! legszentebb lángokkal tele ifjú, ha vagy a" kezdett pályáról lelépni, vagy maga is a" segitni készebb, mint képesb, testvéri szeretetre támaszkodni nem akart, maga erejére látva magát szoritva, kettős igyekezettel feküdt a. tudományoknak, mellyektól becsületét egy- kor a" társaságban, közelebb tanitói pártfogását, "s ezzel iskolái tovább EMLÉKBESZÉD BUDAI ÉZSAJÁS TT. FELETT. 45 folytathatását föltételezve, egyedül biztositva látá. Igy lesz gyakran a" látszó akadály, hol, mint a" lehetetlenség" kezdődő határinál, öszvehúli a" pulya, csak sebesebb haladás , emelkedés" eszközévé a" lelkesnek. Mig a" szerencse" minden kedvezéseiben születésivel részesült — "s hányszor nincs ez eset? hazám vagyont, nevet öröklött fiatalai, tegyeték kezeite- ket szivetekre ! — mig, mondom, a! szerencse" minden kedvezéseiben szű- letésivel részesült, "s ezért csak annyival többre köteles, a" készre tá- maszkodva, hont, erényt, kötelességet felejtve, földhöz ragad, "s bú- nös henyélés, semmit nem csinálás, vagy épen alacsony gyönyörúségek- be merülés által vesztegeti a" természettől nem illy veleélésre, hanem haza, emberiség" boldogiítására adott erejét; addig a magára hagyott, másra nem támaszkodható vagyontalan, névtelen, szárnyakat füz maga magának , "s útat tör, ót magát, "s egy egész nemzetet örök dicsőségre vezetőt. Igy Budaink az akadályt magát eszköz gyanánt ragadva meg, minthogy csüggedetlen szorgalmával könnyenfogó elme is párosúla, na- ponként inkább kitünteté magát; "s minden egyéb pártolás nélkül, mint mellyet igyekezete, — "s ne felejtsük , feddhetetlen erkölcsei által maga vivott ki magának, számos tanuló, "s olly vetélytársak közt, minők, hogy többeket ne említsek, egy Földváry József, egy Katona Mihály vol- tak , egykor amaz , Debreczennek dicsekvése, köz kedvességű , felejthe- tetlen emlékezetű hitszónoka, s holtig legbensőbb barátja boldogúltunk- nak, ez egy most is szépen virágzó iskolának, a r. komárominak , teremtője, alkotója, mindketten, úgy is mint irók, mint tiszta, világos gondolkozó fők, eléggé ismeretesek a" nemzeti literatura" "s cathedrai ékesszólás" baráti előtt, — illy tanuló- "s vetélytársak közt, mondom, ne- ve majdan ezek" névsora homlokán tündökölt; mi egyszersmind derék tanitói , a debreczeni fő iskolát azon időben kormányzott Paksi Szath- mári István, Hatvani István, Varjas János, és Sinai Miklós nagyhirü professorok" serkentő figyelmének is záloga, "5 később reá árasztott ke- gyüknek , megkülönböztetéseiknek előpostája volt. Még szorosan tudo- mányos pályáját sem futá meg a, már addig is nem egy kitüntetésben ré- szesúlt, nevezetesen több nemes ifjak" magán tanitásával megbizott, bol- dog emlékezetű tagtárs , midőn nagytiszteletű tanitói, addig szerzett , ko- rát "s minden várást előzó ismereteit részint használni, részint azok" gya- rapitására alkalmat, a" lehető legtágasb mezőt nyitni kivánván, ót az 46 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI. anyaiskola" nagybecsű, kivált a" régi görög és latin classicusokkal gazdag könyvtára őrévé nevezék; mi egyszersmind elóljáróinak, lelkületében helyzett bizalmának is csalhatlan bizonysága. A" kevesebben hű majd többre bizaték; "s felsőbb iskoláinak részint még teljes bevégzése előtt, részint mindjárt utána, egymást érve halmoztaték reá a német és fran- czia nyelvek", — majd az akkor legfelsőbb latin költészeti iskola, kü- vetkező esztendőben az első évi észtanhallgatók, később a" halhatlan hirú Sinai Miklós" hivatalból változtával, a történettan "s görög és ró- mai literatura" nyilvános tanitása, közben e" mellett a? rendes könyv- tárnokság — mind meg annyi alkalom: szélesb , alaposb ismereteket, s az iskola iránt egyszersmind több több érdemeket szerezni magának. Vég- re mit legnagyobbat adhata jutalmúl az eddig tettekért, ösztönűl töb- bekre, megadá hű növendékének a! hálás iskola, "s ót fokról fokra hág- tatva, a nem megvetendő jövedelmű, egyszersmind igen diszes seniori hivatallal tisztelé. Ezt is dicsérettel végezvén, a most 26-ik évébe lépett ifjú férfi, telve hálával szivében azon iskola iránt, melly ót, anyátlan , atyátlan árvát 14 évig karjain hordá, nagyra nevelé, tudománynyal , mi több, ennek tovább gyarapitására anyagi képességgel is ellátá, búcsút vőn Debreczentól , szeretett honától; "s hová nem egy, előtte talán csak szokás-, újságkivánás- vagy maga iránt figyelemébresztésből, ő a" tudo- mányok iránti benső vonzódás-, s azon legszentebb kötelesség érze- téből, hogy, mint a nagy Sinai már ekkor közönségesen kijelelt hiva- talbeli utódja, magát fontos tanitói hivatalára minél jobban kiképezze, a" mívelt külföldre útazott, ennek tudományforrásiból nemes szomját csilapitandó, tudós férfiai-, tudományos intézeteivel megismerkedendő. E tudós utazásra szánt két év" nagy részét Némethonban , nevezetesen az akkor időben mondhatni, nem csak Némethon , de az egész mívelt ke- rek föld" fő iskolájában, Göttingában töltötte, főkép a majdan általa ta- nitandó görög, és latin literaturára, "s historiai tudományokra forditott figyelemmel, a" világhirű fő iskola" világhirű tudósai, örök diszei, egy Heyne, egy Schlötzer, egy Spittler, "s Meiners" vezérlésök alatt, "s mindennapi bizodalmas körükben — mondjuk, mert a" nagy mesterek a nem közönséges tanítványt közelebbi barátságukra méltaták, mellyet el- sóje ezeknek, a! szivéról is eléggé nem magasztalható, annyi tudomány- szomjasb, mint vagyonosb, az idegen földön szorongattatást szenvedett EMLÉKBESZÉD BUDAI ÉZSAJÁS TT. FELETT. FT hazánkfiának segéd kezeket nyujtott Heyne, elhunyt társunkkal, soká távozta után is — azaz mind addig, mig mondhatatlan veszteségére a" tu- dományoknak , különösen a" régi classica literaturának , "s két világrész? méltó fájdalmára, 1812-ben munkás életét ki nem oltá a halál — tudós, barátságos levelezés által fentartani meg nem szünt. Itt, e" tudomány- buvárok által megnyitott gazdag forrásból merité, éjjeli nappali szor- galommal a" kincset, majdan hollandi (s angolhoni tapasztalásaival is szaporitottat, "s általa, miután tanárkoszorúval homlokán, az 1794-ki ősz" kezdetével, hazatért, közre tettet, mellynek ő csak kezelése dicső- ségében , hasznaiban, sokszoros, messzeáradozó , gazdag kamataiban egy egész nemzet, közelebb az ő bizodalmával megtisztelt iskola osztozék. Hazatértével látá, mint nem úgy van sok itthon , mint lehetne , mint lenni kellene; látá, mint nem csak nem emelkedett az idővel, sót, ama" derék tanitóitól egymás után lett megfosztatása óta, körén kivül tá- madott , de reá is kellemetlenül hatott zavarok közben, mint hanyatlott az iskola, hanyatlott tudomány , hanyatlott fenyitéktartás" tekintetében. Látá, "s látásán, mondhatatlan fájdalom, de ugyanekkor elhatárzás — erós és nemes — kelekezett keblében : mennyire gyenge erejétól telendik, egyik bajt mint másikat orvosolva, ujjászülni az iskolát; "s a! mint a! mondott esztendő" novemb. első napján, sokat követelő remények közt tanitói székét elfoglalá, hozzáfogott a nagy munkához. Hosszasak len- nénk, ha mindazt, mit e" részben, "s mit különösen saját tudománya virágoztatására tett, elősorozni akarnók, azért csak röviden emlitjük: hogy az ő csüggedetlen szorgalma, fáradhatatlan törekvései után kevés esztendők alatt alsó nemzeti, és latin iskoláink — mert, a" mint haza- jött, ezek" kormányzása is reá bizatott — fontos hivatásuknak megfelelni képesb, az ő rendkivül adott paedagogicai leczkéin sajátlag erre készült tanitókkal, uj, a régieknél sokkal czélirányosb kézikönyvekkel, ezek közt több rendbeli kisebb nagyobb magyar atlásokkal, a latin iskolák különösen, nem mint addig, latin, hanem magyar nyelven készült latin grammaticával , az iskolákba okos megválasztással bevitt classicusoknak helyben nyomatott, megszerzést, "s értést könnyitő kiadásaival ellátva; átaljában az egész intézet minden, alsóbb felsőbb osztályu, nagyobbra törekedő növendékeiben a" régi classicusok — ez, izlés, tiszta gondol- kozás, egyszerű, mégis kellem- "s egyszersmind erőteljes előadás 48 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI. nagy mesterei — szerelme fölgerjesztve, olvasásuk a tudományos mí- veltség" fő feltételévé, "s alapjává téve; az iskola könyvtára hereulesi munkával rendbeszedve, köz használatnak megnyitva ; ifjaink munkára , "s mi fő dolog, magán szorgalomra, olvasásra, a törvények , "s elóljá- róik iránt tisztelet- és engedelmességre, magokviseletében illendőségre , mindenben rendre szoktatva valának. Talán mondanunk sem szükség, hogy a! debreczeni fő iskolába 1807-ben bevitt, egészen uj, az idő" lelké- vel, a" kor" kivánatival összehangzóbb, maga idejében az egész hazában, a" más hitfelekezetüeknél is, méltánylást talált, tudós hazánkfia, az egy- korú sokérdemúű, dicsőült Schwartner által is Szatisticájában különö- sen kiemelt Ratio Institutionis egészen az 6 szép tollából folyt. Utól , "s külön emlitjük , mi szemünkben legfőbb érdeme: hogy a" hazai nyelv" "s literaturának barátja volt; "s magát a! classica literaturát, bár- melly szenvedelmes barátja, becsülője lett légyen is annak, soha nem mint czélt, hanem csak mint eszközt tűzé ki a" hazafinak minden tekin- teteken felülálló, felülállni tartozó nemzeti nyelv" és literatura , "s mi ezzel él vagy vesz, nemzetiségünk" felvirágoztatására. Emlitsem-e sza- vam" igazolására, hogy a latin nyelven tanitásnak — ó, kinek annyira hatalmában volt az e" nyelven irás, beszélés — soha kedvelője, pártoló- ja nem volt? Halljuk csak, mit mond maga e" tárgyban egyik munkája előbeszédében: , Deák nyelven adni elő a tudományt azoknak, kiknek szintollyan szükségök van, hogy deák nyelvre tanítassanak , mint magára a" tudományra: épen ollyan hiba a" tanitásban, mint a mellyet a logi- cusok az okoskodásban . circulusnak neveznek." , Emlitsem-e, hogy az alsó iskolákban, az ő felügyelősége alatt legelőször bevitt magyar nyelv- tan" alapos tanitására mindenkor különös gondot forditott, "s ezt eszköz- lendő, az akkor hiányai mellett is legjobbnak tartott, jutalomnyertes de- breczeni magyar Grammaticából maga rövid kivonatot készitett, tanitók- nak , tanitványoknak kézikönyvül, a!" tanitásban vezérfonalúl szolgálan- dót, "s mind e" mái napig ujjal azon fő iskolában közönségesen föl nem váltottat ? Hatalmasabban, mint mind ezek, hirdetik az ő nemzeti nyelv "s literatura melletti buzgóságát tanitványai számára készitett több rend- beli becses munkái — egyen kivül, a kisebb, csak beavatott tudós kör — theologusok" — hasznavételére szánt Propaedeumata Theologiae Chri- stranaé-n kivül — mind magyar nyelven irvák, abban az idóben így ir- EMLÉKBESZÉD BUDAI ÉZSAJÁS TT. FELETT., 49 vák, midón latin volt iskolánk" átalános nyelve, s épen azok, kiknek kell vala e" honért, e" hon nyelvéért hévvel buzgásban jó példával elő- menni, a" haza" tudomány , miveltség, születés által megkülönböztetett fiai, mentek egyik mint másik iránti bűnös hidegség-, részvétlenségben kárhozatos példával elő. "S kétségkivül ezen, nyelvünk, literaturánk körüli érdemeinek tulajdonitható főképen, hogy midón — kit szeretve tisztel a" jelen, hála, és tisztelet nélkül említni soha nem fog a jövő- kor — academiánknak, "s hazánkban mindennek , mi szép, jó, minden- nek, mi nemzetünk" boldogitására , nevünk" dicsóitésére tartozik , leglel- kesb, legbuzgóbb pártfogója, országunk halhatatlan érdemű Nádora , társaságunk" rendszabásai kidolgozására választmányt nevezne ki, ó is a huszonkettók" számában volt, kik, a hazát, ennek fiait, minden ügyeit jól ismerő dicső főnök által, az ország minden részeiből, ennek legkitü- nóbb férfiai, irói, tudósai közül válogatva, e" megkülönböztetésben ré- szesülni szerencsések vóltak. E" nyelvünk, "s literaturánk körül szerzett érdemei vivák ki később, társaságunk" felállásakor mindjárt, számára a tiszteleti tagságot. Sorsa, terhes hivatala — korával együtt mind inkább reá nehezedő — gondjai, rongált egészsége nem engedék az egykor rend- kivül munkás lelkes férfinak, hogy csak egyszer is társaságunk! ülései- ben részt vegyen, alig csak azt is, hogy ügyeivel a" távolban foglalkoz- zék: de ő — érzéseiben mindig miénk — valamint létrejóvetelén társa- gunknak , a" tőle is régóta epedve ohajtottnak, szivéből örvendett, úgy ennek, "s mi felett ez őrködik, nemzetiségünk" palladiumának, nyel- vünknek virágzást, terjedést kivánni soha meg nem szünt. Hátra még, mi nélkül igen hiányos lenne képünk, hogy ót, mint köz oktatót , "s mint embert tüntessem egy két vonásban előtökbe, tisztelt társaim! A" kültőról mondják közönségesen, a" köz oktató-, iskolaigazgatóról még igazabb: hogy az nem lesz, hanem születik; mert valamint nem minden föld terem meg mindent, úgy nem minden ember alkalmatos mindenre. . Budainkat, úgy látszik, maga a! természet tanitónak , igaz- gatónak szülte. Értelmi felsőbbsége, tiszta, világos elméje, innen folyó különös közlő tehetsége, természettől nyert kedves, tiszta, érthető hang- ja, szép külseje, nemes — mondhatnám, méltóságos — tartása, ezzel öszhangzó komoly — szerfelett sem komor sem nyájas — természete , MT. VK. VI. 1. 7 50 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETET. mindig mérséklett gondolkozása, "s bár természettől tüzes, általa min- denkor illedelem határi közt tartatni tudott indulatai: mind ezek" ót ritka képességgel ruházák föl tánitni, kormányozni másokat, ki- és bemen- ni — mi tapasztalás szerint nem olly könnyű dolog , mint sokan vélik — mondom ki- és bemenni egy számos ifjakból álló hallgatóság előtt. A" ta- nitásban, valamint minden tetteiben fő elve volt: távol minden maga- mutogatástól, használni, nem ragyogni. Ezért valának — hivátkozom mindnyájotokra , egykori még élő tanitványi, tisztés férfiak! — olly épü- letesek, olly keresettek tanitásái. A" kormányzás-, fenyitéktartásban , bár — mint minden elóljáróhoz, mindén okos kormányhoz illik — tet- szeni kormányzottainak tisztességés uton, módon ő is ohajtott: ezerszer kegyet, kedvességet vészitni, nem tétszeni, "s bár melly kellemetlen itéletnek, neheztelésnek magát ki tenni, mint valamit, miból egyesek- nek, vagy az egésznek idővel kára következhetnék, megengedni — készebb volt; "s átaljában, fejét, értelmét inkább, mint szivét, érzel- meit vévén tanácsadóúl, ha egyikben valamellyikben hibáznia kellett , in- kább akart igen szorosnak , keménynek , mint igen éngedelmésnek , lágy- nak tetszeni; mert függést ismert társaság lelkének, idejen kivüli vagy túlvitt könyörületességet legnagyobb könyörületlenségnek , "s bűnre min- dennél erósb ingernek büntetlenségreményt. Téhát nála szoros igazság , szoros fenyitéktartás atyai szeretet, eléngedhetétlen tartozás volt; és szerinte köz igazgatóban mindennél nagyóbb bün — hogy magam a ha- za" köz tiszteletben, "s olly igen méltán álló, reá s ránk egy szebb élet korszakát deritett nagy fia szavaival fejezzem ki: , Pillanati könyö- rúlet által elragadva, kilépni a" hideg számolás köréből, egyesekért fe- ledni a" sokak" érdekét , "s kivételekkel megtörni a" köz rendet" — szóval kedvezés. Mit tegyek boldogúlt társunknak, mint embernek lelkületében fő vonásnak, megvallom, alig merem meghatározni. A" kitünőbbek valá- nak : szerénység, és szilárdság. Embert, ki saját énjével kevesebbet fog- lalkozott, kevesébbet beszélt, alázatosabban érzett volna magáról, nem ismertem. Mit tanitásairól felebb, elmondhatni bátran, igazán egész életéről. Magamutogatás, magános vagy köz életben ragyogni kivánás — korunk" ez egyik uralkodó nyavalyája — teljesen ismeretlen volt előtte. Sok hivatalokat — "s mint kitetszó telkiismeretesség-, húség-, potitós- EMLÉKBESZÉD BUDAI ÉZSAJÁS TT. FELETT. 51 sággal viselve, nem egyszer vala szerencsés a köz megelégedés jeleit tapasztalni, tett szolgálatit, mint érdemlék, méltányolva, jutalmazva látni; sok tisztességben részesült életében; mert mint halhatatlan Köl- cseynk mondja : , A" való nagyságnak épen úgy következése a dicsóség , mint jámbor életnek a" becsület; kereset nélkül jön mindegyik." Igy, hogy csak egyet emlitsünk, egykori tanúja, képzője szép tehetségeinek , az erényt, érdemet külföldön is fölkeresni, becsúlni, kitüntetni, nem ócsárolni , elhomályositni szokott , akkor még irigylésre, most szánásra méltó Georgia Augusta, 1817-ben, a! reformatió" új százados ünnepe al- kalmával , örömmel értve Budai az ifjú, a" még iskolai pályafutó iránt kebelében táplált reményeinek, Búdaiban a" férfiban, a" közhivatalok emberében teljesültét, értve annak tudományok, iskola, egyház — s mióta 1808-ban előbbi tanitói székét, köz bizodalom? , köz kivánság kö- vetkeztében a" hittudományival fölváltá — különösen e" tudomány körül is szerzett érdemeit, ót önként hittudománytanári, tóle már nem első koszorúval tisztelé. Mire hordám ezeket elő? tudatni veletek, tisztelt társaim! hogy ha szivében érzékeny volt is, — mert ki nem volna közü- lünk az ? — tisztességekre, mellyek önként jövének: de soha tettel, szó- val, csak egy mozdulattal is, hogy azokat érezné, utánok másoktól va- lami figyelmet, megkülönböztetést követelne, el nem árulá; mire néz- ve méltán reáilleszthetni véljük Roma" egyik nagy költője" ama! szavait : , Tenor idem animo , moresgue modesti fortuna crescente manent."" Szerénysége mellett másik kitünőbb jellemző tulajdona volt lelkü- lete rendületlen szilárdsága. Voltak idők, nehéz kisértetek", próbáltatások" ideje — "s hányadik közöttünk, "s épen a" hatni, munkálni leginkább szere- tó, erényt, hont, emberiséget legforróbban ölelő, ment ezektól!? — idők, midőn gyengeség, irigység, félreértés , szándékos roszakarat kis korig mintegy öszveesküdni látszának a" jámbor ellen; terhes fellegek to- lultak öszve feje fölött, engedést, elvonulást a" zivatar elől javasolnak , mint bátorságosbat, hasznosbat jóakarók, barátok; csak ó maga nem kérdi: mi bátorságosb , mi hasznosb? hanem mi illőbb , mi tisztességesb ? tiszta öntudattal lelkében ritka lélekjelenség-, zavarhatatlan hidegvérű- séggel megy szemközt a" vésznek ; "s mi lőn harczának vége? ellenfelei magok , kik eddig csak értelmi felsőbbségét, lelke" felfogó erejét, most rendületlen szilárd characterét is ismerni, becsülni tanulják; mint ara- 7" 52 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETET. nyé a" tüzben, megpróbáltatva tisztasága; a" fergeteg magától ártás nél- kül eloszlik; ó, mint fellegek közül kiverekedett nap, szebb, tisztább fényben mutatkozik, mint valaha, s hitsorsositól, a" zivatar" elmultá- val, ritka egyetértéssel megválasztva, elnyeré a" méltóságot, mellyet állásához képest legnagyóbbat várhata, miben épen meggátolni volt szándéka ellenségeinek, a" superintendensséget. Mint vitte ezt, czé- hunktól messze vezetne terjedelmesen fejtegetni; elég legyen atálánosan annyit mondani: hogy a" félelmek, mellyek igazán, vagy szinleg ellen- feleinek okúl szolgáltak neki e" fő hivatalban akadályt vetni, papi hata- lomterjesztés , uralkodni vágyás, kevésbbé igazolva, az egyházban na- gyobb csendesség, világiak egyháziak közt szebb egyetértés, mint az ó 19 évi főpásztorsága alatt, soha nem valának. Jellemzéséből idvezült társunknak nem maradhat ki -előljáróhoz illó, egész életén, minden tettein elömló , ritka erkölcsi tisztasága, mi- ról egy az itélete mindeneknek. Mit ama hazáját, Athenet 40 éven keresztűl tekintet inkább, mint hatalom által, nagy hirrel, szerencsé- vel kormányzott halhatatlan görög a! tisztviselőben megkivánt, hogy an- nak ne csak keze, -kánem szeme, nyelve is tiszta legyen , ezt Budai- ról teljes joggal állithatni. Voltak , kik azt hitték, hogy ó, úgy szólva, csak értelmi világ- ban él, érzés, lágyabb indulatok idegenek előtte. De a" ki őt közelebb- ról látni, ismerni szerencsés volt, tudja, hogy ő sem a családi élet , sem a? barátság örömeire érzéketlen nem volt ; tudja, miként sugárzott indulat nélküli, komoly , könnyelműeket meghunyászkodásra , mindenkit első tekintettel tiszteletre kényszeritő arczán egy benső jóság, öröm , részvét gyakran keresztül. E" benső jóságnak különösen fényes bizony- sága, mit atyafiaival, rokonival tett. Száma nélküliek az árvák , kiket ő, "s hasonló érzelmektől lelkesitett hitvese, gyermektelenek magok, nem egyenként hanem sereggel fogadtak szárnyaik alá, szerették, föl- neveltek, boldogitottak, mint saját gyermekeiket; "s ez, embert legin- kább diszesitóő kötelességet, miután együtt négy évtizeden keresztúl gya- koroiták, folytatni férje halála után is nem szünik a! páratlan hitves. Ez hű képe, ez volt élte folyama a munkás derék férfiunak. Vaj- ha, minő kezdete, minő folyama, vége is hasonló lehetett volna a" dicső- en futott pályának! Sorsa másként akará. A" sok munka, huzamos erős EMLÉKBESZÉD BUDAT ÉZSAJÁS TT. FELETT. 53 elmefeszités meghaták végre az eróst; "s az egykor ritka szép külsejű , erős testalkatu, deli férfiú, utóbbi négy éveiben, testi erejének teljes leve- retésivel, mi közben lehetetlen volt lelkének is nem szenvedni, olly szánandó, magával jóltehetetlen állapotba sülyedt, mellyben jóakarói, baráti, kik a gyógyulás reménye nélkül szenvedőt — rendesen vagy karos székiben párnákkal körültámogatva, vagy ágya fenekére szegezve láták, elhatározni magokban nem tudák : életét ohajtsák-e inkább, vagy halálát? Csak egy szelid angyal — a" könyörülő égtől küldve közületek , kik — mert szelid bájaítoknak hódol a" férfiúi erő "s bátorság — láthat- lanul sorsunk" "s a" világ kormányát gyenge kezeitekben tartjátok, él- tünk" legszebb, legtisztább örömei örök forrása, képesek még keserüsé- geit is megédesitni , nemünk" gyengébb, de nemesb fele, magas lelkű hölgyek! — csak egy szelid angyal, mondom , közületek, egy az isteni gondviselés által még fiatal éveiben jó nemtőként mellé rendelt, példát- lan hűségű hitves — ugyanaz, ki egészséges napjaiban minden világi gon- doktól fölmenté, házában csöndességet, anyagi jóllétet eszközölve, ne- ki a. tudományok- "s szent hivatalának kizárva, háboritatlanúl élhetést lehetővé tette — őrködék fáradást, változást nem ismerő szives gond- dal, fogyhatatlan türelemmel, kinos éjjelei, kinos nappalai felett. Ott látánk ót— óh kinos édes visszaemlékezés! lelket rázó, lelket emelő lá- tás egyszersmind! ott látánk ót, a? szeretet-, hüség-, gyöngédséggel teljes nót, szenvedő férje" karos széke mellett, vagy kórágya szélén ülve, ápoló kezekkel, résztvevő kebellel enyhitni ennek fájdalrnait , kilesni, és teljesitni minden vágyait, ohajtásit, sirankozva magában , csak előtte nem, "s szive" nehéz boruját arcza" derüjével rejtegetni probál- va. Illy kincscsel birva, illy vigasztaló angyal közelében, hol a boldog- talan, ki boldognak nem érezné magát, "s pillantatnyi örömök legalább nem vegyülnének kinszenvedései közé? Tehát dicsőült társunk sem volt épen boldogtalan, s kinteljesek bár, nem voltak egészen örömtelenek nyomorúsága napjai. Vigasztalódott szivvel, nyugodt lélekkel várta a szabadulás" óráját, melly ütött végre, "s ő múlt hó 14-ikén dél elótti tiz órakor, kedves övéinek, a nők" legnemesbikének, ót visszatartóztatni hiában próbáló, szinte 47 évi hasonlithatatlan hú pályatársának végüöle- lései, könyei és áldási között, a" legcsendesebb halállal jobb létre szen- derült, tettekkel gazdag élete" 76-dik évében. 54 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI. Társaim! a" férfiú, ki mint köz oktató, mint iró, mint iskolai és egyházi előljáró szinte fél századon keresztül hatott korára; jól rende- zett, szélesen kiterjedt tudománynyal párosúlt magas sziv- és lélekeré- nyivel, feddhetetlen tiszta erkölcseivel dicsekvése volt hitsorsosinak, disze nemzetének s társaságunknak, tárgya osztatlan köz tiszteletnek nem csak ben a" honban, hanem a" tudós külföldön is , — Budai Ézsajás nincs többé. Számunkra csupán egy vigasztalás maradt: hogy őt birtuk, ma- gunkénak mondhattuk. Ez mérsékelje fájdalmunkat veszteségén; tart- suk fel emlékezetét; kivánjunk áldást poraira, "s helyébe a" hazának több hasonló tiszta keblű, tudós, munkás fiakat. ; Te pedig idvezült nagy lélék , ifjúságom vezére! és ti tisztelt tár- sak! bocsássatok meg, ha én a legtöbbet vesztett, özönében érzelmeim- nek, tartozásomat, "s a" tiéteket, e? kettős nehéz tisztet, nem mint kel- le, "s talán várátok, hanem mint e" fájdalomtól áthatott sziv engedé, teljesíthetém. agy 2 A" MÁSOLD ELNÖK MEGNYITÓ BESZÉDE 1842 MELLYEL A" M. ACADEMIA XI. KÖZ ÜLÉSÉT , NOV. 24. 1842. MEGNYITOTTA A"? MÁSOD ELNÖK , G. SZÉCHENYI ISTVÁN. Tisztelt gyülekezet! Valamint káros, sót némi esetekben valódi átok, ha társasági és emberi viszonyinkban összekevertetnek a szere- pek, szintugy burjánozhatik csak rosz sőt veszély olly intézetekbóől, mellyek irányaikból esnek "s czéljaikat vesztik. Mert egyedül tiszta fo- galmak" alapján fejlődhetik ki az emberi jobblét, "s egyedül saját hatá- raik közt szorosan mozgó intézvények érhetik el teljes virágzásukat. — Tiszta fogalmakat terjeszteni, zavartakat pedig salakjaikból lehetőleg ki- tisztítni szintolly kötelesség tehát, mint szükséges minden egyes intéz- vénynek szoros határit lehető legnagyobb szabatossággal tüzni ki , hahogy a" köz élet mezején munkás részt venni bátorkodunk, és több roszat nem kivánunk életbe hozni mint jót, és ha ábránddal be nem érjük, de sikert ohajtunk. Legyen szabad ez okból, tisztelt gyülekezet, előterjesztenem itt, mi lebegett én előttem, és milly czélnak elérése után sovárgott én lel- kem , mikor némi nagylelkü eldődinknek már rég megpendített utmuta- tása nyomán, kedvezőbb sorsomnál fogva nekem is jutott azon szerencse : e jelen intézet felállításához járulhatni némileg. Legyen szabad pedig leg- főkép azért tárni itt fel most keblemet academiánk hivatása fölött ószin- 56 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI. tén és határozottan, mert — mi tagadás benne — veszély, nagy vVve- szély fenyegeti még mindig sót növekedóőleg fajtánk" nyelvét "s ez által nemzetiségünket, minél drágább kincsünk nincs, minthogy csak ennek kiemelése, ennek művelése által léphet nemzet sajátságos fényében a dísznek fokára, melly varázskörön künt tenghet ugyan ember, sót gya- rapodhatik is hosszú évek" során keresztül, mint napontai a példa, ám- de csak az egy kissé lelkesbnek keble örökkén szomjan marad, a lelki- leg kitünő pedig csak kinos epedések" unalmai közt költi életét. Itt azért ideje, úgy hiszem, hogy mind azon ábránd, roszul fékzett keserüség "s álfelfogásu vitézség ellenére, mellyel nem egy hazánkfia buzgólkodik nemzeti ügyünk körül, kivált legközelebbi időkben, végre tisztába jó- jön: olly drága, de olly annyira kényes kincset , mint nemzetiség , nem- zeti sajátság, némi biztossággal, és a" siker némi hihetőségével mikép lehessen őrizni, mikép lehessen ápolni "s növeszteni leginkább, sót ki- rekesztóleg. Midón 1825-ben fenálló academiánk" eszméje ujra megpendült, ujra mondom , mert hiszen, mint érintém — s becsület azoknak , kiket becsület illet — rég elismerték hazánknak némi messzebbre látó már most elhunyt hivei, hogy nyelvünk körül forogna nemzeti létünk, és ekkép ennek gyámolítása volna a" teendők" legaggasztóbbika ; sokan , igen sokan nem birták felfogni, a" teendők" olly hosszú sorából mikép lehete épen egy tisztán philologiai intézetet szemelni ki előlegesen, "s körül- te annyi szorgalmi , idői és pénzi erót ugy szólván fecsérleni el, miután, mint állíták: ,, Valamint önámításokban, ugy szavakban is untig gazdag volna már a" bőbeszédű magyar; annyi másban, kivált a természettu- dományok" sokágu mezején ellenben olly szegény, olly szánakozásra mél- tó szegény, mikép inkább másra, "s kivált erre illett volna emelni ha- zafiui oltárt "s áldozatot, minthogy a" természettudományok" kifejtéséből, és a polgári életre alkalmazásából háramlik legtöbb műveltség, tudo- mány, és így valódi erő a népekre; a függetlenségnek, köz szabadság- nak "s nemzeti dísznek pedig erő volna egyedüli, valóságos és tartós. sar- kalata.§ — Mások megint, "s tán legtöbben, sejtvén, vagy tán egészen tisztán is érezvén, mikép kivételes körülményeinknél fogva, mégis tán nyelvünk" biztosítása volna mindenekelőtt eszközlendő , átlátták ugyan, A" MÁSOD ELNÖK MEGNYITÓ BESZÉDE 1842. 57 mikép nyelvére kellene ügyelni a magyarnak mindenek előtt, ha élni akar, és ekkép őszintén tapsoltak, hogy mindenek előtt olly intézetre pontosítánk össze csekély tehetségeinket, mellynek közvetlen befolyása volna nyelvünk" ügyére, és ekkép habár közvetett, mégis" nagy hatása nemzetiségünk" kifejtésére ; de abban nem láttak czélirányost, hogy inté- zetünk nem annyira nyelvünk" terjesztése, mint inkább annak — ha így mondhatni — becsemelése végett lón felállítva. — Mit ér "s mit hasz- nálhat olly intézet — így okoskodának megint ezek — melly négy fal közt, és ekkép a világtól és köz élettől elszigetelve, jobbadán csak szó- kat gyárt, mondatokat simít, beszédköröket illeszt; mert bármilly tü- kélyre vigye is a nyelvet, nemzetiségünk" biztosítására és feldicsőitésére, bizony vajmi kis haszonnal járuland mégis, minthogy mindaddig, mig nyelvünk nem terjed, "s a" palotáktól kezdve, a" lakosok" minden ár- nyéklatin és szinezetin keresztül általjánossá nem válik, mindaddig se- gitve rajtunk bizony nem lesz; nyelvterjesztő tanodákat kellett volna te- hát inkább állítni, mint philologiai tudós társaságot alkotni, tanítókat képezni inkább , kik elszélesztve a. hon külön ajku népségei közt a" ma- gyar nyelvet terjeszték vala, mintsem olly intézetet szerkeszteni, melly egyedül tudósokat egyesít, s egyedül szógyártókat nyugpénzel. Nyomadékos észrevételek, nem tagadhatni, és felette csábítók ; csábítók pedig azért, mert Magyarország, a mesterség, művészet, tu- domány" bármilly ágaira vessük szemeinket, valóban hátra, felette hát- ra van, mi ugyancsak kevéssel ezelőtt alig volt köz figyelem" tárgya, most azonban olly általjánosan el lőn ismerve, mikép többek közt nem egy kérdezi azt is magában, tán még azok" sorát sem véve ki, kik az academia" felállításához járultak, vagy azt legalább megtapsolták : valljon nem lett volna-e jobb s czélszerűbb, inkább akármi ollyas másra, mi a" gyakorlati életbe vág, például polytechnicum! felállítására egyesülni, mint annyi kiállító erót költeni puszta philologiai társaság" megindítására, "s kivált miután, főleg ujabb időkben, ugy is annyira nőtt "s mindegyre nő Magyarországban a! szólási viszketeg, mintha egyedül a" nyelv" működé- se által akarna kibuzogni a" magyarnak minden energiája, tettre nem ma- radván semmi. Milly eset nem ritka; mert ismert dolog, hogy valamint például olly igazgatásnál, hol határon tul sokat ülnek, sokat irnak, an- nál kevesebbet "s felszinesbet cselékszenek ; hol a" törvénycsinálás és egy- M. T. T. ÉVK. VI. 1. 8 58 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI. másra halmozás már kimerítő nyereségnek tartatik, ott rendszerint a" végrehajtás hiányos; "s hol a képzelő erő gamón jár, ott az itélő te- hetség fekszik rendszerint porban: ugy szinte kivétel nélküli dolog, mi- kép az, ki szóval erós, tettben gyenge szokott lenni; vagy máskép ki- téve: ki minél többet szól, annál kevesebbet teszen, minthogy általján véve egy bizonyos tehetség" tulcsapongó, felcsigázott gyakorlata annyi- ra kimeríti a gyenge ember" erejét, mikép aztán mi e" kis erőből meg- marad, nem elégséges bármi egyébre. — Nemzetiségünk pedig, ha ép- pen nem is megyen hátra, és egészen nem is pangó — mi még kérdés — minden esetre olly bágyadtan, olly észrevehetlen léptekkel halad, mi- kép nem csuda, ha e" tekintetben megint szinte sokak előtt az mutatko- zik, mintha valóban olly intézvények érdemlettek volna az academia fö- lött elsőséget, mellyek gyorsabban terjeszték vala nyelvünket, "s e" sze- rint illyesekre lett volna kötelesség egyesítni azon erőket, mellyekből tudós társaságunk támadt. 8 Igen elérthető ennélfogva, ha sok előtt nem nagy haszoni hitelben áll academiánk, minthogy mondom a! cselekvési tespedésnek közepette annyi haszontalan szóvita, szófirka közt, mellyben fuladozunk, bizonyára olly kitünő csábbal mutatkozik minden ollyan intézet, melly gyakorlati életre, "s az általjánosságokból kiemelkedve egyes talpra esett specialitá- sokra képezné a magyart, mikép valósággai árnyékba esik academiánk ha helyébe például egy életbe vágó polytechnicumot képzelünk ; vala- mint —ha már nyelvnek tulajdonítatik az elsőség — olly intézet is sok- kal kecsegtetóbb színben mutatkozik, melly nyelvünket terjesztené, ha- zánknak legtávolabbi ereibe gyorsabban lövelné , mint academiánk, melly csak belterjűleg működik, és ekkép csak felette lassu léptekkel "s köz- vetve hat nyelvünk" közönségessé tételére. Vizsgáljuk azonban a" dolgot egy kissé mélyebben. Mi annál szük- ségesb, mert valamint akkor, midőn academiánk születék, nem egy, mást eszközlő, félre vonó javaslat gördítetett előnkbe, "s mi minden megmutathatás nélkül szinte csak ugy győzheténk azok" nagy tömegén, hogy t. i. mi sem mást mint philologiai társaságot, sem különbet mint belterjúleg működőt, állítni nem akarunk, sót ajánlatinkat visszahúzni vagyunk inkább készek: úgy. hallik ma naponta innen amonnan , majd A" MÁSOD ELNÖK MEGNYITÓ BESZÉDE 1842. 59 suttonban majd nyilvánosan, de növekedőleg nem egy megbánás, nem egy gáncsolás, hogy mégis valósággal csak jobb lett volna valami mást állítni, mint nyelvészeti társaságot, vagy ha már illyesnek , szinte mint- ha valami makranczból történt vala az egész, teljességgel kelle születni, annak csakugyan nem nyelvünk! kifaragása "s kireszelése, hanem annak terjesztése körül lett volna hasznos működni, minek most már áldott gyümölcseit éldelnénk, holott az academia már ugy szólván divatból esett. . Midőn, mondom, most is efféle hallatik, szükség, hogy végre tisztába jójön a" dolog, vagy legalább kisértessék meg annak tisztába hozatala, mert ha illy nézet véleménynyé kezd alakulni — "s mint lát- szik, valósággal azzá kezd alakulni — 7s szalmatúz-alkotta intézetté alja- súl academiánk is, hacsak különös testületi szellem, éberség és becsület nem hatja keresztül minden tagját, minthogy illy egyeztető, egymást felbátorító zománcz nélkül, vajmi kevés ember olly szilárd és állhata- tos jellemü, kivált honunkban, hola szapora beleunás akármibe is olly közönséges jelenet, az állhatatosság viszont olly nagy ritkaság, hogy sa- ját magára hagyatva, a" köz vélemény" nyájas itélete nélkül sót ellenére is, azon lelkesedéssel járjon el tisztében, mellynek híjával létezhetik in- tézet ugyan és több ideig fenmaradhat, de mintegy lelkét vesztve veszti . minden varázserejét is, s ez által azon hatását, melly nélkül habár él is anyagilag , erkölcsileg okvetlen a" holtak" sorába sülyed. Hadd mutassam tehát meg, hogy kivételes állásunknál fogva, sem egyéb, sem máskép működő intézet nem volt olly sürgetőleg napi renden akkor, mikor academiánk felállítaték, mint épen academiánk. "§ ha ebben sikerrel járok el, ugy hiszem, ismét köz méltánylat" tárgyá- vá leszen az; ha pedig ezt megmutatni nem vagyok képes, mi felette hihető, mert nem csak tehetségem határzott, de mai felcsigázott állapo- tunkban nem nagyon kedveltetik a" lassabban érő gyümölcs, "s ekkép könnyen gyanússá tétetik a mellette emelt szó; akkor nem igen sokat várhatván a nagy közönségtől , intézetünk" minden tagját ezennel ünne- pélyesen felszólítom: legyen azon szént kötelesség" érzetében kettőztetve éber, mellyel minden tag tartozik, kivált akkor testülete iránt, mikor az közvélemény künti sót elleni kezd lenni, "s ültse magára azon zarán- doki komolyságot, melly hivatásának emlékezetét ne engedje soha is fi- gyelméból esni, irtsa gyükerestól ki a" viszálkodás" legkisebb szálkáját is egi 60 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI. kebléből, "s melegüljön őszinte kézfogásra , szilárd vállvétésre minden bajtársával , mi nélkül testület még boldog napokban sem igen ér czélt, annál kevesebbé, mikor borúra sót zivatarra kezd sötétedni az idő; ha pedig e" föltételeknek nem felelhet meg, vagy megfelelni nem akar: lép- jen inkább ki "s hagyjon magunkra. — Heterogen szálka ne sértse egy- lelkü testületünket, mert ki tudja, oh nagy isten! távol van-e még tő- lünk azon gyászidó , "s nemzeti életek" mértéke szerint nem borul-e sza- porábban ránk, mint gondolnók, mikor csak testületünk fogja tán erek- lye gyanánt vagy inkább bágyadtan pislogó lámpaként őrizni azon nyel- vet, mellyet legdrágább kincsének, nemzeti "s függetlenségi alapjának elismert ugyan a, magyar, de forró vérétől hajtva, bálványaitól elszé- dítve, nemcsak őrizni nem birta, hanem saját lábaival tiporta el. ,, Valami gyakorlatira kellett volna egyesítni erőnket, ollyasra , mi az életbe vág, s nem valamire, minek logjobb esetben is csak szó és szó marad eredménye." — Ugyan ugy? Ámde miből támad emberek közt legtöbb zavar és ekkép legtöbb nyomoruság? kérdem. Tán abból, mert szívtelenek, roszak? Valóban nem ;.hanem legfőkép azon felette egyszerü okból, mert nem értik egymást. Száz eset közt tán nincs tíz, hol valami kifejlett bajnak alapját szántszándékos gazság tenné; félreér- tés, ebből eredő szenvedély , ezt követő boszú, s innen folyó gyülölet és roszakarat, meg vakság képzi szinte minden emberi nyomornak sar- kalatát, azaz: hogy nem értik egymást. De ugyan miért nem értik egy- mást? Legfőkép azért, mert az emberi nyelv — sitt egy nyelv sem ér- demel tökéletes kivételt — olly kevessé kiképzett, olly kevessé határ- zott, hogy nem ritkán egyetlen egy roszul definiált szó még a legrégibb jó barátokat is rögtön heves és engesztelhetlen ellenségekké változtatja. Már most ha igaz, mikép a" köz jóllétnek, köz boldogságnak elérése vé- gett mindenek előtt zavart és ebből fakadó nyomort kellene:, valamint a legnagyobb ugy a legkisebb emberi társaságból lehetőleg kirekeszteni, és ennél nincs sürgetőbb teendő; "s ha továbbá igaz, mikép legtöbb za- var és ezt kisérő nyomor , félreértésekből ered, mellyeknek hibás, ter- mészet elleni rendszer okvetlen következése: akkor ugy látszik, nincs A" MÁSOD ELNÖK MEGNYITÓ BESZÉDE 1842. 61 némzet a! szerencse és előmenet olly magas fokán még, mihez képest ked- vező körülményei daczára is lehetne valami józanabbat eszközlenie, mint mindeneket félre téve , előlegesen nyelve" javitását venni munkába. "S ugy van; mert valamint nagyobbszerű munkát , mint például a" szemeink előtt épülő dunai hidat, csak ugy folytathatni akadatlanul és aránylag könnyű szerrel, ha, bár látszólag milly nagy költséggel és idővesztés- sel is, mindén előmunkák előlegesen jól elrendezvék : szintugy egyedül csak előleges, szorosan meghatárzott definitiók" következésében lehet na- gyobb szövevényü fejtegetések- és vitatkozásokban, aránylag könnyen vagy csak általjában is, czélhoz jutni, t.i. az igazságot teljes világba helyezni , "5 ekkép rábeszélni. "s győzni. Mi okból nemcsak látszólag , de valósággal sem lehet nemzetnek sürgetőbb és komolyabb tenni-valója, mint nyelvét lehetőleg közel vinni á" szoros tudományok" szabátosságá- hoz; mert csak olly nyelvvel, melly ehhez leginkább közelít, :lehet aránylag legtöbbet legszaporábban saját érdeke körül felvilágosítni, a hatalom mind bel- mind külviszonyokra nézvé pedig ott van, t.i. azon nemzetnél van — legfőkép mai felvilágosult időkben, mikor egyedül a való gyózhet, minthogy anyagi diadal nem győzelem, hanem elnyomás — hol a! legnagyobb számot legszaporábban lehet saját érdeke körül ösz- szepontosítni. Mit aránylag könnyen egyedül kiképzett nyelvvel eszkö- zölhetni; és ekkép ennyi és nem kevesebb felsőbbséget rejt kiművelt nyelv magában. Minélfogva nem is lehetne. most a" szabadabb vitatko- zás századában, egyes nemzetekre ugy mint a köz emberiségre nézve bármi érdekesb, mint olly nyelvnek szerkesztése, melly, :valamint a stenographia bizonyosan tökéletesb a" közönséges irásnál, jóllehet még a stenographia is olly felette nagy javításra képes, úgy haladná tul mai nyelveinket mind. rövidségben mind szabatosságban ; minek kivihetősége egyébiránt épen nem ütközik a" lehetőség szabályival össze, és az em- beriség" kifejtése" nem egy előfutójának agyán villant már keresztül, kik- ról azt szokták mondani : megelőzte nemzedékét. Habár egyedül előmeneteli és hatalomnövesztői szerként veszszük is az emberi nyelvet, az előadottakból, azt hiszem, elég világos — "s tán ebben mindenki megegyez — hogy, ha nem legelső. helyet foglal is an- nak kiképzése a" nemzetek" előmeneteli lépcsőzetén, legalább a" lehető legfontosabb ügyek közé tartozik még olly nemzeteknél is, mellyek az 62 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI. önfertőztetés és elkorcsosulás undok bünétől menten , saját tisztaságuk- ban emelhetik fejöket az egek felé. De ha ez áll, és a" nyelv" kiképzése minden nemzetnél a lehető legfontosabb ügyek közé való, bármilly szilárdul és bármilly szüzeségi fényben álljon is ott nemzetiség és nyelv: ugyan legyünk őszinték, mi- kép és milly szinben mutatkozik nálunk magyaroknál, ezen ügynek sür- getós aggasztó léte még? kérdem; nem épen olly tantalusi kinok közt-e, mint szélvészszel küzdőnek a!" révpart, a határtalan sivatagban elté- vedtnek menedék , börtönben sovárgónak a" megszabadulás, a" végvonag- lásban fuldoklónak levegő; és mi mind ezeknél több, sokkal több, be- csületvesztettnek a" becsület visszanyerése? És ugyan, tisztelt gyüleke- zet! nem illy aggasztó színekben mutatkozik-e minden elfogultlan előtt nyelvünk és ezzel olíy szorosan egybefüggő nemzetiségünk ügye még mai időkben is? Mert mi tagadás benne, nem világlik-e még most is olly gyengén és olly bágyadtan köztünk azon nemzeti életszikra, melly kevés kivétellel nem sokkal ezelőtt egyedül szalma födelek alatt pislogott vagy kirekesztőleg a" tudományok" szűk körére szorítkozék, vagy csupán mint- egy kivételként köz helyeken időszaki alkalmaknál lobbant lobbant fel, és innen is egy" darabig egészen ki vala tiltva már? Ámde ha az egy kis- sé előrelátóbb még ma is remeg nyelvünk és nemzetiségünk" sorsa fölött , mikor törvény védi azt, és nem egy magyar nézett az elkorcsosulás és önfertőztetés tükrébe már, s maga magán eliszonyodva, buzgólkodik minden módon helyrehozni vagy legalább felejtetni eldődei büneit; ha még mai időkben is remeg az előrelátóbb , legdrágább kincsünk fölött, imellyelemindent elérhet a" magyar , nélküle ellenben semmit: ugyan kér- dem , tizenhét évvel ezelőtt lehetett volna-e ezer bajaink közt aránylag olly kis tehetséggel akármi czélirányosbat is eszközleni , mint hazánk" elhunyt, de a messze távolba néző hiveinek utmutatását követve, cse- kély erőnket is előlegesen nyelvünk" védelme körül pontosítni némileg össze; tizenhét évvel ezelőtt, mikor az 1823-ki gyászos esetektől felrá- zatva aggasztólag kétes jövendő borúlt honunkra;: mikor nyelvünk" tör- vényesítése messze háttérben azon merész remények" képében mutatkozék előttünk még,. mellyek" megvalósítása körül kétségbe esve, nem egy hű kedély törött meg, "s nem egy lett volna annak életbe léptét szívvérével meg- vásárlani kész, de elesvén, mielőtt ismét élet felé fordulna a" magyar , , , .. , , A" MÁSOD ELNÖK" MEGNYITÓ BESZÉDE 1842. 63 vigasztalatlan lehelé ki jobb sorsra méltó lelkét; mikor, mint az iroda- lom" mezején, ugy a! társasági viszonyok közt, ha nem is fertőzteték a" magyar nyelv, a magyar nemzetiség az aljasság bélyegével többé — és pedig ennyire hagyták eldődink sülyedni létünk és becsületünk" ezen drága és olly annyira nemes zálogát! — olly. divat künti vala mégis a" honi hang, és még mindig olly heterogen elem kiképzettebb köreinkben a magyarság — oh hozzuk csak emlékezetünkbe e" kinos napokat — hogy alig ismerhetett csak hazájára is, és rendszerint a" távol idegenben volt kénytelen vélni magát a" lelkesb, anyaföldének közepette, "s ha ráismert is ót szülte földére néha, mint koszorús lantosunk" magyar költője, ki szavakba foglalá minden hú magyarnak őszinte érzelmit: egyedül saját néma keserviben lelhete írt és vigasztalást. Cselekvési logikánkat, mint sok másban ugy ebben is, sokan fel nem foghatják, és azért rendszerint különösöknek , visszásoknak tartják lépteinket. De illy körülmények közt — mellyekról azonban csak az itélhet méltánynyal, ki előtt nemzeti sajátság, nemzeti egészség, nem puszta hang, "s ki önámítás nélkül fel birta fogni, rothadásnak mennyi- re indult legyen vérünk már — illy körülmények közt, nem lehete, oh bizony nem lehete sokat tétovázni, de rögtön parancsolólag mutatkozott előttünk — és ehhez nem kivántaték sem különös ész sem felette nagy köz gazdasági kiképzettség, hanem egyedül hűség — mikép csekély tehetségünkkel nekünk is okvetlen nyelvünk" megmentéséhez kelle járul- nunk mindenek előtt, minthogy a" becsületnek tisztába hozatala minde- nek elibe, és így még a. mindennapi kenyér elibe is való; korcsosulás- nak induló nép pedig — főkép ha ennek tudatában él, és még sem vesz magán erót — becsületet ha saját nyavalygó álmaiban nem, bizony se- hol sem lel a világon egyebütt. Felüdülési nagy kérdésünket tekintve nemcsak ferde logika után nem indultunk tehát, de kirekesztőleg azon egyedüli szerint, mellyet valamint becsület, ugy saját nemzeti fentartás, és ekkép a" leszentebb kötelességérzet jelelt ki. Egészséges nemzet nem kénytelen efféle álszín- ben mutatkozó lépcsőzet után járni ; kiléphet az legott, a műveltség" bár- milly " fokán álljon, egyenesen a" cselekvés" mezejére, a nyavalygónak azonban egészség kell előbb, a" némának szó, mielőtt neki józan, neki szabad volna, egészséges népek? lépcsőzetit követni mindenben. "S ím 64 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI. ez kulcsa — mert hiszen nemzetiség; dolgában még most is távol vagyunk a" teljes egészségtől, sőt nagyobb mozgalmak közé állítva , még tán ve- szélyesb állapotban mint ezelőtt — miért kever olly sok és kivált a" lel- kesb magyar bármibe is annyi nemzeti fellengzést, miszerint ót mind azok, kik állásának titkaiba nem hatának — "s ugyan magyaron kivül , de még született magyarokat is ide értve, hány van, ki erre elég időt "s fáradságot szentelt, vagy kinek erre elég tág lelke volna — olly áb- rándteli lénynek tartják, kivel teljes lehetetlen a" gyakorlati élet bár- milly kérdését is, minden utbólvágás és mellékes tekintet nélkül, egy- szerűen fontolóra verini és oldani fel. Ámde ki sokáig élt becsület nél- kül, és azt visszanyerni kezdi, részint visszanyerte már, az százszorta féltékenyebb e" kincse körül, mint az, kiilly erkölcsi agonia közt soha nem élt. Nem ritkán házsártos lesz ez okból az, és a? megbántásnak de csak árnyékát is véresen megboszulni hajlangó ,. ki .azelótt igen is ha- nyag vala e? kincse körül. — Szintígy van a magyar, nyelvével, nemze- tiségével. Hol más nemzet egyedül loyalis versenygést lát, ott közúle legtöbb , kivált most, midón egy idő óta minden szenvedelmek ugy szól- ván elvileg és rendszeresen felkorbácsoltatnak, elnyomatást, utbanál- lást, tűrhetlen sérelmet gondol észrevehetni. Midón más nemzet — jó egészségű emberként, ki sem ültözétére, sem eledelére nézve tulgond- dal nincs — egyedül a" dolog jósága után hajol , nem igen aggódván, milly oldalról "s mi formákban jó az: addig a magyar mindént , a" legnagyob- bat ugy mint a" legkisebbet, magyar köntösbe akar ölteni, és mi nem ebben jelenik meg, már gyanús előtte. Mig más nemzetű , imáiban az egek" uránál gazdagságért , hatalomért, vagy erényért és bölcseségért es- deklik, hadd áraszsza a menny ezeket fajtája fölött el, azalatt nem egy buzgó magyar térdre esve azért sovárog az egek felé, bár csak a magyar nyelv válnék általjánossá; és annyira megy , tisztelt gyülekezet, e" fél- tékenység , mikép még testületünkben is — és nem hiszem, hogy csa- lódnám — tán a" nagyobb rész tisztán fel nem fogva az emberi szózat legdicsőbb czélját: lelkünk" legmélyebb érzelmit lehető legvilágosban tárhatni ki, épen olly mértékben örülaz uj, habár homályosabb ki- tételnek; legyen csak magyar, mint a! legvilágosbtól kész megtagadni a honosítást, ha idegen. — Ennyire emeli tán legtöbb tagtársunk, nyel- vünknek nemzetiségünk" kifejlésével egybefüggő szeplőtlenségét annak A" MÁSOD ELNÖK. MEGNYITÓ BESZÉDE 1842. 65 gazdagulása fölé, ennyivel magasbra a! szüzeség" rideg ideálját mind azon bőségnél , gazdagságnál és ebból folyó uralkodói hatalomnál, melly Mi- nerva" minden lelki tehetségének tárt agyából háramlanék ránk. És. szintígy emeli a" lelkesb magyar megint a. magyarság külszi- nét is nem ritkán; magasbra, , mint a" dolgok" velejét, : ha idomuk nem magyar. De ugyan mit mutatnak és minek jelei mind ézek? Tán aggasztó symptomák, láznak kitörései, mikor hagymázra hevül a" velő "s min- den eszméket összekever, vagy tán a végvonaglás" kapkodásai már? Ko- rántsem; sót épen ellenkezőleg nemzeti életerőnknek kezésségei, hogy t. i. "vérünk" jobb része a megsemmisüléstől: visszaborzadva , nem. csak mind, azon, öldöklő , méreg ellen, mellyet nemzeti testünk magába szítt ; küzdeni; elég fogékony , hanem az élet egy javát, egy kéjét sem hajlan- dó félelemből magába venni, ha nem viseli a" honi színt, csakhogy ide- gen elemektól még inkább elszédítve, minden nemzeti sajátságiból ki- vetkezve, ne dúljön örök enyészetbe. Nemcsak nem érdemel e félté- kenység ennélfogva gúnyt vagy épen szánakodást, mellyel még szüle- tett magyarok" részéről is — oh szégyenteli vakság — olly sokszor érin- tetik; sőt még csak tévedésnek sem; lehet nevezni azt; minthogy: egye- dül nemzeti hűségben veszi eredetét, azon szent hazafiui lelkesedésben, melly ha nem is erény, mint sokan állítják, hanem egyedül csalódás , mégis a legszebb erényeknek senkitől soha kérdésbe nem. vett alapja, és az emberi ábrándoknak habár nem leghasznosbja is, minden. esetre legnemesebbike, "s mellynek legalább mi magyarok köszönhetjük , "ha eddigelé minden jellem nélküli szolga gyarmattá nem sülyedtünk. — Üdv nektek "s áldás rátok ez okból ti hivek, kik illy érzelmektól, , illy lel- kesedéstól hevítve, hű kebellel őrködétek nemzeti létünk fölött, mikor az már hajszálon függött. Titeket illet a" legdicsóbb polgári koszorú; mert ha vajmi derék tett is, sikeresen szembe szállni a" halállal, vagy en- nek karjaiból kiragadni embertársat, mennyivel derekabb még a" végye- szély" óráiban egy egész népet megsemmisüléstől óvni meg. Igen , titeket illet az örök dicsőség, midén mi ujabbakra, kik legnagyobb veszélyeitől megmentve vettük át nemzetiségünk" ügyét, s kikre hasonlíthatlanul ked- vezőbben fordultak az idők, azon szent kötelesség szállott: meg nem rontani otromba kézzel, sót mint szemünk" fényét, mint lelkünk" üdvét, B NK. VE 9 66 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG "TÖRTÉNETEI. óvni minden hátraeséstól, "s ápolni erőnk szerint azt, mit annyi veszé- lyek közt egyedül a" leghűbb , leggyöngédebb anyai kedély birt megmen- teni, minthogy egyedül hasonló érzélem, hasonló türelem "hárithatja el a magyarnak végenyészetét ezentul is, és egyedül ezekben rejlik azon feltámadási életszikra és erő, melly fajtánknak jövendőt igér. Nemcsak ócsárlani nem fogja a nemzeti üdülésünk" szövevényébe mélyebben tekintő, ha köröm" szakadtáig küzdünk nemzetiségünk" ügye fö- lött, és e" kérdés körül semmiért a" világon alkura nem lépünk, bár a legfényesb csereajánlatot soha el nem fogadjuk; sót dicsérni vágy leg- alább becsülni fogja e" lelkületet , midőn hónunknak azon, fájdalom! nem kis számát — melly álneveléstől, idegen iránytól elferdítve e" lelkületet tudja milly ábrándnak nézi, és üdülésünk" e" nyelvét nem érti, felfogni nem képes — ha meg nem szánandja is, meg nem vetendi is, legalább soha azon forrásnak, mellyből a" magyar uj díszben kiforrjon, és soha azon alapnak, mellyen a magyar nép nemzetté alakuljon , bizonyára tar- tani nem fogja." És valóban itt ideje már, felvilágosítni, vagy határozot- tabban mondva: azon régóta főt talppal cserélt és így hevert eszmét helyreállítni elvégre, hogy korántsem az a" szánakodásra , megvetésre , kikaczagásra méltó magyar , ki véréhez , fajtájához hű, mégis ezer mél- tatlanságnak vala és van kitéve, azért, mert külföldi csin és nyelv nem ékesíti ót, hanem megfordítva egyenesen az érdemel szánakodást, meg- vetést és kaczajt, ki — mert nemzeti hűség helyett, némi külföldi első- séget öltött magára kiváltságilag — ezer méltatlansággal érinthetni gon- dolá és gondolja honfitársát büntetlen. Ámde azért , tisztelt gyülekezet , mivel minden kétségen tul egye- dül azon féltékenység és soha meg nem törhető lelkület alapján fejlődhe- tik nemzetté a" magyar, mellynél fogva lelkesbje mindent alája rendel a nemzetiség" angyalának, azért korántsem következik még, hogy ezen féltékenység, ezen lelkület, jóllehet csak ezekben rejlik feltámadási erőnk , nemzeti kifejlésünk" alapjául is szolgáljon okvetlen; nem , de csak még az sem következik , valljon e" féltékenység, e" lelkület nem fogja-e előbb sírba dönteni a" magyart, mint pislogó élete maga magától alutt volna el; "s pedig nem következik azért, mert valamint például az erő sem áraszt mindig áldást, sót nem ritkán átokká fajul, jóllehet erő az egek" legbecsesb adománya , és minden élet ebből buzog: szintugy ront a" A" MÁSOD ELNÖK MEGNYITÓ BESZÉDE 1842. 67 legszüzebb féltékenység," a" legszebb lelkület is kimondhatlan többet , mintsem használna, sót még a" legigazságtalanabb gyilkossá is válhatik , ha mértéken tul csapong és szenvedelemtől hevítve, maga ellen bőszíti a" visszahatás" kérlelhetlen boszuját. Legyen szabad ez okból, tisztelt gyülekezet, ezen még hosszabb- ra terjedő előadást, mennyire a" kérdés" életbe vágó léte engedi, lehető rövid vonásokban azzal folytatnom: mikép lehet — saját, tán hibás, de őszinte felfogásom szerint — legbiztosabban, sőt tán kirekesztőleg nem- csak enyészettől megóvni nyelvünket és nemzetünk" ezzel szorosan egy- befüggő létét, hanem szilárd állást is szerezni mindkettőnek a" nagy vi- lág" színpadán. ,, Praeparandiákat kellett volna állítni, inkább közvetlen terjesz- teni a nyelvet, mint ennek becsét, méltóságát, és ez által a" nemzet legdrágább kincsét emelni." De ugyan feleljünk egyedül azon egyszerű kérdésre, melly körül forog a" csalódás, és nekem legalább ugy látszik , mintha rögtön le kellene esni a legvakbuzgóbb" szemeiról is a" fátyolnak, hogy valljon: ha valaki magyarul tud, magyarul beszél, innen követke- zik-e. mikép neki ezért már magyarrá is kellett volna átalakulnia? Mert ha így, ám akkor fordítsuk legutolsó fillérünket minden tétova nélkül nyelvmesterekre, sót legyünk rögtön magunk is mind azokká, hadd tudjon csevegni magyarul az egész világ, "s meg lesz mentve "s feldi- csóitve fajtánk. " Nyelvet, nemzeti sajátságot, illy felette könnyü szer- rel azonban, én legalább ugy hiszem, még csak biztosítni sem lehet, 7s annál kevesebbé szilárdabb "s tágabb alapokra állítni; minthogy —- és itt különös figyelemért esedezem — a" szólás még korántsem érzés, a nyelvnek pergése korántsem dobogása még a" szívnek, és ekkép a" ma- gyarul beszélő, sót legékesebben szóló is, korántsem magyar még. Ki nem látja itt a különbséget, és ki azon elfogúlt, ki előtt nem világlanék tisztán fel, milly ezér sajnos tévedések közt botorkál olly sok magyar e" lehető legfontosb ügyünk körül. Csüggedni: érzem erőmet, tisztelt gyülekezet, és tehetségem" pa- rányiságának tudata görcsbe vonja keblem, midőn ezen olly felette ké- 9 s 68 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG. TÖRTÉNETEI. nyes életkérdés" taglalásába bocsátkozom , mi már. ezelőtt isi nem egy íz- ben történt; noha siker nélkül; "s pedig kivált, mert valamint — tudom — mem egy capacitás saját vallomása szerint nem bír a" dolgok" mélyébe hatni, mielőtt gondolatinak szót tudna találni, ugy "én korlátozottabb telhietségü megint gondolatimat nem vagyok képes mindig , szavakba fog- lalni., főkép. ha annyira. áradoznak belsőmben azok , "mint a jelen olly felette fontos kérdés körül. Axiomatisztaságban vélem látni nézetem" kirekesztő helyességét; midőn más részról tapasztalni vagyok kénytelen, hogy hazánknak még leghűbb fiai s legkitünőbb tehetségei közül is többen , mintha nézetem csalódás volna, felette kevés kivétellel mind más, sót épen: ellenkező utakon járnak azon czél felé, mellynek eléréséhez szintugy "s olly óőszin- tén kötöm én is fajtánk" megmentését és egykori feldicsőitését, mint, teljesen hiszem, ők. Egyeztető, közép utat ez esetben pedig nem lá- tok: — Milly kínos epedések közt nézek én ennélfogva nemzetünk" jövő sorsának elébe, kiki elértheti, ki fajtámhozi húűségemben bizik, mint- hogy vérünk" egy részét nemzeti ügyünk fölött még mindig halálos fagy- ban szenderegni látom , és esküdni mernék , hogy bizony ez, sem meg- menteni sem magasbra emelni ném fogja a hazát; midón más részról azon irtózatos kép váll előttem — és itt lelkemet merném rákötni , hogy e. kép nem tünemény; hanem valóság — mihez képest mind azon gyü- nyörű érzelém -és szent lelkesedés, melly hazánknak, hála az égnek! szám- ra mindig növekedő hű fiaiban buzog, "s mi a legnagyobbnak ;, legdi- csőbbnek : lehetne apadhatlan . forrása, nemcsak nem fogja magasbra emelni, de még csak biztosítni sem a" hont, sőt egyenesen meggyilkolni azt előbb, mint gondolnék, ha, mielőtt késő," legalább vérünk" jelesbjei nem okulnak azon mesterségben: olly drága, de olly annyira kényes kincset, mint nemzetiség, nemzeti sajátság, némi biztossággal, és a siker" némi hihetőségével mikép lehessen őrizni, mikép lehessen ápolni "s növeszteni leginkább , sót kirekesztóleg. Mint fentebb bizonyítám, senkinálamnál tágabb kört nem enged azon féltékenységnek, melly nemzeti hűségből eredve, bármit is nem- zeti színbe ölteni vágyik. Ha jobban buzog a magyarnak vére, mint akárki másé, lionának puszta emlitésén is; ha már mennyekbe ragadtat- ni véli magát, mikor a" magyar hölgynek ezelőtt olly sokáig néma ajkán A" MÁSOD ELNÖK " MEGNYITÓ BESZÉDE 1842. 69 a" nemzeti hang zengedez; ha életét koczkára bocsátni kész, mikor vére" mentőjét csak megkarczolva is gondolja: mind ez , jóllehet sok" által még most is egyedül nyavalyás kitörésnek tartatik , " felette. helyes "s vajmi: ör- vendetes jelenet, mert:ez egyedül a" visszatért becsületérzés és a" magá: hoz hű erőnek eredménye, "s csak ebból pezsg élet és fejlik jövendő. Ennélfogya még a" kelleténél többet tenni buzgó fiatalság" tulzásit is né- mileg megbocsáthatóknak tartom ; mert ki szegheti szárnyát az élet" tavasz- korában sazon lelkesédésnek , melly: eget kér, hol megégeti ugyan néha magát, mellynek híját azonban fiatal kebelben semmi a? világon nem pó- tolhatja ki; mert az isteni szikrának nincs surrogatuma. "S jaj, százszor- taijaj azon fiatalnak , kinek lelke testében mindig megfért. Férfitól azonban többet lehet, többet szabad követelni, /s kivált ollytól, , ki vezetői szerepre emelkedik. De itten búba merül. lelkem , mert én legalább, felette kevés kivétellel , alig ismerek egy valóban.buz- gó magyart is — és ezen őszinteséggel tartozom szent ügyünknek , melly- nek minden személyes tekintetet alája vetek —ki, bárménnyi ősz haj fed- né is fejét, bármilly tapasztalás és életbülcseség redőzte volna is egyéb- iránt velejét, mint elmetévedett, ha rögzeszméje (fixe Idee) pendítetik meg, többé kevesebbé ki ne vetkeznék a" kölcsönös méltányosság sót az igazság szabályaiból is némileg; ha. nyelvünk "s nemzetiségünk ügye, ke- rül szónyegre, " Illy, alkalomnál a" leghidegebb vérü elragadtatik , a" leg: élesebb látásu vaksággal van verve, és a" különben legméltányosb, leg- igazságosb is, hajlandó felejteni, sót néha valóban egészen is felejti.az örök igazságnak soha nem változó még azon legelső szabályát is — mely- lyet egy alkalommal sem volna szabad szemból szalasztani — miszerint másnak soha ollyast ne tégy, mit tóle sem fogadnál örömest. "S annyi- sa megy ez elfogultság, ezen felingerült állapot, mikép mindennapi eset, kiváit mostani a. természetesen tul még mesterséggel is felcsigázott na- pokban, épen azok" kikeléseit és gyanusításit hallani legsértőbb változa- tokban, ha más ajku, egyenesen csak példájokat követvén , : önvére. mel- lett buzog, kik legcsiklandósbak saját. nemzetiségök körül. : Valóban szo- morú , : szívrepesztó látvány. . Boszútlan egy hajszált sem enged fején csak érintetni is, és ez helyes; ámde mást üstökénél ragadni hajlandó , és ez is egyes viadalban vagy verekedésnél, mikor ember áll ember el- len, és anyagi erő /s állati bátorság határoz legtöbbet, felette helyes le- 70 A" MAGYAR TUD: TÁRSASÁG " TÖRTÉNETET. het ; nemzetnek békés ujjászületési működésében azonban ha nem is gy á- vaság, valóban felette nagy bűn, és a" legkimélőbb kitétellel minden esetre nem kevésb, mint szánakodásra méltó, maga magán uralkodni nem tudó pajzánság; mellynek, tisztelt gyülekezet, ha a mélyebben gon- dolkozók" tapintata, és általján véve a" nemzet" súlya , mielőtt késő vol- na, féket, zablát nem vet: bizony mondom, a" magyar nem lesz , mint azt többen olly gyönyörtelien álmodánk, de rövid idő mulva egye- dül a" négy betű: volt fogja illustrálni valahai létét; "s pedig mert a" nem- zetek" békés átalakulási működésében, mikor minden, bár a legkisebb erószak is ellenhatást, és egyetlen egy igazságtalanság ezer megboszulót szül, semmi nem győz, mint egyedül lelki felsőbbség és az örök való. A" kérdés — hogy t. i. kirekesztőleg csak egy mód által biztosít- hatja a" magyar , nyelvét és ezzel elválhatlan nemzetiségét — előttem olly egyszerűnek , olly kézzelfoghatónak mutatkozott mindig és mutatkozik ma is, mikép soha nem tudtam eléggé bámulni, és bámulatomból ma sem tudók kivetkezni, honnét jöhet az, hogy én e" kérdés körül ugy szólván, isolálva lelem magamat. Sokszor tölték legfeszültebb elmélkedésben napokat, éjeket ez életkérdésnek tisztába hozatala iránt; mert túdja az ég , könnyelmű , hir- telenkedő , nemzeti üjjászületésünk" szent ügye körül soha nem voltám. Kétkedtem , epedve habzottam, szigorún veték magammal számot, hogy valljon — mert vérem hidegebb, béketürésem több — tán nem szere- tém annyira" hazámat, mint kik mindig forrnak, lelkesedéstől egy hu- zomban áradoznak; vagy hogy tán nincs annyi bátorságom , mint azok- nak , kik mindénben az oroszlán szerepét játszani hajlandók; vagy hogy végre tán hiusági viszketeg, különczködési szesz, vagy épen megcson- tosult makacsság homályosítják nézetemet, minélfogva nem tudnám he- lyeselni , sót egyenesen kárhoztatni volnék kénytelen azon utat, mely- lyen, felette keveset kivéve, mint mondám, a legnagyobb rész, külön árnyéklatokban ügyan, sót hazánk" némi legkitünőbb capacitásai buzgól- kodnak közelítni azon czélhoz, mellynek elérése saját szívemnek is leg- forróbb vágya: fajtánknak t. i. nemcsak biztosítása, de egykori feldi- csőitése is. . Azönban soha nem tudtam "s most sem tudom magamat e" kérdések körül hibáztatni; és ekkép vagy velőm beteg, vagy azok néze- te hibás, kik véleményemet nem osztják. — "S most lássuk : A" MÁSOD ELNÖK MEGNYÍTÓ BESZÉDE 1842. 71 A" "magyar mélyén álutt. E" közben nyelvét felejté, " nemzeti szinét veszté. Sok azt hitté, nem eszmél már fel többé, "s el van ol- vasztva. De a" magyar félébredt;" milly halovány Színben, milly torz- alakban, kiki előtt ismerétes. Alig van nemzetek közt illy iszonyatos példa. " Sok ezt azonban fél sem vette, sót álfényében, mint Armida kertjében; még tétszett is magának. Többnek azonban türhetlen volt az önmegismerés é" keserű képe, ámdé érő nem szilárdítá keblét; kétség- be esett, "s magára hágytá a" hont. Voltak végre ollyasok, kik dagály "s "szélvész" daczára nem gyengülték vel, "s férfiak maradtak a veszély óráiban. — "S ismét élet felé kezdett fordulni a" haza. Olly hervadólag téngett azonban szerencsétlen vérünk, hogy lehetetlen vála, mikép mi ujabbak" folyvást pirulván fejletlen, aljas létünkön, az élőttünk olly ra- gyogó példák" utmutatása szerint ne ébrédeztünk volna azon szent köte- lesség" érzetére, hasonlólag járulni hű kébellel köz anyánk" ápolásához. És e" nemes" érzet nőttön nőtt, "s hála a nagy istennek, már olly szép gyökereket vert, mikép.a" legszebb virágzásnak bizton elébe tekinthetni, hahogy a" visszahatás" felhószakadása nem sódorja azokat ismét tőstől ki. Ámde itt a" baj, és e? veszély aggasztólag mutatkozik. Az ujabb kor, buzogva a" legszebb lelkesedéstől "s vágytól: mi- nél előbb ragyogni a" nemzeti egészség" fényében, nem bírta szellemdús hevében felfogni, hogy javulási lépcsőzetütk okvetlen csak halk léhetne, mert sülyedésünk sem vala rögtöni; felejtvén e" fölött: nemzeti tekintet- ben "mennyire javultunk legyen immár, eliszonyodott csigálépteinken, "s fajtánk? más némzetekhez képest még mindig olly alacsony állásán. "S így lőn, hogy legtöbb magyar vak hevében ugy jutott azon tévutra , mellyhez képest magán kivül keresett segítséget, valamint a" hullámok- kal küzdő is ha magában nem bízik, mindent megragad, mire csák ke- zét teheti. , Jaj millyőkévesen vagyunk — így sopánkodának — lehe- tetlen, mikép ennélfogva a! roppant számu német- és szlávban el ne ol- vadjunk ; terjeszteni kell tehát a nyelvet "s nemzetiséget mindenek előtt." És ez felette helyes , csakhogy a"? mikép körül forog a siker, minthogy nem mindén modór vezet czélhoz, sót a mostan divatozó attól egészen eltávolít. " Engem sóha nem ijesztett csekély számunk, de ferimarad- hatásunkért annál erősebben rettegtem mindíg azon okból — "s" ezt ki kell végre mondani — mert fajtánk" anyagi mint szellemi léte olly felet- 72 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI. te könnyű. Itt a baj, és. essünk át elvégre. az önmegismerésnek ezen legkeserűbb. adagán — mert csak ez után javúlhatunk teljes egészségre — mikép t.i... nem a, mennyiség; hanem a! minőség a , szellemi erőnek sar- kalata, "se" szerinti épen nem azért forog veszélyben létünk, mert ke- vesen vagyunk , hanem mert súlyunk olly parányi. És ezt sok magyar sejti, , és azért tüzeli saját magát "s másokat törhetlen bátorságra , mi fe- lette dicsőséges , csakhogy itt megint más csalképzetbe bukik, mi annak jele, hogy ha felébredett is már nagy száma, azért mindnyája korántsem ábrándult ki még; s a multat a! jelennel "s Magyarország azelőtti és mos- tani bajait összekevervén , olly hangulattal , ül lovára most is, mintha jelenleg is törökkel vagy francziával. kellene. vivnia,. észre sem vévén, hogy az nem kontyos, se nem veres sipkás, kivel dolga van, de egye- nesen a! civilisatió, mellyen kard nem fog, s melly elótt a legtündök- lóbb vitézség is térdre esni. kénytelen.; "S ugyanis a bátorság több ár- nyéklatu. . Van t.i. ollyas, melly mindent megrohan, és míg az úgyu- szájtól sem fordul el; meg van ollyas is, melly kitürni tud, "s minden handabanda? ellenére. bevárja az alkalmas időt, meg a. polgárok" hevével szembeszállni , "s hirtelenkedésünknek gátot vetni kész. Mindkettő ma- ga. helyén, arany. Sok azt hiszi: az elsőben több anyagi tán állati vegyü- let , a! másik neműben ellenben több lelki vegyület van, s hogy az első- vel birók; e" földön rendszerint — "s legtöbb esetben a" nélkül hogy tud- nák — gép gyanánt szolgálnak ; midőn azon másik nemű bátorság tulaj- donosai viszont rendszerint a" gépforgatók. . Már. ez bármikép legyen is, tagadhatlan marad, hogy azon katonai bátorság, ha ugy nevezhetni, mellyhez képest a hós bárminek: is neki rohanni kész, mit egyébiránt egy pohár pálinka, mint tudva van, néha igen elősegít, még korántsem elég olly szövevényes "s rendszerint olly hosszadalmas munka sikeres folytatására mint egy egész nemzetnek ujjászületési működése, ihol az enthusiasmus ritkán használ, a" hóbort pedig mindig árt, de egyedül a józan, a" kiábrándult felfogás, és kirekesztőleg csak az összevető "s ki- számító felsőbbség győz. A" nagyobb számban vélnek lelni üdvöt — boldog isten! — mint- ha bizony például 30 millió. barbar népben több magához vonzó, több magába olvasztó varázs volna, mint bármilly; kis számban is, ha ez a civilisatió kincsétól felcsordul. — Ha ökölre, botra kerül a dolog, ak- A" MÁSOD ELNÖK MEGNYITÓ BESZÉDE 1842. 73 kor megengedem , a" nagyobb számban áz ólvasztói varázseró, a" felsőbb- ség. De csak háboruban sem mindig, mert a néhány macedoni bors meg- töri a" számtalan persa borsót, és a" kis számu hellen dicsőíti fel Mara- thon" síkjait; még csak háboruban sem mindig, "s hát minél kevesbé még a" lelki tehetségek" szabad surlódási mezején, "s kivált mostani száza- dunkban, mikor az erószak előbb utóbb egyedül saját magának ássa sír- ját. — De ha egyenlő körülményileg a nagyobb számban a! nagyobb erő, mit senki nem tagad, ugyan azt hiszszük: nemzetiséget csak ugy ráken- hetni bárkire is, ki épen kezeink közé jut, mint például meszet falra , vagy mázat fazékra? És azt hiszszük: parancs már elégséges, hogy va- laki nemzeti sajátságából kivetkezzék? Ugyan mi magyarok türnők-e ezentul — ezentul mondom, mert egyszer már majdnem hogy megtet- ték rajtunk, és igen is engedelmesek lettünk — türnők-e, mondom, ha bármilly hatalom akarna is minket úgy minden legkisebb czikornya nél- kül saját mintájára kaptázni, kivált ha e" minta felette messze fekünnék a tökélyesbtól, "s valljon engedelmeskednénk-e olly parancsnak, sót még olly törvénynek is, melly ha nemzeti hűtlenséget egyenesen nem követel is, sokak" alkalmazása, és kivált tartalékgondolatja által mégis zsarnokká válnék? Azt remélem, azt hiszem, még akkor sem engedel- meskednénk, ha főról főre mind megegyeztünk volna illy szabályban, 7s annál kevesbbé, ha ez nem történt vala így ; mert e" világon elidegenít- hetlen sajátok is vannak, miket tilos áruba bocsátni, mi ugyan nem egy hazai reformatornak peng ajkán, vajmi sok esetben vajmi pompásan, csakhogy rendszerint vagy nem olly sajátokra alkalmazva, mint példá- ul: becsület, erény, nemzeti hűség "s több efféle, miken valóban soha és semmi esetben túladni nem szabad; vagy egyedül saját érdekeinket méltatva, másokéit azonban, régi de néha néha mégis fel-feltünő Döb- rügi- szellemben , fitymálva, sót gyanusítva. Mondják ugyan, hogy törvényeink nemzeti nyelvünk" ügyében semmi illyest nem követelnek. És ezt tudom , mert törvényeink egy haj- szállal sem rendeltek többet, mint hogy a" holt latin szó" helyébe az élő magyar lépjen , és a köz igazgatás nyelve azon faj" nyelve legyen, melly- tól nemcsak az ország vevé nevezetét, hanem melly az alkotmányos lét- nek is törzsöke. Minél semmi sem lehet igazságosb , méltányosb. És ha szorosan, de valósággal szorosan és nemcsak ünámítgatásilag, ennél ma- VE, EZT RVKa VI 1 10 74 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI. rad a" magyar, és ha nem fénylik is legkedveltebb, legnagyobb divatu színben még — mi egyébiránt semmi esetre nem lehete néhány rövid évek" gyümölcse, mert hiszen kifejlett nemzetiség nem rögtön termő növény — vérünk legalább nem áll a maga ellen felbőszült szenvedélmek" ag- gasztó veszélyivel szemközt ugy, mint ma, mert hiszen: ,, Nemzetnek fentartási , kifejtési küzdelme, hahogy másban is méltányolja azt, miért maga vív, olly gyönyörteli, olly dicső látvány, mikép nincs a! világon olly aljas kedély, olly durva kebel, mellyet illy jelenet őszinte rokon- szenvre ne melegítne ;" midón viszont nem lehet semmi borzasztóbb , el- idegenítóbb , mint fuladás közti kapkodót látni, ki ha feleszmélne, sa- ját erejével menthetné meg magát, de e helyett más életébe kap, s visszalökve elsülyed. És most kérdem, "s hazánk" fő heveseitőól kérdem: ugyancsak an- nál maradtak-e, mit a! törvény parancsol, t.i. hogy a! latin szó" helyébe lépjen a magyar, vagy nem kalandoztak-e ezen határon néha tul ? Régibb intézetek "s egyesülések" körébe, hol nem magyar volt a" szó, mert alko- tóik sem valának magyar ajkuak, ugyan nem tolta-e a: magyarság magát itt-ott máról holnapra erővel be? Némi gyülemben, némi vigalomban — oh boldog isten, nem gyermekek" vigalma-e ez? — nem lőn-e a" magyar kedvéért — igaz, csak kisérlet végett — kiküszöbölve gyakrabban min- den egyéb nyelv, mint mirígy? Ugyan hány szent szónoklat nem vala elvileg s parancsra intézve magyar nyelven olly hallgatókhoz, kiknek tizedrésze sem veheté be azt lelki táplálékul? Bár a" legkisebbe, mi idő- hiány és szövevény miatt máról holnapra magyarrá át nem alakulhata , ugyan nem furta-e magát be a magyar nyelv nyakra főre, "s ha erre gyenge vala, magas goliátként nem hangoztatá-e nemzetboszúlói haragját a nyilvánosság nem egy organuma? "S hány lenézésre, hány méltatlan- ságra adott alkalmat az, ha valaki az elmezavar" ez árjától mint lelket- ien törzsök nem hagyá magát egészen elsepertetni e" hazában, hol épen azok" részéről hallatik nem egy fellengős szó: a! kitürni - tudásról, az emberi méltóságról, a" szabadságnak boszú nélkül fertőzhetlen létéről stb, kik illy zsarnokságok , illy rögtönzések" fő papjai? "S ugyan e? min- dent egyszerre elárasztani akaró magyar hév nem növekedett-e már any- nyira, hogy az, ki elég bátor bármilly szerényen is emelni szavát, mintha egy kis kimélet, egy kis béketürés, tán messzebbre vezetne és A" MÁSOD ELNÖK MEGNYITÓ BESZÉDE 1842. 75 jobban érlelné a? hazai növényt, mint a" most divatban levő azon szünet- len körbácsolás, mellynél sok még a" kancsukát sem tartja roszabbnak , ugyan nem növekedett-e, kérdem, e" tulhév már annyira, mikép az, ki illy alakban látja a" dolgot "s bátran fel is szólni mer, ne legyen kité- ve, a rosz, a gyáva hazafiság, sót a hazaárulás" legémelygetőbb pisz- kaival is azok részéról minden változatokban bemocskoltatni, kiknek — mint mondják — minden csepp vérök a!" kölcsönös méltánylat és az egészen szabad elmesurlódás elve mellett buzog, "s kik a gyanusításnak komoly ellenei? Az előhozott viszketegek, mellyek — megengedem — jobbadán a" legnemesb , csakhogy egészen még ki nem ábrándult kedélyekben ve- szik eredetöket, azonban általján véve olly csekélybe vétetnek — t. i. a" magyarok által, és mert hiszen nem magyar törvény elleniek, és itt lappang a" bökkenő, hogy t.i. fél és biró egy kalap alatt áll, és a" mél- tánylat, loyalitas "s bölcseség" törvénye még vajmi sokat tilt, mit a" ma- gyar törvény nyilván nem ellenez — mikép mintha Mátyással valóban kimult volna Magyarországból az igazság, legtöbb fel sem foghatja, mi nagy megbántást és sérelmet lelhet mind ezen kicsiségekben (!) a" más vérü, a más ajku; sót nem egy magasztos lelkületű, nemzetönállási ábrándiban bona fide még bámul is: egyenésen kegyelemnek miért nem veszi mind azt, például a" szláv, mit érette és vele tenni szándoklanak, és ha kelleténél hevesebben védi vérét, miben annyi magyar szintugy hibáz, "s sokszor vajmi erős példával jár elő, mert mindennek megvan saját határa, ezt neki korántsem bocsátja meg, de midőn olly gyanún szinte dühre hevülve, és méltán, mellyhez képest valaki róla azt mon- daná: , Minden, mit véredért teszesz , csak ürügy, és a köz birodalom- tóli elszakítás lappang kebledben ," sarkán fordul , és keleti komolyság- gal — "s hozzá lehet tenni, keleti igazságszeretettel is — minden lelke- sedését csak ürügynek mondja, és a" legocsmányabb czimborasággal kész vádolni ót. — Ugyan férfiui, lovagias-e ez, "s hozhat-e áldást? Ámde isten előtt mind azon kisérletekben, mellyekkel a" tulhév vérünket terjeszteni és ekkép nemzeti létünket biztosítni buzog, nem kénytelen-e látni Magyarországban minden más ajku — "s kérdezzük meg őket, hadd szóljanak ók — sokkal többet, mint a" magyar nyelv" törvényesítését? Legyünk végtére igazságosak. Mert valóban az emberi 10" 76 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI. nemre is mindinkább rávirrad a. mennynek azon napja, mikor egyedül az igazságosak" hazája fog gyarapulhatni. Álljunk helyökre, ugyan ki hagy- ja csak hajszálát is kirántatni erőszakkal, ellenszegülés nélkül; mi nagy csuda tehát, ha vérök" tulbuzgói még a" törvény ellen is szegülnek? Mi nagy csuda, mondom, minthogy eldönthetlen, mindenütt "s mindenkor tapasztalt tény — mellyet nem hagyhatni ugyan helyben, melly azonban mindenütt így fejlik ki — hogy minden törvény, mellynek alkalmazása szellemi körén egy rész által tulhajtatik, az által helyzi magát arány- súlyba, mikép az, egy rész által viszont szigorún meg nem tartatik. Nem elég mai időkben törvényeket irni; der azok iránt sympathi- át is kell gerjeszteni. És ha valaki ollyas törvénynek nem hódol , melly előtte gyűlöletes, mellytól természete visszaborzad : sujthatja ót a? betú- nek szigorusága ugyan, de czélját veszti; mert martirt emel, ez pedig fanatismust. szül. És ha -mindenki rögtön nem hódol olly: törvénynek , melly csak idővel, "s egyedül szeretetre méltó lét által vesztheti el sa- nyaruságát : illik-e, sót szabad-e nekünk magyaroknak minden átallás , minden illetődés nélkül ollyasokra anathemát szórni, kik illy bűnökbe esnek? Mi olly annyira kristálytiszták vagyunk-e? Nyuljunk keblünkbe "s feleljünk őszintén: illik-e, szabad-e nekünk illyest tenni, kik szinte nemcsak pirulásra méltó hanyagok vagyunk törvényeink" végrehajtásá- ban, de még azoknak sem engedelmeskedünk mindig és mindnyájan, mellyek" hozatalában nemzeti lelkesedéstől forrott vérünk, vagy illyest legalább affectált.a" nagyobb rész. Valóban akarat ellen is elfordulni kénytelen illy szomorú jelene- tektól a kiábrándult, "s mély búba sülyed lelke: ha tapasztalja, hová vezethet vak hév és roszul fékzett lelkesedés, "s hogy egyesek" bűnös tulzásai néha milly rosz világba s ferde helyzetbe állíthatják a" nagy közönség legszentebb érdekeit. Oh vajmi jól tudom felfogni , milly kimondhatlan. irigységi szín- ben mutatkozik nemzeti nagyság a nemesb kedély" tükrében, "s milly kínokat kénytelen érezni honunk" minden húűbb fia, ha parányi, sütét- ségtól körülvett, maga keblében duló vérünket ama!" szerencsésb fajták- kal hasonlítja elfogulatlan össze, mellyek a! civilisatiótól környezve; vagy azzal napontai érintkezésben léve, nagy nemzetekké alakultak , -s hol, habár náluk sincs kiküszöbülve minden aljas — miból halandó töké- A" MÁSOD ELNÖK MEGNYITÓ BESZÉDE 1842. 77 letesen kilábolni soha nem képes — mégis nagy és kicsi, boldog "s bol- dogtalan csak egy nagy családot képez, "s hol legalább fő vonásokban egy érdekért, egy hazáért élve "s halva, mindent már csirájában meg nem ront, meg nem gyilkol a viszálkodás, az irigység" daemona. IIly boldogság, mellykez képest anyaföldünk körül, bármennyi színre oszol- junk is egyébiránt alább rendelt lépcsőzeteken, mindnyájunkat csak egy nagy érdek fűzne össze egy családba; illy boldogság azonban távul tólünk. Ezt el kell ismernünk. De azért sem kétségbe esnünk nem sza- bad, s ellaánkadva a vak sorsnak átengednünk jövendőnk"? kifejlésétp, sem önhittségtól felfúva, "s minden hatalmakat felbőszítve és eilenszegü- lésre kihíva, erővel törekedni az után, mit kirekesztőleg csak bölcseség- gel, t. i. élet-, "s nem egyedül szoba- és könyvbölcseséggel érhetni el. Köztünk — azt hiszem — nincs, ki, ha épen szívvérét és életét nem is akarná adni — mik egyébiránt ugy is szinte csak harcz? mezején bocsáthatók áruba haszonnal — legalább ne volna kész, ideje, fáradsá- ga, értelme, vagyona, szóval: tehetségének kisebb vagy tán nagyobb részét is áldozatul hozni, miszerint nemzetisége ne csak tengődve élde- géljen, de mindinkább terjedvej/s nemesülve, vagy inkább zemesülve és terjedve — mért ez a" kifejlési logica — elvégre nagy, hatalmas és di- cső nemzetté váljék is vére. Ámde ezt; jóllehet saját bennünk nemcsak a? feltámadási, de még a fölemelkedési erő is, soha el nem érjük, ha csak lelki felsőbbség ál- tal nem. Ennek eléréseért kötelességünk tehát buzgólkodnunk, "S ím ez az egész titok, mikép menthetjük meg fajtánkat bukás- tól, "5 mikép emelkedhetünk nagy, hatalmas, dicső nemzetté. Felsőbb- ség által, vagy sehogy sem. Könnyebb volna, elhiszem, "s hasonlíthatlanul kényelmesb, /s sokkal kevésb fáradsággal "s előzvényekkel járó, ha úgy, guia sic volo sic jubeo, a. honnak már minden lakosa rögtön magyarrá is válnék, vagy ha már azért magyarrá vált volna , mivel három, négy nyelv mellett szólani még magyarul is tud. Illy. kényelmesen a" dolog azonban nem megy; mert valamint egyetlen egy kiképzett emberi velőben több ma- gához vonzó, több magában elolvasztói erő van, mint ezer üres vagy zagyvateli főben, épen ugy terjeszthet nemzetiséget is egyedül felsőbb- ség és semmi egyéb; midőn a "legszentebb buzgalom, a" legdicsóbb vi- 78 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETET. tézség, a legszilárdabb akarat, mellyekkel jól irányozva — megenge- dem — ezer csatát lehetne nyerni, nemcsak hogy egy hüvelyknyivel sem mozdítják elő a" magyarság ügyét, de épen ellenkezőleg a! lehető legaggasztóbb veszélybe bonyolítják azt, hahogy ezen felette nagy di- cséretre méltó tulajdonok" háttérében nem világlik az erkülcsi felsőbbség ellentállhatlan súlyával a!" civilisatiónak varázshatalma. — Minthogy, há- la az égnek! e" földgömbön — hol nemcsak fajtája, de egész neme ér- dekét köteles szívén hordani minden jobbra törekedő ember, ki, mert vérét bálványozza, más" fajtáját azért meg nem veti — e" földgömbön , mondom , nem a" jobb olvadoz az aljasban, de megfordítva "s ármány" daczára, az aljas a jobb-ban; miszerint minden nép, egyet sem véve ki, csak magában, t.i. fiaiban hordozza az élet "s dicsőség, vagy a" ha- lál 75 szégyen" csiráját. Erkölcsi felsőbbség mindig "s mindenütt győzött erőszakon. Még China" félénk népe is magába olvasztá győzőjét, a? hajlatlan tatárt, mert nagyobb , jóllehet aránylag olly csekély erkölcsi felsőbbséggel bírt. — "S így akárhány a" példa, jóllehet eddigelé ugy szólván csak a" sötétség és erőszak" időkorát élte az emberiség, ugy hogy ha már a multban, az anyagi erő? korában, is győzött a" lelki felsőbbségnek hatalma, alig le- het bizonyosb, miszerint annak ezentul még könnyebben "s még bizonyo- sabban kell uralkodnia mindenen , miután már már kezd szürkülni azon hajnaltámadat , mikor a" felszabadult gondolatnak ereje mind sérthetetle- nebb világba állítandja a" valót, melly előtt valamint le fognak omlani az előitéleték" bálványai, ugy fog elhaloványulni minden zsarnok hata- lom is okvetlen. Ne keressük ennekokáért mentőnket sehol is egyebütt , mint sa- ját, vagy inkább személyes erényeinkben "s lelki felsőbbségünkben; sze- mélyes tulajdoninkban mondom, mert nemzetnek: erénye "s felsőbbsége csak annyiban van, a mennyiben lehető legtöbb egyes tagja ugyancsak betölti saját helyét férfiulag és szeplőtlen. Képzeljünk magunknak habár csak egy millió fóból álló nemzeti családot, mellyben annyi értelmi súly , polgári erény, szép szokás, iz- lési; varázs, kimívelt tudomány, életbülcseség, gyakorlati tapintat, "s több efféle elsőbbség volna felhalmozva, mikép mindenben segédkezet, helyes útmutatást, bölcs tanácsot tudna adni, minden készítményei tö- A" MÁSOD ELNÖK. MEGNYITÓ BESZÉDE 1842. 79 kélylyel volnának végezve, körében akaratlanul is jól és kellemesen érezné kiki magát, mert mind családi mind társasági viszonyai bájteliek volnának , "s melly mintegy bölcsője "s kincstára volna minden emberi találmánynak és előménetelnek, intézményeinek jótékony voltát pedig kiki egyaránt éldelhetné , szóval: mellyről értelmi felsőbbségénél fogva azt lehetne mondani : az oknak népe. "§ meg kell engednünk — hahogy az emberiség? előmeneteli, tökélyesülési vágyát kérdésbe venni nem akar- juk — mikép illy ideal népben lassanként mind annak el kellene olvad- nia, ki azzal szorosb érintkezésbe jó. Maga magától, "s a nélkül hogy tolakodó volna, nóne és terjedne az; mert midőn mindenben mintául szolgálhatna "s példakép vétetnék, természetes, hogy lassanként min- denben utánozva is lenne, "s ekkép mind nézetit mind szokásit, és ezek- kel mulhatlan érzelmit is — mert jó példa: jó tett, és ez általján min- dig hálát arat — lassanként azokra ruházná, kik vele érintkezésbe jőnek, mi által nyelve is terjedne mulhatlan; mert ébredjen csak egyszer érzet, s bizony ennek tolmácsa , a? rokonhangu szó, sem marad sokáig el. Képzeljünk magunknak illy ideal népet, "s kérdem: nem leszünk-e kénytelenek megvallani , mikép illyésben határ nélkül több olvasztói va- rázs rejlenék, mint bár negyven-, ötvenmillió fejletlen "s tudatlan egy- ajkuban; "s hogy e" szerint minden nép, és így a magyar is, sokkal na- gyobb olvadási veszélyben van, ha minőségi súlylyal jó érintkezésbe , mint ha egyedül a nagy számmal volna dolga, melly eláraszthat, fel- dulhat, sót meg is gyilkolhat, de elolvasztáni, megsemmisítni soha nem képes; midőn más részról világos, hogy minden nép, és ekkép a" ma- gyar is, egyedül minőség és nem szám által olvaszthat más vért ma- gába. — Illy ideal nép azonban soha nem létezett, igaz, de azért még sincs egy nép is, melly közelebb vagy távulabb éz ideálhoz ne állana , azaz: melly más népnek átellenében, olvasztó vagy olvadó ne volna. — És ím ez tárja fel előttünk az embéri események" mult és jelen titkait , hogy valljon miért nóttek és olvadtak, "s miért fognak nőni és olvadni nemzetek. Minek legkomolyabban szívre veendő tanulsága az, hogy a melly nép élni akar, annak okvetlen olvasztói szerepre kell emelkednie ; mert elgyengülése és kora halála ellen e? földön nincs más ír. 80 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI. Olvasztói felsőbbséggel kell bírni. Igen. Ámde bír-e illyessel az, ki szeretetre méltóság és rokonszenv-gerjesztés helyett kuruzslóként csak külsőleg hat, "s mert grammatikát tanít, mindenüvé zsinort varr, "8 mindent veres, zöld és fejérrel eltarkit, már azt hiszi, szíveket bájolt "s velőket hódított ? Vagy bír-e az olvasztói felsőbbséggel, ki másban nem tudja becsülni, miért maga követel megbecsülést ? Vagy tán az ért e" mes- terséghez , ki hós ellenét, mert olly lelkesedéssel vív vére mellett , mint ő saját véreért, a" helyett hogy lovagias szellemben magához emelné, pogányilag sujtja, "s hír-nevét alacsony gyanúval bemocskolni nem pirul8 Vagy tán az a mély felfogásu olvasztó mester, ki nyughatlan hevében a magyarságot mostani nyers állapotjában, mielőtt elfogadhatóvá, izletes- sé vált volna, mindenkivel rögtön bevétetni akarja? Vagy tán az, ki hatalomcsalódásai közt, mint oroszlánt, a! sikra kiállítja a még fejlet- len magyart, mikép minden erót, minden hatalmat ellene bőszítsen, el- lene riaszszon? Vagy tán az ért e. gyöngéd mesterséghez, ki könnyeb- ben "s szaporábban nyerhető fény végett, prókátori szeszélylyel min- dent gáncsol, mindent ellenez, a" helyett hogy inkább a hon bármilly késő javát is tüzné ki magának szempontul? Vagy tán az jár ez életkér- désben hű keblüleg és mély felfogással el, ki. . . . Ámde nem szükség, tisztelt gyülekezet, folytatnom e! festvényt, mert a! mondottakból , mennyire képes vagyok kitárni keblem érzetit, azt hiszem, eléggé kiviláglik, nézetem szerint milly tengely körül forog létünk, és ekkép valamint nyelv, úgy nemzetiség ügyében is, mi a" hi- vatása sót legszentebb kötelessége nemcsak társaságunknak mint testület- nek, de honunk" bármilly nagy bármilly kis fiának is. Nincs a" haza? terén egy , ki nemzetiségünket ne terjesztené, vagy azon csorbát ne ütne. Ki erkölcsileg bármilly kicsinynyel is felsőbb, az terjeszt; midón a" bár hajszállal alantibb , csorbit. És e" körülmény közt nemcsak a magyar vér létezik, de honunk" minden ajku lakosa. Mert valamint nem ritkán inkább az ellenség hibái fűznek hirkoszorút a" győ- zőnek homloka körül, mint személyes elsőbbségei: úgy emeli a" magyar vért is e. hazában minden más ajkunak alantisága, tulzása "s viszont. "S ha ez áll, mit nem igen vonhatni kétségbe, hahogy a" lélek fölötti uralkodást nem zavarjuk össze a" test fölött gyakorolható zsarnok- sággal, és azon ámításban nem élünk, mintha már szellemileg is hódí- A" MÁSOD ELNÖK MEGNYITÓ BESZÉDE 1842. 81 tottunk volna, mikor anyagilag győztünk: akkor az önismeretnek tük- réból, feltéve, ha őszintén és mélyen vettetik abba tekintet, sok előtt tán a legváratlanabb igazságok fognak visszasugározni. Nem egy lesz köztünk még az itt jelenlevők" sorában is, "s annál inkább a haza" tág területén, megvallani kénytelen, hogy tán épen akkor ütött legnagyobb csorbát fajtánkon, mikor a" sokaság lelkesedésétől felmagasztalva és el- szédítve leginkább volt azon édes hiszemben: milly óriási léptekkel sót sasreptileg mozdiítá legyen azt elő; s egyedül azon pillanatokban mun- kált terjesztése körül egy kicsit, mikor magába vonulva és keves tanuk előtt, bármilly kis erényeiért is sympathiát és utánzási vágyat ébreszte. Ez egyébiránt bármikép legyen is, s bármennyit "s mi által járult legyen is kiki vérünk" gyarapításához vagy olvasztásához : annyi igaz marad, mi- kép az általam most felhozott eszme mindenkinek csalhatlan hévmértékül szolgálhat, mellynél fogva, ha saját magával őszinte "s szigorú számot vetni akar , kiki csalhatlanul azon becses tudomáshoz jöhet, hogy valljon vérének olvasztásán múködik-e szerencsétlenül, vagy szerencsésen máso- kat olvaszt-e abba; honnét száraz igazságilag az foly, mikép nemcsak mulasztás, de tulhév által is lehet olvasztgatni a. hazán, vagy más sza- vakkal: hogy nemcsak a semmit nem tevők, álgyönyörök közt élők, a haza zsírját ingyen szivók" hosszú serege járul köz anyánk" gyengítéséhez és végképi meggyilkolásához, de hasonlólag a. magas paripán ülők" azon parancsoló osztálya is ront a hazán, melly indiscret negédtől hajtva, elég előkészület nélkül, minden erőkkel szembeszállni buzog, és ekkép úgy veszélyezteti hazánk" felmagasztalási díját, mint minden fejletlen erő okvetlenül legyőzetik, ha versenygésnek indul. — Mikból elvégre az világlik ki, hogy alkalmasint azon kevesek ápolják, dajkálják és nö- vesztik fajtánkat leginkább, kik tólünk tán nem is ismerve, keveset em- lítve, "s épen nem méltatva, minden pompa, zaj és követelés nélkül, szerényen, de híven járnak el isten-rendelte mindennapi hangyamun- káikban. Ha azonban ezen hiveknek, de azért mégis gyakorlatiaknak — melly tulajdont azért emelem itt különösen ki, mert sok előtt csak a" fellengós a" haza hú fia — csekély számát tekintjük, kik jóllehet na- gyobbak mint körük, mégis olly kétkedő szigorúsággal töltik be he. lyöket, mintha arra kettőztetett erejök sem volna elégséges — és illy M. T. T. ÉVK. VI. 1. a (7 82 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI. ember emel hazát, és nem ellenkezője — ha, mondom, ezen helyüket tökélylyel álló hiveknek csekély számát "s pedig mindenben tapasztal- juk — kiknek mennyei vigasztalás lebegjen halántékik körül — akkor lehetetlen nemzeti olvasztó erőnk" parányiságától vissza nem borzad- nunk. — Marie-Jeanne Roland franczia hölgy" végepedéseinek emléke tú- nik illykor akaratlanul is előttünk fel. — E" szerencsétlen, mint tudva van, mikor legnemesb ámításiból a rideg való" göröngyére kilökve, él- tének — mellyet bevégeznie kelle — tavaszkorában elérkezett volt a vesztőhely" tövéhez , történetesen a" szabadság" szobrával, mellyet nép- lelkesedés emelt oda, találkozék szemközt, "s helyzete? iszonyatosságá- ról mintegy felejtkezve, elérzékenyült kebellel így rebegett az egekbe: ,, Oh szent szabadság, te égi malaszt, mennyi aljas, mennyi igazságta- lan, mennyi embertelen bitorolja szent nevedet!" "S így kiálthatunk mi is vérző szívvel, sót piruló arczczal fel, ha előnkbe tátong azon nemzeti önfertőztetés-ásta mélység, mellyet már régóta iszonyatosan feltárva lá- tott köztünk nem egy, mikor a legmélyebb de legveszélyesb álmot alut- ta még sok, "s mellybe még mindig örökre "s könnyebben elmerülhet a magyar nemzetiség, szabadság és becsület, mint valaha. Valóban vérző szívvel, piruló arczczal így kiálthatunk fel : , Oh dicső hazafiság, te az egek" legnemeseb magzatja, ki a hal- hatlanok" sorába emeled az agyag? fiait: mennyi rút, mennyi aljas buvik tisztes palástod alá, "5 hány ocsmány szégyenfi, mert ajkán nemzeti szó peng, ékeskedik czímeddel!" "S tisztelt gyülekezet, ha igaz, hogy egyedül az önmegismerés keserű gyümölcse által nyerheti el teljes egészségét az emberi lélek ; "s ha igaz, hogy egyedül ennek egészséges léte emelhet valamint embert úgy nemzetet valódi hivatásának fényfokára: akkor üritsük a megisme- résnek keserü serlegét fenékig ki, "s valljuk meg, hogy tán nincs ország e földön, hol annyira össze volna zavarva a" hazafiságnak magasztos esz- méje a! hazai nyelvvel, mihez képest nem egy gyalázattal megrakott , er- külcsi fekélytől émelygésig rosz szagu vérrokonunk tartatik mentségre "s kiméletre méltónak , sót nem ritkán még a" legjobb hazafiság hitelében is áll, "s pedig egyedül: mert magyarul jól pereg nyelve, nagy szónok A" MÁSOD ELNÖK" MEGNYITÓ BESZÉDE 1842. 83 "s ügyesen tudja viselni a" magyar" szerepét; mintha a" hazafiság e" kül- jelei már elégségesek volnának a hazafiság legveszélyesb mirígyeit elta- kargatni. "Mi nem egyebet jelent, mint velő elibe tenni külsőt, lényeg elibe színt, élet elibe halált; minthogy nincs elidegenítóbb , nincs semmi visszataszítóbb , méltó antipathiát gerjesztóbb , mint az üres , nyavalyás , bűnös kebelre rámázolt hazafiság. A" magyar szó még nem magyar érzés, az ember mert magyar , még nem erényes ember, és a" hazafiság köntösében járó még koránt- sem hazafi. "S hány illy külmázos dolgozik a" haza meggyilkolásán , ki, mert épen nincs más tulajdona, és a vak hév által mégis felhókbe emel- tetik, azok? hazafiságát is gyanússá teszi, homályba állítja, sót ellenök antipathiát és gyülöletet gerjeszt, kik szeplőtlen kebellel, minden efféle undok salaktól menten , a" honszeretet" legtisztább szellemében kapcsol- vák vérükhöz. — "S ím ez fő oka, miért áll a magyar hazafiság sokkal kisebb becsben, sót nem legtisztább fényben a! világ nagy színpadán, "s miért nem képes civilisatiói sympathiát "s hóditó közvéleményt gerjesz- teni a legmagasztosb magyar polgári erény is oda kün. Ám mert annyi bitor fényü álhazafiságtól van környezve és elrutítva, melly tapsot arat "§ bálványul emeltetik ide ben. De forduljunk most el ez undok képtől, hol a" maszlagos fény üli bitor ünnepét , "s habár iszonyattal vagyunk is kénytelenek látni, a rot- hadásnak mennyi jeleit viseli nemzeti testünk, azért ne csüggedjünk , sót bizzunk magunkban , "s forditsuk reményinket egy vigasztalóbb kép felé, melly szinte tárva előttünk, mert noha számban kevesek, "s ezek sem mind tiszták , azért megtörve még nem vagyunk, "s nem egy hű ke- dély, nem egy nemes erény viraszt még vérünk mellett. "S ha igaz, mikép egyetlen egynek erényeiért százezrek" büneit boszulatlan hagyja az egek" haragja, miért nem volna remélenünk szabad , hogy mind azon hű- ség, melly vérünkben most is él, "s mind véres küzdelmink , mind halálos nyugvásink közt, habár végre egyes lámpaként csak pislogva is, mindig élt és tökéletesen még soha el nem alutt, ne volna szintolly képes azon átkot is elhárítni fejünk felől, mellyet hazánknak — fájdalom mondani — a legrégibb időktól fogva máig nem egy hútlene, nem egy álbölcse , mintha szándéklottan idézett vala ránk. 11" 84 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI. Bizzunk magunkban, bizzunk erónkben, készületlen azonban soha ne lépjünk sikra, s erőnkkel jobban gazdálkodjunk mint eddigelé ; mert hiába; nemzetnek regeneratiói működésében , hol minden, s kivált az idő olly drága, és minden léptek annyira gátolvák, vajmi többet mozdít a" szerény méh, a. munkás hangya, mint a sok szópompa, meg a" sok lelkesedési zaj. — "S legyünk meggyőződve, minél közelebb emelkedhetünk minél többen azon nép-ideálhoz, mellyet felhozék, annál biztosabban "s szapo- rábban éri el vérünk földi üdvét; midón viszont annál bizonyosabban és hamarább dól sírgüdrébe , mennyivel inkább "s többen távozunk attól ; miszerint, tisztelt gyülekezet, féltékenyen óvakodva, hogy ne ártson , "s törhetlen állhatatossággal működve mikép használjon, köztünk többé kevesebbé mindegyik , sót hazánk" minden fia: vérünk" mentője , népcsa- ládunk" jótevője, nemzetünk" feldicsőitője lehet. — Örömteljes öntudat; "s azért töltse be helyét minden magyar, hű sáfárilag. "S ha nem hasz- nál, de buknunk kell, "s emberek előtt ki is leszen törőlve emlékünk , legalább azon láthatatlan tanúk végett, kik előtt tán nem egészen megy veszendőbe mind az, mi az emberi nemet felmagasztalja, mutassuk meg, hogy volt fajtánk közt nem egy, ki nemzeti fenállásért, nemzeti felne- mesítésért utolsó leheletig lankadatlan küzdve, szebb sorsra lett vala méltó. És most, miután nem vagyok olly botor hinni, mintha előadá- som csak fogékony kebelre talált vala, sót teljesen meg vagyok győződ- ve, mikép nézetim igen távol esnek a! mai népszerű eszméktől , . mert sem a" nagy tömegnek nem hizelkednek , sem tulságokra fel nem hivnak , és ekkép jóakaróim" (!) csekély számát tán még inkább gyérítendik , mit azonban tűrnöm kell: legyen szabad a még mondandókat nem ugyan ki- rekesztőleg, de mégis különösen a magyar tudós társaság tisztelt tagjai- hoz irányoznom. Lelkesedés nélkül csak félig-meddigi tökélylyel sem megy semmi, bár a" legkisebb is. Hála ez okból, hogy hazai lelkesedésünk felébredt iramár ugy, mikép külbefolyás nem sülyesztheti vérünket régi fagy- álmaiba többé, sót minden ellenséges beléavatkozás , mint inger , csak ne- A" MÁSOD ELNÖK MEGNYITÓ BESZÉDE 1842. 85 velni, szilárdítni fogja azt; hála, mondom , mert innén buzog népekre élet, "s innen fejlik rájok jövendő. " Lelkesedés azonban nem mindig egészséges állapot, "s vajmi sokszor tör nyavalyás lobba, lázba ki, "s ekkor többet "s szaporábban ront, mint maga a tespedés; hiszen vala- mint a! Pest-kerepesi szinházat felrögtönzé, mert Magyarország" pilla- natait drágáknak tartá, "s már most szinte elérte a végczélt! a" csudalo- vat is hasonlókép csak lelkesedés vonta be Iliónba, és a tíz évi dramá- nak végett vetett csakhamar. — Fajtánk;, vagy legalább annak igen nagy része egy tulságból a! másikba esett, és így hihető — "s bár ne volnánk kénytelenek ezen leges legkeserűbb serleget kiürítni — hogy bizony he- lyes példákat követni , s rosz példáktól óvakodni nem igen tudó vérünk is csak saját kárán fog tanulni, "s pedig mert valamint azelőtt előmene- telünk" legsürgetőbb kérdéseit csak papirosra tudta mázolni, "s: életbe hozni nem bírta a" tespedés: úgy compromittálta már eddigelé is" és fog- ja még inkább compromittálni a" tulhév , hazánk" némi fiainak nyavalyás lelkesedése üjraalakulásunk" legsürgetőbb, legéletbevágóbb érdekeit ; mi- szerint jövendőnk valóban aggasztóbb; mint bármikor ezelőtt. Közelébb állunk ugyan azon komoly kérdés" eldöntő napjához, hogy valljon le- szünk-e vagy nem; ámde, mint minap" olvasánk , " sziklacsucsra felcsigáz- va, honnét ugyan hátra többé nem, de előrevépen olly kevessé léphe- tünk okvetlen nyakszegés nélkül, hahogy nem lépünk a" lehető legna- gyobb óvakodással, minden ámitás-, felhevülés- "s szédelgéstől menten, mihez, megvallom, nekem napról napra fogy reményem, mert ezerszer tapasztalt és soha máskép ki nem fejlett tény, hogy hol mértéken tuli erőltetés és zaklatás mákacs ellenszegülést szül, ott a" viszontorlások" el- mulhatlanul mindig bekövetkező hada közt annyira felhevül, "s olly vak "s makacs szenvedélyességre fajul a" nagy közönség, mikép bármilly óva: kodást gyanusítva , bármilly okot félre lökve, felbőszült, fékeihólkibon- takozott árként mindent magával sodor a" megtámadási párt, "hahógy erősb; vagy csontmerevedtségre, halálos mozdulatianságra "ridegül" a" haza, "s nincs ok, nincs rábeszélés, melly csak egy hüvelyknyi tágítást is eszközölhetne, ha viszont az ellenszegülési osztályzat győz. Mihez ké- pest, minthogy valóban és a" szavak" devalvatio-szüksége nélkül szikla- csucsra felcsigázva, illy hangulati , illy érzési körülmények és. viszonyok $6 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI. közt kel és alkonyodik felettünk a" kétes nap: vagy bukni fog vérünk előbb, mint gondolnók, vagy magasztos, de vajmi éhes és sovány sas- ként ülhet a" civilisatiótól elszigetelt szikla" kupján a" magyar, míg nya- valygós, öntulbecsülési álmainak vége nem szakad; mikor aztán már minden késő lesz talán. Illy helyzet közt, kettőztetett kötelesség, azt hiszem, hogy kiki lélekismeretesen betöltse helyét, "s abból ki ne kalandozzék; mert a lé- hető legnagyobb bölcseség is egyedül csak így képes, a" tespedők" záto- nyai, "s a tárogatók" felbőszült elemei közt, diadalosan elérni a. nemze- ti üdv" partját. II. Fridrik porosz fejdelem fiatal korában — így beszélik — szer feletti hévtól hajtva, bizonyos csatában lovasságával a" józanság elvein annyira száguldozék tul, mikép rutul visszacsapva, távul a!" csatatértól bizonyos hid alatt lele menedéket, hol azonban végre ráakadott — "s szerencse — nem az ellenség, hanem azon örvendetes hírt hozó küldött , hogy míg ő compromittálta a" csatát, addig lépten lépve előre nyomult törhetlen phalanxával, mellynek minden tagja helyét állá, ósz Schwe- rin, "s a" fiatal hévnek daczára nagy nehezen ugyan, de mégis valamikép csak kicsikarta a. győzelmi babért. Legyünk mi, a" magyar tudós társaság tagjai, "s egyáltaljában társaságunk is mint testület, illy phalanxnak kiegészítő része; "s ha igaz, hogy nemzetiség és alkotmányos haladás azon egyedüli két factor, mellyen emelkedhetik vérünk, dolgozzunk rendíthetlen állhatatosság- gal, de ittis óvakodva, nehogy a? régi előitéletek "s szokások? rabjait kétségbeesési ellentállásra felbószítsük, nyelvünk" lehető legmélyebb /s legtágabb kifejtésén; mert habár nem is szüli a? szó a gondolatot, ha- nem a! mély: gondolatból fejtik az alkalmas szó: mégis kimondhatlan va- rázszsal jár a rövid, szabatos, gazdag nyelv, "s ha mint nyelv közvet- len nem is bír nagy terjesztési hatással, mégis kimondhatlanul drága kincs, mert magában rejti a nemzeti fenmaradásnak zálogát. Őrizzük tehát e" kincset, tisztelt tudós társaság, "s ápoljuk soha nem lankadó hűséggel; mert hiszen a" most felhozott tulkalandozási vé- tekbe, mellybe még az érintett nagy fejedelem is esett, épen ugy belé- vergődhetnék nemzetalakulási küzdelminkben legjobb akaratja ellen is A" MÁSOD ELNÖK MEGNYITÓ BESZÉDE 1842. 87 nem egy honi vezér, "s akkor, hahogy aggódásim még sem volnának tul- gondnak, tulféltésnek szülöttjei, de szerencsétlenül én látnék tovább, akkor egy jobb, egy szerencsésb kornak, melly a! kiábrándulás" sanyar iskolájában a? vesztett boldog napok" kinteli visszaemlékezete közt, tán egészen megsemmisítve még nem lesz , tán jól fog esni, ha jóllehet csak már négy falak közé szorítva is, még tökéletes némaságba nem dült lé- gyen a" honi nyelv. "S ím e" szomorú kép, melly koránt sincs a" lehetőségek" körén kün, lebegett lelkem előtt, mikor több évvel ennekelőtte, noha teli a legszebb reményekkel, még sem tudtam magamat vérünk felette kétes állása körül soha is elámítni, és akkor gondolám: tiszta lélek, tiszta szándék is siker, vagy legalább: hűségi becsület. "§ mélyebb értelemben, a" nélkül hogy társaságunknak legtávu- labbról is valami politikai színt tulajdonítni ohajtanék, felfogásom sze- rint, e" nemesb czélt hittem, hű sáfárkodásunk? határin nemcsak tul nem fekünni, hanem hogy társaságunk csak ugy jár el valódi szerepé- ben, "s hivatásának csak ugy felel meg magasb szellemileg, ha a" ma- gyarnak nyelvkincse körül annál anyaibb gonddal viraszt, és annak be- ését, méltóságát emelni annál inkább buzog, minél kétesb jövendő bo- rul nemzeti önállásunkra, "s minél nagyobb "s nagyobb sülyedési veszé- lyekbe bonyolódik a" hon. A" legderültebb napokban is jó a biztos menedék, 7s így tán ho- ni körülményink közt sem épen felesleges, nyelvünkre nézve a biztos kikötő. Ez azonban legroszabb eset, mellyet az egek" ura távolítson, és mellyet tán távolítni is fog tőlünk; hiszen vajmi sokat követhet el az if- juság aranykora büntetlen, mit férfiaknak meg nem bocsátnának a" meny- nyei lakosok, vérünk pedig bizony ifju, kétségtelenül igen ifju, mert hiszen nincs az ifjuság" egyetlen egy hibájának is híjával, és ez egyedüli de semmi által ki nem pótolható kincse, t.i. kifejthető léte. — Remél- jünk tehát legjobbat, "s dicsőség a" sikeres vezetők" fejére, ha kis inté- zetünk háttérben, és nyelvmenekedési tekintetben, szükségtelen, hasz- talan marad örökleg. 88 A? MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI. Miután egyébiránt ok nélküli remíny vajmi gyönge alapon áll, "s isteneket nem annyira a" szónak mint a tettnek imája indít, "s ideje volna már, ha elvégre járszalagok nélkül vágyunk haladni, a férfiui kor- nak körébe lépnünk: könnyítsük és segítsük mi is elő legjobb tehetsé- günk szerint a" haladók? magasztos pályáját; buzgólkodjék ennekokáért társulatunk". minden tagja nyelvünket a definitiónak lehető legtisztább fokára állítni, mi által felette sok veszélytől megmentjük az igen is gyors léptekkel haladókat, mert hiába — s vegyük a" dolgokat mint azok van- nak, és nem mint azoknak lenniök kellene — igen sok ember csak ugy bír tiszta logika után cselekedni, ha tisztán eszmélhet; tisztán pedig csak akkor képes eszmélni, ha tiszta , határzott szavakba öntheti érzel- mit. Gazdagítsuk tehát tiszta, határozott szavakkal a haza nyelvét, s e szerint ha szerencsésen csak egyetlen egy kitételre tudna is alkal- mas szót fellelni az academia, ugy mindazáltal, hogy azt necsak gyülö- letessé ne tegye, sót általa tetszetővé is váljék az eszme; egyetlen egy szót, mellyet a német így tesz ki: Klugheit, és azt hiszem, már már megtette vala kötelességének jó részét társulatunk, "8 ha ma bukik; egészen hiába már nem élt, mert bátran kiléphet nép a! nemzeti verseny" disz-, de veszélyteli terére, ha elegendőleg felfogta az érintett szó egész jelentőségét, "s a gyakorlati életnek mezején, hol minduntalan ki- neveti a" tény az elveket, annak parancsát teljesítlen soha nem hagyja, minthogy ez azon tulajdon, mellyel valamint ember, úgy nemzet is, ha- bár elibe vág is eleinte a" lelkesedés, villogó ész, elragadó szónoklat , széles tudomány, elvégre mindenen győz, "s melly tulajdonra ekkép minden nemzetnek nagy szüksége van, 7s így annál inkább fejletlen, fegyver közt többé nem, de erkölcsi surlódásban annál veszélyesebben forgó vérünknek. Azon szónak azonban, melly az érintett eszmét kitenné, különö- sen kedvesnek , különösen rokonszenvet gerjesztőnek kellene lenni , tisz- telt academia; mert jaj, ha be nem fogadja a honi kebel, minthogy ak- kor valódi méreggé válik, "s pedig mert nincs csábítóbb, nincs közön- ségesb, és — fájdalom — nincs. napi renden levőbb semmi is, kivált nálunk s kivált most, mint gyanusítni s a" nevetség" színpadára állítni mindent, mi a mérséklet, óvakodás "s türelem szinárnyéklatát viseli A" MÁSOD ELNÖK MEGNYITÓ BESZÉDE 1842. 89 bármilly gyengéden is, mikre mind a" gyávaság , félénkség, szűkkeb- lúség , sót roszlelküség" bélyegét süti, vagy legalább ollyannyira haj- landó sütni a? fiatal hév, a" magát tulbecsülő viszketeg, meg nem rit- kán a" polgárok" lelkesedését mellékes czélokra ügyesen használó ravasz- ság. — Kedves, bájoló kitételt kellene feltalálni, mondom, mikép azon nehéz, sulyos erény" gyakorlata lehetőleg könnyítessék, melly a" felta- lálandó bölcseség-árnyéklatu szónak életbe léptéhez van kötve; minthogy az embereknek határtalanul nagyobb , kivált az élet" tavaszkorát élő ré- sze, sokkal hajlandóbb gyakorlani olly tulajdonokat, mellyek számos tanu előttiek, rögtön tapsot nyernek , és ha semmi mással nem, legalább honfiak" meleg kézfogásival tüstént jutalmazvák, mintsem zarándokilag olly erényeknek élni — és azért nevezém az illyeseket nehezeknek, su- lyosoknak — mellyek fel nem fogva, félre értve, gyanusítva, sót néha a rágalom és gyülölet legkeserűbb mérgével illetve, rendszerint egye- dül az életnek fagyszakán aratnak hálakedélyt, sót olly sokszor egye- dül a" sírhant alatt. Mozditsuk tehát elő, könnyítsük, ha bármilly kicsiben is, az illy erények" gyakorolhatását, mennyire csak bírjuk, mert kialakulásunk" hosszadalmas, szövevényes, göröngyteli pályáján egyedül ezek által tarthatjuk magunkat fen, "s emelkedhetünk más népek fölé; és azért keressünk azon annyiszor gyanusított tulajdonra, helyes, alkalmas , magához édesgető kitételt előlegesen, melly minden erények közt leg- tovább vezet — tán megszereti és szert tesz rá, ki még híjával van — melly mindnyájunk előtt, mint érintém, a ,Klugheit" szó alatt ugyan eléggé ismeretes már, csakhogy mindnyájának cselekvési szótárában va- lamint magyar szóval nincs kitéve eddigelé, ugy soknak csak eszméjé- ben sem foganzott még; mihez képest e" kis szócska? életbe hozása, e kis ige" testté alakítása által is járuljunk ahhoz, hogy Magyarország ne csak külsőleg és ámítólag jószínűünek, megelégültnek, gazdagnak, fé- nyesnek lássék ; Ámde mindig növekedve "s hosszú időkre terjedve belsőkép is, valódilag jó egészségü, boldog, dicső és hatalmas legyen! M. T. T. ÉVK. vi. 1. 12 90 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI. VII. JELENTÉS A"? MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG" MUNKÁL- KODÁSAIRÓL M. DCCC. XLII-BEx. ELŐADTA A" XI-DIK KÖZ ÜLÉSBEN SCHEDEL FERENCZ , TITOKNOK. Midőn most befejezett academiai évünk" dolgairól számot kivá- nok adni, a nagy tiszteletű gyülekezet figyelmén kivúl, annak en- gedékeny birálatát is kérem hazafiúi bizodalommal. Ifjabb az intézet, hogysem nagyszerű eredvényeket mutathasson fel; de a: méltányos ité- lő e" készületekben, ez előmunkákban a" czél felé őszinte törekvést meg fogja ismerni. L Első helyt a nyelv körűli munkálatokat kell említe- nem. E" részben két fő tárgy foglalta el a társaság gondjait. Elő- ször a szókötés, melly a!" nyelvtudományi osztály által kidolgozva, . rövid időn a közönség elébe fog terjesztetni. "S előkészítetik jövő. év- re a" szóragasztás" szabályainak átdolgozása is, mellyhez ez évben Nagy János és Edvi Illés Pál adának be észrevételeket. Másodszor a" nagy szótár, mellyhez a! nyelvtudományi osztályból Fábián és Nagy, a" phi- losophiaiból Hetényi, Horváth Cyrill, Kállay és Szilasy, a történeti- ból Bajza, Luczenbacher és Péczely, a" mathematicaiból Bitniez , Győ- ry és Vásárhelyi, a" törvénytudományiból Szlemenics és Sztrokay, a természettudományiból Horváth J. illetőségeik" részeivel járultak, s a kis gyülések munkálataik" vizsgálatával foglalkodtak is. E" mellett gyüj- JELENTÉS A" M.T. T. MUNKÁLKODÁSAIRÓL M, DCCC. XLII-BEN. 91 töttek Horváth J. rt. honti, barsi és vasi Zájszókat, Schedel Fer. tit. tolnaiakat, Sztrokay Antal rt. vegyeseket; társaságon kivúűli hazafiak közól Kóváry László erdélyieket, Lauka Gusztáv csongrádi- és szatmá- riakat, Sümeghy Pál szegedieket, Terhesi Sámuel vegyeseket. A!" bá- nyászati múűszótár" készületeihez a társaság örömmel vette Kállay Ist- ván marmarosi kamarai igazgatótól a" marmarosi . sóaknákban divatozó szók" jegyzékeit. A" Régi Magyar Nyelvemlékekhez Lugossy J. It. dicséretes buz- gósággal járult, "s folyvást foglalkodott gyarapitásokban megbizott rt. Döbrentei Gábor, ki által szerkesztve a" Nyelvemlékek" gyújteményé- nek harmadik kötete el is készült. II. Ezek mellett élénk tudományos mozgalom bélyegzette a" hetenként tartatni szokott kis, valamint a" nagy gyüléseket is. Já- szay Pál rt. a magyar nyelv! külső és belső történetét vázolta; Jer- ney J. rt. az ugynevezett rohonczi codexról, Hunfalvi Pál lt. Thucy- didesról mint történetiró-művészről értekezett, Henszlmann Imre lt. a franczia szinköltészet" káros befolyásáról nemzeti költészetünkre; ismét ő Dürer Albrechtról és befolyásáról a" rajzoló művészetekre, Pulsz- ky F. tt. az archaeologia befolyásáról az életre, különös tekintettel hazánkra; "s más alkalommal Neptunusnak egy érez szobrát mutatván be, erról s a neptunszobrokról általában szólott. Hetényi J. rt. Horváth Ádám mult századi philosophusunk" jel- lemzését adta; Gyóry Sándor rt. a népnevelés és köz oktatás körúli nézeteit fejtette ki; Peregriny Elek It. at nevelési rendszerekról, kü- lönösen a. humanismus- és realismusról, Kacskovics Lajos It. a" kisded- ovó intézetekról értekezett. Széchy Ágoston It. a" történettan" életérdekű fontosságáról , 7s is- mét annak tanítása módjáról elmélkedett; Horváth Mihály rt. a" honi védelemrendszer" történeteit adta elő, báró Hammer - Purgstall J. It. Abulfeda arab füldirónak a" magyarok" régi lakhelyeiról fenmaradt ta- nútételére fordította a társaság" figyelmét, mire Jerney J. rt. bőveb- ben megmutatni ügyekezett, hogy Abulfedának régi kútfőkból merített ismertetése azon korra vonatkozik, midőn elődink Panncniába költöz- tök előtt a IX. században Atelkuzuban laktak. Ugyanó a magyaror- § Ja 92 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI. szági tatárokról, s ismét a" IV. Béla királyunk" pénzeivel találtatni szokott ismeretlen réz pénzekról, továbbá Magyarvárról, úgy a sz.- péteri ázsiai museumban levő ismeretlen eredetű s megmagyarázás vé- gett hú rajzban az academiához küldött kardról; végre az abrudbányai fa könyvekről értekezett, ezek közől a" romainak valódiságát a fran- cziák" megtámadásai ellen oltalmazván; Jászay Pál rt. a Dózsa-pórhad" valóságos okáról, "s más ízben a! magyar hadsereg állapotjáról a" XVI. században szólott; Kiss Ferencs lt. egy általa II. Andrásnak tulajdoni- tott réz emléket ismertetett meg, mellyról, azt I. András" korába visz- szatévén, Jankowich M. tt. is értekezett. Gyóry §. rt. a felsőbb egyenletek" általános megoldatásáról va- lós gyökerekben; Vállas A. rt.a" Ludolphi számról, folytatólag; Taub- ner K. It. a" föld nagysága feltalálásáról értekeztek; Vagy Károly rt. 1843-ra astronomiai naplót készített. Kállay Fer. rt. a földbirtoki viszonyokról, különösen Angliá- ban, Franczia- és Magyarországban; Fogarasi J. rt. a hitelintézetek" szelleméről és befolyásáról a nemzeti jólétre; Gyóry §. rt. a" nemzeti gazdaság rendszereiről; Zukács Móricz It. a városok elrendezéseiról értekeztek. Kubínyi F. It. a. Hegyaljának geologiai és geognosiai ismerteté- sét adta, azt ásványmutatványokkal is támogatván; Frivaldszky Imre rt. a, középponti Karpátokba tett útja előadását hasonlag számosabb természettudományi tárgyak" bemutatásával világosította fel; Török Já- nos It. hazánk" földmivelő állapotjának fontosságáról "s azon rendsza- bályokról szólott, mellyek annak érdekében még létre hozandók. Gyász- és emlékbeszédeket elhunyt társak felett Császár, Nagy J., Schedel, Szencgy és Tóth Lőrincz készítettek. III. Nyomtatás végett 8 kézirat járult ez évben a" multról fenmaradtakhoz: 2 class. literaturai, 1 szépliteraturai, 1 oktatási, 3 természet- "s 1 múűtani; mellyek közől kettő fogadtatott el kiadatás végett a Hellen Classicusok" gyűjteményébe, u. m. Homer" Odysseája Szabó István Ittól és Euclides" Elemei Brassai Sám. Ittól. A" Tudománytárban kiadás végett 26 kézirat küldetett be, kü- lönösen 3 nyelvtud., 7 philos. és nevelési, 8 történeti, 2 mathem. és JELENTÉS A" M. T. T. MUNKÁLKODÁSAIRÓL M. DCCC. XLII-BEN. 93 hadtudományi , 4 törvénytudományi, 1 természet- "s 1 mútani , "mellyek közől 16 fogadtatott el, és pedig academiai tagoktól a" következő még nem idézettek: Briedl F. Ittól: néptanítóink" sikeres képzésére egy uj javaslat; Hetényi J. rttól az ész "s philosophiai védelme a" kétkedés" ostroma. ellen; — Podhradczky J. Ittól Habardy László jegyzetei; — Taubner K. Ittól: adalék a" kúpmetszetek" elméletéhez. Elkészültek utolsó köz ülésünk óta az academia? költségein : 1) A m. t. társaság" Évkönyvei , ötödik kötet. 2) Tudománytár, 12 füzet. 3) Régi magyar Nyelvemlékek , harmadik kötet. 4—5) Történettudományi pályamunkák. I. és II. kötet. 6) Törvénytudományi pályamunkák , I. kötet. 7) Edvi Illés PáV közhasznú olvasókönyve, 3-dik kiadásban. 8) Külföldi játékszín. XIX. kötet. 9) Felsőbb egyenletek egy ismeretlennel, D. Vállas A. rttól. Első füzet. 10) M. t. t. Névkönyv astronomiai naplóval és kalend. 1842. — Sajtó alatt a Nyelvemlékek, Tudománytár, Német-magyar Zseb- szótár, Törvénytud. Múszótár és Edvi Illés Pál kézikönyvén kivúl: 1) az Évkönyvek" VI. 2) a Philosophiai Pályamunkák" IL. 3) a Természettudományi Pályamunkák III. 4) a Mathematicai Pályamunkák I. 5) a Hellen Classicusok II. kötetei. IV. Az országos alaprajz által a" társaság" gondjaiba ajánlott színügy érdekében eljárt választmány ez évben 28 eredeti "s 40 fordí- tott színmű vizsgálatával volt elfoglalva; az elsők közől elfogadótt 4-et, az utóbbiak közől 23-mal gyarapította ujra a. magyar szinmútárt "). §) Ezek a" következők : 137. Néma szerelem. Vígj. 1 felv. Kotzebue után Gabányi Lajos. 138. Meg van idő. Színj. 3 felv. A. P. után németből Fáncsy Lajos. 139. 4 kisértet. Vígj. 5 felv. Calderontól. Gries után ford. Gaal József. 140. Zalameai biró. Drama 5 felv. Calderontól, Gries után ford. Gaal József. 94 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI V. A? nagy jutalom, valamint az osztálybeli "s a. rendkivűli ju- tálmak mibenléte külön jelentésekben lesz a hazafi közönség elé ter- jesztve. VI. Tudományos utazásokat, mint óhajtá, még most sem esz- közölhetett a" társaság pénzereje" elégtelensége miatt; azonban Reguly Antalt Péterváratt ez évben is segítette, miután tőle több tudományos tudakozódásaira érdekes válaszokat vett. Peregriny Elek It., ki Német- 141. Ki mer az nyer. Vígj. 2 felv. francziából ford. Forst és Leutner , magyarra N. és Remellay Gusztáv. 142. Lakváltoztatás. Vígj. 2 felv. Irta Ancelot assz. ford. Szental György. 143. Chivry Diána. Drama 5 felv. Soulié ut. ford. Egressy Benjamin. 144. Humoristicai tanulmányok. Tréfa 2 felv. Lebrün ut. németből Egréssy Gábor és Benjamin. 145. Olasz boszú. Vígj. 2 felv. Scribe, Delestre és Desnoyer üt. francziából ford. Kenessey Kálmán. 146. Leo, vagy az anyai szeretet. Drama 5 felv. francziából Rougemont ut. Feke- te Soma által. 147. Házasság XIV. Lajos alatt. Drama 5 felv. Dumastól. Francziából ford. Eg- ressy Benjamin. 148. Mignot Mária. Drama 3 szakaszban. Francziából Bayard és Duport után Bartos. 149. Láncz Vígj. 5 felv. Scribetől. Francziából ford. Nagy Ignácz és Vajda Péter. 150. 4 fehérek. Drama 5 felv. Írták Malefille és Artigues , francziáb. ford. Eg- ressy Benjamin. 151. 4 népszerűség. Drama 5 felv. Delavigne Kázmértól , francziáb. ford." Bartos. 152. 4 figgetlenek. Vígj. 3 felv. Scribe ut. eredetiből ford. Kenessey Kálmán. 153. Lara het fia. Drama 5 felv. francziáb. Malefille után Tállyai Simon. 154. Senneterre marguisené. Vígj. 3 felv. Irták Melesville és Duveyrier, francziáb. ford. Egressy Benjamin. 155. Sz. Pál-torony haranyozója. Drama 4 felv. előjátékkal egy felv. Bouchardy ut. francziából Sárosy Lajos. 156. Gáspár halász. Drama 5 felv. előjátékkal egy felv. Bouchardy után francziá- ból Szilvásy Imre. . 457. A hajfürt, vagy w butorzó leánya. Vígj. 3 felv. Irták Cormon, Saint- Amand és Lefebre, ford Csepregbi. 158. Pénz, dicsőség es nók. Énekes vígj. 5 felv. Cogniard és Delaporte ut. fran- cziáb. ford. Csepreghi. 159. 4 martiniguei földrengés. Drama 4 felv. előjátékkal , írta Dennery , ford. Kéry Bertalan. t j JELENTÉS. A" M.T. D."MUNKÁLKODÁSAIRÓL M. DCCC. XLII-BEN, 95 és "Helvétországot nevéléstani szempontból utazza be, tudósitásait az academiához már megindította. VIIL Az intézet közyvtára" rendeztetése annyira haladt ez év- ben, hogy már most a! társaság" tagjaira nézve használható állapotban van; a pénzgyűjtemény leiró lajstroma ez idén Erdély, a" jeles férfi- ak, emlék-, "s a! városok" pénzeire is kiterjedt. VIN. Külföldi viszonyainkat illetőleg, ez évben a" bajor és porosz kir. academiák, az americai természettani társaság "s a britt parliament" oklevél-kiadó választmánya küldék meg legújabb kiadásait; az Americai egyes. statusokban a" kormány" befolytával ujonan kelet- kezett nemzeti intézet pedig ezentuli közlekedésre felszólitásával aca- demiánkat megelőzte. IX. Tagválasztás ez idén nem tartatott. —"S ezekből áll, mi- ket e" társasági évben folyt munkálataink-, intézetink- és viszonyaink- ról röviden előterjesztenem kellett. De midőn az élők" foglalkodásait elősorolám, nem lehet, nem szabad megfeledkeznem azokról, kiket, mióta utolszor szóltam e!" helyt a" hazafi közönséghez, mindnyájunk" végsorsa utólért. Társaink" serege ismét ritkúlt, mind számra, mind "s még inkább becsre nézve. — Hiányzik a sorban Vass László, a" terjedelmes tudományu történetbuvár, hittudós, "s a nem csak érzésben de tett- ben is buzgó hazafi. — Hiányzik Kassai József, az ifju aggastyán, lel- kének egyetlen egy irányával, szógyüjtő méhi szorgalmával, ki befe- jezvén nagy munkáját, abban igen sok kétes értékű gondolatok mellé kincsét rakta le a népnyelvnek, mennyinél többet Dugonics óta nem keresett, nem talált senki: s ő is úgy mene el közőlünk, hogy él- te munkájának gyümölcsét hazájának be nem mutathatá. — Hiányzik gr. Dessewffy Aurel, egy sokaktól nem, vagy félre ismert ifjú férfi, tárgya sokféle üldözéseknek, "s ki merem mondani: ezeknek áldozat- ja. De ki az, ki ót ismervén, épen azon változásokban, miken lelke pályája rövid szakaszán keresztülment, nem. találta fel azon egységet, melly minden jobb ember" jellemi munkásságát bélyegzi: az igazság, az erős meggyőződés után sovárgást? Nincs nagyobb kin a" nemes ke- belnek, mint vétlen öntudat mellett magát vádolva látni, vádolva gya- 96 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI. nuságokkal, "mellyek előtt önlelke pirul; vádolva őszintetlenséggel , szeretetlenséggel a" hon iránt, mellynek dicsőségét, jólétét vérével vál- totta volna meg. Társaim "s tisztelt vendégeink! legyünk mi igazsá- gosabbak ma, midón emlékezetének ünnepét megülni készülünk azon teremben, hol ő nem kisded részét szenvedte fájdalmainak, s ha ót a közügyi harczmezőn színe és zászlajával más oldalon állva láttuk, mint a" mellyhez talán sokan tartozunk, ne feledjük, hogy szent kötelessé- günk igazságosaknak lennünk az ellen iránt is, mint mi óhajtjuk, hogy ó. legyen irántunk. Sót kevesbet nem is adhatunk meg neki, "s nem ha mondjuk, hogy benne mind a közügy, mind az irodalom, melly minket e? helyre gyűjteni szokott, tiszta főt, beható sebes észt s az ité- let hatalmával erós szónokot és irót vesztett. — Erdély felé tekintek, és Bölöni Farkas Sándort pillantom meg sírjában, az Éjszakamericai út megtevőjét "s koszorúzott megiróját, üldözött embert egykor szin- te, bár a csatarend" ellenkező oldalán. Őt tudvágya, mondjuk álmai is, az Atlanti-tengeren túl vivék; ő megrendúlt kebellel csókolta a földet, mellyet az igéret" földének hitt. S ha mindnyájan e! hitet ve- le meg nem oszthatjuk, fogunk-e kételkedni lelke" tisztaságában? 7s szabad-e kétségbe vonnunk irói becsét? Munkája fölött világosság "s melegség árad el; a költői kedély, melly bizonyos tündér fényben mutatja fel keble? szerelmét, az uj világot, nem ködözi be a" képet, mellyet szemlélő elméje fest; az a. nyugalom, melly minden hév mel- lett is elömlik az egészen, melly épen azért nem hánykódtat, hanem meggyőz, nem izgat, hanem elhatároz; az előadás" mesterkéletlen egy- szerűsége 7s férfias nemessége, ót iróink" érdekesb és jelesbjei közől nem olly hamar fogja kifelejtetni. "S itt is, tisztelt gyülekezet, be nem fejezett művek, nem teljesedett reménységek" sírja! A" mi tár- sunk Erdély" történetei megirását tűzte ki élte feladásául: de nem- tóje neki is idő előtt oltotta el élte" szövétnekét. — "S még egyszer szólalt meg a" bal hír — Ázsia őshegyei közől. Meg fogok értetni, ha kimondom, hogy gyász érzetembe nemzeti büsz- keség érzete vegyűl. Mert Körösi Csoma Sándor egyike volt azon felette keveseknek, azon egy párnak, kiknek munkássága, foganatai és híre e keskeny hon! határain áttörve, az egész mívelt világot jár- ták be, kinek neve nem volt kisebb a" Szajna" mint a" Gangesz? partjain, JELENTÉS A" M. T. T. MUNKÁLKODÁSAIRÓL M. DCCC. XLII-BEN. 97 nem a" Themse és Spree mellett, mint a Himalaya völgyeiben; és az ő dicsósége itt is ott is a. magyar név" dicsőségét hordta magával. Ki reménylette volna ezt, midőn ezelőtt huszonhárom évvel, "s ha jól tudom, épen e" mai napon, egy kisded sajka, a múlt és jövendőbül szótt egész tündérvilágot kebelében hordó szegény székely deákot a bolgár partokra szállította. Sokat túrt, sokat dolgozott azóta Körösi , munkái egy új tartományát nyitották meg a nyelvtudománynak , neve az elsők mellett ragyog: de álmai késtek beteljesedni, "s mégis ő azo- kon férfias állandósággal csüggött, s midőn léte" esillagát lehunyni lát- ta is, egy fájdalom töltötte csak be keblét: az, hogy élte" feladását meg nem oldhatta. Tehát ismét és harmadszor fél pálya, félig tett nap- szám, csalatkozott remények: a" magyarnak átkai. És Körösi férfiu- sága legszebb szakában húnyt el. IGAZGATÓ TANÁCS GYÜLÉSE, EGY ÜLÉSSEL , NOV. 24. 1842. Ebben I. Olvastatott a" fens. főhg-nádor-Pártfogó" k. levele, mellyben az academia kiadásainak legujabban felterjesztett példányai szíves vé- teléről , "s mindenikból az egyik példánynak Ó Felségéhez lett felkül- désérőól az elnökséget megnyugtatja. II. Olvastatott a pénztárnak nov. 9. az elnök által véletlenűl lett megvizsgálásáról szóló jelentés, melly szerint pénz és irományok teljes rendben találtattak. III. Beadattak a! titoknok által a" pénztári hivatal 1841-ki szám- adásai, az azokat hivatalosan átvizsgált tiszti ügyész helyeslő jelenté- sével együtt; mire azok szokott módoni vég áttekintés végett egy igaz- gatósági küldöttségnek (gr. Károlyi Gy. és Vághy Ferencz) adattak ki. IV. Olvastatott Kánitz M. L. pesti nagykereskedő" levele , melly- ben az academiai tóke" nevelésére a következő sorsjegyeket küldé: 1. sen, 5 statuslotteriabeli sorsjegy, 1834. évi, mellynek eredeti értéke 100 ft. 2. fizet! ugyan az, 1839. évi, eredeti értéke 50 ft. Szám 98020. 5 3. Hg Esterházy-féle sorsjegy 93,893. sz., eredeti értéke 40 ft. M. T. T. ÉVK. VT. 1. 13 98 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI. V. Az 1841-re szóló nagy jutalom, úgy a nyelvtudományi, philosophiai és dramai jutalmak is, a! nagy gyülés határozata értel- mében kirendeltettek. VI. Költség rendeltetett a következő munkák kiadására: 1. Évkönyvek VI. kötete. 2. Az academia Szökötése. 3. Nyelrtud. FPálya- munkák III. köt., mellybe Szilágyi István koszorúzott, és Fábián Ist- ván" másod rangu szókötési értekezéseik vétetnek fel, emez ivenkénti 3 arany tiszteletdíjjal. 4. Philosophiai Pályamunkák" VII. és VIII. köte- tei, mellyekben Balogh Sámuel koszorúzott, és Warga János It. másod rangu, széptani értekezéseik jónek, az utóbbi ív szerint 2 arany tisz- teletdíj mellett. 5. Hellen Classicusok" V. VI. és VII. kötetei, mellyek- nek tartalmát Szabó István It. Odysseája 10 arany ivenkénti tisztelet- díjjal, és Brassai Sámuel It. Euclidese, ívenkénti 2 ar. tiszteletdíj mel- lett, teszik. 6. Eredeti Játékszín, XI. és XII. köt., mellyekben Nagy Ignácz It. koszorús vigjátéka: Tisztujítás, és Szigligeti Edvárd It. má- sod rangu vígjátéka: Kinizsi, foglaltatnak, emez ívenként 3 ar. tiszte- letdíj mellett. VII. Magyar Nyelvemlékek másolása folytatására költség rendel- tetett. ; VIII. Az álló játékszíni választmánynak 1847-ra ismét 400 ft adatott rendelkezése alá. IX. Reguly Antal éjszakkeleti utazása" előmozdítására a" pénz- tár" erejéhez mérséklendő segedelem rendeltetett, a" fens. Pártfogó pe- dig kéretni, hogy ugyanazon utazó hazánkfiát bővebb segedelmezés vé- gett a fels. cs. kir. Háznak, védbe fogadásul pedig az orosz cs. kor- mánynak ajánlani méltóztatnék. X. Az egyetemi könyvtár" iírnokainak, az academiai tagoknak tett kész szolgálatok" tekintetéből, négy arany ujévi díj rendeltetett. XI. Minden e! gyülésben hozott, költségeket rendelő határoza- tok csak elvben állván, a" mikori végrehajtás pedig a pénztár való- ságos állapotjához levén szabandó, igazgatósági választmány nevezte- tett, gr. Széchenyi Istv. másod elnök, gr. Károlyi György és Vághy Ferencz ig. tagokból álló, melly addig, míg az igazgató tanács ismét összeülne, a" költségek" kirendelését végrehajtsa. JELENTÉS A" M. T. T. MUNKÁLKODÁSAIRÓL M. DCCC. XLII-BEN. 99 XII. A" másod elnök, a" maga "s az elnök" nevében, a rendsza- básokhoz tartván magát, az elnökséget letévén, 1843-ra újra megvá- lasztattak; a" kir. megerősítés" kieszközlésére pedig a Pártfogó" Fensé- ge kéretett. TIZENEGYEDIK KÖZ ÜLÉS TÁRGYAI. NOVEMB. 27. 1842. 1. Másod elnök megnyitó beszéde (Il. felj. VI. sz. alatt). 2. Titoknoki előadás a" társaság 1847-ki munkálatairól (1. felj. VII. sz. alatt). 3. A? magyar nyelv" történetének vázlata, Jászay Pál rttól (I. a II. osztályban, VII. sz. alatt). 4. Emlékbeszéd gr. Dessewffy Aurél It. felett Császár Ferencz Ittól (I. alább X. sz. alatt). 5—9. A" segédjegyző által felolvasva: Jelentés az 1841-ki nagy jutalomról. A" múlt 1841-ki irodalmi év nem csak a! termékenyebbek, hanem a? tartalmas- bak közé is tartozott. Ennek következtében az osztálybeli vizsgálók" tudósításai nyo- mán az a" végre kiküldött bizottság azon kellemetes helyzetben találta magát, huszonki- lencz olly munkát sorolhatni fel, mellyek egy vagy más tekintetben méltó figyelem" tár- gyai voltak: olly eredeti művet azonban , melly az illető osztály egyhangu javalásában részesült volna, "s belső becsénél fogva az irodalomban kitűnő helyet foglalna el, nem talált "Ennek következtében az academia azon esetet látta maga előtt, mellyben az első nagy gyülés" világos határozatához képest a" legközelebb múlt évre kelle visszatér- nie. Ezen, t.i. az 1840-ki folyamban pedig a. már akkor kiemeltek közől ez úttal a" következő gyűjteményt itélte egy értelemmel a" többiek felett kitüntetendőnek : Vörösmarty Mihály újabb Munkái. Négy kötet. Buda, 1840. Mint a" melly több ágain a" nemzeti költészetnek , de főleg a" lyrai mezőn , nem csak kiváló érdemű, hanem időszakot alkotott s maradandó becsű műveket foglal ma- gában, mikkel a" szerző egyfelül költészetünket "s a" költői nyelvet a" tökély" magas fokára emelte , másfelül a: nemzeti érzeményt olly lelkesen meghatotta , hogy azok, ritka elterjedést tapasztalván, a" nemzet által már is köz tulajdonul fogadtattak be. S így midőn az academia méltánylásának e" nyilvános jelét adja, "s a" nagy jutalommal FÚ tini 100 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETET. együtt a" koszorút e munkáknak nyújtja , azt hiszi, hogy csak a" köz érzést és itéletet fejezte ki, mellyel mindenkor szívesen találkozik. Költ Pesten , a" m.t. társaság" XIII. nagy gyüléseből , novemb. 25. 1842. D. Schedel Ferencz , titoknok. Jelentés a" nyelvtudományi osztálynak 1840-ben kitett jutalmára érkezett pályamunkákról. Az 1840-ki köz ülésben kihirdetett ezen nyelvtudományi feltételre: , Fejtessenek ki a" magyar szókötés" szabályai, név szerint: 1. Adassanak elő a" beszédrészek" ebbeli sajátságai; 2. A" szórend" szabályai, vagyis: mi sorban kell az egyes mondatok" szavai- nak állani , "s e? sorozat szerint mellyik bir nyomosító erővel, "s mellyik nyer nyoma- tosságot; 3.A" szóviszony szabályai , vagy milly vonzattal vannak az egyes mondat! sza- vai egymásra, "s e? vonzat szerint milly ragozási változásokat szenvednek. A" szabályok mindenütt példákkal világosítassanak" — a" határnapig hét pályamunka érkezett, mely- lyek közől a" megbízott három osztálybeli rendes tag" egy értelmű ajánlatára ezen jel- mondatú: , Der Stil ist der Mensch selbst" mint a? többinél legalaposb, és a! feltételt legtöbb oldalról megfejtő , a" száz arany jutalomra "s kinyomatásra érdemesítetett. E" mellett azon értekezés, mellynek jelszava: ,,Heil dir, unsichtbar" Kind des Menschenhauches , der Engel Schwester, süsse Sprache, du, ohn deren treuen Dienst das volle Herz erlaege unter der Empfindung Last" (Herder) , mint szinte nagy szorga- lómmal készült és sok részben tanulságos munka, ívenként három darab arany tisztelet- díj mellett kinyomatni ; — továbbá az, melly e? jeligét viseli homlokán: (0uod adest, memento componere aeguus; végre negyedik helyen az illy jelmondatú: Consuetudinem sermonis vecabo consensum eruditorum; sicut vivendi consensum bonorum ((Ruintilianus), dicsérettel említetni rendeltetett. Feltöretvén a? jutalomra és tiszteletdíjra méltatott munkák" jelszavas levelei, ki- tűnt, miszerint a" koszorúzott értekezés irója Szilágyi István, nagyszalontai tanító; a másod rangué pedig Fábián István, Győr egyh. megyei áldozó pap és széplaki káplán. Költ Pesten, a! m. t. társaság" XIII. nagy gyüléseből, novemb. 21. 1842. D. Schedel Ferencz , titoknok. Jelentés a: philosophiai osztálynak 1840-ben kitett jutalmára ér- kezett pályamunkákról. Az 1840-ki köz ülésben kihirdetett ezen philosophiai jutalomtételre : ,,Fejtessék ki a" szépnek és fenségesnek elmélete , felvilágosítva az ebbeli bölcseletek" (philosophe- JELENTÉS A" M. T. Tt. MUNKÁLKODÁSAIRÓL M. DCCC. XLII-BEN. "101 mák") "s a! szépművészetek" történeteiből" — a" határnapig hat pályamunka érkezett , mellyek közől azt , melly e" jeligét viseli: , Licet sapere sine invidia" három közől két biráló ajánlatára, mint olly munkát, melly a" kitűzött tárgyat minden részleteiben a? tudomány" jelen állása" fokán, de önállólag , "s világos előadással fejti ki , jutalomra és nyomatásra méltatta. E mellett azon értekezés, mellynek jeligéje: Aaiexa za xiúa (Platon), mint a? melly különösen a" feltétel történeti részében jeleskedik, másod rangu gyanánt két arany ív szerinti tiszteletdíjjal kinyomatni ; végre az illy jelmondatú: , Gyors legyen el- szánásod , ha czélra jutni akarsz", melly némelly pontok? önálló kifejtésével vont ma- gára figyelmet, dicsérettel kiemeltetni határoztatott. Felbontatván a" két első rangu értekezések" jeligés levelei, kitűnt, hogy a" ko- szorúzottnak szerzője Almási Balogh Pál; az ahhoz legközelebb járulóé pedig Warga János lt. Költ Pesten, a" m. t.társaság" XIII. nagy gyüléséből, novemb. 21. 1842. D. Schedel Ferencz , titoknok. Jelentés az 1842-diki dramai jutalomra érkezett vígjátékokról. A" folyó évi dramai jutalomtételre a" határnapig kilencz vígjáték érkezett. Ör- vendetes haladás bélyegezte ezen versenyt is; színszerüség mellett nem csak helyzeti érdekesség , hanem a! jellemzésben is szerencsés igyekezet tünteti ki a" művek" egy ré- szét; különösen még is kettőt kivánt az academia a" többek közől kiemelni, "s ezek kö- zött az elsőt, u. m. a" ,, Tisztujítás" czímút , jutalomra és kinyomatásra érdemesítette , mint a" mellynek szerzője a" megyei tisztujítási életet híven és mulattatólag tudta visz- szatükrözni; a?" szövedék ügyes kéz munkája , e" mellett a dialóg élénk és elmés, 7s a nyelv a? jelen haladás" fokán áll. — E" mellett a? Kizizsi czímű, mint jól alkotott ke- rek egész, "s kivált az alsóbb személyek" jellemzésében . szerencsés , három arany tiszte- letdíj mellett kiadatni határoztatott. Feltöretvén a" neveket rejtő jeligés levelek," kitűnt, hogy a? koszorúzott mű szerzője Nagy Ignácz It., a" másod rangué pedig Szigligeti Edvárd It. Költ Pesten, a" m.t. társaság? XIII. nagy gyüléséből , novemb. 23. 1842. D. Schedel Ferencz , titoknok, 102 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI. Jelentés a; Budapest árviz ellen megvédését tárgyazó rendkivúli jutalomkérdésekre érkezett pályamunkákról. Mélt. gróf Andrásy György úr cs. k. kamarás , főispán "s a!" m. tudós társaság" igazg. és tiszt. tagja, 1838. apr. 7-d. két jutalomkérdést tüzött ki az academia! utján , mellyek" elseje a? Dunaáradások" történetét hazánkban a" legrégiebb időktől fogva, kü- Jönösen tekintettel Budapestre ; — másodika Budapest árviz elleni megvédésének mikép eszközlését , tárgyazta. Az elsőhöz 100, és 50 és 30 arany jutalom volt csatolva, a munkák" viszonyos becséhez teendő osztályzás szerint; a" második rendbeliek" legjobbika 200 db aranynyal levén koszorúzandó: "s az ekkép koszorúzandók a! jutalomtevő! költ- ségein kiadandók is. Birálókul ns Pest és Gömör vmegyék , ns Buda és Pest városok "s az academia? részéről három három hozzá értő férfi kéretvén ki, az egésznek kezelése pedig a" m. tud. társaság" titoknoki hivatalára bizatván. Ezek következtében 1840. martius 1-ig mint határnapig hat pályamunka érkezett, három magyar , három német nyelven , "s azok a" megbizott birálók" vizsgálatán átmen- vén, azoknak vegyes küldöttségi ülésben központosított "s az academia elébe végrehajtás végett terjesztett véleménye a" következőkben tétetik közzé. Az első, vagy is történeti kérdésre egy külön jutalomfelelet sem érkezvén , csak a? 4-d. számu érdekelvén mellesleg annak utolsó ágát, az első rendbeli jutalmak" kiadása helyt nem lelhet." 5 A" másodikra érkezett munkák" egyike sem emelkedik a" közepszerűség fölébe ; "s ámbár az imént említett 4-d. számu elméleti részénél 7s összeállított adatainál fogva dicséretet érdemel; mivel azonban a" kérdés csak úgy tekintethetnék megoldottnak , ha a" javalott védmódok czélszerűek "s kivihetők volnának : illyenek pedig egy munkában sem találtatnak: az ezen második kérdéshez ragasztott jutalom sem itéltethetett oda egyiknek is a" pályázók közől." 5, Mivel azonban mind a? hat iratban együtt, hol egyik hol másik eszme tünik fel, vagy jobban kiemeltetik , czélirányosnak látszott, hogy a" vélemények" e" tárgyra leendő fordítása "s irányzására, mind a?" hat értekezésnek tiszteletdíj melletti kinyomatása a jutalomalapítónak ajánltassék." Költ Pesten , a? m. f. társaság? XIII. nagy gyüleéséből, novemb. 26. 1842. D. Schedel Ferencz , titoknok. JELENTÉS A" M. T. T. MUNKÁLKODÁSAIRÓL M. DCCC. XLII-BEN. 103 10. Az új jutalomkérdések" kihirdetése : Törvénytudományi: Fejtessék ki jogelméletileg , "s mind a? honi mind a? külföl- di társas állapotok" figyelembe vételével történetileg is: milly befolyással vannak az örökösödési törvények a! polgári társaságra "s ennek anyagi és szellemi jó vagy rosz lételére. — Jutalma száz arany; beküldés" határnapja martius" 24. 1844. Termeészettudományi: Kivántatik hazánk" éghajlatának természettudományi vizs- gálatokon épült ismertetése, előadatván egyszersmind amannak hatásai a" növényi és állati életre. — Jutalma száz arany; beküldés" határnapja martius" 23. 1845. 104 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI. VIII. EMLÉKBESZÉD KASSAI JÓZSÉF LEV. TAG FELETT. TARTOTTA A? M. TUDÓS TÁRSASÁG" NAGY GYÜLÉSÉBEN , NOV. 24. 1542. NAGY JÁNOS RT. Számtalan a" pálya, mellyen a" hazafi hazája boldogságát kisebb nagyobb arányban munkálhatja. És valamint a" természetben a?" legpa- rányibb féreg sincs irány, és haszon nélkül, úgy a hazának leggyá- vább tagja is képes valamicskét a" közjó előmozdítására munkálni. Boldog pedig azon ország, hol minden polgár tehetségeivel egybehang- zó ösvényen jár, mert ott semmi erő czélját nem téveszti; ott min- den kerék saját vágásában a közjóra idves hatással forog; ott az egyes erők" helyes alkalmazása köz czélra pontosulva, köz erőt fejt ki, és köz boldogságot teremt. Nemesnek születni, főkép a nemesség kiváltságos honában, szép szerencse, a" természet kegyeletes ajándéka: de nem érdem; el- lenben tények által nemesedni, a" nemesség" koszorúját izzó homlokkal kivívni, a" kiváltságnak szép jogaiba vérejtékes munka által jutni: tisz- ta érdem, fényes dísz, és talán szabad mondani, személyzett dicsőség. Boldog pedig azon haza, melly számos illy dicső férfiakkal ékeskedik, mert ott az eldődiek magas erényeit az unokák" élő szobrai minden hideg márványnál szebben örökítik. Jó hazafinak lenni, úgy látszik, magában nem érdem, hanem szoros kötelesség. De ha ki e? magas kötelességnek szentűl megfelel, EMLÉK BESZÉD KASSAI JÓZSEF LEV. TAG FELETT. 105 annál inkább növekedik érdeme, minél nemesebb, minél tágasabb körre terjed hazafiúi ügyekezete; minél számosabban találtatnak a" háladatla- nok, kik e" legfölségésebb tartozást vagy hanyagul teljesítik, vagy épen elhenyélik. Annyival boldogabb pedig minden ország, mennyivel ma- gasabb számban kevesbedik több személyre terjedése által a" hazafiúi érdem; mert ez csalhatatlan jele, hogy folyvást nagyobb mértékben szaporodik a! jó hazafiak" száma. Tehát a" polgárokban idomosan kifejtett, és helyesen irányzott testi "s lelki erő, az erény és tett által nemes férfiak" növekedő szá- ma, a" haza iránti tartozás hiv teljesitóinek folytonos szaporodása: e földi mennyet termő ritka háromság a honi boldogabb létnek legbiz- tosabb bélyege, a józan haladásnak legszebb tüköre minden országban Ollyan férfiu. pedig, ki természet-adta lelki tehetségeit helye- sen kifejtve, füldi pályájával összehangzásba hozza; kit szorgalom , munka, és izzadás borostyánya ékesit; ki egyedül hazájának élve, ere- je; és köréhez képest nemzete boldogságát munkálja: méltó a" köz tisz- teletre, méltó , kinek emlékezete áldásban legyen, méltó , kinek példája tűkörúl az utókornak általadassék. Illyennek; mutatkozik sok tekintetben Kassai József elhunyt tag- társunk" életének képe; kinek hetvenöt éves földi pályája szebb olda- lait csak azok" élőadása szerint festhetem, kik vele közelebb társalog- tak , barátkóztak: nekem ót a gondviselés csak mint irót a" nyelvtu- dományi mezón csupán elmeműveiból adta ismernem. Épen azért, ha a. derék férfiúnak emlékét ülve, benne késő unokáinak is követésre méltó példányt, melly e" nagy tekintetű gyülekezet várakozásának meg- feleljen , állítani nem birok: oka távol sem a" dicsőült bokros érdemei- nek fogyatkozásában, hanem az én tehetségem" parányiságában, és azon mostoha. állásomban feneklik, melly személyemet a tisztes öregtől e földön elszigetelte, és a szép léleknek érdemvirágait, mellyek fölött egyébiránt is a szemérem irígy fátyola lebegett, szemlátomást kisérni, oldala mellett szedni nem. engedte. Zemplén megyében , Tokaj" bájos vidékén, Bodrog folyó mellett Kisfaludon láta első napfényt Kassai 1767-ben. A! gondviselés ót tiszta magyar szülőkkel áldá meg, mi által jövő irói pályájának sikeres meg- M. T. T. ÉVK. VI. 1. 14 106 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI. futására rövidebb utat nyert. Kisebb iskoláit Tokajban a" kegyés is- kolai rend" atyáinál kezdette, Kassán dicséretesen végezte. "Nevelési rendszerünk" egyik köz nyavalyája volt akkor is, mint ma, hogy ifjaink nem a" természeti hajlamokkal legjobban megegyező tanulmányokban neveltettek; hanem minden különbség nélkül a kitünőbb tehetségek irányára távol sem ügyelve csupa polyhistorokká képeztettek. Épen azért veszett el hajdan hazánkban sok lelki erő haszon nélkül, épen azért temettetik el ma is sok lángész kifejlés nélkül. Kassai e" tekintetben sok kortársánál szerencsésebb volt; mert ő a magyar irodalom halha- tatlan fényű csillagában, Baróti Szabó Dávid jesuitában olly lelkes ta- nítóra talált, ki a meleg vérű ifjunak tehetségi irányát bölcsen kita- pogatta, és ahhoz képest benne a" honi nyelv? szeretetét korán lángra gyulasztotta. Kassay tudniillik természeti vonzalminál fogva nyelvbu- várkodásra termett, és igen szép foganattal munkált is e? pályán, még hasznosabban munkálandó, ha mindjárt ifjonta valamelly nyelivtanító intézetben a" nyelvek" nyomozására képeztetnék. Most azonban József császár" rendszere mellett csak azt nyerte, hogy a! latin nyelven ki- vúl németűl is, és kortársaitól némiképen tótúl megtanult. Jobban kedvezett természeti tehetsége" kifejlésének az életnek ne- me, mellyet választott. Elvégezvén tudniillik ugyan Kassán a" philoso- phiát, Egerbe jött, hol őt folyamodására gróf Esterházy Károly, a" de- rék főpap, megyebeli növendéki közé sorolta, és a" fentebbi hittudo- mányok" tanulása végett Pestre küldötte. Itt az ország minden részéről, különösen pedig Tisza mellékéről, és Erdélyből gyülekezett magyar ifjak. szép koronája drága nyelvünk iránti buzgalmát nevelte és tettre fakasztotta, úgy hogy minden idejét, mellyet hivatali szoros köteles- sége teljesítésén túl meggazdálkodhatott, hazai nyelvünk"? csinositására, a szók" eredetének kinyomozására, a! tájszók", és szólásmódok" , a" kü- lönféle szóejtések" és hajlítások" gyüjtögetésére fordítaná. Itt azonfelúl a héber, és görög nyelvnek elemeivel is némiképen megismerkedett , ámbár azokban nagy haladást nem tett, és nyelvünk" természetének kitapogatására is azokkal, mint kell vala, nem élt. Áldozó pappá szenteltetvén 1791-ben, azóta, mint anyaegyház , és haza embere, mint nép" vezére, és oktatója Kassai magának élni megszünt. És négy évig mint tarczali káplán, negyven esztendeig pedig EMLÉK BESZÉD KASSAI JÓZSEF LEV. TAG FELETT. 107 mint szerencsi plebános, szemelyéről egészen megfeledkezve, egyedúl híveinek boldogságát munkálta. Elhallgatom itt azon szép érdemeket, mellyeket a" majd nem félszázados agg lelki pásztor, nyája fölött hí- ven őrködve, ezt minden jóra buzgón oktatva, minden gonosztól fér- fiasan óva, gyüjtött: csupán irói munkálkodásaira kivánom a" nagyte- kintetű gyülekezet figyelmét általvezetni. Messze elterjedt előitélet uralkodott Kassai idejekor hazánkban, és még ma sincs egészen kiírtva: miszerint a" született magyar magyarul tanulni szükségtelennek tartotta, és tartja; holott ki csak olvasni ta- nult is magyarul, és a!" jelenkor" számos napi iratainak lapjait csak futva futja is keresztúl: lehetetlen nem látnia ezen előítéletnek balságát, le- hetetlen nem éreznie a" különbséget, melly a" köznépi, és irodalmi nyelv között valamint minden más nemzetnél, úgy nálunk is önkényt szemébe ötlik. A" magyar irodalmi nyelv tudniillik annál inkább külön- bözik a nép" ajkán rebegő nyelvtól, minél szomorúabban érzik hazánk" miveltebb fijai is, hogy drága magyar nyelvünk honunkban még nem a mívelt társaságok" nyelve; sót még a köz élet nyilvános tanácskozá- saiban sem emelkedett azon polczra, mellyen azt valahára látni mind- nyájan óhajtva óhajtjuk. E" balitélettől Kassai még 1817-ben ment volt, midón másokat is józanabb ösvényre vezérelni szándékozván, Négyesi báró Szepessy Ignácz egri kanonok" bő kezű pártfogása alatt ügyes szor- galommal szerkesztett magyar nyelvtanító könyvét közre bocsátotta. A töretlen uton elkövetett számos botlásai mellett is Kassai e? nyelvtan- ban: , Magát egy gondolkozó, és nyelvét ismerő tudósnak mutatta"" mint ezen itéletet róla még 1820-ban egy a! magyar égen, és a! criticai pá- lyán magasan csillogó férjfiu nyilván kimondotta 1). És ha a" kivívott önállás az irót legférfiasabban jellemzi: úgy Kassai mint nyelvtanító a férfias irók között méltán foglal helyet; mint ezt nyelvtanitója elleni észrevételekre kiadott Tudományos visszatorlása, és talán néhol igen is komoly hangon szóló Barátságos és ügyes felelete nyilván tanusítják ?). ") L. Tudományos gyüjtemény. 1820. Magyar nyelvtanitó könyv, Sárospatakon, 1817. ?) Barátságos és ügyes felelet Miskolczon lakott Jobflerczer minorita ellen. Kassán , 1818. — Tudományos torlás az 1820-ki Tud. gyüjteményben. II. köt. 102. I. 14" 108 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI. Még nyilvánosabb tanúja ennek egyéb kisebb értekezésein ki- vúl!) másik nyelvmunkája, mellyet ő ,, Maga nemében első magyar di- ák szókönyv-nek nevezett, és méltán; mert csak azért is megérdemli az első nevet, hogy benne a" szónyomozásnak eredeti példányai igen gyak- ran mutatkoznak , és minden sajátos különczködés, minden ferde szár- maztatás mellett a konkoly között sok tiszta buzaszem is vagyon ; sót számos szónak talpra esett fejtegetése, és kétségtelenül jó származtatása csupán Kassai szókönyvében feltalálatos. Fő érdeme végre az e nagy munkában önvallomása szerint ötven évig munkálkodott irónak a táj- szók", és tájszólások" leggondosabb összegyüjtésében, "s összehasonlítá- sában, és azon rendithetlen állhatatosságban áll, mellyel azt parányi vagyonának föláldozásával is a haza" oltárára szentelni iparkodott. El nem hallgathatom itt azon keserű fájdalmat, mellyet munkája miatt neki egy elmés tréfa okozott, de a melly egy dicső emlékű haza- finak nagy lelke által édes örömmé olvadott. Az Uraniában ,,Szókönyvbi: ró" czim alatt megjelent e" kis versezet: Posvaynak minapában Monda Isten haragában: Készits szótárt, tákozd, ékezd; De azt soha el ne végezd. A" pécsi tanitók" egyik elméncze Posvayt olly ügyesen Kassaira változ- tatá, hogy a" hamisítás nem könnyen vehető észre, és bemutatá Kassai- nak , milly szomorú jóslatot hozott legyen Urania kéziratban levő szó- könyvére. A! jó öreg, ki, mint vallá, életében csak akkor haragudott , mikor a" miskolczi barát a" critica vas pálczájával illette nyelvtanát, most megilletődve felháborodik, fűnek, fának panaszkodik, és a" pécsi püs- pöknek is, ki ót öreg napjaiban szárnyai alá vette, szíve" szomorát fel- tárja. "Báró Szepessy Ignácz, ki minden örömét a" szomorúak" vigaszta- lásában találta, tüstént ezer ezüst forintot szentel a" bal jóslat meg- czáfolására. "Ki volt boldogabb Kassainál? — De Urania" jövendőlése mégis teljesült; a szókönyv , jóllehet Szepessy később is áldozott, és ") Szeremes városának leírása. — Tud. Gyüjtemeny. 1820. VIII. köt. 51. I. — Egy magyar fejedelmi pompás látogatás. U. ott 1821. IV. köt. — Melj (pectus) szóról. Hasznos mulatságok. 1827. EMLÉKBESZÉD " KASSAT JÓZSEF LEV; TAG FELETT. 109 szerzője évről "évre háromszáz váltó forint" parányi nyugpénzét "is belé ölte, csupán négy csomóban"S betúig jött napfényre. "Pedig kár! mert Kassai szókönyve az első származtató, nyelvtanító, és critícai Szótár; ez a nép" nyelvének valódi tárháza, hol feltalálhatja szavait a" székely , és baranyai, "a" rábaközi, és" tiszamenti, "a hegyaljai, és Dráva melléki magyar. Csálhatátlan érdeme tóvábbá Kassai szótárának az is, hogy benne az állatok , növények", és ásványok" nevei rendesen előadatnak ; hogy korcs szavainkról, kiaggott gyökereinkról "s a. hangzókról bőven értekezik; hogy a" betűcserét, számos német, latin, és tót példával ki- mutatva gondosan " följeleli , a" hason szókat a" föltettogyök alá irja, a nyelv" nemzeti bélyegeit, a" sajátos szójárásokat, a köz és ékes mondá- sokat kijegyzi. E" nagy munkának kivitelében pedig Kassai fáradhatatlan volt. Ő tudniillik ülve és állva, irva, és olvasva, sőt még imádkozva és ál- modva is gyökerészett; "s azért igazán mondhatta magáról hogy : ,, Ide- jének nagy részét nem henye lomhasággal, sem hiúságos játékokkal, sem dohos dohányzással, és szipákoló tobákolással, sem arany időt vesztő vadászattal , hanem hasznos magyarkodással tölté ;" — szeretett ő a pór- néppel társalogni, és így annak nyelvét magáévá tenni, "s talán innen magyarázható azon alrendű népszerűség, és üres szószaporítás, melly munkáin elömlik, és melly ót korának míveltebb irói fokára emelkedni nem engedte. Különösségei közé tartozik, hogy a német vezeték-, vagy mint Kassai maga mondá, czódor neveket magyarítani igen szerette; hogy a mult időt sem beszédben sem irásban soha nem használta, azt parasz- tos szólásmódnak bélyegezvén; ha ki előtte rosz magyar szóval élt, vagy beszédben nyelvtani hibát követett el: tüstént , ad emendam lin- guae" rövid perbe idézte. Szerencse tehát, hogy megyéink" teremeiben nem Kassaiak a" főügyvédek, mert az ik-es igék" rosz hajlitása, és a visszahatva szenvedők" helytelen használása miatt olly gyakoriak lenné- nek a tiszti perek , hogy az egyébiránt is hosszú, "s unalmas bevezetések által elraboltatni szokott drága időnek gyakorta igen nagy szúkét a köz- jó kárával kellene éreznünk. Ha mások fölött itélt Kassai, itéleteiben úgy járt el, hogy még botlásai is tanulságosak. Kedvelte végre ő drága nyelvünkön kivúl még a" fűvészetet is. E" végett a Mecseket gyakran 110 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI. összejárta, megfordult a! jelesebb orvosoknál, és a. kuruzsoló asszo- nyoknál, mindenütt a" füvek" nemeiről, neveiról, és hasznairól tuda- kozódván. És ime! ezek röviden azon érdemek, mellyeket Kassai magának az utókor előtt, szemérem" sérelme nélkül is méltán követelhet. Igy fej- lett ki az ő természeti hajlama, a" nyelvtudományi pályán hazájának ja- vára; így nemesedett ő tényekben, a nemzeti nyelv körúli munkálko- dásai által, így tett ő eleget saját körében a" hazafiúi szent kötelesség- nek , így nyilott benne a hazaboldogiító szép háromságnak egyik illatos virága, míg végre 1842-ben martius 15-kén épen születése" napján élete hetvenötödik telt évében a! haza" szép virága elhervadott: de ennek hasz- nos gyümölcse fönmarada; és habár valaha a magyar nemzet magyar lenni megszünnék is: Kassay" szókönyvében a" magyar népnyelv enyé- szettől óva örökre fenmarad. EMLÉKBESZÉD PÉCHY IMRE IGAZG. TAG FELETT. 111 IX. EMLÉKBESZÉD PÉCHY IMRE IGAZG. TAG FELETT TÓTH LŐRINCZ LEV. TAGTÓL. OLVASTATOTT AZ ACADEMIA NAGY GYÜLÉSÉBEN, NOVEMB. 26. 1842. Tekintetes társaság! tisztelt gyülekezet! Szent kötelesség hálásan emlékezni azokról, kik nem nyom nélkül enyésztek el közólünk, mint bolygó párák; hanem élve jótékonyan hatottak, mint világitó s érlelő napsugár , "s lemerűlve sem szűntek meg nemes hatásukat gyakorolni , mert dicső példáik követésre serkentnek. De a hizelgés és szolgaiság korában igen nehéz annak helyzete, ki nagy befolyású, magas hivatalban levő "s külső fénynyel sugárzó férfiú, "5 mint közéletben mondatni szo- kott: zagy úr felett akar tartani emlékbeszédet. Annyi köznapi, selej- tes, sót valóban rosz embert hallunk czifra beszédekkel magasztaltatni , ha e" czifra beszédek! árát fizetni tudja; annyira minden naposak közöt- tünk az ürességnek "s ál érdemnek fenhangú kürtölései, a hizelgés ha- zug dalai, "s a" szolgaiság" alacsony görnyedezései, hogy nem alaptalan gyanú támad mindenkiben, ki dicséreteket hall nagy urak felől elmon- datni, miként e" dicséretek nem a" meggyőződés őszinte és szívből sza- kadt hangjai, hanem fizetett fűzfa poétai kintornálás, "s magasok" moso- lyát vadászó bókolatok. Midőn Kazinezynak, a" szegény, az üidözött Ka- zinczynak szent hantjai felett zendúl meg a" dicsérő emlékezet hárfája; midón az ismeretlen barát, az ősz Simai szerény érdemei emlegettetnek : nincs ok gyanúra, hogy e! dicséret, hizelkedés" szülötte: volna; de mi- 112 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI dón a" férfiú, kinek emlékezetét megujítni "s felmagasztalni kedves kö- telességemúl jutott, az ország" legfőbb törvényszékének közbirája, szent István" apost. kir. rendének keresztese, "s e! tisztelt társaságnak külső fénynyel gazdagon diszlő igazgató tagja volt, könnyen támad gyanú a hallgatóban, hogy az ajak, melly e" férfiút magasztalja, hizelgés mézé- vel mocskitá magát. Azonban, midőn Péchy Imréről szólok, nincs okom rettegni , hogy gyűlöletes hizelkedéssel vádoltassam, "s felségsértéssel a" történet- irás komoly Muzájának istensége ellen, melly hizelgést nem szenved bi- rodalmában Sokkal ismeretesbek valának hazaszerte a! hat ízbeni or- szággyülési követnek polgári koszorúi, az ősz birónak egyenes lelke "s hajthatlan igazságszeretete és törvénytisztelete, az academiai igazgató tagnak "s a" debreczenyi ref. anyaiskola főgondnokának széles tudomá- nyossága "$ tudományok" és némzeti nyelv" körúli buzgósága; a tiszán- túli helv. vallástételt követő egyházkerület főcurátorának s a magyar- országi reform. egyházi convent elnökének a" vallás és nevelés" ügyében majdnem félszázadon át kifejtett lélkes és bölcs munkássága "s buzgal- ma, vezérlete és intézkedései, mintsem hogy e" dolgok" magasztaló em- litése hizelgésre magyaráztathatnék. "S épen ez érdemek? valódisága "s gazdagsága szabadít fel, hogy előadásomban rövid és egyszerű legyek ; mert , mint valódi szépségnek pipeérére, "s óriásnak arra, hogy nagyitó üvegen nézessék, mint rózsának pirósitóra és hónak fehéritőre nincs szüksége: úgy az igaz érdem, melly maga magát tetteiben dicséri, ma- gasztaló szóözönt nem kiván. Inkább a!" dicsérő emlékezet" tárgyaiúl szolgálható érdemek" dús sokasága és sokszerűsége hoz némileg zavarba. Mert ősz bajnoka előa- dásomnak az életnek és hatásnak annyiféle mezőin működött "s minde- nütt olly kitünő jelességgel , hogy képzeletemben a" hona" nyelvét mele- gen szerető hazafi, a buzgó vallásgyámol, a" példás biró, a" tudós és tapasztalt törvényhozó" sugárai futnak össze, "s e? sugárok" egyesületé- ból Péchy? ősz fürtei körűl hervadhatlan érdemkószórú alakúl. Szólhat- nék "az. egyházi főgondnokról. "Tömérdekek Péchy Imre" érdemei, mint a" tiszántuli ref. egyházi kerület" főgondnoka, "s a magyarországi reform. egyházi kerületek" összes conventje" elnökének. Sokkal fontosabb és na- gyobb hatású e "köz bizodalom, "s szábad választás-adta hivatal, mint EMLÉKBESZÉD PÉCHY IMRE IGAZG. TAG FELETT. 113 talán némellyek gondolnák, kik a protestans egyház" hazánkbani viszo- nyaival nem ismerősek. Ó vezérli csöndben és szélvészben az egyház" hajóját, " bülcse- sége kerúli ki a fenyegető sziklákat "s tespesztő fövénytorlatokat; ő ad az egész testnek mozditó "8 inditó erőt és elevenséget; ő gyámolitja külső fénye "s befolyása" erejével a" hatalmasabbak" bántalmainak gyak- ran kitett gyöngébb felet; ő hárítja el gondos kezekkel az előlépésnek, a: protestantismus" szelleméből folyó haladásnak rendszeres vagy törté- netes. akadályait "s azon nehézségeket, mellyek az egyházi kormánynak a polgári kormányhozi viszonyaiból erednek; ő nézi át éles sas szemek- kel az egyes eklésiák , iskolák, népnevelés" általános állapotát; az egy- ház reá függeszti bizó szemeit, midőn hatalomkarra van szüksége, mi- dón külső "s belső ellenség fenyegeti. — "§ ennyi gond , ennyi fáradságért ösztön és pályadij nem arany és ezüst, nem külső fény és czimerek és keresztek, hanem egyedül az öntu- dat" nemes jutalma "s azon kevesek" méltányló elismerése, kik a" dolgok- nak nem kérgét hanem magvát és legbensőbb lelkét tekintik. — 75 e hivatalt viselé Péchy Imre negyven éven át példás szorgalommal , buz- gósággal, tárgyismerettel és ügyszéretettel. "S ezen érdemeiért áldva említi nevét a" magyarországi reform. egyház, "s különösen a? tiszántu- li egyházkerület; de én ebbeli érdemei kellő mélytánylását azon hely- re hagyom, hova az különösebben tartozik, "s hol e? méltánylás" hála- hangjai nem is hiányoztak. Szólhatnék a" törvényhózóról, mert hat, úgymint az 1796-ki, 1802-ki , 1805-ki, 1807-ki; 1811-ki és 1825-ki országgyüléseken volt jelen, mint megyei követ , négy izben Bihar, a" két utóbbiban pedig Pest vármegye részéről"§ különösen az 1825-ki nagy fontosságú "s nagy emlékezetű : országgyűlésen már mint a" főtörvényszék" tagja. Látszik innét, mekkora mértékben bírta polgártársai bizodalmát, e" legdrágább kincsét a nemes, a szabad léleknek! 7s látszik, hogy e? bizodalmat nem csökkenté királyi kinevezéstől függő hivatala, "melly korunkban nem egyszer, a viszonyok" fonák és beteg állapotja miatt, illyest szo- kott eszközleni. — De e! részhen az országgyűlési naplókra utasítom Péchy Imre" tisztelőit, hol követi pályájának emlékei lerakva állanak. M.T. T. ÉVK. VI. L. 15 114 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEL Szólhatnék a? biróról. 1787-ben május" 1-jén Bihar megye" alis- pánjává neveztetett József császár által. Józsefnek, "az alkotmányos korlátokat ugyán nem tisztelő , a nemzetet erővel "s ennek akaratja el- len boldogítni akaró fejdelemnek, de tagadhatlanúl nagy és halhatat- lan szellemnek é" kitüntetése fényes bizonyságot tesz Péchy Imre" lel- külete "s elmetehetségei mellett. Mert József, maga a haladásnak fe- jedelme , csak a" haladás" "barátait tudá kégyelni/s becsülni; azon lelke- ket, mellyek felvergődve a" század" zsibbasztó és becstelen ónálmából , érteni tudták a" kor" jeleit, és nem csak sovárogva tárni kart szebb jö- vő felé, de ügyes segéderők is lenni a nagyszerű czél kivivására. És József; — maga is tanúlt és világos fő — csak a" tudományos férfiakat szeretheté, kiknek kebelén europai míveltség virágzott fel a" nagy tömeg ázsiai hanyagsága "s előítéletes ósdisága helyén; Péchy Imre pedig 1763- tól fogva 1772-ig a" debreczeni anyaiskolában, 1773. "s 1774-ben Kés- márkon s itt különösen Benczúrt is hallgatva, 1781. s 1782-ben pedig a" külföldön "s névszerint Göttingában mindent elkövetett tudományos ismeretei növelésére "s lelki tehetségei kiképzésére. — 1790-ben, IL József letűnte után, a" megyének akkori zúrzavaros állapotában sem fő- sem első alispán nem lévén, másfél évig kormányzá Bihar. megyét; mikint kormányzá? e" kérdésre azon tényben fekszik a" felelet, hogy 1791-ben julius" 6-kán, az ősi helyhatósági rendszer" diadalmas visszaál- lítatása után, a" rendek? köz bizodalmával első alispánná választatott, melly fontos hivatalát több mint 12 évig viselvén, 1803-ban" september 20-kán tette csak le. — Ugyanazon férfiú, kit a nemzeti bizodalom az emlitett választás "s hat iízbeni követté választatása által olly fényesen ki- tüntetett "s felemelt, méltó elismerést talált a fejedelemnél is, ki által 1813-ban alnádorrá, 1824-ben pedig az ország" legfóbb törvényszékének, a" nagy mélt. hét személyes táblának közbirájává , végre 1835-ben szent István rendének keresztesévé neveztetett. —- Mint viselé birói magas és szent hivatalát, nem bőven fejtegetni, csak érinteni akarom; e? rész- beni léleknagysága kellő méltatását azon tollra bizván , melly az 1836-ki országgyűlést követő szomorú események" rajzát irandja egykor. Azon kevesek közt álla Péchy, kik akkor is, midőn a" nemze- ti alkotmány" palladiumát, az alkotmányos szólásszabadság ősi nem- tőjét sujtó vészek fenyegeték, midőn a" terrorismus" felhói hazánk" nap- EMLÉK BESZÉD PÉCHY IMRE IGAZG. TAG FELETT. 115 ját olly szomorú feketén elsösétiték; kik ezen bélyeges időszakban, ho- va fél a" lélek visszapillantani, elvhez7s törvényhez hósileg hívek marad- tak; kik azon meggyőződést tarták szentnek , mellyet a" nemzet leg- nagyobb többségének fájdalmas felkiáltása igazolt, hogy t. i. birónak magát, politikai tekintetek miatt, olly kérdések" tettleges eldöntésébe avatni, mellyek egyenesen az összes törvényhozás körébe tartoznak, "s így önkényesen a" törvényhozó hatalom feletti állásra emelni, nem szabad; "s hogy alkotmányos hazában a" nemzet" törvényes szabadságá- gának "s függetlenségének lényeges föltételét, a" szóllás- és irásszabad- ság" bátor gyakorlatát, polgári bűnné bélyegezni nem lehet. — Rendít- hetlenúl álla az igazság" mérlegével birói kezében, "s megrázá catoi fe- jének ezüst hajszálait az agg bajnok, és homlokának ősz fürtei, mint fehér zászló a! védett vár" falán, tisztán és szabadon lebegtek az igaz- ság" teremében. — Ő biró; maradt agg lelke? ősi tisztaságában; és jobb- ját szivére tévén, kevés társaival nem-et mondott a" sokaság között , mert: , Szenvedni az erószakot nem rút, de rút megegyezni elköveté- sében." "§ annál szebb és nemesebb fényben ragyog e" szabadelműség , mert Péchy 80 évet haladott ósz vala, "s igy "azon korban, mellyet Jean Paul a. könyv" hátulján levő üres fehér laphoz hasonlít; és megczá- folá példájával azon csaknem általános igazságot, hógy az öreg kor, testi erőtlensége" érzetében, lankadó inakkal "s hanyatló lelki erővel, puha fekvést, csöndes és mozdulatlan nyugalmat keresve, remegve minden zajtól, babonás makacssággal ragaszkodik a fenállóhoz, melly előtte ha- sonneve a jónak és szentnek — inkább túr elnyomatást "s jogtalansá- got, mint lankatag lelkét ellenszegülésre erőltesse. Ő józan szabadelmű volt mind. halálaig, "s barátja a réginél jobb újnak; a" kor" igaz szüksé- gei által parancsolt haladásnak. Lelke, agg testében, 80 év" derével ezüstlő hajszálai alatt , hervadatlan ifjúságban diszlett. Csak röviden érintém Péchy Imrének főgondnoki, birói "s törvény- hozói érdemeit; csak "alig emlitém az agg bajnok" öröklő ifjuságát "s kor által meg nem hajtható férfias lelkét, "s az évtizedek" változó vélemé- nyei közt szilárdan és függetlenúl álló szabadelmúségét, : mert ezek nem tartozának szorosan az academiai igazgató tag" körébe. — A? tu- dományos, főleg nyelvmivelő anyaintézet kebelében, a" tudományok- (871 sz 116 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI. kal, nemzeti nyelv "s irodalom" mivelésével foglalkodó férfiak" koszorú- ja előtt azt kell egyebek fölött kiemelve felhoznom , mit e" tisztelt fér- fiú a" tudományosság, nevelés, iskolák, "s nemzeti nyelv" ügyében tett és hatott. Már elmondám , miként a" tudomány" szomja, a" debreczeni és kés- márki iskolák" végig hallgatása után, Némethonba ragadá. Ott, a" tudo- mányok" mélyebb "s gazdagabb forrásán növelé azon bölcseséget "s is- mereti kincset, mellyet, mint főgondnok /s a" debreczeni anyaiskolának főigazgatója annyi sikerrel "s buzgósággal fordíta köz haszonra. 1801-ben főgondnokká választatván, azon tiszta meggyőződéstől lelkesítve, hogy az emberiség és haza nagyszerű czéljai mindenek fölött czélirányos ne- velés, józan oktatás által létesíthetők, gondjainak legnagyobb "s legne- mesebb részét az iskolaügyre fordítani szent kötelességűl tartotta. Fő- gondnoksága védszárnyai alatt emelkedett a" puszták" fővárosában a" re- formát anyaiskola nagy és diszes épúlete, ennek imaháza, könyvtára; téres és alkalmas teremei. Fóőgondnoki pálczájának varázsütése szólalta- tott meg e" főiskolai kebelében többnemű, akkorig abban nem tanított tudományokat; — többek közt a" hazai jogtant , füvészet-, mű-, ásvány- és vegytant, neveléstant, franczia nyelvet , "s mit mindenek fülött kell említenem, a" magyar nyelvtant "s literaturát. Elnöksége alatt kezdett munkálni "s munkált is folytonos buzgalommal azon tudományos választ- mány , melly a" tanitási rendszernek korkivánatokhoz mért javitását "s czélszerű iskolakönyvek" behozását vette czélba. — De mint ebédlő gyermek utoljára hagyja legkedvesebb falatját: úgy én, Péchy" érdemeinek hosszu során, végső helyre tartám magam- nak a nemzeti nyelvet 7s azt, mit a" nemzetnek e!" kincseért előbb, mint a" tömeg felébredett, Péchy Imre a! debreczeni anyaiskolában elkövetett. Ezen főiskola vala hazánkban első — hála ezért neki és dicsőség! — melly bölcs, és nemzeti érzelmű főgondnokának kormánya alatt magyar nyelven kezdé tanitani a tudományokat, "s így az emberiség e leg- nagyobb kincseit a? latín nyelv" békóitól megszabadítván, közös vagyon- ná tevé. — é Korunkban győzött már a" hit, melly olly természetes hogy az előítéletek" hada elleni hosszú és terhes küzdelmei csaknem megfoghat- lanok , miszerint t.i. a nyelv" köteléke legerősebben "s legtartósabban EMLÉKBESZÉD PÉCHY IMRE IGAZG. TAG FELETT. 117 fűzi össze az embereket, "s hogy nemzeti nagy czéljaink" kivívására a nyelv" egysége okvetlenúl szükséges: De voltak idők, midőn e? most már számtaninak tekintett igazságra a nemzet" becsületes és hú, de gon- datlan fiai nem eszméltek; az önzők kárhozatos serege pedig azt papo- lá, mit szennyes önérdek javaslott papolni, "s talált tömegnyi butákra, kik szentúl hivék, hogy a tudományok" kulcsa és csatornája csak Ci- cerónak elundokitott nyelve lehet, mellyet idomtalan romlottságában Cicero. sohasem ismerne magáénak. És oda jutott a" dolog, hogy mí- veltséget igénylő magyarnak magyarúl szólni vagy írni szégyen vala az el- vakított közvéleményben! — hogy Zrinyi nyelve csak falusi birák" ku- lacs-borította asztalánál zengett hivatalosan! hogy a" szigeti és egri és nándori hősök!" elkorcsúlt unokalánya orfintorgatva utasítá vissza a" tör- téneti nevek" épebb fisarjadékát, ha talán Árpád? nyelvén találta meg- szólítani! — hogy II. József alatt a, magyar cancellária magyar tagjai azon véleményt adák e" zengzetes és erőteljes és hajlékony magyar nyelvról, miként ez közügyekre "s hivatalos használatra nem alkalma- tos; — hogy, szóval, a" külföldön mai napig is hallani a" véleményt, miszerint a magyar nép diák nyelven beszél, a" magyar szakácsné di- ák nyelven alkuszik, "s a: magyar kocsis diákul hajtja lovait. Volt illy idő, s nem olly felette régen! de a nemzet, egyes lelkesek által meg- intetve, elpirúlt, "s nemzetek" elpirúlása, egy tulságos de szellemdús nyugati iró szerint, nem ollyan, mint szemérmes lánykák" rózsapírja , hanem következménydús, vészt jelentő éjszaki fény. Ellenszegúlni olly eszméknek "s irányoknak, miket a" korszel- lem fölkapott hatalmas szárnyaira s zúgva ragad országok "s nemzetek fölött, kártya bástyát építni rohanó tengerár ellen, vakmerően benyúl- ni a dolgok rendének forgó kerekébe s igy magát elzúzás. veszedelmé- nek tenni ki: esztelen és nevetséges ügyekezet! — menni a! kifejlett és feldiszlett korszellem után vagy vele együtt s így engedni a" kénytelen- ségnek , melly sodor és ragad; bebocsátani a vendéget, melly ha be nem bocsátatnék, betörne "s keresztülrontana — okos és hasznos ugyan, de köznapi lelkek" szerepe! — megelőzni s előkészíteni a" korszellemet, ápolni előleges mozgalmait, táplálni a fejledező gyönge eszmecsirákat , midőn azoknak kifejlését még sokáig gátohatná a" roszakarat vagy osto- basag; megérteni az idő fél titkos , fél homályos jeleit s egyengetni az 118 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI utat, mellyen az óriássá növekedett korszellem diadalmi bemenetét tart- sa elfoglalt oszágaiba, "s így mintegy előre olvasni a végzés örök köny- vében, hű kertész szerepét játszani és gyomlálni és öntözni az eszme- világ nagy kertében — egyedűl bölcs és nagy lelkek" tulajdona! — 78 mi szép, mi tiszteletre méltó ez utolsó szerepet játszani! mi szép , mi tisz- teletes annak érez következetességgel "s tántoríthatlanúl hive maradni ; ha a lélek" szeme előtt lebegő czél nyomasztó körülmények" mostoha be- folyása "s egyesek" kajánsága miatt rögtön sükerrel nem koronáztatik , ha az ollykor haldoklani látszatik is, el nem csüggedni, hanem erény- ben "s igazságban folyton bízva követni a" kebel istenét !! Azon kevesek közt álla Péchy, kiknek lelkében korán támadt fel a" gondolat a" veszélyben forgó hazai nyelvet "s ezáltal magát a" hazát megmenteni a" végenyészettől; kik korán, midőn még ónálom nyomá a" nemzet nagy testét, jós lélekkel láták mégírva a" jövendőt, hogy a nyelv azon eszköz, mellynek erejével az alsó magyar nép új életre fog ébresztetni, mellynek diadalma annyi más diadalmak? kiséretében jár! — "S-ezért Debreczen" tanitó székein már e!" század elején nemzeti nyelv hangzott; 7s a. romai classicitas el nem hanyagoltatott ugyan , mellynek annyi illatos virágait fejleszti ma is a debreczeni anyaiskola, de a" latin nyelv megszűnt a" tudományok" egyedúli kulcsa lenni, "s letűnt az ősi szent homály" rideg bálványa! — Illy nemes munkálkodás, illy szent gondok foglalák el a tisz- telt igazgató tag" jól tültött napjait 1753-ki november 14-tól fogva 1841-ki april 20-dikáig "s így 87 és fél évig terjedt élte" folytában. — Em- lékre nincs szüksége, neve tetteiben él; magasztaló beszéd fölötte minden magyar szó, melly a" debreczeni tanító székekról lezengve életbülcse- ségre "s honszerelemre oktatja a nemzet ifjait; "s független, igazságos itéletei, mellyeket a" haza" főtörvényszékének teremében melléktekin- tetek nélkül, szabadon és bátran kimondott, megannyi belépti jegyek a halhatlanság" templomába. Kisérjék oda ót legjobb áldásaink, "s érje imá- dott hazámat azon szerencse, hogy hasonló hú fiai hasonló ósz kort élje- nek, a" korcsok pedig illy tiszteletes példákon hazát szeretni tanúljanak ! EMLÉKBESZÉD GRÓF DESSEWFFY AURÉL LEV. TAG FELETT. 119 X. EMLÉKBESZÉD GRÓF DESSEWFFY AURÉL LEV. TAG FELETT. OLVASTA AZ ACADEMIA" IX-DIK. KÖZ ÜLÉSÉBEN, NOVEMB. 27. 1842. "CSÁSZÁR FERENCZ LEV. TAG. Tisztelt gyülekezet! A? haza" lángkeblü fiai "s hölgyeinek ime szép koszorújában , mellyet nemzeti legszentebb ünnepélyeink" egyike a honszeretet" bájos szalagával fűze össze e? teremben, szent, de egyszers- mind szomorú tiszt jutott ef napon énnekem! .. . Felfrisítni azon sebe- ket, mellyeket a. hon minden rendü polgárai szivében vágott ama! vesz- teség, melly e" tudós testületet gróf Dessewffy Aurél halála által érte; megujítni fájdalmas érzetét ama" csapásnak , mellyet e" kora halál a" haza" szent ügyeiben küzdő férfiak" sorában — a" viadal leghóbb pillanatában — okozott: olly kötelesség, mellynek keserét azon magasztos gondolat enyhítheti csak, hogy van valahára a magyarnak is nemzeti ünnepe , mellyen jeles elméü "s buzgó ügyekezetű fiai emlékét megülnie nemcsak szabad: de azt nem tennie, a hálátlanság" megbocsáthatlan bűne nélkül már nem is lehetne. És e? magasztos gondolat enyhítse a" bút kebleitek- ben is , kik e? szent emlék" erhelésének diszítésére itt összeseregleni szí- vesek valátok. Nem a" hajdan dús keletnek irígylett márványa, mellyet mesteri vésü alakított a jövő nemzedékek" elfogulatlan szivébe szent ihletet öntő szoborrá; nem az e" hont koszoruzó magas Karpatok" gyom- rából kiszakított, "s fényes, a" haza" érdekiért küzdött csatákban elhul- lótt bajnokok" érdemeit hirdetendő" oszloppá idomított gránit fedeztetik 120 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG. TÖRTÉNETEL le itt ünnepélyes pompával előttetek! O nem! Tudjátok ti azt, hogy illy fényes nemzeti ünnepélyek" gyönyörét, miként azt a" szabad Athe- ne, "s a" hatalmas Roma férfiai élvezék dicsóbb napjaikban, ma csak azon tartományok" polgárai élvezhetik, kik a? középkor" vérengző fegyve- rei és lélekölő előítéletei ellen a" csatát ohajtott sükerrel rég kiküzdve : a" szellem és anyagnak országát olly állásra vivék, minőre a" korlátolt emberész és gyarló embererő azt felemelni képesek. E? haza, e? mind- nyájunktól olly forrón szeretett, de külső és belső viharok által olly soká, olly hatalmasan zaklatott haza, illy emlékeket, habár akarna is , emelni nem tudna még! — Egyszerű beszéd az, mi mulékony ugyan, de nemes emléket állítson ama" honfiaknak, kik az égiek" legszebb, leg- drágább ajándokának, az észnek láng sugárit nem rejték fösvény kezek- kel elhagyatott zugolyba; hanem szerényen, de buzgón sáfárkodva , él- tető fényét szét engedék áradni tág térein ez árva hazának, hol a" pol- gári terhes kötelességek" teljesítéséből ma még csak kevés megelégedést, "s még csekélyebb dicsőséget várhat a" tudós férfiak" legjelesbike is. Tudta ezt ő is, a boldogult; de ennek tudata, melly gyönge lel- küeket a" polgári pálya tövisteli ösvényén nemcsak ellankasztani, de visszariasztani is képes: neki, a magas röptü szelleműnek, rövid élete végpillanatáig csak ösztön volt arra, hogy lángoló keble" egész tüzével víjon ott, hol akadályok" végtelen sora gördül utjába a pályafutóknak, kik a" czélt, mellyért küzdenek, ha megközelítni szerencsések is, el- érni, fájdalom! nem képesek; mert távol messzeségben, mint éltető , de magasan álló nap, ragyog az, hogy dicskoszorúival körúlsugározza a jövő nemzedék bátor daliáinak izzadó fürtjeit; —a mi kortársaink szent fényét sovár kebellel sejtik csak, de izzó homlokaikra lekényszerítni erótlenek ! És ha illy nyomasztó, mondhatnám, lesujtó körülmények közt vannak férfiak , kik a" fáradalmas pályát megfutni ügyekeznek, a" nélkül hogy az önmegelégedés"? mennyei érzetének élvezhetését megízlelhetnék lelkeik; ha vannak bajnokok, kik a" nehéz csatát lelkesen végig küzdöt- ték, a" nélkül hogy a" messze mosolygó babér" elnyerhetésének reménye izgathatta volna varázserővel kebleiket: ám állítsuk fel őket e" szép nem- zeti ünnepélyünk" szent szertartási közt példányokul a hon drága remé- nyinek , hogy hallják nemes tetteiket "s őrizzék fogékony szivökben em- EMLÉKBESZÉD GRÓF. DESSEWFFY AURÉL LEV. TAG FELETT. 121 lékét azoknak, kiknek érezi oszlopot fogott volna emelni e. hon boldo- gabb napokban, E férfiak, e" bajnokok" sorában elúl tündökölt, elúl küzdött a" mi" Aurélunk; ki tollal, szóval és tettel haladt előre a. pályán , melly- nek messze végén , kitűzve magasztos czél gyanánt ec hon" boldógsága áll. Lehetnek , sót — szomorúan érzem — vannak korszakai a nemze- teknek, midón azok" fiaiban, a különben legelső, legszentebb polgári kötelességek" teljesítése, a" társasági viszonyok" körúlményihez képest , kitünő érdemül tekintendő! ... Nem, oh nem irigylendő a nemzet, és nem ohajtandó a" korszak , mellyben, mit a" polgár szent kötelesség gya- nánt cselekszik, az, mint honfiúi áldozat, mint hazája" diszének. s pol- gártársai jólétének előmozdítására szolgáló szép cselekvény, neki még érdemül tulajdonítatik; mert. ha a" népek" istene az illy nemzeten nem könyörűl, "s irgalmassága teljében nem ad neki férfiakat, kik hazafiúi szent tisztjöket, habár önfeláldozásképen is, teljesítni eléggé lelkesek : elborúland az nem sokára sötét méhébe az enyészetnek, mellynek. élére az önfentartás kínos érzetének öntudatával a! kérlelhetetlen sors által sodortatott ! És megvalljam-e, tisztelt gyülekezet, hogy az illy nemzetek" so- rába mi is, még csak néhány év előtt is, tartozánk? s hogy aj nemzet- élet" azon kínos korszakát, midőn a" lezzi vagy nemlenni vészterhes kér- dését lebegteté fejünk. felett. az önmagokról megfeledkező népek" hara- gos istene — s következőleg midőn a" leznmiért küzdő honfiaknál a legszentebb , legmulaszthatlanabb kötelességek" teljesítése magasztos " ér- demül rovaték fel. a: nemzet jobb érzésü polgárai által, és dicsóítéssel említeték neve azon bajnokoknak , kik erős lélekkel víttak a: hanyatlani indult nemzet. fentartásaért az enyészet párkányzatán , hogy — mondom — a! nemzetélet e" kínos korszakát, mi csak néhány kevés napok elótt éltük le; avagy annak utolsó, nem épen vészmentes perczei még le sem folytak talán a tünékeny napjainkat jelelő homokórának, némaságuk- ban is olly végtelen komolysággal intő porszemeiben?! . . . Nem hiszem, MEUESÁT VR VI. 1. 16 122 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI. hogy szükséges volna itt a" történetek" lapjaiból kiírnom megcezáfolhatat- lan bizonyítékul a" tényeket, mellyek szavaim mellett tanúskodjanak; érzi, igen, fájdalmasan kell éreznie állításom szómorú valóságát min- den jó magyarnak, ki a" keblét melengető isteni szikra fényével pillant vissza e" nemzetnek legközelebb múlt, még egy századot is alig tevő napjaiba, és nyilt szemekkel figyel a" jelen futó perczeire!... mert épen ezek valának a" napok, midőn a" béke" nyájas ölében nyugovó apáink, letéve a" csöndes munkaság gondjait, könnyű kebellel hagyák enyészni az eltünedező napokkal nemzetiségöket is; ezek valának a napok, midőn nagyaink" legszámosabb része, a" társalgás" simább szokásai és feszesebb modora mellett, az ősök" harczias szellemével a magyarnak nemcsak diszköntösét vetkezék le, hanem feledék egyszersmind nyelvét és jelle- mét is, elannyira hogy mez-, ajk- és lélekre minden más inkább lenné- nek, csak nem magyarok ! És eljövének az elkorcsosult nemzedék" kor- csabb férfiai, és átkos tanácsaikkal rábirák a fejdelmek" legkegyesbikét , leglelkismeretesbikét: lökné el magától vázát ama" törvényes korlátok- nak, mellyekból a" nemzeti szellem kiköltöztével elszállt a" lélek, és tenné holt betűvé a" magában sorvadó alkotványt! — De itt felpattogott a hamvadó lélekszikra a nemzet" néhány bátrabbaiban, és hatalmasab- ban, mint valaha, rezgé át ereit az éledő alkotványnak. — Majd öröm- gerjesztőleg kezde lobogni a" láng, "5 nem sokára biztosban, de erősben is ége a szent tűz, semhogy elalvásától félni lehetett volna; "s ek- kor ismét honfiakra lón szükség, kik a" túlcsapkodó lángokat mérsékel- ve, a" vidorúl égő nemzeti túz áldásait egy biztos és üdvös gyúpontra összevonni, avagy legalább irányzani ügyekezzenek. A" nemzetélet" e" fájdalom- 7s örömmel vegyes korszakában szüle- tett, élt és munkált gróf Dessewffy Aurél. — Atyja, József, azon ér- demdús fia el hazának, ki irói szinte, mint megyei s országgyűlési pá- lyáján maradandó hirkoszorút fűze a" honának szentelt munka között őszült fürtjeire; és anyja, a!" lelkes gróf Sztáray Mihály egykori zabolcsi főispánnak még lelkesebb leánya, korán csepegteték szépreményű mag- zatjok" fogékony szivébe, a" görög s latin classicusok" gondos tanúltatá- sa közben, a" honszeretet mennyei érzetét. A" serdülő ifjút, a tudomá- nyok" mezején ritka szorgalommal , s még ritkább elmetehetséggel hala- dót, szerető atyján kivűl, a" két testvérhazának nemzetiesen tudós fér- EMLÉKBESZÉD GRÓF DESSEWFFY AURÉL LEV. TAG FELETT. 123 fiai, "s ezek közt kitünőleg a" halhatatlan Kazinczy környezék; ezek ápo- lák, növelék "s irányzák a lángeszü és keblü ifjunak természeti hajla- mát a" magyar nemzetiség nagy ügye — nyelvünk körűl: míg azalatt a" hona" javáért, nemzete" életeért, nagysága- és dicsóségeért buzgó atya őt a tanulmányok? gyakorlati mezejére vezetve , alkalmat nyujta a" már akkor is kitünő elme- "s itélői tehetséget mutató fiának már zsenge évei- ben megismerkedhetni alkotmányos életünk? azon leghatalmasabb ténye- zójével, melly helyhatósági szerkezetünkben megbecsülhetetlen drága kincs, és elidegeníthetetlen örökségképen maradt reánk érette "s miatta annyit és annyiszor vérzett óseinktól. Megtermé szép gyümölcseit a. lángeszű ifju szellemének kora és dús gyümölcsöket igérő fejlődése felett bölcsen, és páratlan szeretettel őrködő atyai figyelem; "s a magyar irodalom? előbajnokinak biztos ka- lauzolása fülébreszté mindenek előtt Aurélunkban a" nemzeti nyelv" kö- rúli munkálkodás hó szeretetét. Korán meggyőződve a" felől, hogy minden nemzet" önállósága és dicsőségének első, mulhatlan föltétele: sa- ját nyelvének míivelése és virágzása; és meghatva azon mostohaság ke- serú érzetétől , mellyben édes anyai nyelvét olly elhagyatottan sínyleni látta: nem helyzett — mint helyzének, 7s fájdalom, helyeznek még ma is sokan e" hazában — érdemet nemzete? nyelvének tökéletes isme- retében; hanem legszentebb kötelességeúl tekintvén az annak mívelése- és ezélszerü terjesztésébeni munkás fáradozást, a? classicai készültségü ifju, már kora éveiben, egyike lón azoknak, kik az atyjának, a!" ma- gyar irodalom e! dicskoszorús hósének hathatós közbejöttével alakult s. Felső-magyarországi Minerva" czimü folyóiratot első támadásakor dol- gozataival gazdagítá. Később, midőn az életbe lépve tapasztalná, mint van elhanyagolva nemzeti nevelésünk" ügye, és mint nyomatik háttérbe a magyar nyelv idegen elem és nyelv által épen azon körökben, "s épen azon anyáktól, kiktól valamint egy részról legbuzgóbb pártfogolást kö- vetelhetne; úgy más részról ha általok pártoltatnék, a? legszebb , leg- óhajtottabb életvidorságnak örvendhetne; hatalmasan emelé fel szavát an- nak érdekében. A" nevelési rendszert illető terve 1835-ból , melly nem- sokára sajtó alá jutand, "s még inkább a , Magyar nyelv és előkelőink nevelési rendszere" czím alatt 1839-ben megjelent értekezése, örök, megczáfolhatatlan tanusága fog maradni azon szent buzgalomnak , azon 16" 124 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG " TÖRTÉNETEI. magasztos lelkesedésnek , de egyszersmind e" hon" bajait mélyen átgondoó- ló észnek is, mellyel a" boldogult e? nagy némzeti ügyet átölelé! — A" leghóbb, legtisztább honszeretet tükrözi mágát e" jelés értekezés sordi: ban, azon mennyei szinekkel, minók egy magyar honpolgárnak hazája nagysága- és dicsóségeért dobogó mellében csak főgamzhatnak. Ismerve az ország" szükségeit és legfőbb érdekeit, de ismervé egyszersmind pol- gártársainak azon osztályát is, mellyhez szavait kiválólag intézé: a" lég- bensőóbb meggyőződés meleg ihletével sorolja fel az ellenállhatlanúl meggyőző okokat a" fontos ügy mellett. Szent, és minden jobb magyar által mélyen érzett igazságokat vése ő fel ef lapokra, mellyeket midőn figyelemmel átolvasánk, áldjuk szívünk" repeső örömében a férfiút, ki illy lelkesedéssel és bátorsággal tudá figyelmeztetni a? hanyagokat ma- gyar-polgári kötelességeik" egyikének teljesítésére; de felsohajtunk egy- szersmind körúlményink feletti méltó bánatunkban : vajha ne volt volna e" drága hazának soha szüksége arra, hogy így kelljen a lelkes magyar- nak szólani, szent kötelességökről megfeledkezett honfiaihoz ; és ismétel- jük , akarátlánl is, szent haragunkban a! dicsőült szerző" erőteljes íme" szavait: ,, Szábaduljatok ki a" penészes előitéletek (s asszonyos babóna- félelmek" békóiból , ti előkelőbb szülék ef hazában; és győződjetek meg , hogy csak tóletek függ megvalósítni előmenő évkorunk symbolumát: a" mivelt nemzetiséget, "§ a nemzetesedett miveltséget !" Sok, végtélenül sok fekszik, tisztelt gyülekezet, a legitt idéz- tem arany szavakban. Nyelvünk "s nemzetiségünk körúli haladásunk" egész irányát látom én azokban kifejezve; "s vajha kikhez a" boldogult azokat intézé, sót a nemzef egyes polgári is figyelmökre méltatták vol- na azokat szent buzgóságükban! Ha ezt teendették, a" benső, az egye- dül czélravézető szellemi erő" kifejtését, nem nyomandotta el olly sok- szor a" külsők" nem mindig czélszerű, sót gyakran igen is káros, hogy ne mondjam ; veszélyes használata ; "s mi felhótlenebb örömmel tekint- hetnénk szét nyélvünk "s nemzetiségünk" terjedésén és virágzásán: mint nézhetünk ma, midón a" túlhevűlt lelkesedés és meggondolatlan buzgó- kodás anyagiakkali hatásával erőket költe fel közöttünk "s körűlünk, mellyek , ha, a" támadható vész miatt nem képesek is mégrettenteni a bátrak? lelkeit: tett haladásünk " feletti örömünket mégis némi fájdalmas borúval" vonják be." A" mívelt magyar nemzetiség" vonzó érejét , gyakran EMLÉKBESZÉD GRÓF DESSEWFFY AURÉL LEV. TAG FELETT. 125 alája rendelők mi a" nemmivelt nemzetiség-sugalta erók" visszalökő hatásá- nak ; miből igen. természetesen következett, hogy kikkel a. nemmívelt alakban mutatkozó nemzetiségünket megkedveltetni képesek nem va- lánk: azok" sem ajkra, sem lélekre magyarok lenni nem akarának, és nyelv és nemzetiség körűli munkálkodásunk" nehéz ösvényén akadályokul lónek inkább, mint segédtestvérekül ! Megérteni a multat, felfogni tudni egész mélysége- és kiterjedésé- ben szellemét a" kornak, mellyben élünk; megválasztani tudni a módo- kat "s eszközöket, mellyek által a" jelen nemzedékben a jövőnek üdve czéloztatik , "s legbiztosabban elérethetik: egyike ama!" ritka tnlajdonok- nak , mellyeket nem szoktak pazar kezekkel nyújtani a kegyöükre olly igen szoruló embereknek az égiek. "S ha vannak férfiak, kik e? mennyei kegyben részesülve, azt sükerdússá teszik az életben: kettós nyereség azok a!" nemzetre, mellynek tagjai: mert biztosítják jövőjét, s emelik dicsőségét. — Gróf Dessewífy Aurél egy volt azok közól, kik e" ritka tulajdonnal fölékesítve, tudta: mi kell e. hazának? mi kell ef nemzetnek mindenek előtt, "s mikép kell a! hazát, a" nemzetet legczélszerűbben birtokába juttatni a" nélkülözüttnek. — Egység a nyelvben, melly ösz- szefűzve a" legkülünnemúbb érdekeket, egy anya magzativá tegye leg- előbb is azokat, kik egy szent korona alatt élvezik az évezredes ma- gyar alkotvány" áldásait; és helyes tapintat, soha nem lohadó, de emésztő lángba szinte nem csapó lelkesedés, melly ezen egységre a! mí- velt nemzetiséggel karöltve, bisztosan vezesse a megszakadozott érde- keket. — És e!" tudatnak, e helyes, valódi statusférfiút jellemző tapin- tatnak volt kifolyása azon szent, de üdvös mérsékletü buzgalom, mely- lyel ő e" tudós testület kifejlését és működésit, annak első kezdete óta átkarolá; ennek eredménye azon meleg részvét, mellyel nemzeti sziné- szetünk" ügyét csüggedetlen figyelemmel, sót lankadatlan munkával kisé- ré a" boldogúlt. Mert látta azt az ő éles pillantása, hogy e" dolgok, mellyek" parányisága felett pedig még ma is vállvonítva tud mosolyogni sok rövidlátó magyar, végtelenűl nagyobb fontosságuak a" mi hazánk- ban, mint más nemzeteknél, hol meglevén a nemzetesedett míiveltség , és meg kivált a nyelvegység, e" szent caementuma a köz érdekeknek , azok, ha nem mint csupa mulattató, legfölebb is csak ismeret- "s izlés- terjesztó intézetekül tekintendők; hanem ő mélyen volt meggyőződve a 126 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI. felől, miszerint nálunk magasabb czél vala, és van azoknak kitűzve; nem- zetiséget kell t. i. önteniök ismereteinkbe és izlésünkbe, "s így eszközüöl- niök azt, hogy a" messze haladt külnemzetek" felvilágultsága és pol- gárisodása utáni törekvésinkben ne vetkezzük le azon eredeti jellemet ,. melly nélkül lehetünk talán egykor anyagilag boldogok; de magyarok , nagyok és dicsők — nem soha ! Miként nehéz betegségek után gyakran vidorabb életerő szállja meg az emberi testeket: úgy köszönthet be az eszmék" harczai után fel- tünő fénysugáros napokkal szilárdabb "s boldogabb állapot a nemzetekre is. — Azon borús időkben, mikor e? haza, fiainak bűnös szunyadása közben, vesztének indula: nemcsak nyelvét, de alkotványának egész múűszerét is fenyegette az enyészet gyászos angyala. 78 a mint a" nyelv megmentve volt; biztos reménynyel nézheténk elébe az ősi alkotvány" épen maradásának is. Kikben a! szent ösztön nyelvünk, "s ezáltal nem- zetiségünk" fentartására lángba csapott; azok nem nézheték többé közö- nyös szemekkel a" nemzet alkotványának hanyatlását, mi által polgári szabadságunk hiu vázzá törpülendett. Az egyiknek élete, biztos zálogul szolgált a másik" életerejének. — Örök, "s legfényesb emlék gyanánt fognak ragyogni, mig magyar élni fog, dicsőült királyunknak törvény- könyvünkbe igtatott ama" felséges szavai, mellyek 1825-ben a" nemzet epedő kebelét apjaitól öröklött, "s fejdelmi esküvel annyiszor megerősi- tett alkotványos rendszerének épségbentartása iránt megnyugtaták. A fejedelmi szó megtestesúlt, a nemzet" bánata "s aggodalma elenyészett. A" hosszú borúra kedvesen mosolygó derű következett, mellyet ha egyes fellegek néha elkomorítának is: tartósak azok már nem valának, "s csak újabb ösztönül szolgáltak a" nemzet" lelkesebb férfiainak arra, hogy a szent örökséget sebeiból s vészrejtő fekélyiból kigyógyitva, tisztább alakban, "s életvidorabb működhetésre alkalmasabban adják át a jövő nemzedéknek. Úgy de ez könnyű munka nem vala! A" haza bölcseit lehetlen lett vala a? gyógyítás módjára nézve azonegy véleményre hozni. Kezdődött a vita, a" kölcsönös surlódás, a küzdés: már nem annyira az EMLÉKBESZÉD GRÓF DESSEWFFY AURÉL LEV. TAG FELETT. TT alkotmánynak élete , mint inkább annak miképeni éltetése felett? Néhány rövid év a" kínos ébredés, "s a" nehéz megindulás után, és mi tusákat láthatánk szerte a" polliticai mezőn küzdetni, mellyekből a" tiszta hon- szeretet" legszentebb tüzével vivó bajnokok" nyomában diadalmasan 7s örömsugáros arczczal emelkedett fel a" tusázók" mindegyik sorától egyké- pen imádott köz haza. Hogy e! tusákat olly lelkes, olly lángeszü "s keblü férfiú, mint volt gróf Dessewffy Aurél, keresztbevetett karokkal nem nézé: mind- nyájunk előtt tudva van. Ki zsenge éveiben apjainak nyelvét annyira megkédvelé, ki annak ügyében élete fogytáig elszánt kebellel olly mun- kás vala: az, alkotmány miatti/s körüli vitáit a nemzetnek, kivált olly elhatározó pillanatokban, részvétlenül nem nézheté. A"? haza" szabadsá- ga és jólléte, nagysága és dicsősége volt tárgya e" vitáknak; "s hol a" ha- za" érdeke forga fen, ott ő sohasem hiányzott: sót mint erejét túl nem becsülő, de azt jól ismerő leventéhez illik , a" sikon mindig "s mindenütt jelen volt. Megyei "s országgyűlési pályája, mellyen hivatalos munkát bokrossága mellett is a" legnagyobb kitüréssel fáradott, ismeretesebb előttünk, semhogy azt festenem kellene? — Emlékezünk a" renddel páro- sult polgári szabadság rettenthetlen ifju bajnokára, ki szívig ható szónokla- tával könyűket fakaszta sorsa felett ama! szerencsétlen nemzetnek, mely- nek hóslelkü fiait kiírtá a" szülőföld" édes öléből a jeges éjszaknak kö- nyört szint olly kevéssé ismerő, mint honfiúi magas erényeket méltány- lani nem tudó gyülöletes önkénye! — Emlékezünk első szavára, mellyet a" hon atyáinak fényes gyülekezetében 1833-ban emelt vala; és ki nem csodálá itt a" szint olly ékesen, mint meleg ihlettel szónokló ifjú hirdetőjét a" vallási szent türelemnek, melly nélkül nincs, és nem virul- hat fel béke, nem soha boldogság bármelly állomány" polgárira! rendü- letlen hűséggel apjai és saját szent religiójához, megmutatá újabban is, mint ohajtja menten tartani a" kényszerítés" nehéz bilincsétől polgártár- sai" lelkismeretét, mellyet üdvre az isten mindenható kegye "s végtelen bölcsesége-választotta úton vezérelhet ugyan; de mellynek fékezésében mind örökre hiába fáradand a gyarló embereró! Megragadó ékesen szó- lásának, melly ót e! pályán kitünteté, örökre becses, "s a publicistai vitatkozás" remek példányiul tekinthető némelly maradványit a" főren- 128 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI. di tábla" Naplói foglalják magokban , mellyek" létesülése"? ügyében , 1839- ben ó szinte hatalmas szót emelt. Szónoklata, nem annyira virágos, mint inkább a meggyőződéshez illó, egyszerűen "s keresetlenűl csinos " és világos beszédfolyammal, "s az okok" éles fegyverével, tömérdek: sú- lyával meggyőzóleg , sót leveróleg hatott hallgatóira úgy , hogy még az ellenvéleményűek is kénytelenek volnának elismerni" benne; a. magyar parlamentaris szónoklat fénykoszorús hósét. Szavaiban itt ís, mint mindenütt, tiszta lánggal égó, koronás királyáhozi rendületlen. ragasz- kodással, "s törvényes rend- és szabadsághozi kiolthatatlan vonzalommal párosult honszeretet tündököl. A" haza! jóléte és dicsősége, mellyet alkotmányos. önállósága mellett korszerű javítások, "s a nemzet jelle- mébóől kifejlett intézmények" létesítése által hitt egyedűl elérhetőnek, benne mindig a leghóbb bajnokot tapasztalá; a szabadság, e" minden égi adományok legfőbbike az önérzetre jutott emberben, mellynek megigázhatlan szeretete szivében a! törvény és rend iránti határtalan tisztelettel összeforrt, nem mutathat fel védőt, ki ót e? hazában, akár akaratszilárdság , akár rettenthetetlen lélekre nézve fölúlmulná; "s bár fájt sokszor — a! mint hogy fájhatott is — nemes szivének, miként benső meggyőződés és tiszta ügyszeretet-szülte ügyekezeteiben , nem csu- pán az ellenvéleményűek" többjeitól, de sót azoktól is, kik barátinak mondák magokat, gyakran félre ismertetett; bár sebzette mélyen — a mint hogy sebzhette is — meleg kebelét, hogy a hon javára szánt mun- kás napjait a rövidlátók, "s többször a" roszakarók" gyáva serege keser- rel elárasztani meg nem szűnt; ő mégis nem lankadt a" tusában, melly. ben egy részról hatalmasabbak" előitéleteivel kelle megvinia: míg másik- ról az alkotmányos szabadságot romboló eszmék" vakmerő hadával küz- de meg. És ott találom én, tisztelt gyülekezet, a" boldogúltnak hazánk körűl szerzett bokros érdemei egyik legfóbbikét, hogy ót politicai pá- lyáján, a" meggyőződése szerinti jó ügytől, mint magán érdeket nem is- merő valódi honpolgárhoz illik, sem a" hatalmasok" magas tekintélye el nem riasztotta, sem az ingatag népvélemény? bájteli mosolygása elvon- ni nem tudta! Nincs, és nem lehet alkotmányos nemzetekre nézve károsább, mint ha azoknak egy testet képező alkatrészei — fejdelem és nemzet — közé a" bizalmatlanság" átkos férgé veté magát! — " Volt pedig, fájda- EMLÉKBESZÉD GRÓF DESSEWFFY AURÉL LEV. TAG FELETT. 129 lom! idő, mikor e" féreg marczangolva dúlt ez árva hazán, "s a jobbak hón fohászkodának a? népek" istenéhez: vinné el a nemzettől e" kehelyt, mellynek fenekén az enyészet kinzó mérge ül! — És meghallgattatának buzgó fohászaik. Bölcs, hazafiúi szent érzelemmel teli keblü férfiak ve- vék át e" haza kormányát, "s a nagy nemzettestnek választott bajnokai képesek lőnek a!" keserű kehelyt, mielőtt kiüríttetnék, mérges salakjá- val tova hajítani. Hiszi már koronás királyunk, hogy birodalma széles határiban nincs egy nemzet is , melly ót inkább szeretné, mint a magyar ; hiszi hogy nincs egy is, melly királyi széke? fényes zsámolyához őszinte hűséggel inkább ragaszkodnék, mint a. magyar, "s melly a felséges ausztriai ház?" örökre szilárd oszlopait rendületlenebb lélekkel "s elszán- tabb odadással ölelné át, mint a" magyar! És e hű, e" soká és annyi- ra zaklatott, de hajdani nagysága büszke érzetében dicső jövőjéről le- sujtó végtelen viszontagságai közt is soha le nem mondott nemzetben erós a hit, hogy ót atyai fejedelme egykori fénye és hatalma felé, a béke" szelid ösvényén önmaga kalauzolandja. — E" kölcsönös hit, e! vi- szonyos bizalom, legszentebb , "s egyszersmind legbiztosabb, legdrágább záloga a mi erőteljesb életünknek, a mi szebb, boldogabb jövőnknek ; és minél nagyobb volt és nagyobb a" bennünket fenyegetve környező ide- gen elemben rejtező veszélye az enyészetnek: annál kitünőbb érdeme azon férfiaknak, kik e kölcsönös bizalmon épülő hit helyreállításában , szilárditásában fáradoztak; azért áldás reájok a jövő nemzedéktól, kü- szünet és hála nekik mitólünk élőktől! — Hogy a férfiú, kinek emlékét hamvai felett e tisztelt gyülekezetben legitt megujítom, egyike volt azoknak, kik a" nemzet és fejdelem közötti olajág" felvirulását eszközlék , tudják leginkább azok , kik utolsó országgyülésünkön, hol e? nagy mun- ka sükeresítetett, a hon" érdekinek szentelve tölték munkás napjaikat. Ók szemtanúi valának ez érdembeni szavainak nemcsak , de tetteinek is , mellyek egyedúl tiszta honszeretetének valának és lehetének eredvé- nyei. Ő segíté nagy részben eloszlatni ama fellegeket, mellyek hazánk" derülő egét újabban elborítni készülének; valamint ő lőn későbben az , ki az annyi munkával ültetett olajágnak, honfiúi túlbuzgalom által fenye- getett gyönge sarjadzatát mindig őrködő szemmel kisérve, mindig éber kezekkel, "5 munkakész karokkal ápolva, a" sorvadástól, sót az azt is- mét fenyegető enyészettől megmentette. "S e" szent ügyekezete, mellyet EVT ŐÉVIKL VI: íz 17 130 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI. egy igazságszerető magyar sem fog tagadhatni; egy ellene — ha volna an- nak, ki mint életében boszút nem ismere: úgy mindenkinek megbocsát- va fogadta a/ halál jégöülelését, sirján túl ellene! — "mondom, egy ellene sem fog félre magyarázhatni, egyik legragyogóbb érdeme a". boldogult- nak , melly ót politicai pályáján annyiak felett kitünteté, "s melly ne- vét, ha semmi mást nem teendett is — napokra ugyan rövid, de hatás- ra nézve már is olly dús, olly sokak" matuzálemi éveit fölúlmuló — éle- tében; e? hon nagy polgárai nevei közt a magyar évkönyvek" lapjain halhatatlanítani fogja! Nem festem ót, mint embert; mert magán életéről polgártársai- vali viszonyban, mint szinte hivatalos pályájáról is magasztalással lehet- ne "s kellene csak emlékeznem; "s ha ti nem is, tisztelt hallgatók, mert ismerétek ót és tetteit, a jövő nemzedék , olvasva talán e" szerény soro- kat, hizelgésról vádolhatná ajkimat: mintha azzal akartam volna kö- rúltömjénezni a" lelkes férfiú" kora sírjának hantjait! — Nem; ő, ki éle- tében annyira utálta a" hizelgés" gyáva embereit, nem szorul halála után arra, hogy nyugovó porait hiú tömjénfüst boszantva járja körűl. — Tud- ják baráti és számos ismerői; tudják azok, kik hivatalos magasabb állá- sánál fogva vele közel érintkezésben voltak: milly őszinte kebellel, milly nyájas átadással viselteték mindnyájokhoz; mint találta őt min- denkor segélyre készen az, ki segélyt érdemelve, nála keresett igazsá- gos ügyének pártfogást? mint lelé ő teljes örömét abban, ha mások" ja- vát eszközöülheté, ha mások" előmenetét segítheté; mint vala kész min- denkiért mindent megtenni, "s mint feledkezett meg magáról, életéről ott, hol hívei, hol a" köz ügy" érdeke forgott fen! — Ama borzasztó napokban — bocsássatok meg, hogy azok" gyászos emlékét itten meg- ujítom — ama" vészterhes napokban, midőn a" haragos Dunának medrét nem eléglő féktelen árjai, elöntve e? szép reményü város utczáit, szét- rombolának kincset, "s mit ezzel nem vehetni, ezernyi drága életet: ott vala ő mint valódi emberbarát , a mentők" angyalsorában! Napjai meg valának már számítva; de ő, nem kímélve azokat, önvigasztaló, "s ma- radandó kincseket sietett gyűjteni azoknál, kik könyúűs szemekkel re- begtek hálát az életért, mellyet ő tarta meg! És elmultak a! vész? iszo- nyatos napjai, és ő, munkálni "s fáradni a" szerencsétlenek" sorsa enyhí- tésében mindegyre buzga még. EMLÉKBESZÉD GRÓF DESSEWFFY AURÉL LEV. TAG FELETT. 131 Valóban, a nagy és nemes kebel, melly olly melegen dobogott a" hazáért, nem lehete hideg azon egyes pogárok" sorsa iránt, kiknek, mint a" köz haza" fiainak egyes boldogságából emelkedik fel egyedüli a hon" boldogságának. öszlete ! E" férfiú, tisztelt gyülekezet, ki ennyit, "s így fáradott polgári köz és magán pályáján a" hon" s egyesek" üdveért; ki szerető rokoni s tisztelő baráti öröme, e" tudós testületnek dísze, "s e? szeretett hazának fénye, büszkesége volt — ő nincs többé! A" szív, melly olly ifjuerós lánggal ölelé át e. hon szebb "s boldogabb jövőjét, dobogni megszünék ; az ajk, melly olly hatalmasan szólalt fel a köz ügyek" érdekében, — örökre becsukódott; a" láng, melly lelkét illy magas , illy nemes tettek- re hevíté, megemészté a" szút, melly azt vérével ápolá! A" hon "s ma- gas hivatása iránti kötelesség" érzete, győzött barátai szíves, őszinte ta- nácsán; gyózütt az ősz atyának szeretetteljes intésin, és győzött az anyák leggyüngédebbikének szerelmes esdeklésein; és leroskadt at még alig 33 éves férfiú a tömérdek munkasúly alatt, "s ki napjait, nem mint övéit, hanem miként a" szeretett honéit számitá, odadá a reménydús virágéletet a hazának, mellynek azt, mióta e" magasztos eszmét hon megfogá , szentelé! — Ő nincs többé; "s hamvai körúl néma fájdalom- mal állunk mi, és búcsöndesen vetünk egymásra kérdő pillantást: ha vajjon a láng, a" lélek, a" szív, mellynek élete a hon vala, a" dicsőüle- ti pálya fényszakán elalhatott, a" hontól megválhatott-e ? . . . "8 a" ne- mes hamvak felett némacsöndesen ül az enyészet angyala, könyező sze- szemekkel mutatva az élet megtört "s kialudt fáklyáját! . . . A? sír felett pedig , melly annyi kincs" birtokától, annyi szép remény" édes érzetétől olly korán fosztá meg e! hazát; a" sír felett, mellynek megnyilásán egy országnak szíve megdöbbenve szorúlt el — érdemelt emlék nem magas- lik még? — Nem; egyszerű hant fedi a nemes honfiút, a" derék bajno- kot; de él ő, és élni fog örökre emléke e? hon" ama! lelkes férfiaiban , kik, mint ót életében tisztelék: úgy hamvai felett a" közjó felvirulásá- nak esközlésére újabban szent fogadást tőnek; él ő, és élni fog kebelé- ben a. hon ama szép reményü ifjainak, kik a" hazaszeretet lobogó tüzé- a 7 (ka 132 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEL vel szivökben, sovár, de tiszta szemmel nézik a" dicső tért, mellytől A u- rélunk olly rövid, de hatásdús sikerrel küzdött viadal után volt kényte- len a" csata" leghóbb pillanatában megválni! "S emléknél, melly a hon lelkesebb férfiainak, "s nagy reményü ifjainak magasan feldobogó szivé- ben nemzedékról nemzedékre megujúland, szebbet és dicsóbbet, mél- tóbbat és maradandóbbat gróf Dessewffy Aurélinak én nem ohajtok. ÉLETRAJZI TOLDALÉK A" M. T. T. ELHÚNYT TAGJAIRÓL. 133 ÉLETRAJZI TOLDALÉK A" MAGYAR T. T. ELHÚNYT TAGJAIRÓL. BARICZ GYÖRGY , levelező tag. Született 1779. october" 28. Nagy-Enyeden , hol atyja ref. predikátor volt. Miután szülővárosában a" pbilosophiai , theologiai és törvénytudományi tanulmányokat elvégzé, 1802. septemberben , testvér bátyja, mostani erdélyi főorvos B. János ajánlására, ki Bécsben az orvosi pályára készült, a" cs. kir. ingenieur-academiába, bár a" törvényes 15 évü koron jóval túl, felvétetett, Öt esztendei tanfolyam után, miután János főbg, mint az academia" főkormányzója még 1805-ben a" hadi mérnöki testbe cadétnak befo- gadta , "5 1806-ban gr. Festetics György által rendes segéddíjjal gyámolítatott volna , sept. 1807. ugyan ott főhadnagynak nevezte ki. E testületnél aztán rangról rangra emel- ve, miután Ragúzában , Leopoldvárában , Eszéken és Peschierában várerősitési hely- beli —, 1836-tól fogva pedig dalmátországi kerületi igazgatóságot viselt volna, nov. 1839. alezredessé neveztetett, Írói pályáját B. kedvencz irója Tacitus fordításával kez- dette meg, mellyet még 1822-ben indított el illy czímmel : Corwxelius Tacitus" Munkái. Magyarra ford. Baricz György cs. kir, ingeneur kapitány. Első kötet. Becsben, Pich- ler Antaf bet. 1822. 8r, E" kötetben Julius Agricola , Germania, és az Orátorokról , foglaltatnak; kéziratban maradtak tőle ugyan ezek kijavítva, továbbá Tacitus" Histo- riája és Annálisai teljesen, valamint ifj. Plinius" Levele? nagyobb része. FEmlítendő még a" Magyar kurir 1823-ki folyamában megjelent értekezése B.nak egy a? Dunán Pest és Buda között építendő , lánczon függő , állandó hídról, mellyet az Ephem. Po- sonienses deákra forditottak. Az academia őt második nagy gyülésében, mart. 9. 1832. választotta lev, tagjául , melly állásában részint kéziratok" vizsgálásával, részint szótári dolgozatokkal bízatott meg, A"? halál dec. 27. 1840. Zárában érte utól, élte" 61-d, esz- tendejében, CSATÓ PÁL, levelező tag, Született 1804., Nagy- Váradon. Papi pályára szánván magát, Pesten hittudományt hallgatott ; később, levetvén a" reverendát , Bécsben, Gréczben "s Budán nevelősködött. 134 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI. Már ekkor foglalkodott egy illy czímű munka? dolgozásával: Mire kell a? gyermeket kilencx — tíz esztendós kordban tanítani? melly , Az egész elementaris oktatásnak" első részét tette volna, "s mellynek programmáját, levél alakban, illy czímmel adta: Az elementaris oktatásnak nevelésbeli principiumjai (Tud. Gyüjt. 1830. I.), de egyéb , közbe jött foglalatosságai miatt, el nem készülhetett. Kevéssel az academia" felállta után az előlülő által irnokká neveztetett ki, mart. 4. 1831. Az 1832-ben megindult Je- lenkor-nak , mellynek bevezető czikke az ő tollából folyt, szinte 1833. végeig, szerkesz- tőségi segéde volt; idő közben, u. m. mart. 9. 1832. a? m. t. t. lev.tagjává választatott ; 1833-ben ugyan itt nyelvtudományi jutalmat nyert; az akkor felállított játékszini vá- lasztmánynak tagja "s égy ideig jegyzője; 1834-ben újra nevelő , 1835-nek első negye- dében a" Rajzolatok" Divatlapjának , 1836-ban a" Tudománytárnak szerkesztője, végre 1837. septembertől fogva szerkesztő segéd a" Hirnók mellett, mind halálaig, melly őt hosszas betegeskedés után, Pozsonyban, 1841. febr. 15-d. ragadta el. Dolgozatai az említett értekezésen kivül, a" következők: 1. Értekezés a vaudevilteről , "s két eredeti vaudeville a" Társalk. 1833. 2. 4 nyelvünkbeni ragasztékokról és szóképzőkről , koszo- rúzott irat, a?" m. t. t. által kiadott Nyelvtud. Pályamunkák" I. kötetében, 1834. 3. Ma- gyar es nemet beszélgetések a" ket nyelvet beszelni kezdők" számára. Levrault (strass- burgi könyvárus) franczia-német beszélgetési után. Pest, 1834. 8. 4. Der kleine Un- gar; gyermekek számára, Ife után. Pest, 1834. 16r. 5. Eredeti elbeszélések: a) Egy nap Szliácson (Aurora, 1834.) ; b) A" phantasta ( Társalk. 1835.); c) Három pohár (Raj- zol. 1835.) ; d) A" fiatal szív (Hajnal, 1837.) ; e) Nőkeresés (Athen. 1837.) ; f) A" szere- lemmel nem jó játszani (Hajnal, 1838.) ; gy A" boldog szerető (Emlény , 1840). 6. Ere- deti színművek: a) Fiatal házasok, vígj. 3. felv. (Nagy Ignácz Színműtárában, 19-d. fűz.) ; b) A" tolvaj, dalos vígj. I felv. (Emlény , 1841). 7. Fordított színművek a! m, t. társaság" szinmútárában: a) Neslei torony, dráma 5 felv. Dumas és "" ut. németb ; b) Örökké! vigj. 2 felv. Scribetől, németb ; c) Angelo , Padua" zsarnoka , dráma 4 felv. Hugo Victortól , francziaból; d) Garrick Bristolban , vígj. 4 felv. Deinhardstein ut. pró- sában ; e) Ligeti kastély , drámai enyelgés 1 felv. németb. 8) Apróbb ered. folyóirati czikkelyek, mint: a) Néhány komoly szó a?" budai m. játékszín" ügyében ; b) Levelek N.- Váradról stb (Rajz. 1835.) ; c) Uti jegyzetek Esztergomon, N.-Szombaton, Pannonhal- mán "s Bakonybélen keresztül tett utjában (Regélő, 1835.) ; d) Magyar hirlapi szemle (Hírnök , 1838—40); e) Vegyesek a" Századunkban. 9. Birdlati czikkelyek a" Kritikai Lapokban, u. m. a) Külföldi játékszín, kiadja a" m. t. t. I. II. III. IX. köt. b) Kriti- kai Értekezetek Stancsics Mihálytól. 10. Fordított czikkelyek — t — és C. P. névjegy- gyel és egész névvel a" Közhasznu Esmer. Tára II. és III. köt.; Toilettmaximák . Bul- wertől angolból, a" Társalk. ; és számos tudományos , criticai és szépliteraturai fordít- mányok a: Tudománytárban (Schedel szerkesztősége alatt), "s az Athen. és Figyelme- zőben. ÉLETRAJZI TOLDALÉK A" M. T. T. ELHÚNYT" TAGJAIRÓL. 135 HOFFNER JÓZSEF, levelező tag. Született 1794. , martius 25. Veszprémben, hol 1810-ig a? gymnasium" osztályait elvégezvén, egész 1814-ig a" győri püspök" urodalmi irnoka volt; ekkor Pestre ment philosophiát "s orvosi tudományt hallgatni, mellyet Bécsben elvégezvén , ugyan ott 1822. orvostanárrá mozdítatott elő, melly alkalommal tőle megjelent: Diss. inaug. medico- pharmacologica de asa foetida. Bécs. 1822, 8r. 1823-ban a! bécsi állatorvosi intézet alumnusa lett, "s 1825-ig állatsebészséget és törvényi állatorvostudományt tanított, 1826- ban a" m. kir. egyetemnél az állatorvosi intézet igazgatójává "s rendes tanítójává nevez- tetett. F" hivatala" folytában jelentek meg tőle: 1. Az erőszak nelkül való patkolás. Balassa Konstantin kapitány után magyarra fordítva. Pest, 1828. 8r. 6 táblával. 2. Útmutatás w ló" külsejének esmeretere Schwab Konr. Lajos után, a? második megjob- bított kiadat szerint magyarítva. Pest, 1832. 8r. 3. A" lókereskedés , minden titkatval. Tannecker Seyfert után, a?" második megjobbított kiadat szerint magyarra fordítva. Pest, 1833. 8r. Kéziratban maradtak, egyéb tankönyvein kivül, mellyeken az utolsó kéz hiányzik: 4. 4 patkolás-tanítmány, kovácsoknak és nevendék baromorvosoknak számára. 1833. és 5. Az embernek szelleme , Hartmann Fülöp Károly után magyarítva, 1833. Dolgozó társa volt Bugát és SchedeP Orvosi Tárának; "s az academia" kebelében, mellynek levelező tagjává mart. 9. 1832. választatott, a! termeészettudományi műszótár" anyagai gyűjtésében is részt vett. Hosszas senyvedés után Pesten, febr. 16. 1841. ha- lálozott meg. PÉCHY IMRE, igazgató tag. Született Álmosdon , Bihar vmegyében , 1753. nov. 14, Tanulópályáját a debrecze- ni ref. collegiumban futotta meg; törvényt Pesten gyakorlott, honnan , az ügyvédi vizs- gálat kiállta után, bővebb tudományos kiképződés és tapasztalatszerzés végett a?" göt- tingai egyetemhe menvén , ott két évet töltött. Kevéssel visszatérte után Bihar" rendei által, az 1783-ki tisztujító széken első aljegyzőnek választatott. Követte ezt nem soká- ra József cs. általi főjegyzővé, majd alispánná kineveztetése; 1790-ben pedig, az elébbi helyhatósági rendszer? visszaállítatása után szerencsés volt megyéjének olly kedvezését tapasztalni , miszerint a" rendek által első alispánnak választatnék, melly hivatalt ti- zenhárom évig viselte, "s idő közben, u. m. 1800-ban felekezetének bizodalma által a" debreczeni főiskola "s a" tiszántuli egyházkerület" főcuratorságára is emeltetnék. Péchy- vel az említett collegiumnak új korszaka kezdődött, mert ő volt, ki a" tudományoknak holt deák nyelveni előadása helyett mindjárt e? század" elején a" magyart hozta be. Ezen kivűl ő Bihart az 1796., 1802., 1805. és 1807-diki , Pestet pedig, hova átköltö- zött , az 1812-ki országgyűléseken képviselte; mire 1813-ban a?" fóhg-nádor által a? kir. táblához alnádorrá, 1824-ben pedig dicsőült Ferencz királyunk által a" hétszemélyes tábla" köz birájává neveztetett. Még e? helyzetében is viselte az 1827-ki nagy emléke- zetű országgyűlésen Pest vmegye" követségét; a" reá következettben pedig , 1830., a" m. 136 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI. tudós társaság" alapítói őt ezen nemzeti intézet igazgatóságának tagjává választák, melly hivatásának mindig éber részvéttel felelt meg. Polgári érdemeit jutalmazandó V. Ferdinand kegyelmes királyunk őt 1835-ben sz. István" apostoli kir. rendének kis ke- resztével díszesítette. Péchy , 1841. aprilis 20. halt meg Pesten, éltének 88-dik évében. Tetemei ugyan itt , a" ref. egyház sírboltjában nyugszanak. KOSSOVICE"" KÁROLY , történettudomány-osztályi vidéki rendes tag. Született Nyitra-Ivánkán , 1803. dec. 16. Alsó iskoláit Érsekújvárt és Nyitrán vég- vé 1810-től 18-ig, a" philosophiai és törvénytudományokat 1821-ig a" pozsonyi kir. aca- demiában , "s a? szokott törvénygyakorlat után 1824. ügyvédi oklevelet nyert. Az 1827- ki országgyűlésen mint gróf Csáky Brúnó" követe, egyszersmind Nyitra vmegye köve- teinek irnoka , volt jelen. Időközben, u. m. 1826. a" követek" ajánlására aljegyzőnek neveztetett ki , melly minemüségében , és pedig mint előadó jegyző, több fontos küldött- ségben vitte a" tollat. Így foglalkodott az 1827: 8. tez. határozta országos összeirás , az országos rendszeres munkák iránt készitendő utasitás, egy felállítandó megyei éh- séghárító intézet , dologház , "s megyei börtönök" elrendezése tárgyában. És ekkor mint tiszti tollából eredő munkák kinyomattak e" következők: 1. Véleménye Nyitra várme- gye küldöttségének az országos rendszeres munka közigazgatásbeli tárgyai iránt. N.- Szombat , 1832. fol. és 2. Nyitra megye rendeinek határozása d szükölködő megyebeli nemesség" gyámolitása tárgyában , és egy felállítandó éhséghárító intézet és dologház iránt. N.-Szombat, 1832. fol. A" megyebeli fenyítő törvényszéknél négy évig egyedül viselé az előadó jegyző tisztét. 1837-ben hivataláról lemondván, azon túl folyvást a már elébb megkezdett irói pályán munkálkodott. Az academiánál a? műipar es keres- kedés hajdani állapotjáról Magyarországban szóló pályamunkájával 1837-ben történet- tudományi, az ősi javak kérdése" vizsgálatával 1838-ban törvénytudományi jutalmat nyervén, az utóbbi évben volt IX-d. nagy gyülés alkalmával egy nap, u. m. sept. 7. , levelező "s rendes taggá választatott a" történetirás" osztályában , melly helyét 1839-ben a magyarok? védelmi rendszeréről írt terjedelmesebb értekezése néhány czikkje felol- vasásával foglalta el. 1840-ben a zemzetek had- "s békeviszonyairól szóló emlékiratot terjesztett a" társaság elébe. K. 1811. junius 19. rövid betegség után halt meg. Emlí- tett academiai munkáin kivűl, mellyeknek elseje láthatott csak világot (A? Történettud. Pályamunkák II. köt.), említenem kell két értekezését: 4" zárlatról, és A" törvénykezés folyamatjáról, "s Rándaulás a" bányavárosokba s némelly verseit a" Társalk. 1834. és 1835. Következő dolgozási szinte kéziratban maradtak: 1. Mennyire avatkozhatja magát a törvényhozó 4 BOSTON cselekedeteibe? 1824. 2. Értekezések némelly mag yarorszúgt tárgyakról , 1825., melly munka , három részben , a" polgári fő hatalmakról , az ország állandó maradása "s boldogsága" eszközeiről, országgyűlésekről, vmegyék" datésáébinők és sajtószabadságról értekezik. 3. 4" magyar kereskedés akadályairól, töredék. 4. 4 polgári fő hatalmak gyakorlásáról, 1833. 5. 4 polgárlét erkölcsi sarkalatjairól, ÉLETRAJZI TOLDALÉK A M. T. T. ELHÚNYT TAGJAIRÓL. 137 1834. 6. Ortis Jakab végső levelei, olaszból. 7. 4" fenyítő törvényszerzésről , melly- ből az Athenaeum 1840-ben közlött néhány töredéket. 7. Versek, különösen szerel- miek , hősiek, és vegyesek. BUDAI ÉZSAJÁS, tiszteleti tag. Született 1766. máj. 7. Peerban , Közép-Szolnok vmegyében , hol tanulását kezdet- te, mellyet a" debreczeni ref. collegiumban bevégezvén, előbb poeták , a" következett évben ugyan ezeknek mint már első éves diákoknak közönséges tanítója ; egyszersmind könyvtárnok volt, melly hivatalt mint segéd már hatodik éves diák korában kezdette viselni; utóbb ellenírnok és iskolanagy, "s ugyan akkor a" görög és romai iradalom- ban az egykor híres Sinai helyettese. 1792" tavaszán külföldre ment, miután a" litera- tura és történetek" tanszékére kijeleltetvén , ez utjára segedelmet is nyert a" collegium- tól. Két évet töltött Göttingában , hol a" classica litteraturában Heynét, a? történetek- ben Spittlert és Meinerst , az országtudományban Schlözert hallgatta. Innen Hollandba, különösen Deventerbe ment, hol akkor Csernák, a" debreczeni collegium" egykori se- niora "s végintézete által jótevője, philosophiát tanított ; majd Utrechtbe, hol Ruhnkeniussal ismerkedett meg , "s innen Angliába. Oxfordban két hétig mulatott. Visszatérvén Göttin- gába, a" philosophiában tanár lett, "s ez alkalommal illy czímű értekezést bocsátott ki: Commentatio de causis culturae tardius ad aguilonares guam ad australes Europae regiones propagatae. Gött. 1794. 4r. Azon évi septemberben haza jövén, oktatói hi- vatalába nov. 1. lépvén, egész 1808-ig a! classica literaturát és történeteket, ez évtől fogva 1821-ig a" hittudományt tanította , idő közben, név (szerint 1813. a? tiszántuli egy- házi kerület főjegyzőjévé neveztetett, 1817-ben pedig a" göttingai egyetemtől hittudo- mányi tanárkoszorút nyert. 1821. jun. 8. a? debreczeni egyház" első predikátorává, esz- tendővel utóbb a! tiszántuli kerület superintendensévé választatott. Táblabirósággal Bihar-, Szabolcs-, Bereg- és Ugocsában tiszteltetett meg. "Tudományos munkálatai az említetten kivül a következők: 1. God. Hasse: Liber de causis stili latini, ad usum stud. iuventutis hung. accomodatus, Debr. 1799. 8r. azon túl újra kétszer, 2. Közön- séges historia. Debr. 1800. 8r. Másodszor jobbítva 1811. 3. Regi tudós világ? historiá- ja, mellyben a" könyvnyomtatás" feltalálásaig élt mindenféle tudósoknak , főképen pe- dig a" görög és deák iróknak élete, munkái, érdemei , és a, tudományoknak akkori ál- lapotja rendbe szedve, előadódnak. Debr. 1802. 8r. 4. Deák nyelv kezdete példák- ban, a" legalsó deák oskola" számára. Debr. 1804. 8r. "s azon túl újra többször. 5. Ratio institutionis ex praescripto conventus superintendentiae helv. conf. addictorum transtibiscanae per deputationem liter. elaborata , congregationi dein superintendentiali exhibita, ab eademgue approbata. Debr. 1807. fol. 6. Magyarország? historiája. Há- rom db. Debr. 1807. 8r. Másodszor megjobbítva, 1811—12. Harmadik kiad. Pest , 1833. 7. Regi romai v. deák irók elete , a" régi tudós világ? historiájából főképen a" poetica és rhetorica classisok" számára külön szakasztva. Debr. 1814. 8r. 8. Propaedeumata Tkeologiae Ckrist. Debr. 1817. 8r. Ezeken kivűl Budai Ferencz nagybátyja? Polgári Le- M. T. T. ÉVK. VI. 1. 18 138 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI. vikozát adta ki három kötetben, Debr. 1804—5. és több romai classicusokat, saját es mások" jegyzeteivel , az alsóbb iskolák" számára. Ennyi érdemű férfiu-el nem kerúl- hette a m. academia" figyelmét, mellynek alaprajza" készítésében is részt vett Budai 1828-b. mint a? felsőbb helyt e? végre nevezett küldöttség" tagja; "s azért mindjárt az intézet felállásakor, annak első nagy gyülésében, különösen 1831. febr. 17. tiszteleti taggá választatott. Azon innen jelent még meg tőle: 9. Cörist. Cellarii Latinitatis probatae et exercitae liber memoriatis, sub guolibet primitivo derivata singula memo- riae iuvandae causa exponens. Cum interpretatione hung. aucta et accuratius digesta alteram edidit E. B. Debr. 1831. 8r. és Magyar Historiájának már említett harmadik , folytatott kiadása Pesten, 1833. Hosszas betegeskedés után 1841. jul. 14. halt meg Budai, hetvenhat éves korában, miután az iskolát és egyházat közel fél századig szolgálta, MAGDA PÁL, levelező tag. Született 1770-ben , Rozsnyón ; képződését a?" dopsinai, rozsnyói, késmárki és po- zsonyi evang. tanodákban vette, "s azt a? jénai egyetemben fejezte be. Haza téret ne- velést vállalt, mellyet 1797-ben köz tanítósággal váltott fel az akkor virágzott csetneki nevelőintézetben, honnan a? gömöri ev. gymnasiumhoz rector-professornak ment által , tizedfél év után Lőcsére a! philos. tudományokat tanítani, majd Beszterczebányára , onnan Sopronba, Karlóczra, Patakra, "s végre Szarvasra, hól 1839-ben lépett nyugalomra , miután a" köz tanításban negyven esztendőnél többet töltött. Munkái a következők: 1. Magyarországnak és G határórzó katonaság? videkinek legujabb statis- tikai és geographini leirása. Pest, 1819. 8r. 2. Nexeste statistisch-geographisehe Be- schreibung d. Königreichs Unyarn und der Militürgrünze. Leipzig, 1830. 8r. és u. ott 1834. 3. 4 mezei gazdaság" philosophidjának szabásai szerint okoskodó és munkálkodó gazda. Sáros-Patak, 1833. 8r. 4. Az embernek eredeti formájáról. Programma , mely- lyel az iskola" érdemes pártfogóit a" szarvasi ev. luth. gymnasiumban 1837 . . . közöns. vizsgálatra . . . meghívja. Pest. 8r. 5. Értekezések a? Felső M.-Országi Minervában : 4 culturáról , a fátumról, a magyar nyelvben teendő ujítások" barátjai es ellenségei közt levő perről, a nemz. nyelv. mivelesében követendő mertekról. 1827—28. E" mun- kái tekintetéből a" m. tudós társaság őt 1834. nov. 8. levelező tagjául választotta. Ha- lála 1841. julius" 23. következett be , hetvenegy éves korában. Hátra hagyott kéziratai a" következők: 1. 4Az éz paradorumaim , 1831. 2. Professori bekőszöztő beszed, 1834. 3. Értekezések az ember rendeltetéséről, a nevelésről, az ember" képzésének akadá- lyairól , 1836. 4. A" philosopkhiáról , 1838. ÉLETRAJZI TOLDALÉK A" M. T. T. ELHÚNYT TAGJAIRÓL. 139 FARKAS SÁNDOR, levelező tag. Született 1795. január" 15. Erdélyben; a" helyet nem tudom. Verses és prosai pró- batételeivel korán (1816) magára vonta Kazinczy" figyelmét?) , sőt tőle egy epistolium- mal is megdicsőítetett"). Tanulása? idején nevelőséggel könnyített szűk sorsán; utóbb az erdélyi kir. kormányszéknél hivatalkodott, "s ittvégül sept. 1838. fogalmazóságig ment elő. Neve akkor lőn ismeretessé a" hazában , midőn gróf Béldi Ferenczczel 1834-ban Éjszak-Amerikába tett útját kiadván / Utazás Éjszak- Amerikában. Bölöni Farkas Sán- dor által. Kolozsv. Ifj. Tilsch J. tulajdona. 1834. x8r. 346. I. Második kiadás , 1835.) azzal a" két haza" köz helybenhagyását nyerte el; és csakugyan ennek következtében , még azon évi nov. 8. az acad, I. tagjává is elválasztatott, 1835-ben pedig a? nagy juta- lomra érdemesítetett 200 aranyban. Ezt követte azon szép tette, melly szerint igen mér- sékelt szerencséü állása mellett is, e? jatalomöszveget alapitványúl az academia? tőkéi- hez csatlotta?). Ez időtől fogva Farkas helybeli "s felekezeti érdekek? pártolásán kivúl minden , hivatalától fenmaradt óráit Erdély? történetei fürkészésének szentelte , egy bi- rálati szellemben irandó, kimerítő munkához készülvén. Kivitelében meggátlotta a" halál, melly őt 1842. febr. 2. ragadta el. Tisztelői emlékoszloppal készülnek megjegy- zeni a" helyet, melly , a" kolosvári sírkertben, tetemeit rejti. G. DESSEWFFY AURÉL, levelező tag. Született 1808. julius" 27. Nagymihályt, Zemplény vármegyében. Első oktatását Józsa Zsigmond és Német József magánnevelőitől nyerte , a" philosophiai tudományokat Kassán ballgatta 1823—5. években. Ekkor , t. i. 1825-nek elején , indulván meg ugyan , AureV atyja, József befolyásával a? Felső-Magyarországi Minerva, Dulházy Mi- hály szerkesztése mellett, Aurél azt Home , Blair, Sulzer és Bouterweck után dolgo- zott aestheticai ertekezésekkel , "s egyéb angol és francziából készült forditásokkal segí- tette. Azon év végén felkisérte atyját, akkor Szabolcs követét, Pozsonyba az örök nevezetességü 1825-ki országgyűlésre, honnan azonban 1826. martiusban ismét vissza- tért Kassára a" jogtudományokat végezni. 1828-nak elején Pestre jövén, kir. táblai hites jegyzőként gr. Teleki József akkor kir. táblabáró mellett gyakorlotta a" törvényeket , "s ugyanekkor a! nevezett gróf oldalán, mint ennek magánsegéde , a" m. academia" alap- rajzát és rendszabásait dolgozó orsz. küldöttség" tanácskozásait is élénk figyelemmel ki- sérte. Az év" vége felé polgári pályára lépvén , 1828. nov. 24. a" m. kir. udv. cancella- riánál gyakorlóul eskütt fel, mint illyen 1830-ban gr. Reviczky Ádám főcancellárt az országgyűlésre kisérte, "s sept. 13. költ kir. kézirat által udv. fogalmazóvá , 1832-ben !) L. Kazinczy F. Levelei Kis Jánoshoz. Buda, 1842, Második kötet, 189. 1. ") L. Kazinczy F. Eredeti Munkái. Buda, 1836. Első kötet, 152. 1. ") Ez ügyben írt gyönyörű levelét 1. a? M.t. t. Évkönyvei III-d. kötetében, I. oszt. 148. 1. 18" 140 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI. pedig , jun. 28. a" m. kir. helytartó tanácshoz valós. titoknokká neveztetett. Ugyan ezen évben jelent meg Marczel és Emil testvérei társaságában írt következő védirata atyja mellett: Néhány szó a" közönséghez a Hitel, Taglalat és Világ? ügyében. Kassa, 8r. 1833-ban felment a" pozsonyi országgyűlésre, hol kevés napok alatt sok dicséretet és sok neheztelést aratott. Ez időbe esik két czikkelye: Ket szó a? budapesti álló híd dolgában, és Két Auróra, melly utóbbinak négy szakaszból kellett állnia, de csak kettő jelenhetett meg. Az academia őt lev. tagjává 1833. nov. 15. választotta. 1834-ben valamint a" Pest megyei gyülésben, úgy néhány Társalkodói czikkben is az akkor cög- tönözni szándéklott színház ellen nyilatkozott. 1836-ban a" Kisfaludy-Társaság" tagjává választatott. 183-$-ben Lónyay János akkor helytart. tanácsos" oldala mellett részt vett a" pesti árvizi biztosság fanokálotásnáz 1839. apr. 16. pedig helytartósági tanácsos lett. Ez évből való: Magyar nyelv és előkelőink nevelési rendszere ( Árvízkönyv, III.). Élénk részt vett az 1834-ki országgyűléskor a" főrendi tábla" nevezetes tanácskozásai- ban; 1841. közepén pedig a" Világ czímű pesti politicai lapot szerezvén meg, azt a" conservativ felekezet organumává tette, "s számos becses czikkel nevelte, mellyek ösz- szeszedve illy czím alatt jelentek meg: XYZ közyv. Pest, 1841. z8r. A" halál minden független gondolkodásuak" fájdalmára kiragadta őt közőlünk febr. 9. 1842. Baráti ké- szülnek magyar és egyéb nyelvü irásait összeszedni és kiadni , "s ez által a" jeles férfiú- nak méltó szellemi emléket emelni. KASSAI JÓZSEF, levelező tag. Született 1767. martius" 15. Bodrog-Kisfaludon, Zemplény vmegyében ; tanulását Tokajban, az ottani piarista gymnasiumban kezdte 1779-ben, folytatta 1783 és 4-ben a" kassai főgymnasiumban , Baróti Szabó Dávid alatt; a" philosophiát szinte itt 1785 és 6-ban. Az utóbbi évben gr. Esterházy Károly egri püspök alatt ennek megyéjébe kispapnak vétetett be, "s mint illyen a" hittudományt a" pesti egyetemi növendékházban négy évig hallgatta. Itt a" haza" valamennyi vidékeiről összegyűlt társak közt lőn Kas- sai először figyelmessé nyelvünk" különféle dyazdő zi THEGÜJE tájszavai- és szólásaira, "s ugyan itt "s ez által gerjesztve kezdé nyelvtani "s lexicographiai jegyzékeit , mellyeket egész éltén át folytatva , idővel nagy szótárába mentek által. Áldozó pappá avattatván , 1790—4-ig Tarczalon mint káplán, "s 1794. decembertől 1824-ig Szerencsen mint ple- bános híven és buzgón felelt meg lelkipásztori hívatalának. Ekkor Cseh István kassai püspök által 300 vfttal nyugalmaztatván, három évet Almási Jánosnál töltött, annak noszvai kastélyában, 1827-től fogva pedig, Szepessy Ignácz püspök" védszárnyai alatt munkálkodott Pécsett, ki mind nyelvtanát kinyomatta, mind nagy szótára" kiadásában segitette, Ez időszak alatt következő munkái jelentek meg: 1) Magyar nyelvtanító könyv. S. Patak, 1817. 8r. 2) Barátságos "s ügyes felelet a ,,Szemügyre." Kassa, 1818. 8r, 3) Tudományos torlás , azaz Thewrewk J. urnak vádjaira való barátságos fe- lelet. "Tud. Gy. 1820. II. köt. 4) Szerencs városának leírása. U. ott, VIII. köt. 5) Egy magyar fejedelmi pompás látogatás. U. ott, 1821, IV. köt. 6) Melj (pectus) szónak ÉLETRAJZI TOLDALÉK A" M. T. T. ELHÚNYT TAGJAIRÓL. 141 származtatásáról. Hasz. Mul. 1827. I. 28. sz. A" magyar academia , mellynek ő még 1831-ben bejelentette szótári munkálkodásait, mart. 9. 1832. választotta el lev. tagjául. Azóta indult meg 7) Származtató "s gyűkerésző magyar-diák szókönyv. Pest, 1833—8. Négy csomó A—P. n8r. Az utólsó két csomó , vagyis, a munka" vége , kéziratban ma- radt. A! halál 1842. mart. 15. érte utól a. munkája? folyvásti javítgatása "s pótlásával foglalatos aggastyánt. VASS LÁSZLÓ, tiszteleti tag. Született 1780. jun. 9. Salomvárt Szala vmegyében ; iskoláit Szombathelyt végez- te; 1803-ban káplán, 1804—1814. püspöki titoknok, 1815-től pedig halálaig a kir. égyetemben egyházi történetek" tanítója. Időközben, és pedig 1819. és 1824-ben a hittud. kar" dékánja; 1828-ban az egyetem! rectora, végre nváradi kanonok, battai apát , "s 1832. mart. 10. óta a" m. t. társaság tiszteleti tagja. 1837. beutazta Német-, Belga-, Angol- , Franczia- és Olaszországot; előbb pedig hazánkat annak minden irányaiban. Munkái , az alkalmiakon kivül: 1) Breves animadversiones in opus cui titulus: Instt. hist. eccles. Joannis Alber. Pest. 1826. 8r. 2) Responsum ad appendiculam Joannis Al- ber stb. Pest, 1827. 8r. 3) Institutiones hist. Eccl. novi foederis. Tomus I. Introductio. Pest, 1828. n8r. 4) Demosthenes és Cicero. Tud. Gy. 1833. VII. VIII. 5) B. Szepesy Ignácz Magyar Új Testameutoma I. kötetének vizsgálata. Tud. Gy. 1835. VII. 6) Az 1789--ki franczia revolutionak okairól. U. ott, 1835. VIII. 7) Kis János Socrates" ne- vezetességetnek vizsgálata. U. ott, 1835. IX. és Észrevételek K. J. anticriticájára. U. ott, X. 8) 4 forditásokról, U. ott, 1836. IX, X. 9) Az Anastasiában apr. 4. 1839. ezen czím alatt: , Apologia recentiorum theologorum" felvett darabra. Tud. Gy. 1839. IV. 10) Az egyházi birodalomról , Egyh. Folyóirás , I—IV. füz. 11) 4" nagy zsidó zsi- natról, melly 1650. Magyarországban tartatott. U. ott, III. 12) 4" kath. religionak úl- lapotjáról az éjszaki amerikai szabad köztársaságban. U. ott, III. 13) Bibliai könyv- ismertetés. U. ott, IV. 14) Husvéti és áldozócsötörtöki predikácziók. Szalay Imre Gyűjt. III. — Több esztendei gyöngélkedés után, melly azonban tanítói hivatala" folytatásában nem gátlotta , 1842. martius 24. idegguta" következésében elhúnyt. KÖRÖSI CSOMA SÁNDOR , levelező tag. Született 17.. Körösön , az orbaji székben, Háromszék" egyik megyéjében. Ta- nulását az enyedi ref. collegiumban végezte 1815 körül, innen Göttingenbe ment, hol két évig leginkább a? nyelv- és történeti tudományokat űzte, előkészületül ázsiai utjá- hoz, mellyet a" magyarok" régi lakhelyei kinyomozására tenni szándéklott , "s mellyre 1819. novemberben meg is indult, Oláh-, Bolgár- és Románországokon keresztül; Enos- nál hajóra ülvén, Alexandriában szállt ki, innen Palestinába hajózott, "s részint gya- 142 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI. log, részint karavánokkal Aleppón, Bagdadon keresztül Teheránba igyekezett , hova 1820. oct. meg is érkezett, "s az angol főconsulban , mint utóbbi vándorlásain Moor- croft angol utazóban is, tanácscsal és pénzzel kész pártfogókra talált. Jauniusban 1822 . Lehben, az akkor már Chinának hódolt Ladaki királyság városában , állapodott meg , "s Sangs-Rgyas zangskári lámában védjét, "s tibet tanulmányainak , mellyek akkor mun- kálkodásai elősorába léptek, buzgó segítőjét tisztelte. Onnan, átkelvén 1827. a" Hi- malayán , a" kanami klastromba vonult, hol elébbi munkáit olly sikerrel folytatta , hogy híre nem csak Keletindiában, hanem Angliában is elterjedne, "s 1830. apr a" londoni Ázsiai-társaság" tagjává is elválasztatnék. 1831-ben végre elhagyván tibeti magányos- ságát , munkái kiadása "s a! sanserit nyelv megtanulása végett Calcuttába ment, hol a" bengál Ázsiai-társaság! könyvtárnokává; 1833. pedig nov. 15. Pesten a: m. academ. lev. tagjává választatott. 1834-ben következett két fő munkájának kiadása: 1) A gram- mar of the tibetan language , in english. Calcutta, 1834. n4r. 2) Essay towards a di- etionary tibetan and english. U. ott, 1834. nár. Körösi Csoma ev munkáiból huszonöt hazai könyvtárnak kedveskedett, a" neki úti segedelmül Magyarországban gyűjtött pénzből pedig kétszáz aranyat a" m. academia" tőkév nevelésére ajánlott fel. Azóta az ázsiai tárgyaknak szánt calcuttai és londoni folyóiratok számos nevezetes közléseket hoztak társunktól, "s neve a! világ legjelesb tudományos utazói és nyelvtudósai neveik közt ragyogott. 1842. elején elhagyván Calcuttát, ismét Tibet felé fordult, de Lassának vett utjában megbetegedvén, Dardzsilingben , apr. 11. egy veszedelmes láznak áldoza- ta lett. Literáriai egész bútorát a" keletindiai angol kormánynak hagyta, mellynek jó- voltival szakadatlanul élt. D. SCGHEDEL FERENCZ. SZEMÉLYES ÁLLAPOTJA 1842. NAGY GYÜLÉSKOR. 143 A MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG 1842. NAGY GYÜLÉSKOR. PÁRTFOGÓ. Ő CS. KIR. FENSÉGE AZ ORSZÁG NÁDORA. ELŐLÜLŐSÉG. Gr. Teleki József, előlülő. Gr. Széchenyi István , másod előlülő. IGAZGATÓ TANÁCS. Gr. Andrásy György. Bartal György. Hg. Batthyány Fülöp. Gr. Csáky Károly. Gr. Cziráky Antal. Gr. Dessewtly József. B. Jósika Miklós. Gr. Károlyi György. Gr. Keglevich Gábor. Kolossváry Sándor. Mailáth György. B. Mednyánszky Alajos. Gr. Nádasdy Ferencz. Schedel Ferencz. Gr. Andrásy György. Bene Ferencz. Deák Ferencz. Gr. Dessewffy József. Nagy Pál. B. Perényi Zsigmond. B. Prónay Albert. Gr. Reviczky Ádám. Somsich Pongrácz. Szegedy Ferencz. Gr. Széchenyi István. Gr. Teleki József. Vághy Ferencz. Gr. Vay Ábrahám. B. Vay Miklós. B. Wesselényi Miklós. TITOKNOK. TISZTELETBELI TAGOK. Döme Károly. B. Eötvös József. Fáy András. Jankowich Miklós. 144 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG TÖRTÉNETEI. Gr. Károlyi György. Kisfaludy Sándor. Kolossváry Sándor. Hg. Kopácsy József. B. Lakos János. B. Mednyánszky Alajos. Pulszky Ferencz. Helybeliek. Vörösmarty Mihály. Szemere Pál. Balogh Pál. Döbrentei Gábor. Kállay Ferencz. Szilasy János. Bajza József. Luczenbacher János. Jerney János. Czech János. Győry Sándor. Vásárhelyi Pál. Egy hely üres. Ragályi Tamás. Schedius Lajos. Stáhly Ignácz. Szalay Imre. Gr. Széchenyi István. Gr. Teleki József. B. Wesselényi Miklós. RENDES TAGOK. Vidékiek. 1. Nyelvtudományi osztály. Fábián Gábor. Czuczor Gergely. Nagy János. Jászay Pál. 2. Philosophiai osztály. Horváth Cyrill. Szontagh Gusztáv. Hetényi János. Egy hely üres. 3. Történetirási osztály. Kis János. Péczely József. Horváth Mihály. 4. Mathematicai osztály. Bitnicz Lajos. Nagy Károly. Vállas Antal. Kiss Károly a" hadtudományban. Egy hely üres. Sztrokay Antal. Szalay László. Fogarasi János. 5. Törvénytudományi osztály. Szlemenics Pál. Stettner György. Szász Károly. Zsoldos Ignácz. 6. Természettudományi osztály. Gebhardt Ferencz. Bugát Pál. Frivaldszky Imre. Horváth József. Balásházy János. Tarczy Lajos. Egy hely üres. SZEMÉLYES ÁLLAPOTJA 18542. NAGY GYÜLÉSKOR. Antal Mihály. Árvay Gergely. Balla Károly. Barabás Miklós. Bárány Ágoston. Bártfay László. Gr. Benyovszky Zsigmond. Bertha Sándor. Beszédes József. Bloch Móricz. Bolyai Farkas. Bölöni Farkas Sándor. Brassai Sámuel, Bresztyenszky Albert. Briedl Fidél. Császár Ferencz. Csatsko Imre. Csorba József. Deáki Zsigmond. Gr. Dessewffy Aurél. Dóhovics Vazul. Egyed Antal. Erdélyi János. Fabriczy Sámuel. Fényes Elek. Ferenczy István. Filinger Leopold. Flór Ferencz. Fülepp József. Fülöp Sámuel. Gaal József. Garay János. Gáty István. Gegő Flek. Gévay Antal. Gyurikovics György. Hegedús Sámuel. Henszlmann Imre. Herepei Károly. Hoblik Márton. BENT ETSÉVK:VI31 LEVELEZŐ TAGOK. I. Honiak. Horváth Zsigmond. Hunfalvi Pál. Illés Pál. Jakab István. B. Jósika Miklós. Kacskovics Lajos. Karácson Mihály. Kassai József. Gr. Kemény Józset. Kerekes Ferencz. Kiss Bálint. Kiss Ferencz. Klauzál Imre. Kovács Mihály. Kovács Pal. Körösi Csoma Sándor, Krajner Imre. Kriza János. Kubinyi Ferencz. Lassú István. Lugossy József. Lukács Móricz. Markó Károly. Mátray Gábor. Méhes Sámuel. Nagy Ignácz. Peregriny Elek. Péterfi Károly. Podhraeczky József. Pólya József. Sárváry Pál. Schoepf Auguszt. Somossy János. Szabó István. Széchy Ágoston. Székács József. Szemere Pál. Szenczy Imre. Szenvey József. Szigligeti Edvárd. 19 145 146 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" TÖRTÉNETEI. Szilágyi Ferencz. Tasner Antal. Taubner Károly. Gr. Teleki Domokos. Gr. Teleki László. Tessedik Ferencz. Tóth Lőrincz. Török János. Trefort Ágoston. Babbage Károly. Beudant F. S. Bowring János. Bright Richard. B. Hammer-Purgstall József. Segedjegyző és levéltárnok: Szalay László. Tunyogi Csapó József. Udvardi Cherna János. Vajda Péter. Vecsei József. Viola József. Waltherr László. z Warga János. Wargha István. Zsivora György. II. Küföldiek. Kriebel János. Mezzofante József. Palacky Ferencz. Pertz Henrik Fridrik. Schelling Fridrik . TISZTVISELŐK. Pénz- és régiséggyűjtemény őre: Luczenbacher János. Pénztárnok: Helmeczy Mihály. Ellenőr : Bártfay László. Tiszti ügyesz: Bertha Sándor. Irnokok: Kecskeméthy Csapó Dániel, Makai László, egyszersmind javítnok , Varga Sámuel , Kocsisovszky Imre. Megbizott könyvárusok: Eggenberger József és fia. MÁSODIK OSZTÁLY. A MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG ba.) sa Z 62 Óó f Bi s el 58 28 24 28 1540—1842. M.T. E ÉVEK. VIG 2. 1 AXAWÉRRÓ HIGOZÉN BÁRPAPAÁT sóduT KETDAM ké 440 KEGYÉT Há B; kez : sz TERIRÁTBK bő tb ls 3 4 ; J Ni 4 94 y Vnlegé3 2 E tsa Rösé Meg 19 a HOENÁN p8 mi pid eéy af E 7 csatt ás; A : KNGTL( 1734 il k I s At AN AIT A A , he — w ké 8 25 - hd —- pi 1 4 , k- ) 8 fa 4 a 4 A vád ag E MI OKOZTA A: FRANCZIA KÖZTÁRSASÁG? HARCZNYE- RESÉGEIT? GYÓZEDELMEINEK MI ADOTT OLLY HATALMAS BEFOLYÁSU SIKERT? OLVASTA, MIDŐN HADTUDOMÁNYI RENDESTAGI SZÉKÉT ELFOGLALTA , A" KIS GYÜLÉSBEN, DEC. 14. 1840. KISS KÁROLY. 1792-ben a" franczia forradalom mind inkább komolyabbá lett, a népuralkodási elvek naponként kitünőbbé váltak; a" királyt, általában a" monarchiai kormányrendszert, vég veszély fenyegette. Legelőbb is Ausztria és Poroszország lépett szövetségre Franczhon ellen, megmen- teni a? királyt, vele a" monarchiai országlást. Jövő évben a" német biro- dalom is, császárának parancs-akaratára; csak hamar Portugallia, Ná- poly, Toscana, a szent atya, — utóbb Britannia, Oroszbirodalom , Spanyolország, Holland, "s még a" fényes Porta is. "S így majd egész Európa egyesúlt a" franczia respublica ellen. De ez el nem csüggedt. Bá- torságának , meg nem rémülésének élénk bebizonyítására, bátran füle- melte a" neki minden oldalról elébe hányt viadalkeztyút , bár keblében a Vendée dúlt is; megbirkozott a" hatalmas szövetséggel, "s fényes dia- dallal, rettenetes áldozatokkal végezte csatáit. A" campo-formioi béke nyereségeinek urává tette a" hatalmasságoktól respublicának elismert Fran- cziaországot. i Hogy történhetett ez? kérdi csodálkozva a" historia" olvasója , "s e" nagy talányt megfejtetni ohajtja. Bár a lettdolog minden körülmé- ; úg 4 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ERTEKEZÉSEL nyeivel tárva is előtte, még sem foghatja meg: mikép győzedelmesked- hetett illy óriási tusában, félvilággal szembe szállva, ellenségein egy nemzet, mellynek férfiait nem csak a számós majd szerencsés, majd vesztett kül ütközetek, hanem belül is a, Vendée, még inkább keblében a" rettenetes guillotine, fogyasztották. A" talány" megfejtésére felszólítja a" katonát, fel a" diplomatát, és a? legnyugtalanabb tudnivágyódással kérdi: Mi okozta valósággal a franczia köztársaság harcznyereségeit ? győzedelmeinek mi adott olly hatalmas befolyású sikert? Többen már előttem hosszas és hadtudományos értekezéseket ir- tak e" nevezetes tárgyról. Többi közt Scharenhorst a" Militürische Denk- würdigkeitenben , Porbeck a" Neue Bellonában , és egy névtelen az Archiv für neuere Kriegs und Arméegeschichte nevű folyóiratban. A" két első sok tekintetben tévedésben látszik lenni; de menthetni őket ugyan né- mileg, mivel értekezéseik majd épen a! történetek" szakában jelentek meg, midőn még elfogulatlanúl olly nagy befolyású eseményekről irni nehéz, talán lehetetlen is volt; az utolsó már jobban felfogta a dolgot, "s nagyobb járatosságot bizonyít a" harczok" következéseket szülő okai- nak fejtegetésében: mivel ő kényelmesebben mozoghatott a" történetek" térmezején, mert majd húsz évvel később lépett fül értekezésével; de ő is még több tárgyat érintetlen hagy, több oknak más befolyást tulajdo- nit, "s több eseménynek más kútfőben kereste eredetét. Legyen tehát nekem is szabad e! tárgy felett szólani; mennyiben a" fegyveres nép között szerzett hosszas tapasztalásim, "s keskeny körbe szorított tanulmányim engedik, igyekszendem jelen értekezésemmel e" csodás következetű esetről — katonai szempontból indulva ki (mert a diplomatiának szövevényes mezejére bocsátkozni távol legyen tólem) fel- világosítást adni. Tólem"7s másoktól e" tárgyban többet is várhatni; mert most már annyi segédeszközüket használhatni a" feladat teljesítésére ; mert már az események? és azok" általános eredményei, az egyedek" visszahatásainak köréből a" historia pártatlan tartományába átléphettek. Most már lehetségessé lőn az okfók? és azok" sikerének szilárd megvizs- gálása, "s elfogúlatlan méltánylása. Nem is felesleges más részről, hogy minél többen a" hozzáértők közül vizsgálat alá vegyék e" tárgyat, elő- ször: mivel a" harczmunkálat megváltozott állapota azon nevezetes ese- A" FRANCZIA KÖZTÁRSASÁG" HADI SZERENCSÉJE" OKAI. 5 mények" alapján nyugoszik; tanúságul szolgáljon másodszor, mind azon hibákat kikerűlni, előitéletekból kivetkezni, mellyek lehetségessé tet- ték a" franczia köztársaság harczszerencséjét; harmadszor pedig, mint már egy iró jelesen megjegyzé: mivel a" respublicai fegyver" szerencsés sikerének okairól a" hibás vélemények és tévedések egy bizonyos politi- cai felekezet érdekeiben gyökereznek, a" melly felekezet theoriája el- len a" katonának — a" hadtudományok" szent tisztaságára figyelve, min- den esetre ovást tennie kell. Legczélszerűbben úgy rendezhetem el e tárgy feletti vizsgálato- mat, ha legelőbb is a" franczia köztársaság" harczszerencséjének közön- ségesen vélt okait elősorozom. Tekintetbe veszek néhány hadjáratokat , mellyek czáfolatimat támogathatják. Végre saját nézetem szerinti okát adom elő a franczia fegyver" szerencséjének. Közönségesen következő okokból származtatják többen azt: 1. A franczia hadsereg lelkesedve buzgott szabadságért, midőn az ellenfél seregénel, hol egyebet a" tartozó kötelességnél nem ismertek, egészen hiányzott amaz, állítólag, hatalmas rugó toll. Sok lenne itt bebizonyitani való, mennyiben gyózedelmeskedhe- tik , mennyiben nem, a! felmagasztalt lelkesedés, mellynek minden eset- re a" csatatéren rendkivúli dicső tettek voltak már következményei ; élel- mi fogyatkozásokon, éjjel-nappali soha nem szünő fáradságokon, "s mind azon rosz előfordulatokon, mellyekkel telve, csordultig telve a hadi élet. A"? halállali megküzdés legcsekélyeb baja a" bátor harczfinak : csüggedtlenúl száll ő azzal szembe, "s nem irtózik vele összeölelkezni, — nem irtózik , bár milly iszonyatos legyen is annak a" csatatéren csontváz- karja, életét a" közjóért feláldozni. De vannak a" háború társaságában a" halálnál sokkal iszonyúbb roszak, mint: csonkabénává létel, beteg- ség, éhség, szomj, ruházati hiány , minden fogyatkozásokkali küzdés , elemi viszontagságok, álmatlanság, halálra fáradt lankadság, soha nem szünő nyugtalanság. Ezek teszik tönkre leginkább a" legjobb hadsereget; ezek bontják fel a" hadfenyítéket, ezek verik le "s csüggesztik a" legbát- rabb szivet, ezeknek vértjén megtompúl a" lelkesedés" győzelmes dzsidá- ja. — Az igaz, hogy a!" franczia hadsereg buzgott, fel volt izgatva a sza- badságért: de hogy ennek az egész hadmunkálatra vagy egyes harczeset- 6 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG? ÉRTEKEZÉSEI, re befolyása volt-e? egészen más kérdés. Mert a" megtörténtek azt bizo- nyítják, hogy a" magával ragadó , "s egyszersmind viszhangra találó vi- tézsége a! franczia hadseregnek azon mértékben növekedett, mennyiben a szabadságérti lelkesedésnek, az országnak magának belviszonyait vizs- gálva, hülni kellett; mégis az 1794diki francziák — ámbár Robespierre" gyalázatos igája alatt — sokkal bátrabban küzdöttek, mint az 1792di- kiek. Ez utóbbi időszak" hadseregeinek egyike sem ment volna négy üt- közet elvesztése után ötödször is a Sámbren át, hogy újra megütköz- zék, hogy a" markából négyszer kicsikart gyózelmet az ötödszöri össze- találkozásnál visszavihassa. Azon állítás" bebizonyítására, a" franczia hadsereg" épen azon fegyvereseinek kellett volna legvitézebbeknek lenni, kik leginkább fel voltak izgatva a" szabadságért, a" respublicai elvekért; a" kik legnagyobb kedvezéseiben állottak a" kormánynak, t.i. a nemzeti önkénytesek, de a? haditörténet épen ezeket festi a" franczia sereg leggyávábbjainak. Ők majd mindjárt a háború" kezdetén, 1792. Alnémethonban a? legelső üt- közet" alkalmával megfutamodtak ; — midőn Dumouriez a grandpréi helyzetet kénytelen volt elhagyni, tizezernél több nemzeti önkénytes , néhány porosz lovas századnak a" csatatéren megjelenésével , megrémúl- ve elszalad; — Triernél Beurnonville dugába dólt vállalatánál ők voltak az elsők az elfutottak közt; — a? neuwiedeni ütközet után , 1793. a nemzeti önkönytesek? legiói egészen szétoszlottak; nem is említem a vendéei csúfos veszteségeket. Mind ezen esetekben a? franczia hadsere- get a" vég veszélytől, az újdon új respublicát a. zsengéjébeni megbukás- tól, egyedűl a? sorezredek" minden veszélylyel daczoló bátorsága menté meg ; és ha az eszmélődő katona okát kifürkészi: minő kedvező válto- záson ment át 1794. a" franczia hadsereg" magatartása, látni fogja, hogy az nem egyéb, mint a" harcz-tapasztaláson szerzett rend és fenyíték" helyreállítása volt, mit a lázzadási első mámor a hadi életből kipusztí- tott, a honnét pedig az egésznek veszélyeztetése nélkül soha el nem ma- radhat. "S mind ebből, de minden előitélet nélkül, azt lehet következ- tetni, hogy az elhírúlt respublicai felmagasztaltság egyes dicső tetteket szült ugyan, de az egészre nézve a" mérlegbe semmi súlyt nem tett; mert vajmi több szükséges egy egész tartomány" sorsát elhatározó ütkö- A" FRANCZIA KÖZTÁRSASÁG" HADI SZERENCSÉJE OKAI. 7 zet kivívására, "s a" nyert győzelem sikeresítésére egyesek" bátorságá- nál! — Az első állítás tehát, mintha a" franczia köztársaság" harczsze- rencséje a" szabadságért "s egyenlőségért felbuzdult lelkesedésen alapult volna, magától elenyészik , "s az okát másban kell keresnünk. 2. Talán, hogy a? megbukott királyság alatt divatozott hadi tisz- tek" kineveztetésének módja megváltozott , és mivel a" katona maga válasz- totta elóljáróit ? Ámbár távol van tőlem az ancien regiment alatt divatozott had- tisztek kineveztetése" módját földicsérni, — mert eléggé bebizonyítja azt a tapasztalás, hogy pénzen vásárlott, vagy születési jogok szerint szerezhető hadi tisztségek nem csak semmit nem érnek, de bizonyosan előjelei annak , hogy a" melly országban divatoznak, ott a" hadsereg mo- rális erejét előbb utóbb elveszti; mert miként állhat ott fenn az úgy neve- zett szigorú subordinatio, hol az előjáróságnak más érdemei nincsenek a gazdagságnál, "s magas ágybóli származásnál? ott az országlás" eddi- gi elveinek csak hamar szét kell bomlaniok; mert az érdemekben dús, de máskép szegény "s alacsony születésű alattvaló, vágyait korlátolva látja, vágyai valósítására tágasb tért kiküzdeni kénytelen, az eddigi nyomasztó körúlményeket felforgatni segíti, és az elégültlenek?" elszánt legióit olly tagokkal szaporítja, kiknek több hasznos tulajdonságaik vannak a" pénznél, dicsóbbek a" magas születési jognál. De midőn ezt kárhoztatom , azt sem helyeslem, hogy a" hadsereg maga válaszsza főtiszt- jeit, mint azt a már megemlített nemzeti önkénytesek a!" franczia köztár- saság" első éveiben gyakorolták. . A" szabadság és egyenlőség szédítő el- ve a" franczia hadsereg" sorai előtt is felütötte háromszínű zászlóját, de ezzel a" hadfenyíték" és engedelmesség" kötelékét egészen szétbontotta ; a" választott tisztnek, ki csak szintolly citoyen volt, mint a" közvitéz , megcsökkent minden tekintete, a" parancsoló előjáróságnak a szolgálat- bani minden jótékony befolyása megszünt, — mert általában több a vá- lasztott tisztek közúl minden más egyéb inkább lehete mint haditiszt ; soknak nem volt más érdeme a! respublicai elvek melletti buzgólkodás- nál, a minek pedig akkor vakon bókolt a" többség, a nélkül hogy fel- foghatta azon az éretlen elméket elszédítő, "s egyébkép az előbbi sötét- séghez szokott szemeket elvakító nem mindennapi eszme nagyságát. Az S A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEI, előbbi szakaszban előhordott kedvetlen harczesetek mulhatatlan követ- kezményei lettek a" szomorú előzménynek , "s mind addig meg sem szún- tek egy balesetet a másikra halmozni, mig a" convent át nem látta a respublicai elvnek a" hadseregre nézve veszélyességét: azt megváltoztatta még 1793. február" havában; de parancsai több körülmények miatt még csak következő évben mehettek teljesedésbe. Az úgy nevezett Enbriga- dement megszüntette a nemzeti önkénytesek és a" sorkatonaság közti különbséget, mindketten egyenlő és szilárd fenyíték alá estek. A" tisz- teknek a" katonáktóli szabadon választatását előbb csak némelly esetekre szorította, később egészen eltörlötte, úgy hogy a" franczia hadsereg" al- kotása rendszerében egészen megváltozott. Azon nagyszerű szabály" következményére, úgy látszott, az el- lenfél táborában — hol még mindig azt hitték, hogy ügyvédekból, ir- nokokból, "s más egyebekből improvisált főtisztekkel foly a dolguk, — nem sokat ügyeltek, vagy azt eléggé méltánylani nem tudták, ámbár a respublica hadseregének megváltozott magatartása, "s majd egymásra következett szerencsés ütközetei figyelmét fölébresztethették volna. Ebból hihető, azt következteti mindenki, hogy a francziák harczszerencséjét nem a katonaság által választott, gyakran egészen ügyetlen főtiszteknek, nem a! respublicai problemák" a" hadseregnél is elhatalmazott fejtegetésében, hanem inkább "s egyedúl mind ezen rosz- nak a" hadsereg közüli kiküszöbölésének kell tulajdonítani. 3. Azt is állítják többen: hogy a" revolutió, nem tekintve előbbi viszonyokra, olly férfiakat állított a? hadsereg" vezérivé, kik a harcz- tapasztalt ellenfél vezéreit elmetehetségben felúlmulták. Igen is könnyelmével szokott a" többség a hadvezérek" tetteiről itélni, de kinek némi tapasztalása van a" háborúviselésben , tudja azt, milly nehéz azokat birálat alá venni, mivel leginkább az események szolgálhatnának birálatunk" alapjául: de meg kell jól gondolnunk az ese- mények közúl mit tulajdoníthatunk a" hadvezér" mély belátásának , mit a véletlennek, mit az anyagi viszonyoknak. Nem tagadhatni, hogy a" re- volutio sok jeles férfiakat hozott a" harcz" szőnyegére, u. m. Bonapar- te, Bernadotte, Moreau stb, ha bár közöttük mint Lukner; Ro- chambeau, Lafayette, Dumouriez, Cüstine, Kellermann A" FRANCZIA KÖZTÁRSASÁG HADI SZERENCSÉJE" OKAL 9 "§ mások már a megbukott királyság alatt hadvezérek ; a" fiatalabbak pe- dig, mint Jourdan, Pichegru, Massena, Moncey, Lefevre, Magdonald, Soult s Victor "s többen a" lázzadás előtt már a" ki- rályi seregben főtisztek voltak; de hogy a" köztársaság" mindegyik had- vezére tábori lángész volt volna, vigyázatlanság lenne állítanunk; mert eléggé ismeretesek azon hadvezérek? tettei, kik egymás után föl s lelép- tek a" harcz" szinéről, úgy mint: Doppet, Sepher, Lechelle, Ros- signol, Turreau és Santerre, kik a? revolutio előtt vivómeste- rek, serfőzók , aranymívesek voltak: de alig is vergődhettek egy fok- nyival fölebb előbbi mesterségeiknél a" hadi életben. Az illyenek, mint gombapöfetegek, a" jacobinok" kormánya" bukta után a? harcz?" szinéről egészen eltüntek, és a. szerencse megszünt pártoltjait néhány hét alatt altisztból hadvezérré emelni. Helyettük az előbbiek, kiket valahogy megkimélt a: munkás nyaktiló, léptek a hadsereg elébe , "s így az előbb- re léphetés előbbi körébe visszaigazítatott; de hogy az a" köztársaság" időszakában gyorsabban haladt, természetes , mivel a" szünteleni hábo- rú tetemes fogyasztást okozott a! hadseregben. A" harmadik állítás vetne ugyan a" mérlegbe valamit, ha általában azt igazolhatnók; de mihelyt valamelly állításban kivételeket tehetünk, megszűnik az nyomos "s kö- vetkezményes lenni; azért a" respublica? harczszerencséjét nem lehet ál- talában a? hadvezérek" ügyességének tulajdonítani; mert voltak közöttük épen olly tudatlanok is, mint a" coalitio" hadseregénél, hol azonban töb- ben magasabb tudományú férjfiak is voltak, kiket az évkönyvek min- dig tisztelettel fognak említeni. a 4. Többen az érdeklett harczszerencsét az új csatázás módjának , és azon körúlménynek tulajdomítják, hogy a" respublica háborúit élelmi tárak és sátorok nélkül viselte, midőn az ellenség még mindig d régi sza- bályok szerint harczolt , mozgásait az élelmi tárak szabályozták , és ösz- szehalmozott podgyász sulyosítá. Lássuk , mennyit lelet ez állításnak is tulajdonítani. A" zendüle- ti háború kezdetekor a? tactica a" nyugat-europai nemzeteknél majdnem egyforma, t.i. a gyalogság? hosszú és keskeny vonalának alapjára épült. Az 1793ban kitört vendéei csata, a" Piemont és spanyol magas hegyek közti harcz, a" rajnamelléki emeleteken , és Belgiumnak lapályos M. T. T. ÉVK. VI. 2. 2 10 A" MAGYAR TTJD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEI. és szövevényes vidékein viselt ütközetek, az elszórt csatarendet tették szükségessé. Ez ütközeti rendszerben a" fegyverben kevesbbé gyakorlott gyülevész franczia csaportok alkalmasbaknak , hasznavehetőbbeknek mu- tatkoztak, mint a" zárt vonalbani mozgásokban. Az elszórt csatarend nem volt ugyan már új találmány; az angol-amerikai háborúban a" szabadság? fiai szükségből már úgy küzdötték harczaikat; más európai hadnépeknél is divatozott az. Különös gyalog osztályok voltak e" czélra felállítva ; de, ha csak lehetett, az illy csatarendszer elmellőztetett , mert még eléggé kimivelve nem volt; mert az arra fordított sereget több napig rendbe szedni nem lehete és így, ha csak módját ejthették a" harczoló felek , kikerúltek olly vidékeket, hol elszórva kellett volna csatázniok , mivel ezen, az annyira kedvelt hosszú arczvonalat ki nem nyujthatták, mert általában véve az ütközetnek elválasztó lökést mindig tömeges és zárko- zott osztályonkénti rohanatokban szerették tenni; illyes mire pedig, mint tudjuk, csak a" térsik alkalmas. Ha az elszórt csatarenddel a" fran- cziák nyertesek voltak, gyózelmeik nem annyira ez új ütközeti rendsze- ren, mint azon körúlményen alapult, hogy számmali többségöket hasz- nálni bölcsen tudták; mert közönségesen a! csatárok" szabályos, "s min- den vidéken sikeres alkalmazása későbbi tudomány a" zendületi hábo- rúknál. A" francziák előbb alkalmazák ugyan azt harczaik" kivivására , de azon fokra, mellyen most áll, csak Napoleon hozta. A" második és nagyobbszerű megváltoztatása a tacticának, u. m. a gyalogság zászlóaljként csapatokbani alapállása, csak az asperni üt- közetkor lépett életbe. Isméretesek voltak ugyan már az elótt is a tá- madó csapatok, de csak rohanatokra használtattak, "s nem tartattak ál- landó alapformáknak. Azon elsőbbség, mellyben bizonyos tekintetben egy igen nagy podgyász nem terhelte hadsereg áll: mozgalmait élelmi tárakhoz alkal- mazni nem kénytelen, bizonyos. Napoleon azt rendkivúleg értette is használni; de a! franczia hadsereg a" zendületi háborúnak négy első évé- ben nem értette: ők is tárházakból éltek, mellyeket még az ellenség földjén is szükséges élelmi nemúkkel bérlett szállítók láttak el: így ők is tárházaik végett a hadmunkálatokban terhelve, korlátozva voltak. Példa erre Jourdan és Pichegrunek az élelembeli fogyatkozás miatt cselek- A" FRANCZIA KÖZTÁRSASÁG" HADI SZERENCSÉJE OKAL 11 vénytelen veszteglése 1791. Németalföldön, egyébiránt termékeny , min- den élelmi szerrel gazdag országban, midőn t. i. az austriaiak a" Maas , az angolok és hollandiak pedig a. Breda folyam mögé vonultak, A" sátorokat 1792ben használták a" francziák is táborozásaikban , de már következő évben nem; mit inkább szükségből, mintsem elvből tettek: mivel szerencsétlenűl harczolt ütközeteikben azokat elvesztették , a" hiányt azonnal ki nem pótolhatták. A" rend és elvszerinti élelemsarczoló systema csak 1796ban kez- dódött. E" nélkül Bonaparte villámgyorsaságu mozgásait az apennini hegyektől Mantuáig — élelmi tárakhoz szorítkozva — mikép vihette vég- be? hasonló fogyatkozásokkal küzdve Jourdan Rajnától Csehország szé- leig mimódon nyomulhatott? De midőn ezen hatalmas befolyásu rendszer a" harczfolytatási divatba jött, a revolutiói háborúk már tulajdonkép megszüntek , legalább az ellenséges hatalmak közti aránytalanság nem áll, melly a" viadal kezdetén a" figyelmezóőt csudálkozásra ragadja; tudjuk, hogy már ekkor a" poroszok, spanyolok , és a német fejedelmek a csa- taszinról leléptek, Anglia seregeit a" szárazföldról visszahúzta, és Hol- landnak mint bataviai köztársaság ereje a!" franczia anyarespublica pa- rancsától függött; egyedúl Austria" , habár el nem csüggedt, de megfáradt vállait nyomta a háború terhe: így tehát nem tartozik ez időszak azon epochához, mellybeni harczszerencséjét a" francziáknak vizsgálatunk alá vettük, "s így a megváltozott harczsystemának, az élelmi tárak "s na- gyobb póggyászok nélküli könnyebb mozoghatásnak sem tulajdoníthat- juk az annyira csodált fegyverszerencsét. 5. Vagy talán a Comité du salut public, vegy inkább Carnot czélszerű "s meghatározott utasításai, ki cabinetjából, mint tartják , 14 hadsereget igazgatott, eszközlötték a? respublica" harczszerencséjét ? Azt feszegetni, vallyon czélszerű-e, ha egyes hatóság vagy sze- mély , száz vagy több mérföldnyire távul a" harcztértől a? hadsereg? mun- kálkodását igazgatni magára vállalja? hihető, egészen felesleges ; mert valójában áldást, dicsősséget a" csatatéren nem aratna az, ki távul ettól , iróasztalánál igazgatná a" hadsereget, rendezné az ütközeteket. Magának Napoleonnak is szerencsétlensége volt tapasztalni a pyrenaei félszigeti hadviseléskor: mit tesz távül onnét cabinetből hadsereget igazgatni. De og" pa 12 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG ÉRTEKEZÉSEI. hogy a" Comité du salut public merénykedett Párisból a hadmunkálatot igazgatni, kétséget sem szenved. Nem igen sok parancsait olvashatni ugyan nyomtatásban a" comitének, de a" mellyek megjelentek, azok nem nagy bizonyságai az igazgató hatóság bülcseségének. P. o. minő számtalan fonák fogások történtek a párisi parancsok" következetében a" vendéei háborúban ; — azon czélszerűtlen utasítás, mellyet Jourdan- nak vattigniesi ütközet után a" comité küldött, minő zavart okozott; — Pichegrut 1794. egy párisi parancs egy olly terv" végrehajtásában gá- tolta, mellynek nagy következetű sikere kétséges sem volt, és ót a ten- germartokra sietni rendelte, a" melly marsnak hasztalanságát a követ- kezés bebizonyította; — szinte a? comité" rendelte volt az austriai had- sereget a Majna és Rajna közé szoritani, és ott kiéheztetni: de az oda szorítatni magát nem engedte, és nem is éhezett. Carnot befolyásával történt 1796ban a" directoriumnak azon különös gondolata: Bonaparte seregét Olaszhonban két részre osztatni, az egyik felét Roma , másikat Nápoly ellen küldeni; pedig az austriaiak még Mantua! birtokában és készülőben voltak Tyrolban újra támadólag föllépni. A" diadalmas had- vezér a directorium" parancsának nem engedelmeskedett. Robespierre" zsarnok kormánya alatt Bonapartét engedetlensége nyaktiló alá vitte volna. A" comitének megvoltak a? maga érdemei, meg Carnotnak is: ő neki sokat köszönhet a köztársaság hadserege, de az ő érdemei egészen másfélék. Ő volt alkotója azon tervnek, melly szerint a" nemzeti ön- kénytesek a! sorezeredekkel egygyé olvadtak; ő hozta végzésbe az úgy nevezett Embrigadement parancsot, mellynek végrehajtása igen csiklan- dós feladat volt az elkényeztetett minden fenyíték nélküli önkénytesek" ellenében. Már ez is megbecsúlhetetlen szolgálat volt, mihez még az iszo- nyú nagy haderő számára mégkivántatott anyagi tábori szerek" megszer- zése is járult. A" revolutiói hatalom megkönnyítette ugyan e? nagy mun- kát, de még is fáradhatlan szorgalom volt hozzá szükséges. A" comité du salut public sokat, tán többet Carnot tett, de mint említénk, sokban is hibáztak: (s így az sem, emez sem volt alkotója a" franczia köztársa- ság harczszerencséjének. A" FRANCZIA KÖZTÁRSASÁG" HADI SZERENCSÉJE" OKAI. 43 Minekutána mind azon állításokat "s véleményeket előszámláltam, mellyekre a" francziák győzedelmeit többen alapítani akarják , mellyek hogy némi befolyással voltak ugyan, nem tagadhatni; de azon csodás sikert mégis azoknak tulajdonítani , annyit tenne, mint a" világgal elhi- tetni akarni : hogy, ha a! respublica nem azon módszerekhez nyúl, mindjárt a" tusa" első évében tönkre és a? szövetségeseknek zsákmányúl jutott volna; holott láttuk, hogy azon előadott módszerek a" hadsereg- ben gyakorta zavart okoztak , és kútfejévé váltak több baleseteknek: így tehát a" valóságos okfőt másutt kell keresnünk , másutt fürkésznünk, Belátásom szerint én azokkal tartok, kik az okfót nem annyira magában a" franczia hadseregben, sem a? respublica" cselekvése? módjában , helyezik , hanem azon kivúl, egészen idegen anyagokban, t.i. a" coali- tióban magában keresik. A" coalitio segíté maga elő a" franczia köz- (ársaság harczszerencséjét ; a" coalitio volt oka, hogy a legcsekélyebb si- ker is olly hatalmas befolyást gyakorlott az egész franczia hadseregre. Így ő maga alapítá meg Francziaország dicsőségét, nem szántszándékkal ugyan — ez bűnös gyanítás lenne — hanem azon fonákságokkal, azon együtt nem munkálódó elkülönözésekkel, azon meg nem bocsátható elő- itéletekkel, mellyek sikeretlenné tették a" tömérdek áldozatokat; melly hibás lépésekkel telvék a? coalitio" hadjáratai. Ezen állításomat pedig következő okkal támogatom: Valamint már minden szövetségnek megvan a? maga gyenge , köny- nyen sérthető oldala : úgy megvolt ez a Francziaország ellen összesereg- lett coalitionak is, és ezen gyenge oldal annál több fájdalmas sértéseket kapott , minél több egymással nem egyező részekból állott. Azon tetemes hibák" természetéről, mellyek minden szövetségek" társulatában elő szoktak fordulni, nem szükség magamat terjedelmeseb- ben kifejeznem, tudva vannak azok közönségesen; csak azt kell megmu- tatnom, hogy ezen érdekes esetben is teljes mértékben hiányok léteztek, és pedig olly nagy számmal, hogy alkalmasint a" hét éves porosz hábo- rúban sem volt több. Mindegyik háborút viselő hatalmasságnak ugyan azon egy mun- kálati pont ellen irányzott, "s jól kigondolt, köz akarattal meghatározott 14 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG ÉRTEKEZÉSEI, igyekezetéről szó sem volt; még ott is hiányzott gyakran az egyértel- múség, hol azt az ugyanegy harcztér elkerűlhetlenúl szükségessé tette. Megvetóleg csekélységnek tartotta a" coalitio az egymás közt is bent meghasonlott revolutio" embereit, azon elhittségből, hogy a la France étrangére-ben van központosulva a" nemzet" tömeges ereje , mivel az a" nemességből állott. A" 1792ki hadjárat Austria és Poroszországra nézve politicai kí- sérlet volt, melly csak hamar hadivá vált, de nem sikerült, mivel ele- gendő erővel azt el nem kezdették , "s nem is folytatták; már akkor egy közös fő hadvezér" hiánya igen érezhető lett. Az 1793iki hadjáratban a" coalitio legnagyobb kiterjedésében mu- tatkozott ugyan, de a" szétbomlás" magvát már magával hozta a" világra ; mert Francziaországnak köztársasággá létte, és XVI. Lajos kivégezteté- se az austriai cabinet háborúi nézeteit megváltoztatta, "5 egy reménye tűnt fel előtte: most talán t. i. azt ismét visszanyerhetni, mit egykor Al- satiában és Olaszhonban az örökösödési háborúkban elvesztett, mit el- lenben Poroszország nem ohajthatott. — Az ez évi hadjárat egyébiránt három nagy hadszint terjeszt előnkbe. 1. Rajnánál. Itt a szövetségeseknek nem volt közös fővezérök ; mivel a" braunschweigi fejedelem Wurmsernek , az austriai hadvezérnek, parancsokat semmikép sem adhatott. Ez utóbbinak hada a" németalföl- di nagy sereg kiküldött osztályának tartatott: így Wurmser hadmunká- latit nem annyira a" hozzá közelebbi porosz hadsereghez, mint a" távo- labbi Coburg tábornagyéhoz alkalmaztatta , és attól is vette utasításait, a mi természetesen kimondhatlan zavart okozott, "s a" francziák" moz- gásait elősegítette. A" bécsi és berlini cabinet átlátván az előbbi hibát, megegyezett ugyan abban, hogy ezután egy közönös munkálati terv szerint folytatandják a" háborút; de ezen terv is csak september" havában jutott a. hadsereghez, és. olly alkotásu volt, hogy általa igen nehezen lehete kivánt sikert reményleni; mert ismét két különböző, egymástól nem függő hadvezér alatt állt az austriai és porosz hadsereg. Wurmser barátságos lábon a? braunschweigi fejedelemmel egyébképen sem volt; és így a háborút ismét kiki a" maga saját meggyőződése és terve szerint folytatta. Ez egyenetlenség következete az lőn, hogy a? poroszok előb- A" FRANCZIA KÖZTÁRSASÁG? HADI SZERENCSÉJB" OKAI. 15 bi nyereségeiket minden csatázás nélkül elvesztették. Már csak e! vi- szonyból könnyen kiviláglik a" talány megfejtése: mikép nyerhette a köztársaság azt olly könnyen vissza, mit háromszori megverelés után elvesztett. 2. Németalföldön. Itt volt ugyan Coburg herczeg" személyében egy úgy nevezett fővezér; de a? sokféle hatalmasságok" seregeire nézve kormányozó befolyása sokfélekép korlátoztatott. A" hollandiak mindig csak olly hadmozgást sürgettek, melly által az egyesült tartományok för dözve maradhassanak. Az angolokkal még gonoszabbul állt a dolog, mert mikor valenciensi elfoglalása után Coburg készületet tőn kivívott nyereségeit folytatni, a" yorki herczeg nyiltan kimondotta, hogy őneki az angol kormánytól kemény parancsa lenne, Dünkirchen" meghodításá- hoz fogni. Bár milly balgatagság volt is e" vállalat, de a" fővezérnek, a" barátság" fentartása miatt , engedni kellett. És ez lett oka későbbi vesz- teségeknek. 3. Francziahon déli határ-vonalán. Ha a" háborúnak tulaj- donos czélzatát tekintjük, úgy a" sardiniaiak" és spanyolok?" hadseregeit egy illy közönyös szempontba kell hoznunk; mivel ezen hatalmasságok" egyike sem tehete egyedűl valami elválasztó lépést ; egyetértve pedig nyo- mos következményeket eszközlöttek volna. Látszott ugyan eleinte köz- tük némi egyesség lenni, mivel a" kelet-pyrenaei sereg támadólag, a" nyu- gati pedig védelmileg kezde munkálni; a" vidék" minősége pedig illy tervhez hadmozgásaikat alkalmazni őket nem kényszerítheté: azért hi- hető, messzebb hatásu tervnek kellett a. megkezdett munkálatnak alap- jául szolgálni, de az mindjárt első csirájában megsemmisúlt. Mi több , a" szerencse" egy rendkivúli kedvezése abban a" pillanatban adá át Tou- lont a" szövetségesek" hatalmába, midőn a" convent ellen fellázadt Lyon még igazán el sem volt zárva, és a, piemontiak készülőben voltak Sabau- diába nyomulni. Ezen kedvező viszonyok" rögtöni használata kiszámiít- hatlan sikert hajtott volna; de a" helyett, hogy minél előbb egy elég erős hadtestet küldenének Lyon" vidékére, a! várost megszállni szándé- kozó ellenséget féken tartani "s a benn lázzangóknak segéd kezet nyuj- tani, előbb távulból — Piemont és Nápolyból — hívtak fegyveres népet, kik vagy meg sem indultak , vagy pedig, mint a" piemontiak , későn, "s 16 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG ÉRTEKEZÉSEL ezeket hg. Montferat" vezérlete alatt Tarantaise völgyében Kellermann a" francziákkal meglepte és széllyelverte. Lyon így saját védelmére hagyat- va, bár a derék Precy a város ótalmazására sok szép czélszerű készüle- teket tett, bár hősileg harczoltak a" lakosok, és a" támadók" több roha- násait visszaverték, de a" szövetségesektől nem segíttetvék, végre még is a kormánypártiak" hatalmába esett. Később Toulont is, mellynek őr- sége pedig majd 28 ezerre szaporodott, hiányosan rendezett védelem mellett, minekutána Lyon" bevételével e" nagyszerű körtáborlathoz — hol legelőbbszer látjuk Bonapartét mint pattantyús tisztet föllépni — ko- molyobban foghata a convent; a" szövetségesek elvesztették. Lyon és Toulon, a" coalitio" hatalmában, kiszámíthatlan befolyást gyakorlott vol- na az egész hadmunkálatra, a" respublica" sorsának eldöntésére: de az egyetnemértés" sátána itt is mindent, mint Németalföldön, zavarba ho- zott, mellynek kártékony következménye a! szövetségesekre nézve el sem maradhatott. Értekezésem hosszúra terjedne, ha a" franczia lázzadási báború minden hadjáratit, minden ütközeteit birálat alá venném, "s mind azon hibákat, tévedéseket előszámlálnám , mellyek a? coalitio" seregeinek alko- tásában történtek ; a" szövetséges hadvezérek által elkövetett fonákságo- kat elősorozva. Ki mind ezt tudni "s érteni is kivánja: mikép folytatta a coalitio különböző érdekben majd felhevülő, majd elhűlt szorgalom- mal csatázásait? — tanulja az a" rajnamelléki és németalföldi 1794iki hadjáratot; nem különben szembeszökő példákat találhat 1799ben a" ha- vasokon folyt háborúban, és ugyanez évben történt, Hollandot érdeklő angol-orosz vállalatban: az kétségkivúl állításomat helybenhagyandja, hogy a respublica nem annyira saját erejével, segédeszközeivel, nem hadvezéreinek túlnyomó ügyességeivel, nem fegyvereseinek bátrabb s állandóbb hadi szellemével, nem összehalmozott physicai erejével (melly első pillanatra majdnem hihetetlen, hogy a" belső zavarok által is meg- rendúlt 26 millio lakost számláló ország, majd mindenkor nagyobb erőt fejtett ki fegyveresei számában, mint az egyesúlt Austria, Porosz, An- gol, Orosz, Spanyol, Olaszországok, Holland és a Német birodalom) ; nem épen azon körülmény" következtében, hogy a" respublica minden elfoglalt tartománynyal saját erejét azon arányban szaporítani értette, A" FRANCZIA KÖZTÁRSASÁG" HADI SZERENCSÉJE OKAI. ti mennyiben a! szövetségesek minden hódításaik" biztosítására a? fegyveres sereg" harczoló számából őrségeket rendelni, és hátrahagyni kényteleni- tettek — győzött, hanem győzelme a" szövetséges seregben létezett, azt vagy az át nem látott , orvosolni nem értett, vagy nem akart fonákságok segíték elő, és így ezek háríták el mindenkor a" köztársaságot fenyegető, tőle csak igen közel tátongó veszélyeket. Ezek adtak a franczia kor- mánynak alkalmat, átlátva a" szövetségesek" elkövetett hibáit, a" magáét megismerni , tévedéseiból kivetkezni és az ellenfél elmulasztásait saját hasznára fordítani. Csak így képzelhetni: mikép" lehete annyi belsurló- dások, véres, gyakran iszonyatos visszatorlások, külső ellenséges erők" daczára a" respublicának — legyőzött minden veszély után — új erővel, fiatalodó állhatatossággal olly hatalomra jutni, hogy ő szabhatott törvé- nyeket Europának, ő rendíthete meg több százados alkotványi formá- kat; csak így lehet érteni: mikép vert a" franczia hadseregben a" hosszas harcztapasztalás olly hatalmas gyökereket, mellyek sarjadékin annyi világhírű hadvezér, annyi ügyes kormányfi, és egy Napoleon terem- hetett. MET me RY.K VI. 2; 3 18 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG ÉRTEKEZÉSEL IL. A RÉGI MŰEMLÉKEK BEFOLYÁSÁRÓL AZ ÚJ MŰVÉSZETRE. OLVASTA, MIDŐN NYELVTUDOMÁNY-OSZTÁLYI RENDESTAGI SZÉKÉT ELFOG- LALTA A" NAGY GYÜLÉSBEN AUG. 28. 1841. PULSZKY FERENCZ. A" jelen század vizsgálódásai és fölfedezései által az új kor" fogla- lásait a. régi müvészet körében annyira kiterjesztette, hogy ennek mű- emlékei nem többé mint a" mult nagyságnak elszakadott mesés töredékei, hanem egy nagyszerű életmüves egészként jelennek meg előttünk, melly önmagát teljesen megfejti s megmagyarázza. Szorgalmas vizsgálódások azon fokra juttaták már a" régiségtudományt, hogy a lehető legneve- zetesb fölfedezések sem hozhatnak a! régi művészet történeteire várat- lan világot, "s csak a: meglevő műkincsek" gazdagságát gyarapíithatják. "S azért most volna idején visszatekinteni "s kérdezni: mi volt s mi le- het a" régiség műemlékeinek hatása az uj kor" képző művészetére? Függetlenül a" régi művészettől , "s vele csak eszméletlenül byzan- ezi gyöke által kapcsolatban , fejlődött ki a" keresztény művészet, csen- des , alig sejthető növekedéssel , a középkor" századaiban ; sót a" régiség előtt ismeretlen világnézeten alapulva, az élettel szakadatlan összekötte- tésben, a? tökélyhez is közeledett már, hasonló a" teljes bimbóhoz , mellynek felvirágozása biztosan jósoltatható ; új élet virult és mozgott a régiség bedólt, elfeledett sírjai felett. Ekkor a" szépségérzelem, föüléb- A" RÉGI MŰEMLÉKEK" BEFOLYÁSA AZ ÚJ MŰVÉSZETRE. 19 resztetve ezen művészet által a" régiség" emlékei felé fordult, a" régi el- feledett romok felásattak, növekedő fellengéssel bámultattak a" régi re- mek művek, mellyek épen akkor feltört sírjaikból feltámadtak; azon zajos öröm, melly a" császáridőben első megjelenésöket üdvezlé , fogadá ujra születésöket is; és a" belvederi Apoll "s Niobe-csoportozat , a" torso "s a medicei Venus, Laocoon és a! farnesi Hercules ugyan azon érzel- meket gerjesztették ujra, mellyeket egy ezredévvel elébb. — Auguszt arany ideje látszott visszakerültnek , mert a" sors" különös szeszélye nem a" legszebb görög időnek szigoru komoly alakzatjait, hanem pompás ma- radványokat fedeztetett föl, császári paloták" , fürdők" és villák" díszte- remeiból, mellyeket a"? vakbuzgó barbár dühöngés megkimélt, míg a komoly templomszobrokat feldönté, "s mellyek a" végződő XVdik és kezdődő XVIdik század" szellemével közelebb rokonságban álltak, mint ezek. Gyönyörű időszak volt ez az emberi nem" történeteiben, Byzancz bevétele elszélesztette a" görög tudósokat egész Europába, kik vendég- ajándékúl a" régi írók" maradványait hozák meg a" nyugotnak, hol a nyomtatás, ezen akkor olly ifjonti találmány által a: tudósok" egyed- árújából hamar köz birtokká váltak. Vasco de Gama körülevezé Afrika fokát, "s a" kettós India, a? csodák" régi hazája, bevonaték a" nyugot tör- téneteibe. A" merész Columbus felnyitú az Oczeán" zárait, "s a" régi me- sés Thule és Atlantis valóságba léptek át a" phantasia" birodalmából; az akkori nemzedék" látköre mintegy csuda által terjesztetett ki hatalmasan, "s vig életerős mozgalom szállta meg a nemzeteket, hasonló ahhoz, melly által a" szerencsés persa háboru után a" szabad Göröüghonban minden mú- vészet mintegy a" diadal dicsőitésére sejdítetlen szépségben felvirágo- zott. Ezen időpontra esik az említett, nagy hirű szobrok" fölfedeztetése , melly a"? kedélyekre erősen hatott; ez volt azon meleg sugár, melly a művészet teljes bimbaját érte, hogy a? virág, kitörve védő burkából , alakjának azon gazdag szépségében, színeinek azon fénycsillogásában kifejlődjék , mellyet most is Leonardo", Raphael és Michel Angelo? , Ti- zian és Correggio" műveiben csodálunk. A"? szépség! cultusa uralkodott , szóban és színben , hangban és kőben alakultak gyönyörű költemények ; a szépség szabad teremtó szelleme hatotta át az egész életet. Ezen mozgalmat siettették ugyan a? régiség műalakzatjai, de nem teremték 39 20 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEL elő; közel állott már a.művészet azon fő czéljához, mellyhez századok alatt lassu biztos léptekkel közelített, "s az antik emlékek csak elszige- telve, kiragadtatva összeköttetésökből, "s csak félig értve nyultak be a mesés ősidőkből az új korba, melly a" régitől különböző elvekre támasz- kodva, szellemibb vallásnak hódolva, az elmult világművelődés nagy- szerű eredményeit csodálni de nem felfogni képes vala. A" régi művek külső tökélye és szabadsága annyira meglepé, megvakitá a" művésze- ket, hogy megfeledkezve tulajdon álláspontjokról, mellyról magok is olly gyönyörűt alkottak, utánozni kezdték a régieket, s antikot ipar- kodtak: teremteni, "s ideálokat "s canonokat képezni. "S így megváltak az élettől "s nemzetiségtól, mellyből előbb műveik" életét merítették, 7s mellyet most a" régi emlékek" studiumából kölcsönözgettek; mi csak megzavarásukra nem felvilágositásukra szolgált, mert azt senki sem fog- ta fel közülök, hogy a" régiek a művészet irígylett fénypolczát szintén csak az életnek felfogása által érték el, "s hogy ujabb művektóli eltéré- sök csak a? régi s új élet közti különbség következése. Ők csak a" külső- ségeket, csak a felületet tudták felfogni; a: meztelen alaknak tökéletes szépsége , antik szobroknál , ellenállhatatlan hatást gyakorlott a kedélyek- re, s midőn a művész ezen tökély felé iparkodott, nem is gyaniti , hogy. ezt a mozgalmas életnél kellessék keresni, mint a" régiek, mint később Rubens tette , "s müvelődését inkább a! halálban kereste; boncz- tani studiumokban, mellyek szerint az emberi alak" szépségét számvi- szonyokkal akarta megállapítani; "s canont alkotni, hogy hozzá minden művek szabathassanak; "s ideálokat felállítani, összehasonlító pontokul műveihez ; mint ha az emberi szépség különbfélesége számok és vonalok által merítethetnék ki. Olly csábító volt pedig ezen nézet, hogy még a kor leghatalmasabb szellemei is ezen tévutat ki nem kérülhették; mint ezt Leonardo" és Dürer" arányossági munkáik, Michel Angelo" és Tizian boncztani vizsgálódásaik bizonyítják. Ezeknél azonban olly hatalmas volt még a belső élet, kebelökben az alakok olly gazdag világa élt még , hogy azon életet, mellyet minden változásaiban felfogtak és éltek, kép- zelődést ülő, életfagyasztó studiumaikba is belé öntötték, úgy, hogy a tévut nem is vétetett észre. De közvetlen tanítványaiknál már jelentke- zett a félreértett régi műemlékek" veszedelmes befolyása; mert ezen mú- A" RÉGI MŰEMLÉKEK" BEFOLYÁSA AZ ÚJ MŰVÉSZETRE. 21 vészek kitörtek a régi mesterek" pályajából, elhagyták a? mozgékony életet, "s csak a legtökéletesebb régi műveken csüggtek, mellyeknek külsőségeit néha el is érték, mig a bennök lengő szellemet, az életet, nem értették. Hatalmas lépésekkel közeledett a művészet aljasodása , Olaszhonban mint Németországban, "s a" cis- és transalpinusok? kölcsönös viszonhatása, melly az idővel mindig növekedett, mind kettejüknek ve- szedelmes volt. Németországban ugyan, hol a művészet függetlenűl az olasztól , habár szintén a!" byzanczi alapon, szigorubban és komolyabban fejlett ki, "s hol Van Eyk János", Hemlink" , SchorelV , Schön", Dürer és ké- sóbb az ifjabb Holbein" művei bátran kiállhatták a" versenyt az olaszok" fő remekeikkel , a" régiszerű szigoruság épen a" régi emlékekkeli ismeret- lenség által tovább tartotta fenn magát, "s mélyebb felfogás szeretet-tel- jes, lelkisméretes kivitel által még akkor is kitünt, midőn az Alpese- ken túl a" művészet már silányult, sót kézfogásai is feledségbe kezdtek jóni. Midón pedig Italia"? kincseinek és szépségének híre a? német múű- vészeket erósebben magához kezdte vonni, ezek szintugy csodálták az olaszek" nagyobb művészeti szabadságát, a" felület" fényét, az antiktól kölcsönözött ideált, mint az olaszok a? német szorgalom által kifejtett tökéletesebb technicát "s a" legcsekélyebb részletekre is terjedő komoly figyelmet; de a" kölcsönös utánzás, mind a" két nemzet művészeinél modoros mesterkedéssé vált. A" művészet nemtője azonban mind a! ket- tőnél még egyszer fölébredett, "s modor és felületesség ellen visszahatás támadott. Caravaggio "s a Caraccik" iskolája még egyszer visszafordult a természet, a régi világ emlékei, "s a" raphaeli kor" művei felé, de iparkodásaik a? hanyatlást csak rövid időre tarthatták fel, művészetök nem vala az élet" szabad leánya, műveikben hiányzott az ifjontiság, s ők magok csak azon hatással voltak a művészetre, mellyel az alexan- driai iskola a? görög irodalomra, mert a" természetben csak mintaala- kokat láttak , "s a műemlékekben canonokat; a" régi idők remekei nem ébresztették, hanem korlátozták képzelődésöket, utánzók voltak ók , nem teremtők. Másképen éledett fel a? művészet Németországban ; a" Rajna mel- lett fellépett Rubens, "s nem ügyelve ideálra, boncztanra , "s megállapított 22 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEI szabályokra, belenyúlt a" vig életbe, "s nem akart flamandok közt görög lenni, sem olasz, nem a" XVIIdik században a" régibb középkor" ájtatos alázatát igényelni. Az életet pedig úgy fogta fel, a" mint az neki megje- lent, egészségesen, érzékileg, mozgalmasan, néha aljasan, mindig nemze- tileg, "s azért embereket festett, köpczös német alföldieket, nem ideálo- kat, kimeríthetlen gazdagságban tolúltak ki kebeléből az alakok a? vá- szonra , olly tarkák és életteljesek, mint kora. Mint tökéletes nemzeti festész meglátogatta Olaszhont, "s ott élettel és művészettel egyiránt fog- lalkodott, vigadott és szeretett, "s csodálta "s másolta Raphaelt "s az anti- kot, úgy a" mint ezeket látta, a" szellemet felfogva, nem a" vonalokhoz ragaszkodva. Ugyan azon alapon, de különböző irányban, hatott Rembrandt , ezen hatalmas lángész , ki, a" nélkül hogy Olaszhont "s a" régi műemléke- ket látta volna, a" természet "s a" világ" elevenítő hatásának mesteri fel- fogása által a? művészet legmagosabb polczára emelkedett. Csak úgy fes- tette ő is körözetét, mint az kebelében tükrözött, "s ha a? kép aljas volt is s az idomok a! szépségtől eltérők, ha a" hollandi szatócs nem volt is görög athleta, még is annyi életet tudott ő beléje önteni, hogy művei az antik", az ideál és idomnemesség daczára is, minden egészséges ke- délyt örvendeztetnek. A" művészet" ezen utónyara soká nem tartott, "s míg a" régi mű- emlékek" tömege új meg új fölfedezések által napról napra növekedett , "s gypszlenyomatok által annyira sokszoroztatott, hogy Olaszhonból a" körülfekvő tartományokba is átömlött; azalatt at művészet szemlátomást hanyatlott. Caracci" iskolájára a" műacademiák következtek, mellyek az antik s raphaeli korhoz botorúl ragaszkodva, mindent, mi ezekkel ösz- sze nem hangzott, megvetve, "s az éltet figyelemre nem méltatva, a" ha- nyatlást még előmozdították a" helyett, hogy menedékhelyeivé alakúl- tak volna a művészeknek. Ez pedig épen Hollandban a? catholicus mo- narchiáktól környezett protestans köztársaságban, melly az európai társas élettől csaknem egészen el volt szigetelve, még legtovább tartotta fel ma- sát, de itt is mindig aljasabb jelenetek" ábrázolására, táj-, állat- , végre virágfestésre ment át, alakoknál a" ruhakelme lett fó tárgygyá: hi- A" RÉGI MŰEMLÉKEK BEFOLYÁSA AZ ÚJ MÜVÉSZETRE, 23 szen a múűvészekben nem volt többé elég élet, hogy nagyobbat alkos- sanak. A" múacademiák által a" francziák uralkodtak a" művészet felett , kik ezt szoros változatlan szabályokba akarták szorítani, mint nyelvö- ket, "s az által a" szellemet elölve, azt kézművességgé lealacsonyítani : azon francziák , kik minden többi népek közt legkevesebb teremtő szel- lemmel , leghidegebb képzelődéssel, legfelületesebb művészeti jellemmel bírnak; minek következménye az volt, hogy végre mesterkélt termé- szetelleniség, jellem nélküli ideálok" hajhászása, és sima felületesség , technicai nehézségek" meggyőzetése, és minden anyag követeléseinek félreértése, egész Europában művészetnek tartatott. Midón egy század előtt azon új forrongás a" kedélyeket megszáll- ta, melly az új kor? nagy találmányainak anyja, "s melly később a" forra- dalomban minden meglevót talpköveiben megrázkodtata; akkor ezen mozgalom a" művészetre is kiterjedett, az emberek megismerték mély ha- nyatlását, "s megkisértették ujraszületését; e? mellett azonban szinte azon hibába estek, melly a" művészetet elébb is sírba dönté, mert ezt nem az élethól, hanem a! régi művészetből akarták feléleszteni. — Win- ckelmann volt azon férfi , ki a köz figyelmet a? régiségre visszafordította, "8 ezen befolyás alatt Mengs Raphaelt akarta Apellessel műveibe egyesi- teni , az élet elhanyagoltatott. Hasonló irányban akart Canova az új Ró- mában Praxitelessé, Thorwaldsen Phidiássá válni. Párisban David ró- mai polgárt játszott, a németek pedig a" Raphael előtti iskolák" komoly ájtatosságával kaczérkodtak. Nemzetiségre "s életre senki nem ügyelt, "s azért minden királyi serkentések , minden műegyesületek, minden éj- szaknémet mútudományosság mellett, a" művészet most sem tud az élet- re katni, bútoraink, öltönyeink, szokásaink izlésnélküli természetlen- sége eltompítja az egészséges szépség-érzelmet, "s elvonva a. művészt a szép élettől, holtan született ideálokra utalja. Ehhez járulnak még az uj kor" technicai találmányai, mellyek a művészek" beteg szeszélyeinek kedvezvén, őket kötéljáró mesterkedésre serkentik , az anyag követeléseinek félreértésében megerősítik , "s felü- letes sokoldaluságra csábítják. 24 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEI. Valóban , ha a régi műemlékek" ezen befolyását a" művészetre ta- pasztaljuk, akaratlanul is fellobban bennünk azon kétely: valljon nem lett volna-e jobb "s jótékonyabb a" művészetre nézve , ha a" régi emlékek" egész kincse ismeretlenül a" földben temetve marad. A" művészet nélküle is, és talán függetlenebbűl fejlődött volna ki; mert az alakító ösztön, a" teremtő erő, melly kebelünkben az istenivel kapcsolatban tart, az em- berben el nem nyomható, "s hol egyszer létezik , többé el nem oltható; bizonysága ennek az aegyptusi művészet , a régi német, a régi olasz, melly az örökké széphez szint olly közeljárult, mint a" görög; "s ha ezen nemzeti önállásu művészet fényével vakító idegen befolyás által kifejló- désében nem gátoltatik, akkor a" virágkor is tartósabb leendett, ollyan mint Göröghon és Róma" művészetéé. ; Hogy" lehessen a" régi műemlékeket roszúl használni, ezt mutat- ják az újkori művészet történetei, "s még is olly könnyű lett volna há- rom évezred" tapasztalását jobban megérteni, "s jobban használni, mert a" régiek minden nemzet és művészet" történetében nagyszerű előképeket "s nagyszerű intő példákat állítottak előnkbe. Nyomról nyomra követhet- jük a" művészetet bölcsöjétól egész elaljasodásaig "s többszöri újra szüle- tésének lehetünk tanui , "s e mellett mindig ugyan azon következmények- re akadunk. Aegyptusban találkozunk a! művészettel legelőször "s fel- oldhatlan kapcsolatban látjuk ott a" vallással, "s a nemzetiséggel. A" kebel belső teremtő ereje, melly az ember" magasabb származásának leg- biztosabb tanúja, az istenséghezi viszonyokban nyilatkozik legelőbb; hymnusokban és cosmo- "s theogóniákban, épületekben és alakzatok- ban, az istenség dicsőitésére, a" nemzeti jellem" sajátságai szerint; ez a művészet és vallás, az tudomány első közös kútfeje. — Ez pedig nem meggondolt terv szerinti munkálódás és hatás, ez öneszméletlen akaratlan nyilatkozása a? teremtő erőnek, melly magas egyszerüséggel és tisztelet- tel az anyagot megtanulja birni, "s a művészet ezen szent eredete biz- tosítja azon ős idők" alakzatjainak a" nagyszerúséget , minden tökéletlen- ségük mellett. Mert ezen első kezdetek minden durvaságuk" daczára any- nyi bensőséget és érzelmet tanusítanak , mennyivel a" későbbi idők" kül- ső tökélye fel nem ér, "s mellyhez szint úgy visszatérni nem lehet, mint a" férfinak gyermek kora" gondatlan ártatlanságához. A" RÉGI MŰEMLÉKEK! BEFOLYÁSA AZ ÚJ MŰVÉSZETRE. 25 Az isteninek ezen tisztelete azonban a" művészet szükséges jóté- kony bilincsévé vált, szent aggály tiltotta az imádott istenalak változtatá- sát; így keletkezett a" mútypus "s a művészet csak ennek korlátai közt csirázhatott fel, "s csak az általvett s híven megőrzött idomokat fejthet- te ki. De épen ez köti ót honi földjéhez, mellybóől felvirult "s növekedé- Se épen azért nemzeti maradott, más nemzetek" befolyásának mellőzté- vel. A" szigorú komolyság, mellyel az egypti a? világot tekinté, "s val- lásban mint társas életben olly határozott szabályai , nem engedték , hogy a" művészet a! typusz" bilincseit lerázza, "5 azért szabadabban csak mellé- kecsségekben lépett fel, különösen állatok? alakításában, melly olly töké- letes és jellemző, hogy szigorú komolysága még a" legmozgékonyabb gö- rög alakzatok mellé is állítva az összehasonlítást kiállja, mert az épen a" nemzeti művészet" diadalma , hogy legfényesebb virága , bár melly nem- zetnél vette légyen eredetét, az örök szépség eszméjéhez mindenütt egy- formán közelít. Egyptból vette által Göröghon művészetének csiráit, "s hiában ál- lítják azt némelly tudósok, hogy mig görög vallás, tudomány és tör- vényhozás Egyptbe visszavezet, mig későbbi időkben is Pythagörasz és Solon, Herodot és Plato a" NiVpartjaihoz a" bölcseség régi honába utaz- tak, hogy tudományait hazájokba átültessék, addig a" Nilföldő műemlé- kei a" vizsgálódókő szemeit kikerülték; — "s hogy a" művészet olly nemzetnél, mellynél minden idegen eredetre mutat, önállólag fejlődött volna ki. Ujabb időkben felfedezett régi görög műemlékek azonban, mellyekben az egypti typusz nem tagadtatható , ezen kapcsolatot világo- san bebizonyítják. A" görögök szabadabb, mozgékonyabb szelleménél az egypti ty- pusz" szigorúsága meglágyult, mozgalom oldta meg a" Nilföld" bilincseit, a régiség képes beszéde szerint Daedalus" szobrait meg kellett lánczolni, hogy el ne szökjenek. De szabadabb kifejlés mellett is szigorú maradott még a művészet, görüg typusz uralkodott felette, a" mozgalom még ki nem terjedett az arczkifejezésre, honnét a" szenvedély még ki volt zárva; a művészet megtartotta a" szorgalmasan elrendezett mellékessé- gekben, "s a" szabályszerü nehéz redőzetben a" régiszerűnek tisztele- tes bélyegét, midón a" testet már feltünő természetigazság "s az élet- M. T. T. ÉVK. VI. 2. 4 26 A) MAGYAR TUD. TÁRSASÁG? ÉRTEKEZÉSEI. nek hív felfogása jellemezték. — Még a" typusz" uralkodása alatt ké- peztetett ki a" szükséges "s a" jellemzetes, mig reá egy uj időszak követ- kezett, mellyben a" szép lett a müvészet fő elve. Nemzetiségében és szabadságában megtámadtatva , Göröghon megnyeré az örökké nevezetes csatákat Marathon" terén , Salamis" öblében, Plataea" dombjain; az alig remélt diadal mintegy csuda által kifejté a nép" egész szellemi erejét, s nemes verseny nyilt a megmentett haza dicsóitésére. Herodot örömza- jongó nép előtt felolvassa a" világ" történeteit Olympiában, Aeschylus költi. tragoediáit, Phidias parthenonját, "s olympi Zeuszét, a typusz bilincsei lehullanak műveiról, "s alig emlékeztet reájok egyéb, mint az arcznak szenvedélynélküli méltósága, a" jellemzetes hárántékos vonal a homlok" kezdetétől az orr" éléig, s az istenképek méltóságosabb nyu- galma. Olly tarka ifjontiságban, mint tavaszban az ezerszínü virágok , ha a" nap" sugárai a" hóleplet elolvasztják, keletkeztek a művészek" mű- helyeiből azon remek művek, mellyeket nem a" gazdagok" szeszélye ren- delt meg, hogy az érzékiséget csiklandozzák, "s a hiuságnak hizeleg- jenek. Benső kényszerüség késztette a művészeket, hogy ezeket alkos- sák, "s a" teremtő erőnek kitörése; "s czéljok el volt érve, ha a nép műú- veiknek örúlt, ha a templomokat, gyüléspiaczokat díszesíték, ha nem a művészt, hanem hazáját dicsőitették. A" nemzetiség teljes érzetéből fejlett ki ezen dicső virágkor. "S ismét más időszak következett; a" peloponesi háború felszaba- dította a szenvedélyeket, az életből is kiköltözött a régibb szigorúság ; szélesebben és gazdagabban, habár a" phidiaszi nagyszerű szépség" ká- rával fejlett ki a" görög művészet. Phigalia templomának párkányain a" mozgalom már modorral határos, Praxiteles és Scopas műveiből el- tünik a nagyszerű méltóság, — helyébe lép az érzéki szépségérzelem , "s a" szenvedélyek mesteri felfogása. — A" szent háborúk a delphi templom felhalmozott érczkincseit terjeszték az egész nemzet közé, "s mindenki , kinek kezébe kerültek, művész kéz által nemesíteté .ezeket éldeletére ; a" művészet folyvást behatott az életbe, mellyből eredett, s ültönyök és házbutorok, szokások és az egész társas élet összehangzásban voltak egymással. "S ime feltünt nagy Sándor, "s a görögök új irányt nyertek általa. A" régi alkotmányok, határok "s elkülönzések megszüntek, a A" RÉGI MŰEMLÉKEK BEFOLYÁSA AZ ÚJ MŰVÉSZETRE. 27 közegyenlőségből csak egyedek tudtak felemelkedni, új heroszok, nem mint elébb egész városok "s álladalmak. — A" művészet a" nemzeti élet ezen új folyamát is követte: az egyediség fogaték fel határozottabban , Lysipp és társai a" nemesített arczképnek mesterei; "s míg elébb in- kább az általános szép emeltetett ki: ugy most az egyediség" jellemez- tetése, valamint a! hírnév is, melly elébb a" néptömegé volt, most egyes nevek" osztályrészévé lett. A" vizsgálódó" szeme azonban már ezen idő- szakban megismerheti a" hanyatlás" első jeleit, midőn Lysipp" öcscse a nagyobb hasonlatosság elérésére az élő arczot gypszbe lenyomta , feled- vén, hogy az által a mű a" legszükségesebbet , az éltet elveszti. — Nagy Sándor" követői közől a művészetre nézve leginkább a" Ptolemaeusok lettek nevezetesekké, kik Alexandriában görög művészektől, kültóktól "s philosophoktól köröztetve, a" görög istenségek" innepeit soha nem lá- tott művészi pompával ülvén, "s Thébében az egypti művészet, vallás" és szokások" szigorú szabályainak hódolva, különös kettós életet éltek, félgörögök , félegyptiek. Egypt magas komolysága pedig nem maradott befolyás nélkül az alexandriai udvar" görög művészeire, "s azon vésett drága kövek , mellyek nemes szépségök, benső érzelmök, "s az anyag- nak bölcs használata által a" bécsi, párisi, nápolyi és pétervári régiség- tárak" fő diszeikké lettek, ezen fejdelmek" müvészi pompaszeretetének , "s művészeik" izlésének örök emlékei maradnak. Károsabb volt a" görö- gök" visszahatása az egypti művészekre, a" szabadság és mozgékonyság , melly azoknak műveiben élt, ezeknek borús komolyságától messzebb eltért, s midőn ők az idegen alakzatok szépségét elismerték, egypti pályájokon megtántorodtak, mellyról őket egészen elzárni vallásos aggály "s az ókor emlékeinek nagyszerűsége tiltott; s igy a művészet folyto- nos ingadozásban nemzeti "s idegen közt, hanyatlott. A" görögök még szigorúbb idejökben az etrurokkal jöttek ke- reskedési kapcsolatba; Siciliát pedig és Alsó-Olaszországot gyarmatokkal népesítették; hol nagy Göröghon , Graecia magna hasonló viszonyok alatt mint az anyaország felvirágzott "S az anyaországból áthozott művészet, a" buja égalj alatt gazdag köztársaságokban és hatalmas királyok" udva- ránál a pompás, diszes és választékos felé fordult, a mint ezt a!" sici- liai és nagygörög pénzbélyegeken látjuk. Etruriában ellenben a" görög 71 igei 28 A?" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG?" ÉRTEKEZÉSEI. művészet egy itlan nemzethez jött, komoly gyakorlati hajlamokkal , ke- vés képzelődéssel és csekélyebb teremtő erővel. "S igy a művészet is, melly Göröghonban a közéletet dicsőíté, itt inkább a" házi élet szűkebb körébe vonatott, "s kézművességgé lőn, melly kifejlett technicai tökély- lyel "s végzettséggel ékszereket gyártott, butorokat, "s kisebb istenké- peket a" házi oltár" díiszesítésére. — Mind ez azonban nem tarthatott soká, mert a rómaiak" győzelmei ismét uj időszakot idéztek elő, mi- dón ezen képzeletszegény, rideg, önző vallásu katonanemzet egymás után Etruriát s az egész olasz félszigetet, Siciliát és Göröghont "s Egyp- tet meghódítá, "s a. legszebb műemlékeket Romába, a gazdagság és birodalom" középpontjába vitte, hová a művészek is összecsődültek, és hol a mindig választékosabb görög művészet mellett, millyet Laocoon "s Apolló szobrai tanusítanak, egy sajátszerű irány is kifejlett, az egye- diséget még élesebben felfogó mint a lysippi kor. — Itt kezdődik az arczkép" valódi időszaka, mellyet Egyptben a typusz teljes kifejlésé- ben gátolt; Göröghonban még Sándor" idejében is a typusz" maradványa, a" szabályszerü ideál elnyomott. A" rómainak képzelődése nem volt fel- lengő "s teremtő, "s így művészete is korlátozott volt, s csak a ter- mészetet fogta fel egész közönségességében, de élénken "s nemzetileg , a" mint ezt Tarján diadaloszlopán látjuk. — Adorján császár, ki nagy világutazásánál a művészetre "s ennek régi kifejlődésére különös figyelemmel volt, "s minden változásait ismer- te, maga is műkedvelő, azt hitte, hogy a művészetet utánzások által felelevenítheti, viszszatérte után tehát Tibur mellett azon villavárost építette, mellyben minden nemzet és kor" műizlését lemásoltatta, 8 a" művészekkel hol egypti, hol régi görög izlésben dolgoztatott. De mind ez siker nélküli kisérlet vala, a. művészet a császári izlés rab- ja maradott, nem a! teremtő erő" szabad kitörése, s magasabbra többé nem emelkedett; a! császár" udvarában, hol szintúgy uj Phidias, Praxi- teles, vagy Lysipp nem találkozott, mint az új Periclesek, Platok, "s Demosthenesek is elmaradtak. Vajha ezen példa időnk" Adorjánaira is hatna. A" császár halálával a művészek még hamisabb befolyásnak en- gedtek, midőn a művészetit a" mesterségessel akarták pótolni, "s le- A" RÉGI MŰEMLÉKEK. BEFOLYÁSA AZ ÚJ MŰVÉSZETRE. 29 győzött külső nehézségekkel bámülatot gerjeszteni. A" megtántorítatott régi vallás, a nemzetek" surlódásában mindinkább enyésző nemzetiség, senkit többé fel nem hevitének, s így elillant at művészetből is a" szel- lem; sót végre még a szépségérzelem is elenyészett, "s a régi biztos technica megszünt azon kisérletek által, mellyekkel a. különböző anya- gok természetök ellen, műemlékekre használtattak. A" művészethistoria ezen időszakban olly intő példát képez, melly világosan megmutatja, hogy, ha a!" benső élet elhal, ha meggyő- ződés többé a! keblet nem hevíti, "s ha az idegenek" utánzásában a nem- zetiség vesz, akkor minden művészet is enyészik. Ezen állapotban találta a" keresztény vallás a művészetet, mi- dón erősebben kiterjedve az egész római birodalomban új élet alapjá- vá vált. Az eszmék ezen új forrongása asceti alakjában ragadta meg a" művészetet is, mellynek fő elvéül a" jelentékeny emeltetett, a" szép helyett a jelképesség lépett előtérbe, az antik" meztelensége, az ér- zéki szenvedélyesség, a víg mozgalom, az új sötét bünbánatos világ- nézettel homlok egyenest ellenkeztek, "s az önmagát kinzó nép" vak- buzgósága felzudúlt a művészet ellen; egy hatalmas valláspártnak jel- szava a" képostrom volt; "s végre, midőn a" pártok egyesültek, a" plasti- ca, mellyhez épen a" görögnek van legtöbb hajlama, a" keleti egyház- ban a" keresztény művészetből kizáratott; az üldözött művészek pedig elhagyták hazájokat "s a" Rajnához "s Olaszországba menekedtek, ma- gokkal hozván az új művészet csiráit; — mert a" byzanczi művészet , a" birodalom" hanyatlása mellett is magasra emelkedett, és vallásos meg- győződés összehangzásban volt a" nemzetiséggel. Néhány eddigelé nem eléggé méltánylott műemlék , millyen a" klosterneuburgi oltár, ezen vi- rágozásnak tanúi, mellyben a" részletekre is kiterjedő szorgalom, "s mély érzelem, az alakok" minden megkövesedett szárazsága mellett is u" régi német és olasz iskolák" műveivel kiállják az összehasonlítást. Fénypontját azonban a" keresztény művészet csak Némethonban érte el, hol a" keresztény vallás ís legmélyebben fogatott fel; csak itt fejlődhetett ki azon önálló átszellemesített művészet, mellyben. legin- kább a" jelentékenység uralkodott, 7s egyenes ellentétben a régi mú- vek" arczainak hideg nyugalmával, a" meztelen testek" tökélyével, az 30 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG ÉRTEKEZÉSEI. arczkifejezés lett a fő tárgy, mig a" nehéz redőzetű öltönyökbe bur- kolt test, mint a" bűn" lakja, elhanyagoltatott. Akkor emelte a" keresz- tény vallás azon óriási, gyönyörű székes egyházakat, mellyeknek mes- terei alig ismertetnek, mert ók is mint a" görögök legszebb idejökben , nem hirnevet, hanem vallásuk" dicsőitését keresték. Azért találunk itt olly szeretetteljes szorgalmat, melly a" legcsekélyebb részletre kiterjed , melly a" szobrot is gyakran csak diszítvénynek tekinti, "s azért néha olly magasságra helyezi, hol végzettsége a. szemet nem is örvendezte- ti; azért akadunk olly nagyszerű művészi felfogásra, melly a képek- kel diszlő oltárt, a" ragyogó ablakfestést, az oszlopzat változó fejeit nem önálló műveknek, hanem egy nagyszerű egész összehangzó részei- nek tekinti. Innét ered azon műalakok" utánozhatatlan bensősége, melly az akkori szerény erkölcsökkel, 7s a szoros elégült élettel összhang- zásban volt, mig azt túlfinomitott korunk sikeretlenül akarja utánoz- ni, mellyben a" mindent áthevítő, mindent felemelő általános meggyő- ződés hija az egész éltet megfagygyasztja. — Az olaszoknál is hasonló volt a" keresztény művészet kifejlődése, csak festészeti irány által a plasticai németektól némileg eltérő. Midőn azonban a hitszakadás a kételyt felszabadította "s új különböző világnézetet előidézett, "s az épen akkor felfedezett "s roszul értett régi műemlékek a" megtántorodott mű- vészetet tévutakra csábiták, akkor a középkori keresztény művészet illatozó virága elhervadott. E Ha most a" nemlegesról igenlegesre áttérve azt kérdik, mellyik tehát a" valódi út a művészet" felelevenítésére, akkor meg kell válla- nunk, hogy a" műacademiákat mostani elrendezésöknél nem tartjuk a czél "elérésére czélszerű eszközöknek. A" mostani szerkezetnél ide jár az ifju "s mindennap néhány órá- kig elébb az emberi testnek egyes részeit másolja előrajzok szerint, hogy így az összehangzásnak, az egésznek érzelmét, mindjárt kezdet- ben eltompítsa, később a!" testarányokat, boncztant és művészeti elren- dézést tanúlja elméletileg, végre: az olajfestés" technicai részébe avatta- tik be; — s ha a" serdülő művész azután néhány képet óraszámra fo- gadott minták szerint festett, akkor elkényeztetett képzelődéssel, tö- kéletlén " technicával, csekély történeti tudománynyal Olaszhonba utaz , A" RÉGI MŰEMLÉKEK" BEFOLYÁSA AZ ÚJ MŰVÉSZETRE, 31 hogy ott művészi nevelését végezze. Alig ismerve azon város" műkin- cseit, mellyben tanuló éveit töltötte, Romába érkezik meg, "5 megle- petve "s elvakítva Raphael és kortársainak szép tökélyétől, a" régi mú- emlékek" nagyszerüségétől , mellyeknek művészettörténeti elhelyezését nem ismeri, tulajdon ürességét és kicsinyességét annál inkább érzi, minél szentebb előtte a művészet; ecset és véső kiesnek bátortalan ke- zeiból, "s ő ábrándozva andalog az ókor romjai közt, míg a" mozgal- mas olasz élet "s a müvészek" korlátlan víg zajongása álmaiból fel nem költik. Távol a! társas élet minden korlátaitól, genialis függetlenségben éli ott napjait; rajzolja Apollót, lemásolja a" transfiguratiót utazó ango- lok" számára, lefesti a leghíresebb mintaszépségeket és tájakat, vitázik éjszak -német tudósokkal a" művészet elve, a" szépnek fogalma felett; "s harmadévre visszatér hazájába, megtelt tárczájával, mellyből -egész életében mint a" költészet" apadatlan forrásából meríteni szándéka. Ha azonban néhány évek mulva ezen rajzaiból is kifogy, akkor panaszko- dik a" cisalpin hideg itlan élet ellen, tompa képzelődése minta nélkül teremteni mit sem képes, compositióit számtalan rézmetszetekból szedi össze, kézművességgé válik nála a művészet. "S ha aztán történetből képtárba betekint, "s maga előtt látja a régi művészek" remekjeit, ak- kor érezni kezdi azon kint, melly a korán tanja szerint a rosz mú- vészeket az örök itéletnél várja, midőn minden alakzatok, mellyeket éltében képzett, előtte megjelennek , "s azon lelket követelik tőle, mely- lyet nekik adni képes nem volt. Nézetem szerint más út vezetne czélszerűbben a" művészet tö- kélyéhez, — a .tanulónak mesterhezi viszonyában kellene megkezde- nie a, művészi pályát, azon viszonyban, mellyben ezt a régiség meste- rei megkezdték , hogy a" fiu megtanulhassa azon kézfogásokat, mellyek- hez a férfi gyakorlatlan keze nehezebben szokik; nem egyes test- részeket kellene rajzolnia, hanem egész alakokat; — erre vezet maga a" természet, ezt teszi a müveletlen vad, ezt a gyermek , "s igy a kéz nagyobb gyakorlottsága az egésznek a" harmoniának érzetével egyaránt növekednék. — Az életre kell azután a" serdülő művészt figyelmeztetni, hogy hozzászokjék változó jélenéseit élénken felfogni, hogy képzelődé- se holt ideálok által meg ne kövesedjék, életnélküli mintarajzok által 32 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEI. el ne puhuljon. Csak folytonos összeköttetés a nemzeti élettel teremt- het életet, "s a művész, ki a" mostani világban semmi szépet feltalálni nem képes, ki mindig a" régi világba, a" középkorba, a" délszaki égalj alá visszakivánkozik, az csak holt alakzatokat képezhet, a" mint ezt művészeink teszik, kik minden műegyesületek, nemzeti "s királyi ser- kentések és gyámolítások mellett is az életre még annyi befolyással sin- csenek, mint egy párisi divatárusnó vagy egy londoni szabó. Mert min- den elhíresedett művek mellett az izlésnélküliség öltönyeinkben , bu- torainkban , szokásainkban szintugy napi renden van, mint egy század előtt a hires parókakorban. Azonban szándékomban nincs a műacademiákat szerfelettieknek állítani, sót épen czélirányosabb elrendezésökben látom a" művész ki- fejlődésének leghatalmasabb eszközeit. Mert midőn az ifju, mestere? mú- helyében, a" művészet" technicájával megbarátkozik, midőn hozzászo- kik műveinek tárgyát az ót köröző életben feltalálni, akkor a" múltat szintén el nem hanyagolhatja; meg kell neki ismerkednie a" művészet különböző időszakaival; látnia az utat, mellyen haladott; figyelnie nem- csak kifejlett virágára, de szerény bimbójára , igénytelen csirájára is; is- mernie minden nemzetek múűgyakorlatát, hogy lássa, miképen a" mű- vészet legmagasabb polczán mindenütt egy, miképen ezen egység csak nemzeti különbség" eredménye , — hogy e? szerint a, régi műemlékeket ne szolgailag másolja, hanem ösztönűúl használja hasonló nemzeti úton hasonló nagyszerűnek alkotására, a nélkül hogy idegen sajátságokba beleszokva, egyediségét elveszítse, "s belső megszakadozottsága és fél- szegsége által életben és műveiben üldöztessék. Mert korunk nem többé azon régi naiv idő, mellyben az öntudatlan szerénység, lángesze által, még a" legmagasabbat is elérhette; a? múltnak századai általunk többé ki nem törültethetnek a" történetekből, — bennök gyökerezünk mi is , sem a világóra mutatója önkényesen vissza nem taszítathatik, — ko- runkban csak világeszmélet vezethet oda, hová a" régiek nagyszerű if- jontiságuk által eljutottak. Csak ha a? történetek" egész sorát felfogjuk, csak akkor emelkedhetik képzelődésünk még egyszer a" művészet" de- rúlt magasságára. Ez pedig csak műacademiák által eszközöltethető , mellyek az országlás bőkezűsége által e? czélnak könnyebben megfelel- A" RÉGI MŰEMLÉKEK" BEFOLYÁSA AZ ÚJ MŰVÉSZETRE. 33 hetnek ,. mint magányszemélyek" egyes gyüjteményei. — Műacademiák , mondom , nem puszta museumok, hol pompás diszdarabok tekintet nél- kül kölcsönös viszonyaikra felállítatnak; múacademiák, mellyekben a pompás márvány, a" becses érez helyét a" szerény gypsz pótolja, mely- lyeknek czélját, a művészeti időszakok" jellemeztetését egy vésett kó , egy üvegnyomat, egy érczszobrocska szintugy eszközli, mint a" coloss, mellyek az egykorú réznyomatban vagy kézrajzban a művész" sajátsá- gát szintúgy mint a" képben, becsülni tanitják, mellyek szóval, a" mú- vészet utját harmincz századon át figyelmesen kisérik. Illyen műinté- zetek, "s olly férfiak kormánya alatt, kik az egyes nemzetek és idők" összes múgyakorlatát ugy állítják előnkbe, mint egy egésznek, — a világművészetnek részeit, kik a műgyakorlót szintugy a" nemzetek és idők" közös érintő pontjaira a legnagyobb tökélyben figyelmeztetik , mint a. különböző mindig nemzeti indulópontokra, mellyek által a" tö- kély feltételeztetik; — bizonyára hatalmasabbb befolyással volnának a" művészet" kifejlődésére, mint minden műegyesúletek, "s némelly fej- delmek" királyi nagy lelkúsége. Ha a" művész illy formán mesterének műhelyében a" művészet technicájával megismerkedett, ha hozzászokott a" körülte tolongó élet- ból meríteni, ha kifejlődött a régi idők" előképei által, akkor meglá- togathatja azután Olaszhont, "s Európa fővárosait, mint mivelt férfi, ki a művészet remekjei által többé nem fog megvakítatni, vagy tév- utakra vezettetni; csak akkor fog ő, nemzetiségéről le nem mondva , nemzetére szintugy hatni, mint a" középkori, mint az óvilági művészek hatottak; akkor nem lesz többé sopánkodó ábrándos, kinek holt alak- zatjai megszakadozott kedélyének tanúi; akkor nem fogja a" túlmivelt osztályok" tapsait vadászni, hanem mint Raphael mint Rubens mint Remb- randt nemzetének embere lesz, kinek műveiben hazája látandja magát dicsóitve, s kinek alakzatjai még késő századokban az utókor" szíveit fogják örvendeztetni. Csak akkor, ha illy világeszmélet él benne, csak akkor remél- heti a művész, hogy a világra hatand; csak ha lelke azon világtükör- ré válik, mellyet a" kelet" regéje szerint József bírt és Salamon, Dsem- sid és Iskander a kettős szarvú, mellyben az egész világot megláthat- iz KEST TE LÉV B VE 5 34 A" MAGYAR TUD. TARSASÁG ÉRTEKEZÉSEI. ja, a" köveket és növényeket, a!" tengert és a! szárazat, a földnek és a testek" alkotmányát; csak akkor alkothat ő eleven múűalakzatokat , mely- lyek századok után is korának, hazájának, egyediségének dicsőitő em- lékei maradnak. i AZ ÉSZ ÉS EHILOSOPHIA" FÖLSÉGÉRŐI.. 35 II, AZ ÉSZ ÉS PHILOSOPHIA? FÖLSÉGÉRŐL. OLVASTA, MIDŐN PHILOSOPHIAI- OSZTÁLYI RENDESTAGI SZÉKÉT ELFOGLALTA A" NAGY GYŰLÉSBEN, AUG. 30. 1841. HETÉNYI JÁNOS. Zeuvn mm aonovia, xar Dcetov Tv, za Heya. Plut. de musica. Úgy vélem, senki sem kételkedik közőlünk ezen nagy igaz- ságról, hogy honunknak az eddiginél fensóbb miveltségre, és ma- gasb jólétre van szüksége. Mi magyarok eddigelé ezen finom Európá- ban ázsiailag éltünk. Elődink dicsóen megfeleltek azon kivánatnak, mely- lyet igényle az akkori harczszomjas kor" vad szelleme. Nemzeti életünk" ifjui hós kora fénynyel, és érdemlett babérral folyt le; mert azon kor- ban, mellyben a" testi erősuly dönte el mindent, a. magyar nevet ret- tegte Európa, rettegték az európai miveltség ellenségi. Ámde, mihelyt a" kor" szelleme szelidúlt, mihelyt amaz isteni szikrának , az észnek, és tudománynak túlnyomatot szerzett, és bizto- sított a. békeszelid olajága, mihelyt legyőzettek a" miveltség" és ma- gasb jóllét ellenei, azonnal a germanféle népek kezdettek emelkedni; ezeknek kebléből származott fejdelmek foglalák el Európa" majd min- den trónjait; ezeknek érzelmi sulya uralkodik a" régi, és új világban, vagyis földünknek mind a" két féltekéjén; ezektól jön ki majd minden tudomány , és társas életet szépítő termékeny eszme. Tegyük most kissé iz db 36 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEL félre nemzeti érzelmünket, és valljuk meg ószintén azt, mit, ha mél- tányosak akarunk lenni, tagadnunk nem lehet. Most már, ha kérdjük: honnan ezen értelmi sulya, és tudomá- nyos túlnyomata a" germanféle nemzeteknek , kiket még Tacitus ugy fest le, mint a" kik a betűket nem ismerik, és sem olvasni, sem írni nem tudnak "); ha kérdjük: honnan ezen hatalmi fönnség, melly trónt vitt ki magának a! világ öt részeiben, melly ura a" tengernek, és tetőpont- ja a" nemzeti miveltségnek? Angolhont illetőleg lord Russel ") mély belátással ezt az angol észnek, és jellemnek tulajdonítja, melly hideg- vérű, és a kedély" szeszélyeinek behatást nem könnyen engedő. Más nemzeteknél alig szemlélhető az észnek és philosophiának illy fölsége. Ségur azt mondja a!" francziákról : , Senki sem tagadja nálok az elvek igazságát: de mégis senki sem követi azokat." "") Rochefoucauld pedig állítja, mikép: ,,Az ész mindig bábjátéka a szívnek." ""8) Már pedig a? melly egyednél, és nemzetnél a" kedély , és az érzelem uralkodik az észen, a" philosophia pedig kiskorúságban tartatva, szolgaleányi kötelességeket teljesít, ott sem ész, sem élettudo- domány érdemlett trónján nem ülhet; következőleg a nemzetnek fen- sóbb miveltséget, és magasb jólétet egyik sem eszközölhet. IIly szempontból tekintem én, tekintetes Társaság! az észt, és ennek élő múűszerét, a" philosophiát; iehet ezen nézetet ostromlani; ostromlották is sokan: jelesen a" múlt században még Sabatier így szó- noklott: , Az a legjobb polgár, kinél a" szellem leglényegesb része, az ész hiányzik; a vak biztosabban czélt ér a vezető segélyével, mint a látó saját ép szeme által." Ném említem most, miként gyanusítgaták nem ré- gen is saját honunkban az észt és philosophiát. Nagy és szorongató szükség van tehát nálunk arra, hogy szóljunk az ész és philosophia fölségéről, előadván az első fejezetben azt: mik jogosítják a teljes ko- rúságra jutott észt és élettant arra, hogy az első ugyan törvényt szab- jon, és trónon üljön az életben, a!" másik pedig a tudományokban? ") Germania C. 19. Literarum secreta"viri pariter ac foeminae ignorant. 1") Az angol polgári alkat- és kormányról írt munkájának X.XIX-dik fejezetében. 145) Aucun ne nie la verité des principes: personne ne les suit. tt) L esprit est toujours la dupe du coeur. AZ ÉSZ ÉS PHILOSOPHIA" FÖLSÉGÉRŐL. 5171 A? második fejezetben fölvilágítjuk azt: miért igazítatik vissza még a legmíveltebb népeknél is gyakran a" philosophia ezen trónkövetelésétőb? Végre a harmadik fejezetben nyilvánítsuk: minő mód, és rendszer által lehet az élettudománynak honunkban beútat szerezni, és ezt ön- állásra emelni ? Nagy és nemzeti életünkbe, tudományosságunkba és irodalmunk- ba mélyen bevágó kérdések, és úgy hiszem, méltók arra, hogy a te- kintetes Társaság figyelmét, mellyet tisztelettel kikérni bátor vagyok , a" legnagyobb mértékben megérdemeljék. I. Magna , et generosa res est animus humanus: nullos sibi poni, nisi commu- nes et cum Deo terminos patitur. — Sexeca epist. CII. Mi az első tárgyat, t. i. a kiskorúságból kiszabadúlt ész és philosophia" fölségét illeti, elismerék ezt eleitől fogva minden nagy em- berek, és világbirodalomra jutott dicső nemzetek. Az ó korban már Plato ") ezt óhajtá: , Vajha bölcsek ülnének mindenkor a" világ trón- ján, vagy pedig azok, kik uralkodnak, mindannyian bölcselkednének." A" középkorban a" szerencsétlen szerelméről ismeretes Abelard hitte, és vallotta az észfölséget; mit tanusított azzal, hogy , midőn azon nagy- számú ifjuság előtt, melly Párist odahagyva, ót úgy követte Melünbe mint követi raj az anyaméhet, tanítna ollyanokat, miket más theolo- gok nem tudának az egyházi atyák" tanítmányaival öszhangba hozni, és ezt Abelarddal tudaták, ez bízva az észfölségben, csak ezzel felelt ne- kik: Etsi omnes patres sic; at ego sic. Nemzetünk" dicsősége I. Mátyás, Galeotti szerint, szint olly hév tisztelője volt az élettudománynak, mint II. József császár, a ki így írt egykor Herzan bibornoknak Romába: ,Mióta a" világ" legelső koronáját viselem, a" philosophiát tevém cselek- vényeim legelső sinórmértékévé."" ") §) De republica. L. V. ") Ungedruckte Briefe des Kaisers Josephs II. Paris, 1822. 38 A" MAGYAR TUD. TÁBSASÁG ÉRTEKEZÉSEI. De így itéltek az észról, és philosophiáról a" legnagyobb szellemű i;emzetek is. Laörtai Diogenes tanusítja, miként a" bölcseléskedvelő görö- gük Platónak oltárt szenteltek , és ünnepeket rendeltek , miket nagy pon- tossággal meg is ülének 7). A" rómaiak kiűzék ugyan a hamis bölcselőket , vagy sophistákat Romából, kik ha egyik nap valamit vitattak, másnap annak ellenkezőjét védelmezték; : de az ép, "s józan észnek nálok is volt temploma, és. ezen istenné, mens bona név alatt, mint Livius ír- ja, sokaktól tisztelteték. Az arabok, bár kötve voltak a korán által, mégis tartózkodtak ellenmondani Aristotelesnek, kit ezek a" világ po- hárnokának szoktak nevezni 7"). Az ujabbkori nagy nemzeteket meg- sérteném, ha rólok tanusítnám, hogy az ész és philosophia fölségének mindenkor hódoltak. Ha már vizsgáljuk, minő alapon nyugszik az észfölség, és minó jogczíme van az élettudomány" suprematiajának? Mi az elsőt illeti: bi- zonyos, hogy mi az észnél fölségesebbet nem ismerünk; innen van az, hogy mind a kijelentés, mind a" görög bölcseség a fő lényt, vagy istent ész" képében sállítja előnkbe. . IIvevua Ozsog, így szól a! názáreti bölcs ; Anaxagoras pedig azzal szerze magának örök hirt, hogy az istent vac-nak vagy észnek lenni nyilvánitá, Még az epicureus Plinius is illy méltólag nyilatkozék az észról, és az istenről: Effligigem Dei formamgue guaere- re imbecillitatis humanae. reor. Nuisguis est Déus, — — totus est sen- sus, totus visus, totus auditus, totus animae, totus animi, totus sui"). Úgy van: az isteni tökélyekkel egyező analogont találjuk fel a harmo- nice, vagy egyezményileg kifejlett észben. Mikép az isteni észnek egye- temesnek , és általányosnak kell lenni, mik közóől első jelenti annak ki- ható , a: másik pedig annak beható erejét: épen illyen catholicismusa , és általánya van a" teljeskorúságra jutott emberésznek is, mit. követ- kező védokokkal, és adatokkal tanusiítunk.. Elterjedt az egész emberi nem között a" nyelv, és a beszéd, melly ollyan viszonyban van az: észszel, mint a" patak a" forrással. Innen a" görögök az észt, és a" nyelvet ugyanazon 4oyos szóval nevezik, an- t) Diog. Laert. L. III. Segm. 2 "9) Bayle: Dict. h. et crit. Art. Aristot. sa) Hist. Nat. Lib. Ik.65 V; FA AZ ÉSZ ÉS PHILOSOPHIA" FÖLSÉGÉRŐL. 39 nak bizonyságára, hogy a!" nyelv az észnek jelképe. A" különféle hang- zatú, bőségű és miveltségű nyelvek" benső" oeconomiája között pedig olly szoros rokonság uralkodik, minőról szól Ovid, midőn ezt mondja : Facics non omnibus una , Nec diversa tamen, gualem decet esse sororum ; mit azoknak közforrásából, az észből lehet kimagyarázni. Az ész" egyetemisége továbbá nyilvánvaló abból is, hogy ez nem egy kornak, nem egy nemzetnek ad eszméket, és elveket, mint a po- sitív, vagy igenleges intézetek; hanem ennek uralkodása kiterjed. min- den korra, minden helyre, és így ez mint isten örök és hervadatlan ifjuságban diszlik. Az ész nem úgy parancsol, mint a polgári törvények ; ennél nincs előjog, nincs immunitas; ennél csak categoricus, és min- denkit kötelező parancsok léteznek. Innen a positívumok megavúlnak apránként, hely- és korszerűséget öltöznek magukra, és előbb-utóbb a tisztes régiségek" raktárába kerúlnek. De az észvallás, észjog, ész- morál soha el nem enyészhetik , mert a" mint szól Cicero : , A" véleménye- ket az idő eltörli; de a" természeti józan ész itéleteit megerősíti." Nem mondjuk ugyan, hogy minden positívum magában hordozza az elavulás csiráját; jelesen a" keresztyénség" igenleges tanait mi örökké megmara- dandóknak lenni véljük; ámde ennek is az az oka, hogy a keresztyén- ség" lelke nem más , mint tiszta észvallás, és a" kijelentés maga a leg- dicsóbb észfölség, melly megjelentekor győzött az észellenes babonán és erkölcstelenségen. Maga is ez cogpra-nak nevezgeti magát, és cultu- sát 2oyizn Aa7Tosua-nak. Az ész catholicismusát pedig korán sem gyöngítheti meg ama szomorú tapasztalás, hogy ezt nem találjuk mindig a. népek és nem- zetek" életében, mert ez csak azt tanusitja, hogy az ész még ezen nem- zeteknél kiskorúságban van sokféle okok miatt; és az észerő, sok aka- dály miatt ki nem fejtőzhetve, törpe maradt, és teljes érésre nem ver- gódhetett. Az sem áll, mit az ész! ellenségei mondogatnak, hogy: ,,Ha az ész uralkodott. eleitól fogva, és ennek suprematiája kétségbe von- hatatlan, miért van mégis az, hogy egyik kor szelleme homlok egye- nest ellenkezik a" másikéval; miért áll tehát, így szólnak, jelenkorunk harczkészen a" középkor" intézetei ellen? miért állott elő az egyházúji- 40 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG ÉRTEKEZÉSEI. tás a XVI-dik , a" franczia forradalom a" múlt században? Vagy azt kell tehát mondanunk, — teszik hozzá — hogy az ész olly színváltó Pro- teus, melly most így, majd máskép nyilatkozik; vagy pedig azt, hogy az észfölségi nézet egészen alaptalan." Mi ezen ellenvetésre azt felel- jük, hogy erót vehet ugyan az anyagi erő kevés ideig a szellemin , az erójog az észjogon; de ezen méltatlan uralkodása a durva erőnek az észerőn igen soká nem tarthat, mert csakugyan eljön az idő, midőn kedvező körülmények között, az ész saját ereje szárnyain fölrepúl az ismeret és erény" legfensőbb magasságaira, és oda, ahol már minden derúlt és nyugalmas, ahol a testi szenvedélyek többé nem hullámza- nak. És miként az iránytú bár hajlong a" föld külön részein, de Rosz kapitánynak sükerúlt föltalálni azon helyet, ahol minden hajlongás nélkül, örök nyugalomban mutatja az éjszakot. Így az ész is valahára csakugyan beül érdemlett trónjába, és ekkor nincs eró, melly diadal- mát fültartóztathatná. Az igazság ereje gyújt mint a! villám, és ott fejt ki legnagyobb erót, ahol akadályok gördűlnek útjába. Az észföl- ség diadalmainak tekinthetni a" világhistoriai nagyszerű átalakúlásokat, fordulatokat, mellyek mintegy ellenállhatatlan zuhatagai az észfolyam- . nak. Illyen győzelme volt az észerőnek a" keresztyénség" elterjedése , melly visszaállította az elidegenithetetlen észjogait az emberiségnek , el- törlötte a nőnem jogait egészen megsemmisítő soknejúséget, eltörli apránként a" rabszolgaságot és az örökös jobbágyságot. Mi azon kérdést illeti, vajjon uralkodott-e középkorban az ész, vagy pedig ennek urodalma szinte ezer évig megszűnt? feleljük : hogy semmi az ész suprematiájának erósb tanúságául nem szolgál, mint a középkori hierarchia, vagy papfölség. Mert nincs bizonyosb annál, hogy az emlitett korban a" papságnál volt túlnyomata az észnek. Ekkor a cathol. papság küzdött egyedűl , mint a" méltányos Herder is megvallja "), a tudatlanság, a bűn, az erószak és barbárság ellen; ez adott szállást a művészetnek, a régiség szellemi kincseinek, az elnyomott ártatlan- ságnak; ez oktatta a királyokat, ez iskolázta a népeket, és igy nála levén az észbeli túlnyomat, uralkodott a" szónak teljes értelmében. Mi- kor kezdé tehát elveszteni suprematiáját? akkor, mikor a" hatalmasan ") Ideen zur Phil. d. Gesch. d. Menscheit IV. 14 — 146. II. AZ ÉSZ ÉS PHILOSOPHIA FÖLSÉGÉRŐL. 41 serdülő ész elébe gátot akart vetni, jés a tudományok" újjászületését akará gátlani stabilismusa által; melly igen gyönge akadályt: az idő , . és ész" vas kereke könnyen összetör fönségi túlsulya által. És valóban a papságnak. semmi . olly. igen érdekében nem fekszik , mint az, hogy túl- nyomatot szerezzen az észnek, : s intelligentiának , mert a! papfölség akkor hanyatlik legjobban, midón az az észfölséget ostromolja, és el- lenkezőleg saját elveivel, az intelligentia elébe gátot hányni törekszik. ") A" második jogczíme :az ész, és philosophia fölségének alapul ezeknek általánosságán, mélly abban áll, hogy valamint az ész az em- beriségnek saját jelleme, úgy az élettudomány azon jótékony forrás, mellytól kölcsönzik minden igenleges, és tapasztalati tudományok alak- jokat, fő eszméiket, rés elveiket, mellyek ezen közforrásban az észben mindnyájan központosítatnak. Világosítsúk föl jobban ezen "két rop:z pant igazságot. Az ész tehát égyedúli jelleme áz emberiségnek. Voltak elegen, kik ezen jellemet nem az észben állíták rejtekezni. Süszmileh"") vélé, hogy az emberiség" jélleme , az értelmes beszéd ; ámde már fölebb láttuk, miként ennek is alapja az észtehetség, mellyel a: ki nem bir, az értelmesen nem beszélhet. Rowsseau "") eróink" végtelen tökélyesít- hetőségében helyzé fő bélyegünket; úgyde tudjuk, hogy ezen perfecti- bilitasnak; is kútfeje bennünk az. ész, melly az eszmék és elvek? örök , "§ kiapadhatlan forrása. Teteun""") a" szabad önmunkásságot tartá fő jellemünknek , nem vevén gondolóra azt, hogy az ész" eszméi és elvei, föltétei a szabad munkásságnak is, mik ha hiányzanak, legott előáll a" gépszeres működés. Úgy van: az ész emelkedik fel egyetemes fogalmakra, eszmék- re, és elvekre, mellyek olly szabályszeres alakok a" dolgokról, tár- 4) Így itélt. Napoleon is: , A? papság, úgy mond, az nap veszté el uraságát vissza- szerezhetlenúűl , mellyen tudományokbani hajdani fensőbbsége átment a" világiak- ra." L. Ppzé de Napoleon sur divers sujets de politigue , recuellies par un mem- bre de son conseil d etat. Paris, 1833. "4) Versuch eines" Beweises , dasz die erste Sprache ihren ödési nicht von Men- schen, sondern von Schöpfer erhalten habe. II. 33. s) Discours sur V origine de PP inégalité parmi les hommes; a?" zweybrücki kiadás 74. lapj. 18) Philosophische Versuche über die menschl. Natur. 752. I. ME TT ÉVIK. VI. 2. 6 42 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEI. gyakról, és viszonyokról, mellyek figyelmünket legfőbb mértékben megérdemlik, mik nélkül valamelly tudományos rendszer, vagy nagy- szérű terv nem remélhető; az ész tehát a fő építész, a" philosophia pe- dig a tudományok alapi elveinek gyűlhelye, mellyeknek tehát rend- re el kell ismerni a" philosophia" fönségi hatalmát. A? ki ezen észhatóságot el nem ismeri, és kiskorúságba inkább szeretvén maradni, csakhogy ne kelljen gondolkozni, a tudományok elveit vagy a hagyományból, vagy az eszmétlen tapasztalatból meríti , és olly tárgyban, mellyben maga is bíró lehetne, inkább él a" mások" belátásával, kik nem mindenkor tiszta czélzatúak : az illyen megtagad- ja az emberi méltóságot, magát önkényt géppé teszi, és megfosztja azon önálló belátástól, és saját meggyőződéstől, mit egyedúl az önvizs: gálat nyújtani képes; meg attól a mondhatlan gyönyörtől, hogy elvei legyenek, "s elvből munkálkodjék. Szükségkép alá kell tehát neki vetni magát a szellemi zsarnokságnak, a" szokás, és divat tyrann kedélyi- nek, és kénytelen örök kiskorúságban maradni. Még jobban meggyőződünk a" mondottak" igazsága felől, ha szem- lét tartunk a" tudományok felett, és megtekintjük, minők voltak azok egyűl egyig az ész, és élettan kiskorúsága alatt? Míg philosophiai is- meret nem volt, — melly nem másoktól kikoldult okfőkre, hanem sa- ját belátása által nyert okokra építi elméletét, — addig úgy szólván tudományok sem léteztek. Mi volt a" sötét századokban a" hittudomány ? ollyan légvár, melly, mivel csupán tekinteten épúlt, és ennek megerő- sítésére nem az alapos élettant, hanem a! gyönge sophisticát, és diale- cticát használá segédeszközúl, épen úgy elolvadt az észnek fényes ar- cza előtt, mikép elolvadnak a" havak" várai a" tavaszi nap" olvasztó te- kintete előtt. Minő volt a" jogtan? láthatjuk saját törvénytárunkból is, mellyben az emberiség" gyalázatjára boszorkánypörök, ordaliák, és olly büntetések voltak, minót derék Szent Lászlónk" második törvény- könyvének 12-dik. czikkjében olvasunk "); de a mellyet már 1231. év- ben II. András alatt kelt 25-dik törvényczikk ezen sazavakkal semmit 9 Filii furis, aut filiae, si decem annorum, aut minoris aetatis fueriut, in libertate permaneant; si vero majoris aetatis, guam decem annorum fuerint, in servitutem redigantur , et omnis substanfia eorum auferatur. AZ ÉSZ ÉS PHILOSOPHIA" FÖLSÉGÉRŐLT.. 43 meg: Uxores furum, vel latronum , ac eorum liberi , pro delictis patrum non vendantur. Minő állapotban volt a" gyógytan? megítélhetjük abból, hogy Hensler" ") bizonyítványa szerint, midőn a" rettenetes bujasenyv elborítá Európát, az akkori orvosok ennek okát a csillagok állásából magyarázák ki egyhangúlag. Minő volt a" politica? nem egyéb mint csa- lás" mestersége. Machiavell leczkét ada a" fejdelmeknek, mint nyomják el saját népeiket.. Nem egyéb, mint a múlt században IL Fridrik által íratott Antimachiavell; Garve pedig nem régen tevé fül ezen kérdést: Egyesíthető-e a politica a morállal? "") Minő volt a hadtudomány. az ész" kiskorúsága alatt? szóljanak évkönyveink , mellyek tanusítják , milly sok vérbe kerültek diadalaink. Ellenben ma az ész kitaláltatá a lángel- mékkel ama" nagy mesterséget, mint kell fényes, és mégis kevesebb embervérbe kerúlő diadalt nyerni, és inkább ész, mint testi erő által gyózni. Végre minő volt a gazdaságtudomány? előadja a derék Thaer , a ki létrehozta az úgynevezett rationalis, vagy észszeres gazdálkodás mesterségét. Ez azt mondja, hogy : , Régenten az aggszokás elvét követték a gazdálkodásban, nem pedig az észt. És a" mikor amazt mindenkor az időhez, és körülményekhez kell alkalmazni, ugyan akkor a schlendriánt követő gazdának nem szabad egy lépést is kopott vágásától eltávozni , mert ha ő ezt teszi, épen olly bakot ló, mint az a közlegény, a ki önérzettel teli kilép a hadszárnyból, tüzet ad, és ezzel mindent za- varba hoz." Philosophiai, vagyis alapos, és világos ismeretre, magas, és ál- talános eszmékre, önszabta elvekre van tehát szükségünk, életben szint- úgy , mint tudományban, szószéken úgy, mint megyei, és országgyű- lési termekben, egyházban úgy, mint fenyító házak" alkotásában, harcz- téren szintúgy mint a mezőben, a" betegek" ágyainál úgy, " mint a" gyá- rakban. Avatatlanok bármint ócsárolják az észt, és philosophiát, az ész maradand mindenkor a" világ királynéja, élettan a" tudományok" törvényadója , mellyben a" történt nagyszerű változások kihatnak minden tudományokra, épen úgy, mint a" légben" történt változást megérzi a" tenger, és a földsszíne mindenütt. Ímé az éjszakamericai gvakkerek" bu- ") Geschichte der Lustseuche. 298. 1. 1") Uber die Verbindung der Moral mit der Politik. Breslau, 1801. 6 há 44 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEI. várkodása "által nyert lélektani eredmények minő fordulatot "okoztak majd mindenütt a" fenyítő rendszerekben! Megérzé ezt még honunk is , és fenyitő törvénykönyvét emberibbé tenni készül. Nincs tehát bizonyosb, mint az ész" fülségé, és "az élettan supre- matiája. Ezeknek trónjába ülve alkotja a" bölcs törvényhozó derék tör- vényeit, mellyek részrehajlatlanabbítják a" jogot az erőtlenebb, és a hatalmasb között. Innen intézi el seregeit a" hadvezér , a ki inkább ész, mint testi erő által gyózni ügyes. Innen látja be a természetvizsgáló ezen nagy egyetem! törvényeit. Itt teremti a művész nagy terveit, és alak- zatait, mellyek a! szív" vágyait, és húrjait érdekelve, fölemelik a" gon- dolkozni nem szerető néptömeget az erkölcsi eszmékre, mellyek ben- ne élet nélkül szenderegtek. Az ész" tronján alkótja végre az eletbölcs szilárd réndszerét, és itt vonja el az erkölcsi világ" örök elveit, és eszméit. N. Nunguam aliud natura, aliud sapientia dicit. Ha már illyen hatalmas jogczímei vannak észnek és élettannak az uralkodási fönségre: méltán kérdésbe tehetjük értekezésem e második fejezetében: miért nem ül a philosophia érdemlett trónján, és miért iga- és eti zítatik vissza még jelenkorunkban is trónkövetelésétől? Csodálatos ellenmondásra bökken a" philosophia" történeteinek. bú- vára, olvasván ezen tudományok" tudományának: évkönyveit. Noha ezt magasztalák; eleitól fogva mindenek; — méltán is, mert ez Ciceró szerint élet kalauza, és az emberi romlásnak indúlt természet" gyógyítója ") — mégis már az ép eszű Roma: gyűlölte a" philosophiát; ; mit tanusított azzal, "hogy. midőn. egy. földalatti rejtekhelyen megtalálták Pythagóras philosophiáját , . ezt azonnal: megégették 7"), ez okon, hogy az philoso- t) De Finib. bon. et mal. L. 13. p. Sapientia ars vivendi putanda est. 1) Plin. Hist. Nat. L. XIII. C. 27. In his libris Scriptarerant philosophiae Pytha- goricae: eosgue combustos a €. Petilio , praetore , guia philosophiae scripta essent. s AZ ÉSZ ÉS PHILOSOPHIA" FÖLSÉGÉRŐL, 15 phiát foglalt magában. Még a" nyelvtudósokat sem szenvedék itt ") , hihe- tőleg azért, mert a" nyelvtan, melly maga is az igék" finom philosophiá- ja, út a" bölcselkedésre. Lucianus , Hermotimus" czimű dialogjában, olly torzképben festi a" böülcselőket, és a" bölcselést, hogy párbeszédének vé- gén ezen rémeredményt látjuk kerekedni : ,,A" ki a philosophia hálói közől kiszabadúl, nyíresse el haját, és szenteljen ünnepet, mint szok- tak, kik a" hajótörés" veszedelméit kiállották; és ha az úton akaratja ellen bölcselővel találkozik, térjen ki előle, mint dühödt eb elól ki szo- kás térni." Mi több! fölvilágult korunkban Kant "") panaszolkodik, hogy : ,A" metaphysica iránt — mi pedig az igazi, és saját philosophia — kü- zönösség mutatkozik, és becsületnek tartatik at metaphysicai nyomoza- tokról mégvetőleg szólni, mint üres szőrszálhasgatásokról." A" fran- cziák előtt, nem sokkal ezelőtt rémkép volt a metaphysica, és csu- pán a" legújabb időkben kezdenek azzal újra megbarátkozni. Krug is 7") panaszkép emliti, hogy : ,,Mathematicusok , és természetbuvárok előkelő tekintettel fogadják a bölcselőket, és azzal tartják, hogy ezeknek le- hozatai, és szemlélődései , egybehasonlítva az ő szerkesztéseikkel, és kíi- sérleteikkel, merő szappanbuborékok, és gyermekjátékok." Honunk- ban II. József, kiról azt mondák, hogy vele együtt a" philosophia ült trónra, meg nem engedé, hogy az egyetemen, és öt academián kivül egyebütt is tanítassék a philosophia. Honnan kell már ezen csodajeleneteket kimagyarázni? és azt, hogy a" midőn egyfelől a" genialis Fichte, az észfülségi mély érzetétől vezettetve, az alanyi énből hozta le a. tárgyas nem-ént, vagy egyete- met, állítván: hogy mi teremtjük a? világot, és mi: szabunk ennek tür- vényt egyediségünk" trónján; másfelől az angol hidegvérűségű Hume ta- gadja eszünk" fő törvényét, az oksági elvet, és az észt olly tehetetlen- nek kiáltja, hogy az ismeretnek , sót az igazságnak is lehetségét kétség- be vonja. t) §veton. de illustr. Gramm, C.I. Grammatica olim Romae ne in usu guidem , nedum in honore ullo erat. 18) Kants Logik , Einl. 39. I. §s) Metaphysik. 11. Il. 46 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEI. Mi, tekint. Társaság! ezen csodálatos tüneményt az eddigi phi- losophiák" két tetemes hibájából véljük kimagyarázhatónak , mellyek közt első az, hogy noha a" philosophia, a" socratismus" derék, és egyedűl igaz nézete szerint, élettudomány, és neki az életet kell szépítni;. noha to- vábbá az emlitett tudománynak fő iránya az, hogy élő műszere legyen az észnek, és ennek trónra segélője, a közértelmességnek, intelligen- tiának elterjesztóje, és megállapítója: mégis szakbülcselőink nagyobb része sem arra nem ügyelt, hogy az élettant harmoniába hozza az élet- tel, életszeressé, életérdekessé tegye; sem pedig arra, hogy a" philoso- phia hasonmása legyen az észnek, harmonisáljon az észszel, ennek sa- játságait fejezze ki, és rendszerét ennek érdekében készítse. Megvallom, pirúlnék illyen két terhes vádat támasztani a" közép és újkori philosophiák ellen, ha mélyen nem érezném szívemben ezek- nek szinte kézzel tapogatható igazságát. Föl kell tehát világítnom azt elsőben, hogy ezek azért népszerútlenek, "mert koránsem hasonmásai az észnek, mellynek túlnyomatot kellene nekik szerezni ; : másodszor azért, mert nem életszeresek, és életérdekűek. Mi az elsőt nézi, a" magas miveltségre fejlett észnek négy fő jelleme van, u. m. egyetemiség, általánosság, mikról már láttunk; to- vábbá. egyesítés, és haladás. Őtet azért illeti a" fölség, "mivél előtte mintegy istenség előtt minden lepelnek le kell húllni; és a mit Schiller szépen énekelt a" költészi képzelődésről , hogy : , Ezt semmi korlát, sem- mi fék nem tartóztatja, hogy ne lássa azt, mi az égben, vagy a fül- dön történik;" azt még méltábban el lehet mondani az észról, mellynek van egyetemisége, és általánya. Az ész az, melly fő jelleménél fogva egységre tör, és a" különnemű ismereteket, fogalmakat, eszméket, "íté- leteket, elveket egy fő eszmében, és fő elvben egyesíti. Ó az végre, melly isteni sajátságánál fogva igazról igazabbra, szépről szebbre , joóbb- ról jobbra, és így szüntelen nagyobb tökélyre siet, és szüntelen halad ; épen úgy mint az égi testek, soha meg nem állapodik elébe mért vég- telen pályáján, ezzel tanusítván égi eredetét. Szükségtelennek látom jelenleg az észnek ezen négy sarkjellemét több védokokkal tanusítni ; azért most már azt adom elő: miként hozta magát ellenkezetbe az esz- zel a görög philosophiától elszakadt kor" philosophiája ? mivel ennek , AZ ÉSZ ÉS PHILOSOPHIA" FÖLSÉGÉRŐL. 47 és csak ennek lehet, "s kell tulajdonítni véleményem szerint, hogy tóle is elfordúlt a" korszellem, és ez, a" tudományok" nagy kárára, megve- tette azon kútfót, melly forrása minden tudományok" fő elveinek, nap- ja a" közértelmességnek. Az ész" fő jelleme tehát a" catholicismus, és így az egyetemiség- nek kell jellemzeni a" philosophiát is, melly abban áll, hogy a mi tár- gya az észnek, az tárgya a" philósophiának is. Nem akarom ugyan, hogy a philosophia minden scibile" raktára legyen; de azt sem akarha- tom, hogy ez csak a! tiszta énnel, a" categoriákkal foglalkozzék kizáró- lag, hogy csak világot gyártson; és ezen sinai hegy" góőzköréből átal- jon leszállani a" völgy emberei közé, kik, meglehet, addig míg ő a fel- hókben tanyázik , arany borjúkat öntenek. Jól látják ezen túlságot az an- golok, kik ellenkezőleg a németekkel, szüntelen külebb terjesztik a philosophia körét, és öszhangba hozzák azt az ész" egyetemiségével , melly. korlátot nem ismer. Nekünk soha sem tetszék ez, hogy Kant criticismusa a" philo- sophiát csak a gondolatban létező tiszta énre szorította, a tapasztalati énről mit sem akarván tudni az élettudományban, és még a" szellemtu- dományt is kiküszöbölvén a" philosophia" köréből, ellenkezőleg a skot bölcselőkkel, kik hibásan a" philosophia" lényét egyedűl a" lélektanban keresik. Nem látja-e mindenki, hogy Kant illy szűk kört mutatván ki ezen korlátolhatatlan tudománynak, azt olly helyzetbe juttatá, minőben volt hajdan az országától elesett Johannes sine terra? Kezdik is már a németek érezni ezen nézetnek fonákságát, és Beneke berlini oktató , nyílt panaszra fakadott, hogy: , Jelenleg a" német philosophia nem más, mint egy sovány logica, és egy szegény eszme, melly mindig új meg új formába öntetik." Rehberg is állítja, miként: ,,A" német philosophiai rendszerek a" gyalázatos éhhel-halástól meg nem menthetók, ha minél előbb ki nem békülnek a? tapasztalással, és az élettel, és ezeknek dús és erősítő tápláléka által elalvó életlángjaikat újra nem élesztik.""9) Mi tehát nem adjuk függelékül a" tapasztalati élettant a" tiszta bölcselkedés nyakába, mint ők. Mi még a gazdálkodás philosophiáját is az élettu- domány" körébe vonjuk, mint Aristoteles cselekedett, és bátran kimond- ") Szontagh: Propyl. 440. 1. 48 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG ÉRTEKEZÉSEI. juk, hogy az ekének, a járomnak is van philosophiája, az az ezen csekélységnek látszó tárgyak is méltók a! bölcselő" figyelmére. Ha a cri- ticismus addig tisztázta, addig faragta, szúkitette a philosophiát, hogy az önálló, és igenleges tudomány lenni korunkban megszűnt; mi ova- kodjunk ezt tenni, annál inkább, mert ő az észfölség képviselője , az ő köre tehát valamint küldőjeé, korlátolhatatlan. Az ész második jelleme az általánosság. Ha egyetemisége azt hozza magával, hogy ne legyen érdekes tárgy, melly szemei elől ma- gát elvonhassa, absolutismusa azt kivánja tóle, hogy hasson be mélyen minden tudományok" elveibe, és ezeket idézze bírói fönsége. elébe. Úgy van: az igazi élettan bírói hatóságot gyakorol minden tudományok fü- lött, és ezt azért, mivel ezeknek igen nagy szükségök van ezen ellen- őrségre; különben nagyon alásülyednek, és a kétkedésnek, és közöny- nek martalékul adatnak. Minő állapotban voltak a" tudományok a phi- losophia" kiskorúsága alatt? előadtam az első fejezetben. Mellőzhetetlen kötelessége, és joga van tehát az élettannak mind a tapasztalati, mind az igenleges, vagy positív tudományokra fölvigyázni, hogy azok vala- hogy" észellenesekké ne váljanak. A" philosophiának ezen joga fentar- tatott, vagy reservált, és elidegeníthetetlen, "s tóle elvehetetlen; mert minden tudománynak van, "s kell lenni philosophiájának, mert minde- nik saját elveinél, eszméinél fogva kapcsolatban van az észszel, melly egyedúl az eszmék" és elvek" tehetsége bennünk. Ezen eszmének , és elv- nek észbóli lehozatát nevezzük a tudomány" philcsophiájának, melly ezen fő kérdésekre felel meg: Lehető-e valamelly tudomány, és ha. le- hető, minő föltétek alatt lehető ? megfelel-e az már á" tudomány" eszmé- jének, vagy pedig még ingatag alapon áll; mi annak iránya ," és fülada- ta, és mikép fejti még ez utolsót? Látni való már, "hogy azon philosophiák, mellyek előleges fo- galmakkal, a" tiszta léttel, ennek" a" másképlétbe átmenésével, és ón- nan megint magába visszapattanásával foglálkodnak, ezen bírói fönsé- ges jogot, " és" kötelességet "nem gyakorolhatják. De nincs is joguk ezt gyakorlani, mert ha ők az ismeretet csak az alanyira, a" gyakorlatira szorítják, úgy magok degradálják magukat, és önkényt leszállnak a" trónról, mit betülteni nem is képesek. Hiszen ezek az ész tekintetét AZ ÉSZ ÉS PHILOSOPHIA FÖLSÉGÉRŐL. 49 nemhogy emelnék, sót inkább olcsárolják, alanyiaknak mondván ennek fensőbb ismereteit, és; ezektől a" tárgyiságot megtagadván. Már pedig az elmélő észt gyalázni annyi, mint emberi jellemünket, és istennel ro- konságunkat megtagadni. Szerencsétlen gondolatja volt ez a" königsbergi bölcselőnek, hogy mivel a! fensőbb tárgyak bizonyos, és mathemati- cai alak alá nem vonhatók, és határozat által ki nem meríithetők , te- hát az ész is itt nekünk kalauzságot nem nyújthat. Mert bár az észca- tegoriák nem olly szabatosak is, mint a" tiszta nagyságtan schemái, vagy képletei: de azért kipótolható ezeknek hiánya a többoldalu, és üsz- hangzó felfogás által, csak mélységekbe, a lét és világ" titkaiba ne eresz- kedjünk; mert az igaz, hogy az észsehemák itt már bennünket elhagy- nak. Nem mondjuk ezzel, hogy a legderúltebb ész is ne viselné magán a" csalódás bélyegét, — távol legyen ez tólünk; az észfölséget állítjuk ugyan, de ót azért nem istenítjük, és isteneljük; mert hiszen szemeink előtt lebeghetnek a nagy miveltségű görögök vallásbeli nézeteiknek ferdeségei, mik arra mutatnak, hogy akár az egyedek, akár az egész korok, és nemzetek" közértelmességét nem lehet az isteni csalhatatlan ész nyilatkozatainak, lelkiismeretöket pedig a" fő lény"akaratjának tartani. De bár ezek így vannak is, — miket azért bocsátottunk előre , hogy senkitól félre ne értessünk — ki volna mégis az, ki az észtól az álta- lányt, a" törvényadói és bírói fönséget megtagadná? Lehetne-e törvényt, és érvényes itéletet hozni a! jog eszméje nélkül? Már pedig az ész bír egyedűl a" való, és igaz, a jogos, és jogtalan, a! szép és rút örök esz- méivel, és elveivel; ennél vannak az igaz, szép, és erkölcsileg jó" bíz- tos criteriumai. Nem kell tehát ezt túlbecsülni; de gyalázni sem, mert az ész határin túl már csak az esztelenség létezhetik. Az ész harmadik jelleme az egyesítés, és egyeztetés. Mi elismer- jük az ellentétnek mondhatatlan hasznait; szükséges az ellenzési oldal, philosophiában szintúgy mint tanácsteremben, és hajótörést okozó szirt- nek állítjuk lenni a" syneretismust, melly ellenkező nézeteket kibékít- ni, egymásba ütköző elveket összeforrasztani botorúl törekszik: de azt is tagadjuk ám, a" mit Kant állít, hogy az elmélő ész ollyan csodalény volna, melly magával szükségkép antinomiákba, elvcsatákba keveredik. Sót inkább nyilván van az észnek összesítő, centralisáló, és kibékító M. T. T. ÉVK.-VI, 2. 7 50 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEI. jelleme, és ha az értelem taglal, elválaszt, és bonczol: az ész egyesít, viselvén a" nagyszerű természet bélyegét, melly takarékos az elvek- ben; és a" fensőbb természettanból tudjuk, miként a" cosmicus törvé- nyek között is vannak alaperók, alaptörvények, minő például: a" ne- hézkedésnek törvénye, melly összesít, centralisál majd minden al- sóbb törvényeket, és a mellyből majd minden ágazatos törvények ki- magyarázhatók 7"), mint ezt maga Kant is elismeri. Ámde ha a" kor philosophiáját összehasonlítjuk az észnek ezen dicső jellemével, fájda- lom! itt is úgy találjuk, hogy meghasonlott az e" részben is az észszel; mit tanusít annak polemiai iránya, melly harczszomjas irány annál fül- tünőbb, minél örvendetesb, és fülemelőbb látvány az, hogy jelenkorunk" szelleme egyesúleti szellem, életben úgy, mint tudományban: mi arra mutat, hogy közel az idő, sót jelen van, mellyben félretéve azon bál- ványok" tiszteletét, miknek eddig bókoltunk, visszatérünk az ész" föl- ségi trónjához, és itt ismerendjük el azt, hogy ennek oltáránál juthat- ni tökéletes egységre, mert ez az életkalauz, ez a" tudományok" fő el- ve. Mit kell már ítélni az ollyan philosophiáról, melly ellenlábasául nyilatkoztatja magát a" közértelemnek; melly gúnykaczajt ütve a józan észból, alkotó elvéúl, és igazság gyökeréűl emeli föl az ellenmondást? Azt, a mit erre Beneke mondott, hogy : , Abban a" Kant által sokfélekép megvítatott gyakorlati ész" elsősége átváltozott a gyakorlati esztelenség teljes elsőségére." ") Az ész" negyedik jelleme és elve a" haladás. Ámde a" kor" philo- sophiája tagadhatatlanul hátralépett, és a helyett hogy világphilosophiai bélyeget viselne, középkori dialecticai, és sophisticai alakot öltött. Fichte őszintén nyilvánította Kántnak, hogy : ,,A" scholasticait szemei elől elnem veszítheti." Hegelnél a" dialecticai mozgás nagy szerepet ját- szik, mi az eliai Zenora emlékeztet bennünket, ki a dialectica sege- delmével bizonyitá be azt, hogy a hó nem fejér, hanem fekete szinú. s Végre a" kor" philosophiáját e. nagy vád is terheli, hogy ez, a helyett hogy az életet szépítné, és kalauzolná, meghasonlott az elet- $) Kritik d. r. Vern. 670 — 691. II. 3) Beneke : Die Philosophie in ihrem Verháltnisse zur Erfahrung, zur Speculation, und zum Leben. Berlin, 1833. ú AZ ÉSZ ÉS PHILOSOPHIA" FÖLSÉGÉRŐL, 51 tel, és iskolaiságra fajult; minek oka az, hogy elveszté a" philosophia fogalmát, melly nem más, mint élettudomány, a görögök" éles és he- lyes tapintata szerint is, az az ollyan fensőbb és szebb életre tartozó minden általános és egyetemes eszméknek és elveknek raktára, melly az életet szépítő minden tanok, és tárgyak" philosophiáját, és elméle- tét magában tartja. Ugy van: nem az iskola ennek méltó tárgya, ha- nem az élet, és ennek fő iránya nem az, hogy életben használhatatlan mysticismust, utopismust, guietismust tanítson, hanem ismertesse meg szintúgy az egyedet, mint a "nemzeteket életeszmékkel, mellyek egye- dúli kútfeje a nagy tetteknek; mert nincs bizonyosb mint az, hogy csak az képes egyedúl szép, "s nagy tettek" kivitelére, kinek szép "s nagy eszméi, és szilárd elvei vannak. Immár kérdjük : használható-e az életben ollyan philosophia , melly túlzó, és soha nem létesíthető, tisztán elméleti eszmékkel foglalkodik ; melly a" társas élet philosophiáját mellőzi, és rá nem ér arra, hogy ki- mutatná azon ösvényt, mellyen egyedek szintúgy, mint nemzetek, ren- deltetésök" nagy czéljára eljuthatnak ? melly röviden elmondva abban áll, hogy: minden honpolgárban élénk öntudatra magasúljon ezen alapeszme, hogy neki föl kell emelkedni az állati élet fölött, és saját méltóságát, és szép rendeltetését abban kell keresni, hogy minél magasb szellemi miveltségre törekedjék a" való, szép, és jó" ismerete és gyakorlata , vagy is az élettudomány által, mellynek elvei tökéletes öszhangban vannak az igaz vallás, igaz morál, igaz politica elveivel. Nincs szükség már most tovább annak okait fejtegetni: miért nem ül a philosophia érdemlett trónján, és miért igazítatik minduntalan vissza trónkövetelésétől? azért, mit fölebb mondottam, hogy ő ész- és életellentesnek mutatkozik, noha az ész" képviselője, és életkalauza. Magasztalják bár sokan a világ philosophiáját; bár Müller Sándor új Febroniusában elragadólag dicsőítse is a németsbölcselés" elsőségeit ") ; bár a" francziák hízelegjenek is maguknak , hogy ők Cousin , Damiron , és ") Így ír ezen lelkes író: , Németek vevék a? természettől ama" fensőbb hívatást . hogy legyenek őrjei a" philosophia? szent tüzének, épen úgy mint a" hajdani Athen- ben az Eumolpidák" családja az eleusisi mysteriumoknak , Samothrake" lakosai a magasb isteni tiszteletnek." : 52 4. MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEI. Jouffroy" ecclecticismusa után indúlva, fölhághatnak a" világphilosophia tetőpontjára: mi magyarok velősb éldelethez szokva, mint a" minőt a" föllegekbe járó német philosephia nyújthat, és azt állítva, hogy az élet- tan nem adatott előjogúl egy nemzetnek is, sem az ó, sem annál inkább az új korban; bár az említett nemzetek" büszke, de nemes szándékaik- hoz jó szerencsét kivánunk is, nem érezhetünk mégis szerelmet magunk- ban olly rendszerekhez, mellyek sem az élet szükségeinek, sem a? tu- dományok" jelen magas állásának megfelelni nem képesek. Így ítélnek a legjobb fők mind Német-, mind pedig Franczhonban; itt Destutt de Tracy gróf"), amott pedig Bonstetten Károly ""). Melly nézetekból foly aztán azon nagy éredmény, hogy: még kell lenni egy fensőbb élettudománynak, melly nagyobb öszhangban legyen az észszel, és élettel; melly tűkre és képviselője legyen az észfölségnek, és a mellynek alapvonalmait értekezésem harmadik, és utolsó szakaszá- ban lerajzolni szándékozom. HI. Utamur libertate, gua nobis solis in philosophia licet uti , — — nullius au- ctoritate adjuncta. — Cic. Tusc. fduaest. C. V. p. 29. A" harmadik föladata, és fejtménye értekezésemnek az : minő mód, és rendszer által lehet az élettudománynak, honunkban, beútat szerezni, és ezt önállásra emelni? Ezt föltenni, és elmondani könnyű ; de vajmi nehéz kielégítőleg megfejteni. A" fölebb mondottakból láthatni, mikép a" philosophiának eddigi ösvényeit követve, mi soha ezen ázsiai nyers néppel az élettudományt meg nem kedveltethetjük; mivel ez, noha az észfölséget elismeri is, de ezen észfölséggel, és "élettel öszhangban nem levő rendszereket mindig ") Ideologie. Paris, 1817. ,,A? philosophia mind angolok-, mind francziáknál nagy fordulatnak néz elébe; mindenik" alakja nincs öszhangban a" tudományok" jelenkori állásával." ta) Etudesde T homme. Paris, 1821. , Igazi morál még nem létezik; ez az érző és gondolkozó ember" tökéletes ismeretében gyökerezendik." AZ ÉSZ ÉS PIIILOSOPIHIA" FÖLSÉGÉRŐL. 3 visszaigazítandja, és miként eddig is közőlök csak egyet is el nem vál- lalt, úgy ezután is készebb lesz a lovat nyereg nélkűl megülni, és magát természeti józan eszére bízni. Mit kell tehát tenni? Úgy vélem, azt, mit a derék Copernicus tett; ki midőn látná, hogy semmire sem megy úgy, ha a földet pihenteti, a!" napot, "s csillagokat pedig ekö- rúl forogtatja, megfordítá a" dolgot, és útnak indítá a földet, az égi testeket pedig nyugalomban hagyá. Tegyünk tehát mi is kisérletet, és ne az észt, és életet forogtassuk a philosophia körűl; hanem ez alkal- mazza magát amazokhoz, mint tűkörbeli kép az eleven arczhoz. Így tehát egy új fordulata kerekednék a? philosophiának , melly- nek fő elve levén az, hogy az általános, egyetemes egységre törő, és szüntelen haladó észnél levén a! fölség, és a" philosophia" pályatére nem az iskola, hanem az élet levén, nem ezeknek kell elveiket az árnyék- ban növekedett philosophiától koldúlni, hanem emennek kell az észt, és életet örök tanulmányává tenni, magát, eszméit, elveit, mód- és rendszereit ezekkel olly harmoniába tenni, melly egyezménynek aztán áldott viszonhatása legyen az észre és életre, épen úgy, mint az ügyes bába alkalmazván magát a" szülő természethöz , . ennek elakadásait sze- rencsésen helyrehozza; ellenben ha magát ennek kegyébe helyezi, és erőszakot akar tenni a" természeten, mellynek korlátolhatatlan fölsége van az élő lények" előhozásában, szintolly kába módra cselekszik, mint a" ki a napot akarná saját zsebórájához igazítni. Ezen rendszert neveztem én, t. Társaság! harmonisticai, vagy egyezményes rendszernek, mellynek részletes előadásába itt most nem ereszkedhetem; de csakugyan kötelesnek érzem magamat megmondani elsőben: smikép jutottam ehez? másodszor: mik ennek fóbb eszmei, és elvei? harmadszor: smik azon reformok, a? mellyeket harmonisticánk tenni kénytelen, ha a" philosophiának honunkban beútat akar szerezni, és azt önállásra akarja emelni? Távol legyen tőlem, hogy én bölcselő elődeim érdemeit csak egy szemerrel is csökkenteni akarjam ; hálásan elismerem, hogy csillagai vol- tak a bölcselők minden időben az emberiségnek, kikhez vándorlott Scythiából Abaris, Anacharsis, és Toxaris; ámde az emberiség és sa- ját honom? ügye mégis szentebb előttem, és ha hódolnom kell némi- 54 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG ÉRTEKEZÉSEI. leg a" tekintetnek, úgy vélem, nagyobb hódolattal tartozom, úgy is mint philosophia" kedvelője, az igazságnak. Elsóben tehát arról számolok : miként jutottam harmonisticai né- zetemhöz? Mondott elemből indulva ki, hogy a" philosophiának tökéle- tes egyezményben kell lenni az észszel, és élettel, elővettem-a" phi- losophia" évkönyveit, és szigorú birálatot tartottam a" fölött : volt-e min- dig harmonia a" philosophiai rendszerek, és az ész, "s élet kivánatai között. Ezen szomorú eredményre jutottam, hogy : a" philosophiai mód- és rendszerek riükdán voltak öszhangban az ész-, és életfönséggel, sok- szor pedig ezekkel tökéletes ellenkezetben. Mellyról hogy saját szemeink után meggyőződjünk, tartsunk rövid szemlét az említett mód-, és rend- szerek fölött. Thales volt első, ki megindítá a tudományszeres bölcselés lel- két, és tudjuk, hogy a" joniai iskola már elvekből bölcselkedett, és ennyiben az ész" kivánatinak eleget tett; de critica nélkúl, mert nem vizsgálá meg az ész" erejét előre, fürkészhetetlen dolgokba bonyolódék, eltérve az élet pályaköréről; és midőn az eget vizsgálta, a" lába előtt tátongó gödörbe szinte behúllott. Mi lett aztán ezen ész- és elvellen- tes bölcselésnek gyümölcse? A" kétkedés , melly az eliai Zeno által meg- indítva, és a" sophisták által nagyban űzve, szinte lerontá az észval- lást, észjogot, és tiszta morált. Socrates, és kortársai látván, hogy csatatérré vált azon tudo- mány, mellynek az ész! egyesítő erejénél fogva egyesítni kellene a" lelket, visszatértek az élethöz , és észhöz , és mindjárt rendszeresb , egyetemesb , általánosb, szóval észszeresb lón a" philosophia, mellynek arany kora volt "s leend mindenkor a" socratismus. De, mit titkoljuk? mégis volt en- nek egy nagy hibája, melly abban állott, hogy a" derék Socrates elv- csatába keveredve az elméleti ész" csábjai után indult sophistákkal, nem bírá felfogni e" nagy igazságot, mi harmonisticám" fő elve , hogy : az élet is szoros harmoniában van az észszel, és miként ennek van egyetemi- sége, általánya, egysége, és előhaladása, épen illyen sajátokkal bír az élet is, melly egyetemes, és a" penésztól kiterjed a fő lényig: az állat, és növényfajok meg annyi életrendszerek levén. Ezen elv" nemtudásából eredett a" derék socratismus" elferdűúlése, mellynek halhatatlan főnöke , AZ ÉSZ ÉS PHILOSOPHIA" FÖLSÉGÉRŐL. 55 mint tudjuk, csak a" gyakorlati életet tartá érdemesnek arra, hogy a philosophia" tárgya legyen; az elméleti élettel, és észszel keveset gon- dola, azt nyilvánítván, hogy: ,,Mik fölöttünk vannak, azok ránk mit- sem tartoznak." De hogy itt a philosophia" atyja megtévedt, azt min- denki jól látja. Bölcselőnek harmonice kell menni az élet minden iírá- nyai felé; és ha ő leszáll a" sír" mélységébe, mint a" méreggel itatott bölcs állítá, nem kell neki mellőzni az elméleti élet virányait is; mert az eszmék is szint olly becsesek, mint az érzelmek, sót az elvek" kút- feje nem más, mint az elmélet. Pythagoras és Plato jól láták a harmonia" szükségét. Az első a világot egyezménynek állítá, és beszélt a mennyei gömbök" ékes, har- moniás zenéjéről "); Plato hasonlag az erény" lényét az elvek, és cselek- vények közötti harmoniában helyezé ""): de csakugyan a!" socratismus egyoldalú nézete miatt nem lehete élettudománynyá a" philosophia, melly alatt a! bölcselők szinte jelenkorunkig, csak gyakorlati élettudományt értenek, és elmélő fönségök" fellegvárából erre, mint népszeresre, "s népnek valóra , megvetve tekintgetnek ; holott az életnek, mint már mon- dám, fölsége van, mellynek körébe tartozik az elméleti úgy, mint a gyakorlati, a magános úgy, mint a! társas élet. Ha fölsége van, szabja magát ehez a! philosophia is; különben soha nem leend a" majestással bíró ész" és élet" képviselője. A" socratismusnak ezen érintett egyoldalúsága megint nagy rést adott a kétkedőknek, kik a" philosophián annyira erót vőnek, hogy ez kénytelen vala saját telekjén föltalálható segédforrásait elhagyni, és a mennyból jött segédhöz folyamodni. Így állott elő az új platonismus , melly csodásan egyesítni akará a" föllengós keleti, és az alapos nyu- gati szellemet, de csekély sükerrel; mert bár, mint fölebb láttuk, az isteni nyilatkozat harmonisál is az észszel, és élettel: de ezen syncretis- mus mindig káros a" philosophiának, mellynek saját telekkel bírónak , és önállónak kell lenni. §) Aristeteles — Metaphys. I. 5. — 7ov őlov soavov úgyoviav ewat xa uguor. Cicero — Nat. Deor. III. p. 11. — In harmoniam canere mundum , ut Pythagoras existimat. 9.9) Cic. Tusc. RAuaest. L. IV. C. 5. 56 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG ÉRTEKEZÉSEI. Megjegyezhetjük itt mellesleg, hogy a legújabb philosophiai rend- szer, mellyet a" hires Lamennais épen folyó évben adott ki Párisban: ,, Esguisse d? une Philosophie" czím alatt három kötetben, épen ezen syn- cretismust akarja kelendővé tenni, és, a" világnak három fő elemét ve- vén föl, úgymint: erót, észt, és szeretetet, az erő" jelképe alatt rej- tezni véli az atyát, ész alatt a" fiút, szeretet alatt pedig a! szent lelket "). Mi lett a" gyümölcse említettem külön elemek? vegyítésének? az, hogy a? philosophia elvesztve önállását, a kijelentés" telkén nyomorgott szinte ezer évig szolgaleányi helyzetben, melly nyomasztó létét kissé könnyíté ugyan az egyházújítás; de ez maga sem menvén tökéletes- ségre szinte jelenkorunkig, az észnek és élettudománynak önállást sze- rezni nem bírt, nem levén maga is tisztában e" tárgyban, és a! supra- naturalismus , és rationalismus közötti életkérdés mind e" mai napig el- döntve nem levén. A" kétkedés szeret mindig az illyen zavarosban halászni. Ennek legyőzésére tehát elóálla a crítícismus, az észnek, és élettannak törvé- nyes helyet kiviívandó, és mind a" dogmatismust, mind a" scepticismust korlátlandó. Ámde, magyarán kimondva, Kant, kinek olly sok hívei voltak honunkban is, észfölség-sértésbe esett; mert ennek egyik szár- nyát, az elméletit, elmetszé, ennek tapasztalást muló eszméit alanyiak- nak kiáltá, és azt állítá, hogy ez szükségkép magával harczba, anti- nomiákba keveredik; mert nem tudá, hogy a jól kifejlett elmélő ész tökéletes egyezményben van mind saját magával, mind a" gyakorlati- val, és ha az iskolai philosophiának antinomiái vannak, mit annak po- lemiai irányából ítélve, örömest elhiszünk: illyen törvényharczokat az egyezményes élettudomány nem ismer. A" méltányos Krug is elismeré ezt"). Tapasztalva Fichte" me- rényeit, kit legjobban jellemzünk , ha ót őrjöngő Kantnak nevezzük, mi- ként a" synopei Diogenes hajdan őrjöngő Socratesnek nevezteték , — Krug synthetismust vett föl, ki akarván egyenlítni azon ész-, és életellenessé- get, mellybe keveré magát a" következetes criticismus. Az ő elve köze- 1) Esguisse dő une Philosophie. Paris, 1841. Volum. III. ") Metaphys. 369. 1. In der reinen Vernunft liegt nicht Gesetzwidrigkeit , sondern in dem Gebrauche der Vernunít. AZ ÉSZ ÉS PHILOSOPHIA FÖLSÉGÉRŐL. 57 lítni látszik harmonisticánkhoz "); de mégis ettól távol jár, mert az ily- lyen synthetismus még jobban bebonyolit bennünket, és utóbb is elv- hiányra vezet, és arra, hogy most egy, majd más túlsághoz szegődjünk, vagy pedig arra, hogy a kétkedés henye várába vonúljunk, és tökéle- tes közönybe sülyedjünk. Vezérelvünknek minden esetre kell lenni, mert az iránytú, ha szinte hajlong is, nélkülözhetetlen a" tengeren. Ha Kant és a criticismus észfölség -sértésbe esett, Schelling és Hegel észimádás" bűnébe esének , melly isteni tiszteletet, kivált a" neki szelesített elmélő ész koránsem érdemel; ellensulyt kell tehát ennek elébe vetni, és őt saját körébe igazítni, melly az élet. Ez az ő Rho- dusa, mellynek életkérdéseit ha ügyesen megfejti, akkor érdemel ko- szorút, nem pedig akkor, midőn magát a közintelligentiával ellentétbe teszi, és saját telekjét mellőzve, a" tiszta léttel ábrándozik. Ha ők a" harmoniát el nem ismerik világ, ész" és élet elvének lenni, és az ellen- kezetben találnak üdvösséget, többé velök szót se váltsunk, mert az elvtagadókkal szóvitába ereszkedni erópazarlás. Látta a" franczia iskola ezen fonákságot. Cousin tehát, és Da- miron ecclecticismust állítának föl, és nagy reményt táplálnak keblök- ben, hogy elérendik a" philosophia" tetőpontját. Mi ezen nemes szán- dékot dicsérjük, és ehez jó szerencsét kivánunk; de félünk, hogy, mi- vel ezen módszernek eredeti, és ősforrása nem saját telkén belúl kelet- kezik , hanem idegen, jelesen: görög, angol és német telkeken fakadva , mesterséges csatornákon vonatik a" franczia telekre, mit már Lamen- nais" syncretismusa is tanusít, — félünk, mondom , — hogy ez is a" régibb ecclecticismusok? sorsára jutand, és állandósággal nem birand. Mi tehát, illetlennek tartva mindig a" szomszédba szorúlni oly- lyan italért, a: mellynek bőverúű kútfejét nyithatjuk saját telkünkön is, csak akarjuk; de illetlennek tartva azt is, hogy noha elég philosophiai elem rejtezik bennünk, mi mégis nemzeti önálló philosophiával nem bírunk, és ezen szinte ezer éves gyermeknek, a?" magyar nemzetnek , már csak lehetne, "s kellene ennyi időre idegen jártató nélkúl járni tudni, — mivel a! saját élettudomány , melly nemzeti jellemet képez , és §) Fundamentalphilos, 81. 1. Die absolute Harmonie des Ichs in aller seiner Tha- tigkeit, ist der oberste Zweck des Philosophirens. M. T. T. ÉVK. VI. 2. ts) 58 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSETI. a. nemzeti tudományosságnak alapja , egy perczig sem nélkülözhető : ezen elvekből kiindulva, bátrak vagyunk a?" nemzeti intelligentiának olly po- hust, olly irányt mutatni, melly alanyi meggyőződésem szerint egyedűl helyes, egyedűl igaz ösvénye a" philosophálásnak. k Koránsem kecsegtetjük azonban magunkat azzal, hogy az isme- retlen földet föltaláltuk, és a" philosophiának egy új korszakát hoztuk elő, mert illyesminek előhozására egy ember" ereje elégtelen. Lamen- nais is így itél"), ezt mondván: , Olly philosophia, mellyel az embe- riség kivánatinak elég tétetik, és a melly után ez türelmetlenűl sová- rog, nem egy ember" munkája leend, hanem mindeneké." Továbbá, va- lamint hogy említett rendszerünk még be sincs végezve, úgy ennek be- cséről is majd az idő, és ha élünk, a" bölcselők" nagy közönsége itélend. De érezzük is jól, minő vállalat ollyan tudomány" határinak külebb vi- tele, mellynek még fogalma sincs szabatosan megállítva. Azonban ezen fontolatok kedvünket koránsem csüggesztik el, és mi, kik a nehéz kérdések" megfejtésében találtuk legfőbb örömünket, itt is kedvet, és bátorságot érzünk magunkban az igazsághoz. Rövid vonalmakban tehát előadjuk főbb eszmeéinket : 1. elv. A" világ elve föl van fedezve! és ez a harmonia , v. egyezmény ; ez teszi belső lényegét mind a testi mind a" szellemi lényeknek. Harmoni- sticánknak három jeligéje van : ész , élet , egyezmény; ezen három alapesz- mébóől állítja ő meg a iphilosophia fogalmát, melly szerinte olly tudo- mány és mesterség , melly ésgzszeressé, az az széppé tenni tanítja az eletet az egyezmény által, semmi nem levén szép, mi nem észszeres, és egyez- ményes. Határa ezen élettannak az élet; minek erre közvetlen befolyá- sa nincs, az innen kireked, és hagyatik a kezdő, vagy iskolai philoso- phiának. 2. alapelv. A philosophia egyedűl észfölséget ismer, és semami- nemű idegen elemmel nem szövetkezik; de ezen észnek egyezményileg miveltnek kell lenni, és szerénynek, melly az adottat, az igenlegest, positívumot tiszteletben tartja, és csak akkor kel ki ez ellen, midőn az hadat izent ó neki, és magát az észszel ellenkezetbe tette. ") Id. könyve" előbeszédében a" X.XVII. I. AZ ÉSZ ÉS PHILOSOPHIA FÖLSÉGÉRŐL. 59 3. elv. A" philosophiának két vezér csillaga levén: az ész, és és az élet, ót úgy lehet tekinteni, mint csillagászt, ki szemeit szün- telen e" két égsark felé fordítja. Legfőbb tanulmánya tehát neki az ész és élet. Fájdalom! egyiknek jelleme sincs még tökéletesen földerítve , mert tudjuk, hogy egyik serege a bölcselőknek általányra emeli ezeket, másik ezen tetópontról igen is mély gödörbe taszítja. Mi ezekról most ennyit nyilvánítunk, hogy mindkettőnek, észnek és életnek fő elve és lényege az egyezmény; mi elsőre nézve abból is kitetszik, hogy min- den észtörvények az ellenkezeti, vagy helyesebben az egyezményi alap- törvényben — principium contradictionis — központosúlnak : az élet pe- dig csak addig tart, mig a" szellemi erők egyezményben vannak az anya- gi, vagy vegytani erókkel ; mihelyt emezek ellenkezetbe jónek amazok- kal, a. harmonia felbomolván, vége az életnek. 4. Az élettudomány korán sem egy az eddig úgy nevezett élet- philosophiákkal, mellyek gyakorlati philosophiák, és magas elméletek- ben szúkölködve, ki nem elégítik a" tudomány? és szak" embereit. Har- monisticánkban helyt talál a" metaphysica úgy, mint az aesthetica, po- litica úgy, mint morál; sót helyt talál az alapi élettudomány, melly a testi és kereseti élet philosophiája. 5. Illyen tág körben forogván az élettudomány , mivel minden tu- dományok az életszépítésnek szolgálnak, és az emberész különnemú ágain termett gyümölcsök: tehát primatusa van az élettudománynak minden tudományok fölött, mellyeknek elveit ő bírja; e szerint ezek egyűl egyig alakjokra nézve a! philosophiai hatósága alá tartoznak. Ez ellenőrzi őket, ez nyújt nekik alaki elveket, ez rendszerzi őket, és túl- zásaikban ez igazítja rendre. ; 6. Minden tudományoknak alaki fő elve a harmonia; ez azoknak netovábbja, melly felé kell szünet nélkül törekedni. Míg tehát például a hittudomány a positívumokat egyezménybe nem bírja hozni az ész- legesekkel; — de nem úgy, mint Lamennais, a" syncretismus által") — míg a" jogtan a historiai, és észjogot ki nem egyenlíti, mig az orvosi $) Id. könyve I. rész. 3. fejezetb. így szól: , Minden lehető — philosophiai — kérdé- sek, az istenről és lénye" háromságáróli őskérdésben foglaltatnak be." . g" 60 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG ÉRTEKEZÉSEI. tudomány az eszmétlen, de biztos tapintatú empiriát szent szövetségbe nem állítja a" rendszeres, de föllengző rationalismussal; mig a politica öszhangba nem jön a" morállal, mig morálban az eudaemonismus és ri- gorismus közti több ezer éves vita meg nem szúnik, mig a szépmúűtan- ban az idealismus, és naturalismus egymással ki nem békúl, valamint az aestheticai formalismus a" sentimentalismussal : — — addig ezen tu- dományok sükeres befolyással alig lehetnek az életszépítésre, melly el- lenkezetet köztök kibékítni az egyezményes philosophia dolga; mi hogy nem lehetetlen, tanúsítja az, hogy már is, az egyezményre törő ész segélye által, sok pörpatvar lecsillapítaték a tudományok" térein. Em- lékezzünk itt a régi nominalismus és realismus, phlogistismus és an- tiphlogistismus, atomismus és dynamismus, physiocratismus és mer- cantilismus- és más elvcsatákra, mellyek a" tudományok nagy hasznára végkép megszűntek, és több oldalú vizsgálatoknak békes útat engedtek. Elég legyen e? kevés most a harmonistica jellemzésére, melly a tudományokat egyúl egyig az ész- és életfülség zászlója alá akarja vezetni, és nekik elveket nyújtani a" kibékülésre. Azonban ezen békes szellemű philosophiának önkénytelen harczba kell keverednie az eddigi philos. rend-, és módszerekkel, és ollyan reformokat létesítnie, mellyek nélkűl útját nem folytathatja. Legelsőben tehát átalakítja, és reformálja ez a logicát, melly- nek illyen iskolai alakban, ő úgy szólván semmi hasznát nem veheti, és élő műúszerűl nem használhatja. Miért? azért mert ez észtudomány le- vén, legkevesebbet tanit az észjellemról, és beéri azzal, hogy egy-két ész-, vagy gondolkozási elvet, és törvényt bocsátván előre, azután oly- lyanokkal foglalkodik, mik mindenról szólnak , csak azokról nem , mik a tudomány" főtárgyai, t. i. az ész, és ennek elvei. Az eddigi észtanok- nak hibája az, hogy ezek sem az ész lényét föl nem világítják , — melly , már mint láttuk, harmonia — sem különösen, mit mellőzhetetlenűl telje- sítniök kellene, a! philosopháló ész" jellemét, a" mellynek három irány- ban kell kifejleni. Első az aetiologiai, melly keresi az okot, alapot, lényeget, viszonyt, kapcsolatot, vagy egy summában a! válót, és iga- zat; második irány a! criticai, melly az alak" szabatosságát, vagy más szóval a! szépet; harmadik irány a canonicai, melly okúlva az elmé- AZ ÉSZ ÉS PHILOSOPHIA" FÖLSÉGÉRŐL. 61 let és.birálat által, canont és elveket állít meg. Az eddigi logicák szün- telen a" categoriákkal vesződve , szót sem tőnek az egyezményről, melly az elmélő, biráló, és gyakorló észnek minden perczbeni mérvesszeje ; mert, ha például ő elmélkedik, legelsőben is azt kell vizsgálni, egyez-e a fogalom a! tárgygyal, az okozat a vélt okkal, az irány az eszkö- zökkel, a" fő viszony a mellékes viszonyokkal? A" gyakorlatban is min- dig, és mindenütt a" harmonia fő elve segít ki; például, a jogtudo- mány fő kérdése az: nincsenek-e ellenkezetben valamelly állodalomban a polgári jogok az emberi vagy észjogokkal? a morálé ez: nincsenek-e bennünk az ész" törvényei ellenkezetben az indulatok sugalmaival, lé- tezik-e bennünk kellemes öszhang, vagy harmonia, melly nélkúl boldo- gok nem lehetünk ? így a" többi tudományok is. Harmonisticánk tehát a philosophia" alaptudományát két egészen új tannal szaporítá; egyik az egyezményes logica, melly nem találván czéljához alkalmatosnak az eddigi vitázást tanító logicákat, mik iskolai aprólékosságokkal teljesek, és az észtan" fölséges nevének meg nem fe- lelnek , újat szerkesztetett, melly az eddigi logicák" lényeges részein ki- vúl tanítja megismerni az ész" harmoniás egészletét, és adja ennek cri- ticáját dióhéjban; de nem azt, a mivel a criticismus homokot akart hinteni a" metaphysicusok" szemébe, és a" melly szép semmivel a" tar- talmas metaphysicát ki akará tolni helyéről, a! helyett ész" criticáját ad- ván. Másik új tana az alaptudománynak az egyezménytan, melly előad- ja ezen alapelv" eszméjét, alapját, viszonyát és törvényeit." Elosztása is harmonisticánknak eltér lényegesen az eddigi philo- sophiák" részeitól. Ez mellőzi ezen ismeretes elosztást: elméleti és gya- korlati philosophia. Neki fő elve levén az élet, elosztja azt magános , és társas élettudományra. Az elsőnek elméleti részében előadván első- ben az alapi élet philosophiáját, mellynek tárgya a" testi és kereseti élet; másodszor a" fensőbb vagy szellemi élet philosophiáját, mellynek el- mélettárgyai a" szellem, világ, és isten; gyakorlati részében pedig a morált, melly az alapi, és fensőbb élettan elméleteiből eredő elveket adja elő. Társas elettanában előadja elsőben a" házi élet philosophiáját; polgári élettanában a jogtan és politica elveit. Végre vallási, vagy egy- házi élettanában a" cultus, és egyház" philosophiáját , miknek egyezmény- 62 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEI. ben kell lenniök nemcsak az észvallás" és tiszta morál általános elvei- vel, hanem a status ezéljaival is. Berekesztésúl tanusítja azt, hogy: philosophia , vallás és politica egy, és azon észfölség" képviselői; harmo- niában kell tehát nekik lenni egymással, melly egyezmény" életbe lép- tetése, az ellenkezetek" elhárítása, ideálja a? társas életnek. T. Társaság! ez rövid vonalmakban a! harmonistice alaprajza, melly ha nagyobb észerő, és tudomány által, mint az enyém lehet el- szigetelt helyzetemben, kifejlik: úgy vélem, képes leend a" philosophiát mostani aljas helyzetéből kiemelni, és kedves magyarjainkkal is meg- kedveltetni. Reményre deríti szívemet e" tárgyban a magyar jellemnek meggondolása, mellynek két fő vonása van, úgymint : először gyakor- lati, és így életirányú; másodszor szabadságszellem, melly nem hódol sem a" tekintetnek , annálinkább az önkénynek, hanem saját belátásának. Ez tehát elismeri az észfülséget, mellynek sajátja, sót jutalma az önállás. Tanúságot teszen erról azon szabad nemzethez illő helyhatósági alkat, mellyben élünk; az önkormány , melly dicsekedésünk ; polgári történet- írásunk, melly a" sötét században is arany bullát, az angol Magna chartához hasonlót létesített; a XVII-dik században pedig elődink nyil- vániták, hogy: ,,Készebbek lesznek az ázsiai kietlenekre visszatérni, mint önkormányukról lemondani." Hogy a magyar az élettudománynak barátja, megtetszik abból, mit ama! hires franczia philosophus, Bayle Péter, ismeretes Dictionariu- mában följegyzett nemzetünkről. Alig vetközteté ki De la Ramé franczia bölcselő a" philosophiát iskolai poros ruhájából, életirányt tűzvén ki an- nak: legott szenvedélyesen megkedvelék ót a magyarok, és a" tudós Dudics ugyan őtet Krakóba hívá meg, János királyunk pedig Gyulafe- jérvárra, tanítónak; de Ramus mindkét hivatalt mellőzé "). Mi magyarok eddig is nagy kárát vallottuk annak, hogy nem- zetiségünkből, és saját jellemünkből keletkezett önálló philosophiával nem bírtunk. Mert elsőben az élettudomány dolga, nagy eszméket ter- 1) Dict. hist. et crit. art. Ramus. Ab Andrea Duditio , imperatoris legato , Cracoviam est invitatus. . . . . Joannes, Rex Pannoniae, Albae Juliae administrandae magna proposita mercede praeficere voluit, et chirographo regio obsignavit. Ba- nosius , in Vita P. Rami. p. 9. st. d hai a KÉKKGlkalll Ctsei AZ ÉSZ ÉS PHILOSOPHIA" FÖLSÉGÉRŐL 63 jeszteni elő, szilárd elveket megállítni; ezekból folynak aztán a nem- zeti dicső tettek. Voltak nagy embereink, kik nagy eszméket penditet- tek meg, és tettleg valósítottak is; ámde ezek éllyanok voltak, mint az üstökösek, mellyeknek hatása soká nem tarthat; az egyedi, és nem- zeti élet fő eszméit, és elveit rendszeresen előadó philosophia az a!" nap , melly ezeket a" szívekben, és elmékben apránként megérleli, és gyi- mölcsözésre bírja. Mindenek fölött pedig egyezményes philosophiára van honunknak legnagyobb szüksége azért, mert nekünk sem a" német, sem az angol, sem a! franczia philosophiák, előadtam okok miatt, eleget nem tehet- nek, mivel nemzeti gondolkozásunk nem annyira elméleti, mint gyakor- lati irányú. Mi keleti vérűúek vagyunk, és itt a fellegbe járó philosophia kevés részvétre számolhat. De azért is nélkülözhetlen nálunk a" harmu- nismus , mivel, mint egy elmés írónk megjegyzé: , Magyarhon lakói oly- lyanok, mint egy örökös vásáron levő emberek a" világ minden részei- ból, "s vannak, kik ezen tarkaságot dicsérik, mint egy gyönyörű mozaik képet, az állodalmi életet csak szépmútanilag ítélvén." Ámde ezen bábel mégis lényeges baj, mert mig a" szükségesekben vélemény-, és elvegy- ségre nem jutunk; mig chinai, és hindu kasztrendszerünk fennáll; míg csak testületi, nem pedig közszellem éltet bennünket: addig soha egybe nem vágnak nemzeti műszerünk" kerekei, addig nemzeti életünk soha szép nem leend, sót inkább házi, polgári, egyházi és irodalmi életünk- ben örök harcz és surlódás uralkodandik. Szóval ahol az észfülség el nem ismertetik, ahol a" töredékes philosophia az élet körén túl lép, és e" miatt a porban hever: nincs, nem lehet ott bája a társas életnek, mert itt nincs eszme, nincs elv , nincs fogalom arról, minőnek kell lenni a" népnevelésnek, czélirányos egyházalkatnak, és a" törvényeknek. ,,Illy országban, mint egy lelkes német író mondja "), szolgaság lelke uralkodván, sorvadásban van min- den. A" földmivelés sóhajtozik, az ipar, és szorgalom vergődik, a ke- reskedés nyavalyog, mert a" hajók a kikötőkben rothadnak, az útak pedig orgyilkosokkal rakvák. A" szegénység itt honos, meztelen embe- rek jéárdalnak a" kopasz földön , derék , "s híres családból származott kol- ") Der n. Febronius, von Alex. Müller. Carlsruhe, 1838. 13. Il. 64 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEI. dusok tartják markaikat az utczák" szögleteinél, a. mellettük elmenők ál- tal nyújtandó alamizsna elvételére, a! tudatlanság terjeszti ki halálos szemfödelét a lángelmék fölött." Ezen föstmény olly országokról vétetett, mellyekből a philoso- phia régóta száműzetett. Mi, hála az égnek! illy helyzetben nem va- gyunk. Rajta tehát nemzeti bölcselőink! közös ügyekezettel ültessük trónra honunkban az észt, és élettudományt. Mi nemcsak a" szak, és iskola" embereit számláljuk a nemzeti bülcselők közé, hanem illyenek- nek lenni állitjuk az olly vallás- és xéptaniítókat, kik a vallásnak nem betűi, hanem szelleme által vezéreltetnek, melly tiszta humanitas; a törvényadókat , kik emberi törvényekkel ajándékozzák meg a hont, s ollyanokkal, mellyek öszhangban vannak a" kor" szelid szellemével; az emberbarátokat, és barátnékat , kik jólétet terjesztenek el jótékony in- tézeteik által, sót a" lelkes smevészeket is, kik a művészet nyelvén ta- nítják az életet szépítni. De legfőbb organuma mégis a nemzeti közértelmességnek a nem- zeti academia, és ennek tiszteletre méltó tagjai. Mélyen érzem szívem- ben, mit köszönhetek én ezen nagy szellemű testületnek, melly engem nagy rendeltetésű egyesűletkörébe vonva, szárnyakat ada lelkemnek azon nagy czél megközelítésére, mellynek létesítéséról csekélységem nála nélkúl nem is gondolkodott volna. Philosophiai vizsgálatim" csekély ered- ménye azon pályák által születék, mellyekre ezen nemzeti intézet lel- kesite. "Vajha tőlem is háramlanék vissza némi gyönge verőfény dicső testületünkre , vajha a közvárakozás bennem soha meg ne csalatkoznék ! TÖRVÉNYEINK TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁDOK ALATT. 65 IV. TÖRVÉNYEINK? TÖRTÉNETE ORSZÁGUNK" KELETKEZTÉTŐL AZ ÁRPÁDOK" KIHALTÁIG. NYOMOZTA SZLEMENICS PÁL r. t. I. A fejedelmi vezérekről 889-d. évtől 997-d. évig. 1. §. A" törvényhozásnak első nyomdoka eleinknél. Azon polgári társaság, mellyben most nemzetünk él, kezdetét azon szövetségtől vevén, mellyet hazánk" történetiratainak tanúsága sze- rint a hét magyar vezérek, mint ugyanannyi népség fejei, új honszer- zés végett egymás közt kötöttek , törvényeinknek nyomdokait csak ezen időnél kezdve fogom keresni. Törvények némi nyomaira eleinknél tüstént Európa határainál megjelenésök" korában akadunk. Bölcs Leo, napkeleti császár, tudniillik a Hadi fortélyról írt könyvében vitéz eleinkról, kikról több helyett "s néha dicsőséges említést is teszen, már akkor megjegyzi: hogy más nem- zetekkel kötött frigyeiket megtartani, "s gonosztevóőiket kemény bünte- téssel fenyiteni, nálok divatozó szokás volt.-Az eldődeink általi törvény- hozásnak első világos nyoma mindazáltal csak az első közfejedelem vá- lasztásakor tűnik elő. Akkor t. i. Béla király névtelen jegyzőjének ") ta- núsága szerint megválasztatván a" közfejedelem, — ki ő szerinte ugyan Álmos, bíborban született Konstantin szerint pedig ?) Álmos vezér fia , 2) Lásd , De septem primis Ducibus Hungariae" czimű munkájának 5-d. czikkét. !) De admin. Imper. 38-d. fejezet. MS ATR /E. ÉVEK. Ve dő 9 66 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG ÉRTEKEZÉSEI. Árpád herczeg volt; — a" hét fő személyek egyszersmind öt sarkalatos törvényt alkottak, "s vérüket pogány szokás szerint egy edényben ereszt- vén, azokra ünnepélyesen megesküdtek. — E" következők valának pedig ugyanazon író szavai után ?") azon törvények : 1) Az eskünek, úgy mond, első állama volt: hogy, míglen életök mind nekiek (a" fő személyeknek), mind maradékaiknak tartana, feje- delmök mindenkor Álmos vezér nemzedékéből lenne; ,,Primus status iuramenti fuit: ut guamdiu vita duraret tam ipsis, guam etiam posteris suis, semper Ducem haberent de progenie Almi Ducis." — E! törvény által, mint annak világos szavai mutatják, a" választó fő személyek arra kötelezék magokat és maradékaikat, hogy fejedelmet mindenkor kizá- rólag Álmos" véréből választandanak. Ezen törvény által tehát, valamint egy részról Álmos" maradékainak a" közfejedelemségre kirekesztő válasz- tathatási, "s következőleg örökülési jogot adának, úgy más részról fe- jedelem választási eredeti jogukat természetes következésképen megszo- ríták; de mindazonáltal, mivel sem Álmosnak leányágát a" választha- tásból ki nem zárák, sem a" választhatásnak, "s örökösülésnek rendét meg nem határozák, csak annyira: hogy csak Álmos vérén kivül sen- kit, abból pedig akárkit fejedelemségre emelhetnének. : Innét lehet ma- gyarázni, hogy miért neveztették fejedelmi herczegeink, jelesen Álmos Árpádot, Árpád Zoltánt, Zoltán Taksonyt előgondoskodással még él- tökben fejedelmekké ?); —— hogy miért tartották eleink I. Bélának Sala- mon, és sz. Lászlónak Kálmán, I. Geiza fia"), előtti királyi székre emeltetését törvényesnek ; — hogy miért tartották magokat jogosítottak- nak sz. István halála után, férfiági atyafiainak elmellőztével, Pétert, sót Aba Samut is királyokká tenni, és későbben sok fő urak és neme- sek Martel Károlyt, és annak fiát Robert Károlyt III. András ellen ki- rályuknak elismerni és folytonosan pártolni "). 2) Az eskünek második állama volt: hogy mindabban, mit mun- káikkal szerezni fognának , részvétlen egyikük se legyen; , Út guidguid a) 6. ez. — b) Lásd Béla! névt; jegy. 13, 52, s 57. cz. — 0) Lásd II. István 1124-ki levelét Fejér Oklgy. II. köt. 67. lap. — 9) Lásd Árpád vére?" örökösüléséről e" je- les munkát: Disguisitio historica de modo conseguendi summum imperium in Hun- garia. Budae, 1820. — TÖRVÉNYEINK TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁDOK ALATT. 67 boni per labores eorum acguirere possent, nemo eorum expers fieret." — E törvény által a" közfejedelem kötelezetté lőn az elfoglalandó tar- tományból a" többi fő személyeket is munkájok" jutalmául megajándé- kozni , "s a" közzsákmányban részesíteni. Azt mindazáltal, mit némely- lyek , Kéza Simon és Thuróczi történetiróink" általános állításaik után ví- tatnak, hogy t.i. e? törvény által a" Szittyából kijött nemzetségek ") , vagy csak a választó fő személyek is, az önhatalmu tartomány- és más- féle zsákmányosztály? jogát magoknak fentartottak volna, sem a" törvény" szavaiból kivenni, sem a! közfejedelmi hatalommal, mellyel Álmost , őtet uroknak és parancsolójoknak )) nevezve , felruházták , megegyeztet- ni nem lehet. És valóban Béla király" névtelen jegyzőjének munkája tele vagyon annak és pedig nem átalános, hanem részletes bizonyítványai- val: hogy Árpád fejedelmi herczeg fejedelmi hatalmánál fogvást aján- dékozá meg a fő személyeket, valamint más vezéreit, sót alsóbb rendű vitézeit is majd nagyobb majd kisebb terjedelmű birtokokkal, az elfog- lalt hazának nagy részét önmagának megtartván, és egyedúl csak az abban levő váraknak kormányát és. védelmét bízván tiszti hivatalképen fő embereire. Nevezet szerint az érdeklett névtelen iró történetiratában tanusítja: hogy Árpád fejedelem a" választó fő személyek közól Tuhu- tumnak ugyan az iránti kérésére Erdély" meghódítását fejedelmi kegye- lemból megengedte "); a" többieknek pedig, jelesen Ouzdnak a Tiszá- nál "), Tosénak, anyja" testvérével Kulpunnal együtt, Budrug! táján"), Kundnak Buda" környékén "?, Eleudnak Vértes -erdőnél "), Hubának Si- tuva vizénél") nagy terjedelmű földeket ajándékozott; — hogy hasonló adományokkal megjutalmazta Ound vezér" unokáját Euxduuzt a" Duná- nál ), a kun vezérek közől Retelt Vág vize Dunába szakadásánál és Asaturholmánál"), Édet és Edument Sajónál és Mátra erdejénél ), Bun- gert Topulcza folyónál "), Ousadot Naragy vizénél "), "s Boytát a Ti- szánál "), és ismét Saru táján P), valamint szinte az alsóbb rendű vitézek közól Thurzolt Budrug vizénél7), és Hubot vitézt a Tiszánál"); — végre hogy Bunger kun vezér fiát, Borsút, Borsód várának és megyé- a) Magyarország" gyökeres régi nemzetségeiről. Pesten , 1820. — b) Béla? névt. jegyz 5, 6, 10, 13, 20, 24, 29, 52, 57. cz. — 9) 24, és 26. cz. — d) 40. cz. — €) 41. cz. — !) 46, cz. — 8) 50. ez. —h) 37. ez. — i) 47. cz. —£) 15. cz. — 5) 17 és 32. cz. — Mm) 31. cz. — 2) 32. cz. — 9) 44. cz.— P) 47. cz. — 94) 17. cz. — ") 28. cz. — 9 há 68 A MAGYAR TUD. TÁRSASÁG ÉRTEKEZÉSEI. jének"), Huba vezért Nyitra, Colgoucz, és más azon környékben léte- zó váraknak "), Kund vezér fiát, Xursánt, az általa épített Kurzán várá- nak 9), Usubu vezért Beszprém várának és környékének, "s Velek ve- zért Zaránd megyének " kormányával és védelmével megajándékozta. Ezen sarkalatos törvénytől veszi eredetét az érdemjutalmazó fe- jedelmi adományoknak jótékony intézete, mellynek nagy részint kü- szönhetjük ősi alkotmányunknak majd egy évezredes fennállását, a" fe- jedelmi adományok valamint egy részról a" fejedelem és haza iránti ér- demszerzésre , úgy más részról a" megjutalmazott személy" érdekének az alkotmányévali szoros összeforrása miatt annak lelkes pártolására leghat- hatósb eszközúl szolgálván. Hogy ezen alkotmányszerű intézettel meg- egyezőleg adományosztogató jogokat Árpád" példájára mind fejedelmi herczegeink, mind koronás királyaink maiglan mindenkor gyakorlották , amazokra s jelesen Taksony fejedelmi herczegre, sőt sz. István király- ra nézve is többször említett névtelen irónk, és pedig néhány adomá- nyaiknak egyes kijelölésével "), királyainkra nézve pedig régi és újabb okleveleink korról korra tanusítják. 3) Az eskünek harmadik állama volt: hogy ók, a fő személyek, kik szabad akaratjokból Álmost urokká választották, a" herczegi tanácsból és az ország tiszti kormányából se magok, se fiaik ki ne rekesztessenek ; , Ut isti, principales personae, gui sua libera voluntate Aímum sibi Do- minum elegerunt, guod ipsi et filii eorum, nunguam a consilio Ducis et honore regni omnino privarentur." — E" törvény által a" választó fő sze- mélyek részvételt kötének ki magoknak és maradékaiknak a! fejedelmi tanácsban és országos hivatalokban, a" nélkül mindazáltal, hogy má- soknak is fejedelem általi oda alkalmazhatását kizárnák. — Ezen intéz- kedés által polgári alkotmányunkra nézve három nagy fontosságu ered- mény szülemlett: 1) A" választó vezérek ivadékostól egy, külön jogok- kal biró "s közvitézi rend feletti, születési fő renddé képződtek. — 2) A fejedelmi fő hatalom ezen fő rend" befolyása által mérsékelt egyedural- kodási hatalommá alakúlt. — 3) Mivel a" fejedelemtől azon jog, hogy a" herczegi tanácsba és fő hivatalokra másokat is alkalmazhasson, el nem vétetett, egyszersmind a" hivatal általi főrendűségnek alapja is megvet- a) 18. cz. — b) 37. cz. — 9) 46. cz. — d) 52. cz. — 0) 11 és 57. cz. — TÖRVÉNYEINK TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁDGK ALATT. 69 ve lőn. — És valóban Béla király névtelen jegyzője a" fő rendbelieket a vitézekkel ellentételben veszi, "s amazokat Primateseknek, ezeket Mileseknek ") nevezi. De jogaikra nézve is amazoknak fennebb polgári állást tulajdonít. Kiviláglik ez azon túl, hogy a fejedelmi herczeget mindenkor előkelőivel, Primateseivel munkáltatja, történetiratának 40-d. és 53-d. czikkeiból; mellyek közóől az elsőben ugyan előterjeszti, hogy a Gemelsen erdőnél tartott gyülésben elhatároztatott légyen, mikép le- gyenek kötelesek szolgálni a" herczegnek és fő embereinek, a másodikban pedig csupán a" Primnatesekról mondja azt, hogy Zoltán" tizenhárom éves korában közakarattal némellyeket a fejedelem alatt országkormányzás- ra és igazságszolgáltatásra, másokat pedig seregvezérlésre rendeltek. 4) Az eskünek negyedik állama volt: hogy ha ki maradékaik közől húségtelen lenne a" herczegi személy iránt, és viszálkodást esz- közlene a" fejedelem és rokonai között, a" vétkesnek vére ontassék , miképen az ő vérök ontaték az esküben, mellyet letevének Álmos ve- zérnek; ,, Ut siguis de posteris eorum infidelis fieret contra personam ducalem, et discordiam faceret inter Ducem et cognatos suos, sangvis nocentis funderetur, sicut sangvis eorum fuit fusus in iuramento, guod fecerunt Almo Duci." — E" törvényből vette eredetét a" felségsértőknek és polgári háborúra ingerlőknek maiglan divatban levő halálbüntetése. 5) Az eskünek ötödik állama volt: hogy ha ki Álmos herczegnek és: más fő személyeknek utódaik közől ezen esküjöket, "s rendelkezé- seiket megszegné, számüző átok alatt örökre bünhódjék ; ,,Ut siguis de posteris Ducis Almi , et aliarum personarum principalium iuramentum , statuta ipsorum infringere voluerit, anathemati subjaceat in perpetuum." — E törvény által a" polgári társaságbóli kizárás, és számüzés bünte- tése rendeltetik arra, ki ezen fejedelem és választó fő személyek kö- zötti szövetségnek határozatait, akár fejedelmi, akár fő személyutód, megszegni merészlené. És, úgy látszik, e? törvényből vette eredetét II. András király" arany bullája" 31-d. czikkelyének szabad ellentállás" jogá- ról szólo záradéka. Bégi történetiróink, Béla" névtelen jegyzőjén kivűl, az itt érdek- lett közfejedelem- választásról, és akkor hozott sarkalatos törvények- 2) 52 és 53. cz. 70 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG? ÉRTEKEZÉSEI. ról hallgatnak ugyan; a" bíborban született Konstantin császár, csak- nem azonkori iró, mindazáltal a Birodalom kormányzatáról írt munká- jában") ezen közfejedelem-választást nemcsak megemlíti, hanem kör- nyülményesen le is írja, névtelen irónktól, mint már fennebb is emlí- tém, csak abban különbözvén, hogy a" megválasztatást nem Álmosnak, hanem, ennek akkor már éltes kora miatt, erőteljes fiának Árpádnak tulajdonítja. Sót ugyanott azt is tüstént megjegyzi, hogy a nemzet fe- jedelme azon napig ezen Árpádnak maradékai közól rendelteték — , Ex cuius (Arpadi) posteris ad hunc usgue diem Princeps Turciae constitui- tur. Egy más helyen?) pedig Árpád" nemzetségének örökösülő jogát világos szavakkal is megemlíti: a: nemzetnek első feje, úgy mond, azon herczeg, ki Árpád" véréből örökösúlés szerint természeti renden jön le — , Primum caput eorum est ille Princeps, gui ex Arpadi prosapia jux- ta successionem ordine naturali descendit;" következőleg a" névtelen jegyzőnk által előadott sarkalatos törvénynek valóságát is tanúsítja. Jól- lehet pedig a többi törvényekról, ugymint felvett tárgyát nem érdek- lókról, ő is hallgat; mindazáltal azoknak valóságát sem lehet alaposan kétségbe vonni, részint mivel az érdeklett koronás iró azokra nézve, mik őtet közelebb érdeklék, névtelen irónknak előadását a dolog lé- nyegére nézve igazolván, annak. hitelességét, — melly már onnan is, mert ő a" hét magyar vezér tetteiről szóló iróink közől a történet korához legközelebb, "s az utána legrégiebbnél, Kéza Simonnál, majd kétszáz évvel előbb élt, erót nyer, — a jelen tárgyra nézve hatható- san gyámolítja; részint mivel a mik sz. István törvényei I. Könyvé- nek 4-d. czikkében a" grófokon, bárókon és vitézeken gyakorlandó ural- kodás" módjáról, és II. Könyvében a törvényhozó gyülekezetről, a fe- jedelmi adományokról, és a felségsértésról mondatnak "): a szóban forgó sarkalatos törvényekkel szépen egybehangzanak, és átalánosan mind az, mi azon törvényekben foglaltatik, fejedelmi herczegeink és királyaink alatt, habár némi később történt, korukra nézve meghatá- rozható változásokkal, mindenkor divatozott, "s maiglan is divatozik. 1) 38. cz. — b) 40. cz. — 0) 14, 16, 19, 35, 51 és 53. czikk. — TÖRVÉNYEINK TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁDOK ALATT. 71 2. §. A" törvényhozásnak utóbbi nyomdoka eleinknél, A" törvényhozásnak második nyomdokára eleinknél azon alka- lommal akadunk, midőn többször említett névtelen irónk" tanúsága sze- rint ") Árpád herczeg Zalánt, a" Duna és Tisza közötti tartomány" feje- delmét görög és bolgár szövetségeseivel együtt legyőzvén, . vitézeivel Kurtueltouhoz érkezett, és ott Gemelsen erdőnél harmincznégy napig meg- állapodék. Azon helyen t. i. ugyanazon iró" előadása szerint, a fejedelem és nemesei elrendezék az országnak minden szokásbeli törvényeit, és min- den igazait, miképen szolgáljanak a fejedelemnek és fő embereinek, s miképen tegyenek itéletet mindegyik elkövetett gonosz tett felett; — ,,Ín illo loco Dux et sui nobiles ordinaverunt omnes consvetudinarias leges regni et omnia iura eius, gualiter servirent Duci et Primatibus suis , vel gualiter iudicium facerent de guolibet crimine commisso;" melly elóa- dásból nyilván kitetszik, hogy a" fejedelem és nemesei ez alkalommal gondoskodásukat mind az alkotmányi, mind a! szokásbeli vagyis tör- vényszéki törvényekre, "s jelesen a" fenyítő törvényszékiekre is , kiter- jesztették. E" törvényeknek részletes tartalma mindazáltal hozzánk el nem jutott. 3. §. Az országos birák nyomdokai. Fejedelmi herczegeink. alatt előtűnnek országszerte kiterjedt ha- talommal felruházott biráknak nyomdokaiis. Jelesen Béla király név- telen jegyzője?) Zoltán herczeg" tizenhárom éves koráról beszéli , hogy az országnak minden fő emberei köztanácscsal és egyetértő akarattal némely- lyeket a fejedelem alatt ország-kormányzókká rendeltek, kik a jog- szokás vezérlete után a" viszálkodók" pereit és villongásait lecsillapíta- nák; , Dux Zulta cum esset tredecim annorum, omnes Primates regni sni communi consilio et pari voluntate guosdam rectores regni sub Duce prae- fecerunt, gui moderamine iuris consvetudinis dissidentium lites conten- tionesgue sopirent." A" bíborban született iró pedig többször említett munkájában ") e" tárgyat érdeklőleg így szól: A! seregek első vezére, úgy mond, nálok Árpád" véréből származó herczeg, kivel két más: a gyilas és kárkhán, birák" tisztét viselik; ,, Habent autem primum ducem exercitus "Principem e prosapia Arpadae, cum guo duo alii, Gylas et 9) 40. cz. — b) 53. cz. — 9) 40. cz. — 72 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG ÉRTEKEZÉSEI. Carchan, gui iudicum vices obtinent." És valamivel alább világosb ér- telem végett megjegyzi: hogy gyilas és kárkhán nem személynevek , ha- nem méltóságok, és hogy a" gyilasi méltóság a kárkháninál nagyobb. Hogy pedig e? méltóságok valóban magas hívatalok voltak, világosan kitetszik abból, mert a" koronás iró most említett előadásában az ak- kori kárkhánt, Bulczut, a" nemzet" harmadik vezérének mondja. A" gyi- las és kárkhán nevezetek e!" szerint. fő hivatalok" nevei, következőleg magyar szavak levén, minthogy a" gyil gyökérből származó gyilok szó maiglan vérontó eszközt, a kAán nevezet pedig főnököt jelent, a gyi- las ugyan fővesztő hatalmu, a" kárkhán pedig kártételekról itélő orszá- gos birót látszatik jelenteni, "s későbben királyaink alatt valószinűleg a" gyilasi méltóságból a" hajdan hasonló hatalmú nádori, a" kárkhániból pedig az országbírói méltóság alakúlt. 4. §. Magyarországnak e" korbani terúlete. Szent koronánk" hajdani jogainak ismerete végett érdekes itt azt is megemlíteni , hogy eldődeink" hós vérével szerzett hazánk a tizedik szá- zadban vagyis fejedelmi vezéreink alatt mindazon tartományt, melly Kárpát hegye, és Száva és Duna folyók közt fekszik, továbbá Erdélyt és Oláhországot Olta vizéig, végre felső Pannóniát felülról Ensz, alul- ról Dráva vizéig, Geiza herczeg" koráig ugyan egészen, azután pedig az Ensz vize és ausztriai Kopasz-hegy , Mons Cecius közötti tartományt, mellyet Leopold ausztriai határgróf Geiza herczeg! országlása alatt el- szakasztott, kivevén, magában foglalá "). u II. Szent Istvánról 997-d. évtől 1038-d. évig. 178 Újításainak mintája. Szent István eldődeink" régi vallása helyébe a" keresztény hi- tet iktatván, és a" herczegi méltóságot 1000-d. évben királyira emelvén, a" dolgok" megváltozott állása szükségképen megkiváná, hogy a nem- a) Lásd, Madarassy Ferencz pozsonyi prépost ,,Dissertationes historico-eriticae super guibusdam vetustioribus rerum hungaricarum capitibus" czímű munkájának 21 — 29 lapjait, és az ott eléidézett irókat. TÖRVÉNYEINK TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁDOK ALATT. 73 zet intézetein különbféle változatokat, 7s újításokat tegyen. Ezen úji- tásoknál szent királyunk magának példányul az akkori és régi királyo- kat, s mintául a" birodalmaikban divatozó intézeteket vevé, a!" mint ezt mind önnönszavai törvényei II. Könyvének előbeszédében — , Nos guogue Dei nutu nostram gubernantes monarchiam , antiguos et moder- nos imitantes Augustos;" — mind pedig alább előterjesztendő különb- féle intézetei, például a fő papoknak első renddé alakitása, a" tulajdon nemzeti írott törvények" behozása, "s megalapítása, az egyházi és pol- gári ügyeknek ugyanazon egy törvényhozó gyülekezetbeni, ő általa meg- kezdett, és utódai által, sz. László és Kálmán királyok törvényeinek tanusága szerint, híven folytatott tárgyaltatása, az udvari vagyis koro- nahivatalok, 7s a" palota, udvari, és másféle gróf és báró nevezetek" behozása bizonyítják. Azonban jóllehet sz. István ujításaiban a külföldet követné; azt mindazáltal, mit némelly irók vitatnak, eldődeinek üdvös intézeteit és szokásait egészen fel nem forgatta, hanem inkább, mennyire csak az új állással megegyeztethetók valának, gondosan fentartotta. Tanusítja ezt: 1) törvényei I. Könyvének 8-d. fejezete, hol fiának, mint reménylett királyi széki örökösének, komolyan ajánlja, hogy az országlásban el- dődeinek, "s az előtte országlott fejedelmeknek szokásait kövesse; mert , úgy mond, ki kormányozhatná a! görögöket latin, a" latinokat pedig gö- rög szokások szerint? melly ok-adás nyilván kivívja , hogy szent kirá- lyunk e" helyen honi fejedelmeinknek szokásait, nem pedig külföldi ki- rályokéit, — mire ezen szavait : ,,Nisi imitator consvetudinis ante re- gnantium exstiteris regum" magyarázni, vagy inkább csavarni némely- lyek akarják, — ajánlá reménye szerint magyarain utána országlandó fiának. Tanusítják 2) törvényei II. Könyvének 19, 23, 27, 29 s 33-d. fejezetei, mellyekben előforduló illy kifejezések : elhatároztuk fő em- bereink" gyülekezetében, — ,,Decrevimus nostrorum Primatum Conven- tuz — ezen királyi gyülekezetben határoztatott, — ,,In hoc Regali Concilio . decretum est;" — a királyi gyülekezet határozása sze- rint megtiltatott, — , Secundum Regalis decretum Concilii interdictum est; — e" közgyülekezet határozata után, — ,,Post definitionem huius communis Concilii;" — nyilván mutatják , hogy első szent királyunk törvényeit — a" miben alkotmányunk" lényege áll, — nem határtalan MÉ. ÉVEK VI. 2 10 74 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEI egyeduralkodói hatalommal, hanem Álmos vezérrel kötött nemzeti szer- zódésünk harmadik pontjának értelmében, fejedelmi herczegeink" pél- dájára, fő embereivel törvényhozó gyülekezetben hozta, következőleg a törvényhozásnak fejedelmi herczegeink alatt divatozó módját fentar- totta. Tanusítja végre — 3) az, mert általánosan , mint már fenn is meg- jegyzém, a! most említett, Álmos alatti, sarkalatos szerződés? minden pontjai keletben létének nyomait sz. István törvényeiben") felleljük;, "s azok maiglan, habár némi későbbi változtatásokkal is, divatoznak. Hogy Augustus neven sz. István nem császárt, hanem királyt ért, I. Könyvének 2-d. fejezetéből kitetszik. 2. §. Polgári jogunkat érdeklő első érdeme. Szent Istvánnak polgári jogunkat érdeklő érdemei közt könnyen első helyet érdemel az, hogy a miveltségnek egyenlő fokára óhajtván nemzetünket más nemzetekkel emelni, mivel, mint önmaga II. Könyve előszavában mondja: minden nemzet tulajdon törvényeivel kormányoz- tatik, az akkori és régi királyokat követve, nemzetünknek tulajdon irott törvényeket adott. Két könyvre osztva jelennek pedig meg polgári tör- vénytárunkban sz. István első királyunk! törvényei. Az I. Könyv" tartalmát szent királyunknak Imre herczeg" számá- ra készült atyai intései, "s országlást illető tanácslatai teszik; mellye- ket, habár nem tulajdonképeni törvényrendeletek is, nemzetünk min- denkor olly érdekeseknek tarta, hogy azoknak törvénykönyvében a legelső helyet tulajdonítaná. És ném ok nélkül; mert, mivelhogy a! sz. király vélt utódának csak a" már fennállott intézeteknek, és keletben levő alkotmányi elveknek fentartását" ajánlhatá, ezen intésekben pol- gári alkotmányunknak több alapvonalaira akadunk. — Az egész könyv előszóra és tizfejezetre oszlik. — Az előszóban intései követését fiának erősen szivére köti. Itt ef szavakban: ,,Midón a" legfóbb hatalom meg- engedvén, utánam országlani fogsz" a" királyi méltóságbani örökösülés divatozásának világos nyomdokát találjuk. — Az 1. fejezetben szent ki- rályunk inti fiát, hogy a" catholicus apostoli hitvallást, mivel csak azon a) Lásd I. Könyve: előszavát és 4-d, fejezetét , "s II. Könyve" 14, 16, 19, 35, 51 és 33-d. czikkeit. ü h§ TÖRVÉNYEINK. TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁDOK ALATT. 715 levőknek kell királyi méltóságra jutni, híven tartsa meg, és az attól eltéróket ne ápolja. E" fejezetből, jelesen azon okból, mellyre szent ki- rályunk intését alapítja, kiviláglik azon alkotmányi törvényünknek már ő alatta történt megalapítása, melly szerint királyainknak szükségképen catholica hitúeknek kell lenniök. — A" 2-d. fejezetben szent királyunk fiát buzgó iparkodásra inti az iránt, hogy az akkor nálunk még csecse- mó korú anyaszentegyház, mint a" királyi méltóság" második dísze és gyámóla, napról napra gyarapodjék, "s minden veszélytől ment legyen. Itt találjuk első nyomát királyaink" maiglan divatozó egyházpártfogói fő hatalmának. — A? 3-d. fejezetben szent királyunk kötelességül teszi fiá- nak, hogy a" fő papi rendet, mint a" királyi szék" harmadik díszét, oltal- mazza, "s a főpapokat, kiknek befolyásuk nélkül fejedelemségre senki sem juthat, mint szempilláit őrizze, "s netalán előforduló vétségeiket fel ne fedezze, hanem azokért óket titkon feddje meg, és szükség ese- tében az anyaszentegyháznak adja fel. E" fejezetből kiviláglik, hogy a" főpapi rendnek elsősége sz. Istvántól veszi eredetét. Ugyanitt találjuk első nyomát az egyházi rend" világi büntető rendes hatóság alóli felmen- tettségének is. — A? 4-d. fejezetben szent királyunk komolyan inti fiát , hogy a fő embereken, bárókon, grófokon, vitézeken, nemeseken , — Prin- cipes , Barones , Comites , Milites , Nobiles , — kiket királyi széke negye- dik gyámolának nevez, ne kevélyen, haragosan, "s békétlenkedve, ha- . nem türelemmel, leereszkedéssel és jó példaadással uralkodjék, az el- sóbbeket mint atyjáit és testvéreit tekintse, az utóbbiakat szolgaságra ne vesse, se szolgáknak ne nevezze; mert máskép , úgy mond, vitézsé- gök által királyivméltóságod megtompulván, másnak adandják országo- dat. E" fejezetből kitetszik a fő urak" rendjének, valamint a" közvité- zinek is már akkor kitünő polgári becse, és más hazapolgári felekeze- tek" feletti állása, valamint az is, hogy sz. István egyeduralkodói ha- talmát határtalannak nem tartotta. Továbbá e" fejezetben előcsillámlik a II. András arany bullája 31-d. ágazatába iktatott ellentállási jognak nyom- doka is. — Az 5-d. fejezetben szent királyunk fiának az igazság szor- galmas kiszolgáltatását, mint a" király" koronájának ötödik díszét, és a fővesztő vagy más, király" biralatát kivánó ügyek elitélésében a" türel- met, és a" szigoruságnak könyörülésseli mérsékletét ajánlja. E" fejezet 10" 76 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSET. tanusítja, hogy a bírói fő hatalom a" királyé volt, és hogy ahoz akkor nemcsak az igazságszolgáltatásra felügyelés, hanem a" fővesztő és más nagyobb érdekű peres ügyeknek közvetlen elitélése is tartozék. — A" 6-d. fejezetben szent királyunk fiának parancsolja, hogy a jövevénye- ket, kiket a" királyi méltóság hatodik díszének mond, gondosan ápolja és becsben tartsa, ugymint kik különféle szokásokat, irományokat és fegyvereket behozván, a" királyi udvar" fényét nevelik , és a" külső ellen- ség büszkeségét visszarettentik. Tudniillik sz. István a" pártos Kupa ve- zér" legyőzésében a jövevények vitézségének sokat köszönvén , de egyéb- ként a keresztény hit és európai míveltség" terjesztésében is azok levén fő segédjei, gyarapiításukat országlásának egyik fő elvévé tette, mely- lyet utódai is híven követének. E" fejezet, a jövevényeket királyi mél- tóság egyik fő gyámolának ismervén, nem homályosan bizoyítja, hogy a jelesb nemzetségekből származott jövevényeknek honfiusítása, vagy is ország" fő vagy vitézrendei közé felvétele már első királyunk alatt divatozott. — A" 7-d. fejezetben szent királyunk az érett tanács" köve- tését, "s tanácsadóinak gondos választását, zyolczadikban eldődei szo- kásainak és intézeteinek becsbentartását, kilenczedikben az imádságot, tizedikben az erények" gyakorlatát, úgymint a" királyi méltóság ugyan- annyi diszeit, ajánlja. A" II. Könyvben, melly 55 fejezetre oszlik, sz. Istvánnak tulaj- donképeni, részint vallást és erkölcsi fenyítéket érdeklő, részint pol- gári "s jobbára büntető törvényei foglaltatnak. E" törvényeket szent ki- rályunk a" nemzet törvényhozó gyülekezetében hozá; mellyben vala- minthogy a" nemzetnek fő emberei, Regni Primates, mint fennebb meg- mutatám, az első fejedelmi herczeggel kötött szerződés" harmadik pont- jával egybehangzólag kétségkivül részt vettenek, úgy ellenben a köz- vitézi rend" vagy mások abbani részvételének semmi nyomára sem ta- lálunk. Egyébiránt az érdeklett gyülekezetben nemcsak a! világi, ha- nem az ujonan alkotott egyházi fő rend is részt vőn; a mint ezt azon elsőségen, mellyel sz. István e" rendet I. Könyvének 3-d. fejezetében megtisztelé, "s az egyházi és világi tárgyaknak ugyanazon gyülekezet- beni elegyes tárgyaltatásán, és az akkor más európai keresztény orszá- gokban is divatozott illy szokáson túl, sz. István élete irójának, Hart- TÖRVÉNYEINK" TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁDOK ALATT. Tv vichnak, e" szavai is: ,,Milly életű, és lelkületű férfiu volt légyen (sz. István), az általa püspökeivel és fő embereivel szerzett törvénykönyve, decretuma nyilvánságossá tette," világosan tanusítják "). — Hol és melly évben hozattak légyen az e? könyvben foglaltató törvények , kútfőók" nem- léte miatt biztosan meghatározni nem lehet. Némellyek, névszerint Kollár"), és Pray ") úgy vélekednek, hogy e! törvények nem egy he- lyen, "s nem egy alkalommal hozattak; mire valóban az is látszik mu- tatni, mert hasonnemű tárgyakról, például az emberölésról szóló tör- vények nem folyton következnek egymásra, hanem különbkülönb he- lyeken adatnak elő. Nem is áll ellenmondásban e" véleménynyel a könyv" végén találtató, "s valaki által, mint az abban első királyunknak már tulajdonítva levő szet czím mutatja, később oda toldott e! jegyzék : , Bevégződik sz. Istvánnak Esztergomban 1035-d. évben kihirdetett tör- vénykönyve;" mert e" jegyzet nem állítja azt, hogy sz. István törvé- nyei mind 1035-d. évben hozattak, hanem csak azt, hogy ezen törvény- könyve, vagyis hozott törvényeinek gyüjteménye akkor hirdettetett ki; mi úgy is megtörténhetett, ha azon törvények több alkalommal hozat- tak, és későbben egy könyvbe összegyűjtetének. És valóban sz. István- nak előgondoskodásával, és ugyanezen könyve" előszavában kifejezett azon szándékával, mellynél fogvást nemzetének tulajdon törvényeket adni kivána, legjobban egybe is hangzik az, hogy ő törvényeit, meg akarván azokat feledésbe-menéstól menteni, élete" vége felé összegyűj- tette, és ujonan kihirdettette. Szent Istvánnak vallást és erkölcsi fenyitéket érdeklő, s nyolcz fejezetekre 9) terjedő törvényeit előadni, "e munkának köréhez nem tar- tozik. Egyéb törvényei e" következők : Az 1. fejezet, melly azokat, kik a! szentegyházat vagy birtokait megtámadják, vagy a királyt azoknak védelmétől vagy szándeklott öregbitésétől elidegeníteni makacsúl törekednek, egyházi átok alá vet- tetni rendeli. A" 2-d. fejezet, hogy a" püspököknek hatalmok legyen az egyhá- zi dolgokat egyházi törvények szerint kormányozni, "s az özvegyeket és 2) 2. czikk. — b) De orig. potest. legisl. 3. cz. — 9) Annales P. I. — 9) Illyenek a" 4, 7, 8, 9, 10, 11, 12 "s 18. fejezetek. 78 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG ÉRTEKEZÉSEI. árvákat . oltalmazni, ezekben a! világiak nekik engedelmeskedni, "s a grófok és birák velök az isteni törvényszerinti igazságkiszolgáltatásban egyetérteni tartozván. A" 3-d. fejezet, hogy a! tanúk és vádtevők keresztény, családos és minden gyalázat nélküli emberek legyenek, "s hogy papi személy másutt, mint szentegyházban, kérdőre ne vonathassék, "s ellene tanu- ságot világi ne tehessen. Az 5-d. fejezet, mellyben szent királyunk , mint a. törvény" szava tartja, királyi hatalmából, következőleg királyi jogaira nézve megenge- di: hogy mindenki tulajdon vagyonát (mellyet mindazáltal ugyanezen törvénykönyve 35-d. czikkének tanusága szerint a király adományával ellentételben veszen) fiainak, leányinak, hitvesének, szülőinek (talán inkább rokoninak "), vagy szentegyháznak adhassa, és illyen rendelke- zését holta után meg ne ronthassa senki. — E" törvény által szent ki- rályunk fejedelmi igazaira nézve mindenkinek tulajdona, vagy is kirá- lyi adományból nem eredő vagyona felett szabadon rendelkező tehetsé- get ad ugyan; de mivel azt a rendelkező személy" gyermekeinek , hit- vesének, rokoninak és az egyháznak javára szoritá, igen korlátoltat. E" törvényrendelés tehát természetesen maga után voná a! királyi hely- benhagyás felkérésének szükségét, ha ki fejedelmi adományból nyert jószágáról, sót ha másféle vagyonáról is, de másnak valakinek, mint hitvesének, gyermekeinek, rokoninak, vagy szentegyháznak részére, rendelkezni akart. És valóban igen számos okleveleink tanusítják a" ki- rályi helybenhagyás" felkérésének legrégibb kori divatozását, mint ezt a magyar tudós társaság Évkönyveiben ") megmutatám. Ugyan e" törvény- nek végső általános kifejezése tanusítja azt is, hogy a jószág ura család- jára nézve is legalább hasonló kiterjedésű rendelkezési tehetséggel bírt. ") Tudniillik az itt előforduló pareztes szó sz. István" törvényeiben néhol, jelesen II. Könyve" 14-d. fejezetében nyilván hasonértelemben vétetik a? cognati szóval. Erősíti e véleményt III. András" 1291-ki törv. 32-d. ágazata is, melly nyilván ki- mondja; hogy az örökös nélkül elhalt nemes jószágait rokonainak vagy közőlök akárkinek, vagy hitvesének, avagy lelke? üdvéért az egyháznak tetszése szerint szabadon adhatja, Fejér Oklgy. VII. köt. II. dar. 139. lap. ") Lásd, III. köt. 108 — 130. lap. TÖRVÉNYEINK TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁDOK ALATT. 79 A" 6-d. fejezet, "mellyben a" királyi méltósághoz tartozó javak , katonák, szolgák, és akárminemúű jószágok attól elvonatni vagy kegye- lemképen felkéretni tilalmaztatnak. — E" törvényben vagyon megvetve a" koronajószágok" elidegeníthetlenségének alapja. A" 12-d. fejezet, hogy ha ki megvetvén a! kereszténységet, elle- ne vét, és a püspök által reú mért büntetést kiállani makacsul nem akarja: a királynak, mint kereszténység" védőjének itélete alá adassék át. Itt ismét egy nyomát találjuk királyaink" egyházpártfogói hatalmának. A" 13, 14, 16, 36, 37, 46, 47, 48 és 49-d. fejezetek az em- berölésnek, és arratörekvésnek büntetéséről. E" törvényekben az em- berölést szántszándékosra, és véletlenre, amazt ismét feleségen, más szabad személyen, és szolgán elkövetettre, és a" szabad személyen elkü- vetettet karddal véghezvittre, és közönségesre osztva találjúk. A" vé- letlen , casualis emberölésre az egyházi bőjtön felúl 12 arany pezza, a szántszándékosra hasonló bójtön túl; ha férje hitvesét megöülé, ha gróf volt 50, ha tehetősb vitéz 12, ha pór, 5 tinó; — ha szolga öleték meg, a mint vagy szabad személy, vagy más szolgája volt a gyilkos, annak az" első esetben ugyan egész, a másodikban fele ára, mellyet a bűnös szolgának ura letenni tartozék ; — ha tövábbá szabad személy fosztaték meg életétől, 100 arany penza, mellyet, ha más" szolgája volt a" tettes , ismét annak ura volt köteles lefizetni; — végre ha ki mást karddal öle meg, ugyanazon karddali lenyakazás volt szabva büntetésűl. A" karddal történt élet elleni minden törekvés is szinte szigorúan fenyítetik, je- lesen a: megcsonkítás hasonló tag" veszteségét, a" megsebesités szántszán- dékos emberülésnek egész váltságát, sót a puszta, "s minden sértés nélküli kardkirántás is, .ha dühös indulattal történt, a" szántszándékos emberölés" fél váltságát voná maga után. A 15-d. fejezet, melly az eskütörésre, egyházi bójtön túl, kéz- veszteséget rendel; kezét azonban az előkelő 50, a pór pedig 12 tinón megválthatá. A" 19-d. fejezet, hogy a? szolga vagy szolgaleány ura vagy asszo- nya ellen semminemű vétségben vádló vagy tanú ne lehessen. A" 20-d. fejezet , hogy senki, se gróf, se vitéz, miles, szabad sze- mélyt szolgaságra vetni ne merészeljen, máskép tulajdonából annyival búűnhödjék. 80 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG ÉRTEKEZÉSEI. A" 21-d. fejezet , hogy senki más" fegyveresét ura elhagyására ne csalogassa. A" 22-d. fejezet, hogy a" jövevény befogadóját, mig ez őtet igé- rete szerint táplálja, el ne hagyja. A" 23-d. fejezet, hogy ha ki valamelly úrnak szökevény katonája vagy szolgája visszavitele végett küldött követét megverné, tíz tinóval bűnhödjék. — E" három törvényczikkból kitetszik , hogy a magános uraknak fegyvereseik és jövevényeik nekiek örökre ugyan lekötve aem voltak ; elszökni mindazáltal, vagyis kötött szövetségeik megszegésével eltávozni tőlök, tilalmas volt. A" 24-d. fejezet , hogy az özvegy, ha férje" gyermekeinek táplá- lását magára vállalja, annak jószágait megtarthassa, "s őtet senki más házasságra ne kényszeríthesse; -ha mindazáltal újra férjhez menvén, ár- váit elhagyná, azoknak vagyonából az illendő ruházaton túl semmit ma- gának ne tulajdonítson. Továbbá hogy a" gyermektelen özvegy, ha öz- vegységben maradni igérkezik, szinte tartsa meg férjének minden va- gyonait egész élete fogytáig, halála után mindazonáltal azok férje szülőire "s rokonira, és ezek nem levén, királyra szálljanak. — E" tör- vény tanusítja, hogy az úgy nevezett özvegyi jog, mellynél fogva az özvegy férje vagyonából illendő lakást, táplálást, és kiházasitást kö- vetelhet , , valamint szinte a szülőknek és rokonoknak; sót a királyi fiscusnak magonszakadási örökösödése is már sz. István alatt divatozának. A" 25-d. fejezet, hogy a" ki leányt szülői engedelem nélkül hit- vesúl elragad, a fegyveres ugyan tíz, a" szegény pedig öt tinóval búnhöd- jék, habár később szülőivel kibékült volna is. A" 26-d. fejezet , melly a" más" szolgaleányával bujálkodót első és második tettéért megnyiretni, harmadikért pedig, ha magát meg nem válthatná, szolgaságra vettetni, és ha a teherbe esett leány szülés köz- ben meghalna , más szolgaleánynyal megváltatni parancsolja. Ugyan e" tör- vény a bujálkodó szolgát mindenkor hajlenyiréssel büntetni, és ha a leány szülés alatt meghalt, eladatni rendeli, "s ára" felét a" szolgaleány" urának kártéritésül tulajdonítja. A" 27-d. fejezet, hogy ha szabad ember. más" szolgaleányát urá- nak tudta nélkül feleségúl veszi, örökös szolgaságba essék. TÖRVÉNYEINK TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁDOK ALATT. 51 A" 28-d. fejezet , mellyben azon esetre, ha ki feleségét megutál- ván, az országból kiszöknék, az elhagyott nőnek ugyanazon jog tulaj- donitatik , melly fennebb a! valóságos özvegynek, mind férje vagyoná- nak megtartására, mind az illendő kiruháztatásra nézve, ha férjhezmen- rii, mi szabadságában álla, akart volna, A" 29 — 41-d. fejezetek a! tolvajságról, mellyek szerint a szolga első lopásáért orrát, másodikért füleit, harmadikért életét veszté el, a szabad sorsu személy pedig első tolvajságáért eladaték, és ha eladatása után ismét orozott, szolgai törvény szerint itélteték , szabad levén mind- azáltal valamint szolgának orrát és füleit öt-öt tinón, úgy szabad ember- nek első vétkénél szabadságát megváltani; sót ha férjes asszony köve- tett el tolvajságot, azt férje az eladástól másodszor is megválthatá. A" 30-d. fejezet , hogy ha ki ellenséges indulatból más" épületét elégeti, a" kár" megtéritésén felül olly 16 tinóval bűnhödjék, melly 60 aranyat megér. A" 31-d. fejezet, hogy a boszorkány első tettéért bőjt és tani- tás alá vettessék, másodikért a" bőjtön felül mellén, homlokán és há- tán szentegyház! kulcsaival bélyegeztessék, harmadikért a" biráknak adas- sék át. A" 32-d. fejezet, melly a méregkeverőt itélettétel végett a meg- sértett személynek vagy szülőinek hatalmába adatni, a" varázslót pedig püspöke által vesszózéssel jobbítatni parancsolja. A" 33-d. fejezet, mellyben más" házának megtámadása kemény büntetés alatt tilalmaztatik, a" büntetés" mennyiségének kulcsául a" vét- késnek nagyobb "s kisebb tehetsége, és a hatalmaskodásnak fokozata vétetvén. A" 34-d. fejezet, melly azt rendeli: hogy minden tíz-tíz helység szentegyházat építsen, "s azt illendő jegyjószággal ellássa, — egyházi ruhákról a király, áldozó papról és könyvekről pedig a püspök köteles levén góndoskodni. A" 35-d. fejezet, melly által szent királyunk egész tanácsának kérésére mégegyez abban, hogy mindenki egyenlőképen mind tulajdonát , mind a király" ajándékát, kivevén a mi a püspökséghez vagy várme- ÜL" IB. RVK. VI. 2. 11 82 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSLI. gyéhez tartozik, úri joggal birja, mig él, és holta után fiai azokban ha- sonló úri joggal örökösűljenek, ne is veszsze el más vétség miatt senki javait, mintsem ha király" élete ellen törekszik, vagy a" hazát elárulja, vagy más tartományba kiszökik; melly esetekben javai király" hatalmá- ba szálljanak, önmaga pedig itélet alá essék, ártatlan fiai mindazáltal büntetetlen maradván. E" törvényből kitetszik: 1) hogy eleink mindjárt sz. István alatt egyenlő úri joggal, dominium, birák mind adományi mind másféle szer- zésuton nyert jószágaikat, és hogy ezen joguk, minthogy azt a" törvény a, püspököknek és megyés grófoknak hivataloknál fogvást bírt jószá- gokbani jogától nyilván megkülönbözteti, valóságos sajáti "s úri jog volt; — 2) hogy maradékaik mind a" kétféle jószágaikban és pedig egy- aránt örökösödtek ; — 3) hogy felségsértés, hazaárulás, és kiköltözés által mind a" kétrendbeli jószágaikat egyaránt elvesztették. És ezekből eléggé kiviláglik az, hogy eleinknek úgy nevezett tulajdon és adományi jószágaik között az úri jog minőségére nézve azon különbség nem volt, melly az európai egyéb nemzeteknél a" tulajdon és hűbéri jószágok közt létezett, "s következőleg a mi adományi jószágaink soha hűbéri jószá- gok" természetével nem birtanak. — 4) Hogy a! király" fiscusának : hiv- ségtelenség" esetébeni örökösödése is sz. István alatt már divatozott; — 5) hogy sz. István törvényszerzése átlátta azon igazságot, hogy a bü- nös atyának ártatlan gyermekeit büntetésre vonni nem lehet. A" 38-d. fejezet, hogy ha ki más" szolgáinak szabadságot szerez- ni mesterkednék , ugyanannyi szolgaadásra büntettessék. A" 42-d." fejezet, hogy ha valamelly gróf a királyt jövedelme ré- szére megcsalja ; a" csalárdul eltulajdonítottat adja vissza, és azontúl még annak kétszeres értékével bűnhödjék. A" 43-d. fejezet, hogy ha valamélly fegyveres, miles, grófjának helyes itéletét királyhoz fölebbvíszi, grófját igazságtalannak akarván bélyegezni, — grófjának 10 arany penzát fizessen. — Íme a" helytelen fö- lebbvitel büntetésének kezdete. A" 44 és 45-d. fejezetek, hogy ha valamelly gróf a" katónától , miles, valamit igazságtalanúl elhúz, kétszeresen adja neki vissza; de TÖRVÉNYEINK" TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁDOK ALATT. 83 viszont a" katona is, ha grófját az iránt vádolná így, mit annak önkényt adott, nem csak azt veszsze el, hanem még egyszer annyit adni tartozzék. Az 50-d. fejezet, hogy olly esetben, midón szolga urát, vagy katona grófját megüli, az olly szolgának tanusága, kit ura vagy grófja udvara" felvigyázójává tett, a grófok közt felvétessék. Az 51-d. fejezet, hogy a ki király vagy ország ellen összeeskü- szik , szentegyháznál menedéket ne leljen; továbbá hogy az, ki a király" üdve és méltósága ellen összeszövetkezik , vagy ollyannal tudva egyetért, vagy illyesmit tudván és: bebizonyítani képes levén, fel nem ad, egy- házi átok alá vettetvén, minden hivóknek közlekedésétől fosztassék meg. Az 52-d. fejezet, hogy kinek isten tízet adott, a" tizediket isten- nek adja, "s ha azt eltitkolná, a! többi kilencz részt veszsze el; ha ki pedig a már elkülönzött tizedet ellopná, tolvaj gyanánt itéltessék, és büntetése a püspöknek adassék. Az 53-d. fejezet, hogy ha ki valamelly grófnak vagy más hív személynek azt hazudná, hogy a királyt vesztére szólani hallotta , vesz- szen el. Az 54-d. fejezet, hogy ha ki egyik grófnál a másik ellen hazu- dozván, azt ez ellen felingerli, nyelvét veszsze el; ha pedig illy hazug- súgokat és ingerléseket mind a" kettőnél tenne, hazug nyelvének kétsze- res váltságával bűnhödjék. Az 55-d. fejezet, hogy az udvarnokok tolvajságukért szabad em- berek" törvénye szerint itéltessenek, de tanuságuk közöttök be ne vé- tessék. Sz. Istvánnak itt elősorolt törvényeiből eléggé kiviláglik, hogy szent királyunk a királyi méltóság fentartásához tartozó javak" elide- geníthetlenségét kimondván "), a hazapolgárok" szabadon rendelkező te- hetségét királyi jogaira nézve megkorlátozván "), — a királyi fiscusnak mind magonszakadási, mind hivségtelenség általi örökösöüdését megala- pitván "), — a király és haza üdve és bátorsága ellen törekvőkre sulyos büntetéseket szabván 9), — "s a! király" jövedelmei elsikkasztását szi- gorúan megtiltván "), egy részról a" királyi méltóságot hathatósan küö- 2) 6. cz. —b) 5. cz, — 0) 24 és 35. ez, — d) 35, 51, "s 53. cz. — €) 42. cz. — 0 h 9 84 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG " ÉRTEKEZÉSEI. rülsánczolá; más részról pedig minden hazapolgárnak mind királyi ado- mányi mind másféle javaiban az úri jogot és gyermekei örökösödését ") , sőt a", nemadományiakban királyi jogaira nézve a mérsékelt szabad ren- delkezést is ?) biztosítván, — az özvegy vagy férjeszökött nőnek sorsát jó karba helyezvén "), — mindenkinek lakát, még a pórnak kunyhóját is, büntetlenül meg nem támadható menedékké alakítván "), — az egy- háziaknak világiak, "s az uraknak szolgáik előtti tekintetét czélirányos rendelkezésekkel megerősítvén "), — az igazságos megyés grófnak becsü- letét hamis vádak ", — a" püspök" tizedi jogát tizedmegtagadók §), — s mindenkinek életét"), — esze !) és teste" épségét 9 , — szabadságát "), — szemérmét"), — vagyonát"), — szülői jogát") az azt veszélyeztetők ellen illendő büntetésszabások által bátorságba helyezvén, a hazapolgá- rok" boldogságát is megalapítá, és szilárd védfalakkal körülvevé. Jóllehet pedig az általa leggyakrabban használt büntetésfajok, a tinóadás , hajlenyirés, csonkitás, szolgaság, pénzbírság, és a büntetés megváltásának igen gyakori megengedése, valamint szinte a" menedék- helyeknek keletbehozása P) azon kornak bélyegét félreismerhetlenül ma- gokon viselik, "s a fenyítő törvényhozásnak ujabb korban kifejtett el- veivel többnyire egybe nem hangzanak; mindazonáltal a" halálbüntetés- nek igen ritka, t. i. a" király" életét és a polgári társasági szövetséget veszélyeztető gonosz tetteken túl, csupán a gyakortaságuk miatt külü- nös kártékonyságú karddalölésben és harmad- s negyedszeri tolvajság- ban előforduló alkalmazása, a" jószágveszteségnek pedig egyedűl három esetre, ugymint a" király" élete elleni törekvésre, hazaárulásra és ki- szökésre 1) szorítása, s azon elvnek, hogy az élete- és jószágavesztett g0- nosztevőnek ártatlan fiai büntetlen maradjanak "), felállítása nyilván ta- nusítják, hogy szent királyunk a" természeti örök igazságnak szabályait gondosan szeme előtt tartotta, "s a fenyítő törvényhozási hatalomnak korlátait számos később kori törvényhozónál jobban ismerte, "s nagyobb tiszteletben tartotta. a) 24 "s 35. cz. — 5) 5. cz. — 0) 24 7s 28. cz. — 4) 33. cz. — 9) 3, 12 "s 19. cz. — 9 437s 45. cz. — 8)52. cz. — 4) 13, 14, 32, 36, 37, 46. ez. — 1) 32. cz. —h9) 23, 47, 48, 49. cz. — 1) 20. cz. —T) 25 "s 26. cz. —") 29, 30, 38, 39, 40, 41, 44. ez. — 9) 25. ez. — P) 51. cz. — 9) 35. ez. — T) 35. cz. — TÖRVÉNYEINK" TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁDOK ALATT, 85 3. §. Második érdeme. Sz. István" polgári jogunkat érdeklő második érdeme a" korona? fő hivatalainak, jelesen a" nádori, királyi udvargrófi, kanczellári, ka- marafőnöki, "s királyi tanácsnoki méltóságoknak, és a királyi fiscusi hi- vatalnak felállítása. "Tanusítja ezen állításom? valóságát az, mert ezen hivatalokról, némellyekról ugyan már önmagának sz. Istvánnak, má- sokról pedig az ő intézvényit még változtatás nélkül megtartó közelutú- dainak törvényei és oklevelei említést tesznek. A" nádort, máskép palotagrófot, Comes Palatii, Palatinus Co- mes, említi: 1) I. Andrásnak tihonyi apátságot alapító 1055-ki levele, mellynek aláiratában Zache palotagróf, Zache Comes Palati, előfordul ?); 2) Radó nádornak sz. Demeter apátsága részére költ 1057-ki adományle- vele "); — 3) Sz. Gellért püspök" életirója, kinek tanusága szerint ") Aba Sámuel királyi székre jutása előtt nádor vala. Sót igen valószinű az is , hogy a pannonhegyi apátság" 1001-ki alapító levele" végén emlitett Ceba gróf, ki az egyház" fölszentelésekor az apátság birtokait Sebestyén ér- sekkel, mint annak tiszti társa, elősorolá, sz. István palotagrófja volt. A" király" itélőudvari grófjának, Comes Curialis Regis , ki később Juder Curiae Regiaenek nevezteték, sz. István alatti létezését Obuncus gróf és Kuiar testvérek" lelki üdvösségökért tett alapitványról szóló 1135-ki oklevél") tanusítja, mellyben az mondatik, hogy ezén Kuiar sz. Istvánnak itélőudvari grófja volt. Szinte a" már fennérdeklett tiho- nyi apátság" alapitó levelének aláirásában előforduló Kupán, Cupan Ju- der, is valószinűleg I. Andrásnak udvari grófja vala; jóllehet egyébiránt a Juderx nevet a király udvari grófjának tulajdonítva III. Béla .utolsó évei előtt nem találtam. Tudniillik a" Juder Curiae Regiae czímzet 1eg- először III. Bélának a" pécsi püspökség igazait erósitő 1190-ki levelé- ben jelenik meg , " és azután is még IV. Béla" országlásáig ritkábban tú- nik elő. Az al vagy helyettes kanczellár, Vice Cancellarius, nevezet ön- magának szent királyunknak két levelében, ugymint a pannonhegyi és 2) Fejér , Oklgy. I. köt. 388. lap. — b) Ugyanott 394. lap. — 7) 17. cz. — 4) Fejér, Oklgy. II. köt. 86. lap. — 86 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEI. bakonybéli apátságokat érdeklő 1001 és 1037-d. évi leveleiben fordul elő. Egyébiránt első királyunk" kora után a" kanczellárokat egész 1172-d. évig régi okleveleinkben majd király" kanczellárjainak, majd megint és pedig gyakrabban király" jegyzőinek, Votarius Regis, találjuk neveztet- ni"). Az 1172-d. év után mindenütt csak kanczellár és alkanczellár ne- vezet divatozik , "s a később, vagyis IV. Bélának és utódainak leveleik- ben") előforduló királyi udvari jegyzők, Aulae Regiae Notari, vagy Notari et Apocrisiari Regis, hivatala a" kanczellári és alkanczellári hi- vataloktól különböző, "s ezeknél alsóbb fokú hivatal volt. A" kamarafőnök , Camerarius, és tanácsnok, Cowsiligrius, neve- zet ismét önmagának első királyunknak sz. Péter" ravennai monostora részére költ 1037-ki adománylevelében ") fordul elő. "Végre a királyi tanácsról, Senatus regalis, és királyi fiscusról, Fiscus Regis, szent ki- rályunk" törvényei II. Könyvében, erról ugyan a" 16-d., amarról pedig a 14 és 29-d. fejezetekben tétetik említés. A" többi most divatban levő koronahivataloknak nevei okleve- leinkben sokkal későbben jönnek elő, mintsem hogy azoknak felállitá- sát első királyunknak biztosan lehetne tulajdonítani. Jelesen a! fő tár- nok, Tavernicorum Magister, és fő ásztalnok, Magister Dapiferarum , a) Lásd a? tihonyi apátságnak többször említett 1055-ki levelén túl , mellyben Miklós püspök a" király udvarában jegyző! tisztét viselőnek , vicem Notarii in Curia Re- gali procurans , czímeztetik; — a? veszprémi püspökségnek határjáró 1082-ki, a" bozóki prépostságnak 1135-ki, a" pannonhegyi apátságnak 1137 és 1138-ki, a" de- mesi prépostságnak 1138-ki, a! madochai apátságnak 1145-ki, a" budai szentegy- háznak 1148-ki , az esztergomi káptalannak 1156-ki, a" gissinyi apátságnak 1157-ki, a" nyitrai és spalati szentegyházaknak 1158-ki leveleiket, és II. Istvánnak bizo- nyos Forcos nevű, soproni várlakosa! részére tett:1162-ki, adományát. Fejér, Oklgy. I. köt. 448, "s II. köt. 82, 86, 94, 110, 120, 129, 140, 144, 152, 153, "s 164. II. b) Lásd IV. Bélának Usal földe feletti 1266-ki, és Kumur földe feletti 1267-ki, IV. Lászlónak Echey földe feletti 1277-ki , és Fennena királynénak Mochu nevű kí- rálynéi föld iránti 1291-ki adományleveleiket. Fejér, Oklgy. IV. köt. IE. dar. 313 , 395, "s V. köt. II. dar. 378, és VI. köt. I. dar. 90. lap. c) Fejér, Oklgy, I. köt, 331. lap. TÖRVÉNYEINK TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁDOK ALATT. 87 ki II. Andrásnak "), és IV. Bélának ") némelly leveleikben Sezeschalnak neveztetik, a" fenn is már említett ájtatos alapítványi 1135-ki oklevél- ben; — a fő udvari mester, Magister Curiae Regis, II. Bélának deme- si prépostság" alapitását bevégző 1138-kií"), és II. Geizának a budai szentegyház" részére költ 1148-kid) adománylevelében, "ott Georgius , filius Cronik, Curiae Regalis Ofjicia disponens;, itt Gereon Regiae Cu- riae curam gerens említetvén; — a" fő pohárnok , Magister Pincernarunm , II. Geizának ugyanezen 1148-ki levelében, — a" fő komornok, Magi- ster Cubiculariorum, Imre királynak Michal pusztáról Ugrin győri püs- pök" részére költ 1198-ki "), — a" fő lovászmester, Magister Agazonum , II. Andrásnak Belud és Oslw gróf" számára tett 1220-ki, és udvari mar- sali, Mareschallus , név alatt, mellyen IV. Béla? idejében is néhányszor ") neveztetik , a" szyriai ispotályosokat illető 1217-ki 8), — a" fő ajtónálló , Magister Janitorum, Venczel királynak János kalocsai érsek" részére költ 1301-ki !) adományában fordul elő. Egyedúűl a" fő lovászmester, iránt lehetne talán azon okból kivételt tenni, mert a" tihonyi apátság 1055-ki alapitó levelének aláirásában Nane lovásznak, Nane Agazonis, jegye is megjelenvén, nagyon valószinű, hogy Nane lovász is fő tisztviselő volt. 4. §. Harmadik érdeme. Első szent királyunknak ide tartozó harmadik érdeme az, hogy a nemzet minden felekezetének szabadságát, vagy is igazait s előjogait, és köteleztetéseit kijelülte "s megalapította. Bizonyítja ezt: 1) II. András" 1222-ki arany bullájának előszava: , Concedimus tam eis (petentibus No- bilibus Regni), guam aliis hominibus regni nöstri libertatem a S. Rege concessam ;"" és 19-d. ágazata: , Jobbagiones Castrorum teneantur secun- a) Lásd II. Andrásnak a" szyriai ispotályosok" részére költ évenkénti 500 márka fe- letti 1217-ki, és Achalyz leányzó részére szóló 1220-ki adományleveleit. Fejér, Oklgy. III. köt. I. dar. 233 és 285. I. ; b) Lásd IV. Bélának a" thuróczi monostort érdeklő 1252-ki levelét. Ugyanott IV. köt. II. dar. 135. lap. c) Ugyanott II. köt, 94. lap. 4) Ismét ott 129. lap. — e) Ugyanott 344. lap. ") Lásd IV. Bélának a! sibenicóiakat illető 1251-ki , . és István és Bribigne grófok , breberiai nemesek" fiait érdeklő azon évi leveleit. Fejér, Oklgy. IV. köt. II. dar. 97 és 106. lap. §) Ugyanott III. köt. I. dar. 233, 300. lap. — 5) Ismét ott VIII. köt. I. dar. 67. lap. S8 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEI. dum libertatem a §. Rege Stephano institutam. Similiter et hospites cuiuscungue nationis secundum libertatem ab initio eis concessam tene- antur.6 — 2) Ugyancsak II. András" önmaga és fiai esküjével pecsételt 1231-ki szabadságlevelének ") előszava: ,,Concedimus tam eis (Nobilibus Regni petentibus), guam aliis Jobbagionibus ac Servientibus Regni nostri libertatem a S. Rege concessam;" — és 27-d. ágazata : ,,Statuimus Job- bagiones Castrorum secundum libertatem a S. Rege concessam , similiter et hospites cuiuscungue nationis secundum libertatem ab initio iis con- cessam perpetuo teneri." — 3) IV. Bélának és fiainak a" királyi vitézszol- gák, Servientes Regales, részére költ, "s hasonlóképen esküvel erősített 1267-ki szabadságlevele?), jelesen annak előszava: ,,Nobiles Hungariae universi, gui Servientes Regales dicuntur, ad nos accedentes petierunt a nobis humiliter et devote: ut ipsos in libertate a S. Stephano Rege statuta et obtenta dignaremur conservare;" — és befejezésének ezen sza- vai: ,,n his omnibus, et aliis libertatibus a S. Stephano Rege constitu- tis ipsos Nobiles manutenebimus , et conservabimus. Sic nos Deus adiu- vet. — Végre 4) sz. Istvánnak még I. Lajos" korában meglevő, s né- melly káptalanok" levéltáraiban őriztetett legendája, mellyből a fejér- vári káptalannak I. Lajos királyhoz intézett 1349-ki tudósitó levele ta- nusága szerint ") I. Lajos kikerestetni parancsolá: hány helyeken és mi- nő szabadságban kellessék a" krakói vár" nemes jobbágyainak , és népei- nek lakni; — a" győri káptalannak 1350-ki levele szerint") pedig ezen káptalan a" pannonhegyi apátnak, Vilmosnak , megkérésére annak a si- meghi tized" odaajándékozásáról szóló részét hiteles másolatban kiadá, mellyben tehát a? nemzet különféle felekezeteinek sz. Istvántól adomá- nyul nyert jogaik és birtokaik, szabadságuk" minemúűségével együtt, fel- jegyezve valának. Két általános fő felekezetre találjuk pedig az ország népségét sz. István törvényeiben ") felosztva, szabadokra , liberi, és szolgákra, ser- vi, mancipia; kik közől amazok ismét főrendbeliekre, fegyveresekre , milites, és köznépre "s pórokra, vulgares "), oszlának. 2) Ugyanott III. köt. II. dar. 255. lap. — b) Ismét ott IV. köt. III. dar. 391. lap. — c) Fejér, Oklgy. VII. köt. I. dar. 108. lap. — 1) Ugyanott IX. köt. I. dar. 787. lap. — e) II. Könyv. 13, 20, 26, 27, 37, 39, 40, "s 41. cz. — 9 I. Könyv. 4 és II. Könyv. 14, 20, és 33. cz. — TÖRVÉNYEINK" TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁDOK ALATT. 89 A" főrendbeliek közé tartozának először ugyan szent királyunk" I. Könyve" 3-d. fejezetének értelme szerint az érsek és püspökök, és másodszor ugyanazon könyve" 4-d. és II. Könyve 14, 20, 33, s 43-d. czikkének tanusága szerint a" fő emberek, Principes, bárók, Barones , és grófok, Comites. — A" Princeps és Baro név egyedűl sz. István I. Könyve? 4-d. czikkében, a Comes nevezet ellenben II. Könyvének szá- mos fejezeteiben, és néhány okleveleiben is, úgymint a pannonhegyi monostor" 1001-ki, a" veszprémi püspökség" 1009-ki, és pécsváradi mo- nostor" 1015-ki, és a bakonbéli apátság 1037-ki alapitó leveleikben ") előfordul. Egyébiránt a! Princeps, Baro, és Comes nevezetek akkoron hasonértelmüek valának, tanúsitván ezt mind az, mert sz. István, mi- dón II-d. Könyve" 14 és 33-d. czikkeiben a" főrendbelieknek néhány go- nosz tettre nézve más hazapolgárokétól különböző büntetését előadja, csupán csak grófokról, Comesekról, szól, — mind pedig az, mert XI, XII, és XIII. századi okleveleinkben ezen. nevezeteknek mindegyike min- denféle főrendbelieknek jelentésére használtatik "). Mindezek, a" fő papo- kat is oda értve, régi okleveleinkben ország" fő embereinek, Regni Pri- mates "), ország -nagyjainak, Regni Maiores, Magnates"), és király- jobbágyainak, Jobbagiones Regis"), neveztetének, és közőlök némely- lyek ugyan, például a" megyés grófok, Comites Parochiani, országos hivatalokat viselő, mások pedig pusztán születésök és kitünő birtokaik- a) Fejér, Oklgy. T. köt. 280, 289, 296, és 327. II. —?) Lásd a! báró nevezetre nézve I. Andrásnak Rádó nádor adományát helybenhagyó 1057-ki, "s II. András- nak Gyeku földéről költ adományi 1228-ki, — a! prizcipesekre nézve I. Geizá- nak a" garammelléki apátságot alapító 1075-ki, "s II. Bélának a" pannonhegyi apát- ságot érdeklő 1138-ki, végre — a" comesekre nézve Kálmánnak a? zobori apátság részére költ erősítő 1113-ki levelét. Fejér, Oklgy. I. köt. 394 , 428., "s II. köt. 41, 110., és III. köt. II. dar, 129. lap. c) Lásd a" bakonbéli apátság? alapító 1037-ki levelét. 4) Lásd a" siliziai monostor alapító 1061-ki , "s II. Bélának helybenhagyó 1135-ki le- velét. Fejér, Oklgy. I. köt. 398., és II. köt. 86. lap. €) Lásd a? veszprémi püspökség" határjáró 1082-ki, III. Istvánnak Luchman földe feletti itélő 1171-ki, Imre királynak Pakha földéről költ adományi 1199-ki, 7s András herczegnek Dub földe feletti hasonló 1200-ki levelét. Fejér, Oklgy. I. köt. 448., II. köt. 184, 346, 375. II. — Továbbá II. András arany bullája" 10 és 31-d. ágazatait. M. T. T. ÉVK. VI. 2. 12 90 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG? ÉRTEKEZÉSEI. nál fogvásti fő emberek valának. Melly utóbbiaknak hogy hazánkban ere- detileg létezniük kelletett, mint fennebb is már mondám, a hét válasz- tó fő személy" Álmossal kötött szövetségének 3-d. pontja; hogy pedig va- lóban már divatoztak első királyaink" korában, II. Andrásnak egy 1228- ki, és IV. Lászlónak 1287-ki levele, mellyel amaz ugyan arragóniai Si- mon grófot, emez pedig Chemének fiát, Diénest, bárói közé helyezi; de leginkább ugyancsak II. Andrásnak Babonegh és István gorichiai gró- fokat úgy nevezett szabad, "s máskép születési grófok, Comites liberi, et saturales, rangjára emelő 1218-ki, és IV. Bélának Feldzik és Ber- talan wegliai grófok" részére költ hasonló tárgyú 1263-ki leveleik ") bi- zonyítják. ,,Eos facimus, atgue creamus tituli veri, illibati, et exi- mii Comites liberos taliter , — ut ipsi in perpetuum possint — gaudere singulis atgue üniversis iuribus et immunitatibus generosague conditio- nis proceritate, nec non guarumvis libertatum maiorum et minorum , generalium et praecipuarum eximiarumgue praerogativis et gratiis, gui- bus praecipue ceteri veri, evimi, ac liberi Comites Regni nostri, aut in aliis guibuscungue regionibus constituti uti, atgue gaudere dignoscun- tur. Így II. András. IV. Béla pedig a wegliai grófokat Magyarország jeles fő embereinek mindennemű jogaikkal, kegyelmi igazaikkal, tiszte- leteikkel, és ünnepélyes szabadságaik" előigazaival: ,,Universis iuribus , gratiis , honoribus, et solennium libertatum praerogativis illustrium Pri- matum Regni Hungariae" felruházza, "s nekiek királyi tanácsában he- lyet ad. — De végre II. András" 1222-ki arany bullájának a hivatalt vi- selő királyjobbágyairól szóló 10-d. ágazata is arra mutat, hogy hazánk- ban hivatalt nem viselő, vagy is születési fő emberek is léteztek. A" fegyveresek , milites , kik sz. István" I. Könyve" 4-d., sz. László I. Könyve" 41-d. , és II. Könyve" 11-d. czikkének tanusága szerint nemesek- nek is, zxobiles , neveztetének , több rendbeliek voltanak, úgymint királyi vitézszolgák , Servientes Regales, várjobbágyok, Jobbagiones Castrorum , egyházjobbágyok, Jobbagiones Ecclesiarum, és urak" fegyveresei, mili- tes Dominorum, seniorum. — Hogy mind e" négy rendbeli fegyveresek már első szent királyunk alatt léteztek, a" királyi vitézszolgákra és vár- a) Fejér, Oklgy. III. köt. I. dar. 245., II. dar. 140., IV. köt. III. dar. 108., és V. köt. III. dar. 353. lap. TÖRVÉNYEINK TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁDOK ALATT. 91 jobbágyokra nézve ugyan II. Andrásnak 1222 és 1231-ki szabadságleve- lei, úgymint a" mellyek szabadságaikat sz. István által alapítottaknak mondják, — az egyházjobbágyokra és urak" fegyvereseire nézve pedig önmagának szent királyunknak részint törvényei, t. i. II. Könyvének 21 és 23-d. fejezetei, részint oklevelei, például a! pécsváradi monostor ala- pító 1015-ki levele, mellyben szent királyunk a" monostor" szolgálatá- ra 200 fegyverest ajándékoz , világosan tanusítják. A" királyi vitézszolgák polgári állásukra nézve a" fegyveres nép- nek egyéb felekezeteit, úgymint kik közől a" kitűnöttek, számos régi okleveleink" tanusága szerint, érdemeik" tekintetéből szoktanak a" király" vitézszolgái közé fölemeltetni, lényegesen felülhaladák. Jelesen valamint a" bárók "s grófok, úgy ők is a" király" udvara, háza, "s családa tag- jainak ,,de aula, domogue ac familia regis" tartattak "), és ugyanezen okból neveztetének , valamint amazok király" jobbágyainak, úgy ők ki- rály" vitézszolgáinak , "s fegyvereseinek. Nem a" megyés grófnak, Comes Parochialis , vagy más fő embernek , hanem egyenesen a királynak zász- lója alatt vitézkedének "). A" megyés grófnak hatósága alól birtokaikkal együtt kivéve létezvén "), valamint a főrendbeliek, úgy ók is közvet- lenül a" király" birói hatalma alatt állottak 7). A" király" országos seregé- a) Lásd Imre királynak Zerzoway nevű pozsonyi várjobbágyot nemesítő 1197-ki , — Béla ifjabb királynak néhány gorichiai sz. király-jobbágyfiúk" részére költ hasonló 1224-ki, — István ifjabb királynak némelly dobra -nemebeli, de genere Dolra , bácsi várjobbágyokat királyi vitézszolgák közé helyező 1265-ki levelét. Fejér Oklgy. II. köt. 308., III. köt. I. dar. 445., s IV. köt. III. dar. 294. lap. b) Lásd IV. Bélának néhány challóközi királyi udvarnokot vitézszolgaságra emelő 1244-ki , — IV. Lászlónak budafalvi Pétert az udvarnoki gróffiúk" állapotjából kir. vitézszolgák közé helyező 1274-ki , és Zeud" fiait, karamphai tárnokjobbágyokat , szinte azok közé felléptető 1285-ki levelét. Fejér, Oklgy. IV. köt. I. dar. 333., V. köt. II. dar. 211., és III. dar. 281. lap. c) Lásd II. András arany bullája? 5-d. ágazatát; Imre királynak Zerzoway pozsonyi várjobbágyot nemesítő 1197-ki, "s IV. Lászlónak néhány pozsonyi várbelieket or- szág nemességére emelő 1287-ki, szóval II. Andrásnak és utódainak kir. vitézszol- gaságra emelő csaknem akármellyik levelét. a) Lásd IV. Bélának Chetene erdőről Botyz gróf részére költ 1264-ki levelét , mellyben rendeltetik: hogy. az ott megtelepülendő népség a" szepesi gróf biróságá- tól ment legyen, "s ő maga Botyz szinte ne azon gróf előtt, hanem az ország? más nemeseiként király előtt idéztessék perbe. Fejér, Oklgy. IV. köt. INT. dar. 185. lap. 12" 92 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEI. beni vitézkedésnek kötelességén tul") semmi más szolgálattal nem tar- tozván, régi okleveleink" szólásmódja szerint örökös arany szabadsággal , aurea ac perpetua libertate , bírtanak "), és midőn a várjobbágyok ugyan várbeli nemeseknek, Nobiles Castrenses, Nobiles Castri"), az egyház- jobbágyok pedig egyház -nemeseinek, Nobiles Ecclesiae") hivattatának, ők ország -nemeseinek, Nobiles Regni"), czímeztetének, és szabadságuk az ország valóságos, első és természetes nemesei szabadságának , liber- tas verorum, primorum, ac naturalium regni nobilium ") nevezteték. — A! királyi vitézszolgai nevezet régi okleveleinkben még I. Károly , sót I. Lajos és Zsigmond királyok alatt is, jóllehet igen ritkán, elő- tünik ?). a) Lásd IV. Bélának néhány csallóközi kir. udvarnokot kir. vitézszolgaságra emelő 1244-ki levelét: ,,Aua fideles milites et nobiles regni nostri in nullo alio servitio servire teneantur, guam iz nostro egvercitu generali sub vexillo regio militantes."" Fejér, Oklgy. IV. köt. I. dar. 333. lap. b) Lásd II. András Vruzt, zalai sz. király-jobbágyot, kir. vitézszolgák közé helye- ző 1217-ki levelét: ,,Praecipimus: ut liceat ipsi aurea et perpetua perfrui libertate, et inter Servientes Regis annumerari ,"" "s ÍV. László" némelly abaúji várjobbágyo- kat szinte azok közé emelő 1274-ki levelét. Fejér, Oklgy. III. köt. I. dar. 197., és V. köt. II. dar. 197. lap. k c) Lásd IV. Bélának Kamarun vára és birtoka" eladását helybenhagyó 1268-ki, Ist- ván" Slavonia" herczegének Rathk fiát és rokonit illető 1354-ki , és I. Lajosnak Nog és Chaford soproni várbeli családot országos nemességre emelő 1360-ki levelét. Fejér , Oklgy. IV. köt. III. dar. 443., és IX. köt. III. dar. 666 és 684. II. 4) Lásd a? zalai vitézszolgák gyülekezetének Ochuz bán elleni 1232-ki itéletét, IV. Bélának az esztergomi egyház igazait erősítő 1256-ki, és a" bakonbéli apátnak néhány nuztupi lakosokat nemes egyházjobbágyságra emelő 1258-ki levelét. Fejér Oklgy. III. köt. II. d. 315., "s ÍV. köt. II. d. 384 és 479. II. e) Lásd IV. Bélának többször említett 1244-ki, V. Istvánnak byllei Domokos gróf, zaladi várjobbágy fiait kir. vitézszolgák közé iktató 1271-ki , IV. Lászlónak Roland nádor néhány fegyvereseit nemesítő 1275-ki "s Zeud" fiait szinte nemességre emelő 1285-ki, és I. Károlynak palásti Liphow fiait kir. vitézszolgák" társaságába helyező 1327-ki levelét. Fejér, Oklgy. IV. köt. I. d. 333., V. köt. I. d. 137., "s III. d. 281., VII. köt. II. d. 37., és VIII. köt. III. d. 215. lap. ) Lásd V. Istvánnak damonyai Miksa" fiát, kurakói várjobbágyot , kir. vitézszolga- ságra emelő 1272-ki, IV. Lászlónak épen most említett 1285-ki, és némelly po- zsonyi várbelieket nemesítő 1287-ki levelét. Fejér, Oklgy. V. köt. I. d. 210. , III. dar. 281., és VII. köt. II. d. 113. lap. s) Lásd István" Slavónia" herczegének már említett 1354-ki , és Zsigmondnak néhány TÖRVÉNYEINK TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁDOK ALATT. 93 A" várjobbágyok, Jobbagiones Castri, jóllehet szinte úgy, mint a királyi vitézszolgák, örökségi jószágokkal, haereditaria bona, bir- tanak , "s azokat örökúl elidegenítheték "), és tanúságuk az ország" neme- sei között elfogadtaték "); szabadságaikra nézve mindazáltal velök egyen- lók nem valának, t. i. birtokaikkal együtt a. várnak és vár" grófjának ha- tósága és birói hatalma alatt állván "), "s annak zászlója alatt vitézked- vén, a" várat is őrzeni s védeni, és a" vár" grófjával hazán kivül is had- ba menni tartoztak "). De továbbá királyaink óket a" várral együtt el is ajándékozhaták, és illy esetben a vár" urának ugyanazon szabadság és köteleztetés mellett, mellyel előbb a" királynak, szolgálni tartozának , teljes szabadságukban állván mindazáltal az, hogy ha az adományosnak szolgálni nem akarnának, máshová költözhessenek "). Többféle nemekre alakultak pedig idő jártával a várjobbágyok , úgymint: a) szent király jobbágyaira, Jobbagiones S. Regis 9), —b) sz. blatniczai várjobbágyot várjobbágyság alól birtokostúl felmentő , és kir. vitézszol- gaságra emelő 1389-ki levelét. Fejér, Oklgy. IX. köt. III. dar. 666. 1. 2) Lásd például II. Andrásnak Vruz zalai sz. királyjobbágyot kir. vitézszolgák kö- zé helyező 1217-ki, "s Kázmír földének András nevű soproni várjobbágy általi örök eladását bizonyító. 1231-ki , a" veszprémi káptalannak néhány zaladi várjobbágy ál- tal tett bizonyos örök eladást tanusító 1239-ki, IV. Bélának Miklós alországbiró néhány magorfalvi pozsonyi várjobbágyfiúk elleni itéletét megerősítő 1239-ki, s a" nitrai káptalannak Pousa trenchini várjobbágy nője hitbérének kielégítését érdeklő 1274-ki levelét. Fejér, Oklgy. III. köt. I. dar. 197. , "s II. dar. 225., és IV. köt. I. dar. 149, 165, 470. II. b) Lásd Erzsébet királynénak a" nagy-kemluki nemes várjobbágyok" ez iránti szabad- ságlevelét megerősítő 1385-ki privilegiumát. Fejér, Oklgy. X. köt. I. dar. 212. lap. c) Lásd sz. István" II. Könyve 43-dik czikkét, és régi királyaink" várjobbágyokat kir. vitézszolgaságra emelő leveleiket, mellyekben mindenütt a? várnak és várgrófnak hatósága alól birtokaikkal együtt felmentetni mondatnak. 4) Lásd II. András arany bullájának 7-d., még világosabban pedig 1231-ki szabad- ságlevelének 15-d. ágazatát: , Nobis facientibus exercitum extra regnum, Nobiles nobiscum ire non tepeantur , nisi Comites et Stipendiarii, et Jobbagiones Castri, et gui ex officio debito tenentur, et guibus amplas contulimus possessiones. Fejér, Oklgy. III. köt. II. dar. 255. lap. e) Lásd. IV. Bélának Luchman vármegyét, "s grófságot Lansér várral együtt ela- jándékozó 1263-ki levelét. Fejér, Oklgy. IV. köt. III. dar. 148. lap. ) Lásd II. Andrásnak Vruz sz. király - jobbágyot nemesítő 1217-ki, "s IV. Belárak 94 4" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG ÉRTEKEZÉSEI. király - fia, jobbágyaira, Jobbagiones fil §. Regis"), — ec) pusztán úgy nevezett várjobbágyokra, Jobbagiones Castri, és — d) várjobbágyfiúk- ra, Filii Jobbagionum Castri"), kik mindnyájan, jóllehet birtokaikra nézve némellyek, jelesen a" várjobbágyfiúk, a" többieknél csekélyebbek valának "), "s az eredetiek, Jobbagiones naturales , a" várbeliekból ké- sőbben letteknél jelesbeknek tartatnának "); mindazonáltal zemes czím- zettel mindnyájan egyaránt bírtanak") — egyébiránt a fenmondattak szerint önkényt értetődvén, hogy az ő nemességök nem országos, ha- nem csak várbeli nemesség volt. Hogy pedig mindezek általános névvel várjobbágyoknak neveztetének, azt IV. Bélánák azon 1241-ki levele bi- zonyítja, mellyben az mondatik, hogy a! király Yssabor" fiát, Germánt, testvéreivel együtt Ujvárnak azon várjobbágyai közé helyezi, kik kö- zönségesen sz. királyjobbágy-fiúknak neveztetnek "). A" várjobbágyok né- mellyek" véleménye szerint I. Lajos 1251-ki törvényének 11-d. ágazata által az ország nemeseivel egyenlő szabadságra emeltetének; azonban e vélemény meg nem áll, mert a! várjobbágy nevezet okleveleinkben I. néhány Trenchin vára? embereit azon vár" sz. király-jobbágyai közé helyező 1243-ki levelét. Fejér , Oklgy. III. köt. I. dar. 197. , "s IV. köt. I. dar. 295. lap. a) Lásd III. Istvánnak néhány Pozson vára" külvárosi embereit sz. király-fia" jobbá- gyai közé iktató 1165-ki levelét. Fejér, Oklgy. II. köt 171.. lap. b) Lásd Béla ifj. király" néhány gorichiai sz. király-jobbágyfiút országos nemesség- re emelő 1224-ki, IV. Bélának Miklós alországbiró itéletét erősítő 1239-ki, és Namazló? részére thuróczi várjobbágyfiúk" köteleztetése alatt tett alományáról szó- ló 1248-ki , és az illő számon túl megszaporodott thuróczi várjobbágyfiúkat negy- venre leszállító 1255-ki levelét. Ugyanott III. k. I. d. 445., IV. k. I. d. 149., és II. d. 36, 295. II. c) Lásd IV. Bélának épen említett 1255-ki levelét. 4) Lásd a! váradi káptalannak az ikui lakosok és újvári várjobbágyok közötti perről szóló 1219-ki levelét. Fejér, Oklgy. VII. köt. I. dar. 202. lap. e) Lásd IV. Bélának két rendbeli 1266-ki leveleit, mellyek egyikében Gergely fiai- ról, másikában Drask és Mikula testvérekről az mondatik , hogy ők a" régen ké- szült királyi jegyzőkönyv tanusága szerint valóságos thuróczi zemes várjobbágyfiúk, — "s TV. Lászlónak némelly Nyéken lakó pozsonyi nemes várjobbágyok részére költ 1284-ki levelét, melly által-azon szabadságban erősítetének meg, mellyel a" pozsonyi valóságos első , és nemes várjobbágyok bírnak. Fejér , Oklgy. IV. köt. III. dar. 336, 337., s V. köt. III. dar. 253. lap. f) Fejér, Oklgy. IV. köt. T. dar. 234. TÖRVÉNYEINK" TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁDOK ALATT, 95 Lajosnak érdeklett törvénye után, sót még I. Mária királyné és Zsig- mond király alatt is, és pedig az országos nemességre és királyi vitéz- szolgaságra emelésnek világos említésével is ") előfordul. Ide járul , hogy a" várbeli nemesek ,,Nobiles Castrenses" kiváltságaikra nézve még Kor- vin "Mátyás alatt is megkülönböztetnek az ország nemeseitól"). Az egyházjobbágyok, Jobbagiones Ecclesiae, kik több régi okle- veleinkben egyház" nemes jobbágyainak, Jobbagiones nobiles Ecclesiae ") , "s néha egyház?" nemes táborozóinak, Nobiles evercituantes Ecclesiae ") , ne- veztetnek, fő papjaikat fegyverrel védeni, "s a" király udvarába vagy hadba követni tartozván "), és azoknak hatóságuk és birói hatalmuk alatt állván ", polgári állásukra és szabadságuk" fenségére nézve ugyan a ki- rályi vitézszolgákkal nem mérkőzhettek; hogy mindazáltal ók is va- lóban szép szabadságokkal bírtanak, "s azok az egyház hatalmas paizsa alatt jeles bátorságban állottak, kitetszik abból, mert nincs példa nél- 2) Lásd István" Slavonia! herczegének már említett 1354-ki , I. Lajosnak némelly kem- leki várjobbágyot Bedenicze földével megajándékozó és nemességre emelő 1359-ki, — ugyanannak Nog és Chaford várbeli némes családot országos nemesi szabadság- gal ajándékozó 1360-ki, — Erzsébet özvegy királynénak a" nagy-kemluki nemes várjobbágyok" részére költ 1385-ki , — a? pozsonyi káptalannak gyurkai Mátét és atyafiait érdeklő 1386-ki, — végre Zsigmond királynak néhány blatniczai várjob- bágyot birtokával együtt kir. vitézszolgák közé iktató 1389-ki levelét. Fejér, Oklgy. IX. köt. III. dar. 35, 666, 684., és X. köt. I. dar. 212, 320. II. b) Lásd Korvin Mátyás 1467. törv. 2. ágazatát; Kovachich Józs. Mikl. Sylloge De- eret. Comit. 190. lap. c) Lásd III. Bélának a! pécsi püspökség igazait erősítő 1190-ki, "s a" zalamelléki vitézszolgák" gyülekezetének már fennemlített 1232-ki levelét. Fejér, Oklgy. II. köt. 252., s III. köt. II. dar. 315. lap. 4) Lásd IV. Bélának az esztergomi szentegyház igazait erősítő 1256-ki, és a? garam- melléki apátnak Saró földét magonszakadás" czíme alatt elajándékozó 1292-ki leve- lét. Fejér, Oklgy. IV. köt. IT. dar. 384., és VI. köt. I. dar. 206. lap. e) Lásd sz. Istvánnak a" pécsváradi monostort alapító 1015-ki levelét. Fejér, Oklgy. I. köt. 296. lap. f) Lásd sz. Istvánnak ugyanezen 1015-ki, — sz. Lászlónak a? zalavári apátság sz. Istvánntól nyert igazait erősítő 1091-ki, — II. Geizának a? nyitrai szentegyházat új birtokkal és igazokkal ajándékozó 1158-ki, — III. Bélának a" pécsi püspökség igazait erősítő 1190-ki, — "s IV. Bélának a? székes-fejérvári szentegyház részére költ 1254-ki , és az esztergomi szentegyházat érdeklő 1256-ki levelét. Fejér , Oklgy. I. köt. 296 , 466. , — II. köt. 152, 252., és IV. köt. II. dar, 230, 384. II. 96 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEI. kül, hogy várjobbágyok "), sőt országos nemesek is ") magokat szentegy- ház" nemes jobbágyaivá tétetnék. A" szabad köznép, Vulgares, között törvényeinkben és okleve- leinkben megkülönözve találjuk : 1) A! jövevényeket, Advenae , Hospites , kikról sz. István" I. Könyve" 6-d., és II. Könyve? 22-d. fejezetei, és a" pécsváradi monostort alapitó 1015-ki levele világosan szólanak. Ezek ugyanezen oklevél tanusága szerint szabadságukért királyainknak, mit Kálmán I. Könyvének 80-d. fejezete is tanusít, úgy nevezett szabad kispénzeket, liberos denarios , fizetének. 2) A" honfi szabad lakosokat, kiket régi okleveleink Cives, Civiles, Ministri, Conditionales nevekkel illetnek, és a" birtokaiktól királynak vagy uraiknak tartozó különbféle foglalkodásaikra nézve udvarnokokra, szólómívesekre , szántókra, juhászokra, méhészekre, halászokra, mol- nárokra, lóval és szekérrel szolgálókra, vámszedőkre , lovászokra , kon- dásokra, őrökre, kovácsokra, esztergárosokra, kádárokra, sütókre , szakácsokra , göröncsérekre s a t. osztanak "). Ezek is jószágaikat örüksé- gi joggal, jure haereditario , birák 9), "s azokat örökösen is elidegenit- a) Lásd V. Istvánnak a? szigetbeli apáczák" részére költ Waiszlo földe felett 1270-ki levelét. Fejér, Oklgy. V. köt. I. dar. 56. lap. b) Lásd III. Andrásnak azon 1291-ki levelét, mellyben chegei Jakabot és atyafiait , kiket IV. László országos nemességre emelt volt, tulajdon kérelmökre a! fejérvári szentegyház" nemes jobbágyai közé átteszi. Fejér, Oklgy. VI. köt. I. dar. 112. lap. c) Lásd a" pécsváradi monostornak 1015-ki, a" tihonyi apátságnak 1055-ki, a ga- rammelléki monostornak 1075-ki alapitó, a" veszprémi szentegyháznak 1082-ki , és a" sz. mártoni monostornak 1138-ki határjáró , "s a? demesi prépostságnak 1138-ki alapító, és a" szentjogi monostornak 1169-ki birtokelősoroló leveleiket. Fejér Oklgy. I. köt. 296 , 388, 428, 448., "s II. köt. 94, 110., és VII. köt I. dar. 161. lap. 4) Lásd 1) IV. Bélának 1243-ki levelét, mellyel Trenchin vára? néhány embereit örökségi földeikkel együtt, simul cum terra haereditaria sua, a" várnak sz. ki- rályjobbágyai közé helyezi. — 2) Ugyanannak 1244-ki levelét, melly által néhány csallóközi udvarnokait örökségi földeikkel kir. vitézszolgaságra emeli. 3) TV. Lász- lónak néhány Zaaz, Leeg, és Hudus helységekben lakó várbeliek részére költ hasonló tartalmú 1287-ki levelét. Fejér , Oklgy. IV. I. dar. 295 , 333., és VIL köt. II. dar. 113. lap. a TÖRVÉNYEINK" TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁDOK ALATT. 97 heték "). — Valamint pedig a vár" népei közt a" fegyveresek, úgymint első fokon állók, vár-jobbágyainak, Jobbagiones Castri, úgy a" szabad honfi lakosok "s polgáriak, Civiles, között is a kitünőbbek idő" jártával szinte jobbágyiaknak, Jobbagiones, neveztetének. Így jelesen Gyula ná- dornak az árpási bessenyőket érdeklő 1222-ki birói levelében bessenyók" jobbágyai, Jobbagiones Byssenorum de Árpás , IV. Bélának a" cseh jö- vevények" számára költ 1336-ki szabadságlevelében királyi udvarnokok" jobbágyai, Jobbagiones Udvornicorum Regaliun, — a mauruchhidai egyház alapitó 1251-ki levelében kir. lovászok" jobbágyai, Jobbagiones Agazonum Regis, — a kir. pohárnokok" grófjának, Mihálynak, 1253-ki itéletében királyi pohárnokok" jobbágyai, Jobdbagiones Buchariorum Re- gis, — IV. Lászlónak Zeud fiait királyi vitézszolgaságra emelő 1285-ki levelében királyi tárnokok" jobbágyai, Jobbagiones Tavernicorum Rega- tium de Karampha , — Detrik pozsonyi udvari grófnak és négy birónak 1301-ki itélő levelében csallóközi udvarnokok jobbágyiai, Jobbagiones Udvornicorum de Challóköz, és pedig mint ezen itélőszéknek részei for- dulnak elő ?). (A" Jobbagio név, eddig említett alkalmazásait tekintve, vélemé- nyem szerint, ha nem a jobb ágyi (jobb ágyból való) szavakból, való- szinúleg a jobbak (meliores) szóból vette eredetét. Ez utóbbira látsza- tik mutatni a zombathelyi (nagy-szombati) polgároknak IV. Bélától nyert 1238-ki szabadságlevele "), mellyben a" biróval itélendő 12 választottak Meliores Villae czímet viselnek.) 3) A" szabadosokat, libertinos, vagyis a! szolgai sors alól felsza- badítottakat, kikról sz. István II. Könyvének 17-d. czikke, és számos régi okleveleink szólanak. Ezeknek szabadsága, mellyet egyébiránt első királyunk" most említett törvénye bátorságba helyezett, más szabad honfi 2) Lásd a! nyitrai káptalannak némelly fysi váremberek felvallását tanusító 1237-ki , — a! győri káptalannak néhány bengen - falubeliek" hasonló felvallását tárgyazó 1240-ki , — a" pannonhegyi monostornak 1278-ki, és a" hévvizi conventnek 1295- ki hasonló tartalmú levelét. Fejér, Oklgy. IV. köt. I. dar. 99, 191., és VII. köt. II. dar. 72, 250. lap. b) Fejér, Oklgy. III. köt. I. dar. 362. , IV. köt. I. dar. 58. , II. dar. 85., V. köt. III. dar. 281., VII. köt. I. dar. 298. , VIII. köt. I, dar. 83. lap. 2) Fejér, Oklgy. IV. köt, I. dar. 132. lap. M. T. T. ÉVK. VI. 2. 13 98 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEI. lakosok, "s polgáriak szaábadságánál alsóbb rendű, "s: mégszorítottabb volt, mert valamint a" szolgák, úgy ők is uraik- által. eladathatának "), és ahhoz, hogy úraikat szabadon oda hagyhassák, új felszabadításra volt szükségök "); ha azonban uraik általa" kiszabott szolgálaton túl ter- heltetének , bevett szokásnál fogva magokat egy márka fizetés által tőlök megszabadíthaták "). A" szolgák , servi , mancipia , kikról sz. István II. Könyvének több fejezetei szólanak, á pécsváradi monostor" 1015-ki álapiító levelének, mellyben sz. királyunk a" monostornak számos, részint szabad , részint szolganépet ajándékoz , továbbá a" garammelléki monostor" 1075-ki, a" veszprémi szentegyház 1082-ki, és a demesi prépostság 1138-ki már fenn említett leveleiknek tanusága szerint uraiknak tartozó szolgálataik- ra nézve szinte úgy, mint a" szabad polgáriak, civiles, udvarnokokra, szólómívesekre, szántókra, halászókra "s a t. osztatának fel. — A" mi sorsukat illeti: uraik őket ugyan és pedig földbirtok nélkül is, mint vagyonukat, eladhaták "); minden tulajdon-szerzéstől és birástól mind- a) Lásd János esztergomi érseknek 1209-ki levelét, melly által az egri püspöktől vett 15 szabadosát sz. Albert egyházának ajándékoözá, továbbá a" váradi kápta- lannak árról költ 1214-ki tanulevelét , hogy Bodum gróf Solómün földét és szaba- badosát Pata" fiának , Jacoúnak , 27 márkán eladta. Fejér, Oklgy. III. köt. I. dar. 70.5 "és VII. köt. I. dar. 192. lap. b) Lásd az esztergomi káptalan 1276-ki levelét, mellynek tanusága szerint Salamon gróf fiai Beze nevü szabadosukat, jószágaik váltságára adott 5 márkáért úgy felszabadíták, hogy azután akárkinél szabadön maradhatna. Fejér, Oklgy. V. köt. II. dar. 348. lap. t A I i há éj) Lásd a" kalocsai káptalannak 1292-ki azori levelét, mellynek tanusága szerint Be- nedek fejérvári gróf Péter nevű szolgáját szabadosai közé helyezé. Fejér, Oklgy. VI. köt. I. dar. 207. lap. k 4) Lásd 1) A" fejérvári káptalan arról költ 1246-ki levelét , hogy guthkeled - néme- beli Pál Scitag falu felét, ott lakó szabadosainak és szolgáinak felével együtt Ist- ván nádornak 100 márkán eladta; — 2) a" nyitrai káptalan azon 1283-ki levelét , mellynek tanusága " Szerint chitari István Aglenth nevű szolganőt leányával együtt ludán-nemebeli Folkus grófnak 5 márkán örökül eladá; — 3) a" pozsonyi káp- talannak 1287-ki levelét arról, hogy alkai Mikó Lente szolganőjét fiával együtt Bulchw fiának, Jakabnak, 4 márkán örökül elidegeníté : — 4) a! leleszi convent- nek bizonyos Tata nevű szolgaleány" 6 márkán történt örök birtokuli eladásáról TÖRVÉNYEINK " TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁDOK ALATT. 99 azáltal elzárva neni valának, a" mint ezt sz. István II. Könyve" 39 és 40-d. czikkeibóől , " mellyek szerint első és második tolvajságuk miatt orr- és fülveszteségre itéltetvén, " e" tagjaikat öt-öt tinón megválthaták , eléggé kiviláglik. Ugyanerre mutat sz. László" II. Könyve" "14-d. , " és Kálmán H. Könyvének 5-d. fejezete is.:"— Jóllehet pedig" felszabadításuknak , manumissio , : sz. István" II. Könyvének 17-d. törvénye kedvezne, és va- lóban régi okleveleinkben a szolga - felszabaditásoknak gyakori példái előfordulnak , mindazáltal a" szolga, servus, mancipíum, szolgaleány , ancilla , nevezetek , "s a" rólok, mint vagyonról történt rendelkezések , még I. Károly, sót I. Lajos királyaink alatt is többször előtünnek "). 5. §. Negyedik érdeme. Sz. Istvánnak negyedik érdeme polgári jogunkra nézve az, hogy a" váraknak és megyéiknek szerkezetét és kormáníyát tökéletesb rendbe szedte. Mert habár Béla király" névtelen jegyzőjének" tanusága szerint hazánk" föüldén eleinknek idejöttök előtt is már néhány várak léteztek "), szóló 1290-ki tanulevelét. Fejér, Oklgy. V. köt. III. dar. 206, 382. , VI. köt. I. dar. 71., "s VII. köt. III. dar. 28. lap. a) Lásd 1) Mikó gróf fiának, Myko mesternek , 1305-ki végintézetét, mellyben né- hány szolgákat és szolgaleányokat teljesen felszabadít; — 2) a" fejérvári káptalan- nak arról költ 1309-ki levelét, hogy bygruan-nemebeli Lőrincz vajdának fia, Mik- lós mester , némelly jószágait , "s néhány szolgáit és szolgaleányait halála" esetére rokonának Leurerite mesternek ajándékozá; — 3) az egri káptalannak hongumi Jakab aziránti ellenmondásáról szóló 1326-ki levelét, hogy Roland" fia , Deseu mes- ter, nemesi házát megtámadva , mostoha fiát, és három szolgáját, trit mancipia, elragadta ; — 4) ugyanazon káptalannak puthnuchi Weche Miklós" fiai közt tett barátságos osztályról 1338-ki levelet, mellyben néhány osztály alá esett szolgák es szolgaleányok is előfordulnak ; — 5) az erdélyi püspök" helyettesének Miklós mes- ter" végintézetét előadó 1349-ki levelét, mellyben az nőjének másféle holmik közt néliány még fel nem szabadított szolgát és szolgaleányt is hagy ; — 6) I. Lajosnak 1373-ki levelét, mellyben a" pilisi apátnak királyi, úgymint pártfogói megegye- zés nélkül tett minden jószágelidegenítéseit, "s bérbeadásait , szolga-felszabadításait s a t. erőnélkülieknek nyilvánítja. Fejér, Oklgy. VIII. köt. I. dar. 194. , 364., HI. dar. 135. , V. dar. 247., "s IX. köt. I. dar. 809., IV. dar. 494. lap. 5) Lásd a! hét vezérek" története 13, 14, 19, 21, 31, 32, 33, 34, 37, 40, 43 — 48, 51. czikkeit, mellyekben Hung, Zemlun vagy Zemlin , Byhor, Zotmár, Geu- ru, Gumur, Paruzlou, Novgrad , "Nyitra, Varod, . Stumrey, Colgoucz, Tresun , sú 6 ság 100 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEI. és eleink is, mihelyest valamelly tartományt "s vidéket elfoglaltak , an- nak védelmére és birtoka" biztosítására tüstént várakat épitének "), és szolgálatjokra népeket rendelének?); hogy mindazonáltal azok" állandó és tökéletesb rendbeszedésének dicsősége sz. Istvánt illeti, már csak maga a" székes-fejérvári káptalannak első sz. királyunk" legendáját ér- deklő, fennemlített 1349-ki tudósítása is kivívja, ugymint mellynek a legenda" tartalmát illető előadása szerint sz. István rendelte azt el, melly helységekben kellessék a" várak jobbágyainak és népeinek, és minő sza- badságban élniök. Következő volt pedig a váraknak és megyéiknek szerkezete : mindegyik vár és megyéje kormányának fején egy fő ember, az úgy ne- . vezett gróf, Comes, állott, kinek nevezete sz. királyunknak mind tör- vényeiben ") , mind okleveleiben 1) gyakran előfordul. Ezen gróf, kit régi törvényeink és okleveleink királyi grófnak, Comes Regius, "s me- gyés grófnak, Comes Parochialis, Parochianus, Provincialis, nevez- nek "), megyéjében mind katonai, mind rendőri, mind birói hatalom- mal fel vala ruházva, és mindenik hatóságára nézve segédtisztviselők- kel ellátva. Illyenek valának: a katonai dolgokban a hadnagy , Princeps Blundus , Bana , Olpar, Budrug , Zabrag, Posaga, Ulcou , Ursova , Borons, Bo- rona , Bezprem , Bellarad , mint már itt lelt várak említetnek. a) Lásd ugyanott a" 15, 17, 18, 32, 40, 46, 47, 50-d. czikkeket, mellyek" tanu- sága szerint Retel fia Oluptulma Camarun, Turzol Bodrognak Tiszába ömlésénél Hyanusudvor ; Borsu Borsod, Ursuur Ursuor, Ound? fia Ethe Suwruzgrád, Curzán Curzán, Ethe" fia Eudun Zecuwsex várát épité, továbbá Eudumer" unokája Pota is Mátránál , és Zobolsu? unokája , Sac, Fertőnél szinte várakat építettek. b) Ugyanott lásd a" 15 és 57-d. czikkeket, mellyek szerint Oluptulma ugyan Cama- run, Bylle és Bocsa jövevény testvérek pedig Pest várának szolgálatára a" velök hozott népségnek két harmadát fordíták. c) Lásd I. Könyve 4-d. , és II. Könyve 2, 8, 20, 38, 42, 43, 44, 50, 53, 54-d. fe- jezeteit. d) Lásd a" pannonbegyi apátság 1001-ki, a? veszprémi püspökség" 1009-ki, a" pécs- váradi monostor" 1015-ki, és a" bakonbéli apátság" 1037-ki alapitó levelét. e) Lásd Kálmán kir. I. Könyve" 11 és 79-d. czikkeit, II. András" arany bulliíja" 5-d. ágazatát, és több régi okleveleinket, például II. Istvánnak Korus, Bódzalai gróf fiának részére tett 1130-ki adományát, "s III. Bélának a" pécsi püspökség igazait erősítő 1190-ki levelét. Fejér, Oklgy. II. köt. 81 s 252. lap. TÖRVÉNYEINK" TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁDOK ALATT. 101 vagy Maior egercitus"), a" századosok, Centuriones?), és a tizednö- kök, Decuriones "), — a" rendőri hatóságára nézve a" várnagy, Prae- fectus vagy Maior Castri, Varnagio , a fő hirdető, Archipreco, és az alatta álló hirdetők, Precones "), — végre a" birói hatalmára nézve a helyettes gróf, Vice Comes, kiról önmagának sz. Istvánnak néhány le- velei említést tesznek "); melly nevezet mindazáltal azután egészlen III. András koráig, a posegai káptalannak egy 1263-ki levelét ") talán ki- vevén, aligha előfordul; hanem helyette a" gróf udvari grófjának, €Co- mes Curialis Comitis, és megyés udvari grófnak, Comes Curialis Paro- chianus , nevezete divatozott 5), melly azután is még a" helyettes gróf 2) Lásd 1) Miklós nádornak" a" váradi lajstromban előforduló, "s Cepán és Cotloba részére hozott 1214-ki itéletét, mellyben Igebenx Dua exercitus, — 2) a? váradi , — káptalannak az ikufalviak és ujvári várjobbágyok" pöréről szóló. 1219-ki levelét, hol Forkos Princeps ewercitus, — 3) a? zalamelléki nemességnek Ochuz bán el- leni 1232-ki birói levelét, mellyben Jacobus Maior evercitus előfordul. Fejér, Oklgy. III. köt. II. dar. 215., és VII. köt. I. dar. 193, "s 202. lap. b) ásd sz. László III. Könyve" 1 és 15-d. , "s Kálmán I. Könyve" 79-d. czikkét , — a garammelléki apátság" alapító 1075-ki, — II. Istvánnak Korus részére költ 1130-ki, — Márton grófnak a" chatári sz. Péter monostorát illető 1137-ki , és Mik- lós nádornak fennérdeklett 1214-ki levelét. Fejér, Oklgy. I. köt. 428., II. köt. 81, 88., "s VII. köt. I. dar. 193. lap. 0) Lásd sz. László III. Könyve" 1. czikkét, és Miklós királyi udvari és pozsonyi gróf- nak Deudas földe feletti 1216-ki itéletét. Fejér, Oklgy. VII. köt. I. dar. 194. lap. 4) Lásd 1) A" bakonbéli apátság" alapitó 1037-ki levelét, mellyben a" helyettes grof után Praefectus említetik ; — 2) II. Bélának demesi prépostságot alapitó 1138-ki levelét, hol hirdetők"? szállásai , mazsiones praeconum , előfordulnak ; — 3) Miklós nádornak fennérdeklett 1214-ki itéletét, mellyben Cicolou Varnagio, és Péter Ar- chipraeco ; — 4) a? váradi káptalannak az ikufalviak" pörét érdeklő 1219-ki tanu- levelét, hol Jordan Praefectus Castri és Poson Arckhipreco; — 5) III. Bélának a! pécsi püspökség igazait erősítő 1190-ki levelét, hol kétféle: nádori, és grófi hirdetők említetnek. Fejér, Oklgy. I. köt. 327., II. köt. 94, 252., és VII. köt. I. dar. 193, 202. lap. 8) Lásd a!" pannonhegyi apátság" 1001-ki , a" veszprémi püspökség". 1009-ki, és a" ba- konbéli apátság" 1037-ki alapitó levelét. f) Fejér, Oklgy. IV. köt. III. dar. 180. lap. 8) Lásd sz. Lászlónak a? zalai monostor" igazait erősitő 1091-ki, — Kálmánnak a zobori apátság részére költ 1213-ki , — II. Andrásnak a" varasdi jövevényeket ér- deklő 1209-ki levelét , továbbá arany bullájának 5-d., és 1231-ki nemesi szabadság- levelének 13-d. ágazatát. Fejér, Oklgy. I. köt. 466., II. köt. 41, 58., "s III. köt. I. dar. 86., és II. dar. 255. lap. 102 A MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEL Vice. Comes , nevezetével vegyesen egészlen I. Károly" országlása végéig előtünik 7). Továbbá a" pristáldok, Pristaldi, Praestaldi, kikról sz. László I. Könyve" 40-d. és Kálmán! I. Könyve 28, 30, "s 31-d. " czikkei- ben. említés vagyon. (A? pristáldok általánosan olly személyek valának, kiknek joguk- ban és kötelességökben állott küldőik" parancsa vagy meghagyása mel- lett valamit végrehajtani, vagy valamelly tételre köztanu- és bizonyság- képen "ügyelni. Különféle pristáldok fordulnak pedig régi törvényeink- ben és okleveleinkberi elő, jelesen már sz. László és Kálmán" törvényei- ben?) király, püspök, gróf, földesúr és biró" pristáldjai említetnek , és csupán e" törvények is már igazolják fennebb álló ismertetésöket. — A" közpristáldok" foglalkodásainak régi törvény- és okleveleinkben előfor- duló fő nemei e? következők valának: 1) a" törvényes bizonyság , "s köz- tanú gyanánti jelenlétel. Igy például sz. László alatt a" tizedelendő tár- gyak" összeszámításának, ha a püspök" pristáldja a tizedadó" esküjét ha- misnak állítá, a" király és gróf pristáldjai előtt"), "s a" külföldiek ál- tali adásvevéseknek a! határszéleken pedig a" király" pristáldja jelenlété- ben 1) kellett történni. Így továbbá II. András alatt, számos okleve- leink" tanusága szerint "), az izzó vas" itélete a pörbeli birónak pristáld- a) Lásd Beke ujvári udvari grófnak és négy birótársának Lack mester által hu- szadmagával letett esküről szóló 41309-ki, — I. Károlynak Heyndezik és Eckard" részére költ adományi 1314-ki, — László borsódi udvari grófnak és birótársai- nak Demeter gróf" pörét érdeklő 1312-ki , — Deseu mester sopronyi grófnak ud- vari grófjához Istvánhoz. szóló 1327-ki levelét. . Fejér, Oklgy. VIII. köt. I. dar. 369, 480., III. dar. 248., és V. dar. 91. lap. ; b) Lásd sz. László I. Könyv. 40., II. Könyv. 18., III. Könyv. 12., Kálmán I. Könyv. 28. — 31-d. czikkelyeit. c) Lásd sz. László I. Könyv. 40. ez. 4) Lásd sz. László II. Könyv. 18. cz. e) Lásd a" váradi conventnek Gyama!" fiát Farkast érdeklő 1216-ki levelét, és Gyula nádornak ugyanazon ügyiránti birói meghagyását, — Vincze zathmári grófnak Tou- bol és Furman izzó vas itéletére küldöttek" pörét illető szinte 1216-ki birói leve- lét, — a!" váradi káptalannak az ikuiak" pörét illető 1219-ki, és a" váradi convent- nek négy rendbeli 1221-ki, ugymint némelly békesi polgáriaknak Solt, Beccának Heyma , Zobának két vasvári polgár, és a" bihari várbelieknek Bocion fiai ellen lefolyt pöreiket érdéklő tanúleveleit. Fejér, Oklgy. VII. köt. I. dar. 195. 196. 202, 204, 205. II. TÖRVÉNYEINK TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁDOK ALATT. 103 ja előtt szókött véghezmenni. — 2) A? határ-eljárások 9), "c 3) az ik- tatások, "Statutiones"); — 4) az idézések ") — és 5) a végrehajtások 9). — Megjegyzésre törvényünk" régiségei ismerete végett méltó itt még az is; hogy a! királyi pristáld nevezet helyett II. András alatt a! király" em- berének, hómo regius, nevezete is kezdett használtatni "), melly nem sokára a" királyi pristáld" nevezetét kizárta, úgy hogy az ÍV. Béla, V. István és IV. László alatt már igen ritkán fordul elő.) 6. §. Ötödik érdeme. Első szent királyunknak polgári jogunkat érdeklő ötödik érde- me az igazság kiszolgáltatásának illő rendbeszedése. Jelesleg szent kirá- ") Lásd Kálmánnak a! zobori apátság részére tett határjárásról szóló 1113-ki , 11. Bélának a? sz. mártoni monostor" részére Sala földe iránt költ 1138-ki, "s IV. Istvánnak a" zágrábi püspököt érdeklő 1163-ki levelét. Fejér, Oklgy. II. köt. 41, 110, 7s 165. II. b)" Lásd II. Andrásnak János esztergomi érsek" részére költ Samas földe feletti 1208-ki , — Chepán nádor" részére Bodocs és Sumbothel felett költ 1209-ki , — Póth nádor részére szóló Novac földe feletti 1210-ki adományleveleit,. és Radun pristáldhoz szóló 1233-ki iktató parancsát. Fejér , Oklgy. III. köt. I. dar. 66., és II. dar. 365 469 , 472. II. j éj Lásd II. Bélának a? sz. mártoni monostor részére költ Sala földe feletti 1138-ki , és a" bózóki apátságot illető 1139-ki levelét, továbbá Moóchu hádórnak Hohold szerzetes vitéz Páris elleni perében hozott 1192-ki itéletét , — II: András! "arany bullájának; 9-d, ágazatát , és. Márton mester. Hector. gróf , elléni" perében . hozott 1231-ki itéletét, — Diénes nádornak a" sz. mártoni apát" némelly sághi lakosok el- leni perében költ 1237-ki itélőlevelét, és ÍV. Bélának László nádor" Márton és Bértalan rablótolvajok ellen hozott itéletét megerősítő 1244-ki levelét. Fejér, OKklgy. II köt. 110, 115, 277., III. köt. TI. darf. 223., IV. köt. I. dat. 96 , 308. 11. áj) Lásd Feliczián esztergomi érseknek mint kir. "megbízott bírónak a" zágrábi püs- pök" perében hozott 1123-ki itéletét , — Mochun nádornak Hohold szerzetes vitéz előbb érdeklett perében költ 1192-ki itélőlevelét, — Miklós soproni grófnak a! . hégyi sz. Mária apátját illető 1223-ki; Diéfes nádornak a? sz. mártomi apát sá- ghiak elleni perét érdeklő 1237-ki, "és ugyanannak katha-nemebeli Ponith" két rendbeli , t. i. némelly zathmári varjobbágyok , és Pousa és Lőrincz elleni perét tárgyaló 1239-ki birói leveleit. Fejér, Oklgy. I. köt. 484., II. köt. 277., III. köt. I. dar: 426., IV. köt. I. dar. 96, 167, 170. II. e) Lásd a? budai káptalannak a? pannonhegyi apát" részére tett határjárásról . szóló 1222-ki, — II. Andrásnak tecun- nemebeli Márczel gróf" részére költ "új adomá- 104 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEI. lyunk a! fontosb ügyek! elitélését önmagának és királyi itélőszékének , Judicium Regale, mellyről II. Könyvének: 12-d. és 20-d. fejezetei nyil- ván szólanak, fentartotta, a" csekélyebb érdekűeket pedig az a végre rendelt birákhoz igazította, a mint ezt I. Könyvének 5-d. czikke , melly- ben fiának az igazságszolgáltatásra nézve az itt mondattak" megtartá- sát szivére köti, világosan tanusítja. A" királyi itélőszék , magán a királyon túl , — törvényei" I. K.öny- ve 7-d., és II. Könyve" 14-d. czikkének értelme, a palota- és itélőud- vari gróf nevezetek" jelentése , Radó nádornak sz. Demeter apátságát ala- pító, "s a" király" igazságát itélő bárókról nyilvános említést tevő 1057-ki levele, és sz. László" II. Könyve" 3-d. czikkének segédtanúsága szerint , — a" palotagrófból vagy is nádorból, az itélőudvari grófból, Curialis Comes , és a" király" udvarában tanácsadók gyanánt mindenkor jelenlen- ni szokott egyházi és világi fő emberekból állott. — Melly ügyfajták tartoztanak légyen névszerint ezen itélőszék" hatósága körébe, azokat egyenként s feltett czélból elősoroló törvény nem létezvén, kimerítóleg meghatározni lehetetlen; hogy mindazáltal a" keresztény vallás elleni tettekben bebizonyult megátalkodás, — a?" szabad embernek jogtalanul történt szolgaság alá vetése, következőleg a" szabadság" kérdése , — a" ki- rály elléni törekvés, hazaárulás, és kiszükés, — életveszteséget maga után vonzó minden gonosz tett, — a szántszándékos emberölés, — va- lamint szinte az ország fő- és közrendű nemeseinek , — a" pénz és tized" ügyét II András arany bullája" 5-d. ágazata szerint egyedúl kivevén , — mindennemű peres ügyeik annak tárgyai közé tartoztak; sz. királyunk törvényei, I. Könyvének 5-d., "s II. Könyvének 12, 16, 20, 35, 38-d. czikkei, és az ország nemeseit érdeklő állításra nézve a nemességnek sz. István által alapított szabadságát helyreállító 1222-ki arany bullá- nak 2, 5, és 8-d. ágazatai tanusítják. t Azon kérdésre nézve pedig : kik gyakorlották légyen a" királyon és annak itélőszékén kivül a" birói hatalmat? szükséges megkülönböztet- ni a" várak" népeit a király, a" szentegyház és urak" népeitől. — A nyát érdeklő 1228-ki, vagy inkább 1230-ki és a" veszprémi káptalannak a! tihonyi monostor" részére történt határjárást előadó 1231-ki levelét. Fejér, Oklgy. III. köt. I. dar. 357., "s II. dar. 134, 264. lap. TÖRVÉNYEINK TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁDOK ALATT. 105 váraknak minden akár fegyveres akár polgári népeit a? megyés grófok és azoknak udvari grófjaik itélték, és pedig mind polgári mind fenyítő pereikre nézve, azokat egyedűl kivéve, mellyek a! király" itélőszéké- nek fenn valának tartva. Tanusítják ezt sz. István" II. Könyv. 43, 14-d. , Kálmán I. Könyv. 11 "s 12-d., "s II. András" arany bullájának 5-d. tör- vényei; tanusítják a községeknek és szentegyházaknak szabadságleve- leik, mellyekben azok népeikkel együtt a várak" megyés biráinak ha- tósága alól néha teljesen, néha pedig a" gonosz tettek" elitélésének kivé- telével fölmentetnek; tanusítják végre királyainknak várak" jobbágyait és másféle embereit vitézszolgaságra emelő számos leveleik, mellyek- ben, mint fennebb láttuk, azok birtokaikkal együtt a" várnak szolgálata és grófjának hatósága alól világos szavakkal kivétetnek. Az egyház! népeinek birája azon püspök, káptalan, apát, pré- post, és annak tisztje volt, kinek birtokában laktanak. Bizonyítja ezt: 1) a pécsváradi monostor" alapitó 1015-ki levele, mellyben szent kirá- lyunk rendeli, hogy a" monostor népeit, kiket szabadokra és szolgai sorsuakra oszt, világi ügyeikben, — azokat egyedúl, mellyekben vért ontani szükség, kivéve, — senki más az apáton kivül-ne itélhesse ") ; — 2) sz. Lászlónak a" zalai monostor" igazait erősítő 1091-ki levele , melly- ben sz. István 1009-ki és 1024-ki leveleire utalva, a" monostor" népeit minden megyei fő vagy albiráknak és udvari grófoknak itélete és ha- tósága alól felmenti"); —. 3) HM. Geizának a! nyitrai püspökség és káp- talan" részére költ 1158-ki levele, mellyben annak népeit a" király alatt álló minden birónak hatalma alól kivevén, egyedűl a püspöknek és káp- talannak , vagy tisztjeiknek itélete alá helyezi"). — Az egyházaknak bi- ráskodó tisztjeik régi okleveleinkben szinte mint a" vármegyeiek , gróf, Comes , vagy udvari gróf, Curialis Comes, cziímzettel jeleltetnek. Így Kálmán királynak az árbai püspökség igazaiterősítő 1111-ki levelében püspök udvari grófja, Comes Curialis Episcopi, — Miklós esztergomi ér- seknek Eorcos gróf részére költ 1183-ki tanúlevelében káptalan udvari grófja, Comes Curialis Capituli, — a fejérvári káptalannak a" tihonyi 2) Fejér, Oklgy. T. köt. 296. lap. — b) Ugyanott 466. lap. — 7) Ismét ott II. köt. 152. lap. — Mp Tr BVK VS 2; 14 106 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG ÉRTEKEZÉSEIL apát perét érdeklő 1184-ki levelében apát udvari grófja, Comes Curia- lis Abbatis , — Róbert veszprémi püspöknek a" veszprémi völgyi apáczák részére költ 1210-ki adományában káptalan grófja, Comes Capituli, — Bertalan veszprémi püspöknek a" kencsai szentegyház! pártfogója" inté- zetét előadó 1231-ki levelében püspök grófja, Comes Episcopi, emlí- tetik "). 4 A" király népeit azoknak úgy nevezett grófjaik, — millyenek a királyi lovászok, pohárnokok, hirdetők, tárnokok, udvarnokok, soly- mászok, asztalnokok, fegyverhordók , vadászok" grófjaik, "s a" bakonyi gróf valának, s kikról régi okleveleinkben gyakran szó vagyon, és sz. László" III. Könyve" 3-d. czikkének útmutatása szerint a" nádor, — a világi földesurakéit pedig a földesurak és tisztjeik, kik szinte udva- ri grófoknak is neveztetének "), itélék, — mind a" királynak közvetlen birtokai, mind az ország fő embereinek és nemeseinek jószágaik, a fenn mondattak szerint, a" váraknak és megyés grófoknak hatósága alól hasonlóképen fel levén szabadítva. Önállásu helységek, mellyek sem a királynak vagy másnak föl- desúri hatalma, sem a? megyés grófnak hatósága alatt nem állottak volna, sz. István korában aligha léteztek, a mint ezt az épen ő álta- la felállított közrendnek ujsága, valamint szinte az akkori oklevelekben előforduló, "s a vár és város szavak" akkori hasonértelmúségére muta- tó illy kifejezések: Fejérvárosának megyéje, Comitatus Albensis Civita- tis, Visegrád-városa megyéje, Comitatus Visegradiensis Civitatis"), Si- megh-város" grófja, Comes Simeghiensis Civitatis") valószinűvé teszik. Az idő" jártával alakult illyen helységek" lakosainak biráit szabadsági le- veleik határozák el, mellyekben világi pöreiknek elitélése rendszerint az általok szabadon választott falu-nagyainak, IMaiores villae, Villici, vagyon tulajdonítva; a" mint ezt a varasdi jövevényeknek 1209-ki, a a) Ugyanott II. köt. 56, 203, 219., és III. köt. I. dar. 103. , "s II. dar. 221. lap. b) Lásd III. Bélának Zeles puszta" eladását helybenhagyó 1181-ki levelét, mellyben Elelis, mint Troa földesasszonyságnak udvari grófja, Comes Curialis, említetik. Fejér, Oklgy. II. köt, 198. lap. c) Lásd a" veszprémi püspökség alapító 1009-ki levelét. Fejér, Oklgy. I. köt. 289. 1. 4) Lásd Simegh-városa" grófjának a! szilizi apátságot alapító 1061-ki levelét. Fejér , Oklgy. T. köt. 398. lap. TÖRVÉNYEINK TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁDOK ALATT. 107 zathmárnémetieknek 1230-ki, a volkouváriaknak 1231-ki, a" verenczei- eknek 1234-ki, a" zombathelyieknek Pozson vármegyében 1238-ki, az olasziaknak 1243-ki, "s a" pestieknek 1244-ki szabadságleveleik ") bizo- nyítják. A" pörlekedés" módjáról sz. István törvényeiben az igazlátok- és közbenjárókról tett puszta említésen és azon túl, hogy, ha valamelly fegyveres, miles, grófjának igazságos itélete ellen a" királyhoz folya- modnék, grófjának tíz arany penzát köteles legyen fizetni"), semmi más elő nem fordul. Azonban már ezekből, és a mik még sz. László korá- ban, törvényei I. Könyvének 41 és 42-d. czikkeiben, a" pörlekedő felek" megnemjelenéséről, és III. Könyvének 24, 25, és 26-d. fejezeteiben a birákról mondatnak, eléggé kitetszik, hogy az igen egyszerű volt. Az előadások, — csak III. Béla alatt hozatván be először az irásbeli pörlekedés — élő szóval tétettek. A" bizonyítások okleveleken túl rend- szerint tanúk által történtek, kiknek minden gyalázat nélküli, keresz- tény, és családos embereknek kelletett lenniök; a" szolgai sorsúaknak tanuságuk a" szabadok közt, vagy uraik és asszonyaik ellen fel nem véteték, valamint a világiaké sem papi személyek ellen "). Hogy a" ket- tós viadal, mint rendkivüli bizonyító szer, sz. István korában használ- taték, a zalavári apátságnak 1024-ki szabadságlevele, melly szerint an- nak pöreiben bajvivóról a király volt köteles gondoskodni 9) , tanusít- ja; az izzó vas és forró viz itélete divatban létének mindazáltal nem ta- láltatik sem törvényeiben sem okleveleiben nyoma. A"? biró itéletével meg nem elégedett fél feljebbvitellel élhetett, melly a" megyés gróf ité- letétől a király" itélőszékéhez ment; ha mindazáltal, az itélet igazságos levén, a" feljebbvivő biráját igazságtalanság" gyanujába törekedett volna vonni, vakmerő tettéért 10 penzával bünhődött "). Hogy ugyanoda ment a megyés grófok" hatósága alól felmentett népeknek első biróságától is a feljebbvitel, onnan lehet következtetni , mert az illy népeknek sza- badságleveleikben, mind ő alatta, mind utódai alatt, még II. András a) Fejér, Oklgy. III. köt. I, dar. 86., II. köt. 211, 237, 412., IV. köt. I. dar. 132, 278 , 326. II. b) Sz. István II. Könyv. 16 és 43. cz. — 9) Sz. István" II. Könyv. 3, 19, 50, 55 ez. — 4) Fejér , Oklgy. I. köt. 307. lap. — e) Sz. István II. Könyv. 43. czikk. 14" 108 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG ÉRTEKEZÉSEI. és IV. Béla alatt is, a" király" birói hatalmának fentartását "), vagy a hozzá teendő folyamodást "s feljebbvitelt") gyakran világosan kitéve ol- vassuk. A" pörlekedés" módjára nézve még említést érdemlenek e: követ- kezők is : 1) hogy a" menedékhelyekkel, asylum, élés akkor már ke- letben volt, "s annak kedvezésétől egyedúl csak a király és haza ellen összeesküvők valának kizárva "); — 2) hogy a gyilkosságban igazlátók és közbenjárók, arbitri et mediatores, szoktak rendeltetni"), kik a szántszándékos gyilkost a megölöttnek atyafiaival kibékéltetnék ; — 3) hogy a felségsértő és hazaáruló" vagy elhagyó személynek jószágai már sz. István alatt egyedűl a királyra szállottak "), más gonosz tettekben pedig a. pénz- és más értékbeli büntetések , némellyekben ugyan a" meg- sértett félnek vagy rokoninak ?, másokban, jelesen a" szabad ember" szolgai sorsra vetésében a! király és gróf), az emberölésben, a köz- benjárókat illető tíz penza levonta után, a" király és sértett személy atyafiai"), a más" szolgája felszabadítására törekvésben a király és szol- gának ura közt egyenlően felosztaték, ezen utolsó esetben a király ré- szének harmada a! grófot illetvén !). a) Lásd 1) A" zalavári apátság 1024-ki levelét, mellyben rendeltetik , hogy a! mo- - — nostor népeit a" királyon és apáton vagy tisztjén kivül senki se itélhesse ; — 2) II. Andrásnak a" keresztes barátok részére költ Borza feletti 1211-ki adományleve- z lét: hogy az ő népeik a" királyon, és általok választott birájokon kivül senki birói hatalma alatt ne álljanak ; — 3) a" zathmár-németieknek 1230-ki, és zombatheliek- nek 1238-ki hasonló kifejezéssel élő. szabadságleveleiket. Fejér, Oklgy. I. köt. 307. , III. köt. I. dar. 106. , "s II. dar. 211, és IV. köt. I. dar. 132. lap. b) Lásd 1) III. Bélának 4 pécsi püspökség igazait erősítő 1190-ki levelét, melly rendeli, hogy, ha a" püspök népeiről igazságot nem szolgáltatna, király elejébe idéztessék ; — 2) IV. Bélának Adrián és Chatár-földek felett Sándor gróf részére költ 1246-ki adománylevelét, mellyben az ott lakó népeket a" nádor és megyés grófok" hatalma alól felmentvén, azt rendelé: hogy földesurok előtt pörlekedjenek , "s onnan pöreiket a? királyhoz vigyék. Fejér, Oklgy. II. köt. 252., és IV. köt. L dar. 417. lap. c) Sz. István" II. Könyv. 51. cz. — 4) Ugyanott 16. cz. — 7) Ismét ott 35. cz, — ") Ugyanott 14, 43, 52. cz. — §) Ugyanott 20. cz. — 1) Ismét ott 16. cz. — i) Ugyan- csak ott 38. cz. TÖRVÉNYEINK. TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁDOK ALATT. 109 7. §. Említésre méltó néhány egyéb adatok. A" fenn előadattakon túl sz. István" korából polgári jogunkat ér- deklóleg említést érdemlenek még e" következők is : 1) Hogy, jóllehet a. fennmondattak szerint sz. István alatt"a tör- vényhozói gyülekezetben részt csupán csak az egyházi és világi fő em- berek vettenek; más közügyek" tárgyalására mindazáltal divatban voltak a" királynak és hazafiaknak közgyülekezetei is, Conventus Regis, et Regnicolarum, a mint ezt világosan tanusítja szent királyunknak a nyitrai káptalan részére költ; 1006-d. évi adománylevele ") , melly által e" káptalannak egyszersmind mind az egyházi zsinatokban, mind a ki- rály és hazafiak" köz gyülekezeteiben , In omnibus tam synodalibus guam Regis et Regnicolarum conventibus" — az esztergomi káptalan után első hely tulajdoniítatik. 2) Hogy a Duna és Száva közötti tartomány sz. István" korában ha- zánkhoz úgy, mint annak kiegészítő része, tartozék, nyilván tanusít- ván ezt a! pécsi püspökség 1009-d. évi alapító levele, mellyben szent királyunk a" pécsi püspöki megyének déli határit Dunától Száva vize felett Kwarokig kiterjeszti"). Egyébiránt sz. István alatt országunknak fejedelmi harczegeink alatti eredi területe némi változást szenvedett, szent királyunk" Conrád császárral és Breczisló Morva" herczegével 1030-d. év- ben viselt hada" alkalmával Morvát ugyan Téja vizéig elvesztvén, Felső- Slavoniát pedig frigyesének, Crescimir Horváthország" királyának , ju- talom! fejében átengedvén "). 3) Említést érdemel II. Silvester pápának sz. Istvánhoz, mint még herczeghez , szóló 1000-d. évi levele is "), mellynek tartalma sze- rint e" pápa azon inditó okból, mert sz. István követei által országát és nemzetét az apostolok" fejedelmének, sz. Péternek, örökösen felajánlot- ta, és a" kereszténység" terjesztésében apostolként fáradozott, mind őtet mind utódait koronával, királyi czímmel , országgal, és azon különös joggal megajándékozza, hogy a" keresztet, mint apostolság jelét, ma- a) Fejér, Oklgy. I. köt. 285. lap. — b) Ugyanott 291. lap. — ") Lásd Fejér, Oklgy. VII. köt. IV. dar. 40 és 42. lapjait, és az ott előhordott irókat.— 1) Fejér, Oklgy. I. köt. 274. lap. 110 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEI. gok előtt hordathassák, és a szentegyházakról egész országszerte, az ő és utódai helyett, az isteni kegyelem" sugalása szerint rendelkezhes- senek. Mert habár régiségeink" buvárai, Kerchelich, Kollár, és mások ezen oklevél hitelességét tagadják is, "s a magyar nemzet hazánkat pápák" húbérének, feudumának, soha nem tartotta, soha el nem ismer- te is; az mindazáltal történetileg bizonyos , hogy egy részról ugyan a" pápák ezen oklevéllel egybehangzólag sz. Istvánnak felajánlására támasz- kodva, országunk felett húbéruri jogot több alkalommal követeltek , "s annak gyakorlatba hozásán erőlködtek, más részról pedig királyaink az e" levélben kijelelt egyháziféle jogokat mindenkor magokéinak tartották , "s a pápák" megtámadásai ellen, néha nem csekély elkeseredéssel is, vé- delmezték. III. Péterről és Aba Súmuelról 1038-d. évtől 1046-d. évig. 1. §. Törvényeink és jogaink" állapotja országlásuk alatt. Törvényeink sem Péter alatt, kiról IV. Béla Lónya" fiának részé- re költ 1245-ki adománylevelében ?) azt mondja: hogy Magyarország királya nevét hatalmasan magának tulajdonította, — ,, Nomen Regis Hun- gariae sibi potenter adscripserat," — sem Aba Sámuel alatt, kit eldő- deink az először elűzött Péter helyett királyi székre emeltenek, gya- rapodást nem nyertek. Sót Kéza Simonnak"), és Thuróczynak vagy in- kább az általa kiirt bécsi képes Cronicának ") tanuságuk szerint mind- ketten az ország nemeseit megvetvén, és amaz ugyan a jövevény né- metekkel és latinokkal, emez pedig a, nemtelenekkel s pórokkal tart- ván, és így sz. István üdvös intézeteitől eltérvén, azokat tetemesen meggyengíték. Az ő tulajdon rendeleteik pedig olly gyülülséget vonzá- nak magokra, hogy azokat eldődeink, az épen említett történetiratok tanusága szerint, Péter királyáéit ugyan Aba Sámuel által, mihelyest királyi hatalomra jutott, megsemmisítetnék"), Aba Sámwueléira nézve pedig Péter" visszafogadásakor magokat Henrik császár által a régi ma- a) Fejér, Oklgy. IV. köt. I. dar, 391. —b) De originibus et gestis Hungarorum. II. Könyv. 2. cz. 2 és 3. §.— 0) Thuróczy, Chronica Hungarorum. II. rész. 35 és 36. cz. — d) Kéza Simon II. Könyv. 2. cz. 3. §., Thuróczy II. r. 36. ez. — TÖRVÉNYEINK TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁDOK ALATT. 111 gyar törvények és szokások megtartásáról biztosítatni kivánnák "). De továbbá mindkettójöknek országlása olly gyűlöletessé lőn a" nemzetnél, hogy mindketten királyi széköktól megfosztva vesznének el. — E" ki- rályaink" vetekedésöknek alkalmával Ausztriának még addiglan megtar- tott utolsó része is, a Kopasz-hegytól, Mons Cecius, Lajta vizéig el- veszett )). Jegyzet. Aba Sámuel királyt Béla királyunk" névtelen irója, mun- kája 31-d. czikkében , Ed és Edumen kún vezérek" unokájának , Potának, véréből származtatja. 2. §. A! bajor törvény" behozatalát érdeklő véleményről. Voltak, kik Hermánra, azon kori külföldi iróra , — kinek tör- ténetiratában Henrik császárról az mondatik, hogy Péter visszahelyez- tetésének alkalmával eldődeinket tulajdon kérésökre bajor törvénynyel ajándékozá meg, ,,Ungarios petentes lege boioarica donavit" támaszkod- ván, azt vélték, hogy Péter" visszavételekor a" bajor törvények hazánk- ba behozattak "). Azonban e" véleménynek már az alapja maga nagyon ingadozó, mert Hermán történetiratának három külön kiadása létezvén, és azoknak csak egyikében, Kanisiuséban , fordulván a! fenn érdeklett ál- lítás elő, még csak az sem bizonyos, vajjon önmagától Hermántól ve- szi-e eredetét, vagy sem. De egyébként is e" vélemény olly valószinút- len, hogy azt legkisebb hitelre sem lehet alaposan érdemesiteni, részint mivel a" bajor törvény" itélőszékeinknéli divatban voltának nyomára sem törvényeinkben , sem régi okleveleinkben, sem hazai történetiratainkban nem akadunk, sót a képes Cronica által") épen ellenkezőról, ugymint arról tudósítatunk, hogy eleink az érdeklett alkalommal Henrik császár- nál honi törvényeinknek fentartását, és bevett szokásaik szerinti itél- tetésöket sürgették , — , Concessitgue petentibus Hungaris hungarica scitu servari, et consvetudinibus iudicari," — részint mivel Hermánnak kö- 2) Thuróczy, II. r. 37. cz. — b) Lásd Madarassy prépost már említett munkájának 21 és 29. lapjait, és az ott idézett irókat , tvvábbá III. Henrik császárnak Sigfrid határgróf" részére költ 1045-ki ajándékozó levelét. Fejér, Oklgy. VII. köt. IV. dar. 47. lap. 0) Lásd , Kelemen: Institutiones Juris Priv. Hungar. czímű 1814-d. évi munkája" I. köt. 14. lapját. — 4) Thuróczy, II. r. 37. cz. — 112 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEI. vetelt állítása a magyar nemzetnek, melly magát mindenkor ósi jogai- hoz és alkotmányához buzgón ragaszkodónak bizonyítá, egyik fő jelle- mével homlokegyenest ellenkezik , — részint végre, mivel, mint fölebb is megjegyzém, eldődeink mind Pétert mind Abát épen ósi intézeteik- nek és jogaiknak megvetése miatt fosztották meg királyi méltóságaiktól. IV. I. Andrásról 1046-d. évtől 1061-d. évig. 1. §. Törvényrendeletei. I. Andrásnak egy közhirdetménye, edictuma, vagyon törvény- könyvünkben, mellyben fő- és jószágveszteség alatt parancsolja, hogy mindenki, akár magyar, akár jövevény, a! szittya s pogány babonát és szertartásokat elhagyván és a" bálványokat lerontván, tüstént térjen vissza Krisztusnak sz. István által hirdetett vallására, annak minden szer- tartásait híven kövesse, a" püspököket és papi egyesületeket előbbi szo- kás szerint tisztelje, "s azoknak engedelmeskedjék; továbbá hogy a" fel- dúlt városok, faluk és szentegyházak mindenütt állítassanak vissza; vég- re hogy akárki, ha papi személyt, sót ha világit is, megült, vétkeért régi szokás szerint bűnhödjék, ezután pedig mindenki magát minden emberüöléstól, rablástól, erőszaktól, és másféle sérelemtételtől a" fenn kijelelt büntetés" terhe alatt tartóztassa. E hirdetmény, I. András" rendeletei nem törvény" hangján, ha- nem előbeszélésképen levén benne -előadva, külsejére vagyis szavaira nézve ugyan nem valóságos mása András király" eredeti hirdetményének , "s azt törvénykönyvünk" első kiadója, Mossóczy Zachár nyitrai püspök, mint önmaga kiadásában hiven megjegyzé, úgy mint régiségeink" érde- kes maradványát Bonfin" történetiratából irá ki; belső tartalma" velejének valóságát mindazáltal a magyar népnek, mellynek nagy része történet- iróink" egybehangzó tanuságuk szerint Péter király" elüzetése után szity- tyai vallására pártolt, rögtön történt megtérése, -és két azonkori hite- les irónak , Aloldnak, és sz. Gellért élete irójának, bizonyítása tökéle- tesen kivívják, kik közől amaz ugyan I. Andrásról azt jegyzi meg , hogy megkoronáztatván, Krisztus hite" javára legüdvösb rendeléseket tett; emez pedig munkája" 21-d. czikkében róla világosan azt mondja, hogy meg- KÜ(OZÓ VÍZÁLLÁSAI SZERINT. I. Vízállás 5" — és 4— 6" — 6 V. Viízemésztések. Közép sebes-] Mérés] pa. vasa db tik ség számítva közép § volság [ lábakban Vízemész- Duna- Táakban j ; . Vízemésztés lábakban s (ség Jáb ( jlek- ] ?g azok? ] tés köblá- vízállás és szal] Szés köb lábak- args ssákáai s evé ben. ! tizedei- ! bakban. Eztet ban. je ben ; 8 0 0 16451 22167 1 0,8612 0861] 9" ] 1,6528 29008 1 17372 26595 2 1,4312 14511 5 ] 27853] 140470 2 18301 31571 3 1,7408 1,7521 , ] 33625] 218795 3 19239 37125 4 2,0643 2/0561 ., ] 39473] 273970 4 20185 43307 5 20955 2.096] , ] 40241] 324270 5 21142 50136 6 22093 2198] , ] 42191] 355975 6 ! 22108 57638 7 22745 2AGUN La 43564] 382145 7 ! 23082 63732 3 2,3139 2.312] , ] 44408] 407455 f3j 24065 74912 9 24845 24831 , ] 48728] 438345 9 I 25057 84722 10 24289 24411 , ] 48196] 468820 36623 ! 26058 95432 11 24463 2463] , ] 49905] 505585 27068 ! 106911 12 25934 2.570] , ] 5,2210] 551200 42. 28087 ! 119364 13 8,6513 2.669] , ] 54348] 591495 5 29228 ] 134060 14 27225 2.753] , ] 56175] 630425 30149 ] 147175 15 28193 2.843] , ] 58156] 673900 ; 5 ] 31185 ] 162583 16 2,8192 2BAZI 7 1 576551 "209120 553 32224 ]! 179030 47 28144 27531 , 1 570001 711567 59088 ! 33264 ] 196550 18 27774 2750] , ] 5,6983] 716810 34317 ] 215250 19 27667 év /7 tl 5, 7491] 737235 50 ! 40672 ! 352423 20 28503 2.854] , ] 59411] 770600 j 21 26316 2.643) , ] 5,5012] 754420 B ös allt pék 22 ] 26285 2/6461 7? ] 55175] 644210 Kös je sebességeket adja az 23 25814 2564 53252] 532285 utólsó formula, ha w helyett 24 20622 2080] , ] 44615] 430630 1—2—3—1 stb tétetik. 25 21769 2.173] ., ] 46609] 359365 26 1,7389 1,731 3,7151] 2964.70 27 14725 TAzAL 9] 317101 .3933445 28 1,2129 1,262] , ] 27158] 190885 29 1,0235 1O2aN 20 :21935 ("146310 30 1,0093 0991 21407] 113925 31 0,2273 0,2221 , 1 0494? 57105 14,5" ] 0,0000 97.02 ! ! 134062 42 S; I. Vízállás 5—77—0" II. Vízálló je ri at hő . izállás — s hg fek KEN és 4—6"— 6" közt. T/ 0" III. Vízállás— 10/—0/—g IV. Vízállás S 13/— 147 gi VéVI ( . Vizemésztések. ] 1 áni EESZEDNBE. Közé "Közép sebes- Mérés utáni . DELSÉE ; p ség számitva [ közép sebes- asauab Vízmélység mérés sze- [ Vízemész. Fü Vízmélység] Tá VNzE Közé 5 ábak i e 1A0nÉ ő int lá 3 8) "7 [lá 6 2 ; ; 18 ÉN, zé MNB j jórekÉSE c ség JANE EE ség. lábakban. rint lábak-Ítés köblá- 5 lábakban 75 volság] szerint Vízemész- Iz Vízmélység Tá- ÖLE [gé se Jé sali; ZET 63 ban 5] bakban, gő. ] azok" tize- [ ölek- [lábakban tés köblá- 5 lábakban "s [ volság [ lábakban Vízemész- Duna- ] besesség ]! Átmet. atteg teti Í en deiben. azok" tize- deiben, benő ég azo bakban. g9. ] azok" tize-] ölek- ! "s azok? tés köblá- KÖSZölsz lábakban Vak izemésztés j HEG deiben, Beni tizedet S NAKBANE vizállás, és erő zés, köb lábak- ben ben tizedei- ban, 8 i ben. 0 0 0 NNNZTttEEHmHTTttRtmRtRrüe.———————b 3 j 0 : 0/8612 ] 1 12,00 ay 0,8612 5 kenéstlésszzazlkzzs tele tt——..—.—— . § , é éle jee 51,67 1 1641 a 24 né 2 14312 ]/ 51 —Ihad 2 15,50 5 1,4512 47177 8 TAlGa 18 12859 105,50 1 19.50 ú ese 0 13472 16451 JotőT 3 1,7408 —0,0112 3 17,00 a ] 1,7520 ]! 77965 5. alá 2/1668 ! 93305 öv ak 9] 16528] 29008 1 ] 1,5309 ! 17372 26595 0 E ő KESZ ZATBBN ERTL 4] 1800 ]. , ] 20567 ] 99902 Kalina ll 2 Já ae 3ahisaásóv I. TVzatassTezlás 2) 1/7251 ) 18301 ) 31571 5 Í 20955 ] 20 ! —0.0012 5 [/ 21125 ") . ) 2/0967 ] 122933 3 1 Sz v. [8/0710 ( 1868/75 a szán d 2 ákzel 24 3 19297 ) 19239) 37125 § ] 22093 0] 3.198 0,0110 6. 2133 ] , ] 24983 1 a3745 6 NSSZZ zs KSE S OZANGÉZS Ba 8 5 háza I 5 TS] 20 4] 241455 ) 20185 ] 43307 AT SES k MEREEE GANKESÚ 7) 2275) ) ) 22698 1 1476/88 7 VKSZ ás n. 132824 ) 247320 u eg UO EE SZEMŰ 5 ] 23714 ] ata2 ! 50136 s 23139 T8KE-Tes 0,0019 8 2401 (9806 j 9.3138 160534 3 Eeil És 3,3891 264760 7 Et 18 42191 355975 § Jaén [ ejám JEG 9 24845 sg li 0,0007 9 23.74 Ji j elvei 9, 28 42 E 34548 285325 CSE va 43564 382145 7 JEE cine 57658 v£54 , , d 25389 ] 173794 9 28 ; , s 31.51 JA 15 t 3082 65732 2 4989 , 120 9575 ] jitias , 2816 j 37910 ! 307495 , l JA408] 407455 8 ATA 23082 2.446 JÖEBST Bt zh s] 25112 ] 187468 10 ] 3047 3 195 SA NESA2A 4872 aaa 1129 ] 24065 74912 24463 2 46: —0,0171 11 2798 3 ESEn LAZA ST lű ai a 137496 ) 329900 10] 3325 ; diRtS e 438345 9 ] 33812 ) 25037 ! 84722 HERE 25705 00229 12 ] 2900 , ) 27203 ] 227340 Kel VS St s 1 3,8819 ) 358080 1117 az ag 0 1 ltéztágn NNNTSKSSTA ág [oda 1 éz $,6313 I 2 —.0,0183 13 3002 v SVASATT Ezt A 12 3342 3 40618 ! 390185 15 BAGÓ A 19905 505585 s 39497 97068 EKÉSÉ ] 00305 TA BTK j Ete 245830 13 3441 ) 42282 ] 421875 2 zén n 3,2210] 551200 42497 28087 119364 ! 00240 15 844 845 aban 380 úe méz] SZAT 43703 ] 450740 11 5elda d as né 45864 ! 29298 ! 134060 — 0/0068 [340 jlEZEN EE SE 15.) 3698 ] , 145244 ] 4831, 5 56175] 630425 48816) 3014 § gsoa FENNEN SÉSt a.) 30040 (301625 16 385 u. 14524£ ( 183190 fáma d 7 TAM Báta 48816) 30149] 147175 he szig l zi , Ő 2. 8,50 4 4851 51 3 [oz A 9, 156 6739,00 5 52135 31185 YE 0,0591 17 ) 3367 ! 8/9699.) 303540 17 ! 3808 2 / 5100,65 16 Í 41,58 5 7635 ; 5,213 5 ] 162583 ! j ser 100 53033 3808 4.4345 5123 " 1, ÉS 5,7655 7091,20 5,5558 32224 HE LENN NKÉSÖTÉS ( 29690 ! 30665 ű § 2 TES 512310 17 ] 41417 5 s 2 2 179030 , ] , aa ee 3066,52 18 3960 44332 ! 516635 ! ka 5,7000]1 711567 59088 ! 33261 053 [Egg TSSNNBESSIÓB 29955] 317042 19. ] 40 CEL GTE SES HASÁT 18 ] 4268 56983] 71 tzsá sú 196550 , § S 5 2999: a 9 011 44727 5314 , 7 31 . 68,10 62724 34317 215250 JEE 20 [372 55 ] 3329. zs a [A 531410 19 1 4319 ; s 272 525 21 ! —0,0120 A Lé úgfdj 27 aa 3oSÖTÓ CGÜNt test ) 146221 ] 557430 JÖVE MESE ea átélte EGEIKAA RaSeK 22 j 7 sz "Sséza n ] 28603 ]532 2 42798 ! 545740 5 ÜéS 5 59411 706, ] —0,0177 22 [27.23 , ]) 2/8748 12710 "85 FINN ERSTE 1 21] 4322 55012] 75442 5 23 I 0,0726 23 ! 2325 SEZHÉ CET ÉS 55 szine u. 142925 ( 4615/80 22) 34783 NŐ NEEGES LEEGÉT Ezen sebességeket adja az §) hi [/ 9 4 41. 4 4 9 B 6 vette e n s GJ) [/ pi 5 —0,0183 24 ] — 2050 MNESZOZGt ÉSZT a Ed a 141429 ] 3751,40 23 [ 3075 5 -aDI sERNER Jún tinulbo he wz Naa 25 z TESL 67 ),07 24 2492 34710 299845 91 FA 2 ; k 26 0,0034 25 17,00 n ] 24285 [133771 25 2142 S; 36861 HEGY 6 2800 4 44615 (430630 1—9—3—4 stb tétetik. 27 Ó7gea CEZE NÉSOESS , ) 19357 ] 105363 26 ] 1967 ] 2 028903 ] 200495 CEMENT SE 538 0,0041 27 15,01 2 16522 81437 27 1943 hd 24670 157075 97 58 sül 53 SZŐ CEZ 29 TARR 9] E s, ) 14150 ] 616,61 28 ! 17,69 " 121128 ] 127345 28 ] 2077 50 1 IST EZÉGO TS SÉRENSÉ 30 00010 2901 1153 , ] 11429 ! 47452 29 ! 15.94 2 Nas eg an db ISA j 2.718 TODBÍ AS 31 ] 02273 JAT 0,0146 30) 853 o TASENHS39159 30 ] 1295 " 116654 ]! 73030 501 1608 HANK eéte , : 0,0000 31 6,04 NGESYÁNT 0,2575 144,74 31 1046 kő 03845 35225 31 TEA £ kis 3925 (ék A j01085 § ét 32 0 11,16" 44,88 2 fő 145" ! 00000 "97.02 —21562"" 5 SZE E . 2 6 ; a TETT 16 jell s 78 94520,98 TJ—29228 134062,42 c— — —— — 250816 e — — 36259 e 134062 42 Esb 26058 ezen (10 21562 TÖRVÉNYEINK TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁDOK ALATT. 113 koronáztatása után a pogányság lételét, és a keresztény vallásra visz- szatérést egész nemzetének . főveszteség alatt megparancsolta"). Ezzel megegyezőleg nyilatkozik a" képes Cronicának irója is"): , Megparancso- lá, úgy mond, egész nemzetének főveszteségi itélet terhe alatt, hogy az előbb megengedve volt pogányságot elhagyván, Krisztus igaz hité- re térjenek, és azon törvény szerint éljenek mindenben, mellyre őket István szent király tanitá." Ezen hirdetményen kivül I. Andrásnak még egy szinte vallást érdeklő rendelete jutott hozzánk, a feledéstől sz. László" I. Könyvének 37-d. czikke által megmentve. 2. §. Más, említést érdemlő adatok országlása" korából. Törvénytudományi tekintetből I. András alatt említést érdemle- nek még e" következők is : : -1) E királyunknak azon tette, mellyel az országnak harmadré- szét testvér öcscsének, Béla herczegnek , kit Lengyelországból visszahitt, herczegség neve alatt átengedte"). András királynak e" tette tudniillik , mellynek példájára királyi herczegeink" utódai alatt is az országnak egy részét magoknak követelék, "s azokban, mint számos okleveleink "s ré- szint törvényeink is bizonyítják, adományozó, nemesítő, "s más feje- delmi jogokat gyakorlának, a királyi hatalomnak megosztása, követke- zőleg a köz erőnek meggyengítése, és a nagyravágyó hatalmasok" ár- mánykodása" mezejének megtágitása által, történetirataink" tanúsága sze- rint, mind ő rája magára, mind késő utódaira is igen sajnos követke- zéseket vonzott. Ezen tette által meg lőn vetve azon elégületlenségnek és visszavonásoknak alapja is, mellyeket a" királyi és herczegi birtok- ban lakó ország-nemesei jogainak nem mindenütt egyenlő méltánylása , "s a szabadságaik között néha szülemlett egyenlőtlenség, hozzá járul- ván a" hatalmasoknak csaknem büntethetlenné vált féktelensége, a" köz- jó nagy kárával okozott. 2) Radó nádornak sz. Demeter Száva vize feletti monostora" ré- szére költ 1057-ki adománylevele ") , mellynek tanuságából , —mivel abban 3) Lásd Kelemen" fennemlített munkáját. I. köt. 15. lap. — b) Thuróczy. II. r. 42. cz. — ") Thuróczy. II. r. 42. cz. — 4) Fejér, Oklgy. I. köt. 394. lap. — Rés IT. ÉVE. VI. 2. 15 114 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEL az mondatik, hogy Radó nádor e" monostort azon egész tartománynyal együtt szent koronánknak visszaszerzette, — ismét nyilván kiviláglik , hogy a Duna és Száva közti Slavonia, Horváthórszágnak hazánkkal tör- tént összekapcsoltatása előtt is már, hazánk" kiegészítő része volt. V. I. Béláról 1061-d. évtől 1063-d. évig. I. Bélától, kit eldődeink bátyja halála után, annak már megko- ronázott fiát mellőzve, királyi székre emeltenek, törvénykönyvünk semmi törvényt sem mutat elő; néhány közhasznú rendeleteinek emlé- két mindazáltal Kéza Simon ") , a képes Cronica ") , és más történetiróink fentartották, kiknek tanuságúk szerint I. Béla a vásárokat szombaton tartatni parancsolta, a" mértékeket meghatározta, "s az árúk" árát azok szerint igazságosan kiszabta, a vámokat alább szállította, pénzt tiszta ezüstből veretett, és a bizánczi, negyvenezüst kispénzt érő aranyokat forgásba tette"). Ugyanazok fentarták annak emlékét is, hogy e! ki- rályunk hirdetőket küldvén egész országszerte, minden faluból az öre- gebbek közóől kettőt tanácskozásra magához Fejérvárra összehivatott, de szerencsétlen sikerrel; mert a" gyülevész sokaság némelly vakmeróbbek által felizgattatván, ismét a" keresztény hit" eltörlését és a" pogányság- ra visszatérhetést olly dühösséggel sürgeté, hogy fegyveres erővel szük- ség lőn azt szétveretni, "s rakásra öletni). Egyébiránt ezen fejérvári , és az 1063-d. évben Erneszt ausztriai határgróf elleni hadi segedelem végett összehivott demesi gyülés nyilván tanusítják, hogy e" királyunk korában az országos vagyis királyi gyülekezetek virágzó divatban voltak. VI. Salamonról 1063-d. évtől 1074-d. évig. Salamon , I. András fia, kinek királyi székre emeltetésében I. Bé- lának fiai, az atyjok által hajdan bírt ország" harmádrészének átengedé- se mellett, minden ellenszegülés nélkül megegyezének, némelly taná- csosainak. sugalásai által a herczegek ellen felingereltetve, a" hazát visz- szavonásoknak, és végre polgári háborúnak martalékává tette, melly a) II. Könyv. 4. cz. — b) Thuróczy. II. r. 45. cz, — 0) Lásd Kelemen említett mun- kája" I. köt. 15. lapját. — 4) Kéza" II. Könyv. 4. cz., és Thuróczy. II. r. 46. cz. — TÖRVÉNYEINK TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁDOK ALATT. 115 királyi méltóságának elvesztésével végződött, és a nemzetnek örök gyú- löletét rája vonzotta. Törvényeket tőle törvénykönyvünk nem bír, sót régi okleveleinkben és történetiratainkban sincsen törvényeinek nyoma. Két kegyelemlevelének emléke mindazáltal fenmaradott, úgymint azon 1067-ki levelének, mellyben a" zászti apátságnak Péter gróf általi alapi- tását helybenhagyá, Praynál, és a pécsi püspökség" részére költ egy le- velének Gara Miklós nádor" 1402-ki itélőlevelében "); mellyben . Sala- monnak e levele biróilag tekintetbe levén véve, nyilván kiviláglik, hogy a mit Verbóczi II. r. 14-d. czimében Salamon" kegyelemleveleinek foga- natlanságáról mond, a! vallás" hasznát és érdemét soha sem lehetvén kétségbe vonni, az egyházaknak adott leveleiról érteni nem kell. VII. I. Geizáról 1074-d. évtól 1077-d. évig. I. Geiza, kit az ország rendei Salamon" legyőzetése után, ha- bár akaratja ellen is, királyi székre emeltenek , Bonfin" tanusága szerint ") némelly üdvös törvényeket hozott ugyan, azokat mindazáltal az idő" mostohasága hozzánk jutni nem engedte.; E" királyunknak a" garam-mel- léki apátságot alapító 1075-ki levele ") alkotmányi törvényünkre nézve érdekes; melly tudniillik, . mivel abban Geiza fiairól említést tészen , mellékgyámokul szolgál annak bebizonyítására, hogy : Kálmán király és Álmos herczeg nem sz. Lászlónak, hanem a képes Cronica 9), és Kéza Simon ") előadása szerint I. Geizának fiai voltanak, — Ugyanezén tör- vényünkre vonatkozólag "e" korból: említést érdemel. VII. Gergely pápá- nak két rendbeli, úgymint; egy 1074-ki, Salamonhoz, és egy 1075-ki Geiza herczeghez szóló levele "; mellyekben első nyomát találjuk a" pápák" azon követelésének , hogy Magyarország sz. István" felajánlásánál fogvást a. római szentegyháznak húűbérnöki országa: Amabban t. i. Ger- gely pápa dorgálja Salamont azért, hogy Magyarországot, melly, úgy mond, sz. István felajánlásából a" római szentegyháznak tulajdona, a" német királytól fogadta el húbérül, és inti őtet, hogy királyi pálczá- ját az apostoli felség" hűbérnöki javának ismerje el. Emebben pedig Gei- 2) Fejér, Oklgy. VII. köt. I. dar. 113 és 119. lap. — b) Lásd Kelemen említett munkája" [. köt. 16. lap. — ") Fejér, Oklgy. I. köt. 428. lap..— 4) Thuróczy. IT. r. 60. cz. — 7) II. Könyv. 4. cz. 5. §. — 9 Fejér, Oklgy. I..köt. 421 , és 423. lap . 15" 116 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEI. zának ajánlja, hogy a" római szék" követei iránt engedelmes legyen , meg- gondolván azt, hogy Magyarországnak , mint legnemesb hazának, önsza- badságával kelljen bírnia, és nem lennie semmi más ország királyának, a római szentegyházon kivúl, alája vettetve, és hogy, a mint ő hi- szi, Salamon?" urodalmát azért akadályozza az isteni végzet, mert ő azt nem a" pápától, hanem a" német királytól bitorlólag nyerte. VIII. Szezt Lászlóról 1077-d. évtől 1095-d. évig. 1. §. . Törvényünket érdeklő érdemeiről általánosan. S. László, I. Geiza királynak öcscse, kit az ország! rendei, sem Geiza" fiait, sem a" még akkor életben volt Salamon királyt nem tekint- ve , királyi székre emelének , az ország kormányát ugyan tüstént átvevé , magát mindazáltal megkoronáztatni nem előbb , mint midón Salamon vele kibékülvén, az országról lemonda, 1081-d. évben engedé "). Ezen, mint történetirataink tanusítják , jelesb királyaink" egyiké- nek hazánk" jogait és törvényeinket tekintve is, kitünők az érdemei. Je- lesen, sógora Zvonimir, Horvátország királya, 1087-d. évben örökös nélkül meghalálozván, Horvátországot részint az özvegy királynénak , és néhány fő embereknek megegyezésével, részint fegyverrel szent ko- ronánknak megszerzette, és annak kormányát 1091-d. évben unokájá- ra, Álmos herczegre, királyi czímmel bízta ?). Továbbá több üdvös tör- vényeket hozott, mellyek különbkülönb időkben költ három könyvek- re felosztva, törvénykönyvünkben is olvashatók. 2. §. Sz. László" első Könyvéről. Sz. Lászlónak első Könyve, előszavának tanusága szerint, önma- gának sz. Lászlónak elnöklése alatt országunk" fő papjai és világi fő em- a) Thuróczy. II. r. 56. cz. — b) Lásd Madarassy prépost fennemlített munkáját a 30-d. lapon, és az ott előidézett irókat. Továbbá Feliczián érseknek a" zágrábi püs- pök" dumbroai erdő iránti perében hozott 1123-ki itéletét, mellyben sz. László a zágrábi püspökség? alapitójának mondatik , és II. Andrásnak ezen puspökség iga- zait erősítő 1217-d. aranypecsétes levelét. Fejér, Oklgy. I. köt. 484., és III köt. I. dar. 210. lap. TÖRVÉNYEINK TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁDOK ALATT. 117 herei által az egész papság és köznép" jelenlétében tartatott szabolchi szent zsinatban, — melly tehát, már csak külső formáját tekintve is, nem pusztán egyházi, hanem akkor más országokban is divatozott egy- házi és világi vegyes gyülekezet vala, — 1092-d. évben hozaték, "s ma- gában 42, részint egyházat és vallásgyakorlást illető, részint világi tör- vényszékeket és igazságkiszolgáltatást érdeklő törvényczikkelyeket fog- lal, mellyek közól itt főkép említést érdemlenek : Az 1, 2, és 3-d. czikkelyek, mellyek a" második nejű és öz- vegy vagy férjétől elvált asszonynyal , vagy szolgaleánynyal házasságban élő papokat elválasztatni, azokat ellenben, kik először és törvényesen léptek házasságra, annak élvezésében mindaddig, mig az iránt a pápá- nak tanácsa kikérethetnék, meghagyatni parancsolják. — E" törvények mutatják , hogy a" nőtelenség" törvénye papjainknál akkor még, legalább határozottan, bevéve nem volt, következőleg az egyházi rend" szentségé- nek házasságbontó ereje mai kiterjedtségére nálunk akkor még nem jutott. Az 5 és 23-d. czikkek, hogy, ha ki szentegyháznak valamit aján- dékoz, azt semmi oknál fogvást vissza ne húzhassa, és ha ki szavát meg nem tartaná, igéretének teljesítésére püspöki törvényszék által szo- ritassék, és ha ennek ellentállana, a" király" itélőszéke elébe vonassék. A" 7 és 8-d. czikkek, hogy a" régiség miatt elpusztult egyháza- kat a" püspök, a! zendülés által lerontattakat pedig király" parancsára a község népe építse fel, kehelyról és ruhákról azonban a" király , köny- vekról pedig a püspök tartozván gondoskodni. A" 13 és 20-d. czikkek, hogy, ha ki mással paráználkodó nójét megöli, tettéról istennel számoljon; ha mindazáltal az asszonyt rokoni ártatlannak állítván, a! férjet igazságtalanságról vádolnák, a dolog tör- vény előtt hányassék meg, szomszédjai mindenkép kérdőre vonatván, vajjon férje hozzá nem viseltetett-e előbb utálattal, "s vajjon nem tá- madott-e paráználkodásról már előbb is némi gyanuság az asszony el- len? és ez az okosság" sugálása szerint itéltessék el. Ha pedig a férj há- zasságtörésen kapott nejét törvény elejébe állítja, a vétkes asszony egy- házi törvények szerint bűnhödjék. A" 17 és 18-d. cgikkek a" jövevény egyházi személyekről, hogy, ha külföldi pap püspökének ajánló levele nélkül hazánkba jönne, tanu- 118 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG ÉRTEKEZÉSEI. ság vagy izzó vas által igazolja magát. Továbbá hogy a jövevény pap azon püspököt vagy grófot, kinél megtelepült, el ne hagyhassa, miglen ellene valamelly rajta elkövetett igazságtalanságot a" királyi itélőszék előtt be nem mutathat. A" 26 és 30-d. czikkek, hogy mindenki, jelesen az apátok is, új szabadosaikból püspökeiknek tizedet adjanak, és hogy a" püspök vagy gróf szabadoósaival tetszése szerint bánhasson ugyan, de mégis szabad- ságuk" sérelme nélkül. A" 28-d. czikk, hogy valahányszor izzó vassal vagy forró vizzel itélet tétetik, mindenkor három alkalmas tanúk jelen legyenek, kik mind az ártatlannak ártatlanságát, mind viszont a" vétkesíthetőnek vét- két bizonyítsák, és hogy a pap a vastól két penzát, a viíztól pedig egyet kapjon. y A" 32 és 34-d. cgikkek. Amaz az egyik faluból másikba menó leányon vagy asszonyon erőszakot tevót emberülő gyanánt, emez pedig a kurvákat és boszorkányokat a" püspökök itélete szerint büntettetni rendeli. A" 33-d. csikk, hogy a más" megyéjében tenyészett marhából ti- zedet vevő püspök tizedének negyedét az ottani papnak adja ki. A" 38-d. cgzikk, melly az akkori ünnepnapokat elősorolja. E" na- pok maiglan törvényszüneti napok. A" 40-d. czikk a tized" kivételéről, hogy a" püspök tizedet vegyen ugyan mindenből, de pristáldja köteles legyen azta: gabona vagy állat urának vallomása, vagyha annak. hitelt adni nem akarna ," esküje szerint kivenni , és: csak azon esetben: számoltathassa meg a" gabonát, ha a" ga- bona" urának letett esküjét más valaki hamisnak mondaná, és akkor is nem egyedűl önmagának , hanem a" király és gróf" pristáldainak jelenlé- tökben. E? törvény továbbá a" gabona urát, ha esküje hamisnak talál- tatott, tized helyett kilénez tízedrész adással bünteté: de viszont a" ha- mis vádtevőót is hason büntetéssel fenyítetni, és ha arra elégtelen volt, szolgául eladatni rendelé. Végre e" törvény azon esetben, ha ki tize- dének mennyiségét megvallani nem akará, a" püspök" pristáldjának meg- engedé, tized" fejében alkalmas tanúk előtt annyit kijelelni, ménnyit igaz- TÖRVÉNYEINK" TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁDOK ALATT. 119 ságosnak tartott, egyébiránt az egész tizedbeszedés" dolgát karácsonyig bevégeztetni parancsolván. "A" 41 és 42-d. czikkek, hogy ha ki, akár nemes vagyis fegyve- res , miles , akár gróf, király" küldöttje által meghívatva , a" király" itélő- széke előtt törvényt nem állana, vagy király" engedelme nélkül haza- menne, ügyét vesztvén, a!" mit ellenfelétől elvett, kétszeresen adja visz- sza; de viszont a! felperes is, ha valakire birói pecsétet küldvén, tör- vény" szine előtt meg nem jelennék, a" pecsét királyé levén, ügyét vesz- sze, és üt penzát fizessen, "s ezen pénzbirság, ha perét megujítaná, mindannyiszor ismételtéssék; — ha pedig más biróé volna a pecsét, száz pénz-darabba marásztaltassék. 3. §. Sz. László II. Könyvéről. E könyv, első czikkének tanusága szerint, az ország minden fő embereinek gyülekezetében, mellynek kora mindazáltal kijelelve nin- csen, Pannonhalmán hozatott, "s 18 csupán fenyitő törvényi czikkekból áll, mellyeknek ismét nagyobb része, — tizenkét egész czikk, — a! tol- vajság gonosz tettével foglalkodik. A" tolvajságot tárgyaló czikkekben nemcsak sz. Istvánnak tol- vajságelleni törvénye annyira megkeményítetik, hogy a szolga ugyan második lopásáért, és ha tetten kapták, az elsőért életét, a" szabad em- ber pedig, ha csak tíz denárt érót orozott is, mindenkor már az elsőért életét minden vagyonával együtt , — kivevén ha egyházhoz futott volna, melly esetben csak szemeitól fosztaték meg, — elvesztené, sót tizedik évüket felülhaladó gyermekei is szolgasággal és vagyonuk" veszteségé- vel bűnhödnének (1, 2, 12, 14. cz.); hanem hogy a büntetést senki el ne kerülhesse, azon kivűl, hogy a" törvényhozók esküvel megfogadák , hogy , ha akármiféle rokonuk tyukok" árát felülmuló tolvajságban találtat- nék, azt rejtegetni vagy oltalmazni nem fogják, több szigorú rendel- kezések tétetnek. Illyenek jelesen, hogy a biró is, ha a tolvajt meg nem büntetné, vagyon-veszteség és eladatás büntetése alá essék (6. cz.); —- hogy a tolvajt akárki büntetlenúl megkötözhesse, és biró elejébe ál- líthassa, habár igazságtalanul kötözte volna is őt meg, és senkinek 55 penza büntetés alatt szabad ne legyen a megkötözést gátlani (3. cz.); 120 A MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEI — hogy ha kit egész falu tolvajnak kikiáltana, izzó vas- próba alá vet- tessék, sőt attól őtet a" falubeliek egy részének védelme se menthesse meg (4. cz.);— hogy ha kinek valamije elvesz, alkalmas tanúkat maga mellé vevén, azt, akárhol nekie tetszik, nyomozhassa, és ha kik ótet abban akadályoznák , izzó vas itélete alá vettetvén, mint tolvajok vesz- szenek el, sót ha megtisztulnának is, a gátlásért 50 penzával bűnhöd- jenek; különösen pedig a lopott marhára nézve, hogy a! falubeliek kár- megtérítés terhe alatt a marha" nyomát üző követének tilalma ellen mar- háikat ki ne hajtsák, és ha követ jövetele előtt kihajtották volna, a keresők minden házat tetszésük szerint kimotozhassanak (4. ez.); — végre hogy máskép senki el ne adjon, és meg ne vegyen semmit , mint vásáron a" birónak, vámszedőnek és tanúknak jelenlétében, "s ha kik e" törvényt megszegnék , a felek ugyan az eladott holminak és árának, a" tanúk pedig egyetérőjének veszteségével, és ha az adásvevés tárgya lopott jószág volt volna, mind a" felek mind a tanúk életükkel bűnhöd- jenek (7. cz.). E" könyvnek többi czikkelyei közől a 15 — 18-d. czikkek a 1lo- vak és ökrök" határ-szélekeni eladásának akkori környülmények által okozott ideigleni korlátozásáról szólván, csak az emberölés és hatalmas- kodás- sz. István alatti büntetését módosító következő két czikkely méltó megjegyzésre, u. m. A" 8-d. czikkely, hogy ha kivont karddal embert ül valaki, ki- rályi itélet által tömlöczre vettessék, és minden vagyonának két har- mada a" megült ember" atyafiainak adassék, egy harmada gyermekeinek és feleségének meghagyatván; ha pedig vagyona 110 penzát nem érne, szabadságát is veszsze el. A" 11-d. czikkely, ha valamelly nemes vagy vitéz, smiles, más nemesnek házát megtámadja, "s abban verekedik, tettéért vagyonának két harmada a" megsértett félre szálljon, egy harmada szinte feleségé- nek és gyermekeinek maradván; ha pedig vagyona nem volna, meg- nyirett fővel, kötözve, és megostorozva piarcz körúl vezettessék, és így adassék el, bűntársai pedig, ha szabad emberek , gonosz tettöket 55 bizánczi aranyon váltsák meg, ha pedig szolgák, a" bűnöséi ugyan vele TÖRVÉNYEINK TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁDOK ALATT. 121 egyenlően bűnhödjenek, a" másokéi pedig, kik urok" tudta nélkül vette- nek részt, adassanak el, és áruknak fele bűntettökért adassék , fele urok- nak maradjon. 4. §. Sz. László TII. Könyvéről. E könyv, első és tizenötödik czikkének tanusága után, szinte törvényhozó gyülekezetben, mellynek mindazáltal sem helye sem ideje kijelelve nincsen, a király és országunk" fő emberei által hozattaték , és 29 czikkelyekre terjed; mellyek közől 13 ismét a" tolvajság gonosz tettével, 9 más büntető rendelésekkel, 7 a" birói hatalom rendbeszedé- sével foglalkodik. A" tolvajságot érdeklő törvényczikkelyek közől a 6, 7, 8, 11, és 18-dikat , — mellyek a! tolvaj asszonyok és leányok" büntetését kü- lön kijelelik, másokét pedig a" kisebb orozásokra nézve fontosabban meg- határozzák, "s a lopott jószág" eladóját és a" vétel tanúit általánosan tol- vaj gyanánt büntettetni rendelik, és a" tolvajjal minden közösülést 55 penza büntetés alatt tiltanak, — csak röviden érintvén, főkép említést érdemlenek : 3 Az 1. czikk, melly a" tolvajoknak bizonyosb kiirtása végett azt rendeli, hogy városról városra, "s faluról falura királyi követ küldes- sék, kinek az őrök és falubeliek a tolvajságról gyanúsokat bejelenteni tartozzanak, és a! bejelentettek, ha magókat vétkeseknek meg nem is- mernék , . tízenként . felősztatván, . minden tizedik, és ha ez megégne , mindenik egyenként . izzó vas - próba alá vettessék. A 4, 5, és 17-d. czikkek, mellyek a" menedékhelyek" sikerét a tolvajokra nézve megszorítják úgy, hogy a menekvő soha egészlen fenyítő büntetés nélkül nem maradna, hanem ha tettét megvallaná, sz. István törvénye szerint bűnhödnék, ha pedig magát ártatlannak mon- daná, izzó vas- próba alá vettetvén, és megégvén, a" törvénynek egész , szigoruságát tapasztalná. A" 9, 10, és 12-d. csikkek, mellyek mindenkinek, ki tolvajt fogott, és megkötözött, 10 penza büntetés alatt kötelességül teszi, hogy három napnál, vagy ha táborozás idejében fogatott volna a! tolvaj el, a. királynak és fő embereinek visszajövetelénél tovább ótet magánál ne M. T. T. ÉVK. VI. 2. 16 122 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG? ÉRTEKEZÉSEI. tartóztassa, hanem a" birónak, vagy ha valamelly nemesnek szabad la- kában történt a" tolvajság, a" lak" urának vagy pristáldjának , sót ha ezek otthonn nem levén, tiz nap alatt haza nem jönnének , ezen esetben is a" közönséges birónak adja át, és ha talán a" tolvajságról tudomással birók- nak feltalálását igérné, e" végre nekie hat hét engedtessék, de ha ezen határidő alatt igéretét nem teljesítené, királyi itélet által marasztaltas- sék el. A" 19-d. csikk, melly azt rendeli, hogy a" tolvaj ügye azon biró előtt itéltessék el, kinek határában befogatása történt. E" könyvnek egyéb büntető rendeletei ezek : A" 2-d. czikk, mellyben meghagyatik, hogy a" király" követének hírül-adására mindenki, akár nemes, akár nemtelen, ki András király- nak és Béla herczegnek korától kezdve. polgáriakat, őröket, szolgákat letartóztat, azokat kétannyitadás terhe és 55 penza büntetés alatt nagy boldogasszony" napjáig király elejébe állítsa, és ha magát védeni akar- ná, a király itélőszéke előtt jelenjék meg, "s hogy ugyanakkor. jelen- jenek meg oda az úgynevezett Wzbégek is, akárki oldala mellettiek lé- gyenek, és az általok beűzötteket szinte állítsák elő. A" 13, 14, és 20-d. cszikkek, mellyek a! szökevény, 7s bitáng, vagy valaki birtoka" használatán kapott szolgáknak és barmoknak, to- vábbá a tolvajok vagy királyi futárok által eleresztett lovaknak, akár az arra rendelt jókergéchek, akár a" birtokosok" önmagok általi egybe- gyűjtésök, közhírültételök, visszaadások, vagy urok nem találkozván , király és gróf közötti felosztások felett rendelkeznek, és a" törvénysze- gő befogókra és gyűjtögetőkre szigorú büntetést szabnak, A" 15-d. csikk, hogy a" király és fő emberek" törvényrendeleteit áthágó, ha püspök, király" akaratja szerint bűnhödjék, ha gróf, grófsá- gáról tétessék le, ha fegyveres s vitéz, 55 penzát fizessen, és ha szá- zados volna, ezen pénzbirságon túl még tisztétól is fosztassék meg. A" 21-d. czikk, hogy senki más" szolgáját vagy kuktáját be ne fogadja, "s ha befogadná, kétannyi visszaadásán felül, a" gróf 55, a polgári 25, a pór 5 penzával bűnhödjék, és azon esetben, ha az illy befogadott ember valamelly bűntett miatt laáppangána, a" befogadó ma- TÖRVÉNYEINK, TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁDOK ALATT. 123 gát eskü által kitisztítani is tartozzék, és a" gonosztevő , , ha mit ellene kimondana , hallgattassék ki. A" 27-d. csikk, hogy ha kik otthonn veszekedvén, biróhoz nem jön- nének, a?" biró ne gondoljon velök; ellenkező esetben pedig belátása sze- rint itélje el a" dolgot, és ha, megegyeztetvén őket, a" sérelem" váltságából valamit kap, harmada őtet, két harmada a királyt illesse. A" 28-d. csikk, melly a" király" követségének gyors továbbmoz- díthatása végett azt rendeli, hogy a királyi futár akárkinek úton talált lovát, — a" papokét, és a püspök vagy gróf udvarába, vagy szentegy- házba menőkét kivevén , — szabadon elvehesse, "s ha ki őtet azért meg- verné, 55, ha szíjjainál visszatartóztatná, 10 penzával bűnhödjék; har- madik falunál tovább mindazáltal a" futár senki lovát magával ne vihesse. A? 29-d. csikk, hogy ha ki szökevény szolgát vagy elveszett hol- mit keresni akar, senki ellene ne szegüljön, "s ha azt tenné, vagy őtet megverné , tíz penzát megérő tíz tinóval bűnhödjék. Végre A" birói hatalom" szabályozását érdeklik : A" 3-d. csikk, hogy a" palotagróf, nádor hazamenvén, a" kirá- lyi pecsétet az udvarba maradó helyettesének adja át, és míg otthonn marad, 55 penza büntetés alatt, a király udvarnokain kivül, senkire . pecsétet ne küldjön, "s másokat csak akkor itélhessen, ha önkényt hoz- zá járulnak. Továbbá hogy a" herczegek és grófok is így fenyítessenek, ha magokéin túl másokat itélnének. A" 16, és 22 — 26-d. csikkek, mellyeknek rendelése szerint min- denik biró csak tulajdon megyéjében itélhetett; annak körében mind- azáltal pecsétjét, papi személyeken és grófokon kivül, akárkire küld- hette; mellyet ha ki megvetvén, meg nem jelent, első és másod ízben : öt-öt penzával bűnhödék, harmadszor pedig ügyét elveszté, és megnyi- retvén, tartozásáért ellenfelének adaték. Továbbá a" biró itélettételét 30 napnál továbbra büntetlenúl nem halaszthatá , . és itéletéért egy évig fe- lelni tartozék úgy, hogy bebizonyitatván itéletének igazságtalansága, az elitélt értéket kétszeresen megtériteni , és azonfelül 5 penzát fizetni tar- toznék; de ellenben a" vádtevő is, ha az itélet" igazságtalanságát be nem mutatná, szinte 5 penzával bűnhödnék. Hogyha pédig valamelly biró hatalmának megszűnte előtt a" pert be nem végezheté, iszándéklott ité- 16" 124 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEI. letét az ujonan rendelt biróval közleni, "s az ügyet vele egyetértve el- dönteni, és az itélet díjának tizedrészét nekie átengedni tartozék. . Vég- re az alattomosan itélő hamis birák azon biró elébe állitatván, kinek határán találtattak, az elitélt értéknek kétszeres megtéritésével , és 10 penza fizetéssel bűnhödének. 5. §. Némelly jegyzetek sz. László" törvényhozásáról. Sz. László" törvényhozására nézve különösen jegyzésre méltók e következők : 1) Hogy a törvényhozó gyülekezetekben, következőleg a" törvény- hozásban, valamint sz. István alatt, úgy ő alatta is, csak az egyházi és világi fő emberek vettenek részt, a" mint ezt I. Könyvének előszava, és 37-d. czikke, de még világosabban II. Könyvének 1., és III-d. Köny- vének 1 és 15-d. czikkei bizonyítják. 2) Hogy sz. László törvényeiben a király maga sehol sem szól , hanem a" gyülekezetben jelenlevőknek nevében adatik elő a" határozat. Eléggé tanusítják az I. Könyv" 1., a II. Könyv" 1., és a III. Könyv 2, 19, és 21-d. czikkei. 3) Hogy sz. László? törvényhozása a bűnösjavító rendszertől, mellyet sz. István" törvényei a" gonosztevők" fenyitésével olly gondosan összekötének , egészen eltért, annak az ő törvényeiben, ne talán a kur- vák és boszorkányok feletti itéletet püspökre bizó czikknek kivételével , semmi nyoma elő nem tűnvén. 4) Hogy sz. László" törvényhozása, a" mint azt I. Könyve" 17-d. , IL Könyve" 3, és 4-d., "s III. Könyve 1, és 17-d. czikkei tanusítják, az em- berrel született jóhiedelem jogának, és azon természeti igazságnak , hogy senki lehetetlenre nem köteleztethetik , ellenére, a" bebizonyitás terhét nem a" tettet állító vádlónak, hanem az azt tagadó bevádlottnak vetette nyakába. 5) Hogy az kettallánáságtn vagy gonosz tett" izzó vas és forró víz ál- tali felfödözésének vad szókása, mellyet az előbbeni pontban előadott képtelen elvnek szükségképen gyarapíitania és dühödtségig emelnie kel- letett, el királyunk" országlása alatt már virágzó divatban volt, meg- czáfolhatlanul tanusítván ezt I. Könyve" 28-d., II. Könyve" 4, 5, 6-d., és III. Könyve 1, 2, 11, és 17-d. czikkei. TÖRVÉNYEINK TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁDOK ALATT. 125 6) Hogy az idéztetés sz. László" korában a" birói pecsét" király vagy más biró küldöttje általi átadásával történt. Lásd I. Könyve" 41, 42., és III. Könyve" 25 és 26-d. czikkeit. 7) Hogy a nádornak sz. László alatt, III. Könyve" 3-d. czikké- nek tanusága szerint, a" király? itélőszékében fő szerepe volt, 7s a" ki- rály" birói pecsétje ő nála létezett; a" király" itélőszékén kivűl mindaz- által országos birói külön hatalommal még nem bírt. 8) Hogy sz. László törvényeiben, jelesen I. Könyve" 17 és 28., "s III. Könyve" 21-d. czikkeiben, már a!" hihetősítő és tisztító tanúknak némi nyomai előtúnnek. 9) Hogy sz. László a menedék - helyeknek káros befolyását meg- szorítani iparkodott. Lásd II. Könyve" 12-d., és III. Könyve" 4, 5, "s 17-d. czikkeit. 10) Hogy az ökör- vagy tinóadás büntetése, törvényeiben csu- pán kétszer fordulván elő, már szokásból kijönni kezdett; de viszont annyival inkább elhatalmazott a" halálbüntetés, szolgaság alá vetés, és jószágveszteség, melly sz. István alatt igen kevés esetre vala szorítva, — a! számüzés, pénzbirság és csonkítás mindig megtartván előbbi vi- rágzó keletét. 11) Hogy, habár a" tolvajságra nézve megszaporíitá is sz. László, és pedig tetemesen a" halálbüntetéseket, a" kivont karddal véghezvitt emberülésben mindazáltal azt tömlöczre és jószágveszteségre változtat- ta. Lásd II. Könyve" 8-d. czikkét. 12) Hogy a birságoknak §-a a! királyt, 35-a a" birót (III. K. 27-d. cz.) illeté; a" jószágveszteségre itélt bűnösnek vagyona pedig a" tolvajságban ugyan a" királyra, — ki a" község által történt tolvaj-kikiáltás" esetében annak negyedét (II. K. 4. cz.) a községnek átengedni tartozék, — szál- lott, a gyilkosságban és nemes lak" megtámadásában pediglen két har- madára a megsértett személynek vagy rokonainak, egy harmadára a bűnös gyermekeinek és feleségének (II. K. 8 és 11. cz.) juta. 13) Hogy a" püspöknek tizedvételi általános joga sz. László alatt olly kiterjedésben vétetett, hogy az ujonan lett szabadosokból, sót a szökevény szolgákból és bitang marhából is őtet tized illetné. Lásd I. Könyve 27 "s 30., és III. Könyve" 13-d. czikkét. 126 A MAGYAR TUD. TÁRSASÁG ÉRTEKEZÉSEI. 14) Hogy a" papi személyeket egyházi felmentettségök a közön- séges fenyító biróság ellen csupán csak a kisded, egy tyúk vagy lúd árát meg nem haladó orozásokban, nem pedig a nagyobbakban védheté; egyébiránt divatban levén már akkoris az, hogy a bűnös papot fenyi- tetése előtt püspöke egyházi rendétól megfoszsza, a mint ezeket sz. László" II. Könyvének 13-d. czikkelye világosan tanusítja. 15) Hogy e korban a!" Comes és Judex nevezetek egy jelenté- sűek nem voltak; mert, habár sz. László III. Könyve" 3-d. czikke sze- rint némelly grófok birói hatalommal bírtanak is, mindenik gróf mind- azáltal nem volt biró, sem minden biró gróf, a mint ezt ugyanazon könyvnek 12, 19, 22, 23, 24, és főkép 25-d. czikke bizonyítja. 16) Hogy a" közrendű nemesség sz. Istvántól nyert szabadsága megszorításának nyoma sz. László" törvényeiben, jelesen III. Könyve 25-d. czikkében, — melly a" közönséges, "s pórok felett itélő birák ele- jébe hivatás alól csak a papokat, és grófokat, comeseket, veszi ki, — már mutatkozik. IX. Kálmánról 1095-d. évtől 1114-d. évig. 1. §. Törvényünket érdeklő érdemeiről általánosan. Kálmán, I. Geizának fia, a mindjárt sz. László" halála után el- lene felzendült horvátok" vezérét, Pétert, legyózvén, nemcsak az előbb bírt tartományt visszafoglalta, hanem hódításait folytatván, szent koro- nánk" jogait a" tengermelléki Horvátországra, s Dalmácziára "), és Rá- ma- vagy is Bosnyákországra !) kiterjesztette; és hogy hazánk" belső bol- 1) Lásd a" képes Cronicát Thuróeczynál II. r. 62. cz. ; Kéza Simon II. Könyv. 4. cz. 5. §., Tamás spaláti esperest 56. cz.; Madarassy prépost fenérdeklett munkáját a 30-d. "s következő lapokon, és Kálmánnak több rendbeli privilegiumait, jelesen a jadrai apáczák" 1102-ki , a" spaláti egyház" 1103-ki, a" traguriaiak" 1108-ki, és az árbai egyház" 1111-ki leveleit, mellyekben magát Horvát- és Dalmátországok" kirá- lyának czímezi, "s az elsőben Belgrádon történt koronáztatását is megemlíti. Fejér , Oklgy. II. köt. 31, 39, 45, 56. II. 5) Lásd Kálmánnak a! spaláti egyház" igazait erősítő 1103-ki levelét, mellyben magát Magyar-, Dalmát-, Horvát- és Rámaörszágok" királyának írja , és Madarassy prépost említett munkáját a" 30 és 36-d. lapon. TÖRVÉNYEINK "TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁDOK ALATT. 127 dogságának előmozdítására nézve se mulaszszon el semmit, országunk" fő embereinek verczelli, vagyis mint tudós Batthyány püspök egyházi törvényeinkről írt munkájában ") gyanítja, vercsellói gyülekezetében sz. István" törvényeit felolvastatván, "s azokat korának kivánataihoz illeszt- vén, sok üdvös törvényeket hozott; mellyeket az akkori esztergomi ér- seknek , Serafinnak , parancsára bizonyos, Albrik nevű, egyházi férfiú magyarból latinra fordítván, "s 84. czikkelyekre, mellyek Kálmán tör- vényei első Könyvének nevét viselik, felosztva előad. Ezekhez később Kálmánnak még más törvényei járultak, mellyek 15 czikkekben foglal- va, törvényeinek második Könyvét teszik, és részint az első Könyvnek némelly tárgyairól bővebben intézkednek, részint néhány új tárgyakkal foglalkoznak; a" mint mindezeket részint Albriknak Serafin érsekhez szóló előbeszéde, részint Kálmán törvényeinek törvénykönyvünkben álló példánya bizonyítja. Voltak, kik Albrikot főkép azért, mert előszavában Kálmán ki- rályt, "kit vélekedésök szerint Álmos herczegnek és ártatlan Bélának megvakítatása kegyetlenné bélyegez, galamb szelídségü, érényekkel tel- jes, "s legkeresztényebb királynak nevezi, hitelt nem érdemlő ember- nek tartották, "s ezen okból törvénygyűjteményét gyanúsnak állitani nem kételkedtek. — Azonban Kálmán" könyveit a magyar nemzet min- denkor hiteleseknek elismerte, "s régi királyaink" törvényeinek gyüjtö- getői: Zsámbóky , Telegdy, Mossóczy azokat gyűjteményeikbe mind be- fogadták, és valóban, mivelhogy Albrik? gyűjteményében semmi elő nem fordul, mi a" személyeknek, helyeknek és időknek környülményeik- kel meg nem egyeznék, oda járulván, hogy Kollár Ádám" tanusága sze- rint?) a" bécsi cs. kir. könyvtárban is Kálmán királynak egy igen régi, és a" törvénykönyvünkben létezővel megegyező példánya találtatik , an- nak hitelességéről alaposan kétkedni nem lehet ". — Egyébként is, a mi Albriknak hiteltérdemlősége ellen előgördítetik, legkisebb fontos- sággal sem bír, részint mivel Albrik, előszavának tanúsága szerint, gyűjteményét még Serafin" érseksége alatt, következőleg Kálmán" ország- lásának első éveiben irá, Álmos és Béla herczegek" megvakítatása pedig a) I. köt. 451. lap. — 9) De potest. legisl. Cap. 8. — ") Lásd Kelemen" említett mun- kája I. köt. 18. lapját. — 128 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG ÉRTEKEZÉSEI. annak vége felé történt, és így erkölcse" rajzolásában ezen tettre tekin- tettel nem lehetett, részint mivel a" pártütő Álmos herczegi sorsát meg- érdemlette, és akkoron más országokban, de nálunk is, a. mint Zách Feliczián" családjának példája I. Károly királyunk alatt mutatja, a? párt- ütők minden ivadékostul nem megvakítatni, hanem kiirtatni szoktak , ré- szint végre, mivel Kálmán királyt országlása alatt költ több későbbi ok- levelek is, jelesen a" veszprémi apáczáknak 1108-ki, és Gotfrid zobori apátnak 1113-ki hiteles leveleik"), legájtatosb s legkeresztényebb ki- rálynak: ,,Regnante Colomano Rege piissimo" és ismét ,,Praecipiente christianissimo Rege Colomano" nevezik. A" mi már Kálmán törvényeinek tartalmát illeti, legnagyobb ré- szök az egyházat és vallásgyakorlást, a" gonosz tettek" büntetését, az igazságkiszolgáltatás szabályozását, "s a" királyi jövedelmek" helyreál- lítását, és ép karban tartását tárgyalják. Érdekesek Kálmánnak a" hát zasságról, a" jövedelemtóli fegyveres állításról, a közadózásokról, "s a zsidókról rendelkező, valamint szinte a magános vagyont pártoló, s a kereskedést, és gyanús külföldiek hazánkba jövetelének gátlását ér- dekló törvényei is. 2. §. Az egyházat érdeklő törvényei. Kálmánnak vallásgyakorlást és erkölcsi fenyítéket illető, "s I. Könyve 68 — 73., és II. Könyve 13 és 14-d. czikkeiben foglalt rende- léseit, mint ide nem tartozókat mellőzvén, ide sorolhatók : Az I. Könyv" 1. czikke, hogy a monostorok és szentegyházak" sz. István által rendelt jegyajándékai bántatlanul maradjanak. Az I. Könyv 25 /s 66., és II. Könyv" 5. czikkei az egyházi tized- ról, hogy a királyt illető adózásokból, "s vásárpénzekból és vámokból a" püspöknek tized adassék ; — hogy a" papok "s apátok és akármelly mél- tóságú egyházi személyek azon egyháznak, mellynek határai közt földet mivelnek , tizedet adjanak; — hogy a" nép mindenből, mije van, tizedet adjon, a" szolgák pedig papjoknak három kispénzt fizessenek. Az I. Könyv" 46 —49-d. czikkei az izmaelitákról, hogy minden izmaelita falu szentegyházat építsen, "s annak jegyajándékot adjon; — 2) Fejér, Oklgy. II. köt. 41 és 46. lap. "TÖRVÉNYEINK TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁDOK ALATT. 129 hogy az izmaeliták leányaikat magok felekezete közól senkinek feleségül ne adhassák, hanem csak mi nemzetünkbelieknek 5—hogy felekezetök" val- lásos szertartásainak gyakorlatától vagyonveszteség" büntetése alatt óva- kodjanak , "s a büntetés" egy része a feladót illesse. Az I. Könyv 65., és II. Könyv" 11-d. csikke, hogy világi senki, se gróf, se vitéz, miles, szentegyház felett hatalmat ne bitoroljon, az egyedúl a" püspököt illetvén. Az I. Könyv" 67., és II. Könyv" 4, 9, 10, s 12-d. czikkei, mely- lyek a" másodnejű, és özvegy vagy férjétől elvált asszonynyal házasság- ra kelt papokra nézve sz. László (I. K. 2. cz.) törvényét ismételvén, azon új rendelést teszik, hogy a törvényszerű házasságra lépett papok az oltárnak máskép ne szolgálhassanak, mintsem ha nőjeik az elválásban meg- egyezvén, szüzeséget fogadnak; ezután pedig a püspök diaconusságra vagy fölebb senkit se léptessen, ha csak előbb nőtlenséget nem fogad , vagy ha nője volna, annak megegyezése és szüzeségfogadása hozzá nem járul. Végre az ágyasokat tartó papoktól ágyasaikat elvétetni, és őket magokat püspökeik által megfenyítetni parancsolják. 3. §. A" gonosz tettek" büntetését érdeklő törvényei. Ezek e!" következők : Az I. Könyv" 50, 54, 56 — 61-d. czikkei, mellyekben Kálmán király a" gonosztevóknek egyházi böjt általi fenyítetését visszaállítván, tolvajokra nézve a" halálbüntetést szemkitolásra változtatja, — a!" tolvaj részt vevő fiainak szolgaságra vettetését a" 15-d, évet felülhaladtakra szo- rítja, — az asszonyragadást és házasságtörést egészen püspökök és es- perestek" itéletére bízza, — a boszorkányok, ugymint nem létezhetők, elleni pert, elméje" kora feletti felvilágosodottságának nyilvános tanusá- gául teljesen eltörli, — "s a? húsz denár" értéke alatti orozást a" tolvaj- ság rendszerinti büntetése alól felmenti. Az I. Könyv" 51-d. czikke, melly a" megfogott tolvaj három nap utáni birói kézreadására sz. László" törvényét megujítja, és az átküldés módját bővebben meghatározza. Az I. Könyv" 52, 53, "s 55-d. csziAkei, mellyek azokra, kik va- lakit puszta gyanúból tolvajként elfognának , vagy ártatlant törvény ele- Bi "E. T.:ÉVE. VI. 2. 17 130 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG? ÉRTEKEZÉSEI. jébe állítanának, szigoru büntetést szabnak, és így a" csintalan haza- polgárok" személyi bátorságát erósb lábra állítják. Az I. Könyv" 76-d. czikke , melly a" lopott jószág" vételének meg- akadályozása végett azt rendeli, hogy senki magyar lovat Magyarország" határain kivúl ne vegyen, "s ha venne, és az lopott jószág volna, el- adóját országon kivúl ne kereshesse, hanem izzó vas" itélete által tar- tozzék magát kitisztítani, és ha megsülne, tolvaj gyanánt bűnhödjék. Az I. Könyv" 84-d. csikke, hogy ha az egyházhoz menekvő tol- vaj a, birónak és azon egyház" papjának kérdésére bűnét megvallja, va- kitástól és másféle csonkitástól ment legyen; ha pedig tagadja, a" vé- delem ugyan tőle meg ne tagadtassék, de ha bűne azután bebizonyodik, a" menekvés rajta semmit se segéljen. A" II. Könyv" 6-d. czikke, hogy ha ki a" király" üdve vagy mél- tósága ellen összeszövetkezik, vagy összeszövetkezni törekszik, avagy az illyen törekvésben tudva megegyezik, valamint az is, ki valakit ily- lyent ismer, és bebizonyítni tudván, fel nem ad, egyházi átok alá vet- tessék. ; Némellyek azt vitatják, hogy a" sírigák, kikról Kálmán törvé- nye szól, a boszorkányoknak csak egyik fajtája valának, következőleg Kálmánt a" mindenféle boszorkányok elleni pör" megszüntetésének di- csósége nem illeti. Azonban akárhogyan veszik más törvények a! striga szavát, minthogy sz. István" törvényei csak a" méregkeverőket, megron- tókat, és varázslókat, sz. László és Kálmán" törvényei pedig egyedúl csak a" megrontókat , malefici , különböztetik meg a" strigáktól, Kálmán- nak a" strigák elleni pörról minden megszorítás nélkül rendelkező tör- vényét is mindenféle boszorkányokról, a" rontással foglalkozókat kive- vén, szükség érteni. 4.§. Az igazság kiszolgáltatását szabályozó törvényei. Illyenek jelesen : Az I. Könyv 2, 7, 8, 9, 10, 23 és 24-d. czikkei a" zsinati tör- vényszékekról. Ezekben rendeltetik, hogy terhes levén minden ügy miatt a" királyi itélő udvarba , curiába , jönni, a" megyés grófok és azok- nak udvari grófjaik, és más tiszti méltóságok minden püspökségben éven- TÖRVÉNYEINK TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁDOK ALATT. 131 ként kétszer, úgymint Fülöp és Jakab apostolok" napján és sz. Mihály" nyolczadaiban , octáváiban, tulajdon püspökükhez összegyülvén, zsinatot tartsanak, melly két egymással pörlekedő grófnak vagy apátnak, vala- mint szinte a" király vagy herczeg" nagyobb hivatalosainak "s káplánjai- nak, és a!" hamis itéletról vádlott biráknak ügyeit is itélhesse, kiki ügye" vesztesége alatt köteles levén e" zsinat előtt pecsétnélküli puszta meghivásra is megjelenni. Egyszersmind a! zsinati biráknak kötelességül tétetik, hogy minden ügyet legnagyobb gonddal meghányván, minden gyűlölség és barátság" tekintete nélkül itéljenek. Végre a" zsinatra meg- jelenni elmulasztó kevély biró vád alá tétetni rendeltetik. Az I. Könyv" 5, 6, "s 14-d. czikkei, hogy papi személy pörle- kedésre érseke vagy püspöke" pecsétje által szorítassék, "s világi biró ne merészeljen reá pecsétet küldeni; de viszont ha papi személynek világi ellen keresete vagyon, ez világi biró" pecséte által kényszerítessék. Ugyanazon könyv" 11-d. czikke, hogy ha a!" király vagy herczeg nagyobb hivatalosai egymás közt vagy más nagyobbakkal pörlekedvén, biró elejébe jóni megvetőleg átallanának, ügyeiket a: megyés gróf a biróval együtt hányja meg. Ugyanazon könyv" 12-d. csikke, hogy a herczegnek király" me- gyéjében, és ennek a" herczegében levő hivatalosai, a nagyobbak ugyan a gróf és biró, a" kisebbek pedig pusztán a biró előtt pörlekedjenek. Ugyanazon könyv" 13-d. czikke, hogy ha valamelly gróf vagy an- nak népe más gróffal pörlekedik, ügyüket akár a zsinat, akár a" szom- széd gróf itélhesse. Ismét azon könyv" 22-d. cgiAke, hogy izzó vas" és forró viz ité- lete. sehol másutt ne tartassék, mint püspöki vagy a" pozsonyi és nyitrai nagy préposti egyházakban. Szinte azon könyv" 23-d. csikke, hogy az igazságtalanul itélő biró a király itélő udvarába pecsét által, a" nélkül pedig a" zsinatba kény- szeritessék. — E" törvény világosan tanusítja, hogy a királyi udvari itélőszék a" zsinati törvényszék" behozatala által meg nem szűnt. Ugyanazon könyv" 26 és 27-d. czikkei, hogy senki előrebocsátott gyónás nélkül valóságról tanuságot ne adhasson, és hogy a" hamis tanú " úr digi 132 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG ÉRTEKEZÉSEI. vétke felfödöztetvén, bűnét birtokával váltsa meg, "s többé tanusága be ne vétessék. Ismét azon könyv" 28 — 31-d. czikkei a" pristáldokról, hogy a" pristáldok minden tanui kellékekkel birjanak; továbbá hogy ha ki a" bi- rónak pristáldját az elitélt ügy miatt megverné, a" megye" grófjához . kül- dessék, és birói hatalomkarral vétessék el tóle mind, miben elmarasz- taltatott; de viszont a" biró" pristáldja is, ha követségében valamit igaz- ságtalanul tenne, a! nekie igazságtalanságot parancsoló biróval együtt marasztaltassék el, és azon kár, mellyet a" biró pristáldja által tétetett , a" biró vagyonából téritessék vissza. Ugyanazon könyv" 37-d. cszikke, hogy ha a király valamelly gróf" megyéjébe betér, két megyebeli birák adassanak oldalához, kik egy részról ugyan a! népnek pöreit előtte itéljék, más részről pedig, ha a nép ellenök panaszt támaszt, önmagok a" nádor által megitéltessenek. Szinte azon könyv" 64-d. czikke, hogy ha ki három zsinatban ügyét bevégzeni nem akarja, panaszai többé meg ne hallgattassanak. Ismét azon könyv" 83-d. czikke, hogy ha ki gyanusító vagy tisz- tító hamis tanuságról vádoltatnék , izzó vas-próba alá vettessék, de meg- tisztulván, vádlója tíz penzát fizessen; ha pedig megsülne, vagyonát ugyan ne veszítse el, hanem pofájára vas kereszt süttetvén, többé tanú ne lehessen. 5. §. A! királyi jövedelmek" helyreállítását és ép karban tartását tárgyaló törvényei. Ezen törvények közé tartoznak : Az I. Könyv" 15 és 16-d. czikkei, mellyekben Kálmán király azon czélból, hogy a" király akár hová jönne, a" mint méltósága kivánja, min- denütt bőséget találjon, eldődeinek királyi sütóházak és malmok feletti adományait, a" sz. Istvánéit egyedűl kivevén, valamint azokat is, mely- lyeket egyházak vagy monostorok" részére szükségtelen halas tavak fe- lett tettenek , visszaveszi. Az I. Könyv" 20 és 21-d. csikket, mellyek sz. Istvánnak azon ad- diglan divatozott törvényét, melly szerint a" szerzőnek akár adományi akár másféle jószágai minden megszorítás nélkül maradékaira, Követke- zóleg a" birtokosnak jogközösséggel biró minden rokonaira szállottak , a? TEKtuLúKtttltttllltlltttlttm— TÖRVÉNYEINK TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁDOK ALATT. 133 sz. Istvántól adományul nyert vagy pénzen vett jószágokra szorítják , más királyoktól nyert adományi javakra nézve azt rendelvén, hogy ezek a birtokosról fiára, s ez nem levén, testvérére vagy annak fiaira, és testvére sem levén, királyra szálljanak. Az I. Könyv 78 és 79-d. czikkei, hogy minden megyében mind a királyt illető vásárpénzek "s adózások, mind az egész országszerte szedetni szokott denárok a" király és megye" grófja közt osztassanak fel úgy , hogy 4-a a" királynak, 3.-a a grófnak jusson; ki mindazáltal a megyé- jének mindenik századából, Centurionatus, beszedett denárokat külön- külön feljegyezni, és sz. Mihály" napjára Esztergomba beküldeni, két- szer annyitadás" büntetése alatt tartozzék, ne is húzhassa tulajdon ré- szét előre le, hanem az osztály ott Esztergomban menjen véghez. Ugyanezen könyv" 82-d. czikke , hogy az országból kiútazó a" meg- fizetett vámbér felett a" király és határmegyei gróf vámszedőinek kettő- zött pecsétökkel látassa el magát, máskép egy penzával bűnhödjék. 6. §. Egyéb érdekes törvényei. Kálmán" egyéb törvényei közől még érdekesek e? következők is : 1) A" II. Könyvnek házasságot érdekló 7, 8, és 15-d. czikkei, hogy ha az asszony férjétől elszökik, vagy hűségét megszegi, azért há- zasságok" kötele fel ne bontassék; továbbá hogy minden hitestársúli el- jegyzés anyaszentegyház! színe előtt, pap és alkalmas tanúk? jelenlété- ben, az eljegyzésnek valamelly jegye és mind a! két félnek megegye- zése által történjék, máskép ne házasságnak , hanem paráznaság művé- nek tartassék. 2) Az I. Könyv" 40-di czikke a jvetdektót fegyveres állitás- ról , hogy az ollyan grófok, kiknek tulajdon faluikban szabad embereik vannak, ha tólök járó jövedelmük 40 penzára felmegyen, egy pánczél- talan fegyverest, ha pedig 100 penzára hág, egy pánczélost tartozza- nak jövedelmöktől a" királynak állítani, a" csekélyebb jövedelmet ön- hasznokra megtarthatván. 3) Az I. Könyvnek köz adózásokról szóló 35, 45, 80, és 81-d. cszikkei, mellyekból tanuljuk, hogy a" mások" földén dolgozó szabad em- berek úgy nevezett dexárokat, kispénzeket, egyedűl csak szabadságuk- 134 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEI. tól, a" várnak szabad polgáriai pedig mind szabadságuktól mind pedig foglalkodásaiktól fizetének. Továbbá hogy Kálmán király azon szokást, melly szerint azelőtt minden szabad személy" szabadságától egyaránt 8 denárt fizetni tartozék, eltörlötte, és ezen tartozás" mennyiségét mind- egyik felekezet állapotjához alkalmazta. 4) Az I. Könyv 74 s 75-d., és II. Könyv" 1, 2, és 3-d. csikkei a zsidókról, hogy a zsidók keresztény szolgát venni, eladni, vagy szol- gálatjokban tartani, annak vesztesége alatt, ne merészeljenek ; — hogy ha kinek közőlök mezei gazdasága volna, azt pogányok által űzze; — hogy birtokot ugyan akármelly zsidó szerezhessen, de lakni zsidónak másutt szabad ne legyen, mint a" hol püspöki szék vagyon; — hogy minden kölcsönözés és adásvevés keresztény és zsidó közt keresztény és zsidó tanúk jelenlétében menjen végben, sőt az adásvevésben, vala- mint a" kölcsönözésben is, ha a! külcsön három személy? árát felülmulja , a" szerződés irásba tétessék, melly a" külcsönnek mennyiségét, vagy az eladott vagyont és annak árát a" tanúk" neveivel együtt pontosan kije- lelje, és a" feleknek pecsétjeik által megerősítessék, az irómányt köte- les levén a vevő vagy kölcsönadó magabiztosítására, és illetőleg ment- ségére, ha netalán lopott jószágot adott volna neki az eladó, magánál őrzeni. 5) A" magányos vagyont pártoló és bizsositó törvényei, millye- nek I. Könyvének: a) 17 és 18-d. czikkei, hogy akármelly királyoknak szólók, szállá- sok, "s füldek feletti adományaik teljes erőben maradjanak, "s hogy az egyházaknak adott erdők tólök el ne vétessenek. És ezen két törvény- czikk nyilván megczáfolja azok" véleményét, kik?) Kálmán" I. Könyve 15-d. czikkét úgy magyarázzák, mintha Kálmán eldődeinek minden ado- mányait, sz. Istvánéin kivül, visszahúzta volna. b) A" 19-d. czikke, hogy az elűzött régi megtelepülőknek, veteres coloni, földeik adassanak vissza, kivevén, ha már szentegyházaknak vagy monostoroknak elajándékoztattak volna, vagy ha már más földeik volnának. ") Lásd Markovics , Adumbratio historiae juris hungar. privati. Budae 1826." czímű munkáját a" 19-d. lapon. TÖRVÉNYEINK TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁDOK ALATT. 135 c) A" 32-d. czikke, hogy ki más földét birtoklás végett igazságta- lanul bitorolja, vétkesnek itéltetvén, tulajdon földéből annyit veszszen el, és tíz penza büntetést fizessen. d) A" 41 — 44-d. czikkei, hogy a" kóborló szolgát ura egy penzán visszaválthassa, és hogy illy szolgát 55 penza büntetés alatt király" en- gedelme nélkül senki se tarthasson s a t. 6) A" kereskedést érdeklő törvényei, jelesen : a) Az I. Könyve 33 és 34-d. czikkei, hogy vásárpénzt a" tulajdon termékét áruló csak sz. István törvénye szerint fizessen, . mások ellen- ben a!" keletben levőt, a szegények ugyan, kik adásból vevésből élnek , egyszeresen, a" nyerekedés végett kereskedők pedig kétszeresen fizessék. b) Ugyanazon könyve" 77-d. csikke, hogy Magyarországon kivülre senki szolgát, kivevén, ha külföldról hozatott volna be, úgy szinte sem- miféle állatot ökrökön kivül el ne adjon, "s ha e" törvényt valamelly gróf áthágná, hivatalát vagy vagyonának két harmadát veszsze el. 7) Az I. Könyvének külföldiek" bejövetelét érdeklő 3 és 4-d. czik- kej, hogy jövevény pap ajánlólevél, más pedig kezes nélkül be ne fo- gadtassék. Továbbá hogy a melly papok e" törvény előtt bejöttenek , vizsgálat alá vettessenek és a" rosz hírben levők , miglen ítélet által ki nem tisztulnak , hivatalaikat ne gyakorolják. 7. §. Némelly jegyzetek Kálmán törvényhozásáról. Kálmán" törvényhozására nézve különös megjegyzést érdemlenek : 1) Hogy a törvényhozás ő alatta is köz gyülekezetben gyakorol- taték, mellyekben mindazáltal még mindig csak az egyházi és világi fő emberek vevének részt, a" mint ezt Albrik" előszava , "s Kálmán" I. Köny- vének 1., és II. Könyvének 5-d. czikkei bizonyítják. 2) Hogy Kálmán király törvénykönyveiben hol sz. Istvánnak , hol sz. Lászlónak törvényeihez ragaszkodik, hol pedig korának kivána- taihoz képest mind a" kettóéitőól eltávozik. Továbbá hogy azokban a rendelések többnyire ugyan szerzőik említése nélkül, vagy úgy, mint a" zsinat" határozatai vannak előadva; némellyekben mindazáltal, jelesen az I. Könyv 2, 15, 16, 18, 22, 25, s 29-d. czikkeiben a" király beszél. 136 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEI. 3) Hogy Kálmán király a" sz. István által behozott, de utódai alatt divatból kijött búnösjavítási rendszert, I. Könyve" 50-d. és több más czikkei tanusága szerint, ismét visszaállította, és hogy e" törvény- rendeléssel egybenhangzólag a" néhány évvel később Lőrincz érsek ál- tal tartott egyházi zsinat 50-d. czikke a" püspököknek kötelességűl tette , hogy a" gonosztevők" fenyítésére minden városban két fenyítő házat ál- lítsanak ?). 4) Hogy Kálmánnak büntető törvényei lágyabbak nemcsak sz. Lászlóéinál, hanem sz. Istvánéinál is, "s jelesen, hogy ő a halálbünte- tést törvényeiből egészen száműzte, annak, II. Könyve" 6-d. czikkének tanusága szerint, még a" felségsértésben sem adván helyet. Említésre méltó az is, hogy a" tinóadás büntetése, törvényeiben egyszer sem for- dulván elő, akkor már divatból kijött. 5) Hogy a" királyi méltóság fentartására szolgáló jószágok elide- geníthetlenségének elve Kálmán országlása alatt a! törvényhozó test által el volt ismerve, ezen elven alapulván az I. Könyv" 15 és 16-d. czikkei- ben tett adományvisszavételek. 6) Hogy Kálmán az alsó birák" féken tartásának, mellyet már sz. László czélul kitűze, bizonyosb eszközlése végett nádorának kiséreté- ben megyéről megyére utazni, "s a megyei albirák által jelenlétében itéltetni, és a hamis itéletról vádolt birák felett nádora által törvényt tartani szokott. Lásd I. Könyve 37-d. czikkét. 7) Hogy Kálmán az izzó vas és forró víz itéletét püspöki és nagy préposti egyházakon kivűl I. Könyvének 22-d. czikke által eltilt- ván, ezen itéletnek hibásságát ugyan már sejdítette; teljes képtelensé- gét mindazáltal még be nem látta, s ezen bal vélemény" legyőzésében olly szerencsés, mint a" boszorkányság" létezéséről divatozottra nézve , nem volt. 8) Hogy a! gyanusító és tisztító tanúknak némi nyomdoka az ő törvényeiben is, jelesen I. Könyve" 83-d. czikkében, előtünik. 9) Hogy a" házasságnak hitvestársak" életébeni felbonthatlansága , — melly sz. István II. Könyve" 28-d. czikkének világos. szavai, "5 ugyan- a) Lásd Péterffy" , Sacra Concilia"" czímű munkája" I. r. 60. lapját. TÖRVÉNYEINK TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁDOK ALATT. 137 azon könyve" 29-d., és sz. László" III. Könyve" 6-d. czikkének pedig ér- telme szerint némelly kivételeket előbb szenvedett, — valamint az alat- tomos házassági szövetségnek foganatlansága is núlunk már Kálmán alatt törvény (II. Könyv. 7, 8, 15-d. cz.) által nyiltan ki volt mondva. 10) Hogy a király" vármegyei jövedelmeinek egy harmada a" me- gye grófját kormányzása" díjául illette. Lásd I. Könyve" 78 és 79-d. czikkeit. 11) Hogy a? jövedelemtőli fegyveres állítás Kálmán" országlása alatt már szabályozva volt, és hogy a" feladói részadás a" beárulásrai ser- kentés végett akkor már használtatni kezdett, a" mint I. Könyvének amazt ugyan 40-d., emezt pedig 46-d. czikke tanusítja. 12) Hogy Kálmánnak törvényeit az ártatlan hazapolgárok" szemé- lyi bátorságát könnyen gyanakodó és igazságtalanul vádolók ellen védő több határozatok "), valamint néhány rendőri bülcs rendelkezések: is ?) diszesítik. j 13) Hogy a Comes és Juder nevezetek Kálmán" korában sem vol- tak egyjelentésüek, a mint ezt I. Könyvének 11, és 12-d. czikkei nyil- ván tanusítják, mellyekben a" Judexr nevezet a Comes névvel ellenté- telben áll, és világosan albiró" jelentésére használtatik. 14) Hogy a nemeseknek sz. Istvántól nyert azon szabadsága, mellynél fogvást egyedúl a" király" itélőszéke által itéltethetének , Kál- mán alatt már annyira hanyatlott, hogy a" fő emberek, a" királynak és herczegnek fő hivatalnokai, "s a megyés grófok is, a" mint I. Könyvé- nek 7, 8, 11, 12, "s 13-d. czikkei tanusítják, a zsinati törvényszék- nek, sót a megye grófjának és birótársának biróhatósága alatt is állaná- nak. De továbbá az oldalagi örükösüdésnek adományi jószágokra nézve az I. Könyv? 20-d. czikkében történt megszorítása által is tetemes kisebb- séget szenvedének a" nemességnek jogai és érdekei. 15) Hogy Kálmán király az egyházi törvények és pápák" határo- zatai iránt, a mint ezt számos törvényei bizonyítják, határtalan tisz- telettel viseltetett, és hogy az innen származott engedékenysége őtet oda vezérlette, hogy I. Könyve 25-d. czikkének tanusága szerint oly- a) Lásd I. Könyve 52, 53, és 55-d. czikkeit. — b) Lásd I. Könyve? 3, 4, és 82-d. czikkeit. 2 ms ÉVEK. VIS 2. 18 138 A" MAGYAR TUD. TÁRSASAG" ÉRTEKEZÉSEI. lyan királyi jövedelmekből is tizedet adni parancsolt, mellyekból azt eldődei nem adtanak; továbbá hogy a! pápának intésére 1106-d. évben a gvastali zsinatban követei által a" püspökök" beruházásának, Investitura, jogáról, mellyel az e? dologról szóló oklevelének") tanusága szerint is eldődei addiglan éltenek, lemondott, és jóllehet még 1102-d. évben a salonai érseket a pápának mondandó eskütől eltiltaná"), az arbiai püs- püökség igazait megerősítő 1111-ki levelében") már azt rendelé, hogy az arbiai szentegyházaknak és püspököknek beruházásaik királyi befo- lyás nélkül történjenek. 7. §. Még némelly említésre méltók Kálmán korából. E" királyunk alatt még említést érdemlenek e" következők is : 1) Hogy a zobori monostor" határjárati 1113-ki levelében 9) az ország nagyai közt Mercurius erdélyi herczeg, Princeps VItrasilvanus , is elősorolva találtatik; melly czímmel diszesítve mindazáltal Erdély" fő- nöke semmi más régi oklevélben elő nem fordul. 2) Hogy a pápák hazánk" fő urasága iránti követelésének nyo- ma e" királyunk" korában is mutatkozik, jelesen II. Orbán pápának azon 1096-ki levelében "), mellyben Kálmán királyi székre jövetelén örven- dezését jelenti. E" levélben t. i. a pápa Kálmánt arra inti, hogy az apos- toli szék iránt a sz. István király által alapitott hódolást és tiszteletet , Subiectionem et honorem a S. Stephano institutum" híven tanusítsa. X. II. Istvánról és utódairól III. Lászlóig 1114-d. évtől 1205-d. évig. II. István (1114 — 1131-d. évig), ki atyjának halála után még gyermekkorában kormányra jutván, szent koronánknak Dalmátország iránti jogait a" velenczeiek ellen férfiasan védelmezé "), "s a" görögök ál- tal Trácziából kiüzött kúnokat befogadván, az ország népesedését elő- mozdítá, továbbá Jaroslaw Lodoméria" herczege miatt Vladimir kióviai 2) Fejér, Oklgy. II. köt. 45. lap. — ?) Ugyanott 32. lap. — ") Ugyanott 56. lap. — 4) Ismét ott 41 és 58. lap. — 9) Ugyanott 13. lap. — ? Lásd Rozenich" , Historiae regni Hungariae Compendium" czímű 1828-ki munkája? I. köt. 73. §., és az általa idézett Dandalus X. Könyv. 11. cz., Lucius, III. köt. 4, 6. cz., Farkas I. köt. 225. lap. — TÖRVÉNYEINK TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁDOK ALATT. 139 herczeg birtokát, Álmos herczeg" befogadása miatt pedig Komnén János görög császárnak tartományait, Serviát és Bolgárországot haddal elön- té, végre gyermektelen levén, országlásának vége felé Álmos herczeg fiát, vak Bélát, udvarába vevé, és 1130-d. évben meg is koronáztatá "). II. Béla (1131 — 1141-d. évig), ki koronáját a magát Kálmán ki- rály" törvényes fiának tartó, és több fő urak által pártolt Borich herczeg ellen fegyverrel védeni kényteleníteték ") , "s ki második fiának, László- nak, ugyan az esztergomi gyűlésen az országnak köz egyetértésével a" bosnyai herczegséget ") átadván, harmadik fiát, Istvánt, pedig szeremi herczeggé nevezvén 9), a" királyi hatalmat tetemesen meggyüngíté. II. Geiza (1141 — 1161-d. évig), ki az erdélyi szászokat jeles szabadságok" igérete mellett ") megtelepité , és mind Borich herczegnek "), mind tulajdon testvéreinek, Lászlónak és Istvánnak Mánuel görög csá- szár által pártolt, "s koronája ellen intézett merényeit ") megsemmisí- teni tudá. III. István, II. Geizának fia (1161— 1173), ki jóllehet királyi székét, mellytól őtet mindjárt 1161-ben ugyan II. László, ennek ha- lála után 1162-dikben pedig IV. István, mind a" kettő Mánuel császár segedelmével, rövid időre megfoszták, már 1162-ki junius 19-én visz- szanyerné; a" Szeremséget mindazáltal és Dalmátországot Mánuel csá- szárnak , ki azokat egyetlenegy leánya" jegyeséúl választott Béla herczeg örökségének ürügye alatt fegyver" erejével követelé, férfias ellentállás után átengedni kénytelen volt"). III. Béla (1173— 1196), ki, görögországi reményei füstbe men- vén, bátyjának gyermek nélkül történt halála után királyi székre juta, "s azon magát koronájára vágyakodó két öcscsének, Árpád és Geiza her- a) Thuróczy, II. r. 63. cz., "s Rozenich I. köt. 75 és 76. §§., és az általa idézett Cin- nanust és Nicetást. — b) Rozenich, I. köt. 77. §., Thuróczy , II. r. 64. cz. — ") Lásd Márton gróf csatári sz. Péter monostorának Béla király" engedelmével tett 1137-ki adományát. Fejér , Oklgy. II. köt. 88. lap. — 4) Rozenich, I. köt. 79. lap — ?) Lásd II. Andrásnak az erdélyi szászok" részére költ 1224-ki kegyelemlevelét. Fejér , Oklgy. III. köt. I. dar.. 441. lap. — ?) Thuróczy, II. r. 66. cz. — 8) Rozenich , I. köt. 83. §., és az általa idézett bizánczi irók. — b) Kéza Simon, II. köt. 4. cz. 8. §., Thuróczy, II. r. 67 és 68. cz., Rozenich, I. köt. 84. §., és az általa idézett Cinnanus , Nicetas, és kolostor-újvári Cronica. 18" 140 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG ÉRTEKEZÉSEI. czegeknek minden törekedéseik ellen állhatatosan meg is tartá "), ki nem csak a" Szeremséget és Horvátország egy részét, mellyet Mánuel nekie önkényt visszaadott, a" hazához visszacsatolá, hanem az időközben ve- lenczeiek" birtokába jutott Dalmátországot is visszafoglalá, Bolgárország- nak pedig egy részét, mellyből azután a machói herczegség alakúlt, és második fiának, Andrásnak, vitézsége által Gallicziát a szent koroná- nak megszerzé, "s annak nevét királyi czimébe is iktatá "), és első fiát, Imrét, kit 1185-d. évben megkoronáztatott, míglen országláshoz juthat- na, Horvát- és Dalmátországok" herczegének nevezé "). Imre (1196 — 1204), ki, habár őtet pártoskodó öcscse, András herczeg, Horvát- és Dalmátországoknak és az általa elfoglalt chulmai herczegségnek herczegi czíimmeli átengedésére, és többszöri fegyverfo- gásra kényszerítené "), Serviát mindazáltal és Bolgárországnak egy ré- szét meghóditá "); végre III. László, Imre király? fia (1204—1205), ki még csecsemő ko- rában meghalt, — törvényrendelésekkel törvénykönyvünket nem bóví- 2) L. Rozenich, I. köt. 85. §., és az általa idézett Cinnanus, Nicetas, Lübeki Arnold "s Dobner írókat. b) Lásd Mihály scardonai püspöknek Bunna sz. Demeter apátnéja" részére költ 1189-ki itéletét , és a Jadra és Arba városok közötti békekötésről szóló 1190-ki oklevelet. Fejér, Oklgy. VII. köt. I. dar. 178 és 181. II. c) Lásd Madarassy prépost fenemlített munkáját a" 71-d. lapon; Rozenich, I. köt. 87 — 89. §§-ait; továbbá Péter spaláti érseknek az általa tartott zsinat határozatait előadó 1185-ki, és a" templomvitézek" sz. Kozma és Demjén" monostora elleni pö- rében költ birói 1194-ki levelét, és egy jadrai 1195-ki oklevél töredékét. Fejér, Oklgy. II. köt. 220, 296., és VII. köt. I. dar. 183. lap. 4) Lásd Madarassy prépost munkáját a" 37 és 38. lapon; Rozenich, I. köt. 91. §-át , "s András herczegnek phárai püspököt nevező 1198-ki, és Dob-földe feletti ado- mányi 1200-ki leveleit, mellyekben magát Dalmáczia, Horvátország, Ráma és Chulma!" herczegének eczímezi. Fejér, Oklgy II. köt. 218 és 375. II. e) Lásd Madarassy prépost munkája" 59 — 63. lapjait; Rozenich, I. köt. 92. §-át; III. Incze pápának Imre királyhoz szóló 1202-ki levelét, mellyben a" pápa, hírét vevén Servia! Imre király általi meghódoltatásának , az anyaszentegyházi egyesü- lés" dolgát neki ajánlja; továbbá Imre királynak az esztergomi egyházat illető 1202-ki, Benedek vajdát érdeklő szinte 1202-ki, Incze pápához szóló 1203-ki, Zalánd püspök" részére költ szinte 1203-ki leveleit, mellyek közől magát az el- sőben Bolgárország , a" többiekben Servia" királyának czímezi. Fejér, Oklgy. II. köt. 389, 391, 394, 410, 414. II. tá sto es áá EGT." Tél telj VALT VENNE TIGER Tsz könés sé 9 TÖRVÉNYEINK TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁDOK ALATT. 141 tették, sót régiségeink" buvárai sem akadtak sehol ezen majd cgy egész századon át uralkodott királyainknak törvényeire. Fordulnak mindazáltal e" királyaink alatt is ollyak elő, mellyeket tudni törvénytudományunkra nézve érdekes. Illyenek jelesen II. István alatt: 1) hogy vak Béla herczeg" életbenléte tudva nem levén, midőn II. István sulyosan megbetegednék, az ország rendei közől sokan a" király" huga fiát, Sault, szándékoztak utódának rendelni, "s hogy a király felgyógyulván, jóllehet János nádort és Bors grófot, kik ez alkalommal szinte koronára vágyodának, amazt ugyan halállal, emezt pedig, mivel elillant, számüzéssel büntetné, Sault mindazáltal és pár- tolóit büntetlenúl hagyá "), nem kétes jeléül azon vélemény?" akkori di- vatozásának, hogy Árpád" leányágának is légyen a? fejedelemségre né- mi igénye; — 2) hogy királyainknak a" világiak? részére költ, 7s ed- diglen egész kiterjedésökben napfényre jött adományleveleik közóől II Istvánnak azon 1130-ki levele légyen a" legelső, mellyben Illwos földét Nyitra vármegyében, királyi igazait illető minden dézsma és másféle ha- szonvételeivel együtt, Bód zaladi gróf fiának, Korusnak különbféle ér- demeiért örökös adomány" czímével ,,Perpetuae donationis titulo possi- dendam" ajándékozá ?). II. Béla alatt: 1) hogy országlása alatt két országgyülésnek nyo- mára akadunk, az esztergominak, mellyról már emlékezénk, és a" ren- detlensége miatt kihiresztelt aradinak "), mellyben azok, kik a! király megvakítatása" tanácslóinak gyanitattak, minden itélettételi szertartás nél- kül leületének; — 2) hogy II. Béla, mint magyar király, a" dalmácziai egyházakon fő pártfogói jogát gyakorlotta, bizonyítván ezt mind az, hogy 1138-d. évben szúz Mária szalonai szentegyházát minden jövedel- meivel a" spaláti érseknek, Gaudiusnak oda ajándékozá"), mind pedig az, mert az ő idejében a dalmácziai érsekek" fölszenteltetésöket az esz- tergomi érsektől nyerék, a mint ez III. Incze pápának Gaudius szalo- niai érsekhez írt 1138-ki leveléből ") kiviláglik, mellyben ezt nekie , úgy mint a római széknek sérelmét keményen szemére hányja; — 3) 1) Thuróczy, II. r. 63. cz. — b) Fejér, Oklgy. II. köt. 81. lap. — ") Thuróczy , II. r. 64. cz. — d) Lásd erről szóló levelét. Fejér, Oklgy. II. köt. 109. lap. — ") Ugyanott 113. lap. — 142 A MAGYAR TUD. TÁRSASÁG ÉRTEKEZÉSEI. hogy a" bozóki prépost" részére kült 1139-ki oklevél tanúsága szerint ") e" király alatt a párviadali itéletek törvényszéki divatban voltak. Vég- re : 4) említést érdemel e" királyunknak a" bozóki monostor" Lampert gróf és más némellyek általi alapitását MEGEKŐSÉLŐ 1135-ki levele is 9); úgy mint a" mellyben sz. István, sz. László "s Kálmán királyaink, és Álmos herczeg" némelly világiak" részére tett néhány adományaik emlitetnek. II. Geiza alatt: 1) hogy e! királyunk, a" mint önmaga azon 1142- ki levelében "), — melly által a Gyór városa mellett fogatni szokott vizáknak Kálmán király által visszavett harmadát a. pannonhegyi mo- nostornak visszaadá, — nyilván mondja, sz. Istvánnak Kálmán és II. István által visszahúzott intézményeit ismét helyreállította ; honnan so- kan azt is vélik, hogy e" király alatt szűntenek meg a Kálmán király által behozott zsinati törvényszékek. — 2) Hogy a királyi felség ,,Maie- stas regia" cziímmel-élésnek első nyomára e" királyunk alatt, jelesen a budai szentegyház! részére költ 1148-ki adománylevelében 9) akadunk; — 3) hogy e" királytól bírunk eddiglen legrégibb aranypecsétú levelet , úgymint azon 1156-ki oklevelet, mellyben e" királyunk Martyrius esz- tergomi érseknek káptalana" részére tett 70 falu dézsmájá feletti aján- dékát megerősíti"); — 4) hogy jóllehet II. Geiza a" nyitrai egyház? ré- szére költ 1158-ki adománylevelében "), a" mint mondja, sz. Péter" szé- kétóől nyert hatalmánál fogva azt rendelvén, hogy a nyitrai szentegy- ház jövendőben szerzendő, habár más püspökségben létező birtokaiban lelki hatósággal is bírjon, továbbá egy másik szinte 1158-ki levele ál- tal §) sz. Bertalan" tinói szentegyházát minden járadékaival együtt a" spa- láti érseknek, Gaudiusnak oda ajándékozván, — magyar királyi fő pártfogói joga el nem hanyaglásának kitünő tanuságát adá; magát mind- azáltal és örököseit, III. István 1169-ki levelének bizonyítása szerint!) , 1) Ugyanott 115. lap. —?) Ugyanott 82. lap. Ezen oklevélből tanuljuk nevezet sze- rint, hogy Hunt gróf dunamelletti bizonyos praediumát sz. Istvántól , Lampert grof Platna, praediumát ugyanattól, Pásztúht sz Lászlótól, Nénát VÁZÁB herczegtől , — Zalárd fia, Mihály, Zenarag nevű pusztáját Kek királytól örs ettormát ta nyerték. — c) Fejér, Oklgy. II. köt. 117. lap. — d) Fejér, Oklgy. II. köt. 129. lap. — 7) Ugyanott 140. lap. — ?) Ugyanott 152. lap. — 8) Ugyanott 155. lap. — h) Ismét ott 180. lap., és Péterffy Károly" Szent zsinatai. I. r. 64. lapján. — TÖRVÉNYEINK" TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁDOK ALATT. 143 III. Sándor pápának arra kötelezte, hogy az ő tanácsa és közbenjövő hatalma nélkül a" püspököket letenni, vagy más székre áthelyezni nem fogja. III. István alatt: hogy ef királyunk most említett 1169-ki leve- lében nem csak az atyjának királyaink" püspökletételi és áthelyezési ki- záró jogáróli lemondását megerősítette, hanem a" pápának sürgetésére azt is hátározta, hogy az addiglani bevett szokástól elállván, a" meg- halt püspökök" egyházi javaikban világi ügyelőket jövendőre nem rende- lend, hanem egyházi férfiakat, kik azokat mérséklett jutalomvétel mel- lett egyházi épületek" javítgatására, S árvák és szegények" segélésére for- dítsák, "s hogy azokból tulajdon hasznára semmit sem fordítand, kive- vén, ha ellenség ütne a hazára, vagy más sürgető szükség megkiván- ná és akkor is csak a. püspökök" tanácslatával. "Továbbá hogy sem ő maga az úgy nevezett királyi prépostokat és apátokat, sem az érsekek , püspökök és más egyházi méltósággal bírók az alattok álló egyházi elől- járókat, egyházi törvény szerint ellenök bebizonyított vagy önkényt megvallott bűntettek" esetén kivúl, le nem teendik. III. Béla alatt: 1) hogy III. Béla történetiróink" tanusága sze- rint ") a tolvajokat és rablókat szigorú üldözés alá vette; — 2) hogy, jól- lehet az esztergomi érsek az ő királyi székre jöttét ellenezvén, a" kalo- csai érsektól fogadta el a" szent koronát, mégis 1174-d. évben költ ün- nepélyes oklevele által") kijelentette, hogy ezen tétel ellent nem áll- hatván, a" magyar királyoknak ezután is az esztergomi érsekek által kel- lessék koronáztatniok ; — 3) hogy e! királyunk alatt már divatozott azon szokás, melly szerint királyaink sz. István" ünnepét Székesfejérváron ülék, és ott itélőszéket tartának; a" mint ezt azon 1175-ki levele ") ta- nusítja, mellyben Prodanus zágrábi püspöknek káptalana" részére tett adományát helybenhagyá. — 4) Hogy királyi udvarában a" kérelmek és pörös ügyek" irásbeli kezelését behozta; mit Zeles puszta eladását hely- benhagyó 1181-ki levele ") nyilván bizonyít, mellyben mondja : , Nehogy, :) Kéza Simon , II. Könyv. 4. cz. 9. §., Thuróczy , II. r. 69. cz. — b) Fejér, Oklgy. VII. köt. I. dar. 166. lap. Továbbá III. Incze pápának János érsekhez szóló 1209- ki levele. Fejér, Oklgy. III. köt. I. dar. 91. lap. — 2) Fejér, Oklgy. II. köt. 188. lap. — 4) Ugyanott 198. lap. 144 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG ÉRTEKEZÉSEI. úgy mond, valamelly előttem meghányt és elhatározott ügy sikeretlen- né tétethessék, szükségesnek véltem, hogy: minden magasságom előtt meghányt ügy irómány" tanusága által megerősítessék." — 5) Hogy a káp- talanoknak , mint közhitelességü helyeknek, első oklevelére e" királyunk" országlása alatt, jelesen a" fejérvári káptalannak azon 1184-d. évi leve- lében ") akadunk; mellyben Diénes nádor és birótársainak, mint kirá- lyi megbízott biráknak, a tihonyi apát bizonyos vrkutaiak elleni pöré- ben hozott itéletét előadja. — A" káptalanok előtti örök felvallások" első nyoma mindazáltal eddiglen csak II. András alatt tünik elő. — 6) Hogy III. Béla Dalmátországot a" velenczeiektól visszafoglalván, Farkas nádort a pörös ügyek törvényszerinti elitélésök végett Zárába küldötte"). És ez volt kezdete nádoraink" Dalmátország feletti biráskodásának , mellyet Korvin Mátyás a" nádori hivatalról szerzett 1485-ki ágazatainak 12-diké- ben annak külön jogai közé sorolt. — 7) Hogy, a mint a" tihonyi apát pörét érdeklő 1184-ki itélőlevélból") kitetszik, a" hihetősitő tanúk e" királyaink alatt már divatoztak ; — 8) hogy egész vármegye tulajdono- si joggali elajándékozásának első példájára e" királyunk alatt, jelesen azon 1193-ki adománylevelében 9) akadunk, melly által Modrus várme- gyének egész füldét Bertalan wegliai grófnak és örököseinek, és ha ma- gonszakadna , testvére" egyik fiának olly köteleztetéssel ajándékozá, hogy a király" seregébe mindenkor, az országhatárin belől ugyan tíz, azon kivúl pedig négy pánczélos vitézt tartozzék magával hozni. Végre Imre király alatt említésre méltó: 1) III. Incze pápának két rend- beli, úgymint a fejérvári préposthoz szóló 1198-ki "), és Jób esztergo- mi érsekhez intézett 1203-ki " levele. Amabból tanuljuk, hogy szent koronánk a székes-fejérvári prépost által nevezett őórkanonok" vigyáza- tára volt bízva, emebben pedig az esztergomi érseknek fő jogait elő- számlálva látjuk. Jelesen őtet illetni mondatik a" királykoronázás, a szentségek" kiszolgáltatása a" királyra, királynéra, és örököseikre nézve, az egyházi hatóság a királyi udvar előjáróira és tiszteire, és akármelly megyében fekvő királyi apátságokra és prépostságokra, végre a királyi a) Ismét ott 219. lap. — b) Rozenich, I. köt. 87. §., és az általa idézett Lucius és Dandalus irók. — c) Fejér, Oklgy. II. köt. 219. lap. — d) Ugyanott 292. lap. — e) Ugyanott 333. lap. — ") Ismét ott 416. lap. TÖRVÉNYEINK TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁDOK ALATT. 145 kamarától járó bérek, tizedek, és zsengék. — 2) Önmagának Imre ki- rálynak azon 1198-ki levele ") , mellyben megismervén azt, hogy az esz- tergomi érseket István és László szent királyaink" rendeléséből minden királyi jövedelmekből egyházi tized illeti, annak ezén jogát, valamint a szepességi és pozsonyi vásár-pénzekbőli tizedvételi igazságát is meg- erősíti ; — 3) ismét III. Incze pápának a" királyi prépostságokat érdeklő 1202, 1203, és 1204-ki három rendbeli levelei"), mellyekben az ren- deltetik, hogy ezen prépostok lelki dolgaikra nézve, — az esztergomi érsektől e" részben függőket kivevén, — a" pápának közvetlen hatósága alatt álljanak, és megerősítetésöket az apostoli széktől egy év" lefolyá- sa alatt kikérni köteleztessenek ; — 4) a" nádor? algrófjának, Vice Co- mes Palatini, Bélusnak, Zentenaguch-nemebéli Péter" részére költ öt marka felett 1201-ki nyugtató levele "), mellyben az ország minden ne- meseinek husvét napja után tartott köz gyülekezete , Coxventio generalis omnium Nobilium"" említetik. — 5) Említést érdemel az is, hogy e!" ki- rályunk" öcscse, András herczeg , mint Dalmáczia , Horvátország és Chul- ma herczege, fejedelmi, jelesen egyházfőpártfogói, szabadságerősítő , és adományozó jogokat gyakorlott 9), és hogy külön udvara, kanczellár- ja, bárói és fő emberei, Jobbagiones , voltak "). — 6) Érdekes továbbá azis, hogy e! királyunk" korától fogva királyaink" oklevelei berekeszté- sében országunk" nagyai között az erdélyi vajda is rendszerint említe- tik ". Végre — 7) említést érdemel az is, hogy a királynéi itélőudva- 2) Ugyanott 324. lap. — b) Fejér, Oklgy. II. köt. 392, 404, "s 423. II. — 0) Fe- jér, Oklgy. VII. köt. IV. dar. 70. lap. — d) Lásd 1) azon 1198-ki levelét, melly által a" pharai megyének püspököt nevez. Fejér, Oklgy. II. köt. 318. lap. — 2) Azon szinte 1198-ki privilégiumát, mellyben a? spaláti érseknek a? salonai sz. Mó- ses és István kápolnája és ahhoz tartozók iránti jogait megerősíti. Ugyanott 320. lap. — 3) Azon ismét 1198-ki levelét, melly által a" spalatróiak" szabadságának fentartását esküvel erősíti. Ugyanott 373. lap. — 4) Azon 1200-ki levelét, melly- ben Dub földét sz. Kozma és Demjén" egyházának ajándékozá. Ugyanott 375. lap. — ?) Lásd András herczegnek most említett leveleit, mellyekben kanczellárján túl, mint fő emberei a bán, a! spalatrói és jadzai (zárai) érsekek, a? tininiai , tragu- riai , scardonai , "s korbáviai püspökök, a" herczegi fő kamarás, és több megyés grófok elősoroltatnak. — ") Lásd Imre királynak Lőrincz gróf" részére költ Bak- ha földe feletti 1199-ki adományát, a? zágrábi egyházat illető 1201-ki, és az esz- tergomit érdeklő 1201 és 1202-ki erősítő leveleit. Fejér, Oklgy. II. köt. 346, 384, 386, 387. II. BIG PT, ÉVEK. VI. 2. 19 146 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG ÉRTEKEZÉSEI. ri grófoknak, Comites Curiales Reginarum, vagyis, mint utóbb nevez- tetének ") , királynéi itélőudvari biráknak, Judices Curiae Reginalis , első nyomára e" királyunk alatt, jelesen a győri szentegyház részére költ Michal földe feletti 1198-ki adománylevelében ?) találunk. IT. András alatt a királynéi itélőudvari grófok okleveleinkben már gyakorta előfordul- nak "), sót arany bullájának 30-d. ágazatában is említetnek. Egyébiránt nem leszen érdektelen itt azt is megjegyzeni, hogy ezen kor után királynéinknak más bárói is előtűnnek régi okleveleink- ben, jelesen: 1) II. Andrásnak raskai Demeter" részére költ 1209-ki ado- mánylevelében 7) királynéi fő pohárnok, Reginae Pincernarum Magi- ster, — 2) IV. Bélának a" tornai dézsma" király" számára történt megvál- tásáról szóló 1263-ki levelében ") királynéi fő udvari mester, [Magister Curiae Dominae Reginae , —3) V. Istvánnak mint ifjabb királynak Ágas vára feletti 1265-ki adományában, és mint valóságos királynak a" zágrá- bi egyház kiváltságait erősítő 1272-ki levelében királynéi tárnok- és lo vászmester, Magister Tavernicorum et Agazonum Dominae Reginae, és ifjabb királynéi lovászmester !) ; — 4) Erzsébet özvegy királynénak a" templomvitézek" részére Berzeniche földéről költ 1286-ki levelében") négy királynéi bárók, ugymint tárnokmester, fő pohárnok, fő asztal- nok, és itélőudvari biró, Magister Tavernicorum, Pincernarum, Da- piferorum, et Judexr Curiae Reginae, tűnnek elő. — E" királynénak szádvári Fülöp" részére költ 1279-ki adománylevelében Domokos, király- néi ajtónállók" mestere, Magister Janitorum Reginae, is előjön "); azon- ban, mivel két más ugyanazon évi, ugymint a" szepesi szentegyházat és Illyés szepesi grófot érdeklő leveleiben !) a" királynéi fő tárnok nevez- a) Lásd Móricz mester nyitrai grófnak a" mauruchhidai egyházat alapító 1251-ki , IV. Bélának Valther budai gróf részére Kamarun vára iránt költ 1268-ki, "s V. István- nak a saughi monostort illető 1270-ki levelét. Fejér, Oklgy. IV. köt. II. dar. 85., III. dar. 443., V. köt. I. dar. 22. lap. —?) Fejér, Oklgy. II. köt. 344. lap. — ") Lásd például II. Andrásnak a" németrend" vitézeit illető 1211-ki, a" budai egy- házat érdeklő 1212-ki, János eszterg. érseket jutalmazó 1219-ki, "5 Pousa gróf részére szóló 1222-ki leveleit. Fejér, Oklgy. III. köt. I. dar. 106 , 118 , 269, 370. II. — 9) Ugyanott 78. lap. — e) Ismét ott 126. lap. — 9) F ejér, Oklgy. IV. köt. III. dar. 289., és V. köt. I. dar. 192. lap. — 8) Ugyanott V. kört. III. dar. 322. lap. — !) Ugyanott V. köt. II. dar. 583. lap. — i) Ugyanott 581 és 585. lap. — TÖRVÉNYEINK TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁDOK ALATT. 147 tetik Domokosnak , aligha a" Janitorum szó nem Tavernicorum helyett áll, annyival is inkább, mivel az Árpádok alatt a" király" ajtónállói mes- terének, Magister Janitorum Regis, czimzete sem fordul elő. A" fenn előadottakon túl e" királyaink" korából törvénytudomá- nyunkra nézve említést érdemlenek e" következők is : 1) Hogy e" korban már divatban volt az, hogy királyaink kirá- lyi itélőszékeikben gyakorolni szokott birói hatalmokat másokra bíznák, "s az oda tartozó ügyekben birákat rendelnének. Illy megbizásnak elsó nyomát Feliczián esztergomi érsek" 1123-ki itélőlevelében ") találjuk, mellyból kiviláglik, hogy IK. István a" zágrábi püspöknek dumbrovai er- dejében tett károsítások miatt folyó pörét az esztergomi érsekre és mel- léje rendelt más hat, részint egyházi , részint világi birákra bízta. Ugyan- ezt tanusítja IV. Isvánnak azon 1163-ki levele"), melly által Bélus bánt biróul rendelvén, Dumbro nevű földet és erdőt a zágrábi püspöknek visszaadatá; valamint szinte a" fejérvári káptalannak azon 1184-ki leve- le is"), melly szerint a" tihonyi apátnak némelly királyi udvarnokok elleni szolgakövetelő pörét elitélés végett ÍII. Béla király Diénes palota- "s Charena udvari grófjára és Achilleusra bízta. Végre szinte ezt bizo- nyítja Péter spaláti érseknek a" templomvitézek , sz. Kozma és Demjén monostora elleni pörében költ, már fenn érdeklett , 1194-ki birói levele is. 2) Hogy. ugyan e" korban már keletbe jött a nádoroknak , — kik sz. László" III. Könyvének 3-d. czikke szerint azelótt a királyi udvaro- kon kivül a" király" udvarnokainál egyebet nem itélhetének, — király" udvarán "s curiáján kivüli biráskodásuk. Tanusítják ezt, — a" fejérvári káptalannak épen most említett 1184-ki levelén túl, — III. Bélának a pécsi szentegyház" igazait megerősítő 1190-ki levele), melly által an- nak népeit mind a" királynak kihallgató székétől , Ab auditorio Regiae Mazestatis"", mind a" királyi udvar" birójának , mind a" palotagrófnak vagy is nádornak, és a megyei grófoknak birósága alól felmenti. Tanusítja továbbá azon 1192-ki itélőlevél is "), mellyben Moch palotagrófnak No- 2) Fejér, Oklgy. I. köt. 484. lap. — 2) Ugyanott II. köt. 165. lap. — ") Ugyanott 219. lap. — 4) Ismét ott 252. lap. — e) Szinte ott 277. lap. 19" 1458 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG ÉRTEKEZÉSEL hold szerzetes vitéz" néhány zaladi várjobbágyok és királyi udvarnokok elleni pöreiben hozott itéletei, és pedig a király általi megbizatás, de- legatio , említése nélkül adatnak elő. — Sót III. Béla most említett 1190- ki, és II. Geiza 1158-ki azon levelének , — mellyben a nyitrai szentegy- házat némelly uj birtokkal és szabadalommal megajándékozván, népeit a király alatt álló minden biráknak, még a" nagyobb udvari grófnak ,,Co- mes Curialis maior"" birósága alól is felmenté, — tanusága szerint ") van- nak e" korban a! királyi udvari gróf , vagy is ország birája illy birásko- dásának is nyomai; valamint szinte, III. Béla" wegliai Bertalan gróf ré- szére Modrus vármegyének fülde felett költ 1193-ki adománylevelének bizonyítása szerint !) annak is, hogy a" dalmát- és horvátországi bán is, midőn tartományait látogatá, akárhol biráskodhaték. 3) Szinte ef korban akadunk a gonosz tetteket itélő hatalom ki- rályi privilégiomok általi ajándékoztatásának első nyomaira is. Bizonyít- ja ezt II. Geizának a! nyitrai szentegyház" részére költ 1158-ki adomány- levele "), mellyben a" püspöknek és káptalannak hatalom adatik, hogy akárkinek ott elkövetett gonosz tettét elitélhessék. Bizonyítja III. Bélá- nak a" pécsi szentegyházat illetó 1190-ki levele is, mellyben annak iga- zait III. Béla megerősítvén, a püspöknek és tiszteinek az egyház né- pei felett gonosz tetteikre nézve is kirekesztő birói hatalmat enged, — a" püspököt, ha az az igazság kiszolgáltatását megtagadná, a" király" je- lenlétébe idéztetni rendelvén. Végre § 4) Említést érdemel az is, hogy a király" itélőszéke III. Bélának Forcos nádor" részére költ 1181-ki, és a" pécsi szentegyház igazait erő- sító 1190-ki leveleiben királyi audiencziának, "s királyi felség audito- riumának , 8 II. András" 1212-ki két rendbeli leveleiben ") , III. Béla" ko- rát illetőleg, királyi consistoriumnak, és pedig jelesen abban, mellyben a" kapornaki monostor" pártfogási jogát Imre és Mihály grófoknak visz- szaadá, tíz férfias királyi consistoriumnak, mi egyszersmind tagjai számá- ra is mutat, ,,Regale Consistorium decem virorum"" czímezve találtatik. 1) Fejér, Oklgy. II. köt. 152. lap. —?) Ugyanott 292. lap. — ") Ismét ott 152. lap. — 4) Fejér, Oklgy. III. köt. I. dar. 121 és 125. lap. TÖRVÉNYEINK TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁDOK ALATT. 149 XI. II. Audrásról 1205-d. évtől 1235-d. évig. 1. §. . Törvénytudományunkra nézve főbb érdekkel biró tettei, II, András, kinek Palaestinában nyert csatái ?) jeruzsálemi diszne- vet szerzettek, jóllehet mindjárt országlása kezdetén némelly pártütő országnagyokkal, kik atyja" testvérének Geizának fiait Görögországból ellene kihíni?), és utóbb az ifjú Bélát pártütóleg megkoronáztatni ") aka- rák, hitvesét Gertrud királynét pedig kegyetlenül meg is ölék 9), küzde- nie kellett; mindazáltal Dalmácziának birtokát részint várerósítések, ré- szint a" népre árasztott kegyelmek által biztosította "), — a" koronának Galliczia és Lodoméria iránti jogait, mellyeket a" lengyelek és oroszok zavarba hozának, fegyveres erővel kivívta 9), és e" tartományok" nevét már 1206-d. évben 5) királyi czimébe iktatta, — sót Cumániának vagy is Moldva- és oltontúli Oláhországnak magyar koronához csatlásában is lényeges részt vón ?). 1) Lásd Kéza Simon. II. Könyv. 4. cz. 11. §. — b) Lásd II. Andrásnak Damáld sze- benigi gróf részére költ Zetina és Iril földek feletti 1210-ki adománylevelét. Fe- jér, Oklgy. III. köt. I. dar. 100. lap. — €) Lásd II. András Incze pápához írt 1214- ki levelét. Ugyanott 163. lap. — 4) Lásd II. Andrásnak három rendbeli 1214-ki le- veleit, mellyek közől az elsőben Simon bánnak, mint Gertrud királyné" meggyil- koltatása" részesének jószágait minden fő emberei" egyetértésével elkobzotta, a" má- sodik- és harmadikban pedig Miska grófnak azért, mert azon alkalommal a? kis Bélát megmenté , adományokat tészen. Fejér, Oklgy. III. köt. I. dar. 151, 152. , és VII. köt. I. dar., 191. lap. e) Lásd Rozenich. I. köt, 213. lap, és az általa idézett Lucius. IV. köt. 4. cz. ) Lásd történetiróinkon túl II. Andrásnak Demeter mester, Kálmán herczeg? tani- tója és nevelője részére költ 1234-ki adománylevelét. Fejér, Oklgy. III. köt. I. dar. 405. lap. j 9) Lásd II. Andrásnak az esztergomi káptalan? részére költ 1206-ki adománylevelét. Ugyanott 31. lap. h) Lásd II. Andrásnak a" jeruzsálemi német vitézek" részére költ Erdélyben fekvő Burcza földe feletti 1221-ki és 1222-ki adomány- és szabadságleveleit, mellyekben nekiek megengedi , hogy a" kúnok ellen várakat építhessenek, és IX. Gergely"? az aguileai patriarchához és Róbert esztergomi érsekhez az ispotály" német vitézei" úgyé- ben írt 1234-ki levelét. Fejér, Oklgy. III. köt. I. dar. 106, 370, -s 394. II. To- vábbá Madarassy prépost" említett munkája? III. értekez. 2. §-át, és Gergely pápá- 150 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG ÉRTEKEZÉSEI. E" királyunk, hogy a" hazának és királyi méltóságnak azon szo- morú helyzetén, mellybe azt részint némelly hatalmasok, kik Szentföl- dön léte alatt az ifjabb királyra, Bélára, fiatal kora végett nem ügyel- vén, a" köz jövedelmeket magokhoz húzák, a" várak" birtokait elfogla- lák, az egyháziakat, nemeseket, és a föld egyéb népét sanyargaták ") , részint az ifjabb király Béla, ki atyjától nyert ideigleni országló hatal- mát letenni nem akará, és szinte pártoskodék ?), kárhozatos tetteik ál- tal sülyesztették, királyi tisztéhez képest segéljen , mindenek előtt ugyan a" váraktól akárki által hatalmasan elfoglalt minden birtokot a várme- gyékbe küldött megbizott, delegált, birák által visszavétetni paran- csolt 7); azután Honorius pápának, kihez e" nyomasztó állapotjában fo- lyamodék, biztatására "), hív országnagyainak érett tanácslatával ") mind önmagának mind Imre királynak érdemek" mértékét túlhaladó , kö- vetkezőleg a" korona" igazait hasztalanul csonkító pazar adományait visz- nak II. Andráshoz írt , ott előidézett 1234-ki levelét, mellyben a" kúnok az ő orszá: gában lakni, és nekie jövedelmet hajtani mondatnak. a) Lásd II. Andrásnak III. Honorius pápához írt 1218-ki panaszló levelét. Továbbá János esztergomi érsek" részére költ 1219-ki adományát, mellynek tanusága sze- rint a" pártütők e fő papot a" király" jogai védelme végett az országból kiüzék ; végre a" váradi káptalannak Tiborcz, Gyula, és Illés grófok, úgymint a" várak" jószágai visszavétele végett Bihar vármegyére nézve megbízott birák" eljárasáról szóló 1221-ki tanúlevelét. Fejér , Oklgy. III. köt. I. dar. 250, 269, 353. lap. b) Lásd III. Honorius pápának a" magyar püspökökhöz írt 1222-ki levelét. Továb- bá ugyanannak két rendbeli 1224-ki leveleit, mellyek közől egyikben Béla ifjabb királyt inti, hogy magát minden lázítástól , és atyja iránti tiszteletlenségtől óvja , másikban pedig annak Ausztriában tartózkodó követőit kéri, hogy András és Béla közt a! visszavonások" magvait ne szórják. Fejér, Oklgy. III. köt. I. dar. 386, 436, és 437. II. ) Lásd a? váradi káptalannak elébb említett 1221-ki levelét, mellyben világosan mondatik, hogy II. András a" váraktól akárki által hatalmasan elfoglalt földeket visszavétetni parancsolá. Továbbá a" váradi monostornak Solt fiai panaszára tör- tént hasonló birói eljárásróli szinte 1221-ki tanulevelét. Fejér, Oklgy. VII. köt. I. dar. 204. lap. 4) Lásd Honorius pápának a" kalocsai érsekhez írt 1220-ki és 1225-ki leveleit. Fe jér, Oklgy. III. köt. I. dar. 294. , és II. dar. 48. lap. e) Lásd Béla ifj. királynak a" veszprémi egyház részére költ 1229-ki itélőlevelét. Fejér, Oklgy. VII. köt. I. dar. 220. lap. TÖRVÉNYEINK TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁDOK ALATT. 151 szahúzta ") , azoknak az érdem! nagyságához mérséklését?) először ugyan szinte megbizott birákra "?) , későbben pedig, tudniillik vele kibékülte után , Béla ifjabb királyra "), — kit ez iránt Honorius pápa is megkére "), — egész országszerte bízván; — végre hogy a" magányos hazapolgárok" jogainak sérelmét is megorvosolja, és jövő veszélyek ellen biztosítsa, 1222-d. évben egy kegyelemlevele által ugyan 9 az egyházi személye- ket minden ellenük indítandó pANOKES nézve a" világi biróság alól és minden adózástól felmenté, ama" nevezetes arany bullája által pedig az ország nemeseinek többször ismételt esedezésére sz. Istvánnak üdvös in- tézeteit, mellyektóli hanyag eltérés a királyi hatalom és ország ha- nyatlása fő kútfejének tartaték, — visszaadván, mint előszavában nyil- ván mondja, mind az ország nemeseinek, mind a" várjobbágyoknak , és az ország más szabad népségeinek "s lakosainak tőle nyert szabadságait, — nagylelküleg helyreállítá, és az országnak állapotját több korszerú rendelései által üdvösen megyjitá. II. Andrásnak ezen szabadságlevele, újabb időkben 31 ágazatra felosztva, törvénykönyvünket is diszesíti, "s azt a nemzet mindenkor olly becsesnek tartotta, hogy azt, a. mint törvénykönyvünk is tanusít- ja, többször, jelesen I. Lajos, I. Mária, és Korvin Mátyás által mege- 1) Lásd II. Andrásnak az esztergomi egyház részére költ Turdos földe feletti 1218- ki, — Belud és Oslw grófokat illető 1220-ki, "s Miklós grófot, néhai Vgrin érsek" testvérét, érdeklő 1230-ki , — továbbá Béla ifj. királynak elébb említett 1229-ki , és ugyanannak mint királynak a! fejérvári keresztes barátok" számára költ 1238-ki levelét. Fejér, Oklgy. III. köt. I. dar. 255, 300. , "s II. dar. 204., IV. köt. I. dar. 104. lap. b) Lásd II. Andrásnak Miklós gróf" részére költ most említett 1230-ki, és Izsák gró- fot illető , "s ezt világos szavakkal is kifejező 1231-ki levelét. Fejér, Oklgy. II. köt. II. dar. 254. lap. t c) Lásd II. Andrásnak Jaku - nemebeli kir. vitézszolgák" részére költ Vraj földe fe- letti 1221-ki adománylevelét, és ezen adománynak a! nyitrai püspök és birótársai , mint királyi megbízott birók általi megerősítését. Fejér, Oklgy. III. köt. I. dar. 329 és 331. lap. d) Lásd II. Andrásnak Miklós gróf részére költ többször említett 1230-ki levelét. e) Lásd Honorius pápának Béla ifj. királyhoz írt 1225-ki levelét. Fejér, Oklgy. III. köt. II. dar. 47. lap 1) Fejér, Oklgy. III. köt. I. dar. 379—381. lap. 152 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEI. rósítetné, és az abban foglalt szabadságoknak fentartását a királyi es- künek "), és a" koronázási biztosító levélnek egyik fő részévé tétetné. Négy rendbeliekre lehet pedig könnyebb áttekintés végett ezen levélnek ágazatait tárgyaik" különbféleségükre nézve osztani: nemesek és más hazapolgárok" szabadságát, — birói hatalom és igazság -kiszol- gáltatás" rendbeszedését , — király jogai gyakorlását és jövedelmei bíz- tosítását, — és némelly kártékony szokások" eltörlését vagy visszaélé- sek" büntetését tárgyalókra. Az első rendbeliek e" következők : A" 2-d. ágazat, hogy a" vitézszolgákat, Servientes , valamelly ha- talmasnak kedvéért idézés és törvényszerinti elmarasztalás előtt soha, sem ő, II. András, sem maradékai be nem fogatják, "s meg nem ront- ják. — Ezen ágazat benfoglalólag elismeri azt is, hogy a nemeseknek tulajdon hatóságú birája fontosb ügyekben maga a" király volt; mire szinte az 5, 8, és 9-d. ágazatok is mutatnak. A" 3-d. ágazat, hogy a" vitézszolgák" birtokairól semmiféle gyüj- teléket, collectát , sem szabadsági kispénzeket, "s denárfontokat, liberos denarios , libras denariorum, nem veend, és házaikba vagy faluikba sem szálland meghivás nélkül. Továbbá hogy az egyházak" népeire sem ve- tend sémmiféle gyújteléket. A" 4-d. ágazat, hogy a" vitézszolga fiú nélkül elhalván, birtokának negyedrészét leánya kapja, a" többiről tetszése szerint rendelkezzék, és ha nem rendelkezett volna, közelebbi atyafiaira, és semmi ivadéka sem levén, a" királyra szálljon. — Ezen ágazata által, mellyben a" leányi negyed" divatozásának első nyomára akadunk , — II. András a nemesség kérelmére az oldalági örökösüdésnek Kálmán király" törvénye általi meg- szorítását törlötte el, és a" sz. István által engedett magáéróli rendelke- zó tehetséget a fiúmagzat nélkül elhalt nemességre nézve nyilván meg- erősítette; miáltal azonban, a" mint azt a! királyi consensus" szükségé- nek viszontagságairól szóló értekezésemben ") oklevelekkel kivívám, a magtalan nemesnek rendelkező tehetsége sem a" koronára sem a" család- ra nézve általánossá és határtalanná nem vált. 2) Lásd Hárm. törv. II. r. 14. cz. 12. §-át, és I. Ferdinánd esküjét a" törvénykönyv- ben. — b) Lásd Evkönyveink" III. köt. III. oszt. 123 és 124. lapjait. TÖRVÉNYEINK" TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁDOK ALATT. 153 A" 7-d. ágazat, hogy ha a király hadát országon kivülre vinné, a" vitézszolgák vele menni ne tartozzanak máskép, mint az ő költségén , és visszatértök után a! sereg felettök ne itéljen. Ha pedig kivülről jönne sereg az országra, mindnyájan általánosan menni kötelesek legyenek. Továbbá ha a" király hadát országon kivülre viendi, és személyesen az- zal menend, mind azok, kiknek grófságaik "s vármegyéik, Comitatus , vagynak, az ő költségén vele menni köteleztessenek. A" 15-d. ágazat, hogy a" királynak lovászai, peczérei, és soly- mászai ne merészeljenek a" vitézszolgák" majorjaikba, villa, beszállani. A" 17-d. ágazat, hogy igaz szolgálat által szerzett ingatlan bir- tokától soha senki meg ne fosztassék. — Ezen ágazatra a" királynak pa- zar adományok" visszavétele iránti fenn előadott rendelése nyujthatott alkalmat. A" 19-d. ágazat, hogy a" várjobbágyok, Jotbagiones Castrorum , szent István intézkedése szerinti szabadságuk, a" jövevények, "s meg- települők, Ahospites, pedig, akármelly nemzetbeliek legyenek, azon sza- badság szerint tartassanak, melly nekiek eredetileg adatva volt. A! 22-d. ágazat, hogy a! király" sertvélyesei a? vitézszolgák er- deiben és rétein akaratjok" ellenére ne legeltessenek. A" 31-d. ágazat 2-d. pontja, hogy ha a" király vagy utódai közóől valaki ezen szabadságlevéllel ellenkezőt tenni akarna, ennek erejénél fogvást a püspökök, "s más fő emberek, és ország nemesei, akár ösz- szesen, akár egyenként, nekie minden hívségtelenség szennyje nélkül örökre szabadon ellenállhassanak, és ellenmondhassanak. A" második rendbeliek közé tartoznak : Az 1. ágazat, hogy a király sz. István király" napját minden esztendőben Székesfejérváron tartozzék ünnepelni, "s ha valamelly fon- tos dolog vagy betegség miatt meg nem jelenhetnék, a" nádor okvetet- lenül jelen legyen, és helyette a. pörös ügyeket kihallgassa, "s hogy oda minden vitézszolgák, kiknek tetszeni fog, szabadon összegyülekez- hessenek. — Ezen szent-istvánnapi országos törvényszéktartás még első Lajos alatt is, a" mint ezt több akkori oklevelek ") tanusítják, divatban 2) Lásd Miklós nádornak illy gyülésben költ 1352-ki levelét, és I. Lajosnak a? fe- BR. EMKE ÉVIT 2; 20 154 A" MAGYAR TUD, TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEI, volt. Gróf Cziráky M. Antal állítása szerint") e" szokás csaknem a" mo- hácsi veszedelemig fenmaradott, Az 5-d. ágazat, hogy a megyés grófok, Comites Parochiani, a vitézszolgák "örök jószágain, praediumain, birói hatalmat ne gyakorolja- nak, kivevén pénzfolyam és tizedügyek miatt; továbbá a megyebeli udvari grófok, " Comites Curiae Parochiani, a vár" népén kivül senkit mást ne itéljenek; a? tolvajokat és rablókat pedig a királyi birák, Bi- lochi regales , itéljék, de mégis magának a" grófnak lábainál. — Ezen megyei királyi birák valószinűleg a tolvajok" üldözésére sz. László II. Könyvének: első czikke által, keletbe hozott királyküldötteiből, Nuzcii Regis , alakultak. Okleveleinkben első említésökre II. Andrásnak a" bu- dai szentegyház részére kült 1212-ki levelében ") akadtam. A" 6-d. ágazat, hogy az egybeesküvő népek jövendőre tolvajokat ne nevezhessenek. — Ezen ágazat által András király egy régi, már sz. László II. Könyve 4-d. czikkében előtünő, vad szokást törlött el. A" 8-d. ágazat, hogy a nádor az országnak akármelly sorsú em- bereit különbség nélkül itélhesse; a. nemeseknek főbenjáró, vagy jószág- lerontásra czélzó pöreiket mindazáltal a" király" közös tudomása nélkül be ne végezhesse, és egynél több helyettes birót, Judex vicarius, ité- lőudvarában "s curiájában ne tarthasson. — Ezen ágazat a nádornak sz. László kora után szokás által keletkezett királyi udvaron kivüli itélő- hatalmát megerősíti, és pedig, a főveszteségre vagy jószáglerontásra intézett pöröket kivevén, még az ország nemeseire nézve is. — Érde- kes itt azt is megjegyezni, hogy a nádornak helyettes birája e. korban a nádor helyettes vagy algrófjának, Vice Comes Palatini"), sőt már helyettes vagy alnádornak, Vice Palatinus"), is nevezteték. jérvári keresztes barátok" conventjéhez szóló 1358-ki parancsolatát. Fejér, Oklgy. IX. köt. II. dar. 664., és III. dar. 663. lap. 9) Lásd , Ordo historiae juris civilis hungarici" czímű 1794-ki munkája! 54-d. lapját. b) Fejér, Oklgy. III. köt. I. dar. 118. lap. c) Lásd Bélus alnádornak Zentenagus nemebeli Péter" részére költ öt márka feletti 1201-ki nyugtatólevelét. Fejér, Oklgy. VII. köt. IV. dar. 70. lap. d) Lásd Diénes nádornak azon 1234-ki levelét, mellyben eubulcuthi Péter alnádor- nak Phila mester" és Forcas gróf" Micou elleni pörében költ itélőlevelét megerősíti , — és a! pesti jövevényeknek IV. Bélától nyert 1244-ki szabadságlevelét, melly- TÖRVÉNYEINK" TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁDOK ALATT, 155 A" 9-d. ágazat, hogy a" király" itólóudvari grófja, Comes Curia- lis Regis, míg a" király" itélőudvarában, "s. curiájában marad, akárkit itélhessen, és az ott megkezdett pört akárhol bevégezhesse; de tulaj- don jószágán levén, se pristáldot ne adhasson, se a" feleket meg ne idéz- tethesse. — Ezen ágazat a! király? itélőudvari birájának királyi itélőszé- kén kivüli, mint fennebb megérintém, szokás által előbb keletbe jött biráskodását, az ott már megkezdett pörök" folytathatásán kivül, ismét megszűntette. A" 18-d. ágazat, hogy a! fiának igazságos itélete által elmarasz- taltat, vagy az előtte elkezdett pört bevégeztetése előtt el nem foga- dandja, valamint viszont a" fia sem. A" 28-d. ágazat, hogy a" törvény" rendje szerint elmarasztaltat a" hatalmasok közóől se oltalmazhassa senki. A" harmadik rendbeliek, a" már fennemlített ide is tartozó 7-d. és 17-d. ágazatokon túl, ezek: A" 10-d. ágazat, hogy ha főbb hivatalt viselő országnagy hadban elesnék, a" király annak fiát vagy testvérét illő hivatalra emelje, ha pe- dig vitézszolga halna így el, annak fiát tetszése szerint ajándékozza meg. A" 11-d. ágazat, hogy a hazánkba jövő jámbor idegenek az or- szág tanácsa nélkül méltóságokra ne emeltessenek. A" 16-d. ágazat, mellyben a! király fogadja, hogy várgrófsággal (főispánsággal) vagy más fő hivatallal járó egész megyéket magánbirtok "s örökség gyanánt örökül el nem ajándékozand. — Ezen ágazatra az adott alkalmat, mert II. András, mint az esztergomi szentegyház? részére költ Turdos földe feletti 1218-ki levelében") önmaga előadja, országlása kezdetén némelly fő embereinek tanácslatára egész várakat, vármegyé- ket, "s grófságokat, és más gazdag köz jövedelmeket báróinak és fegy- vereseinek örökségek gyanánt elosztogatott; miáltal mind a" kincstár jövedelmei, mind az ország hadi ereje tetemesen megcsonkultak. ben az alnádor" beszállása és biráskodása alól fölmentetnek " Fejér, Oklgy. III. köt. II. dar. 413., és IV. köt. I. dar. 326. lap. 5) Fejér, Oklgy: III, köt. I..dar, 255. lap. 207" 156 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEI. A" 18-d. ágazat, hogy a vitézszolgák, engedelmet nyervén, tőle fiához, mint nagyobbtól kisebbhez, birtokaik" vesztesége nélkül szaba- don átmehessenek..- A" 323-d. ágazat, hogy az új pénz egy évig, husvéttól husvétig , forogjon, és a" kispénzek "s denárok ollyanok legyenek, mint Béla ki- rály alatt voltak. A" 24-d. ágazat, hogy a" kamarának pénztári, só- és vámházi grófjai, Comites Camerarii monetarum , Salinarű, et Tributarü , ország- nemesei legyenek, "s izmaeliták és zsidók azokká ne tétethessenek. — Ezen ágazatból kitetszik, hogy a" gróf, Comes, nevezet e korban min- den felsőbb hivatalnokoknak is közös czímök volt. A" 25-d. ágazat, hogy az országnak közepette só ne tartássék , ki- vevén Zabolchot és Regéczet (némelly példányokban, Zolochot és Sce- guedet), és a" véghelyeket. A" 26-d. ágazat, hogy birtokok országon kivülre ne ajándékoz- tassanak, és ha némellyek oda eladattak vagy ajándékoztattak volna, az ország népe azokat visszaválthassa. — És itt vagyon első nyoma a! külföldiek" ingatlan jószág -szerzéstőli kizáratásának. A" 27-d. ágazat, hogy az úgy nevezett nyusztadók vagy is mar- turinák (horvátországi adózás" neme) Kálmán király alatt behozott szo- kás szerint fizettessenek. A" 29-d. ágazat, hogy a megyés grófok csak grófságuk" jogával éljenek; a! többit, ugymint a" csöbör-, vám-, "s ökörbeli adózásokat, és a" vár jövedelmeinek két harmadát a! király húzza. A" 30-d. ágazat, hogy ezen négy országnagyon: nádoron , bánon, király és királyné" udvari grófjain kivül, senki két méltóságot s fő hiva- talt ne bírhasson. A" 31-d. ágazat első pontja, hogy a nádor ezen szabadságlevél- nek hét eredeti példányai közől, mellyekbén kiadva volt, egyiket bír- ván, attól valamint önmaga soha el ne térjen, úgy se a királyt se a nemeseket eltérni ne engedje. — Itt találjuk a. nádorok" király és ország közötti közbenjárói tehetségöknek első talpkövét. Végre A" negyedik rendbeliek közé, — a" már fenn előterjesztett, "s ide szinte számítható 6, 15, és 22-d. ágazatokon túl, — tartoznak : tett e árú ls SÉRE ET e af Naaa hasára aPvzsez TÖRVÉNYEINK, TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁDOK ALATT. 157 A" 12-d. ágazat, hogy a kimúltaknak feleségeik azért, mert fér- jeik itélet által halálra kárhoztatva voltak, vagy párviadalban elestek, vagy más akármelly oknál fogvást hitbéröktól, dos, meg ne fosztassanak. A" 13-d. ágazat, hogy az országnagyok, Jobbagiones, úgy kö- vessék az udvart , "s akárhova úgy útazzanak, hogy a" szegények általok ne nyomassanak , "s vagyonaiktól meg ne fosztassanak. A" 14-d. ágazat, hogy ha valamelly várgróf (fő ispán) hivatala" mi- nemüségéhez képest magát becsületesen nem viselné, vagy vára népét megrontaná, tettéról meggyőzetvén, méltóságától az egész ország szine előtt csúfosan fosztassék meg, és az elvetteknek megtéritésére szori- tassék. A" 20-d. ágazat , hogy a! tizedet ezüstben megváltani senki se tar- tozzék, hanem azt termékben adhassa meg, és ha a" püspökök ellenkez- nének, a király őket pártolni nem fogja. A" 21-d. ágazat, hogy a" püspökök a" király" lovai számára a" vitéz- szolgák" jószágaitól tizedet ne adjanak, és azoknak népeik tizedeiket a király" jószágaira behordani ne köteleztessenek. Továbbá e" királyunk elkezdett müvét, a" hatalommali visszaélé- sek által megrongált jogok" helyreállítását, folytatólag 1224-d. évben az erdélyi szászoknak II. Geizátol nyert régi szabadalmait kettős pecsétű levele által ") megújítá; de mindazonáltal azon kikötéssel, hogy ezután, megszűntetvén a" szebenin kívül minden megyéik, mindnyájan a" királynak és általa nevezendő szebeni grófnak birósága alatt álló egy népséget te- gyenek, és a" kamara! nyeresége , lucrum Camerae, fejében évenként 500 arany márkát fizetni, továbbá a" király" seregéhez az ország határin belúl ugyan 500, azon kívül pedig, ha a" király önmaga vezetné hadát, 100, ha valamelly országnagy, 50 fegyverest küldeni, végre a király- nak, ha táborozásra hozzájok jönni találna, háromszori, a vajdának pedig, ha király -dolga végett hozzájok vagy határukon átküldetendik , kétszeri vendéglést , descensus, fizetni tartozzanak. E" következő szabad- ságaik érintetnek pedig meg különösen ezen szabadságlevelökben: 1) hogy papjaikat szabadon választhassák , "s tizedeiket azoknak fizessék , — 2) Fejér, Oklgy. III. köt. I. dar. 441—445. II. 158 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEI. 2) hógy a király és szebeni gróf biróságán kívül minden más biróságtól mentesek legyenek, — 3) hogy földeiket s falúikat a" király" fő emberei közől senki fel ne kérhesse , — 4) hogy az oláhok és bessényők" erdejét azokkal közösen használhassák , — 5) hogy ismerhető pecsétjök legyen, —. 6) hogy az ellenök inditandó pénzbeli perekben ellenök csak határaik közt lakó tanúkat lehessen használni, — 7) hogy sz. György-, István-, és Mártonnapja körül nyolcz napig kisebb sóköveket szabadon vásárolhas- sanak , — 8) hogy kereskedőik egész országszerte vámfizetés nélkül ke- reskedést űzhessenek , — 9) hogy piarczaik "s vásárjaik vámtól mentesek legyenek. Végre a. nemességnek újonani kérésére II András 1231-d. év- ben ismét egy más, de már nemcsak önmagának, hanem fiainak esküjé- vel és pecséteikkel is erősített szabadságlevelet ") adott, melly azonban, mivel csak ujabb időkben jött napfényre, törvénykönyvünkben nem ta- láltatik , következőleg jelenleg törvényerejével sem bír. Ezen szabadság- levélben, mellynek előbeszéde az arany bulláéval egykét szó! változtatá- sán kívül tökéletesen megegyez, az arany bullának ágazatai, — a" 10, 14, 18, 20, 23, 25, 28, 30, és 31-ket kivéve, — ismételtetnek, és pedig nagy részint ugyanazon szavakkal, vagy legalább értelemváltoztatás nél- kül, némellyek mindazáltal további határozattal "s hozzáadással, vagy tartalomváltozattai. Jelesen" Az 1-ső ágazathoz hozzá adatik, hogy a fejérvári szent-istváni évenkénti gyülésre nemcsak a! vitézszolgák, Servientes, hanem akárki panasztétel végett szabadon és félelem nélkül megjelenhessék ; az érsekek és püspökök pedig-a szegények" panaszai" kihallgatása, és a" netalán meg- sértett szabadság megerősítése végett tartozzanak is megjelenni, és hogy ha a nádor időközben a" király" és ország dolgait rosszúl kezelte volna, a" jelenlevők kérhessék a" királyt, hogy őtet alkalmasabbal váltsa fel. — Ezen ágazatból kiviláglik az is, hogy a" nádort akkoron a" király maga nevezte, s őtet maga el is mozdíthatta; mit szinte az is bizonyít, hogy régi okleveleink tanusága szerint II. András" országlása alatt a. nádorság- ban legalább is tizenötször változás történt. ") Fejér, Oklgy. III. köt. II. dar. 255—261. II. TÖRVÉNYEINK TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁDOK ALATT. 159 A" 2-d. ágazat oda változtatik, hogy a! király általánosan senkit előbb , mintsem törvénybe idéztetnék , be ne fogasson , "s meg ne rontson. És hozzá adatik, hogy ha az arany bullának, mellyre fő embereivel együtt megesküvék, kiadása óta ó, a király, vagy fiai, avagy akárki törvény- tétel nélkül valakit vagyonátol megfosztott volna, teljesen visszahelyez- tessék. A" 3, 13, és 15-d. ágazatok általánosabbakká tétetnek olly for- mán, hogy a király semmiféle gyúűjteléket, adót, vagy kamaranyeresé- get senkitól, akármelly sors- vagy nemzetbeli légyen, soha nem szede- tend, — azokat, kik a királyi fiscusnak köteles haszonbérrel, cexzsus debitus, tartoznak, egyedül kivevén. Továbbá hogy a" király és az ő akármelly hívatalú vagy szölgálatú emberei necsak a! vitézszolgák" jó- szágaira akaratjuk ellen be ne szálljanak, hanem ha másutt szállanak is be, mindent igazságos áron tartozzanak megfizetni, és ha a" beszállt vendég ezt nem tenné, a! földesúr őtet helybeli három paraszt esküjére teljes elégtételbe és királyi itélet" terhébe maraszsza ; a" továbbá is vona- kodót pedig püspöke, míg eleget nem teend, a király által is elismeren- dő egyházi átok alá vesse. Végre hozzájok adatik, hogy a" vitézszolgák és egyházak" népei királyi kertek vagy akármiféle épületek melletti munkákra ne szorítassanak. Az 5-d. ágazatra nézve, a!" vitézszolgák" jószágai "s praediumai után az egyházak" falui, villae, is neveztetnek , és a megyés gróf biró- sága alól azok is kivétetnek. A" 7-d. ágazat illyképen módosítatik: Ha országon kívülre visz- szük seregünket, a" nemesek velünk menni ne tartozzanak, kivevén a grófokat, Comites, zsoldosokat, várjobbágyokat, "s kik arra tisztöknél fogva kötelesek, és kiknek terjedelmes birtokot adtunk. Ha pedig el- lenséges sereg az országra jövend, mindenki tartozzék a haza" védelmé- re magát ellene szegezni , és az illyen betört hadat, ha visszavonul, bosz- szuállás végett üldözni. A" 8-d. ágazatnak eleje oda magyaráztatik , hogy a" nádor minden embereket különbség nélkül, de mégis az egyházi személyeknek, to- vábbá a házassági, hitbéri, és más szent székhez tartozó pereknek kivé- telével, itélhessen. 160 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEI. A" király" itélőudvari grófjáról szóló 9-d. ágazathoz hozzá adatik , hogy sokan megkárosítatván hamis pristáldok által, azoknak idézésök és tanuságtételök máskép érvényes ne legyen, mintsem ha magokat a me- gye" püspökének vagy a" káptalannak, és csekélyebb ügyekben a szom- széd kolostornak vagy conventnek tanusága által igazolják, és hogy sen- ki pristáldot magánál egy s két évig, szóval tovább ne tartóztathasson, mint azon ügynek elitéléséig, mellyre őtet magának kikérte. — És ezen ágazat okozá azon törvényszokásnak keletkezését, mellynél fogvást azu- tán az idézésekben , végrehajtásokban, iktatásokban, "s határjárásokban a" pristáldhoz , vagyis a király vagy bíró" emberéhez, ki a" pristáldokról szóltomban előadott okleveleknek tanusága szerint előbb az illyetén el- járásokat rendszerint egyedül végezé, elejéntén ugyan többnyire, idő" jár- tával pedig általánosan egy káptalani vagy hiteles conventi bizonyság is csatoltatnék, a" mint ezt II. Andrásnak és IV. Bélának számos okleveleik tanusítják. — Nem lészen továbbá érdektelen itt azt is TÁGEJeRPeAniS hogy jóllehet a" királyi itélőudvar" grófjának helyetteséről, vagyis a" királyi itélőudvar" albirájárol, Vice Judexr Curiae vel Aulae Regiae, sem az arany bullának itt érdeklett 9-d. ágazatában, sem ezen szabadságlevélben em- lítés nem tétetik, mindazáltal ef korban valamint alnádor, úgy királyi itélőudvari albiró is, ki a király" curiájában annak rendes birája "s grófja helyett- biráskodék, már létezett, vagy legalább e" kortájban keletke- zett; a mint ezt Miklós királyi udvari albirónak két 1238-ki, és egy 1239-ki, következőleg IV. Béla" országlása" első éveiben költ itélőlevelei ") eléggé kivívják. A" 11-d. ágazat oda módosítatik, hogy a nemes jövevények, ha nem akarnak lakosok lenni, méltóságokra ne emeltessenek. A" 12-d. ágazathoz hozzá adatik, hogy a" tolvajoknak vagy rablók- nak feleségeik és gyermekeik férjök vagy atyjok" gonosz tetteiért el ne adassanak. A" 21-d. ágazat oda változtatik, hogy a" király az őtet hajdantól illető huszadon kívül tizedet ne vegyen. A" 24-d. ágazat oda módosítatik, hogy pénztári, sóházi, és más- féle köz hivatalokra zsidók és szerecsenek ne alkalmaztassanak. 2) Fejér, Oklgy. IV. köt. I. dar. 142, 143, és 151. II. TÖRVÉNYEINK" TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁDOK ALATT. 161 A! 25-d. ágazat oda változtatik, hogy minden nyusztadó telek- tól, marturinátol, terméke" mennyiségét nem tekintve, négy nehezék, guatuor pondera, fizettessék , mellynek egy harmada a" földesurat, két harmada a! tartomány" urát illesse. — Ezen ágazatból kitetszik, hogy a" marturinák nem csak az adót, hanem azon földet is jelenték, mellytól az adó fizetteték. A" 28-d. ágazat oda módosíitatik, hogy a" törvény" rendje szerint elmarasztaltnak jószágait a király magának megtarthassa, vagy tetszése szerint másnak adhassa, de tüzet reájok ne küldjön, vagy is azokat fel ne égettesse. Végre A! 31-d. ágazat rendelései helyett az tétetik, hogy ha a! király vagy fiai, avagy utódjai ezen szabadságot megtörnék , az esztergomi ér- sek jogosítva legyen a! tettest, törvényes intés" előrebocsátása után, egyházi átok alá vetni"). — És valóban e"? hatalommal élni, mivel a?" zsidók és izmaeliták a" kincstár" nyomasztó állapotja miatt a" királyi jövedelmek" kezelésétől mindjárt el nem mozdítathatának, Robert esztergomi érsek nem sokára vakmerőködött is "), úgy hogy az innét származott zavarból a király csak azon esküvel erősített 1233-ki oklevél által "?) szabadítha- tá ki magát és országát, mellyben a pápa követének, Jakab praenesti választott püspöknek, maga és utódjai nevében megigéré, hogy a" pap- ságnak kivánátait mind a" zsidókra és szerecsenekre vagy is izmaeliták- ra, mind a" hitbéri és házassági pereknek egyedül egyházi biróság általi itéltétésére, mind az egyházi személyeknek minden adózások alóli föl- mentettségökre, és világi biró elébe nemidéztethetésökre nézve, — ki- vevén mindazáltal az ingatlan javak feletti pereket, mellyekre nézve a" pápávali további tanácskozást magának fentartá, — pontosan telje- sítendi. i E" királyunknak törvénytudományunkra nézve főbb érdekkel bi- ró tettei közé tartozik az is, hogy nem csak első szülöttjét Bélát Palae- §) Ezen szabadságlevélnek a" római jegyzőkönyvekből vett hiteles mása találtatik a" nemzeti museum" könyvtárában. Lásd Kovachich, Sylloge Decret. Comit. I. köt. 10-d. lapját. a) Lásd az érséknek itéletét, és a" királynak IX. Gergely pápához a" miatt írt pa- naszolkodó 1232-ki levelét. Fejér, Oklgy. III. köt. II. dar. 295 és 299. II. — ?) Fejér , Oklgy. III. köt. II. dar. 319—329. II. M.T TÉVES VE 2. 21 162 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG ÉRTEKEZÉSEI. stinába menetele előtt magyar királylyá, hanem másod szülöttjét Kálmánt is, a mint ezt Alba nemebeli Demeter mester" részére költ 1234-ki ado- mánylevelében előforduló tulajdon előadása"), és Kálmán herczegnek több oklevelei, mellyekben magát ruthénok" királyának nevezi ? ), nyil- ván tanusítják , Galliczia" királyává koronáztatá , és nevezé, Kálmán her- czegre nézve III. Incze pápától 1214-ki évben előre engedelmet kérvén arra, hogy az esztergomi érsek a koronázást megtehesse "). Továbbá hogy e" fiainak Dalmát- és Horvátországokat, először ugyan Bélának "), azután pedig Kálmánnak ") átengedé, és hogy Kálmánt későbben a! sla- vóniai herczegséggel is "" — mellyet előbb neje, Jolánta, jegyajándékul bírt ?), és mellyhez akkor Jolánta alatt ugyan Varasd, Simegh, Zala, Szerem, Kálmán herczeg alatt pedig Zala, Simegh, Valkó, és Baranya vármegyék is tartozának "), — bókezúleg megajándékozá; melly hercze- gek e" tartományokban , sót Béla ifjabb király Magyarországban is , nem csak birói hatalmat "), hanem nemesítő, "s adomány- és szabadságoszto- gató jogot is") gyakorlának, és mindkettőiknek cancelláraik, és kü- a kés Fejér, Oklgy, III. köt. II. dar. 405. lap. — b) Lásd például a" traguriai szent- egyház részére költ Drid" földe feletti 1226-ki és a" valkóvár melletti idegenek" részére adott 1231-ki leveleit. Fejér, Oklgy. III. köt. II. dar. 90 és 237. lap. — c) Lásd András királynak ez iránti levelét. Fejér, Oklgy. III. köt, I. dar. 163. lap. 4) Lásd II. Andrásnak Gvidó wegliai gróf részére szóló Winodol és Modrus me- gyék feletti 1223-ki levelét, mellyben Béla ifjabb királyt Dalmát- és Horvátorszá- gok" kormányzójának czímezi , továbbá Béla ifj. királynak némelly goricziai sz. király jobbágyfiai számára adott 1224-ki adománylevelét. Fejér, Oklgy. III. köt. I. dar. 403, 445 és 467. II. — 7) és 9) Lásd Kálmán herczegnek .fennebb előadott két rendbeli leveleit , mellyekben magát, az elsőben ugyan Dalmát- és Horvátország, a" másodikban pedig egész Slavónia" herczegének, Dux totius Slavoniae, czámezi. — 8) Lásd Honorius pápának ezen jegyajándékot megerősitő 1222-ki levelét, Fe- jér, Oklgy. IH. köt. I. dar. 388. lap. — !) Lásd.Honorius pápának most előidé- zett levelét , és Kálmán herczegnek Roicha-vára" néhány várjobbágyai részére költ 1232-ki adományát , mellyben a!" zalai, simeghi, valkói, és"baranyai grófokat fő emberei , Jobbagiones , közé sorolja, Fejér, Oklgy. III. köt. II. dar, 286. lap. — )) Lásd például II, Andrásnak Ayán fiai perét érdeklő 1230-ki, és Ugrin kalo- csai érseknek István zágrábi püspök" templomvitézei elleni perét illető szinte 1230-ki birói levelét, Fejér, Oklgy. III. köt. II. dar. 207 és 218. II, — £) Tanu. sítják ezt Béla ifj. királyra nézve ugyan: 1) azon 1224-ki levele, mellyben Ra- dust és testvéreit, goricziai sz, király jobbágyfiúkat, megnemesíti, és egyszer- lön TÖRVÉNYEINK. TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁDOK ALATT. 163 báróik ") valának. — Ezen birtokfelosztások által mennyire meg- gyengúlt légyen II. Andrásnak hatalma, IX. Gergely" pápának két rend- beli 1235-ki leveleiből"), mellyeknek egyike a kalocsai érsekhez, nyit- rai püspükhez és pannonhegyi apáthoz, másika a királyhoz szól, kivi- láglik, ugymint mellyeknek tanusága szerint a király azon okból kéré a pápa követének tett némelly igérete alóli fölmentetését, mert az or- szág jövedelmeinek három negyedét fiainak és unokájának kénytelen lé- 4?) smind Klokoche" földével megajándékozza. Fejér, Oklgy. III. köt. I. dar. 445 és 467. II. — 2) Azon 1225-ki levele, mellyel a" turopolyaiakat Zágráb-vára" szolgá- lata alól felmenté, és a" kir. vitézszolgák" társaságában alsóbb hivatali szabadság- gal megajándékozá. Fejér, Oklgy. III. köt. II. dar. 72 és 481. lap. — 3) Azon 1226-diki levele, melly által Bors grófnak a" hegyi szüz Mária-monostora" részé- re tett Strebs" földe feletti adományát helybenhagyja. Ugyanott 87. lap. — 4) Azon 1229-ki adománylevele , melly által az élete ellen törekedőknek Novigrád- vára" megyéjében fekvő némelly jószágait a rajtok lakó szabadosokkal együtt Pousa gróf fiának, Botusnak, ajándékozza. Ugyanott 193. lap. — 5) Azon 1235-ki levele , mellyben sz. Istvánnak a" ravennai monostor" részére rendelt éven- kénti 25 márka ajándékát megerősíti. Ugyanott 364. lap. — Kálmán herczegre zézve pedig annak: 1) azon 1226-ki levele, mellyben Drid? földét a" tragúri püs- pöknek és szentegyháznak ajándékozza. Fejér, Oklgy. III. köt. II. dar. 90. lap. — 2) Azon 1231-ki két rendbeli levelei, mellyeknek egyike által a" templomvi- tézeinek szabadságait megerősíti , "s jószágaikat visszaadja , másika által pedig a? valkovármelletti jövevényeknek fő emberei egyetértésével szabadságokat ajándé- koz. Ugyanott 231 és 237. lap. — 3) Azon 1232-ki adománylevele, mellyben Dra- gan és Draguech, Roicha-vár jobbágyait, kik, midőn az öcscse, András herczeg , Slavoniára ütött, hívségöket különösen bebizonyíták , Konzka"? földével megaján- dékozá. Ugyanott 286. lap. — 4) Azon 1234-ki kegyelem-levele, melly által a nagyvereuczei jövevényeket szabadságokkal felruházá. Ugyanott 412. lap. L. több más okleveleiken túl Béla ifjabb királynak ugyan Lob fia , Chama! részére költ 1230-ki erősítő, és Corlard gróf részére szóló 1233-ki adományzó levelét , Kálmán herczegnek pedig a! roichai némelly várjobbágyokat illető, már előbb említett , 1232-ki adományát, melly oklevelek közől amazokban ugyan Béla if- jabb király fő emberei között, cancellárján túl, tárnok-, asztalnok-, lovász- és pohárnokmestereit, és az erdélyi vajdát, emebben pedig Kálmán herczeg a? sla- vóniai bánt, a" tárnok- és asztalnok - mestereit , és mint fennebb is már mondám , a zalai, simeghi, valkói, és baranyai grófokat elősorolja. Fejér, Oklgy. III. köt. II. dar. 286., VII. köt. I. dar. 224., és ÍV. dar. 81. lap. — !) Fejér, Oklgy. III. köt. II. dar. 452 és 453. lap. XV" 164 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEI. vén "átengedni, önmagának az ország szükségeire alig maradott fenn azoknak egy negyed része. 2. §. Törvénytudományunkra nézve" említést érdemlő egyéb adatok országlása ko- rából. A" fenn előadattakon túl e" királyunk alatt törvénytudományi tekin- tetból még emlitést érdemlenek e" következők is : 1) Hogy számos okleveleink" tanusága szerint ekkor már divato- zó szokássá vált, hogy fejedelmeink községeket szabadalmakkal "s külön jogokkal, és pedig nem, mint elejénten szokásban volt, egyházi vagy világi uraiknak , hanem önmagoknak a községeknek és lakosaiknak ja- vára felruháznának, "s a várakhoz közvetlenül tartozó helységeket is a várgrófjának és egyéb tisztviselőinek hatósága alól minden elajándéko- zás nélkül fölmentenék, Így II. András 1206-ki évben Karakó, Krapun- dorf, és Rams erdélyi helységbelieknek "), — 1209-ben a" varasdi jöve- vényeknek ?), — 1217-ben a? garammelléki monostor-földe" lakósainak c), — 1230-ban a" zathmárnémethi német jövevényeknek ") , — Kálmán herczeg, mint egész Slavónia" herczege, 1231-ben a valkovármelleti ") , — és 1234-ben a" nagy vereuczefalvi vendégeknek ") jeles szabadalmakat ajándékozott; mellyek közől a" leggyakrabban előfordulók a megyei js más rendes biróság alóli kivétel, a" biróválasztási szabadság , a mag nél- kül kihalóknak rendelkezési tehetsége, a némelly köz adózások alóli föl- mentettség, és különösen a. várak" községeire nézve a szabad kültözés- joga. A" valkóváriak" szabadalmaik közt előfordul a párviadal terhes íté- lete alóli fölmentetés is. Különös megjegyzést némileg érdemlenek pe- dig ezen szabadalmi levelek közől a garammellékieké, és a zathmárné- methieké; amaz ugyan azért, mert abban azon szabadalmakkal mondat- nak a" kegyelemnyerók felruháztatni, mellyekkel a" pesti, fejérvári, vagy budai királyi jövevények bírnak, tagadhatatlan tanuságául, hogy ezen városok már régibb királyainktól, "s talán legelsők nyerének illy a) Fejér, Oklgy. III. köt. I. dar. 33. lap. — !) Ugyanott 86. lap. — ") Ismét ott 196. lap. — 9) Fejér, Oklgy. TEIL. köt. II. dar. 211. lap. — 7) Ugyanott 237. lap. Ismét ott 412. lap. TÖRVÉNYEINK. TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁDOK ALATT, 165 szabadálmakat , — emez pedig azért, mert abban már a" tárnokmester- nek városok feletti birósága előfordul, a" zathmárnémethiek feletti birás- kodás a" királynak, és tárnokmesterének fenn tartatván. 2) Hogy TIL Honorius pápának a kalocsai érsekhez írt, már fennebb említett, 1220-ki és 1225-ki leveleiben tanuságára találunk an- nak: hogy királyaink az arany bullának kiadatása előtt is már esküvel fogadni szokták az országjogainak és méltóságának fentartását: ,,Cum (rex Andreas) in coronatione sua, ugymond a" pápa, iuraverit, etiam iura regni sui, et honorem illibate servare."" 3) Hogy II. Andrásnak azon 1206-ki levelében, mellyben az esz- tergomi kanonókoknak érsekök" koronázási eljárásáért királyi pénztárá- ból évenként száz márka ezüstöt ajándékoz"), első nyomára akadunk azon szokásnak, mellynél fogva régi királyaink, — a" mint azt IV. Bé- lának 1237-ki ") , V. Istvánnak 1270-ki "), TV. Lászlónak 1277-ki 7), III. Andrásnak 1290 és 1291-ki "), TI. Károlynak 1317-ki "), I. Lajosnak 1342-ki "), Zsigmond királynak 1388-ki ") adományleveleik tanusítják , — valamellyik egyháznak , többnyire az esztergominak, koronázási jó- szágadományt tenni szoktak. 4) Hogy e királyunk alatt szinte már nyomára akadunk az esz- tergomi érsek" esztergomi fó ispánsága örökösségének, jelesen e" kirá- lyunknak az esztergomi káptalan részére költ kakáthi révvám feletti 1215-ki adománylevelében "), mellyben közbenvetőleg e! kiejtést ,, Per- petuato Comitatu Strigoniensi Archiepiscopatui" olvassuk. Egyébiránt az esztergomi érsekek neve után e! czimzet ,, Et loci eiusdem perpetuus Comes" a" királyi oklevelekben csak 1270-ik év után, mellyben Moys nádornak ugyan ezen évben költ iktatási tanúlevele" bizonyítása szerint k) V.István Fülöp érseket az esztergomi örökös grófsággal megajándéko- zá, fordul folytonosan elő. a) Fejér, Oklgy. III. köt. I. dar. 31. lap. — 2) Fejér, Oklgy. IV. köt. I. dar. 73. lap. — ") Ugyanott V. köt. I, dar. 33. lap. — 4) Ugyanott VII. köt. IT. dar. 54. lap. — €) Ugyanott VI. köt. I. dar. 55 és 156. lap. — f) Ugyanott VIII. köt. II. dar. 63. lap. — 8) Ismét ott IX. köt. I. dar. 58. lap. — §) Ugyanott X. köt. I. dar. 454. lap. — :) Ugyanott III. köt. I. dar. 167. lap. — 5) Ismét ott V. köt. I. dar. 21. lap. 166 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEI. 5) Hogy e királyunk" korában a káptalanok és conventek elótti örök felvallások már divatozó szokásban voltak, a mint ezt a" győri káptalannak a" pannonhegyi apátság részére költ 1213-ki, Pothó gróf részére szóló 1214-ki, a" chornai prépostságot illető 1226-ki , a" líbeni apátságot illető ugyanezen évi, és 1236-ki "), továbbá az esztergomi SZ. király" ispotályosai káptalanának az esztergomi érsek" részére szóló 1227- ki, és az erdélyi káptalannak Obus gróf részére kült 1231-ki ") örök fel- vallási tanúleveleik bizonyítják. 6) Hogy e" királyunknak azon 1218-ki kegyelemleveléből , melly által a római Ursinusok" fényes nemzetéből származó vodichai grófokat, Baboneget és Istvánt, valóságos, tiszta, és jeles czímzetű szabad gró- fokká ,, Tituli veri , illibati, et exrimii Comites liberi" nevezi "), nyilván kiviláglik: hogy szabad grófok, kik a hivataloknál fogva országnagyok- tóli különbség végett természetes, és született grófoknak is, naturales Comites , neveztetni szoktak, e" királyunk" korában, sót azelőtt is már , hazánkban divatoztak. E" kegyelemlevélben t. i. nyilván mondatik, hogy Baboneg és István grófok maradékaikkal együtt mindazon polgári fokbeli fenséggel , és mind nagyobb mind kisebb , általános és fő szabadságoknak előjogaival éljenek, smellyekkel más szabad grófok Magyarországban vagy más tartományokban bírnak, és az ő vodichai, és más , még jöven- dőre szerzendő uradalmaik is, a" slavóniai bánnak , sót a Slavónia her- czegének is, és az ország mindennemű biráinak, és igazságtevőinek bi- róságától, továbbá a" marturinák "s másféle adózások" fizetésétül mente- sek legyenek, "s azokba a" herczeg vagy bán beszállani vagy közgyüűlé- seket, Congregationes generales, tartani ne merészeljen. 7) Hogy e királyunk" okleveleiben az országnagyai közt a" sze- remi herczeg, Dur Sirmii"), és a slavóniai bánon túl már a zewrini bán, Banus de Sceurin, is") előfordul. 2) Fejér, Oklgy. III. köt. I. dar. 150., "s II. dar. 95, 220. II. — ?) Ugyanott INT. köt. II. dar. 115 , 226. II. — c) Ugyanott III. köt. I. dar. 245. lap. — 4) Lásd II. András egy 1233-ki levelének befejezését. Fejér, Oklgy. III. köt. II. dar. 366. lap. — €) Lásd Robert esztergomi érseknek és néhány püspököknek azon eskü feletti 1233-ki tanúlevelét, mellyet Béla ifj. király atyjának a" pápa" követével kötött egyezésére letett. Fejér , Oklgy. III. köt. II. dar. 346. lap. TÖRVÉNYEINK TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁDOK ALATT. 167 8) Hogy e királyunk alatt a Juder Curiae Regiae nevezet már számos okleveleinkben előtünik "), és a" Comes Curialis Regis névezet- tel, főkép 1232-ik évtől fogva, vegyesen használtatik, 9) Hogy királynéink" canczellárjaiknak és ünnepélyes kiváltság- leveleiknek első nyomára e! királyunk" korában, jelesen Yoles vagy is Jolánta királynénak azon 1224-ki kettős pecsétú levelében ") akadunk , mellyben királynéi canczellárjának, a" veszprémi prépostnak, népeit királynéi jószágaiban minden vásárpénzfizetéstől fölmenté. — IV. Béla alatt már gyakran előfordulnak a" királynéi canczellárok, sót alcanczel- lárok, és ifjabb királynéi udvari canczellárok is "). Királynéinknak ré- gibb privilegialis leveleikkel tudtomra nem bírunk, jóllehet okleveleink- ben egyházakra tett adományaiknak néhány régibb emlékei előtún- nek 9), 10) Hogy , a" mint az erdélyi káptalannak Obus gróf részére költ 1231-ki örökvallásí, és Diénes nádornak Philu mestert és atyafiait érdek- lő 1234-ki itélő levele ") világosan tanusítja, a nemzetség! ingatlan jó- 2) Lásd a! váradi conventnek Thomascy" földét érdeklő 1219-ki tanulevelét , és Lász- ló bácsi grófnak Cusoy fia" szabad állapotját illető 1229-ki itéletét. Fejér, Oklgy. VII, köt. I, dar. 200 és 220. II. Továbbá II. Andrásnak némelly belsei nemesek"? részére költ 1232-ki adományát, "s a" hegyi szűz Mária-monostorát érdeklő 1233-ki bírói , és Demeter mestert illető 1234-ki adományi levelét. Fejér, Oklgy. V. köt. I. dar. 305., és III, köt. II, dar. 355 "s 405, II. — b) Fejér, Oklgy. III. köt. I. dar, 469. lap, — ") Lásd Mária királynénak a" verőcziek" részére költ 1248- ki szabadságlevelét, — a" budai prépost "s királynéi cancellárnak Erney mestert érdeklő 1255-ki itéletét. — Mária királynénak Pál veszprémi püspök" részére szó- ló Wiceps" földe feletti 1265-ki adományát, "s Erzsébet ifjabb királynénak Guth- keled nemebeli Kozma mestert érdeklő, Ragáld királynéi föld feletti szinte 1265-ki . adománylevelét. Fejér, Oklgy. IV. köt. II. dar. 35 , 336., "s III. dar.286., és VI. köt. II. dar, 391. NH, — 4) Lásd III. Bélának a" fejérvári sz, István" ispotályosai monostora" részére költ 1193-ki levelét, mellynek tanúsága szerint édes anyja e monostort 55 praediummal gazdagította, és Erzsébet királynénak a? mezesi sz. Margit-monostorát érdeklő 1281-ki levelét, melly által a?" zilohi vám" ötöd részét III. Béla?" nejének , Anna királynénak, ezen monostor" részére tett , "5 IV. Béla" ne- je, Mária királyné által megerősített adományánál fogva visszabocsátja:: Fejér , Oklgy. II. köt. 283, és V. köt. III. dar. 94. II. — 7) Fejér, Oklgy. III, köt. II. , dar. 266 , "s 413. II. 168 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG? ÉRTEKEZÉSEI, szágainak elidegenitéséhez az osztályos atyafiaknak, kik azt máskép fel- forgathaták, és a" jószágot magokhoz válthaták, "megegyezése már e korban is szükséges volt. 11) Hogy e királyunk alatt a" tisztitó tanúkkal, "s eskütársakkal, Coniuratores , élés már legünnepélyesb alakjában" divatozott, világosan tanusítván ezt a: templomvitézek keresztény-falvai praeceptórának és há- rom igazlátó társainak Márton és: Helleus testvérek" hatalmaskodási pe- rét érdeklő 1226-ki birói levele"); melly szerint a" bévádlott hat alpe- res birói határozás következésében kiki 12, következőleg mindössze 72 mindenféle sorsu személyekkel, vagyis" részint királyi vitézszolgákkal, részint várjobbágyokkal, és másféle szabad sorsu és jó hirű emberek- kel, kik közől harminczhatnak esküiket is le kellet tenniök, tartozának magokat a! vád alól kitisztítani. 12)"Hogy e királyunk" korában már nyomait találjuk az ünnep- nyolczadi törvényszék-tartásoknak "s octáváknak. Jelesen a" zalamelléki királyi vitézszolgáknak , "mint a" király által az okozott károk és sérel- mek" itélésével megbizott biráknak 1232-ki birói levelében ?"), — melly már úgy is, mint annak tanúsága, hogy királyaink birói hatalmukkal né- ha a" megyei nemességet is meg szokák bízni, említésre méltó, — ke- resztelő sz. János, II. Andrásnak az esztergomi érsek" részére költ 1234- ki levelében ") pedig pünkösd" ünnepnyolczada "s octávája fordul elő. — II. András utódjai alatt a. törvényszékek" ünnepnyolczadokbani tartása már divatozó szokássá vált. IV. Béla alatti . okleveleinkben vízkereszt, gyertyaszentelő, hamvazószerda, félbüjt, pünkösd, keresztelő. sz. Já- nos , sz. István király , kisasszony , sz. Márton, és sz. Miklós" octávái em- lítetnek 1). IV. László és III. András alatt hol ezek, hol más, például a) Fejér, Oklgy. III. köt. II. dar. 96. lap. — !) Ugyanott 315. lap. — ") Ismét ott 407. lap. — 4) Lásd IV. Bélának László nádor" Márton és Bertalan rablók elleni itéletét megerősítő 1244-ki , Iharus" fia Ponith gróf elleni perét érdeklő 1265-ki , a" veszprémi püspök Thadenka- vára iránti perében költ 1266-ki, Hohold mester Jüre. nemebeliekkeli perét illető 1267-ki, továbbá Roránd nádornak és Vincze nyitrai püspöknek "a" pozsonyi várjobbágyok Bothon elleni perében költ 1255-ki , Erney bánnak Ebed fiai Ponyth gróf elleni perét érdeklő 1268-ki, és Farcas mes- ter alcanczellárnak és öt birótársainak Kázmér földét tárgyaló 1266-ki birói le- TÖRVÉNYEINK TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁDOK ALATT. 169 Nagy-Boldogasszony , Sz. Mihály, Mindszent, és Sz. András apostol" octá- vái, és néha tizenötödei, guxindendi, fordulnak elő "). 13) Hogy e" korban divatozott már azon szokás, hogy az atyai házat a" legfiatalabb fiú kapná ?), továbbá hogy e" korban a! talált kincs a királyt illeté "). 14) Hogy II. András első hitvesének, Gertrud királynénak, gyá- szos meggyilkoltatásakor a" királyi pecsét elveszvén, állevél-koholások" meggátlása végett, új pecsétet készítetett, és az alatt számos előbbi le- veleit megújította 9). 15) Hogy III. Honorius pápának az egri püspökhez és némelly apátokhoz intézett 1222-ki levelének tanusága szerint ") II. András arany bullája után a nemesség kétszer szokott évenként összegyülni. 16) Hogy II. András" országlása alatt a" király" főpapnevezési joga mellett, "s azzal egyesítve az úgy nevezett egyházi törvényszerinti vá- lasztás, cononica electio , is divatozott " , sót hogy a" pápa általi főpap- nevezés példái is előfordulnak "), de mindazáltal mindenkor azon ké- veleiket. Fejér, Oklgy. IV. köt. I. dar. 308., II. dar. 328., III. dar. 284, 322, 403., VII. köt. I. dar. 338, 351. II. — 3) Lásd például Mokián nádornak 1286-ki "és Márczel gróf alországbirónak 1293-ki itélőleveleiket. Fejér, Oklgy. V. köt. III. dar. 333., és VI. köt. I. dar. 270. II. — b) Lásd II. Andrásnak azon 1231-ki levelét , mellyben Miklós grófnak , néhai Ugrin esztergomi érsek" testvérének, vég- intézetét megerősiíté. Fejér, Oklgy. III. köt. IT. dar. 227. lap. — ") Lásd a?" vá- radi káptalannak a? talált kincs" benemjelentéséről vádolt Arvad, és annak fiai izzó vas-itéletére történt küldetésöket tanusító 1229-ki levelét. Fejér, Oklgy. VII. köt. II. dar. 212. lap. — 9) Lásd Sándor grófnak Csütürtükhel, Sebus grófnak Szentgyörgy , Tamás nyitrai grófnak Bozen felett 1216-ik, és ismét Sebus gróf- nak Zeuleus felett 1217-ik évben új pecsét alatt adott illy ujító leveleit. Fejér , Oklgy. III. köt. I. dar. 173, 178, 201., és II. dar. 475. lap. — 9) Fejér, Oklgy. III. köt. I. dar. 390. lap. — f) Lásd III. Incze pápának az esztergomi káptalan- hóz írt 1205-ki , és III. Honorius pápának két rendbeli, ugymint a? királyhoz, és az esztergomi káptalanhoz intézett 1226-ki leveleit. Fejér, Oklgy. III. köt. I. dar. 23., és II. dar, 80 és 82. II. — s) Lásd III. Honorius pápának II. Andráshoz írt 1225-ki, és a most említett 1226-ki két rendbeli leveleit, mellyek közől amab- ban ugyan a! király" káplánjának Jánosnak orodi préposttá, emezekben pedig Ró- bert veszprémi püspöknek esztergomi érsekké általa közvetlen történt kinevezteté- sét jelenti. Fejér, Oklgy. III. köt. II. dar. 51, 80, 82. II. MEN TVÉYK. VI. 2. 22 170 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG ÉRTEKEZÉSEI. rés" hozzákapcsolásával: hogy a király, minthogy a" kijelülés joga ót illeti, ezen pápai intézkedést ez úttal helybenhagyni kegyeskedjék, sót a pápának illyetén egyik, t. i. az orodi prépostság iránti intézkedése , — a! mint ez azon 1227-ki leveléből 7), melly által az orodi prépost, és az ő általa kinevezett János udvari káplán közötti szerződést hely- benhagyá, kiviláglik , — teljesedésbe sem ment. 17) Hogy e" korban két nevezetes pere volt az esztergomi ér- seknek, egyik a kalocsai érsekkel a! király-, másik a" veszprémi püspökkel a" királynékoronázás joga felett, és hogy a" királykoronázás" jogát III. Incze pápa egy 1209-ki, és egy 1212-ki levelének tanusága szerint ") olly kirekesztőleg tulajdoniítá az esztergomi érseknek, hogy a visszaélhetésnek" veszedelme miatt még csak a! perlekedők közötti azon egyezést sem erősítené meg, mellynél fogvást e. jog azon esetre , ha az esztergomi érsek minden igazságos ok nélkül vonakodnék a" koro- názást teljesíteni, a" kalocsainak tulajdónítaték; ellenben a" királynék koronázásának és fölkenésének jogát III. Honorius pápa, a perben bi- ráskodó kardinál "s albániai püspöknek itéletét 1220-ki levele által ") helybenhagyván, a" veszprémi püspök" tulajdonának elismerte. 18) Hogy III. Incze pápának a! kalocsai káptalanhoz intézett 1205-ki levelének tanusága szerint í) a" kalocsai érseki egyház e" korban olly annyira el nem ismeré az esztergominak elsőbbségét, hogy érseké- nek az esztergomi székre áttételét sérelemnek venné, "s a" pápa igazsá- gosnak tartaná most érdeklett levelében kinyilatkoztatni, hogy ezen át- tétellel a kalocsai egyház" jogainak, és méltóságának semmi sérelmet sem akart nemzeni. 19) Hogy e" korban ingatlan nemes jószágokat királyi adomány mellett zsidók is bírhattak, bizonyítván ezt IL Andrásnak azt előadó - 1232-ki kettős pecsétű levele "): hogy Teha gróf zsidó Besseneu füldét, mellyet az atyja királyi bőkezűségből bíra, ő tőle engedelmet nyervén , a" királyi fiscus" szavatossága alatt eladta, és Simon gróf királyi hely- 2) Fejér, Oklgy. III. köt. II. dar. 102. lap. — ?) Fejér, Oklgy. III. köt. I. dar. 91 és 129. II. — ") Ugyanott 299. lap. — $) Ismét ott 29. lap. — ") Fejér, Oklgy. JII. köt. II. dar. 271. lap. TÖRVÉNYEINK" TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁDOK ALATT. £71 benhagyásával 500 márkán megvette. De még bővebben bebizonyodik ezen állítás IV. Bélának Simon gróf részére költ Chenke" földe feletti 1243-ki leveléből "), mellyben a" király egyebek közt azt mondja: hogy II. András e" földet előbbi már Simon grófnak ajándékozta, de ú, azt tóle elvevén, Techa zsidónak adományul adta. Bebizonyodik továbbá ugyancsak IV. Bélának azon 1268-ki arany pecsétes leveléből "), melly- ben előadja: hogy a" királyné Kamarun" várát, mellyet Henuk gróf zsi- dó tatárjárás után minden hozzátartozókkal együtt tóle adományul nyert, de annak fiai a" királynénak 800 márkával adósok maradván, elvesztének, Valther grófnak királyi helybenhagyás mellett eladta. Végre 20) Említést érdemel e" korból Honorius pápának II. Andráshoz intézett azon 1221-ki levele is "), mellyben ót inti, hogy a" kereszté- nyeknek szerecsenek" szolgaságábóli kiváltását ne akadályozza, továbbá hogy a magonszakadottaknak koronára szállott jószágaiból tizedet ad- jon, és egyházpártfogói jogukat másoknak el ne ajándékozza, hanem vagy magának tartsa meg, vagy a megye" püspökének engedje. XII. IV. Béláról 1235-d. évtól 1270-d. évig. 1. §. Törvénytudományunkra nézve főbb érdekkel biró tettei. IV. Béla, — ki Cumániának ") és Bolgárországnak ") megszerzé- sét bevégzé, és mindkettőnek nevével királyi czimében folytonosan éle a) Fejér, Oklgy. IV. köt. I. dar. 272. lap. — ?!) Ugyazon kötet III. dar. 443. lap. — c) Fejér, Oklgy. III. köt. I. dar. 313. lap. 4) Lásd IV. Bélának a" jeruzsálemi ispotály" vitézei részére költ 1247-ki arany pecsé- tes levelét, mellyben fő embereivel tartott hosszú tanácskozás után, meghatáro- zott számú vitézekkeli katonáskodás" terhe alatt, többi között az Olta vizén és er- délyi havasokon túl fekvő egész Cumániának birtokát is jövedelmének felével együtt nekiek ajándékozá. Fejér, Oklgy. IV. köt. I. dar. 447. lap. Madarassy prépost" emlitett munkája" 79. lapját. — ") Lásd IV. Bélának IX. Gergely pápához írt 1238-ki levelét, és királyi ifjonczának , Mersének , részére költ Senefalva fe- letti 1262-ki adományát, továbbá István ifj. királynak Gosztun Miklóst és M:- hályt testvéreikkel együtt királyi vitézszolgaságra emelő 1269-ki levelét, és V. Istvánnak Reynold gróf" részére költ 1270-ki adományát. Fejér, Oklgy. IV. köt. 99 et 172 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG?" ÉRTEKEZÉSEI. a), — hogy a! királyi méltóságnak, főképen atyjávali visszavonásai mi- att, igen meghanyatlott tekintetét fölemelné; minekutána királysága tör- vényessége ellen netalán tétethető minden kifogás" megelőzése végett ma- gát Róbert esztergomi érsek által újra megkoronáztatta volna; azon fő embereket, kik közötte és atyja között a" visszavonás" magvait hintege- ték, mindjárt országlása kezdetén kemény büntetések alá vetette, to- vábbá azon nekie illetlennek látszó szokást, mellynél fogvást az ország fő emberei azelótt a" királylyal ülve beszéltenek, és e" végre a király" ud- varában magoknak székeket tartának, a" királyi herczegekre, és fő pa- pokra szorítván, a" többieknek ezen előjogát, és pedig székeik csufos kidobatása, és megégettetése mellett eltörlötte, és a nagy atyja, III. Béla, által behozott, de gyülöletessége miatt ismét megszűnt irásbeli , "s az a végre rendelt királyi jegyzőknek, kikról több okleveleiben em- lítés történik, benyújtandó kérelem melletti ügytárgyalást ismét keletbe visszahozta " ). De gyászos sikerrel, mert ezek által olly annyira elide- genité magától az ország nagyainak és nemeseinek szivét, hogy nem csak sokan ót koronájától megfosztani törekednének, "s Austria her- I. dar. 111., "s TIT. dar. 60, 625., és V. köt. I. dar. 54. lap. — Továbbá Mada- rassy prépost említett munkája" 71—73. lapjait. Lásd 1) Cumániára nézve IV. Bélának Diénes főlovászmester" részére költ Tu- pulchan feletti 1235-ki, — a" szkalkai monostort érdeklő 1238-ki. — a! tem- plomvitézeket illető 1239-ki, — a? zagrábi grechhegyiek részére szóló 1242- ki, — 2) Bolgárországra nézve a" fejérvári barátokat érdeklő 1238-ki, — a sz. Erzsébet herczegné? szolgálatából visszatért Farkast és Dávidot illető 1244- ki , — 3) Mind a" kettőre nézve Lónya! fiát Lászlót érdeklő 1245-ki, a" nagyszom- bati apáczákat illető 1256-ki, — luprechtháziakat szabadalmakkal felruházó 1247-ki , — Ádám lengyel jövevényt Therne? földével megajándékozó 1259-ki , — a" lipcsefalviak" szabadságát rendező 1260-ki, és a" tatai sz. Péter- és Pálmonosto- rát érdeklő 1263-ki leveleit. Fejér, Oklgy. IV. köt. I. dar. 21, 104, 131, 146, 258, 338, 392, 455., "s II. dar. 372, 489., és. III. dar. 9. és 103. II. — ?) Lásd Rogerius" Carmen miserabile eczímű történetiratának 4, 6, 9, "s 11-ik czikkeit, és azontúl az írott kérelem melletti ügytárgyalásra nézve IV. Bélának 1267-ki szabadság- levelét , mellyben a? királyi vitézszolgákat ezen tárgyalás alól fölmenti; a" királyi jegyzőkre nézve pedig IV. Bélínak IV. Kelemen pápához írt 1265-ki levelét, — Poos és Benedek mester udvari jegyzők, Auxlae notarii, részére költ Usal földe feletti 1266-ki, és Tamás mester udvari különös jegyzőt illető Kumur" földe felet- ti 1267-ki adománylevelét. Fejér, Oklgy. IV. köt. III. dar, 258, 313, 395. II. a sz TÖRVÉNYEINK. TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁDOK ALATT. 173 czegét, Fridriket, az országba behínák "), hanem oda járulván az álta- la 1239-ik évben befogadott kúnok iránti engedékenysége !), midőn 1241-ben a! tatárok hazánkra ütének , felszólítását megvetvén, igen keve- sen jelennének meg seregéhez, és így szegény hazánk a" győzedelmes tatárok által pusztulásra jutna "). Sót azt sem háríthatá el, hogy elsó szülöttje István , — kit 1246-ik évben megkoronáztatván, először ugyan Slavónia "), azután pedig Erdély" herczegségével és Kúnföld?" urodalmá- val ") felruházott, — minekutána Stíriát, melly a babenbergi ház? kihol- ta után egy időre Béla király" birtokába jutván, herczegi czímmel nekie szinte átengedve volt "), Ottokár cseh király" működése által elveszté , ellene fegyvert ne fogna, és sokak által ne pártoltatnék 9). ") Lásd Rogerius" 9 cz. és más irókat Rozenichnél. — b) Lásd Rogerius" 3 és 8-ik czikkét. — c) Lásd Rogerius" 16, 21, 25, 28, 30. czikkeit, és IV. Bélának IX. Gergely piípához írt, "s tőle segedelnet kérő 1241-ki levelét. Fejér, Oklgy. IV. köt. I. dar. 214. lap. — 4) Lásd IV. Bélának Móricz királyi főasztalnok" részére költ Fülek-vára feletti 1246-ki adománylevelét , mellyben ezt olvassuk: ,,Cum in medio regni nostri Albae coronato per dívinam clementiam carissimo filio nostro Stephano Rege , et Duce totius Slavoniae pro tribunali sederemus." Fejér, Oklgy. IV. köt. I. dar. 401—409. II. — c) Lásd számos oklevelek közől például a? vá- radi káptalannak Mikola gróf beiktatásáról szóló 1260-ik évi jelentését, és István ifj. királynak néhány fejérvári várjobbágyfiúkat ugyanazon vár" jobbágyai közé helyező 1263-ki levelét, mellyek közől őt amabban ugyan a? káptalan, emeb- ben pedig önmaga Erdély? herczegének , és kúnok"? urának czímezi. Fejér, Oklgy. IV. köt. III. dar. 28 és 154. II. — ? Lásd történetiratainkon túl TV. Béla? megbi- zottjainak NStíria" felosztása felett Ottokárral tett egyezését előadó 1254-ki levelét , "s Bela királynak okleveleit , mellyekben magát Stíria" herczegének írja, például a? plébánosok és esperestek némelly egyházi jövedelmek feletti perében költ 1255-ki itéletét , — az esztergomi érsek" részére adott 1256-ki levelét, és István Slavónia" bánja ésStíria" kapitányjához szóló 1257-ki parancsát. Továbbá István ifj. király- nak 1259-ki három rendbeli, ugymint a?" zerewaldi chartuziánusok, Hohold gróf, és Eberhard marpurgi polgár" részére költ leveleit, mellyekben magát Stíria? her- czegének czímezi, és az elsőben ugyan maga herczeggé választatását megemlít- vén, azon szerzetesek" stíviai birtokát megerősíti, a? harmadikhan pedig néhány telkeket hűbérül ajándékoz. Fejér, Oklgy. VII. köt. I. dar. 300., továbbá IV köt. I. dar. 290, 393, 447, 496, 498, 499. II. — 5) Lásd az atyjávali békekötésé- nek 1262-ki levelét , és annak jövő évi toldalékát, továbbá több leveleit, mely- lyekben azokat, kik atyja ellen mellette vitézkedtek , megjutalmazá , például né- melly vamusozói királynéi embereket illető 1266-ki , és Márczel vasvári várjob- 174 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEI Egyébiránt a" váraktól jogtalanul elfoglalt földeknek megbízott, delegált, bírók általi visszavételét "), és a pazar adományoknak II. An- drás alatt megkezdett törvény" utjáni igazságos mértékre hozatalát ") országlása alatt is folytatván, —- a" vár.népének némelly eldődei alatt zavarba jött jogait és tartozásait egész országszerte rendbeszedvén ") , — a tatárok által elpusztított, "s népségének nagy részétől megfosztott or- szágot különbféle tartományokból beédesgetett idegenek, és a kúnok- nak újra kegyelembe vett maradványaik által ismét megnépesítvén "), — a! tatárok" elköltözte után egy részról ugyan a" várak" igazságtalanul elfoglalt földeinek, és eltulajdonított másféle jogainak "), más részról pedig a" nemesség" mások által jogtalanul elvett jószágainak ") visszavé- telére országszerte birókat küldvén, "s ef végső czélból közgyüléseket , Congregationes , is hirdetvén 7), — azoknak, kik a tatárjárás alatt ok- bágyot érdeklő 1268-ki nemesítő levelét. Fejér, Oklgy. IV. köt. III. dar. 69 160, 346, 468. II. — 3) Lásd Lőrincz bihari grófnak és birótársainak Jeneu" földe feletti 1236-ki határlevelét, és Kázmér győri prépostnak és birótársainak druz- móthi Mihedus" fiait érdeklő 1238-ki itéletét. Fejér, Oklgy. IV. köt. I. dar. 64, s 140. II. — b) Lásd IV. Bélának az esztergomi érsek" részére költ 1237-ki, a fejérvári keresztes barátokat illető 1238-ki, és a" hegyi sz. Mária-monostorának" Sydán" földét érdeklő 1259-ki leveleit. Fejér, Oklgy. IV. köt. I. dar. 71, 104., "s II. dar. 485. lap. — — c) Lásd IV. Bélának a? győri vár Sághon, Nyulon, és Échen lakó vinczellérei részére adott 1240-ki szabadságlevelét. Fejér, Oklgy. IV. köt. I. dar. 194. lap. — 4) Lásd IV. Béla" 1268-ki levelének töredékét. Fejér , Oklgy. ÍV. köt. III. dar. 486-ik lapján. — e) Lásd IV. Bélának Renold és Dama" fiait illető 1255-ki, és Kozma és Achilleus grófok? részére költ Bozin? földe feletti 1256-ki leveleit, mellyekben nyilván mondja: hogy a? várak? jogtalanul elfoglalt jogai visszavételére egész országszerte különbféle birákat kiküldött. Fejér, Oklgy. IV. köt. II. dar. 319 7s 388. II.— Lásd továbbá a? budai prépost"s királynéi canczel- lárnak , mint Bolodoch-vára? elfoglalt földe? visszavételére kiküldött bironak 1255- ki, — István Slavónia" bánjának és Stíria" kapitányának , mint Ryucsa-vára? jogai visszaalkalmazásával megbízott birónak szinte 1255-ki , — s Vincze nyitrai püs- pöknek, és Rolánd nádornak, mint hasonló czélból Pozson vármegyébe küldött biráknak 1258-ki birói levelét. Ugyanott 336 , 347., és 438. II. — " Lásd Chák bán "s zalai grófnak és hat birótársainak, mint a? király által megbízott, dele- gált, biráknak, és Lőrincz nádor és simeghi grófnak, mint e? végre Simegh vár- megyébe küldött birónak , és a" megyebeli nemesség által melléje választott öt bi- rótársainak 1268-ki itélőleveleiket. Fejér, Oklgy. IV. köt. III. dar. 485., és VII. köt. I. dar. 349. lap. — 8) Lásd IV. Béla? Benedek esztergomi érseket érdeklő . . TÖRVÉNYEINK" TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁDOK ALATT. 175 leveleiket elveszték, jogaik" védelmére új okleveleket ajándékozván "), — Moson, Sopron, és Vas vármegyéket, mellyeknek átengedésére Frid- rik austriai herczeg ót, midőn a" tatárok elől futván, nála menedékhe- lyet keresett, igazságtalanul kényszeríté, fegyveres erővel visszafoglal- ván "), — az országnak függetlenségét II. Fridrik császár ellen, — ki azt a" szorultságban lévő király" egyezésének ürügye alatt, jóllehet a" ta- tároknak abban kötelezett kiüzésére semmit sem tenne, hűbérnöki ál- lásba helyezni működék, — férfiasan védvén, "s nagyobb biztosság vé- gett magát az iránti esküjétől IV. Incze pápa által feloldoztatván "), — a királyi vitézszolgákat 1267-ik évi szabadságlevele által 1), — mellyben önmagának és fiainak, István ifjabb királynak, és Béla egész Slavonia herczegének, nevében sz. Istvántól nyert szabadságaikat báróinak köz tanácsával és egyetértésével megerősité, és azoknak némelly későbbi megszorításait eltörlé, — koronájának és a" hazának ismét megnyervén , — mind a" haza" védelmét, mind a" királyi szék" méltóságát, mind az or- szág" erejét és boldogságát hathatósan előmozdítá. Minthogy pedig e" királyunknak most említett 1267-ki szabadság- levele, — melly, mint bevezetése tanusítja, egyedűl azon ország" neme- seinek, kik királyi vitézszolgáknak, Servientes Regales, neveztetének , kérésére adaték ki, — a" nemesség" előjogaira, és némelly régi törvény- szokásainkra világosságot derít, érdekesnek tartom ágazatait egyenként előadni. Az 1-só ágazat azt rendeli, hogy gyűjtelékek, "s eleség "s más- féle adózások akár a. kamara" számára, akár más czélra a nemesek" né- 1255-ki levelének kivonatát. Fejér, Oklgy. IV. köt. IT. dar. 292. lap. — 2) LásdIV. Bélának a! jászói monostor részére költ 1255-ki, — Clétus gróf fiait illető 1256-ki, — az egri szentegyházat érdeklő 1261-ki , — a! sághi monostort illető 1265-ki, — és a" nagyszombatiak" szabadságlevelét megújító 1267-ki leveleit. Fejér, Oklgy. IV. köt. II. dar. 299, 379., és III. dar. 33, 276.7s 393. II. — ?) Lásd e? hadról Kéza Simonon és más történetiróinkon túl IV. Bélának Lónya" fiát Lászlót illető 1245- ki, — István ifj. király" tárnokmesterét Miklóst érdeklő 1249-ki, és Erne főlo- vászmester" részére költ 1251-ki adományleveleit. Fejér, Oklgy. IV. köt. I. dar. 392., s II. dar. 49 , "s 92. II. — 0) Lásd IV. Incze pápának Béla királyhoz írt 1245-ki levelét. Ugyanott IV. köt. I. dar. 374. lap. — 4) Fejér, Oklgy. IV. köt. III. dar. 391. lap, 176 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEI. peitól ne vétessenek soha, "s azokat se a" király és annak fijai, se mások beszállással ne terheljék. — Ezen ágazatból kitetszik, hogy a király" nem csak magokra a" nemesekre, hanem népeikre sem vethetett semmiféle adót. A" 2-d. ágazat parancsolja, hogy a" váraknak és királyi vagy ki- rálynéi udvarnokoknak földeik, a" váraknak és azon udvarnokoknak adassanak vissza, "s ezek szabad jövevények, hospites, előjogával éljenek. A" 3-ik ágazatban rendeltetik, hogy rossz sugallásra törvény" za- ja nélkül a nemesek közől senki be ne fogattassék, "s jószágaiban vagy személyében ne károsítassék, hanem törvény" elejébe vonatván, az or- szág fő emberei jelenlétökben, a" törvény" rendjének megtartásával, ha- rag, gyülülség, és kedvezés nélkül mindenki itéltessék el. A" 4-ik ágazatban megengedtetik, hogy a nemesek előre kért és nyert engedelem mellett a király" szolgálatából a herczegekébe, és eze- kéból a" királyéba átmehessenek , "s azért birtokaik el ne pusztítassanak. Az 5-ik ágazat azt rendeli, hogy a nemeseknek földeik , mellye- ket a király vagy királyné" szabad helységeikben lakó népek, az udvar nokok, vagy várbeliek akármelly alkalommal elfoglalván, letartóztatnak, a" király vagy herczegek két-két báróinak hitök és tudomások szerint, — kiknek mind a" király és herczegek , mind a" nemesek hitelt adandnak , — adassanak nekiek vissza. — Ezen ágazat rendelése IV. Béla Benedek esztergomi érseket érdeklő, fenn említett 1255-ki levelének tanúsága szerint, előbb is már divatban volt. A" 6-ik ágazatban parancsoltatik, hogy az örökös nélkül elholt nemesnek birtokai mindaddig el ne vétessenek, senkinek ne adassanak , senkinek ne. örökítessenek, miglen atyafiai és vérsége a király vagy herczeg" elejébe idéztetvén, azoknak és a" király vagy herczeg báróinak jelenlétökben rólok, mint a" törvény" rendje kivánni fogja, határozat té- tetendik. — Ezen ágazat az örökös nélkül kimúlt nemes" jószágainak , a családbeliek" törvényes kihallgattatása előtt, nem csak fiscus általi elfog- laltatását, hanem elajándékoztatását is tiltja. A" 7-ik ágazatban igéri a király, hogy, ha seregét országok" elfog- lalására vagy meghóditására vinni találná, a" nemeseket akaratjok ellen táborába nem vonandja, kivevén kik önkényt akarandnak menni vagy TÖRVÉNYEINK, TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁDOK ALATT, 177 az ó pénzén, és hogy fiainak vagy másoknak segedelmére sem fogja óket akaratjok ellen kényszeríteni, A" 8-ik ágazatban rendeltetik, hogy minden évben sz. István-ki- rály" napján a király vagy valamellyik herczeg Székesfejérvárra jönni, és minden vármegyéből két vagy három nemes oda összegyűlni tartoz- rék, és jelenlétükben akárki által elkövetett mindennemű kárositások és sérelmek iránt elégtétel szolgáltassék. — Ezen ágazat a nemeseknek azon szabadságát, mellynél fogva előbb, II. András" arany bullájának rendelése szerint, a" fejérvári évenkénti gyűlésre szabadon megjelenhe- tének, két vagy három nemes" vármegyénkénti küldésének kötelességére változtatta. A" 9-ik ágazat azt rendeli hogy, ha valamelly magtalan nemes táborozásban meghal, szolgálattal akármiképen szerzett jószágai király" kezeire ne szálljanak, hanem atyafiainál és vérségénél maradjanak; a pénzen vettek pedig, akárkinek azokat életében hagyandja, hagyassa- nak meg. — Ezen ágazat is mutatja, hogy a magtalan nemes e? korban sem bírt szolgálattal szerzett s adományi jószágaira nézve azon szaba- don rendelkező tehetséggel, mellyel pénzen vett vagyonára nézve. A" 10-ik ágazatban rendeltetik, hogy a" nemeseknek ügyei irott kérelmek nélkül tárgyaltassanak. — Ezen ágazat tehát az ügyek irott kérelem melletti gyűlöletes tárgyalását a nemesekre nézve megszűntette. Végre A" befejezésben esküvéssel fogadja a király fiaival együtt, hogy a nemeseket mind ezekben, mind pedig sz. István által felállitott egyéb szabadságaikban megtartandják, és egyszersmind egyesített akarattal azt határozzák hogy, ha ki közőlök ezen rendelet, és a" sz. István által fel- állitott szabadság ellen valamit teendene, azt az esztergomi érsek igére- töknek sértetlen megtartására egyházi fenyitékek által szorítsa. Ezen érdekes szabadságlevél ujabb időkben az esztergomi kápta- lan levéltárában az érsek" privilégiumai közt feltaláltatván, most az or- szág levéltárában létezik "); törvénykönyvünket mindazáltal valamint IV. Bélának semminemű törvénye , úgy ezen szabadságlevele sem díszesíti. 1) Lásd Kovachich József Miklós: , Sylloge Decret. Comit."" czímű munkája" I-ső köt. 14. lapját. Mé T. T.-RV.K. VI 2. 23 178 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEI. E" helyen továbbá szükség megemlíteni még azt is, hogy e ki- rályunk alatt is az országnak némelly részei a" királyi herczegeknek , jelesen Erdély és a Kúnföld, mint már fennebb megmutatám, István if- jabb királynak, egész Slavónia" herczegsége pedig, mellyhez Baranya, Valkó, Zala, és Simegh vármegyék e" királyunk alatt szinte tartozának " ), elejéntén ugyan a" király" testvérének Kálmán herczegnek ?), azután pedig István ifjabb királynak "), és később ifjú Béla herczegnek ") átad- va valának; kik mindjájan külön udvarral, "s annak cancellárjával és báróival "), jelesen István ifj. király fő- és alcanczellárral, nádorral, ") Lásd Arnold zaladi grófnak, mint Opus slavóniai bán által megbízott birónak , Mihály mester, Buzád bán? testvére perét illető 1239-ki itéletét; — Mária király- nénak Béla slavóniai herczeg" Bezen-földe feletti adományát megerősítő 1267-ki privilegiumát, mellyben Baranya vármegyében fekvő Bezen- földét Béla herczeg- ségebeli földnek , ferram ducatus sui, nevezi; — "s IV. Orbán pápának a vesz- prémi püspökhez szoló 1264-diki levelét, melly által Béla herczeget Baranya, Valkó, Simegh, Zala, és Olcha-váraknak és megyéiknek, ugymint slavóniai herczegségéhez tartozóknak , birtokában oltalmaztatni parancsolja. Fejér, Oklgy. IV. köt. I. dar. 163., és III. dar. 231 és 399. II. — 9) Lásd IX. Gergely pápának a" pécsi püspökhez és préposthoz a" templom - vitézei ügyében becsátott 1236-ki levelét. Fejér, Oklgy. VII. köt. I. dar. 256. lap. — Továbbá Kálmán herczeg" 1237- ki levelének töredékét, — Árnold zaladi grófnak Vizmech helységet illető 1239- ki itéletét, — IX. Gergely pápának a! spaláti érsekség és zágrábi püspökség egyesítését tárgyazó 1240-ki — és Kálmán herczegnek szinte 1240-ki két rendbe- li, ugymint a" petriniai jövevények" szabadalmaik feletti, és Aba nemebeli Deme- ter részére tett adományáról szóló levelét, — végre a" hegyi sz. Mária" apátjának az ország tatárok általi pusztitásáról, Béla királyi futásároól, és Kálinán herczeg" megsebesítetéséről és haláláról hirt adó: 1242-ki irományát. Fejér, Oklgy. IV. köt. I. dar. 83, 163 , 183, 202, 203, "s 235. II. — 2) Lásd IV. Bélának Móricz kir. fő asztalnok" részére költ 1246-ki adománylevelét. Ugyanott 401. lap. — 4) Lásd IV. Bélának Tóbiás zágrábi prépost, "s Béla slavóniai herczeg? canczellárja" ré- szére költ Krainburg uradalom feletti 1263-ki adománylevelét; — IV. Orbán pá- pának a? veszprémi püűspökhez szóló már fennebb említett 1264-ki, — Béla her- czegnek Soztovich nemzetséget illető 1268-ki, — a" berini jövevények" IV. Bélától nyert szabadságlevelét megerősítő 1269-ki, — és a? szent -ambrúsi lakosokat a verőcziek" szabadalmaikkal felruházó ugyanazonévi levelét ; — végre Mária király- nénak azon 1267-ki privilégiumát, mellyben Béla herczegnek suclosi Gyula" fia", Miklós gróf részére Baranya vármegyében fekvő Bezim vagy Bezen-földe felett költ adományát megerősíti. Fejér, Oklgy. IV. köt. III. dar. 100, 234, 399 , 471, 529, "s 530. II. — €) Lásd Béla herczegre nézve e? herczegnek Soztovich nemzet- TÖRVÉNYEINK TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁDOK ALATT. 179 itélőudvari biróval, Juder Curiae, "s tárnok-, asztalnok-, pohárnok- és lovászmesterrel ") ellátva voltanak, és birtokaikban mind birói, mind adományozó , nemesitó , "s kegyelem - osztogató fejedelmi hatalmat gya- korlának ?), — István ifjabb király, mint Stíriának néhány évig hercze- ge, ottan német módra húbéreket, feudumokat, is osztogatván "). 3. §. Törvénytudományunkra nézve említést érdemlő egyéb adatok országlása korá- ból. A" fenn előterjesztetteken túl IV. Béla alatt törvénytudományi tekin- tetból említést érdemlenek e" következők is: 1) Hogy e" királyunk a" községeknek várak" hatóságuk alóli föl- mentetését, és szabadalmakkali felruházását nem kis hévvel folytatta , nevezet szerint a zombathelyiek vagy is nagyszombatiak Pozson várme- gyében 1238-ki és 1267-ki években "), — a" zágrábi Grech-hegyén meg- séget érdeklő 1268-ki levelét, és egy Zeme-földe feletti 1263-ki felvalló levélnek töredékét , mellyekben Béla herczegnek canczellárja, és világi bárói közől itélő- udvari birája, Judex Curiae, főpohárnoka , és a" slavóniai bán említetnek, Fe- jér, Oklgy. IV. köt. III. dar. 474. , és VII. köt. I. dar. 325. lap. — 9) Lásd az atyjával kötött 1262-ki békeszerződését, de főképen az ahhoz csatlott új föltéte- lekről szóló 1263-ki levelét, mellyben bárói közé az erdélyi vajdát is sorozza , és Ágas-vára feletti 1265-ki adományát. Fejér, Oklgy. IV. köt. III. dar. 69, 160 , 189. II. — b) Lásd Kálmán és Béla herczegekre nézve itt előadott kegyelem-le- veleiket , István ifj. királyra nézve pedig többek közt Haholdnak IV. Béla által elvett némelly jószágait visszaadó 1259-ki , — a" kassai jövevényeknek Felső-Kas- sa nevű földet ajándékozó 1261-ki , — Ubul fiának , Mihálynak , a" pataki várban egy tornyot örökűl adó 1262-ki, — Márcze! fiait Keszi - földével megjutalmazó 1263-ki , — néhány fejérvári jobbágyfiúkat ugyanazon várnak vár-jobbágyságára emelő szinte 1263-ki , — némelly Dobra nemebeli bácsi várjobbágyokat királyi vitézszolgák közé helyező 1265-ki, — néhány királynéi tárnokjobbágyokat , po- hárnokokat és szakácsokat földeikkel együtt előbbi szolgálataik alól felmentő , és kir. vitézszolgaságra emelő 1266-ki , — végre némelly Churnug nemebeli vas- vári várjobbágyokat azon vár" jobbágysága alól felszabaditó , és szinte nemes vi- tézszolgái közé helyező 1268-ki leveleit. Fejér, Oklgy. IV. köt. II. dar. 498. , "s III. dar. 49, 67, 154, 156, 294, 346, és 468. II. — ") Lásd Eberhard mavr- purgi polgár" részére költ, fenn előidézett, 1259-ki levelét. Ugyanott IV. kört. II. dar. 499. lap. — 4) Fejér, Oklgy. IV. köt. I. dar. 132., "s III. dar. 393. FA j 180 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEI. telepűltek 1242, 1266, és 1267-ben "), — a zomboriak 1242-ben, — az olasziak 1243-ban, — a" tatárjárás alatt szabadságleveleiket elvesztett pestiek és zóloniak 1244-ben ?), — a" karponiak 1244-ben, — a lup- rechtháziak 1247-ben "), — a" felső -körösfalviak 1253-ban, — ismét a zóloniak 1254-ben, — a? dobróiak és bábaszékiek szinte 1254-ben, — a FG melletti bisztricziek 1255-ben, — a jasztrebárkiak 1257-ben, — a" nyitraváriak 1258-ban "), — a lipthói CR fly 1260-ban, — a késmárkiak és szent- ambrúsiak 1269-ben ") ő tóle, a zathmáriak pedig 1264-ben István ifjabb királytól ") jeles szabadalmakat nyerének; mely- lyek között szinte azok a" leggyakrabban előfordulók, mellyeket II. An- drás alatt kijeleltem, oda járulván még a" párviadal-itélete alóli fölmen- tetés, melly szintén majd mindjájok" szabadságlevelében előfordul. §o- kakéban előjön a" hetivásár-tartás" szabadalma is. Különösök pedig, jele- sen a" nagyszombatiakéban, hogy a" királyi koronához különösképen tar- tozzanak , s őket se adományul se másképen ne lehessen elidegeníteni, "s hogy birájok a város tizenkét jobbjaival, cum duodecim melioribus vil- lae, halálbüntetést is szabhasson, kivevén ha a gonosztevő nemes sze- mély volna, és hogy ingatlan jószágot nálok egyedül csak velök egyenlő szabadságú ember vehessen; — a! pestiekében, hogy az ingatlan jószág vevójét egy év és nap után többé senki se háborgathassa ; — a bisztriczi- ekében végre, hogy határaik közt érczeket szabadon kereshessenek, a királynak az aranyból ugyan tizedet, az ezüstből és egyéb éreczekből pedig nyolczadot adni tartozván. 2) Hogy e" korban már divatozó szokásban volt, hogya királynék "), a) Fejér, Oklgy. IV. köt. I. dar. 258. , "s III. dar. 330, 396. II. — ") Ugyanott IV. köt. I. dar. 265 , 278, 326, 332. II. — ") Ismét ott 329 , 445. II. — 1) Ugyanott IV. köt. II. dar. 172, 213, 228, 296, 416, 455. II. — A" körösfalviak" szabadalmai- kat eredetileg 1252-ik évben István-, egész Slavónia! bánjától nyerék (Fejér, Oklgy. IV. köt. II. dar. 164. lap) , kinek szabadság - levelét azután a" király megerősité. — e) Fejér, Oklgy. IV. köt. III. dar. 9, 514, 530. II. — f) Ugyanott 206. lap. — 8) Tanusítják ezt Mária királynénak következő adománylevelei : 1) Azon 1259- ki levele, melly által királynéi kezeire szállt Dobouch - földét Posegában Zoaber- ke erdővel együtt Pucynna" fiának , Chehnek , ajándékozá ; — 2) azon 1265-ki le- vele , mellyben Viceps vagy Vrsáp-földét Esztergom vármegyében , mellyet férje nekie és nem a! királynéságnak ajándékoza, Benedek grófnak örök adományul TÖRVÉNYEINK "TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁDOK ALATT. 181 sót az ifjabb királynék is "), királynéi vagy férjeikról személyökre nyert jószágaikra nézve ünnepélyes levelek általi adományzó hatalom- mal élnének; melly hatalmat azután , régi okleveleink" tanusága szerint, királynéink mind az Árpádok alatt "), mind később is még soká ") gyakorlának. adá ; — 3) azon 1268-ki privilégiuma, melly által azon Berin helységben fekvő hét ekényi földet, mellyet a" beríni királynéi népek előbb pörbeli egyezés mel- lett György gróf ellen megtartottak, ezen grófnak hív szolgálataiért örökül visz- szaadja; — 4) azon 1269-ki levele, melly által Munerod és Munkad nevű király- néi földeket Esztergom vármegyében Benedek grófnak azon sok érdemekért, mellyeket testvére, Pál veszprémi püspök , magának szerzett, örökül ajándékoz- za. Fejér, Oklgy. IV. köt. II. dar. 500., "s III. dar. 286, 462 , 522. II. — ") Lásd Erzsébet ifj. királynénak azon 1265-ki kettős pecsétű levelét, melly által bizo- nyos Ragald nevű királynéi földet, melly Mária királynéról örökösödés" jogán reája szállott, Guthkeled nemebeli Kozma gróf fiának, Kozma mesternek , aján- dékozott. Fejér, Oklgy. VI. köt. II. dar. 391. lap. — ?) Tanusítják ezt: 1) Er- zsébet királynénak, V. István? hitvesének, a! vasvári káptalan? levelében említett Surk-földe feletti 1272-ki, — és mint özvegynek Hagamas feletti 1273-ki, — Böös és Arpár földek feletti ugyanazon évi, és Wásárfalu feletti 1274-ki adományai. Fejér , Oklgy. V. köt. I. dar. 269., "s II. dar. 131, 191, 217. II. — 2) Erzsébet királynénak , IV. László" nejének , Sümegh és Somodor királynéi vinczellérek? helységei feletti 1275-ki , — Tamásy-földe feletti ugyanazon évi, — Wynár -föl- de feletti 1282-ki , két Wegythe falu feletti 1284-ki, és — Tutheus-Busu királynéi hirdetők" földe feletti 1289-ki adományai. Fejér, Oklgy. V. köt. III. dar. 95, 96, 126, 210, 461. , és VII. köt. II. dar. 286. II. — 3) Fennena királynénak , III. An- drás nejének , Mocha-földe feletti 1291-ki , — Chumchud- földe feletti azon évi, — Halásztelek feletti 1293-ki , — Thezár-földe feletti szinte azon évi adományai, — és Benedek gróf részére költ 1294-ki erősítő levele. Fejér, Oklgy. VI. köt. 90, 240, 241, 318., és VII. köt. IT. dar. 138. II. — 4) Ágnes királynénak , III. András második nejének , a" nagy szigeti dézsmák feletti 1296-ki, és Neysydel feletti adományát érdeklő 1332-ki levelei. Fejér, Oklgy. VI. köt. II. dar. 20 és 336. II. — ") Bizonyítják ezt I. Károlynak Eth nevű királynéi föld felett Mária királyné" megegyezésével tett adománya , — Erzsébet királynénak I. Károly? bi- zonyos királynéi föld felett Lőrincz mester" részére tett adományát megerősitő 1236-ki levele, — Erzsébet királynénak , I. Lajos" nejének , Győgy helység fe- letti 1349-ki, "s Edelyn, Borsad, és Saap helységek feletti 1351-ki adománya , és férjének két, Dráva és Mura közötti vár feletti adományát erősitő szinte 1351- levele. Fejér, Oklgy. VIII. köt. II. dar. 147., "s ÍV. dar. 178., IX. köt. I. dar. 659. , "s II. dar. 80 és 81. II. 182 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEI. 3) Hogy e" korbeli okleveleinkben világosan kimondva találjuk : 1) hogy az adományi jószágok fejedelmi helybenhagyás és megegyezés nélkül érvényesen el nem idegeníitethetnek "); — 2) hogy a? nemzetség jószágai eladásában a" jog" közösségével biró atyafiak" megegyezése szüksé- ges, és hogy máskép azok az illy jószágokat pénzen visszaválthatják ") ; — 3) hogy a! szomszédok elővételjogával bírnak "), és — 4) hogy leá- nyi negyed, guartalitium, pénzen vett jószágokból nem jár "). 4) Hogy e" királyunknak István ifjabb királylyal történt kibékülé- se után, mivel a" pörlekedők az igazságszolgáltatás" kijátszása végett a pörben itélő királytól a másiknak birtokába átköltözni szokának, ha- zánkban mind a" két királynak három-három báróiból álló vegyes tör- vényszékek is, az ország" általános törvényszékeinek, Generale Judicium Regni , nevezete alatt divatoztanak "). 5) Hogy az izzó vas" próbájának nyomai régi okleveleinkben II. Andrással megszűnvén, az e" királyunk és utódjai alattiakban a" párvia- dal itéletével és az eskütársakkal, Coxiuratores, "s tisztító tanúkkal-élés virágzó divatban mutatkozik ; a" mint ezt számos birói leveleken túl ") a) Lásd IV. Bélának Diénes főlovászmestere? részére" költ Tupulchán feletti 1235-ki , és Nána grófot illető 1266-ki levelét. Fejér, Oklgy. IV. köt. I. dar. 21. , és III. . dar. 315. II. — ?) Lásd a! II. András alatt előadott okleveleken túl IV. Bélának a" templom-vitézei részére költ 1239-ki itélőlevelét. Fejér, Oklgy. IV. köt. I. dar. 146. lap. Erről többet olvashatni az örökségi jószágokról szóló értekezésem- ben Évkönyveink" V. kötetében, — ") Lásd az egri káptalannak Melyzeldes ér- deklő 1234-ki , — IV. Bélának Weyka-földét illető 1245-ki , — a" pozsegai káp- talannak Zalachnuchfalva feletti 1250-ki, — a! pécsi káptalannak Holmos-földe" szomszédság jogávali megvételéről költ 1251-ki , — az egri káptalannak Ckaba-, és a bácsi káptalannak Churg-földét érdeklő 1256-ki , — végre a" budai kápta- lannak Musla- földét illet; 1257-ki örökvallási tanúleveleiket. Fejér, Oklgy. III. köt. II. dar. 410. , "s IV. köt. I. dar. 395. , és II. dar. 68, 121, 404, 407, 434. II. — 94) Lásd IV. Bélának a" templomvitézek" részére költ, már fenn előidézett , 1239-ki itélőlevelét. — e) Lásd Fülöp esztergomi érseknek és birótársainak a budai egyház részére költ Chechtou nevű halastó feletti 1264-ki, — IV. Bélának a" veszprémi püspök" pörében Tadenka-vára feletti 1266-ki , és ugyanannak Ebed" fiai Ponyth gróf ellen lefolyt pörébeni 1267-ki itélőlevelét. Fejér, Oklgy. IV. köt. III. dar. 239, 322, "s 384 II. — ") Lásd IV. Bélának Miklós alország - bi- rája Átalutolly a- földe feletti itéletét megerősítő 1239-ki , "s László nádor" Márton és Bertalan tolvajok ellen hozott itéletét helybenhagyó 1244-ki, és Fulkótól ször- . NÁSZ NÉ TÉT ÉTER NEZ sás KÖVÁÉEZÉ NÉL KÉt sr erámsssátázátanűt öásetei VENNE Teen re? 4. SSSÜÉ esési séávéeg Ü szük TÖRVÉNYEINK TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁDOK ALATT. 183 több községeknek, jelesen Nagyszombatnak, Pestnek, Karponának, és Jasztrebarkának szabadságleveleik, — mellyekben t. i. az rendeltetik , hogy lakosaik között a" párviadal itéletének helye ne legyen, hanem min- den ügyeik tizenkét hozzájok hasonló szabadságu emberek" esküje vagy illendő tisztítás által döntessenek el, — világosan bizonyítják. 6) Hogy e" korban a" gyilkosság" pörében nagy keletben voltak a" feleknek perszúntető egyezéseik, — a" gonosztevő azon túl, mit ellen- felének egyezés szerint adni tartozott, a" birót is köteles levén bizonyos mennyiségű pénzzel megengesztelni "); melly szokás utódjai alatt is di- vatozott "), I. Lajos alatt pedig törvénybe is jött "). 7) Hogy számos oklevelek" tanusága szerint 9), e" korban a" levél- vagy pénzhamisítóknak, tolvajoknak, orgazdáknak, "s hamis váddal nyű gonosz tetteiért elvett Filek-várát Móricz főasztalnoknak ajándékozó 1246- ki levelét , "s Vincze nyitrai püspöknek Ilyana, endredi Endre" neje pörében , — mellyben az alperes hét nemes szemeélylyel maga nyolczadik, se octavo, tartozék esküjét letenni, — hozott 1269-ki itéletét. Továbbá V. Istvánnak Billigue és Veseu földeket wigmani Miklósnak odaitélő 1270-ki , — a" saaghi conventnek a? felek" Bugud" pörében létre jött egyezését előadó 1277-ki, — "s III. Andrásnak két rendbeli, ugymint Bano MárczeV, és Pansa András mester, — "s Burleus és Iruzló grófok" divéki István ellen lefolyt perét érdeklő 1299-ki levelét. Fejér , Oklgy , IV. köt. I. dar. 149 , 308, 401. , "s III. dar. 533., V. köt. I.dar. 34., II. dar. 409., és VI. köt. II. dar. 190 , "s 195. II. Lásd a" pozsegai káptalannak Zalachnuch falu? örökös átengedéséről szóló 1250- ki , és a! nyitrai káptalannak 12 márka ezüst leköttetését érdeklő 1251-ki tanúle- velét, továbbá IV. Bélának a" Jüreiek és Hohold közt kötött egyezést megerősí- tő 1267-ki levelét. Fejér, Oklgy. IV. köt. II. dar. 68, 84., "s III. dar. 403. II. — — 9) Lásd Máté mester erdélyi vajdának bizonyos meggyilkolt Orbán" özvegye és fia pörébeni 1274-ki birói levelét, mellynek tanusága szerint a" vajda, mint biró, 25 márkával engesztelteték meg. Továbbá Miklós nádornak Bacha Simon és testvérei pörébeni 1275-ki , "s János gróf bolduakui várnagynak bizonyos Va- rou" perét érdeklő 1300-ki levelét. Fejér, Oklgy. V. köt. II. dar. 595, 601., és VII. köt. II. dar. 203. II. — ") Lásd I. Lajos törv. 24-ik ágazatát. — 4) Lásd Dienes nádornak Ponyth gróf pörében hozott 1239-diki itéletét, — TV. Bélának Terebes - földe feletti 1251-ki adománylevelét , — ugyanannak a? kalocsai érsek" Lőrincz bessenői biró" jószágai felett , és önmagának néhány uj gyenői földekről tett adományát megerősitő 1253-ki, és Fülöp zágrábi püspök" részére költ Sz. Már- ton-földe feletti 1259-ki leveleit, és István ifj. királynak Schenche-földéről költ 1268-ki adományát. Fejér, Oklgy. IV. köt. I. dar, 170., "s II. dar. 92, 171, és 184 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG ÉRTEKEZÉSEI. vagy követeléssel élőknek minden vagyonaik biró" kezére szállottak, ki azokat a" netalán okozott károk és elitélt birságok megtéritésének terhe alatt szabadon elajándékozhatá, vagy örökön eladhatá. E" szokás is Bélának utódjai alatt soká divatban maradott "). 8) Hogy a!" szolgabiró, Judexr Nobilium, nevezet "), s a salro iure alieno záradék ") e? korban fordulnak legelőször okleveleink- ben elő. 9) Hogy e! királyunk alatt a" nádori jegyzők "), Notarii, és fő- jegyzők "), Protonotarii Palatini, okleveleinkben már előtűnnek, de csak úgy, mint a" nádor itélőleveleinek kiadói, birói foglalkodásuknak minden nyoma nélkül. És ez azon nádori protonotáriusokra nézve is áll, kikról IV. László ", és III. András alatt 7) említés történik. 10) Hogy IV. Béla alatt a. Comes Curialis Regis nevezet okleve- leinkben többé elő nem fordul, hanem helyette általán a Judexr Curiae és néha Auxlae Regiae nevezet használtatik. 173, 493., és III. dar. 464. II. — 2) Lásd Diénes nádornak Jurk fiai elleni 1273- ki itélőlevelét, — a" hévviízi conventnek Vöröskő" vára fele" birói örök átszállitá- sát érdeklő 1296-ki tanúlevelét , — Ditrik pozsonyi udvari grófnak, és négy bi- rótársának Jakab udvarnok és fia ellen hozott 1301-ki itéletét , — András mester külső-szolnoki alispánynak és biró társainak István vajda? Chán földébeni iktatá- sát illető 1346-ki tanúlevelét. Fejér, Oklgy. V. köt. II. dar. 136. , — VI. köt. II. dar. 45., — VIII. köt. I. dar. 83., és IX. köt. I. dar. 450. II. — ?) Lásd IV. Bélának a" székesfejérvári egyház jogait erősitő 1254-ki levelét. Fejér, Oklgy. IV. köt. II. dar. 230. lap. — 0) Lásd IV. Bélának a? nagyszombati apáczák" ré- szére költ Baraládfalva feletti 1256-ki, és Péter soproni polgár" részére szóló Dag- földe feletti 1269-ki adománylevelét. Fejér, Oklgy. IV. köt. II. dar. 372., és III. dar. 494. II. — 4) Lásd Diénes nádornak a!" pannonhegyi apát néhány pozsonyi várjobbágyok elleni perében hozott 1238-ki itéletét , "s jelesen annak berekeszté- sét. Fejér, Oklgy. IV. köt. I.- dar. 138. lap. — e) Lásd Lőrincz nádor simeghi grófnak, mint a" nemesek" jogtalanul elfoglalt jószágai visszaadatása végett Simegh vármegyébe küldött királyi bírónak, a?" hetesi nemesek" részére költ 1268-ki ité- lőlevelét. Fejér, Oklgy. VII. köt. I. dar. 349. lap. — ") Lásd a" győri káptalan- nak Elbeő és Sömjény helységek iránt történt cserevallásról szóló 1288-ki tanúle- velét, mellyben Mihály mester, vasvári prépost, János nádor" jegyzői mesteré- nek, Magister Notariorum Magniftci viri Domini Joannis Palatini , czimeztetik, és úgy mint a" cserevalló János nádor" biztosa jelenik meg. Fejér, Oklgy. V. köt. II. dar. 442. lap. — 8) Lásd Omode nádornak Merse fia, Benedek mester" TÖRVÉNYEINK TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁDOK ALATT. 185 11) Hogy e királyunknak a pilisi apátság" jószágait megerősitó 1254-ki levelében ") országunk" nagyai közt a király" veje, Ratislav, Gal- líczia" herczege, és Machou ura is elősoroltatik , a. machúi bánok egyéb- ként IV. László" kora előtt okleveleinkben elő nem fordulván. 12) Hogy az egyházi törvényszerinti főpap-választások , és átté- teli kivánások, a király" nevezési joga mellett " ), sót néha annak sérel- mével is ") IV. Béla alatt szinte divatoztak. 13) Különös említést érdemlenek e" következő akkori okleve- lek is: a) ÍV. Bélának azon már fennérdeklett 1241-ki kettós pecsétű le- vele "), mellyben báróinak köz tanácsával a" vár" népeinek , Castrenses , előtte országlott némelly fejedelmek alatt zavarba jött jogait és tartozá- sait, s különösen a" győri vár" sághi, nyúli, cyriáni, és échi vinczellé- reikéit rendbeszedi. Ezen oklevélben főképen figyelemre méltó az úgy nevezett bilotoknak, és az udvari gróf, Curialis Comes, helyetteseinek eltörlése, — az udvari gróf birói hatalmának korlátozása, — a! megyei gróf biráskodásának a" várjobbágyok" jelenlétére szorítása, — valamint szinte a. magtalanul kihalt vár" embere" vagyonábani akkor divatozott őrökösüdésnek előadása, melly szerint a. magonszakadott ember" vagyo- részére szóló 1295-ki levelét, mellyben nekie , iránta tett érdemeit pénzzel meg- jutalmazni képes nem levén, a! királytól adományúl nyert Kajutha-faluját örö- kül oda ajándékozza, és őt annak birtokába protonotáriusa , István mester ál- tal bevezetteti. Fejér, OkÍgy. VI. köt. I. dar. 380. láp. — 2) Ugyanott, IV. köt. HW. dár, 214. lap. — b) Lásd IV. Bélának IX. Gergely pápához írt 1239-ki leve- lét, mellyben kéri hogy az esztergomi káptalannak a" váczi püspök" esztergomi székre áttétele iránt nekie benyújtott kivánatát hallgassa meg ; — továbbá ugyan annak IV. Incze pápához írt, "s Artolf erdélyi püspöknek a" győri káptalan által kivánt áttételét megengedtetni kérő 1245-ki, és Benedek kalocsai érseknek az esztergomi káptalan által kivánt átvitelét sürgető 1252-ki Jeveleit. Fejér, Oklgy. FV. köt. E. dar, 159, 378., és KI. dar. 141. II. — ") Lásá IV. Bélának az általa többfélekép megkárosított veszprémi szentegyház?" veszteségét megtérítő 1269-ki levelét, mellyben ezen egyház elleni bosszankodása? egyik okának azt mondja , mert a" káptalan Zalándot szabad választás mellett az ő királyi akaratja ellen püspökének befogadta. Fejér, Oklgy. IV. köt. III. dar. 495—502. lap. — d) Fe- jér , Oklgy. IV. köt. I. dar. 194. lap. MGaS T. ÉVK. VI. 2. 24 186 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG ÉRTEKEZÉSEI. nának fele lyányait és özvegyét, fele a" grófot, és ha lyánya sem ma- radott, egy harmada özvegyét, két harmada a" grófot illeté. b) IV. Bélának az úgy nevezett szepesi nemesek" részére adott 1243-ki szabadságlevele "), mellyben óket minden gyűjtelék és adózás terhétől , — kivevén ha az a!" királyi vitézszolgákra, és mindenféle neme- sekre ki lenne terjesztve, —továbbá mind óket mind jobbágyaikat a" sze- pesi piaczokon és kapuknál vétetni szokott minden fizetés , valamint szin- te a" szepesi gróf beszállása és birósága alól, — a" tolvajság, pénzfo- lyam, és dézsma" dolgát kivevén, — teljesen fölmenti, "s nekiek szabad biróválasztást enged, és a" párviadal "s eskü általi tisztitás módját elin- tézi. De főképen két határozat érdekes ezen szabadságlevélben , t. i. hogy minden négy-négy ollyan nemes, kinek nyólcz ekényi földe va- gyon, a" király" zászlója alá egy illőleg fölfegyverzett embert állítson , és hogy a magonszakadottnak jószágai lyányaira, és ha ezek sem volná- nak, özvegyére, de a férje által viselt szolgálatok" terhével együtt, szálljanak. c) Albert jászói prépostnak egyháza" népei részére költ 1243-ki, és István esztergomi érseknek a! keresztúri jövevényeket érdeklő 1246- ki szabadságleveleik ?), mellyekben azoknak mind tartozásaikat, mind szabadalmaikat elhatározzák, jelesen őket biróválasztás jogával felruház- zák, az általok választott birónak mérséklett birói hatalmat engednek , "s pörbeli birságaikat, és költözésök" modját elintézik stb. d) IV. Bélának két rendbeli 1248-ki levelei "), mellyek közől egyikben Sáros vármegyének némelly vadászati helyeit királyi vitéz- szolgájának, Detriknek, másikban pedig Keseu- földét aranymivesének , Istvánnak , nem szokásszerinti adomány gyanánt, hanem örökösségi le- telepedésül , in descensum haereditarium , ajándékozza. e) A" zsidóknak ÍV. Bélától nyert 1256-ki szabadságlevele "), mellyben mindenféle bántalmokra kemény büntetéseket szab, — eskü- jöknek a" keresztényekével egyenlő erőt tulajdonít , — puszta keresztény tanúknak ellenök alkalmazását, és csekélyebb ügyekben Mózses" könyvei a) Fejér, Oklgy. IV. köt. I. dar. 279. lap. — b) Ugyanott 304, és 440. II. — ") Is- mét ott ÍV. köt. II. dar. 11, és 14. II. — 1) Ugyanott 108—112. lap. TÖRVÉNYEINK" TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁDOK ALATT. 187 felett teendő esküre szorítatásukat tilalmazza, — nekiek más lakosokkal egyenlő vámfizetés mellett mindenütt szabad kereskedhetést enged, — őket egymás közötti veszekedéseikben "s visszálkodásaikban a" város" bi- rájának hatalma alól fölmentvén, tulajdon királyi vagy főcancellárja birósága alá helyezi, — az adósság miatt lekötelezett nemes jószágokat nekiek, míg valamelly keresztény azokat ki nem váltja, haszonvételre , — de mégis keresztényeken gyakorlandó minden hatóság nélkül, — áta- datni rendeli, "s őket azoknak birtokában mindennemű erószak ellen ki- rályi hatalmával védeni igéri. Érdekes a" zsidóság" akkori állásának ismeretére nézve IV. Orbán pápának azon 1262-ki levele is "), mellyben Béla királyt inti, hogy köz jövedelmek és adók! beszedésére a" szerecsenyeket és zsidókat kereszté- nyek melléjök kapcsolása nélkül, jóllehet eldődeinek az apostoli szék- tól nyert privilégiumából arra engedelme vagyon, ne alkalmazza. f) IV. Bélának Sumugh helységben lakó szepesi szászok" részére költ 1254-ki levele "), mellyból kiviláglik, hogy a" szepesi szászok egye- dúl csak grófjuknak, és századosuknak, Cexturio, birói hatalma alatt állottak. 8) Ugyanannak az esztergomi érsek" részére költ 1256-dik évi két rendbeli levele "). Az elsóból, mellyben minden főpapjai, bárói, és gróf- jai megegyezésével az esztergomi egyház külön jogait megerősíti, kivi- láglik, hogy az érseket a" székelyektól és oláhoktól járó jövedelmekből, a" bányabérekból, és a" kamara" nyereségéből tized, "s minden ujonnan vert márkából egy nehezék, pozdus, (I. Károly" decretumának 59. §-a szerint egy garas) illeté, és hogy a pénzveréshez tartozó formákat és múszert az ő emberének felvigyázata alatt kellett tartani. A" másodikból pedig bebizonyodik , hogy a" királyi kamarák" dézsmálása és a" pénzverés- tól járó rész Horvátországban is, és a magyar koronához tartozó min- den tartományokban szinte az esztergomi érseket illette. h) Ismét IV. Bélának Feldrik és Bertalan wegliai grófok" részére költ 1263-ki levele 9), melly által őket maradékaikkal együtt Magyaror- ") Fejér, Oklgy. IV. köt. III. dar. 86. lap. — ?) Ugyanott IV. köt. II. dar. 211. lap. c) Ugyanott 384, és 393. lap. — 4) Ismét ott ÍV. köt. III. dar. 108. lap. 24" 188 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEI. szág jeles fő emberei minden igazaiknak , méltóságaiknak, és ünnepélyes szabadságaik" előjogainak részeseikké teszi, és a" király" titkos tanácsá- ban nekiek közöttük helyet enged. i) Ugyanannak az esztergomi érsek" részére költ 1263-ki levele "), mellyben annak, és egyházának több privilégiumaiban elszórva találtató külön jogait egybeszedve elősorolja, és hitvesének, Mária királynénak , "s minden főpapjainak és báróinak egyetértésével megerősíti, jelesen hogy egyházának népeit az érsek" nádorán, udvari biráján, Judex Cu- riae, és uradalmi grófján, Comes terrestris, kívül senki más nem itél- heti ; — hogy a" bányabérek, urburae, királyi jövedelmek, kamarai ha- szonbérek, "s az oláhoktol járó nagy és apró marhák" tizede egész or- szágszerte az esztergomi érseket illeti; — hogy az ország nemesei bir- tokaikat szabadon, "s a" nélkül hogy a! királytól arra további engedel- met kérniök szükség lenne, akár élők közt, akár haláluk" esetére az esztergomi egyháznak ajándékozhatják, "5 magokat annak nemes jobbá- gyai közé aENEIYOZHEtEK — hogy az esztergomi egyház jószágaiban ta- lálandó arany, ezüst, "s másféle ásványok egész bányabérükkel együtt az egyházat illetik ; —hogy népein a" király semmiféle adót vagy gyújte- léket nem szedhet; — hogy ha az esztergomi egyház?" nemesei az ország bírája vagy nádora által (kik egyébiránt azokat az érsek" nádorának, ha kivánná, kiadni is kötelesek) tolvajság vagy rablás miatt törvény" rende szerint kívégeztetnének, birtokaik ne az ítélő ország" birájára vagy nádorára, hanem az esztergomi szenteg gyházra szálljanak. Az érseknek főveszteségre itélt nemesei jószágaik iránti ezen jo- zát, valamint az érsek" nádorának az érsek" nemesei és más népei, s az érsekség határai közt befogott egyéb tolvajok és rablók feletti itélő ha. talmát kifejezi V. Istvánnak az esztergomi egyház részére kült 1272-ki levele is ?), sőt még azt is nyilván hozzáadja, hogy az érsek nádora az egyház? nemeseit, és másféle embereit, ha az egyházat oda hagynák , akárhol elfoghassa, és visszavihesse. Az esztergomi érsekségnek azon jogát pedig, mellynél fogva a" magonszakadó nemesek birtokaikat ki. a) Fejér, Oklgy. TV. köt, III. dar, 133, lap, — ?) Fejér, Oklgy. V. köt. I, dar, 226. lap, TÖRVÉNYEINK" TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁDOK ALATT. 189 rályi engedelem" nyerése nélkül nekie ajándékozhaták , valamint azt is , mellynél fogva az érsekség? birtokaiban találandó érczek egyedúl az egy- házat illeték, IV. László is Lodomér érsek" részére kült 1283-ki levele által ") megújitá. k) Ismét IV. Bélának az általa sokféleképen megkárosított vesz- prémi szentegyház? veszteségeit megtéritő 1269-ki levele "), mellyben a veszprémi püspökök" királynéi örökös cancellárságának, és ahhoz csá- tolt évdijának legelső nyomára akadunk. E" levelében t.i. a. második szülöttének, Béla herczegnek, akkor történt halálán elszomorodott ki- rály az egyháztól elvetteknek visszaadásán túl, hitvesének, Mária király- nénak, és minden báróinak megegyezésével azt is rendeli, hogy vala- mint a" veszprémi szentegyház országunk" egyéb egyházai felett érde- mes volt a királynéi koronázás előjogát megnyerni; úgy az ahhoz való- sággal csatlott, és addig rendetlenúl gyakorlott királynéi cancellárságá- ért (melly állitásnak valóságát mindazáltal néhány régi oklevelek ") né- miképen kétségessé teszik) a királynéi jövedelmekből évenként fizeten- dó 500 márka díjjal örökre bírjon. ,,Ut sicut ipsa Vesprimiensis Eccle- Sia praeceteris regni nostri Ecclesiis singularis privilegii praerogativa meruit obtinere reginalem Celsitudinem sacro diademate insígníre; sic et ipsarum Aulae Cancellaria annexa sibi realiter, et possessa hactenus in- concusse, cum guingentarum marcarum Salarió de reginalíibus solvendo reditibus annuatim, ob tam solennis officii eonsentaneam et bene meri- tam repensionem gaudere debeat, et perpetuo gratulari."" 1) Ugyancsak IV. Bélának a" vágmelléki székelyek" részére költ kegyelemlevele 9") , melly által őket azon tehertől, mellynél fogva előbb grófjok által a királynak minden táborozásakor száz fegyverest állitani 2) Fejér, Oklgy. V. köt. IIT. dar. 158. lap. — ?) Ugyanott IV. köt. III dar. 495— 502. lap.— ") Lásd Jolántha királynénak a" veszprémi prépost részére költ 1224- ki , — Mária királynénak némelly jövevényeit érdeklő 1248-diki, — a" budai pré- postnak , mint megbízott királyi bírónak Erney mestert illető 1255-ki leveleiket ; mellyek közől az elsőben a" veszprémi prépost, másodikban a! fejérvári egyház kincstárnoka , Akus mester, harmadikban a" budai prépost czímeztetnek királynéi enneellároknak. Fejér, Okigy. III. "köt. I. dar. 469., és IV. köt. II. dar. 35 ; és 336. II. — 9) Fejér, Oklgy. IV. köt. III. dar. 547. lap. 190 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEI. kényszerítetének , érdemeik" tekintetéből fölmentvén, azt rendeli, hogy ez után ne bizonyos meghatározott számú fegyveressel, hanem szolgálat- jok" díszesebb teljesíthetése végett úgy, mint a!" királyi vitézszolgák, a királylyal magok személyesen táborozni tartozzanak. m) Ismét IV. Bélának az egri szentegyház részére költ 1261-ki levele "), mellyben annak, mivel a tatár járáskor oklevelei elvesztek , minden birtokait, kiváltságait, "s előjogait előszámlálja, és megerősiti. Ezen oklevélből tanuljuk, hogy az egri püspök szent királyaink" rende- léséből a" királynak negyedik fiát nevelni köteles volt. n) Ugyanannak Krecz, Igeretrich, máskép Kupissa, és Raak ne- vű szeremi ifjak" részére szóló nemesítő és egyszersmind adományzó 1256-ki levele "). E levélből t. i. kitetszik, hogy a" horvátországi ne- mesek peres ügyeikre nézve vármegye hatósága alatt is rendesen állot- tak. , Judicia guogue, ugymond a király, et umiversas causas eorum iustitiarias in Sede Comitatus Zagrabiensis, ad instar-aliorum nobilium eiusdem Sedis prosegui, actitare, et actitatis observare teneantur." XIII. V. Istváuról 1270-d. évtől 1272-d. évig. V. István, — kit Bolgárországban nyert győzedelmeiért ") bzd- gáriai melléknévvel is szokás diszesíteni, s ki atyja halála után magát ujonnan megkoronáztatván 9"), az országnak határvárait, mellyeket né- hány hazaáruló országnagyok, gonosz tetteik" büntetésének félelmébóől tőle elpártolván, az ország kincseivel együtt Ottokár cseh királynak átadta- 2) Fejér, Oklgy. IV, köt. III. dar. 33—44. lap. — ?) Ugyanott ÍV. köt. II. dar. 522.lap. — 0) Lásd Kéza Simon II. Könyv. 4 ez. 13 §-át ; Madarassy prépost em- lített munkája" 73-dik lapját; V. Istvánnak , mint ifj. királynak Gosztun Miklóst és Mihályt testvéreikkel együtt vitézszolgaságra emelő 1269-ki levelét, és mint királynak Reynold gróf részére költ 1270-ki adományát , "s IV. Lászlónak saaghi Kilián fiait, Ámánt és Vzot, nemesítő 1279-ki levelét. Fejér, Oklgy. IV. köt. III. dar. 525., V. köt. I. dar. 54., és VII. köt. II. dar. 73. II. — 9) Lásd V. Ist- vánnak az esztergomi egyház részére költ Epet-földe feletti 1270-ki , és Rátholth nemebeli Roland bán részére szóló Kemluk-vára feletti szinte 1270-ki adományle- velét. Fejér, Oklgy. V. köt. I. dar. 33., és VII. köt. II. dar. 12. lap. TÖRVÉNYEINK" TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁDOK ALATT. 191 nak, fegyverrel visszafoglalá "), és így az ország" épségét férfiasan fenn- tartá , — törvényekkel ugyan hazánkat nem gazdagítá; fordulnak mind- azáltal országlása alatt okleveleinkben több ollyak elő, mellyek törvény- tudományunkra nézve említést érdemlenek. Illyenek : 1) Hogy e" királyunk Fülöp esztergomi érseket, és magát az ér- sekséget esztergomi örökös grófsággal, Comitatus Strigoniensis , megaján- dékozta "). — És valóban ezen időtöl fogva régi okleveleinkben az esz- tergomi érsek" nevénél a! , Perpetuus Comes loci eiusdem"" czím már rend szerint előfordul "). 2) Hogy e" királyunk alatti okleveleinkben az országnagyai közt a királyi főfegyvernök, Magister Armigerorum, és a" már előbbi kirá- lyaink alatt előforduló slavóniai és zewrini bánokon túl, egy örökös, és három más bánok , de mindazáltal bánságuk" neve nélkül, említetnek "). 3) Hogy V. Istvánnak több okleveleit bírjuk, mellyek által if- jabb királysága alatt költ kegyelemleveleit megerősíti "), következőleg hogy Verbőczinek Hárm. törv. 2. r. 14-d. czimében foglalt azon álli- tását, mellynél fogvást V. Istvánnak ifjabb királysága alatti adományai meg nem állanak, ha csak azokat valóságos országlása alatt meg nem erősítette, régi okleveleink is támogatják. Igen szembeötlők e" kirá- lyunknak atyja adományait erósitő számos oklevelei is; azonban ezek csak az adományosoknak szerfölötti félelmét látszatnak tanúsítani. a) Lásd V.Istvánnak Lőrincz zewrini bán részére költ 1271-ki adománylevelét, és az Ottokárral kötött békéről szóló 1271-ki két rendbeli okleveleket. Fejér, Oklgy. V. köt. I dar. 98 , 113, "s 124. II. — 5) Lásd Moys nádornak Fülöp érsek" ré- szére költ 1270-ki iktatási tanúlevelét. Ugyanott 21. lap. — ") Lásd V. Istvánnak Roland bán részére költ Kemluk-vára feletti 1270-ki adományát, továbbá a" poto- ki jövevényeket, a" zágrábi egyházat , — és a" kerchi monostort érdeklő 1272-ki erősítő leveleit. Fejér, Oklgy. VII. köt. II. dar. 12., és V. köt. I. dar. 181, 192, "s 205. I, — 9) Lásd V. Istvánnak a? zágrábi egyház kiváltságait megerősitű 1272-ki levelét. Fejér , Oklgy. V. köt. I. dar. 192. lap. — e) Illyenek például a" nyulak-szigetebeli apáczákat illétő két rendbeli 1270-ki , — a? jászói monostort ér- deklő szinte azon évi, — szepesi Miklós fiát, Jánt, illető Belcella- földe feletti 1271-ki , — továbbá Pous méstert, — septhefalvai András fiait, — Mihály gró- fot, — és a" kerchi apátságot érdeklő 1272-ki erősitő levelei. Fejér, Oklgy. V. köt. I. dar. 66 , 102, 162, 205, 232, 241., 258. II. 192 A? MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEL 4) Hogy e! királyunk alatti okleveleinkben annak is nyomára akadunk, hogy a nemesség" jogainak fenntartását koronázásuk" alkalmá- val királynéink is esküvel fogadni szokták "). 5) Hogy a nádor kunok bírája nevezetének első nyomára e királyunk alatt, jelesen Moys nádor" részére 1270-ki novemberben költ azon levelében ") akadunk, melly által IV. Bélának nekie szabad ren- delkezést engedő levelét megerősité. KE" nevezet azután a" nádornak V. István leveleiben rendesen tulajdonitatik. — Hogy e" nevezet nekie 1270- ki év május és június hónapjaiban még nem tulajdonítaték, Moys nádor- nak az esztergomi érsek" részére szóló fenn említett 1270-ki iktatási ta- núlevele, és V. Istvánnak Roland bán" részére ugyanezen évi júniusban költ adománya ") tanusítják. 6) Hogy e királyunk az ország állapotjának jobbitása, és az igaz- ság kinekkinek kiszolgáltathatása végett majd az egész országnak , majd egyik nagyobb kerületének minden nemeseit, és fő embereit gyülésbe összehíni szokta; a! mint ezt az elsőre nézve ugyan ifjabb Erzsébet ki- rálynénak Moys nádor, szinte Moys" fia, részére szóló 1276-ki 9, a? másodikra nézve pedig V. Istvánnak a" Duna mellékén napkelet felé la- kó minden nemesek" Hoyouhalmán és Hevesben tartott köz gyülekeze- tében Lampert egri püspök" részére kült 1271-ki levele "), nyilván ta- nusítja: És itt akadunk a köznemesség" törvényhozásbani részvételének első világos nyomdokára. 7) Hogy e! királyunk a" szepesi szász jövevényeknek, Hospites regüű Saxrones de Scepus, szabadságaikat új alakba öntötte, nekiek adott 1271-ki szabadságlevele által ") azt rendelvén, — egy részról ugyan, hogy füldadó fejében évenként 300 márka finom ezüstöt fizetni, minden ") Lásd Erzsébet királynénak 1272-ki levelét, mellyben Moys nádornak Mária ki- rályné által elvett néhány birtokait visszaadván, nyilván mondja, hogy koronázá- sakor esküvel igérte legyen, hogy a? nemeseknek eldődei által jogtalanul elvett birtokait visszaadatandja. Fejér, Oklgy. V. köt. I. dar. 237. lap. — ?) Fejér, Oklgy. V. köt. I. dar, 42. — ") Ugyanott 21. lap., és VII. köt. II. dar. 12. lap. — 1) Ismét ott V. köt. II. dar. 372. lap. Ezen oklevélben t. i. az ország" minden nemeseinek és fő embereinek V. István alatti köz gyülekezete említetik. — e) Fe- jér, Oklgy. V. köt. I. dar. 153—159 lap. — ?) Ugyanott 132—135. lap. TÖRVÉNYEINK TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁDOK ALATT. 193 akár ország határin kivül akár a" hazában viselendő hadakban a" király" zászlója alatt ötven lándzsással szolgálni, a hozzájok jövő királynak mind tartományukba bejövetele, mind kimenetele" alkalmával gazdag szállása- dással kedveskedni, a" kamara pénzét minden évben virágvasárnapján beváltani, "s kamara" nyereségéül minden márkától egy nehezéket (pon- dus) adni, és e" végből a kamara" grófját vagy annak tisztjeit hat hétig magok közt eltűrni, és a fenn érdeklett 300 márka beszedőjét négy emberrel és öt lóval, míg tisztét bevégzi, illően megvendégleni tartoz- zanak ; — más részról pedig, hogy minden adózásoktól, gyűjtelékektól , "s vámfizetésektől mentek legyenek, magoknak grófot vagy birót szaba- don választhassanak , "és ez tartományuknak helybenhagyott törvénye és szokása szerint a kisebb ügyeket ugyan egyedül, a" nagyobbakat pedig az ideiglen rendelt szepesi gróffal a" tartomány" fővárosában, Lőcsén itél- hesse, a" birságok /-a tartományuk grofját, 2-a az ideigleni szepesi grófot illetvén, és őket tartományukon kivül a király" jelenlétébe idézni akár- kinek kérésére sem lehetvén ; továbbá papokat magoknak szabadon ne- vezhessenek , "s azok szabad dézsmával bírjanak, végre hogy a nevezett szászok szabad halászattal és vadászattal éljenek, erdeiket szabadon használhassák, vagy tetszésök szerint ki is irthassák, és hegyeikben akármiféle érczeket, de mégis a király joga fenntartása mellett, ke- reshessenek. 8) Említést érdemlenek törvényeink" régiségeire nézve V. István alatti következő oklevelek is: a) V. Istvánnak némelly pozsonyi várbelieket nemesítő 1271-ki levele "), ugymint a mellyben azt állítja, hogy eldődeinek rendelésénél fogva a" király" első szülött fiát egy herczegség, Ducatus , illeti. b) A" szabad grófi úri hatalom" akkori körének némi ismerete vé- gett Moys nádornak Cosue nevű jószágán megtelepült jövevények" részére adott 1270-ki évi szabadságlevele"), mellyben t. i. nem csak tartozásaikat meghatározza, és szabadságaikat , — mellyek között a" szabad költözhe- tés, és az örökös nélkül elholtnak engedett szabad rendelkezhetés fő he- lyett foglalnak, — elintézi; hanem gonosz tetteikre büntetéseket is, je- a) Fejér, Oklgy. V. köt. I. dar. 103. lap — ?) Ugyanott 79. lap. NM T.T. ÉVK. VI. :2; HAS 194 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEI. lesen: verésért és sebesitésért pénzbirságot, más személybeli sértésért viszonzást, szúrásért szúrást, csonkításért csonkítást, halálért halált szab, és majorosukat, Villicus, birói hatalommal felruházván, a tolvaj- ság és vérontás" ügyeinek elitélését önmagának fenntartja. c) Az Ottokár cseh kiralylyal 1271-ik évben szerződött békekötés oklevele "), mellyben t.i. V. István e" békébe foglalt birtokai elősoro- lásában az egész Slavónia" herczegsége úgy, mint Dalmát- és Horvátor- szágoktól különböző birtok , adatik elő. ,,Includentes, ugymond, eidem paci, et eadem vallantes regna nostra, videlicet Vngariam , Dalmatiam , Croatiam, Ramam, Serviam, Galliciam, Lodomeriam, Comaniam, Bul- gariam, totumgue Ducatum Slavoniae." — És valóban IV. László alatti oklevelekben az egész Slavonia" bánján kivül Dalmát- és Horvátország külön bánja is fordul elő ?). d) V. Istvánnak a" stomfai vár" Znoyssza nevű földe feletti 1271- ki adománylevele "), mellyben azt Sándor gróf Domokos és Károly fiai- nak e" különös kifejezéssel : , Reájok öntvén azon föld" uradalmának egész jogát, mintha letelepedési földjök lett volna Sz. István vagy más eldő- deink, Magyarország" jeles királyai idejétől fogva" ajándékozá. e) Ugyanannak Lampert egri püspök" részére költ, már fenn is említett, 1271-ki levele 7), mellyben a" püspöknek azon előterjesztésé- re, hogy egyházának tatár járás után IV. Belától nyert új levelét bizonyos Samu nevű egyháznemes elégette, annak előjogait és szabadalmait, — mi- nekutána azokra huszonöt előkelő nemes megesküdött volna, — egyenként elősorolja, és azon határozat hozzáadásával megerősíti hogy, ha ki azo- kat megcsonkítni vagy tagadni merészlené, a bárók ugyan méltóságukat, a" nemesek pedig jószágaikat veszszék el, "s azoknak 4-a a" királyra, 4-a a" püspökre szálljon. Ezen oklevélben t.i. a most érdeklett büntetéssza- básnak rendkivüliségén túl, több érdekes dolgok előfordulnak. Jelesen: 1) hogy egri püspökké, mivel szent királyaink" rendeléséből a" király fiának gondját viselni köteles, csak nemes születésű és törvénytudó fér- a) Fejér, Oklgy. V. köt. I. dar. 113 , és 124. II. — ?) Lásd IV. Lászlónak a" vesz- prémi egyház részére költ Zerenthe-földe feletti 1275-ki adománylevelét , melly- ben János egész Slavónia", és Miklós Dalmát- és Horvátország" bánjaivá neveztetnek. Fejér, Oklgy. V. köt. II. dar. 265. lap. — ") Fejér, Oklgy. V. köt. I. dar. 130. lap. — 1) Ugyanott 153—159. II. TÖRVÉNYEINK TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁDOK ALATT. 195 fiu választathatik, "s hogy a" választás a" király által kijelelt három egyed közől történik ; — 2) hogy az egri püspöknek csikókból is egész dézsma jár, mellynek két harmadát mindazáltal a" született vagy születendő ki- rályfi számára megtartani köteles, hogy az törvényes korba jövén vagy királyi székre jutván, lovakban bővelkedjék ; — 3) hogy az egri egyház jószágaiban megtelepülő jövevények, a kereskedőket kivevén, minden vámhelyeken vámfizetéstől mentesek ; — 4) hogy az egri püspökök egy- házi jószágaikat el nem adhatják, sem másképen el nem idegeníthetik , még a" királynak vagy királynénak engedelmével sem, és hogy az álta- lok elidegenített jószág el nem idegenítettnek tekintessék; — 5) hogy az egri püspök a! tizedet senkinek el nem engedheti. Végre — 6) az is emlitésre méltó, hogy e" levélben az egyház" fegyveresei közé történő püspök általi fölvétel nyilván nemesitésnek , zobilitatio, mondatik. — Egyébiránt az egri püspökség" jószágainak ezen oklevélben emlí- tett elidegeníthetlensége ef korban csak a? közönséges törvény" kivétele- képen tekintethető; mert számos okleveleink" tanusága szerint az egyhá- zi jószágok mind e" kor előtt "), mind e" korban "), mind e" kor után " ) még soká elidegeníthetők valának. ".) Lásd: 1) Miklós esztergomi érseknek arról szóló 1183-ki levelét, hogy az eszter- gomi kanonokok Kamend helységben az ő megegyezésével bizonyos egy ekényi földet Forcas grófnak két márkán eladtak. Fejér, Oklgy. II. köt. 203. lap; — 2) Sz. István" ispotályosa mesterének és káptalanának arról költ 1223-ki levelét, hogy Hetén helységben két ekényi földet az ajándékozó utódjai jelenlétében Hogel ne- vü kamaruni főesperestnek három ezüst márkán eladtak. Fejér, Oklgy. III. köt. I. dar. 428. lap; — 3) a" váradi káptalannak azt tanúsító 1262-ki levelét, hogy az ispotályosok" rendjének magyarországi főnöke Ferrustan Odon és Vezend nevű földeket Kereky János grófnak először ugyan zálogul, azután pedig, a" zálog- pénzt le nem fizethetvén , örökül eladta. Fejér, Oklgy. IV. köt. IIT. dar. 98. lap ; — 4) az esztergomi prépostnak és káptalannak arról költ 1265-ki tanúlevelét , hogy a" zoádi apát, Ambrús monostorának négy ekényi földét Olváron az esz- tergomi érseknek, és egyház jobbágyainak megegyezésével Márton bán" özvegyé- nek , Manga asszonynak két márkán örökül eladá. Ugyanott 308. lap. — ?) Lásd: 1) a" tihonyi apátnak és conventnek 1271-ki levelét , melly által Kék helység" ha- tárában egy szőlőt Balázs nevű királynéi embernek örökül eladott. Fejér, Oklgy. V. köt. I. dar. 170. lap; — 2) IV. Lászlónak azon 1277-ki levelét, mellyben Vj- lak- , Halász- és Turuszerke-földeknek a" pászthói apát által Farkas" fiai részére 65 márkán történt örök átengedését helybenhagyja. Fejér, Oklgy. V. köt. II. dar. 328. lap. — ") Lásd: 1) a" nyitrai káptalannak azt tanúsító 1294-ki levelét , 25 196 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEI. f) Máthé egész Slavónia" bánjának 1270-ik évi ünnepélyes léve- le "), mellyben áz országnak és bánságnak irásba foglalt , "s nekie a ne- mesek és várjobbágyók által egész Slavónia" köz gyülekezetében azon ké- relemmel benyujtott jogait, hogy azokat a" bánsági bírák által megtar- tassa , hélybenhagyván, egyenként elősorolja. E" következők adatnak pe- dig abban nevezet szerint elő: 1) a pörlekedés módja és rende. Jeles- leg hogy a! fölperes keresetét előterjesztvén, az alpéresnék megjelenés- re élégséges idő, különösen a" bánelóttire tizenöt nap adássék; ki, ha az idézés" első határnapjára meg nem jelennék, negyven dénárba, a" többi határnapok" elmulasztásáért pedig a szokott birságokba inárasztaltassék. Továbbá hogy, ha birtokot, tolvajságot, hatalmaskodást, émberülést , vagy hívségtelenkedést tárgyazó ügyekben az alperes idézésre akár sze- mélyesen akár embere által megjelenik , az eldöntő felelet és végítélet: hozás hét tizenöt-tizenöt napi, akár, különkülön akár egyszerre adandó határidőre halasztassék, és ha ekkor "az alperes meg ném jelénnék, a biró ót "megnemjelenésének igazlása végétt nyólczadik határnapra ki- áltassa ki, és ha akkor sem engedélmeskednék a" törvénynek , marasztal- ja el, és a" fölperest vagyonának birtokába helyezze be. Továbbá hogy , ha ki pénzbeli ügyre nézve elmarasztaltatván , második határnapra eleget nem tenne, az ország által rendelt biró, Zágráb vagy Körös vármegyé- nek emberével; és a" zágrabi vagy chasniai káptalannak bizonyságával , a" makacsnak jószágaiból illendő becsü szérint végye meg a" marasztalást, hogy a" zubúri Sz. Ipoly" conventje Deveche-földét az esztergomi érseknek, és a convent pártfogójának megegyezésével divéki István grófnak 24 márkán örökül eladta." Fejér, Oklgy. VI. köt. I. dar. 325. lap; — 2) a" szepesi káptalannak ar- ról költ 1330-ki levelét, hogy a" donegyeezi cönvent: bizonyos földet Ewr - helysé- gétől elszakasztott ; és Rikolf mesternek örökösen átengedett. Fejér, Oklgy. VIII. köt. III. dar. 505. lap; — 3) a" pilisi apátnak és conventnek azon 1343-ki levelét, melly által egyháza bizonyos curiáját Teuteus mesternek, királyi főajtónállónak 20 márkán örökül eladá. Fejér, Oklgy. IX. köt. I. dar. 161. lap; — 4) I. Lajos- nak azon 1358-ki és 1373-ki leveleit, mellyek közől"az elsőben ugyan Sigfrid apát kérésére a" pannonhegyi , másodikban pedig a" pilisi apátság jószágainak és egyéb igazainak minden, ollyan elidegenítéseit, mellyek: a" királynak, mint e monostorok" pártfogójának megegyezése nélkül történtek , foganatlanoknak nyilat- koztatja. Fejér , Oklgy. IX. köt. IL. dar. 680., és IV. dar. 494. lap. — ?) Fejér, Oklgy. V. köt, I. dar. 87—92. lap. TÖRVÉNYEINK TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁDOK ALATT. 197 WV fizetés" határidejét a" birák a" pénz mennyiségéhez, és személyek" kö- rülményeihez méltányosság törvénye szerint alkalmazván, és illy ügy- ben be nem fogathatván senki, kivevén ha birtoka nem volna. Azután hogy birtokos ember lopás vagy gonosz tett miatt kezesállitás nélkül itél- tessék el, "s hogy az atya kiházasított fiáért vagy testvér testvéreért, ha gonosz tettében részvevő nem volt, soha ne büntettessék, és ha egyik fél másiknak esküjére ereszti az ügyet, őket akaratjok ellen a" biró pár- viadalra ne itélhesse, az eskü általi tisztulás" díját pedig az esküvő fél negyven denárral tegye le. — 2) Az eljáró birói személyek?" bántalmára, és be nem bizonyitott vádakra büntetések" réndeltetnek. Jelesen hogy a pristáldot hamisságról vádoló egy, — az őt vagy káptalan bizonyságát megverő, vagy a" káptalant hamisságról törvény" színe előtt vádoló tíz márkával, — a" másnak nyilvános hatalmaskodást szemére vető fél díj- jal vagyis hatvan pénzával, —. a" mást szolgájának gyalázó nyelvvált- sággal vagyis huszonöt penzával , — a" mást tolvajság vagy házáratörés ürügye alatt törvénybe huzó az itélet kétszeres terhével, — végre a másnak felségsértést, vagy hamis pénzverést szemére lobbantó viszon- zással, talio, büntettessék. — 3) Szabadságaik és kötelességeik elő- számlaltatnak. Nevezet szerint hogy a" magon szakadottnak örökösségi jószágrésze, portio haeredítaria, rokonaira szálljon; — hogy a" jószág? jövedelmeire semmiféle biró, miglen a" per előtte illőleg be nem végez- tetett, kezeit ne tegye; — hogy ha az ellenség országra üt, vagy a ki- rály személyesen hadba megyen, Slavóniának minden nemesei egyen- ként hadba menni tartozzanak , szabad levén mindazáltal nekiek a" bá- rók közől azzal, kivel tetszik, vitézkedni; — hogy a bán azokat, kik köteles adózásaikat és szállásadásaikat kielégitették, az ország" dolga ki- vánatán kívűl beszállással ne terhelje; — hogy a nemesek és várjobbá- gyok" dolga a" báni szállásadásokra (descexzsus Bani) nézve Sz. Márton- napjáig mindenkép. eligazítassék ; — hogy ha ki mardurínai, hét denár , vagy rendkivüli országos gyüjteléki, vagy másféle köz tartozásait maka- csul ki nem elégíti: a zágrábi vagy körösi gróf egy megyei biróval és káptalani bizonsággal reá menvén, az igazságos tartozást úti kültségei- vel együtt, de ne többet, vagyonából vegye meg, de menttében sa ne- meseket és várjobbágyokat beszállással ne terhelje, — "s hogy illy alka- lommal a" zagorai és más hasonló megyebeli nemesek se tartozzanak ne- 198 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG! ÉRTEKEZÉSEI. kie szállást adni , se törvényszéke elejébe megjelenni , hanem az ideiglen nevezett bán itélje őket; — hogy a mardurinák" beszedői se vigyenek magokkal 12 embernél és 14 lónál többet, és Béla királykiszabta tartá- sukkal elégedjenek meg, "s hogy a nemesek vagy várjobbágyok curiáin levő házakat, a" birónak és hirdetőnek lakát, és a malmokat adó alá ne vessék , birót mindazáltal és hirdetőt csak tiz vagy több jobbágyos úr tarthatván; — továbbá hogy adó alá a nemesek vagy várjobbágyok" föl- dén tartózkodók ne vettessenek, hanem egyedül csak azoknak jobbá- gyaik. Végre — 4) ezen rendeléseknek kellő fenntartása végett azon intézkedés tétetik, hogy a" megszegésök iránti kérdéseket a zágrábi vagy körösi gróf az ország által választandó két nemessel és ugyan- annyi várjobbágygyal itélje, ha mindazáltal ezek mindjájan meg nem jelenhetnének, három sót két birónak jelenléte is elégséges levén. Ezen oklevélből kitetszik, hogy a" zágráb- és körösvármegyei nemesek nem birtak e" korban sem katonáskodási köteleztetésökre, sem fölmentettségökre nézve teljesen egyenlő szabadsággal a" magyarorszá- gi nemesekkel. XIV. IV. Lászlóról, 1272-ik évtől 1290-ik évig. IV. László , — kit anyja nemzetéről vagy kún nőkkeli vétkes tár- salgásáról kén Lászlónak is nevezni szokás, "s ki Rudolf császárnak Ot- tokár cseh király" legyőzésében lényeges segítséget nyujtván "), a dicső habsburgi ház" hatalmának megalapitását hathatósan elősegélé, és azon veszélyt, mellyet édes anyja, Erzsébet özvegy királyné és némelly or- szágnagyok, kik testvérét, András herczeget ellene felingerlék "), 7s ") Lásd: Kéza Simon" II. Könyv. 5. ez. 71. lapját; a" Rudolf császár és IV. László közt Ottokár ellen 1277-ik évben kötött fegyverszövetség? oklevelét , mellyben egy- szersmind a" királynak öcscse, András herczeg , Rudolf császár lyányával, Clemen- tiával, eljegyezteték; továbbá Rudolf császárnak az 1278-ki győzedelem után László királyhoz és III. Miklós pápához írt leveleit, "s TV. Lászlónak Simon? fia" , György mester" részére költ 1285-ki adományát, és Rudolf császár és Ottokár közt kötött béke 1277-ki oklevelét. Fejér , Oklgy. V. köt. II. dar. 388, 457, 458, "s III. dar. 274., és VII. köt. II. dar. 59. lap. — ?) Lásd IV, Lászlónak Péter" fia, TÖRVÉNYEINK" TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁDOK ALATT. 199 őt be is börtönözék "), az általok támasztott polgári had által reája és az országra vonzának, szerencsésen szétoszlatván "), és a" pártütő kú- nokat 1282-ik "), valamint szinte Lythen oláh vajdát is ") seregeinek vitézsége által legyőzvén, "s a" kúnok által behítt tatároknak férfiasan ellenállván "), magának a" haza iránt némi érdemeket szerzett; de is- mét előbbeni buja életére visszatérvén, az ország dolgait elhanyagolá, és az általa annyira kedvelt kúnok által orozva megöletteték "), — törvé- nyekkel szinte nem gazdagítá hazánkat; azonban fordulnak az ő ország- lása alatt is több ollyak elő, mellyek törvényünk" régiségeire nézve em- lítést érdemlenek. Illyenek : a Lőrincz gróf" részére költ Malcha-földe feletti 1274-ki adománylevelét , "s Rudolf császárnak IV. Lászlóhoz írt 1278-ki levelének töredékét. Fejér, Oklgy. V. köt. II. dar. 206., és VII. köt. II. dar. 65. lap. — Ezen András herczegről láthatni még IV. Lászlónak Rudolf császárhoz írt 1276-ki levelét, — a? császárnak Lász- lóhoz írt "s András herczeg halálát is megemlítő 1278-ki, és III. Miklós pápának salerni Károly herczeget, és Clementia herczegnét köz illendőség" akadálya alól feloldó 1280-ki levelét. Fejér, Oklgy. V. köt. II. dar. 388, 455., és VII. köt. II. dar. 43, és 80. II. Lásd IV. Lászlónak Miklós erdélyi vajda" részére költ Jakóvára feletti 1278-ki adománylevelét. Fejér, Oklgy. V. köt. II. dar. 425. lap. — b) Lásd IV. Lász- lónak Kemén fia, Lőrincz jószágait, édes anyjával, Erzsébet özvegy királyné- val kötött béke" rendeletéhez képest, visszabocsátó 1274-ki levelét. Fejér, Oklgy. V. köt. II. dar. 148. lap. — 0) Lásd: Kéza Simon" II. Köny. V. cz. 2. §-át, és a pozsonyi irott Történetkönyv" szavait ugyanott a" jegyzékben ; továbbá IV. László- nak e" hadban szerzett több érdemeket jutalmazó leveleit, például a" Rátholt ne- mebeliekét 1283-ról , Rofoyn grófét 1284-ről , Simon" fiáét, György mesterét 1285- dikről , Jurke" fiáét, Diénesét , 1287-ről, Tholpos nevű Tamásét 1288-ról, és az erdélyi székelyekét 1289-ről. Fejér, Oklgy. V. köt. III. dar. 165, 258, 274, 355, 409, és 452. II. — d) Lásd IV. Lászlónak Simon" fia , György" mester" részére költ 1285-ki adosnánylevelét. Fejér, Oklgy. V. köt. III. dar. 274. lap. — ") Lásd IV. Lászlónak Péter gróf és Iwánka? részére költ 1285-ki adományát, — Zeud fiai, karamphai tárnokjobbágyok" részére szóló ugyanazon évi nemesítő levelét , — továbbá Simon fia, György mester, — Aba nemebeli Péter gróf, — és Thol- pos nevű Tamás részére költ 1288-ki adományait, valamint szinte az erdélyi szé- kelyek" V. Istvántól nyert adománylevelöknek 1289-ki megerősitését. Fejér, Oklgy. V. köt. III. dar. 279, 281, 393, 398, 409, és 452. lap. — ") Lásd a" pozsonyi írott Történetkönyv" előadását Kéza Simon" I. Könyve" V, czikke" 2-ik §-nak, és a? budai Cronikáét Thuróczy" 81. ez. jeg; zékében. 200 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG? ÉRTEKEZÉSEI. 1) Hogy e" királyunk az ország állapotjának rendezése és jobb karba állítása végett az ország főpapjait, világi nagyait, és nemeseit gyakran, "s országlásának vége felé 1286-tól kezdve évenként összehít- ta, a mint ezt a" kúnoknak adott 1279-ki szabadságlevele, és Severid gróf" részére költ 1286-ki adománya, Lodomér érseknek az erdélyi püs- pükhez írt 1287-ki, a" királynak Lodomér érseket illető szepesi dézsmák feletti 1288-ki, és Péter és Libord" fiait érdeklő 1289-ki leveleik "?) ta- nusítják; mellyekben ezen gyűlések az egész ország gyülekezetének , Congregatio totius regni, az ország" általános gyűlésének, Generalis Con- gregatio Regni, az ország köz összehivásának és parlamentjának , Con- vocatio et parlamentum publicum regni , czímeztetnek. Hogy az 1286-ki országgyűlés Rákoson tartatott, az előadott oklevél nyilván kijelenté. — És ezek nyilván tanusítják, hogy a" köz nemesség e" korban már rende- sen részt vett a" törvényhozásban. 2) Hogy e" korban divatba jött azon szokás, hogy a! tolvajok, rablók, jószágelfoglalók, "s más illy gonosztevők köz gyülekezetekben , mellyekben a" megyebeli nemesek, "s a" vár- és egyházjobbágyok össze- sereglének, a" királytól bárói egyetértésével kiküldött bírák, "s rend szerint az egész országszerte kiküldetni szokott ország nádora által itél- tetnének el; a mint ezt Gergely bánnak és három birótársainak, mint gonosztevók" büntetésére a" simeghi kerületbe kiküldött biráknak 1276- ki, Máté nádornak Merenye és Machula-földe feletti 1278-ki, Mokián nádornak Tamás gróf részére költ 1286-ki ?), de főképen Diénes nádor- nak azon 1273-ki levele ") tanusítja, melly által Jurk" fiait, Kondakúrt és Tamást, Szalad vármegyében tartott illy köz gyülésben, mint nyilván- ságos tolvajokat és rablókat, élet- és jószágveszteségre kárhoztatá, "s földeiket, — rokonaik azokat sem magokhoz nem váltván, sem ellent nem mondván, — illő áron Hahold gróf fiának, Hahold mesternek örökös és visszahúzhatlan birtokul eladá. — Ezen oklevélből egyszersmind ta- nuljuk: 4) hogy a" gonosztevők, ország bevett szokása szerint, magok védelmezésére háromszor idéztettek , és ha a" harmadik közgyűlésre sem 2) Fejér , Oklgy. V. köt. II. dar. 512., "s III. dar. 317 , 364, 445., és VII. köt. II dar, 121. lap. — b) Ugyanott V. köt. II. dar. 366, 477., és HI. dar. 333. lap. — 2) Ismét ott V. köt. II. dar. 136., és Kovachich : Vestigia Comitiorum. 147. lap. TÖRVÉNYEINK "TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁDOK ALATT. 201 jelenének meg, makacsságból elitéltetének ; — 2) hogy a" vádtétel elle- nök az egész gyülekezet általi nyilvános kikiáltással, proclamatio, tör- tént, melly szokásnak keletben voltát V. Istvánnak András banai gróf részére Inows" tolvajság miatt elitélt fiai Scenthe nevű földéről költ 1270-ki adománylevele is " ) bizonyítja; — 3) hogy a nádor által tartott illy gyülésekben elitélt gonosztevóknek jószágaik országunk szokása szerint a? nádorra mint biróra szállottak, és hogy ó azokat szabadon eladhatá vagy el ajándékozhatá a! hívségtelenség és felségsértés esetei- ben mindazáltal, valamint az itélettétel nem a" nádori gyülést, hanem a királyt és annak itélő udvarát illeté; úgy a" bünösnek jószágai is az ország" bevett szokása szerint mindenkor egyedül a királyra szállának , a mint ezt IV. Lászlónak Walther budai grófot, és János mester gumuri esperestet illető 1273-ki, Lőrincz fiát Pétert érdeklő 1274-ki, Osl ne- mebeli Diénest illető 1279-ki, Severid gróf részére költ 1280-ki, és Rof- foyn gróf részére szóló 1284-ki adománylevelei ") világosan tanusítják. 3) Hogy e! királyunk az országnak köz és ünnepélyes gyülésé- ben az ország báróinak és nemeseinek közös tanácsával — ,,Solenni et pu- blica Congregatione in regno nostro facta, et diligenti deliberatione cum Baronibus et Nobilibus regni nostri habita" a" kúnoknak ügyét végké- pen elintézte, a. mint ezt 1279-ik évi augustus hónapjában költ kettős pecsétű levele ") tanusítja, mellyben e" következő érdekes rendelések foglaltatnak: 1) hogy a? kúnok ez után épületekben, "s földhöz kapcsolt házakban lakjanak, a! szakállnyirést, hajrövidítést és öltözetüket ki- vevén, mindenben keresztények szokásait kövessék, "s a vérontástól és más gonosz tettektól magokat óvják; — 2) hogy a hét kún nemzetségek ugyanazon helyeken telepúljenek meg, mellyeken hazánkba befogadta- tásuk" alkalmával Béla király mindegyik nemzetségöket letelepítette ; melly végre a" király azon környékekben a" várembereinek , és magon- szakadott nemeseknek birtokait, valamint szinte a nemeseknek és vár- jobbágyoknak tatár járás óta üresen maradt ollyan jószágaikat is, mely- lyeknek halastavaik , erdeik, "s más gyümölcsöző haszonvételeik nincse- nek, nekiek ajándékozza olly formán, hogy azokat mindenik kún nem- a) Fejér, Oklgy. V. köt. I. dar. 68. lap.— b) Ugyanott V. köt. II. dar. 106, 122, 266, 561., és III. dar. 32, "s 258. 11. — 9) Ismét ott V. köt. II. dar. 512. lap. M.T. TT. ÉVK. VL 2. 26 202 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSET. zetségnek fő emberei és nemesei állapotjukhoz képest egymás közt osz- szák fel; — 3) hogy a kún nemesek és fő emberek a magyar nemesek- kel és fő emberekkel a" szabadságnak egyenlő előjogával bírjanak, szinte mentek legyenek a! király, királyné és báróik" beszállásától, de vi- szont mint más nemes vitézszolgák, ők is a király" seregéhez mindjájan és egyenként, és ugyanazon büntetés alatt megjelenni kötelesek legye- nek ; — 4) hogy a" király" birtokaiban tett foglyokat mind adják ki; — 5) hogy a, kún fő emberek, nemesek és a" kúnok" egész közönsége, a mint az Béla kiráiy alatt rendelve volt, az ország nádorának birósága alatt álljanak, "s hogy a kúnok és más hazafiak közötti ügyeket a" nádor azon kún nemzetség!" birája" jelenlétében itélje el; azon ügyeknek elitélé- se mindazáltal, mellyek pusztán kúnok közt támadnak, a" nemzetség" biráját egyedül illetvén, kitől a" feljebbvitel egyenesen a" királyhoz tör- ténjék, és a király a" nemzetségi biró" jelenlétében maga személyesen itéljen. 4) Hogy a" pápának követe Fülöp, firmáni püspök az egyház dolgai rendbeszedésére 1279-ik évben Budán egyházi zsinatot tarta; mellynek IX-ik fejezete ") polgári törvényünkre nézve is érdekes, ré- szint mivel azt rendeli, hogy az egyházi férfiak közől senki halálos itéle- tet ne mondjon, se semmi ollyast ne tegyen, mi arra némikép okúl vagy eszközúl szolgálna, sót illy itélettételnél jelen se legyen, részint pedig és főképen azért, mert az egyházi férfiakat az izzó vas és forró vagy hideg víz tisztulás és itélet végetti megáldásától vagy szentelésétóől eltilt- ja. E tilalom t. i. az izzó vas és forró viz" borzasztó itéletének, — melly- nek mindazáltal hazánkban II. András? kora után, minthogy okleleve- leinkben utóbb nyomát nem találjuk, vagy épen nem, vagy igen ritkán kellett gyakoroltatnia, teljes megszünését szükségképen maga után von- zá, az egész itéletnek hitele azon álhiedelmen alapulván, hogy a" min- denható a papnak könyörgésére és áldására az ártatlanság" megmenté- se vagy az igazságos ügy" gyözelme végett csudát tenni fogand. 5) Hogy e" királyunk" okleveleiben országunk" nagyai közt a már előbb előforduló slavóniai és zewrini bánokon kivül a" machói, wozo- ") Lásd; Péterffy , Sacra Concilia" czinű munkája? I. része? 107. lapját. 1. , s .. 4, , , an" TÖRVÉNYEINK TÖRTÉNETE AZ ARPADOK ALATT. 203 rai és sói, boznai, kuchei vagy kuchoui és boronchi bánok is ") nyil- ván megnevezve előfordulnak. Továbbá hogy e" korban a" tárnokmester- nek, és pedig birói eljárásokkal foglalkódó protonotáriusa ") volt. 6) Hogy e! királyunk alatt is divatoztak az egyházi törvények szerinti főpapválasztások, és pápai hivatal betöltési fenntartások, nyil- ván tanusítván ezt III. Miklós pápa" 1278-ki levelének ") kivonata , melly- nek bizonyitása szerint a. pápa az esztergomi érsek" választásában köz- benjött viszálkodások miatt ezen érsekség betöltését magának fenntart- ván, arra a" váradi püspököt áttette, és a királyt annak befogadására intette, 7) Hogy az ország zavarai miatt egyházi és világi fő embereinek tanácslatára előbbi hiteles pecsétjét összetörvén, újat csináltatott. Ezen új pecsétteli erősitésnek világos említésével jelennek meg 1288-ki legszá- mosb, például Simon fiát Györgyöt, Aba nemebeli Péter grófot, "s Thol- pos nevű Tamást érdeklő levelei. Előbbi leveleiben az új pecsétról em- litést csak egyetlen egyben, úgymint Severid gróf" részére költ 1286-ki erősitó levelében találtam 9). 8) Hogy e! királyunk alatt is nagyon meg volt osztva az ország" ereje. Slavoniát, mellyhez, valamint II. András és IV. Béla alatt, Ma- gyarország" néhány megyéi is tartozának "), eleintén a" király" öcscse, An- drás herczeg "), azután édes anyja Erzsébet özvegy királyné "), ésII. An- a) Lásd IV. Lászlónak a" Mária szigetebeli sz. Mihály-monostora? részére költ 1272-ki, es Ján, szepesi Miklós fia? részére szóló 1273-ki erősítő leveleit. Fejér, Oklgy. V. köt. II. dar, 56, és 70. II. — b) Lásd Peter tárnokmesternek azon 1281-ki le- velét, mellyben a" szigetbeli apáczák és a!" pesti polgárság közt protonotáriusa , Mihály mester" közbenjárására Ujbécs-földe iránt létesült perbeli egyezést előad- ja. Fejér, Oklgy. V. köt. III. dar. 107. lap. — 9) Fejér, Oklgy. V. köt. II. dar. 487. lap. — 9) Ugyanott V. köt. III. dar. 317, 393, 398, és 409. II. — e) Lásd András egész Slavónia herczegének a" veszprémi egyház részére költ 1278-ki le- velét, mellyben ezen egyháznak népeit a? simeghi, veszprémi, és zaladi grófok, és udvari grófok", Comites et Curiales Comites, hatósága alól kiveszi; továbbá ezen herczeg? tárnokmesterének , János zaladi grófnak ugyanazon egyház? részére adott 1278-ki biztosító levelét. Fejér, Oklgy. V. köt. II. dar. 471, és 472. II. — fr) Lásd a! Rudolf császár és ÍV. László közt kötött 1277-ki fegyverszövetség" okle- velét , mellyben egész Slavónia és Horvátország herczegének czímeztetik. Fejér, Oklgy. V. köt. II. dar. 388. lap. — 2) Lásd Erzsébet öszvegy királynénak Bene- 26" 204 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEI. drásnak unokája, az úgy nevezett velenczei András herczeg "), "s azon- túl a" szepesi tartományt ?!), valamint a" machói és boznai herczegséget is ") édes anyja, Erzsébet királyné egy ideig bírta. Továbbá 9) Emlitést érdemlenek e" királyunknak következő oklevelei : a) A" szepességi plébánosok" részére költ 1274-ki levele "), melly- ben nekiek keresményeikre nézve végintézeti szabad rendelkezést enged , "s a" szepesi grófot illy végintézeteiknek akadályozásától eltiltja. b) A" veszprémi püspök" részére szóló 1276-ki levele "), mellyben nekie a" királynéi cancellárságot a győri harminczadból fizetendő éven- kénti 500 márka! díjával együtt, melly némelly elődei? gondatlansága mi- att tőle elvonatott, ismét visszaadja. c) Azon 1277-ki ünnepélyes levele "), melly által Gerzencze vár- megyét, és pedig nem tisztség-, hanem örökös birtokképen —,, Voz ut ho- norem , sed in possessionem perpetuam" Timóth zágrábi püspöknek és általa püspökségének a" marturinák" és hét denárok" gyüjtelékével együtt oda ajándékozá, és annak népeit a bán zolusmája és itélete alól föl- menti. d) Erzsébet herczegné - apáczafejedelem-asszony részére költ 1278-ki adománylevele 7), mellyben az allítatik, hogy országunk" be- vett szokása szerint a magtalan nemesnek mind örökségi mind pénzen vett jószágai —possessiones tam haereditariae, guam emtítiae — király" ke- zére szállanak. dek grófot erdeklő 1281-ki levelét. Fejér, Oklgy. V. köt. IFI. dar. 128. lap. — ?) Lásd András herczegnek, továbbá tárnokmesterének a! veszprémi szentegyház részére költ, már fenn említett 1278-ki levelét, és a" kerczeg" és II. Albert gori- czai grófnak Klára lyánya közt történt eljegyzesről szóló 1286-ki oklevelet. Fe- jér, Oklgy. V. köt. II. dar. 471, 472., és VII. köt. II. dar. 111. II. — ?) Lásd Erzsébet özvegy királynénak a" szepesi sz. Márton-egyháza?" részére költ 1279-ki , továbba leuchai Gvebelin, és ismét Mátyás fiai, Miklós és Márk szepesi neme- sek? részére szóló 1280-ki leveleit. Fejér, Oklgy. V. köt. II. dar. 581., és III. dar. 38, és 40. II. — ") Lásd Erzsébet özvegy királynénak a?" pápa" követét, Fülöp szirmáni püspököt illető 1280-ki két rendbeli levelét. Ugyanott 37, és 41. II. — d) Fejér Oklgy. V. köt. II. dar. 177. lap. — €) Ugyanott 337. lap. — ") Ismét ott 383. lap. — 8) Szinte ott 445. lap. TÖRVÉNYEINK, TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁDOK ALATT. 205 e) István slavóniai bán" részére Lindva és Nempthi várak feletti 1278-ki adománylevele "), úgymint mellyben a! posteritatibus utriusgue serus záradék legelőször fordul elő. f) Azon 1279-ki levele ?), mellyben egész Slavónia bánjának, Miklósnak a" zágrábi várjobbágyok" szabadsága feletti 1278-ki levelét megerősíti. Ezen oklevélben az érdeklett várjobbágyoknak következő szabadságok tulajdonítatnak: 1) hogy a" bán" grófjának vagyis a zágrá- bi grófnak tartozó szállás-adást tizennyólez penzán, a" bánt magát illetőt pedig nyólcz márkán megválthassák; — 2) hogy közöüttök kibékülési egyezség történvén, a!" bírónak engesztelésül annyit adjanak, mennyit az ellenfélnek, és hogy a" birtokosok adósság miatt be ne fogattassanak ; — 3) hogy ha ki közőlök makacsságból hetedik határnapra sem jelennék meg, a báni birónak tartományi grófja, Comes terrestris Judicis Bani , vegye meg a!" büntetést rajta, azt azután a" bán grófjának átadni tartoz- ván; — 4) hogy tartományi gróf, Comes terrestris, közöttük köz meg- egyezésök nélkül senki se lehessen, és évenként változtathassék ; — 5) hogy a" curiáiban lakó jobbágyokat adó alá semmiféle adószedő ne vet- hesse, kivevén ha a gyúűjtelék egész országra ki volna terjesztve; — 6) hogy a! zágrábi udvari gróf, Curialis Comes Zagrabiensis, reájok be ne szállhasson. g) A" pápa követe előtt tett esküjéről költ 1279-ki levele "), melly- ben nyomát találjuk annak, hogy királyaink koronáztatásuk alkalmá- val a" catholika hitre, az egyház? szabadságának, és eldődeik" törvényei- nek és jó szokásainak megtartására esküdni szoktak. E" levelében t. i. a" király azt mondja, hogy a" most mondottakra , valamint minden más ollyakra is esküszik, mikre eldóődei koronáztatásuk" alkalmával esküdni szoktanak. Végre: 10) Érdekes Erzsébet királynénak, IV. László" hitvesének a vészprémi szentegyház" részére kült Ladán-földe feletti 1283-ki ado- mánylevele 9) is, úgymint mellyben az állitatik , hogy Magyarország ki- rálynéi a veszprémi Sz. Mihály - templomában szoktak légyen koronáz- a) Fejér , Oklgy. V. köt. II. dar. 430. lap. — ?) Ugyanott 498. lap. — ") Ugyanott 507—512. II. — 4) Ismét ott VII. köt, II. dar. 97. lap. 2 9-i 06 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEI, tatni, és mellybóől az is kiviláglik, hogy királynéinknak is volt udvari itélőszéke. lása mel XV. III. Audrásról, 1290-ik evtől 1301-ik évig. 1. §. Törvénytudományunkra nézve főbb érdekkel biró tettei. III. András, II. András" férfiági unokája , — ki IV. László" ország- alatt, mint már fenn említém, több évekig Slavóniát herczegi czim- igazgatá "), "s ki mind azon lázadók?" törekvéseit, kik őt a királyi szék elfoglalásában, a" koronát is kezeik közé keritvén, gátlani műkö- dének "), foganatlanítani, mind Rudolf császárnak, ki IV. Bélának egy- kori, de, mint fennebb előadám, megsemmisített igéretére támaszkod- Va, nak ") Magyarországot fiának, Albertnak hűbérül ajándékozá "), és magá- Albert Austria" herczegének "), valamint szinte IV. Miklós pápának , Lásd a" már fenn előadottakon túl , a" veszprémi egyház részére adott 1278-ki le- velének 1294-ki megerősitését,. továbbá Menold" fia , Ábrahám gróf részére szó- ló 1294-ki, és florencziai Svethon mestert érdeklő 1300-ki adományleveleit. Fe- jér, Oklgy. VI. köt. I. dar. 291, 303., és II. dar. 249. II. — b) Lásd több más oklevelek közől III. Andrásnak Buzád" fiát, Ogyoz grófot illető 1292-ki, de fő- képen a! fejérvári prépostot, Tivadar mestert érdeklő 1293-ki, és kalothai Ge- rew fia , Miklós részére költ Roránd hívségtelen erdélyi vajda? jószágai feletti 1297-ki adományleveleit. " Ezen utólsó oklevélben a" királynak fogságbaejtése is említetik. Fejér, Oklgy. VI. köt. I. dar. 200 , 236., és VII. köt. IV. dar. 238. lap. — 0) Lásd Rudolf császárnak római birodalombeli híveihez szóló két rend- beli 1290-ki leveleit, mellyeknek egyike által Magyarországnak IV. Béla általi római birodalom!" hűbéri országává tételét tanúsítja , másika által pedig azt fiának, Albert austriai herczegnek hübérül ajándékozza. Fejér, Oklgy. VI. köt. I. dar. 47 , "s 48. II. — 4) Lásd több más oklevelek közől III. Andrásnak Duruzló mes- ter" részére költ 1291-ki erősitő levelét, továbbá Simon" fiát, György mestert"), — Zelemér" fiát, Zadurt, — a! bácsi gróf fiát, János mestert, — a baranyai grófot, Kemén mestert , — és Lodomér esztergomi érseket illető 1291-ki őt rend- beli adományleveleit, és végre az Albert herczeggeli békekötés ugyonazon évi alkuját. Fejér, Oklgy. VI. köt. I. dar, 116, 123, 125 , 128 , 138, 152, 180. II. — A") alatti oklevélben, mellyet nagyobb bizonyság végett az esztergomi és kalo- csai érsekek is pecséteikkel erősitének , szó vagyon bizonyos egyénről is, ki ma- gát András herczegnek adván ki, czimboráival a!" király ellen fegyvert fogott, TÖRVÉNYEINK" TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁDOK ALATT, 207 ki, László király örökös nélkül kimúlván, hazánkat a" római szent székre szállottnak nyilatkoztatá "), és sokakat arra, hogy a pápa által rende- lendőn kivül mást királynak el nem ismernek , követe által meg is es- küdtete !?), mind végre Mártel Károlynak, kire IV. László" húga, Mária sziczíliai királyné, a" legközelebbi vérrokonságra alapított jogát átruhá- zá"), és fiának, Robert Károlynak ") eróködéseik ellen, az ehhez szí- tó esztergomi választott érseknek, Gergelynek és czimboráinak VILI. Bonifácz pápa által is pártolt ") hívségtelenségök mellett is ") férfias el- szántsága, és uralkodói fényes tulajdonai által, az ország egyéb főpap- jai, "s világi nagyai és nemesei" hathatós pártolása mellett, magát a" ki- rályi széken végső pillanatáig állandóul megtartani tudá, ujabb időkben napfényre jött két érdekes, habár törvénykönyvünket még nem dísze- sítő, országgyűlési decretumai által a" törvényhozás tekintetéből is nem kis érdemet szerzett. Lásd IV. Miklós pápának követéhez, János aesini püspökhez intézett négy rend- beli utasítását, továbbá Rudolf császárhoz írt két, Lodomér érsekhez szóló egy, és Albert herczeghez intézett szinte egy 1291-ki levelét. Fejér, Oklgy. VI. köt. I. dar. 81, 82, 84, 85, 95, 96, 97. II. Lásd VIII. Bonifácz pápának Gergely esztergomi választott érsekhez Henrik bán , János" fia ügyében írt 1299-ki levelét. Fejér, Oklgy. VI. köt. II. dar. 225. lap. — b ) Lásd Mária sziczíliai királynénak ezen átruházásról költ 1292-ki irományát. Ide járul Mártel Károlynak , valamint szinte hitvesének , Clementiának 1292-ki levele is, hol magokat Magyarország; király- és királynéjának czímezik. Fejér, Oklgy. VI. köt. I. dar. 190, 193, 191. II. — 9) Lásd III. Andrásnak a" florencziai Czypri- ának neméből származott Svethó mester" részére költ Sebus-földe feletti 1300-ki adománylevelét. Fejér, Oklgy. VI. köt. IT. dar. 249. lap. — 4) Lásd VIII. Bo- nifácz pápának a? sibeniczói egyházat székes-egyházi méltóságra emelő 1298-ki levelét , mellyben Mária sziczíliai királynét Magyarország" királynéjának czímezi ; továbbá az esztergomi választott érsekhez. írt fenn említett 1299-ki levelét, melly- ben a" pártütő Henrik bánnak szinte pártütő János fiát azon egyházi átok alól , mellyet Lodomér érsek reá monda , fölmenti, és Andrást megemlítvén, királynak nem czímezi , hanem csak úgy neveztetni mondja. Fejér, Oklgy, VI. köt. II dar. 154, és 225. II. — e) Lásd a? váradi conventnek arról kelt 1299-ki tanúlevelét , hogy Imre váradi püspök a" királynak , kalocsai érseknek , minden püspököknek, és az ország" minden nagyainak és nemeseinek nevében Gergely esztergomi érsek ellen, úgymint ki Dráván túl az ország ellenségei közt tartózkodván, követeik" meghivására nemcsak meg nem jelent a" rákosi országgyűlésre , hanem a" püspö- köt egyházi átok" fenyegetése alatt magához a" pártütők közé idézni merészlette , kése 208 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEI. Első decretuma, vagy inkább azon igéretét magában foglaló sza- badságlévele, mellyet koronáztatásai alkalmával 1290-ik évben ") tar- tott országgyűlésben az ország nemeseinek szent eldődeitól nyert, és elődei alatt divatozó jogai és szabadsága fenntartása iránt tett, 1291-ik és februárius hónapjában költ "). Ezen szabadságlevélnek, — mellynek előszavában, valamint több más ökleveleiben is ) III. András magát származás-jogán és rend- jén , Jure et ördine geniturae"" örökösülő királynak mondja , — ágazatait tárgyaikra nézve négy rendbeliekre lehet osztani: a nemesek és más ha- zapolgárok" szabadságát, — a" király jogai gyakorlása" módját és bizto- sitását, — a! birói hatalom és igazságkiszolgáltatás rendezését, — és némelly kártékony szokások" eltörlését, "s a" köz és magányos bátorság eszközlését érdeklókre. Az első rendbe tartoznak : a) Az 1-ső ágazat, mellyben a" király az egyházaknak eldődeitól nyert minden igazaikbani megtartását, és elfoglalt jószágaik visszaada- tását igéri. b) A" 10, 11, és 12-ik ágazatok, mellyekben rendeltetik hogy, ha külső ellenség ütne a" hazára, vagy az országnak valamelly része vagy tartománya a" király és haza hatalmától elszakadni törekednék, az ország nemesei, és a nemes javakkal bíró, "5 magokat nemesek gya- a" római szentszékhez appellált légyen; továbbá a" kolosmonostori cönventnek szinte 1299-ki azon levele, mellyben tanusítja , hogy Miklós mester , erdélyi ca- nonok püspöke" nevében Gergely esztergomi választott érsek által reá mondott egyházi átoknak az egész nép előtt ellene mondott, "s azt az ország" köz gyűlése határozatának következésében foganatlannak nyilatkoztatta. Fejér, Oklgy. VI. köt. II. dar. 201, és 252. II. Lásd III. Andrásnak Lodomér esztergomi érsek" részére az esztergomi vásárjog iránt költ 1290-ki levelét. Fejér, Oklgy. VI. köt. I. dar. 55. lap. — ?) Fejér, Oklgy. VII. köt. II. dar. 139—146. II. — €) Lásd HenczeP fiai, Márton és Zorád" részére költ adományerősítő 1290-ki, és az esztergomi egyház részére szóló koro- názási kegyelme feletti ugyanazon évi levelét. — Kalothai Gerew fia", Miklós mes- " ter" részére a" hívségtelen Roránd vajda? jószágai felett költ 1297-ki adonrányle- velében pedig magát a" közelebbi férfiúi származás-jogán , Jure prorümioris virilis geniturae" örökösülőnek mondja. Fejér, Oklgy. VI. köt. I. dar. 50, 55., és VII. köt. IV. dar. 238. lap. esz TÖRVÉNYEINK TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁDOK ALATT. 209 nánt tartó erdélyi szászok a király mellett felkelni tartozzanak ; ellen- ben ha a" király külső országok" elfoglalására vinné hadát, vagy ha a" tá- borozásban önmaga személyesen jelen nem lenne, ezt tenni csak a! ki- rály" költségén legyenek kötelesek. c) A" 13-ik ágazat, mellyben a!" király fogadja, hogy az érdek- lett nemeseken, szászokon, és népeiken semmiféle gyűjtelékeket, adó- kat, és szállásadásokat nem vétetend , sem kamaranyereség , vagy más- féle szin alatt tólök adót nem kivánand. j d) A" 14-ik ágazat, hogy ha a király új pénzt kivánand forgás- ba hozni, a" beváltást és forgásbatételt mindegyik megyében a" megyés gróf négy jámbor férfiuval eszközölje. e) A" 22, és 23-ik ágazatok, hogy a László király alatt keletke- zett új vámok mind szűnjenek meg , és a régi vámhelyeken se fizessenek a" nemesek és egyházak népei vámpénzt, "s hogy e" teher alá egyedül az egyik országból másikba átmenő kereskedők legyenek vetve. f) A" 26, és 27-ik ágazatok, hogy tized" fejében a nemesek és fenn kijelelt . szászok minden ekétől egy negyed márkát, népeik minden kepétől egy nehezéket, pozdus, fizessenek, "s a" tized ne egyedül a ti- zedszedő által, hanem a megyés gróf, Parochialis Comes, embere je- lenlétében vettessék ki, és Sz. Márton-napjáig ugyan a" tizedfizetőnek , azután pedig a tized-szedőnek esküje szerint fizettessék , "s különösen a bordézsma őszkor ugyan mustban, később pedig csak becsúben vétet- hessék ki. g) A" 32-ik ágazat, hogy ha a" fennérdeklett nemesek vagy szá- szok közől valaki örökös nélkül elhal: se örökségi se pénzen vett, sót érdemmel szerzett jószágai , possessiones haereditariae, emtítiae, ac etiam acguisiítae"" se koboztassanak el, hanem az így kimúló azokat akár élők közt, akár halálának esetére atyafiainak vagy közőlök valakinek, avagy hitvesének, vagy lelke" üdvéért az egyháznak tetszése szerint szabadon adhassa. h) A" 36-ik ágazat, hogy az említett nemesek és szászok" jószá- gaiba hitbér vagy lyányi negyed czíme alatt idegen be ne léphessen, ha- nem a" megholtnak örökösei vagy közelebbi rokonai azokat az országban divatozó igazságos becsű mellett magokhoz válthassák. ML MED. ÉVE ME 2 27 210 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEI. i) A" 40-ik ágazat, hogy ha ki az ország" nemesei vagy fennér- deklett szászok közől vétsége vagy gonosz tette miatt jószágait elveszte- né, atyafiainak joguk legyen azokat magokhoz váltani, "s kénytelenek ne legyenek tulajdon és ősi javaikban idegen birtokost fájlalni. k) A" 41-ik ágazat, hogy az erdélyi vajda az erdélyi nemeseket és szászokat, a" slavóniai bán pedig a" drávamelléki nemeseket beszál- lással vagy máskép jogtalanul ne terhelje. — Előbb, mint Máté bánnak V. István alatt előadott 1270-ki szabadságlevele tanúsítja, a slavóniai, jelesen a" zágráb- és körösvármegyei nemesek a! bán beszállása terhétől mentek nem valának. A! második rendbe számíthatók : a) A" 2-ik ágazat, mellyben a! király igéri hogy az országnak semmi vármegyéjét egyháznak vagy főpapjának, bárónak, nemesnek , vagy másnak akárkinek örökül el nem ajándékozza. b) A" 3-ik és 4-ik ágazatok, mellyekben fogadja hogy jövevé- nyeket, pogányokat, nemteleneket , igzobiles, és ollyanokat, kik az or- szágban gyakorta károkat tettenek , az ország fő hivatalaira, vármegyék és várak kormányára nem emelend, "s tanácsában illyeneknek helyet nem adand, valamint azt sem tűrendi, hogy a bárók hívatalaikat pén- zért bérbe adják, vagy biráskodásukra nemteleneket helyettesítsenek. — És ez a légelső törvény, melly a" nemtelenek" felsőbb hivatalokhozi nemalkalmazását világos szavakkal kivánja. j c) A" 6-ik, 7-ik, és 8-ik ágazatok, mellyekben a király igéri, hogy IV. Bélának és V. Istvánnak adományait vissza nem húzandja, sót TV. Lászlóéi közól is azokat, mellyeket az ország által kiküldött érse- kek, püspökök, és tanácsosok igazságosoknák és törvényeseknek itélni fognak, épen fentartandja; a" helytelenül tetteket ellenben ugyanazok- nak tanácslatára visszaveendi, — jövő Sz. István-napjáig mindazáltal mindenkit adománya" birtokában, a" királyi várak, földek, jövevények, és udvarnokok" egyedüli kivételével, minden esetre meghagyván. d) A" 9-ik ágazat, mellyben fogadja hogy nádort, tárnokmes- tert, alcancellárt, és itélőudvari birót, Judex Curiae, az ország régi szokásához képest csak az ország nemesei" tanácslatával nevezend, fenn- maradván mindazáltal a" székesfejérvári egyháznak alcancellárság irán- TÖRVÉNYEINK TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁDOK ALATT. 211 ti régi előjoga. — E" törvényből országunk" több régi szokását tanuljuk. — A" fejérvári egyháznak itt érdeklett előjogáról IX. Gergely pápának a" fejérvári prépost; kihágásait érdeklő 1240-ki levele is már említést teszen "). Í e) A" 33-dik ágazat, mellyben igéri hogy, ha valamelly máso- kat megkárosító nemes vagy másféle gonosztevó" személyének megke- gyelmezni fogna is; a" panaszlónak mégis mindenkor: teljes igazságot és elégtelt szolgáltatand. A" harmadik rendbe tartozók : a) Az 5-ik ágazat, hogy udvari grófok, vagyis helyettes gró- fok "s alispányok, Comites Curiales , vel Vice-Comites , elejébe káptalan vagy convent" bizonysága nélkül senki ne idéztethessék, "s a gróf, Comes, se merészeljen négy kinevezett nemesek nélkül itélni. — És valóban e királyunk alatt már előfordulnak több, megyés gróf és négy szolgabiró nevében költ, birói levelek "). E törvény továbbá bizonyítja hogy a Comes Curialis és Vice-Comes nevezetek e? korban már felváltólag hasz- náltattak, mit az 1298-ki decretumnak 48-ik ágazata, és több e kor- beli okleveleink is ") tanúsítanak. b) A" 16-ik és 17-ik ágazatok hogy, midőn a" nádor itélettétel végett az országot bejárja, minden megyében a" megyés gróf, Comes Fa- rochialis, és négy kiküldött biró vele menni és itélni, és ha a nádor rosszul járna el birói hívatalában, ót eltiltani, és a" királynak bejelente- ni tartozzanak. c) A" 18-ik és 19-ik ágazatok, hogy az érsekek, püspökök, és kiváltságos egyházak népeit világi ügyekben a" király" személyén kivül a) Fejér, Oklgy. IV. köt. I. dar. 180. lap. — ?) Lásd András zemlyni grófnak , Jakó algrófnak , és Chepán, Albert, István, "s Pál szolgabiráknak , Judices no- bilium , Tamás gróf fia", László mester" pörét érdeklő 1299-ki, és Gergely bere- ghi grófnak és négy szolgabirónak bizonyos barátságos egyezés feletti szinte 1299- ki levelét. Fejér, Oklgy. VI. köt. II. dar. 215, 216 , 239. II. — ") Lásd III. An- drásnak Barleus gróf részére költ 1299-ki itéletét, és András zemlyni grófnak épen felhozott birói levelét , mellyben mindazáltal Jakó algróf Vice- Magister-nek czímeztetik. Fejér, Oklgy. VI. köt. II. dar. 195, és 2153. II. ván 212 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG ÉRTEKEZÉSEI. semmiféle biró ne itélhesse ; de viszont az ország" nemeseit és azoknak né- peit se itélhessék az érseki vásárokon és helységekben az érseki bírák. d) A" 20-ik ágazat, hogy a" szabad vagyis királyi és királynéi hely- ségekben lakó jövevényeket az ország nemesei szinte ne itélhessék. e) A? 30-ik ágazat, mellyben a" király fogadja, hogy a pörle- kedők" ügyeit törvény" rendje szerint meghányva itélendi. f) A" 31-dik ágazat, melly azt rendeli, hogy az országnak minden bárói és nemesei minden évben egyszer Fejérváron köz gyülésre összeseregleni tartozzanak az ország állapotjáról tanácskozandók, és meg- vizsgálandók, hogyan jártak légyen el a bárók vármegyéikben, és mi- kép tartották légyen meg az ország jogait, és hogy a bárók azon napon a" király" és tanácsosainak itéletök szerint érdemeiknek jutalmát, rosz tetteiknek pedig büntetését vegyék. 3) A" 37-ik és 38-ik ágazatok, hogy a" megyés gróf az ország nemeseit és a" fenn érdeklett erdélyi szászokat csak három tárgyra néz- ve, ugymint tolvajság vagy rablás, dézsma, és pénzfolyam dolga miatt itélhesse, és ha ki itélete által magát nyomatni vélné, ügyét a király itélőszéke elejébe vihesse. — E" törvény tanúsítja, hogy az ország ne- mesei még e" korban sem állottak a vármegyének rendes birói hatósá- ga alatt. h) A" 39-ik ágazat, hogy a száz, s több vagy kevesebb eskü- társsal esküvő tisztulási díjul csak negyven denárt, guadraginta dena- rios purgationis , tartozzék fizetni. Végre A" negyedik rendbe sorolhatók : a) A" 4-ik ágazat, hogy a" bárók hivatalaikat pénzért bérbe ne adják , "s biráskodásukra nemteleneket ne helyettesítsenek. b) A" 21-ik ágazat, hogy az átmenők" megzálogositásai teljesen szűnjenek meg. c) A" 24-ik ágazat, hogy minden, mások" ártalmára czélzó, ma- gányos várak és erősségek rontassanak le. d) A" 25-ik ágazat, hogy mindenkinek jogtalanul elfoglalt birto- kai, vásárai, "s várai letartóztatóik által adassanak vissza. TÖRVÉNYEINK" TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁDOK ALATT, 213 e) A! 34-ik ágazat, mellyben a" király fogadja hogy törvény- szék által elmarasztalt szökevény gonosztevőket sem maga befogadni és védeni nem fog, sem megengedni, hogy a! bárók ollyakat oltalmuk- ba vegyenek. f) A" 35-ik ágazat, hogy félelem vagy erőszak által kicsikart minden jószágfelvallások, a" kényszerítés bebizonyodván, erőnélküliek legyenek. Az itt elősoroltakon túl ezen szabadságlevélben némi említést érdemel a 28-ik ágazat is, melly azt rendeli, hogy az aranypecsétes kiváltságlevél a" cancellártól egy arany avagy tíz ezüst márkán, a függő viasz-pecsétű pedig az alcancellártól egy egész ezüst márkán, és a jegyzőtől, Notarius, egy negyeden váltassék meg. — Ezen ágazat- ból t. i.a királyi kiváltságlevelek" díján túl azt is tanuljuk, hogy e" korban az arany pecsét ugyan a! cancellár, a" függő viasz pecsét pedig az alcan- cellár" kezénél létezett. A! második decretum az országnak pesti gyülekezetében 1298-ik évben hozatott, nyolczvan ágazatra terjed, és két fő részre oszlik. Első részét, melly a" 44-ik ágazatban berekesztetik, a" mint előbeszé- de tanusítja, az ország főpapjai, egyházi férfiai, és nemesei, minden báróknak (mi e" decretumnál különös) kizárásával, de mégis mind azok- nak, mind a királynak, és az egész országnak felhatalmazásával és meg- egyezésével, második részét pedig, 45-dik ágazatának tanúsága szerint, az ország főpapjai és bárói szerzették. — És ez tanusítja hogy , jóllehet a" köznemesség e" korban részt venne a" törvényhozásban, minden tör- vényhez mindazáltal annak hozzájövetele még szükségesnek nem tar- tatott. A" decretum" első része, — mellyet utólsó czikkének bizonyitása szerint a király és az ország bárói is pecséteikkel megerősitének , — előbeszédében ugyan, mellyben a" kalocsai érsek és országunk püskö- kei szólanak , előterjeszti hogy , minekutána az ország jogainak és sza- badságainak a bárók és más hatalmasok általi lábbal tapodása követke- zésében az egyházak, nemesek, és egyéb hazapolgárok vagyonaikban majd végpusztulásra jutottak, és Magyarország sorsa minden részról ha- bozóvá lőn, a király hívei tanácslatára köz gyűlést, Congregationem Ge- 214 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEI. neralem, hirdetett, és báróinak megegyezésével a" hanyatló hazának üdvös rendeletek általi fölsegélését, az ország minden nagyainak kire- kesztésével, a" fő- és egyéb egyházi férfiakra és az ország" nemeseire bíz- ta; azután pedig negyvenhárom czikkelyekben a" király" tekintetének, és hatalmának szilárd lábra állitásával, az egyházak, nemesek , "s más hazafiak" sérelmeinek orvoslásával, "s szabadságaik" jövendőrei, bíztositá- sával, és a" birói hatalom rendezésével foglalkodik. E" következőkben állanak pedig nevezet szerint a decretum ezen részének rendeletei : 1) Hogy királyaink" véréből származó András királyt mindenki , mint az ország természetes urát, tisztelje. Így az első ágazat. 2) Hogy a jogtalanul elfoglalt királyi és királynéi jószágokat és akármiféle jogokat, valamint szinte az egyházakéit és nemesekéit is, a gyűlés" napjától számitandó három hónap alatt mindenki bocsássa visz- sza, és a multakra nézve ugyan a királyi kegyelméhez folyamodjék , ez után pedig magát minden hatalmaskodástól, pusztitástól, rablástól és kártételtől óvja; máskép segédtársaival együtt azonnal egyházi átok alá essék, és azontúl a" király" itélete által érdemlett büntetés alá vettessék , jószágai az okozott károk" megtéritésére fordítatván , és a, mennyire azt felülhaladnák , király" kezére szállván, és pedig olly formán, hogy a" bűnösnek gyermekei is illető örökségi részeiket elveszítsék, sót többé nemesek közé se számítassanak. Továbbá hogy a király az illyen gonosz- tevőket, mihelyest a káptalan bizonysága előtt teendő vizsgálatra kikül- dött embere, és a megyének hozzá csatolandó négy nemese által a! jog- talan elfoglalás felől hiteles tudósítást kap, szinte egyházi átok" terhe álatt megbüntetni tartozzék, a büntetést törvényzaja nélkül végrehajt- ván az egyházi átok alá esetten, és ha arra az ország" ereje elégtelen lenne, külső segedelemmel is élhetvén. Így a 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, ps jé 14, "s 15-ik ágazat. 3) Hogy a" király" engedelme nélkül újonan épített várakat, va- lamint az ollyakat is, mellyek kártételekre használtatnak, vagy egyhá- zak és monostorok felett épültek, és mellyeknek fentartására urok" birtoka elégtelen, birtokosaik egyházi átok" terhe, és azon birtokuk" vesztesége alatt minden haladék nélkül rontsák le, "s ha le nem ronta- nák, a" király rontassa le. Így a" 10-ik ágazat. TÖRVÉNYEINK TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁDOK ALATT. 215 4) Hogy a" király is az egyházaknak vagy nemeseknek általa el- foglalt jószágait és egyéb igazait visszaadni, és az országnak akármely- lyik királya által elidegenített részeit, tehetsége levén, visszavenni szin- te egyházi átok" terhe alatt tartozzék. Így a" 20 és 21-ik ágazatok. 5) Hogy László király" idejétől fogva felállított minden új vámok törültessenek el, és az eltörült vámnál valamit kicsikaró egyházi átok alá essék, és azon birtoka, mellyben tilos vámot vett, királyra szálljon. Így a" 25-ik ágazat. 6) Hogy a megürúlt egyházi jószágokat a király, vagy azok, kik magokat megyebelieknek, Parochiani, nevezik, el ne foglalják, va- lamint szinte at megholt püspökök" vagyonát se ragadja el senki, hanem azok kapják meg, kiknek azt a" főpap" végintézete által hagyá, véginté- zet nélkül pedig az egyház" javára fordítassék, és hogy a kik vagy ezen rendelés ellen tennének, vagy az egyház és nemesség népein gyüjteléket, vagy más adózást "s szállásadást vennének , akár a" király, akár az or- szág nagyai, egyházi átok alá essenek. Így a" 26, 27, 28, 29, 30, 31, 43- dik ágazatok. 7) Hogy a" király" udvarában mindenkor, évnegyedenként válto- zó, két püspök, egyik az esztergomi, másik a" kalocsai érsek" hatósága alattiak közól, és ugyanannyian gyűlés alkalmával választott nemesek közól jelen legyenek, foganatlan levén, ha ezt mellózné, mind az, mit adományzás, hivatalosztogatás, "s más nagyobb érdekü tárgy" elintézése" dolgában ezeknek tanácslata nélkül teendene. Így a" 23-ik ágazat. 8) Hogy a királyné is udvarának fényessége végett király által magyar nemesek, nem pedig külföldiek közól, választatandó néhány bá- rókat udvarában tartani köteles legyen, és hogy így a király és királynéi vám és harminczadi jövedelmek hijány nélkül beszedethessenek. Így a 24-ik ágazat. 9) Hogy a ki piaczán a! király" pénzét forogni nem engedi, pia- czát veszsze el, — a! ki azt birtokába be nem fogadja, minden telektól félnegyed márka gyűjtelékkel adózzék , — végre ki falujában vagy lakán pénzt veret, azon faluját vagy házát vesztvén, törvény" súlya szerint bün- hödjék. Így a" 37, 38, 39, s 40-ik ágazat. 216 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEI. 10) Hogy a király egy vagy több megyének itéltetését senkire , se hatalmasra, se másra ne bízza, és illy megbizatást, egyházi átok! sú- lya alatt, senki magára ne vállaljon; hanem minden ügyek, midón a nádor a" megyéket itéli, ő hozzá, máskor pedig a megyei birák elejébe vitessenek, és hogy a" nádor a" megyéket eljárván, nyilt mezőkön és gyü- lekezetekben, nem faluban vagy városban, és tavaszi, nyári, vagy óSszi, "s nem téli időben itéljen. Továbbá hogy nádori hivatalán kivűl még más fő hivatalt ne nyerhessen. — E" törvény az úgy nevezett nádori ité- lőszéket, Judicium Palatinale, mellyet későbben Corvin Mátyás 1486. törv. 1-ő czikkelye által eltörle, rendszeres itélőszékké alakította, és virágzó divatba hozta. Így a" 32, 35, "s 36-ik ágazatok. 11) Hogy a" nemeseket senki maga szolgálatjára ne kényszerítse, se személyökben vagy jószágaikban ne sértegesse, és ha ki ezt tenné, azonnal egyházi átok és király" üldözése alá essék. Továbbá a király itélőudvari birája, Juder Curiae Regiae, vagy más akármiféle biró bir- tokos nemest birságok miatt, méltóságának vagy birói hivatalának azon- nali vesztesége alatt, befogatni ne merészeljen. Így a 33, és 34-ik ágazat. 12) Hogy osztozatlan örökségi jószágukon lakó több testvérek közől csak egy , az arra legalkalmasb tartozzék a" király" seregéhez jön- ni, és ha a! testvérek ezen kötelességöket elmulasztanák, mindjájan együtt csak egy birságot fizessenek. Így a 22-ik ágazat. 13) Hogy a király az ország" lakosainak és egyházaknak mind ko- ronázási oklevelében , mind e" jelen rendeletekben foglalt szabadságait, a kalocsai érsek által fő paptársai egyetértésével mondandó egyházi átok- aláesés" terhe alatt, fenntartani köteles légyen. Így a" 41-ik ágazat. 14) Hogy a király" levelében foglaltatók" teljesítésére ne talán szükséges rendeléstételek végett jövő Sz. György" tizenötödére minden fő papok, kiket törvényes akadály nem gátland, valamint szinte minden bárók és nemesek is, Rákoson a Duna mellett összegyülekezni tartoz- zanak. Így a" 42-ig ágazat. A" decretum második része magányos jogunkra "s peres" törvé- nyünkre nézve királyaink" minden előbbi decretumaiknál nagyobb ér- dekkel bir. Jelesen : TÖRVÉNYEINK TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁDOK ALATT. 217 1) A 45—61-ik ágazatok az emberölés, hatalmaskodás, szánt- szándékos sértés vagy kárositás, tolvajság, rablás, "s más olly gonosz tételek" perét igen kimerítóleg szabályozzák, nevezet szerinte" követ- kezőket rendelik : a) Hogy minden illy tetteket érdeklő ügyben a" király azon vár- megyében, hol a tett elkövetteték, 12 hitelt érdemlő nemest, jelesen négyet a szolgabirák , Judices Nobilium, közől, nevezzen ki; kik letett esküjök után a" király" parancsa és pecséte mellett vizsgálatot tévén, és annak rendjét a" királynak irásban beküldvén, a" peres ügynek rendes birája azon 12 nemes által kitűzött határ- napon, minden más új vizsgá- lattétel nélkül itéletet tenni és igazságot szolgáltatni tartozzék, — a vádlottat csak kétszer lévén szükség megidézni, és harmadszor ugyana- zon nemesek által kikiáltatni, úgy hogy minden illy tettekben a" per a" harmadik határidőszakban okvetetlenül bevégeztessék. — Ezen rendelés által tehát eltörűltetett azon előbb, már V. István alatt is, divatozott szokás "), mellynél fogvást rendesen hét, "s néha több idézések is té- tettek, és határnapok adattak, sót ha az alperes makacsságában megma- radott, azontúl a" felperesnek jószágai birtokába biró" embere és kápta- lav bizonysága által háromszor tizenöt-tizenöt napra történni szokott bevezetése által meg is intetett előbb, mintsem kikiáltása, proclamatio , — melly mind e" törvény előtt "), mind azután ") azon megyének , melly- ben az alperes lakozék, három jelesb vásárjában véghez menni szokott , — végre történnék , és a per bevégeztetnék. b) Hogy ha ki — akár nemes akár másféle sorsú ember — hatalmas- kodó tett, rágalom "s hamis vád, állevéllel-élés , "5 más illy gonosz tett a) Lásd Máté slavóniai bánnak az ország? nemesei és várjobbágyai jogait előadó 1270-ki, — Márczel gróf alországbiírónak az esztergomi érsek" pasztúhi István gróf elleni perében költ 1293-ki, — "s Márton gróf alországbiírónak ugyanazon érsek" Huntpaznán nemebeli Kázmér" három fia ellen folyt perét érdeklő 1295-ki levelét. Fejér, Oklgy. V. köt. I. dar. 87. , és VI. köt. I. dar. 270, és 383. II. — 5) Lásd Márczel és Márton alországbiráknak épen most említett birói leveleiket. — c) Lásd Lampert gróf országbirájának az egri káptalanhoz szóló, "s Fülöp fiait , Ist- vánt és Ramachát, három megyei vásáron kikiáltatni parancsoló 1321-ki, és Pál gróf országbirájának András fejérvári prépost perét érdeklő 1329-ki levelét. Fe- jér, Oklgy. VIII. köt. II. dar. 320., és III. dar. 380. lap. MED IGVKETVE 2. 28 218 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEI. birságába marasztaltatik ; a" birák vagy embereik birtokát ki ne foszthas- sák, hanem jószágainak egy részét, a" birság" erejéhez képest, azon 12 nemesnek egyike előtt a! biró és ellenfél számára elfoglalván, azt minden pusztítás nélkül, egyedül jövedelmei bevétele mellett mind ad- dig bírják, mig a" birót és ellenfelét a király" báróinak határozata sze- rint teljesen ki nem elégíti. És ugyanezen módot parancsolja a?" tör- vény minden kisebb birságokra nézve is a bírák, sót a kamara-nyere- séget kirendelt határnapon le nem fizető nemesekre nézve, kiknek bir- toka ezen okból egy vagy két esküdt nemes" jelenlétében szinte elfoglal- tathaték, a" királyi kamarának grófja által is megtartatni. c) Hogy az illyen fenyiítő perekben a" király" itélőudvarában, Cu- ria Regia, a nádor, országbirája, vagy más rendes birák által kiadott minden birói levelek azon 12 esküdt nemes" jelenlétében a helyettes gróf, Vice-Comes, székénél tétessenek le. d) Hogy az esküdt nemesek a vádlott által akárhány eskütárs- sal letett esküért rajta negyven denárnál többet ne vehessenek. e) Hogy a" király hatalmaskodás , alaptalan vád , calumnia , s más illy sértések" eseteiben csak az ellenfélnek, és a" véletlenül történt em- berülés" esetében a" meggyilkolt ember" rokonainak birói határozat sze- rinti kielégítetése után adhasson kegyelmet; a" szántszándékos emberü- lónek pedig, testvérei vagy atyafiai akaratja nélkül, épen meg ne ke- gyelmezzen, hanem a! gyilkos, ha kézre kerül, fejét veszsze, ha pedig megszökik, jószágai foglaltassanak el; jelesen a" rokongyilkosnak tulaj- don jószágrésze, a még osztatlan joszágokból ót illető részt is oda értvén , örökösen a. meggyilkoltnak gyermekeire és maradékaira szálljon. f) Hogy ha valamelly nemes másnak holmiját, nemnemes la kán vagy belső birtokán, hanem mezőn vagy a helységen kívül eró- hatalommal elfoglalja, az elfoglalt vagyon tízszeres árába marasztaltas - sék, és e" birságnak a kár" megtérítését túlhaladó része a biró és ellen- fél között úgy osztassék fel, hogy annak egész felét a megsértett fél, másik felének két harmadát a" biró, egy harmadát az egyéb megbán- tottak kapják. Ha pedig a" bünös marasztaltatásának lefizetésére elég- telen volna, befogatván, a" bárók" határozata szerint bűnhödjék. — E törvényből kiviláglik, hogy a" kisebb hatalmaskodás" büntetése e" kor- ban is különbözött a" czégéresétől. TÖRVÉNYEINK! TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁDOK ALATT. 219 8) Hogy ha valamelly bárónak vagy másnak tisztviselője valaki- nek holmiját hatalmasan elfoglalja, elégtételt adni maga az úr tartozzék, viszkeresete mindazáltal tisztje ellen fenmaradván. — Itt találjuk az úgy nevezett hivatalbóli hatalmaskodás" esetében divatozó eljárásunknak első nyomdokát. 2) A 62—66-ik ágazatokban a" jog" gyükerességén épülő per intéz- tetik el, nevezet szerint pedig e" következők rendeltetnek : a) hogy, ha ki valamelly jószágot vagy birtokrészt törvény" utján visszanyerni akar , mindenekelőtt azt háromszor foglalja vissza; — b) hogy határnapok el- sóbbsége miatt, vagy a felek" akaratjából a per el ne halasztathassék , hanem a" felek birájok előtt megjelenvén, az alperes minden haladék nélkül felelni tartozzék; — c) hogy az alperesnek oklevelei előterjesz- tésére három, és nem több, határidő engedtessék, egy minden teher nélkül, kettő pedig három márka teher mellett, következőleg minden per egy év" lefolyta alatt tökéletesen bevégeztessék , időközben a" felek" akármellyikének kivánatára szabad lévén a" megegyeztetés ; — d) hogy a" felperes is csak háromszor halaszthassa el okleveleinek elóőmutatását, és pedig mindig csak királyi itéletek" terhével ; — hogy az utolsó határ- idő" szakában a!" per" lefolyta alatt összegyült itéleti terheket tartozzanak a felek pénzben vagy egyetérőben lefizetni, máskép a" fizetést nemtel- jesitőnek haszonhajtó jószága a" birónak és ellenfélnek részére foglal- tassék le, kiket mindaddig köteles légyen a" jószág birtokában meghagy- ni, miglen tartozását ki nem elégíti. 3) A" 67 —69-ik ágazatok rendelik hogy, ha valamelly nemes szükség által szorítatván, birtokát vagy birtokrészét eladni vagy elzá- logítani akarja, ezen szándékát a fennérdeklett esküdt nemesek előtt testvéreinek, rokonainak, és határszomszédjainak hirüladni tartozzék, "s ezek azt tíz annyin, mint évenkénti jövedelme tészen, szabadon meg- tarthassák; ha mindazáltal megtartani így nem akarnák, a" jószág akár- kinek érvényesen eladathassék. Továbbá hogy, ha ki jószágát eladván, a" vevőjét valóságos öröklőjévé fölveszi, a" jószág attól akárki által tör- vény útján követeltetvén, ót utódjaival együtt mind önmaga az ela- dó, mind örökösei mindenkép védeni, és kármentesíteni tartozzanak. 4) A" 68-ik ágazatban rendeltetik hogy, ha valamelly nemesnek 28" 220 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG ÉRTEKEZÉSEI. birtokai kihágásaiért, vagy itéleti terhek "s bírságok" fejében a" birónak és ellenfélnek kezére szállottak, azokat önmaga, vagy kit e jog illet , országunk" bevett régi szokása szerint, jelesen egy ekényi földet három, egy templomot haranglábbal tizenöt, a" nélkül tiz márkán, visszavált- hassa. 5) A" 70—74-ik ágazatok a parasztokról intézkednek , nevezet szerint: a) hogy akármelly paraszt vagyis nemes jobbágya, szokott igazságos földbérét lefizetvén, és engedelmet nyervén , urának birtoká- ról más nemes" jószágára, vagy hová nekie tetszik, minden vagyonával szabadon átköltözhessék; — b) hogy a vámhelyeken senki, ha terhet nem viszen, akármelly sorsú, akár lovas, akár gyalog ember, vámot adni ne tartozzék ; — c) hogy a" hazánkban letelepúlni akaró külföldiek- tól, valamint a" parasztoktól is, átköltözésök" alkalmával, vagy midőn uraik" élelemszereit viszik, sehol vám se személyöktől se a magokkal vitt vagyontól ne vétessék. j 6) A" 75-ik ágazatban rendeltetik hogy , midőn férfi örökös nél- kül kimúlt nemes? jószágainak király kezére kell szállaniok, lyányai- nak és lyánytestvéreinek a" lyányi rész birtokban egy helyen és egy körben örökös joggal adassék ki. Végre 7) A" 76—80-ik ágazatokban a" káptalan és convent bizonysá- gainak napidijaik, továbbá az általok és a királyi cancellária által ki- adandó leveleknek váltságaik soroltatnak elő. E" decretum I. Ulászló" eredeti, 1440-ik decretumában átírva az ország levéltárában létezik "). 2. §. Törvénytudományunkra nézve említést érdemlő egyéb adatok. Törvénytudományi tekintetből e" királyunk alatt emlitést érdemle- nek még e!" következők is : 1) Hogy valamint IV. László, úgy III. András is édes anyját her- czegséggel ; nevezet szerint egész Slavónia, és a tengeri részek herczeg- ségével megajándékozta, és hogy a" tengeri bánságot minden jövedelmei- 2) Lásd, Kováchich: SyllogeDecretor. Comit. munkája" I. köt. 27—53. II. TÖRVÉNYEINK" TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁDOK ALATT. 221 vel Pál akkori " tengeri bánnak, és téstvéreinek, György és Mladín grófoknak, azon kötéssel oda ajándékozá, hogy a király seregében, minden , akár ország határai közötti, akár azon kívüli táborozásaiban , 500 jól felfegyverzett katonával szolgálni, és édes anyjának, mint egész Slavónia és tengeri részek" fejdelemnéjének ,, Principissa"" hívséggel és szokott ajándékokkal adózni kötelesek legyenek "). 2) Hogy e" királyunk, első decretuma" 8-ik agazatának követke- zésében, a megyékbe valósággal birákat külde, kik a" királyi váraknak és praediumoknak földeit eljárnák, "s azoknak birtokosit birtokaik" czi- mének előmutatására szorítanák, és a jogtalanul vagy helytelen ado- mány mellett bíróttakat azokhoz visszacsatolnák ?). 3) Hogy e" királyunk is elődeinek szokása szerint az ország álla- potjának jobbitása, pro reformatione status Regni, és az igazság kinek- kinek kiszolgáltatása végett majd az egész országnak, majd egy részé- nek nemeseivel gyűléseket tartani szokott; a" mint ezt az elsőre nézve ugyan a fenn előterjesztett decretumai, "s a kalocsai érseknek, tíz püs- pöknek és nyólcz világi bárónak aragóniai Simon gróf fiai részére költ, "sa királynak Ruhtukeur-földe iránt a" pesti országos gyülekezetben, íz generali parlamento seu Congregatione Domini Regis , köz megegyezésök- kel hozott határozatát tanusitó 1299-ki, és a váradi conventnek Imre váradi püspök" egész ország nevében tett, már fenn érdeklett , ellenmon- dását előadó, "s az országnak két rendbeli, úgymint 1298-ik és 1299-ik évi köz gyúűléseiről említést tevő szinte 1299-ki levele "), — a" máso- dikra nézve pedig III. Andrásnak az erdélyi szász, székely és oláh ne- mesekkel 1291-ik évben Gyulafejérváron tartott gyülése" alkalmával Vgriín mester" részére költ, "s annak Fogros és Zumbothel nevű helysé- a) Lásd III. Andrásnak Pál tengeri bán és testvérei részére költ "1293-ki adomány- levelét. Fejér, Oklgy. VII. köt. IV. dar. 225. lap. — b) Lásd Baald királyi ka- marai és szepesi grófnak Kis-Tamási helység" határában fekvő két ekényi föld felett Pál és társai, — továbbá Tamás országbirájának, és Bogomér honthi . grófnak az esztergomi káptalan?" részére költ 1292-ki, és III. Andrásnak Rechg gróf" fiait, és azoknak Prouna nevű: földét! érdeklő 1293-ki leveleiket. Fejér , Oklgy. VI. köt. I. dar. 222, 232, "s 242. II. — 9) Fejér, Oklgy. VI. köt. II. dar. 201. és 228. II. 222 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEI. geit azon gyűlésben tett szoros vizsgálat után visszaadó, továbbá az erdélyi és egri püspökök" megyéik" határi feletti peröket érdeklő két rendbeli 1299-ki birói levelei ") tanusitják. 4) Hogy e" királyunk mindennemú, bár örökre tartandó kegyel- mek feletti leveleinek, az ország" fő papjaival és bároival tett határoza- tánál fogva, koronáztatása" napjától számított egy év" lefolytáig egysze- rű pecsét alatt kelle kiadatniok, és azután visszahozataluk" alkalmával kettós pecsét alatt megeróősitetniök ?). 5) Hogy e" királyunk alatt az egyházpártfogói igazság feletti pe- rekben a király és az általa megbizott biró biráskodék, és hogy a pártfogók , kijelölési jogukon túl, a" pártfogolt egyházban és annak bir- tokaiban többféle haszonhajtó igazakkal is bírni szoktanak. Továbbá hogy az egyházi megyék" határait érdeklő perekben is, az érsek birói el- járása után, a végső itélettétel a" királyt illette "). 6) Hogy e királyunk alatt is a rágalom "s alaptalan vád, rablás, "s más illy gonosz tettek miatt elmarasztaltnak jószágai a per birájára "), a hívségtelenség" vétkébe esettekéi pedig a" királyra ") szállottak, a" mást hiívségtelenségról hamisan vádoló javainak egy harmada mindazáltal az ártatlan bevádlottnak jutván "). 2) Fejér, Oklgy. VI. köt. I. dar. 188., és II. dar. 192, s 193. II. — b) Lásd INT. Andrásnak Lodomér érsek" részére költ, fenn említett, 1290-ki levelét. — ") Lásd János kalocsai érseknek , mint a" király által megbizott birónak egy részről Cha- , — ba gróf és nemzetsége, más részről a" bélakúti apát és conventje közt a?" bácsi sz. Miklós - monostorának pártfogása felett létesült egyezést előadó 1291-ki, és III. Andrásnak az erdélyi és egri püspökök" Marmaros megye miatti határpörében költ két rendbeli 1299-ki bírói levelét. Fejér, Oklgy. VI. köt. I. dar. 166., és II. dar. 192 , -s 193. II. — d) Lásd a" hévvizi keresztes barátok" monostorának arról szóló 1296-ki tanúlevelét, hogy dewecheri Eymech" fia, Márton gróf, alország birája , Vice- Judex Curiae Regis, Vöröskeő - várának és hozzátartozó 14 falunak felét , melly Tiborcz gróf fiának, Tamásnak , hamis vád s rágalom? szennyébe történt elmarasztaltatása álral reája, mint bíróra szállott, Máté mester, pozsonyi grófnak 200 márkáért és egy gazdag pánczélért örök birtokul eladta. Fejér, Oklgy. VI. köt. II. dar. 45 lap. — e) Lásd III. Andrásnak Chaak" fia, János" mester" részére költ Visk helység feletti 1296-ki, és kalothai Gerew" fia , Miklós mester" részé- re a" hívségtelen Roránd erdelyi vajda" jószágairól szóló 1297-ki adományleveleit. Fejér, Oklgy. VII. köt. II. dar. 192], és IV. dar. 238. lap. — £) Lásd az eszter- TÖRVÉNYEINK" TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁDOK ALATT. 23 7) Hogy e" korban a Juder nobilium nevezet már teljes divatban volt "). 8) Hogy habár azon szokás" nyomai, — mellynél fogvást az al- peres, minekelőtte makacsságból elitéltetnék, vagy kiíratnék, egy új rövid véghatárnapra az egész királyi curia vagy illetőleg egész gyüle- kezet elótt kikiáltaték , — már Diénes nádornak Jurk" fiait, Kondakúrt és Tamást, tolvajság és rablás miatt elmarasztaló 41273-ki, Máté sla- vóniai bánnak azon ország nemesei és várjobbágyai jogait elősoroló 1270-ki, sót már IV. Bélának a veszprémi püspök" részére hozott Ta- denka-vára feletti itéletét előadó 1266-ki levelében ?) előfordulnak; a makacs alperesek" megyebeli három vásárbani kikiáltása, trina forensis proclamatio , egész Corvin Mátyás" 1486-ki decretumáig divatozott sz0- kásának első nyomaira mindazáltal csak III. András" korában, jelesen Márczel és Márton gróf alországbiíráknak már fenn említett 1293-ki és 1295-ki birói leveleikben akadunk; mellyek közől az elsőnek tanusága szerint ugyan pásztúhi István gróf fiai a hidvéghi, saaghi, és egh- véghi, a" másodiknak bizonyítása szerint pedig Huntpaznán nemebeli Kázmér" fiai az esztergomi, beeni, és egegi vásárokban kiáltatának ki "). — 9) Hogy e" királyunk is több helységeket vagy szabadalmakkal újonan felruházott, vagy megujított szabadságlevelekkel megajándé- kozott. Jelesleg a" churnoki jövevényeknek IV. Bélától nyert szabad- ságlevelét megerősítette 1), a" thordaiaknak, és a vas bányamiveléssel és vaskészitéssel foglalkozó Turuczkó szabadhelységbeli jövevényeknek tatárjárás alatt elveszett leveleik helyett új szabadságleveleket adott"), gomi prépostnak és káptalannak III. András azon 1299-ik itéletét átiró 1301-ki levelét , mellyben diwéki Istvánt azon okból , mert Barleus grófot a" törvényszék előtt hívségtelennek állítván, a? biróilag oda itélt párviadalra meg nem jelent , bá- róival együtt joszágveszteségbe marasztalta, és jószágainak két harmadát a" király- ra, egy harmadát az ellenfélre szállónak itélte. Fejér, Oklgy. VI. köt. II. dar. 195. lap. — 2) Lásd az 1298. törv. 45-ik ágazatát; továbbá András zemlyni, és Gergely bereghi grófoknak, és megyéik" négynégy szolgabiráiknak már fenn érdeklett 1299-ki birói leveleiket. — ?) Fejér, Oklgy. IV. köt. III. dar. 322— 330. lap. — 0) Ugyanott VI. köt. I. dar. 270 , és 383. II. — 4) Ugyanott 48. lap. — €) Ismét ott 105, és 119. II. 224 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEI végre az ausztriai hadak által pusztúlásra jutott pozsonyiakat 1291-ik, és a" szepesi kerületbeli Sumugy helységben lakó, Besuncus név alatt ismeretes , királyi peczéreket 1293-ik évben szabadságokkal újonan fel- ruházta 7). — Ezen szabadságlevelek közt különös említést érdemel a pozsonyi jövevényeké több különösségei miatt, millyenek: a) hogy a polgárol:, habár kereskedést űznének is, vámadástól és minden fizetéstől mind személyeikre mind lovaikra és áruikra nézve egész országszerte mentek legyenek, és a külső, akármelly osszágbeli posztó-, marha-, és halkereskedők áruikat Pozsonban szabadon lerakhassák, és árulhas- sák; — b) hogy ellenök tanúságot idegenek csak két vagy három po- zsonyi vagy más hasonló szabadságú városbeli emberekkel vegyülve tehessenek; — c) hogy a" belső vagy külső városban megtelepülők, va- lamint az ott lakozó zsidók is, ugyanazon szabadsággal bírjanak, mely- lyel a" polgárok magok; de viszont a" terheket is velök egyenlően vi- seljék ; —hogy a király és annak bárói a pozsonyi lakosokat és hozzájok tartozókat erőszakos beszállással ne terheljék. (Szegény pozsonyiak, már akkor iparkodtak a" kénytelen szállásadások ellen magoknak oltalmat szerezni, mintha előre sejdítették volna, hogy az országgyűlési kény- szerített szállásadások teendik egykor, a" szabadelmű XIX. század- ban, unokáikat tönkre!) ; — e) hogy a polgárok és hozzájok tartozók a nádori itélőszék előtt törvényt állani ne tartozzanak. 10) Hogy a királyi ünnepélyes oklevelek" befejezésében még III. András alatt is nem csak az udvari fő hivatalosok, "s mint most nevez- zük, az ország bárói, hanem velök vegyesen a vármegyék" grófjai "s főispánai is, mindketten hol nagyobb hol kisebb számmal elősoroltat- nak ?), "s hogy az elősorolásban az udvari fő hívatalok a grófságok előtt " ), és egyik udvari fő hívatal a másik előtt ") állandó elsőbbséggel nem bírtak, az egyetlenegy nádoron kivül, ki a világi méltóságok közt leg- a) Fejér, Oklgy. VI. köt. I. dar. 107, és 245. II. — b) Lásd III. András Duruzló részére költ 1291-ki, és János mester bácsi gróf részére szóló ugyanazon évi erősitő leveleit. Fejér, Oklgy. VI. köt. I. dar. 116 , és 128. II. — ") Lásd ugyan- ezen okleveleket. — 4) Lásd ezen okleveleken túl, III. Andrásnak három rend- beli, u. m. Polyán fiait, az erdélyi káptalant, és a" kezdi székelyeket érdeklő 1291-ki erősitő leveleit. Fejér, Oklgy. VI. köt. I. dar. 46, 88, "s 150. II. TÖRVÉNYEINK. TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁDOK ALATT. 225 régibb időktól fogva, igen-igen csekély számu oklevelek" kivételével " ), mindenhol első helyen áll. i 11) Hogy az ország nemcsei a megyés grófok és vármegyék" ha tósága "s bírói hatalma alatt, — a tolvajság s rablás, dézsma, és pénz- folyam ügyeit kivevén, — nem állottak "); hanem azoknak pöreit, va- lamint II. András, IV. Béla, V. István, "s IV. László" korában, úgy III András alatt is, a" király maga, és pedig hol a"? nemesekkel tartott köz gyűléseiben "), hol gyülekezeten kívül báróival itélőudvarában ") vagy másutt is "), — továbbá a nádor, és pedig nemcsak curiájában önma- a) Illyen oklevelet Fejér prépost gyűjteményében III. András" koráig négyet talál- tam: a" tihonyi apátság" alapító 1055-ki levelét, hol Gilconi gróf, — IV. István- nak a" zágrábi püspököt érdeklő 1163-ki privilegiumát, hol Bélus bán , — II. An- drásnak a?" pannonhegyi monostor" részére költ 1213-ki erősitő levelét, hol Jula bán, vasvári gróf, — és III. Andrásnak Duruzló mester" részére szóló , fennemlí- tett 1291-ki levelét, mellyben János királyi főtárnok álla? nádor előtt nevezve, — János érseknek és országunk? tíz püspökeinek és nyolcz báróinak Simon gróf fiai részére költ 1299-ki levelök , mellyben Domokos királyi és Moys királynéi főtárnokok Omodé nádor előtt neveztetnek, mint nemkirályi oklevél, ide nem tartozván. Fejér, Oklgy. I. köt. 388., II. köt. 165., III. köt. I. dar. 147., "s VI. köt. I. dar. 116., és II. dar. 228. II. — b) Lásd az 1291. decr. 37-ik ágazatát, továbbá IV. Lászlónak némelly zaazi, leeghi, és hudusi várembereket a" pozso- nyi grófok" hatósága alól földeikkel együtt felmentő , és. ország" nemesei közé he- lyező 1287-iki, "s III. Andrásnak a? pozsonyi vár" néhány embereit, Jakát, Már- czelt, Csibát stb. Fel- Abony nevű örökségi földjükkel együtt, .továbbá Zomba" fiát, Buchot , szinte földével együtt országunk" nemesei közé emelő 1299-iki két rendbeli levelét. Fejér, Oklgy. VI. köt. II. dar. 188, 200., és VII. köt. II. dar. 113. lap. — c) Lásd III. Andrásnak: 1) Vgrín mester" jószágait visszaadó 1291- ki, — 2) az esztergomi érsek" esztergomiak elleni perét érdeklő 1294-ki , — és 3) az erdélyi és egri püskökök" megyeik" határa feletti perét illető 1299-ki itélő- leveleit. Fejér, Oklgy. VI. köt. I. dar. 119, 306., "s II. dar. 192 , és. 193. lap. — d) Lásd III. Andrásnak: 1) az esztergomi érsek" némelly palásthi nemesek elleni Palásth helység miatt lefolyt perében 1295-ik , — 2) az erdélyi és egri püspökök" megyéik" határa iránti perében 1299-ik, és — 3) Bolug nemebeli Henrik mester" István mester" fiai elleni perében szinte 1299-ik évben Budán költ itélőleveleit. Továbbá az esztergomi káptalannak : 1) Bugut gróf Czakán fiai elleni birtok és emberölés miatt király előtt lefolyt perét érdeklő 1295-ki, és — 2) Barleus gróf divéki István elleni szinte ott elitélt perét illető 1299-ki leveleit. Fejér, Oklgy. VI. köt. I. dar. 341., II. dar, 193, 195., VII. köt. II. dar. 185., s IV. dar. 243— 251. lap. — ") Lásd III. Andrásnak az esztergomi érseknek esztergomiak elleni MTK TÉVÉK VI. 2 29 226 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG ÉRTEKEZÉSEI. ga "), vagy helyettese által !), hanem az úgy nevezett nádori gyülé- sekben"), vagy a megyéket bejárván, azokon kívül is a megye" gróf- jával és négy kiküldött bírákkal 1"), — végre az országbirája és annak helyettese ") a király itélőudvarában itélék , — a" király és nádor bi- rói hatalmukat gyakorta megbízott birák, Judicecs delegati, által is gyakorolván "); milly megbizásokat mindazáltal, mint már fenebb is előadtam, egész vármegyék" itélésére nézve az 1298-ki decretum" 32-ik ágazata megszűntetett. Végre perében Esztergomban hozott 1294-ki itéletét. Fejér, Oklgy VI.köt. I. dar. 306— 317. lap. Lásd II. András arany bullájának 8-ik, és 1231-ki decretumának 17, és 19-ik ágazatait; továbbá III. András" Barleus gróf fenn érdeklett perében költ 1299-ki itélőlevelét. — 0) Lásd II. Andrásnak most említett törvényczikkein túl, János gróf bolduakui várnagynak azon 1300-ki levelét, mellyben bizonyos Varounak lyánya megöletése miatti, veje ellen lefolyt perében létesült egyezését előadja. Fe. jér, Oklgy. VII. köt, II. dar. 203. lap. — ") Lásd az 1298. decr. 32, és 35-ik ága: zatait. — 4) Lásd az 1291. decr. 16. ágazatát. — 0) Lásd II. András arany bul- lájának 9-ik , "s 1231. decr. 20. ágazatát, továbbá Márczel és Márton gróf alország- biróknak már többször említett 1293-ki és 1295-ki itélőleveleiket , "s III. András- nak András mester" Márczel és Pansa testvérek elleni, és ismét Bolug nemebeli Henrik mester István mester fiai elleni pereiket érdeklő 1299-ki birói leveleit. Fejér, Oklgy. VI. köt. I. dar. 270, 383, "s II. dar. 190., és VII. köt. IV. dar. 243. lap. — ?) Lásd: 1) A" királyra nézve , — a" 3-dik szám alatt itt fenn előadott ok- leveleken túl — János kalocsai érseknek, mint a" király által megbízott bírónak, Chaba gróf egyházfogás iránti perét érdeklő 1292-ki birói levelét, "s III; András- nak Lodomér érseket azon per" elitélésével, mellyet a" budai káptalan a" budavá- riak ellen némelly vámfizetések" megtagadása miatt a" király előtt indítottak , meg- bízó, és az érseknek ezen itéletét előadó 1295-ik évi leveleiket. Fejér, Oklgy. VI. köt. I. dar. 166, 357, és 338. II., —2) A" nádorra nézve a? pécsi káptalannak Bo- chond nemebeli Máté" özvegye" Kudmen - földének negyedrésze íránti, "s R. nádor által egyezés vagy itélettétel általi bevégzés végett négy nemes férfiakra bízott perét érdeklő 1235-ki tanúlevelét, — továbbá Gergely és Kozma grófoknak, . mint Isep" fia Ochuz gróf elleni perében Diénes nádor által rendelt bíráknak, Péter nádorhoz intézett 1275-ki jelentését, — végre Omodé nádornak azon 1308-ki le- velét, mellyben tutunai Sándor grófnak határa? megsértése iránt a" hungvári vár- jobbágyok ellen cancellárja, István mester, előtt némelly általa megbízott, de. legált , nemesek által igazságot szolgáltatni parancsol. Fejér, Oklgy. IV. köt, II. dar. 245., V. köt. I. dar, 293., és VIII. köt. I, dar. 258. lap. "TÖRVÉNYEINK" TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁDOK ALATT. 227 12) Az egyházak" nemesei "s praedialistái főpapjaik iránti állá- suk" bővebb ismerete végett érdekes János zágrábi püspöknek azon 1293-ki levele ") is, melly által Gueske helységet monuzlói István gróf- nak és örököseinek waskai praedialistái szabadsága mellett örökös bir- tokul azon kikötéssel ajándékozza hogy, ha István gróf, vagy örökö- sei a püspök vagy egyháza iránt hívségtelenek vagy hálátlanok len- nének , a" helységnek sajátságát 38 ahhozi jogaikat örökre veszszék el. a) Fejér, Oklgy. VI. köt. I. dar. 258. lap. 29" 228 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSET. MV. A?" HEGYALJA FÖLDISMEI TEKINTETBEN. OLVASTA, MIDŐN AZ ACADEMIÁBAN BEKÖSZÖNNE , JÁSZ KIS GYŰLÉSBEN NOVEMB. XV. M. DCCC. XLI. KUBÍNYI FERENCZ lt. Szerencsém van ez úttal a nagy tekintetű t. Academiának a" leg- közelébb múlt nyáron dr. Zipser András" társaságában a Hegyalján geo- logiai és geognosiai tekintetben tett utazásim és vizsgálódásim" szülemé- nyét előterjeszteni, — ez alkalommal ezen vidéknek földismei tekintet- beni jelességire figyelmetessé tenni a látható példányok által, a gyűj- tés" módját előmutatni, egyszersmind némi bizonyságát adni annak, mi- szerint tisztelt barátommal összes erővel édes hazánk , kivált a" t. Acade- mia tudományos intézeteit előmozdítani ügyekszünk. Korántsem czélom e" tárgyról tudós és hosszas értekezésbe bocsátkoznom, elmellőzve mind azt, a" mit a Hegyaljáról Dercsényi, Fukker, Pusch, Beudant és Zeuschner annak idejében irtak, — egyedúli czélom jelenleg a" Hegyaljá- ra nézve füldismei tekintetben tulajdon nézetimet, és a látható példá- nyokról rövid tudósításomat előadnom. A" Hegyalja roppant terjedésű tüzalkotta műhelyeihezi kulcsot Abaúj megyében Szántó mellett fekvő Sátor nevű hegy képezi és mint- egy az abbai bemenetelre őrködni látszik. Egy messze elnyúló sátor- hoz hasonlva, a mezővárostól éjszakkeletnek emelkedik harántékosan terjedő dús szólőkkel majdnem a" hegycsúcsig, melly 1115 lábot tesz , felékesitve. A" HEGYLJA FÖLDISMEI TEKINTETBEN. 229 Bár melly út választassék annak fölmenetelére , mindenütt tüz ál- tali alkotásnak nyomaira találni, mellyek majd szarukó párhuzamos vonalokkal ellátva, majd gyöngy és tajtkó vagy torlat- alakban mutat- koznak; ez utóbbi agyag által összeforrasztva, obsideán tajt- és szaru- kóból áll. A" szarukó gyakran darabos magvas alkotásánál fogva a gyöngykőbei nyilvános általmenetelre mutat, melly bárha kifejlett- nek látszik is, mégis találtatnak benne központosítva csészeként elkü- lönözött részek, mellyek újolag egészen elporhadt szarukóre mutat- nak. Ezen kőnemek némelly darabjai külsőképen foltos tekintetűek , millyenek a" Selmecz és Körmöcz között fekvő Hlinik vagy is Zipser völgyben láthatók ; némellyek fekete gyöngykövekké változtak ugyan, de a mezei jegezeten kivúl majd tiszta földdé elporhadva. A" legkitűnőbb gyüngykövek egy mély árokban feküsznek , melly több rendbeli vizirá- nyosan egymásra halmozott rétegbóli gördűletekkel áll telve, mellyek között részint szaru részint gyöngykő találtatik; némellyek tajtkóbei általmenetelben szemlélhetők. Elhagyván a Krakó -tetőt, a Kis-Sátorra érni; legszembetűnőbb ennek keleti oldala, az ott találtató obsideán-porfir telepnél fogva, melly gyöngy is ez által tajtkóbe megyen által. Ez utóbbi különböző alakban fordúl elő, a? mennyiben reá nagyobb kisebb hatással valának a rugalmas folyadékok. Az obsideán-porphirbani mezei jegezet (Feldspath) fő szerepet játszik és a Sátorost képző hólyagos szarukó porfir nemű sziklában fekszik. Üres hézagi kénsárga, előttem ismeretlen apró jegye- zetekkel telvék. A" hólyagos hézagok a" fölemelkedett gőzszesz által ki- fejlett rugalmas folyadékok" szüleményének látszanak, mellyek rendesen vulkáni kitörések" következései. Ennek nyomai minduntalan fordúl- nak elő "s örömmel tapasztalhatni, miképen az érintett folyadékok egy- kor a" föld mélyéből fölemelkedve, a" higany-tömegeken keresztúltörtek. Felettébb érdekesek továbbá ezen vidéknek tajtkó-képletei, mellyek Ischia szigeten létező hasonló képletekre emlékeztetnek. Tiszta obsideánt a" Sáto- ron "s annak környékén nem találtunk, azonban folyvást bukkanni a gyüngykő és obsideán-porfirnak tajtköbei általmenetelire, mellyekben csekélyeb mennyiségű csillám találtatik, mint a" hlinyikiben. A"? fölebb felhozott vülgy-torok , melly a" két Sátor között nyúlik el, nagyszerű lej- tősséget képez, annak telepeiben egymást váltják fel gyöngykő-töredé- 230 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEI. kek tajt- és szarukó-részekkel, mellyek csészeként elkülönözve a! gyöngykő kifejlődését nagy részint eszközlötték és az azokbani különb- féle változások a" természetbúvár figyelmét nagy tekintetben magokra vonják. Szántótul nyugatnak találtatik a" hatalmas fehér Alsó nevű kóbánya, melly kápráztató fehér tajtkó - részekkel telt agyagkóból áll, melly né- melly részben herczeg Bretzenheim telkebányai porczelán - gyárába anyagot szolgáltat. Ezen nevezetes telepnek felső rétegei hullámosak. A" szikla egyenesen fölfelé emelkedik , roppant nagyságú törzsökökben , áll pedig világos szürke szarukóból, melly agyagkővé változik. A" hol tajtkó harapódzott be, ott az anyag porfir tekintetet vesz fel, olly tész- tával egybekeverve, melly az újjak közt is szétdörzsülhető és talán a" talkkóhüz vagy tiszta agyaghoz számitathatnék. Valamint a! szántói fenék, úgy a Tálya és Mád közti füldtér a Rátkán túlival és Szerencs" vidéke fehér, agyagos megkeményedett anyag- ból áll, melly tajtkó-részeket foglal magába és szarukóból szárma- zottnak látszik. Ha a" tajtkó nagyobb mennyiségben fordúlna elő, úgy a kérdéses kő nem szamitathatnék tajt- vagy agyag-porfirhoz. Szembetü- nó mindazonáltal a" mezei jegezet egyáltalábani hijánya és annak egy föld -anyagbai általmenetele, melly márga nemű. E" szerint az épüle- tek és utak" készitéséhez ezen vidék nagy mennyiségű anyagot szolgál- tat; az imént elősorolt kőnemekhez a szarukó-porfir különböző alak- ban csatlakozik magasb pontokon, szakadatlan sorokban igen érdekes kúp alakú hegyeket képez, és Mádon mint tarka szarukó- torlat mutat- kozik, melly züld, fehér és vereses kerekded apróbb "s nagyobb töre- dékekból áll. Béka-sóval és mezei jegezettel vegyest, gyakran tajtkóbe megyen által, mellyben csillám igen gyéren fordúl elő. Némelly kő tus- kókon agyagkóbei általmenetelt vehetni észre, mi a" Hegyalján min- dennapi tünemény. E tekintetben legnevezetesebb pont, Tokaj és Bo- drog-Keresztúr között a" tokaji hegy lejtöségénél, a hol központosítva csészeként kifejlett elkülönözések legjelesebben tünnek elő, mellyek- nek a gyöngykő származása nagy részben tulajdonítathatik. Ezen elkülönözések borsó nagyságtól kisded fő nagyságig növekednek. A" gyöngykövet leginkább az abbani obsideán-magvak tűntetik ki, mellyek olly mennyiségüek, hogy az országút kavicsolására anyagúl szolgálnak. A HEGYALJA FÖLDISMEI TEKINTETBEN. 231 A" tokaji hegy" csucsa beomlott kraterhez hasonló nyilásával fekete trachitból áll számos üveges mezei jegezettel és magvas elkülönözéssel , melly a" hegy" lejtősségénél, minekelőtte Bodrog-Keresztúrtól Tokajba érne az útas, az országút mellett hatalmas telepeket képez, mellyek egész a Bodrog medre alá látszanak elnyúlni. Hasonló módon fordúl elő a trachit a! tarczali oldalon; felső terűletén valamint itt úgy a tokaji tetőn található trachit sziklákon is gyakran a! legszebb hyalit szemlélhető. Tolcsván a Patkós hegy felé vezető út mellett szinte trachit áll elő az előbbenihez hasonló, mellynek nyilásait félopál és szarukó tölti be. Gyakran zöld félopált találni, zöld vaskóbei általmenetelben, melly a Breithaupt féle vitrittel hason nemű. A" szép zöld, Beudant által trachit- nak nevezett, előbb jaszporfir név alatt ismeretes kó, mellyben dr. Ger- már Zipser barátomhoz intézett nyilatkozásánál fogva egy új, eddig isme- retlen anyagot gondol lenni, Cziroka nevű árekban egész telepet képez , melly méltán a" legnevezetesebb képletek közé számítható. — E" tájon minduntalan egyes obsideánok fordúlnak elő; mindazonáltal a Várol- dalon végképen megszűnnek, hol zöld, veres és fehér, söt sárgásbar- na agát-jaspisok uralkodnak. A" Tolcsva, Liszka és Erdőbénye közti tér torlatokból áll, mely- lyek némelly részben tajtkó-részekkel telvék, a" legkitűntetőbb üveg- keverékhez hasonlók, mellyeken különböző szinű szarukó fekszik; a torlatok gyakran tiszta fehér agyagkóból állanak, melly a liszkai és golopi határban fénypalába megy által, némelly része Tályán kréta név alatt ismeretes és a" helyett használtatik. Felettébb érdekes volna, ha ezen nemű kő a" szerint, mint az Éjszaktenger melletti cuxhaveni , dr. Ehrenberg" ismeretlen állat-képeit foglalná magába; hát ha épen Cosci- nodiscus név alatt ismeretes fajhoz tartozó állatok" nyomai találtatnának ezen anyagban, melly fajból Ehrenberg négyfélét fedezett fel. Bátor vagyok ez úttal azon megjegyzést tenni, hogy a" többször tisztelt tudós- nak dr. Zípserhez intézett nyilatkozásánál fogva, édes hazánkban, há- rom nevezetes hely találtatik, hol csupán nagyító üveg által kivehető infunsoriumok nevezett alatt ismeretes egykor élt állatok" képei szemlél- hetók u. m. Zemplin megyében a zamutói fénypala, Abaujban az arkai félopál és a Körmöcz melletti jasztrabai fénypala kóben. 232 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEL. Obsidcán nagy mennyiségben találtatik egyes darabokban Tólcsva és Erdóbénye között fekvő földeken kivált a Szárhegyen. Nevezetes je- lenségnek tartom, hogy Erdőbényén a" mogyoróshegyi szarukóben csiga- nyomatok találtatnak , alkalmasint helix obvia nevű csigafajhoz tartoz- hatnak. Sárospataktól az éjszak - keletnek fekvő megyeri malomkó-bánya hólyagos porfirból áll, tajtkóféle kifejlődéssel gyémánt fényessegű béka- sómagvakkal, mellyekkel a? hólyagos üregek telvék, a" millyenek az egész anyagba elszórva nagy mennyiségben fordúlnak elő; az egész tim- só-kóre mutat. Szinte illy nevezetes jelenségnek tarthatni Sárospatakon a Czinege hegyi félopál telepet, melly különböző szinű és számos ál- talmenetelekben fordúl elő. Számtalan változásokat vevénk észre Mo- nokon és a" csörgőkői bányában , melly Monok és Bekecs között fekszik ; itt különféle szinű szarukövek találtatnak, némellyek tégla, mások sár- ga szinűek , veresek , zöldek, legszembetűnöbbek egy némelly agyag-kó- bei általmenetelek, mellyek pántlikás formájoknál főgva a! florenczi márványhoz hasonlítanak. Az eddig előadottakból kiviláglik, hogy Hegyalján a szarukó határtalan váltózasival, valamint szinte a" trachit kitünő jelenségeivel és a" tajtkó-telepek fő szerepet játszanak. Az elészámlált kőnemek több- nyire salak alakúak, felső terúletök durva, az azokbani hólyagos üregek csipkések lévén, általán tüz általi származásra mutatnak. Mind ezek a további vizsgálódást annyival inkább megérdemlik , a mennyiben minden éles belátási emelési theoria és a" geologiai s geognosiai tudományokba- ni roppant kiterjedésű jártasság mellett is egész őszintességgel kényte- lenítetünk megvallani, hogy még kivált hazánkra nézve e" tekintetben sok tenni valónk van, és hogy hosszas "s buzgó vizsgálódások mulha- tatlanúl szükségesek, hogy valódi geologiai tudományhoz juthassunk , kivált hazánkat, melly e" tekintetben csekély kiterjedéséhez képest az eddig fölfedezett világ-részekben már csak az eddigi adatoknál fogva is a legnevezetesebb tartományok közé tartozik, voltaképen ismerhessük ; ne csak ismerhessük és a! külfölddel is megismertessük, hanem annak kincseit czélirányosan használhassuk. A" geologia "s geognosia az ásvány- tudománynak valóságos kulcsa lévén, azon felúl hogy a" füld" terúletét , annak kónemeit "s azoknak képleteit velünk megismerteti, nem csak A" HEGYALJA FÖLDISMEI TEKINTETBEN. 233 elmés theoriák" felállítására, sőt gyakran bizonyos következésekre, mely- lyek nem csalhatnak, "s ujabb fölfedezésekre nyujt alkalmat, mig ezen kívűl anyagilag is hasznos. A? kereskedés előmozdítására utak még pe- dig nem csak kóból hanem vasból készültek is szükségesek lévén, ezek- hez alkalmas kő és vas kivántatik; a XIX. század nem csak a! felvilá- gosodás, de az erőművek" fölfedezésének söt védelmi tekintetben a" föl- fegyverkezésnek is századja lévén, a geognosiát s mineralogiát el nem mellóőzhetjük, mint a" mellyeknek segítsegével hasznos fölfedezéseket tehetünk. A" status fő kincsei közé tartoznak a bányák, mellyekre a statusnak fő gondot szükséges fordítani, új ércz-erek" fölfedezésén ipar- kodni annyival inkább, mivel a" leggazdagabbak is egykor kifogyhat- nak, mi édes hazánk" érczeivel is történhetik; egykor gazdag ércz - bá- nyainkból a" nemesebb érczek egészen kifogyhatnak , a" mi nem lehetet- len, mivel már is fogyni kezdenek még pedig szemlátomást; de külön- ben is valamint érdekes tudni valamelly nemzet történeteit, úgy szinte méltó megvizsgálni és az utókornak általadni azon földnek kül- és bel- leirását is, mellyen születtünk, laktunk, éltünk "s mellyhez hű kebel- lel ragaszkodtunk annyival inkább, mivel minden változás alá esik /s más alakban fordúlhat elő. A" természet folyvást munkálkodik, minden anyagok változnak; az azori szigetek közől némellyek a" tenger" mélyé- ból támadtak , némellyek mostanáig léteznek mint Sabina - szigete, má- sok származásuk után kevéssel elenyésztek; Scandinavia éjszaki része emelkedik, egész föld-terűletek sülyednek a" tenger" mélyébe, egész állatfajok elenyésztek, mellyeknek egykori létét csupán a" sziklákbani maradványok bizonyitják: mi is munkálkodjunk tehát "s kövessük a! ter- mészetet, ennek titkait fürkészvén, ne halaszszuk holnapra, a. mit ma te- hetünk, az idő múlik, soha többé vissza nem jó. Ezt követve ajánlásunk- nak, mellyet a" nagy tekintetű m. Academiának dr. Zipser barátommal tettünk, megfelelni fő kötelességünknek ismerendjük, a" t. Academiának irántunk bizonyitott bizalmát mély tisztelettel "s hálás köszönettel vesz- szük, számos évek óta majdnem szakadatlanúl kivált az utolsó tizenöt évben részint a" külföldön, leginkább pedig édes hazánkban folyta- tott és még erőnk engedi, folytatandó vizsgálódásink" eredményéről idő- ról időre tudósítani, a" gyűjtendő ásványok példányait az előmutatott alakban bemutatni el nem mulasztjuk. Vég befejezésül azon ószinte MEZÉT BVK VI. 2. 30 234 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEI. vallomásomat teszem, hogy életem legszebb és legörvendetesebb pil- lanati közé számítom a" t. Academia által legközelébb ennek levelező tagjává lett kinevezésemet "s áldom a" mindent alkotó természetet, hogy ezen öröm-órát utólérnem engedte, HITELINTÉZETEK BEFOLYÁSA A" NEMZETI JÓLÉTRE. 235 VI. HITEL-INTÉZETEK" SZELLEMÉROL ÉS BEFOLYÁSÁRÓL A" NEMZETI JÓLÉTRE. OLVASTA, MIDŐN RENDESTAGI SZÉKÉT ELFOLALNÁ , A" M. TT. T. KIS GYŰLÉSÉBEN, FEBRUAR" VII. MDCCC. XIII. ALSÓ-VISZTI FOGARASI JÁNOS. , Szegények vagyunk, szegény az ország!" közönséges panasz. — A" szegénység és gazdagság, mint sok egyéb, csak viszonyos. — A" legszegényebb ép ember is nálunk bajosan cserélne a" leggazdagabb eskimóval, "s a leggazdagabb jobbágyok még mindig szegény mágnások volnának. — Aztán némelly ember elég gazdagnak tartja magát, ha azon darab ruhán kivúl, melly meztelenségét takarja, még van rajta legfülebb egy állatbőr, mellyet nyáron, télen használ; ha azon nyomo- rúlt étkeken kivúl , mellyekkel magát az éhenhalástól menti meg , ünnep- és vasárnapokon, a! mi kis esze van, azt is leihajta. — Más ember meg szegénynek érzi magát, ha minden kényelemmel ellátott több szobája, szolgálatjára kész több cselédje, naponként töbször több tál étele, 7s a szellemi éldeletre is ideje, értéke stb. nincsen. — Sokan és sokszor próbálták már valamelly nemzet gazdagságát "s vagyonát meghatározni, "s kiszámítani. — Hálátlan munka. — Elsóben is a" szellemi tőkéket, mellyek pedig roppant befolyással vannak a" nem- zeti jólétre, ki s hogyan becsúlhetné meg? — Hogyan lehet egy nagy kormányférfinak, egy merész és értelmes vállalkozónak, egy jeles tu- dósnak, művésznek stb., egy Canningnek, Lafittenek, Széchenyinek , 307" 236 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG ÉRTEKEZÉSEI Chateaubriandnak , Thorwaldsennek , Rubininek értékét vagy becsét meg szabni? — Hogyan lehet továbbá, némelly köz javaknak, mint útaknak, hidaknak , templomoknak árát meghatározni ? — Hogyan lehet magokat a" tőkéket is, mellyek egyesek" birtokában vannak, csak némi bizonyos: sággal is összeszámítani? Vegyünk fel csak Pesten egy utczát, "s ezen utczában csak egy lakost, példáúl egy könyvárust, mennyi pénz fekszik eladó könyveiben, mennyivel adós külföldi nyomtatóknak , szerzőknek , más könyvárusoknak, magánosoknak, mennyivel adósak neki mások , mennyi jön be mind ebből "s mennyi vesz el, mennyi kész pénz van pénztárában, mennyi nyeresége vagy vesztesége fekszik újonnan vett kéziratokban, újonnan kiadott munkákban stb ? Vannak kik legalább a" forgásban levő pénzt akarják felszámítani, s tudni. — Hoffmann") a" berlini statisticai bureau" igazgatója, — jól fi- gyelmezzünk, statisticai bureau igazgatója —ai1gy szól: ,, Hivatalos vagy kétségtelen adatokból igen is tudhatni: minden pénznembóől mennyi le- het forgásban, de épen nem: mennyi vaz." — Átmenvén Poroszország- ra, mellyet már hivatala szerint a" legpontosabban tudnia kellene, igy folytatja: , Az ezüst, melly Poroszországban házi szereknek feldolgozta- tik, rendszerint 12 latos, épen mint a" porosz tallér; 1767. óta, mikor új pénzláb hozatott be, 1836-ig a porosz vert pénz tett mintegy 182 millió tallért. — Ha netalán elvesztésre, sót összeolvasztásra nem sokat számítunk is, mindazáltal a Poroszországon kivűl forgó porosz pénz olly tetemes, és olly kevéssé számítható fel, hogy minden előadás telje-" sen bizonytalan hozzávetés. — Még bizonytalanabbak a" gyanúsítások a belföldi veretű arany pénz? forgásbeli summájáról. — Ugyan a" fölebbi időközben veretett mintegy 70 millió tallért tevő arany pénz. Csak azt lehet bizonyossággal állítani, hogy ezen arany" nagy része azon idő alatt összeolvasztatott, sőt magán a" porosz pénzverő házon többször keresz- tülment, "s majd mint Fridrik-, majd mint 20 frank arany, sovereign , aranyrúd, ismét Fridrik tünt elő. — Továbbá kereskedők, útazók na- gyobbára aranyat visznek ki, a" külföldi kereskedő pedig azt többnyire honi pénzverő" házába küldi. — Igy vándorol az arany országról ország- ") Die Lehre vom Geld. HITELINTÉZETEK" BEFOLYÁSA A" NEMZETI JÓLÉTRE. 237 ra stb. — Ha még saját országa pénzét sem tudja felszámitani egy sta- tisticai bureau" igazgatója , annál kevesebbet tudhat a" honában forgó kül- földi pénzekről. — Talán könnyebb, "s valamivel bizonyosabb volna már a számítás a behozatal és kivitel közti arányból, ha ez is csak önkén- tes bemondásokon nem épülne, "s ott hol szabad közlekedés nincs, a dúgárúságnak tartiffája volna. — Azt mondják, a ki többet ad ki, mint bevesz, azt gazdagnak nem mondhatjuk , bár egyébiránt ezerekkel, mil- liókkal bírjon, mert ezek elébb-utóbb teljesen elpártolandnak tőle. [gy a nemzetek is. Legújabb statisticai adatok szerint") hazánk a" külkereskedésben azon summán felúl, melly magyar jövedelemből közvetlenül kimegyen , évenként 30—40 milliót veszítene. — Ha ez állana, a" min szabad lé- gyen kételkednem, akkor valóban nemzeti gazdagságunk nem épen iriígylendő fokon áll, "s jövendőnk nem a!" legkecsegtetőóbb. Számokhoz nem folyamodhatván, hogy mégis állapotunkat is- merhessük, okoskodjunk más úton. — Tekintsünk magunk körül. — Te- kintsük a munka, "s előállítás minden nemeit: a" földmivelést, ipart, kereskedést és szellemi munkásságot. A" hollandi a" tengert zárja el, hogy földet nyerhessen; mi egy- két folyónknak sem tudunk parancsolni, hogy már meglevő földünket ne pusztítsák. — Keletindiában, Chinában már a" vizeken is uszó ker- teket csinálnak, Maltában hajókon mértföldról sziklára hordják a? föl- det "s ugy varázsolják kertekké; nálunk a természettől dúsan elkészi- tett föld pusztán és kopáron hever. A" rendkivúli körülményeket, hogy p. 0. London" környékén mintegy 800 hold föld" terméséből, csupán föl- dieperból, több millió forint jön be évenként, nem is említem. Hát az ipart, kereskedést, szellemi értékeinket "s készületeinket merhessük-e csak nyelvünkre is venni ? Azt tartja ugyan nálunk sok ember : van kenyerem, van borom , van kunyhóm, — s már a" kültók is megénekelték ezen boldog megelé- gülést — a debreczeni ember még hozzá teszi: van pecsenyém , — mi kell több? — De az ember nemcsak kenyérrel és pecsenyével él, hanem, ") Becker után. 238 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEI. mint mondják, isten igéjével, — szellemmel is, sót szellemi része a nemesbik. Nemzetek pedig, kik a" mondottakkal beérnék, csak vadak- hoz számítatnak. Még az is megtörténhetik, hogy egyesek a nemzetben, minden tekintetben roppant gazdagsággal bírnak; ámde a" nemzet legnagyobb része sem testi, sem lelki sürgetősb szükségeit nem födözheti. Még az illyen nemzetet is bajos volna gazdagnak mondani. E" néhány vonás adand némi fogalmat nemzeti gazdagságunkról , jobban: szegénységünkről, ha még azt nem ismernók. De talán egy- két elfogúltat, vagy korlátolt elméjüt kivevén, kezdik már a" miveltebb "s nemes keblű hatalmasbak — mert mostani helyzetünkben alig várha- tunk másoktól valamit — sorsunkat ismerni, "s bár a teendők" véget- len sora aggasztó, sót leverő, kezdenek az eszközökről is gondolkozni. Nem akarom ezeket hosszasan előszámlálgatni, azt sem akarom fontol- gatni, mellyik első a" teendők" sorában, a" jobb keblű minden czélszerű eszközhöz akár anyagi akár szellemi legyen, tehetsége szerint örömmel járúl, "s úgy vélem ha az ábéczét, nem tudom mellyik öreg apánk ome- gán vagy Z-n kezdte volna, most ezek volnának a" legelső betűk. Ha budapesti hidunk lesz elébb, majd az utak is utána alkalmazkodnak, és ha utaink leendettek vala, majd a" hidra is reá jöttünk volna, ámbár nem tagadom ha nem minden is , sok olly összeköttetésben van egymás- sal, hogy csak czéltalanúl, sót kevés erőnk, időnk, vagyonunk! veszé- lyeztetésével, pazarlásával létesíthetnők botorúl egyiket a" másik nélkúl; azonban ezen összefüggés vitatása, fontolgatása most nem czélom, a gyakorlati élet minden előforduló esetben különben is kivija a magáét. E" tekintetben alig van mitól félnünk. Sok nemakaró, hogy kifogást te- hessen, még ott is keresi az összefüggést, hol árnyéka sincs; mielőtt mindazonáltal tovább mennénk, a" nemzeti gazdaság" alapelveinek meg- emlitését el nem mellőzhetem. Valamelly nemzet gazdagságát teszik elsőben: a" természetnek (melly 1) külső vagy anyagi, 2) belső, vagy szellemi) adományai. Ezek a természeti tóke. — A" külső természet eléggé kegyes hozzánk; földünk, vizünk stb. bőségben , "s termékeny erővel, gazdag kincsekkel eltelve. — Belső vagy szellemi szép hajlamainkat is józanúl senki kétségbe nem HITELINTÉZETEK BEFOLYÁSA A" NEMZETI JÓLÉTRE. 239 hozhatja. De mind ez magában nem elég. Azon érczet, mellyból a kardhoz aczél készítetik, valamint a" vasat, vagy fát és bársonyt, avagy aranyat, ezüstöt stb., mellyból hüvelye, markolatja alakítatik, a" ter- mészet adta "s czélját az emberi szellem gondolta ki; azonban munka ké- szítette el az aczélt, munka kereste ki "s választotta el az aranyat, ezüs- töt a természetben hozzá nőtt egyvelegból, munka gyüjtötte a" selymet, és szótte a bársonyt, munka adott formát a" fának, ezüstnek és arany- nak, munka foglalta a. mondottakat együvé, "s adott az egésznek hasz- nálhatóságot; tehát másik kútfejét a nemzeti gazdagságnak a munka vagyis mesterséges tőke teszi, annyira hogy ez takarékossággal párosúlva sokszor a" természet" külső adományainak hiányát is kipótolja. — A? ge- nuai, velenczei földbirtok 49 részét sem termi meg a" szükséges élelem- szereknek, Neuvchattel cantonbeliek a" Jura" csekély termékenységű szük völgyein leginkább óracsinálásnak köszönik jólétöket, p. o. Chaux de Fonds mintegy 500 házzal, ugyanannyi óramivest számlál; a" brüsseli csipkéhöz, a" florenczi kalaphoz alig kell néhány fillérnyi anyag, "s az ügyes emberi kéz aranyokat teremt általa; egy festmény, egy kézirat sokszor ezereket hoz be, "s anyagi értékökért alig adunk egy-két fillért. Igy lesz a munkásság nemzeteknél is jólét s gazdagság kutfejévé, azon kivül hogy mívelt embernek a" munka legkellemesb időtöltése is, mi- dón csak míiíveletlen, durva ember talál élvezetet a henyélésben, és a munkás ember, "s munkás nép nemcsak jól birja magát, hanem eré- nyes is boldog is. — A" munkának pedig előleg, legalább apródonként már egy kis megtakarított tőkére van szüksége, a földmivesnek mar- hákra, gabonatartókra, a? gyártónak gyárakra, gépekre, a" kereskedő- nek pénzre stb. Ezek a! természeti és mesterségesből vegyes tóke. A munkának továbbá természet szerint czélszerűnek, "s hogy egész nem- zetet boldogíthasson , szabadnak kell lenni, és mindenek fölött gyümöl- cseit magának a!" munkásnak kell éldelnie. Mert leghatalmasabb ösztön a munkára — a" minek pedig már sokszor rosz nevét költötték — az ön- érdek, saját és hozzátartozói érdeke; ebből ered aztán a nyerészkedé- sí szellem, melly az embert az önérdek"? legalsóbb fokáról a becsületér- zés" legmagasb fokára emeli, melly a" természetbuvárt arra kényszeríti, hogy az egyenlítő" hevével és gönczülök" jegével daczoljon, a! tengeri hajóst hogy a szelekkel, szirtektel harezra szálljon, az épitészt hogy 240 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEI. égbe emelkedő tornyokat, zúgó habok" mélysége fölött hidakat , folyók alatt tunneleket alkosson, "s az egész emberi nemet hogy az elemekkeli küzdésben arany koronát, azaz jutalmúl aranyakat érdemeljen. Igy lesznek munka által a" természettől szegény országok gazdagokká, ha- talmasokká, a" természettől megáldot-ak is szabad munka nélkül szegé- nyekké. Hiába iparkodtak régenten sok törvényhozások — fájdalom a miéink sem értették jobban sok másoknál — az aranyat és ezüstöt meg- tartani, kivitelét megtiltani , behozatalát pártolni; oda folytak ezek , hol munka "s nyereség mutatkozott. — Milliárd számra rabolták a spanyo- lok az új világ kincseit, de dolgozni elfelejtettek, vagy nem akartak , töménytelen kincseiknek közepette, a" szükségbeli dolgokon felúl , mely- lyek szinte nem önmagoktól teltek ki, minden lehető kényelmeknek él- vezésében, fényüzési czikkeknek vasárlásában, mulatságoknak keresé- sében töltötték csak idejöket, "s végtére a" kincsek oda tódultak, hola szükségbeli, kényelmi , fényüzési czikkek létesítettek, t.i. azon sziget- be, mellyet ködök" hazájának neveznek ellenei, de a mellyben a! világ uralkodása állítá fel trónját, nem annyira a" tengerek" birása, mint tes- ti, lelki munkássága, különösen kereskedése és iparművei által. ,,A britt legelső gyártó nép a földön, — így szól Hassel"), és adózója az egész világ." Az eszközök, mellyek szegény magyar hazánkat jobblétre segi- tenék, különböző férfiak" véleményében különbözők, a" szerint mint ki- ki egyik vagy a másik sé tartja tetemesebbnek , aggasztóbbnak. , Miveletlen "s tunya a" nép , mond némellyik ; nemesb vágyai nin- csenek, ezért nem is dolgozik, csak a" meddig állati szükségeit kielégiti ; tehát népnevelés , népiskolák szükségesek." , Népességünk csekély, és munkás kezek hiányzanak" — szól egy másik. ,, Közlekedési eszközeink , jó közönséges és vasútaink , csatornáink nincsenek , vizeink szabályozatlanok. "S ekképen rosz közlekedés miatt, a" mit veszünk , drágábban veszszük, a" mit adunk, olcsóbban adjuk" — panaszkodik egy harmadik. ") Lehrbuch der Statistik der europáischen Staaten. HITELINTÉZETEK BEFOLYÁSA A" NEMZETI JÓLÉTRE. 241 , Adót nem fizetünk ; pedig a" ki a" czélt akarja, az eszközt is kell akarnia. Ha p. o. csak egymilliót fizetne az ország, "s fordítná hasznos czélokra, micsoda eredményeket láthatnánk csak néhány év alatt is?" folytatja a" négyedik. — Mondják továbbá: a" munka nincs jól felosztva. Smith Ádámmal már sokat előhozták példaként a" tűkészítést a. munka" felosztására. Ha t. i. egyetlen munkás egy varró tűt eleitől fogva maga készítene el, alig tudna naponként 20-nál többet elkészíteni, midőn most egy tű 80—90 kézen megy által míg el készűl, "s egy emberre napon- ként több mint ezernek készitése esik. — Igy a" szellemiekben is. A! ki csak egy művészetet űz, sokkal többre viheti ügyességét, mintha töb- bekre forditja idejét. Csak egy túdomány is a segédtüudományokkal ko- runkban olly terjedett, hogy a! legszorgalmasb ember is sajnosan érzi alapos ismeretek" szerzésére élte" rövidségét. Nálunk ezekkel ellenkező- leg iskoláinkban mindent összevissza tanúlunk, "s tanítunk. — Igy csak- nem az egész ország füldmivelő, "s hazánknak népességre nézve máso- dik városa a! helyett hogy ipart, kereskedést pártolna, egész erővel földmivelő — millyen az ország" legnagyobb része — lénni törekszik. Tör- vényhatósági tisztviselőink (s publicistáink egy személyben birák, tör- vényalkotók, végrehajtók , kormányzók, rendőrök, útcsinálók, vízsza- bályozók , adókezelők stb. — Valóban nem volna csoda, ha egy foglal- kodás sem menne rendében. Mások még másokat is hordanak fel, millyenek: hiányos jogszol- gáltatás, ősiség, a birtok" bizonytalansága, vállalkozási és részvénytár- súlati, "s általában közszellem hiánya, magyar nagy birtokok" jövedel- meinek nagy részben külföldre folyása, takarék- és ápolóintézetek" is- meretlen volta, nagyobb városok, különösen aránylagi főváros nemlé- te, ferde nézetek , előitéletek" uralkodása , czéhek , monopoliumok , pri- vilegiumok mint a" munka-szabadság megannyi bilincsei. Mind ezekre a! tizedik vagy huszadik azt feleli: , Barátim! ti cir- culus vitiosusban forogtok. Azt mondjátok: szegények vagyunk, a! nép míiveletlen, tehát a" népet neveljük. — Igaz, de miból neveljük ; miből állítunk népiskolákat, miből fizetjük, sót miból neveljük magukat a" népnevelőket? Azt mondjátok : népességünk csekély , és munkás kezek hiányzanak, — Igen de Angolhonban felszámítatott, hogy 20 millió la- e zÉttesT Te Kg Ana SENANAT ÉSE 31 242 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG ÉRTEKEZÉSEL kos erőművek" segítségével többet dolgozik, mintha 200 millió lakosa volna. Azonban hogyan tegyünk szert eróművekre; sem pénzünk sem elég ismereteink. Azt mondjátok: hiányzik nálunk a! válalkozási szel- lem. Igen de miből, midőn nincsenek heverő tókéink? Angolországban mintegy ötödfélszáz részvény-társaság több mint 26 millió darab részvé- nyekkel bir"), "s ha mindenikre csak 100 forintot számitunk ezüstben, ezeknek pénzbeli értéke maga fülebb rúg 2 milliárd, és 600 millió ftnál. Ha Magyarországnak termő füldét 4000 négyszög mérföldekre teszszük , "s egy illy mérföldet 16,000 hóldjával, "s hóldjat egyremásra 40 ezüst forintjával számitjúk (4,000X16,000X40) teszen: 2 milliárd 560 millió forintot, "s csak magok az angol részvények, vagy ezekben fekvő pén- zek mind elnyelnék az egész magyar földbirtokot." —-Igy egyebekre néz- ve is. Véleményemmel sok bajunkon pénz nélkül is segithetünk ugyan, de mégis nem tagadhatni: a" pénz, mint nervus rerum gerendarum, egyik és tetemesebb hiány, melly intézkedésekre várakozik. — Illyen intézkedések a hiteliek, "s bátor vagyok ezen hitelintézetek szellemé- ról, lényegéről következő egy-két észrevételemet, hazafi társaim! be- "cses figyelmetökbe ajánlani. Hitel szélesebb értelemben, azon bizodalom valakiben, hogy ez minden helyes várakozásnak megfelelni képes, megfelelni kész; szo- rosb értelemben, hogy az fizetési kötelezettségét teljesitendi. Akarat és tehetség azon két alap, mellyen minden bizodalom, tehát a hitel is épúl. Ha ezen bizodalom valakinek csupán akaratában azaz személyes minőségében helyeztetik, az személyi hitel; ha pedig a" kötelezettség tehetséggel azaz ingó vagy ingatlan vagyonnal (ingó "s hitelzáloggal) biz- tosítatik, vagyoni hitel. Noha régibb időkben is találtatnak némelly nyomai a" hitelnek , mindazáltal nem csalatkozunk, ha azt valljuk, hogy az az újabb kor" szüleménye, melly mai időben, főleg a" váltók, bankok "s hitelrend- §) Industrie- und Actien-Chronik. Melléklap: , Der österreichische Actionár" folyó- irat 1840-diki 36. számához. HITELINTÉZETEK BEFOLYÁSA A" NEMZETI JÓLÉTRE. 243 szerek" intézeteitől, munka-szabadságtól , országos élet nagyobb biztos- ságától, tökélyesbített jogszolgáltatástól gyámolitva , némelly országokat már az anyagi és szellemi virágzásnak bámulandó fokozatára is emelt. Legnagyobb befolyása "s országgazdasági értéke abban áll, hogy annak, ki pénzben szúkölködik, de a" kiben ész, ügyesség és munkás- ság nem hiányzanak, pénzt teremt; még pedig ha anyagilag tekintjük , csaknem semmiból , ha szellemileg, "s ez emeli becsét legfelsőbb fokra, erényességből. Ezen tételre fordítandjuk legfóbb figyelmünket vala- mennyi hitelintézeteknél. A" lehető leggyakorlatiabb előadás fő törek- vésem. Van Bécsben két kereskedő : A és B, Londonban szinte kettő, C és D. Bécsi kereskedőnk A, adós a londoninak C-nek pamut-árukért , D londoni kereskedő pedig B bécsi kereskedőnek adós gyapjúért. Bécsi kereskedőnk A , le akarván adósságát róni, keres vagy kerestet otthon , t. i. Bécsben (talán a" börzén) valakit, kinek Londonban volna adósa; meg is találja B-t. — Megegyeznek. A B-nél londoni adósságát lefizeti, ez pedig londoni adósát D-t, egy levélben oda útalja, vagy arra bizza meg hogy tartozását csak Londonban C-nek, a" bécsi A" hitelezőjének fizes- se. Ime szembetünő hogy A B-re csak úgy bizandja pénzét, ha teljesen bízik, miszerint helyette londoni hitelezőjét bizonyosan kifizettetendi ; épen így bízik B is C-ben hogy utalványának Londonban eleget teend. Azonban meglehet, B-nek nincs is adósa Londonban, hanem ott €-vel csak olly egyezségre lépett hogy, ha ennek mint londoninak fizet- nivalója lesz Bécsben, mindenkor, avagy bizonyos summáig csak útaljon B-re, ő mindig fizetend helyette Bécsben, a" miért viszont a" bécsi B-nek megbízásait Londonban C fogja teljesiteni. Már itt szembetünőbb az egy- másba vetett bizodalom. Még az is lehet, A sem fizet B-nek semmit, hanem példáúl, még csak most akarván Londonban pamut-árukat vásárolni, és magának ismerőse vagy hitele ott nem levén, kész pénzét is most másba fordit- ván, kér B-tól egy Londonba szóló utalványt, "s ennek értékét csak ak- kor igéri megtériteni , ha az áruk már Londonból meg is érkeztek, vagy épen az áruk itthon mind el is adattak. — Itt már a bizodalom s hitel csaknem a" legfelsőbb fokra hágott, vásárlások történtek, fizetések esz- 31 244 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG ÉRTEKEZÉSEI. közöltettek, a" nélkúl hogy egy fillér is kiadatott volna. -Ezen utalvá- nyok az úgy nevezett váltólevelek, váltók, különösen másra idegenre intézett vagy útalt váltók, idegen váltók, Hasonló példákat százakat hozhatnánk elő, de lássuk az eredmé- nyeket. 1. A" pénz akár most akár később fizettetik ki, mind Bécsben mind Londonban helyben marad; tehát 2. A" pénzküldés" tetemes költségei megkiméltetnek, veszélyei nem léteznek; tehát 3. A" vásárlott vagy vásárlandó áruk is sokkal jutányosabban vé- tethetnek "s a nyereség bizonyosabb. 4. A" fizetés könnyűsége által a kereskedési kedv és üzlet szinte kimondhatatlanúl könnyúűl és emelkedik. 5. Bár egyik ország a másikhoz kereskedési viszonyaiban, több éven keresztűl szenvedőleg állana is, p. o. tegyen kivitele 100 milliót , behozatala 110-et, a. kulönbség 10 millió : ezen 10 millió nem kész pénz- zel, hanem csak a" mondott utalványokkal , váltókkal, egyenlítetik ki, legfölebb hogy a" váltók azon országban , mellynek több fizetnivalója van, jobban kerestetvén, áruk egy kissé fölebb szökken, mit váltófolyamnak hivunk. Miután pedig a" folytonos kereskedésben a" kivitel s behozatal szüntelen váltják egymást: a mondott esetekben évek mulnak el, a" nél- kúl hogy a" kereskedési úton arany és ezüst vitetnék ki; sót váltók mel- lett az arany és ezüst szinte csak áruvá válik a nemzetek közt, azaz csak úgy vitetik kereskedők által egyik országból a" másikba, ha mint más áru, nyereséget igér, t. i. ha bármi okból egyik országban sokkal drágább , szükségesb mint a másikban. Ezen tétel maga is eléggé meg- czáfolja a mercantil rendszer azon ferde elvét, mellytól még korunkban sem tudnak egészen megszabadulni, hogy a behozatalt a kivitelhez kell alkalmazni, "s ha ez nem kedvező arányban állana amazzal, mindenféle mesterséges és tiltó eszközökkel élni. A" mi a" mondattakból czélunkra. tartozik, abban áll, hogy vál- tók nélkúl külkereskedést képzelni is alig lehet; hogy minden, mi a külkereskedésben nyeretik, vagy legalább megtakarítatik, váltók, te- hát hitel által létesúl; hogy a" váltók az általok eszközlendő nagy bizo- HITELINTÉZETEK BEFOLYÁSA "A NEMZETI JÓLÉTRE. 245 dalomnál fogva a" pénz" helyét foglalják el, tehát pénzt, élénk külke- reskedést "s ez által is jobblétet teremtenek. Mi adja azonban a!" váltók iránt azon nagy bizodalmat, ezen hitelt? Semmi mint váltótörvények, szigorú váltótörvények. A" mondott bécsi "s londoni kereskedők, meglehet, egész életükben sem látták 7s látják egymást, hanem annyival jobban ismerik az illető országok" szigorú vál- tótörvényeit "s ezekben biznak, mellyek e? szerint a jogosság mellett, főleg a" hite! vezéreszméjén alapulnak. "S ime itt vagyunk a! hitelinté- zetek" egy fajánál, a" váltójognál, "s fogunk-e még csudálkozni csak a mondottak után is a" váltójog" szigorúságán és kiváltságain? De vessünk egy pillantást a" belső kereskedésre, "s egyéb üzletre is. Egy belföldi posztógyáros, bizonyos nagy kereskedővel alkut köt , bizonyos mennyiségű kész posztóra, mellynek árát talán váltólevélben csak esztendő múlva igéri fizetni. A" gyáros kettőzött munkásságra for- dítja minden erejét, gyapjú- kereskedőktől tetemes mennyiségű gyapjút vásárol hitelben, vagy a" kapott váltólevéllel (mellyért természet sze- rint ő is jót áll) több munkásai számára "s új erőművekért pénzt vesz fel kölcsön stb. A" nagykereskedő rövid időn megkapja a" kivánt posz- tót, eladja több részben kiskereskedőknek szerte az országban, szinte hitelben "s váltók mellett, hogy azok azt apró városokban rófönként né- mi nyereséggel elárúlván, bizonyos idő, talán félév múlva árát a nagy- kereskedőnek megtérítsék. Ime talán százezereket érő posztó állítatott elő "s adatott el, mind hitelben, mind azon jó reménységben, hogy kiki okosan felszá- mitván a lehető nyereséget és fizetési időt, a maga tartozását annak idejében pontosan, sót múlhatlanúl teljesítendi. Tegyük fel, hogy a kiskereskedők a" kitűzött határidóre nem fizetnének, vagy valóban nem is fizethetnének, akár ezen, akár más okból a" határidőre a gyártónak a" nagykereskedő nem fizethetne, a! gyártó ismét munkásainak, vagy a gyapjúkereskedőknek szinte nem; s így a gyapjúkereskedőnek is további üzlete, vásárlása szinte megakadna, vagy épen a gyapjú-termesztókkel talán ujabbi kötésének, mellynél fogva már előlegezéseket is adott azok- nak , szinte eleget nem tehetne, azaz a gyapjút pénz" hiányában át nem vehetné, s ekképen vegyünk nem egy , nem két esetet, hanem vegyük az üzletnek minden ágait; itt-ott némelly ember csak jó kedvébóől tenne ele- 246 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG ÉRTEKEZÉSEI. get fizetési köteleztetésének, "s törvény, melly az adást rögtön és szí- gorún kényszerítse, nem léteznék, nem maradna-e el akkor, már előre is, száz meg ezer vállalkozás? mennyire alantabb kellene itt állni a ke- reskedésnek , iparnak és termesztésnek, mennyire alantabb magának az erkölcsiségnek, mint a" hol ellenkezőleg gyors és szigorú jogszolgálta- tás a" kötelezettet tartozásának , igéretének , adott szó" szentségének pon- tos megtartására kényszeríti, a munkást, okos számitót. pártolja, segéli "s kivétel nélkúl mindenkit becsületének hű megőrzésére , és minden lép- teiben józan meggondolásra szoktat "s nevel. "S ím főleg ezek a! hitel-törvényeknek, u. m. betáblázási, ke- reskedői, csődületi, kiváltkép váltótörvényeknek valamint vezérokai, úgy eredményei is. A" váltók s váltójog fontos szerepét, a bankoknál is alább lá- tandjuk. Most menjünk tovább a" hitel-intézetekben. Voltak idők , "s volt egy-két város, midőn az embereknek a! sok érezpénz terhökre, az üzlet élénkségére nézve akadályúl volt. Főképen ide számítandók Hamburg, Amsterdám. Az illy kereskedői nagyobb városokban a jó értékű pénz" számlálgatása, méregélése, elő- "s hátra- hurczolgatása annyi alkalmatlanságot szült, annyi időt ráblott el, pedig az idő pénz, azt mondja az angol, hogy azon eszmére jöttek, tegye mindenki pénzét egy közös pénztárba , vezettessenek arról pontos köny- vek, irassék fel, ki mennyit tett le, "s ha valaki valakitől p. o. A B-tól 1000 arany árú portékát vett, A" értékéből a könyvben ezer arany vo- nassék le (terhúl irassék), "s B" számára tétessék (értékúl irassék), vagy ha akarja, neki kész pénzúl ki is fizettessék. — Igy időt, kényelmet nyervén, keves kész pénzzel (minthogy a" pénz többnyire a közös pénz- tárban hagyatott) sokkal több üzlet létesúlt, "s a kereskedés hasonlit- hatatlanul élénkebb lón mint különben. — Ezeken kivúl teljes értékű ezüstben, aranyban számitatván minden, ezek állandóbb becset kaptak, sót már nem is pénznemben, hanem rudakban , markokban számitattak, mellyek az elveszésnek, kopásnak, hamisításnak kitétetve nem voltak. Ezek az úgy nevezett forgatóbankok (giro-bankok), minthogy e pénzt vagy jobban csupán a könyvbe írt summákat, egyik emberról a másikra ezek forgatták. — Hanem ezek tulajdonképen nem tartoztak a HITELINTÉZETEK BEFOLYÁSA A" NEMZETI JÓLÉTRF,. 247 hitel-intézetekhez, minthogy ellenkezőleg ottan senkinek hitelt nem ad- tak, hanem kötelezettségeit kiki már előre letett kész pénzzel födözte. — Azonban ezek divatból majd csaknem egészen kimentek, részint mert az így letett pénz hasztalan vesztegelvén, semmi jövedelmet vagy kama- tot nem hozott, részint mert a" bankigazgatók, kormányok "s ellenség? rablásainak voltak gyakran kitétetve, részint végre, mert helyettök olly különös leszámító vagy kiegyenlítő intézetek létesültek, mellyek még a" kész pénzt sem tevék szükségessé; például: Két kereskedő egymástól ad §s veszen, a" nélkül hogy fizetnének, hanem mindent pontosan könyveikbe följegyeznek, "s bizonyos idő mul- va, p. 0. év" végével a" kölcsönösen adottakat összeszámitják, "s legfö- lebb a" különbséget fizetik ki kész pénzzel, vagy ezt sem, hanem jövő évre hagyják. Látható , így ezereket lehet kiegyenlitni, és ezen mód már való- ságos pénz-helyét pótol ki, pénzt teremt; de látható az is, hogy itt minden a? pontos, lelkiismeretes könyvvezetéstől függ, azért itt a" tör- vények ismét szigorún lépnek fel, a könyvvitelben hitelességet, legna- gyobb szorgalmat kivánnak, a" pontatlant, csalót kereskedői jog, váltó- képesség" veszitésével, sót fogsággal büntetik. — Sokadalmakban, nagy várasokban ezen kölcsönös kiegyenlítés" könnyítésére különös összejöve- telek alakultak, hol a kereskedők kölcsönös követeléseiket le- és fölirat- ják; így valamelly summa sokszor több személy" közbenjárúlása által egyenlítetik ki, p. o. A-nak adós B, B-nek C, C-nek pedig D, D-nek E, E-nek az első, t. i. A. — A clearing-house Londonban a" legnagyszerűbb illy hitel-intézet, hol pénzünk szerint naponként százmilliók számitat- nak le, "s egyenliítetnek ki kimondhatatlan kényelemmel, a nélkúl hogy többre mint egy-két ezer forint kész pénzre volna szükség kiegyenlítés végett "). Minden hitel-intézetek közt a? hitelnek legjóltevóbb , legfensége- sebb, legnagyszerübb hatását a" jegybankok nyilvánították, de ezek szül- §) Staatswissenschaftliche Versuche über Staatscredit, von Eduard Baumstark. 59. lap. 248 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG ÉRTEKEZÉSEI. ték a legnagyobb zavarokat, és millióknak nyomorjait, vagy szegény- ségeit is. Ha valaki, bárki legyen az, de a" kinek fizetési képessége "s aka- ratja legkisebb kétséget nem szenved, valamelly kötelezvényt bizonyos summa! fizetéséről kiad, példáúl, valaki 100 ezer forint árú gyapjút vesz, "s ezért magáról csak kisebb-nagyobb kötelezvényeket ad, olly föltétellel hogy bizonyos idő múlva, vagy épen idő-kikötés nélkűl akár- mikor kész pénzt ad érettök, mind addig mig a" hitelezőnek, vagy kö- telezvény" birtokosának akármi okból kész pénzre szüksége nincsen, teljességgel nem lesz oka azon adósság kifizetését kivánnia. — Illy mó- don könnyű átlátni, miképen lehető, hogy valamelly magános vagy tár- saság, avagy országhatalom illy kötelezvényeket bocsát ki, mellyek mindenkitól épen olly örömest elfogadtatnak, mintha kész pénz adat- nék. Ki nem tudja a" mindennapi tapasztalásból hogy némelly szavatar- tó ember. olly hitelt kap, miszerint neki pénzét mindenki" örömestebb adja 5, 4 "s kevesebb kamatra is, mint másiknak 6, 7-re "s többre is? Az illyen már azzal is nyerne, ha ő kevesebb procentre veszen fel pénzt kötelezvény mellett, "5 drágábban adja másnak, de vigyázattal. — Ha- sonló körülmények szülték a" jegybankokat , "s általok kiadott bankje- gyeket, mellyekben hitelezőnek többnyire azoknak minden birtokosa , minden , előmutató" jelöltetik, így tétetvén nemcsak a" könnyű forgásra alkalmasokká, hanem főleg azt is nyervén hogy mindenkitől kész pénz gyanánt akármikor tovább adathatnak. Láthatni hogy mindennek, ki- nek kezébe illy kötelezvény kerúl, adósává válik a kibocsátó bank. A" bizodalom megnyerésére "s fentartására pedig a" bankok kü- lönböző eszközökhöz nyúlnak. — Ha több jegy, mint valakinek tárában kész pénze van, ki nem bocsátatnék, ez kétségtelenűl a legnagyobb biztosságot adná, mert minden papir minden pillanatban kész pénzzé vál- tathatnék. — De ez alig nyujtana más hasznot mint azt , hogy forgásban ércz helyett csak papiros kopnék, ellenben még papirosnyomtatási költ- séget okozna "s utáncsinálással és veszteséggel is járhatna. Azonban mind azok, kik akármi módon illy kötelezvényeket köl- csönképen adtak ki, azt tapasztalák, hogy mindenki bizvást használja azokat, fizet velök, a" nélkűl hogy beváltatásuk kivántatnék, tehát ter- mészetesen így okoskodtak: Hiszen nem szükség hogy mind kész pénz HITELINTÉZETEK BEFOLYÁSA A" NEMZETI JÓLÉTRE. 249 födözze azon kötelezvényeket , vagy jegyeket; ha ugyanannyival gyárat vagy más birtokot veszek , "s ezt magát kötöm le érettök, ez szinte olly biztosságot nyújthat; miért nem csinálhatnék e" szerint 100 ezer kész pénzemből 200 ezerről szóló jegyeket? még az a hasznom is lesz, hogy a" másik 100 ezerrel vásárlott vagyonom, például gyáram is jövedel- mez, a jegyekért pedig, mellyeket kész pénz gyanánt kölcsön fejében adtam ki , csekély költséget vagy kamatot fizetek. — Sikerúl az okosko- dás. Most már nemcsak vett saját birtokára ad ki kötelezvényeket, ha- nem másokéra is, péld. újra 100 ezerről szólókat; "s azon birtokot magának hypothecául — hitelzálogúl — leköti, mert úgymond, nekem ezek szint- úgy biztosságúl szolgálnak, tehát azoknak is, kiknél az én kötelezvé- nyeim — jegyeim — vannak; én pedig az adott jegyekért, mint kész pénzért kamatot kapok. — Tehát már 300 ezerről szóló jegyeim vannak a közönségnél, mellyektől ó semmi, vagy igen csekély kamatot fizet, neki pedig egy részről a vett gyár szépen jövedelmez, más részról mind azok , kiknek kölcsön adta a jegyeket, kamatot fizetnek. — A" haszon szembetünő. — Ujabban készített jegyeivel új birtokokat vesz, új köl- csönöket ad, "s ekképen igen rövid idő alatt értékét öt, hat, tíz annyi- ra nevelte. Az országhatalmak pedig így okoskodtak : Jelenleg ugyan pénzünk nincsen, hanem még ezen évben ennyi meg ennyi millió foly be, példáúl adóban, azonban épen most kellene némelly rendkivűli költségeket fö- dözni, tehát adjunk ki kötelezvényeket (papirpénzt), azaz fizessünk ezekkel , mindenikre reá irván, hogy minden köztárainkban kész pén- zúl, "s adóban is elfogadtatik, sót az előmutatónak abból, a" mi azon közben adóúl jó értékű pénzben bejön, tüstént beváltatik. — És úgy történt. — A" kormány az adót szerencsésen előlegezte, de ó is igéreté- nek eleget tón, jegyeit mindenütt elfogadta, mindenik előmutatónak be- váltotta. — Következő években újabb sót nagyobb , igazi vagy csinált szükségek mutatkoznak, az egyszer szerencsésen megpróbált múd már kétségbe sem vétetik, a" jegyek nemcsak a" jelen, hanem már jövő, sót harmadik , negyedik évi jövedelmeket is előlegezik, "s képviselik ugyan de nagyobb biztosításukra már a" birodalomnak egy bizonyos része is le- köttetik. Bi ÚT ÖNK. VI: 2 32 250 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEI. Mi lesz mind ezekból? A" fentemlített magánosról azon hír terjed el, hogy fényüző, egy-két nyerkémlete — speculatiója —- nem is sze- rencsésen sikerúlt, "s ime minden, kinek kezében jegyei vannak, megfé- lemlik és siet hozzá beváltatni azokat; a 100 ezer kész pénz csak ha- mar elfogy, gyára vagy más birtokai ugyan vannak, de ha ezeket áru- ba bocsátja, még jobban elijed a" közönség, azonban nem is olly könnyű eladni mint venni, tehát 10, 20 procentre veszen fel pénzt, ezekkel fi- zet, ezek sem elegendők, birtokaira kerűl a" sor, már csak fele áron adattak el, végre fizetni többé nem képes, és a" lekötött — inhypothe- cált — vagyonért már csak kétségbe esett hátralevő hitelezői — jegyei- nek birtokosai — pörlekednek, szerencsések ha a kezökben levő jegyek- nek egy harmadát megkaphatják, vagy még kevesebbet. Az országhatalmak . papirosairól lássuk csak az éjszakamericaiak és francziák" példáját. — Amazok a függetlenségi háborúban az úgy ne- vezett Kék-hegyekhez nyugat felé mérhetlen térségeket kötöttek le pa- pir pénzeik" biztosításáúl, emezek assignatáik" hitele végett a papság és kivándorlott nemesség" roppant birtokait, nemzeti vagyon név alatt zü- logosították be; "s egyik sem menthette kibocsátott jegyeit értékük ve- szélyétől, sót csaknem teljes értéktelenülésétől. — 1796. évi martiusban 7200 francnyi assignatákat lehete kapni egy jó értékű Lajos-aranyért , pedig halálos büntetést is szabtak arra, a" ki el nem veszi; e mellett a ki bizonyos számú jegyeket mutatott elő, mindjárt kihasítottak neki a mondott nemzeti vagyonból egy részt, de ennek sem volt a" külső és belső háborgások miatt majd semmi értéke. Ezek s több hasonló példák szomorú, de tanúlságos iskoláúl szol- gáltak korunknak. Azon meggyőződés, hogy bankjegyekkel a" csereesz- közt czélszerüleg szaporítani, "s ez által nemcsak a papiros pénznek okosan számitó kibocsátóját szép nyereségekben részeltetni, hanem más részról a" pénz" szükén, uzsorákon egész országban segíteni, "s a pénz- forgást könnyíteni lehet, sót — miután az ipar, kereskedés és minden- féle munkásság az ujabbi szabad elvek által hasonlíthatlanúl több csere- eszközt azaz pénzt kellékez, mint a" mennyi arany, ezüst a" világon van, — melly pedig a rabszolgaság idejében untig elegendő volt; — nemcsak, hanem miután némelly bankok, "s különösen a" londoni, né- HITELINTÉZETEK. BEFOLYÁSA A NEMZETI JÓLÉTRE. 251 melly hibák mellett is fennállottak, és ez utóbbi valóban csodákat vitt véghez, "s országok, egész Európa megszabadításában fontos szerepet játszott — nélkülözhetlen is, ezen meggyőződés, mondom, megmara- dott, sót erősödött, hanem a sniként-re nézve más elvek állítattak fel, úgymint : 1. Bankjegyeket alapitni nem lehet fekvő vagyonra, nem lehet iparvállalatokra. Alapítani fekvő vagyonra nem lehet, mert ez apró ré- szekre szét nem darabolható, "s könnyen el nem adható, mint múűnyel- ven mondják, nem izgósítható , "5 bár béke" idején becses, de csak egy kis háborgás legyen, senki nem biztos benne; a . midőn az aranyat, ezüstöt kiki jobban megórizheti, elrejtheti vagy magával viheti. Hogy szinte nem lehet iparvállalatokra , például csatornákra, vasútakra stb. csak egy példát lássunk. A" belga bank a" többi közt legújabban mintegy 16 millió francnyi tókéig bányák, különösen szénbányák" mivelésével is foglalkodott. Egy darabig jól ment a" dolog, de később némelly politiai fordúlások, gabonadrágúlás és ezzel minden élelmi szerek" árának emel- kedése, "s egyebek következvén be, mellyek egy részről a" productiót — előállítást — az ipar" minden részein nyomták, más részről a közönség szükségben; "s némi félelemben is levén, az érték -jegyeknek, millye- nek a" bankjegyek, pénztár-levélkék (Cassenscheine) stb., valósitását, be- váltását huzták magok után, ezeknek természetes eredménye lón, hogy a" bank mindenfelől kész pénzfizetésekkel ostromoltatott , magok a! vele összeköttetésben álló iparvállalatok, példáúl szénbányák, mellyeket fen- tartani kötelességében sót legfőbb érdekében állott, a" munka" folytatha- . tása végett, kész előlegezéseket kivántak, mind ezek miatt kész pénze csakhamar kimerítetvén, egyéb segédeszközei pedig nem levén, 1838. decemb. 18. fizetéseit megszüntette. — És ha Belgium derék királya és kormánya több mint kétmillió franc kész pénzzel, és ipar -üzésére néz- ve, a" vasúton szükséges 5 millió francnyi szerek" szállitásának megren- delésével és még egyebekkel nem segit rajta, az egész ország ipara, a legnevezetesbb házaknak megbukásával, halálos döfést kap, 7s a" szük- ség és zavar legfőbb fokra hág vala. — Jelenleg pedig ügyei egészen más lábra állítattak és másképen intéztetnek, — Ugyanis 2. Bankjegyeket alapítni lehet minden esetre egy részben készen levő aranyra, esüstre, más részben — mert mint fölebb is láttuk, ha 59 352 A" MAGYAR TÚD. TÁRSASÁG ÉRTEKEZÉSEI. csak annyi bankjegyet adnánk ki, mint pénztárunkban arany "s ezüst van, úgy semmit sem nyernénk — más részben mondom, olly ingósá- gokra , mellyek hamar "s könnyen pénzzé tétethetők , mint arany és ezüst ékességek , illyetén házi készületek , mellyeket szükség" esetében, pénz- verő házba is lehet küldeni, vagy könnyen árverésre bocsátani, külö- nösen pedig szilárd váltólevelek, mellyeknek adósai, ha a" fizetés ideje- kor nem fizetnek, a" váltójog szigorúsága által, erre rögtön szorítatnak , és szorítathatnak. I A" munkálatok lényege ez: A" bank" tőkéje" alapja legyen 5 mil- lió. Ez elzáratik; hanem készítetnek két vagy három annyi bank -je- gyek, p. o. 15 millió. A" kinek pénzre van szüksége, a banktól köl- csön kér, ez annyi jegyet ad váltólevelekre, mennyit a pénzkérő tel- jesen biztosíthat záloggal vagy kezesekkel (millyenek a" váltón a" többfé- le aláirók is), így adja ki mind a" 15 milliót, t.i. mind vagy ingó zálog vagy a váltókon kötelezett szilárd nevek mellett. — Láttuk, tulajdon- képen az arany , ezüst kész pénz csak 5 millió, de hiszen ingó zálogban , "s szilárd váltókban (mellyeken rendszerint három neveket, vagy is ke- zeseket kivánt), az arany ezüst pénzen felúl még legalább is 15 millió értéke van, és így mind összve 20 millió, tehát 15 millió jegyei 20 mil- lió értékkel födözvék. — A" kölcsönt pedig nem adja sokára ; három hó- nap a" legszokottabb határidő, tehát három hónap alatt, ha akarja, mind a 15 millió kölcsön visszafizettetik, meglehet hogy mind az ő jegyei- ben, de hiszen semmi baj — kamatokban ekkor legalább már más pénzt kel- lett az adósóknak hozniok, "s épen ebben áll nyeresége ; — minthogy pedig 15 milliótól fizették a kamatot, kész pénze pedig tulajdonképen annak csak X része volt, tehát bár száztól csak négy kamatot kap, még- is neki 3Xx4—12 kamatot hozott lezárt tőkéje. — Ha látja hogy papirjai elég hitellel birnak, "s alig van ember a" közönségnél, ki akár bizodal- matlanságból, akár más okból némellyeket kész pénzzel (aranynyal, ezüsttel) fölváltatott, tehát alapja nagyobb részben megmaradt, sót tán némelly adósok újabb érez pénzzel is fizettek a" három hónapi fizetés után: a" visszaadott jegyeket újra kiadja, vagy azokat megsemmisítvén , helyettök újakat készit, — az újabban adott kölcsön, a mondottak sze- rint, újabb három hónap alatt ismét vissza jó, sót ismét kamattal fizet- tetik vissza (ha t. i. mint váltóknál szokás, előre már le nem vonatott) ; HITELINTÉZETEK BEFOLYÁSA A" NEMZETI JÓLÉTRE. 253 a" ki nem fizetne, annak ingó vagyona mint zálog, a" bank" tulajdonává válik, és rendelkezése alá kerúl, "s a váltók törvény" utján behajtatnak "). Ezekből láthatjuk: 1) Hogy a bank csak a" mérséklett arányt meg ne haladja — 3 legfölebb 4 annyi jegy mint arany ezüst pénze van , közönséges tapasztalás szerint a" maximum — egy évnegyed alatt min- den jegyeit részint beválthatja, részint adósai által befizettetheti, 7s ily- lyen bank crisisbe, zavarba még soha sem jutott ; 2) 5 millió alap mellett évnegyedenként 15, évenként pedig 4X15—60 millió jegyet bocsát ki , de körülbelől ugyanazt újra be is veszi, tehát 5 millió alappal 60 "s több millió (tiz, tizenöt annyi) jön évenként forgásba a banknál és bank ál- tal; 3) a bank kölcsönöz csupán 4 kamatra, tehát a. munkás , kereske- dó, mesterember, gyártó, földmivelő olcsó pénzt kap — "s mellyik ter- mesztó, mesterember, kereskedő stb. az, kinek gyarapodására, sót munkája kezdésére, tőkére, kész pénzre nem vólna szüksége? — "s ol- csó pénz mellett, t. i. 4 kamat fizetése mellett, minden iparkodó magá- nak is nyerhet valamit; — 4) maga bank, vágy mivel a" bankot többnyi- re társaságok, tőkepénzesek" társaságai — részvényesek — alkotják, ezek jó kezelés által kapott tőkejektől 10 "s több procentumot is kapnak ; tehát 5) mind a" tőókepénzes, mind a" pénzetlen de munkás közönség, "s . így a nemzeti jólét véghetlenúl nyer, "s gazdagszik általok ; ezért mond- ja azon nagy fia hazánknak, ki e" szunnyadozó hitel-eszmét is első külté fel bennünk "") : , A" nemzetek mai körúlállásaiban a pénz a munkával olly szoros összeköttetésben áll, hogy majd egyik az ok és következés , majd a" másik, valamint az esőbóől góz, köd, felhó, lesz, "s azokból megint eső, — úgy a munkából pénz lesz, a" pénzből ismét munka." Kormányok pedig több hónappal elébb veszik be, és forditják haszonra az adót , "s e körúlmény maga véghetetlenúl könnyíti az okos kormány- zást, sót illy jegyekkel kölcsönvételek is eszközültethetnek. , Mit ér a. három hónapi kölcsön?" hallom mintegy ellenvetéské- pen. — Kereskedőnek , mesterembernek sokszor ez is sokat ér, azonban ") Ezeket így megszaggatottan csak világosság" okáért adtam elő, mert a" munkála- tok szakadatlanúl folytattatnak , naponként kölcsön ad a" bank, "s naponként sze- di be régibb kölcsöneit. 18) Hitel" gróf Széehényitől. 254 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG ÉRTEKEZÉSEI. ezen részint azzal segitnek a: bankok, hogy a! kinek tovább is van szük- sége a pénzre, "s jókor jelenti magát, annál a" körűlményekhez képest a" kölcsön újra három hónapra, ismét tovább is meghagyatik, részint azzal, hogy körúlbelől annyi jegyet, mennyi a" kész pénzzel van fedez- ve, és így a. fönebbi esetben közel ötmilliót hosszú időre, több évekre, lassú lerovás mellett is kölcsönözhetnek, — Illy kölcsön főképen földbir- tokosnak használ. Egy részben a!" bajor bankban ezen elv is alkalmaz- tatik. Legfőbb panasz jegy-bankok ellen, hogy a pénzt szerfölött meg- szaporitván, a! pénz" becsét leszállítják, minek ellenében aztán minden- nek ára fölemelkedik, s drágaságot szül, a mi azokra nézve, kik ál- landó jövedelemből élnek, millyenek a" régi alapitmányok, status" szol- gái stb. , fölötte nyomasztóvá válik. Azonban ezen ellenvetés csak oda, il- lik, hol nincs már munka , nincs munkás, melly "s ki a pénzt fölemész- sze, használja. Nálunk még a: munka egyebek közt pénzéhségben is sin- lik. " Más részról az álladalomnak is kötelessége az illy bankra ügyelni , hogy a pénz kelleténél többre ne szaporitassék. Magános bankurak kivált csekélyebb tőkével egészen hasonló rendszerrel munkálkodnak ugyan, de némileg különböző módon. Tegyük föl, X bankúrnak van 100 ezer frtja. Ehez még elkészit 100 ezer forin- tot tevő váltókat. Ő a" 100 ezer kész pénzt is kiadja kölcsön, példáúl 6 procentre, de szinte rövid időre; a visszafizétesi napokat pontosan föl- jegyzi, vagy is magának egy bankkalendáriomot csinál. Most kér vala- ki tőle kölcsön hat hónapra 10 ezeret. Megnézi kalendáriomát. Épen három hónap mulva fizetésúl jön be 10 ezere. ,, Szivesen adok — mond — íme egy váltóm, három hónap mulva fizetek önnek 10 ezeret,"" — A" másik elveszi, mert tudja hogy X bankúr váltóját tőle minden ember fi- zetés, vagyis pénz gyanánt elfogadja, mert mindenki ismeri "s bízik hogy X a mint igérte, három hónap múlva csalhatatlanúl fizet. Háta másik mit ad X-nek? Ad egy váltót hat hónapról szólót, és fizet előre, vagy már a váltóra 10 ezeren felúl felirt hat procent kamatot. — No hát mit nyert a bankúr? Felelet: 12 procentet. — Hogyan? Mert kész pénze- ért kapott 6 procentet, hiteleért szinte annyit; mert tulajdonképen csak hiteleért kapta három hónapra a" hatos kamatot; mert még csak három hónap mulva tartozik kész pénzzel fizetni, azalatt csak váltójáért, azaz HITELINTÉZETEK BEFOLYÁSA A NEMZETI JÓLÉTRE. 255 hiteleért, vagy is adott szava" szentségéért, tehát rényességéért kapja a" kamatot. É i Vannak társaságok mellyek jegyeket nem bocsátnak, vagy nem bocsáthatnak ki, hanem bizonyos tókét tevén együvé, ezt közösen úgy kezelik, hogy kamatra mindennek, ki biztosságot nyújthat, pénzt ad- nak , egyszersmind, a kinek heverő pénze van, azt takarék-pénztárak" modjára, kamatra beveszik, kiadják, "s ekképen ezek mintegy közben- járók a" tőkepénzesek és kölcsönvevők között, nyereségök csak úgy le- het, ha ók kisebb kamatot fizetnek, mint kapnak. — Ha váltókra köl- csönöznek váltóbankok, leszámító - bankok (disconto-bankok), ha egyéb ingóságokra is , kölcsönbankoknak (Leih-bankok), ha fekvő javakra — hi- telzálogokra , — hitelbankok (Hypothecenbank) — Ha ország alakitja, országos, különben magánbankok. A" bankok" több nemét lehet egyben egyesítni, mint a" bajor bankban. Ennyit a bankokról. Hitelintézetekhez tartoznak a" zálogházak, mellyek régebben mon- tes pietatis (monti di pieta) néven, részint mivel a" kamatok tilosak vol- tak, részint hogy az uzsorát korlátolják, mint láttuk, kegyesség szine alatt alakúltak, de utóljára magok üzték az uzsoórát. A" hitelegyesületek illy formán alakulnak: Több földbirtokos tár- súlatba áll, kik együttes javaikat a" hitelezőknek mintegy biztosságúl le- kötik, melly társúlatba mások is folyvást szabadon léphetnek, úgy hogy a" hitelezők nem az egyes javakra adtak pénzt, haném az égész társúlat kezességére. Azonban minden egyes jószág csak annyiért, "s annyiban kezeskedik, a mennyiben a! hitelt használta. Ha valamelyik adós aztán nem fizet, vagy roszúl gazdálkodik , a! társúlat zárt vet reá, "s az gaz- dálkodik , míg az adósság részben vagy egészben le nem rovatik. Köte- lezvényeik a" közönség" kezében is foroghatnak, ha t. i. a kamatok pon- tos fizetéséről s egyebek" teljesitéséről elég biztosságot nyújtanak. — Legnevezetesebbek ezek közt a" siléziai intézetek. Nem mindenektól tar- tatnak czélirányosokul, mert sokszor a" haszontalan adósság-csinálásra is kedvet adnak a. birtokosnak, hisz" legroszabb esetben sem vész el jó- szága, hanem legfölebb több év alatt zár alatt tartatik; maga a" zár alatt tartás is nem igen mozdítja elő a" földmivelést, az! égésznek igazgatása pedig költséggel jár. — Czélirányosabbnak látszik, ha az adús" javai nemfizetés" esetében árverésre bocsátatnak. Nálunk illy intézetek azért 256 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG ÉRTEKEZÉSEI. is kivihetleneknek látszanak, mert a" nemesi jószágokért mostani törvé- nyeink mellett árverés" utján fölötte keveset adnak, de azért is, mivel azok csupán 3, 4 procentes hitelezésből tehetnének jót; úgy de ki hi- telez,. ki hitelezhet nálunk még most 3, 4 procentre? A" közhitel, országos hitel is köz bizodalmon, a" köz életbeli akaraton és tehetségen épül. Bent erkölcsi és értelmi miveltség , szigorú jogszolgáltatás, jólét, jú rend; kint az adott szó" szentsége a" fő kellékek. A! közhiteltől Magyarországon még szinte igen távol állunk. Egy dolgot nem mellőzhetek. Valamelly országnak vas vagy kö- zönséges utakra, csatornákra volna szüksége, "s példáúl 50 millióból azok előállítathatnának. Ha kétmillió adó vettetnék évenként az egész népességre, ez távolról sem volna talán olly terhes, mint ellenkezőleg azon haszon, melly a mondott utakból, csatornákból a" termesztésre, iparra "s kereskedésre hárámlanék. Igen, de kétmillió adóból útak, csatornák legjobb esetben is. csak 25 év mulva jönnének egészen létre , hasznukat más nemzedék venné, nem az, melly a terheket viselte. Mit teszen tehát az ország? Kölcsönt veszen fel 50 millióig, példáúl 4 ka- matra, a" csatornákat stb. olly gyorsan mint csak lehet elkészíteti; más részról arról is gondoskodik, hogy a" maradék ezen adósság! fizetésével ne terheltessék , azaz ennek évenkénti törlesztéséről. A" kölcsön pedig leggyakrabban így létesűl: Gazdag tőkepénzek- kel, bankokkal kül- vagy belföldiekkel, kik a" kölcsön megszerzését igérik, kölcsöni szerződés köttetik, kamat-igérés mellett apró kötelez- vények, p. 0. 100 forintosak készítetnek, "s a" közönségnél áruba bo- csátatnak, vagy — a!" mi kevésbbé czélirányos — a kamatok nyerő sorsokká forditatván , — kamatigérés nélkül sorsjelek" alakjában árultat- nak. Igy az évenként fizetendő kétmillió adóból az ország a" kölcsön" kamatját fizeti (4 procent esik a" fölvett esetben), a" csatornák? jövedel- meinek egy részét törlesztő alapúl használja, tegyük fel példáúl, hogy csak két procentet (a fönebbi summához u. m. 50 millióhoz képest egy milliót) jövedelmeznek az utak, — az egy millió évenként a" kölcsön" törlesztésére fordítatik. Csupán 2 procent törlesztéssel is lerovathatnék 50 év alatt az 50 millió, úgy de az évenként kamatúl fizetendő kétmillió adó "már csak néhány év mulva sem megyen fel egészen a" kamat! fizeté- sére, minthogy enyésztés által mindig fogy az adósság, tehát az adónak HITELINTÉZETEK BEFOLYÁSA A" NEMZETI JÓLÉTRE. 257 is egy része már nem kamatra, hanem törlesztési alapra fordítatik , ekképen az egész adósság 29 év alatt teljesen lerovatik"); sót jobb utak által az ipar, kereskedés lassanként élénkülvén, az utak is többet be- hoznak , "s ekként reménylhető, még rövidebb idő alatt szünik meg az adósság, s az el miatt történt adóztatás. Ez az országos hitelben a hi- tel - rendszernek egyik, "s jelenleg legszokottabb neme. — Igy látjuk a kormányokat, kamarákat országos intézkedések, vasutak stb. végett milliókra hitelt nyitni. — De látjuk hogy ez csak némi adóval eszközöl- hető. — Hazámfiai! elég-e ez annak némi megismertetésére hogy adó nélkűl a miveltség" mostani állásában nagyot soha, de soha véghez nem vihetünk, hogy adó nélkül örökre de örökre törpe nemzet maradunk ? §) Az illy törlesztési évek egyfelől a" kamatokhoz , másfelől a" törlesztési procen- tekhez képest következőleg számítatnak : ú 97"5—1 9—1 Formula Salomon bécsi professor?" Arithmeticájából. $—a. mellyben S madóssági summa , példánkban 50,000,000, rövidebb számban 506 107 asz törlesztési summa , példánkban két procent— egy millió — 10" n — törlesztési évek" száma , mellyet tudni "s kikeresni akarunk. 9—16 kamat, példánkban 4 procent—0"04. Lesz tehát zsigeri a" föntebbi formulából : n log. 9—1og. [s 2. a-1]— og. [s 5(9—1) 4 a J— log. a és n- log. (s (9—1)4-a]j—log. a log. 9 számokban n—7log. (5.1070"04--10") — log. 10" log. 1" 04 7 ]log. 3.10" —1og. 10" log. 1" 04 U-log. 3—1og. 1 — log.d04 7 — 4771213 170333 — 28 egész és Mw rész év. M. ÍT. T. ÉVK. VI. 2. 33 258 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEI. Annak megitélhetésére milly módon , "s milly gyorsasággal téríti meg a" nemzeti jó- "s jobblét azon költségeket, mellyek annak előmozdi- tására tétettek, íme egy példa Theobald után. , 1775-ben Angolország közadóssága 3000 milliót tett; a száraz- . földi fináncz-értók már közeledni látták bukását, "s köztök maga nagy Fridrik is; az americai "s franczia háborúban — az angol mindig csak nemzeti háborút folytatott, azaz nemzeti érdekből folytatott háborút — azon adósság több mint hatszor annyira, háromról 19 ezer millióra nőtt. Napoleon épen olly hihetetlen mint Fridrik, a" tökéletes bukást elkerúl- hetetlennek tartotta " minden nép jósolgatta. Mint áll most a dolog — ezen jósolgatások" daczára — Angolországgal? 1813-ban szárazföldi zár, papir pénz, bankzavar, kész pénz" kivitele, nyomasztó adók, 35 pro- cent váltófolyam, a jó érez hasonértéken alól. — Ellenben 10 év mul- va 1824-ben: váltófolyam, az ércz hasonértékén felúl, a" három király- ságban kész pénz" forgása, 500 millió tartalék a bankban, 550 millió adó-leszállitás, 150 millión felűl a" törlesztési tárban, a" műipar a leg- felsőbb fokon, és Angolország a" világ -kereskedésnek birtokában!" ,,S a Towertól minden ágyulövés mind a" két égsarkon, "s mind a két In- diában újra hangzik" úgymond Hassel. Ezek szerint nem lesz érdektelen ide igtatni ef következő tablácskát: Kamatláb. Törlesztési procent. ] Törlesztési évek" száma. 50. 37. 31. 26. 57. 42. 31. 29. 66. 47. 38. 31. . 5. 5. 5 4. 4. 4. 4. 3. 3. 3. 3. HITELINTÉZETEK BEFOLYÁSA A" NEMZETI JÓLÉTRE. 259 A" mi a! régiek" országos gazdaságát a" miénktől megkülönbözte- ti, — így szól Blangúi, — az a" munka" szabadsága, és a" hitel haszná- lása. Plató a" görögöknél ugyan — közösséget ajánlott. Aristoteles a" rabszolgaságot a" természetjogban alapítja. Xenophon mint jövedelmi forrást a. rabszolgákat összevásárlani tervezte, "s a légtöbbet igérőnek eladni, elébb homlokukon megbélye- geztetvén , hogy el ne szökhessenek. Valamennyin azt állították, hogy harcz, nem kézi mesterségek illetik a" nemest, "s a" munka rabszolgának való. Athenaeben egy időben 360,000 rabszolga volt, mint egész Bécs" népessége. Pénzen vett zsoldosok védték a" hazát, "s midőn a" pénz elfo- gyott, szépen el is hagyták. A" rómaiknál a munka szinte foglyok és rabszolgák" dolga volt. ;. Nolo eundem populum imperatorem esse terrarum et portitorem"" így szól Cicero. Bizonyos számon felúl rabszolgákat szabadokká tenni tiltatott. A" Carthagovali háborúkor illy edictum olvasható: ,, A" kereskedő népek érettünk dolgozzanak, a" mi keresetünk őket meghódítani, "8 ve- lök váltságdíjt fizettetni, azért ne kereskedők , harczfiak legyünk." A" hajókázástól annyira féltek, hogy a" meghódoltakkali szerzó- dések" legelső pontja a" hajók" szétrombolása volt, 500 hajónál többet felégettek Carthagonál, "s midőn a" tengerek" uraivá lettek is, ez nem saját hajóik által történt, hanem mivel az ellenségnek hajója nem volt. A" közép korban a! nemes ritterek" rablásai ellen a" szorgalmas polgárok városokba húzódtak, "s egymást pártoló, segélő egyúleteket , czéheket alkottak, így a" húbéri göröngy" ellensúlyai lőnek a" városi czé- hek, mellyek már előhaladást nyilvánítottak, mert társulati szellemet fejlesztének, munkát biztosítának, jelenleg pedig a czéhek tünedeznek a munka nagyobb szabadsága által. Minden lépés szolgaságból menté az emberiséget. Mindenek fölött pedig az emberi ész újabb és roppantabb foglalást tón, mint valaha, — "s ez a" hitel. És a" mi legcsodálatosabbnak látszik, 33" 260 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEI. az, hogy mikor Európa véghetetlen kincseket gyújtött az új világ fölfe- dezése által s az új világban — Humbold szerint 30 milliárdot, — épen ezen korban létesültek a" hitel-intézetek. "S mi varázshatalom létesíté azokat? — Az emberben az emberiség becsülése, és ebból folyó szabad- ság, munka- és élvszabadság. "S így midőn a régiek hóditásból éltek azaz mások" munkájá- ból: mi saját munkánkból élünk, azaz termesztés, ipar, kereskedés és szellemi közlekedésből. ,, Szegények vagyunk, szegény az ország!" voltak értekezésem bevezető betúi; vajha csak e" keves és hiányos vonások is a" hitelról, mely- lyet már hazánk" egyik nagy fia legmélyebb alapjáúl tón jobblétünknek , némi újabb eszmét költhetnének! vajha azok némi utat nyítnának azon megyőződés felé hogy, bár nem egyetlen, de bizonyosan a! legfon- tosabb föltételek közóől valók újjá születésünkre e" három : hitel-intézetek — mellyeknek a" váltójogban még csak egy részét birjuk , — s a! hitel- intézétekkel összefüggésben: munkaszabadság, és — félve mondom : kivétel nélküli országos adó! 40 2A , , .. 4 , c A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETÉNEK VÁZLATA. 261 VII A" MAGYAR NYELV" TÖRTÉNETÉNEK VÁZLATA. OLVASTA, MIDŐN RENDESTAGI SZÉKÉT ELFOGLALNÁ, A" M. T. T. NAGY GYŰLÉSÉBEN, NOVEMB. XXI. MDCCC. XLII. JÁSZAY PÁL. Történetileg tudva van mind bent a" hazában mind a" külföldön is, és tudva volt itt hajdan, míg az újabb korban elharapózni kezdett fonák eszmék után, majd egyik majd másik europai nemzet" ivadékának, majd finn, majd tót törzsök" csemete-ágának nem tartatánk, sokkal in- kább tudva volt mint ma, hogy nemzetünk, a magyar nemzet , egy azon ós népek közől, mellyek külön, önállólag élnek a" világ" egyéb , egymás- sal többé vagy kevesbbé rokon számtalan népei nagy származáslapján. A" különbség , melly közöttünk, és nem mondom a" földteke, de Euro- pa minden többi nemzetei között nemcsak arczvonásra és természetre , de öltözetre és szokásokra, főként pedig nyelvre nézve van, olly nyil- vános, olly nagy, hogy lehetetlen csak egyszeri figyelmes tekintetre is bárkinek szembe nem ötleni ; — czélom azonban a! nyelvet, mint ma- gyarságunk" fő sőt legfőbb jellemét venni tárgyalás alá, és ehhez fogok; nem hogy kimutassam szépségeiben vagy árnyékoldalaiban a különbsé- get, mellyel minden más nemzetek" nyelveitól eltér, nem hogy vitassam , miként nemzetnek , melly önállólag, szabadon, függetlenül állt, nyelvé- re nézve a" föld minden más nemzete" nyelvétől, lelkében, gondolkodá- sában, és természetében is egy külön, önálló, független nemzetet kel- letti kezdet óta képeznie: de hogy fölébreszszem a" figyelmet, miszerint e nemzet, melly csak már alapelemeiben bámulatos rendszerű nyel- 262 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEI. vének további fenmaradta által lehet magyar nemzet, évszázadok vagy tán ezredek" hosszú során annyira elhanyagolta azt, hogy, ha Révai bosszús kedélylyel fel nem ragyogtatja szemei előtt fényeit a kincs- nek, mellyet szent ereklyeként kapott csaknem egyedúli örökül ósei- ról, és forró hévvel nem szorítja kebléhez néhány jobbak jobbja, nem kelle csak egykét század , "s el lőn feledve hogy magyarok valánk ; — és kisérjem történeteiben , miként emelkedett az erősek" szépen zengő nyel- ve a nemzeti erő emelkedése koráig, és miként szállott alá azon idő- pontig, hol a nemzet, nagy és hosszú lelki és testi küzdelmei után, el- aléltan dólt mély szendergés puha ülébe, s fejére hagyta nőni az ide- gen nyelvek" árnyékos lombjait. Miként egyes embernek, úgy a" nemzetnek is megvan a maga élete. Mind ezében, mind amazéban, az ifjú- "s a férfikor az örömet hozó. A" csecsemői reggel még csak remény" pitymalata, "s az aggság élemedési alkonyata már a" közelgő örök, sötét, tompító néma éj" bána- tos ideje. Mellyik korát élte át a magyar nemzeti éltének, nem jelen körömhöz tartozik vizsgálni; szeretem hinni hogy gyermeki korát. Hogy nyelve, ez édes mindnyájunk" nyelve még eddig csak csecsemő korában szendergett, világosabb, mintsem állításom mellett támokokat kellene felhoznom. És ez örvendetes; mert nemzet, mellynek nyelve még csak első . csiráiból fejledezett, lehetetlen hogy már aggott volna. Nyelvére még a!" kifejlődés" férfikora vár, és nyelvével növekedni, erős- bödni, tökéletesbűlni kell önmagának is. Most állunk a" kifejlődés" kü- szöbén. Nyelvünk mint nemzetiségünk, eddig a" csirából fejlését , felser- dúlését gátló szünetlen akadályok elleni működésben fáradt. Elszóra- tott egy láthatatlan kéz, egy titkos erő által az ázsiai mag, a" Kaukáz" bérczein, tán az emberiség" legelső bölcsőjében, az Éden-kert" tájékán termett ép egészséges mag, Európa száz fajú nemzetségei közt, e" Du- na-, Tisza-hasította földön. És e mag" azon része, mellyet az út-félre , Augsburg" vidékére vitt a" Lehel harsány kürtje, nyomorúan felemész- tetett az éber ellenség? kardja által. És jöttek vizárak, mellyek csak- nem gyökerestűl elseprék Sajónál és Mohácsnál a" nemzet tövisek közt fejlődő csemetéjét. És nőttek, még pedig sürűen nőttek konko- lyok is, a. jó földben mármár meggyökeredzett sudar növény körüött, és csaknem elfojták azt lassan haladható gyarapodásában. De diadal- A" MAGYAR NYELV TÖRTÉNETÉNEK VÁZLATA. 263 maskodott elvégre is a" teher alatt feltörekvő nemzeti életfa, fakadás- nak indúlt, és szerte terjesztvén terebélyes ággallyait, önerejéből kezdte felfesletni a" bimbókat, mellyek önteremtő magvait meghozzák. Im csak imént kezdének hasadozni ama" virágbimbók, és ha magunk egyesült erővel nem vagyunk: nincsen őr, nincs kertész, ki megőrizze azokat egy véletlen dér vagy egy leforrázó kora aszály ellen. A" tót és német nyelvek" folyamai kiapadhatlan tápot nyernek nagy nemzettenge- rök" özönéből, hasonló veszély őket nem fenyegetheti. De mi itt állunk egyedül, minden vérség, minden rokonság nélkül, nemcsak hogy elszi- getelve nem, sót sürűen ellepve idegen nemzetek" sebesen növekvő er- deitól, miként a" lassan gyarapúló tölgy a" havas" télen nyáron egyaránt zöld, hirtelen serdülő fenyvesei között. Magunknak tehát, és min- erőnkkel szükség magunkat védenünk, dér és aszály, ború és fergeteg, elenyészet és elkorcsosulás ellen. Ezen alaptételt nem hiszem hogy kételje, nem hiszem hogy szót emelhessen ellene valaki, ha a" magyar nyelvet, az egész föld" kereksé- gén egyetlent, azon neinzettel, mellynek lelkét tolmácsolja, a" Dniepe- ren átköltözte óta, történeteiben hűven kisérte. De nehezebb a felelet a" kérdésre: miként intézzük úgy, miként rendezzük e" nemzeti szemfé- nyünk" védelmét hogy, midőn a" külső befolyás" megrohanásai ellen biz- tos állásba tenni ügyekszünk, ne gyöngítsük a! nemzeti értelmiséget, ne az idegen ajkú nemzeteknek nyelvünk iránti vonzalmát, "s az ezeken alapúló nemzeti jólétet és sokat bíró erót. Kényszerítő eszközök ritkán termik meg a várt, a reménylt gyümölcsöt, kivált hol ész és szív, és lélek, és ezeknek tolmácsai ellen iránylanak. Ki gátolhatta meg valaha az elme megleshetlen működéseit ? ki tarthatta féken a" szív" rejtélyes vonzalmait ? megtilthatjuk-e nem másnak, de minmagunknak, hogy ne gondolkoz- zunk? megtilthatjuk-e, hogy ne érezzünk? Míg ép test és lélek együtt van az emberi alakban, mind ez mind amaz gátolhatatlan, mert állató részét teszik azon lénynek, mit embernek nevezünk. Már pedig ha ész és szív gátolhatatlan, miként lehetne meggátolni az ember" ama" két alko- tó része? elválhatatlan szülöttét "s tolmácsát , a? nyelvet! Szent tulajdona a" nyelv minden nemzetnek, és keserű bosszú van kitűzve zászlóul véd- falain a megtámadó vagy tolakodó ellen. Ím Róma! fiai rátolták nyelvü- ket, pedig a műveltség legfőbb fokán állott nyelvöket, az ismeretes 264 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEI. világ csaknem minden nemzeteire. És mi történt? Az óra megkondúlt , és Cicero, Horácz és Virgil szép nyelvéből szétszakadozott zagyvalék lett, "8 maga a" hatalmas, a nagy, a büszke római nemzet délibáb- ként elenyészett a földnek színéről. Bájt és erőt, hajlékonyságot és kellemet kell öntenünk nyelvünkbe, hogy meghassa zengő hangzatával az idegen fülét, és mintegy szerelmi érzelem áraszsza el varázskelle- mével a" hon!" fiai és lyányai keblét. Mivelnünk kell tehát a? nyelvet, egyszersmind gondos és éber figyelmünkre méltatnunk , mint legdrágább kincsünket, mint nemzeti létünk keleti gyöngyét; mert ki nem gondol a" kincscsel, mellyet bír, nem érdemli hogy övé legyen az. Szeretetet, uraim! szeretetet kell oltanunk a" nemzeti nyelv iránt, már a gagyogó gyermek! hajlékony szivébe, és nemzet leszünk, magyar nemzet le- szünk, miként még soha nem voltunk. Nem látjuk-e, hogy a" lélek" leg- első működéseit szavakkal kifejezni kisértő, a! nyelv" legelső elemeit re- begő gyermek , dajkájához, kitől az első szavakat és szófüzéseket elta- núlta, sokkal inkább vonzódik mint önszülőihez? Vagy igen, látjuk, és mégis csodálkozunk, és mégis zúgolódunk, ha a" nyelv , melly tanácste- remeinkben olly. férfiasan hangzik, ha a" nyelv, melly lelkes költóink" kobzairól olly varázsolólag zeng, elhangzik és elzeng mint a" pusztában kiáltozó" szava, és nem hathat nőink "s lyányaink" bájkörébe, kiket tán mindenné, csak épen magyarokká nem nevelénk. — Kivánhatjuk-e aztán, hogy a" csipke rózsát, és a kóró figét teremjen ? szálljunk lelkünkbe, bizony nem kivánhatjuk ! Fő feladatául marad tehát nemzetiségünkkel egybeforradt nyel- vünk" fentartásának sót terjesztésének: széppé, hajlékonynyá, kelle- messé tenni azt, "s így szeretetet gerjeszteni iránta, nemcsak minma- gunk, de az idegen ajkúak" kebelében is. Azonban valamit szépíteni , mielőtt nemszépségeit ismernők, hajlékonyítni, mielőtt feszességeit tudnók, és kellemesítni, mielőtt kellemetlenségeit érzenők, nem lehet. És így legelső leszen a" nyelv körúl teendők" sorában: szoros vizsgálat alá venni azt alapelemeiben, felbuvárlani alkottatásakori tulajdonságait, és kisérni hűven történeteiben, az előkortól fogva mind mai napiglan. Csak ha a nyelv" alapelemeit, legkisebb alkotórészeiig, lehetőségig át- vizsgáltuk és ismertük, csak ha alkottatásakori tulajdonságait ellestük, és csak ha magával a nemzet életével egygyéolvadt történeteiben gondo- A" MAGYAR NYELV" TÖRTÉNETÉNEK VÁZLATA. 265 san kisértük, vethetjük meg biztosan a" nyelvmívelés" szilárd alapjait, mikre a" nyelvcsinosítás és bővítés épúűleteit könnyedén rakhatjuk. Az ismeretes két halotti beszédet összerontsolt tót kiejtésnek tartanók tán még most is, ha a! halhatatlan érdemű Révai, több évi fáradhatlan nyelvvizsgálódásából merített széles ismerettel, és mély tapintattal nem fogott volna azoknak apró izekre bonczolásához, és nyelvünket a" gyom, melly körülötte hanyagságunk miá már szélesen elterjedt gyökereket kezde verni, rég elnyomja vala, ha ő megfeszített erővel nem kezdett volna hozzá tisztogatásához. És nézzünk széllel: mi volt ő előtte, "s mennyit haladott az ő ideje úta a nyelv, a nyelvvel az értelmiség és miveltség? mennyi szépségek fejledeztek fel az ő szorgalma által el- hintetett magvakból? Alig birja magát tájékozni, ki a mult századi iro- dalmunkból hirtelen a" jelenbe átlép. És valóban nem lehet egy hamar elgondolni, milly sebes léptekkel haladhat még előre nyelvében a" ma- gyar , ha azt a" Révai fáradatlan szorgalmával fogja fel legkisebb részle- teiben, és az ő buzgó szerelmével szorítja kebléhez köz mint magány éltében. Mert hol a" nyelv a! józan ész és gondolkodási rendszer" szabá- lyaihoz olly csodálatig hú mint a magyar , ott a" haladás" művei kiszámít- hatlanok. De nem hallgathatok itt el egy szerény ohajtást: bár ne fog- nának a" nyelv" irgalmatlan bonczolásához annak avatatlan papjai. A nyelvmivelőnek hivatása kell hogy legyen szakmájához, miként van magának a" népnek a! nyelvhez, mellyet a" szerencse" kimagyarázhatlan adományából létével együtt nyert örökül. Innen a" nagy és meglepő különbség sokszor, melly a népalkotta és némelly hivatlan-faragta szók között látható. A" népnek — eredeti, tiszta népet értek, melly nem- zeti nyelvén kívül mást nem ismer, nem beszél — minden gondolata , minden kifejezése eredeti; így ha szót alkot, azon természetes nem- zeti ösztönénél fogva alkotja azt, mellyel nyelve" alapelemeit is felta- lálta, azért az illy szón nincsen idegen íz, nincs idegen köntös, de testvérkép beillik az a" többi nemzeti szó" nagy családseregébe. Ellen- ben mi miveltebbek többé vagy kevesbbé romlottak, elkorcsosúltak vagyunk nyelvünkben , "s akaratlanul, észrevehetlenül is megszokunk, el- tanúlunk egy vagy más szójárást, egy vagy más kifejezést azon idegen nyelvekból, mellyeken miveltségünket nyertük , mellyeken eszméinket szóval vagy irásban gyakrabban előadjuk, "s mellyeket körülöttünk sok- MT. ÉV.Ke VIZ 34 266 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG ÉRTEKEZÉSEI. szor hallottunk vagy hallunk; nekünk tehát sokkal ovakodóbbaknak kell lennünk a" nyelvkezelésben. A" nép nem rontja meg nyelvét, csak idegen befolyástól legyen ment; de az ovakodatlan miveltebbek , kik azon ele- meket, mellyeket idegen nyelvekből vettek át, gondolatjaik" kifejezésé- ból el bajosan távoliíthatják, rendesen inkább rontanak mint javitnak a nyelven. Semmi sem árt annyira a nyelvnek mint az idegen mun- kák rosz fordításai, ha sürűen "s csapatostúl lepik el a! nemzet iro- dalmát. Mivel pedig egy nemzet sem vala képes az értelmiséget és tudo- mányos előhaladást csupán önmagából kifejteni, és magát minden más nemzetektól elszigetelni, az így szükségkép előállott közlekedés és más nemzetekkel érintkezés útján több szókat és szólásmódokat vett min- den nemzet át a" másiktól. Egyegy nemzeten ez könnyebben nem tüör- ténhetett meg mint rajtunk, kik Ázsia ismeretlen részeiról isméretlen népek és nemzetek" birtokain át, szomszédságaiban "s társaságában ván- dorolván ki, már az ós időkben számtalan nyelvvegyűletű mostani ha- zánkba, az idegen befolyást le nem rázhattuk. Nincs azonban nevetsé- gesebb, mint két vagy több nemzet nyelvében előfordúló bár számo- sabb szó vagy szóejtés hasonlóságából azon nemzeteknek is rokonságát következtetni. A" franczia nemzetet bizonyosan senki sem fogja a" ma- gyarral atyafiasnak mondani, hacsak azon úton nem , mellyen a! jónzok, bolgárok , oroszok, spanyolok, és tán valamennyi nemzete volt az ó Vi- lágnak, magyar eredetűeknek állítattak; és mégis milly meglepő a" ha- sonlatosság a franczia dir (díz) és a magyar tíz, a, morceau (morszó) és a morzsa, a téte (tét) és tető, a pigeon (pizson) és pizse, a chiche (sis) és siska, a chuchoter (süsoté) és susogni között. Nemcsak érdekes de felette szükséges is volna ugyan tudni: hány és mi- féle idegen szót s melly korban vettünk légyén át nyelvünkbe, vagy adtunk át másoknak nyelvünkbóől, nemcsak mert a" nemzeti élet" mí- veltségi állapotjára koronként nagy világot vetne, de mert így a tiszta magyar gyökszavak és ragozások is könnyebben külön választat- hatnának, "s a" nyelv" szellemébe mélyebb tekintet vettethetnék; azon- ban ezen pont az, hol a" nyelv" történeteit vizsgáltunkban a" nemzet! tör- téneteibe kellene pillantanunk, ezeket pedig e" hazába költöztünkig olly sötét homály fedi, hol bajos tapogatózni , a" nélkül hogy minden lépten úszás A" MAGYAR NYELV" TÖRTÉNETÉNEK VÁZLATA. 267 nyomon meg ne botoljunk. A" chinai irók mondják hogy óseink az Altai - hegyeken laktokban egy türök alakú hegytól neveztettek törökök- nek; de ki higye hogy ezeknek fejdelmeit: Towmuen-nek , Molow-nak , Talopien-nek stb hítták. E" régiség" homálya-fedte időket azonban nem- zeti éltünkből eltünni békével nézhetnók, csak azon szemponttól fogva , midón Europába léptünk, tehát mostani polgárisodásunk "s mivelődésünk" elemeit kezdtük, volnánk tisztában történeteinkkel nemzetünkre mint nyelvünkre nézve; de hanyagok valánk a" nemzeti érdekek iránt tel- jes életünkben. Mindent, mit országalkotásunk" első korából e" részben tudunk , többnyire idegen szerzők" görög "s latín nyelven írott munkáiból tudjuk , hol őseink" nevei is nagy részt annyira el vannak ferdítve, mi- szerint helyes kiejtésöket legnagyobb munkával "s fáradsággal sem, vagy csak alig tudjuk előállítani mi késő maradék. Fejtse meg akárki: kik lappanganak a" Liuntica, Tarcatz, Jelech, Jutoczas, Tebel, Termacz, Ezelech, Phales, Phalitszim és Tases nevek alatt, mellyeket Constantin császár Árpád fiainak és onokáinak ad. Illy nevekkel lehetetlen hogy a? magyar nemzet fővezére jelelte volna fiait, a! helyes kiejtést pedig ne- künk más adatok" hiányában lehetlen kitalálnunk. Árpád királyaink" idő- kora nem sokkal nyujt több táplálékot a nemzeti nyelv" millyen volta után kémlódő léleknek. A! tatár dúlásig okleveleink kevesek, történet- irataink nem egyebek néhány hadviselés "s a. nemzetiségnek német és görög befolyás elleni küzdése száraz regéjénél. Fénycsillagként buk- kannak fel a" nagy sötetségből: Béla király" nevetlen jegyzője irata, hol több név "s szó előfordúl az ősök" mély hangokat kedvelő kiejtése "s ere- deti ragozása szerint, "s a híres két halotti beszéd, e" nyelvünk "s nem- zetiségünk" megbecsülhetlen kincsei. De mindezek már századokkal hát- rább esnek a! , hetü mogyer"" Ázsiából kikültözése" korától; és hol van a" nyelv, mellyen Álmus buzdította hazát szerzeni indúlt seregét a! kievi oroszok és a" kunok ellen? hol van az, mellyet Árpád "s a" hét nemzet- ség fejei beszéltek, kiknek szinte nem tudjuk neveiket sem hangoztat- ni igazán. Ismét kell mondanom: gondatlan nép voltunk kezdet óta, csaknem mint Moldvában nyomorgó csángó atyánkfiai, kik sem erede- tükról, sem népéletükról egy mákszemnyi emléket sem bírnak; és így hagyók veszni a honszerző ősök" erőteljes nyelvét, sok egyébbel, mit most tán drága áron megváltanánk. 34" 268 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEI, Nyelvemlékeink tehát, mellyeket az Árpád királyok" korából felmutathatunk , csekélyek; és pedig csekélyek annyira hogy, ha pár- húzamot vonunk más nemzetek" e? korbeli nyelvemlékeivel, lehetlen egy szívepesztő sóhajtásnak keblünkből fel nem szakadnia. Az egész 300 évnyi hosszú időszakból nincs egyebünk ama" néhány sorból álló két halotti beszédnél, "s Béla király" jegyzője iratkájában és némelly okleveleinkben elófordúló tulajdon neveknél. Azt gondolnók: tán a következő két század, hol előkelő nemzet valánk az előkelő nemzetek" sorában, hol fegyverünk Nápolyt megreszketteté, és Ausztriát és Cseh- országot hódolt tartományaink közé számolók, tán e" két század , mon- dom, busásan kipótolja a" hiányt, mellyet az előbbiekben éreznünk kelleték. Koránt sem! E" két század alatt alig tűnik fel ismét egykét nyelvemlék, és ez is nem bent a hazában, ez is Bécsben, ez is Mün- chenben; és ez sem eredeti, hanem csak szolgailag utánozott fordítás a nemzeti nyelvet a" köz élet minden ágaiból kitoló latínból. Szomo- rú vallomás, de mi kereken elmondhatjuk, hogy a XV. századig egy sor íratot sem vagyunk képesek előmutatni, mellyról bátran állíthat- nók : ez eredeti magyar gondolat-kifejezés és nem idegen szószerkezet utánzása. A" Mohács utáni napok és évek következnek. Mit szóljak ezekról ! ,, Nemzeti nagy létünk" nagy temetője, Mohács!" miként koszorús költőnk nevezi; Istvánffy" tanúsága szerint: ,,Nemzetünk hajdani fé- nyét , nemességünk, vitézségünk" virágát, és minden erőnket egyetlen csa- pással elnyelte ; és kezdők lemoshatlan gyalázatunkra viselni és tűrni majd a vad népek szenvedhetlen igáját, majd az idegenek szolgaságát." Pár- tokra szakadt a nemzet maradványa, politicai mint vallási hitében. Más népeknél nemzetiséget és tudományos világot terjesztett az újított val- lás, nálunk csak nyomorúságaink" halmazát tetézte. Kik Ferdinánd mel- lé állottak, a" nemzet és nemzeti nyelv" ellenségeinek tartattak, kik pedig Szapolyay" zászlója alá esküdtek, a" catholicismus" bajnokainak nézettek; és így az új vallás és nemzetiség, egymást emésztő ellensé- ges viszonyba jöttek. Ferdinándnak, mindjárt elválasztatásai első hó- napjában, köz hirdetményt kelle kibocsátnia a" felől hogy ő a magyar nyelvet és nemzetet ereje "s tehetsége szerint fel fogja tartani; János király pedig ezt konkolyhintésnek nevezte a" jó örve alatt, miszerint a" magyar nyelvet és nemzetet annál könnyebben ki lehessen irtani. Így a , , .. , , , 44 A MAGYAR NYELV TORTENETENEK VAZLATA. 269 folyt az idő sokáig, köz tusában, mindenkor a" köz jó és hazafiság" ro- vására. A!" nemzeti nyelv csak az egyházi szónoklat, "s a" magány élet szúk körében maradt. A? politicai világban még az egyháziak is inkább idegen nyelvhez folyamodtak, vagy hogy miveltségöknek adják tanusá- gát, vagy hogy kedvesbek legyenek azok előtt, kiket a" véletlen köze- lökbe rendelt, "s a nyelv tőlök mégis messze választa. Szalaházy Tamás egri püspök "s cancellártól, így Gereudy Miklós fejérvári püspöktől spanyol , olasz, és franczia leveleket bír a" külföld, nemzeti nyelvünken írottakat nem tudunk előmutatni. Pálfry Miklós, a" híres vezér "s ország- nagy , már 1596-ban németúl írt felsőbbségéhez. Azon nyelvemlékek, mellyeket a" mohácsi ütközet után Bocskay" koráig felhihatunk, szo- morú tanúságát adják a küzdelemnek, mellyet a" nemzeti nyelv az or- szágban szerteágazott idegen nyelvek" bábeli tömege ellen vívott, mely- lyet vívni a tudományok és tanító intézetek elparlagúlta miatt kény- telenítetett. Bocskay korával virúlásnak indúlt a" nyelv. Ő maga, a mély belátású fejdelem, és Zllyésházy István és Thurzó György, "s az ezeket követő Bethlen Gábor, Pázmány Péter, Sennyey István és a" há- rom Eszterházy, Miklós, Gábor és Pál, kiragadák a" nyelvet az egyházi szónoklat "s házi viszonyok" szűk köréből, és az országkormány? csak- nem minden ágaira kiterjeszték azt. Bocskay" országgyűlési czikkelyeit mind magyar nyelven találjuk szerkesztve, "s mi ő előtte és utána az újabb időkig soha nem volt, még a? fejdelmi megerősítéstis. Ó a hí- res bécsi békekötés" alkalmával minden kivánatait "s válasz-iratait csu- pán magyar nyelven tétette akkor, midőn a" császáriak részéről latin feleletek adattak. Ő eszközlötte a" gsitvatoroki békét is, hol nyelvünk diplomaticai állásra emeltetett, "s békekötési oklevelek" szerkesztésére még később is soká használtatott. Példáját húven követte Bethlen Gá- bor is, és a ziklsburgi béke" alkalmával, miután a?" lelkes Thurzó Im- re kora halála után fő biztosául kinevezett Thurzó Szaniszló az ülést német nyelven kezdvén meg, beszédében felakadt, a Bethlen" részéről adott válaszirományok mind magyar nyelven szólottak. És e" fölemel- kedése a nyelvnek e" korszakban természetes volt, mert nem csupán Bocskay "s nem csupán Bethlen érdeke, de egyszersmind magáé a nem- zeté is forgott fel; hol pedig saját érdekei mellett is kél fel a nem- zet, ott nyelvét azon érdekek közól ki nem feledheti. A" Rákóczyak" 270 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEI. nyugtalankodásaiban a" nemzet csak mellék szerepet játszott, így a nemzeti nyelv apránként kifelejtetett a! játékból, és elkövetkezett egy korszak a szathmárneémethi békekötésig, hol örömest hagyok lengeni egy sürű fátyolt, mellyet csak kénytelen takarok fel keblem előtt, — kedvtelésből soha. Élethalálra vivtak itt az ősök kül- és belellenség , testi és lelki akadályok ellen, mignem végre a" hosszas harcz alatt ela- lélt nemzet, kifáradt karokkal fogadta a" béke-nyújtotta nyugalmat, 7s elszenderúlt, és hosszas szendergésében nem sok kelle hogy nyelvét is teljesen elfelejtse, ha az 1790. előtti váratlan események , álmából han- gosan fel nem riasztják. A" holnap" reggelére felébrúlt lélek sokszoros örömmel élvezi a" hajnal kellemét, és megvidúlt erejének egész hatal- mával ügyekszik meghaladni a" napnak terheit, mielőtt tán egy újabb éj bekövetkeznék. Itt állunk 1790. óta, a" hosszú éj után felviradt reggeV pitymallatán, és megfeszítók erőnket 1827., főként pedig 1830-tól szá- mitva, hogy szálanként kiszedjük a? konkolyt tiszta búzánkból, melly csaknem egy századig tartó álmunk alatt abban nemcsak gyökeret vert, de megérlelt magvait is elhullatta. Nehéz a munka, veritékig nehéz, mert korán zártuk álomra szemhéjainkat és későn nyitottuk fel, mind e" mellett tekintsünk szét, és lehetlen hogy szívünk" mélyéből ne ör- vendjünk a" haladásnak, mellyet 1830-tól fogva tehát 12 év alatt tet- tünk mivelése körül azon nyelvnek, mellyet egy év-ezred alatt csaknem egészen elhanyaglánk. Ez rövid vázlata a? nyelv? állapotának e? honban, Álmos vezér beköltözte óta, a nemzet nagy álma" végeig. És e? vázlat nyomán ohajt- nám kisérni a" nyelvet belső történeteiben is , azon kortól fogva midőn az a" hazát alkotó apák" mély hangú ajkairól egyszerű természetességében hang- zott, mind addig mig Révai teremtő szelleme által régi alakjába visz- szatétetve, az új nemzedék" nyelve és nemzetisége iránti buzgalma mel- lett dúsabban kezdett felvirúlni, "s mind szépsége, mind hajlékonysá- ga, egyszersmind erőteljes volta" segedelmével azon biztos állást vivta ki magának, honnan nem máskép, csak vagy ha a" nemzet önmagát is megtagadná, vagy egy az összes magyarságot megsemmisítő erő által, sülyesztethetnék alá azon szolgai fokozatra "5 innen következő vég- enyészetre, melly felé mármár olly sebes léptekkel sietett. A" MAGYAR NYELV" TÖRTÉNETÉNEK VÁZLATA. 3 Ha bámúlatos rendszerét tekintjük e" nyelvnek, az emberi te- remtetés" első korára kell azt felvinnünk; ha pedig egyes szavait vesz- szük fontolóra, tulajdon és átvitt értelmü jelentéseiben, mély ité- letű, "s éles elméű nemzet" lélekszüleményének kell állítanunk. Nagy ré- giségére mutat az, hogy igéinkban mindenkor az egyes szám harmad személye a" gyök, s ez csak a. névmás" hozzáragasztása által változtat- tatik személy, "s a helyből-mozdúlás és helyben-nyugvás" képzőivel idő szerint, mellynek jelentő módjában csak múltat és jelent ismerünk , jö- vendőt nem; és ixdúlat-igény szerint, hol a parancsolás és ohajtás ját- szanak fő szerepet. De egy az emberi teremtetéskori nyelvben nem az igékzek kell tenniök a nyelv" legrégibb vagy is elemi részét, mert az igék már a lélek indúlatának és működésének , azaz a" belső éz- ame tolmácsjegyei , nemis a" zeveknek, mert ezek ismét az érzékek alá eső külső tárgyak megkülönböztetésére szolgáló alakok; hanem az azon érzékek alá eső névtelen tárgyak" átalános kifejezésére alkalmas szóknak, a" névmások- nak vagy inkább zévhelyetteseknek kell szükségkép a" nyelv" legrégibb "s elemi részeül állaniok. Ismerhetünk mEManis vagy legalább érzékeink- kel tapasztalhatunk valamelly tárgyat, a" nélkül hogy nevezni tudnók ; sót az emberi ismeretek" természete szerint szükségesképen elébb kell valamelly tárgyat közvetlen vagy közvetőleg tapasztalnank, mintsem nevezni tudnók. A" csecsemőnek "s a némának vannak ismeretei , a nél- kül hogy a" tárgyat, mellyet érzékeivel tapasztalt , néven nevezni tudná. Az emberiség" legelső korában ennek így kellett történni. A" szent irás mondja, hogy isten mindeneket elébb teremtett, csak utoljára, hatodik na- pon az embert. Az ember? teremtetésekor tehát, a tárgyak már meg- voltak, "s ő azokat érzékeivel tapasztalta, a nélkül hogy nevezni tudta volna. Miután pedig beszélő tehetséggel bírt, a nevek helyett, miket rögtön minden tárgynak adnia lehetetlen volt, elkerülhetlenúl zevinással kellett élnie. Úgy de ember is csak kettő volt, egy férfijs egy asszony, tehát személy csak kettő, és minden, mi e" kettőn kívül esett, tárgy; még pedig ismeretlen tárgy. Nem gondolhatjuk hogy e két elsó ember legelőször is önmagát és nem a!" rajta kivül eső tárgyakat vette volna ér- zéki tapasztalata alá, mert az öntudat, önismeret már mindig bizonyos fokát teszi fel az értelmi kifejlődésnek. A? csecsemő még magáról sem- 272 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEI. mit sem tud, és már ismeri anyját, atyját, dajkaját, habár nevezni nem tudja is; és midőn beszélő tehetsége kifejlik, magáról sokáig har- madik személyben, a" határozatlanban szól, mert nincs önismerete. Így kellett tehát ennek lenni az első embereknél is. Látta az első ember az érzékei alá eső tárgyakat, nevezni nem tudta, következéskép névhelyet- tesekkel kellett azokat jelelnie. És innen van, hogy nyelvünkben har- mad személy tulajdonképen nincs, hanem azt mindenkor a!" ragatlan tó- szó képviseli; hogy nyelvünk" egész rendszere a" névhelyetteseken mint sarkakon fordúl meg, s hogy a magyarázó név rendszerint eleibe tétetik a magyarázottnak , mik mind csalhatlan jelei annak, hogy e" nyelv" erede- tét az emberi teremtetés" első korára kell felvinnünk. Lehet-e egysze- rúbb dolgot képzelni, mint hogy a személyi névhelyettes gyüke egy egyetlen betű legyen, még pedig magánhangzó, és olly betú, melly minden magádhang- -alakot felvegyen, miként ez nyelvünkben az ő be- tűvel, a" személyes névmás" harmad személyével, történik. És lehet-e egyszerűbb és természetesebb dolgot képzelni, mint hogy ezen ő betú, mint már a személyes névmás harmad" személye, a" másod személy" jellem-betűjével a" d-vel, mellyet Mit ezen vagy í vagy sz alakban majd minden nyelvben feltalálunk , a" d-vel mondom, csatlakozva, az öd másod személyt, így az m jellem-betűvel az öm első személyt adja; többesben pedig egyetlen k betút vegyen maga után. Különösnek tetszik ugyan már ma a" személyi névhelyettes illy alakja: 6, öd, öm, ök, ödk, ömk ; de nem tetszik különösnek, kivált a palóczoknak, "s némelly dunántú- liaknak, mihelyt magyarázó járulékul valamelly főnév, pl. szúr tétetik eleibe, "s ezzel együtt hangoztattatik , így : szúr-ö, szűr-öd, — szűr-öm, szűr-ök , szűr-ötök , szűr-önk. Számtalanok nyelvünkben az illy egyszerűségek, a" legkövetkezetesebb rendszerrel párosúlva, mik annak kimondhatlan régi voltát tanúsítják Milly súndulkozó észre mutat pedig e GYE szavaink közt: a! nap- nak a xap-tól, a" hóld-nak vagy hónapnak a hold-tól elnevezése, minthogy egy na csak addig tart, mig a" nap le nem száll, "s egy hó- nap csak addig, míg a" hold be nem végzi rendes fordúlatát; milly alapos név a szív, vagy szű, melly a" vért magába szívja és ismét kibocsátja , A" MAGYAR NYELV TÖRTÉNETÉNEK VÁZLATA. 273 tehát mintegy megszűri; milly szép a" szú-tól származott szúz, kinél még a szív tisztasága a. fő jellem; és milly nagyszerű magának a! szül- és-nek is a szú-tól eredeztetése; az ér, melly szerteágazik a testben, az innen származott: er-ed íge, s az erdő főnév; — a fő, mi magasan van, honnan a! fő ige, mi a melegtől fölbuzog , "s a föl vagy fel igeha- tározó, mellytől szótagfordítással lett a le, mi ellenkezője a fel-nek ; és aztán a" föl-tól a" föld főnév , "s a fő főnévtőól a föd vagy fed ige; — az apa, ki mintegy apadás-nak indúl, míg a" fiú vagy viú átviv-ja ma- gát az élet ezer bajain, "s az asszony elaszszik, mig a" leány le-sz án-gy és anya ; — az aj, a nyíl rovatéka, honnan az ajk, a szájnak, és az ajtó a háznak nyilása, az ákit ige, "s az ajtatos melléknév ; — a" haj, mi hajlékony, és a" hajlong, mi hajszálként inog; a hé vagy héj mi annyi mint üres , honnan a" héja, mi a" tág üregben röpked, a" hiú, a hitvány , kiben nincs szilárdság "s hiuzik vagy hizik, ki üres a gondtól. Csekélyek , mint mondám , az Árpád királyok" korabeli nyelvemlé- keink, "s így lehetlen nyelvünk" akkori állapotját "s azótai lépcsőnkénti változásait egész lényegében felfognunk; azon csekélységek" nyomán is azonban biztosan állíthatjuk, hogy az, alapelveiben "s szép rendszerében rendúletlenül megmaradt mind e" mai napig. Mélyebb hangokat találunk ugyan nagy részt a mai magasb magánhangzók helyett, miként azt az ázsiai vadon fiai jelleme megkiváná; — dentű mogyer, Budu-vár, heti mogyer , Hungu , álmu , szerelmü, Emesü , Szobolcsu , Kundu, Und, To- su, Lélü, Hovos, Álmus , Temüs, Szomus, Sujú, Budrug, Tukota , Turczol, Sáturholmu, Szeénuholmu, Himüs-udvor, Czubur, Ipul, Zo- gyea neveket olvasunk Béla király" névtelen jegyzőjenél: döntő magyar , Budavár, hét magyar, Ung, álm vagy álom, szerelm, Emes, Sza- bolcs, Kondó, Ond, Tas, Lél, Havas , Álmos , Temös , Szamos, §Sa- jó, Bodrog, Takta, Tarczal, Sátorhalom, Szénhalom, Hiímös-udvar , Czobor, Ipoly, és Zagyva helyett, miket bár kellemes hangzatoknak nem mondhatunk, a" hatalmast és bámulatost tőlök meg nem tagadhat- juk. Halljuk csak a" már ismeretes halotti beszédet úgy, miként azt, az én nézetem szerint, helyesen hangoztatnunk az akkori irásmód sze- rint kell: , Látjátuk feleim, szümtükhel mik vogymuk! Isa pur és kho- muv vogymuk. Mennyi milosztben terümtéve eleve miv isemüküt Ádá- mut, és odutta vola neki paradicsumut házoá. És ménd paradicsumben NU, TVE VI 2 35 , 274 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEI. volov. gyimilcsiktül munda neki élnie. Héon tilutoá vút igy fa gyimil- csétül. Gye mundua neki: meret nüm ennéik, isa ki nopun emdül oz gyimilestül, halálnek haláláal holsz. Hadláva kholtát terümtéve isten- tül, gye feledéve, engede ürdüng intetvinek , és evék oz tiluutt gyimilcs- tül, és oz gyimilcsben halálut evék , — és oz gyimilcsnek vully keserúv vola víze, hogy turkhukát migeszokosztja vala. Nüm héon mugánek , gye ménd vű fojánek halálut evék"" stb. Úgy látszik nekem, sokat veszt e" férfias erőteljes nyelv mind lejtősségében mind numerusában Révai olvasása szerint, mit ő a mai szójáráshoz alkalmazkodva ekként adott : ,, Látjátok feleim! szömtökkel, mik vagymuk. Isa por és hamuv vagy- muk. Mennyi milosztben terömtéve Éléve miv ösemüköt Adámot, és adotta vala neki paradízumot házóá. És ménd paradízumban valov gyi- mólcsüktól monda neki élnie. Hean tilotóa vót egy fa gyimölcsétől. Gye mondóa neki, mérett nöm ennéik: isa, ki napon émdül az gyi- mülcstől, halálnek haláláal halsz. Halláva holtát terömtéve Istentól ; gye feledéve. Engede ördöng intetvének , és evék az tilott gyimüölcstóől , és az gyimölcsben halálot evék: És az gyimülcsnek olly keserüv vala ví- ze, hogy torkokat mege szakasztja vala. Nöm hean mogánek , gye ménd vő fajánek, halálot evék" stb "). Egészen lefoszlik pedig róla a" szép hangzat és simaság azon olvasással, melly minap előnkbe ígyen adatott : , Látjátuk feleim szömtökhel mik vagymük. Isa por és homú vagymük. Mennyi mi- losztben terömtéve Élee mü isemüköt Ádámut, és odatta vola neki pa- radízumot házoá. : És mend paradiízumben volóu gyimölcsüktül monda neki élnie. Heon tilotoá út egy fa gyimölcsétül. Gye mondoá neki mérett nöm ennéik. Isa ki napon emdül az gyimölcstól, halálnak halá- láal halsz. Halláva holtát terömtee Istentül gye feledéve. Engede ör- döng intetinek és evék az tilott gyimülcstől, és az gyimölcsben halálot evék. És az gyimölcsnek oll keserő vola ize hogy torkukat mege sza- kasztja vala" stb. Minden kornak megvan a" maga saját bélyege, mit ha önkényesen elveszünk , elvettük egyszersmind a" bélyegzett tárgy" jelle- mét, erejét, szépségét. Révai olvasása, habár nem egészen hű is, de szabályszerű volt, "s csak így lehet megfogni hogy. ő azon néhány sor- ból, nemcsak a" nyelv" számos gyöngyeit felbuvárlá, de fáradhatlan ") Antiguitates Literaturae Hung. Vol. I. p. 35—36. A" MAGYAR NYELV TÖRTÉNETÉNEK VÁZLATA. 275 szorgalmával "s a! nyelv" csinjaiban és rejtélyeiben jártasságával a" jelen- nen felvirúlt nyelvet fejté ki. A" nyelvtani szabályok között, mellyeket nyelvünk makacsul követ, miként tán más egy sem, "s mellyektól ő csak egy hajszálnyira is eltérni szentségtörésnek tartotta , feledte a" hang- zatra is fordítani figyelmét, mi pedig elválhatlan jelleme a" kornak, mellyból valamelly nyelvemléket felhozunk. Szép volna lépcsőnként látni, miként változott át nyelvünk e" két halotti beszédben találtató vadonos mély hangzatából azon palóczosra de már sokkal nyájasabbra s némi negédesre , mellyre a! bécsi és ezzel egészen egy müncheni vagyis tatrosi codexben akadunk. A" változás igen nagy, miként nagynak kell lenni a" hézagnak is, melly e" különböző emlékek"? kora között letünt. Ada- tok" hiányában azonban ez örömet nélkülöznünk kell. Mi magát a" nyelv" tulajdonságát illeti ezen emlékekben, az a" két halotti beszédben sok- kal magyarabb mint az emlitettem két codexben, bár eredetiük azoknak is szinte úgy latin miként ezeknek. Okát pedig ec magyarabbságnak ott látom fekünni, hogy azon halotti beszédeknek többnyire köznépből álló gyülekezetek előtt kellett elmondatniok, tehát mindenki által értet- niök , következéskép a nép nyelvéhez alkalmaztatniok; holott ama! co- dexek, mint keményen tiltott, és az eretnekség" borzasztó büntetésével, a szerzők elevenen megégetésével sujtott munkák, a" szegény Bálint és Tamás szerzetesek" nemzetiség- és tudományterjesztés utáni sovárgásának rejtett működései valának. Innen van hogy a" bécsi és müncheni codexe- ket csak magyar szavakból összefűzött latin munkáknak kell tekinte- nünk , mellyeknek helyenkénti szépségeit és nevezetességeit lehetetlen csak részben is , annál kevesbbé teljesen ismernünk , "s felfedeznünk , ha- csak a! latin szöveget is minduntalan szemünk előtt nem tartjuk. Vegyük például a! bécsiból Rúth asszony" Könyvének 4-dik fejezetét, melly így szól: , Elméne azért Bóz a" kapuba, és lélé ott. És mikor látta volna ő rokonát elmulatta, kiról elesztébb a" beszéd lött vala, monda őneki: hajólj ide kevesenne, és ülj itt, híván őtet ő nevén; ki oda hajla és le- ülö. Vévén kedeg Bóz a! városnak véni közől 10. férfiakat, monda azoknak : üljetek itt. Kik leülvén, beszéllé: ő rokonának mü atyánkfiának Eli- meleh mezőjének felét eladta Noemi, ki mégfordólt Moabitidisnek vidé- kéből, kit akarom hogy hallj té, és té nekéd mondom möndün ülők előtt en népemból születettel nagyobbak. Ha akarod bírnod a" mezőt rokon- Gy 276 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSETI. ságnak törvényével, végyed meg és bírjad, ha kedeg kélletlen töneked , azt ennekem mégmondjad, hogy tudjam mit téönnöm köllessék, mért sénki nincs rokona tóledtól mégválván ki elő vagy, és tólemtól ki má- sod vagyok" stb. Egészen ezen hangon beszél a" müncheni codex. Ím a" példa Lu- kács evangelista 10-dik fejézetéből: , Féltekéntvén Jézus monda: némi- nemő embör száll vala lé Jeruzsálemból Jérichóba, és esék tolvajok kö- zibe, kik ös mégfoszták őtet és csapások réjá vetvén elménének fel-ele- venén hagyván. Történék kedög hogy némélly pap szállana lé azon úton és látván őtet elmulá. Azonképén ös a! lévita mikor volna az út mellett és látván őtet elmulá. Néminemő Samaritánus kedég útat útalván juta ó hozjá, és látván őtet irgalmasságra rezzeszteték, és mögközeléjtvén mégkötözé ő sebeit, beléöttvén olajt és bort, és vetvén azt ő barmára monda a! stállótartónak hogy ő szorgalmasságát viselné" stb. Gyönyörű sajátságai tolúlnak ugyan elő a" nyelvnek csak az itt idéztem néhány so- rokban is, de hiszi-e valaki hogy őseink Mátyás király" korában így be- széltenek? és nem észreveszi-e mindenki hogy e? beszédekben Latium" szülötte pompázik magyar köntösben, kinek miként külseje egészen nemzeti, úgy belseje teljesen idegen. És illyenné válhatik lényében is a nyelv ha felette at nemzet nemtője hűven nem őrködik. Száz évvel továbbra, János király" halála utánra, vessük figyel- münket. A" mohácsi vész, főként pedig Budának "s vele az ország" na- gyobb részének török kézre jutása után, tanító intézeteink elparlagúlta- nak. A" harcz" mezeje volt leginkább ho! a hon fiai gyakorolni ügyekez- tek magokat. Karjokat kardhoz nem tollhoz edzették, s a nyelv vál- tozatlan, ősi müveletlenségében maradt apáról fiúra, úgy, miként az anyák képesek voltak azt átültetni gyermekeik" hajlékony szivébe. — Más nyelv nem uralkodott, nem uralkodhatott. Igy történt hogy a" hont és nemzetet is járma alá hódító török a magyar nyelvet nemcsak hogy meg nem bilincselhette, de maga is meghajólt előtte, "5 diplomaticus nyelvúl vette azt fel; és így történt hogy az ország védhelyeiben tanyá- zó német parancsnokok is, miként Salm Egino gróf, gyakran e" nyelvet választák közlekedési eszközül. Magaén kívül más nyelvet nem értett a nemzet, máson tehát vele boldogúlni lehetetlen volt. Minő lábon állott A" MAGYAR NYELV TÖRTÉNETÉNEK VÁZLATA. 317 a megyéknél a latin nyelv, elég tanúságot ad Szabolcs vármegye 1550- diki jegyzőkönyve, hol a 92-dik lapon szóról szóra ez áll : ,, Negotium inter Stephanum Dersy ac Dominam Sophiam Reli- ctam condam Matthaei Dersy."" , Pro A. Stephanus Dersy dicit: guod anno praeterito, circa fe- stum Michaelis feria sexta, Relicta Valentini Varga jobbagionis Elena , omnes res filiae suae stb asportari fecisset . . . . videlicet: unum fedel , unum palást , et unam szoknya, ket gyolcs, unum argenteum gombos tő, guingue comisias, cingulos duos, unum sáhos abrosz, négy előkötő , et zégy lepedő, guingue párnahéj, manutergia decem, guingue vaccas, cochlearia octo stb. Item eo non contenta, eodem die, eadem domina . abstulisset: unum cingulum, unum előkötő , egy ingváll, egy párna- héj, egy felsőing, egy kezkenyő, három tehen, similiter potentiali- ter" stb. , Pro Gaspare Dersy idem, guod eodem die eadem domina . . . . eiusdem unum fedel, et unum cingulum, egy kezkenő, 28. séng vászon , száz huszonöt kita lent, damnum noluisset pro flor. XL." Így küzdött egy ideig a" nemzeti nyelv a" reá mind inkább tolako- dó római ellen, mig egy iker század lefolyta után hívatalos ügyekben ez, köz életben pedig a" német által végre is csaknem egészen elnyoma- tott. Míg a!" tanítóintézetek parlagon hevertek, mig tehát 1550-ben tör- vény által meg nem határoztatott hogy az elpusztúlt egyházak, káptala- nok" és conventek" jószágai minden további késedelem nélkül oskolák" állítására és tanúlt férfiak" tartására fordítassanak, a" magyar nyelv volt a hatalmasb. Az 1550-diki 62-dik törvényczikkely világosan mondja: hogy a megyék" törvényszékéből kelendő leveleket az alispánok , szolga- birák, és esküdtek is aláírják, ha írni tudnak, 1574-ben pedig az iránt kellett törvényt hozni, hogy a! királyi és hétszemélyes törvényszé- kek" birái deákul legalább értsenek — esse debebunt latinae lingvae non ignari. . . Már pedig hol még az alispánok sem tudtak írni, és hol a" hétszemélyes tábla" birái sem értettek deákul, ott lehetetlen egye- bet hinni, mint hogy az anyanyelv volt leginkább divatban. De önkényt következik innen az is, miszerint így a" nyelvnek igen gyermeki állapo- tában kellett maradnia, "s az a miveltségnek csak árnyékát sem vehet- 278 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG ÉRTEKEZÉSEI. te magára. — Innen történt aztán, hogy a nagyobbszerű irományokat idegeneknek , miként például az országos határozatokat egy [Malatestá- nak "s egy Singhmosernek kellett latínul szerkeszteniök, a" nemzeti nyelv pedig a magányos levelezéseken túl nem emelkedhetett. Ezen levelezé- sek is pedig felette szegény eszméket, "s még szegényebb ész- és nyelv- tani rendet foglalnak magokba. Azon irományok, mellyek 1550-ig csak gyéren, azontúl pedig már nagyobb mennyiségben fordúlnak elő, mind- nyájan is alig rejtenek magokba összesen annyi jeles eszmét mint később Bocskay Istvánnak vagy Esterházy Miklósnak bár csak egyetlen levele, hanem mintha mind ugyanazon egy gyermeki észnek és kéznek voinának szülöttei, csendes hallkkal agg szabású egyenruhában döczögnek le a min- dennapi szükség - okozta közönséges gondolatok, és gyalúlatlan kifejezé- sek" göröngyein. Még országnagyaink" stiílje sem sokkal emelkedik feljebb gondolatok és eszmék" tekintetében egy mai falusi jegyző fogalmazatánál. De lássunk példákat. A" híres Zossozczy István nógrádi főispán így ír a" szinte híres Zay Ferenczhez 1550-ben : , Én szerelmes uram és barátom! Szinte úgyan cselekszik min- denben Kegyelmed én velem, mintha én Kegyelmednek valami nagy ba- rátsággal voltam volna, jelesben az adósság-megkérésben , kit Kegyel- med ingyen sem emlét, jóllehet bizony Kegyelmednek annyiszer eszében nincsen mint énnekem korosként, — de az én nagy fogyatkozásom miá nem adhattam meg, mert a" honnan várom vala hogy Kegyelmedet meg- elégétem, abba vég nem leve, az Balassával való dolognak ki még elót- tönk vagyon. Én ezt gondoltam rajta, hogy ide ez tartományra veszek borokat, jókat, gyengyesieket, kiárúltatni. Azért ha Kegyelmed akar az adósságért abba elvenni, Kegyelmedet kérem mint szerelmes uramat és barátomat, adja tudtomra Kegyelmed, mert azon vagyok minden- képen, hogy Kegyelmedet megelégétem, jóllehet ha Kegyelmed ez előtt is rejáeróltetett volna, jószágomat is zálogban vetettem volna, és Kegyel- mednek megadtam volna. Mindazáltal mast is, csak Kegyelmed jelentse meg, kész vagyok mind jószágomat és ezüstemet elzálogosítanom és Ke- gyelmedet megelégétenem§ stb "). ") Régi magyar Nyelvemlékek. TI. köt. A" MAGYAR NYELV" TÖRTÉNETÉNEK VÁZLATA. 279 Zrínyi György gróf levele pedig így szól Magócsy Gáspárhoz 1570-ból: ,, Meghozta énnekem az Kegyelmed szolgája az Nagy Lázár az négy szekeres lovat, kiket jóllehet én magam nem láttam, mert az vi- zek miá ide nem hozhatták, de szolgáim az kik látták dicsérik. Kegyel- mednek azért megszolgálom mint uramnak. Bizony igen nagy szükségem vagyon szekeres lovakra, mert négy holt meg közülek ez idén, itt pe- nig jót nem igen találhatni stb: Hírek ide mi felénk illyek vadnak: az török császár kérte az velenczésektól Czipriát és egy millió aranyat, ezért kildette volt követit Velenczében. Az velenczések, minekelőtte az követ eljutott volna, megértötték az követséget, tanácsot is tartottak róla. Mikor oztán az követ elérközik, nem kildnek az követ eleiben szokások szerint főembert, hanem poroszlókat, és azokkal hozatják az tanácsházba, a hol immár öszvegyűltek volt. Ott mindjárást felszó- val, hogy az egész tanácsházba meghallják , megkiáltatták az követtel az követséget. Mikor említette: hogy Cziprost kéri császár, egy pa- piroson írt Cziprost hoznak elő, és neki adják illy szóval, mond- ván: ez császárodnak Czipriája, mert mi az mi Czipriánkat neki nem adjuk ; sót még Konstantinápolyt és Molimot, ki minket illetne, el akar- juk tóle venni. Az aranyat, hogy az követ fogja kérni, egy zsák holt szenet adnek neki, illy szóval: ihon úgymond, csináljon császárod ez- zel magának aranyat, ha kell neki" stb "). Illy élettelen és erőtlen képekben állíták elő eleink eszméiket egész a XVII. század" elejéig. Bocskay korával egészen más hangú- latot kap a" nyelv, hol azt majd magasan fellengző szabadsági, majd tö- mött erós nemzeti szellem léngi át. Együtt találjuk mind ezt mind amazt azon szép levélben, mellyet Bocskay a még a legmagyarabb neveket is , miként Sellye, Lajos királyunk" szerencsétlen elestéról nevezetes Sellye helységet Cselliá-vá, Kismarjayt uismariaius-sá, csaknem ráismerhet- lenül eldeákosító , Istvánffy Miklós nádori helytartó és híres történetiírú- hoz 1605-ki jun. 16-káról intézett, "s melly következőkép szól: ,,Tud- ván hogy a! szent Isten Kegyelmedet megért és bölcs itélettel szerette , nem itéljük szükségesnek: hogy ennek az indúlatnak bizonyos és nag ") Régi magyar Nyelveml. II. k. 280 A"! MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEI. kételenségből indíttatott okait sok szóval Kegyelmed előtt számláljuk. Mind azért: hogy tökéletesen és bizonyosan elhittük azt: hogy eddig ezeknek módját és folyását régen megértette , — eredetének okait pedig, minthogy Kegyelmed az ország dolgaiban, nem csak közönségesképen , hanem elóljáróul és igazgatóul forgódott, nem kevés időtől fogván eze- ket következendőknek lenni eleve látta. Minemű igazságunk legyen azért , elfogyott nemzetünknek teljességgel leromlott szabadságának meg- keresésére, maga Kegyelmed jól érti, elannyira: hogy még magyarok- nak is csak alig merészeljük vala immar magunkat mondani, vagy ugyan szégyenljük vala is, annyira elfogyott vala minden hitelünk és becsüle- tünk a" német nemzetségnél. Jószágunknak és nemes házainknak, Ma- gyarország végházainak vagy egy vagy más szin alatt való foglalása, vé- neknek, fő és köz rendnek becsületlenségben való tartása, a" mint ezek- ben szemünkkel láttunk és megtapasztaltunk, mi szükség sok szóval azokról emlékeznünk? Minekünk penig, minden törvény nélkűl, hatal- masul, álgyúkkal taraczkokkal várainkra való jövetellel — mert azokkal kergetének el az Ó Felsége hűsége mellől — életünknek megoltalmazá- saért mit kelletett próbálnunk? azt is, elhittük, hogy eddig mindenké- pen érthette Kegyelmed. Igaz igyünkben az szent Isten mint vezérlett és oltalmazott légyen, sót minemű szerencsés előmeneteleket adott ha- dainknak, minden emberi gondolat és reménység felett, csak az egy Istennek nagy hatalmának egyedül tulajdoníthatjuk; nem lévén semmi kétségünk abban: hogy ennekutána is ezen kegyelmességét Ő szent Fel- sége mind végig hozzánk meg nem tartaná. Mellyeket jó itélettel Ke- gyelmed magában megrostálván, nemzetünknek nagy javát, régi sza- badságának, és eltemetett jó hirének nevének helyéreállatását meggon- dolván, mint igaz magyar, és hazájának jóakaró támasza, illyen ügyé- ben hasznos szolgálatját ne vonja meg tűle, sót szeretettel kérjük Ke- gyelmedet, mint nekünk mindenben jóakarónkat: hogy mind jó tanács- adásával, kivel ott az földön nemzete között Kegyelmednek ollyan be- csületes tekinteti vagyon, s mind egyebeknek jó példaadó cselekedeti- vel, mutassa olly hasznos forgolódását hazánk szabadításában, az mel- lyel nemzete között magának emlékezetre megmaradandó dicséretes hírt nevet szerezhessen; mi nekünk pedig, és egész nemzetének ,. háladatos- ságra méltó dolgot cselekedjék" stb. Azon levelének azonban, mellyet A" MAGYAR NYELV" TÖRTÉNETÉNEK VÁZLATA. 281 ugyanazon év" május 1-ról Thurzó Györgyhöz írt, már csak egyes helyei megragadók , mert inkább a" hideg ész" fontolgató okoskodásaihoz, mint az előtte ismeretes elcsukódott szív" érzelmeihez vala mérve. Csak hol a honszeretet és nemzetiség" meleg húrjait kelle megpendíteni, engedett szívig ható szavaknak folyniok tollából. , Örömmel értjük — mond eb- ben — az Kegyelmed irásából, az mi levelünknek Kegyelmed kezeihez való érkezését. Melly mi levelünkre hogy Kegyelmed hamar való válasz- tot is tett minekönk, confirmálta te Kegyelmed azzal az mi te Kegyel- med felől való becsületes értelmünket, útat és módot is nyitván arra ne- künk, hogy a" Kegyelmed személyét napról napra nevekedő kedvünkben tarthassuk. A" melly kedvünk "s Kegyelmedhez való szeretetünk, ab- ból a" Kegyelmed érdeméből vetett fundamentomot az elménkbe, hogy Kegyelmed eleitól fogva , a maga irása szerint, valamivel hazájának ked- veskedni , és szolgálni tudott, soha semmiből ki nem vonta magát, sem értékének sem értelmének Istentől vett szép ajándékait nem fogván meg hazájától és nemzetségétől. Melly te Kegyelmed elméje és értéke sok szép hasznainak hazájával való közöltetésétől hogy mostan is idegen ne lenne, sót az közönséges jót egy akarattal nevelné Kegyelmed, arra volt egyebek előtt méltó az dolognak szükségéből serkentenünk és intenünk szükségképen Kegyelmedet. Maga jó itéletire hagyjuk penig Kegyelmed- nek, — a mi magunk személyére néző igyünk elő nem hozásával is — hogy ha nem kivánhatta-e mind lelki "s mind testi állapatunkat háborga- tó sok szükség is, hogy derék romlásra "s kigyükerezésre ne bocsátanó- jók utolsó romlásra tért állapatunkat. Kinek oltalmára "s reparálására , hogy a mi igyünknek igaz oltalmából ennek az oltalmára is útat nyitott az úr Isten, fejenként illeti ti Kegyelmeteket ez az dolog, a" kiket ti Kegyelmetek közűl azzal az értékkel, okossággal, szeretett "s áldott meg Ő Felsége , hogy közönségesen, egy szivvel és gonddal, "s köz ér- telemmel is fogja velönk egyetemben ezt az dolgot Kegyelmetek. Hol Kegyelmed , hitének kötelét veti főbb mentségül, hogy az tartóztatja Ke- gyelmedet a" mi velönk való értelmétól , — nem olly minden itélettől "s értelemtől elhagyatott és fogyatott elméjő embernek állítjuk mi Kegyel- medet, hogy Kegyelmed itéletet ne tudhasson abban tenni: míg "s med- dig kell fejedelméhez való kötelességét embernek megtartani. Kit Ke- gyelmed sok historiákból eszébe vehetett, s jutott a. mi szegény orszá- ES VK VIS 2 36 282 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG ÉRTEKEZÉSEI. gunknak is annyira állapatja sokszor, hogy nemcsak nem tartották meg az urak és főnépek az ó kötelességeket az ollyan fejedelmekhez , a" kik hitek "s tisztek ellen való dolgokkal terhelték az országot, de le is ve- tették és ki is kergették az fejedelemségből őket stb. Mind ezekből ki- tetszhetik azért, kinek-kinek mig kell fejedelmének adott hiti kötelét megtartani, hogy az hitnek szabott rendi ellen hazájának romlást ne szerezzen ember vele. Az melly hitletételt minden historia felette ma- gasztal és dicsér minden emberekben, a kik az ő hiteknek megtartásával hazájoknak romlására nem akartak kedveskedni és szolgálni az fejedel- meknek stb. Hogy pedig igazán megirjuk ebben való tetszésünket Ke- gyelmednek , tűrhető volt némelly okért eddig ez a Kegyelmed maga mentsége, de ez után tűrhetetlen leszen, "s bosszú néven veszi az Isten is Kegyelmedtól, ha Kegyelmed az köz jónak nem succurrál, kiváltké- pen hogy az mi szerencsénknek előviteliben "s fejedelmmé való tételünk- ben consentiáltanak te Kegyelmed előtt egynéhányan a! félék is, a kik urak lévén, az tanácsosságra hittel voltak kötelesek az császárnak. Kiket rövid napon meg is láthat az szemeivel Kegyelmed. Veheti penig eszébe Kegyelmed, hogy mint illyen üszögében való állapatban, az mi hadako- zásunknak rendi felette zavarodottan és egybekevertten állott úgyannyé- ra ez ideig, hogy fájjon az szívönk rajta, "s nehezségünkre is legyen: hogy romlását és inségét érezze ezekből az mi szegény hazánk "s a ben- ne lakozó megepedett község, kinek tisztünk szerint oltalom- és nyugo- dalom-adással tartoznánk; de az lehetetlen hogy eligazodhassék az igaz nyomán és cursusán addig, míg ti Kegyelmetek egy köz értelemből való segítségünk nem lesz ez dologban. — Megtekintvén azért Istenét Kegyel- med, hazájának nagy szükségét, "s azokot az ajándékokot is , kiket Isten, nemzetségének hasznára óltott Kegyelmedbe , mindenek előtt egyebek- nek példájokra, elméjének s keresztyénségének hasznát adja érzenünk Kegyelmed, azt az egész vármegyét, sőt az szomszéd Morva füldet is hajtsa auctoritásával az mi hivségünkre és értelmünkre Kegyelmed, ne legyen szükséges nagyobb romlásával annak a földnek is oda hadat és idegen fegyvert bocsátanunk. Ki úgy áll te Kegyelmeden, hogy nagyobb részére te Kegyelmed adhat annak az vármegyének pusztúlására "s meg- maradására is fő okot. Higye meg Kegyelmed, hogy-ezt az idején való . szövedséget, a mennyire mimagunkért kivánjuk, annyira magaért is A" MAGYAR NYELV" TÖRTÉNETÉNEK VÁZLATA. 283 Kegyelmednek, hogy a" Kégyelmed érdemlett méltóságának is megma- radván tekinteti, az közönséges haszonnak is tekintetet és hasznot adjon Kegyelmed, "s ne akadjon semmi ok is olly előnkbe, kivel nehezségére lehetne az mi hívatalunk Kegyelmednek. Az melly hívatalunkban nem állhatunk. immár semmiképen hátra, hanem mind naponként előbb igye- kezvén, Istenönknek segítségével és vezérlésével bizonyos módot aka- runk ez állapatunkban vetnünk , — kinek hogy tartóztatója vagy valami akadálya ne legyen Kegyelmed, olly igen kérjük és készerétjük Kegyel- medet , a" melly igen minden mi böcsületünknek az részébe, és kedvünk- nek szeretetibe kivánjuk foglalni Kegyelmedet. "S ehez a Kegyelmed felől való jó bizodalmunkhoz képest parancsoltuk is meg az mi hadivezé- rinknek, hogy a!" Kegyelmed jószágán kimélést tegyenek, ajánlván magunkot bizvást Kegyelmednek, hogy ha mi nem Kegyelmedben, Ke- gyelmed is mi bennünk semmi kedveszegésre való dolgot nem foghat lelhetni "s érezhetni. Bizonyosabb és teljesebb m$ddal való választ, ha- zája javára valót várunk azért rövid napon Kegyelmedtól. Kire segítse és vezérelje az Istennek felelme is, "s hazája állapatján való szánakozá- sai is Kegyelmedet, hogy Kegyelmed miatt kárt és romlást ne szenved- jen. Kegyelmed jó akaró barátja: Stephanus m. p." Csaknem egész kiterjedésében mutattam itt elő e" hosszasb leve- let, mert figyelmet akartam gerjeszteni azon nem gondos ugyan, de mégis erőteljes, mégis sokszor utánozhatlan eredetiséggel és szépséggel dús nyelvre, melly a XVII. században divatozott a. honban, "s mellyet eddig Pázmány Péter" íratain kívül jó részt figyelmünkre sem méltatánk. Ím Mailáth János gróf, német-magyar történetiratában, bár temérdek olvasási vagy tán nyomtatási hibákkal, több rendbeli leveleit közlötte Illyéshágy Istvánnak, mellyek megbecsülhetlenek nemcsak a! hon" törté- netei de nemzeti nyelv" tekintetéből is. Tizenkét év folyt le mióta e" szép, e" szellem- és eszmedús levelek nyomtatásban kézen forognak, ez alatt utolsó férfi ivadéka is kihalt e" lelkes hazafinak, és emelkedett-e csak egy szó is közöttünk, melly a" közönség vagy legalább a" nyelv" mí- velésével foglalkodók" figyelmét oda vonzotta volna azon levelekre, mely- lyeket a" hona" javán munkálódása miatt népszerűségét vesztett Illyés- házy, a Kátay" mérgétől már senyvedező Bocskayhoz, olly eredeti ma- gyarsággal, egyszersmind olly ritka hazafisággal, majd komolyan majd 36" 284 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG ÉRTEKEZÉSEI. tréfásan, de mindig szabatos rövid pontokban irt. Nemcsak érdekesnek, sót szükségesnek is tartom, azok közóől itt egyet kettót helyes olvasással a" feledékenységből ismét előrántani. , tt — úgymond 1606-diki september" 23-kán Bécsből küldött le- velében — az úr Isten segítségével mindenekben jó véget érünk. Ne sá- polódjék és ne terhelje Fölséged az idevaló gonddal magát. Nyáry Pál uramat bocsássa föl Felséged késedelem nélkül Újvárba, végezhessük el a" törökkel is a" békeséget, a hajdúkat is szállítsuk le; mert elhigye Fölséged, hogy ez szegény nyomorúlt községnek nyomorgatások, fo- hászkodások, sírások, keserves szepegések, általhatják az egeket, és az igaz Isten mindnyájunkat elront miatta. Hová lettek volna a nagy Istennek a" bűnekért való sok fenyegetései, az igazaknak sok igéreti , — longitudine dierum replebo eum , et ostendam salutare meum; — viszon- tag nagy fenyegetést és átkozást teszen azokra a" kik őt nem félik. A Kátay ördögi bizony nem árthattanak volna Fölségednek, ha az Isten reá nem bocsátta volna Fölségedre, mint szent Jóbra is. Általlátja az Isten a" Fölséged gondolatit, és azért engedte meg ezt az ördögnek. Nem akar- ja hogy az körösztyének egymás vérét ontsák. Azonnal meggyógyűl Föl- séged, mihelyen az úr Isten véget ad a: békeségben. Megértettem azt is: minemű jó szűvel és jó akarattal vagyon Fölséged még most is a" sze- gény magyar nemzethez. Kit hogy Fölséged véghez vigyen, a nagy Istenért kérem Fölségedet. Vesse Fölséged szeme eleibe az elmúlt időket. Nagy Alexandernek világ végeig él a neve, — Scipio Africanusnak , Magyar- országban első Lajos királynak, Hunyadynak , utolszor Mátyás király- nak. — Azért-e hogy sok pénzek sok marhájok maradott ? — bizony nem, mert az mind másé volt "s mind másé leszen; és nem azé a kinek mi hagyjuk vagy szánjuk, hanem gyakrabban másé leszen; — de jó hírek nevek világ végig fog élni. Azonképen cselekedjék Fölséged is ollyat a magyar nemzettel, hogy éljen örökké a Fölséged neve, sok fejedelmek- nek és a széles világnak. Világ végig nagy emlékezetben és nagy dicséret- ben leszen igy a Fölséged neve. Ha immár az úr Isten Fölséged által meg- szabadítá a szegény magyar nemzetet e nagy igátul és rabságtul, ne hagy- ja immár elesni Fölséged óket, hanem hagyjon Fölséged e" világon meghal- hatatlan jó nevet, a" szegény magyar nemzetnek megmaradására. Bizony ha Hoffmány uram itt nem volna, az én betegségem miatt igen lassan vol- A" MAGYAR NYELV TÖRTÉNETÉNEK VÁZLATA. 285 nánk dolgunkban. Nincs olly fejedelem e" világon körösztyén, a" kinél nagy szolga nem volna Hoffmány uram. Ó jámbor, istenfélő, és tudós. Sok dolgokban forgott ember. Messzi földrúl kellene Fölségednek e" fé- le embert melléje szörzeni, Ha itt nem lett volna, nagy fogyatkozásunk- ra esett volna. Mert engem, mint vén embert, a" nagy munka és nagy háborgatás teljességgel elfogyatott. Ha Fölségedhez megyek, mintegy ellenségeket úgy tractálnak, ki maga hasznát nézi, ki másnak kedves, ki gyűlölségbűl szól, és nem néz hazájának megmaradására és javára. Mintegy ellenségeket úgy bántnak némellyek , — mint egy hitvány eben, semmi kimélést nem tesznek, látván hogy elfáradt vén ember vagyok. Illyen nagy munkát ifjú ember is nehezen viselhetne el. — Itt is a néme- tek minden elméjeket ratiokat reám forditnak Egyik elúnja, másik kez- di. Itt sem hisznek, ott sem. Bizony ha által nem látnám a" hazám el- romlását ha gondot nem viselne Fölséged reá, csak idvösségemért kelle- ne én nekem ennyit szenvednem fáradnom , a" mennyit fáradok szenve- dek, e! világiért semmiért nem. Sem itt, de főképen Fölségednél , csak jó neven sem veszik, nem hogy megköszönnék. Kinek Fölséged is nagy oka. Ha meghalok vala, Fölségedre gyuntam volna. Némelly cercopi- thecus fejű embereket ugyan rám bérlett Fölséged , hogy kinzzanak. Sok főtörésemmel kellett bolond conceptusából kezemnél fogva kivinnem, kik mind Fölségednek kedves dolgot cselekedtek, azt állították magokban. Itt is a németek sok bosszúsággal érttettenek. A! guta a jobb felemet megütötte vala, ki miatt most is nem jól vagyok. Istennek hála megsza- badúlt azért mind fejem mint kezem immár túle."" October 30-dikán a" Zsitva torkánál írott levelében tréfás enyelgő modort veszen fel. ,,Biztat, — mond — engem az is, hogy Fölséged tu- dakozódik én túlem: mellyik volna az a! szép leány, a kit én Fölséged- nek szántam volna ? — Egészséges embernek való a! szép leány , elvégez- vén a" békeséget. Mert a" nélkül semmi a" menyegző. Bizonynyal tudom hogy azonnal meggyógyúűl Fölséged. Azért addig nem nevezem meg. Az- tán a mint én látom, igen könnyen akarna Fölséged egy szép házastárs- hoz jutni. Még csak a megnevezéseért is ajándékot várok Fülségedtől. Mindenhez könnyen akarna Fölséged jutni. Azért, halasztom most e dolgot. — Többet irnék Fölségednek a" szép leányok felől, de ihol jú a pasa hozzánk minden sajkáival. Igaz ideje hogy kiálljunk a" hadakozás- 286 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG ÉRTEKEZÉSEI. bul, és elvégezzük a" békeséget, ha e? két tar között a hajas el nem akar veszni." Nem illy folyó ugyan, de még sokkal eredetibb a Bethlen Gábor" pártjához szegődött Esterházy Gábor" levele, mellyet bátyjához a IL Ferdinánd iránt tántoríthatlan hűségű Esterhágy Miklóshoz Pozsonból 1619-diki novemb. 23-dikán maga kezével irt. Annyi és olly ritka sa- játságokkal teljes e" levél, mennyit és millyeket másokban hasztalan ke- resünk. Szebb helyeit íme itt adom : , Istentől sok jókot "s jó egészséget kivánok Kegyelmednek meg- adatni, az egész atyafiakkal egyetemben! — A" Kegyelmed levelét vet- tem , — kit egynehányszor megolvastam; sót palatinus uramnál léven azkor ebéden, ő Nagysága előtt is megolvastam; "s ő Nagysága is az ő Nagyságának szólót én előttem. Sót az előtt küldött levelét is megolvas- tam Kegyelmednek , előtte. Alattja mind azokot igaznak lenni, ,,de — mond — mind elkóltünk már arról"; , az én dolgom mind különben va- gyon", mond; , jószágom már mind oda van kezeknél, "s az országnak hittel vagyok köteles" stb. Tegnap uram! az ország együtt volt. Sok altercatio "s izenet után az korona-tartó urak arra mentek hogy az né- meteket kiküldik az várból; és ma adánk újobban kétszáz gyalogot be- le, Monaky Miklóst "s Mérey Gáspárt stb. Ma az Kegyelmed leveleit ol- vasták el az ország előtt, egynehány rendbelit. Én jelen nem voltam, mivel tudtam hogy az is előkél. Hasomlóképen Homonnayét. Az mint mondják nem igen szép levelek. Ki bizony sok kárt teszen Kegyelmed- nek, "s mi is atyafiak, eleget szenvedünk. Az kinek nem kellene is, hozzá szól. De ám meglátja Kegyelmed, mit cselekeszik. De félek raj- ta, hogy az gyermeknek teszen kárt Kegyelmed, minthogy az maga sze- mélyét szinte elszánta Kegyelmed stb. Meg nem írhatom uram! melly örömvel látnák az ittvaló emberek Ő Fölségét, "s megmondanák miért vetették az más emberek aratásába sarlójokat; de én tudom: elkele ad- dig az én költségem itt Pozsonban, mig Ő Fölsége kérdezkedni jőne. De ím nem várják hogy ide jójön, ím ezen órában indól meg Ő Fölsége , sok hadakkal, "s ha ollyan vitézek, varják meg szemben őköt. — Én, uram! senki személyét nem vizsgálhatom, "s nem is engem illet az, de hiszem Istent: nem vesznek még egyszersmind el mindnyájan. De elhi- gye Kegyelmed, százképen külömben van az dolog hogysem az mint A" MAGYAR NYELV TÖRTÉNETÉNEK VÁZLATA. 287 gondolnók. Kit Rajky uram mindenképen meg tud mondani Kegyel- mednek; kire reá is felele, hogy szemben leszen Kegyelmeddel. Az Ke- gyelmed irásinak penig sehol szincs (így) szerencséjek. Bár ne írjon Ke- gyelmed ollyast stb. Az mi uram! az Kegyelmed fia dolgát illeti, ha már eltekéllette Kegyelmed magát hogy ide közinkben ne jójön, ottan cselekedje azt, hogy asszonyomra bizván az gyermeket, küldene az gyú- lésre a mellett valami prókátort, az ki forgatná az dolgot, mert uram , bizony kárt vall Kegyelmed; "s ott maga is jól gondolkodjék az dolog- ról" stb. Daróczy uram itt labirintál Szécsy uramnál; Thurzó Imre uram eleget piírongatá: miért nem ült otthon, koporsó-órző lévén; de ő mé- nest keres, és egyéb kárvallásáért valami torzsa-morzsát. Neheztel uram, Thurzó Imre uram Kegyelmedre, hogy némelly leveleiben arrogansnak , kevélynek , gyermeknek írja, és hogy gyertyáit szövétnekit vette volna el, kiket halotthoz készített volna. Én uram nem hallottam abban sem- mit, "s most is jobb akarója nem volna nálánál, ha venné Kegyelmed tőle, "5 ne írna mindent meg valami elméjében jő Kegyelmednek , mert mast az ki csak szánakodnék is Kegyelmeden , alég tudhatok. Az mi az fejedelem dolgát nézi: kivánja-e az országot "s kotonánkot? nem tudom, de ha Isten akarja, "s az ország megkénálja vele, bolond volna ha futna előtte, szolgálni akarván hazájának "s az egész kereszténségnek; "s meg- hallja sőt látja is Kegyelmed: hogy ha Ferdinánd király nem nyugszik háborgatni bennünk , mig az törököt arczol támasztja reánk, gondja ér- kezik Ujhelben vagy Gráczben is. Jobb ő is az jámbor, ha nem kell sen- kinek, ülne veszteg. Mit köti erővel más nyakára magát. Választotta-e az ország? Fölháborétván az egész kereszténséget, sok kárvallásunk után már nem akarjuk urallani. Nem az király teszi az országot, hanem az ország az királt. Az minapi arczolcsapások, az kik lettek Köpcsén- nél, elég gyalázatos ugyan az Ferdinánd király nagy hadáinak, holott többire minden erje jelen volt, "s valami hajdúk kívöl három száz kop- jás hadnál több ott nem volt, kik annyi vitézséget cselekedett , hogy krónikában írhatnák stb. Azért uram, megitélheti Kegyelmed, hogy vana est sine viribus íra, hanem mást gondoljon Kegyelmed stb. Az cseléd között eligazétottam dolgokot, még volt is mit enniek , mert mind barmot juhot haza hajtottak. Kérem igen ő Kegyelmét, ne késsék meg- jóni, semmi bántása nem leszen; az Kéry sógort is. Hitemre! ók meg 288 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEI. fogják bánni. Hiszen egynehány száz pápista van itt, — Károli Mihál is bejöve. Valahol mi úr vagyon, kicsin nagy, mind itt van már az mi részünkről "s Erdelyból. Minden dolgot meg tud Rajky uram mondani Kegyelmednek ; az fejedelemvel is beny volt ő Kegyelme, alkalmasan látta az hadakot. Adja Isten, uram! láthatnunk egymást jó egész- ségben" stb. És jó részt eddig tart a" nyelv" szűzesége. Egy két év múlva már számtalan latin szavakkal látjuk azt eltöltve, elannyira, hogy végre egész mondatokban is csak a" ragozásokat találjuk a magyarból még meg- tartatva. Nem mentek e" hibától sem Bethlen Gábor, sem Pázmány Péter, sem Esterházy Miklós sok eredetiséggel teljes íratai 1623-diki septemb. 19-kén Bethlen Gábor így ír saját kezével Esterházy Miklús- nak : , Károlyi Uram vasárnap estve felé érkezvén ide, Kegyelmed reso- lutioját bőségesen referálta; nekünk írott leveléből is értjük a punctom- okat; az Szendróben írt levelének értelmét mint magyarázza Kegyelmed, látjuk; de nincsen olly vékony itiletű ember, a" ki az praecedentiákat megolvassa, hogy külömben értse és magyarázhassa, hanem mi reánk. Kire bizony okot soha nem adtunk, hitetlenül senkit nem fractáltunk. De ezt mostan nem disputáljuk , hanem az derék dolgot akarván cozti- nuálni, az Károlyi uramtól izent postulatumra hogy Ó Felsége jó funda- mentummal resolválhassa magát, ha az Ő Felsége kegyes akaratja arra accedál, melly úgy lehet jobb móddal meg, ha maga személye Ő Felsé- ge előtt jelen leszen; mi azért a Kegyelmed kévánsága szerént az asse- curatoriát megküldtük , és ha el akar menni , bátorsággal elmehet, mert bizony szónkra írjuk: semmi hostilitást cselekedni nem engedünk, sót az Garamon által sem bocsátunk senkit Ujvár felé Kegyelmed visszajöve- teleig. De csak Ó Felsége kegyelmesen fractáljon minket, erxrperiálni fogja az mi syzceritásunkat. Nem talál mi bennünk soha senki megmon- dott szónknál egyebet. Hogy pedig hadainkkal előjöttünk, nem szükség Kegyelmeteknek abban megütközni, mert igazságot irunk: experientia edocti, mivel semmit Ő Felsége az. mi alázatos ixstantiánkra cselekedni hét egész hónaptól fogva nem akara, és a" melly difficultásókat Ó Felsé- ge, . Prágából íratott levelében igérte vala complanálni, alábocsátandó Commissariusi által, kiket minemú igikkel íratott Ő Felsége, ex inclusis megértheti Kegyelmed, aláérkezvén az Ő Felsége internunciusi, azok eöldstazá sástöt ől A" MAGYAR NYELV TÖRTÉNETÉNEK VÁZLATA. 289 semmit nekünk arról mondani sem tudának, mivel emlékezetet sem töttek elóttök azokról, noha azok által vártuk az resolutiót, sót azután sém kúlde Ő Felsége senkit alá, sem az végházak fizetésére, sem azon végházak romlásinak meglátásokra, egyebet az nemlételnél nem remél- hettünk. " Értvén más felől az" készűleteéket, hallván az német praesidi- unnak bevitele felől való deliberatiót, interim igen nagy embernek írá- sát szemeinkkel látván: minemúű öxtextió legyen ellenünk felhúzva, nem tehettünk egyebet, hanem az mint lehetett, magunkat meunijálni igyekez- tünk, — hadainkat cozvocélván kiljebb kényszeríttettünk lépni, hogy magunk országábán né várjuk vendéginket" stb. Ígyen hangzanak Pázmány" levelei is , de az ő nyelve sokkal isme- retesb hogysem mutatványokat kellene belőle felhoznom. Szabatosság , átható itélet, a kifejezéseknek meglepő fordúlatai, "s tömöttség azok , mik azt bélyegezik. Ismeretlenebb irodalmunkban a" híres nádor Ester- házy Miklós, ki miként sajátságos tapintattal tudta tekintetét a" vele ver- senyező Pázmány ellen fedézni, úgy a" nemzeti nyelvben is, melly, va- lamint a" már imént megismertetett testvérének Gábornak is, lelkével volt egybe forradva, vele egyenlő lépést tartott, sót népszerűségre néz- ve ót igen sok helyt felül is múlta. Méltónak látom tehát, hogy figye- lemgerjesztésül ide iktassam egy részét azon levelének, mellyet ő Sen- nyey István váczi püspökhöz 1631-diki februar. 21-dikén Kassáról saját kezével irt. , Eleget várám — úgy mónd — hogy jújön valami segítsé- gem, de nem győzém várni; "s el is únám ezeknek az ő nagy cowtemtís- sal való özsolexztiájokot, kit az előtt én illyen szeliden csak öt "s hat század magammal sem nézhettem. És noha úgy vagyon: vannak valami férgesek az én emberimben is, "s az szerént kézzel tapasztalom az vár- megyék favorát is Rákóczyhoz; mindazáltal így volt jobb resolutiót ten- nem, kinek, az mint írám, gyümölcsét is látom; "s ha ez az nagy ha- talmas hóvíz, és veszedelmes üdő nem volna, bizony jobban megingat- nám óköt, -s hiszem ha végeznünk kölj, az szokás szerént ám csak akkor végezek, az mikor akarom ; "s hogy meggyunjam Kegyelmednek : az elöbbeni lamenztatioimban örömest valami keves népet vonszok vala onnét ide, az kivel mind tisztességes "s mind bátorságos békeséget csi- nálhatok- vala, "s bizony példát is ollyant, hogy az én üdőmben fegy- verrel többször nem volt volna szükséges ide fáradnom; de mindenek- M.T; T. ÉVK. VI. 2. 37 290 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEI. ben megfogyatkozván, ha mi csorbája az végezendő békeségnek esik , és egyéb jó istentionk sem fog végben mehetni, legyen azok számadása , az kik az fogyatkozást tették jámbor urok szolgálatjában. " Mindazonál- tal, mivel szeretem az én kegyelmes Uramot, és oltalmazni kivánom méltóságát is, mint külljene az dolognak lenni, ha végben nem vihetém is mind így az mint én kivánom, megadom. mégis az módját stb; "s no- ha ezek bezzeg örömestben éractáltanak volna oda föl, "s nyilván is be- széllik másoknak: hogy ez nem Ó Fölsége akaratja hogy illyen rigide tractálunk velek, mivel azt nekik megírta kárdinál uram; de én avval keveset gondolnék , mert ha életem szerencséltetésével is tartozom uram- nak szolgálnom, inkább föl köllj vennem egy illyen gúlőséget. Noha nem tagadhatom bizony, hogy nagy szívem fájdalmával ne volna ez az kárdinál uram processusa, kitól csak azt sem érdemlettem: hogy meg- írta volna mivel ment Rákóczy embere Ő Kegyelméhez; sót panaszát el- lenem bevévén, úgy látom: azon panaszt Ő Fölsége előtt is segétette. De elnyögöm ezt is; menjen az többi után. "Engem, bizonyságul hívom az Istent, hogy sem bosszú, sem tisztességkivánás, vagy magam hasz- na keresése nem hordoz, hanem uramhoz való igazságom és hazámhoz való kötelességem; holott csaknem megyhalok az sok búban dologban, mivel csak egyetlen egy emberem nincs az ki ebben segétene; mivel Ju- dex Curiae uram csak alig van, és vendégi mindazáltal béven járnak, Forgács uram is régen fekszik, Sennyey uram penig Szakmár felé va- gyon, Pál gazda Tokajban, és Aszalay jámbor szolgával magam órló- döm ezekben; "s noha nyilván tudom: hogy mindezekre az möllyeket ím fölküldtem, nem fogom vihetni óköt, mivel nincs meg az az erő az ki kivántatnék, mindazáltal azt mivelem az mit mivelhetek , "s ha kinek ezután nagyobb pálczát adnak kezébe, járjon az ezen az nyomon. Az hajdúkkal is mint kivánám hogy meglenne az eégyesség, ím fölküldtem azt is — Kegyelmedet kérem fordíttassa meg "s adja úgy be. [Igy nem kölljene osztán az rosszaktól tartanunk, — de ehez is nagyobb pálcza kölljene. Ha van azért mégis valami mód benne, illy jó igyekezetet ne hagyjunk félben. Emberségemre! ha csak három ezer németet küldenek is, mindezeket végben viszem, "s úgy szabiliálom ez földet: hogy jó gondviseléssel az Ő Fölsége maradékja is nyugodalomban fog miattok maradni. De ha mit illyent akarnának, ezzel nem kölljene késni, mert A" MAGYAR NYELV" TÖRTÉNETÉNEK VÁZLATA. 291 ezt, mint az saláta ételt, mohon köllj fogni. Hol penig sem iesztéssel, sem szép jutalommal semmit nem nyerhetek , Isíen keze benne! de én tovább nem szorgalmazom az dolgot, hanem azt végezem az mit végez- hetek" stb. Így élt a nyelv, így haladt szellemben, bár külső alakját mind inkább tarkítá és korcsosítá a minden lépten nyomon közzé vegyített latin szók" serege. Wesselényi Ferencz nádorral fellengző, egyszers- mind búsongó kedély kezd a! stiluson elömleni , "s a" nehéz idők" terhe, melly megsulyosodva ereszkedett a. nemzet" keblére , hosszabb sót gyak- ran hosszadalmas periodusokban sajtolta ki a" tollba a! szív" bőv szavak- ban előtolakodó bánatos érzelmeit. ,,Tegnapi napon, — így ír ő 1669- diki februar. 21-dikén Abauj, Sáros, és Szepes vármegyékhez — estve tájon érkezék Kegyelmetek — és az 13. vármegyének , "s az hat nemes szabad királyi városok küldett böcsületes követ atyjokfiainak küldött credentionalis. Ki teljes, rakott, lamentabilis, keserves, utolsó despe- ratióra jutott lamentabilis panaszokkal teljes leveleit, együttizent követ- ségével, ma regvel előnkbe jövén küldett becsületes atyjafiai, Nemes Nemzetes és Vitézlő Szepessy Pál és Bay Mihály uraimék, mind meg- adák , "s mind szájokba adott izstructiojokat helyesen egxpondlák. Meg- vallom: könyves szemmel olvastam, egyszersmind szomorodott és szon- tyorodott kedvemszegésével hallottam, "s egyszersmind szánakozó sziv- velis értvén, nem utolsó érzékenységemmel apprehendáltam az dolgot; — "s mivel emberi nyomot följülhaladó hallatlan dolgokat is látok az dolgokban, zsibbadott inaimmal és elbámúlt rettentő gondolkodásokkal elmélkedtem "s elmélkedem ez új dolgoknak kimenetele végett. Mélyeb- ben gondolkodván azért az dolognak mivoltáról, és tovább speculálód- ván hitemre, nádor-ispáni tisztemre, "s Kegyelmetek magyarságomra kisztető igazságomra, "s méltatla mediatorságomra, — királyunkkal, kegyelmes ürunkkal lévén az dolog az kérdés, — egy felől királyi aw- toritást sértő; más felől Kegyelmetek megmondhatatlan nagy emphasis- sal nemesi szabadságot tapódtató s rontó keseredett panaszát; harmad felől méltatlan mediatorságom labefactatióját szemlélvén; negyed felől az előtt Kegyelmetek követei nem praedicált mostan pedig nyilvánságo- san bátran kimondó coztradictioját látván , — sót mint írám: hallatlan példával az articulusoknak asztalomra tétető visszahozását értvén, — 3 ig fája 292 A" MAGYAR TUD. TÁRSÁSÁG ÉRTEKEZÉSEI. mindezeknek különböző rettenetes kimenetelét , "s veszedelemre hanyat- lott igyünket szemlélvén és megrostálván, — megvallom: mint amaz haboktúl elburitandó minden reményétúl megfosztatott ember, melly fe- lé kapjak, "s mellyik végét fogjam? kétség és félelem rettegető szelei engemet is hánytak vetettek" stb. — Szép lelkesedést, eleven képeket, és dúsabb gondolatokat lelünk a" levelekben, mellyeket egy részról Tö- köli Imre, más részről Esterházy Pál a nádor, mint a" két egymás el- lenében álló párt" fejei, felekezetök" érdekében a" hon vidékein 1683-ban szerte eregettek. Így szól az első : , Majd csaknem ez széles világra kiterjedett híre: hogy a" fegy- verben lévő magyarság, a" német császártul, diplomája ellen, a" régi boldog emlékezetű szent királyoktul, eleje által, vérének kiontásával és életének koczkaztatásával szerzett szép nemesi úgy lelki szabadságá- ban is meg nem tartatván, kényteleníttetett magát bujdosásra adni, és fegyverhez nyulván megbántódását azokon az útakon viuxdicálni , az mel- lyeken annak orvoslását remélhette. Foly tizenharmadik esztendeje ha- záján kívül való lételének és sanyarú bujdosásának! a" melly üdő alatt mennyi veszedelmeken való áltálmenéssel "s alkalmatlansággal, ollykor pedig Isten igazgatásábul dolgainak szerencsés folyamatival viselte fegy- verét? tudva vagyon kinélkinél. De netalántán sokak bal itélettel véle- kednek felőle: hogy az hatalmas török nemzet oltalma alá folyamodván, az fogta pártját, folytatja is dolgait hadakozással. De ha ki jól gondol- kodik, "s meghányja "s veti a dolgokat a" régi fejedelmek példájával, nem csudálkozhatik, nem is veheti itéletben senki is; mert vajjon ki mondhatja azt: hogy az említett magyarság, vagy csak hazájábul való elbujdosásának ideje előtt, és "azután is, az keresztény fejedelmeket, megsérúlt ügyének detegálásával meg nem találta, -és segétségét nem ki- vánta volna? — de nem volt az, az ki pártját és ügyét, dolgainak hely- ben való állatásával fölfogta volna. Méltán folyamodott tehát az hatal- mas nemzethez, mint a! kitül tudniaillik eltávozhatatlan szükségében megsegétő oltalom alá vétetett. Mi is, miolta Isten ez magyarság eleibe rendelt benünket, voltunk olly igyekezetben "s munkálkodásban: hogy Ő Fölsége complanálta volna a: megbántódásokat; azonban hol biztatás- sal "s annak effectusában való nem vételivel, hol penig halogatással foly- tatván "s közelétvén a" dolgokat, már az hatalmas nemzet is, nagy erő- A" MAGYAR NYELV TÖRTÉNETÉNEK VÁZLATA. 293 vel, kijütt, táborban vagyon, "s megyen a magyari szép szabadságot rontók "s azokkal egyetértők büntetésére. Hogy azért megmutassuk az egész világ előtt, igaz kereszténységünket, és abban való szíves indúla- tunkat "s igyekezetünket: hogy az győzhetetlen török császár kezünknél lévő athnaméja mellett miként cozserválhassuk és procurálhassuk egész securitásokat azoknak: a kik édes hazájoknak boldogúlását, és hajdani csendes állapotjára való jutását kivánják, "5 húségünkre állanak, — bi- zonyos számú hadainkkal egpediáltuk a! végre arra a" földre Tekintetes Nagyságos Barkóczy Ferencz, és Tekintetes Nemzetes Szepessy Pál és Szuhay Pál urakat, hogy addig, mig az fényes vezír hatalmas Császár győzhetetlen táborával arra az földre menne, intsenek úri, főnemesi , és minden egyéb Rendeket, az haza közönséges javának velünk együtt hasznosan való munkálódására, s húségünkre. — Ha ki azért, csakha- mar rajta következő veszedelmek elkerűlésével megmaradásának akar Consulálni , "s igaz hazafiának is tartja magát, most lévén ideje alkalmaz- tassa magát emlétett hiveinkhez Ő Kegyelmekhez; "s félre tévén akár- melly szín alatt való zxeutralitást, értsen is egyet, "s megtalálván Ő Ke- gyelmeket minden késedelem nélkül ez nagy erő érkezése előtt mind tü- rök magyar részról kiadandó salva gvardiák és protectiók felől, securu- sok lévén abban: hogy protectiónk alatt személyekben és javokban coz- serváltatnak, mellyról az hatalmas fő vezírtül is kiadott patensi által assecuráltatnak. Különben penig, ha hazájához való mostohaságtul vi- seltetvén, és attul maga veszedelmire elfajúlván, nem alkalmaztatja ma- gát, — mind Isten mind világ előtt tudományt teszünk: ha lakóhelye s jószága fölégettetik, és a ki nagyobb: maga és szerelmesi örökös rabság- ra esnek, — mi ne legyünk okai, hanem a magok megátalkodtsága. Mi ezzel is keresztényi kötelességünknek és szíves indúlatunknak megfelel- vén, kívántuk ez patens levelünk által kinek-kinek jó idein megjelente- nünk "s tudtára adnunk stb. Az igaz hütnek — így szól az Esterházy Pál levele — "s egész kereszténységnek hütvös és örökös ellensége micsoda égbenkiáltó dühös- séggel jött legyen az hatalmas római császár az mi kegyelmes koronás király urunk Ő Felsége tekéletes hűvei ellen , keserúség "s nagy szúvbe- li fájdalom csak elő is hozni. Az holott sok szép vároknak, városok- nak, faluknak elrontása után, milliomi keresztény lelkek vágottattak, 294 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG ÉRTEKEZÉSEI. s vitettek pogány rabságban, sok ezernyi ártatlan csöücsömős kisdedek mészároltattanak föl elannyira, hogy Herodes hajdanyi dühösségét az pogány ellenségnek mostani dühös cselekedeti sokkal följül haladván az egeket hasogatja, ennyi sok számú országoknak "s szegény keresztény lelkeknek veszedelmivel. Mind ezzel is pedig meg nem elégedvén, imé az napnyugoti kereszténységnek erős bástyáját, Bécs városát, megszáll- ván, éjjel nappal vitatja; kinek oka nem egyéb az fölfualkodott, Isten- tül "s kereszténységtül elszakadott nyughatatlan elméknek az portán szüntelen való szorgalmazásoknál, mellyel mintegy kényszeríttetett az pogány ellenség az kijövetelre, "s azzal édes hazánk" úgy az szomszéd országoknak is utolsó romlására. Ugyanis, e" vala régi eleinktől vett szép szabadságunk megnyerésének útja? hogy az pogány eb kihozattas- sék, keresztény vér-tóban förödjék, sok ezer ártatlanok testébül halmo- kat rakasson, "s mindnyájunkat rabjaivál (így) tévén, országunkat por- ba hamuba keverje , "s az egész világgal szegény megromlott nemzetünket kimondhatatlanképen megutáltassa az, ki régi eleinktül reánk maradott igaz keresztény magyarságát megváltoztatván, imé világ csudájára az pogány mellett ura, hazája, keresztény felebaráti ellen kardot kötvén nem külömben dühösködik az kereszténységen, mint az pogány ellen- ség maga. Ez-e az szabadság, hogy az Istenre hadakozik nemzetünk? Ez-e az hazája mellett való fegyverkezés, hogy keresztény vérben för- tőztessük kezünket , "s az pogánynak szolgáljunk ? — Bezzeg távul estünk régi vitéz eleinktül, az kik az törököknek keresztények kárával nem hogy szolgáltak volna, de sótinkább férfiúi bátor szűvel hadakozván az pogány ellen, életeket sokan letévén vitézül, az több keresztény- ségnek bástyája vala dücsőséges magyar nemzetünk. Micsoda számadá- sa leszen penig mind ezen s mind az más világon annak , a" ki a" keresz- teletlen ebet az kereszténység veszedelmével kihozta, milliomi lelkek fölkonczoltatásával? az mindeneket látó igaz Isten az ő idejében megité- li. Kihezképest elhivén azt: hogy előbbeni kereszténységének talán va- lami szikrája maradott meg Kegyelmeteknél; Istenre kényszerétjük: vé- vén ezen tisztünkszerént való parancsolatunkat, félre vetvén az Istentül elszakadt pogányt "s azzal egyetértő nem igaz magyar ellenséget, for- dúljon Istenhez "s kegyelmes királyához. Íme az keresztény hadak , méltóságos római electorok s több nagy fejedelmek, — sót kegyelmes 9, T. he szi , .. . [A 9( m A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETÉNEK VÁZLATA. 295 római Császár koronás király urunkkal Ő Fölségével együtt az Fölséges lengyel király is öregbik fiával "s más fejedelmi személyekkel! az ho- vá mi is Isten áldásábul érkeztünk. Azonban pedig igaz magyarságunk- nak "s mediatori tisztünknek eleget akarván tennünk, mindaddig töre- kedtünk Ó Fölsége előtt, míglen szokott atyai kegyelmességét nyujt- ván, maga szép meanifestumát adná, kinek genuina parját az ixclusából bővebben megérti Kegyelmetek. Siessen annakokaért Kegyelmetek viri- tim fölülni "s velünk conjungálni magát, keresztény táborban találván Isten áldásábul bennünket; — üldözze, fogja, vágja az istentelen vér- szopó pogányokat, hogy egy szűvel lélekkel űzhessük ki országunkból azon Isten "s világ ellen hadakozó dühös ellenségünket. Holott pedig — kit nem reménylünk — ugyancsak vakmeróőségtül vüseltetvén külömbet cselekednék valaki Kegyelmetek közűl, bizonyos legyen abban, hogy minden irgalmasságtul kirekesztetik, — kit nem másnak hanem maga istentelenségének tulajdonétson. Nem kételkedem Kegyelmetek keresz- ténységében; kivánván: Isten tartsa kedves egészségben Kegyelmete- ket" stb. Ez volt a nyelv, mellyet apáink a" szatmár-németi békekötésig beszéltenek; bámúlandó: nemcsak az egyes szavak helyesb értelmi al- kalmazásában, de főként a! ragozások" szigorú szabatosságában, a kife- jezések eredeti fordúlataiban és különösen a" magyar sajátságos szókötés minden szabályainak olly hű megtartásában. Kire nem hatnak kellemesen Bocskay" ezen eredeti kifejezései : ,, Kegyelmed, valamivel hazájának ked- veskedni és szolgálni tudott, soha semsniből ki nem vonta magát , sem ér- tékének sém értelmének Istentól vett szép ajándékait nem fogván meg ha- zájától és nemzetségétől"" , — és: ,, Veheti pedig eszébe Kegyelmed, hogy mint illyen üszögében való dllapotban, a" mi hadakozásunknak rendi fe- lette zavarodottan és egybekeverten állott"", és: ,, Ha mi nem Kegyelmed- ben, Kegyelmed is mibennünk semmi kedveszegésre való dolgot nem fog- hat lelhetni "s érezhetni."" Milly nyelvtanilag szép és szabatos Illyéshá- zynak e" mondata: ,, Ha meghalok vala, Fölségedre gyuntam volna"; — vagy Esterházy Gáboréi között ez: ,, Elkele addig az én költségem itt Po- zsonban, míg Ó Fölsége kérdezkedni jóne" és ez: ,, Adja Isten, Uram ! láthatnunk egymást jó egészségben." És milly helyesen alkalmazza Es- terházy Miklós az ige-időket e" szavaiban: ,, Eleget várám hogy jójön, de 296 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG ÉRTEKEZÉSEI. nem győzém várni, 9s el is únám; kit ez előtt én illy szelíden csak öt s hat század magammal sém nézhettem." "Nem csodálatos-e: hogy az említett békekötésig lehetetlen az ikes igék" szabálya ellen, mellyet a mi századunkban csak olly heves vitatkózások után állíthatott vissza is- mét Révai előbbi erejébe, "s mellyet neki csak alig egy évtized óta kezd komolyabban elhinni a" nemzet, lehetetlen csak egy hibát is fel- fedezni; holott ma már az irói nyelvet kivévén, a" köz életben, főként ott, hol mondhatni: tisztaságában maradt meg a nemzeti szó, a Tisza mellett , ésaknem épen a! szabálylyal ellenkezőlég használtatnak átalán fogva az igék. Pedig ne feledjük: hogy azon irományok, mellyek a nyelv" emlékeit számunkra feltartották, nagy részt csak hirtelen eszme- kifejezések, s tőlök a" higgadtabb nyelvtani fontolgatások, millyeket mai feltűnőbb iróink" tollai tanusítanak , felette messze állanak. — Csak egy pillantást kell vetnünk a szatmári béke utáni nyelvre, hogy meg- lássuk: mennyire alászállott az hajdani szabatosságáról, erejéről, ere- detiségéről , tömöttségéről. Az 1808-diki 11-dik törvényczikkely ekként adatott ki a felkelő nemes seregnek 1809-ben nyomtatásban: , Azok, kik magokat a mustra és gyakorlás alól helyes ok nélkül elvonnák, az 1659. esztendei 18-dik törvénynek hasonlatossága szerént: első esetben, a" magnások 50, a" birtokos nemesek és vagyonosabb armalisták 25 ne- héz mértékű, vagyis zégy forintokat tevő markákban, az eggy ház he- lyes nemesek pedig, és szegényebb armalisták 12 forintokban, vagy a fizetésre elégséges értékzek fogyatkozása esetében a" környülállásokhoz mérséklendő árestommal aképpen fognak bünteződni: hogy a" marasztalás ugyan mindjárt a mustra alkalmatosságával essex meg, az itélet végre- hajtása mindazozáltal a törvényszék" tartásáig függesztessez fel, azon ok- ra nézve: hogy a marasztaltattak — meg neim jelenéseknek okát ad- hassák; ezt azonban meg nem állíthatván, az itéletnek végrehajtása a törvényszék által határoztassoz meg, és a jelen való törvényes fel- kelés költségeinek felsegéllésére tellyesíttessezz" stb. Mennyi hosszadal- masság, mennyi nyelvtan-szabály elleni vétség, vagy csak e" néhány sorban is! De ne csodálkozzunk e! sorok" iróján, — csodálkozzunk magán a nemzeten, melly hirtelen romlásnak engedé indúlni, nem egész egy század alatt, előbbeni szabatos szép nyelvét, — és csodál- kozzunk az új nemzedék hó keblű fiain, kik a derék Révai vas szor- A" MAGYAR NYELV TÖRTÉNETÉNEK VÁZLATA. 297 galmával megtört ösvényen bátor léptekkel haladva előre, ősi erejében de új fényben és elevenségben virittatták fel képzelhetlen hirtelenséggel az apáktól elhanyagolt nemzeti nyelv" életfáját. Ki azokat, mik nyelvünk" ügyében 1830 óta történtek, mind kevésnek tartja, — járatlan a? nyelv történeteiben. Ki azokat, mik már történtek, tulságig soknak tekinti , nem tudja hol állunk, és még hová "s mennyire kell haladnunk. A" pá- lya nehéz, mert kis nemzet vagyunk és sokat, felette sokat kell akar- nunk ; — vas szorgalmat a! régiek" felbuvárlására, éber figyelmet az élő nyelv" sajátságai ellesésére, gyöngéd tapintatot a kellem és hajlékony- ság elővarázslására, mindenek felett pedig hó szeretetet őseink" e" szent hagyománya iránt, tántoríthatlan elhatározottsággal egyesítenünk; — de kik ezer mérföldeket haladtunk meg hogy magyar hazát alkossunk , és ezer év" hoszszú során meg tudtuk menteni az elenyészettől e" széles világon egyedül álló nemzetiségünket, e" pályától vissza nem riadunk. Csak akarat, de igaz és elszánt akarat, "s kitúró szorgalom a" nehéz pá- lyához, — és dús áldás követi törekedésünket. M. T. T. ÉVK. VI. 2. 38 298 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG"? ÉRTEKEZÉSEI, VIII. A? MAGYAR HONVÉDELEM?" TÖRTÉNETI VÁZLATA. OLVASTA, MIDŐN RENDESTAGI SZÉKÉT ELFOGLALNÁ , A" M. T. T. XIII-D. NAGY GYŰLÉSÉBEN, NOV. XXII. MDCCC. XLII. HORVÁTH MIHÁLY. A" történet minden hazának egyik legbecsesebb kincse. Minden nemzet, bár mi borús volt is hajdankora, kéjes érzelmekkel szorítja kebléhez multja" történetét; épen úgy, mint a férfiu édes andalgások közt tévedez fiatalsága. emlékein; becsesek azok, ha vidám képeket tüntetnek elő, "5 még kedvesebbek — talán mert élesebben bélyegezvék, talán mert a" lélek" életére mélyebben hatottak, ha a" kiállott szenve- dések" megszelídült érzelmeit rezegtetik át a kebel húrjain. És nem így vagyunk-e a! történettel is? Nem dagasztja-e az keblünket, ha a nem- zet multjának dicsőségét ábrázolja, épen úgy, mintha az sajátunk, mintha annak létesitésében minmagunk is részt vettünk volna? És a nevek, mellyekhez e" dicsőség köttetett, nem büszkesége-e minden hon- finak? Nem árulja-e el a hangsúly, mellyel azok kiejtetnek, a" kebel forró érzetét? Vagy midőn a hon" szenvedéseit mondják el a! történet lapjai, nem egy szelid szomorgás tölti-e szivét a honfinak; és Sajó, Várna "s Mohács" emlékezeténél nem mintegy ösztönszerűleg mélyed-e elegiai hangokra az elbeszélő" szava? O igen, szent és mondhatlanul édes az a" kötelék, melly az ép kedélyű polgárt honához csatolja. És e szent viszonynak ápolója a történet; ez dajkája a" honszerelemnek; mert ez teszi öntudattá azon édes kötelék" sejtelmét, melly az embert szülőföldéhez kapcsolja. A" MAGYAR HONVÉDELEM TÖRTÉNETI VÁZLATA. 299 De kétszerte becses, sót mulhatlanul szükséges a" történet olly nemzetnek, melly századok óta alkotmányos szabadsággal dicsekedhetik, mint nemzetünk, melly e" megbecsülhetlen kincs" birtokában vala már akkor is, midőn még egész Europa a" hűbériség" szolgabilincseiben nyö- gött. E palladiumot magával hozta hosszu vándorlásairól nemzetünk ; és ez az, mi őt, egy maroknyi népet, erkölcseire, jellemére a" szom- széd nagy nemzetek közt olly idegent, egy évezredes élet annyi viszon- tagságai, olly nehéz szenvedései közt is, minők mástalanok a" nemze- tek" történetében, daczára a" kül-, elnyeléssel fenyegetett kettós befo- lyásnak , "s a? bel-, aranyszabadságától megfosztani törekedett ellenek- nek, mind máig fentartotta. És ezen alkotmány , mellynek eredménye illy csodaszerú, nem egy bíboros kéznek kegyajándoka; léptenként fej- lett ki az a népéletben; vele növekedett, vele erősödött , mint a" lélek a testtel. Egy terepélyfa ez, melly, mig virágival a" jelennek illatozik , gyökereivel a" hajdankor" történeti földében ágazik el s mind máig onnan szíja tenyészetét. Intézményeink egytól egyig, mellyek alkotmányos életünk" lényegét teszik, ősapáink" statuséletének eredményei. És szépek ezek "s nagy részben boldogítók a nemzetet, melly azokat mindig olly féltékeny szerelemmel őrzé. De az idők változtak. Az észjog hajdan nem ismert világánál látni kezdjük, hogy a! drága köntös nincs kellően illesztve a" deli alakra, "s míg némelly tagok az aránytalanul felhalmo- zott redők közt a hőségtől fúladoztak, mások "s pedig számosabbak , meztelenűl dermedeztek; melly aránytalanság az egészséges vérforgást megakadályozá "s egy részról torlásokat, másról meredtséget szülvén, a szép alakot senyvedésbe dönté. Korunknak jutott a sulyos; de dicső feladat, alkotmányos inté- zeteink" hiányait pótolni, hibáit az észjog kivánatai szerint kiigazítani. De miután a" történeti jognak, melly ha valahol, e" honban bizonyára érdemel némi méltánylatot, nálunk olly nagy tekintélye, annyi "s olly hatalmas védőjei vannak, haladhatunk-e ezen nagy munkában a! békes uton "s néha talán ja nélkül is, hogy igazságtalanok lennénk, csak egy nyomot is a! történet vezetéke nélkül, melly bennünket a" jogok és in- tézmények" eredetére kalauzolván , azoknak alapját kijelelje "s kiszabja az ösvényt is, mellyen az átalakulás biztosan haladhat, és előállítsa az okokat is, mellyekkel azt nem csak észjogi, hanem történeti szempont- Bá; 300 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEI. ból is támogathatni ? Mert vajmi gyakran történt e" nemzet" alkotmányos életében, hogy mi eredetében minden oldalról jó és üdvös volt, kifejlé- sében a" pártviszályok" zajlongása, pártérdekek" diadala "s az önkény hatalomszavától elferdítve , bal, sót kártékony irányt vett, "s abban az idő, megszokás és magányérdek által megtartatott s némileg megszente- sítetett. Ezt kimutatni "s a" hajdankor" eseményeiből "s fejleményeiből a jelennek óvást és irányt adni, legnehezebb ugyan, de kétségen kivúl legnemesebb feladása a" történetnek, mi, mint egyátalján minden tudo- mány, csak úgy hozza meg a! maga gyümölcseit, ha az életbe átszi- várog. Ez indíta engem, t. társaság, hogy ez alkalommal hazánk" véd- rendszeréről értekezzem. A" honvédelem alkotmányunk" épületének min- denkor egyik alkotó részét, sót szögletkövét tette, mellyen több más intézményeink alapúltak. E" feladat megkisértése pedig annyival érde- kesb, minthogy nem csak a" nemzet hajdani nyilvános életére nagy vi- lágot vet, hanem különösen korszerű is most, midón a" vele szoros kap- csolatban álló adó" kérdése napi renden van "s a nemzet, alkotmánya atalakitásában egyik legkövetkezménydúsabb lépését tenni készül. ELSŐ KORSZAK. A honvédelem történeti vázolata az Árpádok alatt. A? háborúk olly régiek, mint az érzéki természetű "s érdekeik" összeütközésében az ész" szavának nem mindig hódoló emberek. Maga a" kölcsönös védelemre szorúlt emberek" társasága is háborúk" eredménye némi tekintetben. Nem csoda tehát, hogy a" honvédelem eleitől fogva legnyomosabb ügye volt a" népeknek "s minden társas intézvények között ez, mint a" társaság fenmaradását feltételező, fejlett ki legelébb, "s leg- több országokban, miként nálunk is alapjául tétetett a társas Viszo- nyoknak. Mint más, a" természeti egyszerüségből még ki nem vetkezett sza- bad népeknél közönségesen, úgy óseinknél is a nemzeti védhad-rendszert (Landwehre) találjuk fel, mellynek jelleme: azon háborúkat, mellyek- A" MAGYAR HONVÉDELEM TÖRTÉNETI VÁZLATA. 301 nek tárgya vagy érdeke az egész népet illeti , a" társaság" fogalmából ere- dó kötelességként közös erővel viselni. Eleinknek — mint a" görög irók tudósítanak — régi lakjaikban egész népszerkezetök azon frigyreudsze- rex alapult , mi szerint a" nemzetségek egymást kölcsönösen védelmezni köteleztettek. . Vándorlásaik "s honszerzésök alatt pedig a. közös szükség a" hadakozás kötelességét is közössé tette. És ezen, a polgári társaság első törvényének megfelelő köteles- ségérzettel, harczolni a" szerzett honért, telepedének le őseink e" ha- zában, mint későbbi történetök bizonyítja, meggyóződve arról, hogy annak fenmaradását "s egész jövendőjét feltételező védelme helyettesi- tést természeténél fogva nem türő személyes kötelessége mindenkinek , ki a polgári társaságból eredő jogokban "s ezek után az új hon birtokd- ban osztozott. Midőn az elfoglalt hon a" nemzetségek között felosztatott, Árpád "s a" törzsökfejek a" bentalált, vagy mindjárt az elfoglalás után emelt vá- rakat, mint a" haza" védelmének fokhelyeit, közjavak gyanánt tartották fen, a" nemzetségfejeknek azokban nem örökbirtoki, hanem csak kor- mányzói jogot adván!). A? magyar "s a még vándorlás közben, vagy nem sokára a" honfoglalás után hozzá csatlakozott kabar, kun és besse- nyó nép" két harmada e" várak" őrizetére rendeltetett "s a várak" vidéké- nek nagyobb része közöttök hadi szolgálataik" díjául bérbirtokként felosz- tatott?). Igen hihető, hogy a!" hódoltatóknak ellent nem állott "s mint- egy társakká fogadott benszülöttek" egy része is fölvétetett e" nemzeti ór- seregbe, mig a többiek, kik csak fegyvernek hódoltak, részint a várak körüli nemtelenebb szolgálatra rendeltettek, részint a terjedelmes örök- !) Megvítatbatlanul bizonyítja ezt Béla" névtelen jegyzőjének ezen hagyománya : , Et dux Árpád Hubam fecit comitem Nitriensem, et aliorum castrorum, et dedit ei terram propriam iuxta fluvium Zitva usgue ad sylvam Tursoc.§ Cap. 37. A" népi főbbjei tehát a" várakra nem, hanem azokon kivül más jószágokra nyertek örök- birtokjogot. 2) , Uluptulma , filius Retel , castrum construxit, ad servitium cuius castri tam de populo secum adducto, guam a Duce acguisito duas purtes condonavit,." U. o, Cap. 15. ,Billa vero et frater eius Bocsu (bessenyők) inito consilio, de populo secum adducta duas partes ad servittum praedicti castri (Pest) concesserunt, tertiam vero partem suis posteris dimiserunt," U. o. Cap. 57. 302 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEI, birtokot nyert nemzetségfejek "s más előkelők között rabszolgákul osz- tattak fel"). A" honvédelemre ekképen. kötelezett néposztály egyedei sajátlag az ország" katonái lőnek, annak védelmére mindig készen állni tartozók; ezek őrzék váraikban a" hazát, mellynek védelmére az atel- közi bolgár pusztitásból merített tapasztalás után több gondot forditá- nak, mig a" többi szabad nép, rablásvágytól megmételyezve, zsákmá- nyért egész Europát bekalandozá. Ekként már a vezérek alatt ket, alapjában különböző, had fejlék ki; egyik, mellynek tagjai a" köztársa- ság fogalmából eredő kötelességként átalánosan, másik, melly ezen ki- vül a nyert bérbirtokért különösen köteleztetett a. honvédelemre. E két had azonban a vezérek alatt gyakorlatban még, úgy lát- szik, nem volt elkülönözve; és csak sz. István honrendező intézkedései , különösen a" kereszténység! terjesztése s a" birtokviszony" szabályozása által huzatott azok közt az elválasztó vonal. A" kereszténység terjesztése Istvánt népével feszült állásba helyezvén, szükségessé tette a" hadrend- szernek olly módoni szabályozását, mi szerint abban ujitásainak végre- hajtására elég erót s a" támadható lázadások ellen királyi székének biz- tosítást nyerjen. Egy a! nemzeti hadtól lényegesen különböző királyi se- reget állíta fel tehát, "s azt a nemességnek adott, vagy "csak biztosított birtoksajátság ?) által amattól még inkább elkülönzötte. A" várak "s azokhoz tartozott jószágok a rajtok letelepített nép- pel együtt, mint látók, már a vezérek alatt is az ország védelmének mintegy alaptókéjeúl, szatusjavakká rendeltettek; mivel azonban azok- nak kormánya állandóul a" nemzetségfejek" kezében maradt, e" várke- rületekben alig volt a" fejedelemnek nagyobb hataima , mint a" főnemes- ség" sajátképeni örökbirtokaiban. István tehát, kinek honrendező intéz- kedéseiben egyik fő czélja volt, a monarchiai elvet a nemzetségfejek" hatalmának rovására kifejteni "s megerősíteni, és a nemzetnek azáltal nagyobb politicai egységet, a" királyi széknek fényt, erót, biztosságot adni, a várszerkezetet lényegesen megváltoztatta, mit pedig benne czél- ) , Tunc Zobulsu, et socii sui de incolis terrae ad castram illud multos ordinaverunt servientes, gui nunc civiles vocantur. Et dimissis ibi militibus, sub guodam nobi- lissimo milite, Eculsu, se longius ire praeparaverunt. " s ?) Decr. S. Stephani. Lib. II. Cap. 5. A" MAGYAR HONVÉDELEM TÖRTÉNETI VÁZLATA. 303 jára hasznosnak talált, bővebben kifejtette. Emlékek" hiában nem le- het ezen, nemzeti életünk" történetébe olly mélyen ható intézkédéseket egyes részletekig ábrázolni, "s kimutatni, mi tulajdonítható : azokból , miket csak későbbi oklevelekbén találunk, első királyunknak ; azért mint az egész honvédelemnek, úgy a" várszerkezetnek is inkább csak az egész Arpádi korszak alatti átalános állapota, mint fokonkénti kifejlése "s oka- datos története lehet tárgya vizsgálódásunknak. István, úgy látszik, mindjárt azon, Hartvic-említette, szerző- dés" !) alkalmával, mellyet koronáztatásakor népe színével kötött, a nemzetségfejeknek a" várkerülétekben addig gyákorlott örökös kormány- zói jogát megszüntetvén, azokat kizárólag a" maga "s utódai hatalma alá vetette s kormányokra önválasztotta várispánokat (Comites Castri, vagy Comites Paroóchiani) rendelt, kik meddig a" királynak tetszik); kerü- leteik" népének a" békében fő birái, hadban vezérei lennének. E" várnép- ból továbbá István egy tulajdonképeni vitézlő rendet alkótott, mellybe hogy a" nagy nemzeti "s vallási átalakitásban netalán ismét kitörhető forra- dalmak ellen királyi székének s az olly gyöngéd gonddal ápolt uj intézmé- nyeknek biztosságot szerezzen , hihetőleg számos benszülött kereszténye- ketis fölvett. Kötelésségeül e" vitézlő rendnek a? várak" védelme s a királyi seregbeni táborozás tűzetett ki. Nem volt ugyan az, mint a! mái rendes katonaság, mindig fegyverben, de a" fölülésre minden pillanatban készenrlennie kellett a! király "s illetőleg a" várispán parancsára, ki azt gyakran szemle alá is vetette"). E" hadi szolgálatok" dijául a várjobbá- gyok különféle személy- "s birtokjogokkal és kiváltságokkal ajándékoz- tattak meg: a" nemességnek mintegy alsóbb fokú osztályává tétettek ") ; a táborozáson "s váróőrizeten felül minden más nemtelenebb szolgálat, "s 1) , Decretum perpetui foederis subseriptione ad posteros suos transmisit." Schwandt- nernál : Seriptores Rer. Hung. maj. edit. Tyrnav. 1765. 2 , 13. 2) Több oklevélben olvassuk e? kifejezést: ,,Comites castri pro tempore constituti" — p. 0. egy IL. Andráséban Fejérnél: Codex Diplom. Tom. III. Vol. 2, 459. 3) Bel. Adparat. ad Hist. Hung. Regestrum Varad. §. 301. 1) Kézay Simon így ir rólok : , Jobbagiones castri sunt pauperes nobiles, gui ad re- gem venientes terram eis tribuit de castri terris, ut pheuda castri et castram guer- rae tempore custodirent." Ezt bizonyítja számos oklevél is, például egy 1266-ki : s, Martinus et frater eiüs , nobiles filii jobbagionun de Thurócz." Cod. Dipl. IV, 3, 304 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG ÉRTEKEZÉSEI. a" tizeden felül minden adózás" terhe alól fölmentettek s olly örökös bér- birtokokat nyertek , mellyek apáról fira, vagy ennek nemlétében a" legkü- zelebbi rokonra szállanának, de" mindig hadi szolgálat föltétele alatt; mert a" várjószágok a" honvédelem alaptőkéje lévén, a" hadi szolgálat alól semmi -esetben sem voltak fölmenthetők; miért, ha valamelly vár- jobbágy magtalanul "s közel rokon nélkül elhalt, bérbirtoka a" várra visz- szaszállott, hasonló szolgálat "s kötelezés alatt ismét kiadatandó ). A" várispán mellé, kinek hatósága ekkor, sót úgy látszik, az Árpádok" egész korszaka alatt, egyedül csak a" várjobbágyok és szolgák- ra terjedt ki?), már István több vértiszteket rendelt, kik magokból a várjobbágyokból választattak "). Illyen volt az alispán, vagy, mint azon kori emlékek nevezik, a várispán udvarbírója (Comes Curiae Comitis Parochiani), kinek hatósága szinte az egész várkerületre terjedt, sa várispánnak helyettesei voltak; némelly nagyobb vármegyékben még ezeknek is voltak másod helyetteseik"). Ezeken kivül a felsőbb vártisz- tek közé tartoztak még: a vár- és hadnagyok "s a" századosok"). A" vár- 336." — egy másik 1279-ki : , Militiam nobilium jobbagionum." U. o. V, 2, 544. ; egy harmadik 1292-ki: , Petrus nobilis johbagio castri Poson." U.o VI, 1, 196. IV. Béla irja egy 1240-ki oklevélben: , Si guis ex ipsis fratrem uterinum habens , sine haerede decesserit, non dicatur sine haerede decessisse; sed frater eius ute- rinus pro filio . . . sit successor. Si vero fratrem uterinum non habuerit, medietas bonorum decentis ad uxorem et filias, si habuerit, legitime devolvatur (1. Decr. S. Steph. II. Cap. 5. 35.) , medietatem vero Comes recipiat. Si . . penitus prole carue- rit, tertia pars bonorum decedentis sit uxoris, dum autem partes ad Comitatum pertineant , sicut iustum et consvetum est." Cod. Dipl. IV, 1, 194. 2) A" nemesség felett, melly egyenesen a" nádor "s kisebb ügyekben a" megyei birák" (iudices megales) hatósága alatt állott, a" várispánnak semmi hatalma sem volt; s még II. Endre alatt is csak tized "s kamrai jövedelmek" ügyében hozhatott nemes felett itéletet. Decrt. Andreae II. 1222: 5. 5) Még az alispán is várjobbágy volt, mint azt több oklevél bizonyítja , például egy 1226-ki: , Paulus jobbagyio Castri Borsiensis et Curialis Comes eiusdem." Cod. Dipl. III, 1., s egy másik 1287-ki : , Dionysius Comes , et jobbagyio Castri Ungh." US ó Vr 398. ") Egy 1231-ki oklevélben olvassuk: ,,Ceken, Vice Comes Curialis Castri Musunien- sis." U. o. II, 2, 488. 5) Gyakran előfordulnak ezek a" nagyváradi számsorban (regestrum), például: a 10. 24. 110. 146. 158. 174. 183. 194. 253. 254. 323. 329-dik stb §-ekben. SE A" MAGYAR HONVÉDELEM" TÖRTÉNETI VÁZLATA. 305 ispán szolgálata dijául a" földmivelő várnép" termesztményadójának egy harmádát nyerte a" királytól, de abban a" többi vártisztekkel aránylag osztozott"). E" várjobbágyok tevék aztán több század alatt fő erejét a" királyi seregnek , miért nem csoda, hogy számukat az utóbbi királyok, mennyire a" várjószágok" terjedelme engedte , szaporítani törekedtek , mit más részról az is szükségessé tett, hogy közóőlök sokan, kik magokat a. háborúkban megkülönböztették, jutalmul az ország" nemesei közé emeltetvén, a várszolgálattól birtokukkal együtt fölmentettek. Ezeknek helyébe aztán a" királyok hasonló feltételek "s kötelezések alatt másokat állítottak az érdemesb várszolgák közől, kik azonban mind jogra, mind rangra nézve alacsonyabb fokon állottak sz. István! jobbágyainál ?). A" várjobbágyokon kivúl István még más elemeket is fölvett a? királyi seregbe. A" kereszténység" terjedése óta számos szerencselovagok jövének be zászlóaljaikkal az országba. A" vendégszerető király, kinek különben is érdekében fekvék, keresztényeket gyüjteni maga körül, szivesen fogadta "s hadi szolgálat feltétele alatt gazdag jövedelmú jószá- gokkal ajándékozta meg őket. Emlékeink tanusítják, hogy István? sere- gében, midőn a" keresztény vallás miatt föllázadt Kupa és Gyula ellen harczolt, számos német lovag szolgált vitézeivel. A" terjedelmes királyi jószágokból továbbá több bérbirtok is osztatott ki, mellyek ispánságok- nak neveztettek "s mellyekért az adómányosak a" királyi seregben bizo- nyos: számu vitézekkel táborozni köteleztettek. A" nagyobbakban ezek ) A" várkerületekben lakott szolganép a" fölös vári és királyi földek" haszonvételéért a! termesztmény" felét királyi adóul a" várispánnak szolgáltatá ki. ,,Cum . . . condi- tiones et debita Castri Geuriensis . . . ordinaremus , invenimus vínitores nostros ín villa Ságh, Nyúl stb, gui iuxta consvetudinem eorum in primis per singulas man- siones de una vinea, guam ipsi colebant, de media parte vini duas partes nobis , tertiam vero Comiti Jaurinensi , media parte iis remanente pro cultura sua , solvere consveverant."" Cod. Dipl. IV, 1, 194. E két részt a" várispán évenként Eszter- gomba szállítá századosa által. Decr. Colom. Lib, I. Cap. 79. ") Bizonyíjta ezt az, hogy az utóbbi királyoktól rendelt várjobbágyok csak különös ér- demeik" jutalmául emeltettek sz. István" jobbágyai rangjára. Így emel III. István 1165-ben 21 pozsonyi várkatonát (Cod. Dipl. IV, 1, 295.) — , így IV. Béla 1243- ban néhány Trencsén várit ,jin jobbagiones S. Regis." U. o. IV, 1, 295. Hasonlót bizonyit egy 1263-ki oklevél is, U, o. IV, 3, 154. Több. 4267-kiben pedig e" kife- jezést olvassuk: , Jobbagiones altiores." U. o. 410. 413. 445. köv. B... TT. ÉVK. WI. 2. 39 306 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG ÉRTEKEZÉSEI. közól szintugy voltak várjobbágyok ") , mint a vármegyékben , "s a" kü- lönbség ezek "s amazok közt csak abban állott, hogy az ispánságok örö- kös bérbirtokok, a" várispánságok pedig tisztségek voltak. Illy ispánsá- gok későbbi oklevelekben gyakran fordulnak elő, "s némellyekról köző- lök bizonyos, hogy sz. Istvántól származnak; másokról pedig, mely- lyeknek eredetét meghatározni nem lehet, legalább nincs ok, miért ta- gadnók, hogy azokat mindjárt első királyunk állitotta fel; illyen például a" riucsei ispánság, mellynek jobbágyait kun László nemesítette még ?). Szinte valószinű végre, hogy első királyaink mind ezen hadi szolgálatra kötelezetteken kivűl szükség idején még zsoldos hadat is állitottak fel. Nem tudhatni azonban , hogy arra nem maga a" nemzet kötelezte-e orszá- gos szerződésében sz. Istvánt, "s nem e! kötelesség alapjául tüzettek-e ki a nemetlen várnéptől szedett féltermék adó") "s a" terjedelmes koro- nai javak, mellyek eleitól fogva elidegeníthetlenek lévén, úgy látszik , egy részben a honvédelem egyik alaptókéjeül rendeltettek. Későbbi ki- rályaink legalább, a" zsoldos had" állításának kötelességét egy hangon el- ismerték /s teljesítették 9. És körúlbelül ezek valának azon intézkedések , mellyeket sz. Ist- ván az összes honvédelem egyik fő részére, a királyi hadra nézve tőn. Ebben, mint mondók, kivált a" királyság" hatalmának emelése "s az új kereszténység" biztositása szolgált elvúl első királyunknak. "És az eszkö- zök nem voltak siker nélkűl: István kormányának története, "különösen a" kereszténységre térésnek, más országok" hasonló átmeneti korszaká- hoz képest olly csöndes lefolyása "s az egész nemzeti átalakulás békés menete bizonyítják, hogy István ezen új hadi intézményei által tisztele- tet "s engedelmességet parancsoló állásba helyezte magát szemközt a nemzetségfejekkel, "s mire legnagyobb szüksége volt a kormányában po- liticai egységgel még nem birt nemzetnek , némi erőt, hatalmat s tekin- ") Egy 1224-ki oklevélben ezt olvassak: ,,Filii jobbagyonum S. Regis de Garicza." Fejér: Croat. et Slav.. 12. 1. 7) Militia nobilium joóbbagyonum Castri ét praedialium regiorum in Comitatu de Ryu- cse." Cod. Dipl. V, 2, 544. ") Mellyről már sz. István is intézkedik. Decr. II. Cap. 42. Fa §) Például II. Endre 1222: 7. Ő zsoldosok" tartása végett adósságokat is csinált. Cod. Dipl. III, 2, 453. köv. IV. Béla 1267: 7. III. Endre 1291: 11. stb. A" MAGYAR HONVÉDELEM " TÖRTÉNETI VÁZLATA. 307 télyt szerzett a királyságnak, mellyet eróteljes személyessége is segíte támogatni. Azonban a! nép, vagy! inkább ennek fejei nem könnyen bo- csátják ki kezökből a" régi megszokás. által szentesített, a" népi élettel egygyé forrott hatalmat; "s az országlási rendszernek a" néphatalom? kor- látozására irányzó illynemúű átalakitása, kivált olly fiatal, életerőtől pezsgó, szilaj népben, mint a: magyar volt sz. István alatt, egy negyven éves kormánynak tökéletesen nem sikerúlhet. Miért nem csoda, hogy a bár István által némileg már korlátozott nemzetségfejek, miképen az ő halálát közvetlenűl követett események tanusítják, még mindig nagy , a királyra nézve még mindig félelmes hatalommal birtak, ha ennek sze- mélyessége nem tudott tiszteletet parancsolni, Innen eredtek nem csak azon István utáni trónzájlongások, mellyeknek az ót követett három ki- rály áldozatulliesett, hanem az is, hogy a nemzetségfejek a tőlök kö- vetelt hadi szolgálatot is megtagadták. Ez volt oka annak, hogy ezen korszak alatti erőteljesb királyaink a" fejedelmi hadban látván a" monar- chiai elvnek legerősebb támaszát, minden módon iparkodtak a" királyi hatalomgyakorlatnak sulyt és nyomatékot adott várjobbágyságot, ispán- ságokat, és más, hadi szolgálattal összekötött bérbirtokokat szaporítani, mit pedig némelly könnyelmúleg pazar királyok elidegenítettek, vissza- szerezni. Így támadtak egészen új várkerúletek, mellyek közől többek- nek, például: Berzencze!) , Koas?) , Luchman5) , Karakó ") , Bolondócz ") és Galgócznak") emlékezetét fentartották okleveleink. Így kötelezte Kálmán az ispánokat, hogy örökbirtokaiktól is minden száz pénz jövede- lem után egy pánczélos "S minden negyven pénz után egy pánczéltalan lovast állítsanak a" királyi hadba7). Így III. Béla a Modrus-földével meg- ajándékozott Vegliai Bertalant, hogy az országon belűl tiz, azon kivúl 1) Melly 1277-ben a!" zágrábi püspök" birtokába jutott. Cod. Dipl. V, 2, 383.) ") Mellyről emlékezik egy 1267-ki oklevél. U. o. IV, 3, 396. ") Mellyet IV. Béla a" hozzá tartozó Lanser várral Lőrincz főnemesnek adott. U. o. IV,:3, 149. ; 5 U. 0. IV , 3, 437., és V., 2, 104. , 5) U.a. IV, 3, 415. 4) U. o, IV, 29 54. ") Deer. Lib. I. Cap, 40. 39" 308 AV MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEL négy" pánczélos lovassal szolgáljon a" királyi seregben?). Így a. különben olly hanyag s a várjószágokat pazarló II. Endre a! goriczai vár sz. Ist- vánjobbágy" fiaitól származott "s a Klokoche ispánsággal vagy is bérbir- tökkal "s a" nyest adó" két harmadával megajándékozott Radust és roko- nait, hogy a" hadba szálló királyt tizenöt pánczélos lovassal és 100 gya- log vitézzel kövessék?). Ez pedig annál szükségesebb volt, minthogy II. Endre oktalan pazarlása által, minél fogva egész várkerületeket elaján- - dékozott, olly annyira meggyöngítette a királyi sereget, hogy a" leg- szükségesebb, legsürgetőbb hadmenetre is alig tudott már jelentékenyebb hadat kiállítani. TV. Béla e" bajtól sulyosan nyomattatván, "s látván, miképen a" királyi bérbirtokok "s várjavak" elpazarlása általa? király" ereje "s tekintélye mindinkább enyészik, mig ellenben az ez által meg- gazdagodott főnemességé már az ország" nyugodalmát "s a" királyi szék" biztosságát is fenyegeti, minden erejét a királyi had" elpazarlott tőkéi- nek, a" várjószágóknak visszavételére fordította, "s ec végre megyénként birákat rendelt, kik a jogtalanul elajándékozott, vagy az Endre alatti közzavarban erőszakkal elfoglalt, hadi szolgálathoz kötött jószágokat kinyomoznák s rendeltetésökre fordítanák). Példáját ebben utódai is követték 9); "5 az így visszanyert honvédelmi s királyi jószágokból szá- mos új bérbirtokot alkatának a" király had" nagyobbítására). IV. Béla !) Mit ha elmulasztottak volna, a" következő táborozásban két annyi vitézt tartoztak kiállítani. Fejér: Croat. et Slav. 10. 1. Kerchelich: Not. Praelim. 167. 2) Kerchelich: U. o. 190. Fejér: U. o. 12. I. Egy másik , e" bérbirtokról szóló 1228- ki oklevélben ezt olvassuk : , Literaria instrumenta , filiorum Woyk, gnorum vigo- re Spanatum sive Knezatum (ispánságot) in iam fata terra tenuerúnt." 7) A" thuróczi számsoron kivűl (Engel: Monum. Ungar.) bizonyítják ezt számos okle- velek is, például III. Honorius pápa" levele Béla ifjabb királyhoz. Cod. Diplom. III, 2, 203., továbbá: VII, 2, 76. 102. és VII, 4, 117.; Praynál: Hist. R. H. 1, 223. A" nagyváradi számsor 361. 366. 368 stb §-ei. ") Igy kun László egy 1287-ki levelében. Cod Dipl. V, 3, 353. Igy III. Endre, u. OAK s 34 AOL ") Például IV. Béla 1264-ben Krecz, Kupissa és Raak atyafiaknak nemesi jogot "s bérbirtokot ad azon feltétel alatt, hogy a! kir. séregbe három lovast küldjenek s azokat tizenöt napig saját költségeiken tartozzanak élelmezni. Cod Dipl. VII, 3, 49. Ugyanő Luchman vármegyét Lőrincz ispánnak adta. U. o. IV, 3, 149. Kun László pedig e várkerüűlet több jobbágyait hadi szolgálat feltétele alatt Geotán A" MAGYAR HONVÉDELEM TÖRTÉNETI VÁZLATA. 309 úta szókásba jött illy kisebb bérjavakat a várjobbágyok és szegényebb országos nemesék közt kiosztani; "s innen fejthető meg az, mit számos oklevélben olvasunk, hogy a" kisebb nemesek sót várjobbágyok is több vitézt vezettek a" királyi seregbe !) ; innen nyeri magyarázatát az is , hogy kik voltak "s milly tisztséget viseltek légyen azon számos, minden ren- dú nemesek sót nemetlenek is, kiknek okleveleink Comes — ispán — czimet adnak ?). "Mind ezen királyi bérbirtokosak a várjobbágyokkal együtt a vármegyei főispán" vezérlete alatt állottak, kinek hatósága ez által mindinkább kiterjedni kezdett az egész nemességre. E királyi, a? belbéke" fentartására s a" csekélyebb ellen megtá- madásinak visszatórlására rendelt had mellett, talán egynémi nem lénye- ges változást kivéve, régi alakjában fenmaradt az országos nemesekból állott zemszeti had, mellynek akkor kellett felülnie hona" védelmére, mi- dón azt nagyobb veszély fenyegette, mintsem ezt a" fejedelmi had elhá- rithatta volna. E" kötelesség, a" hadrendszernek sz. István általi ujabb szabályozása szerint is személyes vala; mert hol a" haza legfőbb érdeke, az ország" fentartása "s e" szerint minden egyes családjának, az élő és jö- vendő polgároknak élete, szabadsága "s egész életboldogsága forgott kér- désben, ott eleink öszhangzólag az ország- és észjog kivánataival a személyes honvédelmet "s önfeláldozást minden polgárnak helyettesítést nem türő kötelességévé tették; és csak a testi gyöngeség miatt fegyver- viselésre képtelenek, vagy birói hivatásuk által hon elfoglaltak, vagy végre a" királyi seregben különben is személyesen szolgált bérbirtokosak nyertek engedélyt, a nemzeti hadba helyettest küldeni; ellenben pedig nemesi jóg- és jószágvesztéssel bűnhesztetett a" hanyag, ki felszólítva , föl nem kelt hazája védelmére. — E" nemzeti had eleinte nemzetségek , helységgel ajándékozza meg. U. o. V, 1, 81. Hasonlót olvashatni: ÚU. o. 143. 172., V, 2, 406. stb. § Igy Banana Pál és Vachud László thuróczi jobbágyfiak minden bat ház után köte- leztettek a" nyert bérbirtokból egy vitézt kiállítani. ÚU. o. VI, 2 , 246. Engel. Mo- num. 62. ?) Aki t.i. a királyt bérbirtokából állított vitézekkel követte hadba, Comes-nek ne- veztetett. Még zsidók is voltak comes-ek , p. o. Teha, Bessenyő birtokosa (Cod. Dipl. III, 2, 271.); Henel és fiai: Volvelin, Oltman és Neklin , Komárom" birto- kosai. U. o. IV , 3, 282. 310 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEL utóbb megyénként összegyűlvén, sereglett össze a" király, vagy inkább az ország" zászlója alá, és a" király" személyes vezérlete alatt saját költsé- gein táborozott a hon" védelmében "). Alapját ezen polgári ; a" köztársaság fogalmából eredő kötelesség- nek a nemzeti szabadság "s örökbirtok és azon kiváltságok "s alkotmányos jogok tevék, miknél fogva a. nemesség nem csak minden egyéb teher és szolgálattól ment volt, hanem az alapszerződés szerint az országhatalom- ban is osztozott ÉRJ ELBKÉKÉKET Ez oka annak is, miért áz alkotmány" ke- belébe fölvett "s a? nemesség" minden alkotmányos jogaiban részesített főpapság is személyesen köteleztetett a honvédelemre. Első királyaink korából nem birunk ugyan ezt bizonyító világos adattal , de mégis a: meg- vítathatlan tények közé számithatjuk azt, meggondolván , hogy II. En- dre törvényei "s okleveleiben a főpapság" személyes hadakozása már mint régi szokás és kötelesség emliítetik. Általában véve az országhatalombani részesülés és a? honvédelem olly szoros kapcsolatban álltak egymással, hogy amaz kivétel nélkül ma- ga után vonta emennek kötelességét. Ebben pedig olly következetes volt alkotmányunk, hogy ama jog birtokosait, fejedelmet és nemességet egyenlően kötelezte személyes honvédelemre, "s a nemesség hadakozni nem tartozott, ha fejedelme által személyesen nem vezéreltetett?). E" személyes táborozáson kivúl, melly politicai s polgári jogok birtokán alapult, még a" teljes sajátsági birtokjoghoz is volt kapcsolva honvédelmi kötelesség. A" nemzetségfejek "s más főnemesek , kik az or- " szág elfoglalásakor öérjekeltitet szabad birtokot nyertek, épen úgy sza- bályozták azt, mint a" fejdelmek és királyok a magok jószágait. Ezek- nek is szintugy voltak a" haszonbéres föld- és szólőmíveseken, lovászok , udvarnokok "s más különféle szolgálatra kötelezett alattvalókon kivúl szabad jobbágyaik, kiket a" velük teendő hadi szolgálat fejében bérbirtok- kal megajándékozának. Mennyit fordítottak az urak jószágaikból a: hon védelmére , bizonytalan ; az azonban már sz. István II. törvénykönyvének 1) Egy 1265-ki oklevélben ezt olvassuk: , Auandocungue nos habere exercitum con. tigerit . . . iidem inter regni" nostri nobiles: computentur, et Nobiscum et non cum alio elertláinre teneantur, " "Kavachich: Suppl. ad Vest. Com. 1 , 380. 2?) Decr. 1291: 12. A" MAGYAR HONVÉDELEM TÖRTÉNETI VÁZLATA. 311 21-dik czikkelyéből is bizonyos, hogy minden főnemesnek voltak saját vitézei !), kik velök együtt az ország" zászlója alatt hadakoztak ; "s ké- telkednünk nem lehet, hogy azoknak száma bizonyos, de már ismeret- len kulcs szerint, a" szabad birtok" nagyságához egyenes arányban. ál- lott. . Miként pedig a" világi, úgy az egyházi uraknak is voltak saját vi- tézeik, kiket nagy részben még sz. István és utódai, midőn a" püspök- ségeket és monostorokat alapították, köteleztek az egyháziak" védelmére s velök együtti táborozásra ?). Sót még magának a királynak és királynénak is, mint első birtokosoknak "s a nemesség" fejeinek, voltak olly szabad, nemes vitézei (praediales), kik vele s az országos nemességgel nemzeti hadban köteleztettek táborozni?). És épen ezen, a! fejedelmet és nemességet illető honvédelmi kö- telességnek egyenlőségéből "s a számos vitézekkel birt főnemességnek a fejedelmi hatalomteljességet igen korlátozó befolyásából eredt az is , hogy a" háborújog nem bocsátatott korlátlanul a" fejedelem" kezébe; hanem a nemesség abban is osztozott vele némikép az által, hogy egyedül védő- leg, az ország határain belűl köteleztetett hadakozni "s külháborúkra csak úgy vezettethetett, ha maga önkénytesen ajánlkozott "s a" királytól zsoldot kapott. Miért, bár a háborúizenési jog a fejedelemnél maradt, annak ő a" nemzeti had" hozzájárulta nélkül nagyobb nyomatékot nem adhatott. . Lehetetlen ezért nem dicsérnünk, a" magokat rabló kaland- jaikon már kitombolt őseink" előrelátó okosságát, minél fogva hazájokat a" szükségtelen, vagy nem nemzeti érdekű külháborúkba bonyolódástól megóvni iparkodtak. Azonban , bár a nemesség e jogát, melly által önkény ellen biz- tosítatott, mindig féltékenyen őrzötte "s példa is van Kálmán és II. Ist- ván történetében, hogy e" jogára támaszkodva, a szükségtelen, nem 9), Volumus, ut unusguisgue senior (— dominus , főnemes) suum habeat militem ser- vientem." Ezek pedig, mint e" czikkbőól is kitünik , szabadok voltak, egy főnemes- től máshoz mehetvén szolgálatba. 9) Ilyen volt azon 200 vitéz, kiket sz. István a" pécsváradi apátság" védelmére ren- delt. Katona: H. C. 1, 195. ") Ilyenek voltak, kiket V. István a?" királyné" táborozó jobbágysága alól fölmentvén országnemesekké emelt. Cod. Dipl. IV, 3, 346. 312 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEI. nemzeti érdekű háborúban kivánt hadi szolgálatot megtagadta"): de ál- talán véve e" korban még nagyobb volt a" harczias szellemű nemesség" vonzalma a" bajnoki foglalkodásokhoz , "s azért kisebb e" jogáhozi ragasz- kodása, mintsem hogy a" királyi sereggel az országon kivül támadó há- borúba is ne ment volna; miré különben is annál készebb volt, minél ritkábban szólítatott fel a belbajokkal eléggé elfoglalt királyaitól. . És in- nen magyarázható , miért hogy az e" korszak alatt elfoglalt tartományok , például Horvátország, mint nemzeti szerzemény tekintettek, "s" az or- szággal, alkotmányra, igazgatásra "8 törvényekre nézve szorosan össze- kapcsoltattak , mig később, midőn a" nemzeti sereg a királyitól éleseb- ben elválasztatott , "5 amaz támadó háborúkban részt nem vett, a" kirá- lyoktól saját seregeik által szerzett tartományok az országhoz nem kap- csoltattak "s a" királyok" sajátjai, mintegy családbirtokai lettek. Azonban idővel, miután kivált II. Béla óta a" nemzetségfejek" fé- lelmés hatalma mindinkább enyészni kezde, a" nemesség engedékenysé- gével, mi szerint az a" hadjogot s nemzeti sereggeli rendelkezést majd- nem egészen a" fejdelem" önkényére hagyá, némelly királyaink gyakran visszaéltek. A"? fejedelmi család" gyakori viszálykodásaiban támadt, min- den addigi állapotot felforgatott zavarok a" honvédelem rendszerét ha- nyatlásba döntötték "s a nemességnek e" körüli jogait sokféleképen meg- sértették. A! görög befolyás alatt országlott királyoknak, kivált pedig II. Endrének meggondolatlan pazarlása a honvédelem" egyik fő alaptó- kéjét, a" várjószágokat könnyelműen elajándékozván , a várszerkezetet, királyi székök" ezen legerősebb támaszát majdnem az enyészetig meg- gyöngítette ?) , minek következtében a" köznemesség jogai ellenére gyak- ran az országon kivül is szorítatott hadi szolgálatra, Más részról az el- áradt zavargásban s a" királyok" pazar adományzásai által rendkivűli eró- re kapott "s a" kisebb birtoku nemesség" szabadságát veszélylyel fenyege- tett oligarchia az alkotmányon sokféleképen sebeket ejtett. Mind ez a nemzetet hatalmasan fölizgatta "s egy erőteljes visszahatást hozott elő , melly nem csak általában a nemesi jogokat helyreállította, "s törvény ") Katona : Hist. Crit. 3, 376. 2) , Inter alias immensas donationes, guas guibusdam pérsonis passim et indifferenter in praejudicium coronae regiae facere consveverat" stb. Cod. Dipi. TV, 3, 387. A" MAGYAR HONVÉDELEM TÖRTÉNETI VÁZLATA. 313 által biztosította, hanem a meggyöngült honvédelem rendszerét is, va- lamennyire legalább, megerősítette. IV. Béla mint ifjabb király, e" nem- zeti mozgalmak" vezére, már az által is dicső nevet vívott ki magának honunk" történetében, hogy ezen, bár nem egészen sikerűlt nemzeti új- jászületést, "s mire azt alapította, a honvédelmet, olly rendületlen szi- lárdsággal törekvék létesíteni a" hatalmas, ezen átalakítás által magán- érdekeikben sértett oligarchák" cselszövényei "s nyilvános ellenszegü- lésök" daczára. E" reformi mozgalmak sikere lőn, hogy a nemzeti had a! kirá- lyitól még élesebben elkülönöztetett "s annak azon, az idők" viszontag- ságaiban már majdnem elavult joga, mi szerint csak az ország határain belül "s a király" vezérlete és zászlója alatt volt köteles hadakozni, meg- ujitatott "s biztosítatott, és az elidegenített várjószágok némi részben visszafoglaltatván, a" várjobbágyság, "s nemzet ezen bel- s külbékéjének állandó őre, valamennyire helyreállítatott. Azonban a királyi seregnek egész hajdani ereje ez által vissza nem adatott; sót miután később maga IV. Béla is "s utódai még inkább, hogy a pártokra szakadt főnemességet magoknak lekötelezzék, egész várkerületeket és ispánságokat elajándékozának?), a királyi had foly- ton gyengült, a főnemesség harczosainak száma pedig mindinkább nö- vekedett; mert bár a birtokukba jutott várjószágok közől többeket el- vontak a" honvédelemtól, az elébbi várjobbágyok egy részét nemtelenebb szolgálatra alacsonyitván, részét azonban annál szükségesebb volt meg- tartani hadi szolgálatjokban?), minthogy a tatár pusztitás óta egyházi "s világi urak egyiránt számos várakat emeltek jószágaikon5), mellyekben a zavargó körülmények közt állandóul számosabb őröket kelle tartani. ") Igy IV. Béla Luchman ispánságot Lanser várral Lőrincz főnemesnek (Cod. Dipl. IV, 3, 149.), a" klokochei ispánságot (mint az oklevél nevezi: Spanatum , Kene- zatum) Radus ispánnak , — kun László Murány" várát több helységekkel Miklós, sümegi ispánnak , Ujhelyt pedig Lőrincz szerémi bánnak (U. o. V, 1, 172. s köv.), III. Endre az egész tengermelléki bánságot Brebiri Pál bánnak ajándékozá. U. o. IV, 3, 430., — VII, 4, 225. ?) Igy, olvassuk: ,, Thomas filius Mortuni nobilis de Comitatu Castri Trencsin , ser- viens Comitis Herrandi." U. o. IV, 3, 294., és X, 3, 265. stb. ") Igy például Zalánd veszprémi püspök a" két Tátika várat. U. o. IV, 3, 323. KEZET ÉT: VVK. VI 2 40 314 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEI. Az egyházi urak" táborozó jobbágyait ezen okokon felül még az is szaporította , hogy sokan a" kisebb királyi bérbirtokosak és várjobbágyok közól a" főnemesek" zsarlásai ellen nagyobb védelmet remélve, önkényt egyházi táborozó jobbágyoknak vallották magokat!), többeket pedig ma- gok az egyházi urak is neveztek ollyanokká?). A" jogok azonban, mely- lyekkel ezen egyházi jobbágyok birtak, még nem valának annyira meg- állapítva, hogy azoktól meg ném fosztathattak volna. Igy olvassuk egy 1267-ki oklevélben, hogy Lőrincz nádor a tihanyi apátság" fölös lovag- jobbágyait feltételes szolgaságba vetette"). Mind ezen hadi szolgálatra kötelezett népek, a királyéi szintugy, mint az egyházi "s világi urakéi, különben szabadok és egynémi nemesi kiváltságokkal voltak felruházva). Magok nevében azonban , vagy , mint az oklevelek kifejezik, özállólag (per se) csak az egészen független nemes- ség, melly az alkotmányos jogokat kizárólag élvezte, köteleztetett a" hon- védelemre. A" szolgai néposztályok, mellyek az alkotmány" kebelébe fül nem vétettek, csak adózásra szoritattak, de a" honvédelemhez szemé- lyesen nem járultak. Még az idegenek is, kik e" korszak alatt az ország- ban letelepülének, csak azon személy- és birtokjog fejében állitottak ke- belökből vitézeket, mellyeket bevándorlásukkor nagy részben szerződés- képen nyertek, "s a honvédelemre általán véve a nyert jogok" arányá- ban köteleztettek. A" kunok és más, keletról bevándorlott népek, a 1) Például Péter és Pál testvérek , Koas vár" jobbágyai 1267-ben Vayszló birtokukkal együtt a?" szigeti Szúz-Mária? (B. M. V. in insula) jobbágyainak vallották magokat. U. o. IV, 3, 396. — Péter pozsonyvári nemes jobbágy Thürne" birtokát az üdve- zitői egyház (S. Salvatoris) alá bocsátotta. U. o. VI, 1, 196. 2?) Igy Jakab, béli sz. Móricz apátja 1258-ban többeket vett föl azon kötelezéssel , hogy vele "s utódaival hadakozzanak, az apátság nemes jobbágyai közé. Cod. Dipl. IV, 2, 479. György zirczi apát 1287-ben Kis-Tövel népét összesen fölvet- te jobbágyai közé. U. o. VII, 2, 117. Henrik, a garami sz, Benedek apátja 1292-ben Chotor Mihály és Gergely ispánokat (Comites, királyi bérbirtokosokat) táborozó nemes jobbágyai közé sorozta stb. 3) Kérelmökre azonban, hogy ne gyalázná meg ekként őket, megengedte, hogy új szolgálati tartozásukat pénzen megválthassák , különben a jobbágy czimet megtart- sák s a" király" zsoldjában szolgáljanak. U. o. ÍV, 3, 418. 420. 1) L. ezek" néhányait U. o. V, 2, 498. A" MAGYAR HONVÉDELEM TÖRTÉNETI VÁZLATA. 315 nemzettel egygyé forrván "s a" nemesség minden jogaiban osztozván, en- nek egész személyes honvédelmi kötelességében is osztozának "); a" tó- tok és németek pedig kevesebb kiváltságokat nyervén, kisebb mérték- ben köteleztettek járulni a honvédelemhez. És ekként személy- s birtokjog és honvédelmi kötelesség az Ár- pádok" egész korszaka alatt egyenes arányban "s igazságos viszonyban ál- lottak egymással. Minél fogva, nem csak hogy a" több javakkal és jo- gokkal bírók a. honvédelemben is nagyobb részt venni köteleztettek az alkotmánytól kevesbbé kegyelteknél; hanem általán véve a" személyes szabadság és birtok olly lényeges fültétele volt a: hadakozási kötelesség- nek, hogy a tulajdonképeni szolga , kinek sem személy- sem birtokjogot az alkotmány nem adott, még zsoldosként sem állhatott a vitézlő rend" sorába. És ezen, korában páratlan szerkezetű honvédelmi rendszernek köszünheti egyéb alkotmányos intézetei mellett a" magyar nemzet mind arany szabadságának fentartását, mind azt, hogy elébb az olly hatalmas német, utóbb pedig — midőn a keleti császárság pislogó életmécse a fondor , hatalmas Comnen Manuel alatt utóljára olly rendkivüli erővel fellobogott —, a" görüg befolyástól el nem nyeletett, és annyi s olly su- lyos csapások alatt, minők rajta kivül nem sok népre mérettek, el nem enyészett. Illy körülmények közt alig tarthatta volna fel magát a" ma- gyar, ha egyedül zsoldos hadi szolgákra bízza vala magát és szabadságá- nak szentséges kincsét. Mert csak a" hon és családi tüzhely" lélekemelő szeretetéből származhatik hazafiui lelkesedés, mi ismeretlen érzet annak kebelében, kita nyomorú zsoldnál, "s mit avval tenget, örömtelen éle- ténél egyéb mi sem köt a róla nem gondoskodott, reá nézve mintegy idegen hazához; csak a hon és családi tüzhely" felmagasztaló szereteté- ból származhatik az erkölcsi eró" azon hatalma, melly daczolhat a" ve- szélylyel "s dicsó nyereségnek tartja, ha azt honáról önfeláldozásával elháríthatja. Bár mit mondjanak a" mái zsoldos hadak" magasztalói, hasz- talan, azon, mondhatnám, mindenható erkölcsi erót a" zsoldosnak em- bertelen büntetéstóli félelem által kicsikart szolgai engedelmessége huza- mosan soha ki nem pótolhatja. ") Olvashatók ezeknek jogai "s kötelességei a" kun Lászlótól nyert szabadság -leve- lökben. Kovachich: Suppl. ad Vest. Com. 1, 36. 407 316 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG"? ÉRTEKEZÉSEI. MÁSODIK KORSZAK. Az Anjouk országlatától a mohácsi ütközetig. III. Endre halála után az uralkodó ház" változása a kormányel- vek, sót némelly alkotmányos intézetek" változását is maga után vonta. Az Anjouk, kik az Árpádokat fölváltották, olasz, hűbéri elveket hoz- tak magokkal az ország kormányára, mellyeknek, bár alkotmányunk- kal merőben ellenkeztek , Robert Károly, de kivált nagy Lajos közked- vességű személyessége által részben mégis elfogadást szerezvén, mint egynémi más intézményeinkben, úgy a honvédelem rendszerében is korszakot alkotának. A" királyi had, mint látók, már az utólsó Árpádok alatt is igen meggyöngült volt, a fejetlenség azon zavarában pedig, melly 1301-től 1310-ig dúlta a" pártokra szakadt hazát, még romjai is majdnem egé- szen elenyésztek, a" várjobbágyok részint az országos nemesek" osztá- lyába, részint a. főnemesség alá jutván, a királyi bérbirtokok pedig nagy részben az oligarchák" örökbirtokává lévén. Miután pedig ekként a" királyi had igen megfogyott, a" nélkül hogy a nemzeti hasonló arány- ban nótt volna, az egész honvédelem igen meggyöngült. Mert bár szá- mos fegyverest tartottak is e. korban magok körül a főnemesek?) ; mind- azáltal egy része azon szabadoknak, kik, részint a várakhoz, részint a" királyi bérbirtokokhoz tartozván, azelótt hadi szolgálatot tettek, föl- deikkel együtt a" főnemesek alá jutottak "s más nemtelenebb szolgálatra alacsonyitattak. Mihelyt Károly magát a királyi széken megeróősitette, egyik fő feladatává tette, a" fejedelmi hadat, melly nélkül, mint tapasztalá , trón- jának a hatalmas főnemesek ellenében erőt "s tekintélyt nem szerezhet , minden módon törekvék helyreállítani. A" várszolgákból sokakat tábo- ")) Igy, olvassuk egy 1307-ki oklevélben, mellyben Károly Kakast, a" Rikolf" fiát, meg- jutalmazza , hogy annak olly nagy hada volt, miképen belőle Szepes vár" ostromá- nál 32 fegyverese és két rokona esett el. Cop. Dipl. VIII, 5, 31. Ennek bebizo- nyitására még számos más oklevelet is hozhatnánk fel ; illyen például: egy 1326-ki, u, 0. 156. lapon ; egy 1333-ki , u. o. VIII, 3, 679 stb. A" MAGYAR HONVÉDELEM" TÖRTÉNETI VÁZLATA. 317 rozó várnemesekké emelt!); a várak" elidegenített jószágait , mennyire lehetett, kinyomoztatá "s visszafoglaltatta?); egyéb, táborozásra kötele- zett népeket, például az Ujvár és Borostyánvár közti őröket, kik a" za- vargó időben elszéledének , szolgálataikba visszahelyezte"); a" jászokat, kiket a" főnemesek elnyomtak volt, felszabadította s a" királyi fegyve- resek közé visszasorozta "). De a várintézet helyreállítását olly fokig, hogy arra bizton tá- maszkodhatott volna, a" várjószágokat kezeiből kibocsátani épen nem hajlandó főnemesség" hatalma már teljes lehetetlenné tette. Miért később, úgy látszik, sem Károly, sem Lajos nem fordított rá igen nagy figyel- met; sót inkább azt számos adományozásaik") és sok várnemesnek or- szágos nemessé emelése") által önmagok is majdnem az enyészetig meg- gyöüngítették "). ") Például 1311-ben Jersei Bod" három fiát (castrenses) in coetum nobilium Castri jobbagyonum teszi által. Cod. Dipl. VIII, 1, 396. ") Egy 1327-ki oklevélben ezt olvassuk: , Auod cum nos universas terras castrorum nostrorum , ubigue in regno nostro existentes, ab eisdem guomodolibet alienatas generaliter a guibuscungue recaptivari praecepissemus et eisdem castris restitui." U. o. VIII, 3, 271. ") Ezeket Miklós ispán, őrnagy által összeszedette "s azon állapotba helyezte , melly- ben ÍV. Béla "s utódai alatt voltak. ") Igy 1323-ban a" Keverge fiainak urasága alól többeket kiváltván, ,a" király" ha- dában szolgálni köteles vitézek" közé emelte. U. o. VIII, 2, 472. ") Igy Károly Komáron" várát a" vármegyében lévő minden királyi jószágokkal az esztergomi érseknek ajándékozta (Cod. Diplom. VIII, 2, 63.), mellyet később Bars megye jövedelmeivel fölcserélvén (U. o. 251.), 1334-ben Strigo és Csáktornya vá- rakért Danch főnemesnek adta. U. o. VIII, 3, 722. Hasonló adományleveleket számosakat közöl az oklevéltár; p. o. VIII, 1, 536. 542. — 2, 151. stb. Némelly adományosokat azonban még köteleztek várszolgálatra, mint például Lajos 1352- ben Svarzai Hermant , kinek e" föltétel alatt adott Rajkán egy Óvárhoz tartozó bir- tokot. U. o. IX, 2, 155. ") Erről még számosabb okleveleket közöl az oklevéltár, mint az adományokról. Igy Károly 1327-ben Palásty Györgyöt (VIII, 3, 216.), Lajos 1359-ben Benedekfi Gergelyt, kemlöki várjobbágyot (IX, 3, 35.); 1360-ban Dőri és Cháfort csalá- dot , "8 Martell solymásznak , Madár Péter" fiának rokanait stb. (IX, 6, 106.) Igaz ugyan , hogy a" várnemesség e? korban mindinkább összeolvadni kezde már az országos nemességgel. De mind e mellett sem áll, mit Kollár (Amoenit. 2, Sect , V. Cap. 3.) állit, hogy Lajos az 1351: 11. által a? várjobbágyok" egész osztályát b) Ez 318 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG ÉRTEKEZÉSEI, Más eszközökhöz folyamodának tehát, miket részint önszemélyes- ségökben, részint a körülményekben, sőt magokban a főnemesség! gyöngéiben "s hajlamaiban kerestek föl az ügyes királyok. Mellőzve az ősiség megalapítását, mellynek végczélja szinte a. hadügy volt, hogy t. i. az által az elpazarlott királyi jószágokért a kihaló családok javainak a" királyra szállása által némi kárpotlást szerezzenek , és a családok el- szegényedését, mi által azoknak hadakozási képessége csökkenne, meg- gátolják; csak azon intézkedéseiket említem, mellyeknek a hadügyre egyenesebb, "s következménydúsabb volt hatások. A" köznemességet, melly az Árpádok" kihalta utáni fejetlenség" zavargásaiban az oligarchák által jogaiban sokféleképen megsértetett s elnyomatott"), pártfogásuk által, kivált Lajos, annyira magokhoz csatlák, hogy ez sokáig ,,a ke- gyes király" (rex piissimus) czim alatt élt annak emlékezetében. De ki- vált a hatalmas főnemességre fordították ők figyelmöket, "s annak hiu- ságát, hatalomvágyát, hivatalvadászatát s magánhasznát egyaránt feliz- gatták czéljok" elérésére. Egy élénk lovagi szellemet "s vetélkedést ipar- kodának fölkelteni a. büszkeségre s pazar fényüzésre különben is hajlan- dó főnemességben. Olasz módra fényes családi czímereket osztogatának, országos nemesi rangra emelte. Mert, bár mellőzzük is azt, hogy e" czikkely tör- vénykönyvünkben roszul olvastatik , "s az , universi víri nobiles" helyett veri olva- sandó , miképen t. i. e. kor számos okleveleiben is előfordul, mellyekben az orszá- gos nemesek veri és puri czim által különböztetnek meg a" várnemesektől , mik- nek e" korban a" várjobbágyok már közönségesen neveztettek ; (p. o. ,,Ut de prae- dicto nobili jobbagionatu castri in coetum verorum et purorum regni nobilium et servientium regalium dignaremur aggregare." Cod. Dipl. IX, 6, 106. 286. stb) — ha , mondám , mellőzzük is ezt, számos oklevelekből meggyőződhetünk , hogy vár- jobbágyok még Lajos után is léteztek "s a" várszerkezet, ámbár enyésző félben , még fent volt. Igy egy 1383-ki oklevélben Mária királyné a komáromi várjobbá- gyok és érseki jobbágyok közti pörben itéletet mond. Cod. Dipl. X, 1, 81. Egy 1385-kiben Erzsébet királynő a" nagy-kemlöki nemes várjobbágyok jogait megerő- siti, Jacobus filius Ivanka de Patak , Comes terrestris (biró) nobilium jobbagio- num Castri nostri Nog-Kemluk." U. o. 212. stb. L. erről bővebben Jerney János jeles értekezését: ,,Törvénytárunk" nyomtatási legnagyobb hibája egy betúben" , czim alatt. Tudom. Tár. 1841. maj. füzet. 306. 1. s Nobiles , guos hactenus (Barones) indigna servitute oppressisse dignoscuntur" — úgy mondanak az 1307-ben országosan összegyült rendek. Vest. Comit. I. 157. Bi- zopyítja ezt Károlynak koronáztatásakor mondott esküje is. I Lé A" MAGYAR HONVÉDELEM TÖRTÉNETI VÁZLATA. 319 "s lovagi játékokat rendezének, mellyekben magok is vívtanak "). Azok- nak, kik nagyobb lovagcsapatokat, vagy mint e" korban azokat nevezni kezdék, banderiumokat?) állítának, megengedék, hogy azokat saját, nyert czímereikkel ékésített zászlóik alatt vezethessék a! csatára"). Ezen felül, hogy a" királyi hivatalokat, tisztségeket még nyomosabbakká s keresettebbekké tegyék, "s igy a legelső oligarchákat "s azoknak egész fegyverhatalmát szolgálatjokba hódítsák, a" királyi tanácsosok, fó- és más (ispánok" hatalomkörét tágították 1) s egy személyben számos hiva- talt egyesitének"). Végre, nehogy az uraknak e! hadállitások által nö- vekedő költsége akadályul legyen, Lajos a parasztságot uri kilenczed- adó alá vetette "). I ") Egy lovagi játékban Károly Hunt-Paznán Mihálynak három fogát kiütötte. Cod. Dipl. VIII, 2, 210. E végre állitotta fel Károly a" fraternitas Militiae S. Geor- gű czimű lovagrendet is, mellynek rendeltetése, miként rendszabályai bizonyítják , a" király" személyének és trónjának védelme volt. ?) Banderium , az olasz bazdiera , vagy bandera szóból eredt, mi zászlót jelent. Ele- inte nálunk is vegillum , vagy labarum szavak" értelmében vétetett ; "s így már IV. Bélának egy 1264-ki oklevelében is (mellyet Kovachich: Suppl. ad Vest. Com. 1 , 382. alaptalanul tart gyanúsnak) előfordul. Később, "5 már 1312-ben is használ- tatott lovagcsapat nevéül; például, Kézay Simonnál Cap. 2. , Thuróezy. Cap. 6. — Chron. Leibiczer. Wagnernál: Analecta Scepus. 2, 9. Azután pedig közönsége- sen ezen második értelemben vétetik; így Zsigmond kegyelem-levelében, egy 1416- ki oklevélben , mellyben Chycher Ferencz , ki ellen birói vizsgálat rendeltetett , ha- lasztást kér, mivel állitólag Ozorai Fülöp, temesi ispán? banderiumába kelle sietni. Leleszi Convent levélt. Fasc. 16. N. 47. Ezt bizonyítja végre Zsigmond" egy 1416- ki lev. Schlözer: Krit. Samml. zur Gesch. d. Deutsch. in Siebenb. 1, 40. ") Ennek egy nyomára már kun László alatt is jutottam egy 1274-ki okl., mellyben Cháky Péterről iratik : ,, Ut leo fortissimus, cuius et izdicia gessit in vevillo stb. Cod. Dipl. V, 2, 175. 1) A? tanácsosok" tekintélyét igen nagyítá az, hogy országgyűlések nem tartatván , minden az ország tanácsában végeztetett, A" főispánok hatósága pedig az egész nemességre kiterjesztetett, "s úgy látszik, a" várparancsnokságtól , mit ekkor kapi- tányságnak kezdének nevezni, elválasztatott. ") Igy Drugeth János nádor "s kun kapitány egyszersmind Somogy, Tolna, Bács, Fehér, Ung és Zemplén megyék főispánja volt; Tamás , erdélyi vajda , hasonló- kép Arad, Csongrád , Szolnok stb megyéké ; László , havasalföldi vajda , szörényi bán és Fogaras vezére. Cod, Dipl. IX , 4, 280. ) , Ut nobis fidelius possint famulari" — így szól a! t. czikkely. 320 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEI. Ehhez járult még mind a" két királynak pazar pompáju udvartar- tása "s honunkban addig példátlan fényes országlata, melly mig magának egész Europában sulyt "s tekintélyt szerezni tudott, a" nemzet büszke- ségének felette hizelkedett. Említhetjük még, mint nem csekély indító erót, Lajosnak azon nagyszerű lovagi jellemét "s fényes fejdelmi tulajdo- nait, miknél fogva magában egy középkori király" eszményét személye- sítette, igazságszeretetét "s adakozását, mi által szíveket nyert s olly népszerűséget, minővel sz. László óta egy király sem dicsekedhetett , rendkivüli bátorságát "s vitézségét, mellyet népe Canosa "s Aversa" falain "s a" hullám-borította ifjú megmentésénél szintugy bámult, mint csodál- ta harczdicsőségét "s nagylelküségét, mellyel magának egész Europa tiszteletét kivívta, népénél pedig ragyogó fénykörben tünt elő: a király- nak mind ezen csodált erényei, egyesúlve a fönebb érintett intézkedé- sekkel, kivált pedig a" nemesség iránti számtalan kedvezéseivel, minek, kivált Lajos egy alkalmát sem mulasztotta el"), olly varázserővel hatot- tak a" fő és köz nemességre egyiránt, hogy az vetélkedve, nem ritkán maga megerőltetésével "s vagyoni állapota romlásával törekvék minél szá- mosabb banderiumokat állítani), "s a királyt majdnem kénye szerint engedé azokkal rendelkezni"). Szinte így bánt Lajos a melléktartomá- nyok" vajdáival, kiket nem csak hűségre szorítani, hanem szorosabban magához kapcsolni is tudott"). És ekként lőn, hogy Magyarország, mellynek hadrendszerre Károly" kormányra léptekor egész a gyöngesé- ) , Scitis namgue . . . guod nos hactenus omnem vestram voluntatem et beneplacitum adimpleverimus, et adhuc facimus Domino duce." Igy beszél maga Lajos egy az . erdélyi nemességhez 1367-ben küldött iratában. Cod. Dipl. IX , 4, 48. ?) Igy például , Nagy-Mártoni Miklós (Nykkul) olly nagy zászlóaljjal kisérte a" lithvá- nok ellen hadakozó Lajost , hogy a? miatt magát adósságba vervén, birtokainak fe- lét kénytelen volt elzálogosítani. U. o. IX, 2, 218. ") Ennek is több példái vannak; illyent ad az imént 1. alatt idézett oklevél; illyent egy másik , mellyben Lajos 1365-ben az egyházi "s világi nagyokat László, oláh vajda" lázadó fia ellen zászlóaljaik" kivezetésére szólítja. Archiv. Conv. Lelesz. Actor. Fasc. 6. N. 19. ") Igy Lászlót, havasalföldi vajdát, szörényi bánná "s fogarasi vezérré emelte; mi által annak szivét annyira megnyerte , hogy ez maga mondja magáról egy 1372-ki levelében: ,,— — in gratiam Principis praedicti (Ludovici) exercitum validum contra thurcos proclamari fecimus." Cod. Dipl. IX, 4, 477. A" MAGYAR HONVÉDELEM TÖRTÉNETI VÁZLATA. 321 a gig felbomlott volt, Lajos alatt kétszázezernyi seregével feltételező hata- lommá lón Europa" statusrendszerében. E" kormányelvek lassanként, s a nélkül hogy a hadügyben új törvények alkottatnának, nevezetes változást szültek már az Anjouk alatt is a" honvédelem" rendszerében, "s okai lőnek, hogy az, utódjok alatt törvény által is megerősítessék. A" főnemesség" hadállitási köteles- sége, mint látók, régi törvényeken alapúlt ugyan; de a! zászlóaljak, mellyeket az urak az Anjouk alatt állítani kezdének , lényegesen külön- böztek a hajdani csapatoktól. Ezekben elébb egyedűl a személy- és bir- tokjog által táborozásra kötelezett szabadok harczolának; az Anjouk alatt azonban az elszámlált okoknál fogva olly nagy lőn a" főnemesség vetélkedése, minél nagyobb zászlóaljakat kivezetni, hogy sokan, kik- nek hiusága "5 hatalomvágya fegyverviselő szabad alattvalói számát már nem elégelé, földmíves jobbágyaik közől is számosakat vettek föl zász- lóaljaikba. Ez lassanként közönséges szokássá lőn ; és így , a nélkül hogy róla törvény intézkedett volna, a" jobbágyok" táborozása is megalapí- tatott. Sót a nemesség szivét mindenre hajtani tudott Lajos már an- nak jobbágytelkeit is megszámítatá "s a" szerint bizonyos arányban ki- vánta a" zászlóaljakat kivezettetni "), mellyeknek élelmezésére aztán né- mi hadi adót (dica) is kezde szedetni 2). De egy nagy hibája volt az Anjouk", különben olly fényes, kor- mányának: a nagyságot és hatalmat, mellyre az országot részint sze- mélyességök , részint intézkedéseik által fölemelték, elmulasztották a" személyállapotnak kellő szabályozása "s általán véve a nemzet sajátsá- gos elemeinek czélszerű kifejtése által, "s mi mind ezt támogatta volna, bülcs törvények által biztosítani. Ezen elmulasztásnak eredménye volt, hogy alig hunyt el a szeretett, dicsőitett, nagy király "s az oligarchák 1) Egy, 1399-ki oklevélben parancsolja a" király Ung megye főispánjának , hogy az. egész megye" minden nemesei s birtokosainak jobbágyait összeirja s megszámitsa a" török ellen vezetendő had" felállítása végett. Leleszi Conv. levélt. Actor. Fasc. 40. N. 15. ?) Egy, 1394-ki oklevélben sürgetik az ország rendei Domokos leleszi prépostot és Rosáli Kun Lukácsot , hogy az ország" védelmére Ung, Bereg és Ugocsa megyék- ben szedett adót az esztergami érsekhez , pécsi püspökhöz , "s Leusták nádorhoz küldjék által. U. o. Fasc. 35. N. 1. Kiadta Szirmay is: Notit. Comit. Ugocha. 11. 1. MESE ET KV SE Z 41 322 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG ÉRTEKEZÉSEI. már semmi által sem fékezve, az országot zavarba döntötték "s az egye- dül szokáson alapult hadrendszert is felbontották. Mária és Zsigmond" zavarteli országlása a" főnemesség hiuságának "s dicsőségvágyának elég táplálékot adni nem tudván, a zászlóaljak állitásábani buzgalom meg- lankadt; sót maga a" nemesség" fölkelése is olly hanyag, olly rendetlen volt, hogy a" szegényebbek közől sokan fegyverzetlenül, egyedül bo- tokkal kezökben szoktak a" táborban megjelenni"). És a" honvédelem is- mét olly gyöngeségbe sülyedt, mint volt az Anjouk előtt; mit igen siet- tetett az is, hogy az Anjouk, mig egy részben seregöket a" főnemesség zászlóaljai által olly hatalmassá tették, más részról a honvédelem egy- némi régi elemeit elpazarlották ?). Az Anjouk alatt ez nem volt érezhető kárára a honvédelemnek: ők személyességök "s a nemzetet mindenre reábirni tudott politicájok által ef hiányt fülösen kipótolták. De Mária és Zsigmond alatt, kivált midőn zászlóaljaikat a" főnemesek is hanyagul állítanák, már annyira érezhető lett a honvédelem gyöngesége, hogy Zsigmond , az ország hanyatló hatalmának gyámolitására "s a fenyegetett melléktartományok" megmentése végett 1433-ban, midőn más ellensége- ken kivül a" hussita csehek már az ország kebelében dultak, kénytelen volt a" megyéket felszólítani, hogy a" hozzájok küldött javaslatok" nyo- mán a" hadügy" szabályozásáról gondoskodjanak 5"). E" javaslatok" főbb pontjai oda mennek ki, hogy a" főnemesség zászlóaljait rendesebben vezesse ki; a" szegényebb nemesség, mellynek fölkelése, a" körűle történt rendetlenségek miatt majdnem haszontalanná vált, személyes fölülés helyett kebeléből bizonyos számu jól fegyverzett vitézt küldjön; továbbá, hogy a nemesség jószágainak arányában job- bágyaiból is bizonyos kulcs szerint fegyvereseket állítson, kik a" főispán vezérlete s megyei zászlóaljak alá küldessenek; "s végre hogy a derék- ") Regestr. Sigismundi. Art. 2. Suppl. ad Vest. Comit. 1, 385. ") Alattok jött szokásba a" táborozás pénzen megváltása is. Igy Károly a! szepesi szászokat, kiknek adóját 300-ról 1200 ezüst markára emelte, a" Szepesség" hatá- rain kivül minden táborozástól fölmentette. Cod. Dipl. VIII, 2, 57. Hasonló ki- váltságot adott a Megyes és Sád széki szászoknak is. U. o. 161. ") L. ezt, de nem mindenütt helyesen értelmezve, Kovachichnál: Suppl. ad Vest. Comit. 1, 374. A" MAGYAR HONVÉDELEM TÖRTÉNETI VÁZLATA. 5945) had (mint hajdan a" , generalis exercitus" neveztetett) ne csak tizenöt na- pig, hanem addig tartozzék az ország határain táborozni, mig a" király, vagy hadvezér szükségesnek látja. E" javaslatokat még több czikkelyek követik, mellyekben Zsigmond az egyházi ss világi nagyok s a megyék" zászlóaljairól rendelkezik "). Czélt azonban igy nem érvén Zsigmond, 1435-ben az ország ren- deit Pozsonyba?) gyüjtötte. És itt alkottatott meg azon törvénykönyv , melly olly nagy fontosságu a" honvédelem történetében. Elismeri ebben Zsigmond, hogy a" végvárakat, sót mennyire tehetsége engedi, az egész országot, saját hadával "s költségein védelmezni, a" királynak tiszti kü- telessége; "s csak midőn nagyobb veszély fenyegeti az országot, mint- sem azt a! királyi had elháríthatná , tartoznak a" főpapok "s mind a" két rendű nemesség vitézeikkel felülni a? haza" védelmére. Az egytelkes ne- mességnek fejenkénti hadakozását, mit Zsigmond számsorában bizonyos számu vitézekkel akart általa megváltatni, az ország" rendei azon válto- zással erősítették meg, hogy azontul a" főispán" vezérlete alatt, a" me- gyei zászlóaljban táborozzanak. Az egyházi és világi nagyok" banderiu- mai régi alakjokban hagyattak. Mivel azonban a" királyi várjószágokkal "s bérbirtokokkal együtt a főnemesség és papság alá jutott számos , hajdan táborozásra kötelezett szabadok jutottak már a" füldmivelő jobbágyoké- hoz hasonló föltételes szolgaságba, mi által az uraktól jószágaik" arányá- ban kiállitandó zászlóaljak igen megcsökkentek 7): az ország" rendei tehát ) E czikkelyekben a! főpapság" zászlóaljai számszerint meghatároztatnak. Például, az esztergami érseknek "s egri püspöknek két —, a" kalocsai érseknek , nagyvára- di, pécsi , erdélyi , zágrábi, csanádi püspöknek "s az orániai pörjelnek egy egész banderium (ekkor még 500 lovas), a" bosnya, püspöknek 100 lovas, a" győri és veszpréminek 50, a" sz. mártoni apátnak 25 láncsa (véleményem szerint 1 láncsa alatt 5 vitéz szolgált) tulajdonítatik. Hasonlókép határoztatnak meg a" kir. tisztvi- selők és némelly főnemesek" zászlóaljai, p. o. Blagay, Tóth, Gara, Bothos stb uraké, mig a" többieknek csak névsora adatik , a" nélkül hogy kivezetendő vitézeik" száma meghatároztatnék; minek oka hihetőleg az, hogy amazok vagy kir. bérjó- szágokat birtak, vagy meghatározott számu zászlóalj volt kapcsolva örökbirto- kukhoz. E" törvénykönyv" keletének helyéül hibásan áll Buda Pozsony helyett a. Corp. Ju- ris-ban. L. Katona: Hist. Crit. 12, 700., Kovachich : Suppl. ad Vest. Com. 1, 462. ") Hogy ez volt légyen oka a! telekkatonaság? felállításának , bizonyítja az 1435-ki 41" 2 kerj 324 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG ÉRTEKEZÉSEI a" király" javaslatának nyomán elhatározták , hogy azontul a birtokos ne- mesek minden 33 jobbágyok utánis egy jól fölfegyverzett lovast állítsanak ; azok pedig, kiknek annyi telkes jobbágyuk nem volna, másokkal közü- sen, ugyanazon kulcs szerint állítsák ki lovasaikat; mi végre egy, a megyei közönségtől választandó köznemes, a szolgabiróval egyesúlve , szintúgy a" király, mint az egyháziak és nemesek" jószágaiban a" jobbá- gyokat megszámítsák és számsorukat a főispánnak irásban általadják. És igy lón a" telekkatonaság (militia portalis), mellynek, mint látók, már nagy Lajos alatt is van némi nyoma, törvény által megállapítva. Ez által új elem vétetett be a honvédelembe, a személy- és bírtokjogta- lan parasztság. Érzette a nemesség, hogy e" törvényével egészen el- távozott a" honvédelem hajdani elveitől, mellyek szerint csak szaba- dok és birtokosak" vállaira tétetett volt az ország védelmének terhe, "s bár e" telekkatonaság élelmezésére adót is szedett jobbágyaitól, annyi igazságérzet mégis volt benne, hogy miután az új kötelesség mellé a parasztságnak jogokat adni elmulasztott , a. honvédelembe nem mint nép- osztályt, melly maga nevében, külön kötelességezimmel, táboroznék , hanem csak mint a" nemesi júszágok" járulékát vette föl; "s a" törvény" ki- fejezése szerint, nem a" parasztság állított ki saját kebeléből katonákat , hanem a nemesség vezette ki a jobbágytelkeire esett vitézeket. Azok a főnemesek, kik a királytól nyert bérbirtokuk vagy zsoldjok után a királyi seregben táboroztak, és azon köznemesek, kik- nek saját zászlóaljaik nem lévén, magok a! királyi zászló alatt, vagy a. főnemesek" banderiumaiban szolgáltak, telekkatonáikat a megyei zászlók alá küldötték; a" főpapok és zászlós urak ellenben azokat ban- deriumaik" vitézeivel egyesítették; kiknek azért a jobbágyoktól e te- lekkatonaság zsoldjára szedett adó is átadaték. És szinte igy a kir. zászlóaljakhoz kapcsoltattak a" kir. jószágokból szedett telekkatonák , valamint azon főnemesekéi is, kiknek hivalalaik után is voltak zász- lóaljaik. És ekként, bár a" telekkatona! állitása egyiránt hozzá köttetett 2-dik t. cz. , Singuli Barones . . . u. m. — de singulis 33 jobbagionibus proprias sessiones et terras more aliorum jobbagionum in possessionibus, guibus resident , habentibus , et census, collectas . . cum aliis jobbagionibus supportantibus"" stb. mi- ből világos, hogy kétféle jobbágyai voltak az uraknak: a! régi földmivelők , /s a szabadokból ollyanokká lettek. A" MAGYAR HONVÉDELEM" TÖRTÉNETI VÁZLATA. 325 a fő és köznemesség! jószágaihoz, a! két osztály közt mégis nagy kü- lönbséget tón az, hogy az 1447-ki 23-dik t. cz. szerint a" főpapok és világi zászlósok banderiumaikat "s ezekkel együtt telekkatonáikat elébb köteleztettek az ellent visszatorlani elégtelen királyi had" gyámolításá- ra kivezetni, mint a" köznemesség felült telekkatonaságával; valamint továbbá az is, hogy a" főpapok és zászlós urak, telekkatonáikat ille- tőleg, a" vármegyék" hatósága alól egészen fülmentve voltak. Sót az 1454-ki 7-dik törvényczikkely még a! zászlos urak banderiumaiban szolgáló nemeseknek is megengedi, hogy telekkatonáikat magokkal a banderiumokba vezethessék. A" banderiumok" szerkezetében az 1435-ki törvénykönyv sem- mi változtatást nem tett; hanem a" régi szokásra "s az országgyűlés előtt adott rendeletekre hivatkozik "). A" tiszti banderiumokra ?), úgy látszik, Zsigmond kezde zsoldot fizetni"); az 1454-ki 2-dik t. cz. pedig azt határozottan megrendeli. A" tiszti banderiumokon kivül azonban a" királyi fő tisztviselőknek szintugy voltak saját, szabadosaik s telekka- tonaikból szerkesztett zászlóaljaik, mint más magános főnemeseknek?). A" főpapság szabadosain "s telekkatonáságán kivül még tizedjövedelmé- tól is köteles volt zászlóaljaiba zsoldosokat fogadni; "s ez oka, hogy a fópapoktól állitandó banderiumok a" számsorokban már előlegesen is mindig számszerint meghatároztatnak, míg a" világi főnemesekról a !) Juxta dispositionem de ipsis factam et observari consvetam. Art. 2. ?) Az 1433-ki számsor ezen tiszti banderiumokat hozza fel: az erdélyi vajdáét, a hor- vátországi, tótországi, macsói , maróthi bánokét, a székely, korbói, czetini és segniai ispánokét. Az erdélyi vajdának és székely ispánnak két banderium , a? ma- csói bánnak ellenben számszerint 400 lovas tulajdonítatik ; mi azt bizonyítja , hogy az egész banderium ekkor még 500 lovasból állott "s csak később csökkent 400-ra. A" királyi banderiumok" mindenike 1000 lovasból állott. ") Erre már 1391-ben is, mint mulhatlanul szükségesre sürgette őt Prényi Miklós , szörényi bán. Cod. Dipl. Tom. X, Vol. 1, 724. — 1435: 4. 1439: 3. ") Bizonyítja ezt már egy 1397-ki oklevél is, mellyből kitünik, hogy Kanizsay Ist- ván Ráczországban három zászlóaljjal táborozott , mellyeknek egyike családi volt "s mint az oklevél mondja: , Ex complicibus et nobilibus viris, ac proximis et consangvineis" volt szerkesztve, ezen kivül volt még a? két székely ispáni banderiu- ma. U. o. X, 2, 438. 326 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEI. jobbágyok" összeirása előtt mindig csak átalánosan mondatik, hogy zász- lóaljaikat jövedelmeik "s rangjok" arányában vezessék ki. Mióta ugyanis a" telekkatonaság fülállítatván, a" birtokarány" elve a" honvédelemnél egész kiterjedésében alkalmaztatott, a rangfokozat, czím "s elsőségigény is külö- nösen tekintetbe vétetett s aránylag terheltetett; mi annál méltányosabb volt, minthogy a rangfokozattal és czimekkel nálunk mindig nyomos poli- ticai jog s hatalomgyakorlat párosult a" közigazgatásban "s törvényhozáshozi járulásban. A" nemtiszti banderiumok azonban, szintugy mint a többi nemesség "s annak telekkatonasága csak akkor köteleztettek táborozni, midőn a" derékhad, vagy is a" király "s nemzet összes hadi ereje kiállí- tatott; mi csak olly veszély" idején történt, mellynek elháritására a" ki- rályi had, fópapság és főtisztek banderiumai "s a" városok" ") fegyveresei elegendők már nem valának ?). Bár az ekként rendezett banderiumok s telekkatonaság" intézete helyreüthette is a hanyatlásnak indult honvédelem physicai erejét, de hajdani erkölcsi hatalmát annak vissza nem adhatta. A" régi várjobbágy- ságot, mellyben a! statustól nyert személy- és birtokjog, a szabadság bájinigere az általok védendő hon iránt egy hatalmas ereű honszerelmet , ez pedig hadi erényeket táplált, a királyi, már nagy részben zsoldos had, vagy az urai önkényének kitett, gyakran és sokaktól elnyomott , alkotmányos jogokkal meg nem áldott "s a nemzethez csak a" tehervise- lésben számított jobbágyok közól szedett telekkatonaság, mellynek ke- délyét a szabadság lélekemelő hatalma föl nem magasztalhatta, ki nem pótolhatá. De a Zsigmond erőtelen, hanyag kormánya s az I. Ulászló" ha- lála utáni fejetlenség alatt félelmes erőre kapott oligarchiának féktelen ) A" városok kiváltságleveleik szerint majd pénzzel majd kisebb "s nagyobb számu fegyveresekkel járultak a" honvédelemhez. Igy Buda 1433-ban 10 láncsányi illető- séget 1680 fton — , Fehérvár pedig 10 lovasát 420 fton váltotta meg. Katona: 12, 603. A? kassai polgárok 1432-ben fejenként 46 pénz adóra köteleztettek. Kassai levélt. N. 185. Késmárk 1439-ben Erzsébet királyné" parancsára a" királyadó fejé- ben 100 gyalogot tartott (Városi levélt. 36. 6.); 1453-ban pedig Hunyady János mellett fejenként fölkeltek a? polgárok. U. o. 5. 4. stb. 7) 1439: 3. 1447: 23. Suppl. ad Vestig. Com. 2, 72. 1458: 2. stb. A" MAGYAR HONVÉDELEM TÖRTÉNETI VÁZLATA. 327 dulongásai közben magának a nemesség nagy részének kebeléből is ki- vesztek már a" legszebb , legtiszteletesb polgári erények. És lőnek idők, mellyekben a! haza"? szent szerelmét önzés, az áldozatkészséget önha- szonlesés , a" közszellemet magánérdek és szűkkeblűúség, a" békés polgá- ri erényeket meghasonlás, pártviszályok, rablás váltották fel. Számos sziklavárak emelkedtek, mellyekben a" bűn menedéket , a" törvénytapo- dás biztosságot, a" viszálykodás táplálékot nyert"). Illy körülmények közt pedig csuda-e, ha a" honvédelem" kötelessége is háttérbe tolatott, s a! törvény" kijátszásának minden módjai gyakorlatba jövén, a" bande- rialis hadrendszer" minden hiányai "s hibái előtüntek. Magok az ezen ko- ri törvények tanúk, miképen a!" zászlóaljak "s a" telekkatonaság hanyagul "s hiányosan állítattak; miképen a" köznemességből is sokan a" zászlósak" kiváltságát a megyei hatóság alól igényelve, telekkatonáikat a megyék" zászlói alá küldeni vonakodtak ; miképen mások a! táborozási kötelessé- get silány pénzen váltották meg?); mások, ha a!" táborban megjelentek is, azt kényök szerint, idő előtt odahagyták "), vagy rendesen nem fize- tett vitézeiktól rablást űzni engedének"); és ekként a" hadi fegyelem s honvédelembeni buzgalom majdnem egészen kiveszett. A" király és főpa- pok" banderiumainak alaptókéi pedig a közzavarban nagy csökkenést szenvedének 5). E" közben Konstantinápoly a" töröktől bevétetett. Az ország; egére innen emelkedő vészfölleg, mint az 1454-ki törvénykönyv" elősza- va bizonyítja, félelemmel töltötte el a" nemzetet, "s figyelmét egy pilla- natra az olly igen elhanyagolt, bomladozó honvédelemre fordította. A" királyi jövedelmek" megvizsgálására, hogy tudassék, mennyit lehet ab- ból hadállitásra "s a" tiszti banderiumok" fizetésére fordítani, ország- gyülésileg bizottmány választatott; hasonlókép "s ugyan a" végre össze- 1) 1439: 30. 1447: 17. 21. 51. (Suppl. ad Vest. Com. 2.) 1458: 6. 1464: 10. stb. 2) 1451: 12. 9) Uros 13: 7) 1447: 58. 59. Suppl. 2, 100. ") V. László erről így panaszkodik egy 1453-ki lev. , Novissime de alienis manibus evulsi , paternas domos nostras ubigue vacuas invenimus," Suppl. 2, 119. A" főpa- pok" jövedelmei pedig annyira megcsökkentek , hogy banderiumaikat teljes szám- mal már ki nem állíthatták. 1454: 3. 1464: 12. 328 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG ÉRTEKEZÉSEI. iratni rendeltettek a főpapok" javai és jövedelmei; a fő és köznemesség pedig fejenként felülni s minden száz jobbágytelke után négy lovast s két gyalogot jól fölfegyverzetten kiállítani köteleztetett; a fölkelés" pénzeni megváltása s a tábor idő előtti elhagyása jószágvesztés s halá- los büntetés alatt eltiltatott; az urakra minden lovas" felültetésének el- mulasztásáért tizenhat, gyalogéért tiz arany forint birság szabatott. De a fülébredni látszott kötelességérzet csak félelemtől felszi- tott szalmatüz volt, melly tartósan nem melegítette áta nemzet ereit. Hunyady János, kinek nagysága az erénytelen korban kétszeres fény- ben tünik elő, csak maga volt kis körű barátaival, annyiak közt, ki- nek lelkét a" hazafiui kötelesség" érzete felmagasztalta, "s a" fenyegető hon- veszély annál kitartóbb buzgalomra gerjesztette, mennyivel nagyobb ha- nyagságot "s léhaságot látott maga körűl. De honszabadító terveiben" minden lépten a" leggonoszabb ármány és fondorlat" cselszövényeivel kel- le megküzdnie. És a" déli tartományok, bár azoknál hós karja álla órt, részvét "s elegendő segély" hiányában egymás után elvesztenek. Minden kincseit katonaszedésre fordította; de csekély, bár magának nagy áldo- zatba kerúlt hadaival a közönségesen tízszerte nagyobb ellen erejét számos diadalai által sem törhette meg; "s minden, mit hós lelke te- hetett, az volt, hogy a" halálcsapást, melly többször reáméretett, imá- dott hazájától elháritotta s annak határait épségükben megtartotta, mik hatalmas karja "s mindenét föláldozni kész hazafiusága nélkül aligha már azon korban meg nem keskenyedtek volna. Mátyás, kiben a" nemzet nagy atyjának érdemeit jutalmazta , jel- lemszilárdsága "s lángeszének hatalma által a" pártviszályokat lecsillapi- totta, az aristocratiát kellő korlátok közé szorította, királyságnak erőt, a. kormánynak tekintélyt, az országnak másodszor europai fontosságot kölcsönözött. Háborúi, mellyeket mindjárt kormányra lépte után vi- selt, szükségessé tették a hadügyet mindenek előtt szabályozni s a kö- rűle elhatalmazott visszaéléseket megszüntetni. A" törvénykönyv, melly e" végre 1459-ben Szegeden alkottatott!), különösen azért is, mivel az akkori hadrendszer" ismeretére nagy világot vet, méltó a" részletesb előadásra. Rendeltetett, hogy a királyi banderiumok olly számmal tar- ") Kovachich: Vest. Com. 335. a ÁL États sa A" MAGYAR HONVÉDELEM TÖRTÉNETI VÁZLATA. 329 tassanak, mint csak a" jövedelmek engedik. A! királyi jószágok" te- lekkatonasága, midőn közönséges hadmenet hirdettetik, a" kir. bande- riumokba vétessék föl; a főpapok banderiumaikat a!" Zsigmond alatti szokás szerint állítsák föl, telekkatonaságukat ók is zászlóaljaikhoz kapcsolván; ellenben az ország" zászlósai, kik banderiumaikra a király- tól zsoldot húznak !) , valamint azon nemesek is , kik a fópapoktól , vagy világi uraktól katonaszedésre pénzt kapnak, telekkatonáikat a" várme- gye zászlója alá küldjék. Az igen szegény nemesek, kiknek a" szemé- lyes fölkelésre költségök nincs, tizenegy jól fegyverzett vitézt küldjenek kebelökből a" derékhadba. Ezeken kivül csak a népet összeiró biztosok, a fő törvényszéki birák "s a várnagyok mentettek föl a személyes tábo- rozástól. A" kunok és szászok végre, kiváltságleveleik szerint kötelez- tettek járulni at honvédelemhez. E? derékhadat a" király, midőn szüksé- gesnek látja, évenként azonban csak egyszer, felültetheti, kivéve azon rendkivüli esetet, ha az ország másod izben is megtámadtatnék ugyan- azon évben, s a királyi, főpapi és tiszti banderiumok az ellen vissza- torlására elégtelenek volnának. A" felült derékhadat a" király három hó- napig táborban tarthatja; ha azonban a" háború az ország határaitól messzebb vonúlna, a" nemesség régi szokása szerint csak a határokig menend; telekkatonasága azonban a" törvényes három hónap" lefolyása alatt az ország határain kivül is tartozzék a megyei kapitányok alatt táborozni a" királyi sereggel. — A" derékhad" ekképeni szabályozásán ki- vül Mátyás a töröktől váratlan becsapásokkal fenyegetett határszéleket is megerősítette és számos magyar, bosnya és tótországi várakban állan- dó zsoldosokat tartott ?). A" harczdicsőség, mellyet Mátyás mindjárt országlata első évei- ben aratott, erőteljes kormánya, melly az érdemeket méltókép jutal- mazni, a vétkeket kiméletlen szigorral sujtani tudta, és kedvelt s egy- szersmind rettegett személyessége a nemzetben ismét fölébresztette a nagy Lajos" elhunyta után kiveszni látszott hadi erényeket. Azonban Mátyás , különben olly fényes, országlatának is azon hibája volt, melly ) L. az ezen kori kir. tisztviselők" fizetését. Suppl. ad Vest. Com. 2, 305. ?) L. a" végvárak" erősitésére rendelt zsoldok" számsorát Kovachichnál: Suppl. ad Vest. Comit. 2, 305. MENT AT, ÉVKő VI. 2. 42 330 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG?" ÉRTEKEZÉSEI. Lajosénak: erőteljes személyessége által a rakonczátlan oligarchiát megfékezvén , elmulasztá az általa megállapított rendet "s helyreállított egyensulyt az alkotmányos intézetek, kivált a" megyei helyhatóság bővebb kifejtése által biztosítani. De Mátyás országlata különben sem kölcsönözött erót az alkotmányos honvédelem" rendszerének ; sót fényes fejedelmi tulajdonai daczára talán még inkább sietteté annak a" jövőben, midőn hatalmas szelleme reá hatni megszünt, hanyatlását. Ó számos támadó, nem nemzeti érdekű háborúiban a csak védelemre szorított nemzeti derékhadnak hasznát nem vehetvén, annak felültetését, "s igy a" nemesség" hadi szolgálatát gyakran adóra változtatta"), mi a" nem- zetben a személyes szolgálat szükségének érzetét és szokásának hatal- mát nem kevéssé csökkentette. Neki csak pénz kelle?), mellyen egye- dül kényétól függő zsoldoshadat tarthasson; és nem is lehet tóle meg- tagadni azon dicsőséget, hogy a zsoldjában állott fekete sereg , bár szám- ra nem nagy, de erőre "s vitézségre korában páratlan volt Europában. De alig hunyt el a nagy király, kormányának említett hibája is tüstént éreztetni kezdett. A" fekete sereg a" trónváltozás zajlongásaiban nem fizettetvén , szétoszlott, "s a fényes országlatnak vele enyészett el e" tekintetben minden eredménye. A" II. Ulászló és Lajos" erőtelen kor- mánya alatt szilajabban, mint valaha, zavargott oligarchia a" Mátyástól hátra hagyott rendet kevés évek" lefolyta alatt egészen felforgatta , mint- ") Tanúi ennek nem csak számos törvényczikkelyek — minők 1467 : 1. 1468: 5. 1475 : 4. 1478: 3. Suppl. 2 , 182. 207. 243. — hanem oklevelek is. Igy 1464-ben fölke- lés helyett a? török ellen a" felső megyékben nemesektől "s egyháziaktól bizonyos adót szedetett. Parancslevele megvan a? leleszi levéltárb. N. 3. — 1466-ban a! tö- rök ellen csak a" nemesek" fegyvereseit ültette föl, magoktól pedig pénzt szedett. U. 0. Actor, an. 1457. N. 54. — 1474-ben egy kassai levéltári oklevél szerint ismét adót szedett a! török ellen. N. 426. Hasonló adatok olvashatók: Vest. Comit. 401. 405. és Suppl. 2, 251. 266. ?) A" vádak , mellyek Mátyás ellen az adóztatások miatt emeltettek , nagy részben az erőteljes kormánya által megfékezett uraktól származtak ugyan; de mégsem tagad- hatni, hogy gyakran törvénytelen volt a mód, mellyel magának pénzt kerített. Igy, miként saját levele bizonyítja, 1467-ben a" nádori itelő széket Szala megyé- ben bizonyos pénzöszvegért öt évre felfüggesztette. Máskor az erőszaktétel miatt elmarasztaltaknak pénzért kegyelmet adott. Supp. ad Vest., Com, 2, 193. 235. e KKlltlklktlklklkátllumztkásásásszz ásza sss A" MAGYAR HONVÉDELEM TÖRTÉNETI VÁZLATA. vaj] ha a" szigorú király" emlékezetén akarta volna magát elébbi korlátozott- ságáért megbosszulni. Első, miben az egyházi "s világi urak visszahatása mutatkozott , az országon kivüli táborozás volt, mire őket Mátyás régi szokás és ki- váltságaik ellen kötelezte. Az 1492-ki 18-dik "s következő t. czikkben a nemesség és papság ovást tőn, hogy az országon kivül jövőben se magok se telekkatonáik ne kényszerítessenek táborozni "s a derékhad csak akkor szólítassék föl, midőn a" királyi zsoldosok "s a tiszti bande- riumok az ellen" visszatorlására elégtelenek. Miután Mátyás a főpapok s a" királyi szolgálatban lévő főneme- sek" saját zászlóaljait is reászorította (1459: 4.) az országon kivűli tá- borozásra, igen érdekében feküdt, hogy a nemesek közóől is minél töb- ben állítsanak föl zászlóaljakat, mit ő részint harczdicsósége, részint a" zászlos urak iránti kedvezései által létre is hozott; más részról, miután a" zászlósok hadosztályához tartozók azon kiváltsággal birának , mi sze- rint a vármegyei hatóság alól a hadügyben kimentettek, és a jobbá- gyoktól a telekkatonaság" zsoldjaira szedett adó is általok kezeltetett, magok a hatalmasabb nemesek is, kiknek jószágaihoz különben bande- riumok kapcsolva nem voltak, azaz, kiknek jószágain egyedül tábo- rozásra kötelezett birtokos szabadok nem laktak, alacsonylani kezdék számosabb telekkatonáikat az illető vármegyéhez állítani, hanem rang- "s elsőségvágyból, mit más részról a" király is ápolt, a" főnemesek" banderiumaihoz törekedtek azokat kapcsolni. A" köznemességet ez, mi által a megyei zászlóaljak megcsökkentek, "s a" rablások és garázdálko- dásoknak tágas tér nyittatott, visszahatásra tüzelé; és igy lőn, hogy 1492 óta e" rendetlenség! eligazitását több törvények fogták czélul. Mind- járt az ezen évi 20-dik és 21-dik törvényczikkelyben rendeltetik , hogy a főpapokon, az ország zászlósain, és az örökös szabad grófokon ki- vül minden más nemes a" vármegyéhez állítsa telekkatonáit. Az 1498-ki 20-dik és következő törvényczikkek ezt még világosabban meghatározzák, "s a főrendeket, kik , az egyháziakkal "s a királyi zászlós tisztekkel job- bágyaik" száma arányában (minden 36 telek után egy vitézzel) táboroz- ni kötelesek", névszerint elszámlálja; az 1500-ki 21-dik törvényczikk végre az idézett törvények" pontos megtartását sürgetvén, a" nemesek" 42" 332 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEI. osztályából még tíz udvari tisztet") számlál el, kik, mig a királyi szol- gálatban állanak, telekkatonáikat és zsoldosaikat a! főrendek" kiváltsága szerint saját zászlóik alatt vezethessék az ország védelmére; de örö- köseiket, ha illy kiváltságra érdemetlenek volnának, valamint azon ne- meseket is, kik olly főnemesi jószágot birnának zálogban, mellyhez banderiumállitási kötelesség van kapcsolva, a" vármegyéhez kötelezi ál- lítani , az összeirás szerint, úgy ezen, mint egyéb jószágaikra rótt te- lekkatonaságot. Sót az 1525-ki és 1526-ki gyűlések, mellyekben a köz- nemesség diadalmaskodott, azt rendeli, hogy mind azon, bár elébb a zászlósok közt táborozni szokott urak is az illető vármegyékhez küld- jék telekkatonáikat, kik saját jövedelmeikból legalább ötven huszárt el nem tarthatnának. A" veszély, mellyel a" török a" hazát fenyegette, a" végvárak megerősítését, mi Mátyás után szinte elhanyagoltatott, mulhatlanúl szükségessé tette; minek következtében a! királyi zsoldosok s tiszti banderiumok" nagy része határóőrséggé változott?) "s csak négy tiszti zászlóalj maradt fen: az erdélyi vajdáé, székely ispáné (Zsigmond alatt, mint láttuk, mindegyiknek két banderiuma volt), horvát s tót- országi báné és a temesi ispáné. Egy egész banderium" tartalma pe- dig 500-ról négyszáz, felében nehéz, más felében könnyú huszár lovas- ra szállítatott. De a kincstárnak példátlanúl rosz kezelése mellett a" ki- rályi zsoldosok így is elégtelenek voltak már a" mindinkább növeke- ") Ezek voltak az úgy nevezett Aulae Regiae Familiares , kik , mint látszik, e" kor- ban mintegy hadi tisztek voltak "s a" többi udvarnokoktól , kiket emlékeink egysze- rűen Aulici, vagy Aulici Regiae Maiestatis Huszari néven neveznek, mindig megkülönböztetnek. 1500 óta e? bizodalmas udvarnokok, vagy miként őket szol- gálatuk után nevezhetni, kiváltságos királyi zászlósok, legtöbbször Personae spe- ciales néven fordulnak elő; például 1518: 2., 1521: 35., 1525: 15. 16. Kovachich : Sylloge Decr. Comit. 1, 243. 308. 355. Hasonlókép egy 1517-ki oklevélben (Tu- dom. Gyüjt. 1834. 1, 45.) ; — Lib. Ration. Ludov. II. Engel : Monum. Ung. 213. Kovachich: Form. Solen. styli, számos helyein. Illy kiváltságokat már I. Mátyás is osztogatott: ,,Te et castra tua, cum possessionibus ac praediis in Aulae Regiae Familiarem recipimus"" u. m. egy oklevélben, melly az egri könyvtár" egy kézira- tában olvasható. ") A" határszéli várak a Mátyás számsnra szerint látattak el. L. ezt részletben Ko- vachichnál : Suppl. 2, 310. A" MAGYAR HONVÉDELEM TÖRTÉNETI VÁZLATA. 333 dó veszélyt elfordítani a végváraktól ; "s azért II. Lajos" kormányának kezdetén azoknak megerősitésére a" nemesség is segélyt nyujtani , a" fő- papok pedig zászlóaljaik" felét ( mellyet leginkább a" tizedjövedelem- ból szedett zsoldosok képezének) állandóan a" határszéleken tartani , sőt veszély" idején annak másik felét is oda küldeni köteleztettek?) ; mit, miután a honvédelemre rendelt királyi jószágok örökösen a papság és nemesség" birtokába jutottak, nem lehet méltányosnak nem mon- danunk. II. Ulászló és Lajos törvényei az ország egyéb lakosainak hon- védelmi kötelességét is ujonnan szabályozzák. A" birtokos papságra nézve elvúl véteték föl, hogy a" kinek tizedjövedelmei voltak, azok- nak arányában (a! tized" tizedéből) zsoldosokat is állítson telekkatonái mellett a zászlósok hadába; a" többiek pedig, kiknek tizedjövedel- meik nem voltak, a" megye" zászlói alá tartoztak küldeni a" jobbágy- telkeik" száma után (36, vagy 20 telekre számítva egyet ?) kiállitandó vitézeiket (1498: 15). A" közpapság pedig vagyona tized részével adózni köteleztetett (1521: 9). Az egytelkes nemesek majd a" Mátyás rendelése szerint tizen egy vitézt állítani (1492: 20), majd, midőn az országot nagyobb veszély fenyegette, fejenként táborozni?) köteleztet- tek. A! városok végre örökbirtokaiktól 7s a polgárok" személyétől ki- váltságleveleik szerint, leginkább álgyúkkal s más hadi szerekkel, zá- logaiktól pedig, vagy a polgárok magán, a" városhoz nem tartozó , birtokaiktól a vármegyékhez szokott kulcs szerint állított telekkatonák- kal járultak a"? honvédelemhez ). Mindezek azonban nagy részben csak irott áldások valának. Bár mennyire iparkodék is a törvényhozás helyreállítani az oligarchiának féktelen zavargásai által alapjaiban megrendített, minden intézményei- 1) Decr. 1518 Bács. art. 1. 35. Suppl. ad Vest. Com. 2, 477. ?) E kulcs a! hazát fenyegető veszély nagysága szerint változott; sőt ugyanazon idő- ben is külön kulcs szabatott ki, más az alsó, más a" felső megyékre I. 1498: 16. ") 1518: 45. 1519: 39. Suppl. ad Vest. Com. 2 , 479. §) Suppl. u. o. 298. — A" szebeniek a" hadi adót illy jószágoktól vonakodtak Sáros megyéhez küldeni ; miért e" rendeletet Ulászló 1500-ban megujította. Az okl. Sze- ben városi levéltárban tartatik. 334 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG ÉRTEKEZÉSEI. hen felforgatott országnak védrendszerét, rendeletei jobbára sikeretle- nek maradtak: a? törvények" tiszteletét, a hazának áldozatra kész sze- relmét, a" polgári kötelességérzetet vissza nem lehete többé varázsolni a közügy iránt apathiával telt, pártviszályok s önzéstől mételyezett ke- délyekbe. Mióta a" király" személyes honvédelmi kötelessége, kivált II. Ulászló óta (1498: 17) megszünt, a hanyagság ragálya a" főpapságra "s nemességre "egyaránt elhatott. És a! személyes szolgálatnak a" honvéde- lemben hajdan ismeretlen, majd szigorúan tiltott, helyettesítés általi mellőzése, vagy pénzen megváltása széltében divatossá lőn, kivált mi- óta illyféle kiváltságot maga Ulászló is osztogatott. E kárhozatos hanyagság a honvédelem kötelességének teljesité- sében, "s a veszedelem, mellyet minden év mind közelebb hozott, : végre a honvédelem elveinek lényeges változását vonta maga után. Midőn ugyanis a" törvény a" féktelen oligarchia ellenében minden ere- jét elvesztette, "s azokban, kiknek leginkább volt kötelessége "s tehet- sége a hazát védelmezni, remény többé nem lehetett: a" veszély" nagy- ságától meghatottabb honpolgárok a parasztságra veték szemeiket. Eddig a honvédelem kötelessége egyedül személy- "s birtokjogon ala- pult, "s kikre az kiterjesztetett, azok javakban, kiváltságokban "s pol- gári jogokban, bár nem egyenlően, de kivétel nélkül mindnyájan osz- tozának. A" parasztság eddig egyedül mint az urak" jószágainak járu- léka, saját kötelességczím nélkül táborozott, nem pedig mint osztálya a" népnek, tagja a nemzetnek, mi valóban nem volt. Most azonban, mi- dőn a török a melléktartományokat már mind meghóditotta volt s a vészes csapást magára az anyaországra készült sujtani, a parasztság is, mint a, nemzeti test" tagja, maga nevében véteték föl a. védrend- szerbe. És ez ellen nem volna, nem lehetne szólásunk, ha egy rész- ról azok, kik alkotmányos törvényeink szerint a hon" védelmére kö- teleztettek, e" tisztöket kitelhetőleg betöltik, "s a parasztságra a" te- her" azon része tétetik, mellyet amazok már el nem viselhetének; s ha más részról ezen osztálynak némi polgári jogok is adatnak, midőn a legnemesebb polgári kötelesség reá kiterjesztetett "s a statustól kiá- radó jótéteményekben részesítetik, midón annak védelme reábízatott. A" MAGYAR HONVÉDELEM TÖRTÉNETI VÁZLATA. 335 Első kisérlet a" parasztoknak , mint néposzálynak , táborozásával tétetett a Bakacs Tamás által 1514-ben hirdetett keresztháborúban, melly kizárólag általok volt volna viselendő. De tudjuk, milly bosz- szút vón a Nemesis e" fölkelés által a" jobbágyaikat Mátyás" halála óta büntetlenűl elnyomott "s mint magok az urak" jobbjai is megvallot- ták"), zsarnokilag sanyargatott, "s még saját kötelességüket is minden kárpótló jutalom nélkül reájok tolt nemességen. Ezóta óvakodott ugyan ez az egész parasztságot felültetni; az elv azonban 1526-ban törvényi- leg megállapítatott, midőn az ezen évi törvénykönyv" 10-dik eczikke- lyében rendeltetett, hogy a" parasztság — a! telkek! száma szerint a megyei "s úri zászlóaljakhoz állított vitézeken kivül —, maga nevé- ben, maga költségein, öföd részben, sót veszély idején fejenként tö- megben felüljön. De hogy illy fölkelés csak mészárlásra vezette a rend "s fegyelemhez nem szokott, fegyverforgatásban nem gyakorlott, sót kellőleg föl sem fegyverzett népet, a" mohácsi ütközet után több jelenet, kivált a Maróth és Visegrád melletti, eléggé bizonyítja ?). Az 1521-tól kezdve alkatott, táborozást illető törvények" min- den sora tanúja azon aggodalom s félelemnek, mellyel a, mintegy előérzett, rémként közeledő veszedelem a!" lelkeket szarongatá. A" ne- messég" fölülése, a" banderiumok" kivezetése, a" telekkatonaság kiálli- tása aggodalmasan sürgetteték, és szükség esetében a parasztságnak tömegbeni fölkelése is elrendeltetett. A" hadi költség megszerzésére pedig a népnek minden, eddig számba nem vett, ereje is előkereste- ték: a kolduson kivül minden nemetlen, még a! háromforintnyi ér- tékkel biró zsellér is olly sulyos adó alá vettetett, hogy nagyobbat elviselnie már alig lehetett. És — mégis, mintha átok fogta volna meg a nemzetet, annyira nem hasonlított már önmagához: a" főispá- nok, kiknek hajdan a legszorosabb kötelességök volt, a" megyei had vezetése , olly gyávák lónek, hogy helyettök külön kapitányokat kel- le nevezni"); az urak közól sokan nem csak magok hanyagok voltak, 1) L. Telegdy tárnokmester" beszédét, mellyet az ország? tanácsában a? keresztes há- ború" hirdetése ellen mondott. Istvánffy. Hist. L. V, 40. I. ?) L. Istvánfty: Lib. VIII, 83., Katona 19 , 708. Veráncz magy. Krónik. 5) Decr. 1523. 43. Suppl. ad Vest, Comit. 2, 545. stb. 336 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEI. a" törvények szerint járulni a honvédelemhez, hanem különféle forté- lyok által a" jobbágytól szedett "s a" telekkatona. fogadására fordítan- dó hadi adót is, a" halál és szolgaság ezen váltságdíját, kezeikbe ke- rítették "s más czélokra költötték, mi által a megyék" zászlóaljait te- temesen csökkentették "); a gazdagabb nemesek a derékhadba nagy részben helyetteseket küldének, a szegényebbek pedig, fegyverzetle- núl, mintha torra gyűltek volna, kocsikra rakodva jelentek meg a táborban 2); mások, mintha egyesek" boldogsága fenállhatna, midón a nemzet sírig sülyed, munkátlan kényelemben éldelegve, legtöbben pe- dig csekélyes pártérdekekért egész a! dühösségig visszálkodva, siette- ték hazájok" veszedelmét. De nem akarom e! rajzot tovább folytatni, "s a" hazafiui érzetet keseríteni azon szomorú kép!" ábrázolásával, mely- lyet történetünk II. Lajos? halálával beállott korszakának előestéjén a pártviszályok "s a" féktelen oligarchiának szabadság- és nemzetveszé- lyeztető zajlongásai nyujtanak. Elég érinteni, hogy a dráma" vége Mo- hács lón —; és a" nemzetnek azon leverő érzettel kelle a járom alá hajólnia, hogy — miként számos törvényczikkeiben maga is megvallot- ta — méltán bűnhödik, mert veszedelmét önmaga készitette. És igy végződék történetünk" e? korszaka , mellynek elején , mi- dón a" király és nemesség előtt egyaránt szent volt a honvédelem kö- telessége, az ország dicső, tiszteletet parancsoló, és félelmes hatalmú volt szomszédira nézve; végén pedig, midón a gyáva kormány "s úri féktelenség alatt azok, kiket a hontól vett javaik "s jogaikért a haza védelme illetett, a közügyet magányérdekeiknek feláldozták, "s leg- első, legnyomosabb polgári kötelességüket azon elnyomott "s épen e kor" végén újra majdnem rabszolgaságig alázott néposztályra tolták, mellynek szivét birtok, jog és szabadság a hozzájok mostoha hon iránt szerelemre nem gyujthatta, kiknek inségtól lankadt karjaikat erkölcsi eró" hatalma nem edzhette, kiknek a magokéhoz hasonló nyomorra növő gyermekeiken kivül alig volt mit védniök —: ekkor a nem rég 1) Egyéb módok közt némellyek a" kegyúri joguk alatt lévő egyházi jószágok jobbá- gyait is a, magokéi közé iratták , hogy azoknak adója is kezeikbe kerúljön ; kato- nát azonban csak saját jobbágyaik után állitottak. 1526: 23. Vest. Comit. 602. 2) 1523: 19. Suppl. ad Vest. Com. 2, 528. A" MAGYAR HONVÉDELEM TÖRTÉNETI VÁZLATA. 337 olly dicső, még egy nyugati császárnak is törvényt szabott országot egy miveletlen népcsorda a" sírig "s gyalázatos szolgaságig alacsonyi- totta. HARMADIK KORSZAK. A mohácsi ütközettől az állandó had" felállitásáig. A" II. Ulászló és II. Lajos" gyászos emlékezetű kormánya alatt eláradt rendetlenség "s a? törvények" tiszteletlensége, mint látók, szük- ségessé tette a veszélytől zaklatott nemzetnek addigi védrendszerét elveiben megváltoztatni. A" mohácsi vérnapra virradt korszak pedig annak még fenmaradt romjait is annyira megzavarta, hogy a régi, de nagy részben már más eszméket jelelő nevek emlékezetét is alig tar- tották fen a! hajdan olly czélszerű, élet- "s erőteljes honvédelmi rendszernek. Mondhatlanul szomorú volt az ország" állapota a mohácsi véres nap után. A" királyi jövedelmek az oktalan pazarlás, és a főnemes- ségnek törvénytelen foglalásai által már a" Jagellók alatt annyira meg- fogytak volt, hogy II. Lajos már udvarát is alig volt képes ellátni azokkal. A" köznemesség is a mód felett elhatalmazott, majdnem az egész országot néhány család" birtokába ejtett oligarchia által elnyom- va, elszegényedve, erkölcsileg is mélyen sülyedve virradt europai éle- tének ezen negyedik korszakára. A? hatalmas, gazdag főnemesekben volt volna csak erő és tehetség a" veszélyben forgott hazát megmente- ni; de ezeknél akarat, erény, honszerelem hiányzott; bár enyészet és halál fenyegette a hont, ók kevés kivétellel magánviszályokba me- rúlve, magánérdekeiket űzve rontották egymást. A" Jagellók alatt azon szándékkal volt az erőtelen kormányt és innen származott ren- detlenségeket megunt nemesség, hogy idegent többé nem választ ki- rályul. De a főnemesség nem akará elismerni a" leginkább közneme- sektól választott nemzeti királyt, "s I. Ferdinandot hívta meg a!" trón- ra, azon nyilván kimondott reményben, hogy ő majd idegen hadak- MEN TS ÉVIKs VIS 2. 43 338 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEK EZÉSEI. kal védelmezendi a" hont!), mellynek javát ók önös érdekeik alá ren- delni nem általlották. Alig pedig hogy Ferdinand elválasztatott s meg- koronáztatott, mindjárt az 1528-ki januarban Budán tartott országgyű- lésen?) ostromolni kezdék ót, hogy német és cseh hadakat küldjön be az ország védelmére, ezek nélkül azt elveszendőnek állítván "). A meghasonlás belharczot szült, mellyben a" pártokra szakadt nemzet életművezetében felbomolva, "aprólékosan emészté föl magát "s a" szol- gaság és halállal fenyegető félhold ellen fordítandó erejét. Az új kor- mány pedig idegen elveivel inkább felbontá, mint helyreállítani törek- vék a régi rendszert. És igy lón, hogy a" honvédelem? alkotmányos rendszere, melly már a" két Jagelló alatt is olly annyira meggyöngúlt, e" korszak alatt majdnem végkép elenyészett; a gyöngeség "és nyomor pedig, mi ebből származott, kivéve azt, mi a!" részben véletlen , rész- ben az elvetett magból kifejlődött körülmények 7s ikénytelenség "rová- sára írható, a kormánynak "rés nemzétnek közös bűne vala. Igaz, hogy e? korszak elején a régi alkotmányos rend sarkai- ban megrendúlt, "a" nemzet "erkölcsileg is mélyen sülyedt volt; olly erőtlen; olly elvetemúlt azonban még sem vala, hogy erőteljes, okos kormány, kivált Szapolyai János halála után a" viszálykodás" szellemét benne el nem fojthatta, erejétinem egyesíthette, "s mire legnagyobb szüksége volt, ra" régi, legalább az Ulászló" kormánya elején megálla- pított rendszert, "mellyben annyi önmegujíthatási erő rejlett, helyre nem állíthatta volna. "E" helyett azonban ellenséges indulatú idegen ta- nácsosok 35 kormányférfiak a bizodalmatlanság kigyóját csusztatták be a" nemzet és kormánya közé. . A" legfontosabb várak gyakran idegen kapitányokra , a! hadak" fővezérlete Jurissicsok, Nádasdyak , Révayak , Dobók, Zrinyiek, "Losonczyak" stb mellőztével : Roggendorfok , [Katzia- nerek, Teufelek, Castaldók, Basták, Belgiojósokra stb bizatott, kik- ben a. nemességnek méltán nem volt bizodalma), "s :kik amazoknál 9) L.- az esztergami érsek" feleletét Ferdinand" beszédére a" pozsonyi 1527-ki gyűlésen. Ursinus Velius: De Bello. Pannonico. Lib. II, 30. 2) Nagy veszteség történetünkre, hogy ennek irományai "s határzatai többé meg nin- csenek. :) L. I. Ferdinand" levelét Gévay : Urkunden und Actenstütke. 2, 33. §) Már Veráncz irja egy 1550-ki levelében , hogy midőn "a" inémesseg , "a"" német tábor- A" MAGYAR HONVÉDELEM" TÖRTÉNETI VÁZLATA. 339 hadmodorban sem gyakorlottabbak, érdekben pedig a" nekik idegen, többnyire előitélettel gyűlölt hon iránt nem is hasonlíthatók, kevés ki- vétellel csak önhasznokat lesték és zsarlásaik miatt, mellyekkel a" ha- rát védelem örve alatt ellennél gonoszabbul sanyargatták, a" néptól átokként gyűlöltettek. Igaz, hogy megfáradt a" nemzet harczában, mellyet egy részról a" török" félelmes hatalma, másról az idegen kormánytanácsosok" sza- badság veszélyeztető ármányai s erőszaka ellen vívnia kelle; de an- nyira még nem gyöngült volt meg, hogy egyeség, melegebb honsze- relem, több önfeláldozástól nem rettegő polgári erény "s kötelesség- érzet a sülyedő hont meg nem szabadíthatja vala. De a! nemesség a helyett, hogy a!" rendkivűli veszélyben rendkivúli erőfeszítésre "s ki- tartásra hevült volna, hazája védelmét jobbára az erkölcsi eró? hatal- mától nem élesztett, nem élesztethetett szolgaosztályra tolta. Bár nem ritkán élet "s halál kérdése forgott fen, mégis nem egyszer történt, hogy a nemesség a Jagellók alatti szokásra hivatkozva tizenöt napon túl a derékhadban táborozni nem akart, s a" szántás, aratás, szüret, törvénykezés elég ok volt arra, hogy a táborból, midőn ott reá vagy az ellenség tervezett hadmenetét megakadályozni, vagy a" kezdet sze- rencséjét folytatni, legnagyobb szükség vala, haza költözzék !). Ezen, a hon" szükségeit nem tekintő támaszkodás az elavult, körülmények- hez nem illó, sót a hajdani rendszer" szellemével is ellenkező törvé- nyekre, hiusita meg annyi, a nemzet szívvérébe kerúlt áldozatot, s nagy alatt tovább a" hadban maradni nem akarván, haza készült, csak Báthory Andrásnak beszéde által biratott a? maradásra, "S különösen megjegyzi , hogy Bá- thory alkapitánynak több tekintélye volt a" nemesség előtt, mint bármelly német vezérnek. Katona: 21, 1096. Es igy többször történt, hogy a? német tábornagy törvényen nem alapúló hatalma a" nemességet ellenhatásra ingerlette, míg a" ma- gyarnak néhány , nemzeti érzelemmel mondott szava megtermette a" maga gyümöl- csét. vAegre in Castra migrare persvasi sunt, coeli injurias refugientes, et ut adhuc nonnihil cum stipendiariis in armis perdurarent, adducti. Objectabant ius veteris 1 — libertatis, gua non ultra guindecim dies in bello esse tenerentur. Adferebant et alias causas, vindemiam, arationem, iurisdictionem . . . et idgenus plura." — Ugy mond Veráncz egy levelében. Katona: 21, 1096. 43" 340 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG ÉRTEKEZÉSEI. gerjeszte az előrelátókban ohajtást, a védrendszert, mellynek helyre- állításához a" nemesség" hangulata "s a kormány" elvei kevés reményt nyujtának , egészen megváltoztatni. ,,Ha más módhoz nem nyúlunk, — mond Veráncz 1550-ben — az ellenség! visszatorlására "s Magyarország" helyreállítására, félnünk kell, hogy napról napra leebb sülyedünk. Zsoldos katonára van szükség, "s pedig ollyanra, ki gyermekkorától fogva megedzetett, ki életét harczra szánta "s az ütközetre siet, ki kényelem, polgári ügyek "s a nó" keble után nem sovárog" "). A" honvédelem e" korszak alatt olly bonyolult, az elemek, mellyek ahhoz járulának, olly zavartak, a" részletek olly különszerűk "s annyira változók, hogy majdnem minden fölkelés más és másképen alakult, minden hadmenetnek egy egészen külön képe és szinezete van. Mind ennek részletes, okadatos történetét írni, kötetre terjedne, mit e" vázlat czélja nem enged. Miért a honvédelemnek e?" korszak alatt állapotát adjuk inkább, mint történetét, ebbe csak annyira bocsátkoz- ván, mennyire belőle kitünjék, milly átalakuláson ment keresztűl a? honvédelem" kötelessége "s mellyik néposztály milly terhet viselt ezen élet "s halálra vívott harczok" korszakában. Két fő része volt ef korban a honvédelemnek , egyik a" határ- széli várak" állandó őrökkeli ellátása, másik az egész ország, vagy csak némelly megyék" összes hadi erejének kivezetése a" nagyobb erő- vel berontott török, vagy az attól elfoglalva tartott várak ellen. A" végvárak őrizete már az elébbi korszak" végén is olly fon- tos "s olly költséges volt hogy, mint mondók, a" király azt kincstá- rának rosz kezelése mellett nem győzvén, a főpapok is zászlóaljaik" felét kötelesek voltak a határszéleken tartani. Még nyomosabbakká lőnek ezek, miután a" török Budát elfoglalta "s az ország kebelében űzte kalandjait. I. Ferdinand "s utódai e" végvárak s általán véve az egész ország védelmének könnyebbitése végett azt hat főkapitányság- ra osztották: a kassaira, ujvárira, győrire, a" Kanizsa ellenében állott határvárakéra, a horvát- és tótországira; ezeken kivül voltak még a ) U. 0. Hasonló ohajtást fejez ki egy másik levelében u. o. 1101. I. , Utinam . . tandem excitaremur — u. im. — ad aliguam firmiorem!rationem patriae consu- lendi."" A" MAGYAR HONVÉDELEM TÖRTÉNETI VÁZLATA. 341 horvátországi bán kormányára bízott báni végvárak. Nyomozni, mely- lyek voltak külön időkben a" végvárak, czélunkat tekintve igen há- látlan munka volna, miután azoknak mind száma, mind fekvése a" har- ezi szerencsével együtt változott. Sokkal nyomosabb a" védrendszer történetére az, kiktól és milly erővel védettek azok a török ellen. Miután a" már elébb is igen megfogyott, e? korszak elején pedig a" pártkirályok közt megoszlott, később nagy részben a töröktől elfog- lalt királyi jószágokból és a" főpapoktól, jövedelmeik" kevesedte , elég zsoldos a" török" váratlan becsapásainak kitett végvárak" védelmére nem tartathatott: ugy látszik, azon tanácskozásokban, mellyeket a" főrendek I. Ferdinanddal még koronáztatása előtt tartának, egyebek közt a" vég- várak is szóba jöttek "s azok iránt az határoztatott, hogy az ország ál- landó zsoldosok" tartására adót fizessen, a" királyi pedig a: szomszéd tartományokból . iparkodjék segélyt eszköszleni. És igy lón, hogy Ferdinand mindjárt első bejövetelekor német zsoldosokat is hagyott az elfoglalt várakban; az ország rendei pedig a koronázási s következő országgyűlésen minden jobbágytelekre két forint adót vetettek, mely- lyen minden husz telek után egy állandó lovas vitéz díjaztatnék (1528 : 8.). Ezen adó tárgyában később majdnem minden országgyűlés alko- tott törvényeket !), mellyek szerint nem csak a! jobbágyok és zsellé- rek, hanem a" hajdan egyedűl csak személyes táborozási terhet viselt "s el korban is még az urak" banderiumaiban szolgált szabadok, sót néha a" birtokos és birtoklan nemesek-is megadóztattak ?). E" hadi adó külön időkben különféle kulcs szerint vettetett ki; a" nemesség azon- ban jobbágyaitól mindig külön adá, midón adott, segedelmét "); sót gyakran mindjárt maga fogadta a" zsoldosokat"). ") Igy 1587: 2. 1538: 2. stb. ?) 1542: 26. E" törvényczikk szerint a?" birtokos nemesek jobbágytelkeik" örök becs- árának (egy telek 40 ftra becsültetett) —, az egytelkesek ingó javaiknak , a váro- siak pedig mind ingó, mind ingatlan jószágaik" becsárának hatvanad részével adóztak. 59 L. az 1547-ki gönczi kisországgyűlést. Suppl. ad Vest. Com. 3, 205. és 1546: 5. 1556: 4. 1596: 6. Ezen utólsó t. cz. szerint a? jobbágyok is, uraik is minden te- lektől külön 9 fttal adóztak. Illy esetekben mindazáltal jogainak fentartása iránt mindig óvást tett a? nemesség. L. 1600: 3. stb. 1) Igy egy, 1538-ki levélben Várday Pál érsek "s kir. helytartó , meghagyja a. nemes- 342 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEI. Azonban, bár a" török évről évre szaporította foglalásait, a" ha- za e nyomorú, enyészetnek indult állapotában is voltak, kikból a polgári erény, közügy iránti szeretet és becsületesség annyira kiveszett, hogy még a! halál és szolgaság ezen váltságdíját is lefoglalták "s ma- gánczélokra fordították!). Hasztalan rendeltettek az országgyűlések- tót az eljárásbani igazságra "5 buzgalomra megesketett biztosok?) ; hasz- talán hozatott és iismételtetett azon büntetés, hogy az alispánok a" tör- vényszegók" jószágait mind addig lefoglalva tartsák, mig a reájok eső illetéket kétszeresen meg nem adják"); a bűn mind ezeknek daczára olly szokottá lőn, hogy bár az egész királyi jövedelmek a" végvárak" védelmére fordítattak is "), az ország rendei mégis már 1546-ban (5. t. cz.) nyiltan megvallották, hogy az ország önerejével még béke idején sem képes külsegély nélkül magát eléggé védelmezni. A" királyok, miként számos törvényczikk tanúskodik, e" tehe- tetlenséget kitelhetőleg igyékvének egyéb tartományok" jövédelmeibóől nyujtott segélylyel "s azokon szedett idegen zsoldosokkal gyámolítani ; "s úgy látszik, a! határszélek" zsolddal és zsoldosokkali rendes segé- lyezése már I. Ferdinand alatt felosztatott a" szomszéd német és cseh tartományok között. Annyi bizonyos, hogy a" XVI. század vége felé a" horvátországi kapitányság végvárait Koront és Karniol, a tótorszá- giéit Stajerország, a győriéit Austria, az újvári és Kanizsa ellenébeni kapitányságók" végvárait és Komáromot Moórva, Slezia, és Csehország ségnek , hogy e" féle zsoldosaikkal Nógrád" védelmére siessenek. Hasonló egy má- sik, ugyanazon helytartónak "s az országtanácsnak 1542-ben Semptéről kelt négy pecsétes levele. (Mind a" kettő" eredetije a" Szepes megyei levélt.) Illyen: 1543: 11. stb. Ezen állandó lovasok" kivetésének kulcsa is változott, 1555-től fogva leg- többször három vitéz számítatott száz telekre. 1538: 2. 1543: 11. 1555: 4. 1556: 19. 1563: 18. stb. ") ,Negue per guemguam in privatos usus solita antea licentia subsidium ipsum diri - piatur." 1546: 5. 2) 1545: 40. 7) 1555: 4. 1567: 20. 1588: 18. 1593: 16. Ez utólsóban a" büntetés azon adalékkal ismeteltetett, hogy az magán az esztergami érseken, egri püspökön, sőt még a királyon is végrehajtassék , ha a" törvény ellen vétene. j 5) 4549: 42. A" MAGYAR HONVÉDELEM TÖRTÉNETI VÁZLATA. 343 rendesen segélyezte zsoldosokkal. Valamint azonban a" magyar "urak ellen szünetlen volt a panasz, hogy lovasaikat a" végvárakban nem tart- ják"), ugy e" tartományok is mindinkább elmaradozának segedelmeikkel ; Morva és Slezia "s Csehország pedig a XVII. század" elején végkép meg- szünt az említett végvárakat segíteni. Az ország rendei e" hiányt pó- tolandók, "s mi a!" zsoldok" elmaradásából származott, az őrcsapatok- nak rablásait, mellyekkel mind az ország lakosait sanyargatták, mind a törököt visszatorlásra ingerlették, meggátlandók, az adó kezelését és a" zsoldosok" fizetését a királyi kincstárra bizták ?); egyszersmind pedig a" jövedelemforrást is gyarapitandók, 1635-ben a" harminczadot felényivel fölemelték "s azt egészen a" végvárak" éllátására fordítatni rendelték 5). De a végvárak őrségei mind e" mellett is csak úgy él- hettek, ha rablottak, ámbár 1640 táján már majdnem felényire meg- fogytak. "Nem lesz talán érdektelen a! végvárak ezen kori állapotát Esterházy Miklós nádornak az ország" védelméről 1641-ben adott vé- leménye") szerint részletben elóadni. A" kassai főkapitányságban volt kilencz végvár, mellyekben ösz- szesen 1000 lovasnak, másfél ezer magyar és 500 német gyalognak kellett lenni. Ide tartoztak a" Tiszán tuli hajduk is, kiknek száma az erdélyi részek" hajduival 6000, nagy részben lovas vitézre ment. A" magyar szabad hajduk szerződés szerint 3000-en köteleztettek, a fő- kapitánytól felszólítva, felülni a" várak" védelmére. Emlékezetöket azonban rablásaik "s a népen elkövetett kegyetlenkedéseik miatt annak átkával (tartották fen az évkönyvek. Az ujvári kapitányságban, :a füleki őröktől védelmezett Haj- nácskővel együtt tizennégy határvár volt, mellyekben régi szabályozás szerint 1600 lovasnak, és 2000 magyar "s 200 német gyalognak kell " Az urak nagy részben magok is birtak várakat, "s ezeknek megengedtetett , hogy a" jószágaikra eső lovasokat azokban tartsák. "Mint e? lovasok" állításában , szint- olly nagy volt a" hanyagság a? jobbágyok" ingyen munkáik? kiszolgáltatásában ; is, mellyeket az ország a" végvárak megerősítésére rendelt. ?) Egy, 1635-ki levél tanusága szerint, melly a" határszéli katonaság? állitásáról, fi- zetéséről "s pótlásáról intézkedik. Zempléni levélt. Fasc. 163. N. 342. 3) 1635: 1. 1649: 2. §. 1. 1) Mellyet velem Jászay Pál ur gazdag oklevélgyüjteményéből sziveskedett : közleni. 344 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSET. vala lenni; melly szám azonban zsoldhiány miatt gyakran felényire ol- vadott. Külön volt ettól a. komáromi várkapitányság, mellyben sza- bály szerint 100 magyar lovas, 200 sajkás és ugyanannyi német gya- log tartatott. A" győri kapitánysághoz, a!" tatai őrségtől védett Gesztes várat is oda számítva, tizenegy végvár tartozott, mellyekben összesen 800 lovas, 1000 magyar és 600 német gyalog élelmeztetett. A" Kanizsa ellenében volt határszéli kapitányságban Légráddal "s a Muraközzel együtt 17 végvár volt, "s azokban 1000 lovas, 1200 magyar és kevés német gyalog tartatott. A" tótországi kapitányság" hét véghelyében 300 lovas és 1740, részben horvát, részben német gyalog szolgált. A" horvátországi kapitányságban, a" tengermellékkel együtt 17 végvár volt, mellyekben 200 horvát és német lovasnak és 1730 gya- lognak kelle lenni. Ezeken kivül e" kapitánysághoz tartozott még azon nyolcz- vagy tízezer oláh fegyveres, kik a horvát és tót határszéleken az urak" jószágain laktak; zsoldot ugyan rendesen nem kaptak , de a fókapitány" hatósága alatt állottak. Végre a horvát és tótországi bán parancsa alatt állott még 12 végvár 300 lovas és 610 gyalog zsoldossal, a báni banderiumot azon- ban oda nem számítva. És ekként a" 88 végvárban összésen 5000 ma- gyar és horvát, 150 német lovas, 7400 magyar és 2680 német gya- lognak, összesen 15,230 őrkatonának kell vala szabály szerint lenni, kiknek zsoldja a lovasokét 4, a" gyologokét 24 forinttal számítva "8 a" kapitányok és tisztek" díját is (mi mintegy 400,000 ftot tett) hozzá- adva, évenként mintegy 1,200,000 forintra ment , mihez a" szomszéd tar- tományok körülbelúl 300,000 fttal járulának. Ide számitandók még a számos, megyénként felosztott napszámmunkák , mellyeket a" paraszt- ság legtöbbször ingyen tartozott megtenni a végvárak" tatarozására. De miként az említett Esterházy Miklós is panaszkodik, idézett emlék- iratában, el munkák még hanyagabbul szolgáltattak ki az uraktól, mint a telekadó, gyakran pedig magoktól a" kapitányoktól is elpazaroltat- tak vagy más czélokra forditattak. Megemlítendőnek véljük itt még, hogy az urak és nemesek, kiknek saját váraik voltak, azokba önköltségeiken állítottak őröket "s A" MAGYAR HONVÉDELEM TÖRTÉNETI VÁZLATA. 345 csak a! fontosabbakat segítették a többi végvárak" őrei védelmezni. FEs- terházy Miklós említett iratában bizonyítja, hogy egy maga ezernél több fegyverest tartott váraiban, kiknek zsoldja majdnem minden jövedel- meit fülemésztette. És épen ez volt egyik fő oka annak, mi miatt a köznemesség az országgyűléseken annyiszor panaszkodott, hogy t. i. az urak, a jószágaikra esett zsoldosokat rendésen ki nem szolgáltatták. Nagy kárára volt még a" végvárak" védelmének azon rendetlenség is, mi- szerint a megyék és városok nem egyszerre állították ki a" megajánlott zsoldosokat, mi által a különben czéljának talán eléggé megfelelendett erő aprólékosan "s haszon nélkül elpazaroltatott. Ezen zsoldos katonaság azonban a töröknek csak kisebb megtá- madásai, vagy szünetlenúl úzött rabló kalandjai ellen volt képes a" ha- zát némileg védelmezni. Miért az egész ország , vagy, mi többször tör- tént, némelly, a" veszélyhez közelebb fekvő megyék" összes hadi erejé- nek is felülni kellett, midőn az ellenség valamelly fontos várat naryobb erővel megtámadott, vagy ollyannak visszafoglalása terveztetett. A" kö- zönséges fölkelés (generalis insurrectio), mellyben az ország? összes hadi ereje, a királyi és nemzeti sereg egyesült, némi részben e" korszak alatt is a" hajdani derékhad" alakjára intéztetett ugyan, de az elvek, mellyek szerint az régente szabályozva volt, már tetemesen megváltoztak. A" nemesség hajdan csak királyának személyes vezérlete s zász- lója alatt köteleztetett a: táborozásra. E korban is gyakran sürgette ugyan országgyűlésein, hogy a" nemzeti derékhadat a" király, mint a" nemesség" feje, vagy helyette valamelly családjabeli főherczeg vezesse, "s ünfelkelését is gyakran ettől föltételezte"); sót magok a királyok is gyakran elismerték ezen alkotmányos kötelességüket ?); azt mindazáltal, a csak vezérei által hadakozott V. Károly" példáját követve, "s talán a" II. Lajos" szomorú esetének emlékezetétől is visszarettentve, soha sem teljesítették. S igy lón, hogy a" nemesség mindinkább megyei haddá ") 1543: 12., 1546: 17., 1597: 7., 1599: 22., 1601 : 9. stb. ") Igy Rudolf 1594-ben egy, az Esztergom alatt táborozó nemesekhez küldött levelé- ben az ország javára tartandó német birodalmi gyüléssel menti ki személyes meg nem jelenését; maga helyett azonban Mátyás főherczeget küldé a!" nemésség vezér- letére. Supp. ad Vest. Comit. 3, 310. ones követi fi rve áá vő ER 8 44 346 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEL változott s megyei zászlók alatt!) a főispánok-?), vagy a megyéktól választott "s a" közadóból díjazott kapitányoktól vezettetett). Bár azonban a! király személyesen már nem táborozott, banderiu- mának felállítását mégis mindig megkivánta a nemesség, midón maga közönséges hadmenetre felült"); sót telekkatonaságát is gyakran e" fölté- tel alatt ültette föl"). E" banderiumok , miután minden, még megmen- tett, királyi jövedelmet a" végvárakra fordított költség nyelt el, e" kor- szak alatt kettőre olvadtak, a magyarországira, mellyet közönségesen a" nádor, vagy más főkapitány, "s a" horvátországira, mellyet a" bán vezetett "). A" tiszti banderiumok , minő az elébbi korszak" végén még négy vala, miután Erdély a" koronától elszakadt, Temest pedig a török elfog- Jalta, egyre olvadának , a" horvátországi bánéra , melly a" királyitól még mindig megkülönböztetett , "s tartására a tartomány" harminczad jövedel- mének fele volt rendelve7). A" régi tiszti banderiumok helyett, magok- nak a rendeknek tanácsára, némelly főnemeseket fogadának királyaink e" kor elején szolgálatjokba "). FE" fogadott zászlóaljak azonban, nehogy a" zsoldok elmaradván, a" népet zaklassák, "s ennek könyein élődjenek , csak annyi lovasból állhatának, mennyit azoknak tulajdanosai szükség esetén pár hónapig magok is eltarthatának"); de midőn a mindig üres kincstár zsoldjokat gyakran nem fizethetné, "s azok, az a nélkül is elég- gé zaklatott szegény nép véres verejtékű vagyonából szereznének ma- goknak kárpótlást, idővel mind megszűntek s a reájok költött pénz a végvárak megerősítésére "s német zsoldosokra fordítatott. A" banderialis rendszer, mellynek különben is már csak romjai 1) 1601: 11. stb. 2) 1546: 17. stb. 3) Rescrip. SS. et 00. 1594. Vestig. Comit. 738. a) 1537: 20., 1545: 16., 1601: 5., 1622: 21. stb. 5) 14595: 2. stb. 6) 1622: 21., 1659: 85. 7) 1647: 51. ") 1646: 19. 9) 1546: 22. E zászlóaljak nagy részben szegényebb nemesekből szerkesztettek. Re- ser. SS. et 00. 1594. Vest. Com. 738. A" MAGYAR HONVÉDELEM TÖRTÉNETI VÁZLATA. 347 maradtak fen a mohácsi catastroph után, a! török" folytonos becsapá- sai "s foglalásai, a" német zsoldos had, kivált pedig a várakban tar- tott állandó katonaság által annyira megzavartatott, hogy az elveket, mellyeken az e" korban alapúlt, meghatározni alig lehet. Törvénykönyvi s oklevéli emlékeink homályos, egymással nem ritkán ellenkező adatai- ból itélve, a" régi rendszer" lényege fenállott ugyan még, de annyira fel- bomolva, hogy a" banderiumok már, a zavargó idők" külön körülmé- nyei , "s a" kisebb vagy nagyobb szükség kivánata, nem ritkán az urak" kénye, kedve szerint állítattak fel. Zászlóaljakat tehát, minőket Zsigmond, Mátyás, sót még II. Ulászló alatt is vezetett ki a" főnemesség, e" korban már hasztalan ke- resünk. Mindazáltal igen hibázna, ki az alak" változtával magát a" lé- nyeget is megszűntnek tartaná. Fenvolt még a" banderiumállitási köte- lesség, ámbár megzavarva "s az uraktól olly hanyagul teljesítve, hogy ezen egész hosszú korszak alatt rólok alig tétetik már egy párszor emli- tés. De a" főnemesektóől e" korszak alatt kivezetett hadi csapatok nem is voltak már tulajdonképeni banderiumok, mellyeknek törvény szerint négyszáz lovasból kelle állniok, hanem csak romjai a" banderiumoknak; mert miután a" főnemesek fegyverviselőik" nagyobb részét váraik" órize- tére "s védelmére fordították, kevesen voltak, kik telekkatonáikon kivül csak 50 lovasnális többet vezettek volna a" derékhadba. De különben is minden korszaknak saját eszméi és saját szavai vannak azoknak kifeje- zésére, s valamint az Anjouk" kora felkapta, a" régi (vexillum , Iabarum) nevet elejtvén, az olasz ,,banderium" nevezetet: úgy a német kormány "s az általa behozott külön szerkezetű "s nevezetű katonaság hatása is új eszméket, új szavakat hozott forgásba, a nélkül hogy a" fenálló rend- szert, bár egynémiben megváltoztatta , lényegében eltörúlte volna, míg- nem azt a körülmények" új fordulata mással pótolta ki. A" banderiumok" történetét ezen korban, adatok" hiánya miatt nyomról nyomra nem követhetvén , csak némi töredékkel kell beérnünk. Mondók; :miképen a" Jagellók alatt minden várur, ki legalább ötven lo- vast felültethetett, saját zászlója alatt vézette ki csapatát"), melly ré- 1) 1556: 40. 44" 348 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEI. szint illy táborózásra kötelezett "s a" zaszlóalj" urának jószágain élt egy telkes szabadosakból "), részint az ezekhez kapcsolt telekkatonákból szer- kesztetett; és említók azt is, hogy a" zászlóaljak" tulajdonosai a megyék hatósága alól telekkatonaságuk"? "s azok" élelmezésére szedett telekadó tekintetében is kiváltva voltak. E kiváltság a zavárgó időkben tágas kaput nyitott a" rablásoknak; mert sokan, hogy telekkatonáikat a" me- gyékhez küldeniök ne kelljen, különféle cselekkel iparkodának a!" zász- lósak" karába jutni, kik azután , miként a! törvényczikk ?) mondja, ere- jökön felül fogadott katonáikat , a szegény nép" könyéin" tartották. Ti- lalmak e" visszaélések ellen hasztalan tétettek : a" törvények" megcsökkent tekintélye meg nem akadályozhatá a" köznépen e" zászlóaljaktól elköve- tett pusztitásokat, Miért, miután I. Ferdinand, pártját az által is növe- lendő, a gróf és báró czimeket oklevélileg kezdé a gazdagabb nemesek- nek osztogatni ?), hogy a! feles számú, rablásból élődött csapatok" föl- állítása meggátoltassék, 1556 óta (4-dik t. cz.) egyedül a grófok- "s bá- róknak engedteték meg szabad zsoldosaikat "s a" javaiktól állitott telekka- tonákat saját zászlóik alatt kivezetni; minden más nemes pedig valamint telekkatonáit, úgy a jobbágyoktól azoknak élelmezésére szedett dicalis adót is a vármegyéhez küldeni köteleztetett, Azonban, miután a! török foglalások "s egyéb a folytonos háborúskodásból származott zavarok ál- tal is némelly grófok "s bárók birtoka annyira megfogyott, hogy már ötven harczost sem vezethettek ki, a! törvényhozás többször (p. o. 1601 : 11.) intézkedett, hogy a" grófok "s bárók közóől is csak azoknak legyen saját zászlójok, kiknek legalább ötven harczosok van, "s a többiek a 1) Ezen szabadosakról, kikből a" főnemesek" tulajdonképeni banderiumai állottak , többször emlékeznek még e" korszak" törvényei, p. 0. 1567: 14., 1596: 10, stb. 1530 26: "1555-ben már saját stilpéldányai is voltak a magyar cancellariának , mellyek sze- rint a" gróf és bíró czímek a" fejdelemtől ajándékoztattak. Kovachich: Formulae Solen. Styli LXIV. I. 89 és köv. sz. És igy változott ,groffá" a" Comes czímnék hajdani ispán vagy bíró jelentése (Comes Castri, vagy Parochianus: vár-, vagy vármegyeispán; egyszerűen Comes: bérbirtokos ispán, ki néhányad magával a királyi seregben hadakozni köteleztetett; Comes Curiae: udvarbiró ; Comes terres- tris: helységbiró). Ezen új bárók különböztetésül a? szolgáló országbáróitól szaba- doknak neveztettek. A" MAGYAR HONVÉDELEM TÖRTÉNETI VÁZLATA. 319 nemesekkel együtt a" megyei zászlók alá tartozzanak, — A" főpapok, mennyire jószágaik a" török foglalástól mentek maradának, e" korszak alatt is a" régi mód szerint jószágaik "s tizedjövedelmeik" arányában állították fel banderiumaikat; e? kötelesség pedig azon világi urakra is kiterjesztetett, kik illy egyházi jövedelmek" birtokába jutottak. Nagy zavart és sokféle eltérést okozott a" régi elvektől a ban- deriumok"? történetében azon körülmény, miszerint a" főnemesek vité- zeiket az elle ség" és martalócz katonák" háborgatásai miatt teljes szám- mal soha sem vezethették ki; mert gyakran történt hogy, mig ók a hon" ügyében táboroztak, védetlenül maradt jószágaik az ellenség vagy martalóczok által feldulattak 1). És ez volt egyik főoka azon, a" főne- mesek ellen hallatott, örökös panaszoknak is, hogy banderiumaikat ki nem állítják "s a. köznemességnek kell a! háborúk" egész sulyát viselni. Nem kisebb zavart okozának továbbá a" banderialis rendszerben azon számos részleges ( particularis) fölkelések is, mellyekben csak néhány megye" hadi ereje vezettetett ki, "s mellyekhez következőleg a főne- mesek is csak az azon megyékben fekvő jószágaik" arányában kötelez- tettek járulni. E" két körülmény volt óka annak, hogy e korszakban többnyire igen csekély zászlóaljakat vezetének , néha pedig közösen vá- lasztott kapitányok által vezettetének ki a" főnemesek 9. Igy például 1553-ban a" gönczi kisországgyűlés" határzata Szerint ") Prényi Gábor 60, Serédy György 50, Bebek Ferenez, Balassa Zsigmond, Báthory György (rozgonyi jószága után) külön 50, Prényi Mihály és Ferencz együtt 25 "stb lovast köteleztettek kiállítani. Hasonlókép 1649-ben is, országgyűlési határzat szerint 1) több váras urak csak egy részét vezet- ték ki zászlóaljaiknak, "s kivéve az esztergomi érsek 250, a nádor 300 és Illésházy Gábor" 50 vitézét, egy főnemes csapata sem ment 50 fegyveresre, mennyiből még az 1601: 11 t. cz. szerint is kellett leg- alább állani egy, a" megyéi hadtól külön vezetendő zászlóaljnak. Ugyan- ezt bizonyítja végre égy 1650 táján kelt oklevél töredéke is, melly 1) 1601: 10. 2) 1537: 9. 3) Kovachich: Suppl. ad Vest. Comit, 3, 224. ") Kazy: Hist. R. IL 2, 111. e 350 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEI, más tekintetben is megérdemli, hogy egész terjedelmében. közöltessék ?) : , Bárkik — u. m. ezen irat — a" püspök, gróf és báró urak közéól, akár zászlósak azok, akár a megyékhez állitják lovasaikat; ugyanazon rendeknek a" tekintetes és nagyságos gersei Petheő Zzigmond úrtól hir- detett és. september" 3-dikán "s 4-dikén Kassa városában tartott gyülés" tanácskozásai szerint a" határozott helyre és időben ki nem állítják , kétszeres birságban, azaz minden nem állított lovas és gyalog" havi zsoldjának elengedhetlenül behajtandó kétszeres mennyiségében elma- rasztaltassanak. E" birságot pedig, a banderiumokat tartani "s kiállí- tani szokott "s különösen számsorozott püspök, gróf és báró uraktól e vidék" tekintetes és nagyságos kapitánya, a többi báróktól "s özve- gyektól pedig az illető alispánurak, kiki ai maga megyéjében, elengedhet- lenül, három részben a" megye" szükségeire, negyedikben önmagok ja- vára megvegyék." E" szabályt követi azután a" kiállítandó zászlóaljak" számsora ?), mellyből világosan kitúnik, hogy illy részleges hadme- netre csak annyi vitézt szoktak volt zászlóaljaikból küldeni a főne- mesek, mennyi a" fölkelt megyékben fekvő jószágaikat illette. Nem fölösleges talán itt megjegyezni, miképen ezen oklevélből még az is kitúnik, hogy a" banderiumok "s azokkal biró urak, még e" korban sem voltak szabados vitézeikre szintugy, mint telekkatonáikra nézve a" megyei hatóságnak alája vetve, valamint továbbá a hanyagság is a ban- deriumok" állításában, melly szigorú büntető törvényeket tón szük- ségesekké 5). 1) Ezen, az idő" viszontagságai közt elrongyollott kézirat eredetijét a" Szabolcs me- gyei leveltár őrzi. ?) E? számsor magyarul iratott a" latin rendeletek után "s következő : , Fejedelem asszony 300 lovast, egri püspök 100, Rákóczy László úr 200, Tököly István úr 50, Cháky Ferencz úr 60, Homonnay István úr 150 , Cháky István úr 25, Cháky Zsigmond ur 25, Cháky Istvánné 25, Forgách Zsigmondné 25, Kemény Jánosné rz; 25, Abauj vármegye 10, Zemplén 300, Ungh 100, Szepes 100, Beregh 100, Ugocha 45, Sáros 200, Torna 25, Gömör 100, Borsod 40, Zathmár 150, Za- bolch 40 lovast és kész pénzben 300 ftot. Ezen kivül minden telek egy gyalogot." 5) Az eperjesi 1706-ki gyülésen sérelemképen hozta fel a" nemesség , hogy a" főne- mesek banderiumaikat nem állitják fel, "s csak magának kell a" háború súlyát viselnie. Repert. N. 1281. A" MAGYAR HONVÉDELEM TÖRTÉNETI VÁZLATA. 351 A" derékhad" harmadik alkrészét képezte a telekkatonaság , mellyet, mint mondók , a" főnemesség" banderiuma mellett, saját zász- lója alatt vezetett, a. köznemesség és nem zászlós bárók pedig a vár- megyéknek közönséges zászlója alá állitottak, "s melly mind egyik, mind másik alakban a" nemesség" jószágainak járuléka gyanánt tekin- tetett. A" nemesek" ezen telekkatonasága alkotta a megyei banderiumok" egy részét, mellyekhez azonban, a" banderium régi fogalma "s általá- ban az egész védrendszer elvei megzavartatván, a" többnyire már nem fejenként, hanem csak bizonyos kulcs !) szerint táborozott egytelkes , sót maga a" birtokos nemesség is számiítatott. A" kulcs, miszerint a telekkatonák a" jobbágyok közóől szedettek, e" korszak alatt is a szük- ség és veszély" foka szerint majdnem minden hadmenetnél változott. A" költséget azonban, mellyen e" katonaság élelmeztetett, miután a nemességnek fülkelésbeni hanyagsága s a hazának rendkivül veszélyes állapota miatt a" honvédelemnek majdnem egész terhe a parasztságra nehezedett, gyakran a" nemesség is segített viselni, sőt néha azt egé- szen magára vállalta ?); mi leginkább akkor történt, midőn vagy igen számos állandó, határóri lovast kelle a" telkek" száma után a paraszt- ság költségein kiállítani, vagy a" telekkatonaság szedésének kulcsa igen magasra emeltetett, vagy végre, midőn a parasztság az állandó lovasságon és telekkatonaságon kivül is köteleztetett még a" táborozásra. Mert azon, már az elébbi korszak? utólsó éveiben felállított elv, miszerint a! parasztság saját nevében, világosan kimondott külön kö- telességezímmel szorítatott a" táborozásra, e" korszak alatt minden kö- zönséges fölkelésnél gyakorlatba vétetett; és ezen kori törvényeink már világosan megkülönböztetik a" nemességtől jószágai arányában, s azok- 1") Majd hárman, majd öten állitottak ki magok közől egy vitézt a? vármegye! zász- lói alá. 1556: 21., 1567 : 23. stb. 7) Több ezen kori törvények nyilvánosan rendelik, hogy a" nemesség a! jobbágyok" költségein kiállított vitézeken kivül, saját erszényéből — ex propria bursa — is szedjen jószágai arányában fegyvereseket. Igy például 1552-ben, midőn a pa- rasztság más hadi szolgálatain kivül még minden 20 telek után egy puskás gya- logot állított, a" nemesség saját erszényéből minden 10 telek után egy lovast küldött. Art. 3. 352 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG ÉRTÉKEZÉSEI nak járulékaként" kiállítandó állandó lovasókáat és telekkatonaságot a parasztság táborozásától. Hógy egyebekét mellőzzek, minden kétséget eloszlathatnak "e" felől az 1556-ki 20-dik t. cz. szavai: ,,Minden úr és nemes "s más birtokos — mond a eczikk — minden száz jobbágy után tíz jól fegyverzett lovast saját költségein . . . . a parasztok pedig szinte minden száztól magók közől tíz puskás lovast önköltségeiken küldeni "s a" hadmenet" végeig élelmezni köteleztetnek ")."" A" parasztság ezen harczosait majd bizonyos kulcs szerint állította ki, miként az idézett "s több más törvényezikk ?) rendeli, majd általában tized, "s ötöd rész- ben, sót néha nagy veszély" idején tömegben, fejenként is kötelezte- tett a fölkelésre 5). És ezen elemekból állott ezen egész korszak alatt a" derékhad. De a" nemesség mindinkább kifáradt a" gyakori táborozás súlya alatt s"mind gyérebben intézett közönséges fölkelést. Miután a nemes ifju- súg nagy része különben is folytonosan a? király és főnemesek" zsold- jában állott, már 1599-ben önmagok megvallották az ország rendei, hogy a közönséges fölkelés, melly a" rendesen táborozni nem szokottakat is fegyverre szólítaná, a hazának nagy hasznot nem hajthat. Ezen ki- vül azonban még más okok is közre munkáltak, hogy a" honvédelem személyes kötelességének érzete a nemességben mindinkább kihüljön s ez kedvét veszítse a különben is fárasztó teher alatt. A" királyok nem csak önmagok nem teljesítették személyes honvédelmi kötelességüket, miszerint hajdan épen ugy tartoztak a derékhadat vezetni, mint a" nemesség abban táborozni; hanem a" nádori hivatalt is, mellyel e" kor- ban a" nemesség főkapitánysága egyesítetett, gyakran betöltetlen hagyák ; az idegen tábornagyok pedig, azonfölúl hogy a" nemésseg vérével néha pazaron bántak, még tiszteletlen bánásmód által is sértegették a föl- ) E törvényre azután több későbbi is hivatkozik: 1557: 2., 1558: 13. "stb. -FLDJ0 et 29. ZI. — 19987 4. /— Tadd: 12. 21." — Í940s 12 sz JTÁ AD E 1659: 85. "stb. ") Igy 1528:1. szerint tömegben ; 1544-ben Vánday Pálnak egy — a! Szepes megyei levéltárban lévő — levele szerint tized részben; 1574: 12. szerint ötöd részben "stb kelének föl a! parasztok. A" MAGYAR HONVÉDELEM TÖRTÉNETI VÁZLATA. 353 kelt nemeseket !). Nem ritkán történt továbbá hogy, míg a" nemesség a hon ügyében birtokaitól távol harczolt, a" német martalóczok azokon prédát űztek "?), Ehhez járult végre a" kormánynak sokszor igazságta- lan, alaptalan bizodalmatlansága "s gyanakodása, melly még a" szük- séges hadi gyakorlatokban "s a"? nemességnek legtisztább czélú, hazá- jok" javára intézett tanácskozásaikban is rémeket látott. Mind ezek annyira elülték a: nemessség" kedvét "s elidegenítették ót a" közönséges fölkeléstől, hogy a XVI. század" végén már többnyire pénzen, vagy a parasztságból szedett zsoldosokon kezdé megváltani személyes föl- kelését 5). A" veszély azonban, mellyel a! török" betörései "s nagyobb csa- patokkal is úzött rabló kalandjai által egyik vagy másik vidéket vagy fontos várost fenyegette, sürgetőbb vala; a" parasztság pedig sokféle czimű táborozásaiban sokkal inkább megfogyasztatott "s elfárasztatott, mintsem a nemesség a részleges (particularis) fölkelésből is mindig kivonhatta volna magát. Többször történt ugyan, hogy a" kormány, vagy német tábornagyok" zaklatásai által megsértett nemesség, mint például Rudolf alatt, személyes fölkelés helyett is a jobbágyoktól sze- dett pénzen állandó hadat tartott :). Rudolf után azonban annál gyak- rabban olvassuk emlékeinkben a nemesség személyes felülését is rész- leges hadmenetre, mennél ritkábbá lőn a" derékhad" fölkelése. Igy 1609-ben Magócsy , egri kapitány, Ung megyét 5), — 1613-ban Thurzó György , nádor, Erdély" védelmére —, a következő két évben a" ti- szántuli kapitány —, 1631 és 32-ben Esterházy Miklós nádor és For- gách főkapitány Szabolcsot "), 1640-ben maga III. Ferdinand 7), a" kö- ) 1601: 1. , Dignetur sua Majestas benignam rationem habere, ne eo modo, guo sub Buda nuper factum est, ipsa Nobilitas tractetur, sed eis competens honor tribuatur." 7) 1601: 10. ") Igy 1596: 6. minden telek után 9 ftot, 1602: 2. 50 denárt ajánlott a" nemesség személyes fölkelés helyett. 1) 1599: 6., 1602: 1. 2. "stb. Ezt bizonyítja Esterházy Miklós idézett emlékirata is. ") Ungi levéltár. Fasc. 17. Actor. N. 11. ") Szabolcsi levélt. Fasc. 31. N. 21. 22. Fase. 32. N. 43. Fasc. 49. N. 22. Fasc.50. N. 37—53. — ?") U. o. Fasc. 58. N. 47—55. Ma TT. ÉVK, VI 2. 45 354 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEI. vetkező évben pedig a" nádor !), 1648-ban a" főkapitány a betört ta- tárok ellen 100 forint birság alatt Ungot 2), 1657-ben Petheő Zsig- mond alkapitány 5), a" következő évben pedig Vesselényi Ferencz Sza- bolcsot ") több más felvidéki megyékkel együtt ültették fel részleges hadmenetre. Hogy pedig e? korszaki sürűbb fölkelések czélszerűbbek legyenek "s ne mészárszékre vigyék a nemességet, az 1659-ki ország- gyülés az elébb gyanakodásból eltiltott tábori gyakorlatokat ismét vissza- állitotta (art. 28.) és szemléket rendelt, mellyekre Magyarországban a nádor és főkapitány", — Horvátországban a! bán" tudtával, a fő- vagy alispán? jelentésére minden egyházi "s világi nagy 50, birtokos nemes 25, birtoktalan pedig 12 forint birság alatt köteles volt megjelenni. E" részleges hadmenetekre minden negyedik jobbágyát ültette föl a" nemesség "). Gyakran történt azonban, miként Esterházy Miklós nádor, a" felhozott 1641-ki emlékiratában panaszkodik, hogy a nemes- ség e? jobbágyhad" tartására szedett pénzt a" haza kárával más czé- lokra fordította; hihetőleg ennek a visszaélésnek következése volt, hogy azontúl részleges fölkelés helyett is legtöbbször bizonyos számu, állandóan fegyverben tartott katonaságot ajánlottak meg országgyűlé- seink, mellynek tartásához gyakran a. nemesség is felében járult "). Azonban a" hon egére mind sötétebb ború nehezedett, melly nem engedte, hogy a sokat és sokáig szenvedett nemzet méltókép örülhessen a török ellen vítt harczok" szerencséjének. A" másfél százados nehéz jármot, mellytól szabadulni kezdett, szabadságának "s annyi küzdés, annyi viszontagság között is mindig féltékeny szerelemmel őrzött al- kotmányának veszedelme váltotta fel, mi annál aggasztóbb és sérel- mesebb vala, minthogy onnét származott, honnét a hosszu küzdelem ") Ungi levélt. Prot. 6. 164. I. ?) Ungi levélt. Fasc. 48. N. 16. 5) Szabolcsi levéltár. Prot. 12. 11. lap. és Fasc. 75. N. 3. 4. 1) U. o. Prot. 12. 40. I. és Fasc. 76. N. 3. 6. 5) Esterházy Miklós idézett emlékirata szerint. ") Igy, például: 1655: 5., 1659: 8. "stb. 1664-ben Szabolcs vármegye" nemesei sze- mélyes fölkelés helyett hat hónapra 32 lovast állítottak. Ugyanazon megyei levelt. Brot 48. 53. A" MAGYAR HONVÉDELEM TÖRTÉNETI VÁZLATA. 355 és fölösen meggyűlt sanyarúság alatt meggyöngúlt, majdnem elvérzett nemzet gyámolt és ápolást méltán igényelhetett. A" német ellenséges indulatú tanácsosok" cselszövényeitől behálózott Leopold a" nemzet po- liticai jogait és vallásszabadságát egyformán sérteni kezdette. A" leg- érzékenyebb részén megtámadott nemzet visszahatása kivált a" táboro- zás megtagadásában nyilatkozott, minél fogva a megyék még a" kebe- lökben dúlt ellenség ellen is alig voltak felülésre birhatók ?). Ez a fe- szültséget "s bizodalmatlanságot nagyította s gyanút gejesztett a német tábornagyokban, hogy a nemesség a" törökkel összejátszik ?). Még ön- kényesebb, még erőszakosabb rendszabályok irattak tehát a nemességre ; midőn pedig az különféle fenyegetések s erószak ?) által is alig vala rábirható a német tábornagyok" parancsára táborba szállani, Leopold alkotmány elleni, önkényes adókat kezde reá róni. Ennek nyoma 1670-ben tűnik először elő a" megyékre országgyűlésen kivül vetett adóban "). Két évvel később egy királyi nyilt levél a nemességre minden jobb- ágytelek után 20 forint adót vetett 5). És nem sokára német szokás szerint élelemadó is (accisa) róvatott a megyékre és városokra "). A panaszok, mellyek ezen önkényes parancsok ellen emelkedének , lázadó mozgalmakként tekintettek, "s 1693-ban a nemességre ismét két millió forint adó róvatott 7). A" megyék még ugyanazon évben óvást tettek ") Például Ung nemessége 1663-ban a? király, Vesselényi nádor, és Petheő altábor- nagy" hosszas sürgetése által is alig volt reávehető, hogy a" betört tatárok ellen fölkeljen. Ungi levélt. Prot. 8. 101. köv. I. és Fasc. 62. N. 30—69. Szabolcs is csak a! király és Petheő" pirongatásaira mozdúlt. Szabolcsi levélt. Fasc. 81. Actor. N. 16—39. Hasonló indító okoknak engedett Ung 1664-ben. Prot. 8. 138—146. 148. 151. II. Fasc. 63. N. 32—55. 2) [Igy vádolja Kobb Fridrik tábornagy 1663-ban Zemplént és több felső megyéket. Szabolcsi levélt. Fasc. 81. N. 40. ") Kobb tábornagy 1677-ben egy körlevélnek, mellyben a! felső megyéket felülésre sürgeti, veres szinű akasztófát, kereket és karót festetett hátlapjára. Szabolcsi le- vélt. Fasc. 95. Actor. N. 37—46. 3) Zempléni levélt. Prot. 10. 16. 1. 5") Zemplényi levélt. Fasc. 206. N. 99. ") Egy, Kassa városa? levéltárában (Actor. N. 9274) lévő 1674-ben kelt oklevél szerint. Ugyanezt bizonyítja egy másik 1701-ben kelt. U. o. N. 11,744. 7") Zemplényi levélt. Fasc. 206. N. 111. Ala 356 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEL a király előtt a nemesi szabadság "s kiváltság" ezen példátlan sérel- me ellen "); orvoslás helyett azonban 1696-ban ujra két milliónyi adó vettetett az országra ?). A" lázadás már ekkor kitört volt "s mivel a jogaiban illy érzékenyül megsértett nemzet azon része is vonakodott, bár 1697-ben többször sürgettetett, fölkelni, melly a" lázadásban részt nem vett ?), 1698-ban ismét négy millió forinttal "), következő évben pédig a birtokosak jövedelmeiknek tizenhatod részével ") adóztattak; a szegényebbek pedig a" parasztsággal minden téherben aránylag osz- tozni kényszerítettek "). A" híven maradt egyházi "s világi urak közől is többen emeltek szózatot az órszág alkotmányos szabadságát elnyo- mó önkénynek megszüntetése végett; egyebek közt Esterházy Pál nádor, 1703-ban egy nyomos emlékiratot 7") nyujtott be a" királynak. De az ármánykodó német tanácsosoktól folyton ingerlett király mind erre keveset ügyelt, bár a lázadás már annyira forrongott "s a" ke- délyeket olly elkeseredés szállta volt meg, hogy, miként mondatik , a nádor emlékiratának átnyujtásakor azt mondotta légyen Leopold- nak, a fenyegető veszélyt ábrázolván, hogy, ha a! király az ország alkotmányos szabadságát elnyomni meg nem szünik, megláthatja, melly országnak leszen királya, maga (Esterházy) pedig nádora. Hogy a ki- rály a pénzadót azután katonaállitásra változtatta, az ügyön nem se- gitett, nem csak mivel olly magas kulcsot szabott e? hadszedésre, hogy az még nagyobb panaszokat ss ingerültséget okozott az országban, miután egy telekre néha 10 fegyveres is róvatott "), hanem kivált azért, mert mind ez a nemzet nélkül, önkényesen tétetett a nemzettel. ") Sáros megyei levélt. Prot. 22. 820.I. ?) Zemplényi levéltárb. L. 100. N. 419. ") Szabolcsi levélt. Prot. 16. 176. köv., 185. köv. I. és Fasc. 115. N. 163. köv. ") Zemplény megyei levélt. Fasc. 206. N. 127. 1) árai IN: 134 99.11. 105 Prot. EL158. 1 ") Másolatát birja Kassa város levéltára. N. 12,079. ") Egy borsodi levéltári oklevél szerint 1704-ben minden telek után 10 gyalog, — 1705-ben pedig egy egy telek után 4 gyalog, "s azonkivül minden 76 telek után két kaszás, minden 3 telek után 2 kocsi, "s minden 57 telek után egy 4 ökrös sze- kér volt részint az urak, részint a" jobbágyok" költségén kiállitandó. A" MAGYAR HONVÉDELEM TÖRTÉNETI VÁZLATA. 997 És igy végződik történetünknek e" több tekintetben nevezetes korszaka. Lefolyása alatt, mint látók, honvédelmünk" hajdani sarkel- vei annyira megváltoztak, "s mennyiben még fenmaradtak is, annyi volt tólök az eltérés "s kivétel, hogy akár a" hadrendszer" külső alak- ját, akár a régi elvek szerinti honvédelmi kötelességet föltételező sze- mély- és birtogjog viszonyát a" személyes szolgálathoz veszszük tekin- tetbe, alig ismerhetünk reá a" hajdan olly élet- "s erőteljes, az ország bátorságának szintugy, mint az észjog" kivánatinak megfelelő rendszerre. Az ország" hajdani bérbirtokos fegyvereseit "s a várjobbágyokat, kik hazájokban saját tűzhelyöket, saját birtokaikat védelmezték, zsoldos had váltotta fel, amahhoz hasonló érdektől nem lelkesített, nagy részben a jog- és birtoktalonokból, ugyanezek" költségein szedett, mellyet azonban már Europa" politicai fejleményei "s hazánknak folytonosan szorongó állapota nélkülözhetlenné tőn. A" nemesség, mellynek kivált- ságaihoz "s jogaihoz volt hajdan szabály szerint kapcsolva a" honvé- delem kötelessége, bár az elv még mindig fenállott, a" személyes szol- gálatot mind gyakrabban mellőzte; "s annyira kiveszett kebeléből e kötelesség" elmulaszthatlanságának érzete hogy, mi hajdan szabadság- és jószágvetést vont maga után, a" személyes szolgálat elmulasztása, végre silány 12 forintnyi birsággal bünhesztetett !). És igy lón, hogy az országvédelem!" terhe majdnem egyedúl a" paraszt osztályra nehezedett. Igaz ugyan, hogy a nemesség nagyobb része az országnak szü- netlen zavargó állapotában elszegényedett, kifáradt "s megfogyott; igaz, hogy a kormánynak, kivált a német tanácsosok" ármánykodása által fölkeltett bizodalmatlansága "s gyanakodása, minél fogva a" nemességet még hadi gyakorlatoktól is eltiltotta, jogaiban pedig sokféleképen /s érzékenyül megsértette, egészen elülte annak kedvét a!" táborozásra "s elfojtotta az erkölcsi erő" elevenebb fellobogását; de egészen még sem menthetni föl a kiváltságos osztályt a hanyagság vádja alól azon kö- telesség iránt, mellynek eleven érzetét semmi méltatlanság-, semmi ül- dözés-, semmi nyomásnak nem szabad a" honfi kebeléből kioltani. Igaz ") 1545: 5. Szabolcsi levélt. Fasc. 83. N. 80. Fasc. 84 N. 97. 1665 és 66-ik évről. Egy másik 1672-dik évi oklevél (U. o. Fasc. 90. N. 73.) szerint pedig e" 12 fo- rintnyi birság több fő- és köznemesen meg is vétetett. 358 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG? ÉRTEKEZÉSEI. továbbá, hogy a" vészháborús időkben, mellyek hazánkra nehezedének, a honban élő egy osztályt sem lehete fönmenteni annak védelmétól. A" parasztság pedig legnépesebb osztály lévén, az országot alapjaiban megrázott, megsemmisíteni fenyegetett vihar természetesen ennek egyedi szolgálatát tette legszükségesebbé. A" parasztság honvédelmi köteles- sége tehát magában véve nem volt igazságtalan olly korban, midőn a" honvédelem" elébbi alkotmányos alapjai már elenyésztek volt, "s a tá- borozásra alkotmányilag kötelezett osztály az ország" védelmét, bár milly buzgalommal járt volna el e" kötelességében, egy maga már meg nem bírhatta. Ha van, — és ezt elvitatnunk nem lehet, hogy van — e" tényben, mi a" kor" történetére mocskot vet, mit a" történet" itélő- székének meg nem róni lehetetlen, ez az: hogy alkotmányunk" egyik sarkelve, miszerint az egyenes statusterhek, kivált pedig a honvé- delmi személyes szolgálat, melly mindig a legnemesebb polgári köte- lesség vala, mindenha igazságos arányban állott az országhatalomból kiáradó jogok- "s kedvezésekkel, hogy , mondám, e" sarkelv akkor sem alkalmaztatott a. parasztságra, midőn ez, mint zépcsztály, maga ne- vében, külön köztelességczimmel szolítaték fel a" sírja szélén állott haza védelmére. Az nem volt méltó őseinkhez, hogy a" honvédelmet, a polgárnak ezen legelső, legnemesebb kötelességét szolgaosztályra tol- ták, személy-, birtok- és polgári jogot nem adtak azoknak, kikre e kötelességgel önmagok , családaik , tűzhelyök, szóval hazájok" védelmét bizták. És nem volt-e bűn a" hon iránt is ennek életét "s halálát a legveszélyesb időben a" parasztságra bízni "s azt mégis a jog és sza- badság birtokának érzetéből eredő, zsolddal soha ki nem pótolható erkölcsi erő" varázshatalmával föl nem ruházni? Vagy a hűség esküje, mellyet a" szolgahad a" már többször előfordult hűtelenség "s árulás? meggátolása végett a XVI. század" elejétől fogva (1609: 12.) zászlója alatt mondani köteleztetett, kipótolhatá-e ezen eró" hatalmát? És a parasztság is, melly azelőtt csak urának volt köteles személyesen szol- gálni, nem az egész nemesi osztálynak lett-e tömegben, mint néposz- tály, rabszolgája, mellynek vagyonával, karjával és életével önkényök szerint rendelkezének a! kiváltságosak? "S ha ezt meggondolván, ol- vassuk , miképen e" honban, a" hadi dicsőségért hajdan lángoló magyar- nak honában, a"? polgári erény annyira kiveszett, hogy a honvédelemre és ZT BEREN erös saaöhe ént A" MAGYAR HONVÉDELEM TÖRTÉNETI VÁZLATA. 359 nem ritkán erőszakos fogdosással kelle a jogtalan, urai kényének "s az idegen katonaság zsarlásainak védetlenül kitett szolgaosztályból katonát szerezni: csodálkozhatunk-e, hogy az a minden felőli nyomás, túlterhelés alatt türelmét vesztvén, emberisége" érzetétől, vagy inkább kétségbeeséstől sarkalva, bár az 1514-ki lázadásának szomorú törté- nete még eleven színekkel élt emlékezetében, még folyton érezte annak sanyarú következéseit, ismét többször, több helyen föllázadt? Valóban e"? lázadások" szomorú történetében nehéz meghatározni, valljon a bű- nös lázadókat kell-e inkább kárhozatni, mint azokat, kik e" lázadásokat elmulasztásaik által nem kevésbbé, mint önkényes nyomásuk által an. nyiszor mintegy felhívták. Minden esetre pedig korunk" számára is azt a" tanulságot vonhatjuk ki belőle, hogy istene hagyta el azt a nem- zetet, melly a" jog és kötelesség, kiváltság és szolgálat, birtok és te- her" arányát statuséletében felforgatta, vagy az apák" ebbeli bünét jó- vátenni, nem látja, nem érzi szükségesnek. NEGYEDIK KORSZAK. 1715-től máig. A" politicai és vallásszabadság" védelmére támadt belharczok, mellyeket a" nemzet nagy része egy felől néhány osztrák statusfér- fitól vezetett kormány, — más felől különösen a" protestans felekezet a" jesuita szellemű, tulbuzgó téritők ellen vívott, a" szatmári béke- kötéssel némileg lecsillapodának; I. József és III. Károly kormányá- nak méltányosabb elvei "s engedékenysége a" fölingerúlt kedélyeket le- csöndesíteni, a" bizodalmat nemzet és király között helyreállítani kez- dék. A" török" hatalma több csatákban megtörve "s az ország nagyobb része kiszabadítva volt már zsarnok igája alól. De biztosítva még nem volt a" béke háborítatástól. Az elnyo- mott lázadás" néhány vezérei Rákóczyval, bár megtöretve "s kiüzetve 360 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG ÉRTEKEZÉSEI. az országból, még egyre uj terveken dolgozának, uj eróforrás és se- gély után nézének körűl, mi annál veszélyesebb volt az ország" béké- jére, minthogy a" feszültség és surlódás a" vallásfelekezetek közt már mélyebb gyökeret vert volt a polgári életben, s több táplálékot nyert folyton a" téritői buzgalomtól, mintsem azt az ismételt törvénynek szava megszűntethette volna. A" török pedig még nem feledte el a vett csapásokat "s a szép ország veszteségét, "s csak pihenni látszék, hogy a" még birt részekből annál nagyobb erővel intézhesse szándék- lott megtámadásait. A" német zsoldos hadat végre, mellyet a kormány a forradalmak" ezen korszakában nagyobb számmal tartott az ország- ban, jog- és szabadságtipró önkénye, hatalmaskodása "s ellennél ártobb zsarlásai miatt annyira megúnta már a. nemesség, hogy attól minden áron szabadulni kivánt. És illy körülmények közt, bár a fegyverzaj lecsöndesúlt, királynak és nemzetnek egyformán érdekében állott, a megzavart, felbomlott honvédelmet ujonnan szabályozni. Mióta XIV. Lajos, franczia király" példája a többi europai ha- talmakat az állandó hadak" rendszerének elfogadására reákényszerítette, egy mindig fegyverben álló sereg a fejedelmi autocratiának mellózhet- len eszközéül "s támaszául tekintetett. Austria- és melléktartományaiban ez már a" XVII. század vége felé életbe lépett s annak Magyaror- szágra is kiterjesztése annál óhajtottabb czélja volt III. Károlynak , minthogy arra nálunk amazon felül még azon igen nyomos oka is volt a kormánynak, hogy a nemességet, melly jogait és szabadságát olly féltékenyen őrzé, "s annak sérelmeit, ha jobbágyi kérelem "s folyamo- dás nem használt, fegyveres kézzel szokta volt orvoslani, fegyverétól megfoszsza. Czélját könnyebben elérte Károly, mint előre remélheté. Az ujabb europai fejlemények "s az országigazgatás azon elvének, misze- rint a. katonai rend a polgáritól külön választandó, nálunk is elter- jedése "s magának az országnak fönebb vázolt állapota olly hajlandóvá tette a nyomos változásra a. hosszas háborúiban különben is elfáradt s a fegyverzajt és táborozást, mint említóők, több más okoknál fogva is megúnt nemességet, hogy egy 17190-diki királyi leirat s az 1715-ki országgyűlésre küldött királyi előadások nyomán egyhangulag a követ- kező törvényczikk (8-dik) alkottatott: A" MAGYAR HONVÉDELEM TÖRTÉNETI VÁZLATA. 361 s Minthogy a" nemesek "s mind azok, kiket (bár milly tisztségúű, rangu "s állapotú személyek legyenek) a törvény e" nevezet alatt ma- gában foglal, az ország védelmére vitézkedni "s személyesen fölkelni és illetőleg banderiumaikat kivezetni tartoznak: azt ó felsége, vala- hányszor szükségesnek látja, az e? tárgyról alkotott törvények szerint ezután is kivánhatja "s követelheti. Mivel azonban egyedűl a" nemesi fölkelés által az ország eléggé nem védelmeztethetik, egy erősebb, rendezett, bel- és külföldiekból álló sereg minden esetre tartandó; de mivel ez zsold nélkül fen nem állhat, mi ismét adó nélkül meg nem szerezhető: azért tehát az e végre szükséges adónak tárgya az ország rendeivel országgyűlésileg (hová az tartozik) lészen meghányandó." Rend- kivüli esetekre pedig, mellyekben gyors segedelem kivántatik , felhatal- mazza a" nemzet a! királyt, hogy a" kivetendő adó" meghatározására az ország főtisztviselőiból "s más urakból tanácsot gyüjthessen. Nem szükség bővebben fejtegetnünk, mi magából az idézett törvény- czikkból is világos, hogy az országvédelem ekként lényegében megvál- tozott, "s mi elébb a nemességnek volt rezdes kötelessége, most a" paraszt- ságra tétetett; mert bár a nemesség" személyes fölkelése mind az idézett, mind a" későbbi(p. o. 1723: 6.) törvényekben meghagyatott, de csak rend- kivüli esetekre szorítatván, az országnak rendes védelme, mind a?" sze- mélyes szolgálatot, mind a" zsoldosok" élelmezésére rendelt adóz tekintve, egészen a parasztság vállaira tolatott, "s így annak terhe tetemesen nagyítatott. Igaz, hogy a végvárak" őrizete már elébb is egészen a parasztság terhe volt; s noha az uj törvény által felállított rendes ka- tonaság ezen állandó őrök "s a" közönséges vagy részleges fölkeléskor kivezettetni szokott telekkatonaság helyét foglalták el; mindazáltal nagy különbséget tett a" parasztság" elébbi "s ujabb honvédelmi terhében az, hogy mi elébb csak a rendkivüli szükség födözésére időnként kiván- tatott, az most rendes terhévé lón; mi aztán annál súlyosabb és igaz- . ságtalanabb volt, minthogy a hadba fogottak örökös katonák lőnek, a fölváltásnak hely nem adatván, "s minthogy a parasztság életével és vagyonávali rendelkezés egyedül a!" nemesi osztály" önkényére" ha- gyatott, mellynek visszaélései ellen a" parasztság semmi egyéb, mint az urak bizonytalan jóvolta s atyai indulata által, nem biztosítatott. Nem. vádolhatni ugyan a. nemességet, hogy valaha. pazarló volt M. Mm T. ÉVE. VI 2. 46 362 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG ÉRTEKEZÉSEI. volna a" katonaság és adó" mennnyiségének kivetésében; mert hiszen ettől, minden katonában magát fosztván meg pár munkás kéztől, ön- érdeke tiltá. Arra mindazáltal módot nyujtott e? rendszer" határozat- lansága hogy, midőn e" vagyoni érdekével személyes érdeke jött ellen- tétbe, ezt amannak elébe tegye; azaz: hogy nagyobb szükség idején is, midőn a!" régi rendszer" szabályai szerint részleges, sót talán közön- séges fölkelést kell vala határoznia, e" személyes szolgálatát most egé- szen a!" parasztság rovására írhatta; "s igy tágas tér nyilt a nemesi fölkelés" mellőzésére, mit még az is lehetőbbé tőn, hogy a" török ki- üzetvén, a" határszélek" őrizetére egy sajátnemű bérbirtokos katonaság állítatott fel, az Adriától egész Bukovináig, a" török" váratlan becsapá- sainak meggátolására; minek következtében a! parasztságból összeirt katonaság nem a" várak" védelmére osztatott szélyel (néhány belföldit kivéve) mint hajdan az állandó lovagok, hanem az egész had ott, hol a" szükség kivánta, "s az országon kivül is együtt táborozhatott. Né- melly rendkivüli esetekben például 1717-ben, midőn az Erdélyen keresz- túl betört tatár kalandorok" pusztitásait csak rögtöni fölkelés gátolhatta meg, és 1741-ben, midón a!" veszélyhez még egy virágzó királyhölgyi könyeitól fölizgatott indulatvihar is járult — fölkelt ugyan még a ne- messég; de ez is volt az utólsó eset, mellyben hatalom- "s erőteljesen ült fel a magyar nemesség; előtte "s utána pedig, miután nem volt ellen, ki a. hont háborgatná, semmi részt sem vón a már állandóvá lett, bé- kében és háboruban egyiránt sulyos hadi teherben. Az adó elvét az 1715-ki törvény csak átalánosan mondotta ki, részletesb meghatározását "s alapjának kimutatását az 1723-ki ország- gyülésnek tűzte ki tárgyául ai kormány; de miután a" rendek annak kivánatára nem hajoltak, a! tárgy" bővebb kidolgozásával a királyi hely- tartó tanács bizatott volt meg. E" dolgozatban, melly különösen az adó alapjának kimutatását fogta czélul "s 1727-ben a" megyékkel közülte- tett, valamint a" kivált e? tárgy" eldöntése végett a következő évben tartott országgyűlésre leküldött királyi előadásokban a" kormány oda nyilvánította kivánságát, hogy a" hadi adó" állandó alapjául a" jobbágytel- kek tüzetnének ki. A" nemesség azonban, kivált Esterházy József és Zichy Ádám vezérszónoklata szerint a honvédelemnek még azon, kü- lönben is a" parasztság tekintetében igen méltányos áldozatot sem akarta A" MAGYAR HONVÉDELEM" TÖRTÉNETI VÁZLATA. 363 megajánlani, hogy ama! több más tekintetben is káros jogáról lemond- jon, miszerint a" jobbágytelkeket önkénye szerint majorsággá változ- tathatá. Egy országos bizottmánynak hagyatott meg tehát a! hadi adó kérdésének kimerítő kidolgozása. Egyetértést azonban kormány és nem- zet közt ez sem eszközölhetett, "s még a" közelebbi országgyűlésig meg- ajánlott 2,500,000 forint évenkénti adó sem tétetett törvényczikkbe. A" vitályos tárgy csak az 1741-diki országgyűlésen fordult ismét elő. Az 1723-ki e" tárgyat illető vitatkozások alatt észrevették az or- szág rendei, miképen a" kormány azon annyi kitüréssel vitatott elve által, miszerint a" hadi adót a" jobbágytelekhez kapcsoltatni kivánta, a nemességnek, melly az 1715: 8-dik t. czikk által fegyverétől gya- korlatban már megfosztatott, adóztatását fogta czélul: midőn tehát az 1741-ki gyülésre küldött, a" rendes had" megujitását s az adó" föleme- lését inditványozó királyi előadások" következtében támadt vitatások alatt a kormány" törekvéseit ismét azon czélra irányozottaknak sejtenék az ország rendei, még a" királyné" megkoronáztatása előtt biztosítatni ki- vánták magokat a" nemesség" adómentességi kiváltságának és evvel kap- csolatban lévő amaz elvnek: hogy a hadi adó terhe nem a! telken fekszik (onus non inhaeret fundo), sérthetetlenségéről; mi azután kivált Barkóczy főpap" sürgetéseire törvényczikk (8-dik) által is megeróősítet- vén, a" nemesség s jószágainak adóztatása még az országgyűlések" tanács- kozásai alá vethető tárgyak" sorából is kitörültetett. Mig ekként a nemesség magát és jószágait is kivonta a" hon- védelem terhe alól, más részról a főpapságot igen sürgette volt, hogy jószágainak "s tizedének jövedelmeiból banderiumokat állítson ; mi hosszú és szenvedélyes vitákra adott okot. Mert míg a" rendek a" főpapságnak ezen kötelességét törvényesnek vítatták, a" főpapok, miután tizedjü- vedelmeiktól a kincstárnak különben is adózának ?), ezen felül jöve- 1) Az előbbi korszak" történetében megmutatók , hogy a" papság jószágain felül ti- zede" jövedelmeitől is köteles volt a" honvédelemhez járulni. I. Leopold a? törököt az országból kiűzvén, a" papságnak a? török-birta részeken volt jószágait viszzaadta : miért ez háláját tanusitandó , 1701-ben tizedeinek tizedét örök időkre a" kir. kincs- tárnak ajánlotta. Az 1715: 8. által a" táborozás" kötelességétől a? papság is föl- mentetvén , III. Károly kegyuri jogánál fogva, azt hadi segély" czíme alatt még ugyanazon évben minden jövedelmei" tizedével adózni szorította "s ezen követelését 46" 364 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEI. delmeiket minden más honvédelmi tehertől, mi a nemességgel nem közös, menteknek állitották; a királynénak jelen szükségbeni segélye- zésére mindazáltal 30,000 forintot önkénytesen ajánlottak. A" mellék- tartományok" főpapjai ellenben, kik a" banderiumok" felállitásának szo- kásában mind addig megmaradtak volt, a: magyar főpapok" ezen aján- latában vonakodának részt venni. Az ekként mind bonyolúltabbá és szenvedélyesebbé lett vitálynak az elleneitől már több felől megtá- madott királyné végre olly tartalmú leirattal vetett véget, miszerint következő évben a" pápa! tekintélye által is támogattatá. Mivel azonban a" papság" jövedelmének mennyisége közelitőleg sem tudatott: ezén adó" átalános meghatá- rozása magára a" papságra hagyatott, melly azután Nagyszombatban összegyűlvén, három esztendőre évenként 48,578 forintot ajánlott. 1720-ban ismét három évre ujabb kivetés szerint 150,000 forintot, 1724-től kezdve pedig 1739-ig öt öt éven- ként 93,333 forintot és 20 krajczárt fizetett e? czím alatt a" papság. 1740-ben, az utolsó, 1734-ben történt, kivetés" ideje eltelvén, azon évre 28485 forintot, 1741-ben az önkéntes segélyezésül megajánlott 30.000 forinton felúl 20084 forintot; ezután pedig öt évre, egész 1746-ig összesen 72.159 for. 40 kr., azontul ismét egész 1769-ig évenként 15.919 for. 40 kr. adózott a" papság a" várak" erősitésére ; azontul pedig összes jövedelmeinek tiz száztóliát volt köteles évenként a" hadi kincstárnak áltadni. Az 1827-diki országgyűlésen ezen adóztatását sérelemkép hozta szőnyegre a" főpapság ; czélt azonban nem érvén, e" terhet mind máig viseli. Megkülönböz- tetendő ezen a" várak"? erősitésére rendelt jövedelmi adótól a" főpapság azon másik adója, minél fogva haláluk" esetén vagyonuk" harmad része a! királyi kincstártól hasonló czélra lefoglaltatik. Az Árpádok "s a" vegyes házakbóli királyok alatt a? fő- papságnak , ingóiról sem lévén joga rendelkezni (1298: 28. Suppl. ad Vest. Com.), minden vagyonát a? király öröklötte (Tripart. P. I. Tit. 10.). II. Ferdinand volt első királyaink közől, ki e? jogáról lemondván , 1625-ben végrendeleti jogot olly fel- tétel alatt adott a" főpapságnak, hogy vagyonuk" felét papnevelő házakra vagy a plebániák" javitására hagyván, másik felét szabadon jó czélokra fordíthassák , re- mélvén, hogy ezek közt a" határszélekről sem fognának megfeledkezni. De midőn e" reménynek az elhaló főpapok meg nem felelnének , III. Ferdinand parancsot bo- csátott 1648-ban a" kir. kamarához, hogy a" végvárakról megfeledkezettek" hagyo- mányának egy részét e" czélra lefoglalják. E" rendelet határozatlansága azonban hosszas vitályokra adott okot, mellyeknek még az 1702-ben Kollonich érsek" el- nöklete alatt összegyült egyháziak" szerződése — miszerint a" végvárakra a" vagyon" harmad része hagyandó — sem vetett végett. 1720-ban Csáky Imre érsek ez ügy- ben ismét tanácskozásra gyüjté az egyháziakat; czélt azonban nem ért; "s azóta a" Kollonichi - szerződés tartatik meg, kivéve azon eseteket, ha az egyháziak éltök- ben megváltják a! szabad végrendelet jogát. A" MAGYAR HONVÉDELEM TÖRTÉNETI VÁZLATA. 365 az e tárgy körül létező törvények épségben tartatván, annak ezek szerinti elhatározása alkalmasb időre halasztassék; a jelen fenyegető veszélyben pedig mindenki tehetségéhez képest járuljon a. birodalom védelméhez. És igy lón, hogy a? nemesség személyes fölkelésén felúl még minden nádori telektól egy lovast ajánlott állítani. A" horvátországi urak azonban az 1681: 66. t. czikk szerint régi módra banderiumokat vezetének ki az ott zavaratlanabbul, mint Ma- gyarországban , fenmaradt !) szabadosaikból. Állandó rendes katonául ezen országgyűlés 21,622 ujonczot ajánlott, kik hat gyalog ?) és két lovas ezredre osztatának, mellyeknek tiszteit a századosoktól lefelé a vármegyék nevezték. Ezen ezredek pótlását a nemzet nem vállalta magára; mindazáltal azok magától a kormánytól toborzás által egészítetvén ki, a háboru végeztével is fen- maradtak "s törzsökei lőnek a" később többekkel szaporodott ezredeknek. A" porosz háború bevégeztével a. monarchia" összes hada 180,000 vitézból állott, kik a" békében is mind megtartattak, ámbár zsoldjok már 16 millió forintba kerűlt. A" békét Mária Therezia kivált hadának tökéletesitésére fordította. Mellőzve itt, a pattantyusságnak Lichten- stein Venczel által jobb karba helyeztetését, a" bécsi mérnökacademia felállítását "s több e? féléket, mik hazánkat egyenesen nem illetik , csak azt emeljük ki, hogy 1750-ben a török határszéli, különösen a bánsági óőrkatonaság és sajkások" kerületét "s igazgatási rendszerét sza- bályoztatta; az egész hadat nyári táborozásokban uj hadfordulatok- "s fegyverforgatásba betanítatta; uj beszállásolási és hadpótlási szabályo- kat iratott, mik által a magyar had az összes monarchiáéval mindin- ") Például a" palyaneki és hrasztolniczi banderialis szabadoknak még 1636-ban gr. Er- dőódy Zsigmond bántól nyert kiváltságaikat gr. Erdődy György 1720-ban megerősi- tette. . Kussevich József, kir. biztos a" horvát szabadosok" számára 1808-ban uj szabályozást írt; de, bár annak sikeresitése 1819-ben ujra sürgettetett, a" megyéktől el nem fogadtaték. Ezen banderialisták" vezérletére az ur maga nevezett ki egyet a szabadosok közől, ki aztán tőle zsoldot is nyert; a" többiek, kivéve az igen szegénye- ket , az országban saját, kün urok" költségén táboroztak. Most a" kastélyok! őrizetére "5 levélhordásra használtatnak. Gr. Erdődy Kajetán monyorókeréki és jánosházi le- véltárából. ?) Az előtt csak négy gyalog magyar ezred volt. 366 A MAGYAR TUD. TÁRSASÁG ÉRTEKEZÉSEI. kább összeolvadt. Az 1741-ki és 44-diki fölkelések óta számos nemes szolgált a" seregben, minek nem csak azon tekintetben voltak jó kü- vetkezései, hogy ekként a" nemesség egy része a fegyverforgatásban gyakorlott lón, hanem, mi még fontosabb eredmény vala, arra nézve is, hogy a katonai rendnek a" polgáritól élesebb elkülönzése, mi kü- lönben az állandó hadaknak, mellyekben a" katona rendjéhez örökösen lekötve van, természetes következése, némileg meggátoltatott. A" nemes ifjaknak katonai szolgálatra édesgetése indította kivált Mária Thereziát a. váczi, ugynevezett Theresianum nevelő intézetnek is fel- állítására. Az állandó nagy sereg azonban mind érezhetőbben terhelte a! királyi kincstárt; ezenkivül még az adórendszer sem volt eléggé biztos alapokra állítva. 1729-tól fogva Magyarország — az élelemszolgáltatási . veszteséget be nem számítva — évenként 2,500,000 forintot fizetett hadi költségül. Ennek fölemelése volt az 1751-diki országgyűlés összehi- vatásának legfőbb tárgya. A" kormány 1,200,000 forinttal kivánta az adót nagyobbitatni; a" rendek azonban a" kiviteli kereskedésnek a" magas vámok miatti pangását, a katonaságnak ingyen adatni szokott előfoga- tok" költséges voltát s az élelemszolgáltatási veszteséget, mik az adózó népet már is igen elszegényítenék, adván okul, a kormány" kivána- tára nem állottak; több rendű sürgetések és hosszas viták után végre mégis 700,000 forinttal emeltetett fel a hadi adó, de olly feltétel alatt : hogy a" parasztságnak az ország védelmére "s katonai szállításokra ed- dig ingyen adott kézmunkái "s elófogatai azontul megszűnjenek. E" ha- tárzat azonban törvénykönyvbe nem iratott. A" hét éves háború Magyarországot nem érdeklette ugyan egye- nesen, de következéseiben mégis igen fontos volt annak hatása a" hon- védelem?" tárgyára. Nem említem azt, hogy mindjárt annak elején több előkelő magyar családok számos lovag csapatokat önkényt küldöttek a" királyi seregbe; mellőzöm, hogy Ferencz császár, a királyné" férje magyar jószágaiból, Batthyáni Ferencz a" jászokból egy egy egész ez- redet alkottanak ; a vármegyék és városok pedig a" királynénak 1756-ki octob. 11-kén kelt felszólítására országgyűlésen kivül minden telektól egy vitézt, két évvel később pedig nem kulcs szerint, hanem. átalános val A" MAGYAR HONVÉDELEM TÖRTÉNETI VÁZLATA. 367 kivetéssel !), 1760 és 62-ben ?) ismét hasonló módon , összesen pedig a háború folytában 52,000 ujonczot ajánlottak a megcsorbúlt ezre- dek" kiegészitésére; — mind ennek azonban semmi lényeges befolyása nem volt a" honvédelemre. Szempontunkból sokkal nyomosabb az, hogy a hosszu háború a" kincstárt kiürítvén, Mária az adó" fölemelése "s a nemesi fölkelés" szabályozása végett az országot 1764-ben összegyüjtötte. A" királyi előadásokban az elsőre nézve egy millió forint éven- kénti pótlék kivántatott; az utóbbikról pedig az mondatott, hogy a nemesi fölkelés , miután ennek fölkészülése sok időt kiván, száma pedig a" nemesi hadnak határozatlan, "s bár nagy költségbe kerúl, czéljának kellőleg még sem felelvén meg, az idő" fejleményei "s a" szomszéd or- szágok" nagy állandó hadai mellett az ország védelmére "s a" béke" biz- tositására már elégtelen. Mind ez, de még inkább a kormány" ügyvi- vúinek, kivált báró Koller Ferencz királyi személynök", beszédei oda irányzottak, hogy a nemesség a fölkelés sulyos kötelességét pénzül váltsa meg. A" megváltás "s mi ebból természetesen következett, a" ne- messég" adózásának ismét, noha az elébbitől különbóző alakbani , meg- penditése a kedélyeket rögtön felingerlette "s a rendek, a! királyi ki- vánatok" első pontjának, a" rendes hadi adó" fölemelésének , mintegy viszszatorlásul a nemzet sérelmeit vetették ellenébe, kivált a! kivi- teli kereskedésre rótt azon súlyos vámokat, mikkel a" magyar termesz- tők annyira nyomatnának, hogy a" német örökös tartományok is tulaj- donképen magyar pénzból fizetik adójokat. A" nemesi fölkelést illető- leg pedig, szükségtelennek állították a" fenlévő körülmények közt, miután már különben is igen nagy állandó sereg tartatik, és a" határ- széleket az uj intézményü határórök biztosítják, békében több kato- nát tartani, veszély" idején pedig ezután is készeknek ajánlkozának, vérüket és életöket föláldozni a?" hon és király védelmére; különö- sen azt, hogy a" felkelő nemesség" száma határozatlan, hasznos ország- titoknak állították, mi az ország hadi erejének tekintélyét kün csak ") Például Borsod 1000 vitézt ajánlott. Borsodi levéltár" okirata. 3) Ez évben állitotta fel Mária Therezia a? magyar testőr -hadat is, minek azonban , minthogy rendeltetése egyedül udvari pompa "s fényes bábjáték, semmi köze a" hon- védelemhez. 368 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG ÉRTEKEZÉSEI. nevelheti. A" kormány, leiratában elébbi kivánata- "s elveinél maradt s az adót illetőleg, világosan értésére adá a rendeknek, hogy a pa- rasztosztály, ha a" nemességtól, mellynek kötelességét az ezen adója által tulajdonképen viseli, különben jobban kiméltetik, még nagyobb adót is megbirhat. Az adó végre öt hónapi vitályok után 3,900,000 fo- rintra emeltetett. Mind a. kormány, mind a" nemesség lelkiismeretére hivatkozott a" parasztnak ezen ujabb terheltetése miatt; eszébe azon- ban, kivált emennek (mert a kormány már dolgozott az urbér" tervén), eszébe, mondám, a nemességnek nem jutott ezen osztályt, mellyre a. legsúlyosabb, legelső polgári kötelesség terhét reátolta, a szolgai állapotból, minél fogva telkeiról az ur" önkénye szerint elűzethetett "s a" birtokosak és gazdatisztjeik zsarnok pálczájának alája vetve volt, kisza- badítani "s némi polgári, sót alkotmányos jogoknak reájok kiterjesztése által őket a" legnemesebb , de egyszersmind legsúlyosabb országpolgári kötelesség kellő teljesítésére méltókká és képessekké tenni. Az urbéri szabályok , mellyeket a: kormány következő évben kibocsátott, szerzett ugyan némi könnyebbséget a" parasztnak, de a nemesi önkényt fölötte meg nem szüntetvén, "s méltányosabb polgári állapotba nem helyezvén, a józan statuspolitica és észjog kivánatinak meg nem felelhetének. Mária Therezia, miután a" nemesi fölkelés" megváitását illető in- ditványa olly határozottsággal visszautasítatott, a" honvédelem" tárgyát kormánya alatt többbé föl nem melegítette. Annál nagyobb szilárdság- gal fogta föl azt II. József, ki a nemesi fölkelés megváltását, s tulaj- donképen a" nemesség adóztatását a tervezett átalakítás egyik fó pont- jául tűzte volt ki. Szándékát e tárgyban egy, 1785-ben Pálffy can- cellárhoz utasított, az adó -rendszer" szabályozását illető kéziratában nyilvánította. Mulbatlanul szükségesnek állitá ebben az ország egye- temes javára, hogy a" hadi adóban a" paraszttal a nemes aránylag osz- tozzék "s ez által a" személyes fegyverrekelés" nyomasztó , a jelen euro- pai körülményekben már egészen haszonvehetlenné vált kötelességét czélszerűbbel váltsa meg; kijelentvén egyszersmind hogy, ha a nemes- ség e" lépésre "s azután az ekként megosztott s így könnyen nagyobbit- ható adónak a" többi örökös tartományokénak arányában intézendő föl- emelésére hajlandó leszen, kárpótlásul a" fiscalitási "s ósiségi intézményt eltörlendi, "s a" külkereskedést nyomasztó zárai alól fölszabadítandja ; A" MAGYAR HONVÉDELEM TÖRTÉNETI VÁZLATA. 369 különben pedig a" nemes és nemetlen termesztó . közti aránytalanságot az urbéri terhek" tetemes "könnyitése. által egyensulyba állítani, az or- szágnak czélszerűbb védelmére pedig a", nemességet évenkénti hadi gya- korlatok által igyekvendik fölkelési kötelességének teljesítésére képe- sebbé tenni. Senki józanul nem fogja tagadhatni, hogy a hadviselés" jelen ál- lapotában a" nemességnek az adóbani részvétlensége egyike a" legkiál- tóbb igazságtalanságoknak "s az eredeti alkotmányos elvek" józan alkal- mazásátóli eltérésnek, miszerint a teher és kötelesség a jog- és kivált- sággal hajdan viszonyos arányban állott. Mind a mellett is József" ter- vének második alternativája , véleményünk szerint, mind az alkotmány" sarkelveinek , mind különösen a hon védelmének hasonlíthatlanul czél- szerűbben megfelelendett. Lehetetlen, hogy az europai politicai viszo- nyok" fejleményeinek figyelmes vizsgálatánál meg ne győződjünk, mi- képen az országvédelemnek állandó nagy zsoldos hadakkali eszközlése csak ezen átmeneti korszak" sajátja, s miképen jóni fog, jóni kell az időnek, mellyben az országok több életnyomosságu okoknál fogva végre is kénytelenek lesznek. az ugynevezett polgári honvédelem, polgári had- rendszer" természetes, az észjog- és józan politicától egyaránt ajánlott és sürgetett állapotára visszatérni. Józsefnek azonban fő czélja a nemesség" adóztatása s a. monar- chia. jövedelemforrásainak tágitása volt. E" "végból, hogy a" tervétől idegenkedő nemességet szándékára hajlandóbbá tegye, 1789-ben e" czím alatt: ,,[gnoti nulla cupido, nec metus" egy röpiratot bocsátott ki 7s küldött egy német körlevél kiséretében a" kerületekhez, mellyben a" nemesi fölkelésről szóló törvényeket időszaki rendben előadván, ezek- ból , magokból igyekvék , meggyőzni a nemességet, miképen fölkelése a" honvédelemre már elégtelen "s czélszerútlen. Nem vádolhatni ugyan igazságosan a nemességet azért, hogy ezen, bár magában üdvös, de törvénytelen, alkotmány elleni, önkényes uton eszközleni szándéklott reformnak ellene szegúlt ; "s hogy a" megyék" nagyobb része szabad nemzethez illő nyiltsággal és bátorsággal felelt ez irat" czáfola- tában fejedelmének. Azt sem tulajdoníthatjuk neki bűnül, hogy II. József halála után visszahatásának fő erejét kivált abban pontosította össze, hogy a tíz éves, önkény- vezette kormány alatt szokássá vált alkotmány M-T. T. ÉVK. VI. 2. 47 370 A" MAGYAR TUD; TÁRSASÁG " ÉRTEKEZÉSEI. elleni adóztatások mindigre megszüntessenek "s azok ellen a!" nemesség biztosítassék ; sőt léhetetlen a" hazafinak , az alkotmányos polgárnak nem örúlnie ama?" buzgalmon 78 hajthatlan szilárdságon, melly a" , semmit rólunk nélkülünk" 6 sarkelv" megmentésére és sérthetetlen fentartására fordítatott. De azon ellenben nem lehet nem pirulnunk hogy, midón az önkény" erőszaka megszűnt, az alkotmány? létszerének kérekei ren- des forgásukba visszatértek "s a" nemzet törvényes országgyűléseken gyá- korolhatá ismét alkotmányos szabadságának a" közjó" észközlésére ren- delt jogait; igen is, nem lehet nem pirulnunk azon, hogy midőn az Europa" egét beborított szabadságharczók? vihara, bár jóbbára más szín- helyen zajlongott le, az enyészettel fenyegétett birodalom "megmenté- seért mindazáltal" hazánkra "s különösen a" parasztságra is reánehezedett, hogy , ismétlem, ekkor törvényhózásunk a" teher" igazságosabb felosz- tásáról, a!" jog és kötelesség" visszonyának méltányosabb arányozásáról nem gondoskodott. Érzette ugyan e? viszonyok" "aránytalanságát "s a" javitás "szük- ségét a" nemesség , és már 1791-ben országos bizottmányt nevezett ki kebeléből "a hadügy" szabályozására. Dé mi haszon várható volt ettől; miután gyökeres javitásra készség nem mutatkozott, "s legfölebb is a" parasztságra vetett teher" arányosabb felosztása "és az 1741-tól fogva szóba sem jött banderiumi kérdés tűzetett ki miunkálódási tárgyul? Az első pont azután majdnem minden országgyűlésen előfordult, mert a mindig növekedett teher ") 7s a" parasztságnak az általi megerőte- tése a" honvédelmi viszonyok" jogtalanságát mind világosabban kitún- tette. A?" gyökerés javitástóli idegenkedés azonban, még a fenállott el- vek szerinti legsürgetősb javitásokat, például a" tehernek a" külön me- gyék" parasztsága közti arányosabb felosztását "stb sem engedte létre jóni. Ezen idegenkedés "s a" fenlévő viszonyok" igazságtalaniságának mint- egy ösztönszerű, a" szúkkeblú önzéstől elfojtatni nem sikerúlt, érzete közti"hárcz okozta, hogy a" törvényhozás, midőn "arra alkalmas ideje volt volna, "soha sem akart a" honvédelem" elveinek gyökeres szabályo- !) 1796-ban 50,000 ujoncz"s majdnem öt millió forint adó, — 1802-ben 12 gyalog és 10 lovas ezred , összésen 64,000 (a" határőrök ön kivül) "s pótlek" fejében három évre 12000 ujoncz vettetett ki a" nemetlen osztályra. A" MAGYAR HONVÉDELEM TÖRTÉNETI VÁZLATA. 371 zásába bocsátkozni; minek következtében azután a szükség" idején vagy fél szabályok alkottattak, vagy a régi hiányos, a megváltozott körül- ményekbe már nem illó, igazságosan nem alkalmazható, rendszabályok vétettek elő, mint például, az adó és ujonczok" mennyiségének" kive- tésénél az ingatag, aránytalan nádori telkek szerinti felosztás. A" honvédelmi viszonyok" gyökeres javitásátóli vonakodásból eredt méltánytalanságot 1805-tól kezdve, mióta az emberemésztő világhar- czok különbenis többször rendkivüli veszély- és szükséggel szorongatták a" birodalmat, személyes fülkelése s javaitóli önkényes adózás által igyekvék a" nemesség . kipótolni. . A" személyes fölkelés, mellynél a helyettesítés minden korlát nélkül gyakorlatba vétetett, jobbára az az 1741-ben megírt elvek szerint intéztetett. Önkénytes segélyezésképen pedig 1805-ben minden nádori telektól két lovas; és hat gyalog, a" ki- sebb birtokuakat vagy birtoktalanokat illetőleg pedig minden 2000 fo- rint jövedelem utánjegy lovas ajánltatott. Horvátországban a" bande- . riumok is kiállítattak , élelmezésök azonban a" királyi kincstárra tolatott. E fölkelésében a" nemesség maga is eléggé meggyőződheték , hogy a honvédelem ezen módja, ugy, miként van, czéljának meg nem felel. Miért 1807-ben, midőn a" rendkivüli veszély az ország összes hadi erejét kiállítani ismét szükségessé tette, az e! végett tartott ország- gyülésnek "mindjárt elején választmányt nevezének ki a" rendek , melly a nemesi fölkelés , czélszerúbb szabályozására, különösen annak olly karba helyeztethetésére, miszerint a nemesség szükség idején hosszas ké- szület nélkül tüstént táborba szállhasson, tervet készítsen. E" választmány- nak még ugyanazon gyülésen benyujtott véleménye a" következőkben pontosul. össze: A" törvény-szabta esetekben minden nemes. "s kik e nevezet alatt foglaltatnak, személyesen felülni kötelesek; nehogy azon- ban a szegényebbek költséghiány miatt magokat e" kötelesség alól ki- vonhassák, s a" készület is igen gyorsan véghezmehessen, mindenek- előtt egy. fölkelési pénztár" alapítása szükséges, mellyból a" szegényeb- bek segélyezendők "s a. szükséges fegyverek megvásárlandók; továbbá hogy a fölkelés eczéljának megfeleljen, a" nemes ifjuság" hadi kiképez- tetésére katonai academia "s tanítószékek állitandók; a" fölkelésre kö- telezettek pedig — a nélkül azonban, hogy a" rendes zsoldos had" szi- nét felültenék, az 1659: 28-dik t. czikk szerint évenként saját kült- 47" 372 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSET. ségeiken szemlére gyüjtendők "s a" fegyverforgatásban gyakorlandók. A" már beállott háború azonbán az üdvös terv" tárgyalását meggátolta, 75 a" veszély" elhárítására, fölkelését csak a" régi szabályok szerint ren- delte meg az országgyűlés; azon felúl pedig még, arányosan más rendű országlakosokkal , ingatlan birtoka " becsárának hatod, az ingóénak szá- zad részét ajánlotta hadi segélyül. Most azonban még világosabban kitúnt, hogy az önkénytes, nagy részben csak papiroson maradt , segélyezés" elve , a honvédelem" hiányait eléggé nem pótolhatja. — 1808-ban tehát ismét országgyűlés iratott ki e" nyomos ügy szabályozására. A" rendek kivált az 1715 : 8. által is ép- ségben tartott banderiumállítási kötelesség teljesítését sürgették. Mon- datott, hogy a" koronától királyi adományozások által, vagy akármi módon elszakadt javak és jövedelmek eredeti rendeltetésöket az ország védelmére a" magányosak" kezeiben is megtartották; és elvül állitatott fel, hogy mind a" papság, javai "s tizede" jövedelmeitől, mind a vi- lági főnemesek, jószágaiktól alkotmányszerűleg kötelesek banderiumo- kat állítani, mi kivált azokra nézve, kik a hajdan banderiumok"? állí- tására kötelezett tisztségek vagy rángok" czímeit "s jószágait örökségül birják, minők például a" pozsonyi, sz. györgyi, bazini, szepesi és tren- cséni grófok, — semmi kétséget nem szenved. Mivel azonban a" világi kezekben lévő ollynemű jószágoknak, mellyekhez hajdan banderium- állítás volt kapcsolva, állapotjok igen megváltozott, ezen alkotmány- szerű kötelesség" ujonnan gyakorlatba tételére "s a" jelen körülmények szerinti meghatározására országos választmány rendelendő. A" rendek" e" véleménye azonban a" főrendek" tábláján nem kevés ellenmondással találkozott, kivált a" főpapok" részéről, kik tizedjövedelmeiktól is — noha, mint a fönebbi jegyzetben látók, azoktól a kincstárnak folyton adóztak , —- csak annyira állíták magokat kötelezetteknek, mennyire köteles a" nemesség a" maga jószágaitól. A" tárgy azonban sokkal bonyo- lúltabb volt, mintsem bizonyosat rögtön határozni lehet vala; miért a" most megrendelt fölkelésre a" papság is azon szokásnál hagyatván, hogy a" nemességgel egyaránt, minden 3000 forint jövedelme után egy 1o- vast állítson, az országos bizottmánynak meghagyatott, hogy mind kü- lönösen a" tizedek" honvédelmi kötelezettségéról, mind általában arról véleményt adjon, hogy kik és milly arányban kötelesek még a jelen hi A" MAGYAR HONVÉDELEM TÖRTÉNETI VÁZLATA. 3759 körülmények között banderiumokat állítani és mi módon volna e? kö- telesség teljesítendő. Tárgyalás alá fogatott továbbá a multévi hadügyi országos vá- lasztmány" véleménye, "s annak nyomán a nemes had" évenkénti szem- léjéről "s fegyvergyakorlatairól, egy katonai academia "s fölkelési pénz- tár" alapításáról törvények is alkottattak, mik azonban, bár létesíte- tésök az ország rendeitől 1811-ben is sürgettetett, a! fegyvert a ne- mességnek ismét kezébe adni félő kormánytól boldogabb időkre ha- lasztatván, az egy, megnyittatása stadiumán fenakadt, Ludovicea aca- demiát kivéve, mind máig teljesületlenül maradának. Az említett, 1808-diki országos bizottmány, mihelyt a béke helyreállott, nagy készülettel fogott a" sulyos, szintolly kitürő buzgal- mat, mint tiszta részrehajlatlanságot és hazafiui szeretetet méltán igénylő munkához 7). Az eredmény azonban nem felelt meg a méltányosabb "s jobb érzetű hazafiak" reményteli várakozásának. Az 1812-diki or- szággyűlésből, mellyen a" bizottmány" munkálata tárgyalás alá vette- tett, egy föliratjokban azt nyilatkoztatták az ország rendei, hogy meg- ismerik ugyan, mikép a" rendes katonaság fölállítása előtt kötelessége volt a. nemességnek személyes fölkelésén felúl jószágaitól is aránylag járulni a honvédelemhez; de miután a" rendes katonaság fölállitatván , a megyei had és banderiumok" alaptókéje annak zsoldjául rendelt hadi adóra fordítatott, a személyes fölkelésen kivűl semmi egyébbel nem köteles többé járulni a honvédelemhez. Igaz ugyan — legyen szabad a" magas törvény- hozó kar" ellenében megjegyeznem — hogy a" hajdani telekkatonasáúgot "s a" végvárak" őrizetére rendelt állandó lovasokat a rendes zsoldos had pótolja; arról azonban megfeledkezett a választmánynyal együtt tör- vényhozó karunk, hogy a" banderiumok nem egyedül telekkatonákból, kik azokhoz ugyan hozzákapcsoltatának, hanem még tetemesb részben úgy a" vegyes, mint osztrák házi királyaink alatt a" saját, "s részben uraik" költségein táborozott szabadosokból és zsoldósokból állottak , ki- ket következőleg az állandó rendes had ki nem pótolt. Az pedig sem- ) E" választmány, hogy biztosabb nyomon haladhasson , 1810-ben Kovachich Mártont küldte ki az ország" nyilvános és magánoslevéltáraiban lévő e! tárgyat illető okiratok" nyomozására ; ki azután nyomozásainak jól gyüjtött de kisebb szerencsével feldolgozott eredményét: , Defensio Patriae" czimű kéziratában nyujtá be a" választmánynak. 374 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZESEI. mit sem nyom, hogy ezen szabadosak" osztálya nálunk elenyészett, mert az az urak" jövedelmeit még inkább szaporító urbéres jobbágyokká változott. Az 1812-ki törvényhozó kar" ezen határzatával maga a" nemes- ség nem elégedett volt meg, "s az annyiszor vitatott tárgynak alaposabb kifejtésére 1827-ben ismét égy országos választmányt nevezett ki. Mun- kálata énnek, vagy is inkább az attól megbízott alválasztmánynak (melly 1830-ban nyomtatva. is. megjelent), a tárgy bonyolultságát tekintve, elég kimerító, a következtetéseket azonban, mellyek abból levonattak — bocsánat e" bátorságért — igen hibásaknak itéljük. Véleménye szerint, miután minden birtokosnak, tehát azoknak is, kik hajdan banderiumo- kat állitának, minden jobbágyai fizetnek adót, "s a hajdan szabad ban- derialis vitézek" "kiváltsága e pénztár javára származtatott által; "8 miután továbbá az illy szabadosak s uraik közti hajdani viszony, mi- nél fogva azok kiváltságaik fejében emezek" zászlói alatt harczolának, e" szabadosaknak" hadszedés alá vettetésök által megszűntetett: a" főne- mességnek jelenleg sem módja sem alapja nincs többé, mellyből ban- deriumot állíthatna. Igaz ugyan, hogy a hajdani banderiumokat sajátképen alkotó vitézosztály Magyarországban nem áll fen többé, "s azok, kik hajdan az urak. zászlói alá gyűltek; volt, most a hadi adó "s a rendes sereg- beni katonáskodás terhe alá vettetvék. Azonban nem kell felednünk , hogy ezen osztály régi kiváltságaitól megfosztatván, most az uraknak is szolgál és adózik egyenlőkép más jobbágyokkal. Tehát csak e" vitéz- osztály" terhei szaporodtak "s kiváltságai törűltettek el, az urak" jöve- delme pedig annak urbéri adója "s szolgálatai által tetemesen szaporo- dott; és pedig annyival inkább, minthogy nem csak uj terhet nem vál- laltak fel a" jövédelemszaporodás fejében, hanem még a! régit is le- rázták magokról. Végre pedig még arról is meg kell emlékeznünk , mit fönebb több emlékek? nyomán kimutattunk, hogy az urak szaba- dosaik, s telekkatonáikon kivül saját költségeiken fogadott zsol- dosokat is tartottak zászlóaljaik- "s váraikban, mik kivált a" török ural- kodás" korszakában nem annyira magánbirtokul, mint az ország" védel- mének fokhelyeiül tekintettek. — Három utólsó országgyűlésünk e! tárgyban is kivivta magának a javítani kezdés dicsőségét. Miután az 1827-ki országos választmány" A" MAGYAR HONVÉDELEM TÖRTÉNETI VÁZLATA. 375 véleménye szerint mintegy hallgatva elfogadtatott, hogy a" nemes sze- mélyes fölkelésen kivül a" honvédelem" tárgyában semmi égyébre nem köteles, törvényhozó karunk elhagyván ezt, azannyi választmányi munká- latok , annyi vitatkozások után is terméketlen mezőt, mellyen" az elő- itéletek , értelem- "s közszellemhiány és az önzésnek még túlnyomó ha- talma. méltányosabb eredménynyel nem biztatott, a?" tárgy" másik ol- dalát, a nemetlen osztály" honvédelmi kötelességénék szabályozását fogta eczélul; "s"az 1830-ki országgyűlés óta e! tárgyban " alkotott, magokban véve bár milly tökéletlen, hiányos törvények által többet tett a" fen- lévő aránytalanságok" eligazitására , kivált pedig a" nemetlen osztály?" hon- védelmi terhének . könnyebbitésére, mint a!" banderiumok "s nemesek" táborozásáról vitatkozott országgyűlések és választmányok" százados mun- kálkodása. Azon méltányos törvények , mellyek egy részról a?" paraszt- nak sokféle és sulyos teherviselése fejében telkének haszonvételi jogát biztosították "s a" tökéletes birtokjog" megszerzését lehetővé tették; más részról a hadi szolgálatot, mi addig örökös valá, tíz évre változtatván, tetemesen könnyitették , és az ujonczoknak összeirás és sorshúzás általi kiállításával az émbertelen fogdosásnak , mi eddig gyalázattal szennyezte a" dícsó magyar nemzet nevét, valahára véget vetettek: igen e! mél- tányos törvények örvendetes előzménye az egykori gyökeres javitásnak. Elózménye mondám, mert ki nem látja, hogy ez csak kezdet, csak első, s még igen tökéletlen lépés a" "méltányos átalakítás pályáján, akár. átalánósan , mennyire aza! nemzet" minden " osztályát illeti, akár különösen, mennyire a" parasztságot érdekli, tekintjük a! honvédelem kötelességet. Azonban, e! történeti vázolatban nem volna helyén, tovább foly- tatni e? különben olly érdekes tárgynak fejtégetését. És azért, csak ál- talánosan jegyezzük itt meg befejezésül, hogy bár milly méltányosak is az e tárgyban alkotott ujabb törvények, azok mind addig igen tö- kéletlen fél lépések maradnak, mig a" jog és kötelesség, birtok és teher közti igazságos arány" elve, mind a" személyes szolgálat, mind a" hadi költség tekintetében egész következetességgel "s terjedelemben nem va- lósítatik. De nem csak ezen elv, hanem maga a" múd is, mellyel az életbe léptetik, lényeges dolog. Mert a" fenálló katonai rendszer már maga sem felelhet meg az europai ujabb statuspoliticának; és mind a!" királyi 376 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEI. széknek , mind az alkotmányos szabadságnak kellő biztositása a mem- zeti vagy inkább polgári védhad-rendszert tüzik a "gyökeres javitás czéljául "s minden e" tárgy körúli lényeges átalakitás határául. Minden egyéb csak fél szabály, minek elégtelensége "s a" mai hadrendszer" iszonyú terhes volta, melly mintegy rákfeneként rágódik a leghatalmasabb or- szágok" életerején, a kormányokat és népeket végre is e! rendszer" el- fogadására kényszerítendi. És a" honvédelem" története biztos vezetőül szolgáland e" nagy munkában. Meggyőzend ez bennünket, hogy nincs szükségünk a" külföld intézményeihez folyamodnunk uj rendszerért , melly talán alkotmányunk" többi elemeihez nem illő, idegenszerű volna; hanem, hogy csak alkot- mányunk" óskorába kell visszatérnünk "s uj életre támasztanunk és ai változott kor s körülmények" kivánatai szerint alkalmaznunk azon el- veket, mellyek hajdan a" maroknyi népnek olly gazdag erőforrást nyi- tottak "s az ifju nemzet statuséletének erőteljes, népies kifejlését annyi ellenséges elemekkeli harczban, olly hatalmas külbefolyások daczára is biztosították. És — ki tudja, nem épen ezen intézmény leszen-e az életmentő védfal éjszak felől támadható vészviharok ellen? És ha van ok tartani illy viharnak egykori kitörhetésétől, melly a" nemzetnek éle- tét, vagy mi még szánandóbb volna, szabadságát enyészettel fenyegetné, nem nehezednék-e nemzetünkre az öngyilkolás búűnsulya egy olly in- tézmény" elmulasztása miatt, mellynek páratlan erkölcsi hatalma "s ön- megujitási ereje volna csak képes határt szabni a vész hulláminak ? Igen, ismétlem, ha van ok félni életfenyegető vészvihartól — és ki biz- tosíthat az ellen mindenkorra? — csak a polgári védhad-rendszer lehet egyedül biztos horgony, mellynek hatalmas ereje a nemzet sajkáját az élet és szabadság" öblében fentarthatja. IX. A?" LUDOLPHI SZAM. (TOLDALÉK.) VÁLLAS ANTAL R. TAGTÓL. Az Évkönyvek" IV. kötetében 165 1. a" következő nevezetes tételt találtuk : —- CC) lat, 89 ; — CC, fe! , B", 9 § LVA TALÁ ét $ -- Cs fat, Bt, 9 ; -- CC, la! , B, y ; se eat, Bt, great Melly kitételben, mint láthatni, két két állító "s két két tagadó tag váltja fel egymást. Különös figyelemre méltó itt azon eset, midőn az a" , 8" , ," . . . érintők közül többen egymással egyenlők. Melly esetnek meghányása tekintetéből legyen : 4 Ca See IS Se KA NSS— Na h— ál SE ÜSS E S A "s amazoknak száma m, ezeké pedig n. Ezt föltéve látni való először, hogy CAS B eg árt ugyan itt is, mint mindenkor — 1, de hogy másodszor CATS sr 1318 MAT oD, ERVE: VI. 2 48 378 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG ÉRTEKEZÉSEI. ezzé lesz: ma —-- né; harmadszor pedig, ugyan azon föltételek mellett, Chat Ya eye ERO a következővé: re z pravlsen mg n (n- bő Hasonlólag lesz továbbá: Oket ego a tKS Nat ezzé: m(m-1 )(m-2 m(m-1 n n(m-1)(iv2) cz5 3 Des] sZ a kele az és : pa 1 m 6 ní(n-1I alj ) e 4 e n(n-1 )(n-2 , 5(0-1)(n-2) 1 KSE AE STEG) A" haladás" törvénye itt világos. Általában lesz e" szerint CG leeláa Bs asgs an ezzé : m(m-1) . . . 1m—(r-2); n vi: ná PU dj vinistál 3 m(m-1) . . . m—(r-3); n(n-1) a 8 éke neszt sze (eso hangtól. kaszát? m nni) 6 TERRRYONEO i JAG E EC HENK E ha n(n-1) . 1n—(r-1d 8 A" LUDOLPHI SZÁM. 379 Könnyebb áttekintés végett legyen: m -- z— om, 1 m(m-1) z E azé zt ma Mg sz m(m-1)(m-2) c z Ess NOTA eze és egyáltalában : m(m-1) . . . 1m—(r-1); SGime 1 E ÉBp Sa reges ESÉS Tr Melly jelölésmódnál fogva lesz tehát: Ce g e ebet Cela BOGAR 3 mi; . a7-n, . é C, fa! , 8" , gy". . . 4 — m, . e23-min, . a8--n, . 8: Ca RE Agg szt 2 ON see MON g éb 3-mn; . ab? 3- ny . 8" I za m, . a 3-m, ny . a718 4-m, on, . ag: ZS L e Csen] ze mi ÚJ zasz nát a sége 5T Melly értékeket az átvett egyenletbe iktatva, lesz : 1 — m; .. c. — n.é Fri Aa H (28 mag mia . ad — n, . b .4- mm; . c? 3. man, . a?8 4- min, . a8? -- ny . b —- m, . at 3- man; . at$ -- men, . a382 3- min; . af -- Da . B 48" 380 A" MAGYÁR TUD. TÁRSASÁG ÉRTEKEZÉSEI. avvagy elrendelve : 1 — ma — m.e? 3- mic 3 miat — — n8 1 -3- me — mee? — mc -3- miat 3 — n 8? [1 — ma — mod? a mzaő -- mat — — . . 7 n;6" §1 — mja — ma? — mac? 34 miat 3 —4 n. 8" 1 — mea — ma? -4 mea? 3- miat — éva em OV ay , "S ezen utóbbi kifejezés, midőn n—1, ezzé lesz: 1 — mija — m.e? 3- mac? 3- meet — . — 8 (1 — mja — meg? — mai -3- miet — . . ; — 0. a mellyből szemlátomást foly : 1 — mija — moge? -3- m,a? 4 met — — . . a S 1 -4- mya — m.e? — maa? -4- maa - — . . . és -: xr — 4 fmArctga -- Arctg8; , hol 8-nak az épen most talált jelentése van. Midón itt KZETe lesz : 1 mi ma a mz ma 8 n H? nő nt 448 m; m, mz m. n n? nő Kr ms n" — mán — ti minősége mnT 7? eh Int — — n" 4 mn7 — mn7? — mn7?" 3 mn 7 —- — mi arra megy ki, mi az Évkönyvek" IV. köt. 170 I. találtatott. Legyen ugyanazon kitételben n—2, lesz: 1 — ma — me? 3 mee? 3- meat — — . . — 28 (1 3 me — mea? — mac? 4 megt 4 — . . — "8? 1 — ma — mac? 3- mac? 3- met — — . . SE: a miból következik : joe deíearábááselátz ba 1 TT E att) tele TES VE új 1 — mix — ma? -- m;e? —- — . . A" LUDOLPHI SZÁM. 381 1 mya — meg? — mea? 73- án CO arra ge e HA Lehel tetszés Gizi özedozdáztők 1 — mya — ma? 3- me 7- — . . 3 áj; Me A DOLORES Ot ok 2 "ét ú ; —- 1 1 — mea — mea? 3- msg? a — . . "s ez 8-nak általános alakja. Hogy mármost egyes esetekre menjünk át, legyen: I m — n — 2; minél fogva lesz tehát 13-20—e? 8 — — 1—20—e? Ta ség TT diteyik a 1 — 2a — we avvagy könnyű reductiók után: 1 8 —— ——— a. (1 -- 2a — a?) 1 — 2a — a TV (1 -- 2 — a?) 73- (1 — 2a — a?)3 — — —— (1-2 — e VIE Az egész mesterség mármost arra megy ki, a helyébe olly szá- mot iktatni, hogy HWV2 (ax ráviteles legyen: "Legyen egyszerűség okáért 1 a E — , e hol e egész szám. Ezt föltéve lesz nyilván 1 eszel V2exzigez.yitez, 2 és ezen utóbbi kitétel ráviteles, mihelyt V2 (e- 1 egész szám. Hogy sokat probálgatni "ne kelljen, vizsgáljuk valamivel közelebb- ról az e természetét. Mindenek előtt világos, hogy a" föltételnél fogva 02-51 382 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEI. is egész szám lesz. Mármost e vagy páros szám, vagy páratlan. Az első esetben 07 páratlan lesz, a" másikban ellenben páros. Az első esetben tehát 0? 3- 1 — 2m a- 1, tehát 4 2(e" a 19? — (2ma-1) . v2 lenne, mi egész szám nem lehet ss így a föltétellel ellenkezik. Hasonlólag, midőn 041 páros szám, azaz 0? 3 1 — 2m lesz V2 (o --1Pp—2m.y2 mi szinte egész szám nem lehet. A" kérdésnek feloldása tehát, úgy hogy e egész szám legyen, lehetetlen. . Legyen tehát másodszor [Dj a S —, e hol mind o, mind e egész szám. Ezt föltéve, lesz B NEME TORTÁT TT ESZ z V2 (e 3-1 5—.V? (we ey 4 "s ez ráviteles, ha V2 (o úgyis ey egész szám. Mi csak úgy lehet, hogyha (az 4 gy — ae, r szinte egész számot jelentvén. "S itt észre kell venni, hogy ugyan- azon egy időben c és e páros vagy páratlan. Vizsgáljuk egymásután ezt a két esetet, s legyen először mind a kettő páros, tehát €. 2r2 — (2m —- 2m): — 4 (m —- my), r és az szei (m -k m! )? egész szám, tehát r természeténél fogva páros. Midón másodszor mind a" kettő páratlan, lesz : 2r? — (2m 3- 1 3- 2m! -- 19 — 4 (m -- m! —- 1) 24 4698 patás A" LUDOLPHI SZÁM. 383 és ebból r? mm — (m -- m! —- 1) 2 tehát ezen esetben is r szükségképen páros szám. Legyen tehát, a mint minden esetre lennie kell, ) e] e r egész számot jelentvén. Ebből lesz 27" — 8r" ; következőleg ha E fs : d bestözazél a v2 2 mi úgy, hogy mind r" mind pedig a és e egész számok legyenek , kép- telenség. "S ebból kitetszik, hogy a? kérdésnek föloldása úgy is, hogy ha lehetetlen. II. Legyen m—3, n—2. Ennél fogva lesz : 1 —— 3a — 3a? — a TÖRETENYSZTTITEET TETT FINE E ENE gát s si, 1 a [1 jeez zés 1 138 (1 - 3a — 3a? — a) 1 — 3a — 3a A a E Va (ez sja "8 itt a föltétel arra megy ki, hogy VIZET ráviteles szám legyen. Egyszerúség okáért legyen, mint az imént , 1 OI ZSSZÉÉTS e tehat e sss 1 E ESZA SL AT ETI V2 (a 4 13——.V2 (e 19; e 385 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG ÉRTEKEZÉSEI. s a dolog mármost arra megy ki, hogy VEGE legyen ráviteles, mi csak úgy lehet, hogyha az egész szám. Az o természetére nézve kérdés először: páros szám-e az vagy páratlan. Minthogy a" fültételnél fogva 2 (0? 4 1) — a egész szám, lesz 2 (e -e1pe 2 2 szinte egész szám. A!" miból kitetszik egyszersmind, hogy mind a, mind a, következőleg ; (ék 1 és ez -k 1 is páros számok. Legyen tehát 09-11 213, lesz nyilván W2.(0— 1) — 2 szinte egész szám. — A" kérdésnek föloldása tehát: azon föltétel alatt , hogy olly egész e számot találjunk, mellynek négyszöge,:1-gyel meg- toldva, épen kettese legyen valamelly más r szám négyszögének, le- hető. Melly föltétel az ; ű I i 041172 egyenletből látható. Minthogy ezen kivül, mint feljebb találtatott, 02 3- 1 páros szám, lesz nyilván e páratlan, mi tehát az egész szá- moknak felét a" vizsgálatból kizárja. Továbbá, minthogy e mint feljebb láttuk , tip gő szám, lesz nyilván o — 2m 7- 1, hol m S 0, 45 25 3.7. lehet. Ennél fogva lesz tehát: 02 3 1 — 2 (2m? 3- 2m -- 1 következőleg / Tr Sam -r 2-6 1 18 es en itt egymásután m — 0, 1, 2, 3 . . . lesz: SÁS a 1838 SESÉY Sétées A" LUDOLPHI SZÁM. 385 A" föltételnek, hogy r egész szám legyen, megfelel tehát az oz i08 a. honnan said e — T; és valóban Midón tehát tétetik, lesz es 1 b Jee xz — 4 93 Arctg — 3-2 Arct ssátC, ; - 7 új 119 III. Legyen m — 4; n — 2; lesz: 7 EZÉS Adzaztók széisztalbk etted kt Sagadik Aa 1 — 4a — 6a3 4 4a5 4 ai 38 VA ly ezer eses et 1 — 4a — 6a? 3 4a5 3. ajrt 1 1 E SZE MT 1 — 4a — 6a? 3- 405 4 at X (1 -- 4e — Bat — 4a3 4 a) za A KCAZBKOR] "s tétessék itt először egyszerűség okáért 1 a S e a honnan VW2 (at 3- 1): — éz: W 2-1; MISE IG S ÉVK VI 49 386 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEI, mi ráviteles, midőn V2 (e — 19 egész szám. Minthogy a föltételnél fogva 0 — 1 is egész szám, lesz vagy VR (OSS aal am ee V2 V 20 E 1) St V2 a mint e páros vagy páratlan. "S ezek közól egész szám, mint kiván- tatott, egyik sem lehet. vagy Minthogy tehát egész szám a kérdésnek nem felel meg, tétessék a a ZF —, e a hol mind c mind e egészek. Ezt föltéve, lesz W2 (a? 3- 1) — Va kez etrnéb e e "s ez ráviteles, midón v2 (ea egész szám. Ez nyilván meglesz, mihelyt (a? -— 0) — 2w, r egészet tevén. S itt is, mint feljebb az I. alatt, a-nek és e-nak ugyanazon időben kell párosnak vagy páratlannak lenni. Midőn mind a kettő páros, lesz: 2r? — (2m -- 2m) midón az páratlan, lesz: 2" — (mi 5 2m -1); a mikból következik, hogy r sz zt (m séget m)t 8 r2 Fi (m 73- m! —- 1): A! LUDOLPHI SZÁM. 387 mind a két esetben tehát r-nek párosnak kellene lenni. Legyen ennek okáért tehát 1 EZ 78 r alatt, mint feljebb egész számot értvén. Ezt föltéve lesz 2r" ms 8r" ég VERSZE STO EME és ebból végül 1 (052 —— 07)? d s SÜSS z 7 SETS. : 7. 2 mi a" föltételekhez BASA szám nem lehet. "S így a? kérdésnek feloldása, úgy mint I. alatt, azon megszorítással, hogy e, vagy a és o egész számok legyenek, lehetetlen. IV. Ellenben legyen m —5, n — 2; lesz : 1 -4 5a — 1046 — 10a? 3- 5at 3. a 1 5a dd 08 Ő BE za 1 — 5a — 104? — 106? 3- 5ai 3. as aj E TERET TETTÉL KT ETT] Vg allt 1 — 5a — 102? 3- 100? -- 5at — a) 1 1 — 5a — 100? 3- 106? 3- 5at — a X 11 - 5a — 104? — 1007 3- 5at 3 a) jea ül 2 (a jos "S midőn itt 1 a — , e lesz : 2 méz 1 SZÉSS W? (az 3 1) — sea (0? —- 1) e "s ez ráviteles, mihelyt V2(? 41) egész szám. Legyen izlés szlát 9—b ) vég 49" 388 A MAGYAR TUD. TÁRSASÁG ÉRTEKEZÉSEI. lesz, mint feljebb II. , W2 (e? -- 1) — 2 . r igazán egész szám. Innen látható, hogy itt is valóban megfelel a. kivánatnak. Az alak, melly ez által találtatik, a következő: 1 a) a 4 § 5 Arctg — 2 Arctg —. vé Balek 8 79 Általánosabban , mint feljebb láttuk, a" gyökérjegy alatti men- nyiség ez: 1 3- mea — m.o? — me? 34 met 4... Se pa S Sit 1 j 1 E mya —z7 mod? 4- mia —— mat ——ii.Áuw, "s legyen itt 1 — mo? -- maat — mat a — . . — A ma — me? 3- mia? — mag -- — . . — B; tehát ugyanazon gyökérjegy alatti mennyiség JLEJAEF Bi A vm ja 57) sg JUD s 3) Tal (AB ANY "S itt először A? — 1 — 2ma -- (m.? 3- 2m,) at — (2mem, -- 2m,) a" -- (mé -- 2moms -4- 2m;) a" A" LUDOLPHI SZÁM. 389 Másodszor B: — méa? — 2mm, at -- (mg 73 2mm;) a" — (2mzm; -- 2mm;) a" -- (my -3- 2m,m; -4- 2mm,) a!" Következőleg A? 3- B: — 1 -3- (mp — 2m,) az -3- (m? — 2mm, -- 2m,) a? 3- (mé — 2moms -- 2m.m; — 2m,) a" -- (mm? — Ím am, -3- 2m me — 2mym, 7- 2mg) a" mellynek általános tagja ez: im? — 2m, mm, -- 2m, mm, — 2m, ms -t- 2m, m,,z (—)7" . 2m ma, , -- (—1) . 2mel . a". Mármost egyáltalában, tudott tulajdonságánál fogva ezen elő- számoknak , van: — (u-1 ma SE tárt ene dja u —(— és mr Eaáötan nött ga u —(u—3 mm. . 1—(u—3)) B j II 390 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG ÉRTEKEZÉSEI. a miből szemlátomóst lesz: kezi (jazz u geg 2 1m—(u—2) . . esd aab 48 u—1 u 4 1m—(u—3)? . mm—(u—2) . imm—(u— 1); — m, , . ——— — ——— — — — u—2 u—1 u Zsana km s ne a HB STÉT gaNtsE ak X 1m—(u—2); . 1m—(u—1) u—1 u "s ebből némi ruductio után találtatik ; mé — 2m, — m, m.? — 2mm, -- 2m, — m, mm" — 2m m, -- 2mm; — 2m, — m; azaz A: 3- B? — 1 -- mia? 7- meet -- m;ef 73 maa" . -E Mme ő pt Feszmazi (a? 0 197, úgy hogy a gyökérjegyes mennyiség tulajdonképen ezzé legyen 1 EZÉ A ARE A ig Va keshtáe Könnyebb áttekintés végett legyen 1 4- mea — m.a? — me? 3 7- . . 1 — mya — m,e? -4- m,e? A — . IE szü A" LUDOLPHI SZÁM. 391 lesz egyáltalában 1 FELS EE ESSZÉ sz — —. fat tv 2 (aa Ty3. é b i VEZAÚ ds; s az egész mesterség már most abban áll, hogy a helyébe olly szám tétessék, hogy W2 (ez 3- 1y ráviteles szám legyen. Legyen már most, hogy ezen általános vizsgálatot ketté sza- kítsuk, először m páros szám, tehát a gyökérjegyes mennyiség illy alakú V/38 (az? s és "s nézzük, melly föltételek alatt lehessen ez ráviteles szám. Először tétessék e egészet jelentvén, a honnan EPER EZÉRY ÉS 1 SE ESBÓ ező W2 (ez 7 1)? — —. V2(?a1p e következik, "s ez valóban ráviteles, midőn 18 9 (0? s 17 egész szám. Mármost e egészet jelentvén, akár páros az, akár páratlan, czélra semmi esetre nem vezet. Mert ha e páros, lesz (ozás E 2m 7- 1 páratlan, és innen : V 2(2-—1pP — (ima 1.y2 mi egész szám, mint kivántatott, nem lehet. Midőn ellenben e párat- lan, lesz (0? -- 1)" — 2m páros és innen V 2 (2 — Ur — am 2, 392 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEI. mi szinte nem egész. Azon föltétel tehát, hogy és e egész szám, ráviteles számra nem vezet s így haszonvehetlen. Legyen tehát másodszor o a — — , e következőleg Igegveg annáini 1 Sz ARROL 1KÉ [ Za 9 (a? ere ib ss 3 VA 2 (e? -E e)" - 02 "s ez szinte csak akkor lesz ráviteles, ha V2 (ee egész szám. Ez csak úgy lehetséges, hogyha 0-4 060 —ry2, r egészet jelentvén. Minthogy ebból (52 a 0-2 következik, nyilvánvaló, hogy a és e-nak ugyanazon időben párosnak vagy páratlannak kell lenni. "S ha már most mind a! kettő páros, lesz , mint feljebb I. alatt r — (m 4 my; ha pedig mind a! kettő páratlan, r? ke — (ím -—- m — 1); tehát minden esetre ME sa hol r egészet tesz. "S ebból lesz, mint ugyanott , 1 (o? —- 0? r — —— . 5 144409 2) mi ellenmondás, "s miból látszik, hogy az a a s — A" LUDOLPHI SZÁM. 393 föltétel is úgy, hogy mind c mind pedig e egészek legyenek, lehe- tetlen. De legyen másodszor m páratlan szám, tehát a gyókérjegyes mennyiség alakja ez: v2 ( a? es za "s keressük azon föltételt, melly alatt ez ráviteles. De legyen előbb 1 DTM (5 "s o egész szám; mellynek következésében tehát SSE EE SE EE ELNE 1 TES te TSEST E eset olaja easter sze ését ég) "s ez nyilván ráviteles, midőn VITTE Te egész szám, "s ez egész szám, midőn 0? 3 1 — 2r, r egészet jelentvén; mi hogy így van, midőn 0—7, már az előbbiek- ból tudva lévő dolog. Legyen másodszor [oj TS ezt 6 melly esetet feljebb II. és IV. alatt nem vizsgáltunk, lesz Go 1 — EZ CE SEZ e Vltlláee VETTE et, "s a rávihetőség föltéteaz, hogy 0-0 sza 26 legyen; vagy is szóvál kimondva, hogy két négyszögnek sommája épen kettese legyen valamelly harmadik négyszögnek; a" négyszügre emelen- dő számok egészek levén. Illy számok a zszz 2 "s általában M. T. T.-ÉVK. VI. 2. 50 394 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEI. de ez is arra megy ki, mi már feljebb találtatott, hogy ú 1 e S —— 7 A" talált eredményeket már most összevetvén egy alakba, lesz 1 za zi 4 im Arctg GES -— 2 Arctg aj a" hol először m páratlan szám , és 1 1 Eeageet — — —. ta kk —? 12.507 sz és végúl mi m, m; m., a— 11-44 — 5 —— 7 ss — TT — 6... Y/ fé; 73 géz 7 72 Hp TÉ5 mit azonban könnyebbség okáért így is lehet kifejezni, hogy 8 — — ú 3 j Se 13-50] hol : ESETB [got see al 4 PÉN Ása lás asse ÜL ATR Tr EÁ Át ek tés B sz 7 E mal 1 Sz m d "ge az TS ge — 1, Így találtatnak összeállítva : 1 4. xz sz 4. Arctg — 43- 2 Arctg re 7 3 1 2 z sz 4. p Arctg — 43-.2 Arctg Fra v/ 11 11 3 íz ISSVA; je Arctg — 73- 2 Arctg — VA 79 1 29 xz — 4. 17 Arctg — — 2 Arctg — ZÁ 278 s így . 1 — ——1850863 xz — 4. 19 Arctg — — 2 Arctg —— 7 7376616 stb stb. A" SZÁMB. FELS. EGYENL. EGYENES MEGOLDÁSA VALÓS GYÖKEREKB. 395 9.2 A" SZÁMBELI FELSŐBB EGYENLETEK? EGYENES MEGOLDÁSA VALÓS GYÖKEREKBEN. GYŐRY SÁNDOR R. TAGTÓL. Minden eddigi törekvések" ellenére, a" felsőbb egyenletek" megol- dása nem másképen eszközöltethető, hanem ha elébb a" gyökér" határai, unalmas találgatásokkal legalább egész számokban és annak tizedes ré- szeiben meghatároztattak. Azután ezen találgatásokkal kikeresett köze- lítő érték" helyretételeire alapiítatnak ismét a" további közelítés" szabá- lyai, mellyek részint nem eléggé biztosak , részint fáradságos újabb meg újabb munkálatok" ismétlését teszik szükségessé. Hogy a" találgatások" mellőzésével egyenes feloldásra akadhassunk, "s a" további megközeli- tést eleitól fogva végig félbeszakadás nélkül ugyanazon szabályok sze- rint folytathassuk; elsőben vegyük szemlélet alá a" felsőbb egyenletek" általános kitételét: KÖZE ÁK a TABRE 2 ÜK za 2 gat 3- Px--Aa—o mellyból : zeénéte Poztlelheenzérsz tá tárt ireátnt aleorsa 118 PG- Ax" Bx" 7? G-Cxret . . . . stb "s , tétetvén Fx—Ax"723- Bx"—54-Cxret , . .. stb 8 FEAR Á a a P--Ex; további helyettezéssel : (9 azza kg Zn (en) 50" 396 A" MAGYAR" TUD! TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSÉT. Ezen töreket fel lehet oldani, "s a" nélkűl hogy a megkivántató szövevényes munkálatokat tettlegesen végrehajtsuk, azonnal szembe- tünhetik: hogy az x értéke hanyados formájában leszen kitéve, illy alakban : 189 px mellyben azonban az x hatványai az eredeti egyenlet legfelsőbb hatványá- nál magasabban emelkedve jőnek elő. Sót mivel az (1) alatti helyette- zéseket vég nélkűl folytathatni, mellyeknél fogva : sza et X E P--F fi (A) Pá usstb az x értékét kitevő hanyadosban, az ismeretlen hatványainak végetlen magasságra kell emelkedni. E" körülmény tehát, a" feladat megfejthe- tetlenségét látszanék inkább bizonyítani, mint sem annak lehető megol- dására útat nyitni. Azonban hogy az első tekintettel elhárithatlannak mu- tatkozó nehézség "további vizsgálatinkban fel ne tartóztasson, észreve- hetjük : a) Hogy az egyenlet törvényei szerint, a felsőbb hatványokat , az egyenletbe foglalt legfelsőbbiknél, egymás után egygyel alacsonyabbra leszállithatjuk. Ugyan is lévén: x" — Ax" -k Bx? 3 Cx"ö...... stb. innét akarmellyik felsőbb hatvány , például : ax"" leszen egymás utáni helyettezéssel : ax" " — aA xi aBxt a ax. . . stb. a Ax" — a AZxT 1 FG ABx tt 7 GACxoPt... stb. a Ag" — gAöx s 3 a A2BXTT 7 a APCxrrrs . . . stb. mig nem végezetre : ax"" — Ax" 4 Bx7 a Cxos . . . 4 Px-- a b) Ezen kitétel: x — ÉSE mivel számtalan ugyanazon értéket px A" SZÁMB. FELS. EGYENL. EGYENES MEGOLDÁSA VALÓS GYÖKEREKB. 397 kifejező hanyadosok vannak, térmészettel határozatlan lévén: szabad leszen a. px helyett az x-nek valamelly megállapított függvényét felven- nünk ; azután további kérdésül csak az marad fel, hogy az fx ezen felvé- telt illetőleg úgy határoztassék meg , minél fogva legyen : nov px mellyben gx megállapított függvényt jegyez. c) Leszen pedig x.px—űfx és ha ezen egyenlet mind két részé- ben az x felsőbb hatványait az a) alatti szabályok szerint alább szállit- juk, azzal együtt mind az fx mind a px az egyenletbe foglalt legfelsőbb hatványnál , egygyel alacsonyabbra fog leszállítatni. d) Végezetre legegyszerübbnek látszhatik, a" határozatlan px helyett az x felsőbb hatványait az [(x-—1)"—p kifejtéséből venni: mely- lyeknek szemléleti előadása után, nincs egyéb hátra, hanem hogy az elő- adott szabályok" alkalmazására, valóságos példákat hozzunk fel. 1) Az igen ismeretes Newton" egyenlete xx—2x—5—0. ebben : j xX—2x-4-5; x.—2x?3-5x; m—3; m—17—2 következőleg tévén px—(x 4-1)! — x! 3- 4x7 3- 6x?-- 4x 7-1 öszvevonva : — 2x? 3- 5x xk s -e Sx -- 20 6xx—6x2 kk kk , $-— s zetzlo rk vök k kk 1 px 8x:-- 17x 3- 21 ezen munkálat megújítására tétetvén a) b) c) — a?txt3-2abx:-3-(b?-- 2ac) x? 3- 2bex—- cz (8x2-4-17x-- 21)? — 64xt3-272x7-4- 625x2 — --714x--441 összevonva : 64x" — 128x7" -- 320x 272x: — ök -- 544x —- 1360 -- 625x2 3- 714x -- 441 gx — 753x? 3- 1578x -4- 1801 398 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEI. "s még egyszeri ismétléssel: ( a) b) c) y 753x24-1578x-- 1801 — 567009x! -3-2376468x" —-4-5202309x2—7—-5683956x -- 3243601 összevonva : 567009x! — 1134018x2 -- 2835045x 2376468x" — xk -- 4752936x -- 11582340 a 5202309x? 3- 5683956x -- 3243601 px — 6336408x? 3- 13271937x 3- 15125941 mellyhez a" megfelelő számitó kerestetvén, hasonló öszvevonásokkal : x.px — Íx S 1327498NsE- Tr; 27798757x -- 31682040 tehát: Íx 13271937x? -27798757x—7-31682040 X.5EM—mE px 6336108x24—13271937x--15125941 honnét : ű 13271937 KENYA So (I 6336408 27798757 E e ese EA 13271937 31682040 SRE Ae EDD 15125941 Ezen feloldásban az öt első tizedes jegy pontosan öszveegyező lévén, eddig egyszersmind a" gyökér" értéke is bizonyos. Mindazonáltal ha még nagyobb pontosság kivántatnék, a" legközelebb kitalált nevező új- ra fölemeltetvén s annak számítója az előadott módon meghatároztatván, találjuk : kese fx elder 938637034876938x? 4- 1966023592031947x -4- 2240663557683765 i px 448132711536753x- -- 938637034876938x -- 1069758168958441 honnét : 938637034876938 ms E — 2,094551481542(4) 448132711536753 1966023592031947 He — 2,094551481542(1) 938637034876938 A" SZÁMB. FELS. EGYENL. EGYENES MEGOLDÁSA VALÓS GYÖKEREKB. 399 2240663557683765 1069758168958441 Itt a 13 első számjegyek összeegyezők lévén, eddig egyszers- mind a" gyökér értéke is bizonyos ; a" 14-dik számjegy pedig 1 és 4 közt fekszik, "s valóban Fourier" kiszámitásai szerint is az öszveegyező szám- jegyek ugyanazok, a következő pedig — 35 a" 4 és 1 közt esik 2) Másik egyenlet, melly gyakori például szokott felhozatni, ez: xX" — 71x3-T7 50 Ennek feloldására is tétetvén px — (x7-1)! mivel : KÖSZ ÜX e kása XS ÜX sz 2,094551481542(1) a" fentebbiekhez hasonló öszvevonásokkal, találtatik elsőben: 7254662x?3- 12621036x — 29252223 4178889x2-- 7254662x— 16631187 tehát a háromféle hanyadosokból : KESZ AR a KAT SK 8 "§ mivel ezek csak a két első számjegyig egyeznek öszve, újabb meg- közelités végett csak annyi számjegyek tartatván meg, a" mennyi ezen öszveegyezés kitételére elégséges, tegyük: px — 4x7"4-7x— 16 ( aj og e] Já főksett 2abx" 3- (b? 3- 2ac) x 34- 2bcx7- c? 4x"34-7x— 16 egymás utáni fölemeléssel a már előadott munkálatok" következtében , találtatik : 8549947x? 3- 14466694x— 35371672 5053096x"—4- 8549947x — 20904978 és igy: 8549947 x —I ES 11,6920214(8) 5053096 14466694 Úr — 1,6920214(8) 8549947 35371672 — —— — - s 1,6920214(8) 20904978 mellyben a" nyolcz első számjegy öszveegyező és bizonyos; a .kilencze- 400 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEI. dik pedig noha szintén egyezik, mindazonáltal mivel a" közelítés" alapjául fel- vett hanyadosok egyenként — 1,7 a" két első jegyben; öszveegyezők vol- tak ugyan, de az utolsó számjegy az igaz" értékénél nagyobb; ennél fog- va itt is az utolsó számjegy , noha öszveegyezik, nem csak bizonytalan , hanem egyszersmind nagyobb kelletinél. Azért tis a? közelítés" tovább folytatására tegyük még egyszer : a) b) c) 5053096x:-- 8549947x — 20904978; mellyekből 2a— 10106192 ; 2b — 17099894; 2c — — 41809956 a? — 25533779185216; b"— 73101593702809 ; c€—437018105180481 ezek után: úk $6407405971824x" — :k -- 604851841802768x — 604851841802768 25533779185216x"— 178736454296512x?— 178736454296512x :k e ——- 138168127720967x7 — 357472907872332x -- 437018105180481 px — 40568326575545x" --68642479633924x — 167833736622281 mellyból az fx meghatároztatván : . . 68642479633924x2?4-116144549406531x — 283978286028815 ig 40568326575545x" -- 68642479633924x— 167833736622284 x— 1,692021471630(09)—1,692021471630(09 — 1,692021471630(1) Grunert (1. Supplemente zu G. S. Klügels Wörterbuche stb. a. Glei- chung) a Fourier kiszámitási módját használván, a 8 első számjegyig találja : x—1,69202147 . . . 3) Hogy kiszámításainkat a negyedik emeletnél felsőbb egyenlet- re alkalmazzuk, mellyre még valósággal megoldott példát alig találunk ; vegyük fel (I. az idézett helyen 521. lap) : x—-- xt 4 xf — 2x2 3 2x—1—0 a" további lapokon látható vizsgálatok következtében ezen egyenletnek valós gyökere 1 és 0,5 között fekszik. Mellyeket mi mellőzvén : Elsőben is a" feladott egyenlet törvényei szerint találjuk : xő — — xi — x? 3-2x— 2x]7-1 x— X ——3x"—4x?4-3x—1 x—a 3x!—4x34-3X—x xk x——Txt :k -4-5x — 6x73-3 azután pedig fölvétetvén px—(x--1) azaz : px —x" 3 8Xx" 34-28 x" -- 56x5 3- 70x1 4 56x" 4 28x?" 3-8x3-1 A" SZÁMB. FELS. EGYENL. EGYENES MEGOLDÁSA VALÓS GYÖKEREKB. 401 "s a" fentebbi helyettezésekkel összevonva : 56x—— 56x!— 56x23-112x7— 112x3- 56 28x(— — ok --84x?— 112x?-- 8B4x— 28 $x7"— 24x!— 32x73- 24xt— B8x kk KATE ÜR ak ET MNK 0X.—- 3 -4 — H-70x!3-56x?-4- 28x?-4- §8x - 1 731 31x1(—4— 52x53- 57x" — 34x64- 32 a) b) c) d) e) mellynek fölemelésére kifejtetvén: a2x" 34 2abx" 3- (2ac7-b?) x" 4-(2ad 7 2bc) x" 7- (2ae 4 2bd 3- c?) x! 3- (2be74-2cd) x? —- (2ce —- d?) x? 3- 2dex 7- e? — 961x?-- 3224x7—5- 6238x" 3- 3820xő73- . . . . . "stb. leszen : -— 3820x" — — 3820x1— 3820x7—- 7640x2— 7640x-4-3820 -—-6238x" — kk —--18714x?— 24952x?"3-18714x — 6238 -- 3224x"— —4-9672x! — 12896x7"—- 9672x"— 3224x 5 -- 961x"—— 6727xt xk -- 4805xX— 5766x-4-2883 - — — 1697xt— 548xa- 4804x2— 2176x-4-1024 px 822x:3- 1450x7"73- 1969x7— 92x—--1489 a) b) c) d) e) ujabb fölemeléssel, mellyben: 2a— 1644; 25b—2900; 2c— 3938; 2d—— 184; 2e€— 2978 a—G675684; c—3876961; b—2102500; d2— — 8464; e2—2217121 555 8852xX— — 5558852x(— 5558852x?--11117704x? — 11117704x -- 5558852 5339536x" — k -- 16018608x" — 21358144x? -4- 16018608x — 5339536 2383800x7— --7151400xt — 9535200x?-4- 7151400x7— 2383800x xk 675684x" — — 4729788x6 k 3- 3378420x"— 4054104x -4- 2027052 5. — — 6058077x"—-- 3955804x?-4- 5872146x2— 273976x--2217121 px —1- 2920837xt-- 4880360x"-4- 6161526xX— 1810976x-t-4463489 Mostan, mivel már a" számjegyek tetemesre szaporodtak, a! kü- zelités" elitélhetésére fx-et keresvén, találjuk : rád Íx — 1959523x-4-324068920 -H- 40306982—1378185x -t- 2920837 px 2920837x" -- 4880360x? -- 6161526x7"— 1810976x -- 4465489 x — 0,67 — 066 — 065 — 076 — 065 M. T. T. ÉVK. vT. 2. 51 402 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG? ÉRTEKEZÉSEI. melly viszonyoknak kitételére elégséges lévén a két első számjegye- ket megtartani, tegyük: a) b) c) d) e) 29x! 3- 48x" ——- 61x? — 18x7- 44 mellyekból : 2a— 585 25b.965 2122 2áASS-365-2es 88 a2— BAL; c2— 3721; b:—2304; d2— 324; e—1936 ezek után: 4812x5—— 4812x"— 4812x7"-3- 9624x2— 9624x7-4812 5842x" — KK --17526xf—23368x2-3-17526x — 5842 2784x7" — 3- 8352xt"— 11136x7"-- 8352x2— 2784x k 841x"— — 5887xt K 4-3- 4205x?— 5046x73-2523 -4 —d7-4545xt—- 2028x7—3- 5692x2t— 1584x7-1936 px G—G 7-7 2198x(-3- 3606x"-4- 4505x7"— 1512x—7- 3429 "s a nevezőnek px felemelése folytattatván: a) b) c) d) e) 2198x(—— 3606x" 34—4505x27—1512x—— 3429 mellyekból : 2a—4396; 25b— 7212; 2c—9010; 2d—3024; 2e€— 6858 a:— 4831204; ct—20295025; "—13003236; d2— 2286144; e2—11758041 honnét : 25843308x.—— 25843308x" —25843308x?4- 51686616x?— 51686616x -- 25843308 32807216x" — k -- 98421648x?—.131228864x? 3- 98421648x — 32807216 15851976x — -- 47555928x" — 63407904x? -4- 47555928x? — 15851976x k 4831204x" — — 33818428x: kk -4- 24156020x?— 28987224x- 14493612 . —- -- 24161365x"-4- 11106828x" -- 33181434x-— 10369296x4-11758041 px — — 12358557x"-4-20277264x—- 25351134x7— 8473464x 4-19287745 mellyhez képest fx meghatároztatván: ész fx § egi 7918707xt-4-12992577x" 3- 16243650x7 — 5429369x -4- 12358557 x — — 06407(4)— 0.6407(5) — 0,6407(0) —0,6407(5) — 0,6407(4) Á" SZÁMB. FELS. EGYENL. EGYENES MEGOLDÁSA VALÓS GYÖKEREKB. 403 Nagyobb közelítés végett öt számjegyek" megtartásával tegyük : a) b) c) d) e) 12358x!-3- 20277x 3- 25351x?" — 8473x 4- 19287 mellyekból : 2a— 24716; 25—40554; 2c—50702; 2d—— 16946; 2€—38574 a: —152720164; c1— 642673201; b" —411156729; d2—71791729 ; ee— 371988369 $818665786x— — 818665786x"— 818665786x"——1637331572x? — 1637331572x--818665786 1037732045x"— :k —--313196135x"—4150928180x23-3113196135x — 1037732045 501166332x7—. 3- 1503498996x! — 2004665328x"73- 1503498996x2 — 501166332x k 152720164x"— — 1069041148x!3- 763600820x? — 916320984x — 458160492 éjs —775756651x14-352566952x? 4-1049681203x2 — 326837502x 73- 371988369 px —391548713x:"—- 642431973x"—4—803184411x? — 268460255x -—-611082602 mellyhez képest fx meghatároztatván : X— A 250883260xt --41163569825 --514637171x7 ún — 172014824x -- 391548713 391548713x1-4- 642431973x5-- 803184411x? — 268460255x 3-611082602 honnét: x—0,6407459(7) — 0,6407459(7) — 0,6407459(6) — 0,6407459(6) —0,6407459(6). 404 A MAGYAR TUD. TÁRSASÁG ÉRTEKEZÉSEI. XI. A" SEBESSÉG FOKOZATÁRÓL FOLYÓ VIZEKNÉL , FELVILÁGOSITVA EGY A? DUNÁN MÉRT KERESZTMETZÉS "S ABBAN TALÁLT SEBESSÉGEK ÁLTAL; TOVÁBBÁ A? DUNA? VIZEMESZTÉSÉRŐL KÜLÖNBÖZŐ VIZÁLLÁSOKNÁL. s VÁSÁRHELYI PÁL RT-TÓL. Midőn valamelly folyóviznek, legyen az folyam, folyó, vagy patak, kártékony árhullámitól akár egy termékeny vidéket megóvni, vagy azt a" hajózásra alkalmassá tenni, akár a" vidék" lakóinak érdeke s kivánata szerint erejét megosztani, vagy azt különféle erőmüvek" hajtá- sára használni szándékunk , vizemésztésének ismerete nem csak felette szükséges, de egy a főbb feladatok közóől. A" mint ennek szükségét a vizek" szabályozásával foglalkozók érezni kezdték, egyszersmind azt is átlátták, hogy a" vizemésztés" tu- dására a folyónak, mint már előre ismeretesnek feltett keresztmetszé- sen kivül, árja sebességének is ismeretesnek kell lennie; "s habár a ke- resztmetszések" felvétele semmi lényeges nehézséggel egybekötve nincs is, mindazáltal nagyobb folyók" árjába a sebességek" mérése tetemes fá- radsággal és költséggel járván, a legnagyobb tudósok több század óta iparkodtak a" folyóvizek" természet-szabta törvényét kiismerni, misze- rint azoknak sebességét elméletileg meghatározhassák. Mi csekély vala a siker, Brünnings, Hollandban a vizépités- müvekre főfelügyelő, e" czímü derék munkájában : , Abhandlung über die Geschwindigkeit des fliessenden Wassers" körülményesen és alaposan ki- mutatta, mellyben a" többek közt igy szól: , Galilei helyesen állitotta , i jég j b 4. h j § ge c EZ? 1 Pig: IL. f szó §3 sög 6614. 6(a5 1374 956 ni ; § Hú § 1 : a s a Hi z 5 . 77) 3 1 1! J :! : 1 .! J J 364 2: [7 378 6.098 új Xi ú 1 a z a a . c : 4 v s s s G a7 É 6 1 f A ú , , m 90 ax 9 2J 4 ,. 4 24 3 19 [7 5. 5 d $ x 195. S ü j vé S]. 3 SI sók Goto S tj i ky 5 ej as : 5 : [. : 5 d ] 3 t3 : g S 22 3 tú; 192 s 3 44 Hi 4.544: 4401 bi 3 a 3 vi 649 311 § a ] 4 1 To. l . . ; o 5 s041 v ro hös , zó 4999 § § g 5) 974 $ § § S drog] 45048 § aa ——— Me ——— —— a 4/ 11 7 § 993 ős kő 179468] 4 b sé b ! 4.0 / u, S 40" 8 Ni s all ( 1 14.S / k 160 WZ i a (! : 16473 / / L ( ő d 17 V/ y í 4 4 ú átt lés 263 A" SEBESSÉG" FOKOZATÁRÓL FOLYÓ VIZEKNÉL. 405 hogy az égi testek" forgása" fölfedezésében minden bámulandó távolságuk mellett is kevesebb nehézségekre talált, mintsem a" folyók" mozgásáról tett vizsgálataiban, bár szemeink előtt történjék is az." E" tekintetben különösen Dubuatnak érdemei ismeretesek, elsó lévén, ki e" tárgyat a" természettel legegyezőbb szempontból fogta fel és kifejtette; azonban tudva van, miképen tételei, és származtatásai alkal- mazása, bár tapasztaláson épúlt legyen, igen szükkörű "s gyakorlati ha- szonnal csak rendezett csatornáknál alkalmazható, nagyobb folyóknál pedig kielégítő eredményt épen nem nyújthat. A" sebesség-mérésekkel gyakorlatilag foglalkozó mérnökök csak- hamar átlátták, hogy a folyók" szabálytalansága miatt lehetetlen leend olly közönséges alak" kifejezéséhez jutni, miszerint a" sebességek közvet- leni mérés nélkül bizonyossággal kiszámítathatnának, eldöntött dolog lévén előttök, minél fogva azon feladat, melly a folyó árjának közép sebességét kimutatná, csak az e" végre feltalált sok részben elmés eszkö- zökkel tett mérések után, fejtethetik meg kielégítóleg. Azonban, ha fontolóra veszszük, hogy a! sebességek a kereszt- metszésnek minden pontjaiban különbözők (nézd az ide mellékelt viíz- emésztési metszést) , miszerint azok nem csak a viztűkörtől le a" fenékig, hanem a! viz sodrától mind két part felé is fogynak ; ennél fogva, ha czé- lunk, a" közép sebességet csak némi szorossággal is meghatározni , szám- talanokat kellene mérnünk; e" mérések pedig, a" megkivántató tetemes költségeken kivúl, még azon alkalmatlan körülménynyel is járnak , hogy a munka folytában a vizállás változván, következményeikben nem ugyan- azon egy vizállásnak felelnek meg, pedig ez a conditio, sine gua non ; mert ki kell tudni mutatni, hogy a" talált sebesség minő vizállással jár : e szerint egy olly maxima, melly által e. munka röviditése elérhető , annál kivánatosabb, minél szükségesebb ugyanazon keresztmetszésben különböző vizállásoknál a" sebességet megmérni /s a" tapasztalás által. mi- nél inkább meggyőzóődhetni az iránt, hogy Eytelwein" formulája . bha bla , ED — — : SS vagy ye : cm /h 5 [/ hza valódi b--2h b3a-2h mérésből leszármaztatott eredvényektől lényegesen eltér; — mellynek fő oka különösen azon körülményben rejtezik, hogy a csekélyebb 406 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSET. mennyiségű esetet, a, cí-t kellő szorossággal nem épen határozhatni meg , miben habár csak egy vonal tévedés történjék is, tetemes hibát von maga után. E rövid értekezés főleg egy olly törvényszabály meghatározása körül forog, melly a" sebesség azon fokozatának neveztetik (Geschwin- digkeits-Scala), miszerint azok felülről le a fenékig csökkennek. Eytelweinnak e" formulája szerint c —e (1—0,008h) a felülről aláfelé csökkenő sebességek összehajló egyenes vonalok között határo- zódnak, mindnyájoknak summája pedig trapeziumot képez. Azonban végrehajtott mérések kimutatták, hogy e" tan a termé- szettel nem öszhangzó (mit maga e" formula" szerkesztője is jól tudván, annak használását csak addig ajánlja, míg pontos mérések azt nagyobb tisztaságra hozandják) "s hogy a" csökkenő sebességek" határozója nem egyenes, hánem görbe vonal; minél fogva a" sebességek" fokozatát a görbe vonalok" tanjára vonták. Hennert professor a parabolt, Funk a" logisticát, Nyiry professor az ellypsist alkalmazta. Ezen tételek az Ey- telweinénál sokkal természetszerüebbek, és ha a" valóban tett mérések" eredményeivel kivánt összehangzásban nincsenek, okát abban kell keres- ni, mivel ezen tételeknél a görbe vonal tengelyének fekvése önkénye- sen vétetett fel, mit tenni természetesen kénytelenek valának, mivel ne- kiek akármellyik függőben is csak két elemök vala, ugymint a! viz? szi- nén és a! fenék" közelében mért sebesség, mellyek egy görbének megha- tározására azon feltétel alatt, ha egyszersmind a" görbe" tengelyének fek- vése is tudatik , elegendők. Én" a? sebességek" fokozatának meghatározásában a" közbepótlás módszerét követem, miszerint a" dolog" természeténél fogva mindenik függöben legalább három sebességnek kell adva lenni, alább bebizonyit- ván azt is, hogy az így számolt sébességek" végpontjai parábolba határo- zódnak. Legyen a mélységnek függője ad — w, mellyben az első sebes- ség aa — 4, a viztűúkörhöz közel, a" második bb —B sebesség a" viz- szintól ab—n mélységre, a" harmadik cc — C pedig a —m távolságban mérettek. A" SEBESSÉG FOKOZATÁRÓL FOLYÓ VIZEKNÉL. 407 Legyen továbbá A—B—a és A Ch B; mivel ab—n és ac-——m, a három szögú számok" tanja szerint (nézd Vállas stb.) A—B-3-n4A —-n ( n— 1) ető és A—C—--mA -3-m(ím— 1) erk vagy minthogy A—B—a; A— C€—8 következik : n (n—1) x 1) acsnA 73- gep —T és hú SNS! m (m—1) x E ABY Or sa sit JAN YAN re jztekan hol 4 az első x a második különb- séget (Differenz) jelenti, az elsőből lesz: a x 3) A—-— —(n—1) MESEL és ha A értékét a másodikba he- n - lyettesítjük , lesz : 2 (An — am) 4) x— ————— mn (m—n) Ennél fogva általjában akármelly tetszés szerinti mélységnek megfelelő sebesség 5) XSZAZÁVJCt (t 54) 7 A" meder, dd fenekén a" sebesség 6) W—A—Aw—w (w—1) És és . mivel. minden . sebessé- gek summája ez: ZS 5. TV 7) S5—4A (w3-1) — w (w--1) Ta — w (w 4-1) GETOK Áá zép sebességnek kifejtett egyenlitése következő : 408 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG ÉRTEKEZÉSEI. wa x 87 VIA ht w (w— 1) ú A" sebességek bár minő mélységben méressenek is, könnyű át- látni, hogy a" közép sebesség" kitalálására, melly itt tulajdonképen a kérdés" veleje, előbb a A és x becseit a 3. és 4-dik formulákból kell kifejteni. Legyen szabad a mondottakat egy két példával felvilágositani. A" I. fig. a" 20-dik függő A — 3,2988 B—29401 C— 22958 innen A—B—a—03587, A —C—8—1,0030 n— 19, m— 33, a 4-ik formula szerint 2 (18.1,0030—33.0,3587 ; -z pék SOROS ge 358] — 000139 és a 3-ból lesz 33.18.15 0,3587 xX EA zetek él — —— — — 17 — §ú— 000811; a 20-ik jegyű függő- 18 2 ben a közép sebesség, vagy ZA x V — 32988 — 365 —— — 36,5.35,5 —— 36,5.0,00811 36,5.35,5.0,00139 S GYÖTT SSE ERZEST A SRE SET 2 6 — 2,8503 A" fenn kijelelt profil függőjében valóban végbevitt mérések 28587" közép sebességet adnak; honnan a" különbség — 0,0084. Ekképen a! közép sebességek mindenik függőben számítattak; a közbepótlás-mód szerint kiszámított közép sebességeknek. (nézd az átné- zési táblákat) a" mértekból kiszámítottakkali jó egyezése mutatja, hogy az a közép sebességek" kitalálására itt előadott mód a gyakorlatban hasz- nálható. Itt meg kell jegyeznem, hogy a sebességek" táblájában a" fenék- sebességek az I. oszlopban csupán a közbepótlás tanja szerint határoz- tathattak meg; mert mint tudva van, a" fenéksebességek gyakorlatilag a hozzá nem férhetés miatt szorósan meg nem mérettethetnek. A" SEBESSÉG FOKOZATÁRÓL FOLYÓ VIZEKNÉL. 409 Ez ide mellékelt sebességmetszést, mellyben a" sebességmérések Woltmami vizmérőjével (Woltmann s hydrometischer Flügel) tétettek , a Duna - térmérési igazgató mérnök közlötte. Hátra van még bebizonyítani, hogy a" sebességeket határozó pontok az előadott számitás szerint parábolban feküsznek. Erre nézve a közönséges formulából x x — A — ta — t(t—1) íj keressük ki a" t-nek azon értékét, melly az x-et a" legnagyobb értékre emeli, mellyet külzeléssel találunk meg x MS KGN A SZÉ a dx Xx y £ ES sa KNe e s ÜLNIE dt 2 1 ÉS t — — — — , mivel azonban 2 0.8 té x Ti — — x, következik, hogy x akkor bir legnagyobb értékkel, ha a fenebbi alakban t helyett 1 A Sz érték tétetik, minél fogva egy rövid elrendezés után lesz § x MS VN s A 8.2 slllámel c egés —VY — ez FEST 3 ata 2x tj 2 p ZA bú A X —A — v — — — — —, 2x 8 2 Továbbá, ha az V. formulában x — 0 akkor TNLE tát TVeleets gőze r. ZETT illó kifejtés és elrendezés után VAS 1 E OFESÉTET ST TT ELEAZBE TT jieead sgizésjstnáőt kezett ZÁ 1 x P st AES Ig MT. TT /ÉVK. VE 2 52 410 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEI. e" szerint Va -- ae — Ve, és A ÖS tjetmigyll tea: :sögyfertettjaszéstíáánt ele Vb L ésl st I Ta — 3- —(2—— 2 Xx 56 2 8; x2 2 vagy is fi azek 2 A 1 Mi , ú ÚGS ze W?A ÉS ss s] a it jegyek arrra mutatnak, hogy 3 pie $ YV-nek mind két oldalról egy nagyságu rendesek (Ordinaten) felel- nek meg. Ha már Yr, YV cs ra, Ve ismeretesek, azon esetben, ha az Ya, b, c, d, e, parábol ive, ezen aránynak állnia kell Yr : YV — (ra)? : (Ve)? —t? : (t 4-t")? vagy ha értékei helyettesítetnek VÖSSE BG VAS A XX ZÉBS — 3 — — — : A 3 — 4 — — — 905 8 2 P.J 6 s b 4 1 ZS 2A 1 ZEN - (4-9) B (2 d Xx Xx se 4 1 VAS JAS 2A VAN A 1 —— — — — kllsi ee ak —S 4 2. 5.es X 5.6 x 4 ezen arányból következik ASZ VES 1 2A VAS VAS 1 XA Xx 4 X x3 57e 4 NN? A szekták VAN A x — — — — — A 3 — — — 34 — 4 "égg 2 8 2x 2 8 ; és ha mind a" két tagban a" nevezőt — - el sokszorozzuk , lesz : X NN MESS 1 2A A? VAS 4 s S éggese pú Sz —ajhasz saznbas ala x3 X 4 x 3 égi x 4 N2 A FE 2A TAI A 17 a 797 € JÉ H-T "1 TEös mt ETT gu "Eng 5. ég x 4 Xx X Xx 4 mind a két tag — 1; tehát a! felvétel helyes. A" SEBESSÉG FOKOZATÁRÓL FOLYÓ VIZEKNÉL. 411 A" fennebb említett módon számítattak a" lajstromban kijegyzett közép sebességek, "s a" mint láthatni, a" mérés szerinti közép sebessé- gekkel gyakorlati szigoruságig megegyeznek. Ha theoreticai szigorusággal kivánnók azokat leszármaztatni , ak- kor a" parábolnak aa dd szelvénye" udvarát kellene kiszámolnunk , melly az ad—m magasságávál elosztatván, adná a" valóságos közép sebességet. Ezen hosszasabb módot azonban annyival inkább mellőzhetjük, minél bizonyosabb, hogy a parábol szerinti értéket annál jobban megköze- lithetjük, minél kisebb egységet veszünk fel a: mélységek" kifejezésére ; mi pedig egyenesen önkényünktóől függ. Én p. 0. lábakban tevém ki az il- lető mélységeket, de ha lábak helyett hüvelykek tétetnek, a" vég ered- mény tökéletesebb lesz, számosb oldalú polygonumra változván által az abcd kerület. Ezen lajstromok" szerkesztésénél alapjául három különböző víz- állás van felvéve u. m. azon vizállás, mikor a budai vizmérték 137/— 1" —0" másik midón 5/——77—0" mutat, harmadik midőn a. Duna" sebes- sége épen zerus vagy semmi lenne, azaz: midőn a folyam egészen ela- padna, ugy hogy legkevesebb vizet sem emésztene; a" keresztmetszés közép sebessége tudniillik a" vizállásnak alábbszállásával csökken, "s igy képzelhető egy pont, mellynél a! sebesség, "s igy a vizemésztés is 0-vá válnék, ha a viz tűkre azon pontra alájutna. Ezen 8- sebességű vizállást valamelly keresztmetszésben csak ugy határozhatjuk meg, ha a folyónak hosszmetszését ismerjük, hogy abból a fenéknek legfölemelkedettebb része a keresztmetszésen alúl kivehető legyen. A" jelen esetben az a Kopaszi zátonynál, vagy a" Csepel" szigete orránál van, hol a!" folyó feneke az ab (II. fig.) vonallal egy vizirányban van, "s ez itt a! 0 pont. j Azon lehető ellenvetésre, hogy az ab vonalnak szorosb meghatá- rozása gyakorlati nehezségekkel járó, az a megjegyzésem, hogy a!" va- lóságtól néhány lábbali eltérés, igen csekély befolyással van a" számolás" eredvényére; miról figyelmesb megfontolás után meggyőződhetünk. A" 10/—0/7—0"" mérteken álló vizállás számítási alapul azért nem vétetett, merta" 13/—1", és 5/—7" mutató vizállások között lévén, e három közti különbség csekély lenne, ez okból a" számitásban inkább Légy 412 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG ÉRTEKEZÉSEI. olly czélból használtatott, miszerint kitünjék az, hogy e módszer gyakorlati szoros egyzése valósulva van. Az első táblában, mint a" keresztmetszésben is látható, minden függőben három láb mélységenkint megmérettek a" sebességek, mely- lyekből a" tudva lévő mód szerint közép sebességek vétettek, a" kiszá- mított közép sebességek pedig a" fentebb kifejtett formulából közbepótlás által származtak, s az utolsó rovat mutatja a" kettő közti igen csekély különbséget. Itt meg kell jegyezni, hogy az 5"—7" vizállás, mellyen a" ke- resztmetszésben a" sebességek mérettek, a" mérés folytában apadott, ugy hogy annak végzetével 17—0/7—""-1lal csekélyebb lett; vissza kellett tehát a, mérést és számítást a kezdő vizállásra vinni, és ez a II. táblá- nak eredete. Ugyan is a" 10" láb magas vizállásnál, mint a keresztmet- szésből látható, az 5. és 17-dik függőkben veres szinnel kijelelt sebessé- gek megmérettek, a! többi függők" sebességei pedig egyszerű inductiok szerint származtattak le , mellyekból a" magasságok és sebességek" arány- ba tétéle által közelítőleg az 5——7" vizállásra a. közép sebességek visz- számítattak, mellyek ismételt közelítő számítással még nagyobb szo- rossággal határoztatnának meg, mit mindazáltal az okból mellőzhetőnek véltem, mert czélom és szándékom egy keresztmetszésben a sebessé- geknek a" legnagyobb gyakorlati szigorusággal leendő megméretésök után e" tárgyat nagyobb világosságra hozni. Ezen táblában megjelenik a" vizemésztések" rovata is, mi ezen formula szerint 2—b [v (2T3-t)- w (2t3-T)] számítatott ki, mellyben T az egyik függóőbeni mélységet; w az annak megfelelő sebességét jelenti, t a" közelebbi függőben a" mélységet , v an- nak megfelelő sebességét, s mind ezek lábakban, b pedig a" két függő közti távolságot teszi ölekben, azért mert különben a formulában annak szerkezete szerint 6-tal elosztva kellene megjelennie, melly a" lábakban kitett távolságot ismét ölekre viszi vissza. A" harmadik táblában a" közép sebességek, mint fölebb emlitve van, inkább ellenőrküdés kedvéért számítattak, minő eredvénynyel ? e következő összehasonlitás kimutatja. a Mg POBAÁNONK Dmyteán " ! 4 A A EVT VAL Asááta eegt ZÜTRTEKEKEEútKlltlltltltktlltltlttltttltlllkltttttkttltlt éa attó lá ae LÉN azza B azattáká GABON A SEBESSÉG FOKOZATÁRÓL FOLYÓ VIZEKNÉL. 413 A" 10" lábas vizállása keresztmetszésben az 5. és 17-dik függők- ben tapasztalt és mért sebességekből inductio" utján kitalált közép se- besség —3,6259 , a közbepótlás" módja szerint pedig tészen 3,66021; kü- lönbség — 00362; mi a" keresztmetszés" vizemésztését — — részkü- ks 29 ) lönbséggel adja. A" IV. tábla, szerkezetében, a" harmadikhoz hasonló. A" keresztmetszésben csillaggal kijelelt sebességek azokat mutat- ják, mellyek a" köbepótlás" módszerénél alapúl vétettek. Az V. táblában a Dunának lábankint nevekedő vizállásainál levő emésztései adatnak elő, mellyekből látni való, hogy a" Duna a" budai vizmérték szerint a" legkisebb vagy zerus vizállással minden másod percz- ben 22167 köblábat; 5 láb vizállásnál 50,136 köblábat, 10 lábnál 95432 köblábat, és a" nyári legnagyobb vagy 18 lábnyi magas viznél 215250 köblábat emészt meg. Figyelmeztetés? okáért nem tartom érdektelennek megemlítni, hogy a Duna, melly bár olly töméntelen .vizet látszik megemészteni , 97/—- 10" lábas vagy közép állásában minden másod perczi emésztésére kerek számmal 90000 köb lábat véve, egy olly gödröt, mellynek üre- gét valamelly mindenható kéz egy köb mérföldnyire vájná, csak öt év alatt lenne képes betölteni. Az itt következő példa kimutatja azon utat és módot, miszerint az V. táblában a" vizemésztések számítattak. Nevezzük 13"— 1" vízállásnál az egész keresztmetszés (lásd j ÉT fig.) közép sebességét A-nak, . ugyanaz értelemben 5/—7" vízállás közép sebességét B-nek, C pedig a fenn kimondott nézet szerint azon 0 sebes- séget jelentse, mikor a Dunának épen semmi viízemésztése nincs, ezek szerint A—4,58678 B—2,50816 —z0,00000 A—B—a—2,07862 A—C—8—4,58678 414 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG ÉRTEKEZÉSEI. n—7T,5 láb, melly a" 13—1" és 5——7" vízállások különbségét je- lenti, minek a" B sebesség felel meg. m—24,5 láb, melly a" (13"—1") és (11—5") vízállás közti különb- ség; ennek a C€—0 sebesség felel meg, innen m—n7—1T A" közép sebességnek fenn a!" 6 szám alatt kifejtett formulája xX (r—A—Adw—w(w—1) d szÚ mellyben a" 3. és 4-ik szám alatt a E sat AZ — —(n—1)— , és n 2 -— árként ; ezeknél fogva mn (m—n 198—0,6615078 19n—0 8750613 178$n—1,5365691 $n—34,4003 1ga—0,3177751 19m—1,3891661 l3gam—1,7069412 am—50,9262 $n—am —— 16,5254 2(8a—am) —— 33,0508 lgm— 1,3891661 Ign— 0,8750613 1g(m—n) — 1,2304489 lgmn(m—n) — 3,.4946763 132(én—am) — 1,5191821 2 ($n—am) ; B ( en] 1 — — 0,0245058—2 mn (m—n) x— —0,0105804 , 1g2 — 0,3010300 x 187 —— 0,7234758—3 lga— 0,3177751 4 SEBESSÉG FOKOZATÁRÓL FOLYÓ VIZEK NÉL 415 1g91—0,8750613 lg — 04427138—1 n a — — 0,277149 n lg(n—1) —0,8129134 x Ig, —05363892—2 x (n—1) ra — 0034386 a x — — (n—1) — szAs-0311535 n 2 b. § s 199 —04935069—1 ; az ha és A értékei ki lévén fejtve, a formulában w jelenti a 13——1" lábas vízállást, innen Ig w —1,11867173 Ig A w5 0 6102242 A WS 40759 lg w— 1,1167173 lg(w--1) — 1,0821857 xX lg IN — 0,7234758 X lg w (w— 1) E zs 09223788—1 xX w(w—1) ga s0 83633 A —4,58678 Xx w (w—1) Ag zs 033633 542311 A w — 4,07590 c — 1,34721 416 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG ÉRTEKEZÉSBEI. XII. ZSIGMOND KIRÁLYUNK? ADOMÁNYLEVELE S PECSÉTE MCCCCXXXV-BŐL. KÖZLI LUCZENBACHER JÁNOS R. T. Conmissio propria domini Imperatoris. Nos Sigismundus dei gracia Romanorum Imperator , semper Au- gustus, ac Hungarie Bohemie Dalmacie Croacie etc Rex, Memorie com- mendamus, tenore presencium significantes, guibus expedit vniuersis , Auod licet nos, cui interest, cunctis suis fidelibus Subditis, sinum di- lectionis pandere, et ipsos, suis preclaris meritis suadentibus Regalis remuneracionis , condigno dono insigniri, Imperiali et Regali perspicua contemplacione sagaciter permetitis, et in animo nostro recensitis, ex- imys multipharys preclaris fidelitatibus, et in numeris fidelium obsegui- orum, sinceris meritis, ac vberrimis laudedignis fidelibus seruicys, $pe- ctabilis et Magnifici Hermanni Comitis Cilie, Regnigue nostri Sclauonie Bani, Soceri nostri carissimi!"), per ipsum sacro Regio dyademati , et per conseguens Serenissimis Principibus primarie, videlicet domino Lo- dowico Regi, percaro patri et Socero "), ac demum dominabus Elizabeth ) Zsigmond e II. Czilei Hermann" Borbála leányával 1406. elején kelt egybe, "s ez ipának halálát, oklevelünk szerint nem tehetjük Engel után 1434. évre. (Ge- schichte des Ungrischen Reichs. Wien, 1813. 8. I. 215.) 2) I. Lajost atyjának és ipának nevezi; mert 1377 óta, mint leányának a" hét éves Máriának kilencz éves jegyese, udvarában nevelteték. S GNENEKELaBS ZSIGMOND KIRÁLYUNK" ADOMÁNYLEVELE ÉS PECSÉTE. 417 matri, et Marie conthorali, nostris carissimis, felicium recordacionum , olim dicti Regni Hungarie Reginis, vsgue exterminium vite eorumdem , postremogue domino ammiculante (így) nobis regimen et solium dicti Re- gni Hungarie, cum ingenti solita sollempnitate gloriose enactis et ade- ptis, in plerisgue nostris, et prefati Regni nostri, arduis agendis et va- lidis expedicionibus , prosperis scilicet et aduersis, sub dinersitate loco- rum et temporum , presertim vero disturbiorum Regni nostri Jubente Altissimo sedatorum temporibus, guibus nonnulli prelati Barones, Pro- ceres et Nobiles Regni nostri ingrati et immemores beneficiorum a celsitu- dine nostra largiflue perceptorum rebellionis calcaneo ducti, ymo spiri- tu proteruie seducti, se a sinu clemencie nostre auertere, et inito frau- dulento consilio, nostri culminis personam Regali dyademate insignitam , a Regni solio deicere, et alium sibi Regem eligere attemptabant, Idem Comes Hermannus, Socer noster carissimus, mentem suam ad viam di- rigens rectitudinis , imitansgue tramitem Justicie, alys fidelibus prela- tis et Baronibus nostris se iungendo, et cum eisdem, prenotatis nostris emulis et rebellibus viriliter et laudabiliter opponendo, Juxta cordis no- stri nutum, et nostre voluntatis libitum, ac honoris nostri excelsum in- ecrementum, cum suprema diligencia, et sollicitudine indefessa, laudabi- liter exhibitis et inpensis, in aligualis eorumdem seruiciorum suorum recompensacionis, gratum beneficium, et condignam remuneracionem , districtum nostrum Zagorje in Comitatu Varasdieuxsi situatum, nec- non Castra nostra infranominanda in eodem districtu Zagorie exi- stencia, videlicet Corpona . Laber . Oztercz . Belecz . Trakenstayn , Lepaglawa . Koztel . Chazar "). — Verbowecz . et Vyunycze vocata, ac Ciuitatem Varasd appellatam, cum eius pertinencys, Item Kammeni- cza cum Castello in eadem habito, ac villas vtramgue Tarnowcz, simulcum ceteris, Opidis, possessionibus, villis, predys Sessionibus, populosis et habitatoribus destitutis, Tenutis Tributis, et guibusuis vtilitatibus et pertinencys, ad prenominatum districtum Zagorie, ac antedicta Castra, et Ciuitatem spectantibus, eidem Comiti Hermanw- no, atgue Bano Socero nostro, pro premissis suis seruitys, et ) Ez azért nevezetes, mert a" hajdan hatalmas chazar népnek nevét állítja elő. NISÜT OT GV Ke VT. 02 53 418 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG ÉRTEKEZÉSEI. per eum, suis heredibus et posteritatibus , masculini sexus dumtaxat vni- uersis, vigore aliarum literarum nostrarum exinde confectarum imperpe- tuum donasse et contulisse dinoscamur, volumus tamen , et presencium tenore decernimus seriose, vt nullus ex ipsis heredibus, prefati Comi- tis Hermauni, eorumdemgue heredum suorum successoribus et supersti- tibus ex prefatis districtu Zagorie necnon Castris, ac ciuitate, Opidis- gue, ac possessionibus, villis et guibuscungue tenutis et pertinencys eo- rumdem et ipsarum, tamdiu, donec et guousgue, ipse Comes Herman- nus vita mundiali perfruetur, ab ipso diuisionem petere, ac reguirere , et optinere, attemptare, aut se de eisdem, in aligua eorum et ipsarum parte intromittere , vel ipsum in eisdem guoguomodo inguietare, et gua- litercungue perturbare possint et presumant modo gualicungue, guos et nos Inhibemus, ne ydem Ipsum Comitem Hermannum, Socerum no- strum, vita vtprefertur sibi comite, in premissis districtu et Castris, Ci- uitategue, et cunctis prescriptis pertinencys eorum , et ipsius inguietare impedire et perturbare molestaregue presumant negue possint guouismo- do, harum nostrarum literarum, nouwo duplici autentico Sigillo nostro go vt Rex Hungarie vtimur, in pendenti conmunitarum vigore et testi- monio mediante, Datum Tirnauie, Sabbato proximo, post festum, pre- ciosissimi Corporis Christi"), Anno eiusdem, /Millesimo guadringentesi- mo Tricesimoguinto, Regnorum nostrorum Anno Hingarie etc guadra- gesimo nono, Romanorum vigesimoguinto , Bohemie guintodecimo , Im- pery vero Tercio?). Iróhártyán hitelesen kelt eredeti példányból, mellynek alúl fel- hajtott hártya" hasadékaiból fekete és zöld selyemról függő kettós pe- cséte az ide mellékelt kőnyomatban híven adatik elő. E" gyönyörű pe- csétnek előlapi körirata nagyobb körben: SIGISMVNDVS : DEI : GRACIA ROMANORVM : IMPERATOR : SEMPER AVGVSTVS : AC hVNGARIE : BOhEMIE : DALMACIE : CROACIE ") Azaz jun. 18-kán. 7?) Zsigmond" országlásának évsora. A" m. t. társ. Évkönyv. II. 42—60. olvasható. I , Tabla s M.T.T.EVK.WI 4. Vö a TT. adá . a a 94 § 4 a Szüt áll 92 8 3 NH. Tábla M.ET.EVK, VI. Nyarnt. Walzei . Pesten. ZSIGMOND KIRÁLYUNK ADOMÁNYLEVELE ÉS PECSÉTE. 419 kisebb körben: RAME : SERVIE : GALICIE : LODOMERIE : COMAnIE : BVLGARIE : 8 (ue) REX : ET : LVCEMBVRGEnSIS hERES . kepnyormata pedig imez: Zsigmond birodalmi koronával ékes i fővel és palástosan császári székben ülve, jobb- jában hosszú kettős kereszt, baljában keresz- tes birodalmi vagy világgömb (orbis terrarum vel imperii) , lábai alatt cseh oroszlán, mint a" leggyőzött hussíták" jelképe, mellynek mozgal- mai fölött a nyílt szárnyú császári sasnak fejei őrködnek ; jobbról: két fejű sas, mint a! csá- szárságnak állandó czímere; fekmentesen csi- kolt magyarországi paizs oszlop fölött, és a dalmátországi három koronás fej; balról: ma- gyarországi kettós kereszt; oszlopra támasz- tott cseh — és ez alatt a luxemburgi oroszlán fekmentesen csikolt paizson váltják fel egymást. A" cseh oroszlánra figyelő sasnak nyilt szárnyai" végén , mindkét oldalról a Zsigmond által 1408. évben alapított sárkány lovagrend" diszjele tű- nik elő ?). Hátlapi körtirata ez: § (igillum) : SECV(nj)DVM : SIGISMVNDI : DEI : GRA (tia) ROMANORVM : IMPERA- TORIS : SEMPER : AVGVSTI AC : hVN- GARIE : ET ALIORVM : REGNORVM : RE- GIS : IN ALIO PARI : SIGILLI : EXPRES- SATORVM . kepnyomata pedig ez: közepett magyarországi kettős ke- reszt hármas halom fölött; e" körül nyílt szár- nyú angyalokkal és lombozatokkal ékes hat fél- 9) Acta litteraria Musei nationalis Hungarici. Budae, 1818. 4. pag. 467. BE 420 A. MAGYAR TUD. TÁRSASÁG ÉRTEKEZÉSEI. körbe foglalt külön paizsokon szintazon czime- rek fordulnak elő, mellyek az előlapon más renddel és kisebb paizsokon állanak. A" ki Zsigmondnak Pray" munkájában ") látható 1432. évi pecsé- tét az itt leirt példánynyal összehasonlítja, az alig fogja gyanithatni , hogy mindkettő azonegy pecsét. 1) Georgii Pray: Nyntagma Historicum de Sigillis. Budae, 1805. 4. Tab. XIV. fig. 1. V. ISTVÁN SVÉD HÁBORÚJÁRÓL. 421 XIII. V. ISTVÁNNAK , MINT IFJABBIK MAGYAR KIRÁLYNAK IV. BÉLA" KORABELI SVÉD HÁBORÚJÁRÓL. WALTHERR LÁSZLÓ LT-TÓL. d. §. Pray György volt legelső, ki V. Istvánnak, mint még ifjabbik magyar királynak, bizonyos, 1268. évi oklevelére támaszkodva, hirde- té Istvánnak a" svédek ellen viselt háborúját; és azon gyanúját törekvék hitelessé tenni: hogy a magyarok véreiknek tartották a" finneket, "s az ezektól elszakadott lappokat. következendő : 2. VII. §. Nem lehet itt a lappok" ez utobbi vándorlásáról rég támadt véleményemet nem nyilvánítani ; mellyre mit lehessen adni, mások" itéletétől fog függni. Nagy Ladolaust megelőzte Wal- demár svéd király" kora, pontban öszveüt a 1V. Béla, és fia V. Ist- ván közötti villongásokkal. Tudjuk, hogy Isíván, ki atyjától Erdélyt Ms "ET ÉVK. WE 2. Ezt tárgyazó értekezésének tartalma e" §. §. VII. Non possum autem non meam de postrema hac Lapponum migratione suspicionem, guae mihi dudum oborta est, hoc loco aperire, cui guantum sit tribuendum, in alio- rum arbitratu erit. Tempora Waldemari Sveciae re- gis, gui ante Magnum Ladolaum erat, cum dissidiis guae inter Belam IV. et Stephanum V. ejus Filium inter- cesserant, ad amussim congruunt. 54 422 mint magáét, és Magyarország egy részét nyeré kormánya alá: ez idő- ben élt Magyarország ifjabbik kirá- lya, és Erdély" fejedelme" czimével. Hogy István nem egyedűl hazafiak- ból, hanem külföldiekból alakított hadakat is táplált: beszélik az okle- velek; és hogy az oroszokból is, kikhez atyja példájára gyakori kö- vetségeket utasíta, nem kevesek voltak zsoldjában : bizonyos vagyok az azokra árasztott bőkezű adako- zásaiból. Levele bizonyítja, hogy ez idő körül háborút viselt vezéri által a svédekkel. Ide iktatom leve- lének azon részét, melly fókép ide illik.—István, Isten kegyelméből Ma- gyarország ifjabbik királya, Erdély" fejedelme, és kunok" ura jelen so- rainkba tekintő Krisztus" minden hi- vének üdvezletet a. mindenek" üd- vözitójében. Habár mindenki iránt bőkezűnek kell is a királyi kegyes- ségnek lennie, de mégis azokat, kiknek ismert jámborsága, mind szerencsében, mind viszontagsá- gokban dicsőitetett: bővebb jótéte- ményben tartozik részesiteni; hogy mások , ezek" példáitól serkentetve, jobban hevűljenek húséges tettekre. Annál fogva, mindenek" tudására kivánjuk juttatni, hogy megtekint- vén Szeuxdrini Ványi Sándor kedve- sünknek, és hivünknek húségét, 2 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG ÉRTEKEZÉSEI. Constat nostris, Stephanum his tem- poribus titulum junioris Hungariae regis, ac Ducis Transilvaniae , guam veluti suam portionem cum non pau- cis Hungariae ditionibus a patre cu- randam acceperat, gessisse: hunc aluisse exercitum non modo ex do- mesticis, sed externis guogue con- flatum diplomata loguuntur, ac sin- gillatíim Russorum non paucos, ad guos exempla patris crebras lega- tiones mittebat0, sub eo stipendia meruisse, ex largitionibus guas am- plissimas in eos fecerat, exploratum habeo. Ejusdem litterae circa hoc tempus bellum cum Svecis Stepha- num per legatos gessisse testantur. Subjicio earum partem, guae huc Stephanus Dei m) inprimis attinet ! gratia junior Rex Hungariae, Dux Transilvaniae, et Dominus Cuma- norum , Christi fidelibus Ppraesentem paginam inspecturis sa- omnibus lutem in omnium Salvatore. Licet regia pietas manum munificam debe- at porrigere universis, illos tamen, guorum experta probitas laudata est in prosperis, et adversis, prosegui debet munificentia largiori, ut alii, eorum evemplis , invitati, ad fideli- tatis opera fortius accendantur. Pro- inde ad universorum notiítiam — — volumus pervenire, guod attendentes fidelitates , et servitiorum merita di- ; 4v. ISTVÁN" SVÉD HÁBORÚJÁRÓL. és szolgálati érdemeit, mellyeket — — irántunk , gyermekségétől fogva szüntelen házunkban szolgálván , és a" szerencse" más eseteiben magát érettünk feláldozván, elszántan és dicséretesen kitűntetett; és hogy di- cséretre méltó némelly szolgálatait különösen is kifejezzük: a" csehek" királya ellen Korona (talán csak nem Brassó !) mellett volt köz harczunk- ban , és bennünket ellenségeink be- kerítettek " volna : hadakozott, gyalogul maradván az ütközetben. Továbbá: Olmucsz vára alatt, férfiasan és hatalmasul visel- ó dicsóségesen te magát hadi seregünkben, hol öt halálos sebet kapott, keze" megég- tével, országunk "s koronánk" hasz- náért. FE" felett, midőn hadi sere- günket Svédországba küldöttük vol- na, Sándor minden mások előtt öszveszedett sokaságával, merészen behatott a svédek hadi rendébe, és maga ss övéi nem kevés vérök?" om- lásával , . ohajtottuk : győzedelmet aratott stb stb. Költ a mi kedve- sünknek és hivünknek Péter mester udvari alkancellárunknak keze ál- tal, az úr" megtestesülése MCCLX- VIII. évében. Eddig az oklevél. Mi dolga volt Istvánnak a" svédekkel? melly helyen? mi okból? megval- lom: sehol ott fel nem találtam. Minthogy tehát a" többi okleveleiből 423 lecti, et fidelis nostri Alerandri Va- nyi deScendrino, guae et guas — — nobis a temporibus infantiae suae in domo nostra jugiter famulando, et in aliis casibus fortunae se pro nobis ewponeudo , laudabiíliter exvhibuit, et devote: et ut guaedam servitia ejus- dem laudedigna in specie evprima- mus , in bello nostro generali jurta coronam, guod habuimus cum rege Boemorum " et hostes nostri nos circumdedissent, idem gloriose di- micavit, pedes in ipso confflictu re- manendo. . Ceterum sub castro Ol- mutz in nostro evercitu viriliter se habuit, et potenter, ubi guingue vul- nera lethifera in se evcepít, manu adusta pro regni utilitate, et coro- nae. Fraeterea cum evercitum no- síérum in Sveciam misissemus, ipse Alexander ante omnes alios collecta sua multitudine, intrepidus aciem Svecorum penetravit, et non cum minima effusione sui sanguinis, et su- orum victoriam habuit nobis adopta- tam etc. etc. Datum per manus Ma- gistri Petri dilecti , et fidelis nostri, aulae nostrae vice Cancellarii, an- no ab incarnatione Domini MCCLX- VIII. Hactenus litterae. Ouid rei Stephano cum Svecis, et guo loco, guave de causa fuerit, fateor, me nuspiam reperisse. Itague guoniam ex religuis ejus diplomatibus constat, 54" 424 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG ÉRTEKEZÉSEI nyilván való, hogy sok orosz kö- vette seregét, gyanúm támadott: István vezérek alatt küldött hada- kat a" svédek ellen a lappok miatt, kiket Waldemár épen e" korban tá- mada meg fegyvereivel. A" lappok miatt? kiket olly nagy köz választ el tólünk: igen is; és egész Svéd- országba? nem ugyan abba, melly túl van a" Balthi-tengeren, hanem Finnország azon részébe, mellyet a" lappok elválásuk után elfoglal- tak; micsoda tartományokon ke- resztül? ámbár ezeket kijelelni ké- pes nem vagyok , úgy vélem mégis : Oroszországon, mellybe különben is követeket küldözgetett. Talán nem hibázok, ha hiszem: az oro- szok" segitségére mentek a" magya- rok a lappok miatt, kik őket szin- te, mint a" svédek , meg akarák hó- ditani; és igy könnyen meg eshe- tett, hogy a finnekben és lappok- ban földieiket tanulák becsülni ma- gyaraink. Nem is csalóka ezen okos- kodás. Mert Isteán könnyen kitud- hatta az oroszoktól: mi nemzetbe- liek a" lappok? "s mi lábon áll ü- gyök? és a svédek" legyőzésével , valamennyire bátorságosíthatta óket Waldemár" ereje s megrohanása el- len; mignem nagy Ladulaus alatt, mintegy MCCLX XII év táján — mint Scheffer irja — a birkarlóktól , nem multos Russorum ejus partes secta- tos esse, rimam mihi videbam ape- riri ad suspicandum , copias per Le- gatos a Stephano adversus Svecos Lapponum causa missas fuisse, gui plane id temporis a Waldemaro re- gearmis tentabantur. Lapponum cau- sa, gui tanto terrarum spatio a n0- bis sejuncti? ita inguam: etin $ve- ciam usgue ? non illam guidem, guae trans Balthicum est, sed in eam Finn- landiae partem , guam Lappones ab sua secessione occuparunt: per guas terras? etsi has designare potis non sim, opinor tamen per Russiam , in guam ceteróguin Legationes missi- tabat. Forte non aberrem a vero , si Hungaros Russis auxilio venisse pro- pter Lappones divinem , guos Russi non minus , guam Sveci in suam di- tionem redigere conati fuerint, at- gue hunc in modum evenire nullo negotio potuisse, ut nostri popula- res suos in Finnlandia, et Lapponia colere non ignorarint. Nec deest con- jecturae verisimilitudo. Nam et fa- cile a Russis intelligere Stephanus poterat, cuius gentis Lappones, et guo loco eorum res essent, et obten- ta ex Svecis victoria, illos e Walde- mari viribus et inpetu tantisper se- curos reddere, guoad sub Magno La- dulao circiter annum MCCLXXII. ut Schefferus scribit ", Birkarlorum non V. ISTVÁN SVÉD HÁBORÚJÁRÓL. annyira hatalommal , mint csalárd- sággal, rész szerint meghódítattak, rész szerint helyökbóől kitolattak. Hogy ekkor segitséget Magyarország- ból nem nyertek, úgy látszhatik : István utódjának, kun Lászlónak ifjúsága, és a belső zenebonák vol- tak okai. Megerósít engem véleke- désemben Béla" példája, ki neszt kapván a" bolgároktól: fürkészteté a rokon népeket, "s meg is találá; Hollós Mátyás is, mint máskor em- lítetett, a lengyelektől — igy ma- . gyarázom Bonfin" sarmatáit — érte- sítetvén : nagy szorgalommal, és sok költséggel igyekezett óket Magyar- országba édesgetni. Elhiszem: u- gyanaz történhetett Istvánnal a" lap- pok" tekintetében. Ha ki ezt álom- beli látásomnak tartaná, nem ellen- zem. Reám nézve elég volt: gyanu- mat, habár silány lenne is az, ki- fejtenem; másoké az itélet annak értékéről. Egyébiránt hogy az ok- levél másába nem csúszott hiba: azon férfiú tekintete javasolja, ki aztaz eredetivel megegyeztetésmely- lyet annál nagyobb figyelemben kell tartanunk , minél kevesebbet kétel- kedhetnénk, hogy azon ember, ki a felséghez hittel köteles, midőn a nemesi kiváltságot fürkészné — mert a hitelest akkor látta, és kém- lelgette — esküvel pecsételt hitét 425 tam potentia, guam fraude partim sub jugum missi, partim ex suis se- dibus migrare coacti essent. (uin il- lis rursus subsidium ex Hungaria al- latum sit, et adolescentia Ladislai chuni , gui Stephano interea succes- serat, et domesticae dissensiones in causa fuisse videri possunt. Firmat me in hac suspicione exemplum Be- lae, gui accepto a Bulgaris indicio in popúlares inguiri jussit, reperit- gue, et Mathiam Corvinum a Polo- nis , ita Bonfinii Sarmatas interpre- tor, edoctum, magna industria, et multis sumptibus egisse, ut eos in regnum Hungariae pelliceret, alias memoratum est. Idem Stephano de Lapponibus evenire potuisse, mihi persuadeo. Ruod si guis haec me per somnum vidisse arbitretur, nihil contra pugnabo. Mihi satis fuit sus- picionem, etsi tenuem, depromere ; aliorum erit, guid illi tribuendum putent, apud animum suum ut con- stituant. . Ceterum in Copiam diplo- matis errorem non irrepsisse , viri , gui id cum originali contendit, au- ctoritas suadet, guae tanto major nobis esse debet, guanto minus ho- minem , "gui Augustae nostrac §Sa- cramento obstrictus est, in Nobili- tatis praerogativas inguirentem, nam hac occasione autenticum vidit, et serutatus est, fidem jurejurando li- 426 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG ÉRTEKEZÉSEI. megszegte volna. Ime hadi sereg pedig Istvántól a" svédek ellen kül- detett ; nyert győzedelem által, Wal- demárnak a" lappok elleni rohama , mint svédek irják, megtöretett ; ösz- veüt mind kettőnek kora; nem el- lenezi atyjának példája, ki idege- nek" földén talált magyarokra; u- gyan ezt kisértette meg Hollós , van erre példa II. Rudolf alatt is. Ennyi mind , semmi több !). 3. gatam fefellisse, putandum est. Ist- hic autem exercitus, a Stephano ad- versum Svecos missus; obtenta ex his victoria Waldemari, ut auctores Svecici habent, impetus contra Lap- pones, infractus; congruit utrius- gue aetas: non abhorret exemplum patris , gui Hungaros in alieno solo reperit, idem tentavit Corvinus, nec deest sub Rudolpho II. eius rei exem- plum 9. Tantum est ; nihil praeterea. §. A" Pray-közlötte csonka oklevelet, Katona István elhallgatván a" végén látható némelly röviditéseit, történetes nagy könyvébe hiven ál- 1 Dissertationes Historico-Criticae in Annales veteres Hunnorum, Avarum, et Hungarorum a Georgio Pray, Sacerdote conscriptae. Vindobonae , Sumptibus A ugustini. Bernardi , Bibliopolae Uniuersitatis. MDCCLXXV. Fol. 243. 1. az 55. és 56. lapon. Ne longus sim, afferam unum exemplum ex originali. Nos Bela Dei gratia rex etc. Memoriae commendantes significamus — — praesentium per tenorem. 0uod cum Germanus de villa Cumlous — — in deferendis legationibus nostris ad Rus- ciam Jfidele servicium exhibueérit , eidem (seguitur donatio , adjecta hac conditio- ne) ia tamen, guod in deferendis legationibus in Rusciam nobis, sicut hacte- nus , fideliter servire teneatur. — — Datum in portu eguorum in octava S. Mar- tini, anno domini 1259. Idem confirmat Stephanus dei gracia junior rex Hung. Dux Transsilvaniae et Dominus Cumanorum eadem de causa, et in eandem con- ditionem. Datum anno Domini 1264. (3 Ex copia authentica, guam D. Josephus ZANATHI incliti comitatus Szatmarien. juratus Notarius cum. originali contulit. mM Reor Ottocarum hoc loco intelligi, bellumgue communibus viribus a Bela IV. et Stephano gestum. 6) Lib. cit. (Lapponia Edit. Francoford. anni 1673.) capite eodem (b). 9 Retuli id ex Topeltino in Dissert. praevia ad Annal. Hungaror. pag. 319. catltduki ük J 4. , fsz , V. ISTVÁN SVÉD HÁBORÚJÁRÓL. 427 taltette?) bebizonyitásaul annak, hogy V. István 1268. év körül , veézé- rek által háborút viselt a" svédekkel; de mi oka lehetett a" hadi sereg? svédek elleni küldetésének? miután semmi hozzávetéssel nem támogat- hatá: találgatni nem akará. Illy értelemben szól ugyan ó: Epitome Chro- nologica Rerum Hungaricarum. Pars I. MDCCXCVI. §r. könyvében az 511. lapon; bizonytalannak állitván az István-viselte svéd háború? korát. 4. §. Nagy érdemű történetiróinknál tovább ment Fejér György pré- post és királyi tanácsos úr, ki roppant Codex Diplomaticus Hungariae FEcclesiasticus ac Civílis czimű munkájában Tom. IV. vol. III. a 465— 467. lapon kiadván Istvári ifjabbik magyar királynak , legelőbb Praytól közöltetett, terjedelmesb ugyan, de mégis szinte csonka oklevelét: an- nak Sueciam, és Szecorum szavait, Seruiam, és Seruijorum szavakkal pótolja; és alávetett jegyzékében ezt mondja : , Az oklevél általirója Za- nathy József Szathmár vármegyének 1770. évben volt főjegyzője, §S4e- ciam olvasá Seruia helyett, mellyért harczolnak a" tartomány" közel lé- te is, a háború kimenete is; István ifjabb király alatt kapcsoltatván magyar hazánkhoz Bolgárország ?). 5. §. Fejér György úr, érintettem könyvének egyik kötetében imígy nyilatkozik : , Hogy e. munkát szorgalmasan és készületesen végezném : minden tudtomra esett oklevelet, illendően, és alkalmatlanul zörgetve, összekerestem ; saját kezemmel átirtam (—?); semmit el nem nyomtam, 1) Historia Critica Regum Hungariae Stirpis Arpadianae. A Stephano Katona. "Tomulus VI. MDCCLXXXII. Sr. 490—491. lapon. ?) Ex autographo familiae Ványi Comitatus Szathmariensis; de gua Prayus haec ad- iecit: , Ex hac nobili familia hodie superest ÁAzdreas Ványi, in possessione Sályi, Comitatus Szathmariensis , residens , conditionis pauperis, ac fere rusticae. Trans- seriptor Josephus Zanathy, ordinarius, A. 1770. Comitatus Notarius, Sueciam legerat pro Seruia; pro gua et vicinia regionis, et belli resultatum, Bulga- ria sub Stephano rege Juniore Hungariae adiecta , militat. " 428 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEI. semmit meg nem csonkítottam; az oklevél közlői hitelt, semmit hozzá nem adva, semmit el nem véve tóle, a mi értelmet másitson, épen megtartottam (—?); a" koholtakat megczáfoltam; a gyanúsakat megrót- tam; a levéltárakat, mellyekben őriztetnek, fölfedeztem (—?); az iró- kat, kik azokat nálamnál előbb használták: megkoszorúztam (—?!; hogy hibáimról felvilágosítatnám: nem "csak vártam, hanem szorgal- maztam is stb" !). 6. 06 Ha tehát valaki ezt olvasta, és a kérdéses oklevél alatt, mellyet Pray csak másolatban látott, "s mellynek pontosságáért mégis annyira harczolt, ezt olvassa: ,,Ex autographo familiae Ványi, Comitatus Szath- mariensis"" — de magához az eredetihez nem juthat: teljes hitelt ád az oklevélnek; pedig ha illyetén vak hiedelemból birátlanul használja: új eretnekségbe esik; melly ismét, mint az első, hetven esztendeig kering- het a" történetirók" könyveiben. " Különben üres szószaporításnak lelen- di azon állitását, hogy az irókat, kik az ő közlötte okleveleket nálánál hamarább használták : megkoszorúzta; mert mind Prayt mind Katonát , kiknél még hibásabban adja az oklevelet, ő maga megczáfolja azon véle- kedésökre nézve: hogy István ifjabbik magyar király, valóban hadako- zott a svédekkel az ő országokban. — Ez a gyümölcse, a" nem eredeti , "s általában nem hiteles példányokról, ahhoz nem értők szorgalmatlan kezei által gondatlanúl másoltatott okleveleknek! mellyeket, más hason tartalmu hitelesek" hiányában, bármi alávalóságokra kellene inkább )) ,, Vt opus hoc studio conticerem et opera, Diplomata guaegue innotuerant, oportune et importune pulsando conguisiui; proprio transscripsi pugno ; suppressi nihil, trun- cavi nihil; fidem Diplomaticam nihil addendo , nihil demendo, guod sensum mu- tet, illibate conservavi; sublesta redargui, suspecta notaui, archiua, guibus con- duntur , prodidi; seriptores gui ante me iis usi sunt, coronaui; erroris vt dedoce- rer, non exspectaui solum , sed desideraui guogue etc." Index Codicis Diploma- tici Hungariae Ecclesiastici ac Civilis , studin et opera Georgii Fejér Bibliothe- cari Regi (Praefectus Bibliothecae Regiae Scientiarum Universitatis Hungaricae). Stirpis Arpadiano-Andegavensis. Ab anno 1301—1400. Budae, 1835. 8r. az Elő- szó" XV. lapján. KEKE lta Ú ÓGNuúlL EL La Bay letapad kö Möah sza áznaz önnél Vaal Ba V. ISTVÁN SVÉD HÁBORÚJÁRÓL. 429 használni, mint velök könyveket elözönleni, velök a" haladás szikráját is eloltani. g.F3S; Hol vette légyen Fejér úr az erősségeket, annak állíthatására , hogy Sweciam helyett Serviam; Suecorum helyett Seruwiorum kelljen olvasni? tapogatva sem lehet kitalálni; mert ha szinte igaz lenne is az , hogy Bolgárország V. István alatt kapcsoltatott Magyarországhoz — a" mi pedig Imréról áll, ki 1202. évben élt is Bolgárország" czimével — abból még nem következik , hogy Serviába küldötte István hadi seregét ; hogy a serviaiakkal hadakozott; nem következik, hogy Seruiam és Ser- aiorum kelljen olvasni Szeciam, és Suwecorum helyett. Ez a Fejér úr- közlötte e" korbeli egyéb oklevelekból ki nem jó, hanem az jó ki igen is, hogy Szeciam, és Szecorum helyett: Greciam és Grecorum kell ol- vasni. Ezt vallotta volna ő maga is, ha közleményét az eredetiról, a hitelesról, önkezével, és hiven másolta volna; de ez, még a" Pray, és utána Katona" — kinek tekintetében ezt vallá: , Azokban, mellyeket Ka- tona birálatos történeti könyveiben egészen adott, ót követtük mások előtt, és azért közösek hibáink" !) — könyveikben olvasható hibákkal teljes másolatoknál is hibásabb; ha ki öszvehasonlítja, tüstént észreve- szi; — nem is hihető, hogy Fejér úr az oklevelet , ex autographo fami- Iiae Ványi" adta volna, hanem adta alkalmasint azon másolatról , mellyet Zanathy József, Szathmár vármegye" volt főjegyzője egyeztete meg a másolattal, és közle a" boldogult Pray Györgygyel; kár pedig ez eset- ben — ha az oklevél teljesen közölve volt — hogy a! III. András , és nagy Lajos az Istvánét megerősitő okleveleit sehol ki nem adta, mert azok is foglalnak némi tanulságost magukban. 8. §. Midőn én a" Fejér úr-közlötte oklevelet olvasnám?) , tüstént sze- membe ötlött annak, a" XIII. században , szokatlan név" tulajdoniítása ; !) , n iis, guae Katona in sua Critica Historia integra produxit, hunc secuti sumus prae ceteris , ideo errores nostri cum suis communes." Tedex Codicis Diplomatici Hungariae Ecclesiastici ac Civilis Stirpis Arpadianae. Studio et opera Georgii Fejér Bibliothecarii Regdi (? ). Budae 1830. 8r. a" 41-ik. lapon. ") Codex Diplom. Tom. IV. vol. III. 465—467. lapon. MESE EDS ÉTÉ VM Ze 55 430 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEL szemembe ötlöttek a" benne előforduló hibák; és jegyzékbe tevém, hogy az eredetit megszerezvén , annak idejében a" szarvas botlásokat kiigazit- sam — nem is volt sikeretlen miatta tett lépésem: mert Kölchei Kende Zsigmond úr, akkoriban nemes Szathmár vármegyének érdemes első alispánja, a" birtokostól még 1834. évben eszközlötte azt; de biztos al- kalom hibázván, csak 1835-ki pünköst. hava 20-kán bocsáthatá útnak , az oklevelet érdeklő ezen sorai mellett: ,, A" Bányi vagy Ványi nemzet- ség szabadéklevelét eredetében és másolatban számodra Flekl (Károly) director urnak kezéhez adtam, vegyétek hasznát "s az ég áldja meg ha- zátok" dicsóségén "s tudományos érdekei előmozditásán törekedő buzgó- ságtokat. — A! másolat haszonvehetetlen volt; a hitelest én kezeimmel másoltam le, és egész terjedelmében itt közlöm; egyik hasábon ezt, má- sikon pedig a" Fejér úr-közlötte csonka másolatot; kitüntetvén ebben a hibákat, mellyek a? hibás olvasásnak úgy, mint a hibás nyomtatás- nak csalóka szüleményei. — Imhol az oklevél. 9. §. Lodouicus dei gracia Hungarie, Dalmacie, Croacie, Rame, Ser- uie Gallicie Lodomerie, Comanie, Bulgariegue Rex. Princeps Sallerni- tanus et Honoris montis sancti Angeli dominus! Omnibus christi fidelibus presentibus pariter et futuris presencium noticiam habituris, Salutem in omnium saluatore Donaciones regum rite et racionabiliter facte, illibate sunt conseruande, ne successu temporum ex inigua false suggerencium, neguiciam (igy) in irritum reuocentur, Proinde ad vniuersorum noticiam harum serie volumus peruenire, Ouod Nicolaus dictus feketh filius Tho- me de Woswary vice Pincerna noster, nostre celsitudinis adiens conspe- ctum , exhibuit nobis guoddam Priuilegium olim Incliti principis domini Andree, vltimi regis Hungarie , clare memorie , in facto guarumdam Pos- sessionum , Woswary predicte, ac Zenthmartun Zalka et Kaak, vocata- rum , confectum, tenoris infrascripti Supplicans culmini nostro Regio, humiliter et deuote, vt ipsum Priuilegium acceptare, approbare, ratifi- care, et pro ipso eiusgue heredibus nostro dignaremur Priuilegio confir- mare, Cuius tenor talis est! Andreas dei gracia Hungarie, Dalmacie , Croacie, Rame, Seruie, Gallicie, Lodomerie, Comanie, Bulgariegue V. ISTVÁN SVÉD HÁBORÚJÁRÓL. 431 Rex, omnibus presentes litteras inspecturis, salutem in actore (igy) sa- lutis , Ad vniuersorum noticiam, harum serie volumus peruenire, ($uod Alexander et Johannes fily Alexandri Bani fideles nostri exhibuerunt no- bis Priuilegium domini Stephani incliti Regis Hungarie, clare memorie super facto guarumdam Possessionum, contectum, Petentes cum instan- cia, vt ipsam Priuilegium ratum habere et nostro dignaremur Priuilegio confirmare , cuius guidem Priuilegy tenor talis est. Stephanus dei gracia Junior Rex Hungarie, Dux Transsiluanus do- minus Comanorum, Omnibus Chri- sti fidelibus , presentem paginam in- specturis. Salutem in omnium salua- tore, Licet regia pietas manum mu- nificam debeat porrigere vniuersis, illos tamen guorum experta probi- tas laudata est, i1n prosperis. et in- aduersis , prosegui debet munificen- cia largiori, vt aly eorum exemplis inuitati ad fidelitatis opera forcius accendantur , Proinde ad vniuerso- rum noticiam, tam presencium guam posterorum Harum serie volumus peruenire, 0uod Attendentes fide- litates, et seruiciorum merita , Di- lecti et fidelis nostri, Alexandri Ba- ni de Sceurino, gue et guas idem nobis a temporibus infancie sue, in domo nostra 1ugiter famulando , et in alys multis casibus fortune se pro nobis exponendo , laudabiliter exhi- buit et deuote, et ut guedam serui- cia eiusdem laude digna in specie ex- primamus in bello nostro generali iuxta Morauam, guod habuimus cum Stephanus, Dei gratia, iunior Rex Hungariae, Dux Transiluani- ae, Dominus Cumanorum. Omnibus Christi fidelibus, praesentem pagi- nam inspecturis , salutem in omn1- um saluatore. Liceat regia pietas manum munificam debeat porrigere vniuersis, illis tamen, guorum experta probitas laudata est in pro- speris etin aduersis prosegui decet munificentia largiori; vt alii eorum exemplis inuitati ad fidelitatis ope- ra fortius accendantur. Proinde ad Vniuersorum notitiam tam praesen- tium, guam posterorum harum se- Ouod at- tendentes fidelitates et seruitiorum rie volumus peruenire. merita dilecti et fidelis nostri Ale- xandri Vanyi de Sceundrino , guae et guas — — — Nobisa tempore infantiae suae in domo nostra iugi- ter famulando , etin aliis casibus fortunae se pro. Nobis exponendo laudabiliter exhibuit et deuote. Et vt guaedam seruitia eiusdem laude digna in specie exprimamus, in bel- 10 nostro generali iuxta Coronam, 557 432 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG ÉRTEKEZÉSEIL rege Bohemorum , et hostes nostri nos circumdedissent, idem gloriose dimicauit, pedes in ipso conflictu remanendo , Ceterum sub Castro OI- much in nostro exercitu uiriliter se habuit et potenter, vbi guingue wlnera letifera. in se excepit manu aduersa , pro Regni vtilitate et Co- rone, Preterea cum exercitum no- strum in Greciam misissemus , ipse Alexander Banus ante omnes alios , collecta sua multitudine intrepidus aciem Grecorum penetrauit, et non cum minima effusione sui sanguinis, et suorum victoriam habuit nobis adoptatam, — Nec pretermittimus. guod cum Ladizlaus et Írater suus. Jula infideles nostri a parentibus nostris. contra nos missi, suos te- merarios conatus direxissent, dictus Banus solita fidelitate, omne bo- num studuit pro nobis exhibere , et specialiter tempore persecucionis nostre et miserie guando videlicet dura et crudelis persecucio paren- tum nostrorum extra terminos ter- re nostre, despecta pyetate uoluit effugare. prefatus Banus parentibus flys fratribus possessionibus ac 0- mnibus bonis et rebus , post tergum penitus derelictis, nobis exhibere non expauit, et ad Castrum fekete- holm wlgo nuncupatum, nobiscum intrauit, ibigue nobis genera serui- guod haburmus cum Rege Bohemo- rum , et hostes nostri nos circum- dedissent, idem gloriose dimicauit , pedes in ipso conflictu remeando. Ceterum sub castro Olmucz, in no- stro exercitu vairiliter se habuit et potenter; vbi guingue vulnera leti- fera in se excepit, manu adusta pro regni vtilitate et coronae. Praeterea cum exercitum nostrum in Sueci- am (Seruiam) misissemus, ipse Alexander Vanyius, ante omnes alios collecta sua multitudine, in- trepidus aciem Suecorum (Ser- uiorum) penetrauit, et non cum minima sanguinis effusione, et SU0- rum victoriam habuit. Nobis adop- tatam. Nec praetermittimus, guod cum Ladislaus et Frater suus Jula , infideles nostri, adpertinenti- bus nostris contra Nos missi, suos temerarios conatus direxissent, di- ctus Vanyiu s solita fidelitate omne bonum studuit pro Nobis exhibere ; et specialiter tempore persecutionis nostrae et miseriae, guando videli- cet dura et crudelis persecutio Pa- rentum nostrorum extra terminos terrae nostrae despecta pietate vo- hit effugare: praefatus Vanyius praesentibus filiis, fratribus , possessionibus ac omnibus bonis et rebus post tergum penitus dereli- ctis, nobis exhibere non expauit , et V. ISTVÁN SVÉD HÁBORÚJÁRÓL. ciorum diuersa. ad nostrum manda- tum exhibuit, animo ilari et iocun- do. tanguam domino suo naturali., Item primo die guando Conrardus fi- lius Kemyn, ad portas Castri me- morati manu armata auxilio paren- tum nostrorum accessisset, predi- ctus Banus cum eodem forti manu concertauit , Et cum demum ab ipso Castro exeundo, insultum contra Laurencium Palatinum fecissemus , gui nostram mortem anhelabat, et vitam extinguere cupiebat, sepedi- ctus Banus mortem pro nobis non formidans ante omnes alios. ad ca- sus se fortune intromisit, vbi guos- dam lancea guosdam gladio interfe- et multos ex hostibus nostris victos nobis duxit et ligatos., Deinde in JIfagyz (igy). in bello nostro ge- nerali prenominatus Banus Alexan- cit, der, tanguam murum se pro nobis ordinauit. et in medios hóstes se in- tromisit . non metuens mortem , sed nostram guerens gloriam et honorem coram oculis nostre maiestatis miri- fice dimicando ac hostium potenci- am . penitus infringendo . nos statuit, nostre corone et honori. Et licet ali- as virtutes fecerit, multas laudedi- gnas , tamen hee virtutes memorate ad presens sufliciant nominasse, Nos igitur in recompensacicnem serui- ciorum eiusdem Alexandri Bani li- 433 ad castrum Fekete holm vulgo nun- cupatu — — intrauit , ibigue Nobis contra Seruitorum diuersa ad nostrum mandatum exhibuit animo claro et candido, tanguam Do- mino suo naturali, Ítem primo die , guando Conradus , filius Kemén ad portas castri memorati, manu ar- mata, auxilio perseguentium nostrorum accessisset, praedictus Vanyius cum eodem forti manu concertauit. Et cum demum ab ipso castro exeundo insultum contra Lau- rentium Palatinum fecissemus, gui nostram mortem anhelabat, et vi- tam exstingvere cupiebat, saepedi- ctus Vanyius mortem pro nobis non formidans , ante omnes alios ad vbi guosdam lancea, guosdam gladio in- casus se fortunae intromisit, terfecit, et multos ex hostibus no- stris victos nobis duxit, et ligatos. Deinde — —- — — in bello nostro generali praenominatus Alexander Vanyius tanguam murum se pro Nobis ordinauit ; et in medios hostes se intromisit, non metuens mortem, sed nostram guaerens gloriam et ho- norem coram oculis nostrae Maiesta- tis mirifice dimicando , ac hostium potentiam penitus infringendo, Nos statuit nostrae coronae, et honori. Et licet alias virtutes fecerit multas laude dignas ; tamen hae virtutes me- 434 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG ÉRTEKEZÉSEI. cet minima videantur. gue ad pre- sens agimus et longe maioribus di- gnus habeatur vt meretur . guasdam villas sew terras Woswary . Zenth- martun , Zalka et Kaak vocatas cum suis vtilitatibus, et pertinencys ei- dem Alexandro Bano fideli nostro . et per eum suis heredibus . heredum- ue successoribus dedimus donaui- mus. et contulimus Jure perpetuo et irreuocabiliter possidendas, In guarum terrarum sew illarum (igy) corporalem Possessionem per Kuplen Comitem hominem nostrum sub te- stimonio Capituli Waradyensis . nul- lo penitus contradicente . atgue pro- hibente fecimus eundem introduci prout in literis recepimus Capituli memorati Nuarum villarum sew ter- rarum videlicet Woswary et Zenth- martun metas in eisdem literis in- uenimus sic distingi, Prima meta egreditur in valle Goronch, et ten- dit versus orientem . ad partem dex- tram , in eadem valle:, et pergendo cum metis tribus reuertitur in dicta valle Goronch. ad partes occidenta- les. et peruenit ad metam guartam gue mete sunt in eadem valle. et exit de ipsa valle. Goronch . et per- gitad viam gue tendit. ad Terebes :) et exhinc tendit ad aguam . gue wlgo Huzeutow appellatur , et in angulo eiusdem Huzyutow est meta de ter- moratae ad praesens!sufliciant 20- minari. Nos igitur in recompensa- tionem seruitiorum eiusdem Alexan- dri Vanyi, liceat minima vide- antur, guae ad praesens agimus, et longe maioribus dignus habeatur , et mereatur guasdam villas seu terras: Vassari, Szent - Marton , Szalka et Kak vocatas, cum suis vtilitatibus et pertinentiis eidem Ale- xandro Ványi, fideli nostro et per eum suis haeredibus , haeredumgue successoribus dedimus , donauimus, et contulimus iure perpetuo et irre- uocabiliter possidendas : In guarum terrarum, seu villarum corpora- lem possessionem perStephanum Comitem, hominem nostrum sub testimonio capituli Varadiensis, nul- lo . penitus contradicente, aut prohibente , fecimus eumdem intro- duci: prout in litteris recepimus Capituli memorati (Metales lit- terae perlongum descriptae exmittuntur) ( A V. ISTVÁN SVÉD HÁBORUJÁRÓL. ra et deinde tendit ad metam capi- talem, gue separat et distingit . me- tas terre Woswary de villa Nempti. et de magistro Gabriano. et dehinc egreditur et pergit cum districtis metis, ad aurifodium. et exinde pergit cum metis districtis et proxi- mis, ad viam ad arborem llicem et post egreditur. et vadit versus ori- entem ad fÍyzes patak et ibi de sini- stra parte fenetum remanet ad vil- lam Nempty, et de parte dextra. de monte remanet ad villam Wos- wary eundo. cum metis continuis et districtis, et exinde pergit supra ad orientem . et transit vnam aguam wlgo Saar vocatam, iuxta molen- dinum Nona in parte inferiori et ex utrague parte Saruizy sunt mete et postea tendit cum districtis metis , et apertis ad Bodunyakereky, Et ipsa Bodunnyakereky remanet ad dextram partem, exinde progredi- tur et vadit cum metis districtis et manifestis. ad visionem. ad Na- dasthzygh. et ibi conmetaneus est Dyonisius, et exinde — it — sus orientem iuxta Kysegurd. cum me- tis eleuatis et deinde progrediendo asscendit ad vnum monticulum ad partem dextram, et ibi sunt due magne arbores Illices, et de medio earum sunt metee de terra, gue se- parant et distingunt terram Woswa- 435 436 A?" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG? ÉRTEKEZÉSEI. ry de Isyph. Comite et ab Andrea. filio farkasy, et hys omnibus tran- scursis , tendit iterum ad orientem , ad Keuryzygh. videlicet in viam gue vadit ad Terebes in viam et ibi coa- dunantur metee prenotate. Iterum ad terram Solyumus gue eciam per- tinet ipsi Bano. terra autem Zenth- martun habet metas istas prima me- ta egreditur a parte orientali de ter- ra Kok, gue pertinet filio Thebe Item retinet metam a villa terre Buch, gue nunc attinet ad villam Nempty cuius meta est de terra ex ista parte Saar et transit ipsam aguam Saar et tendit supra ad dex- tram partem meridionalem et iuxta eandem Saruizy peruenit ad vnum flu- uium gui wlgo Sartu appellatur. et ibi est vna meta de terra. Item tendit ad vnum montem et apropinguat ad Siluam , Etyn vocatam . et transit , de parte dextra, a fine dicte Ethyn inde tendit, per planicies. et per- uenit ad vnam metam de terra ele- uatam. exhinc vadit ad hashoffew ad orientem , et ibi sunt due metee vna de terra, et alia de arbore, et inde egreditur et vadit in Silvam gue wlgo Iyget vocatur iuxta viam Nempty. et peruenit ad arbores il- lices. gue sunt iuxta eandem viam et post tendit ad locum, gui wlgo Monyuros appellatur . et minor pars V. ISTVÁN" SVÉD HÁBORÚJÁRÓL. de Monyorous remanet ad terram ville But, et vadit recte ad Kerek- beruk, Deinde tendit ad Sukraka- tva et exinde vergit ad swsyos po- tok gue iterum in Silua pergendo ad terram Solyumus. guoadunan- tur supradictam. Item prima meta terree Kaak incipit de vna Silua gue est ante vnum fluuium Tholup, vo- catum et ipsa terra dicta Kaak . erat Jobagionum Castri de Bursua. ta- men est ipsa terra in prouincia de Zabouch. Dehinc progreditur. et venitur ad locum keteleukuz , ap- pellatum , et ibi sunt due metee de terra. Postea egreditur et venit , ad vnam arborem Salicis et sub ipsa est meta terrea, Item eciam abhinc progrediendo veniet ad vnam arbo- rem lIlicis. et sub ipsa arbore est meta terrea. Posthinc sallitur ad vnum Beerch, et ibi superius sunt due metee terree, Item posttea pro tenditur ad partes meridionales , et transit vltra in vna paruula agua. iterum ascendit ad vnum Beerch. et ibi superius in Beerch sunt tres metee terree, gue distingunt et se- parant ipsam terram Kaak a terra Nicolai fily Vrkund . lene nomina- te (igy). Ítem eciam vadit ad vnum montem gui wlgo Kyklew appella- tur. et iuxta ipsum montem tran- MOD. TÉVES VI. 2. 56 437 438 sit cum duabus metis terreis et va- dit ad Bagdan tethew. et ante fer- tew Dehinc transit supra ad partes orientales , scilicet ad metam capitalem gue se- parat ipsam terram a terra Pauli fi- ly Nicolai progrediendo enim iuxta terram Pauli vadit ad partes se- ptemtrionales et peruenit ad vnam magnam arborem Ilicis. et sub ea- dem sunt due metee capitales, et per ipsarum transseundo per plani- cies guocadunatur et terminatur ad terram Deuecher nominatam. Item enim attinent vndecim stagna ad ipsam terram Kaak. supradictam . primum Eleutow appellatur: se- cundum Gurghad: tercium Wsund : guartum Kulbeer. guintum Kur- mur. Sextum Malathoua, wlgo no- minatum. Septimum Wruzd. Octa- uum Kuchubur. nonum Malathoua, et alia duo similiter et sic finiuntur metee terrarum predictarum vt igi- tur hec nostra donacio, sew colla- cio robur obtineat perpetue firmi- tatis nec per guempiam successorum nostrorum possit vel debeat tractu temporis retractari. atgue in irri- tum reuocari habito consilio Baro- num nostrorum et nobilium regni nostri presentes literas eidem con- cessimus dupplicis Sigilli nostri mu- est vna meta terrea. A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEI. Vt igitur haec nostra donatio seu collatio robur obtineat perpetuae firmitatis; nec per guempiam sue- cessorum nostrorum possit vel de- beat tractu temporis retractari, at- gue in irritum reuocari ; habito con- silio Baronum nostrorum , et Nobi- lium regni nostri, praesentes litte- ras eidem concessimus dupplicis si- gilli nostri munimine roboratas. Da- v . , , , , , , V. ISTVAN SVÉD HÁBORÚJÁRÓL. 439 nimine roboratas. Datum per manus tum per manus Magistri Petri, di- magistri Petri. dilecti et fidelis no- lecti et fidelis nostri. Aulae nostrae stri aule nostre vice Cancellary, An- Vice-Cancellarii. Anno ab Incarna- no ab incarnacione domini M."" CC." . tione Domini Millesimo , ducentesi- LX." octauo, Nos itague peticioni- mo, sexagesimo octauo. bus predictorum Alexandri et Johannis, huiusmodi benignitate regia inclinati predictum Priuilegium regis Stephani, in nulla suúi parte vici- atum de verbo ad verbum presentibus insertum ratum habentes et acce- ptum , auttoritate presencium duximus sine aliorum preiudicio confirman- dum In cuius rei memoriam firmitatemgue perpetuam presentes concessi- mus literas dupplicis Sigilli nostri munimine roboratas. Datum per ma- nus venerabilis patris Theodori dei gracia Episcopi Jauriensis aule no- stre vice Cancellary. Dilecti et fidelis nostri Anno domini M."" CC." No- nagesimo sexto. Ouindecimo kallendas January, Regni autem nostri an- no septimo,. Nos siguidem fidelitatibus et obseguiosis complacencYs di- cti Nicolai fekeeth vice Pincerne nostri, pensatis et recensitis, volentes premissis suis votis et supplicationibus. regio occurrere cum fauore guamguam guondam excellentissimus princeps dominus, Rex Karolus Hungarie, genitor noster karissimus. recolende memorie: et Demum eodem patre nostro de medio sublato! nos gui regimine et sacro dya- demate ipsius regni diuinitus sumus sublimati. sew redimiti. literas et Priuilegia dicti domini Andree regis ex certis et racionabilibus cau- sis acceptare, et approbare non consueuerit, nec consueuerimus. Ta- men guia progenitores dicti Nicolai et per conseguens eundem. in pa- cifico et guieto dominyo. prememoratarum Possessionam a tempore collacionis earumdem vsgue ad hec tempora, absgue omni motu et li- tigionario processu extitisse. et nunc in pacis tranguillitate existere. ex guamplurimorum . fidelium. nostrorum relatibus cognouimus. Ideo pretactas Possessiones Woswary, Zenthmartun, Zalka et Kaak nuncu- patas. cum omnibus earum vtilitatibus et pertinencys vniuersis. non obstante Priuilegio. ipsius domini Andree regis. noue donacionis nostre titulo eidem Nicolao et per eum suis heredibus. heredumgue successo- ribus. damus donamus. et conferimus ac perpetuo possidendas confirma- mus, Presentis Priuilegy nostri patrocinio mediante. Saluis tamen Ju- ribus alienis. In cuius rei memoriam firmitatemgue perpetuam presentes m a 56 440 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG" ÉRTEKEZÉSEI concessimus litteras nostras Driuilegiales. Pendentis et aitentici (igy) Sigilli nostri noui dupplicis munimine roboratas, Datum per manus venerabilis in Christo patris domini Nicolai Archyepiscopi Strigonien- sis locigue eiusdem Comitis perpetui, Aule nostre Cancellary dilecti et fidelis nostri, Anno domini M."" CCC." Sexagesimo guinto , Sedecimo kallendas mensis January, . Regni autem nostri, anno vigesimo guarto. venerabilibus in christo patribus et dominis, eodem Nicolao Strigoni- ensi Thoma Colocensi, Wgulino Spallatensi Nicolao Jadrensi et Elya Ragussiensi Archyepiscopis, Demetrio Waradyen, Dominico Transsil- uano. Colomano Jaur, Ladislao Wesprimien Stephano Zagrabien. re- gnigue Sclauonie vicario generali Michaele Agriensi Wilhelmo Ouingue- eccl. Dominico chanadien. Johanne Wacyen Petro Boznen. fratre Ste- phano Nitrien. Demetrio Syrmien. — — —!) Tragurien. Demetrio No- nen. Stephano faren Valentino Macaren Matheo Sibinien (igy) Michaele Scardonen Portuna Sennien ecclesiarum Episcopis, ecclesias dei felici- ter gubernantibus. Tinniensi et Corbauiensi sedibus vacantibus, Magni- ficis viris Nicolao Kont Palatino, Dyonisyo Woyuoda Transsiluano. Co- mite Stephano Bubeek. Judice Curie nostre, Johanne magistro Thauar- nicorum nostrorum Nicolao de Zeech Dalmacie et Croacie, Nicolao de Gara de Machow Banis. Petro Pincernarum Paulo Dapiferorum, Johan- ne Janitorum et Emerico Agazonum nostrorum magistris, ac magistro Ladislao Comite Posoniensi, Alysgue guampluribus regni nostri Comi- tatus tenentibus et honores . . A" behajtott alju, iróhártyáról függött, kettős pecsét az oklevélről zsinórostúl együtt elveszett, "s a" négy kerek lyuk czérnával öszve van varrva. 10. §. Közöültetik ide kapcsolva az oklevélnek kőre vésetett képmása is; hadd győződhessék meg mindenki, saját szemeivel látva, hogy csak ugyan hibás olvasások voltak: , Alexander Ványi de Scendrino — Sueciam — Ványius — Suecorum; a! helyesebb olvasásu: ,,Alexandri Bani de Sceurino — Greciam — Banus — Grecorum" helyett; tág me- 1) Nicolao? , , rt. , , , 4 V. ISTVAN SVÉD HABORÚJÁRÓT... 441 zót nyújtván öszvehasonlitásra , a" terjedelmesb oklevél: mellyben az ol- Vasást megtévesztett B és § nagy, meg az s kis betűk, bőven talál- tatnak. . Kimutatja a" három év? hiján száz évi időközre terjedő jelen oklevél, hogy az adományosnak , mint nemzetsége" törzsökének leszár- mazó egyik ivadéka: Tamás fi Miklós királyi alpohárnok , ki Lajos ki- rály által megerősíteté 1365. évben az V. István, mint ifjabbik magyar király" 1268. évben költ, és már III. Audrás király 1269. évben mege- rósítette adománylevelét: Fekeclmek— Fekethnek hivatott Vasvár:ból ; nyil- vánná teszi, hogy Sándor , szörényi volt bán? utódai: Fekecs—Feketh, és talán Fekete, meg Vasváry, nem pedig Ványi de Sceudrino — melly szavakba kelleténél több betúk is csusztattak — neveket viseltek; és mi- vel ef korszakban még állandó vezeték nevek nem voltak: az utódekat , birtokaiktól vétetett neveiken kivül, még más vezeték nevek alatt is szükséges nyomozni. 411081 Nyomoztam én a? jeles férfiunak Sándor , szörényi bánnak utó- dait ; találtam némellyeket Szirmay Antal, Szathmár vármegye" fekvése, történetei. és polgári ismerete czimű, 1809. és 1810. években nyoma- tott Sr. könyvében; találtam egy kettőt, a közlötten kivül, más okle- velekben is, nevezetesen : 1331. évről: PdV fiát, Tamást Pozobit (Paszab helység Szabolcs vármegyében) mint. Szathmár vármegyei Batiz- Vasvári helység" felének birtokosát; és ennek birtokszomszédait: Tamás fiát, Jánost, és Deme- ter" fiát, Derset , kik szinte atyafiak lehettek !). 1374. évról: Jánost, Tamás fiát Vasváriból s ki Dobos, és Olcs- va helységek közötti határvillongás" ügyében , mint tanú fordul elő 495 1409-ki oklevelében emlékezet vagyon: Vasvári Feketh Miklós- ról, ki Csomakazi Györgyfi János" feleségének házassági jutalom" igazául (pro Jure dotalitio) adá Sagr helységet, mellybe az asszony, 1402-ki ") Eredeti oklevél; Kazinczy Ferencz közlötte velem, saját levéltárából. Kiadta Fejér György, Codex Diplom. Tom. VIII. vol. IIT. 1832. gr. 5206—524. I. ") Eredeti oklevél , gróf Karoly-ág? levéltárában 14 f. 11. alatt. 442 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG ÉRTEKEZÉSEI. jeles alkatu levél szerint, be is iktattatott!); de idő és oklevél" hiányá- ban, azon időról sem valék képes szakadatlan sorral öszveilleszteni őket, meddig a" kezem alá került adatok terjednek ; az utókornak hagyom tehát a" további nyomozást, kiegészitést, és öszvekapcsolásukat; hanem a helyett: 12. §. Ide jegyzem a" Szathmár vármegyei nemesség-vizsgálta küldött- ség 1762-ki véleményét, a" Ványinak átkeresztelt nemzetségi ág felól a szerint, mint azt Szathmár vármegye levéltárából, 1841-ki bőjtelő" ha- va 20-kán, tiszti igazlatban nyerém; igy hangzik pedig hiv forditásban : Porcsalma. Ványi Ferencz, és Mihály, a másik Mihály fiai; és ugyan amaz: a fiával Sáudorral; emez pedig: Zsigmond, László , Im- re, József és András" fiaival: közlöttek bizonyos , elég régi, nehezen ol- vasható, "s rövid foglalatában illyetén tartalmu adománylevelet: Ifjab- bik királynak iratott V. István: Scendrini Ványi Sándort , hiv szolgála- taiért, és a király" személyének is védelmében kitüntetett hadi erényei- nek serény és bátor vitézi tetteiért, Szathmár" közelében fekvó: Vas- vári, Kak, Szent-Márton., és más helységekkel megajándékozta, és a váradi káptalan válasza szerint azoknak birtokába is vezettette 1268. évben; melly jeles alkatu, "s a mondott Váninak fiaitól, úgy mint má- sik Sándortól, és Jánostól előmutattatott adománylevelet, III. András király 1296. évben karácson hava! 22-kén jóvá hagyott; és ismét: Vas- vári Tamás fiának, Fekete Miklósnak , királyi alpohárnoknak esedezésé- re: I. Lajos király , az adomány" keletkezte korától folytatott békés bi- rodalom! tekintetéből, 1365. karácson hava 31-kén, mások jusainak menten hagyása mellett, új adomány - czime alatt, megerősitett mint A alatt. "Továbbá: a tek ntetes vármegye 1725-ki bóőjtelő hava 20-kán kült jegyzőkönyvében be vagyon iktatva: hogy ezen nemzetségi ága- zat, már előbb, Szabolcs vármegye előtt (mellyben tudniillik a" nemes- ségvitatók" ós nagybátyaik laktak), nemességét bebizonyította. Annál fogva az olly régi dicső királyok" adománylevelének megtartásáért , an- ") Másolat a" XVI. századból. Ugyanott a? 30 f. 103. alatt. , (4 , , , , , V. ISTVÁN SVÉD HÁBORÚJÁRÓL. 443 nak valóságos birásáért, és az ősi törzsöktől leszármazásáért, a!" válasz- tottság nem itél mást, minthogy e" nemzetségi ág , az adományos urak- hoz soroztassék 9). Es A" tárgyaltatott oklevélben öt ütközetét emliti István, mellyekben Sándor, szörényi bán vitézül harczolván, iránta hűséges szolgálatait bi- zonyitá. Az elsőt a csehek" királya ellen Morova mellett; mellyben István az ellenségtől bekerítetett, és Sázdor bán, dicső viaskodás közben, gyalogul maradott. !) Kiírott czikkelye tekintetes nemes Szathmár vármegyének 1762."s azt követő évek- ben a" megyei nemességet vizsgáló küldöttség" jegyzőkönyvéből, Pagina 23 nro 32. Porcsalma. Franciscus Ványi , et Michael filii alterius Michaelis, prior guidem cum filio suo Alexandro , posterior vero cum filiis Sigismundo , Ladislao, Emeri- co , Josepho , et Andrea communicarunt certam Donationem satis antiguam , lectu- gue difficilem, secundum tamen synopticam excussionem hoc in se continentem : Stephanus guintus junior Rex sceriptus, ob fidelia Servitia et Heroica bellica- rum virtutum penes tutamen etiam Regiae Personae expeditissima facinora, Ale- xandrum Ványi, de Scendrino, Possessionibus Vasvári, Kak, Sz. Márton, ac aliis prope Szathmarinum , et donauit, et juxta relationem V. Capituli Varadien- sis anno 1268. in Possessorium introduci fecit; guod privilegium per filios dicti Váni Alexandrum scilicet alterum, et Joannem pro confirmatione porrectorum (porrectam) Andreas tertius anno Domini 1296. undecimo Calendas Januarias rati habuit, erga Instanciam porro Nicolai Fekete vice Pincernae Regii filii vero Tho- , mae de Vasvári , ob pacificum a die collationis Dominium secundo Calendas Janu- arii anno 1365. eandem Donationem Titulo novae Donationis saluis alienis juribus Ludovicus primus confirmavit. ÚUz szb A. Dein in prothocollo Ineclyti huius Comi- tatus die 20-a Februarii 1725. insertum habetur;: guod Prosapia haec jam praevie coram Inclyto Comitatu Szabolcsiensi (ubi scilicet Majores Patrueles producentium residerant) nobilitatem suam legitimaverint. Ac ideo vel ob conseruatam tam vete- rum Divorum Regum , Donationem , eiusdemgue actuale possessorium , et praesup- positam ab avita origine Devolucionem Deputatio non aliud guam ut familia haec Dominis donatariis aggregetur, censet. A" jegyzőkönyvvel egyeztette N.-Károlyban februarius" 20-án 1841. esztendőben Endredy Lajos m. k. levéltárnok. 444 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG ÉRTEKEZÉSEI. A" másodikat Olmucz vára alatt; holott az István seregében, férfiasan és hatalmasul viselte magát Sázdor ; öt halálos sebet kapván az ellenségtől. Harmadikata görögök ellen, mellyról mondja István : hogy mi- dőn seregét Görögországba küldötte volna, Sáxdor bán minden mások előtt szedvén öszve sokaságát, bátran behatott a. görögök" hadi rendébe, "s a maga és övéi vérök omlásával, óhajtott győzedelmet eszközle. Negyediket azt, mellyet ő maga István, atyjának hada ellen vi- selt; ennek körülményei az oklevélben imigy fordulnak elő: , Midőn a pártosok , László és a testvére Jula, Istvár szülőitől küldve, vakmerő igyekezetöket ellene intézték: a" nevezett bán, szokott hivsége szerint, minden jót törekedett István iránt kitüntetni; és különösen: üldözteté- se, és nyomorgatása" korán, midőn tudniillik , szülőinek keménysége, és kegyetlen üldözése, ót földei határin túl futamtatni akará: a nevezett bán, hátra hagyván szülóőit, fiait, rokonait, birtokait, "s minden javait "s vagyonit: nem rettegett az ő segedelmére lenni, bement egyetemben vele Feketehalom nevezetü várba, és ott különféle szolgálatokat tőn ne- ki, parancsolatára; vidor és vidám kedvvel, mint természetes urának. Ismét, az első napon, midón a" Kemyn fia, Konrád, fegyveres kézzel jelenék meg az emlitett vár" kapui előtt, Jstvár szülőinek segitésére: a nevezett bán, hatalmasul vívott ellene; midőn pedig Jsiván, a várból kijöttével megrohanná a" halálát szomjuhozó, "s életét eloltani törekvő Lórincz nádort: a" sokszor neveztetett bán, megvetvén miatta a halált, minden mások előtt szerencse" szárnyaira bocsátkozott , és. némellyeket dárdával, másokat szablyával elejtvén , többeket kötözve hozott elébe az ellenségból. Ötödiket végre az isaszegit (Ilfagyz iratik oklevelünkben), melly- ben Isivánért védfalul helyezé magát Sáudor bán; és halált nem rettegve, hanem Isiván dicsőségét és tisztességét keresve: az ellenség" közibe bo- csátkozott; István szemei előtt csudálatosan küzdött, és teljesen meg- törvén az ellenség hatalmát: visszaállatá Istvánt koronájának és méltó- ságának birtokába. ., , 4 , [2 , , [4 V. ISTVAN SVED HABORUJÁROL. 445 14. §. István egyéb itt említetett harczairól beszélnek a történetirók azt a mit; de görögországi háborújáról vagy teljességgel hallgatnak , vagy csak igen keveset szólnak; mikor volt ez? miért? és mi sikerrel? érintetlenül hagyván. 15. §. Négy okleveles nyomát találom én annak, hogy V. István, mint ifjabb magyar király , Erdély" fejedelme, és kunok" ura, görög háborút viselt; a" három oklevél Péter mester, a negyedik Benedek mester, aradi prépost, István király" alkanczellárai kezök által költ. Az első oklevél a Karancs- Berényi-ág" levéltárában létezni mon- datik. Mocsáry Aztal") csak kivonatot közöl belőle; melly szerint /sz- ván a Berény falubeli Bertalannak, Kuncsed és Jób nevű fiait, azért hogy gyermeksége kezdetétől fogva mellette híven szolgáltak; de leg- inkább azért, hogy Ders nevű testvérök, a Palaeolog görög császár ellen, királyi zászló alatt Görögországba küldetett hadi seregnél vitézűl harczolva esett el: Nógrád vára jobbágiságából, a királyi nemes szol- gák" számába átteszi. E tárgyban Lehoczky András is?) adott oklevél- kivonatot; "s e" szerint István: Kuncsedet, Dersnek vitézül eleste jutal- mául, Nógrád vármegyei Szenxt-Ersgsébet faluval megajándékozza. Mind a két kivonat 1266. évre jegyeztetik. § Nemes Nógrád vármegyének historiai, geographiai, es statistikai Esmertetese. Első kötet. Pesten, 1826. 8r. a" 168—169. lapon , illy megjegyzéssel: , Ez és a" következendők Berényi familia" leveles tárában magok valóságokban találtatnak ; sőt ezeknél többek is." Fejér György is közlötte: Cod. Diplom. Tom. IV. vol. III. 344—345. lapon hibával; ő már azt is tudja, hogy eredeti alakban van meg; ezt nyomatván közleménye alá: , Litterae originales in archiuo Familiae comitum Berényi , de Karancs-Berény. Mocsáry. Geog. Neograd." T. I. p. 168—9. ") , I. Regni Hungariae et partium eidem annexarum Statuum et ordinum seu nobili.- um familiarum Stemmatographia. Pars II. Posonii 1798. 4r. 49. I. a" Berényiek" nemzedék-sorának előadásában; de ót Mocsáry czáfolja, és meg igazítja. M. T. T. ÉVK. VI. 2. 57 446 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG ÉRTEKEZÉSEI. A" második oklevelet 1268. évról, Istvánnak már mint országló királynak 1272. évi megerősitő leveléből, és evvel együtt Katona Ist- ván !) adta ki; foglalata szerint: István ifjabbik magyar király, megte- kintvén a Jakab fiának, Marczelnak szolgálatait, és érdemeit, mellye- ket különösen Görögországban, és Feketehalomban, és Ilsvaságban is, midőn Henrik nádorral és apja" minden seregével volt ütközetében, a Miklós erdélyi vajda és szolnoki ispán? zászlója alatt vitézkedve tett, és szerzett vala; mikoron is bizonyos hadi emberrel, az ő és mások" szeme" láttára öszvecsapott, megvívott, férfiasan harczolt, és halálos sebet ka- pott: őt, és általa testvéreit, Ivánt és Becsét, nem különben a" Churnug nemzedékbeli nevöknél fogya megnevezett többi rokonait, a" Vasvár vára jobbágiságából kiveszi, és a királyi Szolgáló nemesek" sorába helyezi. A" harmadik oklevél nemes Szathmár vármegyében Porcsalma helységben lakozó, most már a hibás olvasásnál, alkalmazásnál, és öszvekapcsoltatásnál fogva Ványi nevet viselő nemes ág" birtokában lé- tezik, "s jelen értekezésnél képmásban is közöltetik; és melly Istvánnak Görögországba küldetett hadi seregéről, és Sázdor, szörényi bánnak görögországi vitéz tetteiról világos szavakkal emlékezik. A" negyedik oklevelet Fejér György közlé?); mellyben [István mint már valóságos király, 1270. évben beszéli, hogy Reyzold, fiának, László királyi vezérnek főasztalnoka, István" lovászainak és Zabolcsnak ispánja, midőn apja életében őmaga a király, Erdély" fejedelme volt, azon hadi seregében, mellyet más szabad zászlósaival együtt Görögor- szágba küldött vala: becsületes és fegyveres családdal hirhedett el Gö- rögország megrohanásánál, és pusztitásánál: mint serény vitéz; szeren- csés sikerrel térvén onnan vissza. Azután Bolgárországból , mint győztes , öt ízben hozott dicső győzedelmet; kétszer az István személyes vezérlete 1) Historia Critica Regum Hungariae Stirpis Arpadianae. Tom. VI. Budae MDCC- LXXXII. 8r. 492—494. és 6(01—602. lapon. ?) Codex Diplomaticus Hungariae Ecclesiasticus ac Civilis. Tom. V. vol. I. 1829. 8r. az 54. 55. lapon. Ex. originali exseripsit G. Pray 1. e. p. 186. Praynak más mun- kájára mint 34. lapon a! ,, Hierarchia"" cziműre, azon kötetben hivatkozás nem történik ; ebben pedig, a! kijelelt helyen, az oklevél nem találtatik. V. ISTVÁN SVÉD HÁBORÚJÁRÓL. 447 alatt, háromszor pedig más zászlósokkal Bolgárországban forgott hadi seregben vitézkedvén. 16... §. Világos lévén ezekból, hogy Isiván görög haborút, és pedig Pa- lacolog ellen viselt, annak oka és kora vala fürkészendő. Úgy hiszem, nem tévedek, ha a" kútfókkel nem birva, Kéri Ferencz" Historiae By- zantinae Epitome czimú, 1743-ik évben nyomatott 8r., leginkább görög irók után szerkesztetett könyvének tartalmánál fogva azt állitom: hogy minekutána Palaeolog Mihály — a ki Laskaris Tivadar görög császár testvérének Jsaciusnak unoka leányát Tieodorát birta feleségül — a nevezett császár vejének Vatazes Jánosnak, kia császárnak Azna ne- vü leányát, V. István anyjának Máriának testvérét tartotta házas tár- sul, és ezek" fiának Tivadarnak görög császároknak, a" nyolcz esztendős korában árván maradott János görög császári örökös apjának és ősé- nek; nem különben az ország nagyainak és főpapjainak ünnepélye- sen fogadott abbeli hitét, hogy az árvának hív gondját viseli és számá- ra az igaz lélekkel kormányozandó országot megtartja: gyalázatosan megszegte az által, hogy nem csak kivetköztette az árvát uralkodói jus- sából, hanem az országlóságot is fondorúl saját kezére kerítette; sót hogy a! császárságot maradékinak biztosítsa: 1262-ik évben, az árvá- nak szemeit is kisüttette; minekutána e! gonosz cselekedetét megtor- landó Azatines török szultán, kit Palaeolog Mihály foglyakép őriztete 1260-ik évtől fogva, a" maga apjának testvérét bizonyos tatár fejedel- met, és Konstantin bolgár fejedelmet, a" vakká tétetett Jánosnak, Irene nevű testvére után sogorát, harczra szólította , felbuzdította , és annak kö- vetkezésében mind a tatárok, mind pedig a! bolgárok zivatarként Titrá- ciába rontottak; ott öltek égettek; mikoron maga a? császár, éjjeli nappali folytonos futással tengerhez menekülve, csónakon eszközölhe- té szabadulását, de hadi vezérei jobbadán elfogattak, és Thrácia ir- galmatlanul elpusztítatott. 1264-ik évben István király is segedelmé- re járult szerencsétlen rokonának, és hatalmas hadi sereget külde Gö- rögországba, mellynél az Istvántól megajándékoztatott Sándor szöré- HÜLE 448 A" MAGYAR TUD. TÁRSASÁG ÉRTEKEZÉSEI. nyi bán és több mások: harczra termett vitézségöket kitüntették , s magukat királyi jutalmakra méltókká tették. Mi sikere volt ef háború- nak, ki nem süthettem; annyi bizonyos, hogy Palaeolog Mihály meg- öröködött a" császárságban, és unokáiban is uralkodott a! görög biro- dalmon , mignem maga a. birodalom, 1453-ik évben elenyészett. £ 63 ha bős art hn.: EGt § ak ," SOR S l / V 74 [/ , GTA, ft: / ) ! Set t GY Ügezzeo Mu e j / / VEGEKÁÁSNN ( (4. f c j s ARANYA ZSRAR NNNNÉSÉS VESSÉK EGZ KSS SRA S alt VESSE SESASNÉS NŐ f/ Bé ia HA ] SSE 5 L 2 as — rá yi "2 az : 181 § / 849 1 SEEP, SZXWNIN/ Pa 4 4 eg ) 2 LL 1) 79 ég 7 t / 19 GE VVÉLZ ZSZ MA j a ezett E Tah 94 ; ző, e z AES v aA fe SS Ma A S [7 -D / 4 E (a VS . j és TATAI SL Sv KT ÓNÖNN z- CELZAVÓ EMIL / 1 e , FA 6J N s V 1 4 Ír ra 3 Fe Fv s fe AN v SAS v y ő F tat gi an (a s bi , ő v d xv k X s tsa N S — 1//2 744 [/ Pa elező e a 9! 9 a s En ÉL 4 AS 292 VET Érez 5 RE)